Minden jog fenntartva, belertve brminem sokszorosts, msols s kzls

jogt is.


A magyar irodalom s kultra rtkeinek polsa s terjesztse rdekben az
Orszgos Szchenyi Knyvtr Magyar Elektronikus Knyvtrval egyttmkdve
kiadja a Mercator Stdi.
Felels kiad a Mercator Stdi vezetje


Mszaki szerkeszts, tipogrfia: Dr. Ptery Kristf



ISBN 963 606 331 1












Mercator Stdi, 2006


Mercator Stdi Elektronikus Knyvkiad
2000 Szentendre, Harkly u. 17.
www.akonyv.hu
Tel/Fax: 06-26-301-549
Mobil: 06-30-305-9489
e-mail: peteryk@axelero.hu





AISOPOS
Esopus fabuli, mellyeket mastan
jonnan magyar nyelvre fordtott
Pesti Gbriel



Nec verbum verbo curabis
reddere fidus Interpres.
Horatius: De arte poetica
[Mr ismert anyag is magadv vlhatik,
gy, ha... tolmcsknt nem akarsz szt
szval szolgai mdon adni...
(Novk Jzsef fordtsa)]

Aesopus fabularum Philosophus.
Plinius: Naturalis historia
[Aesopus fabulk filozfusa.]


Tartalom
Pannniai Pesti Gbor a kedves
olvasnak dvzlett kldi. 7
Ioannes Alexander Brassicanus
jogtuds verse 8
Aesopus beszl 8
Esopusnak leti kezdetik revideden. 9
Phrygiabeli Esopusnak fabuli
kezdetnek. 15
1 Az kakasrl s drga krl. 15
2 Az farkasrl s a brnrl. 15
3 Az egerekrl s bkkrl. 16
4 Az ebrl s rnkrl. 16
5 Az oroszlnrl s
egyb vadakrl. 17
6 A farkasrl s darurl. 17
7 A parasztrl s a kgyrl. 17
8 A vad kanrl s szamrrl. 18
9 Az vrasi s mezei egrrl. 18
10 Az keselyrl s cskrl. 19
11 Az hollrl s rkrl. 19
12 Az agg oroszlnrl. 19
13 Az ebrl s szamrrl. 20
14 Az oroszlnrl s az egrrl. 20
15 Az beteg knyrl. 20
16 Az fecskkrl. 21
17 A bkkrl s az kirlyokrl. 21
18 A galambokrl s a knykrl. 22
19 Az loprl s az ebrl. 22
20 A farkasrl s a kis
szil disznrl. 22
21 A hegyeknek szilsrl. 23
22 A vadsz ebrl. 23
23 A nyulakrl s a bkkrl. 23
24 Az kecske ollrl
s a farkasrl. 24
25 A szarvasrl s farkasrl. 24
26 A parasztrl s a kgyrl. 25
27 A rkrl s az esztergrl. 25
28 Az farkasrl s rott frl. 25
29 A szajkrl. 26
30 Az lgyrl s hangyrl. 26
31 Az bkrl s az krrl. 27
32 Az lrl s az oroszlnrl. 27
33 Az lrl s szamrrl. 28
34 Az madarakrl s vadakrl. 28
35 Az farkasrl s rkrl. 29
36 A szarvasrl. 29
37 Az kgyrl s az reszelrl. 29
38 Az farkasokrl s brnyokrl. 30
39 Az erdrl s paraszt
emberrl. 30
40 A hasrl s egyb tagokrl. 30
41 A majomrl s a rkrl. 31
42 A szarvasrl s az krekrl. 31
43 Az oroszlnrl s rkrl. 32
44 A rkrl s menytrl. 32
45 Az lrl s szarvasrl. 32
46 Az kt iffjrl. 33
47 Az ebrl s a mszrosrl. 33
48 Az ebrl s az juhrl. 34
49 Az brnyrl s farkasrl. 34
50 Az iffjrl s macskrl. 34
51 Az atyrl s a fiairl 35
52 A lrl s szamrrl. 35
53 A szn getrl
s a ruha fejrtrl. 36
54 Az madarszrl
s rves galombrl. 36
55 Az trombitsrl. 36
56 Az farkasrl s az ebrl. 37
57 A sznt emberrl s ebekrl. 37
58 A rkrl s az oroszlnrl. 38
59 Az rkrl s keselyrl. 38
60 A sznt emberrl
s a darvakrl. 38
61 Az kakasrl s a macskrl. 39
62 Az juh psztorrl
s sznt emberekrl. 39
63 Az keselyrl s hollrl. 40
64 Az irgy ebrl s kerrl. 40
ESOPUS FABULI 5

65 Az varjrl s juhrl. 40
66 A pvrl s filemilrl. 41
67 A paraszt emberrl s urrl. 41
68 Az vn menytrl s egerekrl.41
69 Az oroszlnrl s bkrl. 42
70 Az hangyrl. 42
71 Az madarakrl. 42
72 Az orvosrl s betegrl. 43
73 Az oroszlnrl, szamrrl
s rkrl. 43
74 Az gedelyrl s farkasrl. 43
75 Az szamrrl. 44
76 Egy aggnrl s
szolgl lenyirl. 44
77 A szamrrl s lrl. 44
78 Az oroszlnrl s kecskrl. 45
79 Az sasrl s egyb
madarakrl. 45
80 Az ludakrl. 45
81 Jupiterrl s a majomrl. 46
82 Az tlyfrl s ndrl. 46
83 Az halszrl s halacskrl. 47
84 Az hangyrl s picsekrl. 47
85 Az oroszlnrl s bikrl. 47
86 Az dajkrl s farkasrl. 48
87 Az teknsbkrl s keselyrl. 48
88 Az rkrl s firl. 48
89 Az naprl s az szaki szlrl. 49
90 A szamrrl. 49
91 Az bkrl s rkrl. 50
92 Az mar ebrl. 50
93 Kt bartosokrl
s az medvrl. 50
94 Az tevrl. 51
95 A kopasz lovagrl. 51
96 Kt fazkrl. 52
97 Az paraszt emberrl
s a Szerencsrl. 52
98 Az bikrl s kecskrl. 52
99 Az pvrl s darurl. 53
100 A tlyfrl s ndrl. 53
101 Az tigrisrl s rkrl. 53
102 Az bikkrl s oroszlnrl. 54
103 Az jegenyefrl s szilfrl. 54
104 Az fsvny emberrl
s irgyrl. 54
105 Az varjrl s egy ednrl. 55
106 Az oroszlnrl s a vadszrl.55
107 Az parasztrl s tulokrl. 56
108 Az gyermekrl s loprl. 56
109 Az erdei istenrl s ton
jr emberrl. 56
110 Az vad kanrl s emberrl. 57
111 Az bikrl s egrrl. 57
112 Az paraszt emberrl s
Herculesrl. 58
113 Az ldrl. 58
114 Az picsekrl s hangyrl. 58
115 Az majomrl s
az kt firl. 59
116 Az krrl s tulokrl. 59
117 Az ebrl s oroszlnrl. 60
118 Az halakrl. 60
119 Az prdusrl s rkrl. 60
120 Az rkrl s vadmacskrl. 61
121 Az kirlrl s majmokrl. 61
122 Az szamrrl s az kt
ton menrl. 61
123 Az halszokrl. 62
124 Az pkrl s kszvnrl. 62
125 Az majmokrl s prdusrl. 63
126 Az pacsirtrl s az fiairl. 63
127 Az rkrl s bakkecskrl. 65
128 Az kakasokrl s fogolyrl. 65
129 Az krkedken emberrl. 66
130 Az emberrl, ki Apollt
ksrgeti vala. 66
131 Egy asszonrl s
az tykjrl. 66
132 Az vidrrl, ki magnak
testt el szakasztja. 67
133 Az emberrl, mellyet az eb
meg mart vala. 67
134 Egy jevend mondrl. 68
135 Az szamrrl s farkasrl. 68
136 Az madarszrl s rigrl. 69
137 Az ton men emberrl,
ki egy zacskt tallt vala. 69
6 ESOPUS FABULI

138 Az gyermekrl s anyjrl. 70
139 Az psztorrl, ki hajss
ltt vala. 70
140 Egy iffjrl s az oroszlnrl. 71
141 Az keselyrl s rkrl. 71
142 Az keselyrl s
az ganj hajt bogrrl. 72
143 Az kurta rkrl. 72
144 Az rkrl s csipkrl. 73
145 Az rkrl s vadszokrl. 73
146 Az emberrl s fa kprl. 74
147 Az keselyrl s emberrl. 74
148 Az sznt emberrl. 74
149 Az egy halszrl. 75
150 Az halszokrl. 75
151 Az emberrl, ki beteg s
szegn vala. 76
152 Az halszokrl. 76
153 Az vn emberrl,
ki hallt kvnja vala. 76
154 Kt emberrl, kik egymssal
ellenkednek vala. 77
155 Az gyermekrl
s Szerencsrl. 77
156 Az egerekrl s a macskrl. 78
157 Az majomrl s rkrl. 78
158 Az kovcsrl s ebrl. 79
159 Az szvrrl. 79
160 Az ebrl s farkasrl. 79
161 Az oroszlnrl, ki az paraszt
ember lenyt szereti vala. 80
162 Az nstn oroszlnrl
s rkrl. 80
163 Az farkasrl s brnyrl. 81
164 Kt kakasrl, kik egymssal
vnak vala. 81
165 Az szarvasrl s az borjrl.82
166 Az mhrl s Jupiterrl. 82
167 Az lgyrl. 82
168 Egy iffjrl s fecskrl. 83
169 Az betegrl s orvosdaktorrl.83
170 Az fa vg emberrl. 84
171 Az nyulakrl s bkkrl. 84
172 Az kgyrl s az paraszt
emberrl. 85
173 Az tykrl s rkrl. 85
174 Egy rkrl. 85
175 Az gyermekrl s skorpirl. 86
176 Az vadszrl s fogolyrl. 86
177 Az nylrl s tekns bkrl. 87
178 Az fzfrl s fejszrl. 87
179 Az kt alma frl. 87
180 Az vakondakrl s az
anyjrl. 88
181 Az darazsokrl, foglyokrl s
sznt emberrl. 88
182 Jupiter istenrl. 89
183 Az balhrl. 89
184 Az balhrl s emberrl. 89
185 Egy frfirl s
az felesgirl. 90
ESOPUS FABULI 7
Pannniai Pesti Gbor a kedves
olvasnak dvzlett kldi.
Mivel ltom, hogy majdnem minden haland s a fldkereksg nemzetei fordt-
sok csodlatos sokasgval bvelkednek, s szerte a vilgon ezen sernyked-
nek; hogy hazjuk dicssgt valamicskvel gyaraptsk, azltal, hogy viknek
mind nyelvt, mind szellemt finomtjk s mind szlesebb krben terjesztik el;
mirt ne szabadna nekem is - krdem n - a mi nyelvnket s a mi szellemnket
a rgi blcsek tudomnyval gyenge erm szerint kesteni, s a hazrt, mely-
nek mindnyjan adsai vagyunk, fradoznom.
gy gondoltuk - legjobb olvas -, hogy nem haszontalan munka elvgzsre vl-
lalkozunk, ha a legkivlbb szerzk igen gazdag gyjtemnybl kivlasztott s
nagytuds frfiaktl jabban sorrendbe lltott esopusi mesket lefordtjuk. Ezek
a halandk lelkt nem csupn csods gynyrrel tltik el, hanem a tisztes s
hasznos cselekvsre is sokkal inkbb csbtanak, mint a filozfusok szigor tana-
ikkal, mert megveszteget bjukkal gy frkznek az emberek lelkbe, s gy
megmutatjk, mit kell kvetni s mit kell kerlni, hogy mi valamennyien akaratla-
nul is azok helyeslsre knyszerlnk. Fknt mgis az a tudat vezetett, hogy
gyszlvn mindennem beszdnek a parabolk s a pldk adnak minden fnyt
s teljes mltsgot, mert az ezekkel val ls (mint ezt igen tuds frfiak megr-
tk) megkettzi a nyelvbeli kifejezkszsg adomnyt. Mirt is Salamon, amaz
isteni frfi blcs mondsit pldabeszdek cmmel akarta ajnlani. S hogy ne
mondjunk mst, is, a felsges s rk atya egyszltte evangliumaiban igen
srn hasznl pldabeszdet, az gi dolgokat a fldiekhez alkalmazza, hogy hall-
gatsgnak felfogkpessghez alkalmazkodjk. mbr Esopus pldabesz-
dei a mese nevet viselik, mert a beszlni nem tud llatokat beszlni tudk gya-
nnt szerepelteti, de ezekbl is lehet - brmily nven is tartsuk ket szmon -
dvs tanulsgokat merteni, melyekkel az embereket a becsletes s helyes
letre vezetjk. Nem sokat szmt ugyanis (mint Erasmus Szent Jeromos let-
ben rja), mily svnyen szaladsz, csak Krisztushoz siess. Nemcsak a piactere-
ken, hanem a legkesebben szl kltk s trtnetrk, valamint ms hrneves
rk mveiben egyarnt hasznljk. Quintilianus azt lltja, hogy a mesk kivlt-
kppen a paraszti s iskolzatlan emberek lelkt szoktk megindtani, akik a kl-
ttt dolgokat szvesebben meghallgatjk, s a gynyrsgtl rabul ejtve azokkal
a dolgokkal, mellyek nkik kellemesek, szvesen egyetrtenek.
Megvan ez Titus Liviusnl: Menenius Agrippa a gyomor ellen fellzadt emberi
vgtagokrl szl nevezetes mesjvel bktette ki a npet az atykkal. s Hora-
tius mennyire fontosnak tartotta a kltszetben az egyszer mesk hasznlatt,
mint nla tbbhelytt olvashatjuk, pldul a rkrl s a beteg oroszlnrl, a me-
nytrl s a sovny rkrl, amelyik szk lyukon mszott be az lskamrba, de
8 Ioannes Alexander Brassicanus jogtuds verse

jllakva, duzzadt hassal kijnni mr nem tudott, - s mg annyi ms helyen, me-
lyekkel az irodalomban jratos nem egyszer tallkozik. Aulus Gellius is az Atti-
kai jszakk cm mvben, mellyet sokkal nagyobb igazsggal nevezhetne a
nap tndkl fnynek s mindent beragyog ldst hoz napsugrnak, mint
jszaknak, - emlti Esopus mesit: Nagyon is mltn tartottk blcsnek - gy-
mond -, mert a megszvlelsre s kvetsre hasznosakat nem szigoran s el-
lentmondst nem tren parancsolta s javasolta, mint a filozfusok szoktk,
hanem mulatsgos s figyelmet lebilincsel elbeszlseket klttt, s az dvsen
s blcsen megfigyelt dolgokat az emberek eszbe s lelkbe - hogy meghall-
gassk - ilyen csaltekkel lopta be. Agathias is megersti a Grg epigrammk
cm knyvben, hogy a komolyabb s ridegebb mondanival enyhbb vlik, ha
esopusi sval fszerezzk. Ennyi magyarzat Esopus mesirl elg is lesz az
olvasnak. Mindamellett nem hagyhatjuk sz nlkl, hogy nhny mesben, br
ritkn s nagyon kevs helyen, nhny llatnevet (alig hrmat) megvltoztattunk,
hogy a mesk llatfajtirl a tisztelt olvas b ismereteket szerezzen.

Ha valamely nemt tmogatsval ezen knny
fajsly els; s ms szlttim szves fogadta-
tsra tallnak, akkor tbbet fogok merszelni,
s mint ill, mg kszsgesebben fogok
hazm szolglatra llni. Lgy j egsz-
sgben! Bcsben, 1536. v
augusztusnak 28. napjn.
Ioannes Alexander Brassicanus
jogtuds verse
Aesopus beszl
Engem, a holt grgt feltmasztott a latin nyelv,
Most magyarul szlok, mg ragyogbb leszek gy,
Jrok a balgk kzt s mondom az kes igket,
Hajdan a socratesi nyj gyakorolt ezeken.
Platon a Phaedonban s Diogenes Laertius rja:
Socrates Aesopus fabulit versbe faragta.
Aesopus, mondjk, gy szlt a corinthusiakhoz:
Erklcs dolgban mgse itljen a np.
(Szab Gza fordtsa)
ESOPUS FABULI 9
Esopusnak leti kezdetik revideden.
Esopus nemzetsge s eredeti tmadott phrygiabeli tartomnba, Amoriom nev
vrasbl, ki az rendi szerint nem igen jeles ember, hanem szolga s rab vala.
De az rabsg az blcs s szabad elmjt nem tehet rabb, hanem mind
vgiglen az blcsesgnek szabadsgba marada meg. Es vala nem csak rab, de
mg az idejbe val emberek kztt mindennl rtabb s termeti szerint
undokb. Mert neki feje cscsos vala, orra lapos, nyaka rvid, ajakai szertetlen
nagyok, fekete, trpe, hasa nagy, maga grbe, s mely leg nagyobb fogyatko-
zs vala benne, akadozva szl s rekedezve, gy annyira, hogy mindenitt ml-
tn val rabnak mondhattk, de, noha testi llapatja szerint rut s ktelen, azrt
elmjeszerint gyors s okos, s csodlatos mindennem okos trfa beszdnek
meg tallsra.
Azrt ezt ez undok embert az ura el ki kild mezejbe, hogy kaplna s munk-
ldnk, holott az munkt nagy gyorsan fogja vala.
Es mikoron egyszer egy nminem kertsz ember az urnak figt hozott volna
ajndkon, ad azt az r egy hzi dolgosnak, hogy haza vinn s helyre tenn,
de az dolgos tancsot tarta ms szolga trsval, hogy k az figt meg ennk, s
annak utna Esopusra fognk, hogy lopta volna el, s meg tte volna.
Mikoron azrt az r haza jtt volna, be vdolk Esopust, marok vesszket
hoznak el, hogy tet igen vernk. Ott ez szegny nyavalys urnak lbaihoz
esk, s kezde neki knyergeni, hogy egy kevs idt adna neki, s ne sietne tet
ok nekl ollyan szertelen bintetni.
Mellyet mikoron az r neki meg engedett volna, hoza meleg vizet mindjrst el,
jl ivk benne, az tbbit kegyig az kt szolgnak ad, kik az figt meg ttk vala.
Okdni kezdnek. Esopus az tiszta vznl egyebet semmit nem okdk, de az kt
szolga az vzzel egyetembe az figt is kiokdk, mellyeket az r meztelen
vetkeztete, s erssen meg vesszztet ket. Esopusnak eszes voltn
azonkzbe igen csodlkozvn s azt dicsrvn.
Annak utna, mikoron tet az Diana isten asszonnak papjai az mezbe meg tall-
tk volna, s tle utat krdennek, nem csak utat mutata nekik, de el ksr, s
az vrasba be viv, s jl tart ket. Mely j ttelrt s tartsrt az Diana papjai
imdsgra adk magokat, krk Diant, hogy Esopusnak ez illyen j ttemnyei-
rt mlt fizetst tenne.
Ez meg levn Esopus meg tre, s mikoron el aludt volna, lt lmba, teht az
Szerencse fejefelett ll, s az akadozva s rekedezve val szavnak s nyelv-
nek kteleit dozgatja, s fabulknak tudomnyt elmjbe bocstja. Ezen
Esopus igen meg rile, rembe fel serkene, s annak tulajdont az lmt, mit
10 Esopusnak leti kezdetik revideden.

az Diana papjaival melt vala. Es ennek utna nem vala fogyatkozs nyelvbe,
sem szavba, hanem szabadon s j mdon szl vala.
Vala kegyig az urnak egy dolgosa, Zenas nev, mely minden mezejvel s
mezei marhival br vala. Ez mikoron hallotta volna Esopusnak eszes voltt, s
mint jrt volna az kt szolgval, kik az figt meg ttk vala, mirt hogy sok
lnaksg vala dolgba, fli vala Esopust, hogy meg tudn, s az rnak be vdol-
n. Akar azrt dolgt ell venni, mene az rhoz, kezd Esopust nagy ers vdo-
lsokkal vdolni, s olyakat re mondani, hogy kik soha sem voltak, sem lesznek,
gy annyira, hogy arra br az urat, hogy Esopust neki adn, akr hova tenn.
Annakokrt, mikoron immr Esopus Zenas birtoka alatt volna, s egy idbe az
ajtja eltt llana, jve Zenashoz egy ros ember, s kezd tle krdeni, ha volna
valami el ad barma. Zenas Esopusra mutata, s mond: Ezt m jl ltod, nekem
ennl egyb el ad barmom mastan nincsen.
Mellyet mikoron az ros ember ltott volna, mond: Hol vd ez fazokat? Soha
nem tudhatom, ha tke avagy ember, s ha nem szlna, nem tudnm egybnek,
hanem egy fel ftt temlnek altanm. s nagy bosszonkodssal, mint ha ugyan
meg csfoltk volna, kezde onnt dolgra menni.
Mikoron ltta volna Esopus, hogy el menne onnt, kezde utna futni, s neki
mondani: Vr meg, ember, vr meg! Amaz kegyig htra fordulvn, mikoron tet
meg ltta volna, mond neki: Menj htra, fertelmes eb! Mond neki Esopus: Vgy
meg engemet, ros ember, tudjad bizonnyal, nem leszek neked hasznlatlan
rabod. Mert ha otthon gonosz gyermekid vannak, s minden mulatsg nekl srk,
bzd n rem azokat, s leszek nekik mint egy vz. Ezen el fakada nevetve az
ros ember, s mond Zenasnak: Min hattad ezt ez rossz ednt? Amaz mond:
Hrom fillyren. Az ros ember hrom fillyrt ki vete, s mond: Semmit sem
vttem, sem kltttem.
s mikoron szllsra vitte volna Esopust az ros ember, kezdnek harmadnap-
nak utna tra kszilni, hogy Asiba mennnek, s mikoron az tbb szolgk el
osztank kztk, mellik mennyi terhet vinne, kezde Esopus knyergeni nekik,
hogy neki ne adnnak igen nehz terhet, mert mg j szolga volna, s nem
szokta volna az tereh viselst. Mikoron kegyig amazok krdenk, mit viselhetne el
teht, az utn ktfel tekinte, lta egy nagy kosr kenyeret, mellyet kt embernek
kell vala el vinni, s azt kvn magnak, hogy htra emelnk. Amazok nevetk,
s bolondnak tlk tet, mirt hogy annak eltte knny terhet krt volna, mastan
kegyig leg nehezbiket vlasztotta volna magnak.
s mikoron htra emeltk volna, s a kosr szja erssen nyomn az vllt,
idestova rzza vala htn az kosrt. Mikoron kegyig az ros ember ltta volna,
hogy olyan nagy terhet vinne, ril vala rajta, hogy olyan rabot olcsn vehetett vol-
na, ki annyi terhet viselhetne, mint egy barom.
Mikoron azrt ebdnek idejn meg szllottanak volna, meg hagyk Esopusnak,
hogy mindenik szolgnak meg adn abrakt az kenyrbl, s mikoron az kenyr-
ESOPUS FABULI 11
nek nagyobb rszt el osztotta volna, immr az kevs tereh alatt knnyebben
megyen vala. Estvre kegyig hogy jutnak, mennyi kenyerek vala, mind meg
evk, s msodnapon Esopus iressen megyen vala, mellyet mikoron az tbb
szolgk ltnnak, csodlkoznak vala rajta, hogy ez fekete emberkbe ennyi eszi
volna, hogy magnak oly terhet tudott volna vlasztani, mely rnknt el fogyna.
Annak utna jutnak Efesumba, holott az ros embernek valnak sok rabjai, kiket
mind el ada, ketteitl meg vlva, kinek egyik gramaticus vala, az msik kegyig
cantor, mellyeket mikor el nem adhatna, mene Samos nev szigetbe, s az kettt
igen szpen fel ltztetvn llatta ket az rt Esopus mell ktfell, s gy kezd
rulni.
Mikoron ket illyen mdon ruln, oda jeve Xanthus philosofus, s mikoron mind
az hrmat llatjra meg nzte volna, csodlkozk az ros embernek lnaksgn,
hogy az egy rtat az kt szppel akarn el adni, s mimdon llatta volna az
teml emberkt ollyan kt jeles iffj kzz.
Krd azrt az cantort Xanthus, honnt val volna, s az mond neki:
Kapadocibl val vagyok. Azt is krd, hogy mit tudna, amaz azt mond, hogy
mindeneket. Mely mondson Esopus csak nevete, s semmit nem szla.
Meg krd Xanthus az gramaticust is, honnt val volna, s az lydiabelinek
mond magt, s mikoron azt is meg krdette volna, mit tudna, az is azt mond,
hogy mindent tudna. Ezen Esopus ismeg masolodk. s mirt hogy az kt szpet
felette nagy rron tartja vala az ros ember, el mene onnt Xanthus, mert nem
tetszk neki, hogy kt embert olyan nagy ron venne meg.
s mikoron Xanthus onnt el fordult volna, hogy el menne, kezdk krni az
tantvnyi, hogy meg venn Esopust, mert mikoron amaz kt iffjak azt mondank,
hogy mindent tudnnak, lttk vala, hogy mosolodnk rajta Esopus, ebbl vlik
vala, hogy volna valami benne. Meg trre azrt Xanthus s jeve Esopushoz, s
mond neki: ril, mert meg veszlek. Mond Esopus: Hiszem ltnd, ha srnk. s
mond neki Xanthus: Minden jval kszentlek tgedet. Mond Esopus: n is t-
gedet. El csodlkozk Xanthus az hirtelen vlaszttelrl, s krd tet, honnt
val volna. Kinek Esopus mond: n fekete vagyok. Mond neki Xanthus: Nem
azt krdem, hanem azt, honnt szilettl. Mond Esopus: Az anym hasbl.
Mond ismeg Xanthus: Nem azt mondom, nem, de minem helyen szilettl.
Mond Esopus: Soha nekem anym meg nem mondta, ha fenn avagy alacson
helyen szlt engemet. Meg krd ismeg Xanthus tet, hogy mit tudna. Mond
Esopus: Semmit. Hogy lehet az? - mond Xanthus. Felel Esopus s mond:
Mert imez kett azt mondk, hogy k mindent tudnnak, s nnekem semmit nem
hagynak.
Dicsrk azrt Esopusnak feleletit Xanthus tantvnyi, mirt hogy senki nem volna
emberek kztt, akr mely blcs is, ki mindeneket tudhatna, s kinek minden
dolgok s tudomnyok tudtra lehetnnek. Mikoron azrt Xanthus Esopust meg
akarn venni, krd tet, mondvn: Ha meg veszlek tgedet, el szkl-e tlem?
12 Esopusnak leti kezdetik revideden.

