Bruno Bettelheim

A MESE BVLETE S
A BONTAKOZ GYERMEKI LLEK
Gondolat
Budapest, 1985
A Iorditas az alabbi kiadas alapjan keszlt:
Bruno Bettelheim: The uses oI enchantment. The meaning and
importance oI Iairy tales. AlIred A. KnopI, Inc. New York, 1976
Forditotta Kunos Laszlo
A Iorditast az eredetivel egybevetette es szakmailag ellenrizte Kun Miklos
ISBN 963 281 504 1
Bruno Bettelheim, 1975, 1976
All rights reserved under International and Pan-American Copyright Conventions.
Kunos Laszlo, 1985. Hungarian translation
TARTALOM
Ksznetnyilvanitas
Bevezet
Harc az elet ertelmeert
ELSO RESZ
EGY MAREK VARAZSLAT
A lelekben erleld jv
,A halasz es az iIrit
Mese es tanmese
A mese es a mitosz
Optimizmus es pesszimizmus
,A harom kismalac
rmelv es valosagelv
A gyermek varazslatigenye
Helyettesit kielegles es tudatos Ielismeres
Az externalizacio Iontossaga
Kepzelt alakok es kepzelt esemenyek
Atvaltozasok
A kepzeletbeli gonosz mostoha
Rend a kaoszban
,A mehkiralyn
Az integracio kivivasa
Az ,Oztestver
Termeszetnk kettssegenek megszntetese
,A tengerjaro Szindbad es a teherhor do Szindbad
Kepzelet es valosag
Az E:eregvefs:aka kerettrtenete
A ket testverrl szolo mesek
,A harom nyelv
Az integracio Ielepitese
,A harom toll
A legkisebb gyermek mint TkIilko
dipalis konIliktusok es megoldasok
A Ienyes pancelu lovag es a szomoru sorsu hercegkisasszony
Felelem a Iantaziatol
Miert szamztek a meseket?
A Iantazia szerepe a csecsemkor meghaladasaban
,A libapasztorlany
Az autonomia megszerzese
Fantazia, Ielgyogyulas, menekles es vigasztalodas
Hogyan mondjunk meset?
MASODIK RESZ.
TNDERORSZAGBAN
,Jancsi es Juliska
,Piroska es a Iarkas
,Az egig er paszuly
A Ieltekeny kiralyne a ,HoIeherke-ben es az Oidipusz-mitosz
,HoIeherke
,Aran yIrtcske es a harom medve
,Csipkerozsika
,Hamupipke
A tndermesek allatvlegeny-ciklusa
Kzdelem az erettsegert
A Iordito megjegyzese
Jegyzetek
Irodalom
KSZNETNYILVNITS
A meseket sok ember alkotta. Sokan jarultak hozza ennek a knyvnek a megirasahoz is.
Elssorban a gyermekek, akik reakcioikkal vilagossa tettek szamomra, mennyire Iontosak a
mesek az eletkben; azutan a pszichoanalizis, amely megnyitotta elttem az utat ezeknek a
trteneteknek a melyebb jelenteseig. Anyam volt az, aki a mesek csodalatos vilagat Ieltarta
elttem; az hatasa nelkl ez a knyv nem szlethetett volna meg. iras kzben a munkam
irant erdekld barataimtol sok jo tletet kaptam. Ezek kze a segitkesz baratok kze
tartozik Marjorie es Al Flarsheim, Frances Gitelson, Elizabeth Goldner, Robert Gottlieb,
Joyce Jack, Paul Kramer, Ruth Marquis, Jacqui Sanders, Linnea Vacca es meg sokan masok.
A keziratot Joyce Jack szerkesztette; az trelmenek es hozzaertesenek ksznhet a
knyv jelen Iormajanak kialakitasa. Robert Gottlieb szemelyeben egy olyan ritka kiadoi
szakemberrel hozott ssze a sors, akiben a megertes es batoritas parosul az szinte kritikaval,
egyszoval: olyan szerkesztvel, akinel jobbat egyetlen iro sem kivanhat maganak.
Vegl, de nem utolsosorban, szeretnek ksznetet mondani a Spencer Foundation bkez
tamogatasaert, amely lehetve tette, hogy megirjam ezt a knyvet. Az alapitvany elnkenek,
H. Thomas Jamesnek a partIogasa es baratsaga mindvegig joles batoritast nyujtott e
vallalkozasom veghezvitelehez.
BEVEZET
Harc az let rtelmrt
Aki nem csupan a pillanatnak szeretne elni, hanem tudatosan vallalja az emberi letet,
legelemibb szksegletenek es legnehezebb Ieladatanak azt tekinti, hogy megtalalja elete
ertelmet. Kztudott, hogy sokan, akiknek ez nem sikerl, elvesztik eletkedvket, es
lemondanak a keresesrl is. Az elet ertelmenek Ielismerese nem hirtelen kvetkezik be egy
bizonyos eletkorban, es nem is az evek szaman alapulo erettseg hozza magaval. Ellenkezleg:
epp az elet lehetseges vagy kivanatos ertelmenek biztos Ielismerese az, ami az ember lelki
erettsegenek megletet bizonyitja. Ez pedig hosszu Iejldes eredmenye: minden eletkorban
keressk, es minden eletkorban meg is talalunk valamit az elet ertelmebl szellemi
kepessegeink mindenkori Iejlettsegenek megIelelen. Az antik mitologia IelIogasaval
ellentetben, a blcsesseg nem ugy pattan ki az emberbl, mint Athene Zeusz homlokabol,
vagyis nem teljesen kiIejlett allapotban jn vilagra, hanem irracionalis kezdetekbl alakul ki,
aprankent, Iokrol Iokra. A vilagban szerzett tapasztalatok alapjan csak a Ielnttkorban
alakulhat ki az emberben az elet ertelmenek melyebb IelIogasa. Sajnos tulsagosan sok az
olyan szl, aki azt szeretne, hogy gyermeke ugyanugy gondolkozon, mint mintha nem
tudnak, hogy az nmagunkrol, a vilagrol es az elet ertelmerl alkotott nezeteink eppoly lassan
Iejldnek, int testnk es szellemnk.
Ma is, akarcsak regen, a gyermekneveles legIontosabb es egyben legnehezebb Ieladata a
segitsegnyujtas, hogy a gyermek megtalalja az elet ertelmet. Ehhez sok tapasztalatra van
szksege. A nveked gyermek aprankent, Iokozatosan tanulja meg, hogyan kell nmagat
jobban megertenie; ekzben kiIejldik az a kepessege, hogy masokat is megertsen, es igy jut
el vegl az emberi erintkezes mindenkit kielegit es tartalmas Iormaihoz.
Ha az elet melyebb ertelmet keressk, ki kell tagitanunk nkzpontu letnk szk hatarait,
es hinnnk kell abban, hogy Iontos Ieladataink vannak az eletben ha nem most azonnal, hat
valamikor a jvben. Erre az erzesre Ieltetlenl szksege van mindenkinek, aki elegedett akar
lenni nmagaval es a munkajaval. Ha nem akarjuk magunkat kiszolgaltatni az elet
szeszelyeinek, ki kell Iejlesztennk bels erIorrasainkat; erzelmeinknek, kepzeletnknek es
intellektusunknak tamogatniuk es gazdagitaniuk kell egymast. Ertelmnk Iejlesztesehez
pozitiv erzeseinkbl merithetnk ert, az elttnk allo elkerlhetetlen viszontagsagok soran
pedig csak a jvbe vetett hitnkre tamaszkodhatunk.
Mint lelkileg sulyosan serlt gyermekek nevelje es terapeutaja, legIontosabb
Ieladatomnak azt tekintettem, hogy ujra ertelmet adjak betegeim eletenek. Ez a munka tette
szamomra nyilvanvalova, hogy a gyermekeknek soha nem volna szksegk semmiIele
klnleges segitsegre, ha ugy nevelnek ket, hogy ertelmet lassak eletknek. Elssorban arra
a kerdesre kellett valaszt keresnem, hogy az elet mely tapasztalatai Iejlesztik ki a gyermekben
a kepesseget, hogy megtalalja elete ertelmet, es altalaban tbb ertelmet lasson az eletben.
Ebbl a szempontbol a szlk es egyeb gondviselk hatasa a legjelentsebb; Iontossagban
ezutan kvetkezik a gyermeknek megIelel modon atadott kulturalis rkseg. A kicsiny
gyermekhez ezt a tudast, az irodalom kzvetiti legjobban.
Ennek tudataban melyen csalodtam a gyermek ertelmenek es egyenisegenek Iejlesztesere
szant irodalom legnagyobb reszeben, mert nem sztnzte es nem taplalta a bels problemak
megoldasahoz leginkabb szkseges erIorrasokat. Az els abecesknyvek, melyekbl a
gyermek az iskolaban olvasni tanul, csak a kivant keszseget tanitjak, a jelentessel nem
Ioglalkoznak. Az ugynevezett ,gyermekirodalom termekeinek tulnyomo tbbsege pedig
vagy szorakoztat, vagy ismereteket kzl, vagy mindkettvel egyszerre probalkozik, de
szinvonaluk olyan alacsony, hogy nem sok Iontosat lehet bellk megtudni. A keszsegek
megszerzese, beleertve az olvasast is, erteket veszti, ha annak, amit olvasunk, nincs
jelentsege eletnkben.
Valamely tevekenyseg jvbeli erteket altalaban annak alapjan szoktuk Ielmerni, amit az a
jelenben nyujt. Ez kivaltkepp igaz a gyermek eseteben, aki a Ielnttnel joval nagyobb
mertekben a jelenben el, s noha tart a jvtl, megis legIeljebb halvany Iogalmai lehetnek
arrol, hogy az mit kivanhat tle, vagy egyaltalan milyen lesz. Az, hogy az olvasas kepessege
kesbb majd gazdagitani Iogja eletet, res igeretnek hangzik csupan, ha az eppen hallott vagy
olvasott trtenet lapos es semmitmondo. Az ilyen gyermekknyvben az a legrosszabb, hogy
eppen attol Iosztja meg olvasojat, amit az igazi irodalmi elmeny nyujtana neki: a melyebb es a
sajat Iejldesi Iokan szamara Iontos tartalmak megertesetl.
A gyermek Iigyelmet az olyan trtenet kti le legjobban, amelyik szorakoztatja es Ielkelti a
kivancsisagat. De eletet csak akkor gazdagitja, ha mozgasba hozza kepzeletet, ha Iejleszti
intellektusat, ha eligazitja erzelmeiben, ha megbekiti Ielelmeivel es vagyaival, ha elismeri
nehezsegeit, es ugyanakkor megoldasokat is javasol kinzo problemaira. Rviden: ha egyszerre
reagal szemelyisegenek minden megnyilvanulasara. Es tegyk hozza: sohasem lekicsinylen,
hanem ellenkezleg: teljes mertekben elismerve a gyermek problemainak komolysagat, am
egyben ersitve a gyermek bizalmat nmagaban es jvjeben.
Mindezt es sok mas szempontot is Iigyelembe veve azt latjuk, hogy az egesz
,gyermekirodalomban nehany kiveteltl eltekintve nincs olyan gazdag es tartalmas,
gyermeket es Ielnttet egyarant kielegit olvasmany, mint a nepmese. Igaz, a mesek latszolag
nem sokat mondanak a modern tarsadalom specialis eletkrlmenyeirl, hiszen joval
regebben jttek letre. De tbb segitseget nyujtanak az ember bels problemainak
megertesehez es megoldasahoz, barmilyen tarsadalomban eljen is, mint a gyermekhez szolo
minden egyeb irodalom. Es minthogy a gyermek elete minden pillanataban erintkezik azzal a
tarsadalommal, amelyben el, minden bizonnyal meg Iogja tanulni, hogyan alkalmazkodjon
krlmenyeihez, Ielteve ha bels erIorrasai ezt szamara lehetve teszik,
A gyermek gyakran erzi eletet kuszanak, es ezert klnsen ra van szorulva arra, hogy
megertse, mi a helye ebben a bonyolult vilagban, ahol neki valahogy boldogulnia kell.
Segiteni kell neki, hogy sszeIggeseket talaljon es eligazodjon erzesei labirintusaban.
Segitseg kell ahhoz is, hogy rendet teremthessen lelki haztartasaban, majd erre tamaszkodva
egesz eleteben. Szksege van tovabba ~ es ezt manapsag aligha kell kln hangsulyozni
erklcsi nevelesre, amely Iinom eszkzkkel, mindig csak burkoltan jelzi szamara az
erklcss viselkedes elnyeit, nem hasznal Iel elvont etikai Iogalmakat, csak olyasmit, ami
kezzelIoghato, es ezert jelent is szamara valamit.
Az ilyen kezzelIoghato mondanivalot a gyermek a meseben talalja meg. Mint a modern
pszichologia sok mas IelIedezeset, a kltk ezt is regen megsejtettek. Schiller ezt irta:
,Melyebb az ertelem gyermekmeseimben, mint a rideg valoban, melyet eletnk tanit, (A ket
Piccolomini, III. 4. Aprily Lajos Iorditasa.)
A sok evszazados ha nem evezredes szajhagyomany a meseket addig Iinomitotta, mig
egyarant alkalmassa valtak nyilvanvalo es rejtett jelentesek kzlesere egyszerre tudtak
szolni az emberi szemelyiseg klnIele bels retegeihez, es eppugy beIerkztek a
pallerozatlan gyermeki eszjarasba, mint a Ielntt arnyalt gondolkodasaba. Ha az emberi
szemelyiseg pszichoanalitikus modelljebl indulunk ki, a mesek Iontos mondanivalot
hordoznak a tudatos, a tudatelttes es a tudattalan tartalmak szamara, barmilyen szinten
mkdjenek is az adott idben. Minthogy egyetemes emberi problemakat vetnek Iel,
megpedig Ikent olyanokat, melyek a gyermeket Ioglalkoztatjak, a mesek a gyermek bimbozo
enjehez szolnak, batoritjak Iejldeseben, es ugyanakkor enyhitenek a tudatelttes es tudattalan
Ieszltsegeken. Amint a trtenetek kibomlanak, a tudattalan Ieszltsegek a tudat szamara
hitelesse valnak es testet ltenek, es Ielmerl, hogy kzlk esetleg ki is lehet elegiteni
azokat, melyek sszhangban vannak az en es a Ielettes en kivanalmaival.
Erdekldesem a mese irant azonban nem az ertekek ilyesIele szaraz analizisebl Iakad.
Eppen ellenkezleg: a tapasztalataim alapjan kerestem a valaszt arra a kerdesre, mi lehet az
oka, hogy a gyermekek Iggetlenl elmeallapotuktol es ertelmi kepessegeiktl a
nepmeseket jobban szeretik minden mas hozzajuk szolo irodalmi mnel.
Minel jobban meg akartam erteni a mese sikerenek titkat, a gyermeki lelekre hato
megtermekenyit erejet, annal inkabb raebredtem, hogy a mese, minden mas olvasmanynal
melyebbre hatolva, mindig a gyermek valosagos lelki es erzelmi szinvonalan Iejti ki hatasat.
Ugy tud beszelni a sulyos bels Ieszltsegekrl, hogy a gyermek ntudatlanul is megerti, es
a nvekedessel egytt jaro komoly lelki konIliktusok lebecslese nelkl peldakat is
Ielsorakoztat a nyomaszto gondok atmeneti vagy vegleges megoldasara.
Amikor a Spencer-alapitvany sztndija lehetve tette szamomra a pszichoanalizis
szerepenek tanulmanyozasat a gyermeknevelesben es mivel az olvasas es a Ielolvasas a
neveles Iontos eszkzei , Ielhasznaltam a kinalkozo lehetseget, es reszletesebben es
melyebben is megvizsgaltam a nepmesek szerepenek erteket a nevelesi Iolyamatban.
Remelem, hogy a szlk es tanarok megertik e mIaj klnleges jelentseget, es
kzremkdeskkel a mesek ismet elIoglalhatjak azt a kzponti helyet a gyermek eleteben,
amelyet evszazadokon at betltttek.
A mesk s a val let
A Ielnves soran a gyermeknek jo nehany pszichologiai problemat kell megoldania. Le
kell gyznie narcisztikus csalodasait, dipalis konIliktusait, testverIeltekenyseget; meg kell
tanulnia eltepni a gyermeki Iggseg szalait; ki kell alakitania magaban valamiIele ntudatot,
nertekelest es erklcsi ktelessegerzest. Hogy megbirkozhasson azonban azzal, ami a
tudattalanjaban trtenik, ertenie kell, hogy mi megy vegbe a tudatos enjeben. Ehhez a
megerteshez es ezaltal a szembenezes kepessegehez nem tudattalanja mibenletenek es
tartalmanak racionalis megertesen keresztl juthat el, hanem abrandok szvgetesevel,
melynek soran trtenetIoszlanyok kitalalasaval, ismetelgetesevel, rendezgetesevel probal
reagalni a tudattalan Ieszltsegekre. A gyermek ezzel a tudattalan tartalmakat tudatos
kepzeldesse alakitja, tehat kepes Ioglalkozni ezekkel a tartalmakkal. Eppen ez az, amiben a
mesek jelentsege Ielbecslhetetlen: olyan uj terleteket nyitnak meg a gyermeki kepzeler
eltt, melyeket magatol nem Iedezhetett volna Iel. Talan meg ennel is Iontosabb, hogy a
mesek Iormaja es szerkezete mintaul szolgalhat a gyermek almodozasahoz, es ezek
segitsegevel vegl eletet is jobb iranyba terelheti.
A tudattalan a gyermek es a Ielntt viselkedeset egyarant erteljesen beIolyasolja. Ha a
tudattalant elIojtjuk, es tartalma nem nyer bebocsatast a tudatos enbe, akkor a tudattalan
elemek szarmazekai elbb-utobb elntik a tudatot, ha pedig nagy erIeszitessel kordaban
tartjuk ket, a kenyszeres, szigoru Iegyelem sulyosan karosithatja a szemelyiseget. Ha viszont
a tudattalan bizonyos Iokig megis bejuthat a tudatba, es a kepzelet megmunkalhatja, a
veszely, hogy kart okozhat akar magunkban, akar masoknak , jelentsen cskken; erejenek
egy resze ebben az esetben pozitiv celokra Iordithato. A szlk tulnyomo tbbsege megis azt
hiszi, hogy a gyermektl tavol kell tartani tulajdon gytr gondjait: megIoghatatlan,
tartalmatlan szorongasait, kaotikus, vad, st kegyetlen kepzelgeseit. Sok szl vallja, hogy a
gyermeket csak valosagos, kellemes, a vagyakat kielegit kepzetekkel az elet napos
oldalaval szabad megismertetni. De az egysiku taplalektol egysiku lesz a lelek es a valo elet
korantsem csupa napIeny.
