SzociIpszichoIgia

LengyeI Zsuzsanna
SzociIpszichoIgia:
Lengyel Zsuzsanna
Copyright 1997 Osiris kiado
Copyright
Minden jog Ienntartva. Barmilyen masolas, sokszorositas, illetve adatIeldolgozo rendszerben valo tarolas a kiado elzetes irasbeli
hozzajarulasahoz van ktve.
Osiris knyvtar
TartaIom
1. I. RESZBEVEZETES ............................................................................................................ 1
1.1.ARISZTOTELESZ.......................................................................................................1
1.2.FRANCISBACON....................................................................................................... 5
2. II. RESZAKUTATASMODSZERTANA................................................................................. 9
2.1.WALTERBUNGARD.................................................................................................. 9
3. III. RESZEGYMASRAHATASOK ......................................................................................... 21
3.1.CSANYIVILMOS ....................................................................................................... 21
3.2.BRAUNSOMA ........................................................................................................... 24
4. PAULWATZLAWICK JANETHELMICKBEAVIN DOND. JACKSON ................................ 33
4.1. AZEMBERI KOMMUNIKACIOPRAGMATIKAJA......................................................... 33
4.2.CLARCMCPHAIL ...................................................................................................... 43
4.3. ROBERTB. ZAJONC................................................................................................... 57
5. IV. RESZAZENESATARSADALOM................................................................................... 75
5.1...................................................................................................................................75
5.2.ANGELUSZROBERT.................................................................................................. 81
5.3. GUSTAVELEBON..................................................................................................... 87
5.4. VARINESZILAGYIIBOLYA ....................................................................................... 92
5.5.MARTINFISHBEIN .................................................................................................... 103
5.6.HUNYADYGYRGY ................................................................................................. 117
6. V. RESZASZOCIALISMEGISMERES ................................................................................... 125
6.1.LEEROSS .................................................................................................................. 125
6.2.HENRITAJFEL........................................................................................................... 131
6.3. PAULE. TORGERSENIRWINT. WEINSTOCK ........................................................... 138
6.4. ANGELUSZROBERTCSEPELI GYRGY .................................................................. 152
6.5. HERBERTC. KELMAN ............................................................................................... 163
6.6. ERWINP. BETTINGHAUS........................................................................................... 169
7. VI. RESZAPAROSKAPCSOLATOK ..................................................................................... 185
7.1.ROBERTPAGES......................................................................................................... 185
7.2. Csepeli Gyrgy Lengyel Zsuzsanna Rudas Tamas Rajkay Agnes Molcsotar Hedvig ......... 203
7.3. ELLIOTARONSONDARWYNLINDER ..................................................................... 208
7.4.ERICHFROMM.......................................................................................................... 215
7.5.RANSCHBURGJENO ................................................................................................. 221
7.6.SCHULERJONES ....................................................................................................... 228
8. VII. RESZATARSASHELYZETEK ....................................................................................... 237
8.1.MORTONDEUTSCH................................................................................................... 237
8.2. PAULF. SECORDCARLW. BACKMAN .................................................................... 253
8.3.CSEPELIGYRGY..................................................................................................... 265
8.4.HANKISSAGNES....................................................................................................... 268
9. VIII. RESZAKISCSOPORT .................................................................................................. 277
9.1. PAULA. HARE .......................................................................................................... 277
9.2. MICHAELA. WALLACH NATHANKOGAN DARYLJ. BEM .................................... 295
9.3.MEREIFERENC ......................................................................................................... 305
9.4. ROBERTM. BRAY DENNIS JOHNSON JOHNT. CHILSTROM, JR. ............................ 325
9.5. NEMENYI MARIACSEPELI GYRGY ...................................................................... 335
10. IX. RESZANAGYCSOPORT............................................................................................... 339
10.1. ROBERTK. MERTON ............................................................................................... 339
10.2.WILLEMDOISE........................................................................................................ 347
10.3.PATAKIFERENC...................................................................................................... 360
v
10.4.KURTLEWIN........................................................................................................... 366
10.5. STEPHANFUCHSCHARLESE. CASE ..................................................................... 376
10.6.PATAKIFERENC...................................................................................................... 385
Irodalom .................................................................................................................................395
Szocialpszichologia
vi
Az brk Iistja
1. Oroszlanklykkhalandosaga a ,himekvaltasa idejen ................................................................. 24
2. Az elemi kollektiv viselkedes mgtt rejl mechanizmusok es lepesek interpretacioja ......................... 51
3. Aes Begymast kvetvalaszegyttesei ..................................................................................... 60
4. Az egyttmkdesi viselkedes megjelenese olyan esetekben, amikor nincs kommunikacio (Sidowski,
WickoII es Tabory1956nyoman) ........................................................................................... 61
5. Egymast kvetvalaszolasi idszakok ....................................................................................... 62
6. Beavatott es beavatatlan kiserleti szemelyek egyttmkdesi viselkedese egytt es valtakozva adott
valaszok eseteben (Kelley, Thibaur, RadloII es Mundy 1962 nyoman) ............................................ 63
7. Kiserlet tmbk Az egyttmkdes jelleg valasztasok aranyanak alakulasa a partner egyttmkdesi
attitdjenek Iggvenyeben. A grbek mellett Ieltntetett szamok a szimulalt partner altal adott
egyttmkdes jelleg valasztasok szazalekat adjak meg (Bixenstine es Wilson 1963 nyoman ............ 70
8. A sikeres eredmenyek szazalekaranya hat rhesusmajom taplalekert Iolytatott kzdelmeben (Warren es
Maroney1958nyoman) ........................................................................................................ 71
1. ABoring-Iele abra (Amer. J. Psychol., 42. 1930. 444. p.) .............................................................. 186
2. Pelda a kr alaku skalara(A komplementer emociok egymassal szemben helyezkednek el)(Plutchik, J.
Psychol.,1960.50.,161.p.) .......................................................................................................... 194
3. A mimikak ertelmezese es leirasa gyermekeknel (S. Honkavaara, Brit. J. Psychol. Monogr. Suppl., 1961,
26.p.) .....................................................................................................................................199
4. A mimikak es a jarulekos elemek Ielhasznalasanak alakulasa kriteriumkent a ,hasonlosagi
valasztasokban(A. Levy-Schoen1964) ........................................................................................ 200
5. Amimikak es az ingerszemelyt krlvev jarulekos elemek IelIogasa (A. Levy-Schoen 1964) ............. 202
1.HatalmidiagraIok .................................................................................................................. 263
1. Egykis vitacsoport interakcios proIilja (Bales 1955) ..................................................................... 279
2. Abeszelgetk els es kvetkez aktusanak sszehasonlitasa (Bales 1955) ........................................ 280
3. Acsoportdntes Iolyamatanakszakaszai (Bales 1955) .................................................................. 282
1. Klcsns valasztasokabrazolasaaszociogramon ....................................................................... 312
2. Egy Iiskolai tanulmanyi csoport szociogramja (n 17 -_ 8, 9 .............................................. 313
1A-B. A sajat es a masik csoportnak tulajdonitott kedvez es kedveztlen tulajdonsagok ket konIliktusban
lev csoportnal (A) s a Ilerendelt celokert valo kzdelem utan (B) SheriI es munkatarsai (1961) nyoman.
AIolyamatos vonal a sajat csoport leirasara vonatkozik, a szaggatott pedig a masik csoportra .................. 349
2A-B. A sajat es a masik csoport tagjaira iranyulo szociometriai valasztasok aranya SheriI es munkatarsai
(1961) nyoman. A Iolyamatos vonalak a sajat csoporton belli, a szaggatottak a csoportok kztti
valasztasra utalnak. Az A abra SheriI egyik korabbi kiserletenek eredmenyeit mutatja ket csoport
kialakitasa eltt es utan, ahol indulaskor a baratok ketharmada mas csoportba kerlt. A B abra a
,Rablobarlang-kiserletet mutatja, a Ilerendelt tervek megvalositasa eltt es utan. ................................ 350
3. A masik csoportnak, a partnernek s az nmaganak tulajdonitott atlagos egyttmkdesi szint egy vegyes
motivaciojujatekban..................................................................................................................359
1.- .........................................................................................................................................367
2.- .........................................................................................................................................369
3. Abetk jelentese ugyanaz, mint a 2. abran .................................................................................. 371
4a. Az egyenre es a csoportra hato erk Agettoperiodusban (a 2. abranak megIelelen) .......................... 373
4b. Az emancipacioutan(a 3. abranakmegIelelen) ........................................................................ 373
vii
viii
A tbIzatok Iistja
1.- .........................................................................................................................................59
2.- .........................................................................................................................................64
3.- .........................................................................................................................................65
4.- .........................................................................................................................................65
5.1.helyzet ............................................................................................................................. 66
6.2.helyzet ............................................................................................................................. 66
7.3.helyzet ............................................................................................................................. 67
8.4.helyzet ............................................................................................................................. 67
9.5.helyzet ............................................................................................................................. 67
10.6.helyzet ............................................................................................................................ 68
11.-........................................................................................................................................68
12.-........................................................................................................................................70
13.-........................................................................................................................................72
1. EgysegnyalabokaViselkedesi DiIIerencialban ............................................................................ 109
1. Az iteletek eloszlasa a pozok elnagyolt skalajan (Feleky 1924-es adatai) (19 poz, mindegyik emociot 2
poz Iejez ki, kiveve az eltkeltseget, a 100 kiserleti szemely egy iteletet adott mindegyik pozrol. A
gyakorisagot szazalekban adjuk meg. Aszelssegesen szorodo iteletek nemszerepelnek a skalan) ........... 205
1. Az ingerszemely percepcioja es az egyes kiserleti Ieltetelek ........................................................... 271
2. Az eszlelt eredmenyessegnek tulajdonitott ok es az egyes kiserleti Ieltetelek ..................................... 284
3. Az eszlelt eredmenyesseg es az egyes kiserleti Ieltetelek ............................................................... 288
1. Aseged kedvelesere vonatkozoatlagok es szorasok ...................................................................... 292
1. A csoportinterakcio atlag szerinti szazalekos eloszlasa a klnbz kategoriakban es
kategoriakombinaciokban magas Ioku statusegyetertessel rendelkez csoportok negy egymast kvet
sszejvetelesorana ..................................................................................................................302
2. I. szakasz. Fgges hatalmi viszonyok ...................................................................................... 303
3. II. szakasz. Klcsns Igges szemelyes viszonyok ................................................................... 304
1. A konzervativizmusban mutatkozo klnbseg szigniIikanciaja az egyes csoportok vitaja eltti egyeni es
acsoportosdntesekatlagai kztt ............................................................................................... 305
2. A konzervativizmusban mutatkozo klnbseg szigniIikanciaja az egyes csoportok vitaja eltti egyeni es
acsoportosdntesekatlagai kztt ............................................................................................... 311
3. A konzervativizmusban mutatkozo klnbseg szigniIikanciaja az egyes csoportok vitaja eltti es utani
dntesekatlagaikztt ............................................................................................................... 329
4. A konzervativizmusban mutatkozo klnbseg szigniIikanciaja az egyes csoportok vitaja eltti es utani
dntesekatlagaikztt ............................................................................................................... 330
5. Az els es a masodik dntes kztti konzervativizmus-klnbseg szigniIikanciaja a IerIi
kontrollszemelyeknel.................................................................................................................330
6. Az els es a masodik dntes kztti konzervativizmus-klnbseg szigniIikanciaja ni
kontrollszemelyeknel.................................................................................................................344
1. EgyIiskolai tanulmanyi csoport klcsnssegi tablazata (matrix) .................................................. 353
1. Azeszlelt kompetenciaatlagpontszama ...................................................................................... 354
2. Abelepjegyrevonatkozokerdes atlagpontszamai ....................................................................... 356
3. Azon resztvevk szazalekai, akik ugy veltek, hogy a beavatottak voltak rajuk a legnagyobb hatassal a
belepjegykerdesmegiteleseben ..................................................................................................368
1. Akooperativ valaszok atlagos szamanak elterese a csoporton bell s csoportok kztt ........................ 374
ix
x
1. fejezet - I. RSZ BEVEZETS
1.1. ARISZTOTELSZ
1.1.1. NIKOMAKHOSZI ETIKA
1.1.1.1. NYOLCADIK KNYV
1. Ezek utan a targyalas rendje szerint a baratsagrol kell nezeteinket kiIejteni. Mert a baratsag is ereny,
vagy legalabbis szoros kapcsolatban all az erennyel, s klnben is, erre van a legnagyobb szksegnk az elet
szempontjabol. Baratok nelkl ugyanis senkinek sem lehet kedves az elete, meg ha minden egyeb joban resze
van is; st talan eppen a gazdagoknak s az uralom es a hatalom birtokosainak van a legnagyobb szksegk
baratokra, mert hiszen klnben mi hasznuk volna helyzetk elnyeibl, ha nem volna alkalmuk jotetemenyek
gyakorlasara, amelyeket pedig eppen barataikkal szemben gyakorolhatnak a legjobban es a
legdicseretremeltobban?! Avagy hogy is rizhetnek es tarthatnak meg szerencsejket baratok nelkl? Hiszen
minel nagyobb a jolet, annal knnyebben Ielborulhat! A szegenysegben vagy mas nyomorusagban mindenki ugy
erzi, hogy csak egy helyre meneklhet: barataihoz; a baratsag nagy segitseget jelent az iIjaknak, mert megovja
ket a botlasoktol; az regeknek, mert gyamolitja ket, s knnyit rajtuk abban, aminek elvegzesere gyengesegk
miatt mar nem kepesek; de segitseget jelent azoknak is, akik erejk teljeben vannak az erklcss cselekedetek
vegrehajtasara: 'Ha ketten mennek egytt. Igy nemcsak a gondolkodasban, hanem a cselekvesben is tbbre
megy az ember. A szeretet minden bizonnyal mar termeszettl Iogva megvan a nemzben a nemzett egyeddel, s
Iorditva a nemzettben a nemzvel szemben, nemcsak az emberek kztt, hanem a madaraknal es a legtbb
allatnal is; megvan altalaban az egyIajuakban egymassal szemben, de leginkabb tapasztalhato megis az
emberekben, amiert is az emberbaratokat dicserettel szoktuk emlegetni. Mindenki tapasztalhatja utazasai
kzben, hogy mennyire kzeli es kedves mindenki a masik szamara. St nyilvan az allamot is a baratsag erzese
tartja ssze, s ezert a trvenyhozo nagyobb becsben tartja, mint akar az igazsagossagot; mert az egyetertes
ketsegtelenl mutat nemi hasonlosagot a baratsaggal, marpedig a trvenyhozo legelssorban az egyetertest
igyekszik megteremteni, mig a viszalyt, ami alapjaban veve gyllkdes, minden ervel kirekeszteni iparkodik.
S egyebkent is, ha az emberek barati erzessel vannak egymas irant, akkor tulajdonkeppen mar nincs is
szksegk igazsagossagra; ha ellenben csak igazsagosak, akkor meg mindig elkel a baratsag; s ugy latszik, hogy
az igazsagossag legnagyobb Ioka is barati jelleget mutat. De a baratsag nemcsak szkseges, hanem erklcsileg
szep is; aki szereti a baratokat, azt dicserettel illetjk, s ha valakinek sok baratja van, azt szep dolognak tartjuk;
st nemelyek eppenseggel azt a velemenyt valljak, hogy a jo ember es a barat egy es ugyanaz.
2. De a baratsag kerdeseben nem keves vitas pont is akad. Vannak peldaul, akik a baratsag lenyeget a
hasonlosagban latjak, s azt tartjak, hogy akik hasonlitanak egymashoz, azok baratok is; innen van az a
kzmondas, hogy 'a hasonszrek sszetartanak; vagy: 'csoka a csokahoz huz stb.; masok viszont eppen
Iorditva szoktak azt mondani, hogy az egymashoz hasonlo emberek mind olyanok egymassal szemben, mint
'Iazekas a Iazekassal szemben. Masok meg e dolgok lenyeget meg melyebben, a termeszeti okoknak
megIelelbben keresik, peldaul Euripidesz, aki ugy Iejezi ki magat, hogy 'vagyodik zaporra az eltikkadt Ild, s
vagyodik a Ienseges egboltozat is, ha megteljesedik esvel, hogy alahulljon a Ildre, vagy peldaul
Herakleitosz, aki azt mondja, hogy 'az ellentetes dolgok mindig javara vannak egymasnak, s 'az egymastol
elt hangokbol lesz a leggynyrbb harmonia, s hogy 'minden dolog viszalybol keletkezik. Velk
ellentetes allasponton van tbbek kztt Empedoklesz, aki szerint 'a hasonlo a hasonlo Iele trekszik. Amde
hagyjuk e kerdesek termeszettudomanyi vonatkozasait, mert nem tartoznak mostani vizsgalodasunk
targykrehez, ellenben vegyk szemgyre azt, aminek emberi vonatkozasa van, s ami az erklcsi es erzelmi
elettel Igg ssze: vajon lehet-e mindenkiben barati erzelem, vagy pedig az mar eleve nem is lehetseges, hogy a
gonosz ember valakinek a baratja lehessen; tovabba: vajon csupan egy, vagy pedig tbb Iormaja is lehet-e a
baratsagnak. Aki ugy velekedik, hogy csupan egy Iormaja lehetseges megpedig azert, mert ebben a nagyobb
1
es kisebb Iok ugyis bennIoglaltatik , nem elegge meggyz bizonyitekra tamaszkodik, mert hiszen a nagyobb
es a kisebb Iok a klnbz nem dolgokra is alkalmazhato. Errl mar Ientebb is volt szo.
E kerdesekre azonnal vilagossag derl, mihelyt tisztaba jvnk azzal, hogy mi kelthet bennnk rokonszenvet;
mert nyilvan nem minden dologgal szemben tudunk rokonszenvet erezni, hanem csak azzal szemben, ami ezt az
erzest egyaltalaban Ielkeltheti bennnk, tehat ami fo, kellemes vagy has:nos. Hasznosnak viszont csak azt
tartjuk, amibl jo vagy kellemes erzes szarmazhatik; tehat csak olyasmi irant viseltethetnk rokonszenvvel, ami
mint vegcel jo vagy kellemes. Amde vajon azt kedveljk-e, ami altalaban veve jo, vagy pedig csak azt, ami
neknk jo? E ket dolog neha nagyon is klnbzik egymastol. S ugyanezt kerdezhetjk a kellemessel
kapcsolatban is. Azt tartjak, hogy mindenki azt szereti, ami neki jo, s a jo altalaban veve rokonszenvet kelt
ugyan, de azert mindenki ahhoz vonzodik, ami neki jo. Viszont az is vilagos, hogy senki sem azt kedveli, ami
neki valoban jo, hanem azt, amit annak tart. Ambar ez vegeredmenyben egyre megy, mert legIeljebb ugy
Iejezzk ki magunkat, hogy rokonszenvet csak az valt ki, amit jonak tartunk. Azonban bar haromIele okbol
vonzodhatunk valamihez az elettelen targyak irant erzett szeretetre megsem szoktuk alkalmazni a baratsag
kiIejezest, mert ez esetben nem lehet szo a baratsag viszonzasarol, sem pedig arrol, hogy az illet targyak javat
akarjuk: nevetseges volna peldaul azt mondani, hogy javat akarjuk a bornak, legIeljebb azt akarhatjuk, hogy
megmaradjon, s aztan a mienk legyen; marpedig altalanos velemeny szerint a baratnak javat kell akarnunk, erte
magaert. Aki ilyenIorman akarja masnak a javat, azt joakaratu embernek nevezzk, de csak abban az esetben, ha
ugyanez a hajlam nem nyilvanul meg a masik Iel reszerl is; mert azt a joakaratot, amely klcsnssegen
alapszik, mar baratsagnak nevezzk. St ehhez talan meg azt is hozza kell tennnk, hogy e joakaratnak nem
szabad a ket Iel eltt titokban maradnia. Mert az ember sokszor olyanokkal szemben is tanusithat joindulatot,
akiket sohasem latott, csak eppen Ieltetelezi roluk, hogy joravalo, hasznos emberek; s Iorditva, ugyanigy
viselkedhetnek ez utobbiak is vele szemben. Ezek tehat nyilvan joakaratuak egymas irant; amde hogyan
nevezhetnenk ket baratoknak, mikor egymas erzelmeirl tudomast sem vesznek?! Szoval a baratoknak
valamelyik Ielsorolt oktol indittatva joindulattal kell viseltetnik egymas irant, s egymas javat kell akarniuk,
de ugy, hogy ez ne maradjon titokban elttk.
3. Ezek a kiindulo okok pedig Iaj szerint klnbzek egymastol, de eppen ezert klnbzek a szeretet es a
baratsag Iormai is. A baratsagnak harom Iormaja van, ugyanannyi, mint ahanyIele dolog a vonzalmunkat
Ielkeltheti; ez utobbiak mindegyikenek megIelel egy viszontszeretet, amely a ket Iel kzt nem marad titokban.
Akik pedig egymast szeretik, azok eppen abban a tekintetben akarjak egymas javat, amely szerint egymast
szeretik. Akik peldaul a has:onert szeretik egymast, azok tulajdonkeppen nem is egymas kedveert szeretnek,
hanem azert, mert egymastol valami jot varnak; eppigy van ez azoknal is, akik a gynyrsegert szeretik
egymast. Peldaul a szellemes embert nem azert szeretjk, mert ilyen vagy olyan jelleme van, hanem azert, mert
kellemesen szorakoztat bennnket. Aki tehat a haszonert szeret valakit, ezt azert teszi, ami neki maganak jo; s
aki a gynyrsegert szeret, ezt azert teszi, ami neki maganak kellemes, nem pedig azert, mert az, akit szeret,
olyan, amilyen: tehat csupan azert, mert az illet oneki hasznos, illetve kellemes. Mas szoval, az ilyen viszony
legIeljebb jarulekosan nevezhet baratsagnak: ez esetben nem azert szeretnk valakit, mert az illet olyan,
amilyen, hanem azert, mert valami joban vagy gynyrsegben reszeltet bennnket. Eppen ezert az ilyen
baratsag knnyen Iel is bomlik ha tudniillik a barat nem marad mindig olyan, amilyen volt; mert ha tbbe mar
nem kellemes, vagy nem hasznos, akkor megsznik vele szemben a baratsag is. Marpedig a hasznossag sohasem
tart rkke, hanem idrl idre valtozik. S ha megsznik az ok, ami ket embert baratsagban sszeIztt, akkor
szetIoszlik maga a baratsag is, mert hiszen ez csupan az emlitett erdekeken eplt Iel. A hasznossagon alapulo
baratsag Ikepp idsebb emberek kzt szokott kiIejldni, mert az ilyen koru emberek sohasem annyira a
kellemeset, mint inkabb a hasznosat keresik; a IerIikoruk viragjaban levk, valamint a Iiatal emberek kzt
inkabb csak akkor, ha ezek haszonlesk. Az ilyen emberek aztan nem is igen szoktak egymas tarsasagaban elni.
Neha meg csak nem is kellemesek egymas szamara, s nem is erzik szkseget az ilyen erintkezesnek, hacsak
nincs valami hasznuk egymasbol; eppen csak annyira keresik egymas kedvet, amennyire megis remelhetik, hogy
valami joban reszeslhetnek. A baratsag e Iajtajahoz szoktak sorolni a vendegbaratsagot is. Mar aztan az iIjak
kztti baratsag rendszerint a kellemes erzesekbl Iakad: az iIjusag mindig erzelmei szerint el, s leginkabb azt
keresi, ami neki kellemes, s amit a jelen pillanat nyujt; id haladtaval persze masok lesznek az rmei is. Ezert
az iIjukori baratsag hamar keletkezik, de hamar meg is sznik: a kellemes dolgok iranti hajlamunkkal egytt
NYOLCADIK KNYV
2
valtozik a baratsagunk is, marpedig az ilyenIajta kellemessegben knnyen valtozas allhat be. Az iIjusag
rendszerint szerelmes termeszet is, mert a szerelemben eppen az erzelmek es a gynyrseg Ioglaljak el a
legnagyobb helyet: ezert lobbannak az iIjak knnyen szerelemre, s ezert lohadnak is le olyan hamar, hogy
sokszor egy es ugyanazon a napon mar valtozas all be erzelmeikben. Viszont k azok, akik naphosszat egytt
akarnak lenni, s egytt akarnak elni, mert igy erik el baratsaguk celjat.
4. Tkeletes viszont az erklcsileg fo es az erenyben egymashoz hasonlo emberek baratsaga. Ezek egyIorman
kivanjak egymas javat, espedig csupan azert, mert mind a ketten jo emberek mar nmagukban veve is;
marpedig aki baratainak a javat csupan ertk kivanja, az legelssorban nevezhet baratnak, mert mindegyik azt
szereti baratilag a masikban, ami annak a lenyege, nem pedig azt, ami csak jarulekos; s eppen ezert az ilyen
emberek baratsaga meg is marad mindaddig, amig csak k maguk erklcsileg jok; marpedig az ereny
maradando; ebben az esetben mindket Iel nemcsak nmagaban veve, hanem baratjaval szemben is jo. Mert a jo
emberek nmagukban veve jok, es egymas szamara is hasznosak. De eppugy kellemesek is egymas szamara,
mert a jo emberek nmagukban veve is, es egymas szamara is kellemesek, mert a sajat jellemebl Iakado
cselekedetekben es a hozzajuk hasonlokban mindenki gynyrseget leli, marpedig a jo emberek cselekedetei
mindig egyIormak, vagy legalabbis hasonlok. Knnyen erthet tehat, hogy az ilyen baratsag tartos, mert benne
mindaz egyesl, aminek a baratban meg kell lennie. Ugyanis minden baratsag az erklcsi jon vagy a kellemes
erzesen alapszik mar aztan ezeket akar altalanos ertelemben vesszk, akar csupan annak a szempontjabol,
akitl a vonzalom kiindul , s ezenkivl a hasonlosagon; a jo emberek baratsagaban pedig az emlitett ertekek
mind megvannak, magukban a baratokban: itt a baratok egyeb tekintetben is hasonlok egymashoz; s ami
altalaban veve jo, az altalaban veve kellemes is. Leginkabb ez a ket ertek kelt bennnk vonzalmat, s a szeretet es
a baratsag legelssorban es a legtkeletesebb Iormaban eppen az ilyen emberek kzt van meg. Termeszetes,
hogy az ilyen baratsag ritka, mert hiszen ilyen ember keves van. S azonkivl az ilyen baratsag kialakulasanak
hosszu idre is van szksege, s arra, hogy a baratok sszeszokjanak; mert a kzmondas szerint az emberek nem
ismerhetik meg egymast elbb, mig azt a bizonyos mennyiseg sot egytt el nem Iogyasztjak; s elbb nem
Iogadhatjak egymast bizalmukba, s nem is lehetnek jo baratok, mig egyik a masik szemeben nem lesz szeretetre
melto, s mig ennek bizonysagat nem adja. Viszont akik nagyon hamar barati viszonyt ktnek egymassal,
azokban talan megvan az akarat arra, hogy baratokka legyenek, amde megsem lesznek azokka, hacsak egyuttal
nem szeretetre meltok is egymassal szemben, olyIorman, hogy ezt tudjak is egymasrol; mert a baratkozasra valo
hajlandosag eleg hamar megjn, de a baratsag nem.
5. Az ilyen baratsag tehat tartossag tekinteteben s mas szempontbol is tkeletes, es itt az egyik barat a
masiktol minden tekintetben ugyanazt kapja, s itt egymasnak mindig hasonlo viszonzas jar ki amint ennek a jo
baratok kzt lenni is kell. A gynyrseg erzesen alapulo baratsag ezzel az igazival bizonyos hasonlosagot
mutat, mert az erklcsileg jo emberek is kellemesek egymasnak; s ugyanezt mondhatjuk a hasznossagon alapulo
baratsagrol is, mert a jo emberek hasznosak is egymasnak. E ket utobbi esetben is akkor legtartosabb a baratsag,
ha a ket barat egymastol ugyanazt kapja, peldaul gynyrseget; st nem is csak egyszeren ugyanazt, hanem
ugyanabbol a Iajtabol is, mint ahogy ezt peldaul a szellemes emberek kzt lev baratsagban tapasztalhatjuk; de
nem am ugy, mint ahogy a szerelmes IerIi s az altala szeretett szemely kzt trtenni szokott. Ez utobbiak
rendszerint nem ugyanabbol az okbol rlnek egymasnak, hanem az egyik azert, mert lathatja a masikat, emez
pedig azert, mert a szerelmese kedveskedik neki; am ha az iIjukori baj elmulik, vele egytt sokszor elmulik a
baratsag is: az egyiknek mar nem okoz gynyrseget a masik latasa, emennek pedig semmi kedveskedesben
sincs tbbe resze; persze, azert sokan meg ekkor is jo baratok maradnak ha tudniillik a hosszu egyttlet Iolytan
egymas lelki tulajdonsagait megszerettek, s ha jellemben hasonlitanak egymashoz. Akik ellenben a szerelmi
viszonyban nem gynyrt gynyrert, hanem csupan hasznot haszonert cserelnek, azoknak a baratsaga mar nem
olyan ers, s nem is olyan tartos. Akik csak a haszonert lepnek baratsagra, azok rendszerint azonnal el is valnak
egymastol, mihelyt a haszon eltnik: az ilyen emberek nem egymast szerettek, hanem azt, ami nekik hasznot
jelentett. Gynyrseg okabol vagy haszonert meg az erklcsileg romlott emberek is elhetnek egymassal
baratsagban, s ugyancsak a tisztessegesek is a gonoszokkal, st meg az is, aki e ket csoport egyikehez sem
tartozik, akarmiIele emberrel; az azonban bizonyos, hogy tisztan egymas szemelyeert csupan a jo emberek
lehetnek egymas baratai; a rossz emberek ugyanis nem talalnak rmet egymasban ha egyuttal nem kinalkozik
nekik valami haszon is. Csak a jo emberek baratsagahoz nem Ierkzhetik a ragalom: akit mi magunk hosszu
NYOLCADIK KNYV
3
idn at alaposan megismertnk, azzal szemben nem egyknnyen adunk hitelt senki masnak. Az ilyen baratok
kzt aztan megvan a bizalom, ezek sohasem bantjak meg egymast, s naluk minden egyebet is megtalalunk,
aminek az igazi baratsagban erteket tulajdonitunk. De azon mar nem csodalkozhatunk, ha a baratsag mas
Iajtaiban ilyen termeszet zavarok jelentkeznek. Minthogy azonban kznsegesen azokat is baratoknak
szoktak nevezni, akik csupan a haszonert vonzodnak egymashoz, mint peldaul az allamok ezek csak a
haszonert szoktak egymassal szvetsegre lepni , st azokat is, akik csupan a gynyrsegert szeretik egymast,
mint peldaul a gyermekek talan mi is elIogadhatjuk, hogy az ilyen emberek is lehetnek baratok; csak eppen
hozza kell tennnk, hogy a baratsagnak tbbIele Iormaja van, s hogy elssorban es lenyegileg csak azt
nevezhetjk baratsagnak, amit a jo emberek s csupan azon az alapon, hogy jok ktnek egymassal, mig a
baratsag tbbi Iormajat csak bizonyos hasonlosag alapjan nevezhetjk igy; mert amennyiben valami jot es
valami hasonlot szeretnek, annyiban baratok, hiszen meg a gynyrseg is jonak szamit a gynyrseget
kedvelk szemeben. Amde a baratsag e ket Iormaja nemigen szokott egybeesni; rendszerint mas emberek
keresik a baratsagot haszonbol, s masok gynyrsegbl; mert a jarulekos dolgok nemigen szoktak egytt
jelentkezni.
6. A baratsag Iormainak ezen osztalyozasa alapjan megallapithatjuk, hogy a rossz emberek csupan
gynyrseg okabol vagy haszonert szoktak egymassal baratsagot ktni, mert hiszen legIeljebb ebben a
tekintetben hasonlitanak egymashoz; a jok ellenben nmagukert apoljak a baratsagot, tehat azon az alapon, hogy
jok. Ezek az utobbiak tehat nmagukban veve is baratoknak nevezhetk, mig az elbbiek csak jarulekosan, s
csak azert, mert hasonlitanak emezekhez.
Valamint az ereny tekinteteben az egyik embert lelkialkata, a masikat pedig tevekenysege alapjan nevezzk jo
embernek, igy van ez a baratsag kerdeseben is: vannak, akik az egytteles altal keresik egymasban a
gynyrseget, s igy igyekeznek egymasnak javara lenni, masok viszont mivel esetleg eppen alusznak, vagy
nem egy helyen tartozkodnak tevekenyseget nem Iejthetnek ugyan ki, de azert olyan erzelmeik vannak, hogy
kepesek volnanak egymassal szemben szeretetteljes cselekedetekre; a tartozkodasi hely ugyanis magaban veve
meg nem bontja Iel a baratsagot, legIeljebb a tevekenyseget akadalyozza meg. De azert a sokaig tarto tavollet
miatt a baratsag is knnyen Ieledesbe mehet; ezert szoktak mondani, hogy: 'sok baratsag Ielbomlott mar azon,
hogy a szemelyes erintkezes megszakadt. (.)
7. Igaz baratsagnak tehat mint mar sokszor mondottuk csak a jo emberek baratsagat nevezhetjk. Mert azt
tartjuk szeretetre meltonak es kivanatosnak, ami nmagaban veve jo vagy kellemes, az egyes ember szamara
pedig azt, ami az szamara jo vagy kellemes. A jo ember viszont a jo ember szamara mindket elbb emlitett
oknal Iogva szeretetre melto es kivanatos. A szeretetet erzelemnek, a baratsagot pedig lelkialkatnak kell
tekintennk: a szeretet megnyilvanulhat az elettelen dolgokkal szemben is, mig ahol viszontszeretetrl van szo,
ez mar elhatarozassal jar, az elhatarozas pedig csak lelkialkatbol eredhet. Azonkivl az emberek a barataik javat
eppen az erdekkben kivanjak, s nem csupan erzelembl, hanem lelkialkatbol kiIolyolag. S avval, hogy
baratjukat szeretik, tulajdonkeppen a maguk javat szeretik, mert ha a jo ember valakinek a baratjava lesz, akkor
egyuttal a javava is lesz annak, akinek a baratja. Igy tehat mindket Iel nemcsak szereti azt, ami neki maganak jo,
hanem a baratjanak is egyenl reszt Iizet vissza az iranta valo joindulattal es kedvesseggel; mert hiszen a
kzmondas szerint: baratsag egyenlseg. Mindez persze elssorban a jo emberek baratsagara all.
A mogorva es az reged emberek kzt mar sokkal nehezebben jn letre baratsag, annyival is inkabb, mert ezek
sokkal sszeIerhetetlenebbek, s mert kevesbe lelik rmket a tarsasagban; marpedig alighanem ezek a
tulajdonsagok a baratsag legjellegzetesebb vonasai, s leginkabb ezek hozzak letre a baratsagot. Ezert van az,
hogy a Iiatal emberek hamar baratsagot ktnek egymassal, az regek ellenben nem, mivel az ember nem szokott
baratja lenni annak, akiben nem talalja rmet; ugyanez all a mogorva emberre is. Az ilyen emberek joakaratuak
ugyan lehetnek egymassal szemben, mert hiszen egymas javat akarjak, s mindig keszek a segitsegre, baratokka
ellenben nemigen lehetnek, mert nem szeretnek egytt elni massal, s nem lelik rmket egymasban, holott
pedig mindez a legnagyobb mertekben hozzatartozik a baratsaghoz. Sok emberrel egyszerre nemigen lehetnk
barati viszonyban legalabbis a tkeletes baratsag szellemeben , aminthogy szerelmet sem erezhetnk sok
ember irant egyszerre; mert a szerelem a tulzas egy neme, marpedig az ilyesmi termeszetszeren csak
NYOLCADIK KNYV
4
egyvalakivel szemben szokott megnyilvanulni; hogy pedig ugyanannak az embernek a tetszeset egyszerre sokan
klns mertekben megnyerjek, ez sem kepzelhet egyknnyen, st talan meg az sem, hogy egyaltalaban
akadjon olyan sok jo ember. S azonkivl az embernek tapasztalatot is kell gyjtenie, s a barataival hosszu ideig
egytt is kell elnie, ami pedig igen nehez dolog. Az ellenben mar nagyon is lehetseges, hogy valaki haszon es
kellemesseg alapjan igen sok embernek a tetszeset megnyeri, mert ilyenek sokan vannak, s a szolgalatkeszseg
rvid idn bell is megnyilvanulhat. E ket utobb emlitett viszony kzl a baratsaghoz inkabb hasonlit az,
amelyiknek az alapja a gynyr; ha mindket Ielnek ugyanaz jut ki a masik reszerl, mindketten rmket lelik
egymasban, vagy legalabbis ugyanabban a dologban; ilyen a Iiatal emberek baratsaga. Ebben ugyanis sokkal
inkabb megvan a szabad emberhez melto szellem, mig az a baratsag, amelynek alapja a haszon, piaci lelkletre
vall. A boldogan el embernek hasznos baratokra egyaltalaban nincs is szksege, de kellemesekre igen, mert
neki csupan az az ohaja, hogy bizonyos emberekkel egytt elhessen marpedig a kellemetlenseget rvid ideig
meg csak elviseli az ember, de huzamosan mar senki sem hajlando vallalni, hiszen meg magat a jot sem
vallalna, ha ez kellemetlen volna neki , ezert mindenki olyan baratokat keres, akik kellemesek neki. De
amellett, hogy ilyenek, meg erklcsileg joknak is kell lennik, s azonIell olyanoknak, akik az illet
szempontjabol is jok: csak igy lesz meg bennk mindaz a tulajdonsag, aminek a baratokban meg kell lennie. A
hatalmon lev embereknel azt tapasztaljuk, hogy ketIele baratot szoktak tartani: olyat, akibl hasznot huznak, s
olyat, aki kedves nekik; de ez a kett nemigen szokott ugyanaz a szemely lenni, mert sem olyan baratot nem
latnak szivesen, akiben a kedvesseg erennyel is parosul, sem pedig olyat, aki az erklcsi jo szempontjabol volna
nekik hasznos; st eppen ellenkezleg, a szellemes embert csak azert Iogadjak a krkbe, hogy kellemes
tarsasaguk legyen, az gyeset pedig csak azert, hogy vegrehajtsa a parancsaikat; ez a ket tulajdonsag pedig
nemigen szokott egy szemelyben egytt lenni. Azt mar emlitettk, hogy csak az erklcss ember lehet egyszerre
kellemes is meg hasznos is; csakhogy az ilyen ember nemigen szokott baratjava szegdni annak, aki nala
magasabb rangu legIeljebb akkor, ha ez utobbi az erenyben is Ielette all; ha ez nem igy van, akkor nincs meg
az az egyenlseg, amely abbol Iakad, hogy az erklcss ember mindket tekintetben aranyosan alulmarad;
csakhogy a hatalmon lev emberek kzt ilyen nemigen akad.
Forditotta: SZABO MIKLOS
1.2. FRANCIS BACON
1.2.1. A BARTSGRL
Nehez lehetett ennyi igazsagot es valotlansagot sszezsuIolnia nehany szoban annak, akitl ez a mondas
szarmazik: Csakis a vadallat vagy Isten lelheti rmet a maganvban. Az ugyanis nagyon igaz, hogy van valami
vadallati vonas abban, ha barki emberIia veleszletett es titkos idegenkedest vagy gylletet taplal a tarsadalom
irant, az ellenben vegkepp nem igaz, hogy ennek barmi kze volna az isteni termeszethez, kiveve, ha nem a
magany elvezetebl szarmazik, hanem az emberi szemelyiseg elszigetelesenek szeretetebl es vagyabol, ami a
magasrend elmelkedes Ieltetele. Hamis es alsagos Iormaban tulajdonitanak ilyesmit nemely poganyoknak, mint
a kandiai Epameinondasznak, a romai Numanak, a sziciliai Empedoklesznek vagy a tanai Apollonnak, s
valosagosan es helyesen tbb okori remetenek es egyhazatyanak. Az emberek azonban kevesse ismerik Il, mi a
magany lenyege es meddig terjed. A tmeg ugyanis nem tarsasag; az arcok sokasaga kepcsarnok csupan, es a
beszed csak peng cimbalom, ahol szeretet nincs. Nemileg idevag a latin szolasmondas: Magna civitas magna
solitudo, hiszen a nagyvarosban szetszortan elnek a jo baratok, s igy legtbbnyire hianyzik az olyanIajta
testveriesseg, mint a kisebb telepleseken. St ennel is tovabb mehetnk, es teljes joggal allithatjuk, hogy az
igaz baratok hianya maga a legnyomorultabb elhagyatottsag: nelklk a vilag nem mas, mint vadon, s
hasonlokeppen a maganossagra vagyo, szeretetlen termeszetben, amely nem kepes baratsagra, tbb van az
allatibol, mint az emberibl.
A baratsag legertekesebb gymlcse az, hogy lecsndesiti es megknnyiti a szivet, amely szamtalan klnbz
szenvedelytl dagadozik s haborog. Tudjuk, a testnek eldugulasos es elIojtodasos betegsegei a
FRANCIS BACON
5
legveszedelmesebbek, s a lelek sem sokban klnbzik tle: a sarsaparillagykerrel megnyithatjuk a majat,
acellal a lepet, kenviraggal a tdt, hodzsirral az agyat, amde semmiIele medicina nem nyitja meg a szivet, csak
a jo barat, akinek meggyonas- vagy vallomaskepp elmondhatjuk minden rmnket, banatunkat, Ielelmnket,
remenynket, szandekunkat.
Erdekes megIigyelni, mily nagyra ertekelik a baratsag e mondott gymlcset a kiralyok, uralkodok: oly nagyra,
hogy gyakran nnn biztonsagukat es hatalmukat is kockara vetik erte. A Iejedelmek ugyanis, mivel sorsuk
olyannyira klnbzik alattvaloiketol es szolgaiketol, csakis ugy tehetik magukat alkalmassa ennek az dvnek
az eleresere, ha oly magasra emelnek egyeseket, hogy azok szinte uralkodotarsaikka es mar-mar velk
egyenranguva valnak, ami sokszor bonyodalmakhoz vezet. A mai nyelvek az ilyeneket kegyenceknek vagy
privadoknak nevezik, mintha ez kegy vagy meghittseg dolga volna. A latin szo ellenben a valodi okra es
viszonyra tapint, amikor participes curarumnak nevezi ket, mert igazaban ez ennek a kapcsolatnak a lenyege. S
vilagosan kitnik, hogy nemcsak gynge es szenvedelyes Iejedelmek kerestek, hanem a valamennyi kzt
legblcsebb es legkivalobb politikai kepesseg uralkodok is, maguk melle allitvan egynemely szolgajukat,
akiket jomaguk is barataiknak szolitottak, s masokkal is igy neveztettek: oly szoval, amelyet egyebkent csak
maganemberek hasznalnak egymas kztt. (.)
Ha szabad ily kemeny kiIejezessel elni, azok, akiknek nincs baratjuk, hogy Ieltarulkozhassanak neki, sajat
szivk kannibaljai. Egy dolog azonban rendkivl csodalatos (es ezzel nem is szolok tbbet a baratsag els
gymlcserl), es ez az, hogy az ember valojanak Ieltarasa baratja eltt ketIele, egymassal ellentetes hatassal
van: megkettzi az rmt es megIelezi a banatot, mert nincs senki, aki ugy mondhatna el rmet baratjanak,
hogy ne rlne jobban, es ugy mondhatna el banatat baratjanak, hogy ne bankodnek kevesbe. Ennek az
operacionak olyan hatasa van az emberi lelekre, mint amilyet az alkimistak tulajdonitanak ama blcsek kvenek
az emberi testre, amely elidezhet mindent es mindennek az ellenkezjet, es megis mindig javara es elnyere
szolgal a termeszetnek. Mindazonaltal az alkimistak segitsegl hivasa nelkl is van ennek egy nyilvanvalo
peldaja a termeszet rendes meneteben. A testekben ugyanis az egyseg ersit es sztnz minden termeszetes
Iolyamatot, masIell pedig gyngit es tompit minden erszakos beIolyast, es ez meg a lelekre nezve is all.
Aminthogy az els az erzelmeknek, a baratsag masodik gymlcse az ertelemnek taplalo es dvs. A baratsag
derlt idt tamaszt az erzelmekben a viharokbol es zivatarokbol, de verIenyt derit Il az ertelemben a
gondolatok zrzavaranak stetjebl is. Ne csak ugy ertsk ezt, hogy az ember jo tanacsot kap baratjatol, hanem
ugy is, hogy meg mieltt erre kerlne a sor, akinek a lelke mar roskadozik a gondolatok sokasaga alatt, annak
elmeje es ertelme kitisztul es megvilagosodik, ha kzlheti es megvitathatja ket massal: knnyebben
terelgetheti gondolatait; attekinthetbben rendezheti soraikat; lathatja, hogyan Iestenek szavakba ltztetve, s
vegl: okosabba lesz nmaganal, egyoranyi eszmecseretl sokkal inkabb, mint egynapi tprengestl. Jol mondta
Themisztoklesz a perzsa kiralynak: a bes:ed olvan, mint a: arrasi mintas s:vet, amikor kiteritik es k:s:emlere
tes:ik, ami altal a beles:ott kepek es figurak vilagosan lathatova valnak, a gondolat vis:ont olvan, mint amikor a
s:vet ss:e van gngvlve.
A baratsagnak e masodik gymlcset nemcsak olyan baratok mellett elvezhetjk, akiktl okulhatunk (bar
valoban ezek a legklnbek), de ilyenek hianyaban is tanulhatunk nmagunktol, s Ielszinre hozhatjuk
gondolatainkat, oly kvn Ienve elmenket, amely maga nem vag. Rviden szolva, az is tbbet er, ha valaki egy
szobornak vagy kepnek mondja el a magaet, mint ha tri, hogy gondolatai elIojtva semmive Ioszoljanak.
Fzzk meg ehhez hozza, teljesse teve a baratsag masodik gymlcset, a masik, nyilvanvalobb es az egyszer
elmek szamara is vilagos szempontot, ami nem mas, mint a barati jo tanacs. Jol mondja Herakleitosz egyik
talanyaban: Mindig a s:ara: fenv a legfobb. Es annyi bizonyos, az a Ieny, amelyet masok tanacsa gyujt Iel
bennnk, mindig szarazabb es tisztabb, mint ami sajat esznkbl es iteletnkbl szarmazik, mert azt mindig
atjarjak es atitatjak szenvedelyeink es szokasaink. Igy azutan eppolyan nagy a klnbseg a kztt, hogyha egy
baratunkra vagy nmagunkra hallgatunk, mint a jo barattol es a hizelgtl kapott tanacs kztt. Mert nincs
nagyobb hizelgje az embernek nmaganal, s nincs jobb orvosszer az nmagunknak valo hizelges ellen a barati
szokimondasnal. Tanacs ketIele van: az egyik a magatartasra, a masik a cselekvesre vonatkozik. Ami az elbbit
illeti, a legklnb medicina a lelki egeszseg megtartasara az szinte barati intelem. A szigoru itelkezes nnn
A BARTSGRL
6
jellemnk Iltt olykor tulontul is melyrehato es artalmas recept. A jo, erklcsnemesit knyvek olvasasa kisse
unalmas es elettelen. Sajat hibaink megIigyelese masokban olykor nem elegge celravezet, mert azok nem
azonosak a mieinkkel. A legjobb orvossag tehat (olyan, allitom, amelyet bevenni is es hatasara nezve is a
legjobb) a barati intelem. Erdemes megIigyelni, milyen durva hibakat es hallatlan esztelensegeket kvetnek el
sokan (kivalt a hatalmasabbak), sulyosan veszelyeztetve ezzel hirnevket es jo sorsukat, csak azert, mert nincs
olyan baratjuk, aki ezt megmondana nekik. Olyanok, mint akikrl Jakab apostol azt mondja: tkrben ne:i a: o
termes:et s:erinti abra:atat, mert megne:te magat es elment, es a:onnal elfeleftette, milven volt.
Ami a cselekvest illeti, hiheti barki tetszese szerint, hogy ket szem nem lat tbbet egynel; hogy a kartyajatekos
mindig tbbet lat, mint a szemlel; hogy a dhs ember eppolyan blcs, mint aki elbb tizig szamolt, vagy hogy
kezben tartott es Ieltamasztott puskaval egyIorman jol lehet talalni hihet barki eIIele gyermeteg vagy Iennklt
eszmeket abban ringatozva, hogy egyedl eleg nmaganak. Am a notanak megiscsak az a vege, hogy amikor
cselekvesre kerl a sor, akkor a jo tanacs az, amely egyenesbe hozhatja az gyet. Ha pedig valaki ugy
gondolkodik, hogy ker ugyan tanacsot, de reszletekben: az egyik dologban ettl, a masikban attol, az is helyes
(azaz talan jobb annal, mint ha egyaltalan senkitl sem ker), de ketts veszellyel jar. Az egyik az, hogy nem kap
szinte tanacsot, mert csak a legbensbb es legeszmenyibb barattol szamithatni olyan tanacsra, amelyet adoja
nem torzit el es Iicamit ki sajat celjai erdekeben. A masik az, hogy olyan tanacsot kap (barha jo szandekkal is),
amely artalmas es veszedelmes, s egyreszt orvossagbol, masreszt meregbl van sszegyurva olyasIelekeppen,
mint ha orvost hivunk, akinek az a hire, hogy szakertje a betegseg kezelesenek, amelyben szenvednk, de nem
ismeri szervezetnket, s igy esetleg olyan kurat alkalmaz nalunk, amely elinditja ugyan a baj gyogyulasat, de
mas tekintetben art egeszsegnknek: ennelIogva meggyogyitja a kort, de megli a beteget. Az a barat ellenben,
aki jol ismeri krlmenyeinket, ovakodik attol, hogy mikzben valamely Iolyamatban lev gynket istapolja,
uj kellemetlenseget zuditson rank. Ne hallgassunk tehat alkalmi tanacsokra, zavarba ejtenek es Ielrevezetnek
inkabb, ahelyett, hogy utat mutatnanak es celhoz vezetnenek.
A baratsag e ket nemes gymlcse (az erzelmi kielegles es itelkepessegnk tamogatasa) utan vegyk az
utolso gymlcst, amely a granatalmahoz hasonlo: tele van sok-sok maggal. A minden alkalommal es
valamennyi tettnkben nyujtott segitsegre es reszvetelre gondolok. A legcelszerbben azzal bizonyithatjuk itt a
baratsag sokret hasznat az eletben, ha kimutatjuk, hogy mennyi minden van, amit az ember nem vihet veghez
nmagaban, s akkor kivilaglik az, hogy nagyon is mertektarto az okori mondas: a fo barat masodik nmagunk,
hiszen a jo barat joval tbb nmagunknal. Az embernek megvan a maga kiszabott ideje, es gyakran valamilyen
dedelgetett vaggyal a sziveben hal meg: gyermeke palyajat szerette volna biztositani, valamely mvet beIejezni
es igy tovabb. Akinek van igaz baratja, az bekeben nyughatik, mert szinte bizonyos, hogy ezeknek a dolgoknak
gondjat viselik utana is. Mintha csak, ami a vagyait illeti, ket elete volna. Az embernek egy teste van, s ez a test
csak egy helyen lehet jelen, de ahol baratsag van, ott az elet minden dolgat nemcsak maga intezheti, hanem
massal is inteztetheti. Elvegeztetheti baratjaval. Mennyi minden van, amit nem tehetnk meg es nem
mondhatunk el magunk, mert szegyelljk vagy kellemetlennek tartjuk. Senki sem hivatkozhat erdemeire a
szerenyseg serelme nelkl, meg kevesbe magasztalhatja ket, s megesik, hogy nem alazhatja meg magat
keressel vagy knyrgessel, es sok mas hasonloval. Mindez azonban csppet sem illetlen baratunk szajaban,
noha orcapirito a sajatunkban. Van tovabba az embernek sok olyan szemelyes kapcsolata, amelyen nem
valtoztathat. A IerIi csak ugy beszelhet Iiaval, mint apa, nejevel, mint Ierj, ellensegevel csak bizonyos Ieltetelek
mellett baratja ellenben ugy beszelhet velk, ahogyan a helyzet kivanja, s nem ugy, ahogyan az a szemelyhez
ill. De nem volna vege-hossza, ha mindezt Iel akarnok sorolni; peldak ezek csupan arra, mikor nem jatszhatja
az ember tisztesseggel a sajat szerepet, s ha nincs baratja, le is lephet a szinpadrol.
Forditotta: JULOW VIKTOR
A BARTSGRL
7
8
2. fejezet - II. RSZ A KUTATS
MDSZERTANA
2.1. WALTER BUNGARD
2.1.1. A PROSZOCILIS MAGATARTS EMPIRIKUS
KUTATSNAK MDSZERTANI PROBLMI
Ellentetben az agressziv reakciok elemzesevel, a proszocialis vagy altruista magatartasmodok meghatarozoinak
empirikus vizsgalata ersen elhanyagolt terlet. Mindmaig csaknem teljesen hianyzik a temakr kielegit
elmeleti megIogalmazasa (v. Krebs 1970). Eppen ezert az eddigi eredmenyek jelentekeny ellentmondasokat
tartalmaznak, s sok esetben ersen ketelkednnk kell a vizsgalatok megbizhatosagaban es validitasaban. Ha
meggondoljuk, hogy a tanulmanyok tetemes szazaleka olyan adatgyjtesi technikakon alapul, mint a kikerdezes
es a laboratoriumi megIigyeles, akkor az ellentmondasokat reszben az eredmenyek esetleges 'mtermek volta
indokolhatja, ami ezeket a kutatasokat legalabbis potencialisan mindig Ienyegeti. Eppen a proszocialis
magatartasmodok elemzesei soran adodhatnak ugyanis nemkivanatos reagalasok (a Iogalomnak Campbell
|1967| szerinti ertelmeben), s ezekben eltorzulnak a szocialis magatartasnak ama szabalyszersegei, amelyeket a
kutato vizsgalni szandekozott.
A segitsegnyujtas a mi tarsadalmunkban nagyon kivanatos, pozitivan ertekelt magatartas. Az empirikus
kutatasnak ezen a terleten sajatos nehezsegei vannak, mivel a vizsgalt kapcsolatok rendszerint olyan
interakcios viszonyokkent jelennek meg, amelyekre mint a mindennapi eletre az ervenyes normak hatnak.
Emiatt gyakran szamitani kell bizonyos torzitasra, amely abbol szarmazik, hogy az emberek olyannak mutatjak
nmagukat, s ugy nyilvanulnak meg, hogy az megIeleljen a tarsadalmilag kivanatos normaknak (v. Bickmann
es Henschy 1972, 7. p.).
A kutatas mvi termekeinek vizsgalata egyre nepszerbbe valik a tudomany legklnbzbb terletein. Az
amerikai szocialpszichologiaban mintegy 15 eve letezik ez a kiserletek szocialpszichologiai aspektusait
rendszeresen elemz kutatasi iranyzat. MasIell meglep, hogy a mtermekkutatas eredmenyeit mindeddig
egyaltalan nem vagy kritikatlanul vettek tudomasul (v. Esser 1975; Atteslander et al. 1975), pedig a kutatasi
gyakorlat szempontjabol kezenIekv megallapitasai vannak. A jelen tanulmany kerdesIeltevesei is ezzel vannak
sszeIggesben: milven mertekben kell s:amolnunk a pros:ocialis magatartas eddigi empirikus kutatasanak egv
res:enel a: eredmenvek tor:ulasaval? Milven tanulsagokkal s:olgalhat e: a fvobeni kutatas s:amara? Mi a
jelentsege azoknak az alternativ vizsgalati technikaknak, amelyeket mindeddig ritkan alkalmaztak?
A kvetkez Iejtegetesek szerkezeti megIormalasaban nem lenne esszer az egyes tartalmi problemakrkbl
(mint peldaul a tanuk magatartasa, az adakozo magatartas stb.) kiindulni. Ehelyett a vizsgalatokat a klnbz
kutatasi technikak szerint rendszerezzk, hogy ebbl kiindulva hatarozhassuk meg a vizsgalatok erteket
ervenyessegk szempontjabol.
2.1.1.1. A PROSZOCILIS MAGATARTS ELEMZSE CLJBL
ALKALMAZOTT KIKRDEZS PROBLMI
Brown es Gilmartin (1969) sszegezese szerint a szociologia terleten az adatoknak mintegy 90-at az
interjutechnika es az irasos kikerdezes segitsegevel nyerik. 'A gyakorlati tarsadalomkutatas kiralyi utja (Knig
1965) a proszocialis magatartas vizsgalataban is nagy jelentsegre tett szert, jollehet az empirikus
tarsadalomkutatas modszertani arzenaljaban ezt az elszeretetet nem igazoljak kielegit eredmenyek.
9
Wiendick (1972) peldaul egyik vizsgalataban az eletkor es a segitkeszseg kztti sszeIggest akarta
megallapitani, ezert paros sszehasonlitas Iormajaban 192 szemelyt kerdezett ki. Megallapitotta, hogy a kiserleti
szemelyek tulnyomo tbbsege inkabb egy idsebb embernek segitene a klnbz, de mindenkor
sszehasonlithato helyzetekben. Egy ellenrz vizsgalatban (ugyancsak Wiendick 1972) ugyanerre a
kerdesIeltevesre a nevtelen, irasos kikerdezes modszeret alkalmazta. Az elbbivel pontosan ellentetes
eredmenyeket kapott, amelyek egyebkent mas megIigyelesekkel is egybehangzottak.
Ez az els pelda, a tovabbi Iejtegetesek kiindulopontja mar utal arra, hogy a szobeli interju 'szocialis
krlmenyei nyilvanvaloan beIolyasoljak a megkerdezettek olyan reakcioit, amelyek nem egyeznek a
Ieltetelezett adathordozo modellel az adatgyjtesi eljaras szemelyisegre iranyulo modszerenek keretei kztt. Az
altalanos lelektanban az elmeletkepzes szintjen hosszu idn at volt mertekado az embernek aszocialis
individuumma valo lealacsonyitasa, s ez az elkepzeles a modszertan terleten maig valtozatlanul megmaradt.
Legalabbis Lewin (1951) ota azonban a tarsadalomtudomanyok metaelmeleti alapigazsagai kze tartozik
ahogyan ezt Irle (1969) kiIejezte az a Ielismeres, hogy egv s:emelv magatartasa a s:emelvnek es
krnve:etenek funkciofa. Ilyen ertelemben a szobeli interju segitsegevel nyert adatok gyakran szabalyszer hibat
mutatnak (Atteslander et al. 1975, 20. p.), s ez a hiba a vizsgalati terlet szerint klnbz mertek lehet. A
kerdiv altal nyujtott ingerekre adott szobeli reakciokat a szocialis interakcios helyzet alapjan magyarazhatjuk
(v. Erbslh 1973).
Az ilyen jelleg megallapitasokat az empirikus adatok alig attekinthet tmege bizonyitja (v. BungardLck
1974; Bouchard 1967). A szakirodalom legnagyobb resze peldaul a kerdez nemkivanatos beIolyasat elemzi. A
megkerdezettek kivalasztasa, a jegyzknyv torzitasai es a kerdesek megvaltoztatasa mindenekeltt az
interakcios hatasokat allitja elterbe. Igy peldaul alig van olyan demograIiai valtozo, amely a kerdezett
reakciojara ne gyakorolna kimutathato, rendszeres beIolyast. Alaposan targyaltak es vizsgaltak a kerdez
beallitodasanak es elvarasainak hatasait is. Rice mar 1929-ben kimutatta egy 2000 szemelyt erint kikerdezessel
kapcsolatban, hogy az interju keszitjenek beallitodasa az alkoholtilalommal szemben beIolyasolja az e kerdesre
adott valaszokat. Ilyen beallitodasok atvitelere szolgalo strategiak es mechanizmusok a szobeli beIolyasolasi
technikak, paralingvisztikus valtoztatasok es a nem szobeli kommunikacios Iolyamatok.
A kerdez szemelye mellett nagy szerepet jatszik az a sajatos helyzet is, amelyben a kikerdezes trtenik. Egy
harmadik s:emelv felenlete a valas: megvalto:tatasaho: ve:ethet (v. Scheuch 1967). A megkerde:ettek
maskeppen reagalnak ugvanarra a kerdesre otthon es maskeppen a munkahelvkn (Phillips 1971).
Az eddig Ielsorolt szempontok es tenyezk megsem teremtik meg sem a szkseges, sem az elegseges
Ielteteleket a mvi termekek letrehozasara. A dnt mindenekeltt a megkerdezett szemely, illetve annak
szubjektiv eszlelesei es motivacios szerkezete. Rosnow es Aiken (1973) szemleletes modellben kisereltek meg
bemutatni, hogy a kiserleti szemely valamilyen magatartasat minden lehetseges torzito tenyez jelenlete
mellett mindenkor csak az eszleles, egy sajatos motivacio es a megIelel kepessegek egyik Iunkciojakent lehet
ertelmezni. Tehat peldaul csak akkor fn letre kutatasi mtermek, ha a kerde:ett felismeri a kerde:o elvarasait,
egvidefleg motivalt es kepes is arra, hogv e:eknek a: elvarasoknak megfeleloen reagalfon.
Nagy jelentsege ellenere az interjualanyrol szolo elmelet nem elegge Iejlett, motivumaikkal kapcsolatban
peldaul mindmaig gyakran talalgatasokra vagyunk utalva. Az interju alatt lezajlo kommunikacios Iolyamatokrol
eddig vegzett vizsgalatok alapjan gyakran megallapithatjuk a kerdezettrl, hogy azt fogfa mondani, ami s:ocialis
s:erepevel a beszelgetpartnert tekintetbe veve ss:eegve:tetheto. A kiserleti szemely esetleg tetszeni akar a
kerdeznek (Rosenberg 1969), ezert igyekszik elkerlni az ellentmondasokat (konzisztenciahatas, v. Anger
1969), es a Ieleletek tarsadalmi kivanatossagat tartja szem eltt (CrowneMarlowe 1964). A konkret
interjuhelyzet emellett mozgosithatja a kerdezett klnbz vonatkoztatasi rendszereit a tarsadalmi normakkal
kapcsolatban.
Atteslander es munkatarsai (1975) empirikus vizsgalataiknal a kvetkez semat allitottak Iel: az interjuban a
kerdezett reakcioi harom klnbz bels, az adaptiv emlekezetben tarolt vonatkoztatasi rendszertl Iggenek.
A PROSZOCILIS
MAGATARTS ELEMZSE
10
Az ssztarsadalmi, belsve valt normak mellett hatnak csoportspeciIikus es interjuspeciIikus normak is, s a
normaknak ez az egyttese klnbz sikokon talalkozhat egymassal. 'A kerde:ett megkiserli meghataro:ni a:t
a csoportot, amelv erdeklodik valas:ai irant, es a kerde:ot mint a csoport kepviselofet er:ekeli`
(AtteslanderKneubhler 1975, 59. p.).
Meghatarozott kerdescsoportoknal es konkret vizsgalati helyzetekben mindig kln kell Ielbecslni, hogyan
csapodnak le ezek a normak a valaszmagatartasban. E tanulmany keretei kztt a tovabbiakban az a kerdes
vetdik Iel, milyen megallapitasokat es elrejelzeseket tehetnk peldaul a segitsegnyujtasra vonatkozo
kikerdezesek alapjan. Alig van ugyanis olyan kerdeskr, amelyben ennel nyilvanvalobbak lennenek a torzitas
veszelyei.
A kzvelemeny-kutato intezetek reprezentativ kikerdezesei es hasonlo vizsgalatok a szlk, a tanarok, a tanulok
beallitodasairol vilagosan megmutatjak, hogy a segitokes:seg a becsletesseg es az nallosag mellett altalaban a
legfontosabb nevelesi celok k:e tarto:ik (Middlebrook 1974, 329. p.). Az altruista magatartast tehat
tarsadalmilag rendkivl kivanatos tulajdonsagnak tekinthetjk (v. peldaul Manz 1968. 168. p.). Ezert nem
meglep, hogy a nemzetek nmagukat majdnem mindig 'altruistabbnak tekintik, mint a klIldiek ket (v.
HoIsttter 1956, 80. p.).
Valamennyi interjuhelyzetben egeszen biztosan aktualizalodik az az ersen hato norma, hogy legtbbszr nem
szabadna az interakcios partnerek kztt velemenyklnbsegnek lennie, mivel az ssztarsadalmi es a
csoportnormak azonosak. A kerdeznek a kerdezett altal gyanitott elvarasai egyertelmek, s a kerdezettnek az
sem jelent problemat, hogy olyan valaszt adjon, amelyet a magas Ioku segitkeszseg kiIejezdesekent lehet
ertelmezni. Dnt mindenekeltt az a teny, hogy a megkerdezett klnbz alternativ motivacioi kztt nincsen
ellentmondas. Vajon a kerdez elvarasainak es az aktualizalt csoportspeciIikus normaknak megIelelen akar
reagalni? Vagy elssorban a pozitiv nertekelesre trekszik? Mindket esetre a: a tendencia fellem:o, hogv
nmagat segitokes:nek mutassa be.
Mindebbl levonhato az a kvetkeztetes, hogy tbbe vagy kevesbe hasznalhatatlan minden olyan kikerdezes,
amely az altruista magatartas normativ szempontjainak megIogalmazasat tzi ki celul. Ezek valojaban
semmiIele elrejelzest nem tesznek lehetve a jvbeli vagy a tenyleges magatartasrol. Tipikus pelda erre a
nemi klnbsegeket targyalo nagyszamu elemzes. Mar Hartshorne es May (1928), kesbb Sugarman (1970) es
mas szerzk is arra az eredmenyre jutottak, hogy a nok segitokes:ebbnek felleme:tek nmagukat, mint a ferfiak.
A megfelelo magatartasvi:sgalatok a:onban ezekrl a tovabbiakban meg lesz szo egvaltalan nem mutatnak
ilven ss:efggest, vagy eppen ezzel ellentetes eredmenyre jutnak, ahogyan azt Gergen, Gergen es Meter (1972)
irodalomelemzeskben bizonyitjak.
Ha annak a 406 gyermeknek es serdlnek hisznk, akiket Harris (1967) kerdezett meg, akkor a nveked
eletkorral Iokozodik a segitkeszseg (v. Durkin 1961 es Shure 1968 hasonlo eredmenyei). Az
sszehasonlithato megIigyelesek nem egysegesek. A modellek hatasanak elemzesei es mas tanulmanyok nem
ismertetnek eletkorra jellemz klnbsegeket (v. Floyd 1964; MidlarskyBryan 1967; AronIreedPaskal
1970). A: eletkori klnb:oseg tehat kevesse hataro::a meg a tenvlegesen megnvilvanulo segitokes:
magatartast. Sokkal inkabb mutatfa annak a kepessegnek nvekedeset, amivel interfuhelv:etben fobban sikerl
reprodukalni a belsove valt normakat.
Ezek a megIontolasok klnsen ervenyesek a szemelyisegklnbsegeket mer skalak es tes:tek alkalmazasara,
amint azt igen koran, mar Sander (1920), Murray es munkatarsai (1928) kiIejtettek.
Az ilyen technikak alkalmazasa mgtt az az elkepzeles all, hogy megIelel eszkzk segitsegevel
megragadhatok azok a szemelyisegvonasok, amelyeket peldaul a sajatos nevelesi stilusok altal szocialisan
kzvetitett tulajdonsagokkent lehet ertelmezni (v. Krebs 1970). Egyetlen pillantas az irodalomban vitatott
dimenziok sokasagara megmutatja (v. Lichtenberg 1974), hogy a legtbb es:k: elmeletileg nem igazolt, es
alkalma:asa legalabbis kerdesesnek lats:ik. E tanulmany eltereben azonban a tartalmi problematika mellett a
modszertani kerdesek allnak: a szocialis Ielelsseget (v. BerkowitzDaniels 1964); az egytterzest (Wispe
1971) stb. mer standardizalt skalak ismetld vonasai a legtbb megkerdezettnek lehetve teszik reakcioik
A PROSZOCILIS
MAGATARTS ELEMZSE
11
tudatos iranyitasat a tarsadalmilag kivanatos magatartasmodok Iele (v. Lck 1973). Eltekintve a tartalomtol
Iggetlen igent mondasi eIIektustol vagy az egyeb 'response-set hatasoktol, az egyes kerdesek a helyzeteknek
olyan leirasat adjak, amelyben kzvetlenl jelenik meg egy normativan elirt segitsegnyujtas. Igy peldaul
Ielteszik a kerdest: 'Ha latnam, hogy az utcan valaki megserlt, megallnek-e, hogy segitsek neki? Az eIIele
megIogalmazasokat Iigyelembe veve, valoszinleg csak azoknak az alaposabb megIigyelese lenne erdekes, akik
peldaul ilyenkor nem akarnanak segiteni. Ezt a reakciot azonban inkabb a 'reaktancia` Iogalmaval kellene
megjellni, a tartalmi ertelmezes kockazatosnak tnik.
Empirikusan is igazolhato az az allitas; hogy a skalak erteket cskkentik a tarsadalmilag kivanatos nfellem:es
tor:ito tendenciai. Lichtenberg peldaul tbb mint 200 diaknal alkalmazta a kvetkez skalakat: gondoskodas
(Murray), egytterzes (Wispe), Ielelsseg (BerkowitzDaniels), bizalom (Rotter), klssegesseg-belssegesseg
(Rotter) es a Crowne Marlowe-Iele 'tarsadalmikivanatossag-skala Lck es Timaeus (1969) altal nemet
viszonyokra alkalmazott Iormaban. Ez az utobbi ellenrz skala a vizsgalt szemelyeknel azt a tendenciat meri,
hogy mennvire haflamosak nmagukat tarsadalmilag kivanatos modon bemutatni. Az egyes skalak
megbizhatosaga igen magasnak latszik ugyan, de a kontrollskalaval valo korrelaciojuk is szigniIikans volt. A
Ielelssegskala mutatoi es a 'tarsadalmikivanatossag-skala egymassal r 0,69 (p# 0,01) szinten korrelaltak.
Stone (1965) vizsgalatainal szinten r 0,65 korrelacios egytthatoval szamolt. Tbben megkisereltek, hogy a
Berkowitz es Daniels altal kiIejlesztett Ielelssegskalat klnsen jol hasznalhato eszkznek tekintsek a
tarsadalmilag kivant reakciok megismereseben, es eszerint is nevezzek el.
Igy aztan mar nem is meglep, hogy a skalak kls validalasa nem hozott kielegit eredmenyeket. Gergen,
Gergen es Meter (1972) peldaul 72 diak skalaertekeinek korrelacioit kzltek. sszesen 10 vizsgalatot vegeztek
specialis skalakkal a klnbz helyzetekben mutatott segitkesz magatartast illeten, es meglehetsen
kismertek sszeIggest tudtak kimutatni. Hasonlo eredmenyekrl szamol be Krebs (1970, 284. p.) is.
A pros:ocialis s:emelvisegvonasokat Ieltetelezve, hogy ilyenek egyaltalan leteznek tesztek vagy skalak
segitsegevel nyilvanvaloan igen nehe: megragadni. Ennek okakent mindenekeltt a modszertani hianyossagra
kell hivatkoznunk, ha eltekintnk attol, hogy egy ilyen kiserletnek szksegszeren el kell hanyagolnia Iontos
valtozokat peldaul a helyzetspeciIikus tenyezket , igy aligha tudja elre jelezni a magatartast. A
kerdesIelteves tarsadalmi meghatarozottsaga es a normativ elvarasok uralkodo volta szkiti a kiserleti
szemelyek magatartasanak jatekteret. Eppen az olyan szocialis interakcios helyzetekben, mint amilyenekrl
peldaul a vizsgalatokban is szo van, aktualizalodnak ezek a normak, es keverednek a vizsgalatban kzrejatszo,
Iggetlen valtozokkal. Hasonlo nehezsegek vannak egyebkent akkor is, amikor a velemenyskalat nem maganak
a vizsgalt szemelynek kell kitltenie, hanem a baratoknak vagy mas, vele kapcsolatban allo szemelyeknek. A
pozitiv velemenyek tulsagosan magas aranyanak veszelye mellett jelents 'haloeffektus` is Ieltetelezhet (v.
Krebs 1970, 283. p.); a: adatok inkabb a skalat kitlto s:emelv normativ iranvultsagara engednek kvetke:tetni,
mint a tenvleges magatartasara.
A kikerdezeses technika egyeduralmanak korszaka ketsegtelenl a vegehez kzelit, allapitja meg Atteslander
(1975, 94. p.) vizsgalodasainak lezarasakeppen. Ez a kijelentes klnsen a proszocialis magatartas vizsgalatara
bizonyulhat helytallonak.
2.1.1.2. KSRLETEK A LABORATRIUMBAN
Az ugynevezett 'context oI justiIication-ban a laboratoriumi kiserlet a tbbi modszerrel sszehasonlitva
kiemelked szerepet jatszik a trvenyszersegekre vonatkozo hipotezisek Iellvizsgalataban. A kiserletnek azert
tulajdonitanak klnleges, kzponti szerepet, mert lehetve teszi a Iggetlen valtozok rendszerezett valtoztatasat
ellenrztt Ieltetelek kztt. A laboratoriumi kiserlet allitolag a legpontosabb tudomanyos eljaras.
A kvetkezkben megis azt mutatjak ki, hogy a laboratoriumi kiserlet s:inten s:ocialis interakcios helv:etet
felent, es hogy bizonyos szocialpszichologiai valtozok rendszerint kzrejatszanak a kiserleti Iolyamatban.
Annak a sok segitsegnyujtasi vizsgalatnak, amelyet a laboratoriumi helyzet ellenrztt Ieltetelei kztt vegeztek,
bels es kls validitasat ezert szinten kritikusan kell elemezni. Klnsen erdekes e tekintetben az kologiai
KSRLETEK A
LABORATRIUMBAN
12
validitas kerdese, illetve az eredmenyek altalanos ervenysege, mivel sok esetben ezeket a mindennapi
helyzetekre is atvittek.
'A kiserlet s:ocialps:ichologiafa` elnevezessel sszeIoglalhato vizsgalatok az utobbi evekben ujra es ujra
IelIedtek az interakcios es kommunikativ Iolyamatok mvi termekeket eredmenyez hatasat a kiserletek
leIolyasaban.
Az elemzesek eltereben mindenekeltt a kiserletve:etok metakommunikacios tevekenvsege allott. Rosenthal es
munkatarsai (1963) megIelel kiserletekkel bizonyitottak, hogy a kiserletvezet elvarasai beIolyasolhatjak a
kiserleti szemely reakcioit. Az interjuhoz hasonloan a szobeli beIolyasolo technikak, az utasitas
paralingvisztikus megvaltoztatasa mellett nem szobeli kommunikacios strategiakat alkalmaznak. Barber es
Silver (1968) ebben az sszeIggesben beszelnek a lehetseges kodolasi, illetve jegyzknyvezesi hibakrol, a
kivaltott elvarasi magatartasok ertelmeben.
Orne (1962, 1970) az ugynevezett 'demand characteristics (Ielszolito jelleg) megIogalmazasa soran ramutat
tovabbi beIolyasolasi Iolyamatokra is, amelyek nem egyeznek meg a Ieltetelezett idealtipologiai szempontokkal.
A kiserleti s:emelvek a kiserlet elott es alatt megprobalnak olvan tafeko:tato felet talalni, melvnek segitsegevel
kikvetke:tethetnek a vi:sgalat hipote:iseit. A kiserletnek ezekhez a tajekoztato jeleihez, a 'demand
characteristics-hez tartoznak az utasitasok, a kiserlet Ielepitese, az lesrend, a hiresztelesek a vizsgalat celjarol,
a kiserletvezet tevekenysege, a segitk viselkedese stb. E kognitiv iranvultsagi pontok ss:essege hataro::a
meg a tulafdonkeppeni kiserleti valto:okkal egvtt a kiserleti s:emelvek magatartasat. Tehat teljesen
motivalatlan kiserleti szemely nagyon ritkan kepzelhet el. Ellenkezleg: egy kiserlet resztvevi a helyzetet
rendszerint olyan problemamegoldo Ieladatkent hatarozzak meg, amelyben hipotezist alkothatnak a kiserlet
celjarol.
Az egesz helyzetnek ez a kognitiv Ieldolgozasa azonban a mvi termekek letrejttenek csak az elzetes
Ielteteleit jelenti. A kiserleti szemelyek sajatos magatartasmodjait meghatarozo legIontosabb tenyezk az egyeni
motivacios strukturan at jelennek meg. Rosnow es Aiken (1973) terminologiajat Ielhasznalva ez a kvetkez
modon irhato le. A kiserleti Ielszolito inger megIelel IelIogasa eseteben az ezeknek a tajekoztato jeleknek
megIelel magatartas (complient vagy counter-complient behavior), a speciIikus kepessegek mellett, harom
motivacios Iormatol Igg: a Ielszolito ingerek szerinti, azokkal ellentetes vagy az azoktol Iggetlen reagalas
szandekatol. Hogy mikor melyik motivacio hat, azt sajnos gyakran csak utolag allapithatjuk meg, de egeszen
biztosan Igg a kiserlet sajatos Ielteteleitl es a kiserleti szemely megelz tapasztalataitol. Orne (1962) meg
Ileg a 'jo kiserleti szemely`` motivacioirol beszelt, arrol a kivansagrol, hogy a tudomanyt tamogassa.
Rosenberg (1962) elmeleteben a sulyt mar inkabb a kiserleti szemelyek njellemzesenek szempontjara helyezte:
a kiserleti szemelyek ugyanis sajat ertekeleskrl gondoskodnak.
Ha mar Ieltetelezheten kitalaltak a hipotezist, akkor megprobalnak magatartasukkal po:itiv nbemutatast
elerni. Ez a helyzettl Iggen a Ielszolito ingerrel konIorm vagy eppen nonkonIorm magatartast
eredmenyezhet. Ha peldaul egy kiserletben a kiserleti szemely cselekvesi alternativai nagyon szkek, akkor a
reaktanciaelmelet (Brehm 1972) ertelmeben megprobalhatja jatekteret visszanyerni (GrabitzGniechZeisel
1974), s igy negativista kiserleti szemellye valik (Cook et al. 1970): a kiserlet 'bumerangeIIektushoz
(Silverman 1965) vezet.
Oss:efoglalva a Ientieket megallapithatjuk: az eddigi motivacioelemzesek arra utalnak, hogy egy kiserleti
szemelynel Ieltetelezhet ugyan a 'jo kiserleti szemely motivacio, de az nmagat a leheto legkedve:obb
vilagitasba helve:es s:kseglete a: uralkodo (v. peldaul Sigall, Aronson es Van Hoose kiserlete, 1970). Mas
szoval abban az esetben, ha a tajekoztato jelek a ketIele motivacio sszeegyeztethetetlenseget mutatjak,
elnyben reszesl a vizsgalatvezetvel egyttmkd magatartason keresztl megvalosulo pozitiv nbemutatas
(v. a dntesi kiserletek attekintese Mertensnel, 1975).
Milyen kvetke:teteseket vonhatunk le ezekbl a tenyekbl a segitsegnyujtassal kapcsolatos laboratoriumi
kiserletek szamara? Sok kutatasi terleten vizsgaltak es ersitettek meg empirikusan is a kiserleti helyzetek
Ielszolito jellegenek ervenyesseget es a kiserleti szemelyek motivacioinak problemajat. Ezek kzl a
legismertebb a beallitodaskutatas (beallitodasvaltozas), a tanulasi kiserletek (klnsen a verbalis
KSRLETEK A
LABORATRIUMBAN
13
kondicionalas), a hipnozis es a szenzoros deprivacio kutatasa stb. A segitsegnyujtas kutatasaban
sszehasonlithato elemzesek jelenleg meg nincsenek, mert az ilyen empirikus vizsgalatok csak 1968 krl
lendltek Iel (v. Lck 1975, 10. p.). A kvetkezkben ezert csak Ieltetelezeseket alakithatunk ki, az ezeket
alatamaszto adatok meg hianyoznak.
Kezdjk Iejtegetesnket Darley es Latane (1968) talan legismertebb laboratoriumi vizsgalataval. Egyetemi
hallgatok klnbz nagysagu csoportokban (Iggetlen valtozo) vettek reszt a hallgatok problemairol Iolytatott
eszmecsereben. A resztvevk nevtelensegenek allitolagos megovasa erdekeben mindegyikket kln helyisegbe
vezettek be. Az erintkezes mikroIonok es hangszorok segitsegevel trtent. A resztvevk nem sokkal kesbb egy
megrendezett epilepszias roham tanui lettek. A kiserlet Igg valtozoja az egyeni segitkeszseg merteke volt. A
hipotezis igazolodott: a tanuk nvekv szamaval cskken a segitsegnyujtas keszsege. Latane ezt a hatast a
Ielelsseg atharitasara (diIIusion oI responsibility) vezeti vissza, azaz arra, hogy a csoport minden egyes tagja
atharitja az egyeni Ielelsseget a tbbiekre.
Ennek az elgondolasnak implicit Ieltetelezese az, hogy a mar leirt, zavart okozo valtozok nem keverednek a
kiserleti ingerrel. Mas metakiserletek analogiajara azonban esszernek tnik, hogy Ieltetelezzk a kiserleti
szemelyeknel a hipotezisalkotas Iolyamatat. A szokatlan kiserleti rend a csoport minden resztvevjet kln
Ilkeben szigetelik el klnsen Ielkeltheti a kivancsisagot a kiserlet celkitzesei irant. Ha egy kiserleti
szemely azt hiszi, hogy az egyetlen tanu, akkor nem lehet kizarni, hogy Ieltetelezi: a vizsgalat hipotezise az
egyeni segitsegnyujtasanak mertekere vonatkozik. Spontanul segiteni Iog (v. Bickman 1971 is), mert ez a
reakcio sszeegyeztethet azzal a motivacioval, hogy a kiserletvezetvel egyttmkdjn, s mindenekeltt,
hogy nmagat pozitivan mutassa be az altalanosan ervenyes tarsadalmi normaknak megIelelen. A velt tanuk
nvekv szamaval a helyzet strukturalasa es az egyeni hipoteziskepzes Iolyamata sszetettebbe es kevesbe
egysegesse valik. A meglepett kiserleti szemely esetleg a vizsgalat masIele hipoteziset hozza kapcsolatba a
csoport tagjainak magatartasaval. Talan arra az eredmenyre jut, hogy a spontan segitsegnyujtast tbb tanu
jelenleteben mint tulbuzgosagot, negativan itelik meg. A valsaghelyzetet ilyen krlmenyek kztt nem lehet
egyertelmen Ielismerni stb. Az egyeni hipotezisalkotas kesleltetesevel a kiserleti szemely reakcioja sok esetben
biztosan kesni Iog, azaz elmarad a segitsegnyujtas. A vegeredmeny azonban a klnbz ervelesi modok
ellenere ugyanaz: a csoporttagok nvekv szamaval egyre ritkabban Iigyelhet meg a kiserleti szemelynel
altruista magatartas.
Ebbl a szempontbol rendkivl erdekesek azok az adatok, amelyeket Clark es Word (1972,1974) ismertettek
tanulmanyaikban. Ha a valsaghelv:et egvertelm volt, akkor nem volt kimutathato ss:efgges a
csoportnagvsag es a: egveni segitsegnvuftas k:tt. Csak nem egyertelm, homalyos valsaghelyzetekben
mutatkozott meg a Ieltetelezett artalmas csoporthatas. Tovabba az a teny is Iontos, hogy az ugynevezett
csoporthelyzetben semmilyen tenyleges interakcio nem lehetett. Ezeknel a kiserleteknel senki nem kapott
visszajelzest a tbbi tanu reakcioirol, ami ersitette az altalanos bizonytalansagot. Darley, Teger, Lewis (1973)
es kesbb Misavage es Richardson (1974) is gyakoribb segitsegnyujtast allapitottak meg a valodi interakcios
csoportoknal, mint az alcsoportban. Itt a tagok sszetartozasanak merteke bizonyult lenyeges tenyeznek (v.
Allen 1972).
Schwartz es Clausen (1970) vizsgalatukban egy bizonyos Ieltetel beIolyasat elemeztek: azt az eljarast, amelyet
egy Ielszolito inger nkentelen manipulalasakent is lehet ertelmezni. Darley es Latane (1968) emlitett
kiserletenek alkalmazasaban az 'epileptikus csoporttag elzetesen megemlitette, roham eseten hogyan lehet
rajta legjobban segiteni. Aligha csodalkozhatunk azon, hogy a kiserleti szemelyek atlagos segitsegnyujtasa
Iokozodott. Ugyanebben a vizsgalatban a kiserleti szemelyek egy resze megtudta, hogy a csoport egyik tagja
orvosi ismeretekkel rendelkezik. A 'roham soran a kiserleti szemelyeknek ekkor csak csekely hanyada segitett.
A laboratoriumi kiserletek elbb bemutatott modszertani biralatara tamaszkodva, a kiserleti szemelyek
magatartasat ismet maskeppen ertelmezhetjk, mint e tanulmany szerzi tettek. A segitsegnyujtas nemcsak azert
cskkenhet, mert mas csoporttagok illetekesebbnek tnnek, hanem mert a kiserleti szemelyek hipotezisalkotasat
esetleg kzvetlenl is erintik valamilyen modon. Felismerik es ertelmezik a kiserleti helyzet manipulalasat, es
KSRLETEK A
LABORATRIUMBAN
14
sajat reakcioik szabalyozasa az elvart vagy a kiserleti szemely altal pozitivan ertekelt magatartasrol alkotott
tbbe vagy kevesbe zavaros elkepzeles vagy visszacsatolas alapjan trtenik.
Latane eredmenyeinek ilyen ertelmezesevel szemben azt az ellenvetest lehet Ielhozni, hogy a vizsgalatot
laboratoriumban vegeztek ugyan, de a roham termeszetes valsaghelyzetet utanozott, igy a meres torzulasa a
lehetsegek keretei kztt jelentsen cskkent. A kiserleti szemelyeket tehat alaposan becsaptak, de a kiserlet
utani Ielvilagositas az erklcsi dilemmat es mindenekeltt a modszertani problemakat nem sznteti meg. Igy
peldaul ritkan vizsgaljak egy csalas hatekonysagat (v. Stricker 1967; Wuebben 1968). Emellett a kiserleti
elfarasok (beleertve a csalasi technikakat) nvekvo irodalma allandoan cskkenti a valoban naiv kiserleti
s:entelvek kret. Seeman (1969) nem alaptalanul velekedik ugy, hogy ma mar inkabb naiv kiserletvezetket
talalunk, mint naiv kiserleti szemelyeket.
Tovabba azok a kiserleti szemelyek, akiket egy korabbi vizsgalatban mar becsaptak, klnsen hajlanak arra,
hogy magukat kedvez vilagitasban mutassak be, aranytalanul gyakran kitalaljak a kiserlet hipoteziset (v.
SilvermannShulmanWiesenthal 1970), es altalanos bizalmatlansagot Iejlesztenek ki magukban. Nehez
Ielbecslni peldaul, hogy az epileptikus rohamot milyen mertekben sikerlt tenylegesen hihet
valsaghelyzetkent szuggeralni. Korte (1971) arrol szamol be, hogy egy segitsegnyujtasi kiserletben a kiserleti
szemelyek 20-a ketelkedett egy asztmas roham valodisagaban. Tulsagosan magas arany ez ahhoz, hogy egy
hipotezis vizsgalatanal statisztikailag megbizhato eredmenyeket kaphassunk.
A laboratoriumi kiserleteket tehat attol Iggen, hogy a csalasokat milyen Iinoman sikerlt megvalositani
allandoan terheli a mvi termek gvanufa. Ez a veszely klnsen akkor szembetn, ha a vizsgalatvezet,
illetve a laboratoriumi kiserlet celja az elterel manverekrl lemondas miatt nyilvanvalova valik. Csak
nehanyat emelnk ki a lehetseges peldak kzl (arra a sok kiserletre gondolunk, amelynek celja a
segitsegnyujtassal kapcsolatos beallitodasok kzvetlen megvaltoztatasa szerepjatekok, vitak, Iilmbemutatasok
segitsegevel). Berkowitz es Daniels (1963) egy laboratoriumi kiserlettel meg akartak allapitani, Igg-e a
segitsegnyujtas attol, hogy a segitsegre szorulo megtudja, ki tamogatja t. Az derlt ki, hogy a kiserleti
szemelyek tbbsege az ugynevezett anonimitasi Ieltetelek kztt is azonos segitkesz reakciot mutatott.
Itt is ketelkednnk kell abban, hogy a vizsgalat eredeti kerdesIelteveset megIelel modon operacionalizaltak-e,
es hogy atvihetk-e az eredmenyek a mindennapi helyzetekre. A kiserletvezet jelenletet es mindenekeltt a
kiserleti szemelyeknek a kiserletvezet normativ es a hipotezisnek megIelel elvarasaira vonatkozo talalgatasait
semmikeppen nem zarhatjuk ki ebben a kiserletben. A kiserleti szemelyek motivacioitol Iggen ugyanis az
altruista magatartas kinyilvanitasanak celszemelye a kiserletvezet lehet. A kiserletileg manipulalt Iggetlen
valtozok ebben az sszeIggesben talan teljesen jelentektelenek a kiserleti szemely magatartasa szempontjabol.
Egy masik kiserlet a klnbz erzelmi allapotoknak a segitsegnyujtasra gyakorolt hatasat vizsgalta. Aderman
(1972) ebbl a celbol a kiserleti szemelyekkel 50 olyan mondatot olvastatott el, amelyeknek szomoru vagy
vidam allapotokat kellett kivaltaniuk. Vegl arra kerte ket, hogy vegyenek reszt egy kiserletben, amelynek
soran ket orat kell lnik egy tulsagosan meleg szobaban. Ahogyan Ielteteleztek, a 'depressziven hangolt
Iiskolasok ritkabban segitettek, mint a tbbiek. Attol a problematol eltekintve, hogy ertelmezhet-e
segitsegnyujtaskent egy kiserletben valo reszvetel, ismet alternativ magyarazatokat tartunk lehetsegesnek. A
Iggetlen valtozok manipulalasan keresztl erzelemkivalto mondatok olvasasa letrejv Ielszolitas szinte
kenyszeriti a kiserleti szemelyt, hogy a kiserlet tulajdonkeppeni ertelmen gondolkozzek. A depressziven hangolt
kiserleti szemelyek reakciojaban a kiserletvezet keresenek elutasitasaban nyilvan a 'jo kiserleti szemely
motivacio jelentkezik.
Vegezetl alljon itt egy harmadik pelda. Laboratoriumi kiserletek allitolag kimutatjak, hogy a: emberek annak
segitenek elsosorban, akinek egv korabbi helv:etben kart oko:tak (v. peldaul CarlsmithGross 1969; Rawlings
1970; Regan 1971; BierhoIIOsselmann 1975). A kiserleti eljaras legtbbszr a kvetkez: az idkzben
klasszikussa valt Milgram (1963) altal Ielhasznalt tanulasi elv alapjan a kiserleti szemelyek egy masik embert
a valosagban a kiserletvezet altal iranyitott segitt minden hibajaert egy aramtessel bntetnek. A
KSRLETEK A
LABORATRIUMBAN
15
kontrollcsoportban ezzel szemben hangjelzest alkalmaznak. Ennek az els szakasznak a vegen az aramttt,
illetve megbntetett szemely egy szivesseget ker a kiserleti szemelyektl (peldaul: intezzenek el neki egy
teleIonbeszelgetest stb.). Az eredmeny: a kiserleti szemelyek gyakrabban segitenek, ha a szivesseget kerknel
elzleg aramtest alkalmaztak, mint a kontrollcsoportban az artalmatlan hangjelzest Ielhasznalok.
Ezzel azonban meg nincs bizonyitva a: 'infurv-helping-effects` (v. Middlebroock 1974) altalanos
ervenyessege. A tbbi peldahoz hasonlo modon itt is szamitasba kell venni a kiserleti szemelyek mtermekeket
eredmenyez hipotezisalkotasat. Mas szemelyeket arammal megtni altalaban nem tartozik a mindennapi
magatartasmodok kze. Igy a kiserleti eljaras megersiti a kiserleti szemely erzekenyseget a Ielszolito jelleg, a
kiserletvezet elvarasai stb. irant. A meres nagy valoszinseggel 'reaktiv.
Milyen kvetkeztetest vonhatunk le a szocialpszichologiai beIolyasolo tenyezk megtargyalasabol, es melyek a
modszertani tanulsagok?
A laboratoriumi kiserletek validitasanak es a kikerdezeses technikaknak a biralata Ielvetette a tor:ito felensegek
problemakret. Szemgyre kellene meg vennnk egyeb, Campbell es Stanley (1963) targyalta, zavart okozo
valtozokat is: a szuroprobak kerdeset, a megelz probak es a kiserlet kztti sszeIggeseket, az eltorzult
kivalasztas es a kiserleti Iolyamat kztti klcsnhatast stb. Mindezeket a megIontolasokat abban a
megingathatatlan tenyben Ioglalhatjuk ssze, hogy a mindennapi s:ocialis cselekvesek ss:etettseget ilyen a
segitsegnyujtas is a laboratoriumi kiserletekben csak nagvon nehe:en es tor:an lehet lekepe:ni. Mertens
(1975, 167. p.) a kvetkezkeppen Iogalmaz: 'A kiserleti szemelykiserletvezet viszony standardizalasa es az
abbol kvetkez kommunikacios es interakcios sajatossagok miatt nem szavatolhato a valosag objektiv
megragadasa a helyzettl valo Iggetlenseg kriteriumanak ertelmeben. Sokkal inkabb abbol kell kiindulni, hogy
a kiserlet segitsegevel nyert adatok nagymertekben Iggenek a vizsgalati helyzettl. A laboratoriumi kiserleti
eljarasok ezert tenylegesen immunizalo strategiakkent szolgalnak, a latszolagos pontossag erdekeben hatterbe
szorul a vizsgalt valtozok jelentsege.
A legtbb laboratoriumi kiserlet tovabbi gyengesege vegl abbol a modbol adodik, ahogyan a kiserleti
szemelyeket kivalasztjak. A helyzet altal determinalt kivalasztas beIolyasolja a kiserlet kls validitasat, es
lehetetlenne teszi az eredmenyek altalanosithatosagat. Ugyanis a kiserleti szemelyeknek mintegy 80-a nkent
jelentkez Iiskolas, akik viszont a lakossagnak csak 3-at kepviselik (v. Schultz 1969; Smart 1966), s
teljesen atipikus tulajdonsagokkal es beallitodasokkal rendelkeznek.
De melyek lennenek a modszertani alternativak? Milyen adatgyjtesi technikaval lehet az altruista magatartas
meghatarozoirol ervenyesebb megallapitasokat tenni? Nem veletlen, hogy eppen a segitsegnyujtas elemzeseben
terjedtek el mar viszonylag koran ujabb kutatasi strategiak, tekintettel a hagyomanyos eljarasokkal nyert, nem
kielegit eredmenyekre. Ezeknek a technikaknak a legIontosabb konstrukcios kriteriuma a cskkent vagv
telfesen megs:ntetett interakcio a kiserleti s:emelv es a kiserletve:eto k:tt. Ezekhez az ugynevezett nem
reaktiv eljarasokhoz amelyeknel az adatokat nem Ieltnen nyerik (v. Webb et al. 1966, nemetl 1975;
Bungard es Lck 1974) sorolhato elssorban a terepkiserlet (v. BickmanHenchy 1972).
2.1.1.3. A TEREPKSRLETI ELJRS
Terepkiserletet rendszerint a kiserleti szemelyek lakohelyi krnyezeteben vegeznek. Minthogy az erintettek nem
tudjak, hogy reakcioikat tudomanyos elemzes celjabol Iigyelik, rendszerint kiesnek a torzito, reaktiv tendenciak,
a kiserlet eltti diszpoziciok jelentektelenek, es nem valtodik ki a hipoteziskepzes Iolyamata.
A terepkiserletek hagyomanyosan biralt pontja az allitolag csekelv belso validitas. a Igg valtozokat
rendszerint tbb Iggetlen valtozo beIolyasolja, es lehetetlen e valtozok diIIerencialt es speciIikus elemzese.
Nehezen ellenrizhet es manipulalhato az a konkret helyzet is, amelyben egy meghatarozott trtenest Iigyelnek
meg. Ezzel szemben a laboratoriumban azt hiszik megkzeliten teljesiteni lehet az 'izolalt rendszer
Ieltetelet. Az eIIele ellentetbe allitas a mtermekkutatas eredmenyeinek kvetkezteben legalabbis ebben a
Iormaban nem tarthato Ienn. A laboratoriumban ahogyan az elbbi Iejezetben kimutattuk a Iggetlen
valtozok tulajdonkeppen szamos, nem mindig azonosithato, illetve nem mindig ellenrizhet motivacios es
A TEREPKSRLETI ELJRS
16
kognitiv Iolyamattal vegylnek ssze. Ugyanezt a I ervet nem lehet egyoldaluan a terepkiserletekre
vonatkoztatni. A tor:itastol mentes meres elonve a terepkiserleti elfarasmodok mellett s:ol klnsen a
mtermekveszelyes kutatasi terleteken (McGuire 1969) , amint azt a kvetkezkben az altruista magatartas
peldajan bemutatjuk.
Els peldakent a mar targyalt 'bystander-eIIektusra utalunk. Latane es munkatarsai laboratoriumi kiserleteik
alapjan megallapitjak 'a Ielelsseg atharitasat a csoporthelyzetekben. Erdekes modon, de a mar targyalt
problemakra tekintettel egyaltalan nem meglepen, a terepvizsgalatok soran vegzett hasonlo megIigyelesek
reszben ellentetes eredmenyeket mutatnak (v. BryanTest 1967; Allen 1972). Piliavin, Rodin es Piliavin (1969)
terepkiserletkben valsaghelyzetet jatszottak le a New York-i Ildalattin. Egy Iiatalember a Ildre esik, es
mozdulatlanul ott marad. Az esetek 95-aban a tanuk szamatol Iggetlenl segitettek. Ha alkoholszagot ereztek
rajta, akkor a segitsegnyujtas merteke sszessegeben cskkent, kimutathatok voltak nemi es rasszklnbsegek
is.
A klnbz helyzetek kztti sszehasonlitas egy Iontos modosito valtozora utal: minel fobban kiismerik
magukat a tanuk a pillanatnvi helv:etben, annal gvakrabban segitenek. Darley es Latane (1970) egy
terepkiserletben azt Iigyelte meg, hogy egy rokkant szimulalt elajulasa eseteben a jarokelk ketszer olyan
gyorsan segitenek a Ildalattin, mint a replteren, ami a tanuk szamara viszonylag ismeretlen krnyezetet
jelent.
Ebbl a tbbi kztt olyan lehetseg is adodhat, hogy a laboratoriumi eredmenyeket atertelmezzk, es uj
sszeIggesekbe agyazzuk. A laboratoriumi kiserletekben a segitsegnvuftas tbbek k:tt talan a:ert is olvan
csekelv mertek, mert a legtbb kiserleti s:emelv s:amara e: a helv:et s:okatlan, es e::el ss:efggesben a
tbbertelmseg foka klnsen magas.
Az ingerhelyzet egyertelmsege mellett egy ember segitsegadasra vonatkozo dnteseben nagy szerepet
jatszanak az egyenileg eszlelt, illetve vart kvetkezmenyek is. A konkret napi helyzetekben a: ember felhet
beavatko:ni a:ert, mert maga is a: eros:ak aldo:ata lehet. Ezzel magyarazhatok azok a statisztikailag
szigniIikans klnbsegek, amelyeket nagyvarosokban es a kisebb telepleseken mutattak ki a segitsegnyujto
magatartas mertekeben (Altman et al. 1969). Ezt az sszeIggest a laboratoriumi helyzetbe nehez belevetiteni,
es ezert csak megIelel terepkiserletekkel volt empirikusan bizonyithato. Ebben az sszeIggesben utalnak
Clark es Word (1974) munkajukban az igen jellemz 'Where is the apathetic Bystander? cimmel a
segitsegnyujtas ugynevezett beavatko:asi kltsegere. minel magasabb az egyenileg becslt kltseg, annal
kevesbe valoszin a segitsegnyujtas az egyebkent azonos krlmenyek kztt. Egy verz aldozatnak ritkabban
segitenek, mint egy nem verznek (PiliavinPiliavin 1972) stb.
A mindennapi helyzetekben Iontos szerepe lehet a nemi klnbsegekbl adodo tenyezknek vagy
tenyezcsoportoknak is. Lerner es Frank (1974) 80 Iiskolassal vegzett laboratoriumi kiserleteben a mar
korabban idezett kikerdezesekhez hasonloan arra az eredmenyre jutott, hogy a nk altalaban segitkeszebbek a
IerIiaknal, es eppigy szigniIikansan gyakrabban kapnak segitseget, ha k az aldozatok. S:amos terepvi:sgalat
ve:etett eppen ellenke:o eredmenvre. Wispe es Freshley (1971) peldaul egy aruhaz kijaratanal a kvetkez
helyzetet Iigyelte meg: az aruhaz egyik erre betanitott alkalmazottjanak szetszakad a bevasarloszatyra, es a
tartalma a Ildre hullik. Az arra jaro IerIiak minden esetben szigniIikansan gyakrabban segitettek, mint a nk
(v. WubberhorstGradIordWillis 1971; Piliavin et al. 1969; GaertnerBickman 1971; Ferche 1973;
WestWhitney Schnedler 1975 hasonlo eredmenyei). Az ellentmondas okat ismet abban talaljuk, hogy a
konkret mindennapi helyzetekben a: altalanos normak (peldaul a segitsegnyujtas) mellett egv ember safatos
normai is aktuali:alodnak, es egyttesen szabalyozzak a magatartast (v. LernerLichtman 1968; Krebs 1970;
Horowitz 1971).
Ezeket a vonatkozasokat olyan kerdesIeltevesnel is szem eltt kell tartani, mint peldaul, hogy miert ves:ik fel a:
autosok a stoposokat. Itt bizonyara az egymast klcsnsen meghatarozo tenyezk egesz sora jatszik szerepet. A
masokon valo segites inditeka mellett masIajta motivumok is beIolyast gyakorolnak. Hogy egy ilyen sszetett
jelenseget empirikusan megragadjunk, terepkiserleteket kell tervezni. A laboratoriumban ezt a sajatos helyzetet
A TEREPKSRLETI ELJRS
17
nem lehet lejatszani, a kerdives technikaval tarsadalmilag kivanatos valaszokat kapunk, amelyek jelentsen
elterhetnek a konkret magatartastol. Crassweller, Gordon es TedIord (1972) peldaul pontos empirikus
eljarasukkal bemutattak, hogy terepen is lehet ellenor:tt feltetelek k:tt egves valto:okat manipulalni, es
masokat allandonak tartani. Az adatok Iaktoranalizise azt mutatta, hogy a stopost gyorsabban Ielveszik, ha jol
ltztt, ha a varosnak egy ugynevezett 'jobb negyedeben all, ha egyedl van, ha az autovezetnek nincs utasa,
es ha az autovezet IerIi. Nagyon Iontos emellett a klcsns tekintetvaltas az autovezet es a stopos kztt.
Snyder, Grether es Keller (1974) a kvetkez terepkiserletrl szamol be: egyebkent azonos Ieltetelek mellett a
stopos egyik esetben allandoan az autovezett nezte, maskor az auto kzeledesekor egy masik iranyba nezett.
Az els esetben szigniIikansan gyakrabban alltak meg az autok, valoszinleg azert, mert ezzel a kontaktussal
aktualizalodtak vagy megersdtek a segitsegnyujtas normai, es a keres elutasitasat az autovezet kinosnak
tartotta. Klnsen hatasos volt a pillantassal valo kapcsolat a ni stoposoknal.
Az eddigi peldak mar mutatjak, hogy az altruista magatartasnak a laboratoriumban elemzett meghatarozoi a
konkret terephelyzetben tbbe vagy kevesbe megvalto:ott hatasss:efggesbe agyazodnak. A csoportnagysagot,
a csoport sszetetelet, az eszlelt illetekesseget, a modellek hatasat stb. Iell kell vizsgalni a mindennapi
helyzetekben gyakorolt beIolyasuk szempontjabol.
A legIontosabb kzrejatszo valtozok amelyeket szinten csak a konkret, mindennapi helyzetekben lehet
megragadni a helyzetre jellemz normak es a helyzet tbbertelmsege mellett a: egveni interpretaciok es
mindenekeltt az okok ismerete. A tanuk megkerdezik peldaul nmaguktol, hogy ki a Ielels az aldozat
helyzeteert. A segitkeszseg nagymertekben Igg az ok lokalizalasatol: ha a: aldo:at nvilvanvaloan nmaga
felelos helv:eteert, ritkabban segitenek. Ez az okIeltaro mechanizmus klnsen tartosan ervenyesl azokban az
esetekben, amikor a potencialis segit maga is hozzajarult az aldozat helyzetehez. Az elz Iejezetben mar
targyalt laboratoriumi kiserletben (CarlsmithGross 1969) e Ieltetel eseten az aldozattal szembeni segitkeszseg
Iokozodasat tapasztaltak. A terepkiserletekben ezzel szemben a bntudat viszonylag kevesse hatott, viszont a
rokonszenv mint kzrejatszo valtozo lenyegesen jelentsebbnek latszott (Konecni 1972). Nehany szerz ezt az
ellentmondast egy ugynevezett 'injury justiIication eIIect-re vezeti vissza (Middlebrook 1974). Fiatalkoru
tettesek peldaul agressziv magatartasukat az aldozatra tett becsmerl megjegyzeseikkel igazoltak (Sykes es
Matza 1957), es a tulajdonkeppeni bnt az aldozatra haritottak. Ezek a kognitiv atstrukturalasok letrehozhatnak
a vetkesseg kivaltotta, de mas szemelyekre vonatkoztatott jovateteli reakciokat is (WalsterPiliavin 1972).
2.1.1.4. SSZEGEZS
'A modszer az emberre meg egyszer raadja azt, amit az elmelet mar odaadott. Mertensnek (1975, 174. p.) ez az
ironikus megjegyzese Horn (1973) megallapitasanak atalakitasabol keletkezett, es minden bizonnyal ervenyes az
altruizmus kutatasara is. A proszocialis magatartas jelenlegi elmelete meg a kezdeteknel tart (v. Lck 1975,
104. p.), mas terletekrl vett elmeleteket anelkl kapcsolnak ssze, hogy sszeIgg rendszer keletkezne. Ezek
az elegtelensegek kvetkezetesen hatnak az empirikus kutatasi tevekenysegre is, ahol az elmeleti vonatkoztatasi
keretek hianya miatt gyakran nem targyaljak megIelelen a zavart okozo tenyezket. A jelen munka celkitzese
az volt, hogy e kutatasi terlet szocialis meghatarozottsagabol kiindulva megmutassa a modszertani
kvetkezmenyeket. A segitsegnyujtas ugyanis tarsadalmilag ersen kivanatos magatartasi mod, es eppen ebbl a
krlmenybl kvetkeznek az empirikus elemzesnel a bels torzitas veszelyei.
Ami a kikerdezest illeti, sok olyan problemat lehetne Ielsorolni, amelynel ez a technika esszeren alkalmazhato.
Ha peldaul a segitsegnyujtas normait merjk, a vizsgalt szemelyek szobeli megnyilvanulasai az
interjuhelyzetben teljesen megbizhatoak es validak. Ilyen jelleg adatokbol azonban nem vezethet le a konkret
helyzetben mutatott tenyleges magatartas elrejelzese.
Ugyanez ervenyes azonban az allitolag pontos es ellenrztt laboratoriumi kiserletekre is. Ezekben a
helyzetekben kzvetlenl megIigyelhet ugyan a kiserleti szemely magatartasa, a Iggetlen valtozokat, mint az
altruista magatartasmodok meghatarozoit valtoztatni lehet stb., megis ketseges az eredmenyek bels es kls
validitasa. Sok esetben tulsagosan valosagidegen a laboratoriumi helyzet mint tredekes Ieltetelegyttes,
SSZEGEZS
18
ugyhogy csak a 'laboratoriumspeciIikus segitsegnyujtas vizsgalhato a tbbe vagy kevesbe ervenytelen
beIolyasolo tenyezk rvid tavu hatasa alatt. Masreszt alapveten minden eredmenyt a mtermek gyanuja terhel
a kiserleti szemelyek egyeni hipotezisalkotasa es motivumszerkezete miatt. A mar targyalt vizsgalatok mellett
gondoljunk a modellek hatasarol, a megersitesek beIolyasarol stb. vegzett kiserletekre, amelyekben klnsen
szembetnek a kiserletvezet elvarasainak hatasai (v. Krebs 1970, 277. p.). Az sszehasonlithato
terepkiserletek elter megIigyelesei megersitik ezt az altalanos szkepszist az altruizmuskutatas terleten
vegzett laboratoriumi kiserletekkel szemben. A torzito jelensegeknek a kiserleti szemelykiserletvezet
interakcio cskkentesevel elert visszaszoritasa mellett a terepkiserletben rendszerint az egyeb hatranyok
(mviseg, rvid idtartam stb.) sincsenek jelen.
A masik oldalon viszont a 'terepen csak sajatos valtozo egyttesben merhetk az interakcios hatasok; egyetlen,
elszigetelt, a helyzettl Iggetlen tenyez beIolyasat nem lehet megmerni. Szigoruan veve ez a korlatozottsag a
laboratoriumi kiserletre is ervenyes. A proszocialis magatartas jvbeni vizsgalatanal kivanatos lenne tovabbi
terepkiserletek alkalma:asa. A kikerdezesi Iolyamatban vagy a laboratoriumi kiserletben nem sikerlt meg a
nemkivanatos beIolyasolo tenyezk ellenrzese es tekintetbevetele, s ez komoly tudomanyelmeleti
problemakhoz vezet (Dick 1972). A legutobbi idben terjed akciokutatassal kapcsolatban (KlverKrger
1972) is vannak nehezsegek, ugyhogy a terepkiserletek alternativajakent talan meg csak az egyeb, nem torzito
mermodszerek megujitasat lehet Iontolora venni. Mindenesetre ezek a modszerek tartalmilag ersen
korlatozottnak es megbizhatatlannak latszanak, mint ahogyan az un. 'elveszitett level technikajaval kapcsolatos
tapasztalatok mutatjak (Milgram 1969; OhlenIorst 1973).
A segitsegnyujtas vizsgalatanal ezert azt a regi kvetelmenyt kellene megszivlelni, amelyet meg Campbell es
Fiske (1959) tamasztott a vizsgalati eljarasokkal szemben a konvergalo es diszkriminalo validitasra vonatkozo
Iejtegeteseiben: a klnbz modszerek alkalmazasat ugyanannak a targynak ismetelt vizsgalatara
(heteromethod replication). Csak ha a: eredmenvek mindig ugvanabba a: iranvba mutatnak, akkor fn letre
kielegito empirikus alap a kerdeskr tovabbi elmeleti targyalasara; csak akkor lesz kepes az elmelet hozzajarulni
az altruizmuskutatas modszertani celjainak eleresehez.
Forditotta: FORRAY R. KATALIN
SSZEGEZS
19
20
3. fejezet - III. RSZ EGYMSRA
HATSOK
3.1. CSNYI VILMOS
3.1.1. MAGATARTSGENETIKA
3.1.1.1. A SZOCILIS MAGATARTS GENETIKAI HTTERE,
HAMILTON TRVNYE
Darwin evolucios elmelete kialakulasanak idejen nelklzte a genetikai bizonyitekokat, egyszeren azert, mert
meg nem volt genetika. Darwin valoszinleg nem is sejtette, hogy kortarsa annak az embernek, aki elmelete
bizonyitasa szempontjabol a legjelentsebb IelIedezeseket tette. Mendel Ielismeresei azota viragzo tudomannya
Iejldtek, es az elmeleti genetika egyik kzponti kerdese ma is a klnbz tulajdonsagok evolucios eredetenek
magyarazata. Rendkivl leegyszersitve, ugy is IelIoghatjuk az evoluciot egy-egy Iaj eseteben, mint a
genkeszlet nemzedekrl nemzedekre trten szelektiv reprodukciojat. Egy reprodukcios kzssegben el
populacio genkeszleteben az egyes genek aranya a Hardy Weinberg-szabaly ertelmeben csak elmeleti
krlmenyek kztt marad allando. A gyakorlatban a legjelentsebb valtoztato tenyez a szelekcio. Ha az egyes
genvaltozatok, valamint a nekik vegs soron megIelel tulajdonsagok szempontjabol vizsgaljuk a dolgot, akkor
nyilvanvalo, hogy az idk soran azoknak a geneknek a relativ aranya n, amelyek az adott gen reprodukciojat a
tbbihez kepest nagyobb mertekben elsegit tulajdonsagokert Ielelsek. Ez a trivialis megallapitas mar a korai
elmeletekben vilagos volt, es segitsegevel az evolucios valtozasok sok vonasat meg lehetett magyarazni,
klnsen azokat, amelyek az egyedek kztti szelekcioval kapcsolatosak. Minden olyan genvaltozat, amely
hatasaban az egyedre nezve elnys tulajdonsagot iranyit, az egyed sikeren keresztl elsegiti sajat
reprodukciojat, tehat ez a genvaltozat elterjed a populacioban, aranya a genkeszletben nvekedni Iog. Ez
ervenyes minden olyan genre, amely az egyedek erejet, eletkepesseget, termekenyseget stb. nveli.
Van azonban szamos olyan tulajdonsag, amelynek a Iennmaradasat, kiIejldeset ilyen modon nem lehet
megmagyarazni. A szocialis magatartasIormak kztt szamos ilyet talalhatunk. A szocialis rovarok milliardjai
'hoznak aldozatokat, mondanak le a sajat szaporodasukrol azert, hogy egyes kivalasztott testvereik
szaporodasat elsegitsek. De nemcsak a rovarok eleteben talalkozunk az altruisztikus magatartassal, hanem a
magasabb rend gerinceseknel, minden tarsas magatartassal rendelkez allatIajnal. Nyilvanvalo, hogy az
altruisztikus tulajdonsagok genjei is kiIejldtek valahogyan, vagyis az altruisztikus tulajdonsagoknak vegs
soron valahogyan el kell segitenik a mgttk allo genek Ielhalmozodasat. De mi ennek a modja, amikor az
altruizmus extrem eseteiben az altruista aktus eppen a szaporodasrol valo lemondas is lehet? Az allati
magatartassal Ioglalkozo biologusokat mar nagyon regota izgatja ez a kerdes. Maga Darwin is utal ra 'A Iajok
eredete cim mveben, amikor a szocialis rovarokrol megallapitja, hogy viselkedesk ellentetben allonak
latszik az evolucio darwini alapelvevel, a megIelelbb kepessegek termeszetes kivalasztodasaval. Kesbb
megallapitja, hogy ez az ellentmondas valoszinleg csak latszolagos, ha Ieltetelezzk, hogy ezeknel az
allatoknal nem egyedi szinten mkdik a szelekcio, hanem a csalad szintjen. Az utobbi nehany evben rendkivl
megelenklt a vita es a kiserletez, megIigyel tevekenyseg e krl a problema krl. 1964-ben Hamilton
kzlte a szocialis rovarok altruista magatartasanak evoluciojara kidolgozott uj genetikai elmeletet es annak
matematikai modelljet (Hamilton 1964). Sokaig nemigen akadt visszhangja, majd elssorban a MaynardSmith
(1975), Wilson (1975), TriversHare (1967) munkai nyoman hirtelen a Iigyelem kzeppontjaba kerlt. Nagyon
sok olyan magatartasIormat talaltak, amelyek letezeset a Hamilton-teoria elre megjosolta; kiderlt, hogy
jelentsege nem korlatozodik a rovarokra, hanem ervenyes valamennyi szocialis magatartassal biro allatIajra. A
'Hamilton-trveny egyre szelesebb kr elismerest nyer a szociobiologusok kztt, es minden bizonnyal az
egyik legizgalmasabb modern magatartasgenetikai elmelet. Rviden, leegyszersitve ismertetjk.
21
Hamilton abbol a meggondolasbol indult ki, hogy egy genvaltozat reprodukcios sikerenek vizsgalataban nem
elegend, ha csak egy egyed, az adott gennel biro egyed szempontjait vesszk Iigyelembe, hiszen az egyedben
megtalalhato genvaltozat masolatai megtalalhatok a rokonaiban, szleiben, testvereiben, unokatestvereiben.
Elkepzelhet, allitja Hamilton, hogy egy gen kart oko: hordozojanak, de ezzel egyidejleg annyi elnyt ad a
kzvetlen rokonoknak, hogy ha az egesz rokonsagot sszesitve szamoljuk, akkor a kvetkez generacioban
ennek a gennek a relativ Irekvenciaja megis nvekedni fog. Egy altruista cselekedet (ez a deIinicio szerint olyan
magatartas, amely genetikai szempontbol karos a cselekedeteket vegzre, es hasznos annak, akinek a javara
vegzik) genfe tehat akkor marad meg egy populacio genkeszleteben, ha a cselekedetnek az egyed
reprodukciojaban bekvetkez karos kvetkezmenyeit kompenzalja, illetve egeszen pontosan Iellmulja a
rokonokban jelentkez elnys kvetkezmeny. Ket testver atlagban tven szazalekban tartalmaz kzs geneket,
a Hamilton-trvenybl kvetkezik, hogy ha az egyik testver olyan altruista cselekedetet hajt vegre, amelynek
hatranyos kvetkezmenyei mondjuk 1 egysegben hatarozhatok meg (ez az egyseg a reprodukcios siker
segitsegevel pontosan deIinialhato, de most el akarjuk kerlni a bonyolultabb matematikai reszleteket), akkor az
altruista gen Iennmaradasat csak az biztositja, ha ugyanez a cselekedet legalabb ket egyseggel nveli a testver
elnyeit a reprodukcio soran. Ha ugyanaz a cselekedet unokatestver Iele iranyul, ahol mar csak 1/4 kzs
genallomany, akkor az altruista cselekedetnek negyegysegnyi 'jotetemenyt kell letrehoznia. Megallapitja
tovabba a teoria, hogy minden allat magatartasa olyan, hogy az elete soran igyekszik maximalizalni azoknak a
geneknek a reprodukcios sikeret, amelyek a sajat genomjaban, valamint rokonai genomjanak a vele kzs
reszeben megtalalhatok. A teoria alapjan a klnbz szocialis allatok magatartasa rokoni kapcsolataik genetikai
parametereinek Iigyelembevetelevel pontosan megjosolhato.
Lassunk erre nehany peldat!
A legtbb bizonyito adat a szocialis Hvmenopterak (hangyak, mehek, darazsak) krebl adodott. Ezeknek a
rovaroknak negy klns tulajdonsaga van:
1. Az evolucio soran legalabb 11 Iggetlen esetben jelent meg kzttk a szocialis magatartas (mig az sszes
tbbi rovarIaj kztt csak egyetlenegy alkalommal, a termeszek eseteben). Szocialis magatartasukra jellemz az
extrem altruizmus, ami a steril vagy majdnem steril 'munkaskasztok Iormajaban nyilvanul meg. A munkasok
az anyjuk (az euszocialis Iajokban) vagy esetenkent a nvereik (szemiszocialis Iajok) reprodukciojat segitik.
2. Az altruizmus szexhez kttt, kizarolag a nstenyekbl lesznek dolgozok.
3. Van a magatartasuknak ket terlete, ahol Ieltnen hianyzik az altruizmus:
a) a munkasok es a reproduktiv nsteny konIliktusban vannak a himek szaporitasaban,
b) a munkasok es a himek konIliktusban vannak a himek taplalasa, gondozasa gyeben.
4. Valamennyi idetartozo Iaj szaporodasmodja a haplodiploidian alapszik. A nstenyek tehat diploidok, a
himek haploidok. A nstenyek megtermekenyitett petekbl szarmaznak, a himek szz petebl.
Hamilton Ielismerte, hogy elmelete alapjan a Ielsorolt els harom tulajdonsag a negyedik tulajdonsagnak, a
haplodiploidianak a kvetkezmenye. A haplodiploid Iajokban, mivel a himek haploidok, a him ivarsejt
keletkezesekor nincs lehetseg rekombinaciora, minden egyes spermiumsejt a him allat sszes genjeit
tartalmazta, es minden spermium genetikailag azonos. A nstenyek diploidok, es a petesejt Iejldese kzben
rekombinacio, szabalyos meiozis megy vegbe, tehat az egyes petesejtek genetikailag klnbzek lesznek, es
csak reszet tartalmazzak a diploid nsteny genkeszletenek. Az elzkbl kvetkezik, hogy egy szlparnak a
nsteny ivadekai / reszben tartalmaznak kzs geneket (mig ugyanez az ertek a diploid Iajokban csak ). A
csaladon belli rokonsagi Iokozatokat a kzs genallomany alapjan a kvetkez tablazat mutatja:
Anya Apa Nver Fiutestver Fia Lanya Unokatestver
A SZOCILIS MAGATARTS
GENETIKAI HTTERE,
22
Nsteny 1/2 1/2 3/4 1/4 1/2 1/2 3/8
Him 1 0 1/2 1/2 0 1 1/4
A genetikai rokonsag Ienti adott ertekei mellett Hamilton trvenyebl a kvetkezket lehet megjosolni:
1. Mivel a nverek genkeszlete / reszben kzs egy nsteny egyed szamara, genjeinek elszaporitasa
szempontjabol 'kiIizetdbb a sajat lanytestvereit gondozni, mint a sajat gyermekeit. Eppen ez trtenik a
szocialis Hvmenopteraknal.
2. A himek a bolyban jelen lev lanytestvereikkel, a dolgozokkal csak 1:2 aranyban hordoznak kzs geneket,
tehat naluk klnsebben jelents altruista magatartasIormanak nem kell kialakulni. Valoban ez a helyzet,
nincsen egyetlen olyan Hvmenoptera-Iaj sem, amelyben a himek barmiIele gondozoi, gyjtgeti vagy egyeb
altruista tevekenyseget vegeznenek. (A diploid termeszeknel a munkasok Iele mindig him.)
3. Mivel a nverek egymassal sokkal nagyobb mertekben rokonok (/), mint a Iiutestvereikkel (/), a himekkel,
varhato, hogy altruista cselekedeteiket Ikent egvmas fele iranyitjak, es 'nzek lesznek a himekkel szemben.
Ezt a joslast is szamos megIigyeles bizonyitja, a munkasok kevesebbszer etetik a himeket, mint tarsaikat, es
egy-egy alkalommal kevesebbet adnak nekik enni. Altalaban agresszivek a himekkel szemben. Taplalekinseg
eseten sok Iaj elszr a himeket kannibalizalja.
4. A nsteny munkasok sajat Iiaikkal 1:2 aranyban tartalmaznak kzs geneket, mig a testver himekkel csak
1:4 aranyban. Ebbl kvetkezik, hogy a munkasoknak sajat Iiaikat elnyben kell reszesiteni a Iiutestvereikkel,
az anyatol szarmazo himekkel szemben. Ez a predikcio is jol bevalt, szamos olyan Iaj ismeretes, ahol a himek a
munkasoktol szarmaznak, es nem az anyatol. Trivers reszletesebb vizsgalatokat vegzett, es kiegeszitette ebben a
vonatkozasban Hamilton teoriajat, megallapitvan, hogy a munkasok es az anya kompeticioban vannak a himek
produkciojaban. Az anya szamara 1:1 aranyban 'erdemes himeket es nstenyeket elallitani, a munkasok
szamara kedvezbb a nstenyek nagyobb aranya, mert hiszen ezekkel nagyobb a rokonsaguk. Klnbz
szamitasokbol kvetkezik, hogy a munkasok szamara a 3:1 arany lenne az optimalis. Meresek szerint a
nstenyek aranya a legtbb Iajban valoban elter az eddigi teoriak alapjan vart 1:1 aranytol, es ersen kzelit a
3:1 Iele. Helyszke miatt nem tudjuk valamennyi bizonyitekot Ielsorolni, de az eddigi vizsgalatok alapjan a
teoria Ienyesen allja a probat.
3.1.1.2. HAMILTON TERIJA EMLSKNL
Egyre tbb adat mutat arra, hogy Hamilton kvetkeztetesei nem csak a szocialis rovarok eseteben ervenyesek.
Az oroszlan az egyik 'legnepszerbb allat, megis csak mindssze nehany eve ismerjk eletviszonyait, tarsas
magatartasat valamivel reszletesebben. Az etologus Schaller sok evig Iigyelte az oroszlanok eletet a
Serengeti-Iennsikon, es 1972-ben uj, erdekes beszamolot kzlt (Schaller 1972). Schaller ahhoz az etologus 'uj
hullamhoz tartozik, akik a szabadban el allatok Iolyamatos kvetesevel, az egyes viselkedesIormak apro
reszleteinek megIigyelesevel es oriasi mennyiseg adattmeg Ieldolgozasaval teljesen uj alapokra helyeztek
nehany Iajrol az ismereteinket (harom ev alatt terepjarojaval az oroszlanokat kvetve mintegy 150 000
kilometert tett meg a Serengetin). A Hamilton-trveny szempontjabol erdekes megIigyelesei a kvetkezk
voltak:
Az oroszlanok nagy resze 415 Is csapatban el, egy-egy jol meghatarozott, nehany tiz negyzetmerIldnyi
terleten. A csapat magjat a nstenyek kepezik, akik altalaban testverek, de legalabb unokatestverei egymasnak.
A nstenyek kztt nagyIoku a kooperacio, egytt vadasznak, kzsen ejtik el a predat, es kzsen esznek.
Egymas klykeivel szemben nagyon toleransak, elIordul, hogy az eppen laktalo nstenyek egymas klykeit
szoptatjak. A csapathoz tartozo Ielntt himek altalaban szinten testverek vagy unokatestverek, akik a
nstenyekkel nincsenek rokonsagban. Egymassal szemben elegge permisszivek, nincs peldaul kztk szexualis
HAMILTON TERIJA
EMLSKNL
23
kompeticio, de a csapaton kivli himekkel igen agressziven viselkednek. Ugyancsak agresszivek a nstenyekkel
szemben, altalaban a nstenyek altal elejtett predat Iogyasztjak, elszr a himek laknak jol, s csak azutan
engedik a nstenyeket es a klykket a maradekhoz. A nstenyek altalaban permanens lakoi az elIoglalt
terletnek, ritka kzttk a nomad. A himek viszont a Ielnvekv uj generacio Ielntte valo him egyedeit
elzavarjak a terletrl. Rendszerint tbb testver kezd igy kzs nomad eletet. A him testverek a nomad elet
soran tbbnyire egytt maradnak. Amikor elerik a teljes ivarerettseg allapotat, megrohannak egy csapatot, es
elldzik vagy meglik a 'rezidens himeket, es 'atveszik a nstenyeket. Schaller munkatarsai megIigyeltek,
hogy a valtas periodusaban rendkivl megugrik a klykk halandosaga (1. abra). Ennek okat keresve
kideritettek, hogy az uj himek meglik vagy igyekeznek meglni a nstenyek Iiatalabb klykeit, amelyek az
elz 'apaktol szarmaznak. A nstenyek lathatoan varjak ezt, mert magatartasukkal igyekeznek a klykk
kiirtasat kivedeni. A klykk kiirtasanak eredmenyekeppen a csapat valamennyi nstenye egy-ket honapon
bell sztruszba kerl, es megindul a szexualis tevekenyseg, amelynek eredmenyekeppen a megszlet uj
generacio mar az 'uj apak utodaibol all.
1. bra - Oroszlnklykk halandsga a ,hmek vltsa idejn
Egy-egy testverszvetseg uralma 4-6 evig tart, attol Iggen, hogy hany egyedbl alakult ki.
Azt hiszem, teljesen vilagos az egyes allatok magatartasanak sszeIggese a genetikai viszonyokkal. Lathato,
hogy a him, illetve a nsteny testverek egymassal szemben altruista viselkedesi elemeket mutatnak, egymas
kztt mar kevesse. Teljesen vilagos az uralmat atvev uj himek viselkedese a korabbi himektl szarmazo
klykkkel szemben. Nyilvanvalo, hogy egy aranylag rvid ideig tarto reprodukcios periodusban (4-6 ev) csak
azok az egyedek juthatnak elnyhz, amelyek ezt a periodust maximalisan kihasznaljak. A nem rokon klykk
meglesenek 'nz aktusa genetikailag teljesen erthet, es a Hamilton-trvenybl kvetkezik.
3.2. BRAUN SOMA
3.2.1. TRSADALOMLLEKTAN
BRAUN SOMA
24
3.2.1.1. A TMEG S JELLEMZ VONSAI
1. Mieltt a tmeg jellemz vonasait sorba vennenk, nem Ielesleges, ha elszr megvizsgaljuk a tmeg szo
jelenteset. Szamos tevedest elkerlhetnk vele. Az altalanos nyelvhasznalat szerint kvetkez jelentesei vannak:
I. A vezetettek, ellentetben a vezetkkel. II. Az atlagos emberek, ellentetben az atlagon Ielli emberekkel. III.
Az alsobb reteg (mveletlenek), ellentetben a Iels retegekkel (mveltekkel). IV. Csdlet vagy altalaban
atmeneti egyesles, ellentetben a csoporttal. V. Testlet, osztaly, tarsadalmi reteg, Iaj, amikor gyakran nem
tesznek klnbseget, hogy a Iaj ertelmeben a csoportra mint egeszre, vagy egynem egyes lenyek
egymasmellettisegere gondolnak. VI. Olyan emberek atmeneti egyeslese, akik a legnagyobb izgalom
(eksztazis, panik) allapotaban vannak, amikor is en-tudatuk es magasabb szellemi eletk ersen hatterbe szorul,
anelkl azonban, hogy a kzsseg ertelmeben mi-tudatrol beszelhetnenk. VII. A Iizikaban: testte kapcsolt,
egymashoz tapado molekulak sokasaga, tekintet nelkl a test alakjara. A tmeg a potencialis energia hordozoja,
vagyis amaz ere, mely magaban az anyagkvantumban van, es amelyet nem mint kinetikus energiat,
mechanikus hatassal, kivlrl kzlnek vele. A tmeg tehat a Iizikaban nem kvantitativ mennyisegi
meghatarozottsagot jelent, mint peldaul a suly, hanem kvalitativ, minsegi meghatarozottsagot. VIII. A tmeg
egyet jelent az anyaggal, amikor is olyan anyagok elnevezesere hasznaljak, melyeknel alapos vizsgalat nelkl
nincsenek tampontok vegyi tulajdonsagaik megallapitasara ('hatarozatlan tmeg). Ezenkivl tmegnek
tbbnyire olyan kocsonyas vagy ragados anyagokat neveznek, melyeknek nincsen tartos, allando alakjuk, hanem
alakjukat a tartasukra szolgalo edenytl kapjak, vagy pedig lapos alapon hatarozatlan, esetleges Iormat mutatnak
('alaktalan tmeg). Igy tmegrl beszelnek gyari anyagokkal kapcsolatban, melyek csak megmunkalassal
kapjak meg vegleges alakjukat, peldaul papirmasszarol, vagyis papirtmegrl, mint arrol az anyagtalan,
egynem anyagrol, melybl a papirt keszitik, es megIorditva, tmegnek mondanak olyasmit is, ami elvesztette
alakjat (haztetrl lezuhant tetIed munkas holtteste 'alaktalan, veres tmeg, nincs mar emberi Iormaja). IX.
A tmeg annyit jelent, mint rakas, halom, egynem egysegek meg nem szamolt sokasaga ('nagy rakas alma,
nagy halom penz), amikor is a 'rakas szo szemleletesebb es inkabb akkor hasznaljak, amikor az egynem
egysegek halmaza szemmel lathato. X. Ahol emberek puszta terbeli halmozodasa az sszejtt emberekben
lakozo sajatos er Iogalmaval kapcsolodik, ott tarsadalmi gondolattartalmakhoz kzelednk. Szociologiai
ertelemben is a tmeg a meg nem klnbztetett egyes emberek sokasagat es az altaluk alkotott egesz
alaktalansagat jelenti. Ennek a gondolatnak azonban tbbIele valtozata van, espedig: IX/1. valojaban csak a
nagy szamra gondolunk, amint ezt az ilyen szosszetetelek, mint tmegmegnyilvanulas, tmeghatas,
tmeggyles stb. mutatjak, vagy IX/2. embersokasagra ertik, ha az viszonylag kisebb szamu emberbl is all,
akar csdletrl, pani Ielelemben lev tmegrl, vagy valamilyen testlet tagjairol van szo. Ebben az
ertelemben a tmeg az egyes embert lelki tevekenysegeben beIolyasolo jelenseg. Le Bon ebbl a gondolatbol
indult ki, amikor tanulmanyozta, hogy az egyen milyen valtozasokon megy at, ha a tmegbe lep. Egyben itt van
az eredete az egyentmeg antitezisnek, mely szamos Ielreertesnek, Ileg helytelen ertekiteletnek volt az oka, es
innen ered a tmegszuggesztiora vonatkozo lelektani trveny is. IX/3. Rokon ezzel az, amikor ugy beszelnek a
tmegrl, hogy egyes egyeneket kiemelnek belle. Ebben az ertelemben a tmeg szonak ers negativ arnyalata
van ('ezt nem erti meg a tmeg, 'oda kell vetni valami koncot a tmegnek, 'a velemeny nelkli tmeg). Az
ilyen szolasok melyen az a gondolat lappang, hogy vannak bizonyos szamu egyenek, akik szemelyisegnek,
egymastol jol megklnbztethet egyenisegeknek tartjak magukat, tenyezknek, akikkel szamolni kell. Rajtuk
kivl azutan ott van amaz egyenek tmege, melyben egyik ember eppen olyan, mint a masik ('szrke tmeg),
akiknek semmirl sincs nallo velemenyk es akik csak mennyisegk es nem minsegk alapjan szamitanak.
Ennek a gondolatnak valogatas az alapja, es el lehet mondani a tmeg ilyen Iogalmarol, hogy 'megmerettek es
knnynek talaltattak. Az ilyen tmegben meg csak retegeket sem klnbztetnek meg, nem alkalmaznak
rajuk semmiIele osztalyozo merteket, es mint az altalanos szolas mutatja, ugy velik, hogy egyik olyan, mint a
masik, 'egyik eb, masik kutya. Ugyanezt a gondolatot megtalaljuk mas targyra alkalmazva, amikor
tmegcikkrl es tmegarurol beszelnek. Tmegaru a nagy mennyisegben elallitott sablonos, egyIorma aru,
melynek egyes peldanyai semmi klns elterest nem mutatnak, es amelynel egyik peldanyt a masik peldannyal
tetszes szerint Iel lehet cserelni. Hasonlo ertelemben beszel az arisztokrata a neprl. IX/4. Vegl a tmeg sajatos
ertelemben Iorradalmi vagy kirobbano tmeget jelent, espedig a benne meglev sajatos dinamika nezpontjabol.
Ilyenkor nemcsak arra a titokzatos erre gondolnak, mellyel a tmegek rendelkeznek, hanem a Iorradalmi tmeg
esszer mertekekkel Iel nem merhet, kiszamithatatlan tevekenysegere es viszonyara vezetihez.
A TMEG S JELLEMZ
VONSAI
25
A tmegre vonatkozo vizsgalatokban klnbseget tesznek ezenkivl meg konkret es absztrakt (Wiese) es ennek
megIelelen hato es latens tmeg kztt (Jleugels). A 'tmeg szo most Ielsorolt klnbz ertelmezesei a
kvetkez megegyezeseket mutatjak: a) A tmeg egymashoz hasonlonak nezett olyan egyenek meg nem
hatarozott nagysagu sokasaga, akiket egyIormasaguk miatt nem klnbztetnek meg egymastol. b) Ez a meg
nem hatarozott nagysagu sokasag alaktalan.
Ha marmost az a) es b) teteleket sszeIoglaljuk, ugy a tmeg meg nem szamolhato, vagy legalabbis meg nem
szamolt, hasonlo reszegysegekbl alakult tagozatlan egesz.
2. Ezek utan elemezzk a tmeg klnbz tipusait. Nagyszamu ember egy helyen veletlenl is sszegylhet,
mas szavakkal: terbeli akkumulaciojuk esetleges lehet. Ilyen a vilagvarosi utca este, az zletek bezarasa utan,
vagy az embertmeg, amely szep nyari napon egy kirandulohely kerthelyiseget megtlti. Az, hogy emberek itt
veletlenl vannak egytt, mar mutatja, hogy szemelyIltti egyseg az itt egybegylt embereket nem Iogja ssze.
A jelenlevk altalaban nem ismerik egymast, ami nem jelenti azt, hogy kisebb sszetartozo csoportok vagy
parok nem akadnak kztk, vagy hogy ismersk veletlenl nem talalkoznak. Az egyes emberek, parok vagy
kisebb csoportok a legklnbzbb iranyokbol jnnek, mennek, es szntelenl valtakoznak. Csak a zsuIoltsag
lathato kepe allando. Olyan embertmegek ezek, melyekben nagyon maganyosan erezhetjk magunkat es
amelyekbe azert is elvegylhetnk, hogy a krlttnk hullamzo tmeggel ellentetben, annal vilagosabban
erezzk elhagyatottsagunkat ('magam vagyok, de nem egyedl). Rviden: heterogen, nem egynem
embertmeg ez, Iizikai, nem tulajdonkeppeni tarsadalmi jelenseg.
Kisse mas a helyzet nepszorakozohelyeken a mutatvanyosbodek eltti teren, vagy a szinhazi nezteren
sszegylt embereknel. A tmeget alkoto egyenek gondolat- es erzettartalmai ezeken a helyeken targyilag
azonosak. Targyuk a bemutatott mutatvanyok es az eladott szinmvek. Megvan-e itt a szemelyIeletti egyseg az
sszegylt emberekben? Ha Iigyelembe vesszk, hogy a csoport lelkibelyegz-vonasa az, hogy tagjai
mi-tudatban egyeslnek, mi-kapcsolatokban vannak egymassal, vagyis olyan lelki tevekenysegk van, mely
nem az egyes tagok kztt, hanem minden egyes tag es a szemelyIltti csoport kztt keletkezik, ugy azt
mondhatjuk, hogy ez az egyseg itt sincs meg. Ha marmost ezt a gondolatot elmelyitjk, megallapithatjuk, hogy a
melvezet eszmenyi Iormaja valoban az lenne, hogy a mveszi alkotast 'kzssegben elvezzk az egyeni
melvezet helyett. Klnsen vonatkozna ez a szinmvekre es a zenere, kevesbe a kepzmveszet es az
irodalom alkotasaira. Ez azonban annyit jelentene, hogy a mremeket kzsen eljk meg. Valojaban azonban a
modern kulturIokon nincs mar errl szo, es a szinhazi kznseget ilyen ertelemben vett kzssegnek nem
nevezhetjk. Nem nevezhetjk, megpedig azert, mert bar a targy, az eladasra kerl szinm azonos, megis a
nezk lelki tartalma egyenenkent klnbz. Szaz szinhazlatogato az eladott darabot szaz en eli at. Ugyanez
vonatkozik a hangversenyekre is, es egyaltalaban nem mondhatjuk, hogy a szinhazi kznseg vagy a
hangversenyen sszegyltek a mveszi elmenyben szubjektiven a tbbiekkel sszekapcsoltan 'mi-nek erzik
magukat, vagy hogy ez a 'mi targyilagosan is megvan. Jol megmutatja ezt a radioban kzvetitett hangjatek,
melyet gyakran milliok hallgatnak vegig, ki-ki a maga lakasan, anelkl, hogy csak sejtelmk is lenne a velk
egytt hallgatok szamarol vagy megleterl. A legtisztabban megmutatkozik itt a hallgatok magatartasa, kik
mindnyajan kln 'en-ek, es nem erzik magukat 'mi-nek. Nem valtoztat ezen az sem, hogy a szinhazban vagy
a hangversenyteremben az emberek egytt vannak. A kznsegnek ezeken a helyeken nincsen szemelyIltti
objektiv jellege, es csak annyiban klnbzik ez a tmeg az elbb jellemzett tmegtl, hogy egyttletk
alkalmat ad idszakos, pillanatnyi csoportok kialakulasara. Ez a tmeg valoban reszeslhet a kznseg
elmenyeben, azonban ez nem Ieltetlenl szkseges.
Mas vonasokat mutat az, amikor meghivott kznsegnek adnak el egy szindarabot, valami egyeslet tagjainak,
vagy nnepi jatekot rendeznek ilyeneknek. Ilyenek peldaul a bayreuthi Wagner-eladasok, melyek joIorman az
egesz vilagrol egyesitik a Wagner-imadokat, vagy azok a diszeladasok, melyeket peldaul valamilyen testlet
(kongresszus) tiszteletere rendeznek. Ebben az esetben is nem az eladott szinm teremti meg a kzsseget,
hanem a mveszi elmenyben egy mar meglev kzsseg tagjai egyeslnek, a kznseg szemelyIltti, objektiv
jelleg csoport hordozoja, es a tagoknak itt igazi, mi-elmenyben van reszk. Csak nem szabad elIelednnk, hogy
a 'mi mar megvan, meg mieltt a Iggnyt Ielhuzzak es a karmester elIoglalja a helyet. Varakozasteljesen
A TMEG S JELLEMZ
VONSAI
26
nezik es egy kzsseghez tartozonak latjak magukat mar az elmeny eltt.
Ebben az sszeIggesben meg kell emlekeznnk azokrol az eladasokrol is, melyeket valamilyen kzsseg
tagjai rendeznek a kzsseg tbbi tagja szamara. Bizonyos ertelemben azt mondhatnank, hogy itt a cselekvk
(latinul a szineszt 'actor-nak nevezik, az 'ago, cselekszem jelentes szobol) es a nezk 'sszeIolynak. A
nyujtott melvezet ezert egeszen mas.
3. Mas tipus a csdlet, amikor peldaul valamilyen utcai balesetnel szamos ember mint nez sszegyl. Ha
marmost az ilyen tmeget jellemezni kivanjuk, legcelszerbb, ha vegigkiserjk kialakulasat. Forgalmas hidrol
valaki vizbe veti magat. Elszr csak nehanyan allnak meg a jarokelk kzl, azok, akik kzvetlen kzeleben
voltak, es az esemenyt lattak. A tbbi ember, aki azutan csatlakozik hozzajuk, utanzosztnenek hatasa alatt
van. Nemcsak azert allnak meg, hogy k is lathassak azt, amit kevesen lattak, hanem megallnak, mert latjak,
hogy a tbbiek allnak, es ugy velik, hogy 'trtent valami. Errl kiserletileg is meggyzdhetnk. Alljunk meg
egy nepes utcan, es kinyujtott nyakkal nezznk IelIele vagy magunk ele. Nehany pillanat mulva mar szamos
ember all krlttnk, emberek, akik eppugy nem latnak semmit, mint ahogy mi sem latunk. Le Bon ezt a
jelenseget ragalyhoz hasonlitja. Valojaban azonban csak arrol van szo, hogy emberek utanozzak egymast. Es az
sszegylekezes az utanzas kvetkezmenye. Az igy sszegyltek belsleg tbbnyire erdektelenek, es az aldozat
sorsa 'nem szivgyk. Az esemeny szenzacioehsegket elegiti ki. Ingyenes szinieladas vagy cirkusz. Jol
latjuk ezt abban, hogy az sszegyltek gyakran kznys vagy szivtelen megjegyzeseket tesznek, melyekben
semmi sem mutatja, hogy egy ember sorsarol van szo. Geiger ket szep megIigyelessel bizonyitja ennek
helyesseget; els esetben IilmIelvetel celjaira vizbe ugrott egy leany, es a szcenarium ertelmeben egy 'nemes
iIju megmentette. Par hettel kesbb, majdnem ugyanazon a helyen, egy leany ngyilkossagi szandekkal a vizbe
ugrott, es egy bator Iiatalember nagy nehezen megmentette. Marmost, eltekintve attol, hogy az sszegyltek
csak nagyon kevesen voltak tisztaban az els jelenet igazi celjaval, a nezk mindket esetben teljesen egyIorman
viselkedtek. A masodik esetben is ugy viselkedtek, mintha valami izgalmas Iilmet neznenek vegig, es szinte
sajnaltak, hogy a bator megmentnek hamarosan sikerlt a vizbe ugrott leanyt kihuznia es igy a szenzacio
legnagyobb resze, a leany halalvergdese es elmerlese nem trtent meg. Ebbl azonban nem szabad az
sszegylt egyenek lelki aljassagara kvetkeztetnnk, a jelenseg magyarazata inkabb a nagyvarosi emberek lelki
elszigeteltsege, kik megszoktak mar azt, hogy 'semmi kzk sincs masok dolgaihoz, 'nem avatkoznak bele
masok gyeibe. Jol latjuk ezt, ha a jelenet egyik nezjet masnap egy tntet Ielvonulas tagjanak kepzeljk. Ha
ilyenkor egyik eltte menetel ember a hsegtl elveszti eszmeletet es sszerogy, tbb mas tarsaval egytt
azonnal odaugrik majd, es igyekezni Iognak eszmeletlen tarsukat magahoz teriteni. Az elbb jellemzett
jelenseget ebben az esetben a krejk seregl, sorIalat alkoto nezk kztt lathatjuk. A jelenseg magyarazata,
hogy a tntet Ielvonulasban reszt vev ember mar egy kzsseg tagja es a tbbiek, akik krltte Iaradoznak,
ugyancsak ennek a kzssegnek tagjai, es mint ilyenek, a kzsseg egyik tagjat akarjak megmenteni.
Az ilyen csdlet tipikus kznsege olyan emberek, akiknek semmi dolguk sincs, az utcan 'logok, a celtalanul
'setalok, emberek, akik halasak mindenert, amivel haszontalan idejket kitlthetik. Hivatasos nezk. Ha
marmost ezt a gondolatot sszektjk ama gondolatokkal, melyeket a nezkkel es cselekvkkel kapcsolatban
mar elmondtunk, ugy azt is mondhatjuk, hogy az ilyen tmeget alkoto egyenek csak nezk, a cselekvk
hianyoznak. Az ilyen csdlet Ieltetele a modern varosok tarsadalmi szerkezete es Iorgalmi viszonyai, az, hogy
minden pillanatban, gyakran sok szaz, vadidegen ember Iordul meg ugyanazon a terleten.
Jol mutatja ezt, ha ugyanilyen nyilt utcan trten balesetet olyan kis Ialuban kepzelnk, ahol mindenki ismeri
egymast. Itt is csdlet tamad, azonban egeszen mas jelleg. A szerencsetlenl jart emberen mindenekeltt
balesetenek kzvetlen szemtanui akarnak segiteni, es a kesbben csatlakozok nkent reszt vesznek a mentes
munkajaban. A tulajdonkeppeni csdlet csak a mar bevegzett ment munka utan, mint Ialusi pletyka
mutatkozik. sszegylnek a mentk es a kzvetlen tanuk krl, akiknek akkor el kell mondaniok a trtenteket.
Nyilvanvalo, hogy szamos neznel itt is nagy szerepe van a kivancsisagnak, mig azonban a nagyvarosi
csdletekben a kivancsisag csak szenzacioehseg, ebben az esetben a kivancsisag szemelyes es tarsadalmi
reszvettel is keveredik. Az utcai csdletek mas arnyalatat mutatja, amikor csak azert gylnek ssze, hogy
lassanak valamit. Krlalljak a csemegezlet kirakatat, amelyben el rakok vagy teknsbekak maszkalnak,
szajtatva nezik a leggmbket, melyeket a szerencsetlen leggmbarus veletlenl eleresztett. Az ilyen csdletek
A TMEG S JELLEMZ
VONSAI
27
neha Iogadasi kedvvel is parosulnak, Ileg az angolszasz orszagokban.
4. Az ilyenIele csdletek nem mutatjak a tarsadalmi objektiv kepzdmenyek jelleget, es a resztvevk ket
tipusat klnbztethetjk meg bennk, azokat, akik valoban latjak a csdlet okat es masokat, akik ket
utanozva, egy 'erdekes latnivalo remenyeben csatlakoznak hozzajuk. Az ilyen csdletekben nem
beszelhetnk sajatos kollektiv erzesrl, es mint a tapasztalat mutatja, a csdletet alkoto egyenek mindegyike
'sajat maganak bamul. Bizonyos azonban, hogy az eIIele csdletek nemelykor nkent egyenl cselekvesekre
vagy egyIorma viselkedesre ragadtatjak magukat. Igy, ha elbbi peldankat tovabbvezetjk: a vizbe ugrott leanyt
vegre nagy nehezen kimentik, es az izgalom tulajdonkeppeni oka ezzel el is mulik. Ott Iekszik az atazott ruhaju,
zilalt, kusza haju leany a kvezeten. Meg Ielig eszmeletlen, es ketszeresen szanalomra meltonak tnik. A
krlallok kzl valaki veletlenl kiejti e szavakat: 'boldogtalan szerelem, 'elcsabitottak, 'nyomoraban tette,
es maris megnyilnak az erszenyek, elszr az egyik, azutan a masik ember vesz el penzt, azutan majdnem
mindnyajan, kiveve azokat, akik mint a mutatvanyosbodek krl szoktak, elodalognak, amikor a perselyes
ember hozzajuk kzeledik. Ezt a helyzetet is sokan sokIelekeppen igyekeztek megmagyarazni, legtbben
utanzast es ragados peldat talaltak benne. Egy masik pelda kzelebb visz a kerdes megoldasahoz, jelesl ahhoz,
hogy ezt a jelenetet egyeni utanzassal lehet-e megmagyarazni, vagy pedig Iel kell teteleznnk, hogy az
sszegyltekben objektiv kapcsoltsag erzese van, es ennek eredmenye a most leirt kollektiv magatartas. Egy
rendr igyekszik valamilyen csdletet Ieloszlatni. Az eredmeny nemelykor nem mindig ellenallas az
allamhatalom kepviseljevel szemben. Nehanyan eltavoznak majd a rendr szavaira, masok talan 'egyeslt
ervel allast Ioglalnak a rendrrel szemben. Vajon testleti szellem az inditeka ennek az ellenallasnak, vagy
pedig az egyes emberek azert tanusitanak ellenallast, mert nem akarjak, hogy a rendr szorakozasukban zavarja
ket? Vagy pedig csak az az ellenallas magyarazata, mert altalaban nem szeretik a rendrket? Mas szavakkal:
halmozott egyeni ellenallasrol vagy kollektiv ellenallasrol van itt szo? Egyes embereknek csak azert van
batorsaguk ellenallni, mert sokan vannak? Es ha kollektiv ellenallasrol van szo, azert kvetkezik ez be, mert a
rendri parancs pillanataban mar megvolt a csoportegyseg, vagy pedig a csoportegyseget, amely a tenyleges
ellenallasban nyilvanul meg, csak a rendr parancsa valtotta ki? Latjuk, hogy szamos kerdes tolakodik elenk.
Igyekezznk nehany gondolattal megvilagitani ezt a helyzetet. Valoban vannak, akik mint egyes emberek, nem
szeretik a rendrseget, klnsen akkor, ha az aktualisan megzavarja szabadsagtudatukat. Masreszt azonban az,
hogy egy utcai jarokel engedelmeskedik a rendrnek es hallgat a szavara, mert a rendrnek gumibotja,
revolvere es kardja van, sipjaval segitseget hivhat es vele szemben az utcai jarokel vedtelen, viszont szaz Ibl
allo tmeg ellenallast Iejt ki, meg nem bizonyiteka a kollektiv magatartasnak. A csdlet tagjainak batorsaga
nem kollektiv ertelemben is Iokozodhatik. Egyszer, gyors szamolas lehet az alapja: szaz ember ellenallast
Iejthet ki egy szal rendrrel szemben, mert mindegyikkre csak 1/100 rendr jut. Figyeljk meg azonban, hogy
az ellenallas a rendrrel szemben eleinte altalaban passziv termeszet. Egyes ember, amikor a rendr megallitja,
hallgatva vagy morogva, azonban engedelmeskedik. A csdlet azonban elszr meg se hallgatja a rendrt, a
jelenlevk, akikhez a rendr odalep, ugy tesznek, mintha nem is nekik beszelne, elindulnak, hogy par pillanattal
kesbb a csoportnak egy masik reszen ismet megalljanak. Nyilvanvalo, hogy itt utanzosztnnk
tevekenykedik, mert ha rendr nem is jn, akkor is sokaig egytt maradnak meg azutan, hogy mar semmi
latnivalo nincs. Varjak, hogy mikor 'oszlanak Iel, mikor indulnak el legtbben, hogy a Ieloszlast is
utanozhassak. Ugyanez a helyzet a rendri beavatkozasnal is. Mintha csak azt varnak, hogy valaki azt mondja:
'kezdje el valaki, es akkor mi is kvetni Iogjuk. Elmondhatjuk, hogy a batorsagot itt nem annyira a csdlet
tagjainak kollektiv magatartasa okozza, mint inkabb az, hogy a csdlet tagjai nevtelenek, es a passziv ellenallas
ebbl ered. Csak amikor a rendr tettlegesen beavatkozik, megragad valakit, 'kiemel a tmegbl, vagy ha a
csdlet valamelyik tagja erszakosan lep Iel vele szemben es peldaul mellbe vagja a rendrt, akkor mutatkozik
a csdletben aktiv ellenallas, amely azonban mar kollektiv magatartast mutat.
A pelda a hataresetek kze tartozik. A csdlet olyan jelenseg, amely bizonyos krlmenyek kztt atmenetet
alkothat rvid elet emocionalis csoportosulashoz, amit tarsadalmon kivli tenyezk megknnyithetnek. Ilyen
tenyezk a terbeli egyttlet es az atmenetileg egyiranyu, ugyanarra a targyra kzpontositott kivancsisag. Ha
marmost az igy sszegylt emberekkel szemben kivlrl Iellep valaki, aki a csdletet egyseges targynak nezi,
ugy a sokasag atmenetileg csoportta valhat. Ugy is mondhatjuk, hogy peldaul szaz sszegylt ember meg szaz
klnallo egyen, de aki szemben all velk, csoportnak latja ket, szamara optikai egyseget jelentenek.
Kerdesnk marmost ugy hangzik, milyen hatasa lehet az egybegyltekre annak, hogy tudatossa valik bennk az,
A TMEG S JELLEMZ
VONSAI
28
hogy valaki kivlrl osztatlan egesznek nezi ket, es mint osztatlan egesszel banik velk. A szetoszlato
parancsnal mindenki ugy viselkedik, mintha nem rola volna szo, ha azonban a rendr galleron ragadja
valamelyiket, ugy tesznek, mintha valamennyiket galleron ragadta volna. Felebred bennk az sszetartas, ami
mar a csoportlet egyik jele. Mas kepet latunk, ha nem allo, hanem mozgo, helyet valtoztato csdletrl van szo.
Peldaul ha nehanyan valamilyen celbol megindulnak, es masok egymas utan csatlakoznak hozzajuk. ('Gyernk
a varba!) Elszr csak nehanyan vannak, azutan egyre tbben lesznek, mig vegl kialakul egy tntet menet.
Itt mar atmeneti jelenseget latunk a Iorradalmi tmeg Iele, mely kln tipus.
5. Ismet mas jelenseg a panik. Altalanos IelIogas szerint ez heterogen elemekbl sszetevdtt kollektiv
kepzdmeny, mely a remlet pillanataban egynemve valik. Ez a IelIogas teves: kepzeljnk el egy nagy
aruhazban tbb szaz embert. Fel es ala jarkalnak, vasarolnak es nezeldnek. Egyszerre valamelyik arusitoasztal
melll halvany Ist emelkedik Iel, amit meglatnak nehanyan, es valamelyikk elkialtja magat: 'Tz van!
Ebben a pillanatban a jelenlevk mind kiIele rohannak. Minden egyes embernek csak az a kivansaga, hogy
kimenekljn. Eletben az marad, aki idejekoran ki tud bontakozni a tbbiek kzl, eleri az ajtot es az utcara
kijut. A veszedelem a jelenlevket kln-kln, mint egyes szemelyeket Ienyegeti. Ezert minden egyes
emberben kln ebred Iel az eletakarat, es a vak eletakarat hatalmasodik el rajta, amikor kimeletlenl Iellk es
legazol mindenkit, gyengebb nket es gyermekeket, akik utjaban vannak. A szinhazegesekrl, elsllyed
hajokrol szolo jelentesek telve vannak ilyen leirasokkal. Minden egyes ember elkeseredett harcot viv eleteert,
mindegyik elni akar, meg ha valamennyi tbbi ember el is pusztul. Az ember soha nem annyira egyes leny, mint
a panikban.
Nem valtoztatnak allitasainkon a kivetelek sem. Az, hogy az anya berohan az eg hazba gyermekeert,
megmenti, de maga az eg hazban leli halalat, nem a panik krebe tartozik, es a csaladi elettel magyarazhato
esemeny. Ugyanigy nem jelent ebbl a szempontbol semmit az sem, hogy nehany ember a panikban hsies
nIelaldozassal a tbbieket akarja megmenteni. Magas erklcsi es ertelmi szinvonalon allo emberek ezek,
akiknek magatartasat a panik csak veszelyezteti, de az altalanos remlet es Iejetlenseg nem tud elhatalmasodni
rajtuk. Kollektiv egyseget hiaba keresnk a panikban.
6. A tmeg eddig elemzett tipusai mind terben es idben pillanatnyilag erzekelhet sokasagok, melyek eppen
ebben klnbznek egy testlet vagy egyeslet tagjaitol, ahol a sokasagnak nem kell Ieltetlenl egytt lennie, es
megis megvan a testlet vagy egyeslet kepzeteben. Testlet testlet, egyeslet egyeslet marad akkor is, ha
tagjaik nem gylnek mind egy helyen es egy idben ssze, ha tagjaikat nem latfak egytt. Az elz tipusokat
optikai egysegeknek nevezhetjk. A nez az egy helyen tmrlt sok embert egyseges targynak, egv csomo
embernek latja, mig a testleteket es egyesleteket alkoto reszeknek, az egyes embereknek tartos szerkezeti
egysege van. A Iogalomnak itt nem optikai erzekeles az alapja, hanem az a lathatatlan egyseg, a csoport, amely
miatt a reszeket 'tagok-nak nevezzk es egyseges sokasagnak minsitjk. Ehhez azonban mindjart uj kepzet is
jarul, a vezetes gondolata. Az egyseges sokasag aktiv es passziv reszre, vezetkre es vezetettekre bomlik,
amikor is viszonylag mellekes most, hogy az aktiv reszt egy szemely, nehany szemely, vagy egy reteg kepviseli.
A vezetket elklnitjk a sokasagtol, a tmeg kevesekre ('kivalasztottakra) es sokakra oszlik, Ielmerl a
vezetes kerdese a tmegben es vele a kerdes, hogy a csoportra megallapithato trvenyszersegek vonatkoznak-e
es mennyiben vonatkoznak a tmegek es vezetk viszonyara. Figyelembe kell vennnk tovabba, hogy amikor a
'keveseket, akikben vezetket lat a sokasag, szembeallitjuk a sokasaggal, akkor tarsadalmi oldalarol
vizsgaljuk ezt a jelenseget, mig mas gondolati sszeIggesekben, amikor a kzsseg mozzanata kerl elterbe, a
'kevesek-et szksegkeppen a 'sokak-hoz kell szamitanunk.
Megvilagitja az elmondottakat a kvetkez keptipus, a testlet (kollegium) es a gyles. A testlet objektiv
jelleg tarsadalmi egyesles. Hordozoja tbb szemely, kiknek szama azonban korlatolt. Rendeltetese bizonyos
Ieladatok megoldasa, emiatt az intencionalis jelleg nyomatekosan kiIejezesre jut benne, viszont az emocionalis,
indulati vonasok altalaban nem ervenyeslnek. Ilyen testletek a parlamentek, egyletek vezetsege,
valasztmanya, vegrehajto bizottsaga, hatosagok tisztviseli, peldaul biroi tanacsok stb. Ezekben is klnbseget
tehetnk vezetk es vezetettek kztt, ez a viszony azonban a testletek szerkezete szerint klnbzen alakul,
es mas egy biroi tanacsban, mint valamilyen egyeslet vezetsegeben. A vezet gyakran csak 'els az egyenlk
A TMEG S JELLEMZ
VONSAI
29
kzt, Ieladata technikai es nemritkan csak reprezentalo. Mas esetekben, ahol a testletet nem egyenl
szaktudasu emberekbl allitjak ssze es csak a vezet az, aki szaktudassal rendelkezik, a tagok majdnem kivetel
nelkl elIogadjak a vezet velemenyet. A vezetk es vezetettek ellentetet ebben az esetben a tudas klnbz
Ioka enyhiti, de ugyanigy cskkenti esetleges ellentetket az is, hogy a testlet aranylag keves tagbol all, es
hogy szandekosan 'targyilagosak akarnak lenni. Termeszetes, hogy amikor testletrl beszelnk, mkd
testletre, es a tagokra, mint a mkd testlet tagjaira gondolunk, es nem a tagok viszonyara testletkhz
vagy egymashoz, hivatalos tevekenysegkn kivl. Az idevago jelensegekkel mar Ioglalkoztunk, es az
elmondottak megismetlese Ielesleges.
7. Vegezetl ebben az sszeIggesben meg kell emlekeznnk a gylesrl. Kivlrl nezve a gyles szinten
emberek egy helyen es egy idben valo tmrlese, azonban bizonyos elre megallapitott es a gylesen reszt
vevk altal tulnyomoreszt mar elre ismert cel vagy celok erdekeben. Ezt a celt (celokat) a gylest egybehivok
hatarozzak el, es tudatjak elre vagy/es a helyszinen a megjelentekkel. A gylesbl hianyzik tehat a veletlen es
esetlegesseg mozzanata, ami megvan peldaul a csdletben.
A gylesnek ket I Iajat klnbztetjk meg: a) valamilyen 'csoport tagjainak gyleset, ilyenek peldaul a
Magyarorszagi Vas- es Femmunkasok Kzponti Szvetsegebe tartozo vas- es rezesztergalyosok, marosok stb.
evi taggylese, vasarnap deleltti istentisztelet, csaladi tanacs, ertekezletek stb; b) alkalmi, ismert latin
kiIejezessel ad hoc gyles, mint amilyenek a nepgylesek, valasztoi gylesek, kepviselk beszamoloi valasztoik
eltt stb. Tagabb ertelemben ide szamithatjuk a szinhazi es hangverseny-latogato kznseget is. A kett (a es b)
kztt az a klnbseg, hogy mig a gylesek els Iaja (a) tartos, szemelyek Ieletti kollektiv egysegek jegyeben
zajlik le, es ennek megIelelen csak a csoport nezpontjabol itelhet meg, amelynek eletIunkcioja, addig a
gylesek masik Iajanal (b) a kollektiv egyseg objektiv ertelemben nincs, es ha Iel is tesszk, hogy megvan,
akkor is csak a gyles tartama alatt van meg, mert csak magan a gylesen alakulhat ki es tapasztalhato.
Ezenkivl az a) Iajhoz tartozo gyleseknel nem szkseges, hogy valamennyi tag szemelyesen jelen legyen a
gylesen, es a viszonylag kis tagletszamu egyesleteket kiveve, valamennyi tag nincs is jelen. Ennek ellenere
azonban a gyles 'hatarozatkepes, a jelenlevk az egesz egyeslest kepviselik, es az egesz egyesles neveben
dntenek az elterjesztett kerdesekben. (Bizonyos tekintetben kivetel a reszvenyesek gylese, ahol bizonyos
szamu reszvenyes megjeleneset trveny kveteli.) A kollektiv egyseg, melyet a gyles kiIejez, tbb egyenre
vonatkozik, mint ahanyan pillanatnyilag ott vannak, az egyesles sszes tagjaira vonatkozik. Ezzel szemben a
nepgyles kollektiv egysege, amennyiben megvan, csak a gylesen jelenlevkre terjed, es semmikeppen sem
vonatkozik azokra, akik nincsenek ott. (Gondoljunk arra, hogy tavollevk neha levelben vagy tavirattal kzlik a
gylesen reszt vevkkel csatlakozasukat a gyles hatarozataihoz.)
Melyitsk el most valamivel jobban a kollektiv egyseg kerdeset. A partgyles (kongresszus) es a valasztoi
gyles klnbsegei utbaigazitanak. Mindkettt part hivja ssze, a partgylesen azonban csak kldttek vehetnek
reszt, mig a nepgylesen akarki ott lehet. A partgyles tevekenyseget es resztvevi magatartasat megszabja a
partprogram, es a gyakran eles vitak soha nem lepik at a program kereteit, a Ielszolaloknak csak egeszen
kivetelesen 'robbantas a celja. ('A celban mindnyajan egyetertnk, es csak a celhoz vezet eszkzk
megvalasztasaban van kztnk klnbseg.) A valasztok gylese nyilvanos, ellenIelek is megjelenhetnek. A
szonokok celja ismertetni a part allaspontjat a napirenden lev kerdesben, megersiteni a parthoz tartozok
meggyzdeset, lelkesiteni ket, meggyzni igazukrol az ingadozokat es uj hiveket szerezni 'igazsaguknak a
kznysek es azok kzl, akik nem dntttek meg allasIoglalasuk kerdeseben. Kerik a megjelentek bizalmat es
azt, hogy bizalmuknak a szavazas alkalmaval adjanak kiIejezest. Az esetleg jelen lev ellenIelek igyekeznek a
szonokokat kzbeszolasaikkal megzavarni, meg akarjak akadalyozni az egyseges hangulat kialakulasat, vagy a
gyles 'sima es meltosagteljes leIolyasat, megzavarjak a gylest, neha verekedesre is sor kerl, es sikerl a
gylest 'robbantaniok. Ebben az esetben, ha az ellenIelek is ott vannak, bajosan beszelhetnk mar kollektiv
egysegrl, mint ahogy Geiger talalo megjegyzese szerint nincs kollektiv egyseg a harcteren egymassal szemben
allo csapatok kztt sem.
8. Ezek utan most meg csak a teljesseg kedveert rgzitsk meg gondolatban a forrongo sokasagot. Kepzeljnk
A TMEG S JELLEMZ
VONSAI
30
el egy szabad eg alatt tartott nagygylest a Iorradalmi erjedes idejeben. Ez a targya a legtbb idevago
kutatasnak. Miket Iigyelhetnk meg a Iorrongo tmegen? Terben sszegylt sokasag ez, melyet vezetk
iranyitanak, vezetk, akiket a mozgalom sikere szerint hsknek, a nep baratainak, vertanuknak, lelkiismeretlen
agitatoroknak, uszitoknak, Ieleltlen demagogoknak neveznek. Az egybegyltek heves izgalom allapotaban
vannak, egyes kutatok szerint knnyen beIolyasolhatoak es Ianatikusak. Hianyzik bellk az egyen minden
erklcsi es szellemi ereje, erklcsi es ertelmi szinvonaluk kisebb, mint a tmegen kivl, ugyanakkor azonban
minden korlatot attrnek, es Iokozott mertekben megmutatkoznak indulataik, a gyllet, nagylelkseg es
vakmerseg. Dhs rombolni akaras, minden epiter es -szandek teljes hianya a tovabbi ismertetjelek,
melyeket szaporithatunk nehany, a Iorradalmi tmeg szerkezetere vonatkozo megjegyzessel.
A csdletnek nincs vezetje es szerkezetet nezve nem is lehet. Katonacsapatot vezetnek, a dolgozo
rabszolgacsapatnak vezetje van, ezeket a vezetket azonban kls er allitja helykre, er, mely kenyszerrel
egytt tartja a csapatok tagjait. A Iorradalmi tmegnek is van vezetje, aki azonban magabol a tmegbl kerl
ki, es akit a tmeg valasztas nelkl vezetjenek ismer el; nem Iizikai er allitja elre, hanem a tmegben reszt
vevk nkentes, erzelmi aktusa. A Iorradalmi tmeg objektiv csoportjelleget mar ez is bizonyitja.
Az objektiv csoportjelleg tovabbi bizonyiteka a Iorrongo tmeg aktivitasa. Aktivitast lathatunk a csdletnel is,
amikor ellenall valamilyen kivlrl hato ernek, ez az aktivitas azonban vedekez, repulziv, sokszor csak
passziv ellenallas. A Iorradalmi tmeg aktivitasa tamado, gyakran ott is megmutatkozik, ahol nem tkzik
ellenallasba. Azonkivl mindig bizonyos, rajta tulmen intencionalitas, szandekossag is van benne, melyet nem
talalunk meg a csdletben. A Iorradalmi tmeg intencionalitasa szolgalataba allitja erit, melyek
megnyilvanulasukban arra mutatnak, hogy szemelyIeletti, kollektiv Iorrasuk van. A Iorradalmi tmegben a
csoport valamennyi belyegzvonasat megtalaljuk. A Iorradalmi tmeg ezert csoport, es a kvetkezkben
csoportjelleget bizonyito vonasai Ielsorolasa utan mint csoportot vizsgaljuk.
9. Emlitettk mar, hogy a tmeg hatoerejet es a hatalmakat, melyek a Iorradalomban kiszabadulnak belle,
nem magyarazhatjuk meg a tmegben reszt vev egyenek egyeni energiainak sszegevel. A legtbb kutato, aki
tmeglelektannal Ioglalkozik, ebbl a kerdesbl indul ki, es erre igyekszik Ielepiteni elmeletet. Egy bizonyos
pillanatban, valamiIele addig Iigyelemre nem meltatott kls inger kvetkezteben, sszegylnek emberek, akik
klnben szamos szallal kapcsolatosak, pillanatokra, orakra vagy napokra elIeledkeznek tartos tarsadalmi
kapcsolataikrol, es kzsen olyan cselekedeteket visznek veghez, melyek tartalmuk es szerkezetk szerint
egeszen tavol allnak tlk mint egyenektl, ugyanakkor azonban teljesen tavol allnak addigi tarsadalmi
kapcsolataiktol is. Mar ez a jelenseg is elegge bizonyitja, hogy a Iorradalmi tmegnek kln trvenyszersegei
vannak. Ha marmost ezt a jelenseget sszekapcsoljuk eddigi ismereteinkkel, ugy meg a kvetkezket
allapithatjuk meg. Nincsen igazi Iorradalom, amelyben tmegek reszt ne vennenek. Ha klnbseget tesznk
ertek, mint alakito elv es tarsadalmi Iorma, mint az alakito elv eredmenye kztt, ugy azt mondhatjuk, hogy a
Iorradalom celja a regi idejetmult ertekek helyebe allitott es helyesnek tartott uj ertekek alapjan a tarsadalmi
Iormak sszezuzasa, hogy helykbe az uj ertekek alapjan uj tarsadalmi Iormakat letesitsenek. Ilyen modon
minden Iorradalom ket Iolyamatbol all, rombolo es alkototevekenysegbl. A rombolo munkat a Iorradalmi
tmegek vegzik el. A Iorradalom egesz ideje alatt a tarsadalom szntelen erjedesben, nyugtalansag allapotaban
van, es a Iorradalom veget eppen az jelenti, amikor a diszharmonia helyebe uj harmonia lep.
Ami mar az ertekek Ielcsereleset es egymasutanjat illeti, Iigyelembe vehetjk a kvetkezket. A nemesseg
szamara nyilvan az allam a dnt szocialis Iorma, ez az oka, hogy a Irancia nagy Iorradalom elssorban az
allamhatalom megvaltoztatasara trekedett, rviden 'allamIorradalom volt. A polgarsag sokkal
lenyegesebbnek tartja az allamIormanal a k:ga:dasagot. Az utobbi evek nemet Iorradalma ezert az allam
szerkezetenek atalakitasaval csak aranylag keveset ert el. A polgarsag mint uralkodo reteg, nem tartja tulsagosan
jelentsnek az allamIormat, viszont annal nagyobb ellenallast Iejt ki minden olyan kiserlettel, mely a gazdasagi
elet atalakitasat celozza, es inkabb hajlando eltrni az allamIormanak minden elkepzelhet alakulasat, ha ezzel
meg tudja menteni gazdasagi rendszeret, vagy legalabbis ugy latja, hogy gazdasagi eleteben az allam
kzvetlenl nem Ienyegeti. Ha marmost a reIormacioban is Iorradalmi mozgalmat latunk, amit annal is
knnyebben megtehetnk, mert a reIormacio kapcsolatos volt a paraszthaborukkal, ugy nyilvanvalova valik,
hogy ebben a korban a tarsadalom vallasi Iormai voltak a legnevezetesebbek az uralkodo reteg helyzetere. Sorba
A TMEG S JELLEMZ
VONSAI
31
allitva az eddigieket:
Isten egyhaz Iejedelemseg.
Hatalom allam nemesseg.
Szabadsag kzgazdasag polgarsag.
E sorokban, melyek klnbz Iorradalmakbol levont, tipikusan jellemz vonasokat tartalmaznak, a sorok els
tagja megmutatja az erteket, a masodik tag az ennek az erteknek megIelel tarsadalmi rends:ert es vegl a
harmadik tag a tarsadalomnak azt a reteget, amely ellen a Iorradalom elssorban iranyult.
10. Minden csoportban ket lenyeges alkotoelvet klnbztethetnk meg, kzsseget es tarsadalmat, vagyis
kapcsoltsagot a lenyegben es kapcsoltsagot rend altal. Ha ezt a ket elvet a Iorradalmi tmegre vonatkoztatjuk,
ugy minden tovabbi nelkl megallapithatjuk azokat a mozzanatokat, melyek a tmeg egyes tagjait kzssegbe
kapcsoljak. Ezek a mozzanatok a Iorrongo tmegnek nagyjabol azonos gazdasagi helyzete, valamint az is, hogy
a Iennallo rendet tagadja es eppen tagadasa az, amelybl, ha a helyzet erre alkalmasnak latszik, aktiv
cselekedetek erednek. A Iorradalmi tmeg cselekedeteinek jellemzese es maganak a Iorradalomnak
szocialpszichologiai es pszichoszociologiai atvilagitasa azonban mar a Iorradalmak szociologiajanak Ieladata es
kivl all ezeken a vizsgalatokon.
A TMEG S JELLEMZ
VONSAI
32
4. fejezet - PAUL WATZLAWICK -
JANET HELMICK BEAVIN - DON D.
JACKSON
4.1. AZ EMBERI KOMMUNIKCI
PRAGMATIKJA
Az emberi kommunikacio tanulmanyozasat harom terletre oszthatjuk Iel: szintaktikara, szemantikara es
pragmatikara. Ezt a Ielosztast eredetileg Morris javasolta, majd tle Carnap vette at es beepitette a szemiotika (a
jelek es nyelvek altalanos elmelete) diszciplinajaba. Az els terlet Ioglalja magaban az inIormacio
tovabbitasanak problemait, ezert ez elsdlegesen az inIormacioelmeleti szakertk szIeraja. Ezek Ileg a kodolas,
a kommunikacios csatornak, a kapacitas, a zaj, a redundancia es a nyelv klnIele statisztikai sajatossagainak
problemaival Ioglalkoznak. Ezek a problemak elsdlegesen s:intaktikus jellegek, es az inIormacio teoretikusai
szamara az zenetek szimbolumainak ertelme, jelentese erdektelen. A jelentestartalom a szemantika terletere
tartozo kerdes. Lehetseges szimbolumok egesz sorat tovabbitani szintaktikus szempontbol igen pontosan, es
ezek megis ertelmetlenek, ha a szimbolumok kibocsatoi es beIogadoi elzleg nem egyeztek meg a
szimbolumok jelenteseben. Ebben az ertelemben minden kzs inIormacio Ieltetelezi a szemantikai konvenciot.
Vegl pedig a kommunikacio erinti a magatartast, es ez a kommunikacio pragmatikus arculata. Ilyen modon
ugyan lehetseges Iogalmilag klnbseget tenni a harom terlet kztt, megis ezek egymastol klcsns
Iggesben, egymassal klcsns kapcsolatban vannak. Amint George irja: 'sok szempontbol igaz az, hogy a
szintaxis matematikai logika, a szemantika IilozoIia vagy tudomanyIilozoIia, es a pragmatika lelektan, de ez a
harom terlet nem klnl el elesen egymastol.
Ez a knyv mindharom terletet erinti, de Ileg a pragmatikaval Ioglalkozik, vagyis a kommunikacio hatasaival
a magatartasra. Ebbl a szempontbol mindjart a kezdetkor ki kell jelenteni, hogy a kommunikacio es a
viselkedes (vagy magatartas) Iogalmait gyakorlatilag szinonimakent hasznaljuk. Ugyanis a pragmatikanak
nemcsak a szavak, a szavak alakzatai es jelentestartalmai kepezik adatait, amelyek a szintaktika es a szemantika
kizarolagos adatai, hanem a szavak nem verbalis kiserjelensegei es a test kiIejez megnyilvanulasai (body
language) is. St, meg a magatartasbeli megnyilvanulasokhoz hozza kell tennnk annak a kontextusnak a
kommunikacios jelzeseit, amelyben a kzles Iolyik. Igy tehat a pragmatika szempontjabol nemcsak a beszed,
hanem mindenIele viselkedesmod kommunikacio, es mindenIajta kommunikacio meg a szemelytelen krnyezet,
kontextus kommunikacios ingerei is hatnak a viselkedesre.
Tovabba nem csupan a kommunikacio beIogadora gyakorolt hatasaval Ioglalkozunk, mint a pragmatika
altalaban, hanem ami ezzel elvalaszthatatlanul sszeIonodott, a beIogado reakciojanak hatasaval a
kommunikatorra is. Kevesbe iranyitjuk tehat a Iigyelmnket a kommunikalo es a jel vagy a beIogado es a jel
viszonyara, sokkal inkabb erdekel bennnket a kommunikalo es a befogado vis:onva, ahogyan azt a
kommunikacio k:vetiti.
4.1.1.
4.1.1.1. INFORMCI S VISSZAJELENTS
A hagyomanyos lelektan reiIikalta az embert, es egyedi pszichologiai szerkezetkent Iogta Iel. Freud volt az, aki
ezzel a hagyomannyal nagyreszt szakitott, amikor bevezette a magatartas pszichodinamikus elmeletet. Freud
erdemeit e helyen nem kell targyalnunk, temank szempontjabol azonban elmeletenek egy oldala emlitest
33
erdemel.
A pszichoanalitikus elmelet olyan konceptualis modellen alapul, amely korszer volt keletkezesenek idejeben,
az akkori episztemologiahoz merve. Az elmelet azt tetelezte Iel, hogy a magatartas intrapsziches erk
klcsnhatasanak eredje, amely erk a Iizikai energiamegmaradas es energiaatalakulas trvenyeit kvetik.
Norbert Wiener, amikor ezt a korszakot jellemzi, azt irja, hogy a korszak nyelvezetet uralta az energia Iogalma.
Egeszeben veve a klasszikus pszichoanalizis elsdlegesen az intrapsziches, szemelyisegen belli Iolyamatok
elmelete volt, es ahol szembetnen megnyilvanult az interakcio a kls erkkel, azt a pszichoanalizis csak
masodlagosnak tekintette, mint az peldaul a 'masodlagos betegsegelny koncepciojaban is lathato
(termeszetesen az ugynevezett 'neoIreudianusok sokkal nagyobb hangsulyt helyeztek az egyen es a krnyezet
interakciojara). Eppen a krnyezettel valo klcsnhatas problemaja tulajdonkeppen ott van, ahol az
informaciocsere, azaz a kommunikacio koncepcioja nelklzhetetlen. Lenyeges klnbseg van a
pszichodinamikus (pszichoanalitikus) modell es a krnyezetorganizmus interakcio ujIajta IelIogasa kztt, ezt
a klnbseget a kvetkez pelda erzekeltetheti: Ha jaras kzben megrugunk egy kavicsot, az elgurul, majd
valahol megall. Ami trtent, megmagyarazhato az energia Iogalomkreben; az esemeny kimenetelet olyan
tenyezk hataroztak meg, mint a rugas ereje, a kavics nagysaga es alakja, valamint a talaj minsege, amelyen a
kavics gurult. Ha viszont az ember kavics helyett kutyaba rug bele, a kutya esetleg Ielugrik es megharapja. Ez
esetben a rugas es a harapas kztti viszony egeszen mas, mint a rugas es a kavics elgurulasa kztt.
Nyilvanvalo, hogy a kutya a valaszreakciojahoz szkseges energiat nem a rugas energiajabol meriti, hanem sajat
anyagcserejebl. Amit ebben az esetben atadott, az nem energia volt, hanem inIormacio. Mas szavakkal: a
rugas olyan viselkedesIorma, amely kommunikal valamit a kutyanak, es erre a kommunikaciora a kutya
ugyancsak kommunikativ magatartassal valaszol. Lenyegeben hasonlo a klnbseg a Ireudi pszichodinamika es
a kommunikacios elmelet magyarazatmodja kztt. A ket IelIogas klnbz bonyolultsagi nagysagrendbe
tartozik, az elbbi nem terjeszthet ki az utobbira, sem pedig nem szarmaztathato le abbol, ezek egymassal
Iogalmilag diszkontinuus viszonyban allnak.
Az energia Iogalmarol az inIormacio Iogalmara valo atteres lenyeges tenyezje volt a masodik vilaghaboru ota
szedletes Iejldesnek indult tudomanyelmelet haladasanak, es klnsen nagy hatassal volt az emberrl
kialakult ismereteinkre. Az a Ielismeres, hogy a hatasrol kapott inIormacio, ha megIelel modon
'visszataplaljak (Ieedback) a hatast gyakorlonak, kepes biztositani annak stabilitasat es alkalmazkodasat a
megvaltozott krnyezethez, nemcsak a magasrend (vagyis elteresvezerelt, celvezerelt) gepek konstrukcioja
szamara nyitotta meg az utat, es vezetett el a kibernetikanak mint uj episztemologianak megalkotasahoz, hanem
teljesen uj bepillantast engedett a biologiaban, lelektanban, szociologiaban, kzgazdasagtanban es mas
szakterleteken talalhato nagyon komplex, interaktiv rendszerek mkdesmodjaba is. Annak ellenere, hogy ma
meg szinte Ielbecslhetetlen a kibernetika jelentsege, alapvet elvei igen egyszerek.
A korabbi elmeletek nem tudtak megIelelen magyarazni azokat az emberi jelensegeket, amelyeknek kzs
tenyezje a nvekedes es a valto:as egymassal rokon koncepcioival Iejezhet ki leginkabb. A kibernetika
megjelenese valtoztatott ezen a helyzeten, es kimutatta, hogy ez a ket koncepcio es a velk kapcsolatos
latszolagos ellentmondas a determinisztikus es teleologikus magyarazatok kztt atIogobb szemleleti keretbe
Ioghato ssze. Ez a Ielismeres a viss:afelentes (Ieedback) IelIedezese reven valt lehetsegesse.
Tudjuk, hogy a visszajelentes lehet pozitiv es negativ; ez utobbirol most tbbszr lesz szo, mivel ez jellemzi a
homeosztazist (az allando allapotot), es ezert nagy szerepet jatszik a viszonylatok stabilitasanak kialakitasaban
es Ienntartasaban. A pozitiv visszajelentes viszont mindig valtozast hoz letre, a meglev egyensuly vagy
allandosag elvesztesevel jar. Mindket visszajelentes eseteben a lenyeg az, hogy egy rendszer termekenek,
'output-janak egy resze visszavezetdik a rendszerbe mint inIormacio az 'output-rol. A klnbseg csak az,
hogy a negativ visszajelentes eseteben ez az inIormacio arra szolgal, hogy cskkentse az 'output eltereset,
deviaciojat valamely normatol vagy normak soratol innen van a 'negativ jelz , a pozitiv visszajelentesre
viszont ugyanez az inIormacio ugy hat, hogy Iokozza az 'output eltereset, es ennyiben pozitiv a meglev
trendhez kepest.
Nezetnk szerint az interperszonalis rendszerek peldaul az idegenekbl allo csoport, a hazaspar, a
INFORMCI S
VISSZAJELENTS
34
pszichoterapias kapcsolat stb. tekinthetk ugy, mintha visszajelentesi hurkokbol allnanak, mivel minden egyes
reszt vev szemely viselkedese hat a tbbire, es a tbbi hatasa alatt is van. Az ilyen rendszerben az 'input
ampliIikalodhat es valtozast hozhat letre, de ellensulyozodhat is a stabilitas megmaradasa erdekeben, attol
Iggen, hogy a visszajelentesi mechanizmus pozitiv vagy negativ. Peldaul schizophren tagot magaban Ioglalo
csaladok kutatasai azt mutatjak, hogy a beteg csaladtag lete lenyeges a csalad egyensulya szempontjabol, es
ezert a csalad rendszere gyorsan es hatekonyan reagal minden olyan bels vagy kls hatassal szemben, amely
meg akarja valtoztatni ezt az organizaciot, vagyis a beteget gyogyitani akarja. Vilagos, hogy ez a Iajta stabilitas
nem kivanatos. Mivel az elet jelensegeiben mind a stabilitas, mind pedig a valtozas megvan, a negativ es pozitiv
visszajelentesi mechanizmusok szksegkeppen elIordulnak bennk, az egymastol valo Iggseg es az egymast
kiegeszit klcsnsseg speciIikus valtozataiban.
A visszajelentesrl joggal mondjak, hogy a termeszet aktivitasanak titka. A visszajelentessel biro rendszerek
nemcsak bonyolultsaguk mennyisegileg magas Iokaval tnnek ki, kvalitative is masok, mint minden jelenseg,
amely a klasszikus mechanika terletere tartozik. Az ilyen rendszerek kutatasa uj Iogalmi kereteket igenyel:
logikajuk es episztemologiajuk diszkontinuus modon elter a tudomanyos elemzes szamos hagyomanyos
teteletl, peldaul a 'valaszd kln a valtozokat cim megkzelitesmodtol, vagy pedig attol a Laplace-Iele
hiedelemtl, hogy ha ismerjk egy adott idpontban az sszes tenyt, akkor kepesek vagyunk elre jelezni a
jvbeli allapotokat. Az nszabalyozo rendszerek vagyis a visszajelentessel biro rendszerek nallo IilozoIiat
igenyelnek, es ebben a sema es az informacio koncepcioi ugyanolyan Iontosak, mint a szazadIordulo
tudomanyelmeleteben az anyag es az energia volt.
A sztochasztikus Iolyamatok es a redundancia inIormacioelmeleti szerepevel kapcsolatos vizsgalatok azt
mutattak, hogy minden ember oriasi mennyiseg ismeretet tarol magaban az emberi kommunikacio
szintaktikajaban es szemantikajaban rejl trvenyszersegekrl es statisztikai valoszinsegekrl. Lelektani
szempontbol ez az ismeret nagyon erdekes, mert szinte teljesen kivl esik a tudatossagon. Talan egy inIormacios
szakert kivetelevel senki sem tudna egy adott nyelvben megallapitani a betk es szavak egymas utan
kvetkezesenek valoszinsegeit es rangsorait, megis mindegyiknk kepes Ielismerni es korrigalni egy nyomdai
hibat, potolni egy hianyzo szot, vagy beIejezni a mondatot a dadogo ember helyett. De az ismereteknek egesz
mas nagysagrendje egyreszrl a nyelv tudasa, masreszrl az, hogy tudni valamit egy nvelvrol. Hibatlanul
tudhatja valaki anyanyelvet, es ugyanakkor nem ismeri a nyelvtant es a mondattant, vagyis azokat a s:abalvokat,
amelyeket pedig betart, amikor beszel. Egy masik nyelvet megtanulva viszont csaknem ugy tanulja, mint egykor
anyanyelvet, tisztan tapasztalatilag kenytelen explicit ismereteket szerezni a nyelvekrol altalaban.
IlyenIajta redundancia megvan a pragmatika terleten is, hiszen itt is oriasi ismeretanyag Ielett rendelkeznk,
amely lehetve teszi, hogy masok viselkedeset ertekeljk, beIolyasoljuk es elre jelezzk. St, e teren
erzekenyebbek is vagyunk a bizonytalansagokra. Ha valamely magatartasbeli megnyilvanulas nem Ielel meg
kontextusanak, vagy mas, veletlenszer vagy szabalyozatlan arculatot mutat, ez sokkal inkabb Ieltnik es
hibanak latszik szamunkra, mint az egyszer szintaktikai vagy szemantikai hiba a kommunikacioban. Pedig
eppen ezen a terleten klnsen nem ismerjk a szabalyokat, amelyeket pedig sikeresen betartunk, vagy
amelyeket a zavart kommunikacio soran megszegnk. Mint emlitettk, allandoan kommunikaciok hatasa alatt
allunk, st, meg entudatunk is kommunikaciok Iggvenye. Hora ezt nagyon szepen kiIejezte: 'Ahhoz, hogy az
ember megertse nmagat, szkseges, hogy masok megertsek t. Hogy a masik ember t megerthesse, ahhoz az
kell, hogy is megertse a masikat. Am ha a nyelvi megertes a nyelvtan, a mondattan es a szemantika
szabalyain alapul, melyek annak a Iajta megertesnek a szabalyai, amelyekre Hora gondol? Ismet ugy tnik, hogy
ismerjk ezeket a szabalyokat, de nem tudatositjuk, hogy tudjuk ket. Allandoan kommunikalunk, am szinte
keptelenek vagyunk kommunikalni magarol a kommunikaciorol.
A viselkedes es az interakcio szabalyai a tudatossag olyan Iokozatait mutathatjak, amelyeket Freud tetelezett Iel
az elvetesek es a tevcselekmenyek tudatossagarol:
1. lehetnek a szemelyiseg tudatossagan bell, ez esetben kerdivvel vagy mas kerdez modszerrel
megkzelithetk;
INFORMCI S
VISSZAJELENTS
35
2. a szemelyiseg kepes Ielismerni ket, ha rajuk iranyitjak a Iigyelmet, de nincs tudataban ezeknek;
3. olyan messze lehetnek a tudattol, hogy meg akkor sem latja be ket a szemelyiseg, ha tkeletesen
meghatarozzak ket neki, es Ielhivjak rajuk a Iigyelmet.
Bateson meg elesebben Iejezte ki a tudatossag szintjeinek ezt a problemajat:
'.ha Ieljebb haladunk a tanulas szintjeinek skalajan, a mindinkabb elvontta valo semak (patterning) terleteire
jutunk, amely egyre kevesbe hozzaIerhet a tudatos nmegIigyeles szamara. Minel elvontabbak vagyis minel
altalanosabbak es Iormalisabbak azok a premisszak, amelyek semainkat sszeIogjak , annal melyebben
beagyazottak ezek a neurologiai es lelektani sszeIggesszintekbe, es annal kevesbe eri el ket a tudatos
kontroll.
A dependencia s:okasa sokkal kevesbe eszrevehet a szemelyiseg szamara, mint az a teny, hogy egy adott
alkalommal valakitl segitseget kapott. De meg a dependenciat is Ielismerheti, viszont a kvetkez
bonyolultabb semat, azt, hogy mikzben segitsegre szamit, altalaban beleharap a kezbe, amely taplalja, mar
rendkivl nehez lehet tudatosan belatni magarol.
Az emberi viselkedes megertese szempontjabol szerencses krlmeny, hogy a kep egeszen mas a kls
megIigyel szamara. A megIigyel olyan helyzetben van, mint aki Iigyeli a sakkozast, de nem ismeri sem a
jatek szabalyait, sem celkitzeseit. Tetelezzk Iel, hogy a megIigyel nem ismeri a jatekosok nyelvet, tehat nem
tud tlk Ielvilagositast kerni. Tovabb hasznalva a sakk analogiajat, a megIigyel szamara lassankent vilagossa
valik, hogy a jatekosok viselkedeseben ismetelten elIordulnak jelensegek es vannak redundanciak. Ezekbl
mar lehet nemi kvetkeztetest levonni, peldaul azt, hogy egy adott lepest szabalyszeren kvet egy masik.
Szksegtelen leirni a megIigyelesbl kvetkeztethet szabalyok Ielismeresi rendjet, a lenyeg annyi, hogy a
megIigyel egy sorozat parti utan mar eleg nagy pontossaggal tud kvetkeztetni a szabalyokra es a jatek celjara.
Hangsulyozni kell, hogy eljuthat ezekhez a kvetkeztetesekhez ugy, hogy kzben nem kell kerdeznie.
De vajon azt jelenti-e ez, hogy a megIigyel 'magyarazta a jatekosok viselkedeset? Inkabb azt mondanank,
hogy a redundanciak bonyolult sablonjat, mintajat ismerte Iel. Termeszetesen, ha a megIigyel hajlamos ra,
felentoseget, illetve felentest tulajdonithat minden megmozdulasnak es minden jatekszabalynak. Ez azonban
szksegtelen a jatek vizsgalata szempontjabol.
4.1.1.2. A METAKOMMUNIKCI S A KALKULUS FOGALMA
A Ieltetelezett megIigyel altal nyert ismeretanyag a 'sakkjatszas viselkedesbeli jelensegenek pragmatikus
redundanciajarol erdekes analogiat vet Iel, a kep analog a kalkulus matematikai Iogalmaval. Boole szerint a
kalkulus olyan modszer, amely szimbolumok alkalmazasan alapul, amelyek kombinacios szabalyai ismertek es
altalanosak, es amelyek eredmenyei konzisztens ertelmezest tesznek lehetve. Mar jeleztk, hogy ilyenIajta
Iormalis reprezentacio az emberi kommunikacioban is lehetseges, de meg nem tettk explicitte annak a
nehezsegeit, hogy magarol az ilyenIajta kommunikacios kalkulusrol beszelhessnk. Ha a matematikusok nem
eszkzkent hasznaljak a matematikat a szamitasra, hanem ezt az eszkzt teszik vizsgalat targyava amelyet
gyakran meg is tesznek , akkor olyan nyelvet hasznalnak, amely nem resze a matematikanak, hanem a
matematikarol szol. David Hilbertet kvetve ezt a nyelvet metamatematikanak szoktak nevezni. A matematika
Iormalis strukturaja a kalkulus, a matematika pedig ez a kalkulus kiIejezve. Nagel es Newman bamulatra melto
vilagossaggal hatarozta meg a kett kztti klnbseget:
'A matematika es a metamatematika kztti klnbseg Ielismeresenek jelentseget nem lehet elegge
hangsulyozni. Ha erre nem vagvunk tekintettel, a: csak paradoxonokho: es :r:avarho: ve:et. E jelentseg
tudatositasa tette lehetve, hogy a matematikai gondolkodas logikai szerkezete vilagossa valjon. A
megklnbztetes I erdeme, hogy igenyli azoknak a klnIele jeleknek a gondos kodiIikaciojat, amelyek
A METAKOMMUNIKCI S A
KALKULUS FOGALMA
36
szamitasba jnnek a Iormalis kalkulus kialakitasa kzben, Iggetlenl a rejtett elIeltevesektl es az irrelevans
felentestulafdonitasoktol. Ez a megklnbztetes igenyli tovabba a matematikai konstrukcio es dedukcio
operacioinak es logikai szabalyainak pontos meghatarozasat, amelyek kzl sokat a matematikusok ugv
alkalma:tak, hogv nem voltak annak explicit modon tudataban, hogv mit is alkalma:nak.
Ha a kommunikaciot nem a kommunikalasra hasznaljuk, hanem arra, hogy a kommunikaciorol
kommunikaljunk, amit a kommunikacios kutatasban Ieltetlenl meg kell tennnk, akkor olyan
megIogalmazasokat hasznalunk, amelyek nem reszei a kommunikacionak, hanem rola szolnak. A
metamatematika analogiajara ezt metakommunikacionak nevezhetjk. A metakommunikacio Iogalmanak a
metamatematikahoz kepest ket hatranya van. Egyik az, hogy az emberi kommunikacio teren meg csak
megkzelitleg sincs meg a kalkulus Iormalis rendszere. Ki Iogjuk azonban mutatni, hogy ez a nehezseg a
koncepcio hasznossagat nem zarja ki. A masik problema kapcsolatos az elsvel: mig a matematikusoknak
ketIele nyelvk is van (szamok es algebrai szimbolumok a matematika kiIejezesere, es a termeszetes nyelv a
matematika megIogalmazasara), mi a termeszetes nyelvre vagyunk utalva mint a kommunikacio es a
metakommunikacio hordozojara.
A metakommunikacio Iogalmanak haszna az, hogy a koncepcio mar magaban is igen jo modelljet adja annak,
hogy az altalunk keresett jelenseg termeszete es absztrakcioIoka milyen. Pragmatikai redundanciakat keresnk,
es mar a Iogalombol tudhatjuk, hogy azok nem egyszer, statikus mennyisegek vagy minsegek lesznek, hanem
interakcios semak, amelyek analogok a matematikai Iggveny Iogalmaval. Igy azutan a kommunikaciok
lancolatait Iogjuk kutatni, es ha nem is tudunk az eredmenyek alapjan Iormalis rendszerhez eljutni, az
eredmenyek olyan termeszetek lesznek, mint egy kalkulus axiomai es tetelei.
4.1.1.3. NHNY ALAPELV
A fekete dobo: elve
Mivel a pszichikumot lehetetlen megIigyelni 'mkdes kzben, a viselkedes kutatasa is atvette a tavkzlestl a
Iekete doboz elvet. Eredetileg ezt az elvet a haboruban zsakmanyolt elektromos szerkezetek vizsgalata soran
alakitottak ki, ezeket a szerkezeteket ugyanis nem lehetett szetszedni, mert Iennallt a lehetseg, hogy
robbanotltet van bennk. Ujabban olyan elektronikus berendezesek elemzeseben hasznaljak a Iogalmat,
amelyeknek szerkezete annyira bonyolult, hogy nem erdemes Ioglalkozni vele, hanem csak az 'input-output
viszonylatra erdemes koncentralni. Bar az ilyen vizsgalatok alapjan lehet kvetkeztetni, hogy mi megy vegbe a
'valosagban a dobozon bell, ez az ismeret nem lenyeges akkor, ha azt vizsgaljuk, hogy a dobo:nak mi a
funkciofa egv olvan nagvobb rends:erben, amelvnek res:e. Ennek az elvnek a pszichologiai es pszichiatriai
problemakra valo alkalmazasa azzal a heurisztikus elnnyel jar, hogy szksegtelen vegs Iokon bizonyithatatlan
intrapsziches tenyezket tekintetbe venni, lehet csak a megIigyelhet 'input-output viszonylatra korlatozodni,
vagyis a kommunikacio vizsgalatara.
A tudatos es a tudattalan elve
Ha az emberi viselkedest a Iekete doboz elve alapjan vizsgaljuk, akkor az egyik Iekete doboz 'outputja egy
masik Iekete doboz 'inputjanak, bemen ingerenek tnik. Igy azutan az a kerdes, hogy az ilyenIajta
inIormaciocsere tudatos vagy nem tudatos az emberekben, mar elvesziti azt a nagy jelentseget, amely ennek a
megklnbztetesnek a pszichodinamikus elmeletben volt. Ezt persze nem ugy kell erteni, hogy amikor
speciIikus magatartasIormakra valo reakciokrol van szo, akkor nem szamitana, hogy a magatartas tudatos vagy
tudattalan, akaratlagos vagy nem szandekos, vagy esetleg szimptomatikus. Ha valakinek ralepnek a labara, nagy
klnbseg szamara, hogy a masik megnyilvanulasa akaratlan volt, vagy szandekos. Ez viszont mar a szenved
Iel minsitesen dl el a masik szemely motivacioival kapcsolatban, tehat Ielteveseken, hogy mi jatszodott le a
masik ember Iejeben. De meg ha megkerdezne is errl a masikat, akkor sem lehetne biztos a motivumokat
illeten, hiszen a masik mondhatja, hogy veletlenl lepett a labara, holott akarattal tette, vagy Iorditva. Mindez
visszavezet a 'jelentes tulajdonitasanak problemajahoz, amely igen lenyeges a masokkal valo kommunikacio
elmenyeben, de amely a kommunikacio kutatasa szempontjabol objektive igen nehezen meghatarozhato.
NHNY ALAPELV
37
A felen es a mult vis:onvanak elve
Bar ketsegtelen, hogy a viselkedest legalabb reszben az elz tapasztalat hatarozza meg, az okokat a multban
keresni kzismerten megbizhatatlan vallalkozas. Ugyanolyan zavar es torzitas az osztalyresze, mint amit eppen
ki akar kszblni, ugyanis mindaz, amit A mond B-nek a multjarol, az elvalaszthatatlanul sszeIonodik a
kztk lev Iolyamatszer kapcsolattal, es valojaban ez a kapcsolat is hatarozza meg. Ha viszont a
kommunikaciokat megIigyeljk, akkor abban megIelel semak allapithatok meg, es ezek alkalmasak mindenIele
tervezeshez es dnteshez, amiben csak az okokra szkseg lehet. Tehat a kommunikacio kutatasaban az 'itt es
most megkzelitesmodja, a semak megkeresese a lenyeg, nem pedig a multbeli okoke vagy motivacioke.
A: ok helvett a hatas elve
Az elmondottak Ienyeben a lehetseges vagy Ieltehet okok a magatartas mgtt masodlagos jelentsegek,
viszont a hatas elsdleges jelentseg az egymassal szoros kapcsolatban allo egyenek interakcioiban. Ezert a
kommunikacios kutatas 'klszabalyanak tekinthet, hogy ahol egy magatartas miertfe homalyos, a 'mire
valo` kerdesIeltevese adja a helyes valaszt.
A kommunikacios sema cirkularitasanak elve
A linearis es progressziv oksagi lancolatban helyenvalo kezdetrl es vegrl beszelni, ezek a Iogalmak azonban
ertelmetlenek a visszajelentesi hurkokkal rendelkez rendszerekkel kapcsolatban. A krben nincs kezdet es
nincs veg. Ez klnsen Iontos az interakciok vizsgalataban, ahol sok zavart okoz az a mindennapi kepzet, hogy
egyik ember csak reagal a masik viselkedesere. Az interakcio minden resztvevje ezt mondja altalaban. Pedig az
interakcio mindig klcsnsseg.
A 'normalis` es a: 'abnormalis` relativitasanak elve
Hasonloan a cirkularitas elvehez, Ielrevezet az a megszokott gyakorlat, hogy a viselkedest a
normalis-abnormalis dimenzioban minsitsk. Ennek nincs ertelme, csupan a viselkedes kommunikativ hatasat
kell tekinteni a megIelel interakcios rendszeren bell.
4.1.1.4. A KOMMUNIKCI NHNY IDEIGLENES AXIMJA
Van a kommunikacionak nehany alapvet sajatossaga, amelynek igen alapvet interperszonalis kihatasai
vannak. Latni Iogjuk, hogy ezek a sajatossagok lenyegeben axiomatermeszetek az emberi kommunikacio
altalunk Ieltetelezett kalkulusan bell. Ezek a kvetkezk:
1. Lehetetlen nem kommunikalni
Keves olyan alapvet sajatossaga van a viselkedesnek, mint ez, megis gyakran elIelejtkeznek rola: a
viselkedesnek nincs ellentete. Ez azt jelenti, hogy nem lehetseges, hogy valaki valahogy ne viselkedjek. Ha
pedig elIogadjuk, hogy interakcios helyzetben minden magatartasbeli megnyilvanulasnak zeneterteke van,
vagyis kommunikacio, ebbl kvetkezik, hogy barmennyire is probalnank, nem lehet nem kommunikalni.
Aktivitas vagy passzivitas, szavak vagy csend egyarant hirertekkel bir: hiszen hatast gyakorol masokra, es ezek
a masok nem tehetik meg, hogy ne valaszoljanak ezekre a kommunikaciokra, es ahogyan valaszolnak, az is
kommunikacio. Nagyon vilagosan meg kell ertennk, hogy e szabaly alol nem kivetel, ha nem beszelnk, vagy
nem vesznk tudomast egymas jelenleterl. Az az ember, aki a zsuIolt barpult mellett l es csak maga ele nez,
vagy a behunyt szemmel pihen replutas, egyarant azt kommunikalja, hogy nem akar senkihez szolni, es azt
sem akarja, hogy hozza szoljanak. Szomszedjaik rendszerint 'meg is ertik az zenetet, es megIelelen
reagalnak, beken hagyjak ket. Nyilvanvalo, hogy ez ugyanugy a kommunikacio klcsns csereje, mint a
heves vita.
A KOMMUNIKCI NHNY
IDEIGLENES AXIMJA
38
Azt sem mondhatjuk, hogy 'kommunikacio csak akkor jn letre, ha az szandekos, tudatos vagy sikeres, vagyis
amikor a Ielek egymast klcsnsen megertik. Az elemzesnek Iontos, de klnbz nagysagrendje az, hogy
vajon a kibocsatott zenet megIelel-e a kapott zenetnek, ez vegs soron speciIikus, introspektiv es az
elmondott adatok alapjan dnthet el, ezt pedig most a kommunikacio magatartaselmeletenek kiIejtese soran
mint mondottuk elhanyagolhato dimenzionak tartjuk.
Itt mondjuk el, hogy a kommunikacio altalanos kiIejezesen bell a kvetkez terminologiai
megklnbzteteseket lehet tenni. Egyetlen kommunikacios egyseget hirnek vagy :enetnek (message), a hirek
sorozatanak cserejet interakcionak nevezzk, es majd kesbb szo lesz interakcios semakrol is, amelyek az
emberi kommunikacio meg magasabb szint egysegei. A legkisebb lehetseges egyseggel kapcsolatban meg kell
emliteni, hogy miutan minden magatartasmodot kommunikacionak Iogadtunk el, nem egy-ket hangbol allo
egyseget vesznk hirnek, hanem tbb viselkedesmod sokret elegyet verbalis, hangszinbl allo, testtartasbeli,
kontextualis stb. viselkedesmodok ezek , melyen bell minden egyes megnyilvanulas minsiti a tbbi ertelmet.
Ennek az elegynek klnIele sszetevi kepesek valtozatos es komplex permutaciokra.
A kommunikacio visszaIojtasanak keptelensege nem csak elmeleti erdekesseg. Ez a schizophrenia problemaja
is. A schizophren megprobal nem kommunikalni. Mivel azonban kommunikacio az ertelmetlen kzles, a csend,
a visszahuzodas vagy a teljes mozdulatlansag is, a schizophren lehetetlen Ieladat eltt all: igyekszik tagadni,
hogy kommunikal, es tagadni azt is, hogy ezt tagadja. Ennek az alapvet dilemmanak a Ielismerese a
schizophren kommunikacio sok, eddig homalyos arculatat segitett megerteni.
2. A kommunikacio tartalmi es relacios s:intfe
Minden kommunikacio lenyegeben magaban Ioglal valamilyen elktelezest, es ezaltal a kommunikacio
partnerei kztti viszonyt is meghatarozza. Ez lenyegeben masIajta megIogalmazasa annak, hogy a
kommunikacio nemcsak inIormaciot kzvetit, hanem ugyanakkor magatartast is elir. Bateson nyoman ezt a ket
hatasmodot a kommunikacio 'jelentes (report) es 'parancs (command) arculatanak nevezik. Bateson a ket
aspektust elettani analogiaval peldazza: A, B es C harom idegsejt linearis lancolatban. A, B idegsejt (neuron)
kislese egyidejleg 'jelenti, hogy A idegsejt kislt, es ugyanakkor 'parancsolja C neuron szamara, hogy is
sljn ki, tovabbitsa az ingerletet.
Mivel a hir jelentesi aspektusa inIormaciot tovabbit, ezert az emberi kommunikacioban szinonim a hir
tartalmaval. A tartalom lehet minden, ami kommunikabilis, Iggetlenl attol, hogy az adott inIormacio igaz
vagy hamis, ervenyes vagy ervenytelen. A parancsaspektus viszont arra vonatkozik, hogy a hirt milyen
jellegnek kell tekinteni, tehat vegs soron a kommunikacio resztvevi kztti vis:onvra utal, ez tehat a
kommunikacio relacios szintje. Klnbz megIogalmazas azonos tartalmi szint mellett is klnbz tipusu
relaciokat hatarozhat meg. Felreertes elkerlese vegett tisztazni kell, hogy a relacio meghatarozasa ritkan
szandekos es ritkan tudatos, de ilyen meghatarozas tbbe-kevesbe minden kommunikacioban megvan.
A ket arculat problemaja jelentkezik a szamitogepek hasznalata soran is. A szamitogepnek szksege van
inIormaciokra (adatokra) es inIormaciokra ezekrl az inIormaciokrol (vagyis instrukciokra, illetve
programokra). Nyilvanvalo, hogy az instrukciok magasabb logikai szinten vannak, mint az adatok: ezek
metainIormaciok. A ket szintet nem lehet sszekeverni.
Hasonlo a viszony az emberi kommunikacioban is a ket szint kztt. A jelent aspektus szolgaltatja a
kommunikacio 'adatait, a parancsaspektus azt, hogyan kell az adatokat ertelmezni. Az ilyen
kommunikaciorol szolo kommunikacio verbalis peldaja az olyan kijelentes, hogy 'ez parancs, vagy 'csupan
treIalok. A viszonyt legtbbszr nem verbalis eszkzkkel Iejezik ki, illetve hatarozzak meg, hanem peldaul
mosollyal stb. A viszonylatot esetleg vilagosan meg lehet erteni a kontextusbol is, peldaul abbol, hogy a
kommunikacio egyenruhas katonak kztt trtenik vagy cirkuszi porondon.
Lathato, hogy a kommunikacio relacios arculata, mivel az a kommunikaciorol szolo kommunikacio, azonos az
elzekben kiIejtett metakommunikacio Iogalmaval. Az elzekben a Iogalmat meg csak a Iormalis logikai
A KOMMUNIKCI NHNY
IDEIGLENES AXIMJA
39
szempontokra korlatoztuk, amelyet a kommunikacio elemzjenek kell megoldania. Most lathatjuk, hogy ezzel a
problemaval minden szembetalalkozik. A megIelel metakommunikacio kepessege nemcsak conditio sine qua
nonja a sikeres kommunikacionak, hanem szoros kapcsolatban all az nmagunkkal es masokkal sszeIgg
tudatossag oriasi problemajaval. A metakommunikacioban sok bizonytalansag es zavar Iordul el, ennek
elemzese sok gyakorlati problemaban Iontos, es Iontos a kommunikacio paradoxonjainak es patologias
megnyilvanulasainak szempontjabol is.
sszeIoglaloan elmondhatjuk, hogy minden kommunikacionak van tartalmi es relacios s:intfe, es e: a: utobbi
arculat minositi a: elo:ot, ennelfogva metakommunikacio.
3. A: esemenvek sorrendfenek punktuaciofa
A kls megIigyel szamara a kommunikaciok soro:atat lehet a: informaciocsere megs:akitas nelkli
folvamatanak tekinteni. A kommunikalo Ielek azonban ebbe a Iolyamatba mindig beiktatjak az 'esemenyek
sorrendjenek punktuaciojat, ahogyan ezt WhorI nyoman Bateson es Jackson nevezte. E ket szerz ezt a
jelenseget a kvetkez modon irja le:
A behaviorista pszichologusok altalaban az olyan rvid inIormaciocsereket vizsgaljak, amelyekben az egyik
'input elemet lehet 'ingernek, a masikat 'megersitesnek nevezni, es amit a masik Iel ezek kztt tesz, az a
'valasz. Az ilyen rvid esemenysoron bell lehetseges a kommunikalo szemely 'lelektanarol beszelni. Azok
az inIormaciosorozatok ellenben, amelyekkel mi Ioglalkozunk, sokkal hosszabbak, es ezert az jellemz rajuk,
hogy bennk minden egyes reszlet egyidejleg inger, valasz es megersites.
Ha a tanulaselmeleti kiserleteket az ilyen hosszu interakciosorok szempontjabol nezzk, lathatjuk, hogy az
ingervalaszmegersites 'triaszai vegl a kiserletben reszt vev organizmusok viszonyanak
diIIerencialodasahoz vezetnek. A ket organizmus az adott esetben a kiserletez es alanya. Ezeknek a
'triaszoknak a Iolyamataban lenyegeben nkenyes, hogy melyik tenyez az inger, melyik a valasz, melyik a
megersites. Az elzhz viszonyitva minden esemenyelem mindegyik lehet. A kiserletben az esemenyek
sorozatat mindig ugy vagjak el mintegy punkturaljak, vagyis ponttal latjak el , hogy az, amit a kiserletez
tesz, az inger vagy megersites, amit pedig a kiserleti alany tesz, az valasz. Lenyegeben tehat a szerepl
organizmusok hajlandosagatol Igg, hogy ezt a pontozasi modot elIogadjak-e vagy nem. Az esemenyek
sorozatan belli egysegek megszabasanak 'valosaga olyan mertekben valosag, mint a kiserleti szemelynek az a
valasza, hogy egy adott Rorschach-kepen eppen denevert lat, vagyis tulajdonkeppen az erzekelesi Iolyamatok
tbbe-kevesbe nkenyes alkotasa. Ha egy kiserleti patkany azt mondana: 'Vegre betanitottam a kiserletezmet.
Valahanyszor megnyomom a pedalt, mindig ad nekem elelmet ezzel lenyegeben elharitana annak a
punktuacios modnak az elIogadasat, amelyet a kiserletez kivan letrehozni. Az emberek kztti hosszu
inIormaciocsere-Iolyamatokban mindig megIigyelhet a trekves az esemenysor ilyen vagy olyan
punktuaciojara, amelybl az tnik ki, hogy egyik vagy masik Iel 'kezdte a dolgot, egyik vagy masik dominans,
Iggsegben van stb. Vagyis az emberek mindig Ielallitanak maguk kztt punktuacios szabalyokat
(amelyekben persze nem mindig egyeznek meg).
Fggetlenl attol, hogy a kommunikacios Iolyamat ilyen vagy olyan punktuacioja jo vagy rossz, nyilvanvalo,
hogy a punktuacio megs:erve:i a viselkedesbeli megnyilvanulasokat, es ezert a Iolyamatos interakciok
szempontjabol alapvet jelentseg. Vannak kulturalisan eldnttt punktuacios konvenciok, amelyek
Iggetlenl attol, hogy adott magatartasmodokkal kapcsolatban mas punktuacios modok is helyesek vagy
ervenyesek lehetnek megszervezik a mindennapi es jelents interakcios Iolyamatokat.
Az emberi kapcsolatok szamos Ieszltsegenek es kzdelmenek alapja az, hogy hogyan punktualjak az
esemenysorokat. Kepzeljnk el egy hazaspart, amelynek az a problemaja, hogy a Ierj passziv es visszahuzodo, a
Ieleseg viszont 'szekalo modon kritikus. A helyzet magyarazatara a Ierj azt mondja, hogy a visszahuzodas az
egyetlen vedeke:esi mod szamara a 'szekalassal szemben. Az asszony ezt a magyarazatot elutasitja mint durva
es szandekos eltorzitasat annak, ami a hazassagukban 'valojaban trtent: szerinte ugyanis az trtent, hogy
A KOMMUNIKCI NHNY
IDEIGLENES AXIMJA
40
1 A kontextus igen nagy jelentseget az emberi kommunikacioban gyakran Iigyelmen kivl hagyjak az elemzesek soran, am ha valaki az
utcan kezdene el mosni a Iogat a Irdszoba helyett, hamar rendrrsre vagy elmeosztalyra kerlhetne ez is csak a nem verbalis
kommunikacio igen nagy pragmatikus hatasat mutatja.
2 Vannak adatok arrol, hogy a balnak es a delIinek is kepesek a digitalis kommunikacio hasznalatara, de ezek meg nem bizonyitottak
kellen.
kritikus a Ierjevel szemben annak passzivitasa miatt. Ha vitaikbol levonjuk a klnbz mindennapi es
veletlenszer tenyezket, akkor veszekedeseik a kvetkez zenetek monoton cserejebl all: 'Visszahuzodo
vagyok, mert te szekalsz, 'Szekallak, mert visszahuzodo vagy. Ezt a sorozatot barhonnan kezdjk, inger,
valasz, megersites 'triaszait alakithatjuk ki bellk, a punktuacios modtol Iggen. A Ierj a maga
megnyilvanulasat valasznak tekinti, a Ieleseg megnyilvanulasat elbb ingernek, majd megersitesnek, es
ugyanigy velekedik nmagarol a Ieleseg is. Ami a Ierj szemszgebl valasz, az az szemszgebl inger. A
hazassagterapia gyakorlataban, ahol a hazastarsak pszichoterapiaja egyttesen Iolyik, neha megdbbent, hogy
ugyanarrol az esemenyrl a Ielek velemenye, nezete mennyire ellentetes. Az alapproblema mindig az, hogy a
hazaspar keptelen arra, hogy metakommunikaljon interakciojuk tipusarol, semajarol egymassal. Igy azutan az
igennemigennem sorozat a vegtelensegig Iolytatodhat, es rendszerint ez mindig egytt jar azzal, hogy
egymast rossznak vagy bolondnak nevezik.
Egy kvetkez metakommunikacios axioma tehat: A vis:onv termes:ete a kommunikalo felek k:tti
kommunikacios folvamat punktuaciofanak fggvenve.
4. Digitalis es analog kommunikacio
Mind a biologiai organizmusok Iolyamataiban, mind pedig a bonyolult gepekben ketIele kommunikacios
alapmod lehetseges: az egyik binaris vagy digitalis, ez onnan kapta a nevet, hogy minden hir ket elem
valamilyen kombinacioja, egyik elem az, ha van jelzes (barmilyen termeszet legyen is ez), a masik az, ha
nincs; a masik alapmod az analogias, ebben az esetben klnbz, mennyisegileg es minsegileg mas jelzesek
manipulacioja Iolyik.
Az emberi kommunikacioban a targyakat, dolgokat ket teljesen klnbz modon lehet kiIejezni. Egyik mod a
hasonlosag alapjan trten kiIejezes, peldaul a rajz reven, a masik pedig valamilyen nev segitsegevel trtenik.
Igy peldaul azt a mondatot, hogy a 'macska megIogta az egeret, kepekkel is ki lehet Iejezni. Ez szokatlanabb
kommunikacios mod, mint ha ugyanezt nevekkel, szavakkal (mondott vagy irott szavakkal) Iejezzk ki. Ez a ket
kommunikacios mod lenyegeben azonos a digitalis es analogias modalitasokkal analogias jelleg a kep,
digitalis a szo. A dolgok megnevezesere barmilyen szot hasznalunk, nyilvanvalo, hogy a szo alakzatanak
sszeIggese a szo jelentesevel teljesen nkenyes. A szavak nkenyes jelzesek.
Az analogias kommunikacioban viszont a jelzes valamilyen szervesebb kapcsolatban all a jelentessel. Az
analogias kommunikacio nyoman a jelzesbl a dolog knnyebben is megerthet. Mig az idegen nyelv kzlesre
barmennyit is Iigyelnk, ha nem ertjk a nyelvet, a nyelv egyes szoIormalasi konvencioit, nem ertjk meg a
kzlestartalmat. Mas kultura emberevel is tudunk kommunikalni azonban jelbeszedben es szandekokat jell
mozdulatokban. Az analogias kommunikacio az emberi evolucio igen korai korszakaiban Iejldhetett ki, es ezert
altalanosabb erveny, mint a Iiatalabb es sokkal elvontabb digitalis kommunikacio, a verbalis kommunikacio.
Mi tehat az analog kommunikacio az emberek kztt? A valasz viszonylag egyszer: mindenIajta nem verbalis
kommunikacio. A nem verbalis kommunikacio kategoriajaba soroljuk a testtartast, a gesztust, az arckiIejezest, a
hanghordozast, a szavak sorrendjet es ritmusat, ezenkivl minden mas nem verbalis megnyilvanulast, amire csak
az organizmus kepes, valamint azokat a jelzeseket, amelyek minden kontextusban szksegszeren
megtalalhatok, amelyben csak az interakcio trtenik.1
Az ember az egyetlen olyan organizmus, amelyrl biztosan tudjuk, hogy mind analogias, mind pedig digitalis
kommunikaciora kepes.2
E teny jelentseget meg nem ertjk megIelelen, de nem szabad Iigyelmen kivl hagynunk. A digitalis
kommunikacio jelentsege nagy, e nelkl a digitalis nyelv kialakulasa nelkl elkepzelhetetlenek lennenek az
ember civilizacios alkotasai. Klnsen a targyakkal kapcsolatos inIormaciocsere Iontos, valamint az ismeretek
A KOMMUNIKCI NHNY
IDEIGLENES AXIMJA
41
tovabbadasanak idmegkt (time-binding) Iunkcioja. Van azonban egy nagy jelensegterlet, amely teljesen az
analogias kommunikacion alapul, es amely keveset valtozott az evolucio soran, mar emlsseinkben is hasonlo
volt, mint most az emberek kztt. Ez a jelensegterlet a vis:onv, a kapcsolatok, amelyek segitsegevel az
egyedek egymassal valo kapcsolatukat, viszonyukat hatarozzak meg, nem pedig a targyakrol adnak hirt. Bateson
egyik peldaja szerint, ha kinyitjuk a htszekrenyt, es erre a macska odajn, odadrgldzik a labunkhoz es
nyavog, ez nem azt jelenti, hogy 'szeretnek tejet mint ahogyan ezt egy ember mondana, hanem ez egy sajatos
viszonyt jelenit meg, es inkabb azt jelenti, hogy 'legyel az anyam, hiszen ilyenIajta megnyilvanulast csak a
macskaklykknel lehet megIigyelni az anyjukkal kapcsolatban, Ielntt macskak kztt nem Iordul el. Az
allatkedvelk gyakran meg vannak gyzdve arrol, hogy kedvenceik 'megertik azt, amit mondanak. Nem is
kell mondani, hogy az allat nem a beszedet erti meg, hanem azt a gazdag analogias kommunikaciot, amely a
beszedet rendszerint kiseri. Valojaban ott, ahol a kommunikacio lenyege a kapcsolat, a digitalis nyelv szinte
lenyegtelen. Ez nemcsak allatok kztt vagy ember es allat kztt van igy, hanem az emberi elet klnbz
viszonyaiban, peldaul udvarlasban, szerelemben, kzdelemben, es termeszetesen mindenIajta Ioglalkozasban
gyerekekkel vagy zavart elmebetegekkel. Szoktak mondani, hogy a gyerek, a bolond es az allat klnleges
intuicioval erzi meg az emberi attitdk szinteseget vagy szintetlenseget, knny ugyanis valamit szavakban
kimondani, az analogias kommunikacio terere viszont nagyon nehez atvinni a hazugsagot.
Ha meggondoljuk, hogy minden kommunikacionak van tartalmi es relacios arculata, es ezek minden egyes
hirben kiegeszitik egymast, akkor lathatjuk, hogy a tartalmi aspektus valoszinleg digitalis kommunikacioban
Iolyik, a relacios pedig Ileg analogiasban.
Mint a szamitogepekkel kapcsolatban is megIigyelhet, a digitalis hiranyag sokkal magasabb bonyolultsagi,
alakithatosagi es elvontsagi Iokon all, mint az analog anyag. Az analogias kommunikacioban nincs megIelelje
a digitalis nyelv logikai szintaxisanak. Ez azt jelenti, hogy az analogias nyelvben nincs a parbeszed olyan
lenyeges elemenek megIelelje, mint a 'ha akkor, a 'vagy vagy es sok mas hasonlo, es hogy az elvont
koncepcio kiIejezese nagyon nehez, ha egyaltalan nem lehetetlen, peldaul nehez a primitiv, kepi irasokban,
amelyekben minden koncepciot a Iizikai hasonlosag alapjan jellnek. Az analogias nyelvbl mikent az
analogias szamitogepek mkdesebl is hianyzik az egyszer tagadas, a 'nem kiIejezese.
Ez igy illusztralhato: vannak knnyei az rmnek es vannak a banatnak; az klbe szoritott kez jelenthet
agressziot es vedekezest; a hallgatast lehet tapintatossagnak vagy kzmbssegnek IelIogni; a mosoly hordozhat
egytterzest vagy megvetest. Az analogias kommunikacioban nincs minsit jelzes, amely lehetve tenne, hogy
klnbseget tegynk a mult, a jelen es a jv kztt. Mindez a digitalis kommunikacioban jol megvan, azonban
hianyzik belle a megIelel kiIejezesIorma a kapcsolatok allapotaira.
sszeIoglaloan megallapithatjuk: A: emberek mind digitalisan, mind pedig analogiasan kommunikalnak. A
digitalis nvelv nagvon bonvolult es erotelfes logikai s:intaxissal rendelke:ik, de hianv:ik belole a kapcsolatok
s:ferafara vonatko:o megfelelo s:emantika, mig a: analog nvelv rendelke:ik a s:emantikaval erre vonatko:oan,
de nincs megfelelo s:intaxisa a kapcsolat termes:etenek egvertelm meghataro:asara.
5. S:immetrikus es komplementer (kieges:ito) interakcio
A kommunikalo Ielek viszonya alakulhat egyenlsegen vagy klnbsegen. Ha egyenlsegen alapul, akkor a
Ielek mintegy tkrkepei egymasnak, ezert interakciojukat s:immetrikusnak nevezhetjk. Ha viszont a
kommunikacios Ielek viselkedese egymast kiegeszit, ez masIajta viszony, ezt a klnbseg maximalizalasa
jellemzi, ezt nevezzk komplementer interakcionak.
A komplementer kapcsolatIormaban ket klnbz pozicio van. Az egyik Iel van 'Iell, a Ieljebbvalo vagy
az elsdleges, a masik ennek megIelelen 'alul van, masodlagos, alarendelt.
Ezek a jelzk mindaddig jol hasznalhatok, amig nem tesznk egyenlsegjelet kztk es a 'jo vagy 'rossz, az
'ers vagy 'gyenge kztt. A komplementer viszonyIorma gyakran tarsadalmi vagy kulturalis kontextus altal
meghatarozott (peldaul az anya es gyerek, az orvos es beteg, a tanar es diak stb. eseteiben), de lehet barmely
A KOMMUNIKCI NHNY
IDEIGLENES AXIMJA
42
parkapcsolat sajatos viszonyulasi stilusa is. Minden esetben a viszonyIorma klcsns es egymasba Ionodo
termeszetet kell hangsulyozni, amelyben a klnbz, de sszeill viselkedesIormak mintegy kivaltjak egymast.
Egyik partner sem ktelezi komplementer kapcsolatra a masikat, de mindegyik ugy viselkedik, hogy
magatartasa eleve Ieltetelezi, es egyben meg is magyarazza a masik viselkedeset: es ezaltal a viszonyt
klcsnsen deIinialjak egymas szamara.
Axiomank: Minden kommunikacios tran:akcio vagv s:immetrikus, vagv komplementer, attol fggoen, hogv a
res:tvevok egvenlosegen vagv klnbsegen alapul.
Forditotta: BUDA BELA
4.2. CLARC MCPHAIL
4.2.1. BLUMER ELMLETE A TMEGVISELKEDSRL
Egy nem szimbolikus interakcis magyarzat kialakulsa
(sszegzes) A tmegviselkedes transzIormacios magyarazatanak Iejldese nyomon kvethet Le Bon
tmeglelek-elmeletetl Park disszertaciojan keresztl mely a nyilvanossagban tapasztalhato racionalis es
kritikai parbeszedet egybeveti a tmegekben tapasztalhato psziches klcsnsseggel egeszen a hetkznapi
tarsas elet szimbolikus interakcioi es a tmegviselkedesben tapasztalhato cirkularis reakciok Blumertl
szarmazo megklnbzteteseig. A Le Bon Park Blumer-hipotezis szerint a tmegek atIormaljak az
egyeneket, megnyirbaljak vagy egeszen elapasztjak azon kepessegket, hogy viselkedesket esszeren
kontrollalni tudjak. sszegezni Iogjuk a transzIormacios hipotezissel szemben Ielhalmozodott logikai erveket es
tapasztalati bizonyitekokat. Fel Iogjuk hivni a Iigyelmet nehany elmeleti es modszertani paradoxonra, melyek
abbol Iakadnak, hogy Blumer nem Mead, hanem Park magyarazatat tette magaeva a problematikus
helyzetekben megvalositott emberi viselkedest illeten.
4.2.1.1. BEVEZETS
Herbert Blumer helyet a szociologia trteneteben szamos tudomanyos eredmenye kzl vegs soron legalabb
harommal jellemezhetjk: az elemi tmegviselkedes tle szarmazo elmeletevel (1939), azzal az altalanos
elmeleti es modszertani iranyultsaggal a tarsas viselkedes kutatasaban, amit 'szimbolikus interakcionizmusnak
nevezett (1936, 1937, 1969), s a szociologia Ibb elmeleti es modszertani perspektivainak altala adott eles
kritikajaval.
A szociologia I aramanak blumeri kritikaja legendas, s e helytt kommentart aligha kivan. Elmeletei es
modszertana varialjak es kiterjesztik mesterei, George Herbert Mead es Robert E. Park mveit. Az altala
megIogalmazott 'szimbolikus interakcionizmus es Mead eszmei kztti sszeIggeseket a szakirodalom
bsegesen targyalta mar. De a tmegviselkedes Blumer-Iele elmelete, valamint Parknak es elIutarainak eszmei
kztti viszony kevesbe ismert. A Blumer mve krl Iolyo ujabb kelet vitak es meltatasok csekely Iigyelmet
szenteltek a tmegmagatartas tle szarmazo elmeletenek. Tbb mint negyedszazaddal ezeltt a tmegviselkedes
blumeri elemezese Ienyes gyzelmet aratott mind akademiai, mind laikus krkben szerte az egesz vilagon.
Errl nem Ieledkezhetnk meg Blumer tudomanyos munkassaganak atIogo ertekelesekor.
A jelen cikkben nyomon Iogom kvetni a tmegmagatartas Blumer-Iele elmeletenek szellemi gykereit s
idbeli alakulasat. Elszr attekintem a tmeglelektanban uttr szerepet jatszo 19. szazadi olasz es Irancia
szocialpszichologusok munkait, majd Ielvazolom ezen eszmeknek Europabol az Egyeslt Allamokba trten
atterjedeset Park nemetorszagbeli doktori disszertacioja, a 'Tmeg es nyilvanossag nyoman. Reszletesen
szemgyre Iogom venni Park eszmeinek kidolgozasat, rendszerezeset es elmelyiteset Blumer klasszikus es nagy
CLARC MCPHAIL
43
3 Becker es Barnes (1961, 1008. p.) szerint nem a kriminologusok voltak a tmeglelektan els Ielhasznaloi. Gioia mar 1833-ban szamottev
Iigyelmet szentelt a tmegen belli emberek szama, valamint az utanzas es szuggesztio erssege kztti sszeIggeseknek. Catteo 1859-ben
krvonalazta 'a kollektiv lelektan rendszeret.
4 Valoszinleg van nemi igazsag Sighele azon allitasaban, hogy Le Bon (1895) az eszmeit plagizalta. Park (1904) doktori disszertacioja
attekinti a tmeglelektani szerzk irodalmat, s Sighele-lel (1891) kezdi, mieltt Le Bonra (1895) terne. Az utobbi alapvet ervei igencsak
hasonlatosak Sighele eszmeihez, melyek kzl viszont maga sokat mesterenek, Ferrinek tulajdonit (BeckerBarnes 1961, 1008. p.).
5 Terry Clark (1969) arrol szamol be, hogy Tarde a tmegrl szolo alapvet eszmeit elszr A tmegek bnei (1888) cim dolgozataban
Iektette le, s egy masik irasban, mely a Tmegek es s:ektak a bn:es s:empontfabol (1893) cimet viselte.
hatasu munkajaban (1939). Azzal zarom, hogy kritikai Iellvizsgalatnak vetem ala a tmegmagatartas e
megkzeliteset az utobbi huszont ev terepvizsgalatainak es laboratoriumi kutatasainak Ienyeben, s Ielhivom a
Iigyelmet a szoban Iorgo megkzeliteshez valo blumeri hozzajarulasban rejl nehany paradoxonra.
4.2.1.2. A CSOPORTLLEKTAN EURPAI GYKEREI
Az urbanizalodo Europa tarsadalmi, gazdasagi es politikai nyugtalansagabol adodoan a 19. szazad masodik
Ieleben a tmegek gye Ielelmetes problemat jelentett a politikai status quo stabilitasanak szempontjabol, a
nyilvanossag terepen testet lt tarsadalmi rendrl nem is beszelve. Erre klnIele magyarazatokat javasoltak
(Moscovici 1985). Nemelyek ugy talaltak, hogy a tmegek tagjai elmehaborodottak avagy tebolyodottak; a
kzepkori 'bolondok tancanak Iolklorisztikus magyarazatahoz hasonloan (lasd Rosen 1968). Barkit, aki
valamely rendkivli kollektiv cselekvesben reszt vett, ugy tekintettek, mint akit megszallt a satan, vagy pedig
elmebajos.
A masodik magyarazat az volt, hogy a status quo ellen kihivast intez tmegeket a tarsadalom cscseleke
alkotja, a szetes tarsadalmi elemek egy halmaza, a tarsadalombol kisodrodott s ennelIogva azzal szemben
ellenseges 'emberi salak (Moscovici 1985, 71. p.). A tmegeket tehat ugy tekintettek, mint a tarsadalmi
valtozas mellektermekeit, s nem pedig annak megteremtit.
Egy harmadik magyarazat szerint a tmegeket alkoto emberek bnzk. Lombroso ugy hitte, hogy bizonyos
egyenek bnzi hajlammal jnnek a vilagra, s az emberekben vagy a tulajdonban kart tev tmegeket
gonosztevk alkotjak vagy vezerlik. O es munkatarsai Iejlesztettek ki a 'tmeglelektan italiai iskolajat.3 Scipio
Sighele knyve, a Bn:o tmeg (1891) szamos olyan ervet hoz Iel, amelyet utobb Gustave Le Bon is kimondott
A tmegek lelektanaban (1895).4
Le Bon 'ragyogo geniuszanak (Moscovici 1985, 74. p.) tulajdonithato, hogy a tmegre adott ezen
magyarazatok kzl mindharmat elutasitotta. Ezzel szemben ugy ervelt, hogy a tmegek normalis egyenekbl
allnak, akiket a tmegben valo reszvetelk okan atalakit valamely klns, kollektiv lelektani Iolyamat. (...)
Le Bon csupan egyike volt a tudosok es irok azon sokasaganak, akik a kor tmegeit meg akartak erteni. A
szociologus Gabriel Tarde, Le Bon kzeli jo baratja is megjelentette A: utan:as trvenvei cim mvet (1890), s
ket Iontos dolgozatot irt a tmegrl (1888, 1893). 5 Az olasz kriminologusoknak a tmeg kollektiv lelektanara
iranyulo munkassagat mar emlitettem. Nye (1975) szerint Le Bonnak inkabb a szintezishez es a
nepszersiteshez, semmint valami uj megteremtesehez s a rendszerezeshez volt tehetsege. Sighele persze ugy
velte, hogy jobb az eIIajta tehetseget plagiumnak hivni. Akar szintezis, akar plagium, a tmeglelektan 19.
szazadi Le Bon-Iele kiIejtese (1895) a Psvchologie des Foules maradandonak s nagy hatasunak bizonyult.
Jelenleg a negyvenhetedik Irancia nyelv kiadasanal tart, s legalabb tizenhat nyelvre leIorditottak (Nye 1975).
Freud a Tmeglelektan es en-anali:is (1921) cim mvenek tbb mint egyharmadat Le Bon knyvenek lelkeslt
ismertetesere, elemzesere es tovabbgondolasara szanja. Gordon Allport (1954) Le Bon knyvet a szazad els
Ielenek legnagyobb hatasu szocialpszichologiai mvekent hirdeti.
Le Bon legalapvetbb erve a kvetkezkben Ioglalhato ssze (1895, 27. p. Le Bon: A tmegek lelektana.
1920, 2021. p.):
'.barmilyenek a (tmeget) alkoto egyenek, barmennyire hasonlok vagy nem hasonlok eletmodjukat,
Ioglalkozasukat, jellemket es ertelmisegket tekintve, azaltal, hogy tmegge s:erve:odtek, egy bizonyos
A CSOPORTLLEKTAN
EURPAI GYKEREI
44
6 A hangsulyt, amit Le Bon az egyennek a tmegben, illetve a tmeg altal valo atalakulasara helyezett Park is es Blumer is megtartotta.
Ezert cimkezem megkzelitesket inkabb igy, s nem pedig a 'Iertzes magyarazatakent. A Iertzes tbbertelm es zavarkelt Iogalom.
EgyIell ezt idnkent helyesen hasznaljak arra, hogy egy viselkedesIorma szamos ember kreben valo elterjedeset leirjak vele. Gyakrabban
megesik, hogy jogosulatlanul ezen emberek valamely lelkiallapotara vagy a viselkedes valamely attributumara utalnak vele (v. 'Iertz),
mely allitolag a viselkedes elterjedeseert Ielels, de amit magabol abbol a viselkedesbl kvetkeztetnek ki, amit ez Ielteves szerint letrehoz.
7 Le Bon ervelesenek ezt a vonasat persze Ielmagasztalta s tovabbIejlesztette Freud (1921); peldaul, midn azt mondja, hogy a tmeg
megIosztja az egyent 'Ielettes enjetl, s lehetve teszi, hogy az 'sztn-en lepjen szinre s ellenrizze az egyen viselkedeset.
8 Le Bon extrapolacioja a korhazbeli hipnotizrpaciens viszonytol a vezet es tmeg viszonyaig nem is oly goromba, mint gyanitanank.
Moscovici (1985, 83. p.) beszamol Freud megIigyeleseirl, amelyekre korhazakban tett szert csoportos hipnozisdemonstraciok kapcsan:
'Minden olyan paciens, aki elszr kerl ismeretsegbe a hipnozissal, egy darabig azt Iigyeli, hogyan szenderednek el az regebb betegek,
mikent engedelmeskednek a hipnozis alatt, s ebredes utan hogyan sznnek meg tneteik. Ez megteremti (a megIigyel paciens szamara) a
lelki keszenletnek azokat a Ielteteleit, melyek t magat arra inditjak, hogy mely hipnozisba zuhanjon, amint rakerl a sor.
kollektiv leleknek jutnak birtokaba, es ez masnem erzesre, gondolkodasra es cselekvesre keszteti ket, mint
ahogy elklnitve ereztek, gondolkoztak es cselekedtek.
A szervezdes specialis Ieltetelek kzepette s tbb lepesben megy vegbe.6 E Ieltetelek: a tmeg anonimitasa, az
a hiedelem, hogy a tmegen belli cselekvesert nem vonhato Ielelssegre, s a legvo:hetetlenseg Iokozodo erzese
a tmeg oldalan. Le Bon ugy velte, hogy e Ieltetelek a tudatos s:emelviseg megsznesehez vezetnek. Le Bon
ezzel az egyennek arra a kepessegere utal, hogy tudatosan gondolkozzek, plusz minden olyan veleszletett vagy
az elet soran elsajatitott tulajdonsagra, szokasra, hiedelemre es 'Ienotipusos jellemvonasra, ami az egyik egyent
normalis esetben megklnbzteti a masiktol. Le Bon ugy velte, hogy ebben a legres terben bukkan fel a
tudattalan s:emelviseg, amit a 'genotipusos jellemvonasok sztnk, tulajdonsagok, primitiv hiedelmek
uralnak, amelyek minden egyennel, egy nemzet vagy egy Iaj sszes tagjanal megegyeznek.7 Igy ir errl (1895,
57. p.) |1920. 49. p.|:
'.a rombolo vad sztnk megmaradtak meg az skorbol, es ezek ott lappanganak mindnyajunkban. Az izolalt
egyen eleteben veszedelmes volna nekik eleget tenni, de mikor egy Ielelssegtelen tmeg az egyent elnyelte, s
ennek kvetkezteben biztos a bntetlensege Iell, ez a krlmeny teljes szabadsagot ad a kielegitesre.
Le Bon az esemenyeknek ezt az egyttallasat 'tmegleleknek, vagy meg konkretabban, 'a lelki egvseg
trvenvenek` nevezte. Le Bon sohasem hatarozta meg kzelebbrl e trvenyt, de az egesz erveles
szempontjabol kzepponti jelentseg, mivel ugy latta, hogy ennek kzvetlen kvetkezmenye a megnvekedett
s:ugges:tibilitas. Ezt a kvetkezkeppen jellemzi (1895, 36. p.) |1920, 29. p.|:
'.a tmegek klns jellemvonasai kztt nagy szammal vannak olyanok, melyeket eppen ugy megtalalhatunk
a Iejldes also Iokan lev lenyeknel, mint a nk, a vadember es a gyermekek. Ilyenek az izgekonysag,
ingerlekenyseg, a gondolkodokepesseg hianya, az ertelem es kritikus esz Iogyatekossaga, az erzelmek
tulzottsaga es masok.
Erdemes megjegyezni, hogy Le Bon tmegrl adott magyarazata oly korban szletett, amikor a hipno:ist meg
epp csak hogy alkalmazni kezdtek pszichiatriai betegek kezeleseben. Moscovici (1985, 94. p.) szerint Le Bon
egyszeren atvette s a tmegekre alkalmazta azokat a kvetkezteteseket, amelyeket korhazakban hipnozisnak
alavetett egyenek megIigyelesebl szrtek le.8 Le Bon igy ir errl (1895, 31. p.) |1920, 25. p.|:
'.az olyan egyen, ki sokaig mkdesben lev tmeg kze volt szorulva, olyan klns allapotba jut, az t
krlvev aramlat vagy valami ismeretlen ok kvetkezteben, hogy ez az allapot nagyon kzel jar ahhoz az
igezethez, amelyet a hipnotizalo a hipnotizaltra gyakorol.
Le Bon ugy talalta tovabba, hogy amint a paciens sem tesz meg mindent, amit a hipnotizr akar tle, ugyanugy a
tmeg sem tesz meg barmit, amit egy vezet sugall neki. Ugy ervel, hogy a szuggesztiokat akkor valositjak meg
inkabb, ha azok sszecsengenek azokkal a 'genotipusos primitiv hiedelmekkel, amelyek a vezetben es a
tmegben kzsek.9 Le Bon Iigyelmet nem kerlte el nehany, Arisztotelesztl szarmazo retorikai alapelv,
A CSOPORTLLEKTAN
EURPAI GYKEREI
45
9 Le Bon ugy velte, hogy a vezetk hajlamosabbak igy cselekedni, mivel Ieltevesk szerint erteljesebben hat rajuk a 'lelki egyseg
pszichologiai trvenye es a 'genotipikus hasonlatossag, mint a tmeg 'egyszer tagjaira.
10 A Irancia tudos tarsasagok altalaban hosszu eveken at ketsegbe vontak Le Bon eszmeit (Nye 1975; Moscovici 1985).
melyeket sikerrel gyakoroltak koraban szonokai (s korunk szonokai nemklnben): a szuggesztiok
hatekonyabbak, ha egyszeren, allito Iormaban es ismetlesekkel tarkitva Iogalmazzak meg ket.
Le Bon a tmeg Iejldesenek kvetkez szakaszat mint lelki infekciot irja le, mely Ieltetel velekedese szerint
'sem tbb, sem kevesebb, mint a szuggesztibilitas hatasa (1895, 31. p.). Az inIekciot a kollektiv hipnozis egy
Iormajakent hatarozza meg, s azt allitja, hogy az inIekcio a vezettl szarmazo szuggesztiok kritikatlan es
haladektalan vegrehajtasahoz vezet a tmeget alkoto egyenek kreben. A kvetkezkeppen Iogalmaz (1895, 32.
p.) |1920, 26. p.|:
'A tmegben lev egyen I jellemvonasai tehat a kvetkezk: a tudatos szemelyiseg megsznese, a tudattalan
szemelyiseg elterbe nyomulasa, az erzelmeknek es gondolatoknak a lelki inIekcio es szuggesztio utjan
egyugyanazon iranya, s a s:uggeralt gondolatoknak tettekke valo atalakulasa. Most mar nem nmaga tbbe,
hanem gep, es akarata nincs tbbe.