Mond neki Esopus: Mikoron azt akarom melni, soha nem krdek tancsot tled,
ha el menjek avagy ne.
Mely feleletek mikoron Xanthusnak igen kellemetesek lttenek volna, azt is
mond az beszdnek vgbe: De igen rt vagy. Mond neki Esopus: ,
philosofe, ne sznyemet, hanem szvemet s elmmet tekintsed, mimdon blcs-
nek kell tenni. Xanthus azrt meg vev Esopust, s az tantvnyi meg fizetnek
nnen pnzekbl az ros embernek.
Mikoron kegyig egyszer az ura utn menne, s nagy hvsg volna, Xanthus
megyen vala az ton palstjt utna vonvn, s azonkzbe vizelvn, mellyet
mikoron Esopus ltott volna, meg kap neki ruhjt, s mond: Mennl hamarbb
lehet, el adj engemet ismeg, mert el szkm tled. Meg krd Xanthus: Mirt? s
mond neki Esopus: Azrt, mert m te r vagy, s senkitl nem flsz, demaga
mg sem llasz meg az termszetnek, de ugyan mentedbe vizelel; ha trtnik
nnekem, szolgdnak, hogy valahova hirtelem kildesz, s valami ez fle dolgom
trtnik, soha nem lehet egyb benne, hanem futnom s kaklnom egyszersmind
kelletik. Mond neki Xanthus: Ne csodljad ezt, mert hrom gonosztl akarom
magamat meg ni, hogy gy cselekedem. Mert ha meg llank, az nap hvsge
ltal vern fejemet, s az hev fld lbamat meg getn, az vizeletnek szaga is
rtana illatozsomnak. Mond Esopus: No, ha j okkal melted, menj el vele, n
velem knny el hitetned.
Vala kegyig Xanthus hznl igen szp felesge, mikoron azrt haza mentenek
volna, s Esopust ltta volna, harag szemmel tekinte az urra, s mond neki:
Honnt hoztad nekem ez csigabigt? Nm mondtam Xanthe neked, hogy nem
szeretsz te engemet, de ltallod meg mondani, hogy el menjek tled, ezt kegyig
mastan, ez ebfejt arra hoztad, hogy engemet ki zz hzadtl vele. Add meg ne-
kem, az mit velem adtanak, s n el megyek.
Feddi vala kegyig Xanthus Esopust, mire nem szlna valami trffa beszdet, kirt
az asszon kedveln, nm az ton ugyan meg untatta volna magt. Mond
Esopus: Ereszd el, pokolba hadd menjen el. Mond Xanthus: Veszteg, hitvnsg,
nem tudod-e, hogy ezt n gyan szeretem, mint ennen magamat? s mond
Esopus: Szereted-e ez asszonkt? Mond Xanthus: szeretem tat. Esopus lbt
az fldhez it, s mond nagyfel szval. , haj, me ez blcs embert is meg brta
felesge, s azonkzbe az asszonhoz fordulvn mond neki: Asszonyom, akar-
nd-e ha ez n uram iffjat, szpet vtt volna neked, j ruhkba ltztet, elevent s
gyorsat, ki meztelen nzne tgedet az frdbe, s veled jtszdnk uradnak
kisebbsgre, de n azt mondom neked, asszonyom, hogy ne kvnjad az szp
iffjak szolglatjt, ha uradnak bosszt nem akarsz tenni.
Mikoron az asszon ezek ellen semmit nem szlhatna, mond az urnak: De hol
vd, n j uram, ez szp marht? A mint n ltom, ez rakva trfval, azrt immr
n sem gylelem. Mond Xanthus: Esope, m asszonyod is j kedvvel vagyon
hozzd, meg engeszteltem immr tet. Mond Esopus: Bizon nagy dolog, hogy
ESOPUS FABULI 13
egy asszonyembert meg engesztelhettl. Mond neki Xanthus: Hallgass, mert
nem arra vttelek, hogy mindennek ellene mondj, hanem hogy szolglj.
Msod napon el hv Xanthus Esopust vele, mennek egy kertsznek kertibe,
hogy valami parjt vennnek, s mikoron immr Xanthus az parj rrt meg akar-
n fizetni, mond neki az kertsz: Uram, ne fizess semmit, de krlek, mondd meg
nekem, az mit tled krdek. Mond Xanthus: Micsoda az? Felel a kertsz: Mi
oka annak, hogy az mely parjt avagy fivet el palntlok s tzek, hogy az mgis
kesebben n fel az oly fiveknl, kik szabadon, minden palntls s bns nekl
nnek? Xanthus erre (jllehet philosophus volna) semmit felelni egyebet nem
tuda, hanem hogy gy volna meg szerezve az isteni szerzsbl.
Esopus ezen mosolodk, s azt mond, hogy a mi isteni szerzsbl lenne, azt az
blcseknek meg kellene fejtenik (gy mond), azrt, ha nem tudod, hadd nne-
kem, s n meg fejtem neki ez krdst. Azonkzbe htra fordula Xanthus, s
mond az kertsznek: nnekem mastan dolgom vagyon, s nem alkolmas, hogy
minden aprlkra meg feleljek, mert n nem kertbe, hanem f helyen szoktam
disputlni, azrt, ha valami krdsed vagyon, imez n szolgm elg tuds, meg
tud neked felelni.
s mond az kertsz: Ez rtsgnl vagyon-e valami deksg? s mond Esopus
az kertsznek: Mikoron valamely asszonyllatnak urtl gyermeki maradnak, s
annak utna ismeg oly emberhez megyen, kinek felesge meg holt, s gyermeki
maradtanak, az gyermekinek anyja, de az kiket a msodik urnl tall,
mustohja, azrt kilemben tartja egyiket az msiknl, mert az kiket szlt, azokat
nagy szerelemmel, amazokat gonosz kedvvel tartja, s mindenkor rjok
irgykegyik, tkeket is meg szakasztja, s az nnen fiainak adja.
Azonkppen az fld is, a kiket maga teremt s szl, azoknak anyja, az kiket
kegyig te palntlsz, mustohja, azrt az nnenit inkbb neveli, a tieidet kegyig,
mint kik nem tle szilettek, hanem te tled, el hagyja, s nem ad annyi zsrt
neki. Mond az kertsz Esopusnak: Kszenem neked, hogy meg fejtd ez kr-
dst, azrt valamennyiszer neked parj kelletik, jvel ide ez kertbe, mint szinte
tiedbe, s annyit vgy minden fizets nekl, a mennyit igaz akarsz.
Ennek utna Xanthus mene az frdbe, s mikoron ott tallta volna nminem
bartit, vendgg hv ket, haza kild Esopust, s mond neki: Menj el, fzz
lencst, mert nnekem vendgim lesznek. Esopus el haza mene, vete egy fazk
vzbe egy lencse szemet, s azt kezd nagy erssen forralni. Haza jeve annak
utna Xanthus bartival az frdbl, s krd Esopust, hogyha meg ftt volna az
lencse, mellyet Esopus egy kalmba ki merte, s neki el hoza. Altvn azrt
Xanthus, hogy annakokrt hozta volna az egy szemet el, mivel hogy meg ltn,
ha meg ftt volna, meg nyomogat kezeikzett, s hagy neki, hogy el hozn,
mert meg ftt volna. s mikoron annak utna csak az levt tisztn hozn el egy
tlba, mond Xanthus: Hol az lencse? Felel Esopus: Nm kezedbe vala mastan,
hov td el? Mond neki Xanthus: Csak egy szem lencst fztl-e? Felele
Esopus, mond: Bizon nagy dolog, ht mit fztem volna egyebet annl, a mit ne-
14 Esopusnak leti kezdetik revideden.

kem hattl? Azt mondd, hogy lencst fzzek, n azt fztem. Ha lencsket
mondottl volna, azokat is meg fztem volna, mert az lencse csak egy lencse, de
az lencsk sokan vannak nha.
Ezen Xanthus meg bsulvn mond neki: Minden veszlt rdemlenl, de hogy
bartim eltt gonosz kedvet ne mutassak, menj el igen hamar az vsrra, s vedd
meg egy egsz disznnak mind az ngy lbt, fzd meg gyorson, hogy legyen mit
ennik adnom bartimnak.
s mikoron az diszn lbakat Esopus fzn, akara Xanthus okot Esopushoz ke-
resni, hogy mindjrst igen verhetn, el mene, s az diszn lbnak egyikt ki lop
a fazkbl, s el rejt. El jeve annak utna Esopus, s mikoron eszbe vtte
volna, hogy el klt egyik az diszn lbnak, meg smer, hogy csalatsg ltt volna
rajta, igen hamar a diszn lba futamk, s az leg kvrbik disznnak el metsz a
fl lbt, csak hamar meg mellyeszt, s az fazkba kezd a tbbi kzztt fzni.
Annak utna Xanthus kezd magba gondolni, hogyha Esopus eszbe venn,
hogy el klt a disznnak az fl lba, fogna ijedtbe el futni tle, azrt az kit el lo-
pott vala, ismeg a fazkba vet.
Mikoron kegyig Esopus fel adta volna az diszn lbat, lt, ht t az diszn lb.
Mond neki Xanthus: Esope, mi dolog, hogy t diszn lb vagyon itt? Mond
Esopus: Nemde inkbb kt disznnak hn lba vagyon? Felele Xanthus s
mond: Nyolc. Mond Esopus: Ihon azrt t lb s amott kinn az kvr diszn
hrom lbon jr, hrom s t nyolcat teszen, azrt mindenek meg vannak, semmi
el nem veszett.
Tbbet is sokakat cselekedett, mellyekkel hogy bntst ne tennnk azoknak, kik
ezt olvassk, el hattuk. Vgre kegyig dolgt annyira vitte vala, hogy Lycerus kirl
oly igen meg szerette vala tet, hogy kpt aranbl ttette vala meg, s fel csinl-
tatta vala az rgenieknek szoksok szerint.
Vgre mikoron egsz Greg orszgot el jrta volna, jeve Delfos nev szigetbe,
holott az fld npe semmi tisztessget nem tn neki, de minek utna azokat nagy
sok jszgos tudomnyokra tantotta volna, egy magas k szlrl vettk le, s
meg hala. Kinek halla utn nagy dg hall kvetkezk az tartomnba, s
mikoron az Isteneket krdenk, mi oka volna az dg hallnak, azt mondk, hogy
Esopus halla.
Mikoron ez Greg orszgba a f npeknek tudtra ltt volna, jevnek Delfos szi-
getbe, s az kik Esopus hallnak oka valnak, meg llk azokon Esopusnak
hallnak bosszjt. ket is halllal illetvn.
Esopus letinek revideden vge.
ESOPUS FABULI 15
Phrygiabeli Esopusnak fabuli
kezdetnek.
1 Az kakasrl s drga krl.
Egy kakas, mikoron a szemeten szedegetne, talla egy drga kevet, s mond:
Minek tallok n illyen fnes marht? Ha valamely drga k ros tallt volna t-
ged, senki nem volna nlnl vgabb, mert tudn, mit rne. Nekem kegyig semmi-
re nem kell, sem nagyra nem bcslem, st inkbb minden drga knl nagyob-
ban akarnk egy rpa avagy bza szemet.
rtelme.
A kakas minden bolond ember leszen,
Ki j tudomnt mint drga k nem veszen,
No azrt a blcseknl nem keveset teszen.
2 Az farkasrl s a brnrl.
Mikoron a farkas az ktfnek a feje fel innk, lt oda al tvol az brnt, hogy
all innk. Oda mene, kezd feddeni a brnt, hogy fel zavarn a vizet. A brny
reszketni kezde s knyergeni, hogy neki, rtatlannak kedvezne, mert ide al
tvol itt volna, s az vizet meg nem zavarhatta volna, st ingyen meg zavarni sem
akarta volna. A farkas viszontag kemnyen drg vala: Mire mondod, szentsg
tr (gy mond), ugyanis mindenkoron csak kromra jrl, atyd, anyd is min-
denkoron csak ellenem jrnak, de te ma meg fizetsz nekem. s tet legottan
torkon ragadvn meg szaggat.
rtelme.
Ha az hatalmas gonoszt akar tenni,
Knny az nyavalyshoz hamis okot lelni,
s az mint akarja, gyan meg tlni.
16 3 Az egerekrl s bkkrl.

3 Az egerekrl s bkkrl.
Hadakozik vala az egr a bkval, valami tolcsa vz vgil, az had nagy vala s
ktsges. Az egr, mirt hogy okos vala, a fbe el rejtezk, s a bkra orozva
szkellk. A bka, mirt hogy ersb vala, s magt inkbb brja vala, ugyan nyil-
vn az ellensgnek neki megyen vala, koppjja kegyig mind kettnek venyige
vessz vala. Mely hadat mikoron a knya tvol meg ltott volna, oda siete, s
mikoron a hadakozsra val igyekezetbe egyik sem venn eszbe, mind a kt
hadakoz jmbort fel ragad s meg szaggat.
rtelme.
gy leszen dolga minden bolond polgrnak,
Kik a tisztrt nem engednek az krnak,
St hallokkal is rte jrni akarnak.
4 Az ebrl s rnkrl.
Az eb, mikoron az vzen ltal szna, a szjba vala egy darab hs. Az nap ke-
gyig tiszta vala, s az hsnak rnka nagynak tetszik vala az vzen. Mellyet
mikoron ltott volna, gyorson hozz kapa, s a mi szjba vala, azt is el veszt.
Azrt mikoron mind hsa, smind remnsge el veszett volna, elszr el
mlkodk, s annak utna magt meg btortvn imgyen ugata: Nem vala md-
ja, fak, az te kvnsgodnak, igaz elg vala az a mi nlad vala, ha bolond nem
lssz vala, mastan kegyig immr semmid nincsen.
rtelme.
Az eben az telhetetlen embert rti,
Ki, mert sokat kvn, a keveset is el veszti,
s minden dolgba tt el tveszti.
ESOPUS FABULI 17
5 Az oroszlnrl s egyb vadakrl.
Az oroszln az juhhal s egyebekkel meg szerzdk, hogy vadszni mennnek,
s a mit foghatnnak, kz lenne. Fognak azrt egy szarvast, rszre metlk,
hogy mindenik fel venn az rszt, mint a szerzs vala. Az oroszln kegyig
ordtani foga, enyim (gy mond) egyik rsze, mert mltsgos vagyok, az msik
is enyim, mert ersb vagyok, s mirt hogy a szarvas utn tbbet futottam, a
harmadikat is magamnak tulajdontom, s ha a negyedik rszt ide nem engedi-
tek, meg bomol az bartsg. Ezt a trsi hogy hallk, iressen s veszteg-
hallgatssal mennek el onnt.
rtelme.
Trsasgba hatalmassal ha ki jr,
A mit kapnak, rszt abbl hjba vr,
Mert az hatalmas ers, mint az k vr.
6 A farkasrl s darurl.
Mikoron a farkas brnt ennk, az teteme, trtnetszerint, torkba akada. Ke-
res, kr segtsget, nem meli senki. Mindenek azt mondjk, hogy mit torkoss-
gval keresett, meg lelte. Vgre sok hzelked beszddel re br az darut, hogy
az hossz nyakt torkba nytan, s a tetemet ki venn. Mikoron kegyig a
daru ki vtte volna, s jutalmat krne, meg csfol tet, mondvn: ktelen, menj
el ellem, mg sem elgedtl-e meg rajta, hogy lsz, nekem ksznjed azt, mert
ha akarom vala, az nyakadat kett haraphatom vala, mikoron az torkomba
bocstd.
rtelme.
Ha valamit valaki hltlannal teszen,
Mint a darunak, munkja hjba leszen,
Mert jrt jt ember mastan ritkn veszen.
7 A parasztrl s a kgyrl.
Egy paraszt ember egy kgyt talla a hba, hidegnek miatta oly mint ugyan meg
merevedtet, haza viv, s tzhelyre tev. Az kgy a tznek melegsgtl erejt
s mrgt vissza nyer, s annak utna, mikoron az lng sitn tet, a hzat be
tlti vala svsval. Oda futa a paraszt ember botjt fel kappvn, mind beszddel,
s mind veresggel panaszolja vala neki ez bosszsgot, hogy gyen hlln-e
meg neki a j ttelt? Avagy meg akarn-e azt lni, a ki neki letit meg adta volna?
18 8 A vad kanrl s szamrrl.

rtelme.
Trtnik gyakorta, hogy kinek ember javt akarta,
Attl gonoszt vegyen, mert ez vilg gyen megyen,
Hogy a gonoszsgnak benne helye legyen.
8 A vad kanrl s szamrrl.
Mikoron az rest szamr meg nevetn az vad kant, amaz bosszonkodvn kezd
fogt csikorgatni, s mond vala neki: Jl, lehet te tunya szamr, minden veszlt
rdemlenl, de ha te mlt vagy is az bintetsre, n mltatlan, ki tged meg
bintesselek, nevess btor, bzvn melheted a te szamri voltodrt.
rtelme.
Ha valakin hitvnsg bosszsgot teszen,
Mikor el szenvedi, dicsretet veszen,
s amaz annyival utlatosb leszen.
9 Az vrasi s mezei egrrl.
Kelle a vrasi egr kedvnek, hogy a mezre menne. Lt ezt a mezei, ven-
dgg hv. El kszilnek, s az vacsorra mennek. Az mezei el hoz mind,
valamit tlre gyhtett vala, hogy illyen jeles vendget jl tarthatna, de maga mgis
a vrasi homlokt rncba szedvn olcsrlja vala a mezt, s az vrasi bvsget
dicsri vala. s mikoron haza menne, el viv vele a mezeit, s nagy frissen kezd
tartani. Mikor ott laknnak, azonkzbe hallk, hogy az kcsot az ajtba tennk,
kezdnek flni s idestova futosni. Mikoron ki ment volna a hzbl az ember,
krd, a mint krdhet a mezei a vrasit, hogyha gyakorta trtnnk ez. Mond:
Mindennapon. Mond az mezei: Bizonyjval ez tkekbe tbb mreg, hogy nem
mz vagyon. Azrt inkbb akarom btorsggal az n kevesemet, hogy nem mint
ennyi nyavalyval az te sokadat.
rtelme.
Jllehet a kazdagsgok gyenyersget mutatnak,
De jaj, sokaknak kesersget fordtnak,
s annak utna mg ugyan ordtnak.
ESOPUS FABULI 19
10 Az keselyrl s cskrl.
Mikoron az kesely egy csigt tallt volna, sem ereivel, sem tudomnyval nem
veheti vala ki belle az halat. Oda mene az cska, tancsot ada neki, hogy nagy
fel repillene, onnt bocstn egy kre, s meg trnk. Azzonkzbe kegyig a cs-
ka az flden marada, vrja, hogy levesse, s mikoron le vetette volna, meg trk,
ki essk belle a hal, mellyet a cska fel ragada, s meg n mindjrst.
rtelme.
Mindenek tancst eszedbe ne vegyed,
Mert valik ki mondja, hogy hasznt tegyed,
Ugyan azon hozzd osztn huszonnegyed.
11 Az hollrl s rkrl.
Az holl valami hs fultot fel kapvn kezde az gon vele csergeni. Hozz mene
a rka, s mond neki: Hallottam vala gyakorta, hogy hamis volna a hr, de
mastan ltom, hogy igaz, mert azt mondjk vala, hogy az szuroknl feketbb vol-
nl, de mastan ltom, hogy fejrb vagy az hnl. Hogyha a szd illyen szp, mint
tennen magad, bizon minden madaraknak kirln asszonynak merlek mondani.
Ez hzelkedsre az holl nekelni akara. s az hs ki esk szjbl, mellyet a
rka nagy kacagssal fel kapa s meg n.
rtelme.
Sokan, kik dicsretet emberektl kvnnak,
A hzelkedktl krokkal meg vlnak,
A varj szp fejr, de az rka lnak.
12 Az agg oroszlnrl.
Az oroszln, mikoron magt brn, az kegyetlensgvel sok ellensget szer-
zett vala magnak, de vnsgnek idejn neki is ugyan ollyan mrtkkel mrnek
az vadak, mellyel mrt vala az eltt. A vadkan fogval, a bak szarvval
klldezik vala, st mg a szamr is lbbal rgja vala tet. s egy bartja sem
akarja vala segteni, a kinek jval volt is az eltt.
rtelme.
Ember mikor magt brja, ha kegyetlenkedik,
Fordul a szerencse, neki minden ellenkedik,
Mg kinek j volt is, segteni nem hirtelenkedik.
20 13 Az ebrl s szamrrl.