A gyermekekkel altalaban nem szoktak kzlni, hogy a rossz dolgokert az eletben
tbbnyire magunkat kell okolnunk: hogy az ember dheben es Ielelmeben bizony hajlamos
agressziv, aszocialis, nz tettek elkvetesere. Inkabb azt szeretnenk elhitetni
gyermekeinkkel, hogy eredenden minden ember jo. Csakhogy a gyermekek tudjak, hogy ez
nem igy van, hogy ok maguk sem mindig jok, de meg ha jok is, gyakran szeretnenek inkabb
nem azok lenni. Ez szemben all azzal, amit szleik mondanak nekik, es ezert a gyermek
szrnyetegnek latja magat.
A kulturankban uralkodo IelIogas kivalt a gyermekek eltt -legszivesebben tudomast
sem vesz az emberi termeszet arnyoldalarol, es optimista haladaselmeletet hirdet. A
pszichoanalizisrl is azt tartja, hogy celja az elet megknnyitese csakhogy a letrehozoja nem
igy gondolta. Azert hozta letre, hogy az ember el tudja Iogadni az elet problematikus
termeszetet, hogy a nehezsegek ne gyzhessek le, es ne Iutamithassak meg. Freud utmutatasa
szerint az ember csak ugy csikarhat ki valami ertelmet az eletebl, ha batran szembeszall a
lekzdhetetlennek latszo akadalyokkal.
Valtozatos Iormaban pontosan ezt a mondanivalot kzvetitik a mesek a gyermekeknek: az
eletben a sulyos nehezsegeket nem lehet elkerlni, hanem kzdeni kell ellenk, es ez a harc
elvalaszthatatlanul hozzatartozik az emberi lethez de ha az ember nem hatral meg, hanem
kitartoan szembeszall a varatlan es gyakran igazsagtalan megprobaltatasokkal, tuljuthat
minden akadalyon, es vegl gyztesen kerlhet ki a harcbol.
A kisgyermekek szamara irt mai trtenetek ezeket az egzisztencialis problemakat altalaban
megkerlik, pedig ezek alapveten Iontosak mindannyiunk szamara. A gyermekkel meg
eppen szimbolikus Iormaban lehet a legjobban kzlni, hogyan birkozzon meg ezekkel a
nehezsegekkel, hogyan juthat el biztonsagosan a Ielnttkorba. A ,biztonsagos trtenetek
nem tesznek emlitest sem regedesrl, sem halalrol, az emberi let hatarairol, sem az rk elet
utani vagyrol. A mese viszont, epp ellenkezleg, nyiltan szembesiti a gyermeket az alapvet
emberi letIeltetelekkel.
Sok mese kezddik peldaul az anya vagy az apa halalaval ezekben a szl elvesztese
jelenti a legkinzobb problemat, mint ahogy a valo eletben is ezt (vagy a tle valo Ielelmet) a
legnehezebb elviselni. Mas trtenetek arrol szolnak, hogy az reged szl elerkezettnek latja
az idt, hogy atadja a helyet az uj generacionak. De az utodnak elbb be kell bizonyitania,
hogy ratermett, es melto a bizalomra. A Grimm testverek ,Harom toll cim meseje igy
kezddik: ,Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiraly es annak harom Iia... Amikor a
kiraly megregedett, es erezte, hogy kzeleg az utolso oraja, nem tudta, melyik Iiara hagyja
kiralysagat. A kerdes eldntese celjabol a kiraly nehez proba ele allitja mindegyik Iiat;
amelyik legjobban megallja helyet, ,az lesz a kiraly halalom utan.
A mesek az egzisztencialis dilemmakat mindig tmren es egyertelmen talaljak. igy a
gyermek a kerdes lenyegevel szembesl, mig a bonyolultabb cselekmeny csak sszezavarna
szamara a dolgokat. A mese minden szituaciot leegyszersit. Alakjait hatarozott vonalakkal
rajzolja meg, a reszletek kzl csak a legIontosabbakkal Ioglalkozik. Szerepliben keves az
egyeni vonas, inkabb tipusokat kepviselnek.
Sok modern gyermektrtenettel ellentetben, a mesekben a gonoszsag eppugy mindentt
jelen van, mint az ereny. A jo es a rossz szinte minden meseben alakot lt valamelyik
szereplben, es megnyilvanul tetteiben, mint ahogy mindkett jelen van az eletben es minden
emberben is. Ez a kettsseg hordozza azt az erklcsi problemat, melynek megoldasaert
kzdeni kell.
A gonoszsagnak is van bizonyos vonzereje ezt szimbolizalja a nagy hatalmu orias vagy
sarkany, a boszorkany varazsereje vagy a ,HoIeherke ravasz kiralynje , es atmenetileg
gyakran Iellkerekedik. Sok meseben bizonyos ideig bitorlo Ioglalja el a hst megillet helyet
mint peldaul a ,Hamupipkeben a gonosz mostohatestverek. A gonosz a trtenet vegen
elnyeri bnteteset, es jollehet ennek megvan a maga szerepe, a meseben megsem ez jelenti az
erklcsi elmenyt. A meseben, akarcsak az eletben, nem a bntetes vagy az attol valo Ielelem
riasztja el leghathatosabban az embert a bntl, hanem az a meggyzdes, hogy nem eri meg.
Ezert huzza a rossz a meseben mindig a rvidebbet. Nem is a jo vegs gyzelme Iejleszti az
erklcsi tudatot, hanem a hs szemelyes vonzereje, aze a hse, akinek sorsaval es
kzdelmeivel a gyermek mindvegig azonosul. Az azonosulo gyermek kepzeletben egytt
szenvedi at a hssel a megprobaltatasokat, es egytt is gyzedelmeskedik vele, amikor a jo
elnyeri a jutalmat. Az azonosulast a gyermek maga kezdemenyezi, es a hs kls es bels
harcai vesik bele az erklcsi trvenyeket.
A mesealakok nem ambivalensek, nem egyszerre jok es rosszak, mint minden el ember. A
mesekben ugyanaz a szelssegesseg uralkodik, mint a gyermeki gondolkodasban. Minden
ember vagy jo, vagy rossz, nincs atmenet. Az egyik Iiver buta, a masik okos. Az egyik nver
kedves es szorgalmas, a tbbiek gonoszak es lustak. Az egyik szep, a tbbi csunya. Az egyik
szl csupa josag, a masik mer gonoszsag. Az ellentetes jellemek szembeallitasa azonban
nem a helyes viselkedes Iontossagat hangsulyozza, mint ahogy ez a tanmesekben trtenik.
(Vannak amoralis mesek is, melyekben josagnak es gonoszsagnak, szepsegnek vagy
rutsagnak nincs semmiIele szerepe.) A valosagos emberekhez hasonlo, bonyolult es eletszer
Iigurak segitsegevel a gyermek nem tudna olyan knnyen megerteni a jo es a rossz kztti
klnbseget, mint a szelsseges jellemek peldajan. Az arnyalatokkal varni kell, amig a pozitiv
azonosulasok talajan kialakul a viszonylag stabil szemelyiseg. Akkor a gyermek mar meg
tudja majd erteni, hogy az emberek kztt nagy klnbsegek vannak, es hogy mindenkinek
valasztania kell, milyen akar lenni. Ezt az alapvet elhatarozast, minden kesbbi
szemelyisegIejldes alapjat knnyiti meg a mesek jellemeinek polarizaltsaga,
A gyermek raadasul nem is annyira jo es rossz kztt valaszt, hanem inkabb annak alapjan,
hogy ki kelt benne rokonszenvet vagy ellenszenvet. Minel egyszerbb es erthetbb a jo hs,
annal knnyebb azonosulnia vele, es annal knnyebb elutasitania a rosszat. A gyermek nem a
josaga miatt azonosul a hssel, hanem azert, mert a hs helyzete es szerepe ersen vonzza.
Nem ugy merl Iel benne a kerdes, hogy ,jo akarok-e lenni, hanem ugy, hogy ,kire akarok
hasonlitani, A valaszt azzal adja meg, hogy teljes mertekben beleeli magat valamelyik hs
szerepebe. Ha ez trtenetesen jo ember, elhatarozza, hogy is jo akar lenni.
Az amoralis mesekben nincs meg a jo es rossz eIIele szembeallitasa vagy polarizaltsaga
ezeknek a meseknek egeszen mas a celja. Az olyan Iigurak peldaul, mint a Csizmas Kandur,
aki csalaIintasaggal segit a gazdajan, vagy ,Az egig er paszuly hse, aki ellopja az orias
kincset, nem ugy Iejlesztik a gyermek szemelyiseget, hogy a jo es a rossz kztti valasztas ele
allitjak, hanem remenyt keltenek benne, hogy az eletben a leggyengebbek is boldogulhatnak.
Vegl is miert legyen valaki jo, ha kzben jelentektelennek erzi magat, es attol Iel, hogy
semmire sem viszi? Ezekben a mesekben nem a moralis kerdesek a Iontosak, hanem a
boldogulas lehetsegenek hangsulyozasa. Ez is alapvet egzisztencialis problema. Hiszen
nem mindegy, hogyan vagunk neki az eletnek, nem mindegy, hogy az elttnk allo
nehezsegekkel szemben gyzelemre vagy veresegre szamitunk.
A modern gyermekirodalom java resze kirekeszti a primitiv sztnkbl es a vad
indulatokbol Iakado mely bels konIliktusokat, es igy a gyermek nem kap segitseget, nem
tudja, mit kezdjen velk. Pedig resze van bennk: a magany es az elszakadas ketsegbe ejti,
gyakran halalos Ielelmet erez. Ezeket az erzeseit szavakban legtbbszr nem tudja kiIejezni,
legIeljebb kzvetett modon: Iel a stetsegtl vagy valamilyen allattol, Ielti testi epseget. A
szl, ha eszreveszi gyermekeben ezeket a Ielelmeket, kenyelmetlenl erzi magat, es mivel
maga is szorong, ugy akarja megszntetni gyermeke Ielelmeit, hogy semmibe veszi vagy
lekicsinyli ket.
A mese viszont nagyon komolyan veszi ezeket az egzisztencialis Ielelmeket es
dilemmakat, es neven nevezi ket, nyiltan kimondja, hogy az ember igenyli a szeretetet, es Iel
attol, hogy semmibe veszik, szereti az eletet, es Iel a halaltol. Azonkivl megoldasokat is
javasol, olyan szinten, amit a gyermek is megert. Az rk elet utani vagy kerdeset peldaul
neha egy-egy zaromondatban veti Iel: ,Meg ma is elnek, ha meg nem haltak, vagy mashol:
,Attol Iogva boldogan eltek egesz eletkben. Ez azonban egy pillanatig sem altatja a
gyermeket azzal, hogy rkke elni lehetseges. Viszont jelzi, hogy csupan egyvalami
Ieledtetheti el velnk az elmulast ha maradektalanul boldog kapcsolatot alakithatunk ki egy
masik emberrel. Ha ezt letrehoztuk tanitja a mese , az erzelmek es kapcsolatok biztonsaga
es tartossaga tekinteteben mindent elertnk, amit ember elerhet; es egyedl ez oszlathatja el
Ielelmnket a halaltol. A mese azt is kimondja, hogy annak, aki megtalalta a Ielnttkori igaz
szerelmet, mar nem kell vagyakoznia az rk elet utan. Erre utal az ilyen tipusu beIejez
mondat: ,Azutan meg sokaig eltek, rmben es boldogsagban.
Aki az ilyen beIejezest irrealis vagy teljesitesnek tekinti, tkeletesen Ielreerti a meseket, es
nem veszi eszre a gyermekhez szolo Iontos mondanivalot. Ezek a mesek azt mondjak a
gyermeknek, hogy ha valakinek sikerl igazi interperszonalis kapcsolatot kialakitania,
megszabadulhat a kinzo szeparacios szorongastol (ami sok meseben jelen lev, de vegl
mindig megoldodo alapmotivum). Tovabba azt is kimondjak, hogy ez a beIejezes csak akkor
lehetseges, ha ellentetben a gyermek elkepzeleseivel es vagyaival el tud szakadni anyjatol.
Aki ugy akar megmeneklni a szeparacios szorongastol es a halalIelelemtl, hogy grcssen a
szleibe kapaszkodik, azt vegl knyrtelenl elkergetik, mint Jancsit es Juliskat.
A mesehsnek (a gyermeknek) ki kell lepnie a vilagba, ha meg akarja talalni helyet, es ha
meg akarja talalni azt az embert, akivel azontul boldogan elhet majd, vagyis ugy, hogy soha
tbbe nem kell atelnie szeparacios szorongast. A mese jvre orientalt, es ravezeti a
gyermeket tudata es tudattalanja szamara egyarant erthet nyelven , hogy lemondjon
inIantilis Iggsegi vagyairol, es nallo, Iggetlen eletet alakitson ki.
A mai gyermekek mar nem a nagy csalad vagy a jol integralt kzsseg biztonsagos
kzegeben nnek Iel. Ezert ma meg Iontosabb, mint a mesek keletkezesenek idejen, hogy a
modern kor gyermeke megismerjen olyan hsket, akik egyedl vagnak neki a vilagnak, es
bar indulaskor meg nem tudjak vegs celjukat, biznak magukban, es a helyes utat kvetve,
meg is talaljak biztos helyket a vilagban.
A mesehs egy ideig maganyosan halad az utjan, ahogy a mai gyermek is gyakran
maganyosnak erzi magat. A hst a termeszet egyszer dolgai: Iak, allatok stb., segitik
harcaban, mint ahogy a gyermek kapcsolata is szorosabb ezekkel a dolgokkal, mint a legtbb
Ielntte. A hs sorsa pelda a gyermeknek: erezheti magat kitaszitottnak es elhagyatottnak,
mint aki stetben botorkal, megis ovjak minden lepeset, es ha kell, segitenek neki. Ma sokkal
inkabb, mint regen, a gyermeknek szksege van a maganyos hs peldajara, aki elszigeteltsege
ellenere is ertelmes es hasznos kapcsolatokat alakit ki a krnyez vilaggal.
A mese mint sajatos mveszi Iorma
A mese nemcsak szorakozast nyujt a gyermeknek, hanem Iejleszti nismeretet, es elsegiti
szemelyisegenek Iejldeset. Oly sok szinten szol hozza, es oly sokIelekeppen gazdagitja
eletet, hogy egyetlen knyv sem vallalkozhat e hatas teljes spektrumanak Ielmeresere.
Ez a knyv megkiserli Ieltarni, hogy a mesek kepzeletbeli Iormaban hogyan reprezentaljak
az egeszseges emberi Iejldes Iolyamatat, es hogyan teszik ezt a Iejldest vonzova a gyermek
szamara. A Iolyamat azzal kezddik, hogy a gyermek szembeszall a szleivel, es Iel a
Ielnvestl; es azzal vegzdik, hogy a Iiatal ember megtalalja nmagat, lelkileg Iggetlen es
erklcsileg erett szemelyiseg lesz, a masik nem kepviselit tbbe nem tekinti Ienyeget,
demonikus lenyeknek, hanem jo viszonyt tud velk kialakitani. Rviden: a knyv kiIejti,
hogy a mesek pszichologiailag mivel jarulnak hozza a gyermek bels Iejldesehez.
A mese nem azert gynyrkdteti, es nem azert varazsolja el az embert, mert pszichologiai
igazsagokat Iogalmaz meg (bar hatasahoz ez is hozzajarul), hanem azert, mert irodalmi
ertekei vannak, mert malkotas. Pszichologiai hatasat is csak azert tudja kiIejteni, mert
elssorban malkotas.
A mese nemcsak mint irodalmi Iorma klnleges, hanem azert is, mert a gyermek minden
mas malkotasnal jobban megerti. Mint minden nagy mveszetnek, kln-kln
mondanivaloja van minden ember szamara, de a klnbz eletkorokban mast es mast
jelenthet ugyanannak az embernek is. Pillanatnyi erdekldesenek es szksegletenek
megIelelen a gyermek egyazon meseben sokIele ertelmet talalhat. Ha lehetsege van ra,
vissza-visszater egy-egy mesehez, es ujabb jelentesekkel egeszitheti ki vagy helyettesitheti a
regieket.
A meset mint malkotast sokIele szempontbol is erdemes volna tanulmanyozni, nem
csupan pszichologiai megkzelitesbl, ahogyan ez a knyv teszi. Megjelenik benne, es rajta
keresztl jut el a gyermekhez az emberiseg kzs kulturkincse is.
1
Kln knyv elemezhetne
a mesek klnleges szerepet a gyermek erklcsi Iejldeseben; ez a kerdes az itt kvetkez
lapokon csak erintlegesen merl Iel.
A Iolkloristak a maguk tudomanya szempontjabol vizsgaljak a meseket; a nyelveszek es
irodalmarok megint mas okokbol. Erdekes vegignezni peldaul, hanyIelekeppen magyarazzak
azt a motivumot, hogy Piroskat lenyeli a Iarkas: egyesek szerint ez azt jelenti, hogy az ejszaka
bekebelezi a nappalt, masok szerint azt, hogy a hold elstetiti a napot, vagy hogy a tel
Ielvaltja a melegebb evszakokat, vagy hogy az istenseg IelIalja a tiszteletere meglt aldozatot
stb. Barmilyen erdekesek is ezek az ertelmezesek, nem sokat mondanak a szlnek vagy
nevelnek, aki inkabb arra kivancsi, mit jelent a mese a gyermek szamara. A gyermek ugyanis
a maga sajatos elettapasztalataval nemigen tud mit kezdeni a Ildi es az egi istenek
tevekenysegere epl vilagmagyarazatokkal.