Az elz Iejldesmenet konzekvenciaja Le Bon szerint a tmeget alkoto egyenek rendkivli viselkedese (1895,
27. p.) |1920, 21. p.|:
'.a:altal, hogv tmegge s:erve:odtek, egv bi:onvos kollektiv leleknek futnak birtokaba es e: masnem er:esre,
gondolkodasra es cselekvesre kes:teti oket, mint ahogy elklnitve ere:tek, gondolkodtak es cselekedtek`
(kiemeles tlem).
Le Bon visszautasithatta azt a magyarazatot, hogy a tmeg 'elmehaborodottakbol all, ellenben sajat elmelete
azt hivatott magyarazni, hogy a 'tmeg mikent ragadja meg az iranyitast az individuum Ielett, s hogyan alakitja
azt at, arra birva, hogy rendkivli modon viselkedjek.
Le Bon (1895) magyarazata a tmegrl szeles krben ismertte valt, sokan olvastak, laikus krkben sokan
elIogadtak, s kiemelked helyet kapott a szocialpszichologia els keziknyveiben Angliaban (McDougall 1908),
illetve az Egyeslt Allamokban (Ross 1908).10 De talan a legIontosabb kvetkezmenyei Robert E. Park
irasainak es egyetemi eladasainak Chicagoban voltak 1916-tol egeszen 1933-ig , melynek reven Le Bon
eszmei az Egyeslt Allamokba eljutottak es ott elterjedtek.
4.2.1.3. DIFFZI AMERIKBAN: TMEG, NYILVNOSSG S
TMEGVISELKEDS
Robert Ezra Park (18641944) (...) 1903-ban hozzalatott disszertaciojahoz, A tmeg es a nvilvanossaghoz
(Masse und Publikum), amit 1904-ben Iejezett be s tett kzze. (...)
Bar Parkot jobban ismerik a Iaji viszonyokrol es a varosi eletrl szolo munkassaga reven, megrizte
erdekldeset disszertaciojanak temaja irant is, s gyakran tartott egyetemi eladast 'a tmeg es a nyilvanossag
targykreben. Disszertaciojaban s minden tovabbi, a tmegrl irott dolgozataban Park harom temat celzott meg.
Elszr is: minden kollektiv es csoportos elettel Ioglalkozo szociologia erdekelte, es velemenye szerint 'a
szociologiaban minden jelents haladasnak vegs elemzesben olyan kutatasnak kell lennie, melynek kezdetei a
tmeglelektanban, azaz az emberi csoportosulasokra jellemz cselekvesek leirasaban es magyarazataban
keresendk (1904, 6. p.). KiIejezi Rossinak a 'progressziv tarsadalmi diIIerenciacio es a tarsadalmi elet egyre
stabilabb Iormairol szolo elemzese iranti rokonszenvet is (1904). Kesbb, klasszikussa valt keziknyvk a
Beve:etes a tarsadalomtudomanvba lapjain Park es Ernest W. Burgess (1921, 42. p.) a szociologiat 'a
kollektiv viselkedes tudomanyakent hatarozza meg, es (1921, 193. p.) a kollektiv viselkedesre mint olyan
kontinuumra utal, melynek menten a tarsadalmi elet egyre bonyolultabb Iormai elhelyezhetk: a tarsadalmi
nyugtalansag, a tmeg, a csoport, a nyilvanossag, a politikai part, a tarsadalmi mozgalom, illetve az allam.11
DIFFZI AMERIKBAN:
TMEG, NYILVNOSSG S
46
11 Park bevezette a 'kollektiv viselkedes Iogalmat, s nehany erdekes javaslattal elt annak analitikus alkalmazasaval kapcsolatban; sajnos
nem adta meg a Iogalom operacionalis meghatarozasat, amely e javaslatok kzelebbi vizsgalatat lehetve tette volna.
12 Egy anonim kritikus ervelese szerint mig 'Park elemzesenek az a leglenyegesebb megjegyzese, amit elmondasz, .Park semmivel
kapcsolatban nem volt olyan pontos es bensleg kvetkezetes, mint ahogy leIested t, beleertve a cirkularis reakcio es a kollektiv
viselkedes Iogalmi kezeleset is. 'Park a cirkularis reakcio kiIejezest inkabb szenzitizalo Iogalomkent, s nem preciz terminuskent vezette
be, s a dolog dinamikajat igencsak homalyban hagyta. Ugyanez a kritikus azt allitja, hogy 'Blumer termeszetehez tartozott, hogy a dolgokat
pontossa tegye, s nem Park, hanem Blumer volt az, aki a 'cirkularis reakciohoz hozzarendelte a nem szimbolikus ertelmezest. Ez
lehetseges, de nem Blumer, hanem Park (1921, 385. p.) volt az, aki a nyilvanossagot a tmeggel szembeallitotta: 'A nyilvanossagban az
erintkezes az eszmecsere alakjat lti. a tmeg nem vitatkozik, s ennelIogva nem is tpreng. Blumer persze magyarazhatta volna Parkot
maskent, de nem ezt tette.
Park mvenek masodik temaja, a kollektiv viselkedes mint a tarsadalom alakitoja, Ielbomlasztoja vagy
reIormalo ereje (lasd Turner 1967, xiii. p.). Ez korabban a tarsadalmi evolucio spenceri elvere valo utalaskeppen
jelenik meg (1904, 14. p.), ezt kveten pedig (1921, 44. p.), midn a kollektiv viselkedesre a kvetkezkeppen
utal:
'.azok a jelensegek, melyekben a legnyilvanvalobb s legelemibb modon nyilvanul meg az a Iolyamat,
melynek soran a tarsadalmak alkoto elemeikre bomlanak, s az a Iolyamat, amelynek soran ezek az elemek
ujIajta kapcsolatokba szervezdnek, hogy uj szerkezeteket es uj tarsadalmakat hozzanak letre.
Park a tarsadalmi nyugtalansaggal kapcsolatban valoban bemutatja a cirkularis reakcioknak azt a
mechanizmusat, amellyel a tmegviselkedest magyarazza (1921, 382. p.).
'A kollektiv viselkedes legelemibb Iormaja, ugy tnik, nem egyeb, mint az a jelenseg, amit tarsadalmi
nyugtalansagnak neveznk. |mely| az egyik individuumrol atszarmazik a masikra. mialtal A szemely
elegedetlensege kommunikalodik B szemely szamara, s B-rl visszaverdik A-ra, letrehozva ezzel az elz
Iejezetben (A tarsadalmi ellenrzesrl) leirt cirkularis reakciot.
Ugyanakkor Park tmegrl es kollektiv viselkedesrl irott mvenek harmadik temaja a legemlekezetesebb;
nevezetesen az a klnbsegtetel, amit a 'nyilvanossagban tapasztalhato vitak esszer es megIontolt Iolyamatai,
illetve a 'tmegre jellemz kritikatlan, impulziv es anarchikus jelleg Iolyamatok kztt huz meg. Itt (1921,
381. p.) teljesen elter modon hatarozza meg a kollektiv viselkedest:
'.az egyenek olyan inditekok hatasara megvalosulo viselkedese, amelyek kzsek es kollektivek, mas
szavakkal, amelyek tarsas interakcio termekei.
De nem kznseges tarsas interakciorol van itt szo! Park ehelyett a tarsas interakcio egy olyan Iormajara utal,
amit eredetileg (1904, 18. p.), 'psziches reciprocitasnak nevezett, kesbb pedig 'cirkularis reakcionak hivott
(1921, 382. p.).12
A jelenleg ervenyes merceket tekintve Park els temaja egy klnskeppen alapvet szociologiai perspektivat
ismertet. Meg a masodik is elIogadhato, ha megszabaditjuk reakcios tarsadalmi-evolucionalista hordalekatol. A
harmadikat azonban nem knny megerteni, hacsak nem azzal a problemaval sszeIggesben vesszk
szemgyre, ami Park egyetemi vizsgalodasainak kiindulopontja volt a szociologiaban.
Park az ujsagoknak a modern tarsadalmakra gyakorolt hatasaval Ioglalkozott. Gabriel Tarde Irancia szociologus
1898-ban (abban az evben, mikor Park aspiranturajahoz hozzakezdett) megjelentetett egy dolgozatot, 'A
nyilvanossag es a tmeg cimmel. Tarde azt bizonygatja, hogy mig a tmeg az emberi tarsulasok egyik legsibb
Iormaja, a nyilvanossag a modern technologiai Iejldes kvetkezmenye. A tmeget alkoto tagok egyttesen
vannak jelen; a nyilvanossag tagjai Iizikailag elszortan leteznek, s koheziojukat csupan a resztvevknek az a
tudata adja, hogy valamely eszmeben kzsen osztoznak. Minthogy e tudat nem a kzvetlen tarsas
erintkezesnek tulajdonithato, egyeb Iorras szksegeltetik. Tarde azt allitja, hogy ilyen Iorras az ujsag hiszen a
nyomtatott sajto maga is a 19. szazad termeke , a vasut es a taviro. Igy a tarsadalmi eletnek az a Iormaja, amit
DIFFZI AMERIKBAN:
TMEG, NYILVNOSSG S
47
13 Clark kivalo 'Bevezetes-ere utalok itt, amit Tarde mveinek gyjtemenyes kiadasahoz irt, melyben megtalalhato Tarde 1898-as
dolgozatanak Iorditasa.
14 Park nem emliti Tarde 1898-as dolgozatat, de ismetelten idezi Tarde 1901-es, A tmegvelemenv cim mvet, amely Park (1921, 385. p.)
Iejtegetese szerint A nvilvanossag es a tmeg gondolatait ismetli. Park gyakran idezi disszertaciojaban Tarde masik mvet, ami arra utal,
hogy nagyon jol ismerte Tarde eszmeit.
Tarde 'nyilvanossagnak nevezett, egyszeren nem letezett a 19. szazadot megelzen.13
Tarde kiIejti tovabba, hogy mig az egyenek egyszerre szamos nyilvanossag reszesei lehetnek, egyidejleg csak
egy tmegben vehetnek reszt. Mivel a tmegek merete viszonylag korlatozott, ezert hatasuk nem terjedhet tul
azon, amit a resztvevk es a szemlelk lathatnak es hallhatnak. Ezzel szemben a nyilvanossagok meretkben s
talan hatosugarukban is joIorman mentesek a korlatozastol. Tarde szerint azonban a tmeg es a nyilvanossag
kztti alapvet klnbseg az, hogy az utobbi a kritikai eszmecsere alakjat lti. Az eredmeny sugalmazza
Tarde az, hogy a nyilvanossag heterogenitast teremt, mig a tmegek a homogenitas Iele haladnak.
Sajnos Park nem tette magaeva Tarde teljes elemzeset a tmegek klnbz valtozatairol s e kritikus ponthoz
meg vissza Iogok terni. Park ehelyett Tarde azon erveit Izte tovabb s dolgozta ki, amelyek a heterogen es
kritikai nyilvanossagra s azzal szemben a homogen es kritikatlan tmegekre vonatkoztak. A heterogen
nyilvanossagban 'Ielszinre kerlnek a kerdesek, a velemenyeket tkztetik, s igy modositjak s mersekelik
egymast (Park 1921, 395. p.).14 Kvetkezeskeppen a homogen tmegnek nincs mit megvitatnia, s barmi
Iejezdjek is ki, az csupan IelIokozhatja es megersitheti a mar meglevt. Park igy ir errl (1904, 80. p.):
'Midn a nyilvanossag abbahagyja a kritikat, akkor Ieloszlik vagy tmegge alakul at. Ez az a lenyegi jellemz,
mely a tmeget a nyilvanossagtol megklnbzteti. A tmeg egy kollektiv hajtoer hatasanak van alavetve,
melynek minden kritika nelkl engedelmeskedik. A nyilvanossagot ezzel szemben epp azert, mert klnbz
velemeny individuumokbol all krltekintes es esszer gondolkodas vezerli.
Ha Park jocskan meritett is Tarde-nak a nyilvanossag szemleletevel Ioglalkozo mvebl, sokkal kisebb
mertekben vette igenybe a tmeggel kapcsolatos elemzeset. Terry Clark (1969) azt allitja, hogy Tarde szerint a
tmegek tbbsege nem is erdekes es nem is Iontos, ennelIogva Iigyelmenek zmet a nyilvanossag
kvetkezetesebb jelensegere sszpontositotta, s a tmeget meghagyta az olyan nepszer szerzknek, mint
peldaul Le Bon.
Igy hat Parknak Le Bonhoz, Sighele-hez es Rossihoz kellett Iordulnia, ha magyarazatot akart kapni arra, mit
tekintsen a tarsas interakcio egyedlallo Iormajanak. Felhasznalta Le Bon (1904, 12. p.) allitasat, miszerint
'minden egyeni es klns n-tudatossag elenyesz a tmegben; hogy 'a tmeg minden tagjanak erzesei es
gondolatai ugyanabba az iranyba mozdulnak (1904, 12. p.); hogy Iokozodik a szuggesztibilitas; s hogy a tmeg
meghatarozo jellemzje nem a Iizikai kzelseg, hanem az, hogy a tmeg tagjai 'gondolataikkal es erzeseikkel
klcsnsen megIertzik egymast (1904, 18. p.). Park ugy velte, hogy ennek mechanizmusa a 'psziches
reciprocitas, vagy kesbbi kiIejezessel, a 'cirkularis reakcio. Park palyaIutasa hatralev reszeben elIogadta Le
Bon elemzeset. Rviddel 1933-as nyugdijazasa eltt igy irt (1930, 631632. p.):
'A tmegek altalanos jellegzetessegeit megmagyaraztak mar, s ezek knnyeden sszeIoglalhatok. a tarsas es a
szemelyes kztti klnbseg eltnik. csupan azok az attitdk, szenvedelyek es erzelmek maradnak meg,
melyek az emberiseg kzs rkseget alkotjak. Annak kialakulasaval, amit Le Bon ugy nevez: a tmegtudat,
egytt jar az egyen szemelyisegenek elvesztese; az egyen hajlamos lesz szemelytelenl cselekedni, s
cselekedeteiert a szokasosnal kevesebb Ielelsseget erezni.
Park tamogatja Tarde klnbsegtetelet is a tmeg es a nyilvanossag kztt, s ugy ervel, hogy amennyiben a
tmegek kollektiv modon viselkednek, ezt valamely kzs kedelyallapot vagy sztn hatasa alatt kell tennik
(1921, 385. p.), amely a cirkularis reakciobol Iakad.
A tmeg es a nyilvanossag kztti alapvet klnbseg ugyanakkor nem merhet szamokkal vagy a
DIFFZI AMERIKBAN:
TMEG, NYILVNOSSG S
48
15 Blumer kollektiv viselkedesrl szolo elemzesenek kritikai Iellvizsgalatat az osztalytermi helyzetre alkalmazva lasd McPhail (1969)
munkajaban.
16 Blumer az 'interpretativ interakcio es a 'szimbolikus interakcio Iogalmakat egymassal Ielcserelhet ertelemben hasznalta, s ket korabbi
publikaciojaban (1936, 1937) megklnbztette ezeket a 'nem szimbolikus interakciotol.
kommunikacio eszkzeivel, hanem csak az erintkezesek hatasaival es Iormaival. A nyilvanossagban az
erintkezes eszmecsere alakjat lti. Az egyenek hajlamosak kritikusan reagalni egymasra; kerdesek merlnek Iel
es csoportok jnnek letre. A velemenyek tkznek, s modositjak es merseklik egymast. A tmeg nem vitatkozik,
s ennelIogva nem is gondolkodik. Csak egyszeren 'nyzsg. E nyzsgesi Iolyamatbol egy kollektiv impulzus
alakul ki, mely a tmeg minden tagjan eluralkodik.
A kollektiv impulzust es a tmeg kollektiv cselekveseit 'az interakcio cirkularis Iormajanak tulajdonitja (1921,
370. p.), amit 'cirkularis reakcionak nevez (1921, 382. p.), s amit az emberi tarsadalomban megvalosulo
szocialis kontroll legelemibb Iormajanak tart (1921, 369. p.).
Ahogyan Park Le Bon kollektiv pszichologiajat, valamint Tarde tmeg es nyilvanossag kztti klnbsegtetelet
Ieldolgozta, azt tbb mint ket evtizeden at adta el a Chicagoi Egyetemen 'A tmeg es a nyilvanossag cim
kurzusan, s ez megjelent az 1921-es, S:ociologia. beve:etes a tarsadalomtudomanvba cim keziknyveben
(amit Ernest Burgesszel egytt irt), s az 1930-as, 'A kollektiv viselkedesrl irott cikkeben is, amely A
tarsadalomtudomanvok enciklopediafaban latott napvilagot. De a Le Bon Park-Iele transzIormacios szemlelet
hatarozott kidolgozasat, rendszerezeset es allando alakjat Park egyik tanitvanyatol, Herbert Blumertl
(19001987) nyerte el a Chicagoi Egyetemen.
4.2.1.4. A TRANSZFORMCIS MAGYARZAT RENDSZEREZSE
Robert Fatis (1972) midn megirja a Chicagoi Egyetem Szociologiai Tanszekenek trtenetet 1920-tol 1940-ig,
elmondja, hogy: '1939-ben Herbert Blumer tmren krvonalazta Park allaspontjat a kollektiv viselkedesrl.
Megitelesem szerint Blumer a szoban Iorgo kzlemenyben harom lenyeges ujdonsaggal is szolgal. Elszr is:
bvebben kidolgozza Park elgondolasat a 'tarsadalmi nyugtalansagrol mint olyan kontextusrol, amelyben a
tmegek letrejnnek, es a kollektiv magatartas kialakul. Masodszor: nyilvan a 'psziches reciprocitas
problemajanak magyarazatahoz amellyel Park kszkdtt Blumer bevezeti sajat megklnbzteteset a
hetkznapi tarsas viselkedes hattereben allo 'interpretativ vagy szimbolikus interakcio es a tmegviselkedesert
Ielels 'cirkularis reakcio kztt. Harmadszor: Blumer sszeIoglaloja a Le Bon Park-Iele szemleletrl igen
szisztematikus es Iejldkepes kiIejtese a tmegek, illetve a kollektiv viselkedes transzIormacios elemzesenek.
Blumer magyarazata a szociologia-tanknyvekben, a tmegek iranyitasaval, ellenrzesevel Ioglalkozo katonai
es rendri keziknyvekben es szeles krben hasznalatossa valt s az is marad. Az az eszme, hogy a tmeg
atalakitja az emberi lenyeket, az ilyen jelensegek meghatarozo szociologiai magyarazata lett az elkvetkez
negyedszazadban.
Blumer Parkhoz hasonloan elismeri, hogy bizonyos ertelemben mindenIajta csoportos aktivitast 'gyakorlatilag
tmegviselkedesnek tekinthetnk, mivel 'az egyenek valamilyen modon egytt cselekszenek (1939, 137. p.).
De klnbseget tesz a 'hetk:napi kollektiv magatartas` mint peldaul tanarok es diakok osztalytermi
magatartasa es 'elemi kollektiv magatartas mint peldaul egy tmeg tagjainak magatartasa kztt aszerint,
hogy a ketIajta tarsas jelenseg milyen alapon es mely mechanizmusok reven Iejldtt ki.15
Blumer szerint a hetkznapi kollektiv magatartas tulnyomo resze azert jelenik meg, mert 'az embereknek kzs
megertesi modjaik es elvarasaik vannak (1939, 168. p.). E megertesi modok adjak a resztvevk egymassal
Iolytatott interpretativ erintke:eseinek lenyeget es alapjat.16 Mindegyikk inkabb a masik viselkedesenek
ertelmezesere reagal, semmint kzvetlenl e viselkedesre. Ez ahhoz vezet, hogy az egyenek elter modon
valaszolnak egymasnak, de lehetve teszi szamukra, hogy elter magatartasukat valamely kollektiv
viselkedesmod Ionalahoz igazitsak.
Blumer szerint a rutincselekvesek megszakadasa meghiusitja a szokasos egyeni cselekvesi inditekok es
diszpoziciok kielegiteset; vagy, alternativ esetben, az egyenek ujabb inditekokat es diszpoziciokat alakithatnak
ki, melyekhez a Iennallo tarsadalmi rend nem tud alkalmazkodni. Barmelyik krlmeny alljon is Ienn, az
A TRANSZFORMCIS
MAGYARZAT
49
17 Blumer a tarsadalmi nyugtalansagot es a cirkularis reakciot illeten Park elemzeset kveti, jollehet a ket jelenseg kztti idbeli es oki
kapcsolatokat sem vilagosan, sem pedig konzisztensen nem Iogalmaztak meg. Park (1921, 382. p.) szerint 'A tmegviselkedes legelemibb
Iormaja ugy tnik az, amire tarsadalmi nyugtalansagkent szoktak utalni. (amely). az egyik egyenrl atragad a masikra. ily modon az
elegedetlenseg megnyilvanulasai A-nal kommunikalodnak B szamara, s B-rl visszaverdnek A-ra, letrehozva az elz Iejezetben (A
tarsadalmi ellenrzesrl) leirt cirkularis reakciot.
18 Blumer (1978) a tarsadalmi nyugtalansag sokkal szelesebb kr elemzeset valositotta meg, amit reszben sajat, a Berkeley Egyetemen a
hatvanas es a korai hetvenes evekben lezajlott mozgalmakra vonatkozo megIigyeleseire alapozott. E helytt azert nem meritek ebbl az
elemzesbl, mert abban Blumer a) Ienntartja kezdeti (1939-es) distinkciojat a 'cirkularis reakcio es az 'interpretativ erintkezes kztt; b)
megrzi korabbi (1939-es) elemzeset a tmegrl es a tmegviselkedesrl; es c) elssorban a tarsadalmi nyugtalansag eredetere, jellemzire
es kvetkezmenyeire sszpontosit.
19 Blumer (1939) szerint a cselekv tmeg (peldaul a lincsel cscselek) tovabb Iennmarad, mint egy baleset krl sszeverdtt kauzalis
tmeg; kevesebb hetkznapi jelleg magatartast tanusit, mint egy sportesemeny nezkznsege, es kls cellal bir, nem ugy, mint egy
evangeliumi megujulasi mozgalom.
egyenek nyugtalansagot elnek at. Viselkedesk szabalytalan, veletlenszer, koordinalatlan lesz. Blumer erre a
'nyugtalansag (restlessness) kiIejezest hasznalja, s velemenye szerint ennek 'reciprok jellege van; azaz, ha
bizonyos egyenek ezt a viselkedest mutatjak, a kivlallok hajlamosak lesznek ugyanigy cselekedni. E reciprok
Iolyamatot nevezi cirkularis reakcionak (1939, 170171. p.):
|Ez| '.a klcsns stimulacionak az a modja, melyben egy egyen valaszmagatartasa ismetelten megjeleniti azt
az ingerlest, amely egy masik egyentl szarmazott, s amint erre az egyenre visszaverdik, ujra megersiti az
ingerlest.
A cirkularis reakcio eredmenyekent az egyenek egymashoz hasonlo modon Iognak viselkedni, s ez egy olyan
'termeszetes mechanizmus, mely minden elemi kollektiv magatartas hattereben megtalalhato (1939, 171. p.):
Ha az egyenek nyugtalansagat Ielgerjeszti a cirkularis reakcio, akkor tarsadalmi nvugtalansag a: eredmeny.17
Ez valoszinbb olyan emberek kreben, akik egytt szenvedtek el a szokasos eletIorma csdjenek elmenyet,
vagy valamely mas modon erzekenyebbe valtak egymas irant.18
Blumer szerint a tarsadalmi nyugtalansag allapotaban lev emberek keresnek valamit, de nem tudjak, mi is az
valojaban. Celtalanok, viselkedesk veletlenszer es kiszamithatatlan, Ielelemmel tekintenek a jvre,
izgatottak, es klnskeppen sebezhetk. Azt allitja, hogy hetkznapi rutinjaik megszakadasa es elIojtott
sztneik miatt az emberek ingerlekenyek lesznek, Iigyelmk beszkl, s rendkivl szuggesztibilisse valnak. A
tarsadalmi nyugtalansag ily modon egyszerre kepviseli a hetkznapi cselekvesek megszakadasat, es olyan
helyzetet biztosit, amelyben kialakulhatnak a kollektiv magatartas uj Iormai (1939, 173. p.). Ezt szemlelteti az 1.
abra azon Ibb allapotokkal es mechanizmusokkal egytt, amelyek reven Blumer szerint elrehaladnak az ilyen
tipusu Iolyamatok.
A cselekvo tmeg altal megvalositott kollektiv viselkedes t lepesben Iejldik ki.19 Elszr: egy (Ielteheten a
tarsadalmi nyugtalansaggal sszeIgg) i:galmas esemenv szamos ember Iigyelmet megragadja. Blumer szerint
az egyenek attol Iggen adjak Iel a viselkedesk Ieletti kontrollt, s attol Iggen nyilik lehetseg egy cselekv
tmeg tovabbi kiIejldesere, hogy mennyire Ioglalja le ket az izgalmas esemeny (1939, 175. p.).
A harom tovabbi szakasz a nyzsges, a kzs targy es a kzs impulzus kialakulasanak hattereben allo
mechanizmus a cirkularis reakcio es ennek ket tovabbi Iormaja: a kollektiv izgalom es a tarsadalmi Iertzes.
Blumer (1939, 176. p.) azt allitja, hogy e mechanizmusok 'klnbz mertekben vannak jelen a spontan
csoportos viselkedes minden egyes eseteben. Ezeket egy ordinalis skala mintajara rekonstrualtam az 1. abra
also Ieleben, s a cselekv tmeg kollektiv viselkedesenek Iejldeserl szolo blumeri magyarazatban ezek allnak
az egyes Iazisok hattereben, s ezek iranyitjak azok kialakulasat.
Masodszor: a nv:sges soran az emberek egytt allnak vagy krbe setalnak, s esetleg beszelnek az izgalmas
esemenyrl. Blumer a nyzsgest a cirkularis reakcio joIorman tiszta alakjakent ertelmezi, melyben az emberek
kzvetlenl valaszolnak egymas viselkedesere, es megismetlik masok magatartasat. Azt irja (1939, 174. p.):
'A nyzsges elsdleges hatasa az, hogy az egyeneket erzekenyebbekke es Iogekonyabba teszi egymas irant,
mialtal egyre inkabb beleIeledkeznek egymasba, s egyre kevesbe lesznek Iogekonyak a szokvanyos
ingertargyak irant.
A TRANSZFORMCIS
MAGYARZAT
50
Blumer (1939, 174. p.) e beleIeledkezest a hipnozishoz hasonlitja, s utal arra, hogy a resztvevk 'hajlamosak
gyorsan, kzvetlenl es nkentelenl reagalni egymasra. Ez viszont egy kzs kedelyallapot kiIejldeset segiti
el.
Blumer harmadik Iejldesi stadiuma a Iigyelem k:s targvanak felbukkanasa. Ez Ielteheten az emberek
nyzsgese soran alakul ki, s az izgalmas esemenyre vonatkoztatott. Jelentsege ketts. Elszr is (1939,
179180. p.): 'az embereknek kzs iranyultsagot ad, s ezaltal kzs celt szab cselekvesknek. Masodszor:
ha gondolatmenetet helyesen ertelmezem Blumer szerint az embereket az a dolog hozza izgalomba, amelyre
Iigyelmk iranyul, s hangsulyozza (1939, 175. p.): 'az izgatott viselkedesnek klns ereje van arra, hogy
megragadja es sszpontositsa a szemlelk Iigyelmet, akik ennelIogva ezen izgatott viselkedes iranyitasa ala
kerlnek.
E Iejldesmenetek egybecsengenek a kollektiv fogalom hattermechanizmusaval, amit Blumer (1939, 174175.
p.) ugy jellemez, 'mint a nyzsges intenzivebb Iormajat ezt a jelenseget elzleg tiszta cirkularis reakciokent
deIinialta (1939, 174). Ez megbenitja az egyen arra valo kepesseget, hogy a nyelv avagy a kepzelet segitsegevel
alternativ kepeket Iormaljon Iigyelmenek targyarol, barmi legyen is az (1939, 175. p.). Az egyen igy allitolag
egyre zavartabba, egyre labilisabba, egyre Ieleltlenebbe valik, s egyre inkabb hajlamos arra, hogy '.olyan
viselkedesmodokat alakitson ki, amelyekre korabban gondolni sem mert volna, s meg kevesbe beleIogni. S
elerkeztnk az egyen transzIormaciojahoz!
A TRANSZFORMCIS
MAGYARZAT
51
2. bra - Az elemi kollektv viselkeds mgtt rejl mechanizmusok s lpsek
interpretcija
Emlekezznk vissza arra, hogy Blumer szerint a tarsadalmi nyugtalansag allapotaban cselekv emberek
Irusztralt es kielegitetlen impulzusokban es viselkedesi diszpoziciokban osztoznak. Igy, a cselekv tmeg
kialakulasanak negyedik s egyben utolso eltti Iazisa (1939, 179. p.) 'a:on (k:s) impul:usok serkentese es
tamogatasa, melyek a tmeg celjanak megIelelnek. Blumer szerint (1939, 180. p.):
'.ez azon kepek eredmenyekent jelenik meg, amelyeket a szuggesztio es imitacio Iolyamata keltett, es ami a
klcsns elIogadason keresztl megersittetett. Amikor egy tmeg tagjainak valamely rgzitett kepre iranyulo
kzs impulzusaik vannak, s ezt erteljes kollektiv erzes is tamogatja, akkor keszek a cselekv tmegre
jellemz agressziv modon viselkedni.
E Iejldesi stadium hattereben a tarsas ferto:es mechanizmusa all, amely '.a nyzsges es a kollektiv izgalom
erteljes Iormaja (1939, 176. p.), azaz a cirkularis reakcio egy elrehaladott Iormaja. Az izgalom altal
beIolyasoltatva, a cskkent tudatossag es ertelmezesre valo keptelenseg allapotaban s valamely kzs cellal es
az e celra vonatkoztatott viselkedessel eltelve, az embereken 'egyre inkabb urra lesznek azok az indulatok,
amelyek Ielingereltek ket. Mivel (1939, 176. p.):
'.az embereknek mindig vannak kzs kesztetesei bizonyos cselekvesekre (olyanokra, mint valamely cel
keresese, a veszely elkerlese vagy a gyllet kiIejezese), s a kollektiv izgalom allapotaban egy ilyen cselekves
megvalositasa knnyeden Ielkelti bennk a megIelel impulzusokat. Ilyen Ieltetelek mellett az adott tipusu
viselkedes Iutotzkent terjed.
Blumer e hatasokat olyan szemelyekre is kiterjeszti, akik eredetileg csupan erdekld szemlelk vagy jarokelk
voltak. Ugyanazon eszjaras szerint, mint amire Ientebb utaltunk, Blumer ugy ervel, hogy 'vonzza, s megIertzi
ket az altaluk megIigyelt, izgatott magatartas. Blumer (1939, 176. p.) erre mint a tarsas Iertzes 'latvanyos
vonasara utal.
Minthogy Blumer a 'cselekvo tmeget` 'spontan jellegnek velte amely nelklzi a tradiciokat, a
szabalyokat, a jol megalapozott tarsadalmi szervezdest, a munkamegosztast, a szerepeket es a normakat, a
'mi-tudatot, illetve a szokvanyos tarsadalmi csoportoknal elIogadott vezeti poziciot , a cirkularis reakcio
mkdesenek egyetlen alapja a kzs impulzus. Igy ir (1939, 181. p.):
'Semmi klns nincs abban, hogy ezen impulzusok kzl nem egy atavisztikus jelleg, kvetkezeskeppen az
sem meglep, hogy a tenyleges viselkedes jokora hanyada erszakos, durva, rombolo.
Mindez abba torkollik, hogy Blumer 'valodi cselekv tmegei olyan kollektiv magatartasba kezdenek, amely
'szokatlan, szenvedelyes es meglep (1939, 181. p.), 'klns, Ielelmetes s idnkent kegyetlen (1939, 180.
p.). Az ertelmezes es a tudatossag kepessege nelkl es a kollektiv izgalom es tarsas Iertzes cirkularis
reakciojaba sodrodva a tmeg tagjai Iogekonyak lesznek barmely sugallatra, mely haborgo indulataikkal s
cselekvesi diszpozicioikkal sszevag. Blumer igy ir (1939, 180. p.):
'Az egyen elvesziti rendes kritikai erzeket es nkontrolljat, amint a tmeg egyeb tagjaival kapcsolatba kerl, es
raragad az ket uralo kollektiv izgalom. A tbbiek megjegyzeseire es cselekveseire azonnal es nyiltan valaszol,
ahelyett hogy ertelmezne ezeket a viselkedesmodokat, amint azt normalis esetben tenne.
A TRANSZFORMCIS
MAGYARZAT
52
20 Blumer (1939, 181. p.) Le Bonhoz hasonloan azt gondolta, hogy a tmeg tagjai 'a hatalom, az en-expanzio, a nyiltsag erzetere, illetve a
'legyzhetetlenseg es a cselekedeteikben valo bizonyossag erzesere tesznek szert.
21 A transzIormacios magyarazatot ert els biralatokat a prediszpozicios elmelet kepviseli terjesztettek el (Allport 1924; MillerDollard
1941), akik szerint az egyen nem viselkedik maskent a tmegben, mint maganyosan; st az egyenhez hasonlo prediszpozicioju szemelyek
jelenlete az egyen prediszpozicioi es az ennek megIelel viselkedesmodok 'szocialis Iacilitaciojahoz vezet. A prediszpozicios erveles
logikai csusztatasokkal terhes, s nelklzi az empirikus bizonyitekokat (McPhail 1971). A transzIormacios magyarazat korai szociologiai
biralataval Bramson (1961), Turner (1964), Conch (1968), McPhail (1969) es Berk (1974) alltak el. E biralatok szamos elemet Ielvettem a
jelen ervelesbe. Egyes pszichologusok a 'deindividuacios elmelet kereteben rkitettek tovabb a transzIormacios magyarazatot (lasd
Festinger et al., Zimbardo 1969; Diener 1980), s azt allitjak, hogy a modosult kognitiv allapotokra empirikus bizonyitekaik vannak.
Velemenyem szerint ez az elmelet s ezek a bizonyitekok eppugy csusztatasokkal terhesek, mint a transzIormacios elmelet igenybejelentesei,
de kln dolgozatot igenyelne, ha a deindividuacios elmeletet az t megillet alapossaggal meg akarnank vizsgalni.
22 A tmeg tagjai idnkent megIigyelhetik, hogy a rendrseg egyeni bnelkvetket szemel ki a tmegbl, s trvenytelen magatartasukert
szemely szerint Ielelssegre vonja ket. Mas esetben elIordulhat, hogy a rendrseg egy teljes csoportosulasra reagal, s nehany szemely
illegalis akcioiert mindenkit kategorikusan Ielelssegre von. A 'szamossagban rejl biztonsag es a Ielelssegre vonhatosag kztti
sszeIgges papiron inkabb megallja a helyet, mint az utcakon.
Ily modon Blumer allaspontja szerint, eppugy, mint Le Bon es Park korabbi magyarazataban, a tmeg atalakitja
az individuumot.20
4.2.1.5. A TRANSZFORMCIS HIPOTZIS BRLATA
A transzIormacios magyarazatot a laikusok s a legutobbi idkig a tudosok is szeles krben elIogadtak.21
Gyakran hasznaljak annak a viselkedesnek a 'magyarazatara, amely elIogadhatatlan a magyarazat alkalmazoja
szamara. E ketes ertek hagyomany legalabb Le Bonig megy vissza, aki a tmeg viselkedesenek joIorman
minden megnyilvanulasat helytelenitette. EgyIell: knny dolog Le Bonnak, mint a Ielsbb osztalyok egy
megIelemlitett tagjanak allaspontjat mellzni, aki megremlt az utcak Iorradalmi tmegenek a kzrend es a
Francia Kztarsasag stabilitasa elleni tamadasatol. MasIell viszont Le Bon, Park es Blumer alapvet
Iontossagu elmeleti problemat celzott meg. Ha tudatos es racionalis egyenek tbbnyire ellenrzik sajat
viselkedesket, klnIele erdekeik vannak es elter a magatartasuk, akkor miert, mikor es hogyan kezdenek el
egyttesen vagy egymassal sszhangban cselekedni? A transzIormacios elmelet hivei ugy ervelnek, hogy az
egyeni tudat es a racionalitas szksegkeppen kirekesztdik, ha bizonyos szamu ember egyttesen vagy
egymassal sszhangban akar cselekedni. Ervelesk, ha tzetesebb vizsgalatnak vetjk ala, hijan volt, s ma is
hijan van a logikai es tapasztalati alapoknak.
4.2.1.6. ANONIMITS, FELELTLENSG S
LEGYZHETETLENSG
A klnbz hetkznapi sszejveteleken (McPhail 1987), politikai (McPhail 1985), vallasi (Clelland et al.
1974) es sportrendezvenyeken (Aveni 1977), tovabba valoszinleg lazadasokban (lasd QuaratelliDynes 1968;
Singer 1970; BerkAldrich 1972) valo reszvetelt celzo kutatasok azt tamasztjak ala, hogy a resztvevk tbbsege
sem nem maganyos, sem nem anonim; ehelyett csaladtagokkal, baratokkal vagy ismerskkel tarsulnak vagy
kerlnek szembe rvid id elteltevel. Tovabba: az egyennek az az erzese, hogy magatartasaert nem vonhato
Ielelssegre 'a szamossagban rejl biztonsag miatt,22 avagy a tmeg tagjai legyzhetetlennek erzik magukat,
mert szamban (erben, szervezettsegben stb.) Ielette allnak a rendrsegnek mindez a tmegben az egyeni
tudatossag es gondolkodas jelenletet, nem pedig hianyat bizonyitja.
4.2.1.7. TRSADALMI NYUGTALANSG S NKONTROLL
Blumer szerint a tarsadalmi nyugtalansag megjelenese es a hetkznapi viselkedesmodoknak, valamint a tarsas
kapcsolatoknak szeles kr ellehetetlenlese hozzajarul a kritikus gondolkodas es az nkontroll elvesztesehez. E
gondolatmenetet ma mar temerdek bizonyitek kezdi ki. Az emberi lenyekre iranyulo harom evtizedes kutatas
problematikus helyzetek szeles skalajaval szembeslt hurrikanokkal, arvi:ekkel, tornadokkal, bombazasokkal,
tzesetekkel es egyeb sorscsapasokkal , s azt tamasztotta ala, hogy az egyenek megrzik az ertelmk es
viselkedesk Ieletti kontrollt (peldaul Quarantelli 1954, 1957, 1981; Smith 1976; KeatingLoItus 1981; Johnson
1987a, 1987b). Ilyen helyzetekben allandoan nehezsegek, megoldando Ieladatok vannak, nem ritka a Ielelem, de
A TRANSZFORMCIS
HIPOTZIS BRLATA
53
23 A sors ironiaja, hogy Blumer egy tanitvanya, E. L. Quarantelly egyike volt azon uttr kutatoknak, akik belevagtak a katasztroIak soran
tapasztalhato egyeni es csoportos viselkedes vizsgalataba, s dokumentaltak azt, hogy az emberi magatartas problematikus helyzetekben
racionalis es szervezett jelleg.
a cselekvest megdermeszt Ielelem, a gondolkodasi kepesseg beszklese es a kontroll eszrevehet cskkenese
ritka jelenseg. Blumer allitasaval ellentetben az ilyen problematikus helyzetekre az a jellemz, hogy az egyenek
kritikus gondolkodasa es celtudatos viselkedeskontrollja inkabb ersdik, semmint gyengl.23 Paradox modon
ez kzponti jelentseg erve volt Blumer mesterenek, George Herbert Meadnek. Mead (1938)
'cselekveselmelete a gondolkodas es a viselkedes mai kibernetikai elmeleteinek elIutara szerint a
tudatossag, az intelligencia es a szandekos kontroll azzal kapcsolatban merl Iel, hogy az egyenek a
problemakat mikent Iogalmazzak meg, hogyan modositjak, milyen eszkzkkel oldjak meg. Rejtelyes, hogy
Blumer miert nem vette at s alkalmazta mestere gondolatmenetet.
4.2.1.8. FERTZS, CIRKULRIS REAKCI S KRKRS
OKOSKODS
Le Bon szerint a 'lelki egyseg pszichologiai trvenye 'szuggesztibilitashoz vezet, amely viszont a 'Iertzes
Iele tendal, s ez ad tapot a rendkivli csoportviselkedeshez. Mindeme hattermechanizmusokra azonban az
egyetlen bizonyitek az a viselkedes, amelyet magyarazni hivatottak. Ugyanez a hibas okoskodas nyujt
kizarolagos bizonyitekot a Le Bon-Iele 'lelki egyseg pszichologiai trvenyere, a 'psziches reciprocitas es a
'cirkularis reakcio Park-Iele mechanizmusara, valamint a blumeri ertelemben vett 'cirkularis reakcio,
'kollektiv izgalom, illetve 'tarsas Iertzes mechanizmusaira. Az a teny, hogy az emberek egyttes
viselkedesbe bonyolodnak, e hattermechanizmusoknak tulajdonittatik, de ezekre a mechanizmusokra azokbol a
valosagos viselkedesekbl kvetkeztettek, amelyeket letre kellene hozniuk. Ez klnsen Blumer
megIogalmazasanal zavaros, mivel, amint lattuk, magyarazatanak egesz szerkezete a 'cirkularis reakciora vagy
annak valamely tovabbi Iormajara epl. Blumer ervelesenek alapjat tehat egy tautologia kepezi.
4.2.1.9. SZUGGESZTIBILITS, SZUGGESZTI S A
TRSADALOMLLEKTAN
A transzIormacios magyarazat egy masik szerencsetlen tautologiaja a 'szuggesztibilitas, az a lelkiallapot, amire
Le Bon a tmeg egyes tagjainak megIigyelhet engedelmessegebl kvetkeztetett, mely engedelmesseg
alavetette ket a tmeg egy mas tagjatol szarmazo sugallatoknak. A 'szuggesztibilitas valojaban se nem tbb,
se nem kevesebb a szomagianal, s ez ismet pelda arra, hogy a hatterben allo oki mechanizmusra abbol a
jelensegbl kvetkeztetnek, amelyet a mechanizmus hivatott megmagyarazni. Az ilyesIajta krkrs okoskodas
tulontul gyakori a tmegviselkedes tarsadalomtudomanyi magyarazataiban. Nem teveszthetjk azonban szem
ell azt a lenyeges, vissza-visszater es megcaIolhato sszeIggest, ami (az 'els idpontban) a
viselkedesvaltoztatas explicit vagy implicit sugallatai, illetve (a 'masodik idpontban) az ennek megIelel
viselkedesvaltozasok meglete vagy hianya kztt Ieltetelezhet. Ez az sszeIgges allott a szocialpszichologia
mint uj tudomany gyujtopontjaban, midn a 20. szazad Iordulojan Europaban es az Egyeslt Allamokban szinre
lepett. Ezt vizsgaltak Triplett (1898) es Floyd Allport (1924) korai kiserletei, amelyek masok jelenletenek vagy
viselkedesenek az egyen viselkedesere gyakorolt hatasat celoztak. SheriI (1935), Asch (1951) es Milgram
(1961) klasszikus kiserleti munkai masok iteleteinek hatasat vizsgaltak a Iizikai vilag jellegzetessegeinek egyeni
eszleleseben. Ezt kveten kiserleti kutatasok tucatjai vizsgaltak masok jelenletenek vagy viselkedesenek
hatasat az egyen eszlelesenek, velemenyalkotasanak avagy viselkedesenek szamos tovabbi vonatkozasara. Fel
evszazados szocialpszichologiai kutatomunka bebizonyitotta, hogy a 'szuggesztio a 'tarsas beIolyasolas
nevezet szelesebb es jol dokumentalt jelensegkr egy eletkepes es lenyeges reszjelensege. Az egyen maskent
viselkedhet masok jelenleteben, mint egyedl. De masok jelenletenek es viselkedesenek az egyeni viselkedest
erint kvetkezmenyei a tarsas helyzetek szeles skalajan ervenyeslnek, s nem elssorban (plane nem
kizarolagosan) a 'tmegben, ahogyan Le Bon, Park es Blumer Ielteteleztek.
Nem azt allitom, hogy az egyen ntudatlanul 'magaba szivja masok sugallatait, sem pedig azt, hogy e
sugallatok valamikeppen iranyitjak az egyen viselkedeset annak aktiv kzremkdese nelkl is. Ahhoz, hogy a
szuggesztionak hatasa legyen, az egyennek tisztaznia kell nmagaval, hogy mi az, amit sugalltak, vagy annak
FERTZS, CIRKULRIS
REAKCI S KRKRS
54
24 A szamos szemelyt egyszerre erint 'szinpadi hipnozis-bemutatokat (peldaul vasarokon, bevasarloutcakban, klnbz
sszejveteleken) Meeker es Barber (1971) vizsgaltak es elemeztek. E bemutatok magukban Ioglaljak azt is, ahogy a hipnotizr
elvigyazattal kivalogatja az 'egyttmkdesre hajlamos szemelyeket, s azt is, ahogy valamilyen alapos sotto voce reven az elbbi
Ielkesziti az utobbiakat, peldaul: 'Csinaljunk most egy jo kis Ielhajtast ezeknek a nepeknek! Rviden: amit a kznseg hipnozis-eladasok,
szinpadi varazslasok, demonstrativ gyogyitasok alkalmaval megIigyelhet, az egy jol kepzett bvesz es igen egyttmkd, gyakran egeszen
elktelezett, szemelyek megvalositotta, alaposan kimodolt eladas.
25 A hipnotizr es alanya kztti interakcio es kommunikacio szociologiai elemzeset a hipnozis klnbz melysegeire vonatkozoan lasd
Dan E. Miller (1986) munkajaban.
valamiIele kzeliteset. Semmi sem illusztralja ezt vilagosabban, mint a hipnozis, az a jelenseg, amit gyakran a
'szuggesztibilitas vegs bizonyitekakent emlegetnek.
4.2.1.10. HIPNZIS
A IelIokozott szuggesztibilitast a transzIormacioelmelet joIorman minden hive sszekapcsolja a tmegen belli
hipnotikus allapottal. A kollektiv hipnozis hatasa alatt az egyenek allitolag ntudatlanul es kritikatlanul
vegrehajtjak a tmeg vezetitl vagy egyeb tekintelyIiguraktol szarmazo sugallatokat. Magam keptelen voltam
Iellelni barmilyen, a 'kollektiv hipnozisrol megjelent kutatasi anyagot.24 1955 ota ugyanakkor kiserleti jelleg
kutatasok szazai Ioglalkoztak a hipnozissal s annak az egyenre gyakorolt magatartasi, Ienomenologiai es
idegelettani hatasaival. E kutatasi anyag kzvetlenl erinti a jelen problemat.
A hipnozist evszazadok ota rendkivli tudatallapotnak hipnotikus transzallapotnak tartjak, amely alapveten
klnbzik a teljesen 'eber allapottol, s amit mara mar standardizalt 'hipnozisindukcios Iolyamatok hoznak
letre, mint peldaul: 'Lazuljon el., egyre ellazultabbnak erzi magat., mar nagyon almos., mely, mely, bekes
alomba merl. A 'hipnotikus transzallapot allitolagos kvetkezmenyei kzl az egyik, hogy az egyen
rendkivli, nem verbalis vagy verbalis viselkedesre vonatkozo utasitasokat is vegrehajt (mint peldaul a
'katalepszias pozitura, a karlebeges, sszekulcsolt kezek, beszedkeptelenseg, szelektiv emlekezetkieses,
szelektiv Iajdalomkieses es anesztezia). Jol kontrollalt kiserleti kutatasok kimutattak, hogy a szemelyek e
standardizalt verbalis es nem verbalis viselkedesmodokat legalabb annyira vegrehajtjak 'pozitiv szuggesztio
eseten, mint a hagyomanyos 'hipnozisindukcios Ieltetel mellett (Barber 1969, valamint tbb mint szaz kiserleti
munkat sszegez: 1972, 1973; illetve Spanos et al. 1973; SpanosBarber 1974; Spanos 1982; Sarbin 1950).
A szuggesztioknak engedelmesked es nem engedelmesked szemelyek elmenyei elterek. Ugyanakkor, 'ez
nem azert Iordul el, mert klnbz allapotban vannak, hanem mert masoktol elter kommunikacioban van
reszk, s eszerint kommunikalnak nmagukkal is (Barber 1972, 120. p.).25 A szemelyek transszer
jellegzetessegei 'ugy tnik, mtermekek, amiket a kiserletvezet bevihet a szuggesztio helyzetebe, es ki is
rekeszthet abbol, s bizonyosan nem elengedhetetlenek (es klsdlegesek lehetnek) a tesztszuggesztiok magas
valaszerteke (azaz az engedelmeskedes) szempontjabol (Barber 1972, 149150. p.).
Vegl: ismetelt erIeszitesek ellenere sem sikerlt pszichologiai klnbseget talalni az engedelmesked es a
nem engedelmesked szemelyek Ieltetelezett 'transzallapotai kztt (Barber 1972, 159. p.). (...)
Amig az ellenkezjere nincsenek szisztematikus bizonyitekok, bizvast visszautasithatjuk a 'kollektiv hipnotikus
allapotok deklaralasat, vagy barmely hasonlo magyarazatot, mely szerint az emberek a tmegben ntudatlanul
teszik azt, amit masok sugallnak. Fizikai vagy kemiai kenyszer nelkl az egyen a tmegben es masutt is az
ninstrukciok eszkzeivel kontrollalja sajat magatartasat, s azokhoz a celokhoz igazitja azt, amelyeket maga
kvet (Mead 1938; Powers 1973). A tmegben eppugy, mint barhol masutt, az egyenek gyakran mondjak
maguknak, hogy masok altal sugallt celokat kvetnek. Ez a teny mit sem valtoztat azon, hogy ezek az egyenek
megrzik sajat viselkedesk Ieletti kontrolljukat. Egyszeren ily modon jarnak el a masok altal Ielkinalt
inIormaciokkal vagy javaslatokkal.
4.2.1.11. HTKZNAPI TRSAS VISELKEDS, ILLETVE
TMEGVISELKEDS
(...) Ma mar tudjuk, hogy a jelenlegi gylekezetek s gyanithatoan azok is, amelyek Tarde, Le Bon, Park vagy
HIPNZIS
55
26 Turner (1964, 387. p.) volt az els biralo, aki Ielhivta a Iigyelmet arra, hogy a transzIormacio- (illetleg Iertzes-) elmeletek nem kepesek
magyarazatot adni a tmegviselkedesben megmutatkozo valtozasokra.
27 Egy hasonlo kontinuumra utal Park munkaja, de ezt sohasem Iejtette ki (1904, 1935; ParkBurgess 1921). Park a tmegviselkedesnek
inkabb a lelektani, semmint a tarsadalmi-szervezeti elemzesere trekedett.
Blumer idejen leteztek nem izolalt egyenekbl allnak, hanem csaladtagok, baratok es ismersk kisebb
csoportjaibol. Mar Iutolagos vizsgalodas is vilagossa tehette volna Park es Blumer szamara e sarkalatos tenyt,
hisz mindketten nevezetesek arrol, hogy batoritottak a terepkutatasokat. Tovabbi terepkutatasok meggyzhettek
volna Parkot es Blumert arrol, hogy a legtbb tmeg vagy ideiglenes gylekezet tagjai individualis
viselkedesszekvenciakat Iolytatnak, s alkalmilag kerl sor kzs vagy a gylekezet sok mas tagjaval
sszehangolt viselkedesszekvenciakra.26 A leggyakoribb tarsas viselkedesIorma azonban az interakcio valamely
valtozata, beleertve a csalad, a baratok vagy ismersk kiscsoportjaiban Iolyo beszelgetest. Mig a resztvevk
kztti ezen tarsalgasok tartalma valtozik neha (de nem mindig) az sszeverdes apropojaul szolgalo gyre
iranyul , es vitathatok azok a kriteriumok, amelyek alapjan elbiralhato egy tarsalgas racionalitasa. Jomagam es
sok mas kutato megIigyelesei arra utalnak, hogy a tmegekben Iolyo ilyesIajta beszelgetesek eppannyira
racionalisak, mint amelyek a nappalikban, a szorakozohelyeken, az osztalytermekben vagy a templomokban
Iolynak (lasd Couch 1968; Berk 1974). Termeszetesen ahogy egy gylekezetben az egyenek szama gyarapszik,
ugy cskken annak lehetsege, hogy minden egyen tarsalgast Iolytathasson a gylekezet minden mas tagjaval.
Ez azonban eppennyire igaz mindenIajta 'nyilvanossagra is, mint barmely 'tmegre, es az utobbiban talan
meg inkabb igy van, minthogy az elbbiben a tagok Iizikailag elklnlnek, mig az utobbiban testkzelben
vannak. Sajnos Park es Blumer, ugy tnik, nem vegeztek el terepvizsgalataikat. Ehelyett olyan jelensegekre
dolgoztak ki altalanos magyarazatokat, amelyek ritka esemenyek, ha ugyan egyaltalan valaha is elIordulnak.
A tmegek kztti Tarde-Iele (1898) hiteles es lenyeges klnbsegtetelt Park s ennelIogva Blumer is Iigyelembe
vette. Bar Tarde elIogadta Le Bon jellemzeset es magyarazatat az 'utcai proletartmegekrl, de megjegyezte,
hogy e tmegek aligha meritik ki az sszes lehetseget. Az ilyen utcai tmegeket 'kezdetleges, atmeneti jelleg
es Iormatlan aggregatumoknak tartotta, es szembeallitotta ezeket a 'szervezett, hierarchikus, idtallo es
rendezett tmegekkel, ami sztrajkolok egyttes akcioiban, demonstraciokon es Ielvonulasokon Iigyelhet meg.
Tarde az elbbieket sajnalatos modon 'termeszetes, az utobbiakat pedig 'mesterseges tmegeknek nevezte, de
hasznalhato megklnbztetest tett e kett kepessegei es lehetsegei kztt. Nevezetesen, hogy az elbbi
improvizalni tud, mig az utobbi tervezesre es szervezesre kepes. Ha Park es Blumer a tmegeket a tarsas
szervezdesek Iormavaltozatai, a tervezesre, szervezesre es a tarsas viselkedes sszehangolasara valo
kepessegeik alapjan, nem pedig a hatterben allo lelektani mechanizmusok Ieltetelezett valtozatai alapjan
elemezte volna, akkor a tmeglelektan trtenete dramai modon elter kepet nyujtana. Olyan lett volna,
amilyenne bizonyosan valnia kell. Nevezetesen: olyan kollektiv pszichologia, mely az emberek egymas
jelenleteben megvalositott es egymasra vonatkoztatott viselkedeset vizsgalja idleges csoportosulasokon bell.
Tarde elemzesevel persze az az egyik problema, hogy a csoportosulasok nem dichotomizalhatok. Pontosabb es
hasznavehetbb eljaras kontinuumok menten elrendezni ket. Peldaul: ezek egyike a csoportosulas tagjai altal
megvalositott kollektiv magatartas komplexitasat Iejezi ki, egy masik a megjelen kollektiv viselkedes
megvalositasahoz szkseges tarsas kapcsolatokat, a szervez es koordinalo viselkedesmodokat irja el.27 Minel
tbb tarsas kapcsolat van a resztvevk kztt es minel tbb szervez magatartast tanusitanak, annal valoszinbb,
hogy a kollektiv viselkedes bonyolultabb, egyszersmind tartosnak Iog bizonyulni (McPhailWohlstein 1986). E
kapcsolatok es a szervezes viselkedesmodjai nem korlatozodnak csupan politikai, vallasi vagy
sportdemonstraciokra es szertartasos sszejvetelekre, elemi Iormaik megtalalhatok ott is, ahol az emberi lenyek
a legprozaibb idleges csoportosulasokba tmrlnek: a strandokon, az egyetemi aulaban, parkokban es tereken,
vagy egyeb nyilvanos helyeken (McPhail 1987).
Hatravan meg ket megitelesem szerint eleg komoly problema a kollektiv viselkedes es a tmeg
transzIormacios magyarazatat illeten. Az elsre Turner (1964, 386. p.) hivta Iel a Iigyelmet, azonban itt meg
kell ismetelni. A transzIormacios magyarazatok deIinicioi szerint joszerevel a tmegen belli rendkivli
viselkedesszekvenciakra korlatozodnak, 'a viselkedes extrem es ritka eseteire, amelyeket terepkutatason
dolgozok csak nagy ritkan Iigyelhetnek meg (MilgramToch 1969; Wright 1978; Snow et al. 1981; McPhail
1988). Turner (1964, 386. p.) helyesen emlekeztet arra, hogy 'nem volna blcs dolog kiveteles aberraciokat a
tmegviselkedesnek mint egesznek a modelljel Ielhasznalni. MasIell, amint Tilly (1978) ramutat, a
HTKZNAPI TRSAS
VISELKEDS, ILLETVE
56
rendellenes a rutinszerbl es a szokasosbol Iejldik ki; ezert meg kell ertennk az elzt, ha valaha is meg
akarjuk erteni az utobbit.
A masodik, s velemenyem szerint meg Iontosabb problema azzal a csusztatassal Igg ssze, amiben Le Bon,
Park es Blumer egyarant osztozik a tmeggel es tmegviselkedessel Ioglalkozo, joIorman sszes hagyomanyos
es modern elmeletalkotoval. Elmulasztottak ugyanis kzelebbrl meghatarozni hogy az akkuratus leirasrol ne
is beszeljnk az altaluk magyarazni kivant viselkedest. Mint Merton (1987) nemregiben meggyzen allitotta,
elbb rgzitennk kell a magyarazando jelenseget, mieltt hozzalatnank, hogy a jelensegre magyarazatokat
alakitsunk ki.
A tmegviselkedes blumeri elmelete talan ebbl a szempontbol tartalmazza a legrejtelyesebb paradoxont.
Palyaja soran Blumer (1969) a megmagyarazando jelensegek kiIrkeszesenek es vizsgalatanak egy olyan
metodologiajat javasolta, mely lehetve teszi a tudos szamara, hogy (1969, 42. p.) '.a tenyrl s ne a
spekulaciorol beszeljen. legyen tisztaban vele, hogy az altala az empirikus terletnek szegezett kerdesek
jelentesteliek s a targyhoz tartozok, hogy az altala megIogalmazott problema nem mesterseges, hogy az altala
keresett adattipusok az empirikus vilag szempontjabol lenyegesek, s az altala kvetett vezerelvek hek annak
jellegehez.
Nem sok teny utal arra, hogy Blumer betartotta volna e lepeseket akar a tmegviselkedes Le BonPark-Iele
elemzesenek kezdeti tovabbIejlesztesenel es rendszerezesenel, akar barmikor az elkvetkez negy evtizedben,
amikor ehhez az elemzeshez hozzanyult (Blumer 1978).
Szociologusok sokasaga (peldaul QuarantelliHundley 1969; Berk 1974; Wright 1978; Snow et al. 1981;
LoIland 1982, 1985; McPhail 1988; McPhailWohlstein 1986) Ielelt valami modon Blumer terepkutatasra valo
Ielhivasara, arra, hogy a tmeg es a tmegviselkedes reszletes megIigyelesere es gondos elemzesere van
szkseg. Ezek tbbsege hasonlo kvetkeztetesre jutott: az emberek altal idleges csoportosulasokon belli
egyeni es tarsas viselkedesenek valaszteka es valtozata, valamint ezen elter magatartasIormak Iolyamatos
valtakozasa teljes mertek tudatossagot, celtudatos es ertelmes erIesziteseket kvetel a resztvevktl. A
'cirkularis reakcio vagy a 'nem szimbolikus interakcio nem csupan tautologikus magyarazatot szolgaltatnak,
de egyszeren nem kepesek szamot adni arrol a jelensegtartomanyrol, aminek magyarazatara hivatottak. Nagy
lecke a Herbert Blumert tanulmanyozoknak s a tarsas magatartasIormak kutatoinak, hogy Blumer masokat
kutatasra sztnztt, mikzben maga nem eszerint cselekedett.
Forditotta: LKEI ZOLTAN
4.3. ROBERT B. ZAJONC
4.3.1. A SZOCILIS INTERAKCI
4.3.1.1. EGYTTMKDS, VERSENGS S
KONFLIKTUSHELYZET
4.3.1.1.1. EGYTTMKDS MINIMLIS TRSAS HELYZETBEN
(.)
Most egy olyan kiserletet ismertetnk, amely megmutatja, hogyan alakul ki az egyttmkdesi viselkedes a
kommunikacio valamennyi Iormajanak tavolleteben is, st olyan Ieltetelek kztt, amikor a kiserletben reszt
vev szemelyek valojaban meg azt sem tudjak, hogy egyttmkdnek valakivel.
Sidowski, WyckoII es Tabory (1956) egyttes valaszokat (foint response) igenyl elsajatitasi Ieladatokat
ROBERT B. ZAJONC
57
vegrehajto parokat Iigyeltek meg. A ket szemely egymastol elklnitve es egymasrol mit sem tudva vett reszt a
kiserletben. Mindegyik szemelyt kln Ilkeben helyeztek el. Mindegyik Ilke (A es B) berendezesehez ket
kapcsolo, egy szamlaloberendezes es egy aramIorras tartozott. A kiserleti alanyok bal kezenek ket-ket ujjahoz
elektrodakat ersitettek. Az A Ilke kapcsoloi vezereltek a B Ilkeben elhelyezett kiserleti alany szamara adhato
pozitiv es negativ megersiteseket, a B Ilke kapcsoloival az A Ilkeben elhelyezett szemely szamara adhattak
megersiteseket. A pozitiv megersites abbol allt, hogy a Ilkeben lev szamlalo eggyel magasabb ertekre
ugrott, negativ megersiteskent pedig aramtes szolgalt. Ha az A Ilkeben tartozkodo szemely a bal oldali
kapcsolot nyomta le, a B Ilkeben lev szamlalo eggyel magasabb erteket mutatott; ha a jobb oldali kapcsolot
nyomta le, a B Ilkeben lev kiserleti szemelyt aramtes erte. Ugyanigy Iggtt a B Ilkeben lev szemelytl az
A Ilke szamlalojan regisztralt pontertek (jobb oldali kapcsolo), s a Ilkeben tartozkodo szemely altal
elszenvedett aramtesek (bal oldali kapcsolo) szama is. A ket kiserleti szemely kzl egyiknek sem allt
modjaban, hogy kzvetlenl beIolyasolja az altala kapott pontok, illetleg aramtesek szamat, s amint azt mar
emlitettk, mindegyikk azt hitte, hogy egyedl vesz reszt a kiserleti helyzetben; mas szemelyrl nem tudott.
A Ieladat latszolag abbol allt, hogy a kiserleti alany a ket kapcsolo kezelesevel minel tbb pontot szedjen ssze.
A kiserleti alany tetszes szerint nyomhatta le egyik vagy masik kapcsolot, de egyszerre nem nyomhatta le
mindkettt. Ezenkivl olyan gyakran es annyi ideig tarthatta lenyomva a kapcsolokat, ahogy az neki jolesett. A
kiserlet idtartama huszont perc volt.
Nyilvanvalo, hogy a kiserlet I celja annak kideritese volt, vajon letrejn-e ilyen helyzetben egyttmkdes,
egyttmkdesi viselkedes. A kiserleti szemelyek krlbell ketszer olyan gyakran nyultak ahhoz a
kapcsolohoz, mely tarsuknak (akirl nem is tudtak) pontokat adott, mint ahhoz a kapcsolohoz, amely aramtes
Iormajaban a bntetest osztogatta. A jutalmazo valaszok (pozitiv megersites) szama atlagosan 1037,7 volt a
huszont perces szakaszra; ugyanerre a periodusra a bntet valaszok szama 558,9. Kezdetben termeszetesen
nagyjabol egyIorma szamban adtak a kiserleti alanyok jutalmazo es bntet valaszokat, de mar a masodik
perctl kezdve egeszen tisztan kiveheten hajlottak arra, hogy pozitiv megersiteseket adjanak.
Vizsgaljuk meg az egyttmkdesi paradigma alapjan, hogyan is viselkedik ebben a kiserletben a kiserleti
szemely. Vegig, a kiserlet egesz tartama alatt, a kiserleti alanynak mindssze ket lehetseges valaszadasi
lehetsege van: vagy a bal oldali, vagy a jobb oldali kapcsolot nyomhatja le. Tekintve, hogy mindket kiserleti
szemely tetszleges valaszt adhat, els egyttes valaszuk veletlenszeren alakul. Semank alapjan negy
klnbz eset lehetseges. (Ab Aj: A a bal oldali vagy jobb oldali kapcsolot nyomja le; Bb Bj : B a bal oldali
vagy jobb oldali kapcsolot nyomja le; A A : A pontot vagy aramtest kap; B - B : B pontot vagy
aramtest kap. A nyilak jelentese: 'okozza, 'kivaltja.)
A lenyomja a bal oldali kapcsolot (AB) A pontot kap (A)
1. &
B lenyomja a jobb oldali kapcsolot (Bj) B pontot kap (B)
A lenyomja a bal oldali kapcsolot (AB) A aramtest kap
(A-)
2. &
B lenyomja a bal oldali kapcsolot (BB) B pontot kap (B)
A lenyomja a jobb oldali kapcsolot (Aj) A pontot kap (A)
3. &
EGYTTMKDS MINIMLIS
TRSAS HELYZETBEN
58
B lenyomja a bal oldali kapcsolot (Bj) B aramtest kap
(B-)
A lenyomja a jobb oldali kapcsolot (Aj) A aramtest kap
(A-)
4. &
B lenyomja a bal oldali kapcsolot (BB) B aramtest kap
(B-)
1. tblzat - -
Kelley, Thibaut, RadloII es Mundy (1962) a valamivel korabban Thibaut es Kelley (1959) altal kidolgozott
interperszonalis viselkedes rendkivl erdekes elmeletere tamaszkodva a kvetkezkeppen elemeztek a helyzetet.
Induljunk ki abbol a hipotezisbl, hogy a kiserleti egyed arra valo hajlandosaga, hogy a korabbival azonos
modon valaszoljon, n, ha valaszat kveten jutalmat (pontot) kap, es cskken, ha bntetest (aramtest) kap. E
hipotezis alapjan a 2. szamu semarendszerben Ieltntetett valasztipusokra lehetnk Ielkeszlve.
Ebben a rendszerben, ha A is, B is jutalmazo valasszal inditanak (1. eset), az egyttmkdesi helyzet minden
valoszinseg szerint a kiserlet hatralev reszeben is megmarad. Ha az indulasnal az egyik Iel jutalmaz, de a
masik Iel ezzel egy idben bntet valaszt ad (2. es 3.), az egyttmkdesi viselkedes nem jhet letre a
harmadik egyttes valasznal korabban. Amikor pedig mindket Iel bntetessel kezd (4. eset), az egyttmkdes
csak a masodik valaszt kveten alakulhat ki.
Jollehet a Ienti sema Ieltetelezi, hogy a 'pont azonos valasz; aramtes ellenkez valasz szabalya kivetel
nelkl ervenyesl, a valosagban termeszetesen leteznek egyeni valtozatok is; az elz elemzes alapjan megis
arra kvetkeztethetnk, hogy az egyttmkdesi viselkedes viszonylag hamar kialakul. Sidowski, WyckoII es
Tabory kiserletei (1956) alatamasztjak ezeket az elkepzeleseket. A 4. abra azt mutatja, hogy a Ielek kztt az
egyttmkdes nehany perc alatt is kialakulhat.
EGYTTMKDS MINIMLIS
TRSAS HELYZETBEN
59
3. bra - A s B egymst kvet vlaszegyttesei
EGYTTMKDS MINIMLIS
TRSAS HELYZETBEN
60
4. bra - Az egyttmukdsi viselkeds megjelense olyan esetekben, amikor nincs
kommunikci (Sidowski, Wickoff s Tabory - 1956 - nyomn)
Mindazonaltal az egyttmkdesi Iolyamat hatekonysaga nem erte el azt a legmagasabb szintet, amelyet
elerhetett volna. A ket kiserleti alany meg a kiserlet vege Iele is szaz esetbl atlagosan harmincban bntette
egymast. Nem ketseges, hogy az egyttmkdesi Iolyamat hatekonysaga, kieplesenek gyorsasaga annak
Iggvenye, mennyire vannak tisztaban a kiserleti alanyok azzal, hogy megersiteseket kivalto valaszaikban
egymastol klcsnsen Iggenek, illetleg azzal, hogy a kommunikacio lehetsege kepesse teszi ket
valaszegytteseik koordinalasara.
Bizonyos helyzetekben az egyeneknek, jollehet megersiteseikben klcsnsen Iggenek egymastol, valojaban
nagyon keves eselyk van arra, hogy egyttmkdhessenek. Kepzeljnk el egy Sidowski, WyckoII es Tabory
kiserletenek megIelel kiserleti helyzetet, ahol azonban a kiserleti alanyok mindegyike csak meghatarozott
pillanatokban valaszolhat igy 'egyszerre adott valaszok helyett ebben a kiserletben 'Ielvaltva adott
valaszokkal allunk szemben. Egy adott pillanatban A-nak valasztania kell a ket kapcsolo kztt, es az egyiket
lenyomnia; egy kvetkez, kesbbi idpontban B-nek kell a lehetseges ket valasz kzl az egyikkel reagalnia;
egy harmadik szakaszban megint A valaszol, es igy tovabb. A valaszok egymasba lancolodasanak lehetseges
valtozatait kln abran mutatjuk be.
A valaszsorozatoknak negy lehetseges tipusaban az egyttmkdesi viselkedes vagy mar az els szakaszban
letrejn, s a tovabbiakban vegig megmarad (1. tipus), vagy sohasem alakul ki (2., 3. es 4. tipus). (A 'soha
kiIejezes termeszetesen csak akkor lenne jogosult, ha a 'pont azonos valasz; aramtes ellenkez valasz
szabaly kvetkezetes szigorral ervenyeslne. A gyakorlatban termeszetesen szamolnunk kell a kivetelekkel is.)
Hogy ennek a hipotezisnek a helyesseget ellenrizzek, Kelley, Thibaut, RadloII es Mundy (1962) Sidowski,
WyckoII es Tabory az elzekben mar ismertetett kiserletere ersen emlekeztet kiserletet vegeztek. A kiserleti
alanyok negy csoportjabol kett az eredeti kiserlettel megegyez Ieltetelek kztt hajtotta vegre Ieladatat, a
masik ket csoportnal viszont kzltek, hogy a kiserletben egy masik szemely is reszt vesz, s azt is elarultak a
EGYTTMKDS MINIMLIS
TRSAS HELYZETBEN
61
kiserleti alanyoknak, hogyan Igg pontszamuk a masik szemely valaszatol.
5. bra - Egymst kvet vlaszolsi idszakok
Az els ket csoportbol az egyikben a kiserleti parok egymassal egy idben, egyszerre valaszoltak, a masik
csoportban viszont csak Ielvaltva valaszolgathattak egymasnak a parok tagjai. Ugyanigy klnbztt egymastol
a masodik ket csoport is. A knnyebbseg kedveert klnbztessk meg csoportjainkat az alabbi nevekkel:
egytt valaszolo beavatatlan; egytt valaszolo beavatott; valtva valaszolo beavatatlan es valtva valaszolo
beavatott. A parok mindegyik csoportban tbb mint szaz kiserletet csinaltak vegig, mindig harminctt
egyhuzamban. Az abran Ieltntetett eredmenyek azt mutatjak, hogy az egytt valaszolo beavatatlanok
csoportjaban az egyttmkdesi valaszok szazalekaranya igen lassan ntt, es ha a vizsgalatot nem allitottak
volna le a 175. kiserletnel, az egyttmkdes merteke bizonyara meghaladta volna a Sidowsky, WyckoII es
Tabory kiserleteben kapott eredmenyeket. Az abrabol az is kitnik, hogy amikor a kiserleti szemelyek tudataban
voltak annak, hogy a kapott megersitesek szama teren kztk es partnerk kztt klcsns Iggsegi viszony
all Ienn (szaggatott grbe), az egyttmkdesi viselkedes magasabb szintet ert el, mint mikor a kiserleti alanyok
nem tudtak a partner letezeserl. Ez minden vizsgalat vagy kiserlet nelkl, pusztan 'megerzeses alapon is
belathato. Ezzel szemben nem megerzesen, hanem gondos elemzeseken alapulo elrejelzeseket igazolt az a teny,
hogy azok a kiserleti parok, akik egyszerre valaszoltak (res krk), lenyegesen hatarozottabb egyttmkdesi
viselkedesrl tettek tanusagot, mint a Ielvaltva valaszolo csoportok parjai (Iekete krk), Iggetlenl attol a
tenytl, hogy tudtak-e a partner letezeserl vagy sem. Teljes mertekben beigazolodott a kutatoknak az a
Ieltevese is, hogy a valtva valaszolo beavatatlanok csoportjaban egyttmkdesi viselkedes nem Iog kialakulni.
Ebben a csoportban a kiserleti alanyok a vizsgalat soran mindvegig egyIorma aranyban adtak tarsuknak
jutalmazo es bntet megersiteseket.
EGYTTMKDS MINIMLIS
TRSAS HELYZETBEN
62
6. bra - Beavatott s beavatatlan ksrleti szemlyek egyttmukdsi viselkedse egytt
s vltakozva adott vlaszok esetben (Kelley, Thibaur, Radloff s Mundy - 1962 -
nyomn)
4.3.1.2. VLASZTS AZ EGYTTMKDS S A VERSENGS
KZTT
Sidowski, WyckoII es Tabory kiserletei egyIell, Kelley, Thibaut, RadloII es Mundy kiserletei masIell az
egyttmkdesi viselkedes legegyszerbb esetet vizsgaltak. A kiserleti alanyok valaszai mindket kiserletben a
masik szemelyre vonatkozo megersiteseket hataroztak meg, a kiserleti alanyok az ket magukat er
megersiteseket nem szabalyozhattak, nem beIolyasolhattak. A mindennapi elet egyttmkdesi helyzeteiben
azonban az egyttmkdes es a verseny, Ieltetelezesnk szerint, olyan valaszokat valt ki az erintett
szemelyekbl, amelyeknek nemcsak a partnerre, de magara a valaszadora is van megersit hatasuk. Ilyen
alapon akkor beszelnk egyttmkdesrl, ha A cselekedete egyarant hasznos A-nak is, B-nek is, es B
cselekedete is ugyanigy, mindkettejk szamara hasznos. Versenynek pedig azt a helyzetet tekintjk, amikor A
cselekedete A-nak hasznara, B-nek pedig karara van, es Iorditva, B cselekedete csak B-nek hajt hasznot, A-nak
karara van. Ha A valaszai ugyanazt a megersitest eredmenyezik A es B szamara egyarant, s ugyanez a helyzet B
valaszainal is, egyttmkdesi helyzet Iog kialakulni, mert mindket egyennek egyIorman erdeke a pozitiv
megersitessel jaro valaszt valasztani. Ha Miller, Banks es Ogawa az elz Iejezetben tanulmanyozott
VLASZTS AZ
EGYTTMKDS S A
63
vizsgalatat egy ilyen szempontu elemzes nyelvere Iorditjuk le, azt mondhatjuk, mindegyik majom ket lehetseg
kzl valaszthatott: valaszol vagy nem valaszol. Az ingert (IenyIorras) eszlel kiserleti egyed 'valaszthatott:
valaszol-e a klvilag Iele is megnyilvanulo Iormaban az ingerre s ily modon tudatja partnerevel annak
jelentkezeset vagy nem. MasIell, a mozgathato kart kezel majom is valaszthatott: elmozdithatta a kart, vagy
ha ugy akarta, nem mozditotta el. De mindket allatnak erdekeben allt, hogy pozitiv valaszt adjon. Az egyik allat
szamara mutatkozo elny ugyanugy elnyt jelentett a masik szamara is (mindketten elkerltek az aramtest), az
egyiket er kellemetlenseg egytt jart a masikat er kellemetlenseggel. A Miller, Banks es Ogawa kiserleteiben
elallo helyzetet a kvetkezkeppen abrazolhatjuk (2. tablazat):
A valaszai B valaszai
Elmozdit Nem mozdit el Jelez Nem jelez
Az A-t er
megersites

A B-t er
megersites

2. tblzat - -
Hogy elkerljek az aramtest, a majmoknak a megIelel valaszt kellett valasztaniuk es valas:aikat ss:e kellett
hangolniuk. Az aramtest csak akkor kerlhettek el, ha A kell idben mozgatta el a kart (a Ieny megjeleneset
kvet hat masodpercen bell), es A csak akkor valaszolhatott kell idben, ha B jelezte neki az inger
megjeleneset. Teljesen nyilvanvalo, hogy ha A par masodpercenkent rendszeresen mozgatta a kart, elkerlte az
aramtest, es ezzel B-t is megszabaditotta az aramtestl; de ilyesmi csak mer veletlensegbl Iordult el. Ilyen
esetben A-nak nem volt szksege B kzremkdesere, akibl igy A 'elskdje lett.
ElIordulhat, hogy a valaszok sszehangolasara Iorditott erIeszites akadalyozza vagy keslelteti az
egyttmkdest. Nem beszelve arrol, hogy a resztvevk egyike megprobalhat 'egyeni strategiat kvetni, akar
partnerenek rovasara is. ElIordulhat, hogy mindket Iel szamara kedvez kimenetel strategia egeszeben
kevesebb hasznot hajtonak bizonyuljon, mint egy, az egyik szamara kedvezbb, a masik szamara kevesbe
kedvez (st akar karos, artalmas) strategia. A 2. tablazaton lathato, hogy A es B egyarant ket valaszlehetseg
kztt valaszthat: legyen a ket lehetseg mondjuk Bal es Jobb. Mindket resztvev (A es B) nyereseget
(centekben) a valaszok kztti kapcsolat hatarozza meg. A tablazat egyes cellaiban az els szam A, a masodik
szam B nyereseget jelli. Ha A valasza: 'Bal vagy 3, vagy 5 centet nyer. Ha 'Jobb-ot valasztja, nem nyer
semmit vagy csak egy centet aszerint, hogy B melyik lehetseget valasztotta. A 3 centet nyer, ha 'Bal-t valaszt,
amikor B is 'Bal-t valasztott; de 5 centet nyer, ha akkor valaszt 'Bal-t, amikor B 'Jobb-ot. Hasonlokeppen,
ha B 'Bal-t valaszt, aszerint nyer 3 vagy 5 centet, hogy A 'Bal-t vagy 'Jobb-ot valasztott; ha viszont
'Jobb-ot valasztott megint csak A valasza szerint , semmit sem vagy csak 1 centet nyer.
B valaszai
bal jobb
A
valaszai
bal 3 c,
3 c
5 c, 0 c
VLASZTS AZ
EGYTTMKDS S A
64
jobb 0 c,
5 c
1 c, 1 c
3. tblzat - -
A szamara a legjobb strategia nyilvan az, hogy 'Bal-t valasszon. Nyeresege igy legross:abb esetben is 3 cent.
Ha 'Jobb-ot valaszt, legfobb esetben is csak 1 centet nyer. B reszerl hasonlo megIontolasbol szinten a
'Bal az idealis valasztas. Nem ketseges, hogy egy, a 2. tablanak megIelel helyzetben vegl is mindketten a
'Bal-t Iogjak valasztani.
Tekintsk most a 3. tablazatot. Ha 'Bal-t valasztja A, vagy 3 centet nyer, vagy semmit. Ha 'Jobb-ot valasztja,
5 centet vagy 1 centet nyerhet. A masodik megoldas nyilvanvaloan elnysebb. Mi a helyzet B-nel? Ha 'Bal-t
valasztja, 3 centet nyer vagy semmit sem. Ezzel szemben 5 vagy 1 centet nyerhet, ha 'Jobb-ot valasztja. Tehat
B szamara is 'Jobb a megIelel strategia. De ha A is, B is 'Jobb-ot valasztja, csak 1-1 centet nyerhetnek. Ha
mindketten 'Bal-t valasztjak, ennek haromszorosat nyerhetik. Ha A-nak es B-nek egymast kveten tbb izben
is valasztaniuk kell, es a jutalmazasi struktura nem valtozik, hosszu tavon az bizonyul elnysebbnek, ha 'Bal-t
valasztjak. Ha a Ielek szamara valasztasaik egyeztetese elnnyel jar, mindegyikknek le kell mondania a
kzvetlen, nagyobb sszeg, de bizonytalan nyeresegrl, egy alacsonyabb sszeg nyereseget biztosito, de
biztosabbnak latszo taktika kedveert. A ket partnernek egyarant le kell kzdenie magaban az nz inditekok
kiserteset.
B valaszai
bal jobb
A
valaszai
bal 3 c, 3
c
0 c, 5 c
jobb 5 c, 0
c
1 c, 1 c
4. tblzat - -
Jo nehany kiserlet eplt ezzel megegyez tipusu helyzetekre peldaul Scodel, Minas, Ratosh es Lipetz
vizsgalata is (1959). Egy ilyen jellemz kiserletben ket kiserleti alannyal kzlik, hogy a kiserletben valo
reszvetellel 'penzt lehet keresni. Kln Ilkekbe helyezik ket, de tudnak egymasrol. Az asztalon, amely ele
ltetik ket, ket gomb van, ezek segitsegevel jelezhetik valasztasaikat. Ket villanyeg pedig a masik szemely
valaszairol tajekoztat. Reszletesen elmagyarazzak nekik, hogy mekkorak a tetek, s hogy a partner, valamint a
sajat valasztasatol Iggen melyik esetben ki mennyit nyerhet. A valasztasokat ezek utan huzamosabb ideig,
Iolyamatosan teszik. Gondosan gyelnek arra, hogy a Ieladatnak ne legyen 'jatek jellege; a kiserletvezet
gondosan kerli az olyan szavakat, mint 'jatek, 'nyerni, 'vesziteni, nehogy akaratlanul is egyttmkdesi
vagy versenyhelyzetet teremtsen a kiserleti szemelyek kztt. Egvttmkdes felleg az a valasztas, amelybl a
partnernek is haszna van, hosszu tavon kisebb nyereseget biztosit, s az egyeni erdekek bizonyos merv
Ielaldozasaval jar (peldaul a 3. tablazatnal 'Bal). Nem egvttmkdes felleg az a valasztas, amely magasabb
pillanatnyi nyereseg eleresere trekszik, meg a masik Ielnek okozott esetleges kar aran is (peldaul a 3.
VLASZTS AZ
EGYTTMKDS S A
65
tablazatnal 'Jobb).
Az ilyen tipusu kiserletekben az egyttmkdes jelleg valaszok aranya ritkan haladja meg az 50-ot, meg
akkor sem, ha az adott jutalmazasi rendszer egyttmkdes eseteben nagy pillanatnyi nyeresegeket helyez
kilatasba. A 4. tablazaton Ieltntettnk nehanyat Minas, Scodel, Marlowe es Rawson (1960) kiserleteiben
alkalmazott nyeresegtabellak kzl.
A legalacsonyabb egyttmkdesi szazalekarannyal a II. helyzetnel talalkozunk. Ebben a helyzetben a nem
egyttmkd valasztasok lehetseges nyeresege (5 c 1 c) / 2 eppen ketszerese volt az egyttmkd
valaszokkal megszerezhet nyeresegnek (3 c 0 c) / 2. Amikor a nem egyttmkd valaszokra kapott
nyereseg csak 33-kal volt nagyobb, mint az egyttmkdessel elerhet nyereseg mint peldaul az I.
helyzetben , az egyttmkdesre valo hajlandosag csupan elhanyagolhatoan kis mertekben ntt. Meg amikor
az egyttmkdessel elerhet azonnali nyereseg nagyobb volt, mint az egyttmkdes nelkl kzvetlenl
nyerhet sszeg (3., 4., 5., 6. helyzet), sem volt valami latvanyos az egyttmkdes Ioka. A 4. helyzetben
peldaul az a szemely, aki 'Bal-t valasztott,
Az egyttmkdesi valaszok aranya a klnbz nyeresegelosztasi helyzetekben (Minas, Scodel, Marlowe es
Rawson 1960 nyoman):
B valaszai
bal jobb
A
valaszai
bal 8 c, 8
c
1 c, 10 c
jobb 10 c, 1
c
2 c, 2 c
5. tblzat - 1. helyzet
Egyttmkdesi viselkedes: 38
B valaszai
bal jobb
A
valaszai
bal 3 c, 3
c
0 c, 5 c
jobb 5 c, 0
c
1 c, 1 c
6. tblzat - 2. helyzet
Egyttmkdesi viselkedes: 36
VLASZTS AZ
EGYTTMKDS S A
66
B valaszai
bal jobb
A
valaszai
bal 6 c, 6
c
4 c, 7 c
jobb 7 c, 4
c
1 c, 1 c
7. tblzat - 3. helyzet
Egyttmkdesi viselkedes: 50
B valaszai
bal jobb
A
valaszai
bal 6 c, 6
c
4 c, 7 c
jobb 7 c, 4
c
3 c, 3 c
8. tblzat - 4. helyzet
Egyttmkdesi viselkedes: 53
B valaszai
bal jobb
A
valaszai
bal 3 c, 3
c
1 c, 3 c
jobb 3 c, 1
c
0 c, 0 c
9. tblzat - 5. helyzet
Egyttmkdesi viselkedes: 48
B valaszai
VLASZTS AZ
EGYTTMKDS S A
67
bal jobb
A
valaszai
bal 4 c, 4
c
1 c, 3 c
jobb 3 c, 1
c
0 c, 0 c
10. tblzat - 6. helyzet
Egyttmkdesi viselkedes: 53
6 centet vagy 4 centet nyerhetett. 'Jobb-ot valasztva 7 centet lehetett nyerni (vagyis 1 centtel tbbet, mint 'Bal
maximumerteke), de a valasztas eredmenye 3 cent veszteseg is lehetett. Ilyen Ieltetelek kztt, akar rvid, akar
hosszu tavra spekulalva, mindenkeppen az egyttmkdes allt volna a partnerek erdekeben. Megis, a 4.
helyzetben a kiserleti szemelyek atlagosan az eseteknek csak 53-aban adtak egyttmkd jelleg valaszokat.
Ugy tnik, az, hogy a masiknal tbbet nyerjenek (vagy kevesebbet veszitsenek), lenyegesen jobban erdekelte
ket, mint az a teny, hogy egyaltalan penzt nyerhetnek a dolgon es mennyit. Megjegyzend az is, hogy a kiserlet
els szakaszaban kevesebb egyttmkd valaszt lehetett megIigyelni, mint a masodikban.
Miert nem talalkozunk az ilyen kiserleti helyzetekben ersebb egyttmkdesi hajlandosaggal? Fgg-e az
egyttmkdes attol, hogy mennyire bizunk meg a masikban? Az 5. tablazat altal illusztralt esetben
megtrtenhet, hogy B az egyttmkdes mellett dnt; rendszeresen 'Bal-t valaszt, s ezzel lehetve teszi, hogy
A valahanyszor is 'Bal-t valaszt 1000 dollar nyereseghez jusson. De megtrtenhet, hogy A idnkent
'Jobb-ot valaszt. Ez szamara tizszeres nyereseget biztosit, s ugyanakkor B-nek 10 000 dollar veszteseget jelent.
Ahhoz, hogy B raszanja magat arra, hogy mindig 'Bal-t valasszon, Ieltetlenl szkseges, hogy biztos legyen
abban, hogy A is hasonlokeppen Iog cselekedni. De mi trtenik a valosagban? Egy, a 2. helyzet
nyeresegtabellaira epl kiserletben Minas, Scodel, Marlowe es Rawson (1960) egy Iiktiv B valaszait
szimulaltak. Meg akkor is, amikor a kiserleti alanyok abban a hiszemben voltak, hogy partnerk 100-osan
egyttmkdik, k maguk csak az esetek 38-aban mkdtek egytt! Bixenstine, Potash es Wilson (1963)
szinten a 2. helyzetet veve alapul olyan B-valaszokat szimulaltak, ahol az egyttmkd valaszok aranya 83,
illetve 17 volt. A kiserleti alanyok reszerl az egyttmkdes csak 33, illetve 40-os volt.
B valaszai
bal jobb
A valaszai bal 1 000 dollar 1
000 dollar
10 000 dollar 10
000 dollar
jobb 10 000 dollar 10
000 dollar
10 000 dollar 10
000 dollar
11. tblzat - -
Mindazonaltal Bixenstine es Wilson (1963) megIigyeltek azt, hogy amikor a 'partner szimulalt valaszai
VLASZTS AZ
EGYTTMKDS S A
68
megvaltoztak, ezt a kiserleti alanyok reszerl az egyttmkdesi valaszok aranyanak megvaltozasa kiserte. Az
elzvel megegyez kiserleti helyzetben az alanyok szimulalt partnerrel dolgoztak egytt. A 200 valasztasbol
allo kiserlet az egyik csoport szamara a kvetkez szakaszokra oszlott (a Ielsorolas sorrendjeben): 40 esetben a
szimulalt partner egyttmkdesenek aranya 95 volt, 20 esetben ez az arany 50; 80 esetben 5; 20 esetben
megint 50 es vegl 40 esetben megint 95 volt. A masik csoportnal az aranyok nagysaga Iorditott volt. Itt 40
esetben Iordult el, hogy a szimulalt partner csak 5-ban mkdtt egytt stb. A 15. abra eredmenyei azt
mutatjak, hogy amikor a szimulalt partner egyttmkdesenek merteke ntt, a kiserleti alany reszerl is ntt az
egyttmkd valaszok szama. Ennek ellenere, meg amikor a szimulalt valaszok 95-a egyttmkd jelleg
volt, a kiserleti alanyok a maguk reszerl akkor is csak legIeljebb 50-ban adtak egyttmkd valaszokat.
Rgtn megertjk, mi az oka az egyttmkdes hianyanak, ha szemgyre vesszk azt a nyeresegtabellat,
amelyet kiserleteiben Bixenstine alkalmazott (7. tablazat). Azt tapasztaljuk, hogy ha B (a szimulalt partner) egy
100 valasztasbol allo sorozatban 83 esetben valaszt 'Bal-t, akkor A 2,49 dollart (833 c170 c) nyerhet, ha
maga mindig 'Bal-t valaszt. Ezzel szemben 4,32 dollart nyerhet (835 c171 c), ha mindig 'Jobb-ot valaszt.
Igy A-nak ha tudja azt, hogy B az esetek tulnyomo tbbsegeben 'Bal-t Iog valasztani az erdeke azt kivanja,
hogy ne mkdjek egytt B-vel. Ha B szimulalt valaszai az esetek 83-aban nem egyttmkd jellegek, A
1,68 dollart nyer, ha mind a szaz esetben 'Jobb-ot valaszt; 'Bal-lal viszont csak 0,51 dollart nyerne. Tehat itt
is az all erdekeben, hogy ne mkdjek egytt. Ha a szimulalt partner az esetek 83-aban egyttmkdik, es A
kvetkezetesen nem mkdik egytt, azt tapasztalja, hogy B csak 0,17 dollart nyer, mig 4,32 dollart.
Bixenstine, Potash es Wilson kiserletei (1963) azt mutatjak, hogy a masik Iel erdekei szemmel lathatolag nem
erdeklik klnsebben a kiserleti alanyt.
A mindennapi eletben a verseny- vagy egyttmkdes jelleg viszonylatokat a tbbsegkben konvenciok
uraljak, nagymertekben intezmenyesitettek es megtervezettek. Csak nagy ritkan nyilik lehetsegnk valasztani
az egyttmkdes es a versenges kztt. Aki egy sportcsapatba belep, az vagy ugy jatszik, hogy az a csapat
erdekeit szolgalja, vagy nem jatszik. Amikor egy hegeds bekerl egy zenekarba, kezdetben megprobalhat
vetelkedni, hogy elnyerje a helyet, de amint az eldlt, el kell Iogadnia a hatarozatot es ala kell vetnie magat
annak, amit tle kivannak. Igen ritka, hogy ket verseng intezmeny csak azert egyesljn, hogy
egyttmkdhessenek.
VLASZTS AZ
EGYTTMKDS S A
69
7. bra - Ksrlet - tmbk Az egyttmukds jellegu vlasztsok arnynak alakulsa
a partner egyttmukdsi attitudjnek fggvnyben. A grbk mellett feltntetett
szmok a szimullt partner ltal adott egyttmukds jellegu vlasztsok szzalkt
adjk meg (Bixenstine s Wilson - 1963 - nyomn
B valaszai
bal jobb
A
valaszai
bal 3 c, 3
c
0 c, 5 c
jobb 5 c, 0
c
1 c, 1 c
12. tblzat - -
KONFLIKTUS, VERSENGS S
KVETKEZMNYEIK
70
4.3.1.3. KONFLIKTUS, VERSENGS S KVETKEZMNYEIK
Az els resz bevezeteseben azt mondottuk, hogy az egyeneket egymassal szembeallito konIliktus
tulajdonkeppen a versenynek egy sajatos tipusa. Hogy e sajatossag mibenletere, termeszetere Ienyt deritsenek,
Warren es Maroney (1958) hat honapon keresztl tanulmanyoztak harom csoport rhesusmajmot. Mindegyik
csoport harom himbl es harom nstenybl allt. Mindharom csoportban minden egyes majmot a csoport sszes
tbbi majmaval rendre parba allitottak, es olyan helyzetet teremtettek, amelyben a ket majomnak meg kellett
kzdeni egymassal az elelemert. A kiserletvezet a ketrecbe ahol ket majom tartozkodott annyi elelmet tett
be, amennyi eppen csak egy allat szamara volt elegend, es megIigyelte, melyik allatnak sikerlt azt
megkaparintania. A kiserletvezet minden egyes kiserlet alkalmaval megIigyelte a majmok altalanos aktivacios
szintjet, egymassal szemben tanusitott agresszivitasukat, s azt az idt, ami az egyes allatoknak a taplalek
megkaparintasahoz kellett. A 16. abran az elelemert valo kzdelemben az egyes majmok altal a hat, havonta
megismetelt kiserletsorozat soran elert sikerek atlagos szazalekaranyat latjuk Ieltntetve. (Az egyszerseg
kedveert csak az egyik csoport teljesitmenyeit kzljk.) A grbe pontjai egy adott allat altal atlagosan elert
sikereket az sszes tbbi majommal Iolytatott vetelkedesek szazalekaban adjak meg. Az abrarol azt olvashatjuk
le, hogy azok az allatok, amelyek mar az els kiserletnel is jo eredmennyel kerltek ki a kzdelembl (peldaul 4.
es 18.), a kesbbiekben meg eredmenyesebbnek bizonyultak; ezzel szemben azok a majmok, amelyek az els
kiserletnel porul jartak, a kesbbiekben csak meg rosszabbul szerepeltek (peldaul 12. es 14.). Maskent szolva:
kialakult egy hatarozott uralmi hierarchia, amelynek stabilitasa igen ersnek mutatkozott.
8. bra - A sikeres eredmnyek szzalkarnya hat rhesusmajom tpllkrt folytatott
KONFLIKTUS, VERSENGS S
KVETKEZMNYEIK
71
kzdelmben (Warren s Maroney - 1958 - nyomn)
Milyen tenyezknek tudhato be az, hogy adott allat hol helyezkedik el ebben a hierarchiaban? Warren es
Maroney szerint ez nem mutatott sszeIggest a majomnak sem nemevel, sem testsulyaval, sem altalanos
aktivacios szintjevel. Az allatnak az uralmi hierarchiaban elIoglalt helyzetevel a legszorosabb sszeIggest
mutato tenyez a kiserletek legelejen tanusitott agresszivitasanak merteke volt. A 7. tablazat adatai (ezek
ugyanarra a csoportra vonatkoznak, amelynek eredmenyeit a 16. abran mar Ieltntettk) jol mutatjak az allat
agresszivitasa es uralmi helyzete kztti szoros sszeIggest. A kezdeti agreszszivitas es az uralmi helyzet
kztt a korrelacio a harom csoportra egyttesen merve 0,77 volt. Vilagosan kiderl az adatokbol meg az is,
hogy az allatok tizedannyi agresszivitast tanusitottak az utolso kiserletsorozat alkalmaval, mint az els
kiserleteknel.
Terjnk vissza a minket Ioglalkoztato problemahoz. Velemenynk szerint a konIliktus es a verseny kztti
klnbseg megIelel a most leirt kiserletben a kialakulo uralmi hierarchia kezdeti es beIejez szakasza kztti
klnbsegeknek. Megjegyzend, hogy a megersiteses klcsns Iggseg szempontjabol nezve a kezdeti es a
beIejez szakasz kztt semmi klnbseg nincs.
Agressziv viselkedesi megnyilvanulasok az els es az utolso kiserletsorozat alkalmaval (Warren es Maroney
1958 nyoman):
Allat
sorszama
Neme Els kiserletsorozat Utolso kiserletsorozat
harapott
vagy ttt
haraptak
vagy tttek
harapott
vagy ttt
haraptak
vagy tttek
4 nsteny 6 10 3 0
9 nsteny 10 22 3 1
12 nsteny 0 10 0 1
13 him 21 11 elpusztult
14 him 2 67 0 3
18 him 82 1 2 3
13. tblzat - -
Ha a 18. sorszamu allat megszerzi a szlt, a 12. nem szerezheti meg, s ez a kiserletsorozat vegen eppugy igaz
lesz, mint a legels kiserletnel. Az instrumentalis viselkedesben (instrumental behavior) viszont amely az
elelemprivilegiumok teren elsbbsegi sorrendeket alakit ki az egyes allatok kztt van klnbseg. A ket
szakasz kztt lenyegileg az a klnbseg, hogy a kezdeti szakaszban gyakorlatilag tetszleges, korlatlan
szabadsaggal valasztott eszkzkkel es modszerekkel szerezhetik meg a taplalekot; a beIejez szakaszban az
elelemert Iolytatott kzdelem mar konvenciokho: iga:odik, mintha a taplalekkal szemben a majmok kztt
KONFLIKTUS, VERSENGS S
KVETKEZMNYEIK
72
elsbbsegi sorrendek leteznenek, amelyek athagasa tilos, vagyis: amelyek mellett tilos az agresszioval trten
taplalekszerzes. Azt mondhatjuk tehat: konIliktus az a versenyhelyzet, amelyben hianyoznak az instrumentalis
viselkedest ellenrz konvenciok. Az Egyeslt Allamokban a Iaji kerdes okozta valsag konIliktus, ahol a Iaji
versenyt hajdan a gazdasagi, tarsadalmi, politikai szint privilegiumok teren ellenrz konvenciok Iokozatosan
elervenytelenedtek. A konIliktus remelhetleg megoldodik majd azon a napon, amelyen a trvenyek a
konvenciok utjan trten ellenrzesnek olyan uj rendszeret Iogjak kialakitani, amely kepes lesz igazsagosan
iranyitani a versenyt.
Az egyenek kztti vagy csoportkzi konIliktusnak ez a meghatarozasa nemcsak a konIliktusok okainak
megismeresere sztnz, hanem arra is, hogy megprobaljuk a konIliktusokat versennye atalakitani. Azoknak a
kerdeseknek, amelyeket ezzel kapcsolatban Ieltehetnk, I celjuk, hogy reszint a konIliktusok kialakulasi
Ielteteleinek, reszint a megoldasukra alkalmas eszkzknek a IelIedezesehez vezessenek el minket. Milyen
Ieltetelek kztt alakulhat ki olyan szabalyegyttes, amely a konIliktusosan egymassal szemben allo Ielek
instrumentalis viselkedeset szabalyozni kepes? Milyen Ieltetelek kztt megy vegbe leggyorsabban e
szabalyegyttes kialakulasa? Melyek azok a tenyezk, amelyek a konvenciok altal trten szabalyozasi rendszer
kialakulasa ellen hatnak? A konIliktusos instrumentalis viselkedes mely elemei Iogjak elsnek alavetni magukat
a konvenciok altal trten szabalyozasnak? Az ilyen kerdeseknek egy olyan vilagban, mint a mienk, amely
jelenleg ki se latszik a csoportkzi konIliktusokbol, igen nagy tarsadalmi hordereje van. Ha ugyanis a
napjainkban letez konIliktusok nem alakithatok at elbb-utobb intezmenyesitett versenyhelyzetekke, csak a
szemben allo Ielek Iizikai 'kikszblesehez vezethetnek.
Forditotta: LEDERER PAL
KONFLIKTUS, VERSENGS S
KVETKEZMNYEIK
73
74
5. fejezet - IV. RSZ AZ N S A
TRSADALOM
5.1.
5.1.1. BUDA BLA
5.1.2. A SZEREP FOGALMA A
SZOCILPSZICHOLGIBAN
Minden tudomany rendelkezik bizonyos alapIogalmakkal, amelyek segitsegevel megkzeliti es ertelmezi a
Ieladatkrebe tartozo jelensegcsoport lenyeges vonasait es sszeIggeseit. Az ilyen alapIogalmak jelentsege
nagy, ezekre eplnek a tudomanyos elmeletek, bellk kiindulva Iogalmazodnak meg az empirikus kutatasok
hipotezisei, es hozzajuk viszonyitva nyernek ertelmet a vizsgalatok eredmenyei. Ezek a Iogalmak rendszerint
nem hatarozhatok meg nehany mondatban, legIeljebb csak tajekoztato jelleggel, sajatos szemleletet hordoznak,
bonyolult tartalmuk van, amely nmagaban is tudomanyos problemat kepez es amely a tudomany Iejldesevel
parhuzamosan valtozik, gazdagodik. Ilyen alapIogalom a lelektanban peldaul a szemelyiseg, a tanulas, a
viselkedes, a jellem, az En stb. A modern episztemologia az ilyen kulcsIogalmakat elemz kategoriaknak
nevezi, mivel ezek vegzik a komplex valosag elsdleges Ielbontasat vizsgalhato es interpretalhato lenyegi
egysegekre, aspektusokra.
A szocialpszichologia targyanak es a rokon tudomanyokkal valo kapcsolatainak bonyolultsagat tkrzi elemz
kategoriainak sokretsege es sszetettsege is. A szocialpszichologiai alapIogalmak nagyobb elmeleti
melysegeket rejtenek, tbb szempontot es absztrakcios szintet kepviselnek, mint akar a pszichologia, akar a
szociologia kategoriai. Megertesk es elsajatitasuk eppen ezert nagyon nehez. Ezt a nehezseget csak nveli,
hogy a szocialpszichologia szakirodalmaban nem kap nyomatekot az alapIogalmak kategoria jellege, nem
tudatosodott elegge, hogy ezek nemcsak heurisztikus megjellesek, terminologiai ujdonsagok, hanem nallo
koncepciok, amelyek csak megIelel elmeleti tisztazas utan alkalmazhatok sikeresen. Lenyegeben az utobbi tiz
ev vivmanya, hogy a szocialpszichologusok Iigyelme jobban rairanyult az elemz kategoriakra. Nagy resze van
ebben a szerepIogalomnak is, amelynek klnleges nepszersege, kiIejezereje es egyben klnsen
problematikus termeszete ismetelten Ielvetette a vele valo Ioglalkozas szksegesseget. Ma mar hatalmas
kzlemenyanyag gylt ssze, amelynek kzeppontjaban a szerepIogalom es annak sokIele vetlete all. Mindazt,
amit a szocialpszichologiai elemz kategoriak altalanos jellegzetessegeirl tudunk, Ileg a szereppel kapcsolatos
vitakbol es deIinicios probalkozasokbol ismerjk meg. Ez indokolja, hogy a szerepIogalom tartalmanak es
jelentsegenek kerdeset megkisereljk sszeIoglalni.
A szerepIogalom vizsgalatat aktualissa teszi az is, hogy a szerep a modern szocialpszichologia kzponti
kategoriaja. Kis tulzassal allithatjuk, hogy a szerep minden mas szocialpszichologiai Iogalmat sszekt,
egyseges, sajatsagos szemleletbe von. Feltetelezesnk szerint a szerepIogalmon keresztl a szocialpszichologia
lenyege sokkal jobban erzekeltethet, mint a tarka experimentalis adatok bemutatasan es a biologiai alapoktol
elindulo szisztematikus targyalason at. Ezenkivl a szerep Iogalma az, amely a szocialpszichologiat egybeIzi a
szociologiaval es a kulturantropologiaval, ebben a Iogalomban gykerezik a szocialis tudomanyokban nemreg
Ielszinre kerl interdiszciplinaris trekves. A kvetkezkben megprobaljuk sszegezni a szerepIogalomra
vonatkozo mai ismereteket. Elssorban a modern szerepkepet igyeksznk bemutatni, a tulhaladott allaspontokat,
illetleg a szelsseges nezeteket csak ehhez viszonyitva, az idrendi sszeIggesekre valo tekintet nelkl
vesszk szemgyre. A rendkivl gazdag irodalombol csak a lenyeges munkakra hivatkozunk, a teljes irodalmi
75
panorama Ieldolgozasa monograIikus terjedelmet, st tbb ktetet igenyelne. A szerep irodalmabol nalunk ket
modern sszeIoglalo knyv erhet el: Gross, Mason es McEachern (1958), Rocheblave-Spenle (1962), ezekre
sokban tamaszkodunk.
A szerepIogalom tartalmanak es jelentsegenek megvilagitasara legcelszerbbnek latszik kiindulni abbol a
kznapi megIigyelesbl amely egyebkent minden szocialis tudomany egyik alapvet premisszaja is , hogy az
emberi viselkedesben rendszer es szabalyszerseg van. E rendszer es szabalyszerseg nelkl tarsadalmi
egytteles elkepzelhetetlen lenne. Ennek megismerese, elsajatitasa teszi lehetve, hogy a masik ember
magatartasat nagy vonalakban elre kiszamithassuk, es hogy elre megbecslhessk a varhato krnyezeti
reakciokat cselekveseinkre. Ez a viselkedesbeli regularitas, trvenyszersegeket sejtet globalis rend a
pszichologia Iennallasa ota tudomanyos problemat jelent. Ennek magyarazatara a pszichologia klnbz
elmeleteket es Iogalmakat Iejlesztett ki, amelyeknek kzs tulajdonsaga, hogy a viselkedes
szabalyszersegeinek okait az egyenen, az organizmuson bell jellik meg. Ilyenek a klnbz lelektani
tipologiak es karakterologiak (lasd Roback 1931), a szemelyisegelmeletek (lasd Lindzey es Hall 1957) vagy
sztnIelIogasok (peldaul lasd Bernard 1926). Mindezek az elmeletek klnbz kiindulopontokbol es
elIeltetelezesekkel alkalmasak arra, hogy a viselkedes szabalyszersegeinek egyes oldalait magyarazzak. Mar
koran nyilvanvalo volt a pszichologusok eltt, hogy e szabalyszersegek jelents resze egyenen kivli, kollektiv
tenyezkbl ered. Eppen ezert a problema szociologusok es szocialpszichologusok kztt is visszhangra talalt.
Mar a szazadIordulo szociologiajaban kiIejldtek erre 'social control nev alatt klnbz ertelmezesek
(modern megIogalmazasaikat lasd Bernard 1939, La Pierre 1954 es Shibutani 1961 knyveiben). Koran
kialakultak a tarsadalmi normak konIormitast biztosito hatasarol szolo elmeletek (F. H. Allport 1924, 1947;
Sorokin 19201921, 1947), az ertekelmeletek (peldaul F. H. Kluckhohn es Strodtbeck 1961); az intezmenyek es
tarsadalmi organizaciok beIolyasat meltato teoriak. Uj szempontokat adott a kerdeshez a kiscsoportkutatas
elterbe kerlese, a Iormalis es inIormalis csoportok (Brown 1954), a 'reIerence group (SheriI es SheriI 1956;
Merton 1957), a csoportkonszenzus (Newcomb 1959) es a csoportnormak (lasd Bonner 1959) jelentsegenek
Ielismerese. A kulturantropologia szemlelete, a kultura Iogalma ismet uj perspektivat jelentett a viselkedesbeli
szabalyszersegek megerteseben (C. Kluckhohn 1959; Ndel 1957; Stoetzel 1963).
Mind a lelektani, mind pedig a szociologiai koncepciok azonban csak kis reszleteit kepesek magyarazni a
szocialis viselkedesnek. Egy-egy vonast emelnek ki az emberi magatartas bonyolult szvevenyebl, mig a tbbi
rendszerint homalyba vesz. Egyik elmelet sem tud konkret emberi esemenyekre valodi tudomanyos
interpretaciot adni. Az emlitett teoriak egyttes, egyidej Ielhasznalasa pedig azert nem sikerlhet, mert ezek az
elmeletek es Iogalmak altalaban egymastol Iggetlenl jttek letre, egymassal nehezen kapcsolhatok ssze.
Klnsen az egyeni es kollektiv szintet kiIejez elmeletek sszeegyeztetese nehez, a jellem- es
szemelyisegteoriakkal peldaul nehezen Ier ssze a tarsadalmi struktura es a kultura determinalo erejet hirdet
szociologiai szemlelet, a csoportnormak es egyeb normativ, konIormitast biztosito tenyezk hatasa. Minden
valos, eletben elIordulo emberi jelensegben azonban egytt vesznek reszt a lelektan es a szociologia altal
vizsgalt Iaktorok, egybeIonodnak az egyeni es a szocialis aspektusok. Egyszer logikai elemzessel is
kimutathato, hogy az egyeni es a szocialis a valosagban elvalaszthatatlan, lenyegi egyseget kepez, jelenlegi
szetbontasuk csak ismereteink mai Iogyatekossaga miatt szkseges. Ez az egyseg tkrzdik az emberi
jelensegek tudati ateleseben is, a kznapi vagy mveszi Iormaban kzlt emberi valosag mindig egyttesen
tartalmazza az individualis es kollektiv eredetnek nevezhet sszeIggeseket. A lelektantol es a szociologiatol
is a laikus kzvelemeny ennek a komplex valosagnak ertelmezeset keri szamon, ennek megertesi igenye az
emlitett tudomanyok iranti popularis erdekldes I mozgatoereje. Egyik tudomany sem tudja ma meg ezt a
Ieladatot betlteni, az atomisztikus, szelektiv tudomanyos magyarazatok nem elegithetik ki a kitn regenyirok
plasztikus, rendkivl atIogo ember- es tarsadalomkepehez szokott kztudatot. Szociologiai teoriak emberi
jellegzetessegeiktl, lelektani elmeletek pedig kulturalis es szocialis ertelmktl Iosztjak meg a mindennapi
esemenyeket. Minel tudomanyosabb azaz az objektivitas es az empiria kvetelmenyeinek megIelelbb egy
elmelet, jelenleg meg annal szegenyesebb vaza csupan a valosag atelhet erstrukturajanak. AtIogo, a szocialis
es a pszichologiai szemleletet integralo, a kznapi gondolkodas nyelvere knnyen leIordithato elmeletek iranti
hatalmas igenynek ksznhet olyan Ieltudomanyos doktrinak nepszersege, mint a pszichoanalizis, vagy Erich
Fromm (1955), illetve D. Riesman (1953) szocialIilozoIiaja.
A SZEREP FOGALMA A
SZOCILPSZICHOLGIBAN
76
A szerep Iogalma volt az els olyan komplex tudomanyos elemz kategoria, amely egysegben Iejezte ki a
viselkedes szabalyszersegeit biztosito egyeni es szocialis tenyezket, es egyben igazi tudomanyos
megalapozottsaggal is bir. A Ientiekben Ielvazolt sokIele elmelet lete erthetve teszi, hogy ez a Iogalom
klnbz elmeletek Iell klnbz teoretikus sszeIggesekbe vonhato be. Innen ered, hogy a szerep
Iogalmi deIiniciojaban az egyes szerzk kztt nagy elteresek vannak. Ezek az elteresek Ielletes szemlel
szamara athidalhatatlan ellentetek benyomasat kelthetik, holott a valosagban egy bonyolult mag, egy tbbszint
szerepIelIogas kre rendezdtt variaciok csupan. A szerep Iogalma szksegszeren mas meghatarozast kap, ha
klnbz kiindulopontokbol deIinialunk es ha vizsgalodasaink Ieladatkret maskent jelljk ki. Nagy elnye a
Iogalomnak, hogy kzvetlenl kiIejezhetk segitsegevel azok az absztrakciok, amelyek a mindennapi
gondolkodas implicit, naiv viselkedeselmeleteben is relevansnak tnnek a magatartas iranyitasaban, peldaul a
nem, az eletkor, a Ioglalkozas, a csaladi pozicio stb. Mindezek lenyege kzs nevezre hozhato a szerep
Iogalmaban, es ezzel a szerepkategoria kzvetlenl hozzakapcsolhato az altalanos gondolkodashoz.
Raterve mar a szerepIogalom tartalmanak bemutatasara elre kell bocsatani nehany tudomanytrteneti
szempontot. Mint minden tudomanyos elmelet es Iogalom, a szerep Iogalma is hosszu Iejldesi Iolyamat soran
Iormalodott es kapta meg helyet mas koncepciok kztt. Mar a mult szazad vegenek pszichologiai es
szocialIilozoIiai irasaiban Ieltnnek a Iogalom krvonalai. (A trteneti adatok Rocheblave-Spenle |1962|
monograIiajaban reszletesen megtalalhatok.) Komoly nepszerseget a Iogalom akkor ert el, amikor a
szocialpszichologia Iigyelme jobban kiterjedt a szocialis klcsnhatas, az interakcio vizsgalatara. Az emberek
szocialis szituaciokban trten klcsns, egymas Iele iranyulo, egymashoz viszonyitott cselekvese kepezi azt
az elemi tenyt, amelynek kutatasabol a szocialpszichologianak el kell indulnia. Az interakcio els nagy
jelentseg elmeletet G. H. Mead (1934) alkotta meg. Mead azt posztulalta, hogy a szocialis cselekves
szabalyos leIolyasa csak ugy kepzelhet el, ha a cselekvest vegrehajto szemely bele tudja elni magat annak a
masik embernek a lelkivilagaba, aki Iele cselekvese iranyul. A cselekvnek ismernie kell, hogy a masik mit var
tle, mit tr meg. Sajat cselekveset tehat a masik ember Iell kell szemlelnie, bele kell kepzelnie magat annak a
'szerepebe. Mead egy adott szituacio szabalyszer viselkedeskomplexusait, amelyek egy szemely motivacioi
kre eplnek, amelyek sajatos celokat kvetnek es kollektiv normak es elvarasok altal meghatarozottak,
szerepeknek nevezte. Ez a megIogalmazas kepezi ma is a szerepIelIogas alapjat. Ezzel az interakcios elmelettel
es ezzel a szerepkeppel kerlt a szerepkategoria a tudomanyos erdekldes kzeppontjaba. Mead nezeteinek
kln jelentseget adott, hogy az En szerkezetet is sszeIggesbe hozta a szerepek eltanulasaval es
elsajatitasaval; erre a tetelere kesbb, mas kontextusban visszaternk. Mead tehat az interperszonalis viselkedes
es a szocialis szituacio Iell kzelitette meg a szerep Iogalmat, altalanossagban szemlelve ezt a viselkedest es ezt
a szituaciot. Kveti ma is legtbbszr ezen az altalanos szinten maradnak, es Ileg az interakcio leIolyasanak
es Iazisainak trvenyszersegeit kutatjak (Sarbin 1954; Shibutani 1961; Stryker 1962).
Mead teoriajabol erthet meg, hogy ez a viselkedeskomplexus miert kapta a szerep nevet. Egy interperszonalis
szituacio tetszets analogiaba hozhato ugyanis egy szinpadi jelenettel, ahol a szereplk interakcioja elirt, eleve
meghatarozott; a parbeszedek es az interakcio egyeb reszei megadott vegszavak szerint kvetik egymast.
Mindez pedig a nez Iele a spontaneitas latszatat kelti. Egy szerepl elirt viselkedese, reagalasi modja a szerep.
Mar most meg kell emliteni, hogy a szinpadi szerep Iogalma knnyen sszeteveszthet a tudomanyos
szerepIogalommal. Ez pedig azert kerlend, mert a szinpadi szereprl azonnal a tettetes, a 'megjatszas jut az
emberek eszebe, es igy knnyen az a benyomas alakulhat ki, hogy a szerep szoval megjellt viselkedesIormak
valodi, tudatosan jatszott szerepek. A kesbbi Iejtegetesekbl azonban kiderl majd, hogy a szerep Iogalma a
viselkedesre altalaban vonatkozik es elssorban vonatkozik, a spontan, melyen atelt, enazonosnak erzett
magatartasra.
Mead IelIogasanak lenyeges kibviteset jelentette Linton (1945) elmelete, aki a harmincas evek kzepetl
kezdden tbb kzlemenyben Iejtette ki a szerepre vonatkozo gondolatait. Linton hangsulyozta, hogy az
interperszonalis viselkedes nmagaban nem vonatkoztathato el, nem izolaltan, hanem meghatarozott tarsadalmi
es kulturalis erterben trtenik. Az interakcioban lev szemelyek sszetett tarsadalmi szerkezetben elnek,
amelynek Iunkciojat, normait a kultura rgziti. Az egyenek a sokret tarsadalmi strukturaban klnbz
poziciokat Ioglalnak el, Ieladatokat tltenek be. Egy adott poziciot Linton 'status-nak nevezett. Egy egyen
tbbIele status birtokosa lehet. Status kiIejezessel illethet a Ioglalkozas, a korcsoport, a nem, a hierarchiakon
A SZEREP FOGALMA A
SZOCILPSZICHOLGIBAN
77
belli helyzet, a csaladi es rokoni pozicio, az intezmenyeken es csoportosulasokon belli Iunkcio stb. Ezekben
kzs, hogy minden status kulturalisan meghatarozott lehetsegek es ktelezettsegek halozata. Ugyancsak
kulturalisan elirt, hogy a status birtokosa a statusaval kapcsolatos tipikus szituaciokban hogyan viselkedjen.
Egy statushoz tartozo viselkedesmod Linton szerint a szerep.
A szerepIogalom szempontjabol Linton elmeletenek lenyege, hogy bizonyos tarsadalmi es kulturalisan
determinalt poziciokhoz, helyzetekhez kollektiv viselkedesmintak vannak, amelyeknek megvalositasara a
poziciok betltinek trekednik kell, tbbe vagy kevesbe ktelez modon. Kiemeljk, mivel ez Lintonnal nem
Iejezdik ki vilagosan, hogy a szerep ilyen kulturalis es tarsadalmi vetletekben csak viselkedesminta, kollektiv
ideal, amely csak a Iontosabb normakat es kvetend ertekeket Ioglalja magaba; ennek aktualis megvalositasa
tag hatarok kztt mozog, eleg nagy variaciokat enged meg. Lathato, hogy ezen a ponton a szerepIogalom
kiegeszithet es szervesen egybekapcsolhato a szocialis strukturara es retegzdesre vonatkozo szociologiai
ismeretekkel (peldaul Parsons 1951; Barber, 1957), valamint a kulturantropologiai elmeletekkel. Egyszerbb
tarsadalmakban kevesebb es egyszerbb szerepmintak vannak, elter kulturaban elterek az egyes Ibb szerepek
elirasai. Elegge tisztaztak peldaul a korcsoportok es a nemek szerepviszonyait a nyugati kulturakban (Parsons
1942; Cottrell 1947), ezek egeszen masok primitiv nepeknel (M. Mead 1935, 1955). Bizonyos szerepmintak
biologiai Iunkciok kre csoportosulnak, ezek minden kulturaban megvannak, csak Iormajukban klnbznek
egymastol. Ilyen univerzalis szerep a mar emlitett nemi es korcsoportszerep, a csaladi szerepek stb. Minden
kulturaban jellemz modon meghatarozott peldaul a ntl, a kisgyermektl, az apacatol, a testvertl vagy az
alarendelttl elvarando viselkedes. Mas szerepek elssorban a Ioglalkozasi szerepek csak adott Iejlettseg
tarsadalomban vannak meg, munkasszerep peldaul csak ipari tarsadalomban kepzelhet el. Ezzel szemben a
varazslo szerepe primitiv nepeknel ervenyesl, csak bizonytalanul hasonlithato ssze a komplex tarsadalmak
orvos- vagy papszerepevel. Az univerzalis szerepek altalaban szinezik az sszes tbbi szerepelirast; a n
szerepe vagy a gyerek szerepe altalaban conditio sine qua nonja bizonyos mas szerepelirasok lehetsegenek
(peldaul az anyaszerep csak nnel lehet), es modositja az adott egyen tbbi szerepviselkedeset az aktualis
cselekves szintjen. Ezert az ilyen szerepeket 'pervasiv szerepeknek is szoktak nevezni (Hartley es Harley
1955). Mar az eddig erintett szerepIajtak atgondolasabol is kvetkezik, hogy a szerepIogalom altalaban olyan
kollektiv, meghatarozott viselkedesIormakra vonatkozik, amelyeknek vegrehajtasa melyen involvalja a
szemelyiseg Iontosabb sszetevit, erzelmeket, motivaciokat mobilizal, attitdket kelt, sajatos
ertekviszonyokat jelenit meg. Nem beszelnk szereprl peldaul klnbz Ioglalkozasi specialitasokkal
kapcsolatban, nincs peldaul esztergalyosszerep vagy ejternysszerep. Szereprl akkor beszelnk, ha az illet
viselkedesmod interperszonalis jelleg, tehat peldaul jogosan szolunk Inkszereprl, tanarszereprl,
orvosszereprl, de beszelhetnk meg taxisoIr-, pincer- vagy eladoszereprl is, itt sajatos, az adott statusra
jellemz, interakciokban tkrzd viselkedesmod eszlelhet. A szerep tehat nem a kognitiv racionalis
aspektusaban, 'instrumentalis jellegeben (Parsons 1954), hanem szelssegeiben, 'expresszivitasaban,
interperszonalis termeszeteben erdekes. Itt mar jobban kitnik a szerepIogalom heurisztikuma,
interdiszciplinaris magva; lathato, hogy a nagy tarsadalmi tenyek, a tarsadalmi szerkezet, az intezmenyek, a
kultura, a tarsadalmi retegezdes stb. a Iogalom segitsegevel milyen tetszetsen atvezethetk a viselkedes
szintjere, az interperszonalis esemenyek, emocionalis-expressziv klcsnhatasok terletere.
Meg jobban eltnik, hogy a szerep Iogalmaval a viselkedes teljesen egysegben szemlelhet, ha ezt a meg
szociologiai es kulturantropologiai nivon tehat az eliras es az idealtipus nivojan tartott Iejtegetest kibvitjk
a modern szociologia es szocialpszichologia mas Iogalmaival. A globalis kultura szerepelirasai modosulhatnak,
ha az egyen a nagy kultura zartabb egysegeben, un. 'szubkulturajaban el; modositjak a szerepelirasokat a
reteghelyzet es a lakohely tenye is (peldaul Ialun vagy a kzeposztaly kreben masok a Iiatal ntl megkvetelt
viselkedesmodok stb.). Elsdleges csoportokon bell is sajatos szint kaphatnak a szerepek (Newcomb 1959). A
'reIerence group (peldaul Merton 1957a) es a 'szerepkeszlet (Merton 1957b) koncepcioi alkalmasak annak
magyarazatara, hogy egy komplex, szabad tarsadalomIormaban egy adott egyen miert eppen adott szerepmintat,
illetve szerepminta-sorozatot igyekszik megvalositani. A szerepIogalom a tarsadalmi valtozasok dinamikajaba is
melyebb bepillantast enged; a csoportok es a szubkulturak szerepmodosito hatasa erthetve teszi, hogy egymas
mellett letezhetnek ersen elter szerepelirasok, amelyek egymassal konIliktusba kerlhetnek. A patriarchalis
apaszerepet peldaul napjainkban kiszoritja egy masIajta apaszerep. A Ielesegszerep es a n szerepe is tbbIele,
gyakran ellentetes szerepigeny kereszttzeben van (Komarowsky 1946, 1950; Friedan 1963), ezeknek
A SZEREP FOGALMA A
SZOCILPSZICHOLGIBAN
78
szerepkategoriaban valo vizsgalata uj perspektivakat nyitott a hazassag- es csaladkutatasban (lasd Winch 1962;
Kirkpatrick 1963).
Ezen a szociologiai nivon ertelmezhet, hogy bizonyos normativ es emocionalis elemeket tartalmazo kollektiv
viselkedesmodok, amelyek sajatosan strukturalt szocialis szituaciokban Iolynak, de nem olyan tartosak, mint a
korabban emlitett szerepIormak, szinten magyarazhatok a szerepIogalommal. Beszelhetnk peldaul
betegszereprl, vasarloszereprl, nezszereprl, a szurkolo szereperl stb. Jogos meg egy kollektiv
laboratoriumi helyzetben is szereprl beszelni, ha a csoportinterakcio reszleteit ugy Iogjuk Iel, mint elirt,
ertelemteljes reszleteket; beszelhetnk tehat 'kezdemenyez, 'tletado stb. szereprl is, mint ahogyan ezt
Sarbin (1954) teszi, csak elzleg meg kell hataroznunk a szituaciot. A vezerseg problemajanak
szerepIogalomban valo megkzelitese a kerdest sok uj ismerettel gazdagitotta, ma mar a vezerszerep egyike a
leggyakrabban vizsgalt szerepjelensegeknek (HoIsttter 1957; Krech, CrutIield es Ballachey 1962).
Eddig ugy ismertettk a szerep Iogalmat, mint komplex viselkedesmintat, idealt, es ezzel mint emlitettk
lenyegeben szociologiai szinten mozogtunk. Ez a szint nelklzhetetlen a szerepIogalom szocialpszichologiai
vetletenek megertesehez. Szocialpszichologiai szintet jelent a viselkedesminta egyeni IelIogasa, a vele
kapcsolatos egyeni beallitodas, a szerepideal kivitelezesi kiserlete es az aktualis szerepviselkedes interakcios
lezajlasa. A szociologiai szint atvezethet a motivaciok Iele is; a szerep megvalositasat jelentsen motivalja,
hogy a szerep altal elirt viselkedest a krnyezet elvarja az egyentl, amennyiben ezek az elvarasok nem
teljeslnek be, az egyen egy csomo szankcio ele nez ('role strain Goode 1960). Egyes szerephatarokat
trvenyek vedenek, masokat erklcsk, szokasok, hagyomanyok. Az egyen Iele iranyulo klnbz
szerepigenyek neha konIliktusba kerlhetnek egymassal, ilyenkor komoly bels Ieszltsegek, neurotikus
panaszok allhatnak el. ElIordulhat, hogy az egyen klnbz csoportok szerepelvarasai kztt nehezen tud
allast Ioglalni, ilyen un. 'marginalis helyzetben lehetnek peldaul kivandorlok vagy a szocialis rangletran IelIele
trekvk (Heinzt 1962).
Az egyenek szamara a szerepktelezettsegek tbbnyire jol ismertek, problemat nem okozok. A szocializacio
soran sok lehetseg kinalkozik a szerep eltanulasara. Altalaban a szerepkvetelmenyek termeszetesnek,
'magatol ertetdnek (HoIsttter 1963) tnnek. Gyakori azonban, hogy a szerepminta egyeni IelIogasa elter a
krnyezet IelIogasatol (G. W. Allport 1961). Ilyen esetekben az interakcio soran surlodasok tamadhatnak,
peldaul amikor mveletlen egyen nem tud egy tarsasag szerepelvarasainak megIelelen viselkedni. Az egyeni
szerepIelIogasok klnbzsegei problemakat okozhatnak udvarlasnal vagy hazassagban, peldaul a IerIi es
annak krnyezete masIajta Ielesegszerep igenyevel lephet Iel a nvel szemben, mint ahogyan az a Ieleseg
szerepet kepzeli. Megtrtenik, hogy koros vagy excentrikus szocialpszichologiai kerdes, hogy a szerepelvarasok
percepcioja milyen trvenyszersegek szerint megy vegbe, mennyire valtoznak az elet Iolyaman, milyen
krnyezeti elemek kepezik a valtozas I tenyezit. Sulyos neurozisokban es elmebetegsegben teljesen elveszhet
a krnyezet elvarasainak eszrevetele, valamint sulyosan torzulhat az egyes szerepek egyeni IelIogasa (lasd
peldaul Rose 1955).
Szinten kidolgozatlan problema meg a szerepek elIogadasanak kerdese is. Ez a kerdes szorosan sszeIgg a
szerepviselkedes motivacioinak kerdesevel. Erre meg a szerepelsajatitas Iolyamatanak targyalasanal
visszaternk. Gyakran egyes szerepek az egyen szamara nem kivanatosak, csupan kenyszeren elvallaltak.
Ilyenkor a szerepkvetelmenyekkel kapcsolatos ellenallas tudatossaga nagyon klnbz lehet. A IerIias,
hivatasanak el n peldaul tudatosan utasithatja vissza anyaszerepet es adja gyermeket intezetbe, mig a
vallasosan nevelkedett, inIantilis szemelyiseg, narcisztikus asszony a betegszerepbe meneklhet ntudatlanul,
hiszterias tneteken at, a Ieleseg szerepe ell. A betegsegnek mint szerepnek ertelmezese a Iunkcionalis
pszichiatriai korkepek magyarazataban uj tavlatokat nyitott meg (Szasz 1962; Susser es Watson 1962). A
szerepvallalas problemai ma meg nincsenek kellkeppen sszekapcsolva a klinikai lelektan Iogalmaival, de ez a
terlet is sok eredmenyt iger. Konkret szemelyisegek eseteben adott szerepek motivacios hattere mar ma is nagy
pontossaggal tisztazhato.
Sajatos szocialpszichologiai, illetve lelektani aspektust jelent a tenyleges szerepviselkedes tanulmanyozasa. A
szerep irodalmaban ezt a tenylegesen lezajlo, megIigyelhet viselkedest is gyakran egyszeren szerep neven
A SZEREP FOGALMA A
SZOCILPSZICHOLGIBAN
79
tartjak szamon. Tehat az orvos aktualis viselkedese gyakran szerep elnevezest kap eppugy, mint az orvostol
elvarando viselkedes mintaja, amely nem kzvetlen valosag, hanem csak a valosagtol elvonatkoztatott elmeleti
konstrukcio. Az egybeIoglalas alapjaban veve jogos, mindket jelenseg ugyanannak a dolognak masik oldala,
megis sok Ielreertesre adhat okot, mert a szerzk nagy resze nem latja tisztan a szerepIogalom itt vazolt
sokoldalusagat, es deIiniciojaban csak az egyik valtozatot veszi Iigyelembe. A ket valtozat eles
elklnithetsege meg tkrzi a pszichologiai es a szociologiai szemlelet hagyomanyos es szerintnk hibas
ellentetet, holott a valosagban alig van ellentet, a szerepviselkedes legtbbszr konIormis, a szerepeliras
hatarain bell esik. A szerepelirason belli egyeni jellegzetessegek vagy a viselkedes devians jelensegei
azonban erdekes kutatasi problemak, amelyeket a szemelyiseg Iell lehet jol megkzeliteni. A szemelyiseg Iell
nezve a szerep sajatos reagalasi mod, beidegzett, megszokott, automatikus es legtbbszr ntudatlanul zajlo
viselkedeslanc, amely jellemz szocialis attitdk, emociok es 'ego-involvement-ek (SheriI es Cantril 1947)
kzepette megy vegbe. A szerepviselkedes sajatossagai, esetleges ritualis merevsege vagy bizonytalansaga a
szemelyisegre nagy Iokban jellemz. Szocialpszichologiai vetlet a szerepviselkedes interakcioja, az a Iolyamat,
ahogyan a szocialis cselekves soran percepcios jelzesek allandoan igazoljak az aktualis szerepviselkedest a
krnyezet Iolyton valtozo, dinamikus igenyeihez. A szerepviselkedes bonyolult Iazisokon at Iolyik. A szerepet
jatszo szemelyiseg mas, szinten szerepet jatszo szemelyisegek kztt cselekszik, mikzben szerepet valosit meg,
maga is viszontszerepeket var el ('role taking lasd Turner 1962). Errl a szintrl indul ki a viselkedes egyik
modern szocialpszichologiai elmelete, az un. 'interakcios teoria (Shibutani 1961; Rose 1962). A
szerepviselkedest kiser szimbolikus esemenysorozatok, a jelvaltasok tanulmanyozasat a kommunikacios
kutatas lassan klnallo tudomanyaga vegzi, amely maris izgalmas sszeIggeseket deritett ki az interakcios
Iolyamat kognitiv es emocionalis erjatekarol. Ennek ismertetese azonban nagyon messze vezetne, ezt
mellznnk kell.
A szerepviselkedes Iolyamata nyomot hagy a szemelyiseg arculatan. Szerepelemek jellemvonasokka
merevedhetnek, szereppel kapcsolatos attitdk sztereotippa, szerves En-ressze valhatnak, szerepek
reszmotivumai nallosulhatnak. Egyes kutatok a jellemet egeszeben szocialis szerepek kikristalyosodott
maradvanyanak tartjak (G. W. Allport 1961 nyoman). Ezek a jelensegek mar lelektani szIeraba tartoznak,
szorosan sszeIggnek egyeni, gyakran biologiai tenyezkkel es a szemelyiseget korabban ert sajatos
hatasokkal. Modorossagok, erdekldesek, tulajdonsagok is jol magyarazhatok sokszor a szerepelmelet
szempontjabol. Gyakran Ielismerhetk a korabbi dominans szerep nyomai peldaul reg katonatiszteken,
orvosokon vagy pedagogusokon. Az egyeni sors megkzelitleg kiIejezhet az egyen szerepeivel, peldaul a
IerIi, apa, orvos, Ink, turista, gyjt, hiv stb. szerepe egy szemelyben eleg jol kiIejez egy egyeniseget, elegge
jol erzekelteti, hogy az adott egyen napjai krlbell milyen szabalyszer cselekvesek kzepette Iolynak le.
Mindaz, amit a pszichologia a szemelyiseg szoval kiIejez, illetleg amit ezzel a szoval a viselkedesbl
magyarazni akar, az lenyegeben szerepmagatartas vagy szerepmagatartas kivitelezesenek Ieltetelet kepez
psziches struktura es Iunkcio. Azt is mondhatnank, hogy a szerep es a szerepviselkedes kepessege a szemelyiseg
legIontosabb es leginkabb sajatosan emberi eleme. A szerepkategoria Ielhasznalasa nelkl a
szemelyisegIogalom csak altalanos elmeleti vaz, amelyben a szemelyiseg szocialis sszetevi, a szemelyisegben
interiorizalt, szocialis es kulturalis hatasok, valamint a szemelyiseg krnyezetevel valo dinamikus
klcsnhatasai nehezen erthetk.
A pszichologiai szinten sincs meg a szerepIogalom kellen egyeztetve mas, bevett koncepciokkal. Logikai
ellentet azonban nincs kzttk, a szerepkategoria tovabbi behatolasa ebbe a Iogalomkrbe is varhato, es igy
majd teljesse lesz az az egyseg, amelyet a szerep a viselkedes ertelmezesebe visz, integralva a szociologiai es
pszichologiai megkzelites elnyeit.
Kln dimenziot jelent a szerepIogalomban, hogy kiIejezi az interperszonalis viselkedes hisztorikumat, Iejldesi
Iolyamatat, es kiemeli, hogy a viselkedes interakciokon at eltanult Iormak szerint trtenik. Ezzel a
szerepIogalom lenyegeben kepviselje a legmodernebb, dinamikus szemleletnek, amelyet egy-egy allapot
idben hato valtozok sszjatekanak keresztmetszetekent Iog Iel. Egy-egy Ielnttszerep-viselkedes sikeres
kivitelezese gyakran hosszu idn at legtbbszr az egesz gyermekkoron at tarto probalkozasok, tanulasi
Iolyamatok vegeredmenye. Mar G. H. Mead ramutatott arra, hogy a gyermek belenvese a tarsadalomba, az un.
A SZEREP FOGALMA A
SZOCILPSZICHOLGIBAN
80
'szocializacio szerepjatszasi kiserleteken at Iolyik le. Egyreszt a gyermek utanozza, megjatssza a krnyez
emberek szembetn szerepeit, masreszt pedig belekenyszerl szocialisan strukturalt interakciokba,
viszonyokba, amelyek megismertetik vele adott szerepek mintait es elvarasait. Mead heurisztikus gondolata,
hogy az En-kepzet es az En-Ielismeres is ilyen probalkozo jelleg interakciokban Iormalodik, a gyermek olyan
En-kepzetet alakit ki magarol, amilyennek nmagat a krnyezet Ieleje iranyulo elvarasaiban es elismereseiben
latja. Ez a IelIogas hasonlit Cooley 'looking-glass selI elmeletere es Sullivan (1946) 'reIlected approval
koncepciojahoz. Mead szerint a biologiai En (az 'I) kre szerepinternalizaciok hatasara epl ki a szocialis En (a
'me). A szocializaciora vonatkozo szocialpszichologiai irodalom (lasd Child 1954) Mead nezeteit igazolta es
sokban tovabbIejlesztette. A szerepek eltanulasa az utobbi evek kzlemenyeiben kzponti problema, kitn
empirikus vizsgalatok is Ioglalkoznak vele, mint az peldaul Merton, Reader es Kendall (1957) knyvebl az
orvosszereppel kapcsolatban kiderl. A szerepek sszeIggese az Ennel a szociologiai teoriaban is elismerest
nyert, Sorokin (1947) peldaul Ieltetelezi, hogy minden tartos szerepviszony nallo En-reszt jelent a
szemelyisegen bell ('multiplicity oI egos-elmelet). A szerepIogalomnak ez a longitudinalis aspektusa
eletszerve teszi a szocializacionak korabban atomizalt, sematikus teoriait, amelyek csak regisztraltak, hogy a
gyermek Iokozatosan magaeva teszi a krnyezet normait es ertekeit, de ezt a Iolyamatot nem magyaraztak. A
szerepIogalom segitsegevel erthet, hogy a gyermek egeszekben sajatitja el a szocialis magatartast, azonositja
magat krnyezetenek jelents szemelyeivel ('signiIicant other Sullivan 1946), azoknak szerepviszonyait
probalja megvalositani. Egy-egy szerep a norma- es ertekIogalom Iell szemlelve ertelemteljes egysegben
normak es ertekek szvevenyet tartalmazza. Az identiIikacio nemcsak mint a szereptanulas mechanizmusa
jelents, hanem gyakran a szerepelIogadas es szerepviselkedes nallo motivaciojava is valik.
Nem szabad vegl emlites nelkl hagyni a szerepkategoria jelentsegenek meltatasanal, hogy ez a Iogalom nem
csak a szocialis esemenyek tbbdimenzios szemleletere alkalmas, nem csak arra jo, hogy segitsegevel
elmeletileg ertelmezhetk legyenek olyan bonyolult emberi jelensegek, amelyek eddig csak szepirok munkaiban
tarultak Iel igazi valojukban, a szerepIogalom bevalik empirikus vizsgalatoknal is. Ez kelti a legIbb remenyt,
hogy a modern, szigoru objektivitasra trekv szocialpszichologiai kutatasban a szerepkategoria elmeleti
tartalma termekenyit hatast Iog gyakorolni. A szerep Iogalma adott jelenseggel kapcsolatban
operacionalisztikusan meghatarozhato, Ielhasznalhato kontrollalt megIigyelesekhez, kiserletekhez. A szerep
irodalmaban tbb olyan vizsgalat ismeretes, amely megIelel a mai szigoru modszertani kvetelmenyeknek
(peldaul Gross, Mason es McEachern 1957; Lieberman 1950; Stryker 1962 stb.).
(.)
sszeIoglaloan megallapithatjuk, hogy a szerepIogalom rendkivl atIogo, komplex elemz kategoria, amely
igen nagy Ieladatot tlt be a modern szocialpszichologiaban. SokIele aspektust, sszeIggest Iejez ki,
harmonikusan vezeti at egymasba a viselkedes ertelmezesenek hagyomanyos, egymastol elklnl szintjeit, a
pszichologiai es a szociologiai szintet. Mas es mas Iogalmak, jelensegek Iell meghatarozva klnbz tartalmi
elemei domborithatok ki. Bonyolultsaganal Iogva a szerepIogalom kapcsan szerencsesen demonstralhato a
szocialpszichologiai kategoria ertelme es Iunkcioja. E komplex kategoria segitsegevel vizsgalhatova valik tbb
olyan problema, amelyet a tarsadalomtudomanyok korabban nem tudtak megIelelen megkzeliteni, peldaul
globalisan a viselkedes tarsadalmi regularitasanak a problemaja. Termeszetesen tudatositani kell, hogy a
szerepIogalom a mai megIogalmazasban csak egy Iazis a szocialpszichologia rohamos Iejldesenek
Iolyamataban. A kategoriak egyre gazdagodnak, egyre melyebb tartalmat nyernek, mellettk uj kategoriak
kerlnek Ielszinre, lassan egyre sszetettebbek lesznek, es kiszoritjak a regieket. Jelenleg a szerepIogalom a
szocialpszichologia es a szociologia egyik uj kategoriaja, amelynek tanulmanyozasa a tudomanyag
megertesehez elengedhetetlen.
5.2. ANGELUSZ RBERT
5.2.1. VLASZTI MAGATARTS,
ANGELUSZ RBERT
81
28 A rutinszeren vegzett demoszkopiai kutatasok teren a kzvelemeny targyanak leegyszersitesebl adodo kvetkezmenyekkel
kapcsolatban lasd D. E. C. Plowman: Public Opinion and the Polls cim tanulmanyat. British Journal of Sociologv, Vol. 13.
29 Herbert Blumer: Kzvelemeny es kzvelemeny-kutatas. MRT Tmegkommunikacios Kutatok:pont Mods:ertan, II. evI. 14. sz. 3. p.
30 Wilhelm Hennis: Meinungsforschung und reprsentative Demokratie, I. C. B. Mohr (Paul Siebeck). Tbingen, 1957, 14. p.
VLEMNYNYILVNTS, KZVLEMNY
Az empirikus kzvelemeny-kutatas egyik legszembetnbb paradoxona, hogy mveli a kzvelemeny liberalis
IelIogasanak kepviselivel Iolytatott vitajukban biraljak ugyan, hogy k nem a valosagos emberre, hanem egy
Iiktiv, idealizalt embertipusra, a 'homo politicus-ra epitik allaspontjukat, sajat kutatasi gyakorlatukban azonban
maguk is a kzvelemeny alakulasaban aktivan reszt vev es abban azonos szerepet jatszo 'allampolgar
elkepzeleset Iogadjak el. Az empirikus kzvelemeny-kutatas objektumat jelent ember a liberalis IelIogas
'homo politicus-ahoz hasonloan olyan konstrukcio, amely eltekint a kzvelemeny alakulasaban reszt vev
valosagos embertl, a velemenynyilvanitast meghatarozo szociologiai es szocialpszichologiai strukturaktol, es a
velemenynyilvanito ember klnbz tipusait annak egyik megjelenesi Iormajara, a valasztopolgarra redukalja.
Ez a redukcio az empirikus kzvelemeny-kutatas targyanak leegyszersiteseben es a vizsgalatok rutinszerve
valt technikai apparatusaban egyarant megmutatkozik.28 A nepesseg kznapi velekedeseire iranyulo vagy mas
neven demoszkopiai kutatasok nem a kzvelemenyt alkoto bonyolult objektivacios Iolyamatok
trvenyszersegeinek es szerkezeti sajatossagainak visszatkrzdesere, hanem a velemenyek
keresztmetszetenek, megoszlasanak rgzitesere trekszenek. A demoszkopiai kutatasokat rendszerint egy 'ha.
akkor tipusu kerdesIelteves jellemzi. Ez a megkzelites nem annak Ielderitesere iranyul, hogy egy adott
esemeny kapcsan milyen kerdesek es valaszok alakulnak ki az emberekben, es azok milyen szerepet jatszanak a
kzvelemeny alakulasaban, hanem arra, hogy ha a kutatas soran Ieltett kerdesek az allampolgarokban
tenylegesen Ielvetdnenek, akkor milyenek lennenek valaszaik. Az ilyen kerdesIeltevessel dolgozo kutatas csak
annyiban ter el a valasztasi elrejelzesektl, hogy nem tenylegesen bekvetkez, hanem Iiktiv valasztas
elrejelzesekent Ioghato Iel. A demoszkopiai kutatasok mveli, amikor kutatasaikat a valasztasok
elrejelzeserl a kzvelemenyre terjesztettek ki, nem vettek kellen Iigyelembe a megvaltozott targy
vizsgalatanak sajatos kvetelmenyeit. Kutatasi technikajukkal nem a kzvelemeny tenyleges szerkezeti
adottsagaihoz alkalmazkodtak, hogy kitapintsak mkdesenek szabalyszersegeit, hanem azt a Iurcsa megoldast
valasztottak, hogy a mar kialakult technikai-modszertani apparatussal elallitott eredmenyeket egyszeren a
kzvelemenynek tekintettek. Talaloan irja H. Blumer az ilyen alapokon nyugvo kutatasokrol, hogy azok
'.semmiIele erIeszitest sem tesznek a kzvelemenynek mint targynak az azonositasara vagy elklnitesere; a
kzvelemeny jellemzesere vagy megklnbztetesere egyetlen dnt ismervet sem kapunk, es igy nem tudjuk
azt mondani, hogy egy adott empirikus eset a kzvelemeny osztalyaba tartozik, mig egy masik empirikus eset
kivl esik a kzvelemeny osztalyan.29 Ugyanilyen joggal nehezmenyezi W. Hennis a kzvelemeny-kutatas
valosagos targyanak eltnteteset: 'Amig a velemenykutatas eredmenyeit a kzvelemenykent terjeszti el,
kvetelhetjk tle a bizonyitekot, hogy tenylegesen arrol szol.30
A demoszkopiai kutatasok targyanak leegyszersitese az olyan 'technikai kerdeseknel is megmutatkozik, mint
a mintavetel. Az idezjelet nem veletlenl hasznaltuk. A mintavetel konkret Iormajanak kivalasztasa nem
pusztan technikai dntes, hanem a kutatas targyara vonatkozo elmeleti allasIoglalas. A demoszkopiai kutatasok
soran alkalmazott mintaveteli eljarasok tudomanyos szintre emelese megkvetelne, hogy a kutatas szamoljon a
kzvelemeny megjelenesi Iormainak sokIelesegevel, es epljn a kzvelemeny mozgasat meghatarozo
szociologiai es szocialpszichologiai strukturak alapos ismeretere. Az empirikus kzvelemeny-kutatas
mintaveteli gyakorlata azonban eppugy nem veszi Iigyelembe e strukturakat, mint a kzvelemeny megjelenesi
Iormainak sokIeleseget, es a legklnbzbb Iormaknal egyarant az allampolgarok halmazat tekinti a mintavetel
kiindulopontjanak. A valasztopolgarok halmazabol vett minta sikeres lehet a valasztasi eredmenyek
elrejelzesenel, de nem celszer alkalmazni a kzvelemeny mas megjelenesi Iormainak vizsgalatanal. A
valasztoi magatartasban kiIejezesre juto kzvelemeny ugyanis sajatos tulajdonsagokkal rendelkezik. A
kzvelemeny mas megjelenesi Iormaitol elssorban az alabbiakban klnbzik:
1. A kzvelemeny rendszerint nem tartalmazza valamennyi allampolgar velemenyenek sszeIoglalasat.
Szamos kerdesben az emberek nem rendelkeznek a velemenyalkotashoz szkseges elemi inIormaciokkal, vagy a
VLASZTI MAGATARTS,
VLEMNYNYILVNTS,
82
31 Herta Sturm: Grenzen und Mglichkeiten der MeinungsbeeinIlussung durch RundIunk und Fernsehen. Rundfunk und Fernsehen, 1968.
HeIt. 8.
vizsgalt esemeny nem erinti erdekeiket olyan intenzitassal, hogy az velemenynyilvanitasra sztnzne ket. A
valasztas viszont minden ember szamara tenyleges 'Ielszolitas-t jelent. Az allampolgarok halmaza ilyenkor
egybeesik a kompetens lakossaggal. A valasztoi magatartas vizsgalata eseten a mintavalasztasnal nem szkseges
Iigyelembe venni az elter kompetenciaju csoportokat, a kzvelemeny mas megjelenesi Iormainak kutatasanal
viszont ez alapvet Ieladat.
2. Valasztaskor minden szavazat egyIorma sullyal jn szamitasba. Ez korant sincs igy a kzvelemeny mas
Iormainal. Az emberek tarsadalmi helyzetktl, erdekeiktl, kepessegeiktl, autoritasuktol,
velemenynyilvanitasi hajlandosaguktol Iggen klnbz szerepet jatszanak a kzvelemeny alakulasaban.
Azonos sulyu szambavetelk indokolt a valasztoi szandek kutatasakor, de nem elIogadhato a kzvelemeny
kevesbe kikristalyosodott, spontan Iormainak vizsgalataban.
3. Az emberek knnyebben valtoztatjak velemenyket, mint valasztoi szandekukat. 'Egy valasztas jelltjerl
alkotott velemeny sok mas egyeb kztt csak egyike a valasztast beIolyasolo tenyezknek.31 A kzvelemeny
integrans reszet kepez kommunikacios Iolyamatok a dntesi ktttsegek es a viszonylag stabil, gyakran
szokassa vagy elitelette mereved allaspontok miatt kevesbe erintik a valasztasi szandekot, mint a
cselekveshez kisebb mertekben tapado velemenyeket. A valasztoi szandeknak ez a viszonylagos stabilitasa es
erintetlensege 'eltri a reprezentativ mintavalasztas technikajat, amely elssorban elszigetelt egyedek
halmazanal plauzibilis. A kzvelemeny mas alakzatainal a velemenyek izolalt halmazkent valo kezelese
ellentmond tenyleges szerkezeti sajatossagaiknak.
4. A valasztasnal a titkossag elve ervenyesl. A kzvelemeny mas Iormaira mindig valamilyen szint
nyilvanossag jellemz. A titkossag intezmenyesitese annak elismereset jelenti, hogy a nyilvanos es a nem
nyilvanos velemeny tartalmaban klnbzhet. A kzvelemeny-alakulas spontan Iolyamataiban, az egyeni
velemenyek homogenizalodasaban, nagy velemenyaramlatokka rendezdeseben a velemenykonIormizmus
jelents szerepet jatszik. A titkossag viszont konIormizmust lazito tenyez. A valasztas
kvetkezmeny-nelklisege elsegiti, hogy az emberek a dntes targyara, s ne azokra a klsdleges reakciokra
gyeljenek, amelyek maskor velemenynyilvanitasukat beIolyasoljak. A kzvelemeny-alakulas mindennapi
spontan Iormainal a masik ember jelenlete, varhato reakcioi a velemenynyilvanitast jelentsen beIolyasolhatjak.
5. A valasztoi magatartas Iormajaban kiIejezd kzvelemeny az egyeb megjelenesi Iormaknal un.
konturozottsagi Iokat tekintve is elter. A kzvelemeny konturozottsagi Ioka azt mutatja, hogy az
indikatoresemeny altal Ielkavart lehetseges kerdesek mennyire koncentralodnak azonos problemak kre. A
kzvelemeny spontan Iormainal az indikatoresemeny a legklnbzbb kerdesekke Iogalmazodhat az
emberekben, es igy konturozottsagi Ioka nem erheti el a valasztasi magatartaset. A valasztoi magatartasnak ezt a
'hatarpoziciojat a kerdesek kivlrl Ieltett, preparalt jellege eleve biztositja azaltal, hogy ugyanarra a kerdesre
valaszol minden allampolgar.
6. A valasztasnal a kerdesek 'kivlrl Ieltett jellege a lehetseges valaszok egy reszet mestersegesen kirekeszti.
A valasztasoknal ugyanis ketts szelekcio ervenyesl. Az els a hatalom kulcspozicioiban trtenik: itt dl el,
hogy a valasztok milyen jelltek kzl valaszthatnak. A masodik szelekciot jelent tenyleges valasztasi aktus
mar eleve leszkitett alternativakra vonatkozik. A kzvelemeny manipulalatlan, spontan Iormainal a ketts
szelekcio nem ervenyesl. A kzvelemeny spontan alakulasanak Iolyamataiban az ember egyszerre lehet
kerdez es valaszolo leny. A demoszkopiai kutatasok technikaja a 'kerdez embert negligalva rendszerint a
manipulacio szerkezeti adottsagaihoz illeszkedik. A jelenleg alkalmazott eljarasok nem szavatoljak, hogy a
kutatas kerdesIeltevesei hasonlo krt jarjanak be, mint a kzvelemenyben tenylegesen Ielvetd kerdesek. A
preparalt, nem reprezentativ ertek kerdezesi technikak alkalmazasaval a demoszkopiai kutatas maga is ketts
szelekciot hajt vegre. A vizsgalatok alanyainak gyakran 'kivlrl Ieltett, sajat kerdesIelveteseiktl idegen
kerdesekre kell valaszolniuk.
A kzvelemeny klnbz morIologiai valtozatanak leszkitese a valasztoi magatartas Iormajaban kiIejezd
VLASZTI MAGATARTS,
VLEMNYNYILVNTS,
83
kzvelemenyre es a demoszkopiai kutatas technikai apparatusanak e Ieladathoz valo illeszkedese Iigyelmen
kivl hagyja ember es velemeny viszonyanak kerdeset. A demoszkopiai kutatasokban magatol ertetd
kiindulopont, hogy a kzvelemenyt 'hordozo emberek reprezentalasa es a kzvelemeny reprezentalasa azonos
Ieladat. Ha sikeres volt a mintaba kerl szemelyek kivalasztasa, akkor a kzvelemeny alapanyagat kepez
velemenyek kivalasztasa is megoldodott. Az empirikus kzvelemeny-kutatas gyakorlataban Iel sem vetdik,
hogy mintavalasztasnal az emberekbl vagy a velemenyekbl kell-e kiindulni. Pedig ez a problema csak akkor
lenne mellzhet, ha bizonyitani lehetne, hogy 1. az emberek kzvelemeny targyat alkoto kerdesekben stabil,
kialakult velemenyekkel rendelkeznek; 2. a dolgokrol alkotott velemenyk megegyezik kinyilvanitott
velemenykkel es 3. Iggetlenl a velemenynyilvanitas szituaciojatol, minden helyzetben ugyanazt a velemenyt
valljak.
A stabil velemenyek Ieltetelezese termeszetesen nem realis. Szamos kerdesben az emberek jelents reszenek
egyaltalan nincs velemenye. Az empirikus kzvelemeny-kutatas egyik gyakran elIordulo hibaja, hogy ott is
produkal valaszokat, ahol elzetesen nem volt velemeny. A mestersegesen kialakitott velemenyek
'beszamitasa sulyos torzulasokat eredmenyezhet. Korantsem biztos ugyanis, hogy a mintaba kerlt
embereknek a kerdes 'Ielszolito hatasara nyilvanitott velemenye megegyezik az altaluk reprezentalt, de
hasonlo 'sztnzest nem kapott sok ezer ember velemenyevel.
A velemenyek teljes hianyatol az alig krvonalazhato, bizonytalan velemenyeken keresztl az identiIikalt
meggyzdesekig az atmenetek rendkivli gazdagsagat Iigyelhetjk meg a velemenyek stabilitasa tekinteteben.
A demoszkopiai kutatas eltekint a stabilitasok szempontjabol klnbz szint velemenyek meresetl, es a
valamilyen Iormaban objektivalodott velemenyt stabilnak tekinti. Pedig a kutatasi tapasztalatok azt mutatjak,
hogy a stabilitas szintje a velemenyek tartalmat is beIolyasolja.
Minden gyakorlott kutato talalkozott mar azzal a jelenseggel, hogy egy kerdes minimalis annak alapvet
reIerenciajat nem erint modositasa is jelentsen beIolyasolja a valaszokat. A valaszoknak ez az ingadozasa
elssorban annak a kvetkezmenye, hogy az emberek az adott kerdesben nem rendelkeznek szilard
velemenyekkel. Feltevesnk szerint minel megalapozottabb, kialakultabb velemennyel rendelkezik valaki, annal
kevesbe beIolyasoljak valaszat a kerdes megIogalmazasanak esetlegessegei. Mennel labilisabb viszont a
velemeny, annal kevesbe jogosult a pillanatnyilag hangoztatott velemenybl a mindenkorira kvetkeztetni,
hiszen a velemenyeben hatarozatlan ember ugyanarrol a kerdesrl klnbz velemenyeket hangoztathat.
A valosagos es a kinyilvanitott velemeny sem Ieltetlenl Iedi egymast. Szetvalasukrol akkor beszelhetnk, ha az
egyennek stabil, kialakult velemenye van, de klnbz okokbol attol elter velemenyt nyilvanit. Valosagos es
kinyilvanitott velemeny inkongruenciajanak alapjat az teremti meg, hogy a velemenynyilvanitas tartalmat nem a
jogilag intezmenyesitett biztositekok peldaul a szolas- es sajtoszabadsag hatarozzak meg, hanem azoknak a
tarsadalmi viszonyoknak az sszessege, amelyek kztt az ember tevekenykedik es velemenyt nyilvanit.
A kzvelemeny klasszikus IelIogasa es a sok vonatkozasban hasonlo elmeleti alapokon allo demoszkopiai
kutatas nem tesz klnbseget a velemenynyilvanitas jogi es szociologiai lehetsegei kztt, es a jogi
biztositekok Iennallasa eseten a valosagos es a kinyilvanitott velemeny azonossagat magatol ertetdnek tartja.
Ha a kzvelemeny-nyilvanitas alakulasat nem tekinthetjk kizarolag a jogi garanciak Iggvenyenek, es a
tenyleges szociologiai sszeIggeseket is Iigyelembe veve, arnyaltabb kepet akarunk rola kapni, akkor a
velemenynyilvanitassal kapcsolatos szerepelvarasokat, a velemenynyilvanitas szituaciojat es a
velemenynyilvanito ember szemelyet egyarant Iigyelembe kell vennnk.
Az egyes szerepelvarasokhoz meghatarozott pozitiv es negativ szankciok Izdnek.32 E szankciok sulya,
jelentsege az ember erdekei szempontjabol klnbz lehet. Az ember tarsadalmi viszonyai altal konstitualt
erdekeinek rendszere messzemenen meghatarozza mind a konkret velemenynyilvanitas szemelyes Iontossagat,
mind a velemenynyilvanitast beIolyasolo szerepelvarasok hierarchiajat, mind az egyes szerepelvarasokhoz
Izd szankciok sulyat, jelentseget az ember egzisztenciaja szempontjabol. Ha a szerepelvarasok bonyolult
halozatabol azokra sszpontositjuk Iigyelmnket, amelyek a kzvelemeny alakulasa szempontjabol a
legIontosabbak, az alabbi tipusokat kell megklnbztetnnk:
VLASZTI MAGATARTS,
VLEMNYNYILVNTS,
84
32 A szerepekhez Izd szankciok a szerepelvarasok osztalyozasanak rendszerint egyik legIontosabb kiindulopontjat jelentik. Lasd
peldaul: RalI DahrendorI: Homo Sociologicus. Westdeutscher Verlag, Kln und Opladen, 1970, 39. p. A velemenynyilvanitassal kapcsolatos
szerepelvarasok szoros sszeIggest mutatnak azoknak az integracioknak az ertek- es normarendszerevel, amelyekbe az egyen beletartozik.
Termeszetesen minden ember szamos integracio tagja. Egyszerre lehet peldaul nemet, munkas, a szocialdemokrata part tagja, katolikus,
szakszervezeti bizalmi, csaladapa, a helyi horgaszegyeslet elnke stb. Valamennyi poziciojahoz meghatarozott szerepelvarasok
kapcsolodnak. A szerepelvarasok az ember velemenynyilvanitasara is kiterjednek. Azokat a szerepelvarasokat, amelyek az ember
meghatarozott kerdesben vallott velemenyet 'elirjak, aktualis szerepelvarasoknak nevezem. A klnbz aktualis szerepelvarasok nem
egyenl sullyal jnnek szamitasba.
1. A: emberre mint allampolgarra vonatko:o s:erepelvarasok. Az sszes allampolgarra kiterjed, rendszerint
politikai velemenynyilvanitassal kapcsolatos elvarasok 'ktelez minimumat tartalmazzak. A minimum
termeszetesen relative a szerepelvarasok mas tipusaihoz viszonyitva ertend. A velemenynyilvanitassal
kapcsolatos allampolgari szerepelvarasok tartalma es terjedelme ugyanis rendszerektl es a tartosan ervenyesl
konkret politikai adottsagoktol Iggen jelentsen klnbzhet. A politikai rendszer konszolidaltsagi Iokatol
Iggen egy adott tarsadalmon bell is tagulhat vagy szklhet a szerepelvarasoknak az a kre, amelynek
betartasat az allam minden polgara szamara jogi normak utjan is szabalyozza. Az allampolgari szerepelvarasok
termeszetesen nem korlatozodnak a jogi eszkzkkel szabalyozott kvetelmenyekre: minden tarsadalomban
leteznek olyan, az allampolgari szerepekhez kapcsolodo normakent mkd politikai szerepelvarasok,
amelyeknek betartasat az allam nem jogi eszkzkkel biztositja.
A velemenynyilvanitassal kapcsolatos allampolgari szerepelvarasok jelentsege a kzvelemeny alakulasa
szempontjabol nem szorul reszletes magyarazatra. E szerepelvarasok eleve meghatarozzak, hogy a hatalmi
struktura szempontjabol milyen kerdesek minslnek magatol ertetdnek, 'vitan Iellinek, illetve, hogy a
kerdesek milyen kreben alakulhat ki 'kzvelemeny nagysagrend, tmeges meret velemenynyilvanitas.
2. Munkahelvi statusho: kapcsolodo s:erepelvarasok. Ezek jelentseget a munkahelyi statusnak az ember
egzisztencialis helyzeteben betlttt szerepe magyarazza. E szerepelvarasok kenyszerit ereje akkor is rendkivl
nagy, ha betartasukat nem jogi szankcio biztositja. Hogy milyen mertekben tartalmaznak politikai
velemenynyilvanitassal kapcsolatos elvarasokat, az a tulajdonviszonyok konkret jellegetl, a munkahelynek az
allam hatalmi strukturajaba valo integralodasanak merteketl es az illet statusnak a munkahely bels hatalmi
hierarchiajaban elIoglalt helyetl egyarant Igg. Ha az allam kzvetlenl vagy kzvetve hatalmi rendszerebe
integralja a munkahelyet, akkor a velemenynyilvanitassal kapcsolatos elvarasok nem korlatozodnak a szkebb
munkahelyi erdekekre, hanem a politikai kerdesekre is kiterjednek. Ilyen strukturak eseten mennel magasabb
helyet Ioglal el valaki a vallalat hierarchiajaban, annal nyomatekosabbak a velemenynyilvanitasara iranyulo
elvarasok. Nagyreszt ezzel magyarazhato, hogy a tarsadalmi hierarchiaban magasabb poziciot eler emberek
velemenye rendszerint kzelebb all a tmegkommunikacios eszkzk altal terjesztett Ielig hivatalos jelleg,
'intezmenyesitett velemenyekhez. A velemenynyilvanitassal kapcsolatos szerepelvarasok termeszetesen
nemcsak a vertikalis, hanem a horizontalis munkamegosztas rendszereben elIoglalt hely szerint is klnbznek
egymastol. A velemenynyilvanitast szabalyozo szerepelvarasok rendszerint sokkal szigorubbak egy tanar, mint
egy agronomus eseteben.
3. Politikai s:erve:eti tagsagho:, illetve funkcioho: kapcsolodo s:erepelvarasok. A kzvelemeny alakulasa
szempontjabol abban rejlik a jelentsegk, hogy a modern tarsadalmakban a politikai szervezetek a
velemenynyilvanitas leghatekonyabb Iorumai. A politikai velemeny rendszerint a szervezeti tagsag legIontosabb
elIeltetele. Eppen ezert a politikai velemenynyilvanitasra vonatkozo szerepelvarasok is rendkivl aprolekosak
es szigoruak. Ezeknek az elvarasoknak a tartalmat az allampolgari szerepelvarasokhoz Izd viszonyat a
szoban Iorgo partnak az allamhoz Izd viszonya, az allam hatalmi rendszerehez Izd szoros kapcsolata,
illetve attol valo esetleges klnallasa hatarozza meg.
4. Intim k:ssegekben (csalad, barati tarsasag stb.) trteno velemenvnvilvanitast befolvasolo
s:erepelvarasok. A 'par excellence politikai velemenynyilvanitassal kapcsolatos szerepelvarasok nem
Ieltetlenl eplnek be kzvetlenl az intim kzssegben elIoglalt poziciokhoz kapcsolodo szerepelvarasokba.
Az intim kzssegben mozgo ember rendszerint maganemberkent nyilvanit velemenyt. A maganemberi
szerepekre iranyulo elvarasok viszont csak akkor kapnak politikai tltest, ha a maganelet valamelyik aspektusa
politikai problemava valik. Kivetelek termeszetesen itt is vannak: elIordulhat, hogy a szerepelvarasok
kzvetlenl is tartalmaznak politikai 'elirasokat peldaul akkor is, ha az intim csoport letrejttenek alapja az
VLASZTI MAGATARTS,
VLEMNYNYILVNTS,
85
33 Gerhardt Schmidtchen: Die befragte. Nation Fischer Bcherei. 1965. 318. p.
34 Peter R. HoIsttter: Die Psvchologie der Offentlichen Meinung. Wien, 1949, Wilhelm Braumller Universittsverlag, 55. p.
azonos politikai velemeny. Az intim kzssegekben megis viszonylag ritkan Iordulnak el a politikai
velemenynyilvanitasra iranyulo szerepelvarasok, vagy ha elIordulnak, ritkan vezetnek konIliktushoz, hiszen az
intim kzsseg kialakitasaban a hasonlo ertekrendszer nagy szerepet jatszik. Ez teszi lehetve, hogy olyan
esetekben, amikor a szerepelvarasok Ienti tipusai szembekerlnek az egyen bels meggyzdesevel, elssorban
az intim kzsseg valik a valodi velemeny kinyilvanitasanak terepeve.
A kommunikacioban aktivan, illetve passzivan reszt vev szemelyek aranya, az 'egyttlet intezmenyesitett
vagy spontan jellege, a kommunikacio targya es varhato tovagyrz hatasa, valamint a szelesebb tarsadalmi
krnyezet 'hic et nunc-ja olyan egyedi-szituativ jelleget klcsnz a velemenynyilvanitasnak, amely
meghatarozza, hogy a szerepelvarasok kzl az adott helyzetben melyik valik dominanssa.
A velemenynyilvanitas konkret szituacioi vegtelenl sokIelek. Csoportositasuknal a szituaciok valamennyi
komponensenek Iigyelembevetele szinte lehetetlen. Ha az egyszerseg kedveert a Ient emlitett komponensek
kzl a velemenycserek szelesebb tarsadalmi hatteretl, illetve a kommunikacio reszletesebb tartalmi jegyeitl
eltekintnk, a kzvelemeny-kutatas szempontjabol az alabbi szituaciotipusok tnnek a legIontosabbnak:
1. Intim kzssegekben Iolyo politikai temaju beszelgetesek. 2. Szkebb munkahelyi csoportban kialakulo
spontan politikai velemenycserek. 3. Munkahelyi kzegben, intezmenyes keretek kztt Iolyo politikai tartalmu
velemenynyilvanitas. 4. Egyszeri jelleggel erintkez, egymas szamara ismeretlen emberek kztti politikai
temaju velemenycserek. 5. Politikai Iorumokon trten velemenynyilvanitas. 6. Spontan sszeverd, heterogen
strukturaju alakzatokban trten politikai velemenynyilvanitas.
Az egyes tipusok olyan 'szituaciospeciIikus szerepelvarasokat es kontrollrendszereket hoznak mkdesbe,
amelyek klnbzve teszik az egyes szituaciotipusokban kialakulo velemenyek tartalmat es aramlasanak
mkdesi mechanizmusat. E szituaciotipusokban mozgo velemenyek viszonylag homogen szabalyszerseggel
magyarazzak, hogy a politikai kzvelemeny szerkezeti sajatossagainak egyik legjellemzbb mutatoja az, hogy
milyen az egyes szituaciotipusok elIordulasi aranya a kzvelemeny alapanyagat kepez kommunikacios
szituaciok sszessegeben. Az indikatoresemeny jellegetl, a velemenynyilvanitasok targyatol Iggen a
kzvelemeny Iormalodasa soran temankent elter 'kommunikacios palyak lepnek mkdesbe, es ennek
megIelelen klnbz szituaciotipusok valnak meghatarozova. A velemenynyilvanitas e sajatossagai jol
mutatjak, hogy a kzvelemeny alakulasat korantsem lehet homogen szabalyszersegekkel jellemzett
Iolyamatkent abrazolni. Ebben a vonatkozasban egyetertnk G. Schmidtchen33 allaspontjaval, aki hatarozottan
elutasitja a kzvelemeny nallo, zart entitaskent valo IelIogasat, es azt meghatarozott kommunikacios
Iolyamatok sorozatakent szemleli. Hasonlo iranyba mutatnak P. HoIsttter34 Iejtegetesei, aki a kzvelemeny
csoportspeciIikus jegyeinek hangsulyozasaval ha implicit Iormaban is szinten megkerdjelezi ember es
velemeny kapcsolatanak homogen, stabil viszonykent trten, leegyszersitett kezeleset.
E tanulmany keretein bell termeszetesen nem Ioglalkozhatunk azoknak a bonyolult makroszociologiai
Iolyamatoknak az elemzesevel, amelyek a velemenynyilvanitas heterogenizalodasara, Iokozodo tema-, csoport-
es szituaciospeciIikus erzekenysegere vezettek. Csupan arra szeretnenk rairanyitani a Iigyelmet, hogy az emlitett
Iolyamatok eredmenyekent valtozas kvetkezett be a kzvelemeny integrans reszet kepez kommunikacios
Iolyamatok szerkezeteben, es igy a kzvelemeny-kutatasok ervenyessegenek problemaja sokkal bonyolultabb
kerdesse valt, mint ahogyan azt a hagyomanyos kzvelemeny-kutatasokat megalapozo pozitivista metodologia
Ieltetelezi. Mig a valasztasi elrejelzesek ervenyessege ketsegtelenl megitelhet a prognozisnak es a valasztas
eredmenyeinek szembesitesevel, addig a kzvelemeny-kutatasok eseteben sokkal problematikusabb az
interjuszituacio sajatos kommunikacios szabalyszersegeibl a kzvelemeny alakulasanak klnbz
'kommunikacios palyain lezajlo velemenynyilvanitasok klns sajatossagaira kvetkeztetni.
Hasonlo a hagyomanyos technikai-modszertani apparatussal dolgozo demoszkopiai kutatasok ervenyesseget
megkerdjelez kvetkeztetesekre jutunk, ha a velemenynyilvanitas konkret alakulasanak elemzesekor
Iigyelembe vesszk a velemenynyilvanito ember szemelyiseget es a szerepelvarasokhoz Izd viszonyat.
VLASZTI MAGATARTS,
VLEMNYNYILVNTS,
86
35 Les Opinions et les Croyances (Bibliotheque de Philosophie ScientiIique). E. Flammarion, editeur, Paris.
Szemelyisegktl, karakterktl Iggen a velemenynyilvanito emberek relative hasonlo szituaciokban
klnbzkeppen viselkedhetnek. Vannak emberek, akik szinte mindig, minden helyzetben azonos velemenyt
nyilvanitanak. Velemenynyilvanitasuk esetleges Iormai jegyei termeszetesen ilyenkor is alkalmazkodnak
nemikeppen a szituaciohoz, de velemenyk lenyege-magva ugyanaz marad. Mas emberek esetleg nallo,
kialakult velemenyk ellenere kinyilvanitott velemenyket mindig a szituaciohoz igazitjak. Ha a lehetseges
tipusokat a velemennyel valo rendelkezes, a velemenynyilvanitas es a szituaciohoz valo alkalmazkodas
dimenzioi alapjan igyeksznk kialakitani, az alabbi tipusokat kapjuk:
1. Tradicionalis, velemeny nelkli ember: nincs elzetesen kialakult velemenye nem nyilvanit velemenyt.
2. Modern, velemeny nelkli ember: nincs elzetesen kialakult velemenye nyilvanit velemenyt.
3. Velemenynyilvanitastol tartozkodo: van elzetesen kialakult velemenye nem nyilvanit velemenyt.
4. Tolerans velemenynyilvanito: van elzetesen kialakult velemenye szituacionkent elter velemenyt
nyilvanit.
5. Autonom velemenynyilvanito: van elzetesen kialakult velemenye minden szituacioban valodi velemenyet
hangoztatja.
A Ienti tipusok ismertetjegyeinek vazlatos bemutatasa is erzekelteti, hogy a demoszkopiai kutatas technikai
apparatusa a velemenynyilvanito ember klnbz tipusai eseteben nem egyIorman alkalmas a velemenyek
meresere. A 'tolerans velemenynyilvanito es a 'modern, velemeny nelkli ember eseteben peldaul a
hagyomanyos eszkzk csdt mondanak: az interjuszituaciok soran hangoztatott velemenyeikrl korantsem
lehet a mindennapi elet tenyleges szituacioiban nyilvanitott velemenyeikre kvetkeztetni.
Ahhoz, hogy megbizhato kepet kapjunk e tipusoknak a kzvelemeny alakulasaban jatszott szereperl, a
demoszkopiai kutatasok elIelteveseinek Ieladasara es technikai eszkztaruk gazdagitasara lenne szkseg. A
velemenynyilvanito ember klnbz tipusainak az empirikus kutatas eszkzeivel valo elklnitese es az egyes
tipusok sajatossagaihoz alkalmazkodo modszerek kialakitasa elsegithetne, hogy a kutatasok a kzvelemeny
alakulasarol a jelenleginel ervenyesebb kepet adjanak.
5.3. GUSTAVE LE BON
5.3.1. J IDK PSZICHOLGIJA
5.3.1.1. IV. knyv MEGGYZDSEK TERJESZTSE S A
VLEMNYEK IRNYTSA
5.3.1.1.1. I. fejezet HOGYAN KELETKEZNEK A VLEMNYEK S
MEGGYZDSEK
Mivel a meggyzdesek es velemenyek lenyeges szerepet jatszottak a haboru alatt, nem lesz Ielesleges nehany
oldalt keletkezesk mechanizmusara Iorditanunk.
Elszr nehany sorban a Jelemenvek es meggvo:odesek35 cim knyvemben kiIejtett elveket Iogom
sszeIoglalni.
A meggyzdes a hittel rokon bels cselekves, amely sszessegeben es vita nelkl Iogadtat el egy allitast vagy
GUSTAVE LE BON
87
egy tant. Az ismeret ezzel szemben csakis a megIigyelesbl es tapasztalatbol jn letre.
Meggyzdes es ismeret tehat lenyegesen klnbz Iogalmak, mivel a meggyzdes Iorrasa egy ntudatlan
csatlakozas valamely elvhez, mig az ismeret az ertelem magyarazta megIigyeles es tapasztalat gyermeke.
Nagyon nehez dolog ismereteket szerezni, de igen knny meggyzdesekre szert tenni.
A meggyzdes Ileg szuggesztio es lelki Iertzes utjan terjed. Mihelyt egy tmeg teszi magaeva,
ellenallhatatlan erre kap.
A velemenyek Iorrasa neha az ertelem, vagyis ezek a tapasztalatbol es gondolkozasbol szarmaznak, de
rendszerint nem egyebek, mint kepzdesben lev meggyzdesek.
Mig a velemenyek es meggyzdesek Iorrasai legtbbnyire erzelmiek vagy misztikusak, addig az ismeret csak
az ertelembl Iakadhat.
*
A velemenyek legnagyobb resze abbol a tarsadalmi milibl indul ki, amelybe e velemenyeket osztok eppen
tartoznak. Katonak, hivatalnokok, munkasok, tengereszek stb. csoportjaik velemenyet osztjak, s eppen ezert
iteleteik csoportjaikon bell nagyon is kzelIekvk egymashoz. Az egyes csoportok eszmei krzeteben elvesztik
egyenisegket, es velemenyeik csak tmegvelemenyek. A modern ember igy egyre jobban kzeledik ahhoz,
hogy tmeglennye valjek.
Minthogy itt nem vizsgalhatom meg reszleteiben azokat az elemeket, amelyek a velemenyeket es
meggyzdeseket letrehozzak, megnvelik es elpusztitjak, az olvasoval szemben arra a knyvre utalok, amelyet
ennek tanulmanyozasara szenteltem, s csak arra Iogok szoritkozni, hogy ismet Ielsoroljam, tbb peldaval
megvilagitva a velemenyek nagy tenyezit: az allitast, ismetlest, a tekintelyt, szuggesztiot s a lelki Iertzest.
Hatasuk termeszetesen valtozik az emberek lelki Iejldesi Ioka szerint, akiken gyakorlodnak s klnsen
aszerint, hogy vajon klnallo egyenekrl vagy tmegekrl van-e szo.
Nehany teny eleg lesz ahhoz, hogy kimutassuk a meggyzes e klnbz elemeinek szerepet a legutolso
esemenyekben.
*
Az els kettt, az allitast es az ismetlest, allandoan hasznaltak a nemet kormanyzok, klnsen a haboru elejen.
Arrol volt szo akkoriban, hogy minden nyilvanvalosag ellenere bebizonyitsak, hogy az angolok es az oroszok
arulo modra megtamadtak Nemetorszagot a Iranciak segitsegevel, akik, hogy a haborut kikenyszeritsek,
replket kldtek ki Nrnberg bombazasara.
Ezeket az allitasokat, amelyeket a nemet sajto minden alakban egyre ismetelt, vita nelkl elIogadtak, s 70 millio
nemet kzl a kormanyzok kivetelevel talan nem volt egy sem, aki ne lett volna meggyzdve a szvetsegesek
alattomos tamadasarol Nemetorszag ellen.
A kilencvenharom intellektuel hires kialtvanya bizonyitotta, hogy ez a velemeny gykeret vert meg a
legIelvilagosodottabb szellemekben is.
Nemetorszagnak irigy vetelytarsai altal valo kepzelt megtamadasa a Ielhaborodas es dh kirobbanasat valtotta ki
meg klnben igen mersekelt tudosoknal is. Igy peldaul Wundtol, a hires pszichologustol szarmazik ez a
mondat, amelyet egyik megelz munkamban mar ideztem: 'Nem, ez a haboru nem igazi haboru ellensegeink
reszerl, meg csak nem is haboru ez, mert annak is megvannak a trvenyei es jogai; ez utonallok aljas
tamadasa.
Vilagos, hogy azok, akiket a nemet kormany ismetelt allitasai nem hallucinaltak, hamar IelIedeztek volna a
I. fejezet HOGYAN
KELETKEZNEK A
88
mindjart a haboru elejen kzzetett diplomaciai srgnykbl, hogy Anglia, amely egyebkent hadsereg es
katonai elkeszites nelkl allott, s amelyet, mint Franciaorszagot is, hivatasos paciIistak kormanyoztak,
ketsegbeesett erIesziteseket tett, hogy a haborut megakadalyozza. De a nemet kormany kijelentesei olyan
hatarozottak voltak, s annyiszor ismetldtek, hogy vak hitte valtoztak, amely ellen az esz mindig Iegyvertelen.
Hogy a nemetek altalanos meggyzdeset egy kisse, klnben nagyon kevesse megingassak, nyilvanossagra
kellett hozni Lichnowski hercegnek, a haboru kitresekor angliai nemet nagykvetnek egy emlekiratat. Ebben
vilagosan bebizonyitja, hogy Anglia mindent megtett, hogy ezt a csapast elkerlje. Ez a beismeres elkeseritette
az ellenkezrl meggyzdtteket, de meg nem teritette ket.
Oly kevesse teritette meg ket, hogy HelIerich, a Nemet Birodalom volt alkancellarja egyik beszedeben ezeket
mondta: 'Anglia, Ielhasznalva a szarajevoi gyilkossag altal szolgaltatott alkalmat, a bekes munkatol a Iegyveres
erhz Iordult. Igy a haboru nagyban tulhaladva eredeti okat: harcca ntt ki az angol vilaguralom es a nepek
szabad Iejldese kztt.
Latjuk, hogy mit eredmenyeznek az allitas es az ismetles. Latszolagos igazsagokka valtoztatjak a legvilagosabb
tevedeseket. Az igazsag vegl ugyan utat tr maganak, de csak miutan a tevedes helyrehozhatatlan karokat
okozott.
*
Az allitas es ismetles utan a lelki ragaly a meggyzes egyik leghathatosabb tenyezje.
Fiziologiai jelenseg ez, amelynek kvetkezmenye nemcsak bizonyos tettek ismetlese, hanem erzelmek es
meggyzdesek ntudatlan elIogadasa is.
A lelki ragaly minden lenynel megIigyelhet, az allattol kezdve az emberig, klnsen, mikor tmegesen
vannak egytt. Ez a jelenseg a tudat alatti mely regiokra hat, s igy majdnem teljesen Iggetlen az akarat es az
esz beIolyasatol.
A legtbb erzes, peldaul a batorsag es a Ielelem, ragalyosakka valhatnak. Ilyenek lehetnek hasonlokeppen az
irgalmassag, szolidaritas, odaadas. A haboru szamos peldaval szolgalt erre nezve. A rossz sztn is sajnos
szerIelett ragalyos.
Hatasa alatt a jellemek pillanatnyilag mely valtozasokon mennek at. A meggyzdeses paciIista hs harcossa
valhat s a bekes polgar vad szektakvetve.
Lelki ragaly terjeszti a velemenyeket es meggyzdeseket, s allandositja a tarsadalmakat. Ez tehat a trtenelem
egyik legnagyobb erejet kepezi.
A lelki ragaly szerepe dnt lesz a nepek Iejldesenek azokban a kritikus pillanataiban, midn varatlan
esemenyek zavarjak meg a lelki elet szokasos egyensulyat. Az egyen ilyenkor szerIelett beIolyasolhatonak
mutatkozik, s habozas nelkl Ielaldozza magat a pelda teremtette ragaly hatasa alatt.
A lelki ragaly hatalma oriasi, s keves ember kepes ez alol kivonni magat.
A trtenelem megszamlalhatatlan bizonyitekot szolgaltat erre, klnsen Oroszorszagban, ahol mindig
hemzsegtek a klnIele szektak, melyek hiveiktl a legklnbzbb csonkitasokat, st neha az ngyilkossagot
kveteltek. Midn a 17. szazad vege Iele proIetak a tz altal valo ngyilkossagot kezdtek predikalni, hamarosan
szamos hivet toboroztak maguknak, akik miutan oriasi maglyakat allitottak Iel, a langokba vetettek magukat
kvetikkel egytt. Tbb mint huszezer ember pusztult el igy rvid idn bell.
Lelki ragaly kvetkezmenye volt az is, hogy napjainkban az oriasi orosz hadsereg nehany honap alatt
Ielbomlott. A szocializmus is inkabb lelki ragaly, mintsem Iantasztikus igeretei utjan diadalmaskodott ebben az
orszagban.
I. fejezet HOGYAN
KELETKEZNEK A
89
Nem lehet elegge hangsulyozni a lelki Iertzes hatalmas erejet. Klnsen a tmegeknel annyira hatalmaba
keritheti a gyenge jellemeket, hogy meggyzdeseikkel mer ellentetben allo tetteket sugalmazhat nekik.
A Irancia Iorradalom pszichologiajanak szentelt munkamban kimutattam, hogy milyen jelents szerepet jatszott
benne a lelki Iertzes.
Egyik legmegkapobb peldaja ennek az, amelyet Denys Cochin irt le Lajos Flp kiadatlan emlekiratai utan.
Azon a napon, midn a Konvent hatarozatra keszlt XVI. Lajos sorsat illetleg, az orleans-i herceg
Ielhaborodva tiltakozott az ellen a IelIogas ellen, hogy a kiraly halalara szavazhatna. Megis megszavazta ezt.
Gynge jelleme nem tudott ellenallni a gyles altal terjesztett lelki ragalynak.
Miutan hazament s kikerlt a Ientebbi hatas alol, a herceg knnyekben trt ki, kijelentette gyermekeinek, hogy
erdemtelen arra, hogy megcsokoljak, majd hozzatette: 'Nagyon szerencsetlen vagyok, Iel nem Ioghatom,
hogyan vihettek bele abba, amit tettem!
Valoban, Iel nem Ioghatta ezt, mert a pszichologia haladasa csak ma teszi lehetve ennek magyarazatat.
A lelki ragaly hatasa szamos alkalommal megnyilvanult a legutolso haboruban, nemcsak ami a Irontkatonak
szolidaris cselekedeteit s kitarto batorsagat illeti, hanem a polgari eletnek bizonyos krlmenyei kztt is.
Lattuk hatasat Parizsban, midn a bombak robbanasa ugyanabba a pincebe hozott ssze nagyon klnbz
eredet embereket. Mindezek az emberek, akiket tarsadalmi, intellektualis es erzelmi sorompok eddig
elvalasztottak, hirtelen ugyanabbol a csaladbol valonak ereztek magukat. A Iaji erzes, mint lathatatlan istenn,
megjelent kzttk, s lelki Iertzes segitsegevel valamennyik szivet egyesitette. Mindenki nyugodt maradt,
abban az ntudatlan sejtelemben, hogy egy nyugtalan mozdulat, egy aggodo szo szomszedja lelkeben
Ielebresztene a Ielelmet, amely csakhamar mindegyikkre atterjedne. A tmeges panikhullam sohasem
mutatkozott, mivel a lelki atterjedes kvetkezteben letrejtt batorsaghullam eleg ers volt ahhoz, hogy
keletkezeset megakadalyozza.
A lelki ragaly terjesztette meggyzdesek nem indokokkal, hanem ellenkez meggyzdesekkel harcolnak
egymas ellen, melyeket egyes vezetk terjesztenek, akik jol ismerik azt a kln mveszetet, hogy mikent lehet a
tmegeket Ielrazni.
*
A lelki Iertzes mellett a velemenyek masik tenyezje s kvetkezeskeppen a magatartas iranyitoja a presztizs. A
presztizzsel krlvett lenyek knnyen uralkodnak a tmegeken. A nemetek zart sorokban lettek le magukat,
hogy csaszaruk tetszeset kivivjak, e nagy presztizzsel megaldott szemelyiseget, aki, mint mindenki tudta, s mint
ahogy maga is hivatkozott ra beszedeiben, Istent kepviselte e Ildn, s az neveben szolott.
A nemet Caesar presztizse dacara az isteni szvetseg altal, amelyrl nepe meg volt gyzdve, rea ruhazott
tekintelye megsem erte el sohasem Napoleonet, meg az ennek bukasa utan valot sem. Bar utobbi nem tamasztott
igenyt semmiIele isteni kepviseletre, de azert sikerlt majdnem egyes-egyedl meghoditania az Elba szigeterl
valo visszaterese utan egy nagy orszagot, melyet hatalmas hadsereg vedett. Presztizse tulelte t, hiszen sirja
melyerl csaszarra koronaztatta unokaccset.
A presztizs szerepe a nepek eleteben tehat jelentekeny. A trvenyek, intezmenyek es a tarsadalmi elet minden
eleme klnsen a rajuk ruhazott presztizs segitsegevel tartjak Ienn magukat, s sszeomlanak, mihelyt utobbi
megsznik.
Ha a tarsadalom ma nagyban ingadozik, ez azert van, mivel a hajdan bizonyos moralis ertekeket takaro presztizs
tovatnt.
*
I. fejezet HOGYAN
KELETKEZNEK A
90
A meggyzes alkoto elemei kzl emlitsk meg Iel a szuggesztiot. Ez nagyon klnbz modokon nyilvanulhat
meg. Az egyik legIontosabb modja a sajto.
A lapok ma a velemenyek nagy teremt tenyezi lettek. Az ujsag valoban mindazokat a meggyzesi modokat
Ielhasznalja, amelyeknek hatasat iment bemutattuk: az allitast, ismetlest, lelki Iertzest es a presztizst. Barmily
Iggetlen legyen is az olvaso, ugyanazoknak az eszmeknek klnbz alakban valo ismetlese vegl is
beIolyasolja anelkl, hogy eszrevenne, s megvaltoztatja velemenyet.
A nemetek a haboru alatt alaposan Ielhasznaltak a meggyzes e modjat. A kormany nemcsak a legtbb nemet
ujsagot keritette kezebe, de ezenkivl oriasi sszegeket Iorditott arra, hogy minden orszagban a lehet legtbb
ujsagot megvasarolhassa. Egy hires pr megmutatta, hogy nem hatralt meg egy tizenketmillios kiadas ell, hogy
egy nagy Irancia ujsagot megvasarolhasson.
A sajtonak ksznhettek a pangermanok, akik a kormany tamogatasat elveztek, hogy lassan-lassan a nemet
nepet odavezettek, hogy kivanni kezdte a haborut. Tudjuk, hogy Bismarck szinten egy tbb even at busasan
Iizetett sajto segitsegevel alapitotta meg azt a kzvelemenyt, amely az 1870-es haborut, azaz a nemet egyseget
eredmenyezte. Bar megvolt az anyagi ereje, megis nem merte ezt mindaddig igenybe venni, mig a kzvelemenyt
meg nem hoditotta.
Valoban, a kzvelemeny minden idben a vilag ura volt.
'A kzvelemeny mondta Napoleon egy legyzhetetlen, rejtelmes hatalom, amelynek semmi nem allhat
ellen.
Aki a kzvelemeny ura tud lenni, az egy nepet a leghsiesebb tettekre eppugy, mint a legesztelenebb kalandokra
tudja vezetni.
A kivalo allamIerIiak mindig ertettek ahhoz, hogy a kzvelemenyt vezessek, a kzepszer politikusok
megelegedtek azzal, hogy kvessek azt.
Az ujsagok altal teremtett meggyzes mellett letezik meg az egyes szonokok gyakorolta meggyzes is. A
szonok es az ujsag ugyanazt a celt tzik ki maguk ele: a meggyzest, de klnbz modokon erik ezt el.
A tmeget Ielrazni kepes szonok olyan szemelyes beIolyast gyakorol, amely szamara az eszbeli okokra valo
hivatkozast szksegtelenne teszi.
Ismeretes annak a kznsegtl kedvelt szinesznek a trtenete, aki Iogadott, hogy egy egesz terem lelkesedeset
Iogja kivivni, ha megIelel mozdulatokkal teljesen ertelem nelkli mondatokat Iog mondani, de amelyek kze
talalomra presztizzsel biro szavakat, mint: haza, becslet, zaszlo stb. szur majd kzbe. Frenetikus tapsokat
aratott vele.
E trtenet melle odaallithatjuk azt a tenyt, amelyet Bergson mesel el, aki egy szonokot kisert Amerikaban,
akinek Ieladata volt egy, a Irancia nyelvbl egy szot sem ismer kznseg eltt a szvetsegesek erdekeben
propagandat tartani. Ennek dacara is oriasi sikere volt.
'Mindjart az els szavak utan a hallgatosag ugyszolvan Iizikailag hozzasimult a beszedhez, s ringattatta magat a
szavak muzsikaja altal. Minel inkabb tzbe jtt a szonok, mozdulatai mennel jobban Iestettek gondolatat es
Ielindulasat, a jelenlevk, akiket e Iolyamat bensjkben magaval ragadott, annal inkabb igazodtak a Ielindulas
ritmusahoz, gancsot vetettek a gondolatnak, s egeszeben megertettek a mondatot, meg ha a szavakat nem is
vehettek ki.
Erzeseket kelteni, nagyra nvelni vagy kiirtani, ez a szonok egesz mveszete. Az erzesek mindig diadalt arattak
a legkezzelIoghatobb eszbeli argumentumok Ielett is.
*
I. fejezet HOGYAN
KELETKEZNEK A
91
A velemenyeket vezet tenyezk e Ielsorolasa nem egyeb meglehetsen rvidre Ioglalt vazlatnal. Hogy
tkeletesebbe tegyk, meg kellene mutatnunk, hogy hatnak e tenyezk a klnbz lelkletekre, mert vilagos,
hogy nem mindenki reagal rajuk egyIorman.
Sok embernel elszr csak meggyzdeseket sikerl keltenik. Ez mar valami, de csak akkor valik hasznossa,
ha eleg ers ahhoz, hogy tettet valtson ki s Ileg soha nem gyengl Iolytonos tettet.
Ezt a cselekv meggyzdest kell hogy tudjak a kzvelemeny iranyitoi Ielkelteni, s Ileg megtartani.
(.)
Forditotta: STREM GEZA
5.4. VRIN SZILGYI IBOLYA
5.4.1. AZ EMBER, A VILG S AZ RTKEK VILGA
5.4.1.1. KSRLET AZ RTKEK FOGALMNAK
BEHATROLSRA
5.4.1.1.1. AZ RTKEK - ESZMEI OBJEKTIVCIK
A legujabb IilozoIiai ertekirodalomban kzmegegyezes alakult ki a tekintetben, hogy az ertekek nem azonosak
kzvetlenl a dolgok (targyak, szemelyek, viszonyok, tevekenysegek stb.) bels immanens tulajdonsagaival,
hanem olyan es:mei obfektivaciok, amelyek az ember altal a dolgokban Ielismert, valamint nekik tulajdonitott
minseget Iejezik ki. Az ertekek eppugy eszmei objektivaciok, mint ahogyan a penz, az aru, a tke, a hasznalati
ertek, a munka stb. kategoriai azok; mindig valamilyen modon es aranyban az objektiven letez
valosagmozzanatok es a szubjektiv emberi viszonyulas (tudatositas, megIogalmazas, osztalyozas, elIogadas,
tagadas stb.) sajatos tvzetei.
Az ertekek azonban sajatos eszmei objektivaciok, amelyekben a dolgoknak az emberi letben betlttt szerepere
es jelentsegere vonatkozo emberi tapasztalatok es ismeretek, vagyak es erzelmek srsdtek be valamiIele
kzmegegyezes eredmenyekent, kzs tudas kikristalyosodasakent. Sajatos vonas az is, hogy az ertekek
erzelmileg hangsulyosak, szemben a racionalis gondolkodas vagy a tudomanyos igeny megismeres
objektivacioival, amelyeket dnten a logikus gondolkodas alakitott ki. Tovabba sajatos vonasa az ertekeknek,
hogy az eletIeltetelek es -lehetsegek erzelmi-ertelmi Ieldolgozasanak klnbzsege kvetkezteben jobban
Iggnek az adott tarsadalom, kultura dominans ideologiajatol es altalaban az ideologikus mozzanatoktol. Ezert
is tekinthetk tarsadalom-, illetve kulturspecifikus eszmei objektivacioknak.
Vannak, akik az ertekszemlelet objektivitasat Ieltik annak a tenynek az elismeresetl, hogy az ertekekben szinte
elvalaszthatatlanul egytt vannak az objektiv es szubjektiv tartalmak.
Szerintk az ertekek materialisztikus IelIogasa azt kvetelne, hogy ragaszkodjunk az ertekek objektiv
termeszetehez, hiszen peldaul az emberi szemet gynyrkdtet taj esztetikai szepsege, esztetikai erteke
nyilvanvaloan letezett az emberi Iigyel tekintet eltt is; az elettelen es el termeszet klnIele, az emberi letet
biztosito adottsagai, 'termeszetes ertekei (John Locke) ugyancsak leteztek az emberi szubjektum megjelenese
eltt. Az ertekek objektiv termeszetet Ieltk elitelik az olyan megIogalmazasokat, amelyben az ertektarggyal
kapcsolatban a szubjektiv emberi viszonyulas is szerepel; szerintk ez az ertekek relativizalasahoz vezet.
Az igy gondolkodok azonban egybemossak e termeszetbeni potencialis ertekmozzanatokat a valosagosan
ertekke valt mozzanatokkal, tovabba mellzik az ertekszervezdesnek azt az aspektusat, hogy nem minden
ertekkepzet mgtt mutathato Iel objektiv ertektartalom, meg ha kialakulasuk objektiv Iorrasai Iel is Iedezhetk
VRIN SZILGYI IBOLYA
92
36 Marx, K.: A Tke. I. In MEM 23. Budapest, 1967, Kossuth, 4142. p.
(lasd peldaul az istenkepzet, a balvany, a tabu, az aszketizmus stb. mint ertek).
Megvilagito erej lehet ezzel az ertekek egyszerre objektiv es szubjektiv termeszetevel kapcsolatban Marx
peldaja a magnesessegrl: 'A magnes tulajdonsaga, hogy vonzza a vasat, csak akkor lett hasznossa, amikor
segitsegevel IelIedeztek a magneses polaritast. .a dolgok sokIele hasznalati modjanak IelIedezese trtenelmi
tett.36
Az ertekszervezdes magja valoban a dolgok szamunkra valo minsegenek IelIedezese, ezen bell a termeszeti
tulajdonsagok szamunkra valo gyakorlati hasznossaganak es esztetikai minsegenek a IelIedezese. A 'dolgok
azonban nem korlatozodnak a termeszeti jelensegek vilagara, a tarsadalmi elet adott es kivanatos jelensegei is
beletartoznak. Ezt az ertekszervezdest Iejezik ki tkrzik a hseg klnbz Iokan az ertekIogalmak,
ertekdimenziok, ertekkepzetek mint eszmei objektivaciok. Tkrzik, de ez a tkrzes mar nmagaban is
aktivitas, amely tovabbi aktivitasra, tevekenysegre serkent, hiszen epp ebben all az ertekek mint eszmei
objektivaciok sajatossaga, hogy tovabbi szabalyrendszerek generalasaval (a mindennapi eletet atIono
szokasrendszertl kezdve az eszmenyekig, eletelvekig) beIolyasoljak, szabalyozzak az emberi cselekvest.
Az ertekek megklnbztetendk a szokasoktol, beallitodasoktol, izlestl, divattol stb., bar a mindennapi let es
tudat szerkezetenek, valamint az egyenek, csoportok 'elettrtenetenek konkret trteneti elemzese ezekben is
Ielmutathatja az ertekkepzes es ertekervenyesites eszkzeit, am nem minden szokas es beallitodas ertekhordozo
vagy ertekrealizalo. A szokasokhoz valo ragaszkodasnak szamos egyeb oka is lehet peldaul merevseg, Ielelem
az ujtol, a valtozastol , nem csak ertekek allhatnak a szokasok mgtt. Viszont minden ertekrendszer, ha
stabilizalodott, nemcsak a mindennapi tudat vilaglatasaban, hanem a napi tevekenysegekben is dnt, motivalo,
energetizalo ervel bir, igy kialakitja es elterjeszti az ertekek realizalasahoz szkseges vagy azt szimbolizalo
szokasjelleg cselekveseket is. Ily modon az ertekek idealisak es realisak cel-eszkz viszonyba kerlnek a
velk sszhangzo szokasokkal es beallitodasokkal. (A protestans munkaerklcsnek peldaul ilyen jol
Ielismerhet eszkzjelleg megnyilvanulasai voltak a puritan eletmod Ielhalmozo-tartalekolo, tartossagra es
mertekletessegre trekv eletviteli, ltzkdesi, szorakozasi stb. szokasai.) Szokasok es beallitodasok mgtt
mint elvontabb, altalanosabb, kulturaIggbb es nagy hatosugaru motivacios osztalyok allanak az ertekek.
5.4.1.1.2. AZ RTKEK - A JELENTSSZERVEZDS SAJTOS FORMI
Az ertekek olyan tarsadalom-, illetve kulturspeciIikus eszmei objektivaciok, amelyekben az emberek szelektiv
es ertekel viszonya Iejezdik ki meglev vilagukhoz, tarsadalmi es termeszeti jelensegekhez, egymashoz,
tevekenysegIajtakhoz es nem utolsosorban nmagukhoz. Az ertekkepzdesben egy sajatos
felentestulafdonitassal van dolgunk.
Az ertekkepzet a felentess:erve:odes sajatos Iormaja, amely pragmatikus, alapveten az emberi eletvezeteshez
kapcsolodo es egy adott kzssegre nezve normativ Iolyamat eredmenye. Az ertekekben, mint az ilyenIajta
jelentesszervezdes sajatos Iormaiban, a dolgoknak, st a dolgok osztalyainak az eletvezetes, a tevekenyseg, a
tarsadalmi hovatartozas es az nmeghatarozas szempontjabol Ielismert Iontossaga, felentosege tkrzdik es
targyiasul klnIele Iormakban (az ertekek absztrakt Iogalmaiban, eszmenyekben, elvekben es celkepzetekben,
a gyakorlati tevekenysegben, az egyttelesi normakban, az alternativak kztti valasztasokban, iteletekben es
dntesekben).
Az ertekek letezesmodjanak sokIelesege es az ertekek heterogenitasa nem Iedheti el az ertekszervezdes ket,
egymassal szorosan sszeIgg kzponti elemet: a normativ Iunkciot az egyen es csoport tarsadalmi
alkalmazkodasanak, illeszkedesenek szabalyozasaban, valamint az ertekek erzelmileg motivalt
cselekvesk:pontusagat, vagyis hogy epp azt szabalyozzak normativakent, hogy mi szerint, miert es hogyan
eljnk es tevekenykedjnk, mire trekedjnk s mire nem. Akarhogy is nezzk-Iorgatjuk, az ertekek az elet
ertelmet bastyazzak krl egyenek, csoportok, tarsadalmak, kulturak szamara.
Nem teljesen elzmeny nelkli az a trekves, hogy az ertekkepzdest a jelentesszervezdeshez viszonyitsuk, az
ertekkepzeteket a jelentesek sajatos Iormajakent deIinialjuk. Eduard Sapir a jelentesek nem tudatos (tudattalan)
AZ RTKEK - A
JELENTSSZERVEZDS
93
37 Kluckhohn, C.: Values and value orientation in the theory oI action. In T. Parsons E. Shils (eds.): Toward a general theorv of action.
Cambridge (Mass.), 1951, Harvard Univ. Press, 395. p.
rendszeret ertette ertekrendszer alatt, Clyde Kluckhohn pedig a jelentesek centralis magjat tekintette erteknek.37
Drobnvickif is hivatkozik arra, hogy az ertekIogalom a mult szazad hatvanas evei ota el a IilozoIiai
lexikonokban, azzal a meghatarozott ertelemmel, hogy az ertek 'valaminek a felentese, elteren az objektum
letetl vagy minsegi jellemzitl.
Minel centralisabb egy-egy ertek meghatarozott szemelyek es csoportok gondolkodasaban es eletviteleben,
annal valoszinbb, hogy azonosultak a szoban Iorgo ertekekkel. A centralitas kriteriumat tehat az enkzeliseg,
eninvolvaltsag szolgaltatja szocialpszichologiai szempontbol. Mas trteneti, kzgazdasagi,
kulturantropologiai, szociologiai nezpontbol termeszetesen tovabbi vizsgalodas targya lehet, hogy adott
populacioban miert eppen az adott ertekek a centralis jelentsegek. Ez mar tulmegy a szkebb ertelemben vett
szocialpszichologiai elemzesen. Ez utobbi szempontjabol viszont lenyeges az, amire tbb kutato is, kivalt
Milton Rokeach mutatott ra: egy szemely szamtalan beallitodassal (attitddel) rendelkezhet, de szemelyes
valojat, enazonossagat, identitasat csak nehany centralis ertekkel valo azonosulasa Iejezheti ki. Ugyanez
vonatkozik a tarsadalmi csoportokra, st nepekre, nemzetekre is.
Az ertekkepzetek szervezdeset mint jelentesszervezdest talan jobban megvilagithatjuk, ha az emberi
megismeres alapIormajahoz, a racionalis megismereshez viszonyitjuk.
5.4.1.1.3. A RACIONLIS MEGISMERS S AZ RTKVEZRELT
GONDOLKODS ELLENTTEI
Induljunk ki abbol, hogy a mindennapos gondolkodasban mindenkoron elvalaszthatatlanul, egymast atszve
ervenyeslnek a racionalis gondolkodas es az ertekvezerelt megiteles mozzanatai.
A racionalis gondolkodas a dolgok objektiv tulajdonsagait es sszeIggeseit, valamint ezeknek az emberi
gyakorlat szamara valo hasznalhatosagat igyekszik Iogalmak, iteletek, kvetkeztetesek, hipotezisek es
bizonyitasok Iormajaban es ezek jelentestartalmaiban rgziteni. A racionalis gondolkodas problemakat allit Iel
es old meg kvetkezteteses uton vagy/es valoszinsegi becslesekkel. Ezekkel szemben az ertekvezerelt
gondolkodas a mindennapi eletben azt a plusz minseget jol-rosszul Ielismert minsegtbbletet kepviseli,
amelyet az adott trtenelmi korban el egyenek, csoportok es egesz tarsadalmak a szamukra elerhet dolgoknak,
tevekenysegeknek es allapotoknak tulajdonitanak. A mindennapi gondolkodashoz tehat ez a kettsseg: az
objektiv es szubjektiv jelentestartalom szinte diIIerencialatlanul hozzatartozik.
Az eletIeltetelek s az altaluk kinalt lehetsegek es Ieladatok, a kulturaltsag, a csoporthatasok stb. termeszetesen
hangsulyeltolodasokat ideznek el ebben az egyttesben, ebbl kvetkezik, hogy tarsadalmi, trtenelmi
korszakoktol, helyzetektl Iggen a racionalis es ertekvezerelt gondolkodas klnbz mertek sszhangjarol,
illetve Ieszltsegerl beszelhetnk.
A mindennapi gondolkodasbol, pontosabban a racionalis megismeresbl valamikor trtenetileg Iokozatosan
kivalt tudomanyos igeny megismeres mar tudatosan mas intezmenyesen ellenrztt viszonyba kerlt a
kznapi gondolkodas Ienti ket csak logikailag megklnbztethet sszetevjevel: az egyiket nnn
munkaeszkzekent tudatosan partolta es mvelte, a masikkal pedig hatarozottan szembeIordult, mint olyannal,
amely zavaro es szubjektiv mozzanatokat tartalmaz.
A tudomanvos megismeres feflodese, valamint a tudomanyos ismeretek elterjedese soran az a felentes- vagv
ismerettartalom gyarapodott, amelyet az emberiseg a legaltalanosabb ertelemben vett dolgok (termeszeti es
tarsadalmi jelensegek, Iolyamatok s a tudomanyos megismeres targyaul vett ember) obfektiv tulafdonsagairol es
ss:efggeseirol halmozott Iel. A tudomanyos Iogalmak, elmeletek ezt a kumulalt jelentestartalmat rgzitik a
targyi hseg, a targynak valo megIeleles klnbz Iokain. Ezekkel szemben ertelmesen Ielvethet a targyi
hseg, vagyis az iga:sag (mennyiben igazak a Ieltart ismeretek), valamint az ismeretek igazolhatosaganak a
kerdese.
A RACIONLIS MEGISMERS
S AZ RTKVEZRELT
94
Az ertekkategoriak hasonlatosan a racionalis gondolkodas kategoriaihoz ugyancsak kognitiv kepzdmenyek.
Az ertekkategoriakat spontan vagy tudatosan alkalmazo kznapi es ideologiai, mveszi stb. ertekel
megnyilvanulasokban azonban masfafta, s:ubfektiv felentestartalommal van dolgunk. (A szubjektiv kiIejezes itt
elssorban nem a 'teves 'esetleges, hanem az 'ember szamara valo, az 'emberhez kttt ertelemben
szerepel.) Ez a jelentestartalom azt Iejezi ki, hogy az egyenek, csoportok, tarsadalmak, kulturak hogyan vonjak
be a meglev tarsadalmi-termeszeti viszonyokat es Ielteteleket kztk eldeik hagyomanyos normativ
ertekviszonyait sajat eletvezeteskbe; milyen erzelmi-ertelmi hangsulyt es Iontossagot tulajdonitanak ezeknek;
mire trekednek, s hogyan latjak celjaik elereset megvalosithatonak. Valojaban kzmegegyezest is magaban
Ioglal arra vonatkozoan, hogy milyen utak es eszkzk reszesithetk elnyben, illetve utasithatok el, milyen
normak szabalyozzak a tarsas egyttelest es elbbre jutast, a szelesebb ertelemben vett tarsadalmi karriert.
A ketIele jelentestartalom klnbzsege mas oldalrol, a cselekves oldalarol kiindulva is igazolhato, ha a
cselekvest indito gondolatot es motivaciot vesszk Iigyelembe.
A racionalis megismeres, kivaltkepp a tudomanyos megismeres de:antropomorf jelentestartalmak kialakitasara
trekszik, vagyis igyekszik kivonni az emberi szubjektivitast az ismeretekbl. Ezzel szemben az ertekszIeraban
kivonhatatlan es nelklzhetetlen az emberi szubjektivitas, az emberi let es tevekenyseg miertje, ertelme a I
viszonyitasi keret. Ebben az ember sohasem lehet kzmbs. Letszkseglete erzelmeinek mozgositasa a vallott
ertekek megvalositasa erdekeben es a tagadott ertekek elleneben.
A racionalis megismeres termeszetszeren vezet el az igazsag az ismeretek megkzelitleg h tartalmanak
keresesehez, de az ertekvezerelt gondolkodas eseteben masrol van szo. Itt legIeljebb az erklcsi iga:sagossag es
meltanyossag kereshet, ha ezt a tarsadalom vagy valamely reteg, csoport ertekrendje szorgalmazza, de ez egy
mas kerdes. Jogosult viszont merlegelni a velt-vallalt ertekek realis vagy irrealis voltat, illetve Habermas szerint
helyesseget, aszerint, hogy az adott kor eletIeltetelei es tarsadalmi mozgasai altal behatarolt eletlehetsegek
mennyire teszik lehetve megvalosulasukat.
A racionalis megismeres tbbe-kevesbe kumulativ Iolyamat, meg akkor is, ha legtisztabb Iormajanak, a
tudomanyos megismeresnek szkseges es termeszetes velejaroja a Iogalmak es trvenyszersegek neha
megdbbent jelentesvaltozasa. Ez epp a legujabb korban valt a tudomany mkdeset atvilagito metateoriak es
tudomanyelmeleti vitak targyava. Ezzel szemben az emberi tarsadalom ertekvaltozasaiban, ertekIejldeseben
joval korlatozottabb az egyenes vonalu Iejldes tere. Eltekintve a gazdasagi ertektermel tevekenyseg, a
tudomany es a technika Iejldesetl, amelyek lehetve teszik az emberi alapszksegletek kielegiteset, alig
tudunk kijellni hasonlo kumulativ ertektermel szIerat. Ezt az ellentmondast Iejezte ki egyebek kztt D.
Keyes a Jiragot Algernonnak cim mveben, a tudomany es a technika mindenhatosagaval elesen allitva
szembe az emberi erzelmi kiszolgaltatottsagot es a 'szubjektiv kultura elmaradottsagat.
Az ertekIorgalmak altalanossaga az olyan Iogalmake, mint a jo-rossz, boldogsag, beke, nyugalom, biztonsag,
hazaszeretet stb. azt a benyomast kelti, hogy a legaltalanosabb ertekkategoriak kzsek, altalanos emberi
ertekek. Valojaban, hogy mely korban es tarsadalomban mit ertenek ezeken, az ersen elter. Az ertekek mint
eletszervez elvek, idealok es a gyakorlatban ervenyesl normativak szksegkeppen nyernek ily elvont,
absztrakt Iormat, hiszen csakis igy utalhatnak valamennyi partikularis elethelyzet vagy konIliktus elvileg
lehetseges es kivanatos megoldasi modjara, iranyara.
Az ertekIogalmak elvontsagaval kapcsolatosan Ieltetlenl szolni kell ezek jelenteseinek kultura- es
korspeciIikumarol is, szemben a tudomanyos Iogalmak szandekolt egyetemessegevel. Hogy ez mit jelent az
ertekek eseteben, azt ismet csak a racionalis megismeressel sszehasonlitva lehet talan megvilagitani.
A racionalis megismeres absztrakt Iogalmainal szemelyes es intezmenyes ismeretatadassal tanithato az a mod is,
ahogyan az elvont Iogalmak konkretizalhatok, konkret Iogalmakra, Ieladathelyzetekre alkalmazhatok.
Gondoljunk csak arra, hogy barmely IajIogalom peldaul a Iem, emlsallat, rovar stb. ismerveinek birtokaban
mily knnyen begyakorolhato szellemi teljesitmeny e Iogalomnak a konkret jelensegekre valo alkalmazasa.
Nehezebben adhatok at az ertekek elvont Iogalmai, amelyeket klnbz korok, tarsadalmak, csoportok, retegek
mas es mas tartalommal telitenek. A haza, a nemzet es a nemzetbiztonsag Iogalmat peldaul lehet Iasiszta es
A RACIONLIS MEGISMERS
S AZ RTKVEZRELT
95
demokratikus modon is ertelmezni, ahogy erre Michel Billig es munkatarsai is ramutattak a politikai ertekekkel
Ioglalkozo vizsgalatukban. Mindket ertelmezes elter velemeny- es viselkedesmintakkal jar egytt, melyek csak
trtenetileg, idben Ioghatok Iel. (Kialakulasuk, ervenyeslesk, megertesk idoben es terben kiterjedtebb. A
megertes elettapasztalatot kvetel, az intezmenyes oktatas pedig epp elettapasztalatot nem 'tanithat, azt a valo
elet adja at, szelektalja, erleli, korrigalja stb.) Korok es kulturak, egyenek es csoportok maskent
konkretizalhatjak es maskent is ervenyesitik tehat az olyan elvont ertekIogalmakat, mint peldaul a szabadsag, az
egyenlseg stb. Vagyis a kulturaspeciIikussag lenyegileg modositja ezeknek az elz megkzelitesben
egyetemesnek tn ertekeknek a tartalmat, ertelmet es konkret sszeIggeseit. Az egyik legszebb es legjobb
elemzes erre vonatkozoan A. Gurevicsnek az idIogalom es az id mint ertek trtenelmi valtozasairol irott
tanulmanyaban talalhato.
Az ertekek a tarsadalmi atrkites modjaban is klnbznek a racionalis megismeres eredmenyeinek atadasatol.
Mig a racionalis megismeres kumulativ eredmenyeinek atadasara a tarsadalom Ielepitmenyeben, szellemi
szIerajaban elklnlt tudatIorma es intezmenyrendszer alakult ki (a tudomany, az oktatasi rendszer, az iskola
stb.), addig az ertekek atrkitesere a tarsadalom nem alakitott ki ilyen nallo szellemi csatornakat es
szakembergardat, viszont valamennyi Iennallo intezmenyen bell vannak rejtettebb vagy nyiltabb, egymast
tamogato vagy egymassal ellentmondasban lev 'ertekkzvetit csatornak, ilyenek a szokasok, szerepek,
sztereotipiak.
Ebbl is adodik, hogy noha egy-egy tarsadalmi ideologia az elvont Iogalmak szintjen kepes megIogalmazni az
ertekek tbbe-kevesbe markans rendszeret, mai szohasznalattal mintazatat, a valosagos eletbeni ertekvalasztasok
mindig elmosodottabb karakterrel, mintazattal jellemezhetk. Igy az a gondolkodo, aki az egyeni
ertekvalasztasok szabadsagIoka Iell kzeledik az ertekekhez, knnyeden Iogadhatja el 'tenykent azok relativ
es szubjektivisztikus latszatat.
A primer modon racionalis logikai gondolkodas es ertekvezerelt gondolkodas, valamint a Ientebb jelzett ketIele
jelentestartalom szembeallitasanak azonban megvannak a maga korlatai, hiszen szinte az elet minden terleten
at- meg athatjak egymast. Az ertelem es a tudomany tarsadalmi rangjat es hatekony mkdeset ertekiteletek
szabalyozzak. A 'Ieny szazada, a Irancia Ielvilagosodas kora ahol az ertelem szerepe Ielmagasztosul a tulzo
igazsagtalansaggal, de nem egeszen alaptalanul 'stet-nek nevezett kzepkor utan jn el.
Maga a tudomanyos megismeres sem tudja tisztan, nnn trvenyei szerint ervenyesiteni a racionalitast,
mkdeset egyuttal valtakozo mertekben ugyan, de ertekek es erdekek is beIolyasoljak, noha a tudomany
szamara elvileg a legdntbb ertek az igazi ismeretek kidolgozasa, az igazsag Ieltarasa es alkalmazasa. A
beIolyasolas terepe lehet a temavalasztas, az ismeretek levezetesenek es igazolasanak, a magyarazatnak kedvelt
modja, a tarsadalmi gyakorlat igenyeihez, valamint a Iennallo politikai hatalomhoz valo viszony. A tudomany
mvelese tudomanyos iskolak, mhelyek mkdese szamos olyan helyzetet es mechanizmust rejt magaban,
amelyek nem tisztan racionalis megIontolasok, hanem rejtett ertekvonzatok altal szabalyozottak. Korabban a
tudosok es tudomanytrteneszek Iigyelme nem terjedt ki ezekre a jelensegekre, melyek Ieltarasa klnben is
eleg nehez, a tudomanytrtenet melyebb ismeretet es egyIajta trteneti szemleletet igenyli. Igy ezek a rejtett
ertekmechanizmusok csupan a legutobbi evtizedekben kerltek napvilagra a Ienomenologiai szociologusok
mkdese (mindenekeltt AlIred Schtz) es Kuhn ismert knyve nyoman, a tudomany letehez tartozo axiomak
vagy annak tn paradigmak elsdleges elmeleti kiindulopontok, nezpontok vagy elvek letenek es
valtozasanak atvilagitasaval, s a krltte kibontakozott vitaval kapcsolatban.
Az emlitett vita azt is Ielszinre hozta, hogy a tudomany mvelesenek is megvan a maga szocialpszichologiaja
(Gerard Peterson 1983), s azon bell mkdnek a rejtett ertekdimenziok. Ezek az ertekdimenziok egyuttal
tudomanyos kzsseget szervezk, s mint ilyenek, nmegersitk es ncsalok is lehetnek egyben. 'Eszerint
barmely paradigmanak szksegkeppen mindig van egy szociologiai komponense, mely az adott tudomanyag
mveli szamara k:sen vallott ertekkent es kzssegIormalokent, szakmai identitasuk szervezjekent
mkdik, es van egy masik, a problema megIogalmazasanak es megoldasanak a modellfet, prototipusat nyujto
aspektusa. Kvetkezeskeppen az ellentetes vagy mas kiindulasu, mas paradigman nyugvo
problemamegIogalmazasok es megoldasok lete, kidolgozasa es bizonyitasa szinten olyan terlet, ahol nem
puszta racionalis meggondolasok elnek es hatnak. Ezert is oly nehez sokszor egy-egy uralkodo allaspontot
A RACIONLIS MEGISMERS
S AZ RTKVEZRELT
96
valtoztatni, modositani, ervenyessegi kret megvonni.
Mas oldalrol: az ertekek felol kzeledve az ertelem es az ertekek egymast athato letehez, tenykent szgezhet le,
hogy minden ertekelsajatitas, minden egyes ertek, meg inkabb ertekrends:er ismerete Ieltetelezi a racionalis
gondolkodas es a tagabb ertelemben vett intellektus mkdeset. A racionalis gondolkodas mveletei
nelklzhetetlenek ahhoz, hogy a gyermekek IelIogjak, azonositsak es megertsek elsdleges es masodlagos
csoportjaik (a csalad, a kortarscsoport stb.) altal, valamint a mas csatornakon (peldaul tmegkommunikacion) at
kzvetitett idealis es tenyleges normakat, ertekeket. Szavakban tanult ertekeiket intellektusuk segitsegevel
probaljak leIorditani a napi Ieladatokra, masok es maguk viselkedesere. Ugyancsak jelents reszben ertelmk
vezeti azokat az sszehasonlitasokat is, amelyek elengedhetetlenek klnbz csoportokban szerzett
tapasztalataik pszichikus Ieldolgozasahoz.
A racionalis megismerestl megklnbztetend a racionalizalas Iogalma. A racionali:alas elsdleges ertelme a
modern tarsadalomtudomanyokban Max Webertl es Karl Mannheimtl ered, s voltakeppen az en
racionalizalasat, a viselkedes es az erzelmek szabalyozasat jelenti hosszabb tavu esszer tervek elerese
erdekeben. Az enracionalizalas tipikus Iormaja a protestans munkaerklcs es a vele kapcsolatos erzelem- es
gondolatvilag, amely Weber hipotezise szerint az iparositas legjobb mentalis megIelelje, mert az olyan ertekek
hangsulyozasaval, mint az aszketizmus, a kemeny munka, a szksegletek kielegitesenek kesleltetese, a
gazdasagossag es takarekossag mintegy moralis igazolast nyujt a vagyon Ielhalmozasahoz.
Weber (1922) szerint az ipari tarsadalom kialakulasakor az iparositas es az enracionalizalas sszetartozo
Iolyamatok: az egyik elrehaladasa szksegkeppen az utobbit valtja ki. Az ipari tarsadalomban a nvekv
racionalizalas eredmenye, hogy az iparosodasi Iolyamat resztveviben nvekszik a hajlandosag a kontrollalatlan
erzelmi aktusok elnyomasara, arra, hogy ezeket esszer elgondolasoknak, hosszabb tavu terveknek vessek ala.
Mannheim (1935) hasonlo modon gondolkodott az iparosodas es a racionalizalas ikerIolyamatarol: a magasan
racionalizalt tarsadalmakban el emberek altalaban magasabb Ioku nracionalizalast mutatnak, ami
megnyilvanul sztns keszteteseik (drive-jaik) es Iantaziajuk kontrollalasaban, esszer szabalyozasaban.
A racionalizalas tehat nemcsak a termeles megszervezesere, esszer szabalyozasara vagy a gondolatok,
elmeletek Ielepitesere es igazolasara vonatkoztatott, hanem az ipari termelIolyamat resztvevinek
erzelmi-gondolati athangolodasara is. Ezt a gondolatot a pszichologiaba joval kesbb D. A. McCelland (1961)
vezette be, es a teljesitmeny iranti szksegletnek, illetve teljesitmenymotivacionak nevezte a protestans
munkaerklcsre emlekeztet beallitottsagot. A teljesitmenymotivaciot a pszichologian bell is klnbzkeppen
konceptualizaltak: McCelland a teljesitmenymotivacio pozitiv vonasainak a celkitzesnek, az aIIektiv
neutralitasnak, az eszkzk szervezett, hosszabb tavu Ielhasznalasanak stb. megjelenesere sszpontositotta
vizsgalo eljarasat a szemely spontan kepzeleti megnyilvanulasaiban (McCelland 1961), mig Theodore
Newcomb elssorban a teljesitmenyorientacio es a biztonsagorientacio menten vizsgalta a Ieladatmegoldasra
valo beallitodast (Newcomb 1963). A mai kritikakbol ugy tnik, hogy amit a pszichologusok a protestans
munkaerklccsel azonositanak es mernek, nem ugyanazt a jelensegsort tartalmazza, amelyet Weber a modern
racionalista ember beallitodasanak tekintett. Megoszlanak a velemenyek a tekintetben is, hogy egyaltalan
merhet-e a protestans munkaerklcs pszichologiai 'papir-ceruza tesztekkel (Adrian Furnham 1984). A
mveletesitest, a jelensegkr masik empirikus kutatasat Parsons Iejlesztette ki. A racionalizacio nem kevesbe
Iontos ertelme az egyeni pszichikum bels egyensuly-, konzisztenciaszksegletehez kapcsolodik. Azt a
gondolati beallitodast, illetve megnyilvanulast tartalmazza, amikor az egyen bizonyos cselekedeteit,
velemenyeit, elssorban erzelmekbl, eliteletekbl Iakado tetteit, iteleteit spontan modon, nem tudatosan
igyekszik esszernek velhet Iogalmi keretbe illeszteni, megmagyarazni (David Rapaport 1950). Termeszetes,
hogy ez a kesztetes nvekszik a modern eletben, de nem csak arra jellemz.
A kephez tartozik meg, hogy Weber es Mannheim indusztrializacios hipotezise nyoman kialakult elssorban a
szociologusoknak es pszichologusoknak az a trekvese, hogy a modernizacio Iolyamatat egy ugynevezett
enracionalizalasi index kialakitasaval merjek, amelynek vitathato voltara mar tbben ramutattak.
5.4.1.1.4. AZ RTKEK - RENDSZERSZEREN SZERVEZDNEK
AZ RTKEK -
RENDSZERSZEREN
97
38 Katz, D.: Az attitdk Iunkcioi. In HalaszHunyadyMartonne (szerk.): Az attitd pszichologiai vizsgalatanak kerdesei. Akademiai
Kiado, Budapest.
Az ertekek sohasem egyedi, izolalt Iormaban leteznek, hanem rendszerszeren. Dolgok, szemelyek, esemenyek,
tevekenysegek egesz lancolata beleertve a publikus, nyilvanos szIerat es a maganszIerat is Izdik Iel az
ertekelesek lancolatara s az ertekekre mint kierlelt lancszemekre, es kzttk a koherencia, az egymashoz
illeszkedes, megIeleles szamos Iokozata tapasztalhato. Vonatkozik a rendszerszerseg mind a szemelyes
ertekek, mind a tarsadalmi vagy kzssegi ertekek szervezdesere. A rendszer letezesere akkor Iigyelhetnk
csak Iel, ha egyik vagy masik ertek kiugro jelentseg lesz eletvezetesnkben, s ezaltal megvaltoztatja minden
mas ertek helyet. Egy-egy alapvet ertek valasztasa termeszetesen egytt jar szamos mas elutasitasaval. Az
ertekek tisztazasa kezddhet ugy, hogy elbb csak az vilagosodik meg, hogy mit nem akarunk, hogy
hatarozottan tagadunk bizonyos ismert ertekeket. Ez klnsen a serdlkorban gyakori. A serdlkori
szemelyisegIejldes e lenyeges mozzanatat negativ azonosulasnak nevezik, mely nemcsak szemelyekre, hanem
azok ertekeire is iranyul. Az ertekek rendszer jelleg szervezdesebl kvetkezik, hogy az egyes ertekek, illetve
ertekkepzetek tartalmat is dnten beIolyasolja, hogy milyen mas ertekek krnyezeteben helyezkednek el.
Egeszen masIajta az a hazaIisag, amely mas nepek megbecslesevel tarsul, s megint mas az, amely a
Iajelmeletre es/vagy a gyakorlati eletben es a politikaban mas nepek megvetesere, korlatozasara epl, noha
mindket esetben a hazaszeretetet allithatjak ertekkent elterbe. Hatarozottabb, erettebb szemelyiseg- es
tarsadalomIejldes eseten tehat megIigyelhet, hogy az ertekek hierarchikus rendbe szervezdnek az ertekek
Iontossaganak, enkzelisegenek sulya es tisztazasa eredmenyekent.
5.4.1.1.5. AZ RTKEK - A MOTIVCI SAJTOS FORMI
Az ertekek vegs soron a motivaciok altalanos, kulturaIgg osztalyai. Mivel a szemelyes es csoporterdekek
beallitodasszeren rgzlnek es hatnak a cselekvesre, rajuk is vonatkoznak azok a Iunkciok, amelyeket Daniel
Katz jo par evtizeddel ezeltt az attitdknek tulajdonitott.38 Igy az ertekek is betltenek instrumentalis Iunkciot
vagyis kiegyenlit, a szemelyt a krnyezettel egyensulyban tarto s szamara valamilyen hasznot hajto
(utilitarius) Iunkciot. Az ertekeknek is van enved Iunkciojuk, hasonlatosan az attitdkhz. Betltenek tovabba
nkiIejez, nepit es nmegvalosito Iunkciot, es rendelkeznek ismeretIunkcioval is, hiszen sajatos modon
rendezik a tarsadalmi jelensegek vilagat, es a szemely tarsadalmi orientaciojat szolgaljak.
Am az ertekek ugy Ielelnek meg mindezen Iunkcioknak, hogy kzben a Iunkciok sajatos modon atrendezdnek,
mert bennk es altaluk a szemely/csoport szocialis identitasa tarsadalmi hovatartozasa es azonossagtudata
epl, stabilizalodik es hangsulyozodik. Vagyis az ertekeknel az nepit-nmegvalosito Iunkcio kerl elterbe
(de nem az izolalt egyen, hanem az egyen mint tarsadalmi leny nepit Iunkcioja), s a tbbi ennek rendeldik
ala, hacsak a szemely pszichikus Iejldese, allapota valamilyen okbol nem kivanja meg az adott ertekek
elssorban az en vedelme szempontjabol trten hangsulyozasat. Ilyen torz mkdes Iigyelhet meg a
szelssegesen Iaji eliteletes szemely eseteben. Egy adott tarsadalmi helyzet elhivhatja elssorban az ertekek
'ismeretIunkcio-jat. Ez utobbi trtenik, ha tul sok a Ieldolgozatlan uj elmeny, tapasztalat, a szemely vagy
csoport elbizonytalanodik, es szksege lesz Ibb tajekozodasi pontjai, ertekei ujboli Ielvetelere, megersitesere.
Minthogy Katz annak idejen meg az attitd kategoriaja ala vonta az ertekeket, nem elemezte kln ez utobbiak
Iunkcioit, de koncepcioja tulajdonkeppen nyitott, a jelzett Iunkcioatrendezdes gondolata eredenden nem
idegen tle.
Szocialpszichologiai szempontbol az ertekek lete az emberi leny intencionalitasaval (tevekenysege szandekos,
akaratlagos es tudatosithato voltaval), valamint az eletvitel tarsadalmi-tarsas termeszetevel es a tars iranti
szkseglettel all szoros kapcsolatban. Az ertekek keletkezese es lete nem az individualis targy (ertektargy) es az
elszigetelt egyen kapcsolataban keresend, hanem az egymasrautaltsaggal, az eletvitel nyiltabb vagy rejtettebb
kzssegi jellegevel, valamint a klnIele embercsoportok, kzssegek termeszetes vonatko:asi rendszerkent
tkrkent, mertekkent valo mkdesevel Igg szksegkeppen ssze. A hagyomanyos tarsadalmakban ez a
kzssegi ktttseg nyiltabban vagy hatarozottabban volt erzekelhet, a modern tarsadalmakban a hagyomanyos
'termeszetes kzssegek Ielbomlasaval, az atomizalodas es az elidegenedes jelensegeinek a szaporodasaval
egyidejleg ujIajta tarsadalmi modok es Iormak, ujIajta ertekorientaciok es ertekzavarok keletkeznek.
AZ RTKEK - A MOTIVCI
SAJTOS FORMI
98
39 Marx, K.: A Tke. I. In MEM 23. Budapest, 1967, Kossuth, 57. p.
A modern tarsadalomtudomanyi irodalomban sokat hivatkoznak F. Tnnies nemet szociologus tipologiajara a
kapitalizmus eltti es a ra jellemz emberi tarsulasokrol. Tnnies egy alapveten romantikus antikapitalista
elmeleten bell Iontos dologra Iigyelt Iel: az emberi kapcsolatok minseget es az ezeket sszetarto erket,
motivaciokat probalta elmeletileg megragadni. Igy jutott el oda, hogy az emberi tarsulasok 'ktszvetet,
sszetarto erejet tekintve eles klnbseget Iedezett Iel a tradicionalis es a modern ipari tarsadalmak kztt. Ugy
velte, hogy a hagyomanyokra orientalt tarsadalmakban a spontan es termeszetes eletkzssegeket jelent emberi
tarsulas a Gemeinschaft, a k:sseg a dominans tarsulasi Iorma, mig a modern polgari Iejldes soran letrejtt
uralkodo tarsulasi Iorma a Gesellschaft, a tarsadalom, amely a tagok erdekeinek es valasztott celjainak tudatos
szolgalataba allitott, e celokra orientalt egyesles. Mig az elbbit a kzs sorshoz es hagyomanyokhoz Izd
er:elmi k:sseg kapcsolja elssorban egybe, addig ez utobbi alapja a kzs erdekek ervenyesitesere, kzs
celok eleresere iranyulo tarsulas szksegessegenek racionalis belatasa, amelyet csak masodlagosan tamogatnak
meg az erzelmek. Ezt a megklnbztetest Iogadta el es vezette tovabb Weber a celracionalis es ertekracionalis
tevekenyseg es szervezetek szetvalasztasaban. Tnniesszel egytt is ugy latta, hogy a kapitalizmusban az
eletviszonyok megvaltozasa abban az iranyban haladt, hogy arulkodova valtak a GesellschaIt tipusu szocialis
tarsulasi-szervezdesi modok.
Az egyen 'Masik ember Iele Iordulasanak a gondolata, amelyet a szocialpszichologiaban elskent Cooley
nyoman e tudomanyag egyik legkivalobb kepviselje, a szimbolikus interakcionizmus atyja, Georg H. Mead
Iogalmazott es vilagitott meg sokoldaluan, a IilozoIiaban vegeredmenyben meglehetsen regtl Iogva elt.
Arisztotelesztl Hegelen, Sren Kierkegaardon keresztl Marxig ujbol es ujbol megIogalmazodott az a
gondolat, hogy az embernek mindennel jobban szksege van a Masik emberre mint tamaszra, tarsra,
szksegszer es kikerlhetetlen viszonyitasi pontra. Marx igy irt errl: '.az ember elszr mas emberben
tkrzi magat vissza. Peternek, az embernek, elszr Palra, az emberre mint nmagaval egyenlre kell magat
vonatkoztatnia, hogy nmagara mint emberre vonatkoztassa magat. Ezzel egytt azonban, Pal
szrstl-brstl, pali testisegeben az emberi genus (nem) megjelenesi Iormajava lesz szamara.39
Az ember szkseglete a Masik ember, a tars irant reszben azonos, reszben minsegileg mas, mint az allat
bioszocialis tarsszkseglete. Azonos annyiban, hogy az allatoknal is, kivalt a magasabb rend allatoknal
megIigyelhet a tars iranti szkseglet, es kielegitetlensege eseten az egyedllet destruktiv, rombolo hatasa. Mas
annyiban, hogy az embernel nem egyszeren a biologiai tarsa, hanem a tarsadalmi viszonyok, a mindennapi let
es eletvitel ertelmezeseben kzs nyelvet, kzs reIerenciapontokat ert tars, a Masik ember iranti szksegletrl
van szo. E szkseglet kielegitetlensege nem egyszeren biologiai kvetkezmenyekkel, hanem a valosagertekeles
es az nertekeles zavaraival jar, elidegenedeshez es ndestrukciohoz vezet. Minden embernek szksege van
elIogadasra, meltanylasra, elismeresre, nem csak egyszeren segitsegre a Iizikai Iennmaradasban. Rom Harre
ezt az emberi meltosag iranti szksegletnek nevezi, mely a szemelykzi kapcsolatokban s a tevekenysegben
nyilvanul meg. Tehat nem egyszeren a tars lete, segitsege iranti, hanem a tars(ak) elismerese, meltanylasa iranti
szkseglet kepezi az ertekek kzttk a moralis ertekek kialakulasanak egyik lenyeges Iorrasat. Erre
epl(het) Iel aztan barmely emberi csoportban a tarsas elet szabalyozasanak, valamilyen rend kialakitasanak a
szkseglete. Rendet kiepiteni, meltanyolni es ertekelni valakit csak bizonyos, mar kialakult vagy epp Iormalodo
ertekel dimenziok es erteksemak szerint lehet.
Az egyenek barmilyen viszonya ezekhez az ertektampontokhoz vegs soron mindig erinti a tbbi embert is. Igy
a szemelyes ertekek kialakitasa sohasem lehet teljesen magangy. E viszony az objektive adott ertekekhez
valo viszony tudatositasa es tisztazasa ugyanolyan hangsulyos Ieladat es szksegszer trtenessor a tarsadalmi
csoportok eleteben, mint az egyenekeben. Mind a sajat csoport (a 'mi-csoport), mind az idegen, mas csoportok
tudatat szervez ideologiakban Iontos es sokoldalu szerepet kapnak az ertekek. Nelklk lehetetlen a sajat
arculatot, a sajat en- vagy csoportazonossagot megIormalo es elmenyszeren kepvisel tudat kialakitasa. Az
ertekek szervezik es sszetartjak az adott tarsadalmi alakulatot. A Iontossagukat alatamaszto erveknek es
sztereotipiaknak agitativ es retorikai erejk van (legalabbis a sajat csoport szamara), kivalt ha Iejld csoportrol
van szo.
Ezzel eljutottunk az ertekgenezis es az ertekszIera letezesenek tovabbi Iorrasahoz: a s:ocialis kategori:acio
AZ RTKEK - A MOTIVCI
SAJTOS FORMI
99
pszichikus Iolyamatahoz es a s:ocialis identitas (enazonossag) kidolgozasahoz. Ez utobbinak Iontos reszet
kepezik a szocialis sszehasonlitas es kategorizacio mechanizmusai. Hogy letezik az enazonossag
erzelmi-ertelmi igenye, arra nezve epp az utobbi evtizedekben egyre tbb a pszichologiai erv es bizonyitek.
Egyaltalan nem veletlen, hogy ez a szkseglet epp korunkban, a Ielgyorsult tarsadalmi valtozasok kzepette
kerlt a kzgondolkodas elterebe. Hasonlo a helyzet a szocialis kategorizacio igenyevel, melyet alapvet
pszichikus szksegletkent minsitett Henry TajIel es mhelye.
Az emberek nem altalaban viszonyitjak magukat masokhoz, hanem a tarsadalmi csoporttagozodason bell adott
es altaluk is valamely oknal Iogva elssorban Iigyelembe vett vonatko:tatasi csoportokhoz hasonlitjak, merik
magukat es masokat. Ha Iigyelmen kivl hagyjuk a tarsadalmi sszehasonlitas es a szocialis enazonossag a
tarsadalmi eletben perdnt Iontossagu szksegleteit es mveleteit, knnyen kialakulhat az a hiedelem, hogy az
emberi ertekek mintha kzvetlenl az allati szksegletekbl es adaptiv mechanizmusokbol volnanak
levezethetk. Pedig amint arrol mar korabban volt szo, az allati Iejldesben csupan az ertektanulas biologiai,
szociobiologiai elIeltetelei alakulnak ki (az orientacio, a bizonytalansag cskkentesenek szkseglete a szelektiv
valaszkeszseg rkltt es tanult Iormaival), de a krnyezeti tenyezket es a hozzajuk valo viszonyt absztrakt
modon szimbolizalo eszkzrendszerek es mindenekeltt a nyelv hijan nem alakulhat ki az egyedi elettrtenet
soran szimbolikusan epitkez szocialis azonossagtudat.
Tartalmi szempontbol a tarsadalmi ertekek egyeni elsajatitasa, a szemelyes ertekek kimunkalasa es ervenyesitese
az elettrtenetileg determinalt helyzethez kapcsolodo szocialis identitas kierlelesenek, stabilizalasanak a resze,
egyik legIontosabb szala, az egyen csoporthoz tartozasat rgzit, kiIejez erzelmi-ertelmi Iolyamat. Az
elsajatitott ertekek dominans pszichologiai Iunkciojat voltakeppen az nkiIejezes-nmegvalositas vagy
nmeghatarozas terminusaival jellhetnenk meg, errl van szo, akar hs vagy arulo, akar vezer vagy kisember
szerepehez tartozo ertekek realizalodnak a megIigyelhet viselkedesben, tevekenysegben. Az nmegvalositas
Iogalma azonban a hazai kztudatban beszklt az individualis nerdek ervenyesitesevel egyertelm
konnotaciot nyert. Fel, hogy ez a torzult ertelem elzarhatja az utat annak megertese ell, hogy az
nmeghatarozas nemcsak az individualizacio utjan lehetseges, hanem nagyon is sok Iormaja van, amelyekrl itt
termeszetesen nem sok szot ejthetnk. Az nkiIejezes-nmegvalositas mindig tarsas mezben, a hasonulas es
elklnles, a konIormizalodas es az nallosulas rendkivl sszetett Iolyamatai kzepette ervenyesl, hiszen az
ertekek a tarsadalmi tarsas cselekvessel, ennek normativaival es celjaival sszeIgg kognitiv kepzdmenyek, s
mint ilyenek, mindig is a kzs tapasztalat es cselekves, a tarsadalmi orientacio tampontjai.
Az ertekek csoportIormalo erejere s a sztereotipiak ilyen iranyu kzvetit Iunkciojara leginkabb TajIel mutatott
ra, sokoldaluan elemezve a tarsadalmi sztereotipiak individualis es tarsadalmi Iunkcioit. Igy eszkzl szolgalnak
a szemely ertekeinek vedelmehez es Ienntartasahoz, es mint ertekhangsulyos kognitiv elemek, messzemenen
hozzajarulnak a csoportideologiak krealasahoz es Ienntartasahoz, valamint ahhoz, hogy megrizzek a pozitivan
ertekelt klnbzseget a sajat csoport es mas csoportok kztt, azaz Ienntartsak a sajat csoport Iavorizalasat.
Az ertekek voltakeppen sajatos altalanos motivumos:talvok, amelyek a 'kell, a 'legyen normativ minsegevel
es kivanatossagaval rendelkeznek, mikzben elkerlhetetlenl sszekapcsolodtak a jo es rossz ertekel
dimenziojaval. Epp rejtett vagy nyilt normativ jellegkbl kvetkezen elvileg standardkent, illetve
kriteriumkent szolgalnak a gondolat es cselekves iranyitasahoz, a helyzetek, eszkzk es celok megitelesehez
(Norman Feather 1979). Az ertekek mint elvont kognitiv strukturakban rg:lo, altalanos motivumos:talvok
jellik ki dolgok, esemenyek, helyzetek egesz osztalyainak Iontossagat, s ezek ruhazzak Iel a mindenkori
helyzet trteneseit es szereplit jelentseggel (valenciaval), vagy Iosztjak meg ezeket a lehetseges jelentsegtl.
Ennyiben valoban reszt vesznek a letezkent tudatositott tarsadalmi valosag sajatos konstrualasaban (Peter
Berger, Thomas Luckmann 1966), bar ez a mozzanat nem emelhet ki mas, a valosag merben
szubjektivisztikus atertelmezeset hosszu tavon akadalyozo Iolyamatok emlitese, st vizsgalata nelkl.
Az ertekek termeszetesen nem vegs egysegek es parancsok (ultimatumok) az emberi eletvitel, a tevekenyseg
szabalyozasaban, hiszen a motivaciok alapsora vegs soron az ember biologiai es tarsadalmi s:ksegleteinek
lancolata, es az ezekre jol-rosszul raeplt tenyleges es velt erdekeknek a sora. Az ertekek viszonya mind a
szksegletekhez, mind a tenyleges es velt erdekekhez sajatszer, semmi esetre sem a primer szksegletek es
erdekek puszta lekepezese. Lehetnek az embereknek olyan ertekeik, amelyek vegs soron nnn erdekeikkel is
AZ RTKEK - A MOTIVCI
SAJTOS FORMI
100
szemben allnak, vagy azert, mert mar elgyengltek azok az erdekszalak, amelyek kialakulasukhoz vezettek, es
sem a tarsadalom, sem az egyen nem korrigalta meg ezeket a kiresedett ertekeket (ilyen anomaliakat emlit
Losonczi Agnes is az ertekekrl szolo knyveben az 'uri kzeposztaly ertekeinek 1945 utani utoeletevel
kapcsolatban), vagy azert, mert valamilyen ideologiai hatasbol es nyomasbol kvetkezen nmaguk is
szembeIordultak leterdekeikkel (ez trtent par evvel ezeltt az egyik vallasi szekta altal provokalt tmeges
ngyilkossag vagy bizonyos mohamedan szektak altal vegrehajtott kamikaze akciok eseteben). Bizonyosra
vehet azonban legalabbis a trtenettudomanyok ismeretei errl tanuskodnak , hogy az ilyen allapotok nem
maradhatnak Ienn tartosan, s mindaz a Ieszltseg, amely a szksegletek, erdekek es az ertekek kztti
megbomlott viszonybol szarmazik, elbb-utobb tarsadalmi valsaghoz vezethet, s ezen bell termeszetesen
ertekvalsagokat is termel (az esemenyek sorrendje, mint tudjuk, Iorditott is lehet).