13 Az ebrl s szamrrl.
Az eb, mikoron mind urnak, mind a hznpnek hzelkednk, jl tartjk vala
tet, mellyet mikoron a szamr ltna, fel fohszkodk, kezd bnni az szeren-
csjt, hogy az eb jobban laknk jtka utn, hogy nem mint nagy munkja
utn. s gondol magba, ha (gy mond) a hzelkedsnek illyen jutalma vagyon,
teht n is kezdem magamat arra fogni. Mikoron azrt egyszer az ura haza jne,
meg ksrt az dolgot, elejbe futa urnak, kezde r szkni. s az ura ivlteni
foga. A szolgk el futnak, s az ktelen szamrt jl meg plclk.
rtelme.
Valaki magt oly dologba foglalja,
Mellyet termszeti semmikppen nem vallja,
Azt a cserplca, mint a szamrt, meg huallja.
14 Az oroszlnrl s az egrrl.
Mikoron az oroszln hvsgnek s futsnak miatta meg frradott volna, egy
zld fa rnkba nyugoszik vala. Az egerek hogy htn ltal futnnak, fel
serkene, a sok kezzil egyet meg kapa bennek. Ez szegn fogoly kezde
knyergeni, hogy mltatlan volna, kire az oroszlnnak meg kellene haragodni.
Az oroszln is gondol magba, hogy semmi dicsret nem volna benne, ha illyen
kis frget meg lne, el bocst azrt. s nem sok idvel annak utna, mikor az
oroszln az hegyeken jrna, a trbe esk, ordtani foga. s midn olyan nyomo-
ran kiltana, meg hall az egr, meg smer szavt, oda futa, s a tr ktelt el
rg, s az oroszlnt meg szabadt.
rtelme.
J az kegyelmessg, mert vele az segtsg,
Mint itt a kicsinsg ltt nagynak menetsg,
Mikor az ellensg jelen volt mint insg.
15 Az beteg knyrl.
Knya meg betegilvn, mikoron hallhoz nem tvol vala, kezd az anyjt krni,
hogy el menne az istenekhez, s knyergene rette nekik. Felele az anyja, s
mond neki: Btor az istenektl semmi segedelmet ne remlj, fiam, mert tudod,
mennyiszer trted meg az oltrokat ragadozsoddal.
ESOPUS FABULI 21
rtelme.
Az mennyeiket mindenek tiszteljk,
Hogy mikoron sziksg, csak bzvn remnljk,
s az terheket mellettek emeljk.
16 Az fecskkrl.
Mikoron az len magot kezdettk volna vetni, a fecske kezd mondani a tbb
madaraknak, hogy el hordank a magot, mert abbl lenne az len, kibl osztn
nekik meg fogsokra val szerszmot csinlnnak. Amazok meg nevetk mint
bolondot. A fecske, mikor a len meg rt volna, el hagy a madarakat, s kezde az
emberek hzba lakni. Annak utna az lenbl a tbb madaraknak hlt s trt
csinlnak, s kezdk ket azokkal fogdosni.
rtelme.
Vannak, kiknek mikor j tancsot adnak,
Mirt hogy bolondok, tle meg futamnak,
s ez utn az krba torkiglan maradnak.
17 A bkkrl s az kirlyokrl.
A bka np, mikoron szabadsgba volna, knyerg vala Jupiternek, hogy kirlt
adna nekik. Jupiter neveti vala a bkk remnkedst, amazok kegyig untatjk
vala az kirlyrt tet, mind aggyig, mg nem vete nekik egy nagy tkt al menny-
bl. Mely nagy zgssal bele zsuppana a vzbe. Elszer megflemlnek tle, de
az utn ugyan htra szkdsnek vala, s meg csfoljk vala. Ismeg el untatk
Jupitert, hogy adna oly kirlt nekik, ki ugyan vitz s maga br volna. Ad Jupiter
az esztergot nekik, mely ugyan vitz mdra jr vala kztk, s a mellyet tall
vala, meg eszen vala. Ennek kegyetlensgrl panaszolnak vala Jupiternek, de
hjba. Mikoron ideje vagyon, ez napig is mind azt panaszoljk a vizekbe rekeg-
vn, de nem hallja Jupiter, mert meg utlk elszr a kegyelmes kirlt.
rtelme.
Mely npnek kirlya mikoron kegyelmes,
Lssa meg, ne utlja azt, a gonosz fertelmes,
Mert d neki Isten, leszen ki veszedelmes.
22 18 A galambokrl s a knykrl.

18 A galambokrl s a knykrl.
Rgente az galambok hadakoznak vala az knykkal. Vlasztk magoknak
kirlyul az lyvt. Mely hogy kirlly ln, kezde lenni nem kirl, hanem ellensg,
mert nem kevsb kezd ket hordani s meg szaggatni, mint a knya. Bnjk
vala tteket, s mondjk vala, hogy jobb volt volna az knya hadat el szenvedni,
hogy nem mint az lyvnek kegyetlensgt.
rtelme.
Isten kit mivel szeret, nem kell igen bnni,
s el trhet szerencst tvol tle hnni,
Mert taln fejre fog nagy veszlt vrni.
19 Az loprl s az ebrl.
Hogy az eb veszteg hallgatna, az lop d vala neki egy darab kenyeret. Mond
az eb: Aha, kenyeret adsz nekem, hogy ne ugassalak, de smerem n az te ajn-
dkodat mint csalrdsgodat, mert ha n ez kenyeret el vennm, te az hzbl
mindent el vinnl.
rtelme.
Egy kevs haszonrt sokat el ne veszess,
Akaratod gonoszra legyen ugyan feszes,
gy mondjk rlad, hogy tttl, mint eszes.
20 A farkasrl s a kis szil disznrl.
Szl vala az kis szildiszn, a farkas oda mene, kezd magt ajnlani, hogy
meg rizn az fit. Felel neki az szil diszn, s mond, hogy a farkas
szolglatja neki nem volna szkes, de ha kedvt akarn tenni, teht tvol jrna,
mert az szolglatja akkor volna neki hasznosb, mikoron tvolb volna.
rtelme.
Mindent mindenekre vaj hogy nem kell bzni,
Mert sokan akarjk nnen hasznokat zni,
remest szolglnak, de kvnnak meg hzni.
ESOPUS FABULI 23
21 A hegyeknek szilsrl.
Egyszer egy idbe nagy hre vala, hogy a hegyek szilnnek. Az emberek oda
futnak, vrvn ez csodt nagy flelemmel. Vgre szilnek az hegyek, s egy
egrke jve ki bellk.
rtelme.
Sokan, kik igen nagyokkal krkednek,
Vrd vgre a dolgot, ht csak veszekednek,
s mint hegyek egrrel, gyan szgyenkednek.
22 A vadsz ebrl.
A vadsz eb, mikoron meg aggott volna, inti vala az ura s kszerti vala az
elbbi dolgra, de hjba, mert lbai immr nem valnak gyorsok, s nem siethet
vala. Foga mgis egy vadat, de az hitvn fogai kezzil az is ki szalada. Az ura
kezd bintetni mind beszddel, mind veresggel. Az eb azt mondja vala, hogy
meg kellene neki bocstani a keveset, mert immr meg aggott volna, s nm
idejbe is elg eb volt volna, de amint ltom (gymond), semmi nem kellemetes
haszon nekl. Mg szolglhatlak, szeretl, immr ltod, hogy nem lehet tlem, s
gylelsz. Ha hllatlan nem volnl, kit ez eltt a haszonrt szerettl, mastan is
szeretnl akkori ttemnyemrt.
rtelme.
Mindenitt kellesz, mg hasznod vehetik,
De ha az el kelend, kedved nem tehetik,
s mi az eltt volt, el sem vehetik.
23 A nyulakrl s a bkkrl.
Egyszer, mikor az erd szlnek miatta igen nagyot csattant volna, az nyulak
mind ki futamnak belle, jutnak egy vz mell, ott kezdnek szomorkodni, hogy
ltal nem mehetnnek, s (ki leg nagyobban ijeszti vala ket) ltjk vala, hogy a
bkk magokat el mertenk a vzbe. s egy kezzilek, kinek jobb szve vala,
mond: Mit flnk (gy mond) hjba? Sziksg, hogy szvnk legyen, mert nm
meg volna gyorsasgonk, ez csattanst nem kell vala flnnk, hanem meg
utlnonk.
24 24 Az kecske ollrl s a farkasrl.

rtelme.
Btor az termszet sok jval szeressen,
s az j szerencse, hol akar, ltessen,
De ha szved nincsen, mgsem vagy kessen.
24 Az kecske ollrl s a farkasrl.
Mikor a kecske ki menne enni, a fit be rekeszt, meg hagy neki, hogy az ajtt
senkinek meg ne nyitn, mgnem meg jnne. A farkas, ki ezt hallja vala, hogy el
mene az anyja, oda jeve az ajtra, kezde szlni kecskl, s mondani, hogy meg
nyitn az ajtt. Az oll lt, hogy csalrdsg volna a dologba, s mond: Meg nem
nyitom, mert jl lehet az szd kecskzik, de maga a hasadkokon farkast ltok.
rtelme.
Mit az szilk mondnak, abba lgy foglalatos,
gy leszen neked dolgod hasznlatos,
s te leted mindenkor llhatatos.
25 A szarvasrl s farkasrl.
A szarvas az juhot a farkas eltt trvnbe r, hogy egy kbl bzval volna
neki ads. A juh, jllehet semmit nem tud vala ez adssgba, de maga a farkastl
val fltbe bness hagy magt, s fogad, hogy meg adn. Napot tnek a
fizetsnek, a szarvas kezd meg krni, mikor a nap el jtt volna. Amaz azt
mondja vala neki, hogy nem tartoznk vele, mert az farkastl val fltbe fogadta
volna, s az ollyan ervel val fogadsnak nem volna helye.
rtelme.
Hamisnak hamissat ha valaki teszen,
Ez csak bocsnand bnnek vtke leszen,
Mert ollyanrt ollyant hazug ismeg veszen.
ESOPUS FABULI 25
26 A parasztrl s a kgyrl.
Egy paraszt ember tartott vala fel egy kgyt. Egyszer meg haragvk reja, s
kezd szekercvel relni. Amaz el szalada, de sebessen. Annak utna a paraszt
ember meg szegnile, s azt altja vala, hogy azrt volna gonosz szerencsje,
mirt hogy az kgyn az bosszsgot melte volna. Annakokrt kezde
knyeregni a kgynak, hogy ismeg haza jne. A kgy azt felel, hogy jl lehet
neki tttt remest meg bocstn, de maga nem remest maradna avval egyitt,
kinek otthon szekercje volna. Mert noha a seb be gygyult volna, de maga az
emlkezeti mg ugyan nla volna.
rtelme.
Ki meg csal, annak msszor hinni nem btorsgos,
De bnt meg bocstani azrt irgalmassgos,
s osztn el tvoztatni hasznlatossgos.
27 A rkrl s az esztergrl.
Rka az esztergot egyszer vacsorra hv, az tket az asztalra tt, mely
mikoron hg volna, az eszterg hjba vg vala hozz az hegyes orrval.
Azonkzbe a rka fel nyalja vala mind az nyelvvel. Onnt meg csfoltatva mene
el a madr, bnvn s igen szgyellvn az rajta ltt bosszsgot. Egy kevs id
mlvn is el hv a rkt. Valnak kegyig egy iveg ednbe be szerezve, kinek a
torka szoros vala, teljes j tek, azrt ott rka ltja s hezik vala re, de nem
ehetik vala benne. Az eszterg kegyig orrval mind ki szedi vala.
rtelme.
Rgi monds, szeget szeggel kell ki itni,
s ki mst meg csfol, fldre le iltetni,
s hasonlatos bosszsggal illetni.
28 Az farkasrl s rott frl.
Kpfaragnak mhelybe talla az farkas egy szpen meg rott ember fejet.
Kezd forgatni, meg esmer, hogy semmi rtelem a fbe nem volna, s mond
neki: , te szp f (gy mond), bezzeg sok mestersg vagyon te benned, de rte-
lem semmi.
26 29 A szajkrl.

rtelme.
Tudsok azt mondjk, hogy semmi a szpsg,
Holott a fbe nincsen, mint kell, az psg,
Mert az esztelensg ugyan ktelensg.
29 A szajkrl.
Szajk egyszer fel kest magt a pvnak tallaiba, s mikoron magnak
maga szpnek lttatnk, meg utl az feleit, s mene a pvk kzibe. Amazok
mikoron meg smertk volna az csalrdsgt, a balgatag madarat meg fosztk
a nem talljtl, s veresggel illetk, osztn el haza szgyengetk.
rtelme.
Mindennek magt jl meg kell rostlni,
s nnen feleit meg nem kell utlni,
Ha szgyent fejre nem akar szirklni.
30 Az lgyrl s hangyrl.
Az lgy vetekedik vala a hangyval, hogy nemes volna, de az hangya nemte-
len, mert szrnyan jrna, amaz a flden csszna-mszna, s hogy a kirlyok
hzba mlatna, amaz kegyig a fldnek barlangjba rgna valami vetemnt, s
vizet innk, de ugyan jl laknk, s ezek neki csak mlatsg szerint lennnek
mind gy. Visszontag a hangya azt mondja vala, hogy volna nemes, mert meg
elgednk rajta, mit neki a Szerencse parancsolt volna, s hogy tklletes vol-
na, de az lgy llhatatlan s bdos, s hogy a hangya mindenitt kellemetes vol-
na, s j munkldsnak pldja, a lgynek kegyig leti nyavalys s veszedel-
mes. A hangya nyrba tlre valt szerezne, de az lgy tlbe vagy el nyomorodnk
teljessggel, vagy bizon meg halna.
rtelme.
A ki mind azt szlja, kit kedve akar,
Gyakorta fejre kisebbsget vakar,
s leszen vlassza ollyan, kit nem akar.
ESOPUS FABULI 27
31 Az bkrl s az krrl.
Mikor a bka oly naggy akarna lenni, mint az kr, nagyon fel fja vala magt.
A fia mondton mondja vala neki, hogy ne veszdnk azon, mert a bka semmi
volna az krhez kpest. Amaz mgis falkodik vala, mond neki a fia, ha mg
ugyan meg fakadnl is fel falkodsodba, mg sem lehetsz olyan, mint az kr.
Akkoron sem fogada szt, hanem mind aggyig falkodk, mg nem meg hasada,
s lelkt ki fv.
rtelme.
Kicsinnek kicsinsgn meg kell elgedni,
s ereje felett nem kell senkinek erlkedni,
Hogyha mint az bka, nem akar gy veszekedni.
32 Az lrl s az oroszlnrl.
Hogy az lovat meg enn az oroszlny, hozz mene, de mikoron immr meg
aggott volna, s nem volna ereje, kezde okkal cselekedni, s mit erejvel nem br
vala, azt tudomnyval ksrteni, s a lnak azt mondani, hogy orvos daktor
volna. De a l meg smer az csalrdsgt, s csalrdsgot csalrdsggal,
tudomnt tudomnyval tvoztat el tle, s mond az oroszlnnak: Minapon,
mikoron teviskes helyeken jrnk, az lbamba htul egy tevisk gyakk, krlek,
vedd ki belle. Az oroszlny ez beszdnek engede, s mikoron htul ment volna,
az l (tle mint jobban lehete) gy rga hozzja, s mindjrst el futamk.
rtelme.
Ellensg, ha szp szt ad, minden r gondoljon,
s ellensghez oly mdon forduljon,
Hogyha lehetsges, ottan le boruljon.
28 33 Az lrl s szamrrl.

33 Az lrl s szamrrl.
A l, mikoron minden szerszmval szpen fel ltztetett volna, nagy nyerts-
sel fut vala az ton. Vala kegyig eltte, hogy futna egy meg terhelt szamr az
ton, kinek nagy haraggal mond: Rest, tunya s ksedelmes szamr, kelj ki
ellem az tbl, mert ha nem, tged lbaimmal meg tapodlak. Amaz nem mere
ellene tenni, hanem ki tre elle. Vgre aggyig hny magt a kevl l, hogy int
meg it, s meg sntula. Annak utna nem ln j, hanem meg fosztk minden
ltzetitl, s adk egy taligsnak hitvn rron. Lt annak utna a szamr, hogy
a taligt vonigln, tvol flden meg szlt, s mond neki: , te kevly l, mint
lteztl mastan? Hol az aranyas nyereg? Hol a boglros szigyel? Hol a fnes
fk? gy leszen m annak dolga, ki magt el hiszi.
rtelme.
Emberrel mikor vagyon minden j szerencse,
Magt el ne higgye, mert utna fereferencse,
Osztn al val leszen, mint tkek kztt lencse.
34 Az madarakrl s vadakrl.
Az madarak egyszer hadakoznak vala az vadakkal. Minden fell igaz elg fle-
lem s remnsg vala. Akkoron a puptenevere el hagy az prtjt, s mene az
ellensg kzz. Vgre a madarak nyerk a dolgot, a sas ket vezrlvn. Annak
utna az rul puptenevert meg tlk olyan mdon, hogy soha a madarak tet
kzikbe ne fogadnk, s hogy nap vilggal soha ne jrhatna. Ez az oka, hogy
csak estve jr.
rtelme.
Mltn ln gy dolga puptenevernek,
Hogy felle ilyen mdon tletet tevnek,
Mert gonoszok jkkal rszesek nem levnek.
ESOPUS FABULI 29
35 Az farkasrl s rkrl.
A farkasnak, mikoron igaz elg lse volna, csak veszteg nyugoszik vala. Hoz-
z mene a rka, kezd tle krdezni, mi oka volna, hogy ki nem jrna a farkas.
Meg rt, hogy az lsnek krra jrna a beszd. Azt mond a rknak, hogy
beteg, s igen kri vala tet, hogy az istenekhez menne, s rette imdna.
Amaz lt, hogy nem csalhatn meg a farkast, mene a psztorhoz, s kezd neki
mondani, hogy mastan a farkast meg nyomorthatnk. A psztor rajta, meg l a
farkast. Az utn a barlang az lssel egyetembe a rk ln, de revid reme
lehete benne, mert ugyan azon psztor meg l hamar az utn a rkt is.
rtelme.
Olyan az irgysg, nem csak magnak rt,
De az irgynek is gyakorta teszen krt,
Vgre sem hatta vinni azt, mit akart.
36 A szarvasrl.
A szarvas, mikoron magt egy tiszta ktfbe meg tekintette volna, s ltn,
hogy szp szarvai volnnak, kezd homloknak s szarvnak szpsgt dicsrni,
s lbainak vkony voltt olcsrlani. Mikoron gyen elmlkednk, azonkzbe oda
juta a vadsz, a szarvas el futamk, utna az ebek, s mikoron egy sr erdbe
jutott volna, az gba meg akadnak az szp szarvai, s ln prda az ebeknek.
rtelme.
Sokan ollyanok vagyonk, kik igen okoskodonk,
Mert mi veszedelmes, arra vakarkodonk,
Vgre meg ltjuk, ht bolondoskodonk.
37 Az kgyrl s az reszelrl.
A kgy egy mhelybe mikoron egy reszelt tallt volna, kezd azt rgni. Nevete
rajta az reszel, s mond neki: Mit csinlsz (gy mond), balgatag, elbb ki trik a
te fogad, hogy nem mint engemet meg rgnl, mert n mg a vasnak kemnsgt
is el rgom.
rtelme.
Embernek mindenkoron jl r kell gondolni,
Nlnl ersbbel nem kell csfolkodni,
Mert krt vall, s fog szomorkodni.
30 38 Az farkasokrl s brnyokrl.

38 Az farkasokrl s brnyokrl.
Farkasoknak s a brnyoknak termszet szerint val egyenetlensgek vagyon
mindenkor. Egyszer frigyet szerznek s mindenfell egymsnak zlagot adnak.
A farkasok adk tszon az klykeit, a brnyok kegyig az ebeknek seregit.
Mikoron immran a juhok s brnyok semmit nem flnnek, a farkas fiak az
anyjokhoz kvnkoznak vala, s nagy ordtst tesznek vala. Akkoron a farkasok
azt meg hallvn, mind frigyeket, mind hiteket meg szegk, s az juhokat (mirt
hogy ebek nem vala, ki ket talmazn, mert tszon a farkasoknak adtk vala)
kezdk meg szaggatni.
rtelme.
Valakinek ellensge nagy vagyon,
Frigyet annak oly ok alatt adjon,
Hogy az nnen ereje keznl maradjon.
39 Az erdrl s paraszt emberrl.
Amely idbe a fk is szlnak, beszlnek vala, egy paraszt ember mene az
erdhez, krvn tet, hogy hadna belle egy szekerce nylnek val ft vgni. Az
erd meg enged. A paraszt ember, mikoron fejszjt meg ksztette volna,
kezd az erdbe a ft egyenknt mind le vgni. Az erd magt eszbe vev, s
tttt igen meg bn, de ks penitentia vala, mert semmit nem hasznla
bnatjval.
rtelme.
Krlek, vedd jl eszedbe, s tedd el-be tegzedbe,
s legyen mindenkoron ez emlkezetedbe,
Hogy mint az erd, krt ne vallj cselekedetedbe.
40 A hasrl s egyb tagokrl.
Az lb s a kz egyszer meg haragvnak a hasra, hogy csak hivolkodnk, s a
mit k lelnnek, keresnnek, azt mind fel lakn. Azt vgezk, hogy avagy is
munkldjk, avagy tlk enni ne krjen. Amaz kezde egyszer msszor is
knyergeni, de a kz nem akara enni adni neki. A has vgre hsgnek miatta
meg fogyatkozk, kezdnek a tbb tagok is meg fogyatkozni. Vgre a kz r-
mest telt d vala a hasnak, de immr nem veheti vala be, s ezenmdon,
mikoron a hasra irgykednnek, a has el veszvn k is el vesznek.
ESOPUS FABULI 31
rtelme.
Ltod-e, hogy egy tag ms nekl nem lehet,
Azonkppen ember barti nekl keveset tehet,
s szerencsje csak vkonyon mehet.
41 A majomrl s a rkrl.
Kezd egyszer a majom a rkt krni, hogy a farknak felt neki adn, hogy
lenne neki is mivel be fedezni az htuls feleit. Mert ugyanis a rknak nehz-
sgre volna az, s a flden vondnk utna, de neki sziksges volna, s tisz-
tessges. Felel a rka neki s mond, hogy inkbb akarn , hogy a flden vo-
ndnk utna, hogy nem mint a majomnak htuls rszeit fedezn be vele.
rtelme.
gy jr ez vilg, noha n bvelkedem,
Azrt hogy mssal osztoznm, gy nem cselekedem,
St, hogy tbb lehessen, azon incselkedem.
42 A szarvasrl s az krekrl.
A szarvast, mikoron egyszer a vadszok kergetnk, csak alg szaladhata be
egy krek istlljba. Kezd ott krni az kreket, hogy hadnk tet ott el rejtezni.
Amazok mondjk vala neki, hogy az nem btorsgos hely volna, mert majdan
mind az r, s mind az szolgja unos untalan be jnnnek. Amaz azt mondja vala,
hogy semmit nem flne, csak k el ne rulnk. Azonkzbe be jeve a szolga,
amaz el rejtezett vala a sznba, s nem vev eszbe. Akkoron a szarvas kezde
nagyon erilni, mint ha immr minden veszedelemtl meg menekedett volna. Akko-
ron az krek kezzil egy, ki a tbbinl idsb vala, mond neki: Nem nagy dolog, ha
ez vakondak szabs szolgtl meg menekedl, de ha az r maga be jevend, ki
oly szemes, mint egy Argus, akkoron vlik meg dolgod. Az utn be jeve az ura is,
mindeneket el nze, s az szna kzett kezbe akada a szarvas szarva. Szolgi
utn kezde ivlteni, s meg fogk tet.
rtelme.
Sok veszedelem kzett ha valaki leszen,
Ott menedket nagy nehezen veszen,
s nmagval jt, igen vlte teszen.
32 43 Az oroszlnrl s rkrl.