A mesekben rengeteg a vallasos motivum is: sok bibliai trtenet egy trl Iakad a
mesekkel. A mesehallgatas kzben keletkez tudatos es tudattalan asszociaciok minden ember
altalanos szellemi horizontjanak es sajatos erdekldesenek Iggvenyei. A vallasos ember tehat
sok mindent talalhat bennk, amikrl e knyvben nem lesz szo.
A legtbb nepmese olyan idszakban keletkezett, amikor a vallasnak igen Iontos szerepe
volt az ember eleteben, es ennek kvetkezteben, nyiltan vagy attetelesen, vallasos temakat
vetnek Iel. A: e:er egv efs:aka meseiben lepten-nyomon utalasokat talalunk az iszlamra. Jo
1
Alljon itt erre egy pelda: ,A het hollo cim Grimm-meseben het Iiutestver eltnik, es hollova valtozik, amikor
egyetlen lanytestverk megszletik. A lany kereszteljehez egy kupa vizet kell hozni a Iorrasbol, es ennek a
kupanak az elvesztese az a vegzetes esemeny, amely elinditja a trtenetet. A kereszteles szertartasa a kereszteny
elet kezdetere utal. Elkepzelhet, hogy a het Iiver azt jelkepezi, aminek a keresztenyseg megszletesekor el
kellett tnnie: vagyis a keresztenyseg eltti pogany vilagot, amelyben a het bolygo tlttte be az okor egi
isteneinek szerepet. Az ujszltt kislany ezek szerint az uj vallas, amely csak akkor ervenyeslhet, ha a regi hit
nem akadalyozza Iejldeset. A keresztenyseg megjelenesevel a poganysagot jelkepez het Iivert visszakergetik a
stetsegbe. De hollokent tovabbra is ott tanyaznak a vilag vegi hegy belsejeben, tovabb elnek egy Ild alatti,
tudat alatti vilagban. Az emberek kze csak akkor terhetnek vissza, amikor kishuguk Ielaldozza ertk az egyik
ujjat. Ez megIelel annak a kereszteny eszmenek, hogy csak az juthat a mennyek orszagaba, aki ha a
krlmenyek megkivanjak hajlando Ielaldozni testenek azt a reszet, amelyik akadalyozza a beteljesedes
elereseben. Az uj vallas, a keresztenyseg, azokat is megvalthatja, akik kezdetben meg a poganysaghoz
ragaszkodtak.
nehany europai mesenek is vallasos tartalma van; legtbbjket azonban a szelesebb
olvasokznseg alig vagy egyaltalan nem ismeri, megpedig azert nem, mert ezek a vallasos
temak mar nem ebresztenek az emberben sem altalanossagban veve, sem szemelyes sikon
Iontos asszociaciokat. Jo pelda erre a Grimm testverek egyik legszebb, Ieledesbe merlt
meseje, ,A Szzanya gyermeke. Pontosan ugyanugy kezddik, mint a ,Jancsi es Juliska:
,Elt egyszer egy nagy-nagy erd szelen egy Iavago a Ielesegevel. Akarcsak a ,Jancsi es
Juliskaban, olyan szegenyek voltak, hogy mar a betev Ialatot sem tudtak elteremteni, sem
maguknak, sem haromeves kislanyuknak. Szz Mariat meginditja a nagy nyomorusag,
megjelenik elttk, Ielajanlja, hogy gondjat viseli a kislanynak, es mindjart magaval is viszi a
mennyorszagba. OdaIent a kislany csodalatosan el egeszen tizennegy eves koraig. Ekkor
hasonloan a ,Kekszakall egyebkent egeszen masIele mesejehez. A Szz tizenharom ajto
kulcsat bizza ra, azzal a kiktessel, hogy csak tizenkettt nyithat ki, a tizenharmadikat nem
szabad. A kislany nem bir ellenallni a kisertesnek; de azutan tettet letagadja, vagyis hazudik,
es ezert bntetesbl megnemul, es vissza kell ternie a Ildre. Sulyos megprobaltatasokon
megy keresztl, es vegl maglyara akarjak hurcolni. Amikor mar csak az az egy kivansaga
van, hogy megvallhassa bnet, visszanyeri a hangjat, a Szzanya megbocsat neki, es boldogga
teszi, ,amig csak el. A mese tanulsaga az, hogy a hazug beszed az ember vesztet okozza, es
ennel meg az is jobb, ha az ember nema, akar a mese hsnje. De ha megbanjuk bneinket,
beismerjk hibainkat, es mindig igazat mondunk, hangunk megvalthat bennnket.
A tbbi Grimm-mese kzl is jo nehany Ioglalkozik vagy legalabbis kezddik ~ vallasos
motivumokkal. ,Az regember, aki visszanyerte iIjusagat igy kezddik: ,Valamikor reges-
regen, amikor az Ur meg itt jart-kelt a Ildn, egy este Szent Peter tarsasagaban bekopogtatott
egy kovacsmester hazaba... Egy masik meseben, ,A szegeny ember es a gazdag ember
trteneteben Isten, mint barmelyik mesehs, elIarad a vandorlasban. A mese igy kezddik:
,Reges-regen, amikor az Uristen meg itt jart-kelt a Ildn az emberek kztt, egyszer
megesett vele, hogy elIaradt, es raesteledett, meg mieltt Iogadot talalt volna. Az ut ket
oldalan ket haz allt eltte, eppen egymassal szemben... Barmilyen Iontosak es izgalmasak
legyenek is azonban a mesek vallasos vonatkozasai, kivl esnek e knyv vizsgalati terleten,
es ezert nem Ioglalkozom velk.
E knyvben viszonylag szereny celt tztem magam ele: ereztetni szeretnem, miert olyan
Iontosak a mesek a gyermek szamara a nvekedessel egytt jaro lelki problemak
megoldasaban es szemelyisege Iejldeseben. A cel elerese erdekeben megis elkerlhetetlenl
le kellett mondanom nehany Iontos dologrol.
Az els ezek kzl azzal a tennyel magyarazhato, hogy manapsag az emberek keves meset
ismernek, Sokkal szinesebben es hatasosabban bizonyithattam volna knyvem nehany
allitasat, ha kevesbe ismert mesekre is hivatkozhattam volna. Barmilyen jol ismertek is ezeket
regebben, ma mar senki nem tud roluk, tehat egesz terjedelmkben kzlnm kellene ket,
ami viszont a knyvet nagyon Ielduzzasztana. Ezert elhataroztam, hogy mondandomat
nehany, meg ma is nepszer nepmesere korlatozom, tbbe-kevesbe Ieltarom burkolt
jelentesket, valamint azt, hogy ezek a jelentesek hogyan viszonyulnak a gyermek
problemaihoz, hogyan segitik el nmaguk es a vilag jobb megerteset. A knyv masodik
resze sem trekszik kimerit reszletessegre ami egyebkent is elerhetetlen , hanem csak
nehany jol ismert es kzkedvelt meset helyez nagyito ala, hogy Ieltarja szepsegeit es ertekeit.
Ha az egesz knyvet csupan egy vagy ket mese elemzesenek szenteltem volna, sokkal
tbbet is elmondhattam volna roluk, jollehet teljes melysegkben akkor sem lehetne Ieltarni
ket: jelentesknek ehhez tulsagosan sok a szintje. Hogy egy gyermeknek egy adott
eletkorban melyik mese a legIontosabb, teljesseggel attol Igg, hogy eppen hol tart a lelki
Iejldesben, hogy eppen milyen problemak Ioglalkoztatjak leginkabb. A knyv irasa kzben
esszernek latszott, hogy Iigyelmemet a legIontosabb jelentesekre koncentraljam. Ennek
viszont az a hatranya, hogy ohatatlanul elhanyagoltam a mesek mas aspektusait, melyek
esetenkent sokkal Iontosabbak lehetnek valamely sajatos problemaval kszkd gyermek
szamara, Ez is knyvem szksegszer korlatai kze tartozik.
A ,Jancsi es Juliska elemzesenel peldaul hangsulyozom a gyermek megkapaszkodasi
vagyat abban az idszakban, amikor mar le kellene valnia szleirl, valamint a mezeskalacs
haz gynyreivel szemben az ellenallas Iontossagat, vagyis a primitiv moralitas
meghaladasanak szksegesseget. Ebbl arra lehet kvetkeztetni, hogy ez a mese annak a
gyermeknek nyujtja a legtbbet, aki eppen els nallo lepeseit keszl megtenni a vilagban.
Testet ad szorongasainak, de egyben meg is nyugtatja, mert Ielelmei meg a legtulzottabb
Iormakban is Ielelem attol, hogy megeszik alaptalannak bizonyulnak: a gyermekek vegl
gyznek, es a legadazabb ellenseg a boszorkany teljes vereseget szenved. Okkal
allithatnank tehat, hogy ez a mese abban az eletkorban a legvonzobb es legertekesebb a
gyermek szamara, amikor a mesek elkezdik kiIejteni jotekony hatasukat, vagyis negy-t eves
korban.
Csakhogy a szeparacios szorongas az elhagyastol valo Ielelem , valamint az ehezestl
valo Ielelem es az ezzel egytt jaro oralis mohosag nem korlatozodik egy meghatarozott
Iejldesi szakaszra. Ilyen Ielelmek a tudattalanban minden eletkorban megtalalhatok, ez a
mese tehat tanulsaggal, batoritassal szolgalhat joval idsebb gyermekeknek is. Ami azt illeti,
idsebb korban sokkal nehezebb tudatosan beismerni a szeparacios Ielelmet vagy az oralis
mohosagot; hagyni kell tehat, hogy a mese a nagyobb gyermek tudattalanjahoz is szolhasson,
hogy az tudattalan szorongasain is enyhithessen, mieltt azok egyaltalan tudatossa
valhatnanak.
Ugyanennek a mesenek mas vonasai az idsebb gyermeknek adhatnak biztonsagot es
utmutatast. Egy lanyt serdlkora elejen igezett meg a ,Jancsi es Juliska; ert es vigaszt
meritett belle, ujra es ujra elolvasta, belesztte almodozasaiba. Kisgyermek koraban
valamivel idsebb batyja volt kettjk kzl a dominans. O mutatta szamara, mondhatni, az
utat, akar Jancsi, amikor kavicsokat szort el, hogy hugaval egytt hazatalaljon. A lany
serdlkoraban is sok mindenben batyjara hagyatkozott, s megnyugtatta, hogy a meseben is
hasonlo a helyzet. Ugyanakkor azonban tiltakozott is batyja dominanciaja ellen. nallosodasi
trekvesei akaratlanul is Jancsi alakja kre Ionodtak. A mese egyreszt azt sugallta
tudattalanjanak, hogy ha Jancsit kveti, lemarad, es nem jut elre, masreszt pedig azt
hangsulyozta, hogy eleinte ugyan Jancsie volt kettjk kzl a vezet szerep, vegl megis
Juliska vivta ki mindkettjk szamara a szabadsagot es Iggetlenseget, hiszen gyzte le a
boszorkanyt. A lany aztan Ielnttkoraban ertette meg, milyen sokat segitett neki ez a mese
abban, hogy megszabadulhatott a batyjahoz Izd Iggsegi viszonytol, mivel meggyzte,
hogy a korai Iggseg nem all utjaban a kesbbi Iellkerekedes lehetsegenek. igy
kisgyermek koranak Iontos meseje egeszen mas okbol serdlkoraban is hasznara valt.
A ,HoIeherke-ben a serdl lany minden tekintetben Iellmulja gonosz mostohajat, aki
Ieltekenysegbl nem engedi neki, hogy sajat eletet elje ami a meseben ugy jelenik meg,
hogy a mostoha el akarja tetetni HoIeherket lab alol. Noha a mesenek ez a kzponti
motivuma, es lenyegeben a pubertas problemait veti Iel, egy esetben egy teves kislany
szamara egeszen mas mondanivaloja volt. Edesanyja hvs termeszete es
megkzelithetetlensege miatt a kislany elhagyottnak erezte magat. A mese azonban
meggyzte, hogy nem kell ketsegbe esnie: HoIeherket a mostohaja elarulta, de a IerIiak
megmentettek elszr a trpek, azutan a kiralyIi. Nem is esett tehat ketsegbe anyja elutasito
magatartasa miatt, hanem bizakodott, hogy a IerIiak majd megmentik. Kvette a ,HoIeherke
utmutatasat, apja Iele Iordult, es kedvez Iogadtatasra talalt; a szerencsesen vegzd mese
segitsegevel kikeveredett tehat abbol a zsakutcabol, amelybe anyja kzmbssege taszitotta.
igy hat a mese adott esetben eppoly Iontos lehet az teves gyermeknek, mint a tizenharom
evesnek, meg ha egeszen masIele jelentest olvasnak is ki belle.
A ,Ligetszepe cim meseben a boszorkany Galambbegyet tizenket eves koraban bezarta a
toronyba Tehat ez is a serdl lany es a Ieltekeny anya trtenete, melyben az utobbi meg
akarja akadalyozni lanyat Iggetlensege kivivasaban; jellegzetes pubertaskori problema, mely
szerencses veget er, amikor Galambbegy es a kiralyIi egymasra talal. Egyszer egy teves
kisIiu azonban egeszen masIele vigaszt meritett ebbl a trtenetbl. Anyja egesz nap
dolgozott, apja nem elt velk, a nap legnagyobb reszeben nagyanyja viselte a gondjat. Amikor
megtudta, hogy nagyanyja sulyosan megbetegedett es korhazba viszik, azt kerte, hogy
Galambbegy trtenetet olvassak Iel neki. Elete e valsagos pillanataban ket olyan motivumot is
talalt a meseben, amely igen Iontos volt a szamara. Az elst, az oltalmat es biztonsagot,
melyet az anyat helyettesit szemely nyujtott, ebben a helyzetben nagyon vonzonak talalta. Ez
azt mutatja, hogy egy altalaban artalmasnak, nznek tekintett viselkedes klnleges
krlmenyek kztt rendkivl megnyugtato hatast Iejthet ki. Meg Iontosabb volt szamara a
masik motivum: nehez helyzeteben Ligetszepe a menekles segedeszkzet hosszu hajat,
melyen a kiralyIi Ielmaszott hozza a toronyszobaba sajat testeben talalta meg. A kisIiu
ebbl azt a megnyugtato kvetkeztetest vonta le, hogy a test eletment lehet, es szkseg
eseten is a sajat testebl merithet majd biztonsagot. A mese tehat mindig a kepzelet sikjan es
attetelesen szol a lenyeges emberi problemakrol, es mint a pelda mutatja, akkor is sokat
jelenthet egy kisIiunak, ha a trtenet hsnje serdl leany.
Ezek a peldak talan segitenek ellensulyozni annak a hatasat, hogy egy-egy mese
targyalasanal a trtenet I motivumainak vizsgalatara Iogok trekedni, es meggyzen
bizonyitjak, hogy a mesek hsk nemetl es koratol Iggetlenl minden eletkorban nagy
pszichologiai segitseget nyujthatnak lanyoknak es a Iiuknak egyarant. Arnyalt, sokoldalu
segitseget adhatnak minden ujabb azonosulashoz, minden olyan problemahoz, amely a
gyermeket eppen akkor Ioglalkoztatja. A Ient emlitett kislany gyermekkoraban azzal a
Juliskaval azonosult, aki mindenben Jancsit kvette, serdlkoraban pedig azzal, aki legyzte
a boszorkanyt, es ezert Iggetlensegre valo trekvese a korabbi azonosulas Ienyeben meg
eredmenyesebbnek es biztosabbnak latszik. A kisIiu, aki a toronybrtnt eleinte biztonsagos
menedeknek tekintette, kesbb meg nagyobb biztonsagot meritett abbol a gondolatbol, hogy
tulajdon teste lehet elete megmentje.
Mivel nem tudhatjuk, hogy a gyermeknek melyik eletkorban melyik mese jelenti a
legtbbet, nem dnthetjk el, hogy a sok mese kzl melyiket mikor mondjuk el neki. Ezt
csak maga a gyermek dntheti el, mert csakis tudja, hogy a mese milyen ers erzelmeket
kelt benne, es hogy mit hiv el tudatabol es tudattalanjabol. A szl persze altalaban azt a
meset meseli vagy olvassa Iel elszr gyermekenek, amelyik tetszik neki, vagy amelyiket
gyermekkoraban maga is szeretett. Ha a gyermeket nem kti le a trtenet, ez azt jelenti, hogy
eletenek ebben a szakaszaban ezek a motivumok es temak meg nem Iontosak szamara.
Ilyenkor az a legjobb, ha masnap este valami mast meselnk neki. Hamarosan ugyis
megtudjuk, ha valamelyik mese Iontos lesz szamara, mert spontan reakciokat valt ki belle, es
mert ujra es ujra hallani szeretne. Ha minden jol megy, a gyermek lelkesedese atragad a
szlre is, a mese neki is Iontos lesz, ha masert nem, akkor azert, mert gyermeke annyira
szereti. Vegl eljn az id, amikor kedvenc mesejebl a gyermek mar mindent magaba
szivott, vagy mar mas problemak Ioglalkoztatjak, melyeket mas mesek Iejeznek ki
erzekletesebben. Ilyenkor egy ideig nem erdekli a regi mese, sokkal jobban elvezi az ujat. A
mesek kivalasztasaban legjobb, ha mindig kvetjk a gyermek kivansagait.
Ha a szl ra is jn, hogy gyermekenek miert Iontos erzelmileg egy bizonyos mese, ezt
ajanlatos magaban tartania. A kisgyermek leglenyegesebb tapasztalatai es reakcioi tudat
alattiak, es igy is kell maradniuk mindaddig, amig a gyermek korban es ertelmi Iejldesben
bizonyos erettseget el nem er. Ertelmezni egy ember tudattalan gondolatait, tudatositani, amit
nem kivan tudni, mindig erszakos betolakodas, s klnsen a gyermek eseteben az. Amilyen
sokat jelent a gyermeknek, ha erzi, hogy szlei osztoznak erzelmeiben, mert k is elvezik
kedvenc mesejet, legalabb olyan Iontos szamara, hogy legbels gondolatait meg szlei is csak
akkor ismerhetik meg, ha ugy dnt, hogy Ieltarja ket elttk. Ha a szl ilyenkor elarulja,
hogy mar ismeri ket, megIosztja gyermeket attol, hogy megajandekozhassa t legbensbb,
legIeltettebb titkaval. Raadasul, ha a szl olvasni tud titkos gondolataiban, es elbb ismeri
rejtett erzeseit, mint maga, egyebkent is nagy hatalma korlatlannak, mi tbb, Ienyegeten
nyomasztonak Iog latszani gyermeke szemeben.