Mindenesetre legalabb annyi pelda hozhato Iel arra, hogy az ertekek megIelelnek bizonyos tarsadalmi kis- es
nagycsoportok szksegleteinek, mint arra, hogy jelents hanyaduk elter ezektl. Bizonyos korok es tarsadalmi
mozgasok jobban kedveznek a megIeleles kialakulasanak, mig mas trtenelmi korok inkabb akadalyozzak a
Ielismert szksegletek es az ertekek sszhangba kerleset. Egyebkent nyilvan nem mer parhuzamossagrol,
sokkal inkabb klcsns atmenetekrl lehet szo. Az emberi boldogsagigeny, az individualis boldogsag
tarsadalmilag elismert es legitimizalt szkseglette es erdekke a reneszansz es az ujkor hajnalan valt, s lett
ertekke a polgari ideologiaban es etikaban. Ugyanakkor a szemelyiseg lenyegehez tartozo magasabb ertekek
tudomanyos, politikai, ideologiai, mveszi, etikai ertekek ervenyesitese az nervenyesites szksegletekent is
mkdik. Visszaterve a szksegletek es az ertekek kztti sszhang kerdesere: a tarsadalom anomikus allapotai
vagy tarsadalmak es mozgalmak hanyatlo stadiumai jol peldazzak az sszhang megbomlasat. Teljes sszhangrol
voltakeppen sohasem beszelhetnk, minthogy az emberi szksegletek Iejldese, az erdekek, valamint az ertekek
valtozasa sohasem teljesen parhuzamos lancolatok. A kzttk tamado Ieszltsegek viszont nagyon is
kzrejatszanak az ertekek ujabb es ujabb minden generacio altal egyszeren leterdekbl spontanul is
vegrehajtott 'minsiteseben, szelektiv hangsulyozasaban es elIogadasaban, a hozzajuk valo
alkalmazkodasban.
5.4.1.1.6. AZ RTKEK - A TRSADALOM NSZABLYOZ ESZKZEI
Az ertekek a mindenkori tarsadalom nszabalyozo eszkzei kze tartoznak, hasonlatosan a nyelvhez, amelyet
minimalis objektivacios rendszernek tekinthetnk a mindennapi elet szerkezeteben. Az ertekek olyan
szabalykomplexumot kepeznek, amely nem valamely elklnlt tevekenyseghez kapcsolodik, hiszen nincs
peldaul kln erklcsi cselekves, viszont a mar kialakult tevekenysegek es viszonyok mindegyike potencialis
targya a tarsadalmi ertekkepzdesnek.
Az ertekrendszerek es maguk az egyes ertekek akar sztnz peldakent, akar korlatozo tilalomkent hatnak
reszei az egyeni es csoportos viselkedes tarsadalmi kontrolljanak. Az ertekrendszerek sajatos, kulturaIgg
objektivacios rendszerek, amelyek kialakulasukkal es megszilardulasukkal parhuzamosan tovabbi
szabalyrendszereket epitenek ki, ily modon joIorman az elet minden terletere kisugaroznak. Az erklcsi
ertekek peldaul, nyilvan nem Iggetlenl egyeb anyagi es szellemi ertekektl, kisugaroznak a gyakorlati
erklcsre, az erklcsi szokasokra, tovabba a politikai es jogi elvekre es a joggyakorlatra. Az a Iajta szimbolikus
es reszben tudatos, de mindenkepp tudatosithato ertekel viszony, amely az emberi ertekekhez vezet, dnten a
tarsadalmi lethez, a nyelvhez es a tudathoz, a valosag- es tevekenysegszIerak szimbolikus abrazolasanak a
kepessegehez kttt.
Ha valaki arra gondol, hogy hogyan szabalyozza a tarsadalom nmagat az ertekek segitsegevel, elssorban az
ertekek konformi:alo hatasa, szerepe jut eszebe. Vagyis az a teny, hogy a mindenkori tarsadalom
Iolyamatossagat, stabilitasat az biztositja, hogy ertekeit atrkiti a kvetkez generaciokra. Pedig az
ertekkepzes, ertekvaltozas eppugy beleszvdtt mindennapjainkba, mint az ertekrzes, ertekstabilitas
jelensege. A tarsadalmi-trtenelmi szituacioktol Iggen termeszetesen az ertekstabilitas es -valtozas aranya
valtozo! Gyakori jelenseg, hogy valami valtozott bennnk vagy a kls krlmenyekben, esetleg a Masik
emberben. Ilyenkor az ember ujbol es ujbol kerdezni kenyszerl, problemahelyzettel all szemben. A helyzetek, a
Ieladatok, az emberek ugyanis gyakorta masok, egyenibbek, mint a korabbi esetekbl ismert s a mindennapi
tudatban adott tipizalasi es besorolasi lehetsegek.
AZ RTKEK - A
TRSADALOM
101
40 Heller Agnes: Hipotezis egy marxista ertekelmelet kidolgozasahoz. Magvar Filo:ofiai S:emle, 5.; U: A s:andektol a kvetke:menvig.
Budapest, Magvet. 4654. p.
Ily modon erzelmi bizonytalansagok, Ieszltsegek, cselekveskenyszerek, problemahelyzetek ekeldnek a
mindennapok nyugalmaba, idrl idre szetIeszitik azt. Uj erIesziteseket srget a mindennapi letIenntartas
adott szegmentuma tettekben es gondolatokban egyarant. E kenyszerekre valaszolo tetteiben az ember
akarva-akaratlanul valamivel tbbre jut eszkzben, technologiaban, valosagismeretben. Jobban megmunkal egy
kvet, elindit egy uj termelesi technologiat, IelIigyel egy nveny gyogyerejere, IelIedezi a mikroszkopot, a
tavcsvet, uj szokasokat es ktelezettsegeket intezmenyesit a csaladban, a munkaban, a kereskedelemben es igy
tovabb, anelkl hogy tudataban volna, nemcsak az elet adott kihivasara valaszol, hanem a jelenben a jvt is
Iormalja. Hiszen az ujitasok elterjedese atlagos reszeve valik egy kvetkez kor, nemzedek mar nem kis reszben
ezek hatasara is atIormalodott mindennapjainak.
Az emberi kivancsisag, tudasvagy es a tars iranti igeny, a meltanylas iranti igeny sztnsen is kiIejleszti es
tarsitja az elbbi motivumokhoz az ujabbat, a hozzaertes (kompetencia) igenyet, s a kell helytallas eseten
ennek idnkent magas izzasu, semmivel sem potolhato elmenyet. Hadd idezzem emlekezetkbe azt a hihetetlen
nagy rmt, azt a katartikus elmenyt, amit Tarkovs:kif Rublfov cim Iilmjeben a harangnt Iiu erzett elete
els harangjanak megszolalasakor. Ugyancsak ebbl a Iilmbl emlekezhetnk arra a parasztra, aki legalabb egy
idre ugy replt, mint a madar, es boldogan ismetelgette: replk, replk! S bar az rme tragediaba
torkollott, ott es akkor, reples kzben valami olyan csodaelmenyt elt at, amit idezett a tbbiekkel egytt
el. Ujito volt, es boldog ujito.
A valtozatossag, a tudas, a hozzaertes tipikusan olyan ertekek, amelyek objektiv tartalma nem vezethet le a
'termeszetileg adott-bol, csakis a kollektive szervezett emberi viszonyulasbol, a cselekvesben szerzett
tapasztalasbol es szocialis sszehasonlitasbol.
5.4.1.1.7. AZ RTKEK TUDATOSSGA
Az ertektudatossag minimuma minden tarsadalomra, kzssegre ktelez. A primitiv tarsadalmakban is, ahol az
etnologusok, kulturantropologusok a szokasok vezette eletvitelt Iigyelhettek meg, az ertekelemek ezekbe a
szokasokba, ritusokba es mitoszokba szvdtek bele, meg ezekben is ki kellett hogy alakuljon egyIajta
minimalis ertektudatossag (magahoz a szokasok Ienntartasahoz valo tudatos viszony), amely e tarsadalmakban
bizonyos hagyomanyrz szerepekhez ktdtt. Ez az ertektudatossag a kesbbi tarsadalmakban tbb oknal
Iogva elssorban a tarsadalomra, trtenelemre, az ertekek heterogenitasara vonatkozo ismeretek
gyarapitasanal Iogva csak nvekedhetett, es nvekedett is.
Vissza kell itt utalnunk arra, hogy mit jelentettek a szokasok a primitiv tarsadalmak eleteben. A szokasok az
adott kzssegben vagy trzsi tarsadalomban szinte a termeszeti erk ktelez erejevel, termeszet adta modon
hatottak, meg nem kepeztek tudatos meggondolas es valasztas targyat az egyenek szamara. A primitiv
tarsadalmakban a szokasokba beleszvdtt ertekelemek normativ Iunkcioja meg csak a csirajat kepezi a
kesbbi normativ ktelez elvaras, kvetend mintakenti mkdesnek. Ez a normativ Iunkcio akkor
ersdik Iel, amikor a tarsadalmi Ieltetelek valtozasaval megindul az individualizacio Iolyamata, vagyis
kivalnak olyan egyenek, akik celjaikban es vagyaikban klnbznek, a hagyomanyoktol elteren viselkednek,
tulajdonsagaikban es eletvezeteskben is klnbznek, egyenisegekke valnak.40
A tarsadalmi erettseg, a 'Ielnttseg mindenkori lenyeges kvetelmenye s egyuttal ismerve is az, hogy a Ielntt
tarsadalomba lep egyen, csoport tbbe-kevesbe tisztaban legyen az adott tarsadalmi retegek, csoportok,
intezmenyek ertekviszonyaival, vagy legalabbis tajekozodni tudjon ezekben. Az ertekviszonyok a maguk
totalitasaban, tarsadalmi meretekben az egyen szamara termeszetesen kortol, kulturatol Iggen klnbz
mertekben attekinthetk, de az eletmodjat es elettapasztalatait kzvetlenl beIolyasolo elemeik Ielismerhetk. A
tudatossag elemi minimuma nelkl nincsen ertektetelez, ertekvezerelt emberi magatartas.
A tudatossag tehat tbb ertelemben is Ielmerl az ertekekkel kapcsolatban: elszr talan ugy, mint az egyen
szamara objektive adott, kzvetitett tarsadalmi ertekek ismerete (a tudas roluk), masIell mint sajat spontan
ertekvonzasainak es a taszito ertekeknek a tudatosulasa, harmadreszt mint a sajat identitas vagy a
AZ RTKEK TUDATOSSGA
102
41 Feather, N.: Expectations and Actions. Expectancv Jalue Models in Psvchologv. Hillsdale, 1982, Lawrance Erlbaum 86. p.
csoportidentitas elmenyet ado tudatos ertekvalasztas mozzanata, vegl tudatossagrol beszelhetnk kinek-kinek a
szemelyes ertekei tudatos kepviseletevel, vallalasaval kapcsolatban is, kivalt konIliktusszituaciokban.
Az ertektudatossag, a hatarozott ertektudat kialakulasa sohasem izolalt Iolyamat, hanem olyan, amely kez a
kezben halad a szemely nismereti es tarsadalomismereti igenyenek Iejldesevel es ez igeny kielegitesevel. E
tudatos reIlexivitas resze az is, hogy az ember igyekszik megismerni, milyen a viszony a tarsadalom (csoport,
intezmeny stb.) idealis ertekei es a kialakult tarsadalmi gyakorlat kztt. A valosagos ertekek mindig valamilyen
Iggvenyviszonyban, tbb tenyez sszjatekakent ertelmezhetk. Ebben szerepet kapnak az egyen, a csoport
ertelmi-erzelmi azonosulasai reven valasztott magatartasi idealok, a szemely (csoport) nismerete es
realitaserzeke, beleertve sajat szksegleteirl, erdekeirl, celjairol es ezek eleresenek az eszkzeirl kialakitott
elkepzeleseit, tovabba ezek tarsadalmi elIogadottsagara, a normakra vonatkozo nezeteit. Ezeknek a szemelyes es
csoportertekeknek a tudata azonos is lehet mindazon ertekek ismeretevel, amelyeket a tarsadalom klnbz
intezmenyei (nevelesi-oktatasi rendszere, tmegkommunikacioja, intezmenyesitett szelekcios es bntetesi
mechanizmusai stb.) trvenyesitenek, legitimalnak, sugalmaznak es vedenek, de klnbzhet is tle. A
mindenkori tarsadalom altal kepviselt ertekek tudata szamos ideologiai es csoporthatas reven a kivanatos, a
'kell (a 'legyen) normativ igenyevel Iogalmazodik meg, es altalaban szamos 'csatorna gondoskodik arrol,
hogy ez mind az uralkodo retegek, mind mas tarsadalmi retegek szamara knnyen hozzaIerhet legyen. Az
ertektudat azonban akar legitim, akar illegitim ertekek tudata sohasem egyedl hato tenyez. Az ertektudati
elemeket, ideologikus ertekhatasokat minden Ielnvekv nemzedek egybevetheti es veti is sajat mindennapi
letenek es krnyezetenek a tapasztalataival, sajat vagyaival, velt vagy valos erdekeivel es szksegleteivel. Igy az
ertekorientacionak nevezett szemelyes pszichikus viszonyba ertektudati es ertektapas:talati tenyezk egyarant
belejatszanak.
Oss:efoglalva tehat az ertekek meghatarozasara tett kiserletnket: az ertekek olyan elvont, kulturaIgg eszmei
objektivaciok, st objektivacios rendszerek, amelyekben a legszelesebb ertelemben vett dolgok os:talvainak az
emberi tevekenyseg es eletvitel szempontjabol Ielismert vagy tulajdonitott felentosege targyiasult nyelvi es
egyeb szimbolikus Iormaban. Az ertekek a tarsadalmi tajekozodas eredmenyei es tovabbi eszkzei. Az ertekek
mindenkeppen az emberi aktivitassal kapcsolodnak ssze, akar a targyi munkajelleg tevekenysegrl, akar a
szemelykzi kapcsolatok szabalyozasaban szerepet jatszo ertekekrl van szo. Az ertekek leteben szinte
elvalaszthatatlanul sszeIonodik az objektivitas es a szubjektivitas. Az ertekek kialakulasa es lete az emberi leny
'nyitottsagaval, intencionalitasaval, tevekenysegenek tudatosithatosagaval es szandekos iranyithatosagaval,
valamint az ember tarsas leny mivoltaval, egymas iranti szksegleteivel Igg ssze.
Pszichologiai szempontbol az ertekek altalanos motivumosztalyok, amelyek a 'kell, a 'legyen normativ
minsegevel es kivanatossagaval rendelkeznek. Rejtett vagy nyilt normativ jellegkbl adodoan elvileg
standardkent szolgalnak a gondolat es cselekves iranyitasahoz, helyzetek, eszkzk es celok megitelesehez.41
Az ertekek ilyen altalanos motivumosztalyokkent, melyek elvont kognitiv strukturakban rgzltek, jellik ki a
dolgok, esemenyek, helyzetek trteneseit es szereplit, ruhazzak Iel azt jelentseggel (valenciaval) vagy Iosztjak
meg ezeket a lehetseges jelentsegktl. Ezert is tekintettk az ertekkepzetek szervezdeset pragmatikus, azaz a
gyakorlati elettel es tevekenyseggel kapcsolatos felentess:erve:odesnek es jelentestanulasnak.
(.)
****
5.5. MARTIN FISHBEIN
5.5.1. AZ ATTITD S A VISELKEDS PREDIKCIJA
Tbb mint hetvent evi attitdkutatas utan meg mindig igen keves megbizhato adat tamogatja ha egyaltalan
tamogatja azt a hipotezist, hogy egy egyennek valamely targgyal szembeni attitdje lehetve teszi, hogy
MARTIN FISHBEIN
103
megjosoljuk, hogyan Iog viselkedni az illet azzal a targgyal kapcsolatban. Valojaban, az a keves bizonyitek,
ami azt tamasztja ala, hogy barmi kapcsolat is Iennall attitd es viselkedes kztt, olyan tanulmanyokbol
szarmazik, amelyek arra mutatnak, hogy egy szemely hajlamosabb az attitdjet a viselkedesehez igazitani, es
nem olyan tanulmanyokbol, amelyek azt mutatjak ki, hogy a viselkedes az attitd Iggvenye (peldaul Cohen
1960, Gerard 1965, Landy 1966).
En azt allitom, hogy mi pszichologusok naivak voltunk, amikor arra trekedtnk, hogy megertsk es
tanulmanyozzuk az attitd es a viselkedes kztt Iennallo kapcsolatot. Leggyakrabban azt kisereltk meg, hogy
egy bizonyos viselkedest az attitd valamilyen merese alapjan megjosoljunk, s igen keves vagy semmilyen
sszeIggest nem talaltunk e valtozok kztt. Megis hajlamosabbak voltunk arra, hogy e kudarcert a
mereszkzeinket okoljuk vagy az attitdrl alkotott deIinicionkat vagy mindkettt, semhogy megkerdjeleztk
volna azt az alapIeltetelezesnket, hogy az attitd es a viselkedes kztt szoros kapcsolat van. IlyenIorman az
attitd Iogalma, mely kezdetben egy relative egyszer es egydimenzios Iogalom volt, s az aIIektusok
mennyisegere vonatkozott egy bizonyos pszichologiai targy mellett vagy ellen, atalakult egy komplex,
tbbdimenzios, aIIektiv, kognitiv es konativ tenyezket egyarant magaban Ioglalo Iogalomma.
Bar ez a szemlelet sokat lenditett az uj tipusu kutatasokon, pontosabban szolva azon, hogy jobban megertsk a
kapcsolatot a velekedes es az attitd kztt (vagyis kognitivitas es aIIektus kztt), s bar ez nemregiben
elvezetett az attitd es a viselkedesi szandek (aIIektivitas es konativitas) kztti kapcsolat vizsgalatahoz is,
megsem jarult hozza legjobb tudomasom szerint valami nagy mertekben ahhoz, hogy az attitd es a viselkedes
kztt lev speciIikus sszeIggeseket megertsk.
5.5.1.1. AZ ATTITD FOGALMA
Mieltt azonban Iigyelmnket ezekre az sszeIggesekre iranyitjuk, tekintsk at rviden az attitd Iogalmat. A
leghelyesebb talan egy rvid es szelektiv trteneti attekintessel kezdeni. 1935-ben Gordon Allport Iellvizsgalta
az attitdteoria es -kutatas egesz terletet. Tbb mint szaz klnbz attitddeIinicio attekintese utan Allport
ugy talalta, hogy a legtbb kutato alapveten megegyezik abban, hogy az attitd tanult prediszpozicio valamely
targgyal vagy targyaknak egy osztalyaval szembeni valaszreakcio kvetkezetesen kedvez vagy kedveztlen
modjat illeten. Ramutatott tovabba, hogy ez a kettsseg az attitd iranyulasaban (a kedvez, illetleg a
kedveztlen) gyakran ugy szerepel, mint a Iogalom legjellemzbb vonasa. Tehat az attitdt ugy Iogtak Iel, mint
egy egyszer egydimenzios Iogalmat.
De ahogy Allport megjegyzi, az erre az attitdkoncepciora alapozott kutatas nem volt eredmenyes a viselkedes
predikciojara nezve, s szerinte az egydimenzios szemlelet tulegyszersitett. Valoban Allport szemszgebl
nezve ket ember hasonlokeppen kedvezen viszonyulhat egy targyhoz, megis klnbzkeppen erezhetnek a
targy egyes sszetevivel vagy vonasaival szemben. Peldaul ket ember egyIorma joindulatot erezhet az egyhaz
irant, de egeszen klnbzkeppen erezhet az egyhaz egyes vonasaival vagy gyakorlataval szemben.
Hasonlokeppen, ket ember egyIorman a valtozas mellett lehet, de ugyanakkor nem egyeznek meg egy
reIormmozgalom kiviteli modjaban. Igy Allport szerint, bar ket ember ugyanolyan Ioku erzelemmel viseltethetik
egy targy irant, kvalitative klnbzhetnek egymastol hozza valo attitdjkben. Nyilvanvalo Iolytatja , hogy
az egyik ok, amiert nem tudjuk megjosolni a viselkedest az attitdbl, az, hogy a mi attitdmereseink
egydimenziosak, es nem veszik szamitasba az attitdnek ezt a kvalitativ termeszetet.
Allport ezert dnttt az attitd kvalitativ termeszetenek tekintetbevetele mellett. Allport ellenveteset azonban
nem kiserte ezeknek a kvalitativ klnbsegeknek a meresere alkalmas technika, s ez reszben megmagyarazhatja,
miert talalt az ellenvetes sket Ilekre. Valoban, hogy Iolytassuk Allport attekinteset, a kutatok tovabb Iolytattak
az attitd egyetlen jellemzvel valo mereset, ami lenyegeben a targgyal szemben megnyilvanulo kedvez vagy
kedveztlen egydimenzios skalan helyezte el a valaszolot. St erdemes megjegyezni, hogy a ket legnagyobb
attitdmer eszkz, amelyet Allport beszamoloja ota bevezettek (a Guttmann-skala es a szemantikus
diIIerencial), kiIejezetten egydimenzios adatok nyeresere szolgalt. Mindamellett a viselkedes predikcioja
alapvet koncepcio maradt, es megoldatlan problema.
AZ ATTITD FOGALMA
104
Azt gondolom, hogy a masodik nagyobb lepes akkor trtent, amikor Leonard Doob (1947) Ielvetette, hogy
valoszinleg nincs semmiIele egy az egyhez relacio az attitd es a viselkedes kztt. Doob velemenye nagyon
nyilvanvalo volt, s meglep, hogy olyan keves Iigyelmet szenteltek neki.
Lenyegeben Doob ervelese a kvetkez volt: az attitd tanult prediszpozicio a valaszreakciora; ez annyit jelent,
hogy ez egy megtanult, kzbeiktatott valasz (rg). Ily modon valakinek meg kell tanulnia az attitdt egy
hozzavetleges prediszpoziciot valamely adott targgyal szemben. De ha valaki egyszer megtanult egy attitdt,
azt is meg kell tanulnia, milyen valaszt dolgozzon ki melle vagyis nem letezik veleszletett kapcsolat az
attitd es a viselkedes kztt; meg meg kell tanulni egy viselkedesbeli valaszt is. Ket ember megtanulhatja, hogy
ugyanez az attitdje legyen egy adott stimulussal szemben, megis, azt is megtanulhatjak, hogy klnbz
valaszreakciot adjanak a megtanult attitd mellett.
Peldaul ket diak megtanulhat egyIorman pozitivan erezni egy adott oktatoval/tanarral szemben. Tovabba ez az
erzes kivalthatja kezdetben ugyanazt a nyilt valaszreakciot mindket diakban (peldaul keresztneven szolitjak az
oktatot/tanart). Doob szemszgebl nezve annak a valoszinsege, hogy ez a viselkedes Iennmaradt, attol a
megersitestl Igg, amelyet a diakok a valaszreakciojukra kapnak. Peldaul az egyik diakkal kapcsolatban az
oktato/tanar mondhatja: 'Helyes, nagyon rlk, hogy vegre elhatarozta, hogy abbahagyja ezt az ostoba
proIesszorosdit, mig ugyanakkor azt mondhatja a masiknak, hogy: 'Jobb szeretnem, ha nem szolitana a
keresztnevemen. Ha ez lenne a helyzet, Doob teoriaja szerint megjosolhatjuk, hogy az elkezdett viselkedes
Iolytatodnek az els diaknal, a masodiknal viszont nem.
Bizonyos problemak nyilvanvaloan adodhatnak ezzel a megkzelitessel. Pontosabban, lehetseges, hogy a
megersites eredmenyekent a diakoknak az attitdje is klnbzkeppen alakul egy id mulva az
oktatoval/tanarral szemben. Megis, meg ha ez lenne is a helyzet, a lenyeges pont az, hogy Doob egy esszer
reszIeleletet nyujtott, vagy legalabbis megkzelitette a valaszt arra a kerdesre, hogy mi a kapcsolat attitd es
viselkedes kztt. Sajnos Doob I tetelet nemcsak hogy nem Iogadtak el, hanem ez tenylegesen valami
'bumeranghatast idezett el. Chein (1948) Doob cikkerl irt kritikajaban lenyegeben azt kszni meg
Doobnak, hogy ramutatott, mi a helytelen az attitdkre vonatkozo mereseinkben es deIinicioinkban. Valoban,
mondja Chein, Doob ramutatott, hogy ket ember erezheti ugyanazt az aIIektusmennyiseget egy targgyal
szemben, de klnbzkeppen viselkedhetik azzal a targgyal kapcsolatban, vagy klnbzen velekedhetik
arrol, mit kellene tenni az illet targgyal, vagy ez is, az is Iennall. Ebbl viszont az derl ki, hogy mivel az
attitd 'akciokomponense klnbz, ezen emberek attitdje is klnbz kell hogy legyen. Hasonlokeppen,
Iolytatja Chein, ket ember egyIorman kedvezen viszonyulhat egy targyhoz, de klnbz ismeretei lehetnek
rola; klnbzkeppen velekedhet vele kapcsolatban. Ez esetben ezeknek az embereknek ismet klnbz
attitdjk kell hogy legyen. Egy attitdnek tehat tbb komponense van. Nos, ez nem az els eset volt, sem az
utolso, hogy egy tbbtenyezs deIiniciot vetettek Iel. Valoban, ha elvesznk barmilyen szocialpszichologiai
tanknyvet, abban az attitdt jelenleg mint olyan Iogalmat deIinialjak, amely aIIektiv, kognitiv es konativ
tenyezket tartalmaz.
Ezzel szemben en magam elnyben reszesitem Thurstone-t (1931), kvetve azt a nezpontot, amely az attitdt
mint egy viszonylag egyszer, egydimenzios Iogalmat Iogja Iel, mint 'aIIektusoknak egy mennyiseget egy
pszichologiai targy mellett vagy ellen. A velekedeseket es a viselkedesi intenciokat sem tekintem az attitd
reszjelensegeinek, hanem szivesebben deIinialom ezeket olyan nallo jelensegeknek, melyek kapcsolatban
allnak az attitddel. Meg pontosabban ugy tekintem a velekedeseket es a viselkedesi intenciokat, mint az egyen
attitdjenek meghatarozoit vagy kvetkezmenyeit. Ahogy arra Green (1954) ramutatott, az attitdIogalom egy
hipotetikus valtozo abbol a szamos allitasbol es cselekvesbl absztrahalva, amelyet egy egyen produkal egy
adott targgyal kapcsolatban. Ilyen modon nem ugy tekintenem a targyra vonatkozo allitasokat (vagyis a
velekedeseket) es az azokrol a cselekvesekrl valo allitasokat, amelyeket valaki vegre szandekszik hajtani a
targgyal kapcsolatban (vagyis a viselkedesi intenciokat), mint az attitd reszet vagy magat az attitdt, hanem
ugy erzem, hogy ezeket az allitasokat leginkabb ugy kell tekintennk, mint az egyen attitdjenek a mutatoit.
Az egyik erv az egydimenzios nezpont mellett pragmatikus. Ha valaki az attitd tbbtenyezs szemleletet
Iogadja el, ez azt implikalja, hogy barmely szemely attitdje egy targgyal szemben harom klnbz dimenzio
AZ ATTITD FOGALMA
105
menten harom klnbz poziciora parcellazodnek Iel. Azok az operaciok azonban, amelyekkel az attitdt
merjk, tbbnyire egyetlen olyan merszamot szolgaltatnak, amely nem kepes eleg preciz modon visszatkrzni
e harom klnbz tenyezt. Ugy all a helyzet, hogy azok, akik 'attitdskalakat konstrualnak, nemigen allitjak,
hogy az mereszkzk harom tenyezt mer; ehelyett altalaban azt allitjak, hogy ez a skala az emberek
ertekeleset vagy aIIektusat jelzi egy targgyal vagy Iogalommal szemben. Igy bar az attitdt gyakran mondjak
haromtenyezs Iogalomnak, altalaban megiscsak az ertekeles vagy az 'aIIektiv tenyez az, amelyet mernek, s
amelyet a kutatok ugy kezelnek, mint az attitd lenyeget.
Azonkivl nyilvanvalo, hogy ez az egyetlen 'aIIektiv mutato nagymertekben sszeIgg az egyennek a targyrol
valo velekedeseivel. Rosenberg (1956, 1960), Zajonc (1954), Fishbein (1963 1965a, 1965b) es masok kutatasai
kimutattak, hogy egy egyen attitdje (vagy aIIektusa) valamely targgyal szemben a targyrol alkotott
velekedeseinek a Iggvenye (lasd a valoszinseget vagy valoszintlenseget annak, hogy a targy kapcsolatban
van egy mas targgyal, ertekkel, Iogalommal vagy cellal), valamint a velekedesek ertekel aspektusainak (azaz a
szoban Iorgo Iogalom ertekelesenek) a Iggvenye.
Raadasul, ahogy Fishbein ramutatott, ha jol szemgyre vesszk, a legtbb standardizalt attitdmer eszkz is azt
demonstralja, hogy az egyetlen aIIektiv merszam, amelyet nyernek, valojaban az alany velekedeseinek es a
velekedesek ertekel aspektusainak Iigyelembevetelebl ered. Peldaul a Thurstone- vagy a Likert-Iele skalaban
az alanyt velekedesekre vonatkozo allitasok sorozataval szembesitik. Mindket esetben az attitdmutato indexe a
valaszolo szemely velekedeseit veszi tekintetbe (minden egyes allitassal szembeni helyesleset vagy elutasitasat),
vagy ahogy Green megIogalmazza, az eredmeny az attitd targyara vonatkozo szamos allitasbol jn letre.
Hasonlokeppen a Bogardus-Iele Szocialis Distancia Skala egyetlen 'aIIektiv merszama az egyen viselkedesi
intencioinak es azok ertekel aspektusainak Iigyelembevetelen alapul.
Ily modon az en szemszgebl nezve, ez a hipotetikus valtozo, amelyet mi 'attitd-nek neveznk, merhet akar
a velekedesek, akar a viselkedesi intenciok Iigyelembevetelevel, akar ugy, hogy megkisereljk megragadni
magat az ertekelest (peldaul olyan eszkzkkel, mint a Szemantikus DiIIerencial). Ugy tnik, hogy ezek a
klnbz tipusu eszkzk vagy megkzelitesek ugyanazt a dolgot kiserlik meg merni; mindegyik arra
trekszik, hogy eljusson egyetlen merszamhoz, amelyik azt Iogja reprezentalni, hogy milyen kedvezen vagy
kedveztlenl viszonyul az egyen a szoban Iorgo attitdtargyhoz.
5.5.1.2. KAPCSOLATOK AZ ATTITD S EGYB JELENSGEK
KZTT
Az attitd egydimenzios szemleletenek elIogadasa nem jelenti azt, hogy nem kell tudomast vennnk a
kognitivitasrol es a konativitasrol. Ebbl inkabb az kvetkezik, hogy a velekedeseket es a viselkedesi
szandekokat kln kell tanulmanyozni mint Iggetlen jelensegeket, amelyek kapcsolatban lehetnek az attitddel
es a viselkedessel. Igy nem egyszeren az attitd es a viselkedes kztti kapcsolatokat kell kutatnunk, hanem
legalabb negy dolgot kell tekintetbe venni: az attitdket, a velekedeseket, a viselkedesi intenciokat es a
viselkedest. Tehat az, hogy meg kell vizsgalni a klcsns sszeIggeseket e negy Iogalom mindegyike kztt.
Bar jelents elrehaladas trtent a velekedesek es az attitd kztti kapcsolatok megertese teren, igen keves
trtent az iranyban, hogy a velekedesek es a viselkedesi intenciok kztti kapcsolatokat kutassak, vagy e harom
tenyez barmelyikenek magaval a viselkedessel valo kapcsolatat. E tanulmany tovabbi reszeben ezeknek az
sszeIggeseknek egynemelyikevel kivanok Ioglalkozni.
5.5.1.3. A VLEKEDSEK S ATTITDK KZTTI
KAPCSOLATOK(VAGYIS: KOGNITIVITS S AFFEKTUS)
Ahogy mar emlitettem, ugy tnik, hogy ma mar majdnem vegs bizonyossaggal tudjuk, hogy egy szemely
attitdjet valamely targgyal szemben a targyrol alkotott velekedesei, valamint e velekedesek ertekel aspektusai
Iggvenyekent Ioghatjuk Iel. (Lasd annak a valoszinseget, hogy a targy speciIikus kapcsolatban van valamely
KAPCSOLATOK AZ ATTITD
S EGYB JELENSGEK
106
mas targgyal, ertekkel, Iogalommal vagy cellal; illetve az alany attitdjet es ertekeleset a szoban Iorgo targgyal
szemben.)
Meg kell jegyeznnk azonban, hogy bar ez a bizonyossag komoly tampontot jelent annak az altalanos
hipotezisnek a Ielallitasara, hogy egy egyen attitdje valamely targgyal szemben a targyrol valo velekedeseinek,
valamint azok ertekel aspektusainak a Iggvenye, ez nem azt jelenti, hogy minden adott viselkedes korrelalni
Iog az attitddel. Valoban, ez a kapcsolat velekedesek es attitdk kztt arra utal, hogy egy egyennek
valoszinleg lesznek a sajat attitdjevel 'inkonzisztens-nek tn velekedesei is. Ahogy erre Fishbein
ramutatott: 'Bar minden velekedes sugall egy attitdt, az attitd maga hitelesen csak az egyen szamos
velekedesenek tekintetbevetelevel absztrahalhato. Igy, mig egy egyen attitdje nagy Iokban korrelalni Iog
szamos velekedesere alapozott becslessel, ugyanez semmilyen vagy eppen negativ korrelaciot mutathat, ha
egyetlen, izolalt velekedeset nezzk. Bar ennek a tetelnek a kiterjesztese a klnbz
'konzisztenciaelmeletekre tulmegy a jelen tanulmany hataskren, megis meg kell jegyeznnk, hogy ez a
szemlelet azt is sugalmazza, hogy nem jelent Ieltetlenl 'inkonzisztenciat az egyent illeten, ha a) az attitdje
kedvez valamely 'targgyal szemben, s ugyanakkor b) ugy veli, hogy a 'targynak vannak negativ jellemzi,
tulajdonsagai vagy attributumai is.
Folytatva a 'konzisztenciaelmeletekre vonatkozo implikaciokat, a szoros kapcsolat velekedesek es attitdk
kztt azt is megmagyarazza, miert nem sikerlt sok kutatonak megtalalni a kapcsolatot az attitdk es a
viselkedes kztt; az attitd gyakran alkalmatlan arra, hogy merjek. Peldaul sok esetben megmertek egy egyen
attitdjet szemelyek vagy targyak egy osztalyaval szemben, es ennek az attitdnek az alapjan probaltak
megjosolni az egyen viselkedeset az illet osztaly egy egyedi tagjaval szemben.
Igy gyakran merik az alany attitdjet 'a negerekkel szemben, s azutan megkiserlik megjosolni a viselkedeset
egy bizonyos neger egyennel kapcsolatban. De nagyon valoszintlen, hogy az alany velekedese errl a konkret
neger egyenrl meg csak hasonlo is lenne a negerekrl 'altalaban vallott velekedesehez. Vilagosabban, ha egy
alanyt Ielkernek, hogy irjon le 'egy negert, egeszen mas valaszokat ad, ha Martin Luther Kinget vagy ha
Cassius Clayt kell leirnia. Mivel a velekedesei ezekrl a stimulusokrol klnbznek, az iranyukban valo
attitdje is klnbzik. Valojaban az egyetlen ok, amiert meg a minimalis korrelaciot is megkaptak bizonyos
esetekben, valoszinleg az a teny volt, hogy az illet stimulust jelent szemelyrl alkotott egyik velekedes az
volt, hogy ' neger, es ez a tenyez eleg sulyos leven, jelentsen hozzajarult az attitd kialakulasahoz. De meg
ez sem kvetkezik be mas olyan stimulusszemelyekkel szemben, akiket nem lehet knnyszerrel azonositani
mint egy adott csoport tagjait (peldaul zsidok, katolikusok stb.). Nagyon nyilvanvalonak latszik, hogy a
viselkedes predikciojanak a lehetsege az attitd alapjan gyakorlatilag nulla, legalabbis addig, amig el nem
kezdjk a megIelel stimulussal szembeni attitdk mereset.
A problema azonban gyakran meg komplexebb. Peldaul gyakran azzal a Ieladattal allunk szemben, hogy
megjosoljunk klnbz tipusu szociometriai valasztasokat. Igy meg kell probalnunk megjosolni, hogy egy
bizonyos csoporttag melyik mas csoporttagokat Iogja valasztani baratokkent vagy munkatarsakkent. Bales
(1958) kutatasa nyilvanvaloan kimutatta, hogy az a szemely, akit a legjobban tudnank szeretni es az, akivel a
legszivesebben dolgoznank egytt, rendszerint ket klnbz ember. Ez implikalja azt is, hogy az attitd egy
szemellyel mint munkatarssal szemben teljesen klnbz lehet az ugyanazzal a szemellyel mint barattal valo
sajat attitdnktl. Ebben nincs semmi meglep, ha egy egyent megkernenek, hogy irjon le egy bizonyos
szemelyt mint kartyajatekost, egeszen mas sszetetelben adna meg a rola alkotott velekedeset, mint ha arra
kernek, hogy ugyanarrol a szemelyrl mint munkatarsrol adjon leirast. Ily modon az attitd es a viselkedes
kztti kapcsolat megertese Iele tett els lepes az, hogy megertsk az attitdk es a viselkedes kztt Iennallo
kapcsolatokat, elszr is azzal kell kezdennk, hogy a megIelel stimulusokkal szembeni attitdket merjk
azokkal a viselkedesekkel kapcsolatban, amelyeket meg akarunk josolni.
5.5.1.4. AZ ATTITD S A VISELKEDSINTENCIK KZTTI
KAPCSOLATOK (VAGYIS: AFFEKTUS S KONATIVITS)
Ujabb tanulmanyaikban Triandis es munkatarsai (peldaul Triandis Davis 1964; Fishbein 1964;
AZ ATTITD S A
VISELKEDSINTENCIK
107
TriandisFishbeinHallTanakaShanmugan 1967) az attitd 'viselkedesi vagy 'konativ tenyezjet kutatjak.
Triandis kialakitott egy Viselkedesi DiIIerencialnak nevezett mereszkzt. Ez az eszkz viselkedesi allitasok
egy sorozatabol all (peldaul 'elIogadni mint intim baratot, 'horgaszni menni vele, 'csodalni az eszmeit stb.),
ezek a Bogardus-Iele (1925) Szocialis Distancia Skalahoz hasonloak. A valaszolot arra kerik, hogy jellje meg
(rendszerint egy kilencIoku skalan) azt a Iokot, mennyire 'akarna vagy 'nem akarna belemenni ezekbe a
viselkedesekbe az adott stimulusszemellyel kapcsolatban. Regenyek tartalmi analizisebl nyert viselkedesek
nagy csoportjabol kiindulva, Triandis kezdetben egy Ielleti analizis alapjan valasztotta ki a viselkedesi
egysegeket, es kesbb cskkentette le az egysegek szamat Iaktoranalizis segitsegevel. sszeIoglalva,
nagyszamu ilyen egyseg interkorrelacios matrixainak Iaktoranalizise (melyet tbb klnbz tanulmanybol
nyertek, klnbz viselkedesi egysegeket es klnbz stimulusokat alkalmazva) t alapvet egysegnyalabot
eredmenyezett. Ezek az egysegek ugyanis mindig sszekapcsolodni latszanak abba az t tipusba, amelyet az 1.
tabla:aton bemutatunk.
Nyalab Tipusos egysegek
1. Hazassagi Szeretnek: talalkara menni vele,
egymasba szeretni,
sszehazasodni.
2. Csodalat Szeretnem: a jellemet csodalni,
hinni neki,
az elgondolasat csodalni,
dicserni a javaslatait.
3. Szocialis distancia Szeretnem: a klubomba,
ha nem lenne a
szomszedom,
elIogadni mint kzeli
hozzatartozot
hazassagon keresztl.
4. Baratsag Szeretnem: elIogadni mint bizalmas
baratot,
egyenlkent kezelni,
egytt lenni vele.
5. Ala- es Ilerendeles Szeretnek: a parancsnoksaga alatt
lenni,
megvalasztani egy politikai
tisztsegre,
beosztottamkent kezelni,
AZ ATTITD S A
VISELKEDSINTENCIK
108
dolgozni nala.
1. tblzat - Egysgnyalbok a Viselkedsi Differencilban
Meg kell jegyezni, hogy az intencioknak ezt az t tipusat nem ugy kezelik, mint a viselkedesi intenciok
klnbz dimenzioit, kizarolag mint nyalabokat vagy tipusokat. Ezek a klnbz nyalabok klnbz
modokon jarnak egytt (peldaul barmely adott Iaktoranalizisben rarakodhatnak ugyanazokra vagy klnbz
dimenziokra), ez nagymertekben Igg azoknak a stimulusszemelyeknek a tipusatol, akikre vonatkoznak. Peldaul
az egyik tanulmanyban a csodalat es a baratsag egysegei ugyanahhoz a tenyezhz kapcsolodnak, mig a
szocialis tavolsagra es az alarendeltsegre vonatkozo intenciok egy masodik tenyezhz kapcsolodhatnak. Egy
masik tanulmanyban a csodalattal es az alarendeltseggel kapcsolatos intenciok ugyanahhoz a tenyezhz
kapcsolodnak, mig a baratsag es a szocialis tavolsagra vonatkozo egy masodik tenyezhz. Igy, bar Triandis
lenyegeben kiszrte a viselkedesi intenciok t klnbz atlagos tipusat, tisztazni kell, hogy ez az t tipus
rendszerint nem Iggetlen egymastol, tovabba hogy ezeknek a kapcsolata egymassal nagymertekben Igg annak
a stimulusszemelynek a tipusatol, akire vonatkozik.
Most mar a viselkedesi intenciok t tipusa es az attitd (vagyis az aIIektus) kztti kapcsolatra iranyitva
Iigyelmnket, elszr is meg kell jegyezni, hogy mivel ezek a viselkedesi intenciok klnbzkeppen
korrelalnak egymassal, klnbzkeppen viszonyulnak az attitdhz is. Igy az egyik tanulmanyban az attitd
magasabb korrelaciot mutathat a baratsagi intenciokkal, mint a szocialis tavolsagra vonatkozokkal, mig egy
masik tanulmanyban ezek az adatok eppen Iorditva szerepelhetnek. Altalanosan szolva megis szamos tanulmany
eredmenyei arra latszanak utalni, hogy az attitdk a legersebben korrelalnak a csodalatra es baratsagra
vonatkozo intenciokkal (r 0,55), mersekelten korrelalnak az alarendeltsegre es a szocialis tavolsagra
vonatkozo intenciokkal (r 0,35), es legkevesbe korrelalnak a hazassagi intenciokkal (r 0,15).
Mig az attitd es a klnbz tipusu viselkedesi intenciok kztti korrelaciok jelentsen varialnak, az attitd es
a viselkedesi intenciok summaja kztt viszont allandonak es magasnak mutatkozott a korrelacio (r 0,70).
Eppen ugy, ahogy barmely adott velekedes nem kell hogy korrelaljon az egyen attitdjevel, ugyanugy barmely
adott viselkedesi intencio (peldaul 'Ezt a szemelyt valasztanam politikai tisztsegre), vagy barmelyik tipusu
viselkedesi intencio (peldaul alarendelesi-Ilerendelesi intenciok) sem kell hogy korrelaljon az egyen
attitdjevel. Megis, ha egy egyen viselkedesi intencioinak a teljesseget (vagy legalabbis szeles skalajat) vesszk
tekintetbe, jo attitdbecsleseket nyerhetnk. Erre a pontra rvidesen visszaternk; de elszr erdemes
megemliteni, hogy Doob ervelese leginkabb a viselkedesi intenciokkal es magaval a viselkedessel kapcsolatban
allja meg a helyet.
Konkretabban, ha megnezzk, mi trtent delen, vilagos kepet nyerhetnk rola, mire utalt Doob. Az 1964-es
Polgarjogi Trveny es klnbz jogi hatarozatok a deli allamok lakosai kzl igen soknak a viselkedesi
intencioira es viselkedesere mely hatast gyakoroltak. Ha ma megkerdeznek, sok deli egyen azt valaszolna, hogy
beengedne a negereket a szallojaba, a motelokba vagy a vendeglbe. (Es valoban, a negereket beengedtek
klnbz olyan helyekre, amelyekben korabban nem szolgaltak ki ket.) De en megis nagyon ketelkednek, ha
barki is azt allitana kzlk, hogy ezek az egyenek ezaltal az attitdjket is megvaltoztattak a negerekkel
szemben.
Ahogy Doob ramutatott, a viselkedesi intenciok (ugyanugy, ahogy a nyilt viselkedesek) kaphatnak mind pozitiv,
mind negativ megersitest. Ha a mi kezdeti viselkedesi intencioink vagy viselkedeseink mindig pozitiv
megersitest nyertek, valoszinleg mindig egyertelm sszeIggest Iogunk talalni attitd es viselkedesi
intenciok kztt. De a viselkedesi intenciok nem mindig kapnak pozitiv megersitest; valojaban gyakran kapnak
negativat. Raadasul mi gyakran pozitiv megersitest kapunk olyan viselkedesi intenciokkal kapcsolatban,
amelyek inkonzisztensek az attitdjeinkkel. Ismetlem, azt gondolom, hogy mindnyajan sok idevonatkozo peldat
lathatunk manapsag a deli allamokban.
AZ ATTITD S A
VISELKEDSINTENCIK
109
Mieltt tovabbmennenk, egy pontot tisztazni kell. Nevezetesen: bar mindaz, amit az attitd es a viselkedesi
intenciok kztti kapcsolatrol elmondtunk, ervenyes az attitdnek es maganak a viselkedesnek a kapcsolatara is,
ez ennek ellenere nem implikalja, hogy barmilyen megadott kapcsolat lenne a viselkedesi intenciok es a
viselkedesek kztt. Ahogy alabb latni Iogjuk, a korrelacio merteket a viselkedesi intencio es a viselkedes
kztt nagy Iokban determinalja a szoban Iorgo viselkedesi intencio speciIicitasa. Valoban mindaz, amit Ientebb
az attitdk es a viselkedesi intenciok kztti kapcsolatrol elmondtunk, alkalmazhato a viselkedesi intenciok
Triandis-Iele t tipusa es a nyilt viselkedesek kztti kapcsolatokra is.
Ez Iontos, mivel nem gondolom, hogy a viselkedesi intencioban bekvetkezett valtozas szksegszeren az
attitd megvaltozasahoz vezet, hacsak nem kiseri a viselkedesi intencio valtozasat magaban a viselkedesben
beallo valtozas is. Ez annyit jelent, hogy a viselkedesben bekvetkez valtozas a kapcsolatoknak egy uj
sorozatat implikalja az egyen es az attitdtargy kztt. Ez vezethet el azutan az attitd targyara vonatkozo uj
velekedesek megtanulasahoz, s ez maganak az attitdnek a valtozasahoz. De ezek a viselkedesek nem
tanulhatok meg egyik naprol a masikra, s igy az attitd megvaltozasa joval elmaradhat a viselkedesben
mutatkozo valtozas mgtt.
Ily modon, bar az egyen attitdje eredenden beIolyasolja a viselkedesi intenciokat, es kapcsolatban van
specialis viselkedesi intenciokkal (vagy specialis viselkedessel), ez a kapcsolat Iennmarad vagy nem marad
Ienn, aszerint, hogy milyen termeszet es milyen menetrend szerinti megersites kapcsolodott a viselkedesi
intenciokhoz. Tovabba elteren a velekedesben beallo valtozastol, amely azonnal letrehoz egy attitdvaltozast
is, a viselkedesi intencioban beallo valtozas nem Iog egyben attitdvaltozast is letrehozni, csak oly modon, hogy
a viselkedesi intencio valtozasa a viselkedes megvaltozasahoz es igy az attitd targyarol valo velekedes
megvaltozasahoz vezethet.
Ezert a viselkedesi intenciokat Iggetlen jelensegeknek kell tekintennk, nem pedig az attitd reszenek.
Ahogyan a velekedesek Iigyelembevetele (azaz a kognitiv tenyeze) egyetlen mutatot hoz letre, amely azt jelzi,
hogy mennyire kedvezen vagy kedveztlenl viszonyul az egyen az attitd targyahoz, hasonlokeppen van ez a
viselkedesi intenciok (azaz a konativ tenyez) Iigyelembevetelekor. Vagyis, ahogy korabban mar emlitettk,
egy egyen attitdje barmely targgyal szemben megragadhato maganak az aIIektusnak vagy az ertekelesnek a
meresevel, velekedeseinek vagy viselkedesi intencioinak tekintetbevetelevel, vagy mindezeknek a kombinacioja
utjan.
Ugy tnik, hogy az attitd tbbtenyezs szemlelete Ielrevezet es nem helytallo. Valojaban az attitd
egydimenzios szemleletevel szemben Ielhozott I kritikaval ellentetben, az a bizonyos egyetlen 'aIIektiv
mutato egy bizonyos ertelemben szamitasba veszi es visszatkrzi egy egyen velekedeseit es viselkedesi
intencioit is. Bar ket embernek ugyanazok lehetnek az attitdjei, ezek az attitdk klnbz velekedeseken
alapulhatnak es klnbz viselkedesi intenciokhoz Izdhetnek. Ahogy a tbbtenyezs elmelet hivei
ramutattak, ez lehet az egyik I ok, amiert az attitdk nem korrelalnak a viselkedessel. De en itt azzal szeretnek
ervelni, hogy ez nem azert van igy, mert az attitdmeresek alkalmatlanok vagy tkeletlenek. Sokkal inkabb
azert, mert az attitd hipotetikus valtozo, egy egyen viselkedeseinek, viselkedesi intencioinak es adott targyra
iranyulo cselekveseinek telfessegebol absztrahalva. Ezert lehetseges, hogy barmely velekedes, viselkedesi
intencio vagy viselkedes nem korrelal vagy eppen negative korrelal az illet attitdjevel. Eppen ezert azt
javaslom, hogy bizonyos velekedeseket vagy azok osztalyait, bizonyos viselkedesi intenciokat vagy azok
tipusait ne az attitd reszekent kezeljk, inkabb ugy tanulmanyozzuk ezeket, mint teljes jogu tenyezket,
amelyek az attitdhz hasonloan Iel is lephetnek, meg nem is, egy speciIikus viselkedes meghatarozoikent.
5.5.1.5. AZ ATTITD S VISELKEDS KZTTI KAPCSOLATOK
(VAGYIS: AFFEKTUS S VISELKEDS)
A tovabbiakban most mar teljes Iigyelmnket az e tanulmanyban elre jelzett terlet Iele Iordithatjuk. Megis,
meg ez eltt szeretnem tisztazni, hogy amikor en az 'attitd kiIejezest hasznalom, egyszeren a barmely
targgyal szemben kvetkezetesen kedvez vagy kedveztlen viszonyulasban megnyilvanulo, tanult
prediszpoziciora utalok. Nem trdm vele, hogy attitdbecslesnket mveleti szempontbol maganak az
AZ ATTITD S VISELKEDS
KZTTI KAPCSOLATOK
110
aIIektusnak a Iigyelembevetelevel nyertk-e vagy a viselkedesi intencioknak es azok ertekel aspektusainak
Iigyelembevetelevel. Vagyis en arrol az egyetlen mutatorol beszelek, amely az egyent elhelyezi egy kontinuum
menten, mely az attitd targyaval szembeni kedvez viszonyulastol a kedveztlenig tart. Tetelezzk Iel tovabba,
hogy ez a meres megbizhato es hiteles (legalabbis annyiban, amennyiben valoban az attitd targyaval szemben
kedvez vagy kedveztlen viszonyulas dimenziojanak a kitapintasarol van szo).
Az eddigiekben mar megjelltem ket lehetseges okot, amiert nem sikerl megjosolnunk a viselkedest az
attitdbl:
1. Az attitdt gyakran egy meg nem Ielel stimulustarggyal szemben merjk peldaul az emberek vagy
targyak egy osztalyaval kapcsolatban, amikor pedig az illet osztaly egy bizonyos tagjaval szembeni attitdt
kellett volna mernnk.
2. Az a viselkedes, amelyet tanulmanyozunk, esetleg egyaltalaban vagy reszlegesen nincs kapcsolatban az
attitddel. Ezt azert kell hangsulyoznunk, mert a legtbb attitdkutato nem volt hajlando elIogadni, ami azert
meglep, mert ugyanakkor a legtbb kutato hatarozottan meg van gyzdve arrol, hogy barmely viselkedest
nagyszamu valtozo determinal. Megis ujra meg ujra a viselkedest kutatjak, mert a kiserletez azt allitja, hogy ez
az attitd Iggvenye kell legyen, utana viszont kellemetlen meglepetessel veszi tudomasul, hogy az
attitdmerese nelklzi a viselkedes megjosolhatosagat.
Sajnos erre a kudarcra a legelterjedtebb reakcio az attitdmeres megkerdjelezese; biraljak azert, hogy csak az
aIIektust meri, es nem veszi szamitasba az attitd ugynevezett kognitiv, illetve konativ dimenzioit. Pedig
valojaban azt a Ieltetelezest kellene megkerdjelezni, mely szerint a szoban Iorgo viselkedes a mert attitd
Iggvenye. Raadasul meg ha a velekedesek egy bizonyos csoportjanak vagy a viselkedesi intenciok bizonyos
tipusainak a merese elerhet lenne is, nagy a lehetsege annak, hogy a viselkedest nem lehet megjosolni.
Tudomasul kell venni, hogy a velekedesekre es a viselkedesi intenciokra valo hivatkozas ugyanazon a hamis
elIeltetelezesen nyugszik, mely az attitd/viselkedes kapcsolat elvarasat eredmenyezte nevezetesen azon az
elIeltetelezesen, hogy a tanulmanyozott viselkedes a velekedesek vagy a viselkedesi intenciok valamely
tipusanak a Iggvenye.
Ez a Ieltetelezes nehany esetben igaz lehet, a legtbb esetben megis az a valoszin, hogy azok az egyes
velekedesek vagy viselkedesi tendenciak, amelyeket meresre valasztanank, nagy Iokban korrelalnak az
attitddel. S ily modon ezek alig nvelnek meg valamivel, ha egyaltalaban megnvelnek, a predikcios
kepessegnket. A velekedesek es a viselkedesi intenciok tekintetbevetele (kiegesziteskeppen az attitdhz) csak
azokban a helyzetekben lehet hasznos, amelyekben a vizsgalni kivant velekedesek vagy viselkedesi intenciok
nincsenek magas korrelacioban az egyen attitdjevel. De meg ezekben az esetekben is be kell latnunk, hogy az
altalunk kivalasztott velekedesek vagy viselkedesi intenciok esetleg nem korrelalnak magaval a viselkedessel
sem. Vagyis arrol van szo, hogy ugyanugy, ahogy el kell tudnunk Iogadni a tenyt, hogy ket ember azonos
attitddel klnbzkeppen viselkedhetik, azt is el kell tudnunk Iogadni, hogy ket ember ugyanazokkal a
velekedesekkel vagy viselkedesi intenciokkal szinten egesz maskent viselkedhet.
5.5.1.6. A VISELKEDS PREDIKCIJA S A VISELKEDS
MRSE
Ha akarja, megjegyezheti valaki, hogy abbahagytam az attitdk es a viselkedes kztti kapcsolatok
Iejtegeteset, s a viselkedes predikciojanak altalanos problemajaba Iogtam bele. Amit lenyegeben ki akartam
emelni, az az, hogyan tudhatjuk megjosolni a viselkedest azokban a szituaciokban, ahol az attitd nem relevans
valtozo. Meg pontosabban arra utaltam, hogy a legtbb attitdkutato, amikor nem tud IelIedezni kapcsolatot az
attitd es a viselkedes kztt, altalaban azt tetelezi Iel, hogy ha modunkban lenne tovabbi egy-ket tenyezt
szamitasba venni, akkor kepesek lennenk megjosolni a viselkedest. Bar ez is esszer, ha az elsdleges
koncepcionk az, hogy megjosoljuk a viselkedest s en hiszem, hogy elsdleges koncepcionk valoban ez ,
A VISELKEDS PREDIKCIJA
S A VISELKEDS MRSE
111
megis kellemetlen, hogy a ket legaltalanosabban javallt tenyezhz (azaz a velekedeshez es a viselkedesi
intenciohoz) inkabb a joslast vegz szemely tekintetbevetelen keresztl jutunk el, semmint maganak a
viselkedesnek a tekintetbevetelen keresztl. Azt hiszem, valahol itt van a I problemank: mi, pszichologusok
soha nem tanulmanyoztuk igazan magat a viselkedest. Ezen azt ertem, hogy rendszerint ugy vettk a
viselkedest, mint adottsagot, legjobb tudomasom szerint legalabbis az attitd terleten igen ritkan vetettk
ala olyan szigoru analizisnek a viselkedesre vonatkozo kriteriumainkat, ha egyaltalan valamikor is megtettk,
mint amilyennek alavetettk papir-ceruza tesztjeinket. Pedig eppen ezt kell megtennnk, ha igazan meg akarjuk
erteni az attitdk es a viselkedes kztt Iennallo kapcsolatokat (vagyis, ha valaha is meg akarjuk josolni azokat
a krlmenyeket es azt a terjedelmet, amelyek kzt s ameddig az attitd determinalja a viselkedest vagy
sszeIgg vele az attitd vagy barmely mas determinalo tenyez).
(.)
5.5.1.7. AZ ATTITD S A VISELKEDS KZTTI KAPCSOLAT:
JRAELEMZS
Az alabb bemutatando elmelet leginkabb ugy tekinthet, mint Dulany (1961, 1964) propozicios kontrollra
vonatkozo elmeletenek alkalmazasa. Bar Dulany teoriaja a verbalis kondicionalas es a Iogalomkialakitas
kerdesevel Ioglalkozo tanulmanyok kereteben Iejldtt ki, lenyegeben olyan elmelet, amely elvezet a nyilt
viselkedes predikciojahoz. Remelni lehet, hogy a jelen megkzelites az attitd es a viselkedes kztti
kapcsolatok melyebb megerteset Iogja nyujtani azaltal, hogy Ielismer nehanyat azon utak s modok kzl,
ahogyan egyeb valtozok mint a nyilt viselkedes determinansai interakcioba lepnek az attitdkkel. Meg
pontosabban, e megkzelitest ugy lehet tekinteni, mint kiserletet annak az rnek a betltesere, mely egy
stimulustargyra iranyulo attitd hagyomanyos merese es a targyra vonatkozo, adott szituacioban letrejtt
viselkedes kztt Iennall.
Mint Ientebb emlitettem, Dulany elmelete nagyreszt a verbalis kondicionalassal es a Iogalomkialakitassal
Ioglalkozo tanulmanyok kereteben Iejldtt ki. Jobban krlhatarolva, Dulany azzal Ioglalkozott, hogy
megjosolja azt a valoszinseget, amellyel egy egyen egy egyedi verbalis valaszt vagy a verbalis valaszoknak egy
osztalyat Iogja produkalni. Az elmelet kzeppontjat kepez egyenlet a kvetkezkeppen irhato Iel:
BI |(RHd) (A)|w0|(BH) (MO)|w1,
ahol
BI az alany intencioja arra, hogy egy egyedi valaszt adjon vagy a valaszok egy osztalyat;
RHd 'hipotezis a megersitesek eloszlasarol, azaz az alany hipotezise, hogy az egyedi valasz elIordulasa
el Iog vezetni egy bizonyos esemenyhez vagy az esemenyek egy osztalyahoz;
A a megersites aIIektiv erteke, azaz az alany ertekelese az esemenyekkel kapcsolatban (vagy az attitdjei
velk szemben);
BH az alany 'viselkedesi hipotezise, azaz velekedese arrol, hogy milyen elvarasok szerint kell cselekednie,
vagy hogy mit kell tennie abban a szituacioban;
MO az alany 'teljesitesre vonatkozo motivacioja, azaz mennyire akarfa a vizsgalati alany megtenni azt,
amirl ugy veli, hogy elvarjak tle;
w0 es w1 betasulyozas, mely barmely erteket Ielvehet.
AZ ATTITD S A
VISELKEDS KZTTI
112
Ket kiegeszit pontot meg kell emliteni az elmelettel kapcsolatban:
1. Az elmelet szerint a viselkedesi intencio a nyilt viselkedes kzvetlen elzmenye. Elteren a viselkedesi
intencioknak attol az altalanos tipusatol, amellyel a legtbb attitdkutato Ioglalkozott (peldaul Triandis, Davis
1964; Triandis, Fishbein es masok 1964 peldaul hazasodasi intencio, szocialis tavolsagtartasra, alarendelesre,
baratkent valo elIogadasra vonatkozo intenciok), Dulany a viselkedesi intencionak egy pontosabb es
speciIikusabb tipusaval Ioglalkozik nevezetesen az egyennek azzal az intenciojaval, hogy veghezvigyen egy
adott cselekvest egy adott szituacioban.
Itt szeretnek emlekeztetni arra, hogy Triandis, valamely egyen viselkedesi szandekanak a merteket lemerend
arra keri a vizsgalati alanyt, hogy jelezze, vajon 'akarna vagy 'nem akarna a viselkedesek egy speciIikus
sorozataba belemenni (peldaul 'meghivni a klubomba, 'ha nem lenne a szomszedom, 'elIogadni mint kzeli
hozzatartozot hazassag utjan stb.) egy adott stimulusszemellyel kapcsolatban. Triandis ekkor sszegezi az
ezekre a tetelekre vonatkozo valaszokat, s ezt az sszeget Iogadja el a valaszolo viselkedesi szandeka
mertekegysegekent (a szocialis tavolsag kimutatasara vonatkozoan). Ezzel ellentetben Dulany ugy jar el, hogy
lemeri az alany intenciojat annak a specialis viselkedesnek a teljesitesere vonatkozoan, amelynek a predikcioja
aktualisan erdekli. Raadasul, Triandisszal ellentetben, Dulany nem azt keri a vizsgalati alanytol, hogy
'altalaban jellje meg a cselekvesbe valo belemenesre vonatkozo intenciojat (peldaul a stimulusszemellyel
szembeni 'engedelmesseg-re vonatkozo intenciojanak a lemeresere), hanem az alany cselekvesi intencioit egy
egyedi szituacioban kivanja merni. Mivel igen szoros az sszeIgges a viselkedesi intencio merese es az aktualis
viselkedes kztt, amelyet Dulany meg akar josolni, a korrelacio a viselkedesi intencio merteke es az aktualis
nyilt viselkedes kzt majdnem teljes (a korrelacio mindig 0,95 krl van). Ily modon ha meg tudjuk josolni a
speciIikus viselkedesi intenciot, megkzelit pontossaggal megjosolhatjuk a nyilt viselkedest. Azt azert
hangsulyozni kell, hogy ezt a kzel tkeletes korrelaciot a viselkedesi intenciok es a viselkedes kztt csak
akkor kapjuk meg, s csak akkor varhatjuk el, ha egy egyennek egy speciIikus szituacioban egy speciIikus
cselekves teljesitesere vonatkozo intenciojat vesszk Iigyelembe. Minel elvontabba vagy altalanosabba valik az
intencio, annal alacsonyabb lesz a korrelacioja a speciIikus viselkedessel.
2. Mint Ientebb lathato, az egyenlet algebrai kiIejezese egy linearis tbbszrs regreszszios egyenlet Iormajat
veszi Iel. Azaz |(RHd) (A)| ugy szerepel, mint a viselkedesi intenciokat beIolyasolo egyik tag es |(BH) (Mo)|
ugy, mint egy masik tag. A megadando pontos merteket e ket tagnak mint a viselkedesi intenciok
meghatarozoinak egy adott szituacioban egy standard tbbszrs regresszios eljarassal hatarozhatjuk meg.
Ennek az elmeletnek egy szabadabb ertelmezeset, a szocialis viselkedesre alkalmazva, a kvetkezkben
adhatjuk meg. Egy egyen intencioja arra nezve, hogy veghezvigyen egy speciIikus cselekvest egy adott
stimulustargyra vonatkozoan egy adott szituacioban, a kvetkezknek a Iggvenye:
1. a) Az egyen velekedese a szoban Iorgo viselkedes kvetkezmenyeirl (egy adott szituacioban), azaz annak a
lehetsege vagy lehetetlensege, hogy x viselkedes bizonyos vi konzekvenciahoz vezet (Bi).
1. b) A Bi ertekel aspektusa, azaz S (alany) ertekelese vi-rl (ai).
2. a) Egy normativ velekedes, azaz S velekedese arrol, hogy neki mit kell tennie ebben a szituacioban (NB).
2. b) Az egyen motivacioja a norma betlteset illeten, azaz a vagya vagy azon vagynak a hianya, hogy azt
tegye, amirl azt gondolja, hogy tennie kell (Mo).
Dulany elmeletenek ebben az alkalmazasaban tehat az RHd (a hipotezis a megersites eloszlasarol) koncepciot
analognak vehetjk az egyen velekedeseivel egy speciIikus viselkedes konzekvenciait illeten, A-t pedig (a
megersites aIIektiv erteke) egyenerteknek a velekedesek ertekel aspektusaival. Erdekes megjegyezni, hogy
ez a koncepcio Dulany elmeletenek az els komponenset |(RHd) (A)| ismet ugy ertelmezi, mint az attitd
merszamat. Mint ahogy Ientebb emlitettk, Rosenberg (1956, 1965), Zajonc (1954), Fishbein (1963, 1965b,
1967a, 1967b) es masok nagyon valoszinnek tartottak, hogy egy egyen attitdjet valamely targgyal szemben
AZ ATTITD S A
VISELKEDS KZTTI
113
meg lehet josolni az egyen e targyrol valo velekedeseinek s e velekedesek ertekel aspektusainak ismereteben.
Algebrailag ezt a kvetkezkeppen lehet kiIejezni:
,
ahol Ao valamely 'o targgyal szembeni attitd;
Bi az i-edik velekedes o-rol, azaz annak a valoszinsege, hogy o kapcsolatban van valamely mas targgyal,
xi-vel;
ai Bi ertekel aspektusa, azaz a valaszolo attitdje xi-vel szemben;
n a velekedesek szama.
Hangsulyoznunk kell azonban, hogy az az attitd, amelyikrl eppen szo van, egy adott viselkedesi tevekenyseg
veghezvitelevel szembeni attitd, es nem egy adott targyra, szemelyre vagy szituaciora iranyulo attitd. A
Ientebb bemutatott algebrai Iormula ahhoz a hipotezishez vezet, hogy egy egyen attitdje valamely targgyal
szemben az egyen arrol a targyrol alkotott velekedeseinek a Iggvenye. Mi analizisnkben egy egyennek egy
adott viselkedesi tevekenyseg veghezvitelere vonatkozo velekedeseivel Ioglalkozunk, s igy az attitd, amelyet
Ielbecslhetnk, az egyennek az e cselekves veghezvitelere iranyulo attitdje. Meg pontosabban, Dulany
elmeletenek szemszgebl nezve mi az egyen arra vonatkozo velekedeseit szeretnenk Ielbecslni, hogy mi Iog
trtenni, ha vegbevisz egy x cselekvest az v stimulust illeten Z szituacioban, valamint a velekedesek ertekel
aspektusait, azaz Iel akarjuk becslni az egyen attitdjet egy adott cselekves veghezvitelevel szemben, egy adott
stimulustarggyal kapcsolatban, egy adott szituacioban. Bar ezek a velekedesek jelentsen varialodhatnak, mint
annak a stimulustargynak (peldaul egy szemelynek) a Iggvenye, amelyre a cselekves iranyul, s annak a
szituacionak a Iggvenyekent, amelyben a tevekenyseg leIolyik (peldaul nyilvanosan vagy zartkren), ezek a
velekedesek meg mindig a tevekenyseg vegrehajtasara vonatkoznak, s nem a stimulustargyra vagy a szituaciora.
Erre a pontra az alabbiakban meg visszaternk.
Raterve Dulany elmeletenek masodik komponensere |(BH) (Mo)|, lathato, hogy a BH (a viselkedesi hipotezis)
normativ velekedes a koncepcio szerint, azaz az arrol valo velekedes, hogy mit kell tenni abban a szituacioban.
Meg pontosabban az arrol valo velekedes, hogy a kerdeses egyedi tevekenyseget vegbe kell vagy nem kell
vegbevinni. Itt azonban szksegesnek tnik klnbseget tenni a normativ velekedesek ket tipusa kztt: 1. az
egyen velekedese arra nezve, amit s:emelv s:erint ugy erez, hogy tennie kell (vagyis a viselkedes szemelyes
normaja vagy szabalya); es 2. az egyen velekedese arra nezve, amit a 'tarsadalom (vagyis az emberek
tbbsege, a szamara 'jelents masok stb.) szerint tennie kell (vagyis a tarsadalmi vagy csoportnorma). Bar az
egyen szemelyes normaja gyakran egybeesik a tarsadalmi normakkal vagy azokat tkrzi vissza, ez az eset
megsem all Ienn szksegszeren. Peldaul mig a Iajok kztti kapcsolatokra vonatkozo tarsadalmi normak
jelentsen elternek egymastol bizonyos eszaki vagy deli kzssegekben, egy adott egyen a deli allamokban
szemely szerint ugyanazt a normativ velekedest taplalhatja magaban, mint egy az eszaki allamokban el egyen.
Ily modon szkseges lehet a normativ velekedeseknek mindket tipusat szamitasba venni. Ezt annal is knnyebb
megtenni, mivel, ahogy Ientebb emlitettem, Dulany elmeletenek kzponti egyenlete egy tbbszrs regresszios
egyenlet Iormajat lttte Iel. Ily modon, amint ezt Dulany is hangsulyozta, ez az elmelet nyilt elmelet, s tovabbi
kiegeszit tagokat szamitasba lehet venni. Ezt alabb meg reszletesebben Iogjuk targyalni.
Az egyenlet zaro eleme (Mo egy egyen motivacioja a veghezvitelt illeten) nem szorul magyarazatra. Itt arrol
van szo, mennyire akarja az egyen teljesiteni a normat. Vilagos, hogy amennyiben a normak ket tipusat vesszk
Iigyelembe, kln-kln kell mernnk az egyes normak teljesitesere vonatkozo motivaciot.
AZ ATTITD S A
VISELKEDS KZTTI
114
Visszaterve a kzponti hipotezisre, lathato, hogy ebben az adaptalt Iormajaban Dulany elmelete lenyegeben
annak a predikciojahoz vezet, hogy egy egyen intencioja valamely viselkedes teljesitesere (s az aktualis
viselkedesteljesitese) Iggvenye: 1. az attitdjenek a viselkedes teljesitesevel szemben egy adott szituacioban,
2. azoknak a normaknak, amelyek azt a viselkedest abban a szituacioban iranyitjak, valamint 3. az egyen
motivaciojanak arra nezve, hogy eleget tegyen a normaknak. Algebrailag ezt a kvetkezkeppen lehet kiIejezni:
B . BI |Aact|wo|(NB) (Mo)|w1.
De, ahogy Ientebb kiIejtettk, nem vilagos, hogy a masodik komponens |(NB) (Mo)| a szemelyes normara
vonatkozik, a szocialis normara vagy mindkettre. A problema legegyszerbb elmeleti megoldasa az, hogy
kiterjesztjk az algebrai Iormulat a kvetkezkeppen:
B . BI |Aact|wo|(NBp) (Mop)|w1|(NBs) (Mos)|w2,
ahol a p es az s index kln-kln utal a szemelyes es a szocialis normara. Alternativ Iormulazas lehetseges a
kvetkezkeppen:
Ez a Iormula azt sugalmazza, hogy helyes tekintetbe venni a normativ velekedesek klnbz tipusait; peldaul
az arrol valo velekedest, hogy valakinek (a) a szlei, (b) baratai, (c) munkatarsai, (d) vallasi kzssege stb. mit
'mond arrol, amit az illetnek tennie kellene.
Ily modon, ahogy korabban emlitettem, ez a megkzelites radikalis valtoztatast javasol az attitd es a viselkedes
kztti kapcsolat kutatasaban es ertelmezeseben. Ahelyett, hogy bizonyos alapvet kapcsolatot tetelezne Iel egy
egyennek az adott targy iranyaban valo attitdje es az illet targgyal szembeni viselkedese kztt, a javasolt
elmelet elssorban a szituacios valtozok, a normak es a motivacio Iontossagat ismeri el a viselkedest beIolyasolo
tenyezk kzl. Nem a stimulustarggyal szembeni attitdt tekinti az illet targyra vonatkozo viselkedes I
determinansanak, hanem az elmelet haromIele valtozot tart a viselkedes alapvet meghatarozojanak: 1. a magara
a viselkedesre iranyulo attitdk; 2. a normativ velekedesek (mind a szemelyesek, mind a szocialisak); es 3. a
normak teljesitesere vonatkozo motivacio. Tovabba, bar az elmelet megengedi, hogy egyeb valtozok is
beIolyasolhatjak a viselkedest, azt allitja, hogy ezek az egyeb valtozok k:vetve hatnak azaltal, hogy a harom
alapvet determinans kzl egyet vagy tbbet beIolyasolnak.
Ily modon bizonyos Ieltetelek kztt egy egyen attitdje a stimulustarggyal szemben rokonsagot mutathat az
illet targgyal kapcsolatos viselkedesevel. Nagyon is lehetseges peldaul, hogy egy egyen velekedese az (x)
viselkedes kvetkezmenyeirl igen klnbz lesz aszerint, hogy a tanusitando viselkedes olyan valakire
vonatkozik, akit szeret (p1), vagy olyanra, akit nem szeret (p2). Ha ez a helyzet, azt varhatjuk, hogy az illet
egyennek mas attitdje lesz az x viselkedes teljesitesevel szemben p1-re vonatkozoan, mint p2-re. Mas
esetekben azonban egy bizonyos cselekves veghezvitele nem Iog valtozni a p valtozasaval, s itt az x viselkedes
teljesitesevel szembeni attitd sem Iog valtozni. Az elbbi esetben valoszin, hogy megkapjuk a korrelaciot a p
iranyaban valo attitd es a p-re vonatkozo viselkedes kztt, mig az utobbi esetben ez nem valoszin.
Hasonlokeppen elvarhatjuk, hogy egy egyen attitdje adott stimulustarggyal szemben beIolyasolni Iogja a
norma teljesitesere vonatkozo motivaciojat. Azaz, ha Ieltetelezzk, hogy az egyen ugy veli, neki teljesitenie kell
x viselkedest p egyen iranyaban x szituacioban, s ha Ieltetelezzk tovabba, hogy az egyen az x viselkedest a
baratsag jelenek tekinti (peldaul 'meghivni a klubomba), akkor valoszinnek latszik, hogy minel pozitivabb az
AZ ATTITD S A
VISELKEDS KZTTI
115
egyen attitdje p-vel szemben, annal inkabb akarja teljesiteni a normat. Hasonlokeppen minel negativabb az
attitdje p-vel szemben, annal kevesbe akarja majd teljesiteni a normat, azaz annal kevesbe akar 'baratsagosan
viselkedni, meg akkor is, ha ugy veli, hogy igy kellene viselkednie. Itt ismet meg kell jegyezni azonban, hogy
lesznek esetek, ahol az egyennek a teljesitesre vonatkozo motivacioja teljesen Iggetlen a p iranti attitdjetl.
Ugyane gondolatmenet szerint knnyen belathato, hogy a szituacio valtozasai szinten beIolyassal lehetnek a
viselkedes egy vagy tbb elsdleges determinansara. Vilagos, hogy egy egyennek valoszinleg egeszen mas
velekedese lesz egy adott viselkedes teljesiteserl nyilvanos vagy maganjelleg szituacioban. Hasonlokeppen
elvarhatjuk azt is, hogy az egyennek klnbz normativ velekedesei lesznek (mind szemelyesek, mind
szocialisak) a klnbz szituaciokra vonatkozoan. De itt ismet meg kell jegyezni, hogy amennyiben a szoban
Iorgo szituacios valtozok nem beIolyasoljak az egyen attitdjet a cselekvessel szemben, sem szemelyes vagy
szocialis normativ velekedeset vagy a motivaciojat, hogy megIeleljen a velekedeseknek, akkor az elmelet szerint
ezek nem Iogjak beIolyasolni a viselkedeset sem. Valoban, ennek az elmeletnek egyik elnye, hogy kepes
megmagyarazni olyan eredmenyeket, amelyek kezdetben inkonzisztenseknek tnhetnek. Azaz az itt bemutatott
nezpontbol tekintve jelents szamu variaciot varhatunk valamely adott valtozo es a viselkedes kapcsolatat
illeten.
Azonkivl emlekeztetnnk kell arra, hogy az elmelet harom alapvet komponensehez (Aact), (NBpxMop) es
(NBsxMos) megadott speciIikus sulyozas meg kell hogy legyen hatarozva; valojaban azt varhatjuk, hogy ez a
sulyozas viselkedesrl viselkedesre valtozni Iog. Azaz bizonyos viselkedeseket illeten a viselkedessel
szembeni attitd Iontosabb meghatarozoja lehet a viselkedesnek, mint a normativ velekedesek barmely tipusa, s
az ilyen normak a teljesitesere iranyulo motivacio ugyanakkor mas tipusu viselkedesekre vonatkozoan a
sulyozas ennek a Iorditottja lehet. Hasonlokeppen, mig egyes viselkedeseket elsdlegesen meghatarozhatnak a
szemelyes normativ velekedesek, ugyanakkor mas viselkedesek allhatnak a szocialis normativ velekedesek
kontrollja alatt.
Raadasul ugyanugy, ahogy a harom tag sulyozasa valtozhat a szoban Iorgo viselkedes tipusa szerint, valtozhat a
klnbz egyenisegek szerint is. Azaz mig egyes egyenek viselkedeset elsdlegesen normak hatarozzak meg, s
az e normak teljesitesere iranyulo motivacio, addig mas egyenek viselkedeset elssorban a sajat attitdjk
hatarozza meg e viselkedessel szemben. Lehetseges peldaul, hogy a tekintelyelvhez ersen ragaszkodo egyenek
viselkedese nagyreszt a normativ velekedesek s az e normak teljesitesere iranyulo motivacio kontrollja alatt all.
Ily modon bar egy 'kivlallo valtozo (peldaul a stimulustarggyal szembeni attitd) kapcsolatban lehet a
viselkedes alapvet determinansainak valamelyikevel (peldaul a viselkedesre iranyulo attitd), a kivlallo
valtozo meg ekkor is Iggetlen maradhat e viselkedes aktualis teljesitesetl.
5.5.1.8. SSZEFOGLALS
A jelen megkzelites vilagosan ramutat, hogy a hagyomanyos attitdmeresek (egy adott targgyal, szemellyel
vagy szemelyek egy osztalyaval szemben) nem valoszin, hogy barmilyen konzisztens modon vonatkoznanak a
viselkedesre. Valoban, a tanulmany legIbb celkitzese az volt, hogy ujra szemgyre vegye es komolyan
megkerdjelezze azt az alapIeltetelezest, mely szerint egy egyen attitdje valamely targgyal szemben alapveten
meghatarozza a targgyal kapcsolatos viselkedeset. Bar mas kutatok is erveltek azzal, hogy a hagyomanyos
attitdmeresek nem Iogjak megjosolni a viselkedest, k altalaban az attitdmerest kerdjeleztek meg inkabb, s
nem magat az attitd es a viselkedes kztti kapcsolatot. Pontosabban azzal erveltek, hogy a legtbb
hagyomanyos attitdmeres tulegyszersitett; hogy a legtbb meres az egyennek csak az 'aIIektivitasat veszi
tekintetbe, s nem szamol az egyen kognitivitasaval es konativitasaval. Ezert a legtbb kutato ugy igyekezett
Ieloldani az attitd/viselkedes problemat, hogy az attitd deIiniciojat kiterjesztve abban benne Ioglaltassek mind
az aIIektiv, mind a kognitiv, mind a konativ alkotoelem.
Ezzel ellentetben a jelen tanulmany megkiserelte kimutatni, hogy a velekedeseket (kognitiv elem) es a
viselkedesi intenciokat (konativ elem) leginkabb ugy kell tekintennk, mint az attitd meghatarozoit vagy
kvetkezmenyeit; hogy ahelyett, hogy az attitd reszeinek tekintenenk ket, ezeket a valtozokat ugy kell nezni,
mint Iggetlen jelensegeket, amelyek az egyen attitdjevel kapcsolatban vannak, s annak indikatoraul
szolgalnak. Az is hangsulyt kap tovabba, hogy meg amennyiben tekintetbe vesszk egy egyen velekedeseit egy
SSZEFOGLALS
116
targyrol es/vagy viselkedesi intencioit e targgyal szemben, akkor sem valoszin, hogy a viselkedes predikcioja
tkeletes lesz. Elszr is ezek a valtozok nagy Iokban korrelalhatnak a hagyomanyos attitdmeresekkel, s igy
nem Iogjak megmagyarazni a viselkedesben mutatkozo ellentmondast. Masodszor, meg ha mas lenne is a
helyzet (azaz, ha sikerlt olyan velekedeseket es viselkedesi intenciokat tekintetbe venni, melyek Iggetlenek az
attitdtl), e valtozok meg mindig nem kell hogy kapcsolatban legyenek a viselkedessel. (Emlekeztetnnk kell
arra, hogy a viselkedesi intencio es a viselkedes kztti kapcsolat merteke elssorban a viselkedesi intencio
speciIitasanak a Iggvenye.) Vagyis azaltal, hogy az attitd/viselkedes kapcsolatot tbb attitds targy tbb
modszer jelleg megkzelitesben vizsgaljuk, vilagossa valik, hogy a viselkedes legIontosabb determinansai mas
valtozok is lehetnek, mint az egyen velekedesei egy adott targyrol, illetve az attitdje vagy altalanos viselkedesi
intencioi azzal szemben. Valoban, ez a megkzelites vilagosan jelzi, hogy a viselkedest valamely targgyal
szemben teljes egeszeben determinalhatjak szituacios vagy az egyeni klnbsegekbl adodo valtozok, sokkal
inkabb, mint barmelyik, magaval a stimulustarggyal sszekapcsolodott valtozo. Mas szavakkal kiIejezve ez a
megkzelites azt kivanja hangsulyozni, hogy a viselkedes egy adott targgyal szemben sok klnbz valtozo
Iggvenye, amelyek kzl a targgyal szembeni attitd csupan az egyik.
Ennek az allasIoglalasnak megIelelen tettem javaslatot a viselkedes predikciojanak elmeletere. Azon korabbi
igyekezettel ellentetben, mely az attitd/viselkedes problemat az attitd deIiniciojanak kiterjesztesevel akarta
megoldani, a javasolt elmelet az attitd/ viselkedes kapcsolatot ugy kiserli megerteni, hogy 1. a valtozoknak egy
meghatarozott szamat veszi Iigyelembe, amelyek a viselkedes elsdleges determinansaikent hatnak es 2.
analizalja ezen valtozok es az attitd hagyomanyos modszerei kztt lev kapcsolatokat.
Forditotta: GADORNE DONATH BLANKA
5.6. HUNYADY GYRGY
5.6.1. A KONZISZTENCIA MINT A VLEKEDSEK
SZERVEZDSI ELVE
A kognitiv konzisztencia az utobbi evtizedekben kitntetett Iigyelemben reszesl a szocialpszichologia
empirikus kutatomunkajaban es az elmeletalkotasban. Az a teny azonban, hogy igen sokan, tbbIele
tudomanyos iranyzat kepviseljekent Iaradsagot nem kimelve Ioglalkoznak a temakrrel, korantsem jelenti azt,
hogy megnyugtato modon sikerlt volna tisztazni a konzisztenciaelv mibenletet, ervenyeslesenek Iormait es
megnyilatkozasainak sszeIggeseit. Gyorsan gyarapodo szakirodalma a bseg zavarat is kelti, amelyen tuljutni
megnyugtato eredmennyel aligha lehet alkoto elmeleti alapokon nyugvo, empirikus tapasztalat nelkl. Ezt a
tapasztalatot ilyenIorman a hazai kutatasi eredmenyek meg nemigen tkrzik, ebbl is adodik az, hogy a
konzisztenciaproblemahoz egyelre alig tudunk mast, mint ertelmez, ertekel-kritikai s:elfegv:eteket Izni. Ezt
azonban nem kerlhetjk el, mivel a 'hiedelmekkel, illetve 'velekedesekkel Ioglalkozo konIerenciank
targykre a lehet legszorosabban sszeIgg a kognitiv konzisztenciaval.
1. A 'belieI amelynek megitelesem szerint legmegIelelbb szakIorditasa a 'velekedes nem is oly regen
lett a szocialpszichologianak deIiniciora erdemes Iogalma. Szereny, periIerikus helyet Ioglalt el mindaddig,
amig a Iigyelem nem Iordult a kognitiv szervezdes oszlopainak tekintett attitdk bels szerkezete Iele. Ebbl
az iranybol kzelitve a szocialpszichologusokat megoszto kerdes az lett es maradt, hogy az egyes targyra
vonatkozo velekedesek mind hozzajarulnak-e ennek a targynak a globalis ertekelesehez, valamint hogy ehhez
milyen mertekben jarulnak hozza.
Az apro reszletekbe men s matematikailag kimunkalt elemzes kivetelesen termekeny targyanak bizonyult a
s:emelvekrol s:er:ett benvomas, amely tulajdonsagonkent alkotott iteletekbl mint velekedesek sorabol epl Iel.
(Itt es igy csatlakozott egyebkent a szocialpszichologia ahhoz a nagyaranyu munkalathoz, amely tbb szakag
HUNYADY GYRGY
117
Iell indult meg 'az emberi inIormacioIeldolgozas tanulmanyozasara.) Az attitd sszetevkre, reszekre
bontasaval egy idben jelentkezett az az igeny, hogy ezeket beagva::ak, valamilyen egeszbe Ioglaljak, a
velekedesek egyeni kognitiv rendszeret irjak le. Egyelre meg spekulativ jelleg, es meglehetsen elnagyolt az a
tipi:alas, amely mindenekeltt Rokeach jovoltabol ket iranvban is megindult: a velekedesek csoportositasa a
szemelyiseg kognitiv rendszereben elIoglalt helyk szerint, illetve a szemelyisegek csoportositasa a szemelyiseg
kognitiv szervezdese alapjan.
2. A velekedes Iogalmanak meghatarozasi kiserleteit altalaban mentegetzes kiseri, hogy e tag Iogalom milyen
nehezen elhatarolhato a 'velemenytl, 'meggyzdestl, 'ismerettl es 'attitdtl, hogy csak nehanyat
emlitsnk a rokon jelentes szavak kzl. Velekedesrl a szo legtagabb ertelmeben akkor beszelnk, ha egy
ember valamit vagy valamilyen sszeIggest mint valosagosat feltetele:, elgondol. A kategoria szkebb ertelme
olyan Ieltetelezesre, gondolatra utal, amelynek targyi megalapozottsaga bi:onvtalan (becsles, hipotetikus
magyarazat), es ennek megIelelen az egyen ateli e gondolat szubjektivitasat. Ebbe a csoportba sorolando
minden kzvetlen ertekeles. Tagabb ertelemben azonban a szocialpszichologiai nyelvhasznalatban
belemosodik ebbe a kategoriaba egyIell mindaz, amit az ember nmagarol, bels allapotarol kzvetlenl tud,
illetve masIell a tarsadalmilag elIogadott, tbbnyire modszeresen alatamasztott tudas. Altalanos, merhet vonas
a velekedes erefe, amely a bizonytalan, laza Ieltetelezestl a mely meggyzdesig terjedhet. Fishbein (1967) az
eredeti 'belieI kiIejezes kapcsan tett klnbseget a valamiben (valami Iennallasaban) valo hit es a valamirl
(tulajdonsaga, illetve kapcsolata megleterl) valo hit kztt. Ennek a hitnek, Ieltetelezesnek az erejet merve
skalakon megkiserelte operacionalizalni is a ketts ertelemben vett kategoriat. Felteheten a velekedes egyik
nagvon fontos ismervet sikerlt empirikusan is megragadnia, de aligha mondhatjuk, hogy ezen az uton annak
lenyeget tarta volna Iel.
A velekedeseket tanulmanyozva tbbnyire azt az sszeIggest elemezzk, amikor valamiIele targyat
gondolatban egy tulajdonsaggal, vonassal ruhazunk Iel. Ilyen 'alapszituacio klnsen gyakran Iordul el a
skalatechnikak alkalmazasakor. Ezek tanulmanyozasa soran eldntetlen maradt az a mar emlitett kerdes, hogy
minden sszeIgges megallapitasa, barmely tulafdonsaggal valo felruha:as erinti-e az adott targy globalis
ertekeleset. Ebben polarizalodtak az allaspontok. (Nem teljesen meggyz Rokeach ervelese, aki szerint 'A
Fld gmbly gondolat ertekel tartalmat is hordozott, amikor ez a Ielismeres tarsadalmi hiedelemrendszerbe
tkztt. Ketsegtelen ugyanis, hogy e velekedes impulziv erzesekkel jarhatott, de minden bizonnyal klnbseget
lehet es kell tennnk a velekedes tartalmaban rejl ertekel mozzanatok es a Ielismerest kiser konIliktus
erzelmi Ieszltsege kztt.) Elenk szakirodalmi vita Iolyik arrol, hogy az egy targgyal kapcsolatos ertekel
tartalmu velekedesek sorozata hogyan sszegezdik egy globalis ertekelesse, es egyre sszetettebb matematikai
modellek tkrzik a megoldasi javaslatokat (az egyszer atlagolo, illetve sszegez modell utan sulyozott
sszegez, illetve konIiguralista megkzelites). Elterbe kerlt az az allaspont, hogy hierarchikusan
s:erve:odnek az egy targgyal kapcsolatos velekedesek, nem egyertelmen tisztazott azonban, hogy a szerzk
kzl ki milyen alapon tetelez Iel hierarchiat: gondolati kapcsolat ereje alapjan (Fishbein 1967) vagy a
minsitesben tkrzd ertek (Rosenberg 1956) szerint rendezdnek-e el hierarchikusan a velekedesek.
Megjegyzend, hogy az egyes minsitesek 'ertekessege nemcsak a nekik tulajdonitott, a velk kapcsolatban
kinyilvanitott ertek alapjan allapithato meg, hanem aszerint is, hogy az adott szemely iteleteiben gvakorlatilag
milyen sulyt helyez az adott tulajdonsagra, klnbz dolgok kztt mennyire diszkriminal az adott tulajdonsag
meglete, illetve merteke alapjan.
3. Az egyenben el velekedesek nyilvanvaloan elszigetelhetetlenek egymastol, letk es mibenletk
kapcsolatokban tarul Iel, s ezek reven hatarozhato meg. A velekedesek kztti vis:onvokrol allithatjuk, hogy az
konzisztens, illetve inkonzisztens. Konzisztenciarol ebben az sszeIggesben legalabb ket ertelemben szoktunk
szolni.
Az egyik a logikai sszeilles, azaz ellentmondas-mentesseg. KezenIekvnek tnik az a Ielismeres, hogy aki
nellentmondasba keveredik, annak 'valojaban nincs velemenye. A keplekeny es ingatag velekedesek,
amelyek kzel egy idben sajat ellentetkbe is Iordulnak, nem tekinthetk velemenynek, ha a velemenyt ugy
deIinialjuk, hogy az nemcsak a gondolatok szavakba nttt Iormaja, hanem meghatarozott szemelyes allaspont.
A KONZISZTENCIA MINT A
VLEKEDSEK
118
Az ellentmondas-mentesseg kvetelmenye hasonlokeppen, st Iokozottan Iennall mind a meggyzdesnel, mind
a tudasnal. E kvetelmeny teljesitese nelkl a gondolkodas nem tlti be azt a funkciofat, hogy eligazitsa az
embert a vilagban, mint ahogy a szobeli megnyilatkozasok tartalmi ellentmondas-mentessege az erintkezesnek
is tarsas-tarsadalmi kvetelmenye, elvaras masokkal es nmagunkkal szemben. A logikai konzisztenciara
azonban mindenekeltt a gondolkodas Iunkcionalasaval sszeIgg kognitiv motivacio sztnz, s ennek
ervenyeslese egyertelmen javara valik az emberi megismeresnek, hacsak nem csap at antidialektikus
merevsegbe. Az ellentmondas-mentesseget joggal hasznalhatjuk Iel normativ kriteriumkent a velemenyek
elemzese soran, termeszetesen jozan hatarok kztt maradva, leven hogy a kznapi tudast,
velemenyszervezdest nem is lehetne a tudomanyos modszeresseg merteken merni.
4. A konzisztencia masik ertelme az ertekelesek sszeillesztese, amit |(Abelson es Rosenberg 1958) kiIejezeset
nem csak a szojatek kedveert alkalmazva| nevezhetnk ps:ichologikai konzisztencianak.
Teljesen leegyszersitve a jelenseg termeszetet mondhatnank, hogy egy-egy dolognak, jelensegnek, szemelynek
vagy embercsoportnak a megiteleseben a klnbz tulajdonsagok megallapitasa, a klnbz sszeIggesek
leszgezese tbbnyire azonos ertekelest tkrz. Azoknak a tulajdonsagoknak az erzelmi szinezete, amelyekkel
egy targyat Ielruhazunk, illetve azon dolgok erteke, amellyel sszekapcsoljuk, sszhangban van egymassal;
vagy legalabbis egy meglehetosen altalanos trekves mutatkozik arra, hogy az erzelmi szinezetben, ertekel
jellegben egymassal harmonizalo elemeket kapcsoljuk ssze, lassuk egysegben. Ez a jelenseg a kznapi
tapasztalatbol is ismeretes es a szocialpszichologiaban is regota kzismert, ez az, amelyet peldaul
holdudvar-eIIektuskent emlegetnek. A peldak sokasaga illusztralhatja, hogy az emberben egytt el klnbz
velekedesek, gondolati kapcsolatok es minsitesek nemcsak targyi alapon, nemcsak logikai szalakkal ktdnek
egymashoz, hanem sszeIzi ket az egyes targyakkal kapcsolatos ertekelesek 'pszichologikaja is. A
vegletekig leegyszersitve ugy mondhatnank, hogy el az emberben egy tbbe vagy kevesbe ervenyesl
tendencia, hogy ugy lassa: krnyezeteben a fo dolgok, szemelyek es tulajdonsagok sszetartoznak, mint ahogy
sszetartoznak az ellenpoluson a ross: dolgok, gyek, szemelyek es vonasok is. Kzttk lehetseg szerint
elhalvanyulnak a Ielismert gyer kapcsolatok. Ennek a sajatos, erzelmek altal iranyitott logikanak az
ervenyesleset mutattak ki peldaul meg a politikai gondolkodasban is, amikor ertelmileg, logikailag kellkeppen
ala nem tamasztott (bar logikailag nem kizart) kvetkeztetesek elIogadasat tanulmanyoztak. A politikai targyu
gondolkodas es propaganda nyolc pszichologikai szabalyat a mar emlitett szerzpar, Abelson es Rosenberg
bontotta ki az eredenden a tarsas kapcsolatok szervezdeset ertelmez un. kognitiv egyensuly elvebl. Az
ilyen tipusu tetelek, mint 'AnB es BnC implikalja, hogy ApC nem kapnak helyet a Iormalis logika szabalyai
kztt, megis elIogadhatoak, st nem egy esetben iranyadoak a kznapi gondolkodas szamara.
Ez a 'kvetkezetesseg a minden izkben sszeszvd gondolatok es erzelmek klcsnhatasaban ervenvesl,
es a klnbz dolgokrol klnbz vonatkozasban megIogalmazott Iorrobb vagy hvsebb erzelmi tltes
ertekelesek sszhangjat trekszik biztositani. Ez az sszhang, amely Iele a konzisztenciatrekves nyomul, abban
az allapotban teljesedik ki, ha egv dologrol minden vonatkozasban, minden megitelesi szempontbol egv a:
ertekeles, s ez szges ellentetben all mindannak az ertekelesevel, ami e dolog logikai ellentettje, vagy valosagos
ellenIele, viszont harmonikusan sszesimul mindannak az ertekelesevel, ami e dologgal gondolati rokonsagban,
illetve tenyleges kapcsolatban van. Nem lehet kerdeses szamunkra, hogy ennek a konzisztenciatrekvesnek sok
tekintetben remenytelen a beteljeslese: ellene mond mar a kznapi gyakorlat is, s ezen tul minden megismeres,
amely a valosag ellentmondasossagat tkrzi, s az ertekelesi szempontok gazdag valtozatossagat tudatositja. Ha
megengedhet lenne egy szntelen es eleven klcsnhatasrol szolvan a gondolat es erzelem szembeallitasa, azt
mondhatnank, hogy a gondolati Ielismereseken olykor megtrik az erzelmi vonzasoknak es taszitasoknak
megIelel konzisztenciatrekves, hozzateve persze, hogy a Ielismeresek, gondolati kapcsolatok kepezik
ugyanakkor azt a halozatot, amelyen az erzelmi vonzasok es taszitasok tovabbs:arma:nak, egymashoz ktdnek
es egymassal sszerendezdnek. Az egyertelmen vonzonak es taszitonak, ertekesnek es ertekellenesnek atelt es
itelt dolgok vilagaban eliga:odik es inditast kap az ember, az ertekelesek konzisztenciaja tehat bizonyos jozan
hatarok kztt kedvez Ieltetele a celiranyos cselekvesnek, a tarsadalmi viszonyokat tkrz es alkoto
szubjektiv viszonyulasnak, a tudatos es aktiv szemelyiseg egysegenek.
Az elmondottakbol jelzesszeren mar kitnhetett, hogy milyen szvevenyes, kisse mar nyakatekert problema a
A KONZISZTENCIA MINT A
VLEKEDSEK
119
kon:is:tenciamotivacio kerdese, nevezetesen az, hogy mi motivalja az itt jellemzett konzisztenciatrekvest.
Egyreszt a konzisztens Iormaban jelentkez ertekelest ugy Ioghatjuk Iel, mint a cselekvest indito es iranyito
motivacio megjeleneset, az erzelmekkel atsztt gondolatok (un. kognitiv) szintjen. Az ertekeles konzisztens
vagy inkonzisztens modja ilyen ertelemben elsdlegesen megjelenesi Iormaja a motivacionak, es nem elklnlt
targya. Masreszt azonban e vonatkozasban is szamolhatunk a logikai konzisztenciaval kapcsolatban mar
megemlitett kognitiv motivacio ervenyeslesevel mindazokban az esetekben, amikor a szemelyek logikai
ellentmondaskent elik at az ertekelesek ssze nem illeset. Itt azonban a logikai konzisztencia esetetl elteren
sokkal nagyobb hangsulyt kap az arra valo inditek, hogy a szemelyiseg maga es masok eltt meggondoltnak,
kvetke:etesnek, egvsegesnek tnjek Iel. Ebben a vonatkozasban is Ieltetlenl erdemi merlegelest es krltekint
empirikus elemzest erdemel Bem (1967) kritikaja, amelyet Festinger (1957) kognitivdisszonancia-elmelete Ielett
gyakorolt, ujra megIogalmazva azt a kerdest, hogy a disszonanciaredukcios trekves milyen viszonyban all az
enIelIogassal. A kvetkezetesseg IelIogasanak, attribuciojanak vizsgalata a szemelypercepcio
tanulmanyozasanak ebben az sszeIggesben is igen igeretes Ieladata lehet.
5. Ahogy a logikai konzisztenciat a velemeny alapkvetelmenyenek tekinthetjk, hasonlokeppen az
ugynevezett kognitiv (ertekelesbeli) kon:is:tencia kepe:i a: alapfat annak, hogy attitdrol beszelhessnk. Ha
egy targgyal kapcsolatos ertekelesek egymassal sszeillenek, s bennk (minsegket es mertekket tekintve) a
konzisztenciatrekves ervenyesl, akkor kvetkeztetnk arra, hogy a szemelyisegben (akar tudatositja, akar
nem) munkal egy globalis ertekeles, beallitodas. A masik oldalrol kzelitve: az attitd egy (nem szksegkeppen
tudatos) globalis ertekeles, amely konzisztens modon szervezi a targyara vonatkozo velekedeseket. Az attitd es
a pszichologikai konzisztencia megIelelteteset pontositva allithatjuk Iel azt a tetelt, hogy a konzisztencia
mertekebl (kiterjedtsegebl es Iokabol) olvashato ki az attitd intenzitasa, igy ha konzisztencia nem
jelentkezik, attitd letere sem kvetkeztethetnk. S megIorditva: a semlegesseg, illetleg a nagyIoku
ertekelesbeli ellentmondasossag az attitd hianya, illetleg a 'nem attitd; az intenzitassal Iokrol Iokra n az
attitdtargyra vonatkozo velekedesek konzisztenciaja. Megjegyzend, hogy ez a tendencia peldaul a
negativumok inIormacios ertekere vonatkozo 'Polyanna-hipotezis ertelmeben nem Ieltetlenl
szimmetrikusan ervenyesl pozitiv es negativ ertekel minseg attitdk es velekedesek eseteben.
Nem knny Ieladat egyeni kognitiv rendszerek elemzesekor azt elbiralni, hogy egy targy jellemzese mennyiben
konzisztens, mennyiben viseli magan egy globalis ertekeles minden megIontolast athato beIolyasat. Sajatos, de
rendkivli Iontossagu reszproblema, hogy olyan megitelesi objektumok jellemzeseben hogyan ragadjuk meg a
konzisztenciatrekvest, amelyek tenvlegesen, vagy a kzgondolkodasban el normativ ideologia allaspontja
szerint egyertelmen ertekelendk, az emberi-tarsadalmi ertekekhez valo viszonyuk egyntet, illetve egysiku.
Ilyen esetben az ertelmi megIontolas es a vonzasok-taszitasok erzelmi hatotenyezje minden eredend
Ieszltseg nelkli s:etbonthatatlan egvsegben jelentkezik, ilyenkor szolhatunk esetleg 'racionalis attitdrl. Jo
pelda ez arra is, hogy az attitd nem minsithet altalaban pejorativ modon elIogultsagnak, minthogy az
elktele:ettseg is attitdnek tekintend. Meg kell jegyezni, hogy sem ebben, sem mas esetben nem jelenti, nem
is jelentheti a konzisztenciatrekves ervenyeslese azt, hogy minden megitelesi szempontbol maradektalanul
egybecseng velekedesek szletnek, a megitelesi szempontok viszonylagos nallosaga, az adott targy
sokoldalusaga, sokretsege tbbnyire Ienntartja a targyra vonatkozo velekedessor hierarchikus jelleget.
Az eddigiek soran mintegy analogikusan arrol szamoltunk be, hogy amint a logikai ellentmondas-mentesseg a
velemeny Iennallasahoz, kimutatasahoz szkseges, ugvanigv a pszichologikai konzisztencia az attitd letenek
megnyilvanulasa, megallapitasanak elIeltetele. Joggal merlhet Iel azonban a kerdes, hogy milyen viszonyban
van egymassal a logikai es a pszichologikai konzisztencia. Trtentek kiserletek arra s ez Festinger kiemelked
Iontossagu elmeletere is ervenyes , hogy a velekedesek kzti ketfele megIelelest, sszeillesztest, konzisztenciat
egvnek kezeljek. Masok klnbseget eszlelve arra trekedtek, hogy a Iormalis logika szabalyait mas
szabalyokkal kieges:itve, megszoritva igyekezzenek meghatarozni a pszichologiai ertelemben vett kognitiv
konzisztenciat; azonban maga McGuire ismerte el 1968-ban, hogy az ilyen iranyu trekves nem volt sikeres. A
'pszichologikai szabalyok mar idezett kidolgozoi uj alapokrol indulva, uj rendszert alkotva kisereltek meg
meghatarozni a kznapi gondolkodas 'pszichologiai implikacioit, altalaban megIogalmazatlan, de mkd
alapelveit.
A KONZISZTENCIA MINT A
VLEKEDSEK
120
6. Festinger peldaul, akit sok keziknyv es a keziknyvolvasok, -tanulok tabora mint az attitddinamika jeles
szakemberet tart szamon, maga vitatta (szoban), hogy ezzel valaha is Ioglalkozott volna. Ezek szerint nagyon
hatarozott klnbseget tes: az ertekel szinezet gondolatok szervezdesenek vizsgalata es az attitdk
dinamikajanak tanulmanyozasa kztt. Talan nem teljesen alaptalan az a Ieltetelezesnk, hogy az ertekel
gondolatok kapcsolataban, Ieszltsegeben es elrendezdeseben hatnak, Iunkcionalnak az attitdk (ugy is, mint
'underlying szerkezetek). Ugyanakkor azonban az altala tanulmanyozott sszeIggesben valoban nem
elssorban az attitdk dinamikajarol van szo, hanem az ezzel erintkez, de ennel kzvetlenebb Ielszinrl, a
kognitiv szervezdes alakulasarol.
A tbbnyire 'attitddinamikai elmeleteknek nevezett szocialpszichologiai gondolatrendszerek mind e:t a
felensegs:ferat kzelitettek meg, es targyaltak egy-egy szempontbol. S itt hangsulyozni kell akarcsak a
legjelentsebb harom kutatot, Heidert (1958), Festingert es Osgodot (1973) tekintve , hogy valtozatos elmeleti
kiindulopontokbol, valtozatos leirasi rendszerben, a kvantiIikalas elter szintjen ugvanarrol a jelensegkrrl
vegso soron ss:ehang:o teteleket Iogalmaztak meg a kognitiv elmeletek, s kzttk spontan modon egyIajta
safatos munkamegos:tas alakult ki abban, hogy a konzisztenciatrekves melyik megnyilatkozasi terletere
sszpontositjak Iigyelmket. Tbbnyire ezeknek az elmeleteknek az eltereseire, kepviselik problemaira
gyelnk, holott ezek vegl is egytt es egysegesen azt dokumentaljak, hogy a konzisztenciatrekves iranyitja
az informaciok s:elektalasat, a 'tovabb-gondolkodast, az inkonzisztens inIormaciok Ieldolgozasanak,
beepitesenek modozatait, igy az informaciok kereseset is; megvannak a kvetkezmenyei a szocialis kapcsolatok
es s:ituaciok kialakitasaban, Iormalasaban, amelyek termeszetesen a konzisztencia jegyeben vissza is hatnak az
egyeni kognitiv rendszer tartalmanak alakulasara.
Ezeknek az elmeleteknek nemcsak kzs mondanivaloja, de kzs Iogyatekossagai is vannak, mint ahogy ezt
immar nem egy Ikent nkritikus elemzes talaloan kimutatta. A legIontosabbak egyike ezek kztt, hogy a
kognitiv elmeletek viszonylag keves Iigyelmet szenteltek legalabbis klasszikus Iormajukban azoknak az
egveni klnbsegeknek, amelyek a kognitiv konzisztenciatrekves erejeben, ervenyesleseben jelentkeznek.
Marpedig vannak ilyen klnbsegek, es ezek megitelesnk szerint a kognitiv rendszerek tipizalasanak
alapjaul is szolgalhatnak.
7. Az itt elmondottak alapjan kisereljk meg szorosabban krvonalazni, hogy a konzisztenciatrekves erotelfes
ervenveslese az ertekel jelleg gondolatok dinamikajaban a velekedesek egyeni rendszeret tekintve
elvben milyen szerkezeti kvetkezmenyekkel jar:
a) Egy-egy attitdtargv jellemzese viszonylag egysiku lesz, a klnbz szempontokbol szlet ertekeles
minsegeben es lenyegeben mertekeben is megegyezik; ennek megIelelen
b) az egyes megitelesi, minositesi s:empontok kztti Iunkcionalis klnbseg elmosodik, ezek egymashoz
kepest uj inIormaciot nem biztositanak.
c) Kiugro szerepre tesz szert egy-egy megitelesi szempont; egv-ket kulcsfontossagu ertekhez, ertekhordozo
objektumhoz valo vis:onv hatja at a targyak sokasaganak megiteleset, illetleg szabja meg a megitelesi
szempontok Iontossagat.
d) Talan nemi joggal gyanithato, hogy ilyen kitntetett szervez szerep jut a szemelyiseg nmagarol kialakitott
kepenek az egesz rendszer kialakitasaban, igy a makulatlan en-kep pelda es ok a konzisztenciara; illetleg egy
polari:alt vilagkep kereteben nemcsak a tennivalok, de a cselekv Iontossaga, az nertek-erzes is hatarozottabb
lehet.
e) A meghatarozo viszonyok pozitiv vagy negativ minsege alapjan polarizalodik a targyak ertekelese, s
meglehetsen eles konturral valik el ket csoportjuk egymastol;
f) a kzttk lev ss:efggesek elhalvanvulnak, igy ezek egymastol izolalodnak;
g) a pozitivan megitelt attitdtargyakkal kapcsolatos (megersit) inIormaciok Ielvetele es rendszerbe epitese
A KONZISZTENCIA MINT A
VLEKEDSEK
121
nagyobb aranyban varhato es lathato.
A leirt velekedesrendszer Ieltnen emlekeztethet azokra, amelyeket ketIele megkzelitesben ':art
gondolkodasnak jelltek, illetleg 'kognitiv s:implicitaskent mernek. Ezeket bevallottan a szemelyiseg
egesz gondolatvilagat athato ers konzisztenciatrekves szerkezeti megragadasanak tekintjk. Ide kivankozik az
az eszrevetel, hogy az 'autoritarianus szemelyiseg vizsgalataval kezdd kutatassorozat olykor ketes
ideologiai hattere es trtenetietlen tulaltalanositasa ellenere mindinkabb lenyegre tr kerdesIelteveseivel
medd tagadas helyett kritikai tovabbgondolasra erdemes.
8. A velekedesek es az attitdk szervezdeset kiserleti vizsgalatokban s a szemelyisegtipizalo elemzesekben
egveni Iolyamatokban es vetletekben tanulmanyozzak. Attitdmereskor viszont tbbnyire tarsadalmi
vis:onvitasi keretben szemleljk az egyeni megnyilatkozasokat: ez a Likert-Iele elterjedt skalazasi eljaras
lenyege. (Bar itt meg kell jegyezni, hogy a tbbi attitdmeresi eljaras es a bennk implikalodo elmeletek mint
ismeretes nem mind jellemezhetk teljes joggal igy, de vegl is nem ternk el nagyon az igazsagtol, ha azt
allitjuk, hogy az attitdmeres altalaban es egeszeben az ordinalis skalak meresi szintjen all.)
A skalas:erkes:tes is 'kon:is:tenciara` epl, megpedig uj ertelemben vett konzisztenciara mondhatnank, nem
intrapers:onalis sszhangra, hanem interpers:onalis megIelelesre , arra, hogy a szemelyek kztt a globalis
ertekelesek viszonyaval egytt alakul az egyes ertekel velekedesek elIogadasanak viszonya.
Bizonyara Ielesleges itt megemliteni, de talan megsem mindig tudatositjuk, hogy mekkora klnbseg van
akztt, hogy milyen egveni vagv tarsadalmi ss:efggesben szemleljk az attitdket es velekedeseket. Az
elbbi esetben kerdesnk az, hogy valaki sszehasonlithato 'dolgok kzl mit reszesit elnyben, tart tbbre, es
evvel szerves sszeIggesben ezt milyen vonasokkal ruhazza Iel, klnbzteti meg. Az utobbi esetben pedig az
a kerdesnk, hogy egy bizonyos attitdtargy ertekelese szempontjabol tarsai kztt ki hol helyezkedik el, ami
nagv valos:inseggel kiolvashato abbol, hogy altalaban az ertekelessel sszeIgg, kritikus vonasokkal
Ielruhazza ezt a targyat, vagy sem. Az utobbi esetben:
a) Nem vesznk tudomast a globalis ertekelesek es a velekedesek kztti megIeleles (illetleg a velekedesek
Iggetlensege) egveni mertekeben meglev klnbsegekrl, hanem Ieltetelezzk a konzisztencia altalanos
megletet, egyetemes es egyenletes ervenyesleset.
b) Az ertekelest nem azon velekedesek elIogadasa vagy elvetese reven merjk, amelyek szempontjabol az adott
s:emelv tesz klnbseget targyak erteke kztt, hanem amelyek szempontjabol e targy megiteleseben sokak
kztt elteres mutatkozott.
c) Ennek megIelelen a tbbe-kevesbe elIogadott velekedesek egyttese nem s:ksegkeppen tkrzi az adott
targyrol valo benyomast, az egyeni IelIogas telfes tartalmat, de ennek szubjektive leglenyegesebb szerkezeti
sszetevit sem.
d) Az ertekeles merteket nem az adott szemely mas iranyu ertekeleseivel szembesitjk (megtudva, hogy mit
preIeralt), hanem elvonatkoztatva a mas iranyu ertekelesek intenzitasanak altalanos szintjetl es
valtozatossagatol a tbbiek ertekelesevel allitjuk szembe.
e) Az egy attitdtargy ertekeleseben szemelyek kztt meglev klnbseg gyakorlatilag nem szksegkepp terjed
ki a telfes (abszolut) ertekelesi kontinuumra, hanem viszonylag egyseges kzgondolkodas eseten egy-egy
targgyal kapcsolatban beszkl a kontinuum egy szakaszara, magaval vonva a barki altal elIogadhato
velekedesek krenek sszeszkleset.
9. Mindezzel a legszorosabban sszeIgg a mert attitd es a: egveni tettek kztti kapcsolat ketsegeket
ebreszt lazasaga, amely a szakirodalomban egyarant Iorrasa lehet ketes ertek magyarazkodasnak vagy
indokolatlan szkepszisnek is.
Ehhez alarendelten jarul meg egy olyan reszproblema is, hogy egyedl csak intuitive 'tudjuk, hogy egy-egy
kognitiv szinten ervenyesl attitdnek milyen magatartas 'Ielelne meg tretlenl ervenyesl ertekel
A KONZISZTENCIA MINT A
VLEKEDSEK
122
viszonyulas eseten.
10. A velekedesek szervezdesenek es elemzesenek mas szintjere lepnk, amikor kisebb-nagyobb tarsadalmi
csoportoktol nyert adatok alapjan tarul Iel elttnk az egyes kerdeskrkkel kapcsolatos velekedeseknek s ezek
rendszerenek altalanos, illetleg tarsadalmi kategoriahoz ktd sajatos ss:kepe. A kognitiv rendszer
leirasainak es elemzeseinek korabban vazolt szempontjai es a Ielsorolt tarsadalmi viszonyitasi keretben
pszichologiai ervenyket korlatozo Ieltetelek itt egytt vannak jelen; ugyanakkor a klnbz retegek
kepviselinek szociologiai kategorizalas alapjan valo elklnitese az eddigieken lenveges vonatko:asban
tulmutato, erdemi elemzesre nyujt uj lehetseget. A velekedesek retegenkent altalanos es retegek kztti
jellegzetesnek talalt tartalmi es szerkezeti vonasai tkrzik a: atfogo tarsadalmi vis:onvok meghatarozo hatasat;
igy a kutatok az elemzesnek ezen a szintjen tarsadalmi kategoriakhoz ktve emelhetik ki a lenyegest, s talalnak
rendet a velekedesek es kognitiv rendszerek nagy egyedi valtozatossagaban.
Jelentkezhet ugyan egy olyan divergalo kutatasi strategia, amely celja szerint vegytisztan szeretne elklniteni a
velekedesek szervezdesenek pszichologiai sszetevit, eltekintve az erintett tarsadalmi jellemzktl, vagy
tudatosan zarojelbe teve azokat. Tudomanyosan igeretesebbnek latszik azonban egy ezzel ellentetes, konvergalo
kutatasi strategia, amely a ketIele megkzelitest klcsns haszonnal egyesiti.
A KONZISZTENCIA MINT A
VLEKEDSEK
123
124
6. fejezet - V. RSZ A SZOCILIS
MEGISMERS
6.1. LEE ROSS
6.1.1. AZ INTUITV PSZICHOLGUS HIBI: AZ
ATTRIBCIS FOLYAMAT TORZTSAI
6.1.1.1. I. BEVEZETS AZ ATTRIBCIS ELMLETBE S AZ
ATTRIBCIS HIBA
6.1.1.1.1. A) ATTRIBCIS ELMLET S INTUITV PSZICHOLGIA
A tagabb ertelemben vett attribucios elmelet az atlagember azon kiserleteivel Ioglalkozik, amelyek soran az
megprobalja megerteni a mindennapi esemenyek okait es kvetkezmenyeit. (.)
Az attribucios elmelet jelenlegi elismerese a szocialpszichologiaban egy hosszu ideig tarto kzdelem utan
kvetkezett be, miutan a tudomany emberIogalma megvaltozott. Az ember mar nem a radikalis behaviorizmus
inger-valasz (S-R) automataja, hanem az inIormaciokat Ieldolgozo es kognitiv konzisztenciat keres egyen. Az
embert vegre az t vizsgalo kutatoeval egyenl statussal jutalmaztak meg. Az attribucios elmelet szempontjabol
az ember intuitiv pszichologus, aki annak a lehetseget keresi, hogy a viselkedest megmagyarazza es
kvetkezteteseket vonjon le a szereplkrl es krnyezetkrl.
Ahhoz, hogy ennek az intuitiv tudosnak az eszleleset es cselekveseit jobban megertsk, Iel kell tarnunk
modszereit. Elszr is, a hivatasos pszichologushoz hasonloan szamos, az emberi termeszetre es emberi
viselkedesre vonatkozo, implicit Ielteves iranyitja: peldaul hogy az rm keresese es a Iajdalom elkerlese
mindentt jelen lev es hatekony motivumok, vagy hogy a kivanalmaknak megIelel konIormitas es a tarssal
kapcsolatos elvarasok kevesbe szorulnak a kesbbiekben magyarazatra, mint a nonkonIormitas. Az amatr
pszichologus a hivatasoshoz hasonloan adatokra tamaszkodik. Ezek az adatok neha els kezbl szarmazo
inIormaciokbol erednek; gyakoribb azonban, hogy az inIormalis szocialis kommunikacio, tmegkommunikacio
vagy mas indirekt Iorras termekei s a rendelkezesre allo adatok reprezentativitasat es veletlenszerseget ritkan
garantaljak Iormalis mintaveteli eljarasok. Az intuitiv pszichologusnak at kell vennie vagy ki kell Iejlesztenie
kodolasi, raktarozasi es visszahivasi technikakat ezekre az adatokra. Vegl sszegz, elemz es interpretalo
modszerekhez kell Iolyamodnia, vagyis szabalyokhoz, Iormulakhoz vagy semakhoz, melyek lehetve teszik
szamara a jelentes kivonasat es kvetkeztetesek letrehozasat. Az intuitiv tudos azon kepessege, hogy uralja
tarsas krnyezetet, nagymertekben Igg attol, hogy hipotezisei, bizonyitekai, elemzesi es kvetkeztetesi
modszerei mennyire pontosak es megIelelek. A Ielteveseiben es modszereiben meglev tevedesek, hibak vagy
elIogultsagok sulyos kvetkezmenyekkel jarhatnak mind magara a laikus pszichologusra, mind a tarsadalomra
nezve. Ezek a hianyossagok, melyeket a jelenlegi attribucios elmelet elnys helyzetebl tarunk Il, allnak
ennek a Iejezetnek a kzeppontjaban.
Mig az 'attribucios elmelet cimke es javasloinak nehany zsargonja viszonylag uj es ismeretlen lehet, az erre
valo hivatkozasok a naiv ismeretelmelet es szocialis kvetkeztetesi Iolyamatok hosszu es tiszteletre melto
multra tekintenek vissza a szocialpszichologiaban. A Gestalt-hagyomanyok, dacolva a radikalis behaviorizmus
hagyomanyaival, kvetkezetesen kiemeltek az egyen Ieltetelezeseit, melyek alapjan a pszichologiai
laboratorium es mindennapi tapasztalatok eredmenyeit magyarazza (v. Asch 1952). Icheiser (1949) csaknem
harminc evvel ezeltt nehany alapvet szocialis percepcios hibat vilagosan bemutatott. Az attribucios elmelet
125
42 A legtbb jelenlegi kutato olyan attribucios szabalyokkal vagy alapelvekkel Ioglalkozik, ami altalanosan alkalmazhato minden tarsas
megIigyelre. Nehany kutato azonban (a legnevezetesebb Rotter 1966) hasonlo dichotomiat hasznalt az ilyen strategiak egyeni
klnbsegeinek megvitatasakor (lasd meg Collins 1974; CollinsMartinAshmoreRoss 1973; Crandall, Katkovsky Crandall 1965;
LeItcourt 1972).
jelenlegi divatja eltt Kelly (1955, 1958) hangsulyozta az attribucios nezpontot a pszichopatologia
tanulmanyozasaban, s Ielvetette az intuitiv megIigyel es a viselkedessel Ioglalkozo tudos Ieladatainak
analogiajat. Schachter es Singer (1962), valamint Bem (1965, 1967, 1972) altalanos attribucios
megkzeliteseket anticipaltak emocionalis cimkezesrl es npercepcios jelensegekrl szolo elemzeskben.
A jelenlegi attribucios elmelet krvonalait elszr megis Heider (1944, 1958) vazolta Il, reszletesebben Jones
es Davis (1965), Kelley (1967) s munkatarsai (peldaul Jones KanuseKelleyNisbettValinsWeiner 1972;
Weiner 1974) irtak le. Ezek az elmeletalkotok ket, egymashoz szorosan kapcsolodo Ieladatot hangsulyoztak,
amellyel a szocialis megIigyel szembesl. Az els Ieladat az oksagi itelet: a megIigyel megkeresi es
azonositja azt az okot vagy okok halmazat, melynek nehany klns hatas (azaz nehany cselekedet vagy
kimenetel) tulajdonithato. A masik Ieladat a szocialis kvetkeztetes: egy epizod megIigyelje kvetkeztetesekre
jut relevans entitasok sajatossagaira vonatkozoan; a szereplk diszpozicioi vagy azon helyzetek jellemzi ezek,
amelyekre a szereplk valaszoltak.
Az oksagi iteletek es a szocialis kvetkeztetesi Ieladatok is intenziv elmeleti es empirikus erdekldes targyaiva
valtak, s mindeddig latszolag az attribucios elmelet teljes terletet kepezik. Az utobbi idben mindamellett az
intuitiv pszichologus egy harmadik Ieladata kezdett nemi Iigyelemben reszeslni: a kimenetel es a viselkedes
megjoslasanak Ieladata. Az intuitiv pszichologust az epizodok nem csupan arra sztnzik, hogy magyarazatokat
keressen es szocialis kvetkeztetesekre jusson, hanem arra is, hogy elvarasai legyenek es megjoslasokat tegyen a
jvbeli cselekmenyekre es kimenetelekre vonatkozoan. (.)
A harom attribucios Ieladat termeszetesen nem Iggetlen egymastol. Egy esemenyre adott magyarazatok es az
ebbl levont kvetkeztetesek nyilvanvaloan gyorsan sszekapcsolodnak, s egyttesen kepezik az ismeretlen es
jvbeni esemenyekkel kapcsolatos elmelkedesek alapjat. Minden egyes Ieladat egyre tbbet tar Iel az intuitiv
pszichologus Ieltetelezeseirl, strategiairol es kudarcairol. Azonban mindegyik sajatos interpretacios es
metodologiai problemat vet Iel, amit meg kell oldanunk, mieltt tovabb haladnank.
Heider korai mkdesetl napjainkig a kutatok az oksagi iteletek leirasakor egy egyszer bels-kls vagy
diszpozicio-szituacio dichotomiara epitettek. Ez azt jelenti, hogy a megIigyelk a lehetseges okok es megIigyelt
hatasok konIiguraciojanak Ielismereset a szerepl 'bels diszpoziciojahoz (peldaul kepessegeihez, vonasaihoz
vagy motivumaihoz), vagy a 'kls szituacio aspektusaihoz (peldaul a Ieladat nehezsege, sztnzk vagy a
tarsak altal kiIejtett nyomas hatasai42) ktttek. Mig ez a latszolag egyszer dichotomia tagadhatatlanul
intuitivnak latszik, megis sok elmeleti problemat es modszertani csapdat jelent (lasd meg Kruglanski 1975). Az
attribuciokutatok (peldaul NisbettCaputoLegantMarecek 1973) gyakran kerik azt v. sz.-eiktl, hogy
magyarazzak meg, hogy egy adott szerepl miert egy adott viselkedesi iranyt valasztott. Ezeket az attribuciokat
ezutan vagy 'szituacios, vagy 'diszpozicios-kent jellik a szemely valaszainak Iormaja alapjan. Igy az az
allitas, miszerint 'Jack megvette a hazat, mivel az olyan elhagyatott helyen volt, kls vagy szituacios
attribucionak minsl, ugyanakkor az a megallapitas, hogy 'Jill megvette a hazat, mert maganyra vagyott,
bels vagy diszpozicios attribucio. E jelles esszersege igen nyilvanvalo: az els allitas a targyrol vagy
szituaciorol idez valamit, amire a cselekv valaszol, mig az utobbi a cselekvrl mond valamit. Ha azonban
valaki nem az attribuciot tev allitasanak Iormajara Iigyel, hanem annak tartalmara, a diszpoziciok elklnlese
egyre ketesebbe valik. Elszr is ugy tnik, hogy a szituacios okokra vonatkozo allitasok impliciten magukban
Ioglalnak valamit a cselekv diszpozicioirol, ezzel ellentetesen pedig azok az allitasok, melyek diszpozicios
okokat ideznek, mindig tartalmazzak a szituacios tenyezk letez es ellenrz beIolyasat. Peldaul hivatkozva
Jack hazvasarlasara, a 'szituacios magyarazat (vagyis 'mivel az olyan elhagyatott helyen volt) magaban rejti
azt a diszpoziciot az adott szerepl szempontjabol, hogy kedveli a maganyossagot. Valojaban a nyujtott
magyarazat egyaltalan nem ad magyarazatot, hacsak nem Ieltetelezzk, hogy egy ilyen diszpozicio iranyitotta
Jack valaszat. Ezzel ellenkezleg, a Jill vasarlasara vonatkozo diszpozicios magyarazat (vagyis azert, mert
kedveli a maganyt) vilagosan magaban Ioglalt valamit a hazrol (nevezetesen azt, hogy kepes ezt a maganyt
biztositani), ami viszont Jill viselkedeset iranyitja. Igy mindket mondat tartalma bar Iormajaban klnbz
A) ATTRIBCIS ELMLET S
INTUITV PSZICHOLGIA
126
43 Az olvasonak Iel kell ismernie, hogy egy okozati allitas Iormaja vagy strukturaja jelents lehet, s ezt nem lehet megjosolni tartalmanak es
jelentesenek logikai analizisevel.
kzli azt az inIormaciot, hogy a haz egy adott tulajdonsaga letezik, es a vasarlo hajlik arra, hogy pozitivan
valaszoljon erre a tulajdonsagra. A mondat Iormaja tenylegesen megIordithato lett volna anelkl, hogy
tartalmuk megvaltozott volna, s igy azt olvasnank, hogy 'Jack megvette a hazat, mivel maganyossagra vagyott
es 'Jill megvette a hazat, mert ez maganyt biztositott szamara.
Van-e jelentestelibb alap a megklnbztetesre a szituacios es diszpozicios okok kztt? Egy lehetseget
erdemes megIontolni. Elhanyagolhatjuk a szemely okozati allitasanak Iormajat es azaltal, hogy a tartalomra
Iigyelnk, klnbseget tesznk:
1. azok kztt a magyarazatok kztt, amelyek nem allitanak vagy nem Ioglalnak magukban semmiIele, a
cselekvre vonatkozo diszpoziciot, tul a cselekvkre altalanosan ervenyes tipikus tulajdonsagokon, valamint
2. azok kztt a magyarazatok kztt, amelyek egyseges, viszonylag atipikus vagy megklnbztet szemelyi
diszpoziciokat allitanak vagy Ioglalnak magukban. Igy az az okozati allitas, miszerint 'Kezdetben vonzodtam
Sallyhez, mert olyan szep es 'Kezdetben vonzodtam Sallyhez, mert a merleg jegyeben szletett
klnbzkeppen kodolhato a javasolt elklnitesnek megIelelen, annak ellenere, hogy Iormajuk hasonlo. Az
elbbi magyarazat specialisan azt kzli, hogy en, hasonloan a tbbi emberhez, kiIejezetten a szep nkhz
vonzodom, az utobbi arra utal, hogy en, elteren a tbbi embertl, azon nk irant vonzodom, akik egy
meghatarozott asztrologiai jegyhez tartoznak. Ebben az ertelemben a korabbi allitas egy szituacios magyarazatot
jelent, mivel egy trvenyt idez: az utobbi magyarazat ezzel szemben diszpozicios, mivel egy individualis
klnbseget vagy megklnbztet szemelyisegvaltozot hangsulyoz.43
Az okozati allitas magyarazatanak elbb leirt modja nyilvanvaloan nehez vallalkozas, es sok kutato
kedvezbbnek talalhatja a masodik attribucios Ieladat, vagyis a kvetkeztetesek levonasanak vizsgalatat. Ez a
Ieladat els pillantasra kevesbe Ielelmetes, de egyaltalan nem knny kutatasi celnak latszik. Peldaul a szemely,
aki megtudja, hogy Joan penzt adomanyozott jotekonysagi celra, arra kvetkeztethet, hogy a relevans
cselekvesben Joan nehany szemelyes diszpozicioja tkrzdik. Egy masik lehetseg az, hogy a szemely arra
kvetkeztet, hogy Joan cselekvesei nem az szemelyes jellemzit, hanem szocialis nyomasok, sztnz vagy
mas krnyezeti tenyezk hatasat tkrzik vissza. Az attribuciokutato eszerint merheti, hogy a szemely mit allit
Joan vonasairol, kepessegeirl, nezeteirl vagy mas szemelyes diszpozicioirol a rendelkezesre allo viselkedesi
tenyek alapjan. A szemelyt arra is lehet kerni, hogy jellemezze Joant egy Likert tipusu skalan, amelynek egyik
vegpontjan a 'rendkivl nagylelk, a masikon 'egyaltalan nem nagylelk es kzeppontjan a 'kzepesen
nagylelk tulajdonsagok allnak. A skala egy alternativ valtozata a rangsorolo szocialis kvetkezteteseiben valo
magabiztossagat is merhetne. A szocialis kvetkeztetes ilyen mereseit valoban egyszer kigondolni es pontozni
is. Az interpretacioban azonban megsem trivialis problemak bukkannak Il. Nyilvanvalo, hogy ezeken a
skalakon egy adott pont jelentese szemelyrl szemelyre klnbz. Ennel is lenyegesebb azonban, hogy a
jelentes a kutatasi kontextus es instrukcio sajatossagaitol Igg, s ezek olyan sajatossagok, melyek a kiserletez
ismeretein es ellenrzesen kivl esnek.
Az interpretacio kapcsan meg nehezebben leirhato problemak is Ielmerlhetnek. Egy gyakori Iormaban peldaul
arra kerik a szemelyt, hogy jelezzek, vajon az adott szemely 'nagylelk-e, vagy 'Iukar-e, vagy 'nem tudjuk
megmondani, mert a krlmenyektl Igg. Az els ket lehetseg kiIejezetten azt a hajlandosagot jelzi, hogy
egy szemelyes diszpozicio jelenletere vagy beIolyasara kvetkeztessnk, mig a harmadik lehetseg az ettl valo
vonakodast jelenti. A rangsorolo percepcioinak pontosabb vizsgalata azonban Ieltarhatja, hogy a harmadik
lehetseg egy szeles kr vagy altalanos diszpozicios cimke visszautasitasat tkrzi. A tovabbi elemzes igy
Ienyt derithet arra, hogy a rangsorolo a relevans cselekvt nem tekintette kivetelesnek a szoban Iorgo
viselkedesi terlet tekinteteben, vagyis a legtbb cselekvhz hasonloan nagylelken viselkedik nem a
szituacios nyomas vagy korlatozas, melyek ezt irjak el. Ilyen esetben ugy tnik, hogy nem trtent diszpoziciora
valo kvetkeztetes (es a rangsorolo inkabb szituacios, semmint diszpozicios attribuciot tett a relevans
viselkedesre). Masreszt, ha a rangsorolo attol vonakodott, hogy a vonas-cimke mellett dntsn, ez azon iteletere
utalhat, hogy a szerepl bizonyos specialis krlmenyek kztt nagylelkbb, mint tarsai, de mas szituaciokban
A) ATTRIBCIS ELMLET S
INTUITV PSZICHOLGIA
127
kevesbe nagylelk, vagyis nagylelksege inkonzisztens vagy idioszinkratikus (BemAllen 1974). Az utobbi
esetben diszpoziciora valo kvetkeztetes trtent, habar egy relative specialis esetre vonatkozik, peldaul arra,
hogy az illet olyan tendenciaval rendelkezik, hogy szokatlanul nagylelk legyen alkalmazottjaihoz, de
csaladtagjaihoz nem, vagy Iorditva. Az attribucio terleten tbb Iontos tanulmany (peldaul JonesNisbett 1971;
Nisbett 1973) sajnalatosan nem tett klnbseget a vonasokra valo kvetkeztetesek hianya, valamint a szeles
kr vonas-cimkek visszautasitasa kztt, elnyben reszesitve a szkebb vagy helyzeti speciIikus tenyezket.
E hianyossag eredmenyekent ketsegkivl zavaros es helytelen kvetkeztetesek jttek letre.
Az attribucios Ieladat harmadik tipusa, a viselkedes megjoslasa (peldaul NisbettBorgida 1975) egyszer,
egyertelm kerdeseket vet Il, s olyan valaszokat eredmenyez, melyeket objektiven lehet pontozni. Igy egy Joan
altal vegrehajtott nagylelk cselekedet 'szemtanujat arra kerhetjk, hogy josolja meg Joan viselkedeset mas
epizodok soran, melyek allitolag a cselekv nagylelkseget vagy annak hianyat hivatottak tesztelni. A
megIigyelnek Ieltehet kerdes masreszt igy hangozhat: 'A hallgatok (vagy emberek, nk, Joannal azonos
szociokonomiai szinten lev tarsak) hany szazaleka viselkedett volna olyan nagylelken, mint ahogyan Joan
viselkedett? A megjoslasi Ieladat oksagi itelettel es szocialis kvetkeztetessel valo logikai kapcsolatat erdemes
ujra hangsulyozni (bar a relevans empirikus korrelaciok az attribuciomeresek kztt meglepen gyengenek
bizonyulnak, lasd Bierbrauer 1973). Amilyen mertekben egy adott cselekves vagy kimenetel inkabb egy
cselekvnek, mint a szituacionak tulajdonithato, s igy nehany stabil diszpoziciora lehet kvetkeztetni, az
attribuciot tev hajlamos lesz biztos es megklnbztet megjoslasokat tenni a cselekv ra kvetkez
viselkedeseirl es ezek kimeneteleirl. Ezzel ellentetben, amilyen mertekben egy cselekves szituacios
nyomasoknak tulajdonithato (ami minden cselekvt arra sztnzne, hogy hasonloan viselkedjen), s amennyire
nem lehet kvetkezteteseket levonni a cselekv diszpozicioira vonatkozoan, a megIigyel olyan mertekben nem
hajlando 'megklnbztet joslasokra, ehelyett segitsegl hivhatja a 'null hipotezist es biztonsaggal
tamaszkodik alapvet inIormacioira, vagy megbecsli, hogy 'altalaban az emberek hogyan reagalnak az adott
szituacioban. Az attribucios Iolyamatok megjoslasi mereseinek dnt jelentsege van (tul az egyszersegkn
es latszolagos objektivitasukon). Az oksagi iteletektl vagy szocialis kvetkeztetesektl elteren a megjoslok
pontossagat Iigyelembe lehet venni, vagyis barmikor, amikor klnIele cselekvk tbb szituacioban tanusitott
viselkedeserl hiteles inIormacio all rendelkezesnkre, az intuitiv pszichologus attribucios strategiajanak sikere
merhet, es az elIogultsag iranya meghatarozhato.
6.1.1.1.2. B) LOGIKAI SMK S NEM LOGIKUS TORZTSOK
A jelenlegi attribucios elmelet ket klnbz, de egymast kiegeszit celt kvet. Az egyik cel annak
demonstralasa, hogy a megIigyelk az okok becslesenel, cselekvkrl es helyzetekbl levont
kvetkezteteseknel, elvarasok es megjoslasok Iormalasakor nagyjabol a logikai vagy racionalis modellek elveit
kvetik. A masik cel ezen iteleteket eltorzito hibak Iorrasanak illusztralasa es explicitte tetele. Rviden Iontolora
vesszk az un. logikai vagy racionalis semat, melyet az intuitiv pszichologus alkalmaz, majd a Iejezet hatralev
reszet arra szenteljk, hogy az t krlvev esemenyek megerteseben, megjoslasaban es ellenrzeseben
mutatkozo probalkozasait, az ebben jelen lev torzitasok Iorrasait leirjuk.
1. Ket logikai sema
A szemelyek a rajuk hato cselekedeteket es azok eredmenyeit hasonlokeppen kell hogy ertekeljek, hiszen egy
ilyen konszenzus nelkl a szocialis interakcio kaotikus, megjosolhatatlan, s a resztvevk szamara
ellenrizhetetlen lenne. Az attribucios elmelet kepviselinek introspekcioit nehany laboratoriumi bizonyitek
alatamasztja, s ez egy sor a viselkedesek es kimeneteleik magyarazatara altalanosan alkalmazhato 'szabaly
pusztulasahoz vezetett. Ezek a 'hetkznapi szabalyok vagy semak bizonyos tekintetben hasonloak a
tarsadalomtudosok es statisztikusok altal az elemzesekben es adatok ertelmezeseben kvetett Iormalis
szabalyokhoz es eljarasokhoz.
H. Kelley, E. E. Jones es munkatarsaik ket esetet klnbztettek meg, ahol a logikai szabalyok vagy semak
alkalmazhatok: a tbbszrs es az egyszeri megIigyelesi helyzetet. A tbbszrs megIigyelesi helyzetnel az
attribuciot tev viselkedesre vonatkozo adatokat kap, melyeket egy Szerepl Tagy Helyzet (vagy eset)
B) LOGIKAI SMK S NEM
LOGIKUS TORZTSOK
128
valaszmatrixsoraiban vagy oszlopaiban lehet Ieltntetni. Jellegzetesen inkabb sszegzett, mint aktualis
valaszokat kaptak a megIigyelk. A potencialis attribuciot tev peldaul megkapja, hogy 'A legtbb
szinhazlatogato kedveli az uj Pinter-darabot, vagy 'Mary nem tud ellenallni az elkoborolt allatoknak, vagy
'Az egyetlen tevemsor, amit Ann megnez, a Szinhazi remekmvek. Az egyszeri megIigyelesi helyzetben
az attribuciot tevnek egyetlen szerepl egyszeri alkalommal trten viselkedesevel kell Ioglalkoznia. Peldaul
lathatja, hogy Sam eleget tesz a kiserletvezet azon kivansaganak, hogy tarsara Iajdalmas aramtest merjen,
vagy megtudhatja, hogy 'Lowie kockara tette sszes penzet a loversenyen. Ebben a ket esetben az attribuciokat
iranyito logikai szabalyok vagy alapelvek meglehetsen klnbzek (Kelly 1967, 1971, 1973). Tbbszrs
megIigyelesi helyzetben az attribuciot tev a Kovariancia Alapelvet alkalmazza, vagyis ertekeli annak a
merteket, amennyire a megIigyelt viselkedesek es kimenetelek az egyes oksagi tenyezk jelenleteben
megtrtennek, de ugyanakkor nem Iordulnak el tavolletkben. Eszerint az attribuciot tev arra a
kvetkeztetesre jut, hogy az uj Pinter-darab jo (s az attribuciok inkabb a darabot dicserik, s nem a
szinhazlatogatot), megpedig olyan mertekben, amennyire a szinhazlatogatok szeles kre kedveli, vagyis az
olyan szemelyeknek tetszik, akik csak keves darabot dicsernek meg (peldaul 'kritikusok), s legalabb annyira
megtapsoljak a msorra tzes utani kilencvenedik napon, mint a kilencediken.
Az egyszeri megIigyelesi helyzetben az attribuciot tev ertekelesi strategiaja a Levonasi Alapelvet Ioglalja
magaban, ami azt jelenti, hogy a megIigyel egy esemeny magyarazata soran barmely oki tenyez szerepet
'levonja, megpedig olyan mertekben, hogy mas lehetseges okokat vagy meghatarozo tenyezket is Ielismerjen.
Ezt az attribucios alapelvet inkabb a szocialis kvetkeztetes, semmint az oksagi attribucio alapjan lehet leirni:
amilyen mertekben a szituacios vagy kls tenyezk 'kielegit magyarazatul szolgalnak egy esemenyre nezve,
az esemenyt a helyzetnek tulajdonitjuk, s semmiIele logikus kvetkeztetes nem vonhato le (s Ieltehetleg
empirikusan nem is tesznk ilyen kvetkezteteseket) a szerepl diszpozicioira vonatkozoan. Ezzel szemben
amilyen mertekben egy cselekves vagy annak kimenetele a vele jaro szituacios tenyezk ellenere, s nem azokbol
kiIolyolag, annak hatasabol ered, a relevans esemeny a szereplnek tulajdonithato, 'korrespondalo
kvetkeztetes megy vegbe (JonesDavis 1965), vagyis az attribuciot tev nehany vonas, kepesseg, szandek,
erzes vagy egyeb diszpozicio jelenletere es hatasara kvetkeztet, amely Ielelsse tehet a szerepl cselekveseert
vagy annak kimeneteleert. Igy ellenallhatunk annak a kvetkeztetesnek, miszerint Lowie hazardirozasa a
loversenyen az stabil, szemelyes vonasainak visszatkrzdese, megpedig azert, mert ez a helyzet esetleg
segithet egy ketsegbeejt anyagi krizisben, de tudjuk azt is, hogy a loversenypalyan nem ritka, ha valaki ket
martiniban Iogad. Masreszt megitelhetjk Lowie-t ugy is, mint egy megrgztt szerencsejatekost, ha ugy tudjuk,
hogy ez a Iogadas annak ellenere trtent, hogy Ielesege megIenyegette: elhagyja, ha meg egyszer elveszti
Iizeteset a loversenyen; vagy hogy nem lesz kepes kiIizetni a lakbert, ha veszit.
Erdemes megjegyezni, hogy e ket klnbz alapelv alkalmazasa meglehetsen elter kvetelmenyeket tamaszt
az intuitiv tudossal szemben. A Kovariancia Alapelv megkivanja az attribuciot tevtl, hogy olyan szabalyokat
hasznaljon, melyek termeszetkben alapveten logikusak vagy statisztikusak, s a szoban Iorgo entitasok
jellemzibe nem enged tovabbi betekintest. A Levonasi Alapelv alkalmazasa ugyanakkor Iontos attekintest tesz
lehetve az ember termeszeterl s az olyan szituacios tenyezk hatasarol, mint anyagi szkseglet,
alkoholIogyasztas, a hazastars elhagyassal valo Ienyegetese. Bizonyos ertelemben a Kovariancia Alapelv puszta
'Statisztika-kent alkalmazhato, mig a Levonasi Alapelv megkivan egy 'pszichologust, aki kepes a klnIele
szocialis nyomasok es szituacios tenyezk hatasat ertekelni, valamint kepes a szandekos es veletlen cselekvesek
es ezek kvetkezmenyeit (lasd JonesDavis 1965) elklniteni egymastol.
A mindennapi attribucios alapelvek szisztematikus alkalmazasara vonatkozo bizonyitekok elssorban kerdives
vizsgalatokbol szarmaznak, ahol a szemelyek rvid trteneteket olvasnak el es egy vagy tbb szerepl valaszait
magyarazzak elirt objektumokkal vagy 'entitasokkal kapcsolatban, meghatarozott Ieltetelek mellett (peldaul
McArthur 1972, 1976). A szkebb hatokr szorvanyos tanulmanyok az attribuciot tevt szinten latszolag
autentikus valaszokkal, vallalkozasokkal es kimenetelekkel szembesitik (peldaul JonesDavisGergen 1961;
JonesDeCharms 1957; JonesHarris 1967; Strickland 1958; ThibautRiecken 1955). Ezek a kutatasok
bizonyitottak, hogy az attribuciot tev szemely ismer, s valoban alkalmaz is nehanyat a Ieltetelezett alapelvekbl
vagy szabalyokbol, vagyis vagy az okok es hatasok kovarianciajara, vagy egy adott hatas lehetseges okainak
szamara vonatkozo inIormaciot magaban Ioglalo manipulaciok statisztikailag szigniIikans hatast ideztek el a
B) LOGIKAI SMK S NEM
LOGIKUS TORZTSOK
129
szemely iteleteiben. Nehany tanulmany meg arra is bizonyitekot szolgaltatott, hogy a klnIele, egymassal
verseng attribucios alapelvek vagy kriteriumok hatasa relativ (lasd McArthur 1972, 1976).
Az alkalmazott modszerek a mai napig nem mertek (s logikusan nem is merhettek) az attribuciot tev szemely
iteleteinek pontossagat es iteleti strategiainak kielegit voltat. Amint azt korabban megjegyeztk, az ilyen
meghatarozasok csak akkor valnak lehetsegesse, ha az attribuciot tevnek hiteles inIormaciot szolgaltatunk, s
arra kerjk, hogy tegyen olyan megjoslasokat vagy mas iteleteket, amelyek ellenrizhetk.
2. A tor:itasok motivacios es nem motivacios forrasai
Ezen Iejezet, valamint a jelenlegi kutatas es elmelet egyre lenyegesebbe valo celja nem a megertest, a
konszenzust es a hatasos szocialis kontrollt elsegit logikai semakkal valo Ioglalkozas, hanem az iteletekben
jelentkez szisztematikus elIogultsag es torzulas Iorrasainak vizsgalata, melyek oda vezetnek, hogy az intuitiv
pszichologus Ielremagyarazza az esemenyeket, s ezaltal perszonalis szinten rosszul alkalmazkodo, szocialisan
artalmas, s az ilyen tarsas viselkedest megerteni kivano szemely szamara rejtelyes modon viselkedik. Az
egyebkent logikus attribucios rendszerben jelentkez lehetseges torzulasokrol valo elmelkedes soran az
elmeletalkotok gyorsan Ielismertek az 'envedelmet szolgalo elIogultsagokat, amelyek segitsegevel az
attribuciot tev Ienntarthatja vagy nvelheti altalanos nertekeleset vagy pozitiv velemenyet specialis
diszpozicioirol es kepessegeirl (Heider 1958; JonesDavis 1965; Kelley 1967). Azok a probalkozasok, melyek
az ilyen motivacios torzitas letet hivatottak bizonyitani, altalaban a pozitiv es negativ kimenetelek kztt
talalhato aszimmetriat mutatjak ki vagyis specialisan a szereplknek azt a tendenciajat, hogy a 'sikert sajat
erIesziteseiknek, kepessegeiknek vagy diszpozicioiknak tulajdonitjak, a 'kudarcot pedig a szerencsenek, a
Ieladat nehezsegenek vagy mas kls tenyezknek. A teljesitmenyIeladatok (peldaul DavisDavis 1972; Feather
1969; Fitch 1970; WolosinShermanTill 1973), tanitasi teljesitmenyek (peldaul Beckman 1970; Freize
Weiner 1971; JohnsonFelgenbaumWeiby 1964) szolgaltattak a legtbb bizonyitekot erre az aszimmetriara.
Azt is kimutattak, hogy a szereplk siker eseten nagyobb, kudarcnal viszont kisebb Ielelsseget tulajdonitanak
maguknak, mint azok a megIigyelk, akik ugyanazokat a kimeneteleket ertekelik (Beckman 1970; Gross 1966;
PoleIka 1965).
A motivacios torzitasokkal Ioglalkozo kritikusok ennek ellenere knnyen talaltak tamadhato Ielleteket (lasd
MillerRoss 1975, reszletesebb megvitatasra). Elszr is nyilvanvalo, hogy a szemelyek sajat percepcioi es
magyarazatai nem Ielelhetnek meg a nyilt iteleteiknek (es tbbe vagy kevesbe 'deIenzivebbek azoknal, mint
azok). Masreszt a szereplk es megIigyelk sikerre es kudarcra vonatkozo attribucioiban megIigyelhet
aszimmetriak nem szksegszeren tkrznek vissza motivacios hatasokat. Amint azt szamos kutato
megjegyezte, a siker legalabbis a vizsgalati helyzetekben valoszinleg anticipalhato es kongruens a szerepl
multbeli tapasztalataival, ugyanakkor a kudarcot kevesbe anticipaljuk, es ez szokatlan is. Hasonlokeppen, a
sikeres kimenetelek szandekosak, a szerepl terveinek es cselekveseinek targyai, a kudarc ugyanakkor nem
szandekos esemeny, ami a szerepl tervei es erIeszitesei ellenere Iordul el. S mi tbb, a megIigyelk ritkan
vannak teljesen tudataban a multbeli tapasztalatoknak vagy a szerepl jelenlegi elvarasainak es szandekainak.
A mindent athato enved elIogultsagok letezesevel szembeni kihivasok az elmeletben es a gyakorlatban is
jelentkeztek, nehany tanulmanyban peldaul a szemelyek latszolag 'ellenved vagy velemenycskkent
elIogultsagot mutattak. Ross, Bierbrauer es Polly (1974) peldaul szokatlanul hiteles oktato-tanulo paradigmat
alkalmazva azt talaltak, hogy az oktatok a sajat teljesitmenyket es kepessegket lenyegesebbnek veltek a
kudarc, mint a siker meghatarozasaban. Ezzel szemben az oktatok tanulojuk erIesziteseit es kepessegeit
kevesbe tartottak Iontos tenyeznek a kudarcnal, mint a sikernel. Ugyanebben a vizsgalatban a csak latszolag
'ellenved attribucios tendenciak meg hangsulyosabbnak bizonyultak hivatasos oktatok kreben, mint
tapasztalatlan egyetemi hallgatoknal ez az eredmeny ellentetes az enved elmelet azon nyilvanvalo tetelevel,
miszerint azok lesznek a leginkabb vedekezek, akiket a leginkabb Ienyeget a kudarc elmenye.
Azok a kutatok, akik a SelIet szolgalo motivacios elIogultsagok letezeset elismerik, termeszetesen meg tudjak
magyarazni azokat a tanulmanyokat is, melyekben latszolag nem sikerlt motivacios vagy enved
elIogultsagokat kimutatni. Az elmelet vedi es kritikusai kzti vita gyakran a korabbi tanulaselmeleti es
B) LOGIKAI SMK S NEM
LOGIKUS TORZTSOK
130
alapvet percepcioelmelet kztti vitakra emlekeztet, ahol a motivacios hatasokat igazolo 'dnt kiserlet
termeketlen keresese (vagyis amelyet nem lehet megmagyarazni a 'masik oldal-rol) meg nyilvanvalobba valt,
ahogyan az adatok sokszorozodtak, es ersdtt az elmeleti elemzes. Az egyik, sok kutato altal kedvelt
megkzelites azon Iontos kzvetit valtozokat probalta speciIikussa tenni, melyek meghatarozhatjak, hogy
mikor torzitja el az envedelem az attribucios Iolyamatot, s mikor nem. Alternativ, s talan gymlcszbb
strategia az, hogy ideiglenesen szabadon hagyjuk a motivacios konstruktumokat, s azokra az inIormacios,
percepcios es kognitiv tenyezkre koncentralunk, amelyek 'altalaban kzvetitik es hatekonyan eltorzitjak az
attribucios iteleteket. Az ilyen tenyezk teljes Ieltarasa lehetve teszi szamunkra, hogy jol megertsk es
anticipaljuk azokat az adott kvetelmenyeket, ahol a Ielelsseg attribucioja indokolatlanul nveli vagy cskkenti
az attribuciot tev nertekeleset (lasd MillerRoss 1975).
Sajnalatos modon a jelenlegi attribucios irodalom viszonylag keves konceptualis elemzest vagy bizonyitekot
szolgaltat a nem motivacios elIogultsagokra vonatkozoan. Az els Ielismert (Heider 1958) es leggyakrabban
idezett elIogultsag vagy hiba, amelyet alapvet attribucios hibanak neveznk, az attribuciot tevnek az a
tendenciaja, hogy alabecsli a szituacios tenyezk es tulbecsli a diszpozicios tenyezk szerepet a viselkedes
iranyitasaban.
Mas, korabban idezett nem motivacios elIogultsaggal kapcsolatos gondolataink rvidek lesznek. A
legprovokativabb kzlemeny a nem motivacios elIogultsagoknal Jones es Nisbett (1971) a szereplk es
megIigyelk 'divergens percepcioira vonatkozo munkaja (lasd Jones 1976). Elkepzelesk szerint a szereplk
es a megIigyelk az alapvet attribucios hibara valo Iogekonysagukban klnbznek egymastol: azokban a
helyzetekben, ahol a szereplk sajat viselkedesi valasztasaikat szituacios okoknak tulajdonitjak, a megIigyelk
arra hajlanak, hogy ezeket a valasztasokat a szereplk stabil kepessegeinek, attitdjeinek es
szemelyisegvonasainak tulajdonitsak. Jones es Nisbett cikkenek erdekes es szokatlan vonasa, hogy pontosan
azokat a Iolyamatokat veszi Iontolora melyek termeszetket tekintve inIormaciosak, kognitivek es
perceptualisak , amelyek Ielelsse tehetk a cselekvk es szemlelk ezen elter percepcioiert (lasd Jones
1976). A kutatas masik erdekes vonala (ami mellekesen magaban Ioglalja Jones es Nisbett cselekv-megIigyel
elmeletenek altalanositasat) a 'perceptualis sszpontositas (Duncker 1938; Wallach 1958). Ugy tnik, hogy
akarki vagy akarmi, akire vagy amire Iigyelmnket sszpontositjuk, alkalmassa valik arra, hogy mint akarati
tenyezt idezzk (ArkinDuval 1975; DuvalWicklund 1972; ReganTotten 1975; Storms 1973; TaylorFiske
1975).
Az irodalomban javasolt egyeb attribucios elIogultsagok kevesbe kepeztek a szisztematikus kutatas targyat.
Felsorolasunk bar nem teljes talan reprezentativ. Jones es Davis (1965) peldaul azt allitjak, hogy az
attribuciot tev Iele iranyulo cselekveseket vagy a ra vonatkozo kvetkezmenyeket a cselekv diszpozicioinak
tulajdonitjuk, szemben azokkal a cselekvesekkel, melyek szemelyesen nem erintik az attribuciot tevt. Walster
(1966) egy kerdives vizsgalataban azt bizonyitotta, hogy a cselekv Ielelssege nagyobb (s a 'lehetseg vagy
'szerencse kevesse Ielels) olyan cselekvesek eseten, melyeknek sulyos kvetkezmenye van, szemben azokkal,
melyek kvetkezmenye trivialis. Vegl Kelley (1971) szamos korabbi kerdives tanulmany eredmenyet
sszegezve megIigyelte, hogy a cselekvnek akkor is nagyobb Ielelsseget tulajdonitanak, ha az jutalomhoz
vezet, szemben az olyan cselekvesekkel, melyek meghiusitjak a kart vagy bntetest.
(.)
6.2. HENRI TAJFEL
6.2.1. CSOPORTKZI VISELKEDS, TRSADALMI
SSZEHASONLTS S TRSADALMI VLTOZS
(.) A csoportkzi viszonyok sokIele megkzelitesenek arnyalatnyi klnbsegeitl Iggetlenl nem tnhet
jogtalannak (legalabbis szamomra nem), ha altalaban veve kijelentjk, hogy szamos megkzelites a: idegen
HENRI TAJFEL
131
csoportokkal s:emben megnvilvanulo attitdkbol es viselkedesbol indul ki. Egyes megkzelitesek peldaul a
Irusztracio es az agresszio sszeIggesere epit kutatasok a csoportkzi attitdkben es viselkedesben nem
latnak tbbet, mint az emberi motivacio altalanos trvenyenek egyik konkret megnyilvanulasat, amely bizonyos
ertelemben veve minden tarsadalmi sszeIggest megelz (v. TajIel 1972). Mas megkzelitesekben, peldaul
SheriI kutatasaiban azt latjuk, hogy a hangsuly a csoportkzi attitdk kialakulasara esik, es csak erintlegesen
vetdik Il a csoporton bell szvd kapcsolatok kerdese. SheriI kutatasaiban a sajat csoportra es a masik
csoportra vonatkozo attitdk egyarant az egyes csoportok celjai tekinteteben megnyilvanulo konIliktus
kvetkezteben letrejv csoportnormak kvetkezmenyeinek tnnek. Ez a konIliktus nemcsak a kiserleti
szemelyek szamara volt nyilvanvalo, hanem a kiserletvezetk sem lattak maskepp, nem is lathattak, hiszen a
kutatas celja voltakeppen az volt, hogy konIliktust hozzanak letre, es tanulmanyozzak a konIliktus
kvetkezmenyeit.
A kvetkezkben kiIejtend ervanyag egeszen egyszer kijelentesen alapul: egy csoport tagjai csak abban az
esetben valhatnak kepesse arra, hogy gylljenek vagy megvessenek, illetleg hatranyosan
megklnbztessenek egy masik csoportot, ha vilagosan kialakult bennk egy olyan csoporthoz valo tartozas
erzese, amely tkeletesen megklnbztethet a gyllt, megvetett vagy hatranyosan megklnbztetett
csoporttol. A kerdesre vonatkozo (nem csak szocialpszichologiai) irodalmi hagyomany jo resze abbol a
Ieltevesbl indul ki, hogy a hovatartozas erzese csak abban az esetben jn letre, ha mas, olyan idegen csoportok
is vannak a lathataron, amelyek kzs ellensegkent, Ienyegeteskent eszlelhetk. Ugyancsak ennek a
hagyomanynak a szellemeben Iogant az a gyengebben vedhet allitas, miszerint a Ienyeget idegen csoportok
lete legalabbis hozzajarul a csoporton belli kapcsolatok megersdesehez, ha nem eppen Iokozasahoz. Ebben a
megkzelitesben a sajat csoport lete, illetleg ereje nem tbb, mint a szoban Iorgo csoportok kztti viszonyok
kvetkezmenye. Egyes esetekben Ieltetelezik, hogy a csoporton belli jelensegek oka az, hogy az idegen
csoportok kzvetlenl Ienyegeten lepnek Il. Mas elmeletekben a csoporton belli jelensegek a szoban Iorgo
csoportok erdekei kztt Ieszl 'objektiv konIliktus kzvetlen eredmenyekent jelentkeznek. A hangsuly
mindket esetben azonos.
Nincs semmi ketsegnk aIell, hogy ezekben az elmeletekben mind a nagyszamu empirikus adat, mind a
beleerzes szintjen szamos ervenyes mozzanat rejlik, amelyek a sajat csoporttal kapcsolatos attitdk es
viselkedes okat a sajat csoportra hato masik csoportban latjak. Barmennyire erthetnek tnik is azonban ez a
hangsuly, megiscsak egyoldalu. A csoportkzi viselkedes valoban helytallo szocialpszichologiai elmeletenek
mindket ok-okozati irannyal szamolnia kell: a sajat csoporton belli Iolyamatokbol a masik csoporttal szemben
tanusitott viselkedeseig vezet ivet eppen ugy Iigyelembe kell venni, mint az ellenkez iranyu ivet, amely eddig
az idevago kutatasok es elmeletek kzponti temaja volt. Meg ha igaz is, hogy eredetileg sok csoport annak
ksznhette szleteset, hogy bizonyos (emberi es termeszeti) kls Ienyegetesek es veszedelmek ell menekitve
tagjait, kzs 'ovohelyet biztositott szamukra, az is ugyanigy igaz, hogy nincs olyan bonyolult sszetetel
tarsadalom, amelyben az egyen szletesetl ne talalna szembe magat egy szvevenyes, csoportosulasokbol allo
halozattal, amelynek kapcsolatrendszerebe be kell illeszkednie. Ily modon a tarsadalomba beilleszked egyen
egyik legIontosabb es leginkabb elhuzodo problemaja, hogy ebben a kapcsolatrendszerben helyet talaljon
maganak. Esszernek latszik az a Ielteves, hogy az nmeghatarozasnak ez az allando Iolyamata egyIorman
beIolyasolja a sajat csoporttal, valamint a masik csoporttal kapcsolatos attitdket es viselkedest.
Ennek az elgondolasnak egyik korai es nem pontosan megIogalmazott valtozata kesztetett bennnket arra, hogy
harom vagy negy evvel ezeltt Bristolban kiserleteket vegezznk (TajIel 1970; TajIel et al. 1971). E
kiserleteknek az volt a celjuk, hogy letrehozzak azokat a minimalis Ielteteleket, amelyek kztt az egyen meg
megklnbzteti a sajat es az idegennek tartott csoportot. E minimalis Ieltetelek megteremtese erdekeben arra
trekedtnk, hogy a kiserleti helyzetekbl minden olyan valtozot kiiktassunk, amely normalis esetekben a sajat
csoport tulertekelesehez vagy a masik csoport hatranyos megklnbzteteshez vezethetne. A kvetkez
valtozok kiiktatasarol van szo: a szemtl szembeni talalkozas, a csoportok erdekkonIliktusa, a csoportok kztti
ellensegeskedes barmilyen elzetes tapasztalata, a csoporttagok reakcioi es nz erdekei kztti barmilyen
haszonelv vagy egyeb eszkzjelleg kapcsolat. Ezen tulmenen lehetseget biztositottunk a kiserleti szemelyek
szamara, hogy a kiserlet altal mert reakcioikban klnbz viselkedesi strategiakat ervenyesithessenek: ezek
kzl egyes strategiak 'racionalisabbak vagy 'hasznosabbak voltak annal a szokasos strategianal, amely a
csoportok kztti klnbsegteveshez vezet. A kiserleti szemelyek elszr viszonylag egyszer Ieladatot kaptak
CSOPORTKZI VISELKEDS,
TRSADALMI
132
(mint peldaul nehany masodpercre Ielvillano ponthalmaz elemszamanak becslese, vagy egy vagy ket
meglehetsen absztrakt Iest, peldaul Klee es Kandinsky Iestmenyeivel kapcsolatos izlesitelet kiIejezese). Ezt
kveten elklnitett Ilkekben egyenileg dolgoztak. Itt azt a Ieladatot kaptak, hogy (elre elkeszitett Iizetsegi
tablazatok segitsegevel) ket masik kiserleti szemelynek penzerteket kepvisel pontokat osszanak szet. A kiserleti
szemelyek tudtak, hogy k milyen csoporthoz tartoztak (ez a tudasuk azon alapult, hogy a pontok szamat
tulbecslk vagy a pontok szamat alulbecslk, illetleg az egyik vagy a masik Iest kepeit jobban megitelk
krehez veltek magukat soroltatni), es azt is tudtak, hogy ezeknek a kategoriaknak a menten mely csoportokhoz
tartoztak azok a kiserleti szemelyek, akik szamara a penzerteket kepvisel pontokat oda kellett itelnik. Azt,
hogy pontosan kikrl van szo, nem tudhattak, mivel a szemelyeket csak kodszamok jelltek. Az eredmenyek
ersen szigniIikansak voltak a tekintetben, hogy a kiserleti szemelyek mindig tbb penzt iteltek oda a 'sajat
csoport tagjainak. A masodik kiserletsorozatban a Iizetsegi tablazatokat ugy szerkesztettk meg, hogy az egyes
valtozokat elklnitve vizsgalhattuk olyan szempontbol, hogy milyen hatast gyakorolnak a dntesekre. A
kvetkez valtozokat klnitettk el: a maximalis k:s has:on (mas szoval ez annak a strategianak Ielel meg,
hogy a tablazatokon ugy ossza el a kiserleti szemely az eloszthato sszeget, hogy a kiserleti szemelyek
egyttveve akik klnben a kiserleteket megelzen mar jol ismertek egymast a lehet legtbb penzt
csikarjak ki a kiserletezktl); a safat csoport maximalis has:na, a sajat csoport javara megitelt sszeg es a
masik csoport javara megitelt sszeg kztti maximalis klnbseg, amely adott esetben mind az elerhet
maximalis kzs hasznot, mind a sajat csoport maximalis hasznat csorbitotta; valamint a tis:tesseges dntes. Az
iment Ielsorolt valtozok kzl a maximalis kzs haszon szinte semmilyen hatast nem gyakorolt a dntesekre. A
sajat csoport maximalis haszna jelents hatast gyakorolt ugyan a dntesekre, de korantsem jatszott annyira
Iontos szerepet, mint a sajat csoport javara megitelt sszeg es a masik csoport javara megitelt sszeg kztti
maximalis klnbseg eleresere iranyulo igyekezet A tisztesseges dntes valtozoja (50-50) szinten lenyegesnek
bizonyult, es sok esetben sikeresen mersekelte a sajat csoport mindenek Ieletti elnyben reszesitesebl adodo
tulkapasokat.
Fizetsegi tablazatok. 1. Iizetsegi tablazat
19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7
2 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25
2. Iizetsegi tablazat
23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11
5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29
Ha az 1. es a 2. tablazaton a Iels sor egyes szamai a masik csoport valamelyik tagja szamara odaitelhet
sszegeket jelzik, akkor mind a harom valtozo, vagyis a maximalis kzs haszon, a sajat csoport maximalis
haszna, valamint a sajat csoport javara megitelt sszeg es a masik csoport javara megitelt sszeg kztti
maximalis klnbseg a tablazat jobb legszels oszlopara esik (vagyis a 7/25-s, illetleg a 11/29-es oszlopra).
Ha a Iels sor egyes szamai a sajat csoport valamelyik tagja szamara odaitelhet sszegeket jelzik, akkor a sajat
csoport maximalis haszna, valamint a sajat csoport javara megitelt sszeg es a masik csoport javara megitelt
sszeg kztti maximalis klnbseg a tablazat bal szels oszlopara esik (vagyis a 19/1-re, illetleg a 23/5-re). A
maximalis kzs haszon termeszetesen marad a jobb szels oszlopban (vagyis a 7/25-s, illetleg a 11/29-es
oszlopban). A kiserlet soran a kiserleti szemelyek a tablazatokat mindket modon tbbIele valtozatban
Ielhasznaltak dnteseik kiIejezesre juttatasara.
A Klee-kepeket kedvel csoport Izete
Ezek a szamok a kvetkez szemelyek szamara szolo jutalmakat jellik:
CSOPORTKZI VISELKEDS,
TRSADALMI
133
A Klee-csoport 74. tagjae legyen 25 23 21 19 17 15 13 11 9 7 5 3 1
A Kandinsky-csoport 44. tagjae legyen 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7
Legy szives, ird be a kvetkez ket kockaba, hogy melyik oszlopot valasztottad!
sszeg: 21
17
A kiserleti szemelyek Izetenek egyik lapja ugy mutatja be a Iizetsegi tablazatot, ahogyan valamelyik kiserleti
szemely kitlthette. A kiserleti szemelynek nemcsak a megIelel oszlopot kellett megjellnie, hanem emellett
meg kln ki kellett irnia a valasztott oszlopban szerepl sszegeket is. A Izetlap cime arra Iigyelmeztette a
kiserleti szemelyt, hogy melyik csoportnak volt a tagja. Azok a szemelyek, akik szamara a kiserleti szemely
odaitelte a penzt, csak szamokkal voltak jellve. Ezenkivl a kiserleti szemely meg azt is tudhatta roluk, hogy
melyik csoporthoz tartoztak, mast azonban nem.
A kiserletben szletett eredmenyek magyarazatara ket, egymast nem Ieltetlenl kizaro elmeletet hozhatunk Il.
Az egyik elmelet 'normativ, a masik 'tanulasi megkzelitest kvet. Az els elmelet abbol indul ki, hogy a
kiserleti szemelyek, akik 15-16 eves iskolai tanulok voltak, a helyzetet 'csapatversenykent iteltek meg,
amelynek soran ugy kell viselkednik, hogy a sajat csapat mindenaron legyzze a masik csapatot. A masik
elmelet soran abbol indulhatunk ki, hogy a kiserleti szemelyek szamukra teljesen uj, szokatlan helyzetbe
kerltek, es a sajat csoport-hovatartozashoz ill modon viselkedtek, amelynek helyesseget az elet mar szamtalan
alkalommal igazolta. Mindket magyarazat elIogadhato, ugyanakkor azonban egyik sem igazan erdekes, mert
lenyegileg nem segitenek hozza a problema megertesehez. Ha a kiserleti szemelyek azt a strategiat valasztottak
volna, amely a maximalis kzs haszon elnyben reszesiteseben Iejezdtt volna ki, akkor talan mas
Iormaban tulajdonkeppen ugyanezeket a magyarazatokat hozhattuk volna Iel. Ha a kiserleti szemelyek csak
azt a strategiat valasztottak volna, hogy tisztessegesen jarnak el, es nem akarjak a sajat csoportjukat sem a kzs
haszon, sem a masik rovasara elnyben reszesiteni, a normakbol vagy a multbeli tapasztalatokbol kiindulva
ugyanugy 'megmagyarazhatnank viselkedesket, mint az elbbi esetekben. Nem az a velemenyem, hogy ezek
a magyarazatok semmit sem ernek. Inkabb ugy gondolom, hogy mivel a legklnbzbb eredmenyek
magyarazatara kepesek, az altalanossag olyan szintjen mozognak, ami lehetetlenne teszi, hogy a csoportkzi
Iolyamatok termeszetere vonatkozo uj es izgalmasabb magyarazatok keresesere induljunk.
A problemat tulajdonkeppen a kiserleti szemelyek valasztasa okozza, ami meghatarozott tanulasi tapasztalatok
hatasara meghatarozott normak alapjan szlethetett bennk. A csoportkzi viszonyok pszichologiajara
vonatkozo tovabbi kutatasi kerdesek valojaban itt kezddnek. Klnsen alatamasztja ezt a nezetet az a teny,
hogy ezeket a kiserleteket tbb alkalommal is megismeteltek mind Angliaban (Billig 1972; BilligTajIel 1973),
mind masutt (Deutsch et al. 1971; Doise et al 1972; DoiseSinclair 1973), es mindig hasonlo eredmenyeket
kaptak.
Korabban emlitettem az egyen nmeghatarozasanak problemajat a tarsadalmi viszonylatrendszerben. Ezt a
problemat mas Iormaban a tarsadalmi azonossagerzet Iogalma segitsegevel Iogalmazhatjuk meg. Abbol a
Ieltevesbl kell kiindulnunk, hogy az egyen legalabbis a mienkhez hasonlo tarsadalmakban arra trekszik,
hogy megIelel Iogalmat vagy kepet alkosson nmagarol. Amikor Festinger legelszr Iogalmazta meg a
tarsadalmi sszehasonlitasrol szolo elmeletet, tbbek kztt ebbl indult ki (Festinger 1954). Festingert azonban
joreszt csak az erdekelte, hogy az egyenek mikent hasonlitjak ssze magukat masokkal, es ezeknek az
sszehasonlitasoknak a segitsegevel mikent jutnak el nmaguk es masok ertekelesehez. Ez a szemelykzi
hangsuly teljesen mellzi az egyen nmeghatarozasanak egyik Iontos mozzanatat, azt a tenyt, hogy az egyen
szamos tarsadalmi csoport tagja, es csoport-hovatartozasai pozitiv vagy negativ ertelemben jelentsen
CSOPORTKZI VISELKEDS,
TRSADALMI
134
beIolyasoljak a sajat magarol kialakitott kepet is.
Fejtegeteseinkben negy, egymassal sszekapcsolodo Iogalmat vilagitunk meg: tarsadalmi kategorizacio,
tarsadalmi azonossagerzet, tarsadalmi sszehasonlitas es a pszichologiai ertelemben vett
csoportmegklnbztetes.
A kategorizacio Iolyamata soran az emberi egyed krnyezete rendszerezesere es leegyszersitesere trekszik.
Az eszleles szamara adodo ingerkrnyezet kategorizalo megkzelitese elmeletileg nemikepp emlekeztet arra,
ahogyan az egyen a tarsadalmi kategorizacio reven tarsadalmi krnyezetet rendezi. Fejtegeteseink soran abbol
indulunk ki, hogy a tarsadalmi kategorizaciot a tarsadalmi krnyezet rendezesekent Ioghatjuk Il, aminek soran
az egyen a szamara jelents emberi csoportok szerint rendezi el szkebb tarsadalmi krnyezetet. A kategorizacio
reven az egyen ok-okozati kapcsolatokat vel IelIedezni tarsadalmi krnyezeteben, es ezaltal kepesse valik a
tarsadalomban valo cselekvesre. A Iejtegeteseinkben szerepl 'csoport kiIejezest tehat tulajdonkeppen tudati
(cognitive) egysegkent kell ertennk, amelynek adott idpontban a szemely szamara valamilyen jelentese van,
es kvetkezeskepp meg kell klnbztetnnk attol a 'csoporttol, amelyet bizonyos szamu szemely szemtl
szembeni interakcioinak jellesere hasznalnak. A tarsadalmi kategorizacio tehat tarsadalmi targyak vagy
trtenesek csoportositasara vezet tudati Iolyamat, azon az alapon, hogy a szoban Iorgo targyak vagy trtenesek
azonos vonatkozasban kapcsolodnak az egyen cselekveseihez, szandekaihoz vagy nezetrendszerehez.
A masodik Iogalom, amelyet szeretnenk bevezetni, a tarsadalmi azonossagerzet Iogalma. Velemenynk szerint a
tarsadalmi azonossagerzet az egyen nmeghatarozasanak a resze, amely azzal kapcsolatban keletkezik, hogy az
egyen legjobb tudasa szerint bizonyos, erzelmileg is minsitett tarsadalmi csoport tagja.
A tarsadalmi kategorizaciot az egyen tajekozodasi rendszerekent Ioghatjuk Iel, amely megteremti es
meghatarozza az egyen tarsadalomban elIoglalt helyet. Mint Berger (1966) irja: 'minden tarsadalom bizonyos
azonossagi keszletet tartogat tagjai szamara, amely egyuttal a tarsadalomba tartozo egyenek objektiv
tudasanak is a reszet alkotja (106. p.). 'A tarsadalom nemcsak meghatarozza, hanem egyuttal meg is teremti a
lelki realitast. Az egyen a tarsadalomban ebred a maga valosagossagara, azaz a tarsadalom altal rendelkezesre
bocsatott meghatarozo kategoriak segitsegevel ismeri Il a maga azonossagat, es ezek a meghatarozasok
annyiban valnak valosagga, amennyiben az egyen tenyleg a tarsadalomban el (107. p.).
Az a teny, hogy az egyen 'a tarsadalom altal a rendelkezesere bocsatott meghatarozo kategoriak segitsegevel
ismeri Il a maga azonossagat, szamos kvetkezmennyel jar a csoport-hovatartozas vonatkozasaban. A
kvetkezkre gondolunk:
1. Ieltetelezhetjk, hogy az egyen abban az esetben hajlando a csoport tagja maradni, illetleg abban az esetben
trekszik masik, uj csoport tagjava valni, ha ezek a csoportok bizonyos tekintetben hozzasegitik t ahhoz, hogy
tarsadalmi azonossagerzete pozitiv vonatkozasokkal gyarapodjon, vagyis olyan vonatkozasokkal, amelyek
bizonyos kielegleshez juttathatjak;
2. ha a csoport az elbb megIogalmazott kvetelmenyeknek keptelen eleget tenni, akkor az egyen a csoport
elhagyasara Iog trekedni, felteve, hogv
a) a csoport elhagyasa bizonyos 'objektiv okok Iolytan nem lehetetlen, illetleg
b) a csoport elhagyasa nem tkzik olyan Iontos ertekekkel, amelyek az egyen szamara elIogadhato tarsadalmi
azonossagerzet szerves reszet kepezik.
3. Ha a csoport elhagyasa az elbb emlitett nehezsegekbe tkzik, az egyen szamara legkevesebb ket
megoldasi lehetseg kinalkozik:
a) megvaltoztatja a csoport jellemz vonasaira vonatkozo ertekeleseit, s az atertekeles eredmenyekent a csoport
addig negativan ertekelt vonasai (peldaul alacsony statusa) elIogadhatokka valnak;
CSOPORTKZI VISELKEDS,
TRSADALMI
135
b) elIogadja a helyzetet olyannak, amilyen, es olyan tarsadalmi cselekvesbe kezd, amelynek celja a helyzet
valamilyen kedvez iranyu megvaltoztatasa. (Termeszetesen tbb klnbz kombinacio is elkepzelhet,
peldaul 1. es 2. keresztezdhet egymassal, amikor is az egyen igazolja a csoport negativ sajatossagait, es ezzel
egyidejleg Ielszamolasuk erdekeben valamilyen tarsadalmi cselekvesbe kezd.
4. Egyetlen csoport sem el magaban valamennyi csoport mas csoport soraba kapcsolodva letezik a
tarsadalomban. A 'tarsadalmi azonossegerzet pozitiv vonatkozasainak, valamint a csoport egyes jellemz
vonasai atertekelesenek es a tarsadalmi cselekvesben valo reszvetelnek csak mas csoportokkal valo
sszehasonlitasban van ertelme.
A tarsadalmi kategorizacio es a tarsadalmi azonossagerzet kztt tehat az sszehasonlitas az sszekt hid. A
tarsadalmi sszehasonlitas Iolyamataira vonatkozo elmeleteben Festinger hipotezise ugy szol, hogy 'az embert
bizonyos kesztetes arra inditja, hogy velemenyeit es kepessegeit ertekelje (Festinger 1954). Ugyanebben a
cikkeben kiIejtett masodik I hipotezise a kvetkez: 'minel kevesbe lehetseges az objektiv, nem tarsadalmi
eszkzkhz hozzaIerni, az emberek annal inkabb a masok megIelel velemenyeivel es kepessegeivel valo
sszehasonlitas reven ertekelik sajat velemenyeiket es kepessegeiket. A nehezsegek azzal kapcsolatosan
merlnek Il, hogy a tarsadalmi sszehasonlitasokra csak akkor kerl sor, amikor 'kevesbe lehetseges az
objektiv, nem tarsadalmi eszkzkhz hozzaIerni. Festinger azt a peldat hozza Il, hogy 'az ember persze
merlegelni tudja annak a velemenynek a helyesseget, hogy egy targy trekeny-e vagy sem, hiszen csak ra kell
tnie egy kalapaccsal. Ha latok egy agyat, es az a velemenyem rola, hogy ez az agy arra valo, hogy az emberek
leIekdjenek ra, igen egyszeren megallapithatom ennek a velemenynek a helyesseget, csak ra kell Iekdnm az
agyra. Mihelyt azonban kideritem, hogy ez az agy mondjuk az urbinoi herceg kastelyanak egyik szobajaban van,
az is kiderl, hogy ez az agy holtbiztosan nem leIekvesre valo. Gyakran megesik, hogy azok az 'objektiv, nem
tarsadalmi eszkzk, amelyeket a szemely megIelelnek tart velemenyei helyessegenek megallapitasara,
valojaban ertektelenek, hacsak nincsenek olyan tarsadalmi-krnyezeti Ieltetelek, amelyek Iolytan megIelel
jelentsegk van. A tarsadalmi viselkedes vizsgalataban szamos jol ismert esetet emlithetnk, amikor ezek az
objektiv, nem tarsadalmi eszkzk kivl esnek ezen a krn. Raadasul a tarsadalmi valosag eppugy lehet
'objektiv, mint a nem tarsadalmi valosag, es megIorditva is igaz, hogy az 'objektivitas ugyanugy lehet
'tarsadalmi, mint 'termeszeti. Egyes kulturak a mennydrgest es a villamlast legalabb annyira tartjak
termeszeti jelleg Ieny- es hangjelensegnek, mint amennyire a termeszetIltti erk megnyilvanulasa
vitathatatlan jelenek.
Annak eldntesehez, hogy valami 'tarsadalmi vagy 'nem tarsadalmi jelleg, aligha hasznalhato az
'objektivitas kriteriuma, de az erre vonatkozo velemenyek helyessege 'tarsadalmi vagy 'nem tarsadalmi
eszkzk igenybevetelevel sem dnthet el. Ehelyett inkabb azt mondhatjuk, hogy amikor a szemely valamirl
iteletet alkot, klnbz mertekben lehet annak tudataban, hogy vannak-e a megitelesnek mas lehetsegei is
(mas es mas lehet az egyes alternativak valoszinsege). Ha alacsony (vagy nulla) annak a valoszinsege, hogy a
szemely velemenyevel szemben van mas alternativa is, akkor annak az lehet az oka, hogy a szoban Iorgo
velemeny helyessegenek nem tarsadalmi eszkzkkel valo sorozatos megallapitasa mindig azonos eredmenyt
hozott. Ez az eset Festinger peldajaban a trekenyseggel es a kalapaccsal kapcsolatos. A szemely velemenyevel
szemben Iennallo egyeb alternativ velemenyek elvetesenek azonban a kerdeses jelenseg termeszetere vonatkozo
magas Ioku tarsadalmi egyetertes is oka lehet, amely esetben tkeletesen mindegy, hogy az adott jelenseget
'termeszetinek vagy 'tarsadalminak gondoljak el. Ketsegtelen, hogy az esetek tbbsegeben termeszeti
eszkzk igenybevetelevel sokkal knnyebb bizonyitani, mint tarsadalmi eszkzk igenybevetelevel. Ez
azonban nem kepezheti elmeleti megklnbztetes alapjat akkor, amikor arrol van szo, hogy mi tnik 'objektiv
valosagnak es mi nem. Semmikeppen sem allithato, hogy az egyenek velemenyeik helyessegenek
megallapitasa vegett csak akkor Iordulnak tarsadalmi eszkzkhz, amikor e celbol keptelenek a nem tarsadalmi
eszkzkhz hozzaIerni. Szamos peldat emlithetnenk mind sajat kulturank tudomanytrtenetebl, mind mas
kulturak tudasrendszereinek krebl, amelyek azt bizonyitjak, hogy az ismeretek ellenrzesenek van mas, az
elbbivel eppen ellenkez iranyu modszere is. Vagyis nem Iolyamodnak a (legalabbis elvben) hozzaIerhet
'termeszeti ellenrzeshez, mivel a szoban Iorgo jelenseggel kapcsolatosan igen magas Ioku tarsadalmi
egyetertes uralkodik.
CSOPORTKZI VISELKEDS,
TRSADALMI
136
A 'tarsadalmi sszehasonlitas Iolyamatait tehat alapveten szeles krben alkalmazzak. Az emlitett alkalmazasi
krn bell talalhatjuk meg a 'nem tarsadalmi ellenrzest vez tarsadalmi sszeIggesrendszert (vagyis az
egyes jelensegeknek tulajdonitott jelentseget), valamint azokat az eseteket, amikor a kerdeses jelenseg
termeszetere vonatkozo magas Ioku tarsadalmi egyetertes nmagaban is elegseges ahhoz, hogy a velk
kapcsolatos velemenyek 'objektivitasat hitelesitse. Festinger elmeleteben elssorban az egyeni tulajdonsagokra
vonatkozo velemenyek tarsadalmi ellenrzesere Iektette a hangsulyt, es ezen bell Ikent azt emelte ki, hogy
mindennek eredmenyekent, 'az egymassal tarsult szemelyek velemenyeiben es kepessegeiben viszonylagos
hasonlosagot tapasztalhatunk (legalabbis az adott tarsulas szempontjabol lenyegbevago kepessegek es
velemenyek tekinteteben). Az elmelet elssorban a tarsadalmi sszehasonlitasi Iolyamatok csoporton belli
hatasaira sszpontosit (peldaul az egyntetsegre iranyulo nyomasok a csoporton bell), ugyanakkor
megallapitja, hogy 'a klnbz statushelyzet csoportok tagjai kztti sszehasonlitas, Iggetlenl attol, hogy
magas vagy alacsonyabb statusu csoportokrol van szo, elkepzelhet ugyan, de a valosagban igen ritkan esik
meg. Jollehet Festinger nemikepp modositja ezt az allitast, amikor azt emliti, hogy az egymastol klnbz
csoportok kztti sszehasonlitas nem zarhato ki teljesen, de Iejtegetesei kzeppontjaban ketsegtelenl az
nmagukat mas egyenekkel sszehasonlito egyenek allnak.
Eddigi Iejtegeteseink alapjan nehany altalanosabban megIogalmazott tetelt szgeznenk le a tarsadalmat
csoportokkent lattato tarsadalmi kategorizacioval kapcsolatosan, amelynek tulajdonkeppen az a szerepe, hogy
olyan 'tajekozodasi rendszert adjon az egyen kezebe, amely meghatarozza es megteremti az egyennek a
rendszeren bell elIoglalt helyet. Az els tetel az egyent csak mint egvent erint sszehasonlitasok, valamint az
egyen bizonyos csoport-hovatartozasara alapozott sszehasonlitasok 'objektiv realitasara vonatkozik. Tetelnk
ezzel kapcsolatosan az, hogy ami a csoport sajatos tulajdonsagaira vonatkozo sszehasonlitasok probajat illeti,
az egyes-egyedl a tarsadalmi realitas. A szemely hovatartozasi csoportja sajatossagainak (peldaul a csoport
statusanak, szegenysegenek vagy gazdagsaganak, a csoport tagjai brszinenek vagy olyan kepessegenek, hogy
celjat barmi aron is elerje) kizarolag abbol a szempontbol van jelentsegk, hogy mas csoportok kreben milyen
klnbsegek eszlelhetk, es hogy ezeknek a klnbsegeknek milyen erteket tulajdonitanak. A hatranyos
gazdasagi helyzet peldaul csak abban az esetben valik a tarsadalmi attitdk, szandekok es cselekvesek kzponti
Iontossagu problemajava, ha 'masokhoz viszonyitott hatranyos helyzetrl van szo. A termelesi eszkzkhz,
illetleg a Iogyasztasi javakhoz valo knny vagy nehez hozzaIerhetseg, a kedvezmenyek vagy a lehetsegek
csak abban az esetben valnak valoban kzponti jelentseg problemava, ha e tenyezk tekinteteben
sszehasonlitasra nyilik mod mas csoportokkal. Egyetlen csoportnak sincs klnsebb ertelme (akar nemzeti,
Iaji vagy barmilyen egyeb csoportrol van szo), ha nincsenek mas csoportok is a lathataron. Egy csoportot csak
akkor tekintenek az emberek csoportnak olyan ertelemben, hogy a csoport tagjainak kzs sajatossagai
vannak, illetleg, hogy tagjait kzs sors aldja vagy veri , ha mas csoportok is vannak krnyezeteben.
A csoporthoz valo tartozas pszichologiai vonatkozasai es kvetkezmenyei tehat csak annak okan alkalmasak
barmiIele meghatarozasra, hogy a szoban Iorgo csoport szamos egyeb csoportot magaban Ioglalo rendszer resze.
Kvetkezeskeppen az egyen tarsadalmi azonossagerzete, amelyet elbb az egyen nmeghatarozasanak reszekent
hataroztunk meg, amely azzal kapcsolatban keletkezik, hogy az egyen legjobb tudasa szerint bizonyos,
erzelmileg is minsitett tarsadalmi csoport tagja, csak a tarsadalmi kategorizacio kvetkezmenyein keresztl
ragadhato meg, amely az egyen tarsadalmi krnyezetet az egyen sajat csoportjara es az ezen kivl allo mas
csoportokra tagolja.
Mindezt Iigyelembe veve Ielvetdik az a kerdes, hogy a tarsadalmi csoport szamara milyen Ieltetelek teszik
lehetve azt, hogy Iolyamatosan hozzajaruljon az egyen tarsadalmi azonossegerzete azon mozzanatainak
Ienntartasahoz, amelyeket az egyen pozitivan ertekel nmagaban. Ez a problema nem tulsagosan jelents
azokban a helyzetekben, amelyeket a 'tarsadalmi valtozastol megklnbztetett 'tarsadalmi mobilitasnak
neveznk. Ha a csoport nem biztosit megIelel Ielteteleket az egyen azonossagerzete pozitiv elemei
megrzesehez, akkor az egyen pszichologiai es objektiv ertelemben egyszeren kilep a csoportbol. Azokban
a helyzetekben azonban, amelyekre a tarsadalmi valtozassal kapcsolatos nezetrendszerek jellemzk, a kerdes
ennel joval bonyolultabb. Bizonyos esetekben a tarsadalmi csoport csak ugy kepes ellatni a tagjai
azonossagerzetet oltalmazo Ieladatat, ha egyuttal azt a tetelt hangoztatja, hogy az adott csoport pozitiv
ertelemben klnbzik mas csoportoktol. Mas Ieltetelek kztt a csoport tbbi csoporttol valo klnbzseget
CSOPORTKZI VISELKEDS,
TRSADALMI
137
meg kell teremteni, ki kell kzdeni, st az is elIordulhat, hogy a legklnbzbb tarsadalmi cselekvesek
Iormajaban ki kell harcolni. Ismet mas Ieltetelek kztt a hatranyos helyzet csoportok egyes vagy tbbseget
alkoto tagjai akar nyilt, akar burkolt Iormaban olyan Iolyamatokban remenykedhetnek, amelyek 'objektiv
tarsadalmi valtozasokat hozhatnak. Ezeket a valtozasokat azert srgetik, mert remenyeik szerint ezek vegl is
valodi tarsadalmi mobilitast eredmenyezhetnek. Ennek soran tavoli celkent meg azt is kitzhetik, hogy
megsemmisitsek azt a csoportot, amelyet jelenleg mas csoportokkal sszehasonlitva tulnyomoreszt csak negativ
jegyei alapjan hataroznak meg.
Forditotta: CSEPELI GYRGY
6.3. PAUL E. TORGERSEN - IRWIN T.
WEINSTOCK
6.3.1. A VEZETS - INTEGRLT FELFOGSBAN
6.3.1.1. DNTSELMLET
Tartsunk tanacsot, mint lehessen
A rejtett rosszat IelIdzni s nyilt
Bajokkal szembeszallni.
Shakespeare: Julius Caesar. IV. Ielv.Jrsmartv Mihalv forditasa
Most megkisereljk a dntesi Iolyamat Iogalmi megragadasat. Kzelitesmodunk a mennyisegileg knnyen
kiIejezhet dntesi helyzetet reszesiti elnyben. Peldaul sokkal valoszinbb, hogy segiteni tudunk a
beruhazonak abban, milyen reszvenyt vasaroljon, mint abban, milyen iz Iagylaltot vigyen haza a vacsorahoz.
Kzelitesmodunk a dntesi helyzet strukturalasat igenyli, amely nem mindig lehetseges vagy praktikus. Meg
kell hataroznunk a jvbeni lehetseges esemenyeket, illetve a 'tenyallapotokat; a dnteshozo eltt allo sszes
lehetseges alternativat Iel kell tarnunk; meg kell allapitani az alternativak es a tenyallapotok sszes lehetseges
kombinaciojabol szarmazo kvetkezmenyeket. Az inIormaciok eme matrixaval a dnteshozonak kepesnek kell
lennie a megIelel alternativa kivalasztasara. Ez a kzelitesmod explicit targyalast kivan. Pontosan meg kell
hataroznunk az alternativakat, a lehetseges jvbeli tenyallapotokat, valamint a hozzajuk kapcsolodo
kvetkezmenyeket. Ez nem knny Ieladat. Amilyen mertekig szabatosak vagyunk azonban, olyan mertekig
vizsgalhatjak masok is Iell a dnteseket, vitathato, st tanithato a dntesi Iolyamat, es kutathatok a dntesek
tovabbIejleszteset szolgalo eszkzk. Ha nem is az sszes, de szamos dntesi helyzet nem ertekelhet tiszta,
dnteselmeleti Iogalmakkal. Azok kzl, amelyek erre alkalmasak, a tbbseg olyan alternativa valasztasat
igenyli, amely kezdettl Iogva nyilvanvalo volt. A dnteselmeleti szempont azonban lehetve teszi abba a
dntesi helyzetbe valo bepillantast, amely logikus, kvetkezetes es kielegit. Ez a bepillantas az, amely ertekes a
vezet szamara. Ebben a Iejezetben pedig azt ismertetjk, hogy ez hogyan erhet el.
A dntesi matrix leirasaval kezdjk Iejezetnket amely a dntesi helyzet kiIejezesenek alapja. Ezutan ket
dntesi kategoriat ismertetnk: dnteshozatalt (valosagos vagy Ieltetelezett) bizonyossag mellett es kockazat
vallalasaval. A Iejezet nagyobb reszet a harmadik dntesi kategoria a bizonytalansag mellett hozott dntes
teszi ki. Ebben a reszben Ieltetelezzk, hogy legalabb ket jvbeli tenyallapot letezik, es vagy nem tudjuk, vagy
nem akarjuk Ielbecslni azokat a valoszinsegeket, amelyek az egyes tenyallapotokkal kapcsolatosak. Dntest
PAUL E. TORGERSEN - IRWIN
T. WEINSTOCK
138
azonban bizonytalan esetben is kell hozni.
A Iejezet utolso reszet a konIliktusok kztt hozott dntes kvetelmenyeinek szenteljk. Ismet megalkotjuk a
dntesi helyzet matrixat, a tenyallapotot azonban ebben az esetben egy versenytars helyettesiti. Feltetelezzk,
hogy a versenytars olyan dnteshozo, aki konIliktusban, illetve versenyben all velnk. A dntesi helyzet
matrixaban szerepl tenyallapotokat ebben az esetben az lehetseges alternativavalasztasai jelentik.
6.3.1.2. A DNTSI MTRIX
Ahhoz, hogy a dntesi helyzetet dnteselmeleti terminusokban megIogalmazzuk, szamos Ieltetelezesre,
valamint a dntesi matrix megalkotasara van szkseg. Kiserjk Iigyelemmel a dntesi helyzet kvetkez
peldajat. Valaki dolgozni indul. Az id kds, es az elrejelzes is valahogy hatarozatlan. Lehet, hogy esni Iog,
lehet, hogy nem. Vigyen-e embernk magaval ernyt? A dntesi matrixot hamar Ielallithatjuk:
Strategia Kvetkezmenyek
Ess idben Szaraz idben
Az ernyt elviszi. Nem azik meg. Embernk nevetsegesen nez ki.
Az ernyt otthon hagyja. Megazik. Elegedett.
Vizsgaljuk meg elszr a ket lehetseges tenyallapottal kapcsolatos kvetkezmenyeket. Ha esik, a ket Iizikai
kvetkezmeny kzl az egyik kvetkezik be: embernk vagy megazik, vagy nem. Ha az id kitisztul, ket masik
kvetkezmeny kzl kvetkezik be valamelyik, de mindkett inkabb a szellemi kzerzettel kapcsolatos: ha
elviszi ernyjet, nevetsegesen nez ki vele egesz nap, ha nincs ra szksege. Ha otthon hagyja, bizonyos
nelegltseg tltheti el azaltal, hogy sikerlt pontosan megjosolnia az idjarast, es hogy ovatosabb embertarsait
megmosolyoghatja.
Ugyanezt a helyzetet ket lehetseges strategia szempontjabol is megvizsgalhatjuk. Az egyik strategia azt
eredmenyezheti, hogy vagy szaraz marad, vagy nevetsegesse valik, a masik pedig azt, hogy vagy megazik, vagy
elegedett lesz magaval. Melyik alternativat valasszuk? A dntes attol is Igghet, mi a jo Iizikai kzerzetnek a jo
szellemi kzerzethez viszonyitott relativ erteke. A dntesi helyzetet abrazolo matrix Ielepitese mindket esetben
igen bonyolult Ieltetelezeseken nyugszik.
1. Letezik egy dntesho:o, aki egy strategiat vagy alternativat valas:t az ismert strategiak kzl.
2. A kvetke:menv reszben a valasztott strategia alapjan meghataro:hato es attol Igg.
3. A kvetkezmeny ezenkivl a tenyallapotok bekvetkezesetl is Igg. Szamos lehetseges tenyallapotbol egv
allapot valosul meg, es ez Iggetlen a dnteshozo altal valasztott strategiatol.
Visszaterve peldankra, a dnteshozo el is viheti es otthon is hagyhatja ernyjet. A matrix peremIeltetelei szerint
nem lehetseges, hogy ebedidben vegyen egyet maganak, ha napkzben esni kezd. A ket alternativaval
kapcsolatos kvetkezmenyeket Ieltetelezesnk szerint teljes egeszkben es precizen kell leszgezni. Ha a
dnteshozo elviszi ernyjet, es az es esik, nem Iog megazni. Kizarjuk azt a lehetseget, hogy az ernyt nem
talalja vagy ellopjak tle.
Szamos, ehhez hasonlo peremIeltetel epithet be a matrixba mint tovabbi alternativak vagy tovabbi
A DNTSI MTRIX
139
tenyallapotok. St meg tovabbi peremIeltetelek is kiIejthetk, es valoszin, hogy ezeket gyorsabban tudjuk
kigondolni, mint ahogy az eredeti matrixban a sorokat es az oszlopokat megalkotjuk. Tulajdonkeppen a
dnteshozo szamara hozzaIerhet alternativak, a lehetseges jvend tenyallapotok, valamint a kiser
kvetkezmenyek meghatarozasa soran egy bizonyos hataron tul mar egyszersiteni kell a valosagot.
A dntesi matrix altalanos kiIejezesi Iormaja a kvetkez:
Tenyallapotok tf
Strategiak P1 P2 Pm
si t1 t2 .tm
s1 J(Q 11) J(Q 12) .J(Q 1m)
s2 J(Q 21) J(Q 22) .J(Q 2m)
. . . .
. . . .
. . . .
sn J(Q n1) J(Q n2) .J(Q nm)
ahol
si n szamu alternativabol az i-edik alternativa,
tf m szamu tenyallapotbol f-edik tenyallapot,
Qij az i alternativa valasztasa es a f-edik tenyallapot bekvetkezese reven kapott eredmeny,
J(Qij) ennek az eredmenynek a kiIejezese valamilyen ismert ertekIormaban, peldaul penzben vagy a
hasznossagban,
Pf a tf allapot bekvetkezesenek valoszinsege.
Nehany peldaban a J(Qif) elerhet. Az elz 'eserny peldaban ez nem volna knny. Ugyanigy a jvbeni
tenyallapotok valoszinsege nehany esetben hozzaIerhet. Az elz peldaban a meteorologiai elrejelzes
mindket jvbeni tenyallapotra szolgalhatott becslesekkel.
Most masik peldat vizsgalunk meg. Harom beruhazasi valtozat all elttnk, harom gazdasagi allapot jhet letre,
az eredmenyeket pedig a hozam jelenti dollarban.
Gazdasagi allapotok
t1 t2 t3
A DNTSI MTRIX
140
s1 5 dollar 3 dollar 0 dollar
Beruhazasi
megoldas
s2 4 dollar 2 dollar 0 dollar
s3 1 dollar 1 dollar 5 dollar
Melyik alternativat valassza a dnteshozo? A valasztas attol Igg, hogy milyen modszer vagy elv alapjan
valasztja ki a strategiat. Semmi esetre sem szabad azonban az s2 megoldast valasztani; ennel az s1 ugyanis jobb.
A dominancia elve szerint, ha az s1 alternativa kvetkezmenye legalabb olyan jo mindegyik allapotra, mint az
s2 alternativae, akkor az s2-t nem szabad valasztani. Peldankban tekintet nelkl a gazdasagi allapotokra legalabb
olyan jol jarunk, st ket esetben jobban, ha az s1 alternativa mellett maradunk az s2 helyett.
Nagymertekben beIolyasolja az alternativa valasztasi modjat az is, hogy melyik dntesi osztalyrol van szo: a
bizonyossag melletti dntesrl, a kockazat melletti dntesrl, a bizonytalansag melletti dntesrl, a konIliktus
soran trten dntesrl. A kvetkezkben ezeket targyaljuk.
6.3.1.3. DNTSHOZATAL BIZONYOSSG MELLETT (BIZTOS
DNTSEK OSZTLYA: BIZD)
A dntesi Iolyamat osztalyozasara szamos mod kinalkozik. Meghatarozasukban a dnteshozo szamara
rendelkezesre allo inIormacio mennyisegere tamaszkodunk, amely a jvbeni tenyallapotok bekvetkezesenek
valoszinsegere vonatkozik. Ha csupan egyetlen relevans jvbeni tenyallapot kvetkezik be, illetve
Ieltetelezzk, hogy a jvbeni tenyallapotokrol teljes kr inIormacioval rendelkeznk, akkor dntesnket a
bizonyossag krlmenyei mellett hozzuk meg.
Szamitasba vehetnk peldaul egy gazdasagi vallalkozasba trten beIektetest, illetve allami ktvenyek
vasarlasat. Az els esetben nem valoszin, hogy bizonyossag mellett hozunk dntest. Szamos, a jvben
bekvetkez esetleges tenyallapotot kell Ielteteleznnk, amelyek kzl az egyik talan a vallalat tnkremenetele
lenne. A masodik esetben bizunk az allam penzgyi szilardsagaban es jvjeben, es Ieltetelezzk, hogy
bizonyossag mellett dntnk. Biztosak vagyunk beIektetesnk pontosan meghatarozott visszaterleseben.
Ha csupan egy jvbeni tenyallapotot teteleznk Iel, a dntesi matrixnak csak egy oszlopa lesz. A dnteshez
ebben az esetben szkseg van az egyes alternativak eredmenyeinek a kiszamitasara, es annak a strategianak a
kivalasztasara, amely a legjobban megIelel a celnak. A dnteshozonak vegig kell neznie a matrix oszlopat, es a
legnagyobb eredmenyt biztosito alternativat kell valasztania. Ez azonban nem mindig ilyen egyszer. Egyszer
esetben, elz peldankban peldaul, ha tudnank, hogy holnap esni Iog, azt varnank el a dntest hozo szemelytl,
hogy vigye magaval ernyjet. Vizsgaljunk meg egy bonyolultabb esetet. Nyolc klnbz szerelszalagot nyolc
vallalkozo gyarthat. Mindegyik csak egyetlen szalagra kaphat megbizast. A szerelszalagok kltsegeit a
vallalkozok arajanlatai jelentik. Ezek a kvetkez tablazatba Ioglalhatok ssze:
A vallalkozok arajanlatai
A B C H
1 16 dollar 19 dollar 15 dollar . 22 dollar
2 37 dollar 35 dollar
DNTSHOZATAL
BIZONYOSSG MELLETT
141
44 Ne Ieledjk, hogy csupan intervallumskalara van szksegnk. Egy tizdollaros nyereseget nem kell az tdollaros nyereseg ketszeresekent
ertekelni. Hanem a tizent dollar nyeresegtbbletet a tizdollaros nyereseggel szemben ugyanugy kell ertekelni, mint a tizdollaros nyereseget
az tdollarossal szemben.
Szerelszalagok
8 29 dollar 25 dollar 24 dollar 25 dollar
Az arajanlatokban lev klnbsegek a szalagokban lev klnbsegekbl adodnak, valamint abbol, hogy a
vallalkozok bizonyos szalagokat elnyben reszesitenek. A tablazat bizonyossagot tartalmaz; csupan egyetlen
jvbeni tenyallapot van. A dnteshozo ugy szeretne megrendelni a szerelszalagokat, hogy az sszes kltseg a
legkisebb legyen. Az els szalag a nyolc vallalkozo egyikehez rendelhet, a masodik a megmarado het kzl
egy kvetkezhz, a harmadik a megmarado hat kzl a kvetkezhz stb. A hozzarendelesek szama sszesen
8, azaz (87654321), vagyis 40 320, amelyek kzl az egyik lesz a minimalis kltseg. Ez ugyanakkor
a dnteshozo szamara a hozzaIerhet alternativak szamat is jelenti. A problema megoldasat, azaz a minimalis
kltseget jelent alternativa megleleset Ielsorolassal lehet elvegezni azaz Ielsoroljuk a lehetseges
alternativakat. Mindazonaltal egy optimalizalasi eljaras rengeteg idt takaritana meg a dnteshozo szamara.
Ebben az esetben a linearis programozas hozzarendelesi modellje alkalmazhato (lasd a 9. Iejezetet).
6.3.1.4. A KOCKZAT MELLETTI DNTS (KOCKZATOS
DNTSEK OSZTLYA: KOCD)
Kockazat melletti dntesrl akkor beszelnk, ha egynel tbb jvbeni tenyallapot van es mindegyikhez
valamely bekvetkezesi valoszinseg tartozik. Ennel a dntesi osztalynal a varhato ertek kriteriumat
alkalmazzuk (varhato ertek hosszu tavon nagy sorozatokban) a valasztas alapjaul.
Mar emlitettk, hogy az emberek klnbzkeppen viselkednek ugyanabban a dntesi helyzetben, klnsen
akkor, ha tbb lehetseges jvbeni tenyallapottal allnak szemben. A kockazat melletti dnteshozatal eseteben a
viselkedesben mutatkozo klnbsegek a lehetseges jvbeni tenyallapotok szubjektiv valoszinsegeinek
klnbz kezelesenek tulajdonithatok. Az elteresek masik okaul a dntesi matrix egyes kvetkezmenyeinek
hasznossagaban mutatkozo klnbsegeket jellhetjk meg. Ezeken a klnbsegeken bell azt a Ieltetelezest,
amely szerint a dnteshozo mindig ugy valasztja ki az alternativat, hogy maximalizalja a varhato hasznossagot,
a dntes varhatosagi elvenek nevezzk. (.)
Bizonyos dntesi szituaciokban a maximalis varhato nyereseg (vagy minimalis varhato veszteseg) Iigyelembe
vehet a dntes varhatosagi elveben, es igy nem szkseges a hasznossag kiszamitasa. Ez a helyettesites csupan
addig bizonyul kielegitnek, amig a kvetkez Ieltetelek kzl az egyik teljesl:
1. A legmegIelelbb es a legkevesbe megIelel kvetkezmeny kztt tul nagy a klnbseg.
2. Nagyszamu egyIorma vagy hasonlo dntesi helyzetrl van szo.
Az els esetben, tehat amikor a legnagyobb es a legkisebb nyereseg (vagy veszteseg) kztt nincs nagy
klnbseg, a penzsszeg es a hasznossag kztt linearis kapcsolat all Ienn.44 A masodik esetben, ha
erIorrasaink nem korlatozottak, es szamos hasonlo dntest kell hozni, akkor a nagy szamok trvenye lep eletbe,
es az atlagos tenyleges nyeresegnk meg Iog egyezni a varhato nyereseggel.
Ahol a dntes varhatosagi elve nem lenyeges, mert nem akarunk a hasznossaggal dolgozni s ahol a hasznossag
penzzel valo helyettesitese nem valosithato meg , ott ket elv kzl kell az egyiket Iigyelembe vennnk. A
A KOCKZAT MELLETTI
DNTS (KOCKZATOS
142
legvalos:inbb fvo elve szerint azt az alternativat tanacsos valasztani, amely legvaloszinbb, hogy a jvben
megvalosul. Tekintsk a kvetkez peldat:
Eredmenyek
1 2 3
(P1 0,1) (P2 0,3) (P3 0,6
Alternativak 1 2 dollar 2 dollar 10 dollar
2 5 dollar 6 dollar 8 dollar
A matrix ertekei a lehetseges nyereseget mutatjak. A varhato nyeresegre alapozva:
M(s1) (0,12 dollar)(0,32 dollar)(0,610 dollar) 6,80 dollar
M(s2) (0,15 dollar)(0,36 dollar)(0,68 dollar) 7,10 dollar
A masodik alternativat kell valasztani. A dnteshozo azonban atalakithatja bizonyossag mellett hozott dntesi
szituaciora ezt a helyzetet, ha Ieltetelezi, hogy a legvaloszinbb jvbeni tenyallapot kvetkezik be. E mellett a
Ieltetelezes mellett az els alternativat kell valasztani. A legvaloszinbb jv elve nem esszertlen, ha csupan
egy vagy nehany dntest hozunk, es ha egyik kvetkezmeny sem katasztroIalis. Elz peldankban
legvaloszinbben a 3. eredmeny valosul meg, es az 1. alternativa valasztasa eseten legvaloszinbb, hogy 10
dollar ertek nyereseghez jutnak. Az 1. alternativa valasztasa esszertlen volna, ha a lehetseges kvetkezmenyek
egyike, meg kis valoszinseg mellett is, komoly veszteseget jelentene. Peldaul, ha az 1. eredmeny az 1.
alternativa 20 dollar veszteseget jelentene, ez mar eleg lehet ahhoz, hogy mellzzk az elvet.
Az igenvs:int elve szinten alkalmazhato a kockazatos dntesek eseteben. Kln Iejezetben bemutatjuk majd a
korlatozott racionalitas Iogalmat amellyel a dnteshozo inkabb a kielegit, mint az optimalis megoldast keresi.
Ezt is alkalmazhatjuk dntesi elvkent. Ha elz peldankban 6 dollar elIogadhato nyereseg lenne, a dnteshozo
az els alternativaval szemben bizonyara a masodikat is valasztana, mivel az elIogadhato nyereseg
valoszinsege 60 es 90 szazalek. Ha 5 dollar volna az elIogadhato nyereseg, ezt a 2. alternativa valasztasaval
biztosithatnank.
Az igenyszint elvet gyakran tartjak a varhatosagi elv helyettesitjenek, illetve olyan helyettesitnek, amely nem
igenyli az egyes eredmenyek pontos hasznossaganak kiszamitasat. A hasznossagot inkabb 'igen vagy 'nem
alapon hatarozzak meg, es megkiserlik az 'igen hasznossag eleresi valoszinsegenek maximalizalasat. Az
igenyszint elvenek alkalmazasa akkor hasznos, ha az eredmenyeket nem lehet mennyisegben meghatarozni,
csupan 'kielegit es 'nem kielegit csoportokba osztalyozhatok.
6.3.1.5. DNTS BIZONYTALANSG MELLETT
Ismernk peldakat arra vonatkozoan, amikor esszertlen vagy lehetetlen a tenyallapotok valoszinsegeinek
meghatarozasa. ElIordulhat, hogy a dnteshozo nem akarja meghatarozni egy haboru vagy gazdasagi
depresszio lehetsegenek valoszinseget, vagy annak a valoszinseget, vajon meghal-e vagy tavozik-e a
vallalattol az egyik, kulcspoziciot betlt vezet. A dnteshozo egyszeren visszautasithatja, hogy ezeket a
lehetseges tenyallapotokat valoszinsegi ertelemben vegye Iontolora. Mas esetben sem jelents adatokkal, sem
megelz tapasztalatokkal nem rendelkeznk, amelyekbl valoszinsegeket vezethetnenk le. Kepzeljk el
DNTS BIZONYTALANSG
MELLETT
143
Kolumbusz helyzetet, aki 1492 augusztusaban a spanyolorszagi Palos kiktjebl legenysegevel egytt
elhajozott nyugat Iele. Sorsukat illeten meglehetsen ijeszt joslatok hangzottak el attol kezdve, hogy
kihajoznak a vilagbol, egeszen addig, hogy oriasi tengeri kigyok aldozataul esnek. Ezeket lehetseges jvbeni
tenyallapotoknak lehetett tekinteni. Nem valoszin azonban, hogy annak a kornak a tengereszeti jelentesei
komolyabb bepillantast engedtek volna ezeknek az esemenyeknek a valoszinsegebe.
Ha nem tudjuk megallapitani a jvben bekvetkez tenyallapotok valoszinseget, bizonytalansag mellett kell
dntest hoznunk. A dntesi helyzetet azonban igy is dntesi matrixsza epithetjk, es szamos elvet vehetnk
szamitasba az alternativa kivalasztasa soran.
Vegyk peldaul annak a vallalatnak a peldajat, amely nvelni szeretne egyik termekenek minseget. Negy
alternativa letezik, az s1, s2, s3 es s4, ezek mindegyike nagyobb beruhazast igenyel, de nagyIoku minsegi
javulast is biztosit. A kereskedelmi reszleg elrejelzese szerint a jobb minseg arukat magasabb aron lehet
ertekesiteni, ez az ar azonban, valamint a lehetseges nyereseg a vallalat versenytarsainak a reagalasatol, illetve a
vasarlokznseg Iogadtatasatol Igg. Harom lehetseges jvbeni tenyallapotot vazolnak Iel. A t1 esetben a
vasarlokznseg kzmbs lesz, illetve egy kisse kedvezen Iogadja az uj kinalatot, a versenytarsak viszont
nem szandekoznak sajat termekeik minseget Iejleszteni. A t2 esetben a kznseg nagyon kedvezen Iogadja a
minseg javulasat, a tbbi vallalat is javitja sajat termekenek minseget, es mindegyik szamara lehetve valik az
ar emelese. A t3 esetben a kznseg reagalasa ismet kedvez, a versenytarsaknak viszont, bizonyos okokbol,
nem all modjukban a minseg javitasa, illetve nem valasztjak ezt a megoldast.
Az egyes alternativ megoldasokkal kapcsolatos varhato evi nyereseget penzben kiIejezve eredmenynk a
kvetkez:
Varhato evi nyereseg (1000 dollarban)
t1 t2 t3
s1 100 dollar 150 dollar 200 dollar
Alternativak s2 100 dollar 150 dollar 250 dollar
s3 75 dollar 150 dollar 300 dollar
s4 50 dollar 150 dollar 500 dollar
Melyik alternativat valasszuk? Az s2 alternativa kiemelkeden jobb az s1-nel, ezert az utobbit szamitason kivl
kell hagyni. A Iennmaradok kztti valasztas attol Igg, melyik dntesi elvet kivanjuk alkalmazni.
A maximin elvet Ielteheten egy pesszimista dnteshozo valasztja. E szerint az elv szerint az sszes
alternativaval kapcsolatos kvetkezmenyeket Iell kell vizsgalni, majd a 'legrosszabbak kzl a legjobbat kell
kivalasztani, illetve 'maximalizalni kell a minimumot. Az s2, s3 es s4 alternativakbol varhatoan a minimalis
lehetseges nyereseg 100 000 dollar, 75 000 dollar es 50 000 dollar. Ezek kzl legjobbkent az s2-t kell
valasztanunk, es igy 100 000 dollar nyereseget kapunk.
A maximax elv legalabb annyira optimista, mint amilyen konzervativ a maximin elv. E szerint az elv szerint 'a
legjobbak kzl a legjobbat kell valasztani. A nyeresegeket Iellvizsgalva, 250 000, 300 000 es 500 000
dollaros sszegeket kaptunk, amelyekbl az s4 alternativat kell valasztanunk. Ha a valoszinseget szamitason
kivl hagyjuk, ez a dntesi elv a loversenynel azt jelentene, hogy hazard Iogadasokat ktnenk. Ha azonban
Iorditva, itt a maximin elvet alkalmazzuk, es az alternativak egyike azt jelenti, hogy 'nem Iogadunk, akkor a
DNTS BIZONYTALANSG
MELLETT
144
45 Egy kortars konometrikusrol, Leonard Hurwiczrol elnevezve, aki a kvetkez tanulmanyban Iejtette ki allaspontjat: Optimality Criteria
Ior Decision Making under Ignorance (Optimalis kriteriumok az inIormaciohiany eseteben hozott dnteseknel). Cowles Commission
Discussing Paper. Statistics, No. 370, soksz. 1951; hivatkozaskent szerepel Starr, Martin Kenneth: Product Design and Decision Theorv
(Gyartmanytervezes es dnteselmelet) (Englewood CliIIs, N. J., Prentice Hall, Inc., 1963) cim mveben.
maximin elv alapjan mindig ezt az alternativat valasztanank.
A ket szels eset kztti kompromisszumot amikor a versenypalyan viszonylag mersekelten Iogadunk a
Hurwicz-elv alkalmazasa biztositja.45 A dnteshozo indexet valaszt az egytl nullaig terjed
optimista-pesszimista kontinuumon. Ha 1, ugyanazt a Ioku optimizmust Iejezzk ki, mint a maximax elvvel, ha
//0, ugyanazt a pesszimizmust, mint amit a maximin elvvel. MinsegIejleszt peldankban, ha a dnteshozo az
optimista-pesszimista kontinuumnak valahol a kzepen kivan helyet Ioglalni, esetleg ugy, hogy kisse a
konzervativ megoldas Iele hajlik, legjobb, ha az //0,4. Ebben az esetben, ha mindegyik alternativara ki akarja
szamitani a Hi-t, a kvetkez Iormulat kell hasznalnia:
Hi //|max J(//ij)|(1//) |min J(//ij)|,
ahol
Hi Hurwitz kriteriuma az s1 alternativara,
// az optimizmus-pesszimizmus mutatoja,
max J(//ij) a legjobb eredmeny si eseteben,
min J(//ij) a legrosszabb eredmeny si eseteben.
A legnagyobb Hurwicz-kriteriummal jaro alternativat kell valasztani. Az s1 alternativat a dominancia elve
kikszblte. Az s2-vel, s3-mal es s4-gyel kapcsolatos szamitasok a kvetkezk lennenek:
H2 (0,4250 000 dollar)(0,6100 000 dollar) 160 000 dollar,
H3 (0,4300 000 dollar)(0,675 000 dollar) 165 000 dollar,
H4 (0,4500 000 dollar)(0,650 000 dollar) 230 000 dollar.
Vilagos, hogy valasztasunk az s4 alternativara esik.
Az //-nak a Hurwicz-kriteriumra gyakorolt hatasat, valamint az alternativa kivalasztasat a kvetkez diagram
szemlelteti.
DNTS BIZONYTALANSG
MELLETT
145
46 Savage, L. J.: The Theory oI Statistical Decision (Statisztikai dnteselmelet). Journal of the American Statistical Association, XLVI.
March, 1951. 5567. p.
Jegyezzk meg, hogy az s4 az s3-at es az s2-t szeles tartomanyaban Iellmulja; s2 csupan akkor lephet el
kedvezbb alternativava, ha a dnteshozo teljesen pesszimista, es erteke kisebb 0,167-nel.
A legkisebb megbanas elve az elszalasztott lehetseg Iigyelembevetelen alapul, es lehetve teszi a dnteshozo
szamara, hogy 'minimalizalja a maximalisan lehetseges megbanast.46 Milyen termeszet a megbanas a
dnteshozatalban? Savage szerint egy bizonyos alternativa kivalasztasa es egy tenyallapot bekvetkezese utan a
dnteshozo a kapott eredmenyt azokkal az eredmenyekkel allithatja szembe, amelyek mas alternativak
valasztasa eseten alakultak volna ki. A tenyleges eredmeny, valamint az adott tenyallapot mellett lehetseges
legjobb eredmeny kzti klnbseget lehet a 'megbanasnak tekinteni.
A legkisebb megbanas elvenek alkalmazasa megbanasi matrix szerkeszteset igenyli. Ebben a kvetkezmenyeket
lehetseges megbanaskent tntetjk Iel. Tetelezzk Iel peldaul, hogy az s2 alternativa valasztasa eseten t1
tenyallapot kvetkezik be, es igy nincs megbanas. Ez a lehetseges legnagyobb eredmeny a t1 eseteben. Ha az s3
alternativat valasztjuk (100 00075 000) 25 000 dollar ertek volna a megbanas. Az s4 alternativa eseten 50
000 dollar. A teljes matrix a kvetkez:
t1 t2 t3
s2 0 dollar 0 dollar 250 000 dollar
DNTS BIZONYTALANSG
MELLETT
146
Megbanasi
matrix
s3 25 000 dollar 0 dollar 200 000 dollar
s4 50 000 dollar 0 dollar 0 dollar
Az s2 alternativa valasztasa eseten 250 000 dollar ertek lenne a megbanas. Az s3 es s4 alternativak
maximalisan lehetseges megbanasanak erteke 200 000, illetve 50 000 dollar. A harom maximalis megbanasi
ertek kzl az 50 000 dollaros a legkisebb. Ebbl a szempontbol az s4 alternativat tanacsos valasztani. Az e
mgtt a valasztas mgtt lev okIejtes, valamint a legkisebb megbanas elvenek alkalmazasa teljesen logikus.
Termeszetesnek vehetjk a dnteshozonak ama szandekat, hogy a minimalisra igyekszik cskkenteni az t
erhet csalodast 'megprobalja magat bebiztositani. Az s4 alternativa valasztasa ennek a minimalis
csalodasnak az elereset teszi szamara lehetve.
Az utolso elv, amelyet meg kell vizsgalnunk a Laplace-elv , azon az elegge ketseges Ieltetelezesen alapul,
hogy a jvbeni lehetseges tenyallapotok mindegyikenek egyenlen valoszin a bekvetkezese. Miutan nem
tudunk, vagy nem vagyunk hajlandok konkret valoszinsegeket (kockazat melletti dnteshozatalt)
meghatarozni, csupan azt tetelezzk Iel, hogy az egyik jvbeni tenyallapot bekvetkezese eppoly valoszin,
mint a masike. Ezt az ervelest gyakran nevezik az elegtelen megokolas elvenek is, es erteke igen ketseges lehet.
Lehetve teszi azonban az alternativa valasztasa soran a maximalis varhato ertek kriteriumanak alkalmazasat. A
strategiakat a kvetkezkeppen vizsgaljuk meg:
majd a legnagyobbat E(si) ertek alternativat valasztjuk. Peldankban:
E(s2) 1/3 X(100 000 150 000 250 000)dollar 167 000dollar
E(s3) 1/3 X(75 000 150 000 300 000)dollar 175 000dollar
E(s4) 1/3 X(50 000 150 000 500 000)dollar 223 000dollar
es a valasztas az s4 alternativara Iog esni.
Ha a varhatosagi elvet alkalmazzuk, a valoszinsegeket legalabbis hibasan iteljk meg. Esszerbbnek latszik a
szamitasba jhet valoszinsegekkel kapcsolatban bizonyos csiszoltabb sejtesekre tamaszkodni. Azert, mert
Kolumbusz idejeben a tengereszeti jelentesek hianyosak voltak, nem mondhato el, hogy egvenlo valos:inseggel
lehetett volna az a sorsuk, hogy 'oriasi tengeri kigyok martalekava lesznek. Lehet, hogy a legenyseg egy resze
meg volt gyzdve arrol, hogy ez nagyon is realis lehetseg. Azonban meg ennek a velemenynek is bizonyos
nyilvanvalosagon kellett alapulnia, amelyek hiresztelesek es trtenetek Iormajaban szajrol szajra jartak mas
hajok legenysegenek sorsarol. Ezekbl a hiresztelesekbl alakultak ki a megIelel valoszinsegek. A ket
tenyallapot egyenl valoszinseg bekvetkezeset csupan azert, mert ket tenyallapot letezik azzal
caIolhatjuk, ha arra gondolunk, hogy az utcan atkelve, valakinek egyenl eselye van arra, hogy epsegben
aterjen, illetve hogy elsse egy auto. A Laplace-elv erenye, hogy ez varhatosagi elv; es a dntest hozo szemelyt
a szamba jhet valoszinsegek megvizsgalasara, es igy a kockazat melletti dnteshozatalra keszteti.
Egy bizonytalansagi elv valasztasa legalabb annyira mulik a dnteshozo szemelyen, mint a dntesi helyzeten.
Targyalasunk inkabb leiro jelleg volt ('ugy tnik, egyesek ily modon gondolkoznak), mintsem eliro jelleg
DNTS BIZONYTALANSG
MELLETT
147
('az embereknek igy kellene gondolkodniuk). De hogyan tudja a dnteshozo elhatarozni, hogyan dntsn?
Dntenie kell, akar meresz, akar ovatos, vagy a kett kztt valamilyen! ElIordulhat, hogy a lehetseges
csalodas minimalisra valo cskkenteset reszesiti elnyben. Mind a negy esetben az egyes alternativakhoz, illetve
tenyallapotokhoz kapcsolodo legnagyobb es legkisebb eredmenynyel Iog dolgozni. A kzbees eredmenyek
szamat, valamint ertekeiket Iigyelembe sem veszi, csupan a legjobbat es a legrosszabbat. A varhatosagi elv
alkalmazasaval legalabb az sszes lehetseges eredmenyt Iigyelembe lehet venni. Mindazonaltal a Laplace-elv
egyenl valoszinsegre vonatkozo kvetelmenye sztnsen hibasnak tnik. Eppen ezert az embernek maganak
kell elhatarozni, hogyan dnt. Minden dntesnek vannak ervei es ellenervei.
6.3.1.6. DNTSHOZATAL KONFLIKTUS MELLETT
Az alternativak ertekelese soran a dnteshozo neha a versenytarssal all szemben, es nem a termeszettel. Eddig
szamos olyan dntesi helyzetet vizsgaltunk meg, amikor a termeszettel kerlt sor szembeallitasra. Hasonlo pelda
lehet erre az, amellyel a holancgyarto talalja szembe magat. Nyugodtan lehet arra szamitani, hogy a holancok
zleti Iorgalma a lehullott ho mennyisegetl Igg. Az egyik lehetseges jvbeni tenyallapotnak az olyan tel
tekinthet, amikor keves ho esik. Optimistabb IelIogas szerint (a holanckeresked szempontjabol) egy masik
tenyallapotnak tekinthet az olyan tel, amelyen gyakran esik nagy ho. Ha a termeszet jvbeni allapotanak
valoszinseget tulajdonitunk, a kockazat melletti dnteshozatalra kerlhet sor; egyebkent a bizonytalansag
melletti dntesrl lehet szo. A termeszetet azonban mindket esetben kzmbsnek tetelezzk Iel. A bekvetkez
tenyallapot Iggetlen a dnteshozo rendelkezesere allo alternativaktol, valamint a hozzajuk kapcsolodo
kvetkezmenyektl. Ha azonban a dnteshozo versenytarssal all szemben, ez mar nem igaz. A racionalis
versenytars minden bizonnyal komolyan Iontolora veszi a mindket Iel szamara rendelkezesre allo alternativakat.
Ha pedig konIliktushelyzet all Ienn, a versenytarsak minden bizonnyal szandekos kiserleteket tesznek a masik
dnteshozo szandekainak meghiusitasara.
KonIliktushelyzet nagyon gyakran adodik. A sakk es a kockazas peldaul konIliktusjatekok. A Iutballmeccs
konIliktushelyzetben igenyli a dnteshozatalt. A konIliktus mellett hozott dntesek tanulmanyozasa teremtette
meg a 'jatekelmeletet. A dnteselmeletnek ez a komplex es igen Iejlett resze nem korlatozodik csupan a
tarsasjatekokra es az atletikai versenyekre. Ket politikai partnak a parlamenti helyekert Iolytatott harca peldaul
jatekelmeleti Iogalmakkal is leirhato.
A jatekelmelet legalabb ket ismerv szerint osztalyozhato: a szoban Iorgo ellenIelek szama szerint es az
erdekellentet merteke szerint. Mindket osztalyban a legegyszerbb esetet tekintjk: a kets:emelves, :ero ss:eg
fatekot. Csak a ket ellenIel kztti versenyt tekintjk, es a konIliktus akkor lesz teljes, ha az egyik nyer, a masik
veszit.
Terjnk vissza a holancgyartoval kapcsolatos peldankra. Az idjaras szeszelyei mellett e peldankban szerepl
igazgato a versenytars lehetseges akcioit is Iigyelembe veszi. Tetelezzk Iel, hogy a piac ket versenytars kztt
oszlik meg. Mindkettjk valaszthat az arral, reklammal stb. kapcsolatos piacszerzesi strategiakbol a celbol,
hogy a piac nagyobb reszet uralja. A pelda kedveert tetelezzk Iel, hogy a versenytars harom klnbz
alternativaval rendelkezik, a mi vezetnk pedig neggyel. Ez matrixban is ki van Iejezve azokkal a
kvetkezmenyekkel egytt, amelyek a piacon valo reszvetelnk nvekedesevel (vagy cskkenesevel)
kapcsolatosak. Mivel ez zero sszeg jatek, a teljes piacot Iigyelmen kivl hagyjuk, illetve Ieltetelezzk, hogy
allando, es a matrixban szazalekban Iejezzk ki a piaci reszesedest. A pozitiv ertekek vallalatunk lehetseges
piaci reszesedesenek nveleset, illetve a versenytars piaci reszesedesenek cskkeneset jelentik.
Mindket Ielrl Ieltetelezzk, hogy rendelkezik a kvetkez inIormaciokkal, es szeretne piaci reszesedeset a
lehet legnagyobbra nvelni (illetve piacveszteset a lehet legkisebbre cskkenteni).
A versenytars strategiaja
t1 t2 t3
DNTSHOZATAL
KONFLIKTUS MELLETT
148
s1 5 0 3
Az igazgato
strategiaja
s2 1 1 2
s3 3 2 3
s4 0 1 2
Ha a vallalat igazgatoja az s1 megoldast valasztja, a versenytars pedig a t1-et, az igazgato vallalata 5-os
piacnveleshez jutna. A versenytars ugyanezt az 5-ot elveszitene. Ha az igazgato valasztasa az s3 megoldasra
esik, a versenytarse a t1-re, illetve a t3-ra es az s1-re, a versenytars nyerne az zleten 3-ot. A tbbi
kombinaciok ezek kze az eredmenyek kze esnek. Melyik megoldast valasszak a versenytarsak?
A jatek megoldasahoz es az alternativa kivalasztasahoz vezet els lepes a dominancia megvizsgalasa. Az s4
alternativaval szemben az s2 dominans, ezert az s4 szamitason kivl hagyhato. A Iennmarado harom esetet
ezutan a tis:ta strategia szempontjabol kell vizsgalni. A versenytars megvizsgalja mindharom oszlopot, es
mindegyik esetben kiszamitja lehet legnagyobb veszteseget. Ezek:
Strategia
t1 t2 t3
Maximalis
veszteseg
5 1 3
Az igazgato megvizsgalja a szamara maradt alternativakat, es megjelli a lehet legkisebb nyereseget mindegyik
esetnel (amely gyakorlatilag veszteseg is lehet).
Alternativak Maximalis
nyereseg
s1 3
s2 1
s3 3
Ha a legkisebb maximalis veszteseg megegyezik a legnagyobb minimalis nyereseggel (azaz a jatekelmelet
terminologiajaban kiIejezve, ha a legnagyobb sorminimum egyenl a legkisebb oszlopmaximummal), akkor
nveregpontho: jutunk, es tanacsos mindket Ielnek azt az alternativat valasztani, amellyel ehhez az eredmenyhez
jut. A versenytars a t2, az igazgato pedig az s2 megoldas mellett kell hogy dntsn, es ez azt eredmenyezi, hogy
az igazgato vallalata 1-os haszonhoz jut.
DNTSHOZATAL
KONFLIKTUS MELLETT
149
Ha nyeregponttal allunk szemben, amely mindket Ieltl a tiszta strategia kveteset igenyli, akkor az ettl trten
barmilyen elteres megIoszt a nyeresegtl, es komoly veszteseget idezhet el. Ha peldaul az elbbi peldaban
szerepl versenytars eles szem, es a tiszta strategiat jelent t2 megoldast valasztja, igazgatonk pedig az s1 vagy
s3 megoldasokat, vagy semmi nyeresege nem lesz, vagy 2-os veszteseg eri az 1-os nyereseg helyett.
Ha a jatekban nincs nyeregpont, legalabb az egyik jatekos szamara az optimalis strategia nem lesz tiszta.
Bizonyos meghatarozott aranyban ket vagy ennel is tbb alternativa valasztasara kerl sor (de nem sorrendben).
Ezt kevert strategianak nevezik. Az optimalis kevert strategiak meghatarozasa eleg bonyolult lehet. A 'ketszer
kettes egyszer eset azonban minden tovabbi nehezseg nelkl kezelhet. Nezzk a kvetkez peldat:
Piros
t1, t2
Kek s1 4 1
s2 2 3
Jegyezzk meg, hogy az eredmenyek pozitivak, es a Piros szamara veszteseget, a Kek szamara nyereseget
jelentenek. Elszr a dominanciat vizsgaljuk, majd a nyeregpontot keressk. Egyiket sem talaljuk. Ebben az
esetben tehat kevert strategiaval van dolgunk.
A szamitast a Kek strategiaval kezdjk.
a) A Kek s1-hez keressk meg a Piros t1 es t2 abszolut erteke kztti klnbseget (itt 41 3) es az eredmeny
legyen X.
b) Vegezzk el ugyanezt Kek s2-re (32 1) es legyen az eredmeny Y.
c) A Kek szamara az optimalis kevert strategia az s1 jatek az
valoszinseggel
es az s2 jatek
valoszinseggel.
Peldankban Keknek 1/4 valoszinseggel, azaz 1:3 aranyban kellene az s1-et valasztania, s2-t pedig 3/4
valoszinseggel. Ugyanezt az eljarast kvetve Piros a t1, illetve t2 strategiait 1/2 valoszinseggel valasztja. Egy
alternativa tenyleges kivalasztasa veletlen jelleggel trtenik. Kek peldaul azt a megoldast valasztja, hogy Ieldob
ket penzdarabot. Ha mindkett Iej P(FF) 1/4, az s1 alternativat kell valasztania, egyebkent pedig az s2-t. Ez
DNTSHOZATAL
KONFLIKTUS MELLETT
150
az eljaras a kivanatos 1:3 aranyhoz vezet anelkl, hogy valamilyen szabalyszer semat kvetnenk.
A Kek 1:3 es a Piros 1:1 strategiaja abbol a szempontbol optimalis, hogy hosszu tavon maximalizalja a
nyereseget es minimalizalja a veszteseget. A 22-es jatek soran valoban szkseges, hogy a resztvevk
valamelyike az optimalis strategiat valassza. Ebben az esetben a fatek erteke a varhato eredmeny, amennyiben az
egyik vagy masik, vagy mindket jatekos az optimalis strategiat alkalmazza. A jatek erteket ugy is
kiszamithatjuk, hogy az egyik Iel optimalis strategiajaval szemben a masik Iel tiszta strategiajat alkalmazzuk.
Peldaul a Kek 1:3 strategiajaval szemben a Piros strategiaja a kvetkezt eredmenyezi:
Ertek a Kek szamara:
A Kek 1:3 strategiajanak alkalmazasa t2-vel szemben:
Ertek a Kek szamara:
A Piros 1:1 strategiajanak az alkalmazasa az s1-gyel szemben:
Veszteseg a Piros szamara:
A Piros 1:1 strategiajanak az alkalmazasa s2-vel szemben:
Veszteseg a Piros szamara:
A (22)-esnel nagyobb meret jatekok eseteben komoly hatranyt jelenthet az egyik Iel szamara, ha nem az
optimalis strategiat alkalmazza. A nagyobb jatekok (nn) megoldhatok linearis programozassal, a (2n)-es
specialis eset azonban graIikusan is megoldhato.
A jatekelmelet ersen strukturalt dntesi helyzetet igenyel. Ha valaki kettnel tbb versenytarssal kerl szembe,
a szamitasi eljarasok hatalmas meretek lehetnek. Hasonlokeppen nem zero sszeg jatekokban amelyek
akkor Iordulhatnak el, ha a ket ellenIel hasznossagIggvenyeit vesszk Iigyelembe a modszer meglehetsen
Iaraszto. A jatekelmelet erteke, akarcsak a tbbi dntesi osztaly eseteben abban a lenyeglatasban rejlik, amelyet
a vezetnek nyujt. A tiszta es kevert strategiak, a nyeregpont, a dominancia, valamint a jatek varhato ertekenek
DNTSHOZATAL
KONFLIKTUS MELLETT
151
Iogalmai olyanok, amelyek lehetve teszik a dntesi helyzet olyan atlatasat, melyet mas modon nem lehet elerni.
Forditotta: BORZSAK JUDIT
6.4. ANGELUSZ RBERT - CSEPELI
GYRGY
6.4.1. KVEL VAGY KENYRREL
(A megismeresi egyensuly elmeleteinek biralatahoz)
6.4.1.1. AZ EGYENSLYI HELYZETEK ELNYBEN
RSZESTSNEK ELVE
A tmegkommunikacioban ma mar nemcsak olyan kzlemenyek Iordulnak el, amelyek a sikerekkel,
eredmenyekkel Ioglalkoznak, hanem bven akadnak msorok, cikkek, riportok, amelyek bemutatjak az
arnyoldalakat, kritikusan vizsgaljak a bal- es Ielsikereket, Iogyatekossagokat. Kiindulaskepp nezzk meg,
mikent jelentkezik ezekben a kzlemenyekben a megismeresi egyensuly elve, mely nem idegen azoktol sem,
akik nem nyilatkoznak, nem szolalnak meg nyilvanosan.
A riporterek, ujsagirok megszolaltatnak hivatalnokokat, gazdasagi vezetket es nekik szegezik a kerdest, hogy
miert nincs a Ieleplt hazban meleg viz, miert szennyezi a krnyezetet az zem, miert gyartja rendletlenl a
vallalat a gazdasagtalan termeket. A valaszok Iutolagos elemzese azt mutatja, hogy a megszolaltatottak szivesen
elnek a hetkznapi gondolkodasban is gyakorta alkalmazott Ielelssegelharitas egyensulyteremt modszerevel.
Az nmentegetes a Ielelssegelharitas eseteben pszichologiailag kenyelmetlen helyzetet old Il. A nyilatkozo
pozitiv nkepe es a neki tulajdonitott negativ teljesitmeny kztt tudati Ieszltseg gylemlik Iel, mely
pszichologiailag kellemetlen erzes.
Klnbz nmenteget, magyarazkodasi strategiakat talalunk. Vannak, akik a kls, ,,objektiv krlmenyeket
hibaztatjak. Masok a veletlenre, az esemenyek elre nem lathato, kedveztlen sszjatekara hivatkoznak. Gyakori
a Ielelsseg atharitasa rendeletekre, mas dnteshozokra, szervezetekre.
Ha az interjualany megsem tud kibujni a Ielelsseg alol, akkor mas tipusu magyarazkodasi modszert alkalmaz.
Van, aki beismeri ugyan sajat hibajat, de egyuttal lekicsinyli azt, nem tartja jelentsnek a kvetkezmenyeket, a
helyesen dolgozo tbbseg erdemeit emeli ki. Mas arra helyezi a hangsulyt, hogy Iolyamatban van a hiba
kijavitasa, netan mar ki is javitottak. Vegl gyakran hangoztatott erv, hogy hibat csak az nem kvet el, aki nem
dolgozik.
Az nkep pozitivitasanak Ienntartasa, az okozott karok atertekelese, lebecslese, az oksagi viszony letagadasa a
pozitiv nkep es a negativ teljesitmeny kztti Ieszltseg Ieloldasanak csupan egyik esete. A Ieszltseg
Ieloldasa elvileg mas iranyban is trtenhetne. A pszichologiailag kenyelmetlen, a pozitiv nertekelest rombolo
tenyek, vagyis az igazsag elismeresevel a nyilatkozo olyan aranyban ismerhetne be a kudarcban jatszott
Ielelsseget, amilyen az a valosagban volt. Ez a Ieloldasi mod azonban kenyelmetlen, s raadasul elnytelen.
A peldakent Ielhozott esetekben mikent az eletben is a latszolagos egyensulyra, sszhangra trekv
megoldasok tulsulyaval talalkozunk. Oktulajdonitaskor e megoldas lenyege a keletkez tudati (kognitiv)
Ieszltseg oly modon trten csillapitasa, hogy a pozitiv, vetlenseget sugallo nkep megmarad, es a szemelyen
kivli, tle Iggetlen, tartosan vagy ideiglenesen hato okok kerlnek elterbe.
A kognitiv Ieszltseg Ieloldasa ideologia letrehozasa utjan enyhiti a pszichologiailag kenyelmetlen helyzetet.
ANGELUSZ RBERT -
CSEPELI GYRGY
152
Viselkedesnk megideologizalasa, hibaink elkenese persze csak egyike a mindennapi gondolkodas altalanosan
megnyilvanulo hajlandosaganak, melynek soran iteleteinket, erzeseinket oly modon igyeksznk
ellentmondasmentes sszhangba, kiegyensulyozott allapotba hozni, hogy azok pszichologiailag
sszeegyeztethetk legyenek. A letrejtt egyensulyi allapotok megkimelnek bennnket a tudati Ieszltseg, az
erzelmi logikaban tamadt ellentmondas okozta kenyelmetlensegtl. Ha a Ieszltsegek megis Iellepnek s a
mindennapi elet tmegesen termeli az ilyen eseteket , kesztetest erznk magunkban arra, hogy a letrejtt
Ieszltseget, a megbomlott tudati sszhangot (kognitiv disszonanciat) lecsillapitsuk.
Az erzesek, ismeretek, cselekvesek ertekel sszeIggesekben jutnak tudomasunkra. Ha ertekelesnk barmely
targyarol ellentetes eljel tapasztalathoz vagy ismerethez jutunk, Ieszltseg keletkezik, s nyomban megindul a
Ieszltseg Ieloldasara iranyulo ideologiatermeles Iolyamata.
Vegynk mas peldat. Tetelezzk Iel, hogy egy pozitivan ertekelt, tekintelyes iro az altalunk helyesnek tartott
IelIogassal ellentetben allo, kvetkezeskeppen neknk nem tetsz mvet hoz nyilvanossagra. A Ieszltseg
Ieloldasa, a kibillent megismeresi-tudati egyensuly helyreallitasa tbb modon trtenhet.
Ha Ienn akarjuk tartani az irorol alkotott jo velemenynket, es a sajat IelIogasunktol sem akarunk tagitani,
mentegetz ideologiat alkalmazunk. Elvalasztjuk a Ieltetelezetten pozitiv iroi szandekot a Iogyatekos
megvalosulastol, vagy lekicsinyeljk az illet iras jelentseget az eletm egeszehez kepest. Azt is tehetjk, hogy
a mre vonatkozo negativ ertekiteletet altalaban Ienntartjuk, csupan a m reszertekeit, stilusat, Iormajat
meltatjuk.
Maskepp all helyre az egyensuly bennnk, ha a mvel kapcsolatos negativ ertekiteletnk nagyon sulyos. Ilyen
esetben elmarasztalo, vadaskodo ideologiahoz Iolyamodunk, melynek soran megvaltozik az irora vonatkozo
velemenynk. Ketely keletkezik bennnk, hogy valoban olyan jo irorol van-e szo, mint korabban hittk.
Ha az irora vonatkozo pozitiv ertekiteletnk melyen beagyazott, igen ers, akkor valoszin, hogy a ketelyt
nmagunk ellen Iorditjuk, s meggyzzk magunkat arrol, hogy nem sajat IelIogasunk volt a helyes. Az
egyensulyt azon az aron valositjuk meg, hogy Ielaldozzuk sajat nezetnket, kzelitve azt az iro mveben Ioglalt
nezethez.
A megismeresi egyensuly Ielbomlasa soran keletkezett tudati Ieszltseg lecsillapitasanak iranyat azzal szokas
magyarazni, hogy melyik erzelmi ertekel elem ersebb tltes. A pelda tbbIele kimenetelebl lathattuk, hogy
haromIele kiut kztt valaszthattunk. Ha sajat IelIogasunkhoz Ielettebb ragaszkodunk, valoszinleg az irot
ertekeljk at. Ha az irohoz ktdnk ersebben, sajat IelIogasunk Ieladasa varhato. Ha viszont az irorol alkotott
pozitiv nezetnket es a mvevel szemben taplalt negativ velemenynket egyarant Ienn akarjuk tartani, s egyben
az ellentmondas kinzo elmenyetl is meg akarunk szabadulni, a Ieszltseg megoldasa a ,,szetparcellazas,
amikor is ,,levalasztjuk a mvet az irorol.