43 Az oroszlnrl s rkrl.
Beteg vala egyszer az oroszln, a vadak sokan mennek vala oda meg ltogatni
tet, de a rkt semmikppen oda nem vihetik vala. Kihez az oroszln kevetet
bocsta egy levllel, hogy oda hnk, mert semmikppen nem lehetne nla nekl,
s hogy semmit ne flne, mert vadak kztt neki az rka leg szerelmesb bartja
volna, azrt igen kvnna egyszer immran vele beszlleni, s hogy semmit ne
flne, mert ha akarna is, semmit neki nem rthatna, oly igen beteg volna. A rka
ismeg meg r neki, hogy az oroszlnnak kvnna minden j egszsget, s
remest imdn rette az isteneket, hogy meg vgasznk, de maga semmikp-
pen oda nem menne, mert sok vadaknak nyomt ltta volna, kik oda be hozz
mentenek volna, de ki jev nyomot egyet sem ltott volna. s annak az volna jele,
hogy sokan mentenek volna be, de egy sem jtt volna ki azokba.
rtelme.
Ember, a ki dolgt el akarja vinni,
A mit neki mondnak, nem kell mind el hinni,
Kik el mltanak s jevendk, azokbl kell tlni.
44 A rkrl s menytrl.
A rka sok hsgnek miatta mikoron igen meg vkonyodott volna, tallkozk
egy keskeny likon egy kamarba, holott sok bza vala, mellyel mikoron magt jl
meg rakta s tlttte volna, akar vala ki menni ugyan azon likon, de a meg rakott
hast nem vonhatja vala ki rajta. Mikoron tet tvol egy menyt nzn, hogy ott
veszdnk, mond neki: Ha ki akarsz menni azon likon, kin sztevren jttl be,
teht ismeg meg sztevredjl.
rtelme.
Ember mg marhjval sztevril vagyon,
Nincsen mi neki jeles gondot adjon,
Meg telik, leszen oly, ki soha nyugodni ne hagyjon.
45 Az lrl s szarvasrl.
Az l viadalt tart vala a szarvassal, s mikoron az szarvas tet el zte volna az
eledelrl, az embernek kezde segtsgrt kenyergeni. Meg tre az emberrel
ismeg a mezre, s az szarvason gyzedelmet vn, de maga kszerttetk az
embernek mindenkoron ktele alatt lenni, zablt fel venni, s az embert nyerges-
tl htn viselni.
ESOPUS FABULI 33
rtelme.
Micsoda, mit nem melnk a j kazdagsgrt,
Hogy mr cselekedtnk a j szabadsgrt,
Vgre meg ltjuk, ht trekedtnk fogsgrt.
46 Az kt iffjrl.
Kt iffjak, mikoron meg hiltenek volna, mennek egy fzhez, s gy jelentk,
hogy valami ennik valt vennnek. Mikoron kegyig a fz egyb dolgt tartan,
egy remek hst gyorsan el lopnak tle a szatyorbl. A fz meg smer, hogy el
klt volna a remek hs, kezde mind a ketthez ktsgeskedni. A ki el lopta vala,
Jupiter istenre eskeszik vala, hogy nla nem volna. A kinl vala kegyig, az meg
ugyan eskeszik vala, hogy semmit el nem lopott volna. Kiknek mond a fz:
Jl lehet nem tudom, kicsoda a lop, de az tudja, a kire eskesztek.
rtelme.
Vajha meg gondolnk, hogy Isten mindent lt,
s vgre meg krdi, mi jt tttl, hol ht,
Nem mernnk olyan igen vtkezni teht.
47 Az ebrl s a mszrosrl.
Mikoron az eb a mszrszkbe a mszros ell egy darab hst el vontott vol-
na, a mint tle leg jobban lehete, gy iramk el onnt. A mszros, hogy lt,
mert krt vallott volna, elszer veszteg hallgata. Annak utna gyen kezde tvol az
eb utn ivlteni, mondvn: , te lop eb, fuss el btran, ne flj semmit, el szalad-
hatsz, mert gyors vagy, de tudjad, hogy ennek utna red vigyzok n is.
rtelme.
Azt mondjk, hogy ha el hagyod eszedet,
Fogja kr nagy meg nyitni a filedet,
Osztn okosban viseled minden letedet.
34 48 Az ebrl s az juhrl.

48 Az ebrl s az juhrl.
Az eb a juhot trvnybe hv, s azt kezd nagy iveltssel ellene felelni, hogy
egy kenyeret adott volna klcsn neki, mellyel ads volna. Bizonsgul hoz el a
knyt, a farkast s a sast. Ott a juhot krhozatra tlk, melynek az eb kap
egyik rszt, s meg ev.
rtelme.
Sokakat meg nyomort a hamistansg,
Mert nincsen ott semmi j attyafisg,
Hol az rtatlannak leszen nyomorsg.
49 Az brnyrl s farkasrl.
Mikoron a brny a kecske utn jrna, a farkas ell tall tet, kezd krdeni,
mirt, hogy anyjt el hatta volna, s az bides bak utn jrna. Mert azt altja vala,
hogyha magt talln, inkbb meg szaggathatn tet. De a brny mond neki:
, j farkas, ennek hatta az n anym, hogy meg rizzen engemet. Inkbb kell
nnekem szilmnek engednem, hogy nem mint teneked, ki engemet meg akarnl
csalni, s annak utna szaggatni.
rtelme.
Embernek (ki farkas) soha nem kell hinni,
s semmi tancst neki el venni,
Mert ha lehetne, meg akarna enni.
50 Az iffjrl s macskrl.
Mikoron egy iffj egy macskt igen szeretne, kezde kenyergeni Venus isten
asszonnak, hogy azt asszonyemberr vltoztatn neki. Meg keseril Venus az
szerelmt, s el vltoztat egy szp s fejr asszonny. Be mennek az gyas
hzba, ott vgan kezdnek lenni s jtszani. De nem sok idvel annak utna meg
akar Venus ksrteni, hogyha a macska az brzattal erklcst is el vltoztatta
volna. Bocsta oda be egy egeret, mellyet mikoron a szp asszon meg ltott vol-
na, utna futamk, s azt kezd zni. Mellyet mikoron Venus alkolmatlan dolog-
nak tlt volna, ismeg macskv vltoztat tet.
ESOPUS FABULI 35
rtelme.
A termszetet btor ugyan bottal kergessed,
Mg sem teheted, hogy t el veszessed,
s hogy mit meg szokott, abbl ki vehessed.
51 Az atyrl s a fiairl
Egy sznt embernek sok fiai valnak, mind iffjak, mellyek nnen kzettek visz-
szavonk valnak. Kiket mikoron az atyjok egymshoz val szeretetre akarna
vonni, tn eleikbe egy kts vesszt, mellyet ktllel ltal kttt vala, s mond
nekik, hogy azt el trnk. De amazok, mirt hogy iffjak s ertelenek valnak,
nem tehetk. Vgre az atyjok meg d, s mindeniknek egy-egy szlat ada ben-
ne, mellyet mindenik csak knnyen el tre. s annak utna mond nekik: , n
szerelmes fiaim! Hogyha ti igyenesek lesztek, akarattal senki tikteket meg nem
gyzhet, de ha egymst kezditek gylelni s ildezni, lsztek vgre prda minden ti
ellensgteknek.
rtelme.
Minden dolgok nevekednek a j egyessggel,
Mindenek el romolnak igyenetlensggel,
Menyorszgot is meg leljk a szent bkessggel.
52 A lrl s szamrrl.
Egy paraszt ember egyszer egy lovat tereh nekl, egy szamrt kegyig jl meg
terheltet vn vele az tra. A szamr igen meg frrada a tereh alatt, kezd krni a
lovat, hogyha azt akarn, hogy meg ne halna, segtene neki el vinni az terhet. A
l semmikppen nem akara. Vgre a szamr le esk s meg hala. Az ember
mind az terhet, kit a szamr viszen vala, mg a szamrnak brt is htra rak a
lnak, mely tereh tet mikoron igen meg nyomn, mond: Bezzeg mltn szen-
vedem ezt, ki a szamrnak nem akark segtsggel lenni, s m mastan az
terhnek felette mg brt is el kell viselnem.
rtelme.
Nyomorultat meg kell segtennk,
s arrl gyakorta meg kell emlkeznnk,
Hogy gonosz s j szerencse mind egyitt jr velnk.
36 53 A szn getrl s a ruha fejrtrl.

53 A szn getrl s a ruha fejrtrl.
A ruha fejrtt hv egyszer a szn get hzba, hogy vele egytt lakoznk.
Mond neki a ruha fejrt: Az nnekem sem hasznos, sem eszembe nincsen,
mert igen flek rajta, hogy a mellyet n meg mosnk, azt te ismeg oly feketv
tennd, mint a holt szn.
rtelme.
Gonosz trsasgot el kell tvoztatnonk,
s mint a dgtl, mellle el futnonk,
Soha semmit is vele egyitt nem alkotnonk.
54 Az madarszrl s rves galombrl.
El mene egy madarsz madarszni, lt tvol egy magas fn, hogy az rves
galamb fszket rakna, oda siete, hogy meg fogn. Trtnk azonkzbe, hogy egy
kgyt meg nyoma, s az meg harap tet. Mely vletlen veszlen mikoron igen
meg rettent volna, mond: n szegn nyavalys, mikoron msnak akarnk rtani,
n magamnak rtok.
rtelme.
Leszen az gyakorta, hogy ki msnak vesztt akarta,
s ms ember lovnak vermt meg satta,
Az nnen lovnak ltt oda, ht nyaka szakadta.
55 Az trombitsrl.
Egy trombits, mikoron azt az ellensg meg fogta volna, kezde rettegni s
kenyergeni, hogy neki, bntelennek kegyelmesek lennnek, mert neki semmi
fegyvere tbb nem volna az egy trombitnl, embert kegyig valakit nem hogy meg
lhetett volna, de ingyen soha sem akart volna. Amazok ismeg kegyetlen besz-
dekkel s veresgekkel illetik vala, mondvn: m tennen magad vallod, hogy
semmi tehet vagy, s mgis ez trombitval mst indtasz emberi veszedelemre.
rtelme.
Az tev s ttet egy arnt lakoljon,
Kibl minden ember blcs leckt tanuljon,
Hogy msnak filbe gonoszt ne sugalljon.
ESOPUS FABULI 37
56 Az farkasrl s az ebrl.
Az farkas, mikoron mg meg nem villmodott volna, s az erdbe jrna,
trtnetszerint talla egy ebet ell, kszne neki, s mond, hogy remest ltn
az oda jevetit, annak utna meg krd tet, mi dolog volna, hogy olyan sima
szri volna. Mond amaz neki: Az n uram dolga ez, ki engemet az bvsges
asztalrl tart, s trilget. Soha nem hlok kvil, hanem benn, s mind a hz npe,
mely igen engemet szeret, meg nem mondhatom a kpt. Mond neki a farkas:
Bizon bdog eb vagy te, kinek ilyen j ura trtnt, vaj ha egyitt lakhatnm veled,
minden llatoknl bdogbnak altanm magamat. Az eb mikoron ltta volna, hogy
a farkas j llapatot kvnna magnak, fogad neki, hogy meg szerzen dolgt
az urnl, hogy is valamimdon ott lehetne, csak hogy a rgi dolgt s
kemnsgt el hadn s szolglni akarna. El vgezk, hogy gy lenne, s hogy a
farkas be menne a faluba. Ott az ton nagy vgan mennek s beszllenek vala.
Annak utna mikoron meg virradott volna, lt a farkas, teht az ebnek igen meg
kopott a nyaka, s mond neki: Mi dolog ez, hogy az te nyakad illyen igen meg
kopott? Mond neki az eb: Elein igen kegyetlenke valk, szoktam vala meg ugatni
s meg marni mind az smerket, s mind az smeretleneket, nha az illyen dol-
gomrt uram igen meg haragszik vala rem, s gyakorta val itsekkel illet vala,
meg tiltvn, hogy senkire ne tmadnk, hanem csak az lopra s farkasra. n el
hagym a kemnsget, de ez jelet el nem hagyhatm. Ezt hallvn az farkas,
mond: n az te uradnak bartsgt illyen rron meg nem veszem. Azrt maradj
bkvel ez te illyen szolglatoddal, nnekem kellemetesb az n szabadsgom.
rtelme.
Blcsek mindenek, neknk nyilvn mondjk,
Hogy az szabadsgot aranyon sem adjk,
Mert mindeneket ezrt k sokszor el hagyjk.
57 A sznt emberrl s ebekrl.
Egy sznt ember, mikoron a mezbe sok napig telelt volna, kezde lsbe meg
fogyatkozni. Meg l juhait csak hamar, annak utna kecskit is. Vgre meg vg
kreit is, hogy volna mivel lni. Ezt az ebek hogy meg ltk, mind el futnak tle,
altk, hogyha ott sokig maradnnak, teht meg kellene halnik, mikoron az
kreket sem hadn ugyan, kiknek segtsgvel l vala.
rtelme.
Oly hznl nem kell maradni brrt,
Sem laks avagy ember kedvrt,
Hol brd le vonszk a klcsen kenyrrt.
38 58 A rkrl s az oroszlnrl.

58 A rkrl s az oroszlnrl.
A rka, ki az oroszlnnak rettenetes voltt nem szokta vala, elszer mikoron
egyszer-ktszer ltta volna, meg ijed vala tle, s el fut vala eltte. Mikoron har-
madszor ltta volna, nem hogy meg ijedne tle avagy flne, de mg nagy btran
hozz mene, s kszne neki.
rtelme.
Az gyakorta val lts emberrel azt teszi,
Hogy az mitl tartott, azt szokss veszi,
s ki eltt futott, azt csak kzel nzi.
59 Az rkrl s keselyrl.
Kis fiacskja a rknak kvil futos vala, a kesely meg lt, s el ragad. Kezde
amaz anyjnak remnkedni, hogy ne hadn tet. Az anyja ki futamk, knyereg
vala a keselynek, hogy fit el bocstn, de amaz a prdval el fel repille az
fiaihoz. A rka egy iszeget vn, s kezde avval menni utna, hogy mr azon vol-
na, hogy az lak helyt meg getn. Mikoron azrt le szllott volna a kesely a
fra, mellyen fszke vala, mond neki a rka: Immran ha teheted, rizd meg tis
magadat s fiaidat. Meg ijede a kesely az getstl s mond neki: Ne veszess
engemet s kicsin gyermekimet, valami nlam vagyon, ki tied, mindent meg adok
neked.
rtelme.
Ha hatalmas ellen erddel nem llhatsz,
Vedd el eszedet, lssad, mit hasznlhatsz,
Talm mind azt teszi, mit tle kvnhatsz.
60 A sznt emberrl s a darvakrl.
Darvaknak s a ludaknak, kik a mezn jrnak, egy sznt ember trt csinla.
Foga a trbe darvakat s ludakat, s egy esztergot is. Az kezde neki knyeregni,
hogy tet ne bntan, mert sem daru, sem ld nem volna, hanem eszterg,
madaraknl mindennl jobb, tudnia illik mind, ki szileinek szolglna, s vnsg-
nek idejn el szokta ket tartani. Mond neki a sznt ember: Ezeket n mind jl
tudom, de mirt hogy a bnesekkel fogtalak egyitt, ugyan azonokkal kell lakolnod
is.
ESOPUS FABULI 39
rtelme.
Btor ember maga jmbor legyen,
Gonosz trsasggal de ha egyitt megyen,
Sziksg, hogy azokkal jutalmat egyitt vegyen.
61 Az kakasrl s a macskrl.
J eve az macska, hogy meg enn a kakast, de mikoron nem tudn mi okon el
veszteni, kezd avval bintetni, hogy igen cserg madr volna, s az les szava
miatt emberek nem alhatnnak jjel. Amaz azt mondja vala, hogy semmi bne
neki abban nem volna, mert embereket arra kltene fel, hogy munkldnnak.
Mond neki a macska: Ah, gonosz llat, ugyan egyb j is semmi nincsen ben-
ned, mert mind anyddal, mind hugaiddal vtkezel. s mikoron a kakas ebbl is
meg akarn magt menteni, a macska re hertelenkedk, s mond neki: Semmit
nem hasznlsz effle beszdeddel, ma meg kell halnod n miattam.
rtelme.
A gonosznak, ki jt akar tenni,
Knny az rtatlanhoz hamis okot lelni,
s gy, mint akarja, felle tlni.
62 Az juh psztorrl s sznt emberekrl.
Egy gyermek, mikoron valami magasdad helyen juhokat rizne, s trfba egy
nehnszor farkast ivltene, a sznt emberek mindenfell oda futnak vala. s
mikoron gyakorta csalta volna meg ket illyen mdon, kezde vgre ugyan bizo-
nyba fel ivelteni s segtsget krni, de amazok nem hnek neki, s a farkasok
meg szaggatk az juhokat.
rtelme.
Hazugnak vgre az igaz szavt sem hiszik,
s az hazugsgok tet nha olyba viszik,
Hogy mg malost is ftt mreggel iszik.
40 63 Az keselyrl s hollrl.

63 Az keselyrl s hollrl.
Egy magas kszikln a brnnak htra szlla a kesely, mellyet mikoron az
holl ltott volna, akara is gyan tenni, s szlla egy bak htra, de mikoron le
szllana, meg botrnkozk repillsbe, meg fogk tet s a gyermekeknek adk.
rtelme.
Ereje felett tenni senki ne kvnjon,
A mi nem dolga, ollyant meg utljon
hogy az rendibe bkvel meg lljon.
64 Az irgy ebrl s kerrl.
Mikoron az eb egy jszolba sznval rakva fekennk, oda mene az kr, hogy
ennk. Az eb fel szkllk s kezd meg tiltani. s az kr mond neki: Istenek
tged el vesztennek mind irgysgeddel. m tenmagad sem eszel a sznba, s
msnak sem hagysz benne enni.
rtelme.
Krded-e, mirt a jszgra irgykedhetnek?
Mert, mint az eb a sznba, gyan nem ehetnek,
s j erlcset vagy tudomnt hozzjok nem vehetnek.
65 Az varjrl s juhrl.
Csereg vala a varj egy juhnak htn. s mond a juh egy ebnek: Ha te gyen
cseregnl, gonoszul jrnl. s mond a varj: Tudom, kit bosszontok, mert az
engedelmesnek jrok ellene, s a kegyetleneknek bartja vagyok.
rtelme.
Az rtatlanokon gonoszok igen uralkodnak,
De kik magokat brjk, el fel fuvalkodnak,
s ha ket bntjk, nagyot rugaszkodnak.
ESOPUS FABULI 41
66 A pvrl s filemilrl.
Pva mikoron panaszoln Juno isten asszonnak, Jupiternek hgnak s feles-
gnek, hogy a filemile nagy desden nekelne, de tet az rekedez szavval
mindenitt meg nevetnk, mond neki Juno: Az istenektl kinek mind meg vagyon
az ajndka adatva, a filemile szp szavval, te szp talladdal vattok kessek.
Azrt mindentek meg elgedjk az nnen szerencsjvel.
rtelme.
Tudjk az istenek, kinek mit kell adni,
Imennek s amannak mibe kell maradni,
k azrt, mint akartk, azonba kell hadni.
67 A paraszt emberrl s urrl.
Egy paraszt ember minden esztendbe j des almkat viszen vala urnak egy
almafrl, mely az kertbe vala. Az r igen meg szeret az almt, s annak fjt
el hoz a szegny ember kertbl, s el palntl az nnen kertbe. A fa, mirt
hogy ids vala, mindjrst meg asza. Mellyet mikoron az rnak meg mondottanak
volna, mond: Igaz, elg vala nekem (ha meg tudtam volna zabolzni az n
kvnsgomat), hogy minden esztendbe n eszem vala meg a fnak
gyimelcst.
rtelme.
Minden, ki igen blcselkedik, eszt el tveszti,
s ki sokat kvn, a keveset is el veszti,
s kvnsgtl magt tvol ki rekeszti.
68 Az vn menytrl s egerekrl.
Menyt, mikoron vnsgnek miatta erejtl meg fogyatkozott volna, az egere-
ket immr, mint szoksa vala, nem kergetheti vala. Kezde ravaszsgot gondolni,
s egy csoport lisztbe enszt el magt, gondolvn azt szvbe, hogy gy minden
munka nekl vadszhatna egeret. Oda futnak az egerek, s mikoron akarnak a
lisztbe enni, a menyt mind egyiglen meg ev ket.
rtelme.
Kit ereje el hagyott, eszvel kell lni,
s azrt magt nem semminek vlni,
St sziksgre valt blcsen meg tlni.
42 69 Az oroszlnrl s bkrl.

69 Az oroszlnrl s bkrl.
Valami szzat jeve az oroszlnnak filbe, meg ijede, s meg lla, gondolvn
magba, hogy valami nagy dolog volna. s mikoron ott llana, ki jeve egy bka a
vzbl. Mellyet mikoron az oroszln meg ltott volna, el hagy flelmt, s meg
tapod tet lbaival.
rtelme.
Hjba val flelmek szvedbe ha szllnak,
Sokig ha tartod, nem tudom, mit hasznlnak,
Mert ott, hol f nincsen, hjba kaszlnak.
70 Az hangyrl.
J eve a hangya, hogy meg szomjhozk, egy ktfre, hogy innk. Bele esk a
ktba. Nzi vala ezt fenn egy fn tvol a galamb, vete neki egy fa gat, al hogy
azon meg maradhatna a vzbe, s fel mszhatna. Annak utna, mikoron a mada-
rsz meg akarn a galombot fogni, a hangya, mint tle lehet vala, cspi vala az
lbbt a madarsznak. s mg amaz lbt vakargatn, aggyig a galamb el
repille.
rtelme.
Ldd-e, hogy egymssal minden jt kell tennnk,
Ha mi is akoronk mstl sok jt vennnk,
s mint keresztynek, gyan cselekednnk.
71 Az madarakrl.
Mikoron a madaraknak serege magval szabad volna, s szabadon jrna,
kvn vala magnak kirlt. s mindeneknek eltte kvnja vala a pva az
kirlsgot, mirt hogy leg szebb volna. s mikoron immr kirly volna, mond
neki a szarka: , kirly uram, vajjon mimdon zed el az keselyt mi tlnk, ha
minket (a mint szokta) kergetni fog? Mint tartod meg magadat s el az mi
seregnket?
rtelme.
Mikoron a dolog fejedelem vlasztson ll,
Ott az testi szpsg csak keveset hasznl,
Nincs jobb fejedelembe ers akaratnl.
ESOPUS FABULI 43
72 Az orvosrl s betegrl.
Az orvos dactor vgaszt vala egy beteget, mely meg hala. Annak utna a dactor
mene az rokonsgihoz, meg mond nekik, hogy a nagy zabldsba s rsze-
gessgbe veszett volna el.
rtelme.
Kibe vagyon torkossg s telhetetlensg,
Szinetlen mindenkoron csak azon rszegsg,
Tudjad bizonnyal, honn azt nem tallja a vnsg.
73 Az oroszlnrl, szamrrl s rkrl.
Az oroszlny, a szamr s az rka mennek mind egytt vadszni, nagy sok
vadakat vernek s fognak, meg kezdnek vele osztozni, s mikoron a szamr
az rszt kinek mind igazn ki adn, az oroszln meg haragvk, nagyot ordta,
meg kap a szamrt, s mind foltra szaggat. Annak utna hagy az rknak,
hogy osztan meg, mellyet mikoron a rka meg osztott volna, mind az orosz-
lnnak hagy s vlogat az nagyjt s jobbt, magnak csak valami keveset s
hitvnt hagyvn. Kinek az oroszln felel, s mond: Ki tanta meg tgedet, hogy
illyen mestersggel tudnd meg osztani? Amaz a holt szamrra tekinte s mond:
Imennek halla tanta.
rtelme.
Bdog, ki mson vehet oly j tansgot,
Hogy el tvoztathat minden gonoszsgot,
s unos untalan nem vall bosszsgot.
74 Az gedelyrl s farkasrl.
Mikoron a farkas egyszer el mene, azt a gedelye egy ablakrl nzi vala s
erssen szidalmazza s szidogatja vala. Kinek mond a farkas: A ha, rul, nem
te szidalmazsz mastan engemet, hanem a hely, a hol vagy.
rtelme.
Hely s id sokszor adnak btorsgot,
A gedelye sem tenne kvil farkasnak bosszsgot,
Vaj, hogy hallgatna, no nem szerezne hborsgot.
44 75 Az szamrrl.