Ha pedig megmagyaraznank a gyermeknek, hogy a mese miert olyan magaval ragado,
szetrombolnank a mese varazsat, ami nagyreszt eppen abbol Iakad, hogy a gyermek nem
egeszen erti, miert tetszik neki annyira. Varazserejetl megIosztva a mese mar nem kepes
segiteni a gyermeknek abban, hogy maga vivja meg harcait, hogy egyedl oldja meg azt a
problemat, amelyre epp a meseben ismert ra. A Ielnttek magyarazatai, barmilyen helytalloak
legyenek is, megIosztjak egy Iontos lehetsegtl, vagyis nem erezheti, hogy sok-sok
ujrahallgatas es tprenges utan egyedl birkozott meg egy nehez Ieladattal. Az ember ugy n
Iel, ugy talalja meg elete ertelmet es bels biztonsagat, hogy szemelyes problemait megerti, es
a maga erejebl oldja meg, es nem ugy, hogy masok magyarazzak meg neki.
A mesemotivumok nem neurotikus tnetek, melyeket jobb ha megertnk, hogy aztan meg
is szabadulhassunk tlk. A gyermek ezeket a motivumokat csodasnak tartja, mert a
legmelyebb erzesei, remenyei es szorongasai talalnak bennk visszhangra, es nem kell ket
izekre szedni egy szamara IelIoghatatlan racionalitas hideg Ienyeben. A mesek epp azert
gazdagitjak, epp azert vonjak bvkrbe a gyermek eletet, mert az maga sem tudja pontosan,
hogyan hatott ra a varazs.
Ez a knyv azert irodott, hogy a Ielntteknek, s klnsen azoknak, akik gyermekeket
nevelnek, segitsen a mesek Iontossaganak Ielismereseben. Mar emlitettem, hogy a meseknek
szamtalan ervenyes interpretacioja lehetseges azon kivl, melyek e knyvben szerepelnek; a
mese is olyan, mint minden igazi malkotas: gazdagsagat es melyseget a legalaposabb
elemzes sem meritheti ki. Knyvemben nem trekszem masra, mint hogy peldakat adjak es
gondolatokat ebresszek. Ha az olvasot ez tovabbi vizsgalodasra sztnzi, meg tbb es
arnyaltabb szemelyes mondanivalot Iog talalni ezekben a mesekben, melyek ezaltal a
gyermekeknek is tbbet Iognak jelenteni, ha elmeseli ket.
Vegl meg a knyv egy klnsen Iontos hianyossagara kell Ielhivnom a Iigyelmet: a
mesek igazi jelentese es hatasa, a mesek varazsa csak akkor erzekelhet, ha teljes
terjedelmkben olvassuk ket. Fontos vonasainak szambavetele eppoly keveset mond el
roluk, mint egy versrl a tartalom ismertetese. Egy ilyen knyv azonban megsem vallalkozhat
tbbre, mint a legIbb vonasok leirasara, hiszen magukat a meseket nem kzlheti. Minthogy
azonban ezek a mesek knnyen megszerezhetk, remelem, hogy knyvem olvasasat az
olvasok sszektik majd a targyalt mesek uj raolvasasaval.
2
Akar a ,Piroska es a Iarkas-rol, a
,Hamupipke-rl, akar barmelyik mas tndermeserl legyen is szo, csakis a mese maga
tarhatja Iel klti ertekeit, csakis a mesen keresztl erthetjk meg, hogyan teszi gazdagabba a
Iogekony lelket.
2
A targyalt mesek Ielhasznalt valtozatait - a knyv vegen a Jegyzetek ismertetik a magyar
valtozatokkal egytt
ELS RSZ
EGY MARK VARZSLAT
A LLEKBEN RLELD 1V
,Els szerelmem Piroska volt. Ugy ereztem, ha Ielesegl vehetnem, az maga volna az
dvsseg. Charles Dickensnek ez a vallomasa a ,Piroska es a Iarkas-rol elarulja, hogy
gyermekkoraban t is eppugy megigeztek a mesek, mint szerte a vilagon a gyermekek millioit
mar evszazadok ota. Vilaghir irokent is elismerte, hogy a mesek csodas esemenyei es
szerepli rendkivl nagy mertekben hatottak jellemenek es klti kepzeletenek alakulasara.
Tbbszr gunyosan kikelt azok ellen, akik valamiIele ostoba, szk latokr racionalitasra
hivatkozva, a meseket legszivesebben atirtak, cenzuraztak vagy egyenesen betiltottak volna,
es ezzel a gyermekeket megIosztottak volna egy Iontos, eletre szolo elmenytl. Dickens tudta,
hogy a tndermesek csodas Iantaziavilaga minden masnal nagyobb segitseget nyujt a
gyermeknek legnehezebb, am egyben legIontosabb Ieladata megoldasaban: vagyis abban,
hogy tudattalanjanak kaotikus Ieszltsegeit megszeliditve, eljusson a tudatossag erettebb
Iokara.
1
A mesek, eppugy mint regen, a tehetseges es az atlagos kepesseg gyermekeket egyarant
megtanithatjak arra, hogy Ielismerjek az elet magasabb rend ertekeit, aminek alapjan kesbb
mar knnyen eljuthatnak odaig, hogy elvezni tudjak a legnagyobb irodalmi es mveszi
alkotasokat. Louis MacNeice klt peldaul ezt irja: ,Az igazi mesek nekem, szemely szerint,
mindig sokat jelentettek, meg akkor is, amikor mar elkel maganiskolaba jartam, ahol ezt
szegyen volt bevallani. Ellentetben azzal, amit meg ma is sokan hisznek, a mese, legalabbis
klasszikus nepmesei valtozataban, sokkal tartalmasabb, mint egy atlagos naturalista regeny,
amely krlbell akkora hatassal van az olvasora, mint egy ujsag pletykarovata. Utam a
nepmeseken, H. C. Andersen mesein es az eszaki sagakon at vezetett el az Alice knyvekhez
es a Ji:ibabakho: es tizenket eves koromban leptem a Tnderkiralvno Ielsbb osztalyaba.
2
G. K. Chesterton es C. S. Lewis kritikusok szerint a mese ,spiritualis IelIedez ut, es
ennelIogva ,a legeletszerbb, mivel ugy tarja Iel az emberi eletet, ,ahogy lelknk latja vagy
erzi, vagy erleli magaban
3
.
A mese az egyetlen irodalmi mIaj, amely utat mutat a gyermeknek, hogyan Iedezze Iel
identitasat, es hogyan talalja meg helyet az eletben; raadasul meg azt is elmondja, milyen
tapasztalatokra van szksege jelleme tovabbIejlesztesehez. A mese azt sugallja, hogy a
boldog, tartalmas eletet barki elerheti de csak akkor, ha nem Iutamodik meg a veszelyek
ell, mert az igazi identitashoz csakis rajtuk keresztl vezet az ut. A mese tovabba azt igeri,
hogy ha valaki elindul ezen a Ielelmetes es kockazatos uton, a joakaratu hatalmak megsegitik,
es vegl eleri celjat. De arra is Iigyelmeztet, hogy a gyavakra es kishitekre, akik
visszariadnak enjk IelIedezesenek kockazatatol, sivar elet var ha ugyan nem trtenik
valami nagyobb bajuk.
Sok-sok emberltn at a meset olvaso es szeret gyermekeket legIeljebb csak a IaIejek
gunyoltak ki, mint MacNeice-t is. A mai gyermekek jelents resze azonban sokkal rosszabb
helyzetben van mert a mesek megismeresenek a lehetsegetl is meg vannak Iosztva.
Leginkabb csak olyan egyszersitett es megszeliditett valtozatokkal talalkozhatnak, melyek a
mesekbl kilugoznak minden melyebb ertelmet es jelentest ilyenek peldaul a Ielszines
szorakoztatast szolgalo Iilmes es televizios adaptaciok.
A gyermek intellektualis eletet minden korban a kzvetlen csaladi elmenyektl eltekintve
a mitikus es vallasos trtenetek, valamint a mesek hataroztak meg. Ez a hagyomanyos
irodalom taplalta es sztnzte a gyermek kepzeletvilagat es abrandozasat; de egyidejleg,
mivel valaszt adott a gyermek szamara legIontosabb kerdesekre, a szocializacionak is
hatekony tenyezje volt. A gyermek a mitoszok es a velk kzeli rokonsagban allo vallasos
trtenetek alapjan alakitotta ki elkepzeleset a vilag eredeterl, celjarol es a tarsadalmi
egytteles kvetend szabalyairol. Ilyen pelda volt szamara a legyzhetetlen Akhilleusz es a
lelemenyes Odsszeusz; ilyen volt Herkules, akinek elettrtenete azt peldazta, hogy a
legersebb ember is kitakarithatja a legmocskosabb istallot, meltosagan akkor sem esik
csorba; es ilyen volt Szent Marton, aki kpenyet megosztotta egy koldussal. Oidipusz mitosza
pedig nemcsak Freud ota segit az embernek abban, hogy megertse a szlei irant taplalt
bonyolult es ambivalens erzeseit es a bellk Iakado si, de mindig aktualis problemakat.
Freud az okori trtenettel csak tudatositani akarta, hogy ebben a katlanban olyan erzelmek
Iortyognak, melyekkel bizonyos eletkorban minden gyermeknek meg kell birkoznia.
A hindu civilizacioban Rama es Sita trtenete (a Ramafana egyik Iejezete), melybl
megismerjk batorsagukat es bekes termeszetket, valamint egymas iranti szenvedelyes
vonzalmukat, a szerelmi es a hazastarsi viszony prototipusanak szerepet tlti be. Mi tbb, a
hindu kultura el is irja, hogy mindenkinek meg kell probalnia a sajat eleteben ujraelni a
mitoszt: minden hindu menyasszonynak Sita a neve, es eskvi szertartasan el is jatssza a
mitosz nehany epizodjat.
A mese bels Iolyamatokat externalizal, melyek a trtenet szerepli es esemenyei reven
valnak erthetve. Ez az oka, hogy a hagyomanyos hindu orvoslasban a lelkileg megzavart
embernek egy olyan meset adtak meditacio celjara, amelyben az egyeni problemai ltenek
Iormat. Ezzel azt akartak elerni, hogy a mesere epl kontemplacio reven a beteg meglassa
szenvedeseinek mibenletet es a megoldas lehetseget. A szenved, remenyked es a
sorscsapasokon Iellkereked egyszeri ember trtenetenek, vagyis a mesenek a segitsegevel a
beteg nemcsak a sajat nyomorusagabol kivezet utat lelhette meg, hanem mikent a mese
hse az igazi enjehez vezet bels utat is.
A nveked gyermek szamara a mesek legIbb jelentsege nem abban rejlik, hogy helyes
viselkedesre tanitanak eIIele blcsesseggel bven ellatjak t a vallasos trtenetek, a
mitoszok es a tanmesek. A mesek senkit nem altatnak azzal, hogy a vilagot ugy irjak le,
amilyen az valojaban, es hogy az embernek megmondjak, mit kell csinalnia. Ebben az esetben
a hindu beteg kenytelen volna az elirt viselkedesi Iormat kvetni ami nemcsak hogy rossz
terapia, hanem eppen az ellenkezje annak, amit terapianak neveznk. A mese azert gyogyito
hatasu, mert a beteg, a trtenetet nmagara es epp meglev bels konIliktusara vonatkoztatva,
megtalalja problemainak safat megoldasat. A kivalasztott mese tartalmanak altalaban nincs
semmi kze a beteg hetkznapi eletehez, viszont annal tbb kze van bels problemaihoz,
melyek megIoghatatlannak es ezert megoldhatatlannak latszanak. A mese, noha realisztikusan
kezddik, es at meg atszvik a mindennapi elet elemei, egyertelmen nem a valosagos kls
vilagrol szol. Irrealitasanak (amit a szk latokr racionalistak annyiszor kiIogasolnak) Iontos
szerepe van, mert nyilvanvalova teszi, hogy a mesek nem a klvilagrol akarnak hasznos
ismereteket kzlni, hanem az emberben lejatszodo bels Iolyamatokrol.
A legtbb kulturaban a mitosz es a mese vagy nepmese nem klnl el egymastol elesen;
egyttesen alkotjak a nemzetek irasbeliseg eltti irodalmat. Az eszaki nyelvek mindket Iormat
saganak nevezik. A nemetben a Sage mitoszt jelent, a mesek neve Mrchen, Nem szerencses,
hogy a mese angol es Irancia neve fairv tale es conte de fee a tnderek szerepet
hangsulyozza, hiszen legtbbjkben nincs is tnder. A mitoszok es mesek vegleges
Iormajukat akkor nyertek el, amikor leirtak ket, es tbbe nem voltak kiteve az allando
valtoztatas lehetsegenek. Amig evszazadokon at szajrol szajra terjedtek, hol tmrebbek, hol
terjengsebbek lettek, olykor pedig sszekeveredtek. Mindig attol Iggen modosultak, hogy
a mesel szerint mi erdekelte leginkabb a hallgatoit, es hogy mik voltak abban a korban a
legIontosabb szemelyes es tarsadalmi problemak.
Voltak mesek, melyek kivaltak a mitoszokbol, es voltak olyanok, melyek belejk olvadtak.
Mindket Iormaban egy egesz tarsadalom Ielhalmozodott tapasztalatai ltenek testet; a regi
idk blcsessegeit az emberek reszben a maguk szamara akartak Ileleveniteni, reszben a
kvetkez generacionak akartak tovabbadni. Hosszu es viszontagsagos trtenelme Iolyaman a
mesek mely blcsessegebl az ember mindig eltet ert meritett; es ezt az rkseget semmi
mas nem kzvetiti olyan egyszer, kzvetlen es erthet Iormaban a gyermek szamara, mint
eppen maga a mese.
A mitoszoknak es a meseknek sok kzs vonasuk van. A mitoszok azonban a meseknel
sokkal hangsulyosabban hsket kvetend peldakent allitjak hallgatosaguk ele.
Akarcsak a mese, a mitosz is megjelenithet valamilyen bels konIliktust szimbolikus
Iormaban, a megoldas lehetseget is sugallhatja de nem Ieltetlenl ez a kzponti kerdese. A
mitosz eladasmodja meltosagteljes; spiritualis er arad belle, es isteni jelenlet nyilvanul
meg emberIeletti hseiben, akik az egyszer halandok ele minduntalan mercet allitanak.
Barmennyire szeretnenk is mi halandok magunkat e hsk kepere Iormalni, ez nyilvanvaloan
soha nem sikerlhet.
A mesek alakjai es esemenyei is bels konIliktusokat szemelyesitenek meg vagy
illusztralnak, de csak nagyon Iinoman es attetelesen jelzik, hogyan lehet megoldani e
konIliktusokat, es hogyan lehet tovabblepni a magasabb rend humanitas Iele. A mese
eladasmodja egyszer, kzvetlen; hallgatoi ele nem allit semmiIele mercet. Meg a
kisgyermeknek sem kell ugy ereznie, hogy elvarnak tle valamit, aminek nem tud eleget
tenni. A mese nem kvetel semmit, ellenkezleg: biztonsagot es remenyt nyujt, s azt igeri,
hogy vegl minden jora Iordul. Ezert nevezte Lewis Carroll a meset szivbl jv
,ajandeknak ami a mondakrol aligha mondhato el.
3
Ketsegtelen, hogy a mesesknyveknek altalaban nem minden darabja Ielel meg ezeknek a
kriteriumoknak; sok kztk a pusztan szorakoztato trtenet, a tanmese vagy Iabula. A
tanmeseket arrol ismerhetjk Iel, hogy szvegkkel, cselekmenykkel vagy esemenyeikkel
barmily meseszerek legyenek is mindig tudtunkra adjak, mit kell tennnk. A Iabula kvetel
es Ienyeget vagyis moralizal , de elIordul, hogy csupan szorakoztat. Ha egy trtenetrl el
akarjuk dnteni, hogy mese-e vagy sem, probaljuk ki, mondhatjuk-e ra, hogy szivbl jv
,ajandek a gyermek szamara. Osztalyozasnak sem rossz.
Hogy megertsk, hogyan elik at a gyermekek a meset, gondoljunk azokra a trtenetekre,
melyekben egy gyermek tuljar az eletet Ienyeget, gonosz orias eszen. A gyermekek ugyanis
intuitive tudjak, kik az ,oriasok ezt peldazza egy teves kisIiu alabbi spontan reakcioja.
A kisIiu anyja, miutan sokat hallott arrol, hogy milyen Iontos a gyermek szamara a mese,
Ieladta addigi allaspontjat, miszerint ,veres es ijeszt trteneteket nem mesel a Iianak.
Korabbi beszelgeteseikbl tudta, hogy Iiat izgatja az a gondolat, hogy az embert megehetik.
Elmondta neki az ,Oriasl Janos-t.
4
A gyermek a mese vegen megkerdezte: ,Igazibol,
ugye, nincsenek oriasok? Mieltt az anya kimondhatta volna a megnyugtato valaszt amivel
persze lerombolta volna a mese hatasat , Iia igy Iolytatta: ,Csak Ielnttek vannak, akik
olyanok, mint az oriasok. teves Iejjel pontosan megertette a maga batorito mondanivalojat:
a Ielnttek olykor Ienyeget oriasoknak latszanak, nemi ravaszsaggal azonban a gyermek
Ilebk kerekedhet.
Ez a megjegyzes ravilagit, mi az egyik oka annak, hogy a Ielnttek nem szeretnek meset
mondani: nem kellemes gondolat, hogy idnkent, ha tetszik, ha nem, Ienyeget oriasoknak
latszunk gyermekeink szemeben. Annak sem rlnk, ha azt hiszik, hogy knnyen
tuljarhatnak az esznkn, vagy eppenseggel bolondjat jarathatjak velnk, es ezt meg
3
Felhtlen-tiszta homloku
s amulo szem gyermek!
