A mondat szintagmatikus szerkezete

I. Kapcsolatok a mondat szavai kztt A szavak kapcsolatban vannak egymssal: ragok, jelek, szrendi ktttsg rvn. II. A mondat szintjei alany-lltmny (predikatv szerkezet) a kzvetlenl hozz tartoz bvtmnyek alsbb szintek: csak egy-egy mondatrszt bvtnek III. A mondat szintezdse s a szrend Az els s msodik szinten ll mondatrszek a jelz kivtelvel szabad szrendek, mg az alsbb szinteken ktttebb a szrend, csak az ltaluk bvtett mondatrsszel egytt mozdulhatnak el. IV. A szintagmk fajti szintagma: egymssal nyelvtanilag meghatrozott viszonyba lp szavak kapcsolata. Hrom fle viszony van: A hozzrendel (alany-lltmny) mindegyik felttelezi a msikat, kett egytt a mondat szerkezeti magja. Az alrendel (trgyas, hatrozs, jelzs) itt van alaptag, ezt bvti, rnyalja a meghatroz tag, az alaptag egy szinttel feljebb van, a meghatroz tagrl nevezzk el. A mellrendel (halmozott mondatrszek) semleges viszony (kzs alaptaghoz tartoz klnbz bvtmnyek) Az lszintagma nvels, nvuts, igekts, ltigs kapcsolat, alakilag kzelebb ll a szintagmhoz, nyelvtani szerepe szerint a toldalkos szavakhoz vannak kzelebb: hz mellett hznl. Az llandsult szkapcsolatok mr sz rtk nyelvi elemek pl. rszt vesz, perbe fog. V. Aktulis tagols A mondatok egyes rszeinek a kzlsfolyamatban betlttt szerepe szerinti bontsa. A rma: egy j kzlselemmel viszi elre a kzlsfolyamatot. A tma: ismert elem, az sszefggs biztostshoz szksges pl. nvms, szemlyrag, stb.