75 Az szamrrl.
Panaszol vala a szamr Jupiter istennek az urra, hogy mivel igen kegyetlen
volna, s gyakorta vern tet, azrt adna ms urat neki. Jupiter meg hallgat a
szamr kenyergst, s ada neki, kit uralna, egy tgla gyrtt. Kinl mikoron
szinetlen tglt kellene s egyb nehz terhet hordani, krni kezd ismeg Jupi-
tert. Jupiter kegyig csak neveti vala, de mirt hogy el untat tet, ada neki egy
szgyrtt, hogy ura lenne, mellyet mikoron meg smere a szamr, mond: n
nyavalys szamr, egy rral sem akarok meg elgedni, s a mint n ltom, hogy
ez a brt metli, fogja vgre az ennen brmet is fel metlni.
rtelme.
Jelen val dolgokat sokszor meg utlonk,
s jobbat jobbat mindaggyig szirklonk,
Mg nem fejnkre vele gonoszbat piszklonk.
76 Egy aggnrl s szolgl lenyirl.
Egy aggnnek valnak sok szolgl lenyi, mellyeket szokott vala naponknt j
reggel fel klteni a kakas szava koron, mellyet hznl tart vala. Vgre, mikoron a
lenyok meg untk volna a sok reggel kelst s munkt, meg lk a kakast, azt
altvn, hogy annak utna osztn mind dlig alhatnnak. De ez remnsg nyava-
lysokat meg csal, mert hogy az aggn meg tud, hogy k ltk volna meg a
kakast, az utn nem vr vala tyk szt, hanem mg az eltt fel klti vala ket.
rtelme.
Nha ember azt tudja, hogy jl cselekedik,
Aztn meg ltja, ht csak veszekedik,
ltal utat akar jrni, kerilbe emberkedik.
77 A szamrrl s lrl.
Az szamr azt altja vala, hogy igen jl volna a lnak dolga, mirt hogy kevren
tartank tet s veszteg llana, magt kegyig bdogtalannak tli vala, hogy
sztevr volna, s az kegyetlen ura mgis mindennapon terhet hordatna vele.
Nem sok idvel annak utna hadat hirdetnek, lt a szamr, ht a lnak zablt
kell szjba venni, az embert htn viselni, s a hadba sebeket fel venni. s an-
nak utna kezde az isteneknek sok hlkat adni, mivel hogy tet nem lv, ha-
nem szamrr teremtettk volna.
ESOPUS FABULI 45
rtelme.
Nem mindenha azok bdogok, kiknek tulajdontjk,
Sem nyavalysok, kik magokat annak altjk,
Mert fejedelmek a sok pnzt sok gonddal vontjk.
78 Az oroszlnrl s kecskrl.
Lt az oroszln, teht a kecske egy magas kszikln jrna. Kezd arra inteni,
hogy jobb volna neki, ha a zld mezn jrna, hogy nem mint ott fenn. Mond neki
a kecske: Talm azt is meg melnm, ha te tvol volnl, mert nem arra val tan-
csot adsz nekem, ki n hasznomra volna, hanem a ki az te meg hezett hasad
tltre.
rtelme.
Ez plda neked, ne higgy mindeneknek,
Mert sokan tancsot adnak embereknek,
Kibl haszon jjen nnen ersznyeknek.
79 Az sasrl s egyb madarakrl.
Sziletse napjt jelent egyszer, hogy szolgltatn a sas. A madarakat
vocsarra hv, el is jevnek sokan kezzilek, s azokat nagy remmel s j kedv-
vel fogad, s egyenknt ket mind meg ev.
rtelme.
Nem mind bartink, kik szp szt rnk raknak,
Mert a szp szk alatt sokszor mrgek laknak,
gy teszen volt sas vacsorn a tbb madaraknak.
80 Az ludakrl.
Az ludak a darvakkal egyetembe a mezt puszttjk vala. Ezt meg hallk a pa-
raszt npek, rjok mennek. Meg ltk a darvak az npet, s mindjrst el
futnak. A ludak kegyig, mirt hogy nehezek s kevrek valnak, nem
repilhetnek el, hanem meg fogk ket.
46 81 Jupiterrl s a majomrl.

rtelme.
Az kazdagsgok hadba sokszor krra vlnak,
Mert ott a szegnyek flfel bvlnak,
De az kazdagoktl nem lehet, hanem el llnak.
81 Jupiterrl s a majomrl.
J upiter isten meg akar tudni egyszer, mindennem lelkes llatok kztt kinek
lenne leg szebb fia, s el hivata mindeneket. Kezdnek be gylni mindenfell
Jupiter palotjba mind vadak s mind madarak, kik kztt az majom is az rt
fiait mikoron htn hordan s oda be jutott volna velek, mindnyjon el fakadnak
nevetve rajta. St mg Jupiter is igen nevet tet. Ott a majom, hogy ezt lt,
mond: Ihon, btor Jupiter, maga legyen br benne, hogy senkinek nincsenek
illyen fiai, s ezek meg haladtanak szpsggel mindeneket.
rtelme.
A bizon dolog, hogy a szerelem azt teszi,
Hogy rtsgt mindennek el veszi,
Mert ki bkt szeret, fogoly gyannt eszi.
82 Az tlyfrl s ndrl.
Rgente egyszer a tlyfa kevlysgbe leledzk, s a ndra mene, s mond neki:
Ha teneked emberi szved vagyon, j el, vijjonk meg, lssuk, melliknknek va-
gyon nagyobb tehetsge. Az nd, mikoron ltta volna a tlyfnak hi dicssgt
s maga mutatst, semmit nem csodlkozk rajta, hanem mond neki: Mastan
vnia nem akarok, de azrt n az ennen rendemen meg elgedtem, mert n min-
den vsz eltt csak hajladozok, de ha tged egyszer a szl tstl ki fuvand, soha
fel nem kelhetsz, hanem ott kell veszned.
rtelme.
Nem mindenkor az az ers, a ki magt hnyja,
Leszen mg oly id, hogy tettt meg bnja,
Az nyerte meg dolgt, ki mst nem kvnja.
ESOPUS FABULI 47
83 Az halszrl s halacskrl.
Mikoron a halsz horogjt a vzbe be vetette volna, egy kis halacskt foga rajta.
Kezde az neki knyergeni, hogy el bocstn tet, mert igen kicsin volna, s hadd
nne meg, osztn az utn tbb haszon volna benne. Mond neki a halsz: n
remnsget rron nem veszek, mert nnekem oly szoksom vagyon, hogy inkbb
akarom venni a jelenvalnak kicsin voltt, hogy nem mint a tvolvalnak nagy
voltt.
rtelme.
Nagyra val bztodba a kicsint el ne hagyjad,
s mit a sors hozott, el ne hagyigljad,
Jobb tenlad legyen, hogy ne mstl vrjad.
84 Az hangyrl s picsekrl.
Mikoron az tl el kezdene kzelgetni, az hangya vonsza vala a bzt szemen-
knt az bolyba. Ltta vala ezt a picsek, tlbe oda mene, kezde bza magot
tle krni, kinek a hangya mond: Mire hogy n hozzm kpest nem gyihtettl tis
nyrba? Felele neki, mond: Mert nnekem akkoron minden dolgomat az nek-
lsbe kellett el mlatnom. Mond neki a hangya nagy nevetssel: Hallod-e, ha
nyrba neklettl, mastan teht hezzl, mint jobban lehet felled.
rtelme.
Hangyn az eszes embert, tlen a vnsget vegyed,
Azrt mg erd vagyon, dolgod gyan tegyed,
Hogy vnsged idejn kenyeredet nyugolmason egyed.
85 Az oroszlnrl s bikrl.
Az oroszln zi vala a bikt, kinek elejbe jrula egy bak, szarva s homloka meg
hajtvn s haragos kppen nzvn, kinek mond a bika: Nem gondolnk, sem
flnk a te haragos voltodtl. s ha az oroszln htamon nem volna, meg mutat-
nm neked, mint kelljen a bikval vnod.
rtelme.
Kinek nyavalja mikor jelen vagyon,
Meg lssa, hogy arra msikat ne adjon,
De inkbb gondolja, bkvel mint maradjon.
48 86 Az dajkrl s farkasrl.

86 Az dajkrl s farkasrl.
Fenyegeti vala gyakorta a dajka az gyermecskt. Bizon (gy mond), ha el nem
hagyod a srst, a farkasnak adlak. Ezt, gy trtnk, hogy meg hall a farkas,
remll, hogy jl lakhatnk, s ott marada az ajt eltt. Vgre az gyermekre lom
juta s el alvk. Annak utna lt a farkas, hogy semmi nem kl dolgba, ismeg
az erdbe tre, hen s iressen, tall ell farkas trst. s az kezd tle krde-
ni, hol volna a prda, a honnt mastan jne. Kinek nagy fohszkodssal mond:
Igen csoda emberek vannak mast ez vilgon, csak szval tartnk szegn legnt.
m egy dajka ma mind estig mond, hogy ki vetn a gyermeket a farkasnak, ott
nagy sokig vrm, de soha nem tev.
rtelme.
Mennyi mag vagyon egy nagy hd kenderbe,
Annyi lnaksg, nha jszg is az asszonyemberbe,
De soha neki ne higgy, s nem esel a tengerbe.
87 Az teknsbkrl s keselyrl.
Kvnja vala egy idbe a teknsbka, hogy is fel repilhetne az gbe, s a ki
tet fel vinn, gri vala annak a Veres tengernek gyengyt. A kesely nem mesz-
sze ll vala, s ezeket mind jl hallja vala. Fel kap tet s fel repille vele. s ott
fenn kezd szolglatjt krni, a mint meg grte volna, hogy meg adn. De
mikoron amannak nem volna honnt meg adni, meg szoggat tet krmeivel, s
meg ev. s ezenkppen a teknsbka, ki az gbe kvnta vala jrtt, az gbe
vesze el.
rtelme.
Sokan kik rendekbe nagy btran ltenek,
s ha annak utna fel nevekedtenek,
Veszedelmeket rjok nagyokat vttenek.
88 Az rkrl s firl.
Mikoron a rknak a fia csak htra mszna mindenkoron, kezde az anyja re
feddeni, s tet inteni, hogy ne menne htra, hanem el. Felel a fia s mond
neki: Menjl j anym ell, s m n utnad megyek.
ESOPUS FABULI 49
rtelme.
Olyrl feddj mst meg, ki te benned nincsen,
Hogy ugyan azonra ms tged ne intsen,
s osztn felled nevetsget ne hintsen.
89 Az naprl s az szaki szlrl.
Vetekednek vala egymssal a nap s az szaki szl, mellik volna msiknl
ersb. s gy vgezk a dolgot, hogy az ton men emberen ksrtenk meg
erejeket, s az lenne a nyerettes, ki kntest vele le vetethetn. Az szaki szl,
kinek Boreas neve, kezde kemnyen s hidegen fni az ton jr emberre, de
amaz azrt tt el nem hagy, hanem ltezetit meg kettztet. A nap is annak
utna el jrula, s lassan lassan a kds homlt mind el tisztt, s fneit teljes-
sggel ki bocst. Kezde az ember hevilni s vertezni. s mikoron mene, talla
egy rnkos ft, ott kntest le vet s meg nyugovk. s ezenkppen a nap
nyer az plyt.
rtelme.
Ne siess hirtelenkedni, s mindennel vetekedni,
Mert eszesnek leg elszer azon kell elmlkedni,
Ha meg lehet tle, min akar incselkedni.
90 A szamrrl.
J ve a szamr az erdbe, holott egy oroszln brt talla. Melybe mikoron fel
ltezett volna, tre ismeg az mezre. Ott a barmoknak s juhoknak csordi meg
ijednek vala tle s el futnak vala. Azonkzbe oda juta a szamrnak ura, ki tet el
vesztette, s keresi vala. Mellyet mikor ltott volna a szamr, nagy ordtssal elei-
be futamk, hogy mr el ijeszten tet. De az ura a kt fileit, mellyeket be nem
fedhetett vala az oroszln brrel, meg kap, s mond neki: Jl lehet, te szamr
egyebeket el hitettl, de n jl smerlek tgedet.
rtelme.
Ne mutasd magad, ki nem vagy, embereknek,
Kazdagnak, nemesnek avagy egyebeknek,
Mert eszekbe veszik s osztn meg nevetnek.
50 91 Az bkrl s rkrl.

91 Az bkrl s rkrl.
Meg un a bka a laktt a tba, hanem ki jeve onnt, orvos dactorr tev magt
s mene az erdbe. s nagy fennyen mondja vala, hogy a fle tudomnba sem
Hipocratesnek, sem Galenusnak nem engedne. Mikoron ezt egyebek el hittk
volna, a rka mosolodk rajta, s mond neki: Bizon lehet, hogy j orvos vagy,
mert az ajakad temagadnak mindenkoron, mint egy meg holtnak, gyan srgval
vereslik.
rtelme.
Micsoda lehet ennl nagyobb rtsg,
s varas bkhoz hasonl undoksg,
Mert ki nlad nincs, avval krkedni bolondsg.
92 Az mar ebrl.
Vala egy embernek egy pokol ebe, ki mindeneket meg mar vala. Az ember kte
egy darab tkt nyakra, hogy mindenek meg smernk, hogy mar eb volna az.
Amaz mikor nyakra ktttk volna, azt alt, hogy jl jrt, s urnak nagy sze-
relmbe vagyon, s az tke nagy tisztessgre. Meg utlja vala a tbb ebeket,
hogy azoknak nem volna nyakba vetjek, s kevlyen jr vala kzettek. Hozz
mene egy agg eb, s mond neki: Ha eszedbe vennd magadat, ez tke nem tisz-
tessgedre, hanem szgyensgedre vagyon.
rtelme.
Olyan az vilgi hjba val kevlsg,
Kitl soha tvol nem jr a j esztelensg,
Az tudja, hogy meg nyerte, ht ugyan szgyensg.
93 Kt bartosokrl s az medvrl.
Ketten, kik egymshoz mindenkoron j bartsgot mutatnak vala, az ton el
indulnak, s mikoron mennnek, tal ket ell egy medve. Az egyik mindjrst el
futamk, s fel mene egy fra. Mikoron a msik ltta volna, hogy el nem szalad-
hat eltte, le omla az flden. A vad hozz mene, kezd szjt s filt bzelni, de
mikoron amaz semmit nem pihenne, azt alt, hogy meg holt, s nem bnt, ha-
nem el mene onnt. Mert neki termszeti, hogy holtat nem bnt. Annak utna le
szlla a frl az trsa, s kezd tle krdeni, mit sgott volna a medve filbe. s
mond neki: Azt sg, hogy soha effle bartommal ne jrjak egy ton, mint te
vagy nnekem.
ESOPUS FABULI 51
rtelme.
Az igaz bartsg ritka, mint a fekete hatty,
A hamis nem tisztn fogontatik, mint a fatty,
Azrt el futamik mellled, mint egy rossz taratty.
94 Az tevrl.
A teve, mikoron nzn az kreket, hogy kt szp szarvok volna azoknak, pana-
szol vala Jupiternek, s kri vala tet, hogy neki is kt szarvat adna. Nevet Jupi-
ter az bolondsgt, meg ad neki, a mit kr vala, de a kt filt meg kurtt neki.
rtelme.
Sokan vannak az uraim, kik ollyat kvnnak,
Kit annak utna j formn meg bnnak,
Ugyan ltt volt dolga egyszer egy kirlnak.
*

95 A kopasz lovagrl.
Egy kopasz lovagos, mikoron az ton menne, csinlt hajat rakott vala a siveg
al, s mikor az szl sebessen fna, le fv fejbl a hajas siveget, s mindjrst
nyilvn ln az kopasz volta. El fakadnak nevetve trsai, s maga is nagy
nevetssel mond: Nem csoda, ha az idegen haj el fut tlem, mert mg az ennen
hajaim sem maradhatnak nlam.
rtelme.
Ha azt akarod, sokig hogy ne nevessenek,
s udvarbl az uraim ki ne veszessenek,
Nevetenek-e? Nevesd tis, m hadd igessenek.

*
Ki azon krte volt Jupiter istent, hogy valamit illetne, mind arann lenne. De meg
bn annak utna, mert az kenyr s egyb eledel is aranny leszen vala, mi-
kor illeti vala, s vgre hhel kelle meg halni.
52 96 Kt fazkrl.

96 Kt fazkrl.
Kt fazk ll vala a vz parton, egyik fld, a msik kegyig rz. A vz meg rrada,
s mind a kttt el viv. Mikoron a fld fazk azon flne, hogy el trnk, mond
neki az rz: Semmit ne flj, n gondodat viselem, hogy el nem hadlak romlanod.
Mond neki a fld fazk: Akr n el trettessem, akr veled egytt el meriljek,
nekem mind elg veszl, azrt jobb nekem tled meg vlnom.
rtelme.
Ember hozz hasonlval btrabban egyitt mehet,
De ha ersbbel jr, attl krt is vehet,
s az ersnek semmi krt nem tehet.
97 Az paraszt emberrl s a Szerencsrl.
Mikoron a paraszt ember szntana, talla a barzdba kincset. Hlt kezde
adni a fldnek, hogy neki azt adta volna. Lt a Szerencse, hogy semmi tisztes-
sget nem tenne neki, azrt imgyen szla magba: m ez balgatag ember nne-
kem hllatlan, de leszen mg oly id, hogy el veszti a kincset, s akkoron fog
engemet fogadsival s ivltsvel szorgalmaztatni.
rtelme.
El vtt jrl hlkat advn emlkezznk,
s lssuk, hogy arrl el se feledkzznk,
Ha akarjuk, hogy szerencsvel vgig menyekzznk.
98 Az bikrl s kecskrl.
Kergeti vala a bikt az oroszln. Amaz keres vala helyet, hol eltte meg mene-
kedhetnk. Talla egy barlangot, kibe a kecske lakik vala, s mikoron oda be
menne, a kecske kt szarvval kezde eleibe jni, kinek mond a bika: No, mastan
szarvaddal jssz elmbe, de ha az el megyen, ki engemet z, meg mutatom ne-
ked, mennyivel nagyobb a bika az kecsknl.
rtelme.
Nem kell a kemnsgbe el merilni,
De nyomorulton mindenkor kenyerilni,
gy fognak rajtad is osztn keserilni.
ESOPUS FABULI 53
99 Az pvrl s darurl.
A pva s a daru egytt vacsorlnak vala. A pva kezd magt hnni s kr-
kedni farkval, s a darut meg utlni. Kinek mond a daru: Jl lehet szp vagy, de
alg repilhetsz a hz tetejbe, mikoron n az gnek kdeibe jrok.
rtelme.
Nyilvn vagyon, mit ember tehessen,
Azrt senki mst soha meg ne nevessen,
Magba is tall, kit tle el vessen.
100 A tlyfrl s ndrl.
Mikoron nagy szl tmadott volna, egy nagy tlyft, ki a vz parton ll vala, ki
djte tevbl, s mikoron a vizen al menne, az gaival meg r a ndat, s csak
el mlk mellle. Kezde rajta csodlkozni, mirt hogy a nd olyan fergetegbe meg
maradna, s nem maradhatott volna meg. Felele neki a nd, s mond: n
mindennek engedek s fejet hajtok, mind dli s szaki szlnek, mikoron fnak,
csak le hajtom magamat. De nem csoda, hogy te le dltl, mert nem akartl a
szlnek engedni, hanem ellene llani.
rtelme.
Nladnl hatalmasb ellen jrni veszedelmes,
Mert engedelemmel hatalmas gyzedelmes,
Azrt mint az id vagyon, ahhoz lgy figyelmes.
101 Az tigrisrl s rkrl.
Gerellyvel kergeti vala egy vadsz a vadakat. Kiknek a tigris hagy, hogy mind
veszteg ilnnek, maga lenne, ki meg vna a vadsszal. Kezd tet azrt a va-
dsz a gerellyel relni gy annyira, hogy igen meg sebesednk, s mikoron meg
futamott volna a hadbl, s a gerelt utna vonn, elejbe jrula a rka, s ott meg
krd tet, ki volna az, a ki olyan nemes vadat annyira meg sebhetett volna. Meg
felele neki, mond: A sebnek urt s tevjt nem smerem, de maga a sebnek
nagy voltbl vlem, hogy valami jeles ember volt.
rtelme.
Embernek vakmernek lenni nagy gz,
Mert az eszessg ert mindet meggyz,
Mint az g szn, hogy sok tket meg fz.
54 102 Az bikkrl s oroszlnrl.

102 Az bikkrl s oroszlnrl.
Valnak a bikk negyen, kik nnen kztek olyan szerzst tnek, hogy ltek s
holtok mind egytt lenne. Meg lt az oroszln, hogy mind ngyen egyitt jrnnak
a mezbe, s nem mer meg kezdeni ket, hanem elszer hazugsggal el
vlaszt ket egymstl, s annak utna meg szaggat.
rtelme.
Az igyenessggel llatok, mindenek nnek,
A bikk is, mg egymssal sszessggel lnek,
Magokba az oroszlnnak prdt k nem tnek.
103 Az jegenyefrl s szilfrl.
Meg utlta volt rgenten a szilfkat az jegenyefa, mirt hogy magas volna, s
mg a hajkba is vitorlnak vlasztank tet. De a szilfa alatt nne, semmire nem
volna hasznos. Kinek feleleti ilyen volt az jegenyefhoz: Hallod-e, te jegenyefa,
btor te az te jszgiddal dicsekedjl, de minket ne bosszonts a mi al val
voltonkkal, hogy nem mondod meg a te fogyatkozsidat is, s mire hallgatod el a
mi j voltonknak llapatjt? Mert mikoron tgedet le vgnak, hogy ugyan cseng s
peneg a fejsze a htadon, vaj hogy akarnd akkoron, ha ollyan lehetnl, mint mi,
s bkvel maradhatnl.
rtelme.
Az nagyok dolgba is vagyon nyomorsg,
Az kicsinekbe is nha egy kevs vgassg,
Isten mint szerzette, arra hagyjuk, ez a j tansg.
104 Az fsvny emberrl s irgyrl.
Kt ember, kinek egyik fsvn vala, msik irgy, krik vala Jupitert, ki mind az
kvnsga szerint. Hozzjok bocst Apollt Jupiter oly tansggal, hogy minde-
niknek meg adn, a mit kvnna. s hogy a mit elszer egyik kvnt volna, annak
meg adn azt, s annak utna a msiknak kt annyit adna. A fsvny sok ideig
nem foga semmit szlni, hogy amaz krne elszer, s annak utna neki kt annyi
jutna. Az irgy ezt meg irll, s azt kr, hogy neki egyik szemt ki tolynk. Alt,
hogy jl lenne vele dolga, ha a trsnak mind kettt ki tolnk.
ESOPUS FABULI 55
rtelme.
Soha meg nem elgedik a gonosz fsvnsg,
Magnak is krt teszen amaz mord irgysg,
Azokat el hagyjuk azrt, gy mond az istensg.
105 Az varjrl s egy ednrl.
Meg szomjhozk a varj, talla egy ednt, kibe vz vala, de az edny mly
vala, s nem vala annyira tele vzzel, hogy belle ihatnk. s mikoron sok ideig
veszdett volna rajta, s nem ihatnk, akar eldejteni az ednt, de nem lehete.
Vgre meg gondol magt, kevecset kezde lassan lassan bele hnni mind
aggyig, mg nem fel telk, s ivk.
rtelme.
Ember mit nem tehet testi erejvel,
s mikoron dolgt nem foghatja kezvel,
Tansg ott az neki, hogy ljen eszvel.
106 Az oroszlnrl s a vadszrl.
A vadsz s az oroszln egymssal vetekednek vala. Az oroszln azt mondja
vala, hogy ersb volna az embernl. Vgre annyira ln a beszd, hogy a va-
dsz viv tet egy k kphez, holott ki faragtk vala, hogy az oroszln fejt az
ember lba al nyomta volna. Ott az oroszln azt mond, hogy nem volna ez elg
bizonsg a vadsznak, mert az emberek olyat faraghatnnak, mellyet szeretn-
nek, de ha az oroszln faragni tudna, avagy ha azt oroszln faragta volna, teht
az ember lba alatt llana az oroszlnnak, s nem az oroszln az ember lba
alatt.
rtelme.
Kinek mint mi tetszik, gy mondja,
s mindenkoron arra vagyon gondja,
Hogy az beszdt kedve utn mondja.
56 107 Az parasztrl s tulokrl.