Feszltseg, kvetkezeskeppen kenyelmetlen allapot all be, ha egy negativ ertekhordozo szamunkra pozitiv
modon nyilvanul meg. Az elz pelda Iorditottjat emlitve, ez az eset, ha egy hiteltelen, nezeteinkkel ellentetes
IelIogasban mkd, nyilvanosan Iellep ismert szemelyiseg varatlanul nezeteinkkel lenyegeben megegyez
kzlest tesz. A Ielmerl egyensulyhiany kikszblesenek iranyai ezuttal is klnbzek. Az iranyt az ersebb
ktdes szabja meg. Korabbi negativ beallitodasunkat Ieladva, a kzles hatasara Ielertekelhetjk a kzlt. Azt is
tehetjk, hogy rosszhiszemen leertekeljk a kzlemenyt, vagy elszigetelt esetnek, veletlenszernek allitjuk be a
kzlemeny Ielbukkanasat stb.
Az egyensuly helyreallitasat celzo tudati mkdesek ket modon oldhatjak Iel a keletkez Ieszltsegeket. Az
egyik esetben az erzes, a velemeny, az ertekel beallitodas valtozasa eszrevetlen, akaratlan modon megy vegbe.
A valtozas tul lassan, tul kis Iokozatokon keresztl megy vegbe, s nem tudatosul. A Ieszltseg Ieloldodik, a
valtozas lezajlik, anelkl hogy szkseget ereznenk az indokolasnak, magyarazkodasnak. Ez az eszrevetlen
tamado rokonszenvek, lassu kiabrandulasok menete. A tudatosulast, a Ielismerest akadalyozhatja, hogy a
valtozas erdekeben munkalo, nem tudatos, homalyban mkd inditekaink lehetnek. Ezeknek az inditekoknak a
bevallasa kellemetlen, nkepnkre artalmas lehet, s ezert kerljk azok gondolati Ieldolgozasat.
AZ EGYENSLYI HELYZETEK
ELNYBEN RSZESTSNEK
153
Az egyensulyi allapot helyreallitasanak masik modja, amikor nyiltan arra treksznk, hogy az esszerseg
latszataval ruhazzuk Iel tetteinket, esszernek alcazzuk eliteleteinket, jogosnak tartsuk azt, ami jogtalan stb. Az
esszerseg latszatanak nyilt srgetese rendszerint maganideologiak termelese utjan trtenik. Szamos tenyez hat
arra, hogy azonnal a Ieszltseg tudatara ebredjnk, s nyomban a Ielborult tudati egyensuly helyreallitasahoz
szkseges eljarasokhoz Iolyamodjunk. ElIordul, hogy az egyent kls kihivas, mellzhetetlen kesz helyzet
kenyszeriti arra, hogy keptelen legyen letagadni az ellentmondast, melyben el, s ilyenkor kezenIekv megoldas
az esszerseg latszatanak beallitasa. A ketsegbevonhatatlan valtozasok, a szembetnen eles klnbsegek ell
sokszor mar nem tudunk kiterni, s ilyenkor szinten nyiltan jelentkezik az egyensuly visszaallitasanak
hajlandosaga bennnk. A valtozas hirtelensege, gyorsasaga ugyancsak olyan tenyez, mely elkendzhetetlenne
teszi az egyensuly Ielborulasat, es utat nyit a maganideologiak mkdesenek. Minel ersebben el az emberben a
kvetkezetes nabrazolas, az ellentmondasmentes eletut igenye, minel erzekenyebb valaki a csekely ssze nem
illesekre is, annal alacsonyabb benne a Ieszltseg keletkezesenek kszbe, s annal valoszinbb az nigazolas
megjelenese.
A szocialpszichologia ismert egyensulyelv megismeresi elmeletei a peldakban bemutatott Ieszltsegcsillapito
tudati mkdesre, sajatos erzelmi logikara epitenek. Ezek az elmeletek azt allitjak, hogy az ember nem annyira
esszer, mint inkabb az esszerseg latszatara tr leny: amikor csak modja van ra, tudati egyensulyt epit ki
magaban. E trekves az egyensulyelmeletek ertelmeben ugy nyilvanul meg, hogy eleve tudomast sem vesznk a
sajat velemenyeinknek, nezeteinknek ellentmondo tudati es viselkedesi elemekrl, vagy maganideologiat
hozunk letre. Utobbi akkor varhato, ha a Ieszltseg Ielmerlese ell nem tudunk kiterni, de mindenaron vagyunk
annak kiiktatasara.
Ugy tnhet, az ember nem egyeb, mint sszhangra trekv, ideologiakovacsolo leny, aki tetteiben, erzeseiben,
gondolataiban, szemelykzi kapcsolataiban csak erzelmi szinezetet tekintve kvetkezetes, ellentmondasmentesre
kiIenyezett vilagban erzi otthon magat.
6.4.1.2. A FESZLTSGTRSI KSZB S AZ ELLENRZSEK
Ohatatlanul Ielvetdik a kerdes, hogy a tudati Ieszltseg maradektalan Ieloldasat hangsulyozo elmeletek nem
Ieszitik-e tul a hurt, azaz mindig zavaro Ielhangoktol mentes sszhangra trekszik-e az ember. A mindennapi
eletben ketsegtelenl azt tapasztaljuk, hogy egyesek mar egeszen kis Ieszltsegeket is azonnal igyekeznek
Ieloldani, allando keszenletben allnak a Ielmerl nehezsegek magyarazatara, illetve szntelenl ugrasra kesz
bennk az ellentmondo inIormaciok kiszresenek, Iigyelmen kivl hagyasanak tendenciaja. Masoknal viszont
azt latjuk, hogy ha vegs soron a tudati Ieszltsegek Ieloldasara trekednek is, Ieszltsegelviselesi kszbk
lenyegesen magasabb, a konIliktusok okozta sajgo kenyelmetlensegeket szivosabban elviselik.
Hogy az emberek klnbz mertek Ieszltsegek elviselesere kepesek, az nem Ieltetlenl egyeni, alkati
sajatossagokra vezethet vissza. Tarsadalmi-kulturalis tenyezk is beIolyasoljak a tudati Ieszltseg kszbenek
alakulasat az emberekben. Megklnbztetett etnikai kisebbsegekben, valamint hatranyos helyzet tarsadalmi
csoportokban a szntelen megklnbztetes hatasara a tudati Ieszltseg szintjenek tartos megemelkedeserl
beszelhetnk, mely vedekez mkdesek alapjat kepezi.
A kisebbsegek tarsadalmi eleteben mar a gyerekekben igyekeznek kiIejleszteni a nagyobb mertek Ieszltseg
eltresenek kepesseget, hogy ezaltal is Ielkeszitsek ket a nemzetisegi sorsra. Igy meg vedett keretek kztt,
mintegy elzetes Ielkeszites Iormajaban jutnak azokhoz a gondolkodasi es viselkedesi mintakhoz, amelyek
reven a tbbseggel valo erintkezes soran varhato megrazkodtatas okozta Ieszltseget enyhithetik vagy
Ieldolgozhatjak.
A hatranyos helyzet tarsadalmi csoportokban azert Iejldik ki a tarsadalmi let soran a nagyobb mertek
Ieszltseg eltresenek kepessege, hogy a csoport Ielntte valo tagjai megszokjak az altaluk kielegithet
alacsonyabb igenyeket, s ezaltal kepesek legyenek elviselni a viszonylagos hatranyok okozta Ieszltsegeket. A
Ieszltsegkszb megemelkedese termeszetesen egyik esetben sem jelenti a Ieloldasra valo trekvesek hianyat,
pusztan az egyen trkepesseget Iokozza a kisebb zavaro elem.
A FESZLTSGTRSI
KSZB S AZ
154
A tarsadalmilag szinezett egyeni elettapasztalat, a gyakori hanyattatasok, a sorsIordulok, erzelmi
megrazkodtatasok, erdemtelenl elszenvedett kudarcok eredmenyekeppen viszonylag magas szint allando
tudati Ieszltsegbe kerl az ember. Ilyen esetben szinten megemelkedik a Ieszltsegkszb. Bizonyos
ertelemben veve az ember hozzaszokik a zavaro elemekhez, ami a Ieloldas egyik valIaja, s ebbl adodoan az
ideologiatermeles kiindulopontja lehet.
Ugyanakkor az a teny, hogy az emberekben akar a tagabban vett tarsadalmi-kulturalis tenyezk, akar a
szocialisan szinezett egyeni elettapasztalat hatasara megemelkedhet a Ieszltsegkszb, s az atlagos merteknel
nagyobb lesz bennk a zavarok okozta Ieszltseg eltresenek kepessege, mar egymagaban is bizonyos mertekig
viszonylagos ervenyve teszi a tudati Ieszltseg Ieltetlen kiiktatasara vonatkozo megallapitasokat.
Tovabb korlatozza a IeszltsegIeloldas altalanosnak tekintett ervenyet a lappango ellenerzes. A tudati Ieszltseg
Ieloldasa soran az ellentetek kiiktatasa valojaban sosem 100 szazalekos. Mindig visszamarad valami a
kzdelmes szembenallas egykor kinzo elmenyebl, ha a Ielejtes latszolagosan teljes is. A mar emlitett irom
Ieszltsegteli ellentet eseteben ugy tnhetett, hogy a Ieloldas tkeletes volt, amikor az iro irant taplalt ers
rokonszenv elnyomta a negativan ertekelt iroi megnyilvanulas okozta Ieszltseget. Az irot tovabbra is
kedveljk, botlasarol megIeledkeztnk, tudatunk hatterebe szoritva a zavaro negativumot. Amikor a
IelIogasunkkal ellentetes nezetet a tudat hatterebe szoritjuk, s tovabbra sem vesznk rola tudomast, akkor az
ellentetes nezetet valojaban nem vagyunk kepesek kiiktatni tudatunkbol, a nem tetsz elem csupan elrejtzik
bennnk. Ezt a jelenseget nevezzk lappango ellenerzesnek. Az egyensulyelmeletek egyoldaluan eltulozva az
ember mindenaron valo esszersitesre tr igyekezetet nem veszik kell mertekben Iigyelembe ezt a
jelenseget. Hogy a Ieloldas nem mulik el nyomtalan, az akkor derl ki, ha az iro ujra csak neknk nem tetsz
modon nyilvanul meg egy kvetkez alkalommal. A Ieszltseg Ieloldasanak Iormaja, iranya a korabbihoz
kepest most megvaltozik. Az ujabb botlas elhivja a korabban elIelejtesre itelt regebbi botlas emleket. N a
lehetsege annak, hogy az iro ertekeleseben tulsulyra jutnak a negativ elemek.
Hasonloan megIigyelhetjk az eszleles szintjen is, hogy az egyensulyra trekv Ieloldas minden latszolagos
tkeletessege ellenere hezagosan mkdik. Elvileg nem vesznk tudomast az olyan inIormaciokrol, amelyek
tudati Ieszltseget okoznanak bennnk. Ez a mellzes azonban tkeletlenl mkdik. Ha peldaul egy Ierj hosszu
idn at abban a hiszemben el egytt szeretett es hsegesnek velt Ielesegevel, hogy az nem csalja meg, mikzben
az asszony valojaban htlen hozza, gyanutlansagaban mellzi azokat az apro jeleket, amelyek ketelyt
ebreszthetnenek, Ieszltseget kelthetnenek benne. Ha viszont ketelye tamad, egyszer csak kiderl, hogy a
korabban Iigyelmen kivl hagyott jeleket valojaban eszrevette, s azok rgzdtek. A gyanu hatasara az egykori
eszleletek mozgosulnak, anyagat kepezve a Ieltekenyseg gytr gondolatainak, s mintegy megvilagosodik a Ierj
szamara az egyes jelek valodi ertelme.
A lappango ellenerzes nyiltta valva szksegesse teszi az addig bujdoso Ieszltseg csillapitasat. Legegyszerbb
esetben az egyensuly atertekeldes utjan all helyre, amikor is a leggyengebb lancszem ertekelese megvaltozik, s
ily modon kiiktatodik az ellentmondas. A Ieszltseg Ieloldasa ugy is trtenhet, hogy az ember belenyugszik az
ellentetes ertekiranyu elemek egymas melletti letezesebe. ValamiIele tudati ,,modus vivendit alakit ki,
gyengitve az ellentetes elemek kztt eszlelt egyve tartozast. Ez a bonyolult szerkezet iteletkepzes akkor jn
letre, ha az ellentetes tkzpontok egyike nem el eleg ersen a tudatban ahhoz, hogy a masikat magaba
olvassza, a masik viszont tul gynge ahhoz, hogy allando IeszltsegIorraskent kenyelmetlenseget okozzon. A
nyilt ellenerzes sajatos Ieloldasi modja, amikor az ellentetes ertekelemeket hordozo beallitodasunk ingadozova,
bizonytalanna lesz. Hol a pozitiv, hol a negativ iranyra hajlunk. Ez az eset akkor kvetkezik be, ha a ket
egymassal szemben allo tkzpont egyike sem el ersen bennnk, es a valasztovonal nem tul eles kzttk. A
habozas, valtakozas ily modon nem esik neheznkre, nem okoz kellemetlen Ieszltseget.
6.4.1.3. A KORLTOZOTT FELOLDS
Az egyensulyelmeletek nem tudnak mit kezdeni azokkal a helyzetekkel, amikor a Ieszltseg Ieloldasa lehetetlen,
mert korlatokba tkzik. Az elhatalmasodo Ieltekenyseg peldaul egyszerre keresi a menteget ideologiat
amellett, hogy a szeretett szemely h, am a Ieltekeny ember egyidejleg allhatatosan nyomoz a htlenseg
A KORLTOZOTT FELOLDS
155
arulkodo jelei utan is, vadaskodo ideologiajaval meghiusitva magaban a tkeletes Ieloldast.
A korlatozott Ieloldast a lappango es nyilt ellenerzestl az klnbzteti meg, hogy a sarkosan tkz
viselkedesek, erzelmek, ertekek ideologikus egyensulyba valo kenyszeritese lehetetlenne valik, vagy a
letrehozott kenyes egyensulyi allapotok minduntalan Ielborulnak. Ilyenkor az ember sulyos bels konIliktust el
at. A konIliktus lekzdese nehez, a Ieszltseg telfes kiks:blese tudatos szinten nem oldhato meg.
Igy peldaul szamos eletpalya eles Iordulatokat, kvetkezetlensegeket tartalmaz, amelyek Ieszltsegmentes
lekepezese korlatokkal terhes. Jollehet az nigazolo neletrajzok, a moralis Ieddhetetlenseg latszatara tr
visszaemlekezesek azt sejtetik, hogy az emberek tbbnyire elettrtenetk akar 180 Iokos Iordulatait is kepesek
megideologizalni, es egyseges ivet tudnak rajzolni ott, ahol a valosagban kenyszerpalyak, tresek, utolag
megkerdjelezhet Iordulatok, erklcsi megbicsaklasok voltak. A visszaemlekezesek, neletrajzok tbbnyire
tehat eppen a tudati Ieszltseg korlatlan Ieloldasa mellett szolnak, am kisebb ertekesebb reszk valojaban
arrol tanuskodik, hogy a Ieloldas nem mindig sikerl, korlatozott marad. Az eletpalya ivenek megszepitese, az
egymassal sszeegyeztethetetlen tettek, szerepek, gondolatok kivaltotta egyensulyhianyos allapotok
pszichologiailag kenyelmes Ieloldasa ugyanis nem mindig jarhato ut. Vannak neletrajzok, nvizsgalati
dokumentumok, amelyektl nem idegen a bntudat, a lelkiismeret-Iurdalas, a zaklatott multtal valo szinte
szembenezes.
Egyes tenyezk megnehezitik a tudati sszhangra valo trekvest, megingatjak a kenyelmes es hizelg nkepet.
E tenyezk mkdesenek eredmenyekeppen korlatozott Ieloldas varhato.
Minel magatol ertetdbb vetekrl, Ieszenget tenyrl van szo, amit a kzmegiteles egyertelmen negativan
minsit, annal nehezebb az atertekeles, annal valoszinbb, hogy a Ieloldas korlatok kze szorul. Ha a
Ieszltseget kivalto mozzanat az emberi elet kzponti Iontossagu ertekeinek megsertesevel kapcsolatos, a
kiiktatas, arnyalatokkal trten athangolas eselyei kisebbek. Minel szelssegesebb Iordulatok trtentek az
eletpalya soran, annal krlmenyesebb megtagadni azokat. A nyilvanossag, a kenyelmetlen tanuk jelenlete
szinten akadalyozza az utolagos retusalast. Vegl minel nagyobb valakiben az eletpalya bensleg kvetkezetes
egeszkent valo latasanak igenye, es minel inkabb ellentmond ennek az igenynek a tenyleges elettrtenet, annal
nagyobb az esely a korlatozott IeszltsegIeloldasra.
Az elet kisebb-nagyobb palIordulasainak megideologizalasa, az egyensulyhiany korlatozott Ielszamolasa
egyarant elIordul a kiemelked szemelyisegek, irok, politikusok, hadvezerek, valamint hetkznapi emberek
eseteben. Az elet klnbz szakaszaiban ellentetes ertekeket, szerepeket kvet ember ugyanugy
megideologizalni kenytelen sszeegyeztethetetlen cselekveseit, mint nagy kortarsa, s klnsen eles Iordulatok
utan szinten csak korlatozott mertekben elhet az nigazolo, naltato Ieloldas eszkzeivel.
Szerepen bell Ielmerl konIliktusokban a Ieloldas korlatozottan mkdhet. A szerephez ellentetes elvarasok
Izdnek, amelyek egyidej teljesitese Ieloldhatatlan ellentmondaskent jelentkezik a szerep betltje szamara. A
kiut mindenkeppen korlatozott, akar cinikus tavolsagtartasban, akar valamelyik elvaras-osztaly ideiglenes
elnyben reszesiteseben, akar tetova meneklesi kiserletekben nyilvanul meg.
Hasonloan korlatozodik a kiut lehetsege a szerepek kztt Ielmerl konIliktus eseteben. Az
egyensulyelmeletek ertelmeben azt kellene Ielteteleznnk, hogy az emberek kerlik az egymast kizaro,
sszeegyeztethetetlen szerepeket. Ugyanakkor az elet tele van olyan peldakkal, amelyek azt mutatjak, hogy az
emberek ellentetes erdek csoportoknak egyidejleg tagjai, es olykor olyan szerepeket vallalnak, amelyek
parhuzamos betltese kinzo Ieszltsegeket, meghasonlott lelkiallapotokat okoz bennk. A kenyszeres
magyarazkodasok, visszater nigazolasok mutatjak az egyensulyra epl Ieloldas tkeletlensegeit, a tartos
Ieszltseget.
Az sszeegyeztethetetlen gondolati elemek konIliktusos egysege a paradoxon, melynek kvetkezetes
vegiggondolasa lehetetlen. Korlatozott Ieloldasra a paradoxon akkor vezet, ha annak megoldasaba nem tudunk
belenyugodni. Az okorban elt Philetasz peldaul nem tudott belenyugodni a kvetkez paradoxon
megoldhatatlansagaba: ,,Ha egy kretai azt allitja, hogy minden kretai hazudik, akkor allitasa igaz-e vagy sem.
A KORLTOZOTT FELOLDS
156
A legenda szerint Philetasz ngyilkos lett, mivel nem birta elviselni, hogy keptelen urra lenni a probleman.
Az egyensulyelmeletek nem targyaljak azokat a gyakori ertekkonIliktusokat, amelyek eseteben a
Ieszltsegterhes valasztas nem egy jo es egy rossz eshetseg, hanem ket jo vagy ket rossz kztti valasztasi
lehetsegben merl Iel. A mindennapi eletben gyakorta kerlnk olyan ertekkvetesi valaszutra, amikor a ket,
egyarant Iontosnak velt ertek kizarja vagy korlatozza egymast, s megis dntennk kell az egyik mellett. A
szellemi es az anyagi ertekek peldaul egyarant konIliktusba kerlhetnek egymassal, s a valasztast kvet
utolagos megideologizalas aligha trtenhet anelkl, hogy a nem valasztott ertekkel szemben ne maradna vissza
valami keserseg.
Az ertekkonIliktus okozta Ieszltseg korlatozott Ieloldhatosaga meg szemleletesebben nyilvanul meg, ha az elet
arra kenyszerit bennnket, hogy ket rossz kztt valasszunk. Az a mentseg, hogy a ,,kisebb rosszat
valasztottuk, valojaban csaloka, es csak reszben jar egytt a Ieszltseg csillapitasaval, hiszen minden rossz,
kisebb es nagyobb egyarant, nmagaban ertekrombolast jelent, kvetkezeskeppen kisebbitese, maradektalan
Ielszamolasa lehetetlen.
A ket rossz kztti dntes erdekes valaszutja, amikor valamely negativ tett elkvetesenek megmagyarazasaban
csak az a lehetseg adodik szamunkra, hogy ket negativ inditek kztt valasszunk. Van eset peldaul, amikor a
magyarazkodasban erklcsi hitelnket kell veszelybe sodornunk, vagy ertelmi-intellektualis illetekessegnket
kell ketsegbe vonnunk. Barmelyik inditekra is essek a valasztas s Iurcsamod az erklcsi hitel Ienntartasa
rendszerint Iontosabb, mint az ertelmi illetekesseg bizonyitasa , a letrejv nideologia mindenkeppen
Ieszltsegterhes, kenyelmetlen.
Nem veletlen, hogy a dramairodalom nagy tragediai pszichologiai anyagukat a korlatozott Ieloldas
jelensegvilagabol meritik. A szerepkonIliktusok, az sszeegyeztethetetlen ertekek kztti valasztas
Ieloldhatatlan dilemmai, az elet kelepcehelyzetei, az emberi sorsba rejtett vegzet vak hatalma mindmegannyi
kibekithetetlen ellentmondas szamunkra. A tragediakban ily modon sajat korlatozott Ieloldasi kiserleteink
kudarcait latjuk viszont, s Ielkavaro, katartikus hatasuk titka joreszt ebben a raismeresben rejlik.
6.4.1.4. A TUDATI FESZLTSG KERESSE S FOKOZSA
Az egyensulyelmeletek szerint az emberek pozitivan ertekelik az ellentmondasmentes helyzeteket, mig
negativan ertekelik, kerlik, illetve tudati manipulaciok reven helyreallitjak az egyensulyhianyos allapotokat,
mivel azokban kenyelmetlenseg, Ieszltseg Iogja el ket. Vannak azonban egyensulyi helyzetek, amikor megis
Ieszengnk, kellemetlenseget erznk, es kesztetes jn bennnk letre az idillre sikerlt egyensuly Ielboritasara, a
meneklesre. Az eltulzott, kizarolagossa valt egyensulyelmeny valtoztatasra kesztethet, mas szoval a
kenyelmetlen egyensulytalansag mintha vonzobb lenne a kenyelmes egyensulynal. Feszltsegmentes allapotbol
treksznk a Ieszltsegteli allapotba.
A Ieszltsegkereses nem csak azokban az esetekben kvetkezhet be, amikor az egyensuly Ielboritasara cselekv
szemelykent erznk kesztetest. Szemlelkent is azt tapasztaljuk, hogy sokszor az erenybe vegylt bn
erdekesebb, mint a tiszta ereny vagy a megatalkodott gonoszsag.
Felmerlhet a magyarazat, miszerint a tulzott egyensulyelmeny eleve Ieszltsegteli allapot, tehat az egyensulyi
allapotok kerlese es a Ieszltseg keresese eseteben valojaban motivacios es nem kognitiv problemakrol van
szo. Az unalom, az egyhangusag, a banalitasok eluralkodasa, a problematlan nyugalom mind olyan allapot, ahol
a Ieszltseg alatta marad az elethez altalaban szkseges kedvez Ieszltseg szintjenek. Vajon nem arrol van-e
szo, hogy amikor mint cselekvk vagy szemlelk egy kiegyensulyozottnak tn allapotot elutasitunk, es
mozgalmas, egyensulyhianyos allapotokat keresnk helyette, egyszeren a Ieszltsegszint emelesevel a kedvez
szint eleresere treksznk?
Amikor mindennapi IeszltsegIeloldasainkba beleIaradva, unalmas orainkban egy izgalmas bngyi regenyt
olvasunk, remIilmen borzongunk, a bvs kocka problemajaval veszdnk, vagy zsetonokban ruletteznk,
akkor ugy tnik, valoban arrol van szo, hogy a terhesse valt egyensulyi allapotot eluntuk. A mozgalmas
A TUDATI FESZLTSG
KERESSE S FOKOZSA
157
elmenyanyagot kinalo eszkzkhz voltakeppen azert Iordulunk, hogy kzelitsnk a kedvez
Ieszltsegszinthez.
Am ez a magyarazat meg elvileg sem all, ha az ember peldaul vallalkozasba kezd, s szamot vet a bukas, a
veszteseg lehetsegevel, Ieszltseget ebresztve magaban. Egy mindenaron IeszltsegIeloldasra tr lenynek
kerlnie kellene az olyan helyzeteket, ahol negativ kiIejlet is varhato. A vallalkozas viszont s minel
mereszebb, annal inkabb elkerlhetetlenne teszi a Ieszltseg Ielmerleset. Az egyensulyelv alapjan meg
kevesbe tnik megmagyarazhatonak, hogy a kis kockazattal, szinte biztos haszonnal jaro vallalkozasok helyett
egyesek miert valasztjak az igen nagy kockazattal, nagy, am bizonytalan haszonnal jaro vallalkozasokat. A
IeszltsegIeloldasi elv alapjan vegkepp erthetetlen a kalandor, a hazardjatekos viselkedese.
A Ieszltsegebresztes masik peldaja az alkoto ember. Az dilemmait vegiggondolva, a Ieszltsegkeresesek
egesz halmazara mutathatunk ra. Bizonyos ertelemben veve az alkotas is vallalkozas, ugras az ismeretlenbe, ami
magaban Ioglalja a tevedes, a kudarc Ienyeget lehetseget. EzenIell az uj ismeretek, a tudomanyt
Iorradalmasito elmeletek rendszerint nem aratnak azonnal elismerest. Tarsadalmi ellenallas keletkezik az uj
IelIedezesekkel szemben, hiszen azok a tekintelyekkel alatamasztott bevett igazsagok tagadasat jelentik.
Raadasul az alkoto elet aldozatokat, az elet kisebb-nagyobb rmeirl valo lemondast, nmegtartoztatast kvetel
az alkoto embertl. E harom tenyez kln-kln is Ieszltsegek Iorrasa, melyek ell az egyensulyelmeletek
altal leirt ember rendszerint kiter, s halmozodasuk lattan bizonyosan visszariad.
A Ieszltsegkereses elIordulasanak valoszinseget beIolyasolja, hogy kvetkezmenyekkel jar-e vagy sem.
Varhatoan gyakoribb a tudati Ieszltseg keresese az olyan esetekben, amikor nincs komoly tet, a Ieszltseg egy
kepzelt, barmikor Ielrughato szabalyok kze zart vilag keretei kztt jn letre. A letrejv Ieszltseg igy
szorakoztato elmenyt jelent. A tetmentes Ieszltsegkereses peldaja a Iolytatolagos tv-Iilmsorozat egyes epizodjai
altal kivaltott izgalom, hiszen tudjuk, hogy a Ihs, kinek sorsaert aggodunk, a jv heten ujra megjelenik. A
kvetkezmeny nelkli Ieszltsegkereses szintere a jatek, melyet abbahagyva elmulik a veszteseg Ielett erzett
bosszusag, a nyereseg joles rme, a verseny laza.
Amikor a kvetkezmenyek esetleges negativitasa nem jelkepes, hanem jol Ielmerheten valosagos, szorakoztato
elmenybl bels konIliktussa melyl az ember nmaga Ielkeltette Ieszltsege is. A tet ilyenkor letIontossagu
ertekek krl Iorog, s a veszteseg ertekvesztest, bukast, sokszor visszavonhatatlan kudarcot jelent.
A kvetkezmenynelkliseg, a jatek vilaga nagyobb lehetseget biztosit a Ieszltsegkeres mkdesek szamara,
mint a kvetkezmenyekkel teli elet, mely a maga kegyetlen szabalyaival inkabb a IeszltsegIeloldo
mkdeseket teszi ,,kiIizetdve, az egyensulyi helyzetek elnyben reszesitesenek kedvez.
A kvetkezmenymentes es a kvetkezmenyekkel teli Ieszltsegkereses ket vegletet kepez, melyek kztt az
atmenet szeles skalaja huzodik. Az eletben igen klnbz tetnagysagokrol lehet szo, ha a tetek elenyesznek
vagy sszezsugorodnak, az eletesemenyek jatekesemenyekke alakulnak. Masreszt a jatek sem zajlik mindig
kvetkezmeny nelkli terben. Minel inkabb letIontossagu kvetkezmenyeket zudit reszeseire, annal kevesbe
lesz tbbe jatek.
A kvetkezmenyek szempontjabol sajatos helyzetet jelentenek a remhirterjedes es a panikviselkedes egyes
Iormai. Itt a Ieszltseg nem abbol adodik, hogy a kvetkezmeny egyarant lehet pozitiv vagy negativ. A tudati
Ieszltseg abbol taplalkozik, hogy a kilatasba helyezett negativ esemeny bekvetkezese ketseges, korantsem
vehet bizonyosra, st eszervek alapjan inkabb arra lehetne kvetkeztetni, hogy a beigert katasztroIa nem Iog
bekvetkezni. A katasztroIavarok megis mintha szantszandekkal keresnek az alkalmat arra, hogy a Ieszltseg
Iokozodjek bennk.
Bar ezekben az emberekben bizonytalansag uralkodik, retteges el bennk, megsem Iordulnak IeszltsegIeloldo
eszkzkhz. Ellenkezleg, a remhirek, babonas varakozasok, katasztroIakra utalo szenzacios hirek keresesevel
meg tovabb Iokozzak magukban a nyugtalansagot.
A megnyugtato, az egyensulyi allapot helyreallitasat szolgalo pozitiv tudati elemek helyett a stet kilatasokkal
A TUDATI FESZLTSG
KERESSE S FOKOZSA
158
Ienyeget, negativ hireket reszesitik elnyben. A bizonytalan, Ieszltsegterhes helyzetek peldaul egy
Ildrenges-panik Iekevesztett Ieszltseggerjesztest inditanak el az emberekben, mely mintegy Iertzesszeren
terjed. Az egyensulytalan helyzeteknek ez a szemmel lathato elnyben reszesitese az egyensulyi helyzetekkel
szemben ellentmond a harmoniara, egyensulyra valo trekves elvenek.
Az elter nezetek, velemenyek, hitek, meggyzdesek es Iorrasaik egyensulyelv megitelese rendszerint
negativ. A massag Ieloldasra varo tudati Ieszltseget jelent az egyensulyra valo trekves elmeletei szerint.
Ilyenkor a hetkznapi Ieszltsegelharitas szeles eszkztara all az ember rendelkezesere ahhoz, hogy
Iellkerekedjek a massag okozta zavaro elmenyen. Megis azt tapasztaljuk, hogy sokszor az elterest, a
klnbzest nemhogy Iigyelmen kivl hagynank, leertekelnenk, hiteltelenitenenk, hanem kitntet Iigyelemmel,
erdekldessel, kivancsisaggal Iogadjuk, meg ha ennek az is az ara, hogy a konIliktus n, a Ieszltseg Iokozodik
bennnk.
A nezeteinknek ellentmondo nezetek rideg elutasitasa, az ertekeinket tagado, elter ertekeket kvet eletvitel
Ielhaborodott elitelese megszokott IeszltsegIeloldo jelenseg, a zart gondolkodas tnete. Ezzel szemben az
ellentmondo nezetek irant tanusitott erdekldes, a klnbzes okait kutato, megert szandek a nyilt gondolkodas
mutatoja. A tolerancia ugy tnik ellentmond az egyensulykepzes elvenek, eredenden a Ieszltseg
vallalasara utal.
Peldakepp emlithetjk meg azokat a helyzeteket, amikor heves vitakban akarjuk kikristalyositani
velemenyeinket, nezeteinket, mikzben teret nyitunk az ellentmondo nezetek hallatan bennnk keletkez
ketelyeknek. Kivaltkeppen az egyttmkdest celzo vitakban hajlamosak a vitatkozo Ielek az ellenkez nezetek
trelmes Iellvizsgalatara. E vitak termeszetes velejaroja a tudati Ieszltseg keresese es Iokozasa. Az a Iurcsa
helyzet is elallhat, hogy az ellentetes meggyzdes vitapartnert jobban megkedveljk, mint azt a szemelyt, aki
szntelen neknk ad igazat.
A tarsas kapcsolatok egyebkent egyensulyelv szervezdesre Ielettebb hajlamos vilagaban is elIordulhatnak
hasonlo jelleg kiveteles viszonyok. Ilyenkor olyanok tarsasagat keressk, olyanokkal baratkozunk, akik
szamunkra kevesse tetsz eletmintat testesitenek meg, melyet elvben elitelnk vagy ami idegen tlnk.
Ugyanakkor megis a ktdes, vonzalom jellemzi a kapcsolatot. Feszltsegkeres jelenseg a zsarnokok
udvaraban intezmenyesitett bolondszerep is, melynek betltje jollehet a szerep jellegebl adodoan leIokozott
mertekben allandoan kellemetlen igazsagokat mond ki. A zsarnok egy szavaval megszntethetne ezt a maga
teremtette IeszltsegIorrast, ugyanakkor megis ragaszkodik hozza.
Az egyensulyelvre epl csereelmelet szerint az az ertelmes magatartas, ha egy masik szemely rovasara
elkvetett tett a sertettbl negativ reakciot, a serelemmel legalabbis egyenertek megtorlast valt ki. E logika
alapjan azt varhatjuk, hogy a kvel megdobott szemely kvel vag vissza. A Iorditott esetben azonban az ember
olykor eleve szamol az egyensulytalan helyzet Ielmerlesenek lehetsegevel, Ieszltseget ebresztve ezaltal
nmagaban. Ha ugyanis valakinek szivesseget tesznk vagy lektelezzk, korantsem lehetnk bizonyosak abban
a naiv csereelmeleti varakozasunkban, hogy 'jotett helyebe jot varj. Egy IilozoIiaproIesszor mondta egyszer
keser blcsesseggel: ,,Nem tudom, miert haragszik ram, hiszen soha semmi jot nem tettem neki. E mondas
nyilvanvaloan a tudati Ieszltsegkeresesre utal. Az a belatas lappang benne, hogy a ,,ha megdobnak kenyerrel
elv visszajara Iordulva inkabb ervenyes, s a jotett elnyeri melto bnteteset.
Csak a tudati Ieszltsegkereses elvevel tudunk magyarazni olyan nem mindennapi, de megis elIordulo
jelensegeket, mint a tkeletesseg taszitasa vagy a szeretett szemely nagysaganak kinzo tudata. Nagy irok,
tudosok, mveszek gyakran kenyszerlnek szembenezni azzal, hogy gyermekeiket nyomasztja nagysaguk. A
gyermek Ieje Ile magasodo szemely Ielelmes nagysaga negativan szinezi a rajongast. A keletkez Ieszltseget
ugyanakkor nem a szabadulni vagyas jellemzi. A modell terhes nagysaga sztnz, utanzasra sarkall. A nagy
ember arnyekaban el, hozza eltephetetlen szalakkal kapcsolodo szemely Ieszltsegelmenyet sorsakent eli at. E
bonyolult erzest mesterien irja le Thomas Mann Goethe Iianak apjahoz valo viszonyat jellemezve. Ez a
Ieszltsegteli ktdes tipikus apa-Iiu viszonyra utal. Ha a konIliktustol valo szabadulas vagya az ersebb,
korlatozott Ieloldasrol kell beszelnnk inkabb, am a konIliktushoz valo ragaszkodas eseteben ketsegtelen a
Ieszltseg keresese.
A TUDATI FESZLTSG
KERESSE S FOKOZSA
159
A Ieszltsegkereses jelensegkrebe tartoznak az nironia bellrl jv, igaz Iormai, az en megkerdjelezesenek
ritka esetei. Ilyenkor az ember nmagan nevetve lemezteleniti magat, nem kiszamitott hatasra tr, nem sajat
magat igyekszik ,,prezentalni. Nevetni masokon tudunk igazan, a kinevetes negativ ertekitelet is egyben. Az
ironia, a guny, az elc rendszerint kls celpontra iranyul, akit vagy amit nem kedvelnk. Aki viszont nmagan,
bels vilagan ironizalni, netan gunyolodni mer, az egy pillanatra mintha IelIggesztene azonossagtudatat, kivl
helyezkedik nmagan, mintha nem is rola magarol lenne szo. Az nironia hatasanak titka az, hogy az eszlelt
tavolsagtartas zavarba ejt bennnket, akik sokszor oly komolyan vesszk mindazt, ami mi vagyunk. Az
nironizalo szemely nmaga ellen alkalmaz olyan eljarast, amit az egyensulyelmelet szellemeben csak masok
Ikent utalt, megvetett, altala gyllt szemelyek vagy jelensegek ellen lenne szabad alkalmaznia.
A Ieszltsegkereses es a korlatozott Ieloldas egyarant jellemz a Ieszltsegeivel egytt el, egyensulytalan
emberre. Bar e ket Iorma sokszor nem valik el elesen, alapvet megklnbztet jegyk az ellenerzesek kezelesi
modja. A korlatozott Ieloldas eseteben mint korabban lattuk az ember szabadulni akar, de nem tud, az
ellentmondasbol. A Ieszltsegkereses es -Iokozas eseteiben az ember maga vallalja a paradox, Ielzaklato
helyzeteket, Ienntartani, st nvelni akarja magaban a nyugtalansagot. Ilyenkor az ember szantszandekkal maga
idezi el az olyan lelkiallapotokat, amelyek a IeszltsegIeloldo mkdesekkel ellentetben vannak.
6.4.1.5. A FESZLTSGFELOLDS TLSLYRA JUTSNAK
TRSADALMI FELTTELEI
A mindennapi gondolkodas ket, egymassal parhuzamos sajatszersege a tudati Ieszltseg Ieloldasa es keresese.
A hetkznapi tudat eppugy hajlik az egyensuly, mint az egyensulytalansag elvere. A konIliktus kerlese es a
konIliktus vallalasa eletnkhz egyarant hozzatartozik. A tudati Ieszltseg keresese es vallalasa abban az
ertelemben veve resze a mindennapi gondolkodasnak, hogy a Ieszltsegoldo megismeresi eljarasok mellett
minden tarsadalomban, minden ember eleteben vannak Ieszltsegnvel megismeresi eljarasok is, jollehet a
tudati sszhangra valo trekves, a Ieszltsegkiiktato erzelmi logika rendszerint tulsulyra jut a Ieszltseg
keresese, a meghasonlas eselyenek vallalasa Ielett.
A valosagot elkendz, elharito maganideologiak termelese az egyensulyi tendenciak elburjanzasat jelenti.
Ilyenkor bizonyos ertelemben ,,homo ideologicus-rol beszelhetnk, aki a kellemetlen es elnytelen igazsagok
ell az egyensulyteli, kellemes es elnys hazugsagokba menekl ember peldaja. Az nnn ideologiaiba
rejtz ember sajat igazanak hiteben nem tudja, hogy amit mond, gondol, tesz, amgtt szamara sem ismert,
korantsem Ieltetlen magasztos inditekok, erdekek munkalnak.
A tudati Ieszltseg Ieloldasat tbbnyire olyan megkzelitesben vizsgaljak, mely kimetszi az egyent a tarsadalmi
viszonyok rendszerebl, es ezaltal megvalaszolatlan marad a kerdes, hogy a klnbz tarsadalmakban, valtozo
Ieltetelek mellett miert jut tulsulyra a IeszltsegIeloldas a Ieszltsegkeresessel szemben? Kisereljk meg szamba
venni azokat a szelesebben vett tarsadalmi Ielteteleket, amelyek a hetkznapi ideologiatermeles mertektelen
elszaporodasanak okait kepezhetik. A kvetkez tenyezk tnnek a leglenyegesebbeknek: a) a biztonsag tulzott
elnyben reszesitese, a kockazatvallalas hianya; b) a tarsadalmi nyilvanossag alacsony szintje; c) a tarsadalmi
szabalyozorendszerek zavarai, az anomikus allapot; d) a gyakorlati elet hibas mkdeseinek allandosulasa, a
reIormcselekvesek hianya.
A tarsadalom ertekrendszeren bell a biztonsagra valo trekves, valamint a kockazatvallalas ertekei Iggnek
ssze legkzvetlenebbl a mindennapi gondolkodas egyensulyi Ielteteleivel, kvetkezeskeppen a tudati
Ieszltseg Ieloldasanak es keresesenek tendenciaival.
Ha a tarsadalom ertekrendszereben a biztonsagra valo trekves a kockazatvallalas rovasara ervenyesl, az utobbi
negativ ertekIelhangot kap, Ieleltlensegnek szamit. Ilyen krlmenyek kztt a biztonsagra valo trekves kili
a kockaztatast. Ha megis elIordul kockazatvallalas klnsen balsiker kimenetel eseten , szksegszeren
alcazni lesz kenytelen magat. Az alcazo technikahoz tartozik, hogy a kockazatvallalas termeszetes vesztesegeit
is kls okokkal kell indokolnia a cselekvnek, magyarazkodnia kell, ha vetkes, ha vetlen. Az egyen elharitasi
szkseglete megnvekszik, es a hibak, kudarcok, eredmenytelensegek okainak indokolasakor nem tehet mas,
A FESZLTSGFELOLDS
TLSLYRA JUTSNAK
160
mint hogy egyensulyelv, IeszltsegIeloldo magyarazkodashoz, nmenteget vagy vadaskodo ideologiakhoz
Iordul.
A tudati Ieszltseg ideologikus Ieloldasa mgtt ilyenkor strukturalis gyker erdekek vannak. Ha ugyanis a
cselekves hibai a cselekv szamara nem jelentkeznek valosagos hatranykent, csupan pszichologiai
kenyelmetlenseget okoznak, akkor hamis erdekeltsegi viszonyrol van szo, mely a hibatlan cselekvest nem az
erdek jogan irja el a szemelynek. Elnytelen vagy legalabbis kzmbs lesz szamara, hogy olyan lakasokat
epitsen, melyekben mkdik a melegviz-ellatas, hogy zeme Ielhagyjon a gazdasagtalan termekek gyartasaval
stb.
Es ha a sors ugy hozza, hogy a nyilvanossag eltt kell szamot adnia elmarasztalhato teljesitmenyeert, a hiba
elkendzese, a Ielelsseg atharitasa lesz az erdeke. A nyilvanossag ilyenkor jobb hijan olyan mechanizmust
helvettesit, amelynek eszmenyi esetben maganak kellene gondoskodnia a hianyossagok, kudarcok, hibak
Iolyamatos kijavitasarol.
A nyilvanos megszolaltatas akkor latja el jol szerepet, ha a Iogyatekossagok strukturalis hatterere derit Ienyt, ha
megmutatja, hogy hianyoznak azok a mechanizmusok, amelyek merhet kvetkezmenyekkel, nyeresegekkel es
vesztesegekkel szakadatlanul sztnznek az nvizsgalatra, a IeszltsegIeloldo ideologiak lerombolasara. E
mechanizmusok mkdese eseten a hibatlan munka nem hstett, hanem tartos es biztonsagos nyeresegIorras,
mig az eredmenytelen, rossz munka sem elssorban bn, hanem anyagi, egzisztencialis hatrany.
A nyilvanossag magas szintje a IeszltsegIeloldo ideologiak bomlasztasa, leepitese iranyaba hat, mig alacsony
szintje a mindennapi ideologiatermeles Iolyamatanak tartos Iennmaradasat segiti el. A magas szint
nyilvanossag a nezetek allando szembesitese reven megnveli a toleranciat, Ieszltsegebreszt elemeket epit be
a mindennapi gondolkodasba. A mas velemenyekkel, nezetekkel valo szembesles kenyszere IelIggeszti a
IeszltsegIeloldo mkdesek egyeduralmat, melyre a nyilvanossag alacsony szintje, az elter nezetek
szembeslesenek hianya jo alkalmat ad. A nezettkztetes, az ellentetes velemenyek, beallitodasok egyenrangu
Iellepese a nyilvanos kommunikacio Iolyamataban eliteletes beidegzdesek, szokasok, meggykeresedett
Ieszltsegoldo gondolkodasi mintak, ncsalo hazugsagok leepiteset teszi lehetve, ha nmagaban a
nyilvanossag tenye a leeplesnek nem egyetlen biztositeka is.
Azok a hetkznapi ideologiak, az nkepet megszepit, igazsagnak velt kenyelmes hazugsagok, tevedesek,
amelyek termeszetknel Iogva allandoan ki vannak teve a nyilvanos visszacsatolasnak, szksegszeren kevesbe
kepesek elharitani a nekik ellentmondo reagalasokat, mint az elet kevesbe atlathato jelensegeire vonatkozo
nigazolasok, magyarazkodasok. Kls megjelenesnkre, Iellepesnkre vonatkozo, merben teves, hamis
kepzeteink kialakulasat peldaul nagymertekben akadalyozzak a hetkznapi erintkezesek kimondott es
kimondatlan jelzesei. Ugyanakkor nem kizart a nagyon ers hiusag altal motivalt hizelg, ncsalo nkep
Ienntartasa sem, bar ebben az esetben a szemely bizonyos ertelemben korlatozza a ra vonatkozo nezetek
kommunikaciojat, megvalogatja partnereit, eleve kerli a vele szemben hangoztatott negativ velemenyeket,
megkerdjelezi azok Iorrasanak hitelet.
A szemely nem knnyen ellenrizhet tulajdonsagaira, tehetsegere, alkalmassagara, inditekaira vonatkozo
nezetek nyilvanossaganak beszklese, a velemenyek nyilt tarsadalmi sszehasonlitasanak hianya a
IeszltsegIeloldo ideologiak igazi taptalaja. A helyi, kisvarosi tekintelyek Ielduzzasztott nagysaga a nyilvanos
kritika es ellenvelemeny elnemulasan alapul. A nyilvanos megmerettetes, a nezetek es velemenyek sokoldalu
kommunikacioja a Ieltehetsegek kre toborzodott szektak alertekeit rombolna le, illuzioikat szetIoszlatna. A
tehetsegek versenyenek hianya, az alkalmassagi szempontok homalyos meghatarozasa lehetve teszi az
ertekskala eltorzulasat, az erdemtelenek kivalasztasat, valamint az ilyen gyakorlatot ved egyensulyelv,
elvtelen gondolkodasi beidegzdesek terhoditasat.
Mindennapi IeszltsegIeloldasainkat es Ieszltsegkereseseinket jelentsen beIolyasolja a tarsadalom anomias
helyzeteinek gyakorisaga. Stabil tarsadalmi helyzetben a szabalyok egeszsegesen mkdnek, az emberek
viselkedesket a normakhoz igazitjak, celjaik es az azok elereset szolgalo eszkzk az altalanosan elismert
normak altal megszabott keretek kztt maradnak. Ilyen Ieltetelek kztt a normasertes rendszerint korlatozott
A FESZLTSGFELOLDS
TLSLYRA JUTSNAK
161
Ieloldast, bntudatot eredmenyez, illetve Ieszltsegkeresest valt ki, lelkiismeret-Iurdalast, nvadat, bnhdesi
Iolyamatot indit el.
Ha a tarsadalomban tmegesen jelentkeznek anomikus helyzetek, az a normarendszer bomlasanak tnete. A
normapusztulas Iolyamata soran a normak egyre kevesbe hatekonyan kepesek szabalyozni az emberek
magatartasat, ugyanakkor a normakvetes elismert es elvart ertek.
Az elhalo normak helyebe rendszerint uj normak lepnek, am ha hianyzik vagy nem kell rugalmassaggal
mkdik az uj normak termelese, normazavar keletkezik. A tmeges normasertes mellett az anomia
legIontosabb tnete, hogy a normakepzdes nem tart lepest a normapusztulas Iolyamataval. Az uj normak
termelese mindig magaban Ioglalja a regi normak nyilt megkerdjelezeset, az uj normak a regiekkel valo
megtkzesenek, kikristalyosodasanak Ieszltsegteli induktiv Iolyamatait. E Iolyamat hianya eseten a
normasertes szeles krve valik, es a normatermeles spontan, kzmegegyezesen alapulo Iolyamatainak hianyat
nem potolja az aprolekos tulszabalyozas. A tulszabalyozas meg nveli is a normasert magatartasok tmeget.
Az elet ilyenkor szksegszeren magaval hozza a Ielelmek, nyugtalansagok, kenyelmetlen pszichologiai
Ieszltsegek Iorrasat kepez kisebb-nagyobb normaszegeseket. A vonzo es jogosnak tn celok szep es tagas
lakas, auto, klIldi utazas, ervenyesles eleresehez nem mindig all elegend eszkz az emberek
rendelkezesere, ennelIogva sokszor ketes eszkzkhz Iolyamodnak. Az ily modon nap mint nap keletkez
Ieszltsegeket a hetkznapi ideologiatermeles ismert Ieloldo mkdesei segitsegevel kell csillapitaniuk.
Elhitetik nmagukkal es masokkal: ha meg is sertettek a normakat, nem is tartottak be a szabalyokat, azert
becsletesek, vetlenek, nekik volt igazuk, hiszen nem tettek mast, mint a tbbiek. Ily modon az anomias
helyzetek allandosulasa a IeszltsegIeloldo termeszet maganideologiak elburjanzasaval jar. Maganideologiak
nemcsak a normasert magatartas magyarazatara szletnek, van egy masik valIajuk, amely a passzivitast, a
hianyt, a cselekves elharitasat igazolja es magyarazza. Az anomia vilagaban aki nem tud elerni valamit,
rendszerint arra hivatkozik, hogy a masik nem tisztesseges uton jutott hozza. Tetlenseget azzal indokolja, hogy
nem erdemes belevagni a dolgokba, mert a siker ugyis csak tisztessegtelen modokon lehetseges.
Nemcsak a magatartast szabalyozo ertek es normarendszer megbillenese okozza, hogy az emberek hetkznapi
megismereseben elszaporodnak a Ieszltseget korlatlanul Ieloldo gondolkodasi mintak. A maganideologiak
tmegesen teremnek a gyakorlati elet klnbz terletein elIordulo sikertelensegek, mkdeszavarok talajan.
A nem megIelel mkdes, a hibas, celjat tevesztett gyakorlat elkerlhetetlenl letrehozza az nmagat igazolni
vagyo ideologiakat, ha egyidejleg hianyzik a zavaro elemekkel teli, helytelen mkdesek kikszblesere
iranyulo allando reIormtrekves. Ha az innovacio nem intezmenyesl, akkor a keletkez Ieszltsegek elssorban
mint Ieloldasra varo (s tbbnyire Ieloldodo) tudati allapotok, s nem mint a konIliktust Ieltaro, a Ieszltseget
Iokozo, cselekvesre hajto gondolkodasi mintak jelentkeznek.
A IeszltsegIeloldo, ideologikus gondolkodas a szntelen mkdeszavar ellenere Ilenybe kerlhet a
Ieszltsegkeres, azt Iokozo gondolkodassal szemben, ha a tarsadalom nem jutalmazza kell mertekben az
egyenek valtoztatasi szandekat, s elnyt elveznek azok, akik nem tudnak vagy nem akarnak a
mkdeszavarokon segiteni. Ilyen esetben az innovacio sokszor nagyobb bajt zudit az egyenre, mint a csendes
semmitteves.
A mkdeszavarok, Iogyatekossagok eszlelese a valtozatlansag elmenyevel parosulva a tehetetlenseg,
jelentektelenseg erzeset valtja ki az egyenbl. Elhatalmasodik rajta a gondolat, hogy a nagy szervezetek
nevtelenseget lehel vilagaban nem tehet mast, mint hogy eljatssza a neki kiosztott szerepet. A celjukat
tevesztett, nem rendeltetesszer mkdesek tartos Iennmaradasa, esszertlenne valt, nIenntarto gepezete
ertheten a Ielelssegvallalas hianyat eredmenyezi. EgyIajta nevtelenseg-ideologia jn letre, mely alabecsli az
egyes ember eltt allo cselekvesi lehetsegeket, es a tetlenseg magyarazatava valik.
Mindennapi eletnk telis-tele van olyan helyzetekkel, ahol a mkdeszavarok Ielismerese elindithatna a
tenyleges es a kivanatos allapot kztt letrejtt hasadas gyakorlati athidalasa iranyaba. Ugyanakkor sokszor
megis inkabb azt tesszk, hogy a IeszltsegIokozo, konIliktusvallalo gondolkodas helyett a helyzet ideologikus
IeszltsegIeloldo lekepezesehez Iolyamodunk. A gyakorlatban letrejtt hasadas iranti erzeketlensegnkben, az
A FESZLTSGFELOLDS
TLSLYRA JUTSNAK
162
47 Asch, S. E.: Social Psvchologv. New York, 1952, Prentice Hall.
48 Cartwright, D. Zander, A. (eds.): Group Dvnamics. Evanston, Ill., Row. Peterson, 1953.
49 Hovland, C. I. Janis, I. L. Kelley, H. H.: Communicaton and Persuasion. New Haven, 1953, Yale University Press.
50 Festinger, L.: An Analysis oI Complient Behavior. In Sheril, M. Wilson, M. O. (eds.): Group Relations at the Crossroads. New York,
1963, Harper, 235256. p.; Kelman, H. C.: Attitude Change as a Function oI Response Restriction. Human Relations, 1936. 6. kt. 185214.
p.; French, J. R. P. Jr. Raven, B.: The Bases of Social Power, Cartwright, D. (ed.): Studies in Social Power. Ann Arbor. Mich. Institute Ior
Social Research. 1959. 150167. p.; Jahoda, Marie: ConIormity and Independence. Human Relations, 1959. 12. kt. 99120. p.
51 Deutsch, M. Gerard, H. B.: A Study oI Normative and InIormational Social InIluence upon Individual Judgment. Journal of Abnormal
and Social Psvchologie, 1955. 51. 629636. p.; Thibaut, J. W. Strickland, L.: Psychological Set and Social ConIormity. Journal of
Personalitv, 1956. 25. 115129. p.; Jackson, J. M. Saltzstein, H. D.: The EIIect oI Person-Group Relationships on ConIormity Processes.
Journal of Abnormal and Social Psvchologv, 1958. 57. 1724. p.
egyensulyelv gondolkodas termeszetenek megIelelen alkalomadtan tudomast sem vesznk a mkdeszavarra
utalo tnetekrl, nem vesszk eszre szamos baklvesnket. Ha a zavarra utalo jelek vegkepp szemet szurova
valnak, akkor a IeszltsegIeloldo logikanak megIelelen a jelek jelentseget lekicsinyeljk, s a valtoztatas
alternativajaval szembeszeglnk. Tulbecsljk a valtozatlansagban rejl elnyket, eltulozzuk a valtoztatas
veszelyeit. Maskor elvben elismerjk ugyan a szoban Iorgo mkdes hozzaigazitasanak szksegesseget a
megvaltozott realitasokhoz, de a valtoztatast id elttinek, korainak minsitjk, s ezzel lenyegeben elodazzuk.
A sikeres, bevalt valtoztatasok, az eredmenyes innovaciok, az allandosult reIormIolyamatok megelese
athangolja a gondolkodast es megingatja a IeszltsegIeloldo logika tulsulyat.
6.5. HERBERT C. KELMAN
6.5.1. A SZOCILIS BEFOLYSOLS HROM
FOLYAMATA
A szocialis (tarsas) beIolyasolas szinte kezdettl Iogva a kiserleti szocialpszichologia egyik kzponti
erdekldesi terlete volt. Harom I kutatasi hagyomanyt klnbztethetnk itt meg: 1. az iteletek tarsas
beIolyasolasanak vizsgalatat, amely a presztizs-sugalmazasra vonatkozo korabbi kutatasokbol ered;47 2. a
kiscsoporton belli interakciobol Iakado tarsas beIolyasok kutatasat;48 3. a meggyz kzlesbl ered tarsas
beIolyasolas vizsgalatat.49 Az utobbi evekben ez a harom kutatasi irany ersen kzeledett egymashoz, egyben
megntt az erdekldes a tarsas beIolyasolas es a szocialisan kivaltott viselkedesvaltozas alapelveinek
kidolgozasa irant.
E Iejlemenyek egyik eredmenyekent sok kutato szkseget erezte, hogy minsegi klnbseget tegyen a
beIolyasolas klnbz tipusai kztt. E klnbsegtetelek nemely esetben elsdlegesen abbol a megIigyelesbl
erednek, hogy a tarsas beIolyasolasnak minsegileg elter hatasai lehetnek, hogy klnbz Iajta valtozasokat
idezhetnek el. Igy peldaul adott viszonyok kztt legIeljebb nyilvanos alkalmazkodasra vezet, azaz Ielleti
valtozasokat idez el verbalis szinten vagy Ielszini viselkedesben, anelkl hogy ezt a velekedes (belief)
valtozasa kiserne; mas helyzetekben bels elIogadast eredmenyezhet, olyan valtozast, amely altalanosabb,
tartosabb, jobban ssze van Ionodva az egyen sajat ertekeivel.50 Mas kutatok azert ereztek szksegesnek a
klnbsegtetelt, mert megIigyeltek, hogy a beIolyasolas klnbz okokbol eredhet, klnbz motivaciokbol
es orientaciokbol jhet letre. Igy peldaul bizonyos krlmenyek kztt elsdlegesen inIormaciokon alapulhat: a
szubjektum azert alkalmazkodik a beIolyasolo szemelyhez vagy csoporthoz, mert ervenyes inIormacio
Iorrasanak latja; mas szituaciokban a beIolyasolas elsdlegesen normativ: a szubjektum azert alkalmazkodik,
hogy eleget tegyen a beIolyasolo szemely vagy csoport elvarasainak.51
Munkam az itt jelzett altalanos sszeIggesben helyezkedik el. A kls alkalmazkodas es a bels elIogadas
kztti klnbsegtetelbl indultam ki, es megprobaltam rgziteni a kett nehany nallo determinansat. Am
elegedetlenne valtam ezzel a dichotomiaval, amikor a tarsas beIolyasolasnak olyan lenyeges eseteivel
talalkoztam, amelyek ezen az alapon nem voltak osztalyozhatok. Klnsen nagy benyomast tettek ram peldaul
az 'igaz hiv-tipus ideologiai megerteserl szolo beszamolok. Nyilvanvalo, hogy ebben az esetben nem
HERBERT C. KELMAN
163
52 E Iolyamatok reszletes leirasat es a rajtuk alapulo kiserleti munkat a kvetkez, sajto alatt lev knyv tartalmazza: Social Influence and
Personal Belief. A Theoretical and Experimental Approach to the Studv of Behavior Change. John Wiley and Sons.
egyszeren nyilvanos alkalmazkodasrol van szo, hanem a megnyilvanulasok mgtt csakugyan valtozas
kvetkezett be a melyenIekv meggyzdesekben. Am az is nyilvanvalo, hogy nem arrol van szo, amit rendesen
bels elIogadasnak tekintnk, vagyis nem olyan valtozasrol, amely valamilyen ertelemben sszeIonodik az
egyen sajat ertekrendszerevel es amely Iggetlenne valt a kls Iorrastol. Ellenkezleg, ugy latszik, hogy itt uj
velekedesek keletkeztek, elszigetelve az egyen tbbi erteketl, s ezek ersen Iggenek a kls tamogatastol.
Ezekbl a meggondolasokbol kiindulva vegl is a tarsas beIolyasolas harom Iolyamatat klnbztettem meg
ugy, hogy mindegyiket az elzetes es utolagos krlmenyeknek mas es mas egyttese jellemzi. E Iolyamatokat
behodolasnak, a:onosulasnak es interiori:acionak neveztem el.52
6.5.1.1. A TRSAS BEFOLYS HROM FOLYAMATA
Behodolasrol akkor beszelhetnk, ha egy egyen azert veti ala magat egy masik ember vagy egy csoport
beIolyasanak, mert remeli, hogy ezzel kedvez reakciot valt ki a masikbol. Erdeke, hogy hozzajusson bizonyos
konkret jutalmakhoz, vagy elkerljn bizonyos konkret bnteteseket, amelyeket a beIolyasolo tart ellenrzese
alatt. Igy peldaul az egyen nagy erIesziteseket tehet annak erdekeben, hogy csakis 'helyes nezeteket
nyilvanitson, azert, hogy bejusson valamilyen csoportba vagy tarsadalmi egyttesbe, vagy hogy elkerlje a
kzhivatalbol valo elbocsattatast. De lehetseges altalanosabb Iormaja is annak, amikor az egyen szamara Iontos,
hogy megszerezze a beIolyasolo jovahagyasat, vagy elkerlje helyteleniteset. Igy peldaul vannak olyan
emberek, akik minden elkepzelhet szituacioban szinte kenyszeren igyekeznek azt mondani, amit varnak tlk,
es tetszeni akarnak mindenkinek, akivel csak erintkezesbe kerlnek, mert aranytalanul nagy az a szksegletk,
hogy kzvetlenl es azonnal kedvez reakciot valtsanak ki masokbol. Mindenesetre, amikor az egyen behodol,
es azt teszi, amit a masik kivan tle vagy amirl azt hiszi, hogy az kivanja tle , ezt azert teszi, mert ezzel
valamilyen, szamara kivanatos reakciot akar kivaltani a masikbol. Nem azert vallalja a kivaltott viselkedest
peldaul valamilyen velemenyt , mert hisz annak tartalmaban, hanem hogy valamilyen kieleglest jelent
tarsadalmi hatast idezzen el. Az egyen itt lenyegileg azt tanulja meg, hogy bizonyos specialis szituaciokban az
elvaras szerint beszeljen vagy cselekedjek, tekintet nelkl arra, hogy mi a sajat velemenye. A behodolas reven
elvallalt velemenyeket csak olyankor kell hangoztatni, amikor az erintett szemely viselkedeset a beIolyasolonak
modja van megIigyelni.
A:onosulasrol akkor beszelhetnk, amikor az egyen azert tesz magaeva valamilyen mas szemelytl vagy
csoporttol szarmazo viselkedest, mert ez a viselkedes kielegit nmeghatarozo viszonyt jelent ezzel a szemellyel
vagy csoporttal. nmeghatarozo viszonyon olyan szerepviszonyt ertek, amely reszet alkotja a szemely
nmagarol alkotott kepenek. A beIolyas azonosulas reven valo elIogadasa tehat eszkz a masikhoz Izd
kivanatos viszonynak, es az ebben a viszonyban gykerez nmeghatarozasnak a letrehozasara es Ienntartasara.
Az a viszony, amelyet az egyen azonosulas utjan letrehozni vagy Ienntartani probal, klnbz Iormakat lthet.
Felveheti a klasszikus azonosulas alakjat, vagyis az olyan viszonyet, amelyben az egyen teljesen vagy reszben
atveszi a beIolyasolo szerepet. Ebben a viszonyban az egyen a masik ember szerepe alapjan hatarozza meg sajat
szerepet. Megprobal olyan lenni, mint a masik szemely, vagy tenylegesen a: lenni. Az egyen azzal, hogy azt
mondja, amit a masik, azt teszi, amit a masik, azt hiszi, amit a masik, Ienntartja ezt a viszonyt es a belle ered,
kielegit nmeghatarozast. E viszony szamara vonzo objektum az olyan beIolyasolo szemely lehet, aki az egyen
altal kivant szerepet tlt be, altalanosabban, aki rendelkezik bizonyos, az egyenbl hianyzo jellemzkkel, tehat
peldaul ura egy olyan szituacionak, amelyben az egyen jaratlan, vagy otthonos egy olyan szituacioban,
amelyben az egyen elszigetelt.
Ez a Iajta azonosulas megIigyelhet peldaul gyerekek szocializacioja Iolyaman is: itt a szlk attitdjeinek es
cselekedeteinek az atvetele a szemelyiseg Iejldesenek szokasos es valoszinleg lenyeges resze. Ugyancsak
ennek a Iolyamatnak a peldaja, amikor egy ember tbbe-kevesbe tudatos erIeszitesekkel igyekszik megtanulni
valamilyen kivant Ioglalkozasi szerep eljatszasat es utanozza a megIelel szerepmodellt. Itt az egyen
termeszetesen sokkal inkabb megvalogatja, hogy milyen attitdket es cselekveseket vesz at masoktol. Nem
alapvet azonossagi erzese vagy nmagarol alkotott kepenek stabilitasa Iorog kockan, hanem csak szkebb
A TRSAS BEFOLYS HROM
FOLYAMATA
164
'szakmai azonossaga.
Az az nmeghatarozo viszony, amelyet az egyen az azonosulas reven letrehozni vagy Ienntartani probal, a
klcsns szerepviszonylat alakjat is ltheti, vagyis az olyan viszonyet, amelyben a ket Iel klcsnsen
egymasra vonatkoztatva hatarozza meg a sajat szerepet. Egy egyen klcsns viszonyba kerlhet egy bizonyos
masik egyennel, peldaul ket barat egymassal, vagy ellathat olyan tarsadalmi szerepet, amelyik egy masik
(reciprok) szereppel kapcsolatban meghatarozott, mint peldaul a beteg es az orvos viszonya eseteben. A
klcsns szerepviszonylat csak akkor tarthato Ienn, ha a resztvevk klcsnsen egyetertenek egymas
viselkedeset illet elvarasaikban. Igy, ha az egyen kielegitnek talal egy bizonyos viszonyt, igyekszik ugy
viselkedni, hogy kielegitse a masiknak az elvarasait. Mas szavakkal, igyekszik e konkret viszony
kvetelmenyeivel sszhangban viselkedni, Iggetlenl attol, hogy a masik gyel-e erre. Az egyennek a masik
szemely reakcioitol teljesen eltekintve az nmagarol alkotott kep szempontjabol Iontos, hogy peldaul
barat-szerepenek vagy Ioglalkozasi szerepenek elvarasait kielegitse.
A beIolyasnak azonosulassal valo elIogadasara tehat akkor kerl sor, ha az erintett szemely ugy latja, hogy a
kivaltott viselkedes egy t magaban Ioglalo klcsns szerepviszonylat szempontjabol relevans, e viszonylat
altal megkvetelt. A beIolyasnak a klcsns szerepviszonylaton alapulo elIogadasa annyiban hasonlit a
klasszikus azonosulas esetehez, hogy a masik emberhez Izd, kielegit nmeghatarozo viszony
letrehozasanak vagy Ienntartasanak az eszkze. A viszony jellege termeszetesen mas. Az egyik esetben az
azonossag viszonya; a masik esetben a reciprocitase. A klcsns szerepviszonylat eseteben az egyen nem
abban az ertelemben azonositja magat a masikkal, hogy atveszi annak az nazonossagat, hanem abban az
ertelemben, hogy kiIejezetten a masik szemely elvarasainak, erzelmeinek vagy szksegleteinek alapjan reagal.
Az azonosulas eszkzl szolgalhat ahhoz is, hogy Ienntartsa az egyennek ahhoz a csoporthoz Izd viszonyat,
amelyben nmeghatarozasa gykerezik. Ebben a viszonyban a klasszikus azonosulasnak es a reciprok
szerepeknek az elemei is jelen lehetnek. Az egyennek ahhoz, hogy Ienntartsa csoporttagkent valo
nmeghatarozasat, altalaban bizonyos konkret elirasok szerint kell kialakitani viselkedeset, es ki kell elegitenie
csoporttarsai elvarasait. A csoporttal valo azonosulas peldaja a kommunista parttag, aki abbol merit ert es
azonossagi erzest, hogy a proletarIorradalom elcsapata tagjanak es a trtenelmi szksegszerseg kepviseljenek
tartja nmagat. Ha kisebb intenzitassal is, de valoszinleg hasonlo Iolyamat jatszodik le akkor, amikor az
emberek valamilyen csoportban valo szocializaciojuk kereteben klnIele hagyomanyokat, konvenciokat
vesznek at.
Az azonosulas abban hasonlit a behodolashoz, hogy az egyen nem azert teszi magaeva a kivaltott viselkedest,
mert az nmagaban, bensleg kielegit. Az azonosulas azonban klnbzik a behodolastol abban, hogy az
egyen csakugyan hisz az atvett velemenyekben es cselekedetekben. A viselkedest nyiltan es belsleg is
elIogadja, s azt nem csak akkor tanusitja, ha a beIolyasolo megIigyeli t. E viselkedes megnyilvanulasa attol is
Igg, hogy az egyen az adott pillanatban milyen szerepet tlt be. Csak olyankor ad hangot a kivaltott
velemenyeknek, ha a megIelel szerep lep mkdesbe, azaz, ha az egyen azon a viszonyon bell cselekszik,
amelyen az azonosulas alapul. Az egyen I gondja nem az, hogy tetsszen a masiknak, hogy megadja neki azt,
amit kivan (mint a behodolasnal), hanem az, hogy kielegitse a masik embernek az szerepteljesitmenyevel
szemben Iennallo elvarasait. IlyenIorman az azonosulas reven atvett velemenyek ktve maradnak a kls
Iorrashoz, es Iggnek a tarsadalmi tamogatastol. Nem Ionodnak ssze az egyen ertekrendszerevel, hanem
altalaban elszigeteldnek tbb erteketl, mintegy betokosodnak.
Vegl interiori:aciorol (bensve tetelrl) olyankor beszelhetnk, amikor az egyen azert Iogadja el a beIolyast,
mert a kivaltott viselkedes egybevag ertekrendszerevel. Itt maga az indukalt viselkedes tartalma elnys. Az
egyen azert teszi magaeva, mert hasznosnak tekinti valamilyen problema megoldasahoz, vagy mert sszhangban
van a sajat iranyultsagaval, vagy mert a sajat ertekei kvetelik meg egy szo mint szaz, mert olyannak eszleli,
mint amely nagymertekben elsegiti ertekeinek maximalis ervenyesleset. A beIolyasolo jellemzinek Iontos
szerepk van az interiorizacioban, de itt mint mindjart latni Iogjuk, a dnt dimenzio a beIolyasolo
szavahihetsege, vagyis a tartalomhoz valo viszonya.
Az interiorizacio legnyilvanvalobb peldai azok, amelyek esszer alapon vonjak maguk utan valamilyen
A TRSAS BEFOLYS HROM
FOLYAMATA
165
kivaltott, indukalt viselkedes megiteleset es elIogadasat. Az ember peldaul elIogadhatja egy szakert javaslatait,
mert megoldasnak tekinti ket sajat problemaira es egybevagonak sajat ertekeivel. Bensve tetel eseten
altalaban nem valtozatlanul es hianytalanul Iogadja el ezeket a javaslatokat, hanem bizonyos mertekig modositja
ket, hogy be tudja illeszteni a sajat egyedi szituaciojaba. Az utazo IelIigyelhet valamilyen orszag elter
viselkedesmodjaira, es elhatarozhatja, hogy atveszi ket (megint csak valogatva es modositva), mert ugy latja,
hogy jobban sszhangban vannak a sajat ertekeivel, mint a sajat hazajabeli Iormak. Termeszetesen nem akarom
azt allitani, hogy a Ielsorolt helyzetekben mindig jelen van az interiorizacio. Errl csak akkor beszelhetnk, ha a
beIolyas elIogadasa az altalam leirt konkret Iormat lti.
Mindazonaltal az interiorizacio nem jelenti Ieltetlenl azt, hogy az egyen a kivaltott viselkedest esszer alapon
teszi a magaeva. Nem akarok egyenlsegi jelet tenni az interiorizacio es a racionalitas kze, meg ha a Iolyamat
leirasanak hatarozottan vannak is racionalista Ielhangjai. Igy peldaul interiorizacionak neveznem azt az esetet is,
amikor az egyen egy alapjaban irracionalis ertekrendszerrel valo megegyezesk miatt Iogad el velekedeseket.
Egy autoriter egyen esetleg azert tesz magaeva bizonyos Iajgyll attitdket, mert beleillenek paranoid,
irracionalista vilaglatasaba. Itt Ieltehetleg interiorizacioval van dolgunk, mert az viselkedesenek tartalma es
az illet ertekrendszerehez valo viszonya adja a kieleglest. Ugyanigy megjegyzend, hogy egy ember
ertekrendszerevel valo megegyezes nem jelenti Ieltetlenl logikai kvetkezetesseget. A viselkedes akkor
kongruens (sszeill), ha igy vagy ugy sszeillik az egyen ertekrendszerevel, ha beletartozonak es altala
megkveteltnek latszik.
Ebbl az elgondolasbol az kvetkezik, hogy az interiorizacio reven atvett viselkedes valamilyen modon
racionalisan vagy maskeppen sszeIonodik az egyen mar meglev ertekeivel: a tarsas szerepre vonatkozo
elvarasok rendszeretl kln, egy szemelyes rendszer reszeve valik. Az ilyen viselkedes Iokozatosan
Iggetlenedik a kls Iorrastol. Megnyilvanulasa nem Igg sem attol, hogy a beIolyasolo megIigyelheti-e, sem a
megIelel szerep aktivalasatol, hanem attol, hogy a szoban Iorgo dolgok mennyire tettek relevanssa melyebben
rejl ertekeket. Ez nem jelenti azt, hogy ez az egyen a tarsadalmi szituaciora valo tekintet nelkl rkke csak
interiorizalt velemenyeknek Iog hangot adni. Barmely konkret szituacioban a kvetelmenyek tbb valtozataval
kell szembeneznie, es valasztania kell verseng ertekek kztt. Jelenti azonban azt, hogy a velemenyek
legalabbis versengenek a tbbi alternativaval, valahanyszor tartalmilag helytallok.
Hangsulyozni kell, hogy a harom Iolyamat nem zarja ki egymast klcsnsen. Tiszta esetekkent hataroztuk meg
ket, de a valosagos eletben altalaban nem tiszta Iormaban Iordulnak el. A Ielsorolt peldak legIeljebb olyan
szituacioknak tekinthetk, amelyben az egyik Iajta Iolyamat tulsulyban van, es meghatarozza a klcsnhatas I
vonasait.
6.5.1.2. A HROM FOLYAMAT ELZMNYEI S
KVETKEZMNYEI
Megitelesnk szerint mindharom Iolyamathoz az elzmenyeknek es a kvetkezmenyeknek kln-kln
rendszere tartozik. Ezeket az alabbi tablazatban Ioglaltuk ssze. Ami a harom Iolyamat elo:menveit illeti,
mindenekeltt megjegyzend, hogy nem teteleznk Iel kzttk rendszerezhet mennyiseg klnbsegeket.
Mindegyik Iolyamat valoszinseget ugyanannak a harom determinansnak a Iggvenyekent Iogjuk Iel. Ezek: az
indukcio Iontossaga az egyen celjanak elerese szempontjabol, a beIolyasolo hatalma es a kivaltott reagalas
tulsulya. Ezeknek a meghatarozasoknak a nagysaga mindegyik Iolyamatnal a teljes tartomanyon at valtakozhat:
mindegyiknel a legklnbzbb Iokokat mutathatja a keletkezes Iontossaga, a beIolyasolo hatalma stb. A
Iolyamatok csak abban klnbznek egymastol, hogy ezek a determinansok milyen minosegi Iormat ltenek.
Mint a tablazatbol lathato, klnbznek az indukcio Iontossaganak alapfaban, a beIolyasolo hatalmanak
forrasaban s a kivaltott valasz tulsulyanak biztositasi modjaban.
A HROM FOLYAMAT
ELZMNYEI S
166
Behdols Azonosuls Interiorizci
Elzmenyek:
1. A: indukcio
fontossaganak
alapfa
A viselkedes
tarsadalmi
kihatasanak gondja
A viselkedes
tarsadalmi
gykerezettsegenek
gondja
A viselkedes
ertekkongruenciajanak
gondja
2. A befolvasolo
hatalmanak forrasa
Eszkzk Ieletti
ellenrzes
Vonzas Szavahihetseg
3. A kivaltott valas:
tulsulvanak
bi:tositasi modfa
A viselkedes
valasztekanak
korlatozasa
A
szerepkvetelmenyek
krlhatarolasa
Az eszkzk es
celok rendszerenek
atszervezese
Kvetkezmenyek:
1. A kivaltott valasz
megvalositasanak
Ieltetelei
A beIolyasolo agens
Ielgyelete
Az agenshez valo
viszony hangsulya
Ertekek
kapcsolodasa az
adott dolgokhoz
2. A valtozas es a
kivaltott valasz
megsznesenek
Ieltetelei
A tarsadalmi
nyereseg Ielteteleire
vonatkozo
megvaltozott
percepcio
Az nmeghatarozo
viszonyok
biztositasanak
Ielteteleire
vonatkozo
megvaltozott
percepcio
Az ertekek
maximalis
ervenyesitesenek
Ielteteleire
vonatkozo percepcio
3. A kivaltott valaszt
magaba agyazo
viselkedesi rendszer
tipusa
Valamely konkret
helyzet kls
elirasai
Valamely konkret
szerepet
meghatarozo
elvarasok
Az erintett egyen
ertekrendszere
1. A Iolyamatok megklnbztethetk az indukcio Iontossaganak alapja szerint, vagyis aszerint, hogy milyen
termeszet a beIolyasolasi szituacioban mozgasba hozott motivacios rendszer. Mi az, ami az egyen celjai
szempontjabol Iontossa teszi? Melyek azok a I gondok, amelyeket az egyen magaval hozott a szituacioba, vagy
amelyeket az kelt benne? A Iolyamatok e tekintetben Iennallo klnbsegei adottak, a roluk szolo Ienti
leirasokban: a) amennyiben az egyen I gondja barmilyen okbol viselkedesenek tarsadalmi hatasa, a
beIolyasolas altalaban a behodolas alakjat lti; b) amennyiben az egyen I gondja viselkedesenek tarsadalmi
gvkere:ettsege, a beIolyasolas altalaban az azonosulas alakjat lti; c) amennyiben az egyen I gondja
viselkedesenek ertekkongruenciafa (racionalisan vagy maskeppen), a beIolyasolas altalaban az interiorizacio
alakjat lti.
2. Feltetelezhet, hogy a harom Iolyamat kztt a beIolyasolo szemely hatalma is lehet a klnbseg Iorrasa: a)
amennyiben a beIolyasolo szemely hatalma az es:k:k feletti ellenor:esen alapul, a beIolyasolas altalaban a
behodolas alakjat lti. Az ellenrzes az eszkzk Ielett azt jelenti, hogy peldaul az egyen celjanak eleresehez a
szkseges eszkzket rendelkezesere bocsathatja vagy visszatarthatja. Az, hogy az eszkzk Ieletti ellenrzest
A HROM FOLYAMAT
ELZMNYEI S
167
53 Ez hasonlit John Whitingnak arra a koncepciojara, hogy az azonosulas alapja a 'statusirigyseg. Lasd Whiting,
54 I. m. 21. p.
milyennek eszlelik az emberek, Igghet a beIolyasolo szemely bizonyos konkret jutalmak vagy bntetesek
Ieletti tenvleges es potencialis ellenrz hatalmatol is, amelyre a tarsadalmi strukturan belli poziciojabol
(statusabol, tekintelyebl vagy altalanos presztizsebl) kvetkeztetnek. b) Amennyiben a beIolyasolo hatalma
von:o mivoltan alapul, a beIolyasolas altalaban az azonosulas alakjat lti. Egy beIolyasolo szemely akkor
vonzo, ha olyan szerepet tlt be, amelyet az egyen maga is kivan,53 vagy ha olyant, amely ellentettje annak a
szerepnek, amelyet az egyen szeretne alakitani vagy Ienntartani. A 'vonzo jelleg az itt hasznalt ertelemben nem
az olyan tulajdonsagok birtoklasat jelenti, amelyek egy embert szeretetre meltova tesznek, hanem azt, hogy a
beIolyasolo egyen olyan tulajdonsagokkal rendelkezik, amelyek klnsen kivanatossa teszik a vele valo tartos
kapcsolatot. Mas szavakkal, az egyen ez esetben kieleglest nyerhet a rea vonatkoztatott nmeghatarozasbol. c)
Amennyiben a beIolyasolo hatalma s:avahihetosegen alapul ha kijelenteseit igaznak es ervenyesnek tartjak, es
igy komoly megIontolasra erdemesnek tekintik , a beIolyasolas altalaban az interiorizacio alakjat lti. Hovland,
Janis es Kelley54 a szavahihetseg ket alapvonasat klnbzteti meg: a szakertelmet es a megbizhatosagot. Mas
szavakkal, egy embert szavahihetnek itelhetnk vagy azert, mert Ieltehetleg tudfa, mi az igazsag, vagy azert,
mert Ieltehetleg megmondfa, mi az igazsag. A megbizhatosag ezenkivl meg sszeIgghet kztisztelettel,
hasonlo gondolkodassal, meg az erdekeltseg hianyaval.
3. Elkepzelesnk szerint tehat a harom Iolyamat elter abban, hogy min alapul a viselkedes kivalasztasa. a)
Amennyiben a kivaltott valasz azert valik hangsulyossa vagyis azert valik az alternativ reagalasi
lehetsegekhez viszonyitva 'kitntetett palyava , mert az egyen viselkedesi valaszteka korlatozott, a
beIolyasolas altalaban a behodolas alakjat lti. Ez kvetkezhet be akkor, ha az egyent nyomassal kenyszeritik a
kivaltott valaszra, vagy ha alternativ valaszlehetsegek nincsenek, lenyegileg az egyetlen megengedett valasz:
az egyen ugy latja, hogy nincs mas valasztasa. b) Amennyiben az indukalt valasz azert kerl tulsulyba, mert egy
bizonyos szerep kvetelmenyei krl vannak hatarolva, a beIolyasolas altalaban az azonosulas alakjat lti. Ez
akkor kvetkezhet be, ha a szituacio egy bizonyos konkret szerepviszonylat alapjan meghatarozott, es ennek a
szerepnek a kvetelmenyei tbbe-kevesbe vilagosan elirtak: peldaul, ha ez a szerep klnsen kitntetett, es a
belle Iolyo elvaras uralja a terepet. Ha az alternativ szerepek hatekonysagukat vesztettek azert, mert a szituacio
ketertelm es nincs egyetert ertelmezes, a kivaltott valasz azert lesz hangsulyos, mert ez egyik lehetsege az
egyen rendelkezesere allo keves alternativanak: az egyen viselkedesi valaszteka korlatlan lehet ugyan, de
valasztasat korlatozza az a teny, hogy kizarolagosan egy bizonyos konkret szereprendszer latoszgebl
cselekszik. c) Vegl, ha a kivalasztott reakcio azert kerl tulsulyba, mert atszervezdtt az egyennek az
eszkz-cel viszonyra vonatkozo elgondolasa, a beIolyasolas altalaban az interiorizacio alakjat lti. Ez
kvetkezhet be akkor, ha napvilagra kerlnek a kivaltott valasszal bizonyos Iontos ertekek olyan elIeltevesei,
amelyekrl az egyen ez idaig nem tudott, vagy ha kiderl, hogy ez a kivaltott valasz az egyen celjainak
eleresehez elnysebb, mint bizonyos mas, rendelkezesre allo alternativak. Ekkor a reagalas uj jelentest is
kapott: minthogy a klnIele eszkzk es celok kztti viszonylatok atstrukturalodtak, az indukalt reagalas az
egyen sajat ertekeinek alapjan elnyben reszesitett cselekvesi iranykent jelenik meg.
Kvetkezeskeppen a beIolyasolasi Iolyamat e harom elzmeny termeszete szerint lti a behodolas, az
azonosulas vagy az interiorizacio alakjat. Mindegyiknek megIelel a bels gondolatok es erzelmek egy-egy olyan
jellemz mintaja (pattern), amelyet az egyen vallal akkor, amikor elIogadja a beIolyast. Mint azt a tablazat
masodik Iele mutatja, az eredmenvkent bekvetke:o valto:asok is masok lesznek a harom Iolyamat eseteben. Itt
is abbol a Ieltevesbl indulunk ki, hogy a Iolyamatok kztt nincsenek rendszerezhet mennyisegi klnbsegek,
hanem a harom Iolyamat utjan kialakulo viselkedes utolagos trteneteben mutatkoznak minsegi valtozatok.
1. A harom Iolyamat klnbzik abban, hogy milyen tovabbi Ieltetelek mellett valosul meg vagy Iejezdik ki a
kivaltott valasz. a) Ha az egyen behodolas reven Iogad el valamilyen indukalt reagalast, hajlamos arra, hogy azt
csak a beIolyasolo felgvelete mellett valositsa meg. Ez a Ieltetel akkor elegl ki, ha a beIolyasolo szemely
Iizikailag jelen van, vagy ha nagy valoszinseggel tudomast szerez az egyen tetterl. b) Ha az egyen azonosulas
reven tesz magaeva valamilyen valaszt, hajlamos arra, hogy csak a beIolyasolo szemelyhez valo vis:onvanak
hangsulya eseten valositsa meg. Vagyis a viselkedes bekvetkezese attol Igg, hogy milyen szerephez jut a
A HROM FOLYAMAT
ELZMNYEI S
168
szituacioban az illet egyennek a beIolyasolohoz valo viszonya. Ennek a viszonynak valamikeppen a
kzeppontba kell kerlnie, s az egyennek jatszania kell az azonosulas szempontjabol relevans szerepet. Ez
azonban nem jelenti Ieltetlenl azt, hogy tudataban van a viszonynak; a szerep e tudatossag nelkl is elevenne
valhat. c) Ha az egyen interiorizacio reven Iogad el valamilyen letrejtt valaszt, altalaban olyan Ieltetelek kztt
valositja meg, amikor Iennall azoknak az ertekeknek a fontossaga, amelyek eleve kapcsolatosak voltak a
beIolyasolasi szituacioval. A viselkedes altalaban akkor kvetkezik be, amikor a szoban Iorgo dolgok valamely
adott szituacioban aktivizaljak ezeket az ertekeket, teljesseggel Iggetlenl a beIolyasolo szemely Ielgyeletetl
vagy sulyatol. Ez termeszetesen nem jelenti azt, hogy a viselkedes mindannyiszor bekvetkezik, amikor
lenyegesse valik. Bizonyos szituaciokban visszaszorithatjak mas, verseng valaszok. Az, hogy a tartalmi
relevancia egy bizonyos Iokan mekkora a valasz bekvetkezesenek valoszinsege, az interiorizalt viselkedes
erssegetl Igg.
2. Feltetelezem, hogy a harom klnbz Iolyamat reven elIogadott valaszok klnbzni Iognak egymastol
abban, hogy a tovabbiakban milyen Ieltetelek mellett sznnek vagy valtoznak meg. a) Az egyen a behodolas
reven elIogadott valasszal akkor hagy Iel, amikor mar nem eszleli tbbe azt, hogy ez a legjobb ut bizonyos
tarsadalmi elnyk megszerzesehez. b) Az egyen az azonosulas reven elIogadott valasszal akkor hagy Iel,
amikor mar nem eszleli tbbe azt, hogy ez a legjobb ut kielegit nmeghatarozo viszonyok Ienntartasahoz vagy
letrehozasahoz. c) Az egyen az interiorizacio reven elIogadott valasszal akkor hagy Iel, ha nem ezt tartja mar a
legjobb utnak sajat ertekei maximalis ervenyesitesehez.
3. Vegl Ieltetelezem, hogy a harom Iolyamat reven elIogadott valaszok minsegileg klnbznek egymastol.
Ez talan ugy Ioglalhato ssze a legjobban, hogy a kivaltott valaszt magaba agyazo viselkedesi rendszer tipusat
vesszk Iigyelembe. a) A behodolassal elIogadott viselkedes egy bizonyos helyzetet jellemz kls
kvetelmenyrendszernek a resze. Mas szavakkal, azoknak a magatartasi szabalyoknak a resze, amelyeket az
egyen azert tanul el, hogy boldoguljon egy bizonyos szituacioban vagy szituaciosorozatban. A viselkedes itt
altalaban csak eszkzkent, nem pedig belsleg kapcsolodik az erintett egyen ertekeihez. Amig peldaul az egyen
bizonyos nezetei ezen a szinten mozognak, nemigen tekinti ket valodi meggyzdese kepviselinek. b) Az
azonosulas reven elIogadott viselkedes egy konkret szerepet meghatarozo elvarasok rendszerenek a resze. A
szerep lehet a masik szemelye, akitl az egyen atveszi, de lehet ennek az ellentete is. Ezt a viselkedest az egyen
ugy tekinti, mint amely kepviseli t, s az csakugyan Iontos resze lehet szemelyes enjenek. Megis, altalaban
elszigeteldik az egyen tbbi erteketl, es alig kerl azokkal klcsnhatasba. Szelsseges esetekben a kivaltott
valaszt magaba agyazo rendszer betokosodhat, s szinte idegen testkent mkdik a szemelyen bell. A kivaltott
valaszok itt aranylag merevek es sztereotipizaltak lesznek. c) Az interiorizacio reven elIogadott viselkedes mar a
bels rendszernek a resze. Beleillik az egyen alapvet ertekrendszerebe, es sszhangban van azzal. Ebbl nem
kvetkezik Ieltetlenl a tkeletes konzisztencia, ennek Ioka egyenenkent es viselkedesi Iajtak szerint valtozhat.
Jelenti azonban azt, hogy van bizonyos klcsnhatas az uj velekedesek es az egyen tbbi erteke kztt. Az uj
viselkedes modosithat meglev velekedeseket, es modosulhat is altaluk. E klcsnhatas miatt az interiorizacio
reven elIogadott viselkedes altalaban sajatosan egyeni, hajlekony, sszetett es diIIerencialt lesz.
Forditotta: JOZSA PETER
6.6. ERWIN P. BETTINGHAUS
6.6.1. A MEGGYZ KOMMUNIKCI
6.6.1.1. MEGGYZS S KOMMUNIKCI
Vannak kommunikacios helyzetek, amikor a vevt olyan kommunikacio eri, amelyet nem az Iogyasztasara
szantak. Igy peldaul, ha egy asszony meghallja, amint a hentes arrol beszel a segedjevel, milyen rossz minseg
marhahust kaptak, reagal erre a kommunikaciora. Marhahus helyett szarnyast vasarol. De a kzlemenyt nem
neki szantak. Ugyanigy elIordulhat, hogy az ember az utcan setal, s meghallja, amint egy idegen azt mondja a
ERWIN P. BETTINGHAUS
169
tarsasagaban levknek, hogy itt az ebed ideje. Az ember ekkor modositja a viselkedeset, es elindul egy vendegl
Iele. De ez a kzlemeny sem neki szolt. Vagy a szomszedunkban valaki a trombitajan gyakorol, es erre
becsukjuk az ablakunkat. Viselkedesnk modosulasat ebben az esetben is olyan kzlemeny vetele idezte el,
amelyet Ieltehetleg nem neknk szantak.
Az elbbi harom helyzetben jelen vannak az emberi kommunikaciot tartalmazo interakcios szituacio sszes
elemei. De ezek nem a meggyzest celzo kommunikacio helyzetei. A kommunikacios helyzetrl akkor
mondhatjuk, hogy termeszetet tekintve meggyzest celzo, ha tartalmazza az egven tudatos trekveset arra, hogv
valamilven k:lemenv tovabbitasaval megvalto:tassa a masik egven vagv egvenekbol allo csoport viselkedeset.
Itt mi most olyan helyzetekkel Ioglalkozunk, amikor valamilyen Iorras kimondottan azert produkal valamilyen
kzlemenyt, hogy valamilyen konkret viselkedest valtson ki a vevkbl vagy a vevk csoportjabol.
Nem minden olyan helyzetben beszelhetnk meggyzesrl, amikor a viselkedest beIolyasolja valamilyen
ingersorozat. Mindazonaltal igen sok kommunikacios helyzet tartalmazza a meggyzes mozzanatat. Ha a
gyermekeim arra kernek, hogy vigyem ket moziba, olyan kzlemenyeket komponalnak, amelyeknek az a
rendeltetesk, hogy meggyzen beIolyasoljak az en viselkedesemet. Ha egy jotekonysagi intezmeny arra ker,
hogy gyet ersebben tamogassam, mint az elmult evekben, meggyzesre trekszik. Ha egy politikus jelenik
meg a televizio kepernyjen, es Ielszolitja a hallgatokat, hogy szavazzanak ra, valamilyen konkret cselekvesi
mod helyessegerl kivanja meggyzni ket. Ha a General Motors reklamot helyez el az ujsagban arrol, milyen
csodalatos az ez evi kocsimodell, a meggyzes eszkzet veti latba termekeinek jobb elhelyezesehez. Ha a szli
munkakzsseg lesen a szonok az uj iskolai trveny kibocsatasarol beszel, Ieltehetleg igyekszik megnyerni a
jelenlevk tamogatasat az akciohoz. Mindezek a meggyzest celzo kommunikacio esetei. A tulajdonkeppeni
problema az, hogy melyek az ilyen kommunikacio sikerenek vagy kudarcanak okai.
Ezen a ponton be kell vezetnnk a meggyzes es a parancs kztti klnbsegtetelt. Akkor, amikor a mvezet
igy szol a Iutoszalagnal dolgozo egyik munkashoz: 'Nem erdekel, mi a velemenye arrol, hogyan kellene
csinalni ezt a munkat. Csinalja ugy, ahogyan en mondom! az a celja, hogy engedelmessegre szoritsa az
illett. Ha viszont igy szol ugyanehhez a munkashoz: 'A mernkk ugy gondoljak, hogy jobb eredmenyt ernk
el, ha ezt a darabot igy es igy munkaljuk meg. Azt hiszem, igazuk van, es szeretnem, ha a nap hatralev
reszeben igy csinalna. Utana majd kiderl, hogy maga is egyetert-e a mernkkkel meggyzest celzo
kommunikacioval van dolgunk. Lenyeges, hogy a mvezet mindket Iellepesenek lathato eredmenye esetleg
hajszalra ugyanaz: a munkas ugy oldja meg a Ieladatot, ahogyan a mvezet kivanta. Csakhogy a meggyzest
celzo kommunikacio eseteben a lathato valtozasokat a kognitiv valtozasok sorozata kiseri, ezzel szemben a
kizarolag engedelmesseg elidezeset szolgalo kommunikacio nem iranyul egyben a megIelel kognitiv valtozas
eleresere is.
6.6.1.2. A MEGGYZS HATSNAK MEGTLSE
A meggyzest a kommunikacios helyzetek egyeb tipusaitol nemileg elter modon kell szemlelni. Ami peldaul a
henteszletben lev asszony esetet illeti, megallapithatjuk, hogy a kommunikacio meghallasa utan modositja-e a
viselkedeset vagy sem. Nehez volna azonban a hentes kzlemenye es a vasarlo viselkedese kztti barmiIele
szandekolt megIelelesrl beszelni. Nincs ertelme azt mondani, hogy a hentes kzlemenye sikeres volt, vagy
hogy kudarcot vallott. A meggyzest celzo kommunikacio viszont implikalja, hogy a helyzetet a kommunikator
szandeka es a vev bekvetkez viselkedese szempontjabol iteljk meg. IlyenIorman a meggyzest celzo
kommunikacio megitelhet aszerint, hogy mennyiben sikerlt elideznie a kivant viselkedest, illetve mennyiben
vallott kudarcot a kivant eredmeny biztositasa teren.
Ha egy politikus a szavazatomat keri, es en az ellenIelere szavazok, vilagos, hogy nem sikerlt meggyznie
engem. Ha egy vezercikk Ielszolitja olvasoit, hogy modositsak allaspontjukat a nepi Kinanak az Egyeslt
Nemzetek Szervezetebe valo Ielvetele kerdeseben, s az olvasok nem modositjak allaspontjukat, a vezercikknek
nem sikerlt elernie celjat meggyzesi kiserletevel. Ha viszont gyermekeim arra kernek, hogy menjnk be a
cukraszdaba, amely eltt eppen elhaladtunk, s en mindjart vissza is Iordulok, az eredmeny mutatja, hogy sikerlt
meggyznik engem. Igy tehat a meggyzes hatasanak egyik dimenziojat ugy kapjuk meg, ha megallapitjuk,
A MEGGYZS HATSNAK
MEGTLSE
170
mennyiben van megIeleles a Iorras szandeka es a vev ra kvetkez viselkedese kztt. Ha a Iorras szandeka az
volt, hogy valamilyen viselkedest idezzen el a vevnel, s ha a vev meghallgatja a Iorras kzlemenyet, majd a
Iorras szandekanak megIelel modon viselkedik, azt mondjuk, hogy a meggyzesi kiserlet sikeres volt.
(.)
A meggyzes hatasa nem itelhet meg kizarolag a Iorrastol a vevhz juto kzlemeny kzvetlen, rvid tavu
hatasa alapjan. St a Iorras bevallott szandeka sem tekinthet a meggyzes megitelese szempontjabol egyedl
iranyadonak. Szamos helyzetben lehetetlenseg ugyan tisztazni a kzlemeny kzvetlen hatasat, de bizonyos id
elteltevel a szituacio elemzese kimutathatja az eredeti kzlemeny klnbz hatasait. Ezenkivl vannak olyan
helyzetek is, amikor a kommunikator tulajdonkeppen nem kivan rvid tavon kzvetlenl hatni a hallgatosagra,
csupan az alapokat akarja lerakni kesbbi kzlemenyek szamara. Vajon kudarcrol kell-e beszelnnk ebben az
esetben akkor, ha kzlemenye kzvetlen hatast valt ki? Evekkel ezeltt egy vacsoran a szonok azokrol a
veszelyekrl beszelt, amelyek az emberi eletet Ienyegetik abban az esetben, ha egy to szennyezdese bizonyos
ideig tovabb Iokozodik. Nyilvanvaloan nem allt szandekaban semmiIele kzvetlen akcio kivaltasa, beszede
vegen megis megkerdezte valaki a hallgatosagbol, nem lehetne-e azonnal tenni valamit? E kerdes hatasara
azutan tarsadalmi bizottsag alakult a tavat szennyez tenyezk elemzesere. Ez egybeesett ugyan a szonok
alapvet szandekaival, a vacsoran elmondott beszedeben azonban kzvetlenl megsem trekedett erre. A szonok
kzvetlen, bevallott szandekai Iontosak ugyan, de csak az egyik kriteriumot jelentik, amikor valamilyen
meggyzest celzo kzlemeny sikeresseget elemezzk.
A tkeletes siker vagy a tkeletes kudarc kriteriuma szerinti megiteles nem is jogosult. A kommunikator
reszleges sikert is elerhet. Gondoljunk arra, amikor egy gynk egy csoporthoz beszel, s a jelenlevket mind
meg akarja gyzni arrol, hogy helyesen teszik, ha megrendelnek egy bizonyos lexikont. Igen csekely az eselye
annak, hogy a csoport valamennyi tagjat sikerl meggyznie. Hany elIizetes eseteben mondhatjuk azt, hogy
kzlemenye eredmenyes volt? 50-ot meghalado arany eseten? 50-nal kisebb arany eseten? Egyetlen
elIizetes eseten? St ha szavai nyoman egyaltalan senki sem vasarol, vajon tkeletes kudarcrol kell-e
beszelnnk? Nagyon knnyen elkepzelhet, hogy valaki a hallgatosagbol az gynk szavai nyoman kesbb
megvaltoztatja velemenyet a lexikonrol, s vegl is vasarol egy sorozatot. Semmikeppen sem intezhetjk el az
gynkt azzal, hogy egyaltalan nem erti a dolgat.
A meggyzest a siker Iokozatainak terminusaiban kell megitelnnk. A skala egyik vege mindennem hatas
hianyat jelenti, es olyan szituacio jellemzesere hasznaljuk, amikor nincs megallapithato megIeleles a vev
viselkedese es a Iorras szandeka, valamint kzlemenye kztt. A skala masik vege a tkeletes sikert
reprezentalja, amikor a Iorras szandeka es kzlemenye pontosan megIelel a vev viselkedesenek.
A meggyzes sikerenek vagy kudarcanak megitelesehez szkseges kriteriumok egy resze a Ieladat nehezsegevel
Igg ssze. Az eszkimoknal nehezebb eladni egy jegszekrenyt, mint a Hawaii-szigeteken. Delen a demokrata
part jelltjenek altalaban knnyebb dolga lesz a valasztasi hadjaratban, mint a republikanus part jelltjenek. Ha
delen egy republikanus parti jellt gyz, Ieltehetleg sikeresebbnek Iogjak elknyvelni, mint a gyztes
demokratat. Arrol, hogy a nepi Kinat Iel kell venni az Egyeslt Nemzetek Szervezetebe, sokkal nehezebb
meggyzni a hallgatosagot, mint arrol, hogy a Iiatalkoru bnzes rossz dolog. Sokkal nehezebb a hallgatosagot
ravenni arra, hogy az adok emelesere szavazzon, mint arra, hogy az adok cskkentesere szavazzon.
A valtozo mind a negy peldaban a Iorras altal vallalt Ieladat nehezsege. A kommunikator Ieladatanak nehezsegi
Iokat ugy allapithatjuk meg, hogy sszehasonlitjuk a vevnek bizonyos konkret kerdessel kapcsolatos eredeti
allaspontjat azzal az allasponttal, amelyre a kommunikator szeretne eljuttatni. Ha az elerni kivant valtozas
jelents, a meggyzest celzo kiserletek nehezebbek lesznek, mint akkor, ha a Iorras csak csekely valtozast kivan
elerni a vev allaspontjaban.
sszeIoglalva: az elbbiekben harom kriteriumot jelltnk meg, amelyeket szem eltt kell tartanunk a
meggyzest celzo kommunikacio szituacioinak megiteleseben. A szituacio jellemezhet a kommunikator
szandeka es a vev viselkedese kztti megfeleles termes:etevel, a szandek es a bekvetkez viselkedes kztti
megfeleles fokaval, vegl a kommunikator altal vallalt Ieladat nehe:segi fokaval.
A MEGGYZS HATSAINAK
TERMSZETE
171
6.6.1.3. A MEGGYZS HATSAINAK TERMSZETE
A legtbb elbbi pelda azon a hallgatolagos elIeltevesen alapult, hogy a meggyzest celzo kommunikacio
hatasai megIigyelhetk a helyzet szemlelje szamara. Ez a Ielteves azonban tulsagosan szk korlatok kze
szoritja a szoban Iorgo jelenseget. Tegyk Iel, valaki meghallgat egy kepviseljelltet. A beszed eltt a hallgato
kereken kijelenti, hogy nem szavaz a jelltre, es annak egyetlen eszmejevel sem ert egyet. A beszed
meghallgatasa utan kzli, hogy most sem hajlando a jelltre szavazni, de ugy veli, a jellt bizonyos eszmei
meggondolkoztatoak. Volt ugyan hatas, de az nem volt annyira pozitiv, amennyire a jellt szerette volna.
Mindazonaltal az a valtozas, amely a hallgatonak a beszed meghallgatasa utan tett kijelenteset elidezte, hatas
volt, megpedig a szonok eredeti szandekaval megegyez iranyu hatas. Ez a valtozas esetleg nem okoz kzvetlen
valtozast a hallgato valasztoi viselkedeseben, de nagyon knnyen lehetseges az is, hogy ez az els hatas a
kesbbi hadjaratok alkalmaval a valasztoi viselkedest is modositja. Ezert a meggyzest celzo kommunikacio
helyzetei nem itelhetk meg kizarolag a kzvetlenl megIigyelhet viselkedes teren bekvetkezett valtozasok
terminusaiban.
Hovland es Janis szerint a meggyzes hatasa IelIoghato ugy is, mint amely minden esetben attitdvaltozasbol
ered, s ez azutan megvaltoztatja a velemenvt, az es:lelest, az affektust es a cselekvest (HovlandJanis 1959,
128.). Az attitdvaltozast olyba tekintik, mint a barmilyen megIigyelhet valtozas mgtt meghuzodo
konceptualizaciot. Mieltt azonban reszletesebben megvizsgalnank az attitd es az attitdvaltozas Iogalmat, nem
art szemgyre vennnk a meggyzes hatasanak negy megIigyelhet Iajtajat.
A pszichologusok es a kommunikaciokutatok valamennyi lehetseges hatas kzl a velemeny megvaltozasat
vizsgaltak a leggyakrabban. A velemeny verbalizalt ertekitelet valamilyen targyrol, szemelyrl vagy
esemenyrl. Velemenyek peldaul az ilyen kijelentesek: 'szeretem Gary Coopert; 'a demokrata jellt a jobb;
'szerintem a kutyak csodalatos teremtmenyek. A velemeny megvaltozasa nem mas, mint az egyen verbalizalt
attitdjeinek es ertekeinek megvaltozasa. Ha a meggyzest celzo kzlemeny eredmenyekeppen megvaltozott a
vev attitdje, s olyan velemenynek ad hangot, amelyet a kzlemeny vetele eltt nem hangoztatott volna, akkor
a kzlemeny az oka a vev velemenyeben bekvetkezett valtozasnak. (.) Az egyen altal hangoztatott
velemenyek valtozasait sok esetben igen nehez kzvetlenl hozzakapcsolni meggyzest celzo kzlemenyekhez.
Feltetlenl meg kell klnbztetnnk az olyan velemenyvaltozast, amely valamilyen meggyzest celzo
kzlemeny meghallgatasa kvetkezteben kvetkezett be, es az olyan latszolagos velemenyvaltozast, amely
annak az eredmenye, hogy az egyen engedett masIajta nyomasoknak. Tegyk Iel, hogy ket ember hallgatta
ugyanazt az eladast. A vegen az egyik igy szol a masikhoz: 'Hat nem csodalatos volt? En Ieltetlenl ugy
teszek, ahogyan tanacsolta. Maganak mi a velemenye? Lehet, hogy a masik hallgato most hasonloan
nyilatkozik, mint az els. Lehetseges azonban az is, hogy ez a velemenye nem a tenylegesen bekvetkezett
attitdvaltozasnak ksznhet, hanem csak az altala eszlelt szocialis nyomasnak. Ebben az esetben az altala
hangoztatott velemeny annak lesz a kvetkezmenye, hogy nem akarja 'megbantani erzelmeiben a masikat,
hogy nincs kedve vitatkozni, vagy eppenseggel annak, hogy a masik hallgatonak az szemeben igen nagy a
tekintelye, de velemenyet semmikeppen sem maga az eladas alakitotta ki. Ez a Iajta latszolagos
velemenyvaltozas engedelmeskedesi Iolyamatoknak, nem pedig meggyzesnek a kvetkezmenye (Kelman
1961).
A meggyzes masik Iajta hatasa az es:leles megvaltozasa. Az ilyen valtozast nagyon egyszer peldaval
szemleltethetjk. Tegyk Iel, hogy olyan kepet neznk, amelyen 'rejtett targyak vannak. Az ember csak nezi,
nezi a kepet, de nyomat sem leli az illet targyaknak. Ekkor egyik baratja igy szol: 'Nezz a Iels sarokba,
kzvetlenl a Iatrzs mellett. Ebben a pillanatban IelIedezzk a rejtett tenisztt. S nagyon valoszin, hogy
amikor legkzelebb a kepre neznk, a teniszt szinte 'kiabalni Iog. Eszlelesnk megvaltozott annak a
kzlemenynek a jovoltabol, amelyik megmondta, hova kell neznnk.
Az eszlelet megvaltozasa termeszetesen nem szoritkozik az ilyen egyszer dolgokra, mint a kepen elrejtett
teniszt. Tegyk Iel, hogy valaki kocsin keresztlhajt New York nyomornegyeden, es az embereket mocskos,
toprongyos, reszeg csavargoknak latja. Kesbb meghallgatja egy szocialis dolgozo eladasat, aki sok mindent
tud a szegenyekrl, es utana ugyanezeket az embereket esetleg mar tisztanak, rendesnek, hasznalt, de apolt
ruhaba ltztt Iiguraknak latja. Nagyszer peldajat Iigyelhettk meg az eszleles megvaltozasanak a masodik
A MEGGYZS HATSAINAK
TERMSZETE
172
vilaghaboru utan. A haboruban Japan es Nemetorszag az Egyeslt Allamok ellensege volt. A karikaturistak a
japanokat kis termeteknek, stet arcuaknak, kiallo Ioguaknak, Ierdeszemeknek es szemvegeseknek
abrazoltak. A haboru utan a japanok Amerika baratai lettek, s a karikaturakban hirtelen radikalis valtozasok
kvetkeztek be. Eltntek a kiallo Iogak, a szemvegek es az 'ellenseg egyeb tartozekai. Ma a televizio olykor
masodik vilaghaboru alatti karikaturakat kzvetit, s az emberek Ielhaborodott leveleket irnak, amiert
'rosszindulatuan abrazoljak egy masik Iaj tagjait. Ma viszont a nepi Kina kepviselirl keszlt karikaturak
hasonlitanak Ieltnen azokra, amelyek a japanokrol keszltek a haboru alatt. Az eszleles megvaltozott.
Az affektus valtozasat mar nehezebb leirni. Ezek az erzelmi allapotunkban lejatszodo valtozasok. A legtbben
nem tudjak pontosan megmondani, mit ereznek, ha azonban valamilyen elmeny erzelmi valtozast idez el naluk,
akkor tudjak, hogy a valtozas bekvetkezett. Megvaltozik a hangulatunk, nevetnk, sirunk, megborzong a
hatgerincnk stb. A pszichologus a laboratoriumban olykor ki tudja mutatni a kzlemenyek hatasara
bekvetkez valtozasokat oly modon, hogy mszeresen allapitja meg a szivveres, a vernyomas, a galvanikus
brreakcio es az izzadas valtozasait. Ilyen mszerek azonban csak laboratoriumban vannak, s ha ilyenek
nincsenek, akkor a kutatok csak a vizsgalati szemelyek verbalis kzleseire tamaszkodhatnak a tekintetben, hogy
milyen jelleg volt az erzelmi valtozas, s hogy a konkret meggyzest celzo kzlemeny mekkora valtozast idezett
el.
Az aIIektusvaltozasok kimutatasanak nehezsegevel kapcsolatban Ielvetdik az a kerdes, hogy egyaltalan
mennyiben jatszodnak le ilyen termeszet valtozasok a meggyzest celzo kommunikacio szituaciojaban. Ilyen
valtozasokrol beszelhetnk olyan eladas eseteben, amely a hallgatok velemenyet az erintett temaval
kapcsolatban nem valtoztatta ugyan meg, de a hallgato igy kialt Iel: 'Hat nem csodalatos a hangja?; vagy:
'Nem ertettem pontosan, hogy mit mondott, de egesz nap elhallgatnam; vagy: 'Szavai at- meg atjarnak
engem. A zene az olyan helyzet masik peldaja, amikor a kzlemeny hatasa az erzelmi valtozas elidezese
iranyaba tart. Ha egy pillantast vetnk azokra a kutatasokra, amelyek a meggyzes sikeressegeben kzrejatszo
valtozokkal Ioglalkoznak, azt latjuk, hogy nagyon kevesen vizsgaljak az aIIektusvaltozasokat. A mar emlitett
problemak rendkivli mertekben megnehezitik a meggyzes hatasanak ezzel a tipusaval kapcsolatos
kutatomunkat. A nehezsegekbl azonban semmikeppen sem szabad olyan kvetkeztetest levonnunk, hogy ilyen
hatasok nem leteznek, vagy hogy ne volnanak lenyegesek.
Vegezetl a cselekvesnek a meggyzes hatasara bekvetkez valtozasarol kell beszelnnk. Bizonyos ertelemben
a viselkedes barmilyen valtozasa a cselekves valtozasa, hiszen az egyen tesz valamit, ami megIigyelhet. De
nem art megklnbztetni a verbalis viselkedest, az erzelmi viselkedest, s a nyilt, megIigyelhet viselkedes
egyeb Iajtait. Valakit ravenni arra, hogy bizonyos jelltre szavazzon, sokkal nehezebb dolog, mint arra venni ra,
hogy szavakban allast Ioglaljon a jellt mellett. Valakit ravenni arra, hogy hagyja abba az ivast, egeszen mas
dolog, mint arra venni ra, hogy jelentse ki, hogy abbahagyja az ivast. Vagyis a cselekves megvaltozasa az egyen
nyilt Iizikai viselkedesenek olyan megvaltozasa, amely bizonyos konkret meggyz kzlemeny meghallgatasa
Iolytan kvetkezik be.
A kommunikator altal elerni kivant akciovaltozasok igen sokIelek lehetnek. A kommunikator altal elerni kivant
cselekves lehet az, hogy moziba visznk egy gyereket, hogy valamilyen ajandekot vesznk, hogy penzt adunk
egy egyhaznak, vagy bizonyos jelltre szavazunk, vagy hogy egy kocsit biztonsagosan vezetnk. Mindegyik
esetben a kvetkez mozzanatok kztti megIelelest kell tekintetbe vennnk a helyzet megitelesehez: mit tesz a
vev, mit kellene tennie a Iorras kivansaga szerint, milyen kzlemenyt tovabbit a Iorras, vegl milyen
viselkedesvaltozas kvetkezik be a vevnel a kzlemeny vetele utan.
Nem knny negy klnallo es kizarolagos kategoriava szetvalasztani a velemeny, az eszleles, az aIIektus es a
cselekves megvaltozasat. A meggyz kommunikacio helyzeteiben majdnem minden esetben kombinalodnak a
hatasok. Elkepzelhet, hogy valaki egy ktveny kibocsatasara szavaz, egyszersmind elmagyarazza baratjanak,
hogy milyen valtozas kesztette erre a szavazatra. Vagyis cselekvese es velemenye is megvaltozott. Elkepzelhet,
hogy valakit erzelmileg Ielkavar egy eladas, egyszersmind megbeszeli a tbbiekkel az eladas temajat.
Elolvasunk egy knyvet, s az embereknek egy egesz osztalyara vonatkozo eszlelesnk megvaltozik,
egyszersmind pedig megvasaroljuk ugyanennek a szerznek mas knyveit is.
A MEGGYZS HATSAINAK
TERMSZETE
173
Mindezekben a helyzetekben nehez megklnbztetni a megIigyelhet valtozasok klnbz tipusait.
Tekintet nelkl arra, hogy a kommunikator milyen tipusu valtozast kivan elerni, vagy hogy a kutato milyen
valtozast Iigyel meg, ugy veljk, semmilyen valtozas sem kvetkezik be anelkl, hogy megIelelen meg ne
valtozzek a vev attitdfe. A meggyzesi Iolyamattal kapcsolatos klnIele mai elkepzelesek azon alapulnak,
hogy hogyan ertelmezik az attitdvaltozas Iogalmat, es hogy az attitdvaltozas hogyan nyilvanul meg a
megIigyelhet reagalasokban.
Neha esetleg ugy erezhetjk, jo volna mellzni az attitd Iogalmat, es csupan a vevnek a meggyzest celzo
kzlemenyre bekvetkez nyilt, megIigyelhet viselkedeserl kellene beszelni. A viselkedes kutatoi azonban
Ielismertek, hogy az csak hasznos lehet, ha van valamilyen Iogalmi hid akztt, amit az egyen tes: es az egyen
orientacios krnyezeteben lev targvak kztt. Az attitdt meg soha senki sem latta, hallotta, izlelte vagy
szagolta. Az attitdk termeszetere az egyen megIigyelhet viselkedesebl kvetkeztethetnk. Valaki meglki a
mellette lt a barpult eltt, s a pincer ebbl arra kvetkeztet, hogy negativ erzelmeket taplalnak egymas irant.
Ket ember egymashoz lep, kezet raznak, hatba vagjak egymast, s ebbl a mellettk allo harmadik arra
kvetkeztet, hogy pozitiv attitdk vannak bennk egymas irant. Egyik esetben sem az attitd az, ami lathato.
Bizonyos konkret attitd jelenlete a megIigyelt viselkedesben nyilvanul meg.
Az attitd tehat nem mas, mint az egyenben meglev pszichologiai Iolyamatok strukturaja vagy szervezete, s az
egyen megIigyelhet viselkedesebl kvetkeztethetnk ra. Az attitdket olyan ertelemben irjuk le, hogy
mennyire kedvezek az egyennek valamilyen targyra, szemelyre vagy esemenyre vonatkozo ertekiteletei. A
dimenzio az esemenyre valo tkeletesen kedvez orientaciotol a semleges allasponton at a teljesen kedveztlen
orientacioig terjed. A viselkedes kutatoi szerint a valamely targgyal kapcsolatos attitd kedvez voltanak Ioka
pozitivan korrelal a szervezetnek az illet targgyal kapcsolatos viselkedesevel. Ha valakinek bizonyos
szemellyel kapcsolatos attitdje igen pozitiv, akkor szivesen latja az illett, hosszasan beszelget vele, jot mond
rola masoknak, s klsleg vonzonak latja. Ha valakinek negativ az attitdje valakivel kapcsolatban, akkor kerli
az illett, kedveztlen dolgokat mond rola masoknak, es nem latja vonzonak.
A valamilyen targgyal, szemellyel vagy esemennyel kapcsolatos attitd es viselkedes kztt pozitiv ugyan a
korrelacio, de nem tkeletesen. Ebben az esetben ugyanis nem volna szkseg az attitd kln Iogalmara. A
kedvez attitd ugyanis nmagaban meg nem elegseges biztositek arra, hogy bizonyos konkret viselkedesi mod
megvalosuljon. Igy peldaul valakinek bizonyos kisebbsegi csoportok tagjaival kapcsolatos attitdjei rendkivl
kedveztlenek lehetnek. Nem valoszin azonban, hogy Iizikailag megtamadja a kisebbsegi csoport valamelyik
tagjat, ha szembetalalkozik vele az utcan. Visszatartjak a Iennallo trvenyekkel kapcsolatos attitdjei, a
megtorlastol valo Ielelem, a bizonytalansag, hogy mit szolnak masok es szamos mas pszichologiai Iolyamat,
mely mind kiseri az attitdket.
De ha az attitdk nem lathatok, ha csak a megIigyelhet viselkedesbl kvetkeztethetk ki, akkor miert
beszelnk roluk egyaltalan? Miert nem eleg megallapitanunk a meggyzesre iranyulo kiserleteket, majd
megIigyelnnk azt, hogy a vevk a Iorras kivansaga szerint viselkednek-e vagy sem? A I ok, ami miatt az
attitd Iogalmat ajanlatos megtartani, a meggyzessel Ioglalkozo viselkedeskutatok munkajanak sajatos
termeszetevel Igg ssze. Tegyk Iel, sszegyjtk nehany embert, es Ielolvasok nekik egy cikket, amely az
oktatasgyi adok nvelese mellett ervel. Ezutan hazakldm ket. Hogyan tudhatom meg, hogy viselkedesk
barmilyen ertelemben megvaltozott-e? Elkiserhetem mindegyiket a szavazohelyisegbe, es ott megkerdezhetem,
hogy az adoemelesre szavaztak-e? Vegigkiserhetem mindegyikket a varoson, s Iigyelhetem, hogy az
adoemeles mellett nyilatkoznak-e. Mindket eljaras azt jelentene, hogy 'termeszetes krnyezetben probalom
megIigyelni az egyeneknek a meggyzesi kiserletre bekvetkez reakciojukat. Az ilyen eljaras nehezsegei es
valoszin kltsegei teljesen nyilvanvaloak. Ezzel szemben megtehetem azt, hogy miutan elolvastak a cikket,
kitltetek velk egy kerdivet, amelyben rgzitik az adoemelessel kapcsolatos velemenyket. Ez egyaltalan nem
termeszetes helyzet, mert elIordulhat, hogy azok, akik a kerdiven nyilatkoznak, normalis krlmenyek kztt
senkivel sem kzlnek velemenyket. Ennek ellenere nagy segitseget jelent a kommunikatornak az, ha
megallapithatja, hogy olyan emberek, akik a cikk elolvasasa eltt kedveztlenl velekedtek az adoemelesrl, a
cikk elolvasasa utan kedvezen nyilatkoznak rola.
A MEGGYZS HATSAINAK
TERMSZETE
174
Teny az is, hogy az emberek nyilvanosan nem mindig pontosan ugy nyilatkoznak, mint olyan kerdiven, amely
nem kerl masok kezebe. Ennek ellenere az attitdvaltozas nyilvanossagra nem kerl mutatoi is segitenek a
kommunikatornak jvbeli kzlemenyei es kampanyai megtervezeseben. Ezert hasznosnak latszik megtartani az
attitd Iogalmat mint Iogalmi hidat az egyen pszichologiai allapotai es nyilt viselkedese kztt. A velemenyek
sszegyjtese es elemzese kivalo becslest biztosit az attitdre vonatkozolag.
Azok a meggyzesi Iolyamatok, amelyeket a kutatok meg szeretnenek erteni, igen sokszor olyan tarsas
szituaciokban jatszodnak le, amikor lehetetlenseg kzvetlen es nyilvanossagra nem kerl adatokat szerezni a
tovabbitott kzlemeny hatasat illeten. Ilyen esetben csak ugy becslhetjk Iel a hatekonysagot, ha Iigyeljk a
vev kesbbi viselkedeset, azt, hogy bekvetkeznek-e valtozasok velemenyeben, eszleleseben, erzelmeiben
vagy cselekveseben. Am mindenkeppen az a Ieltevesnk, hogy az attitd valtozasa megelzi a tbbi valtozast.
Az attitdvaltozasok megallapitasahoz klnbz tipusu kerdivek allnak rendelkezesre, amelyekkel a kutatok
merni probaljak az attitdket.
6.6.1.4. A MEGGYZS ALAPVET TNYEZI
A meggyzesnek eddig mar klnbz elmeleteit dolgoztak ki, s az irodalom rgzitette a meggyzes
szempontjabol legIontosabb valtozokat. A meggyzes hatasa szempontjabol legIontosabb tenyezk kiIogastalan
sszevalogatasa eleg nehez. (.)
A meggyzest beIolyasolo legIontosabb tenyezk egy resze a kzvelemeny olyan elemeibl all, amelyek a
kommunikacio vevofet erintik. Mi a Iontos a szamara? Mit Iog Iel a meggyzest celzo kommunikacio
helyzeteben? Milyen tenyezkre Iigyel oda? Mire latszik reagalni? A meggyzest determinalo tenyezk
masodik sorozatat azok a jellemzk alkotjak, amelyek a vev sajat viselkedeset szabalyozzak. Ezek bizonyos
hajlamosito tenyezk, amelyek a vev eszleleset es cselekveset szabalyozzak a helyzetben.
A meggyzest celzo kommunikacionak a vev szempontjabol negy kzponti tenyezje van: a Iorras, a
kzlemeny valtozasai, a kommunikaciohoz hasznalt csatorna klnbsegei s a szituacioban bizonyos valtozasok.
A Iorras Iell nezve Iontos tenyez lehet a Iorras szavahihetsege, tarsadalmi hatalma, tarsadalmi szerepe, a
vevhz valo viszonya, s a klnIele demograIiai jellemzk, mint peldaul az eletkor, a nem es a Ioglalkozas.
Ami a kzlemenyt illeti, a vev beIolyasolhatosaga a legnagyobb valoszinseggel a kzlemeny temajatol vagy
tartalmatol Igg. Feltetlenl szem eltt kell azonban tartanunk azt, hogy milyen hatasuak a klnbz tipusu
megszolitasok, a kzlemeny megtervezese, az alkalmazott ervek termeszete, a kzlemenyben hasznalt nyelv
jellemzi es a klnIele stilisztikai kategoriak.
A csatorna Iogalma nemileg homalyos. Berlo reszletes attekintest ad arrol, hogy a kommunikacios csatorna
Iogalma milyen klnbz modokon ertelmezhet (Berlo 1960, 6370.). A meggyzesi Iolyamat vizsgalatakor
a legIontosabb problema az, hogy mennyiben klnbzik a helyzet, ha a kzlemenyt szemelyes szituacioban
adjak at, vagy pedig valamilyen kzbls instancia bekapcsolasaval, mint amilyen a televizio, a radio vagy
pedig az ujsag. Fontos problema az is, van-e hatasa a kommunikacio szempontjabol annak, ha a kzlemeny
egyszerre tbb csatornan aramlik.
Vegl a vev Ieltehetleg klnbsegeket eszlel a kommunikacio keretel szolgalo Iizikai szituacioban. A
kommunikacios kiserleteket krnyez szituacioknak nyilvanvaloan vegtelen szamu valtozata lehet. Eddig csak
keves ilyen valtozatot vizsgaltak meg. A tudomanyos szempontbol Ieldolgozott szituacios tenyezk kze
tartozik az, hogy a hallgato egyedl van-e akkor, amikor meg akarjak gyzni, vagy masok is jelen vannak, hogy
a meggyzesi kiserlet a vev szamara ismers vagy ismeretlen krnyezetben Iolyik-e, s hogy a kommunikacio
kzben kellemes vagy kellemetlen ingerek mkdnek-e.
Minden emberi leny egyszeri, megismetelhetetlen egyen. De mindenkinek vannak bizonyos jellemzi, amelyek
hasonlok masok jellemzihez. Ha altalanossagban tisztaztuk a vevk helyzetet, tulajdonsagait stb.,
megjosolhatjuk azt, hogy bizonyos jellemzk Iigyelembevetelevel nagy valoszinseggel hogyan Iognak
viselkedni. Nem utolsosorban a demograIiai jellemzk azok, amelyeknek tekintetbevetele segit megmondani
A MEGGYZS ALAPVET
TNYEZI
175
azt, hogy a klnbz vevk mennyire meggyzhetk; ilyenek: a nem, az eletkor, a Iaj, az iskolazottsag es a
Ioglalkozas. Egyeb valtozok, amelyek szinten Iontosak a meggyzes hatasanak meghatarozasa szempontjabol: a
vev attitdje, a temaval kapcsolatos ismeretei, erzelmi tulajdonsagai, a vev reszerl bizonyos temak
Iontossaga es az, hogy a vev hogyan eszleli a tarsas szituaciot.
Amikor a meggyzes legIontosabb valtozoinak hatasat vizsgaljuk, ket alapvet paradigma all a
rendelkezesnkre. Az egyik paradigma azt mutatja, hogyan hat a meggyzes a vevre, ha szisztematikusan
valtoztatjuk a Iorrast, a kzlemenyt, a csatornat vagy szituaciot. A masik paradigma reven azt vizsgalhatjuk
meg, hogy a klnbz jellemzkkel rendelkez vevk mennyiben reagalnak elter modon az azonos Iorrasra,
kzlemenyre, csatornara es szituaciora. A meggyzesi Iolyamat megIelel megertesehez mindket megkzelitesi
modra szkseg van.
6.6.1.5. A KZLEMNY MEGSZERVEZSE
Barmely meggyzest celzo kzlemeny alapegysegei azok a gondolatok, amelyeket a kommunikator hoz a
szituacioba. Ahhoz, hogy kommunikaciorol beszelhessnk, a kommunikatornak nyelvi Iormaba kell nteni
gondolatait, majd ezt a nyelvi anyagot oly modon kell tovabbitania, hogy a hallgato vagy az olvaso vehesse. A
gondolatok ugyanabban a nyelvi kodban mas szavakkal is kiIejezhetk, es a klnbz modositok lenyegeben
elter benyomast kelthetnek a vevben a kzlemenyrl. A kzlemenyek azonban nemcsak szavakbol allnak,
hanem abbol is, hogy a szavak hogyan helyezkednek el a nagyobb nyelvi egysegekben, a mondatokban, a
bekezdesekben, az alIejezetekben, a Iejezetekben es vegl az egesz kzlemenyben.
Sok tanknyv Ioglalkozik a kzlemeny megszervezesenek problemajaval. Ezt a temat gyakran az elrendezes
cimszava alatt targyaljak. Hasznaltak azonban a szervezes, a kezeles, a csoportositas, a rendezes, a strukturalas
kiIejezeseket is. Az elbbi kiIejezesek nem pontosan ugyanazt jelentik. Mi a 'szervezes kiIejezest a
mondatoknak a bekezdeseken belli elrendezese ertemeben hasznaljuk.
Aligha akad valaki, aki ne ertene egyet azzal a kijelentessel, hogy egy eladast vagy egy cikket valami modon
meg kell szervezni. A szervezettseg mindennem hianya azt jelentene, hogy a szavak tkeletes
veletlenszerseggel kvetik egymast.
A kvetkez b) pontban jol lathato, mi trtenik, ha az a) bekezdesben lev kzlemenyt megIosztjuk
mindennem szervezettsegetl.
a) Helyes azt allitani, hogy minden jelentes az emberekben rejlik, hogy minden jelentes tanult, mindegyik
szemelyes. Ha azonban nem tudnank kivonni a jelentesnek valamilyen egyntetseget, a jelentesnek valamilyen
mindenki szamara adott dimenziojat, es ha nem tudnank ezt kodolni valamilyen rendszerben, nem tudnank
kommunikalni (Berlo 1960, 190.).
b) Minden ha nem emberekben helyes jelentes hogy mindegyik rejlik tanult azonban jelentesnek mindenki
valamilyen es tudnank dimenziojat szamara kivonni rendszerben adott ha valamilyen kommunikalni nem allitani
szemelyes azt kodolni ezt tudnank azt az hogy minden az egyntetseget a jelentesnek jelentes.
Ha valamilyen szervezettseg jobb, mint a semmilyen szervezettseg, a kvetkez kerdes ugy szol, hogy vannak-e
olyan elrendezesi semak, amelyek jobbak masoknal. Bizonyos szervezettsegi semakat illeten rendelkezesnkre
all ugyan nehany kutatasi eredmeny, de ezek szorvanyosak es hianyosak. Nem tulsagosan tudomanyos eljaras,
ha a szervezettsegi semakat kizarolag a mar megvizsgalt semak alapjan targyaljuk, de itt most megiscsak azokat
a semakat vehetjk szemgyre, amelyekre vonatkozoan mar van kutatasi eredmeny.
Vajon megadhatok-e barmiIele kriteriumok arra nezve, hogy milyenIajta szervezettsegi semak hasznalhatok a
meggyzest celzo kommunikacio szituacioiban? Az egyik gyakran emlegetett elv az ismertseg. A vevk
elvarjak a Iorrasoktol, hogy bizonyos, viszonylag ismert szervezettsegi semakat hasznaljanak. Ha a Ielolvaso
vagy iro sulyosan megserti ezt az elvarast, elre meg lehet mondani azt, hogy nem sikerl meggyznie
hallgatoit. Van nehany szervezesi sema, amelyet szamos kommunikacios helyzetben sikerrel alkalmaztak. Ezek
A KZLEMNY
MEGSZERVEZSE
176
a kvetkezk:
1. A ter semafa. Ebbl a szempontbol a szonok a Ildrajz vagy a ter terminusaiban szervezi meg anyagat. Igy
peldaul ha arrol beszel, hogy ujabb terleteket kell bekapcsolni a Nemzeti Parkok Rendszerebe, a problema
Ielvazolasakor az Egyeslt Allamok negy I terlete szerint oszthatja be temajat:
I. az orszag keleti,
II. kzep-nyugati,
III. deli es
IV. tavoli nyugati resze.
2. A: idorend. E kzismert sema azt jelenti, hogy a kommunikator ugy rendezi az esemenyek sorat, hogy az
elvezessen a problemahoz es az altala javasolt megoldashoz. Ha egy vezercikk azt javasolja, hogy ujabb
sszegekkel Iejlesszek a varos negerlakta terleten a szorakoztato intezmenyek halozatat, eljarhat ugy, hogy
vazolja a jelenlegi helyzethez vezet esemenyek idbeli sorrendjet, s igy mutatja ki az ujabb intezmenyek
szksegesseget. Vagy ha valaki a tmegkzlekedes problemairol ir cikket, a kvetkez sorrendben szervezheti
meg anyagat:
I. a vasut Iejldese,
II. a gepkocsi Iejldese,
III. a replgep Iejldese,
IV. a vasut hanyatlasa.
Az idrend tulajdonkeppen azt sugallja, hogy ha egy problemanak trtenete van, akkor e trtenet
Iigyelembevetele hasznalhato szervezesi semat nyujt.
3. A deduktiv rend a gyakran alkalmazott un. logikai semak ket tipusa kzl az egyik. Ebben a szervezesi
semaban a kommunikator valamilyen altalanos kijelentessorozatbol jut el a konkretabb anyaghoz. A
gyakorlatban peldaul a vezercikk iroja kiindulaskent rgzit nehany olyan gondolatot, amelyekkel Ieltetelezese
szerint mindenki egyetert. Ezutan kvetkezik sajat kzlemenye, amelynek kereteben ugy szolitja Iel az
embereket valamilyen cselekvesre, hogy az logikusan kvetkezni latszik a kiindulo megallapitasokbol.
4. A: induktiv rend. Ez az elrendezes azt probalja elerni, hogy az olvaso vagy hallgato 'egytt gondolkodjek a
kommunikatorral. A kommunikator Ielsorol nehany konkret peldat, es csak kzlemenyenek legvegen vonja le a
kvetkeztetest. Ez a kvetkeztetes 'explicit levonasanak esete. Vannak azonban a kzlemeny induktiv
megszervezesenek olyan Iormai is, amikor a kvetkeztetest egyaltalan nem vonjak le nyiltan. Ha a
kommunikator a vevre bizza a konkluziot, a kvetkeztetes 'implicit levonasarol beszelnk. A kvetkez
mondatsorozat az induktiv rendet szemlelteti explicit kvetkeztetessel.
I. PittIieldben van nyilvanos uszoda, es a Iiatalkoru bnzes aranya alacsony.
II. Omioban nemregiben uszodat letesitettek, s a Iiatalkoru bnzes hirtelen lecskkent.
III. SunIieldben baleset kvetkezteben ket ember meghalt, azota uj uszodat epitettek, s most mar alig van
problemajuk.
IV. Ezert ugy velem, hogy varosunkban, ahol sokat kszkdnk a Iiatalkoru bnzes problemajaval, uszodat
kell epiteni.
A KZLEMNY
MEGSZERVEZSE
177
Ezt a vonalvezetest olykor 'indirekt szervezesi modszernek is nevezik, klnsen ha a kvetkeztetest nem
vonjak le explicit modon, hanem a vevre bizzak.
5. A ps:ichologiai s:erve:es. Alan Monroe a harmincas evek elejen ugy velte, hogy a kzlemeny szervezeset
arra kell alapozni, amit 'motivalt szekvencianak nevezett el. E vonalvezetes egymast kvet lepesei
ugyanazon az svenyen vezetik el a hallgatot, amelyet pszichologiailag Ielteheten maga is vegigjarna (Monroe
1935). Ilyen pszichologiai vonalvezetes szamara a kvetkez t lepest javasolta:
I. a Iigyelem Ielkeltese,
II. a szkseglet jelzese,
III. a kielegites jelzese,
IV. a kezzelIoghatova tetel,
V. a cselekves konkretizalasa.
Mas, olyanIajta szervezesi semakat is kidolgoztak, amelyek a vev sajat bels mozgasara vonatkozo
Ieltetelezeseken alapulnak. Sajnos azonban ezeket a semakat ugyszolvan alig probaltak ki abbol a szempontbol,
hogy a vevk csakugyan azonosnak erzik-e ket azzal a moddal, ahogyan maguktol is elemeznek a problemat.
6. A problemamegoldas rendfe. Ez is nepszer es kzismert szervezesi tipus. A kommunikator elbb
reszletesen taglalja, hogyan latja a problemat, majd lepesrl lepesre haladva kiIejti, hogy szerinte hogyan
lehetne megoldani.
I. Varosunkban eleg sok a rendzavaras.
II. Helyileg a rendzavarasokat olyan krzetekben tapasztaljuk, ahol altalaban alacsony jvedelm emberek
laknak, es igy keves a lehetseg a normalis szorakozasra.
III. Ha a tizeneveseknek es a Iiatal Ielntteknek nincs modjuk tisztesseges szorakozasra, knnyen csinalnak
IelIordulast.
IV. Ugy velem, uj parkot es uj uszodat kell letesitennk, pontosan a kis jvedelm krzetekben, s mindket
intezmenyt ingyenesse kell tenni a varos valamennyi lakoja szamara.
7. A: oksagi rend. A meggyzesre trekv szonok vagy iro sok esetben nemcsak a problema letezeset kivanja
jelezni, hanem a problema okara is ra akar mutatni. Ilyen helyzetekben a kommunikator olyan semakat
alkalmazhat, amelynek jegyeben elszr is Ielmutatja a kvetkezmenyeket, majd utana megy vissza azok okaira.
Mas helyzetekben a kommunikator bizonyos jelenleg adott Ieltetelekbl indul ki, es kiIejti, hova vezethet, ha
ezek a Ieltetelek valtozatlanul Iennmaradnak.
Az anyag megszervezesenek nehany standard modjat kzltk, amely barmilyen meggyzesre trekv
kzlemenyre ervenyes. Arra vonatkozolag azonban nincs inIormacionk, hogy egyik elrendezes mennyiben
hatekonyabb a masiknal. Ilyen adatok hianyaban Iel kell teteleznnk azt, hogy e semak kzl barmelyik elegge
ismert a hallgatosag szamara, s igy elvarasaiban nem csalatkozik.
Hangsulyozzuk, hogy amikor most a szervezesi semakat targyaltuk, elssorban csak azoknak a gondolatoknak a
megszervezesi modszereivel Ioglalkoztunk, amelyek a tovabbitani kivant kzlemeny gerincet alkotjak. Az
alapgondolatok alkotjak altalaban a kzlemeny 'trzset vagy I Iejezetet, de vannak mas reszei is: a bevezetes,
esetleg tezisszer mondat, majd a kvetkeztetes, es vegl az sszeIoglalas. Szamos munka targyalja atIogoan a
kzlemeny szervezesi semait, s az olvasonak ezeket ajanljuk Iigyelmebe (BryantWallace 1935; Mills 1966;
EhingerBrockriede 1963).
A KZLEMNY
MEGSZERVEZSE
178
Nincs ugyan tudomanyos ertek adatunk arra nezve, hogy az elbb targyalt semak kzl barmelyik hatekonyabb
volna masoknal, megsem vonhatunk le olyan kvetkeztetest, hogy a kzlemeny szervezeset illeten nincsenek
kutatasi eredmenyek. Vannak, csak a rendelkezesre allo kutatasok kzvetlenl meg nem probaltak ki ezeknek a
semaknak a mkdesi modjat. Ezzel szemben megvizsgaltak szamos mas olyan kerdest, amely az elrendezes
klnbz Iajtaival Igg ssze. Ilyen kerdesek a kvetkezk: hol helyezkedjenek el a meggyzesre trekv
kzlemenyen bell a leghosszabb vagy a legjobb ervelesek? Reagalnak-e az emberek a kzlemeny logikajara?
Vajon mi a jobb, ha a meggyzesre trekv kzlemeny a problemanak mindket oldalat bemutatja, vagy csak azt,
amelyiknek a kommunikator is hive? Hangsulyozni kell, hogy mindezek a kerdesek szinte valamennyi eddig
emlitett semaval sszeIggesben Ielmerlnek.
6.6.1.6. A SORREND HATSAI
A legtbb kzlemenyben altalaban nem csak egyetlen erv es nem csak egyetlen Iejtegetesi szakasz tamasztja ala
a levonando kvetkeztetest. A kommunikatornak dntenie kell arrol, hogyan helyezi el az altala sszegyjttt
anyagot. Lesznek az anyagnak olyan reszei, amelyeket meggyzbbnek erez a tbbinel, lesznek Iejtegetesek,
amelyek hosszabbak lesznek a tbbinel. Vajon mi a jobb, ha az altala legIontosabbnak erzett anyagot a
kzlemeny elejere, kzepere vagy vegere helyezi?
A sorrend kommunikacios kihatasainak problemajat igen sokan kutattak. Foko:asos sorrendnek nevezzk az
anyag olyan elrendezeset, amikor a legIontosabb resz kvetkezik legutoljara; lefteses sorrendnek azt az
elrendezest nevezzk, amikor a legIontosabb anyag a kzlemeny elejen szerepel; a piramidalis sorrend pedig
kzepre helyezi a legIontosabb anyagreszt. A kutato pedig azt mondja, hogy a primatus eIIektusat mutatta ki, ha
a kzlemeny elejen szerepl anyagnak volt a legersebb hatasa; es a frissesseg eIIektusarol beszel, ha a
kzlemeny vegen lev anyag hatott a legersebben.
Lund (1925) es Knower (1936) eredmenyei egyarant a primatus hipoteziset igazoltak. Ok ket teljes kzlemenyt
alkalmaztak vizsgalataikban, es a kzlesi sorrendet valtogattak. Hovland es munkatarsai egesz
vizsgalatsorozatot vegeztek arra vonatkozolag, hogy hogyan hat a sorrend az attitdvaltozasra (Hovland et al.
1961). Az eredmenyeik nem mutatjak ki a primatus eIIektusat. Egyik vizsgalatukban (uo. 130. p.) a harom
megvizsgalt csoport kzl csak az egyik mutatta a primatus eIIektusat, a masik kettnel pedig gyenge Irissessegi
eIIektus volt megallapithato. Ujabb probat vegeztek, es az eredmenyek ismet a Irissessegi eIIektus mellett
szoltak. Mindazonaltal egyik kutatasuk eredmenyei sem szolnak egyertelmen sem a primatus, sem a Irissesseg
mellett. A kutatok arra a kvetkeztetesre jutottak, hogy a sorrend kihatasai valoszinleg mas valtozok hatasaval
is keverednek. Kesbb meg szemgyre vesznk nehany ilyen valtozot.
A most emlitett kutatasok mind irasos kommunikaciot vizsgaltak. Az elszavas kzlemenyekkel Ioglalkozo
kutatasok sem tisztazzak jobban a problemat. A leggondosabban megszervezett es elemzett vizsgalat Gulley es
Berlo nevehez Izdik (1956), akik meggyzesre trekv kzlemenyek sorozataval probaltak ki a Iokozasos,
lejteses es piramidalis strukturaju szervezesi semakat. Eredmenyeik tanusaga szerint sem a Iokozasos, sem a
lejteses sorrend nem hatasosabb a piramidalis sorrendnel. Arrol is beszamoltak, hogy a Iokozasos sorrend
valamivel hatekonyabb a lejteses sorrendnel, de a ket Iorma kztti klnbsegek statisztikailag nem jellemzk,
es igy nem igazoljak a Irissesseg hipoteziset. Reszint Sponberg (1946), reszint pedig Gilkinson es Sikkink
(1954) vizsgalatai nemileg a Irissesseg eIIektusat tamasztjak ala, s igy a Iokozasos sorrend mellett szolnak.
Cromwell (1950) ket klnbz kzlemenyt hasznalt, nem pedig ugyanannak a szvegnek a bels sorrendjet
valtoztatta, de azt talalta, hogy a lejteses sorrend szveg gyakorolta a nagyobb beIolyast. Ujabb kiserletet
vegzett, amelynek kereteben Ieltetelezheten elter ersseg szvegeket hasznalt, s az adatok nagyjabol szinten
els eredmenyeit igazoltak.
Nehez kvetkezteteseket levonni a sorrend hatasait illeten, ha klnbz kutatasok eredmenyei klnbz
hipoteziseket latszanak igazolni. Az bizonyos, hogy ha egy ervet vagy egy Iontos anyagreszt a kzlemeny
kzepere helyeznk el, az nem lehet ugyanolyan hatekony, mintha a szveg elejen vagy a vegen szerepel. Ami
pedig a kett kztti klnbseget illeti, az eredmenyek mintha amellett szolnanak, hogy jobb, ha a legersebb
erv a kzlemeny vegere kerl. Mindazonaltal ez a kvetkeztetes azon a hallgatolagos elIeltevesen alapul, hogy
A SORREND HATSAI
179
a sorrend az egyetlen kzremkd tenyez. Hovland es munkatarsai szerint viszont valoszinleg keves az
olyan szituacio, amelyben a rend es egyes-egyedl a rend a kzremkd valtozo.
Hovland es munkatarsai megvizsgaltak a rend kihatasait olyan szituaciokban is, amelyeknek kereteben egyeb
valtozokat is tanulmanyoztak. Ramutatnak, hogy okvetlenl Iigyelembe kell venni a vevnek a meghallgatando
kzlemeny temajaval kapcsolatos megelz attitdjet, a kzlemeny ersseget vagy gyengeseget, s a vev
elktelezettsegenek Iokat. Egyik kvetkeztetesk ugy szol, hogy ha a vev valamilyen oknal Iogva nyilvanosan
elktelezte magat a tema egyik oldala, az egyik allaspont mellett, meglehetsen nehez ravenni arra, hogy ezt
kveten a masik allaspontot tamogassa (Hovland et al. 1961, 23. es kv. p.). Ebben a vizsgalatban, ha kizarolag
a sorrendet tartottak volna szem eltt, az eredmenyek a primatus eIIektusat tamasztottak volna ala, ellentetben
Hovland es Mandell korabbi eredmenyeivel.
Masodik kvetkeztetesk is az elktelezettseggel kapcsolatos. Amikor Hovland es munkatarsai nem
nyilvanosan, hanem nevtelenl kertek velemenyt kiserleti hallgatoiktol, az els allasIoglalas nem beIolyasolta
jelentekenyen a masodikat. Mas szavakkal, az elktelezettseg a jelek szerint csak olyankor Iontos valtozo,
amikor nyilvanos.
Hovlandek harmadik kvetkeztetese a sorrenddel es az ellentmondo inIormacioval kapcsolatos. Azt talaltak,
hogy amikor ugyanaz a kommunikator ugyanannak a kzlemenynek a kereteben ellentmondo inIormaciot
kzlt, a sorrendben els anyag ersebben beIolyasolta az attitdvaltozast (uo. 122. p.). Ez a vizsgalat azert
Iontos, mert arra mutat, hogy a kutato bizonyos krlmenyek kztt esetleg a primatus eIIektusara kvetkeztet,
pedig valojaban nem a sorrend, hanem egy masik tenyez okozta a jelenseget.
Cohen vizsgalatot vegzett a kzles sorrendje es az anyag relevanciaja kztti sszeIggest illeten (uo. 135. p.).
Eredmenyeinek tanusaga szerint nagyobb mertekben idezi el az attitd megvaltozasat az a valtozat, amikor a
vevnek elbb elmagyarazzak, miert lenyeges szamara a szoban Iorgo problema, es azutan kzlik az
inIormaciot, mint az az elrendezes, amikor elbb kzlik az anyagot, es utana mondjak meg, hogy az miert
relevans a szamara. Cohen tulajdonkeppen azt mutatja ki, milyen Iontos az anyag tulajdonkeppeni kzlese eltt
a Iigyelem Ielkeltese.
Vegezetl Cohen es McGuire (uo. 136. p.) vizsgalatai egyarant azt mutatjak, hogy nagyobb mertekben
valtoztatja meg az attitdt az olyan elrendezes, amikor a kzlemeny elejen szerepelnek a vev szamara
nagymertekben kivanatos mozzanatok, mint az a valtozat, amikor az ilyen anyagok a kzlemeny vegere
kerlnek. Ezek a vizsgalatok ismet csak azt bizonyitjak, mennyire elidezhetnek a sorrenden kivl mas valtozok
is olyan eredmenyeket, amelyek knnyen ertelmezhetk a sorrend eIIektusakent. Hovland A k:les sorrendfe a
meggvo:esben cim ktetbe Ielvett vizsgalatok elemzeset azzal a megallapitassal zarja, hogy mieltt
eldntenenk, hogy a Iokozasos vagy a lejteses sorrendet kvessk-e, mindig meg kell vizsgalnunk azt, hogy
milyen konkret szituacioban kell kzlnnk a kzlemenyt. A meggyzest celzo kzlemeny anyaganak
termeszete, a vev attitdrendszerenek megelz allapota, az anyag Iontossaga a hallgato vagy a vev
szempontjabol, valamint a vev Iigyelmenek allapota mind igen lenyeges annak az eldnteseben, hogy hogyan
rendezzk el az anyagot (uo. 154. es kv. p.).
6.6.1.7. EGYOLDAL VAGY KTOLDAL KZLEMNYEK
A meggyzest celzo kommunikacionak szinte nincs olyan temaja, amellyel kapcsolatban ne lehetne erveket
Ielsorakoztatni valamilyen allitas mellett, de ellene is. Szkseges-e, hogy Rockportban uj uszodat epitsenek? Az
egyik ember ugy dnt, hogy erre a kerdesre igennel kell Ielelni, mert ez elsegiti a Iiatalkoru bnzes elleni
kzdelmet. A masik ember a nemleges valasz mellett dnt, mert a beruhazas nvelne az adojat. Vajon nyitott
garazsirozas legyen-e az Egyeslt Allamokban? Az egyik ember a nyitott garazsirozas mellett Ioglal allast, mert
ez elsegiti az egyenl lehetsegeket minden ember szamara. A masik a nyitott garazsirozas ellen ervel, mert ez
csorbitja az egyennek azt a jogat, hogy annak adja el a garazsirozasi lehetseget, akinek akarja. A legtbb
kommunikator a sajat allaspontjat annak eredmenyekent alakitotta ki, hogy a problema mindket oldalat illeten
szerzett nemi inIormaciot. Amikor a kommunikator megkezdi a kommunikaciot masokkal abban a remenyben,
EGYOLDAL VAGY
KTOLDAL KZLEMNYEK
180
hogy azokat a sajat oldalara allitja, dntenie kell. Megemlitsen-e olyan erveket is, amelyek a masik allaspont
mellett szolnak? Vagy pedig csak azt mondja el, ami az allaspontjat igazolja?
A kommunikaciokutatasban azt a problemat, hogy az egyoldalu vagy ketoldalu kzlemenyek a
celravezetbbek-e, ketIelekeppen vizsgaltak. Mindket vizsgalati mod szorosan sszeIgg azzal a problemaval,
hogy a kommunikator milyen szervezesi semakat vegyen igenybe. Az egyik kutatassorozatban a kzlemeny
allaspontjat igazolo anyagokkal egytt kzltek olyan anyagokat, amelyek egyszeren csak bemutattak a
problema masik oldalat. A kzlemeny megtervezesenek ez a modszere lehetve teszi az egyoldalu es ketoldalu
kzlesi modnak az eredmenyesseg szempontjabol valo sszehasonlitasat. Az els ilyen vizsgalatot a masodik
vilaghaboru alatt vegezte el Hovland, Lumsdaine es SheIIield (1949). Ket kzlemennyel dolgoztak, amelyek
egyarant helyeseltek az Egyeslt Allamok Japan ellen viselt haborujat. Az egyik kzlemeny egyszeren csak
kzlte a helyesl anyagot, es nem emlitette meg azt, hogy letezhetnek az ellentetes allaspont mellett szolo
ervek is. A masik Iajta kzlemeny ugyancsak kzlte a helyesl allaspontot, de konkretan megemlitette a masik
allaspont bizonyos erveit is. Az sszeIoglalas viszont a ketoldalu kzlemeny eseteben is csak a kommunikator
allaspontja mellett szolo erveket hangsulyozta.
A kutatas olyan eredmenyre jutott, hogy az egyoldalu kzlesi mod meggyzbb volt, de csak alacsonyabb
iskolazottsaguak szamara. A legalabb kzepIoku vegzettseggel rendelkez emberek szamara a ketoldalu kzlesi
mod volt a hatekonyabb. Ezenkivl az egyoldalu kzles meg olyan emberek eseteben is hatekonyabb volt
valamivel, akik mar eredetileg is lenyegileg a kommunikacio allaspontjan voltak, vagyis ebben az esetben a
kommunikator mintegy megersitette ket IelIogasukban.
A meggyzest celzo kzlemenyek megszervezesevel kapcsolatos problema masik megkzelitesi modjat
Thistlethwaite es Kamenetzky (1955), valamint Thistlethwaite, Kamenetzky es Schmidt (1956) kutatasai
kepviselik. Ok ugyanis a kommunikacio allaspontjaval ellentetes ervek megcaIolasat probaltak ki, nem csak
egyszeren megemlitesket. Az ellentetes ervelest caIolo szvegek ugy Iestettek, hogy elbb kiIejtettek a
kommunikacio allaspontja mellett szolo erveket, azutan megemlitettek egy ellentett ervet, majd pedig elvetettek
ezt az ellentetes ervet. A szvegek egyik sorozataban az ellentetes erv elvetese egyszeren azt jelentette, hogy
kijelentettek: az ellentetes erv teves. Egy masik szvegsorozatban reszletesen caIoltak az ellentetes ervet.
A csoportok egy reszenel nem mutatkoztak jellemz klnbsegek a caIolatot tartalmazo szvegek hatasa kztt.
Masik reszknel a caIolatos szvegek hatasa volt ersebb. A szerzk arra a kvetkeztetesre jutottak, hogy az
ellentetes erveket emlit es caIolo szvegek ersitettek az ellentetes attitdket. Ugy veltek, a hallgatok minden
jel szerint elutasitottak a caIolatos szvegeket, mint olyanokat, amelyek 'mocskos modon partatlannak akartak
latszani.
Mindezekbl a vizsgalatokbol tehat az kvetkezik, hogy az ellentetes ervek megemlitesevel rendkivl ovatosan
kell banni. Az eredmenyek tanusaga szerint kizarolag a magasabb iskolai vegzettseg szemelyekbl allo
csoportokra hatottak ersebben az ilyen kzlemenyek. De meg ezeknel a csoportoknal sem kvetkeztek be
jelentekeny mertekben olyan attitdvaltozasok, amelyeket egyertelmen a kzlemeny Iormajanak lehetett
tulajdonitani. Mindazonaltal a ketoldalu kzlemenyeknek is megvan a maguk sajatos helye a kommunikator
tervezesi repertoarjaban. Jok lehetnek arra, hogy 'immunizaljak a vevket a kesbbi helyzeteknek ellentmondo
inIormacioval szemben. Lumsdaine es Janis (1953) Ielkertek Iiskolai hallgatokat, hallgassak meg a Szovjetunio
atomIegyver-termelesevel kapcsolatos radioadas egyoldalu es ketoldalu valtozatat. Az egyoldalu es a ketoldalu
valtozat egyarant jellemz valtozasokat idezett el a kivant iranyban. Azutan a kiserletvezetk egy masik
szalagot jatszottak le a kiserleti szemelyeknek, amely az elbbinek pontosan az ellenkezjet allitotta. Azoknal a
kiserleti szemelyeknel, akik elzleg csak az egyoldalu kzlemenyt hallottak, a kivant iranyu valtozas a kb.
60-rol 2-ra cskkent, miutan meghallgattak az ellentetes kzlemenyt. Am azok a hallgatok, akik a ketoldalu
kzlemenyt hallottak, a jelek szerint be voltak oltva az ellentetes radiomsor ervelese ellen, mert a csoport
attitdvaltozasa megmaradt a 60-os szinten.
Az elbb mar emlitett elktelezettsegi vizsgalatban Hovland, Campbell es Brock egyoldalu kzlemennyel
dolgozott, amely utan Ielkertek a kiserleti szemelyeket a kzlemeny ertelmeben valo elktelezettseg vallalasara,
majd egy ellentetes kzlemenyt kzltek (Hovland et al. 1961, 23. es kv. p.). Ebben a helyzetben a jelek szerint
EGYOLDAL VAGY
KTOLDAL KZLEMNYEK
181
az egyoldalu kzlemeny mkdtt immunizalo agenskent. Nincs olyan inIormacionk, amelyik sszehasonlitana
az egyoldalu es a ketoldalu kzlemenyek immunizalo hatasat.
Az elbbi anyagok, amelyek azt vizsgaljak, hogy jobb vagy rosszabb-e a kzlemenynek az ellenerveket is
Ielsorakoztato megszervezese, korantsem teremtenek tiszta helyzetet. Ahhoz, hogy a meggyzesre trekv
kommunikator teljes biztonsaggal szervezhesse meg kzlemenyeit, ezen a terleten meg nyilvanvaloan tovabbi
kutatasra van szkseg. A kutatasok adatait a kvetkezkeppen sszegezhetjk:
a) A ketoldalu kzlemenyek magasabb iskolai vegzettseg hallgatosagok eseteben latszanak hatekonyabbnak.
b) A ketoldalu kzlemenyek elnysebbnek latszanak akkor, ha a hallgatosag eredetileg nem ert egyet a
kommunikator allaspontjaval.
c) A ketoldalu kzlemenyek ersebbnek latszanak akkor, ha varhato, hogy a hallgatosagot a kommunikator
allaspontjaval ellentetes kzlemenyek is elerik.
d) Az egyoldalu kzlemenyek hatekonyabbak akkor, ha a vev mar eleve egyetert a Iorrassal, felteve, hogy a
vev minden valoszinseg szerint kesbb sem hall ellentetes kzlemenyeket.
6.6.1.8. A KZLEMNYEK LOGIKAI ELRENDEZSE
Mar targyaltuk a kzlemeny induktiv es deduktiv szervezesi semait. Azert nevezzk ezeket 'logikai elrendezesi
semaknak, mert bizonyos, a logikusok altal ismert es hasznalt Iormalis semaknak Ielelnek meg. A Ielteves
ertelmeben a vevknek reagalniuk kell az ilyen logikai semakra, Iel kell ismernik ervenyessegket s ersebben
kell beIolyasolniuk ket az olyan kzlemenyeknek, amelyek induktiv vagy deduktiv modon elrendezettek. A
kutatasi eredmenyek azonban azt mutattak, hogy a logikai elrendezesnek, illetve a Iormalis logikai
strukturaknak a kzlemenyeken bell bizonyito egysegekkent valo alkalmazasa nem klnsebben meggyz.
Knower egyik igen korai vizsgalat kereteben ketIajta beszedet, szveget kzlt a hallgatokkal (Knower 1935).
Az egyik tipust logikainak nevezte: ez logikus Iormaban rendezte el a kzlemeny anyagat. A masik tipust az
altala 'meggyznek nevezett elrendezes jellemezte, s ez a hallgatok szksegleteire apellalt es erzelmi ervekkel
operalt. Knower eredmenyei ertemeben a szveg ketIele elrendezesi modja nem mutatott jellemz
klnbsegeket az attitdvaltozas elidezese szempontjabol. Knower a temaval kapcsolatos elktelezettseg
terminusaiban ertelmezi eredmenyeit, amennyiben ugy veli, hogy a problemaval kapcsolatos eredend
elktelezettseg sokkal Iontosabb valtozo, mint az, hogy a temat targyalo kzlemenyeket milyen sema szerint
szervezik meg. Minthogy Knower eredmenyei nem veglegesek, vizsgalata nem bizonyitja sem azt, hogy a
logikai tipusu elrendezes hatekony, sem azt, hogy hatastalan.
Ezenkivl nincs mas olyan vizsgalat, amely kzvetlenl hasonlitana ssze valamilyen logikai sema szerint
szervezett teljes kzlemenyeket masIelekeppen szervezett kzlemenyekkel. Ezert kzelebbrl meg kell
vizsgalnunk azt, hogyan hasznalhatok a logikai strukturak valamilyen szonoklatban vagy mas kzlemenyben. A
legtbb ember ismeri a klasszikus szillogizmus klnbz peldait:
Minden ember halando,
Szokratesz ember,
Szokratesz halando.
Ez az ervenyes megpedig kizarolag Iormajanal Iogva ervenyes szillogizmus peldaja. Ha a szillogizmus els
ket allitasat igaznak Iogadjuk el, akkor a kvetkeztetes is igaz. A klasszikus szillogizmust szamos vizsgalat
hasznalta a logika hatekonysaganak ellenrzesere. LeIIord kiserleti szemelyei ketIele tartalom vonatkozasaban
biraltak el a szillogizmusok ervenyesseget (LeIIord 1946). A szillogizmusok Iele olyan tartalmakat kzlt,
amelyeket a kutato erzelmi tltesnek itelt, masik Iele pedig altala erzelmileg semlegesnek tekintett anyagokat
kzlt. Eredmenyeinek tanusaga szerint a kiserleti szemelyek tevedesei a dolog tendenciajat tekintve sajat
A KZLEMNYEK LOGIKAI
ELRENDEZSE
182
elIogultsagaik iranyaba estek. Nehezebben iteltek meg az erzelmi tltes tartalmakat kzl szillogizmusok
ervenyesseget, mint a semleges tartalmuaket. Amikor LeIIord Ieltette a kerdest kiserleti szemelyeinek, hogy
egyetertenek-e a szillogizmusok kvetkezteteseivel, majd egyenkent megvizsgalta tevedeseiket, megallapitotta,
hogy ervenytelen szillogizmusok megiteleseben tbbet tevedtek akkor, ha egyetertettek a kvetkeztetesekkel,
mint akkor, ha nem ertettek velk egyet.
LeIIord csupan azt kerte a kiserleti szemelyektl, hogy iteljek meg a szillogizmusok ervenyesseget. A magam
reszerl egy masIajta kiserleti szituaciot dolgoztam ki annak tisztazasa vegett, hogy a kommunikacios
szituacioba bekapcsolt hiedelmek ismereteben knnyebben megallapithato-e, hogy itelnek meg Iiskolai
hallgatok szillogizmusokat, miutan begvakoroltattak velk a s:illogi:musok megiteleset. Egy Iiskolai
hallgatokbol allo csoportot Ielkertem, hatarozzak meg attitdjeiket egy idszer esemenyekkel es Iiskolai
gyekkel kapcsolatos 30 kijelentest tartalmazo sorozattal szemben. Utana begyakoroltattuk velk a
szillogizmusok elbiralasat. Egy hettel attitdjeik kzlese utan kaptak meg a tesztlapot, amelyen el kellett
biralniuk a szillogizmusok ervenyesseget. A tesztben az elbb emlitett 30 allitas szerepelt kvetkeztetes
gyanant. A vizsgalat eredmenyei pontosan egyeznek azzal, amit LeIIord kapott. A begyakorlas segitett ugyan,
de ha a hallgatok hibaztak, a tevedesek majdnem mindig sajat elIogultsaguk iranyaba estek. Nevezetesen
azokban az esetekben, amikor a kiserleti szemely egyetertett egy ervenytelen szillogizmus kvetkeztetesevel,
vagy nem ertett egyet egy ervenyes szillogizmuseval, majdnem 20-kal tbb hiba trtent, mint akkor, amikor a
kiserleti szemely szubjektiv elIogultsaga nem kerlt sszetkzesbe iteletevel. A logikai ervek megiteleset
erint legujabb vizsgalat megprobalt tulmenni az attitdk es tevedesek puszta vizsgalatan.
Feather (1964) kimutatja, hogy Iormalis szillogizmusok elIogadasanak vagy elutasitasanak tendenciaja pozitivan
korrelal azzal, hogy milyen ers a vevnek a kvetkeztetessel kapcsolatos attitdje. Ezenkivl kimutatja, hogy
az egyen kritikai kepessegenek merteke pozitivan korrelal a szillogizmus ervenyessegenek megitelesere valo
kepessegevel. Mindazonaltal az egyennek a kvetkeztetest illet attitdjevel es kritikai kepessegevel valo
korrelaciok kicsinyek, es Feather ugy veli, hogy valoszinleg nagy szerepet jatszanak klnbz
szemelyisegvaltozok is, amelyeket szabatos ertelemben nem vizsgalt meg.
Az olvasoban Ielmerlhet az a kerdes, miert targyaljuk ilyen hosszadalmasan a logikai strukturak kerdeset.
Vegl is, ha a struktura logikus, jonak kell lennie. Ezzel szemben ketseges, hogy Ienntarthato-e ez az allitas
akkor, ha a meggyzes hatekonysagara vonatkozik. A klasszikus szillogizmusokra a logikai es retorikai
tanknyvekben talalunk peldakat. Ritkan talalkozunk velk kzlemenyekben, es ha igen, meg a gyakorlott
logikusnak is nehezseget okozhat megallapitani, hogy ervenyes-e a szillogizmus. Egyszer teszt segitsegevel
tisztazhato, vajon az atlagos olvaso vagy hallgato Ielismeri-e a kzlemenyben esetleg jelen lev logikai kepletet.
Lapozzuk Iel az ujsagban a vezercikket. Keressnk benne szillogizmusra emlekeztet ervelest. Ha sikerlt ilyet
talalni, probaljuk megallapitani ennek a szillogizmusnak az ervenyesseget. Vagy hallgassunk meg a radioban
egy politikai kommentart, s probaljuk meg kiemelni belle az esetleges szillogizmusokat. Minden ilyen jelleg
probalkozas rendszerint tkeletes kudarccal vegzdik.
Vajon jelent-e barmiIele klnbseget a kzlemeny megtervezese teren a logika alkalmazasa? Meg ha
nmagaban nincs is jelentsege annak, ha a szonok szntelenl hangoztatja, hogy anyagai ugy vannak
elrendezve, hogy kzlemenyenek ervenyesseget igazoljak, az valoszinleg hasznos, ha a kzlemeny logikusnak
latszik. Megprobaltam ezt igazolni. Ket hallgatosag eltt elmondottak ugyanazt a meggyzest celzo beszedet.
Az egyik hallgatosag eltt azonban a beszed minden egyes ervet ilyesIelevel vezettek be: 'vajon nem logikus-e,
hogy., s a masik hallgatosag pontosan ugyanezt a beszedet Iigyelte, azzal a klnbseggel, hogy nem
tartalmazott olyan Iordulatokat, amelyek arra utaltak, hogy a szonok logikusnak tartja beszedet. Az eredmenyek
csekely, de jellemz klnbseget mutattak annak a beszednek a javara, amely a sajat erveit Iolyamatosan
logikusnak minsitette. Itt valoszinleg a hallgatosagnak az a beallitottsaga jatszott kzre, hogy jo dolog, ha
valami 'logikus, habar semmiIele bizonyitekunk nem volt arra, hogy a hallgatok tenylegesen meg tudtak volna
klnbztetni a logikus erveket az illogikus ervektl.
Nehez ezen a teren kvetkezteteseket levonni. Egyelre nagyon sok teny tisztazatlan. Majdnem minden
tanknyv, amely mveszetkent targyalja a meggyzest, vagy logikai, vagy pszichologiai szervezesi semak
A KZLEMNYEK LOGIKAI
ELRENDEZSE
183
mellett sorakoztat Iel erveket. A kutatasi eredmenyek azonban egyik elgondolast sem tamasztjak ala dnt
modon. Nem valoszin, hogy a kommunikatorok tbbsege kepes vagy hajlando volna beszedeit ugy Ielepiteni,
hogy ervelese szigoru logikai semat kvessen, s az raadasul meg ervenyes is legyen szaklogikai ertelemben
Ezzel szemben van kutatasi bizonyitek arra, hogy a kommunikacio sikeresebb, ha a kzlemenyek es azok ervei
kln-kln is logikusnak lats:anak, meg ha ez a logikus jellegk nem is ellenrizhet knnyen. (.)
Forditotta: JOZSA PETER
A KZLEMNYEK LOGIKAI
ELRENDEZSE
184
55 Latni Iogjuk, hogy a pszichologiaban hajlekonyabban kell kezelni az 'azonos Iaju leny rendszertani Iogalmat
56 Ezekrl az eljarasokrol es egyeb, Ileg a retinalis diszparitassal kapcsolatos technikakrol bvebb reszleteket talalhat az olvaso e
keziknyvsorozat egyik Iejezeteben (E. Vurpillot, 1963).
7. fejezet - VI. RSZ A PROS
KAPCSOLATOK
7.1. ROBERT PAGS
7.1.1.
7.1.1.1. MS SZEMLYEK SZLELSE
7.1.1.2. I. Ms szemIyek feIfogsnak formi s mdozatai
7.1.1.2.1. 1. "MS SZEMLYEK SZLELSE" S A MEGISMERS EGYB
ROKON FORMI
A) S:emelvpercepcio es 's:ocialis percepcio`
Tisztazzunk elszr nehany szohasznalatbeli problemat. A 'mas szemelyek eszlelese, 'szocialis eszleles,
'mas szemelyek megismerese (Tagiuri 1958, Bevezetes), 'mas szemelyek appercepcioja, 'szemelypercepcio
(TagiuriPetrullo 1958): ha arrol van szo, hogy egyetlen kiIejezessel 'atIogjuk egy kutatasi vizsgalat iranyait,
nem pedig arrol, hogy nevet adjunk egy speciIikus elmelet es kutatasi gyakorlat kereteben vilagosan
meghatarozott Iogalomnak, nehez pontosan Iogalmazni, s ez nem is volna baj, ha a hagyomanyoknak
megIelelen nem lennenk tul gyakran indittatva arra, hogy a keziknyvek es Iejezetek cimeit 'Iogalmaknak
tekintsk, s ha a terminusok zrzavara nem takarna egy sor olyan tenyleges problemat, amelyeket a kiserletezes
soran Iigyelembe kell venni.
Barmelyik kiIejezest Iogadjuk is el, a viselkedest vagy az eszlelesi, vagy a kognitiv Iolyamatot itt sajatosan az
eszlel szemely organizmusan kivl allo 'inger jellemzi: a masik szemely. Ebbl mindjart nehany megszoritas
adodik: a masik szemely rendszerint az azonos Iaju leny ember vagy allat.55 A 'szemelypercepcio tehat nem
leli Iel az egesz 'szocialis percepciot, amely peldaul magaban Ioglalja a Iizikai targyak eszlelesenek szocialis
meghatarozoira iranyulo vizsgalatokat is (TajIel 1969).
B) A 'human` inger klnleges s:erepe
Az, ahogyan itt a pszichologiai kutatas egyik terletet a lelki jelenseg ingerevel, targyaval vagy tartalmaval
hatarozzuk meg, teljesen elt a hagyomanyos mondhatnank 'Iormalista IelIogastol. Ami az eszlelest illeti,
meglehetsen szokatlan esemeny trtent, amikor Ames IelIedezte es bemutatta, hogy az anisei konikus56
lencseken at nez emberek ket, Iizikai ertelemben egyarant vizszintes sikot klnbzkeppen latnak: a sik
mezt ugy latjak, mintha megdlt volna, a to Iellete azonban bar latszolag eltavolodik tlk vizszintes
marad (Ames 1946). Ebben a jelensegben az inger optikai tulajdonsagainak elsbbseget hangsulyozo
teoretikusoknak nem kis meglepetest okozva paradox modon ervenyeslnek azok a tenyezk, amelyeket a
konstancia szokasos tenyezinek velhetnk. Vilagos, hogy a szilard testek es a Iolyadekok mechanikai
tulajdonsagainak ismerete kzvetlen perceptiv (vizualis) hatast gyakorol, es ezt a hatast a latott targyak anyagi
termeszetenek megklnbztet jegyei kzvetitik.
A legujabb idkig az ember mint inger csak igen korlatozott szerepet jatszott az eszleles kiserleti
185
pszichologiajaban. Igaz, hogy Leeper (1935) Ielhasznalt egy eredetileg karikaturanak keszlt abrat, az un.
Boring-Iele abrat az eszlelesi tanulas elmeletenek igazolasara tett kiserleteben (1. abra). Az abra ketertelm, s
hol egy lanyt, hol egy regasszonyt latunk. De az abra pittoreszk kognitiv Iolyamatok elemzese.
1. bra - A Boring-fle bra (Amer. 1. Psychol., 42. 1930. 444. p.)
Azaltal, hogy a szocialpszichologiai ihletes az 'eszleles hatarait kiterjesztette a kepzetek es az iteletek Iele,
valoszinleg elIogadhatobba valt a 'kategorizalas kulcsIogalmanak bevezetese az eszleleselmeletekbe. Ez a
Iogalom az intelligencia pszichologiajabol szarmazik, es kzel all a kiserleti Iogalomalkotas elmeleteiben
hasznalt Iogalmakhoz.
Az eszleles Iogalmanak kiterjesztese maganal Brunernel is szamos kiegeszitest, pontositast tett szksegesse.
MasIell Piaget (1958) is hangsulyozta, hogy velemenye szerint Iokozati klnbsegeket kell megallapitani az
eszlelesi Iolyamat (peldaul aggregatumok IelIogasa) es a Iogalomalkotas (konceptualizacio) kztt. Ezzel a
problemaval mas Iormaban a mimika eszlelesenek a genezisevel kapcsolatban ujbol talalkozunk.
C) Mas s:emelvek es:lelese. a kifefe:es tulafdonkeppeni ertelme
1. "MS SZEMLYEK
SZLELSE" S A
186
57 A 'valasz itt tenylegesen egy, a kiserleti utasitasban kzlt kerdesre adott valasz lehet vagy ritkabban a 'valasz angol ertelmenek
megIelelen valamilyen reakcio.
58 A pszichologiaban jaratlan szemelyek szocialpszichologiai kepzeseben gyakran hasznaljak Iel ezt a demonstraciot ('a meny es az
anyos), hogy megtrjek szinte azt mondhatjuk eszlelesi dogmatizmusokat, vagyis azt a meggyzdesket, hogy a krnyezet egyertelm
inIormaciokat kld Ielenk. Ebben az eljarasban tipikusan megismetldik az a klasszikus Iolyamat, ahogyan a IilozoIia a latszolagos
objektivitas vagy kzvetlen realizmus kritikaja utjan raebredt a szubjektum jelentsegere.
59 Floyd, Allport (1955, 364. skk.) Ielhivta a Iigyelmet a Iogalom kiterjesztesere; ezzel kapcsolatos elemzese nagyon tanulsagos.
Be kell vallanunk, hogy a Irancia szohasznalat szigorubb, szkebb ertelmezese ellenere sem knny elvalasztani
a tulajdonkeppeni eszlelest attol, ami mar nem az. Magan a tranzakcionista aramlaton bell is talalkozunk olyan
IelIogassal, hogy 'az eszleles pszichologiajaba beletartozik az attitdk es a velemenyek, az iteletek es a hitbeli
meggyzdesek egesz terlete (Cantril 1948). Hasonlo iranyultsagot talalunk az alaklelektani megkzelitesbl
kiindulo Heidernel (1944) is.
A problemat klnsen kenyesse teszi az a krlmeny, hogy itt mas terletekhez kepest meg nagyobb
jelentsegre tesz szert az eszleles kiIejezdesenek vagy megnyilvanulasanak klnbz tipusai kztti
megklnbztetes aszerint, hogy peldaul verbalis vagy nem verbalis valaszrol van-e szo.57 Ez a
megklnbztetes dnt Iontossagu, mert: 1. tudjuk, hogy a verbalis valasz egyebek kztt 'eltolodhat es
tekintetbe veve a rendelkezesre allo es Ielhasznalt ingerjegyeket sokszor kevesbe kimerit, mint egyes nem
verbalis (mozgasos, elektrodermalis stb.) valaszok, es didaktikus jellege maga is eleg bizonyiteka a valasztas
veletlenszersegenek.58
A human ingernek az a tulajdonsaga, hogy eleg knnyen nyerhet egyszerre ket vagy tbb ertelmet, sokkal
Iontosabb, mint azt az els pillanatban gondolnank. Azt mondhatjuk, hogy ha az eszleles pszichologiajanak
egyik klasszikus jellemzje az inger strukturajahoz altalaban ersen kttt es mintegy az eszlelre
rakenyszeritett 'erzekleti csalodasok iranti erdekldes volt, az eszleles szocialpszichologiajanak egyik
legszembeszkbb sajatossagava a 'torzitasok es 'kivetitesek vizsgalata valt, vagyis altalaban olyan reakciok
vizsgalata, amelyekben kisebb szerepet kap az ingerek kenyszerit ereje es nagyobb szerepet kapnak az egyeni
klnbsegek.
D) Kutatasi iranvok
Az ujabb amerikai pszichologianak ket iranyzata erdemel Iigyelmet ebbl a szempontbol: a New look ('uj
iranyzat) (Bruner, Postman et al.; l. peldaul BrunerPostman 1949; BrunerKlein 1960), amely reszben Ielleli
a direktiv allapotok vagy 'motivaciok elmeletenek adatait, es a 'tranzakcionistak iranyzata (Ittelson 1960;
Kilpatrick 1961). Mindket iranyzat igen Iontos az itt targyalt tema szempontjabol, de klnbz okoknal Iogva.
A tranzakcionistak az eszleles klasszikus problemaibol (peldaul teri latas) kiindulva jutnak el a kiserleti
szocialpszichologiahoz, de dnt szerepet juttatnak az emberi testnek mint ingernek. A New look pszichologusai
ezzel szemben kezdettl Iogva sokkal szorosabb kapcsolatban allnak a Iellendlben lev
szocialpszichologiaval. De eppen azt kell eszrevennnk, hogy a legtbb szocialpszichologus nem erdekldik
klnsebben az emberi test mint erzekletes inger irant. Szinte azt mondhatnank, hogy inkabb a 'szellem
erdekli ket, esetnkben az eszlelt szocialis magatartasIormak, Ikeppen pedig a mgttk meghuzodo
jellemvonasok es karakterek. Bizonyos hatarok kztt nagyon is helyesen: Iontosabb nekik az aktusok
Iorrasakent tekinthet pszichoszocialis szubjektum, mint a mozgasok Iorrasakent tekinthet organizmus. Egy
kicsit ugy vannak mindezzel, mint a Ionologusok, akik hosszu ideig azert tartottak helyesnek az elIordulast a
Ionetikatol, mert a Ionemak nem hangok. Ha az aktus es mozgatorugoi ugy viszonylanak a Iiziologiai
Iolyamatokhoz es a mozgasokhoz, mint a Ionemak a hangokhoz, azt mondhatjuk, hogy szerzink
erdekldesket inkabb az aktusokra iranyitottak, mint a mozgasokra, s inkabb a szelesebb ertelemben vett
megismeresre, semmint a klvilag erzekleti megragadasara. Ebbl adodoan azutan az eszleles Iogalma naluk
hihetetlenl kiszelesedik, s a 'sztereotipia es 'velemeny Iogalmanak szerepet is atveve lassankent
egyenerteken jelenti az ertelmi Iolyamatokat, a kepzeteket, az iteleteket meg az ertekiteleteket is.59 Bruner
eszleleselmelete is tkrzi ezt a valtozast, amennyiben elmelete az ertelmi Iolyamatok elmeletevel egyetlen
egyseget kepez. Egyik dolgozataban (Bruner 1958) eppen az embernek mint az eszleles targyanak tbbertelm
jelleget hangsulyozva ramutat arra, hogy az eszleles szo jelenteset mi mindenre terjeszti ki:
1. "MS SZEMLYEK
SZLELSE" S A
187
60 A IelIogas (apprehenzio) szot itt egyik klasszikus ertelmeben hasznaljuk, amit ket szoba percepcio, koncepcio (Larousse du XXe siecle)
Ioghatunk. Mig az 'appercepcio szoban a hangzas ketts ertelme zavar, a 'IelIogas szo szemantikusan ketertelm, de a
szvegsszeIgges ezt kikszbli.
'Vannak targyak, amelyeknek azonositasi jegyei elegge sokertelmek ahhoz, hogy az ilyen
megoldast lehetetlenne tegyek; legtbbszr az un. interperszonalis eszleles terleten
talalkozunk velk: mas szemelyek lelkiallapotanak, jellemzinek, szandekainak stb. eszlelese
kls jegyek alapjan.
Bruner 1958
A kategorizalast lehetve tev jellemzk kztt peldaul azt idezi, ahogy 'bizonyos jegyek alapjan. valakit
tisztessegtelen emberkent jellemezhetnk (uo. 34. p.). Nem meglep tehat, hogy Brunertl szarmazik a
'szemelypercepcio valoszinleg els szintezise (Bruner, id. Lindzey 1954); legjellemzbb munkaterlete
azonban s ezen Tagiurival osztozik a 'kapcsolatelemzes, vagyis a preIerenciaiteletek s a hozzajuk
kapcsolodo (Bresson 1958), illetve egyes mas modon kivaltott verbalis valaszok (BrickerChapanis 1953);
verbalis valaszok alkalmazasa annyira gyakori a 'szocialis eszleles pszichologiajaban, hogy a 'valasz vagy
kijelentes gyakran sokkal jobban determinalt es hozzaIerhet, mint az 'inger, amelynek a legmegbizhatobban
meghatarozott mozzanata neha eppen a valaszadasra utalo kiserleti utasitas. A verbalis valaszadas lehetsege
alkalmat ad sokIele kijelentes tetelere errl vagy arrol az esetleg tenyleg letez vagy elkepzelt, Ielidezett vagy
reprezentalt szemelyrl, aki maga is 'verbalis inger.
Mondjuk hat ki azt, ami minden mas terleten valoszinleg magatol ertetd lenne: ha a mindenkori kiserleti
elrendezes sajatossagait is Iigyelembe veve meg akarjuk klnbztetni a 'mas szemely eszleleset a tisztan
reprezentativ aktustol ('masvalakirl beszelni, 'masvalakire gondolni, kijelenteseket tenni valakirl), a
leghelyesebb megvizsgalni, hogy van-e egy meghatarozott inger az eszlel szemely er:ekelo mezejeben,
Iggetlenl attol, hogy erre az ingerre milyen modon, verbalisan vagy nem verbalisan kell valaszolni. Ez a
zaradek az eszleles tekinteteben ugyanis altalaban azt jelenti, hogy ha az inger allandoan jelen van, vagy
ismetelten megjelenik, a kiserleti szemely reszletesebben megfigvelheti, vagy akar megprobalhatja reprodukalni
vagy lemasolni (Bruner eljarasa, 1947). Ezzel Iontos ismerv all rendelkezesnkre, amelynek segitsegevel adott
esetben szkebb terletre szorithatjuk az eszleles szo alkalmazasat.
Szilard elklnit ismerveket kerestnk, elszr is azert, hogy a tema kiIejtesenek megIelel hatarokat
szabhassunk, masreszt es Ikepp azert, mert ezen a teren helyes elklniteni az ertelmi (kognitiv) Iolyamatok
klnbz szintjeit es tipusait, hogy ss:ehasonlithassuk ezeket es tanulmanyozhassuk klcsnhatasaikat. Ez
utobbi azonban egyszeren elkepzelhetetlen, ha minden tovabbi nelkl magunkeva tesznk olyan
megIogalmazasokat, mint peldaul Cantrile.
E) Mas s:emelvek felfogasa
Tbb angol es Irancia nyelv szerz (Cattell 1950; AbtBellack 1950; Pages 1953) javasolta Herbart
kiIejezesenek Ielujitasat, az appercepcio szo hasznalatat ezen az egesz terleten. Ez a hangzas szempontjabol
ketertelm es tulsagosan skolasztikus szo azonban nem szerencses. Javasolhatnank a 'mas szemelyek
IelIogasa60 kiIejezest, valahanyszor az ertelmi Iolyamatok olyan egytteset akarjuk jellni, amelyek 1. nem
korlatozodnak a Ienti ertelemben meghatarozott eszlelesre, es 2. nem tudomanyosan kidolgozottak, tekintettel
arra, hogy a 'megismeres szo bizonyos ketertelmseget rejt, mert egyik alkotoelemekent a tudomanyt
implikalja.
7.1.1.2.2. 2. INSTRUMENTLIS HELYZET S TLETALKOTS
A terminologiai bizonytalansagoknak melyebb okai vannak. R. Rommetveit (1960) megprobalt ezek kzl
nehanyat kzelebbrl megvizsgalni, s ekzben olyan megklnbztet kriteriumokat dolgozott ki, amelyek
talalkoznak az altalunk mar korabban emlitett ismervekkel. Ez a szerz szembeallitja a IelIogas61 instrumentalis
2. INSTRUMENTLIS HELYZET
S TLETALKOTS
188
61 A tovabbiakban az egyntetseg kedveert a IelIogas szot hasznaljuk minden olyan esetben, amikor nincs szkseg speciIikusabb
szohasznalatra. A szerz angolban a perception szot alkalmazza.
62 Ez nem azt jelenti, hogy a szemelyeket szepsegk aranyaban valasztja, hanem azt, hogy altalaban nem klnbzteti meg azokat a
szemelyeket, akiket az esztetikai skala egymashoz kzelit. Mindamellett meg is Iordithatja vagy 'benyomhatja a skalat; lasd Coombs
(1959, Irancia kiadas) es J.-M. Lemaine (1959b).
helyzetet az iteletalkotasi (fudgmental) helyzettel: az elbbi a kiserleti szemely szempontjabol valamely olyan
cselekveshez kapcsolodik, amelyben erdekelt, az utobbi pedig a kiserleti szemelytl azt kivanja meg, hogy egy
targyat valamilyen ismerv szerint minsitsen.
A szerz legegyszerbb kiserleti eljarasa abban all, hogy szintetikus ingerszemelyeket konstrual: minden
szemelyt egy ertekpar jellemez, a ket ertek egy-egy tengelyhez tartozik, megpedig az intelligenciahoz (I) es a
szepseghez (B a szemely 'Iizikuma). Az I tengelyen negy ertek, a B tengelyen harom ertek, sszesen tehat 12
szintetikus szemely van: mindegyikket rvid eletrajz es Ienykep jellemzi. Ezek szerint a kiserletben indirekt
human ingerek szerepelnek. Az eletrajzokat es a Ienykepeket a kiserleti populacioval azonos (iskolai)
populacion standardizaljak es 'rangsoroljak. A standardizalas dimenzionalis strukturat ad a kiserleti anyagnak.
Amikor egy kiserleti szemely kivalasztja a bemutatott szemelyek kzl azokat, akik baratai lehetnenek,
utolagosan megallapithato, hogy orientacioja intellektualis vagy esztetikai jelleg-e. Ez az orientacio (vagy
tengely) Iggetlen a kiserleti szemely tudatos vagy megIogalmazott inditekaitol; knnyen elIordul, hogy
intellektualis inditekokra hivatkozik, amikor valasztasai tenylegesen Ikepp az esztetikai ismervre
sszpontosulnak.62
Ennek es egy masik, hasonlo kiserleti eljarasnak a segitsegevel a szerz egyebek kztt a kvetkez Ieltevest
igazolja: a latens, de tenyleges valasztasi ismervnek megIelel eszlelesi jegyeket az els kiserleti helyzetben
(amikor tehat a vonzo szemelyeket kell kivalasztani a bemutatott szemelyek kzl) a kiserleti szemely kevesbe
gyakran ide:i fel, mint valamely ismervnek megIelel relevans reszleteket oly esetben, amikor kiIejezetten azt
kerik a kiserleti szemelytl, hogy a bemutatott szemelyeket e s:erint a: ismerv s:erint rangsorolja (masodik
helyzet).
Egy masik kiserletben a tisztessegessegdimenziot is vizsgaltak es kiderlt, hogy amikor 'a kiserleti szemelyek
kifefe:ett utasitasra a tis:tessegessegnek megfeleloen rangsorolfak a: ingers:emelveket, nagyszamu olyan
mozzanatra emlekeznek, amelyek a tisztessegesseggel allnak sszeIggesben.
Ebbe a kiserleti helyzetbe egy masik Iggetlen valtozot is bevezettek: a 'kognitiv disszonanciat (Festinger
1957). A szoban Iorgo vizsgalatban ez azt jelenti, hogy a kiserleti szemelyeknek a sajat pszichoszociologiai
iteletalkotasukba vetett bizalmat megersitik vagy megrenditik. Azok a szemelyek, akiknek az nbizalmat
megersitettek, instrumentalis helyzetben es a tisztessegesseg megnyilvanulasaira iranyulva tbbnyire
egyaltalan nem emlekeznek a tisztessegessegre utalo konkret mozzanatokra; ezzel szemben az indukalt kognitiv
disszonancia szigniIikansan tbb Ielidezest biztosit (uo. 122123. p.). Mas szoval: ha a kiserleti s:emelvnek
nincs bi:alma abban, ahogvan mas s:emelveket felfog, safat felfogasi folvamatat res:letesebben es
reprodukalhatobban er:ekeli, es e:altal ugv far el, mintha kifefe:etten egv rangsorolasi ismerv felhas:nalasara
utasitottak volna. Az ovatos es krltekint IelIogas hasonlit az iteletalkotasi helyzetben megvalosulo
IelIogasokhoz.
Latjuk, hogy a Rommetveit altal hasznalt kiserleti anyag tavolrol sem eszlelesbeli, ha az eszleles Ienti
meghatarozasat Iogadjuk el. Klnsen a mar Bruner altal megemlitett tisztessegessegvaltozo ad nemi Iogalmat
a szocialpszichologiaban leggyakrabban alkalmazott 'ingerek tipusarol. Ez a kiserlet megis olyan
megklnbztetest hoz Ielszinre, amelynek altalanos ervenyesseget nincs okunk eleve ketsegbe vonni,
Ienntartva a reszletesebb ellenrzes lehetseget, klnsen az eszleles terleten. A pragmatikus jelleg,
'intuitiv, tehat gyors es sszetevit kevesse tudatosito IelIogas ugyanis ketsegkivl az explicit kvetke:tetesek
hianvaval jellemezhet eszlelesnek Ielel meg leginkabb. Marpedig ez az a Iajta IelIogas, amely ugyanakkor a
legkevesebb explicit megIeleltetest tartalmazza az inger 'objektiv elemzeset szolgalo mozzanatokkal, es amely
a legkevesbe alkalmas arra, hogy a kiserleti szemelyt az inger pontos leirasahoz vagy reprodukalasahoz
hozzasegitse.
Az idezett kiserlet arra mutat, hogy az intuitiv felfogas es a res:lete:o felfogas kztti klnbsegtetel ha
2. INSTRUMENTLIS HELYZET
S TLETALKOTS
189
63 Paul Guillaume (1942) ennek az eljarasnak a vazlatos kidolgozasat a hipotezisek szintjen nagyszeren valositotta meg.
ugvanarrol a: ingerrol van s:o azoknak az attitdknek tudhato be, amelyeket a kiserleti szemely (itt a
kiserleti utasitas utjan letrehozott) cselekvesi, illetve iteletalkotasi helyzetben vesz Iel. Az intuitiv IelIogas
azonban, amint arra Rommetveit is ramutatott, 'egyike azoknak az igen trekeny pszichikus teremtmenyeknek,
amelyek nagyon nehezen egyeznek a kiserleti vizsgalattal; ezzel szemben a megIigyeles es az iteletalkotas a
kiserletez modszerrel knnyebben megkzelithet. Ez az oka az utobbi tipushoz tartozo vizsgalatok
viszonylagos tulsulyanak. Valosagos elterjedtsegk meg latszolagos elterjedtsegket is Iellmulja, hiszen nem
kell mas, mint hogy targyreprodukcios kiserleti utasitast adjunk, vagy ketkedest ebressznk a kiserleti
szemelyben, es az intuitiv IelIogas helyet maris atveszi az iteletalkoto IelIogas.
Az idezett kiserletnek meg a kvetkez vonatkozasat szeretnenk hangsulyozni. Az elemzett IelIogasi tipus nem
Igg az inger jellegzetessegeitl; at lehet terni a globalis intuiciorol a 'reszletezesre, felteve, hogy az inger
valoban jelen van, s ennelIogva az egyik attitdnek a masikkal valo helyettesitese ertelmes dolog. Ha ez a
Ieltetel nem teljesl, a masik szemely IelIogasa valojaban kepzeti megjelenites (reprezentacio), es nincs benne
semmiIele eszlelesi mozzanat, tekintettel arra, hogy valamennyi kzvetlen Ieltetele a szubjektumon bell van.
7.1.1.2.3. 3. ISMERETELMLETI VONATKOZSOK; AZ RTKEL TLETEK
VIZSGLATA
A) Ismeretelmeleti vonatko:asok
Bar a Ient bemutatott megklnbztetesek a gazdag temak egesz sorat tarjak elenk, vizsgalodasainkat nem
terjeszthetjk ki a mas szemelyekre vonatkozo iteletek vagy a mas szemelyek kepzeti megjelenitesenek
valamennyi terletere. Lassunk egy peldat!
Az objektiv iteletnek ismeretelmeleti vonatkozasai is vannak. A mas szemelyek eszlelesenek vizsgalatat ki
kellene eges:iteni a mas s:emelvek megismeresenek ismeretelmeletevel, vagvis vegso soron maganak a
tudomanvos ps:ichologianak a: ismeretelmeletevel.63 Es ez egyaltalan nem lenne Ielesleges elmeletieskedes. A
klinikai diagnozis pszichologiaja, amely valosaggal a pszichologia pszichologiaja (TaIt 1955, 1960), mar
manapsag is Iontos szerepet jatszik a mas szemelyek IelIogasaval kapcsolatos vizsgalatok egyes terletein,
amennyiben a diagnozis, mint minden IelIogas, bizonyos Iokig eszleles, bizonyos Iokig jvendles. Ennek a
megklnbztetesnek a mintajara nagyjabol elkepzelhetjk, hogy milyen is lehetne a pszichologia
ismeretelmelete, kzelebbrl pedig a mas szemelyek tudomanyos IelIogasa es a mindennapi emberismeret. R.
Fancher (1966) peldaul Ch. Dailey (1963) eljarasat alkalmazva tanulmanyozta, hogy a kiserleti szemelyek
hogyan tanuljak meg mas szemelyek aktusainak elzetes joslasat. A kiserletben egymas utani elemekre bontott
eletrajzokkal dolgoztak, s a kiserleti szemelyekkent szerepl pszichologusoknak azt kellett kitalalniuk, hogy
harom lehetseges esemeny kzl melyik kvetkezett be az adott es ily modon programozott esetben. Az eljaras
igazolta az eletrajzok koherenciajat, de ennel is Iontosabb az a ket megallapitas, hogy egyreszt az ertekiteletektl
valo tartozkodas valamennyi kiserleti szemely eseteben kedvezett a problema eleslato megitelesenek, masreszt
viszont a kiserleti szemelyek egymastol kepzettsegknek megIelelen klnbztek. A matematikus
beallitottsagu szemelyek akkor adtak pontosabb valaszokat, ha nomotetikus eljarast kvettek (a pszichologia
altalanos trvenyeit tartottak szem eltt), mig a verbalisabb beallitottsagu szemelyek akkor szerepeltek
sikeresebben, ha idiograIikus eljarast alkalmaztak (a megitelend szemelyisegenek sajatossagait tartva szem
eltt).
A pragmatikus diagnozis vizsgalatanal is hasznosabb volna, ha azt elemeznenk, hogyan alakithatja at a szocialis
klcsnhatasokat a mas szemelyek irant Ielvett tudomanyos beallitodas es a tudomanyos ismeretek hasznositasa.
A kiserleti szocialpszichologia kezdete ota (J. B. Godin 18671876, id. J. Prudhom-Meaux 1919) a kiserletben
reszt vev szemelyek reakcioi az erdekldes elterebe kerltek, es visszahataskent az emberi viselkedes
tudomanyos es gyakorlati iranyitasanak igenyet valtottak ki. A pszichometriai megkzelitesi mod egyik rugoja
Ieltehetleg eppen ez az igeny volt (R. Pages 1968).
B) A: ertekelo iteletek vi:sgalata
3. ISMERETELMLETI
VONATKOZSOK; AZ
190
Ugyanakkor azt is latnunk kell, hogy minden ertekeles iteletalkotast jelent, de csak annyiban, amennyiben
minden ertekeles egy preIerencia megIogalmazasat jelenti. A 'mas szemelyek eszleleserl irt szakirodalom
egesz Iejezetet kepezik a mas szemelyeknek tulajdonitott valenciak vagy hasznossagi ertekek Iggvenyeben
kialakulo valasztasok es preIerenciak. Eppen ezert az egyenek kztti vonzodasok es taszitasok vizsgalata,
amelyet altalaban a 'szociometria cimszoval latnak el, itt is megkapja a maga rubrikajat. Es ketsegtelen, hogy a
mas szemelyek preIeralasa vagy elutasitasa azok kze a reakciok kze tartozik, amelyeknek a megertese
mindenki szamara Iontos. Az eleslatas vagy vaksag, az opalos homalv vagy kristalvtis:ta atlats:osag altalanos
tulajdonsagai a IelIogasnak, illetve a human ingernek. A szoban Iorgo terlet jo alkalmat adott ezeknek a
tulajdonsagoknak a Ieltn bemutatasara olyan komplex temakban, mint peldaul a kvetkez: 'X titkolja Y
eltt, hogy tudja Z-rl, hogy nem szereti X-et (vagy Y-t); (MaucorpsBassoul 1960). Ugyanezekkel a
problemakkal kapcsolatban Bruner es munkatarsai (TagiuriBlake Bruner 1953) kiIejlesztettek a
'kapcsolatelemzes egy sajatos tipusat.
Csak arra szeretnenk utalni, hogy ebben az elemzesben az adatgyjtes modja sszevethet a pragmatikus
(intuitiv) IelIogas es a reszletez IelIogas megklnbztetessel. Az empatia kiIejezes az elbbit, valamint a
szociometriai valasztasok eljarasat idezi (Rommetveit is ebbl az eljarasbol indult ki), mig a 'mas szemelyek
tudatanak tudatarol szolo kijelentesek bonyolultsaga az iteletalkotas legkevesbe kzvetlen Iormait idezik. A
legIontosabb pszichologiai problema talan eppen az, hogy hol vannak a hatarai es mi a tenyleges szerepe ennek
a tkrjateknak, amely egyebkent a strategiai jatekok elmeleti kereteiben vegzett kutatasokat is Ioglalkoztatja.
('X, aki velem szemben l, tudja, hogy elnymre szolgalna, ha ezt es ezt a taktikat valasztanam, de en tudom,
hogy tudja es tudja, hogy en tudom, hogy tudja stb.) A kerdessel kapcsolatban bvebb reszleteket peldaul
A. Rapoport (1960) knyveben talal az olvaso; klinikusabb indittatasu empirikus vizsgalati anyagot pedig R. D.
Laing, H. Phillipson es A. R. Lee (1966) kzlt. A Iolyamatoknak ezt a rendjet a tkrkepek interakcioi cimszo
alatt csoportosithatnank, klnsen arra valo tekintettel, hogy ezek a Iolyamatok mind Ielvetik a kognitiv
komplexitas korlatozasanak a problemajat. (.)
7.1.1.3. IV. A KIFEJEZS FELFOGSA
7.1.1.3.1. 1. A KIFEJEZS TBBRTELMSGE S A MEGRTS SZINTJEI
A) A klass:ikus kiserletek
Lattuk, hogy azok a vizsgalatok, amelyek a mas szemely eszleleset a gyermek els eleteveben tanulmanyoztak,
mar Darwinnal is az emocionalis kiIejezesek IelIogasanak es e IelIogas Iejldesenek vizsgalataba illeszkedtek.
Darwin (1872) 20 szemellyel vegzett kiserleteket klnbz emocionalis attitdket kiIejez Ienykepek
Ielhasznalasaval, es mar ebben az els kiserletben Ielismerte az ilyen helyzeteket leginkabb jellemz tenyt,
nevezetesen az emociokat abrazolo kepek tbbertelmseget, amelyet a szoban Iorgo esetben a valaszok
szuggesztiv beIolyasolhatosaga jelzett. Woodworth (1938) keziknyveben megtalalhatjuk az ebben az iranyban
vegzett, ma mar inkabb csak trtenelmi erdekesseggel biro kiserletek sszeIoglalasat. Legnagyobb reszk
semmi ujat nem hozott Darwin mar idezett kvetkeztetesehez kepest. Piderit (1888) anatomiai problemak
vizsgalatabol kiindulo erIeszitesei nagyobb jelentsegre tehettek volna szert, ha sikerlt volna rekonstrualnia
azokat a minimalis elemeket, amelyek egy emocio Ielismereset lehetve teszik. A rajzok es a beallitott
Ienykepek elre meghatarozott nomenklatura szerinti minsittetese valojaban tbb szempontbol is naiv
eljarasnak tekinthet: 1. a mozdulatlan kep nem adja vissza a mozgast vagy a vegs kiIejezes kialakulasat, ami
pedig sok emocio lenyeges jegye; 2. az emociok megjellesere szolgalo szavak nem altalanos erveny,
valtozatlan elnevezesek: olyan egyeni szemantikus terekben rendezdnek el, amelyek dimenzioi elre nem
ismeretesek; 3. legIkeppen pedig a beallitott emocionalis kiIejezes reszben dramatikus konvencioktol Igg,
amelyek nemcsak magaval az emocioval nem azonosak, hanem a nem szinhazi, mindennapos konvenciokkal
sem, es a IenykepIelveteleken ma mar nagyon erzdnek ezek a korszakhoz kttt mozzanatok.
B) A mimika mint nvelv es a: etnologia
IV. A KIFEJEZS FELFOGSA
191
64 Etnikumon kb. azt ertjk, amit az amerikaiak kulturanak neveznek.
A Ielvett, mvi pozokkal sszeIggesben emlekeztetni kell arra, hogy Dumas (1933, 345. p.) klnbseget tett a
mimika es a spontan emocionalis kifefe:es kztt. Az igazi szomorusag allapotaban peldaul a Iej elrecsuklik a
tarkoizmok tonuscskkenese kvetkezteben; a mimelt szomorusag allapotaban is elrecsuklik a Iej, de az ells
egyenes nagy izmok es a Iejbiccent izmok aktiv belepesenek eredmenyekeppen. Hasonlo szembeallitast
tehetnk az rmt kiIejez testtartasoknal. Dumas e megklnbztetest szletett vakok megIigyelesevel is
alatamasztotta. Ezeknel az embereknel a spontan emocionalis kiIejezes a mimikai kiIejezesre valo
keptelenseggel jar egytt. Bar ezt a megIigyelest Fulcher (1942) eredmenyei reszben megcaIoltak, tovabbra is
reszben ervenyesnek latszik Dumas-nak a mimika szocialis jellegerl kialakitott IelIogasa. Dumas szerint vegs
soron ez egy tanult bemutatko:asi forma, amelyet mas szemelyek eszlelese, nevezetesen vizualis eszlelese
alapoz meg. Dumas egeszen odaig megy, hogy kijelenti: 'a mimika nyelv, amely analog minden mas nyelvvel.
Ez a kvetkeztetes rendkivl jellemz, es igen jol illeszkedik az etnologusok megIigyeleseihez, akik a
klnbz etnikumokban64 tapasztalt mimikai klnbsegek alapjan szocialis tanulast teteleznek Iel: a
kinaiaknal a 'kerekre nyilt szemek a dht Iejezik ki; a japan mosoly a megalazas vagy a banat allapotaban is
megjelenik, ha a szemely Ieljebbvalojaval all szemben (Klineberg 1940).
C) A mimikai es:lelest vi:sgalo kiserletek
a) Felekv kiserlete. Egy nyelv letezesenek els Ieltetele, hogy bizonyos Ioku klcsns megertest biztositson
egy populacio tagjai kztt. A kiserletez pszichologusok hosszu ideig kenytelenek voltak azt gondolni, hogy a
szoban Iorgo esetben a megertesnek meg a Ieltetelei sincsenek meg, hiszen a megerteshez legalabbis
diszkriminalni es azonositani kell a jeleket. Az Antoinette Feleky (1924) altal hasznalt Ienykepeken ni
modelleken allitottak be a kivant kiIejez tartasokat. Mas szerzkhz hasonloan ez a szerz is azt allapitotta
meg, hogy a kiserleti szemelyek (N100) csak kevesse klnbztetik meg egymastol az arc- es tartasbeli
kiIejezeseket (szamuk 86 volt). A legjobban Ielismert poz a meglepetes poza volt, s a kiserleti szemelyeknek
megis 'csak 52-a hasznalta ezt a szot. A tbbi esetben a megnevezesek majdnem mind hibasnak tntek.
Kvetkeztethetnk-e ebbl arra, hogy a nyelvet meghatarozo alapvet Ieltetelek sincsenek itt megIelelen
biztositva?
b) A kifefe:es es a helv:et kapcsolata. Masreszt eppen eleg kiserlet szolgaltatott bizonyitekokat arra, hogy az
emociok nmagukban nem azonosithatok, es hogy ertelmezesk attol a helyzettl Igg, amelyben a szemlel
ezeket az emociokat megIigyeli (Landis 1929; Coleman 1949). Ezek a kiserletek valojaban naiv modon azt
tetelezik Iel, hogy ugyanaz a (kiserleti) helyzet ugyanazt az emociot valtja ki valamennyi modellbl, holott
klnbz emociokat valthat ki, vagy egyaltalan nem valt ki semmilyet. Igy peldaul egy iskolas tanulo minden
utalkozas nelkl nevethet, amikor eltapos egy csigat. Nem tekinthetjk bizonyito erejnek, ha a kiserleti
szemelyek nem tudjak megIeleltetni az ilyen 'reakciokat es 'helyzeteket.
F. Goodenough ezzel szemben megprobalta 'adagolni a legklnbzbb helyzetekben a helv:et es a mimika
vis:onvlagos felentoseget. Emocionalis pozok Ienykepeit es helyzetleirasokat tkztet; a kiserleti szemelyek 4
megnevezes kztt valaszthatnak (Ielelem, Ielhaborodas, undor, rokonszenv); 4 Ienykep es 4 helyzet (sszesen
16 proba) szerepel a kiserletben. A Ienykepek es a leirasok diszkordans megIeleltetese eseten 963 itelet kzl
31,6 alapult a mimikai Ienykepeken, 55,7 a helyzetirason (a 12,7 eredetileg szamitasba nem vett
emociokra utalt). A mimika ertelme:esenek rugalmassagat (es kisebb Iokban a helyzetet is) az a krlmeny
bizonyitja, hogy a diszkordans parositasokat a kiserleti szemelyek elIogadjak es ertelmezik
(GoodenoughTinker 1931).
Nem Ier tehat ketseg ahhoz, hogy a 'beallitott es statikus mimikak sajat inIormaciotartalma korlatozott, es
azonositasuk a helyzet sszeIggeseitl Igg, akarcsak egy olyan nyelvben, amelyben sok az azonos alaku szo.
Bruner es Tagiuri igen tanulsagosan elemeztek a kontextus es a redundancia problemait (1954). MasIell
magatol ertetdik, hogy a mimika izolalasa mintegy lerviditese a testi sszkiIejezesnek, es hogy a mimika
IelIogasa modosul, amikor a test egyeb szegmentumainak akcioja is megjelenik az eszlelesben. Ebben az
esetben a szo igazi ertemeben beszelhetnk 'kontextusrol. De nem csak a kzvetlen kontextus vagy egy
1. A KIFEJEZS
TBBRTELMSGE S A
192
'helyzet beIolyasolhatjak egy mimika IelIogasat. Minthogy a mimika gyakran parbeszed, lehetseg nyilik arra,
hogy klnbz arcok klnbz parositasaval 'klcsnhatas utjan modositsuk kiIejezesnket, megnyitva
ezzel az utat a csoportmimikak kiserleti vizsgalata eltt. Ezek a kiserletek a szomszedos elemek
helyettesitesenek segitsegevel pontositjak a rugalmassag Ient bevezetett Iogalmat. Igy peldaul ha A mosolyog es
B rosszkedv kiIejezest lt, A mosolya szarkasztikusnak es kisse szadistanak tnik, A-nak ugyanez a mosolya
egy sertdtten rosszkedv B-vel szemben bekes, csillapito, baratsagos. Igy a mosolynak ket homonim erteket
lehet azonositani (Cline 1956). Latjuk azonban, hogy itt tbbrl es Iontosabbrol van szo, mint a homonimia
egyszer megallapitasarol: a mosoly mindket esetben a partner Ieletti dominanciat es az rmnek egy sajatos
valIajat Iejezi ki.
Lattuk, hogy Goodenough kiserleteben szamos kiserleti szemely alkalmazott olyan megjelleseket, amelyek
nem szerepeltek a kiserleti utasitasban. Ha a mimikai kiIejezesekben van valami nyelvszer, a kiserletvezet
nyelvi kiIejezeseinek valo megIelelesk nem magatol ertetd dolog. Elszr is a mimikak folvamatosan
mennek at egymasba, mig a nyelv diszkret egysegekbl all. Masodszor a kiserletvezet a szoanyagbol nem
Ieltetlenl ugyanazokat az elemeket valasztja ki, mint a kiserleti szemely.
D) A: es:lelt mimikak dimen:ionalis elem:ese
a) Woodworth emocioskalat s:erkes:t Felekv adatainak felhas:nalasaval. Feleky szerencses modon
megengedte kiserleti szemelyeinek, hogy a valaszthato szavak listajahoz k maguk tovabbi szavakat tegyenek.
Woodworth attanulmanyozta a kiserleti anyagot, es szinonimaosztalyokat allapitott meg, majd Ieltetelezte, hogy
az elIordulo 10 legIontosabb mimikai kiIejezes tkeletes rangsorskala menten helyezkedik el. A Ieltevest azzal
bizonyitotta, hogy egy negyzet alaku megIeleltetesi tablazatot lehet kialakitani a IenykepIelvetelekhez pozolo
szinesznek adott utasitasok es a kiserleti szemelyek minositesei kztt ugy, hogy magas korrelacio jelenjek meg
az utasitas es a minsites kztt. (A negyzet atlaga menten nagy szamban elIordulo iteletek jelzik a
korrelaciot.) Igy peldaul a szeretetnek, a boldogsagnak es a vidamsagnak majdnem homonim kiIejezesek
Ielelnek meg, ugyanez ervenyes a Ielelem, a harag, a szenvedes kiIejezeseire, mig a ket csoport elesen elklnl
a meglepetestl.
Itelet Szeretet Boldogsag Vidamsag Meglepetes FelelemHarag Szenvedes Eltkeltseg Undor Megvetes
Szeretet 10 2 1 1
Boldogsag 68 63 51 4 1 1
Vidamsag9 27 49 3
Meglepetes 1 1 77 5 7 1
Felelem 6 66 28 17 4 1
Harag 1 19 31 1 30 22 2
Szenvedes 1 6 14 70 3 2 1
Eltkeltseg 1 1 7 52 2
Undor 1 1 2 1 63 7
1. A KIFEJEZS
TBBRTELMSGE S A
193
Megvetes 2 3 12 86
Egyebek 12 6 10 2 9 7 ~4 2
100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
(Woodworth nyoman, Psvchologie experimentale, Paris, 1949, Presses Universitaires de France, 343. p.)
A korabbi munkak ujboli vizsgalata kimutatta, hogy jo sszhangban vannak ezzel a skalaval.
b) Egveb dimen:ionalis skalak. Azota, hogy Woodworth megszerkesztette az emociok IelIogasanak ezt a
skalajat, nagy szamban szlettek klnbz probalkozasok komplexebb mimikai skalak szerkesztesere, amelyek
soraban egyarant talalhatok kr alaku (2. abra), elliptikus, valamint a szindiagramok altal inspiralt
tbbdimenzios skalak (Schlosberg 1941, 1952, 1954).
2. bra - Plda a kr alak sklra(A komplementer emcik egymssal szemben
helyezkednek el)(Plutchik, 1. Psychol., 1960.50., 161.p.)
1. A KIFEJEZS
TBBRTELMSGE S A
194
Az egysiku (st szilard) skalaknak ezek a tipusai Guttman radexenek strukturajara is hasonlitanak. Frijda es
Philipszoon (1963) viszont a klasszikus (centroid) Iaktoranalizis modszerehez Iolyamodnak. Kiserleti
szemelyeiknek (N12) 30 arckiIejezes-Ienykepet kellett 22 bipolaris skalan elhelyeznik. A szerzk 4 Iaktort
kaptak (a variancia 80-a): az I` kellemesseg-kellemetlenseg Iaktor pozitiv kapcsolatban van a mosollyal es
nevetessel; a II` Iaktor az alarendeles es leereszkedes, amelyhez a termeszetes-mesterseges minsitespar
csatlakozik, s tbbek kztt negativ kapcsolatban all az izomIeszltseggel; a III` Iaktor a kiIejezes intenzitasa,
szembeallitva a kiIejezes Ieletti uralommal; a IV` Iaktor Iigyelem-erdekldes hianya (a szemnyilas nagysaga).
Ezek az eredmenyek Ikepp a II` Iaktort hozzak tbbletkent Schlosberg (1945) es Osgood (1955) Iaktoraihoz
kepest. A. MordkoII (1967) a Harman-Iele 'elsrend sszetevk analizisenek modszerevel 3 Iaktort talalt: az
1. Iaktor: hatalom-alarendeldes; a 2. Iaktor: kellemesseg-kellemetlenseg, amely majdnem azonos az
Osgood-Iele szemantikus ertekelesdimenzioval; a 3. Iaktor reszben a Schlosberg-Iele Iigyelem-elutasitas,
reszben az Osgood-Iele 'Iogekonysag (receptivitas) masodlagos Iaktort takarja.
E) A mimikai kifefe:esek megklnb:tetese. a: eddigi vi:sgalatok eredmenve
Ketsegkivl a Woodworth altal kezdemenyezett dimenzioelemzes alkotja a hosszu ideig halatlannak bizonyult
vizsgalatok legIigyelemremeltobb iranyzatat. Neha a realis ingerhelyzet szempontjabol a lehet
legkedveztlenebb krlmenyek kztt valosul meg, de a talalekony elemz munka lassan-lassan kimutatja,
hogy a mimika olyan strukturalt hirIorrast kepvisel, amely alkalmas meghatarozott es ertelmes zenetek
kibocsatasara, meg ha ezen zenetek tartalmat a helyzetet jellemz jelek modosithatjak is. Az eljaras lehetve
teszi, hogy ezen a szkebb terleten lekzdjk a materialisan leirhato 'helyzethez valo grcss, Watsonra
emlekeztet ragaszkodast. Mintha egy emociot nem valthatnanak ki az organi:muson bell lejatszodo, a kls
szemlel szamara megIigyelhet jelekkel nem jaro esemenyek! S mintha emellett nem volna lehetseges, hogy
maga az emocio neha teljesen vilagosan es Ielismerheten jelentkezzek! Hogyan jellemezzk peldaul a
Irdkadjabol kilep vidam Arkhimedesz 'helyzetet, akinek Iizikai krnyezete az alkalomhoz ugyan rendkivl
ill, motivacios szempontbol azonban lenyegtelen volt? A tudos a IelIedezes bels esemenyere reagal, es eppen
ez az uj 'helyzet. Emocionalisan mindenki igy reagal a zsigereibl kiindulo ingerekre, emlekkepeire, almaira,
anticipacioira, intellektualis vagy egyeb tevekenysegere, bels elete klnbz aspektusainak klcsnhatasaira.
A kiserletekben leirt 'helyzetek nem kevesbe konvencionalisak vagy sztereotipizaltak, mint a mimikak, st: a
mimikakat mintegy ideogramok modjara szimbolizaljak.
Ennek a Ielismeresnek a birtokaban mindjart meg kell jegyeznnk, hogy a sztereotipizalt kiIejezes nem pejorativ
ertelm. St igen szerencsesen jelli meg egy kzmegegyezesen alapulo jegyekbl allo nyelv 'tipograIikus
jelleget. A kvetkez legIontosabb Ieladatunk valoszinleg az lesz, hogy Dumas javaslatanak megIelelen
elvalasszuk egymastol az eszlelt mimikak sszetevit az eszlelt emociok sszetevitl. Ehhez olyan kiserleti
berendezesek kellenek, amelyek egyidejleg alkalmasak autentikus, kls tenyezktl nem zavart (peldaul
Iilmekre megjelen) emociok kivaltasara es az elemzes celjaira valo regisztralasara. Az olyan berendezesek,
mint a Lynn-Iele (1940) 'vetit-regisztralo, ebbl a szempontbol peldaul a legnagyobb erdekldesre tarthatnak
szamot. Nagyon jo lenne, ha minel hamarabb mveleti meghatarozasait adhatnank az autenticitas-s:imulacio
Iogalmaknak.
F) Mas etnikumokho: es fafokho: tarto:o egvedek mimikafanak es:lelese
a) A problema. Azt mondhatna valaki, hogy ha a kiIejezesek egymastol valo megklnbztetese valoban
nyelvi sajatossagokkal jellemezhet, a megklnbztetes csak a reIerenciapopulacion bell valosulhat meg. Az
ilyen populaciokat a tovabbiakban etnikumoknak Iogjuk nevezni, szem eltt tartva, hogy egyik legjellemzbb
sajatossaguk a nem nyelvi kiIejezesek ers populacion belli homogenitasa.
b) A mas fafok egvedeinek es:leleserol s:er:ett ismeretek felhas:nalasa. Ha sikerlt volna kimutatni, hogy az
ember es mas Iajok egyedei egymas mimikai kiIejezeseit megklnbztetik es azonositjak, ersen ketsegbe
vonhatnank azt a IelIogast, hogy a mimikak adekvat eszlelese az etnikumokra korlatozodik. Ketsegtelen, hogy
az emberszabasu majmok es az ember emocioinak klcsns megertesere utalo megIigyelesek (Guillaume 1941;
1. A KIFEJEZS
TBBRTELMSGE S A
195
65 Ez azt Ieltetelezi, hogy nemcsak a mimikak, hanem a spontan emociok is valoban megklnbztethetk egymastol. Sherman (1927)
csecsemkkel vegzett kiserleteinek (klnbz sirasok), st Landis (1929) Ielntteken vegzett vizsgalatainak negativ eredmenyei ellenere
sem igen vitathato ennek a megklnbztetesnek a jogossaga vagy tenye, amint azt Honkavaara (1961, 12. p.) jo kritikai trteneti
attekintessel bizonyitja.
Kohts 1935; Khler 1928) nem nyertek kiserleti bizonyitast. Meg kell azonban jegyeznnk, hogy a
megIigyelesek kiserleti caIolatanak (Foley 1935) csak korlatozott bizonyito erteke van, megpedig a kvetkez
okok miatt: a) a kiserletet ez alkalommal is fenvkepekkel vegeztek es nem magaval a csimpanzzal; b) a
kiserletben az anatomiai szubsztratumnak az ember es a csimpanz kztti klnbsege is szerepet kap, ennek
pedig semmi kze sincs a mimika kulturalis vagy kvazilingvisztikai vonatkozasaihoz; c) a kiserlet nem
szerepelteti az esetleg masodlagosan szabalyozott vagy kondicionalt, de megis alapvet emberi
megnyilvanulasokat, mint a nevetes, a knnyek, a remlet.
c) A mimikai kifefe:esek etnikumok k:tti es:lelese. Ketsegtelen, hogy sok olyan mimikai kiIejezes (es Ileg
gesztus) van, amelyet egy mas etnikumhoz tartozo szemely nem ert meg egyknnyen. De ha el is kvethetnk
hibakat bet s:erinti ertelemben , mint Feleky (1924) eredeti kiserleteben a kiserleti szemelyek, meg kellene
hatarozni ezeknek a hibaknak a nagysagat, ahogy azt Woodworth tette. Maga Dumas (i. m.) hivta Iel arra
Iigyelmnket, hogy a mimikai kifefe:esek melvsegesen klnb:nek a s:igoruan vett 'nkenves` (F. de
Saussure) kodfeleken alapulo nvelvtol, amennviben gvakran megfigvelheto bennk a: a tendencia, hogv
egvmassal egvenertek, egvmast helvettesito anatomiai-fi:iologiai palvak utfan reprodukalfak a: emociok klso
megfelenesi formafat (es ez ervenyes lehet meg a nyelv egyes 'prozodikus aspektusaira is, de sokkal kevesbe
ervenyes a nyelv szokincsere, es valoszinleg meg kevesbe a nyelv grammatikajara). A mimikanak van egy
alapvet emocionalis vazlata, meg ha hozza is keveredik egy sor nkenyes arckiIejezes es gesztus. A mimika
IelIogasa nem tekinthet egeszeben olvasasnak.
Vilagos, hogy peldaul a mosolyt csak azert kell a harag vagy a Iajdalom leplezesere Ielhasznalni (Japan), mert a
mosoly ebben a tarsadalomban megrizte az euIoria es/vagy a joakarat modalitasat. A mimika olyan szimulacio,
amelynek hitelet csak a spontan65 emocioval Iennallo elegseges 'homonimia szavatolja. MasIell viszont
szinte eszrevetlenl megy at a kevesbe kzvetlenl mimetikus gesztikulacioba; az utobbi lenyegeben akaratlagos
ellenrzes alatt all, es a szo igazi ertelmeben nyelv (kezmozdulat, kpes). Az arcmimikat tehat mint kiderlt
gyakran a mas etnikumokhoz tartozo egyenek is Ielismerik, de a Ielismeres etnikumok kztt kevesbe knny,
mint etnikumon bell, lasd May amerikaiak es kinaiak Ienykepeivel vegzett vizsgalatait (May 1938.). Egyebkent
itt is Iel kell ismernnk a meg nem ertesnek azokat a nem kulturalis es 'nem lingvis:tikai` okait, amelyek az
egyes emberIajtak anatomiai klnbsegeibl adodnak. Az egyeni temperamentum szinten a nem kulturalis
valtozok soraba tartozik, s Ielels lehet bizonyos elvaltozasokert, amelyekrl nem tudhatjuk teljes
bizonyossaggal, hogy nem halvanyitjak-e el, es neha nem nyomjak-e el teljesen az etnikumok kztti
variabilitast.
G) Kommunikacio es vokalis kifefe:es
Az autentikus vagy mimelt emocionalis kiIejezeshez kevered kva:ilingvis:tikai elemek (tehat az etnikumok
szerint valtozo elemek) Ielismerese ravilagit a mas szemelyek IelIogasanak egyik lenyeges jellemzjere: a mas
szemelyek IelIogasa reszben ugy irhato le, mint egy tanult, korlatozott szocialis krben hasznalt kodban
kzvetitett zenet dekodolasa. Ez a kodrendszer nemcsak a mimikat es a gesztusokat leli Iel, hanem
megjelenik a poszturaban (jarasban-tartasban), a ruhazatban, a jelvenyekben, a diszitesekben es a klnbz
jarulekos elemekben, st az aktusok stilusaban is, vagyis a kommunikativ bemutatko:as epitelemeit alkoto
mozzanatokban. A pszichologusok alig Ioglalkoztak ezzel az altalanos szemiologiaval, beleertve az
zenetkibocsatas-zenetvetel klcsnhatasat is, hacsak a s:erep itt reszletesen meg nem vizsgalhato Iogalmaval
kapcsolatban nem. Az elmeletalkotas terleten azonban kivetelt kepez Henri Wallon (1949), aki az emociok
ertelmezesenek egyik legIontosabb iranyzatat inditotta el, amikor megmutatta, hogy Iunkcionalisan hogyan
integralodnak mint kiIejezeszkzk a tbbe-kevesbe ritualizalt szocialis eletbe. A kiserleti vizsgalatok sikjan
Exline (1963) rendszeresen elemezte a vitatkozast kiser tekintetvaltasokat, es egyebek kztt megallapitotta,
hogy nknel a tekintetvaltasok nagyobb szamban Iordulnak el. A kiserleti berendezesek Iejldese a szoban
Iorgo esetben a szemmozgasok vizsgalatara alkalmas berendezeseke ezen a terleten is ertekes ismereteket
nyujtott (Levy-Schoen 1963).
1. A KIFEJEZS
TBBRTELMSGE S A
196
A 'szemmel valo beszedre azert emlekeztetnk itt, hogy hangsulyozottan kiemeljk: a mas s:emelvek
felfogasanak a kommunikacio kontextusatol es kvetke:eskeppen a s:emiologiai 'megertes` mo::anatatol valo
elklnitese abs:trakcio, amelvnek tudatosnak kell lennie, szem eltt tartva azt is, hogy a tulajdonkeppeni
beszelt vagy irott nyelv megertese a s:emiologiai 'megertes` emlitett mozzanatanak csak legmagasabban Iejlett
megnyilvanulasa.
Minthogy a nyelv elssorban a targyak megnevezesenek Iunkciojaban jelenik meg elttnk, knnyen
elIelejtkeznk mimikai vagy emocionalis kiIejez Iunkciojarol. Pedig a beszed vegs Iokon nem mas, mint a
vokalis mimika oriasira ntt Iormaja. A nyelvesz Garvin (1962) velemenye szerint pedig egy szobeli
kiIejezesben tenylegesen Ielhasznalt energia 99-a a hirIorras egyeni Ielismereset 'szolgalna, es nem a
speciIikus zenet tovabbitasat.
Kramer (1963) a szakirodalom kritikai Ieldolgozasaban kimutatta, hogy meglep analogia van a beszedhang
eszlelesevel es a mimikai kiIejezesek eszlelesevel Ioglalkozo vizsgalatok kztt. Az emociokat megjatszo
mveszek alkalmazasa a ket kutatasi terlet Iontos kzs jellemzje. Lehetseges azonban, hogy a beszedhang
elemzesenek modszerei hatekonyabbnak bizonyulnak majd, mint a vizualis kiIejezesi modok elemzesenek
modszerei. A nyelvi emocionalis kiIejezes eszlelesenek kiserleti vizsgalata ugyanis egyebek kztt
Ielhasznalhatja azokat az eljarasokat, amelyek segitsegevel el lehet klniteni a verbalis zenetek melodikus
vagy 'prozodikus oldalat egyreszt a 'vokalis sztereotipiak (Kramer 1963), masreszt a tenyleges emociok
vonatkozasaban. Az egyik ilyen eljarassal le lehet vagni (Irekvenciaszressel) a Ionemak diszkriminaciojaert
Ielels magas Irekvenciakat (KauIIman 1954). A spektrograI szinten Ielhasznalhato a vokalis viselkedes
elemzeseben, bar eddig ideiglenesen alkalmazasat az azonositasra korlatoztak (HargreavesStartkweather
1963).
W. E. Lambert es munkatarsai (1960) kiserlete az elemzes atIogo szintjen kimutatta, hogy a beszed nemcsak
jelentestartalmakat hordoz, hanem mindazokat a jellemzket is, amelyeket a beszelnek mint egy etnikai csoport
vagy alcsoport kepviseljenek lehet tulajdonitani. Igy peldaul a Iranciaangol ketnyelvek beszedhangja
(amelyet a kiserleti szemelyek beszedkent nem azonositanak) hol angolul, hol Iranciaul szol. A kanadai angolok
Ile szamara az angol es Irancia kiIejezes kztti klnbseg magasabbrendsegk szigniIikans vonasainak Ielel
meg; a kanadai Iranciak szamara pedig a 'kivlallosagukkal csendl ssze (kisebbrendsegi erzes, angol
nyelvektl klcsnvett normak; R. Pages 1968). A 'parizsi akcentussal szolo beszedhang azonban sem az
angol, sem a Irancia hallgatok szamara nem tnik alacsonyabb rendnek. Az etnikai jellemzk tehat nem egy
nvelvhe:, hanem egy kifefe:esmodho: kapcsolodnak, amely adott szocialis csoportot jellemez az uralkodo (helyi)
nyelvhasznalat krlmenyei kztt.
H) A kibocsatas es es:leles kapcsolatai
a) A: emocio es:lelese es kifefe:ese. A Ientiekben kitnt, hogy a mimikai kiIejezesek klcsns megertesenek
altalanossagi Ioka ket tenyeztl Igg: 1. attol, hogy egyes aspektusaikban mennyire hiven Ielelnek meg a
spontan emocionalis megnyilvanulasoknak es 2. attol, hogy ezek a megnyilvanulasok kls Iormajukban mily
mertekben hasonlitanak egymasra az egyes egyedeknel, Iajtaknal, st Iajoknal. Asch (1955, 157. p.) meg
messzebb megy, amikor Ieltetelezi, hogy az atelt emocio es az emocio Iiziologiaja kztt melyebb megIelelesek
vannak, s ezek lehetve tehetik az anatomiai vagy 'instrumentalis megjelenesi Iormak sokIelesege mgtt az
aIIektiv izomorIizmusok kzvetlen megragadasat (egy ugralo, Iarkat csovalo kutya es egy lelapulo, Iarkat
leereszt kutya; egyes madarak enekhangjainak zenei aIIektiv erteke).
Ezek az elkepzelesek kzel allnak az eszleles olyan Iajtajanak a Ieltevesehez, amely esetleg klnbz
Iiziologiai izomorIizmusok Iacilitalo hatasa alatt kzvetlenl valtana ki az eszleles targyat kepez szervezet
emociojaval azonos emociot. Ezt az atragadast vagy 'res:t vevo felfogast` mar regtl Iogva megemlitette a leiro
pszichologia, es minden bizonnyal gyakori jelenseg, kiserleti vizsgalatukra ugy tnik meg nem kerlt sor.
Az empatia Iogalmaval inkabb azt jelltek, amit J.-M. Lemaine (1963) igen pontos szohasznalattal 'a mas
szemelyek verbalis valaszainak predikcioja elnevezessel illet, vagyis a hideg es tavolsagtarto joslast. Alig
talalunk kiserleteket a komplementer emocioval szinezett IelIogassal s altalaban az emocioval atsztt eszlelessel
1. A KIFEJEZS
TBBRTELMSGE S A
197
vagy IelIogassal sszeIggesben, tehat az eletszer es azon nyomban kialakulo IelIogassal kapcsolatban.
Kivetelkent idezhetjk H. A. Murray (1933) vizsgalatat, aki egy csoport kislanytol leirast kert egy ember
arckeperl gyilkossagot szimulalo jatek eltt es utan. Jatek utan a kislanyok sokkal tbb gonoszsagot lattak az
ember arcvonasaiban, mint jatek eltt.
Nyilvanvalo, hogy a laboratoriumi helyzet kikerlhetetlenl abba az iranyba hat, hogy a kiserleti szemelyek ne
erezzek magukat k:vetlenl erintve, s ezzel elterbe allitja a hideg es semleges, sem nem pragmatikus, sem nem
emocionalisan szinezett felfogas vizsgalatat. Csak egy klinikusnak jutott eszebe, hogy a Ient idezett kiserletet
elvegezze (a kivetites vizsgalatanak egyik mozzanatakent). Ha a mimikai kifefe:es a: emocionalis
megnvilvanulastol a bemutatko:asi ceremonia fele halad, a felfogas e::el parhu:amosan a: affektiv
res:veteltol a: :enetek dekodolasanak iranvaba mo:og.
A kiIejezes es a IelIogas klnbz valtozatainak mint interperszonalis magatartasIormaknak keresztezett
kombinacioit nem tanulmanyoztak rendszeresen. A IelIogas-zenetkibocsatas kapcsolat gondolatat, amely
megtalalhato Asch elkepzeleseiben is, mindket szinten alatamasztjak azonban bizonyos tapasztalati adatok. A
mimikai nyelv jelensegeivel analogiat talalunk abban a jol ismert tenyben, hogy a beszedben reciprok vis:onv
van a: es:leles es a kibocsatas k:tt. a beszel Ionologiai rendszere mint szr vagy rosta szolgal a vetel
oldalan (Weinreich 1959, 728. p.; Troubetzkoy 1949, 5456. p.). Az ember azt hallja, amit ki is tud ejteni, azt
eszleli, amit ki is tud bocsatani. Ha ezt a problemat a mimikai kiIejezesek terletere is atvisszk, ugy
tekinthetjk, mint amely kiegesziti Dumas-nak a vakok mimikai kiIejezesevel sszeIggesben vizsgalt
problemajat. Emlekeztetnk arra, hogy a mimikai zenetkibocsatas kepessege teljes Iejlettseget kb. a 14.
eletevben eri el, ha elIogadjuk peldaul Quint (1934) 476 gyermekekkel vegzett vizsgalatainak eredmenyet. Ez a
szerz a gyermekeket leirt vagy mimelt kiIejezesek reprodukalasara szolitotta Iel. Lehet, hogy ez a kisse hideg
technikai eljaras bizonyos kivannivalokat hagy maga utan, mindamellett a klnbz korcsoportokat jol
elklnit eredmenyeket adott. Az eredmenyek Iejldesrl, tanulasrol es eresrl tanuskodnak, s ezeknek a
mimikai kiIejezesek eszlelesevel valo korrelacioja olyan hipotezis, amelyet mas hasonlo tenyek sugallnak.
George Gubar (1966) allatpszichologiai (majmok) indittatasu eljarasa is ebbe az iranyba mutat. Igazolta, hogy a
kiserleti szemely egy masik kiserleti szemely ket arckiIejezeset jobban meg tudja klnbztetni, ha maga is ateli
a masik szemely altal elszenvedett szankciok kivaltotta emociokat. (Az arckiIejezeseket a szankciok: aramtes
es jo pontok szerzese valtotta ki.) Azok a megIigyelk, akik nem eltek at a helyzetet, hanem csak szobeli leirast
kaptak rola, nem klnbztettek meg az aramtesre es a pontszerzesre megjelen kiIejezeseket.
7.1.1.3.2. 2. A KIFEJEZS FELFOGSNAK TPUSAI S FZISAI
A) A kifefe:es leirasatol a kifefe:es ertelme:eseig
A kiIejezesek IelIogasanak Iejldesevel kapcsolatosan egymastol Iggetlenl, de kb. egy idben jelentek meg a
Iinn Sylvia Honkavaara (1961) es Ariane Levy-Schoen (19581962) rokon jelleg munkai. Mindket esetben egy
sor, egymashoz szorosan kapcsolodo kiserletrl van szo.
S. Honkavaara ugy veli, hogy a Iizionomiai eszlelesnek vagy az emociok eszlelesenek korai jelentkezeserl
megIogalmazott hipotezisekkel szemben (lasd Ient I., D), b) es Werner 1948; KoIIka 1924) kimutatta, hogy a
'matter-of fact` eszleles, azaz a tenyszer, konkret, mondjuk 'jelentes nelkli eszleles megelzi a kiIejezes
megert IelIogasat. Ez a gondolat a csecsem 'mimikai agnoziajanak gondolatara megy vissza (Kaila). Barmi
legyen is a szerz eredmenyeinek jelentsege a rendszerint egeszen mas modszerekkel tanulmanyozott, un.
Iizionomiai eszleles szempontjabol, ketsegtelen, hogy klnbz jelenetek es arckiIejezesek Ienykepeihez Iztt
magyarazataikban a kiserleti szemelyek az eletkortol Iggen (3 eves kortol a Ielnttkorig) az alabbiakban
mutatnak szabalyos elrehaladast:
1. Az arckiIejezes-terminusokban valo leirasban, illetve abban, ahogyan ezt a Iajta leirast elnyben reszesitik
az arckiIejezesekkel ssze nem Igg terminusokban trten leirashoz kepest (3. abra).
2. A KIFEJEZS
FELFOGSNAK TPUSAI S
198
3. bra - A mimikk rtelmezse s lersa gyermekeknl (S. Honkavaara, Brit. 1.
Psychol. Monogr. Suppl., 1961, 26. p.)
2. A kiIejezesek termeszeterl vallott egyetertesben, valamint az iteletalkotas normajahoz valo ragaszkodasban
(az itelet pontossagaban).
3. Az aIIektiv rezonanciaju kls ingerek zavaro hatasaval szemben tanusitott ellenallasban (peldaul ruzs a
szomoru kiIejezes arcon).
4. A kevesbe szembeszken jelentkez megnyilvanulasok iranti erzekenysegben, illetve abban, ahogy ez az
erzekenyseg az egyszer mimikai 'akciok iranti erzekenyseghez (nevetes, knnyek) viszonyul.
B) A kifefe:esek s:erinti kategori:alas kesoi kialakulasa
Nyilvanvalo erintkezesi pontok vannak a Ienti, a kiserleti megkzelites szempontjabol kisse tapogatodzo es
jellegeben klinikus modszerekkel nyert eredmenyek es Ariane Levy-Schoen (1955, 1958, 1961 es 1964)
eredmenyei kztt. Ez utobbi szerz megallapitotta, hogy emberi arcok IenykepIelveteleinek es rajzos
abrazolasainak osztalyozasaban vagy kategorizalasaban az arckiIejezesnek kriteriumkent trten Ielhasznalasa
kesest mutat az arcot krlvev jarulekos elemek (ekszerek, hajviselet.) kriteriumkent valo Ielhasznalasahoz
kepest (4. abra).
2. A KIFEJEZS
FELFOGSNAK TPUSAI S
199
4. bra - A mimikk s a jrulkos elemek felhasznlsnak alakulsa kritriumknt a
,hasonlsgi vlasztsokban (A. Lvy-Schoen 1964)
A 'mimika mint kriterium a 9. eletev krl nyer uralkodo szerepet, 'mintha a Iiatalabbak a bemutatott
szemelyek materialis Iormajara, nem pedig pszichologiai megnyilvanulasara sszpontositananak, mig az
idsebbek az arckiIejezes jellemzire iranyulnanak. A kett kztt van egy bizonytalansagi periodus, amelynek
soran a Iigyelem szorodni latszik tbb hasznalhato kriterium kztt (Levy-Schoen 1964, 49. p.). MegIelel
parhuzamos vizsgalati sorozatok Ielhasznalasaval Levy-Schoen kimutatta, hogy a hasonlosagi valasztasokbol
megklnbztetend preIerenciavalasztasok alapjan nem 9, hanem 4 eves kortol megallapithato a mosolygo
szemely iranti vonzalom (a kiserleti szemelyek 77-anal) s kvetkezeskeppen a mimikai kiIejezesek de facto
megklnbztetese (5. abra). Igaz, Honkavaara is preIerenciaprobakat alkalmazott, es is megallapitotta
kvetkeztetesek levonasa nelkl , hogy mar az 5-6 evesek csoportja majdnem egyhanguan preIeralja a vidam
arckiIejezest, viszont e tekintetben meg szigniIikans klnbseget talalt a 3-4 evesek csoportjahoz kepest. De ez
azert van, mert a 3-4 evesek a dichotom valasztasi Ieladatban valoszinleg veletlenszeren (aleatorikusan)
valaszolnak (51:44 aranyu 'vidam preIerencia). A szerzk tapasztalati adatai lenyegeben megegyeznek, de
Honkavaara kisse gyorsan vonja le a 3-4 evesek csoportjanak az 5-6 evesek csoportjahoz viszonyitott
eretlensegebl azt a kvetkeztetest, hogy az atmenet az arckiIejezesek preIeralasara egybeesik a jelentes nelkli
eszlelesrl az arckiIejezesek eszlelesere valo Iokozatos atmenettel. Marpedig ez utobbi a szerz tablazata
szerint legkorabban a 10. eletev krl jelenik meg. Levy-Schoen velemenye szerint ezek a verbalis modszerek
nem alkalmazhatok a 4. eletev eltt. S meg ha igaz is, hogy a preIerenciavizsgalatokban a mimikai kriterium
2. A KIFEJEZS
FELFOGSNAK TPUSAI S
200
viszonylagos jelentsege bizonyos nvekedest mutat a 'jarulekos elemek kriteriumkent trten alkalmazasahoz
kepest, ez a nvekedes sokkal lassubb, mint a kategorizalasi vizsgalatban, s a valasztasok gyakorisagat abrazolo
grbek nem keresztezik egymast, mivel a mimikai kiIejezes mint kriterium, kezdettl Iogva uralkodo (uo. 57.
p.). A mimikai kiIejezesek dominanciaja csak akkor tolodik el ujra a 9. eletev Iele, ha a semleges jarulekos
elemeket jatekszerek helyettesitik. Tovabba nem lehet egy szintre helyezni a valasztasi aktusban tenylegesen
megjelen diszkriminativ eszlelest es a valasztas verbalis indokolasat, amely kezdetben (7 eves korig) megint
csak a jelentes nelkli tenyezknek juttat uralkodo szerepet, egyebkent eppugy, mint a leirasok is (uo. 77. p.) (5.
abra).
C) A felfogas egves tipusainak idobeli eltolodasa
Azoknak a hipoteziseknek megIelelen, amelyeket R. Pages (1955) es Levy-Schoen az eredmenyek els
ertekelesekor allitottak Iel, ugy tnik, hogy az erdekldes kzpontjanak vagy a dominans attributumnak
athelyezdeserl van szo; az athelyezdes a tevekenyseg targyait kepez dolgokrol a tevekenyseg kzpontjat
kepez masik szemelyre megy vegbe, s ugyanigy: a IelIogas egyik dominans tipusarol egy masikra (az idileg,
terileg es logikailag kzvetlen eszleletrl az idileg, terileg es logikailag kzvetett eszleletre). Es nemcsak a
mimikai kiIejezesek IelIogasa latszik megIelelni ezeknek az allitasoknak, hanem az a teny is, hogy 7 eves kortol
es csak 7 eves kortol kepes a gyermek megtanulni, hogy egy kzvetlen ingert, amelyet a bemutatott kartya
szinen lev abra kepvisel, a kartya hatoldalan lev kep minsegenek es Iontossaganak Iggvenyeben egyre
pontosabban ertekeljen, mintegy az abra elolvasasa vagy dekodolasa utjan (Levy-Schoen 1964, 101. p.).
A kiserletek tehat velemenynk szerint annak a szksegesseget mutatjak meg, hogy klnbseget tegynk a
IelIogas egyes tipusai kztt, es ezzel ellene szolnak a szocialis eszleles egyetlen egeszkent valo IelIogasanak
(peldaul Heider 1944), amelynek alapjan egyebek kztt nem varhatnank ilyen Iejldesbeli eltolodasokat. Ami a
mimikai kiIejezesek szkebb terletet illeti, Rommetveittel reszben sszhangban Ieltetelezhetjk, hogy 1. letezik
egy, az elet korai szakaszaban megjelen pragmatikus, szorosabb ertelemben vett eszlel, intuitiv IelIogas,
amely az idben gyakran eltolodik a kesbb megjelen megIelel verbalis ertelmezeshez kepest; 2. letezik egy
osztalyozo vagy (Bruner szavaival elve) valoban 'kategorizalo IelIogas, amely szorosan ktdik a nyelvhez,
tudatosan szelektiv kriteriumokat hasznal, es valoszinleg bizonyos Ioku meditacios kepesseghez,
kvetkezteteshez vagy ertelmezeshez is kapcsolodik. Az osztalyozo IelIogasban vilagosan megnyilvanul a
IelIogasi tipusok sokIelesege. Kialakulasa lassabb, es el kell hatarolnunk a rangsorolo itelettl (Rommetveit),
amely megelegszik azzal, hogy a targyakat sorrendbe vagy lepcszetes egymasutanba allitja; el kell hatarolnunk
a szobeli leirastol is, akar annak szabad (Honkavaara), akar az elbb emlitett IelIogasmodok valamelyikehez
(peldaul a rangsorolo itelethez; Rommetveit) tarsult Iormajarol van szo. A kiIejezesek osztalyozo IelIogasa
mint lattuk a 9. eletev krl jut tul az egyensulyi allapoton.
2. A KIFEJEZS
FELFOGSNAK TPUSAI S
201
5. bra - A mimikk s az ingerszemlyt krlvev jrulkos elemek felfogsa (A.
Lvy-Schoen 1964)
D) A fentiekhe: csatlako:o eredmenvek es problemak
A 9. vagy 10. eletev tajan nagyot lep elre az olvasas kepessege. Gray Walter (1960, 152. p.) szerint ez
sszeIggesben all az eszlelesi ritmus bizonyos Iormainak megszilardulasaval. Eppen az olvasas megjelenesevel
sszeIggesben hangsulyozza ez a szerz, hogy megIeleles van a 'latas a latott dolog megertese (olvasas)
egymas utani Iazisai, valamint a szenzoros ingerlesnek a temporalis es Irontalis lebenyekre valo egyre Iokozodo
kiterjedese kztt. Ugyanennek a 'holtbet-Iazisnak a vegen, a 8. es 11. ev kztt jelzik Maucorps es Bassoul
(1960) a masok erzelmeinek tudatositasara ('az empatiara) utalo jelek kialakulasanak kezdetet. Vegl a mas
szemelyek IelIogasanak szemantikajarol mondandokat elvetelezve utalni szeretnenk arra, hogy ugyanennek
az eletkornak a tajan kezdik a gyermekek megragadni 'a ketts Iunkcioju, Iizikopszichologiai szavak
alkalmazasat szemelyekre (lagy, kemeny, hideg, edes, ragyogo, mely, meleg.). Az atvitt ertelem megertesi
aranya 5-6 eves korban 13, 7-8 eves korban 59, 9 eves korban 90 (Asch 1960).
Ha elIogadhatjuk, hogy ezek a tenyek bizonyos Iokig egy iranyba mutatnak, esznkbe jut az a gondolat, amely
szerint a kisgyermek viselkedeset egyIajta Ielletes 'behaviorizmus jellemzi: meg amikor mimikai
kiIejezeseket nevez meg, akkor is ugy tnik, mintha inkabb egy cselekvest irna le (nevetes, siras), semmint egy
kiIejezest, megIejtve annak jelenteset (Honkavaara 1961; Levy-Schoen 1964).
