A renesz�nsz kor�nak egyik kimagasl� szem�lyis�ge, a magyar
nyelv� vil�gi l�ra megteremt�je. Z�jom v�r�ban sz�letett 1554 okt�ber�ben, gazdag f�nemesi csal�dban. Apja Balassi J�nos az orsz�g egyik leggazdagabb f�ura, a moh�cs ut�ni �vtizedek �j arisztokr�ci�j�nak k�pvisel�je. Balassi B�lint rendk�v�l korszer� nevel�sben r�szes�lt. Nevel�je Bornemissza P�ter volt, az orsz�g egyik legkiv�l�bb protest�ns tan�t�ja. A Balassi csal�d ekkor m�g protest�ns val�ss� volt. Balassi apj�t a kir�lyi udvar fels�g�rul�si perbe fogta. Ekkor t�rt �t Balassi J�nos �s fia a katolikus hitre. Balassi B�lint ezt k�vet�en szeg�dik katon�nak a cs�sz�ri c�lokat szolg�l� hadseregbe, a vit�zi harcot 1578-ban Egerben folytatta. Itt ismerkedett meg nagy szerelm�vel, Losonczy Ann�val. A katona�let �s a szerelem mellett a vall�s is �letm�v�nek meghat�roz�ja volt.
Egerbe hadnagyi rangban, mint katona szeg�d�tt. Itt tal�lkozott a
v�rkapit�ny Ungn�d Krist�f feles�g�vel, Losonczy Ann�val, aki a szerelmi k�lt�szet�nek legnagyobb ihlet�je volt. Balassi k�lt�szet�ben a szerelmi l�ra �sszefon�dott a nemesi harc �lm�nyeivel. Er�s k�lt�i egy�nis�ge, tehets�ge eredeti magyar k�lt�szetet teremtett.
Szerelmes verseinek nagy r�sz�t Losonczy Ann�hoz �rta, akit
m�veiben J�li�nak nevezett. Dob� Krisztin�val k�t�tt szerencs�t# len h�zass�g�nak felboml�sa ut�n Ungn�d Krist�f �zvegy�t akarta feles�g�l venni. � azonban �rtes�lve Balassi �letvitel�r�l, �let�nek k�l�nb�z� t�nyeir�l, nemet mondott.
J�lia versek ������������
Ezek a versek ciklust alkotnak. F� mondanival�juk az el�rhetetlen
boldogs�g ut�ni v�gyakoz�s.
Szerelmes versei k�z� tartozik a Hogy J�li�ra tal�la, �gy k�sz�ne
n�ki c�m� k�ltem�nye. A vers egy t�r�k n�ta dallam�ra �r�dott. Ez �ltal�nos jelens�g volt a r�gi magyar irodalomban. Eg�szen a XIX. sz�zadig a verssz�veg �s a dallam egym�ssal szoros �sszef�gg�sben, kapcsolatban �llt. M�sr�szt ez azt is mutatja, hogy a magyar �s t�r�k nemzet k�zt az id� folyam�n kult�r�lis kapcsolat is kialakult. A m� az 1584 el�tti peri�dusb�l sz�rmazik. Az els� versszakban egy jelen idej� �ll�t�st tal�lunk. A k�lt� kijelenti, hogy nincs �rtelme az �letnek J�lia n�lk�l. Az utols� str�fa ig�i elbesz�l� m�ltban vannak. Ez arra utal, hogy Losonczy Anna elutas�totta Balassi k�r�s�t. Ez�rt a vers alaphangulata szomor�, a m� v�gkicseng�se komor, annak ellen�re, hogy egy szerelmes verssel �llunk szemben. Balassi �s J�lia szerelme nem pl�t�i. Kettej�k viszonya legink�bb a h�b�ri rendszerre hasonl�that�. Egy elk�pzelt hierarchi�ban a k�lt� l�nyegesen lejjebb helyezkedik el, mint a szeretett n�. F�hajt�ssal tartozik a rangl�tr�n magasabb szinten helyet foglal� h�lgynek. Ez a gondolat szint�n a z�r�str�f�ban jelenik meg. K�z�pkori gesztusrendszer elemeit fedezhetj�k itt fel. A vers jellegzetes renesz�nsz von�sai: A m�ben vitathatatlanul �rz�kelhet� a l�rai �n intenz�v jelenl�te. Az �n v�llal�sa, az �nb�l form�lt vers a renesz�nsz gondolatai k�z� tartozik. Er�s panteisztikus szeml�let t�kr�z�dik a versben. Balassi k�palkot�s�nak legalapvet�bb st�luseszk�ze a panteisztikus metafora. A metafora k�pi oldal�t gyakran term�szeti k�pek alkotj�k. A k�ltem�nyben t�bb hi�nyos metafor�t is tal�lhatunk. A vers k�z�ps� r�sze a J�li�hoz int�zett b�kokat tartalmazza. /pl. sz�vem vid�ms�ga, j� illat� piros r�zs�m/ A b�kok kifejez�s�re alkalmaz Balassi hi�nyos metafor�t, amiknek a hi�nyz� fogalmi oldala gyakran J�lia. A XVI. sz�zadi magyar irodalomban n�pszer�ek voltak a vir�g�nekek. Ezeknek megvolt a maguk szimbolik�ja, ami er�sen hatott Balassi k�lt�szet�re. Balassi szerelmes verseit is vir�g�nekeknek nevezt�k. A k�lt� szerelmi k�lt�szet�re a trubad�r l�r�b�l vett sz�k�pek �s fordulatok jellemz�k. A vers zeneis�g�re legink�bb a r�mek, s k�zt�k sork�zr�mek utalnak.