107 Az parasztrl s tulokrl.
Vala egy paraszt embernek egy tulka, ki soha semmi igt fel nem akar vala
venni. A paraszt el vg az szarvt, mert mindent avval kleldez vala, vgre
mikoron az ekre szntani be akarn fogni, kezbe tartja vala az sztent, s azt
altja vala, hogy immr meg brhatn tet, mirt hogy szarva nem volna. Amaz
kegyig mikoron szarvval immr semmit nem tehetne, kezde rugoldozni, s lb-
val port az ember szembe hnni.
rtelme.
gyan teszen a ki minden jra tanthatatlan,
Kinl j tancs s tudomn foghatatlan,
Mirt? Mert elmjbe bolond s igen llhatatlan.
108 Az gyermekrl s loprl.
Egy gyermek il vala az ktf mellett s igen sr vala. Oda mene a lop, krd,
mirt srna, mond neki a gyermek: A ktl el szakada s az ktba ejtk egy aran
vedret. Ott a lop meg rile, mindjrst le vetkezk, s az ktba hga, kezd ke-
resni a vedret. s mikoron semmikppen meg nem lelte volna, fel hga, s sem
kntest, sem a gyermeket ott nem tall, mert a gyermek el futott vala a
kntessel.
rtelme.
Msnak kik krt tesznek, nha k is krt vallnak,
s meg csalatkoznak, kik egyebeket meg csalnak,
Mert a Szerencse lenyi ily falatot falnak.
109 Az erdei istenrl s ton jr emberrl.
Az Satyrus, kit erdei istennek mondnak, tal tli idben egy embert az erdbe
az ton, mellyet a h igen meg vert vala, s igen fzik vala. Meg keseril tet s
be viv barlangjba, s kezd az tznl fteztetni. Mikoron kegyig az ember a
kezre lehne, meg krd, mi oka volna annak. Amaz felel neki, azrt (gy
mond), hogy meg melegiljen. s annak utna mikoron enn kezdettenek volna,
kezd az ember a hevi kst is fni, azt is meg krd tle a Satyrus, hogy mi oka
volna. Mond az ember, hogy meg hidegiljen. s legottan mindjrst ki z a
Satyrus hzbl az embert, s mond neki: Nem akarok illyen sok fle szj em-
bert hzamnl tartani, ki mind hideget s mind meleget ugyan azon egy szjbl
d ki.
ESOPUS FABULI 57
rtelme.
Az ketts szj embert el kell tvoztatnonk,
s a lakst vele hamar vltoztatnonk,
Mert vgre sem fogonk vele egyitt maradhatnonk,
Az erdei isten is ez illyent meg utlta,
s hzbl gyorson el ki tasziglta,
Mg netaln tnyrt is hozz hagyiglta,
Neked azrt ez plda tansgot teszen,
Hogy kinek szjba hev s hideg leszen,
rtsed, ki szemedbe szpet szl, de htul meg eszen,
Az veled egytt soha sokig nem leszen.
110 Az vad kanrl s emberrl.
Egy embernek vetemnyit szokta vala igen el puszttani egy vad kan. Egyszer
meg kap tet az ember s a fl filt el metsz, msszor ismeg a msikat. Mg
sem sznik vala meg a puszttsrl. Vgre meg fog az ember s fldes urnak
ad ajndkon. Mikoron fel koncoltk volna, soholt nem lthatja az r a szvt.
Krdi vala az szakcsokat, azok sem tudjk vala. s mond az ember, a ki fogta
vala: Uram, nem csoda, ha nincsen szve, mert azt hiszem, hogy bolond vad volt
ez. Mert ha bolond nem volt volna, nem trt volna annyiszor vissza az n
vetemnyimre, az nnen knjra.
rtelme.
Ez vilgon sokan oly bolondok vannak,
Mint ha szvek nem volna, az krra futamnak,
s leteknek nagy veszlt foglalnak.
111 Az bikrl s egrrl.
Az egr meg mar a lbt az biknak, s mindjrst be futamk likba. Kezd a
bika szarvval idestova klldezni, hogy ellensgt valahol meg tallhatn, de
nem lthatja vala. Az egr kezd likbl meg nevetni tet, s mondani neki: Te
igen nagy vagy s ers, de azrt ne utlj mindent meg, mert mastan csak egy kis
egr is meg srthetett tgedet.
rtelme.
Noha kicsin leszen neked ellensged,
De ha hozzd veszed az te eszessged,
Nem altod tet gy, mint semmisget.
58 112 Az paraszt emberrl s Herculesrl.

112 Az paraszt emberrl s Herculesrl.
Meg lla szekere a paraszt embernek egy mly srba. Kezde knyergeni
Hercules istennek, hogy meg segten tet. Szzat ln mennybl hozzja, mond-
vn: Balgatag ember, sujtold jl meg a lovakat, s tennen magad is tolj htul a
szekr kerekin, s gy hjad Hercules segtsgt, mert kilemben meg nem segt
tgedet.
rtelme.
Az istenek embert akkoron segtnek,
s nehz terhekhez olykor kzeltnek,
Mikoron magok is azon emeltnek.
113 Az ldrl.
Egy ld vala, ki aran monyat tojik vala minden napon egyet. Az ki a ld vala,
akara hirtelen meg kazdagulni, s a ludat meg l, azt altvn, hogy nagy kincset
tallna benne, de mikoron meg lte volna, semmit nem talla benne, s annak
utna nagy fohszkodssal sirat meg ttt.
rtelme.
gyan jr, ki eszt bolondul el tveszti,
Hogy mikor sokat kvn, az keveset is el veszti,
s minden javbl magt ki rekeszti.
114 Az picsekrl s hangyrl.
Mikoron a picsek nyrba csak neklsbe mlatn el dolgt, a hangya igen arat
vala bzt hordvn az fekvsbe. Azon kzbe el kzelgete a hideg tl is, s
meg hilvn kezde a hangynak knyergeni, hogy enni valt adna. s a hangya
ez vlaszt tev neki, hogy mikoron az picsk nekltt volna, akkoron munkl-
dott volna.
rtelme.
Az, ki iffjsgba resten cselekedik,
Az ollyan vnsgbe osztn szkelkedik,
s msnak hjba sokszor remnkedik.
ESOPUS FABULI 59
115 Az majomrl s az kt firl.
Azt mondjk, hogy mikoron a majom kt fiat szl, egyiket szereti, s a msikkal
nem gondol. Szlt vala kegyig kettt egy idbe. s mikoron valami hirtelen val
ijeds tmadott volna, az szerelmes fit lbe kap, hogy el futna vele, s
mikoron hirtelenkednk, egy ksziklba itkeztet, s meg hala. A msik kegyig a
htra ragadott vala, s meg marada egszsgbe.
rtelme.
Istenek akaratjt senki nem tudhatja,
s mit k akarnak, htra nem hadhatja,
Azrt mit k adnak, egy arnt szeressk,
Hogy mit nem akarnnk, azt el ne veszessk,
Mert az anynak, trtnik gyakorta,
Hogy az finak, kinek javt inkbb akarta,
Az j hall az olyant tle el vtte,
s az ms vilgra lelkt rptette.
De nem tudom, mirt az anytl illyen mdon leszen,
Hogy ez illyen gyermekhez szerelmet nagyot teszen,
Taln ugyan csodakppen meg rzi,
s lelki smeret t arra vezrli,
Hogy az nagy szerelem egyszersmind ahhoz legyen,
s annak utna keservesen bcst tle vegyen.
116 Az krrl s tulokrl.
Az ker, mikoron immr igen ids volna, mgis mindennapon igt kell vala von-
ni. Az tulok kegyig, munknak tudatlana, a fiven hntatja vala magt, s az kret
bosszontja vala, hogy mivel szabados volna, s semmit nem munkldnk, de
az krnek meg kopott volna a nyaka a nagy vonsba. Az vn kr neki akkor
semmit nem szla. Hanem lt egy kevs id mlva, ht tulkonkat szarvnl fog-
va vonszk a vg hdra, s mond neki: , nyavalys, hol a te kenny leted? A
mint ltom, a btran val let bntsra vltozott. Azt hiszem, hogy avagy csak
mastan is jobbnak vled az n munkval val letemet, hogy nem mint a te sza-
badsgodat, ki tged a hallra vonszon.
rtelme.
Hogy letedet jl viseljed, sziksg munkldni,
s az j idbe nem kell hivolkodni,
De hogy gonoszul ne jrj, azon okoskodni.
60 117 Az ebrl s oroszlnrl.

117 Az ebrl s oroszlnrl.
Tall ell az eb az oroszlnt, s kezde vele trflni, s neki mondani: Te sze-
gn nyavalys, mit hezel, s mit bdosol idestova az erdkben? Tekints n re-
m, ki kvr s fnes szr vagyok, ezt kegyig nem munkmmal tallom, hanem
mulatsgommal. Meg felele neki az oroszln s mond: Jllehet meg vannak
neked, te bolond eb, a te tkeid, de meg vannak a mellett nyavalyid is. Te lgy
szolga, mert szolglhatsz. n a szabadsgot szeretem, s szolglni nem akarok.
rtelme.
Szpen felelt volt az oroszln az ebnek,
Csak akkor erdbe meg tallt vendgnek,
Mert szabadsgnl nincs drgbb embernek.
118 Az halakrl.
Mikoron egy idbe nagy rvz ltt volna, egy hal, ki annak eltte valami foly
vzbe lakik vala, vitetk a tengerbe. Ott magt kezd hnni, hogy minden tengeri
halnl nemesb volna, s a tengeri halakat semminek altja vala. Ezt a disznhal el
nem szenvedhet, de mond neki, hogy akkoron vlnk az meg, mikoron mind
kettt meg fognk, s a vsrra vinnk, mert engemet (gy mond) a nemesek
vennnek meg, de tged a szegn kzsg.
rtelme.
Sokan dicsretet oly igen kvnnak,
Hogy nnen magokrl magok prdiklnak,
s ki soha nem volt, olyat hagyiglnak.
119 Az prdusrl s rkrl.
A prdus vad, kinek az hta tarka, egyb vadaknl mindeneknl, mg az orosz-
lnnl is feljebb tartja vala magt. Ehhez hozz mene a rka, s mond neki,
hogy btor semmit ne kevlykednk, mert ha neked (gy mond) szp subd va-
gyon, nekem szp elmm s eszem vagyon.
rtelme.
Termszet ajndkit sokkppen osztogatta,
s az prdusnak htt tarkn hatta,
A rknak kegyig, hogy eszes legyen, azt adta.
ESOPUS FABULI 61
120 Az rkrl s vadmacskrl.
Mikoron egyszer az rka a vadmacskval beszllene, krkedik vala azzal
eltte, hogy az esznek ednybe s ersznybe sok kilemb kilemb fle okos-
sgok volnnak. Az vadmacska kegyig azt mondja vala, hogy neki csak egyetlen
egy tudomnya volna, kihez bznk, mikoron valami flelme volna. Azonkzbe
hogy ezt beszllenk, tallkoznak rejok az erdbe vadsz ebeknek sokas-
gi. A macska mindjrst fel futamk egy nagy magas fra. Az rkt kegyig mind
aggyig kergetk, mgnem meg fogk s meg lk.
rtelme.
Btorsgosb mindenkor az egy j tansg,
Nem gyakorta hasznos a sokas ravaszsg,
Azrt egy legyen, de j legyen az a tudssg.
121 Az kirlrl s majmokrl.
Nminem egyiptombeli kirl tanttatott vala egy nehny majmokat gy annyira,
hogy tncolni tudnnak. s mikoron tncolnak vala, brsomba ket fel ltztetik
vala, s az tncolsok mindeneknek, a kik nzik s ltjk vala, igen kedves
vala. Azonkzbe egy ember orozva dit hagyta ki kebelbl. A majmok kegyig a
tncot el hagyvn az di utn futamnak, s azon vni fognak, mely dolog nagy
nevetsget tmaszta mind azoknak, a kik ket nzik vala.
rtelme.
Az szp ltezet senkinek eszt el nem vltoztatja,
s mi benne vagyon, el nem krhoztatja,
Mit az termszet meg kttt, azt meg sem dhatja.
122 Az szamrrl s az kt ton menrl.
Ketten mennek vala emberek egy ton, jutnak egy erdbe, holott tallnak egy
szamrt. s mindjrst azon kezdnek vetekedni, mellyek lenne s mellyik vinn
hzhoz, mirt hogy az szerencse egy arnt adta volna nekik. s mikoron ott rajta
veszdnnek, azonkzbe szamr magt el vont ellek az erdbe, s sem egyik-
nek, sem msiknak nem ln.
62 123 Az halszokrl.

rtelme.
Bolondsg embernek olyrl trekedni,
s ki keznl nincsen, arrl vetekedni,
s ktsges dologrl beszddel fegyverkedni.
123 Az halszokrl.
Halsznak vala egy nehnyan az halszok, kik fognak nem halat, hanem egy
nehn teknsbkt, kibe magok is nem ehetnek vala eleget. s mgis hvk
vendgg re Mercurius istent. Meg smer kegyig Mercurius, hogy nem valami
szerelembl s embersgbl hnk tet vendgg, hanem hogy az hitvn tekns-
bkrt j halakat engedne nekik foghatni. Nem mene hozzjok, hanem meg
hagy nekik, hogy btor nnen magok meg ennk hitvn teknsbkjokat.
rtelme.
Ki magt dolghoz esztelen foglalja,
Ha mit kvn, nem leszen, azt ne csodlja,
Ltja Mercurius a ravaszt s igen utlja.
124 Az pkrl s kszvnrl.
El indulnak egy ton a pk s az kszvny, mikoron kegyig estvre jutottanak
volna, mindenik azon igyekezik vala, hogy magnak alkolmas szllst tallna.
Mene azrt a pk egy kazdag embernek hzba, holott mennyiszer hljt fel
csinlja vala, a szolgk annyiszor le sprik vala, s semmi dolgba kedve nem
telik vala. A kszvny kegyig mene egy szegny emberhez, holott nagy nyomor-
sgot kell vala vallani, mert fekete kenyeret eszik vala, nyugodni semmit nem
hgy vala. Fa gyat ad vala neki, s magt minden ers dologba foglalja vala.
Reggel fel kelnek, kezdnek egymsnak a szllsfell panaszolni, mi kppen
nem nyughattanak volna, s tancsot tartnak, hogy meg vltoztatnk a szllst,
s hogy a pk szegny embernl, az kszvny kegyig kazdagnl szllana. El
indulnak, s mikoron be settedett volna, az kszvny nagy lassan be mene egy
kazdag ember hzba, mellyet mikoron meg lttanak volna, rajta kapnak, nagy
tisztessggel fogadk, kezdnek krile forgdni gy annyira, hogy helyt sem lelik
vala. Brson prnt tnek alja, kezdk minden fle tkekkel, savany s des
borokkal knlni, s semmi nem vala, kit neki el nem hoznnak. A pk is meg
szlla a szegny embernl, s ott nem kilemben cselekedik vala, mint ha tulajdon
nnen mag volna a hz, szabadon terti vala hljt s senki nem bntja vala.
Vgre mikoron mindenik meg tallta volna termszetszerint val helyt, el
ESOPUS FABULI 63
vgezk magokba, hogy az pk mindenkoron a szegny embernl, a kszvny
kegyig a kazdagnl maradnnak.
rtelme.
Egynek egy helyen szerencsje nagyobb vagyon,
Azrt az kszvnnek kazdag szllst adjon,
Az szabadsgnak kegyig btor bkt hagyjon.
125 Az majmokrl s prdusrl.
Azt mondjk rsok, hogy Maurisiba majmoknak sokasga bvelkedik. A
prdus vad kegyig nekik termszet szerint val ellensgek, s nagy magas fkra
fel futnak, mikoron tet ltjk. Egyszer kegyig, mikoron meg nem foghatna
bennek a prdus, a fa alatt, mellyen sokan jrnak vala, holtt tev magt, el
nyla, mint egy holt. Ezt mikoron a majmok lttk volna, meg rilnek rajta, hogy
ellensgeket halva ltnk. Vgre egyet al kildnek kzzilek, hogy ugyan bizo-
nyba meg tudnk, ha meg holt volna, avagy csak csfolkodnk. Mikoron kegyig
semmi l jelet benne nem smerne, le szllnak a tbb is, s kezdnek mellette
jrni s vgre htra hgni, s tet meg csfolni. Mikoron smerte volna a
prdus, hogy elgg meg fradtanak rmekbe, hirtelen meg elevenedk, s
nmellyet kzzilek fogval, nmellyeket kegyig krmvel meg szaggata.
rtelme.
Mikoron az ellensg neked azt mutatja,
Hogy az ereit immr el fogyatja,
Jl meg lssad azrt, hogy mi akaratja.
126 Az pacsirtrl s az fiairl.
Egy pacsirta, trtnet szerint, rakta vala az fszkt s klte oly bza
vetemnbe, mely immran idsded vala. s mikoron a gabona meg srgdnk,
akkoron sem repilhetnek vala el az fiai. Annakokrt mikoron egyszer az anyjok
el menne tlek, hogy ennik valt keresne, hagy a fiainak, hogyha ott valami j
dolog lenne avagy mondatnk, teht eszekbe vennk, s mikoron meg jne, neki
meg mondank.
Azrt midn dolgra ment volna, oda jeve a vetemnnek ura, s el hv az iffj
fit s mond neki: Ltod-e, hogy ez vetemnyek meg rtenek, s hozz kellene
nylni. Azrt holnapon, mihelyen megvirrad, menj el bartinkhoz, s krjed ket,
hogy ne hagyjanak, hanem segtsenek ezeknek meg aratsba. s mikoron ezt
meg mondotta volna, onnt el mene.
64 126 Az pacsirtrl s az fiairl.

s minek utna meg jeve a pacsirta, kezdnek a fiai nagy reszketve kernyile
csirippelni, s az anyjokat krni, hogy mindjrst sietne ket onnt el vinni ms
helyre, mert az vetemnyeknek (gy mond) ura ide jtt vala, s meg hagy a fi-
nak, hogy hozza, krn bartit, s holnapon a vetemnt meg aratnk. Akkoron
meg hagy nekik az anyjok, hogy semmit ne flnnek, mert ha (gy mond) az r
az aratst bartira halasztotta, holnapon ez vetemnt meg nem aratjk, azrt nem
sziksg, hogy titeket innt el vigyelek.
Msod napon azrt az anyjok ismeg el mene tlek, hogy valami ennik valt hoz-
na. Az r kegyig vrja bartit, hogy el jnnnek, mind dlig, s semmi nem kele
benne, s az bartiba csak egy sem jeve el. Teht mond ismeg a finak: Ezek
restek mindnyjan, s csak szval tartnak minket, de inkbb menjnk
attynkfiaihoz s rokoninkhoz, s azokkal egyetembe krjk szomszdinkat is,
hogy holnapi napon ott legyenek az aratsba s segtsenek.
Ezt is meg csirippelk s sibogk az madrfiak az anyjoknak nagy flelemmel.
Akkor is meg hagy nekik az anyjok, hogy semmit ne flnnek, mert az r rokon-
sgi s szomszdsgi nem volnnak oly igen felette engedelmesek, hogy semmi
ksedelmet nem tennnek. Harmadnapon a madr ismeg ls keresni mene. Az
r rokonsgai kegyig s szomszdsgi el nem jevnek.
Vgre mond az r a finak: m tartsk dolgokat bartink rokoninkkal s
szomszdsginkkal, holnapon hozz kt sarlt ide, s mimagonk minnen kezeink-
kel meg arassuk ez gabont. Ezt mikoron a madarak anyja meg hallotta volna,
hogy az vetemnnek ura azt mondotta volna, mindjrst azt mond, hogy ideje
volna onnt el menni s el hordozni, mert ltaln fogva meg lenne immr, a mit
mondott volna, mirt hogy ugyan azon ember fogna az dologhoz, a ki a jszg
volna, s nem krne mst hozz. Ezenkppen a pacsirta onnt el menne, s ms
nap az r meg arat fival az vetemnt.
rtelme.
Bartinkba s rokoninkba mennyi haszon legyen,
s azokba bizodalmat ember mennyit tegyen,
Itt minden ez pldbl tansgot vegyen.
s mi magtl lehet, ahhoz hozz nyljon,
Hogy az j id hjba tle el ne mljon,
Mert tertnhetik, hogy gonosz szerencse fjjon,
s kroknak nagyja re boruljon,
Vgre osztnnan bnattal meg fljon.
Blcs mondsokat azrt gy hallgassonk,
A mi magonktl meg lehet, azrt ms utn ne fussonk,
Meg szerezzik csak azrt is, hogy osztn nyughassonk,
s nagy bkvel hzonknl lakhassonk.
ESOPUS FABULI 65
127 Az rkrl s bakkecskrl.
Mikoron a rka s a kecske meg szomjhoztak volna, egy ktba al szllnak,
holott mikoron jl ittanak volna, s a kecske nzn, honnt mehetne fel, mond
neki a rka: Hallod-e, kecske, egycsepp gondod is nincsen, mert m mastan utat
talltam rajta, hogy mind ketten ezennel ki mehetnk. Mert teneked imgyen kell
tenned, hogy emeld fel magadat az kt el lbaddal a kt falra, s nyakadat meg
hajtvn az lladat tedd a mellyedre, hogy az szarvad fel lljon, n a szarvadrl ki
szkllem, s annak utna tgedet ki viszlek. Kinek tancst mikoron a kecske
meg fogadta volna, a rka ki szkllk a ktbl, s nagy remben a kt karjn
idestova jr vala, semmit a kecskre nem gondolvn. s mikoron a kecske tet
hiti szegnek mondan, felele neki s mond: Bizonyval mondom neked, te bak
kecske, hogyha annyi eszed volna elmdbe, mennyi szr az lladon vagyon,
aggyig a ktba al nem szllottl volna, mg nem meg gondoltad volna, mint on-
nt fel kellene jnned.
rtelme.
Blcsnek mindennek gy kell emberkedni,
s elbb (ha valamit kezd) azon eszeskedni,
Hogy vgt meg lssa, mit fog cselekedni.
128 Az kakasokrl s fogolyrl.
Kakasokat tart vala egy ember hznl. Vn egy foglyot is, s azt is ugyan
azonok kzett kezd tartani s hizlalni. Azt a kakasok igen mardossk vala. Az
fogoly kegyig magba igen bsolog vala, altvn, hogy arra melnk azt neki, mi-
vel hogy az nnen trsasgitl el szakadott volna. De minek utna lt, hogy a
kakasok egymssal vnnak s egymst vagdalnk, el hagy bnatjt s mond:
immr ennek utna nem annyira bnom az n rajtam lttet, mert nem csoda, ha
engemet bntottanak, kik mg magoknak sem kedveznek, hanem egymst vag-
daljk.
rtelme.
Idegen npek kztt eszesil ki akar tenni,
Azoktl az bosszsgot knnyebben kell venni,
Kik az nnen feleknek is nem akarnak kedvezni.
66 129 Az krkedken emberrl.

129 Az krkedken emberrl.
Mikoron egy ember sok fldet jrt volna, vgre haza jeve, s kezde sokakat
beszlleni, kiket ember mdra s gy mint hs cselekedett volna az kvil val
tartomnyokba. A tbbi kzztt azt is kezd prdiklni, hogy a rodbelieket sz-
ksbe mind meg haladta volna, s ezt ugyan azonokkal meg bizonytan, kik
szemekkel lttk volna. Vala ott egy rodbeli s mond neki, ha igazat mondasz,
bizonyts meg avval, hogy szkjl meg n velem is, mi sziksg erre egyb
bizonsgot hoznod.
rtelme.
Kit kzel rhetni, nem kell arra bizonsg,
Dehogy utat tallhatna az ldott hazugsg,
Messze mutat bizonsgrt a gonosz hitvnsg.
130 Az emberrl, ki Apollt ksrgeti vala.
Egy hitvn ember ksrti vala az jevend mond Apoll istent, Delfos szigetbe,
s tart vala markba egy eleven verebet, mikoron azrt a helyre ment volna, hol
Apollo a feleletet teszi vala, is meg krd, mi volna az kezbe, s ha l llat,
avagy meg holt volna, azt gondolvn magba, hogy ha holtnak mondan, eleve-
nen adn el, s ha elevennek mondotta volna, teht markba meg szortan, s
halva mutatn meg neki. De az isten a gonosz embernek ravaszsgt meg
smervn mond neki: Hallod-e, nlad vagyon mind letinek, mind hallnak
hatalma, azrt add el vagy elevenen vagy halva akarod.
rtelme.
Istenek titkokat mindeneket jl tudnak,
Azrt nem jl teszik, kik velek csfoldnak,
Mert csalrdok kerilek hjba forgoldnak.
131 Egy asszonrl s az tykjrl.
Vala egy asszonnak egy tykja, ki mindennapon egyet tojik vala. Azon val
rembe az asszon kezd az tykot igen jl tartani, altvn magba, hogy tbbet
tojnk, ha tbbet adna enni. s mikoron a tyk meg hzott volna, nem foga egyet
is osztn tojni.
ESOPUS FABULI 67
rtelme.
Ki meg hzik ez vilgi nagy sok kazdagsggal,
Nem cselekedik, mint az eltt, olyan igazsggal,
s az melkedeti lesznek kevesebb jszggal.
132 Az vidrrl, ki magnak testt el szakasztja.
Az vidra, az tbb ngylb oktalan llatok kztt az vzbe is szokott lakni s
maradni. Az nevezetes testt igen hasznosnak mondjk orvossgba. s mikoron
ltja, hogy kergetik tet s el nem szaladhat, nnenmaga el szakasztja magnak
az olyan testt (mert tudja, hogy azrt kergetik), s azoknak veti, kik utna van-
nak, s olyan mdon menekedik meg az halltl.
rtelme.
Blcs ember halltl hogy meg szabaduljon,
s ktsges leti neki meg forduljon,
Akrmi kr vallssal is semmit ne gondoljon.
133 Az emberrl, mellyet az eb meg mart vala.
Mikoron egy embert az eb meg mart volna, mindeneket el jr vala, s kri vala,
hogy tet meg gygytank. s egy ms ember, mikoron meg smerte volna,
hogy eb haraps volna rajta, mond neki: Hallod-e, ember (gy mond), ha meg
akarsz vgaszni, vgy egy folt kenyeret, s vrezd meg a sebnek vrvel, annak
utna azt adjad az ebnek, ki meg mart tgedet. Amaz nevete s mond neki: Ha
n azt melnm, mlt lennk, hogy ez marsnak utna mennyi eb vagyon, min-
denik hozzm marna.
rtelme.
Ez plda d mindennek itt oly tansgot,
Hogy ki gonosz, magba veszen akkor btorsgot,
Mikor emberek tesznek vele hllatossgot.
68 134 Egy jevend mondrl.