A leiras-ertelmezes mar Binet altal is Ielismert ellentetparjan tultekintve Ielvethetjk a kerdest, hogy mikeppen
2. A KIFEJEZS
FELFOGSNAK TPUSAI S
202
illeszthetk ezek az eredmenyek ahhoz az altalanos elgondolashoz, amely szerint a kisgyermek gondolkodasat a
'dinamizmus, eszleleset a 'Iizionomias jelleg klnbzteti meg (Werner 1948, 6782. p.). Ha a mas
szemelyek arckiIejezese valoban az expressziv inger tipusakent szolgalna, el kellene Iogadnunk, hogy a
tulajdonkeppeni Iizionomias eszleles inkabb betetzese, semmint kiindulasi pontja egy Iejldesi Iolyamatnak. A
megoldas talan abban rejlik, hogy a primitiv 'dinamizmus (amely egyebek kztt nem szamol sem a
tehetetlenseggel, sem a helyzeti energiaval) nemcsak a kidolgozott mechanikai gondolkodassal all szemben,
hanem a Ielnttek eszlelesenek esztetikai es pszichologiai kiIinomultsagaval is; az arceszleles ebbl a
szempontbol hasonlo modon Iejldnek, mint a termeszeti szepsegek (tajak) es a zene eszlelese, ha ezen a ponton
egyetertnk Honkavaara kvetkezteteseivel.
Forditotta: SEMJEN ANDRAS
7.2. CsepeIi Gyrgy - LengyeI Zsuzsanna
-Rudas Tams - Rajkay gnes - MoIcsotr
Hedvig
7.2.1. FELTTELEZETT BEFOLYSOLS HATSA A
SZEMLYSZLELSRE
Kiserletet vegeztnk 120 tanarkepzs Iiskolai hallgatoval annak Ielderitesere, hogy a beIolyasoloi szerep
tudata mikent hat vissza a beIolyasolt szerepeben lev szemely viselkedesenek megitelesere, szemelyenek
percepciojara. A kiserlet soran a beIolyasolt viselkedeset valtoztattuk, az els Ieltetelben a beIolyasolt
teljesitmenye a beIolyasolas hatasara objektive javult, a masodik Ieltetelben objektive romlott, s egy harmadik
Ieltetelben a romlas meg szelssegesebb volt. A kontrollIeltetelben a beIolyasolasnak nem volt objektiv hatasa.
A kiserlet eredmenyei azt mutattak, hogy aktiv beIolyasolo szerepkben a kiserleti szemelyek kitertek a romlas
eszlelese ell, s mindegyik Ieltetelben lenyegeben javulonak eszleltek az altaluk beIolyasolni velt szemely
teljesitmenyet, Iggetlenl attol, hogy az a valosagban romlott vagy javult. Ezen eredmeny alapjan arra
kvetkeztettnk, hogy a beIolyasoloi szerep a Ieltetelezett pozitiv hatas szubjektiv valoszinseget mozgositja,
mely megakadalyozza a szemelyt eredmenytelensegenek disszonans es kellemetlen Ielismereseben.
7.2.1.1. I. BEVEZETS
A szemelyek eszlelesere vonatkozo szocialpszichologiai irodalom meggyzen mutatja ki, hogy a szemelyek
eszlelese elter a targyi vilag egysegeinek tudomasulveteletl. Szemelyek megismeresekor az eszleles csonkit, a
helyzetben mozgosult erdekek, szksegletek, indulatok, attitdk altal torzitott; az eszleles helyessegenek
kiertekelesere rosszak az eselyek; az interaktiv hatasok egyenranguak az eszlel aktivitasanak hatasaival; a
keletkez eszleleti kep nem mentes a megelz vonatkoztatasi keretek hatasatol, masreszt ha mar egyszer
letrejtt, akkor az egyensulyIenntarto kognitiv mechanizmusokkal szemben vedtelen (Asch 1952; Heider 1958).
A szemelyekrl kialakitott kep strukturalt egesz, centralis es periIerikus szelvenyekkel, mozgato elvei soraba
tartozik az eszlel szemely implicit szemelyisegtipologiaja (Tagiuri Petrullo 1958), valamint az oktulajdonitas
sajatosan szemelyi elve (HeiderSimmel 1981). Kelley (1967) szerint a szemelyi ok tulajdonitasanak
tendenciaja akkor n meg, ha a szemely viselkedese elt a neki tulajdonitott szerep elirasainak megIelel
viselkedestl, ha az eszlel tudomasa szerint a szemelyre nem hat kls vagy bels kenyszer, illetve a szemely
viselkedese lathatoan nem veletlenszer, a megIigyelt viselkedes idben konzisztens.
A szovjet szocialpszichologiai irodalomban Petrovszkij (1981) a Ielelsseg atharitasanak jelensege kapcsan irja,
hogy a torzito szemelyeszlelesi tendenciak az interakcio gyakorlati-tevekenysegbeli tartalmatol Iggenek. A
CsepeIi Gyrgy - LengyeI
Zsuzsanna -Rudas Tams -
203
szerz szerint amennyiben a kapcsolat nem kzssegi jelleg, hanem csupan interperszonalis sikon szervezdik
(diIIuz csoportokban vegbemen), akkor siker eseten az egyen a siker okakent altalaban sajat magat jelli meg,
mig balsiker eseten masokban vagy az objektiv krlmenyekben leli meg az okot.
7.2.1.2. II. HIPOTZIS
Kiserletnk soran abbol a hipotezisbl indultunk ki, hogy az eszlel es a szemely kztti interakcio
gyakorlati-tevekenysegbeli tartalma hat a szemelyrl kialakitott kepre. Aronson es Linder (1981) kiserletebl
kitnik, hogy az interaktiv viszony aIIektiv sszetevjenek dinamikaja beIolyasolja a szemelyrl kialakitott
kepet. Ha a szemely ugy eszleli, hogy a masik vele szemben taplalt, kezdetben negativ attitdje Ielenged es
pozitivra valt, a letrejv kep erzelmileg pozitivabb szinezet, mint a kezdettl Iogva pozitiv termeszet
kapcsolatban kapott kep. Masreszt, ha a szemely ugy eszleli, hogy kezdetben a vele szemben kialakitott attitd
pozitiv volt s kesbb az negativra valtozott, a letrejv kepben a negativ elemek hangsulyosabbak lesznek, mint
a kezdettl Iogva negativ termeszet kapcsolatban kialakult kep.
Petrovszkij (1981) veti Il, hogy a szemelypercepcioban kialakult kepet beIolyasolhatja az interakcio
targyi-tevekenysegi szerkezete. Ugy veli, hogy a passziv szemlel helyzeteben a szemelyrl kapott kep
szegenyesebb, Ielletesebb, mint abban a helyzetben, amikor az eszlelnek modja van a beIolyasolasra. A
beIolyasolas sikeressege, eredmenyessege Ielteheten hat a szemelyrl alkotott kepre. Feltettk, hogy a sikeres
beIolyasolas pozitivabb kepet eredmenyez a szemelyrl, mint a sikertelen beIolyasolas. Kiserletnk Iggetlen
valtozoja a beIolyasolas sikeressege es sikertelensege. Fgg valtozokent mertk az eszlelt szemelyrl
kialakitott kep ertekel elemenek intenzitasat, valamint a masik szemelyre trten Ieltetelezett beIolyasolas
kimenetelenek magyarazatara kialakitott attribucios mintat.
7.2.1.3. III. A KSRLET TERVE S LEFOLYTATSA
A kiserlet soran egyenenkent Ieltetelezett interakcioba hoztuk a kiserleti szemelyeket egy ingerszemellyel. Az
ingerszemely 17 eves kzepiskolas Iiu volt. A radioban Iolyo zenei nepmvelesrl szolo cikket olvasott Il. Az
olvasast elre Ielvettk kepmagnora, es a kiserleti szemelyeknek ezt a Ielvetelt jatszottuk le. A kiserleti
szemelyek nem tudtak, hogy elre Ielvett szvegmondas zajlik, azt hittek, hogy a Iiu a studioban tartozkodik, a
teleIonon hozza intezett instrukciokat hallja es Iigyelembe Iogja venni. A kiserleti szemelyek azt hittek, hogy
pedagogiai szituacioban vannak, es az a Ieladatuk, hogy a Iiu kiejtesi, szvegmondasi hibait korrigaltassak. A
kiserleti szemelyek ket alkalommal lathattak viszont az ingerszemelyt. Az els alkalommal minden kiserleti
szemely ugyanazt a Ielvetelt latta. A Ielvetelen a Iiu mintegy 3,5 percen at atlagos hangsulyozassal es tempoval,
kisebb hangsulyozasi es szvegmondasi hibakkal olvasta a szveget.
Ezt kveten a kiserleti szemelynek alkalma volt teleIonon keresztl a Iiut instrualni, hogy miben javithatna
teljesitmenyet. A Iiu azonban nem volt benn a studioban, es a masodszori szvegmondas es a kiserleti szemely
altal adott instrukciok kztt semmiIele kapcsolat nem volt. Negy kiserleti Ieltetelt alakitottunk ki. Az els
Ieltetelben a kiserleti szemelyek altal latott masodik olvasas nemi javulast mutatott, cskkent a hibak szama. A
masodik Ieltetelben az ingerszemely teljesitmenye kisebb romlast mutatott. A harmadik Ieltetelben az
ingerszemely teljesitmenye sulyos kiejtesi, hangsulyozasi, szvegmondasi hibakkal volt tele. A negyedik, vagyis
a kontrollIeltetelben masodik alkalommal ugyanazt a kepmagnoIelvetelt mutattuk be a kiserleti szemelyeknek,
mint elszr.
A kiserlet Iggetlen valtozoinak kialakitasakor a kvetkez instrukcio hangzott el az els Ielvetelt megelzen:
Kiserletvezet: 'Kommunikacios gyakorlatot tartunk. Arra vagyunk kivancsiak, mikent javitjak ki egymas
beszedet az emberek, anyanyelvi kulturajukra mikent Iigyelnek. Arra kernk, Iigyeld meg alaposan a most
kvetkez Iiu szvegmondasat, es utana mondd el neki reszletesen, maximum t percben, teleIonon, hogy
szerinted mit kellene tennie ahhoz, hogy szvegmondasa hibatlan legyen.
II. HIPOTZIS
204
Az instrukcio elhangzasa utan megjelent a kepernyn a Iiu, es Ielolvasta a szveget. A kiserleti szemely ezutan
teleIonon keresztl kzlte javito szandeku eszreveteleit.
Kiserletvezet: 'Lejart az t perc, most megkerem a Iiut, hogy ujra mondja el a szveget, es probaljon meg
gyelni azokra a hibakra, amiket mondtal neki.
A masodik Ielvetel lejatszasa utan a kiserleti szemely rvid kerdivet tlttt ki, melynek egyik resze az
ingerszemely percepciojara vonatkozott, a masik resze pedig arra, hogy a kiserleti szemely mikent latta az
ingerszemely viselkedeseben vegbement valtozast, es milyen okokat tulajdonitott a valtozasnak.
A kiserletben sszesen 120 ni masod-harmadeves tanarkepz Iiskolai hallgato vett reszt Minden Ieltetelre 30
kiserleti szemely jutott. A kiserletet 1982 aprilisaban vegeztk. A kiserlet instrukcioja hitelesnek tnt a kiserleti
szemelyek szamara. Senki sem gyanakodott arra, hogy elre megrendeztk a helyzetet. nertekelesk a
megelz adatIelvetel soran egysegesen magasnak bizonyult. Ezt a kiserletvezetknek a kiserletet kvet
megbeszelesi eredmenyeibl tudjuk.
A szemelypercepcios kerdeshez Ielhasznalt jelzket Lengyel (1979) vizsgalatai alapjan valasztottuk ki. Minden
egyes jelzt tIoku skalan kellett a kiserleti szemelyeknek leosztalyozniuk aszerint, hogy azt a tulajdonsagot,
amelyre a jelz vonatkozott, milyen mertekben talaltak jellemznek az ingerszemelyre. A kvetkez jelzk
menten kertk az ingerszemely megiteleset:
rokonszenves, kedves, makacs, joindulatu, baratsagos, nagykep, tehetseges, szorgalmas, Iigyelmes, gyors
IelIogasu.
A masodszori szvegmondas eszlelt eredmenyesseget tIoku skalaval minsitettk a 'sokkal jobb lett (5),
'jobb lett (4), 'ugyanolyan maradt (3), 'rosszabb lett (2), 'sokkal rosszabb lett (1) kontinuum menten.
Az eszlelt hatas okaira vonatkozo Ieltetelezeseket negy tetelbl allo attribucios skala segitsegevel tartuk Iel
(CsepeliKlementzGergely 1982). Az egyes tetelek a kvetkez dimenziokban helyezkedtek el:
Nehez volt a
szveg
1 2 3 4 5 Knny volt a szveg
A szvegmondo
rossz
beszedkeszseg
1 2 3 4 5 A szvegmondo jo beszedkeszseg
A szvegmondo
rossz napot
Iogott ki
1 2 3 4 5 A szvegmondo jo napot Iogott ki
'Rosszul
magyaraztam
1 2 3 4 5 'Jol magyaraztam
1. tblzat - Az tletek eloszlsa a pzok elnagyolt skljn (Feleky 1924-es adatai) (19
pz, mindegyik emcit 2 pz fejez ki, kivve az eltkltsget, a 100 ksrleti szemly egy
tletet adott mindegyik pzrl. A gyakorisgot szzalkban adjuk meg. A szlssgesen
szrd tletek nem szerepelnek a skln)
IV. EREDMNYEK
205
7.2.1.4. IV. EREDMNYEK
Az 1. tabla:atban lathatoak az ingerszemely percepciojara vonatkozo adatok kiserleti Ieltetelek szerinti
bontasban. Mindssze negy jelz eseteben tapasztalunk klnbsegeket. A romlo Ieltetelben az ingerszemely
kevesbe tnik joindulatunak, ugyanakkor a nagyon romlo Ieltetelben eszlelik az ingerszemelyt a
legbaratsagosabbnak. Ez azt mutatja, hogy a beIolyasolas helyzeteben a sikertelen beIolyasolas cskkenti a
joindulat tulajdonitasanak eselyet, azonban nem rontja esetleg javitja a szociabilitasra vonatkozo itelet
pozitivitasat. A romlas Ieltetele viszont rontja az ingerszemelynek tulajdonitott tehetsegesseg eszleleset.
1elzk A szvegmonds Khi-ngyzetek
javult
(I)
kicsit
romlott
(II)
nagyon
romlott
(III)
vlto-
zatlan
K
I II I III II III III K
Rokonszenves4,0 3,9 4,0 4,1 3,2 0,0 1,78 1,02
Kedves 3,3 3,2 3,6 3,5 1,12 3,34 3,34 0,91
Makacs 2,2 1,9 2,03 2,3 3,54 1,21 0,33 1,34
Joindulatu 3,8 3,3 3,46 3,4 9,44** 5,97** 1,12 1,07
Baratsagos 3,9 3,6 3,9 3,8 5,34 0,42 7,63* 2,86
Nagykep 2,7 1,5 1,76 1,8 5,38 1,02 0,74 1,42
Tehetseges 3,9 3,6 3,86 3,4 7,52** 6,0* 1,32 0,07
Szorgalmas 3,8 3,8 3,9 3,5 8,55** 1,16~ 3,67 0,62
Figyelmes 4,1 3,9 3,96 3,6 3,61 2,89 0,32 0,36
Gyors
IelIogasu
3,8 3,8 4,1 3,7 4,23 0,62 1,11 3,34
* p0,1
** p0,5
jelents, de nem szigniIikans klnbseg
Ok A szvegmondas Khi-negyzetek
javult
(I)
kicsit
romlott
(II)
nagyon
romlott
(III)
valto-
zatlan
K
I e II I e III II e III III e K
A szveg 2,33 2,4 2,13 2,6 6,0* 0,75 0,48 2,63
IV. EREDMNYEK
206
nehezsege
A
beszedkeszseg
minsege
4,33 4,07 3,46 4,1 2,8 8,23** 11,9*** 8,67***
Veletlen 3,33 3,23 3,00 3,2 0,59 4,36 3,97 3,33
Magyarazat
minsege
2,3 3,2 2,8 2,7 3,38 3,6 1,68 0,87
* p0,05
** p0,1
*** p0,01
A szvegmondas Khi-negyzetek
javult
(I)
kicsit
romlott
(II)
nagyon
romlott
(III)
valto-
zatlan
K
I e II I e III II e III III e K
Az eszlelt
valtozasIok
skalaja
3,6 3,8 3,26 3,46 10,38* 3,28 4,37 10,66*
* p0,1
Az attribucios adatok a beszedkeszseg eszlelt minsege tekinteteben mutatnak szigniIikans klnbsegeket az
egyes kiserleti Ieltetelek kztt. A javult es a nagyon romlott Ieltetel kztti sszehasonlitasbol kiderl, hogy a
nagyIoku romlas egytt jar a rossz beszedkeszseg tulajdonitasaval. Hasonlo klnbseg van a kisIoku romlas es a
nagyIoku romlas Ieltetelei kztt. A kontrollIeltetelhez kepest a nagyIoku romlas is nveli a rossz
beszedkeszseg tulajdonitasanak tendenciajat. A kiserleti szemelyek tehat az ingerszemely beszedkeszsegenek
minsegeben lattak a romlas alapvet okat. A tbbi ok tekinteteben a kiserleti Ieltetelek nem gyakoroltak
szamottev hatast.
A Igg valtozok diIIerencialatlansagara magyarazatkent a 3. tabla:at adatai hozhatok Iel. Kiderl ugyanis,
hogy a kiserleti szemelyek atlagosan elegedettek voltak nmagukkal, az ingerszemely teljesitmenyet javulonak
ertekeltek. Ezen bell a 'nagyon romlott Ieltetel es a 'kontroll Ieltetel kztt szigniIikans klnbseg
mutatkozott. Azaz a 'nagyon romlott Ieltetelben a kiserleti szemelyek kisebb Ioku javulast eszleltek, mint a
kontrollIeltetelben. Klns, hogy a 'javult Ieltetelben szigniIikansan kevesbe lattak a kiserleti szemelyek
javulast a 'kicsit romlott Ieltetelhez kepest, ugyanis az utobbiban inkabb lattak az ingerszemely teljesitmenyet
javulni.
7.2.1.5. V. RTKELS
Az egyes kiserleti Ieltetelekben kialakitott objektive romlo szvegmondas lathatoan kevesse beIolyasolta a
kiserleti szemelyek szemelypercepciojat. Az eredmenyek tehat nincsenek sszhangban a hipotezissel, am a
hipotezissel sszhangban nem lev eredmenyek voltakeppen izgalmasabbak, mint ha hipotezisnket igazoltak
V. RTKELS
207
volna.
Ugy tnik, hogy a kiserleti szemelyekben a pedagogusi szerepre trten Ielkeszites soran szlet attitd hatasat
erhettk tetten. Mindazon szemelyekben, akik egyoldalu kzlesi helyzetben, s ily modon Ilenyben vannak
partnereikkel, beIolyasolo szerepk tudata sajatos szelektiv hatast Iejt ki az altaluk kiIejtett beIolyasolas
eredmenyesseget illeten. Ezzel magyarazhatjuk azt a paradox eredmenyt, hogy a kiserleti szemelyek az
objektive romlott teljesitmenyt is javulonak eszleltek. Ugyanis az eszlelt javulas allt sszhangban az nmaguk
beIolyasoloi szereperl kialakitott keppel, s a szerepbl Iakado attitdjk eleve elharitotta szamukra a kudarc
belatasanak lehetseget. Egyedl a 'nagyon romlott es a 'kontroll Ieltetel sszehasonlitasa eseteben
tapasztaltuk a romlas eszlelesenek jeleit.
Eredmenyeink azt mutatjak, hogy a beIolyasolo-beIolyasolt interakcio eseteben a szemely a beIolyasolas
aktusaban voltakeppen eleve Ieltetelezi az altala kivaltott hatast, melyet utobb latni vel akkor is, ha a tanuloi
teljesitmeny valtozatlan vagy objektive romlo. Az interakcioban letrejv iteleti torzulasok nemcsak a partnerek
egymas iranti erzelmi tltes attitdjeivel, azok dinamikajaval magyarazhatoak, hanem azzal is, hogy az aktiv
hatast gyakorlo Iel nmaga pozitiv ertekelese Iolytan egyensulyelvi alapon a sajat maga altal kivaltott hatas
pozitivitasat eszleli, mivel a kivaltott hatas negativitasa disszonanciat valtana ki benne. Klnsen ez a helyzet,
ha az aktiv Iel mint kiserletnkben lattuk pozitivan ertekeli partneret, akinek hibait ha egyaltalan hajlando
eszrevenni menteget ideologia segitsegevel ignoralja. Esetnkben erre enged kvetkeztetni a rossz
beszedkeszseg tulajdonitasanak Iokozott tendenciaja a romlo Ieltetelekben.
A beIolyasolas mint a masik szemely megvaltoztatasara iranyulo aktiv mozzanat, kiserletnkben nem
eredmenyez szigniIikansan elter szemelypercepciot, mivel az aktiv beIolyasolo szerepe mozgositja a
Ieltetelezetten pozitiv hatas szubjektiv valoszinseget, es a szerep sugallta remeny ersebben ervenyesl
legalabbis kiserletnk Ieltetelei kztt , mint a tanulo valosagban romlo teljesitmenyenek kinzo es disszonans
igazsaga. A beIolyasoloi szerep pszichologiai buktatoi soran tehat nem csak a Ielelssegatharitas es
bnbakkepzes mechanizmusait kell Iigyelembe vennnk. A szerep altal sugallt, a pozitiv hatas elvarasa okozta
szubjektiv valoszinseg torzito, az objektiv megismerest megakadalyozo mkdeset is tudatositaniuk kell a
leend kommunikatoroknak, ha menteslni akarnak az 'nmagukat beteljesit joslatok ncsalo hibaitol.
7.3. ELLIOT ARONSON - DARWYN LINDER
7.3.1. A MEGBECSLS FOKOZSA S
VISSZAVONSA HOGYAN BEFOLYSOLJA A
SZEMLYKZI VONZALMAT?
Hogy az Egyik Szemely (E) kedvelni Iogja-e a Masik Szemelyt (M), vagy nem Iogja kedvelni t, az elssorban
attol Igg, hogy a Masik Szemely mikent viszonyul az Egyik Szemelyhez. Szamos kutato allitotta Iel es igazolta
azt a hipotezist, hogy ha E M viselkedeset jutalmazonak talalja, akkor hajlamos lesz arra, hogy megkedvelje
M-et (Newcomb 1956, 1961; ThibautKelley 1959; Homans 1961; Byrne 1961). E szamara a jutalom egyik
nyilvanvalo Iorrasa M ra vonatkozo attitdje. Igy amennyiben E valtozatlanul pozitiv velemenyt es erzest taplal
M-mel szemben, az jutalomertek, s kvetkezeskeppen M meg jobban meg Iogja szeretni E-t.
Annak ellenere, hogy a kiserletek eredmenyei szerint ez igy is van, elkepzelhet, hogy a masik irant taplalt
rokonszenvnk es masok Ielenk iranyulo rokonszenve kztti sszeIgges ennel valamivel bonyolultabb.
Elkepzelhet, hogy a Masik E Iele iranyulo viselkedesenek idbeli lancolata nagyobb hatassal lehet E M iranti
rokonszenvere, mint M E Iele iranyulo jutalmazo ertek cselekveseinek egyszer sszege. Rviden arra
gondolunk, hogy a Iokozas es a visszavonas erzese rendkivl Iontos klnsen azert, mert a megbecsles
Iokozasa hatasosabb jutalomnak szamit, mint a valtozatlan megbecsles, es a megbecsles visszavonasa
hatasosabb bntetes, mint a valtozatlan negativ megiteles. Ebbl az kvetkezik, hogy ha M E iranyaban
ELLIOT ARONSON - DARWYN
LINDER
208
66 Spinoza: Etika. Ford. Szemere Samu. Budapest, 1968, Magyar Helikon.
kezdetben negativ viselkedest tanusitott, de viselkedese a kesbbiekben Iokozatosan pozitivra valtott, akkor E
varhatoan jobban megkedveli majd M-et, mint ha M viselkedese vegig pozitiv lett volna E iranyaban. Ez meg
abban az esetben is bekvetkezne, ha a jutalmazo ertek tettek mennyisege kisebb a masodik esetben, mint az
elsben.
A 'Iokozasvisszavonas hatasnak ket teljesen klnbz oka lehet. Az egyik joreszt erzelmi, a masik joreszt
kognitiv jelleg ok. Az els esetben (Iokozas) M negativ erzeseket juttat kiIejezesre E irant. E valoszinleg
negativ erzelmeket el at ilyenkor, peldaul szorong, megsertdik, nmagaban ketelkedik, dhs lesz. Ha M
viselkedese Iokozatosan pozitivra valt at E-vel kapcsolatosan, viselkedese nemcsak nmagaban jutalomertek,
hanem egyuttal az M altal korabban Ielkeltett negativ erzelmi allapot cskkentesere is szolgal. Igy paradox
modon E a kvetkezkben M-et eppen korabbi negativ, bntet viselkedese miatt Iogja jobban kedvelni.
Velemenynk szerint a korabban Iennallo negativ erzelmi allapot Iokozni Iogja annak a szemelynek a
vonzerejet, aki tulajdonkeppen kivaltotta ezt a negativ erzelmi allapotot, de egyuttal redukalta is azt. Az
sszeIggest, melyre gondolunk, valoszinleg jobban Iogalmazta meg Spinoza, aki Etikajanak 44. teteleben a
kvetkezket irja:
'Az olyan gyllet, amelyen teljesen gyzedelmeskedik a szeretet, atmegy szeretetbe; s a szeretet ezert
nagyobb, mint ha nem elzte volna meg gyllet. Mert, aki egy dolgot, amelyet gyll vagy szomorusaggal
szokott szemlelni, szeretni kezd, mar annak is rlni Iog, hogy szeret, s ehhez az rmhz, amelyet a szeretet
Ioglal magaban, hozzajarul meg az az rm is, amely abbol ered, hogy a trekvest annak a szomorusagnak az
eltavolitasara, amelyet a gyllet Ioglal magaban, egyenesen elmozditja az, hogy mint ok, annak kepzete
kiseri, akit gyllt.66
Elgondolasunk 'visszavonas reszenek alapjat hasonlo erveles kepezi (csak az erveles ebben az esetben
Iorditott). Eszerint E jobban kedveli M-et, ha M viselkedese iranyaban valtozatlanul negativ, szemben azzal az
esettel, amikor M viselkedese kezdetben pozitiv volt, majd Iokozatosan valtott negativra. Annak ellenere, hogy
az els esetben M viselkedese nagyobb szamu negativ tettet Ioglalhat magaban, a masodik esetben a
megbecsles visszavonasa az els esethez kepest joval nagyobb merv visszaesest idez el E M iranti
szereteteben. Amikor a pozitiv viselkedest negativ viselkedes kveti, az nemcsak a sajat jogan lesz bntet
hatasu, hanem egyuttal azt a pozitiv erzelmet is semmisse teszi, ami M korabbi jutalmazo ertek viselkedesehez
tarsult. EnnelIogva E jobban Iogja utalni a pozitiv-negativ M-et, mint a valtozatlanul negativ M-et, pontosan
azert, mert kezdetben M jutalmazta t.
A Iokozasvisszavonas hatasnak lehet egy inkabb kognitiv termeszet oka is. E-re vonatkozo velemenye
megvaltoztatasaval M arra kenyszeriti E-t, hogy M velemenyet komolyabban vegye. Ha M valtozatlanul pozitiv
vagy valtozatlanul negativ velemenyt Iejez ki E irant, akkor E klnbz ervelesekkel Iigyelmen kivl
hagyhatja M viselkedeset. Gondolhatja, hogy M-nek ez a reagalasi stilusa, azaz vagy szeret mindenkit, vagy nem
szeret senkit sem, s ez mar az o problemafa. De ha M E-t eleinte negativan ertekeli, majd azutan pozitiv
ertekelesre ter at, akkor E-nek Iigyelembe kell venni azt a lehetseget, hogy M ra vonatkozo ertekelesei esetleg
tapasztalati eredetek, s nem pusztan M reagalasi stilusarol van szo. Ezert hajlamosabb arra, hogy ebben az
esetben M hatasa ala kerljn, szemben azzal a helyzettel, amikor M valtozatlanul pozitivan ertekeli t.
Valoszin, hogy nem tul ertelmes dolog egy olyan embert szeretni, aki esz es itelkepesseg hijan van. M kezdeti
negativ velemenye azt bizonyitja, hogy van itelkepessege, es Iigyelmet szentel E-nek, vagyis M ebben az
esetben sem udvariaskodonak, sem vaknak nem tnhet. Ennek kvetkezteben a negativ velemenyrl pozitiv
velemenyre valo atterese meg jelentsebbnek es meg ertekesebbnek tnik.
Ugyanezt a logikat alkalmazva, ha M E-rl tkeletesen negativan velekedik, E semmibe veheti M-et mint
embergyllt vagy mint bolondot. De ha M kezdeti velemenye pozitiv, s csak azutan valik negativva, akkor E
azt a kvetkeztetest kell hogy levonja, miszerint M kepes klnbseget tenni az emberek kztt. Ez M negativ
velemenyenek jelentseget Iog adni E szamara, s kvetkezeskeppen M irant erzett utalata csak nvekedni Iog.
Kiserletnket ugy terveztk, hogy vizsgalni tudjuk a Iokozasvisszavonas jelensegkr varhato hatasait. Azaz a
kiserlet elsdleges celja az volt, hogy megallapitsuk, M E-re iranyulo erzesei valto:as eseten nagyobb hatast
A MEGBECSLS FOKOZSA
S VISSZAVONSA HOGYAN
209
gyakorolnak-e E M iranti szeretetere, mint akkor, ha M valtozatlanul pozitiv erzeseivel bombazza E-t. A kiserlet
masik celja az volt, hogy az erzesvaltozas es a szeretetvaltozas kztti sszeIgges lehetseges okait
megallapithassuk. A kvetkez ket hipotezist allitottuk Il:
1. E jobban kedveli M-et abban az esetben, ha M kezdeti attitdje E iranyaban negativ, de Iokozatosan
pozitivra valt, szemben azzal az esettel, amikor M E-re iranyulo attitdje valtozatlanul pozitiv.
2. E jobban kedveli majd M-et abban az esetben, ha M ra vonatkozo attitdje vegig negativ marad, szemben
azzal az esettel, amikor M E-re iranyulo attitdje kezdetben pozitiv volt, s kesbb egyre inkabb negativva valt.
7.3.1.1. MDSZER
7.3.1.1.1. A KSRLETI SZEMLYEK S A KSRLET TERVE
A Ienti hipotezisek vizsgalata erdekeben olyan kiserletet kellett terveznnk, melyben a k. sz. talalkozok soran
interakcioban van egy beavatott k. sz.-szel. A talalkozok alkalmaval a beavatott szemelynek klnbzkeppen
kell viselkednie a valodi k. sz.-ekkel szemben. Vegig egyIorman pozitiv attitdt kell mutatnia vagy vegig
egyIorman negativ attitdt. Mas esetekben a beavatott szemelynek pozitiv attitdt kell mutatnia a k. sz.-szel
szemben, ami Iokozatosan negativra valt at, illetve negativ attitdt kell tanusitania a k. sz. irant, ami
Iokozatosan pozitivra valt at. A kiserlet vegeztevel megmerhet, hogy a k. sz. mikent erez a beavatott k. sz.-szel
szemben.
A kiserletben 80 egyetemista lany vett reszt a Minnesotai Egyetemrl. Gyakorlatilag valamennyien
masodevesek voltak. A negy kiserleti Ieltetelbe veletlenszeren osztottuk be a k. sz.-eket.
7.3.1.1.2. AZ ELJRS
A k. v. dvzlte a k. sz.-t, es bevezette a megIigyelhelyisegbe, amely egy detektivtkr es egy hangersit
berendezes utjan volt kapcsolatban a I kiserleti szobaval. A k. v. azt mondta a k. sz.-nek, hogy ket diakot hivtak
be erre az idpontra: az egyik lesz a k. sz., a masik pedig segiteni Iog a kiserlet levezeteseben. Azt mondta, hogy
mivel erkezett elszr, ezert lesz a segittars. Megkerte a k. sz.-t, hogy varjon, amig kimegy megnezni, hogy
megerkezett-e mar a masik lany. Nehany perccel kesbb a k. sz. a detektivtkrn keresztl lathatta, amint a k. v.
egy masik diaklany (a Iizetett segittars) tarsasagaban belep a kiserleti helyisegbe. A k. v. azt mondta a
segednek, hogy ljn le egy pillanatra, mindjart visszajn es elmagyarazza neki a kiserletet. Ezutan visszatert a
megIigyelhelyisegbe, es megadta az instrukciokat a k. sz.-nek. A k. v. azt mondta a k. sz.-nek, hogy egy olyan
kiserletben Iog segedkezni, melyben a masik diaklany verbalis kondicionalasban reszesl. A k. v. rviden
elmagyarazta a verbalis kondicionalast, es Ielrevezet magyarazatot adott a kiserlet celjarol. A k. v.
elmagyarazta, hogy a masik lanyt arra Iogja kondicionalni, hogy tbbes szamu Ineveket hasznaljon
beszedeben, melyet ugy Iog jutalmazni, hogy mindannyiszor, amikor a masik lany egy tbbes szamu Inevet
mond, azt mondja, hogy 'hm, 'hm. A k. v. elmondta, hogy eljarasanak meg kell nvelni a masik lany
altal hasznalt tbbes szamu Inevek aranyat. Elmondta, hogy a k. sz. Ieladatai a kvetkezek: 1. hallgassa es
jegyezze a masik lany altal hasznalt tbbes szamu Inevek szamat, es 2. kezdjen beszelgetni a lannyal (amikor is
a tbbes szamu Ineveket nem jutalmazzak), igy a k. v. majd tud Iigyelni, es meghatarozhatja, hogy a
generalizacio megjelent-e. A k. v. elmondta a k. sz.-nek, hogy Ielvaltva Iognak beszelni a lannyal (elszr a k.
sz., azutan a k. v., majd ismet a k. sz.), amig het proba le nem Iut.
A k. v. tisztazta a k. sz.-szel, hogy a masik lanynak nem szabad tudnia a kiserlet celjarol, klnben hamisak
lesznek az eredmenyek. Elmagyarazta, hogy ezert nemi Ielrevezetest kell alkalmaznia. Elmondta azt is, hogy azt
Iogja mondani a lanynak, hogy a kiserlet celja az emberek egymasra gyakorolt benyomasainak vizsgalata.
Elmondta meg, hogy a masik lanynak azt Iogja mondani, hogy het rvid beszelgetes Iog lezajlani a k. sz. es
kztte, es minden ket beszelgetes kztt mind t, mind a k. sz.-t ki Iogjak kerdezni arrol a masik lanyt a k.
v., mig a k. sz.-t egy masik szobaban egy asszisztens , hogy milyen benyomasokat alakitottak ki egymasrol. A
k. v. azt mondta a k. sz.-nek, hogy ez a 'Ied trtenet lehetve teszi a k. v. es a k. sz. szamara, hogy elvegezzek
a verbalis viselkedesre vonatkozo kiserletet, mivel a trtenet a masik leany szamara hihet magyarazatot adott a
MDSZER
210
kvetkez eljarasra. Valojaban ez az egesz magyarazat volt nmagaban a Ied trtenet, mely lehetve tette,
hogy a k. v. es segedje el tudjak vegezni a benyomasok Iormalodasarol szolo kiserletket.
A kiserlet Iggetlen valtozoja abba a het talalkozoba volt beepitve, melyet a k. v. segedjevel Iolytatott.
Talalkozasuk Iolyaman a k. sz. a megIigyelhelyisegben volt, hallgatta a beszelgetest, es lelkiismeretesen
szamlalta a seged altal kimondott tbbes szamu Ineveket. Miutan elhitettek vele, hogy a seged ugy tudja, hogy
a kiserlet targya a masik emberrl Iormalt benyomas, teljesen termeszetesnek talalta, hogy a k. v. arra kerte a
segedet, hogy a k. sz.-re vonatkozo erzeseit Iejtse ki. Igy nem szandekosan a k. sz. het egymas utani alkalommal
hallgatta meg, hogy hogyan ertekeli t egy diaktarsa.
Negy kiserleti Ieltetel szerepel: 1. negativ-pozitiv, 2. pozitiv-negativ, 3. negativ-negativ es 4. pozitiv-pozitiv. A
negativ-pozitiv Ieltetel mellett a seged a k. v.-vel Iolytatott els harom beszelgetes Iolyaman azt mondta el, hogy
a k. sz. negativ benyomast gyakorolt ra. A seged kiIejezetten ugy irta le a k. sz.-t, mint unalmas tarsalgot, mint
egy meglehetsen atlagos embert, aki nem nagyon intelligens, s valoszinleg nincs sok baratja stb. A negyedik
les soran a seged elkezdte megvaltoztatni a velemenyet a k. sz.-t illeten. A seged attitdje egyre inkabb
kedvezve valt az egymast kvet talalkozok soran, amig a hetedik beszelgetesnel teljesen pozitivnak bizonyult.
A pozitiv-pozitiv Ieltetel mellett a kinyilvanitott velemenyek valtozatlanul pozitivak voltak. A hetedik
beszelgetes soran a seged allitasai pontosan ugyanolyanok voltak, mint a negativ-pozitiv Ieltetel melletti hetedik
talalkozasnal. A negativ-negativ Ieltetel mellett a seged valtozatlan negativ erzelmeket tanusitott a k. sz.-szel
szemben a het beszelgetes alatt vegig. A pozitiv-negativ Ieltetel a tkrkepe volt a negativ-pozitiv Ieltetelnek. A
seged azzal kezdte, hogy a k. sz. erdekesnek, intelligensnek, szimpatikusnak tnik, viszont a hetedik lesre mar
ugy irta le a k. sz.-t, mint aki unalmas, atlagos stb.
A pozitiv-pozitiv Ieltetel mellett a seged 28 kedvez es zerus szamu kedveztlen allitast tett a k. sz.-re. A
negativ-negativ Ieltetel mellett a seged 24 kedveztlen es zerus szamu kedvez kijelentest tett a k. sz.-re. Mind a
negativ-pozitiv, mind a pozitiv-negativ Ieltetelek mellett a seged 14 kedvez es 8 kedveztlen allitast tett a k.
sz.-re vonatkozolag.
Az els beszelgetes kezdeten a k. v. ugy inIormalta a segedet, hogy legyen szinte es teljesen becsletes, es
hogy a k. sz.-nek soha nem Iogjak elmondani, hogy hogyan ertekelte a k. sz.-t. Ezt azert csinaltuk igy, hogy a
k. sz., amikor a kedvez kijelenteseket hallja, ne higgye, hogy a seged megprobal hizelegni neki.
7.3.1.1.3. A K. SZ. S A SEGD KZTTI INTERAKCIK
A k. v.-vel leIolytatott minden egyes beszelgetest megelzen a seged es a k. sz. 3 percig beszelgetett. Ekzben
a seged kialakithatta es megvaltoztathatta a k. sz.-rl valo velemenyet. Alapvet volt, hogy a segednek a k.
sz.-szel Iolytatott beszelgetesei olyan egyIormak legyenek a negy kiserleti Ieltetel mellett, amilyenek csak
lehetnek. Ezt ugy ertk el, hogy az els les eltt tajekoztattuk a k. sz.-t arrol, hogy milyen temakra vezesse ra a
segedet. A kvetkez temakat emlitettk: Iilmek, tanarok, tanIolyamok, eletcelok, szemelyes hatterinIormaciok
stb. Ahogy a k. sz. ratert az egyik temara, a seged minden esetben elmondta az elre elkeszitett azonos tenyeket,
velemenyeket es anekdotakat. Meg igy is, mivel ez szocialis interakcio volt, lehetetlen volt, hogy a segeddel
Iolytatott beszelgetesek minden k. sz. eseteben teljesen azonosak legyenek. Neha a seged a k. sz.-re jellemz
direkt kerdesekre is valaszolt. Viszont a seged megallapitasait kismertekben, nem rendszeresen valtoztatta.
A k. sz. es a seged mindig ugyanabban a szobaban talalkoztak, de egy kartonernyvel el voltak valasztva
egymastol, mely megakadalyozta a vizualis kommunikaciot. Ezt ket okbol tettk igy. Elszr is, ez knnyebbe
tette a seged szamara, hogy a naiv k. sz. szerepet eljatszhassa. Attol Ieltnk, hogy a seged, miutan negativ
dolgokat mondott a k. sz.-rl, kelletlenl nezne egyenesen a k. sz. szemebe, es kenyszeredetten menne bele a
beszelgetesbe. Tovabba az erny hasznalata a seged szavainak precizebb kontrolljat tette lehetve azzal, hogy
lehetsege volt az ernyre ersitett, elre elkeszitett Iorgatoknyvbl olvasni a szveget. Az erny hasznalatat
knnyen megmagyarazhattuk a k. sz.-nek. Azt mondtuk: az erny arra valo, hogy a nem odaill, nem verbalis
megersitest, mint peldaul biccenteseket es mosolyokat kikszbljk.
A seged a beszelgetest meglehetsen szelid, kzmbs hangszinnel bonyolitotta le, mely sem nagy lelkesedest,
A K. SZ. S A SEGD KZTTI
INTERAKCIK
211
sem nagymertek unalmat nem Iejezett ki. Segedkent ugyanaz a (vonzo klsej 20 eves) leany szerepelt vegig a
kiserlet soran. Hogy a Ied trtenet hitelet nveljk, a seged egyre nvekv szamban hasznalt tbbes szamu
Ineveket.
7.3.1.1.4. A FGG VLTOZ
A kiserlet vegen a k. v. azt mondta a k. sz.-nek, hogy van meg nehany kiegeszit inIormacio, melyre szksege
van, de az is szkseges, hogy a masik lanynak elmagyarazza a kiserlet valodi termeszetet. Azt mondta, hogy
mivel szoritja t az id, a k. sz.-t a kutatas Ielgyelje Iogja meginterjuvolni, mig , a k. v. a masik lanynak
magyarazza el a kiserletet. A k. v. ezutan atvezette a k. sz.-t az interjuvolo szobajaba, bemutatta ket
egymasnak, es elhagyta a helyiseget.
Hogy a k. sz. ismeretebl adodo szubjektiv torzitasokat elkerljk, kln interjuvolo szemelyt kertnk meg arra,
hogy kerdezze ki a k. sz.-t a segedre vonatkozo velemenyerl. Persze az interjuvolo szemely mit sem tudott
arrol, hogy a k. sz. melyik kiserleti Ieltetelben vett reszt. Az interju celja az volt, hogy megmerje a k. sz.-nek a
seged iranti rokonszenvet, de ezt nem lehetett megtenni akarmilyen modon, mivel a kiserlet igazi celjat at
lehetett volna latni: a seged ertekeli a k. sz.-t, ezutan a k. sz. ertekeli a segedet. Amennyiben az interjuvolo nem
tudott volna egy hihet (a Ied trtenettel sszhangban lev) okot Ielmutatni, hogy miert kivancsi a masik
lanyra vonatkozo velemenyere, akkor meg a legnaivabb k. sz.-eink is kitalaltak volna a kiserlet igazi celjat.
IlyenIorman az interju keszitje idt es Iaradsagot nem kimelve bizonygatta a k. sz.-nek, hogy ezek az adatok a
masik lany verbalis viselkedesenek megertesehez alapvet Iontossaguak. Trtenetenek lenyege az volt, hogy a
'segit-nek a 'k. sz. iranyaba mutatott attitdjei es erzesei a kiserlet soran olyan Iinom kiIejezesi Iormat
talalnak, mint a hangsuly, a lelkesltseg stb. Peldaul: 'Amennyiben n jokat gondol a masik lanyrol, akkor
akaratlanul is melegseggel es lelkesen Iog beszelni rola. Amennyiben viszont nem kedveli t, akkor hangja
akaratlanul is tavolsagtarto es tartozkodo lesz. Az interjuvolo tovabbmenve elmagyarazta, hogy nem kis
bosszusagara azt vette eszre, hogy ezen kis klnbsegek jelents hatast gyakoroltak a masik lany egesz verbalis
teljesitmenyere, azaz tbbet beszelt, amikor olyan szemellyel Iolytatott tarsalgast, aki ugy tnt, hogy
rokonszenvezik vele, mint amikor olyanokkal beszelgetett, aki nem kedvelte t. Az interjuvolo azt mondta, hogy
ezt a varianciaIorrast lehetetlen volt semlegesiteni, viszont az adatok statisztikai elemzesenel szamitasba kell
venni. Elmagyarazta, hogy amennyiben meg tudja szerezni a 'segitk-nek a 'k. sz.-ekre vonatkozo erzelmeit
kiIejez adatokat, akkor ezt matematikai kepletbe Ioglalhatja mint korrekcios valtozot, es igy tbbe-kevesbe
elIogulatlan becslest nyer arrol, hogy a lany egesz verbalis teljesitmenye milyen lett volna, amennyiben a k. sz.
attitdje a lany Iele semleges lett volna.
Miutan a k. sz. jelezte, hogy erti a dolgot, az interju keszitje megkerdezte, hogy kedveli-e a masik lanyt vagy
sem. Miutan a lany valaszolt, egy 21 Iokozatu nyomtatott skalan (10-tl 10-ig) a k. sz.-nek jeleznie kellett
erzeseinek merteket, lehetleg pontosan. Szoban a kvetkezkeppen cimkezte a skalat: a 10 jelenti, hogy
rendkivl rokonszenves volt az n szamara, a 10 pedig azt, hogy rendkivl ellenszenves. A zerus jelenti azt,
hogy teljesen kzmbs. Amennyiben kisse kedvelte t, akkor 1-gyel, 2-vel vagy 3-mal valaszoljon;
amennyiben kzepesen kedvelte t, 4-gyel, 5-tel vagy 6-tal; amennyiben jobban megkedvelte, akkor egy
nagyobb szammal valaszoljon. A skala mely pontja az, amely a lany iranti erzelmeit a legpontosabban tkrzi?
Ez volt a Igg valtozo merese. A tovabbiakban az interjuvolo megkerte a k. sz.-t, hogy 14 ertekel skalan
ertekelje a segedet, olyanokon, melyek intelligenciara, baratsagossagra, melegsegre, szintesegre stb.
vonatkoztak. Ezek legtbbjere azert kerdeztnk ra, hogy megbizonyosodjunk, vajon az altalanos rokonszenv a
sajatos tulajdonsagok elnysebb ertekeleseben is megmutatkozik-e vagy sem. Nehany tulajdonsagra
ellenrzeskeppen kerdeztnk ra.
Vegl az interjuvolo arrol kerdezte a k. sz.-t, hogy nem tlttte-e el bosszuvaggyal, nem zavarta-e, nem
bantotta-e, nem haboritotta-e Iel, hogy a masik lany pedig t ertekelte a k. v. eltt? Miutan lejegyezte a k. sz.
valaszat, az interjuvolo megprobalta kipuhatolni, hogy nem gyanakodott-e a k. sz. a kiserlet igazi celjara. Ezutan
elmagyarazta a kiserlet valodi celjat, s megindokolta a Ielrevezetes szksegesseget. Klnsen a negativan
ertekelt k. sz.-ek enyhltek meg annak hallatara, hogy a negativ ertekeles nem volt igazi. Bar sokan arrol
A FGG VLTOZ
212
szamoltak be, hogy a kiserlet Iolyaman teljesen meg voltak zavarodva, ugy ereztek, hogy a kiserlet nem volt
haszontalan. Legalabbis annyiban nem, hogy megtudtak, milyen hatassal van rajuk, ha egy idegen negativan
ertekeli ket. A k. sz.-ek vegl jo hangulatban hagytak el az interjuvolo szobajat.
7.3.1.2. EREDMNYEK S MEGBESZLSK
Az 1. tabla:at mutatja az atlagokat, szorasokat es szigniIikanciaszinteket. A tablazatbol lathato, hogy az atlagok
az elre jelzett iranyban sorakoznak. Jol lathato, hogy a segedet szigniIikansan jobban szerettek a
negativ-pozitiv, mint a pozitiv-pozitiv Ieltetel mellett. A negativ-negativ es a pozitiv-negativ Ieltetel kztt
mutatkozo klnbseg ersen a jelzett iranyba mutat, de nem eri el az elIogadhato szigniIikanciakszbt. E ket
Ieltetelben nagymertek varianciat tapasztaltunk. A nagyIoku valtozatossag talan azert kvetkezett be, mert az
egyetemistak altalaban vonakodnak egymasrol negativan nyilatkozni meg akkor is, ha tarsuk viselkedese
tenylegesen negativ jelleg (AronsonMills 1959). A szocialpszichologiai kiserletekben altalanosan mutatkozo
jelenseg, hogy a k. sz.-ek kzl sokan nehezen kepesek negativ erzeseket megIogalmazni a segeddel szemben,
meg akkor is, ha az utobbi kiIejezetten ellenszenvesen viselkedett velk szemben. Ebben a ket Ieltetelben az
ingerszemely viselkedese elvileg negativ ertekelest kell hogy kihivjon magaval szemben, de nehanyan ers
pozitiv ertekelest adtak az ingerszemelyrl, mig a tbbiek negativan ertekeltek. Az ertekelesek tehat ebben a ket
Ieltetelben 15 skalaIokot Iogtak at (7-tl 7-ig). A masik ket Ieltetelben a negativ ertekelesek Ielmerlese nem
volt szksegszer, ennelIogva az emlitett nehezsegek is kiiktatodtak. Ebben a ket Ieltetelben az ertekelesek csak
7 skalaIokot Iogtak at (9-tl 3-ig terjedtek). A pozitiv-negativ es a negativ-negativ Ieltetelek kztti
klnbseg valojaban ugyan nagyobb volt, mint a pozitiv-pozitiv es a negativ-pozitiv Ieltetelek kztt, a nagy
variancia miatt megsem erte el a szigniIikanciakszbt.
Kiserleti Ieltetel Atlag Szoras t-ertekek
Negativ-pozitiv 7,67 1,51 1 vs. 2 2,71**
Pozitiv-pozitiv 6,42 14,2 2 vs. 3 7,12***
Negativ-negativ 2,52 3,16 3 vs 4 1,42*
Pozitiv-negativ 0,87 3,32
* p0,15
** p0,02
*** p0,001 (mindegyik valoszinsegi szint ketoldalu probara vonatkozik)
Az 1. tabla:at azt is mutatja, hogy nagy klnbseg van az egyik Ieltetelcsoport kztt, ahol a seged a k. sz.
iranyaban pozitiv erzeseket juttatott vegl kiIejezesre es a masik Ieltetelcsoport kztt, ahol a seged vegl
negativ kvetkeztetesre jutott a k. sz. Iell. A pozitiv-pozitiv es a negativ-negativ Ieltetelek kztt az
sszehasonlitas 7,12 ertek t-erteket eredmenyez, ami azt mutatja, hogy a klnbseg joval a 0,001-es szint alatt
szigniIikans. A legnagyobb klnbseget az atlagok kztt a negativ-pozitiv es a pozitiv-negativ Ieltetelek kztt
kaptuk. Ez mar csak azert is erdekes, mert ebben a ket Ieltetelben a seged egyIorma szamu pozitiv es negativ
megallapitast tett a k. sz.-re, csupan a sorrend volt klnbz.
Mint emlitettk, a k. sz.-eket arra is megkertk, hogy a segedet 14 tulajdonsag tekinteteben ertekeljek. Annak
ellenere, hogy jobban kedveltek a segedet a negativ-pozitiv Ieltetel mellett, mint a pozitiv-negativ Ieltetel
EREDMNYEK S
MEGBESZLSK
213
mellett, egyaltalan nem talaltak a segedet intelligensebbnek vagy kevesbe nteltnek. Az egyetlen ertekeles, mely
elIogadhato szigniIikanciaju klnbseget mutatott, a varthoz kepest eppen ellenkez iranyu volt. A
pozitiv-pozitiv Ieltetelben a segedet baratsagosabbnak, kedvesebbnek es szeretetteljesebbnek iteltek, mint a
negativ-pozitiv Ieltetelben. Ezt a hatast nem lattuk elre. Tevedesnk a generalizacioba vetett vak hit
kvetkezmenye volt. Valojaban nem meglep eredmeny ez, ha Iigyelembe vesszk azt a tenyt, hogy a
pozitiv-pozitiv Ieltetelben a seged k. sz.-re vonatkozo ertekelesei tenvleg nagyobb merv baratsagossagra,
kedvessegre es szeretetteljessegre engedtek kvetkeztetni, hiszen az ertekelesek vegig pozitivak voltak. Vagyis
amikor a k. sz.-nek azt kellett Iigyelembe vennie, hogy mennyire volt hozza a seged baratsagos, kedves es
szeretetteljes, akkor a k. sz.-ek nem adhattak magas ertekelest a segedrl a negativ-pozitiv Ieltetelben. Ebben a
Ieltetelben a seged nem az a Iajta szemely, aki rkke kedves, hanem eleve olyan, aki negativ dolgokat is tud
mondani. Amikor azonban arrol kerdeztk a k. sz.-eket, hogy mennyire rokonszenvesnek itelik altalaban a
segedet, akkor a negativ-pozitiv Ieltetelben magasabb ertekelest adtak. Nemi tprenges utan a kvetkez
magyarazatot adhatjuk: amikor valakit arra kernk, hogy ertekelje a masikat egy adott tulajdonsag menten,
akkor az illet a masikat inkabb kognitiv uton minsiti. Ha viszont azt kerdezzk, hogy mennyire kedveli a
masikat, akkor az ember inkabb az eppen benne kialakult erzest Iogalmazza meg, s nem a szemely regebben
tapasztalt viselkedesenek klnbz sszetevit adja ssze es vonja ki.
7.3.1.3. ALTERNATV MAGYARZATOK
7.3.1.3.1. HZELGS
Jones (1964) hizelgesrl irott knyve szerint elkepzelhet, hogy a kizarolagosan pozitiv nyilatkozatokat tev
szemely azt a gyanut keltheti Il a masikban, hogy manipulativ szandekokbol hizeleg, s ily modon ezt a
szemelyt kevesbe Iogja kedvelni, mint azt, aki ertekelesebe negativ elemeket is bevisz. Eredmenyeink eseteben
azonban ez a magyarazat nem all Ienn, mivel a k. sz. ugy tudta, hogy a seged nem tudja azt, hogy (marmint a
k. sz.) hallgatozik. Nehezen tulajdonithatunk hatso gondolatokat egy olyan szemelynek, aki tavolletnkben
kedves dolgokat mond rolunk.
7.3.1.3.2. KONTRASZT
Egy masik alternativ magyarazati lehetseg a kontraszt jelensegevel kapcsolatban vethet Il (Helson 1964).
Eszerint bizonyos szamu negativ es semleges megjegyzes utan a pozitiv velekedes pozitivabbnak tnhet ahhoz
kepest, ha mindig csak pozitiv megjegyzesek hangzanak el. Hasonlokeppen egy pozitiv vagy semleges
ertekelest kveten a negativ ertekeles negativabbnak tnhet, mint az, ha Iolyamatos a negativ ertekeles. Igy a
kontraszthatas belejatszhat eredmenyeink alakulasaba. A kontraszthatas valoban belejatszhatott
eredmenyeinkbe, de ketseges, hogy ebben a kiserleti helyzetben ez a hatas nmagaban elegend lett volna
ahhoz, hogy ilyen eredmenyeket hozzon letre.
7.3.1.3.3. KOMPETENCIA
A negativ-pozitiv Ieltetelben a k. sz.-ben az a benyomas keletkezhetett, hogy sikeresen tudta meggyzni a
segedet arrol, hogy (marmint a k. sz.) nem egy buta alak, hanem valojaban okos es erdekes szemely. Ez
tavolrol sem atlagos teljesitmeny, kvetkezeskeppen azt eredmenyezhette, hogy a k. sz. hatekonysag vagy
kompetenciaelmenyt elt at (White 1959). Ebben a Ieltetelben tehat M nagy vonzerejenek egyik oka arra a tenyre
vezethet vissza, hogy sikerelmenyt szolgaltatott a k. sz. szamara. Es valoban, az interju soran szamos k. sz. ugy
nyilatkozott, hogy amikor azt hallotta M-tl, hogy buta es ostoba, akkor M-mel valo kesbbi talalkozasai soran
igyekezett erdekesnek es intelligensnek hato megallapitasokat tenni. Esszer arra gyanakodnunk, hogy elegtetelt
ereztek magukban latvan, hogy igyekezetk megtermette a maga gymlcset, es sikerlt valtozast okozni M
rajuk vonatkozo velemenyeben. Ez egy erdekes elmeleti kerdest vet Il: lehetseges, hogy a Iokozas hatasaban a
kompetenciaerzes nem csupan kzrehato tenyez, hanem valojaban szkseges Ieltetel. Ezt a lehetseget kiserleti
uton ugy lehetne ellenrizni, hogy kiserleti uton valtoztatjuk annak merteket, hogy a k. sz. mennyire erez a sajat
viselkedesevel sszeIggesben velemenyvaltozast M reszerl.
ALTERNATV
MAGYARZATOK
214
7.3.1.4. LEHETSGES KVETKEZTETSEK
A Iokozasvisszavonas jelensegkr egyik kvetkezmenye az, hogy 'mindig bantjuk azt, akit szeretnk, azaz
amint bizonyos merv joindulatot epitnk ki magunk irant egy szemelynel (aki lehet anya, hazastars, kzeli
barat), ez a szemely kevesbe lesz hatasos pozitiv megersit, mint egy idegen. Amennyiben helyes az a
Ieltevesnk, miszerint a megbecsles Iokozasa hatasosabb jutalom, mint a megbecsles abszolut szintje
nmagaban, akkor ebbl az kvetkezik, hogy egy kzeli barat a megersites Ils szintje kzeleben mozogva
mar nem kepes Iokozni irantunk erzett szeretetet. Mas iranybol vizsgalva a kerdest viszont azt mondhatjuk,
hogy egy ilyen barat es jutalmazo nagy lehetsegekkel rendelkezik mint bntet. Minel kzelebbi a barat, annal
regebbi a valtozatlan megbecsles es jutalmazas reszerl, s annal pokolibb erzes szeretetenek megvonasa.
Egy peldaval vilagithatjuk meg ezt a kerdest. Ha tizevi hazassag utan a rajongo Ierj bokokat mond Ielesege
klsejere, ez nem sokat jelenthet a nnek. Volt ra mar alkalma bven, hogy megtudja Ierje ra nezve pozitiv
velemenyet. Egy idegentl jv szinte bok annal hatasosabb lehet, mivel ez a megbecsles Iokozasat jelenti
szamara. Ha viszont a rajongo Ierj (aki hajdan azt gondolta, hogy Ielesege szep) azt mondja Ielesegenek, hogy
az utobbi idben megcsunyult, ezzel igen nagy Iajdalmat okoz Ielesegenek, mivel ez a megjegyzes hatarozottan
a megbecsles visszavonasaval egyenl.
Forditotta: GERGELY GABOR
7.4. ERICH FROMM
7.4.1. A SZERETET MVSZETE
7.4.1.1. 3. A SZERETET TRGYAI
A szeretet elssorban nem egy meghatarozott szemelyhez Izd viszony; a szeretet magatartas, a fellem
beallitottsaga, amely meghatarozza az illet szemely viszonyulasat, nem a szeretet egy bizonyos 'targyahoz,
hanem a vilag egeszehez. Ha egy szemely csak egy masik szemelyt szeret es sszes tbbi embertarsaval
szemben kzmbs, a szeretete nem szeretet, hanem szimbiotikus ragaszkodas vagy megnagyobbitott nzes. A
legtbb ember megis azt hiszi, hogy a szeretet a targyon mulik, es nem a kepessegen. St eppenseggel azt hiszik,
hogy az bizonyitja szeretetk intenzitasat, ha senki mast nem szeretnek a 'szeretett szemelyen kivl. Ez
ugyanaz a teveszme, amelyrl mar korabban is beszeltnk. Aki nem erti, hogy a szeretet aktivitas, a lelek ereje,
az azt hiszi, hogy semmi masra nincs szkseg, csak meg kell talalni a megIelel targyat es aztan megy minden
magatol. Ez a magatartas olyan, mintha valaki, aki Iesteni akar, ktne az ebet a karohoz, hogy nem kell
megtanulnia a mesterseget, eleg, ha megkeresi a megIelel targyat, es mihelyt megtalalta, gynyr kepet Iog
Iesteni. Ha igazan szeretek egy embert, akkor minden embert szeretek, szeretem a vilagot, szeretem az eletet. Ha
azt tudom mondani valakinek, hogy 'szeretlek, tudnom kell azt is mondani: 'Szeretek benne mindenkit,
szeretem rajtad keresztl a vilagot, szeretem benned nmagamat is.
Abbol azonban, hogy a szeretet beallitottsag, amely mindenkire vonatkozik es nemcsak egyvalakire, nem
kvetkezik az, hogy a szeretet tipusai kztt nincsenek olyan klnbsegek, amelyek a szeretet targyanak
Iajtajatol Iggenek.
1. Felebarati s:eretet
A legsarkalatosabb szeretetIajta, amely a szeretet sszes tipusanak alapjaul szolgal, a felebarati s:eretet. Ezen a
barmely emberi leny iranti Ielelssegerzetet, gondolkodast, tiszteletet, ismeretet ertem, a kivansagot, hogy az
eletet segitsk. Errl a szeretetIajtarol beszel a Biblia, mikor azt mondja: Szeresd Ielebaratodat. A Ielebarati
szeretet minden emberi leny szeretete; az a jellegzetessege, hogy senki sincsen kirekesztve belle. Ha kiIejldtt
ERICH FROMM
215
67 Simone Weil: Gravitv and Grace. G. P. Putnanis Sons, New York, 1972, 117. p. (Eredeti kiadas: La Pesanteur et la grace. Paris, 1947).
68 Ugyanezt az eszmet Iejti ki Hermann Cohen Religion der Jernunft aus den Quellen des Judentums cim knyveben. Masodik kiadas.
FrankIurt am Main, 1929, J. KauImann Verlag, 168. p.
bennem a szeretet kepessege, akkor nem tudom nem szeretni a Ielebarataimat. A Ielebarati szeretetben
megvalosul a minden emberrel valo egyesles, az emberi szolidaritas, az emberi eggye valas elmenye. A
Ielebarati szeretet azon az elmenyen alapul, hogy mindnyajan egyek vagyunk. A tehetseg-, intelligencia- es
tudasbeli klnbsegek elhanyagolhatok a minden ember szamara kzs emberi lenyeg azonossagahoz kepest.
Hogy ezt az elmenyt atelhessk, a Ielszintl a lenyegig kell hatolnunk. Ha Ielletesen erzekelem a masik
embert, akkor Ileg a klnbsegeket erzekelem, amelyek elvalasztanak minket egymastol. Ha a lenyegig
hatolok, eszreveszem az azonossagunkat, azt a tenyt, hogy testverek vagyunk. Ez 'centralis rokonsag nem
Ielszin es Ielszin, hanem centrum es centrum kztt. Vagy ahogy Simone Weil olyan szepen Iejezte ki:
'Ugyanaz a szo |ti. a IerIi azt mondja a Ielesegenek: szeretlek| lehet jelentektelen vagy rendkivli a modtol
Iggen, ahogyan kimondtak. Es ez a mod azon mulik, hogy milyen melyseg az emberi letezesnek az a regioja,
ahonnan a szavak Iakadnak es az akarat ebben semmit sem tehet. Es csodalatos egyezessel ugyanarra a
terletre jutnak el abban, aki hallgatja ket. Ekkeppen a hallgato Ielismeri, ha megvan benne a Ielismeres
kepessege, hogy mi az erteke a szavaknak.67
A Ielebarati szeretet egyenlk kzti szeretet: csakhogy egyenlkkent sem vagyunk mindig egyenl helyzetben;
emberek leven, mindnyajan segitsegre szorulunk. Ma en, holnap te. De ez nem azt jelenti, hogy az egyik ember
tehetetlen, a masik meg eleters. A tehetetlenseg mulando allapot; az viszont allando es kzs kepessegnk,
hogy Ielkeljnk es megalljunk a sajat labunkon.
Megis, a Ielebarati szeretet azzal kezddik, hogy szeretjk a tehetetleneket, szeretjk a szegenyeket es az
idegeneket. A sajat husomat es veremet szeretni nem nagy teljesitmeny. Az allat is szereti az ivadekat, es
gondoskodik rola. A paria szereti a gazdajat, mert tle Igg az elete; a gyerek szereti a szleit, mert szksege
van rajuk. A szeretet akkor bontakozik ki igazan, amikor cel nelkl szeretnk. Nem veletlen, hogy az
Oszvetsegben az emberszeretet kzponti targya a szegeny, az idegen, az zvegy es az arva, es vegl a nemzeti
ellenseg, az egyiptomi es az edomita. Reszvetet erezve az elesett irant, az emberben a testvere iranti szeretet
ebredezik; es nszereteteben szereti azt is, aki segitsegre szorul, az esend, gynge emberi lenyt. A reszvet
magaban Ioglalja a megismeres es az azonositas elemet. 'Ismeritek a jveveny eletet mondja az Oszvetseg ,
mert ti is jvevenyek voltatok Egyiptomban. s:eressetek a fvevenvt'68
2. Anvai s:eretet
Az anyai szeretet termeszetevel Ioglalkoztunk mar egy korabbi Iejezetben, amely az anyai es az apai szeretet
klnbseget targyalta. Az anyai szeretet, ahogy ott elmondom, a gyerek eletenek es szksegleteinek Ieltetlen
igenlese. De ehhez a jellemzeshez itt egy Iontos kiegeszitest kell tenni. A gyerek elete igenlesenek ket aspektusa
van; az egyik a trdes es Ielelssegtudat, amely Ieltetlenl szkseges a gyerek eletenek es nvekedesenek a
megovasahoz. A masik vonatkozas tulmegy a puszta megovason. Ez az a magatartas, amely a gyerekbe
beleplantalja az eletszeretetet, amely megadja neki azt az erzest, hogy jo elni, jo kisIiunak vagy kislanynak
lenni, jo itt lenni ezen a Ildn! Az anyai szeretetnek ezt a ket aspektusat nagyon tmren Iejezi ki a bibliai
teremtestrtenet. Isten megteremti a vilagot es az embert. Ez megIelel az egyszer trdesnek es a letezes
igenlesenek. De Isten tovabbmegy ennel a minimalis kvetelmenynel. Mindennap, miutan a termeszet es az
ember meg van teremtve, Isten azt mondja: 'Ez jo. Az anyai szeretet ezen a masodik lepcsIokon azt erezteti
a gyerekkel: jo, hogy megszletett; nemcsak az eletben maradas vagyat, hanem az elet s:eretetet is ellteti
benne. Ugyanennek az eszmenek a kiIejezdesekent ertelmezhetnk egy masik bibliai szimbolizmust is. Az
igeret Ildje (a Ild mindig anyaszimbolum) 'tejjel-mezzel Iolyo. A tej a szeretet els aspektusanak, vagyis a
trdesnek es az igenlesnek a jelkepe. A mez az elet edesseget jelkepezi, az elet szeretetet es az eletben leves
boldogsagat. A legtbb anya kepes ra, hogy 'tejet adjon, de csak kevesen tudnak 'mezet is adni. Hogy mezet
adhasson, ahhoz az anyanak nemcsak 'jo anyanak, hanem boldog embernek is kell lennie es ez mar
keveseknek sikerl. A gyerekre tett hatast aligha lehet eltulozni. Az anya eletszeretete eppoly ragalyos, mint a
szorongasa. Mindket magatartas melyen kihat a gyermek egesz szemelyisegere; knny megklnbztetni
egymastol azokat a gyerekeket es Ielntteket , akik csak 'tejet kaptak, azoktol, akik 'tejet es mezet kaptak.
3. A SZERETET TRGYAI
216
69 Az angol love szo nem tesz klnbseget szeretet es szerelem kztt. Fromm az erotic love ('erotikus szeretet) kiIejezest hasznalja a
magyar szerelem szo ertelmeben. Gyakran azonban az 'erotic jelz nelkl is inkabb a szerelem jelentesenek Ielel meg; mindentt, ahol a
kontextusbol egyertelmen kiderl, hogy a szeretetnek errl a Iajtajarol van szo, a love szot szerelemnek Iorditottuk.
Ellentetben a Ielebarati szeretettel es a szerelemmel, amely egyenranguak kzti szeretet, az anya es a gyermek
viszonya eredenden egyenltlen: az egyik Ielnek mindenben segitsegre van szksege, es a masik Iel ezt
megadja neki. Ennel az altruista, nzetlen jellegenel Iogva szokas az anyai szeretetet a szeretet legmagasabb
rend Iajtajanak es a legszentebb erzelmi kteleknek tartani. Ugy tetszik azonban, hogy az anyai szeretet igazi
probakve nem a csecsem szeretete, hanem a nvekv gyereke. Csakugyan, az anyak tulnyomo tbbsege
szeret anya mindaddig, amig a csecsem kicsi es teljesen tle Igg. A legtbb n akar gyereket, boldog az
ujszltt gyerekevel, es buzgon gondoskodik rola. Jollehet a gyerektl nem kap erte semmit cserebe, kiveve
egy-egy mosolyt vagy az arcan az elegedettseg kiIejezeset. A szeretetnek ez a keszsege reszben alighanem az
sztnvilagban gykerezik, amely az allatoknal eppugy megtalalhato, mint a ni nemben az embereknel. De
barmekkora legyen is ennek az sztntenyeznek a sulya, vannak az anyai szeretet e tipusanak jellegzetesen
emberi lelektani sszetevi is. Lehet narcisztikus eleme az anyai szeretetnek. Minthogy a csecsemt meg
nmaga reszenek erzi, szeretete es rajongasa lehet narcizmusanak kieleglese is. Inditek lehet az anya hatalom-
vagy birtoklasi vagya is. A teljesen gyamoltalan es kiszolgaltatott gyermek termeszetes targya a hatalmi es
birtoklasi vagy kielesenek.
Barmilyen gyakoriak legyenek is ezek a motivaciok, valoszinleg kevesbe Iontosak es kevesbe egyetemesek,
mint az, amelyet transzcendenciaszksegletnek nevezhetnk. Ez a transzcendenciaszkseglet az ember egyik
legalapvetbb szkseglete, ntudatanak tenyeben gykerezik, abban a tenyben, hogy nincs megelegedve a
kreatura szerepevel, hogy nem tudja magat a poharbol kidobott kockanak elIogadni. Teremtnek szeretne magat
erezni, aki tullep a teremtettseg passziv szerepen. SokIele modja van e teremtesigeny kielegitesenek; a
legtermeszetesebb es a legknnyebb is az anya gondoskodasa es szeretete a teremtmenye irant. Meghaladja
nmagat a csecsemben, iranta erzett szeretete ertelmet es jelentseget ad az eletenek. (A IerIi keptelen a maga
transzcendenciaszksegletet gyerekszlessel kielegiteni, es ez arra sztnzi, hogy mesterseges dolgok es eszmek
teremtesevel haladja meg nmagat.)
De a gyereknek Iel kell nnie. Ki kell szakadnia az anyamehbl, el az anyamelltl; vegl pedig teljesen
klnallo emberi lennye kell valnia. Az anyai szeretet igazi lenyege a gondoskodas a gyermek Ielnveserl, es
ez azt jelenti, hogy akarja a gyermek elklnleset. Szeretete ebben klnbzik alapveten a szerelemtl. A
szerelemben ket, addig klnallo ember eggye valik. Az anyai szeretetben ket ember, akik egyek voltak,
elklnl. Az anyanak nem eleg csupan megengednie, akarnia es tamogatnia kell a gyermek elklnleset. Csak
ezen a ponton valik az anyai szeretet olyan nehez Ieladatta, amelyhez nzetlenseg kivantatik: hogy kepes legyen
mindent odaadni es nem akarni erte cserebe semmit, csak a szeretett leny boldogsagat. Ezen a ponton vall
kudarcot sok anya. A narcisztikus, a zsarnoki, a birtokolni vagyo n addig tud 'szeret anya lenni, amig a
gyerek kicsi. Csak a valoban szeret asszony, akit boldogabba tesz, ha ad, mint ha elvesz, aki ersen gykerezik
a sajat leteben, csak az tud szeret anya lenni, amikor gyereke az elklnles Iolyamataban van.
A Ielnv gyerek iranti anyai szeretet, az a szeretet, amely nem akar semmit nmaganak, talan a legnehezebben
megvalosithato Iormaja a szeretetnek, es Ilttebb megteveszt amiatt, hogy olyan knny az anyanak a
kisbabat szeretnie. De epp e nehezseg miatt egy n csak akkor tud igazan szeret anya lenni, ha tud s:eretni, ha
kepes ra, hogy szeresse a Ierjet, a tbbi gyereket, idegeneket, minden emberi lenyt. Az a n, aki nem tud szeretni
ebben az ertelemben, lehet gyenged anya, amig a gyereke kicsi, de nem tud szeret anya lenni aminek az a
probaja, hogy jo szivvel viseli a klnvalast, es utana is ugyanugy szeret tovabb.
3. S:erelem69
A Ielebarati szeretet egyenranguak kzti szeretet; az anyai szeretet a gyamoltalan iranti szeretet. Barmennyire
klnbznek is egymastol, abban kzsek, hogy termeszetknel Iogva nem korlatozodnak egy szemelyre. Ha
szeretem a Ielebaratomat, valamennyi Ielebaratomat szeretem; ha szeretem a gyerekemet, valamennyi
gyerekemet szeretem; st tovabbmegyek: szeretek minden gyereket, mindazokat, akik raszorulnak a
segitsegemre. A s:erelem ellentetes mind a ket szeretettipussal; vagyodas a teljes egybeolvadasra, az
3. A SZERETET TRGYAI
217
egyeslesre egyetlen masik szemellyel. Termeszetenel Iogva kizarolagos es nem egyetemes; es talan a
legmegtevesztbb is a szeretet valamennyi Iormaja kzt.
Elszr is gyakran sszekeverik a szerelembe 'eses megrazo elmenyevel, amikor hirtelen ledlnek a korlatok,
amelyek addig a percig ket idegent elvalasztottak egymastol. De, ahogy korabban mar szo esett rola, a hirtelen
meghittsegnek ez az elmenye termeszetenel Iogva rvid elet. Miutan az idegenbl bizalmas ismers lett,
nincsenek tbbe legyzend korlatok, nincs tbb elerni valo hirtelen kzelseg. A 'szeretett szemelyt
hovatovabb ugyanolyan jol ismerjk, mint magunkat. Vagy talan helyesebb lenne azt mondani: ugyanolyan
rosszul. Ha az elmenyben tbb lett volna a melyseg, ha at tudtuk volna elni szemelyisegenek a vegtelenseget, a
masik szemely korantsem volna annyira ismers es a korlatok legyzesenek csodaja naprol napra megujulna.
De a legtbb ember szamara a sajat szemelye is, nemhogy a masoke, hamar Ieltarul es hamar kimerl. Nekik a
meghittseg elsdlegesen a szexualis kapcsolatban valosul meg. Mivel a masik szemely elklnltseget
elssorban testi elklnltsegkent elik at, a testi egyesles jelenti az elklnltseg lekzdeset.
Vannak ezenkivl mas sszetevk is, amelyek sok ember szemeben az elklnltseg lekzdeset jellik. Beszelni
az ember maganeleterl, remenyeirl es szorongasairol, megmutatni a gyermeki vagy gyermeteg enjet, kzs
allaspontra jutni a vilaggal szemben mindezt olyba veszik, mint az elklnltseg lekzdeset. Meg a dh, a
gyllet, a teljes gatlastalansag kinyilvanitasa is meghittsegnek szamit, es ez lehet a magyarazata a Ionak
vonzalomnak, amely gyakori az olyan hazastarsak kztt, akik ugy latszik, csak akkor kerlnek kzel
egymashoz, amikor az agyban vannak, vagy amikor szabadjara eresztik klcsns gylletket es haragjukat.
De a kzelsegnek mindezek a tipusai az id haladtaval mind jobban es jobban apadnak. A vegeredmeny: az
ember uj partnernel keresi a szerelmet, egy uj idegennel. Az idegen megint csak atalakul 'meghitt ismersse, a
szerelembe eses erzese megint lelkesit es melyseges, es lassankent megint csak elkezd egyre kevesbe
melyseges lenni, es vegl jn a vagy az uj hoditasra, uj szerelemre mindig azzal az illuzioval, hogy az uj
szerelem mas lesz, mint a korabbiak. Ezeket az illuziokat nagyban tamogatja a szexualis vagy megteveszt
jellege.
A szexualis vagy egyeslesre trekszik es korantsem csupan testi etvagy, egy Iajdalmas Ieszltseg oldodasa.
De a szexualis vagyat eppugy Ielszithatja a magany szorongasa, a hoditas vagy a meghodolas vagya, a hiusag, a
kinzas vagy eppen az elpusztitas vagya, mint a szerelem. Ugy latszik, hogy a szexualis vagy barmilyen ers
szenvedelyekkel keveredhet, es barmilyen ers szenvedely Ielszithatja, es ezek kzl csak az egyik a szerelem.
Mivel a szexualis vagy a legtbb ember kepzeleteben a szerelem eszmejevel tarsul, knnyen jutnak arra a teves
kvetkeztetesre, hogy szeretik, pedig csak testileg kivanjak egymast. A szerelem sztnzheti a nemi egyesles
vagyat; ebben az esetben a testi kapcsolatbol hianyzik a mohosag, a hoditasi vagy meghodolasi vagy, ellenben
gyengedseggel keveredik. Ha a testi egyesles kivanasat nem a szeretet szitja Iel, ha az erotikus szeretet nem
egyszersmind Ielebarati szeretet is, akkor legIeljebb orgiasztikus, mulekony egyeslesre vezethet. A nemi
vonzas pillanatnyilag megteremti az egyesles illuziojat, szerelem nelkl azonban ez az 'egyesles idegeneket
hagy maga mgtt, eppoly tavol egymastol, mint eltte voltak neha meg szegyellik is magukat vagy eppen
gyllik is egymast miatta, mert amikor az illuzio szetIoszlik, idegensegket Ieltnbben erzik, mint eltte. A
gyengedseg semmi esetre sem a nemi sztn szublimacioja, ahogy Freud hitte; kzvetlen kvetkezmenye a
Ielebarati szeretetnek, es a szeretet testi Iormaiban eppugy jelen van, mint a nem testiekben.
A szerelem kizarolagos, nem ugy, mint a Ielebarati es az anyai szeretet. A szerelemnek ez a kizarolagos jellege
tovabbi targyalast igenyel. A szerelem kizarolagossagat gyakran tevesen ugy ertelmezik, hogy birtoklo
ragaszkodast jelent. Gyakran latni olyan 'szeret parokat, akik egymason kivl senki mast nem szeretnek. Az
szeretetk nem egyeb, mint paros nzes; ket ember azonositotta magat egymassal, es ugy oldottak meg az
elklnltseg problemajat, hogy a maganyos egyent a duplajara nvesztettek. Atelik az egyedllet lekzdeset,
mivel azonban elklnlnek az emberiseg tbbi reszetl, egymastol is elklnlve maradnak, es elidegenednek
nmaguktol; egyeslesk elmenye illuzio. A szerelem kizarolagos, de a masik szemelyben az egesz emberiseget
szereti, mindent, ami el. Csak abban az ertelemben kizarolagos, hogy teljesen es ersen egybeolvadni csak
egyetlen szemellyel akarok. Az erotikus szeretet a masok iranti szeretetet csak az erotikus egybeolvadas, az elet
minden vonatkozasaban valo teljes elktelezettseg ertelmeben zarja ki de nem a mely Ielabarati szeretet
ertelmeben.
3. A SZERETET TRGYAI
218
70 Paul Tillich a The Sane Societyrl a Pastoral Psychology 1955. szeptemberi szamaban irt biralataban azt javasolja, hogy jobb lenne a
ketertelm 'nszeretet kiIejezest a 'termeszetes nigenles-sel vagy a 'paradox nelIogadas-sal helyettesiteni. Barmennyire megertem is
e javaslat szempontjait, nem tudok vele egyeterteni. Az 'nszeretet kiIejezes vilagosabban tartalmazza az nszeretetben lev paradox
elemet. Az a teny Iejezdik ki, hogy a szeretet minden targyra egyIorman iranyulo magatartas, nmagamat is beleertve. Azt sem szabad
elIelejteni, hogy az 'nszeretet kiIejezesnek, az itt hasznalt ertelmeben, trtenete van. A Biblia az nszeretetrl beszel, amikor azt
parancsolja, hogy 'szeresd Ielebaratodat, mint tenmagadat, es Meister Eckhart is ugyanebben az ertelemben beszel nszeretetrl.
71 Calvin: Institutio christianae religionis JII, 10.
Az erotikus szeretetnek, ha szeretet, van egy Ieltetele. Hogy letem legmelyebl szeretek es letenek
legmelyeben elem at a masik embert. Lete legmelyen minden emberi leny azonos. Mindnyajan Egynek a resze
vagyunk; Egy vagyunk. De ha ez igy van, akkor mindegynek kellene lennie, hogy kit szeretnk. Szeretni
lenyegeben akarat dolga kellene hogy legyen, annak az eldntese, hogy eletemet teljes egeszeben egyesitem egy
masik ember eletevel. Voltakeppen ez a logikai alapja a Ielbonthatatlan hazassag eszmejenek, a hagyomanyos
hazassag sok Iormajanak, amikor is nem a ket partner valasztja egymast, hanem ket valasztjak egymasnak
megis elvarjak tlk, hogy szeressek egymast. A mai nyugati kulturaban ez az eszme teljesseggel hamisnak
mutatkozik. Szerelemnek csak azt tekintik, ami nkentelen erzelmi reakcio eredmenye: az embert hirtelen
torkon ragadja egy ellenallhatatlan erzes. Ebben a IelIogasban a ket erintett individuumnak csak az egyedi
vonasai latszanak az a teny nem, hogy minden IerIi Adamtol, es minden n Evatol van. Figyelmen kivl
marad egy Iontos tenyezje a szerelemnek: az akarate. Szeretni valakit, az tbb, mint egy ers erzes az dntes,
itelet es igeret. Masklnben nem volna alapja az igeretnek, hogy rkke Iog tartani. Az erzes, ahogy jtt, el is
mulhat. Hogyan tetelezhetem Iel, hogy rkre megmarad, ha nem Ioglal magaban iteletet es dntest?
Mindezeket megIontolva az ember arra a kvetkeztetesre juthat, hogy a szerelem kizarolag akarat es
ktelezettsegvallalas dolga, es alapjaban veve nem szamit, hogy a ket szemely kicsoda. Akar masok hoztak letre
a hazassagot, akar egyedi valasztas eredmenye: ha mar megktttek, az akarat szavatolja, hogy a hazastarsak
szeretni Iogjak egymast. Ez a nezet alighanem Iigyelmen kivl hagyja az emberi termeszet es a szerelem
ellentmondasos termeszetet. Mindnyajan egyek vagyunk megis mindegyiknk egyszeri, megismetelhetetlen
letez. Egymashoz valo viszonyunkban ugyanez a paradoxon ismetldik. Mivelhogy mind egyek vagyunk,
mindenkit egyIorman tudunk szeretni, Ielebarati szeretettel. De mivelhogy mind klnbzek is vagyunk, a
szerelemnek sajatos, merben egyedi elemekre van szksege, amelyek nemely emberben Iellelhetk, de nem
valamennyiben.
A ket nezet tehat az, hogy a szerelem ket meghatarozott szemely egyedlallo es merben individualis
vonzalma, illetve az, hogy a szerelem semmi mas, csak akarat kerdese egyarant igaz; vagy helyesebb lenne azt
mondani, hogy az igazsag sem ez, sem az. EnnelIogva az az eszme, hogy egy kapcsolat knnyszerrel
Ielbonthato, ha az embernek nincs vele szerencseje, eppannyira teves, mint az, hogy a kapcsolat semmi szin alatt
nem bonthato Iel.
4. Ons:eretet70
Noha altalaban nincs ellene kiIogas, hogy a szeretet Iogalmat klnbz targyakra alkalmazzuk, szeles krben
elterjedt az a hit, hogy masokat szeretni ereny, magunkat szeretni azonban bn. Feltetelezik, hogy amennyire
magamat szeretem, annyira nem szeretek masokat, hogy az nszeretet egyenl az nzessel. Ez a nezet regi
kelet a nyugati gondolkodasban. Kalvin az nszeretetet 'pestisnek nevezi.71 Freud pszichiatriai ertelemben
beszel az nszeretetrl, az ertekitelete mindamellett ugyanaz, mint Kalvine. Az szemeben az nszeretet
ugyanaz, mint a narcizmus, amikor valakinek a libidoja nmagara iranyul. A narcizmus az emberi Iejldes
legkorabbi szakasza, es az a szemely, aki a kesbbi eleteben visszater ehhez a narcisztikus szakaszhoz, keptelen
a szeretetre; szelsseges esetben elmebeteg. Freud Ieltetelezi, hogy a szeretet a libido maniIesztacioja, es hogy a
libido vagy masokra iranyul (szeretet), vagy nmagunkra iranyul (nszeretet). Szeretet es nszeretet ennelIogva
klcsnsen kizarjak egymast abban az ertelemben, hogy minel tbb van az egyikbl, annal kevesebb a
masikbol. Az nszeretet rossz, kvetkezeskeppen az nzetlenseg erenyes.
A kvetkez kerdesek merlnek Iel: Alatamasztja-e a pszichologiai tapasztalat azt a tetelt, hogy alapvet
ellentmondas van az nmagunk es a masok szeretete kztt? Az nmagunk iranti szeretet ugyanaz a jelenseg-e,
mint az nzes, vagy ezek ellentetei egymasnak? Tovabba, a modern ember nzese azt jelenti-e csakugyan, hogy
3. A SZERETET TRGYAI
219
erdekli nmaga mint individuum, valamennyi intellektualis, erzelmi es erzeki lehetsegevel egyetemben? Nem
' valt-e a tarsadalmi-gazdasagi szerepenek a Iggvenyeve? On:ese a:onos-e a: ns:eretettel, vagv nem eppen
annak a hianvabol fakad-e inkabb?
Mieltt beleIognank az nzes es az nszeretet lelektani aspektusanak taglalasaba, Iel kell hivni a Iigyelmet a
logikai hibara abban a nezetben, hogy a masok es az nmagunk iranti szeretet klcsnsen kizarjak egymast. Ha
ereny szeretni Ielebaratomat mint emberi lenyt, akkor ereny es nem bn szeretni nmagamat, hiszen en is
emberi leny vagyok. Nincs olyan emberIogalom, amely ne Ioglalna magaba engem is. Az ilyen kirekesztest
meghirdet doktrina belsleg ellentmondasosnak bizonyul. A 'szeresd Ielebaratodat, mint tenmagadat! bibliai
parancsaban kiIejezett eszme Ieltetelezi, hogy az embernek a sajat integritasa es egyetlensege iranti tisztelete, a
tulajdon enje iranti szeretete es megertese elvalaszthatatlan a masik individuum iranti tisztelettl, szeretettl es
megertestl. A tulajdon lenyem iranti szeretet elvalaszthatatlanul sszeIgg a barmely mas leny iranti szeretettel.
Most ternk ra az alapvet lelektani premisszakra, amelyeken kvetkezteteseink nyugszanak. Ezek a premisszak
nagy altalanossagban a kvetkezk: nemcsak masok, hanem mi magunk is 'targyai vagyunk erzeseinknek es
allasIoglalasainknak; magatartasunk masok iranyaban es a magunk iranyaban korantsem ellentmondo, hanem
alapveten kapcsolatos. A szoban Iorgo kerdes szempontjabol ez azt jelenti: masok szeretete es a magunk
szeretete nem alternativa. Ellenkezleg: akikben megvan a kepesseg, hogy szeressenek masokat, azokban
ugyanazt a szeretetkeszseget Iogjuk talalni nmaguk irant is. Ami a 'targvak` es a: ember safat enfe k:ti
kapcsolatot illeti, a s:eretet elvileg os:thatatlan. A valodi szeretetben termekenyseg Iejezdik ki, es trdest,
tiszteletet, Ielelssegtudatot es ismeretet Ioglal magaban. Nem 'erzelem, amire valaki 'indit minket, hanem
tevekeny trekves a szeretett szemely Iejldesere es boldogsagara, es a sajat szeretni tudasunkban gykerezik.
Valakit szeretni, az a szeretet kepessegenek ervenyesitese es sszpontositasa. Az alapvet igenles, amit a
szeretet tartalmaz, ugy iranyul a szeretett lenyre, mint a lenyegi emberi tulajdonsagok megtesteslesere. Aki egy
embert szeret, az egyszersmind szereti az embert mint olyat. Az a Iajta 'munkamegosztas, ahogy William
James nevezi, hogy valaki szereti a csaladjat, de nem szereti az 'idegent, annak a jele, hogy alapveten
keptelen a szeretetre. Az emberszeretet nem absztrakcio, mint gyakran gondoljak, amely az egy meghatarozott
szemely iranti szeretet utan kvetkezik, hanem elIeltetele annak, noha genetikailag meghatarozott egyedek
szeretese kzben tettnk ra szert.
Ebbl az kvetkezik, hogy a sajat enem eppugy targya kell hogy legyen a szeretetemnek, mint mas. Az ember
sajat eletenek, boldogsaganak, Iejldesenek, szabadsaganak az igenlese a szeretkepessegeben gykerezik,
vagyis a trdesben, tiszteletben, Ielelssegtudatban es ismeretben. Ha az individuum kepes ra, hogy
termekenyen szeressen, akkor nmagat is szereti; ha csak masokat tud szeretni, akkor nem tud szeretni
egyaltalan.
Amennyiben nmagunk szeretete es a masok szeretete elvileg kapcsolatos, hogyan magyarazzuk meg az nzest,
amely nyilvanvaloan kizar minden igazi trdest masokkal? Az n:o embert csak nmaga erdekli, mindent
nmaganak akar, adni nem szeret, csak kapni. A klvilagot csak abbol a szempontbol nezi, hogy mit kaparinthat
meg belle; nem erdeklik a masok szksegletei; es nem tiszteli meltosagukat es integritasukat. Nem lat semmit,
csak nmagat; mindenkit es mindent aszerint itel meg, hogy mi a haszna belle; teljesseggel keptelen a
szeretetre. Nem azt bizonyitja ez, hogy a masokkal trdes es a magunkkal trdes elkerlhetetlen alternativa?
Igy volna, ha az nzes azonos volna az nszeretettel. Azonositasuk azonban teves; es eppen ez a teveszme
vezetett annyi hibas kvetkeztetesre a szoban Iorgo kerdesben. On:es es ns:eretet nemhogv nem a:onosak.
eppenseggel ellentetei egvmasnak. Az nz emberrel nem az a baj, hogy tulsagosan szereti magat, hanem az,
hogy tul kevesse; igazaban gylli magat. Az nmaga iranti gyengedseg es trdes hianyaban, ami csak
termekenysege hianyanak egyik kiIejezdese, resen es Irusztraltan magara marad. Szksegkeppen boldogtalan,
es sovarogva lesi, hogyan csikarhatna ki az elettl azt a kieleglest, amelyhez az utat maga torlaszolta el.
Latszolag tul sokat trdik nmagaval, de valojaban csak sikertelenl igyekszik elpalastolni es ellensulyozni a
kudarcat, hogy nem tud trdni a valodi enjevel. Freud azt tartja, hogy az nz ember narcisztikus: mintegy
megvonta a szeretetet a tbbiektl, es a sajat szemelyere Iorditotta. Iga:, hogv a: n:o ember keptelen masokat
s:eretni, de nem kepes s:eretni nmagat sem.
3. A SZERETET TRGYAI
220
72 Meister Eckhart, translated by R. B. Blakney. New York, 1941, Harper and Brothers, 204. p. (Alapkiadas: Meister Eckhart, SchriIten und
Predigten III. Jena, 1917, Diederich).
Knnyebb az nzest megerteni, ha sszehasonlitjuk a masokrol valo tulzott gondoskodassal, amilyen peldaul a
gyereket agyonIelt anyae. Noha meg van rola gyzdve, hogy rendkivli mertekben szereti gyermeket,
valojaban melyen elIojtott ellenseges erzlettel viseltetik gondoskodasanak targya irant. Nem azert gondoskodik
tulzoan a gyerekrl, mert tulsagosan szereti, hanem azert, mert kompenzalnia kell azt, hogy egyaltalan nem
tudja szeretni.
Az nzes termeszetenek ezt az elmeletet tamasztja ala a 'neurotikus nzetlenseg-gel kapcsolatos
pszichoanalitikus tapasztalat. Ez olyan tnete a neurozisnak, amelyet jo nehany embernel megIigyeltek, akik
rendszerint nem ettl szenvednek, hanem mas, ezzel sszeIgg tnetektl, mint depresszio, Iaradekonysag,
munkakeptelenseg, szerelmi kudarcok stb. Nemcsak hogy nem erzik 'tnetnek az nzetlenseget: gyakran ez az
egyetlen megvalto jellemvonas, amivel ezek az emberek bszkelkednek. Az 'nzetlen ember 'nem akar
semmit nmaganak; 'csak masokert el, bszke ra, hogy nem tulajdonit maganak jelentseget. Zavarodottan
tapasztalja, hogy nzetlensege ellenere boldogtalan, es hogy kapcsolatai a hozza legkzelebb allokkal nem
kielegitek. Az analitikus munka kimutatja, hogy nzetlensege nem Iggetlen egyeb tneteitl, hanem egyike
azoknak, gyakran eppen a legsulyosabb; hogy elsatnyult az a kepessege, hogy szeressen vagy hogy barmiben
rmet lelje; hogy ellenseges erzlet hatja at az elettel szemben, es hogy nzetlensegenek latszata mgtt
krmnIont, de nem kevesbe erteljes egocentrizmus rejlik. Ez az ember csak akkor gyogyithato meg, ha
nzetlenseget is tnetkent ertelmezzk a tbbivel egytt, hogy termeketlensegen, ami nzetlensegenek es egyeb
bajainak a kzs gykere, valtoztatni lehessen.
Az nzetlenseg termeszetet kivaltkeppen nyilvanvalova teszi az a hatas, amit masokra tesz a mi kulturankban
leggyakrabban az a hatas, amit az 'nzetlen anya tesz a gyermekeire. O azt hiszi, hogy nzetlensege reven azok
majd atelik, hogy mit jelent szeretve lenni, masIell pedig megtanuljak, hogy mit jelent szeretni.
nzetlensegenek a hatasa azonban egyaltalan nem Ielel meg a varakozasainak. A gyerekeken nem latszik
azoknak a boldogsaga, akik meg vannak rola gyzdve, hogy szeretik ket; gondterheltek, Ieszltek, Ielnek
anyjuk szemrehanyasaitol, es szorongva igyekeznek eleget tenni igenyeinek. Rendszerint hat rajuk anyjuk rejtett
ellenseges erzlete az elettel szemben, amit inkabb ereznek, mintsem vilagosan Ielismernek, es vegl is egyre
inkabb atitatodnak vele. Mindent sszeveve az 'nzetlen anya hatasa nem sokban klnbzik az nzetl; st
gyakran rosszabb, mert nzetlensege miatt a gyerekek nem kritizalhatjak az anyjukat. Rajuk nehezedik a
ktelesseg, hogy ne okozzanak neki csalodast; az ereny alarca alatt belejk sulykolodik a lecke, hogy utalni kell
az eletet. Akinek alkalma van tanulmanyozni, hogyan hat a gyerekeire az olyan anya, akiben valodi nszeretet
van, az lathatja, hogy a gyereknek semmi sem teheti hatekonyabb elmenyeve a szeretetet, az rmt es a
boldogsagot, mint ha olyan anya szereti, aki szereti nmagat.
Ezeket a gondolatokat az nszeretetrl aligha Ioglalhatjuk ssze jobban, mint ha idezzk, amit Meister Eckhart
mondott temankrol: 'Ha szereted nmagadat, mindenki mast is ugy szeretsz, mint nmagadat. Amig mast
kevesbe szeretsz, mint magadat, addig magadat sem sikerl igazan szeretned, de ha mindenkit egyIorman
szeretsz, magadat is beleertve, akkor egy szemelykent Iogod szeretni ket, es ez a szemely egyarant Isten es
ember. Igy hat nagy es igazsagos szemely, aki nmagat szeretve mindenki mast is egyIorman szeret.72
Forditotta: VARADY SZABOLCS
7.5. RANSCHBURG JEN
7.5.1. FLELEM, HARAG, AGRESSZI
7.5.1.1. A HARAG S AZ AGRESSZI
RANSCHBURG JEN
221
Az agresszio egyike azoknak a viselkedesIormaknak, melyeket meg ma is sok kutato sztns
megnyilvanulasoknak tekint. Konrad Lorenz (1966), a hirneves etologus peldaul allatokon vegzett
megIigyelesek es vizsgalatok alapjan az agressziot a Iajta megrzeset szolgalo sztnkent knyveli el, melyet
bizonyos ingerek vagy ingerkonstellaciok rkltten es trvenyszeren kivaltanak termeszetesen az agresszio
Iormai es az ingerek, amelyek elhivjak azokat, Iajtankent klnbznek. A gyermeklelektanban es a
szocialpszichologiaban ez a IelIogas sok ellenzre talalt. Feshbach (1970) peldaul ramutat arra, hogy az
allatlelektani vizsgalatok melyek termeszetesen sok problemara hivhatjak Iel a Iigyelmet nem
helyettesithetik az emberi agresszio tanulmanyozasat. Az emberre a krnyezet ingerei a megismer tevekenyseg
specialis kzvetit rendszerein keresztl hatnak, igy az ingerekkel vagy ingerkonstellaciokkal valo kapcsolata
korantsem olyan kzvetlen, mint az allatoke. Ugy van ez valahogy, mint a jarasnal: azt a mozgasIormat, amit az
allat mar a szletes pillanataban alkalmazni tud, a gyermeknek hosszu ideig kell tanulnia, egyszeren azert, mert
az embernel a jaras joval magasabb rend kergi Iunkciohoz kttt, mint az allatnal. Abbol tehat, hogv bi:onvos
viselkedesformakat a: ember es a: allat a:onos vagv hasonlo modon produkal, nem kvetke:ik, hogv e:eknek
kialakulasa es feflodesi krlmenvei is a:onosak vagv hasonloak.
S. Freud az agressziot a szexualis sztn mellett az ember alapvet sztnenek tartotta. FelIogasa szerint a
harag a Irusztralt agresszio kvetkezmenye: akkor keletkezik, amikor az sztnzes ers, a krlmenyek azonban
megakadalyozzak az agresszio nyilt kiIejezeset. A harag tehat ebben az ertelmezesben biztonsagi szelep,
melyben a Ilsleges energia kiaramlik, es igy az organizmus megmenekl a 'robbanastol. A modern
pszichologiai vizsgalatok azonban azt mutatjak, hogy az emberi agress:io nem s:tns megnvilvanulas,
keletke:eseben a s:ocialis tanulasnak rendkivl felentos s:erepe van. Ehhez hozzatehetjk azt is, hogy a harag
erzelme nem a Irusztralt agresszio kvetkezmenye, hanem az agressziv viselkedes kzvetlen oka, motivuma.
Vizsgaljuk most meg: mikor es hogyan jelenik meg a harag erzelme a gyermek Iejldese soran.
Dennis azt irja, hogy a harag trvenyszeren es veleszletetten letrejn, amint a gyermek celja elereseben
akadalyba tkzik. Ebben az eszrevetelben nagyon sok igazsag van, es csak latszolag mond ellent annak, amit a
tanulas szksegessegerl megallapitottunk. Ugyanis, amig a gyermek eljut odaig, hogy hatarozott szandek
vezesse bizonyos celok elerese Iele, sok mindent meg kell tanulnia. Emlitettk mar, hogy az ujszltt szamara
csak a cselekves letezik. Cselekvesenek azonban nincs celja, illetve ugy is irhatnank: cselekvesenek maga a
cselekves a celja, es nem a klvilag valamilyen objektuma. A cselekves tehat ok es okozat egyszerre, es a
Iejldes Iolyamataban honapokra van szkseg ahhoz, hogy errl a globalis, ncelu cselekvesrl levaljon az
erIeszites, a s:andek mint ps:ichologiai ok es a cselekves eredmenve mint oko:at, illetve cel. Csak a szandek es
a cel elklnlesevel jut el a csecsem az 5. honap tajan odaig, hogy nyulni kezd a krnyezeteben lathato
targyak utan, tehat IelIedezi, hogy amit lat, a:t meg is lehet fogni. A szandek azonban, amely a cselekvest
letrehozza, ekkor meg labilis, bizonytalan: ha a targy utan nyulo csecsem kezenek utjaba valamilyen akadalyt
(peldaul egy parnat) helyeznk, legtbbszr az uj objektum kezdi Ioglalkoztatni, eredeti celjarol teljesen
megIeledkezik. A cselekves valofaban csak akkor akadalvo:hato, ha a gvermek, amikor s:embe talalfa magat a:
akadallval, megor:i eredeti s:andekat a cel eleresere. Ez pedig csak a 7. honap tajan valosul meg, hosszas
tanulas, a krnyezet targyaival es szemelyeivel valo allando interakcio eredmenyekent. Es valoban, ettl kezdve
a cselekves utjaba grditett akadaly intenziv dhreakciot valt ki a gyermekbl: nem kepes hozzanyulni a
targyhoz, de megis, tovabbra is nagyon szeretne megkaparintani. A helyzet szabalyos Irusztracio, az erzelem
azonban, amelyet kivalt, nem igazi harag, mert hianyzik belle annak legIontosabb eleme, az arto s:andek.
Goodenough (1931) mutatta ki elszr, hogy kb. 2 eves korig a gyermeki dhreakciok java reszenek nincs
iranya, nincs celja: rugdosasban, csapkodasban, sirasban, vltesben megnyilvanulo 'emocionalis kirles
csupan, melyben elssorban a gyermek tehetetlensege Ielett erzett ketsegbeesese tkrzdik, es nem az, hogy
Iajdalmat okozzon a kudarc elidezjenek. St, kezdetben arrol sincs sejtelme, hogy kirobbanasai valamilyen
modon hozzajarulhatnak a problema megoldasahoz. Az ertelmi Iejldes, a tapasztalatok halmozodasa azonban
Iokozatosan hozzasegiti a Ielismereshez: emocionalis kirobbanasai altalaban a frus:tracio megs:neset
eredmenve:ik. Peldaul a 9-10 honapos csecsemvel gyakran megesik, hogy amikor ki akar maszni agyabol,
elrecsuszik, es labai kibujnak a racsok kzen. Nem tud mozdulni sem elre, sem hatra, es Irusztralt helyzeten
erzett ketsegbeeseset kitr emocionalis viharok kisereteben adja tudtara a vilagnak: torkaszakadtabol vlt, es
kezevel-labaval hadonaszik. A mama ilyenkor mi mast tehetne? berohan a szobaba, es megsznteti
gyermeke kenyelmetlen helyzetet. Az ilyen es ehhez hasonlo esemenyek rendszeresen ismetldnek, es a
A HARAG S AZ AGRESSZI
222
gyermek lassankent megtanulja, hogy ez a viselkedesIorma altalaban elsegiti a problemak megoldasat. Hasonlo
veletlen egybeesesek utjan Iedezi Iel azt is, hogy a rugkapalas, a csapkodas, mely dhkitreseit kiseri,
krnyezetenek sokszor kellemetlen, Iajdalmat okoz (a veressel bntet szl termeszetesen hozzasegiti
gyermeket ehhez a IelIedezeshez). E ket Ielismeres egyttesen eredmenyezi azt, hogy masIel-ket eves koratol a
dhkitresek celtudatosabbak lesznek, es egyre Ielismerhetbben iranyulnak valaki vagy valami Iele. Ettol
ke:dve mar nem celtalan emocionalis kirlesrol, hanem haragrol bes:elnk. Termeszetesen a harag intenzitasa,
megnyilvanulasi Iormai, az okok, amelyek elidezik, sokat valtoznak, ezzel azonban a kesbbiekben
Ioglalkozunk majd.
A harag tehat tamado jelleg emocio, mely a gyermeket agressziv aktusra keszteti. Vizsgaljuk most meg
reszletesebben az elzkben mar emlitett kerdest: milyen szituacio ebreszti Iel a haragot? Dollard es
munkatarsai 1939-ben Iogalmaztak meg elszr azt a szabalyt, melyet azota 'frus:tracio-agress:io hipote:is`
neven tart nyilvan a tudomany. Feltetelezesk szerint a Irusztracio trvenyszeren agressziv tendenciahoz vezet,
es a harag akkor jelenik meg, ha a nyilt agressziora nincs lehetseg. Tehat az agresszio akarcsak Freud
tanitasaban naluk is olyan megnyilvanulas, melynek nem a harag a kzvetlen motivuma, hanem valami
homalyos, veleszletett sztnzes (instigacio). Az elzek alapjan mi inkabb a Irusztracio-harag hipotezist
tartanank elIogadhatoan: A tanulas es a: eres eredmenvekent a gvermek a 7. honap tafan valik valoban
frus:tralhatova. A frus:tracio ekkor iranv es cel nelkli dhreakciokban nvilvanul meg. Halmozodo tapasztalatai
azonban megtanitjak a gyermeket arra, hogy az ilyen reakciok altalaban eredmenyesek, es igy nkentelen
dhkitresei celtudatos, szemelyre vagy targyra iranyulo haragreakciokka valnak, melyek a szemelyiseget
agressziv viselkedesre kesztetik.
A helyzet tehat, amelyben a harag es az agresszio jelentkezik, frus:trativ helv:et. Emlitettk mar, hogy a
Irusztracio a celiranyos viselkedes megakadalyozasanak vagy keslekedesenek kvetkezmenye. De nem minden
akadalynak van Irusztralo hatasa a gyermekre! Fawl peldaul megIigyelte az ovodas koru gyermekek mindennapi
tevekenyseget (otthon, ovodaban, jatszoteren), es megallapitotta, hogy klnIele krlmenyek naponta atlagosan
tbb mint 90 akadalyt allitanak cselekveseik ele (tilalmak, a Ioglalatossag Ielbeszakitasa, jatekszerek elvesztese
stb.), melyeknek nagy resze megsem okoz a gyermeknek klnsebb problemat, vagyis nem Irusztralo hatasu. A
kivanatos tevekenvseget akadalvo:o helv:et frus:trativ felleget a: egven multbeli tapas:talataitol,
s:emelvisegenek fellem:o fegveitol fggo s:ubfektiv tenve:ok hataro::ak meg' Mussen peldaja szerint az olyan
gyermek szamara, akiben a Iggsegi motivum igen ers, a szl eltavozasa komoly Irusztracio lehet,
ugyanakkor mert passziv es visszahuzodo a jatszotars Ilenye, erszakos hatalomra trese alig zavarja a
kzs jatek soran. A masik gyermekben viszont akinek Iggsegi motivuma gyengebb anyja eltavozasa
okoz jelentektelen problemat, de igen ersen Irusztralja, ha a jatszoteren hatalmi rivalis jelenik meg. Talan ugy
Iogalmazhatnank, hogy a gyermeket csak az olyan viselkedestendenciak akadalyoztatasa Irusztralja, amelyeknek
szemelyisegjegyeibl adodoan az atlagosnal nagyobb jelentseget tulajdonit. Fontos azonban
megjegyeznnk, hogy ers, altalaban rendszeresen ismetld Irusztraciok a Irusztracios kszbt mas terleten
is alacsonyabbra szallithatjak, es idos:akosan bizonyos Iizikai allapotok vagy tarsas helyzetek is alkalmasak
arra, hogy a gyermek egyebkent jelentektelen dolgokbol 'gyet csinaljon, haraggal, agressziv tendenciaval
reagaljon. Gondoljunk peldaul a beteg gyermek hagyomanyos nygssegere vagy arra, hogy
vendegeskedeseknel, sok Ielntt jelenleteben a gyerekekkel joval tbb baj van, mint maskor. Ez utobbi
problemat gyakran tovabb nveli, hogy mikzben a Ielntt vendegek jelenleteben a gyermek Irusztracios
kszbe alacsonyabb lesz, a szl tresi kszbe szinten cskken, talan azert, mert bszkelkedni szeretett volna
gyermekevel, es a csalodas elkeseriti, vagy azert, mert nkentelenl is tetszelegni akar egy kicsit a szigoruan
Iegyelmez szl szerepeben.
Vannak tehat a Irusztraciot jobban es kevesbe visel gyermekek, ez azonban mit sem valtoztat azon, hogy a
Irusztracios helyzet haragot ebreszt, es ezen keresztl agressziv magatartasra kesztet.
(.)
7.5.1.2. AZ AGRESSZV REAKCIK FEJLDSE
Mint lattuk, az els, szemely Iele iranyulo, celtudatos harag- es agressziomegnyilvanulasok masIel-ket eves kor
AZ AGRESSZV REAKCIK
FEJLDSE
223
tajan jelentkeznek. A kisgyermekkori harag a kesbbi evek hasonlo reakcioitol elssorban idtartamaban
klnbzik: barmi legyen is a kvetkezmeny, eredmenyes vagy eredmenytelen, mindenkeppen rvid ideig tart.
E knyv szerzje tanuja volt a kvetkez jelenetnek: egy 15 honapos kislany valami nagyon csabito, szines es
titokzatos dolgot csent el az asztalrol, amit trekeny leven anyja elvett tle. Hagyomanyos modon sirassal es
celtalan dhkitressel reagalt, majd hirtelen mint aki raebredt arra, hogy bajaert ki a Ielels lemaszott anyja
lebl es negykezlab, idnkent merges pillantasokat vetve hatraIele, a nyitott ajton sertetten atdbrgtt a masik
szobaba. Ott lelt a Ildre, morcosan meregette anyjat, es a mosolygos, beklekeny szavakra elutasitoan az ajto
mge rejtette arcat. Ekkor anyja megtalalta a megoldast: 'kukucs mondta, es a kvetkez pillanatban
megjelent kislanyanak immar vigyorgo arca az ajtoban; kezdetet vette a vidam bujocska-jatek. A kisgyermek
tehat nem tudja megrizni haragjat: az uj ingerek pillanatok alatt elterelik a Iigyelmet serelmerl. A: evek
folvaman a meg nem oldott, elinte:etlen harag mind tartosabba valik, es az elterel ingerek egyre
eredmenytelenebbek lesznek.
A gyermeki agresszio Iormaja a neveli ellenakcio es a neveli erzekenyseg viszonyaban alakul. A nyilt
agressziot a legtbb szl nem tri el, es ennek hatasara mar keteves korban megjelennek ennek szimbolikus
Iormai: a nyaIogas, a duzzogas, a durcas, rossz kedv, altalaban a motoros es a verbalis ellenallas, melynek
kivalto okai a regebbi Iizikai problemak (leIekves, bilire les stb.) helyett egyre nagyobb aranyban s:ocialis
konfliktusok les:nek. Az ebredez kivancsisag, a kibontakozo ertelem es a Iejld mozgaskeszseg
kvetkezmenyekent a gyermek szembe talalja magat a szocialis ktelessegek es tilalmak, tabuk rendszerevel, es
a vagyak, a spontan erdekldes altal iranyitott viselkedes hozzaigazitasa ehhez a 'szabadnem szabad vilaghoz
szamos elkerlhetetlen Irusztraciot von maga utan. Amikor szeretne megtenni valamit, de nem szabad, es
amikor meg kell tennie valamit, amihez semmi kedve, amikor Iigyelmet, elismerest keres, de elutasitjak, a
gyermekben harag, elkeseredes, agressziv tendencia ebred. A szl azonban egyre elutasitobban reagal az
agressziora: mig az els ket evben Ikent hizelgessel, Iigyelemelterelessel, Ielig-meddig treIas dadakkal
probalkozik, most mar Ienyegetessel, veressel vagy izolacioval bntet. Az egytteles Iolyamataban, a szlkkel,
nevelkkel valo interakciok soran a gyermeknek Iel kell mernie: az agresszionak milyen Iormait hasznalhatja
legeredmenyesebben, vagyis mivel tud a legjobban artani, a legtbb Iajdalmat okozni a szlnek ugy, hogy a
viszonzas az ellenagresszio a lehet legkisebb legyen.
Iskolaskorra az ilyen megtorlo akcioknak gazdag tarhaza Iedezhet Iel a gyermekek viselkedesrepertoarjaban.
Leggyakrabban talan az ehsegsztrajk Iordul el. Egyszerbb Iormajaban tudatos vagy agressziv tendencia
kvetkezmenye: a gyermek tisztaban van vele, hogy sovanysaga szleinek sok gondot okoz, es nagy rmet
szerez azzal, ha jo etvaggyal eszik. Miutan szleire haragszik, a bosszu legkezenIekvbb Iormajat valasztja:
nem nyul etelhez szlei jelenleteben. A ketsegbeesett apu es a knyrg anyu latvanya edes balzsam haragtol
izzo lelkenek, es tovabbi ellenallasra keszteti. Gyakran napokig tartja a Irontot, termeszetesen ugy, hogy a
kzdelemhez szkseges megIelel kondiciorol titokban gondoskodik.
Sokkal sulyosabb eset, amikor a szlvel szembeni agressziv tendencia nem jelenik meg a tudat szintjen, es igy
a megtorlas valasztott modja sem tudatos. A gyermek etvagytalanna valik, gyengl, Iizikai allapota Iokozatosan
romlik. Pontosan ugy viselkedik, mintha valamilyen betegseg lappangana benne, szlei orvostol orvoshoz
viszik, de a gyermeknek semmi baja. Honapokon keresztl idegnyugtato es etvagygerjeszt tablettakat szed.
az utobbit mindenesetre valamivel tbb haszonnal. A helyzet azert komoly, mert ilyenkor a gyermek nem
tudatosan sztrajkol, mint az elz esetben, hanem valoban etvagytalanna valik, es a hianyos taplalkozas minden
veszedelme valoban Ienyegeti. A megoldas is nehez, mert a gyermek maga sem tudja, hogy a megtorlas
szandeka vezeti, st azt sem vagy csak nagyon halvanyan , hogy ilyen szandek egyaltalan el benne. Ha a
szlk klcsnsen nagy sulyt helyeznek gyermekk iskolai elmenetelere, gyakran talalkoznak ugyanezzel a
keppel iskolai telfesitmenvromlas Iormajaban: a gyermek tanulmanyi atlaga varatlanul es ijeszt sebesseggel
romlani kezd. Hangsulyozzuk, hogy a retorzio a legtbb esetben most sem tudatos: a viselkedeseben, az
elmeneteleben bekvetkezett valtozast a gyermek maga sem erti, es nemcsak a szlknek, de neki is sok
gondot, gyakran komoly ketsegbeesest okoz.
Nem szabad megIeledkeznnk arrol, hogy nem minden agress:io negativ felleg. 'Az agresszio vonatkozasaban
a szocialis tanulas jelents mertekben abban nyilvanul meg, hogy a gyermek megtanulja bizonyos Iormakban
AZ AGRESSZV REAKCIK
FEJLDSE
224
kiIejezni agressziojat. Peldaul megtanulhatja megvedeni elveit (vagy szleit), de nem ugy, hogy ellenIelet
Iizikailag tamadja meg irja Bandura es Walters (1963). Tehat vannak krlmenyek, amelyek kztt az
agresszio bizonyos Iormai nemcsak elIogadhatok, de szksegesek is. A neveles feladata nem az, hogy a gyermek
valamennyi agressziv megnyilvanulasat leallitsa, hanem az, hogv a:okat antis:ocialis iranvbol pros:ocialis
iranvba forditsa, es a durva, nvers formak helvett a: agresszionak olyan Iormait hozza letre, amelyek a
tarsadalom szamara elIogadhatoak. A gyermek vagy serdl, amikor nyiltan kiall meggyzdeseert (peldaul
antiszocialis elvekkel vagy cselekmenyekkel szemben), vagy amikor tanulmanyi, sport- vagy munkaverseny
lelkes resztvevje, lenyegeben a kzsseg erdekeit kepvisel, proszocialis agresszio kulturalisan akceptalt
Iormait alkalmazza. A kesbbiekben megkisereljk majd bizonyitani, hogy az ilyen magatartas a nevel es a
gyermek specialis viszonyaban alakul ki.
A szocialis hatasok szerepet az agressziv viselkedes stilusanak es Ileg mertekenek alakulasaban szepen
bizonyitja a Iiuk es lanyok agressziv megnyilvanulasainak sszehasonlitasa. Jersild mar 1935-ben megIigyelte,
hogy mig 2 eves korban a siras, visitas, tes krlbell egyenl mennyisegben alkotja a Iiuk es lanyok agressziv
repertoarjat, 4 ev krl a Irusztracio mar eszreveheten elter viselkedeshez vezet: a Iiuk inkabb az test, a
lanyok inkabb a visitast 'alkalmazzak mint agressziv reakciot. Ennek ketsegtelenl az a magyarazata, hogy a
Iiuk nyilt agresszioit a nevelk kevesbe bntetik (neha egyenesen partoljak), mint a lanyokeit. Bar Harlow es
mas kutatok ramutatnak arra, hogy a IerIiak Iizikai adottsagaiknal Iogva tbb veleszletett ratermettseggel
rendelkeznek az agressziora, es az allatvilagban is trvenyszeren kimutathato a him agresszivebb termeszete,
ketsegtelen teny, hogy az europai kultura elvarasai a 'nies magatartassal szemben joval kevesebb nyilt
agressziot engedelyeznek a lanyok, mint a Iiuk szamara.
Sears (1957) Ielmerese szerint a legtbb szl ugy veli: az 'idealis Iiu-nak kepesnek kell lennie visszatni es
altalaban Iizikailag is megvedeni magat, ha tamadjak, mig az 'idealis lany tulajdonsagai kztt ez a szempont
alig Iordul el. Ehhez nyugodtan hozzatehetjk, hogy a szl ketsegbeesese mindig szinte es a bntetes is az
szinte ketsegbeeseshez szabott , ha arrol ertesl, hogy kislanya verekeds, de szigoru arca mgtt alig leplezi
bszkeseget, ha ugyanezt a Iiarol hallja. Kesbbi temankra utalva most csupan megemlitjk, hogy ez
legtbbszr az olyan mereven szigoru szlknel szokott elIordulni, akik otthon az agresszionak legkisebb jelet
sem trik el. Az a teny tehat, hogy a Iiuk kevesebb Ielelmet, ellenerzest taplalnak az agresszioval szemben, mint
a lanyok, ketsegtelenl szocialis hatasok kvetkezmenye. Kagan es Moss (1962) szletesktl Ielnttkorukig
kvette nyomon 36 IerIi es 35 n Iejldeset. Megallapitotta, hogy a IerIiak eseteben a kisgyermekkori
agresszionak hatarozottan prognosztikai erteke volt: Ielnttkorukban is azok maradtak a legserlekenyebbek,
nyilt agressziora leginkabb hajlamosak, akik kisgyermek korukban a legtbb dhreakciot produkaltak. A nknel
ugyanez a Iolyamatossag nem ervenyeslt: 3 es 14 eves koruk kztt Iokozatosan cskkent az agressziv
megnyilvanulasok szama azoknal a lanyoknal is, akik korabban intenziv tendenciat mutattak az ilyen
viselkedesre. 'Az eredmeny legesszerbb magyarazata az, hogy az agressziv magatartas elismert komponense a
tradicionalis maszkulin viselkedesnek, de a Ieminin viselkedesnek nem. A lanyok agressziojat tbb bntetes
kvette, mint a Iiuket, es a szerepmodellek, melyeket a lanyok valasztottak, kevesebb valoszinseggel voltak
nyiltan agresszivek. Igy az agressziv lanyok megtanultak gatlas ala helyezni agressziv megnyilvanulasaikat, mig
a Iiuk szabadon Iejezhettek ki haragjukat, es Iolyamatosan produkalhattak agressziv viselkedeseket.
Kln Iigyelmet erdemel Kagan es Moss rendkivl erdekes megallapitasa arra vonatkozoan: milyen az anyai
reakcio a gyermek agressziv megnyilvanulasaira. A vizsgalat szerint a szigoru nevelesi elveket vallo, gyermeket
kemenyen kordaban tarto lanyos anya magatartasa gyermeke szletesetl kezdve a neveles egesz Iolyamataban
lenyegeben valtozatlan, mig a kezdetben hasonloan szigoru, Iius anya gyermeke 3. es 6. eve kztt
eszreveheten engedekenyebbe valik Iiaval szemben. A jelenseg tudomanyosan es 'liraian is magyarazhato. A
36 ev kztti eletszakasz a nemi identiIikacio ideje: a Iiugyermek, aki elete els eveben termeszetszeren
kapcsolodott anyjahoz, most Iokozatosan apja Iele Iordul, szemleleteben, eletviteleben azonosul a nemmel,
amelyhez tartozonak szletett. A szigoru anya engedekenysege tehat tudomanyosan ugy magyarazhato, hogy
is ebben az idben kezdi el Iiukent kezelni gyermeket, vagyis azokat az igenyeket, elvarasokat, amelyek a
tarsadalom maszkulin tagjait illetik, Iiara nezve is ervenyesnek ismeri el.
Ugyanez lirai megIogalmazasban ugy hangzik, hogy a Iiu csak az anyjatol valo eltavolodas aran kepes
azonosulni sajat nemevel. A szigoru anya egyszerre csak erezni kezdi, hogy mig a lanya tovabbra is
AZ AGRESSZV REAKCIK
FEJLDSE
225
vegervenyesen az ve marad, Iiat menthetetlenl elvesziti: mar ovodas koraban elindul azon az uton, melyet
durvanak, kemenynek, kegyetlennek erez, es amelyen biologiai es szocialis korlatainal Iogva nem kepes kvetni
gyermeket. Ugy banik vele, mint a szabadsagolt katonaval: melegseggel, engedekenyseggel igyekszik
ellensulyozni a nyers es knyrtelen 'IerIivilag viszontagsagait.
7.5.1.3. A JUTALMAZOTT AGRESSZI
Arisztotelesz a tragediak hatasat elemezve megallapitotta, hogy titkuk abban rejlik: a nez, mikzben
behelyettesiti magat a dramak hsenek tragikus sorsaba, megtisztul sajat szenvedelyeitl es szenvedeseitl. A
jelenseget katar:isnak nevezte el. Arisztotelesz tehat elsnek erzett ra az embernek erre a csodalatos
kepessegere, hogy azonosulni tud egy masik ember Ielelmevel, gylletevel, haragjaval, egyszoval
erzelemvilagaval. A modern tudomany ezt a kepesseget empatianak nevezi, es a korabban tbbszr erintett
identiIikacio jelents reszben ezen a kepessegen alapul. Cooley, a szazadel kivalo szociologusa 'emberi
termeszet-nek nevezi ezt az empatiat, hangsulyozva ezzel, hogy olyan kepessegrl van szo, mely emberi
speciIikum, kizarolag az ember rendelkezik vele, es szamos olyan erzelemmel is, mely ebbl a kepessegbl
Iakad. (Ilyen peldaul a kegyetlenseg, melyrl nyilvanvaloan csak akkor beszelhetnk, ha az, aki az agressziot
elkveti, ismeri az aldozat erzelmeit. A macska tehat nem kegyetlen, mert Iogalma sincs rola, mit el at az eger,
mikzben jatszadozik vele.)
A katarzis Iogalmat Freud es nyomaban a pszichoanalizis tehat az esztetikatol klcsnzte, de igen jelents
valtoztatast hajtott vegre rajta: mig Arisztotelesz szerint a nez egy masik ember (a tragikus hs) sorsaval
azonosulva tisztul meg szenvedeseitl, a pszichoanalizis ertelmezeseben az egyent sajat tudatabol kiszoritott
elIojtott vagyainak, erzelmeinek ujraatelese vezeti el a katarzishoz. Az agresszio vonatkozasaban ez
ketsegtelenl azt jelenti, hogy a kesztetesnek utat kell engedni: ha az agressziv tendenciaval Ieltlttt egyen
szamara lehetve tesszk a nyilt agresszio barmilyen Iormajat, az a szemelyiseget katarzishoz juttatja: az egyen
megtisztul agressziv keszteteseitl. Megemlitjk, hogy a pszichoanalizis mellett a klasszikus viselkedes-lelektan
Irusztracio-agresszio hipotezise is hasonlo allaspontot Iogalmazott meg.
Az agressziv katarzisnak ebbl az ertelmezesebl rendkivl veszelyes nevelesi elv bontakozott ki, melyet sok
kutato igen talaloan lecsapolaselmeletnek nevez. Bandura knyveben elrettent peldakent hosszan idez D.
Baruch Uf mods:erek a nevelesben cim 1949-ben megjelent irasabol. Hadd alljon itt is nehany mondata:
'Amikor a genny sszegylik es talyogot alkot, a talyogot Iel kell nyitni es le kell csapolni. Ha ez nem trtenik
meg, a Iertzes elterjed, es elpusztithatja az embert. Ugyanez a helyzet az erzelmekkel is. A rosszasag-nak ki
kell jnnie. A serelmeket, Ielelmeket es haragot Iel kell szabaditani es le kell vezetni. Ellenkez esetben ezek is
elpusztithatjak az embert. Amikor a nem kivant negativ erzelmek megIelelkeppen kirltek, bearamlanak a
meleg es jo, pozitiv erzelmek.
Az ilyen nevelesi koncepcio az agressziv gyermeket szennyvizzel teli hordonak tekinti, melybe Iriss vizet csak
akkor kell engedni, ha eredeti tartalmat elbb kieresztjk belle: kezdemenyezzk, batoritsuk tehat a nyilt
agressziot, mert igy a tendencia elbb-utobb kiIogy, kirl a gyermekbl. 'A katarzishipotezisbl kiindulva a
szlk es a szakemberek gyakran ugy kezelik a hiperagressziv gyermeket, hogy agressziv szorakozasi
lehetsegeket teremtenek szamara, batoritjak ket, hogy agressziv tevemsorokat nezzenek meg, es ravaszul
vagy nyiltan elsegitik a nyilt agressziv viselkedest a pszichoterapiai jatekszobaban, agressziv jatekszerekrl
gondoskodva annak remenyeben, hogy az agressziv impulzusok, melyek a helytelen viselkedest Ielteheten
elidezik, cskkenni Iognak (BanduraWalters 1963).
Nehany elssorban Ielnttekkel vegzett pszichologiai kiserlet valoban azt mutatja, hogy a Ielingerelt
kiserleti szemelyek kzl azok, akiknek a szamara agressziv lehetseget biztositanak, a kesbbiekben kevesebb
nyilt agressziot produkalnak, mint a masik csoport, melynek hasonlo agressziv 'lereagalasra nem volt modja
(Feshbach 1964). Berkowitz (1958) azonban ramutat arra, hogy a nyilt agresszio cskkenese nem Ieltetlenl
jelenti az agressziv tendencia cskkeneset is. Knnyen lehet, hogy az agressziv megnyilvanulasok szama az els
csoportban csak azert lett kevesebb, mert a kiserleti szemelyek lelkiismeret-Iurdalast, bntudatot ereztek korabbi
agressziv magatartasuk miatt. (Az elz Iejezetben elemeztk az identiIikacios mechanizmust, melynek
A JUTALMAZOTT AGRESSZI
226
eredmenyekent a szlk, nevelk moralis standardjai beeplnek a szemelyisegbe, es minden olyan viselkedest,
mely ezekkel a standardekkel nem egyezik, sulyos emocionalis zavarral lelkiismeret-Iurdalassal bntetnek.
Vilagos, hogy a lelkiismeret-Iurdalas komoly akadalya annak, hogy a viselkedes, mely kivaltotta, ismetelten
elIorduljon.)
Siegel es Kohn (1959) gyermekekkel vegzett kiserlete Berkowitz Ielteveset igazolja. A kiserletben reszt vev
gyermekek mindket csoportja szabadon tevekenykedett a jatekszobaban azzal a klnbseggel, hogy az egyik
csoport latszolag teljesen magara hagyatva jatszott (a szobaban nem tartozkodott Ielntt), a masodik csoport
tevekenyseget viszont a szobaban ldgel Ielntt Iigyelte aki azonban teljesen passziv magatartast tanusitott,
egyetlen szoval sem avatkozott a jatek menetebe. Mindket csoport agressziv megnyilvanulasait pontosan
regisztraltak, majd a szabad jatekhelyzetet az elzvel teljesen megegyez Ieltetelek mellett megismeteltek. A
kutatok megallapitottak, hogy ebben a masodik szabad jatekban azok a gyermekek, akik mindket alkalommal
magukra hagyva jatszottak, sokkal kevesebb, azok pedig, akik mind a ketszer Ielntt passziv jelenleteben
tevekenykedtek, sokkal tbb agressziot produkaltak. Mi ennek az erdekes eredmenynek a magyarazata? Az els
csoportnal nyilvanvaloan az a helyzet, hogy mint Feshbach Ielntt kiserleti szemelyeinel az agressziv
cselekedetet kveten megszolalt a 'bels hang, a neveles Iolyaman belsve valt moralis standard: a nyilt
agresszio tilalma. A gyermekekben ez a lelkiismereti parancs nem Ieltetlenl jelentkezik a tudat szintjen, de
trvenyszeren megnyilvanul a viselkedesben: a masodik jatekhelyzetben lecskkent az agressziok szama.
A masodik csoportnal ennek eppen ellenkezje trtent, es ez is knnyen megmagyarazhato: a Ielntt passziv
jelenlete, az a teny, hogy az agressziv aktusok eltte zajlottak le es nem akadalyozta meg azokat, a gyermekek
szemeben Ielment itelettel volt azonos: azt jelentette, hogy a kzbelepest elmulaszto Ielntt egvetert az
agressziv viselkedessel, es igy az ilyen megnyilvanulasokat nem tiltotta tbbe lelkiismereti parancs.
Ha a Ielntt passziv jelenlete ilyen Ielszabadito hatassal van az agressziv viselkedesre, nyilvanvalo, hogy a
jutalmazott agresszio legalabb ennyire nveli a nem kivant reakciok szamat. Bandura egyik kiserleteben 14
ovodas gyermek vett reszt. Ket csoportban jatszottak babaikkal: az egyik csoportban a gyermekek minden
verbalis agressziv magatartasukert amikor leszidtak a babat jutalmat (valami csecsebecset) kaptak, a masik
csoport pedig eppen ellenkezleg, a dicser, nem agressziv viselkedesert kapott hasonlo ajandekokat. Ezutan a
gyermekeket masik szobaba vezettek uj jatekszerek kze, es megIigyeltek, hogyan jatszanak. Bandura
megallapitasa szerint azok a gyermekek, akiknek verbalis agresszioit jutalmaztak, mindket jatekhelyzetben
szigniIikansan tbb verbalis agressziv megnyilvanulast produkaltak, mint a dicser-kedvesked magatartasert
jutalmazott kontrollcsoport tagjai. St a masodik alkalommal a kontrollcsoport mar nemcsak a jutalmazott
verbalis, de a fi:ikai agress:iok tekinteteben is fellmulta a kontrollcsoportot. Ahogy Bandura irja: '.a verbalis
agresszio megersitese az egyik jatekhelyzetben elidezte a nem verbalis agressziot a masikban.
Feshbach (1956) iskolas koru gyermekeknel jutott hasonlo eredmenyre. Pontosan regisztralta egy osztaly
valamennyi tanulojanak agressziv megnyilvanulasait, majd a kvetkez tanitasi oran a gyerekeket harom
csoportra osztotta. Az els csoport tagjai harcias trteneteket hallgattak, es agressziv jatekokkal (agyukkal,
geppisztolyokkal) jatszottak, a masodik csoport szinten szorakozassal tlttte az idt, de bekes Iormaban, nem
agressziv jatekok kztt, mig a harmadik csoport szabalyos osztalyIoglalkozason vett reszt. Az ora utan a
gvermekek viselkedeset megfigvelo ps:ichologusok nem tudtak kimutatni a: agress:io s:ignifikans cskkeneset
annal a csoportnal, melvnek tagfai a proba soran modot kaptak a nvilt agress:iv viselkedesre.
A kiserletek tehat egyertelmen bizonyitjak, hogy a: agress:iv viselkedes futalma:asa, a felnottek engedekenv
vagv s:tn:o magatartasa a nvilt agress:ioval s:emben a kesobbiekben nem cskkenti, hanem ellenke:oleg.
felentos mertekben nveli a gvermek hasonlo megnvilvanulasait.
(.)
7.5.1.4. A BNTETETT AGRESSZI
A pszichologiai kiserletek tehat azt bizonyitjak, hogy a 'kutyaharapast szrevel nem megIelel modszer, az
agressziot nem lehet gyogyitani ugy, hogy engedekenyek vagyunk vele szemben, st jutalmazzuk az agressziv
A BNTETETT AGRESSZI
227
megnyilvanulasokat annak remenyeben, hogy egyszer majdcsak elIogy a bels kesztetes. Ennek ugyanis eppen
az ellenkezje trtenik: a jutalmazott agresszio nveli ennek a nem kivant viselkedesnek a mennyiseget.
Vizsgaljuk most meg, mi lesz a helyzet az agresszio bntetese eseten.
Hollenberg (1950) 23 ovodas koru gyermek szabad jatekat Iigyelte meg es jegyezte Iel a spontan agressziv
reakciokat. A kvetkez alkalommal 11 gyermek valamennyi agressziv megnyilvanulasat verbalisan bntette
(peldaul igy: Ejnye, Jancsi, hat nem tudod, hogy egy rendes gyerek ilyet nem csinal?), mig a masik 12 gyermek
teljesen szabadon, bntetes nelkl produkalhatott agressziot. A harmadik alkalommal az a 11 gyermek, akinek
agresszioit elzleg bntettek, szigniIikansan kevesebb es kevesbe intenziv agressziv reakciot mutatott, mint
a masik csoport. Az a teny tehat, hogy a bntetes hatasara a nvilt agress:io mennvisege cskkent, vitathatatlan.
Vajon keznkben van-e ezzel az agressziv gyermek rendezesenek kulcsa? Azokat igazolja-e ez a pszichologiai
eredmeny, akik elitelik a modern pedagogianak azt a IelIogasat (mely egyebkent Usinszkij, Rousseau,
Makarenko tanitasara tamaszkodik), hogy a jutalmazas sszehasonlithatatlanul hatasosabb eszkz a nevel
kezeben, mint a bntetes? 'Az eredmenyeket alkalmazhatjuk az otthoni helyzetre. Ha az agressziot bntetjk, a
haragreakciokhoz Ielelem es szorongas tapad, es a gyermek megtanulja gatlas ala helyezni az ilyen reakciokat
otthon es a generalizacio reven azokban a szituaciokban is, amelyek az otthonihoz hasonlitanak
(MussenKaganConger 1970). A gyermek tehat nem Iogja produkalni az agresszionak azokat a nyilt Iormait,
amelyekert rendszeresen bntetest kap, es ezzel a nagyon is erthet viselkedessel (miert is csinalna, ha sulyos
bntetes Ienyegeti erte?) tulajdonkeppen az elvilag kiterjedt kreben ervenyesl tanulasi trvenynek veti ala
magat: a hernyo is elkerli az utvesztnek azt a szakaszat, amelyen minden alkalommal aramtes eri.
A gyermek tehat csupan a nyilt agresszionak bntetett Iormait gatolja le, ami azonban egyaltalan nem jelenti azt,
hogy haragja, bosszuvagya is cskkenni Iog. St a Irusztracio-harag trveny ertelmeben minden olyan bntetes,
melyet a gyermek meltanytalannak tart, de az ujabb bntetestl valo Ielelem miatt tresre, megalaztatasra
kenyszerl, nvelni Iogja haragjat, agressziv tendenciait.
(.)
A kutatok szerint a nagyon ritkan bntetett gyerekek keves agressziot mutatnak, elssorban azert, mert keves a
Irusztracio, mely haragot ebreszthetne bennk. Termeszetesen bizonyos mennyiseg Irusztracio elkerlhetetlen
a Iejldes Iolyaman. Ilyen alkalmakkor ezeket a gyermekeket semmi sem gatolja, hogy hangot adjanak
elegedetlensegknek: a demokratikus legkr, amelyben elnek, termeszetesse teszi a harag nyilt, szocializalt
Iormaju kiIejezeset es a megert, a problema tisztazasara szinten trekv szli attitdt. Az ilyen gyerek tehat
azert Iog agressziot mutatni, mert eppen haragszik, es a vilagon semmi nem kenyszeriti arra, hogy ezt az erzeset
veka ala rejtse.
(.)
Nem jutottunk meg elemzesnk vegere, de az olvasoval egytt bennnk is egyre srgetbben valaszra var a
kerdes: ha az agresszionak jutalmazasa is, bntetese is ujabb agresszio Iorrasa, mit tehet a nevel? Reszletes
valasz helyett mellyel kesbb megprobalkozunk majd alljon itt Goodenough nehany tanulsagos mondata: 'A
gyermeki harag akkor szabalyozhato legjobban, amikor a gyermek viselkedeset nyugalommal es megertessel
szemleljk, amikor igenyeink nem lepik tul teljesitkepessegenek hatarait, es amikor az igenyeinkhez valo
kvetkezetes ragaszkodas egyntet tapasztalatokat biztosit szamara anelkl, hogy ez a kvetkezetesseg
mechanikussa, rutinszerve valna, mely a gyermek emocionalis es Iizikai joletet Ielaldozza egy merev
szabalyrendszer igenyeinek. A szabalyok megszegeset a krlmenyek merlegelesevel kell megitelni. es nem
egyszeren a nevel tetszese, hangulata alapjan. A szl nuralma valoszinleg a legjobb garancia a gyermek
nuralmara is.
(.)
7.6. SCHULER JONES
SCHULER JONES
228
7.6.1. AZ ERSZAK INTZMNYEI
A klnbz Iormakban Iolytatott harc lathatoan egyetemes emberi tulajdonsag. Egyes kulturakban a harcot
elIogadjak, es bizonyos harci Iormakat bizonyos idkben megengednek, es megIelel helyeken valo
elIordulasat odaillnek tekintik. Kulturalis okoknal Iogva az a Iorma, amit a kzdelem egy adott tarsadalomban
lt, meghatarozott mintat kvet. Erdemes ezt megemliteni, hiszen eszerint a resztvevk szabalyokat kvetnek, es
jollehet a kapcsolatok latszolag leepltek, a resztvevk azert hatarozottan tudataban vannak a tarsadalmi
szempontoknak.
Meg kell klnbztetni a rgtnztt veszekedest az intezmenyesitett kzdelemtl. Az elz peldajakent
emlithetjk az utcasarki sszeszolalkozast kvet verekedest, mig az utobbi peldajakent a parbaj hozhato Il. Az
a klnbseg, hogy az intezmenyesitett kzdelemnek szabalyai vannak, melyeket a resztvevknek kvetnik kell,
masklnben nemhogy tekintelyben gyarapodnanak, hanem egyenesen elvesztik a tekintelyket. A parbaj
ritualeja jol megszabott eljarasmod szerint zajlik. Alapveten a parbaj a tarsadalmi ellenrzes modja volt, de
mas Iunkciokkal is rendelkezett. Peldaul jelezte az osztaly-hovatartozast. Az urak a becslet megszallottjaikent
parbajoztak, mig masok csupan dulakodtak. Ez a minta tovabb elt meg az els vilaghaboruban is, ahova a tisztek
(azaz uriemberek) magukkal vittek a parbaj egyik valtozatat, s gyakran klcsnsen tisztelegtek egymas eltt,
amikor kiIogytak a lszerbl vagy az egyik leltte a masikat. A Ioglyul ejtett ellenseges tiszteket koccintasra es
vacsorara hivtak a tiszti etkezdebe, mieltt a hadiIogolytaborba inditottak volna ket.
A Kalahari sivatagban el busmanok kztt dulo vitak ritkan jarnak egytt harccal, mivel a busman kultura
elirasai szerint a harcot, amennyire csak lehet, el kell kerlni, de ha minden gatlo eszkz hatastalannak
bizonyult mar, az egymast szoban lepocskondiazo ket IerIi szamara azert megengedett, hogy egymassal
szemben mergezett nyillal Ielszerelt ijjal Ielalljanak. Mindketten csalnak celzaskor, hiszen nyilvanvaloan nem
akarnak olyan pontosan lni, mint vadaszat kzben, maskeppen nem lenne annyi mellelves. Mindket Iel tudja,
hogy ha egyikk talalna, az a masik halalat jelentene nehany oran bell.
Nyomban Ielismerhetjk, hogy ez a serteskihivaskzdelem lancolat voltakeppen az europai parbajnak Ielel
meg. Mindket esetben szabalyokat kvetnek. A tenyleges szembekerleskor a kzdelem modszere es az
alkalmazott Iegyver a szokasos hasznalati moddal sszhangban van. A szabalyok az intezmenyesitett elegtetelre
jellemzk, es arra szolgalnak, hogy ezt a Iajta kzdelmet megklnbztessek az erszak mas Iormaitol, ahol
semmiIele szabaly nem ervenyes (peldaul gyilkossag, merenylet, lesipuskazas, utcai verekedes, terrorizmus,
sportpalyan mutatkozo nezi agresszio stb.).
A parbaj ket szemely elre megszabott mintak szerint zajlo talalkozasa, ahol a szemelyeknel Iegyver van, es a
talalkozast kzmegegyezesen nyugvo szabalyok iranyitjak azzal a cellal, hogy el lehessen kerlni a szemelyes
civakodast, vagy el lehessen dnteni a becsletbe vago kerdest. Europaban a szemelyes becslet kulturalisan
kidolgozott Iogalma, valamint az adott taptalajt a parbaj intezmenyeslesenek, hogy az elegtetel keresesere nem
allt egyeb mod rendelkezesre. Az okozott serelmek helyrehozasara szolgalo mechanizmuskent a parbaj annyira
gyakori volt Franciaorszagban a 17. szazadban, hogy 1601 es 1609 kztt 2000 Irancia nemes halt meg
parbajban. Ketszaztven evvel kesbb Viktoria kiralyn aggodva ovott 'a parbajozas barbar gyakorlatatol.
Barbar volt vagy sem, mar korabban ramutattunk, hogy a parbajozas reven ki lehetett javitani es el lehetett
nyomni a valosagos tarsadalmi bajokat. Mint Bentham 1789-ben megjegyezte, a parbaj 'teljesen kitrli azt a
Ioltot, amit a sertes ejt a becsleten.
Az a becsletIogalom, melyhez szorosan ktdik az elgondolas, miszerint a sertes knnyen veszelybe hozhat,
voltakeppen elIedi a melyben bujkalo alapvet agressziv versengest. E versenges lenyege a tarsadalmi,
gazdasagi es politikai poziciok krl valo allando tolakodas, valamint a versenges soran keletkez Ieltekenyseg,
mely a 'becslet es a 'sertes Iogalmaiban srsdik ssze. Barmilyen Iormat is ltsn a parbaj, voltakeppen e
Ieltetelek tnetekent ertelmezhet. Vilagos sszeIgges latszik peldaul a parbajozas es a jog kztt es az
sszeIgges nem ott keresend, hogy amit a jog nem enged meg, az lehetve valik a parbajban, hanem ott, hogy
a parbajban lehetve valik az, amire a jogban nincs mod.
Bentham szerint a parbajozas egeszen addig viragozni Iog, amig a jogot ki nem terjesztik olykeppen, hogy a
AZ ERSZAK INTZMNYEI
229
becsletsertes ellen ugyanolyan jogvedelem jarjon, mint amilyen vedelmet elvez a szemely egyeb jelleg
serelmekkel szemben. Kulcskerdeskent az merlt Il, hogy mikeppen lehet jogilag meghatarozni a
megtamadottsag Iogalmat. A parbajt tilalmazo trvenyek nmagukban elegtelenek. Ha a parbajokat ugy
helyezik trvenyen kivl, hogy nem gondoskodnak egyeb tarsadalmi-jogi orvoslatrol, akkor a parbajozas
kenytelen lesz illegalitasba huzodni vagy mas Iormaban Ieltamadni.
A versenges lathatoan Iontos, ha eppen nem alapvet vonatkozas szamos kultura eleteben. A status, a presztizs,
a hirnev es a becslet a versenyben valo reszvetel motivumanak szamit voltakeppen ezek a jelensegek
tekinthetk a verseny lathato megnyilvanulasi Iormajanak. A tenyleges szembenallas jellege tarsadalmankent
jelentsen klnbzik. Ami nem valtozik, legIeljebb intenzitasban, az a verseny altal elssorban mozgositott
viselkedesi mod: az agresszio es a vetelkedes. A tarsadalom sajatlagos erdeke, hogy serkentse ezeket a
megnyilvanulasokat, es teszi ezt versenyek es dijkiirasok reven.
Fel lehetne vetni, hogy alapvet klnbseg van a parbaj es a tarsadalmi, gazdasagi vagy politikai jelleg verseny
kztt, mivel a parbaj elssorban a becslet krl sszpontosul, mig az agressziv versenges altalanos. Ez nincs
igy. A parbaj pusztan a tarsadalom resztvevire erltetett szkseglet kiIejezdese, mely szkseglet lenyege,
hogy a tarsadalom tagjainak Ienn kell tartaniuk, es lehetseg szerint meg nvelnik is kell hirnevket. Igy
azutan a parbaj es az oly sok tarsadalomban Iellelhet agressziv versenges gykerei egyazon talajba nyulnak
vissza.
Ezek a versenyek nap mint nap krlvesznek bennnket. AIganisztan bizonyos reszein a talalkozok egyik
sajatos Iormajara, melyet a helybeliek bu:kashinak hivnak, decembertl marciusig minden penteken sor kerl.
A bu:kashi az aIgan Turkesztan teli jateka, melyet nem otthon vagy a teahazban, hanem nyilt teren, lohaton
jatszanak. Erszak dolgaban leginkabb a Forma1 autoversenyhez hasonlithato. Utoljara 1967-ben lattam
bu:kashit, akkor az egyik jatekos leesett a lorol es meghalt, de a jatek zavartalanul Iolyt tovabb. A jatekhoz tiz
es harminc kztt mozgo letszamu lovas kell, akik egy legalabb 100300 meteres palyan jatszhatnak, valamint
kell meg egy lelt borju is. A leIejezett borju testet a palya kzepen lev 5 meter atmerj krbe dobjak, majd a
lovasok berobognak, es mindegyikk igyekszik Ielkapni es magaval vinni a borjut. A sikeres lovas vegl is
kiverekszi magat a tbbi kzl, es ellovagol a palya masik Ielere, magaval hurcolva a borjut. Az a celja, hogy a
palya tavoli vegen lev karot krbelovagolja, majd visszajve a borjut visszategye a krbe. Az sszes tbbi
jatekos celja pedig az, hogy ezt megakadalyozza. Mindenki csak sajat magaert jatszik. A jatek virtuozitasa
nagyreszt annak ksznhet, hogy nincsenek benne reszletes es szigoru megkteseket tartalmazo szabalyok. A
korbacs gyakran csattan az ellenIel lovan eppugy, mint az ellenIelen, es az sszetkzesek tavolrol sem mindig
csak a veletlen mvei. A jatekot nez europai Bosquet mondasat paraIrazalva mondhatja, hogy 'C`est
magniIique, mais ce n`est pas le Sport.
Egy ujabb cikkeben Asen Balicki mutatta ki, hogy a nezk voltakeppen politikai esemenyt Iigyelnek. Versenyt
latnak, mely a rivalis vezetk kztt Iolyik, ugyanis az arenaban ez megy vegbe. A versenyt Iinanszirozo
politikai vezetk persze szemelyesen nincsenek jelen a palyan. A lovak viszont az veik. Ok azok a gazdag
vasarlok es tenyesztk, akik jovoltabol a bu:kashira sor kerlhet, melyet ellenIeleikkel Iolytatott
versengeskben politikai manverkent hasznositanak. Ket vagy harom nemzedekkel elbb ezek a versengesek
meg a rablas es a megtorlaskeppen Iolytatott ellenrablas Iormajat ltttek volna, amikor is mindegyik kan
politikai tevekenysege meg elssorban arra sszpontosult, hogy egyre tbb kvett szerezzen maganak oly
modon, hogy megvendegeli ket, vedelmet nyujt szamukra, es klnbz szivessegeket tesz meg nekik.
Politikailag az a kan szamitott, aki a legnagyobb tmeg ember hsegere tamaszkodott, hiszen neki volt a
legnagyobb hadserege. Ma mar az aIgan kormany kzpontositott hatalma az orszag minden reszere kiterjed, s a
helyzet megvaltozott. A regi politikai viszalykodasok Iennmaradtak, de a regi modon mar nem juthatnak
kiIejezdesre. Most a bu:kashinak nevezett ritualis csata biztositja a vetelkedes alkalmait, es a legjobb lovakkal
es a legjobb lovasokkal rendelkez kan kerl Ilebe sszes vetelytarsanak. Mikent a rablas es ellenrablas
mintaja nemzedekeken keresztl Iennallhatott anelkl, hogy a kzdelmet veglegesen eldnt eredmenyeket
hozott volna, a kanok kztti vetelkedes gyujtopontjaban lev bu:kashira is pentekrl pentekre mindig ujra sor
kerl, alkalmat adva arra, hogy a helyi politikai szinteren a kedvez poziciokert Iolyamatosan tolakodo
AZ ERSZAK INTZMNYEI
230
ellenIelek szamara megtrtenhessen a talalkozas a becslet mezejen.
Szamos kulturanak vannak olyan elemei, amelyek hatasara az egyenek kenytelenek versenyezni egymassal. Ez a
verseny gyakran nem egyeb, mint kordaban tartott konIliktus. Mikeppen valositja ezt meg a tarsadalom? Sok
esetben egy katonai kaszt dolga ez. A tar- sadalom bizonyos viselkedesmodokat jutalmaz, s ezaltal bizonyos
attitdket megersit. Ily modon szemlelve azt latjuk, hogy a tarsadalom Iennmaradasa azon mulik, hogy egyes
tagjaira haritja a ktelesseget, hogy legyenek versengk, akik cserebe a tarsadalom agresszioval Ioglalkozo
reteget kepezik, melyet a tarsadalom be tud vetni, ha tulelese Iorog kockan. Termeszetesen akadhatnak olyanok,
akik azt mondjak, hogy az agresszio az ember biologiai rksegenek resze, s ennek eredmenye a versenges.
Barmi is legyen a helyzet, az agresszio mint tulelesi technika szamos elnnyel jar.
Mikeppen mkdik ez a rendszer? A tarsadalom 'ragyogo dijak egesz skalajat alapitja, s mindenki szamara
Ielajanlja a dijakat azzal a Ieltetellel, hogy ha eleg szorgalmasak, akkor egyIell a) szamithatnak a dijra, s
masIell b) a tarsadalmi elismeres sem marad el. Rviden, presztizsk nni Iog. A rendszer Iontos alkotoresze,
hogy a dijak sosem Iogynak el. Fggetlenl attol, hogy hany dijat nyertek mar el, mindig maradnak dijak,
amelyek meg elnyerhetk. Ez elsegiti a versengest, mialtal a dijak meg kivanatosabbnak latszanak. A Iolyamat
a gyermekkorban kezddik el, amit az a teny mutat, hogy kulturankban mind az otthon, mind az iskola keszen
all arra, hogy dijazza a kiemelked teljesitmenyt.
Amikor a tarsadalom elismer, egyben becsletet is adomanyoz. Ez megIelel IanIarharsogas kzepette trtenik,
aminek nem az a I celja, hogy a dijazottat jutalomban reszesitse, hanem az, hogy a kzIigyelmet a
teljesitmenyre sszpontositsa, s masokat is nagyobb erIeszitesre sztkeljen, s bennk is vagy ebredjen arra,
hogy rivaldaIenybe kerljenek. A jo pelda mindig elttnk van. A dijak es a presztizsnk Iokozasaban betlttt
szerepk csaletkl szolgalnak, melyre majdnem mindannyian Iogekonyak vagyunk, es ezert ternk vissza a
verseny mezejere, hogy meg tbbet versenyezznk. Nincs jobb modszer annak biztositasara, hogy valamilyen
Ieladat teljesljn, mint az, hogy egy csoport tagjait ravesszk, hogy versenyezzenek egymassal, vagy a
csoportot alcsoportokra osztjuk, s az ily modon letrehozott alcsoportokat versenyeztetjk egymassal. Az
ellenrztt verseny a legtbb tarsadalom tarsadalmi, gazdasagi es politikai intezmenyeinek szvetebe
agyazodott.
Melaneziaban, a D`Entrecasteaux-szigeteken el masszimok kreben talalunk egy olyan intezmenyt, amely els
pillantasra teljesen masnak tnik, mint az aIgan bu:kashi. A terepen Michael Young vegzett kutatast, aki a
beszamolojat tartalmazo cikknek helyesen adta a 'Harc elelemmel cimet. Young idezi az egyik szigetlako
szavait: 'Regebben landzsaval, most elelemmel harcolunk. Az elelemmel valo harc ebben az sszeIggesben a
versengesen alapulo elelemcserere (az abutura) utal, ami az Uj-Guinea legkeletibb csucsanak eszaki reszenel
Iekv Goodenough-sziget eletenek egyik Iontos eleme.
Vetelkedes vagy viszaly eseten az egyik Iel kihivhatja a masikat. Nyomban ket csoport alakul, melyek tagjai a
viszalykodo Ielek tamogatoibol kerlnek ki, s kezdetet veszi az abutu, melyen sokszor ket egymassal
szembekerlt Ialu vesz reszt. Az egyes vetelked Ieleket olyan csoportok tamogatjak, melyek tagjait sajatos
rokoni szalak es ebbl adodoan ktelezettsegek Izik a Ielekhez. Vannak Ieltetlen tamogatok, sajatos tamogatok
es alkalmi segitk. A Iszereplknek, valamint Ieltetlen tamogatoiknak letszamukhoz kepest a lehet legtbb
elelmet kell szallitaniuk. A Iszereplktl valojaban azt varjak, hogy teljesen kiritsek kamraikat. EzenIell
azonban a voltakeppeni ellenIelek semmilyen mas szerepet nem jatszanak az elkvetkez versenyben. A
Ieltetlen tamogatok Ieladata, hogy a verseny lezajlasat teljes egeszeben megszervezzek. Miutan vezetjk
kihivta a masikat (vagy elIogadta a masik kihivasat), megteszik a szkseges elkeszleteket.
Az abutu I celja, hogy a masik megszegyenljn. 'A megszegyenites modja abban all, hogy aki tbb es jobb
elelmet tud visszaadni a csere soran, az a kultura altal megszabott modon ilykeppen juttatja kiIejezesre nagyobb
hatalmat, ertekesebb voltat, st erenyeit (Young 1971). Ezt a ritualis harcot rendszerint jamgumoval vivjak,
jollehet idnkent a tarogyker es a banan is szerephez jut. A legtbb abutu soran disznok is gazdat cserelnek.
A Goodenough-sziget lakoi szamara tarsadalmi ertek kapcsolodik a taplalekhoz. Az elelemcsere soran az
adomanyozok valojaban az adomanyozotthoz Izd kapcsolatukrol mondanak el bizonyos dolgokat. Igy
peldaul 'a jamgumo egy bizonyos tipusa, ha kiIestik es szalaggal Ieldiszitik, ellensegesseget es artasi szandekot
AZ ERSZAK INTZMNYEI
231
jelent, mivel a harciassag mezet viseli.
A tenyleges versenyt szakaszokra lehet osztani: a kihivas, az els elelemadomany, az ajandek viszonzasa, a
masodik ajandek es a vegs szetosztas szakaszai kvetik egymast. Mivel az esemenyt kezdemenyez szemely
szamos rokona tamogatasra szorul, az els lepes abbol all, hogy meghivja ket ebedre, ahol a temat szova lehet
tenni. Ha minden rendben Iolyik, kialakitjak a tervet, Ilmerik a rendelkezesre allo keszleteket, es Ielbecslik,
hogy milyen merv tamogatasra szamithatnak.
A kvetkez nap hajnalban a Ieltetlen tamogatok vezere menetet vezet az ellenlabas Ialuba, hogy vegrehajtsa a
kihivast. Ez meglehetsen nagy hangervel trtenik ahhoz, hogy a kzsseg Iigyelme az esemenyre
sszpontosuljon. Az a szemely, akire a kihivas iranyul, hamarosan Ielebred, es ott talalja a csoportot haza
bejaratanal. Neven szolongatjak, es azt kerdezik tle, hogy talan mar el is meneklt, mert nincs eleg taplalek a
haza tajan. A latogatok vezetje ekkor elad egy jamgumot, s ha viszonzaskeppen hasonlo ajandekot kap, akkor
a verseny kezdetet vette. A kihivok szidalmazasok kzepette hagyjak el a Ialut, amit a Ialu lakoi Iigyelmen kivl
hagynak, s az els szakasznak ezzel vege is.
A kihivok hazaternek, es a nap tbbi reszet azzal tltik, hogy a Ialu kzepen taplalekot halmoznak Il, s a
kertekbl szallitjak a taplalekot. A beszallitott taplalekot szetvalogatjak, es tipus, meret es ajandekozo szerint
szepen elrendezik. Sok munkaorat tltenek el kemeny munkaval a kzssegben, hogy ez az esemeny jol
sikerljn.
A kvetkez hajnalon, amikor mar minden keszen all, a kihivok visszamennek az ellenlabas Ialuba, es
megzenik nekik, hogy jjjenek el, vigyek el a szamukra kikeszitett elelmet. Az ellenIelek ezt meg is teszik,
mikzben sertesek ssztze znlik rajuk, a serteseket azonban Iel sem veszik. Tbbszr is at kell randulni
ahhoz, hogy az sszes elelmet el tudjak vinni. Amikor az sszes elelmet atvittek, a szallitmany tipus es meret
szerint sszerakott rendben van mar, s igy meg tudjak allapitani a hitel dimenzioit, es a visszaIizeteshez
szkseges intezkedeseket meg tudjak tenni. Most raftuk van a sor, hogy Ielhalmozzak az elelmet, es bejarjak a
kerteket a nyilvanos elelmiszer-kiallitas megrendezese vegett, ami remenyeik szerint alaposan megszegyeniti
majd a kihivokat. A kihivasra adott valaszkeppen kialakitasra kerl elelmiszer-kirakodas soran ugy kell
eljarniuk, hogy a kirakott elelmiszerek valtozatossagban, minsegben es mennyisegben a kapott elelmiszerek
valtozatossagaval, minsegevel es mennyisegevel sszevethetk legyenek. Raadasul mindent megtesznek annak
erdekeben, hogy valamilyen kln elelmet is kirakjanak, ami altal a kihivokra nyomast tudnak gyakorolni, s
amit a kihivoknak viszonozniuk kell.
A kvetkez napon napIelkeltekor a kihivokat Ielvilagositjak, hogy jhetnek, es elvihetik az elelmet. A kihivok
megerkeznek, es kznys arckiIejezessel lelnek az ellenlabas Ialuban, varvan a kvetkez mozzanatot. Ekkor
a vendeglatok hirtelen egy par extra disznot hoznak el, vagy nehany klnlegesen nagy jamgumot guritanak
el, mialtal meg jobban megterhelik a kihivokat. Barmikeppen is erezzenek, a kihivok egykedven lnek a
helykn. A vezet megkszni, hogy a vendeglatok ilyen hamar visszaIizettek az elelmet, es ksznetet Iejezi
ki azert, hogy valami kisebb ajandekkal meg meg is teteztek a kldemenyt. A vezet meg hozzateszi, hogy most
elmennek es megnezik, vajon talalnak-e otthon valami aprosagot, amivel viszonozzak a pluszajandekokat.
Young megjegyzi, hogy 'az ersen Ieszlt es ellenseges politikai helyzetre adott szabvanyositott reakcio. jele,
hogy leszoljak az ellenIel erIesziteseit, ezzel is megszegyenitve az ellenIelet (202. p.).
A harmadik szakasz a kvetkez napon veszi kezdetet, amikor a kihivok megprobaljak tetezve visszaadni a
kapott ajandekokat. Ha ezt kepesek megtenni, akkor megnyertek a versenyt. Most kvetkezik az eredmenyek
kiszamitasa. Mindegyik Iel Ielszamitja az sszes tetelt, ami csak Ielmerlt a verseny soran. A kihivo ugy velheti,
hogy van egy tal taroja es egy tucat jamja. EllenIelenek meg mindig lehet tbb csomo bananja es egy disznaja.
A kl- csnket idben kell visszaIizetni akkor, amikor a Iszereplknek erre alkalmuk van. Honapokkal
kesbb, amikor a versenyt emlekezetkben Ielidezik, a Ialvak lakoi mindket oldalon ugy velekedhetnek, hogy a
verseny dntetlenl vegzdtt, mig mindket Iszereplnek az lehet a velemenye, hogy gyztt. 'A gyzelem
vagy vereseg egyertelmen csak akkor allapithato meg, ha egy diszno marad kiegyenlitetlenl, vagy igen nagy
klnbseg mutatkozik az adott es viszonzott nvenyi taplalek (klnsen jam) mennyisege kztt (203. p.).
AZ ERSZAK INTZMNYEI
232
De minden klcsnt ki kell Iizetni, s sokszor evekbe is beletelik, mig az gy veget er. Kzben az adosok
tarsadalmilag bizonytalan helyzetben vannak, mig a hitelezk elnyt elveznek tarsadalmilag eppugy, mint
politikailag. Az ados szamara a legremesebb tarsadalmi helyzet, amikor a hitelez nyilvanosan emlekezteti ra,
hogy 'meg mindig varom a jamjaimat.
Mi az abutu celja? Olyan cselekvessorrol van szo, mely a serelmet szenvedett egyen szamara adodik. Alapja
tehat a versenges, es orvoslati lehetseget biztosit annak a szemelynek a szamara, akinek presztizset kihivas erte.
Egyuttal nyilvanossa teszi a sertes tenyet, mikeppen nyilvanosan szegyeniti meg a sert Ielet is. Arra szolgal,
hogy a vezetknek legyenek eszkzeik ahhoz, hogy presztizsre tegyenek szert. Am miert Iolyamodnak a
masszimok ebben a helyzetben 'inkabb jamjaikhoz, semmint hogy landzsaikhoz nyulnanak? Korabban
harcoltak is egymassal, de az ausztraliai kormany betiltotta a Iegyveres harcot, es az abutu ekkor alakult ki es
viragzott Iel, mint a harc alternativaja pontosan ugyanugy, mint ahogyan az aIgan Turkesztan kanjai
beszntettek egymas kirablasat, es eriket a bu:kashira sszpontositottak a kesbbiekben.
Intenziv viszalykodasok tehat ritualis harcban eppugy kiIejezdesre juthatnak, mint egyes vertelen kzdelmek
Iormajaban, amelyek eppugy eredmenyesek, mint a ritualis harcok. A harc a valosagos kzdelem lathatoan
elnyben reszesitett Iorma. Ez jol mkdik a csoportok kztti vetelkedesekben, azonban tarsadalmilag
bomlaszto hatasu a csoporton belli vetelkedesek megoldasi modozatakent. Igy azutan, ha a vetelkedes
ugyanazon csoport tagjai kztt Iolyik, vagy egy kzponti kormany esernykent kiterjeszti hatalmat klnbz
egymassal ellenseges csoportokra, akkor a serelmek orvoslasanak mas modjait kell keresni.
Jo peldat emlithetnk Nurisztanbol, mely AIganisztan eszakkeleti reszen helyezkedik el. 1900 eltt ez a terlet
(melynek neve akkor KaIirisztan volt) mintegy 13 000 negyzetkilometernyire terjedt ki, magaba Ioglalva a
Hindukus hegylancot es krlbell 70-80 politikailag es gazdasagilag Iggetlen Ialut. Az egy vlgyben
elhelyezked Ialvakat gynge szalakkal Izte egymashoz a kzs nyelv, valamint a hazasodasok reven letrejtt
kapcsolatrendszer. S ez egyttveve alkalmi politikai szvetkezesek alapjat kepezte. A klnbz vlgyekben
Iekv telepleseket nemcsak a hegygerincek valasztottak el egymastol, hanem nyelvk sem volt ugyanaz, s a
kapcsolatok gyakran ellensegesek voltak. Idegenekkel, azaz a mohamedanokkal szemben azonban mindig
keszen alltak arra, hogy Ielretegyek az ellenteteket, s egyesljenek egy-egy rablo hadjarat erdekeben.
A trekv harcos szamos rangra, cimre es szimbolumra ahitozhatott, es kemeny verseny volt a harcosok kztt,
hogy magasabb rangot erjenek el, mint rivalisaik. Ha valaki sikert ert el, az a tbbiek szamara Ieltetlen kihivast
jelentett, es egyben peldat mutatott a Ialu iIjusaga szamara. Senkinek nem engedtek meg, hogy elIelejtse
rivalisanak sikereit, mivel a sikeres katona egyenruhajat kidekoralhatta bizonyos diszekkel, rangjanak
szimbolumai haza utcai homlokzatan voltak lathatok, es elert teljesitmenyeitl Iggen egy landzsaval vagy
baltaval a kezeben jarhatott-kelhetett. nnepkor a rangos szemelyek szamara Ienntartott helyen lhetett, es
kln adag etel jart neki.
A nyilvanos nnepek trekv rendezje hasonlo elnykre szamithatott, mint a sikeres harcos, ezert ezutan sok
idt tlttt azzal, hogy tartalekait szamolgassa, es a kvetkez nnep megrendezeset tervezgesse.
E sokIele vetelkedest es versenyt szabalyok iranyitottak, es a tarsadalomnak haszna volt bellk. Mivel a
Iiatalok ezaltal indittatast ereztek arra, hogy katonak legyenek, a rendszer jovoltabol a krnyez mohamedan
teleplesek lakoit sikerlt sakkban tartani. Mivel a rendszer elsegitette az nneprendezest, sok idt es sok ert
Iorditottak az elelmiszer-termelesre, es a termekeket rendszeresen ujra szetosztottak a kzsseg sszes tagja
kztt.
Ahogyan egy ember rangja ntt, beIolyasa is hasonlokeppen emelkedett klnsen akkor, ha nyilvanosan jol
tudott szonokolni, es blcsessege okan is tiszteltek. Idvel a Ialu gyeinek intezeseben kulcsszerephez juthatott,
st beIolyasa a vlgyben Iekv tbbi Ialura is kiterjedhetett. Nurisztanban nincsenek Inkk vagy elljarok es
egyeb jeles szemelyek, akik a helyi politikai szerkezetben jol meghatarozott poziciokat tlthetnenek be.
Nincsenek olyan tisztsegek, amelyekhez hatalom tapadhatna. Ehelyett a beIolyassal rendelkez egyenek
szemelyre szabott poziciokba kerlnek, melyek a status, a szerep, a presztizs es a hirnev vegylekei. Ezek a
poziciok igen kivanatosak, mikent igen kivanatosak azok a dijak is, amelyek az egyen beIolyasossaghoz vezet
AZ ERSZAK INTZMNYEI
233
utjat szegelyezik. A verseny eles, es a vetelkedes mely arkokat huz a vetelkedk kze.
A nurisztani kultura vonatkozasaban nehany hipotezis kln Iigyelmet erdemel. Elszr is azt hiszem, hogy a
politikai rendszerk agressziv embereket tesz szksegesse, nelklk csdt mondana. Masodszor, a kultura arra
iranyul, hogy a szkseges agressziv emberek kitermeldjenek, es a rendszert az tartja Inn, hogy elmozditjak
az egyenek es a csoportok kztt Iolyo versengest. Harmadszor, ezt az agressziot ellenrizni kell, es szervezett
versenyek Iormajaban, dijak Ielajanlasaval, politikai celok kitzesevel mederben is tartjak, ami hozzajarul
ahhoz, hogy a rendszer Iennmaradjon es biztositsa a csoport Iennmaradasat.
A nurisztani pelda azert erdekes, mert a rendszer ket teljesen kln utat kinal a sikerhez: az egyik a katonai
elrejutas, a masik az nneprendezes utja. (Ne Ielejtsk el, hogy a valoban Iontos ember az volt, aki ezeken a
teljesitmenyeken kivl meg kepes a blcsessegre es a szonoklasra.) Arra szamithattunk volna, hogy amikor a
kzponti kormany betiltotta a katonai rablo hadjaratokat, akkor megntt az nneprendezes jelentsege. Ha a
sikerhez vezet egyik ut eltorlaszolodik, akkor csak a masik utat lehet igenybe venni. Valojaban nem ez trtent.
Az aIgan invaziot es a mohamedan hitre valo atteritest kveten (18961900) mind a katonai rablo hadjaratok,
mind az nneprendezesek megszntek. A rablo hadjaratok megszntek, mert az aIgan kormany nem tartotta
azokat helyenvalonak, es a tilalom megszegit besorozta a hadseregbe. Az nneprendezes azert sznt meg,
mivel a negyeves haboru soran elpusztult a nurisztani allatallomany, tnkrementek az ntzmvek, es a teljes
gazdasagi rendszer Ielborult, amelynek helyrehozasa hosszu Iolyamatot vett igenybe.
Am az attitdk es ertekek, amelyek a rablas es az nneprendezes mgtt munkaltak, megmaradtak, es meg ma
is a kultura reszet kepezik. A hagyomanyos politikai rendszer lenyegeben veve valtozatlan maradt. A Ialvak
gazdasagilag es minden gyakorlati tekintetben politikailag meg ma is Iggetlenek. Idnkent elIordulnak
rablasok, es egyes Ialvakban neha rendeznek nyilvanos nnepeket, de a hagyomanyos rangrendszer teljesen
hasznalaton kivl kerlt. A versenyszellem azonban nagyon eleven, es a rivalizalas eppolyan ers, mint regen. A
verseny most az uj politikai kzdteren megy vegbe, mely a vitak eldntesevel kapcsolatos harcokat es a
politikai klikkek kztti kzdelmet Ioglalja magaba. A vetelkedesek gyakran vitakban jutnak kiIejezdesre, es
ma a politikai beIolyashoz vezet ut a Ialu gyeinek intezeseben valo Iokozodo reszvetel, klnsen a vitak
rendezeset illeten.
Az egyen presztizse kzvetlen kihivas reven tehet kockara (ha elveszti a versenyt), vagy altalaban veve ugy,
hogy a kzsseg mas tagjai sajat statusukat emel tevekenysegbe kezdenek (mialtal lehagyjak a kihivottat). A
status, illetve a presztizs elvesztesenek kockazata harmadszor oly modon jelentkezhet, hogy a szemely nem tud
tbbe megIelelni a szerepelvarasoknak. A versenyben nem csak egy mod van arra, hogy a vetelytarsat egy- vagy
ketpontos hatranyba hozzak. Nurisztanban az egyik technika abban all, hogy ellopjak a rivalis valamelyik
kecskejet. Ez szemelyes gy, amit ebben a kulturaban ugy tekintenek, mint nalunk a poIontest. Nem a kecske
elvesztese szamit, az a sert, hogy eleg gyngenek tartjak ezaltal a sertettet ahhoz, hogy igy hasznot huzzanak
belle. De a leghatasosabb es legirgalmatlanabb modja a masik szemely megsertesenek az, ha elcsabitjak a
Ieleseget. (A masik megelzesenek egyik modja az illet hatrataszitasa.) A Ierj, ha tarsadalmilag ezt egyaltalan
tul tudja elni, es politikai beIolyasat kepes megrizni, lenyegeben ketIele cselekves kztt valaszthat:
kinyomozza a szktt par tartozkodasi helyet, es megli Ieleseget es annak elcsabitojat, vagy kzvetitk utjan
elintezi, hogy a szeretvel egyezsegre lephessen, melynek soran a szeretnek oly nagy ertekeket kell kiIizetnie
nyilvanosan, hogy ezaltal a Ierj gyzelemme Iordithatja vereseget. Barmelyiket is valassza a megcsalt Ierj, a
dolog eppugy intezdik el, mint a parbajban, a tett 'teljesen kitrli azt a Ioltot, amit a sertes ejt a becsleten.
Mikent a rangszerzes hadizsakmannyal es nnepsegek rendezesevel trten valtozatait Nurisztanban kiszoritotta
a pereskedes es a politikai Irakciozas, Ielteheten Europaban is atadta a helyet a parbaj intezmenye a versenges
mas kiIejezesi modjainak. A ritualis haboru azonban meg ma is letezik, jollehet Melaneziaba kell mennnk erte.
Uj-Guinea IelIldjein a haborut nem politikai okok miatt vivjak. Nem is gondolnak arra, hogy beIejezzek a
haborukat, vagy leigazzak a szomszed nepeket, vagy tbb terletet szerezzenek. Robert Gardner es Karl Heider
irtak, hogy a 'dani nep azert bonyolodik haboruba, hogy ekkeppen el lehessen mozditani a tarsadalmi rend
sikeret es Iennmaradasat. A trzs tagjainak egeszsege, jolete es boldogsaga joreszt azon mulik, hogy
hagyomanyos ellensegeikkel szemben agressziv celokat kvethetnek. Mivel az ellenseg azonos kulturat vall
AZ ERSZAK INTZMNYEI
234
magaenak, az ellenIeleket is hasonlo celok sztkelik (GardnerHeider 1968. 136. p.).
A csatakra az ad okot, hogy az elk tartoznak a holtaknak, s ha a ktelezettsegek teljesiteset a szellemek nem
tartjak megIelelen, akkor balesetek, betegsegek es termeskarok keletkeznek. A csataba vonulas kockazata meg
mindig kisebb, mint a kielegitetlenl hagyott szellemek bosszujanak kockazata.
Ezt a hadviselest oly modon intezmenyesitettek, hogy a hadat a haborus vezetk kis csoportjanak egyes tagjai
zenik meg. Az ellenseg a kszbnallo konIliktus Iell hajnalban ertesl, amikor egy csoport ember odamegy a
hatarhoz, s a senki Ildjen atkiabalja az ujsagot. A kihivast szinte azonnal elIogadjak, es ahogy a hadzenet hire
Ialurol Ialura terjed, a harcosok sszegylekeznek. Csak a nagyon tavoli helysegek vonhatjak ki magukat a
haboru alol klnsen, ha ugy nez ki, hogy esni Iog , mivel a csata knnyen veget erhet mar addigra, mire
odaerhetnenek a csataterre.
Rendszerint deleltt 11 orakor Ielsorakoznak a harcosok a csatamezn. A koran erkezk lelnek es varnak,
mivel tudjak, hogy a kzdelem csak akkor veszi kezdetet, ha mindket Iel kesz. A csataban szaz es haromszaz
kztt valtozhat a resztvevk szama. Fegyvereiket landzsa, ij es nyil kepezi. A tenyleges harc azzal kezddik,
hogy mindket oldalrol elcsapatok Iutnak ki kis csoportokban a mezre, es nehany nyilat kilnek. Ezek a
csoportok azutan visszahuzodnak, es a csata kezdetet veszi.
A harcosok a Iront egesz szelessegeben egymastol elszortan razzak landzsaikat es nyilaikat, mig a hatso
sorokbol csoportok Iutnak Ielejk, hogy csatlakozzanak hozzajuk. A csata dnt mozzanatat tiz vagy tizent
percig tarto, dhdt rohamok jelentik, ilyenkor talan szaz ember is reszt vesz az adott mozzanatban. Ugyanugy,
mint a sakkban, a tamado es vedekez hadmozdulatok a resztvevk szamara jol ismert minta szerint
kvetkeznek. A harcosok gyakran megsebeslnek, idnkent halaleset is elIordul.
'Egy atlagos harci napon az egymassal szemben allo erk kztt tiz-husz sszetkzes trtenik. Kes delutan,
amikor a nap a nyugati vlgyIal pereme krl jar, a legtavolabbi videkrl erkezettek mar elhagyni keszlnek a
csatateret, mivel meg az ejszaka beksznte eltt haza kivannak terni (141. p.). Meg egy vegs erproba, es
mindket Iel visszavonul az egyre srbb stetsegbe. A csatanak vege, amirl Subidam javaslata jut esznkbe:
'Akkor hatig vereksznk, aztan megvacsorazunk.
Minden dani IerIi harcos. Kora gyermekkoruktol Iogva erdekldesi krket es vagyaikat a harcos mivoltra
sszpontositjak, es azokat a keszsegeiket Iejlesztik, amelyek ahhoz kellenek, hogy harcossa valhassanak. A trzs
Iontos tagjai mind nevezetes harcosok. Mint Heider ramutat, a 'hadviselesben mutatott keszseg a IerIi
presztizsenek legIontosabb tenyezje.
A presztizs kerdesenek utjat nyomoztuk az europai parbajtol a bu:kashi nev jatekig, mikzben beszamoltunk
az abutuban szokasos kenyszer elelmiszercsererl, a nurisztani politikai Irakcioharcokrol, es vegl az
uj-guineai ritualis haborurol. A kerdeskrt szemleltet peldak kivalasztasa termeszetesen nmagaban semmit
sem bizonyit. De az antropologiai es szociologiai irodalom gazdag, es a sok bizonyitek mind arra mutat, hogy a
presztizs keresese szamos cselekedetnk mozgatorugoja. Ez az oka annak, hogy az agresszio es a versenges
klnbz Iormakban a legtbb kulturat athatja.
Miutan a parbajt betiltottak Europaban, talan erdemes volna egy pillanatra megallni es megkerdezni, hogy
milyen ellensulyt kepez alternativak jttek letre. Hol van a mi abutunk vagy bu:kashink? A Iutballpalyan
talalhato? A gylestermekben tapasztalhato agressziv taktika rejti magaban? A knyvismertetest iro tudosok
kardot rantanak? Valoszin, hogy szamos intezmenynk ktdik hozza. Azt hiszem, Macaulay mondta, hogy a
legtbb vacsoraIogadast bosszubol adjak.
Forditotta: CSEPELI GYRGY
AZ ERSZAK INTZMNYEI
235
236
8. fejezet - VII. RSZ A TRSAS
HELYZETEK
8.1. MORTON DEUTSCH
8.1.1. AZ EGYTTMKDS S A VERSENGS
HATSA A CSOPORTFOLYAMATOKRA
Egy korabbi cikkben (Deutsch 1949) az egyttmkdes es a versenges elmeletet krvonalaztuk, majd az
elmeletet a kiscsoportok mkdesere alkalmaztuk. Az elmelet kiIejteset a kvetkez lepesekben vegeztk el:
meghataroztuk az egyttmkdes es a versenges tarsas helyzeteit;
ramutattunk e meghatarozasok nehany logikai kvetkezmenyere;
pszichologiai Ieltetelek bevezetese utan vazoltuk a ket tarsas helyzet meghatarozasabol adodo pszichologiai
kvetkezteteseket;
a pszichologiai kvetkezteteseket tovabbi elIeltevesek bevezetesevel a kis csoportok mkdesenek
klnbz megnyilvanulasi oldalaira alkalmaztuk, hogy hipotezisek sorat alkossuk meg arra nezve, hogy az
egyttmkdes es a versenges milyen hatasokat gyakorolhat a csoportIolyamatokra;
meghataroztuk a csoport Iogalmat es sszekapcsoltuk az egyttmkdes Iogalmaval, mialtal az elmeletet a
csoportra vonatkozo Iogalmak szempontjabol lenyeges sszeIggesekre szkitettk.
Ebben a cikkben egy kiserletrl Iogunk beszamolni. A kiserletben azt kutattuk, hogy az egyttmkdes es a
versenges milyen hatast gyakorol a csoportIolyamatokra. (.)
8.1.1.1. I. A KSRLETI TERV
A) Hatters:empontok
Az elz cikkben kiIejtett hipotezisek vizsgalatara vonatkozo kiserlet elrendezesenel a kvetkez Ieltetelek
voltak szksegesek: 1. ertelmes es Iegyelmezett k. sz.-ek, akik rendszeresen tudjak latogatni a kiserleti leseket
meghatarozott idn at; 2. a k. sz.-ek altal elerni vagyott celok Ieletti ellenrzes bizonyos Ioka (hogy lehetseges
legyen ezen celok valtoztatasan keresztl a k. sz.-eket egyttmkd vagy verseng szituaciokba helyezni); 3.
egy knnyen megIigyelhet szituacio. Sok elzetes vizsgalat utan valt nyilvanvalova, hogy a Ienti Ieltetelek
kielegitesere szolgalo eszkzket a Massachusettsi Technologiai Intezet Ipari Kapcsolatok Reszlegenek a
'Bevezetes a pszichologiaba elnevezes, bizonyos mertekben a szabvanyoktol elter tanIolyama tudja
kielegiteni. Az Ipari Kapcsolatok Reszleg kivalo egyttmkdese reven lehetve valt, hogy a kiserleti leseket a
pszichologia-tanIolyam integralt reszeve tegyk. Ezaltal biztositottuk a rendszeres reszvetelt; a
kiserletvezet-oktato kontrollja a Ieladatok es az osztalyzatok Ielett biztositotta, hogy a k. sz.-ek celjait is
megIelel ellenrzes alatt tarthassuk.
A gazdasagossag es a diakokkal szembeni Ielelsseg szempontjai viszont bizonyos korlatozasokat kveteltek
meg: 1. a csoportok szamat behataroltuk; 2. az egy csoporton belli diakok szamat viszonylag alacsonyan
szabtuk meg; 3. a csoporttalalkozok tartalma nem terhetett el a 'Bevezetes a pszichologiaba cim targytol; 4. a
kiserletezest, a kerdivek kitlteset stb. olyan adagra cskkentettk, ami meg nem zavarta a k. sz.-eket, es nem
237
73 Meg kell erteni, hogy az instrukciok nem hoztak letre 'tiszta egyttmkd vagy 'tiszta verseng helyzetet. Mas celok, melyek olyan
szksegletekhez kapcsolodnak, mint a Ielismeres es a tarsulas, az egyttmkd szituaciot reszben versengve, a verseng szituaciot
reszben egyttmkdve teszik. Megis minden mas krlmenyt allando szinten tartva, az instrukciok olyanok voltak, hogy az egyttmkd
helyzetet inkabb egyttmkdve, mig a verseng szituaciot inkabb versengve tettek az ellentetes polussal szemben.
ment tanulmanyi elmenetelk rovasara.
B) Kiserleti s:emelveink A: egves csoportok kialakitasa
A 'Bevezetes a pszichologiaba cim targyat Ielvett szemelyek csoportjait sszehiva, az els alkalommal
bejelentettk, hogy a tanszek kutatasokat szandekozik vegezni a targyat Ielvett hallgatok kreben, es a kutatas
reszekent azt tervezzk, hogy kisebb csoportokat alakitunk kzttk, melyek mindegyikeben t hallgato es egy
tanar vesz reszt. Bejelentettk, hogy a kiserletben reszt vev csoportok minden heten egy alkalommal
talalkoznak majd. Semmi klnset nem mondtunk el a kutatasrol, kiveve azt, hogy a kutatas celja a
pszichologiai eladasok hatekonysaganak nvelese. nkentesek jelentkezesere szamitottunk, es szerencsere
tbben jelentkeztek, mint amennyire szkseg lett volna.
Az 50 jelentkezt 10, egyenkent 5 Is csoportba osztottuk. (.)
Mindegyik k. sz.-nek harom tesztet adtunk at kitltesre. A tesztek a kvetkezk voltak: 'Az AS reakcioteszt, a
'Szokincsnagysag-teszt es a kaliIorniai egyetem 'ideologiateszt-je. A tesztek adatai, valamint mas, azonnal
szembetn jegyek alapjan a leginkabb devians szemelyeket kihagytuk a kiserletbl. (.)
Az elkeszites kvetkez lepeseben egy-egy csoportot parba osztottunk be. A kvetkez eljarast alkalmaztuk: az
els talalkozas alkalmaval minden csoportnak a kvetkezt mondtuk: 'A tovabbiakban nket olyan testletnek
Iogjuk tekinteni, melynek tagjai az emberi kapcsolatokra vonatkozo problemak szakerti. Mint szakertknek,
minden heten elmondunk nknek egy jelenseget az emberi kapcsolatok terleterl. Az lesz a Ieladatuk, hogy
elemezzek es vitassak meg a temat, es ezt kveten irasos Iormaban Iogalmazzanak meg bizonyos megoldasi
modozatokat. Ezt kveten elmondtunk nekik egy tipikus emberi kapcsolatokra jellemz gyet, problemat, ami
a gyermektaborokban elIordulo Iegyelmezetlensegek okaira vonatkozott. A vitara es a megoldasi javaslat
irasos kidolgozasara 50 percet adtunk. A kialakult vita es a kidolgozott javaslatok ertekelesere a kiserlet vezetje
kilencIoku skalan pontozta az egyes csoportok teljesitmenyet. A pontozas eredmenyekent sszeparositottuk
egymassal az egyes csoportokat, es mindegyik parbol veletlenszer alapon jelltk ki az 'egyttmkd es a
'verseng csoportokat.
A kvetkez gondolatmenet alapjan indokolhatjuk azt az eljarast, hogy nem az egyenekbl, hanem az egyes
csoportokbol kiindulva vegeztk el a csoportok elosztasat: ha elIogadjuk azt az allitast, hogy a csoport nem
pusztan reszei sszege, akkor magatol ertetd, hogy az egyenek sajatossagainak Iigyelembevetele nem
elegseges alap ahhoz, hogy az egyes csoportok sszeparositasat kijelljk. A csoportokat mint mkd
egysegeket kellett egymassal parba rendeznnk. Az sszeparositasban azert indultunk ki a k. v. ertekelesebl,
mert egyedl ertett ehhez a dologhoz. Az els csoportlesek idejen rajta kivl meg senki sem ertett
ilyesmihez, a tbbi k. v. meg kepzesen vett reszt. (.)
A kiserlet Iggetlen valtozoit73 megtestesit egyttmkdesi es versengesi instrukciok a kvetkezkeppen
Iestettek.
8.1.1.1.1. AZ EGYTTMKD CSOPORTOKNAK FELOLVASOTT
INSTRUKCIK
A) Reftvenvek
Hetenkent kapnak egy rejtvenyt, melyet a csoportnak maganak kell megoldania. Valojaban ezek a rejtvenyek
tesztek, amelyek azt vizsgaljak, hogy nk mint csoport, mennyire gondolkoznak vilagosan es logikusan. A
problema kezeleseben mutatott eredmenyessegket ugy ertekeljk, hogy teljesitmenyket sszehasonlitjuk
annak a masik negy csoportnak a teljesitmenyevel, akik ugyanennek a problemanak a megoldasan Iaradoznak.
AZ EGYTTMKD
CSOPORTOKNAK
238
74 Az M. I. T.-n a legmagasabb osztalyzat a 'H.
Mind az 5 csoport eredmenyet ertekeljk, es rangsort allitunk Il kzttk. Az a csoport, mely a
legeredmenyesebben mkdtt egytt, az 1-es sorszamot kapja. A kvetkez legeredmenyesebb csoport a 2-es
sorszamot kapja, es a legutolso helyre kerlt csoport a 5-s sorszamot kapja. Mivel minden heten kapnak egy
sorszamot, az sszesitett eredmenyt a sorszamok atlagolasa reven Iogjuk megallapitani. Vegl tehat mindegyik
csoportrol vilagos kepet Iogunk kapni aszerint, hogy mennyire kepesek vilagosan es logikusan gondolkodni.
Hogy a legnagyobb erIeszitesre sztnzzk nket, jutalmat ajanlunk Il. Az a csoport, amelyik a legjobb
atlagot eri el, mentesl a Ielev vegi dolgozatiras alol, es automatikusan a legjobb osztalyzatot kapja. Ez azt
jelenti, hogy ha az n csoportja kapja a legjobb atlagot, akkor n es a csoport sszes tbbi tagja mentesl a
dolgozatiras alol, es automatikusan H-t kap.74
Csak egyetlen megoldast adhat be az egesz csoport. Amikor a csoport ugy dnttt, hogy megvan a megoldas,
kerem, hogy erre a valaszlapra irjak ezt ra, es adjak at nekem.
B) Emberi kapcsolatokra vonatko:o problema
A Ielev soran ket alapvet tenyez beIolyasolja az n osztalyzatat:
1. az emberi kapcsolatokra vonatkozo problema csoportos megbeszelese az orakon,
2. az idrl idre elkeszitend dolgozatok.
A csoportvitaert kapott osztalyzatot a kvetkezkeppen hatarozzuk meg:
A csoport altal keszitett terveket vagy javaslatokat, melyek a csoportvitan alapulnak, minden heten megiteljk es
elbiraljuk. A biralat soran a masik negy csoport teljesitmenyet is Iigyelembe vesszk. Az a csoport, melyet ugy
itelnk, hogy vitai es javaslatai a legjobbak (a Ielvetett gondolatok mennyiseget es minseget tekintve), az 1-es
sorszamot kapja, a kvetkez legjobb csoport a 2-est es igy tovabb. A legrosszabb csoport az 5-s sorszamot
kapja.
A csoport minden egyes tagja ugyanazt a besorolast kapja, mint a csoport. Vagyis a csoport minden egyes tagja
azonos besorolast kap, melyet az hataroz meg, hogy mennyire jok a csoport vitai es javaslatai.
A hetente megallapitott rangsorokat atlagoljuk, es ez az atlag a csoportvitara adott osztalyzat reszet kepezi majd.
Az nknek hetente kiosztott emberi kapcsolatokkal Ioglalkozo problemat tehat tesztkent kell IelIogniuk, mely
arra szolgal, hogy megallapitsuk, mennyire kepesek nk mint csoport, egy ilyen kerdes melyere latni. A kapott
osztalyzat ugyanis ezt a kepessegket tkrzi vissza. Emlekezzenek ra, hogy az a csoport, melynek vitai es
javaslatai mind mennyiseg, mind minseg tekinteteben a legjobbak, a legmagasabb osztalyzatot kapja, mig az a
csoport, melynek vitai es javaslatai a legrosszabbak, a legrosszabb osztalyzatot kapja.
Mostani csoportlesnkn, mint a tbbin is, tekintsek magukat egy szakerti testletnek, mely emberi
kapcsolatokkal Ioglalkozik. Mint szakertket, most megismertetem nket egy szituacioval. Mig a szveget
olvasom, ha ugy kivanjak, bepillanthatnak az nk eltt lev azonos szvegbe. (Ezt kveten a k. v. Ielolvasta a
Ieladatot.)
tven perc all sszesen rendelkezeskre, hogy megvitassak a kerdest, es leirjak javaslataikat. Javaslataikat az
altalam kiosztott lapokon kzljek velem, nyomtatott betvel irva.
Figyelmeztetjk nket, amikor mar csak 20, 10 es 5 perc van hatra.
8.1.1.1.2. A VERSENG CSOPORTOKNAK FELOLVASOTT INSTRUKCIK
A VERSENG
CSOPORTOKNAK
239
A) Reftvenvek
Hetenkent kapnak egy rejtvenyt, melyet a csoportnak maganak kell megoldania. Valojaban ezek a rejtvenyek
tesztek, amelyek azt vizsgaljak, hogy nk mint egyenek, mennyire gondolkoznak vilagosan es logikusan. A
megoldashoz nyujtott segitsegket ugy ertekeljk, hogy az a szemely, aki a legtbbel jarul hozza a problema
megoldasahoz, 1-es sorszamot kap, aki a kvetkez volt eredmenyessegben, a 2-es sorszamot kapja, mig az, aki
a legkisebb mertekben jarult hozza a problema megoldasahoz, 5-s sorszamot kap. Az egyes alkalmakkor kapott
sorszamokat vegl minden szemely eseteben atlagoljuk, es igy mindenkirl vilagos kepet Iogunk kapni aszerint,
hogy mennyire kepes vilagosan es logikusan gondolkozni.
Hogy a legnagyobb egyeni erIeszitesre sztnzzk nket, jutalmat ajanlunk Il annak a szemelynek, aki a
vegen a legjobb atlagpontszamot eri el. Az illet menteslni Iog a Ielev vegi zarodolgozat megirasa alol, es
automatikusan H jegyet kap majd.
Csak egyetlen megoldast adhat be az egesz csoport. Amikor a csoport ugy dnttt, hogy megvan a megoldas,
kerem, hogy erre a valaszlapra irjak ezt ra, es a valaszlapot adjak at nekem.
B) Emberi kapcsolatokra vonatko:o problema
A Ielev soran ket alapvet tenyez beIolyasolja az n osztalyzatat:
1. az emberi kapcsolatokra vonatkozo problema csoportos megbeszelese az orakon,
2. az idrl idre elkeszitend dolgozatok.
A csoportvitaert kapott osztalyzatot a kvetkezkeppen hatarozzuk meg:
A csoportnak minden heten a csoportvita eredmenyeit sszegezend javaslati tervvel kell elallnia. Az nk
egyenenkenti hozzajarulasat a tervhez pontozni Iogjuk, megpedig ugy, hogy az, aki a legtbbel jarult hozza a
kzs tervhez (a Ielvetett gondolatok mennyiseget es minseget tekintve), az 1-es sorszamot kapja, a kvetkez
legjobb a 2-es sorszamot kapja es igy tovabb. Aki a legkevesebb hozzajarulast mutatta, az 5-s sorszamot kapja.
Az egyes egyenekre hetente megallapitott rangsorokat atlagoljuk, es ez az atlag a csoportvitara adott osztalyzat
reszet kepezi majd.
Az nknek hetente kiosztott emberi kapcsolatokra vonatkozo problemat tehat tesztnek kell IelIogniuk, mely
arra szolgal, hogy merje, mennyire kepesek nk mint egyenek egy ilyen problema melyere latni. A kapott
osztalyzat ugyanis ezt a kepessegket tkrzi vissza. Emlekezzenek ra, hogy az az egyen, aki a vitahoz es a
javaslatokhoz mind mennyisegi, mind minsegi tekintetben a legtbbet adja, a legmagasabb osztalyzatot kapja,
mig az az egyen, aki a legkisebb mertekben jarul hozza a kzs eredmenyhez, a legrosszabb jegyet kapja.
Mostani csoportlesnkn, mint a tbbin is, tekintsek magukat szakerti testletnek, mely emberi kapcsolatokra
vonatkozo problemakkal Ioglalkozik. Mint szakertket, most megismertetem nket egy szituacioval. Mig a
szveget olvasom, ha ugy kivanjak, bepillanthatnak az nk eltt lev szvegbe, mely ugyanaz. (Ezt kveten a
k. v. Ielolvasta a Ieladatot.)
tven perc all sszesen rendelkezeskre, hogy megvitassak a kerdest, es leirjak javaslataikat. Javaslataikat az
altalam kiosztott lapokon kzljek velem, nyomtatott betvel irva.
Figyelmeztetjk nket, amikor mar csak 20, 10 es 5 perc van hatra.
A kiserlet elkezdesekor az instrukciok Ielolvasasat kveten a k. v. megkerdezte, hogy van-e valakinek kerdese.
Ha volt, akkor az instrukciokat elismetelte es megmagyarazta, amig csak nem volt bizonyos abban, hogy a
A VERSENG
CSOPORTOKNAK
240
kerdez mindent ert. Minden olyan kerdesre, mely a kiserlet vagy a megIigyelesek jellegere vonatkozott, a k. v.
azt Ielelte, hogy a kiserlet beIejeztevel teljes es reszletes magyarazatokat Iog majd adni. Arra is megkertk a k.
sz.-eket, hogy a kiserleten kivl ne beszelgessenek egymassal a problemakrol. Az instrukciokat minden egyes
csoportles alkalmaval megismeteltk. A hetente adott osztalyzatokat sem az egyttmkd, sem a verseng
csoportokban nem hoztuk nyilvanossagra, es csak a kiserlet beIejeztevel kzltk azokat.
A kiserlet 5 hetig tartott. Ezalatt minden egyes csoport hetente egy alkalommal talalkozott. A talalkozo
idtartama mintegy 3 ora volt. A talalkozo menetrendje a kvetkezkeppen alakult:
1. A k. v. Ielolvasta a megIelel (egyttmkd vagy verseng) instrukciot a rejtvenyhez.
2. A csoport nekiIogott a rejtveny megoldasahoz, es addig dolgozott rajta, mig az elkeszlt csoportmegoldast at
nem adtak a k. v.-nek.
3. A diakok ezutan rvid kerdivet tltttek ki, mialatt a megIigyelk klnbz ertekeleseket vegeztek.
4. A k. v. Ielolvasta a megIelel instrukciot az emberi kapcsolat problemajahoz.
5. A csoportnak sszesen 50 perce volt arra, hogy megvitassa a problemat, es leirja a javaslatokat.
6. A diakok ezt kveten egy hosszabb kerdivet tltttek ki.
7. Ezutan 10-15 perces sznet kvetkezett.
8. A maradek idben a kiserlet vezetje ktetlen Iormaban klnbz pszichologiai kerdesekrl eladast
tartott. Beszelt peldaul a 'szkseglet elmeleterl, az 'igenyszintrl, a 'konIliktusrol stb. (Az aktiv reszvetelt
batoritotta.) Az egyes csoportok idrendben mindig azonos temaju eladast hallgattak.
Felreertes elkerlese vegett leszgezzk, hogy a klnbz csoportok mind a rejtvenyt, mind az emberi
kapcsolatokra vonatkozo problemat a k. v. beavatkozasa nelkl oldottak meg. A vitak alatt a k. v. a tbbi
megIigyelvel egytt egy asztalnal lt, es kizarolag mint megIigyel vett reszt az leseken.
Hangsulyoznunk kell, hogy az egyes harom oraig tarto talalkozasok alkalmaval az egyedli klnbseg azokban
az instrukciokban volt, melyeket a k. v. a talalkozasok eltt Ielolvasott. A k. v. mindegyik csoportban
baratsagos, Iesztelen, de azert inkabb szemelytelen kapcsolat kialakitasara trekedett.
C) A problemak
A problemak Iunkcioja az volt, hogy megIelel kzeget biztositsanak a kialakulo csoportIolyamatoknak.
A korabban vazolt hattermegIontolasok ertelmeben arra trekedtnk, hogy a csoportIeladatok anyagaul emberi
kapcsolatokra vonatkozo temakat hasznaljunk Il. Ezenkivl azt is erdekesnek talaltuk (az sszehasonlitas
lehetsege miatt), hogy a csoportokat meglehetsen klnbz tipusu emberi kapcsolatokkal ismertessk meg.
Ezek olyan termeszet Ieladatok, amelyek megoldasanak nincsenek tisztan kivehet objektiv kriteriumai. A
megoldas kriteriumait maga a csoport dolgozza ki, mig egyetertesre nem jut azokban. Ezenkivl olyan
kerdesekrl van szo, amelyek varhatoan melyen beagyazodott ertekeket mozgositanak a vitatkozokban. A
rejtvenyeket eppen ellenkez megIontolasok miatt valasztottuk. Mivel objektiv (azaz logikai uton levezethet)
megoldasuk volt, ezeknek a megoldasa a csoport kzs egyetertese nelkl is lehetseges volt. A rejtvenyek tehat
a dolog termeszetenel Iogva inkabb lehetve tettek az egyeni munkat, mint az emberi kapcsolatok temakre.
Mivel a rejtvenyproblemak viszonylag kevesbe ktdtek ertekekhez, varhato volt, hogy a 'konIliktus inkabb az
emberi kapcsolatok problemainak megoldasaban merl majd Il.
1. Pelda egv emberi kapcsolatra vonatko:o problemara75
A VERSENG
CSOPORTOKNAK
241
75 Az 'emberi kapcsolatokra vonatkozo problemakat dr. Gordon Hearnnel kzsen dolgoztuk ki.
('A masodik vilaghaborus veteran`)
Eszrevettem, hogy egy pasas, akivel egytt dolgozom, az utobbi idben komolyan aggodik valami miatt.
Segiteni akarok rajta. Az alabbi trtenetet meselte el, amikor beugrottunk egy italra munka utan.
'Masodik vilaghaborus veteran vagyok. Harom honapig voltam otthon, miutan ket es Iel evet szolgaltam a
tengerentulon. MasIel eve hazasodtam meg, Iiam t honapos volt, amikor elmentem. Felesegem es en mindig
nagyon szerettk egymast. Felesegem nagyon intelligens, erzekeny szemely, aki magaban hordozza apja
anyjahoz valo htlensegenek lenyomatat es azt a szegyent es megalaztatast, amelyet neki es anyjanak emiatt el
kellett viselnik. Kvetkezeskeppen azt tartja, hogy a sikeres hazassag egyetlen nelklzhetetlen Ieltetele a
hseg. En osztom Ielesegem velemenyet, de ugy erzem, hogy a Ierjnek es Ielesegnek mindig teljesen szintenek
kell lennik egymashoz, ha kapcsolatuk boldog. Amig en a tengerentulon, Angliaban es Franciaorszagban
voltam, rendszeresen irtunk egymasnak, de ahogy telt-mult az id, az otthon egyre kevesbe tnt valosagosnak
szamomra. Az els ev soran, vagy valahogy igy, a szakaszbeli pajtasaim nogatasa ellenere sem randevuztam
senkivel. Szabad idmet a Vrskereszt-kzpontban vagy a laktanya krnyeken tltttem. Meglehetsen
maganyos, honvaggyal teli es hatarozottan szerencsetlen voltam. Ugy velem, hogy tarsaim igencsak
megszantak, es igy egy ejszaka ragaszkodtak ahhoz, hogy menjek velk tancolni a varosba. Jo mulatsag volt egy
lannyal tancolni, megpedig olyannal, aki ugy tnt, hogy ismeri az amerikai tancokat. Meglehetsen jol
sszeismerkedtnk, es nem szaporitva a szot, ez a dolog odavezetett, hogy a kvetkez evben minden szabad
idmet vele tltttem. Tudta, hogy en ns vagyok, es hogy kapcsolatunk csak egy idre szol, de ugy latszott,
hogy annyira szeretett velem lenni, mint en vele. Sohasem irtam rola Ielesegemnek szolo leveleimben, mert
elszr artalmatlan volt a dolog, de kesbb, miutan jobban belebonyolodtam, ugy ereztem, hogy szemelyesen
kellene megmagyaraznom neki, hogy igazan megertsen engem.
Amikor harom honappal ezeltt hazatertem, megprobaltam. Altalanossagban kezdtem elhozni a kerdest, ugy,
hogy a tengerentuli eletrl beszeltem. Felesegem azt mondta, hogy meg volt remlve a trtenetektl, melyeket
arrol hallott, hogy ns IerIiak hogyan viselkedtek odaat. Azt mondta, megknnyebblt, hogy velem ilyesmi nem
Iordult el. Termeszetesen ezek utan ugy ereztem, hogy nem tudnam elmondani azt, amit el akartam kezdeni.
Azt ajanlottam, hogy Ielejtse el az egeszet, es ne meselje el a Ielesegenek, de azt valaszolta: 'Szrnyen
vetkesnek erzem magam, es ugy erzem, hogy amennyiben nem mondom meg neki, akkor mindig lesz kztnk
egy akadaly, amely hazassagunkat csalassa teszi. Azonkivl attol Ielek, hogy ha elmondom neki, az olyan
csapas lesz Ielesegem szamara, mely szetrobbanthatja a hazassagunkat. A problemamat az is neheziti, hogy
masnap kaptam a tengerentuli lanytol egy levelet, melyben leirja az ottani szrnyseges helyzetet, es arra ker,
hogy amennyiben tudnek rajta segiteni, kldjek neki elelmiszercsomagokat.
Meg mindig ugy gondoltam, hogy javaslatom jo, de mivel nem ertett vele egyet, vegkepp nem ertem, hogy miert
nem mondja el az egeszet Ielesegenek.
a) Tudna-e n barmit is mondani arrol, hogy miert akarja ezt az egeszet elmondani ez az ember?
b) Mit gondol, lelki bekeje szempontjabol mi a legblcsebb dolog, Ielteve, hogy keptelen elIelejteni ezt a
dolgot?
c) Hogyan segithetne neki?
2. Pelda egv reftvenvproblemara
('A pap lanvai`)
A pap mindegyik lanyanak 8 shillinget adott arra, hogy elkltsek a bazarban.
'Mindegyiktktl azt kerem, hogy vasaroljon ajandekot Mrs. Brown, Mrs. Jones, Mrs. Robinson es Mrs. Smith
A VERSENG
CSOPORTOKNAK
242
76 A helyhiany nem engedi meg a tanulmanyban hasznalt adatIelvev modszerek teljes bemutatasat.
szamara mondta.
'Mindegyik ajandeknak vagy pontosan egy shillingbe, vagy egy shilling valahanyszorosaba kell kerlnie.
'Mindegyiktknek klnbz modszert kell valasztania a 8 shilling negy elklnitett reszre osztasahoz.
'Mindegyik ids hlgy ajandekainak ara sszesitve meg kell hogy egyezzen.
A lanyok betartottak ezen utasitasokat.
Flora tbbet klttt Mrs. Brownra, mint a masik harom hlgyre sszesen.
Clara annyit klttt Mrs. Smithre es Mrs. Robinsonra, mint amennyit Flora klttt a masik ket hlgyre.
Marie klttt a legtbbet Mrs. Jonesra, mig Eva Mrs. Robinson ajandekara Iorditotta a legtbbet.
Az tdik lany neve Sally.
Hogyan osztottak szet a lanyok penzket?
8.1.1.2. II. MRESZKZK
A kiserlet soran alkalmazott mereszkzket ket osztalyba sorolhatjuk: A) A megIigyelk altal hasznalt
eszkzzk; B) A k. sz.-ek altal igenybe vett eszkzk.
8.1.1.2.1. A) A MEGFIGYELK LTAL HASZNLT ESZKZK76
A kiserleti lesek tbbsege eseteben negy megIigyel volt jelen. Az egyes megIigyelk dolga a kvetkez volt:
1. a tevekenysegmegIigyelesi iv vezetese,
2. az idi szakaszok megIigyelesere szolgalo iv vezetese,
3. a kommunikaciomegIigyelesi iv vezetese,
4. a stilus megIigyelesere szolgalo iv vezetese.
A Ient Ielsorolt negy iven kivl meg vezetnik kellett egy klinikai jelleg ivet, mely a csoportIolyamatok
regisztralasara szolgalt. Minden egyes megbeszelt problemat kveten a negy megIigyel mindegyike kitlttt
egy 'altalanos ertekel skalat.
Beszamolonkban csak a tevekenysegmegIigyelesi iv, valamint az altalanos ertekel skala adataira szoritkozunk.
1. A tevekenvsegmegfigvelesi iv. A megIigyel Ieladata itt az volt, hogy a csoporttagok minden
megnyilvanulasat kodolja a kvetkez lehetsegek szerint:
1. ki beszelt (vagy gesztikulalt),
2. kihez cimezte megjegyzeset,
3. mi volt a resztvev szandeka,
4. mennyi ideig tartott a reszvetel.
II. MRESZKZK
243
nkenyesen ugy dntttnk, hogy a reszvetel egysege a 'megnyilvanulas lesz, azzal a kitetellel, hogy ha egy
megnyilvanulason bell tbb mint egy mvelet eszreveheten elklnl egymastol, akkor a megnyilvanulast
egyszerre tbb szempontbol is lehet kodolni. Mivel a klnbz kerdivekkel Ielvett adatokat keresztezni is
akartuk, 5 perces idszakonkent uj 'tevekenysegi lapot nyitottunk. A tablazas megknnyitese erdekeben a
megnyilvanulasi sorozatokat, azok szemelytl szemelyig valo terjedeset nem rgzitettk.
A tevekenysegmegIigyelesi ivben alkalmazott kategoriakat 9 nagy csoportba osztottuk.
a) Feladatveg:esi funkciok. A csoport szamara megoldando Ieladat megoldasaban trten reszveteli aktusok.
Ezeknek az aktusoknak az a kzvetlen celjuk, hogy megknnyitsek a problema megoldasat. Ebbe a csoportba
olyan tevekenysegi Iormak tartoznak, mint peldaul a kezdemenyez, inIormacioado, poziciomegallapito,
kidolgozo, koordinator, tajekozodo, ertekel-kritizalo, energetizalo, inIormacioker szerephez rendelt
tevekenysegek.
b) Csoportfunkciok. A csoport mkdteteset szolgalo reszveteli aktusok. Kzvetlen celjuk a csoport Ienntartasa,
ersitese, szabalyozasa, illetve Iolyamatos mkdtetese. A kvetkez Iunkciok tartoznak ebbe a csoportba:
biztato-jutalmazo, bekit-kzvetit, jo csoporttag, kapur, mercemegallapito, kvet, megIigyel.
c) Egveni funkciok. Olyan reszveteli aktusok, amelyek a resztvevk egyeni szksegleteik kielegitesere
iranyulnak. Kzvetlen celjuk az egyeni celok elerese, melyek sem a csoport, sem a Ieladat szempontjabol nem
lenyegesek. A cel maga abban az ertelemben veve egyeni, hogy a resztvev altal kitztt cel elerese Iolytan
varhato kieleglesben masok nem vehetnek reszt (vagy legalabbis ugyanugy nem). A kvetkez Iunkciokat
soroljuk ebbe a csoportba: playboy, rokonszenvvadasz, agresszor, dominator, gatlo, elismereskeres,
nvedelmez, nmegIigyel.
A megIigyelesi eszkzt kezel megIigyelt a kiserleti csoportok megIigyeleset megelzen mintegy 30 oran at
tanitottuk arra, hogy mikent kell ezeket a kategoriakat alkalmazni. A tanulasi Iolyamat tbb lepcsbl allt:
1. a megIigyelesi kategoriakkal es azok meghatarozasaval valo megismerkedes,
2. a megIigyelesi ivvel valo megismerkedes, az egyes kategoriak helyenek a megtanulasa,
3. a resztvev szandekanak vagy akaratanak Ielismerese,
4. a csoporthelyzetben elIordulo szandek gyors Ielismerese es kodolasa,
5. a kiserleti vitacsoportban nagy valoszinseggel elIordulo aktusok megtanulasa.
2. A: altalanos ertekelo skalakat minden egyes problema megoldasat kveten kellett kitltenik a
megIigyelknek. Az ertekel skalak a kvetkez dolgok ertekelesere szolgaltak: a csoportos vitaproduktivitas,
az egyeni vitaproduktivitas, a csoportorientacio, enkzpontusag, involvacio, kommunikacios nehezsegek,
Iigyelem, elIogadas-elutasitas stb. Mindegyik skala a problema megvitatasanak teljes idejere vonatkozott.
Mivel az emberi kapcsolatokkal Ioglalkozo problema megvitatasat kveten a k. sz.-ek meglehetsen hosszu
kerdiveket tltttek ki, a vitak ertekelesekor a kvetkez eljarasokat alkalmazhattuk:
1. elszr minden megIigyel egyenkent, a tbbiektl Iggetlenl keszitette el ertekeleset,
2. ezutan az ertekelk sszehasonlitottak es megvitattak ertekeleseiket, es kiIejtettek indokaikat arra nezve, hogy
miert ertekeltek az adott modon,
3. vegl minden megIigyel egymastol Iggetlenl ujra elkeszitette az ertekeleseket. Ekzben neha
megvaltoztattak eredeti iteleteiket, neha valtozatlanul hagytak azokat.
A statisztikai szamitasok soran ezeknek az ertekeleseknek az atlagaival dolgoztunk. A kvetkez okok Iolytan
dntttnk ugy, hogy vegl is a kvetkez ertekeleseket hasznaljuk Il:
A) A MEGFIGYELK LTAL
HASZNLT ESZKZK
244
77 A csoportvitaval es a csoportos iteletalkotassal Ioglalkozo tanulmanyok Murphy es Newcomb Experimentel Social Psvchologv cim
mveben alatamasztjak erre vonatkozo velemenyket.
78 Meg kell jegyeznnk, hogy a megIigyelket a k. v. sohasem tajekoztatta a vizsgalt hipotezissel kapcsolatban.
79 Nem mindegyik k. sz. tlttte ki a kiserlet utani kerdivet. A helyettesit csoportok nem kaptak meg ezt, es egy 'egyttmkd k. sz.
hianyzott. Igy 4 egyttmkd csoport sszesen 19 I es 4 verseng csoport, sszesen 20 I mindent egybevetve 39 k. sz. tlttte ki ezt a
kerdivet.
1. az ertekelesek vitaja kivalo alkalmat adott az eszleletek pontositasahoz,
2. ez a modszer megknnyitette a kzs ertekelesi kriteriumok kialakulasat, s ezaltal megknnyitette a
kereszttablak kesziteset,
3. az ily modon nyert adatok Ielteheten a legmegbizhatobbak es a legervenyesebbek.77
A rejtvenyproblemak megoldasa utan nem volt eleg id ahhoz, hogy hasonlo modon jarjunk el, ezert itt a
statisztikai szamitasokban a megIigyelk egymastol Iggetlenl nyert ertekeleseibl kepzett atlagokat
hasznaltuk.
A klnbz ertekelesek jelleget kutatva Iigyelembe kell vennnk, hogy lehetetlen barmilyen abszolut mercet
Ielteteleznnk. Az ertekelesek kapcsan Ieltetelezhetjk, hogy azok a bevezet pszichologiai szemesztert hallgato
diakok csoportjai kreben szerzett tapasztalatokon alapulnak. A Ieldolgozasban ezert nem annyira a
klnbsegek merteket, mint inkabb maguknak a klnbsegeknek a tenyet vettk csak Iigyelembe.
Az eredmenyek els latasra elIogadhato bizonyitekot szolgaltatnak arra nezve, hogy a mereszkzk szamos
tekintetben megbizhatoan mkdtek. Persze tudjuk, hogy az eredmenyekbl meg nem allapithatjuk meg
kzvetlenl a megIigyelesek es az ertekelesek ervenyesseget. A megIigyelesek ervenyessegevel kapcsolatosan
Ielvethet kerdesek kzl az egyik legels kerdes az lehet, hogy a megIigyelk milyen mertekben tevedhettek.
Igy peldaul ha a megIigyelk eleve hajlamosak voltak arra, hogy az egyttmkd csoportokat jobbnak lassak,
mint a verseng csoportokat, akkor a szigniIikans eredmenyek sokkal inkabb ennek a beallitodasnak, mintsem
az igazi klnbsegeknek a termekei.
Nem knny bizonyitani, hogy a megIigyelkben nem voltak ilyen beallitodasok. Ket okbol azonban
Ieltetelezhetjk, hogy az egyttmkdesre es a versengesre vonatkozo elzetes megIigyeli prekoncepciok nem
torzitottak el a megIigyeleseket.78
1. A megIigyelk az instrukciok hatasara vonatkozolag azt allitottak, hogy az instrukciokat csak azert jegyeztek
meg, mert igy a megIigyelesekhez jobb ertelmezesi keretet nyertek. A kiserlet vegen ezenkivl a megIigyelk
egy ktetlen beszelgetes kereteben elmondtak, hogy megIigyeleseiket nem beIolyasolta az a teny, a megIigyelt
csoport 'koop vagy 'komp volt. (A megIigyelk igy neveztek egymas kztt a ket kiserleti Ieltetelt.)
2. A masodik ok kzvetett, azonban teljesen meggyz.
A k. sz.-ektl begyjttt adatok ersen megegyeztek a megIigyelk altal gyjttt adatokkal. Mivel nincs okunk a
k. sz.-ek eliteleteire gyanakodni (hiszen k nem tudtak, hogy mi a kiserlet lenyege), ez a megIigyelk
eliteleteinek hianyara vonatkozo jo jelzesnek Ioghato Iel.
8.1.1.2.2. B) A KSRLETI SZEMLYEK LTAL HASZNLT ESZKZK
1. A hetenkenti kerdoiv. Minden egyes talalkozon az emberi kapcsolatok problemajanak megvitatasa utan, a k.
sz.-ek egy kerdivet tltttek ki. A kerdiv elemei legnagyobbreszt ertekel skalakat tartalmaztak, melyek
nagyjabol megegyeztek a megIigyelk 'Altalanos ertekel skalajanak elemeivel. Olyan skalakon tul, melyek a
Iigyelemmel, a kommunikacios nehezsegekkel (a kommunikaciot kzl es beIogado reszerl egyarant) es az
elIogadas-elutasitassal Ioglalkoznak, a k. sz.-ek osztalyoztak az erdekldest, a csoporterzelmeket, a
csoport-egyttmkdes merteket, a csoportproduktivitast, az egyeni produktivitast, a sajat kzremkdesre
masok altal adott reakciok anticipaciojat stb.
2. A kiserlet utani kerdoiv.79 Egy hettel az utolso kiserleti csoportgyles utan a k. sz.-ek egy sok temat Iellel
B) A KSRLETI SZEMLYEK
LTAL HASZNLT ESZKZK
245
80 A betvel az atIogo (altalanos) ertekel skalakra, a B-vel a tevekenyseg megIigyelesere, C-vel a k. sz.-ek altal az egyes talalkozokon
kitlttt kerdivekre es D-vel a kiserlet utani kerdivekre utalunk.
hosszu kerdivet tltttek ki. A kerdivvel a kvetkez dolgokat kisereltk meg Ielkutatni: mikor tanultak meg
egymas vezetek- es keresztnevet; a csoporttagok osztalyon kivli klcsns tarsas aktivitasainak Iajtai es
merteke; a kiscsoport-talalkozokra, az oktatora es a tanIolyamra valo reakciok; a klnbz tenyezk
Iontossaga, melyek a k. sz.-eket az emberi viszonyok problemainak es a rejtvenyek megoldasanak elerese soran
motivalhattak; az osztalyozasi rendszerre valo reakcio; a 'megIigyeltsegre adott reakcio stb.
8.1.1.3. III. A KSRLETI EREDMNYEK
8.1.1.3.1. A) AZ INSTRUKCIK
Talan Iontos azzal kezdeni, hogy a k. sz.-eknek a ket elklnl instrukciora adott reakcioit tanulmanyozzuk.
Vilagos, hogy amennyiben az instrukciokat nem tartjak be, az ember esszeren megkerdjelezheti az instrukciok
klnbzseget eredmenyez hatasossagat. Amikor a k. sz.-eket arra kertk, hogy (D)80 irjak le azt a modszert,
mellyel ket az emberi kapcsolatok problemainal osztalyoztak, megIelel leirassal valaszoltak. Azaz, a 39 k. sz.
kzl, aki a kerdivet kitlttte, mindegyik megertette es vissza is tudta idezni az instrukciok lenyeget, melyet
minden talalkozas alkalmaval elmondtak nekik.
'Ha n teljesen szabadon valaszthatna az osztalyban lezajlott vita osztalyzasi modszeret tekintve, melyiket
reszesitene elnyben? kerdesre a kvetkez eredmenyeket nyertk:
Az elnyben
reszesitett
osztalyozasi modszer,
Egyttmkd Verseng Nincs preIerencia
Egyttmkd
szituacioban
11 6 2
Verseng
szituacioban
6 11 3
Mivel nincs okunk Ieltetelezni, hogy ezek a klnbsegek mar a kiserlet kezdetekor is megvoltak, ezert azt a
kvetkeztetest vonhatjuk le, hogy mindket kiserleti Ieltetelben nagyjabol azonos aranyban alakult az adott
osztalyozasi modszerrel valo elegedettseg.
Nyilvanvalo tehat, hogy az instrukciok mindket Ieltetelben 'elertek a k. sz.-eket, s tettek ezt ugy, hogy mindket
Ieltetelben nagyjabol azonosan alakult az elegedettek aranya. Utobbi eredmenynknek azert tulajdonitunk
Iontossagot, mert ha az osztalyozasi modszerrel valo elegedetlenseg tul ersen jelentkezett volna, akkor ez
meghiusithatta volna a kiserleti valtozok kivant hatasait.
8.1.1.3.2. B) AZ SZLELT KLCSNS FGGSG
Vizsgalatunk egyik I hipotezise szerint az EgyeniKoop Ieltetelben a k. sz.-ek inkabb talaljak ugy, hogy
segitenek egymasnak es klcsns Iggsegben vannak, mint az EgyeniKomp Ieltetelben.
Az adatok szerint mind a rejtvenyek, mind az emberi kapcsolatokra vonatkozo problemak eseteben a
megIigyelk magasabbra ertekeltek a csoportkzpontusagot ('mi-tudatot) az egyttmkd csoportokban. A
kerdivnek az emberi kapcsolatokra utalo problemak vonatkozo reszeben a k. sz.-ek maguk is hasonlo adatokat
szolgaltattak. Az egyttmkd egyenek nagyobb csoporterzest tulajdonitanak nmaguknak, mint a verseng
egyenek. A klnbsegek ebben a tekintetben mindket tipusu problemanal 1-os szinten szigniIikansak. Ha
III. A KSRLETI EREDMNYEK
246
ezeket a merszamokat empirikusan megbizhatonak tartjuk, akkor a I hipotezisnek az eszlelt segitkesz
klcsns Iggsegre vonatkozo reszet bizonyitottnak tekinthetjk.
Ami a hipotezis masodik reszet illeti, mely szerint a verseng egyenek kevesbe Iogjak egymast klcsnsen
Iggnek eszlelni, azt ugyanezek az adatok reszben alatamasztjak. A megIigyelk a verseng egyeneket
enkzpontubbnak ertekeltek, es maguk a verseng egyenek is nagyobb Ioku enkzpontusagrol adtak szamot,
mint az egyttmkd egyenek. Az 'eszlelt Iorditott klcsns Iggseg Iogalma az enkzpontusagon kivl
a 'masok-kal szemben elklnitetten jelentkez 'en-t is tartalmazza. Utobbi sszetev meresehez
megkerdeztk a k. sz.-ektl (C). 'Az emberi kapcsolatokra vonatkozo problema megbeszelesekor mennyire
erzett nmagaban versengesi hajlandosagot?
A kerdesre kapott valaszok nem egeszen perdntek, jollehet a tendencia a hipotezis alatamasztasanak iranyaba
mutat. Egy csoportpar adatai 1-os szinten tamasztjak ala a hipotezist. Egy par eseteben a szigniIikancia szintje
13-os. Ket par eseteben az ellenkezje igaz, 14, illetve 23-os szigniIikanciaszint mellett. Mivel a szerzt
megleptek ezek az adatok, megkerdezett nehany egyttmkd egyent, hogy mit ertettek 'verseng
hajlandosag alatt, amikor kitltttek a kerdivet. Tbben azt valaszoltak, hogy amikor 'verseng
hajlandosagot jeleztek, ezalatt azt ertettek, hogy egyenl reszt vallaljanak a csoport elrejutasanak
elmozditasaban. Igy valoszinnek tnik, hogy a vilagos adatok hianya annak tudhato be, hogy az
egyttmkd egyenek klnbzkeppen ertelmeztek a kerdesben szerepl 'versengesi hajlandosag Iogalmat.
Ezt a magyarazatot tamasztja ala az a teny is, hogy amikor a kiserlet utani kerdivben azt a kerdest tettk Il,
hogy 'mennyire akarta legyzni a tbbieket?, a hipotezis altal megjosolt iranyba mutato, szigniIikans
klnbsegeket kaptunk.
sszessegeben nezve tehat az adatok alatamasztjak azt a Ieltevest, hogy az eszlelt segitkesz klcsns
Iggseg nagyobb mertek az egyttmkd egyeneknel, mig az eszlelt negativ interpendencia nagyobb a
verseng egyeneknel.
8.1.1.3.3. C) SZERVEZETTSG
1. A: erofes:itesek ss:ehangolasa. Arra gondoltunk, hogy az egyttmkd egyenek kreben nagyobb merv
lesz az erIeszitesek sszehangolasa es gyakrabban Iog ez a jelenseg elIordulni, mint a verseng egyenek
kreben.
A megIigyelk ugy ertekeltek, hogy az egyttmkd csoportok gyakrabban dolgoztak egytt (A), es magasabb
Iokon mkdtek egytt (B), mint a verseng csoportok. Ezek a klnbsegek mindketIajta problemanal 13-os
szinten igazak. A (C) kerdiv kerdesere adott valaszban: 'Mennyire dolgozott a csoport egyttmkden ezen a
probleman?, az egyttmkd egyenek ertekelesei jobban jeleztek az egyttdolgozast, mint a verseng
egyenek ertekelesei. Ez a klnbseg is 13-os szinten szigniIikans.
Igy az adatok meglehetsen hatarozott modon tamasztjak ala az egyttmkdesi hipotezist.
2. A res:vetel egvntetsege. Arra gondoltunk, hogy az egyttmkd egyeneknel kisebb lesz a kzremkdesi
homogenitas, mint a verseng egyeneknel. Els pillantasra ugy tnhet, hogy ez a hipotezis ellene van a jozan
esznek. Vizsgaljuk meg kicsit kzelebbrl azokat a megIontolasokat, melyek a jozan esz Ielteveseinek melyen
rejtznek, hogy lassuk, mikent alkalmazhatok azok, kiserletnk Ieltetelei mellett. Ugy tnik, hogy a jozan esz
Ieltevesei ket alapvet elgondolast tartalmaznak: (a) a versengeses szituacio veszjoslo legkre a Ielenk egyenek
szamara nehezebbe teszi a reszvetelt; (b) az egyttmkdes magaban Ioglalja az egyenl reszvetelt. Mindegyik
elgondolasnak van nemi ervenyessege.
Elmeleti megIontolasok alapjan elre megjosolhatjuk, hogy a verseng szituacio bizonyos szemelyiseg
egyenek szamara sokkal inkabb Ieszltseggel teli, mint az egyttmkd helyzet. A Ieszltseg kvetkezmenye
lehet a celok atrendezdese, majd azt kvetheti a visszavonulas. A visszavonulas esetleges kvetkezmenye,
hogy a visszavonult egyen nem versenyez tovabb. Ilyen esetekben arra szamithatunk, hogy a verseng
csoportokban a reszvetel homogenitasa alacsony lesz (bar bizonyos Ieltetelek mellett a reszleges visszavonulas
C) SZERVEZETTSG
247
81 A kvetkez valasztasi lehetsegeket ajanlottuk a k. sz.-eknek: (a) Ugy gondoltam, hogy nem ertekesek. (b) Valaki mas nagyjabol
ugyanazt mondta. (c) Nem tudtam szohoz jutni, masok annyit beszeltek. (d) Nem volt eleg id. (e) Nem voltam egeszen biztos abban, hogy
mit Iognak szolni a tbbiek. (f) Az egesz nem erdekelt tulsagosan. (g) Csoportban mindig neheznek talalom kimondani azt, amit gondolok.
(h) Az en gondolataim nem voltak lenyegesek abban a vonatkozasban, amirl a csoport az id alatt beszelt, (i) .egyeb okok.
hatasakent cskken az en sebezhetsege, es igy lehetve valik, hogy a Ielenk egyen szabadabban vegyen reszt a
tevekenysegben). Kiserletnkben azonban csupa jol beilleszkedett k. sz. vett reszt, s ez a visszavonulast nem tul
valoszin jelensegge teszi.
A masodik Ielteves szinten ervenyes bizonyos ertelemben. Vannak ugyanis olyan jelleg csoporthelyzetek, ahol
a masik tettei vagy szavai nem egyknnyen helyettesithetik az ember sajat cselekedeteit es szavait. Peldaul az
'nkiIejezes, a 'megismerkedes vagy a 'terapias helyzetek nyilvan olyan erket inditanak mozgasba az
egyenben, melyek lehetetlenne teszik, hogy az egyen helyett valaki mas vegyen reszt az adott helyzetben.
Kiserleti helyzeteink Ieladatorientalt jellege azonban biztositek arra, hogy a helyettesithetseg elIordulhatott.
Az adatok alatamasztjak a hipotezist, jollehet az eredmenyek nem bizonyito erejek. Mind a
rejtvenyproblemakban, mind az emberi kapcsolatokra vonatkozo problemaknal a verseng csoportokban
nagyobb a kzremkdes homogenitasa. Az emberi kapcsolatokra vonatkozo problemaknal az 5 par kzl 4, a
rejtvenyproblemaknal pedig mind az 5 par adatai a hipotezis altal jelzett iranyba mutatnak.
A kzremkdes homogenitasara vonatkozo hipotezis tovabbi alatamasztasara nehany kiegeszit adatot is
Ielhozhatunk. A hetenkenti kerdivben megkertk a k. sz.-eket, hogy jelljek meg annak okat, hogy a
csoportvita soran miert nem ajanlottak tleteket, gondolatokat.81 Az okok kzl, melyeket az egyttmkd
egyenek megjelltek, kb. 47 esett azon kategoriaba, mely azt mondja ki, hogy: 'Valaki mas nagyjabol
ugyanazt mondta; a verseng csoport altal ajanlott okok kztt csupan 33 esett ezen kategoriaba.
Igy, bar az eredmenyek nem perdntek, alatamasztottuk azt a hipotezist, hogy a reszvetel mertekeben nagyobb
homogenitast tapasztalunk a verseng, mint az egyttmkd egyeneknel. Az adatok nem mutattak tisztan
kivehet, szigniIikans klnbseget (bar az sszes Iunkciora vonatkoztatva, az atlagokat tekintve a
tevekenysegnek nagyobb a specializacioja az egyttmkd, mint a verseng csoportban). Els latasra
nyilvanvalo azonban, hogy a hiba varianciaja tul nagy ahhoz, hogy barmilyen szigniIikancia letrejhessen.
A tartalom vagy az aktivitas vonatkozasaban az eredmenyek kiIejezetten azt jelzik, hogy az emberi viszonyok
problemaira vonatkozo javaslatok megirasat tartalmazo Ieladatban szigniIikansan tbb pelda adodott a
munkamegosztasra az egyttmkd, mint a verseng csoportokban. A behatarolt idn bell megkvetelt
teljesitmeny problemajaval kszkdve az egyttmkd tagok kepesek voltak ugy szervezni sajat magukat,
hogy ne duplazzak meg egymas erIesziteseit. Az egyiknek a masikkal valo helyettesithetsege megengedte a
csoporttagoknak, hogy a Ieladatot reszeire bontsak, es ez lehetve tette a klnbz tagoknak azt, hogy a reszek
megoldasan egy idben dolgozzanak. A verseng szituacioban a javaslatiras altalaban a kvetkez ket veglet
valamelyiket kvette: (a) egy embert kijelltek a Ieladatra, mindig egy Iorgasi sema szerint, mig a tbbiek a
javaslatiro ellenrzeseben vettek reszt aktivan. Az tletek irasos Iormaba ltztetese mindenkit aktivan erdekelt.
Mivel a lapok szama mindig kevesebb volt, mint t, ez meghiusitott minden kompromisszumot.
('Mindegyiknk ir egy oldalt ez a helyettesithetseg hianyara vezethet vissza.) Kvetkezeskeppen
szksegesse valt mindenki szamara, hogy ugyanarra a tevekenysegre sszpontositson. Igy aztan ritkan Iordult
el, hogy ket csoporttag egyszerre irt volna. (b) Egy lelkiismeretes tag Iogta a tollat, es mig a tbbiek
vitatkoztak, addig rairta az rlapra a javaslatokat. A vitatkozok gyet sem vetettek az irottakra, Iigyelmk a
vitara sszpontosult. Az irasos termeket tbbe-kevesbe lenyegtelen mellekkrlmenynek tekintettek, mellyel
csak nehany 'tul lelkiismeretes pali Ioglalkozhat. Nem tekintettek szksegszer dolognak, es ennelIogva barki
kisajatithatta maganak, illetve atvehette az iras Iunkciojat, ha tenyleg erre volt kedve.
Sajnos a rejtvenyIeladatoknal nem gyjtttnk hasonlo adatokat. Bar a kiserlet vezetjenek hatarozottan az volt
a benyomasa, hogy az egyttmkd csoportokban gyakran adtak hangot a problema klnbz
megkzeliteseinek, mig a verseng csoportokban ez egyaltalan nem Iordult el.
8.1.1.3.4. D) MOTIVCI
D) MOTIVCI
248
Feltettk, hogy az egyttmkd csoportokban az egyeni erIeszitesek jobban hasonlitanak, es inkabb egy
iranyba mutatnak majd, mint a verseng csoportokban. Ha ez a hipotezis helytallo, akkor az egyttmkd
csoportokban gyorsabb celelerest varhattunk, mint a verseng csoportokban. Az eredmenyesseg (lasd 'G resz)
targyalasakor bemutatjuk az adatokat, most csak annyit mondunk, hogy a hipotezis beigazolodott.
Alapvet hipotezisnk szellemeben Ielteteleztk, hogy az egyttmkd csoportokban gyakrabban Iordul el
pozitiv kezdemenyezes, mint a verseng csoportokban. A kvetkez kerdesekre adott valaszok mervadoak
ebben a tekintetben: 'Hogyan reagalt n masok tleteire es javaslataira? 'Milyen gyakran beIolyasolta az n
gondolatait vagy viselkedeset az, hogy masok mit mondtak? A valaszokat elemezve azt tapasztaltuk, hogy az
egyttmkd egyeneket szigniIikansan gyakrabban beIolyasoltak masok tletei, mint a verseng egyeneket.
Tovabba azt lattuk, hogy az egyttmkd egyenek kiIejezetten beleegyezbbek es elIogadobbak voltak a
masok altal Ielvetett gondolatokkal szemben.
8.1.1.3.5. E) KOMMUNIKCI
A kommunikacios Iolyamat negy vonatkozasat Iigyelembe veve Iejlesztettk ki a hipoteziseket: 1. A jelek
letrehozasa. 2. A kommunikacio vevjenek Iigyelme a letrehozott jelekre. 3. A kzs jelentes letrehozasa. 4. A
jelek ertekelese.
1. A felek letreho:asa. Felteteleztk, hogy az egyttmkd csoportokban a reszvetel az emberi kapcsolatok
problemaiban kisebb, a rejtvenyproblemak eseteben pedig nagyobb merv lesz, mint a verseng csoportokban.
A rejtvenyproblemak altal kivaltott reszveteli nagysagra vonatkozo hipotezis igaznak bizonyult. Az emberi
kapcsolatokra vonatkozo problema eseteben a klnbseg harom csoport eseteben meggyz, ket csoport
eseteben nem az. Ugy gondoltuk, hogy a minsegre trekves nem akadalyozza majd a mennyisegi erIeszitest,
vagy ha megis, akkor a mennyiseg Iontosabb lesz, mint a minseg. Az instrukcio mind a minseget, mind a
mennyiseget hangsulyozta, es ezert az ertelmezes ketertelm lehetett, ezaltal az iment megIogalmazott hipotezis
nem valt be minden k. sz. eseteben. Ez persze Iokozza a hipotezis ervenyessegenek bizonyitasa ele harulo
akadalyok nehezseget.
2. A felekre valo figvelem. Mivel az egyttmkd csoportokban nagyobb Ioku segitkeszseget Ielteteleztnk,
arra szamitottunk, hogy a verseng egyenek kevesebb Iigyelmet szentelnek majd egymas jelzeseinek, mint az
egyttmkd kiserleti szemelyek.
A megIigyelk (A) ertekelese szerint az egyttmkd szemelyek joval inkabb Iigyelnek egymasra, mint a
verseng szemelyek, s ebben nincs klnbseg a vegzett Ieladat jellege szerint. A k. sz.-ek sajat ertekelesei (C) is
hasonlo tendenciat jeleznek.
3. A felek k:s felentese. A hipotezisekben Ieltettk, hogy a verseng egyenek kreben a kommunikacio adoja
es vevje kztt kevesebb lesz a kzs jelentes, mint az egyttmkd egyenek kreben. Mas szoval arra
gondoltunk, hogy a verseng csoportokban nagyobb mertekek lesznek a kommunikacios nehezsegek, mint az
egyttmkd csoportokban.
Az adatok azt mutatjak, hogy a megIigyelk ertekelese szerint az egyttmkd egyenek kztt szigniIikansan
kevesebb volt a kommunikacios nehezseg mind az emberi kapcsolati, mind a rejtvenyproblema megoldasaban,
mint a verseng egyenek kztt. Megkerdeztk a k. sz.-ektl: 'Akadalyozta-e nt barmi is abban, hogy
gondolatait kzlje masokkal? Erre a kerdesre valaszolva az egyttmkd egyenek szigniIikansan kisebb
szamban emlitettek akadalyozo tenyezket, mint a verseng egyenek. Megkerdeztk a k. sz.-ektl: 'Voltak-e
nehezsegei, amikor megprobalta kvetni vagy megerteni azt, amit masok mondtak? A valaszok teljesen
hasonlo jellegek voltak, mint elbb. Megallapithatjuk tehat, hogy a verseng egyenek tbb nehezseget eltek at
a kzs jelentes kialakitasaban, es nehezebben illeszkedtek be mind a kommunikacio adoja, mind a vevje
szerepebe.
E) KOMMUNIKCI
249
Az adatok erteljesen alatamasztjak a hipotezist.
4. A felek meltanvlasa. Feltettk, hogy az egyttmkd csoportokban a kzleseket egyntetbben ertekelik,
mint a verseng csoportokban.
A megIigyelk ertekelesei szerint az egyttmkd csoportokban mindket tipusu Ieladatban jobban elIogadjak a
tagok egymas tleteit, mint a verseng csoportokban. A klnbsegek 1-os szinten, vagy ez alatt
szigniIikansak. (.)
8.1.1.3.6. F) TUDATOSSG
A pozitiv kezdemenyezesekre vonatkozo hipotezis alapjan varhato volt, hogy az egyttmkd szemelyek
eseteben a cel helyzetere es iranyara vonatkozo iteletek sokkal inkabb egybeesnek majd, mint a verseng
egyenek eseteben.
A megIigyelk mindket tipusu Ieladatban az egyttmkd szemelyeket sokkal tudatosabbnak iteltek ('tudjak,
hogy hol vannak es merre tartanak), mint a verseng szemelyeket. A megIigyelk szerint az egyttmkd
csoportok szigniIikansan tervszerbben es rendszeresebben kzelitettek az egyes problemakhoz, mint a
verseng szemelyek. Az a Ieltevesnk, hogy a tudatossag es a rendszeres megkzelites szorosan sszetartozik.
8.1.1.3.7. G) EREDMNYESSG
Feltettk, hogy mivel az egyttmkd csoportokban a megoldas gyorsabban halad, a verseng csoportokban
kisebb lesz a mennyisegi produktivitas. Az adatok ezt igazoljak. Az egyttmkd csoportok gyorsabban oldjak
meg a rejtvenyIeladatokat, mint a verseng csoportok, es az egyttmkd csoportok mennyisegi tekintetben
eredmenyesebbek az emberi kapcsolatokkal Ioglalkozo problemak megoldasaban is. (A mennyisegi
eredmenyesseget itt a javaslatok szoszamaval mertk.)
Azt is Ieltettk, hogy az egyttmkd csoportok minsegi produktivitasa is magasabb lesz, mint a verseng
csoportoke. A hipotezist Ienyesen igazoljak a megIigyelk ertekelesei, melyek a vitak eredmenyesseget
minsitik, es ugyancsak ezt a hipotezist tamasztjak ala a szakertk ertekelesei, amelyek a csoportok altal irott
javaslatokra vonatkoznak.
A megIigyelk ugy ertekeltek, hogy az egyttmkd csoportok vitai nemcsak tbb gymlcsz tletet hoztak
az emberi kapcsolatokkal Ioglalkozo problemaban, hanem a vitak egyuttal a problema termeszetenek jobb
megerteserl es teljesebb attekinteserl is tanuskodtak. Mind a csoportproduktivitasra, mind a csoport
problemalatasara vonatkozo ertekelesek, mindket tipusu Ieladatban, szigniIikansan klnbztek az
egyttmkd csoportok javara.
Az atlagos egyeni produktivitast nem szabad sszekevernnk a csoportproduktivitassal. A
csoportproduktivitasra vonatkozo ertekelesek azokra a gondolatokra utalnak, amelyekben a csoport tagjai
megegyeztek, es amelyeket a csoport cselekvesi alapjakent elIogadtak. (.)
Az atlagos egyeni produktivitas nem mutat szigniIikans klnbseget az egyttmkd es a verseng csoportok
kztt az emberi kapcsolatokra vonatkozo problemakban. A rejtvenyproblemak eseteben az egyttmkd
csoportok kedvezbb ertekelest kaptak egyeni produktivitasuk alapjan. Ezt az eredmenyt valoszinleg az a teny
magyarazhatja, hogy az egyttmkd csoportok nagyobb kommunikacioja Iolytan kisebb volt annak a
valoszinsege, hogy az egyenek hosszabb ideig zsakutcaban maradjanak.
Felteteleztk, hogy az egyttmkd egyenek tbbet tanulnak egymastol, mint a verseng egyenek. Az 5
csoportpar kzl 3 esetben azt tapasztaltuk, hogy az egyttmkd csoporttagok sajat velemenyei szerint az
emberi kapcsolatokkal Ioglalkozo problemak megvitatasa soran sokat tanultak egymastol. A verseng csoportok
tagjai nem igy velekedtek.
F) TUDATOSSG
250
Az egyttmkd csoportok nagyobb produktivitasat elre jelz hipotezisek beigazolodtak, azonban nincs ra
adat, hogy ezeknek a csoportjai tbbet tanultak volna, mint a verseng csoportok tagjai. Ez Ielteheten a
kvetkez okokkal Igg ssze:
1. A vitak a pszichologiakurzus elejen zajlottak le. Ilyen korai szakaszban a k. sz.-ek talan azert nem tudtak
sokat nyujtani egymas szamara, mert egyikknek sem volt eleg tapasztalata, hogy azt hasznos megkzelitesekke
kristalyositva a problemak megvitatasaban Ielhasznalhattak volna.
2. Sok diak ugy velhette, hogy amit tanulhat, azt az oktatotol tanulhatja. Igy nem is akartak klnskeppen
egymastol tanulni.
3. A csoportvita alatti tanulas nem klnbztt tulzottan a szokasos tanulasi Iormakhoz kepest. A szokasos
Iormakban az egyttmkd egyenek ugyanugy tanultak, mint a verseng egyenek.
8.1.1.3.8. H) INTERPERSZONLIS VISZONYOK
Felteteleztk, hogy az egyttmkd egyenek baratsagosabbak lesznek egymashoz a talalkozok soran, mint a
verseng egyenek.
A megIigyelk ertekelesei szerint az egyttmkd szemelyek szigniIikansan baratsagosabbak voltak mindket
tipusu problema megvitatasa soran, s ez az eredmeny ersen alatamasztotta a hipotezist. A Iunkciokra vonatkozo
megIigyelesek is ugyanezt tamasztottak ala: az emberi kapcsolatok problemainak megvitatasa soran az
egyttmkd csoportokban nagyobb szazalekaranyban Iordultak el batorito es megersit megjegyzesek. A
verseng vitakban viszont szigniIikansan nagyobb aranyban Iordultak el agressziv megjegyzesek. A
rejtvenyIeladatok eseteben nem tapasztaltunk ilyen jelleg klnbseget, valoszinleg azert nem, mert a
rejtvenyek megoldasa soran az erzelmi terheles hianya a 'megersites, 'tamadas tipusu emocionalis Iunkciok
kisebb aranyu megjeleneset eredmenyezi.
Arra a kerdesre valaszolva (C), hogy 'Mennyire volt jo a tbbiek kzremkdese?, az egyttmkd
szemelyek jobbnak iteltek egymas kzremkdeset, mint a verseng szemelyek. Ezt az eredmenyt egyben az
egyttmkd egyenek kztti nagyobb pozitiv 'katexis (Iigyelem-sszpontositas) jelzesenek is vehetjk. (.)
Figyelembe veve a csoportban hato Iacilitalo (serkent) es gatlo tenyezket, Ielteteleztk, hogy az
egyttmkd csoportokban nagyobb szazalekaranyban Iordulnak majd el csoportos tevekenysegek, mig a
verseng csoportokban nagyobb aranyban Iordulnak majd el egyeni tevekenysegek. Az emberi kapcsolatokra
vonatkozo problemak tekinteteben ez a hipotezis beigazolodott. A rejtvenyeknel kapott adatok eseteben viszont
nem.