Bar cspp vagy, s en hajlott koru,
s az evek Iutva telnek
tan rmdre lesz szereny ajandekom:
e kis mesem.
(Lewis Carroll: Alice Tkrors:agban. TotIalusi Istvan Iorditasa.)
mulatsagosnak is tartjak. De akar meselnk nekik, akar nem, a kisIiu peldaja azt bizonyitja,
hogy mindenkepp nz oriasoknak latszunk, akik Ieltekenyen rzik hatalmuk Iorrasanak
csodas titkait. A mesek biztositjak a gyermekeket, hogy vegl legyzhetik az oriast vagyis
hogy vegl k is ugyanolyan nagyra nnek, es ugyanolyan hatalmasak lesznek. Ezek azok a
bizonyos ,emberIormalo, nagyszer remenyek
5
.
Ha mi magunk mondunk gyermekeinknek ilyen meseket, mi magunk nyugtatjuk meg ket
a legjobban azzal, hogy helyeseljk, ha gondolatban az oriasok legyzesevel Ioglalkoznak.
Nem mindegy azonban, hogy a gyermek olvassa vagy hallja a meset, mert ha olvassa, azt
gondolhatja, hogy csak egy idegen ember aki a meset irta vagy a knyvet sszeallitotta ert
vele egyet abban, hogy az oriast ki kell jatszani, es meg kell lni. De ha a szl maga meseli
el, a gyermek biztos lehet abban, hogy szlei nem banjak, ha kepzeletben elegtetelt vesz
azokert a Ielelmekert, amelyeket a Ielntt dominanciaja ebreszt benne.
,A HALSZ S AZ IFRIT
Mese s tanmese
Az E:eregvefs:aka egyik meseje, ,A halasz es az iIrit csaknem a teljes skalajat
tartalmazza azoknak a mesei motivumoknak, amelyek egy orias es egy halando ember
kzdelmet mondjak el.
6
Ez a tema valamilyen Iormaban minden kulturaban Ielbukkan, hiszen
a gyermekekben mindentt Ieszltsegeket okoz a Ielettk gyakorolt szli hatalom. (Europai
nyelveken ez a tema ,A palackba zart szellem cim Grimm-mese valtozataban a
legismertebb.) A gyermekek tudjak, hogy ha nem teljesitik a Ielnttek parancsait, haragjuktol
egyIelekeppen meneklhetnek meg: ha tuljarnak a Ielntt eszen,
,A halasz es az iIrit-ben a szegeny halasz negyszer veti halojat a tengerbe. Elszr egy
dgltt szamarat, masodszor iszappal teli Iazekat, harmadszor meg ennel is kevesebbet, veg
es cserepdarabokat talal a halojaban. Negyedszerre egy rezedenyt Iog ki a tengerbl. Amikor
kinyitja, hatalmas Ielh szall ki belle, a Ielhbl pedig egy oriasi iIju (dzsinn) alakja
bontakozik ki. Hiaba knyrg a halasz, az iIrit meg akarja lni. A halaszt ravaszsaga menti
meg: Ielbosszantja az iIritet: nem hiszi el, hogy orias letere beleIer a paranyi edenybe, mire az
iIrit bizonyitani akar, es visszabujik a palackba. Ekkor a halasz gyorsan bedugaszolja es
lepecseteli a palackot, es visszadobja a tengerbe.
Mas kulturakban is Ielbukkan ez a motivum. Ezekben a valtozatokban a gonosz szellem
valamilyen nagy, verszomjas allat alakjat lti magara, es Iel akarja Ialni a hst, aki szorult
helyzeteben csakis ravaszsagaban bizhat. Fennhangon morIondirozni kezd, hogy knny egy
hatalmas szellemnek nagy allat kepet Ielltenie, de kis allatta, egerre vagy kismadarra
biztosan nem tudna atvaltozni.
A hiusagaban sertett szellem persze a vesztebe rohan: megmutatja, hogy szamara semmi
sem lehetetlen, es apro allatkava valtozik, akit aztan a hs knnyeden legyz.
7
,A halasz es az iIrit trteneteben sokkal tbb rejtett jelentes van, mint a motivum mas
Ieldolgozasaiban; sok Iontos reszlete a valtozatokban nem mindig szerepel. Az egyik ilyen
reszlet az, hogy elmondja, miert akarja az iIrit knyrtelenl elpusztitani szabaditojat; a masik
pedig az, hogy harom sikertelen kiserlet utan a negyedik hoz karpotlast.
A Ielntt logika szerint minel hosszabb a rabsag, annal nagyobb halaval tartozik a Iogoly a
szabaditojanak. Az iIrit azonban ezt mashogy latja: ,Szaz evig Iekdtem a tenger Ieneken, es
ez alatt az id alatt szntelenl ezt gondoltam: Aki engem innen kiszabadit, rk eletere
gazdagga teszem. De eltelt a szaz esztend, es nem jtt senki, hogy kimentsen. Aztan ujabb
szaz esztend szallt el Ilttem, mikzben azt mondogattam magamban: Aki engem innen
kiszabadit, annak Iltarom a Ild valamennyi kincset de senki se szabaditott ki. Amikor
meg tovabbi negyszaz ev vonult el Ielettem, igy szoltam: Aki engem kiszabadit a palackbol,
annak teljesitem harom kivansagat de nem szabaditott ki senki. Ekkor nagy haragra
gerjedtem, es eltkeltem magamban, hogy aki most kiszabadit, azt meglm...
Pontosan ezt eli at a kisgyermek is, amikor ,elhagyjak. Elszr arra gondol, milyen
boldog lesz, amikor anyja hazajn; vagy ha bntetesl szobajaba kldtek, hogy Iog rlni, ha
kijhet, es hogy Iogja anyja kedvet keresni. De ahogy mulik az id, egyre dhsebb lesz, es
kepzeletben szrny bosszut akar allni azokon, akik megbntettek. Lehet, hogy a valosagban
nagyon boldog lesz, amikor anyja visszater vagy a bnteteset Ieloldjak, de ez nem valtoztat
azon, hogy gondolatban is jutalmaz es bntet. Ezert az iIrit Iogadalmainak valtozasa a
gyermek szamara atelhet pszichologiai igazsag.
Az erzelmeknek ezt a valtozasat elte at egy haromeves kisIiu, amikor szlei tbb hetre
klIldre utaztak. Ezt megelzleg is mar jol tudott beszelni, es a szlk tavollete alatt
gondozonjevel es masokkal tovabbra is beszelgetett. De amikor a szlk hazatertek, ket
hetig sem hozzajuk, sem masokhoz nem szolt egyetlen szot sem. Abbol, amit a
gondozonjevel beszelt, kiderlt, hogy szlei tavolletenek els napjaiban nagy varakozassal
gondolt a viszontlatasra. Az els het vegen azonban arrol kezdett beszelni, mennyire
haragszik rajuk, hogy elmentek, s hogy Iogja majd nekik ezt visszaadni. Egy het mulva mar
meg sem emlitette a szleit, s dhbe gurult, ha valaki szoba hozta ket. Amikor anyja es apja
vegl megerkezett, a gyermek szo nelkl elIordult tlk, s minden bekit kiserletk ellenere
hideg es elutasito maradt. Hetekig tartott, amig a szlk a gyermek kinzo allapotat melyen
aterezve elertek, hogy a kisIiu ismet a regi lett. Nyilvanvalo, hogy az id mulasaval a
gyermek haragja nttn-ntt, s vegl mar attol Ielhetett, ha vad, elemi erej haragjanak utat
enged, elpusztithatja szleit, vagy a megtorlas kihivasaval nmagat. A beszed megtagadasa
vedekezes volt: igy ovta meg magat es szleit tombolo haragja kvetkezmenyeitl.
Nem tudom, hogy ,A halasz es az iIrit eredeti nyelveben is letezik-e az angol ,bottled-up
feeling`-hez hasonlo kiIejezes, vagyis amelyik az elIojtott erzest ,palackba zart erzesnek
nevezi. De a palackba zartsag kepe eppoly talalo lehetett akkor is, mint ma. Valamilyen
Iormaban minden gyermek atel olyan elmenyeket, mint az elbbi haromeves kisIiu, ha nem is
ilyen vegletesen, es nem is ilyen szembetl reakciokkal. A gyermek nem erti, mi trtenik
vele, csak azt tudja, hogy igy es igy kell viselkednie. Ha egy ilyen gyermeken racionalis
magyarazatokkal probalunk segiteni, kudarcot vallunk, es csak Iokozzuk elkeseredeset, hiszen
meg nem gondolkodik racionalisan.
Ha egy gyermeknek elmeseljk, hogy egy kisIiu egyszer annyira megharagudott a szleire,
hogy ket hetig nem beszelt hozzajuk, azt Iogja mondani, hogy ez ,butasag. Ha meg meg is
akarjuk magyarazni neki, hogy a kisIiu miert nem beszelt ket hetig, meg jobban megersdik
benne az az erzes, hogy a kisIiu butan viselkedett es most mar nemcsak azert, mert magat a
tettet butasagnak tartja, azert is, mert a magyarazatot is ertelmetlennek talalja.
A gyermek tudatosan nem lathatja be, hogy a harag nemava teheti, vagy hogy esetleg azok
halalat kivanhatja, akiktl sajat lete Igg. Hiszen akkor azt is be kellene latnia, hogy erzesei
olykor ersebbek nala, hogy nem ura tulajdon erzelmeinek es ez bizony remiszt gondolat.
Es tegyk hozza: nemcsak a gyermek szamara Ienyeget az a tudat, hogy olyan erk
lakozhatnak bennnk, melyeknek nem vagyunk urai.
4
A gyermekben a megertes helyet meg a cselekves Ioglalja el, es ez annal inkabb igy van,
minel ersebbek az erzesei. Lehet, hogy Ielntt hatasra maskepp Iogalmaz, de valojaban nem
azt gondolja, hogy az ember azert sir, mert szomoru, hanem csak azt, hogy sir. Az ember nem
azert verekszik, tr-zuz vagy nemul el, mert dhs, hanem csak teszi, amit tesz. Hogy
kiengesztelje a Ielnttet, megtanulhatja ugyan, hogy cselekedetet igy magyarazza: ,azert
4
A kvetkez pelda azt illusztralja, hogy a gyermeket mennyire Ielkavarja az a tudat, hogy
tudtan kivl heves Iolyamatok jatszodhatnak le tulajdon bensjeben. Egy heteves Iiunak
egyszer a szlei azt probaltak megmagyarazni, hogy azert csinal olyan dolgokat, melyeket
szlei st nmaga is * helytelenitenek, mert elragadtak az erzesei. A Iiu erre azt mondta:
,Tehat allandoan valamilyen gepezet ketyeg bennem, es barmelyik pillanatban Ielrobbanhat?
A Iiu ezutan egy ideig szntelen rettegesben elt, attol Ielve, hogy elpusztitja nmagat.
csinaltam, mert dhs vagyok ez azonban mit sem valtoztat azon a tenyen, hogy a gyermek
a dhet nem dhnek eli meg, hanem valami kesztetesnek arra, hogy ssn, romboljon vagy
elnemuljon. Csak a pubertaskorban kezd tisztaba jnni erzelmeivel, csak akkor jut el oda,
hogy ne azonnal cselekvessel vagy annak szandekaval reagaljon.
A tudattalan Iolyamatokat a gyermek szamara csak olyan kepek tehetik erthetve, melyek
kzvetlenl a tudattalanjahoz szolnak. Ilyen kepeket hivnak el a mesek. A gyermek nem azt
gondolja, hogy ,ha anya visszajn, boldog leszek, hanem azt, hogy ,adok neki valami
ajandekot es igy gondolkodott az iIrit is: ,Aki kiszabadit, gazdagga teszem. A gyermek
nem azt gondolja, ,olyan merges vagyok, hogy meglm ezt az embert, hanem ,ha
talalkozom vele, meglm es ugyanigy beszelt az iIrit is: ,barki szabaditson is ki,
meglm. Ha egy valosagos szemely beszelne vagy cselekedne igy, az akkora szorongast
ebresztene a gyermekben, ami a megertest lehetetlenne tenne. Az iIritrl viszont tudja, hogy
kepzeletbeli alak, tehat motivumait nem kell kzvetlenl magara vonatkoztatnia, knnyebben
megertheti, mi mozgatja.
Ahogy a gyermek gondolatban tovabb szvgeti a trtenetet ha nem teszi, elvesz a mese
legIbb ertelme , egyszer csak ismersnek kezdi erezni, ahogy az iIrit a bezartsagra es a
Irusztraciora reagal, es ez az els lepes ahhoz, hogy sajat hasonlo reakcioit Ielismerje. Es
mivel eppen egy mese, egy Seholsincs orszagban jatszodo trtenet ismerteti meg ezekkel a
viselkedesi mintakkal, gondolatban szabadon mozoghat ide-oda az ,igaz, az ember igy erez,
es igy cselekszik es a ,nem igaz, ez csak mese vegletei kztt, attol Iggen, mennyire
tudja mar Ielismerni ezeket a Iolyamatokat nmagaban is.
A legIontosabb az, hogy mivel a mese garantalja a szerencses beIejezest, a gyermek batran
Iantazialhat, mert tudja, barmit talaljon is ki azaz barhogy Iormalja is tudattalanja a mese
szvetet , is ,boldogan el az idk vegezeteig.
A trtenet Iantasztikus tulzasai peldaul a szazadokig tarto rabsag a palackban hihetve
es elIogadhatova teszik azokat a reakciokat, amelyek egy realisztikus szituacioban, mint
amilyen a szlk tavollete, nem volnanak azok. Pedig a gyermeknek a szl tavollete
rkkevalosagnak tnik, hiaba is bizonygatja kesbb az anyja, hogy csak Iel orara ment el. A
mesenek a Iantasztikus tulzasok adnak pszichologiailag igaz csengest, mig a realisztikus
magyarazatok, barmennyire igazak is, pszichologiailag hamisan hangzanak.
,A halasz es az iIrit peldajan megerthetjk, hogy miert veszti el ertekeit az egyszersitett,
megcsonkitott mese. A kivlallo bizonyara szksegtelennek talalja a reszletez leirast, hogy
mikent jut cl az iIrit gondolatban szabaditojanak megjutalmazasatol szabadi-tojanak
megbnteteseig. A meset ugy is el lehetne mondani, hogy a gonosz iIrit meg akarja lni
szabaditojat, de az halando ember letere tuljar a hatalmas szellem eszen. Ebben az
egyszersitett Iormaban azonban ez csupan egy ijeszt trtenet volna, melynek jo a vege, s
pszichologiai szempontbol ertektelen. Eppen az iIrit szandekanak valtozasa, ahogy vegl
jutalmazas helyett bntetni akar, teszi lehetve a gyermek szamara, hogy beleelje magat a
trtenetbe. S minthogy a mese meggyzen mondja el, mi jatszodott le az iIritben, hihetve
valik az is, hogy a halasz tuljarhat a szellem eszen. Az ilyen, latszolag jelentektelen reszletek
kihagyasa megIosztana a meset melyebb jelenteseitl, s igy erdektelenne tenne a gyermek
szamara.
A gyermek ntudatlanul is rmet leli a meseben, mert megIenyegeti mindazokat, akik t
magat is ,palackba zarhatjak. A modern mesekben sokszor elIordul, hogy egy gyermek
tuljar a Ielntt eszen. De ezek a trtenetek tulsagosan leplezetlenek, es ezert nem nyujthatnak
kepzeletbeli megknnyebblest a Ielnttek nyomaszto Iennhatosaga alatt el gyermeknek; st
meg is remiszthetik, hiszen biztonsaga megiscsak azon nyugszik, hogy a Ielntt okosabb nala,
es meg tudja vedeni.
Ezert Iontos, hogy a meseben nem egy Ielntt, hanem egy szellem vagy egy orias jar porul.
A gyermeknek tetszik, ha azt mondjuk neki, hogy tuljarhat a Ielnttek, akar a szlei eszen is,
am ez egyben szorongassal tlti el, hiszen ha ez igaz, miIele vedelmet nyujthatnak neki az
ilyen knnyen raszedhet emberek. De mivel az orias kepzeletbeli alak, a gyermek batran
Iantazialhat arrol, hogy legyzi, st akar meg is li, mert kzben nem veszelyezteti jo
kapcsolatat az igazi Ielnttekkel, vedelmezivel.
,A halasz es az iIrit tbb szempontbol is tartalmasabb az angol Jack (Janos) ciklus
meseinel (oriasl Janos, Az Egiger paszuly), melyekben a hs megli az oriast, illetve a
sarkanyt. Mivel a halasz nem egyszeren csak Ielntt, hanem apa is, a mese burkoltan azt is
kzli a gyermekkel, hogy apjat Ienyegethetik ugyan a Ielnttnel is hatalmasabb erk, de apja
olyan gyes, hogy diadalmaskodik Ielettk. A meseben a gyermek ketIele szerep elnyeit is
kielvezheti. A halasz szerepeben elkepzelheti, hogy legyzi az oriast. A szellem szerepeben
pedig apjara osztva a halasz szerepet Ienyeget erkent lephet Iel apjaval szemben,
mikzben nyugodt lehet, hogy apja azert gyzni Iog.
,A halasz es az iIrit latszolag jelentektelen, am valojaban Iontos reszlete az is, hogy a
halasz harom sikertelen probalkozas utan huzza ki a tengerbl az iIrit palackjat. Bizonyara
egyszerbb volna, ha a mese mindjart a sorsdnt palack kiIogasaval kezddnek a harom
sikertelen kiserlet azonban minden moralizalas nelkl azt kzvetiti a gyermek szamara, hogy
az ember nem szamithat sikerre rgtn az els vagy akar a masodik, vagy harmadik
nekirugaszkodasra. Nem olyan knny valamit elernnk, mint ahogy elkepzeljk vagy
szeretnenk. A halasz harom kiserlete utan a kevesbe kitarto ember minden bizonnyal
Ilhagyna a probalkozassal, hiszen a zsakmany egyre hitvanyabb. A probalkozassal azonban,
a kezdeti sikertelenseg ellenere, soha nem szabad Ilhagyni s ezt a Iontos tanulsagot jo
nehany mese es tanmese kzli a gyermekkel. Ez a mondanivalo akkor hatasos, ha nem
moralis parancskent vagy kveteleskent jelenik meg, hanem csak mellekesen, amivel mintegy
azt Iejezi ki, hogy ilyen az elet. Meg aztan az iIrit legyzese sem sikerlhet erIeszites es
ravaszsag nelkl; nem art tehat, ha elesitjk esznket es kitartoak vagyunk, barmi legyen is az
elttnk allo Ieladat.