134 Egy jevend mondrl.
l vala az vraskzepett egy jevend mond ember, hozz gylnek vala, s
mindennek mond vala valamit, kinek mind az mivolta szerint. Azonkzbe hrt
hoznak neki, hogy hzt fel trtk volna, s minden marhjt el vittk volna.
Mellyet mikoron hallott volna, fel szkk s nagy zgva s hajtva megyen vala
haza. Mellyet mikoron egy nminem ms ember ltott volna, hogy futna, mond
neki: , te btya, nm mindennek meg mondod vala, mi re jevend volna, hogy
nem mondottad magadnak is meg, hogy ma fel trik hzadat s marhdat mind el
viszik.
rtelme.
Ez plda magt oly emberre forgatja,
Ki ms ember dolgt mindenkor hrogatja,
s az nnen dolgt jl soha nem igazgatja.
135 Az szamrrl s farkasrl.
Mikoron a szamrnak egy tvisk gyakott volna az lbba, sntl vala vele, s
mikoron az farkast ell tallta volna, mond neki: h, n szerelmes bartom,
farkas, meg kell halnom az nagy fjdalomnak miatta, s avagy neked, avagy
egyb vadaknak s madaraknak tke leend vagyok. Azrt minek eltte ez vilg-
bl ki mlom, egyet krek tetled, hogy vedd ki lbambl az tvisket, hogy ne
haljak meg illyen szertelen knnal. A farkas mikoron mondst ttte volna, a
szamr az patks lbval gy rg tet, hogy mind szeme, szja meg trk, s
fogai ki hullnak, maga kegyig azonkzbe el futamk. Mikoron azutn sok idvel
eszbe szedte volna magt a farkas, mond, a mint mondhat: , Jupiter isten,
bizon bnem szerint vallm ezt, mert n hzi barmoknak s juhoknak mszrossa
lvn, barblly tttem vala magamat.
rtelme.
gy jr az ki nnen mestersgt el hagyja,
s mszros lvn magt barblsgra adja,
Hogy mindenek nevetsgt magra fogadja.
ESOPUS FABULI 69
136 Az madarszrl s rigrl.
Meg vetette vala hljt a madarsz, hogy madarakat fogna, mellyet mikoron
az rig meg ltott volna, krd, mit melne. Amaz azt felel, hogy vrast iltetne s
pptene, s tovbb mene onnt. Az rig el hiv a madarsz beszdt, s
mikoron az eledelre ment volna, mely vala az hlba be csinlva, meg fogatk,
hogy kegyig az ember oda futamk, mond neki az rig: Hogyha te illyen vrast
iltetsz, nem hiszem, hogy sok iffjak szlljanak re lakul.
rtelme.
Az fejedelmeknek mltatlansgok,
Nagysok vrasoknak lesznek pusztasgok,
Mert ott tvol vannak minden igazsgok.
137 Az ton men emberrl, ki egy zacskt tallt vala.
Az ton jr ember mikoron hossz utat ment volna, fogadst tn, hogy ha va-
lamit az ton lelne, annak felt Jupiter istennek adn. Annak utna nem sok id-
vel talla egy zacskt, melly mondolval s plma gyimelccsel tele vala. Azrt az
plma gyimilcsnek a felit s az mondolnak a belit mind meg ev. Az magvt
kegyig az plmnak s az hjt az mondolnak viv az oltrra, s mond Jupiter-
nek: N meg, Jupiter, mit neked grtem, m mind kils rsze, s mind bels itt
vagyon.
rtelme.
Az fsvn (ha lehetne) mg istent is meg csaln,
s mind fogadst, hitit jl el htra hadn,
Hogy csak az hasznt bvebben meg kapn.
70 138 Az gyermekrl s anyjrl.

138 Az gyermekrl s anyjrl.
Egy gyermek, ki az oskolba jr vala, el lop egyszer az trsa tbljt, kire b-
ct szoktak vala rni, s ad anyjnak. Az anyja nem fedd meg rte, s mind
naponknt tbbeket s nagyobbakat lop vala. Vgre mikoron naggy ltt volna,
gyan nagyokat is kezde lopni, s meg fogk tet a brk, s hallra tlk.
Mikoron kegyig tet a knnak helyre vinnk, s az anyja utna menne, s jajgat-
na, kr a poroszlkat, kik tet viszik vala, hogy hadnnak neki valamit az any-
jnak filbe sgni. Mellyet mikoron neki meg engedtenek volna, s az anyja is
sietetessggel hozz hajlott volna, hogy meg hallan, mit mondana neki. Amaz az
anyja filt mindjrst el harap, s mikoron ezrt tet igen bintetnk, s monda-
nk neki, hogy nem csak lop volna, hanem szgyentelen is az szilhez,
mond: Ez oka az n veszedelmemnek, mert ha engemet akkor meg vert volna,
mikoron elszer az tblt el lopm, annak utna tovbb lopni nem mertem volna,
s mastan ez knra nem mennk.
rtelme.
Eleit veszi dolgnak ezen ki akar cselekedni,
Azrt gyermeknek els bnt el nem kell engedni,
Mert az bnt meg szokja, ha azt el fogod szenvedni.
139 Az psztorrl, ki hajss ltt vala.
Egy psztor, ki az tenger mellett csordt riz vala, s ltn, hogy az tenger nagy
csendesz volna, kvnkozk oda az tengerre, hogy is rajta jrna, s marht
hordozna. Annakokrt el ad minden barmait, s el indula egy ktlkkel.
Mikoron kegyig mennnek az tengeren, nagy vsz tmada, gy annyira, hogy az
hajbl minden terheket ki hnnnak, s az ktlkt is ki vetk. Vgre mikoron
teljessggel meg csendeszedett volna s a partra jutottanak volna, mond a
psztor: A mint ltom, azt akarn a tenger, hogy ismeg ktlkkel indulnnak re.
rtelme.
Bolondnak gyakorta kr filt fel nyitja,
s hogy eszn legyen, t arra tantja,
s az bolondsgt eszessgre fordtja.
ESOPUS FABULI 71
140 Egy iffjrl s az oroszlnrl.
Vala egy vn embernek egy iffj fia, ki elmje szerint nemes vala, s vadsz
ebeknek szeretje. Ezt az atyja lt lmba, hogy egy oroszln meg ln, igen
meg ijede rajta, s ijedtbe fel serkene. s hogy valamikoron az lom be ne telje-
sednk, csinltata a finak egy igen szp kies hzat, kibe mindenfle vadakat
meg rata, s az fit abba tartja s rzi vala. s mikoron azt a fia nehezen szen-
vedn, egyszer kzelben llapk az oroszlnhoz, kit a falon meg rtanak vala, s
mond neki: , te kegyetlen vad, te vagy oka annak, hogy n itt tartatom, mint
egy temlecbe, s mikoron ezt mondan, hozz ite kezvel az oroszlnhoz, akar-
vn szemt neki ki tolni. s egy szegbe, kit ott lenni nem ltott vala, meg srt az
kezt, gy annyira, hogy meg dagada neki, s meg evesedk, vgre hideg fog
lelni, s meg hala.
rtelme.
Nagy dolog mi legyen ez vilg llapatja,
Hogy mit a csillag hoz, el nem mlathatja,
Sem az hallt, ki neki jegyzetett, nem vltoztathatja.
141 Az keselyrl s rkrl.
Az kesely s az rka meg bartkoznak egymssal, s el vgezk kztek, hogy
egytt laknnak. Annakokrt az kesely egy magas fn fszkt meg rak, s ott
klte. Az rka is ugyan azon fa alatt meg fiazk. s mikoron egyszer a rka ki
ment volna likbl, az kesely oda mene, s az rka fiait el ragad, s fiainak meg
ad enni. Ezt mikoron a rka meg tudta volna, igen szomorkodk rajta, de bosz-
szt nem llhat vala, mirt hogy szrnyon nem kergethetn a keselyt, hanem
nagy sok gonosz tkot, szitkot monda utna, s meg bomola az a bartsg.
Trtnk kegyig, hogy ott az kzel val mezkbe kecskket ldoznnak s get-
nnek, mely ldozatbl az kesely felkapa egy folt hst mind szenestl, s viv az
fiainak, s mikoron nagy szl fna, s az fszek assz volna, fel gyollada, s
mirt hogy az kesely fiainak szrnyai nem valnak, el nem repilhetnek vala, ha-
nem le esnek a fldre. Ott ll vala a rka, s mind meg ev ket.
rtelme.
Pokol dolog, ki bartjt meg csalja,
Mert annak kesersgt az g is meg hallja,
s meg Istentl is bintetst vallja.
72 142 Az keselyrl s az ganj hajt bogrrl.

142 Az keselyrl s az ganj hajt bogrrl.
A kesely kerget vala egy nyulat, s mikoron sohult semmi segtsge nem volna,
s nem tallna helyet, hol magt el rejten, tallkozk az bogrral, mely az ganjt
szokta az ton hajtani. Attl kezde segtsget krni, kinek fogad az bogr, hogy
minden segtsggel akarna lenni neki, s talma al venn tet. Annak utna,
mikoron ltn a bogr, hogy az kesely az nylhoz kzeltne, kezd tet krni,
hogy az szolgjt, az nyulat ne bntan neki. Az kesely kegyig meg utl a
bogrnak alval s kicsin voltt, s ugyan eltte meg szaggat az nyulat s meg
ev. Az bogr el nem feledkezk ez bosszrl, hanem mind aggyig llkodk az
kesely utn, mg nem meg tud, hol tojott volna, oda repille, s az monyait
egyenknt mind ki hengergeti vala az fszekbl, mikor az kesely ott nem volna.
Ezen igen meg bosszonkodk a kesely, kezd Jupiternek panaszolni (mert
ugyanis az madara az), hogy lakhatatlan volna ez fldnek sznyn az bogr
miatt. Jupiter azt hagy neki, hogy semmit ne gondolna az bogrral, ennek utna
tojnk az kebelbe, s ott bkvel meg maradhatna. Mikoron azrt a kesely oda
tojott volna, az bogr titkon egy gmbel ganjt bocsta kebelbe Jupiternek,
mellyet mikoron ki akart volna onnt vetni s tasztani Jupiter, a kesely monyait is
ki taszt, nem akaratjval, vele egyetembe. s mondjk, hogy ennek okrt a
kesely soha nem tojik akkor, mikor ez fle bagaraknak jrsok vagyon.
rtelme.
Senkinek senkit meg nem kell utlni,
Ha attl krval nem akar meg vlni,
Mert akrmely kicsin is, bosszt kvn llni.
143 Az kurta rkrl.
Mikoron az rka az trbl farka szakadva menekedett volna, meg mondhatatlan
igen szgyenli vala. s gondol azt az lnaksgot, hogy a tbb rkknak is tan-
csul adn, hogy azok is kurtn jrnnak, s osztn nem pironkodnk egyedil.
Annakokrt egybe gyht a sok rkknak seregit, s kezde nekik arrl szlni,
mint jobban tudja vala, s mikoron azt sokig beszllen, mond egy aggostyn
rka neki: Hallod-e, bartom (gy mond), ha igen j dolog az, a kit mondasz, lj
tenmagad vele, ne tancsozz egyebeket re.
rtelme.
Vannak, kik szn alatt szerelmet mutatnak,
De mi nekik hasznos, mst arra oktatnak,
Azrt az eszestl k meg utltatnak.
ESOPUS FABULI 73
144 Az rkrl s csipkrl.
Kergetik vala a rkt, s mikoron fel futna egy sevnyen, kapa egy csipkhez,
mely az tenerit igen meg srt, s ltal gyak. s mond neki: Hogy engemet
meg segtenl, azrt futamm hozzd, s me nagyobban srtl meg engemet.
Kinek mond az csipke: Vaj nem az az oka, rka, mert engemet is meg akarsz
vala csalni, olyan mdon, mint szoktl egyebeket?
rtelme.
Attl, ki rtani szokott termszeti szerint,
Segtsget krni nem leszen okassg szerint,
Hagyjuk el azrt az gonoszt gonoszsga szerint.
145 Az rkrl s vadszokrl.
Az rkt, mikoron az vadszok kergetnk, trtnet szerint tallkozk egy fa vg
emberrel, annak kezde nagy erssen knyergeni, hogy tet el rejten. Amaz egy
hajlakot mutata neki, hogy oda menne s ott meg menekedhetnk. Mikoron az
rka ott el rejtezett volna, oda jutnak az vadszok, kezdk az embert krdeni, ha
az rkt ltta volna. Az ember az rkt meg nem mond, hogy ott vagyon, hanem
azt mond, hogy nem ltta, de ujjval az helyre mutat vala, hol a rka el lappant
vala. Ezt az vadszok eszekbe nem vevk, hanem el mennek. Hogy az rka
meg rt az vadszok elmenetit, is el kezde onnt lassan menni, mellyet
mikoron az ember ltna, szidalmazza vala tet, hogy minden hla ads nekl
menne el, s nm volna az ember, ki meg mentette volna tet halltl. Mond
neki az rka: Hallod-e, bartom, hogyha az kezed s cselekedeted beszdedhez
hasonlatosok lesznek vala, mltn val hlkat adnk neked.
rtelme.
Btor a gonosz ember jt sokat fogadjon,
De azrt nem teheti, hogy abba maradjon,
s hogy ms embernek valami jt adjon.
74 146 Az emberrl s fa kprl.

146 Az emberrl s fa kprl.
Egy nminem embernek vala hzba egy fa kpe, mellyet isten gyannt imd
vala, s knyereg vala neki, hogy valami jt tenne vele. De mg inkbb imdkozik
vala neki, annl inkbb naprl napra el szegnyil vala. Vgre meg bsula, az
lbt kap neki, s kezd gy az falhoz verni fejt, mely mikoron meg trtt volna,
nagy sok aran forint hulla ki belle. Fel szed azt az ember, s mond neki: Soha
nem hiszem, hogy te igen gonosz ember ne lgy s hitetlen, mert mg tisztellek
s imdlak, semmi jt nem tl velem, mastan kegyig, hogy jl meg bintetlek,
minden jval szeretl.
rtelme.
Embernek, gonosznak, mindennek szoksa,
Hogyha mikoron leszen j adakozsa,
Ervel kell hogy legyen annak meg hozsa.
147 Az keselyrl s emberrl.
Fogott vala egy ember egy keselyt. Melynek mikoron tallait ki szaggatta volna, az
titok kztt tartja vala tet. Trtnk, hogy ms ember meg venn azt a keselyt
tle, s meg hadn neki nni az szrnyait, mellyek mikoron meg nttek volna
neki, fel repille, foga egy nyulat s azt hoz az gazdjnak. Melly dolgot
mikoron a ravasz ltott volna, mond az embernek: Lssad, hogy ez madarat gy
tarts hzadnl, hogy tenmagadat is krme kzibe ne vegyen, mint az nyulat. An-
nak utna az ember ismeg ki szaggat az szrnyait.
rtelme.
Jkat mindenkor jval kell illetni,
Visszontag gonoszokat el kell tvoztatni,
s laksonkat velek gyorson vltoztatni.
148 Az sznt emberrl.
Egy sznt ember hallra betegile, s mikoron kvnn, hogy az fiai is tud-
sok lennnek az szl kerttel val bnsba, el hv ket s mond nekik: n
szerelmes fiaim, m n ki mlom ez vilgbl, nnekem valami jszgom vagyon,
mind ez szlbe vagyon helyheztetve, azrt ne hagyjtok el pusztulni, hanem
meljtek jl, s hasznt veszitek. Amazok azt altk, hogy valami kincset sott
volna el az szlbe, s kapkat vnek, jl meg sk az szlt, s semmit nem
tallnak, de maga annak utna az szl sokat terme s ket kazdagg tev.
ESOPUS FABULI 75
rtelme.
Ez plda embernek nyilvn meg jelenti,
Hogy a szinetlen val munka hasznt el nem ejti,
De az fldbl lassan lassan az kincset ki fejti.
149 Az egy halszrl.
Egy ember nem tanulta vala mg meg az halszst, mene az vz mell, kezde
ott az halaknak spolni, altvn, hogy az spszra ki jnnek. De mikoron ltn,
hogy semmi nem kelne dolgba, el hagy spjt, s ugyan hlval foga halszni,
s mikoron sok halakat fogott volna s szknnek az hlba, mond nekik: ,
szegn nyavalys lelkes llatok, mikoron spolk, akkor nem akartok tncolni,
immr n is nem spolok, hanem szenet rakok s brdolok.
rtelme.
Mindenek jl lesznek, ha alkolmas idejn lesznek,
Mikor eszesil tesznek, dicsretet vesznek,
Ha bolondok nem lesznek, ollyan mdon tesznek.
150 Az halszokrl.
El mennek egy nehny halszok hal fogni, s mikoron semmit nem foghattanak
volna, kezdnek bnkdva haza fel menni hajjokkal, s mikoron mennnek,
azonkzbe egy hal az msikat kergetvn, trtnet szerint, a hajba be szkllk.
Meg rilnek rajta az halszok, be vivk az vrasba s nagy pnzen adk el.
rtelme.
Az mit ember akar, nem mindenkor lehet,
s nha az szerencse kjn nagyobb hasznot tehet,
Hogynem mint emberi okossg magnak vehet.
76 151 Az emberrl, ki beteg s szegn vala.

151 Az emberrl, ki beteg s szegn vala.
Mikoron egy szegny ember meg betegilt volna, fogadst tn az isteneknek,
hogy csak meg gygytank tet, szz kret ldozna nekik. Mellyet az istenek
meg akarnak ksrteni, s meg adk neki egszsgt. s mikoron nem volna
honnt fogadsnak eleget tenni, mirt hogy szegny vala, szedegete szz kr
csontot, s azt az istenek oltrra tevn mond: m meg adom nektek, a mit fo-
gadtam. Ezrt mikoron az istenek bosszt akartanak volna llni, meg jelennek
lmba neki s mondank: Menj el a tengernek partja mell, s ott egy felfel
val helyen tallsz sok aranyat. Fel serkene lmbl, el indula, s mikoron az
ton menne, tolvajok tallkoznak re s tet meg fogk.
rtelme.
Hazugnak hazugsga mlyebb az tengernl,
Azrt nincsen poklabb az hazug embernl,
Mert Isten s ember semmi a gonosz ledrnl.
152 Az halszokrl.
Halsznak vala az halszok, s mikoron az hlt nagy nehezen vonnk, altjk
vala, hogy sok hal volna benne, s mikoron a partra vonk, ltk, hogy egy nagy
k s valami kevs halacskk vannak benne, s igen kezdnek szomorkodni.
Mond kegyig egy kzzilek: Halljtok-e, bartim, ezen semmit ne bnkdjatok,
mert az vgassgnak hga az szomorsg.
rtelme.
Valaki az emberi dologrl meg emlkezik,
s arrl, mi legyen ez vilg, el nem feledkezik,
J s gonosz szerencsvel egy arnt felekezik.
153 Az vn emberrl, ki hallt kvnja vala.
Egy ember, ki htn ft szokott vala hordani, mikoron igen meg vnhedett s
frradott volna, egy nagy kts fa alatt, kit fel nem emelhet vala, kezd hnia s
kvnni az hallt, hogy tet btor el vinn s ez vilgbl ki vgezn. Azonkzbe
mikoron ezt mondan, meg lla eltte a hall s mond neki: Mirt hvl enge-
met? s mond neki: Azrt, hogy imez kts ft htamra adnd.
ESOPUS FABULI 77
rtelme.
Ember, hogy meg akar halni, akr hogy fogadja,
De ha az hall el j, bizon meg tagadja,
s azon fogja krni, hogy tet el hagyja.
154 Kt emberrl, kik egymssal ellenkednek vala.
Valnak ketten emberek egy hajba, kik egymst igen gylelik vala, s mikoron
mennnek az tengeren, mirt hogy ellensgek valnak egybe, az egyik a hajnak
utols rszbe, msik az els rszbe ilnek vala. s mikoron az tengeren nagy
vsz tmadott volna, az ki a hajnak az els rszbe l vala, krd a hajs mes-
tert, mellik rsze merilne hamarbb el az hajnak. Mikor az dolog osztn arra
jutna, mond a hajs, hogy az utols rsze. s mond: Immran semmit nem
gondolok az halllal, mert elbb meg ltom az n ellensgemnek hallt.
rtelme.
Ember az bosszllst oly igen kvnja,
Hogy nagy sokszor hallt rette nem sznja,
De bolondsg, ki magt illyen igen hnyja.
155 Az gyermekrl s Szerencsrl.
Mikoron egy gyermek alunnk egy ktnak az karja mellett, hozz mene az
Szerencse, fel klt tet s mond neki: Kelj fel, s menj el hamar innt, mert ha
csak egyet fordulandasz, a ktba esel ottan, s annak utna nem a te tudatlan
voltodat, hanem engem kezdesz vdolni s feddeni.
rtelme.
Gyakorta bnen j emberre oly fereferencse,
Kibe egy szlnyira sem bnes a szegn Szerencse,
Azrt nnenmagt ki mind meg tekintse.
78 156 Az egerekrl s a macskrl.