Miut�n Losonczy Anna nemet mondot, a k�lt� elhat�rozta, hogy
�let�nek h�tralev� r�sz�ben az�rt fog k�zdeni, hogy vissza�ll�tsa csal�dj�nak, s nev�nek becs�let�t. 1589-ben Lengyelorsz�gba k�lt�z�tt, ahol Wessel�nyi Ferenc birtok�n vend�geskedett. Beleszeretett Wessel�nyin� Sz�rh�ndy Ann�ba, akit szerelmes verseiben C�li�nak nevezett. C�li�hoz �rt versei nem olyan nagy jelent�s�g�ek, mint a J�li�hoz �rtak. A C�lia-versek legismertebbike A keserg� C�li�r�l c�m� m�.
Vit�zi k�lt�szet ����������������
Balassi szerelmes versei tele vannak a katona�let, a t�r�k-magyar
harc k�pzeteivel. A v�gv�ri katona�let vesz�lyekkel terhes sz�ps�ge ihlette n�h�ny p�ratlanul sz�p vit�zi �s hazafias vers�nek meg�r�s�ra. Ezek a k�ltem�nyek szem�lyes tapasztalatokon alapulnak. A vit�zi harcmodorral �s a katon�skod�ssal el�sz�r a B�thory Istv�n erd�lyi fejedelem ellen ind�tott csat�ban tal�lkozott. Ezt k�vet�en �let�ben m�g sz�mtalanszor fogott fegyvert. 1579-ben v�gv�ri vit�zk�nt harcolt Egerben. 1593-ban v�get �rt a fegyversz�net Magyarorsz�gon. Balassi ekkor hazat�rt Lengyelorsz�gb�l �s �jra be�llt a v�gv�ri vit�zek sor�ba. Csatlakozott a t�r�k ellen ind�tott hadj�rathoz �s �gy jutott el 1594-ben Esztergom v�r�hoz. Az ostromban mindk�t l�b�t goly� j�rta �t, itt vesztette �let�t. Vit�zi k�lt�szet�nek jelent�s darabja az Egy katona�nek c�m� vers. A m�ben a k�lt� �s a katona egyar�nt megjelenik. A v�gv�ri vit�zek mindennapi �let�nek jellemz� r�szleteit �br�zolja a k�lt�. Megsz�l�t�ssal �s k�lt�i k�rd�ssel indul a vers. L�tsz�lag a k�v�l�ll� n�z�pontj�b�l mutatja be a vit�zek �letform�j�t, t�bbes sz�m harmadik szem�lyben sz�l r�luk. �rz�kelhetj�k azt is, hogy a k�lt� k�z�j�k tartoz�nak tekinti mag�t. A kilenc str�f�b�l �ll� m� szimmetrikus fel�p�t�s�. Az �t�dik versszakot tekinthetj�k szimmetriatengelynek. Ez a r�sz �rulja el az olvas�nak azt, hogy milyen ind�ttat�sok, motiv�ci�k vez�relt�k ezeket az embereket. Itt is megjelenik az �n v�llal�sa, a szem�lyis�g dics�s�ge, ez alapvet� renesz�nsz elem. A Balassi �ltal megrajzolt k�pek mozgalmasak, v�ltozatos �letm�dot �br�zolnak. A k�lt� bemutatja a vit�zek harc�t, gy�zelmeit �s kudarcaikat is. A versben megtal�lhat� a renesz�nsz m�sik nagy eleme, jellemz�je a term�szet. Ezt metaf�rikus k�pekkel jelen�ti meg Balassi. Az eg�sz verset �tsz�vik a k�lt� �letk�pei. A m�ben �rezhet� egyfajta fesz�lts�g. A vit�zi �let vid�m �s szabad, de rendk�v�l kock�zatos is. Balassi egy le�r� verset akart megalkotni. A le�r�sra legink�bb a statika a jellemz�, azonban a k�lt� k�psora mozgalmas, dinamikus. Balassi �lland�an ig�s�ti a k�ltem�ny le�r� r�szeit. Ez az eszk�z, valamint a mikro- �s makrok�pek v�ltakoz�sa visz dinamizmust a m�be. A vers els� fel�ben a sikerr�l �r a k�lt�, de a m�sodik r�szben m�r a hal�l gondolata is megjelenik. A renesz�nsz katonaember, v�gv�ri harcos jellegzetes viselked�si form�ja a virtus. �gyess�g, b�tors�g, testi er�, a harcban val� j�rtass�g jellemzi az embereket. A virtus, a jellegzetes katonaer�ny hajtja a vit�zeket a harcba. Ennek az er�nynek egyik legalapvet�bb parancsa az, hogy a bajbajutotton seg�teni kell. Ez a gondolat a 6. str�f�ban jelenik meg. V�llalni kell a h�vatlan viszzat�r�s kock�zat�t. Ez a kor katonaember�nek erk�lcsi k�dexe, amit a v�gv�ri vit�zek nagyon komolyan vesznek. A vers m�faja vit�zi �nek. Ebben a korszakban ismert �s kedvelt volt ez a m�faj. A l�rai m�vekbe tartozik, a leir�s �s a jellemz�s saj�ts�gos kever�ke. Balassi, mint sok m�s vers�t, ezt is egy n�ta dallam�r �rta. A m�ben megjelen� szerkeszt� elem az �n. Balassi-str�fa. A sork�zr�mek �s a sorv�gr�mek v�ltogatj�k egym�st.