Van meg egy ilyen, latszolag jelentektelen, megis nelklzhetetlen eleme e mesenek. A
halasz negyszer veti halojat a tengerbe, mig kitartasat siker koronazza; az iIrit nvekv
merget is negy Iokozatban mutatja be a mese. Ez a parhuzam az apa-halasz erettseget es az
iIrit eretlenseget allitja szembe egymassal, s az elet egyik alapvet kerdeset veti Iel, amellyel
mar koran szembe kell neznnk: mire hallgassunk: erzelmeinkre vagy ertelmnkre?
Pszichoanalitikus megIogalmazasban: a konIliktus azt a nehez harcot szimbolizalja, melyet
mindannyiunknak meg kell vivnunk: az rmelvet kvetjk-e, ami kivansagaink azonnali
kielegitesere, a Irusztraciok kegyetlen megtorlasara tr, akar artatlanokkal szemben is vagy
pedig a valosagelv uralmat Iogadjuk-e el, lemondva impulzusaink azonnali kielegiteserl, es
elviselve jo nehany Irusztraciot a tartosabb eredmenyek erdekeben? A halasz, amikor a
sikertelenseg ellenere tovabb probalkozott, a valosagelvet kvette, s vegl el is nyerte
jutalmat.
Az rmelvvel kapcsolatos dntes Iontossagat mutatja az is, hogy milyen sok mese es
mitosz Ioglalkozik vele. A mese kzvetett, atteteles, visszaIogott es ezert pszichologiailag
hatasosabb abrazolasmodjaval szemben a mitosz kzvetlen, didaktikus modon jeleniti meg e
Iontos kerdest mint ahogy ezt a Herkules-mitosz peldajan is tanulmanyozhatjuk.
8
A mitosz elmondja, hogy Herkules eleteben ,elkvetkezett az id, amikor el kellett dlnie,
hogy erejet jora vagy rosszra Iorditja-e. Herkules elhagyta a pasztorokat, s elvonult, hogy
maganyban dnthessen elete tovabbi sorarol. Amint tprengve ldgelt, eszrevette, hogy ket
sudar nalak kzeledik Iele. Az egyik szep volt, nemes es szereny megjelenes. A masik telt
idomu, csabito es kihivo viselkedes. Az elbbi kzli a trtenet az Ereny, az utobbi pedig
a Gynyr. Mindketten a Ienyes jv igeretevel kecsegtetik Herkulest, ha azt az eletutat
kveti, melyet k mutatnak neki.
A valaszut eltt allo Herkules kepe paradigmatikus, hiszen valamennyinket vonz az rk
boldogsag es a knny rmk vilaga, ahol ,mi aratjuk le masok munkajanak gymlcset, es
semmit nem tagadunk meg magunktol, ami elnynkre szolgalhat ahogy azt az ,rk
Boldogsagnak alcazott Leha Erzekiseg valoban meg is igeri. Kzben azonban az Ereny is
kecsegtet, az ,elegedettseghez vezet hosszu es Iaradsagos utat ajanlja, ami azt jelenti, hogy
,mindenert kszkdnnk es dolgoznunk kell, es ,ha azt akarod, hogy tiszteljenek, meg is
kell szolgalnod, es ,ha aratni akarsz, vetned is kell.
A mitosz es a mese kztti klnbseget mi sem bizonyitja ekesebben, mint hogy a mitosz
kerteles nelkl kimondja: a ket n, aki Herkuleshez beszel, maga a Leha Erzekiseg es az
Ereny. A mesealakokhoz hasonloan, ez a ket n is a hs bels konIliktusait, haborgo
gondolatait testesiti meg. A mitosz mint alternativat mutatja be ket, holott a trtenet
egyertelmen jelzi, hogy nem azok mert a Leha Erzekiseg es az Ereny kzl az utobbit kell
valasztanunk. A meseben soha nincs ilyen kzvetlen konIrontacio, soha nem mondja meg
ilyen kereken, hogy mit kell valasztanunk; viszont ki nem mondott tartalmaival vagyat tud
ebreszteni a gyermekben az elet magasabb dolgai irant. A mese ezert meggyz, mert vonzo a
cselekmenye, es mert a kepzeletnkre hat.
A MESE S A MITOSZ
Optimizmus s pesszimizmus
Platon aki talan jobban ertette, hogy mi alakitja az ember lelket, mint azok a kortarsaink,
akik gyermekeiknek csak ,valosagos emberekrl es hetkznapi esemenyekrl beszelnek
tudta, hogy az intellektualis elmenyek mit jelentenek az igazi humanitas szamara. Az idealis
allamaban a jv polgarainak irodalmi nevelese mitoszok meselesevel kezddtt volna, s nem
puszta tenyek kzlesevel, nem az ugynevezett racionalis tanitassal. Meg Arisztotelesz, a tiszta
racio atyja is azt mondta: ,A blcsesseg baratja a mitosz baratja is. A modern gondolkodok,
akik a mitoszokat es a meseket a IilozoIia es a pszichologia szempontjai alapjan vizsgaljak,
ugyanerre a kvetkeztetesre jutnak, barmi legyen is eredeti kiindulopontjuk. Mircea Eliade
peldaul azt irja ezekrl a trtenetekrl, hogy ,az emberi viselkedes modelljei, melyek, mar
pusztan ezert is, ertelmet es erteket visznek az eletbe. Antropologiai parhuzamok alapjan
Eliade es masok is Ielvetik azt a gondolatot, hogy a mitoszok es a mesek beavatasi ritusokbol
vagy egyeb rites de passage-okbol szarmaznak, vagy szimbolikus Iormaban ezeket Iejezik ki
akar egy regi, inadekvat ,en metaIorikus halalat, abbol a celbol, hogy a let magasabb
szintjen szlethessen ujja. Eliade szerint ezert van olyan nyilvanvaloan nagy szkseg a
mesekre, es ezert hordoznak a mesek ilyen mely jelenteseket.
5

9
A melylelektan kutatoi kiemelik, hogy a mitoszok es mesek Iantasztikus esemenyei ersen
hasonlitanak a Ielntt almok es almodozasok esemenyeihez vagykielegites, vetelytarsak
legyzese, ellensegek elpusztitasa , es ebbl arra kvetkeztetnek, hogy ennek az
irodalomnak a vonzereje nem kis reszben a normalis krlmenyek kztt nem-tudatos
tartalmak kiIejezeseben rejlik.
10
Persze mesek es almok kztt vannak lenyeges klnbsegek is. Az almokban peldaul a
vagykielegites legtbbszr rejtett Iormaban jelenik meg, mig a mesekben tbbnyire nyiltan
5
Eliade, akinel ezekben a kerdesekben Saintyves hatasa is kimutathato, igy ir: ,Tagadhatatlan,
hogy a mesehsk es hsnk megprobaltatasai es kalandjai szinte kivetel nelkl beavatasi
mozzanatkent is ertelmezhetk. Rendkivl Iontosnak tartom azt is, hogy amiota csak a mese
mint olyan letezik hogy miota, az nehezen meghatarozhato , a primitiv es a civilizalt
kznseg egyarant rmmel hallgatja, akarhanyszor ismeteljek is. Ez azt jelenti, hogy a
beavatasi szertartasok meg alcazott Iormaban, mint a meseben is az ember melyrl Iakado
szksegletet kielegit pszichodrama kiIejezesi eszkzei. Mindenkiben megvan az igeny, hogy
kiprobalja magat veszelyes helyzetekben, hogy megbirkozzon klnleges Ieladatokkal, hogy
utat trjn a Masik Vilagba es az ember mindezt meg is teheti a kepzelet szintjen, ha meset
olvas vagy hallgat.
kiIejezesre jut. Az almok jelents reszben bels Ieszltsegekbl Iakadnak, melyeket nem
sikerlt Ieloldani, vagy olyan nyomaszto problemakbol, melyekre sem az almodo, sem az
alom nem tud megoldast. A meseben ez epp Iorditva van: minden Ieszltseg Ieloldodik, es a
mese nemcsak klnIele megoldasokat javasol a problemakra, hanem vegs megoldast,
boldogsagot is iger.
Almainknak nem vagyunk urai. Bels cenzurank ugyan beIolyasolja az almok menetet, de
csak tudattalan szinten. A meseben viszont tudatosan megIormalt kzs tartalmak tudatosak
es tudattalanok jelennek meg, es nem egyetlen ember ad nekik Iormat, hanem sokak
egyetertese abban, hogy mit tekintenek altalanos emberi problemanak, es mit Iogadnak el
kivanatos megoldasnak. Ha mindezek nem jelennenek meg a mesekben, a szajhagyomany
nem rizte volna meg ket annyi emberltn at. Csak akkor meseltek ket ujra es ujra, csak
akkor hallgattak nagy erdekldessel, ha meg tudtak Ielelni a tbbseg tudatos es tudattalan
kivanalmainak. Egyetlen ember alma csak akkor ebreszthetett ilyen kitarto erdekldest, ha
mitossza alakult, mint peldaul a Farao almainak trtenete JozseI ertelmezeseben a Bibliaban.
Altalaban mindenki egyetert abban, hogy a mesek es mitoszok a tudattalan tartalmakat
megjelenit szimbolumok nyelven szolnak hozzank; meghozza egyszerre szolnak tudatos es
tudattalan ennk mindharom sztn-en, en, Ielettes en retegehez, tovabba beIolyasoljak
enideal-szksegletnket is. Ezert aztan rendkivl hatasosak; a mesek tartalmaban pedig a lelki
jelensegek szimbolikus Iormaban ltenek testet.
A Ireudista pszichoanalitikusok azt kutatjak, hogy milyen elIojtott vagy maskeppen
tudattalan anyagok huzodnak meg a mesek es mitoszok hattereben, es hogy ezek milyen
viszonyban vannak az almokkal es abrandokkal.
11
A jungianus analitikusok ezenkivl hangsulyozzak, hogy a mesek es mitoszok hsei es
esemenyei pontosan megIelelnek bizonyos archetipikus lelki jelensegeknek, tehat
megjelenitik ket, tovabba szimbolikus modon sztnzik az en magasabb szintre
emelkedesenek szksegesseget vagyis a bels megujulast, amely akkor erhet el, ha az
ember szamara hozzaIerhetve valnak a szemelyes es a Iaji tudattalan erk.
12
A mese es a mitosz kztt nemcsak a hasonlo vonasok lenyegesek, hanem az eredend
klnbsegek is. Noha a peldaado alakok es helyzetek, valamint a csodalatos esemenyek
mindkettben egyIorman megtalalhatok, eladasmodjukban megis dnten elternek
egymastol. Magyaran: a mitosz a kvetkez alapvet erzeseket . sugallja: rendkivl egyedi
esetrl van szo; massal es mas krlmenyek kztt ez nem trtenhetett volna meg; ilyesIajta
nagyszer es Ielelmetes esemenyekben a magunkIajta halandonak nem lehet resze. Ennek
nem is annyira az az oka, hogy az esemeny maga csodalatos, hanem az, hogy annak tartjak, es
ugy adjak el. Ezzel szemben a mese cselekmenyet, barmilyen szokatlan es valoszertlen is,
ugy ismerjk meg, mint valami hetkznapi esemenyt, amely barmelyiknkkel megeshet, ha
mondjuk, setalni megynk az erdbe. A mese a legelkepesztbb talalkozasokat is Iesztelen,
hetkznapi stilusban adja el.
Meg ennel is Iontosabb a trtenetek beIejezesenek klnbsege: a mitosz szinte mindig
tragikusan vegzdik, mig a mesenek mindig jo vege van. Ezert nemelyik mesegyjtemeny
legismertebb darabjai nem is igazan nevezhetk meseknek. Peldaul Hans Christian Andersen
,A kis gyuIaarus lany es ,A rendithetetlen olomkatona cim mesei gynyrek, de nagyon
szomoruak; egyikben sincs meg a mesek beIejezesere jellemz vigasztalas. ,A hokiralyn
viszont szinte teljesen olyan, mint az igazi mese,
A mitosz pesszimista, a mese pedig optimista, barmilyen Ielelmetesen komolyak legyenek
is a trtenet egyes vonasai. Ez a dnt klnbseg a mese es a hasonloan Iantasztikus
esemenyeket tartalmazo egyeb trtenetek kztt, Iggetlenl attol, hogy a szerencses
kimenetel a hs erenyeinek, a veletlennek vagy termeszetIeletti erk beavatkozasanak
ksznhet-e.
A mitosz jellemz vonasa az a konIliktus, amely egyreszt a Ielettes en kvetelesei,
masreszt az sztn-en altal motivalt cselekves es az en nIenntarto vagya kztt all Ienn. Az
egyszer halando tulsagosan gyenge, nem tud megIelelni az isteni elvarasoknak, Parisz, aki
teljesiti Zeusz parancsat, melyet Hermesz kzvetitett neki, es eleget tesz a harom istenn
keresenek, vagyis eldnti, hogy melyike legyen az alma, eletevel Iizet szolgalatkeszsegeert, es
vegzetes valasztasaval magaval rant a pusztulasba meg jo nehany halandot.
Barmennyire erlkdjnk is, soha nem Ielelhetnk meg teljes mertekben annak az
elvarasnak, melyet a mitoszokban az istenek altal kepviselt a Ielettes en tamaszt velnk
szemben. Minel inkabb kedvet keressk, annal kerlelhetetlenebb. A hs talan nem is tudja,
hogy az sztn-en sztkelesenek engedett, megis szrnyen megbnhdik erte. Ha az
egyszer halando ugy hivja ki az istenek haragjat, hogy nem tesz semmi rosszat, a Ielettes en
e legIbb reprezentansai akkor is eltiporjak. A mitoszok pesszimizmusat a pszichoanalizis
paradigmatikus mitosza, Oidipusz tragediaja jeleniti meg a legtkeletesebben.
Oidipusz mitosza kivalt szinvonalas szinhazi eladas Iormajaban a Ielntt nezbl ers
ertelmi es erzelmi reakciokat valt ki -st akar katartikus elmenyt is okozhat, mint
Arisztotelesz tanitasa szerint minden tragedia. Az Oidipusz nezje elszr talan nem is erti,
mi okozza benne az ers Ielindulast; ha viszont megIigyeli sajat erzelmi reakcioit, ha
eltpreng a mitosz esemenyein es azon, hogy ezek mit jelentenek szamara, esetleg tisztaba
jhet gondolataival es erzelmeivel. Ezaltal Ieloldodhatnak benne bizonyos reg elmult
esemenyekbl Iakado bels Ieszltsegek, tudatos Ieldolgozas targyava valhatnak a korabban
tudattalan anyagok. Ez akkor kvetkezhet be, ha a mitosz a nezt erzelmileg ersen
Ielkavarja, es ugyanakkor Ielkelti benne az intellektualis megertes vagyat.
Oidipusz sorsanak, tetteinek, szenvedeseinek kzvetett atelese talan lehetve teszi a Ielntt
szamara, hogy a mindaddig a tudattalanban elraktarozott, erintetlen es inIantilis Iormaban
konzervalt gyermeki szorongasokat az erett kontemplacio targyava tegye. Ez csak azert
lehetseges, mert a mitosz esemenyei a lehet legtavolabbi multban jatszodnak, mint ahogy a
Ielntt dipalis vagyai es szorongasai is eletenek leghomalyosabb idszakahoz tartoznak. Ha
a mitosz rejtett jelenteseit Ieltarnank, es a cselekmenyt ugy mutatnank be, mint ami akar a
tudatos, Ielntt nezvel is megeshet, csak oriasira nvelnenk a nez regi szorongasait, es
tovabb melyitenenk benne az elIojtast.
A mitosz nem tanmese, nem olyan, mint a Iabula, amely ugy rettent el a veszelyesnek itelt
cselekedetektl, hogy Ielelmet ebreszt bennnk, Oidipusz mitoszat soha nem Ioghatjuk Iel
Iigyelmeztetesnek, amely ova int, nehogy dipalis szituacioba kerljnk. Akit ket szl nevel,
nem kerlheti el az dipalis konIliktusokat.
Az dipusz-komplexus a gyermekkor kzponti problemaja -Ielteve, hogy a gyermek nem
Iixalodik valamely korabbi Iejldesi szakaszban, peldaul az oralis Iazisban. A kisgyermek
ohatatlanul belebonyolodik az dipalis konIliktusokba; ez egyszeren hozzatartozik az
eletehez. Az idsebb gyermek krlbell teves koratol kezdve megprobalja kiszabaditani
magat reszben a konIliktus elIojtasaval, reszben uj, nem a szlkhz Ionodo erzelmi
kapcsolatok kialakitasaval, reszben pedig szublimalassal. Az ilyen gyermeknek a legkevesbe
sincs szksege arra, hogy egy eIIele mitosz aktivizalja dipalis konIliktusait. Tegyk Iel, hogy
a gyermekben meg mindig elevenen vagy alig elIojtva el az a kivansag, hogy megszabaduljon
egyik szljetl, csak azert, hogy a masikat kizarolagosan birtokolhassa; ha marmost
szembesl azzal meg ha szimbolikus Iormaban is , hogy az ember veletlenl, tudtan kivl
meglheti egyik szljet es hazassagot kthet a masikkal, akkor jatekos, gyermeki
kepzeldesei egy csapasra szrny valosagnak Iognak latszani. A szembesles csak tovabb
Iokozza benne az nmagaval es a vilaggal kapcsolatos Ielelmeket.
A gyermek nemcsak almaban veszi Ielesegl az anyjat vagy megy Ierjhez az apjahoz; errl
ebren is sokat abrandozik. Oidipusz mitosza azt kzli vele, mi trtenik, ha ebbl az alombol
valosag lesz - azonban megsem adja Iel vagyalmait, hogy valamelyik szljenek a jvben
egyszer meg hazastarsa lehet. Oidipusz mitoszanak meghallgatasa utan csak arra a
kvetkeztetesre juthat, hogy hasonlo szrnysegek egyik szlje halala, nmaga
megcsonkitasa trtennek majd vele is.