156 Az egerekrl s a macskrl.
Laknak vala egy embernek hzba nagy sok egerek. Ezt meg lt egy macska,
oda mene, s hol egyiket, hol msikat meg fogja s meg eszi vala. Mikoron az
egerek eszekbe vttk volna, hogy egyenknt mind el fogyatn ket, egybe
gylnek, s tancsot tartnak, hogy annl tovbb ott alatt ne laknnak, hanem ott
fenn a pallsba, hova az macska nem mehet vala. Ezt hogy meg smer az
macska, is hozz gondola, holtt tev magt, s lbait el nyt. s mikoron ezt
az egereknek egyike meg ltta volna, onnt felil mond neki: Hallod-e, bartom,
tudjad, bizonyval ha tudnm, hogy fv vagy is, al nem mennk azrt hozzd.
rtelme.
Mint az fekett ember nehezen fejrti,
gyan az blcs, kinek orrt egyszer kr tekerti,
Azt az hazudoz msszor hlra nehezen kerti.
157 Az majomrl s rkrl.
Gyilekezetet tttenek vala egy idbe az vadak, kik kzett mikoron az majom igen
kesen tncot nyomott volna, meg csodlkoznak rajta s kirlly tevk tet.
Mellyet mikoron az rka ltott volna, igen meg bosszula, s viv tet egy verem
felire, hol trt vetettek vala, s mond neki: Itt igen nagy kincs vagyon, mely senkit
nem egyebet, hanem (mg ugyan trvn szerint is) kirlt illet, azrt mg egyebek
el viszik, menj al s vedd ki. Az majom meg fogad a rka szavt, s az trbe be
esk, de mikoron fedden az rkt, mond neki az rka: gy kell neked, mert
mikoron az szerencse fel emelt volna, mindennek felette azt altod vala, hogy
mlt voltl re, s nem az szerencse j volta melte volna azt veled.
rtelme.
Ki magt vakmeril jeles dologba foglalja,
Az ollyan vakmeril dolgnak veszedelmt vallja,
Osztn tet az j trsasg neveti s csodlja.
ESOPUS FABULI 79
158 Az kovcsrl s ebrl.
Vala egy kovcsnak egy ebe, mely mikoron az vasat vern az prllyel, min-
denkoron aloszik vala, s mihelyen az telhez il vala az kovcs, fel kelvn farkkal
csavar vala neki, s eszik vala az asztal alatt, a mit kaphat vala. Mellyet mikoron
az kovcs eszbe vtt volna, egyszer el vont tet, alkolmason meg iteget, s
mond neki: Mikoron n dolgot teszek, akkoron alussz, mikoron kegyig az foga-
mat mozgatom, teht fel kelsz, s farkkal csavarsz nekem.
rtelme.
Ollyan ebet kell adni az hivolkodknak,
Ms ember vertkbl magokat tpllknak,
s mkldkkal nem mkldknak.
159 Az szvrrl.
Az szvr mikoron sok rpt emsztett volna meg, s kvrr ltt volna, szke
s tombol vala, nnen magba mondvn: Az n attym l vala, s futssal ha-
marsgos vala, n kegyig mindenmdon hasonlatos vagyok hozzja. Egy kevs
idvel annak utna trtnk, hogy (szksg hozvn) messze kelle futni s hamar,
mint leg jobban lehetne. De mikoron nem futhatna s ersen vgnk az sarkan-
tyval s ustorral vernk, eszbe szed magt s mond: h, azt altom vala,
hogy az l lenya volnk, s m mastan tudom, hogy attym szamr volt.
rtelme.
Bolondok j szerencse idejn magokat el felejtik,
Akkor smerik osztn vtkeket, mikor azt el ejtik,
s annak utna fohszkodssal naggyal emltik.
160 Az ebrl s farkasrl.
Mikoron az eb az palotnak ajtaja eltt alunnk, oda mene az farkas, meg kap
tet, hogy mindjrst meg ln. Kinek mond az eb: Krlek, ne lj meg engemet,
nm ugyanis jl ltod, mely hitvn n vagyok, m ez napokba uramnak
menyegzje leszen, ott n jl lakvn meg hzom, s annak utna n velem mint
akarod, gyan lakhatol. Az farkas ez beszdeket elhvn el bocst tet. s an-
nak utna oda mene ismeg hozz egy nehn napnak utna, kezd arra inteni,
hogy fogadsnak eleget tenne. s mond neki az eb: Ha engemet inneg tova az
palota eltt tallandasz, btor, egy szl menyegzt se vrj, hanem gy meg mind-
jrst engemet.
80 161 Az oroszlnrl, ki az paraszt ember lenyt szereti vala.

rtelme.
Az eszes embernek minden bkt hagyjon,
Ki ellensg kezbl csak egyszer ki szaladjon,
R gondol az utn, mint bkvel maradjon.
161 Az oroszlnrl, ki az paraszt ember lenyt szereti vala.
Szereti vala az oroszln egy paraszt ember lenyt, s mikoron magnak
kvnn, kri vala az len apjt, hogy neki adn felesgl. Az paraszt ember az
vlaszt tev, hogy semmikppen nem tenn azt, hogy az lenya oktalan llat
felesge lenne. Ezen az oroszln meg haragvk, kezde pokol szemmel re nzni
s fogt csikorgatni. Meg ijede az ember, vltoztat beszdt, s mond neki,
hogy remest adn az lenyt, csak az fogait s krmeit elszer el hadn me-
tlni, mert az len gyenge volna, s mikoron hozz nylna, meg ijedne tle. Meg
enged ezt az oroszln az nagy szerelemnek miatta, s kezd krni az lent.
Mikoron azrt ltta volna az paraszt ember, hogy az oroszlnnak sem foga, sem
krme nem volna, kap az nagy bott, s avval kezd ksrni a menyegzbe.
rtelme.
Minden ki magt ellensgre bzza,
Leszen neki dolga (mint altan) vissza,
s az tz krmrl ellensge le hzza.
162 Az nstn oroszlnrl s rkrl.
Mikoron az rka gyakorta vetn szemre az nstn oroszlnnak, hogy csak
mindenkoron egyet szlne, mond egyszer neki az oroszln: Egyet szlk tat, de
oroszlnt (gymond).
rtelme.
Az szpsg llatoknak nem sok voltn ll,
Egy kis darab arany jobb sok darab fnl,
Mint egy oroszlnfi sok rka finl.
ESOPUS FABULI 81
163 Az farkasrl s brnyrl.
Egy nyavalys kicsin brny bdosba esk, mellyet mikoron az farkas meg
tallt volna, nem akar mindjrst meg enni, valami ok nekl, hanem kezde okot
hozz keresni s neki mondani: Te nnekem mindenkor csak bosszsgomra
jrl, s nagy sokat tttl ellenem. Az brny mond neki nagy fohszkodva:
Hogy tehettem sokat ellened, ha csak minapon szilettem ez vilgra. Mond ismeg
neki az farkas: Az mezt, hogy ott ttl, mind el puszttottad nekem. Mond az
brny, ha akartam volna, sem tehettem volna azt, mert mg nekem fogam nin-
csen. Mond ismeg az farkas: Vizemet is meg ittad az ktfbl. Mond az brny:
Hogy ihattam meg, ha anym tejnl mg soha egyebet nem ittam. Vgre felel
az farkas s mond neki: Jllehet n az te mesidet meg nem fejthetem, de azrt
vacsormat el nem hagyom. Meg kap azrt tet s meg ev.
rtelme.
Igazsgnak gonosznl semmi helye nincsen,
Azrt magra minden gy tekintsen,
Hogy minden gonoszt tle j tvol legyintsen.
164 Kt kakasrl, kik egymssal vnak vala.
Kt kakasok vnak vala azon, mellyik lenne az tykoknak elttek jr, s
mikoron az egyik meg gyzte volna az msikat, a ki meg gyzetett vala, szgyen-
letibe el rejtezk, a msik kegyig rembe fel rpille az hz tetejbe, ott kezd
szrnyait csattogatni s nekelni, jelentvn, hogy nyerte volna az baj vvst.
Azon kzbe odajve egy kesely, meg kap tet, s meg ad enni az fiainak.
Mellyet mikoron az ms kakas ltott volna, el jeve, s kezde nnen maga az
tykok eltt nagy bkvel jrni.
rtelme.
Mindennek plda ez, ki magt el hiszi,
Hogy az az dolgt szgyensgre viszi,
Olykor meg leszen kegyig, mikor nem hiszi.
82 165 Az szarvasrl s az borjrl.

165 Az szarvasrl s az borjrl.
Az szarvas borj mond vala az anyjnak: m mennyivel nagyobb vagy az ebek-
nl, s mennyire meg halladod futssal is ket, s ha viadalra kelne is az dolog,
szarvaddal azoknl ersb vagy. Azrt n j anym, mire flsz oly igen az ebektl?
Kinek mond az anyja mosologva: Jllehet, szeret fiam, azok mind n nlam
vannak, az kiket mondasz, de maga mgis soha az ebek ugatst el nem szen-
vedhetem, hanem mihelyen hallom, futamsra kell dolgomat vennem.
rtelme.
Flnknl, hogy btor legyen, nem fog semmi ints,
s az fle beszd nla leszen csak sz hints,
Meg futamtatja azrt tet csak egy kis legyints.
166 Az mhrl s Jupiterrl.
Az mh, ki az viasznak anyja, egyszer, mikoron Jupiternek ldozatot tenne,
lpes mzet vn neki. Mellyet Jupiter igen kedvele, s hagy neki, hogy valamit
tle krne, minden meg lenne s meg adn neki. Kr azrt az mh s mond
neki: Istenek kztt leg nagyobb, Jupiter adjad s engedjed nnekem, te szolgl
lenyodnak, hogy valaki az n mh kaptromhoz j, hogy mzemet el vigye, ezt
mihelyen fulkommal illetem, haljon meg legottan. Ezen Jupiter sok ideig
gondolkodk, s mikoron emberi nemzet neki igen szerelmes volna, sznja vala
illyen kis fregtl meg nyomortani engedni, de mond az mhnek: Ezen elgedjl
meg, hogy valaki az te kaptridhoz megyen mzedet el venni, btor meg marjad
tet s fulkod benne hagyjad, s ugyan azon fulkoddal letedet is el hagyjad.
s teneked leted az fulkod legyen.
rtelme.
Gyakorta az gonosz ellensgnek mellyet kvnonk,
Mimagonkra fordul, noha igen bnonk,
De illyen az szerencse, hjba kit sznonk.
167 Az lgyrl.
Egy lgy, mikoron egy fazk hs kzibe esett volna, s ltn, hogy meg kell
fulladni az levbe, mond magba: m annyit ttem, annyit ittam, aggyig
feredtem, hogy mltn meg halhatok immran.
ESOPUS FABULI 83
rtelme.
Blcshez illik, mindenen, hogy el ne eredjen,
s kirl nem tehet, bkvel szenvedjen,
s jelen val szerencsnek mindenkor engedjen.
168 Egy iffjrl s fecskrl.
Mikoron egy torkos iffj atyjnak minden marhjt meg itta s fel lakta volna, s
egy kntesnl tbb nem volna, lta j idejn egy fecskt, el ad mindjrst az
egy kntest is, altvn, hogy immran nyr lenne. s mikoron annak utna nagy
hidegek lennnek, s igen fznk, lta ismeg egy fecskt s mond nagy harag-
gal: Vaj tkozott madr, ki el vesztl engemet, no, nem hiszek msszor neked.
rtelme.
Minden dolgok, kik ideje korn nem lesznek,
Embernek krt s nyavalyt tesznek,
s sok ideig val maradst nem vesznek.
169 Az betegrl s orvosdaktorrl.
Krd az orvos az beteget, mint volna. Amaz azt mond neki, hogy vertezett
volna. Az orvos azt mond, hogy az igen j jel volna. Msszor is meg krd az
beteget, s mond neki az beteg, hogy felette igen fzott volna. Azt is azt mond
az orvos, hogy j jel volna. s mikoron harmadszor is krden, mond az beteg,
hogy igen nehezen emsztett volna, ismeg azt mond az orvos, hogy immr meg
gygyulna. Mikoron kegyig krdenk az beteget az nnen emberi, mint volna,
mond azoknak: Nagy sok jeleket mond az orvos meg gygyulsomra, demaga
n az jegyekkel halok meg.
rtelme.
Kik pohr utn szlnak, el kell tvoztatnonk,
Az szllst is velek gyorson vltoztatnonk,
s mint hazudozkat, gyan krhoztatnonk.
84 170 Az fa vg emberrl.

170 Az fa vg emberrl.
Fejszjt egy fa vg ember mikoron a vz mellett jrna, mellyet Mercuriusnak
szenteltenek vala, bele ejt az vzbe. Mely dolgon igen meg szomorodk, s
hajtvn il vala az vz partjn. Meg keseril azrt tet Mercurius, meg jelenk
neki, s meg krd, mit srna, s mikoron meg mondotta volna, hoza el egy
arany fejszt, meg krd, ha az volna, de azt mond, hogy nem. Msodszor
hoza egy ezist fejszt el, s azon is meg krd, ha v volna, azt is azt mond,
hogy nem. Vgre el hoz az fejszjit, s mikoron csak azt mondotta volna
vnek, meg smer Mercurius, hogy az ember jmbor volna s mind az hrmat
neki ad. Mikoron azrt trsai kzz ment volna, meg beszll nekik, mint jrt
volna. Ugyan ezent meg akar ksrteni egy az trsai kzzil, mene ugyan azon
vz mell, s fejszjt nem ejt bele, hanem akaratjval bele vet. Kezde az par-
ton srnia, s mikoron Mercurius az srsnak is okt meg tudta volna, hozza
egy aran fejszt el neki, s krd, ha az volna az fejszje. Amaz azt mond,
hogy az vna. Mercurius azrt meg smer az lnaksgt s szgyentelen
voltt, sem az aranyat, sem az vt neki meg nem ad.
rtelme.
Az istenek mindenkor jmboron keserilnek,
s az, ki egy igy, igaz, azon knyerilnek,
Az hazugnak kegyig vissza hegedlnek.
171 Az nyulakrl s bkkrl.
Egybe gyilekeznek az nyulak, kezdnek egymsnak panaszolkodni az nyo-
mor voltokrl, hogy ket mind emberek, mind ebek s egyb fle llatok is hal-
lig kergetnk, s hogy jobb volna nekik egyszer meg halnik, hogy nem mint ollyan
nyomorsgba lnik, s el vgezk magokba, hogy mind egy nagy tba
szkdesnek. Mikoron azrt az t mell gyorson mennnek, meg rzk az bkk,
a kik az t partjn valnak, s mindjrst be szkdesnek elttek. Mellyet
mikoron egy nyl, ki elttek jr vala, meg ltott volna, mond nekik: lljatok meg,
mert algha meg nem kelletik vltoztatnonk akaratonkat, mert n ltok amaz tisz-
ta vzbe valami lelkes llatokat, kik flnkbek minlonknl.
rtelme.
Knnyebb el szenvedni az nyavalyssgot,
Mikoron mson ltonk nagyobb nyomorsgot,
Hogy mr az hozna neknk oly nagy vgassgot.
ESOPUS FABULI 85
172 Az kgyrl s az paraszt emberrl.
Egy paraszt embernek hza eltt szokott vala egy kgy lakni, mellyet mikor a
paraszt ember fia meg bntott volna, oly igen meg mar azt az kgy, hogy meg
kelle bele halni, kin az gyermek szilei igen srnak s jajgatnak. Az paraszt em-
ber kegyig meg bsulvn fejszjt ragad, s mikor az kgyt meg akarn lni,
hozz vgvn nem tal az fejt, hanem az farkt el vg, s az kgy el szalada.
Vgre az paraszt ember ismeg bkessget akar vala a kgyval szerezni, de az
kgy nem akar, hanem mond neki sivltve egy kszikla megil: Az mit kvnsz,
nem lehet semmikppen, mert ha meg bklnnk is s bartosok lennnk, mint
az eltt, ha n az farkamra s te az fiad koporsjra tekintenl, ismeg jonnan
meg bomolna az bartsg.
rtelme.
Kgy, ha el vgott farkt meg tekinti,
Az a bosszsgot ismeg meg emlti,
s haragjt vele el fel emelti.
173 Az tykrl s rkrl.
Mikoron az rka be ment volna egy tyk lba, s ltna ott egy tykot, hogy az
fszkn ilne s betegeskednk, meg krd tet, mint volna. Kinek az tyk azt
felel: Sokkal jobban volnk (gy mond), n j hgom, ha innt el mennl.
rtelme.
Ellensgnek jelen volta rettenetessgges,
Tvol volta visszontag rvendetessges,
s mikor azt nem ltjuk, kellemetessges.
174 Egy rkrl.
Lt vala az rka igen szp szl fejeket, teljeseket immran s meg rteket. s
mikoron igen kvnna azokba enni, s minden tudomnyt re vetette volna, mint
azokhoz frkezhetnk. Vgre, mikoron meg smer, hogy minden igyekezeti h-
jba val volna s kvnsgnak eleget nem tehetne, ermt bnatra fordt s
mond: Ez szl fejek mg nem rtenek, hanem igen savanyk s fog vslalk.
86 175 Az gyermekrl s skorpirl.

rtelme.
Okosnak mindennek ezt kell tartani eszbe,
Hogyha mit kvn, s nem lehet kezbe,
Azt gy tettesse, hogy nem akarja tenni tegzbe.
175 Az gyermekrl s skorpirl.
Sska fogni ment vala egy gyermek, s mikoron egy skorpit sska gyannt
akarna fel venni, meg smer az skorpi az egy igy voltt s mond neki: Hal-
lod-e, gyermek, vedd tovak innet kezedet, ha meg nem akarsz halni, s minde-
nestl el veszni.
rtelme.
Ttt az oly ember igen ritkn bnja,
s magnak gonoszt soha nem kvnja,
Ki dolgainak magba minden rszt meg hnyja.
176 Az vadszrl s fogolyrl.
Az vadsz ember, mikoron egy foglyot fogott volna, s azt meg akarn lni,
knyereg vala neki, hogy tet el bocstn, s meg ne ln, mellyet ha vele tenne,
oly helyre igaztan tet, hogy sok foglyokat foghatna. Felel neki az ember s
mond: Annl inkbb mltnak tllek tged hallra, hogy az tennen feleidet el
akarod rulni.
rtelme.
Mg az istenek is azt gy hattk lenni,
Hogy valaki bartin rulst akart tenni,
Annak bintetst messze nem hagyjk vinni.
ESOPUS FABULI 87
177 Az nylrl s tekns bkrl.
Tekns bknak az lbait meg neveti vala az nyl. Mellyen az bka
mosolodk s mond neki: Ha velem meg futandasz, akkoron smered meg nyil-
vn, hogy gyorsabb vagyok nladnl. Kinek a nyl mond: Bizonyval nem tudod
te mg, minemvek legyenek az n lbaim az futsba, de vlasszonk brt, ki
neknk clt tegyen s futsonkat meg tlje. Vlasztk azrt brul az rkt. s
mikoron clt ttt volna nekik, a bka semmit nem nyugovk, mg nem az clhoz
mene. Az nyl kegyig bzvn az lbainak gyorsasgba, el nyugovk, s
mikoron lmbl fel serkent volna, kezde futni az cl fel, mint jobban lehetne. s
mikoron ott ltn a bkt, nagy pironkodssal gyztt hagy magt.
rtelme.
Nagy dolgok meg lesznek, ha r igyekezel,
s szorgalmatoson ha r emlkezel,
De fogsz krt vallani, ha el feledkezel.
178 Az fzfrl s fejszrl.
Mikoron az fejsze a fzft vgn, keket csinla ugyan azon fzfbl s avval
kezd a fzet hasogatni. Mely dolgot mikoron a fz meg smert volna, nagy jajga-
tssal s hajtssal mond: Mg sem annyira bnnm az fejszt, ki engem em-
berek kezvel vg, mint bnom az keket, kik n bellem valk, s engemet ha-
sogatnak.
rtelme.
Embernek az oly bosszsg leg nehezebb leszen,
Az mellyet rajta nnen fele teszen,
s mellyet oly bartjtl, kitl nem vrn, veszen.
179 Az kt alma frl.
Vetekednek vala a punika almafa s ms almafa egymssal, mellyik volna m-
siknl szebb. s mikoron sok ideig vetekedtenek volna, vala kzel hozzjok egy
csipke bokor. Ez mikoron hallotta volna, hogy sok ideiglen nem osztozhatnnak
meg rajta, mellyik volna szebb, oda mene, s mond nekik: Eleget feddettetek
immran, mindketten elg szpek vattok, azrt tegyetek vget egyszer az fed-
dsnek.
88 180 Az vakondakrl s az anyjrl.

rtelme.
Gyakorta kicsinek, kiket semminek gyantnak,
s mint egy csipkt, haszontalannak altnak,
Fnpek kzett f dolgot gyorson leszllitnak.
180 Az vakondakrl s az anyjrl.
Termszet szerint vak llat az vakondak, azrt mondjk tet vakondaknak is,
hogy semmit nem lt. Ez egyszer mond az anyjnak: Anya, igen nagy szagot
rzek. Egy kevs vrtatva ismeg mond neki: Egy nagy magas kemenct is ltok.
Harmadszor ismeg: Hallom, hogy az kovcsok igen zrgetik az prllyel a vasat.
Mond neki az anyja: Jszte, n j lenyom. A mint n ltom, nem csak szemed,
de sem orrod, sem filed nincsen.
rtelme.
Kik nagy krkedsbe magokat foglaljk,
Eszekbe veszik emberek, ket meg utljk,
s csak egy kicsinben is eleiket talljk.
181 Az darazsokrl, foglyokrl s sznt emberrl.
Egyszer az darazsok s az foglyok meg szomjhoznak. Mennek egy sznt
emberhez, annak kezdnek knyrgeni, hogy inniok adna, s meg ltn, hogy
ismeg lennnek annyi bartsggal neki. Mert az foglyok azt fogadjk vala, hogy
k azt tennk, hogy az paraszt ember szlje bven teremne, s teljes f szlket
hozna. Az darazsok kegyig, hogy kernyil dongank az szljt, s nem hadnk
el lopni az orvoknak. Mond nekik az sznt ember: Kt kreim vannak, kik soha
semmit nem fogadnak, sem grnek, de azrt mindenkoron azt teszik, mit n aka-
rok. Azrt inkbb azoknak akarom a vizet adni, hogy nem mint nektek.
rtelme.
Hazudozknak szavt soha nem kell hinni,
s ha hozzd mennek kenyered meg enni,
Az lst elttk flfel kell tenni.
ESOPUS FABULI 89
182 Jupiter istenrl.
J upiter istennek menyegzje vala, s hozz gylnek minden lelkes llatok, s ki
mind az kitl mennyire lehete, ajndkot vnek az menyegzejre. Az tbb lla-
tok kztt el jeve az kgy is, hozvn rzst szjba. Mellyet mikoron Jupiternek
be mutatott volna, mond neki Jupiter mindeneknek hallsra: Jl lehet minde-
neknek ajndokit rmest veszem, de az kgytl azt semmikppen nem teszem,
hogy ajndokt neki el vennm.
rtelme.
Gonoszok ajndokit mind meg kell utlnonk,
s azokat tvol tlnk hagyiglnonk,
Hanem akaronk azoktl kronkkal meg vlnonk.
183 Az balhrl.
Az balha, mikoron egy embert igen cspne, s tet az ember meg kapta volna,
s krden, ki volna, ki az tagait marn, mond neki az balha: n az fle lelkes
llat vagyok, kinek termszet szerint adatott az, hogy illyen mdon ljek. Azrt
krlek, hogy ne lj meg engemet, mert n, ha akarnm is, nem rthatnk sokat az
embernek. Kinek az ember mond: Annl inkbb meg kell neked halnod az n
kezem miatt, mert sem igen, sem kevss nem kellene valakinek rtanod.
rtelme.
Ez plda mindennek azt nyilvn mondja
s mint bnes bintessk, arra vagyon gondja,
Kicsint vagy nagyot ttt, de hogy az knra vongya.
184 Az balhrl s emberrl.
Balha, az szoksa szerint kezde az embernek szrn szkdsni, s tet
erssen mardosni. Az ember meg kap tet, s mikoron krme kztt meg akar-
n bintetni, el szalada az balha s meg ment magt halltl. Mellyet mikoron az
ember ltott volna, bn igen, s fel ivlte Hercules istenhez mondvn: ,
Hercules, llatoknak meg tantja s meg enyhtje, mire nem segtel meg en-
gemet ez balha ellen. Mond ms ember, ki ott kzel ll vala hozz, neki: Mit
szlasz, balgatag. Tudod-e, hogy az istenek csak nagy dolgokba s
sziksgesekbe mutatjk meg az jelenvoltokat.
90 185 Egy frfirl s az felesgirl.

rtelme.
Tisztelvn fljk mindenek az istensgeket,
s csak nagy dologba hjk segtsgeket,
Aprlkkal ne bntsk szent felsgeket.
185 Egy frfirl s az felesgirl.
Tavasz id vala, mikoron egy frfi, kit gyermeksgtl fogva nagy kedvre
tartottanak vala fel, s meg kezdett vala szilni, hogy meg nszk, s kt feles-
get vn magnak. Egyiket iffjat s az msikat idst. s mikoron mind egy hzba
laknnak, az asszon, ki ids vala, akarvn urt csak az szerelmre vonni, min-
den napon az fejbe nz vala, s az feketjt az hajainak mind ki szaggatja
vala lassan lassan. Azonkppen az iffj asszon is, hogy tle el ne idegenednk,
a mi fejr vala benne, azt is ki szaggatja vala. Vgre annyira tpk nyvk, hogy
kopaszon hagyk mindeneknek nevetsgre s szidalmra.
rtelme.
Nincsen jobb tte ez flden vnsgnek,
Mint ha magt nem adja az gyenersgnek,
s bkt hagy mindenestl asszon felesgnek.

Fabularum Aesopi finis.
Gabriele Pannonio
Pesthino inter-
prete.Esopus
fabulinak
vge.

Nyomtatott Bcsbe, Jnos Singrenius
mhelybe, kisasszony havba.
Ezer tszz harminchat
Esztendbe.