Utobbi eredmeny magyarazatakent arra gondolhatunk, hogy a rejtvenyIeladatok objektive bizonyithato
megoldasa megneheziti az egyenek szamara azt, hogy tarsas-erzelmi viselkedeseket mutassanak ki. Masreszt a
bizonyithato megoldas kikenyszeriti a megegyezest es az elIogadast, es ebben az ertelemben veve mintegy
raszorit a csoporttevekenysegre. Ezt a magyarazatot latszik alatamasztani, hogy a verseng csoportok
szigniIikansan magasabb szazalekaranyban tanusitanak csoporttevekenyseget a rejtvenyIeladatok megoldasaban,
mint az emberi kapcsolatok problemaiban. Ez a klnbseg egyebkent az egyttmkd csoportok eseteben is
tapasztalhato, de ott kisebb mertek.
Feltettk, hogy az egyttmkd egyenek ugy eszlelik majd magukat, hogy tarsaikra elnysebb hatast
gyakorolnak, szemben a verseng csoportok egymasra vonatkozo eszleleteinek jellegevel. Az egyttmkd
csoportok tagjai valoban ugy latjak, hogy tarsaik tleteikre pozitivabban reagalnak. A verseng tagok viszont
ugy latjak, hogy tleteiket gyakrabban vetik el. Az egyttmkd tagok ugy erzik, hogy kzremkdesket
magasabbra Iogjak a tbbiek ertekelni. (.)
Az egyttmkd egyenek mint csoporttagok sokkal inkabb kteleznek erzik a kzs erIeszitesben valo
reszvetelt, mint a verseng egyenek. A klnbsegek az emberi kapcsolatok problemaiban 1-os szinten, a
H) INTERPERSZONLIS
VISZONYOK
251
rejtvenyek eseteben 10-os szinten szigniIikansak. Az is kiderlt, hogy a tbbiek tiszteletenek elnyeresere
iranyulo vagy inkabb az egyttmkd szemelyek motivaciojaban jatszik szerepet, mint a verseng szemelyek
motivaciojaban. (.)
8.1.1.4. IV. SSZEFOGLALS S KVETKEZTETSEK
8.1.1.4.1. A) A KSRLET S AZ EREDMNYEK SSZEFOGLALSA
(.) A kiserlet eredmenyeit alabb rviden sszeIoglaljuk.
1. Alapveto hipote:isek
A kiserletben nyert adatok a kvetkez hipoteziseket tamasztjak ala:
(i) Az egyttmkd egyenek inkabb eszlelik nmagukat pozitiv klcsns Iggesben levknek, szemben a
verseng egyenekkel, akik nem eszlelnek klcsns Iggest egymas vonatkozasaban.
(ii) Az egyttmkd egyeneknel nagyobb mertekben helyettesithetek az egyes hasonlo cselekvesek egymas
cselekveseivel, mint a verseng egyenek eseteben.
(iii) Az egyttmkd egyenek a tbbiek cselekveseit nagyobb aranyban ertekelik pozitivan, ugyanakkor a
verseng egyenek a tbbiek cselekveseit nagyobb aranyban ertekelik negativan.
(iv) Az egyttmkd egyenek nagyobb mertekben kezdemenyeznek egymas megsegitesere, mint a verseng
egyenek.
(v) Az egyttmkd egyenek inkabb segitik egymast, a verseng egyenek inkabb akadalyozzak egymast.
Mindent sszevetve megallapithatjuk tehat, hogy az egyttmkdesrl es a versengesrl megIogalmazott
elmeletnket kiserletnk eredmenyei jelents mertekben igazoltak.
2. Csoporttevekenvseg
A csoporttevekenyseg szempontjabol vett eredmenyek azt jelzik, hogy az egyttmkd egyenek a kvetkez
jellemzk tekinteteben jobb eredmenyt mutatnak, mint a verseng egyenek: (i) az erIeszitesek sszehangolasa;
(ii) a tagonkenti kzremkdes mertekeben mutatott valtozatossag; (iii) a cselekves alosztalyokra bontasa; (iv)
teljesitmenyrendszer; (v) jeladas a rejtvenyIeladatnal; (vi) a tarsakra valo Iigyelem; (vii) a kommunikacio
klcsns vetele; (vii) a kommunikacio kzs ertekelese; (ix) a tajekozottsag es szabalyossag; (x) idegyseg
alatti produktivitas; (xi) az eredmeny es a vitak minsege; (xii) a vitak alatti baratsagossag; (xiii) a csoport es
eredmenyeinek elnys ertekelese; (xiv) csoporttevekenyseg; (xv) a tarsak elnys hatasanak eszlelese; (xvi) az
altalanos masik attitdjenek beepitese.
A verseng egyenek a kvetkezkben mutattak tbbet: (i) a jelek adasa az emberi kapcsolatok problemainal; (ii)
egyeni tevekenysegek.
Nem volt szigniIikans klnbseg a kvetkezkben: (i) a helyzet iranti erdekldes merteke; (ii) a tevekenysegre
vonatkozo specializacio merteke; (iii) a tanulas merteke (bar az irany az egyttmkd egyenek elnyet
mutatja). Ugyancsak nem mutattak az adatok semmilyen dnt klnbseget az id Iggvenyeben.
8.1.1.4.2. B) AZ EREDMNYEK JELENTSGE GYAKORLATI SZEMPONTBL
Az eredmenyek alapjan (amennyiben ezek az eredmenyek altalanosithatoak) magatol ertetdnek tnik, hogy
amikor szemelyek vagy kisebb egysegek egyttmkdnek egymassal, akkor az egyttmkdes eredmenyekent
IV. SSZEFOGLALS S
KVETKEZTETSEK
252
nagyobb merv szervezettseg es produktivitas varhato, mint akkor, amikor a kapcsolatokra inkabb a versenges
nyomja ra a belyeget. A csoportharmonia es a csoport eredmenyessege tekinteteben alapvet, klcsns
gondolatkzlest, az erIeszitesek sszehangolasat, a baratsagossagot, valamint az ember sajat csoportja Ielett
erzett bszkeseget lathatoan megzavarja, ha a csoport tagjai egymas celjait klcsnsen kizaro celokert latjak
versenyezni egymast. Tovabbmenve, valoszinnek tnik, hogy a versenges nagyobb szemelyes bizonytalansagot
eredmenyez (mert a versenges Iolytan masok rosszindulatara szamitunk inkabb), mint az egyttmkdes. Ezek a
kvetkeztetesek szinte kezenIekvek bizottsagok, talalkozok, kis csoportok tevekenysegenek megszervezese
szempontjabol.
Kiserletnk eredmenyeinek Ienyenel ugy tnik, hogy a pedagogusoknak is Iell kellene vizsgalniuk azokat a
Ielteveseiket, melyek szerint a versengesen alapulo osztalyozasi rendszert alkalmazzak. Kerdesesnek tnik, hogy
a versengesen alapulo osztalyozasi rendszer vajon milyen jelleg klcsns kapcsolatokat epit ki a diakok
kztt, es milyen a hatasa az egeszseges oktatasi celokkal sszhangban lev Ieladatiranyultsagra es szemelyes
biztonsagerzetre.
Forditotta: GERGELY GABOR
8.2. PAUL F. SECORD - CARL W. BACKMAN
8.2.1. SZOCILIS HATALOM
Az aIIektushoz hasonloan a szocialis hatalom is mindent athato mozzanata a szocialis interakcionak. Ha a
tarsadalom eletet nagyban szemleljk, ez a mozzanat at- meg atszinezi a nemzetek kztti kapcsolatokat. Fontos
szerepe van a kormanyzasban es a politikai partokban. A legklnbzbb nagy es kis kepzdmenyek igazodnak
szervezetkben a hatalmi strukturahoz. Barmekkora csoportot vesznk is, abban a tagok egy resze mindig
hatalmasabb a tbbinel, s e tenynek Iontos kvetkezmenyei vannak a csoport mkdesere nezve. Ezenkivl
virtualisan nincs olyan Iormaja az interakcionak, amelyben ne lenne klnbseg a resztvevk kztt az egymas
beIolyasolasahoz rendelkezesre allo viszonylagos hatalom tekinteteben. Igy peldaul hatalmi klnbsegek
vannak jelen a Ielettes es az alkalmazott, a szl es a gyermek, a keresked es a Iogyaszto, a politikus es a
szavazo, az orvos es a beteg, valamint a tanito es a tanulo kapcsolataban.
A hatalom elemzese nagyon Iontos ahhoz, hogy megertsk a csoporton belli interakcio aramlasat, valamint
hogy megmagyarazzuk a nyeresegeknek es kltsegeknek a csoporttagok kztti eloszlasat. A hatalmi
kapcsolatokra vonatkozo kzkelet IelIogas szerint a hatalmi diIIerencialodas az erintett egyenek szemelyes
jellemzibl Iakad. Fejezetnkben azonban ki Iogjuk mutatni, hogy a hatalom nemcsak szemelyes jellemzkbl
ered, hanem Igg a szemelyek es a csoportok kztti kapcsolattol, s a kapcsolatnak a nagyobb tarsadalmi
struktura kontextusan belli helyetl.
Jollehet a szocialis hatalomnak igen nagy sulya van a mindennapi viszonyokban, a kis csoportok szintjen
megIigyelhet viselkedes kutatoi csak az utobbi idben kezdtek komolyan erdekldni iranta. EnnelIogva az
alabb ismertetend elvek egy reszet ugy kell tekintennk, mint amelyek meg csak tapogatoznak az igazsag Iele
es tovabbi kutatasokkal igazolandok. Valahanyszor egy-egy ilyen elvet ismertetnk, ramutatunk majd, hogy
pillanatnyilag milyen mertekben tekinthet helytallonak.
A hatalommal Ioglalkozo legtbb mai kutatas (French 1956; FrenchRaven 1959; Levinger 1959; BloodWolIe
1960; Emerson 1962) arra sszpontositja a Iigyelmet, hogy egy paros kapcsolat egyik tagja hogyan gyakorolja
kzvetlenl a hatalmat. A kiscsoportokkal Ioglalkozo irodalom csak ritkan elemzi a hatalmat a nagyobb
strukturak vonatkoztatasi rendszerebe illesztve, amikor egy szemely kzvetett beIolyast gyakorolhat sok mas
szemely Iltt (French 1956; Harary 1959). Ezert elbb a kzvetlen hatalmat vesszk szemgyre, es
reszletesebben is Ioglalkozunk vele. Ugyanigy a kiscsoportokkal Ioglalkozo kutatas elssorban a ket vagy tbb
egyen kztti kapcsolatokat vizsgalta, nem pedig az alcsoportokat vagy nagyobb egysegeket.
PAUL F. SECORD - CARL W.
BACKMAN
253
8.2.1.1. A KZVETLEN HATALOM DETERMINNSAI
A szocialis hatalom determinansait kutatok tbbsege napjainkban explicite vagy implicite haromIele valtozot
vesz Iel: az erIorrasokat, a Iggsegeket es az alternativakat. Az eroforras valamely egyen ama tulajdonsaga
valamilyen birtoka, viselkedesenek valamilyen aspektusa vagy egyszeren a jelenlete , amely kepesse teszi
arra, hogy beIolyasolja egy masik szemely nyeresegeit es kltsegeit. Ezeknek az erIorrasoknak az erteket
nemcsak az egyennek ez a szoban Iorgo tulajdonsaga hatarozza meg, hanem a masik szemely tle valo
fggosege is. Igy peldaul egy leany szepsege csak azoknak a IerIiaknak a tekinteteben erIorras, akik vonzodnak
a ni szepseg irant. Nemigen lesz erIorras olyan szituaciokban, amikor a szepsegnek nincs Iontossaga. A
Iggsegek altalaban veve vagy bels allapotokbol, peldaul a szemelyiseg szksegleteibl, vagy a szituaciobol
erednek. A szituaciobol ered Iggseg peldaja az, amikor a csoportnak szksege van egy szakert szolgalataira
valamilyen elodazhatatlan problema megoldasahoz.
Mindamellett az a kerdes, hogy ket szemely kapcsolataban hogyan alakulnak a beIolyasolas viszonylatai, nem
csak e ket szemely jellemzitl es a szituaciotol Igg. Fgg attol is, hogy mennyire allnak rendelkezesre
alternativ nyeresegIorrasok es kltsegcskkentesi eszkzk. Egy szep leany IerIiakat vonzo hatalma reszben
attol is Igg, hogy a IerIiaknak mennyire allnak rendelkezesre mas szep leanyok, meg hogy mekkora aldozatot
(kltseget) kell hozniuk ahhoz, hogy elnyerjek a lany kegyeit. Ezekkel az egyszer peldakkal termeszetesen nem
meritettk ki az erIorrasok, Iggsegek es alternativak determinansait. Az alabbiakban reszletesebben vesszk
szemgyre ket.
8.2.1.2. ERFORRSOK
French es Raven (1959) krvonalazta a szocialis hatalom tipusait vagy alapjait. Mindegyik tipus bizonyos
kltsegekkel es nyeresegekkel jar egytt. Ezenkivl e kutatok a hatalom tipusait mind egymassal, mind mas
valtozokkal sszeIggesbe is hoztak, peldaul a hatalom erejevel, a szituacio engedelyezte viselkedes
tartomanyaval, valamint azzal, hogy esetleges valtozasok milyen mertekben jarnak tovabbra is egytt a
beIolyasolas eredeti Iorrasaval.
Jutalma:o es kenvs:erito hatalom
A szerzk osztalyozasa szerint a hatalom els tipusa a futalma:o hatalom. Ez a tipus, amikor a hatalmat P
szemely gyakorolja O szemely Iltt, O-nak azon az eszlelesen alapszik, hogy P nyereseghez tudja t juttatni. A
Inknek azert van hatalma alkalmazottja Iltt, mert a dolgozo tudja, hogy Inke Iizetesemelesre, st
elleptetesre is javasolhatja. A hatalom masodik tipusat kenvs:erito hatalomnak nevezik. Ez O-nak azon a
percepciojan alapszik, hogy P megbntetheti t. A beosztottak a Inkt olyan szemelynek eszlelik, aki
megakadalyozhatja Iizetesemelesket vagy el is bocsattathatja ket.
A hatalomnak ez a ket tipusa tbb tekintetben hasonlit egymashoz. A hatalom tartomanya mindket esetben csak
azoknak a viselkedeseknek a hataraig terjed, amelyekert P megjutalmazhatja vagy megbntetheti O-t. A jelek
szerint mindketIele hatalom ereje reszint az adott szituacioban lehetseges nyeresegek vagy bntetesek
nagysagatol Igg, reszint O-nak arra vonatkozo eszlelesetl, hogy a nyereseg, illetve bntetes milyen
valoszinseggel varhato. A valoszinsegre vonatkozo eszleles viszont ket tenyez Iggvenye. Az egyik az, hogy
O mennyire Ieltetelezi, hogy P Iigyeli t. Minel ersebb P Ielgyelete, annal inkabb hiszi O, hogy viselkedeseert
jutalom vagy bntetes varja. A masik tenyez O P-vel valo kapcsolatanak eddigi trtenete. Ha egy Ielgyel
ritkan jutalmazott vagy bntetett meg akar kzvetlenl, akar kzvetve egy alkalmazottat, akkor jutalmazo es
kenyszerit hatalma Ielteheten gyenge lesz.
Referens hatalom
A jutalmazo hatalomnak van egy olyan tulajdonsaga, amellyel a kenyszerit hatalom nem rendelkezik:
Iokozatosan atalakithato referens hatalomma. A reIerens hatalom az identiIikacion alapszik, vagyis az egonak
azon a kivansagan, hogy hasonlitson egy masik szemelyhez. Kelman IelIogasa ertelmeben az identiIikacio a
ERFORRSOK
254
szocialis beIolyasolas egyik Iormaja. A jutalmazo hatalom reIerens hatalomma valo atalakulasanak egyik
lehetseges magyarazata az, hogy a jutalmazo hatalom gyakorlasa elszr vonzova teszi P-t O szamara,
masodszor vonzo volta identiIikacio targyava teszi. Azt, hogy a jutalmazo hatalom vonzova teszi P-t, igazolni
latszik az a kiserlet, melynek tanusaga szerint azok az egyenek, akiknek hatalma csak jutalmazason alapult,
kedvezbb pontszamot kaptak, mint azok, akiknek hatalma csak bntetesen alapult (Brigante 1958). French es
Raven szerint P O Ieletti reIerens hatalmanak ereje, nemklnben az e hatalom szIerajanak alavetett
viselkedesek tartomanya aszerint valtozik, hogy P mennyire vonzo O szamara.
Bar O-ban a reIerens hatalom eredmenyekent lejatszodo valtozasok eleinte Iggnek O-nak P-hez valo
viszonyatol, idvel e valtozasok Iggetlenne valhatnak P-tl. Elteren a jutalmazo vagy kenyszerit hatalomtol,
az a kerdes, hogy e valtozasok Iolytatodnak-e, nem Igg attol, hogy P-nek mennyire all modjaban megIigyelni a
szituacio altal meghatarozott konkret viselkedest. Ebben rejlik az egyik klnbseg a szlk es a rendri
tisztviselk hatalma kztt. A szli hatalom nagymertekben reIerens hatalom, a rendri hatalom azonban
lenyegileg kenyszeren alapszik. Ily modon a gyermekek szleik tavolleteben is viselkedhetnek jol, a kzlekedesi
szabalyokat azonban gyakran megszegik az emberek, ha nincs a kzelben rendr.
S:akertoi hatalom
A s:akertoi hatalom O-nak azon az eszlelesen alapszik, hogy P-nek az adott szituacioban van valamilyen
specialis tudasa, mint peldaul annak a betegnek az eseteben, akit orvosa olyan ertelemben beIolyasol, hogy
tartson be egy bizonyos etrendet. Az ilyen tipusu hatalom ereje Igg attol, hogy mekkora szakertelmet Ieltetelez
O P-rl, es a szoban Iorgo szakertelem szempontjabol relevans viselkedesre szoritkozik. Az a problema, hogy az
igy indukalt viselkedes mennyire tartos, Igg attol, hogy mennyire tarsul a szakert tanacsaival. Nem Igg
azonban attol, hogy milyen mertekben megIigyelhet.
Legitim hatalom
A legitim hatalom azon alapszik, hogy O magaenak vall bizonyos olyan interiorizalt normakat es ertekeket,
amelyek azt diktaljak, hogy engedje magat beIolyasolni P altal. O olyan szemelynek eszleli P-t, akinek legitim
joga, hogy legalabbis bizonyos terleteken elirja O viselkedeset. Ennek az eszlelesnek a gykere P valamilyen
jellemzje, peldaul kora, neme, osztalya vagy kasztja, vagy bizonyos elismert hierarchiaban elIoglalt pozicioja,
vagy az a krlmeny, hogy valamilyen tekintely kijellte. Reszben ez a Iorrasa a katonatiszti, vallalatvezeti,
kormanytisztviseli es szli hatalomnak. A legitim hatalom gyakorlasa altal indukalt viselkedes Iolytatodasa
nem megIigyelhetsegetl Igg, hanem a Iennallasa alapjaul szolgalo normak es ertekek Iolytatodo ervenyetl.
A legitim hatalom ereje attol Igg, hogy O mennyire tette magaeva az alapjaul szolgalo normakat es ertekeket.
ElIordulhat, hogy a legitim hatalom szeles viselkedesi szIerara terjed ki, tbbnyire azonban szk a latokre. Igy
peldaul egy anya gyermeke viselkedesenek szeles tartomanya Iltt gyakorolhat legitim hatalmat, egy
kereskedelmi ceg zletvezetjenek azonban a munkaval sszeIgg viselkedesre kell korlatoznia legitim
hatalmat.
A: eroforrasok es a csereelmelet
A hatalom teoretikusai Ielhasznaltak ugyan az erIorrasok Iogalmat ahhoz, hogy osztalyozhassak a hatalom
Iormait, de rendszerint nem a csereelmelet allaspontjarol kezeltek ezt a Iogalmat. Ez a Iajta kezeles viszont azert
hasznos, mert, mint alabb reszletesebben meglatjuk, mindennem hatalom gyakorlasat csereIolyamat jellemzi.
A hatalmasabb szemely engedelmeskedest csikarhat ki a kevesbe hatalmasabbtol, utobbi viszont elvarja tle a jo
szandekot, a helyeslest vagy valamilyen mas erIorrast.
IlyenIorman az erIorrasok Iogalma leIordithato a kltseg es a nyereseg nyelvere. A jutalmazo es kenyszerit
hatalom eseteben a Iorditas egyszer. Amikor egy szemely beIolyasolni probal valakit, azzal az igerettel lep Iel,
hogy engedelmeskedes eseten kielegiti, az engedelmeskedes megtagadasa eseten pedig meghiusitja az illet
szksegleteit. Szandeka vagy az, hogy megjutalmazza az illett az engedelmeskedesert, vagy hogy nvelje az
illetnek a nem engedelmeskedesert Iizetett kltsegeit. A reIerens hatalom eseteben meglehetsen bonyolultan
ERFORRSOK
255
jelentkezik a nyereseg es a kltseg; bels Iolyamatokbol all el, mint amikor peldaul a gyermek nmagat
jutalmazza azzal a biztonsagerzessel, hogy az altala szeretett szl viszontszereti t. A szakerti hatalom
eseteben szerzett nyereseg tbbek kztt azt a biztonsagerzest jelenti, amely az embert a szakert tanacsanak
kvetesekor tlti el. Ebben az esetben az elkerlend kltseg ennek alternativaja, tudniillik a bizonytalansag
erzese es a kudarctol valo Ielelem.
A legitim hatalom eseteben a nyereseg es a kltseg a jelek szerint egyszerre bels es kls. Az egyeneket az
elegedettseg erzesevel jutalmazza, ha sajat viselkedesk megIelel ertekeiknek es normaiknak, ha pedig nem Ielel
meg, akkor ez a vetkesseg erzese alakjaban kltseggel sujtja ket. Igy peldaul az az anya, aki Ielismeri, hogy
gyermeket valamilyen sajat szemelyes problemaja miatt bntette meg, nem pedig azert, mert az rosszul
viselkedett, vetkesnek erezheti magat. A legitim hatalom eseteben a jutalmak es a kltsegek kls Iorrasokbol is
eredhetnek: az egyeneket mas, ezekben az ertekekben osztozo szemelyek jutalmazzak es bntetik.
A csereelmelet lenyeges vivmanya az a Ielismeres, hogy egy ember szamara mindenkeppen bizonyos kltseget
jelent, amikor erIorrasait egy masik ember beIolyasolasara hasznalja (Harsanyi 1962). EnnelIogva a masik
szemely Iltti hatalmanak ereje nemcsak erIorrasainak, de ezek Ielhasznalasi kltsegenek is Iggvenye.
Annak a gyermeknek a szamara, aki hiszterikus kitresekkel vagy ehsegsztrajkokkal uralkodik a szlei Iltt, ez
az emocionalis megrazkodtatas, illetve az ehseg gytrelme okozta kltsegekkel jar egytt. Minel kltsegesebb
az erIorras, annal kisebb P O Iltti hatalmanak netto ereje. Az a szerelmes, aki ngyilkossaggal Ienyegetzik
arra az esetre, ha szerelme elhagyja, nagyon kltseges erIorrast vet be, a sajat eletet, es kicsi a valoszinsege
annak, hogy Ienyegetese hatni Iog. ElIordulhat, hogy egy trvenyhozonak klnbz mas trvenyhozok sok
mindent ksznhetnek; ezek a tartozasok bizonyos hatalmat jelentenek szamara az illetk szavazatai Ielett.
Ennek a hatalomnak a hasznalata azonban kltseges; mihelyt az illetk viszonoztak a szolgaltatasokat, a
hatalomnak vege. Ezert Ielteheten csak olyan, szamara egeszen Iontos kerdesekben Iog elni vele, amelyekkel
kapcsolatban Ieltetlenl biztositott tbbsegre van szksege.
8.2.1.2.1. A HATALOM TARTS GYAKORLSA
A hatalom tipusai klnbznek egymastol abban, hogy milyen mertekben lehet a hatalmat tartosan gyakorolni
anelkl, hogy erejet veszitene. A hatalmi viszony ketIelekeppen valtozhat meg a hatalom gyakorlasa
kvetkezteben: 1. a hatalom gyakorlasanak a nyeresegekre es kltsegekre gyakorolt hatasai reven; 2. azaltal,
hogy letrejnnek a hatalom alapjat modosito Ieltetelek.
Az els Iajta valtozas annak kvetkezteben all el, hogy P O Iltti hatalmanak tartos gyakorlasa kzvetlenl
beIolyasolja a tapasztalt nyeresegeket, illetve kltsegeket. Ha P minduntalan ugyanazokat a nyeresegeket
nyujtja, azok esetleg mind kevesbe jelentenek kieleglest O szamara, tudniillik abban a mertekben, ahogyan
szksegletei telitdnek. Igy peldaul, ha egy ember munkabere Iolyamatosan emelkedik, legIontosabb
szksegletei viszonylag telitdnek, ezzel szemben allandoan emelkednek a kltsegei, nevezetesen a Ielelssege
es idejenek igenybevetele. A tovabbi beremeles igerete Ielteheten kevesbe lesz mar hatekony eszkz
viselkedesenek ellenrzesere. Mindamellett bizonyos jutalmak Iokozzak a Iggseget, es a hatalom
nvekedesere vezetnek. Pelda erre a szerelmespar: kapcsolatuk korai szakaszaban nyeresegeket biztositanak
egymasnak, viszonylag kltsegek nelkl.
Arra, hogy a hatalom tartos gyakorlasa olyan Ieltetelt hoz letre, amely esetleg modositja a hatalom alapjat, mar
Ientebb emlitettnk egy peldat, amikor kiIejtettk, hogy a jutalmazo hatalom reIerens hatalomma alakulhat at.
Ugyanigy a kenyszerit hatalom tartos gyakorlasa nagy valoszinseggel cskkenti O-nak P iranti aIIektusat es
cskkenti a vele valo identiIikaciot, vagyis vegeredmenyben mersekli P reIerens hatalmat. Am ellentetben a
jutalmazo es a kenyszerit hatalommal, a legitim hatalom tartos gyakorlasa altalaban nem vezet a hatalom
nvekedesere vagy cskkenesere, kiveve azt az esetet, amikor a normak meg ersebb igenleset, illetve
kerdesesse tetelet eredmenyezi. Hasonlokeppen altalaban a szakerti hatalmat sem beIolyasolja tartos
gyakorlasa, kiveve, ha ennek Iolyaman ersdik, illetve gyengl P szakerti tekintelye, vagy pedig O is
megszerzi azt a tudast, amelyen P szakerti hatalma alapszik.
A HATALOM TARTS
GYAKORLSA
256
8.2.1.2.2. FGGSGEK
Egy ember viselkedese vagy egyeb jellemzi csak akkor jelentenek erIorrast, ha igy vagy ugy relevansak mas
emberek kielegitese szempontjabol. Ha meg akarjuk erteni, hogy P miert tudja beIolyasolni O-t, O Iggsegeit
legalabb annyira ismerni kell, mint P erIorrasait. Mint mar emlitettk, az ilyen Iggsegek Iorrasa az egyen
jellemzi, vagy a szituacio, vagy a kett kombinacioja. Egy ember jellemzi szocialis szksegletek vagy egyeb
olyan tulajdonsagok alakjat ltik, amelyek P erIorrasait klnsen ertekesse teszik a szamara. Ha valakiben
ers az a szkseglet, hogy masoknak tessek, Ielteheten igen knny lesz uralkodni Iltte: az ilyen ember
masok joakaratatol Igg.
A gyermekek minden jel szerint Iggnek mas gyermekek baratsagossagatol es segitkeszsegetl. Gold (1958)
gyermekcsoportokban vizsgalta a hatalmat, es arra a kvetkeztetesre jutott, hogy azoknak a gyermekeknek,
akiknek viselkedese elsegiti mas gyermekek szocialis-emocionalis szksegleti kielegleset, nagy a hatalmuk a
csoportban.
Egy masik vizsgalatbol (Rosen, LevingerLippitt 1961) arra kvetkeztethetnk, hogy ez az elv nem csak
gyermekcsoportokban ervenyes. A kutatok ugy talaltak, hogy azok a vonasok, amelyek egy 1214 eves Iiukbol
allo csoportban a nagy hatalommal tarsultak, altalaban Ielntt nk csoportjaban is megtalalhatok voltak. A
Iiuknal a jelentseg sorrendjeben a kvetkez jellemzk jartak egytt nagy hatalommal: segitkeszseg, szepseg,
szociabilitas, szakertelem, batorsag es testi er. A nknel lenyegeben ugyanez volt a sorrend, csak a szepseg
elzte meg a segitkeszseget.
Azt a megallapitast, mely szerint a szituacio relevans a Iggseg Ioka szempontjabol, az a teny is mutatja, hogy
minel gyakrabban varhatok valamely konkret erIorrast igenyl szituaciok, annal jelentekenyebbnek eszlelik az
erintettek ezt az erIorrast mint hatalomIorrast. A kutatok azt a krlmenyt, hogy a batorsag es a testi er
mindket csoportban hatterbe kerlt, azzal magyaraztak, hogy ezekre az erIorrasokra aranylag keves
szituacioban volt szkseg. A kutatas tovabbi reszeben a Ielntt kiserleti szemelyek klnIele szituaciokban
rangsoroltak a Ient emlitett jellemzket Iontossag szerint. Az igy kapott adatok megegyeztek a Ienti
hipotezisekkel. Mindezek a tenymegallapitasok sszhangban vannak azokkal, amelyeket Ientebb a magam
szociometriai statussal tarsulo jellemzk kapcsan emlitettnk. A ket tenysorozat arrol tanuskodik, hogy a
nepszerseg es a hatalom ers korrelaciot mutat, klnsen a kicsiny, inIormalis csoportokban, ahol a
szocialis-emocionalis szksegletek kielegitesenek uralkodo szerepe van.
8.2.1.2.3. ALTERNATVK
A hatalmat nemcsak P erIorrasai es O-nak P-vel szembeni Iggsege determinaljak, hanem az
engedelmeskedes megtagadasanak kvetkezmenye is. O sszehasonlitja varhato nyereseg-kltseg egyenleget
engedelmeskedes es nem engedelmeskedes esetere. Minel nagyobb az elteres e ket egyenleg kztt, annal
nagyobb P hatalma O Ielett. Ez az elteres lenyegileg az O szamara rendelkezesre allo alternativak Iggvenye.
Ha O-nak kell bseg sajat erIorrasa is van, vagy ha mas szemelyekkel valo kapcsolatai reven csekelyebb
kltseggel tud szert tenni az erIorrasra, mint P-tl, akkor ez az erIorras aranylag kevesbe biztosithatja P O
Ieletti hatalmat. Ez a szakerti hatalom eseteben a legkezenIekvbb: a szakert annak ksznheti masok Ieletti
beIolyasat, hogy ritka tudas birtokaban van. Ha barki szakert lenne (ami contradictio in terminis), a
szakertnek nem lenne hatalma.
Egy Meyers (1944) altal leIolytatott es Tannenbaum (1962) altal elemzett kiserlet igazolja azt a Ieltevest, hogy a
hatalom Iggvenye a beIolyasolando szemely rendelkezesere allo alternativaknak. A kiserleti szemelyek sok
klnIele tevekenyseg kztt valaszthattak: peldaul kinai puzzle (sszerakos) jatek, dzsessz hallgatasa
magnorol, versolvasas. A lehetseges tevekenysegek szama a klnbz leseken kett es egeszen sok kztt
valtakozott. A kiserletvezet ketIajta beIolyasolassal probalkozott. A pozitiv probalkozasnal egy bizonyos
konkret tevekenysegre szolitotta Iel a kiserleti szemelyeket. A negativ probalkozasnal arra szolitotta Iel ket,
hogy egy bizonyos tevekenysegre ne vallalkozzanak.
Az eredmenyek sszhangban voltak az alternativakra vonatkozo elkepzelessel. A pozitiv instrukcionak valo
ALTERNATVK
257
engedelmeskedes Iorditva volt aranyos a rendelkezesre allo alternativ tevekenysegek szamaval: minel nagyobb
volt ez a szam, annal kevesbe volt valoszin, hogy a kiserleti szemely egy bizonyos konkret tevekenysegre
szoritkozik. A negativ instrukcionak valo engedelmeskedes azonban egyenes aranyban valtozott az alternativ
tevekenysegek szamaval. Kevesbe kltseges lemondani valamilyen konkret tevekenysegrl, ha mas vonzo
tevekenysegek is rendelkezesre allnak.
A nem engedelmeskedes kvetkezmenyeit kln kell ertelmezni olyankor, amikor P beIolyasolasi kiserlete
Ienyegetzesen alapul. Az egyik lehetseg itt az, hogy P Ienyegetese mennvire meggyz, egyik determinansa P
O Ieletti hatalmanak. Schelling (1960) alaposan megvizsgalta a Ienyegetzes egyik legerdekesebb Iormajat,
amely tudniillik mindket Iel karosodasanak kilatasba helyezesen alapszik. Egy dhs autovezet azzal
Ienyegetzhet, hogy nekimegy a kocsijaval a masiknak, ha az nem enged neki utat. Vagy egy szakszervezet ra
nezve is kltseges sztrajkkal Ienyegetzhet arra az esetre, ha a vallalatvezetes nem emeli Iel nehany centtel a
bereket. Schelling megallapitja, hogy tekintet nelkl arra, hogy O engedelmeskedik-e vagy sem, P a sajat
kltsegeire valo tekintettel a valosagban nemigen szandekozik ilyenkor bevaltani Ienyegeteset. A jelek szerint az
ilyen Ienyegetzes eseteben a hatalom attol Igg, hogy P mennyire tudja elhitetni O-val, hogy eltkelte
Ienyegetesenek bevaltasat. A vezet Ielgyorsithat annyira, hogy az sszetkzes csak akkor kerlhet el, ha a
masik Iel valoban utat enged. Barmilyen eszkz, amelynek reven P Ieladja a Ienyegetesenek realizalodasa Ieletti
ellenrzeset, voltakeppen a hatalmat garantalja. A krimiszerzk kedvelt Iiguraja az a zsarolo, aki a megzsarolt O
szamara ismeretlen szemelynel helyez letetbe valamilyen artalmas iratot azzal az utasitassal, hogy halala eseten
hozza nyilvanossagra.
8.2.1.2.4. HATALMI FOLYAMATOK
Amikor a Ientiekben a jelentekeny hatalommal rendelkez szemelyek jellemzi targyaltuk, az olvasonak
vilagosan latnia kellett, hogy a hatalom nem szemelyes tulajdonsag. A ha- talom gyakorlasa mind a beIolyasolt,
mind a beIolyasolo, mind pedig a szituacioban reszt vev mas szemelyek jellemzinek Iggvenye. St a
Iolyamatban lev interakcios Iolyamatok sszeIggesrendszereben is megvizsgalando a hatalom.
A csereelmelettel nem egyeztethet ssze a hatalomnak az a IelIogasa, amely szerint a hatalom olyan Iolyamat,
amelynek reven egy ember valtozasokat idez el egy masik ember viselkedeseben. Ez a IelIogas ugyanis
Iigyelmen kivl hagyja a csere Iogalma altal implikalt szimmetriat. Nem egy, hanem ket szemely gyakorol
beIolyast es all beIolyas alatt. Viselkedesmodokat cserelnek, aminek eredmenyekeppen bizonyos kltsegeket
vetnek be es bizonyos nyeresegekhez jutnak. Az, hogy mit cserelnek, a gyakorolt hatalom tipusatol Igg.
Amikor egy alkalmazott engedelmeskedik Inke jogos kveteleseinek, cserebe tartos helyeslest kap. E
helyesles mgtt termeszetesen beremeles vagy elleptetes huzodik meg. Ha a hatalom identiIikacion alapszik,
az identiIikalo Iizikai kieleglest szerez azzal, hogy a modell viselkedese szerint alakitja sajat viselkedeset.
Ha igaz az, hogy mindket Ielet beIolyasolja a masik, miert tekintjk egyikket hatalmasabbnak? A valasz a ket
szemely kztt lezajlo alkudo:as termeszeteben keresend. Az a hatalmasabbik, aki hatarozottan ertekes
viselkedest kap a masiktol cserebe olyan viselkedesert, melyet alacsony nkltseggel tud elallitani. Amikor
valaki elvegez valamilyen nehez Ieladatot es ezt a Inke egy Iejbolintassal nyugtazza, jol illusztralja, milyen
nagy az elteres akztt, amit az egyik es a masik nyujt. A hatalmi klnbseg ugy is deIinialhato meg, hogy a
nagyobb hatalmu Iel nagyobb mertekben beIolyasolhatja a kisebb hatalmu Iel altal tapasztalt egyenlegeket.
8.2.1.2.5. A HATALMI FOLYAMATOK ELEMEI
Emerson (1962) egy ujabb tanulmanyaban igy deIinialja a hatalmat: 'A (PAB) hatalom, vagyis A aktor hatalma
B aktor Ielett, egyenl B ellenallasanak azzal a mennyisegevel, amelyet A potencialisan le tud kzdeni (32. p.).
Ez a hatalom B-nek A-val szembeni Iggsegeben rejlik, amelyet a kvetkez kijelentesben szerepl valtozok
determinalnak: 'A (DBA) Iggseg, vagyis B aktor Iggsege A aktorral szemben a) egyenesen aranyos B-nek A
kzvetitette celokra eszkzlt motivacios beIektetesevel, es b) Iorditva aranyos e celoknak B altal az AB
kapcsolaton kivli elerhetsegevel (ugyanott). IlyenIorman, mint mar ramutattunk, a hatalom nemcsak A
erIorrasainak, hanem B Iggsegeinek es alternativainak is Iggvenye.
HATALMI FOLYAMATOK
258
Minthogy a klnbz kapcsolatokban mindket Ielnek mas-mas merv hatalma lehet a masik Ielett, Emerson
kimutatja, hogy A es B hatalmi-Iggsegi kapcsolata a kvetkez egyenletparral irhato le:
PAB DBA
PBA DAB
Ertsd: A B Ieletti hatalma B A-val szembeni Iggsegevel egyenl. Ugyanigy az a hatalom, amelyet B
gyakorolhat A Ielett, A B-vel szembeni Iggsegevel egyenl.
Az igy leirt hatalmi viszonyok ket, egymastol Iggetlen ertelemben lehetnek klnbzk. Elszr klnbznek
a tekintetben, hogy az egyik szemelynek mekkora a hatalma masok Iltt. Ez Igg a ket szemely kztt Iennallo
Iggsegek erejetl. A ket szemely lehet Iggetlen egymastol, mint peldaul az alkalmi ismersk, akik kzl
egyiknek sincs klnsebb beIolyasa a masikra, vagy Igghetnek egymastol igen nagy mertekben, mint peldaul
a szerelmesek, akiknel mindket Ielnek igen nagy mertekben hatalmaban all, hogy beIolyasolja a masiknak az
egyenleget. A hatalmi viszonyok ezenkivl abban is klnbznek egymastol, hogy milyen merv egyenlseg all
Ienn a ket szemely kztt. Emerson az olyan kapcsolatot nevezi kiegyensulyozottnak, amelyben, tekintet nelkl
a Iggsegi Iokra vagy szinvonalra, a Ieleknek egyenl hatalmuk van egymas Ielett. Emerson egyenletenek
terminusaiban ez a kvetkezkeppen Iest:
PAB DBA

PBA DAB
A kapcsolat akkor kiegyensulyozatlan, ha az egyik aktornak nagyobb a hatalma, mint a masiknak.
Szimbolikusan ezt igy irhatjuk Iel:
PAB DBA
V V
PBA DAB
Ebben az esetben A-nak B Ieletti hatalma (PAB) azert nagyobb, mint B-nek A Ieletti hatalma (PBA), mert B
Iggese A-tol (DBA) nagyobb, mint A Iggese B-tl (DAB).
8.2.1.2.6. A NAGY, DE EGYENL HATALOM KVETKEZMNYEI:
KIEGYENSLYOZOTT KAPCSOLATOK
Ha egy par mindket tagjanak nagy a hatalma a masik Iltt, az ember azt gondolhatna, hogy mivel mindket
szemely hatalmat kiegyensulyozza a masik ellenhatalma, a ket Iel minimalisan beIolyasolja egymast. Latszolag
mindkett tartozkodni Iog attol, hogy igenyeket tamasszon a masikkal szemben, ha maga is Igg tle, mert a
masik ugyanilyen kltseges ellenigenyeket tamaszthat, vagy a kapcsolat megszakitasaval hiusitja meg az
igenyek kielegleset. Feltetelezhet tovabba, hogy az ilyen szituacioban nagy a konIliktuslehetseg. Azonban a
mindennapi megIigyelesbl es a modszeresebb kutatasok eredmenyeibl egyarant arra kvetkeztethetnk, hogy
az egymassal szoros baratsagban allo emberek jelentekenyen beIolyasoljak egymast, es kzben barati
kapcsolatukat is Ienntartjak (Back 1951). Ez abbol adodik, hogy kialakulnak bizonyos mechanizmusok, melyek
elsegitik a konIliktusmentes beIolyasolast.
A NAGY, DE EGYENL
HATALOM KVETKEZMNYEI:
259
Az egyik ilyen mechanizmusban a ket Iel elter erteket tulajdonit klnIele tevekenysegeknek. Normak
keletkeznek, amelyeknek ertelmeben az egyik helyzetben az egyik Iel enged, a masikban a masik. Igy peldaul
mondhatjuk, hogy a Ierje az utolso szo a gepkocsi kivalasztasaban, de Ielesegenek hagyja meg a dntest a
haloszobaIggnyk kerdeseben. Egy masik mechanizmusban a normak az elny bizonyosIajta alternalasat irjak
el, mint peldaul amikor egyIorman hatalmas es egy bizonyos jatekszerre egyIorman motivalt gyermekek
megegyeznek, hogy cserelnek. A 'tisztesseges eljarasra vonatkozo legtbb szabalynak tulajdonkeppen az a
Iunkcioja, hogy megtakaritsa a hatalmi harcok kltsegeit. Harmadszor, minthogy csekely annak a valoszinsege,
hogy ket szemelynek pontosan egyenl legyen a hatalma, a konIliktus elkerlhet ugy is, hogy a kisebb hatalmu
Iel rendszeresen enged. Pelda erre az a hazassag, amelyben a Ieleseg altalaban alaveti magat hatalmasabb Ierje
ohajainak. Termeszetesen elkepzelhet, hogy a Ielek nincsenek is tudataban a hatalmuk kztti kis
klnbsegnek, ezert nem is valoszin, hogy az ersebbik Iel kivetel nelkl mindig ennek megIelelen jar el.
8.2.1.2.7. AZ EGYENSLYHINY FELOLDSNAK MDJAI
Emerson szerint a kiegyensulyozatlan kapcsolat labilis, mert batorit a hatalom gyakorlasara, ami viszont tovabbi
Iolyamatokat indit el, nevezetesen kltsegmerseklest es kiegyensulyozo mveleteket. Ezt a kvetkezkeppen
illusztralta (1962):
Tegyk Iel, hogy B aktor eleg nepszertlen, neveltetesenel Iogva puritan leany, aki ketsegbeeseseben szeretne
randevuzni; tegyk Iel, hogy A olyan Iiatalember, aki olykor-olykor hajlando talalkozni vele, de mas leanyokkal
is sszejar. Mondjuk tovabba, hogy A 'IelIedezi ezt az hatalmi elnyet, es hatalmanak hatarait probalgatva,
szexualisan messzebbre akar menni ennel a leanynal. Ebben a leegyszersitett peldaban ezek a lepesek
Ieltetlenl ellenallasra ingerlik B puritan ertekeit. Amikor tehat az ersebbik Iel kihasznalja hatalmi elnyet, a
gyengebbik Iel a maga egyik erteket mas ertekeinek rovasara menti meg.
Ebben a peldaban a kiegyensulyozatlan kapcsolat keltette Ieszltsegeknek nem kell sokaig Iennmaradniuk.
KetIelekeppen enyhithetk: 1. a leany mersekelheti a kapcsolat Iolytatasaval jaro pszichikai kltsegeket oly
modon, hogy atIogalmazza erklcsi ertekeit, megIelel racionalizaciok kisereteben, es modositva
reIerenciacsoport-ktdeseit; 2. lemondhat a Iiuval valo kapcsolat ertekerl, kiIejlesztve magaban a
karriervagyat stb., hogy igy cskkentse A hatalmat (34. p.).
Az els megoldas a kltsegcskkentest illusztralja. Ertekeinek modositasaval B mersekelni tudja az A
kveteleseinek kielegitesevel jaro Iajdalmakat. Ez a megoldas nem cskkenti a hatalmi viszonyon belli
kiszolgaltatottsagat; A Iajdalmakat okozhat meg egyeb terleteken tamasztott kveteleseinel is. A masodik
megoldas viszont azzal, hogy mersekeli a leanynal az A kzvetitette celokba (ebben az esetben a randevukba)
eszkzlt motivacios beIekteteset, megsznteti hatalmi kiszolgaltatottsagat.
Ez a viss:alepes altal eszkzlt megoldas akkor kvetkezik be, ha a kisebb hatalmu Iel kltsegei olyan
nyereseg-kltseg egyenleget eredmenyeznek, amely alatta marad valamilyen alternativaenak, ideertve a
mindennem kapcsolat hianyanak alternativajat is. Ez a mozzanat nkentes kapcsolatokban hatart szab annak,
ameddig a nagyobb hatalmu Iel kihasznalhatja a kisebb hatalmut. A visszalepesi Iolyamat egyike annak a negy
kiegyensulyozasi mveletnek, amelyek az egyenltlenseget korrigalhatjak. A visszalepesnel ugy all a dolog,
hogy ha B cskkenti az A kzvetitette celokba eszkzlt motivacios beIekteteset, B-nek A-val szembeni
Iggsege lecskkenthet arra a Iokra, amikor mar A-nak B-vel szembeni Iggsegevel egyenl. A Ienti
peldaban a leany lemondott a randevu ertekerl, vagyis visszalepes utjan egyensulyozta ki a hatalmat.
A masodik Iajta kiegyensulyozasi mveletnel, amely voltakeppen alternativ kapcsolatok kialakitasa (Emerson
ezt a hatalmi halo:at kiterfes:tesenek nevezi), szinten az trtenik, hogy B Iggsege A-eval egyenl szintre
sllyed. Ez akkor kvetkezik be, ha B alternativ kieleglesi Iorrast talal C-vel valo kapcsolataban. A Ienti pelda
kizarja e masodik kiegyensulyozasi mvelet lehetseget. Ha azonban a leany nepszerbb lett volna, alternativ
kapcsolatokat is ki tudott volna epiteni, amelyek kielegitettek volna keresett szksegleteit.
AZ EGYENSLYHINY
FELOLDSNAK MDJAI
260
A harmadik es a negyedik Iajta kiegyensulyozasi mvelet tovabbi magyarazatra szorul, mert az interakcio
Iolyamatanak es strukturajanak tbb mozzanataval Igg ssze. Emerson a status vagy differencialis ertekeles
jelenseget a harmadik kiegyensulyozasi mveletbl vezeti le. A nagyobb hatalmu Iel szamara az altala elvezett
status olyan kieleglesi Iorras, amelvet a kisebb hatalmu feltol kap. Abban a mertekben, ahogyan a nagyobb
hatalmu Ielben ersdik az a motivacio, hogy a kisebb hatalmu Iel pozitivan ertekelje t, Iokozodik az utobbival
szembeni Iggsege, es cskken a kettejk kztti hatalmi klnbseg. A nagyobb hatalmu Ielben megbenitja a
hatalommal valo visszaeles tendenciajat az a kilatas, hogy az ilyen viselkedes megIosztana statusatol.
A negyedik kiegyensulyozasi mvelet olyan Iolyamat, amellyel az utobbi evekben sokan Ioglalkoztak: ez a
koaliciokep:odes (Mills 1953, 1954, 1956; Caplow 1956; VinackeArkoII 1957). St mar Georg Simmel
idevonatkozo megjegyzese ota (1950) Ioglalkoztatta a kutatokat az a haromszemelyes csoportban megIigyelhet
tendencia, hogy olyan sema jjjn letre, amely a csoportot egy parra es a harmadik szemelyre osztja. Emerson
szemeben ez a tendencia modellje annak a Iolyamatnak, amelynek reven kialakulnak azok a normak, amelyek
biztositjak a csoport mkdeset a hatalommal valo visszaeles bomlaszto hatasai ellen. Mindegyik Iel hatalmat
korlatozza az az eshetseg, hogy letrejhet a tbbi Ielnek egy olyan kombinacioja, amely rakenyszeriti arra,
hogy egy bizonyos normanak megIelelen viselkedjek.
Nehez ezt peldaval illusztralni, mert az ilyen normak integrans reszei barmilyen csoportszituacionak. Meg az
ujonnan alakult csoportokban is bizonyos normakhoz (peldaul az udvariassag normaihoz) igazodnak a tagok,
amelyek gatoljak a hatalom korlatlan gyakorlasat es amelyek mas csoportkontextusokban Iejldtek ki.
Mindamellett a hatalommal valo visszaeles okozta valsag eseteben ez a koaliciokepzdesi Iolyamat nagyon jol
megIigyelhet: peldaul amikor a munkasok sszeIognak es kvetelik a munkaltatotol, hogy Iogadjon el
bizonyos, az altala velk szemben tamaszthato kveteleseket korlatozo szabalyokat. Talan ennel is vilagosabb
peldaja ennek az az eset, amikor ket gyermek megIenyeget egy harmadikat, hogy nem jatszik vele addig, mig
igy Iog parancsolgatni. Olyan szocialis szituaciokban, amikor a IerIinak uralkodo szerepe van a neki alarendelt
nkkel szemben es igy ki tudja hasznalni ezt a kapcsolatot szexualis celokra, a hatalmanak korlatot szabo
normak tartjak kordaban. Ilyenek peldaul azok a normak, amelyek tiltjak, hogy a IerIi Ink es a ni beosztott
vagy a IerIi tanar es a diaklany 'egytt jarjon.
Hadd emlitsnk meg meg valamit, amire Emerson nem mutat ra. Altalaban veve ket szemely tartos kapcsolata a
nagyobb egvenloseg iranvaban Iogja nvelni mindkettnek a masik altal kzvetitett celokba eszkzlt
motivacios beIekteteset, hacsak bizonyos tenyezk eleve le nem gatoljak ezt a Iolyamatot. Mint mar emlitettk,
akkor, amikor a par mindket tagjanak nagy, de viszonylag egyenl a hatalma, tartos interakcio eseten
mindinkabb cskkennek a kltsegek es nvekednek a nyeresegek, s igy mindket Iel Iggsege Iokozodik.
Minthogy a nagyobb hatalmu Iel tbbet tud kicsiholni a kapcsolatbol, az Iggsegenek gyorsabb temben kell
Iokozodnia. Ennek megIelelen a hatalmi egyensuly az egyenlseg iranyaban mozog. Ezenkivl a par tagjai
kztt lev Iokozodo interakcio lecskkenti mind a masokkal valo kapcsolattol valo Iggseg merteket, mind az
ilyen kapcsolat letesithetseget. Mindezek a Iolyamatok, ha meg az emberi viszonylatokban ervenyesl
interakciot is Iigyelembe vesszk, bseges magyarazatot adnak arra, hogyan maradhatnak Ienn olyan
kapcsolatok, amelyek, legalabbis a kivlallo szemeben, kizsakmanyolo jellegnek latszanak.
8.2.1.2.8. A HATALMI KLNBSGEK FENNMARADSA
Amikor Iontos, hogy a hatalmi klnbsegek Iennmaradjanak, a szocialis struktura klnbz mozzanatai ellene
hatnak a klcsns Iggseg kiIejldesenek. A hadseregben a tisztek es a kzkatonak bizonyos mertekig el
vannak klnitve egymastol, es kapcsolataikban bizonyos Ioku Iormalitas ervenyesl, mint peldaul a tisztelges,
valamint a rangok es a vezeteknevek hasznalata a megszolitasban. Ugyanigy a kereskedelmi szervezetekben a
magas rangu vezetk szamos korlatot emelnek maguk es beosztottjaik kze, mint amilyenek peldaul a kln
ettermek es tarsalgok. A legelterjedtebb Iggsegi Iorma, amelynek veszelyevel Ielettesek es alarendeltek
kapcsolataban szamolni kell, a baratsag, amely eltntetne a szervezet megIelel mkdesehez elengedhetetlen
hatalmi diIIerencialast. Mas, ugyancsak hatalmi diIIerencialast igenyl kapcsolatokban mint amilyen a
tanar-tanulo kapcsolat vagy az orvos-beteg kapcsolat masIajta mechanizmusok tltik be ezt a Iunkciot.
Mindezekben a szituaciokban a szervezet celjainak elerese szempontjabol Iontos, hogy a nagyobb hatalmi Iel
A HATALMI KLNBSGEK
FENNMARADSA
261
megtartsa a dntesi hatalmat es a kapcsolat Iltti uralmat.
8.2.1.2.9. A HATALOM SZLELSE S AZ INTERPERSZONLIS STRATGIK
A hatalom az interakcionak annyira mindent athato es letIontossagu vonatkozasa, hogy a jelek szerint a legtbb
ember rendkivl erzekeny a hatalommal kapcsolatos tenyekre. Bizonyos mertekig bizonyitottnak tekinthet,
hogy a legtbb ember rendkivl pontosan eszleli a csoporton belli hatalmi strukturat, s az is, hogy a tbbi
emberrel szemben tanusitott viselkedese egybehangzo ezekkel az eszleleseivel. Egy kutatas soran, amely ket
nyari Iiutaborban vizsgalta a hatalmat, kiderlt, hogy a Iiuk pontosan eszlelik a csoporttagok egymashoz
viszonyitott hatalmat, beleertve a sajatjukat is (Lippit et al. 1952). Ezenkivl egy-egy Iiu mindig ezekkel az
eszleleseknek megIelel gyakorisaggal es jelleggel igyekezett beIolyasolni a tbbieket. Azok a Iiuk, akik
nmagukat nagy hatalmunak eszleltek, tbbszr probaltak beIolyasolni masokat, es az egyik taborban
iranyitobban is leptek Iel e kiserletek Iolyaman. A legierk szemelyzete kreben egy vizsgalat ugyanezt mutatja
(FrenczSnyder 1959). Egy pilota beIolyasolasi kiserleteinek mennyisege azzal volt aranyos, hogy a beIolyasolt
szemelyek mennyire szerettek es Iogadtak el t.
Talan meg meggyzbbek egy masik vizsgalat eredmenyei (Levinger 1959). A va- lamely Ieladaton egytt
munkalkodo partnerek viszonylagos hatalmara vonatkozo eszleletet kiserletileg valtoztattak egy kzs
dnteshozatali sorozaton at. A kiserleti szemelyeket eredend eszlelesekkel lattak el a sajat erIorrasaikra es a
Ieladatot illeten a partnerhez viszonyitott keszsegkre vonatkozolag, a partner pedig (valojaban a kiserletvezet
munkatarsa) valtozo mertekben Iogadta el vagy utasitotta vissza a naiv kiserleti szemely beIolyasolasi
kiserleteit. A kutatok azt vartak, hogy az eredeti inIormacio es a partnertl beIuto visszacsatolasi inIormacio
valtozatai megIelel verziokat eredmenyeznek a kiserleti szemelynek a sajat hatalmara vonatkozo eszleleseiben,
s ezzel az eszlelt hatalommal sszhangban Iog is viselkedni. Igy peldaul, ha ugy hitte, hogy hatalma csekely,
akkor a varakozas ertelmeben mersekelnie kellett volna beIolyasolasi kiserleteit, ritkitania azokat az eseteket,
amikor nem volt hajlando engedni a partnernek, es kevesebb bizalmat mutatnia, amikor vele beszelt. Ezek a
hipotezisek igazolodtak. Kivalt pedig megallapitast nyert, hogy a hatalom eszlelesenek es a hatalmi szempontbol
relevans viselkedesnek legIontosabb determinansa, hogy a partner engedett-e a beIolyasolasi kiserleteknek vagy
szembeszeglt velk.
Egyaltalan, a mindennapi interakcio kevesbe rendszeres megIigyelesebl is nyilvanvalo, hogy lepten-nyomon
ervenyeslnek olyan interperszonalis strategiak, amelyek a Ientebb leirt kiegyensulyozasi mveletek elnys
alkalmazasan alapulnak. Az ilyen strategiak vagy megvaltoztatjak az objektiv szituaciot az egyik Iel hatalmi
elnyere, vagy egyszeren modositjak a szituacio deIiniciojat egyik vagy masik aktor elnyere.
8.2.1.3. HATALMI STRUKTRK
Eddig a kzvetlen hatalmat, vagyis A szemely B szemely Iltti hatalmat vizsgaltuk. A hatalomnak azonban
kzvetett Iormaja is van. A k:vetett hatalmat gyakorolhat C Ielett, ha ellenrzese alatt tartja B-t, B pedig
ellenrzese alatt tartja C-t. A paros kapcsolaton belli kzvetlen hatalomhoz elegend Iigyelembe venni a Ielek
erIorrasait, Iggsegeit es alternativait; ahhoz viszont, hogy egy csoporttag kzvetett hatalmanak mereteit
tisztazhassuk, a hatalmi struktura nehany tovabbi mozzanatat is szamitasba kell vennnk. Az elz Iejezetben
pontok alakjaban hataroztuk meg az aIIektiv strukturat, amelyet a valasztasokat, illetve elutasitasokat jelkepez
nyilak ktttek ssze. A hatalmi struktura ugyanigy abrazolhato. St French (1956) kiIejtette, hogy ha a
szociogram nyilainak iranyat egyszeren megIorditjuk, megkapjuk az interperszonalis vonzodason alapulo
hatalmi strukturat. Ezt a graIikus abrat hatalmi diagrafnak nevezte el.
A HATALOM SZLELSE S
AZ INTERPERSZONLIS
262
82 Lasd J. R. P. French, Jr.: A Iormaltheory oI social power. Psychol. Rev., 1956. 63. sz. 182-194. p.
1. bra - Hatalmi diagrfok
Hatalmi diagraIok82
A 1. abran lathato A szociogram egy negyszemelyes szociometrikus lanc. A B-t, B C-t, C pedig D-t valasztja. Ha
Ieltevesnk szerint a valasztas azt jelzi, hogy a valaszto Igg a valasztott altal kzvetitett celoktol, akkor A
szociogram nyilainak megIorditasaval megkapjuk A diagraIot, amely azt a tenyt rgziti, hogy D-nek hatalma
van C Ielett, C-nek B Ielett, B-nek pedig A Ielett. Az A diagraIban D-nek kzvetlen hatalma van C Ielett, rajta
keresztl pedig kzvetett hatalma B es A Ielett. Ha D valamilyen konkret poziciot Ioglal el egy
velemenykontinuumon, es beIolyasolni probalja a tbbieket ennek az allaspontnak az elIogadasara, hatalma
erejenel Iogva az allaspontjahoz valo kzeledesre Iogja birni C-t, ami azutan hasonlo iranyu mozgast idez el
B-nel, majd vegl A-nal is. Mivel ebben a peldaban a tbbi csoporttag reszerl erkez ellennyomas lehetseget
kizartuk, a csoport Ielteheten a D kepviselte allaspont iranyaban Iog elmozdulni. Ebben a strukturaban D
maximalis kzvetett hatalommal rendelkezik. Igaz, hogy az aIIektuson alapulo hatalmi struktura nemigen lthet
ilyen Iormat, de egy szervezet vezenyleti lanca megkzelitheti ezt a strukturat
Merben mas strukturat mutat a B diagraI: itt a kzvetett hatalom viszonylag egyenlen oszlik el. Valamennyi
tagnak kzvetlen es kzvetett hatalma is van valamennyi tbbi Iltt. Ilyen strukturaja lehet egy szoros barati
csoportnak, amelyet szociometriailag altalanos klcsns valasztas jellemez. Ebben a strukturaban egyetlen
csoporttagnak nincs nagyobb kzvetlen vagy kzvetett hatalma, mint barmelyik masiknak, s a csoport dntese
olyan kompromisszum, amely egyenl mertekben tkrzi vissza a klnbz tagok nezeteit.
Az A es B diagraIbol az kvetkezik, hogy a hatalmi struktura a kvetkez tenyezktl Igg: 1. a klcsnsseg
Iokatol; 2. a hatalmi szintek szamatol; 3. az sszekapcsoltsag Iokatol; 4. a kzvetlen beIolyasnak a kzvetett
beIolyashoz viszonyitott aranyatol. Klcsnssegrl annyiban lehet beszelni, amennyiben az embereknek
ellenhatalmuk van azok Ielett, akik hatalmat gyakorolnak Ielettk. A B diagraI nagyIoku klcsnsseget
illusztral. Barati csoportban a magas szint klcsnsseg a normalis eset; Iormaszeren szervezett, munkara
hivatott csoportban alacsonyabb ez a szint.
A hatalmi szintek ugy determinalhatok, hogy megszamlaljuk azokat a kapcsolasokat, amelyek a ket egymastol
legtavolabb es poziciot elvalasztjak. A B diagraInak csak egy hatalmi szintje van, mert mindegyik tagnak
kzvetlen hatalma van a masik Ielett. A diagraIban azonban A-t es B-t harom kapcsolas valasztja el, ezert ennek
a strukturanak harom hatalmi szintje van.
Az sszekapcsoltsag attol Igg, hogy a csoporttagok milyen mertekben gyakoroljak egymas Ielett a hatalom
kzvetlen es kzvetett Iormaja kzl legalabb az egyik Iajtat. Az a struktura, amelyben mindegyik pozicio ssze
van kapcsolva, valamennyi tbbivel akar kzvetlenl, akar kzvetve, nagyIoku sszekapcsoltsagot mutato
HATALMI STRUKTRK
263
struktura. Ha az A diagraIban A ssze volna kapcsolva D-vel, akkor kzvetlenl vagy kzvetve mindegyik
pozicio birtokosai beIolyast gyakorolhatnanak valamennyi tbbi csoporttagra. Masreszt, ha eltavolitanank a B-t
es C-t sszekt nyilakat, szetkapcsolt halozatrol beszelhetnenk. Ebben az esetben az egyik par tagjainak nem
lenne modjuk a masik par tagjainak beIolyasolasara.
Vegl a kzvetlen hatalomnak a kzvetett hatalomhoz viszonyitott aranya azoknak a kapcsolasoknak a szamatol
Igg, amelyek mindegyik tagot elvalas:tfak mindegyik masik tagtol. Minel kevesebb az ilyen kapcsolas, a tagok
annal gyorsabban es annal kzvetlenebbl tudjak beIolyasolni egymast. A teljesen sszekapcsolt halozatban,
mint amilyen a B diagraI, ahol mindegyik szemely kzvetlenl beIolyasolni tudja a masikat, tizenket kap- csolas
valasztja el a tagokat. Ezzel szemben a C diagraIban a tagokat sszesen nyolc kapcsolas valasztja el. Mindegyik
kzvetlenl kommunikalni tud A-val. A pedig kommunikalhat velk, viszont B, C es D csak kzvetve, ket
kapcsolason at, A utbaejtesevel tudja beIolyasolni egymast. Hogy ez egy-egy tagnak a masik Ieletti hatalmat
nveli-e vagy cskkenti, az az egy-egy szemely es A kztt Iennallo hatalmi viszonytol Igg.
Vizsgaljuk meg reszletesebben a kzvetett hatalom determinansait. Vegyk a haromszemelyes A /// B /// C
halozat egyszer esetet. Nyilvanvalo, hogy A C Ieletti hatalmanak Ieltetlenl korlatot szab, hogy milyen
valtozasokat tud elidezni B-ben. Ez viszont attol Igg, hogy mekkora beIolyast tud gyakorolni B Ielett, es hogy
B milyen ellenallast tanusit ezzel a beIolyassal szemben. Fentebb a paros kapcsolaton belli hatalmi
viszonyokkal sszeIggesben megallapitottuk, hogy a beIolyas determinansai a par tagjainak erIorrasai,
Iggsegei es alternativai; az ellenallas determinansaival azonban meg nem Ioglalkozunk.
A beIolyassal szembeni ellenallasnak az egven s:empontfabol ne:ve ket determinansa van, egy bels es egy
kls. A bels tenyezket az egyen kognitiv szervezete alkotja beleertve azokat az ertekstrukturait, amelyeket
valamilyen valtozas Ielbomlaszthat , valamint bizonyos pszichologiai allapota, peldaul a Iaradtsag, a szorongas
vagy a cselekves egyeb emocionalis gatlasai. A kls tenyezk kze tartoznak azok a valtozassal szemben
ervenyesl kesztetesek, amelyek nem a B Ielett hatalmat gyakorlo A-tol, hanem mas szemelyektl erednek. Az
elszigetelt par targyalasakor Iigyelmen kivl hagytuk azt a tenyt, hogy a par tagjaira barmely adott idpontban a
paron kivl allo klnIele szemelyek is beIolyast gyakorolnak. Az egyik Iel sokszor azert vonakodik a masik Iel
altal megkivant viselkedestl, mert masok ezzel a viselkedessel ellentetes kesztetest gyakorolnak ra.
Az a kerdes, hogy az A-tol kiindulo nyomasok mennyire tudjak lekzdeni a B reszerl megnyilvanulo
ellenallast, egyik determinansa annak, hogy A mekkora beIolyasra tud szert tenni C Iltt. BeIolyasa ezenkivl
Igg a B es C kapcsolatat jellemz erIorrasoktol, Iggsegektl, alternativaktol es ellenallasi Ioktol is.
Bizonyos krlmenyek kztt az a kesztetes, amely A-tol ereden B kzvetitesevel ervenyesl C-re, nagyobb
lesz, mint a kzvetlenl kiIejtett kesztetes. Ez akkor kvetkezik be, ha B ellenallasa minimalis es B-nek C
ellenallasahoz viszonyitott hatalma nagyobb, mint A kzvetlen hatalma C Iltt. A mindennapi interakcio
bvelkedik a megIelel peldakban. Ilyen peldaul az az eset, amikor az egyik testver ugy eri el, hogy a masik
megtegyen vagy ne tegyen meg valamit, hogy raveszi az anyjukat, beszeljen vele.
Ha a halozat egy-egy tagjanak a hozza legkzelebb lev Iltti viszonylagos hatalma Iokozatosan egyre kisebb,
vagy ha az ellenallas Iokozatosan nvekszik, varhato, hogy a kapcsolasok szamanak nvekedese eseten gyors
temben gyengl a beIolyas. Ilyen jelleg a brokratikus szervezetek strukturaja. A vallalat legIbb vezetje es
a kzvetlenl alatta allok kapcsolatait altalaban maximalis hatalom es minimalis ellenallas jellemzi. Kzvetlen
alarendeltjei anelkl szolgaljak akaratat, hogy reszeslnenek abban a vedelemben, amelyet a parancsnoklasi lanc
lejjebb lev szakaszain dolgozo alkalmazottak elveznek. A cegvezet e kzvetlen alarendelteket aszerint
valasztotta ki, hogy nezeteik es prediszpozicioik menynyire esnek egybe az veivel. A hierarchia csucsan lev
ilyen 'Iejbolinto janosok nelkl a legIbb vezet beIolyasa jelentekenyen akadozna.
Rviden, A szemelynek a halozaton belli N szemely Ieletti kzvetett hatalma Igg a kapcsolasok szamatol, az
egy-egy kapcsolasnal ervenyesl ellenallastol, es az egy-egy kapcsolas altal erintett szemelyek viszonylagos
hatalmatol. A-nak N Ieletti kzvetett hatalmat kzvetlenl beIolyasolja az, hogy egy-egy tag mekkora hatalmi
elnnyel rendelkezik a hozza legkzelebb allo tag Ielett, valamint az, hogy ezek a hatalmi elnyk mennyire
csupan a beIolyasolasi aram kezdeti allomasain allnak-e a maximumon, hogy leIele haladva Iokozatosan
cskkenjenek.
HATALMI STRUKTRK
264
Forditotta: JOZSA PETER
8.3. CSEPELI GYRGY
8.3.1. LLEKGYGYTS
A: ember vis:onvlenv. Bafai kvetkezeskeppen a vis:onvokban gvkere:nek. E teny paradox kvetkezmenye
azonban a bajjal kevert viszony visszahatasa a benne reszt vevkre, akiknek megbetegedett allapota ujabb
viszonyok zavarait okozza. Ezert Ielletes az a megallapitas, hogy elegseges a viszonyok orvoslasa, mely
automatikusan regeneralja a bennk szenvedket. A viszonyulas kepessegenek alakitasa, a viszonykepzest
lehetve tev kapcsolatteremtes eszkztaranak gyarapitasa mar melto terapias cel, mert ezaltal a szenved maga
lesz kepes egeszseges tarsas cselekvesek leIolytatasara. E Ielismeres birtokaban nyulhatunk vissza a viszonyok
problemajahoz, mert nyilvanvalo, hogy a kapcsolatkepzes kepessegenek zavara altal megrontott kapcsolatokbol
a kiut csak akkor lehetseges, ha feltarfuk a: osvis:onvt, melvben a s:envedes keletke:ett.
E vallalkozas pszichologiai archeologia, s a rekonstrukcio eselyei nem nagyobbak, sem kisebbek, mint a valodi
regeszeti leletekbl epitkez rekonstrukcioke. A rekonstrukciohoz szkseges szemleleti alapokat ket tekintetben
kell tisztaznunk. Elos:r is ki kell gondolnunk magunkban a viszonykepzes Ielteteleit es lezajlasi trvenyeit,
masods:or pedig tisztaznunk kell gyogyito szerepenek mibenletet. S mivel olyan kerdesekrl beszelnk, melyek
lezarhatatlanok, Iolyamatos megvitatast, ,,eszmepattogtatast igenyelnek amugy is, csupan vazlatadasra
vallalkozhat a szerz.
Jis:onvaink lathatara a mindennapisagbol vetetett. Nincs persze veghegy, Operencias-tenger, mely lezarna a
mindennapisagot, mintha onnan pontosan Ielterkepezhet tajai nyilnanak a nembelisegnek, az egyetemessegnek,
de valamikeppen tudjuk, hogy van egv alfa es egv omega ebben a vilagban. S:letes es halal. Ami e kett kztt
az eber entudat mhelyeben Ielszikrazik, az mind mi vagyunk, akik tudjuk, hogy megszlettnk, s mivel
megszlettnk, azt is tudjuk, hogy meg is Iogunk halni. Am eletnk nem egyenl a neknk szant kalendariumi
idvel. Ennk az id mindenkori mostjaban gyujtopontkent gyjti ssze erinket, hogy e mostbol visszatekintve
lathassuk a multat, mely mgttnk all, s elretekintve valoszinsitsk a jvt, mely meg var rank. A helv, melv
teret ad a mostnak, ha:ank. Ha oda is hagyjuk, akkor is hazank marad, persze immar negativitasban, sebzn,
kinokat okozva. Mint ahogy helybl is csak egy lehet a mienk, mostunk is, ennk is oszthatatlan. Ha ez az
oszthatatlansag megbomlik, terapias Ieladat keletkezik.
A sajat id es hely tudatat hordozo en megismer keszletenek talapzata a magatolertetdseg velelme. Nincs
ugyanis alternativank; ha IerIinak szlettnk, nem lehetnk nk, ha barna a hajunk, Iekete a szemnk, nem
tartozhatunk a kek szemek es a szkek kze. De k sem kzenk. LegIbb magatolertetdsegnk velelmebl
meghasonlasban lesz resznk, melynek elviselesehez megint csak terapias segitsegre lehet szksegnk. Mas
kerdes, hogy a:onossagunk egves dimen:ioi ugvancsak valto:ekonvak' Peldaul megregs:nk. Alapveto
s:emelviseglelektani kerdes, hogv ki mikent bekl meg a:onossagai ateplesenek tenveivel. Ennek res:lete:esere
itt nincs lehetoseg, csupan fele::k.
A mindennapisag vilaga kvetkezeskeppen az eppigylete, melyet annak kvetkezteben erznk, hogy mkdik
bennnk a magatol ertetdve alakito elIelteves, a termes:etes beallitodas. Akiben ez a beallitodas csonka,
serlt, nem Iogja magat otthon erezni semmikor es sehol, gyanussa valik nmaga szamara. Helvreallitani a
magatolertetodosegi elofeltevest. e: a kiindulo terapias feladat.
Mind ez ideig csak Robinsonkent jelent meg az ember szamunkra, kinek Pentekje maga, ha tkrbe nez.
nmagunk letenek magatolertetdsege csak akkor lesz tartalmassa, ha kiegeszl masok letenek hasonlo jelleg
tulajdonitasaval. Az igy ellato sviszony tehat az En es a Masik magatolertetdsege, mely oly modon epl ki
bennnk, hogy Ennk ke:dettol fogva vis:onvtapas:talatkent felenik meg bennnk. Ha elmarad, mechanizalt
modon, ritkan jelentkezik a viszonytapasztalat (arvan, intezetben, elhanyagoltan nvnk Iel), a hiany egesz
eletnkre kihato modon korlatjava lesz az EnMasik magatolertetdseg kialakulasanak. A kvetkezmeny az
CSEPELI GYRGY
265
nazonossag zavaraban eppugy meg Iog mutatkozni, mint a Ieltetlen odaadas es a kapcsolodni keptelenseg
vegletei kztt hanyodo en masokhoz valo viszonyanak zavaraban. Az a kerdes, hogy lehet-e, s ha lehet, mit
lehet (meg mit szabad) tenni e vegzetes zavar kvetkezmenyeinek kivedese vegett?
Ep alapvis:onv eseten a: en vis:onvai rohamosan bovlnek, s minden bvles gazdagitja, arnyalja az azonossag
tudatat es erzeset. Egyre tagul a kr, mignem magaba Ioglalja a kortarsakat, azok eldeit, utodait, egeszen az
emberiseg egyetemessegeig. Tbbnyire persze megmaradunk a szemelyes identitas kreinel. Joval
homalyosabbak a klnIele kategoriakhoz valo tartozas okan adodo elmenyek, melyek azonban jelentsegben
nem Ieltetlenl maradnak el a szemelyesen megtapasztalt EnMasik interakciok hatasaitol. Azon a velemenyen
vagyok inkabb, hogy megiscsak az utobbira van szksegnk: s:eretni es s:eretve lenni s:eretnenk, elfogadast,
megertest, s:emelvnkre s:olo :eneteket kivanunk. Ha hianyzik az intim tarsas szIera, akkor korbacsolodik Il
jobban a csoportazonossag trzsies szenvedelye.
Barhogyan legyen, a vis:onvok bovlese a mindennapi vilagot is tagitfa, nyitja szamunkra.
Magatolertetdsegeinek jovoltabol bediszletezzk a helyet, ahol elnk, s ismers-ismeretlen, tipikus-nem
tipikus, sajat-idegen osztatokban gyors es a mindennapi elet zavartalan Iolytatasa okan nagy jelentseg
terepismeretekre tes:nk s:ert. E ketosztatu semakat nem kell magunknak IelIedeznnk. Tarsainkkal valo
erintkezesnk soran akaratlanul es spontan elsajatitjuk azokat. Immar nemcsak az lesz magatol ertetd, hogy
vagyunk, tarsaink vannak, hanem az is, hogy valtoznak az evszakok, ejszaka az egbolton hunyorog rank a
Gnclszeker, szokasaink vannak, beidegzdeseink, melyeket az egyedl lehetsegesnek, esszernek, st mi
tbb, normalisnak tartunk. Nyilvan kulturalis keszletrl van szo, melyet a szazadok (ezredek?) soran eldeink
dolgoztak ki, s hagyomanyoztak rank.
A Ienti keszletet tipizacios keszletnek nevezik. E keszlet meg mit sem arul el arrol, hogy mikor mit tarthatunk
Iontosnak, erdekesnek, jelentsnek, mikor mi hajt bennnket cselekvesre, illetve mi tart bizonyos dolgoktol
vissza. A relevanciak keszletenek mkdtetese teszi ezt lehetve szamunkra, mialtal ertekel szempontok
lepnek be eletnkbe, melyek kizarjak ismeretelmeleti dilemmainkat: ertekekben ugyanis vagy hisznk, vagy
nem, logikailag semmikeppen sem alapozhatok meg. Eletnk ertelmet a:onban csak a: ertekek kes:letebol
merithetfk, jollehet nem lehetnk bizonyosak benne, hogy amit mi ertekesnek, Iontosnak tartunk, az mindig is
ugy volt, vagy mindig is ugy lesz, nem is beszelve az egykoruan letez, am mas kulturak altal kinalt
keszletekrl. Emiatt van, hogy mig lesznek a Ildn emberek, nem Iogjak tudni meghatottsag nelkl hallgatni a
szavakat, melyeket Csehov Prozorovek szalonjaban ad az egykori ,,szerelmes rnagy az elhangzas
pillanataban mar dandarparancsnok-ezredes szajaba. ,,.ElIelejtenek bennnket. Ez a sorsunk semmit sem
tehetnk ellene. Azt, ami neknk komolynak, jelentsnek, nagyon Iontosnak tetszett, idvel elIelejtik, vagy
jelentektelennek latjak. Es ebben az a legerdekesebb, hogy mi nem is tudjuk, mit tartanak majd nagynak es
Iontosnak, es mit kicsinyesnek es nevetsegesnek. Vajon Kopernikusz vagy Kolumbusz IelIedezeset nem lattak-e
kezdetben haszontalannak es nevetsegesnek, es nem tartottak-e egy klnc rlt Iirkait valosagos
kinyilatkoztatasnak? Es az is lehet, hogy majd a mi eletnket, melyben olyan jol megvagyunk, kesbb
klnsnek, kenyelmetlennek, nem elegge tisztanak, st talan bnsnek is itelik.
A termes:etes beallitodas, a tipi:aciok, relevanciak mkdtetese nvoman keletke:ik a mindennapisag, melynek
mint mar celoztunk ra hatarai vannak. A mindennapi megismeres eszkzei nem adnak arra lehetseget, hogy
megtudjuk, mi van a hatarokon tul. Csak azt tudhatjuk, hogy van valami ott. Honnan e tudas?
Jelek reven zen hozzank mindaz, ami a mindennapok hatarain kivli. A tarsadalomtudomanyokban
rendszernek nevezzk a tarsadalom mkdeset biztosito szerkezeteket, melyek biztositjak a gazdasag, a kultura,
a politika, az oktatas, az inIrastruktura, az igazsagszolgaltatas stb. Iolyamatos zajlasat. E mkdesben reszt
vesznk, de anelkl tesszk, amit kell tennnk, hogy atlathatnank az egeszet. Vegyk peldaul a penzt. Nap mint
nap Iorog keznk alatt, Iogjuk, latjuk, kiadjuk, bevesszk, s megsem vagyunk kepesek Ielmerni, hogy
voltakeppen mit is jelent, mi az a gazdasagi komplexum, melynek jelekent velnk van. Nincs senki, aki a
Iorgalomban lev penz pontos mennyiseget ismerne, mennyi semmislt meg rkre stb. Atlathatatlanul kusza az
a vonatkozastmeg, mely a penz kepeben nap mint nap szamunkra megjelenik. De ugyanez a helyzet a
tarsadalom rendszerszint mkdeset biztosito, a mindennapisagban jelen lev, am valamikeppen attol
Iggetlenl tavoli vilagok mindegyikevel.
LLEKGYGYTS
266
De van egv masik hatara is a mindennapisagnak, melyen tul szinten a teljes homaly uralkodik, s jelek reven
megis bizonyosan erteslnk letezeserl. A bennnk :aflo, nem tudatos mkdesekrol van s:o, melyek
elettrtenetnk soran jobbara eletnk hajnalan halmozodtak Il, s tudattalan hatasuk ell nem tudunk kiterni.
Almodunk, logikatlan modon Ielejtnk, hogy hirtelen a mar elIeledettnek hitt megelevenedjen bennnk.
Valasztunk, s nem tudjuk valasztasunk okat, szeretnk es szenvednk, anelkl hogy uralom alatt tartanank
szenvedelyeinket. Mikent a rendszerszint tarsadalmi mkdesek eseteben, tudattalan mkdeseink tekinteteben
is tanacstalansagra vagyunk itelve.
A mindennapisag realitasa tehat e ket altalunk teljesseggel kontrollalhatatlan ero tereben felentke:ik. Egyedl a
masik, az eleven embertars kepezi azt a jelIorrast, mely viss:acsatolhato :eneteket kld felenk. Csak a masik
tarsasagaban lehetnk bizonyosak abban, hogy vagyunk, elnk, ertelmesen cseleksznk. Ez a teny egyben a
mindennapi elet vilaganak Ielertekeleset is magaban Ioglalja, kvetkezeskeppen, ha egy ember szenved, baja
van, segitsegre szorul, egves-egvedl a s:emelvk:iseg tereben s:amithat megoldasra. A lelekgyogyitasnak a
mindennapisag szerkezeteinek helyreallitasara, az autentikus kommunikacio kepessegenek kiepitesere kell
iranyulnia.
Elvben kitrhetnk a mindennapisagbol, de minden kitres botrany, melyert legynk IelIedezk,
Iorradalmarok, alkotok, tudosok keserves arat kell Iizetnnk. Akik csak egyszer is elhagytak a mindennapisag
intim idejet es teret, egyben artatlansagukat is elvesztettek. Mar nem lehetnek ugyanazok, akik voltak. Ok mar
tudjak, hogy a vilag magatolertetdese csak megallapodas, klcsns amitas, s a penz, amellyel a szemelykzi
kapcsolatokban Iizetnk egymasnak, csak azert nem hamis, mert valodinak hisszk.
Es ez jol is van igy. Az en szempontjabol csak egy bizonyos: hogy meghal, ezert minden pillanatot at kell hogy
itasson a klcsnsen ervenyesnek elismert jelenlet. Kell, hogy legyenek tekozlo Iiuk is, de az alapszabaly a
ragaszkodas. A terapeuta kliensei tbbnyire tekozlok, akik utat tevesztettek, visszaIordulni keptelenek, illuziok
Ioglyaiva lettek, jaj lett nekik, mert botrankoztatni mertek.
A lelek orvosa soha nem ertekelhet. Nem eszteta, nem rendr, nem politikus, meg csak pedagogus sem lehet,
szerepe szocialpszichologiailag egeszen sajatos: Goffman diszkrepans szerepkent jellemezhetne. E diszkrepans
szerep betltje eleve nem lehet azonos nmagaval, hiszen amit tesz, azt nem nmagaert, hanem a masikert
teszi, az utobbi azonban erre nem szabad, hogy a megszokott modon reagaljon. A terapeuta es a kliens
kapcsolata metakapcsolat, ,,mintha vilag, mely arra adhat modot, hogy a mindennapisag egyebkent ugyancsak
,,mintha jegyeben Iogant trteneseire Iogekonnya valjek a resztvev. A diszkrepancia abban is megnyilvanul,
hogy a lelek orvosanak kezelese soran mindennem elIeltevestl mentesitenie kell magat, mikzben nem
oldodhat Il e kvetelmenyben, hiszen akkor nmagat oldana Il a munkaban. Szinlel? Igen, mikzben a
szinleles szabalyaira tanit a szinlelest ugyancsak goIImani ertelemben veve. Ugyanis a tarsas eletben a
szinlelesnek nincs alternativaja, a szemelykzi kapcsolatokban a szemelyek egymast teremtik meg klcsnsen,
s ezert van annyi ennk, ahany kapcsolatunk.
Az kell, hogy kznapisagra tanitson, akit eppen ez a minsege megIoszt a kznapisagtol, mikzben nem
billenhet el sem a tudattalan, sem a rendszer iranyaba, nem kerlhet a kznapisagon kivlre. A terapeuta
szerepenek archetipusa Hermesz, a pszichopompos (lelekvezet). Mieltt barki megsertdnek a kisIius,
csinytevesre es lopkodasra hajlamos isten neve hallatara, Ielhivnam a Iigyelmet nehany olyan tulajdonsagra,
mely nyilvanvalova teszi a hasonlosagot a pszichoterapeuta es e pszichopompos isten kztt. Ez az isten, aki
mindig uton van, soha sehova nem erkezhet meg, mert semmi sem bevegzett, beIejezett szamara. Vele csak
talalkozni lehet, meglatogatni t lehetetlen. Mikzben hallgat bennnket, maga eszrevetlen, s a vele valo
beszelgetes soran soha nem ra, hanem sajat magunkra ismernk. Szemermetlensege teremt, illetlensege
Ielszabadito, mivel soha nem kivant tbbet annal, amit mi magunknak ne kivanhatnank sajat magunktol, csak
eppen nincs hozza mereszsegnk. Nyitottsaga bennnk zarul, igy, ha tolvajnak is tnik, tbbet hoz, mint
amennyit visz.
Hermes: a kommunikacio istene: deIicites kommunikacios teljesitmenynk a vele valo talalkozas soran a
kommunikativ kompetencia vegtelensegevel szembesl. Ha gyogyit, s aki megtanulja szerepet hermeszi modon
teljesiteni, az gyogyit, akkor a gyogyitas voltakeppen gyogyulas. Altala, de nem vele gyogyulunk, ami persze
LLEKGYGYTS
267
sosem teljes, sosem tkeletes. Naiv terapias elgondolas, mely keziknyvekbl meriti a kivanatosnak tekintett
celokat (nelIogadas Iokozasa, toleranciakszb emelese, rmszerz kepesseg elerese, szublimalas javulasa
stb.). Hermeneutikusan IelIogva: a terapeutanak egvetlen celfa lehet: a celra valo ratalaltatas. A cel a szemely
eletvilagabol kell hogy tamadjon, s ki-ki a maga eletvilagaert egvedl felel.
Kerenyi Karoly csodalatos tmrseggel Ioglalja ssze a Hermesz-szerep implikacioit, melyek nelkl aligha
jhet letre a pozitiv kvetkezmeny, a kliens visszatalalasa nmagahoz, azaz tarsahoz, a klcsnsseghez.
,,Olyan aspektus ez, amely teljesseggel megmarad a vilag termeszetes IelIogasainak kereten bell. Valamennyi
ut, mint hermeszi jatekter, a veletlenl osztalyreszl juto, mint hermeszi anyag, atalakulasa talalas-es-rablas a
megszerzes hermeszi modja reven valik hermeszi mestermve, amely egy kisse mindig a szemIenyvesztes
mve is: gazdagsagga, szerelemme, klteszette s mindenIajta kibuvova a trvenyek, a viszonyok, sorsIordulatok
akadalyai es korlatai kzl..
Oss:efoglalva, a pszichoterapia es a tarsadalomlelektan sszeIggeset a megertesnek abban a valIajaban latom,
mely a megertes titkaira iranyul. A kliens szituacioja tarsadalom-lelektanilag behatarolhato, az interakcios es
kommunikacios teljesitmenyek zavarai es azok okai analitikusan Ieltarhatok. A pszichoterapia azonban joval
tbb, mint az analizishez szkseges tarsadalom-lelektani ismeretek alkalmazasa. A klienssel valo terapias
kapcsolatnak hermes:i mestermve kell valnia, melynek jovoltabol a kliens s:ituaciofa nem egyszeren egy
kivlallo nezpontjabol szemlelt latvannya sematizalodik, hanem az elet teljesseget atIogo vilagga tagul, mely
a: ent a maga hermes:i mestermveinek es s:emfenvves:teseinek megvalositasara sarkallfa. Ez a vilag akkor
lesz teljes, ha a lelek mkdeset a homalyba vesz kezdettl az eleten is atnyulo vegig magaba Ioglalja. Ezen a
ponton persze mar a vilag tkeletesen rejtelyes marad szamunkra, hiszen onnan egyedl csak Hermesz jarhat a
halandok kze vissza.
8.4. HANKISS GNES
8.4.1. KTLTNC
8.4.1.1. II. A BIZALOM ANATMIJA
Az emberi nem trtenete avval indult, legalabbis a Biblia szerint, hogy az els emberpar megbizott valakiben,
akiben pedig a rendelkezesre allo keves es ellentmondasos inIormacio alapjan nem lett volna szabad megbiznia.
A kigyo a bizalomra nem szolgalt ra, st ellenkezleg, visszaelt vele, s igy az els tapasztalat, amely Adamot es
Evat a Ildi eletbe elkiserte, a becsapottsag, a megtevesztettseg kinos allapotahoz Izdtt. A kesbbiekben
azonban az ember ratanult arra, hogy a megalapozatlan bizalomveszelyevel szemben az ellegezett
bizalmatlansag rombolo gyakorlataval vedekezzen. Nem knny eldnteni, vajon mi hozott mar tbb bajt az
emberre: az alaptalan bizalom vagy az alaptalan bizalmatlansag.
A bizalom Iogalmat A magvar nvelv ertelme:o s:otara a kvetkezkeppen hatarozza meg. 'Valakinek az olyan
szemelyre iranyulo erzese, akinek becsletessegerl, helytallasarol, jo kepessegeirl, szandekainak
helyessegerl, segitkeszsegerl meg van gyzdve. A bizalomnak evvel a meghatarozasaval azonban, amely
rendkivl kzel all egy olyan utopikus gondolathoz, hogy tkeletes bizalom csak tkeletes emberek kztt
alakulhat ki, nem lehet sokat kezdeni. Ketsegtelen viszont, hogy a mindennapi Iogalomhasznalatban a bizalom
szonak van egy olyan tagabb jelentesmezje, amelyben az, hogy megbi:unk valakiben, azt a hitnket Iejezi ki,
hogy valakinek a becsletessegere es segitkeszsegere minden helyzetben szamithatunk. Van azonban a bizalom
Iogalmanak egy szkebb es az elbbinel sokkal konkretabban megragadhato jelentesmezje is, amelyben a
bizalom Iogalma elssorban arra utal, hogy bizunk valakinek a szavahihetsegeben. Arra a kerdesre tehat, hogy
a mindennapi emberi egyttelesben melyek a bizalom I Iorrasai, altalanossagban igen nehez volna valaszolni,
illetve az elemzes valoszinleg beletorkollana az emberek kztti vonzalom problemakrebe (amely egyebkent
a szocialpszichologian bell nallo kutatasi terletet alkot). Erdemes viszont megvizsgalni azt, hogy a bizalom
kialakulasanak a Iogalmat a szavahihetseg s altalaban a hitelesseg megitelesenek a problemajara szkitve le
milyen konkret kommunikacios trvenvs:ersegek Ielelnek meg.
HANKISS GNES
268
A kvetkezkben az emberi inIormaciok hitelessegenek es a hitelesseg megallapitasara iranyulo
valosagertelmezesnek a Iolyamatat vizsgaljuk meg egy olyan sajatos szituacio nagyitotkreben, amelyben a
Iolyamat viszonylag 'sterilen all elttnk: szelhamosok es aldozataik trteneteben. Ez a tkr persze torzito
tkr is egyben, hiszen azt, ami a szelhamos es aldozata kztt trtenik, nyilvanvaloan nem azonosithatjuk teljes
egeszeben a mindennapi elet hasonlo trteneseivel. A szelhamos minden bizonnyal rendelkezik valamilyen
atlagon Ielli strategiai keszseggel; az az ember pedig, aki szelhamossag aldozata lesz, valoszinleg szinten
rendelkezik valami olyan szemelyisegtbblettel, amely az emberek atlagahoz kepest klnsen Iogekonnya
teszi, es mintegy predesztinalja t arra, hogy alaptalanul megbizzon valakiben, hogy emberi kapcsolataiban
inkabb becsapott legyen, mint becsapo. Ennek a mindket resztvev oldalan jelentkez szemelyisegtbbletnek az
elemzese azonban mar tulmutatna e knyv vizsgalodasi kren.
A tovabbi gondolatmenet arra az alapIeltevesre epl, hogy egyIell a szelhamosok megteveszt strategiainak az
alapszabalyai es legIontosabb alkotoelemei, masIell az aldozatok valosagertelmezesenek legaltalanosabb hibai
es torzulasai s:erke:etileg azonosithatok a bizalom kialakitasanak es kialakulasanak mindennapi
trvenyszersegeivel. Az elemzes mintegy harminc, szemelyi tulajdon ellen elkvetett csalasban szerepl
krlbell ketszaznyolcvan aldozat rendrsegi es birosagi vallomasanak a tartalomelem:esen alapszik. (Az
gyek kzl nehany az 1920-as evek vegen, a tbbi pedig 1966 es 1972 kztt trtent Budapesten.)
8.4.1.1.1. 1. A MEGTVESZTS JELRENDSZERE
A tartalomelemzes megmutatta, hogy a legklnbzbb szelhamossag-strategiak is a hitelesites meghataro:ott
jelkeszletevel dolgoznak. A megteveszt strategiaknak ez az allando 'szokincse sokIele szempontbol
rendszerezhet. A legIontosabb szempont azonban, amely a strategiak alkotoelemeit nevezzk ket a
tovabbiakban stratagemaknak (a Iogalmat Kenneth Burke nyoman hasznalom) egymastol megklnbzteti,
talan az, hogy a megtevesztes jelrendszereben tartalmi vagy mveleti szerepet tltenek-e be. Vizsgaljuk meg a
kvetkezkben elbb a legIontosabb tartalmi, majd pedig a legIontosabb mveleti elemeket, hangsulyozva
azonban azt, hogy egyelre csupan a stratagemak leirasara szoritkozunk, hatasmechanizmusuk bemutatasa a
kvetkez resz targya.
a) Tartalmi stratagemak
A megtevesztesben betlttt szerepket tartalmi mo::anatuk, safatos temafuk hatarozza meg.
A strategia kzeppontjaban allo tartalmi elem a Csaletek, vagyis az, amit a szelhamos az aldozatnak kinal. Ez
minden lehet; altalanossagban azt lehet mondani, hogy a huszas-harmincas evek nagy csaloi tulnyomoreszt
valamilyen kis beIektetest es nagy hasznot hozo, Iellegalis zleti vallalkozas igeretevel csabitottak aldozataikat,
a mai szelhamosok tbbsege viszont valamilyen hianycikkel kereskedik, amelyek kztt els helyen a
lakaskiutalas all, de gyakran valami sokkal kisebb tetel, peldaul keritesdrot vagy borjuhus. A Csaletek dnt
vonasa mindig az, hogy valamilyen szempontbol irrealis, es hatasa abban all, hogy a valosag 'van es lehet
kenyszerkeretebl kiskaput nyit a klns elnyk, varatlan vagyteljeslesek, nem remelt lehetsegek vilagaba.
Mig a Csaletek megteremti, egy masik tartalmi elem: a Simogatas viszont megerositi az aldozat reszveteli
kedvet az gyben. Simogatasnak nevezhet a strategia minden olyan eleme, mely az aldozatban rmet,
sikerelmenvt, kellemes kzerzetet kelt, mely megtamogatja nerzetet, En-kepet, remenyet. A Simogatasnak
szamos Iajtaja van: erzelmet kiIejez gesztusoktol, a tiszteletadastol, ajandekokon, Iigyelmessegeken at a nyilt
vallomasig. R. Tamas aldozatai peldaul birosagi vallomasukban srn visszaternek erre a mozzanatra:
'Elmondta, hogy nagyon szimpatikus vagyok neki, harman is jelentkeztek a lakasra, de en vagyok neki a
legszimpatikusabb. R. Tamas egyebkent ujsaghirdetes utjan ismerkedett meg aldozataival. Elmondta magarol,
hogy a Minisztertanacs es a Fvarosi Tanacs Lakaseloszto Bizottsaganak tagja, s bar sajat lakascseregye mar
targytalan, szivesen segit lakashoz jutni a raszoruloknak; tizenketezer Iorint elleg Iejeben. A nyilt Simogatas
egyik leggyakoribb Iormaja az ajandekozas: a szelhamos az aldozatat elhalmozza 'apro Iigyelmessegekkel.
Vannak azonban a Simogatasnak reftett, atteteles Iormai is. T. Maria peldaul ismeretlen emberekhez csengetett
be, s eladta, hogy klIldi rokonaitol hozott zenetet. A beszelgetest aIele terelte, hogy Ielkinalhassa: tud
1. A MEGTVESZTS
JELRENDSZERE
269
szerezni haromszaz Iorintert szines adaptert a televiziohoz (tudjuk, a szines televizio ara ennek majdnem a
szazszorosa), es agronomus veje reven borjuhust. gyeben azonban nem ez az erdekes, hanem az, ahogyan az
aldozatok messze tul az zenet-, az adapter- es a husteman 'beleszeretnek T. Mariaba: tbb napra
maguknal marasztaljak, etetik-itatjak, babusgatjak, beavatjak az eletkbe, bemutatjak a csalad mashol lako
tagjainak es igy tovabb. tvennegy aldozatanak vallomasabol kitnik, hogy mas 'erenyei mellett T. Maria
mveszete elssorban a bujtatott Simogatasokban rejlett. Valamelyikk igy szamol be errl a mozzanatrol:
'Lehet, hogy nem jol Iejeztem ki magam a rendrsegen, mert az biztos, hogy nem kert penzt, de ha lett volna
penzem, biztosan raerszakoltam volna, annyira meghatodtam azon, hogy meggyztt, hogy ne haragudjak a
testveremre, akivel meg 1964-ben sszevesztem. L. Lajos a 'menyasszonyanak ruhaanyagot visz. A hangsuly
azonban nem az ajandek tenyen van; az igazi Simogatast a kiserszveg hordozza: a szelhamos ugyanis
elmondja, azert hozta az anyagot, mert neki maganak ugyanebbl az anyagbol keszlt ltnye, s azt szeretne, ha
nekik kettjknek egyIorma ruhajuk lenne. Mindket peldaban a Simogatas atteteles: az els Ieloldast ad, a
masodik erzelmet kzvetit. Vagy amikor az olyan szelhamos ker aldozatatol valamit, aki a magas rangu jotevt
jatssza, keresenek Simogatas-erteke van: valojaban olyan, mintha adna, mivel a keres az aldozatra nezve
megtisztel. Rejtett Simogatast hordoz minden egyttes elmeny is: ha peldaul a szelhamos megtudja, hogy
aldozata hol szletett, nem keslekedik az rmteli Ielismeressel: 'Micsoda veletlenek vannak! En is odavalosi
vagyok!
A szelhamos azonban csak egyik kezzel simogat, a masikkal megIoszt: az aldozatban csalodottsagot,
hianyerzetet, bizonytalansagot, Irusztracios elmenyt kelt. Ezeket az elemeket nevezem gyjtneven
Magakeretesnek. Frusztracio eri az aldozatot, ha a szelhamos bejelenti, abbol, amit igert, megsem lesz semmi.
(Ha lakast igert, kzli, a lakast masnak utaltak ki, ha hazassagot, akkor sirva szakit, ha hianycikket, akkor
sajnalkozik, hogy idkzben elIogyott es igy tovabb.) Kesbb persze ismet megjelenik. A szelhamos tehat
kesleltet, pihenteti az gyet; megvarja, mig aldozataban a reszveteli kedv beerik. H. Bela, a 'gazdag, Iggetlen
revizor egyik menyasszonya, a nyugalmazott pedagogusn igy szamol be kapcsolatuk trteneterl: 'Bela akkor
irt egy levelet, melyben csaladi gyeire hivatkozva kzli, hogy nem tud hazasodni, es keri vissza a Ienykepet.
Mire en azt valaszoltam, hogy tovabbra is szeretem, s a kapcsolat Iennmaradhat. Bela nagy rmmel valaszolta,
hogy mennyire szeretjk egymast, s hogy rl, hogy a Iotot nem kldtem vissza. A szelhamos nem sokkal e
szakitasi epizodot kveten keri klcsn az asszonytol a tizennegyezer Iorintot.
A pihentetes nalloan, nyilt Irusztracios mozzanat nelkl tlttte be erlel szerepet K. Bela egy masik
hazassagszedelg strategiajaban. K. Bela a vonaton megismerkedett C. Maria huszonhat eves eladonvel.
Elmondta magarol, hogy autobusz-vezet, IBUSZ-csoportokat visz klIldre, rengeteget utazik, most is epp egy
jugoszlaviai krutrol erkezett meg, szabadsagat pedig Cipruson tlti. A lanynak igy a kapcsolathoz kedvet
csinalt; a palyaudvaron azonban, anelkl hogy talalkozot kert volna, elksznt. Ezutan hosszu ideig nem
jelentkezett. Csak egy honappal kesbb kereste Iel ismet C. Mariat. A szelhamos tempoerzeke celszernek
bizonyult. A Magakeretes egy masik Iormaja az erre utal egyebkent az elnevezes , amikor a szelhamos a
Irusztraciot csak kilatasba helyezi vagy sejteti; eljatssza, hogy meg habozik; esetleg meg is Ienyegeti az
aldozatot, hogy ha bizonyos Ielteteleket nem teljesit, kiszall az gybl. Ennek a strategiamozzanatnak persze
csak akkor van ertelme, ha az aldozat mar kellkeppen beleelte magat a sikerbe, s mar elviselhetetlenebbnek erzi
azt a gondolatot, hogy valami ritka lehetsegtl eleshet, mint azt, hogy becsaphatjak. Jol kvethet ez a
Iolyamat L. Lajos egyik aldozatanak beszamolojaban. L. Lajos egyebkent soha nem volt klIldi rokontol,
ismerstl erkezett csomagra kert aldozataitol vamelleget es szallitasi kltseget. 'Mondtam, hogy szo sem
lehet rola, en semmiIele csomagot nem varok, es ilyen nev nt, mint a Ielado, nem ismerek. O erre azt mondta,
hogy ha nem Iizetek neki, a gepet visszakldik. Erre aztan kiIizettem az tszaznyolcvankilenc Iorintot szamol
be az egyik aldozat. Altalaban minden strategianak Iontos alkotoeleme a ritmus, a lepesek idbeni elosztasa. A
ritmushiany miatt elveszthetik hatekonysagukat, st a visszajukra Iordulhatnak egyebkent hatasos es jol
kimunkalt strategiak is. Sok esetben az aldozat gyanakvasat a stratagemak trelmetlen tulsritese, halmozasa,
illetve a kesleltetes hianya kelti Iel. A szelhamos-strategiaktol Iggetlenl, a mindennapi elet vonatkozasaban is
megallapithato az, hogy az olyan visszaIogott magatartas, amely azt Iejezi ki, hogy a dolog 'nem olyan srgs,
oriasi helyzeti elnyt biztosit, mig a kapkodas es a trelmetlenseg poziciogyenglessel jar.
Onsafnaltatas a szelhamos minden olyan megnyilvanulasa, amely az aldozatban szanalmat, sajnalatot,
egytterzest valt ki. Tartalmi valtozatai kimerithetetlenek: pillanatnyi kellemetlensegtl, a balesetokozason es
1. A MEGTVESZTS
JELRENDSZERE
270
baleset-elszenvedesen, betegsegek klnIele Iajtain es beteg hozzatartozokon at akut csaladi bajokig, knnyes
elettrtenetig, maganyossagig, kisemmizettsegig, szerelmi csalodasig minden lehet. Az nsajnaltatas a
strategiaban vagy k:vetlen eszkzszerepet tlt be, vagy pedig erzelmi keretfatekul szolgal. Az elbbi esetben az
nsajnaltato mese a penzkeres nyilt rgye. A szelhamos klcsnker utkzben elromlott autoja, edesanyja
temetese, sajat operacioja es mas hasonlok rgyen. Szamos esetben azonban az nsajnaltatas vagy inkabb az
nsajnaltatas-sorozat nincs kzvetlen sszeIggesben a penzkeressel. Strategiai szerepe abban all, hogy belle
szvdik a szelhamos es az aldozat kapcsolatanak erzelmi es szerepszvete; az nsajnaltatas ilyenkor a
penzkeres keretjateka. Az nsajnaltatas e ket Iormaja sszeIonodik peldaul F. JozseI hazassagszedelg
mesejeben. Reszlet egyik aldozatanak vallomasabol: 'Azt mondta nekem, hogy Ieljn napkzben melegedni,
mert nincs tzrevaloja. Azt mondta, hogy a Ielesege otthagyta, minden ruhajat elvitte, meg telikabatja sincs.
Ezert kert engem, adjak neki klcsn penzt, hogy Iel tudjon ruhazkodni. Hasonlokeppen, H. Bela, amikor
klcsnkert I. Mariatol tizennegyezer Iorintot, mondvan, hogy elgazolt egy asszonyt, s most Iizetnie kell a
karteritest, az nsajnaltatasra raduplaz: amikor I. Maria megkerdezi, hogyan Iogja a penzt visszaIizetni, azt
Ieleli, hogy majd beosztassal el, es nem Iog vacsorazni.
Konnotativ elemek. A szelhamos viselkedesenek, megjelenesenek, adottsagainak, mondokajanak minden olyan
sajatos vonasa, amely, bar a megbizhatosaggal semmilyen oksagi vagy tapasztalati kapcsolatban nem all, az
aldozatok szemeben megis arra utal, hogy a szelhamos megbizhato ember. Ezek a vonasok a strategia konnotalo
elemei. A konnotacio Iogalma itt arra utal, hogy a megbizhatosag ezeknek a viselkedeses, klsdleges jeleknek
nem egyezmenyes, altalanosan elIogadott jelentese, hanem olyan, amelyet a jelhez, illetve a jel elsdleges
jelentesehez pusztan analogias erzetek, egyeni beidegzdesek Iznek. Ahogyan Gogol irja a Holt lelkekben
Csicsikov szinre lepesevel kapcsolatban: 'Magabiztos Iellepeseben volt valami tekintelykelt, es rendkivl
hangosan Iujta az orrat. Nem tudni, mikeppen csinalta, de tagadhatatlan, hogy harsogott az orra, mint a trombita.
Ez a latszatra teljesen igenytelen kepessege olyan ahitatos tiszteletet ebresztett a Iogado szolgajaban, hogy az
valahanyszor meghallotta a Ient emlitett hangot, megrazta az stket, tiszteletteljesen egyenesedett ki, es mely
Ihajtas kisereteben kerdezte meg, nem ohajt-e valamit az ur. A megbizhatosag konnotativ felentesme:ofet, az
altalam vizsgalt esetekben, elssorban a kvetkez tulajdonsagok alkottak:
Intelligens, iskolazott, kulturalt,
udvarias, szereny, tartozkodo
vagy:
magabiztos, hatarozott, nyugodt,
kedves, termeszetes
}
VISELKEDES
Lagy, halk, kellemes vagy:
meggyz, hatarozott
} BESZED
Megnyer, jo, csinos, rendezett,
jol ltztt, Iinom, apolt kez,
szemveg
} KLSO
Mindennem tarsadalmi rang,
mindenIele magas tarsadalmi
statussal jaro Ioglalkozas,
gazdagsag, minden, konszolidalt
eletvezetesre mutato mozzanat
}
SZOCIALIS 'ERENYEK
1. tblzat - Az ingerszemly percepcija s az egyes ksrleti felttelek
1. A MEGTVESZTS
JELRENDSZERE
271
B. Laszlot peldaul, aki idegen lakasokba becsngetve, Ienykepkeszites rgyen vett Iel penzeket, szinte minden
aldozata igy jellemzi: csinos, elegans, halk hangu volt, vegtelen udvariassaggal kezet csokolt., 'Valogatott
Iinomsaggal beszelt, es a klseje is igen megnyer volt, 'Meg az anyosom is mondta, hogy mivel olyan jol
ltztt Iiatalember volt, gyanujuk nem volt. Az Egv s:elhamos vallomasaiban Felix Krull is igy emlekszik
vissza iIjukori klsejere: 'Kezeim, melyeknek gondozasat koran megszoktam, ha nem is tulsagos keskenyek, de
csinos alakuak voltak, sohasem izzadok, hanem mersekelten melegek es szarazak, a szepen Iormalt krmkkel
nagyon tetszetsek. S valoban, az aldozatok sok esetben a szelhamos 'Iinom, 'apolt kezet a bizalom
elsdleges tampontjai kztt emlitik.
Egy masik szelhamossal, F. Zsigmonddal kapcsolatban pedig egyik aldozata evvel indokolja bizalmat:
'Gondoltam, hogy egy irnok, az megbizhato szemely. Egy masik aldozata pedig a kvetkezkeppen jellemzi:
'.elmondta, hogy neki mindig magasabb allasai voltak, most csak azert vallalta a viszonylag knny allast,
mert Iaradt. Mivel negy idegen nyelven beszel, delutanonkent mIordit, havi harom-negyezerert, ket Iberleti
lakasa is van. Millios rkseg var ra; mar tbbszr bejarta a vilagot, meselt elkel baratairol, akik mind a
Rozsadombon laknak sajat villaikban. T. Maria konnotacios Iegyvertara jol kirajzolodik egyik aldozatanak
beszamolojabol: 'Ugy Iogadtuk, mint honvedtiszt Ieleseget illik. Igen jol ltztt, jol apolt hlgy volt.
Elmondta, hogy elvalt asszony, akit a Ierje megcsalt, becsletes uton keresi a kenyeret, hogy rendesen
eltarthassa a csaladjat. Bizonyitekul Ielmutatta a Iia Ienykepet, akire nagyon bszke, a Kandoban erettsegizik, s
utana gyengearamu mernk lesz. (A Ienykepet egyebkent T. Maria egy masik aldozata lakasarol lopta.) R.
Tamas egyik aldozata vallja: 'Egy minisztertanacsi tagrol ilyesmit Iel sem teteleztem volna, igy
legmesszebbmenkig megbiztam a segitkesznek latszo emberben. H. Elemer aldozatai 1930-ban
hasonlokeppen ervelnek: 'A rangja vezetett engem Ielre. Azt gondoltam, hogy egy meltosagos ur, allamtitkar,
nem csap be.
Dokumentumfatek. A hamis betetknyvek es elismervenyek klnbz Iajtain at a klnIele egyenruhakig es
okiratokig terjedhet; a valtozatok kimerithetetlenek. Az ilyen 'dokumentumoknak magikus hatasa van. Cs.
Janosne, aki regi sirkvekbl ujakat 'keszit, a sirkmegrendelesrl papirt ad, es meg le is belyegzi; R. Felix
Iuvarlevel-masolatot ad es igy tovabb. Az elismerveny es a szemelyi igazolvany szinte minden szelhamos
strategiajaban szerepel. L. Lajos a klIldrl jtt csomag igazolasaul magyar postai Ieladovevenyt mutogat; P.
Frigyes pedig tengereszruhat szerez, es 'menyasszonyainak hajoskapitanykent mutatkozik be. Elmondja, hogy
magas allami kitntetest kapott, mivel kimentett a vizbl ket kisgyermeket. A mese hitelesseget sajat nevere
Ieladott taviratokkal ersitette meg: 'Megerdemled a magas kitntetest, ven tengeri medve. Bessenyei Ferenc,
vagy: 'Batorsagahoz es a magas kitntetesehez szinten gratulal az Orszagos Mentszolgalat.
b) Mveleti stratagemak
Mveleti az a stratagema, mely tartalmatol Iggetlenl, pusztan Iormai-mveleti tulajdonsaga reven mint k:lesi
mod, mint kommunikacios fordulat jut szerephez a hitelesseg jelrendszereben. Ugyanazt a dolgot lehet peldaul
sejtetni, ereztetni vagy kimondani; lehet valamire rakerdezni, de hozza lehet Ierkzni provokacio utjan is; mas a
hitelessegerteke ugyanannak a megallapitasnak vagy kijelentesnek, ha a szelhamos mondja elszr ki, mint ha
az aldozat; mas a bizonyitas sulya, ha valaki kls krlmenyekre hivatkozik, mint ha a rendszer sajat elemeit
Iorgatja meg.
Van peldaul egy strategiatipus, mely szksegkeppen egy bizonyos mveleti stratagemaval indul. Ez a
stratagema a Jakugras, amely a kapcsolatfelvetel es az ismerets:er:es mvelete, es szerkezetileg lenyegeben
azonos azzal a kommunikacios Iordulattal, amit a mindennapi beszelgetesekben 'blIIles-nek hivnak. P.
Janos es M. Istvan videkinek latszo embereket szolit meg az utcan, a Rakoczi ut krnyeken. A
megismerkedesrl a szelhamosok Vakugrasarol szamoljanak be maguk az aldozatok: 'Az Emke aluljarobol
Ieljve megszolitott egy ismeretlen IerIi, es kzlte, hogy az en rokonom. En csodalkoztam. A IerIi
megkerdezte, hogy kinek a csaladja disszidalt a Ialubol 1956-ban. Kzltem vele, hogy Nagy JozseI nev
sogorom. Erre azt valaszolta: Na, en meg a Janos vagyok, s igy sogorok vagyunk! Egy masik aldozatot a
szelhamos vasarlas kzben szolit meg: 'A boltban odajtt hozzam Molnar, es mondta: Hat nem ismer meg? Ott
vagyok maguknal a teeszben gepkocsivezet! Mivel Krsn nincs teesz, megkerdeztem: Csaboron talan? Mire
1. A MEGTVESZTS
JELRENDSZERE
272
azt Ielelte, hogy igen, ott. Ezutan a szelhamos Ielkinalja segitseget az aldozatnak, rendszerint valamilyen
hianycikk beszerzesere, atveszi a penzt, majd, amig az aldozat kint varakozik a vasarlas eredmenyere, egy
atjarohazban eltnik.
Meses:ves. A szelhamos mondokaja annal hitelesebb, minel tbb irrelevans, apro reszletet sz bele. Ez a
reszletburjanzas hitelesit mvelet, s eppugy, mint a Vakugras, nincs tartalomhoz ktve. Ezek az apro reszletek
a hazugsag latszolag ertelmetlen, tulteljesit mozzanatai. Gyakran adatszerek; de a hozza hasonlo tartalmi
elemektl (hataridk es sszegek, a Csaletekre vonatkozo relevans adatok stb.) dnten elklniti az, hogy a
Meseszves strategiai szerepet a cifra:as mint mvelet hatarozza meg. S. Imre peldaul, amikor nem letez
banyaja munkasai reszere hust rendel, s a husert csereben szenszallitast iger, azt is elmeseli, hogy munkasainak
a hus karacsonvi afandek les:. Pedig az zletktes szempontjabol, legalabbis tartalmilag, ez teljesseggel
irrelevans mozzanat; helyette peldaul azt is mondhatna: 'Kepzelje, tavaly romlott hust adtak el nekem. R.
Tamas, a lakasszerz szelhamos, segitsegeert pusztan annyi ellenszolgaltatast ker, hogy hivjak meg majd a
lakasszentelre, s klnsen annak rlne, ha a felesegevel egvtt jhetne el. Az a szelhamos pedig, aki a
Madach Szinhaz megbizottjanak adva ki magat bundat vesz klcsn, a bundavasarlast irrelevans mesekkel
hitelesiti; elmondja a szcsnek, hogy a bunda fldbirtokoss:erephe: kell, o maga meg mkedvelo eloadasokat
rende:. Itt elssorban a ciIrazas tenye hitelesit; Ieleseg helyett ugyanigy allhatna nagyneni, a Ildbirtokosszerep
helyett pedig egy trtenet arrol, hogyan veszett ssze a rendezvel.
Csiki-csuki. A szelhamos olyan mozzanattal hitelesit egy masikat, amely meg maga is hitelesitesre szorul. A
hitelesitesben a latszatvilag elemeit Iorgatja: a hitelesit elemrl 'elIelejti, hogy az is csak tle szarmazik, s ugy
tesz, mintha eleve bizonyitasra nem szorulo tenynek szamitana. E stratagema modellje az, amikor a szelhamos
elbb elhiteti magarol, hogy a Minisztertanacs tagja, majd kesbb azzal nyugtatja meg a penzkert aggodo
aldozatokat, hogy 'a Minisztertanacs tagjanak nincs szksege penzre. F. Zsigmond Esztergomba utazik.
Felkeres esztergomi papokat, s eladja a kvetkez trtenetet: megismerkedett egy Margitka nev nvel, akit
Ierje brutalitasa miatt mar haromszor operaltak. O megszanta, es elhatarozta, hogy Ielesegl veszi. Margitka
csak ugy hajlando hozzamenni, ha egyhazi eskv is lesz. Ehhez azonban bizonyitani kellene s ebben ker a
paptol segitseget , hogy korabbi hazassaga ervenytelen. Megegyeznek, hogy majd az asszonnyal egytt
visszajnnek. Ezutan a szelhamos egy alkalommal varatlanul beallit a paphoz, mondvan, most rksdesi
gyben jar Esztergomban, es otthon Ielejtette a penzet. A pap habozik. F. vegl is avval gyzi meg penze sorsat
illeten a papot, hogy 'his:en ha megindul a per, ugvis kapcsolatban maradnak`. F. Zsigmondnak tehat az
egesz Margitka-mesere azert volt szksege, hogy a penzkereskor evvel bizonyithassa, a klcsnadot nem
Ienyegeti veszely. A Csiki-csuki itt a strategia alapeleme.
Mveleti stratagema a Tkrfatek is. Amikor ket ember kztt valamilyen kinos tema lappang, melyet nyiltan
szova tenni egyikk sem mer, annak, aki megis raszanja magat es rakerdez, a kezdemenyezes helyzeti elnyt ad:
a rejtett gondolat, melynek tkrt mutattak, elertlenedik. A Tkrjatek latszolag konIrontacio, valojaban
leszerel mvelet: a: iga:i konfrontaciot elo:i meg.
A szelhamos-strategiaban a kellemetlen tema, melyet a Tkrjatek visszaszorithat, termeszetszerleg az aldozat
gyanuja. Amikor a szelhamos ugy erzi, aldozataban megIogant a gyanu, nem varja be, mig aldozata kihordja,
hanem koraszlesre jatszik. A megelzes azonban indulhat egy lepessel elbbrl is: a szelhamos tudja, hogy
aldozataban egy adott ponton szksegkeppen beindulna az ellenrz trekves. Nem varja be, hanem elebe megy.
A szelhamos, mieltt meg az aldozat barmiIele gyanu jelet mutatna, kzli vele, 'nehogy azt higgye,
szelhamossal van dolga; ha eszreveszi, hogy amaz vonakodik, szorong, rakerdez. Hamrak Janos, a
szazadIordulot kvet evek legtletesebb szelhamosa, szerelruhaba ltztt tarsaval bemegy a varoshazara, a
tanacsos szobajaba, s kzli, a Ialioraert jtt, viszi javitani. A tanacsos, minden bizonnyal az ora rendkivli erteke
miatt, vonakodik, habozik; hangosan azonban csak annyit mond, hogy alkalmatlan az idpont, mivel epp
targyalas Iolyik, meg klnben is az oranak nincs semmi baja. Hamrak ahelyett, hogy az orasmester szerepet
igyekeznek hitelesiteni, vagy azt sugallni: 'ugyan mar, egy Ialiorat kinek jutna eszebe ellopni, Ielhivja a
tanacsos Iigyelmet az ora rendkivli ertekere: kzli, hogy epp erre valo tekintettel jtt el az oraert maga
szemelyesen.
Lehtes. Ez a stratagema az aldozatot, szemben a strategia minden mas alkotoelemevel, nem beleviszi az gybe,
1. A MEGTVESZTS
JELRENDSZERE
273
hanem 'rehabilitalja, illetve 'kimeletesen kivezeti belle. Az elnevezes egyebkent Erving GoIImantol
szarmazik, aki az zletktesek vonatkozasaban mutatott ra hasonlo mechanizmusokra. A szelhamos-strategiaban
a Lehtes celja az, hogy kesleltesse, esetleg megakadalyozza az aldozat tisztanlatasat, illetve hogy Iekezze,
esetleg leszerelje szamonker, megtorlo szandekat. A szelhamos Ielajanlja az aldozatnak, hogy tizennyolcezer
Iorintert lakast szerez a Kassai teren; kitltik egytt a 'lakasigenyl lapot, az aldozat ahogyan errl utobb
beszamol a penzt csak azert nem adta at, mert nem volt nala otthon ilyen sszeg keszpenz. Par nap mulva a
szelhamos megjelenik, kzli, hogy a lakas biztositva van, neki azonban most el kell utaznia, mivel rklt; van
azonban egy problemaja: nincs penze okmanybelyegre. Az aldozat klcsnz a szelhamosnak 500 Iorintot. Ezt
kvetik a leht mveletek: a szelhamos meg ketszer jelentkezik; egyszer teleIonal, hogy megbetegedett, majd
kld egy lapot, melyben megirja, hogy kzben mashova is kellett utaznia, de hamarosan jelentkezik. Csak
ezutan tnik el veglegesen. Egy masik szelhamos, aki ugy tavozik a Velence Szallodabol Iizetes nelkl, hogy azt
mondja a portasnak, autoba rakja a csomagjat, s azutan Iizet, kesbb meg teleIonal, s kzli, hogy a soIrnek adta
at a penzt, majd pedig taviratot ad Iel, melyben arrol ertesiti a szallodat, hogy az sszeget mar postara adta. A
Lehtes gyakori Iormaja az is (melynek elssorban L. Lajos es T. Maria a 'mvesze), amikor a szelhamos a
penz atvetele utan meg elbeszelget az aldozattal. Idevago reszlet L. Lajos ket aldozatanak vallomasabol:
'Miutan a penzt atadtam neki, meg negyven percet beszelt a lanyomrol. Pontosan tudta, hogy Burgenlandban el,
es nagyon meggyzen beszelt rola. 'Azutan meg hosszasan beszelgettnk. Mondta, hogy milyen szep
asszonyok vannak ebben a kzsegben. Mondta azt is, hogy kln el a Ielesegetl, majd Iotot mutatott be a ket
gyerekerl. Kerdezte, hogy mit zenek a Pista Iiamnak. Mondtam, azt, hogy meg egyszer ki ne Iizesse a vamot.
Mire meg viccelt, hogy megmondja a Iiamnak, hogy banatoskodom a penzemert. A Lehtes igen gyakori,
szinte minden masodik szelhamosnal elIordulo modja az, amikor a szelhamos otthagy az aldozatnal valamilyen
targyat (res aktataskat, pulovert stb.), mondvan, hogy majd legkzelebb, amikor jn, elviszi.
Bemutattam nehany tartalmi es nehany mveleti stratagemat. A stratagemakkal kapcsolatban meg egy kerdest
erintek egeszen rviden: hogvan fggenek ss:e egvmassal a tartalmi es mveleti elemek. A tartalmi
stratagemak altalaban sszeIonodnak a mveleteikkel. Bar a mveletben barmilyen tartalom kiIejezdhet, a
strategia konomiafa szempontjabol azonban az a celszer, ha a mvelet nem semleges, hanem maga is jatszik a
tartalmi lehetsegekkel. P. Janos vagy M. Istvan ismeretszerz blIIjenek Vakugrasanak tartalmi tltete a
rokonsag, a Ialubeliseg , mint minden kzs vonas, minden egyttes elmeny, egyben a strategia Iontos tartalmi
mozzanata is. S. Imre meseszv mvelete a karacsonyi ajandekra valo hivatkozas mint tartalom olyan
gondolatot sugall, hogy aki munkasaival szemben ilyen adakozo jo ember, az nekem is becsletes adosom lesz.
A szelhamos avval, hogy nem pusztan Iullajtar, hanem maga is eladasokat rendez, a szcsnek a
bundaklcsnzeshez kedvet csinal. Abban a stratagemaban pedig, hogy a szelhamos a lakasszentelre a
Ielesegevel egytt szeretne eljnni, a Meseszvesen kivl meg ket masik egy mveleti es egy tartalmi
stratagema huzodik meg: egy Csiki-csuki (a lakasavato emlegetese hitelesiti a lakasigeretet) es egy Simogatas: a
magas rangu jotev nemcsak hogy lakast szerez az aldozatnak, de meg baratkozni is akar vele! (Hiszen
tarsadalmi jelrendszernkben a Ieleseg Ielvezetese valami ilyesmit jelent.) A Lehtes is, mint lattuk, sokIele
tartalommal telitdhet meg: lehet nsajnaltatas (a szelhamos ir, hogy megbetegedett, korhazba kell mennie),
lehet Simogatas (az aldozattal elcseveg a Iiarol, lanyarol) vagy az aldozat bizalmanak konnotativ
megtamogatasa (gazdag ember lesz, rklt hozza Iel a szelhamos elutazasa rgyel) es igy tovabb. Az
azonban, hogy a szelhamos-strategia egy adott akcio egysegeben Iolyik, a mveleti vagy a tartalmi sszetev az
elsdleges, hogy a mvelet hozza be a tartalmat, vagy a tartalom a mveletet, csak eseti elemzessel dnthet el.
Vegezetl Ielvethet az a kerdes, hogy Iggetlenl a benne szerepl stratagemak Iajtaitol, mi hatarozza meg a
strategianak mint eges:nek a szinvonalat. A strategiak szinvonalat elssorban ket tenyez hatarozza meg:
Elems:am. Azt Iejezi ki, hogy a megteveszt strategia hany stratagemabol all. A magas elemszamu
strategiaknak is ket alaptipusa van: az egyik az, amelyik sokIele elembl epl; a masik pedig az, amelyik bar
alacsony elemszamu, de a keves elemnek szinte minden lehetseges valtozatat tartalmazza. Az elbbi
strategiatipus olyan szelhamost jellemez, aki sokIele eszkzt ismer es valtogat; az utobbi pedig olyan
szelhamost, aki viszonylag keves eszkzzel operal, keves stratagemat ismer, de azoknak 'mestere. Az elbbire
pelda R. Tamas vagy F. Zsigmond: ahanyIele gybe keverednek, mas es mas strategiaval operalnak; az utobbira
pedig elssorban K. Bela, aki barmibe Iog, igazan csak nsajnaltatni tud, de azt viszont kimerithetetlen
1. A MEGTVESZTS
JELRENDSZERE
274
talalekonysaggal. Az elemszam azonban nmagaban meg nem hatarozza meg a strategia szinvonalat.
Szamitasba kell meg vennnk egy masik szempontot is.
Rugalmassag. Ez a mutato azt Iejezi ki, hogy a strategia milyen mertekig kepes elszakadni az elre kigondolt
viselkedessematol. Minden strategianak van ugyanis egy olyan vezete, amelyet a pillanat alakit, amely a
konkret szituaciora, a konkret aldozati magatartasra, igenyre, adottsagokra valaszol, amelyet a kzs
trtenetszves visz tovabb. A rugalmassag azonban a klnIele szelhamos-strategiakat klnbz mertekben
jellemzi. Ebben a vonatkozasban a strategiaknak, pontosabban az elkveti magatartasnak harom alaptipusa
van. 1. a kenvs:eres. az ilyen szelhamosnak mindig csak egyIele gye van, ennek terve es lebonyolitasi modja
elre, a legnagyobb pontossaggal kirajzolodik a Iejeben. A konkret helyzetekben kenyszeresen kveti ezt a
programot, s meg ha a konkret helyzet valamilyen valtoztatast kvetelne is, egy jottanyit sem enged belle.
Ilyen peldaul S. Gyrgy, aki, nem lehet pontosan tudni, miert, de semmikeppen sem anyagi haszonszerzes
celjabol, sorra jart klkereskedelmi vallalatokat, Iilmrendeznek adta ki magat, elmondta, hogy studioja az
UNESCO reszere Iilmet keszit, s ehhez szksege volna reklamtargyakra es nyomtatvanyokra, s megigerte, hogy
amikor majd a Iilm elkeszl, a vallalatok kepviselit meghivjak a bemutatora. Ebben a csalassorozatban az
aldozatok viselkedesenek egyeni szinezete a szelhamos viselkedeset nem beIolyasolta. 2. A stratega. a temat, a
modszert, a strategiat elre kimunkalja, de taktikaja mindig a konkret szituaciot kveti, a konkret partnerhez
alkalmazkodik. Altalaban tbbIele temat visz parhuzamosan; egy temaban sok aldozat szerepel, strategiaja vazat
azonban minden esetben megrzi. Azok a szelhamosok, akikrl itt eddig a legtbb szo esett (L. Lajos, T. Maria),
mindannyian ebbe a tipusba tartoznak. 3. A reflexes. aki nem elre kitalal, hanem bekapcsolodik; vagyis
szemben a strategaval, a csalasi szituaciot nem maga teremti meg, hanem Iigyeli az amugy is adodo
szituaciokat, es mindenben keresi a lehetseget. Nem rendez, hanem improvizal; viselkedesenek vezermotivuma
a 'mindenbl kijhet valami. Strategiaja nemigen van, annal inkabb gyors es rugalmas taktikaja. Igy sokIele
gybe belebonyolodik; gyei azonban rendszerint csak egy aldozatra szolnak. P. Maria peldaul lakaslevalasztast
intez, klIldi csomagbol bundat 'szerez, anyagbeszerzesre vallalkozik, injekciokat ad be, allasszerzest iger,
pulovereket vesz ugy, hogy az arut elviszi, s megallapodik, hogy majd azutan Iizet es igy tovabb. K. Istvanne is
lakasra ker penzt, ekszereladasra vallalkozik, teliszalamit es klIldi cigarettat iger; mondvan, hogy temetesre
kell utaznia, bundat ker klcsn es igy tovabb. Gyakran az egyebkent strategikus szelhamosoknak is van nehany
reIlexes epizodja. Az elkveti magatartas, illetve a strategiak e tipusai persze soha nem tiszta tipusok. A tisztan
kenyszeres es tisztan reIlexes strategia egy kepzeletbeli kontinuum ket polusan helyezkedik el.
A megteveszt strategiakkal kapcsolatban vizsgalatra erdemes a stratagemak egvttfarasanak a kerdese is.
Milyen stratagemak allnak egymassal kieges:ito es melyek ki:aro viszonyban? Mi boritja, borithatja Iel a
strategia egyseget es hitelessegenek latszatat? Ezekkel a kerdesekkel most reszletesen nem Ioglalkozunk; csupan
jelzem azt, hogy peldaul a targyi, illetve adatszer elemek (Dokumentumjatek), ha nem is kizaro, de Iorditott
viszonyban allnak a Simogatas klnbz valtozataival. Ugy latszik, hogy annak a szelhamosnak, aki sok
adattal es hamisitvannyal dolgozik, nemigen van szksege intenziv erzelmi keretjatekra; es megIorditva, az, aki
az aldozatat sokat 'simogatja, eltekinthet mesejenek adatszer, targyi 'bizonyitasatol.
Mas reszrl minden strategia rendkivl erzekeny abban a vonatkozasban, hogy az elemei kztt Iellep
legkisebb ss:eferhetetlenseg Ielborithatja az egesz strategiat. Az sszeIerhetetlenseg a hitelesseg
ellenjelrendszere. Azoknak a csalasi kiserleteknek a tbbsegeben peldaul, amelyekben ahogyan ez az
eltrtenetbl kiolvashato bar a partner igazi aldozatjellt, de vegl megsem sikerlt megteveszteni, a
gyanakvast mindig valamilyen sszeIerhetetlen mozzanat inditja el. A szelhamos azt mondja magarol, hogy
tanar, s az aldozat eszreveszi, hogy durva, apolatlan a keze; a szelhamos jogasznak adja ki magat, s rosszul irja
le azt a szot, hogy ELTE es igy tovabb.
1. A MEGTVESZTS
JELRENDSZERE
275
276
83 Ezt a rendszert Bales (1970) jelentsen atalakitotta, azonban az uj valtozatot meg nem alkalmazzak a csoportok kzvetlen
megIigyeleseben.
9. fejezet - VIII. RSZ A KISCSOPORT
9.1. PAUL A. HARE
9.1.1. A CSOPORTFEJLDS ELMLETEI S AZ
INTERAKCIELEMZS KATEGRII
Jollehet a csoportIejldes szakaszai iranti erdekldes nyomai IelIedezhetk mar a 20-as, 30-as es 40-es evek
tarsadalomtudomanyi irasaiban is (lasd Coyle 1930), az els tanulmanyok, amelyek komolyabban Ielkeltettek a
csoportkutatok, a vezetk es a terapeutak erdekldeset, ketsegkivl Bales (1950) es Bion 1948 es 1951 kztt
megjelent munkai voltak (lasd Bion 1961). Eredmenyeiket mintegy tven mas kutato munkajaval egytt a
csoportIejldesrl irott els nagy szemletanulmanyban Tuckman (1965) sszegezte. Tuckman negy,
meglehetsen klnbz terletrl szarmazo anyagot tekintett at: terapias csoportok, tanulocsoportok (a
csoportdinamikai hagyomanyok ertelmeben vett nondirektiv, vezet altal iranyitott szemelyisegIejleszt
csoportok), termeszetes csoportok es laboratoriumi csoportok tapasztalatait elemezte. A klnbz vizsgalatok
adatai alapjan kidolgozott egy elmeletet, amely a csoportIejldes negy szakaszat irta le.
Tuckman tanulmanyaval egy idben jelentek meg a Dunphy (1964), Mills (1964), Slater (1966) es Mann (1967)
vizsgalatairol szolo beszamolok. Ezek a kutatok a tanulocsoportok Harvard Egyetemen kiIejlesztett egyik
valtozatan vegeztek megIigyeleseiket. CsoportIejldesi elmeleteikben megtalalhatok a mar Balesnel es Bionnal
megismert gondolatok, valamint mas elemek is.
A csoportIejldesi elmeletek a legtbb szerznel sszekapcsolodnak az interperszonalis viselkedes
megIigyelesere szolgalo kategoria-rendszerrel, amely alkalmas az elmeletek ellenrzesere vagy szemleltetesere.
Ugyanabban az idszakban, amikor a Iejldesi elmeletek megjelentek, szerzik kzl nehanyan, de rajtuk kivl
masok is azzal a szandekkal Iogtak hozza a klnbz kategoria-rendszerek Iinomitasahoz, hogy Iltarjak azt a
lehet legkisebb szamu valtozot, amely az interperszonalis viselkedes lehet legnagyobb szamu valtozatossagat
kepes leirni. Ebben a munkaban elen jartak Chapple es munkatarsai (Matarazzo et al. 1957), Carter (1954),
Leary (1957), Couch (1960), Borgatta (1963, 1962) es Bales (1970). A viselkedes elrejelzesehez szksegesnek
velt valtozok szama az evek soran egyrl (Chapple: van beszelgetes nincs beszelgetes) kettre (Leary:
dominancia nalavetes), majd haromra nvekedett. (Balesnel az elz ketthz a Ieladatra iranyulo es
konIormista, illetve a lazongo es devians dimenzio jarult.) Jelenleg tbb jel mutat arra, hogy a harmadik
dimenziot kivanatos volna kettevalasztani (Ieladatra iranyulo expressziv, illetve konIormista
nonkonIormista), es igy legalabb negy dimenziot elklniteni (Hare 1969).
9.1.1.1. BALES KATEGRIA-RENDSZERE AZ INTERAKCIS
FOLYAMAT ELEMZSRE
Amikor Bales 1946-ban megkezdte laboratoriumi es termeszetes csoportok megIigyeleset, az interakcios
Iolyamat leirasara 87 kategoriat hasznalt. Ez a szam Iokozatosan tizenkettre cskkent. A megmaradt 12
kategoria reszletes leirasa Bales 1950-ben irott munkajaban talalhato.83 Ezek a kategoriak mind a 'Ieladatra
iranyulo viselkedest, mind pedig a 'tarsas-erzelmi viselkedest Iellelik (1. abra). A I hangsuly azonban az
esszer problemamegoldo viselkedesen van.
Sok csoport adatai alapjan az 1. abra egyetlen csoport-sszejvetel valamennyi aktusat atlagolva, es a tizenket
kategorianak megIelelen szazalekos megoszlasban Iejezi ki. A megIigyeleseket altalaban laboratoriumban
vegeztek. Egy tipikus csoport-sszejvetelen rendszerint IerIi egyetemi hallgatok vettek reszt, akik nem
277
ismertek egymast a vita megkezdese eltt. A csoportnak egy vagy tbb problemat kellett megoldania. A
problemak az emberi kapcsolatok krebl szarmaztak, vagy konstrukcios Ieladatok voltak. Az sszejvetelnek,
amely kb. negyven percig tartott, nem volt kijellt Iormalis vezetje.
Bales rendszereben az ertekelhet egyseg az a viselkedesi mozzanat (altalaban szobeli viselkedesrl van szo),
amely elegend ingert biztosit a masik szemely jelentesteli valaszanak kivaltasahoz. Gyakorlatilag ez altalaban
egy mondatnak Ielel meg. Minden mondat vagy azzal sszevethet megnyilvanulas csupan egyetlen minsitest
kap, aszerint, hogy a megIigyel a Ieladatmegoldo viselkedes vagy a tarsas-erzelmi viselkedes melyik elemet
erzi uralkodonak az aktusban.
Az els harom kategoria: 'szolidaritast Iejez ki, 'Ieszltsegcskkenest Iejez ki, 'egyetertest Iejez ki, po:itiv
reakciok. Parjaik a negativ reakciok. 'velemenyklnbseget Iejez ki, 'Ieszltseget Iejez ki, 'ellenseges
erzelmeket Iejez ki. A pozitiv es negativ reakciok egyttesen alkotjak a tarsas-er:elmi viselkedest. A feladatra
iranvulo viselkedest leiro kategoriak szinten harmas csoportokra tagolodnak. A 'javaslatot tesz, a 'velemenyt
nyilvanit es az 'utmutatassal szolgal problemamegoldo erofes:itesek, az 'utmutatast ker, a 'velemenyt ker
es a 'javaslatot ker problemamegoldast celzo kerdesek. Mivel az 'egyetertest Iejez ki es a
'velemenyklnbseget Iejez ki kategoriak hozzasegitik a csoporttagokat ahhoz, hogy a kzttk leteslt
tarsas-er:elmi szIeraban megoldast talaljanak, a kategoria-rendszer sulypontja a Ieladatmegoldason van. Ezzel
szemben a Bion altal javasolt kategoria-rendszer nagyobb hangsulyt Iektet a tarsas-erzelmi kategoriakra.
Az 1. abran szerepl csoportok aktivitasanak I kategoriai a 'velemenyt nyilvanit es az 'utmutatassal szolgal.
Ezek egyttesen az sszes megnyilvanulasok 48-at teszik ki. Az egyes kategoriaknak megIelel viselkedesek
gyakorisaga Igg a csoport Ieladatanak jellegetl es az egyes csoporttagok szerepetl. Bales es Hare (1965) 21
klnbz helyzet csoport proIiljat kzli. Egy elzetes pszichiatriai kikerdezesben peldaul a megnyilvanulasok
74-a a 'velemenyt nyilvanit es az 'utmutatassal szolgal kategoriaba esik (Hare et al. 1960). A kikerdezes I
celja itt az volt, hogy a beteget olyan inIormaciok kzlesere batoritsa, amelyeket a pszichiater ertekelni tud.
A Bales altal ismertetett viselkedeslancolatok els tipusa a problemamegoldas Iazisaira vonatkozott (Bales
1965, 1954, 1960). Ha ismet az 1. abrara pillantunk, azt latjuk, hogy egy csoportles alatt az aktusok mintegy
56-a problemamegoldasi trekves, mig a maradek 44-a pozitiv reakciok, a negativ reakciok es a kerdesek
kztt oszlik meg.
BALES
KATEGRIA-RENDSZERE AZ
278
1. bra - Egy kis vitacsoport interakcis profilja (Bales 1955)
A reakciok ebben a ketoldalu Iolyamatban a problemamegoldasi trekvesek elIogadhatosaganak allando
visszacsatolasakent mkdnek. A kvetkez pelda ket csoporttag kztt lezajlo tipikus klcsnhatast szemleltet:
1. tag: Azon tprengek, hogy ugyanazokat a tenyeket ismerjk-e a problemaval kapcsolatban (utmutatast ker).
Talan az elejen szanhatnank nemi idt ennek tisztazasara (javaslatot tesz).
2. tag: Igen (egyetertest Iejez ki). Lehet, hogy ki tudunk tlteni nehany hezagot ismereteinkben (velemenyt
nyilvanit). Mindenki mondja el sorban az asztal krl, hogy mit jelent neki a problema (javaslatot tesz).
(Bales 1955)
Mikent ebben a peldaban is lathato, a beszel els megjegyzese nagy valoszinseggel egy reakcio. A beszed
Iolytatasakor viszont annak n meg a valoszinsege, hogy a masodik megnyilvanulas problemamegoldasi
trekves lesz. A 2. abra statisztikailag sszegzi ezeket az eredmenyeket:
BALES
KATEGRIA-RENDSZERE AZ
279
2. bra - A beszlgetk els s kvetkez aktusnak sszehasonltsa (Bales 1955)
Egy csoporttag els megjegyzese az esetek 50-aban egy sorozaton bell egy reakcio. Ha az illet Iolytatja a
hozzaszolast, a tovabbi megjegyzesek vagy egyeb javaslatok kb. 80-a problemamegoldasi trekvest Iejez ki.
A pozitiv reakciok szama ketszeresen Illmulja a negativ reakcioket. Ez azt jelzi, hogy a csoporttagok a
helyzetet azonosan hatarozzak meg, es problemamegoldasi trekveseik az id nagy reszeben sszhangban
lesznek a csoport celjaival.
9.1.1.2. A CSOPORTVITA SZAKASZAI
1950-ig vegzett csoportmegIigyelesei alapjan Bales mar levont bizonyos kvetkezteteseket a csoportvitak
szakaszainak valtakozasarol. Ezek a szakaszok mind egyetlen problemamegoldo vitaban, mind pedig egy
csoport meghatarozott id alatt lezajlo vitainak sorozataban megnyilvanulnak. Bales a csoportviselkedes
szabalyszersegeinek I Iorrasat a Ieladattal kapcsolatos problemak, illetve a csoportstruktura Ienntartasaval
kapcsolatos problemak kztti ingadozasban latja. A Ieladatmegoldo tevekenyseg es a tarsas-erzelmi
tevekenyseg az egesz les Iolyaman egyensulyban van. Ha azonban a problemamegoldo csoportvitat harom
idbeli szakaszra osztjuk, a tevekenyseg uralkodo tipusa szakaszrol szakaszra eltolodik. Ez az eltolodas azt jelzi,
hogy a csoport a dntes Iele vezet uton milyen szintet ert el (BalesStrodtbeck 1951; Plank 1951; Bales 1952;
Landsberger 1955). A 3. abran lathato, hogy az utmutatast tartalmazo aktusok szama a kezdeti szakasztol a
beIejez szakaszig allandoan cskken, mig a javaslattal kapcsolatos megnyilvanulasok aranya n. A
velemenykeres vagy -kiIejezes aktusai a kzeps szakaszban megszaporodnak, majd a beIejez szakaszban
aranyuk ismet lecskken. A kezdeti szakasztol a beIejez szakaszig mind a pozitiv, mind a negativ reakciok
aranya nvekszik, de a beIejez szakaszban a pozitiv reakciok aranya gyorsabban n. Az els szakaszban a
csoporttagok inIormaciot gyjtenek. A masodik szakaszban az inIormaciot ertekelik. A harmadik szakaszban
dntesre trekednek, ami egytt jar bizonyos csoporttagok tamogatasanak, mig mas csoporttagok elutasitasanak
ersdesevel.
A pozitiv es negativ reakciok megszaporodasa valoszinleg Ikeppen a csoportIolyamat tarsas-erzelmi
problemaival hozhato sszeIggesbe. Mivel a negativ es pozitiv reakciok hanyadosa a javaslatokra adott
A CSOPORTVITA SZAKASZAI
280
valaszok eseteben nagyobb, mint a tenymegallapito kijelentesekre adott valaszoknal, e Iolyamat kritikus
mozzanatanak a dntesi pont tnik. Ha a csoport egyszer mar tuljutott a dntesi ponton, a negativ reakciok
aranya altalaban lecskken, mig a pozitiv reakciok aranya meredeken n tovabb. Gyakori a szolidaritast es a
Ieszltseg cskkeneset kiIejez treIalkozas es nevetes. A dntest megelz idszakban a csoport a
Ieladatmegoldas problemaival Ioglalkozik, mig a dntes megszletese utan Iigyelme szembetnen a
csoporttagok erzelmi allapota es tarsas viszonya Iele Iordul.
Talland (1955) terapias csoportokkal vegzett vizsgalata, amelyben a Bales-Iele interakcios Iolyamatelemzes
kategoriait alkalmazta, bizonyitja, hogy a csoport-sszejvetel szakaszainak termeszete es idtartama
kzvetlenl sszeIggesbe hozhato a csoport Ieladataval. Ezekben a csoportokban nem voltak megIigyelhetk a
Ientebb leirt szakaszok. Nem volt trekves egyensuly kialakitasara sem, mivel a csoportnak nem kellett dntesre
jutnia; a terapeuta Ieladata eppen az volt, hogy az erzelmi bevontsag szintjet olyan magasan tartsa, amely
lehetve teszi, hogy a betegek beszeljenek problemaikrol.
Talland eredmenyevel szemben Psathas (1960) terapias csoportokban is talalt bizonyitekokat a szakaszok
valtakozasara es az egyensulyra valo trekvesre. Eredmenyeit egy kilenc honapos kezelesi periodus kezdeti,
kzeps es beIejez idszakaban gyjttt adatok sszevonasaval kapta. Az altala megIigyelt ket terapias
csoportban az aktusok eltolodasa a kilenc honapos kezeles kezdetetl a beIejezesig hasonlo volt ahhoz a
mintahoz, amelyrl Bales es Strotdbeck egyetlen problemamegoldo csoportvitaval kapcsolatban beszamolt.
Psathas megallapitasa szerint Talland csak a terapia kezdetet Iigyelte meg, pedig a terapia 'Ieladata hosszabb
tavon nyilvanul meg, mint egyetlen tvenperces les.
9.1.1.3. VLTOZSI TENDENCIK SOROZATOS
CSOPORTVITBAN
Az aktivitas jellegenek egy csoportlesen bell tapasztalt eltolodasa es szakaszos valtozasa mellett Bales azt is
megIigyelte, hogy az aktivitas jellege a csoportokban vitarol vitara is valtozik. Egy negy vitabol allo sorozatban
a kezdetben vezet nelkli csoportok tagjai, az els vitatol a negyedik Iele haladva, Iokozatosan kevesebb idt
Iorditottak a Ieladatmegoldasra, es egyre tbbet a pozitiv-tarsas erzelmi viselkedesre. A negativ tarsas-erzelmi
viselkedesi aktusok rohamosan megszaporodtak a masodik sszejvetel alatt. Ekkor zajlott le a hierarchiat
megalapozo 'statusert Iolyo kzdelem (HeinickeBales 1953). Ezek a tendenciak az 1. tabla:atban is
megIigyelhetk, amely a statusokat illeten erosen egveterto csoportok negy sszejvetelen Ielvett adatokat
tartalmazza. A tablazaton lathato, hogy a Ieladatorientacios kategoriak aranya lesrl lesre cskken
(utmutatassal szolgal, velemenyt nyilvanit, javaslatot tesz), mig a tarsas-erzelmi orientaciot kiIejez kategoriak
aranya n. A negativ reakciok aranya az els sszejvetelen alacsony, a masodikban ersen megn, majd a
harmadikon ismet visszaesik.
VLTOZSI TENDENCIK
SOROZATOS
281
3. bra - A csoportdnts folyamatnak szakaszai (Bales 1955)
A pozitiv reakciok mozgasanak ket klnbz iranya Iigyelhet meg. Az egyetertes nyilt kiIejezese allandoan
cskken tendenciat mutat, ezzel szemben, kivalt a beIejez sszejvetel soran, a szolidaritas es
Ieszltsegcskkenes treIaval es nevetessel trten kiIejezese jelentsen megn. Mas szoval azt mondhatjuk,
hogy az sszejvetelek sorozataban elre haladva a semlegesebb, Ielteteles jelleg Ieladatorientalt egyetertesrl
a hangsuly az emocionalisabb jelleg pozitiv reakciok Iele tolodik el.
Jollehet azok a csoportok sem kerlhetik ki a tarsas-erzelmi konIliktus idszakat, amelyekben a tagok relativ
statusara nezve alacsonv foku az egyetertes, az egyes kategoriakon belli tendenciak azonban nem olyan elesek,
mint a magas foku statusegyetertessel jellemezhet csoportokban. Mivel a tagok statusara nezve alacsony Ioku
egyetertest kialakito csoportok Iolyamatosan Iigyelemmel kiserik a 'tarsas-erzelmi problemakat, kevesbe
hatekonyaknak latszanak. A tagok kevesbe elegedettek csoportjukkal es a csoport problemamegoldasaval. A
magas Ioku statusegyetertest kiIejleszt csoportokban tapasztaltakhoz hasonlo szakaszos valtakozas viszont a
vitacsoportokban is megIigyelhet az sszejvetelek hosszabb sorozataban (Theodorson 1953).
VLTOZSI TENDENCIK
SOROZATOS
282
Kategrik Heti
sszejvetelek
Az egsz tendencira
jellemz szignifikancia-szint
1 2 3 4
A) Po:itiv reakciok
1.2. szolidaritast es
Ieszltsegcskkenest
Iejez ki
6,1 7,4 15,2 18,4 c
3. egyetertest Iejez ki 17,7 16,6 14,7 12,6
B) Jalas:trekvesek
4. javaslatot tesz 9,0 10,2 9,1 9,0
5. Velemenyt
nyilvanit
27,2 27,4 23,7 23,3
6. Utmutatassal
szolgal
16,8 12,1 13,8 12,6
C) Kerdesek
7.8.9. Utmutatast,
velemenyt, javaslatot
ker
4,2 3,4 2,9 3,5
D) Negativ reakciok
10.
Velemenyklnbseget
Iejez ki
12,8 17,8 11,4 11,2
11. Feszltseget Iejez
ki
0,18 0,49 0,45 0,47
12. Ellenseges
erzelmeket Iejez ki
0,06 0,20 0,01 0,44
A kategoriak negy
osztalya szerint
sszesen:
A) Pozitiv reakciok 24,6 24,2b 30,3 31,1
B) Valasztrekvesek 53,9 50,2 47,6 45,4
C) Kerdesek 4,2 3,4 2,9 3,5
VLTOZSI TENDENCIK
SOROZATOS
283
Kategrik Heti
sszejvetelek
Az egsz tendencira
jellemz szignifikancia-szint
1 2 3 4
D) Negativ reakciok 13,3 18,7 11,9 12,6 b
A)D) (pozitiv
reakciok minusz
negativ reakciok)
10,5b 2,7c 16,2 17,5 b
2. tblzat - Az szlelt eredmnyessgnek tulajdontott ok s az egyes ksrleti felttelek
a HeineckeBales 1953
b Ket szam kztti klnbseg 0,05 szinten szigniIikans
c Ket szam kztti klnbseg 0,01 szinten szigniIikans
Ha a csoporttagok olyan vitasorozatban vesznek reszt, ahol minden egyes alkalommal mas csoporttagokkal
kerlnek ssze, ugyanaz a hatas jn letre, mint ha mindig els alkalommal talalkozna a csoport. Meg ha a
Ieladat es a helyzet egyeb tenyezi valtozatlanok is maradnak, az sszejvetel elejen bizonyos idt igenybe
vesz, amig az egyenek megismerik csoporttarsaikat. A csoportstruktura nem Iejldhet ki, es a 'statusert Iolyo
kzdelem, amely altalaban a masodik les interakcios mintajaban tkrzdik, ilyenkor nem jelenik meg
(BorgattaBales 1953). (.)
9.1.1.4. AZ EGYENSLY PROBLMJA
A laboratoriumi csoportok masodik sszejvetelen Iellep statuskzdelem egyik jele, hogy az ilyen tipusu
tarsas-erzelmi tevekenyseggel elIoglalt csoporttagok kevesebb idt es energiat tudnak Iorditani a Ieladatra. Az
iparban peldaul a legtermelekenyebb csoportok kevesebb idt Iorditanak a 'csoporton belli interakciora
(HorsIallArensberg 1949). Egy masik vizsgalatban acsok es kmvesek, akiket egyebkent nap mint nap az
epitesvezet osztott be brigadokba, lehetseget kaptak arra, hogy maguk valasszak ki azokat a tarsaikat, akikkel
szivesen dolgoznanak egytt. Az igy sszeallitott brigadok jelentsen jobb teljesitmenyt nyujtottak, mint azok a
brigadok, amelyeket a hagyomanyos modon hoztak letre (Van Zelst 1952). A 'cimborak csoportjaiban a
munkaval valo megelegedettseg ntt, a munka- es anyagi raIorditas merteke cskkent, a mszakvaltashoz
szkseges id pedig gyakorlatilag a nullaval lett egyenl. Ez a hatas valoszinleg annak tulajdonithato, hogy a
'cimborak-nak kevesebb idt kellett statusproblemaik megoldasaval eltltenik.
A csoportnak azt a tendenciajat, hogy ide-oda ingadozik a Ieladatteljesitesi trekvesek, valamint a csoport
Ienntartasara es a csoporttagok szksegleteinek kielegitesere iranyulo trekvesek kztt, Bales (1953) az
egvensulv problemafanak nevezte. A tevekenyseg ingaszer kilengesei akkor lepnek Iel, amikor a csoporttagok
vagy elmerlnek a Ieladat megoldasaban, es igy Iigyelmen kivl hagyjak az egyes csoportok szksegleteit, vagy
pedig Iigyelmket a csoportszolidaritas Iele Iorditjak, s ilyenkor a Ieladatot tevesztik szem ell. Szelsseges
esetben, kabitoszer hatasa alatt (benzedzin es seconal kevereke) haromIs csoportok tagjai (akiket ugy
tajekoztattak, hogy 'szorongascskkent gyogyszert kapnak) igen Iellelkesltek, bekesek es boldogok voltak, a
Ieladat megoldasara azonban alig tettek kiserletet (Lanzetta et al. 1956).
9.1.1.5. BION ELGONDOLSA A CSOPORT MKDSRL S
EMOCIONALITSRL
AZ EGYENSLY
PROBLMJA
284
84 Thelen munkatarsai Saul Beun-Zeev, Paul Hare, Ida Heinz, William Hill, Joseph McPherson, Robert Rogers es Dorothy Stock voltak.
Az id tajt, amikor Bales az Egyeslt Allamokban megkezdte a csoportok rendszeres megIigyeleset, Angliaban
Bion neurotikus betegekkel vezetett csoportterapiat. A 'csoportokban szerzett tapasztalatai eredmenyekent
1948 es 1951 kztt tbb tanulmanyt kzlt, amelyekben arrol szamolt be, hogy a csoportok tagjai hogyan
reagaltak a vezetesre es egymasra. A tanul- manyokat kesbb sszegyjttte, es knyv alakban is kzzetette
(Bion 1961).
1951 nyaran, Bion utolso, a korabbiakat sszeIoglalo tanulmanyanak megjelenese eltt Thelen es munkatarsai
ugy dntttek, hogy Bion Iogalmait Bales kategoriaihoz hasonlo rendszerbe Ioglaljak.84 Az uj rendszer szerint
megIigyelt els csoportok a Betheli Orszagos Oktatasi Laboratorium tanulocsoportjai voltak. A kutatas
eredmenyeirl Stock es Thelen (1958, 1215. p.) szamolt be.
Tmren sszeIoglalva, Bion szerint a csoport tevekenysegenek emocionalis arculatat harom, altala
'kulturaknak nevezett, igen atIogoan meghatarozott erzelmi allapottal lehet jellemezni. A fgges (dependencia)
azt jelenti, hogy a csoporttagok a vezettl vagy az iranyitas valamilyen mas kls meghatarozojatol Iggenek.
A parbaallas akkor lep Iel, amikor a csoporttagok meghittebb emocionalis valaszt keresve, paronkent egymas
Iele Iordulnak. A harc-menekles allapotaban a csoporttagok ugy viselkednek, mintha celjuk az volna, hogy
harc vagy menekles utjan valamilyen Ienyegetest elkerljenek.
A csoportIolyamatot ugy lehet leirni, mint ezeknek a tevekenysegi-erzelmi allapotoknak vagy kulturaknak
egymast kvet valtakozasat.
Mindezen Iell a csoport Iolyamatosan 'dolgozik valamilyen probleman. Meghatarozott idszakokban az adott
munkatevekenyseggel tarsult adott erzelmi allapot lehet Igges, parbaallas vagy harc-menekles.
Az aktualis erzelmi allapotnak a csoport valamennyi tagja szamara meghatarozott 'erteke van. Attol Iggen,
hogy az adott erzelmi allapotnak az egyen szamara magas vagy alacsony az 'erteke, az egyen csoporttarsaival
az adott tevekenysegi-erzelmi kultura tovabbIejlesztese, Ienntartasa vagy az adott kulturanak egy masik
kulturaval trten 'Ielvaltasa erdekeben Iog egyttmkdni.
Thelen es munkatarsai Bion elmeletebl elemzesi kategoriakat kepeztek, s negy mkdesi szintet klnbztettek
meg. A legalso szintet a szemelyes szksegleteket kielegit es a tarsaktol Iggetlen tevekenyseg kepviselte, mig
a legIels szint a dnten alkoto jelleg, ertelmes es sszeIgg csoportmunka volt. Elklnitettek egymastol a
harcot es a meneklest is, tovabba bevezettek egy 'E kategoriat is azoknak a kijelenteseknek a minsitesere,
amelyek tul zavarosak voltak vagy diIIuz erzelmeket Iejeztek ki ahhoz, hogy osztalyozni lehessen ket. Egy
kijelentesen bell megklnbztettek az erzelem ersseget is. Az ers erzelmet nagybetvel (peldaul ers harc:
'H), a gyenge erzelmet kisbetvel (peldaul gyenge harc: 'h) jelltek. Bales kategoria-rendszerevel szemben,
amely minden aktust csupan egyszer minsit aszerint, hogy melyik Iolyamat az uralkodo jellemzje, Thelen es
munkatarsai minden aktust ketszer ertekeltek. Elszr aszerint, hogy milyen tevekenysegnek Ielel meg,
masodszor pedig aszerint, hogy mennyi es milyen erzelmet Iejez ki. Az alabbiakban bemutatjuk ertekelesi
rendszerket:
a) Az aktusban kiIejezett mkdes minsege: minden kijelentes kap egy minsitest a negy tevekenysegi
tipusnak megIelelen:
1. a szemelyes szksegletek kielegitesere iranyulo, a csoporttevekenysegtl Iggetlen tevekenyseg szintje;
2. a Ienntarto vagy rutintevekenyseg szintje, amely olyan aktusokat lelhet Iel, mint peldaul a
Ieladatmeghatarozasi trekvesek, a modszerek keresese, korabban kialakitott tervek tisztazasa stb.;
3. a koncentralt tevekenyseg szintje, ahol a tevekenysegbe uj tenyezket vonnak be, aktiv problemamegoldasi
trekvesek jelentkeznek;
4. A dnten alkoto jelleg, ertelmes es sszehangolt tevekenyseg szintje, ahol igen gyakran a csoporttrtenesek
BION ELGONDOLSA A
CSOPORT MKDSRL S
285
ertelmezese es a tagok klnbz elmenyeinek sszehasonlitasa zajlik le.
b) A kiIejezesre juto emocionalitas jellege. Akadhat olyan kijelentes, amelyben nem Iedezhet Iel erzelmi
megnyilvanulas. Ha a kijelentesnek van erzelmi tartalma, akkor azt a kvetkez kategoriak minsitik:
Harc (H): ellensegesseg es agresszio kiIejezese.
Menekles (M): a problema megkerlese vagy a reszveteltl valo tartozkodas kiIejezese.
Parbaallas (P): melegseg, intimitas es tamogatas kiIejezese.
Fgges (F): a csoporttagokon kivli szemelyekre vagy dolgokra valo hagyatkozas.
E: ebbe a kategoriaba az a viszonylag keves szamu kijelentes tartozik, amelyek nyilvanvaloan tartalmaznak
erzelmi megnyilvanulast, de az tulzottan zavaros vagy diIIuz ahhoz, hogy a Ienti kategoriak vagy kombinaciok
barmelyikebe el lehessen helyezni (StockThelen 1958, 193. p.).
Jollehet ezt az osztalyozasi rendszert az interakcio ugyanolyan kis egysegeire lehet alkalmazni, mint a Bales-Iele
kategoria-rendszert, Thelen es munkatarsai nehany vizsgalatukban nagyobb egysegeket is Iigyelembe vettek. Az
egyik eljaras a csoportos interakcio 'termeszetes egysegeinek azonositasa volt. Ez a csoportvita azon
pontjainak meghatarozasat jelentette, amelyeken az interakcioban aktivan reszt vev valamelyik alcsoport a
valtozas jeleit mutatta. A modszer azon az elmeleti elIeltevesen alapult, hogy az egyeni 'ertekmintak
kvetkezmenyekent az egyes csoporttagok a tevekenyseg-emocionalitas mveleteinek klnbz Iajtait
kepviselik. Kvetkezeskepp, amikor a reszvetel tipusaban meghatarozott valtozas kvetkezett be, ez
valoszinleg a tevekenyseg, a kiIejezesre juto emocionalitas tipusanak valtozasaban, valamint a tartalom
megvaltozasaban is visszatkrzdtt. Ezzel a modszerrel a csoportvitak jegyzknyveit 420 termeszetes
egysegre lehetett tagolni. Egy egyseg hosszusaga haromtol tizennyolc percig terjedt (StockThelen 1958, 194.
p.).
Bar Stock es Thelen ismerteti a lehetseges modozatokat, ahogyan a klnbz csoportok egy adott idszak alatt
a tevekenyseg es emocionalitas egyes szakaszain vegigmennek, nem tesznek emlitest egyetlen olyan Iejldesi
sorrendrl sem, amely altalanosan jellemz volna. Allaspontjuk szerint esetleg 'lehetseg van bizonyos
korlatozott szamu Iejldesi minta azonositasara.
Biont a csoportIejldes sajatos elmeletenel jobban erdekelte a tevekenyseggel kombinalodo klnbz
emocionalis allapotok kztti ide-oda mozgas. Mindazonaltal Dunphy (1964) eszrevette, hogy Bion
rendszereben is kimutathato a csoportIejldes szakaszos elemzese. Az els szakaszban a csoporttagok a
vezettl Iggenek. A masodik szakaszban tamadni kezdik t (harc), majd egy rivalis vezett bnbaknak
allitanak (menekles a csoportvezettl). A harmadik szakaszban zajlik le a parbaallas. Vegl, a negyedik
szakaszban kiIejldik a viszonylag alacsony szint emocionalitassal mkd tevekeny csoport (Dunphy 1964,
2122. p.).
9.1.1.6. BENNIS S SHEPARD CSOPORTFEJLDSI ELMLETE
A csoportIejldes els reszletesen kidolgozott elmelete Bennis es Shepard (1956) nevehez Izdik. Az elmelet a
szerzk munkahelyi es iskolai tanulocsoportokban gyjttt tapasztalatain, valamint Freud (1922), Schutz (1955)
es Bion (1961) elmeleti megallapitasain alapul. Freud azokat a kapcsolatokat hangsulyozta, amelyeket minden
egyes csoporttag kiepit a vezetvel. Schutz a csoportok ket I orientaciojat mutatta ki, a tekintelyre, illetve a
csoporttarsakkal szemben intimitasra valo trekvest. Bion megallapitotta, hogy e ket orientacio a 'Igges, a
'harc-menekles, illetve a 'parbaallas allapotaival kapcsolodik ssze.
85
BENNIS S SHEPARD
CSOPORTFEJLDSI
286
85 A tanIolyam 17 hetig tartott. Nem is egy csoport akadt, amelyik az egesz tanIolyam alatt ebben a Iazisban maradt.
1. rszszakasz
Fggs-alrendelds
2. rszszakasz
Fggetlensg
3. rszszakasz
Megolds
1. Erzelmi
modalitas
Fgges-menekles Harc a
Iggetlensegert.
Harc a
csoporttagok
kztt mellekes
dolgokert.
Bizalmatlansag a
vezetkkel
szemben.
Ambivalencia
Parbaallas. Intenziv
bekapcsolodas a
csoportIeladat
megoldasaba
2. Tartalmi
temak
A tanulocsoporthoz
kepest klsdleges
szemelyes problemak
megbeszelese
A
csoportszervezdes
megbeszelese:
milyen mertekben
szksegesek
strukturalo
eszkzk a
'hatekony
csoportviselkedeshez
A vezet szerepenek
megvitatasa es
meghatarozasa
3. Dominans
szerepek
(kzponti
szemelyek)
Tamado kedv
csoporttagok gazdag
elzetes szervezesi vagy
tarsadalomtudomanyi
tapasztalatokkal
A legagresszivabb
Iggetlen es Igg
csoporttagok. A
kevesbe tamado
Iggetlenek es
Iggk
visszahuzodnak
Tamado Iggetlenek
4.
Csoportstruktura
A tagok elzetes
tapasztalatan alapulo
alcsoportok
szervezdese
A Iggetlenek es a
Iggk ket szoros
alcsoportjanak
kialakulasa.
Mindkettben
vannak vezetk es
tagok
A csoport egyesl a cel
megvalositasara es bels
hatalmi rendszert hoz
letre
5.
Csoporttevekenyseg
A legtbb uj tarsas
egyttest jellemz
Az egyetertes
mechanizmusainak
keresese:
szavazas,
elnkvalasztas,
'ervenyes temak
keresese
Azokat a vezeti
szerepeket, amelyeket
korabban az oktato
szerepeikent eszleltek, a
csoport tagjai veszik at
6. A A vezeti stab tagja Az oktatotol valo A tamado Iggetlenek
BENNIS S SHEPARD
CSOPORTFEJLDSI
287
1. rszszakasz
Fggs-alrendelds
2. rszszakasz
Fggetlensg
3. rszszakasz
Megolds
csoportIejldest
serkenti
elutasitja a helyzet
strukturalasanak
hagyomanyos szerepet, a
fair plav szabalyainak
kidolgozasa, a reszvetel
szabalyozasa
Iggetlenedes
tarsul azzal, hogy
a legagresszivabb
Iggetlen es Igg
egyenek
eloszlatjak a
bizonytalansagot.
Az alcsoportok a
szorongas
elharitasara
szervezdnek
(katalizatorok)
zendlese, akik az oktato
tavozasanak
kezdemenyezese es
kieszkzlese reven
egyesitik az alcsoportot
7. Fbb
elharitasok
Projekcio. A tekintely
(hatalom) becsmerlese
A csoport atlep a II.
szakaszba
3. tblzat - Az szlelt eredmnyessg s az egyes ksrleti felttelek
Bennis es Shepard csoportIejldesi elmeletenek lenyege az a megallapitas, hogy 'az ervenyes kommunikacio
kiIejldesenek I akadalyait azokban a tekintelyre es intimitasra iranyulo trekvesekben kell keresni, amelyeket
a tagok magukkal hoznak a csoportba (BennisShepard 1956, 417. p.). Amikor a tagok egy uj csoportba
kapcsolodnak be, ketIele bels bizonytalansaggal kell szembeneznik: egyIell a Igges Ioglalkoztatja ket
(milyen lesz a viszonyuk a tekintelyhez), masIell a Igges klcsnssege (milyen szemelyes kapcsolatuk lesz a
tarsaikkal).
Egy tanulocsoport Iejldeseben (amely az adott esetben tizenhet hetes kikepzesen vett reszt) ket Ibb szakaszt
klnitettek el. E Ibb szakaszokon bell megklnbztettek harom-harom reszszakaszt is. A szakaszokban es
reszszakaszokban Iolyo tevekenyseg Ibb tipusait a 2. es a 3. tabla:at tartalmazza.
A tablazatok bemutatjak az egyes reszszakaszokban dominalo erzelmi modalitast (1.), a temakat (2.), a
szerepeket (3.), a csoportstrukturat (4.), a csoporttevekenyseget (5.), a csoportIejldest serkent viselkedest (6.)
es az elharitasokat (7.). Az els szakaszban a csoporttagokat a Igges es a hatalmi viszonyok Ioglalkoztatjak. Az
els reszszakaszban a csoporttagok ugy viselkednek, mintha kznseges vitacsoportban volnanak. Nem
beszelnek a tanulas Ieladatarol, ehelyett kls temakat hoznak szoba. Minden jel arra mutat, hogy a vezettl
varnak iranyitast. A masodik reszszakaszban a leginkabb tamado kedv es legkevesbe Igg csoporttagok
megostromoljak a vezett, es a csoport hatekony megszervezesenek modjat keresik. A harmadik reszszakaszban
a tagok kivivjak a vezettl valo Iggetlenseget, elmerlnek a csoportmunkaban, es atveszik azokat a vezeti
szerepeket, amelyeket korabban a vezet szerepeikent eszleltek.
4.
rszszakasz
Elragadtats
5. rszszakasz
Kibrnduls
6. rszszakasz
Egyetrtses megersts
Erzelmi
modalitas
Parbaallas-menekles.
A csoport
Harc-menekles.
Szorongasreakciok.
Parbaallas, megertes, elIogadas
BENNIS S SHEPARD
CSOPORTFEJLDSI
288
4.
rszszakasz
Elragadtats
5. rszszakasz
Kibrnduls
6. rszszakasz
Egyetrtses megersts
szentkepkent
valo
tisztelete,
amely Ielette
all minden
tovabbi
boncolgatasnak
Bizalmatlansag
es gyanakvas a
klnbz
csoporttagokkal
szemben
Tartalmi
temak
A
'csoporttrtenet
megvitatasa.
A tanIolyam,
a csoport es a
csoporttagsag
elnyeinek
megbeszelese
Az 1.
reszszakaszban
szerepelt temak
ujraeledese: Mi
a csoport? Mit
csinalunk mi itt?
Mik a csoport
celjai? Mit kell
szemely szerint
Ieladnom a
csoporthoz valo
tartozas
erdekeben?
(Mennyi
intimitasra es
erzelmi
bevonodasra
van szkseg?) A
csoportkent valo
viselkedessel
szemben
eluralkodik az
egyenek
maganjelleg
viselkedese. A
tarsas viselkedes
megIelel
kodjainak
kidolgozasa
A tanIolyam minsitesi rendszere. A tagok
szerepenek megbeszelese es ertekelese
Dominans
szerepek
(kzponti
szemelyek)
Elszr
valosul meg
a reszvetel
egyenletes
eloszlasa. A
tul
szemelyesen
viselked
A
legagresszivabb
'szemelyesek
es
'szemelytelenek
emelkednek ki.
Utobbiak
valamivel
Tamado kedv Iggetlenek
BENNIS S SHEPARD
CSOPORTFEJLDSI
289
4.
rszszakasz
Elragadtats
5. rszszakasz
Kibrnduls
6. rszszakasz
Egyetrtses megersts
csoporttagok
kiemelkednek
ersebben
Csoportstruktura Szolidaritas,
egybeolvadas.
Magas Ioku
bajtarsiassag
es
szuggesztibilitas.
Le Bon
'csoportszellem,
Iogalma jol
ideillik
Atstrukturalodas,
melynek soran a
tagok ket
nagyobb,
egymassal
verseng
alcsoportra
oszlanak. A
tagok aszerint
klnlnek el,
hogy milyen
attitdjk van a
tarsas
interakcioban
megkivant
intimitas
mertekevel
szemben. Igy a
'tul szemelyes
es a
'szemelytelen
tagok ket
alcsoportot
kepeznek. A
kzepen allo
'szemelyes
tagok nem
ktelezdnek el,
hanem a
mindenkori
helyzet
szksegleteinek
megIelelen
viselkednek
A szemelyes tajekozodason alapulo
kapcsolatok lazitasa. A csoportstruktura
Ieltetelezheten most jobban megIelel a
helyzet szksegleteinek, melyek nem az
erzelmi, hanem elssorban a tartalmi
vonatkozasokon alapulnak. A Iontos
kerdesekben lenyegesen knnyebb
egyetertesre jutni
Csoporttevekenyseg Nevetes,
treIalkozas,
humor. A
tanIolyamon
kivli
tevekenysegek
tervezese,
peldaul tarsas
A csoport egyet
nem ertese
szamos ponton
megnyilvanul:
sok a hianyzas
es keses,
nehezen indul
be a
Az interperszonalis kapcsolatok egyeni
ertelmezesenek kzlese a tarsakkal, azaz a
szemelyek mind nmaguk, mind tarsaik
szamara tudatositjak, hogy milyen Iogalmi
rendszert hasznalnak a szemelyes
viselkedes kvetkezmenyeinek
megjoslasara. A csoport az egyeni
ertelmezeseket sszeveti a tenyleges
BENNIS S SHEPARD
CSOPORTFEJLDSI
290
4.
rszszakasz
Elragadtats
5. rszszakasz
Kibrnduls
6. rszszakasz
Egyetrtses megersts
sszejvetelek.
A boldogsag
intezmenyesitesere
a mulatsagok
teszik Iel a
koronat.
Nagy
interakcios
gyakorisag es
magas Ioku
reszvetel
csoportinterakcio,
gyakori a
csoport
ertelmetlensegere
utalo
megjegyzes, a
csoport
Iontossaganak
tagadasa. A
tagok alkalmilag
Ielmerl
igenyet az
egyeni
segitsegnyujtasra
a csoport vegl
elutasitja
helyzettel
A
csoportIejldest
serkenti
Fggetlenseg
es
teljesitmeny,
amely az
oktato
elutasitasa,,valamint
a tekintely es
ellenrzes
kzs
egyetertessel
kidolgozott
hatekony
eszkzeinek
eredmenyekent
jn letre (A
2. es a 4.
reszszakasz
kztti
hasadekot a
3. szakasz
zendlese
hidalja at.)
A csoporteletrl
a kep:eletben
elo varako:asok
kvetkezmenyekent
kiabrandulas a
csoportbol. A
csoportba valo
tovabbi
bevonodast a
tagok sajat
nbecslesk
Ienyegetesekent
eszlelik. Ez a
csoportban
hasadast
eredmenyez
aszerint, hogy ki
mennyire
igenyli az
erzelmi
bevonodast es
az intimitast. A
tul szemelyes es
szemelytelen
tagok a
szorongast ugy
cskkentik,
hogy
kedveztlen
szinben tntetik
A kls valosag, a csoportos egyttlet
beIejezdese es a tanIolyam minsitesi
rendszere irant szksegszeren
megnyilvanulo igeny letrehozza az un.
barometereIIektust. A csoport a
'szemelyes tagok vezetesevel ellenrzi a
valosagot, es enyhiti azokat az nkenyes
meggyzdeseket, amelyek a csoportba
valo bevonodassal kapcsolatosak
BENNIS S SHEPARD
CSOPORTFEJLDSI
291
4.
rszszakasz
Elragadtats
5. rszszakasz
Kibrnduls
6. rszszakasz
Egyetrtses megersts
Iel a tovabbi
bevonodast. A
szorongas
elharitasara
alcsoportok
alakulnak
Fbb
elharitasok
Visszautasitas,
elszigeteldes,
intellektualizacio,
elidegenedes
1. tblzat - A segd kedvelsre vonatkoz tlagok s szrsok
A II. szakaszban (3. tabla:at) a tagok a klcsns Igges problemajaval es a szemelyes kapcsolatokkal
Ioglalkoznak. A 4. reszszakasz az elragadtatas periodusaval kezddik. A csoport hangulata magasra csap, sok a
treIalkozas, a nevetes. Jo a kzssegi szellem. A tagok ugy erzik, hogy egy olyan jo csoportban, mint az vek,
nincs is szkseg tovabbi vizsgalodasra. Ezt kveten az 5. reszszakaszban a tagok kiabrandulnak. Azon
tndnek, hogy mekkora erzelmi tavolsagot engedhetnek meg maguk kztt. Mikent az els reszszakaszban
tettek, ismet a csoport celjain tprengenek. A csoport, illetve a csoporttevekenyseg visszaeseset olyan jelek is
mutatjak, mint peldaul a kesesek es hianyzasok megszaporodasa. A beIejez hatodik szakaszban, Ielteve, hogy a
csoport a megelz t reszszakaszt vegigjarta, a csoporttagok megerten es elIogadoan erintkeznek egymassal.
A tagok szemelyes bevonasa a csoportba Iokozatosan Ielszamolodik, es a tanIolyam beIejeztevel sszeIoglaljak
a csoport altal elert eredmenyeket.
A Iejldesi szakaszok jellegzetessegeit sszeIoglalva, Bennis es Shepard megallapitja, hogy az I. szakaszbol a
II. szakaszba trten atmenet soran hangsulyeltolodas Iigyelhet meg nemcsak a hatalomrol az erzelmek Iele,
hanem a szereprl a szemelyiseg Iele is. Az I. szakasz tevekenysege olyan alapvet szerepklnbsegek krl
szervezdik, mint peldaul a tarsadalmi osztaly-hovatartozas, az etnikai hatter es a Ioglalkozasi erdekldes. A II.
szakasz tevekenysegeben nagyobb erdekldes nyilvanul meg a szemelyes tulajdonsagok, peldaul a kudarcra
adott valasz, a melegseg, a bosszuallas es a szorongas irant. A ket szakasz kztt erdekes ellentmondas
Iigyelhet meg. Amig a csoport az I. szakaszban egyenek heterogen halmazabol valik ki, addig a II. szakaszban
az egven valik ki a csoportbol.
9.1.1.7. SCHUTZ HROMDIMENZIS ELMLETE AZ
INTERPERSZONLIS VISELKEDSRL
Az alapvet interperszonalis viszonyorientaciokrol (Fundamental Interpersonal Relations Orientation, rviden
FIRO) irott knyveben Schutz (1958) az interperszonalis viselkedes egy sor olyan tetelet allitja Iel, amelyeket
sajat vizsgalataibol vett bizonyitekokkal tamaszt ala.
9.1.1.7.1. 1. TTEL: AZ INTERPERSZONLIS SZKSGLETEK TTELE
a) Minden egyennek harom interperszonalis szkseglete van: a bevonodas, az ellenrzes es a gyngedseg.
SCHUTZ HROMDIMENZIS
ELMLETE AZ
292
b) E szksegletek, melyek az interperszonalis viselkedesben nyilvanulnak meg, elegendek az interperszonalis
jelensegek elrejelzesehez es magyarazatahoz (Schutz 1958, 13. p.).
Schutz Ieltetelezese szerint minden egyennek szksege van arra, hogy csoportokhoz ktdjek es tarsait
csoportokba vonja be. E Iolyamatos szkseglet egyik vegpontja lelhet Iel abban a trekvesben, amikor valaki
egy csoport kzeppontjaba, a Iigyelem gyujtopontjaba akar kerlni, mig a masik vegpont az, amikor valaki a
teljes visszavonulasra es elszigeteldesre trekszik. Az egyen masik szkseglete az ellenrzesre vonatkozik. Ez
a szkseglet azt jelenti, hogy az egyen tarsai Iltt ellenrzest kivan gyakorolni, illetve azt kivanja, hogy a
tarsak ellenrizzek t. Vegl, valamennyi egyennek szkseglete a gyngedseg. Ez a szkseglet a tarsak iranti
szeretet es a viszontszeretet iranti igeny valamennyi Iormajaban kiIejezdik.
Knyveben Schutz legnagyobbreszt azt mutatja be, hogy mikent merhetk ezek a szksegletek, es az 'sszeill
es 'nem sszeill tagokbol szervezett csoportokban hogyan beIolyasoljak az egyenek egyttmkdeset.
Mindazonaltal a csoportIejldes esemenyeiben Schutz is bizonyos szakaszossagot Ieltetelez, amelyet
parhuzamosnak tekint a gyermek csaladon belli Iejldesenek szakaszaival. Schutz elismeri, hogy elmeletet
ersen beIolyasolta Bennis es Shepard iment ismertetett elmelete. Magat az elmeletet a kvetkez tetelben Iejti
ki:
9.1.1.7.2. 4. TTEL: A CSOPORTFEJLDS TTELE
Ket vagy tbb ember interperszonalis kapcsolatanak (vagyis egy csoportnak) a kialakulasa es Iejldese minden
esetben a kvetkez szakaszok szerint megy vegbe:
A csoportintegracio elve. A csoport kezd idpontjatol a harom beIejez sszejvetelig az interakciok dnt
resze a bevonodassal kezddik. Ezt kveti az ellenrzes, vegl a gyngedseg. Ez a ciklus ismetldhet.
A csoportmegoldas elve. A csoport ellegezett beIejezdeset megelz harom sszejvetelen a szakaszok eppen
Iorditott sorrendben jelentkeznek. Az interperszonalis viselkedes dominans szkseglete elszr a gyngedseg,
vegl a bevonodas (Schutz 1958, 168. p.).
Az ellenrzes es a gyngedseg Schutz altal leirt szakaszai lenyegeben megegyeznek azokkal a szakaszokkal,
amelyeket Bennis es Shepard Iggesnek es klcsns Iggesnek nevezett. Ugyanigy kapcsolatban vannak Bion
Igg es parbaallasi modalitasaval. A bevonodas problemajat Bennis es Shepard nem hangsulyozta, reszben
azert, mert annak eldntese, ki tartozik es ki nem tartozik a csoporthoz, mar a tanIolyam megkezdese eltt
megtrtent.
Dunphy (1964) ket tanulocsoportrol kzlt esettanulmanyaban azt a hatast mutatja be, amelyet a bevonodas
problemaja gyakorol a csoportra. Az adott esetben olyan sok tanulo jelentkezett az egyik vezet beosztasu
oktato csoportjaba, hogy az els Ioglalkozason az oktatonak meg kellett kernie a megjelentek Ielet, hogy
menjenek at egy masik csoportba, amelyet egy kevesbe tapasztalt oktato vezetett. Mivel nem akadt nkent
jelentkez, az oktato krbejarta a termet, es szemely szerint mindenkire ramutatott: 'n maradjon vagy 'n
menjen. Ezt a kzjatekot a csoportban azutan gyakran Ilemlegettek. A csoporttagok kzl egyesek
'kivalasztottak-nak neveztek magukat.
Schutz elmelete annyiban klnbzik a korabbi rendszerektl, hogy visszater ciklusok veges sorat tetelezi Iel.
Tovabbi klnbseg az a Ieltetelezes, hogy a csoport beIejezesenek kzeledtevel az esemenyek sorrendje
megIordul. A csoporttagok elszr a gyngedseg ktelekeit szakitjak el, majd lemondanak egymas
ellenrzeserl, vegl Ieladjak csoportidentitasukat, es elhagyjak a csoportot.
9.1.1.8. TUCKMAN NGYSZAKASZOS CSOPORTFEJLDSI
ELMLETE
Amint korabban mar jeleztk, Tuckman sszeIoglalo tanulmanyaban csaknem valamenynyi, a csoportIejldest
erint kutatasrol beszamol, amelyet vizsgalatainak meginditasa eltt nyilvanossagra hoztak. A tanulmanyban a
4. TTEL: A
CSOPORTFEJLDS TTELE
293
mi cikknkben tbbe-kevesbe vazlatosan bemutatott elmeletek mellett helyet kapott szamos mas, elssorban a
terapias csoportok megIigyelese alapjan kidolgozott elmelet is, amelyeket nem emlitettnk. Tuckman
tanulmanya ezert a csoportIejldesi elmeletek pillanatnyi allasa szempontjabol reprezentativnak tekinthet.
Tuckman elmeletenek els valtozata a terapias csoportok Iejldesere vonatkozo mintegy 26 vizsgalat
tapasztalatain alapult. E csoportok Ieladata az volt, hogy segitsek az egyeneket szemelyes problemaik
megoldasaban. A csoportok altalaban 515 tagbol es egy terapeutabol alltak, es harom honapig vagy annal
hosszabb ideig mkdtek. A csoportok Iejldesere vonatkozo megIigyeleseket reszben a terapeutak, reszben
pedig mas szakemberek vegeztek, akik a csoportIoglalkozasokon altalaban egyszer csoporttagkent vettek reszt.
Az sszegyjttt adatok ersen anekdotikus jellegek, es magukon viselik a klinikai szakemberek latoszgenek
torzitasait. A beszamolok altalaban az esemenyek lejatszodasa utan szlettek, es rendszerint csupan egyetlen
csoportban vegzett megIigyelesekrl tudositanak. Tuckman nem allt meg a terapias csoportoknal. Megprobalta
kimutatni, hogy ugyanaz az elmelet alkalmazhato tanulocsoportokra, laboratoriumi csoportokra es termeszetes
Ieltetelek kztt mkd csoportokra is.
Tuckman szerint a csoportIejldesnek negy szakasza van. Minden szakasz ket szempontbol vizsgalhato: 1. a
csoportstruktura az interperszonalis viszonyok mintazatat jelenti, vagyis azt a modot, ahogyan a tagok
egymashoz mint szemelyhez viszonyulnak es egymassal szemben szemelykent cselekszenek, 2. a
feladat-viselkedes a csoportnak a Ieladat megoldasara iranyulo viselkedeset jelenti. A Ieladat-viselkedes es a
tarsas-erzelmi viselkedes ilyenIajta megklnbzteteset Bales (1953) es masok mar korabban javasoltak. A
csoportstruktura negy szakasza rviden a kvetkez: a vizsgalodas es Igges, a csoporton belli konIliktus, a
csoportkohezio kialakulasa es a Iunkcionalis szerepviszonyok kialakulasa. A Ieladatra iranyulo tevekenyseg
negy szakasza a kvetkez: tajekozodas es vizsgalodas, emocionalis valasz a Ieladat kvetelmenyeire, a sajat,
illetve mas csoporttagok problemainak megbeszelese es a megoldas kialakulasa. Az alabbiakban az egyes
szakaszok rvid sszeIoglalasat talaljuk a terapias csoportokra vonatkozoan:
I. s:akas:
Csoportstruktura. vizsgalodas es Igges. A csoporttagok a terapeuta reakcioit Iigyelve erIesziteseket tesznek
annak megallapitasara, hogy milyen viselkedesek elIogadhatok a csoportban. A tagok iranyitast es tamogatast
varnak a terapeutatol az ujszer es strukturalatlan helyzetben valo eligazodashoz. (Az antiszocialis egyenek
eseteben Iellephet egy elszakasz, amelyet az ellenallas, a hallgatas es az ellensegesseg jellemez.)
Feladatra iranvulo tevekenvseg. tajekozodas es vizsgalodas. Ebben a szakaszban a csoporttagok kzvetett
erIesziteseket tesznek avegett, hogy Ieltarjak a Ieladat termeszetet es hatarait. E trekves jellegzetes
megnyilvanulasai a kvetkez viselkedesekben erhetk tetten: a) az irrelevans vagy csak reszben odaill
problemak megbeszelese, b) a lenyegtelen problemak megbeszelese, c) a kzvetlen viselkedest erint problemak
megbeszelese, d) a tnetek megbeszelese, e) elegedetlenseg az intezmenyes Ieltetelekkel es f) intellektualizacio.
A kvetkez peldak azt szemleltetik, hogy a csoporttagok kzvetlenl is erIeszitest tesznek a Ieladattal
kapcsolatos tajekozodasra: a) a terapia ertelmenek keresese, b) trekves a helyzet meghatarozasara, c) az
sszhang es a klcsns bizalom kialakitasa reven trekves megIelel terapias kapcsolat letrehozasara a
terapeutaval, d) klcsns inIormaciocsere es e) gyanakvas es kockazatvallalas az uj helyzettel szemben,
amellyel meg kell birkozni.
II. s:akas:
Csoportstruktura. csoporton belli konIliktus. A csoporttagok ellensegesse valnak egymassal es a terapeutaval
szemben. Ezzel Iejezik ki, hogy nallo egyenisegek, es ellenallnak a csoportstruktura kialakulasanak.
Feladatra iranvulo tevekenvseg. emocionalis valasz a Ieladat kvetelmenyeire. Az emocionalitas a csoporttagok
reszerl az 'nIeltarast kivano terapias vagy tanulo- (sensitivity training) csoportok technikaival szembeni
ellenallaskent jelenik meg. A tagok megkerdjelezik a terapia ervenyesseget es hasznossagat is.
III. s:akas:
TUCKMAN NGYSZAKASZOS
CSOPORTFEJLDSI
294
Csoportstruktura. a csoportkohezio kialakulasa. A tagok elIogadjak a csoportot es tarsaik egyeni sajatossagait.
A harmonia tesz szert a legnagyobb Iontossagra. Fenntartasa erdekeben a csoporttagok kerlik a konIliktusokat.
Feladatra iranvulo tevekenvseg. a sajat es a csoporttarsak problemainak megbeszelese. A megbeszeles targyat
az en es a szemelyes tulajdonsagok alkotjak. A kzleseket ugy Iogalmazzak meg, hogy lehetseg nyiljek az
inIormaciok alternativ ertelmezesere. Jellemz a csoporttagok nyitottsaga egymassal szemben.
IJ. s:akas:
Csoportstruktura. Iunkcionalis szerepviszonyok kialakulasa. A csoporttagok minimalis erzelmi interakciokkal
mkdnek egytt a Ieladat megoldasaban. Ezt az teszi lehetve, hogy a csoport mint tarsas alakzat mar addig a
pontig Iejldtt, amikor a Ieladatmegoldas Iolyamatat a Iunkcionalis szerepek reven inkabb elsegiti, mintsem
hatraltatja.
Feladatra iranvulo tevekenvseg. a megertes kialakulasa. A csoporttagok belatjak sajat problemaikat, raebrednek
viselkedesk abnormalis vonasaira, es gyakran modositjak viselkedesket a kivant iranyba.
Tuckman parhuzamba allitja a csoportIejldes es az egyeni Iejldes szakaszait (utobbi esetben a Igges, a
gyngedseg es az erettseg szintjeit klnbzteti meg). Elmeletben a Igges szakasza megelzi a tagok kztti
konIliktus periodusat, mig Slater alabb ismertetend elkepzelese szerint a Igges szakasza a tagok kztti
konIliktus idszakat kveti.
A csoportokrol adott sszeIoglalasaban Tuckman a nehany sszejvetelre szervezdtt csoportokat ugyanugy
kezeli, mint a tartosan Iennallo csoportokat, jollehet Ielismeri, hogy a szakaszok klnbzek lehetnek az
egyszeri alkalomra letrejtt csoportokban, illetve a hosszabb ideig Iennallo csoportokban.
A csoport elettartama minden bizonnyal beIolyasolja a Iejldes menetet. A mindssze nehany oraig letez
laboratoriumi csoportok, amilyenekkel peldaul Bales es Strodtbeck (1951) is dolgoztak, lenyegeben ugyanazt a
Iejldesi menetet kvettek, mint az egy evig Iennallo terapias csoportok. A laboratoriumi csoportok viszonylag
rvid elettartama azt a kvetelmenyt tamasztja, hogy a csoport viszonylag gyorsan erkezzen el a
problemamegoldasi szakaszhoz, mig a tartos terapias csoportokkal szemben nem lep Iel ilyen nyomas.
Kvetkezeskepp, az elbbi csoportok igen gyors Iejldesre kenyszerlnek. A gyors Iejldest elsegiti a
laboratoriumi Ieladatok konkretsaga es szemelytelensege. Jollehet a Ieladat ujdonsaga miatt bizonyos
tajekozodasra ezekben a csoportokban is szkseg van, a csoporttagokat irott szabalyok, utmutatasok stb. segitik
a tajekozodasban (Tuckman 1865, 397. p.). (.)
Forditotta: LASZLO JANOS
9.2. MICHAEL A. WALLACH - NATHAN
KOGAN - DARYL J. BEM
9.2.1. A CSOPORT HATSA AZ EGYNI
KOCKZATVLLALSRA
Milyen hatasai vannak a csoportinterakcionak a kockazatvallalasra es a dnteshozatal konzervativizmusara?
Kockazatvallalason azt ertjk, hogy az egyen egy vagyott cel eleresere trekedve hajlando vallalni az esetleges
kudarcot is. Konzervativizmuskent pedig azt ertekeljk, ha az egyen nem hajlando a kudarcot vallalni, inkabb
lemond a celrol. Vegynk alapul egy olyan helyzetet, ahol a kln-kln dolgozok meghatarozott dntesek
sorozatahoz ernek el, s ekkor sszehozzak ket, hogy csoportosan jussanak megegyezesre a meghozando
dntesek tekinteteben. Milyen sszeIggest varhatunk az egyeni dntesek es a csoportdntesek kztt?
MICHAEL A. WALLACH -
NATHAN KOGAN - DARYL J.
295
Az egyeni es a csoportos iteletek korabbi kiserleti vizsgalatai alapjan (Schachter 1951; CartwrightZander 1960)
atlagolasi hatasra szamithatunk, azaz a csoportdntes az egyeni dntesek atlaganak Ielelne meg. Az atlagolas
eredmenyekent az egyeni vesztesegek minimalizalodasanak a Iolyamatat varhatnank, vagy a maximalis egyeni
engedmenyek minimalizalasanak tendenciajara szamithatnank. Az idezett vizsgalatok szerint a kompromisszum
es az engedmenyadas iranyaban hato sztnzesek a legersebben azoknal nyilvanulnak meg, akiknek kezdeti
egyeni velemenyei leginkabb deviansok a csoportvelemenyhez kepest.
Legalabb ennyire, ha nem jobban, kenyszerit erej alternativ hipotezis az, miszerint a csoportvita Iokozott
konzervativizmust eredmenyez, es az egyeni dntesek atlagolva kevesbe konzervativak, mint a csoportdntes
maga. Tbbek kztt Whyte (1956) megIigyeleseire hivatkozhatunk, ezek a brokratikus szervezetekben lezajlo
ertekezletek es lesek eredmenyeire vonatkoznak. Whyte szerint a vallalati vezetsegekben es mas
szervezetekben a bizottsagok es teamek alkalmazasa elkerlhetetlenl a mereszseg es a kockazatvallalas
gatlasahoz vezet, es amikor valasztani kell a kockazatos es kevesbe kockazatos cselekvesi modok kztt, akkor
Ieltetlenl a konzervativ iranyvonal kerekedik mindig Iell. Hogyan magyarazhatjuk ezeket a hatasokat?
Elszr is lehetseges, hogy a csoportIolyamat vagy a csoportlegkr eleve olyan, hogy kedvez a
konzervativizmusnak: elkepzelhet peldaul, hogy a csoporttagok Ielnek attol, hogy a tbbiek szemeben esetleg
vakmernek tnnenek. Masodszor, az is Ieltetelezhet, hogy a konzervativizmus Iokozodasanak oka abban
keresend, hogy a csoportban megn azoknak a tagoknak a beIolyasa, akik eredetileg is konzervativabbak
voltak, mint az atlag. Ez a ket magyarazat termeszetesen nem mond ellent egymasnak, mivel a
konzervativizmusra batoritolag hato csoportIolyamat egyuttal a kezdettl Iogva konzervativabb tagok beIolyasat
is nvelheti.
Vegl tekintetbe kell vennnk a Iennmarado es legkevesbe valoszin magyarazatot, miszerint a
csoportinterakcio eredmenyez Iokozott kockazatvallalast a kln-kln dolgozo csoporttagok elzetes egyeni
dnteseinek atlagahoz kepest. Osborn (1957) szamolt be arrol, hogy a csoportinterakcio egeszen radikalis es
vakmer problemamegoldasokhoz vezet. Osborn szerint sajatos Ieltetelekhez van ktve ennek a jelensegnek az
elIordulasa. Ezeknek a Ielteteleknek a kiserleti elallitasa azonban nem hozott bizonyitekokat Osborn allitasara
vonatkozolag (TaylorBerryBlock 1958), meg az ugynevezett 'tletroham-jelenseg bekvetkezesere
vonatkozolag sem. Mellekesen a tmegjelensegeket is megemlithetjk, amelyek joval meghaladjak a tmeget
alkoto egyenek egyeni kepessegeinek egyszer sszeget (Brown 1954, TurnerKilian 1957). Az ilyen
tmegjelensegek azonban nem sokban kapcsolatosak a laboratoriumban elallitott csoportdntesekkel. A harom
magyarazat kzl tehat a csoportinterakcio altal elidezett kockazatvallalasi tbblet tnik a legvaloszinbbnek.
9.2.1.1. A KSRLET MDSZERE
9.2.1.1.1. A KOCKZATVLLALS SZINTJNEK MRSE
A kockazatvallalas szintjenek megallapitasara szolgalo eszkzt korabbi kutatasaink soran alakitottuk ki
(KoganWallach 1961; WallachKogan 1959, 1961). Ez egy olyan kerdiv, mely 12 hipotetikus helyzet leirasat
tartalmazza. Mindegyik helyzetben van egy Iszerepl, akinek ketIele cselekvesi modozat kztt kell
valasztania; az egyik kockazatosabb, mint a masik, de ugyanakkor, ha bejn, nagy haszonnal is jar. A k. sz.-nek
mindegyik helyzet kapcsan meg kellett jellnie, hogy a siker bekvetkezesi valoszinsegenek mi az a legkisebb
szintje, mely esetben az elnysebb alternativat hajlando valasztani. A valoszinsegek jellesere az 1-es, 3-as,
5-s, 7-es es 9-es osztalyzatokat hasznalhatta. Tizest akkor adott a k. sz., ha a kockazatosabb, am nagyobb
elnykkel kecsegtet alternativat mindenkeppen elvetette, Iggetlenl attol, hogy a siker bekvetkezesenek
mekkora lett volna a valoszinsege.
A helyzeteket ugy alakitottuk ki, hogy meglehetsen szeles krt reprezentaljanak. A kvetkezkben ismertetjk
a helyzeteket.
1. Egy villamosmernk otthagyhatja jelenlegi allasat, mely szereny, de megIelel Iizetest biztosit, vagy
elIogadhat egy uj allast, mely joval tbb penzt kinal, de hosszu tavon nem biztos allas.
A KSRLET MDSZERE
296
2. Egy sulyos szivbetegsegben szenved embernek alapveten szakitania kell megszokott eletmodjaval, hacsak
nem veti ala magat egy kenyes operacionak, melynek reven teljesen meggyogyulhat, am az operacio vegzetes
kimenetel is lehet.
3. Egy kzepesen jomodu ember rklt penzet ketIelekeppen Iektetheti be: biztos, kis nyereseg ktvenyekbe
vagy kockazatosabb ktvenyekbe, melyek nagyobb nyereseg lehetseget kinaljak.
4. Egy egyetemi rgbicsapat kapitanya az egyetem hagyomanyos rivalisaval vivott merkzes utolso perceiben
ket taktika kztt valaszthat: az egyik altalaban dntetlent eredmenyez, mig a masik biztos gyzelmet jelent, ha
sikeres, de vereseget, ha nem az.
5. Egy terjeszked amerikai reszvenytarsasag elnke Ielepitheti egy gyarat az Egyeslt Allamokban, ahol a
beIektetes utani nyereseg kzepes lenne, vagy egy bizonytalan politikai hatter klIldi orszagban valo
gyarepites mellett dnthet, ahol viszont a beIektetes utani nyereseg nagyon magas lenne.
6. Egy utolso eves egyetemista diplomamunkajat a jo hir X. egyetemen is elkeszitheti, ahol a nagyon szigoru
mercek miatt a hallgatoknak csak egy resze nyeri el a tudomanyos Iokozatot, vagy Y. egyetemre is elmehet,
amelynek nincs olyan jo hire, viszont ott majd mindegyik diak megkapja a tudomanyos Iokozatot.
7. Az orszagos sakkbajnoksag egyik sokadiknak besorolt resztvevje az els Iorduloban a bajnoksag egyik
Iavoritjaval kerl ssze, es valaszthat, hogy megkisereljen-e vagy sem egy megteveszt, am kockazatos
manvert. Ha a manver bejn, akkor gyors gyzelem lesz a jutalma, de ha a Iavorit atlat a cselen, akkor
majdnem bizonyos, hogy kikap.
8. Kiemelked zenei kepesseg egyetemista valasztas eltt all; beIejezi orvosi tanulmanyait, es nyugodt elet
orvos lesz belle, vagy inkabb a koncertzongorista karrierjenek kockazatos utjat valasztja.
9. Egy amerikai hadiIogolynak a masodik vilaghaboru idejen a kvetkez valasztasa van: megszkik, de ez
azzal a kockazattal jar, hogy elkapjak es agyonlvik, vagy marad a taborban, ahol az eletviszonyok trhetetlenl
rosszak.
10. Egy allampolgari Ielelssegerzettel teli, sikeres zletember azon tpreng, hogy induljon-e a kongresszusi
kepvisel-valasztasokon egy szegeny kisebbsegi part jelltjekent, vagy ne induljon.
11. Egy kutato Iizikus epp most kapta meg teves szerzdeset az egyetemre. Idejet egy sor rvid tavu problema
kutatasaval is eltltheti, melyeket egeszen biztos, hogy meg is old, de tulajdonkeppen lenyegtelen problemak;
vagy belevag egy nagyon Iontos problema kutatasaba, mely annyira bonyolult, hogy esetleg az t ev alatt semmi
eredmenyt nem tud elerni.
12. Egy sokat veszeked jegyespar azon tanakodik, hogy velemenyklnbsegeik ellenere erdemes-e hazassagot
ktnik. A hazassagi tanacsado szerint a boldog hazassagra van eppen kilatasuk, de nem vehetik bizonyosra ezt
a lehetseget.
Minel nagyobb pontszam jtt ki az egyes helyzetek kockazatosabb, bar nagyobb haszonnal kecsegtet
alternativainak sikervaloszinsegi pontjai sszegzese reven, annal kisebbnek minsitettk a k. sz.
konzervativizmusat.
9.2.1.2. KSRLETI FELTTEL
A kiserleti s:emelvek. Egyszerre hat k. sz. vett reszt a kiserletben, s minden erIeszitest megtettnk annak
erdekeben, hogy a 168 resztvevbl egymast nem ismer szemelyek kerljenek egy-egy csoportba. Tizennegy
IerIicsoport es tizennegy ni csoport1 volt. A k. sz.-ek a boulderi Colorado Egyetem nyari szemeszterenek
blcseszhallgatoi kzl kerltek ki.
Jita elotti egveni dntesek. A kiserletet egy szeminariumi teremben Iolytattuk le. A k. sz.-ek egy hosszu asztal
KSRLETI FELTTEL
297
menten ltek. A hat k. sz.-t megkertk, hogy Iigyelmesen olvassak el az instrukciokat, es nezzek meg az els
helyzet leirasat. A k. v. ket szempontot hangsulyozott az instrukciokban: a kockazatosabb alternativa mindig
elnysebb, mint a biztonsagosabb, Ielteve ha sikeres lesz, es a siker beirando valoszinsegi erteket mindig az
szabja meg, hogy mi az a legkisebb valoszinseg, melynek meglete eseten a k. sz. szerint meg erdemes volna a
helyzet szerepljenek a kockazatosabb alternativa mellett dntenie. Elmondtuk a k. sz.-eknek, hogy a tesztlap
kitltese nincs idhz ktve. Egy-egy helyzet megvalaszolasa utan visszaterhettek ujra, merlegelhettek
valaszukat. A k. sz.-ek ezt kveten kitltttek a kerdivet, melynek kitltese krlbell 20 percbe kerlt.
Csoportvita es a k:s csoportdntes. A k. sz.-eket ezutan arra kertk, hogy vitassak meg dnteseiket egymas
kztt. Mindegyiknek kiosztottunk egy kerdivet (ugyanazt, mint az elbb), es mindenki kapott egy azonositasi
kartyat, melyen K, L, M, N, O vagy P bet volt. A k. v. ezt kveten elmondta, hogy megint ugyanazt a
kerdivet kell kitltenik, mint az elbb. Az elz kitltes csak arra szolgalt, hogy megismerkedjenek a
helyzetekkel, es legyenek tleteik a csoportvitaban. Arra kerte a k. sz.-eket, hogy minden egyes helyzetet
vitassanak meg, es jussanak egyetertesre a kockazatosabb alternativa valasztasahoz szkseges legkisebb
valoszinsegi eselyeket illeten. Ezuttal nem terhettek vissza az egyes helyzetekre, hanem minden helyzetben
dntesre kell jutniuk, s csak utana terhettek at a kvetkez helyzetre. Amikor a csoport meghozta a dntest,
akkor mindenki a maga eltt lev kerdivbe beirta a kzsen megbeszelt pontszamot. A csoport teljesen
nalloan jart el, a k. v. nem szolt bele a vitaba.
A vitat kveto egveni dntes. Miutan a vitat beIejeztek, a k. v. arra kerte a csoporttagokat, hogy vonuljanak Ielre
egyeni munkara, es vigyek magukkal a kerdiveiket es azonositasi kartyaikat. Standardizalt instrukciok
kereteben a k. v. arra kerte a k. sz.-eket, hogy nezzek at megint a helyzeteket, es azokat az eseteket, ahol a
csoport dntese egybeesik szemelyes velemenykkel, jelljek meg egy SZ jellel. HozzaIzte, hogy bizonyos
esetekben a k. sz.-ek egyeterthetnek a csoport dntesevel, mas esetekben elIordulhatott, hogy nem ertettek
egyet azzal.
Mig a csoport egyetertese reven szletett dntesek a vitaIolyamatra gyakorolt nyilvanos hatast tkrzik, addig a
csoportdntes utani egyeni allasIoglalasok azt mutatjak, hogy a dntesi Iolyamatot a tenyleges egyeni
allasIoglalas vagy a kzakaratnak valo engedelmesseg hatarozta meg inkabb.
9.2.1.3. KONTROLLFELTTEL
A kiserleti s:emelvek. A kontrollIeltetelben kzremkd k. sz.-eket ugyanolyan modon vontuk be a kiserletbe,
mint a kiserleti Ieltetelben kzremkd k. sz.-eket. A kontroll k. sz.-ek ketszer mkdtek kzre: az els les
mintegy 20 percig tartott, a masodik les, melyre az elst egy hettel kveten kerlt sor, mintegy 15 percig
tartott. sszesen 51 k. sz. vett reszt a kontrollcsoportban, 24 IerIi es 27 n. A kontroll k. sz.-ek is a boulderi
Colorado Egyetem nyari szemeszterenek blcseszhallgatoi kzl kerltek ki.
Elso egveni dntes. Az els egyeni dntes helyzete tkeletesen megegyezett a kiserleti Ieltetel csoportvita eltti
dntesi helyzetevel. Azonos nem k. sz.-ek 6-8 Inyi csoportja tlttte ki mindig egyenileg a kerdiveket. A
hely es a napszak azonos volt a kiserleti Ieltetellel. Pontosan ugyanazok az instrukciok hangzottak el, mint a
kiserleti Ieltetelben.
Masodik egveni dntes. Az els dnteseket meghozo k. sz.-ek egy hettel kesbb ujra sszejttek. Miutan
meggyzdtnk arrol, hogy betartottak az utasitasokat, es nem vitattak meg egymas kztt a dntesi helyzeteket
az elmult heten, a k. v. kiosztotta kzttk a kerdiveket, elmondta, hogy ezek a kerdivek pontosan
ugyanolyanok, mint amilyeneket az elz heten kellett kitltenik. Mindegyik k. sz.-t arra kertk, hogy nezze
vegig a helyzeteket es vizsgalja meg, hogy milyen dnteseket tudna hozni. Kln hangsulyoztuk, hogy nem
memoriagyakorlatrol van szo, hanem azt szeretnenk, hogyha valoban ufra atvi:sgalnak dnteseiket minden
egyes helyzetet illeten. Az instrukciokat tehat ugy Iogalmaztuk meg, hogy a k. sz.-ekben ne alakulhasson ki az
a meggyzdes, hogy az volna a legelIogadhatobb valasz, ha megismetelnek elz dnteseiket. Inkabb a
valtoztatasra buzditottunk, mintsem a valtozatlansagra. A masodik les vegeztevel a k. sz.-ektl teljes hallgatast
kertnk.
KONTROLLFELTTEL
298
9.2.1.4. EREDMNYEK
9.2.1.4.1. A CSOPORTDNTSEK S AZ AZT MEGELZ EGYNI DNTSEK
SSZEHASONLTSA
Az 1. es 2. tabla:at kln a IerIiak es kln a nk eseteben azt mutatja, hogy az egyes csoportok tagjainak
egyenenkent mutatott kockazatvallalasi hajlandosaga es a csoport konszenzualisan kialakitott kockazatvallalasi
hajlandosaga kztt mennyire szigniIikans a klnbseg. A vegs szigniIikanciavizsgalatot a 12 szituaciora
kapott pontatlagok sszegzese alapjan kapott ertekek sszehasonlitasa reven vegeztk el. De a
szigniIikanciavizsgalatot minden egyes szituaciora kapott pontatlag sszehasonlitasaval is elvegeztk.
Az sszegzett pontszam eseteben a csoportos dntes klnbsegi pontszamat a kvetkezkeppen kaptuk meg: a
12 szituaciora kapott egyhangu csoportdntesi pontszamokat sszeadtuk, es az sszegbl kivontuk a csoport 6
tagjanak a csoportdntest megelzen adott dntesi pontszamaibol kepzett sszeget. Mivel a nagyobb
pontszamok nagyobb konzervativizmust jelentenek, a negativ eljel pontszam (ami a csoportdntesben
szletett dntesek kockazatosabb voltanak Ielel meg) a kockazatvallalasi hajlandosag elmozdulasat jelenti. A 14
IerIi- es a 14 ni csoportra t-probat szamoltunk, hogy megallapitsuk, a klnbsegi pontszamok szigniIikansan
klnbznek-e a zerotol. Az sszegzett pontszamok sszehasonlitasanak adatai azt mutatjak, hogy a nagyobb
kockazatvallalas iranyaban trten elmozdulas a 14 IerIicsoport eseteben 0,001-es szinten szigniIikans, mig a 14
ni csoport eseteben 0,005-es szinten. Az elmozdulas mertekeben nemenkent tapasztalt klnbseg merteke
viszont nem szigniIikans.
1. tabla:at. A konzervativizmusban mutatkozo klnbseg szigniIikanciaja az egyes csoportok vitaja eltti
egyeni es a csoportos dntesek atlagai kztt
Frfiak
problmahelyzetek tlagos
klnbsgeka
a csoportok
szmab
-rtkek
sszesen 9,4 14 6,46****
1 1,0 14 4,34****
2 0,2 14 1,00
3 1,1 13 2,19*
4 1,8 13 6,18****
5 0,1 13 1,00
6 1,2 13 3,35**
7 2,0 14 9,64****
8 1,1 14 1,97
9 1,0 10 3,67**
10 0,4 13 1,00
A CSOPORTDNTSEK S AZ
AZT MEGELZ EGYNI
299
Frfiak
problmahelyzetek tlagos
klnbsgeka
a csoportok
szmab
-rtkek
11 1,1 12 4,37***
12 0,8 11 2,34*
a A tablazatokon a negativ klnbseg a kockazat, mig a pozitiv klnbseg a konzervativizmus iranyaba mutato
valtozast jelez.
b Az 1. es 2. tabla:atokon az egyes problemahelyzeteknel a csoportok szama kisebb 14-nel, mivel egyik-masik
csoport ott megakadt. Termeszetesen egyetlen 'holtpontos problemahelyzetet sem vettnk Iigyelembe az
sszesitett eredmenyek kiszamitasanal.
* p0,05
** p0,01
*** p0,005
**** p0,001
Nk
problemahelyzetek atlagos klnbsegek a csoportok szama t-ertek
sszesen 9,4 14 3,91***
1 1,0 13 4,17***
2 0,6 14 1,65
3 0,4 14 1,12
4 1,4 14 2,60****
5 0,7 14 1,90
6 0,8 13 2,63****
7 2,0 12 3,21**
8 1,7 14 5,26*****
9 0,8 12 1,19
10 1,5 13 3,18**
A CSOPORTDNTSEK S AZ
AZT MEGELZ EGYNI
300
11 0,9 13 2,28*
12 0,6 6 2,00
* p0,05
** p0,01
*** p0,005
**** p0,025
***** p0,001
Az egyes helyzetekre vonatkozo pontszamot a kvetkezkeppen szamitottuk ki: a csoport altal egysegesen adott
eselypontszambol kivontuk a hat tagnak a vitat megelzen adott eselypontszamaibol kepzett atlagat. A negativ
szam, illetve a pontszamcskkenes itt is Iokozott kockazatvallalasi hajlandosagra mutat a csoportdntes
Ielteteleben; t-proba segitsegevel allapitottuk meg, hogy a csoport javara jelentkez klnbseg szigniIikans-e.
Mind a IerIi, mind a ni csoportok eseteben azt talaltuk, hogy a 12 helyzetbl 10 helyzet eseteben az elmozdulas
a nagyobb kockazatvallalas Iele mutat.
Het helyzet eseteben az elmozdulas szigniIikans. Ezek kzl 5 mindket nem csoportban elIordul. Csak ket
helyzet eseteben tapasztaltuk azt, hogy egyik csoport sem hajlik Iokozott kockazatvallalasra csoportdntesi
Ieltetelben velk kapcsolatosan (5. es 12. helyzet). Meg kell jegyeznnk, hogy ezek a helyzetek mar korabbi
kutatasainkban is a legkisebb korrelaciot mutattak az altalanos kockazatvallalasi indikatorral, ami azt jelenti,
hogy ez a ket helyzet a tbbi tizhez kepest tkeletlenebbl tapogatja le a vizsgalni kivant pszichologiai
dimenziot.
Tovabbi kerdes, hogy a kockazatvallalasi elmozdulas mennyire ervenyesl kvetkezetesen csoportrol csoportra.
Egy csoportot akkor tekinthetnk a Iokozott kockazatvallalas iranyaban elmozdulonak, ha az egyeni
dntesekbl kepzett pontszamok es a csoport altal kzmegegyezessel kialakitott pontszamok kztti klnbseg
vegs soron negativ. Mind a 14 IerIicsoport eseteben ez volt a helyzet, s a 14 ni csoport kzl 12 csoport
eseteben negativ pontszamot kaptunk a kivonas vegeredmenyekent. Ez azt mutatja, hogy a kockazatvallalas
iranyaban trten elmozdulas konzisztens jelenseg.
9.2.1.4.2. A CSOPORTVITA UTNI S A CSOPORTVITA ELTTI EGYNI
DNTSEK SSZEHASONLTSA
A 3. es 4. tabla:aton IerIiakra es nkre bontva bemutatjuk, hogy mikent ternek el a vita eltti egyeni dntesek
atlagai a vita utani atlagoktol. Az sszehasonlitast mind az sszegzett pontszamok, mind az egyes helyzetekre
vonatkozo pontszamok tekinteteben elvegeztk.
Az sszegzett pontszam a vitat kvet egyeni dntesek atlaganak es a dntest megelz atlagoknak a
klnbsege. A negativ eljel szamok megint a Iokozott kockazatvallalast jelentik; t-proba segitsegevel
allapitottuk meg a csoportok 14 klnbsegi pontszamanak szigniIikanciajat. Azt latjuk, hogy a 14 IerIicsoport
eseteben az elmozdulas 0,001 szinten szigniIikans, mig a 14 ni csoport eseteben a szigniIikancia szintje 0,005.
A ket szigniIikanciaszint klnbsege nem ter el konzisztensen a veletlentl.
A CSOPORTVITA UTNI S A
CSOPORTVITA ELTTI
301
Frfiak
problmahelyzetek tlagos
klnbsgek
a csoportok szma -rtkek
sszesen 10,4 14 9,12****
1 1,0 14 4,32****
2 0,6 14 2,87*
3 1,1 14 3,04**
4 1,7 14 8,14****
5 0,1 14 1,00
6 1,1 14 3,79***
7 1,8 14 7,80****
8 1,1 14 3,54***
9 1,1 14 3,99***
10 0,3 14 1,00
11 0,8 14 4,36****
12 0,1 14 1,00
1. tblzat - A csoportinterakci tlag szerinti szzalkos eloszlsa a klnbz
kategrikban s kategriakombincikban magas fok sttusegyetrtssel rendelkez
csoportok ngy egymst kvet sszejvetele sorna
* p0,02
** p0,01
*** p0,005
**** p0,001
Ami az egyes helyzetekre adott pontszamokat kln-kln illeti, azt latjuk, hogy a 12 helyzetbl 9 helyzet
eseteben a IerIicsoportokban szigniIikans az elmozdulas a kockazatvallalas iranyaban, mig a ni csoportokban 8
helyzet kapcsan talalunk szigniIikans elmozdulast ebbe az iranyba (meg ket helyzet pontszama ebbe az iranyba
mutat, de nem szigniIikansan). A nk eseteben kapott 8 szigniIikans eset kivetel nelkl megtalalhato a IerIiak
eseteben kapott 9 szigniIikans eset kztt. Most is az 5. es 12. eset az, mely az egyik csoport eseteben sem
eredmenyezett szigniIikans elmozdulast a Iokozott kockazatvallalas iranyaba.
A CSOPORTVITA UTNI S A
CSOPORTVITA ELTTI
302
Nk
problmahelyzetek tlagos
klnbsgek
a csoportok szma -rtkek
sszesen 8,2 14 3,67**
1 0,9 14 5,09****
2 0,7 14 2,67*
3 0,6 14 2,58***
4 1,4 14 3,40**
5 0,6 14 1,85
6 0,8 14 2,90*
7 1,7 14 3,56**
8 1,2 14 4,44****
9 0,5 14 1,00
10 0,7 14 1,95
11 0,9 14 2,89*
12 0,7 14 3,66**
2. tblzat - I. szakasz. Fggs - hatalmi viszonyok
* p0,02
** p0,005
*** p0,025
**** p0,001
Nyilvanvalo tehat, hogy a vitat kvet egyeni dntesek jelents elmozdulast mutatnak a nagyobb
kockazatvallalas iranyaba a dntest megelz egyeni dntesekhez kepest mindket csoportban. A csoportvita
Iolyamata hatassal van az egyeni attitdkre. Ez a hatas ugyanugy szigniIikans, mint amit a kzsseg eltti
attitdnyilvanitas eseteben tapasztaltunk (csoportdntes).
A kockazatvallalas iranyaban trtent elmozdulas minden csoportban konzisztensnek mutatkozott, akar az elbbi
esetben.
9.2.1.4.3. A KONTROLL KSRLETI SZEMLYEK
A KONTROLL KSRLETI
SZEMLYEK
303
Mivel meg akartunk bizonyosodni arrol, hogy a nagyobb kockazatvallalas a csoportvita eredmenyekent
kvetkezett be, Iigyelembe kellett vennnk a kontroll k. sz.-ek adatait is. A kontroll k. sz.-ek es a kiserleti
Ieltetelben reszt vett k. sz.-ek sszehasonlitasat az 5. tabla:aton mutatjuk be. Meg kell jegyeznnk, hogy mind a
kontroll k. sz.-ek, mind a valodi k. sz.-ek, nemi hovatartozasuktol Iggetlenl ugyanazt a kezdeti
konzervativizmus-pontszamot adtak. A kontroll k. sz.-ek es a valodi k. sz.-ek kztt eletkor tekinteteben sem
volt klnbseg. A kontroll k. sz.-ek es a valodi k. sz.-ek egyes helyzetekre adott pontszamainak sszehasonlitasa
azt mutatja, hogy az egyes csoportokon bell a kezdeti konzervativizmus-pontszamok rendkivl hasonloak
voltak.
Problmahelyzet tlagos klnbsg a szemlyek szma -rtkeka
Az sszes egytt 1,5 24 1,00
1 0,4 24 1,00
2 0,3 24 1,00
3 0,3 24 1,00
4 0,8 24 2,00
5 0,4 24 1,06
6 0,0 24 1,00
7 0,4 24 1,03
8 0,5 24 1,63
9 0,1 24 1,00
10 0,1 24 1,00
11 0,1 24 1,00
12 0,4 24 1,42
3. tblzat - II. szakasz. Klcsns fggs - szemlyes viszonyok
a Egyik t-ertek sem s:ignifikans.
Problemahelyzet atlagos klnbseg a szemelyek szama t-ertekeka
Az sszes egytt 2,2 27 1,26
1 0,4 27 1,00
A KONTROLL KSRLETI
SZEMLYEK
304
2 0,2 27 1,00
3 1,0 27 2,61*
4 0,4 27 1,12
5 0,3 27 1,00
6 0,2 27 1,00
7 0,0 27 1,00
8 0,0 27 1,00
9 0,2 27 1,00
10 0,3 27 1,03
11 0,3 27 1,00
12 0,1 27 1,00
1. tblzat - A konzervativizmusban mutatkoz klnbsg szignifikancija az egyes
csoportok vitja eltti egyni s a csoportos dntsek tlagai kztt
a p0,02
Az 5. es a 6. tabla:aton a IerIiak es a nk csoportjaira bontva a kontroll k. sz.-ek els es masodik alkalommal
adott pontszamait hasonlitjuk ssze. Emlekeztetnk arra, hogy a ket les kztt egy het telt el, es a masodik les
eltt megkertk a k. sz.-eket, hogy ne csak emlekezzenek arra, hogy els alkalommal mit valaszoltak, hanem
probaljanak ujra teljes ertek dnteseket hozni. Magatol ertetd, hogy az sszegzett
konzervativizmus-pontszam egyik csoport eseteben sem mutat szigniIikans klnbseget az els es a masodik
les eredmenyeit sszehasonlitva. Az egyes helyzetek ertekelesei kapcsan kapott eredmenyek sszehasonlitasat
nezve azt tapasztaljuk, hogy a IerIiak csoportjaban szigniIikans eltolodas a kockazat iranyaban egyaltalan nincs,
a nk csoportjaban pedig a 12 esetbl csak egy esetben Iordul el. Csoportvita es csoportos egyetertes hijan
tehat a kontroll k. sz.-eknel nem tapasztaltunk szigniIikans eltolodast a Iokozott kockazatvallalas iranyaba.
A kontroll k. sz.-ek adatai egyuttal arra is lehetseget adtak szamunkra, hogy a konzervativizmust mer kerdiv
megbizhatosagat ellenrizhessk. A 24 IerIi k. sz. eseteben az els es a masodik kerdivkitltes eredmenye
kztti korrelacio 0,78 volt. A nk eseteben a korrelacio 0,82. Az ujrateszteles tehat a kerdiv
megbizhatosagarol tanuskodik.
Forditotta: GERGELY GABOR
9.3. MREI FERENC
9.3.1. A SZOCIOMETRIA MDSZEREI S
MREI FERENC
305
JELENSGVILGA
A tarsas kapcsolatok es csoportosulasok lappango halozata
9.3.1.1. I. AZ EGYNI S A TRSAS KLCSNHATSA
A viselkedes ertelmezeseben, a magatartasmodok elemzeseben gyakran jelennek meg egybeIonodva tarsadalmi
tenyezkre mutato statisztikai adatok es egyenlelektani determinaciora utalo tapasztalatok.
Az egykori statisztikak valoszinsitik, hogy az ngyilkossag gyakorisaga, srsdese egy-egy idszakban vagy
egy-egy retegben a tarsadalmi-gazdasagi helyzet Iggvenye. A klinikai tapasztalatok eppen ilyen
bizonyossaggal mutatjak meg, hogy az ngyilkossaghoz a szemelyiseg valtozasanak korlelektani tnetekkel jol
kvethet utjai vezetnek (a valosagerzek cskkenese, a targyvesztesi konIliktusok, az erzelmi valsag teatralis
hangsulyozasa).
A ketIele meghatarozo egybeIonodasa Ikent akkor mutathato ki, ha hatarhelyzetekbe kerlt szemelyeket
vizsgalunk. Erthet, hogy a harmincas evek vegen tbbek kzt a prostitucio szocialpszichologiai elemzesevel
kzelitettk meg ezt a jelenseget. Akkori vizsgalataim arra Iigyelmeztettek, hogy ilyen elethelyzetbe elssorban
a legalacsonyabb eletszinvonalon tengd retegek lanyai kerltek. A pszichologiai vizsgalatok ketsegtelenne
tettek, hogy a prostitualt lanyok mar akkor, amikor a tarsadalmi krnyezetkhz viszonyitva szabalytalan, st
abban a retegben elitelt eletIorma Iele leagaznak, sajatos patologias kepet mutatnak: debilitast vagy annak
hatarat megkzelit ertelmi szintet, beIolyasolhatosagban es csabithatosagban megmutatkozo en-gyengeseget,
az azonnali vagyteljesites igenyenek es az ezzel motivalhato parazitizmusnak azt az sszeIonodasat, amelyet
inIantilizmusnak neveznk.
Ezek az elemzesek is a viselkedes determinaciojanak a problemajat eleztek ki. Ugy latszott, hogy ket, egyIorma
Ieltetelek kzt neveld, azonos tarsadalmi helyzetben el szemely az eletvezetes alapkerdeseiben teljesen
elteren viselkedhet. A gyermekpszichologiai szakrendelk tapasztalataibol tudjuk, hogy labilis gyermekeknek
gyakran van olyan testverk, aki egyenletes eletvezetes, es teljesitmenyei megIelelnek kepessegeinek. Ebbl a
tapasztalatbol arra kvetkeztethetnenk, hogy az eletvezetest elsdlegesen szemelyisegvonasok hatarozzak meg.
Csakhogy a pszichologiai vizsgalatok alapjan azonos lelkialkatunak tekinthet, klnbz tarsadalmi helyzetben
el szemelyek viselkedese kztt is alapvet elteres lehet. A pszichologiai tipusmeghatarozasi probalkozasok
soran igen szigoru kriteriumok szerint elhatarolt csoportokat vizsgaltam: nemcsak kor es nem, hanem a
szemelyiseg iranyulasanak, az alkalmazkodas szinvonalanak, az erdekldes es a kepzelet elenksegenek
tekinteteben is homogen csoportokat allitottam ssze. Azt tapasztaltam, hogy nem volt olyan pszichologiailag
krlirhato csoport, amely meghatarozott tarsadalmi helyzettel vagott volna egybe. Srsdesek mutatkoztak
ugyan, de az epertelmek minden szemelyisegvaltozatat minden tarsadalmi retegben megtalaltam.
A viselkedes ketts determinaciojanak ez a kielezdese meg inkabb az elterbe kerlt az utobbi evtizedeknek
azokban a vizsgalataiban, amelyek a bnzes gykereit, hatteret igyekeztek Ieltarni. Anyagilag ellatatlan,
tarsadalmilag diszkriminalt retegekben, peldaul az Egyeslt Allamokban a Puerto Rico-iak kztt nvekszik a
bnzk szama. A pszichodiagnosztikai vizsgalatok viszont azt bizonyitottak, hogy a tarsadalmi-anyagi
helyzetk altal motivalt bnzk altalaban en-gyenge pszichopatak, vagy gatlastalan, nervenyesit
neurotikusok. Ezek az elemzesek vegs soron azt mutattak, hogy az antiszocialis viselkedes meghatarozasaban a
tarsadalmi retegek helyzetenek sodro hatasa es az egyen reaktibilitasa, trkepessege, Ieszltsegteljes
helyzetekben valo viselkedese klcsnhatasban vannak. Hogy a Puerto Rico-iak kzl tbb antiszocialis
szemely kerlt ki, mint az Egyeslt Allamok mas etnikai-tarsadalmi csoportjaibol, azt a tarsadalmi-gazdasagi
tendencia szabja meg. De hogy kik azok ebben a csoportban, akiket az anyagi helyzet es a diszkriminacio
nyomasa erre az utra sodor, az mar egyenlelektani kerdes.
A tarsadalmi es az egyeni meghatarozok egyttes hatasanak valoszinleg klcsnhatasanak ezek a
tapasztalatai emeltek ki az emberi dolgok magyarazataban azt a gondolatot, hogy ugvana: a krnve:et ket
s:emelv s:amara nem a:onos krnve:et. A tarsadalmi hatasok egyenileg arnyalodnak, az egyeni adottsagok
pedig a krnyezeti hatasok szerint bontakoznak.
I. AZ EGYNI S A TRSAS
KLCSNHATSA
306
Jan a valosagnak egv olvan safatos, eleme:heto s:intfe, amelvben a: egveni rasimul a tarsadalmi tendenciara.
Jan a: emberi viselkedes alakulasanak egv olvan tartomanva, amelvet a: egvennek es a tarsasnak a: tv:odese
felleme:. 'L`union consubstantielle de l`individuel et du social igy nevezi ezt a jelensegtartomanyt Zazzo
(1960), s ezen a trteneseknek olyan szintjet erti, amelyen az egyeni es a tarsas csak egyttesen, egybeIonodva
lehet jelen. Ikersorsok elemzese vezette erre a terletre: tbb mint 200 ikerpart kvetett nyomon, kzlk 22
egypetejt, majdnem ket evtizeden at. Az addigi ikerkutatasoktol elteren t az egypetej ikreknek nem a
hasonlosaga, hanem a kezdetben alig eszlelhet klnbzsege ragadta meg. A kerdese az volt, hogy ket,
biologiai allomanyaban megegyez ellenyben, amilyen egy egypetej ikerpar, hogyan mutatkozhatnak egyre
nyilvanvalobb egyeni klnbsegek. Kimutatta es a magzati allapotban kezdd vitalis vetelkedessel magyarazta
az rkletes allomanyukban megegyez egypetej ikrek aszimmetriajat. De ez csak a kiindulo mozzanat. Az
ikerhelyzet sajatossaga a parossagban rejlik. S a parossag Zazzo gondolatmenetenek ez a lenyege nemcsak
egyIormava, hanem klnbzve is teszi a par ket tagjat. Az ikerhelyzet olyan mikromili, amelyben az egyen
mintha allandoan a hasonmasaval elne egytt, s kls mintan eszlelne szandekainak akadalyait es
megvalosulasat, cselekveseinek kvetkezmenyeit. Az ikerhelyzet tehat az emberi paros let egyik
modellhelyzete, amelyben a par tagjai a minta allando jelenlete Iolytan hol atvesznek es utanoznak, hol
elklnlnek, esetleg szembeIordulnak egymassal.
Zazzo aprolekos vizsgalatainak hosszu kerl utjan igy meg jobban kirajzolodott a valosagnak egy olyan sui
generis tartomanya, amelyben a tarsas hatasok kzvetlenl erik, alakitjak a szemelyt; az a valosagszint, amelyen
a pareIIektus, a csoporthatas, a tarsadalmi minta ervenyesl. Micsoda eleven vilag ez! Az egyeni erIeszites
meg nem dermedt tarsadalmilag megengedett viselkedesi sztereotippa, s a tarsadalmi Ielszolitas sem szikkadt
meg ktelessegge. Egyttes elmenyek Ilelevenednek, s jollehet ismetldnek, meg nem automatizalodtak. A
mintakvetes meg a kzvetlen cselekves szintjen pereg le mint beallitodas es vagyteljesites; mint a kesbbi
idealnak egyik eleven valtozata.
Az egyeninek es a tarsasnak ezt a talalkozasat tbbIelekeppen probaltak megkzeliteni a pszichologiaban. Els
magyarazatkent az utanzas kinalkozott, amely leegyszersitette ugyan a jelenseget a kls minta puszta
kvetesere, de utat nyitott annak a termekeny gondolatnak, hogy a szemelyiseg kls hatasok cselekvesei
kvetesevel gazdagodik. Meg tbbet mondott a tarsas hatasok atvetelenek modjarol az azonositas, amely a
Ieszltsegcskkentes elvevel a mikromiliben lejatszodo hatasatvetel konomiajat is megmagyarazta. Egy
harmadik ertelmezes a szerep Iogalmat emelte ki: a tarsas hatas nem mas, mint annak a viselkedesmodnak a
szerepnek a megvalositasa, amelyet az adott helyzetben lev szemelytl a krnyezete elvar.
Kiindulasaban inkabb tarsas szempontu az egyttes elmeny magyarazatmodja. Csoportdinamikai kiserleteink
megmutattak, hogy az egyttes cselekvesnek mind parban, mind pedig csoportban van bizonyos elmenytbblete,
amelyet a resztvevk Iokozott Ieszltsegkent, legtbbszr Iokozott rmkent elnek at. S eleg, ha a kiscsoport
egyik tagja Ileleveniti az egyttes cselekvesnek egy reszletet (egy gesztust, egy szobeli Iordulatot stb.), ez a
tbbiekben Ielidezi sajatos Ieszltsegtbbletevel egytt a kzs elmenyt, amelynek eleme volt. Ez az utalasos
mechanizmus ersiti meg es teszi szokassa, az egyttesseg Ielidezett tbblete reven, a csoporttrteneseket. Az
igy keletkezett szokasok intezmenyesednek, mint a csoport tudatosan vallalt hagyomanya. Utalasos Ielidezes
reven valhat az egyeni megnyilvanulas csoportszokassa, s igy szvdnek bele az egyeni megnyilvanulasok, a
mikromilio tartomanvaban, a tarsasba es a tarsadalmiba.
Ezek a jelensegek utanzas, azonositas, szerep, utalas es intezmenyesedes implikaljak, hogy az egyeninek es a
tarsasnak az egyttes hatasa sui generis tartomanya a lelki eletnek.
A jelensegkr tarsas szinezete nyilvanvalo volt, vizsgalati modszerei azonban sokaig egyenlelektaniak
maradtak. A Ielvetett problemak, a kihordott Iogalmak egyre inkabb igenyeltek azt a modszert, azt a technikat,
amellyel az egyeninek es a tarsasnak a 'konszubsztancialitasa megragadhato.
Ilyen modszert dolgozott ki J. L. Moreno (1954), a Romaniabol szarmazo, Becsben tanult, Amerikaban el
pszichologus. Ez a sokoldalu, Iaradhatatlan kutato pszichiatriai, szociologiai es gyermektanulmanyi
megIigyelesek alapjan vezette be a tarsas helv:et Iogalmat es nezpontjat, s ezzel lehetve tette a viselkedes
tarsas s:empontu elem:eset. Meglatta az egyenben, hogy nemcsak a hagyomanyos pszichologia szerint
I. AZ EGYNI S A TRSAS
KLCSNHATSA
307
elemezhet mint tulajdonsagok hordozoja vagy mint egy viselkedesmod kepviselje, hanem aszerint is, hogy
milyen helyet Ioglal el egy emberi konglomeratumban. Moreno azt kutatta, hogy milyen helyzete van az
embernek a mhelyben, ahol dolgozik, az iskolaban, ahova jar. Ezzel a kerdesIeltevessel utat nyitott az egyeni
es a tarsadalmi kzs tartomanyaba vezet vizsgalati modszereknek.
Kiindulasa nem elmeleti volt, hanem tapasztalati. Az elmelet utolag szvdtt, es a modszer jelentsegehez
viszonyitva masodlagosnak bizonyult.
9.3.1.2. II. MORENO SZOCIOMETRIJA - A SPONTN
ROKONSZENVI VLASZTS
Moreno kiindulo tapasztalata az volt, hogy a tarsadalmi rendszert alkoto intezmenyes keretek legyenek azok
munkahelyek vagy nevelintezetek, tarsadalmi egyesletek vagy katonai egysegek, sportkrk vagy zenekarok
nem homogen egyttesek. Tagjaik kapcsolodasa es elosztasa nem veletlenszer, de nincs is teljes mertekben
alarendelve az intezmenyes rendnek. Az intezmenyes keretekben spontan tarsulasok jnnek letre, klikkek
alakulnak ki, baratsagok szvdnek. Az igy kialakulo parok es kiscsoportok egybeIonodnak es teljes halozatot
alkotnak, s ezt az intezmeny tarsadalmi, targyi, munkamegosztasi celja es rendje mellett rokonszenvi, barati,
cinkossagi stb. sszetartozasok is beIolyasoljak. A spontan tarsulasoknak ez a halozata megkettzi a
Ieladatokkal es statushelyekkel meghatarozott intezmenyes halozatot. Moreno rajtt arra, hogy a
tarskapcsolatoknak es csoportosulasoknak ezt a rejtett halozatat a rokonszenvi valasztasok modszerevel
Ieltarhatjuk.
A vizsgalt intezmeny (iskolai osztaly, hivatal stb.) valamennyi tagja irasban Ielel arra a kerdesre, hogy egy
konkret, lehetleg Iontos elethelyzetben kit, illetve kiket valasztana tarsanak. A valasztasok s ezen a Ieltevesen
all vagy bukik Moreno egesz gondolatrendszere megIelelnek az erzelem diktalta spontan kapcsolodasnak, s
igy az intezmeny kereteben kialakult lappango halozatrendszernek egy-egy elemet, sszeIggeset adjak.
A tarskapcsolatoknak ezt a Ielmereset, a rokonszenvi valasztasok modszeret, a halozat Ielvazolasat a kapott
valaszokbol s ennek ertelmezeset nevezte Moreno s:ociometrianak.
A szociometria tudomanya vagy bveszmutatvanya (nehez lenne megmondani, hogy e ketIajta erIeszites
kztt hol helyezkedik el) az, hogy a rokonszenvi valasztasok alapjan megrajzolja a rejtett kapcsolodasok
halozatat, a spontan csoportosulasok terkepet, a s:ociogramot.
A szociogram elkeszitesenek a menete a kvetkez:
Az adott kzsseg helyzetebl kiindulva meghatarozzuk a valas:tasi kriteriumokat. Ezeknek erzelmileg terhelt,
konkret helyzetekre kell vonatkozniuk, Ielteteles modban megIogalmazva. Peldaul: 'Ha mindenkinek allando
helye lenne az ebedlben, kikkel lne n legszivesebben egy asztalnal? 'Ha tbbnapos kirandulasra mennenek,
kikkel aludna egytt legszivesebben egy negyszemelyes satorban? Vagy gyerekeknel: 'Mi a legkedvesebb
jatekod? (A jatszoteren mit szeretsz a legjobban jatszani?) Melyik gyerekkel jatszanal a legszivesebben a
jatszoteren? Es rajta kivl meg kivel? Es ha meg egy harmadik gyereket is bevennel a jatekba, ki lenne az?
Az igy kapott valaszokat a szociometriai matrixon sszesitjk (1. abra). A tablazatnak mind a vizszintes, mind a
Iggleges tengelyere ravezetjk a kzsseg tagjainak nevsorat. Igy minden mezbe bejellhet, hogy a
kzsseg ket tagja a valasztasi kriteriumok szempontjabol hogyan viszonyult egymashoz. (A Iatloban
elhelyezked mezk holt teret kepeznek.) Az abra ertelmezesehez vegyk meg Iigyelembe az alabbiakat.
S:ociometriai kriteriumok.
Kzs munkaszoba (M)
Egyttes nyari gyakorlat (Ny)
II. MORENO SZOCIOMETRIJA
- A SPONTN ROKONSZENVI
308
Segitseget kerni diszkret gyben (D)
A 17 tagu csoportban 15 tagnak 16 klcsns kapcsolata van, kzlk 4 haromszoros, 6 ketszeres, 6 egyszeres.
A csoportkohezio mutatoja (klcsns kapcsolatok szama viszonyitva a lehetseges kapcsolatszamhoz) 11,8
megIelel az atlagnak.
(Ugyanennek a csoportnak a szociogramjat lasd a 3. abran.)
A szociometriai matrix alapjan keszitjk el a szociogramot, a vizsgalt kzsseg tarskapcsolatainak terkepet. A
vazlaton minden szemelyt egy bekarikazott szam jell: a szam a nevet helyettesiti, a IerIiakat es a nket az
ismert rklestani jellel klnitjk el. Ha ket szemely klcsnsen valasztja egymast, az ket jelz karikakat
vonallal ktjk ssze. Ha ket vagy harom kriterium alapjan valasztottak egymast, kettejk karikaja kze ket
vagy harom parhuzamos vonalat huzunk. Ezek a mi konvencioink a magyar szociometriai vizsgalatok
altalaban igy keszlnek. Masok masIele jelekkel dolgoznak: a szemelyeket haromszggel vagy negyzettel
jellik; az egyoldalu valasztasokat a valasztott Iele mutato nyillal tntetik Iel; a valasztasok intenzitasa, ami a
kriteriumok szamatol Igg, esetleg a vonal kikepzeseben jut kiIejezesre (szaggatott, Iolyamatos, vastag, nagyon
vastag).
A klcsnssegek Ielvazolasaban jellegzetes kapcsolodasi alakzatok jnnek letre. Nehany ilyen kzismert
alakzat szociometriai abrazolasat a 2. abran szemleltetjk.
Teljes peldakent egy Iiskolai tanulmanyi csoport szociogramjat kzljk (3. abra). A Ielmeres harom
rokonszenvi kriteriuma: 1. Kikkel szeretne egy munkaszobaban dolgozni? (A munkaszobak 3-5 szemelyesek
voltak.) 2. Kikkel szeretne egytt lenni a nyari gyakorlaton? 3. Ha diszkret gyben segitsegre lenne szksege,
tarsai kzl kihez Iordulna? A kriteriumok sszeallitasaban Morenohoz igazodtunk. Szerinte Iontos Ieltetel,
hogy a valasztasi kriterium konkret helyzetre vonatkozzek es a vizsgaltaknak az legyen az erzesk, hogy
valasztasukat valoban tekintetbe Iogjak venni. Az itt ismertetett vizsgalatban az 1. es a 2. kriterium megIelel
ennek a Ieltetelnek, a hallgatok tudtak, hogy a szoban lev intezmenyben a munkabeosztasnal az egyeni
kivansagokat tekintetbe szoktak venni. A gyakorlatokon kzs munka nem volt, mindenki csak egyenileg
vegezhette Ieladatat, igy jo tanulokkal dolgozni egy szobaban alig nyujthatott targyi elnyt.
A szociogramon els tekintetre Ieltnik, hogy a csoportban ket maganyos van (5. es 16.). Ket intim part (13., 1.
es 17., 11.) a lanytagok baratsaga kt ssze. A kzsseg nagy resze (11 tag) sszeIgg csoportosulast alkot,
kzeppontja a 8-as Iiu, akinek tarsas hatekonysaga Iogja ssze a ket centrumot: a Iiuk zart csoportjat (3., 6., 10.,
14.) es a lanyok nagyon szoros haromszget (2., 7., 12.). St ehhez a kzeppontban allo Iiuhoz kapcsolodik egy
lanyokbol allo lazabb lanc is (15., 4., 9.).
A szociogram a pszichologusok megitelese szerint realis kepet tkrztt. Mindssze ket maganyos ember van,
az egyiket egy mas szakma iranti nagyon specialis erdekldese, a masikat a tarsaitol elter csaladi helyzete teszi
ebben a kzssegben maganyossa. A Iiuk es lanyok hangsulyozott dichotomiaja a kollegiumi Ieltetelek kztt
altalanosnak latszik.
A szociogram alapjan a kvetkez pedagogiai problemak vethetk Iel:
A klnnem szoros parokat intimitasuk levalasztja a kzssegrl. A szociogramban megmutatkozik tehat a par
es a csoport konIliktusa, ez szocialpszichologiai beavatkozassal nyilvan enyhithet. Egy masik problema, hogy a
konglomeratumot egyetlen kzponti szemely tartja ssze. A tanarok velemenye szerint ez a sztarhelyzet
megalapozott (a kzponti szemely intellektualis beallitottsagu, szakmajaban tehetsegesnek igerkez ember).
Egyaltalan nem megnyugtato azonban, hogy egy kzsseg egyensulya egyetlen szemelytl Igg.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
II. MORENO SZOCIOMETRIJA
- A SPONTN ROKONSZENVI
309
1. A.
Zsuzsa
Ny M
Ny
D
M Ny
2. B.
Andrea
Ny M
Ny
D
M
Ny
D
Ny
3. G. Peter Ny Ny M
D
Ny
4. H.
Eszter
M M
D
Ny
5. I.
Tamas
M
Ny
D
6. K. Peter M
Ny
Ny Ny M
Ny
M
D
M
7. K. Eva M
Ny
D
M
Ny
8. L.
Istvan
Ny M
Ny
D M M
9. M. Eva M
Ny
D
Ny M
10. M.
Gyrgy
M
Ny
M
D
M M
Ny
11. N. Bela Ny M
Ny
Ny D M
Ny
D
12. P.
Agnes
M
Ny
D
M
Ny
D
Ny
D
13. S. M M
II. MORENO SZOCIOMETRIJA
- A SPONTN ROKONSZENVI
310
Gyrgy Ny
D
Ny
14. Sz.
Karoly
M
D
Ny
M
Ny
Ny M Ny
15. Sz.
Maria
Ny
D
M
16. T. Anna M
D
M
Ny
Ny M
Ny
D
M
Ny
M
D
17. V.
Gabriella
Ny Ny M
Ny
D
Ny
2. tblzat - A konzervativizmusban mutatkoz klnbsg szignifikancija az egyes
csoportok vitja eltti egyni s a csoportos dntsek tlagai kztt
II. MORENO SZOCIOMETRIJA
- A SPONTN ROKONSZENVI
311
1. bra - Klcsns vlasztsok brzolsa a szociogramon
II. MORENO SZOCIOMETRIJA
- A SPONTN ROKONSZENVI
312
2. bra - Egy fiskolai tanulmnyi csoport szociogramja (n 17 -_ 8, 9
A szociometriai Ielmeres (teszt) eredetiseget, tletesseget s ezzel Moreno IelIedezesenek a jelentseget az
mutatja, hogy ilyen egyszer eszkzkkel tarja Iel egy intezmenyes keret infrastrukturafat, a tarsadalmi letnek
az egyenlelektan Iele vezet egyre vekonyodo leagazasait.