Negyeves kortol a pubertasig a gyermeknek leginkabb ha nehezen hisz is nekik
szimbolikus kepekre van szksege, melyek megnyugtatjak, hogy dipalis problemaira van jo
megoldas. Elszr azonban a jo megoldas igeretet kell megkapnia, mert csak ennek
birtokaban lesz bizalma es batorsaga ahhoz, hogy dipalis konIliktusait Iaradsagos munkaval
maga oldja meg.
Gyermekkorban, sokkal inkabb, mint barmely mas eletkorban, minden illend. Ha meg
nem vagyunk elegge biztosak magunkban, csak akkor vallalkozhatunk nehez lelki tusakra, ha
biztosnak igerkezik a gyzelem barmilyenek legyenek is a valosagos eselyek. A mese olyan
anyagot szolgaltat a kepzeletnek, amely szimbolikus Iormaban jelzi a gyermeknek, mit is
jelent az nmegvalositasert Iolytatott harc, es garantalja a gyzelmet is.
A mitikus hsk kivaloan jelkepezik a Ielettes en Iejldeset, de olyan szigoru
kveteleseket testesitenek meg, melyek batortalanna teszik a gyermeknek a
szemelyisegintegracio Iele tett els, tetova lepeseit. Mig a mitoszok hset rk egi elet varja,
a mesek hse itt a Ildn, kzttnk eli majd tovabb boldog eletet. Egyik-masik mese
beIejezesl meg azt is kzli, hogy a hs talan meg ma is el, ha meg nem halt. A meseben tehat
a boldog, de hetkznapi elet lesz a normalis nvekedesi Iolyamat kzdelmeinek es
megprobaltatasainak jutalma.
Igaz, a nvekedes pszichoszocialis valsagai kepzeletdus kntsben es szimbolikusan
jelennek meg a mesekben, tbbnyire tnderekkel, boszorkanyokkal valo talalkozasok
Iormajaban de a hs, barmilyen klns kalandokon esik is at, ember marad, es erre
emlekeztet mindig az a kitetel, hogy neki is meg kell majd halnia, akarcsak neknk. A mitikus
hssel ellentetben, a mese hset a megoly klnleges elmenyek sem valtoztatjak
emberIelettive. Igazi ember mivolta azt erezteti a gyermekkel, hogy a mese, barmi legyen is a
tartalma, nem mas, mint az valosagos Ieladatainak, remenyeinek es Ielelmeinek kepzeletbeli
eltulzasa, Ieldolgozasa.
Jollehet a mese Iantasztikus es szimbolikus lehetsegeket kinal a Ielvetdtt problemak
megoldasara, a problemak maguk megis kznapiak: egy gyermek szenved, mert testverei
Ieltekenyek ra, es rosszul bannak vele, mint peldaul Hamupipke eseteben; vagy egy
gyermeket a szlei semmirekellnek tartanak, mint sok helyen, peldaul ,A palackba zart
szellem cim Grimm-meseben is. A mesehs ezeket a problemakat itt a Ildn gyzi le, es
nem az egben nyeri el jutalmat.
Elmult korok lelektani blcsessegere utal az a teny, hogy minden mitosz egy neven
nevezett hs trtenete: Theszeusze, Herkulese, BeowulIe, Brnhilde. Mi tbb, nemcsak a
mitosz Ihseinek a nevet ismerjk, hanem a szleiket es a tbbi Iontosabb szereplet is.
Aligha volna elkepzelhet, hogy Theszeusz mitoszanak ,A bika-l IerIi cimet adjuk, vagy
hogy Niobe trtenete ,Az anya, akinek het Iia es het lanya volt neven valjon ismertte.
A mese viszont nem hagy ketseget aIell, hogy hetkznapi emberekrl szol,
eppolyanokrol, mint mi magunk. Jellegzetes mesecim peldaul ,A szep leany es a szrny
vagy ,Aki elment, hogy megismerje a Ielelmet. Az ujabb mesek is ezt a mintat kvetik, mint
peldaul ,A kis herceg, ,A rut kiskacsa, ,A rendithetetlen olomkatona. A mesek hset
egyszeren a ,lany vagy a ,legkisebb testver neven emlegetik. Ha nevk van, az sem
valodi, hanem altalanos vagy valamilyen tulajdonsagot ir le. Ilyeneket olvashatunk peldaul:
,Piszkos is volt, poros is volt mindig, ezert aztan elneveztek Hamupipkenek, vagy ezt: ,A
kislanynak annyira tetszett a piros sapka, hogy mindig csak ezt hordta; el is neveztek rola
Piroskanak. (Ennek a mesenek az angol cime: Little red riding hood, azaz Kis piros sapka.
A szerk.) Ha a hsnek megis igazi neve van, mint peldaul a Jack (Janos) tipusu mesekben,
vagy mint a ,Jancsi es Juliska-ban, ez a nev olyan gyakori, hogy gyjtnev jelleget lt,
barmelyik Iiura vagy lanyra vonatkozhat.
Ezt a sajatsagot meg jobban kiemeli az a teny, hogy a mesekben senki masnak nincs neve,
meg a hsk szlei is nevtelenek. Csak ugy emlitik ket, mint az ,apa, az ,anya, a
,mostoha, bar olykor ugy is, mint a ,szegeny halasz vagy a ,szegeny Iavago. A ,kiraly es
a ,kiralyn nyilvanvaloan apat es anyat takar, mint ahogy a ,kiralyIi es a
,kiralykisasszony Iiu, illetve lanygyermeket. Nincs nevk a tndereknek es
boszorkanyoknak, oriasoknak es keresztanyaknak sem ezaltal knnyebb a projekcio es az
azonosulas.
A mitikus hsk meretei emberIelettiek; ez is olyan vonas, amely a mitoszt elIogadhatova
teszi a gyermek szamara. Masklnben elviselhetetlenl nyomasztana az a ki nem mondott
elvaras, hogy kvetnie kell a hs peldajat. A mitoszoknak nem az egesz szemelyiseg, hanem
csak a Ielettes en Iormalasaban van igazan hasznuk. A gyermek tudja, hogy nem rendelkezik
a hs erenyeivel, es nem veheti Iel a versenyt a tetteivel sem; mindssze annyit tehet, hogy
egy kicsit utanozni probalja; ezzel eleri, hogy az ideal nagysaga es a sajat kicsinysege kztti
nyomaszto klnbseg nem gyrheti le.
Sokkal inkabb ereztetik a gyermekkel sajat jelentektelenseget a valodi trtenelmi hsk,
hiszen k eppolyan emberek voltak, mint mi Ha olyan eszmenyt probalunk kvetni, melyet
egyetlen ember sem valosithat meg, nem erezzk magunkat legyzve ha azonban egy nagy
trtenelmi szemelyiseg tetteivel akarunk versenyre kelni, helyzetnk remenytelennek latszik,
es kisebbsegi erzest kelt bennnk, reszben azert, mert tudjuk, hogy nem birjuk elvegezni a
Ieladatot, reszben pedig azert, mert Ielnk, hogy masoknak esetleg megis sikerl.
A mitoszok eszmenyi szemelyiseget allitanak elenk, akinek cselekedeteit a Ielettes en
kvetelesei iranyitjak; a mesek viszont az en integraciojanak Iolyamatat mutatjak be, melynek
soran az sztnen vagyai is kell mertekben kieleglnek. Ebbl Iakad a mitoszok mindent
athato pesszimizmusa es a mesek lenyegi optimizmusa kztt Iennallo szembetn ellentet.
,A HROM KISMALAC
rmelv s valsgelv
Herkules mitosza arrol a valasztasrol szol, hogy mit kvessen az ember az eletben: az
rmelvet vagy a valosagelvet. Errl szol ,A harom kismalac cim mese is.
13
A gyermekek a realisztikus meseknel sokkal jobban kedvelik az olyanokat, mint ,A harom
kismalac, klnsen akkor, ha szinesen es atelessel meselik el nekik. Elragadtatassal
hallgatjak, ha eljatsszuk, hogyan dul-Iul a Iarkas a kismalacok ajtaja eltt. ,A harom
kismalac az ovodas koru gyermeket elvezetes es dramai Iormaban arra tanitja, hogy ne
legynk lustak es knnyelmek, mert rajtaveszthetnk. Kitarto munkaval, okos tervezessel es
elrelatassal legyzhetjk legadazabb ellensegnket is a Iarkast! A mese hangsulyozza a
nvekedes elnyeit is, mert a harmadik, a legokosabb kismalac altalaban a harom kzl a
legnagyobb es a legidsebb.
A hazak, amelyeket a kismalacok epitenek, az emberi haladas trtenetet szimbolizaljak: az
sszetakolt kalyibatol kezdve a Iahazon at egeszen az ers teglaepitmenyig. Lelektanilag a
kismalacok tevekenysegenek Iejldese azt mutatja meg, hogyan szorul hatterbe az sztn-en
dominanciaja, es hogyan alakul ki a Ielettes en beIolyasa alatt allo, de lenyegileg en-vezerles
szemelyiseg.
A legkisebb malac szalmabol takolja ssze a hazat, a kzeps Iabol; mindketten hanyagul
es sietsen, hogy minel elbb mehessenek jatszani. A Iiatalabb malacok az rmelv szerint
elnek, azonnali kieleglesre trnek, a jvvel es a valosag veszelyeivel nem trdnek, bar a
kzeps malac nemi haladast mutat, mert kicsienel valamivel ersebb hazat probal epiteni.
Csak a harmadik, a legregebb kismalac tud a valosagelvhez igazodni: egy idre le tud
mondani a jatekrol, s aszerint cselekszik, amennyire latja, hogy mit hozhat a jv. Meg a
Iarkas viselkedeset is jol szamitja ki az ellenseget, a bennnk lakozo ismeretlenet, aki
szeretne minket elcsabitani es csapdaba ejteni. Ezert kepes arra, hogy a nala ersebb es
vadabb ellenseget legyzze. Az adaz es pusztito Iarkas azokat az aszocialis, tudattalan es
kartekony erket kepviseli, amelyekkel szemben meg kell tanulnunk vedekezni, s amelyek
csak az en erejevel gyzhetk le.
,A harom kismalac sokkal jobban hat a gyermekekre, mint Aiszoposz hasonlo, de nyiltan
moralizalo tanmeseje, ,A tcsk es a hangya. Ebben a Iabulaban az ehez tcsk telen
knyrg a hangyanak, hogy adjon neki valami elelmet abbol, amit nyaron sszegyjttt. A
hangya megkerdi, mit csinalt nyaron a tcsk. Hallvan, hogy a tcsk egesz nyaron enekelt es
nem dolgozott, visszautasitja a kereset, es ezt mondja neki: ,Ha a nyaron enekeltel, telen
tancolj.
Ez a beIejezes jellemz a Iabulakra, melyek egyben nemzedekrl nemzedekre megrztt
nepmesek is. ,Az igazi Iabula olyan elbeszeles, amelyben irracionalis, olykor elettelen lenyek
ember modra cselekednek es erklcsi celzattal emberi erdekeket es szenvedelyeket
szolaltatnak meg (Samuel Johnson). A Iabulak, hol kenetteljesen, hol treIasan, mindig
megIogalmaznak es kimondanak valamilyen erklcsi igazsagot; nem biznak semmit a
kepzeletre, nincs semmilyen rejtett jelentesk.
A mese ezzel szemben minden dntest rank biz, meg azt is, hogy ha nem akarunk, ne
dntsnk. Rajtunk mulik az is, hogy magunkra vonatkoztatunk-e valamit a mesebl, vagy
egyszeren csak elvezzk a csodas esemenyeket. Ez az elvezet a zaloga annak, hogy eletnk
soran a kell idben megertjk majd rejtett jelenteset.
Ha sszehasonlitjuk ,A harom kismalac-ot ,A tcsk es a hangyaival, jol lathatjuk, mi a
klnbseg a mese es a Iabula kztt. A tcsk, akar a kismalacok es maga a gyermek is, nem
sokat trdik a jvvel, csak a jatek erdekli. A gyermek mindket trtenetben azonosul az
allatokkal (noha az undok hangyaval csak egy alszent streber, a Iarkassal csak egy lelkileg
serlt gyermek azonosulhat); de a tcskkel azonosulo gyermek szamara a Iabulaban nincs
remeny. Az rmelvet kvet tcsk sorsa meg van pecsetelve; ket lehetseg kzl
valaszthat, de ha egyszer dnttt, nincs visszaut.
A mese kismalacaival azonosulo gyermek viszont azt szri le maganak, hogy igenis van
lehetseg a Iejldesre, hogy az rmelvtl el lehet jutni a valosagelvhez, hiszen ez utobbi
voltakeppen csupan az elbbinek egy nemileg modositott valtozata. A kismalacok trtenete
egy olyan atvaltozast jelenit meg, melynek soran nem kell lemondani minden rmrl, csak
ezentul a kieleglest a valosag kvetelmenyeihez alkalmazkodva kell keresni. Az okos es
jatekos kedv harmadik kismalac tbbszr is tuljar a Iarkas eszen: elszr akkor, amikor a
Iarkas bizva a malac oralis mohosagaban Iinom Ialatok igeretevel haromszor is
megprobalja t kicsalogatni a vedelmet jelent hazbol. Elszr repalopasra hivja, masodszor
almaszedesre, harmadszor pedig a vasarba.
Miutan ezek a kiserletei kudarcot vallottak, a Iarkas elhatarozza, hogy vegez a malackaval.
Ehhez be kellene jutnia a malac hazaba, aki azonban ezuttal is Iellkerekedik: a Iarkas a
kemenyen at egyenesen a Iorro vizbe zuhan, es palyajat Itt huskent vegzi a malacka asztalan.
Az igazsagszolgaltatas megtorlo jelleg: a Iarkas megette a ket kisebbik malacot, es a
harmadikat is Iel akarta Ialni vegl azonban t magat eszik meg.
A gyermeknek, aki mindvegig ugy erzi, hogy azonosulnia kell valamelyik Ihssel, a
trtenet nemcsak a remenyt adja meg, hanem azt is kzli vele, hogy ha Iejleszti ertelmet,
legyzheti a nala sokkal ersebb ellenseget is.
A primitiv (es a gyermeki) igazsagerzet szerint csak azok pusztulnak el, akik valami igazan
rosszat tesznek; a Iabula tehat mintha azt tanitana, hogy helytelen dolog elvezni az eletet,
amikor az szep, peldaul nyaron. Meg ennel is rosszabb, hogy a Iabula a gyermek ele a hangyat
allitja kvetend peldaul, aki pedig ebben a trtenetben ellenszenves, hiszen a szenved
tcsk nem ebreszt benne semmiIele egytterzest.
A Iarkas viszont nyilvanvaloan rossz allat, hiszen lni akar. A Iarkas rosszasagat a
kisgyermek nmagaban is Ielismerheti: a vagyat, hogy Ialjon, es kvetkezmenyet, a Ielelmet,
hogy t is IelIalhatjak. A Iarkas tehat a gyermek rosszasaganak kivetlese, externalizalt
Iormaja es a mese arra is utmutatast ad, hogyan lehet ezt a kerdest konstruktivan megoldani.
A legidsebb kismalac dicseretes elelemszerz kiruccanasai a mese knnyen Ieledesbe
merl, megis lenyeges elemei, mert megmutatjak, milyen hatalmas klnbseg van eves es
Ialas kztt. A gyermek tudat alatt ezt ugy ertelmezi, mint az rmelv es a valosagelv kztti
klnbseget, amit egyIell a mindent azonnal elnyelni akaro, a kvetkezmenyekkel nem
trd Ialasi szandek, masIell az okosan elrelato elelemszerzes kepvisel. A blcs kismalac
jo koran Ielkel, es mieltt meg a Iarkas megjelenne a szinen, hazaviszi a Iinom Ialatokat.
Keresve sem lehetne ennel tkeletesebb peldaval illusztralni a valosagelvbl kiindulo
cselekves jelleget es erteket; kismalac kora hajnalban kel, hogy biztositsa maganak a Iinom
ennivalot, es ezzel egyuttal athuzza a Iarkas gonosz szamitasait is.
A mesek jellegzetes vonasa, hogy vegl mindig az a legkisebb gyermek arat gyzelmet,
akit kezdetben csak szidnak vagy semmibe vesznek, ,A harom kismalac elter ettl a sematol,
hiszen a legidsebb kismalac mindvegig Iellmulja a ket kisebbet. Ez azzal magyarazhato,
hogy mindharom malac voltakeppen ,kicsi, vagyis eretlen, mint maga a gyermek. A meset
hallgato gyermek sorban mindegyikkel azonositja magat, s ebben az identiIikacios
Iolyamatban Ielismeri a haladast. ,A harom kismalac mindazonaltal igazi mese, mert jo a
vege, es mert a Iarkas elnyeri melto bnteteset.
A gyermek igazsagerzete tiltakozik, amikor a szegeny tcsknek, aki nem tett semmi
rosszat, eheznie kell; ugyanakkor viszont elegedetten konstatalja a Iarkas bnhdeset.
Minthogy a harom kismalac az ember Iejldesenek harom klnbz Iokat kepviseli, az els
kett eltnese nem megrazo; a gyermek tudat alatt megerti, hogy az alacsonyabb rend
letIormaknak el kell tnnik, ha a magasabb rendek Iele akarunk haladni. A gyermekek ,A
harom kismalac-cal kapcsolatban csak arrol szoktak beszelni, hogy rlnek a Iarkas
megerdemelt bntetesenek es a legidsebb malac okos gyzelmenek es nem arrol, hogy
bankodnanak a ket kicsi sorsa miatt. Mintha meg a kisebb gyermekek is megertenek, hogy a
harom malac voltakeppen csak egy malac harom klnbz Iejldesi stadiumban; ezt sejteti
az is, hogy mindharman ugyanazokkal a szavakkal valaszolnak a Iarkasnak: ,Nem eresztlek,
eszembe sincs! F az, hogy identitasunk a maga legmagasabb Iormajaban tulelje a
veszedelmeket.