Sz�m�ra a hit jelenti a vall�soss�got, benne l�tja Istent. Balassi eg�sz �let�ben keresi az Urat. Istenes k�lt�szet�ben az Isten�rt k�zd� emberalak bontakozik ki. Balassi azonban sohasem �r a protest�ns egyh�zr�l, t�vol �ll t�le a felekezeti szellem. Istenes verseiben egy emberk�nt jelenik meg Istennel szemben. A k�lt� meg van gy�z�dve saj�t b�n�ss�g�r�l �s k�telkedik �dv�z�l�s�ben. Ez�rt l�tja neh�znek az Istenhez vezet� utat. Ezekben a versekben nyoma sincs az egyh�zhoz tartoz�snak, egy�ni l�lek�llapotban keresi az Ur megnyilv�nul�s�t. 1594-ben Esztergomn�l "A Te katon�d voltam Isten" voltak az utols� szavai. Ez a mondat f�lre�rthetetlen�l bizony�tja a k�lt� Istenhez val� ragaszkod�s�t. A XVI. sz�zadban m�r Magyarorsz�gon is komolyan megjelenik a protestantizmus �s a katolicizmus harca. A protestantizmusban gy�lekezetnek a paphoz �s a papon kereszt�l Istenhez val� viszonya k�zvetlenebb, emberibb, mint a katolicizmusban. Istenes k�lt�szet�nek egyik darabja az Adj m�r csendess�get... c�m� vers. 1591-ben �rta Lengyelorsz�gban. Szemmel l�that�lag humnusszal �llunk szemben. Balassi Istenhez foh�szkodik, s emellett az id�h�rmass�g is megjelenik a m�ben. A jelen, a m�lt �s a j�v� egys�ge tel�lhat� meg. Az els� h�rom versszak Balassinak az Urhoz int�zett k�ny�rg�s�t tartalmazza. A foh�szkod�s kifejez�s�re felsz�l�t� mondatokat haszn�l. A negyedik, �t�dik, hatodik str�f�ban megindokolja, hogy mi�rt k�ny�r�g. Balassi szeretne megszabadulni f�ldi b�neit�l. K�ri az Istent, hogy b�n �s k�n n�lk�l jusson �t a t�lvil�gra. Az utols� k�t szakaszban ism�t a k�ny�rg�s mot�vuma �s a felsz�l�t� modalit�s jelenik meg. A vers egy monol�g, melyet Balassi int�z az Urhoz. Az a benyom�sunk, hogy egy ember sz�l�t meg egy n�l�n�l feljebb val�t. Azonban a vers hang�t�se nagyon is emberi. Ez pedig azt mutatja sz�munkra, hogy Balassi k�zeli kapcsolatban �llt Istennel. /Ez a protest�ns egyh�z eleme./ A vers z�rlat�ban, a k�ny�rg�sben, a k�lt� meger�s�d�tt Istenbe vetett bizalma jelenik meg. Ebben a versben is megjelenik a Balassi-str�fa. Minden verssorban egy-egy k�zr�m, a h�tsoros verszakok v�g�n pedig egy-egy sorv�gr�m tal�lhat�. Balassi D�vid kir�lyban l�tta �nmaga eszm�nyk�p�t. A katona h�siess�ge �s a k�lt� mot�vuma Balassi jellem�nek alkot�eleme. Ez a hasonl�s�g k�sztette Balassit arra, hogy zsolt�rokat �rjon. Igy j�tt l�tre t�bb psalmus. /pl Psalmus 42./ Ezek a k�ltem�nyek szint�n Istenes k�lt�szet�nek r�szei.
A sok szempontb�l is h�nyatott �let� k�lt� kor�nak kimagasl�
m�velts�g� emberei k�z� tartozott. Kilenc nyelven besz�lt. Lir�ja messze kort�rsai f�l� emelkedett, de egyetlen verse sem jelent meg �let�ben. M�veit, alkot�sait a k�lt� tan�tv�ny�nak k�zirat�b�l ismerj�k. Verseinek pontos id�rendi d�tum�t sem ismerj�k.