Az attekinthetseg kedveert az iment egy kis kzsseget valasztottunk peldanak. Ezen szemleltettk a modszer
I Iogalmait: a valas:tasi kriteriumot, a klcsnsseget mint formali:alhato egvseget, a kapcsolategvseg
felterkepe:est.
Ugyanezzel az eljarassal nagy kiterjedes, tbbszazas letszamu zemeket, hivatalokat, intezmenyeket,
kollegiumokat, sportegyesleteket is vizsgalhatunk.
Moreno els nagyszabasu vizsgalata a New York allamban lev Hudson Intezet volt. Rendelteteset tekintve a mi
egykori javitointezeteinknek Ielelt meg. Serdlkoru lanyokat birosagi hatarozat alapjan helyeztek oda tbbeves
atnevelesre. A telepen 5-600 lany elt, 16 pavilonban, es mintegy 100 Inyi szemelyzet (nevelk, mhelyvezetk,
szakmunkasok stb.). Iskola, templom, korhaz, mhelyek, mosoda, tbb gazdasagi eplet es egy majorsag
tartozott a telephez. Egy pavilonban atlagosan 30 lany elt, mintegy csaladot alkotva, egy
csaladanya-nevelnnek ('gouvernante-nak) a vezetesevel. Minden pavilonnak sajat haztartasa volt; nehany
lany egy kzlk valo vezetvel a hazimunkat vegezte, a tbbiek mhelyben dolgoztak vagy iskolaba jartak. A
negerek kln pavilonokban laktak, de a munkahelykn es az iskolaban egytt voltak a Ieherekkel.
A szociometriai vizsgalat idpontjaban 505 lany elt a telepen. sszehivtak ket azzal az utasitassal, hogy uj
lakasbeosztas keszl, es maguk valaszthatjak meg lakotarsaikat. Irjak Iel rangsorban annak az t lanynak a
nevet, akivel egytt szeretnenek lakni, tekintet nelkl arra, hogy azok eppen melyik pavilonban laknak.
Valamennyi tarsuk jelen van, jol nezzenek krl, es igy dntsek el, kikkel akarnak egytt elni.
A valaszokat mindenekeltt szemelyek szerint dolgoztak Iel. Minden lanyrol kartotek keszlt; ezen Ieltntettek
az valasztasait, a ra es valasztasokat, tovabba egy kikerdezes anyagat. A kikerdezesben a lany velemenyt
mondott azokrol, akiket valasztott, es azokrol, akik t valasztottak. Valasztasat es velemenyet meg kellett
II. MORENO SZOCIOMETRIJA
- A SPONTN ROKONSZENVI
313
indokolnia.
Ebbl a kartotekrendszerbl keszlt a 'tarsas atomok vazlata. Moreno rendszerenek egyik alapIogalma a tarsas
atom egy szemely valamennyi klcsns, tle kiindulo es Iele iranyulo kapcsolata. Kzeppontja maga a
vizsgalt szemely, hatarai a valasztasok, tltese a motivacio. Ez a tarsas helv:et ertelme:esenek az alapanyaga. A
Hudson-vizsgalat egyik tarsas atomjat peldaul Moreno igy ertelmezi: A leanynak (H. T.) a vonzereje igen nagy,
16 szemelyt vonz; kzlk 10-et a sajat csoportjabol, 6-ot mas csoportokbol. O maga a sajat csoportjabol 6-ot
valaszt, 5-t elutasit, 1 kzmbs neki. Feltn, hogy a sajat csoportjanak hozza vonzodo tagjai kzl sokat
hatarozottan elutasit. Csoportjaban ktdesei szelssegesek, tehat a csoportjahoz nehezen alkalmazkodik. Tarsas
vonzereje nyilvan jobban lenne ertekesithet egy masik pavilonban.
Mas peldak olyan tarsas atomokat mutatnak, amelyekbl azt ertelmezhetjk, hogy a gyerek ktdesei
paradoxak: akik t valasztjak, azokat elutasitja, maga viszont olyanokat valaszt, akik elutasitjak. Vagy:
kapcsolatai szk kiterjedesek es harmonikusak, mindssze ketten valasztjak, de is csak ezt a kettt valasztja.
A tarsas atom romantikus kiIejezese a szociometriai Ielmeres egyenekre lebontott ertelmezhetseget Ioglalja
magaban. Ez az ertelmezes teszi lehetve a pedagogiai predikciot, azt, hogy szocialpszichologiai tampontot
adjunk egy pedagogiai dnteshez. Ezen a ponton er ssze a szociometriai vizsgalat a szokasos egyenlelektani
vizsgalattal.
Az inIormacio olyan anyagbol srsdik, hogy ki kirl mond jot, kirl mond rosszat. Ez a technika kiszabadit es
szocialpszichologiai inIormaciova tesz eleddig pletykaba szorult valosagelemeket. Az egy krben elk
egymasrol mondott velemenye, itelete tampontot ad a tarsas sszeIggesek Ieltarasara: megmutatja a
cinkossagig menen szoros kapcsolatokat, jelzi a latszatkapcsolatokat. A velemenyek anyaga, az erveles, a
masiknak tulajdonitott pozitiv es negativ vonasok srsdese pedig megmutatja, hogy milyen ertekek szerint
itelnek ebben a krben.
A tarsas pozicionak az 'atomkeplet szerinti ertelmezeseben Moreno szamos parametert alkalmaz. Ezeknek
alapanyaga a valasztasoknak es az elutasitasoknak az aranya, ennek az aranynak a megoszlasa a valaszto sajat
csoportja (sajat lakohelye, lakoszobaja, munkahelye, iskolai osztalya stb.) es a kls csoportok kztt. Moreno
ebbl olyan mutatokat Iejt ki, mint az expanzivitas (a szemely valasztasi kre), a vonzer (a ra es valasztasok
szama), s Ikent ezek megoszlasa a sajat csoportja es az idegen csoportok kztt.
Ezek a mutatok olyan skalan hataroztak meg a szemely tarsas helyzetet, amelynek egyik vegpontja a
nepszerseg, a sztarpozicio, masik vegpontja a kitaszitottsag volt. Moreno hajlott arra, hogy a szociometriai
valasztast ugy tekintse, mint a tarsas helyzetek ervenyes hierarchiajanak a kiIejezeset. A nepszerseg Iokat
azonositotta a vezet szereppel. Minthogy a szociometriai valasztast erzelmi mozzanatnak tekintette, ezzel a
vezetes jelenseget is erzelmi tenyezkre vezette vissza. Igy gondolatrendszereben itt egy joggal kiIogasolt
ellentmondas mutatkozott: a tarsas atomok megszerkesztesevel a csoport tagjait a kzssegben elIoglalt
poziciojuk szerint hatarozta meg; ebbl a nepszerseget emelte ki, azt, hogy valaki sztarhelyzetben van-e, vagy
a kzsseg kitaszitottjai kze tartozik, s ezt az elhelyezkedest tekintette a vezeti kvalitas kriteriumanak.
Bizonyara van olyan csoportosulas, amelyben a nepszerseg a vezet elsdleges tulajdonsaga. De ez tavolrol
sem lehet olyan altalanos, ahogyan a tarsas atomok ertelmezesebl kvetkezne.
Az ertelmezes masodik mozzanata a klcsnssegek alapfan felva:olt halo:atnak a: elem:ese. A
Hudson-vizsgalatban a megkerdezetteknek kzel 10-a nem Ielelt a kerdesre, tovabbi 10-nak a valasztasa
nem volt klcsns. A tbbi 387 lany a klcsns valasztasok alapjan sszeIgg halozatot alkotott.
Kisebb-nagyobb csoportok rajzolodtak ki, ezeket lancok ktttek ssze, s az elagazasokat csillagok jeleztek. Ez
a halozat volt Moreno szerint az a csatornarendszer, amelyen vegigIutottak a klnIele aramlatok: a tarsadalmi
esemenyekre vonatkozo hirek, a munkaval vagy az iskolaval sszeIgg varakozasok, a konIliktusok es
pletykak. Ezen a halozaton Iutottak vegig a szexualis csabitasok, es jol kvethet volt a Iaji kerdesekben valo
allasIoglalasok utja is.
A valasztasok alapjan kirajzolt halozatbol, a tarsas atomok elemzesevel ki tudtak bontani ennek a nagy
II. MORENO SZOCIOMETRIJA
- A SPONTN ROKONSZENVI
314
intezmenynek a rejtett trtenetet. Kibontakozott az, hogy a Iekete es a Ielver lanyoknak ket kln csoportjuk
volt. Ezek egymastol es a Ieher csoportoktol Iggetlenl alakitottak ki allaspontjukat, amely szinte orak alatt
aramlott vegig a halozatnak azokon a csatornain, amelyeket a Iekete, illetve a Ielver gyerekek kapcsolodasai
alkottak. A szexualis aramlasokrol Moreno keveset mond, de sejteti, hogy igen nagy szerepk volt a telep
trteneseiben; nemegyszer ersebbnek bizonyultak a Iaji elklnlesnel, illetve diszkriminacional, s igy
sszekapcsoltak a Ieherek es a szinesek lancait.
Kiserletileg is valoszinsitettek azt, hogy a szociometriai halozat az indulati aramlasnak es a hirkzlesnek a
csatornarendszere. Egy pszichologus, a kiserleti tervnek megIelelen, az egyik munkahelyen sszeszolalkozott
egy lannyal. Mivel ez volt az els ilyen konIliktus, alkalmasnak latszott arra, hogy hire elterjedjen. A lany
egyebkent nagyszamu kapcsolataval a telep tarsas eletenek egyik kulcsalakja volt. Az epizod utan idrl idre
'probaIurast vegeztek: beszelgetesek soran kzvetett, terel kerdesekkel igyekeztek megallapitani, hogy a
halozat klnbz pontjain elhelyezked lanyok tudnak-e mar a konIliktusrol. A hir a Iszerepl csillagszeren
szetagazo, tbb mint 20 kapcsolatan at terjedt tovabb. Nem volt ugras! Az sszeszolalkozas hire nem jutott el
olyan szemelyhez, aki halozati helye szerint meg nem volt soron. Ugyancsak a vizsgalat idszakaban az egyik
lany, T. L. egy aruhazba ment vasarolni. Ott lopott valamit, rajtakaptak. Mivel az intezetbl senki mas nem volt
az aruhazban, amikor rajtacsiptek, a hir csak rajta keresztl terjedhetett el. 24 ora mulva csak nehany kzeli
baratnje tudott az esemenyrl, 1 het mulva mar 86 vele egy csoportosulasba tartozo szemely. A halozaton
tavolabb elhelyezked csoportokhoz viszont nem jutott el az aruhazi lopas hire.
Az egyik pavilonban a gyerekek szembeIordultak a csaladIvel. Helyi rebellio trt ki. A nevelk hallgattak a
dologrol, de a nem klnsebben jelents esemeny hire gyorsan szetterjedt a telepen, es a gyerekek
haromnegyed resze tudomast szerzett rola. Egy csaknem 100 Ibl allo srsdeshez azonban nem jutott el. A
ktdesek halozata eszerint nemcsak mint a hirek, a velemenyek, az indulati aramlatok terjedesenek utvonala
jatszik bele a kzvelemeny alakulasaba, hanem korlataival kiIejezi a kzvelemeny bizalmanak a hatarait is. Egy
zart krnyezetben, amelynek a javitointezet vagy a brtn a hataresete, egy hirt elmondani egy kicsit annyi, mint
egy titkot megosztani valakivel. A hirkzl cselekvessel valaszol egy szociometriai kriteriumra. Az, hogy a hir
hol akadt el a halozatban, olyan, mint egy hangsulyos szociometriai elutasito szavazat. Mintha ezt a kerdest
tennek Iel: 'Kinek nem mondanal el egy bizalmas hirt? es a kerdesre nem szoval, hanem cselekvessel kellene
Ielelni. Ez a Ielelet jut kiIejezesre abban, hogy kihez nem jutott el a tarsas halozatban egy Iontos inIormacio.
Moreno azt az allaspontjat, hogy a halozat az indulati aramlasok csatornarendszere, a hudsoni szkesek
elemzesevel is alatamasztotta. Egy idszakban ket het alatt 14 lany szktt meg (a szam rendkivl magas, mert a
megelz 7 honapban sszesen 10 szkes Iordult el). Kiderlt, hogy a 14 lany ugyanabba a halozati egysegbe
tartozott. A szkessorozat azzal kezddtt, hogy az egyik lany megszktt, elIogtak, visszavittek. A szkes
tenye es trtenete ersen Iokozta a lany nepszerseget: az addig csaknem maganyos lanynak negy jo baratnje
lett. sszetartozasuk nvelte nepszersegket. A szkeshez tartozo vallalkozasi kedv a szociogramon jol
kvethet kapcsolatok csatornain at terjedt, abban a halozati krben, amelybe az elIogott es visszahozott lany
ttagu csoportja tartozott.
Ilyen elemzesek alapjan allapitja meg Moreno, hogy 'a halozat a kzvelemeny boszorkanykonyhaja; ennek
csatornain at beIolyasoljak, nevelik es pusztitjak egymast az emberek.
9.3.1.3. III. MORENO FOGALOMRENDSZERE -SZEMLLETNEK
S MDSZERNEK KRITIKJA
A tarsas helyzet es a halozatok elemzesenek szociometriai elemzese szksegesse teszi Moreno nehany
magyarazo Iogalmanak a bemutatasat.
A tarsas atom kzeppontjaban allo szemely a maga kreben s:erepet tlt be. Moreno szohasznalata elter a
korabeli meghatarozasoktol. Nem a viselkedes szempontjabol kzeliti meg a jelenseget, s igy elkerli azt az
abszurd szemleletet, amely a szemelyiseget klnIele szerepek sszessegenek tekinti. Moreno elemzeseben az a
korszer, hogy szerinte minden szerep egyeni es kzssegi elemek szvedeke. A szerepben kapnak
III. MORENO
FOGALOMRENDSZERE
315
tarsadalmilag elIogadott es elIogadhato Iormat az egyeni tulajdonsagok. A kzsseg a szereppel nagyjabol
kttt viselkedesi eljarasokban rgziti azt, amit az egyen az adott tarsas Ieltetelek kztt ervenyesithet. A
szerepben, mint a statushoz Izd tarsas elvarasban s ezt implikalja Moreno elgondolasa a csoport
tulajdonsagokka Iormalja az egyen vagyait, szandekait, trekveseit. Az igy kidolgozott viselkedesIormakkal
pedig az egyen mintat nyujt egy status betltesenek valamelyik valtozatahoz, s ezzel visszahat a tarsadalmi
elvarasbol Iormalt szerepre, zsugoritja vagy tagitja az elvarast. (Ezt a szereprl vallott IelIogasat ervenyesiti
Moreno a szerepjatekban, Ikent a szerepcsereben, ami a pszichodrama-terapianak egyik legsikerltebb
valtozata. A pszichodrama a szerep jelensegen nyugvo terapias Iolyamat: a tnet hattereben lev konIliktus
tudatos tarsas mozzanatainak a rgtnztt lejatszasa. A beteg hol sajat viselkedeset, hol krnyezetenek egyik
tagjat apjat, anyjat, testveret, hazastarsat, gyereket, munkatarsat, Inket, beosztottjat stb. jatssza el. Mas
betegek vagy a pszichologus a helyzethez szkseges kiegeszit szerepet vallaljak. A klnbz szerepek
lejatszasa a helyzet tudatositasaval es a Ieszltseg elvezetesevel jarul hozza a tnetek enyhitesehez. A
szociometriaban sokkal szkebb hatarok kzt hasznositotta Moreno a szerep Iogalmat; valojaban csupan a sztar
szerepere korlatozta.)
A szociometria jelensegkrenek ertelmezesi IIogalma Moreno rendszereben a 'tele`.
A szociometriai vazlatban Moreno szerint a kapcsolatok egynemek, legIeljebb a tbbszrs valasztasban
kiIejezesre juto intenzitasbeli klnbseg lehet kztk. S a kapcsolatoknak ezt az egynemseget kiterjesztette az
emberi kapcsolatok minden valtozatara. A pszichodramak Ieszltsegeben, a szerepjatekok
metakommunikaciojaban, a szociometriai valasztasban egyazon indulati szinezetet velt IelIedezni, vonzasnak es
taszitasnak ugyanazt az erejet, a klcsnssegnek meg a kizarasnak ugyanazt a sodrasat. Feltetelezte, hogy
minden kapcsolatnak, minden tarsas sszetartozasnak azonos Ieszltsege, dinamikaja van. A terapias csoportok
tagjainak a klcsns megertese, az esztetikai megeles, a koros ktdesi Iikciok (ldz-ldztt) ugyanannak a
psziches megnyilvanulasnak a krebe tartoznak, mint a szociometriai vonzasok-taszitasok,
klcsnssegek-kizarasok. A kapcsolodasi fes:ltsegre a kor ps:ichologiai irodalma ket magvara:atot is kinalt.
az empatiat, az erzelmi beleelest egy masik szemelybe es az indulatatvitelt, amely a regi erzelmek
Ilelevenedese uj helyzetben. Az empatiat egyiranyusaga, az indulatatvitelt pedig Ikent irrealitasa miatt nem
erezte Moreno a tarskapcsolati Ieszltsegek kielegit magyarazatanak.
Ezert vezetett be uj Iogalmat. A ktdesek klnIele valtozatokban megmutatkozo dinamikajat a tele
Iogalmaval Ioglalta ssze. A tele (grgl, szosszetetelekben tavol) a tarsas viszonylatok erzelmi
aramlasanak az egysege. A klcsnsseg bels Iolyamata, a tarsas elmenyek egyseges indulati hattere. A
IIogalom, amely ala tartozik: az interperszonalis kapcsolatok kre; mellerendeltjei peldaul az erotikus
kapcsolatok vagy a Iggelmi viszonylatok, az elbbiek sztns, az utobbiak jogi hatterrel. A tele ugy
viszonylik a ktdesek tarsas tartalmahoz, ahogyan az sztns Ieszltseg az erotikus vagyhoz, a jogszabalyok
pedig a ktelmi helyzethez.
Ez a Iogalom a tarsas atomok dinamikajanak a magyarazatara lett volna hivatott. A szociometriai alakzatoknak
es a kapcsolathalozatoknak azonban sohasem keszlt olyan elemzese, amely a tele Iogalmat jelensegtani
valtozatokhoz probalta volna ktni. A tarsas kapcsolatok dinamikajanak els jelensegtani magyarazatai a
motivacio Iogalmaval dolgoztak. Moreno ismerte es hasznalta a motivacio szot. De a szociometriai
elmeletkepzes idszakaban meg nem ismerhette a valasztasi Iolyamatok motivacios magyarazo rendszerenek az
ervenyes tapasztalatait. Igy kttt ki egy uj Iogalomnal, a telenel, mikzben a jelensegnek egy masik
magyarazatmodja, a motivacios ertelmezes bizonyult eredmenyesnek.
A morenoi szociometria alapIogalma a tele igy res maradt, s ez a szociometriaval Ioglalkozo
pszichologusokat inkabb arra kesztette, hogy a magyarazoelvek jelentseget bagatellizaljak es a
technikai-szamitasi megoldasokat Iejlesszek tovabb.
Ez is erthetve teszi, hogy Moreno szociometriajat, Ikent annak elmeleti reszet olyan sok kritika erte.
A kritikai ervek kzl a szamomra leglenyegesebbeket a Irancia racionalis es materialista szocialpszichologiai
iranyzat Iogalmazta meg, elssorban Zazzo (1949), Maisonneuve (1965), Reymond-Rivier (1961), tovabba
olyan szociologusok, mint Gurvitch (1938) es Znaniecki. A Moreno rendszerere vonatkozo legIontosabb kritikai
III. MORENO
FOGALOMRENDSZERE
316
megallapitasok sszeIoglalasaban az munkaikon kivl Ielhasznaltuk Hiebsch es Vorwerg (1967), Hegeds
Andras (1961) es Vastagh Zoltan (1967) vizsgalodasait is.
1. Moreno szerint a csoport lete metaIorikus. Mint nallo valosag nem letezik, csupan a csoportot alkoto
szemelyek egyttese. Ennek eppen az ellenkezjet bizonyitjak az egyttes elmenykiserletek: a csoport sui
generis valosaga a tarsas hatekonysagot es a tevekenysegi szinvonalat modosito csoporttbbletben jelent meg.
2. Mivel Moreno szerint csoport nincs is, csak egyen, a szociometria nem is a csoportot vizsgalja, hanem az
egyen helyzetet a csoportban. A kerdesIelteves, amire Ielel, valojaban nem is szocialpszichologiai.
3. Ez a pszichologizmus nyilvanul meg abban is, hogy a tarsadalmi valosagot a rokonszenvi-ellenszenvi
interperszonalis kapcsolatokra szkiti le. A kapcsolatoknak szamara csak aIIektiv szinezetk van; az elmenytl
Iggetlen realitast nem tulajdonit nekik. Igy megallapitasai 'erzelmi szociologiahoz vezetnek.
4. Minel inkabb erzelmi egy valasztas, annal tbb esely van arra, hogy veletlenszer (a megadott kriteriumtol
idegen) motivumok is beleszvdjenek. Akkor pedig a valasztasok kre heterogen jelensegeket Ioglal magaba,
az sszesitesek eleve tbbertelmek, es a mutatok ertelmezese ellenrizhetetlen.
5. Egy Piaget gondolatmenetet kvet erv. Az emberi kzssegek normakepzk: a cselekveseket, az iteleteket,
a viszonyulasokat viselkedesi mintat nyujto ertekrendekbe sritik. A szinkronhelyzet ilyen a klcsns
valasztas kzs ertekrendet Ieltetelez s igy ertekkent megIogalmazott indulatokat is tartalmaz. Marpedig
Moreno szociometriaja nem szamol ezekkel a kzssegi ertekekkel.
6. Moreno gondolatrendszerenek egyik vezet mozzanata a spontaneitas. A szociometriai kapcsolatnak, ennek
a Moreno szerint 'nem megvasarolhato vonzodasnak Ieltetele a valasztasi helyzetben in statu nascendi
ervenyesl spontaneitas, amely a valasztasban, a meggondoltnak, a tarsas aktusban pedig a szervezettnek az
ellentete. Igy a szociometriai Ielmeres egyedl az interperszonalis kapcsolatok spontan Ieszltseget, tehat az
intezmenyrendszert la:ito Ieszltseget tekinti tarsadalmilag ervenyesnek. A spontannak ezt a kiemeleset Moreno
azzal indokolja, hogy a spontaneitas korlatozasa szorongast valt ki. Ez a megallapitas sem alatamasztott.
Ugyanigy Ieltetelezhetnenk azt is, hogy a spontan cselekves, ha atmenetileg cskkenti is a szorongast, a
tarsadalmi tamasztekok Iellazitasaval a bizonytalan lethelyzetbl Iakado szorongast kesziti el. Tegyk Il,
hogy a vizsgalat modszere minden egyeb szempontbol hiteles. Akkor is ketseges, hogy a szorongast cskkent
spontan szociabilitas vizsgalati eredmenyei attehetk lennenek a szervezett tarsadalomra.
7. Egy masik oldalrol a 'spontan Morenonal azonos az sztnssel, st a tudattalannal is. Ez a vizsgalt
jelenseg hatterenek jogtalan kitagitasa. A valasztasok, meg ha Ieltetelezzk is, hogy spontanok, nagyreszt
tudatszinten mozgosithato viselkedesi mintaknak Ielelnek meg, amint ezt a motivacios vizsgalatok is mutatjak.
8. A mveldes eredmenyet Moreno eppen ugy a spontaneitas akadalyanak tekinti, mint a szervezett
tarsadalmat. Ez a bizalmatlansag a kulturaval szemben ellentmondasban van pedagogiai beallitottsagaval, es jol
szemlelteti, hogy sokat tamadott eklekticizmusa nem klnbz Iorrasokbol szarmazo ismeretek
egybehangolasa, hanem klnIele eleterzeseknek es a hozzajuk tapado vilagnezetIoszlanyoknak a sritese.
9. Moreno szerint spontan, tehat a ktdesben egyedl ervenyes csak a pillanat lehet. A viselkedesben valoban
vannak jelents 'pillanatok. Vannak eletvezetesi Iordulatok, es egy valasztas is lehet ilyen. Leagazasa a
szokascselekvesek Ionalarol lehet elugras a hetkznapitol, azonnali valtozas, de maga a gyors dntes meg nem
kriteriuma a spontaneitasnak. A hirtelen Iordulatot azonositasok es megIontolasok hosszu sora elzhette meg (ha
nem, akkor alig klnithet el a koros tletbetrestl). A Moreno-elmeletnek ez az alapIogalma tehat
tisztazatlan, mert hiszen a pillanat jarulekos mozzanata az azonositasos sor vagy mas lelki Iunkciok lenyeges
mozzanataival kerl egy szintre.
10. Moreno terminologiaja nkenyes, es verbalis hatasa nemegyszer elIedi magat az ellentmondasokat
tartalmazo jelentest. Peldaul a szociometria szot hol a kiscsoportoknak es a rejtett tarsadalmi halozatnak a
vizsgalatara korlatozza, hol meg az egyes mikroszociologiara alkalmazza, holott az valojaban a tarsas jelensegek
III. MORENO
FOGALOMRENDSZERE
317
meresenek egyik modszere.
11. Az introverzio-extroverzio szavakkal, amelyekkel Jung az enre iranyulast, illetve a targyra iranyulast
jellte, Moreno azt Iejezi ki, hogy az egyen krnyezetenek a kzelebbi vagy a tavolabbi kreiben teremt-e
inkabb tarskapcsolatokat. Az elnevezes Ielhasznalasa nkenyes, de a vele jelzett jelenseg realis es a tarsas
helyzet ertelmezeseben lenyeges.
12. Moreno tulbecslte eredmenyeit. Gondolatainak messiasi erteket tulajdonitott. Szociometriai
vilagmegvaltasatol minden kritikusa viszolyog. Naiv elgondolassal a szociometriai vizsgalatok egyetemes
Ielhasznalasat a vilag elrendezesere alkalmas, 'a spontaneitas elmeleten nyugvo teremt Iorradalomnak
tekintette. Ez a gondolatmenet, homalyos es veszedelmes politikai implikacioitol eltekintve is ellentmondasos,
mert egyszerre nyugszik a legszigorubb szociogramhoz kttt tervezesen es a kvetkezmenyeiben
kiszamithatatlan spontaneitason.
9.3.1.4. IV. A TRSAS SZEMPONT GYERMEKLLEKTAN
KIINDULSA: AZ N S A MSIK
A szociometriai modszer nemcsak technikai egyszersegenek es tletes abrazolasi modjanak ksznhette
elterjedeset, hanem annak is, hogy erleld igenyt elegitett ki. Elsnek tette lehetve a kapcsolatok
Iormalizalasat es kvantiIikalasat a jelensegeknek abban a tartomanyaban, amelyben az egyeninek es a tarsasnak
a klcsnhatasa a tenyezk erintkezesi szintjen Iigyelhet meg.
Az igenyt, amelyet kielegitett, a tarsas szempontu gyermeklelektan a korai gyermektanulmanyozok egyik
utodiranyzata tette tudatossa. A trtenelmi szalak a szazadIordulo jelentekeny pszichologusahoz, James Marc
Baldwinhoz (1895) vezetnek vissza, aki darwinista inspiracioval vazolta Iel a modern gyermeklelektan
Iogalomrendszeret. Stern es Nagy Laszlo, Piaget es Wallon egyarant tle meritettek. Baldwin egyik
konceptualizalt megIigyelese a cirkularis reakcio. A csecsem sokaig nem tud kls mintat kvetni. Hiaba
ismetlnk eltte egy gesztust, egy hangot, nem utanozza. De ha a csecsemnek egy veletlenszeren elkapott
hangjat vagy gesztusat mi megismeteljk, ezt mar utanozza. nmagat ismetli meg egy masik szemely
kzvetitesevel. A keszsegek korai alakulasanak egyik leghatekonyabb utja ez. Tulajdonsagok bontakoznak ki es
ersdnek meg a masik kzvetitesevel. Ebbl indul ki Wallon (1948, 1959) az en es a masik viszonyanak
elemzeseben. Az genetikus szocialpszichologiaja mar nemcsak azt hangsulyozza, hogy 'ember vagyok, tehat
tarsasan cselekszem, hanem azt is, hogy a masik kzvetitesevel, a tarsakkal egvtt vagvok ember.
Wallon az en Iejldeset, az en-elmeny alakulasat es rendszerre valasat vizsgalta. Mar az els eletevben
megIigyelhet, hogy egy masik szemely puszta jelenlete diIIerencialt Ieszltseget valt ki. A tarsnak a: elmenve
eppen ugv viselkedesmeghataro:o fes:ltseg, mint a: rm es a fafdalom elmenve. A masik mintajanak kvetese
adja az els viszonyitasi tampontokat az nmagunkrol valo tapasztalatok elklnitesehez, es igy az
en-elmenynek es az ezzel sszeIgg tajekozodasi rendszernek a kialakulasahoz. Az en mint a masiknak a parja,
mint a tarsnak a kiegeszitje jn letre. Az en es a masik egyszerre rajzolodik ki. Az egyttesseg teszi lehetve
elklnlesket. Amikor Wallon azt mondja, hogy 'az ember genetikus ertelemben szocialis leny, nem azt
Ieltetelezi, hogy rkltten, veleszletetten tarsas, hanem azt, hogy a krnyezet, amelyben el, Iejldesenek
kezdetetl Iogva tarsassa teszi. Pus:tan a:, hogv nmagamat csak a masikho: vis:onvitva tudom megismerni,
tarsas masodfelentest ad minden atelesnek.
Wallon gondolata a masik szerepe az entudat alakulasaban sokiranyu vizsgalodast inditott el es gazdag
jelensegvilag Ieltarasahoz vezetett. Maga Wallon hatarolta el a s:inkretikus s:ocialibilitast, a diIIerencialatlan
egyttesbl kibontakozo kapcsolodast. A szemely tarskapcsolatai ketsegkivl emocionalisak, de semmikeppen
sem Iedik a 'tarsas atom modelljet. A szemelyiseg nem ugy alakult ki, mint egy Iokozatosan kiepl
viszonylatrendszer, amelynek maga a szemely a kzeppontja, hanem ktdeseknek, kapcsolodasoknak,
viszonyulasoknak a 'kdgomolyabol bontakozik ki. A masikhoz valo viszonyulasbol srsdik az en, nem
mint kzpontja egy rendszernek, hanem mint elegge kirajzolhato tagja a kapcsolodasi halozatnak. Mas
vizsgalatok a pardinamikaban elemeztek az en es a masik viszonyat. Zazzo az egvenne valasban mutatta meg
IV. A TRSAS SZEMPONT
GYERMEKLLEKTAN
318
egyve tartozasukat, a magam kiserletei az egvttes beilles:kedes jelensegevel egeszitettek ki ezt a gondolatkrt.
Wallon, Zazzo es a magam vizsgalatai es kiserletei tehat az egyeni es a tarsas egyttes hatasanak a problemaival
veszdtek, s a kiserletezk a marxizmus talajan igyekeztek kialakitani a tarsas szempontu gyermeklelektant es a
genetikus szocialpszichologiat. Mas vilagnezeti kiindulassal, mas ervenyessegi igennyel jartak a
mikroszociologianak azon a terleten, amelynek Moreno alakitotta ki vizsgalati technikajat.
A ket szemlelet modszertanilag dnt klnbseget Zazzo emeli ki. 'A mikroszociologia nem miniatr
szociologia; nemcsak az a lenyege, hogy a csoportok, amelyeket vizsgal, kicsinyek. Mas minsegrendbe
tartozik, nallo jelensegvilaga van. Nem a tarsadalmat vizsgalja lombikban, hanem azokat a sajatos tarsas
trteneseket egyeninek es tarsasnak a talalkozasat , amelyek csak ebben a 'lombikban, a kiscsoportokban
jatszodnak le.
A harmincas evek elejen, Moreno szociometriajanak megjelenese eltt a Hudson-vizsgalattal egy idben, de
anelkl, hogy ismertek volna Morenot Wallon laboratoriumaban iskolai osztalyokat vizsgaltak. A gyerekek
rokonszenvi kriteriumok es tarsas Iunkciok szempontjabol valasztottak tarsaik kzl, es valasztasaikat
megindokoltak. Ennek a vizsgalatnak a soran keszlt a Weinberg-Iele szavazolap, a tbb szempontu szociogram
technikajanak az elkepe.
A: a s:ociometriai iranv:at, amelv Wallon genetikus szocialps:ichologiafaho: kapcsolodott, vitathatatlannak
tekinti Moreno prioritasat jollehet sajat erejebl jutott el ugyanahhoz a technikahoz , de s:emleleteben
alapvetoen klnb:tt Morenoetol.
A Moreno-Iele aIIektiv szocialpszichologiaval szemben racionalis szociometriai modszert inditott el. A
spontaneitas es a tele elvevel szemben az emberi vis:onvlatok obfektiv realitasanak a: elvet kepviselte. Azonos
technika de a tarsadalmi jelensegek magyarazatanak merben klnbz modellje. Zazzo a Sorbonne
legkrenek patoszaval irja le, hogy ez a tarsas szempontu gyermeklelektan sokaig a sajat utjan jart, megismerte,
at is vette, es megsem Iogadta el Moreno szociometriajat.
9.3.1.5. V. A TBB SZEMPONT SZOCIOGRAM
Mas tipusu s:ociometriat kerestnk. Olvant, amelv valoban a k:sseget meri fel, nemcsak a: egven helvet
mutatfa meg benne, hanem magat a k:sseget is fellem:i, es lehetove tes:i egv emberi konglomeratumnak mint
s:ocialps:ichologiai egvsegnek a meghataro:asat.
Ennek az igenynek probalt megIelelni a tbb szempontu szociogram. Kidolgozasaban a Wallon-laboratorium
mar emlitett vizsgalataibol indultam ki. (A minta Weinberg negykriteriumos kerdive volt.) Az a celkitzes
vezetett, hogy a szocialpszichologia nyelven tudjunk leirni egy kzsseget, s hogy a meghatarozas parameterei
megIeleljenek a leirt kzsseg minsegrendjenek. Olyan mikroszociologiai Iogalomrendszert kellett kialakitani,
amelyben a szociometriai vizsgalatok megIogalmazhatok. Moreno, aki, mint lattuk, nem a kzsseget, hanem az
egyennek a kzssegben elIoglalt helyzetet hatarozta meg, nem is trekedett olyan mutatoknak a Iogalmi
kimunkalasara, amelyek nem az egyenre jellemzek, hanem a kzssegre. Egyetlen kivetel ez alol a kohezio,
amely a kapcsolodasok srseget, a tagoknak a klcsns kapcsolatok szamaval meghatarozhato sszetartozasat
Iejezi ki. A tbb szempontu szociogram kidolgozasahoz azonban ez a mutato nem volt eleg. Tovabbiakra volt
szkseg, amelyekkel a kzsseg Iunkciok szerinti tagolodasa leirhato, szerkezete, legkre, hierarchiaja
meghatarozhato, a kzssegben kialakult iteletek es velemenyek elemezhetk. Ilyen kerdesekre Ielel
mutatokra: a kzsseg sszetetele kedvez-e az eltte lev Ieladat adekvat megoldasanak; van-e esely arra, hogy
ebben a kzssegben kzvelemeny alakuljon ki es kzs normak jjjenek letre; olyan-e ez a kzsseg, amelyhez
a tagok rmmel tartoznak es ragaszkodnak, s vegl milyen inditekok vezerlik.
A tbb szempontu szociometriai Ielmeresben a vizsgalt kzsseg minden tagja 1040 kerdesbl allo
szavazolapot tlt ki. A rokonszenvi es az ellenszenvi valasztast kivano kerdesek mellett vannak olyanok is s ez
a lenyeges elteres Moreno technikajatol , amelyekre a kzssegi ratermettseg merlegelesevel kell Ielelni,
tovabba olyan valasztasok, amelyekkel valamilyen egyeni tulajdonsag, keszseg, esetleg szakmai hozzaertes
szempontjabol kell elbiralni a kzsseg tagjait. Ezeket a kerdeseket is valosagos helyzetekhez ktve
V. A TBB SZEMPONT
SZOCIOGRAM
319
Iogalmazzuk meg, es igy a kzsseg tagjai attetelesen szavaznak arra, hogy ki az, aki egy bizonyos egyeni vagy
tarsas tulajdonsagot, kzssegi ratermettseget magas Iokon kepvisel. (Peldaul: 'Ha az osztaly erklcsi kerdesek
elbiralasara Iegyelmi bizottsagot alakitana, ki lenne a legalkalmasabb a vezetesere? 'Ha az edzjk
megbetegedne es egy csapattagnak kellene t helyettesitenie, ki lenne erre a legalkalmasabb?)
A szociogramot, a kapcsolodasok halozatat Moreno mintajara a rokonszenvi valasztasok (kikkel utazna egy
Ilkeben, kinek mondana el a titkat) klcsnssege alapjan rajzoljuk meg. De a valasztasokat kategoriankent is
sszegezzk. A valasztas ugyanis nemcsak paros kapcsolodast Iejez ki, nemcsak azt mutatja meg, hogy kik
tartoznak ssze, ki kivel szeret egytt lenni, hanem azt is, hogy az adott kzssegben kivel, hanvan szeretnenek
egytt lenni, hanv s:ava:atot kap egy-egy tag az egyes valasztasi kategoriakban. A kzsseg allaspontjarol
kapunk igy inIormaciot: ha a valasztasok szorodasa nem tul nagy, ez a kzvelemeny egyik aramlatanak Ielel
meg; nagyon kis szorodas eseten magat a kzvelemenyt Iejezi ki.
A szervez, rendez keszsegekre vonatkozo szavazatok sszesitese (kire bizna egy kirandulas, egy 'Ki mit tud
vetelked megszervezeset stb.) megmutatja, hogy a helyi kzvelemeny szerint ki a legjobb szervez a
kzssegben. Mas kerdesek sszegezese megmutatja, hogy a kzvelemeny kiket tekint igazsagosnak (Iegyelmi
bizottsag, dntbiro), mveltnek ('Ha olvasokri tanacsadot szerveznenek, ki latna el ezt a Ieladatot?). Megint
mas kerdesekbl megtudjuk, hogyan rangsoroljak egymast a kzsseg tagjai a vonzo kls (melyik n tetszik
legjobban a IerIiaknak, melyik IerIi a nknek), az ertelmi Iogekonysag (ki tudna legjobban megtanulni a modern
zemszervezesben szkseges matematikai modszereket), a Iizikai adottsagok (sport) stb. szempontjabol.
A kerdeseket ugy allitjuk ssze, hogy a tagok a kzssegk szamara Iontos helyzetekben merlegeljek egymast.
Peldaul ki tudna helyettesiteni a rajvezett (uttrknel), az edzt (Iutballistaknal), a brigadvezett vagy
mhelyvezett (zemben), az osztalyvezett vagy szemelyzeti eladot (vallalatnal).
A lenveges a tbbs:empontusag elvenek a: ervenvesitese. E: a:t felenti, hogv a valas:tasi kriteriumok klnfele
merlegelesi s:empontoknak felelnek meg. 2-3 rokons:envi kerdes mellett (kinek mondana el a titkat, kivel jnne
ssze szivesen a hivatalon, az iskolan stb. kivl is) nehany k:ssegi funkciora vonatkozo kerdes is van (vezet,
biro, kepviselet magasabb szervek eltt); ezeket kiegeszithetik az egveni kepessegekre, a keszsegekre, a
Iiziologiaik adottsagokra, a nepszersegre, a sikeressegre vonatkozo kerdesek.
A valasztasi kriteriumok sszeallitasa is mutatja, hogy a tbb s:empontu s:ociogram lenvegbevagoan ter el
Moreno s:ociometriafatol. A kzssegi Iunkciokra iranyulo kerdesek mindenkeppen, a kepessegekre, a
nepszersegre vonatkozoak pedig esetleg a spontan csoportosulasokon tul az intezmenyes (a Iormalis) keret
lathato kapcsolodasairol is nyujthatnak ertelmezhet adatot. Ez kitagitja a szociogram alkalmazasi kret. A
vezetespszichologiaban lehetve teszi az intezmenyes halozat illeszkedeseinek es egyensulyanak a megiteleset,
az iskolai osztalyokban pedig az intezmenyes kiscsoportok (peldaul uttrrsk) pedagogiai es tarsas
hatekonysagairol is Ielvilagositast ad. S Ikent tampontokat kapunk annak megitelesere, hogy az intezmenyes
kzsseg lathato es a spontan csoportosulas rejtett halozata hogyan beIolyasoljakhogyan segitik el vagy
hogyan akadalyozzak egymast.
A szavazatokat gyakorisagi tablazatra vezetjk ra. Ennek a tablazatnak a Iggleges tengelyen a vizsgalt
kzsseg nevsorat tntetjk Iel, a vizszintes tengelyre pedig a kerdeseket, melyeket az emlitett szempontok
(rokonszenvi, Iunkcio, nepszerseg stb.) szerint csoportositjuk. Az egyes mezkbe az a szam kerl, amely
mutatja, hogy az adott kerdesre ki hany szavazatot kapott. A vizszintes sszesitessel az egy szemelyre juto
pozitiv es negativ szavazatok szamat kapjuk meg, a Iggleges oszlopok sszesitese alapjan pedig a szavazatok
szorodasat szamithatjuk ki (hany szemely kzt oszlanak meg egy-egy kriteriumban).
A klcsnssegi vazlat (a szociogram) es a gyakorisagi tablazat adataibol keszlnek azok a mutatok, amelyekkel
a vizsgalt kzsseget jellemezhetjk.
Nehany ilyen mutatot ismertetnk.
A s:ociogram k:pontfanak es peremenek a vis:onvat fefe:i ki a CM- (centralis-marginalis) mutato, a tarsas
V. A TBB SZEMPONT
SZOCIOGRAM
320
mez tagoltsaganak, szerkezeti szinvonalanak az egyik parametere. Azt merhetjk vele, hogy van-e az abrazolt
kzssegnek kzpontja egy vagy tbb , mekkora a kzponttal kapcsolatban lev, abbol leagazo reteg, s
vegl, hogy milyen kiterjedes a kzsseg pereme.
A kzpontnak mint zart alakzatnak azert nagy a jelentsege, mert Iokozza a kzssegi trtenesek Ieszltseget, es
egvttes aktusainak nagvobb fels:olito fellegevel terelheti, iranyithatja a kzsseget termeszetesen csak akkor,
ha atteteleken, kommunikacios csatornakon at a kzssegnek egy jo reszet, legalabb egynegyedet eleri.
Peremnek tekintjk ebben a mutatoban a kzssegnek azokat a tagjait, akik nincsenek kapcsolatban a tarsas
mez kzponti alakzataval. A perem viszonyjelenseg, csak a kzponthoz valo viszonyaban letezik. A
CM-mutato azt Iejezi ki, hogy a kzsseg tagjai milyen aranyban oszlanak meg a kzponti alakzat (vagy
alakzatok), az ennek beIolyasa ala vonhato tarsas vezet es a perem kztt. A CM-mutato atlagerteke (-ban)
205030, azaz egy 40 tagu kzssegben 8-an tartoznak egy vagy ket kzponthoz, 20-an kapcsolatban vannak a
kzponttal es 12-en alkotjak a peremet. Az ettl az aranytol valo elteres ertelmezhet. A peldakent bemutatott
csoportban (a 3. abran) ket kzpontnak tekinthet zart alakzat van: az egyik a 2., 7. es 12. lanyok haromszge, a
masik a 3., 6., 10. es 14. Iiuk negyszge. Kzponti helye tehat 7 tagnak van. Hozzajuk kapcsolodik 4 szemely (a
8-as Iiu es a 4., 9., 15. lanyok); a kzponttal nincs kapcsolatban, vagyis a peremen el 6 (kzlk negy a
kzpontoktol Iggetlen lancban, kett pedig maganyos). A CM-mutato: 746, azaz szazalekban 412335. A
perem megIelel az atlagerteknek, a kzsseg egyensulya kielegit. A kzponthoz kapcsolodo lancok es
csillagok szama viszont alacsony. Igy eladodhat az, hogy a peremre szorultak eltavolodnak es kritikus
helyzetben klnvalnak (nepes perem szkizma-veszely); ha pedig uj tag kerl a csoportba, az kevesbe talal
utat a kzponthoz, es knnyen a peremre szorulhat.
A felentosegindex es a s:erepmutato. A tarsas mez tagoltsagat a kzsseg tagjainak a hierarchikus eloszlasa es
szerepszer diIIerencialodasa is mutatja. A hierarchikus tagolodast a jelentsegmutato Iejezi ki.
A jelentseg az egyeninek es a tarsasnak sajatos talalkozasa, amelyben a szemelyes vonasok diIIerencialatlan
hatekonysagga srsdve jelennek meg. Az egyen elklnl a tarsadalmi hatteren es viszonylatok barmilyen
viszonylat! csomopontjava valik.
A szociometriai vizsgalatban a kzssegnek azokat a tagjait tekintjk jelentseknek, akik az egy szemelyre es
sszesitett szavazatok szamanak legalabb masIelszereset kapjak. A jelentsegindex azt Iejezi ki, hogy egy
kzssegben a tagoknak hany szazaleka lepett tul ezen a kszbn. Ezeknek a kzsseg Iokozott tarsas
jelentseget tulajdonit.
A szerepmutatot is a gyakorisagi tablazatbol szamitjuk ki. Akit a tarsai egy bizonyos krben (peldaul 'olvasott,
'szervez, 'tetszik a IerIiaknak) az atlagnal lenyegesen tbbszr emlitenek, annak a kzsseg ezt a szerepet
adta, azt ezzel az elklnit arculattal ruhazta Iel.
A jelentsegindex es a szerepmutato ketIele tagolodasi elvet kepvisel. A jelentseg a minden iranyu
hatekonysag szerint tagol, ala- es Ilerendelesi sort mutat, amely a minden tekintetben valasztott szemelytl a
minden tekintetben elutasitott szemelyig huzodik. A szerep egy tulajdonsagban, egy-egy helyzetben emeli ki a
szemelyt, mellerendel tagolast visz be a tarsas mezbe. A hierarchikus es mellerendel tagolas egyensulya
egyik Ieltetele annak, hogy a tarsas mez kedvezzen a magas szinvonalu, jo hatasIoku egyttes tevekenysegnek
es a tagok kzerzetenek.
A harmonikus kzssegben a szerepindex magasabb, mint a jelentsegi mutato: a kzsseg a tagok
ketharmadanak szerepet tulajdonit, ezzel Iormalja egyeni arculatukat, s legIeljebb 50-uk sorolodik be,
diIIerencialatlan jelentseg reven, a csoport hierarchiajaba.
A csoportlegkr mutatofa. A szociometriai valasztasok kzssegi jelentsege nem egyIorma. Egy kzsseg
egyensulyahoz hozzatartozik, hogy tagjai szubjektiv vezerlessel, de nem a targyi Ieltetelektl Iggetlenl tudjak
es merjek megvalasztani intim kapcsolataikat: jatszotarsukat, padszomszedjukat, baratjukat.
A Iunkciora vonatkozo valasztasok viszont a kzhangulathoz igazodo objektivebb beallitottsagot kivannak. Egy
V. A TBB SZEMPONT
SZOCIOGRAM
321
kzsseg szociometriai valasztasai akkor adekvatak, ha a szemelyes viszonylatokban elssorban a szubjektiv
motivumok iranyitjak a valasztasokat, mig a Iunkciok tekinteteben a kzssegi normakhoz igazodnak, illetve a
kialakult kz- velemeny sugallja allasIoglalasukat.
A csoportlegkr mutatofabol a:t olvashatfuk le, hogv egv k:ssegben mennvire valosult meg a valas:tasnak e:
a: adekvaciofa, mennviben s:ubfektivek a s:emelves es mennviben obfektivek a funkciora vonatko:o valas:tasok.
Ez oly modon jut kiIejezesre, hogy szubjektiv valasztas eseten nagy a szorodas, normavezerles valasztasnal
pedig kicsi. (A mutato viszonyszam: bal oldalara a rokonszenvi, jobb oldalara a Iunkciokra vonatkozo
valasztasok atlagszorodasa kerl.) Az atlagos szorodas ilyen kerdesekbl szamithato ki:
Rokonszenvi oldal: 'Kivel szeretnel egytt jatszani?, 'Ha majd iskolaba jarsz, ki mellett szeretnel lni?
(ovodasoknal); 'Ha titkod volna, kinek mondanad el legszivesebben?, 'Kivel baratkoznal a legszivesebben
erettsegi utan? (kzepiskolasoknal) stb. Funkciooldal: 'Ki a legjobb napos?, 'Ki tudna legjobban
helyettesiteni az ovo nenit, a tanito nenit, az osztalyInkt?, 'Ki tudna a legjobban megszervezni egy jatekot,
egy kirandulast, egy rendezvenyt? stb.
Kiegyensulyozott kzssegben a bal oldalon alacsony, a jobb oldalon magas szamot kapunk. Ez azt mutatja,
hogy a rokonszenvi kerdesekben nagy a szorodas, tehat a szemelyi kapcsolatokban a szubjektiv szempont
ervenyesl; a kzssegi Iunkciok betltesenek megiteleseben viszont kicsi a szorodas, tehat a kzssegi merce,
a kzvelemeny ervenyesl. A kzssegi valasztasok objektivek, az egyeniek szubjektivek. Amelyik kzsseget
ez az adekvat valasztas jellemzi, annak kedvez a legkre.
Ha mindket oldal ertekszama alacsony, tehat a szorodas nagy, akkor a csoport tagjai mind szemelyes, mind
pedig kzssegi vonatkozasu iteleteikben szubjektivek, erzelemvezereltek. Iteleteik nincsenek egybehangolva,
kzvelemeny nem alakult ki; az alakzat eretlen a szerepszer tagolodasra, tarsas legkre anarchisztikus.
ElIordul, hogy mind a ket szam magas, tehat kicsi a szorodas. Ez azt jelzi, hogy az alakzat tagjai szemelyes
kapcsolataikban is a kzvelemenyhez igazodnak eppen ugy, mint a kzssegi szerepek kijelleseben. A legkrt
a konIormizmus jellemzi: a velt elirashoz valo igazodas a tarskapcsolatokban.
A tbb szempontu szociogram lehetve teszi a k:ssegi motivacios hatter elemzeset. Feltarhatja azokat az
ertekeket, iteleteket, normakat, amelyek a kzsseget jellemezhetik. Ennek mutatojat a valasztasi koincidenciak
adjak. Azt hatarozzuk meg, hogy az egyes kerdesekre adott valaszok milyen mas kerdesre adott Ieleletekkel
vagnak egybe, peldaul a 'Kivel laknal egy szobaban? kerdesre megadott neveket milyen mas kerdesekre irta
meg be a szemely a szavazolapjan. Az egybevagasokat sszegezzk, a magas koincidenciaertekeket
jellegzetesnek tekintjk a kzssegre.
A mutatokat kzel 100 tarsas alakzat vizsgalataihoz viszonyitva ertelmezzk azzal a Ieltevessel, hogy a
valasztasok egybevagasa iteleti egybevagasnak Ielel meg.
Abban az altalanos iskolai osztalyban, ahol a kzssegi Iunkciokra adott szavazatok a 'Ki a legersebb?
kerdesre adott szavazatokkal mutatnak magas egybevagast, Ieltetelezhetjk, hogy az ero megbecslt
tulajdonsag, a kzssegi motivaciok egyik eleme. Ahol a 'legjobb barat? es a 'ki Iog ervenyeslni? kerdesek
valaszai vagnak egybe, ott a siker lehet jelents motivum. Ha klnIele valaszok gyakran vagnak egybe az
olvasottsag, a mveltseg kerdesre adott valaszokkal, ott Ielteheten az intellektualis tulajdonsagok
szerepelhetnek Iontos helyen a kzssegi normakban.
A tbb szempontu szociometriai technikaval vegzett egyeb hazai vizsgalatok (Biro Anna 1967, Kantas Laszlo
Kantas Vera 1965, Mnich Ivan 1968, Szabo Andras 1966, Szakacs Ferenc 1968, Varhegyi Gyrgy 1967,
Vastagh Zoltan 1967) is amellett szoltak, hogy az alkalmazott 15-20 mutato valoban ertelmezhet. Vastagh
Zoltan peldaul longitudinalis vizsgalataban azt talalta, hogy a valasztasi egybevagasok, mint motivacios mutato,
kiIejezhetik az osztaly kzssegi Iejldeset. Az 5. osztalyban a kzssegi Iunkciokra adott szavazatok
motivacios hattere szubjektiv volt: a csapatkapitany es a biro a baratvalasztassal vagott egybe. A 7. osztalyban a
szubjektivitast implikalo egybevagas cskkent, es a Iunkciovalasztasban olyan koincidenciak mutatkoztak
gyakorinak, amelyek az intellektualis tulajdonsagokra, az idealvalasztasra es a konIormizmusra utalnak. A
V. A TBB SZEMPONT
SZOCIOGRAM
322
motivacios athangolodas megIelel az osztaly valtozasanak, kzssegi Iejldesenek.
9.3.1.6. VI. PERSPEKTVK
A szociometria soron lev Ieladataira es Iordulataira a modszer eddigi Iejldesebl is kvetkeztethetnk. Ezt a
Iejldest Maisonneuve (1965) abban Ioglalja ssze, hogy a szociometriai technika Iggetlenedett az elmeletetl.
Mint a szocialpszichologia egyik vizsgalati modszeret, sok helytt alkalmazzak. Klnsen bevalt az iskolai
vizsgalatokban. A pedagogiai vezerles tarsadalmi alakzat a blcsdetl az egyetemig es a nepmveles krebe
tartozo Ielntt csoportokig Ielel meg a leginkabb mereteben, halozati retegeiben, motivacios hattereben a
mikroszociologia sajatos jelensegvilaganak. Alkalmazzak ezenkivl vallalati egysegek, sportkrk, klubok,
tarsadalmi egyesletek Ielmereseben; zemi vizsgalatokban, Ikent szervezesi es vezetesi problemak
megoldasaban.
Maga a technika diIIerencialodott az adott mikroszociologiai jelensegkrk szerint. De alig akad a modszernek
olyan Ielhasznaloja, aki a tarsas atom vagy a tele Iogalmat ervenyesitene ertelmezeseben. S eppen igy
szerteIoszlott a szociometriai messianizmus gondolata is.
A tovabbhaladas iranva a: alkalma:asi igenvekbol fakad.
Mint a pszichologia minden terleten, a szociometriaban is a szerzk tbbsege a statisztikai szigor iranyaba
Iejleszti a technikat. Pelda erre az a trekves, hogy a szociometriai valasztasok eredmenyet mindenkor a
lehetseges valasztasok szamahoz viszonyitsak. Ennek elnye, hogy az atlagos Ieltetelek kzt varhato adatok
tablazatrol leolvashatok. Megvan viszont az a hatranya, hogy kttt szamu valasztast ir el (BronIenbrenner,
Quarrington).
Egy masik iranyzat a kiserleti szocialpszichologia Iele halad. Ide tartozik az ugynevezett viszonylatelemzes,
amely elmeleti kiindulassal osztalyozza es vizsgalja a szociogramon Ieltntetett tarskapcsolatok es konstellaciok
klnIele valtozatait, peldaul a paros kapcsolatok 81 szociometriailag lehetseges tipusat (Tagiuri).
Ennel is jobban elterjedt a tarsas beleelesnek, az empatia jelensegenek vizsgalata. KerdesIeltevese az, hogy egy
szemely milyen Iokban tudja beleelni magat masok szociometriai valasztasaba: 1. Mennyire kepes megerezni
azt, hogy kik es hogyan valasztjak t. (Ez a szociometriai tisztanlatas.) 2. Mennyire tudja atlatni azt, ahogy tarsai
egymast valasztjak, hiteles tanuja-e a szociometriai trteneseknek. (Ezt a jelenseget nevezik szociometriai
attekintesnek.)
Egy harmadik irany s ezt kvetjk mi is a tbb szempontu szociogramban a tampontok ertelme:ese.
Lenyege, hogy a szocialpszichologia Iogalomrendszereben olyan magyarazatot konstrualunk a vizsgalt kzsseg
helyzeterl, amelyben ellentmondas-mentesen illeszkednek a szociometriai tampontok. Ez tovabbi mutatok
kidolgozasat kivanja, valamint az alkalmazott parameterek egyes ertekei mgtt rejl jelensegvaltozatok
kiIejteset. Ehhez az szkseges, hogy a klnIele terleteken (iskolakban, zemekben, vallalatoknal) dolgozo
szocialpszichologusok sszehangolt kriteriumokat, azonos szempontok szerint Iormalizalt s igy sszehasonlito
mutatokat hasznaljanak.
A szociometriai valasztasok es helyzetek hatteret igyekezett megvilagitani Reymond-Rivier svajci
pszichologusn is. Azt a kerdest tette Iel, hogy egy kzssegben a sztarok milyen motivumok alapjan
nepszerek, a maganyosokat pedig milyen indokokkal nem Iogadja be a kzsseg. A valasztasi motivaciokbol
nyert tampontok alapjan ugy talalta, hogy a 6-9 eves korban a gyerekek valasztasait inkabb a klssegek, 10-14
eves korban inkabb a lelki tulajdonsagok jellem, szemelyiseg, tarsas magatartas stb. iranyitjak. E vizsgalatok
soran a szociometriai motivacio eletkori Iejldesenek harom Iolyamatat emelte ki: a szocializaciot, ezen a tarsas
szempont Iokozott, konIliktusmentes ervenyesiteset erti; az autonomia igenvenek bontako:asat, amelynek
lenyeget a konIormizmustol valo tavolodasban latja; az interiori:aciot, a bels mozzanatok Iokozott szerepet a
motivaciokban.
Magyarorszagon ujabban Vastag Zoltan mar ismertetett vizsgalata mellett meg negy kutato jarult hozza a
VI. PERSPEKTVK
323
szociometriai modszerek Iejlesztesehez. Mindegyikk a tbb szempontu szociogram gondolatkrebl indult ki,
a szociometriai kapcsolatokat realis viszonylatoknak tekintette, valamikeppen az egyeni es tarsas talalkozasanak
es klcsnhatasanak a tartomanyat elemezte. Klnbz kerdesIeltevesekkel egyarant azt kerestek, hogy mi a
jelentese, mi a tartalma, mi a tarsadalmi es szemelyisegi hattere a szociogramon elIoglalt pozicionak es a
szociometriai valasztasoknak.
Szakacs Ferenc projektiv probakkal vizsgalta a szociogramon centralis helyen lev es a peremre szorult
szemelyeket. Feltevese az volt, hogy a szociometriai helyzet a szemelyisegben olyan viselkedesi es motivacios
egysegnek Ielel meg, amelyet joggal nevezhetnk szociabilitasnak. Kidolgozott egy olyan szocialibilitasi skalat,
amelynek szelsertekei a szociometriai kzepponti helyzetet, illetve a peremhelyzetet jellik. Tampontokat
kapott arra, hogy milyen szemelyisegkepekkel vagnak egybe ezek a tarsas helyzetek. A jo tarsas pozicio nagy
emocionalitasnak es ers Iekezettsegnek a Iokozott Ieszltsegevel, a rossz tarsas helyzet pedig laza
Iekrendszerrel es erzelmi sivarsaggal jar egytt.
Varhegyi Gyrgy a spontan csoportosulasokat reszint a csoporttagok tarsadalmi hatterevel, reszint a csoportok
tevekenysegevel, hagyomanykincsevel es iteleti normaival jellemezte. kimutatta, hogy a serdlkor kezdeten
hatekony neveli munka az intezmenyes es a spontan alakzatok egybehangolasa.
Hunyady Gyrgy tbb szempontu szociogrammal a valasztasi egybevagasok alapjan elemezte a szociometriai
helyzetet. Kimutatta, hogy a jo szociometriai helyzet egyben vedelmet nyujto status. A szociometriai vizsgalatok
mellett s ez adta munkajanak eredetiseget jelentesmer elemzest is vegzett: a vizsgalt szemelyeknek
tarsadalmi jelensegekre vonatkozo szavakat (peldaul tarsadalmi osztaly, nemzet, bankar, Iorradalom) kellett
minsiteni (Osgood-mercevel). Az intezmenyes alakzatrol ket halozat keszlt: a szociogram es a lappango
ideologiai szerkezet semaja. A ket halozat egybevetesevel mutatta ki egy iskolai osztalyban , hogy a
szociometriai Ielmeres szerint vezetnek bizonyulo gyerekek kzvetit szerepet tltenek be a tarsadalmi
intezmenyes elvek es a kiscsoportok iteleti sztereotipjei kzt.
Fonyo Ilona az eletter teljes halozatat vizsgalta kontaktometriai modszernkkel. Meghatarozta a harmonikus
kapcsolatrendszer nehany szocialpszichologiai Ieltetelet, tbbek kzt a ktdesi krk egyenletesseget az elet
soran, a kapcsolathalozat optimalis kiterjedeset, az elsekelyesedes veszelyvezetet es a ktdesek hIokat. A
szemelykzpontu tarsas mez Ielmeresevel arra vonatkozoan is tampontot kaphatunk, hogy egy kzssegben
meghatarozott helyzetben (peldaul peremhelyzetben) lev szemely milyen tarsas helyzetben van mas
krnyezetben.
*
A szociometria beIutotta a nagy rendszereknek azt a palyajat, amelyre a pszichologia trteneteben nem egy
peldat talalunk. A IelIedezett jelensegkr az intezmenyes keretet atszv lappango halozat, a kiscsoportok
Ieszltsege tapasztalati igazolast nyert. A magyarazatra Ielvazolt elmelet, a spontan szociabilitas viszont a
gazdag jelensegvilag elemzesekor szegenyesnek, egyoldalunak bizonyult. Az elmelet beledermedt Iogalmi
sablonjaiba. A modszer segitsegevel viszont egyre tbb alkalmazott terleten tudtak valaszolni a gyakorlatban
Ilvetett, Ikent szervezesi es nevelesi kerdesekre. A sokoldalu alkalmazas szetIoszlatta az elvi ervenyesseg
illuziojat es rakenyszeritette a szociometriaban dolgozo pszichologusokat arra, hogy tapasztalati szinten, a
szorodas es a bevalas ellenrzesevel igazoljak a megallapitasok ervenyet.
A modszereben kidolgozottabb, vilagnezeti elIelteveseirl levalasztott szociometria a pszichodrama
IelIedezesevel es a szocialpszichiatria kezdemenyezesevel egytt alkotja Moreno maradando mvet.
A marxi ismeretelmelettl sugallt tarsas szempontu gyermeklelektan szamara a szociometria megmutat valamit
az egyeninek es a tarsasnak az egytthatasabol: azt, hogy egva:on k:ssegnek, egva:on legkrnek a hatasa
hogvan arnvalodhat a: egveni klnbsegek s:erint. A tbb szempontu szociogram pedig lehetve teszi, hogy a
kzsseget szerkezetevel, koheziojaval, hierarchiajaval, diIIerencialodasaval, normaival jellemezzk, s
megtudfunk valamit arrol a tbbletrol, amelvnek reven a csoport mas, mint tagfainak a: ss:essege.
ROBERT M. BRAY - DENNIS
JOHNSON - JOHN T.
324
9.4. ROBERT M. BRAY - DENNIS JOHNSON -
JOHN T. CHILSTROM, JR.
9.4.1. KISEBBSGI VLEMNYEN LEV
CSOPORTTAGOK SZOCILIS BEFOLYSOL
HATSA
(.) A konIormitast mint szocialis beIolyasolasi Iolyamatot mindmaig meglehetsen sokan vizsgaltak. Az
irodalom tbbnyire olyan helyzeteket emel ki, amikor a kisebbsegi velemenyt kepvisel resztvevket arra
beIolyasoljak, hogy a tbbseg allaspontja iranyaban konIormizalodjanak (peldaul Allen 1965; KieslerKiesler
1969). Egyes kutatok viszont elkezdtek vizsgalni a beIolyasolasi Iolyamat nonkonIormitasi aspektusait. Az
egyik iranyzat peldaul azt vizsgalja, hogy kisebbsegi vagy devians allaspontot kepvisel tagok
allaspont-valtoztatasra kesztethetik a tbbseget meg akkor is, ha a kisebbseg nem rendelkezik olyan kirivo
elnykkel, mint peldaul gazdagsag vagy elismert hatalmi helyzet.
A kisebbseg altali szocialis beIolyasolas ket modellje az egyiket Hollander (1958, 1964) allitotta Iel, a masikat
Moscovici (MoscoviciFaucheux 1972; MoscoviciNemeth 1974) a nonkonformitast hangsulyozza mint
beIolyasolasi eszkzt. A ket modell megegyezik abban, hogy a kisebbseg egyetlen tagja sikeresen
beIolyasolhatja a tbbseget, am abban elteren velekednek, hogy hogyan kell a nonkonIormitast gyakorolni a
maximalis hatas kiIejtese erdekeben. Rviden, Hollander (1964) azt allitja, hogy a kisebbsegi velemenyen lev
csoporttagnak elszr a tbbseg allaspontjahoz kell csatlakoznia, es kompetensnek kell mutatkoznia, mieltt
majd megengedhet lesz szamara, hogy ne csatlakozzon a tbbsegi velemenyhez. Ezzel szemben Moscovici
(MoscoviciFaecheux 1972) ugy veli, hogy a kisebbsegben levnek kezdettl Iogva es kvetkezetesen
tartozkodnia kell a konIormitastol.
A ket modell kztt egyeb klnbsegek is vannak. Az egyik elteres a kisebbsegi velemenyen lev szemelyek
szamaban van. Hollander egyetlen beavatott szemely hatasat vizsgalta a tbbseg nezeteire, ezzel szemben
Moscovici ket beavatott szemelyt alkalmazott.
E lathato klnbsegeket szem eltt tartva azt varhatjuk, hogy mindket modell hatasos lehet a maga specialis
Ieltetelei mellett. Moscovici egyes irasaiban (peldaul MoscoviciNemeth 1974) megis azt allitja, hogy sajat
modelljenek beIolyasolasi strategiaja hatasosabb, mint a Hollander-modell szerinti megkzelites. Ezen az
allitason kivl tudomasunk szerint egyetlen vizsgalat sem hasonlitja ssze kzvetlenl a ket modell joslasi
biztonsagat. Jelen vizsgalatunk celja az volt, hogy egy ilyen sszehasonlitast vegezznk el.
9.4.1.1. HOLLANDER MODELLJE AZ EGYNISG HITELRL
Hollander modelljenek lenyege (1958, 1964) azon a Ieltevesen alapszik, hogy a devians velemenyeket vagy
cselekedeteket akkor Iogadja el a tbbseg a legnagyobb esellyel, ha a devians nezet kepviselje megIelel
statust szerez a csoportban. Statust ugy szerezhet, ha kezdetben alkalmazkodik a csoport normaihoz, es
demonstralja hozzaerteset olyan dolgokban, melyekkel a csoport elerheti celjait. Az ilyen viselkedes
eredmenyekent Ielepl az 'egyeniseg hitele, kedvez benyomasok alakulnak ki az illetrl a tbbi
csoporttagban. Amikor mar az illet hitelesnek tnik a tbbiek szamara, megteheti, hogy ne alkalmazkodjon,
hanem ujitson, Iejtse ki hatasat.
Modelljenek ellenrzese vegett Hollander (1960) megvizsgalta azt a hipotezist, mely szerint egy nagy
kompetenciaval rendelkez csoporttagnak nagyobb beIolyasa van, ha kesbb nem alkalmazkodik a normakhoz,
mint ha mar kezdettl Iogva nem alkalmazkodna. Vizsgalataban tIs csoportok, amelyek mar megegyezesre
jutottak maguk kztt abban, hogy milyen eljarassal oldjanak meg problemakat (peldaul megegyeztek a
megszolalas sorrendjeben, a 'tbbseg dnt elveben, a nyereseg elosztasaban), olyan matrixjatekot jatszottak,
KISEBBSGI VLEMNYEN
LEV CSOPORTTAGOK
325
86 Wahram es Pough (1972) megismeteltek Hollander (1960) kiserletet, s az eredeti vizsgalattal szemben kimutattak, hogy a korai
nonkonIormitas nem vezet a beIolyas cskkenesehez. E kutatok azzal magyaraztak a ket vizsgalat eredmenyeinek eltereset, hogy a
resztvevk elter mertekben ertettek a Ieladatmegoldashoz. Hollander vizsgalt szemelyei mszaki hallgatok voltak, akik minden bizonnyal
otthonosabban dolgoztak bonyolult matrixIeladatokkal, mint Wahrman es Pough blcseszhallgatoi. Ez utobbi resztvevk annyira
megilletdhettek a matrixIeladattol, hogy mar egy korabbi idpontban ki lehettek szolgaltatva a beavatott szemely beIolyasanak
(nonkonIormitasanak) aki bizonyara szakertnek tnt. Ezek az eredmenyek igy egytt azt sugalljak, hogy Hollander modelljenek
alkalmazasi tartomanya olyan Ieladatokra es helyzetekre korlatozodik, ahol minden csporttagra ervenyes ugyan egy altalanos
kompetenciaszint, viszont a csoportot beIolyasolo tag szokatlanul magas kompetenciat demonstral.
amellyel penzt lehetett nyerni allitolag ugy, ha rajttek a kiIizetesi szisztemara. A csoport egy tagja egy
beavatott szemely , aki kompetensnek mutatkozott (vagyis Iolyamatosan olyan megoldasokat tudott javasolni,
amelyek magas nyereseget hozhatnak), a probak klnbz Iazisaiban nonkonIormista modon viselkedett
(peldaul soron kivl kzbeszolt). BeIolyasat azon esetek szamaval lehetett merni, ahanyszor a csoport az
megoldasat Iogadta el. Az eredmenyek szerint a beavatott szemely nagyobb hatast ert el, ha nonkonIormista
viselkedesevel a probak soranak kzepen, illetve vegen lepett Iel, mint ha a korai probak soran.
Egy ezt kvet vizsgalatban Hollander (1961) kimutatta, hogy a kompetencia es a csoportban eltlttt id
egyarant hozzajarul a status nvekedesehez, tovabba ha valaki a csoport terveinek megvaltoztatasat javasolja
(azaz beIolyasolja a csoportot) s e terveket kivlallokkal vitatja meg, ezt jobban elIogadjak akkor, ha az illet
magas statussal rendelkezik.
Ily modon Hollander modellje azt hangsulyozza, hogy a nonkonIormitas akkor lesz a leghatasosabb, ha kezdeti
konIormitas elzi meg, es igazolt kompetenciaval parosul.86
9.4.1.2. MOSCOVICI "VISELKEDSI STLUS" MODELLJE
Hollander modelljevel szemben a Moscovici altal Ielallitott modell (MoscoviciFaucheux 1972;
MoscoviciNemeth 1974) a kisebbseg beIolyasanak egy alternativ megkzeliteset javasolja. A kisebbseg
ahelyett, hogy kezdetben kompetenciajat demonstralna es alkalmazkodna, kezdettl Iogva hajthatatlan
eltkeltseggel nonkonIormista allaspontot kepvisel. A modellt megalapozo kulcsIogalom, a 'viselkedesi stilus
a kisebbseg beIolyasanak a Iorrasa, a deIinicio ertelmeben: 'a megtervezett es Iormaba nttt kisebbsegi
viselkedes. Mivel ez a Iorma magaban Ioglalja azt is, hogy a kisebbseg kvetkezetes iteleteinek
objektivitasaban es elitelet-mentessegeben, emiatt a tbbseg tagjai a kisebbsegnek tulajdonitjak az 'igazsag
lehetseges ismeretet, s komolyan merlegelik a kisebbseg velemenyet. Moscovici szerint ezert a kisebbsegi
beIolyas eleresenek leghatasosabb modja az, ha kezdettl Iogva megbizhato es kvetkezetesen konIormista
allaspontot mutatunk.
Moscovici kisse homalyban hagyta, hogy a kompetencia mennyire Iontos sszetevje a szocialis beIolyas
eleresenek. Egyes korai munkai arra utalnak, hogy a kompetencia nem elengedhetetlen. Moscovici es Faucheux
(1972) peldaul megIigyeltek, hogy 'egy igazan ujito kisebbseg, amely egy tarsadalmi vagy tudomanyos
Iorradalmat indit el, kezdetben hatalom vagy eszkzk tekinteteben vagyis statusban es kompetenciaban
semmilyen elnnyel nem rendelkezik (157. p.). Kesbbi megallapitasaiban azonban Moscovici elismerte, hogy
a kompetencia mas tulajdonsagokkal egytt (peldaul kvetkezetesseg, biztonsag, autonomia, meggyzdes)
hozzajarul a beIolyasolasi Iolyamathoz, s azt az egyen viselkedesi stilusabol szrik le a tbbiek (lasd
MoscoviciNemeth 1974, 237., 249. p.).
A viselkedesi stilusmodell alatamasztasaul Moscovici es kollegai a) idezik olyan trtenelmi alakok peldait, akik
kvetkezetesen kisebbsegi allaspontot kepviseltek, majd beIolyasoltak a tbbseget sajat allaspontjuk
elIogadasara (peldaul Freud, Galilei, Abraham Lincoln); b) ujraertelmeznek korabbi konIormista vizsgalatokat
(lasd Moscovici Faucheux 1972); es c) e szemlelettel sszhangban allo Iriss kiserleti adatokat mutatnak Iel
(peldaul MoscoviciFaucheux 1972; Moscovici, LageNaIIrexhoux 1969). (.)
9.4.1.3. A MODELLEK SSZEHASONLTSA
sszeIoglalva tehat, Hollander es Moscovici ket klnbz modellt allitottak Iel a kisebbsegi velemenyen lev
csoporttagok beIolyasanak magyarazatara. Az alapvet klnbseg a ket modell kztt abban all, hogy mely
MOSCOVICI "VISELKEDSI
STLUS" MODELLJE
326
87 Az altalanosithatosag erdekeben ket szemely vette Iel a beavatott szerepet. Mindegyikk elIordult az alapmatrix minden egyes
cellajaban.
ponton kell a kisebbsegi tagnak nonkonIormista viselkedesbe kezdenie, ezenkivl a ket modell elter
jelentseget tulajdonit a kompetencianak a beIolyasolas Iolyamataban. Hollander hangsulyozta, hogy a
nonkonIormitas akkor er el maximalis hatast, ha a csoport normaihoz valo kezdeti alkalmazkodas, valamint a
kompetencia igazolasa elzi meg. Moscovici szerint a maximalis hatas erdekeben kezdettl Iogva kvetkezetes
nonkonIormitas szkseges, a kompetencia szerepet azonban nem tisztazza. Megallapitasait mi ugy
interpretaljuk, hogy szerinte a kompetencia nem alapveten Iontos a hatas eleresehez, bar nveli a hatast.
Jelen cikknkben az a celunk, hogy a szocialis beIolyasolas e ket modelljet sszehasonlitsuk, es tisztazzuk
bennk a kompetencia szerepet. A ket modell eljarasbeli klnbsegei miatt ket kiserletre volt szkseg. Az els
kiserletben egyetlen beavatott szemelyt alkalmaztunk a modellek hatasossaganak sszehasonlitasara, a masodik
kiserletben pedig kettt. A ket modell ellenrzttsegenek tartomanyat is kiterjesztettk kerdivek mint
normativ ingerek segitsegevel.
9.4.1.4. AZ 1. KSRLET
9.4.1.4.1. MDSZER
Res:tvevok es elrende:es. 144 alsobb eves IerIi hallgato volt kiserletnk resztvevje, akik bevezet
pszichologiai kurzusra jartak. Mindenki egy oraig vett reszt a kiserletben, hogy ezzel a kurzuson plusz
elismerest erdemeljen ki. A kiserlet elsdleges valtozoi: a kisebbsegi beIolyas (Hollander- vagy Moscovici-Iele)
es az igazolt kompetencia (igen vagy nem) egy 22-es kiserleti matrixot hataroztak meg. Minden Ieltetelnel 12
csoport (3 kiserleti szemely, 1 beavatott) szerepelt.
A res:tvevok. Minden egyes kiserleti lesen 3 kiserleti szemelyt es a ket beavatott egyiket87 egy asztal kre
ltettk 1-tl 4-ig szamozott szekekre. Azt a tajekoztatast adtuk nekik, hogy a kiserlettel azt szeretnenk
megtudni, hogy jol egyttmkd csoportok milyen jol tudnak klnIele problemakat megoldani. Egyes
problemak mondtuk nekik helyes megoldassal rendelkez matematikai Ieladvanyok lesznek, s az ilyenek
megoldasara 7 percet kapnak. A tbbi problemanak nincsen helyes vagy helytelen megoldasa, ezek a
velemenykre vonatkoznak bizonyos kerdesekben. Ez utobbi kerdesekben a csoportnak egyhangu allaspontban
kellett megegyeznie a 'legjobb valaszt illeten egy 4 perces idhataron bell. E velemenyre vonatkozo
kerdesek eseteben minden resztvevnek a) csendben el kellett olvasnia a kerdest, b) egy vagy ket mondatban
rviden ki kellett Iejtenie allaspontjat, az 1-es szeken lvel kezdve, les szerinti sorrendben, c) ktetlen vitaban
kellett reszt vennie, mig egyhangu allaspont nem szletett, vagy ki nem Iutottak az idbl, es d) az egyes
kerdesekhez csatolt 11 Ioku skalan Iel kellett tntetnie (nagyon egyetertek nagyon nem ertek egyet) vegs
velemenyet.
A kiserlet resztvevi ezek utan negy problemat kaptak (noha nem tudtak elre, hogy csak negy lesz), egyszerre
mindig egyet. Az els problema arrol kerdezte a vizsgalt szemelyek velemenyet, hogy tanacsosnak tartjak-e,
hogy az egyetem megszntesse a (Ielevenkent 12 dollaros) diak-betegbiztositast, s arra ktelezze a diakokat,
hogy a nvekv orvosi kltsegek miatt orvosi vizsgalatonkent 8 dollart Iizessenek. A masodik problema egy
bonyolult szveges Ieladvany volt, melyben a resztvevknek ki kellett szamolniuk egy hipotetikus szomszedsagi
csoportban letrejtt szexualis erintkezesek szamat. A harmadik problema arrol kerdezte a resztvevk
velemenyet, hogy a nvekv gazdasagi nyomas miatt cskkentsek-e az egyetemi ujsag tnaponkenti
megjeleneset heti egyszeri megjelenesre. Az utolso kerdes arra vonatkozott, mi lenne a resztvevk velemenye,
ha a diakoknak sportrendezvenyeken az egyetemtl kapott tiszteletjegy helyett ugyanolyan belepdijat kellene
Iizetnik, mint a nagykznsegnek. Az indok ismet a nvekv zemeltetesi kltseg Iedezese volt. Mindegyik
velemenyre vonatkozo kerdes kzs temaja volt, hogy az egyetem kevesebb szolgaltatast nyujtana a diakoknak,
hogy nvekv kltsegeit segitsegkkel Iedezhesse.
A velemenyre vonatkozo kerdesek bemutatasakor igazolodott, hogy a diakok dnt tbbsege ellenzi a javasolt
valtoztatasokat s ez kedvez Ieltetelt adott ahhoz, hogy a beavatott szemely kisebbsegi velemenyt kepviseljen.
AZ 1. KSRLET
327
88 Egyesek ellenervkent hozhatjak Iel, hogy ez nem volt Moscovici modelljenek hiteles probaja, hiszen egynel tbb kerdes szerepelt.
Szigoruan veve Moscovici azt allitotta, hogy beIolyasolas akkor kvetkezik be, ha a kisebbsegi tag ismetelten ugvana:on kerdes mellett
ervel. Mi viszont ket okbol is ugy veljk, hogy ez nem sulyos problema. Egyreszt, mivel az sszes kerdes nagyon hasonlo volt abban,
hogy mindannyian kzs, gazdasagi temarol szoltak. Masreszt, minden egyes targyalt kerdessel kapcsolatban ismetelten ervelt a beavatott
szemely a vita megszabott sorrend leIolytatasa soran.
A strategia es a kompetencia manipulaciofa. A beIolyasolas strategiajat ugy tudtuk manipulalni, hogy a
beavatott szemely aki a velemenyre vonatkozo kerdesekben mindig utolsokent nyilatkozott (vagyis a 4. szeken
lt) klnbz szerepeket jatszott. Az lesek Ieleben Hollander beIolyasolasi strategiajat kvette. Az
egyeniseg hitele hipotezissel sszhangban kezdetben alkalmazkodott a tbbseg allaspontjahoz az els ket
velemenyre vonatkozo kerdesben (betegbiztositas es egyetemi ujsag), majd az utolso, belepjegyre
vonatkozonal kisebbsegi allaspontot kepviselt (azazhogy a diakoknak kelljen rendes belept valtaniuk). Az
lesek masik Ieleben Moscovici beIolyasolasi strategiajat kvette, s a viselkedesi stilus hipotezisenek
szellemeben mindharom velemenyre vonatkozo kerdesben tretlenl kisebbsegi allaspontot hangoztatott.88
Az utolso, belepdijra vonatkozo kerdes valaszai adtak a I Igg valtozot. A beavatott szemely mindket
beIolyasolasi Ieltetelnel ugyanazokat az erveket vetette be ebben a kerdesben. Mikzben megjegyezte, hogy az
egyetem maris anyagi gondokkal kzd, ramutatott, hogy csak nagy penzeszkz segitsegevel terhet magahoz,
vagyis ha a diakok Iizetnek sajat belepjegyeikert, es semmilyen vedhet erv nem szol az ellen, hogy ezt miert
ne tehetnek meg.
A kompetencia manipulalasa abbol allt, hogy a beavatott szemely megoldotta (nem oldotta meg) a masodik
kerdeskent adott bonyolult szveges Ieladvanyt. A kiserleti lesek Ieleben ravezette a csoportot a helyes
megoldasra, s igy kompetens szemely benyomasat keltette. A tbbi lesen a beavatott nem oldotta meg a
problemat, es olyan keveset beszelt, amennyit csak lehetett, anelkl hogy Ielhivta volna magara a kiserleti
szemelyek Iigyelmet, s igy semmiIele szokatlan kompetenciat nem tanusitott.
A belepdijra vonatkozo kerdest kveten a resztvevk csoportjuk minden tagjat (nmagukat is beleertve)
ertekeltek kompetencia (egyaltalan nem kompetenstl igen kompetensig) es velemenyenek megbizhatosaga
(egyaltalan nem megbizhatotol nagyon megbizhatoig) szempontjabol 10 Ioku skalakon. A resztvevk ezenIell
megjelltek, hogy ha egyaltalan volt ilyen melyik csoporttag beIolyasolta leginkabb velemenyket a
belepjegyre vonatkozo kerdesben. Vegl egy nyitott kerdes adott lehetseget az esetleges megjegyzesekre az
eljarassal kapcsolatban. A resztvevket ezutan kikerdeztk, es megkszntk kzremkdesket.
9.4.1.4.2. EREDMNYEK
A manipulacio elem:ese. Ugy mertk a kompetencia es a beIolyasolasi strategia manipulaciojanak
hatekonysagat, hogy megvizsgaltuk a vizsgalat resztvevinek kompetencia- es megbizhatosagi pontszamait.
Mivel e pontszamok elzetes elemzese nem mutatott az egyes beavatott szemelyeknek tulajdonithato egyeni
hatasokat, pontszamaikat az e Iejezetben soron kvetkez elemzesben kzsen kezelhettk. A resztvevk
kompetencia- es megbizhatosagi pontszamain elvegeztk a Strategia (Moscovici vagy Hollander)
Kompetencia (igen vagy nem) Csoporttag (beavatott vagy nem beavatott) varianciaanaliziseket, az utolso
Iaktorban ketIele merszamot alkalmazva. A csoporttagIaktort kettevalasztottuk ugy, hogy minden resztvevnek
a beavatottsagrol adott ertekeleset szszevetettk a harom nem beavatott szemelyrl (nmagat is beleveve) adott
ertekeinek atlagaval. Mivel a kiserlet kiscsoportban szerepl egyenekrl nyert adatokat (vagyis olyan
egyenekrl, akik csoporthalot alkottak), ezert a Iaktorelrendezesbe mint veletlenszer tenyezt a csoportokat is
bevettk, s a csoportertekek negyzeteinek atlagat alkalmaztuk hibakorlatkent (AndersonAger 1978).
A kompetencia pontszamaiban az eredmenyek a kvetkez valtozokban mutattak szigniIikans hatast: a
csoporttag milyensegeben, F (1,44) 13,59, p,00; a Kompetencia Csoporttag klcsnhatasaban, F (1,44)8,54,
p,01; es a Strategia Kompetencia Csoporttag klcsnhatasban, p2 (1,44)6,43, p,03. Mivel a csoporttag
elsdleges hatasat, illetve a Kompetencia Csoporttag klcsnhatast haromszoros klcsnhataskent lehet
ertelmezni, ez utobbit reszletesebben Iogjuk elemezni. A harom iranyu klcsnhatas atlagai (melyeket az 1.
tabla:at bal oldalan lathatunk) varakozasunknak megIelelen egyik strategia eseten sem mutatnak klnbseget
a csoporttagok kztt olyankor, ha a beavatottak nem tanusitottak kompetenciat (azaz ha nem oldottak meg a
EREDMNYEK
328
szveges Ieladvanyt). Abban az esetben, amikor a beavatott megoldotta a bonyolult matematikai Ieladatot (hogy
kompetensnek lassek), azt vartuk, hogy pontszamai szigniIikansan magasabbak lesznek, mint a be nem avatott
szemelyekei. Mint az 1. tabla:atbol lathato, ez csak a Hollander-Iele strategia eseteben kvetkezett be, vagyis a
kompetencia manipulalasa csak a Hollander-strategia eseteben bizonyult hatasosnak, a Moscovicienal nem.
Igazolt
kompetencia
Csoporttag BeIolyasolasi strategia
1. kiserleta 2. kiserletb
Moscovici Hollander Moscovici Hollander
Nem nem
beavatottak
7,32 7,65 7,46 7,26
beavatott(ak) 7,53 7,61 7,40 7,53
Igen nem
beavatottak
7,41 7,41 6,93 6,99
beavatott(ak) 7,69 8,56 9,07 9,21
3. tblzat - A konzervativizmusban mutatkoz klnbsg szignifikancija az egyes
csoportok vitja eltti s utni dntsek tlagai kztt
Megfegv:es. A pontszamok 0-tol (egyaltalan nem kompetens) 10-ig (nagyon kompetens) terjednek.
a Minden resztvevnek a harom nem beavatottrol adott pontszamat (a sajatjat is beleertve) atlagoltuk, s igy
egyetlen adatot kaptunk.
b Annak erdekeben, hogy dichotom csoporttagvaltozot kapjunk, minden resztvevnek a ket beavatottrol adott
pontszamat atlagoltuk, es atlagoltuk a negy nem beavatottrol (nmagat is beleertve) adott pontszamaikat is.
A megbizhatosagi ertekek alapjan sszehasonlito becslest tudtunk adni a ketIele strategia soran a beavatottak
altal tanusitott erIeszitesrl. A Strategia Kompetencia Csoporttag varianciaanalizis csak a
csoporttagvaltozoban mutatott ki hatast, F (1,44)50,84, p,001, ahol a beavatottakat megbizhatobbaknak
ertekeltek (M8,64), mint a be nem avatottakat (M7,82). Ez az eredmeny sszhangban all azzal a tennyel,
hogy a beavatottak allhatatosan vedtek a tbbsegevel ellenkez velemenyket. A strategiahatas nem
szigniIikans volta arra is utal, hogy a beavatottak sszehasonlito modon tudtak eletre hivni a Hollander-, illetve
Moscovici-modellt (vagyis a strategiatol Iggetlenl egyIorman megbizhatoan erveltek).
9.4.1.4.3. A BEAVATOTTAK HATSA A VLEMNYRE
A dnt Igg valtozo olyan 11 Iokozatu skalan kapott ertekekbl allott, amelyen a diakok pontoztak, hogy
kelljen-e Iizetnik sportesemenyeken a belepjegykert. E pontszamokat egy 2 (Kompetencia) 2 (Strategia)
2 (Csoporttag) varianciamatrixszal vizsgaltuk. Mivel a tagok hierarchikus modon csoportokat alkottak, az
analizisbe veletlenszer tenyezkent a 'csoport-Iaktort is beleIoglaltuk es a csoportok negyzetatlagat
hibakorlatkent alkalmaztuk. Az eredmenyek csak a strategiaban mutattak alapvet hatast, F (1,40)6,60, p,02,
ahol a Hollander-Iele megkzelites szigniIikansan nagyobb beIolyast ert el (M2,14) mint a Moscovici-Iele
A BEAVATOTTAK HATSA A
VLEMNYRE
329
(M0,90). Az eredmenyek nem igazoltak szigniIikans hatast kompetenciaban, F (1,40)2,71, p,011, vagy a
BeIolyasolas Kompetencia klcsnhatasban, F (1,40)1,69. Mindamellett, ha megnezzk a 2. tabla:at bal
oldalat, a beIolyasolasban a kompetencia Iggvenyeben nyilvanvalo klnbseget latunk a Hollander-Ieltetel
mellett. Igy Hollander modelljenek megIelelen szembe lehet allitani a Hollander kompetens Ieltetelt a
Hollander nem kompetens Ieltetellel. Az eredmenyek a varakozasnak megIelelen azt igazoltak, hogy ha a
beavatott kompetensen viselkedett, szigniIikansan nagyobb beIolyast Iejtett ki, mint ha nem, F (1,40)4,86,
p,05.
1. kiserlet 2. kiserlet
Igazolt
kompetencia
FerIiak FerIiak Nk
Moscovici Hollander Moscovici Hollander Moscovici Hollander
Nem 0,86 1,38 3,61 4,17 3,09 3,44
Igen 0,94 2,88 3,42 5,33 2,78 3,47
4. tblzat - A konzervativizmusban mutatkoz klnbsg szignifikancija az egyes
csoportok vitja eltti s utni dntsek tlagai kztt
Megfegv:es. A pontszamok 0-tol (nagyon nem ertek egyet) 10-ig (nagyon egyetertek) terjedhetnek. Az 1.
kiserletben N12 cellankent, a 2. kiserletben 9; az analizis egysegei csoportok.
A resztvevket arrol is beszamoltattuk, hogy erzesk szerint melyik csoporttag (ha volt ilyen) volt rajuk a
legnagyobb beIolyassal a belepjegyre vonatkozo kerdes megiteleseben. Mivel bennnket az erdekelt, hogy a
beavatottakat itelik-e a legnagyobb hatasuaknak, a valaszokat ketIele valasztottuk: 1 pontot adtunk, ha a
beavatottat iteltek leghatasosabbnak, egyebkent pedig 0 pontot. A beavatott hatasanak a 3. tabla:at bal oldalan
lathato eme ertekeit egy 2 (Strategia) 2 (Kompetencia) tbbdimenzios khi-negyzet-probaval vizsgaltuk, amely
a nem metrikus adatokra alkalmazott altalanos linearis modellt kvette (GrizzleKoch 1969; Kritzer 1973). Az
eredmenyek a strategia szigniIikans hatasat igazoltak, 2 (1) 4,26, p,004, ahol a Hollander-modell hatasosabb
volt, mint a Moscovici-Iele (15).
Igazolt
kompetencia
1. kiserlet 2. kiserlet
FerIiak FerIiak Nk
Moscovici Hollander Moscovici Hollander Moscovici Hollander
Nem 17 19 17 42 17 14
Igen 14 39 33 50 31 25
5. tblzat - Az els s a msodik dnts kztti konzervativizmus-klnbsg
szignifikancija a frfi kontrollszemlyeknl
A BEAVATOTTAK HATSA A
VLEMNYRE
330
89 Ezt az elemzest egyeni es nem pedig csoportadatokon vegeztk, bizonyos csoportcellak nagyon alacsony varhato gyakorisagi ertekei
miatt. Mindenesetre a csoportra vonatkozo adatok vizsgalata az eredmenyek ugyanilyen elrendezdeset mutatta.
90 Annak elkerlesere, hogy az egyeni vermerseklet szksegtelenl beIolyasolja az eredmenyeket, valamint az adatgyjtesi Iolyamat
leegyszersitese vegett 8 IerIi es 10 n alakitotta a beavatottak szerepet. Adott nemen bell veletlenszeren parositottuk ket a kiserleti
leseken, es minden beavatott szerepelt a nemenek megIelel mind a negy matrixcella szerinti Ieltetelnel.
Megfegv:es. N36 minden cellara. A tablazat adatai a legkzelebbi egesz szamra kerekitett ertekek.
EzenIell a Kompetencia/Strategia klcsnhatas a szigniIikanciat megkzelit tendenciat mutatott, 2 (1)
2,72, p,10. Ezek az adatok akarcsak a belepjegy-valtozoban a nagyobb hatast hatarozottan a Hollander
kompetens Ieltetelnel mutatjak ki. Tovabbi modellillesztes igazolta, hogy a Hollander kompetens Ieltetel
nagyobb hatasu, mint a Hollander nem kompetens Ieltetel, p,04.89
9.4.1.4.4. KIFEJTS
Az 1. kiserlet eredmenyei azt mutatjak, hogy a Hollander-strategia hatasosabb, mint a Moscovici-Iele, tovabba
hogy Hollander strategiaja akkor a leghatasosabb, ha a kompetencia igazolasa elzi meg. Ezen tul azonban
szamos problema all az egyertelm kvetkeztetesek utjaban. Az egyik szembetn problema, hogy a
Moscovici-strategiaban nem sikerlt a kompetenciat manipulalni. Egy masik problema azzal kapcsolatos, hogy e
csoportokban kisebbsegkent egyetlen szemelyt alkalmaztunk. Ilyen helyzetben a tbbsegi tagok kedveztlen
szemelyisegvonasokat tulajdonithatnak valakinek mint peldaul a Moscovici-strategia beepitett szemelyenek ,
aki Iolyton ellentmond a tbbseg akaratanak. Aki nem ert egyet, azt klncnek tarthatjak, vagy olyasvalakinek,
'aki mindig csak klnbzni akar a tbbiektl, s nem olyan valakinek, akinek az erveit komolyan kell venni. E
problema elkerlesere javasolta Moscovici, hogy legalabb ket Ibl allo kisebbseget kell alkalmazni. Valoban,
egy ujabb kiserletben Moscovici es Lage (1976) kimutatta, hogy ketIs kisebbseg sikeresen beIolyasolta a
tbbseget, mig az egyetlen Ibl allo nem. Vegl pedig jelen kiserletnk Hollandernek azt az eljarasat kvette,
hogy mindig a beavatott beszelt utoljara. Moscovici eljarasa szerint ezzel szemben mindig az egyik beavatott
beszel elszr.
Tekintetbe veve ezeket a problemakat, azt mondhatjuk, hogy az 1. kiserlet eljarasai Hollander modelljenek
kedveztek, es nem adtak azonos eselyt a Moscovici-modell ellenrzesere. Igy egy masodik kiserletet vegeztnk,
hogy ezeket a korlatokat Ieloldjuk. Ketszemelyes kisebbseget alkalmaztunk, es a megszolalas sorrendje
Moscovici eljarasat kvette, tovabba bizonyos valtoztatasok a manipulaciot ersitettek.
9.4.1.5. A 2. KSRLET
9.4.1.5.1. MDSZER
Res:tvevok es elrende:es. 335 alsobb eves vett reszt (161 IerIi es 168 n) egy oraban, egy bevezet
pszichologiai kurzus hallgatoi. A kiserleti eljaras altal alkalmazott harom keresztezett Iaktor: a resztvev neme;
a beIolyasolasi strategia (Moscovici vagy Hollander) es az igazolt kompetencia (igen vagy nem). Az alapkiserlet
minden Ieltetelenel kilenc azonos nemekbl allo, hatIs (4 kiserleti szemely, 2 beavatott) csoport vett reszt. A
Iennmarado 47 szemely egyeni kontrollszemelykent szolgalt, akiket a belepjegyre vonatkozo kerdes
alapbecslesehez hasznaltunk.
A kiserlet lebonvolitasa. A kiserletet altalaban az 1. kiserlettel azonos modon bonyolitottuk le, a csoportokat
viszont ugy rendeztk el, hogy a beavatottak az els es a negyedik helyen szolaltak meg (Moscovici nyoman).90
EzenIell a kompetenciat meg jobban manipulaltuk azzal, hogy a velemenyre vonatkozo kerdesek kze vegyitve
ket szveges Ieladatot adtunk. Vegl az 1. kiserlet egeszseggyi hozzajarulasra vonatkozo kerdeset kicsereltk:
most arrol a javaslatrol kerdeztk a hallgatok velemenyet, hogy a Ieleves tandijat az egyetem a kvetkez evtl
150 dollarral megemelje. Azert volt szkseg erre az uj kerdesre, mert idkzben az egyetem valtoztatott
egeszseggyi politikajan, es a ktelez betegbiztositasi dijat olyan nkentes rendszerre valtoztatta, ahol a diakok
valaszthatnak, hogyan Iedezik a kltsegeket. A tandijra vonatkozo kerdesrl igazolodott, hogy elIogadhatoan
helyettesiti a betegbiztositasi kerdest: a hallgatok elleneztek a tandijemelest, es ez a kerdes tovabbra is az
KIFEJTS
331
91 Noha ez az analizis szigniIikans klcsnhatasokat mutatott ki a resztvevk nemevel mint valtozoval, a velk magyarazhato variancia
mennyisege minimalis ahhoz kepest, amennyiert a Kompetencia Csoporttagsag klcsnhatas, s az ennek megIelel Kompetencia es
Csoporttag I eIIektus Ielels. Az adatok attekintese tovabba azt mutatta, hogy a haromiranyu klcsnhatas nem modositotta az 1.
tabla:atban bemutatott eredmenyek ertelmezeset. A Nem Kompetencia Csoporttag klcsnhatas azt mutatta, hogy IerIiak eseteben a
nem beavatottakat a kompetencia Ieltetelnel alacsonyabb pontszammal ertekeltek (M6,71), mint a kompetencia nelkli Ieltetelnel
(M7,64). Az ennek megIelel atlagok nknel 7,21 es 7,08 voltak. Ezek az adatok minden mas tekintetben sszhangban vannak
elvarasainkkal.
egyetem gazdasagi gondjaval Ioglalkozott.
A problemakat a kvetkez sorrendben adtuk: a) az egyetemi ujsag kerdese; b) a szveges Ieladat, melyben egy
kusza, Iiktiv szomszedsag szexualis erintkezeseinek szamat kellett kiszamolni; c) a tandijra vonatkozo kerdes; d)
egy masik szveges Ieladvany, melyben a kerdes az volt, hogy hogyan lehet egy 30 szembl allo aranylancot
harom helyen elvagni ugy, hogy 30 napon keresztl napi egy lancszemmel tudjunk Iizetni egy Iarmernek,
akinek az szveret berbe vettk; e) a belepjegyre vonatkozo kerdes. Az 1. kiserlethez hasonloan a kiserleti
szemelyek itt sem tudtak, hany kerdest Iognak kapni. A beavatottak kiegeszitettek egymast a szveges Ieladatok
megoldasakor hogy igazoljak kompetenciajukat , valamint a kisebbsegi allaspont kiIejtesekor.
E problemak megoldasa utan a resztvevk egyenileg kitltttek egy kerdivet, melyben a) csoportjuk minden
tagjat 10 Ioku skalan ertekeltek kompetencia, megbizhatosag es sajat attitdjkhz valo hasonlosag
szempontjabol es b) ertekeltek, hogy melyik csoporttag(ok) (ha volt ilyen) beIolyasolta (beIolyasoltak)
leginkabb, hogy hogyan valaszoltak a belepjegyre vonatkozo kerdesben.
A I kiserlet resztvevin kivl 47 resztvev egyen kontrollszemelyl szolgalt. Nekik a belepjegyre vonatkozo
kerdest adtuk Iel, es megkerdeztk, mennyire helyeslik, hogy a hallgatok teljes aru jegyet valtsanak a
sportrendezvenyeken. Ezt a Ieladatot beavatottak alkalmazasa nelkl vegeztk, hogy a beIolyasolasi strategiak
sszehasonlitasahoz egy alapszintet allapithassunk meg.
9.4.1.5.2. EREDMNYEK
A manipulacio elem:ese. A kiserleti manipulacio hatasat ugy mertk Iel, hogy megvizsgaltuk az eszlelt
kompetencia, megbizhatosag es attitdbeli hasonlosag pontszamait. Minden ilyen ertekkel Nem (IerIi vagy
n) Strategia (Moscovici vagy Hollander) Kompetencia (igen vagy nem) Csoporttag (beavatott vagy nem
beavatott) varianciaanalizist vegeztnk, az utolso Iaktor ketIele meresevel. Az analizis egysegei a csoportok
voltak, s a csoporttagsagIaktort ugy valasztottuk kette, hogy atlagoltuk a ket beavatottra vonatkozo
pontszamokat, illetve atlagoltuk a negy nem beavatottra vonatkozo pontszamokat.
A kompetencia megitelesevel kapcsolatban az eredmenyek szigniIikans hatasokat mutattak a Kompetencia F
(1,64)15,83, p,001 es a Csoporttag F (1,64)149,48, p,001 valtozokban, valamint a kvetkez
klcsnhatasokban: Nem Kompetencia, F (1,64)4,41, p,04; Kompetencia Csoporttag, F (1,64)123,46,
p,001; es Nem Kompetencia Csoporttag, F(1,64)4,49, p,04. Sikeres manipulaciot igazolna egy olyan
Kompetencia Csoporttag klcsnhatas, ahol a beavatottakat kedvezbben itelik meg a kompetens, mint az
egyeb Ieltetelek mellett.91 Az 1. tabla:at jobb oldalan lathato, hogy valoban ez volt a helyzet. Az 1. kiserlettel
valo knnyebb sszehasonlithatosag kedveert Ieltntettk a Kompetencia Csoporttag Strategia atlagokat. Az
adatok azt mutatjak, hogy a szveges Ieladatokat megoldo beavatottakat (vagyis akik igazoltak
kompetenciajukat) valoban a legkompetensebbeknek eszleltek. St szemben az 1. kiserlettel ez az eredmeny
Moscovici es Hollander strategiajara egyarant ervenyes volt.
A megbizhatosag pontszamainak varianciaanalizise az eredmenyek hasonlo mintajat mutatta, I hatas
mutatkozott a Kompetencia, F (1,64)4,86, p,04 es a Csoporttag, F (1,64)77,53, p,001 valtozokban, valamint a
Nem Kompetencia, F (1,64)4,54, p,04 es a Kompetencia Csoporttag, F (1,64)45,95, p,001
klcsnhatasokban. Ismet az utobbi klcsnhatas a relevans eIIektus, s ez ramutat arra, hogy a beavatottakat a
kompetens Ieltetel mellett (M9,07) megbizhatobbaknak eszleltek, mint a nem kompetens Ieltetele mellett
(M8,12), es mint a nem beavatottakat a kompetens (M7,75) es a nem kompetens (M7,95) Ieltetel mellett. Az
1. kiserlethez hasonloan itt sem jtt letre klcsnhatas a beIolyasolasi strategiaval, vagyis a beavatottak
sszehasonlithato megbizhatosagot tanusitottak a Hollander- es a Moscovici-Ieltetel mellett.
EREDMNYEK
332
Az eszlelt attitdbeli hasonlosag merszama jelezte szamunkra a strategia manipulalasanak hatekonysagat. A
varianciaanalizis eredmenyei szigniIikans I hatast mutattak a Strategia, F (1,64)11,02, p,002, es a Csoporttag,
F (1,64)107,32, p,001 valtozokban, valamint a Strategia Csoporttag klcsnhatasban, F (1,64)13,62, p,001.
A klcsnhatas modja nyilvanvalo volt: a vizsgalt szemelyek a nem beavatottak attitdjet talaltak a leginkabb
hasonloknak a sajat attitdjkhz (Hollander M7,89; Moscovici M7,74), a kvetkez leginkabb hasonlo
attitddel rendelkezknek a Hollander-Iele beavatottakat iteltek (M6,91), vegl a Moscovici-Iele beavatottak
attitdjet tartottak a legkevesbe hasonlonak a sajatjukehoz (M5,69). A strategia manipulaciojatol eppen ilyen
hatast vartunk. A nem beavatottak egyetertettek a csoporttal az els ket kerdesben, s csak az utolso, a jegyre
vonatkozo kerdesben nem ertettek egyet, a Moscovici-Iele beavatottaknak az sszes velemenyre vonatkozo
kerdesben eltert a velemenye a csoportetol.
sszegezve, a 2. kiserlet elemzese azt mutatja, hogy a kompetencia es a beIolyasolasi strategia manipulacioi
egyarant hatekonyak voltak. A kompetencia manipulalasa kvetkezteben a szveges Ieladatokat megoldo
beavatottakat kompetensebbeknek es megbizhatobbaknak eszleltek, mint a tbbi csoporttagot. A strategia
manipulaciojarol elmondhatjuk, hogy a beavatottak sszehasonlithato modon alakitottak a Hollander- es a
Moscovici-strategiabeli szerepket erveik megitelt megbizhatosaga tekinteteben, s az attitdbeli hasonlosag
szempontjabol a ket strategia megklnbztethet maradt.
A beavatottak hatasa a velemenvekre. Az 1. kiserlethez hasonloan itt is azt szerettk volna legIkeppen
meghatarozni, hogy a belepjegyekre vonatkozo kerdes megiteleset mennyiben beIolyasoltak a klnbz
kiserleti Ieltetelek. Az analizis egysegeikent a csoportokat tekintettk, es 2 (nem) 2 (kompetencia) 2
(beIolyasolasi strategia) varianciaanalizist vegeztnk. Az eredmenyek a Nem valtozoban mutattak I hatast, F
(1,64)3,68, p,06, ahol a IerIiakat (M4,13) jobban sikerlt beIolyasolni, mint a nket (M3,19); valamint a
Strategia valtozoban mutatkozott a hatas tendenciaja, F (1,64)3,26, p,08, ahol a Hollander-modszer nagyobb
beIolyast mutatott (M4,10), mint a Moscovici-Iele megkzelites (M3,22). A 2. tabla:at jobb oldalan lathato
eredmenyek viszont azt sugalljak, hogy a strategia hatasa csupan a IerIi resztvevkre korlatozodik. Kln
Strategia BeIolyas varianciaanaliziseket vegeztnk IerIi- es ni csoportokra, hogy ezeket az adatokat
kzelebbrl is megvizsgalhassuk. Mint vartuk, a IerIiak eredmenyei szigniIikans hatast mutattak a Strategia
valtozoban, F (1,32)4,18, p,05, mig a nkei nem, p,1. Erdekes modon a IerIiak ezen adatai az 1. kiserlethez
hasonloan a Hollander kompetens Ieltetel mellett mutatjak a legnagyobb hatast, holott ettl Iggetlen
sszehasonlitas nem mutatkozott statisztikai klnbseget a Hollander kompetens es nem kompetens Ieltetelek
kztt.
Mint az 1. kiserletben is, a resztvevk beszamoltak arrol, hogy mely csoporttag(ok) ha volt ilyen egyaltalan
beIolyasolta (beIolyasoltak) leginkabb a belepjegyre vonatkozo kerdesben az altaluk adott pontszamot. A
valaszokbol kialakitottuk a beavatott velt hatasanak dichotomizalt merszamat. Ezt ugy ertk el, hogy 1 pontot
kapott az, aki barmelyiket emlitette a ket beavatott kzl, es 0 pontot, aki egyikjket sem emlitette. E
pontszamokat 2 (Nem) 2 (Strategia) 2 (Kompetencia) khi-negyzet-probanak vetettk ala, a kategorialis
adatokra alkalmazott altalanos linearis modellt kvetve (Grizzle at al. 1969). A 3. tabla:at jobb oldalan
Ieltntetett eredmenyek szigniIikans hatast mutattak a Nem, 2 (1) 7,34, p,007, es a Kompetencia, 2 (1)
5,95, p,02 valtozokban es a Nem Strategia klcsnhatasban, 2 (1)1 5,95, p,02. sszegezve, a IerIiak
beszamolojuk alapjan ersebben beIolyas ala kerltek (35), mint a nk (22), s a beavatottak hatasosabbak
voltak, ha kompetensnek latszottak (36), mint ha nem (22). A Nem Strategia klcsnhatas (3. tabla:at) azt
mutatja, hogy a nket megkzelitleg ugyanannyi hatas erte a Hollander- es a Moscovici-strategia eseteben
(Hollander 19, Moscovici 24), viszont a IerIiakra ersebben hatott a Hollander-strategia (Hollander 46,
Moscovici 25). A IerIiak adatait az 1. kiserlet adataival sszehasonlitva ismet azt latjuk, hogy a legnagyobb
hatasa a Hollander kompetens Ieltetelnek volt.
Alaps:intbeli ss:ehasonlitasok. Noha a hangsulyt a Hollander- es a Moscovici-Iele strategiak egymashoz
viszonyitott hatekonysagara helyeztk, e strategiak hatasossagat egy masik oldalrol ugy kzelitjk meg, ha
eredmenyeiket a hatasnelkliseg alapszintjehez viszonyitjuk.
A belepjegyre vonatkozo alapszintadatokat nyujto kontrollszemelyek pontszamait (M1,62) t-proba
EREDMNYEK
333
92 Az 1. kiserletben nem alltak rendelkezesre hasonlo alapszintet jelz adatok. Nem tartottuk helyenvalonak potlolag Ielhasznalni a 2.
kiserlet alapadatait a ket adatgyjtes kztt eltelt id miatt es amiatt, hogy idkzben a diakoknak a belepjegyre vonatkozo kerdessel
kapcsolatos erzelmei valamilyen iranyba eltolodhattak.
segitsegevel sszehasonlitottuk a 2. kiserlet adataival. E probakon a IerIiak es nk adatait a kontrollszemelyek
eseteben sszevontuk, mert az elzetes vizsgalat nem mutatott nemi klnbsegeket. A 2. tabla:at minden
oszlopanak adatait atlagoltuk a kompetenciaIeltetel menten. Az sszes proba eredmenyei szigniIikansak voltak.
Mind a Moscovici-strategia vizsgalt szemelyei IerIiak: t (63)3,18, p,01; nk: t (63)2,16, p,05 mind pedig a
Hollander-strategia vizsgalt szemelyei IerIiak: t (63)5,68, p,001; nk: t (63)2,99, p,01 szigniIikansan
kedvezbben velekedtek a teljes aru jegy kiIizeteserl, mint a kontrollszemelyek. Mas szoval mindket
beIolyasolasi strategia szigniIikans hatassal volt a resztvevk velemenyere egy beIolyasolatlan
kontrollcsoportehoz kepest.92
9.4.1.5.3. LTALNOS KIFEJTS
Jelen kiserleteink ket kisebbsegi beIolyasolasi strategia hatasossagat hasonlitottak ssze: Hollandernek 'az
egyeniseg hitele (Hollander 1958, 1964) es Moscovici 'viselkedesi stilus modelljet (MoscoviciFaucheux
1972; MoscoviciNemeth 1974). FerIiakbol allo csoportoknal mindket kiserlet eredmenyei eleg nyilvanvaloan
hatasosabbnak mutattak a Hollander-strategiat, jelezve, hogy a legnagyobb hatas akkor erhet el, ha a
Hollander-strategia a kompetencia kinyilvanitasaval parosul (lasd a 2. es a 3. tabla:atot). Maskent kiIejezve,
azok a beavatott szemelyek, akik megbizhato modon kepviseltek egy szabalytalan allaspontot (vagyis hogy a
diakoknak teljes aru belepjegyet kelljen vennik a sportrendezvenyeken), nagyobb beIolyassal voltak a
tbbsegre Hollander strategiaja (a tbbsegi velemenyhez valo kezdeti alkalmazkodas a kompetencia
igazolasaval parositva), mint Moscovici strategiajanak (a tbbsegi allasponttal szembeni kvetkezetes
nonkonIormitasnak) alkalmazasa eseten.
A IerIiak eredmenyeivel szemben a ni csoportok (2. kiserlet) mindket strategiara hasonlo eredmennyel
reagaltak. Igy a Hollander-strategia nagyobb hatasIoka csak a IerIicsoportokban volt nyilvanvalo. Egy altalanos
nemek szerinti klnbseg is megmutatkozott: a nk kevesebb hatast mutattak, mint a IerIiak. A csoportok
inIormalis megIigyelese alapjan azt Ieltetelezzk, hogy ez a klnbseg talan a ni beavatott szemelyek kevesbe
ramens stilusabol Iakadhatott. Ez a megIigyeles sszhangban all a nemi szerepbeli klnbsegek hagyomanyos
IelIogasaval, es azon kutatasok eredmenyeivel, melyek szerint a nk inkabb kapcsolatorientaltak, mig a IerIiak
inkabb Ieladatorientaltak (NemethEndicottWachtler 1976; StrodbeckMann 1956; Slater 1958).
Noha jelen vizsgalatunk azt mutatta, hogy a Hollander-strategia IerIiak eseteben hatasosabb beIolyasolasi
modell, ezt nem szabad ugy erteni, hogy a Moscovici-modellnek egyaltalan nem lett volna hatasa. Valojaban az
sszehasonlitasok megmutattak, hogy mindket modell szigniIikans mertekben beIolyasolta a resztvevk
velemenyet azokehoz a kontrollszemelyekehez kepest, akik semmilyen beIolyasolasi kiserletnek nem lettek
kiteve. Ez az eredmeny Ielhivja a Iigyelmet az inIormacio Iontos szerepere a beIolyasolas Iolyamataban
(DeutschGerard 1955); vagyis a modellek olyan tenyezi mellett, mint a viselkedesi stilus es az egyeniseg
hitele, a lenyeges es meggyz ervek is nyilvan hozzajarultak a beIolyasolas Iolyamatahoz.
Ugy tnik, a kompetencia szerepe nemileg klnbz a ket modellben. Mint a 3. tabla:at mutatja, a resztvevk
a beavatottakat nagyobb hatasuaknak veltek olyankor, ha azok kompetensek voltak, mint olyankor, ha nem
voltak kompetensek. Ez mindket kiserletben igy volt, kiveve az 1. kiserlet Moscovici-Ieltetelet, ahol a
manipulacio hatekonysaga kerdeses volt. A kompetencia Ieltetele mellett eszlelt nagyobb beIolyas dacara a
beIolyas tenylegesen csak a Hollander-strategia mellett, a IerIi resztvevk eseteben ntt meg a belepjegyre
vonatkozo kerdesben. sszegezve tehat: az adatok a Hollander-modell eseteben igazoljak hangsulyosabban a
kompetencia szerepet, altalaban pedig sszhangban vannak a korabbi kutatasok eredmenyeivel, es jelzik, hogy a
nagy kompetencia pozitiv szerepet jatszik a beIolyasolas Iolyamataban (peldaul DittesKelly 1956; Hollander
1960).
A Hollander- es a Moscovici-modell sszehasonlitasanak egy masik modja az, ha megvizsgaljuk
alkalmazhatosagi korlatIelteteleiket. A jelen vizsgalat adatai egy ilyen sszehasonlitast tesznek lehetve: milyen
nagy legyen a kisebbsegi csoport, hogy a beIolyasolasi strategia hatasos lehessen. Emlekezznk vissza, hogy a
ket kiserlet kztti alapvet klnbseg abban allt, hogy az 1. kiserlet egyszemelyes, a 2. ketszemelyes
LTALNOS KIFEJTS
334
kisebbseget alkalmazott. Az eredmenyek szerint a Moscovici-modell jelents beIolyast eredmenyezett a 2.
kiserletben a ketIs kisebbseggel, de csak csekely hatasu volt vagy semmilyen beIolyast nem valtott ki az 1.
kiserletben, ahol a kisebbseg egy Ibl allt. Ez egy masIajta Ieladatban megismetli Moscovici es Lage (1976)
eredmenyet, es kezenIekv modon magyarazhato attribucios Iolyamatokkal. Az emberek nagyobb
valoszinseggel ruhaznak negativ tulajdonsagokat egyetlen olyan emberre, aki devians allaspontot kepvisel
klncnek, nIejnek tarthatjak , mint ket emberre, akik ugyanazt az allaspontot kepviselik, hiszen a tars altali
alatamasztas hihetbbe teszi az erveket. A pontos magyarazattol Iggetlenl itt a lenyeg az, hogy a kisebbsegi
beIolyas a Moscovici-Iele ket Inel alacsonyabb letszamu kisebbsegnel nem volt hatasos. A Moscovici-modellel
kapott eredmenyekkel szemben a Hollander-strategia mindket kiserletben hatasos volt, Iggetlenl attol, hogy a
kisebbsegi velemenyt egy vagy ket tag kepviselte. Igy tehat, ha a ket modellt a hatasos kisebbseg letszamanak
kriteriumaval hasonlitjuk ssze, a Hollander-modell altalanosabbnak bizonyul. Amennyiben csoporthelyzetben
egyetlen szemely kisebbsegi velemenyt kepvisel, ugy latszik, hogy a Hollander-strategia alkalmazasa nagyobb
eselyt ad neki a tbbiek velemenyenek beIolyasolasara, mint a Moscovici-strategia.
Vegl megjegyezzk, hogy noha mindket modell leirja, milyen Ieltetelezett dinamika Ielels a strategia
hatasossagaert, kiserleteink nem sokat tettek azert, hogy e Ieltetelezeseket ellenrizzek. Vizsgalatunk tovabba
egymas szamara viszonylag ismeretlen emberek csoportjaira korlatozodott, akik viszonylag rvid idre
talalkoztak, s az altaluk Ielvethet ervek mennyisege es Iajtaja be volt hatarolva. Az idtartam nvelesevel talan
a Moscovici-strategia hatasossaga is nvekedhetne. Biztos, hogy nepszertlen kisebbsegi nezeteket kepvisel
embereket ritkan vesznek eleinte komolyan, klnsen ha az altaluk javasolt valtozasok a hallgatoknak
kltsegesek lesznek (peldaul tbbet kell Iizetni orvosi kltsegekre es sportbelepkre). Az, hogy vajon az id
klcsnhatasban all-e a strategiaval, s hogy vajon hogyan viselkedne a ket modell masIajta Ieladatok es
kevesebb idbeli megszoritas eseten, termeszetesen tovabbi vizsgalodast igenyel.
9.5. NEMNYI MRIA - CSEPELI GYRGY
9.5.1. NSEGTS S SZOCILPOLITIKA
A 70-es evek kzepere egyre tbb valsagtnet halmozodott Iel a Iejlett nyugati tarsadalmak szocialpolitikai
intezmenyrendszereben. Ezek a tnetek komoly arnyat vetettek a joleti tarsadalommal kapcsolatban hangoztatott
ideologikus celkitzesekre, es egyidejleg olyan alternativak keresesere sztnztek, amelyek valamilyen
modon egyIell kepesek lehetnek atmenteni a joleti tarsadalmak szocialpolitikai redisztribucios alapelveit,
masIell azok hatekonyabb kiaknazasat is szavatolni tudjak. Amikor a mai magyar tarsadalom altalanos
valsagtneteit latjuk, nyilvanvaloan szamunkra sem lehet kzmbs, hogy milyen megoldasi utakat keressnk.
Elkepzelhet, hogy erdemes lenne a nyugati tarsadalmakban tbb evtizede Iolyo utkereses tapasztalatait nalunk
is Iigyelembe venni.
A joleti tarsadalmak szocialpolitikai intezmenyrendszereinek jol kitapinthato valsagtnetei kzl a
legIontosabbak a kvetkezk:
a szocialpolitikai intezmenyek es munkatarsaik indokolatlanul ers proIesszionalizalodasa, technicizalodasa es
szakosodasa (eltnik az egesz ember, annyi 'tnetre szakad szet, ahanyIele intezmenyrendszer hatokrebe
kerl);
a segit szerepek es a segitett szerepek kztti kiegyensulyozatlansag, aranytalansag, elidegenedes es
elszemelytelenedes;
a segit viszony manipulativ elemekkel trten Ieltltdese, a segitseg modosulasa a szocialis kontroll es
Ielgyelet iranyaba;
inIantilizalodas, egyoldalu Iggseg a segitett 'tanult gyamoltalansaga;
NEMNYI MRIA - CSEPELI
GYRGY
335
a panaszok regisztracioja a panaszkivalto okok hermeneutikai rekonstrukcioja helyett.
Ezek a valsagjelensegek nmagukban bizonyara nem eredmenyeztek volna melyrehato modosulast (mint ahogy
a kelet-europai szocialista modell szerint berendezkedett tarsadalmakban a Ielsoroltaknal joval sulyosabb
valsagtnetek hatasara sem tapasztalhato modosulas), ha a politikai erviszonyokban nem jtt volna letre a
konzervativ erk javara trten eltolodas. Az eltolodas soran bekvetkez kormanyzati iranyvaltas
erzekenyebbe valt a kltsegvetesi tetelek parttalan Ielduzzadasara, es meghirdette a kltsegvetesi ujraelosztasok
radikalis cskkentesenek politikajat. Egy ilyen iranyvonal szamara a szocialpolitikai szektor relative 'lagy
terlet, hiszen akik ennek az intezmenyrendszernek a mkdeseben erdekeltek, azok viszonylag kevesbe
kepesek ellenallni a szigoritasoknak es az elvonasoknak, mint az olyan 'kemeny hatalommal rendelkez
lobbyk, mint peldaul az ipar, a hadsereg. Ebben az uj politikai helyzetben az nsegit mozgalmak szamara
rendkivl kedvez terep keletkezett, hiszen a letez szocialpolitikai intezmenyrendszerek diszIunkcioi elleni
harc jelszavai kapora jttek a szocialpolitikai celu kltekezes redukciojara vallalkozo kormanynak.
Ennek kvetkezteben ideologiailag az a paradoxon jtt letre, hogy egy eredenden baloldali ihletes, a
szolidaritast, az egyttmkdest, az nmeghatarozast es kollektivitast hirdet mozgalom szvetsegesre talalt a
konzervativ liberalis kormanyzatban. A jv Iogja eldnteni, hogy ennek a sajatos koalicionak ki lesz a gyztese
es ki lesz a vesztese. A kerdes az, hogy az nszervezdesen alapulo klnbz tipusu nsegit mozgalmak
kepesek lesznek-e egysegesen Iellepni egy uj tipusu redisztribucios rendszer kiepitese erdekeben, mely a
brokracia es a Ilsleges tulkltekezes kiiktatasa reven olcsobba valt szocialpolitikai mechanizmust kepezve
szembe tudna szallni a konzervativ kormanyzat megoszto taktikajaval, mely egyes nszervez tarsulasokat
'kivanatosnak nyilvanit, masokat elutasit vagy eppen sorvadasra itel.
Az nsegites jelentesenek tisztazasa soran szamba kell vennnk az sszes lehetseges valtozatot, es amikor az
ilyen tipusu mozgalmakat, mint az egyoldalu redisztribucion alapulo kizarolagos szocialpolitikai
intezmenyrendszer alternativait hatarozzuk meg, akkor arra a kzs mozzanatra kell a hangsulyt tennnk, mely
minden valtozatban az autonomiat, az nmeghatarozast es a kzssegi kompetenciat Ioglalja magaban.
Elvileg negy tipust klnbztethetnk meg. A tipologia megalkotasa soran az egyik tengelyt az kepezi, hogy az
nsegites okat kepez konIliktus, trauma, diszIunkcio vagy eletvezetesi valsagtnet individualis vagy kollektiv
termeszet-e. A tipologia masik tengelyen talaljuk az nsegitest kivalto mozzanatnak azt a sajatossagat, mely az
alkalma:kodast vagy inkabb a valto:ast teszi cella.
A konzervativ megkzelitesek kedvenc nsegit mozgalmai az individualis-alkalmazkodo tipusba tartozo
csoportok kzl kerlnek ki, hiszen ezek anelkl igerik a panaszok enyhleset, az egzisztencialis konIliktusok
treset, hogy barmit is meg kelljen valtoztatni a strukturalis mkdesek szintjen. Ugyanakkor nem tagadhato,
hogy mentalhigienes szempontbol ezeknek a csoportoknak is igen Iontos pozitiv vonasaik lehetnek, hiszen meg
mindig hatekonyabb modszert jelentenek a traumatizalt sorsok aldozatai szamara a traumak okozta
kvetkezmenyekkel valo egytteles kialakitasara, mint az un. terapiak es technicizalt segit kapcsolatok. (Ebbe
a kategoriaba tartoznak pl. a rakmteten atesett nk, kronikus egeszseggyi panaszok aldozatainak vagy azok
hozzatartozoinak nsegit csoportjai.)
Egy Iokkal radikalisabb, bar politikai ertelemben mindenkeppen artatlan nsegit csoporttipus, melynek tagjai
egymas segitsege reven individualis problemaik Ielszamolasat, karos kvetkezmenyekkel jaro viselkedesk
Ielszamolasat erik el (peldaul Iogyo- kuras csoportok, dohanyzasellenes csoportok, jogacsoportok,
vegetarianusok, termeszetes taplalkozas hivei, nudistak stb.).
Az individualis-alkalmazkodo, illetve az individualis-valtoztato nsegit csoportokhoz kepest sokkal inkabb
kivalthatjak a konzervativ kritikakat azok a csoportok, melyek tagjai valamilyen kollektiv tarsadalmi kategoria
sorskepz ereje Iolytan kenyszerlnek nszervezdesre. Az alkalmazkodo valtozatban talaljuk azokat a
csoportokat, melyek tagjai kronikus eletvezetesi nehezsegekkel kszkdnek, pusztan azert, mert hatranyosan
megklnbztetett, stigmatizalt kategoriak ala soroltatnak. A potencialis kategoriak katalogusa rendkivl szeles,
annak Iggvenyeben, hogy a tarsadalom toleranciakszbe milyen magas. Itt talaljuk a korai Ieminista
csoportokat, a klnbz totalis intezmenyek (brtnk, allami gondozottak otthonai, elmegyogyintezetek,
NSEGTS S
SZOCILPOLITIKA
336
alkohol- es kabitoszer-elvonok) volt vagy potencialis klienseit, a homoszexualisokat, a testi es lelki
Iogyatekosok legklnbzbb csoportjait es a tarsadalmi megklnbztetes altal sujtott klnbz
kisebbsegeket. Ha Iigyelembe vesszk, hogy ebbe a tipusba nemcsak a kzvetelenl erintettek, hanem a
kzvetett modon erintettek is beletartoznak (peldaul ertelmi Iogyatekos gyermekek szlei, elmebetegek
hozzatartozoi stb.), akkor latni valo, hogy igen szeles krre kiterjed halozatok jhetnek letre e kollektiv
sorsmeghatarozo kategoriak alapjan. Az nsegites mozzanata termeszetesen a klnbz kategoriak eseteben
elter modon juthat kiIejezesre. Valamennyi esetben idetartozonak veljk a pozitiv nertekelesi mintak
kepzeset, a pozitiv identitasert vivott harcot, de abban mar jelents klnbsegek vannak, hogy a csoportok
mkdese mennyire terjed ki a szkebben vett szocialpolitikai Iunkciok nszervez alapon trten ellatasara,
illetve mennyire lt nyiltan politikai arculatot (Magyarorszagon nyilvanvaloan ez a dilemma ervenyes a
ciganyok mozgalmainak eseteben).
A legradikalisabb valIaj, melynek eseteben a szocialpolitikai dimenzio a politikai dimenziohoz kepest
egyertelmen hatterbe szorul, a kollektiv meghatarozottsagu, valtoztato celzatu csoportok tipusa, mely ltheti
peldaul gazdasagi szvetkezetek, alternativ politikai szvetsegek Iormajat. (Krnyezetvedk,
kobanktarsulasok, nonproIit segithalozatok, nszervezd kepzesi, oktatasi Iormak stb.)
Latni valo, hogy a Iunkciokat illeten meglehetsen heterogen tarsulasok sorolhatok be az nsegit csoportok
krebe, melyek azonban, ha tudatositjak a mkdeskben rejl alternativitast, hathatos ert kepeznek a
tarsadalmi javak ujraelosztasaert Iolytatott kzdelemben reszt vev tradicionalisan ers lobbykkal,
erdekkzpontokkal szemben. A mai nyugat-europai gyakorlatban a kzsegi-varosi kltsegvetesek Ielosztasakor
peldaul mar elIogadott a 2025 krli arany, melyet az intezmenyesitett szervezetek rovasara a klnbz
szocialpolitikai celzatu nsegit szervezetek, mozgalmak, csoportok, valamint az azokat integralo kzpontok (az
un. Clearing-house-ok) palyazat utjan nyerhetnek el.
Az nsegit csoportok sosem lepik tul a tarsas kis csoport klasszikus letszamhatarait, es ennek kvetkezteben
jellegk messzemenen szemelyes; I aktivitasuk a szemtl szemben valo talalkozas, kommunikacio es kzs
tanulas. Hetente egyszer ket-harom orara talalkoznak, lehetseg szerint semleges, valamilyen intezmenyhez
vagy szervezethez tartozo helyen. Minden csoporttagnak egyenl jogai vannak, Iormalisan nincs vezet, a
szabalyteremtes, identitasmeghatarozas kzsen trtenik. A csoportba valo bekerles alapmotivacioja az, hogy a
csoporttag nmagan segitsen, nem pedig az, hogy masoknak segitsen. Ugyanakkor a keletkez kapcsolatokban
az nsegites egyben masok segitesenek eszkzeve is lesz. A reszvetel ingyenes, a Iinanszirozas a mar emlitett
palyazati lehetsegek igenybevetelevel trtenik. A csoport munkajat, a kvetend celokat es az alkalmazando
eszkzket a tagok sajat maguk hatarozzak meg, azt is mondhatnank, 'az a szabaly, hogy nincs szabaly. A
kzvetlen erintkezesben a tagok altal messzemenen misztiIikalt, szemelyes es egyenive lett konIliktusokrol es
traumakrol kiderl azok paradigmatikus szerkezete, aminek kvetkezteben a kezelesi eljarasok kzsen
kialakitott modelljeit is elsajatitjak a csoporttagok. Az a trauma, hatrany vagy megbetegit konIliktus, mely a
csoporttagot a tarsadalomban a tbbiektl elklnitette, az nsegit csoport kzssegeben masokkal egyesiti. A
ke- letkez hatast a csoporttagok a misztiIikacio es a megbelyegzettseg Ieloldasakent elik at. Ennek
kvetkezteben mindenki voltakeppen ketts szerepben van jelen: egyszerre segitett es segit. A csoportban
keletkez hatasok jelents transzIerpotenciallal rendelkeznek, mely kisugarzik a csoporton kivl Iolytatott
eletvezetes egeszere is.
Az nsegit csoportok klnbz tipusaival kapcsolatos vizsgalatok azt mutatjak, hogy ritka, amikor teljes
elklnltseg mutatkozik a proIesszionalis intezmenyrendszer es az nsegit csoportok kztt. Tbbnyire
elbb-utobb kialakul a laikus es proIesszionalis elem kenyes egyensulya, mely termeszetesen dinamikus, azaz
allando karbantartasra szorul. A letez intezmenyrendszerek proIesszionalis resztvevi szamara Iltetlenl
ajanlatos az nsegit csoportokban rejl lehetsegek alapos ismerete. A szakembereknek inIormalniuk kellene
klienseiket, Il kellene hivniuk a paciensek Iigyelmet az nszervezdes elnyeire, es sajat szakmai
eredmenyessegk nvelese erdekeben el kellene ernik az nsegit csoportok anyagi tamogatasanak biztositasat
(helyiseg az lesek szamara, teleIon, irogep, xerox biztositasa, bibliograIia es szakirodalom rendelkezesre
bocsatasa). Sajnos a gyakorlatban sok esetben a laikus es a proIesszionalis elem klcsns eliteletektl terhelt
szembenallasa mutatkozik, mialtal a viszony klcsnsen elmergesedik, s ezen mindenki csak veszit.
NSEGTS S
SZOCILPOLITIKA
337
Amikor a magyar tarsadalom keretei kztt elkepzelhet nsegit csoportok eselyeit latolgatjuk, valamint a mar
letez keves szamu (Ikent egeszseggyi es eletstilust valtoztato) csoportokra gondolunk, akkor ohatatlanul is
aggodalmat kell hogy erezznk a brokratizalodasi hajlandosagok kapcsan. Az elmult negy evtizedben kialakult
Ielteteles reIlexek es beidegzdesek egyaltalan nem kedveztek a spontan allampolgari kezdemenyezes barmilyen
megnyilvanulasanak, hiszen a multban ezek nyomban ideologiai, illetve politikai ellenintezkedeseket valtottak
ki, mialtal a letrejv csoportoknak vagy meg kellett sznnik, vagy pedig a letkert Iolytatott
szelmalomharcban sulyos torzulasokkal kellett Iizetnik (szektasodas, elzarkozas, martir- es ldzttsegtudat).
MasIell az ural- kodo tarsadalompolitikai ideologia intezmenycentrikussaga es paternalizmusa sokszor a
legjobb szandeku intezmenyi kepviselket is vakka tette sajat mkdesk nem kivant kvetkezmenyeivel
szemben. Ez azt eredmenyezte, hogy az egeszseggyi, gyamgyi, rendri, igazsagszolgaltatasi es
bntetes-vegrehajtasi szervezetek sajat illetekessegket lattak megsertve minden olyan nszervezd alternativ
kezdemenyezes Ieltnesekor, mely a paternalista gondolkodas es gyamkodas kreibl valo kilepesre sztnzte
volna a legkzvetlenebbl erintetteket: a szenvedket, kezelteket, korrekciora itelteket.
A mai magyar tarsadalomban jelentkez, szocialpolitikai indittatasu nsegit csoportokra es mozgalmakra
vonatkozo inIormacioink szegenyesek es reszlegesek. Ez termeszetesen tudomanyos ertelemben is komoly
hianyossag, azonban az egyes, egymastol elszigetelten mkd nsegit csoportoknak sem volna kzmbs
annak ismerete, hogy kik es milyen csoportokat alkotva elnek es mkdnek egytt az orszag klnbz
teleplesein.
EGY REGI KNYVBOL
'A szocialis problemak megoldasahoz ismeretekre van szkseg. Altalanos szocialis kultura
nelkl szocialis Ieladatokat megoldani nem lehet. Szkseg van a keszsegre, amely a moralis
IelIogasbol taplalkozik, a keszseget azonban ki kell egesziteni az ismeretek alkalmazasaval,
hogy az gyakorlatilag ertekke alakulhasson. Tehat szkseg van az altalanos szocialis kulturara,
kell ismerni a tarsadalom szerkezetet, ezeken tulmenleg nelklzhetetlenek a szocialis
munkanal az altalanos gazdasagi ismeretek, a szakismeretek, es vegl ismerni kell a helyzetet
es az egyent, az embert, akinek helyzeten a szocialis munka segiteni akar.
Esztergar Lajos: A szocialis munka vazlata
NSEGTS S
SZOCILPOLITIKA
338
93 Tamotsu Shibutani: ReIerence groups as perspective (Vonatkoztatasi csoportok mint latoszgek). American Journal of Sociologv, 1955.
60. 563. p.
94 Uo. 565. p.
10. fejezet - IX. RSZ A
NAGYCSOPORT
10.1. ROBERT K. MERTON
10.1.1.
10.1.1.1. TRSADALOMELMLET S TRSADALMI STRUKTRA
10.1.1.2. A VONATKOZTATSI CSOPORT FOGALMNAK
TISZTZSA
Ketsegkivl sregi es Ielteheten igaz elkepzeles, hogy az egyeni cselekvesek tarsadalmi
vonatkoztatasi keretei azok a csoportok, amelyekhez az egyenek tartoznak. Ha a
vonatkoztatasi csoport elmelete csak ezzel Ioglalkozna, csupan uj elnevezest adtunk volna egy
regota jelen lev szociologiai kerdesnek, tekintetbe veve, hogy a szociologia alaptetele mindig
is a magatartas csoportmeghatarozottsaga volt. Teny azonban az is, hogy az emberek,
magatartasuk es ertekeleseik kialakitasa soran gyakran nem a safat maguk csoportjahoz
igazodnak, s eppen ez az a terlet, amely a vonatkoztatasi csoport elmeletet klnsen
Ioglalkoztatja. Azokrol a problemakrol van szo, amelyek abbol adodnak, hogy az egyen olyan
csoportokhoz is igazodhat, amelyeknek nem tagja. Az elmeletet vegl persze annyira altalanos
Iormaban kell megIogalmaznunk, hogy szamot adhasson mind a tagsagi csoporthoz, mind a
nem tagsagi csoporthoz valo igazodasrol. Most azonban azokra a Iolyamatokra kell
Iorditanunk Iigyelmnket, amelyek reven az egyen olyan csoportokhoz viszonyitja magat,
amelyhez nem tartozik
'(488. p.).
Mikor valamilyen kutatasi terleten jelents vagy kevesse jelents uj elmeleti megallapitasok jelentkeznek,
egyes kutatok ezeket beepitik az adott terleten mar korabban kialakult elmeletbe, ezaltal elkdsitve vagy
teljesen elhomalyositva, hogy safatosan uj Iejlemenyrl van szo. Egy ilyen ujabb kelet beepitesi kiserletet
megIigyelve rgtn nyilvanvalova valik, miert kell hangsulyoznunk, hogy a vonatkoztatasi csoport elmelete
milyen tekintetben Iejleszti tovabb a magatartas csoportmeghatarozottsagara vonatkozo regota ismert
elkepzelest. Egyesek peldaul azt hangoztatjak, hogy 'nehany hivenek lelkesedese ellenere, tulajdonkeppen nincs
semmi uf a vonatkoztatasi csoport elmeleteben.93 Masutt pedig: 'Osregi, az antropologia es a tudasszociologia
terleten munkalkodo kutatok altal ismetelten hangsulyozott allitas, hogy az emberek a sajat csoportjuk
szemszget teszik magukeva, mikzben gondolkodnak, ereznek, s ebbl a szemszgbl latjak a dolgokat. A
vonatkoztatasi csoport Iogalma valojaban csak Iinomitja a regota kzismert elmeletet.94
Vilagos, hogyan juthat valaki arra a kvetkeztetesre, hogy a vonatkoztatasi csoport elmelete pusztan csak
megismetli azt az elgondolast, hogy az emberek gondolkodasat, erzelmeit es eszleleset az a csoport alakitja
(azok a csoportok alakitjak), amelynek tagjai, s igy az elmeletben 'tulajdonkeppen semmi uj sincs. Ehhez csak
arra a kzismert Iogasra volt szkseg, hogy tagadjak a safatos elgondolasokat ebben a kialakuloban lev
339
95 Uo. 569. p.
96 Harold H. Kelley: Two Functions oI reIerence groups (A vonatkoztatasi csoportok ket Iunkcioja). In G. E. Swanson T. M. Newcomb
E. L. Hartley (eds.): Readings in Social Psvchologv (Szocialpszichologiai olvasmanyok). New York, 1952, 410414. p.; Shibutani: i. m.;
Ralph H. Turner: Role-taking, role standpoint, and reIerence-group behaviour (Szerepvallalas, szerepallaspont es
vonatkoztatasicsoport-viselkedes). American Journal of Sociologv, 1956. 316328. p.
97 Shibutani ramutatott egy harmadik nyilvanvalo tipusra is: azokra a csoportokra, amelyeknek az emberek tagjai szeretnenek lenni. Mint
azonban Turner helyesen megjegyzi, ez nem ujabb tipus, mert 'az elIogadtatas vagyat a szociologusok olyan mechanizmuskent irjak le,
amely a vonatkoztatasi csoport ertekeinek es latoszgenek elIogadasara vezet. Turner: i. m. 327. p.
98 Turner: i. m. 328. p. Nem idezem itt reszletesen Turner tanulsagos Ielosztasat a csoportorientaciok azon klnbz Iajtairol, amelyek
eddig helyet kaptak a vonatkoztatasi csoport altalanos Iogalmaban.
elmeletben, s ennelIogva regota kzismert elgondolasokkal azonositjak. Korantsem ismeretlen eljaras reginek
lattatni az ujat, azaltal, hogy ujdonsagat Iigyelmen kivl hagyva, Iigyelmnket arra sszpontositjuk, ami regi
benne. Ugy latszik azonban, hogy a szerz nincs tulsagosan meggyzdve iteletenek helyessegerl, mert a
problemat lezarva elismeri, hogy a vonatkoztatasi csoportok gondolatanak van bizonyos sajatszersege,
amennyiben 'szszegzi a klnbz csoportkapcsolatokat es hovatartozasukat, s igy megknnyiti a szelektiv
eszleles tanulmanyozasat (bar mint latni Iogjuk, aligha egyedl a szelektiv eszleleset R. M.). Ezert teszi
hozza nelklzhetetlen eszkz egy olyanIajta tarsadalom sokIelesegenek es dinamizmusanak megertesehez,
amilyenben elnk (ambar Ielteheten nem kizarolag az ilyenIajta tarsadalmak megertesenek eszkze R.
M.).95 Nyitott kerdes, vajon a vonatkoztatasi csoport elmelete joggal nevezhet-e 'nelklzhetetlen
eszkznek.
10.1.1.2.1. A VONATKOZTATSI CSOPORTOK FUNKCIONLIS TPUSAI
Az elz Iejezetben szamos, am rendszertelen utalast tettnk a vonatkoztatasi csoportok klnbz Iunkcionalis
tipusaira. Azt mondtuk roluk, hogy 'az nertekeles es az attitdIormalas vonatkoztatasi keretei; tovabba hogy
'rendszeresen tanulmanyoznunk kell az ertekbeIogadas Iolyamatait, mint a vonatkoztatasi csoportviselkedes
egyik reszet; rvid megjegyzest Iztnk 'az attitdk, eszlelesek es iteletek vonatkoztatasi csoport kzegehez.
De mint az ezt kvet vizsgalodasok megmutattak, ezek az sszeIggestelen utalasok, amelyek burkoltan a
vonatkoztatasi csoportviselkedes klnbz Iajtaival Iggtek ssze, nem helyettesithetik ezeknek a tipusoknak
az alapos es atgondolt rendszerezeset.
Szamos ujabb kelet tanulmany aszerint probalja megklnbztetni a vonatkoztatasi csoportok I tipusait, hogy
milyen jellegzetes Iunkciot tltenek be azoknak az embereknek a magatartasaban, akik hozzajuk igazodnak. A
szoban Iorgo tanulmanyok96 lenyegeben megegyeznek abban, hogy (.) az elz Iejezetben halvanyan
krvonalazott ismervek alapjan a vonatkoztatasi csoportok ket I tipusa97 klnbztethet meg: az els a
'normativ tipus, amely merceket szab meg az egyen szamara, a masik az 'sszehasonlito tipus ez egyIajta
sszehasonlitasi keretet szolgaltat, melyben az egyen ertekelheti sajat magat es masokat is. Az els tipus
azoknak az ertekeknek a Iorrasa, melyeket bizonyos egyenek (akik vagy a csoport tagjai, vagy nem)
elsajatitanak, mint peldaul az utanpotlasul kldtt katonak eseteben, akik a veteranok ertekeit Iogadtak el. A
masodik viszont olyan kzeget nyujt, amelyben az egyen ertekelheti a sajat es masok viszonylagos helyzetet,
ahogy ez a Du Bois, Roper es Wilks altal emlitett esetekben trtent, amikor is kiderlt, hogy a gazdasagi helyzet
tarsadalmi jelentese a krnyez kzsseg gazdasagi strukturajanak Iggvenye. A ket tipus csak elmeletileg
klnithet el, hiszen ugyanaz a vonatkoztatasi csoport termeszetesen mindket Iunkciot betltheti.
E ketIajta vonatkoztatasi csoporttol elklnithetk azok a Turner altal leirt csoportok, 'amelyeknek tagjai
csupan az egyeni cselekedetek Ielteteleit szolgaltatjak.98 Ezek az interakcios csoportok, ahogyan Turner nevezi
ket, egyszeren eppugy az egyen tarsadalmi krnyezetenek reszei, ahogy a Iizikai targyak hozzatartoznak
Ildrajzi krnyezetehez; celjait megvalositva Iigyelembe kell vennie ket, de sem normativ, sem sszehasonlito
ertelemben nem jelentsek szamara.
E megklnbztetesek alapjan a legklnIelebb problemak vetdnek Iel: vajon a
vonatkoztatasicsoport-viselkedes ket tipusa mgtt elter tarsadalmi es pszichologiai mechanizmusok
mkdnek-e? A tarsadalom mely strukturalis Ieltetelei kedveznek, illetve nem kedveznek az ss:ehasonlito
jelleg vonatkoztatasicsoport-viselkedesnek megkzelitleg az olyanIajta megszegyenit, illetve nem
megszegyenit sszehasonlitasoknak, amelyeket Veblen vizsgalt? Vajon a ket csoport: a tagsagi csoport
(membership group) es a nem tagsagi csoport (non-membership group) kztt van-e klnbseg abban a
A VONATKOZTATSI
CSOPORTOK FUNKCIONLIS
340
99 Norman, Kaplan: Reference Group Theorv and Joting Behavior. Kiadatlan doktori disszertacio. Columbia Egyetem, 1955. 32. p.
tekintetben, hogy milyen mertekben tltenek be sszehasonlito, illetve normativ Iunkciokat? Az ilyen kerdesek
szinte nkentelenl vetdnek Iel a vonatkoztatasi csoportok Iunkcionalis tipusai kztti klnbsegtevesrl.
10.1.1.2.2. A CSOPORT S A CSOPORTTAGSG FOGALMA
.A vonatkoztatasicsoport-elmelet egyik Ieladata tisztazni, hogy melyek a csoporttagsag Iogalmi ismervei.
(.)
Egyik kiindulopontunknak azokat a rvid es korantsem kimerit megallapitasokat tekintjk, amelyeket az elz
Iejezetben tettnk a csoportok es a csoporttagsag Iogalmarol.
'Ha az egyik ilyen ismerv a tarsadalmi interakciok gyakorisaga, el kell ismernnk, hogy a
csoportok kztt aligha vonhatok eles hatarok. Adott csoportok tagjai a legklnbzbb
modokon kapcsolatban allnak mas csoportokkal, amelyeknek hagvomanvosan nem tagjai.
Minthogy azonban tarsadalmilag igen gyakran erintkeznek olyan szemelyekkel, akiket
hagyomanyosan ezekhez a csoportokhoz sorolnak, a szociologusnak jo oka van arra, hogy
ezekhez a csoportokhoz sorolja ket. Ugyanigy pillanatnyilag |ez a pillanat nyilvanvaloan
hat naptari evig tartott| azzal a kerdessel nem Ioglalkozunk, hogy mi a klnbseg tarsadalmi
csoportok es tarsadalmi kategoriak kztt; ez utobbi kiIejezes olyan elismert statusokra
vonatkozik, amelyek birtokosai esetleg csak kevesse vagy egyaltalan nem erintkeznek
egymassal
(486. p. 4. jegyzet).
'A sajat csoportokat es a kivlallok csoportjait, a tagsagi csoportokat es a nem tagsagi
csoportokat nem valasztjak el merev hatarok. Ha megvaltozik a helyzet, megvaltoznak a
hatarok is. Polgari szemelyekkel vagy valamilyen idegen csoporttal szemben a katonak sajat
csoport tagjainak tartjak magukat es masok is ennek tartjak ket; mas sszeIggesben viszont
a kzkatonak sajat csoport tagjainak tekintik magukat a tisztek kivlallo csoportjaval
szemben, s masok is ennek tekintik ket. Mivel ezek a Iogalmak nem abszolut jellegek,
hanem a helyzet Iggvenyei, nincs semmi paradoxon abban az allitasban, hogy a tisztek
kivlallok csoportjat jelentik a kzkatonak szamara az egyik sszeIggesben, ugyanakkor egy
atIogobb sajat csoport tagjai a masikban
(544. p. 43. jegyzet).
Az elmelet egyik biraloja talaloan vag vissza azzal, hogy 'paradoxonrol talan nincsen szo, azt viszont
megkvetelhetjk, hogy vilagos ismervek alapjan nevezhessnk valamely csoportot tagsagi csoportnak az egyik
esetben, s nem tagsagi csoportnak a masikban.99 Mivel azonban Norman Kaplan, akitl ez a kritikai
megjegyzes szarmazik, a tovabbiakban maga sem szolgal ilyen ismervekkel, celszer ujbol megvizsgalni es
rendszerezni azokat a klnbz Iajta tarsadalmi alakzatokat, amelyeket pontatlanul 'csoportoknak,
'tarsadalmi kategoriaknak es hasonloknak neveznek. Korabban itt-ott mar emlitest tettnk nehany
idevonatkozo ismervrl, de modszeres vizsgalatukra meg sort kell keritennk.
Elszr is, altalanos egyetertes uralkodik abban a tekintetben, hogy a csoport s:ociologiai Iogalma olyan
emberekre vonatkozik, akik kialakult mintaknak megIelelen erintkeznek egymassal. Neha ezt ugy Iejezik ki,
hogy az illetk kztt megszilardult es sajatosan rajuk jellemz tarsadalmi viszonyok szvdnek. Egyenertek
megIogalmazasokrol van szo, hiszen maguk a 'tarsadalmi viszonyok is a tarsadalmi erintkezes mintakba
rendezett Iormai, amelyek eleg tartosak ahhoz, hogy a tarsadalmi struktura vilagosan azonosithato reszei
A CSOPORT S A
CSOPORTTAGSG FOGALMA
341
100 Az ilyen ismervek reszletes Ielsorolasat lasd P. A. Sorokin: Societv, Culture and Personalitv cim mveben. New York, 1947, 70. skk.
101 A maradvanykategoriak gondolatat meggyzen Iejti ki Talcott Parsons: The Structure of Social Action. Id. kiadas, 1620. es 192. p.
legyenek. Az 'erintkezes gyakorisagara vonatkozo elbbi utalasban a csoportnak erre az obfektiv ismervere
gondoltunk. Termeszetesen megelegedhetnenk ezzel az egyetlen ismervvel is, de ha celunk valamely
szociologiailag jol hasznalhato Iogalom kialakitasa, mas ismerveket is be kell vezetnnk.100
A csoport egyik-masik ismerve az idezett reszletekben csak burkolt Iormaban volt jelen. Arrol van szo, hogy az
egymassal erintkez szemelyek 'csoporttagokkent hataro::ak meg magukat, vagyis mintaba rendezett
varakozasokat tamasztanak bizonyos interakcios Iormakkal szemben, amelyek moralisan ktelezek rajuk es
mas 'csoporttagokra nezve, de nem varhato el azoktol, akikrl azt tartjak, hogy 'kivl vannak a csoporton.
Alkalomszeren erre az ismervre is trtenik utalas az idezett reszletekben: neha szo van arrol, hogy az emberek
csoportok tagjainak 'tekintik sajat magukat.
Az elbbit kiegeszit harmadik ismerv az, hogy az egymassal erintkez szemelyeket masok ugv hataro::ak
meg, mint a 'csoporthoz tartozokat; ezek a masok lehetnek szinten csoporttagok, de lehetnek csoporton
kivliek is. Hivatalosan elismert csoportok eseteben ezek a meghatarozasok rendszerint nyiltak; inIormalis
csoportok eseteben gyakran hallgatolagosak, nem beszelnek roluk sokat, inkabb a magatartasban Iejezdnek ki.
Amennyiben harom ismerv a tarsadalmi erintkezes tartos es moralisan megalapozott Iormai, nmaguk es
masok altal csoporttagkent valo meghatarozas maradektalanul ervenyesl, a tartos erintkezesben allo
emberekrl egyertelmen elmondhato, hogy csoportot alkotnak. Az erintkezes objektiv ismerve, valamint a
tarsadalmi meghatarozasok szubjektiv ismervei egyttesen elegge vilagos hatarokat vonnak meg a csoporthoz
tartozas es a csoportba nem tartozas kztt. Ha a szubjektiv meghatarozasok homalyosak, a megIigyelt tarsas
erintkezes veszit Iormajanak egyertelmsegebl, s letrejn az a kzismert eset, hogy a szociologus
'csoportalakulast vel IelIedezni ott, ahol a resztvevk ezt nem szksegkeppen erzekelik.
Utaltunk ra, s most ismet hangsulyoznunk kell, hogy a csoportok kztti hatarok nem Ieltetlenl allandoak,
hanem a sajatos helyzetktl Iggen dinamikusan valtoznak. A megvaltozott helyzet jelentsen modosithatja a
tarsadalmi erintkezesek gyakorisagat, s ennek nyoman egykori csoporttagok objektive esetleg mar nem
tartoznak a csoporthoz, noha nyiltan nem 'mondtak le tagsagukrol, vagy nem 'leptek ki a csoportbol. A
tarsadalmi erintkezes gyakorisagaban bekvetkezett valtozasok klnsen azokban az inIormalis csoportokban
moshatjak el a csoporthatarokat, amelyekben sem a csoport tagjai, sem a tbbiek nem Iogalmazzak meg
vilagosan a csoporttagsag ismerveit. Ezt tekinthetjk az inIormalis csoportok egyik Iunkcionalis sajatossaganak:
stabilitasuk reszben azon alapul, hogy egyertelmen nincs meghatarozva, ki tekinthet a csoport tagjanak s ki
nem. Ugyanezert kerl szembe nem elmeleti, hanem gvakorlati nehezsegekkel az a szociologus, aki megprobalja
meghatarozni, ki tartozik valamilyen inIormalis csoporthoz. Emiatt Iell kell vizsgalnunk s szkseg eseten el
kell utasitanunk a 'tag es a 'nem tag kiIejezesek nehany lehetseges jelenteset; ezek a kiIejezesek nem Ielelnek
meg teljesen a tenyeknek, minthogy a csoporttagsagnak foko:atai vannak, amire reszben a csoport tbbi tagjaval
valo tarsadalmi interakciok gyakorisaga utal.
(.)
10.1.1.2.3. A NEM CSOPORTTAGOK FOGALMA
Ahogy a csoporttagsag tavolrol sem magatol ertetd Iogalom, s Iogalmi azonositasahoz vilagosan kiIejtett
szociologiai ismerveket kell segitsegl hivnunk, ugyanugy a nem csoporttagsag eseteben is ez a helyzet. A
'nem tagok persze minden bizonnyal azok, akik nem Ielelnek meg a csoporttagsag erintkezesbeli es
meghatarozasbeli ismerveinek, s ennelIogva ugy latszhat, hogy elegend meghatarozni, kik tagjai a csoportnak,
s a Iennmarado szemelyekrl maris kimondhatjuk, hogy nem csoporttagok. Az ilyen
'maradvanymeghatarozasok azonban alkalmat adnak arra, hogy a csupan negativ ertelemben meghatarozott
dolog bizonyos Iontos vonasai homalyban maradjanak.101 Igy all a dolog a nem csoporttagsag
maradvanyIogalmaval is.
A 'nem tag kategoriaja ugyanis, ha csak negativ ertelemben hatarozzuk meg, vagyis azokat soroljuk ide, akik
nem Ielelnek meg a csoporttagsag ismerveinek, elhomalyosit bizonyos alapvet klnbsegeket a nem
A NEM CSOPORTTAGOK
FOGALMA
342
102 The Sociologv of Georg Simmel. (Ed.): Kurt H. WolI, Glencoe 1950, H. WolII, 95. p.
103 Uo. 95. p
csoporttagsag Iajtai kztt; marpedig ezek a klnbsegek a vonatkoztatasi csoport elmelete szempontjabol igen
Iontosak. Hogy valoban igy all a dolog, arra ugy is rajhetnk, hogy bizonyos kvetkezteteseket vonunk le a
csoport 'teljessegenek Iontos es hosszu idn at elhanyagolt Iogalmabol, amelyet Simmel vezetett be a
szociologiaba.102 A teljesseg Iogalma olyan csoportsajatossagra utal, amely azon merhet le, hogy mi a
lehetseges csoporttagok akik megIelelnek a csoport altal a csoporttagsaggal szemben megszokott
kivanalmaknak es a tenvleges csoporttagok aranya. Szakszervezetek, szakmai egyeslesek, regdiakcsoportok
csupan a legszembetlbb peldai a teljesseg klnbz Iokat kepvisel szervezeteknek.
A teljesseget mint csoporttulajdonsagot, ahogy Simmel helyesen hangsulyozza, vilagosan meg kell
klnbztetni a csoport nagysagatol, mint a csoport masik tulajdonsagatol. Ez tulajdonkeppen azt jelenti, hogy
abszolut ertelemben ugyanakkora csoportok (ami a csoporttagok szamaval merhet) teljessegket tekintve
egeszen elterek lehetnek (ami viszont azon merhet le, hogy milyen a lehetseges es a tenyleges csoporttagok
aranya). A Ienti megallapitas kiegeszitesekent pedig ez annyit jelent, hogy abszolut ertelemben ugyanakkora
csoportok igen elter mertek tarsadalmi hatalommal rendelkezhetnek, annak megIelelen, hogy atIogjak-e
valamennyi lehetseges tagjukat, vagy csupan azok kisebb-nagyobb hanyadat Ioglaljak magukba. Termeszetesen
a teljesseg es a hatalom kztti sszeIgges Ielismerese az egyik I ok, ami sajatos helyzet emberek
egyesleseit arra keszteti, hogy a tagsag kret bvitve a lehet legtbb potencialis csoporttagot vonjak be
tevekenysegkbe. Minel teljesebb a csoport, annal nagyobb a hatalma es a beIolyasa.
A teljesseg Iogalmanak ez a tmr megIogalmazasa csak latszolag terit el bennnket eredeti celkitzeseinktl, a
csoporttagsag es a nem tagsag Iogalmanak Iellvizsgalatatol. A teljesseg Iogalma ugyanis, mint Simmel
szemmel lathatolag erzekelte, magaban Ioglalja azt is, hogy valamely csoportnak klnbz es strukturalisan
eltero tipusu nem tagfai vannak. A nem tagok nem sorolhatok egyetlen homogen tarsadalmi kategoria ala.
Mintaba rendezett kapcsolataikban elterek attol a csoporttol, amelynek nem tagjai. Nyilvanvaloan erre utal
Simmel alabbi megjegyzese: 'Az a szemely, aki elvileg a csoporthoz tartozik, de kivl marad azon pusztan
kzmbssege reven, azaltal, hogy nem ktdik, valojaban art a csoportnak. Ez a csoporton kivl maradas
versenges Iormajat ltheti, mint a munkasszvetkezes eseteben; megmutathatja a kivlallo szamara a csoport
hatalmanak korlatait; vagy karosithatja a csoportot, mert az meg csak letre sem jhet anelkl, hogy minden
lehetseges jellt ne valna valoban a tagjava, mint bizonyos ipari kartellek eseteben.103
1. Ki alkalmas es ki nem alkalmas csoporttagnak?
Az elbbiekbl kvetkezik az els olyan tulajdonsag, amelynek alapjan tovabb pontosithato a nem tagok
maradvanykategoriaja: azokat a nem tagokat, akik nem alkalmasak arra, hogy a csoport tagjai legyenek, celszer
megklnbztetni azoktol, akik csoporttagnak alkalmasak, de megsem csatlakoznak a csoporthoz. A
csoporttagnak alkalmas, illetve nem alkalmas nem tagok kztti klnbsegteves segitsegevel tisztazhatok azok a
krlmenyek, amelyek kztt a nem tagok valoszinleg kvetnek a csoport normait. Felteve, hogy a nem tagsag
egyeb ismerveiben nem mutatkozik elteres ezeket az ismerveket kesbb kzelebbrl is szemgyre Iogjuk
venni , a csoporttagnak alkalmas nem tagok Ielteheten inkabb hajlanak arra, hogy pozitiv vonatkoztatasi
keretl elIogadjak a csoport normait.
Az alkalmassag, illetve nem alkalmassag csak az egyik olyan kategoriapar, amelynek alapjan kzelebbrl
krvonalazhato a nem tagsag maradvanyIogalma. Legalabb harom tovabbi ismervcsoport klnithet el es
hozhato sszeIggesbe a vonatkoztatasicsoport-viselkedes klnbz mintaival.
2. A csoporttagga valassal kapcsolatos attitdk
A nem tagok abban a tekintetben is klnbznek egymastol, hogy milyen attitdt tanusitanak esetleges
csoporttagga valasukkal szemben: a) egyesek arra trekedhetnek, hogy a csoport tagjava valjanak; b) masokat
kzmbsen hagyhat a csatlakozas lehetsege; es c) ismet masokat bizonyos motivumok arra sztnzhetnek,
hogy kivl maradjanak a csoporton. A vonatkoztatasi csoport elmelete a csoporttagsaggal szemben tanusitott
A NEM CSOPORTTAGOK
FOGALMA
343
104 Ezzel Turnernek mar korabban ismertetett IelIogasat vesszk at es alkalmazzuk. Turner olyan csoportokra hivja Iel a Iigyelmet, amelyek
pusztan Ieltetelei a nem hozzajuk tartozo szemelyek cselekedeteinek; itt most az ennek megIelel mintat vesszk szemgyre, azokat a nem
csoporttagokat, akik olyan csoportok tevekenysegenek Ielteteleit teremtik meg, amelyek ket magukat nem tekintik jvbeli tagjaiknak.
attitdk kzl termeszetesen az elsvel Ioglalkozik behatoan, hiszen ebben rejlik az egyik mechanizmus, amely
a nem tagokat arra sztnzi, hogy kvessek a csoport normait. (.)
Egybevetve a ket attributumot, egyIell a nem tagoknak a csoport altal meghatarozott alkalmassagat, masIell
pedig az nmaguk altal meghatarozott attitdjket a csoporttagga valas lehetsegevel szemben, sorba
rendezhetjk a nem tagok es meghatarozott csoportok kztti pszichoszocialis viszonyok vilagosan Ielismerhet
tipusait. Ily modon kitnik, hogy a csoportba valo beIogadasra trekv nem tagok kategoriaja csupan egy, a nem
csoporttagok szamos elklnithet tipusa kzl.
A nem tagoknak a csoport altal meghatarozott statusa
A nem tagok attitdjei a
csoporttagga valas
lehetsegevel szemben
Csoporttagnak alkalmas Csoporttagnak nem alkalmas
Szeretne a csoporthoz
tartozni
Jellt a csoporttagsagra Marginalis szemely
Kzmbs a csoporthoz
tartozassal szemben
Potencialis csoporttag Targyilagos nem csoporttag
Bizonyos inditekok arra
sztnzik, hogy ne
tartozzon a csoporthoz
Autonom nem tag Ellenseges nem tag (masok
csoportja)
6. tblzat - Az els s a msodik dnts kztti konzervativizmus-klnbsg
szignifikancija ni kontrollszemlyeknl
(.)
A csoporttagnak alkalmas egyen akit a tablazatban csoporttagsagra 'jelltnek neveztnk indittatva erzi
magat arra, hogy vonatkoztatasi csoportjanak azt a csoportot valassza, amelynek meg nem tagja, s a csoport is
hajlik aIele, hogy ezert t megjutalmazza. A nem alkalmas szemely viszont, akinel szinten jelentkezik az
elzetes szocializacio, marginalis helyzetbe kerl: a sajat csoportja elutasitja, mert elveti annak ertekeit, s az a
csoport sem Iogadja be, amelyhez csatlakozni szeretne.
A nem tagok masik nagy osztalyaba itt azokrol van szo, akik a csoporttagga valas lehetsegevel szemben
teljesen kzmbsek azok tartoznak, akik a szoban Iorgo csoporthoz egyaltalan nem igazodnak. Teljesen kivl
vannak a csoport hatokren, s az semmilven tekintetben sem tartozik vonatkoztatasi csoportjai kze. Megis
erdemes ezt a tipust is klnvalasztani: egyreszt azokra, akik csoporttagga valhatnanak, s ezert vonatkoztatasi
pontta lesznek annak a csoportnak a szemeben, amely hatokrebe akarja vonni ket, masreszt azokra a
csoporttagsagra nem alkalmas es kzmbs nem tagokra, akik, mint Turner mondja, csupan a csoport
cselekvesenek Ieltetelei.104 Mint rvidesen latni Iogjuk, a nem tagok e ket tipusanak a statusa is elter, attol
Iggen, hogy a csoport teljesebbe kivan-e valni vagy sem.
A nem tagok harmadik osztalya viszont orientalodik ugyan a szoban Iorgo csoporthoz, de klnbz okok
kvetkezteben nem kivan annak tagjava valni. A nem tagok, akik tudatosan kerlik, hogy csoporttagok
A NEM CSOPORTTAGOK
FOGALMA
344
105 The Sociologv of Georg Simmel. (Ed.): Kurt H. WolI, Glencoe 1950, H. WolII, 95. p.
legyenek, noha erre lehetsegk volna, azok, akikre Simmel szavaival szolva, 'ervenyes az axioma: aki nincs
velem, ellenem van.105 Simmel arra is ramutat, hogy azok a tagnak alkalmas egyenek, akik nyiltan elutasitjak
a csoporttagsagot, bizonyos szempontbol nagyobb veszelyt jelentenek a csoportra nezve, mint az ellenIelek, akik
semmi szin alatt nem lehetnenek a csoport tagjai. Az alkalmas egyenek elutasito magatartasa, amely
hangsulyossa teszi, hogy a csoport nem teljes, a viszonylagos gyengeseg szimboluma, s egyben a csoportnormak
es -ertekek viszonylagos bizonytalansagara is utal, hiszen ezeket nem mindenki Iogadja el, akire elvben
ervenyesek lennenek. A klnbz inditekok alapjan a csoporton kivl maradt egyenek mindket Ienti tipusa
szamara a csoport negativ vonatkoztatasi csoport (vagy knnyen azza valhat), mikent ezt az ilyenIajta
csoportokkal Ioglalkozo reszben latni is Iogjuk.
Tekintetbe veve tehat mind a tagsagra valo alkalmassag, illetve nem alkalmassag attributumat, mind a
meghatarozott csoportba valo belepessel szembeni attitdket, kiderl, hogy a nem tagsagnak klnbz tipusai
vannak, ennelIogva nem kell burkoltan egy kalap ala vonnunk minden nem tagot. A nem tagok mindegyik
tipusa hajlik arra, hogy a vonatkoztatasicsoport-viselkedes elter mintait alakitsa ki azzal a csoporttal szemben,
amelyhez nem tartozik. A Ienti megklnbztetes mar elre kijelli egyIell azokat a nem tagokat, akiket a
csoport vonz, masIell azokat, akiket taszit, s vegl a nem tagoknak azt a jelentekeny es Iontos tipusat, akik
egyaltalan nem veszik tekintetbe a csoportot, vagyis akiknek a szoban Iorgo csoport nem vonatkoztatasi
csoportja.
A nem tagoknak es a nem tagsagi csoportoknak meg legalabb ket jellemz vonasat kell Iigyelembe vennnk, ha
strukturalisan es pszichologiai szempontbol megIelelen kivanjuk elknyvelni a nem tagsagi csoportra iranyulo
orientaciokat. Az egyik az, hogy a tagok mennyire trdnek, illetve nem trdnek azzal, hogy a csoporttagnak
alkalmas egyenek bekerljenek a csoportba, a masik pedig a nem tagok kztti klnbsegteves aszerint, hogy
korabban a csoport tagjai voltak-e vagy sem.
3. Nvitott es :art csoportok
Ahogy az egyenek kztt klnbsegek vannak abban a tekintetben, hogy csatlakozni szeretnenek-e bizonyos
csoportokhoz vagy nem, ugy a csoportok kztt is elteres tapasztalhato. (.)
.Nem minden csoport trekszik arra, hogy nvelje tagjai szamat; egyesek, eppen ellenkezleg, korlatozzak a
belepes lehetseget, neha olyan mertekben, hogy azokat is kizarjak, aki Iormalisan csoporttagok lehetnenek.
(.)
.MasIajta csoportok viszonylag nyitottak probalnak maradni, azon Iaradoznak, hogy nveljek tagjaik szamat.
Demokratikus politikai rendszerekben mkd politikai partok, ipari egyeslesek es bizonyos vallasi
kzssegek peldaul strukturalisan es Iunkcionalisan olyan jellegek, hogy amennyire csak lehet, megprobaljak
nvelni tagletszamukat. A hiveket toborzo szervezetek termeszetesen nem korlatozodnak a politika vagy a vallas
terletere; megtalalhatok egy sor egyeb intezmenyes szIeraban is. Az ilyen nyitott szervezetek arra trekszenek,
hogy tagsagi csoportta es vonatkoztatasi csoportta is valjanak mindazok szamara, akik Iormalisan megIelelnek
az alkalmassag ismervenek. Az alkalmassag kriteriumait neha igen elmosodotta teszik, hogy nveljek azoknak a
nem tagoknak a kret, akik belephetnek a csoportba. Igy jn letre a kzismert strukturalis konIliktus mintaja a
'beIogadhatosag magas mercei es a 'nagy tagletszam kztt.
Attol Iggen tehat, hogy nyitott vagy zart csoportrol van-e szo, a nem tagok elter mertekben hajlanak arra,
hogy a csoportot a maguk szamara vonatkoztatasi csoportnak tekintsek. (.)
4. A nem tagsag idodimen:ioi. korabbi csoporttagok es allando csoporton kivliek
Mint a statusra vonatkozo egyeb szociologiai Iogalmakat, a nem tagsag Iogalmat is rendszerint statikusan Iogjak
Iel, mint az egyen felenlegi statusat. S ugyanugy, mint az emlitett tbbi Iogalom eseteben, itt is kln szellemi
erIeszitesre van szkseg ahhoz, hogy megszabaduljunk ettl a statikus szemlelettl, s Iogalmi semankba
A NEM CSOPORTTAGOK
FOGALMA
345
106 Bruno Bettelheim Morris Janowicz: The Dvnamics of Prefudice. New York, 1950; Joseph Greenblum Leonard I. Pearlin: Vertical
mobility and prejudice: a sociopsychological analysis. In Reinhard Bendix Seymond Martin (eds.): Class, Status and Power. Glencoe,
Illinois, 1953, 480491. p.
107 Paul F. LazarsIeld Robert K. Merton: Friendship as social process: a substantive and methodological analysis. In Mortroe Berger
Theodore Abel Charles H. Page (eds.): Freedom and Control in Modern Societv. New York, 1954, 1866. p. Ennek az elemzesnek a
kiterjeszteset lasd John W. Riley es Matilda White Riley tanulmanyaban: The study oI psychological mechanism in sociological research.
beillesszk azt, 'amit mindenki ugyis tud, vagyis hogy az egyen jelenlegi es jvbeli magatartasara nemcsak
mai helyzete, hanem multbeli helyzeteinek trtenete is hat. Az osztalymagatartassal Ioglalkozo szociologiai
vizsgalatok csak nemreg kezdtek modszeresen, s nem csak alkalomszeren klnbseget tenni a jelenleg egyazon
tarsadalmi osztalyokhoz tartozo egyenek kztt, aszerint, hogy a multban milyen volt az osztalyhelyzetk. Mint
varhato volt, azt talaltak, hogy jelents elteres mutatkozik a hanyatlo, a Ieltrekv es az osztalyhelyzetkben
valtozatlan egyenek vonatkoztatasicsoport-viselkedese kztt.106 A baratsaggal mint tarsadalmi Iolyamattal
Ioglalkozo egyik vizsgalat nagyjabol hasonlo modon tett klnbseget azok kztt, akik a megIigyelt idszakban
ugyanabba a kategoriaba tartoztak (peldaul mint azonos szellemi beallitottsagu baratok), de egy korabban
megIigyelt idpontban, klcsns viszonyaikat es ertekeiket tekintve, eltertek egymastol. Ily modon
lehetsegesse valik, hogy a multban tapasztalt ilyenIajta eltereseiket sszekapcsoljak valoszin viszonyukkal egy
kesbb megIigyelt idpontban.107
Hasonlokeppen dinamikusan, a multbeli csoporttagsag ertelmeben Ioghato Iel a nem csoporttag Iogalma is:
klnbseget tehetnk egyIell azok kztt, akik korabban a csoport tagjai voltak, masIell azok kztt, akik
sohasem tartoztak a csoporthoz. Mint lattuk, a nem tagokat eddig is dinamikusan szemleltek, amennyiben
Iigyelembe vettek elkepzeleseiket a jvrl mint peldaul azok eseteben, akik a csoport tagjava kivantak valni.
A strukturalis dinamika azonban nem kapott helyet ebben a IelIogasban, hiszen nem Ioglalkoztak azzal, hogy a
multban mi volt a viszonyuk a csoporthoz. Nyilvanvalonak latszik viszont, hogy a korabbi csoporttagok
vonatkoztatasicsoport-viselkedese mas lesz, mint azoke, akik soha nem is voltak tagok.
Feltetelezhet, hogy nem knnyen szakithato meg valamiIele pszichikus ktdescsonk nelkl az olyan
csoporttagsag, amely mely ragaszkodast es erzelmeket is magaban Ioglalt. Ez annyit jelent, hogy akik korabban
tagjai voltak valamilyen, szamukra sokat jelent csoportnak, azok valoszinleg ketertelm magatartast Iognak
ugyan tanusitani ezzel a csoporttal szemben, de nem lesznek teljesen kzmbsek iranta. Termeszetesen
szamtalan strukturalis krlmeny enyhitheti vagy akar meg is szntetheti ezt az ambivalenciat; a csoporttol valo
teljes terbeli es tarsadalmi elszakadas peldaul cskkentheti azoknak az alkalmaknak a szamat, amelyekben az
ambivalens attitd Iontossa valhatna a korabbi csoporttag szamara. A 'nem csoporttagoknak a csoporttagsaggal
szembeni attitdjeire vonatkozo osztalyozasunk ertelmeben ez annyit jelent, hogy a korabbi csoporttagok
inkabb kivl kivannak maradni a csoporton, mintsem hogy pusztan kzmbsek volnanak a belepes
lehetsegevel szemben. A csoport pontosan azert valik Iontossa szamukra, mert elklnltek vagy elidegenltek
tle; valoszin, hogy emiatt negativ vonatkoztatasi csoportjuk lesz.
(.)
A nem tagok jellemz vonasainak ez az elzetes attekintese kellkeppen alatamaszthatja azt az allitasunkat,
hogy elmeletileg nem kielegit megoldas pusztan maradvany- es burkoltan homogen kategorianak tartani a nem
tag Iogalmat. A nem tagok klnbznek egymastol abban a tekintetben, hogy alkalmasak-e arra, hogy
bekerljenek a csoportba, hogy milyenek az attitdjeik a csoporttagga valas lehetseget illeten, nyitott vagy
zart-e a csoport strukturaja azokkal az emberekkel szemben, akik Iormalis szempontbol alkalmasak a tagsagra,
tovabba, hogy elzleg milyen viszonyban alltak a jelenlegi nem tagsagi csoporttal. Elterek lehetnek ezek a
jellegzetes vonasok, s igy elter lehet a nem tag tarsadalmi szerepe es pszichologiai helyzete, s ezzel egytt
Ielteheten orientacioja a masok vonatkoztatasi csoportjaba.
Forditotta: BERENYI GABOR
WILLEM DOISE
346
10.2. WILLEM DOISE
10.2.1. CSOPORTKZI VISZONYOK S
REPREZENTCIK
Beve:etes. A szocialpszichologia celja azoknak a pszichologiai Iolyamatoknak a tanulmanyozasa, melyek a
tarsas interakcio soran zajlanak le. Ennek az interakcionak egyik alapvet Iormajat magukat a csoportokat a
szocialpszichologusok nallo kutatasi targgya tettek. A jelenlegi keziknyvek ezt ma mar szinte alig
hangsulyozzak. Vajon azt jelenti-e ez, hogy a csoporttal kapcsolatos kerdesek mas diszciplinak, a szociologia,
trtenettudomany vagy a trtenetIilozoIia illetekessegi krebe tartoznanak? Tudjuk, hogy azok a
szabalyszersegek es sszeIggesek, melyeket ezek a tudomanyok tarnak Iel, tbbnyire nem tiszta ertelemben
vett pszichologiai jelensegek, mint amilyen az eszleles, a motivacio vagy a viselkedes jelensegei. A
pszichologusok azonban elssorban arra trekszenek, amikor a csoportok kztti kapcsolatokat kiserletileg
vizsgaljak, hogy pontosan az e kapcsolatokat kiser es Ienntarto pszichologiai Iolyamatokat elemezzek.
Ha valaki olyan terleten vegzett szocialpszichologiai kutatasokrol kivan beszamolni, ahol az elmeleti alapok
meg kevesse kidolgozottak, nem mindig lesz kepes megmagyarazni a mar elert kiserleti eredmenyeket.
Kiindulaskent Iel kell tehat tenni azt a kerdest: milyen eredmenyeket kell megriznnk? Eppen ezert elszr a
csoportok interakciojanak egy olyan modjaval Iogunk Ioglalkozni, melyet meglehetsen alaposan kutattak, s
amelyre vonatkozoan egy elmeleti modellt is kidolgoztak. Diakcsoportok verseng interakciojarol van ezuttal
szo: kutatasukat SheriI kezdemenyezte. Ezutan kimutatjuk, hogy bar a versenges a csoportkzi viszonyok igen
jellegzetes megnyilvanulasa, pszichologiai jellemzi mas interakcios Iormakban is megjelennek. Ugyanakkor
latni Iogjuk, hogy a verseng interakcio sajatos jellemzinek megertesere javasolt Iogalmi keretek ma meg nem
kielegitek. Fejezetnk masodik reszeben, a reprezentacionak a csoportkzi kapcsolatokban jatszott szerepet
tanulmanyozva Iogjuk e kerdest megkzeliteni. Nehany kutatas mar ramutatott arra, hogyan jelennek meg a
szabalyszersegek, a 'trvenyek azoknak az iteleteknek a szintjen, melyek a reprezentaciot hordozzak.
Masreszt viszont a csoportok interakcioinak pszichologiai megertese szempontjabol megitelesnk szerint
Iontos kimutatni, hogy a reprezentacio nem csupan mint eredmeny jelenik meg, hanem maga is aktiv szerepet
jatszik e Iolyamatban.
Az alabbiakban kiserleti jelleg munkakat Iogunk bemutatni. Egyes kutatasok bizonyos eredmenyei olyan
allitasokat is tartalmaznak, melyeket a kiserletezes meg nem igazolt. Altalaban azokat a vizsgalatokat nevezzk
csoportkzi kapcsolatokkal Ioglalkozo kutatasoknak, amelyek az egyenek kztti interakcioban megnyilvanulo
Iolyamatokat sajatos nezpontbol tanulmanyozzak: az egyenek itt ugy jelennek meg, mint akik klnbz
kategoriakhoz tartoznak.
10.2.1.1. A SZERKEZETALAKT INTERAKCI
A csoportok kztti kapcsolatok igen valtozatos Iormajuak: egyttmkdes es csere, dominancia, illetleg
alavetes, konIliktus es versenges egyarant jellemezheti ket. Az utobbi klnsen megragadta a
szocialpszichologusok Iigyelmet. SheriI (1966), Blake, Shepard es Mouton (1964) olvasasa nyoman az
emberben az a benyomas tamad, hogy a csoportok kztti versenges klnleges helyzetet tarsadalmi-trteneti
keretben meg lehet magyarazni. E szerzk nem is titkoljak, hogy kutatasaikat etikai es politikai inditekok
iranyitjak. Elmeleti okokbol is erdemes azonban klns jelentseget tulajdonitani azoknak a Iolyamatoknak,
melyek akkor lepnek Iel, amikor ket csoport olyan celert kzd, melyet csak egyikk tud elerni. Nehez lenne mas
olyan interakcios Iormat elkepzelni, melynel a ket csoport ehhez Ioghato intenzitassal lenne jelen egymas
szamara, ahol ugyanilyen nagy ervel kapna hangsulyt a csoportok azonossagtudata, identitasa.
Feltehet az a kerdes is, hogy vajon bizonyos mertek versenges akar latszolagos, illetve valosagos, akar mar
eldlt, illetve meg nyitott nincs-e mindig jelen a csoportok kztti kapcsolatokban? Maskent Iogalmazva: ha
elismerjk, hogy egy csoport csak azaltal tekintheti csoportnak nmagat, hogy minden pillanatban megrzi
sajatossagat masokhoz kepest, vajon nem kvetkezik-e ebbl szksegszeren a verseng cel? Abban az
CSOPORTKZI VISZONYOK
S REPREZENTCIK
347
108 A kiserletrl reszletes beszamolot kzl a Pedagogiai s:ocialps:ichologia (szerk. Pataki Ferenc) cim tanulmanyktet. Budapest, 1977,
Gondolat, 325339. p. (A s:erk.)
ertelemben gondolhatunk erre, hogy e celnak a megvalositasa azt sugallja: valamennyi mas csoport is trekszik
ugyanezt a sajatossagot kivivni a maga szamara. A verseng interakcio alapvet pszichologiai Iolyamatainak
tanulmanyozasa reven tehat altalanosabb erdekldesre szamot tarto jelensegekhez kivanunk eljutni. Kiindulva
egy olyan kutatasbol, melynek alapvet celja a csoportok versengesenek vizsgalata volt, megkisereljk az ebben
a helyzetben kapott eredmenyeket altalanositani, ramutatva, hogy ezek a szigoru ertelemben vett verseng
interakcio keretein kivl is megjelennek.
10.2.1.1.1. SHERIF KSRLETE
SheriI es munkatarsainak kutatasai a csoportok interakciojarol mind trteneti, mind elmeleti szempontbol
jelentsek. SheriI nemcsak a kiserleti kutatas elinditoja ezen a terleten; olyan elmeleti keretet is Ielvazolt, mely
erthetve teszi a csoportok kztti verseng es konIliktusos viszonyok kiIejldeset.
Elszr SheriI kutatasanak menetet es eredmenyeit ismertetjk. Ez a kutatas a 'Rablobarlang-kiserlet108 nevet
viseli (SheriI et al. 1961). Egy nagy kiterjedes terleten, melynek neverl kapta a kiserlet is az elnevezeset, ket
jol alkalmazkodo, 12 ev krli gyermekcsoport Iolytat kellemes Ioglalatossagokat, melyek mindenkitl aktiv
reszvetelt kivannak meg. A gyerekek az erdben taboroznak, maguk keszitik taplalekukat, kivalasztanak es
berendeznek egy Irdhelyet a Iolyon, es a hepehupas terepen szallitjak kenuikat. A kialakulasi idszak alatt a
ket csoport meg nem vesz tudomast egymas leterl. Mindket csoportban, mint az varhato is volt, a vonzo
tevekenysegekben valo reszvetel valodi csoportszerkezetet alakit ki: megjelennek a normak, a tarsas rangsorok
es szerepek hierarchizalodnak. Ezek a szerkezetek mar nehany nap utan megnyilvanulnak.
Miutan a ket csapat hatarozottan alakot lttt, kapcsolatba hozzak ket egymassal. A kiserletezknek, akik
egyben a tabor szervezi is, nem okoz semmi nehezseget, hogy versenyt javasoljanak a gyermekeknek. A ket
csoportot kellemes, de verseng jatekok reven szembeallitjak egymassal: kincskereses, zsakban Iutas, baseball-
es Iutballmeccsek, satorepitesi verseny stb. Hamar eszrevehet lesz, hogy ers ellensegesseg alakul ki kztk.
Mar a verseny els napjan megszerzi a vesztes csapat a gyztesek zaszlajat, es azt elegeti. A kvetkez napokon
rajtatesek szervezdnek mindket oldalrol avegett, hogy az ellenIel lakokrzetet Ielduljak. A sertegetesek es a
verekedesek napirenden vannak. MegIigyelesek utjan szerzett megIelel adatok arra mutattak, hogy a konIliktus
ersen beIolyasolja a reszt vev szereplk eszleleset, reprezentaciojat es attitdjeit. A sajatjahoz kepest mindket
csoport nagyon kedveztlen kepet alakit ki a masikrol, es sajat teljesitmenyeit ersen tulertekeli. Megvaltozik a
csoportok szerkezete is: ersdik a szolidaritas, es az egyik csoportban a tarsas hierarchia is modosul: a korabbi
vezett a rivalis csoporttal Iolytatott interakcioban tevekenyebbnek bizonyulo tag valtja Iel (1A abra).
SHERIF KSRLETE
348
1A-B. bra - A sajt s a msik csoportnak tulajdontott kedvez s kedveztlen
tulajdonsgok kt konfliktusban lv csoportnl (A) s a flrendelt clokrt val
kzdelem utn (B) Sherif s munkatrsai (1961) nyomn. A folyamatos vonal a sajt
csoport lersra vonatkozik, a szaggatott pedig a msik csoportra
Ha a versenges, vagyis a ket csoport terveinek sszeIerhetetlensege ellensegeskedesre vezet, akkor Ieltehetjk a
kerdest: vajon a tervek sszeilleszthetsege kibeklest eredmenyez-e. SheriI a kiserlet harmadik szakasza
alapjan, amikor is klcsns Igges nelkli kapcsolatok alakultak ki, arra a kvetkeztetesre jut, hogy ha ket
ellensegesked csoportot hasonlo es sszeIerhet celok Iele iranyitunk, valtozatlanul es tovabbra is
konIliktushelyzetben maradnak. A kzs es nem verseng tevekenysegek az etkezesek, a mozilatogatas, a
tabortz nem szntetik meg az ellensegesseget.
Az enyhles csak akkor kvetkezik be, ha a ket csoportnak tbb alkalommal s kzs erIeszitessel olyan
Ieladatokat kell megoldani, melyek minden tagot erintenek. Ez volt a kiserlet negyedik szakasza. Itt a csoportok
ele Ilerendelt celokat allitanak, amelyek mindket csoport szamara jelentsek, es megvalositasukhoz, a
nehezsegek legyzesehez minden jelenlev hozzajarulasara szkseg van. A csoportoknak peldaul Iel kell
deritenik, hogy mi a vizhiany oka, nagy sszeget kell Iizetnik egy Iilm berleti dijaert, vagy ki kell rakniuk a
teherautot, amely az ellatmanyt hozta. Az ilyen egyttmkdes hatasa nem jelenik meg tstent. Az
ellensegesseg csak tbb Ilerendelt terv megvalositasa utan cskken Iokozatosan. Ennek soran a masik
csoportrol alkotott kep csaknem olyan kedvezve valik, mint a sajat csoport kepe (1B abra), es a legjobb barat
valasztasakor a valasztasok a masik csoport tagjaira is szep szammal esnek (2A es B abra).
Most Ioglaljuk ssze a kiserlet eredmenyeit a SheriI altal javasolt elmeleti megIontolasok szerint. Egy csoport
akkor jn letre, amikor a szemelyeknek egymassal klcsnsen sszekapcsolodo cselekvesek reven kell
megvalositaniuk egy celt; ilyenkor a szemelyek tarsas hierarchiat es sajatos normakat dolgoznak ki. Az olyan
csoportok, melyeknek egymassal sszeIerhetetlen terveket kell megvalositaniuk, klcsnsen negativan
ertekelik egymast; egymas kztt csak ellensegesked kapcsolatokat tudnak elkepzelni, es valoban ilyeneket
alakitanak is ki. Nvelik a szolidaritast a sajat csoportjukon bell, es szkseg szerint tarsas szerkezetket is
modositjak a konIliktushelyzetnek megIelelen. Az ellensegesseget csak a 'Ilerendelt tervek megvalositasa
cskkenti, amelyeknel kzs erIeszitesre van szkseg; ilyenkor a masik csoport eszlelese kedvezbbe valik, s a
SHERIF KSRLETE
349
ket csoport tagjai kztt pajtasi kapcsolatok alakulnak ki. Ugy tnik tehat, hogy a csoportok interakciojanak
pszichologiai ertelmezese a csoportok tervei kztti kapcsolatok megertesere vezethet vissza.
2A-B. bra - A sajt s a msik csoport tagjaira irnyul szociometriai vlasztsok
arnya Sherif s munkatrsai (1961) nyomn. A folyamatos vonalak a sajt csoporton
belli, a szaggatottak a csoportok kztti vlasztsra utalnak. Az A bra Sherif egyik
korbbi ksrletnek eredmnyeit mutatja kt csoport kialaktsa eltt s utn, ahol
indulskor a bartok ktharmada ms csoportba kerlt. A B bra a
,Rablbarlang-ksrletet mutatja, a flrendelt tervek megvalstsa eltt s utn.
Ezeknek az eredmenyeknek a jelentseget alahuzza az a krlmeny, hogy a versenges varhato hatasara nezve
altalanos ervenyeknek tekintik ket. Ezt igazoljak Blake es Mouton (1962) vizsgalatai, akik Ielntt
szemelyekkel dolgoztak, valamint reszben Diab (1970) teljesen elter kulturalis kzegben vegzett vizsgalatai. A
csoportok kztti versengesre jellemzkent leirt jelensegek azonban egy masik altalanositast is megengednek,
mivel mint kesbb latni Iogjuk ezek a jelensegek nem verseng helyzetekben is Iellepnek. Arra a
kvetkeztetesre jutunk tehat, hogy a csoportok kztti interakcio megertese nem vezethet vissza pusztan a
terveik kztti kapcsolat megertesere.
10.2.1.1.2. A BEFEJEZETLEN KSRLET, AVAGY A CSOPORTOK
SSZEOLVADSA, EGYTTLSE S SZTVLSA
A 'Ilerendelt celok soranak bevezetese valoban cskkenti vagy akar el is tnteti a konIliktust es mindazt, ami
azt kiseri. Az els abra grbei vilagosan jelzik ezt: a kiserlet vegen a csoportok kepet tkrz grbek az
egyesles Iele mutatnak. Maganak SheriInek az ervelesebl kiindulva Ieltehetjk azt a kerdest, hogy vajon
ekkor a 'Rablobarlang-terleten valoban ket csoport mkdik-e? SheriI kiserletenek els szakasza nyoman azt
a kvetkeztetest vonja le, hogy csoport akkor jn letre, ha a klcsns Iggesi helyzetbe kerlt szemelyek olyan
celokat igyekeznek elerni, melyek mindannyiukat erintik. De miben klnbzik akkor kiserlete utolso szakasza
az elstl? Ha a pszichologiai mez egeszet atIogo tevekenysegek mindenki klcsnsen Igg aktivitasat
hozzak letre, akkor SheriI elIeltevesei szerint egyetlen csoport letrejttenek Iolyamatat kell megIigyelnnk. A
A BEFEJEZETLEN KSRLET,
AVAGY A CSOPORTOK
350
kerdes csak az, hogy ez az uj csoport letrejhet-e a ket eredeti csoport sszeolvadasa nelkl. Egy masik kiserlet
adatai alapjan (SheriISheriI 1953) SheriI azt mondja, hogy a szociometriai valasztasok ujjaszervezdese ket
csoport letrejttet jelzi. Amennyiben azonban a 2B abra hasonlo ujjaszervezdesre utal csak eppen ellentetes
iranyban , vajon nem kvetkeztethetnk-e arra, hogy itt egyetlen csoport jtt letre?
A 'Rablobarlang-kiserlet vegen a ket csoport alapvet tervei azonosakka valtak. Ez pedig a csoportok kztti
kapcsolatok egy klns hataresete, hiszen itt a csoportok az eltnes Iele mozognak.
Blake, Shepard es Mouton azt a kerdest vizsgaltak, hogy megsznik-e az ellensegeskedes, amikor a ket csoport
alapvet tervei egymassal szemben allok maradnak. Az ipari konIliktusok elrendezesevel kapcsolatos munkajuk
(1964) arrol szamol be, hogyan avatkoztak bele a vezetk es a munkasok kztt letrejtt harom klnbz
konIliktusba. Elszr a beavatkozasok menetet irjuk le, majd azt elemezzk, hogy az altaluk adott
konIliktusmegoldasi mod miben klnbzik a SheriI altal javasolttol. A beavatkozas sikere Ieltetelezi, hogy
mindket csoportban a lehet legtbb szemelyt erzekennye kell tenni a konIliktusos interakciot kiser eszlelesi
(perceptualis) es erzelmi torzitasokra. Ezert tbb talalkozot szerveznek; a talalkozok egy resze egyazon csoport
tagjainak reszvetelevel Iolyik, mas reszk pedig a ket konIliktusban lev csoport kepviseli kztt zajlik le. A
tagok kzti beszelgetes targya mindegyik csoportban a tagoknak a sajat, illetve a masik csoporttal kapcsolatos
percepciojat es attitdjeit erinti.
A ket csoport kepviseli kztti talalkozo, ahol megIigyelk is jelen vannak, csak ezutan kerl sorra. Ennek a
talalkozonak az egyetlen celja az, hogy a kepviselk pontosan irjak le, hogy milyen kepk van a masik
csoportrol, illetve a sajatjukrol. Mikor visszaternek sajat csoportjukba, a kepviselk tarsaikkal megkiserlik
megertetni, hogy milyen elteresek vannak a sajat csoportjuk es a szemben allo csoport altal hirdetett kepek
kztt. A csoportok kztti tovabbi talalkozok ezutan lehetve teszik az eszlelesi torzitasok kiigazitasat es a ket
Iel kztti alapvet nezpontbeli elteresek tudatositasat. Ezutan megkezddhet a targyalas, mivel mar letrejtt a
problemak egyttes meghatarozasa. Ha ez nem vezet eredmenyre, a pszichologusok azt kerik mindegyik
csoporttol, hogy adjon egy listat a szamara elIogadhatonak tn megoldasokrol. Ennek celja az, hogy elharitsak
a ket antagonista allaspontra trten polarizalodast. Ugy tnik, hogy a harom leirt esetben sikerlt mindenki
szamara elIogadhato megoldast talalni, ami persze nem azt jelenti, hogy a pszichologiai beavatkozas mindig
elsegiti a konIliktus megoldasat. A szerepmegIorditas eljarasa peldaul, ahol mindket szemben allo Ielnek az
ellenIel allaspontjat kell vedelmeznie, a konIliktus kielezdesehez vezethet abban az esetben, ha az allaspontok
valoban sszeIerhetetlenek (Johnson 1967).
Anelkl, hogy elemeznenk azokat a tovabbi problemakat, melyek az ilyen pszichologiai beavatkozasokkal
kapcsolatban Ielmerlnek, a Blake, Shepard es Mouton altal leirt eseteket helyezzk el a SheriI altal kidolgozott
elmeleti keretben. Ezek a szerzk kitntetett jelentseget tulajdonitanak a reprezentacioknak, ez pedig nem esik
egybe SheriI IelIogasaval, aki a reprezentaciokat csupan mint mellekhatasokat veszi Iigyelembe. Ezenkivl
Blake es munkatarsai nem veszik tekintetbe a 'Ilerendelt cel Iogalmat. Szerintnk az beavatkozasuk csupan
annyit jelent, hogy megertetik azokkal a csoportokkal, amelyeknek a tervei alapveten elterek, hogy rvid
tavon sszeIerhet terveket is ki tudnak dolgozni. Ilyen helyzetben a csoportok nem olvadnak ssze; egyszeren
egytt elnek.
Akadnak olyan helyzetek, ahol a krlmenyek megakadalyozzak, hogy a csoport terve szilard legyen, vagy
pedig nem teszik lehetve a terv megvalositasat. French (1941) ezt a helyzetet vizsgalta, es azt elemezte, hogy
milyen klnbsegek vannak a szervezett es a szervezetlen csoportok kztt, ha kudarc- es Ielelemhelyzetbe
kerlnek. A kudarcot megoldhatatlan intellektualis vagy manualis Ieladatokkal ideztek el. A szervezett
csoportok sportcsoportok vagy iIjusagi klubok csoportjai voltak, mig a szervezetlen csoportok egymast nem
ismer egyetemistakbol jttek letre. A klcsns agresszio es nyugtalansag altalaban gyakoribb volt a szervezett
csoportokban. Ugyanakkor ezek a csoportok nem hullottak szet, mig a szervezetlen csoportok Ieleben egyes
tagok klnvaltak a tbbiektl, s egyedl kezdtek dolgozni. A szerz azzal magyarazza a szervezett
csoportokban megmutatkozo nagyobb agresszivitast, hogy ezek a csoportok nagyobb sszetartassal es bels
szabadsaggal rendelkeznek, masreszt hozza vannak szokva ahhoz, hogy egytt erjenek el sikereket, s ezert
knnyebben tudjak atelni s kzlni azt, hogy nem kepesek elerni a kijellt celokat. Erteljes koheziojuk
A BEFEJEZETLEN KSRLET,
AVAGY A CSOPORTOK
351
megakadalyozza a szethullast. Ezzel szemben a szervezetlen csoportokban a Ieszltseg kisebb volt, de egyuttal a
kohezio is gyengebbnek mutatkozott: mar egeszen jelentektelen egyet nem ertes arrol, hogy mikeppen, milyen
eszkzkkel kell a celt elerni, szethullast idezett el. Szerintnk ezeket az eredmenyeket meg lehet magyarazni a
terv Iogalmaval is. A szervezett csoportok szamara a kiserletben megvalositando terv csupan jelentektelen volt
ahhoz a tervhez kepest, mely a csoport valodi letet es tartossagat igazolta. A szervezetlen csoportok szamara az
egyetlen terv a kiserleti Ieladat megvalositasa volt: ennek kivihetetlensege a csoport egesz tuleleset
veszelyeztette. Ezt az ertelmezest neprajzi megIigyelesek is alatamasztjak. Chance (1962), Beals (1962)
munkajat kommentalva ramutat, hogyan modosult egy indiai Ialu lakoinak igenyszintje, amikor kapcsolatba
kerltek a modern civilizacioval anelkl, hogy a hagyomanyos kultura altal nyujtott lehetsegek ezeknek az
igenyeknek a kielegiteset biztosithattak volna. Ez a helyzet deviaciokhoz, konIliktusokhoz es bomlasi
Iolyamatokhoz vezetett, olyan viselkedesmodokat hozott letre, melyek akkor sem tntek el, mikor a Ialunak
modja nyilt arra, hogy a varosi kultura eszkzeivel megvalositsa az uj igenyeket.
A terv megvalositasanak lehetetlensege a csoport szetvalasahoz es szettredezesehez vezet. Ez tehat egy ujabb
hatareset; egyetlen csoport tbb csoportra trten szetvalasanak esete. Emlekeztetnnk kell azonban arra, hogy
korabbi kiserleteiben SheriI olyan csoportokat hozott letre, amelyek megakadalyoztak, hogy a tabor lakoi
ugyanazokban a vonzo tevekenysegekben vegyenek reszt, vagyis hogy ugyanazokat a terveket valositsak meg.
10.2.1.1.3. A HTRNYOSAN MEGKLNBZTET HATS
A verseng interakciot alapveten hatranyosan megklnbztet (diszkriminalo) hatas jellemzi. Ez a ket csoport
elklnlesenek hangsulyozasaban mutatkozik meg mind az eszleles, mind az erzelmek, mind a viselkedes
sikjan. Tudnunk kell azonban, hogy ennek oka egyszeren a tervek sszeIerhetetlensege-e, vagy pedig azt kell
mondanunk, hogy ez a jelenseg joval altalanosabb. A tovabbi kiserletek az utobbi Ieltevest tamasztjak ala.
Ferguson es Kelley (1964) kutatasai a szerzket arra a kvetkeztetesre vezettek, hogy a csoport sajat termekenek
tulertekeleseert sem pusztan a verseng helyzet, sem pusztan a termek letrehozasaban valo reszvetel nem tehet
Ielelsse. Kiserleti csoportjaiktol azt kertek, hogy hatekonyan es odaadoan dolgozzanak klnbz Ieladatokban
(jatekkeszites, varosrendezesi terv keszitese, mesekitalalas) anelkl, hogy a versenges gondolatat megemlitettek
volna. Minden munkatermek erteket egy olyan tag itelte meg, aki nem vett reszt annak letrehozasaban. A
kiserletbl kiderlt, hogy a sajat csoport termeket a megitelk rendre tulertekelik a mas csoportok
produkciojahoz kepest. Rabbie es Horwitz (1969) hasonlo diszkriminaciot emlitenek olyan szemelyek es
csoportok eszlelesevel kapcsolatban, akiknek sorsaban a szemelyek vagy osztoznak, vagy pedig nem. Ebben a
kiserletben nyolc, egymast nem ismer szemelyt hivnak a laboratoriumba, s latszolag tisztan adminisztrativ
okokbol kek, illetve zld csoportba osztjak be ket. A kiserletet ugy tntetik Iel elttk, mintha az az els
benyomas kialakulasanak kerdesevel Ioglalkozna. A szemelyek elszr egyenileg valaszolnak egy tesztre es egy
kerdivre, majd ket Ienykepet jellemeznek. Ezutan a kiserletvezet bejelenti, hogy a kiserletben valo reszvetelt
csak negy tranzisztoros radioval tudjak honoralni, melyeket az egyik csoport tagjai Iognak megkapni.
A kiserlet klnbz helyzeteiben vagy azt mondjak, hogy az odaiteles veletlenszeren lesz eldntve, vagy azt,
hogy a kiserletvezet dnt ebben a kerdesben, vegl pedig hogy a nyolc resztvev szavaz. Ezutan az egyik
csoport tenylegesen megkapja a negy tranzisztoros radiot.
A kontrollcsoportokban a kiserletvezet nem beszel jutalmazasrol. A szemelyek rviden leirjak 'els
benyomasaikat minden resztvevvel kapcsolatban, ugyanazokat a skalakat hasznalva, melyeket a Ienykepek
jellemzesekor alkalmaztak. Azt is kerik tlk, hogy irjak le a ket csoport hangulatat, atmoszIerajat. A
kontrollcsoportban (ahol nincs ellenszolgaltatas) a sajat es a masik csoport leirasa nem klnbzik egymastol,
ezzel szemben a kiserleti csoportokban az elteresek szigniIikansak. Azok a szemelyek, akik ellenerteket kaptak,
akarcsak azok, akik Irusztralva lettek, sajat csoportjuk tagjait es atmoszIerajat altalaban kedvezbben irjak le,
mint a masik csoportet. Vagyis pusztan az a teny, hogy egymas sorsaban osztoznak, elegseges ahhoz, hogy a
sajat es a masik csoport kztti perceptualis megklnbztetes letrejjjn.
A perceptualis diszkriminacio, illetve az erzelmi diszkriminacio letrejttehez nincsen szkseg verseng
interakciora. Fentebb lattuk, ahhoz, hogy a szemelyek barati kapcsolatai atszervezdjenek, tulajdonkeppen eleg
A HTRNYOSAN
MEGKLNBZTET HATS
352
109 Doise (1969b) nyoman. E mutato azt jelzi, hogy az egyttmkd valasztasok mindig gyakoribbak a csoportokon bell, mint a
csoportok kztt, klnsen mikor az ideiglenes erdekcsoporthoz tartozas egybeesik a klnbz elzetes csoportokhoz tartozassal.
az, hogy a szemelyek mar ne tudjanak a kapcsolatot letrehozo egyazon tevekenysegekben reszt venni. Igy abban
a csoportban Iogjak talalni magukat, melyeknek tevekenysegeben osztoznak (2A abra).
Az eszleles es az erzelmek tehat Iigyelembe veszik a csoportok kztti hatarokat. Meg inkabb igy van ez a
viselkedessel. Egyik kiserletnkben egy Irancianemet iIjusagi talalkozon egy vegyes motivacioju
jatekhelyzetet vezettnk be. A helyzetet a kzs erdekek, illetve a versenges csabitasa jellemezte. Az egyik
esetben ket-ket Iranciabol vagy ket-ket nemetbl allo csoportot hoztunk ssze (homogen csoportok), a masik
esetben ket Iranciabol allo csoportot ket nemetbl allo csoporttal allitottunk szembe (heterogen csoportok), a
harmadik esetben pedig ket olyan csoportot, melyek mindegyike egy Iranciabol es egy nemetbl allt (vegyes
csoportok). A Wilson, Chun es Kayatani (1956) munkajabol atvett eljaras szerint a szemelyeknek kettipusu
dntest kellett hozniuk: elszr a masik csoportrol, azutan partnerkrl. A dnteseket a kvetkez
jatekszabalyok iranyitottak: ha mindket csoport a pirosat valasztotta (ugy, hogy egy-egy piros zsetont helyeztek
el egy megadott helyre), akkor mindketten ket-ket pontot nyertek; ha mindketten a keket valasztottak, egyikk
sem nyert egy pontot sem; ha az egyikk a keket valasztotta, a masikuk pedig a pirosat, a kek negy pontot nyert,
a piros egyet sem. Minden dntes utan, mieltt meg ismertek volna a masik csoport dnteset, az egy csoportba
tartozo tarsak egymassal is jatszottak ugyanezeknek a szabalyoknak megIelelen, hogy elosszak az esetleges
nyereseget. Igy husz dntesre kerlt sor a csoportok kztt, es huszra a csoporttarsak kztt. Az els tablazat azt
mutatja, hogy az egyttmkd valasztasok szama mindig nagyobb az azonos csoporton bell, mint a csoportok
kztt, klnsen amikor heterogen csoportokrol van szo; ez volt az egyetlen eset, ahol a kiserleti csoportokba
valo besorolast egy elzetes sszetartozas elzte meg.
109
Heterogen csoportok Vegyes csoportok Homogen csoportok
5,23 2,25 2,30
1. tblzat - Egy fiskolai tanulmnyi csoport klcsnssgi tblzata (mtrix)
(Itt egy TajIel altal elvegzett kiserlet leirasa kvetkezne, amely ktetnk egy masik cikkeben TajIel, H.:
Csoportkzi viselkedes, tarsadalmi sszehasonlitas es tarsadalmi valtozas reszletesebben is szerepel. A
s:erkes:to megfegv:ese)
10.2.1.1.4. CSOPORTOK KZTTI VISZONYOK S A CSOPORTOK
STRUKTURLDSA
A verseng interakcio soran a csoporton bell n a szolidaritas, a csoport tarsas szerkezete pedig
hangsulyozodik vagy alkalmazodik a helyzethez. SheriI megIigyelte ezt kiserleteiben, de szamos hetkznapi
megIigyeles is utal erre. Emlitsk csak azt a peldat, hogy az amerikai negerek kzl a Iaji konIliktus
ersdesevel uj vezetk emelkedtek ki.
A tenyleges versenges azonban itt sem szkseges Ieltetele ezeknek a jelensegeknek: egy rivalis vagy ellenseges
csoport puszta jelenlete legyen az valosagosan vagy csak szimbolikusan jelen is elegend kivaltasahoz.
Meg kell emliteni, hogy a csoportokban kapcsolat van a masik szemely teljesitmenyenek tulertekelese es
ugyanezen szemely tarsas rangja kztt. Harvey (1956) kiemeli, hogy ez a kapcsolat ersdik akkor, ha a tarsas
szerkezet is kiugrobba valik, s Ieltevese szerint ez egy ellenseges csoport megjelenesekor is Iellep. Hipotezise
CSOPORTOK KZTTI
VISZONYOK S A
353
110 Doise (1969a) nyoman. A szemelyeknek a jellt kriteriumok szerint kellett rangsorolniuk csoportjuk klnbz tagjait, beleertve az els
negynel magukat is. A szelsseges szemely atlaga tehat 10 kellene hogy legyen az els negy esetben, s 6 a ket utolsoban, ha a szemely nem
terne el a tbbiektl. A csillagok azt jelzik, hogy a megIigyelt ertek szigniIikansan elter ettl az elmeleti ertektl (* p 0,05, ** p 0,01).
igazolasara szociometriai kerdiveket tltetett ki egy apolonkepz intezetben. Ezutan azt kerte a szemelyektl,
hogy mikzben egy lemezt hallgatnak, korlatozott id alatt, irjak le az eszkbe juto legtbb varosnevet. Ezutan
az egyes szemelyekre vonatkozo sszesit valaszlapok elmosodott kivetitesekor a csoporttagoknak meg kellett
becslnik a lapon szerepl nevek szamat. Mint varhato volt, pozitiv korrelaciot talalt a szociometriai status es a
szemelynek tulajdonitott valaszszam tulertekelese kztt. Ezutan a csoportok ujrakezdik a Ieladatot, ekkor
azonban vagy egy ellenseges, vagy egy baratsagos masik csoport jelenleteben. Az ellenseges csoport
jelenleteben nemcsak a tulbecsles n meg, hanem a tulbecsles es a szociometriai rang kapcsolata is.
A rivalis csoport hatasa megjelenik a csoport beIolyasi halozataiban is. Annak vizsgalatara, hogy milyen hatasu
ez a sajat csoport kepere, egy ellenrz helyzetben azt kertk diakoktol, hogy elszr mondjak el iskolajukrol
szemelyes velemenyket, azutan negyes csoportokban megvitatva a kerdest, kzs velemenyket, vegl ujra
sajat egyeni velemenyket. A kiserleti helyzetben a szemelyeknek azt is meg kellett mondaniuk, hogy szerintk
milyen velemenye van az iskolajukrol egy masik nagy tekintely iskola tanuloinak (Doise 1969a). A masik
csoportra valo hivatkozasnak erteljes hatasa volt. A kiserleti csoportban a szemelyeknek pontosabb kepk van
az iskolajukrol, ersebben igazodnak a csoportnormakhoz, es azok a szemelyek akik valamilyen szelsseges
velemenyt adtak jobb szociometriai statust elveznek (2. tabla:at), s nagyobb hatasuk van a csoportban. A
masik csoport jelenlete tehat jobban kidomboritja azt, hogy milyen velemenynk van a sajat csoportunkrol:
mikzben a csoport kepe polarizalodik, a legszelssegesebb szemely kivaltsagos helyzetbe kerl.
110
Kriteriumok A szelsseges szemely rangszamainak atlaga sajat
csoportjaban
A masik csoport
velemenyenek idezese
A masik csoport
velemenyenek idezese
nelkl
A velemeny objektivitasa 10,40 10,60
A velemeny biztossaga 6,98** 8,25
A velemeny
szelssegessege
7,48** 8,65
A gyakorolt beIolyas 7,42** 9,20
A vita Iolytatasanak
preIeralasa
5,45* 6,70
A szemely velemenyevel
valo hasonlosag
5,48 6,40
1. tblzat - Az szlelt kompetencia tlagpontszma
Deconchy (1971) egy katolikus nevelintezet tanuloit kerte meg, hogy valaszoljanak egy olyan kerdivre, mely
CSOPORTOK KZTTI
VISZONYOK S A
354
allitolag egy vallasellenes csoportocskatol szarmazott. MegIigyelte, hogy a szemelyeknek az 'Isten szora adott
szabad asszociacioi elszegenyesednek, s a katekizmus szokincsere korlatozodnak, sszehasonlitva olyan tanulok
valaszaival, akik azt hiszik, hogy egy vallasos intezmeny kerdivere valaszolnak. Ha ellenseges csoporttal
talalkoznak, a vallasos csoportok tagjainak ortodoxiaja kielezdik.
A csoportinterakcio strukturalja a tarsas mezt: annal jobban, hatarozottabban, minel gyakrabban klniti el
magat a csoport masoktol, es minel tisztabban jelenik meg a verseng interakciot kivalto konIliktus a tervek
szintjen.
Ahhoz, hogy a csoportok interakciojanak pszichologiai jelleget megertsk, a klnbz csoportok terveinek
kapcsolatat kell vizsgalnunk. Megvilagitottuk a csoportok kztti kapcsolatok hatareseteit, az egybeolvadast es a
Ielbomlast, mindkettnel Ielhasznaltuk a terv Iogalmat. Azt azonban, hogy hogyan valtanak at bizonyos
konIliktusok egyttelesse, legjobban az alapvet, illetve a rvid tavu tervek kztti megklnbztetessel tudjuk
ertelmezni.
Nem tagadhato, hogy a pszichologiai jelensegek kapcsolatban vannak a csoportok tervei kzti viszonyokkal.
Masreszt az is igaz, hogy a diszkriminacio anelkl is letrejn, hogy szksegszeren erdekellentet allna Ienn, s
egy masik csoport puszta jelenlete vagy a ra valo hivatkozas minden kzvetlen verseng interakcio hianyaban
eleg a csoport megersitesehez.
SheriI alapvet tetelet tehat, amely szerint a csoportok tervei hatarozzak meg interakciojuk jellemzit, ki kell
egesziteni azzal, hogy ez a determinacio a tervek altal kivaltott reprezentaciok reven valosul meg. A
reprezentacio, mint azt a tovabbiakban be Iogjuk mutatni, sajat trvenyei szerint szervezdik, s bar a csoportok
kztti kapcsolatok jellege beIolyast gyakorol ra, visszamenleg maga is beIolyasolja e kapcsolatokat. Blake,
Shepard es Mouton nyilvan ezert dolgoztak beavatkozasaik soran Ileg a konIliktusban lev csoportok
reprezentacioival.
10.2.1.2. REPREZENTCI A CSOPORTKZI INTERAKCIBAN
Lattuk, hogy a csoportok percepciojukat, attitdjeiket, viselkedesket tekintve konszolidalodhatnak,
Ielbomolhatnak, sszeolvadhatnak, kzeledhetnek egymashoz, vagy eppen eltavolodhatnak egymastol. Ezeknek
a jelensegeknek az ertelme nem vezethet vissza pusztan az erdekkonIliktusok, erdekkzssegek vagy
hierarchiak Iogalmara; a tervek kztti kapcsolatok attevdnek a tarsadalmi valosagba, ahol a normak es a
reprezentaciok kiindulopontjat kepezik. Ezeknek a pszichologiai kepzdmenyeknek megvan a maguk sajat
Iejldese. Intezmenyekke es ideologiakka alakulnak at, melyek kepesek tulelni azokat az 'objektiv
valosagokat, melyek letrehoztak ket.
Egyik tanulmanyaban C. Herzlich ramutat, hogy milyen jelentsege van a tarsas reprezentacio kutatasanak a
tarsadalmi jelensegek megerteseben. Mi itt sajatosabb szempontbol vizsgaljuk ezt a kerdest: a csoportok kztti
kapcsolatokban jatszott szerepet elemezzk.
A tarsas reprezentaciok sajatos szerepet jatszanak a csoportok kztti interakciokban, jol krlirhato modon
szervezik ezt a terletet, kognitiv jelleg 'trvenyeknek engedelmeskedve. Masreszt, mig a reprezentacio
tartalmat a csoportok kztt egy adott pillanatban Iennallo kapcsolatok termeszete hatarozza meg, ez a tartalom
megvaltozik, amint a reprezentacio belep ezeknek a kapcsolatoknak a leIolyasaba, elvetelezve azok Iejldeset,
s igazolva termeszetket.
10.2.1.2.1. A CSOPORTKZI REPREZENTCI KOGNITV SZERVEZDSE
A csoportkzi reprezentacio a csoportok mas csoportokrol alkotott iteletein keresztl Iormalodik. Ra Iogunk
mutatni, hogy ezeket az iteleteket mind az itelet targya, mind a kibocsato beIolyasolja. Rendre megvizsgaljuk az
elemi sztereotipiakat, majd a kollektiv kategorizaciokat es polarizaciokat.
A: elemi s:tereotipiak. Egy csoport tagjai klnbz mertekben rendelkeznek kzs jellemzkkel. Ezek a
REPREZENTCI A
CSOPORTKZI
355
111 Willis (1960) nyoman. Az els sor azt adja meg, hogy milyen atlagos erteket tulajdonitanak a szemelyek elszigetelten azoknak a
Iotoknak, melyek a 2-3 Iotos sorozatokat alkotjak.
szemelyek kztti elteresek mindig megjelennek az elszigetelt egyenektl alkotott iteletekben. De egyenek
halmaza is lehet megiteles targya. Feltehet az a kerdes, hogy milyen kapcsolat van az elszigetelt egyenekrl es
ezen egyenek szszessegerl alkotott iteletek kztt. E kerdesekre a komplex ingerek eszlelesenek vizsgalata
tudja megadni a valaszt. Szinte minden e teren vegzett kutatas azt mutatja, hogy az ilyen ingerekre vonatkozo
megitelesek szelssegesebbek, mint az ingereket alkoto elemek mindegyikere kln-kln adott megitelesek
atlaga. Willis (1960) kiserletere hivatkoznank itt: 'megitelk csoportja kilenc osztalyba sorol klnbz
Ienykepeket a nagyon kellemestl a nagyon kellemetlenig. Ezutan a szemelyek ugyanigy ket, illetve harom
Ienykepbl allo egytteseket itelnek meg. A Ienykepek egytteset kellemetlenebbnek vagy vonzobbnak iteltek,
mint amilyen a ket vagy harom elszigetelten vett Ienykepre adott megitelesek atlaga volt.
A vonzo vagy visszataszito jelleg hangsulyozasa erteljesebb a harom Ienykepbl allo egytteseknel; ez pelda
arra a jelensegre, amit 'elemi sztereotipianak neveznk. Ez a komplex ingerek eszleleset jellemz tulzasbol
Iakad (3. tabla:at).
111
A sorozat nagysaga Kellemetlen Iotok Kellemes Iotok
1 Ienykep 2,15 4,15
2 Ienykep 2,10 4,42
3 Ienykep 2,04 4,71
2. tblzat - A belpjegyre vonatkoz krds tlagpontszmai
A kategori:acio. Amikor ket csoport valamilyen kriterium tekinteteben klnbzik egymastol, ritka eset az,
hogy ez a kriterium legalabbis szubjektiven ne kapcsolodna mas kriteriumokhoz. Ez a kapcsolat eleg ahhoz,
hogy Iellepjenek a kategorizacios Iolyamatok, mint ahogy azt TajIel (1959) leirta. Ezek a Iolyamatok a ket
klnbz kategoriaba tartozo inger kztti klnbsegek tulhangsulyozasahoz vezetnek a kategoriaba
tartozassal sszekapcsolodo jellemzk menten. Ha peldaul az A csoport vonalai rvidebbek, mint a B csoport
vonalai, az A es B vonalak hosszanak klnbseget nagyobbnak Iogjuk eszlelni, mint az azonos mertek
klnbsegeket egyazon csoport vonalain bell (TajIelWilkes 1963).
A tarsas sztereotipiak eseteben legalabbis szubjektiv es valoszinsegi jelleggel kapcsolat all Ienn egy
bizonyos csoporthoz tartozas es a sztereotipiat meghatarozo tulajdonsagokkal valo rendelkezes kztt. A
kategorizacios Iolyamatok ezekkel a tulajdonsagokkal kapcsolatban Iognak Iellepni.
TajIel, Sheikh es Gardner (1968) egy olyan vizsgalatban mutattak ra erre a jelensegre, ahol kanadai
egyetemistaktol azt kertek, hogy a szemantikus diIIerencial eljarasa segitsegevel jellemezzenek ket kanadait es
ket indiait. Felteteleztek, hogy az azonos orszagbol szarmazo szemelyek (ingerek) hasonlosagat a kiserleti
szemelyek a nemzeti csoportokra jellemz, tipikus vonasokat Iigyelembe veve Iogjak inkabb eszrevenni, mint a
nemzetisegre nem tipikus vonasok alapjan. A Ieltetelezest mind a ket kanadaival, mind a ket indiaival
kapcsolatban igazolta is a vizsgalat.
Vannak olyan Ieltetelek, melyek elsegitik a kategorizacios Iolyamatok megjeleneset. Bruner es Perlmutter
(1957) vizsgalta ezeket a krlmenyeket, es ket hipotezist Iogalmazott meg:
1. egy szemelyrl az els talalkozas alkalmaval kialakitott benyomast annal kevesbe beIolyasolja a szemely
A CSOPORTKZI
REPREZENTCI KOGNITV
356
valamely szocialis kategoriaba tartozasa, minel jobban ismerjk a kategoria klnbz tagjait;
2. egy adott szemelyrl alkotott benyomast jobban beIolyasolja a szocialis hovatartozas akkor, amikor ez mas
szinten jelen lev szemelyektl klniti el az adott szemelyt, mint akkor, amikor egyedl talalkozunk vele.
Kiserlet igazolta a ket hipotezist. A kiserleti szemelyeknek egy listan azt kellett jellnik, hogy milyen vonasok
illenek egyes szemelyekre, akik a kiserleti helyzet krlmenyeinek megIelelen vagy Ioglalkozasi
hovatartozasuk (oktatas, kereskedelem vagy nincs Ioglalkozasi megjelles), vagy nemzeti hovatartozasuk
(nemet, amerikai vagy Irancia) szempontjabol klnbztek egymastol. A kiserleti szemelyek egy reszenek csak
egyetlen szemelyt kellett leirniuk; a tbbieknek harmat, akik klnbz nemzetisegek, de azonos
Ioglalkozasuak voltak. Vegeredmenykent a szemelyek gyakrabban tulajdonitottak egyes jellemzket a nemzeti
hovatartozas alapjan a szemelyeknek akkor, ha idegeneket irtak le, mint akkor, amikor honIitarsakat (az els
hipotezis igazolasa). Amikor harom klnbz nemzetiseg szemelyt kellett leirniuk, szinten gyakoribbak
voltak a nemzeti hovatartozas Iggvenyekent hasznalt tulajdonsagok, mint akkor, amikor csak egyetlen szemelyt
kellett leirniuk (a masodik hipotezis igazolasa).
A kollektiv polari:acio. Az elemi sztereotipia es a kategorizaciobol szarmazo sztereotipiak sarkitjak, polarizaljak
a csoportokrol alkotott megitelest. Egy masik polarizacio is belephet azonban a megiteles Iolyamataba: ennek a
Iorrasa az, hogy a csoportok kztti megitelesi Iolyamatok gyakorlatilag mindig egy adott csoporton belli
interakcio alkalmabol dolgozodnak ki. Ez a jelenseg akkor is Iellep, amikor egy masik csoport keperl van szo,
nem csupan a sajat csoport keperl. Igy peldaul a Iranciak kollektiv megitelese az amerikaiakrol polarizaltabb,
mint egyeni megiteleseik atlaga (MoscoviciZavalloni 1969). Hasonlo modon a tanulok kollektiven kialakitott
megitelese sajat iskolajukrol kevesbe kedvez, mint egyenileg adott megiteleseik (Doise 1969a).
Az elemi sztereotipia, a kategorizacio es a kollektiv polarizacio tehat a tarsas mez kognitiv strukturalodasahoz
vezet Iolyamat. Hangsulyozzak a csoportok kztti klnbseget, es meg jobban kiemelik egy-egy csoport
jellemzit, legyen a csoport akar a megiteles targya, akar alanya. A csoportok kzti interakcio a maga bels
hatasai es diszkriminacios hatasa reven ezt a kognitiv szervezdest a tarsas valosagba Iorditja at. Joggal
Ielvethet tehat az a kerdes, hogy vajon az interakcio nem mas-e, mint a reprezentacio megvalositasa. Az oksagi
viszony azonban itt reciprok jelleg: a reprezentacio nyilvan beIolyasolja az interakciot, de ez utobbi sem
kevesbe meghatarozo jelleg az elbbire nezve. Erre annak kapcsan Iogunk ramutatni, hogy a reprezentaciot a
csoport trtenetenek sszeIggesebe helyezzk.
10.2.1.2.2. A REPREZENTCI A CSOPORTKZI INTERAKCIBAN: A
REPREZENTCI MEGHATROZSA S FUNKCIJA
A csoportkzi reprezentaciot hordozo megiteleseket olyan szabalyszersegek jellemzik, amelyek meghatarozzak
ennek Iormalis vonatkozasait. Most annak a reprezentacionak a tartalmat Iogjuk vizsgalni, melyet a csoportkzi
kapcsolatok termeszete hataroz meg. Ez a meghatarozottsag nem elvakult; olyan reprezentaciot hoz letre, mely
egyreszt igazolja azt a modot, ahogy egy csoport reszt vesz az interakcioban, masreszt pedig aktivan elvetelezi
a csoport Iejldeset.
A kivaltott, indukalt repre:entacio. Avigdor (1953) azt vizsgalta, hogy egy szinieladast elkeszit Iiatalok
klnbz csoportjai kztt meglev kapcsolatok hogyan beIolyasoljak a reprezentaciok tartalmat. Attol
Iggen, hogy a masik csoport tagjai a sajat csoport tevekenysegevel kapcsolatosan kedvez vagy kedveztlen
velekedeseket alakitottak-e ki, a szemelyek tbbe vagy kevesbe tulajdonitottak a masik csoport tagjainak olyan
sajatossagokat, melyek igazolni voltak hivatottak a masik csoporttal szembeni ellenseges viselkedest. Ilyen
elteres nem Iigyelhet meg a semlegesebb tulajdonsagok eseteben.
Mas kutatasok, melyek el- es utoteszt modszerrel dolgoznak, szinten kimutattak, hogy a reprezentaciok a
csoportok kztti kapcsolatoknak megIelelen Iejldnek. SheriI kimutatta (1. abra), Wilson, Chun es Kayatani
(1965) pedig igazolta, hogy a reprezentacio modosulasa nem veletlenszer. Kiserleti szemelyeik, akik a mar
ismertetett jateknak megIelelen leptek interakcioba, a kiserlet eltt es utan negy klnbz skalan irtak le az
ellenseges part es sajat tarsukat. A skalak egyike az egyttmkd vagy verseng, ellenseges vagy nagylelk
A REPREZENTCI A
CSOPORTKZI
357
motivumokrol, a tbbi pedig a tarsas tulajdonsagokrol, altalanos kepessegekrl es szemelyisegvonasokrol kert
itelete. A masik csoportra vonatkozo reprezentacio megvaltozasa szelektiv jelleg: kizarolag a motivaciokra
korlatozodik. Az interakcio utan a masik csoportot versengbbnek, ellensegesebbnek tartjak, mig a tars eszlelese
eppen ellentetes iranyba valtozik. Wilson es Kayatani (1968) ezeket az eredmenyeket egy projektiv
mechanizmus kzrejatszasaval magyarazza. Ez a mechanizmus megakadalyozza a szemelyeket abban, hogy
elitelend motivumokat lassanak sajat csoportjukon bell, s ezert ezeket a masik csoportra vetitik ki. Ha a ket
csoport viselkedese azonos is, a masik csoportot teszik Ielelsse a kapcsolatok alakulasaert.
A: iga:olo repre:entacio. Avigdor (1953), akarcsak Wilson es Kayatani (1968) szerint a csoportkzi
reprezentacio celja a masik csoporttal szembeni viselkedes igazolasa.
A sztereotipiak vizsgalata igazolja ezt az ertelmezest. Igy peldaul a klnbz, de gazdasagilag egyIorman
alacsony helyet elIoglalo csoportokkal szembeni sztereotipiak hasonlosaga azt sugallja, hogy ezeknek a
sztereotipiaknak az a celja, hogy tartositsak 'azt a tarsadalmi tavolsagot, melyeket az uralkodo csoportok
tartanak Ienn velk szemben. Mikor peldaul az Egyeslt Allamokban a Ieher diakok alulertekelik a Ieketek
iskolai teljesitmenyet (ClarkeCampbell 1955), amikor a Ieher rendrk tulertekelik a Ieketek bnzeset
(Kephart 1954), akkor nagyon valoszin, hogy ezeknek a velemenyeknek az a Iunkcioja, hogy igazoljak a
szegregacios helyzetet.
Az embereknek sajat csoportjukrol Iormalt kepe hasonlo szerepet jatszik. Funkcioja az, hogy megrizze a
csoport sajatszerseget. Igy peldaul Del-AIrikaban az indiaiak elismerik alacsonyabbrendsegket a Ieherekhez
kepest, a tudomany es a gazdasag terleten viszont a szellemi, tarsadalmi es gyakorlati szIeraban maguknak
tulajdonitjak a Ilenyt (Mann 1963). Hasonlo szelektivitas nyilvanul meg abban, ahogy a csoport tulertekeli
sajat termeket. Bass (1965) azt kerte a csoportoktol, hogy olyan Ieladatokat hajtsanak vegre, melyek tbbe vagy
kevesbe kapcsolatban vannak a csoporttagok korabbi kepzettsegevel. MegIigyelesei szerint a csoportok
klnsen azokat a teljesitmenyeket ertekelik tul, melyek kapcsolatban vannak a korabbi kepzettseggel.
Lemaine (1966) kutatasai Iinomabb modon mutattak ki ezt az igenyt a Ilenyre. Vizsgalataban egy
nyaralotaborban ket gyermekcsoport verseng tevekenysegekben vett reszt, peldaul zsakban Iutasban,
kunyhoepitesben, a tabor tervenek elkesziteseben. Az egyik csoport kevesebb eszkzzel rendelkezett, ezert
altalanos teljesitmenye alacsonyabb volt, mint a masik csoporte. A hatranyos helyzetben lev csoport megis
magat probalta elterbe helyezni; igen aktivan sokszor kitalalva keresett olyan dimenziokat, melyekben
teljesitmenye jobbnak tnik az ellenIel csoportjanal.
Peabody (1968) klnbz etnikai csoportokba tartozo Flp-szigeteki szemelyektl azt kerte, hogy ezeket a
csoportokat ketpolusu skalak segitsegevel jellemezzek, mikzben a skalavegek ugyanazokra az 'objektiv
jellemzkre vonatkoztak, de pozitiv vagy negativ ertelmk volt. Igy peldaul a penzgyi kiadasok gondos
kezeleset a 'takarekos vagy 'Isveny kiIejezesekkel jellte. Termeszetesen a kedvez Iordulatokat
gyakrabban hasznaltak az njellemzesre, de sszehasonlitottak azt, hogy milyen leirasokat kap egy csoport sajat
magatol es mas csoportok tagjaitol.
A: anticipalo (elovetele:o) repre:entacio. A reprezentaciok tartalma a csoportok kztti kapcsolatoktol olyan
ertelemben Igg, hogy a reprezentacio egy bizonyos kapcsolat leIolyasat hivatott igazolni, mikzben megrzi
mindegyik csoport sajatszerseget es azonossagtudatat. Ez nem jelenti azt, hogy a reprezentacio ahhoz
alkalmazkodva es azt igazolva pusztan kveti az interakcio leIolyasat; ellenkezleg, aktivan elvetelezve
maga is belejatszik ebbe a Iolyamatba.
Ket kiserlet mutatott ra, hogy a szemben allo csoportok mar az interakcio eltt olyan tulajdonsagokkal ruhaztak
Iel egymast, melyek verseng attitdt igazoltak a masik csoporttal szemben. Sajat kiserletnkben, ahol
klnbz modon sszeallitott csoportokkal dolgoztunk (Doise 1969b), mindegyik szemelynek, miutan
megismerkedett a kiserleti helyzettel, le kellett irnia a masik csoportot, tarsat es sajat magat a Wilson-, Chun- es
Kayatani-Iele motivacios kerdiv Irancia vagy nemet valtozataval. A harmadik abra mutatja, hogy a szemelyek
mar az interakciok eltt kevesbe egyttmkd motivumokat tulajdonitottak a szemben allo csoportnak, mint
tarsuknak vagy sajat maguknak. Vagyis mar pusztan a jvbeni interakcio reprezentacioja egy olyan kepet
alakitott ki a masik csoportrol, mely kenyszeren beIolyasolta a masik csoporttal szembeni viselkedest. Mivel
A REPREZENTCI A
CSOPORTKZI
358
ilyen helyzetben minden resztvev azonos reprezentaciot alakit ki, a hatasok sszegzdnek, s igy a valosag
tenyleg meg Iog Ielelni azoknak a reprezentacioknak, melyek letrehoztak. TajIellel egyttmkdve s az
kiserleti elrendezeset hasznalva, a szemelyektl masodszor is megkerdeztk, hogy milyen lesz a sajat, illetve a
masik kategoriaba tartozo szemelyek viselkedese. A szemelyek mar a dnteshozatal eltt ugy ertekeltek a masik
kategoria tagjait ugyanazokon a skalakon, mint kevesbe egyttmkdket (3. abra). A verseng interakcioban
reszt vev csoport terve az, hogy az ellenIelnel jobb s gyakran attol minsegileg is klnbz termeket hozzon
letre. A reprezentacio elvetelezi ezt az eredmenyt. A csoport nemcsak tulertekeli sajat termeket, hanem mint
azt Blake es Mouton (1962a) kimutatta, nem is kepes azoknak a hasonlosagoknak az eszrevetelere, melyek a
sajat, illetve a szemben allo csoport teljesitmenye kztt Iennallnak. A csoport tehat kepzeletben letrehozza
azt a helyzetet, melyet el ohajt erni. Azt a birot, aki ellentmond ennek a reprezentacionak, epp emiatt
reszrehajlonak tartjak s elvetik
3. bra - A msik csoportnak, a partnernek s az nmagnak tulajdontott tlagos
egyttmukdsi szint egy vegyes motivcij jtkban
A szemben allo csoportnak bizonyos motivumokat tulajdonito reprezentacio elsegiti a szemben allo csoporttal
szembeni cselekvesek kezdemenyezeset. S ugyanugy, ahogy a pszichoIiziologusok altal leirt ideomotoros
kepzeteket a vegrehajtas csirai kiserik, maga a tarsas reprezentacios is a tarsas valosaggal kapcsolatos cselekves.
Valoszinleg itt kell keresnnk a reprezentacio oly gyakran megjelen jellegzetessegenek magyarazatat, annak
magyarazatat, hogy a csoportok a reprezentaciobol olyan eszkzt csinalnak, melynek segitsegevel a csoport a
maga sajatszerseget meghatarozza, s tervet beirja a trtenelembe. Igy peldaul a sztereotipiaknak azt a
megersdeset, melyet gyakran megIigyelhetnk valsagos korszakokban, annak a kiIejezdesekent
ertekelhetjk, hogy egy csoportnak srget szksege van arra, hogy elhelyezze magat a tarsas krnyezetben, es
beavatkozzon abba.
10.2.1.2.3. KVETKEZTETSEK
A Iejezet elejen utaltunk arra, hogy hianyzanak azok az elmeleti megkzelitesek, melyek at tudnak Iogni a
csoportkzi kapcsolatokra vonatkozo pszichologiai kutatasok kiserleti eredmenyeinek sszesseget.
KVETKEZTETSEK
359
A reprezentacio szerepet elemezve ezt a kibillent egyensulyi helyzetet megprobaltuk visszajara Iorditani; bar
klnsen ami az igazolo es elvetelez reprezentaciok kialakulasara vonatkozik, ezek a tetelek meg nincsenek
kellen igazolva. Ezeket tulajdonkeppen mint eppen Iolyo munkaink hipoteziseit mutattuk be.
Az ezen a teren Iolyo kutatas, ha nem is lezart, megiscsak olyan eredmenyeket hozott, melyeket mar
veglegesnek is tekinthetnk. Ezek kze tartoznak a verseng interakcio diszkriminacios hatasara es a csoportok
tervei kztti megIelel kapcsolat alakulasara vonatkozo kutatasok, valamint azok, melyek szerint a
szerkezetalakito interakcio tulmegy a versenges szigoruan vett keretein.
Ami a reprezentaciokat illeti, klnbz polarizacios Iormaik altalanossaga jol bizonyitott, valamint az is, hogy
tartalmukat az interakcio termeszete hozza letre.
Annak vizsgalata varat meg magara, hogy milyen pszichologiai jelleg Iolyamatok allnak ezek mgtt a
jelensegek mgtt, vagyis hogy egyreszt hogyan beIolyasolja a reprezentacio kognitiv szervezdese a csoportok
interakciojat, masreszt a csoportok elvetelezett interakcioja mikent beIolyasolja a reprezentaciot.
Forditotta: PLEH CSABA
10.3. PATAKI FERENC
10.3.1. A TRSADALMI "NAGYCSOPORTOK"
RTKORIENTCII
10.3.1.1. 1
Napjaink tarsadalomtudomanyanak egyik leggyakrabban hasznalt Iogalma: a csoport. Tstent szembetnik
azonban, hogy ezzel az elnevezessel merben klnbz alakzatokat illetnk. Csoportnak minsitjk a barati
krt csakugy, mint a csaladot, az iskolai osztalyt es a brigadot, de a tarsadalmi osztalyt es reteget, az etnikai
kollektivumot vagy az ugynevezett statisztikai csoportokat is. A csoport Iogalma a maga elvont alakjaban
nelklz minden kzelebbi meghatarozottsagot, hijan van mindennem hatarozott tarsadalmi minosegnek, nem
jell egyebet, mint egy vagy tbb azonos tarsadalmi (szociologiai) es/vagy pszichologiai jellemzvel rendelkez
egyenek veges szamu halmazat.
Amint azonban a tarsadalmi valosag trtenetileg konkret jelensegeirl beszelnk, nem elegedhetnk meg a
csoport Iogalmanak ilyen elvont hasznalataval. Elmeleti szempontbol a csoport mint olvan, nem is letezik. A
tarsadalmi valosagban csupan meghataro:ott minoseg, meghataro:ott ismervekkel rendelke:o es jol
krvonalazhato Iunkciokat teljesit csoportok leteznek. Ezert azutan, amint a csoport Iogalmat a konkret
jelensegek szociologiai es pszichologiai elemzeseben es vizsgalataban alkalmazzuk, rendszerint minsit
megszoritasokkal latjuk el: csupan 'megneve:ett` alakfaban hasznaljuk. Egyebkent ugyanis nyomaszto elmeleti
melleIogasok es hibak eredhetnek abbol, ha a legklnbzbb minseg es meghatarozottsagu
csoportalakzatokat azonos nevezre hozzuk azon a cimen, hogy elvben es altalaban mindegyikk joggal viseli a
csoport elnevezest.
A csoport Iogalmat elvileg ketfafta tarsadalmi kepzdmenyre alkalmazzuk. Ezzel az elnevezessel illetjk elszr
is a kzvetlen szemelyes klcsnhatason es egyttmkdesen alapulo es ekkeppen mkd, viszonylag nem
nagy letszamu, tbbe-kevesbe tartos tarsas alakzatokat, szemelykzi (interperszonalis) egytteseket. Ezeket
szokas tarsadalmi kiscsoportoknak vagy (amennyiben ertekszempontot vezetnk be elemzeseinkbe)
kollektivaknak nevezni. A kzhiedelem nem egeszen jogosultan rendszerint csupan ezeket az alakzatokat
minsiti csoportoknak. Ezt a jelensegtartomanyt nevezzk maskent 'mikrostrukturalis meznek, ebben az
sszeIggesben beszelnk mikrostrukturalis csoportokrol vagy a tarsadalmi jelensegek mikroszIerajarol.
PATAKI FERENC
360
A csoportjelensegek e tartomanyaban szksegkeppen s mindig jelen van a tarsadalmi kapcsolatban allo
szemelyek kztt a k:vetlen, szemelytl szemelyig terjed (face-to-face) erintkezes es klcsnhatas
(interakcio). Sokszoros kzvetitesekkel e csoportok eletet es tevekenyseget is at- meg atszvik a tagabb
krnyezetbl ered tarsadalmi-strukturalis meghatarozottsagok. Amde letrejttkben, a csoportIolyamatok
kibontakozasaban es a szemelyek kztti kapcsolatok sokszin szervezdeseben kitntetett szerephez jutnak a
pszichologiai-szocialpszichologiai tenyezk: a ps:ichikus felensegek es s:abalvo:asmodok autonomiafa itt
meglehetsen szeles kr. E kiscsoportok modszeres tudomanyos vizsgalata elssorban bar nem kizarolag a
szocialpszichologia Ieladata.
A 'tarsadalmi nagvcsoport` Iogalmanak ertelmezese kapcsan tulajdonkeppen ket kerdes merl Iel, ha
kiIejezetten pszichologiai (szocialpszichologiai) elemzesi szinten mozgunk. Elszr: milyen tipusu es
termeszet valosagos tarsadalmi alakzatokat kepez le ebben az esetben a Iogalom? Masodszor: ha mint
kztudott a pszichologia elemzesi szintje az egyeni viselkedes sikjahoz ktdik, hogyan kell kezelnnk a
csoport Iogalma mgtt rejtz kollektiv viselkedest? Pontosabban: mikent emelhetjk az egyeni viselkedes
vezerlesenek ertelmezesere kidolgozott attitd, ertekorientacio Iogalmat a csoportviselkedes, a kollektiv
viselkedes szintjere?
Bennnket most a szocialpszichologiai (es reszben szociologiai) kutatasoknak az a nagy, s mind szemleleteben,
mind targyaban meglehetsen heterogen terlete erdekel, amelyben az elemzes targyat a tarsadalmi
nagycsoportok alkotjak.
Ezzel az elklnitessel a kiscsoportkutatas jelensegvilagat rekesztjk ki targyalasunk krebl. Ez termeszetesen
csupan e jelensegvilag nallo bemutatasanak igenyet harithatja el, semmikeppen sem jelenti azt, hogy e kutatasi
terlet eredmenyeit mellzhetnenk. Eppen ellenkezleg: a tarsadalmi 'nagycsoportokat a
szocialpszichologiaban ma joreszt az e terleten kidolgozott Iogalmakkal s reszben szociologiai kategoriakkal
kezeljk es tesszk vizsgalhatova.
A 'tarsadalmi testben (Marx) gyakorlatilag tetszleges szamban alkothatunk egyes (demograIiai,
iskolazottsagi, jvedelmi stb.) kriteriumok Ielvetelevel ugynevezett 'statis:tikai csoportokat` (peldaul
autotulajdonosok, kzepiskolat vegzettek, egyetemi hallgatonk szlei stb.). Bar a bizonyos szociologiai
jellemzk tekinteteben mutatkozo a:onossag mindig erdekkep:o tenve:o is, ezek az erdekek a tarsadalmi
nagycsoportok szervezdeseben es leteben megnyilvanulo erdekviszonyokhoz kepest alarendeltek,
partikularisak. Ezert noha nem elhanyagolhatok, csupan a kesbb meghatarozando nagycsoportokat
diIIerencialo es tagolo, maskor meg keresztbemetsz tenyezkkent kezelhetk. Ebbeli minsegkben nallo
targykent szinten nem Ioglalkoztatnak bennnket.
Ugyancsak kirekeszthetjk Iigyelmnk krebl a 'tipologiai csoportokat`, vagyis azokat a vizsgalatokat,
amelyek bizonyos tarsadalmi tipusok (peldaul 'liberalis szemelyiseg, 'tekintelyelv szemelyiseg,
'dogmatikus es nyilt gondolkodasu, 'konzervativ es 'rebellis szemelyiseg stb.) deIinialasaval es leirasaval
olyan 'virtualis csoportokat ohajtanak kimetszeni, amelyek meghatarozott tarsadalmi tenyek es Iolyamatok
(peldaul a Iasizmus, a Iaji elitelet rgzlese bizonyos tarsadalmi retegekben stb.) ertelmezeseben is
alkalmazhatoknak latszanak (Newcomb 1943; Adorno et al 1950; Rokeach 1960).
Vegl meg e megszoritasok utan sem mondhatjuk, hogy a 'makrostrukturalis csoport kiIejezes kellen tiszta es
egyertelm. Ha a tarsadalomban meglehetsen altalanosan szolva elsodleges es masodlagos csoportalkoto
tenve:oket Ielteteleznk, legalabbis egy kzelit osztalyozas celjaira elIogadhato kiindulopontot kapunk.
Elsdleges, primer csoportalkoto tenyeznek a tarsadalmi strukturakepzesben alapvet es dnt szerepet jatszo
termelesi vis:onvrends:ert tekintjk, amely a tarsadalom osztalyjelleg csoportokra es retegekre tagolodasanak
alapja. E dimenzio menten kapjuk meg a tarsadalmi retegzdes (stratiIikacio) makrocsoportjait, amelyeket a
konkret vizsgalatokban meghatarozott objektivaciok (attitdk, kognitiv szervezdesek, ertekorientaciok stb.)
