OSSZEFOGLALAS 7 A kommunikci modelljei s alapfolyamatai

1. Fejezetiinkben az emberi kommunikacio legosszetettebb formai mogotti megismer6folyamatokat igyekeztlink felvazolni. Harom kommunikaciofogalmat vezettiink be, egy nagyon altalanosat es ket specifikusabbat, a kommunikacio kodalapii, illetve szandekkozpontu fogalmait. Amellett erveltiink, hogy az osszetett emberi kommunikacios folyamatok megragadasara mind a kodalapii, mind a szandekkozpontu kommunikaci6 modelljere sziiksegiink van. 2. A szo szerinti nyelvi kommunikaci6 ^s egy sor egyeb jelalkalmazdsi eset magyarazatara a kodmodell helyes kiindulopontnak tunik, azonban van egy sor olyan jelenseg az emberi kommunikacioban, amelyek kapcsan nem bizonyult adekvatnak, s velhetcten nem is fog. Ilyenek peldaul: a nem sz6szerintiseg, a hatekony emberi kommunikacio kod hianyaban, a kontextusfiigges, valamint a kommunikativ viselkedes es a kifejezni kivant tartalom kozotti rugalmas viszony. 3. Ezeknek es egy sor tovabbi jelensgnek a kezelesere bontakozott ki az emberi kommunikacio szandekkozpontu modellje. Ebbol a megkozelitesbol Grice elmeletet s nagyobb hangsullyal Sperber ^s Wilson relevanciaelmeletet targyaltuk. A ket felfogas kozos vonasa, hogy az emberi kommunikaciot szandekkozpontunak tartjak, s kozponti mozzanatanak a szandekok kifejezeset, illetve a szandekok felismerest tekintik. 4. Megmutattuk, hogy noha szamos eldnnyel rendelkezik a Sperber-Wilson-fe"le relevanciaelmelet, szamos fogalmi es empirikus korlatja is van. Emellett nem is szandekozik magyarazni a kommunikaci6 szamos aspektusat - elsosorban azokat az eseteket, amikor a kommunikacio nem szandekos.