'alanyakent, hordozojakent is megkzelithetnk. A tarsadalmi osztaly mint meghatarozott pszichikus
jellemzk hordozoja nem csupan a marxizmus klasszikusainak munkaiban valik leiro elemzes targyava, hanem a
korai s a mai polgari szociologiaban is jelents szerephez jut (Durkheim 1902; Halbwachs 1913, 1933; Warner
1
361
et al. 1949; Centers 1949). Az ide sorolhato vizsgalatok szeles problematikat lelnek Iel. A szociologiai inditeku
kutatasok Iigyelmket inkabb az osztalylet objektiv targyi jellemzire Iorditjak, egyebek kztt mint peldaul
Halbwachs munkassagaban lathato az eletmod, a Iogyasztasi szokasok elemzesere es leirasara. A Ikent
szocialpszichologiai jelleg kutatasok elssorban az osztalyok es retegek tagjainak csoportsajatos kognitiv
szervezdeset, ertekrendjet, valamint tipologiai jellemzit es aspiracioit (peldaul Chombart de Lauwe 1969)
vizsgaljak.
A szovjet szocialpszichologianak az az iranyzata (Gorjacseva 1965; Kovalzon Ugrinovics 1967), amely a
tarsadalmi tudatnak egy sajatosan ertelmezett metszetet, a hetkznapisag szintjen objektivalodott rendszeret (a
'tarsadalmi pszichikumot) tekinti a szocialpszichologia targyanak, egyenesen ugy velekedik, hogy e tudomany
I kutatasi objektuma a tarsadalmi csoportok es retegek pszichikuma. E IelIogas amely Leninnek az
ugynevezett 'tarsadalmi tipusrol adott egyes jellemzeseire es elemzeseire igyekszik tamaszkodni szamos
kockazatot rejt magaban. Egyebek kztt az anakronisztikus tmeglelektani iranyzat elemzesmodjanak
Ieleleszteset (az osztalyok 'jelleme, 'erzelmi elete stb.), valamint azt, hogy a szocialpszichologiat egy
teljesseggel leiro, jelensegszinten mozgo, tulnyomoan szociologiai eszkzkkel dolgozo tudomannya teszi,
amilyen 'prekiserleti szakaszaban volt. Az iranyzat egyes kepviseli le is vonjak gondolatmenetk logikus
kvetkezmenyet: szerintk a szocialpszichologia a 'tarsadalmi tudat s:ociologiafa`, amely az altalanos
pszichologiatol elteren a maguk konkret tartalmassagaban, trteneti egyszerisegeben es kzvetlen tarsadalmi
meghatarozottsagaban vizsgalja a pszichikus trteneseket, kognitiv tartalmakat stb.
Meg kell jegyeznnk, hogy a Lenin altal egy bizonyos sszeIggesben, az osztalytipussal azonos ertelemben
hasznalt 'tarsadalmi tipus kiIejezes a politikai helyzetelemzes celjait szolgalta. Lenin az osztaly objektiv
erdekeivel sszhangban allo egveni viselkedesi tendenciat ertette rajta. Azt kivanta vele hangsulyozni, hogy az
individualis viselkedes egyszerisege es 'szortsaga ellenere is valamely tarsadalmi osztaly tagjainak
viselkedeseben (az adott esetben politikai magatartasaban) legalabbis a tbbseget illeten homogenizalo
tendenciat is IelIedezhetnk. Ennek a kerdesIeltevesnek kzvetlen atIorditasa a szocialpszichologia
jelensegtartomanyaba azonban aligha celravezet. Valamely egveni viselkedes csupan az irodalmi-mveszeti
tipusalkotasban vagy a politikai elemzesekben kepezheti le az os:talv mo:gasanak tendenciait. Lenin egyebkent
tbbszr is Iolyamodott az utobbi elemzesmodhoz (lasd peldaul a Tolsztojrol irott cikkeit, P. Szorokinrol szolo
publicisztikai irasat).
Valamely konkret tarsadalom csoportszerkezete azonban joval sszetettebb, semhogy pusztan az alapvet
strukturaalkoto tenyez hatasaval leirhatnank (mikent az korabban divott). Az ugynevezett masodlagos
csoportalkoto tenve:okn azokat a reszben naturalis:tikus alapu (de mindig tarsadalmi jelentessel biro!),
reszben a tarsadalmi funkciomegos:lasbol (munkamegosztasbol), reszben pedig az eltero kulturak letezesebl
szarmazo tenyezket ertjk, amelyek az alapvet struktura csoportjai mellett mas tipusu tarsadalmi csoportokat
kepeznek. (A masodlagos szot itt nem a Cooley bevezette ertelemben hasznaljuk, mint a primer csoport parjat,
hanem e tenyezknek a tarsadalmi trtenesek determinacios lancolataban elIoglalt helyere utalunk vele.)
E tenyezk menten kepzdnek a tarsadalom nem:edeki, nemi, etnikai-nem:eti, illetve s:akmai es lokalis
csoportfai.
Nemileg mas szemleleti keretben helyezkednek el az azonos kulturakat hordozo embercsoportok
('tarsadalmak`) vizsgalataval Ioglalkozo kutatasok. Ezek szinte kizarolag egy meghatarozott iranyzathoz (az
ugynevezett kulturalis vagy szocialis antropologiahoz), annak szemleleti es Iogalmi eszkzeihez ktdnek,
jollehet maguk az utobbiak meglehetsen szeles vezetben helyezkednek el, s a klasszikus leiro neprajztol a
'kulturalis pszichoanalizisig terjednek (Linton 1945; Boas 1940; Benedict 1934; Mead 1970b; Kardiner 1939;
KluckhohnMurraySchneider 1953).
E megkzelitesmod jellegzetessege abban Ioglalhato ssze, hogy az eltanult kulturalis mintak a:onossagaban,
kzs voltaban ragadja meg az altala vizsgalt tarsadalmi rendszerek elklnlesenek, csoportletenek es
mkdesenek legIontosabb sajatossagat. Ennek megIelelen deIinialja a kultura Iogalmat is. 'Egy kultura nem
egyeb, mint eltanult viselkedeseknek es kvetkezmenyeiknek olyan konIiguracioja, amelynek alkotoelemeit egy
adott tarsadalom tagjai osztjak es atszarmaztatjak (Linton 1968, 33. p.). Kzelebbrl: a kultura viselkedesi es
1
362
kognitiv mintak (modellek) egyttese es sajatos organikus egyseget alkoto szervezdese. A kulturalis minta
kriteriuma a viselkedesben es a velekedesben megnyilvanulo egyntetseg. Ennek megIelelen a tarsadalmi
struktura objektiv viszonyrendszerbl kulturalis jelensegge valik; a leszarmaztatott es leszarmaztathato tenyezk
(kulturalis mintak) alapvet tarsadalomalkoto es -strukturalo mozzanatok lesznek. Jollehet ez az altalanos
megkzelitesmod az egyes kulturak leiro es sszehasonlito elemzeseben roppant termekenynek bizonyult, es
oriasi empirikus anyagot halmozott Iel, az altalanos tarsadalomelmelet szempontjabol, a tarsadalom
szerkezetenek es a benne ervenyesl determinacios viszonyoknak az ertelmezeseben ersen
szubjektivisztikusnak minsithet.
Felteheten ezzel is magyarazhato, hogy a kulturalis antropologia kepviseli ujabban joval altalanosabban es az
egyeni viselkedesi szinttl elklnitve igyekeznek leirni a kultura Iogalmat (peldaul 'a human krnyezet ember
alkotta resze Herskovits 1955). Ezen az altalanos deIinicion bell azutan kettevalasztjak a kultura anvagi
formait es jellegzetessegeit, valamint 'konceptualis` elemeit, amilyenek a hiedelmek, mitoszok, vallasok,
trvenyek, a tudomany, a nyelv stb. A pszichologiat Ikent a 'konceptualis elemeknek kulturaspeciIikus
letrejtte Ioglalkoztatja (Triandis 1964). Bizonyos iranyzatok (peldaul WhorI 1956) klnleges jelentseget
tulajdonitanak a nyelvi strukturaknak es rendszereknek a valosag eszleleseben es megismereseben, s joreszt
innen szarmaztatjak a kognicio (a megismeres es gondolkodas) klnbzsegeit az egyes kulturakban.
Mint kitnik, a szociologiai es szocialpszichologiai kutatasoknak az a terlete, ahol a vizsgalat targyat a
tarsadalmi nagycsoportok kepezik, rendkivl szerteagazo es heterogen: a csoportok merben mas Ielosztasi
kriteriumok alapjan metszhetk ki a tarsadalom ssz-strukturajabol; gykeresen elter Iunkciokat teljesitenek, es
konkret jellemzik is klnbznek. De ket kzs lenyegi vonasuk van. Elszr: valamennyi (akar tarsadalmi
osztaly vagy eletkori csoport, szakmai vagy nemi csoport, akar kzs kulturat hordozo alakzat vagy etnikai
egyseg) tarsadalmi realitaskent mkdik, a maga kzvetlen tarsadalmi leteben megragadhato es tudomanyos
elemzessel lekepezhet. Masodszor: mindegyik a tarsadalmi totalitas (ssz-struktura) sajatos, vis:onvlag nallo
alrends:erenek minsithet, s ennelIogva csak a rendszer (a tarsadalmi sszIolyamat) egeszeben, mas
csoportokhoz Izd kapcsolataban vizsgalhato mertekado modon.
10.3.1.2. 2
A tarsadalmi nagycsoport elnevezessel illethet alakzatokat az jellemzi, hogy
1. tagjaik tbb, espedig az egyen eletvitele, tarsadalmi tevekenysegi kre szempontjabol lenyegbevago k:s
ismervvel rendelkeznek (Lenin peldaul osztalyoknak 'az emberek olyan nagy csoportjait tekintette,
amelyeknek tagjait az ismert negy alapvet karakterisztikum jellemzi);
2. trtenetk es kzs tarsadalmi letIelteteleik alapjan a tagok szksegkeppen bar valtozo es elter mertekben
kiIejlesztik a k:s csoporttudat (a 'mi-tudat) bizonyos elemeit, ami azutan a csoporthoz tartozo egyenek
egyes pszichologiai jellemzinek tbbe vagy kevesbe erteljes kzs voltaban csakugy megmutatkozik, mint
nezeteik, sajatos csoportideologiajuk ugyancsak tbbe vagy kevesbe szeles kr kidolgozasaban es
Ienntartasaban;
3. a tarsadalmi nagycsoportok a tarsadalmi struktura nallo alrendszereinek minsithetk, szkebb vagy tagabb
kr, tbbe vagy kevesbe tudatositott k:s erdekekkel rendelkeznek, es sajatos tarsadalmi minsegktl es
Iunkcioiktol Iggen nallo arculattal jelennek meg a tarsadalmi akciokban es dinamizmusokban;
4. mindezeket a jellemzket e csoportok trteneti kialakulasuk es letk soran Iokozatosan Iejlesztik ki, tehat
maguk a jellemzk is trtenetileg valtozekonyak.
Ezek a nagycsoportok szemben a kiscsoportokkal merben mas mennyiseg dimenzioban helyezkednek el.
Nem Ieltetelezik szksegkeppen, hogy az objektiv 'vonatkozasokat, viszonyokat (Marx) hordozo tagjaik kztt
szemelyes kapcsolatok is letrejnnek, bar ennek lehetseget elvileg nem zarjak ki. Valaki akkor is a
munkasosztaly tagja lehet, ha soha egyetlen tkessel sem kerl s:emelves kapcsolatba. Az osztaly- es
2
363
munkamegosztasi viszonyok olyan vonatkozasok a tarsadalmi egyenek kztt, amelyek nem Ioglaljak
magukban az e viszonyokat hordozo egyenek s:emelves klcsnhatasait. A nagycsoportokat szokas maskent
'makrostrukturalis` csoportoknak nevezni, jelensegtartomanyukat pedig makroszIeranak.
A marxista tarsadalomelmelet a tarsadalmi csoportkepz tenyezk kztt sajatos obfektiv hierarchiat tetelez. Az
osztalyviszonyokat s az osztalyokat letrehozo csoportkepz tenyezket (tulajdon-, munkamegosztasi es
Iogyasztasi viszonyok) kiemeli az sszes tbbi kzl, mint amelyek dnten meghatarozzak, s vegso soron
mintegy maguk ala rendelik egy tarsadalmi alakulat valamennyi egyeb csoportkepz tenyezjenek
mkdesmodjat, jollehet azok viszonylagos nallosagat nem szntetik meg. Igy peldaul nyilvanvalo, hogy a
tarsadalom nemzedeki vagy etnikai csoportjainak termeszetet es Iejldesi tendenciait meghatarozo modon
beIolyasoljak az osztalyviszonyok. Ebbl azonban semmikeppen sem kvetkezik, hogy peldaul a nemzedeki
csoportok vagy a nemek klcsns viszonyat kimerithetnenk pusztan az adott osztalyviszonyok jellemzesevel.
Ez az utobbi hiedelem hallgatolagosan abbol a Ieltevesbl indul ki, hogy az osztalyviszonyok es az
osztalyjelleg csoportok elsodlegessege egyuttal ki:arolagossagukat is jelenti; a tarsadalom valamennyi egyeb
csoportjanak termeszetet es klcsns viszonyat k:vetlenl es maradektalanul visszavezethetjk az
osztalyjelleg csoportok sajatossagaira.
Ez a leegyszersitett IelIogas, amely elvileg es gyakorlatilag tagadja a nem osztalyjelleg nagycsoportok
jelensegvilaganak vis:onvlagos nallosagat es nallo elemezhetseget, nem kinal modot arra, hogy lekzdjk az
ellentett vegletet. Nevezetesen azt a nem kevesbe egyoldalu szemleletmodot, amely eppen ellenkezleg,
abs:oluti:alfa ezek nallosagat. Igy egyebek kztt a peldakent emlitett nemzedeki vagy etnikai-nemzeti
viszonyokat teljesen elklniti a tarsadalom osztalyszerkezetetl. Ennek nyoman azutan hajlamossa valik arra,
hogy ki:arolagossa tegye a nemzeti szempontot a tarsadalmi Iejlemenyek elemzeseben, vagy pedig hogy
'nemzedeki harckent teljesseggel nalloan kezelje a generacios csoportok kztti klnbsegeket es
Ieszltsegeket.
(.)
Az eddigiekbl alighanem kitnt, hogy a nagycsoportok nem egyedl a pszichologiai elemzes targyai:
keletkezeskkel, termeszetkkel es Iejldeskkel szamos mas s tstent tegyk hozza, illetekesebb tudomany
is Ioglalkozik (kzgazdasagtan, szociologia, trtenettudomany, neprajz stb.). A ps:ichologia (s benne a
szocialpszichologia) nem a tarsadalom tudomanva, nem arra kivan valaszt adni, hogy mi a tarsadalom mint
egeszleges rendszer, melyek letrejttenek, Iejldesenek es mkdesenek trvenyei. A pszichologiat a
tarsadalomban elo es tevekenvkedo egven viselkedesenek es tevekenysegenek pszichikus vezerlesi modja, e
pszichikus vezerles-szabalyozas trvenyei Ioglalkoztatjak. A szocialpszichologiat pedig ezen bell s egeszen
altalanosan Ikent az erdekli, hogy az ember tarsas-tarsadalmi leny mivolta mikeppen nyilvanul meg
tarsadalmi aktivitasanak pszichikus szabalyozasaban.
A nagycsoportok szocialpszichologiai kutatasa nem abban klnbzik a pszichologiai vizsgalodas mas agaitol,
hogy itt az egyentl elteren valamin 'kollektiv szubjektum, 'kollektiv lelek valik a kutatas targyava. A
szo tudomanyos ertemeben semminem mas pszichikum nem letezik, mint az egyeni pszichikum. A tarsadalmi
nagycsoportokban tapasztalhato, szembeszk bar klnbz mertek egynemsdes nem egy sajatos
minseg az egyeni pszichikumok Ielett lebeg s azokban mintegy csupan megjelen 'kollektiv
pszichikum mkdesenek eredmenye, hanem a csoportot alkoto egyenek pszichikus megnyilvanulasaiban
mutatkozo kzs jellemzk kiIejezdese, amely nem eredeztethet mashonnan, mint a szoban Iorgo csoport
tarsadalmi felteteleibol, trteneti feflodesebol s a csoportot alkoto egyeneknek ebben a sajatos konkret kzegben
lezajlo egvntet s:ociali:alodasabol.
A nagycsoport az egyen szamara elszr is ugy jelenik meg, mint s:ociali:alodasanak (a tarsadalomba valo
belenvekedesenek) feltetele es tarsadalmi kerete. (Hadd utaljunk itt a manapsag oly sokoldaluan vitatott
'hatranyos helyzet kerdesere: hatranyos helyzetben lenni vegl is azt jelenti, hogy olyan tarsadalmi
nagycsoporthoz tartozunk, amelynek letIeltetelei az egyeni Iejldesben megmutatkozoan is elnytelenek az
iskolazas tamasztotta kvetelmenyek szempontjabol.)
Ezt kveten a nagycsoporthoz tartozas tenye szakadatlanul belejatszik az egveni viselkedes aktualis
2
364
s:abalvo:asaba, espedig attol Iggen, hogy az egyen (elssorban ugynevezett reIerenciacsoportjainak integralo
ereje reven) milyen mertekben azonosul csoportjaval, milyen ersen epiti be adott csoport-hovatartozasat egveni
a:onossagtudataba (identitasaba).
Minden tarsadalmi nagycsoport sajatos tarsadalmi kategoria. masok azonositasanak, ertekel kezelesenek
eszkze, s mint ilyen, attitdjeinek targya. Egyuttal azonban mint emlitettk az egveni a:onossagtudat, a:
enkep vaza is olyan tarsadalmi kategoriakbol epl egybe, amelyekhez erteljes, erzelmekkel szinezett
kapcsolatok Iznek. Az olyan kategoriak, mint peldaul 'Iiatal, 'magyar, 'munkas, 'n stb., amelyek
tkrzik, hogy hordozojuk egyidejleg tbbIele nagycsoporthoz tartozik, sajatos hierarchiaba s:erve:odnek az
egyen kepzeteiben. A Iiatal kortarsak csoportjaival valo ers egybeIorrottsag olykor a nemzedeki kategoriat
emeli a hierarchia csucsara, maskor erettebb osztalytudat kialakulasa eseten a munkaskent trten
nazonositas az egyen azonossagtudatanak legjellemzbb vonasa. Olykor helyzeti tenyezk is kzrejatszhatnak
abban, hogy melyik nagycsoporthoz tartozasunk nyomul elterbe. Kzismert, hogy a nemzetek kztti
sportversenyek szurkoloinak kreben milyen hevesen aktualizalodhat es aktualizalodik is a nemzeti csoporttal
valo azonosulas erzelmi hullama-hangulata. Mas esetekben a nemi csoportunkkal valo azonositas es azonosulas
lehet kitntetetten Iontos.
A nagycsoportok tehat leggyakrabban ugy valnak szocialpszichologiai elemzes targyava, mint az egyen
Iejldesenek es aktivitasanak kls Ieltetelei, majd pedig a megIelel szocialis kategoriak es a hozzajuk
kapcsolodo ertekek es attitdk, normak es viselkedesmintak interiorizalasa utan mint a tarsadalmi
tevekenyseg es viselkedes bels Ieltetelei, mint a s:emelves tarsadalmi meghataro:ottsaganak k:vetitoi. Ez a
szemleletmod a szocialpszichologiai kutatasok szeles vezetet athatja, de klnsen szervesen illeszkedik a
szocializacio kutatasaba.
Ha a nagycsoportok elemzese mint nyomatekosan hangsulyoztuk nem valamin, az egyenek Ielett lebeg
'kollektiv pszichikum kutatasat jelenti, vajon a nagycsoportok a maguk egeszlegessegeben tehetk-e es
mikeppen tudomanyos vizsgalodas targyava espedig eppenseggel a pszichologia eszkzeivel?
Mieltt errl szolnank, ket metodologiai jelleg megIontolast elre kell bocsatani. Kzismert, hogy a marxizmus
elesen biralja a polgari szociologiaban es pszichologiaban Ielbukkano 'csoportatomisztikus szemleletmodot. A
tarsadalom nem monadikus elklnltsegben letez, klnIele rend es rangu csoportok halmaza, hanem
emberek kztti obfektiv vis:onvok es vonatko:asok rends:ere. A csoportok ennek az egeszleges
viszonyrendszernek a keretei kztt leteznek, s ennek meghatarozo beIolyasat viselik magukon.
Ezert midn valamely nagycsoportot a tarsadalmi totalitasbol, a tarsadalom egeszleges dinamikus rendszerebl
kihasitva szemlelnk, ezaltal nemikepp el is torzitjuk. A tarsadalmi csoportok I sajatossagai ugyanis e
csoportok klcsns vis:onvaiban, dinamikus klcsnhatasaiban jelennek meg, nem pedig az egyes csoportok
elklnlten szemlelt, statikus sajatossagaiban. Ennek szem ell tevesztese vezet oda, hogy peldaul a
kzvelemeny-kutatas, jollehet tbbe-kevesbe pontosan kepes merni valamely reteg vagy csoport nezeteit, igen
kevesse tudja prognosztizalni akcioikat, trteneti valtozasaikat. Kztudott, hogy a hatvanas evek els Ieleben az
iIjusag kreben vegzett szeles kr vizsgalodasok egyetlen erdemleges adata sem jelezte elre, hogy 1968
majusaban milyen heves diakmozgalmak szinterei lesznek a nyugati egyetemek. Az egyetemi iIjusagnak mint
tarsadalmi csoportnak a ps:ichologiai elemzesebl semmikeppen sem lehetett kzvetlenl levezetni azt a
tarsadalmi konstellaciot, amely kirobbantotta az emlitett esemenyeket.
Masreszt azt is szem eltt kell tartanunk, hogy a nagycsoportok klnbz tipusainak tudomanyos kutatasa ma
mar erteljesen diIIerencialodott. A tmeghelyzetben megnyilvanulo egyeni viselkedes vizsgalata merben mas
modszereket es szemleleti keretet igenyel, mint peldaul a nemek kztti klnbsegekkel Ioglalkozo
diIIerencialis pszichologia vagy az iIjusag klnbz csoportjaival Ioglalkozo iIjusagkutatas. Meg inkabb mas
modszereket es elveket igenyel a tarsadalmi osztalyok pszichologiai jellemzinek vizsgalata vagy az etnikai
csoportok pszichologiajaval Ioglalkozo etnopszichologia. Ezert mindig van bizonyos Ieltetelesseg abban, ha
altalaban es elvontan beszelnk a nagycsoportok szocialpszichologiai kerdeseirl.
Ha a vazolt kerdesIeltevesbl indulunk ki, a pszichologia szamara a legIontosabb problemak az alabbiak: vajon
mivel magvara:hato es milven mechani:musok reven fn letre a nagvcsoportok tagfai k:tt ketsegtelenl
2
365
megfigvelheto egvnemsdes, kognitiv es egveb hasonlosag, mi a konkret tartalma e hasonlo vagy azonos
vonasoknak, s vegl, milven mertek e: a hasonlosag, illetve milyen tipusos valtozatokat es jellemz egyeni
eltereseket mutat? Mert bar altalaban nem ketseges, hogy peldaul a magyarok bizonyos szempontbol inkabb
hasonlitanak egymashoz, mint a svedekhez; hogy a tizeneveseknek vannak kzs jellemzik; hogy a
munkasosztaly tagjai sok kzs vonast mutatnak; vagy hogy a vasasok bizonyos vonatkozasokban inkabb
hasonlitanak egymashoz, mint a szabokhoz ezek az azonossagok es klnbzsegek csupan tendencias:eren
mutatkoznak meg.
Semmikeppen sem jelentenek tehat gepies azonossagot: egy-egy nagycsoport tagjai csupan tbbe vagy kevesbe
kiIejezetten valnak hordozoiva a csoport egeszere jellemz, tipusos sajatossagnak. Ezert a nagycsoporthoz
tartozas egyeni pszichikus kvetkezmenyeinek kutatasa sohasem meritheti ki a szemelyiseg teljes gazdagsagat,
megnyilvanulasainak es szerkezeti, valamint dinamikai sajatszersegeinek teljes kret. Legyen bar megoly
Iontos az egyen osztaly-hovatartozasanak ('szocialis minsegenek Marx) tenye, egyedl ebbl nem
magyarazhato meg maradektalanul az individualitas sajatos egyszerisege, az egyeni valtozatok gyakorlatilag
vegtelen kre. Meg inkabb elmondhato mindez a nemzedeki, etnikai, szakmai es egyeb csoportokrol.
A nagycsoportok szocialpszichologiai kutatasanak talan legIontosabb celja vegl is az, hogy a kutatasi
eredmenyek alapjan bizonyos elorefel:eseket alkothassunk e csoportok cselekvesi iranyairol. Ha ugyanis
modszeres ismereteket szerznk az egyes csoportok tagjainak nezeteirl (attitdjeirl es vilagkeperl),
aspiracioirol es ertekorientacioirol, szokasairol es idszer hangulatairol, a tarsadalom tbbi nagycsoportjahoz
Izd kapcsolataik jellegerl, akkor tbb-kevesebb biztonsaggal kvetkezteteseket vonhatunk le a csoport
lehetseges es varhato tarsadalmi mozgas- es akcioiranyarol.
De, mikent emlitettk, a pszichologiai ismeretek nmagukban sohasem merithetik ki a nagycsoportok varhato
'viselkedeset meghatarozo tenyezk teljes kret. A pszichologiai tenyezk hatasa mindig sszeIonodik a joval
'sulyosabb gazdasagi, politikai-hatalmi, ideologiai tenyezk beIolyasaval. A szocialpszichologiai elemzes
csupan a nagycsoportok cselekveset meghatarozo tenyezk egvikevel Ioglalkozik, s ezert nmagaban nem lehet
az e csoportok tarsadalmi mozgasat meghatarozo 'minden titkok tudoja.
10.4. KURT LEWIN
10.4.1. A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI PROBLMI
Az emberek attol valo Ielelmkben, hogy nem tudjak majd megkeresni kenyerket, tulsagosan erzekenyek
minden olyan valtozassal szemben, amely biztonsagukat erintheti. Ez az erzekenyseg azonban valoszinleg nem
egyszeren az ehsegtl valo Ielelemmel, hanem ennel sokkal alapvetbb dologgal van kapcsolatban.
Az ember minden cselekvesenek specialis 'hattere van; a cselekvest ez a hatter hatarozza meg. Ugyanaz a
kijelentes vagy gesztus, amely baratok kztt az uszodaban egeszen helyenvalo lehet, asztaltarsasagban mar
illetlenne, st sertve valhat. Az erzekeles, a megiteles es a megertes teljesen lehetetlen a vonatkozo hatter
nelkl; minden esemeny jelentese kzvetlenl hatterenek termeszetetl Igg.
Kiserletek mutattak ki azt, hogy barmilyen percepcio szempontjabol mennyire Iontos a hatter. Azt is kimutattak,
hogy gyakran nem eszleljk magat a hatteret, hanem csak az 'alakot vagy az 'esemenyt. Ehhez hasonloan
minden cselekves az egyen szamara eppen az adott hatteren alapul. Cselekvesenek hatarozottsaga, dntesenek
egyertelmsege Ikent ennek az alapnak a stabilitasatol Igg, akkor is, ha az egyen ennek termeszeterl semmit
sem tud. Az ember barmit tesz vagy barmit szeretne tenni, ehhez valamilyen alapra van szksege, amelyen
megvetheti labat. Valoszinleg ez az elsdleges oka annak, hogy az embert miert erinti erzelmileg ersen az, ha
ez az alap ingatag.
Az alapnak, amelyen az egyen all, az egyik legIontosabb alkotoeleme az a szocialis csoport, amelyhez az egyen
KURT LEWIN
366
'tartozik. A csaladban Ielnv gyermek eseteben legtbbszr a csaladcsoport alkotja a gyermek I alapjat.
Tudjuk, hogy a gyermekkori hatter instabilitasa instabilitashoz vezethet a Ielnttkorban. Altalaban nagyon
sulyos konIliktust okoz a gyermek szamara az, ha nincs tisztaban azzal, hogy hozzatartozik-e egy csoporthoz
vagy pedig nem.
A csoporthoz tartozas egyik alapvet jellegzetessege, hogy ugyanaz az egyen altalaban tbb csoporthoz tartozik.
Peldaul az egyen (E) aki esetleg jomodu keresked gazdasagilag a Iels kzeposztalyba (Fko) tartozik. Egy
kis, harom szemelybl allo csalad (Cs) tagja lehet, amely viszont egy nagyobb csaladcsoport (NCs) reszet
alkothatja, es amely nehany kelet-amerikai varosban sszpontosulhat. Ez a nagyobb csaladcsoport az ir sk
harmadik amerikai generacioja lehet (I3G), politikai szempontbol ez az ember esetleg republikanus (Rep),
vallasi szempontbol viszont katolikus lehet, es egyhazi csoportjaban vezet helyet tlthet be. Esetleg az egyik
jotekony celu egyeslet eszakkeleti szekciojanak titkara (S:).
Az 1. abra ezt a szociologiai helyzetet mutatja be topologiai eszkzkkel. Azt a csoportot, amelyhez az egyen
tartozik, egy 'terlet Iejezi ki, amelynek az egyen resze. A klnbz csoportok (A, B, C, .), amelyekhez
ugyanaz a szemely (E) tartozik, ketIele modon kapcsolodhatnak egymashoz. Az egyik csoport (A) a masik
csoport (B) alcsoportja lehet, ilyen peldaul a Cs es az NCs csoportja, vagy a ket csoport atIedheti egymast, ilyen
peldaul az NCs es az S: csoportja.
A Ielntt elete soran nemcsak individuumkent, hanem szocialis csoport tagjakent is tevekenykedik. Az egyen
klnbz csoportjai azonban az adott pillanatban nem mindig azonos jelentsegek. Neha az egyik, neha a
masik csoporthoz valo tartozasa a dominans. Neha peldaul ugy erez es ugy cselekszik, mint politikai
csoportjanak a tagja, maskor viszont ugy, mint csaladjanak, vallasi vagy zleti csoportjanak egyik tagja.
Altalaban az egyen minden helyzetben tudja azt, hogy melyik csoporthoz tartozik, illetve melyikhez nem
tartozik. Tbbe-kevesbe vilagosan latja azt, hogy hol all, es helyzete ersen meghatarozza viselkedeset.
1. bra - -
Jelmagyarazat:
A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI
367
E egyen
Cs csalad
NCs nagyobb csalad
I ir szarmazasu amerikai
Bev bevandorlo
2. G masodik generacio az
USA-ban
3. G harmadik generacio az
USA-ban
Fko Ielsbb kzeposztaly
Rep republikanus
Dem demokratak
S:o szocialistak
S: a 'szelid szarvasok
jotekonysagi egyeslet
3. tblzat - Azon rsztvevk szzalkai, akik gy vltk, hogy a beavatottak voltak
rjuk a legnagyobb hatssal a belpjegykrds megtlsben
Vannak azonban olyan helyzetek is, ahol a csoporthoz valo tartozas bizonytalan vagy nem vilagos az egyen
szamara. Peldaul ha az ember belep egy csoportosulasba, akkor egy pillanatig bizonytalan lehet abban, hogy
odatartozik-e. Vagy vegynk egy masik peldat, amelyben nem a pillanatnyi helyzetrl van szo. A klub uj tagja
esetleg tbb honapon keresztl bizonytalan lehet abban, hogy a klub beIogadta-e t. Az ilyen elmosodott
helyzet, az egyen cselekvesi alapjanak ilyen bizonytalansaga altalaban bizonytalan viselkedeshez is vezet. Az
egyen nem erzi magat otthon, es ezert tbbe-kevesbe zavart es gatlasos lesz, vagy pedig hajlamossa valik a
tulzasokra.
Mindket peldaban az egyen azert bizonytalan csoporthoz tartozasanak megiteleseben, mert atlepte az egyik
csoportot a masik csoporttol elvalaszto hatarvonalat (akkor, amikor egy kls csoportbol belepett a
csoportosulasba vagy a klubba).
Vannak emberek, akiknek egesz elethelyzetet csoporthoz tartozasuk bizonytalansaga jellemzi, amely abbol
Iakad, hogy kzel allnak a csoporthatarhoz. Ez jellemz peldaul az ujgazdagokra vagy mas olyan egyenekre,
akik atlepik a szocialis osztalyok hatarait. De ez jellemz peldaul a vallasi vagy a nemzetisegi kisebbsegi
csoportok tagjaira is, ha megprobalnak atlepni a nagyobb csoportokba.
Azok az egyenek, akik atlepik a szocialis csoportok kzti hatarvonalat, nemcsak abban bizonytalanok, hogy
hozzatartoznak-e ahhoz a csoporthoz, amelybe be akarnak lepni, hanem elbizonytalanodnak a tekintetben is,
hogy hozzatartoznak-e ahhoz a csoporthoz, amelyet eppen elhagynak. A zsidokerdes egyik legnagyobb elmeleti
es gyakorlati nehezsege peldaul az, hogy a zsidoknak gyakran nagymertekben bizonytalan a viszonyuk a zsidok
csoportjahoz. Bizonytalanok abban, hogy tenylegesen a zsido csoportba tartoznak-e, valamint abban, hogy ez a
A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI
368
kapcsolat milyen tekintetben es milyen mertekben all Ienn.
Az egyik ok, amiert az egyen nehezen tudja megitelni, hogy hogyan es milyen tekintetben tartozik a zsido
csoporthoz, az az altalanos teny, hogy a csoportok, amelyekhez tartozunk, tbbszrsen atIedik egymast. Nem
ketseges, hogy meg az ntudatos zsido is ugyanugy, mint barki mas sok szocialis csoporthoz tartozik. Sok
olyan helyzet van, amelyben cselekedeteit nem a zsidok csoportja hatarozza meg. Ugyanugy, mint az emberre
vonatkozo peldankban, a zsido kereskednek gyakran zleti csoportja, specialis csaladja vagy klubja tagjakent
kell cselekednie. Csaladjanak tagjakent peldaul Iellephet egy masik zsido csalad egyik tagja ellen, vagy pedig
egy masik zsido ellen, aki valamelyik mas zleti csoportba tartozik.
Termeszetes kapcsolat all Ienn az adott szituacio es azon csoport jellege kztt, amely meghatarozza az egyen
viselkedeset ebben a helyzetben. Klnbz helyzetekben a klnbz csoporthoz tartozasi erzesek valhatnak
uralkodova. Ha egy ember mindig ugyanannak a specialis csoportnak a tagjakent cselekszik, akkor ez annak a
tnete, hogy ez az ember elvesztette egyensulyat, mivel az adott helyzet kvetelmenyeihez nem tud
termeszetesen es szabadon igazodni. Tulsagosan ersen ateli azt, hogy hozzatartozik bizonyos csoporthoz, es ez
azt mutatja, hogy a csoporthoz Izd szemelyes viszonya nem egeszseges.
Egyes zsidoknal olyan viselkedes is megIigyelhet, amely a zsidok csoportjahoz valo tartozas hangsulyozott
tudatossagabol Iakad. Ez a tulhangsulyozas csupan ugyanazon kapcsolat kiIejezesenek egy masik Iormaja,
amely mas embereknel a kapcsolatok elhanyagolasahoz vezet. Egyesek olyan helyzetekben sem viselkednek
zsido modon, ahol az termeszetes lenne, hanem titkoljak zsido mivoltukat.
Ugyanazon ember szocialis csoportjainak atIedesei a I okai annak, hogy sok ember ujra es ujra Ielteszi
maganak azt a kerdest, hogy szkseg van-e arra, hogy tagja maradjon a zsido csoportnak. Gyakran arra
gondolnak, hogy mar nem tartoznak ehhez a csoporthoz, klnsen akkor, ha el akarjak kerlni az ezzel jaro
hatranyokat.
Kisebbsegi vagy mas hatranyos helyzetben lev szocialis csoportok tagjai vagy retegei egyedl abban
remenykednek, hogy atlepnek azon a vonalon, amely csoportjukat a tbbi csoporttol elvalasztja. Vagy azt
remelik, hogy egyenileg atlepik a hatarvonalat, vagy azt, hogy esetleg teljesen megsznik a hatarvonal. Ebben
az sszeIggesben 'asszimilacios tendenciarol beszelhetnk. Erdemes Ielvetni azt a kerdest, hogy az egyennek
ez a trekvese milyen kapcsolatban all csoportjanak helyzetevel es az egyen csoporton bell elIoglalt
helyzetevel.
2. bra - -
A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI
369
Jelmagyarazat:
Zs zsido csoport
NZs nem zsido csoport
A akadaly a zsido es nem zsido csoportok kztt
K, L, M, N, O, . Ildrajzi vagy Ioglalkozasi terleteket
reprezentalhat
A nem zsido csoportot res terletekkel, a gettoperiodusban lev
zsido csoportokat sr vonalazassal, az emancipalt zsido csoportokat
(3. abra) ritka vonalazassal
Miota a zsidok diaszporaban elnek, a zsidok csoportja minden nemzetben szamszeren kisebbsegi csoportot
alkot. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb szocialis csoporton bell viszonylag kis reszt Ioglalnak el. A csoport
jelleget annak a hatarnak az erssege es jellege hatarozza meg, amely ezt a csoportot elvalasztja a tbbi
csoporttol. Ezenkivl a ket csoport hasonlosaganak vagy klnbzsegenek Ioka is Iontos.
A zsidok csoportjat elvalaszto hatarvonal ereje es jellege nagymertekben valtozott a trtenelem Iolyaman. A
gettoperiodusban nyilvanvaloan ers hatarvonalak alltak Ienn a zsido csoportok es mas csoportok kztt. Az a
teny, hogy a zsidoknak az orszag elklnitett terletein vagy varosaiban, illetve a varosok meghatarozott
reszeiben kellett elnik, a hatarvonalakat mindenki szamara egyertelmve tette (2. abra).
A getto Iala naponta legalabbis nehany orara teljesen elhatarolta ezt a csoportot a tbbi szocialis csoporttal valo
kommunikaciotol.
E Iizikai elhatarolasok mellett szocialis hatarvonalak is leteztek, amelyek a csoport klnbz tagjainal
klnbz mertekben alltak Ienn (ezek a hatarok melyek voltak, es mindket oldalrol zsidok es nem zsidok
oldalarol egyarant ragaszkodtak hozza).
Minden szocialis elet egyik legIontosabb tenye valoszinleg az, amit 'a szabad mozgaster mertekenek
nevezhetnk. A getto Ialai a zsidok testi helyvaltoztatasat szigoruan korlatoztak. Hasonloan ersen korlatozott
volt 'szocialis helyvaltoztatasuk is. Sok Ioglalkozasi ag nem volt a zsidok szamara hozzaIerhet, es ha az
sszes lehetseges Ioglalkozast terleti egysegek sszegekent abrazoljuk, akkor ez azt jelenti, hogy a szabad
szocialis mozgaster ennek a teri totalitasnak viszonylag kis reszere korlatozodott.
Egeszeben azt mondhatjuk, hogy a gettoperiodusban:
1. A zsido csoport terben es szocialisan zart csoport volt. Ezert ezt a csoportot egy 'sszeIgg terlettel vagy
nehany zart terlettel abrazolhatjuk. Ezek a terletek ritkan Ioglaltak magukba idegen szekciokat.
2. A csoporthoz tartozast vilagosan megjelltek. A kivlrl rakenyszeritett sarga jelzes vagy a viselkedes (az
ltzkdes vagy a beszed) bellrl kialakitott sajatos Iormaja mindenki szamara knnyen Ielismerhetve valt.
Ezert sem sajat maga szamara, sem mas szamara nem lehetett kerdeses az, hogy valaki a zsido csoporthoz
tartozik-e.
3. A zsido csoportot mas csoportoktol elvalaszto hatar ers es csaknem athaghatatlan akadaly volt. Sok teny
bizonyitja azt, hogy ennek az akadalynak az erejet a zsido csoport eppannyira aktivan Ienntartotta, mint az
A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI
370
akadalyon kivl lev csoport.
4. E helyzet hatasa a zsido csoport eletterere a csoportra hato szociologiai erktl Iggen valtozott. A szabad
mozgaster szigoru korlatozasa a csoportban es az egyenben ers Ieszltseget hozott letre. A kiserleti
pszichologia kimutatta, hogy az ilyen brtnszer helyzetekben megn a Ieszltseg. Ha kivlrl tulsagosan nagy
nyomast gyakorolunk egy csoportra, akkor ez gatolhatja a Iejldest. Ez a hatas hasonlo a gyermek Iejldeseben
ervenyesl tulsagosan ers nyomas hatasahoz. Az ilyen nyomas alatt allo izolalt csoportok rendszerint
szelssegesen konzervativak es elmaradottak. Masreszrl ez a konzervativizmus megovja a csoport
erintetlenseget. A zsido csoport e helyzetet a gettoszakaszban nagyjabol sszehasonlithatjuk a zsido csoport
modern helyzetevel, peldaul Nemetorszagban az els vilaghaboru eltt.
A haboru eltti Nemetorszagban:
1. A zsido csoportot mar nem lehetett zart csoportnak tekinteni. A zsidokat nem kenyszeritettek arra, hogy
specialis krzetekben eljenek. Igaz azonban az, hogy meg a modern idkben is gyakran sszpontosultak a varos
bizonyos reszeben, de megis tbbe-kevesbe szetszorodtak az egesz orszagban. Ezert topologiailag ekkor mar
nem lehet a zsido csoportot egy vagy nehany sszeIgg terlettel abrazolni, hanem inkabb csak egy nem
sszeIgg terlettel, amely tbb elklnitett reszbl all (3. abra).
Meg ott is, ahol a zsidok szorosan egymas melle telepedtek le, a zsido terlet idegen csoportokat is magaban
Ioglalhatott. A terlet mar nem volt homogen. A gettoidkkel sszehasonlitva (2. abra) most mar egy lazabb es
szetszortabb csoporttal van dolgunk (3. abra).
3. bra - A betuk jelentse ugyanaz, mint a 2. brn
Ugyanehhez az eredmenyhez jutunk a Ioglalkozasi eloszlas vizsgalatakor is. Nemetorszagban a zsidok a csaladi
tradiciok vagy mas tenyezk kvetkezteben nehany specialis Ioglalkozasi agba koncentralodtak, de emellett
csaknem minden Ioglalkozasi agban lehetett zsidokat talalni. A Ioglalkozasi mez topologiai strukturaja
ugyanazt a keveredesi kepet mutatja, mint a Ildrajzi mez.
2. A csoport reszei kztti laza kapcsolat es a csoport szeles kr szetszorodasa megvaltoztatta a zsido es a
tbbi csoport kztti hatarvonal jelleget. Ez a hatar az 'emancipacio utan mar nem volt egy jogilag
megallapitott hatarvonal amely viszonylag ers, vilagosan meghatarozott es kezzelIoghato , hanem a
szocialis csoportok kztt egy olyan hatarvonalla valt, amely sokkal kevesbe lathato es sokkal kevesbe
A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI
371
megIoghato. A hatarvonal bar meg letezik, de sokat vesztett erejebl es konkretsagabol, es legalabbis egyesek
szamara, atlephetve valt.
3. Ehhez hasonloan megntt a tarsadalmi cselekves szabad mozgastere. Nehany, altalaban kivlrl erltetett
korlatozas meg megmaradt, de egeszeben sokkal tbb lehetseg volt a tarsadalmi tevekenysegre. A csoporttal
szembeni nyomas sokkal gyengebb volt. Ennek eredmenyekent a kulturalis Iejldes meggyorsult, es a tbbi
emancipalt csoporthoz hasonloan kevesebb lett a konzervativizmus. KiIejezett trekves jelentkezett a
progresszivitasra es a radikalizmusra, ezek elnys es hatranyos kiserjelensegeivel egytt.
4. Egy csoport hataranak gyenglese es e hatar kitagulasa mindig tbb kontaktuslehetseget biztosit a csoport
es a tbbi csoport kztt. A szorosabb kapcsolat eredmenyekent a csoportok karaktereben Iennallo klnbsegek
valamennyire szinten cskkennek. Az egyen csoporthoz tartozasat mar nem jelzi olyan nyilvanvalo szimbolum,
mint a sarga megklnbztet jelzes. Az ltzkdesben es a szokasban Iennallo elklnles is csaknem
megsznik.
5. A szabad mozgaster kiterjedesevel es a kivlrl hato nyomas gyenglesevel ketsegtelenl cskken az a
Ieszltseg is, amelyben ez az egesz csoport el.
Barmilyen klnsnek tnik is, de ez a Ieszltsegcskkenes nem hozza letre a zsidok eleteben az igazi
relaxaciot, hanem ehelyett egyes vonatkozasokban meg magasabb Ieszltseg alakul ki. Ez a paradoxon
nemcsak tudomanyos problema, hanem a modern zsido eletben egyike a legzavarobb mozzanatoknak. Azt, hogy
mit jelent ez a paradoxon, es miert alakul ki, akkor erthetjk meg, ha nem a zsido csoportot, hanem a zsido
egyent vesszk Iigyelembe, es azt vizsgaljuk meg, hogy az egyenekre milyen erk hatnak, es hogy csoportjuk
helyzetenek valtozasa hogy beIolyasolja ezeknek az erknek iranyat es erejet.
Ha sszehasonlitjuk a zsido egyenek helyzetet a getto koraban (4a abra) es a modern idkben (4b abra), akkor
azt talaljuk, hogy most mar sokkal inkabb magukra vannak utalva. A zsido csoport szelesebb kr
szetszorodasaval a csalad vagy az egyes egyen Iunkcionalisan meg inkabb szeparalodik. A dinamikus
pszichologia kiIejezesevel azt mondhatjuk, hogy az egyen zsidosagat illeten nagyobb mertekben 'szeparalt
egessze valik, mint a getto koraban. Korabban azt erezte, hogy a nyomas lenyegeben a zsido csoportra mint
egeszre hat (4b abra). A csoport szetesese utan azonban sokkal inkabb az egyen van kiteve a nyomasnak. A
gettok koratol kezdve a zsidokra mint csoportra hato nyomas gyenglese olyan Iejldessel jar egytt, amely a
kls erk tamadaspontjat a csoportrol az egyenre helyezi at. Ezert bar az egesz csoportra kivlrl hato nyomas
gyengl, a zsido egyenekre hato nyomas viszonylag Iokozodik.
A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI
372
4a. bra - Az egynre s a csoportra hat erk A gettperidusban (a 2. brnak
megfelelen)
4b. bra - Az emancipci utn (a 3. brnak megfelelen)
A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI
373
Jelmagyarazat:
nallo szemely
Zs zsido csoport
NZs nem zsido csoport
az egyenre hato erk, amelyek megIelelnek sajat
vagyaiknak
az egyenre kivlrl hato erk
a csoportra hato er
1. tblzat - A kooperatv vlaszok tlagos szmnak eltrse a csoporton bell s
csoportok kztt
A gettok koraban a zsido egyenre igen nagy nyomas nehezedett akkor, ha csoportjan bell tevekenykedett; mas
oldalrol viszont voltak olyan terletek, ahol a zsido 'otthon erezte magat, csoportjanak tagjakent teljesen
szabadon cselekedhetett, es nem egyedl kellett ellenallnia a kivlrl hato nyomasnak. Mas szoval, bar a
nyomas nagy volt, voltak olyan terletek, ahol ez a nyomas nem volt klnbz attol Iggen, hogy melyik
zsidora hatott. A zsido es a nem zsido csoportok sszekeveredesevel a zsido egyenileg is sokkal gyakrabban
talalkozik a zsidokkal szembeni nyomassal.
Ezert a paradox hatasert meg egy tovabbi tenyez is Ielels. A pszichologiahoz hasonloan a szociologianak is
meg kell klnbztetnie azt a ket ert, amelyek az egyenre hatnak: az egyik az egyen sajat kivansagaibol es
remenyeibl taplalkozik, a masik szocialisan 'indukalt, es valamilyen kls tenyez utjan kivlrl hat az
egyenre. A getto koraban a masodik er volt nagyobb, es ez vezetett nagyobb nyomashoz. Masreszt viszont
ekkor gyakorlatilag meg nem volt olyan er, amely megIelelt volna az egyen sajat kivansagainak, a nem zsido
csoportok iranyaba. Meg ha egyes egyenekben elt is az a titkos vagy, hogy atlepjek csoportjuk hatarat, a
hatarvonal ers es gyakorlatilag athaghatatlan akadaly jellege azonnal szerteIoszlatta az ilyen remenyeket.
Ebben a korban a zsido szamara a csoportjan kivli terleteknek valoszinleg nem volt nagyon ers vonzasa,
vagy hogy pszichologiai Iogalmat hasznaljunk, nem volt ers 'pozitiv valenciaja. S ha ilyen pozitiv valencia
trtenetesen megis letezett, akkor ez csak almodozashoz vezethetett, es a 'realitas szintjen nem mozgositott
nagy erket. Az ujkorban egeszen mas az egyen helyzete. Sokret kapcsolatok allnak Ienn a zsido csoport es a
tbbi csoport tagjai kztt. Az akadaly elvesztette konkretsagat es erejet. A hatarvonal vegl atlephetve valt,
mivel a szokasokban, kulturaban es gondolkodasmodban Iennallo klnbsegek sok szempontbol jelentsen
cskkentek. A csoportok kztt gyakran semmi tavolsag nincs, vagy legalabbis ez igy latszik.
Gyermekekkel es Ielnttekkel vegzett kiserleti pszichologiai vizsgalatokbol tudjuk azt, hogy az egyenre hato
sztnz erkre milyen nagy hatast gyakorol az a helyzet, ahol a celt az egyen mar 'majdnem elerte. A sok
pelda kzl azt emlitjk meg, amikor a rab, aki haromeves brtnbnteteset mar majdnem letlttte,
szabadulasa eltt nehany nappal megszkik. Ugyanigy azok a Iiatalok, akiket nehany het mulva ki kellene mar
engedni a javitointezetbl, gyakran visszaesnek korabbi rossz magatartasukba. A reszletesebb megIigyeles
kimutatta azt, hogy ebben a helyzetben, ugyanugy mint mindig, amikor valamit mar majdnem elertnk, az egyen
nagyon ers konIliktushelyzetbe kerl. Ez a konIliktus reszben abbol a tenybl Iakad, hogy az ilyen cel eltti
allapot nagyon nagy ert mozgosit a cel iranyaba. Tovabba az elbocsatas eltt allo rab vagy iIju mar ahhoz a
csoporthoz tartozonak erzi magat, amelyhez csatlakozni akar. Mindaddig, amig az elz csoport tagjanak erezte
magat, annak a csoportnak a szabalyai szerint cselekedett; de most, amikor mar csaknem a masik csoport
A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI
374
tagjanak tekintheti magat, jogosnak es szksegesnek erzi azt, hogy a masik csoport minden kivaltsagat
kisajatitsa.
Az emancipacio ota a zsidok nagy szazaleka kerlt hasonlo helyzetbe. Olyan csoport tagjakent, amelynek
bizonyos szempontbol kevesebb joga es lehetsege van, mint a tbbi csoportnak, az egyen termeszetes trekvese
az, hogy a masik csoportba lepjen, mihelyt az els csoporthoz valo tartozasa kerdesesse valik. Sajat csoportja es
a tbbi csoport kztti hatarvonal Iellazulasa megnveli az ebbe az iranyba hato erk nagysagat. Mas szoval: a
teljes emancipaciora valo trekvesnel es a csoport ebbl kvetkez Ielbomlasakor a csoport egyes tagjai adott
krlmenyek kztt egyre ersd konIliktushelyzetbe kerlnek. Ebbl Iakado viselkedesket ezzel a
konIliktushelyzettel magyarazhatjuk.
Minden olyan konIliktus megnveli a Ieszltseget, amely nyugtalansaghoz, kiegyensulyozatlan magatartashoz
es az egyik vagy a masik iranyba trten tulhangsulyozashoz vezet. Valoban, a zsidokat altalaban
nyugtalansaggal jellemzik. A nyugtalansag legproduktivabb tipusa a tulhajszolt munka. Az utobbi evszazadban
a zsido nep legjobb teljesitmenyei kzl sokat reszben erre a tulIokozott aktivitasra lehet visszavezetni.
Ez a nyugtalansag nem a zsidok veleszletett vonasa, hanem helyzetkbl Iakad. A klnbz megIigyelk
szerint Palesztinaban a zsidok egyik legszembetnbb sajatossaga ennek a nyugtalansagnak a hianya.
Klnsen erdekes az, hogy a bevandorlas utan nehany honappal ebbl a szempontbol meg a Ielnttek is
megvaltoznak annak ellenere, hogy egy teljesen mas orszaghoz valo alkalmazkodas nehezsegekkel jar. Ez
mutatja azt, hogy a korabbi viselkedes milyen nagy mertekben kapcsolodott a korabbi helyzethez, ahhoz a
helyzethez, ahol az egyen bizonytalan volt annak megiteleseben, hogy vajon munkajanak leertekelese
munkajanak minsegi hianyossagaira vagy pedig egyszeren arra a tenyre vezethet vissza, hogy azt egy zsido
csinalta. Ha az ilyen bizonytalansagi helyzetek ritkan Iordultak is el, megis tartos hatast gyakorolhattak az
egyenre, es megIoszthattak azoktol a normaktol, amelyekkel az egyen kepessegeinek nagysagat es korlatait
merhette, ily modon elbizonytalanitottak az egyent sajat ertekenek megiteleseben.
A konIliktus kzpontja, amely a diaszporaban a zsidok nyugtalansagahoz vezetett, az egyen zsido csoporthoz
valo tartozasanak megelese. Altalanos szabaly az, hogy azok az egyenek, akik egy szocialisan magasabb csoport
iranyaba megprobaljak a hatarvonalat atlepni, csaknem megoldhatatlan bels konIliktusba kerlnek. A
szocialisan magasabb csoportok tagjai bszkek arra, hogy sajat csoportjukhoz tartoznak, es ugy velik, hogy
csoportjuk normai es idealjai alapjan szabadon ertekelhetnek es cselekedhetnek. Masreszt viszont az a szemely,
aki megprobal atlepni a magasabb csoportba, klnsen gondosan gyel arra, hogy semmi kapcsolatot ne
aruljon el annak a csoportnak az eszmeivel, amelyhez korabban tartozott. Emiatt is bizonytalan a viselkedese.
Achad Haam az emancipacio e Iormajanak megjellesere a 'rabszolgasag a szabadsagban kiIejezest
alkalmazta.
A konIliktus klnsen sulyosnak latszik a jomodu csaladok Iiatal tagjainal. Ez sszhangban van azzal a
megallapitasunkkal, hogy a konIliktusszituacio ereje a csoportok kztti hatarvonal erejenek gyenglesevel n:
ezen a szocialis szinten a zsido es a nem zsido csaladok kztti hatarvonal Iunkcionalisan viszonylag gyenge;
masreszrl a Iiatalembernek meg nem volt lehetsege arra, hogy eleg sikert erjen el ahhoz, hogy az nbizalma
kialakuljon.
A zsidokerdest a kisebbsegi csoportok helyzetenek egyik esetekent Iogtuk Iel. Nem tagadhato azonban e
problema specialis termeszete. A vallasi, nemzetsegi es Iaji kisebbsegi csoportok kztt jelents klnbsegek
allnak Ienn, es asszimilacios tendenciajuk ereje igen klnbz. Ez nemcsak magatol a csoport jellegetl Igg,
hanem a krnyez csoportok jellegetl es az sszhelyzet strukturajatol is.
A zsidokat egyszer vallasi, masszor Iaji csoportnak tekintik, es k maguk is valojaban bizonytalanok a csoport
jellegenek megiteleseben. A szlIldhz valo tartozas erzese egyes orszagokban (peldaul Nemetorszagban) az
atlagzsidonal sokkal ersebb volt, mint a zsidok csoportjahoz valo tartozas erzese. Elteren mas kisebbsegektl,
a zsidoknak tbb mint ezer evig nem volt olyan sajat Ildrajzi terletk, amelyet 'szlIldnek tekinthettek
volna. Emiatt a csoportegyseg nyilvanvaloan valahogy 'absztraktta es irrealissa valt, es tovabbi
A KISEBBSGI CSOPORT
PSZICHOSZOCIOLGIAI
375
112 EletIorman a tarsas szokasokat es a mindennapi interakcio jellegzetes mintazatait ertjk. Az eliteletet altalaban Ielteheten a
kerdives kutatasi modszerek dominanciaja miatt az egyen gondolataikent es attitdjeikent kepzeljk el. Az elitelet altalanosan elterjedt
Iogalman kvetkezeskeppen ersen erzdik a szocialpszichologiai iskolak hatasa. Mi azonban a kogniciok helyett inkabb a tarsas szokasokra
sszpontositunk, es azt igyeksznk megmutatni, hogy a kogniciok es attitdk e tarsas szokasok kvetkezmenyekent jnnek letre.
bizonytalansagokat okozott a csoporttagoknal, valamint a krnyez csoportok zsidokrol alkotott velemenyeben
az 'abnormalitas egyes vonasait alakitotta ki. Nem valoszintlen az, hogy ha Palesztinaban sikerl a zsido
hazat megalapitani, akkor ez a zsidok helyzetet mindentt a nagyobb normalitas iranyaba Iogja beIolyasolni.
Fejtegeteseinkben a topologia es a vektorpszichologia Iogalmait hasznaltuk Iel a szociologiai problemaknal. Ez
a modszer tbbek kztt azzal az elnnyel jar, hogy lehetve teszi azt, hogy egy szociologiai csoportot
egeszkent Iogjunk Iel, es hogy ha ez a IelIogas megIelel, a szocialis csoportok egysegenek klnbz fokat,
klnbz strukturajat es klnbz eloszlasukat mas csoportokhoz viszonyitva konkret modon Ielmerjk es
vegl, hogy a csoportrol atterjnk az egyeni problemakra (vagy valamilyen mas kerdesre, ha es mihelyt erre
szkseg van, anelkl, hogy egy sor uj Iogalmat kellene alkalmaznunk).
Forditotta: ILLYES SANDOR
10.5. STEPHAN FUCHS - CHARLES E. CASE
10.5.1. AZ ELTLET MINT LETFORMA
(Oss:eg:es) A szociologiai kutatasok egybehangzo es megbizhato allaspontra jutottak a Iaji eliteletek
tarsadalmi meghatarozoinak tekinteteben, bar az eliteletet elmozdito tarsadalmi beIolyas atIogo elmeleti
ertelmezese ellentmondasos. Ket ilyen elmeleti megkzelitest vizsgalunk meg es hasonlitunk ssze abbol a
szempontbol, hogy mennyire kepesek az eliteletet megmagyarazni; nevezetesen Durkheim kognicioelmeletet,
valamint a szociokulturalis modernizacios es az ontogenetikus eres neoevolucionista megkzeliteset. Egy atIogo
elitelet-ertelmezes kialakitasanak erdekeben megprobalkozunk az interakcionista es az evolucionista
gondolatmenetek egyesitesevel is.
10.5.1.1. BEVEZETS
A kisebbsegi helyzetben levkkel szembeni attitdk szociologiai vizsgalatai eleg egybehangzo es allando
eredmenyekre vezettek az elitelet szocialis meghatarozoi szempontjabol, de az elemzknek komolyabb
nehezseget okozott annak atIogo magyarazata, hogy ezek a tenyezk hogyan es miert hatekonyak. Mind ez idaig
ritkan hasonlitottak ssze az elitelet verseng elmeleteit kimondottan a magyarazo erejk erssege, illetve
Iogyatekossaga szempontjabol. Dolgozatunkban a mikrointerakcionista (peldaul Durkheim 1954, |1912|;
Bernstein 19741977; Collins 1975) es az evolucionista (Parsons 1966; Habermas 1979; Kohlberg 1981)
elmeletek eredmenyeit igyeksznk attekinteni, s igy probalunk eljutni a Iaji eliteletek alaposabb megertesehez.
A kulturalis ertekvaltozasok es az erklcsi eres Iejldes szempontu megkzeliteseit, bar Iogalmilag kzel allnak
hozza, eddig nem alkalmaztak az eliteletek szociologiajara; pedig a Iejldesi paradigma dnt Iontossagu
elmeleti es tapasztalati probaja lehetne, hogy alkalmas-e az elitelet megmagyarazasara. Az alabbi elemzes
szerint a Iejldesi paradigmak magyarazo ereje korlatozott, es vitathato elmeleti es tapasztalati elIeltevesekhez
vezetnek. Ugyanakkor ezek a paradigmak hasznos leiro ismereteket szolgaltatnak klnsen akkor, ha
Ielcsereljk a bels elnyket a kulturalis es erklcsi valtozas kzs elnyeivel.
Elszr a kognicionak a durkheimi tradicioban kialakult mikroszociologiai elmeletet targyaljuk, majd a szocialis
es az erklcsi Iejldes evolucionista megkzeliteseit ertekeljk, azutan bemutatjuk, mikeppen teszi lehetve az
interakcionista es a Iejldes szempontu elmeletek sszeegyezteteset a ritualis srseg (ritual densitv) (Collins
1975) konstrukcioja. Vegl azt igyeksznk megmutatni, hogy az altalunk javasolt elmeleti sszeIoglalas az
eliteleteknek mint eletIormanak egy altalanosabb ertelmezesehez vezet.112
STEPHAN FUCHS - CHARLES
E. CASE
376
10.5.1.2. DURKHEIM ELTLET-ELMLETE
A vallasi elet elemi formai cim munkajaban (1954, |1912|) Durkheim amellett ervel, hogy a vallasi kogniciok
strukturai a csoportok es nagyobb tarsadalmi kepzdmenyek szocialis strukturaival es gyakorlataval egytt
modosulnak. Peldaul a trzsi tarsadalmak szemtl szembe interakciokon, versegi ktelekeken es a szegmentalis
diIIerencialodason alapulnak. Ilyen tarsadalmakban meglehetsen konkret es naturalis ('totemisztikus) vallasi
kepzetek alakulnak ki, melyek a kzvetlen krnyezetet benepesit spiritualis lenyek kztti versegi kapcsolatok
Iogalmaiban modellezik a 'szent birodalmat (sacred realm). A vallasi kogniciok es ertekek is e partikularis
tarsadalmak szimbolikus vilaganak hatarain bell maradnak. Ahogy a tarsadalom egyre sszetettebbe es
mkdeseben egyre megosztottabba valik, ugy lesznek Iokozatosan absztraktabbak es egyetemesebbek a vallasi
kogniciok es a moralis normak. A konkret sajat csoportok iranti egyoldalu ktelezettseg helyebe a vallasos es a
vilagi erklcs egyre elvontabb Iogalmai iranti altalanos ertekelktelezettsegek lepnek (Bellah 1970).
Ez a durkheimi alapszerkezet megIelel annak az altalanosan elterjedt nezetnek, hogy a kogniciok es attitdk a
konkret csoportszerkezetek es csoporttevekenysegek kereten bell jnnek letre. A szociolingvisztika, Bernstein
(19751977) szerint, lehetve teszi ennek az altalanos elgondolasnak az alkalmazasat a mindennapi
kommunikacio terleten. A nyelvi kodok valtozatainak bernsteini elemzese bar nem kapcsolodik kzvetlenl
az elitelet szociologiajahoz elsegiti Durkheim alapparadigmajanak megerteset. Ennel is Iontosabb, hogy
bizonyos lingvisztikai valtozok, mint peldaul a 'tudas, az iskolazottsag valtozojanak hatasat kiszrve is a Iaji
eliteletek lenyeges magyarazo tenyezjenek bizonyultak (CaseGreeleyFuchs 1989).
Bernstein (19741977) szerint a nyelvi kodok kztti elteresek a beszelk szociokulturalis hatterenek
klnbsegeit tkrzik. A munkasosztaly tagjainak jellegzetes nyelvi kodja azert korlatozott (restricted) es azert
egyszer, mert e beszelk mindennapi interakcioira meglehetsen behatarolt es stabil szociokulturalis
krnyezetben kerl sor. A korlatozott kodok a grammatikai komplexitas es a nyelvi diverzitas viszonylag
alacsony szintjen mkdnek, mivel a lakohelyi kzssegek es a munkasosztalybeli szomszedsag tagjainak kzs
elmenyei 'sr szvesek, s ezert kidolgozott nyelvi kod nelkl is ertik egymast. A kzeposztalybeliek kzs
elmenyei ellenben lenyegesen ritkabb szvesek, interakcioiknak pedig klnIele szocialis es kulturalis
halozatok szolgalnak szinterel. Bernstein kijelenti, hogy a kzeposztaly tagjai ezert hasznalnak olyan
sszetettebb nyelvi kodot, amely nem hagyatkozik hallgatolagos elIeltevesek es a hatterben meghuzodo kzs
ismeretek gazdag tarara. Bernstein szerint a nyelvi stilusok kztti elteresekert Ielels I valtozo az
osztalyhelyzet.
A bernsteini ertelmezessel szemben Bergesen (1986) azt allitja, hogy a nyelvi stilusok atmetszik az
osztalyhatarokat. Ha az interakcio olyan behatarolt helyzetben zajlik, amelyben keves lehetseg nyilik elter
eletstilusok megtapasztalasara, akkor a resztvevk osztalyhelyzetktl Iggetlenl korlatozott kodot Iognak
alkalmazni. Amikor a szimbolikus jelentesek kiIejtett es kidolgozott magyarazatat hallgatolagos ismeretek es
kimondatlan kzs hatterismeretek redundanssa teszik, olyankor mindig a korlatozott kod hasznalatat
tapasztaljuk. Masreszt, ha egy parbeszed resztvevi nem rendelkeznek sr kzs tapasztalatok homogen
hatterevel, akkor kidolgozott kodot Iognak alkalmazni. Ilyenkor mivel nem hagyatkozhatnak kimondatlan
megegyezesekre es hallgatolagos kzs elIeltevesekre sszetettebb es kiIinomultabb kommunikacios stilusra
van szksegk. sszeIoglalva: 'a kzs, illetve magatol ertetdnek tekintett Ielteveseknek az a szintje, illetve
srsege a magyarazo valtozat, amelyet sszetarto, ersen szolidaris kzssegekben tapasztalhatunk es nem az
osztalyhelyzet (Bergesen 1986, 27. p.).
A nyelvi kodok a ritualis srseg (Collins 1975) mindennapos szintjet jelenitik meg. Collins szerint a
csoporthalozatok ritusszerkezete a kogniciok es attitdk valtozatos Iajtait hozza letre. Magas ritualis srseg
bontakozik ki az ers Ielgyelet es alacsony kozmopolitizmus Ieltetelei kztt. Azaz: akkor magas a srseg, ha
a valtozatlan csoportkeretek kztt allando interakcioban vannak a tagok; igy termeszetesen homogen kzs
elmenyanyaggal rendelkeznek.
Masreszt, ha gyenge a Ielgyelet es magas a kozmopolitizmus szintje, akkor alacsony a ritualis srseg. Tehat a
srseg akkor kicsi, ha a tagok kiterjedtebb szocialis halozatokban es sokoldalubb kapcsolatokban lephetnek
egymassal interakcioba. A ritualis srseg klnbz szintjei elter attitdket eredmenyeznek. Alacsony
DURKHEIM
ELTLET-ELMLETE
377
113 Hasonlo Rose Coser (1975) gondolatmenete. A modern egyen Coser szerint szerepkeszlete sszetettsegenek (alacsony ritualis
srseg) ksznheti autonomiajat, mert ez az sszetettseg az egyent azonossaganak altalanositasara kenyszeriti, es visszatartja attol, hogy
barmelyik szerepevel is tulontul szorosan azonositsa magat.
ritualis srseg egyetemleges es egalitarius jelleg attitdmintakhoz vezetnek, mert a csoportktdesek es a
kapcsolatok szeles valaszteka kiszelesiti a kulturalis tapasztalatok kret, s igy viszonylagossa teszi az adott
csoportok, valamint kulturalis szemleletmodjuk iranti normativ elktelezettsegeket.113 A magas ritualis srseg
eppen ellenkezleg, a partikularis csoportszempontokkal valo egydimenzios azonosulashoz vezet: 'Ilyenkor az
emberek allandoan ugyanabban a csoportban tartozkodnak (lasd ers Ielgyelet, alacsony kozmopolitizmus),
hiedelmeiket erteljesen objektivizaljak es a sztereotipizalt elirasokat a legszentebbeknek tekintik (Collins
1975, 95. p.).
Az eliteletek magvat ezek az objektivizalt sztereotipiak alkotjak (Allport 1954). Az elitelet, a
szociolingvisztika Iogalmaival meghatarozva olyan szociokognitiv kod, mely a tapasztalatokat binaris
ellentetekbe szervezi: a sajat csoport/masik csoport, mi/k, Ielsbbrend/alsobbrend stb. Egy kogniciot, illetve
egy attitdt akkor neveznk eliteletesnek, ha a csoporton kivlieket nem tekinti egyenleknek a csoporton
belliekkel, vagy ha az egyenl statust es egyenl lehetsegeket kizarolag olyan tulajdonitast magaban Ioglalo
sajatossagok alapjan tagadjak meg tlk, mint peldaul a nemi vagy az etnikai hovatartozas. A magas ritualis
srseg korlatozott kodot hoz letre, amely az elter eletIormakrol es a klnbz szocialis es etnikai
csoportokrol szolo kulturalis ismeretek alacsony szintjet tkrzi. A magas ritualis srseg egydimenzios
Iixaciokat erszakol ra a sajat csoportra, ennelIogva cskkenti a kozmopolitizmus es egyetemesseg alapjait. Az
alacsony ritualis srseg eseteben ezzel szemben tbb es jobb lehetseg nyilik elter eletIormak megismeresere.
Ilyen krlmenyek kztt kevesbe valoszin, hogy a csoporttagok egyes csoportokat es kulturalis
szemleletmodokat mas eletIormaknal eleve klnbnek tartsanak.
Durkheimi szempontbol tehat a nagy ritualis srseg eletIorma az elitelet termtalaja. Az ilyen eletstilusok
interakcios gyakorlata gatat szab a tapasztalatnak es a cselekvesnek is. Ahogy az alternativ eletIormak
knnyebben hozzaIerhetkke valnak, egyszerre tbb nezpontbol is megIigyelhet lesz a vilag, melyek
egyikerl sem allithato, hogy lenyegenel Iogva magasabb rend volna. Az elter eletstilusok atelese soran
vilagossa valik mindegyik eletstilus esetlegessege (Luhmann 1984). Az 'esetlegesseg azt jelenti, hogy a
tapasztalas es cselekves mas modjai mindig egyIorma mertekben lehetsegesek es igazolhatok. Az esetlegesseg
utal a viszonylagossagra, ami sszeegyeztethetetlen az elitelettel.
A magas ritualis srseg eletIormak amiatt kenytelenek erteljesen redukalni a vilag esetlegesseget, hogy egy
adott csoport allitolagos elidegenithetetlen Ielsbbrendsegere vonatkozo igenyt igazolhassak. Az eliteletes
eletIormak egy olyan objektivizalt vilagot epitenek Iel, amely nem is lehetne masmilyen; egy termeszettl adott
vilagot, olyan egyszer szempontok kre rendezve, mint jo/rossz, sajat csoport/masik csoport, Iekete/Ieher.
Hogy ezt az egyszer vilagot Ienn tudjak tartani, az eliteletes eletIormak kenytelenek intezmenyesitett modon
szigoruan megszabni a tagok eszleleteit es tapasztalasmodjat. Ez hozzasegithet annak megertesehez, hogy az
elitelet gyakran miert agressziv st neha kiIejezetten erszakos. Csak kenyszerrel Iojthato el a vilag
esetlegessegenek tenye, tehat az, hogy a tapasztalas es a cselekves mas modjai is ugyanugy lehetsegesek, mint a
mienk legalabbis a maguk sszetettsegeben vegtelen szamu alternativat kinalo modern tarsadalmunkban. Egy
olyan vilagban, melyben vegtelen szamu lehetseg nyilik a tapasztalasra es cselekvesre, csak strukturalis es
ideologikus kenyszer keltheti azt a benyomast, mintha volna egy meghozza pontosan egy eletIorma es
tapasztalasmod, mely klnb az sszes tbbinel. Ebben az ertelemben az elitelet igenis (rejtett) kenyszer.
Kvetkezeskeppen, mint Habermasnal (1970) olvashatjuk, az elitelet a szisztematikusan torzult kommunikacio
egyik Iormaja. Szisztematikusan torzult kommunikacio akkor kvetkezik be, ha a szimbolikus interakcio
cselekvinek egyenltlen az eselye velemenyk kiIejtesere, a masik velemenyenek biralatara, a
beszedaktusokban rejl ervenyessegi igenyek Ielvetesere, illetve megkerdjelezesere, valamint enazonossaguk
megjelenitesere. Az elitelet ebben az ertelemben mas csoportokat strukturalisan kirekeszt a kommunikacioban
valo reszvetelbl. ElIordul, hogy az eliteleteinkrl vagy azokrol a csoportokrol beszelgetnk, melyekkel
szemben eliteleteink vannak, de altalaban legalabbis haboznank nyiltan hangot adni eliteletes
velekedeseinknek az ezekkel a csoportokkal Iolytatott kzvetlen kommunikacionk soran. Habermas (1984)
szerint a kommunikativ cselekvesekben rejl egalitarius szabalyok Ieltetelezik a statusok egyenlseget es az
DURKHEIM
ELTLET-ELMLETE
378
elvarasok Ielcserelhetseget; ezek a szabalyok a valamely tbbseg, illetve a sajat csoport Ielsbbrendsegere
vonatkozo elIogult allitasok kzleset zavarjak. Az eliteletbe beeplt strukturalis kenyszer ennelIogva
szisztematikusan torzitja a kommunikaciot. A kommunikacios egyenlseg kimondatlan elemi szabalyai tiltjak az
elitelet nyilt kommunikaciojat. (.)
10.5.1.3. AZ ELTLET JAVASOLT ELMLETNEK
TRTNELMI VONATKOZSAI
Az eliteletet mint szisztematikusan torzitott kommunikaciot es mint a tapasztalas es a cselekves esetleges
alternativainak kenyszerrel trten elnyomasat veve szemgyre, kzelebb juthatunk annak megertesehez, hogy
miert csak a komplex modern tarsadalmakban es a Iejlett magaskulturakban talalkozunk az elitelet ideologiai
szisztematizaciojaval (Luhmann 1984). Az elitelet csak akkor irhato le es elhet at eliteletkent, ha a
partikularis kogniciok es beallitodasok egyetemlegesebb es kozmopolitabb kulturalis jelkeprendszerekkel
szembeslnek. Nem meglep tehat, hogy a 19. es a 20. szazad eliteletes tmegmozgalmai peldaul az
antiszemitizmus es rasszizmus nyiltan tiltakoznak az elIogulatlan es targyilagos relativizmus, az
intellektualizmus, valamint a modern tarsadalmat es ennek nmagarol adott leirasait jellemz szenvtelen
elvontsag ellen.
Valoszintlen, hogy az ideologiailag iranyitott es az attitdt kiIejez eliteletek eltnnenek, mert a mai napig
leteznek magas ritualis srseg helyzetek a Iunkcionalisan diIIerencialt tarsadalmakban is (Gans 1962).
Legidszerbb pelda erre a Iundamentalista szektake. A Ient ismertetett altalanos gondolatmenetet igazolta Stark
es Bainbirdge (1985), amikor kimutattak, hogy a trtenelemben a szekularizacio, illetve a vallasok ujjaeledesei
valtakoznak. A szekularizacioval lehetseg nyilik a Iundamentalista vallasi ujjaeledesre, mely tiltakozast Iejez ki
a vallas szekularizacioja ellen. Jellegzetes modon nem is az elzartabb Ialusi terleteken, hanem az Egyeslt
Allamok magasan Iejlett nyugati partjan viragoznak a Iundamentalista szektak. A modernizmusellenes
mozgalmaknak elIeltetele a korszerseg, az eliteletnek az egalitarizmus. Ugy tnik, mintha eppen a
modernizmus tartana eletben a magas ritualis srseg intezmenyeit; ezek az intezmenyek az antimodernista
tiltakozas es elegedetlenkedes tarsadalmi bazisai. A magas ritualis srseg szocialis szokasok a resztvevket
erzelmi energiahoz juttatjak, Ielkeltik bennk a csoporthoz tartozas es a szolidaritas kzs erzeset, s ezert
vonzoak a szamukra (Turner 1987; lasd S:ociologiai Figvelo, 1990. 3. 5174. p.). Mi ovatosan csak abban
remenykednk, hogy az elitelet altalanossagban cskken, de ellentetben azokkal a derlato evolucionista
joslatokkal, melyek szerint az eliteletet es a lakohelyi szolidaritast az egyetemes ertekek es az egalitarius
orientaciok fel fogfak valtani nem hisszk, hogy eltnne szem ell. Ezt a kvetkeztetest empirikus
megIigyelesek is alatamasztjak (peldaul CherlinWalters 1981).
A kenyszer es az elitelet kztti kapcsolat arra is magyarazattal szolgalhat, hogy az emlitett antimodernista
mozgalmak miert hoznak letre olyan gyakran intezmenyes autoriter, st totalitarius szervezeti Iormakat. Az
olyan antimodernista ideologiaknak, melyek erteljesen redukaljak a vilag esetlegesseget annak sugalmazasaval,
hogy a sajat csoport nezpontja minden mas alternativaval szemben klnb, szksegk van a csoporttagok,
valamint az olyan szervezeti jelkepek szigoru kontrolljara, amilyen peldaul a propaganda. Az eliteletes
mozgalmak rendszeresen tartanak szelssegesen magas ritualis srseg gyleseket, hogy ezeken megersdjek
a tagok partikularis csoportktttsege es a karizmatikus szervezeti hsegerzet, s hogy a kollektiv erzelmek uj
erre kapjanak. Jo peldak erre a Iasiszta mozgalmak es a Ku-Klux-Klan, amelyek igencsak bsegesen elnek a
ritualisan hatekony jelkepekkel es csoportszokasokkal.
Minden tarsadalmi mozgalom hasznal makroritualekat, amikor ersiteni akarja a csoportszolidaritast es
mozgositani a tagok motivaciojat (Bergesen 1986) igy oldjak meg az elkoborlok problemajat (Olson 1965). Az
antimodernista es eliteletes mozgalmak azonban az atlagosnal is hajlamosabbak erre a modszerre, mivel
tagadjak a tapasztalas es a cselekves alternativ modjainak egyenrangusagat, es ezert bels konIliktusokat es
nezeteltereseket sem trhetnek el. Vannak a modernista mozgalmak kztt is olyanok peldaul a polgarjogi, a
ni egyenjogusitasi, valamint az europai bekemozgalmak (Fuchs 1987) , melyeket bizonyos szertartasok
hasznalata jellemez, de az szervezeti Ielepitesk demokratikusabb, es diszkurzivabb a kommunikacios
AZ ELTLET JAVASOLT
ELMLETNEK TRTNELMI
379
stilusuk. A lenyeg mindebben annyi, hogy az eliteletnek a ritualis srseg altalanos Iogalmaiban valo
ertelmezese jelentsen szelesebb krre alkalmazhato, mint az egyeni attitdk. A most ismertetett elmeletnek ez
a szelesebb kr alkalmazhatosaga, velemenynk szerint, Iontos ismeretelmeleti eredmeny a korabbi
megkzelitesekhez kepest, amelyek a strukturak helyett gyakran tul szken csak az egyenre
sszpontositottak. Az elitelet, mint kesbb kiIejtjk, tbb egy embercsoporttal szembeni attitdk puszta
egyttesenel; ez egy eletIorma.
Bergesennel (1986) sszhangban azt allitottuk, hogy a ritualis srsegi viszonyok atmetszik az
osztalyklnbsegeket. A kzeposztaly tagjainak is lehetnek, Bernstein (19741977) allitasaval ellentetben, sr
szves kzs elmenyei, klcsnkapcsolatba lephetnek ers Ielgyelet es alacsony kozmopolitizmus Ieltetelei
mellett is. A csaladon bell es az inIormalis baratsagok halozataiban peldaul valoszinleg elIordulnak magas
ritualis srseg helyzetek Iggetlenl a resztvevk osztalyhelyzetetl. Altalanossagban persze a
kzeposztalybeliek nagyobb valoszinseggel lepnek interakcioba az alacsony ritualis srseg Ieltetelei kztt,
mint az alsobb osztalyok tagjai, mivel sokkal knnyebben jutnak hozza valtozatosabb anyaghoz es
szimbolikus-kulturalis erIorrashoz, mint az utobbiak (Bourdieu 1984). Nem meglep az a vizsgalati eredmeny
tehat, hogy a magasabb osztalyhelyzet cskkenti az eliteletesseget (Studlar 1979; SmithFisher 1982). Ezt a
tenymegallapitast leginkabb konIliktusszociologiai, illetve marxista keretben szokas magyarazni (Bonachich
1975). E nezetek szerint az elitelet az ertekes erIorrasokert Iolyo versenges es konIliktusok termeke. Elitelet
akkor jn letre, ha az egyik tarsadalmi osztaly Ienyegetettseget erez a vele verseng csoportok reszerl,
veszelyeztetve latja szocialis javait es eljogait. Az elitelet biztositja a konkurens csoportok elutasitasanak
racionalizalasat, s ezekre hivatkozva az ertekes anyagi, illetve szociokulturalis erIorrasokbol valo kizarasat.
Mas csoportokat alacsonyabb rendeknek tekintenek, akiknek az igenye az egyenl eleteselyekre
indokolatlannak tnik. A Iaji elitelet konIliktusszociologiai szempontu elemzesevel peldaul megjosolhato,
hogy mivel a Ieketek gyakorlatilag nem kepesek versenyezni a dnten a Ieher Iels osztalyok altal
monopolizalt erIorrasokert, ezert az alacsonyabb statusu csoportokban lesznek ersebbek a Ieketek elleni
eliteletek (Cummings 1980).
(.)
A konIliktuselmelet es a ritualis elmelet, velemenynk szerint, nem sszeegyeztethetetlenek, hanem inkabb
kiegeszitik egymast. Douglas (1966, 1973) kiIejezesevel: a ritualis elmelet az elitelet csoportaspektusara terjed
ki, a konIliktuselmelet pedig a halozati aspektusra. Ha sikerl e ket nezpontot sszeegyeztetnnk, akkor az
elitelet olyan atIogo halozat- es csoportelmeletet kellene kapnunk, mely a csoportinterakciok horizontalis
mikrodinamikajat es az osztalyellentetek vertikalis makrodinamikajat is magaban Ioglalja (FuchsCase 1988).
Az egyesitett elmelet alapjan olyankor varhatoak a legersebb Iaji eliteletek, amikor a magas ritualis srseg es
a szociokonomiai erIorrasok Ieletti ers versenges sszekapcsolodik. A munkasosztaly ugy tnik megIelel
ennek a Ieltetelnek, mert naluk a 'sr szves lakohelyi kzssegek a statusert es a munkaert Iolyo ers
versengessel esnek egybe. Masreszt: alacsony szint eliteletesseget varunk alacsony ritualis srseg es
alacsony szint statusversenges eseten. Ez a helyzet a Iels kzeposztalynal Ikent a proIesszionalis
ertelmisegnel , mivel interakcioik kozmopolitabb jelleg szocialis halozatokban zajlanak (Bourdieu 1984), es
mert nincsenek ers verseng nyomasnak kiteve a csoporton kivli etnikumok reszerl.
10.5.1.4. AZ ELTLET EVOLUCIONISTA NZPONTBL
A kisebbsegek iranti attitdk Iokozodo egalitarizmusat es egyetemesseget erzekeltetik az attitdk trtenelmi
alakulasat elemz kutatasok (CherlinWalters 1981; Thornton Freedman 1979; PetroPutnam 1979; Waite
1978). Ezek az eredmenyek alatamasztottak az attitdvaltozas evolucios elmeletet. A klasszikus szociologiai
evolucionistak (Tnnies 1926; Durkheim 1964, 1893) es a modernizacios elmeletek mveli (Eisenstadt 1970)
szerint a tarsadalmi Iejldes is a Iunkcionalis diIIerenciacio Iokozodasa iranyaba halad. A tarsadalom
Iunkcionalis diIIerencialodasa kvetkezteben megvaltoznak a tarsadalmi beilleszkedes normativ mintai. A
modernizacios Iolyamat soran a helyi kzssegekre vonatkozo ktelessegeket Iokozatosan Ielvaltja egy
tarsulasos tipusu szocialis iranti altalanosabb lojalitas (Parsons 1971). A modern szocialis kzssegek legalis
AZ ELTLET
EVOLUCIONISTA
380
szerkezete kialakitja a tagsag elirasoktol mentes mintait (Luhnann 1985). Tbbe mar nem a kzs vallasi
szokasok vagy a kzs etnikum a tarsadalmi szolidaritas alapja, hanem az olyan elvont alkotmanyos ertekekhez
valo, kzmegegyezesen alapulo hseg, amilyen peldaul az egyenlseg, a demokracia es a szabadsag (Bellah
1970). A Ielekezeti es etnikai pluralizmus varhatoan megsznteti az rklesen alapulo megklnbztetest. A
szabad es nkentes tarsulason alapulo, a trvenyes egyenlseget ervenyesit tarsadalmi kzsseg kikszbli az
egyenjogu tagsagot korlatozo elirasokat. A modern tarsadalmak szerkezete tehat inkabb az egalitarizmust
mozditja el, mintsem az eliteletes attitdket.
A Iunkcionalis diIIerencialodasnak Parsons (1966) szerint elengedhetetlenl szkseges Ieltetele az ertekek
generalizalodasa. Csakis egyetemes ertekek es intezmenyes normak segitsegevel lehet a komplex es diIIerencialt
tarsadalmi rendszerek integralasa sikeres. A tarsadalmi modernizaciohoz tehat allitja Parsons az ertekek
egyetemesse valasanak evolucios Iolyamata tarsul. Parsons 'kulturalis evolucio-Iogalmanak kidolgozasa es
szisztematizalasa Jrgen Habermas (1979) nevehez Izdik. Habermas parhuzamot von az erklcsi tudat
ontogenetikus eresenek a Iejldeslelektanban Kohlberg (1981, 1983; Kohlberg et al. 1984) altal megkonstrualt
modellje, valamint a kollektiv vilagkepekben kiIejezd etikai elvek Iilogenetikus evolucioja kztt. A kollektiv
vilagkep es az egyeni erklcsi tudat is az erklcsi erveles olyan semait alkalmazza, melyek altalanos velekedes
szerint a Iejldes bels logikajabol erednek. Habermas (1979) ezt arra az allitasra alapozza, hogy a vilagkepek
evolucioja mgtt meghuzodo Iormalis Iejldeslogika analog az erklcsi kompetencia (az a kepesseg, melynek
segitsegevel kepesek vagyunk az etikai okIejtes klnIele elvei szerint moralis iteletet hozni) ontogenetikus
Iejldesevel.
A moralis kompetencia ontogenetikus Iejldesenek Habermas (1979) szerint harom szakasza van:
'prekonvencionalis, 'konvencionalis es 'posztkonvencionalis. Ezen azt kell erteni, hogy a moralis Iejldes
soran a cselekvk, a normak es a normakat igazolo etikai elvek kztti elklnles nvekszik, a moralis
okIejtesek egyre altalanosabbak es Iormalisabbak lesznek, es hogy egyre tbb 'moralisan kompetens cselekv
kapcsolodik be a normak kialakitasanak es ervenyesitesenek Iolyamataba. Mig az erklcsi tudat
prekonvencionalis es konvencionalis szakaszai a moral Iogalmat bizonyos csoportokra es cselekvkre
korlatozzak, a posztkonvencionalis etika minden beszel es cselekv elkepzelt vilagara is kiterjed. Ugy is
mondhatnank, hogy a posztkonvencionalis moral alapveten eliteletmentes.
Habermas (1979) strukturalis analogiat vesz eszre a moral Iejldesenek Iilogenetikus es ontogenetikus menete
kztt, es ugy veli, hogy a trtenelmi vilagkepekben kiIejezd etikai elvek is a nvekv etikai altalanossag es
reIlexivitas evolucios soraba rendezhetk. Mi itt az erklcsi erveles posztkonvencionalis szintjere
sszpontositjuk a Iigyelmnket.
A modern vilagkepekben kiIejezd poszkonvencionalis etikai elveket a pozitiv jog es a diszkurziv etika jelenti
meg (Habermas 1979). A modern jog es diszkurziv etika kiterjeszti a normativ legitimacio szabalyait. Csak
olyan erklcsi es jogi normak ismernek el legitimnek, melyek altalanosithato erklcsi, illetve jogi allaspontot
Iejeznek ki. A jogi normakat es a diszkurziv etikai elvek minden egyennek azonos jogokat es ktelessegeket
irnak el. A pozitiv jogi normak hatarozzak meg a 'tagsagi viszonyt a tarsadalmi kzssegben. Senkit nem
lehet szemelyes tulajdonsagai miatt jogilag diszkriminalni. A diszkurziv etika, hasonlokeppen, Ieltetelezi az
sszes moralisan kompetens egyed konszenzusat. A normak kialakitasanak es ervenyesitesenek Iolyamataibol
senkit sem lehet kizarni. A modern jog es a diszkurziv etika tehat kiIejezi az erklcsi tudat posztkonvencionalis
szintjet.
Lenyegeben tehat arrol van szo, hogy a posztkonvencionalis erklcs alapveten egalitarius es eliteletmentes.
Az evolucionista ervek alapjan azt gondolhatjuk, hogy a vilagkep es az egyeni moralis itelet szintjen is bels
tanulasi Iolyamatok vezetnek az egyre altalanosabb es reIlexivebb erklcsi allaspontokhoz. A tarsadalmak
tanulasi Iolyamatai a vilagkepek Iejldesi Iolyamataiban, mig az egyenek tanulasi Iolyamatai az erklcsi
Iejldes klnbz szakaszaiban valosulnak meg. Mindket tanulasi Iolyamat az egalitariusabb es kevesbe
eliteletes kogniciok es beallitodasok iranyaba halad. Az evolucionizmus arra az optimista kvetkeztetesre jut,
hogy a modernitas a kollektiv es az egyeni tanulasi Iolyamatoknak ksznheten hamarosan Ielszamolja az
eliteletet es a diszkriminaciot: 'Kohlberg szamara a vilag es a gyermekkor trtenelme (minden tarsadalomban)
AZ ELTLET
EVOLUCIONISTA
381
114 Nincs alkalmunk annak reszletes megtargyalasara, vajon igaza van-e Carol Gilligannek (1982), amikor Kohlberg semajat azzal biralja,
hogy IerIikzpontu, es hogy az erklcs Iels Iokanak tekint egy nemtrdm erklcsiseget. Egyetertnk azonban Randall Collins (1985,
327331. p.) azon allitasaval, mely szerint a lenyegi elterest nem a IerIi es a ni tipusu erklcsk, hanem a 'hagyomanyos es az 'uralkodo
statushelyzetek kztt talaljuk. Egyaltalan nem azert hasznaljuk Kohlberg semajat, hogy az erklcsi okIejtes valamelyik tipusat nyilvanitsuk
a legIejlettebbnek, es nem is azert, hogy az erklcsi Iejldes kohlbergi elmeletet vedelmezzk. Inkabb azert vesszk igenybe Kohlberg
erveleset, hogy segitsegevel bemutassuk az erklcsi tudat klnbz Iajtainak az eletIormak srsegstrukturaitol valo Iggeset.
115 Kohlberg es munkatarsai Gilligan (1982) biralatara valaszolva belattak, hogy a moral klnbz Iajtai (az elvont IilozoIiai
igazsagkereses, illetve a szemelyes, kontextusIgg gondoskodo attitd) megIerhetnek egymas mellett az erklcsi Iejlettseg egyazon
altalanos szintjen bell is. A szociologia szamara a konkret helyzetekhez es ktelessegekhez kapcsolodo moralis ervelesi Iormak nyilvan
Iontosabbak, mint az elvont IilozoIiai igazsagkereses. Ennel is Iontosabb az a benyomasunk, hogy a szemelyes trdes attitdje a moralis
erveles egyik konvencionalis szintje, es nem, mint Kohlberg Ieltetelezi, egy gykeresen masIele tipusa. Ha ez a megIigyeles helytallo, akkor
a moralis erveles klnbz szintjei megIerhetnek egymassal, letezhetnek egytt, egymas mellett is; ez az egyszerreletezes pedig
alatamasztja kzponti allitasunkat, mely szerint a moralis erveles strukturai nem helyzetIggetlenek, hanem a ritualis srseg Iokaval
valtoznak. A gondoskodo attitd Ielteheten konkret szemelyek iranti ktelessegekkel kapcsolatos, szkebben meghatarozott szempontokat
tkrz, mig a IilozoIiai igazsagkereses az altalaban vett emberiseggel kapcsolatos trdest Iejezi ki. Az erklcsi erveles strukturai tehat
Iggenek a szocialis kontextustol. Maga Kohlberg es munkatarsai is kzel kerlnek ehhez a nezethez: 'Hogy valaki melyik
szemponthalmazt valasztja, az elssorban attol Igg, hogy melyik dilemmarol kerdezzk es hogy melyik tarsadalmi csoportnak a tagja
(1984, 25. skk.).
egyarant az Amerikai Forradalom elveire valo Iokozatos raismeresek trtenete (Schweder 1982, 421. p.).114
10.5.1.5. EGY KRITIKAI MEGJEGYZS AZ EVOLUCIONIZMUST
ILLETEN
A Kohlberg, Habermas es Parsons Iejldessemainak alapjaul szolgalo evolucionista logikat (KurtinesGreiI
1974; Gibbs 1977; Gilligan 1982; DanneIer 1984; Phillips 1987) jogos empirikus es elmeleti tamadasok ertek.
Klnskeppen a Kohlberg-Iele (Kohlberg 1983) sema azon trekvesei rendlnek meg a nekik ellentmondo
tapasztalati bizonyitekok sulya alatt, melyek az erklcsi tudat allando es egyetemes Iejldesi szakaszait, az
egyiranyu es egyvaganyu erklcsi Iejldest es az erklcsi erveles kontextusIgg strukturait abrazoljak; a
makroevolucionista elmeletek is nehezen tarthatok a nyilvanvaloan elter valosag elleneben (Luhmann 1984).
Az evolucionista modellek a legjobb esetben is csak valoszinsegi trendelmeletek, de meg a gyengebb
valtozatuk is gyakran magyarazo er hijan marad. Ezek alapjan nem Iogadjuk el az evolucionistaknak azt az
allitasat, hogy a Iejldesi szakaszok egy szksegszer, egyiranyu, egyetemes es megIordithatatlan eresi es
tanulasi mintat bizonyitanak.
Az erklcsi erveles strukturai, mint alabb megmutatjuk, sokkal inkabb az eletvilag srsegstrukturaival
valtoznak egytt. Ketsegtelenl kimutathato kulturalis valtozas is az erklcsi erveles trteneteben, es ugy veljk,
hogy az evolucionizmus hasznos leirasat adja ezeknek a valtozasoknak. Az erklcsi erveles klnbz Iajtai
azonban az egymasutanisag Iejldesi mintait nem Ieltetlenl kvetik, hanem letezhetnek egyszerre, egymas
mellett, megcserelhetk, es az is elIordul, hogy klnIele tipusai vagy szakaszai egymast valtogatjak (Alken
1952).115 Bar megIigyelhetnk posztkonvencionalis, egalitarius es elitelettl mentes tipusu moralitas iranyaba
mutato iranyzatokat, de ezek az iranyzatok nem szksegszerek es nem megIordithatatlanok, nem Iggetlenek a
kontextustol, es nem kepesek a valtozasokat megmagyarazni. Az erklcsi tudat strukturai tehat lenyegeben nem
valamiIele bels Iejldesi logikat kvetnek, hanem az eletvilagok srsegviszonyaival valtoznak egytt, melyek
maguk sem mutatnak tisztan kirajzolodo Iejldesvonalat, legIeljebb az alacsonyabb ritualis srsegek iranyaba
haladnak. Mivel pedig a modern tarsadalmakban alacsony es magas ritussrseg helyzetek leteznek egytt
egymas mellett, es mivel semmi sem utal arra, hogy a magas ritualis srseg helyzetek eltnben vannak, az
erklcsi erveles konvencionalis es posztkonvencionalis strukturai, valamint az elitelet es az egalitarizmus
egyidejleg leteznek.
10.5.1.6. AZ ELTLET INTERAKCIONISTA S EVOLUCIONISTA
MAGYARZATNAK EGYESTSE
Az evolucionista gondolkodassal az a baj, hogy nem kepes a tarsadalmi valtozasokat megmagyarazni (Nisbet
1980). Elhelyezi ugyan a Iejldesi szinteket az altalanossag, a diIIerencialtsag, illetve a reIlexivitas kontinuumai
menten, de nem magyarazza meg, hogy ez a Iejldes hogyan es miert jn letre. Az evolucionista elmelet azt
EGY KRITIKAI MEGJEGYZS
AZ EVOLUCIONIZMUST
382
116 Kohlberg es munkatarsai Iigyelmen kivl hagytak az eliteletnek mint az erklcsi erveles konvencionalis Iormajanak vizsgalataval
Ioglalkozo hatalmas anyagot, es arra az intuicionkkal ellentetes IelIedezesre jutnak, hogy az reged emberekbl 'a vilag rendjeben valo
reszeslesk szintetikus, nem dualisztikus erzete es a vilag rendjevel valo azonossaguk Ielett tnd erklcsIilozoIusok lesznek (1984, 41.
p.). A Iejldeslelektannak Iontos Iogalma es tapasztalati erprobaja lehetne az elitelet szociologiaja; eleg meglep, hogy az elitelet es az
erklcsi erveles strukturainak kapcsolatat eddig senki sem vette eszre.
117 A Ielnttkor Iejldes szempontu megkzeliteseirl adott kritikus attekintesben DanneIer (1984) is arra a kvetkeztetesre jut, hogy ezek
az eresi elmeletek a valtozasokra nem adnak magyarazatot, olyan Ieltevesekkel elnek a Iejldes moralis sorrendjet illeten, melyeket
lehetetlen empirikusan megcaIolni, es nem veszik tekintetbe a Ielnttkori eletutakat meghatarozo kls, szocialis-krnyezeti erket.
Felnttkori Iejldest megmagyarazo modellt azonban nem talalunk DanneIernel (1984), csak az organizmus nyitottsagarol es az
enazonossagok szocialis eredeterl szolo kzhelyeket. A ritualis srseg altalunk itt javasolt konstrukcioja viszont kielegiti a DanneIer altal
megszabott ismervet: nem kever a IejldesIolyamatok szociologiai magyarazataba pszichologizmusokat.
sugallja, hogy az sszes szint Iejlemenyeiert az evolucios valtozas sajat logikaja a Ielels. A ritualis srseg
Iogalmaval korrigalhatjuk az evolucionista leirasoknak ezt a gyengeseget. Szeretnenk illusztralni ezt a Iontos
kijelentest.
A Ientiekben haromIele evolucios elmelet kerlt szoba: a tarsadalom evolucioja a Iunkcionalis diIIerencialodas
iranyaban, a vilagkepek kulturalis evolucioja, illetve az egyeni moralis kompetencia Iejldese a
posztkonvencionalis normativitas iranyaba. Mi magunk ezeket a Iejldesi Iolyamatokat, mind a harmat, a
tarsadalmak es a csoportok szocialis strukturainak srsegi viszonyaiban bekvetkez valtozasoknak tudjuk be.
A tarsadalom evolucioja a szocialis kapcsolatok sszetettebbe valasa miatt altalaban cskkenti a ritualis
srseget, s igy elmozditja az egalitarius es kevesse eliteletes beallitodasok kialakulasat. Ebbl a nezpontbol
Ielesleges azt Ielteteleznnk, amit Habermas (1979), tudniillik azt, hogy a tarsadalmak tanulnak, es hogy a
kollektiv vilagkepek kialakulasa e tanulasi Iolyamat kereten bell zajlik. A vilagkepeknek es az erklcsi
kompetencianak az egyetemes etikai elvek iranyaba trten evoluciojat es a tbbi hasonlo Iejldesi valtozast az
evolucionistak idealista modon a tanulas es az eres bels logikajanak tulajdonitjak. Ez az igen gyenge labakon
allo Ielteves kiiktathato, ha az evoluciot a tarsadalmak es a csoportok srsegviszonyaiban vegbemen
valtozasokkal magyarazzuk meg. Ebben az esetben szinten elhagyhatjuk az evolucionista elmeletek vitathato
logikai bels magjat is.
Az erklcsi kompetencianak a Iejldeslelektani irodalomban leirt ontogenetikus erese is megmagyarazhato a
reIerenciacsoportok srsegviszonyaiban beallo valtozasokkal. Nem igazan megindokolt a Iejldeslelektanban
az erklcsi tudat valtozasainak meghatarozott eletkorok eleresehez valo ktese: peldaul altalaban azt Ieltetelezik,
hogy a Ielnttek a moralis kompetencia legmagasabb, poszkonvencionalis szintjen allnak (Kohlberg 1981). Ez
az allitas nem is tnik sszeegyeztethetnek azokkal a tapasztalati tenyekkel, melyek szerint az idsebb
valaszadoknak ersebb eliteletei voltak a kisebbsegekkel szemben (Taylor SheatsleyGreeley 1978;
SlevinWingrove 1983). Nem igaz tehat, hogy az idsebb szemelyek nagyobb valoszinseggel vallananak
egyetemes es kozmopolita nezeteket.116
Tovabba, a Iejldeslelektan mveli, a makroevolucionistakhoz hasonloan, Ieltetelezik, hogy a moralis
kompetencia szintjei kztti atmenetek elsdlegesen az eres es a tanulas bels Iolyamatainak kvetkezmenyei.
Azonban, ha az erklcsi tudatot a reIerenciacsoport srsegviszonyainak Iggvenyeben vizsgaljuk, akkor nem
kell azt Ielteteleznnk, hogy az erklcsi tudat szintjei csakis az eletkorral valtoznak egytt, es azt sem, hogy az
erklcsi valtozasok pusztan a tanulassal megmagyarazhatok.117 A moralis kompetencia prekonvencionalis es
konvencionalis szakaszai a durkheimi nezpontbol a ritualis srseg viszonylag magas szintjeivel
kapcsolatosak. A konvencionalis erklcsi elvek peldaul olyan konkret csoportok etikajara korlatozodnak,
melyek meglehetsen helyi es idioszinkratikus kvetelmenyeket intezmenyesitenek. Az elsdleges, st gyakran
az egyetlen reIerenciacsoport az erklcsi Iejldesnek ezen a szintjen a legtbb esetben a nuklearis csalad,
melyben eleg magas a ritualis srseg; kvetkezeskeppen a kibontakozo konvencionalis moralitas az adott
csalad elvarasainak megIelelen hatarozza meg a jot es a rosszat. A gyermek csaladon kivli tarsas
kapcsolatainak (kortarscsoportok, iskola) Iokozatos kieplese mellett cskken a ritualis srseg, mert a tarsas
kapcsolatok halozatai valtozatosabbak lesznek. Erklcsi tudata igy tuljut a konvencionalis szinten, es
posztkonvencionalissa valik: az erklcsi normak ervenyessegi kre nagyobb kzssegekre, majd vegl az egesz
emberisegre kiterjed.
A Ient ismertetett elmeleti gondolatmenettel sszhangban bizonyos vizsgalatok kimutattak, hogy a (hosszabb
AZ ELTLET
INTERAKCIONISTA S
383
A ford.) intezmenyes oktatas kevesbe eliteletes es egalitariusabb beallitodasokra s kogniciokra tesz hajlamossa
(peldaul Campbell 1971). (.)
Az intezmenyes oktatas elitelet-cskkent szerepere vonatkozo gondolatot erdekesen tamasztja ala Jackman
(1978) egy megIigyelese, mely szerint az iskolazottabb egyenek elvben hajlamosabbak az etnikai
statusegyenlseg tamogatasara, de a Iaji egyenlseget megvalosito politikat nem szksegszeren reszesitik
elnyben. (.)
.Az intezmenyes oktatas ersiti az egalitarizmust azaltal, hogy a benne reszeslket jelek es kommunikaciok
elvont rendszereivel azaz cskkentett ritualis srseggel szembesiti.
Ez termeszetesen nem jelenti azt, hogy az iskolazottabbak sohasem eliteletesek. Peldaul a tudosok gyakran
nagyon elIogultak a gondolkodas es a cselekves 'civil Iormaival szemben. Sok tudos ugy veli, hogy az a
rendszeresseg es modszeresseg, amellyel tudasat gyjti es ellenrzi, Ielsbbrend a 'majd csak megoldjuk
valahogy e vilagi lelkek altal alkalmazott strategiajanal. A mveltebbek gyakran lenezik a 'neveletlenebbek
eletmodjat, beszedstilusat es szokasait. A tudosok elete is magas ritualis srseg krnyezetben zajlik
mindaddig, amig egyetemi eleIantcsonttornyukban maradnak, es ez valoszinleg eliteletes gondolatot
eredmenyez. A magas es az alacsony ritualis srseg kztti klnbsegtetel nem elveken, hanem Iokozatokon
mulik.
sszeIoglaloan azt mondhatjuk, hogy az erklcsi tudat strukturai az eletIorma ritualis srsegi viszonyaival
egytt valtoznak. (.)
10.5.1.7. AZ ELTLET KITERJESZTETT RTELMEZSE
A ritualis srseg Iogalma arra sztnz, hogy kiterjesszk maganak az eliteletnek a Iogalmat. Ha
'eliteletrl hallunk, jobbara bizonyos csoportok kisebbsegek, szubkulturak iranti sajatos attitdk jutnak
esznkbe. Fejtegetesnk azonban azt sugallja, hogy nemcsak bizonyos gondolatok, de maguk az eletIormak is
lehetnek eliteletesek. A magas ritualis srseg olyan eletIormakat jellemez, amelyek beszkitik a tapasztalas-
es cselekvesmodok kret. A magas ritualis srseg a tagok interakcioit a sajat csoporton belli szk hatarok
kze szoritja, s ezzel cskkenti a lehetsegket, hogy alternativ szociokulturalis perspektivakkal is
megismerkedhessenek, es ez konvencionalis, a sajat csoportra iranyulo erklcsi allaspontok kialakulasahoz
vezet. Mivel a ritualis srseg inkabb az eletIormakra es nem elszigetelt attitdkre utal, az elitelet igy
Ieltehetleg a klnIele kivlallokkal szembeni diszkriminativ attitdk tnetegytteseve valik. Elmeleti
gondolatmenetnkbl az kvetkezik, hogy a Iaji elitelet nem egyszeren egy sajatos csoport iranti
diszkriminativ attitdk egytteset alkotja, hanem az eliteletnek egy sokkal alapvetbb Iormajat tkrzi: a
magas ritualis srseg eletIormakban benne rejl eliteletet.
EnnelIogva meg tudjuk magyarazni, miert ers a korrelacio a Iaji elitelet es az attitdinalis provincializmus,
valamint partikularizmus olyan mas Iormai kztt, mint a nemi szerepekrl vallott tradicionalis IelIogas, a
vallasi Iundamentalizmus vagy a politikai etnocentrizmus (AdornoFrenkel-BrunswikLevinsonSanIord
1950). Mindezek az attitdegyttesek az erklcsisegnek arra a partikularis es konvencionalis tipusaira mutatnak,
mely mint kimutattuk a magas ritualis srseg eletIormakban jn letre. A nemi szerepekkel kapcsolatos
tradicionalis sztereotipiak tagadjak a nk egyenl jogait es statusat, a vallasi Iundamentalizmus eles klnbseget
tesz igazhivk es karhozott bnsk kztt, a politikai etnocentrizmus pedig bizonyos nemzetallamok termeszet
adta Iensbbseget hangoztatja. Az eliteletek altalaban a vilag esetlegessegei elleni erteljes antimodernista
ellenszenvekkel kapcsolodnak ssze. A tapasztalas es a cselekves alternativ modozatait az eliteletes
mozgalmak nem ismerhetik el, st el is kell nyomniuk, mert egyebkent nem nyilvanithatnak valamelyik
eletmodot es csoportperspektivat a tbbinel termeszettl Iogva Ielsbbrendnek. Az elitelet, mint eletIorma,
szeretne visszajutni a tradicionalis eletmodhoz, az abszolut ertekekhez, a Iundamentalista vallasi erzesekhez, az
egyszeren Ielepitett vilagkephez, amelyek velemenynk szerint mind a magas ritualis srseg eletIorma
kvetkezmenyei. A magas ritualis srseg ers kollektiv erzelmeket kelt, merev csoportszolidaritast es a
kivlalloktol valo szigoru elhatarolodast hoz letre. Az eliteletes mozgalmaknak ez a bels szerkezete az, ami a
korszerseg elgondolasaival szembeszegl.
AZ ELTLET
KITERJESZTETT
384
Forditotta: KENDE GABOR
10.6. PATAKI FERENC
10.6.1. IDENTITS - SZEMLYISG - TRSADALOM
10.6.1.1. 1. EGY "DIVATFOGALOM" KOCKZATAI
A teny ketsegtelen: szellemi eletnk szeles vezeteiben az identitas Iogalma mar-mar egyetemes
magyarazoelvkent mkdik. E divathullam ket nyomaszto kockazattal Ienyeget. Elszr is nem kevesen ugy
velik, hogy elegend pusztan railleszteni e kategoriat valamely sszetett es reszleteiben elemz modon meg Iel
nem tart tarsadalmi vagy pszichologiai jelensegre, s ezzel a 'megnevezesi vagy 'besorolasi mvelettel maris
ertelmez modon birtokba vettk, atvilagitottuk a vizsgalt targyat.
A kockazat masik Iorrasa abbol ered, hogy az identitas ilyenIorman tulsagosan is kezzelIoghato, jol
meghatarozott, operacionalis elemz Iogalomnak tnik Iel. Mar-mar az evidencia, a tovabbi ertelmezesre nem
szorulo kezenIekvseg alakjat lti. Minduntalan es alkalmi hasznalata mintegy elkendzi es homalyba burkolja
maganak az identitaskategorianak sok tekintetben bizonytalan allapotat. A tarsadalomtudomanyi
eszmelkedesben ma meg nem all rendelkezesnkre egy elegend tapasztalati anyagra epl es 'rende:ett
identitaselmelet`.
Jobbara Ielteves erej elmeleti elgondolasok verseng egymas mellett eleserl es vizsgalati eredmenyek egyre
nvekv, rendezetlen halmazarol beszelhetnk. Mintha az identitas Iogalma korabban Iutott volna szet a
tarsadalomtudomanyok szeles vezeteiben, st a publicisztikaban es a mindennapi nyelvhasznalatban, mintsem
hogy az alarendelhet jelensegek az alapkutatasokban modszeres vizsgalodas es kielegit elmeletkepzes
targyava valhattak volna.
Az identitas kategoriaja az emberi szubjektivitas, az en- es az enrendszerkutatashoz kapcsolodo tekintelyes
eltrtenete ellenere viszonylag uj kelet tudomanyos Iogalom, szeles kr meghonositasa Erikson nevehez es
munkassagahoz (Pataki 1982) kthet, idpontja pedig az tvenes es hatvanas evekre tehet. A Iogalom tehat
mindssze ket-harom evtized alatt Iutotta be latvanyos 'karrierjet. Ez a tudomanytrteneti krlmeny, itt-ott
atszinezdven az ilyenkor szokasos neoIita buzgalommal, megnvelte a klnIele 'athallasok eselyeit.
Egyebek kzt meg a logika Iele is, amely mint tudjuk a grg hagyomany ota ismeri az identitas alapelvet. A
principium identitatis kimondja: a valosagban minden dolog azonos nmagaval, s csak mint nmagaval azonos
dolog gondolhato el.
Vegl is a pszichologiai identitaselmelet alapkerdese is ekkeppen Iogalmazhato meg: mikent es milyen
pszichikus kzvetitesek es mkdesmodok reven lehet veges es behatarolt egyeni elete soran a:onos nmagaval
az a klns 'dolog, az a sajatos 'targyisag, amelyet tarsadalmi embernek, szemelyisegnek neveznk?
Mikeppen ervenyes rea az idem, az id ens allapota, hogy az imenti szavakkal egyuttal a Iogalom eredetere is
utaljunk?
Az elvont altalanossagnak e hataran tul azonban az identitaselmeletnek a tovabbiakban semmiIajta erdemleges
kapcsolata nincs nevado tudomanyaval, a logikaval. Szletesi helye es sorsa 'ket szljehez: a
pszichologiai-szocialpszichologiai es reszben szociologiai tudomanyossaghoz rendeli.
Az identitas, a tarsadalmi azonossagtudat jelensegkre a maga legaltalanosabb alakjaban a: egven es a
tarsadalom k:tti vis:onv ps:ichikus k:vetitesere vonatkozo tenyek egy jelents csoportjat Ioglalja magaban.
Anelkl azonban, hogy magat az si dilemmat, e viszony konkret termeszetet maradektalanul ertelmezne es
kimeritene. Ha elIogadjuk Marx kzismert eszmejet, hogy tudniillik ovakodnunk kell attol, hogy az egyent es a
tarsadalmat mint mer elvontsagokat rgzitsk egymassal szemben, akkor legalabbis ket kerdesre konkret,
szakszer s nem csupan IilozoIiai elvontsagu valaszt kell adnunk.
PATAKI FERENC
385
Nevezetesen: mikent es milyen mkdesmodok reven valosul meg nem az elvont 'emberi lenyegben, hanem
a konkret, cselekv, a trtenelemben es a tarsadalomban el, de termeszeti lenykent is letez egyenben a
tarsadalmilag lenyegi mozzanata? Masodszor: vajon az emberek es csoportjaik, kzssegeik reszleges
cselekveseibl hogyan all el a tarsadalmi ujratermeles Iolyamata, amely biztositja mind a tarsadalmi let
Iolytonossagat, mind pedig reszrendszereinek szerkezeti elemeinek, regionalis, etnikai-nemzeti, szakmai,
politikai-ideologiai, nemzedeki es egyeb csoportjainak Iolyamatos ujratermeleset? Az identitas kategoriaja
meg mindig Ielettebb altalanosan szolva abban a metszespontban helyezkedik el, ahol az egven tarsadalmi
reprodukciofa (a szocializacio) es az emlitett tarsadalmi res:rends:erek reprodukciofa talalkozik es
egybeIonodik, s ezaltal elall a tarsadalmi totalitas szakadatlan ujratermelese.
A kevesse tagolt, hagyomanyhoz kttt tarsadalmakban, amelyekben a leteznek nincs alternativaja, s az szinte
termeszet adta kenyszerseggel es szksegszerseggel ervenyesl, a ketIajta reprodukcio meg igen kzel all
egymashoz. A kollektiv let az egyenhez Iejldese klnbz szakaszaiban kesz, merev, alternativakat es
szemelyes dntest nem ismer, vagyis nem valaszthato 'identitasprogramokat rendel hozza. Identitas ugyan
letezik, de nem letezhet problematikus identitas vagy identitasproblema.
Identitasproblema vagyis az egyen nmeghatarozasi Ieszltsege es nehezsege ott es akkor jn letre, ahol es
amikor a tarsadalom nvekv tagoltsaga es a tarsadalmi egyen individualizaciojanak kibontakozasa
kvetkezteben az identitaskategoriak Iokozatosan elvalnak termeszetes, keszen kapott es rgzitett alapjuktol.
Ennek nyoman egyreszt szamosabbak lesznek es elveszitik az egyenhez valo merev hozzarendeltsegket.
Megn a valosag s benne a masik ember es nmagunk artikulalasanak es kezelesenek Iogalmi gazdagsaga.
Masreszt az egyen egyre tagabb szabad mozgasteret kap valasztasok, dntesek, tudatos identitaskepzesi
mveletek kivitelezesere. A szemelyes identitas hangsulyai eltolodnak a valas:tott es telfesitmenvnek
minsithet, egyeni erIeszitessel kidolgozott kategoriak Iele, amelyeknek olykor mar csupan szimbolikus es
ideologikus valosaguk van. Peldakeppen hadd emlekeztessek a Tanu-korszak Nemeth Laszlojanak az 'uj
nemesseg Iogalmahoz Iztt remenyeire es e kiIejezes normativ tartalmaira. Mindenesetre Shakespeare Lear
kiralvanak dramai kerdeset 'Ki mondja meg vegre, hogy mi vagyok? egy korszak nyitanyanak is velhetjk.
Meg inkabb kielezdnek az identitasproblemak akkor, ha a tarsadalmi valtozasok teme oly sebes lesz, hogy
mar az egymast kvet nemzedekek sem tudjak valtozatlan alakban atszarmaztatni rkltt identitasmintaikat.
Vagy kihullanak aloluk az ket Ienntarto tarsas alakzatok, amilyenek a hagyomanyos paraszti letIormak vagy
szakmai csoportok voltak, vagy a gyorsan szlet uj mintak versengese kiszoritja ket, amint azt a nemzedeki
vagy a nemi identitas alakulasanak ujszer Iejlemenyein szemlelhetjk.
E hatteren teljesseggel erthet, hogy miert Iutott be oly gyors es latvanyos 'karriert az identitas.
Identitasdilemmarol, identitasvesztesrl es -keresesrl szolni: egyetemes kortnet. Europa keleti tajain pedig s
igy hazankban is , ahol a trtenelem gykeres Iordulatai eles es nemritkan indokolatlan cezurakkal metszettek
szet a nemzeti es a tarsadalmi let Iolytonossagat, s ahol a Iorradalmi valtozasok a mobilitasi, migracios es
varosiasodasi Iolyamatok reven milliok hagyomanyos eletvitelet billentettek ki a megszokott kerekvagasbol, a
tavaszi jegzajlas modjara meg inkabb egymasra torlodtak az egyen tarsadalmi helyzetet es szemelyes
integraltsagat atalakito valtozasok. Az elgvkertelenedes ott lappang milliok nerzekeleseben, elmenyeiben es
hangulataiban.
Ki csodalkozhatnek hat, hogy oly hevesse valik az erdekldes az egyeni, csaladi-rokonsagi, politikai es nemzeti
'gykerek irant, hogy oly magasra szkik a klnbz rend es rangu eredetmitologiak becse? Az egyennek es
kzssegeinek legyen szo teleplesrl, csaladrol, politikai mozgalomrol vagy nemzeti kzssegrl meg kell
vetnik a labukat a mulekony trtenelemben, s rendelkeznik kell azzal az esellyel, hogy a viharzo valtozasok
hullamvereseben is mindig meg tudjak hatarozni nmaguk lenyeget es tarsadalmi minseget.
Az egyennek mindenkor kesznek kell lennie arra, hogy kidolgozza azonosulasait azokkal a veges egyeni letet
a mult es a fvo Iele egyarant kitagito tarsas-tarsadalmi alakzatokkal, kategoriakkal, amelyek e vilagi modon
emelik ki egyszeri-klns letenek hatarai kzl, s ezaltal moralis lennye teszik. Ez alighanem pszichologiai
szksegszerseg.
1. EGY "DIVATFOGALOM"
KOCKZATAI
386
Nem ismernk olyan tarsadalmat, amely tagjait ne illetne nevvel, ne nevezne meg, egyszerre ismerven el ezzel
az aktussal a tarsadalmi egyen klns egyszeriseget s egyuttal azt is, hogy olyan tulajdonsagok, vonasok
hordozoja, amelyekben masokkal is osztozik. Ha az embert pusztan szammal jellik, mint arra szazadunkban
oly gyakran es tmegesen kerlt sor, mind szemelyisegetl, mind tarsadalmi minsegetl megIosztjak.
Az identitas kidolgozasa, vagyis a tarsadalmi klcsnhatasok, cselekvesek halojaban hiteleslo s:akadatlan
nmeghataro:as mind az egyen letenek es sikeressegenek, mind a tarsadalmi szerkezetek kielegit
mkdesenek elengedhetetlen Ieltetele. Az egvennek s:ksege van a kedvezen ertekelt nmeghatarozas
eselyere; szkseglet erej kesztetese az nmeghatarozas inditeka, motivuma. Ennek megnehezlese vagy
lehetetlenlese akar bels, akar kls okok miatt kerl is ra sor dezorganizalhatja tarsadalmi viselkedeset es
pszichikus egeszseget. Az ember Musil szavaival vagy rk remenyseg, rk lehetseg marad: 'mint a
kimerithetetlen reggel, mely minden iranyban tele lehetsegekkel es tele semmivel., vagy pedig
'.mozdithatatlanul enjehez kovacsolodik, es nem kepes tagabb horizontok szerint elni s cselekedni (Musil
1977, Tandori Dezs Iorditasa).
10.6.1.2. 2. AZ AZONOSSGTUDAT SZERKEZETE: ELEMEK S
MINTK
A modern pszichologia kzs vivmanya az a Ielismeres, hogy az ennek nevezett jelenseg nem eleve meglev
adottsagunk, hanem az ontogenezisben letrejv pszichikus alakzat: tarsadalmi es tarsas termek.
Az emberi szubjektivitas magva az a csupan evidenciaszeren belathato, elmenykent megtapasztalhato, de
k:vetlenl meg nem ragadhato Iogalmi konstrukcio, amelyet ennek, enrendszernek neveznk.
Magam ugy velem, hogy az enrendszer ket gyujtopont krl szervezdik, jollehet ezek elklnitese pusztan
logikailag lehetseges, s csupan modszeres elemzes celjait szolgalja. Az egyik gyujtopont: a s:emelves
(pers:onalis) en vagv s:emelves identitas, amely individualis letnk tenyenek es Iolyamatossaganak, Iolytonos
azonossaganak pszichikus lekepezdese, s amelynek tapasztalati kerete es alapja az egveni elettrtenet, illetve
annak Iolyamatos szubjektiv meg- es atszerkesztese.
Az enrendszer masik gyujtopontja a s:ocialis identitas (s:ocialis en). Mig a perszonalis en a szemely
egyszerisegenek pszichikus reprezentacioja ('Ilyen az ember, egyedli peldany irja Kosztolanyi), addig a
szocialis identitas az egyen sajatos tarsadalmi minosegenek, klnssegenek a kepviselje, vagyis olyan
sajatszersegeke, amelyekben masokkal osztozik, jollehet ezt is a maga egyeni modjan teszi.
Marmost az identitaselmelet legIontosabb vitatott kerdesei napjainkban ha jol itelem negy ktegben
markolhatok ssze, nevezetesen: a) melyek az identitas sszetevi es szervezdesi elvei, szerkezeti
jellegzetessegei; b) hogyan irhato le az identitas kialakulasa es Iolyamatos egyeni konstrualasa; c) melyek az
identitas motivacios es viselkedesszervez jellegzetessegei; d) hogyan itelhet meg az identitas gyakorlati
jelentsege, heurisztikus erteke a klnbz tarsadalmi jelensegek es Iolyamatok elemzeseben. A tovabbiakban
csupan az els harom kerdest kiserlem meg attekinteni.
A szocialis identitas szubjektiv tartalmat tekintve nmagunkra vonatkozo tudasunk meghatarozott kret
tartalmazza. Minthogy e tudasunk altalaban eszlelhet, megtapasztalhato, objektiv tarsadalmi minsegeinket es
minsiteseinket (nemnket, korunkat, etnikai es reteg-hovatartozasunkat, lokalis es Ioglalkozasi
jellegzetessegeinket stb.) kepviseli, egyuttal mindennapi tarsadalmi azonositasunk alapja es tampontja is.
Erikson az identitas tartalmi sszetevit az identitaselem elnevezessel illeti, masok az identitaskomponens vagy
identitaskategoria elnevezessel elnek.
Ezeknek a tudaselemeknek azonban van nehany megklnbztet sajatossaguk. Mindenekeltt az, hogy
meghatarozott tarsadalmi-kulturalis felenteseket hordozo kategoriak kepviselik ket. Az identitastartalmak ezert
nem egyszeren megnevez es egyszer azonosito tudast tartalmaznak, nem csupan besorolnak bennnket
valamely tarsadalmi kategoriaba. Ugy Iogalmaznam, hogy az identitaselemeknek alternativ felentesvalto:ataik
2. AZ AZONOSSGTUDAT
SZERKEZETE: ELEMEK S
387
es sajatos genetikusan es szerkezetileg egyarant megragadhato melvsegk van (ZavalloniLouis-Guerin
1984). Az a tudasom peldaul, hogy magyar, Iiatal, n, ertelmisegi, pedagogus, anya stb. vagyok, arra vonatkozo
alternativ tudast es gvakorlati kompetenciat is tartalmaz, hogy mikeppen, milyen viselkedesi mintak es
eletstrategiak reven kell egyeni tarsadalmi letem e minsegeit megvalositanom. A nemzeti vagy a nemi
identitasunk nem pusztan arra vonatkozo tudasunk, hogy trtenetesen magyarok vagy IerIiak, illetve nk
vagyunk, hanem rendezett vagy kevesbe rendezett, erzelmekkel atszinezett, tudatos es nem tudatos s
mindenkeppen alternativ ismereteket is tartalmaz arra nezve, hogy mikent valosithatjuk meg e kategorialis
besorolasunk gvakorlati-cselekveses kvetkezmenyeit.
Identitasunk tartalmas elemei nem elszigetelt, egyes 'pontszer ismereteket hordoznak, hanem bonyolult,
sszetett, szerteindazo tudasegytteseket, amelyeknek ga:dagsaga es kiterjedtsege, valamint tudatossaganak
merteke merben klnbz lehet, s joreszt az egyen nreIlexiv erIesziteseitl Igg.
De az identitaselemeknek nem csupan kognitiv es aIIektiv szerkezeti 'melysegk van, hanem trteneti
melvsegk is: huzamos eltrtenetk, a szemelyes elettrtenet kezdeteig visszanyulo elzmenyk. Az en
tarsadalmi genezisenek kezdeteinel ket alapvet Iolyamat lappang: sajat testnk es testsemank mind vilagosabb
a bels es a kls jelzesek, tapasztalasok reven lezajlo elklnlese a targvi vilagban, nmagunk sajatos,
nallo 'targyisagkent valo kiemelkedese az erzekletek kusza aradatabol. Ezzel sszeszvdve es ezzel szerves
klcsnhatasban zajlik le szemelyisegnk Iokozatos krvonalazodasa, emancipalodasa a tarsas-s:ocialis
vilagban.
E ket Iolyamat teremti meg az nreflexio vagyis nmagunk targykent trten, 'kls szemlelesenek alapjait
es Ielteteleit. Ketsegtelen, hogy e Iolyamatok kritikus Iordulopontja a nyelv birtokbavetele; ez adja keznkbe a
valosag s benne szemelyes valosagunk megszervezesenek, kezelesenek es szemelyes jelentesekkel
Ielruhazott elsajatitasanak szimbolikus-Iogalmi eszkzeit.
Am ezt megelzen s reszben a korai nyelvi Iejldessel parhuzamosan, szavakba nem Ioglalt, nehezen vagy
egyaltalan nem verbalizalhato elmenyek, tapasztalatok, erzelmi-indulati valaszmintak tbbe-kevesbe gazdag
gyakorta kepszer erzekletesseggel megrztt valaszteka raktarozodik el az emlekezetben. Zavalloni es
Louis-Guerin (1979) szerencses kiIejezesevel szolvan, a korai nyelvi Iejldest megelzi es kiseri a Ikent
emocionalis szinezet es nem kzvetlenl 'elhivhato, nem kiIejezett tudast tartalmazo nema kepek
Ielhalmozodasa az emlekezetben. Az egyes identitaselemek, mieltt elerik tbb-kevesebb Iogalmi tisztasagukat
es vilagos kiIejezettsegket, szerteagazo pszichikus elzmenyekre s gyakorta nem tudatos elzmenyekre
tamaszkodhatnak.
A kisIiu vagy a kisleany termeszetesen mar kepes magat ekkent vagy akar magyarkent, ciganykent azonositani,
mivel masok is rendre igy azonositjak t. De ez a tudas meg jobbara aktualis helyzetekben mkd, erzelmi
mintakkal iranyito 'nema tudas, amely csak kesbb lt tbbe vagy kevesbe kidolgozott, tartos es strukturalt
alakot.
Alighanem megkockaztathatjuk azt a Ieltevest, hogy a legkorabbi identitasmozzanatok mindenekeltt a nemi,
az etnikai-nemzeti, a lokalis mozzanatok azert oly nagy erejek, s bizonyos helyzetekben azert hivnak el
mar-mar irracionalisnak is Ieltn tmeges viselkedesmodokat, mivel gykerzetkkel melyen belekapaszkodnak
a legkorabbi Iejldes tulnyomoan erzelmi, szavakba nem nthet elmenyeibe es tapasztalataiba. Ezek utan
meghatarozott, nagy Ielszolito erej helyzeti kenyszerek kzepette a maguk eredeti si minsegeben trhetnek a
Ielszinre (peldaul a nemzeti erzelmek heves, indulat vezerelte kirobbanasaiban).
Ami marmost az identitaselemek (vagy identitaskategoriak) lehetseges tipusait illeti, napjaink
szocialpszichologiajaban ket jellegzetes allaspont rajzolodik ki, ha az identitas kognitiv mintazatara Iordul a szo.
Az egyik az elsajatitott tarsadalmi szerepek sajatos, interiorizalt egyttallasabol vezeti le a tarsadalmi
azonossagtudat tartalmas sszetevit, s az identitast s:erepidentitaskent ragadja meg (Mead 1973; Styker 1980).
A masik joval szelesebb beIolyasu s a kognitiv szocialpszichologia terhoditasahoz kapcsolodo allaspont a
legtagabban ertelmezett csoporttagsagokbol es kategorialis hovatartozasokbol vezeti le az identitast, s azt
csoportidentitaskent erzelmezi (TajIel 1981, 1982; Turner 1982).
2. AZ AZONOSSGTUDAT
SZERKEZETE: ELEMEK S
388
Mindket allaspont kzs jellemzje, hogy az identitast sajatos, reszleges elemekbl tudniillik szerep-, illetve
kategorialis es csoportazonosulasokbol szervezdtt kognitiv alakzatnak tekinti, espedig azzal a mar emlitett,
kzkelet megszoritassal, hogy a tudasmozzanatokhoz eltephetetlenl hozzatapadnak a tarsadalomban Iolyo
csoportkzi versengesbl ered ertekelo es er:elmi-indulati tenyezk.
A bemutatott es rviden jellemzett allaspontok Ikent ket vonatkozasban hivhatnak ki ellenveteseket.
Tulsagosan is szkre vonjak a lehetseges identitaselemek tartomanyanak hatarait, illetve nyitva hagyjak azt a
kerdest, hogy vegl is mikent integralodnak valamin rendszer jelleg szerkezette (kognitiv strukturava,
semava) az egyes, elklnlten elsajatitott identitaselemek.
Az els ellenvetes a lehetseges bar trtenetileg es kulturalisan valtozekony identitaselemek arnyaltabb
tipologiajanak, vagy inkabb elemz rendszerezesenek a hianyara utal. A pozitiv Ieladat megoldasara viszonylag
keves kiserlet trtent a jelenkori szocialpszichologiaban. Ezuttal mellzven a reszleteket, magam ugy velem,
hogy az identitaselemek t tipusba sorolhatok, s ez a besorolas nemi heurisztikus erteket kepviselhet az
empirikus kutatasok soran, nevezetesen:
a) antropologiai identitaselemek, mint a nem, eletkor, csaladi-rokonsagi viszonyok, etnikai hovatartozas, Iizikai
stigmatizaltsag;
b) po:icionalis (vagy szerep-) es csoportidentitas-elemek, amink a tarsadalmi viszonyrendszereket hordozo
osztaly-, reteg-hovatartozasok, szakmai es lokalis-regionalis minsitesek, valamint a hagyomanyos ertelemben
vett tarsadalmi szerepek;
c) a tarsadalmi minositesi mveletek es a bes:edaktusok reven elallitott identitaselemek, amilyenek a jogi
eljarasok, egeszseggyi, kulturalis es statisztikai minsit mveletek vagy krnyezeti-kzvelemenyi es tarsas
klcsnhatasi minsitesek lehetseges kategoriaja;
d) az ideologikus identitaselemek, vagyis az ideologiai-politikai, erklcsi, vallasi eszmerendszerek s a nekik
megIelel mozgalmak, intezmenyek kategorialis besorolasi eszkzei;
e) s vegl az emblema felleg identitaselemek, mint a nev, egyes Iizikai jellegzetessegek, azonositasi
szimbolumok, szubkulturalis jelkepek, divatok.
Meg ha ez az elgondolas csupan a lehetseges megoldasok egyike is, arra alighanem alkalmas, hogy erzekeltesse
az identitaselemek tartalmas ga:dagsagat, s azt, hogy egybekapcsolodasaik vagyis tartalmas kepleteik
gyakorlatilag szinte vegtelen szamu egyeni alakzatot alkothatnak, mikzben megis modot adhatnak bizonyos
tipizalasra.
S itt kanyarodhatunk vissza a masik nyitva hagyott kerdesnkhz, espedig az identitaselemek integralasanak
dolgahoz. Mindmaig nincs a keznk gyeben vilagos es meggyz valasz arra a kerdesre, hogy kzelebbrl
nezve vajon mikent is zajlik le az identitaselemek integracioja, illetve ujraszervezdese.
Nos, e nyitott kerdesek egyik termekeny megoldasi utjakent rajzolodott ki az utobbi evekben az a trekves,
amely az identitasminta (vagy identitasmodell, esetleg identitassema) Iogalmat es tenyet emelte az erdekldes
elterebe. A kiindulopontunk egy kzkelet tapasztalati megIigyeles lehet. A szabad es strukturalatlan
enbemutatasi helyzetben (amilyen peldaul a 'Husz allitas-teszt is) kapott vizsgalati adatok, amelyek a
szemelyes es tarsadalmi identitas tartalmait tkrzik, sajatos mintazottsagot mutatnak. Ezt a mintazottsagot az
egyen szintjen is meglelhetjk, ha egymast kvet idszakokban vizsgaljuk azonossagtudatanak allapotat es
alakulasat.
A temaval Ioglalkozo irodalomban egybehangzo az a IelIogas, hogy az identitas sajatos, hierarchikus elv szerint
szervezd kognitiv struktura, amelynek elemei reszben elsajatitasuk egymasra kvetkezese, reszben
enkzelisegk, egzisztencialis Iontossaguk szerint mas es mas s:emelves felentessel es ertekkel rendelkeznek.
Akadnak kztk olyanok, amelyeket kepletesen szolva csak a brevel egytt lehet lehantani az emberrl.
Ezek jegyeben szletnek a martirok, az ngyilkos terroristak, a Ianatikusok, akiket egy bizonyos ertelemben
2. AZ AZONOSSGTUDAT
SZERKEZETE: ELEMEK S
389
egvdimen:ios identitasu embereknek nevezhetnk.
A hierarchizalas elve tehat els megkzelitesben az egyen szemelyes 'azonosulasi elettrtenetebl bonthato ki:
a hierarchiat a szemelyes Iontossag elmenye s az egyen aktiv jelentestulajdonitasi mveletei teremtik meg.
Az identitaselemek mintazottsaganak eredetet Iirtatva azonban egy lepessel tovabb kell mennnk. Alapos okkal
Ieltehet, hogy a tarsadalom mindenkori kulturajaban nem csupan egyes elklnlt identitaselemek leteznek,
hanem integralt, egeszleges, modellszer identitasmintak is. E mintakat nem a maganyos egyen alkotja; azok a
kollektiv tapasztalas, a kollektiv identitaskepzes termekei, s mint ilyenek, a tarsadalom szellemi eletenek szerves
reszet alkotjak.
Ha modszeresen elemezzk a Iolklor klnbz retegeit, vagy szemgyre vesszk a magaskultura
mindenekeltt az irodalom alakzatait, de akar a mindennapi tudas naiv pszichologiai elmeleteit is, nagyobb
nehezsegek nelkl kiemelhetnk bellk sajatos identitasprogramokat. nemzeti es nemi, nemzedeki es
Ioglalkozasi de mindenkeppen sszetett identitasmintakat.
A problema a hatvanas evek kzepe ota mind gyakrabban Ielbukkan az identitas szociologiai es pszichologiai
irodalmaban. Az arnyalatnyi jelentesbeli klnbsegek ellenere ma mar szinonimanak tekinthet Iogalmak egesz
bokra van a keznk gyeben (identitastipus, -repertoar, -'Iorgatoknyv, -modell, -terv), amelynek minden
hajtasa egyazon tapasztalati tenyre utal. Nevezetesen: az identitaselemek nem rendezetlen tudashalmazok,
hanem mar magaban a kulturaban mintazott, modellszer alakot ltenek, amelyek alternativ cselekvesi
lehetsegeket rendelnek hozza egyazon poziciohoz. Az egyen alternativ identitasmintakbol s azok
egybeszervezese reven alkotja meg tarsadalmi azonossagtudatat. A minta a kultura resze, az identitas pedig
ennek ps:ichikus lekepe:odese, kognitiv semaja. A jelenkori tarsadalmak klnbz metszet (nemzedeki,
lokalis, politikai, nemi, reteg) csoportjai szakadatlanul Iolytatnak identitasminta-kep:esi mveleteket Ikent az
expressziv kultura terleten, de egyebtt is (J. A. Marx 1980).
Ezzel magyarazhato, hogy gyakran az ideologikus-szellemi mintakepzes valik a csoportalakulasi Iolyamatok,
szervezeti trekvesek, mozgalmak es tmrlesek kiindulopontjava. Peldakeppen elegend egy pillantast vetni
Khomeini imam birodalmara, vagy a neospiritualista ihletes nyugati iIjusagi mozgalmakra, hogy az 'Isten
temploma-szekta nehany evvel ezeltti kollektiv dramajarol ne is szoljunk.
S eppen ebben az sszeIggesben celszer emlekeztetni ismet csak Eriksonnak arra a megallapitasara, mely
szerint a kollektiv mintaalkotasi Iolyamatok, az nalkotta (self-made) identitasmintak alkalmasak leginkabb
arra, hogy tartosan elktelezzek maguk mellett az egyent. (Alighanem ez a titka a sokat emlegetett
NEKOSZ-hatasnak is.)
A nemzeti irodalmak, mveszetek egyik legIontosabb rendeltetese, hogy hordozoi, kepviseli, megrzi es
tovabbszarmaztatoi legyenek a nemzeti identitas lehetseges es kivanatos ambar ugyancsak alternativ
mintainak. Mi masert is Iolynek oly sok es heves vita az irdalom nemzeti rendelteteserl s az iskolai tanitasban
teljesitett hivatasrol?!
Ha akar csak egy Iuto pillantast vetnk is napjaink kutatasi eredmenyeire es az identitassal Ioglalkozo
tudomanyos irodalomra, tstent szembetlik nehany kiegyensulyozatlansag es aranytalansag. Kzlk itt kett
erdemel szot. Az egyik: az elmeleti hogy ne mondjam , spekulativ elem:esek tulsulva az empirikus
kutatasokkal szemben. A masik: ezen bell az identitas szerkezeti, leiro vizsgalatanak tulsulya az
identitaskepzesi Iolyamatok dinamikus, feflodes szempontu kutatasaval szemben. A tovabbiakban az utobbi
Ionalat kvetve kivanok nehany ujabb szalat bevonni elemzesnkbe.
Napjainkban ujolag mind szelesebb erdekldest kelt az elettrteneti (life historv) vagy ps:ichotrteneti mods:er
(BabadBirnbaumBenne 1983; Bertaux 1981; Paul 1979). Jellemz, hogy Erikson elmeleti elgondolasait
(Ikent az identitasvalsag termeszeterl es lezajlasarol kialakitott elkepzeleset) s azok ertelmez erteket a Iiatal
Lutherrl irott monograIiajaban, illetve a Gandhirol, a Gorkij es Hitler iIjukorarol kzreadott tanulmanyaiban
igyekezett bemutatni es igazolni.
2. AZ AZONOSSGTUDAT
SZERKEZETE: ELEMEK S
390
Joggal huzza ala, hogy a 'szocialis jelz az identitas mellett mindenekeltt arra utal: az en nem magaban allo
sziget, mivel az identitasalakulas 'szli es kzssegi mintak beIolyasa alatt zajlik le. 'A pszichoszocialis
identitasnak. megvan a maga ps:ichotrteneti oldala, s ez azt sugallja, hogy tanulmanyoznunk kell, milyen
bonyolult modon Ionodnak ssze az elettrtenetek a trtenelemmel. Ezert a pszichoszocialis identitas vizsgalata
harom egymast kiegeszit tenyeztl vagy talan egyetlen tenyez harom aspektusatol? Igg, nevezetesen az
egyen bels koherenciajatol es a csoportjara jellemz szerepintegraciotol: koranak vezereszmeitl es
ideologiaitol; elettrtenetetl es a trteneti pillanattol (Erikson 1975).
Ugy velhet, hogy e hagyomany Iolytatasa termekeny eselyeket kinal a kutatas szamara.
Az identitas minden adott idmetszetben leirhato tartos es hierarchikusan s:erve:ett kognitiv s:erke:etkent, de
egyuttal szakadatlan s:erve:odesi es ufras:erve:odesi folvamatkent is elemzes targyava tehet. Ezzel
kapcsolatban vitara ad alkalmat az identitasszerkezetek szilardsaganak, stabilitasanak, illetve helyzethez kttt,
rugalmas-alkalmazkodo jellegenek klcsnviszonya. A kerdes nehany sszeIggeset mas helyt mar szemgyre
vettk (Pataki 1982), ezuttal csupan nehany ujabb szempontot vizsgalunk.
Mint mar lattuk, az identitas legIontosabb Iunkcioja az, hogy leven az ember klns tarsadalmi minsegenek
ps:ichikus lekepe:odese viszonylag tartosan elhelyezze az egyent letenek 'tarsadalmi tereben. Ez pedig
logikai es egyuttal tapasztalati szksegszerseggel Ieltetelezi az identitas meghatarozott bar egyenrl egyenre
valtozo mertek szilardsagat, az egyes elethelyzeteken at is ervenyesl kvetkezetesseget. Ezert lehet a
viselkedesprognosztizalas tampontja. A kerdes lenyege azonban joval sszetettebb, semhogy egyszeren a
stabilitas, illetve a helyzethez ktttseg szembevetesevel s valamelyikk kizarolagos, vagy-vagy logikaju
hangsulyozasaval megoldhatnank. Magyaran: a kerdesre nem adhato leegyszersitett, kategorikus valasz.
Elszr is azert nem, mert az identitas tudatos, valodi dntesek reven, illetve csupan sztns-alkalmazkodo,
alacsony tudatossagi szinten lezajlo mintakvetes utjan letrejv kidolgozottsaga, kategorialis gazdagsaga,
illetve Iolyamatos reIlektaltsaga ket olyan dimenziot kepvisel, amelyek nagy egyeni valtozatossagot mutatnak.
Alapos okkal Ieltehetjk (s ezzel egyuttal termekenynek latszo kutatasi terletre is Ielhivhatjuk a Iigyelmet),
hogy bizonyos szemelyisegtipologiai jellemzesmodok, mint peldaul a viselkedes kls es bels ellenrzese, a
nyitott es zart gondolkodas, bizonyos kognitiv stilusok klcsns kapcsolatba hozhatok az identitas
kidolgozottsagaval, olykor merevsegevel, illetve reIlektaltsaganak mertekevel. E Ielteves azonban tovabbi
alapos ellenrzesre szorul.
De szamolnunk kell masodszor azzal is, hogy a szilardsagra vonatkozo kerdes nem azonos ervennyel tehet Iel
az identitaselemek korabban emlitett tipusaira nezve. Kzlk egyesek mindenekeltt az antropologiai, a
minsit es az emblema jelleg elemek lenyegknel Iogva hajlamosak a nagyobb Ioku stabilitasra.
Valtozasaik nem kategorialis jellegek, hanem Ikent az azonos kategoriahoz kapcsolodo alternativ mintak
valasztasa reven zajlanak le. Ezzel szemben a csoport- es szerepidentitasok, valamint az ideologikus
nminsitesek joval valtozekonyabbak, erzekenyebbek az egyen tarsadalmi helyzetenek valtozasaira, s a
krnyezetbl ered minsitesi mveletek hatasaira.
Marmost az egyen eppen adott identitaskepzete egy-egy konkret es valosagos elethelyzetben sohasem mkdik
a maga minden elemet mozgosito teljessegeben. Egy bizonyos ertelemben az emlekezetben tarolt lappango
(latens) strukturanak tekinthet, melynek csupan meghatarozott, reszleges alakzatait hivjak el, 'aktualizaljak a
konkret helyzetek klns egyttjarasai. Zavalloni es Louis-Guerin (1985) termekenynek igerkez Iogalmat
vezetnek be, midn a maguk sajatos gondolat- es Iogalmi rendszerenek logikaja szerint klnbseget tesznek az
'operativ es inoperativ bels krnyezet kztt.
Az 'operativ bels krnyezet nem egyeb, mint az eppen adott helyzetben mkd identitas, ha ugy tetszik:
operativ identitas. Korabban ugyanezt a jelenseget neveztem aktuali:alt identitasnak (Pataki 1982). Mirl van
szo? Elethelyzeteink gyakorlatilag vegtelen valtozatossagot mutatnak, bar jol jellemezhet, sztereotipizalodott
rutinhelyzetek szeles vezetei metszik at ket. A teljesseggel intim helyzetekbl intezmenyes cselekvesi
kereteinken keresztl egeszen az anonim tmeghelyzetekig sokIajta szituacioba talaljuk magunkat, amelyek
soran a helyzeti enmeghatarozasi es enbemutatasi (enprezentalasi) kenyszerek es celszersegek identitasunk
2. AZ AZONOSSGTUDAT
SZERKEZETE: ELEMEK S
391
legklnbzbb alakzatait aktualizalhatjak, hozhatjak operativ mkdesi allapotba.
A mindennapi rutinhelyzetekben csaladi, erintkezesi, munkahelyi viszonylatainkban ez gyakorta mar-mar
automatikusan zajlik le, mig mas esetekben tudatos dntesek es nreIlexios merlegeles kiserhetik az 'operativ
identitas helyzeti szervezdeset. Olykor Ikent indulati hangoltsagu tmeghelyzetek sodraban magat az
egyent is meglepheti nnn cselekvesi iranya egy-egy nagy erej (nemzeti, etnikai, nemzedeki, politikai stb.)
identitaselem heves, hellyel-kzzel kizarolagos aktualizalodasa nyoman.
Vagy eppen ellenkezleg: amikor peldaul a napilap azt roja Iel, hogy 'a parttagok gyakran passziv szemleli a
kzeleti vitaknak, tartozkodnak a marxista allaspont hatarozott vallalasaitol (Neps:abadsag, 1985. november
30. 3.), valojaban egy klns helyzeti identitas-viss:avonasrol, a megkivant identitaselem es viselkedesi
kvetelmenyeinek lappango allapotban maradasarol beszel.
Altalaban is elmondhatjuk, hogy az identitas helyzeti aktualizalodasanak es helyzetmeghatarozo
mkdesmodjanak modszeres tanulmanyozasa rendkivl idszer Ieladat, mert csak ezaltal haladhatjuk meg a
szilardsag, kidolgozottsag vagy a szakadatlan 'helyzeti egyensulyozas (Krappmann 1975) elmerevitett
szembeIorditasanak egyszersit kvetkezteteseit. Nem tagadvan persze azt, hogy alkalomadtan s bizonyos
szemelyeknel a vegletes viselkedesmodok is vilagos pszichologiai tipusokat alkothatnak.
A helyzeti tenyezk identitasszervez szerepet alkalmasan szemlelteti a mar emlitett 'Husz allitas-teszt
modositott valtozata. Ha ugyanis a kerdest az eredeti, altalanos es strukturalatlan valtozattol (tudniillik 'ki
vagyok en? altalaban) elteren, strukturalt helyzetben, valamilyen vonatkoztatasi keretre utaloan tesszk Iel
(tudniillik 'ki vagyok en? valakihez, valamely kategoriahoz kepest, vagy valamely meghatarozott
nyilvanossag szamara), a valaszokban vagyis az aktualizalodott identitastartalmakban jellemz eltolodasokat
eszlelhetnk.
Igy kzepiskolas diakoktol olyan valaszt kertnk, amelyben az nminsit allitasokat meghatarozott, megpedig
nemzeti hangsulyu nyilvanossag (tudniillik angol es roman diaktarsak) szamara kellett megIogalmazniuk. Ebben
a helyzetben rendre megntt altalaban az alkalmazott tarsadalmi identitaskategoriak s kztk klnsen a
nemzeti nminsitesek, valamint az emblema jelleg elemek szama. Vagyis mar az egyszer helyzetstruktura
sajatsagosan atszervezte es sajatos hierarchiaval aktuali:alta a lappango identitasszerkezetet. Egyebkent pedig a
mindennapi tapasztalatok is kellen alatamasztjak: valamely egymasra utalo (Iiatal-reg, IerIi-n stb.) vagy
kategorialisan azonos (peldaul etnikai) identitaselem jelenlete a helyzetben szksegkeppen arra kesztet, hogy a
megIelel elemet magunk is beemeljk a mkd identitasunkba. Ebben az ertelemben az identitasmkdes
rendkivl dinamikus, mindennapi erintkezeseink vibralo olykor dramai Ieszltsegeibe beleszvd s azokban
egytt meghatarozo pszichikus Iolyamatat
Ennek az egytt meghatarozo szerepnek Iontos es ugyancsak kevesse vizsgalt sikja: a: identitasnak mint
motivacios rends:ernek a mkdese. Ez a kerdesIelteves az ugynevezett kognitiv motivacios kutatasokkal
kapcsolodik ssze. Ha nagyon altalanosan Iogalmazunk, kiindulopontkent leszgezhetjk, hogy az egyen
enrendszere es benne identitasa motivacios rendszerkent is mkdik. Ez a IelIogas elvileg nem ad okot vitara. A
valodi kerdes azonban az: mikeppen, milyen pszichikus mkdesmodok reven teljesiti az identitas motivalo,
viselkedest es cselekvest szervez-orientalo rendelteteset. Az enrendszerben mkd motivacios erk, mint
peldaul a narcisztikus kesztetesek, az enkep Ienntartasat szolgalo elharito mechanizmusok s az nertekelesi
Ieszltsegek sokoldalu es Iolyamatos elemzes targyai korunk pszichologiajanak klnbz aramlataiban.
Az identitas es az alapjat kepez azonosulasi Iolyamatok nalloan vizsgalhato motivacios szerepenek eszmeje
elszr Foote (1951) 'szociologiai motivacioelmeleteben bukkan Iel. FelIogasa szerint a motivacio arra a
Iolyamatra utal, amelynek reven az egyen nvelvi es:k:k igenybevetelevel szimbolikusan meghataroz egy
teljesitmenyre kesztet, problematikus helyzetet, s egyuttal ugyancsak szimbolikusan ellegezi a celt es a
kvetkezmenyeket is. Az inditek ennelIogva nem egyszeren a cselekvesben elktelezett egyen bels, biologiai
mozgatorugoja, hanem olyan kognitiv (nyelvi) alakzat, amely meghatarozott helyzetekben szervezi a cselekvest.
Ebbl ereden viselkedesnk klnbz elemei sem egyIorman motivaltak, mivel elter mertekben allanak
nyelvi ellenrzesnk alatt. (Igy peldaul az autonom Iiziologiai viselkedeselemek vagy a szokascselekvesek
tekinthetk kzvetlenl motivaltaknak.) Vegl is egy szemelyt akkor tekinthetnk motivaltnak, '.ha valamely
2. AZ AZONOSSGTUDAT
SZERKEZETE: ELEMEK S
392
helyzetet olykeppen hataroz meg, hogy abban alternativak kinalkoznak, vagyis ha nyilvanvaloan szkseges a
tervezes, a kisebb elny elhalasztasa a jvbeli nagyobb elny kedveert, vagy ha elkerlhetetlen a cselekvesek
tarsadalmi kvetkezmenyeinek ellegezese (Cressey 1962). Ez a IelIogas elvileg nem zarja ki az
sztns-naturalis vagy a tudattalan kesztetesek Ieltetelezeseit. Csupan elesen ramutat arra, hogy a szemelyes
azonosulasainkbol s az ket lekepez kognitiv szerkezetekbl, a helyzetek szimbolikus-nyelvi Ieldolgozasabol
es kezelesebl mindenekeltt a celtetelezesekbl klns motivacios erk szarmaznak.
Midn az identitaselemeket es -mintakat ugy jellemeztk, hogy a bennk Ioglalt tudas mindig ertekel jelleg es
erzelmi-indulati szinezet, s ezaltal elkerlhetetlenl viselkedesi elIelteveseket (vagyis meghatarozott iranyu
viselkedestendenciakat) Ioglal magaba, ezzel valojaban mar a motivacios nezpontot is bevontuk Iigyelmnk
krebe. Identitasunk egyik Iontos Iunkcioja ugyanis az, hogy po:itiv tarsadalmi ertekeleshe:, s az ezzel jaro
pszichologiai jo erzeshez juttasson bennnket. Az identitasmintak tarsadalmi ertekelese s ennek nyoman az
egyen kedvez vagyis az nertekelest es nminsitest elnysen beIolyasolo identitasanak kivivasa
szakadatlanul beleszvdik az eppen adott tarsadalmi viszonyokat kiIejez mobilitasi, presztizsalakulasi,
hatalmi, kulturalis tagozodasi (peldaul szubkultura-alakulasi) Iejlemenyekbe.
Az identitasok tarsadalmi ertekelese Iolyamatos versenges targya az ket hordozo tarsadalmi es etnikai-nemzeti
csoportok kztt. A kedvez tarsadalmi ertekelest nelklz identitasminta alkalmatlan arra, hogy kivaltsa az
egyen szemelyes azonosulasat, vagy csupan arra keszteti, hogy kenyszeren, a szabadulas remenytelensegevel
'vallalja sorsat, s azt esetleg ellensulyozo 'racionalizaciokkal tartsa egyensulyban (mint a black is beautiIul; a
pedagogus a 'nemzet napszamosa; a ciganylet Iolklorisztikus eredetisege es gazdagsaga; a magyarsag
'kivalosaga stb.).
Mindamellett hiba lenne ugy velekedni, hogy az identitasIolyamatokhoz kizarolag egyetlen, jol meghatarozhato
motivacios tenyez kapcsolodik. Ellenkezleg: ugy velem, hogy az identitas klnbz jelleg es tipusu
motivacios erk mkdesenek megtestesitje es egyuttal Iorrasa. S napjaink kutatasanak egyik idszer Ieladata
eppenseggel az, hogy ezt a motivacios gazdagsagot modszeresen Ieltarja. Ha helytallo az a Ielteves, hogy
identitaskepzesi mveleteink hattereben egy altalanos odatarto:asi es nmeghatarozasi kesztetes huzodik meg,
akkor minden bizonnyal sajatos motivumok mkdnek mind az identitaskepzes, mind az identitasIenntartas
iranyaban. Az eddigiek soran kellen ecseteltk mar, hogy az identitaskepzes es a kidolgozott es vallalt identitas
megrzese, illetve ujraszervezese telfesitmenvnek minsl: erIeszitest, tbb-kevesebb Ieszltseggel jaro
dnteseket, Iolyamatos nreIlexiot igenyel.
Mindez pedig csak akkor lehet 'kiIizetd az egyen szamara, ha a szo legtagabb ertelmeben jutalmazo ertek,
vagyis sikeresen szolgalja a tarsadalmi alkalmazkodas es tuleles kivanalmait. E jutalmazo ertek legIontosabb
kiIejezdese az iment emlegetett kedvez ertekeles; az identitas eredmenyes Ienntartasa ezert valamilyen ma
meg kzelebbrl Iel nem tart modon moralisan njutalmazo lehet. Ha a tarsadalmi helyzetek es Iolyamatok
dramai valtozasain, kihivasain at is meg tudom ovni es meg tudom valositani az alapvet elktelezdesekbl
szletett identitasomat, ez ketsegtelenl njutalmazo ertek, bels kieleglessel jaro Iejlemeny, s a maga
motivacios erejevel hozzajarul identitasom tovabbi megovasahoz.
Am ha az azonossagtudat elveszti ezt a klns minseget, s az identitaservenyesitesi trekvesek kudarcainak
tapasztalasa vagy a krnyezeti minsitesek kedveztlenre Iordulasa kvetkezteben megsznik hozzajarulni az
egyen kedvez nertekelesenek Ienntartasahoz, akar gykeres atrendezdesenek identitasvalsagok,
-kirlesek, -tagadasok es -valtasok kiindulopontja es serkentje is lehet. Ezek a valtasok mind a
Saulus-Paulus modellre mintazodo gyors atcsapasok, mind a Iokozatos, lassubb tem atalakulasok alakjat
lthetik. Tipusos es trtenetileg konkret alakjaik elemzese ugyancsak halas tema lehet. Mindenesetre
emlekezznk Erikson szavaira: az egyeni elettrtenetek es a trteneti valtozasok kibogozhatatlanul egymasba
szvdnek. Az eles trteneti Iordulatok es szakadasok mindig tmegesen kihivjak a hagyomanyos mintakat, s
olykor a maguk kenyszerit erejevel Ienntarthatatlanokka teszik ket. S viszont: jol nyomon kvethet, hogy
minden tbbe-kevesbe szamottev tarsadalmi mozgalom nyiltan vagy csupan kzvetve uj identitasmintakat
is kinyilvanit, uj kereteket kinal az egyen identitaskepzesi mveleteihez. S ez nem csupan a trteneti meret
mozgalmakra vonatkozik, hanem a reszlegesebb, csupan valamely krlhatarolt tarsadalmi csoporthoz vagy
reteghez, esetleg szubkulturahoz kthet egyttes trekvesekre is.
2. AZ AZONOSSGTUDAT
SZERKEZETE: ELEMEK S
393
Sajatos motivacios tipust alkotnak az identitas kognitiv szerkezetenek elemei, az egyes identitasmintak kztti
ellentmondasokbol es illeszkedesi zavarokbol, az elklnl vagy akar egymast kizaro viselkedesi
kvetkezmenyekbl ered Ieszltsegek. Ez a kognitivdiss:onancia-elmelet termekeny alapIelismereseinek
alkalmazasat jelenti a bennnket Ioglalkoztato sszeIggesben. Hosszadalmas Iejtegetesek helyett
szemlelteteskeppen hadd utaljak Balazs Bela peldajara: a klnbz de egyarant elsajatitott identitasmintak
(magyar es mvesz, magyar es zsido, internacionalista es magyar) kztti illeszkedesi Ieszltsegekre, konIliktus
terhelte pontokra. Ezekbl ujra es ujra zaklatott nyugtalansagok, uj megoldasokat keres motivacios
Ieszltsegek es a nyomukban jaro dntesek szlettek. De a pszichologiai elmeny igy vagy ugy, alighanem ott
lappang valamennyink mindennapi tapasztalasaban.
Bonyolultabb es meg kevesbe vizsgalt motivacios keplet az, amikor az identitaselemben Ioglalt tudas es a
hozzakapcsolodo er:elmi-indulati reakciok hasadnak szet: az igazsag tudasa es a szinte sztns mert
eredetket tekintve a legmesszebbre visszanyulo erzelmi reakciok ellentetes iranyban mozognak. Ez az a
pszichikus allapot, amelyet Balazs a 'kommunista tragedia eszmejevel ragadott meg. De elmult evtizedeink
tarsadalmi valsaghelyzeteinek lezajlasaban csakugy, mint napjaink mindennapi trteneseiben akar bizonyos
sportversenyeken is a Iigyelmes szem nehezseg nelkl IelIedezheti az eme allapotbol letrejv klns
viselkedesmodokat. A racionalis tudas es az erzelmi valaszok szetvalasa es ellentetes iranyu mkdese sulyosan
ambivalens pszichikus allapotokat hozhat letre, amelyek Ieloldas hijan patologikus vagy npusztito
Iejlemenyek kiindulopontjai is lehetnek.
E vazlatos Iejtegetesekkel vegl is nem volt egyeb celunk, mint csupan az, hogy az identitasproblemak
tagassagat, sokiranyu gazdagsagat es erdekeltseget minel teljesebben erzekeltessk. Ezen a tag horizonton is
megklnbztetett Iigyelmet erdemelnek a motivacios rendszerkent is szemlelt identitas tovabbi vitakat es
vizsgalodasokat kvetel sajatszersegei.
2. AZ AZONOSSGTUDAT
SZERKEZETE: ELEMEK S
394
IrodaIom
|1| Svmbolic psvchologic. a model of attitudinal cognition. Abelson R. Rosenberg G. 1958. 3. 113. p
|2| Profective Psvchologv. Abt L. E. Bellak L. KnopINew York 1950
|3| A televi:io es a tmegkultura mintai. Adorno T. W. GondolatBudapest 1976, 4363. p
|4| The authoritarian personalitv. Adorno Th. W. Frenkel-Brunswik E. Levinson D. J. SanIord R. N. Harper
and RowNew York 1950,
|5| The Authoritarian Personalitv. Adorno Theodor W. Frenkel-Brunswik Else Levinson Donald J. SanIord R.
N. HarperNew York 1950,
|6| The Levels of Moral Discourse. Aiken Henry D. 1952. 235248. p
|7| Situational factors in conformitv. Allen V. L. Academic PressNew York 1965,
|8| Theories of Perception and the Concept of Structure. Allport F. WileyNew York 1955,
|9| Social Psvchologv. Allport F. H. Houghton MiIIlinBoston, 1924,
|10| The J. Curve Hvpothesis of Conforming Behaviour. Allport F. H. H, HoltNew York 1947, 5567. p
|11| Social Psvchologv. Allport Floyd HoughtonBoston 1924,
|12| Attitudes. In A Handbook of social psvchologv. / C. Murchison (ed.). Allport G. W. Clark Univ. Press 1935,
798844. p
|13| Pattern and Growth in Personalitv. Allport G. W. Holt, Rinehardt and WinstonNew York, 1961,
|14| The Historical Background of Modern Social Psvchologv. Allport Gordon Addison-WesleyReading, MA
1954, 356. p
|15| The Nature of Prefudice. Allport Gordon Addison-WesleyReading, MA 1954,
|16| Binocular Jision as Affected bv Relations Between Uniocular Stimulus Patterns in Commonplace
Environments. Ames A., Jr. 1946. 59. 333357. p
|17| Analvsis of variances in small group research. Anderson L. H. Ager S. W. 1978. 4. 341345. p
|18| Focus of attention and causal attributions of actors and observers. Arkin R. M. Daval S. 1975. 11.
427438. p
|19| A megbecsles foko:asa es viss:avonasa hogvan befolvasolfa a s:emelvk:i von:almat? Aronson A. Linder
D. GondolatBudapest 1981,
|20| A csoportba valo felvetel s:igorusaganak hatasa a csoport iranti von:alomra. Aronson E. Mills J.
GondolatBudapest 1981,
|21| A tarsas lenv. Aronson E. A. Kzgazdasagi es Jogi KnyvkiadoBudapest 1978, 107154. p
|22| Social Psvchologv. Asch S. Prentice HallEnglewood CliIIs 1952,
|23| Social Psvchologv. Asch S. Prentice HallEnglewood CliIIs, N. J 1952,
395
|24| Social Psvchologv. Asch S. E. Prentice HallNew York 1952,
|25| Effects of Group Pressure Upon the Modification and Distortion of Judgment. Asch Solomon Carnegie
PressPittsburgh 1951,
|26| The Not-So-Lonelv Crowd. Friendship Groups in Collective Behavior. Averi Adrian 1977. 40. 9699. p
|27| Etude experimentale de la genese des stereotvpes. Avigdor R. 1953. 14. 154168. p
|28| The social self. Group influences on personal identitv. Babad E. Y. Birnbaum M. Benne K. D. SAGE Publ.
IncBeverly Hills, London, New Delhi 1983,
|29| Mental development in the child and the race. Baldwin James Marc 1895.
|30| Task roles and social roles in problem-solving groups. Bales R. F. Holt Rinehart and WinstonNew York
1958, 437447. p
|31| How people interact it conferences. Bales R. F. 1955. 192. 3. 3135. p
|32| In conference. Bales R. F. 1954. 32. 4450. p
|33| Interaction Process Analvsis. A Method for the Studv of Small Groups. Bales R. F.
Addison-WesleyReading, Mass 1950,
|34| Personalitv and Interpersonal Behavior. Bales R. F. Holt, Rinehart & WinstonNew York 1970,
|35| Some uniformities of behavior in small social svstems. Bales R. F. HoltNew York 1952, 146159. p
|36| The equilibrium problem in small groups. Bales R. F. Free PressNew York 1953, 111161. p
|37| Diagnostic use of interaction profile. Bales R. F. Hare A. P. 1965. 12. 239258. p
|38| Phases in group problem solving. Bales R. F. Strodtbeck F. L. 1951. 46. 485495. p
|39| Social Learning and Personalitv Development. Bandura A. Walters R. H. Holt, Rinehart and WinstonNew
York 1963,
|40| Social Stratification. A Comparative Analvsis of Structure and Process. Barber B. Harcourt, Brace and
CoNew York 1957,
|41| Experimental Hvpnosis. Barber Theodore X. Prentice HallEnglewood CliIIs, N. J 1973,
|42| Hvpnosis. A Scientific Approach. Barber Theodore X. Van NostrandNew York 1969,
|43| Suggested (Hvpnotic) Behavior. The Trance Paradigm Jersus an Alternative Paradigm. Barber
Theodore X. AldineChicago 1972,
|44| Personal Background and Intergroup Competitiveness. Bass B. M. Contract NONR 624 (74) 1965. 7.
|45| Persuasive factionalism in a south indian village. Beals A. R. Wiley and SonsNew York 1962.
|46| Social Thought. From Lore to Science. Becker Howard Barnes Harry DoverN. Y 1961,
|47| Effects of students performance on teatchers and observers attributions of causalitv. Beckman L. 1970.
61. 7582. p
|48| Bevond Belief. Essavs on Religion in a Post-Traditional World. Bellah Robert N. Harper and RowNew
York 1970,
396
|49| Self-perception. An alternative interpretation of cognitive dissonance phenomena. Bem D. J. 1967. 74.
183200. p
|50| An experimental analvsis of self-persuasion. Bem D. J. 1965. 1. 199218. p
|51| Self-perception theorv. Bem D. J. Academic PressNew York 1972,
|52| Self-perception. An alternative interpretation of cognitive dissonance phenomena. Bem D. J. 1967. 74.
183200. p
|53| On predicting some of the people some of the time. The search for cross-situational consistencies in
behavior. Bem D. J. Allen A. 1974. 81. 506520. p
|54| Patterns of culture. Benedict R. F. HoughtonMiIIlinBoston 1934,
|55| Functional Roles of Group Members. Benne K. Sheats P. 4150. p
|56| A theorv of group development. Bennis W. G. Shepard H. A. 1956. 9. 415437. p
|57| Identitv as a Problem in the Sociologv of Knowledge. Berger P. L. 1966. 7. 105115. p
|58| The Social Construction of Realitv. A Treatise on the Sociologv of Knowledge. Berger P. R. Th. Luckmann
DoubledayNew York 1966,
|59| The Ritual Order. Bergesen Albert Unpublished manuscriptUniversity oI Arizona 1986,
|60| A Gaming Approach to Crowd Behavior. Berk Richard 1974. 39. 355373. p
|61| Patterns of Jandalism during Civil Disorders as an Indicator of Selection of Targets. Berk Richard Aldrich
Howard 1972. 37. 533547. p
|62| Expression and Reduction of Hostilitv. Berkowitz L. 1958. 55.
|63| Responsibilitv and dependencv. Berkowitz L. Daniels L. R. 1963. 66. 429436. p
|64| The Process of Communication. Berlo D. K. Holt, Rinehart and Winston, IncNew York 1960,
|65| Instinct. A Studv in Social Psvchologv. Bernard L. L. Holt.New York 1926,
|66| Social Control, in its Sociological Aspects. Bernard L. L. The Macmillan CoNew York 1939,
|67| Class, Codes, and Control. 14. Bernstein Basil Routledge and Kegan PaulLondon 19741977,
|68| Biographv and societv. The life historv approach in the social sciences. Bertaux D. (ed.) 1981Beverly Hills
London, SAGE Publ. Inc
|69| The Dvnamics of Prefudice. Bettelheim Bruno Janowicz Morris -New York 1950.
|70| Effect of set, perspective, and temporal factors in attribution. Bierbrauer G. StanIord University 1973,
|71| Social Categori:ation and Intergroup Relations. Billig M. 1972.
|72| Jalues of British Political Extremists and Potential Extremists. Billig M. Cochrane R. 1979. 9. 205222. p
|73| Social Categori:ation and Similaritv in Intergroup Behavior. Billig M. TajIel H. 1973. 1. 2752. p
|74| Milven tenve:ok tor:itfak el a tarsas kapcsolatokrol valo kep:eteket es iteleteket a: ovodaskorban. Binet
Agnes Akademiai KiadoBudapest 1958,
397
|75| Experience in Groups. and Other Papers. Bion W. R. Basic BooksNew York 1961,
|76| 46 eves allami gondo:ott gverekek tarsas kapcsolatai. Biro Anna Blcseszkari szakdolgozat. Kezirat
1967.
|77| Effects of level of cooperative choice bv the other plaver choices in a prisoners dilemma game. Bixenstine
V. E. Wilson K. V. 1963. 67. 139147. p
|78| Comprehension of points of communalitv in competing solutions. Blake R. R. Mouton J. S. 1962. 25.
5663. p
|79| Overevaluation of own groups product in intergroup competition. Blake R. R. Mouton J. S. 1962. 64.
237238. p
|80| Managing Intergroup Conflict in Industrv. Blake R. R. Shepard H. A. Mouton J. S. GulI
PublishingHouston, Texas 1964.
|81| Collective Behavior. Blumer Herbert Barnes and NobleNew York 1939,
|82| Social Attitudes and Nonsvmbolic Interaction. Blumer Herbert 1936. 9. 515523. p
|83| Social Psvchologv. Blumer Herbert Prentice Hall. Ch. IVEnglewood CliIIs, N. J 1937, 144198. p
|84| Social Unrest and Collective Protest. Blumer Herbert JAI PressGreenwich, C. N 1978,
|85| Svmbolic Interaction. Blumer Herbert Prentice HallEnglewood CliIIs, N. J 1969,
|86| K:velemenv es k:velemenv-kutatas. Blumer Herbert
|87| Race, language and culture. Boas F. MacmillanNew York 1940,
|88| Measuring social distance. Bogardus E. S. 1925. 9.
|89| Advenced Capitalism and Black/White Relations in the U. S. A Split Labor Market Interpretation. Bonacich
Edna 1975. 41. 3451. p
|90| Group Dvnamics, Principles and Application. Bonner H. The Ronald Press CoNew York 1959,
|91| A new svstematic interaction observation svstem. behavior scores svstem (BSS svstem). Borgatta E. F.
1963. 14. 2444. p
|92| A svstematic studv of interaction process scores, peer and self assessments, personalitv and other variables.
Borgatta E. F. 1962. 65. 219291. p
|93| Task and accumulation of experience as factors in the interaction of small groups. Borgatta E. F. Bales R.
F. 1953. 16. 239252. p
|94| Distinction. A Social Critique of the Judgment of Taste. Bourdieu Pierre Harvard University
PressCambridge, MA 1984,
|95| The Political Context of Sociologv. Bramson Leon Princeton University PressPrinceton, N. J 1961,
|96| Les relations entre perception et apprentissage. Quelques problemes theoriques et experimentaux. Bresson
F. 1958. 3. 165173. p
|97| Do Uncorrectlv Perceived Tachistoscopic Stimuli Convev Some Information? Bricker P. D. Chapanis A.
1953. 60. 181188. p
398
|98| The Social Psvchologv of Industrv. Human Relation in the Factorv. Brown J. A. C. Penguin
BooksHarmondsworth, Middlesex 1954,
|99| Mass phenomena. Brown R. W. Addison-WesleyCambridge, Mass 1954,
|100| Les processus de preparation a la perception. Bruner J. S. Presses Universitaires de FranceParis 1958,
148. p
|101| Jalue and Need as Organi:ing Factors in Perception. Bruner J. S. Goodman C. C. 1947. 42. 3344. p
|102| The Functions of Perceiving. New Look Retrospect. Bruner J. S. Klein G. S. International Univ. PressNew
York 1960, 6177. p
|103| Perception, Cognition and Behavior. Bruner J. S. Postman L. 1949. 18. 1431. p
|104| The Perception of People. Bruner J. S. Tagiuri R. Addison-WesleyCambridge, Mass 1954,
|105| Introduction to Psvchologv. Bruner J. S. (Experience inedite citee) in Hilgard, E. R. Harcourt Brace and
CoNew York 1953,
|106| Compatriot and Foreigner. A studv of impression formation in three countries. Bruner S. J. Perlmutter H.
V. 1957. 55. 253260. p
|107| Models and helping. Naturalistic studies in aiding behavior. Bryan J. H. Test M. A. 1967. 6.
|108| Fundamentals of Public Speaking. Bryant D. Wallace K. AppletonCenturyCroIts, IncNew York 1953,
|109| The self. Measurement requirements from an interactionist perspective. Burke P. J. 1980. 1. 1829. p
|110| A s:emelvk:i von:alom es a: attitdbeli hasonlosag. Byrne D. 1981 Budapest, Gondolat
|111| White Attitudes Toward Black People. Campbell Angus Institute Ior Social ResearchAnn Arbor 1971,
|112| Convergent and discriminant validitation bv the multitrait-multimethod matrix. Campbell D. T. Fiske D.
W. 1959.
|113| Convergent and discriminant validitation bv the multitrait-multimethod matrix. Campbell D. T. Fiske D.
W. 1959.
|114| The Nature of Social Perception. Cantril H. 1948. 6. 4. 142153. p
|115| Recording and evaluationg the performance of individuals as members of small groups. Carter L. F. 1954.
7. 477484. p
|116| Group Dvnamics. Cartwright D. Zander A. (eds.) Row, PetersonEvanston, Ill 1953,
|117| Group dvnamics. 2. Cartwright D. Zander A. (eds.) Row, PetersonEvanston 1960,
|118| Studies in Social Power. Cartwright D. (ed.) Institute Ior Social ResearchAnn Arbor, Mich 1959,
150167. p
|119| Social Determinants of Racial Prefudice. Case Charles Greely Andrew M. Fuchs Stephan 1989. 10.
|120| Personalitv. Cattell R. B. McGraw-HillNew York 1950,
|121| The psvchologv of social classes. Centers R. Pricenton University PressPrinceton, New York 1949,
|122| Factionalism as a process of social and cultural change (with special reference to Alan R. Beals
399
chapter). Chance N. A. Wiley and SonsNew York 1962.
|123| Behavior theorv and the behavior of attitudes. some critical comments. Chein I. 1948. 55.
|124| Trends in United States Mens and Womens Sex Role Attitudes. Cherlin Andrew Pamela Walters 1981.
46. 453460. p
|125| Sociali:ation. Child I. L. 1954. 2. 654692. p
|126| Genese et role des aspirations dans les transformations sociales. Chombart de Lauwe P. H.
AnthroposParis 1969,
|127| Introduction. In Gabriel Tarde. On Communication and Social Influence. / Terrv Clark (ed.). Clark Terry
University oI Chicago PressChicago 1969,
|128| A demonstration of bias in estimates of Negro abilitv. Clarke R. B. Campbell D. T. 1955. 51. 585588. p
|129| In the Companv of the Converted. Characteristics of a Billv Graham Audience. Clelland D. A. Hood T. C.
Lipsey C. M. Wimberly R. 1974. 35. 4556. p
|130| The Influence of Social Context on the Perception of Faces. Cline M. G. 1956. 25. 142158. p
|131| Attitudinal consequences of induced discrepancies between cognitions and behavior. Cohen A. R. 1960.
24.
|132| Religion der Jernunft aus den Quellen des Judentums. Cohen Hermann J. KauImann VerlagFrankIurt am
Main 1929,
|133| Four components of the internal-external scale. Belief in a difficult world, a fust world, a predictable
world, and a politicallv responsive world. Collins B. E. 1974. 29. 381391. p
|134| Some dimensions of the external-internal metaphor in theories of personalitv. Collins B. E. Martin J. C.
Ashmore R. D. Ross L. 1973. 41. 471492. p
|135| Conflict Sociologv. Toward an Explanatorv Science. Collins Randall Academic PressNew York 1975,
|136| Sociologv of Marriage and the Familv. Gender, Love, and Propertv. Collins Randall Nelson HallChicago
1985,
|137| La mesure dans les sciences sociales. Theorie et methodes. Coombs C. Presses Universitaires de
FranceParis 1953,
|138| The Complexitv of Roles as a Seedbed of Individual Autonomv. Coser Rose L. HarcourtNew York 1975,
|139| The Adfustment of an Individual to His Age and Sex Roles. Cottrell L. S., Jr. 1947, 370373. p
|140| Psvchological determinants of interpersonal behavior. Couch A. S. Harvard University 1960,
|141| Collective Behavior. An Examination of Some Stereotvpes. Couch Carl J. 1968. 15. 310322. p
|142| Social Process in Organi:ed Groups. Coyle G. L. SmithNew York 1930,
|143| Childrens beliefs in their own control of reinforcements in intellectual-academic achievement situations.
Crandall V. C. Katkovsky W. Crandall V. G. 1965. 36. 91109. p
|144| Role theorv, differencial association, and compulsive crimes. Cressey D. R. Houghton-MiIIlinBoston
1962,
400
|145| Relative Effect on Audience Attitude of the First versus the Second Argumentative Speech of a Series.
Cromwell H. 1950. 17. 105122. p
|146| White Ethic, Racial Prefudice, and Labor Market Segmentation. Cummings Scott 1980. 85. 938950. p
|147| Alaptalan siker es kudarc indoklasa. Csepeli Gy. Klementz J. Gergely T. 1982. 1. 311. p
|148| Homo Sociologicus. DahrendorI RalI Westdeutscher VerlagKln und Opladen 1970,
|149| An Experimental Method for Improving Interpersonal Understanding. Dailey C. 1963. 13. 240
|150| Adult Development and Social Theorv. A Paradigmatic Reappraisal. DanneIer Dale 1984. 49. 100116. p
|151| Bv stander intervention in emergencies. Diffusion of responsibilitv. Darley J. M. Latane B. 1968. 8.
|152| The Expression of the Emotions in Man and Animals. Darwin C. MurrayLondon 1872,
|153| Internal-external control and attribution of responsibilitv for success and failure. Davis W. L. Davis D. E.
1972. 40. 123136. p
|154| LOrthodoxie religieuse. Essai de logique psvchosociale. Deconchy S. P. Ed. OuvrieresParis 1971,
|155| A Studv of Normative and Informational Social Influence upon Individual Judgment. Deutsch M. Gerard
H. B. 1955. 51. 629636. p
|156| A studv of normative and informational social influence upon individual fudgement. Deutsch M. Gerars H.
B. 1955. 51. 629636. p
|157| Social Discrimination on the Basis of Categorv Membership. Deutsch M. Thomas R. J. H. Garner K.
Columbia EgyetemNew York 1971,
|158| How We Think. Dewey J. D. C. HeathLexington, Mass 1933,
|159| A studv of intragroup and intergroup relations among experimentallv produced small groups. Diab L. N.
1970. 82. 4982. p
|160| The Absence of Self-awareness and Self-regulation in Group Members. Diener Edward Deindividuation
EarlbaumHillsdale, N. J 1980,
|161| Effects of difference conditions of acceptance upon conformitv to group norms. Dittes J. E. Kelly H. H.
1956. 53. 100107. p
|162| Intergroup relations and polari:ation of individual and collective fudgments. Doise W. 1969a. 12.
136143. p
|163| Strategies de feu a linterieur et entre des groupes de nationalite differente. Doise W. 1969b. 18. 1326. p
|164| An Experimental Investigation Into the Formation of Intergroup Representations. Doise W. Csepeli G.
Dann H. D. Gouge C. Larsen K. 1972. 2. 202204. p
|165| The Categori:ation Process in Intergroup Relations. Doise W. Sinclair A. 1973. 3. 145157. p
|166| Frustration and Aggression. Dollard J. Doob L. W. Miller N. E. Mowrer O. H. Sears R. R. Yale Univ.
PressNew Haven 1939,
|167| The behavior of attitudes. Doob L. W. 1947. 54.
|168| Natural Svmbols. Douglas Mary PenguinBaltimore 1973,
401
|169| Puritv and Danger. Douglas Mary Routledge and Kegan PaulLondon 1966,
|170| A s:ellemi ertekek vilaga. Drobnyickij O. G. Kossuth KiadoBudapest 1970,
|171| Hvpotheses and habits in verbal 'operant conditioning`. Dulany D. E. 1961. 63.
|172| The separable effects of the information and affect conveved bv a reinforcer. Dulany D. E. 1964.
|173| Les mimiques motrices et secretoires. Dumas G. AlcanParis 1933,
|174| Induced motion. In A sourcebook of Gestalt psvchologv. Duncker K. Harcourt BraceNew York 1938,
161172. p
|175| Social change in self-analvtic groups. Dunphy D. C. Harvard University 1964,
|176| De la division du travail social. Durkheim Emile AlcanParis 1902,
|177| The Division of Labor in Societv. Durkheim Emile Free PressNew York 1964,
|178| The Elementarv Forms of Religious Life. A Studv in Religious Sociologv. Durkheim Emile Free PressNew
York 1954,
|179| Schriften und Predigten. III. Eckhart Meister DiederichJena 1917,
|180| Editors introduction. EIIrat A. 1968. 38. 97104. p
|181| Decision bv Debate. Ehinger D. Brockriede W. Dodd, Mead and Company, IncNew York 1963,
|182| Readings in Social Evolution and Development. Eisenstadt Samuel N. Pergamon PressOxIord, New York
1970,
|183| Life historv and the historical moment. Erikson E. H. NortonNew York 1975,
|184| Zsido identitas a mai Magvarors:agon. Ers Ferenc MPT kiadBudapest 1985, 387391. p
|185| Explorations in the Process of Person Perception. Jisual Interaction in Relation to Competition, Sex, and
Need for Affiliation. Exline R. V. 1963. 31. 120. p
|186| Explicit Personalitv Theories and Accuracv in Person Perception. Fancher R. 1966. 34. 252261. p
|187| Chicago Sociologv. 1920I932. Faris Robert E. L. University oI Chicago PressChicago 1972,
|188| Expectations and Actions. Expectancv Jalue Models in Psvchologv. Feather N. Lawrence
ErlbaumHillsdale 1982,
|189| Acceptance and Refection of Arguments in Relation to Attitude Strength. Critical Abilitv and Intolerance
of Inconsistencv. Feather N. T. 1964. 59. 127137. p
|190| Attribution of responsibilitv and valence of success and failure in relation to initial confidence and task
performance. Feather N. T. 1969. 13. 129144. p
|191| A tudomanvfeflodes kerdofelei. Feher Marta Akademiai KiadoBudapest 1983,
|192| Feelings and Enotions. Feleky A. Pioneer PressNew York 1923,
|193| Significant factors in overevalution of own-groups product. Ferguson C. K. Kelley H. H. 1964. 69. 2,
223227. p
402
|194| Aggression. Feshbach S. WileyNew York 1970,
|195| The Catharsis Hvpothesis and Some Consequences of Interaction with Aggressive and Neutral Plav
Obfects. Feshbach S. 1956. 24.
|196| The Function of Aggression and the Regulation of Aggressive Drive. Feshbach S. 1964. 71.
|197| A theorv of cognitive dissonance. Festinger I. Row, PetersonEvanston, Ill 1957,
|198| A Theorv of Cognitive Dissonance. Festinger L. StanIord University PressStanIord, Cal 1957,
|199| A tarsadalmi ss:ehasonlitas folvamatainak elmelete. Festinger L. GondolatBudapest 1977,
|200| An Analvsis of Complient Behavior. Festinger L. HarperNew York 1963,
|201| A Theorv of Cognitive Dissonance. Festinger L. Row, PetersonEvanston, Ill 1957,
|202| Some Consequences of Deindividuation in a Group. Festinger Leon Pepitone A. Newcomb Theodore
1952. 47. 382389. p
|203| A behavior theorv approach to the relations between beliefs about an obfect and the attitude toward the
obfect. Fishbein M. John Wiley and SonsNew York 1967b,
|204| A consideration of beliefs, and their role in attitude measurement. Fishbein M. John Wiley and SonsNew
York 1967a,
|205| A consideration of beliefs, and their role in attitude measurement. Fishbein M. WileyNew York 1967,
257 266. p
|206| A consideration of beliefs, attitudes, and their relationships. Fishbein M. Holt, Rinehart and WinstonNew
York 1965a, 107120. p
|207| An investigation of the relationships between beliefs about an obfect and the attitude toward that obfect.
Fishbein M. 1963. 16.
|208| The prediction of interpersonal preferences and group member satisfaction from estimated attitudes.
Fishbein M. 1965b.
|209| The relationship of the behavior differencial to other attitude instruments. Fishbein M. 1964.
|210| Effects of self-esteem, perceived performance and chance on causal attributions. Fitch G. 1970. 16.
311315. p
|211| Judgement of Facial Expression of Emotion in the Chimpan:ee. Foley J. P., Jr. 1935. 6. 3167. p
|212| A s:emelvk:pontu tarsas me:o vi:sgalata kontaktometrikus exploracioval. Fonyo Ilona Blcseszkari
ertekezes. Kezirat 1967.
|213| Identification as the basis for a theorv of motivation. Foote N. N. 1951. 26. 1. 1421. p
|214| Cue utili:ation and attributional fudgments for success and failure. Freize I. Weiner B. 1971. 39.
591606. p
|215| The disruption and cohesion of groups. French J. R. P. 1941. 36. 361377. p
|216| Group Psvchologv and Analvsis of the Ego. Freud Sigmund International Psychoanalytical PressLondon
1922,
403
|217| A lelekelem:es legufabb eredmenvei. Freud Sigmund -Debrecen 1943.
|218| Group Psvchologv and Analvsis of the Ego. Freud Sigmund International Psychoanalytical PressLondon
1922,
|219| Group Psvchologv and the Analvsis of the Ego. Freud Sigmund liverightNew York 1949,
|220| The Feminine Mvstique. Friedan B. GollanczLondon 1963,
|221| Dimensions of Recognition of Expression. Frijda N. H. Philipszoon E. 4551. p 1963. 66.
|222| The Sane Societv. Fromm E. RinehartNew York 1955,
|223| Action-Theoretical Perspectives in the Analvsis of New Social Movements. Fuchs Stephan University
PressBremen 1987,
|224| The Social Organi:ation of Scientific Knowledge. Fuchs Stephan 1986. 4. 126142. p
|225| Toward a 'Grid-Group` Theorv of Racial Prefudice. Fuchs Stephan Case Charles Unpublished
manuscript 1988.
|226| What Makes a Science Mature? Patterns of Organi:ational Control in Scientific Production. Fuchs
Stephan Turner Jonathan H. 1986. 4. 143150. p
|227| Joluntarv Facial Expression in Blind and Seeing Children. Fulcher J. S. 1942. 272. 149. p
|228| The Urban Jillagers. Group and Class in the Life of ItalianAmericans. Gans Herbert Free PressNew
York 1962,
|229| Computer Processing and Cultural Problems of Method. Garvin P. L. La HayeMouton 1965,
|230| Deviation, conformitv, and commitment. Gerard H. B. Holt, Rinehart and WinstonNew York 1965,
|231| Kohlbergs Stages of Moral Development. A Constructive Critique. Gibbs John C. 1977. 47. (1) 4361. p
|232| Effects of Order and Authoritv in an Argumentative Speech. Gilkinson S. P. Sikkink D. 1954. 40.
183192. p
|233| In a Different Joice. Psvchological Theorv and Womens Development. Gilligan Carol Harvard University
PressCambridge, MA 1982,
|234| A hetk:napi elet s:ocialps:ichologiafa. GoIIman E. GondolatBudapest 1981, 299351. p
|235| A Theorv of Role Strain. Goode W. J. 1960. 25.
|236| Anger in Young Children. Goodenough F. L. University oI Minnesota Press., Inst. Child. WelI.
MonogrMinneapolis 1931,
|237| The Relative Potencv of Facial Expressions and Jerbal Description of Stimulus in the Judgement of
Emotion. Goodenough F. L. Tinker M. A. 1931. 12. 365 370. p
|238| O nvekotorih katvegorifah s:ocialnof ps:ichologii. Gorjacseva M. MiszlMoszkva 1965,
|239| Attitude measurement. In Handbook of social psvchologv. / Lind:ev (ed.). Green B. F.
Addison-WesleyNew York 1954,
|240| Jertical mobilitv and prefudice. a sociopsvchological analvsis. Greenblum Joseph Pearlin Leonard I.
-Glencoe, Illinois 1953.
404
|241| Analvsis of categorical data bv linear models. Grizzle J. Starner F. Koch G. G. 1969. 25. 489504. p
|242| Evaluation of the person in a social influence situation. Gross A. StanIord. University 1966,
|243| Explorations in Role Analvsis. Studies of the School Superintendencv Role. Gross I. N. Mason W. S.
McEachern A. W. J. WileyNew York 1958,
|244| Recognition of Human Facial Expression. Judged Live in a Laboratorv Setting. Gubar G. 1966. 4.
108111. p
|245| La psvchologie des singes. In Nouveau traite de psvchologie. Guillaume P. Presses Universitaires de
FranceParis 1941,
|246| Effects of Intercellular and Intracellular Speech Structure on Attitude Change and Learning. Gulley H.
Berlo D. K. 1956. 23. 288297. p
|247| A: idore vonatko:o elkep:elesek a k:epkori Europaban. Gurevics A. GondolatBudapest 1974, 467505.
p
|248| Essais de Sociologie. Gurvitch G. -Paris 1938.
|249| A: antis:ocialis s:emelviseg. Gyrgy Julia MedicinaBudapest 1967,
|250| Communication and the Evolution of Societv. Habermas Jrgen Beacon PressBoston 1979,
|251| On Svstematicallv Distorted Communication. Habermas Jrgen 1970. 13. 205218. p
|252| The Theorv of Communicative Action. Habermas Jrgen Beacon PressBoston 1984,
|253| The Scientific Communitv. Hagstrom Warren O. Basic BooksNew York 1965,
|254| A: attitd ps:ichologiai kutatasanak kerdesei. Halasz Laszlo Hunyadi Gyrgy Varine Szilagyi Ibolya
(szerk.) Akademiai KiadoBudapest 1969, 198253. p
|255| La classe ouvriere et les niveaux de vie. Recherches sur la hierarchie des besoins dans les societes
industrielles contemporaines. Halbwachs M. AlcanParis 1913,
|256| Levolution des besoins dans les classes ouvrieres. Halbwachs M. AlcanParis 1933,
|257| The genetical evolution of social behavior. Hamilton W. D. 1964. 7. 116. p
|258| Four dimensions of interpersonal behavior. Hare A. P. -Unpublished 1969.
|259| Phases in the development of the Bicol Development Planning Board. Hare A. P. Bicol. Development
Planning BoardNew York 1968,
|260| Content and process of interaction in 'Lord of the Flies`. Hare A. P. EIIrat A. 1969.
|261| Interaction process in a standardi:ed initial psvchiatric interview. Hare A. P. Waxler N. Saslow G.
Matarazzo J. D. 1960. 24. 193
|262| Recognition of Speaker Identitv. Hargreaves W. A. Starkweather J. A. 1963. 6. (2. resz). 6367. p
|263| Studies in the Nature of Character I. Harsthorne H. May M. A. -New York 1928.
|264| Die Grundlagen der So:ialpsvchologie. Hartley E. L. Hartley R. E. Rembrandt Verlag GmbHBerlin 1955,
|265| An experimental investigation of negative and positive relations between small groups through fudgmental
405
indices. Harvey O. J. 1956. 19. 201209. p
|266| The Literature Revolution in Greece and its Cultural Consequences. Havelock Eric Princeton University
PressPrinceton 1982,
|267| A modern polgari s:ociologia es a tarsadalmi valosag. Hegeds Andras Kzgazdasagi es Jogi
KnyvkiadoBudapest 1961,
|268| The Psvchologv of Interpersonal Relations. Heider F. WileyNew York 1958,
|269| The psvchologv of interpersonal relations. Heider F. WileyNew York 1958,
|270| The psvchologv of interpersonal relations. Heider F. WileyNew York 1958,
|271| Social Perception and Phenomenal Causalitv. Heider F. 1944. 51. 358374. p
|272| The psvchologv of interpersonal relations. Heider F. WileyNew York 1958,
|273| A viselkedes es:lelesenek kiserleti vi:sgalata. Heider F. Simmel M. GondolatBudapest 1981,
|274| Social perception and phenomenal causalitv. Heider F. 1944. 51. 358373. p
|275| Developmental trends in the structure of small groups. Heinicke C. Bales R. F. 1953. 16. 738. p
|276| Einfhrung in die so:iologische Theorie. Heintz P. F. EnkeStuttgart 1962,
|277| A s:andektol a kvetke:menvig. Heller Agnes MagvetBudapest
|278| Hipote:is egv marxista ertekelmelet kidolgo:asaho:. Heller Agnes 1970. 5.
|279| Current trends and issues in adaptation-level theorv. Helson H. 1964. 19. 2638. p
|280| Meinungsforschung und reprsentative Demokratie I. Hennis Wilhelm C. B. Mohr (Paul
Siebeck)Tbingen 1957,
|281| Cultural anthropologv. Herkovits M. J. KnopINew York 1955,
|282| Beve:etes a marxista s:ocialps:ichologiaba. Hiebsch Hans Vorweg ManIred Kossuth
KnyvkiadoBudapest 1967,
|283| Die Psvchologie der Offentlichen Meinung. HoIsttter P. R. Wilhelm Braumller UniversittsverlagWien
1949,
|284| Einfhrung in die So:ialpsvchologie (Dritte, neu bearbeitete Auflage). HoIsttter P. R. KrnerStuttgart
1963,
|285| Gruppendvnamik. Kritik der Massen psvchologie. HoIsttter P. R. RohwohltHamburg 1957,
|286| Competence and conformitv in the acceptance of influence. Hollander E. P. 1960. 61. 365369. p
|287| Conformitv, status and idiosvncrasv credit. Hollander E. P. 1958. 65. 117127. p
|288| Leaders, groups and influence. Hollander E. P. OxIord University PressNew York 1964,
|289| Some effects of perceived status on responses to innovative behavior. Hollander E. P. 1961. 63. 247250.
p
|290| Some Antecendents of Aggression and Effects on Doll Plav. Hollenberg E. Sperry M. 1950. 1.
406
|291| Social behavior. its elementarv forms. Homans G. Harcourt, Brace and WorldNew York 1961,
|292| The Psvchologv of Expression. Honkavaara S. 1961. 32. 296. p
|293| Teamwork and productivitv in a shoe factorv. HorsIall A. B. Arensberg C. M. 1949. 8. 1. 1325. p
|294| Personalitv and Persuasibilitv. Hovland C. I. Janis I. (eds.) Yale University PressNew Haven 1959,
|295| Communicaton and Persuasion. Hovland C. I. Janis I. L. Kelley H. H. Yale University PressNew Haven
1953,
|296| Experients in Mass Communication Studies in Social Psvchologv in World War II. Hovland C. I.
Lumsdaine A. A. SheIIield F. D. Princeton University Press 1949,
|297| The Order of Presentation in Persuasion. Hovland C. I. et al. Yale University PressNew Haven 1961,
|298| A s:ociometriai es latens ideologiai s:erke:et vis:onva a csoportban. Hunyady Gyrgy 1967. 362377. p
|299| Optimalitv Criteria for Decision Making under Ignorance. Hurwicz Leonard 1951. 370
|300| Misunderstandings in human relations. A studv in false social perception. Ischeiser G. 1949. 55. 170. p
|301| Jisual Space Perception. Ittelson W. H. SpringerNew York 1960,
|302| General and Applied Tolerance. Does Education Increase Commitment to Racial Education? Jackman
Mary 1978. 22. 302324. p
|303| Education and Intergroup Attitudes, Moral Enlightenment, Superficial Democratic Commitment, or
Ideological Refinement? Jackman Mary Muha Michael 1984. 49. 751759. p
|304| The Effect of Person-Group Relationships on Conformitv Processes. Jackson J. M. Saltzstein H. D. 1958.
57. 1724. p
|305| Conformitv and Independence. Jahoda Marie 1959. 12. 99120. p
|306| Emotional Development. Jersild A. T. Prentice Hall, IncLondon 1962,
|307| Use of role reversal in intergroup competition. Johnson D. W. 1967. 7. 2, 135141. p
|308| Panic and the Breakdown of Social Order. Popular Mvth, Social Theorv, Empirical Evidence. Johnson
Norris 1987b. 20. 171183. p
|309| Panic at The Who Concert Stampede. An Empirical Assessment. Johnson Norris 1987a. 34. 362373. p
|310| Some determinants and consequences of the teachers perception of causation. Johnson T. J. Felgenbaum
R. Weiby M. 1964. 55. 237246. p
|311| How do people perceive the causes of behavior? Jones E. E. 1976. 64. 300305. p
|312| Ingratiation.A social psvchological analvsis. Jones E. E. Appleton, Century, CroItsNew York 1964,
|313| From acts to dipositions. The attribution process in person perceptions. Jones E. E. Davis K. E.
Academic PressNew York 1965,
|314| Role plaving variations and their informational value for person perception. Jones E. E. Davis K. E.
Gergen K. J. 1961. 63. 302310. p
|315| Changes in social perception as a function of the personal relevance of behavior. Jones E. E. DeCharms
407
R. 1957. 20. 7585. p
|316| The attribution of attitudes. Jones E. E. Harris V. A. 1967. 3. 124. p
|317| Attribution. Perceiving the causes of behavior. Jones E. E. Kanouse D. E. Kelley H. H. Nisbett R. E.
Valins S. Weiner B. (eds.) General Learning PressMorristown, N. J 1971,
|318| The actor and the observer. Divergent perceptions of the causes of behavior. Jones E. E. Nisbett R. E.
General Learning PressMorristown, N. J 1971,
|319| Prefudice and Racism. Jones James M. Addison-WesleyReading, MA 1972,
|320| Birth to Maturitv. Kagan J. K. Moss H. A. J. Wiley and SonsNew York 1962,
|321| Egv ovodai csoport tarsas s:erke:ete. Kantas Laszlo Akademiai KiadoBudapest 1958,
|322| A spontan tarsas s:erke:et vi:sgalatanak felhas:nalasa a k:ssegi nevelesben. S:ociometriai felmeres
egv nevelointe:eti altalanos iskolai os:talvban. Kantas Laszlo Kantas Vera 1965. 248261. p
|323| Reference Group Theorv and Joting Behavior. Kaplan Norman Columbia Egyetem 1955
|324| The individual and his societv. Kardiner A. Columbia University PressNew York 1939,
|325| A: attitdk funkcioi. In Halas:.HunvadvMartonne (s:erk.).. A: attitd ps:ichologiai vi:sgalatanak
kerdesei. Katz D. Akademiai KiadoBudapest 1979,
|326| An Investigation of some Psvchological Stimulus Properties of Speech Behavior. KauIIman P. E. Univ. oI
Chicago. (Kiadatlan dokt. dissz.)Chicago 1954,
|327| The Logic of Fire Escape. Keating John P. LoItus Elizabeth 1418. p 1981. June.
|328| Mans construction of his alternatives. Kelley G. HoltNew York 1958,
|329| The psvchologv of personal constructs. Kelley G. NortonNew York 1955,
|330| Attribution in social interaction. Kelley H. H. General Learning PressMorristown, N. J 1971,
|331| Attribution theorv in social psvchologv. In Nebraska svmposium on motivation. Kelley H. H. University oI
Nebraska PressLincoln 1967,
|332| The process of causal attribution. Kelley H. H. 1973. 28. 107128. p
|333| Attribution svmposium on motivation. Kelley H. H. University oI Nebraska PressLincoln, Nebraska 1967,
|334| The development of cooperation in the 'minimal social situation`. Kelley H. H. Thibaut J. W. RadloII R.
Mundy D. 1962. 76. 19
|335| Two Functions of reference groups. Kelley Harold H. -New York 1952, 410414. p
|336| Process of Opinion Change. Kelman H. 1961. 25. 5778. p
|337| Attitude Change as a Function of Response Restriction. Kelman H. C. 1953, 6. 185214. p
|338| Negro visibilitv. Kephart W. M. 1954. 19. 462467. p
|339| Conformitv. Kiesler C. A. Kiesler S. B. Addison-WesleyReading Mass 1969,
|340| Explorations in Transactional Psvchologv. Kilpatrick F. P. (ed.) New York Univ. PressNew York 1961,
408
|341| The Familv as Process and Institution. Kirkpatrich C. Ronald PressNew York 1963,
|342| Psvchologie sociale. Klineberg O. Presses Universitaires de FranceParis 1959,
|343| Race Differences. Klineberg O. HarperNew York 1935,
|344| Mirror for Man. Relation of Anthropologv to Modern Life. Kluckhohn C. WhittleseyNew York Toronto
1949,
|345| Jalues and value orientation in the theorv of action. Kluckhohn C. Harvard Univ. PressCambridge, Mass
1951,
|346| Personalitv in nature, societv and culture. Kluckhohn C. Murray H. A. Schneider D. M. (eds.) KnopINew
York 1953,
|347| Jariations in Jalue Orientations. Kluckhohn F. R. Strodtbeck F. L. Row, Peterson and CoEvanston, Ill
1961,
|348| The Manufacture of Knowledge. An Essav on the Constructivist and Contextual Nature of Science.
Knorr-Cetina Karin D. PergamonOxIord 1981,
|349| Experimental Studies of Changes Attitude. A Studv of the Effect of Printed Argument on Changes in
Attitude. Knower F. H. 1936. 30. 522532. p
|350| Experimental Studies of Changes in Attitudes I. A Studv of the Effect of Oral Argument. Knower F. H.
1935. 6. 315347. p
|351| The effect of anxietv on relations between subfective age and caution in an older sample. Kogan N.
Wallach M. Grune and StrattonNew York 1961,
|352| Essavs on Moral Development. Kohlberg Lawrence Harper and RowSan Francisco 1981,
|353| Essavs on Moral Development. Jol. 2. The Psvchologv of Moral Development. Kohlberg Lawrence
Harper and RowSan Francisco 1983,
|354| Moral Stages. A Current Formulation and a Response to Critics. Kohlberg Lawrence Levine Charles
Hewer Alexandra KargerBasel 1984,
|355| La conduite du petit de chimpan:e et de lenfant de lhomme. Kohts N. 1937. 34. 494531. p
|356| Cultural Contradictions and Sex Roles. Komarowsky M. 1946. 52. 184179. p
|357| Functional Analvsis of Sex Roles. Komarowsky M. 1950. 15. 508516. p
|358| Obscses:tvennafa ps:ichologifa i kommunvis:tvicses:kofe vos:pitanvife. Kovalzon M. Uginovics A.
(szerk.) MGUMoszkva 1967,
|359| Lintelligence des singes superieurs. Khler W. AlcanParis 1928,
|360| Judgement of Personal Characteristics and Emotions from non Jerbal Properties of Speech. Kramer E.
1963. 60. 408420. p
|361| So:iologische Dimensonen der Identitat. Strukturelle bedingungen fr die Teilnahme an
Interaktionpro:esse. Krappmann L. Ernst Klett VerlagStuttgart 1975,
|362| An examination of the concept and review of the literature. Krebs D. Altruism 1970. 73. 258302. p
409
|363| Individual in Societv. Krech D. CrutchIield R. S. Ballachey E. L. McGraw-HillNew York 1962,
|364| A program for the analvsis of nonmetric data bv linear models. Kritzer H. Nonmet 1973. 18. 7475. p
|365| The endogenous-exogenous partition in attribution theorv. Kruglanski A. 1975. 82. 387406. p
|366| A tudomanvos forradalmak s:erke:ete. Kuhn Th. GondolatBudapest 1984,
|367| The Development of Moral Thought, Review and Evaluation of Kohlbergs Approach. Kurtines William
GreiI Esther B. 1974. 8. 453470. p
|368| A Theorv of Social Control. La Pierre R. T. McGraw-HillNew York 1954,
|369| Interpersonal Perception. a Theorv and a Method of Research. Laing R. D. Phillipson H. Lee A. R.
SpringerNew York 1966,
|370| Evolutional Reactions to Spoken Languages. Lambert W. E. Hodgson R. C. Gardner R. C. Fillenbaum S.
1960. 60. 4052. p
|371| The Interpretation of Facial Expression in Emotion. Landis C. 1929. 2. 59 70. p
|372| Interaction process analvsis of the meditation of labor-management disputes. Landsberger H. A. 1955. 51.
552558. p
|373| An investigation of relationships between attitude and two classes of overt behavior. Landy E. Unpubl.
master`s thesis UnivIllinois 1966,
|374| The effects of an 'anxietvreducing` mediation on group behavior under threat. Lanzetta J. T. Wendt G.
R. Langhman P. HaeIner D. 1956. 52. 103108. p
|375| Friendship as social process. a substantive and methodological analvsis. LazarsIeld Paul F. Merton
Robert K. -New York 1954.
|376| A tmegek lelektana. Le Bon G. FranklinBudapest 1913.
|377| Psvchologie des Foules. Le Bon Gustav Alcan. Translation. New York, Viking, The Crowd. 1960
editionParis 1985,
|378| Interpersonal Diagnosis of Personalitv. Leary T. RonaldNew York 1957,
|379| A Studv of a Neglected Portion of the Field of Learning. The Development of Sensorv Organi:ation.
Leeper R. 1935. 46. 4175. p
|380| The Influence of Emotional Subfect Matter on Logical Reasoning. LeIIord A. 1946. 34. 127151. p
|381| Internal vs. external control of reinforcement revisited. Recent developments. LeItcourt H. M. Academic
PressNew York 1972,
|382| Inegalite, comparaison et incompatibilite. Esquisse dune theorie de loriginalite sociale. Lemaine G.
1966. 12, 19. p
|383| La prediction de reponses verbales, ses aspects et ses problemes. Lemaine J.-M. Faculte des Lettres et
Sciences Humaines. Laboratoire de Psychologia sociale, sokszParis 1963.
|384| Similitude cognitive et relations interpersonnelles. Etudes experimentales. Lemaine J.-M. 1959. 4.
102116. p
410
|385| Ponimanife prepodavatelef ucsascsimis:fa, 810. klass:nikami. Lengyel Zs. Moszkvai Allami
EgyetemKand. dissz 1979,
|386| The Anatomv of psvchotherapv. Svstems of Communication and Expectation. Lennard H. Bernstein A.
Hendin H. C. Palmore E. B. -New York, 1967, Columbia Univ. Press
|387| Les mouvements de la tte dans lexploration visuelle. Levy-Schoen A. 1963. 8. 252258. p
|388| The Effects of Changes in Roles in the Attitudes of Role Occupants. Lieberman S. 385403. p
|389| Theories of Personalitv. Lindzey G. Hall C. S. J. WileyNew York 1957,
|390| Handbook of Social Psvchologv. Lindzey G. (ed.) Addison-WesleyCambridge, Mass 1954,
|391| The Cultural Backgrounds of Personalitv. Linton R. AppletonCenturyCroItsNew York 1945,
|392| The cultural background of personalitv. Linton R. AppletonCenturyCroItsNew York 1945,
|393| An Experimental Studv of the Effect of Democratic and Authoritarian Group Atmospheres. Lippitt R.
|394| Collective Behavior. The Elementarv Forms. LoIland John Basic BooksNew York 1982,
|395| Protest. Studies of Collective Behavior and Social Movements. LoIland John Transaction BooksNew
Brunswick, N. J 1985,
|396| On Aggression. Lorenz K. Methuen and CoLondon 1966,
|397| So:iale Svsteme. Grundriss einer allgemeinen Theorie. Luhmann Niklas SuhrkampFrankIurt 1984,
|398| The Sociological Theorv of Law. Luhmann Niklas Routledge and Kegan PaulLondon 1985,
|399| Resistance to 'Counterpropaganda` Produced bv One-sided and Two-sided 'Propaganda`
Presentations. Lumsdaine A. A. Janis I. 1953. 17. 311318. p
|400| The Psvchologv of Belief. IJ. The Law of Primacv in Persuasion. Lund F. H. 1925. 20. 183191. p
|401| An Apparatus and a Method for Stimulating Recording and Measuring Facial Expression. Lynn J. G.
1940. 27. 8188. p
|402| La sociometrie et letude des relations preferentielles. Maisonneuve Jean PUFParis 1965, 217270. p
|403| Rivals of different Rank. Mann J. W. 1963. 1127. p
|404| Interpersonal Stvles and Group Development. Mann R. D. John WileyNew York 1967,
|405| The ideological construction of post-modern identitv models in contemporarv cultural movements. Marx J.
A. BlackwellOxIord 1980,
|406| A Toke. 1. Marx K. KossuthBudapest 1967,
|407| Ga:dasagi-filo:ofiai ke:iratok. Marx K. Kossuth KnyvkiadoBudapest 1962, 7071. p
|408| Stabilitv and modifiabilitv of personalitv patterns during standardi:ed interviews. Matarazzo J. D. Gaslow
G. Matarazzo R. Philips J. S. Grune & StrattonNew York 1957,
|409| Empathie et connaissance dautrui. Maucorps P. H. Bassoul R. Centre National de la Recherche
ScientiIiqueParis 1960,
411
|410| The theorv of evolution. Maynard-Smith J. PenguinLondon 1975,
|411| The how and what of whv. Some determinants and consequences of causal attribution. McArthur L. A.
1972.. 171193. p
|412| The lesser influence of consensus than distinctiveness information on causal attributions. A test of
person-thing hvpothesis. McArthur L. A. 1976. 733742. p
|413| The Achieving Societv. McClelland D. C. Van Nostrand ReinholdNew York 1961,
|414| Introduction to Social Psvchologv. McDougall William MethuenLondon 1908,
|415| Theorv of the structure of human thought. McGuire W. J. Rand McNallyChicago 1968, 140164. p
|416| Civil Disorder Participation. McPhail Clarc 1971. 1058 1073. p
|417| From Clusters to Arcs and Rings. Some Elementarv Forms of Social Behavior in Temporarv Gatherings.
McPhail Clarc -Chicago 1987.
|418| Micro-macro Levels and Units of Analvsis in the Studv of Collective Behavior and Collective Action.
McPhail Clarc -Atlanta 1988.
|419| Student Walkout. An Examination of Elementarv Collective Behavior. McPhail Clarc 1969. 441455. p
|420| The Social Organi:ation of Demonstrations. McPhail Clarc -Washington 1985.
|421| Collective Locomotion as Collective Behavior. McPhail Clarc Wohlstein Ronald T. 1986. 447463. p
|422| A ps:ichikum, a: en es a tarsadalom. Mead G. H. GondolatBudapest 1973,
|423| Mind, Self and Societv. From the Standpoint of a Social Behaviorist. Mead G. H. The University oI
Chicago PressChicago 1934,
|424| A ps:ichikum, a: en es a tarsadalom. Mead G. H. Gondolat KnyvkiadoBudapest 1973,
|425| The Philosophv of the Act. Mead George Herbert University oI Chicago PressChicago 1938,
|426| Male and Female. A Studv of the Sexes in a Changing World. Mead M. Mentor BooksNew York 1955,
|427| Sex and Temperament in Three Primitive Societies. Mead M. Mentor BooksNew York 1935,
|428| Ferfi es no. Mead M. Gondolat KnyvkiadoBudapest 1970,
|429| Toward an Explanation of Stage Hvpnosis. Meeker William B. Barber Theodore X. 1971. 6170. p
|430| A gvermek iskolai feflodese vilagkepnkben. Merei Ferenc 1967. 1118. p
|431| A s:ociogram-mods:er. Egvs:ersitett elfaras a: altalanos iskolaban. Merei Ferenc SzekesIvarosi
Lelektani Intezet. KeziratBudapest 1947,
|432| A tarskapcsolatok megs:ilardulasa es fefles:tese a: ovodaban. Merei Ferenc 1966. 118135. p
|433| A: egvttes elmenv. Tarsadalomlelektani kiserlet gvermekeken. Merei Ferenc OIIicinaBudapest e. n.
(1947?),
|434| Gvermektanulmanv. Merei Ferenc Egyetemi NyomdaBudapest 1948,
|435| Social Theorv and Social Structure. Merton R. K. The Free PressGlencee, Ill 1957a,
412
|436| The Role Set. Merton R. K. 1957b. 106120. p
|437| The Student-Phvsician. Introductorv Studies in the Sociologv of Medical Education. Merton R. K. Reader
R. G. Kendall P. L. (eds.) Harvard Univ. PressCambridge, Mass 1957,
|438| Three Fragments from a Sociologists Notebooks. Establishing the Phenomenon Specified Ignorance, and
Strategic Research Materials. Merton Robert K. 1987. 128. p
|439| Social Psvchologv and Modern Lif . Middlebrook P. N. AlIred KnopINew York 1974,
|440| Behavioral studv of obedience. Milgram S. 1963.
|441| Nationalitv and Conformitv. Milgram Stanley 1961. 4552. p
|442| Collective Behavior. The Crowd and Social Movements. Milgram Stanley Toch Hans
Addison-WesleyReading, MA 1969,
|443| Hvpnosis as Asvmmetric Interaction. Miller Dan E. JAI PressGreenwich, CN 1986,
|444| Self-serving biases in the attribution of causalitv. Fact or fiction? Miller D. T. Ross M. 1975. 213225. p
|445| Social Learning and Imitation. Miller Neal Dollard John Yale University PressNew Haven 1941,
|446| Role of facial expression in cooperative-avoidanee conditioning in monkevs. Miller R. E. Banks J. H. Jr.
Ogawa N. 1963.
|447| Analvsis and Structure. Mills G. Preparation The Bobbs-Merrill Company, IncNew York 1966,
|448| Group Transformation. An Analvsis of a learning Group. Mills T. M. Prentice-HallEnglewood CliII, N. J
1964,
|449| Principles and Tvpes of Speech. Monroe A. H. Scott, Foresman and CompanyChicago 1935,
|450| A Factor Analvtic Studv of the Judgement of Emotion from Facial Expression. MordkoII A. M. 1967. 2.
8085. p
|451| Fondements de la sociometrie. Moreno J. L. PUFParis 1954.
|452| Social influence, conformitv bias and the studv of active minorities. Moscovici S. Faucheux C. Academic
PressNew York 1972,
|453| Studies in social influence III.. Maforitv versus minoritv influence in a group. Moscovici S. Lage E. 1976.
6. 149174. p
|454| Influence of a consistent minoritv on the responses of a maforitv in a color perception task. Moscovici S.
Lage E. NaIIrechoux M. 1969. 365380. p
|455| Social influence. Minoritv influence. Moscovici S. Nemeth C. Rand McNallyChicago 1974,
|456| The group as a polari:er of attitudes. Moscovici S. Zavalloni M. 1969. 12. 125135. p
|457| The Age of the Crowd. Moscovici Serge University PressCambridge 1985,
|458| The Effect of fear upon Estimates of the Maliciousness of Other Personalities. Murray H. A. 1933. 4.
310329. p
|459| A tulafdonsagok nelkli ember. 13. Musil R. Europa Knyvkiado. 1. ktetBudapest 1977, 57. p
413
|460| Child Development and Personalitv. Mussen P. H. Conger J. J. Kagan J. A Harper International Edition
1970,
|461| Harom nem:etk:ileg felentos labdarugocsapat s:ociometriai elem:ese. Mnich Ivan Blcseszkari
szakdolgozat. Kezirat 1968.
|462| The Theorv of Social Structure. Nadel S. F. Cohen and WestLondon 1957,
|463| Mo:go stabilitas vagv multba dermedt statikussag. Nemeth G. Bela 1984. 35. p
|464| From the 50s to the 70s. Women in furv deliberations. Nemeth C. Endicott J. Wachtler J. 1976..
293304. p
|465| The acquintance process. Newcomb T. M. Holt, Rinehard and WinstonNew York 1961,
|466| So:ialpsvchologe. Newcomb Th. M. Verlag Anton Hain 1959,
|467| Personalitv and social change. Newcomb Th. M. Holt, Rinehart, WinstonNew York 1943,
|468| Readings in Social Psvchologv. Newcomb Th. M. Hartley E. L. (eds.) H. HoltNew York 1947,
|469| Historv of the Idea of Progress. Nisbet Robert A. Basic BooksNew York 1980,
|470| Attribution and the psvchologv of prediction. Nisbett R. E. Borgida E. 1975. 932943. p
|471| Behavior as seen bv the actor and as seen bv the observer. Nisbett R. E. Caputo C. F. Legant P. Marucek
J. 1973. 154164. p
|472| The Origins of Croed Psvchologv. Nye Robert SageBeverly Hills, CA 1975,
|473| The Logic of Collective Action. Public Goods and the Theorv of Groups. Olson Mancur Harvard
University PressCambridge, MA 1965,
|474| Applied imagination. Osborn A. F. ScribnerNew York 1957,
|475| Kognitiv dinamika a: emberi gvek iranvitasaban. In S:ocialps:ichologia. / Hunvadv Gv. (s:erk.). Osgod
Ch. E. GondolatBudapest 1973, 84116. p
|476| The Measurement of Meaning. Osgod Ch. E. Suci G. J. Tannenbaum P. H. Univ. oI Illinois PressUrbana
1957,
|477| The principle of congruitv in the prediction of attitude change. Osgood C. Tannenbaum P. H. 1955.
4255. p
|478| The Measurement of Meaning. Osgood Ch. E. Suci G. J. Tannenbaum P. H. 1957.
|479| La psvchometrie et son contexte de Fourier a Godin. Pages R. Communication au Congres international
d`Histoire des SciencesParis 1968,
|480| Collective Behavior. Park Robert E. MacmillanNew York 1930,
|481| Masse und Publikum. Bern. Lack and Grunau. Park Robert E. University oI Chicago PressChicago 1904,
|482| The Crowd and the Public and Other Essavs. Park Robert E. University oI Chicago PressChicago 1972,
|483| Introduction to the Science of Sociologv. Park Robert E. W. Burgs Ernest University oI Chicago
PressChicago 1921,
414
|484| Age and Sex in the Social Structure of the United States. Parsons T. 1942. 7. 604616. p
|485| Illness and the Role of the Phvsician. A Sociological Perspective. Parsons T. 1951. 452460. p
|486| The Incest Taboo in Relation to Social Structure and the Sociali:ation of the Child. Parsons T. 1954. 5.
101117. p
|487| Article. In. Parsons, T. et al. (eds.). Theorv of Societv. Parsons T. Free PressNew York 1961, 3079. p
|488| Working Papers in the Theorv of Action. Parsons T. et al. Free PressNew York 1953,
|489| Societies, Comparative and Evolutionarv Perspectives. Parsons Talcott Prentice HallEnglewood CliIIs
1966,
|490| The Svstem of Modern Societies. Parsons Talcott Prentice HallEnglewood CliIIs 1971,
|491| A marxista s:ocialps:ichologia tafeko:odasi iranvai. Pataki Ferenc 1967. 3. 7796. p
|492| Pedagogia es s:ociologia. Tanulmanvok a nevelestudomanv trtenetebol. Pataki Ferenc Akademiai
KiadoBudapest 1964,
|493| A: en es a tarsadalmi a:onossagtudat. Pataki Ferenc Kossuth KnyvkiadoBudapest 1982,
|494| Donnees pour linterpretation de lidentite sociale. Pataki Ferenc -Leipzig 1981, 165174. p
|495| Begegungen. Zur Geschichte persnlicher Dokumente in Ethnologie, Sociologie, Psvchologie. Paul S.
Renner VerlagB. 2. (Austria) 1979,
|496| Group Judgments in the Philippines. Evaluative and description acpests. Peabody D. 1968. 290300. p
|497| Historical Self-Understanding in the Social Sciences. The Use of the Kuhn in Psvchologv. Peterson G. L.
1981.
|498| Sex Role Stereotvpes Issues of Attitudinal Change. Petro Carole S. Putnam Barbara A. 1979. 5. 2939. p
|499| O nekotorih novih podhodah k fenomenam me:slicsnos:tnih otnoseniif. Petrovszkij A. V. 1981. 2. 3348.
p
|500| Philosophv, Science, and Social Inquirv. Contemporarv Methodological Controversies in Social Science
and Related Applied Fields of Research. Phillips D. C. PergamonOxIord 1987,
|501| Les isomorphismes partiels entre les structures logiques et les structures perceptives. Piaget J. MorI A.
Presses Universitaires de FranceParis 1958,
|502| La mimique et la phvsiognomie. Piderit K. AlcanParis 1888,
|503| The Good Samaritanism. An Underground Phenomenon. Piliavin I. M. Rodin J. Piliavin J. A. 1969,
|504| The good Samaritan. Whv does he help? Piliavin J. A. Piliavin I. M. -Univ. oI Wisconsin 1974.
|505| An analvsis of a group therapv experiment. Plank R. 1951. 521. p.; 4. 2636. p
|506| The perception and evaluation of responses to social influences. PoleIka J. StanIord University 1965,
|507| Behavior. The Control of Perception. Powers William T. AldineChicago 1973,
|508| Les experiences sociales de J. B. A. Godin. Prudhommeaux J. Imprimerie NouvelleParis 1919,
415
|509| Phase movement and equilibrium tendencies in interaction process in psvchotherapv groups. Psathas G.
1960. 177194. p
|510| Panic Behavior in Fire Situations. Quarantelli E. L. Ministry oI ConstructionTokyo 1981,
|511| The Behavior of Panic Participants. Quarantelli E. L. 1957. 187194. p
|512| The Nature and Conditions of Panic. Quarantelli E. L. 1954. 277275. p
|513| Looting in Civil Disorders. an Index of Social Change. Quarantelli E. L. Dynes Russel SageBeverly Hills,
CA 1968,
|514| A Test of Some Propositions About Crowd Fomiation and Behavior. Quarantelli E. L. Hundley J. R. Jr.
Rand McNallyChicago 1969,
|515| Ontogenv of Motilitv of the Face. Quint L. 1934.. 112. p
|516| The arousal of ingroup-outgroup bias bv a chance win or loss. Rabbie J. Horwitz M. 1969., 269277. p
|517| Fights, Games and Debates. Rapoport A. Univ. oI Michigan PressAnn Arbor 1960,
|518| Empathv and attribution. Turning observers into actors. Regan D. T. Totten J. 1975. 850856. p
|519| Choix sociometriques et motivations. Etude genetique dun test sociometrique appliquee a des groupes
denfant ages de 615 ans. Reymond-Rivier Berthe Delachaux et NiestleNeuchtel 1961,
|520| The Lonelv Crowd. A Studv of the Changing American Character. Riesman D. Glazer N. Denney R.
DoubledayNew York 1952,
|521| The Psvchologv of Character. Roback A. A. Kegan Paul, Trench, TrubnerLondon 1931,
|522| La motion de role en psvchologie sociale. Rocheblave-Spenle A.-M. Presses Universitaires de FranceParis
1962,
|523| A theorv of organi:ation and change within value-attitude svstems. Rokeach M. 1968. 1333. p
|524| Beliefs, Attitudes, and Jalues. Rokeach M. Jossey-BassSan Francisco 1968,
|525| The open and closed mind. Rokeach M. Basic BooksNew York 1960,
|526| The open and closed mind. Rokeach M. Basic BooksNew York 1960,
|527| Selectivitv Intuition and Halo Effect in Social Perception. Rommetveit R. Oslo Univ. PressOslo 1960,
|528| Human Behavior and Social Processes. An Interactionist Approach. Rose A. M. (ed.) Houghton
MiIIlinBoston 1962,
|529| Mental Health and Mental Disorders. A Sociological Approach. Rose A. M. (ed.) W. W. NortonNew
York 1955,
|530| Madness in Societv. Rosen George HarperNew York 1968,
|531| A structural theorv of Attitude dinamics. Rosenberg M. J. 1960. .
|532| Cognitive structure and attitudinal affect. Rosenberg M. J. 1956.
|533| Cognitive structure and attitudinal affect. Rosenberg M. J. 1956. 367372. p
416
|534| Inconsistencv arousal and reduction in attitude change. Rosenberg M. J. Holt, Rinehart and WinstonNew
York 1965,
|535| Attitude organi:ation and change. An analvsis of consistencv among attitude components. Rosenberg M.
J. Hovland C. I. McGuire W. J. Abelson R. P. Brehm J. W. Yale Univ. PressNew Haven 1960,
|536| Social Psvchologv. Ross E. A. MacmillanNew York 1908,
|537| Attribution of educational outcomes bv professional and non-professional instructors. Ross L. Bierbrauer
G. Polly S. 1974 609618. p
|538| Sociological e psicologia collettiva. Rossi Pasquale Cited in Becker Barnes (1961) 1904.
|539| Generali:ed expectancies for internal versus external control of reinforcement. Rotter J. B. 6091966
|540| A: altalanos ps:ichologia alapfai. Rubinstein Sz. L. Akademiai Kiado.Budapest 1964,
|541| Selected Writings. Sapir E. Univ. College PressBerkeley, CaliI 1949,
|542| Role Theorv. Sarbin T. R. 1954. 223258. p
|543| Contributions to Role-Taking Theorv. I. Hvpnotic Behavior. Sarbin Theodore R. 1950. 255270. p
|544| The Theorv of Statistical Decision. Savage L. J. 1951.
|545| Deviacio, elutasitas es kommunikacio. Schachter S. GondolatBudapest 1981,
|546| Cognitive, social and phvsiological determinants of emotinal state. Schachter S. Singer J. E. 1962.
379399. p
|547| The Serengeti lion. a studv of predatorprev relations. Schaller G. B. Univ. oI Chicago PressChicago 1972,
|548| A Scale for the Judgement of Facial Expression. Schlosberg H. 1941. 497510. p
|549| The Description of Facial Expressions in Terms of two Dimensions. Schlosberg H. 1952. 229237. p
|550| Three Dimensions of Emotions. Schlosberg H. 1954. 8188. p
|551| Die befragte. Schmidtchen Gerhardt 1965.
|552| Determinants of the self-attribution of having influenced another person. Schopler J. Layton B. D. 1972.
326332. p
|553| Racial Attitudes in America. Trends and Interpretations. Schuman Howard Steeh Charlotte Bobo
Lawrence Harvard University PressCambridge, MA 1985,
|554| FIRO. A Three-Dimensional Theorv of Interpersonal Behavior. Schutz W. C. HoltNew York 1958,
|555| What makes groups productive? Schutz W. C. 1955. 429465. p
|556| A tarsadalmi valosag ertelemteli felepitese. Schtz A. GondolatBudapest 1984, 159177. p
|557| Review of Lawrence Kohlbergs Essavs in Moral Development. Jol. 1. Schweder Richard A. 1982.
321424. p
|558| Identification as a Form of Behavorial Development. Sears R. R. Univ. oI Minnesota PressMinneapolis
1957,
417
|559| Group Conflict and Cooperation. Their Social Psvchologv. SheriI M. Routledge and Kegan PaulLondon
1966,
|560| Group Conflict and Cooperation. Their Social Psvchologv. SheriI M. Routledge and Kegan Paul
LtdLondon 1966,
|561| The Psvchologv of Ego-Involvements. Social Attitudes and Identifications. SheriI M. Cantril H. J.
WileyNew York 1947,
|562| Intergroup Conflict and Cooperation. The Robbers Cave Experiment. SheriI M. Harvey O. J. White B. J.
Hood W. R. SheriI C. W. The University Book ExchangeNorman, Oklahoma 1961,
|563| Groups in Harmonv and Tension. SheriI M. SheriI C. W. Harper and BrothersNew York 1953,
|564| An 0utline of Social Psvchologv. SheriI M. SheriI E. Harper and BrotherNew York 1948,
|565| The Psvchologv of Social Norms. SheriI MuzaIer HarperNew York 1935,
|566| The Differenciation of Emotional Response in Infants. Sherman M. 1927. 1928. 265283., 335351. p.;.
385394. p
|567| Societv and Personalitv. An Interactionist Approach to Social Psvchologv. Shibutani T. Prentice Hall
IncEnglewood CliIIs 1961,
|568| Reference groups as perspective. Shibutani Tamotsu 563. p 1955
|569| The influence of reinforcement and punishment in a minimal social situation. Sidowski J. B. WyckoII L.
B. Tabory L. 1956. 1519
|570| Permissiveness, Permission and Aggression. The Effect of Adult Presence or Absence on Aggression in
Childrens Plav. Siegel A. E. Kohn L. G. 1959.
|571| La Foule Criminelle. Sighele Scipio Alcan. Cited in Becker Barnes (1961)Paris 1894,
|572| Psvchologie des Sectes. Sighele Scipio Giard et Briere. Cited in Becker Barnes (1961)Paris 1891,
|573| Mass Media and Communication Processes in the Detroit Riot of 1967. Singer Benjamin 1970. 236245.
p
|574| Contrasting correlates of group si:e. Slater P. E. 1958. 129139. p
|575| Microcosm. Structural Psvchological and Religious Evolution in Groups. Slater P. E. John WileyNew
York 1966,
|576| Similarities and Differences among Three Generations of Women in Attitudes Toward the Female Role in
Contemporarv Societv. Slevin Kathleen F. Wingrove C. Ray 1983 609624. p
|577| Primarv Group Interaction in Panic Behavior. A Test of Theories. Paper presented at annual meeting of
the Southern. Smith Don -Miami Beach 1976.
|578| Sex Role Attitudes and Social Class. A Reanalvsis and Clarification. Smith M. Dwayne Fisher Lynn J.
1982. 7778. p
|579| Jictorv Celebrations as Theater. A Dramaturgical Approach to Crowd Behavior. Snow David Zurcher
Lou Robert Peters 1981. 2142. p
|580| Societv, Culture and Personalitv. Their Structure and their Dvnamics. A svstem of General Sociologv.
418
Sorokin P. A. Harper and BrothersNew York 1947,
|581| Societv, Culture and Personalitv. Sorokin P. A. -New York 1947.
|582| A Social Psvchological Approach to Hvpnotic Behavior. Spanos Nicholas OxIord University PressNew
York 1982,
|583| Toward a Convergence in Hvpnosis Research. Spanos Nicholas P. Barber Theodore X. 1974 500511. p
|584| Experimental and Phenomenological Data. Spanos Nicholas P. Ham Martin W. Barber Theodore X
Suggested (Hypnotic) Visual Hallucinations 1973. 96106. p
|585| The Relative Effectiveness of Climax and Anti-Climax Order in an Argumentative Speech. Sponberg H.
1946 3544. p
|586| The Future of Religion. Seculari:ation, Revival, and Cult Formation. Stark Rodney Bainbridge William S.
University oI CaliIornia PressBerkeley 1985,
|587| Emotional Dvnamics and Group Culture. Experimental Studies of Individual and Group Behavior. Stock
D. Thelen H. A. Univ. PressNew York 1958,
|588| La psvchologie sociale. Stoetzel J. FlammarionParis 1963,
|589| The General Inquirer. A Computer Approach to Content Analvsis. Stone P. J. Dunphy D. C. Smith M. S.
Ogilvie D. M. MIT PressCambridge, Mass 1966,
|590| Surveillance and trust. Strickland. L. H. 1958. 200215. p
|591| Sex role differentiation in furv deliberations. Strodbeck F. L. Mann R. D. 1956. 311. p
|592| Jideotape and the attribution process. Reversing actors and observers points of view. Stroms M. 1973.
165175. p
|593| Conditions of Accurate Role-Taking. A Test of Meads Theorv. Stryker S. 1962. 4162. p
|594| Svmbolic interactionism. A structural version. Stryker S. -Menlo Park etc., 1980, The
Benjamin-Cummings Publ. Comp
|595| Racial Attitudes in Britain. A Causal Analvsis. Studlar Donley T. 1979 107 122. p
|596| Gren:en und Mglichkeiten der Meinungsbeeinflussung durch Rundfunk und Fernsehen. Sturm Herta
1968.
|597| Conceptions of Modern Psvchiatrv. Sullivan H. S. The W. A. White FoundationWashington 1946,
|598| Sociologv in Medicine. Susser M. S. Watson W. OxIord University PressLondon 1962,
|599| Bntetointe:eti eletrend kriminologiai vi:sgalata. Szabo Andras Kzgazdasagi es Jogi
KnyvkiadoBudapest 1966,
|600| S:ociabilitas-mutatok profektiv tes:tekben. Szakacs Ferenc 1968. 564577. p
|601| The Mvth of Mental Illness. Foundations for a Theorv of Personal Conduct. Szasz T. S. Sacker and
WarburgLondon 1962,
|602| Elmebetegek tarsas kapcsolatainak kialakulasa a betegfoglalko:tatas soran. Szegedi Marton Akademiai
KiadoBudapest 1967, 559563. p
419
|603| Judgement and Judging in Person Cognition. TaIt R. SpringerNew York 1960,
|604| The Abilitv to Judge People. TaIt R. 1955. 123. p
|605| Some Determinants of the Perception of Positive and Negative Feelings in Others. Tagiuri R. Blake R. R.
Bruner J. S. 1953. 585592. p
|606| Person Perception and Interpersonal Behavior. Tagiuri R. Petrullo L. StanIord Univ. PressStanIord, CaliI
1958,
|607| Person perception and interpersonal behaviour. Tagiuri R. Petrullo L. (eds.) StanIord University
PressStanIord 1958,
|608| Social Stereotvpes and Social Groups. TajIel H. BlackwellOxIord 1981, 148164. p
|609| Experiments in Intergroup Discrimination. TajIel H. 1970. 96 102. p
|610| La Categorisation Sociale. In Introduction a la psvchologie sociale. TajIel H. LarousseParis 1972,
272302. p
|611| Social and cultural Factors in Perception. TajIel H. Addison-WesleyReading, Mass 1969,
|612| Experiments in intergroup discrimination. TajIel H. 1970 96 102. p
|613| Human groups and social categories. Studies in social psvchologv. TajIel H. Cambridge Univ.
PressCambridge etc 1981,
|614| Quantitative fudgement in social perception. TajIel H. 1959. 1629. p
|615| Social Categori:ation and Intergroup Behavior. TajIel H. Flament C. Billig M. Bundy R. P. 1971.
149178. p
|616| Social categori:ation and intergroup behavior. TajIel H. Flament C. Billig M. G. Bundy R. P. 1971.
149178. p
|617| Content of stereotvpes and the inference of similaritv between members of stereotvped groups. TajIel H.
Sheikh A. A. Gardner R. C. 1964 191201. p
|618| Classification and quantitative fudgment. TajIel H. Wilkes A. L. 1963. 101114. p
|619| Social identitv and intergroup relations. TajIel H. (ed.) Cambridge Univ. Press. Maison des Sciences de
l`HommeCambridge etc 1982,
|620| Task and interaction process. some characteristics of therapeutic group discussion. Talland G. A. 1955.
105109. p
|621| Crowds and Sects from the Point of Jiew of the Criminal. 1893. Tarde Gabriel
|622| The Crimes of Crowds. Tarde Gabriel -1888 Cited in Clark (1969).
|623| The Laws of Imitation. Tarde Gabriel Henry HoltNew York 1903,
|624| The Opinion of the Crowd. Tarde Gabriel Cited in Clark (1969) 1901.
|625| The Public and the Crowd. Tarde Gabriel 1898. 287. p
|626| Attitude Toward Racial Integration. Taylor D. Garth Sheastley Paul Greeley Andrew M. 1978. 4249. p
420
|627| Does group participation when using brainstorming facilitate or inhibit creative thinking? Taylor D. W.
Berry P. C. Block C. H. 1958. 2347. p
|628| Point of view and perceptions causalitv. Taylor S. E. Fiske S. T. 1975. 439445. p
|629| Elements in the progressive development of small groups. Theodorson G. A. 1963 311320. p
|630| The social psvchologv of groups. Thibaut J. Kelley H. H. WileyNew York 1959,
|631| Some determinants and consequences of the perception of social causalitv. Thibaut J. W. Riecken H. W.
1955. 113133. p
|632| Psvchological Set and Social Conformitv. Thibaut J. W. Strickland L. 1956. 115129. p
|633| The Social Psvchologv of Groups. Thibaut John W. Kelley Harold H. John Wiley and Sons, IncNew York,
London, Sydney 1959,
|634| Attitude Change through Refutation and Elaboration of Audience Counterarguments. Thistlethwaite D. L.
Kamenetzky J. 1955. 312. p
|635| Factors Influencing Attitude Change through Refutative Communication. Thistlethwaite D. L.
Kamenetzky J. Schmidt H. 1956. 1425. p
|636| Changes in the Sex Role Attitudes of Women, 19621977. Evidence from a Panel Studv. Thornton Arland
Freedman Deborah 1979. 831842. p
|637| The measurement of social attitudes. Thurstone L. L. 1931.
|638| The Sane Societv. Tillich Paul 1955.
|639| From Mobili:ation to Revolution. Tilly Charles Addison-WesleyReading, MA 1978,
|640| The Rebellious Centurv. 18301920. Tilly Charles Tilly Louise Tilly Richard Harvard University
PressCambridge 1975,
|641| K:sseg es tarsadalom. Tnnies F. GondolatBudapest 1983,
|642| Gemeinschaft und Gesellschaft. Grundbegriffe der Reinen So:iologie. Tnnies Ferdinand K. CurtiusBerlin
1926,
|643| Cultural influences upon cognitive processes. Triandis H. C. Academic PressNew York, London 1964,
|644| Negotiation of White and Negro students on civil rights issues. Triandis H. C. Davis E. E. 1964.
|645| Affect and behavior intentions. Triandis H. C. Fishbein M. Hall E. R. Tanaka Y. C. Shanmugam V.
|646| The Dvnamogenic Factors in Pacemaking and Competition. Triplett Norman 1898. 507533. p
|647| Halodiploidv and the evolution of the social insects. Trivers R. L. Hare H. 1976. 249263. p
|648| Principes de phonologie. Troubetzkoy N. S. KlincksieckParis 1949,
|649| Development sequences in small groups. Tuckman B. W. 1965. 384399. p
|650| Collective Behavior. Turner Ralph Rand-McNallyChicago 1964,
|651| Towards a cognitive redefinition of the social group. Turner J. 1540. p
421
|652| Toward a Sociological Theorv of Motivation. Turner Jonathan H. 1987. 1527. p
|653| The self-conception in social interaction. Turner R. WileyNew York 1968,
|654| Role-Taking. Process versus Conformitv. Turner R. H. 1962. 2040. p
|655| Collective behavior. Turner R. H. Killian L. M. (eds.) Prentice Hall, Englewood CliIIsNew York 1957,
|656| Introduction. Pp. ix-xlvi. In Park, Robert E. On Social Control and Collective Behavior. / Ralph Turner
(ed.). Turner Ralph University oI Chicago PressChicago 1967,
|657| Role-taking, role standpoint, and reference-group behaviour. Turner Ralph H. 1956. 316328. p
|658| An interpersonal relations technique for industrv. Van Zelst R. H. 1952 68 76. p
|659| Ji:sgalat a gvermek tarsas-k:ssegi eletenek alakulasarol. Varhegyi Gyrgy Akademiai KiadoBudapest
1967,
|660| A k:ssegi munka es a s:ociometriai po:icio ss:efggese. Vastagh Zoltan 1967
|661| La perception de lespace. Vurpillot E. Presses Universitaires de FranceParis 1963,
|662| Competence and conformitv. Another look at Hollanders studv. Wahrman R. Pough M. D. 1972.
376386. p
|663| Profecting Female Labor Force Participation from Sex Role Attitudes. Waite Linda J. 1978 299318. p
|664| The perception of motion. Wallach H. 1959. 5660. p
|665| Aspects of fudgment and decision making. Interrelationships and changes with age. Wallach M. A. Kogan
N. 1961. 2336. p
|666| Sex differences and fudgment processes. Wallach M. A. Kogan N. 1959. 555 564. p
|667| Les origines du caractere che: lenfant. Les preludes du sentiment de personnalite. Wallon H. Presses
Universitaires de FranceParis 1949,
|668| Le role de lautre dans la conscience du moi. Wallon Henri 1959.
|669| Les origines du caractere che: lenfant. Wallon Henri PUFParis 1948,
|670| Assignment of responsibilitv for an accident. Walster E. 1966. 7379. p
|671| Equitv theorv and helping relationships. Walster E. W. Walster C. W. Piliavin J. A. Harvard Univ. Press,
in pressCambridge, Mass 1971,
|672| Developpement electro-encephalographique des enfants. Walter W. G. Delachaux & NiestleNeuchtel
1960,
|673| Social classes in America. Warner W. L. Meeker M. Eells K. Science Research AssociatesChicago 1949,
|674| Unobtrusive Measures. Nonreactive Research in the Social Sciences. Webb E. J. et al. Rand
McNallyChicago 1966,
|675| Ga:dasag es tarsadalom. S:emelvenvek. Weber Max Kzgazdasagi es Jogi KnyvkiadoBudapest 1967,
|676| Gravitv and Grace. Weil Simone G. P. Putnams SonsNew York 1972,
422
|677| Languages in Contact. Weinreich U. Publications oI the Linguistic Circle oI New YorkNew York 1959,
|678| Comparative Psvchologv of Mental Development. Werner H. FollettChicago 1948,
|679| Motivation reconsidered. the concept of competence. White R. W. 1959. 297334. p
|680| Sorcerv, Sin, and the Super-Ego. Whiting J. W. M. University oI Nebraska PressLincoln 1959, 174195. p
|681| Language, thought and realitv. WhorI B. L. Technology PressCambridge, Mass 1956,
|682| The organi:ational man. Whyte W. H., Jr. Simon and SchusterNew York 1956,
|683| Stimulus pooling and social perception. Willis R. H. 1960. 365373. p
|684| Sociobiologv. the new svnthesis. Wilson E. O. The Belknap Press oI Harvard Univ. PressCambridge 1975,
|685| Profection, attraction and strategv choises in intergroup competition. Wilson W. Chun N. Kayatani M.
1965. 432435. p
|686| Intergroup attitudes and strategies in games between opponents of the same or of a different race. Wilson
W. Kayatani M. 1968. 2430. p
|687| Selected Studies in Marriage and the Familv. Winch R. F. McGinnis R. Barringer H. R. (eds) Holt,
Rinehart and WinstonNew York 1962,
|688| Positive forms of social behavior. Wispe L. G. (ed.) Harvard Univ. Press, in pressCambridge, Mass 1971,
|689| The Sociologv of Georg Simmel. WolI Kurt H. (ed.) H. WolIIGlencoe 1950,
|690| Psvchologie experimentale. Woodworth R. S. Presses Universitaires de FranceParis 1949,
|691| Crowds and Riots. A Studv in Social Organi:ation. Wright Sam SageBeverly Hills, CA 1978,
|692| Structure of the cognitive field. Zajonc R. B. 1954.
|693| Identite sociale et conscience. Zavalloni M. Louis-Guerin Ch. PrivatMontreal 1984,
|694| Social psvchologv at the crossroads. Its encounter with cognitive and ecological psvchologv and the
interactive perspective. Zavalloni M. Louis-Guerin Ch. 1979. 307321. p
|695| Les fumeaux, le couple et la personne. 12. Zazzo Rene PUFParis 1960,
|696| Sociometrie et psvchologie. Zazzo Rene 1949. 4361. p
|697| Individuation, Reason and Order versus Deindividuation, Impulse and Chaos. Zimbardo Phillip
University oI Nebraska PressLincoln 1969,
423