,A harom kismalac hatasa abban rejlik, hogy a gyermek gondolkodasat sajat Iejldesere
iranyitja; de a mese nem Iogalmazza meg, milyen legyen ez a Iejldes, hanem hagyja, hogy a
gyermek maga vonja le a kvetkezteteseket. Csakis ez segiti el a szemelyiseg igazi ereset; ha
a gyermeknek pontosan megmondjuk, hogy mit kell csinalnia, nnn eretlensegenek
beklyojat egyszeren csak Ielcsereljk a Ielntt diktatumok bilincseivel.
A GYERMEK VARZSLATIGNYE
A mitoszok es a mesek rk kerdesekre adnak valaszt: Milyen is valojaban a vilag?
Hogyan eljek benne en? Hogyan talalhatom meg igazi enemet? A mitoszok valasza hatarozott
es egyertelm, a meseke sugallatszer; a mesekben benne lehetnek a valaszok, de soha
nincsenek kimondva. A mese a gyermek kepzeletere bizza, hogy mit kezd azzal, amit a
trtenet az eletrl es az emberi termeszetrl elmond, hogy egyaltalan magara vonatkoztatja-e,
s ha igen, akkor hogyan.
A mese ugyanugy epitkezik, ahogy a gyermek gondolkodasa, es ahogy a gyermek a vilagot
megismeri: ezert is olyan meggyz szamara. A mese adott esetben sokkal jobban
megvigasztalja a gyermeket, mint a Ielnttek racionalis ervei. A gyermek hisz a mesenek,
mert vilagszemlelete olyan, mint az ve.
Barmilyen idsek vagyunk is, csak az olyan trtenetet tartjuk meggyznek, amely
sszhangban van gondolkodasunk alapelveivel. Ha ez igy van velnk, Ielnttekkel, akik mar
megtanultuk, hogy a vilagot nemcsak egyIele megkzelitesbl lehet megerteni jollehet
egyaltalan nem, vagy csak nehezen tudunk belehelyezkedni egy masIele gondolatrendszerbe
, akkor ez a legnagyobb mertekben igy van a gyermekekkel. A gyermek gondolkodasa
animisztikus.
Az irasos kulturaval nem rendelkez nepekhez hasonloan (de sok Iejlettebb kulturajuhoz
hasonloan is), ,a gyermek abban a hitben el, hogy kapcsolata az elettelen vilaggal jelleget
illeten megegyezik az el, emberi vilaghoz Izd kapcsolataval: a szamara kedves es szep
targyat pontosan ugy leli magahoz, mint az anyjat; az ajtot, amelyik megttte, pedig
megveri
14
. Ehhez meg hozzatehetjk, hogy a szep es kedves targyat azert is leli, mert
meggyzdese, hogy az eppugy szereti, ha lelik, mint maga; az ajtot pedig azert bnteti,
mert biztos abban, hogy az ajto szandekosan ttte meg t, vagyis rosszat akart neki.
Piaget kimutatta, hogy a gyermek gondolkodasa egeszen a pubertaskorig animisztikus
marad. Noha a szlk es a tanitok azt allitjak, hogy a targyak nem ereznek, es nem kepesek
cselekvesre, es noha a gyermek ugy tesz, mintha ezt el is hinne, mert meg akar Ielelni az
elvarasoknak, es mert nem akar nevetseges lenni a szive melyen a gyermek maskepp
gondolkodik. A racionalis tanitas hatasara ezt az ,igazi tudast olyan melyre temeti magaba,
ahol a racionalitas mar nem Ier hozza; a mesek azonban tovabb Iormalhatjak es
gazdagithatjak.
A nyolceves gyermek szerint (Piaget egyik peldajat idezem) a nap el, mert Ienyt ad (es
tegyk hozza, azert ad Ienyt, mert neki igy tetszik). A gyermek animisztikus gondolkodasa
szerint a k azert el, mert amikor legurul a lejtn, mozog. Meg egy tizenket es Iel eves
gyermek is azt hiszi, hogy a patak akarattal rendelkez elleny, mert a viz Iolyik benne. A
napban, a kben, a vizben ezek szerint szellemek laknak, melyek nagyon hasonlitanak az
emberekhez, tehat ember modra ereznek es cselekszenek is.
15
A gyermek szamara targyak es ellenyek kztt nincs eles valasztovonal; es ami el, az
nagyjabol ugy el, mint mi. Ha nem ertjk a sziklak, a Iak, az allatok beszedet, ez azt mutatja,
hogy nem vagyunk elegge Iogekonyak. A gyermek, mikzben megprobalja megerteni a
vilagot, esszernek tartja, hogy azok a targyak, melyek Ielkeltik a kivancsisagat,
valaszoljanak is a kerdeseire. Es mivel a gyermek enkzpontu, elvarja, hogy az allatok a
szamara Iontos dolgokrol beszeljenek, mint a meseben is, es mint ahogy maga beszel a sajat
valodi vagy jatek allataihoz. A gyermek szentl hiszi, hogy az allat megerti t, es vele erez,
meg ha nem mutatja is ki.
Mivel az allatok mindentt a vilagon szabadon elnek es mozognak, mi sem
termeszetesebb, mint hogy a meseben k kalauzoljak a messzi tajakra indulo hsket. Mivel
minden mozog es el, a gyermek szamara hihet, hogy a szel beszelni tud, es elviszi a hst oda,
ahova mennie kell, mint peldaul a ,Keletre a naptol, nyugatra a holdtol cim meseben.
16
Az
animisztikus IelIogas szerint nemcsak az allatok ereznek es gondolkodnak ember modra,
hanem meg a kvek is elnek; ha valakit tehat kve valtoztatnak, ez pusztan azt jelenti, hogy
egy ideig nemanak kell maradnia, es nem mozoghat. Ugyanezen az alapon az is teljesen
hihet, ha korabban nema targyak beszelni kezdenek, tanacsokat adnak, es kvetik a hst
vandorutjan. Es minthogy mindennek lelke van, es ezek a lelkek hasonlitanak egymashoz
(legIkepp a gyermekehez, aki sajat lelket vetiti bele ezekbe a dolgokba), hihet, hogy az
inherens azonossag alapjan az ember allatta valtozhat, vagy Iorditva, mint peldaul a ,Szep
leany es a szrny vagy ,A bekakiraly
17
cim mesekben. Mivel nincs eles hatarvonal elk es
halottak kztt sem, ez utobbiak szinten eletre kelhetnek.
Amikor a gyermekek, akar a nagy IilozoIusok, az elet vegs kerdeseire keresik a valaszt
ki vagyok? hogyan oldjam meg az elet problemait? mi lesz bellem? , animisztikus
elkepzeleseikbl indulnak ki. De minthogy sajat letket illetleg a legbizonytalanabbak,
legelszr a ,ki vagyok kerdese merl Iel.
A gyermek, mihelyt jarni kezd es IelIedez utra indul, tprengeni kezd sajat kiletenek a
kerdesen. Amikor tkr ele all, nem tudja, hogy vajon nmagat latja-e, vagy hogy egy hozza
hasonlo masik gyermek all-e az vegIal mgtt. Megprobalja kinyomozni, hogy ez a masik
gyermek valoban minden tekintetben olyan-e, mint . Fintorog, ide-oda Iorog, elmegy a tkr
ell, aztan hirtelen visszaugrik, hogy lassa, vajon a masik is elment-e, vagy meg ott van. Meg
csak haromeves ugyan, de maris a szemelyiseg identitasanak nehez kerdesevel all szemben,
A gyermek azt kerdezi nmagatol: Ki vagyok en? Honnan jttem? Hogyan keletkezett a
vilag? Ki teremtette az embert es az allatokat? Mi az elet celja? Igaz, nem elvontan vizsgalja
ezeket az eletIontossagu kerdeseket, hanem ahogy szamara Ilmerlnek. Nem az aggasztja,
hogy van-e igazsag a Ildn, hanem az, hogy vele igazsagosan bannak-e. Az erdekli, hogy ki
vagy mi sodorhatja t bajba, es hogy mi mentheti meg ettl. Leteznek-e joakaratu hatalmak a
szlein kivl? Es vajon a szlei joakaratu hatalmak-e? Hogyan Iejlessze nmagat es miert?
Van-e szamara meg remeny, ha valamit rosszul csinal? Miert trtennek vele ilyesmik? Milyen
kvetkezmenyei lesznek ennek a jvben? A mesek valaszolnak ezekre a nyomaszto
kerdesekre, melyek jelents reszben epp a mesek hatasara Iogalmazodnak meg a gyermekben.
A Ielnttek szemeben es a tudomany szempontjaibol a mesek valaszaiban tbb a
Iantasztikum, mint az igazsag. Sok Ielntt, kinek szamara a gyermek vilagIelIogasa mar
teljesen idegen, a mesek megoldasait helytelennek tartja, es ellenzi, hogy a gyermeket
ilyesmivel ,Ielrevezessek. A racionalis magyarazatok viszont altalaban erthetetlenek a
gyermek szamara, hiszen meg nem kepes az elvont gondolkodasra. A Ielntt azt hiszi, hogy a
tudomanyosan helyes valasszal tisztazza a dolgokat, holott az ilyen magyarazatok csak
nyomasztjak, sszezavarjak es szellemileg megbenitjak a gyermeket. A gyermek csak abbol a
meggyzdesbl merithet biztonsagot, hogy erti, amit elzleg nem ertett es soha nem
abbol, hogy olyan tenyeket kzlnek vele, melyek uf bizonytalansagokat szlnek benne. Ha
elIogad egy ilyen valaszt, Ielmerl benne, hogy talan nem jol kerdezett. Mivel a magyarazatot
nem erti, azt hiszi, hogy az valamilyen ismeretlen problemara vonatkozik, es nem arra, amit
kerdezett.
Soha ne Ielejtsk el tehat, hogy a gyermeknek csak olyan magyarazatot szabad adni,
melyet tudasa es erzelmi allapota alapjan megert. Ha elmondjuk neki, hogy a Ild a
vilagrben lebeg, es a tmegvonzas hatasara a nap krl kering, de azert nem esik bele a
napba, mint ahogy az ember a Ildre esik ezt zavarosnak Iogja talalni. Tapasztalatbol tudja,
hogy minden all valamin, hogy mindent tart valami. A Ild helyzetet a vilagrben csak akkor
Iogja jobban megerteni, ha a magyarazat erre a tapasztalati tudasra alapozodik. Meg
Iontosabb azonban ennel, hogy biztonsagerzetehez szksege van arra az elkepzelesre, hogy a
vilag szilardan all a helyen. Ezert aztan jobban megIelel neki a mitoszok vilagmagyarazata,
vagyis hogy a Ild egy teknsbeka hatan nyugszik, vagy hogy egy orias tartja a vallan.
Ha a gyermek hisz a szleinek tehat ha elhiszi, hogy a Ildet a gravitacio tartja palyajan
, akkor azt kell kepzelnie, hogy a gravitacio valamiIele zsinor. A szlk magyarazata utan
tehat a helyzetet nem erti jobban, es a biztonsagerzete sem ersdik. Meglehets szellemi
erettseg kell ahhoz, hogy az ember stabilnak tartsa *az eletIelteteleit, mikzben a Ild, amin
jar (a legszilardabb dolog az ember krnyezeteben, minden masnak az alapja, hordozoja),
oriasi sebesseggel Iorog egy lathatatlan tengelyen, raadasul meg kering is a nap krl, es az
egesz naprendszerrel egytt robog a vilagrben. Serdlkor alatt meg soha nem talalkoztam
olyan gyermekkel, aki ezt a bonyolult mozgasrendszert teljes egeszeben megertette volna,
olyannal azonban igen, aki el tudta mondani. Az ilyenek papagajkent ismetelnek olyan
magyarazatokat, melyeket sajat tapasztalataik alapjan hazugsagoknak tartanak, de azert
elhiszik ket, mert valamelyik Ielntt szerint igazak. Ennek az lesz a kvetkezmenye, hogy a
gyermek nem Iog hinni tulajdon tapasztalatainak, es ezaltal megrendl a bizalma nmagaban
es sajat szellemi kepessegeiben.
1973 szen nagy ujsag volt a Kohoutek stks Ielbukkanasa. Egy kivalo
termeszetrajztanar egy kis csoport nagyon intelligens masodikos es harmadikos kisiskolasnak
elmagyarazta, mi az stks. Minden gyermek gondosan kivagott maganak egy kr alaku
papirt, es rarajzolta a bolygok palyajat a nap krl; ehhez a laphoz egy bevagas segitsegevel
egy ellipszis alaku papirt ersitettek: ez jelezte az stks palyajat. A gyerekek megmutattak
nekem, hogy az stks mozgasa milyen szget zar be a bolygok palyajaval. Elmagyaraztak,
hogy az stks az az ellipszis alaku papir, amit a kezkben tartanak. Amikor azonban
megkerdeztem tlk, hogy a kezkben lev stks hogyan lehet ugyanakkor az egben, nem
tudtak mit valaszolni.
Zavarukban tanarjukhoz Iordultak, aki szepen elmagyarazta nekik, hogy a kezkben lev,
gondosan kivagott papirok voltakeppen csak a bolygok es az stks modelljei. A gyermekek
egybehangzoan kijelentettek, hogy ezt ertik, es ha megkerdezik tlk, el is tudjak ismetelni.
Viszont a kezkben eddig bszken szorongatott papirlapok irant elvesztettek az
erdekldesket. Volt, aki sszegyrte, volt, aki egyszeren a papirkosarba dobta. Amig a
papirdarab az stkst jelentette szamukra, haza akartak vinni, hogy megmutassak szleiknek,
most azonban mar nem jelentett nekik semmit.
Mikzben a szlk tudomanyos szempontbol helyes magyarazatokat probalnak
elIogadtatni a gyermekekkel, tulsagosan gyakran megIeledkeznek azokrol a szinten
tudomanyos IelIedezesekrl, melyek Ienyt vetnek a gyermek szellemenek mkdesere. A
gyermek mentalis Iolyamataira vonatkozo kutatasok Ikent Piaget eredmenyei
meggyzen bizonyitjak, hogy a kisgyermek ket Iontos elvont Iogalmat nem kepes megerteni,
nevezetesen a mennyisegek allandosagat es a megIordithatosag Iogalmat peldaul azt, hogy
egy adott mennyiseg viz a keskeny edenyben magasra emelkedik, a szeles edenyben pedig
alacsony szinten marad; vagy azt, hogy a kivonas megIorditja az sszeadas Iolyamatat. Amig
az ehhez hasonlo elvont Iogalmakat nem kepes megerteni, csak szubjektiv modon Ioghatja Iel
a vilagot.
18
A tudomanyos magyarazatok IelIogasahoz objektiv gondolkodasra van szkseg. Az
elmeleti kutatasok es a kiserletek egyarant azt igazoljak, hogy iskolaskor alatt egyetlen
gyermek sem erti meg igazan a Ienti ket Iogalmat, melyek nelkl az elvont gondolkodas
elkepzelhetetlen. Nyolc-tiz eves koraig a gyermek rendkivl szemelyes Iogalmakat szr le az
elmenyeibl. Minthogy a Ild nvenyzete ugyanugy taplalja, ahogy szoptataskor anyja
taplalta t sajat testebl, mi sem termeszetesebb, hogy a Ildet valamiIele anyanak vagy
istennnek tartja, vagy legalabbis az istenn lakhelyenek.
A kisgyermek is tudja valamikeppen, hogy t a szlei teremtettek; ezert esszernek tartja
azt a gondolatot, hogy hozza hasonloan minden ember es az ember krnyezete is valamilyen
emberIeletti leny teremtese, valamilyen istene vagy istenne, aki hasonlo lehet a szleihez. Es
mivel sajat otthonaban a szlei vigyaznak ra, es ellatjak mindennel, termeszetesnek tartja,
hogy az egesz vilagnak js gondjat viseli valamiIele rangyal, olyan, mint az szlei, csak
Uieg naluk is hatalmasabb, okosabb es megbizhatobb.
A gyermekben tehat a vilag rendjerl alkotott kep a szlk es a csaladi elet alapjan alakul
ki. Az si egyiptomiak a gyermekhez hasonloan az eget valamilyen anyaIiguranak
kepzeltek (Nut), aki ovon leli es beburkolja a Ildet es lakoit.
19
Az ilyen nezetek egyaltalan
nem akadalyozzak meg az embert abban, hogy kesbb egy racionalisabb vilagmagyarazatot
alakitson ki magaban, viszont biztonsagot nyujt neki ott es akkor, ahol es amikor arra a
legnagyobb szksege van, meghozza olyan biztonsagot, amelybl a kell idben aztan
kisarjadhat a valoban racionalis vilagkep. Az elet a vegtelen rben kering aprocska bolygon
szrnyen maganyosnak es hidegnek latszik a gyermek szemeben epp az ellenkezje annak,
ahogy az eletet latni szeretne. Ezert volt szksegk az okoriaknak az ovo es meleget ado
anyaistenre. Ha eretlen, gyermekded kepzeldesnek minsitve lebecsljk ezt az oltalmazo
kepzeletvilagot, megIosztjuk a kisgyermeket tartos biztonsagigenyenek egyik elemetl.
Igaz, az oltalmazo eganya kepzete hosszu tavon gatolhatja is a Iejldest. Az inIantilis
projekciok es a Iggseg a kepzeletbeli oltalmazoktol mint peldaul az rangyaltol, aki
almaban vagy az anya tavolleteben vigyaz a gyermekre nem nyujtanak igazi biztonsagot; de
amig az ember ezt nem tudja egymaga megteremteni, a biztonsag teljes hianyanal meg mindig
jobbak a projekciok es a Iantaziakepek. Ez a kell ideig kitapasztalt (reszben kepzelt)
biztonsag teszi lehetve, hogy a gyermekben kialakuljon az elettel szemben valamiIele
bizalomerzes, aminek alapjan aztan megbizhat nmagaban is, vagyis bizhat abban, hogy
Iejld racionalis gondolkodasa segitsegevel megtanulja, hogyan kell megoldani az elet
problemait. Elbb-utobb aztan majd Ielismeri, hogy amit szo szerint igaznak tartott a Ild
mint anya , voltakeppen csak szimbolum. Az a gyermek peldaul, aki a mesekbl megtanulja,
hogy a kezdeten ellenszenves, Ienyeget Iigurabol csodalatos modon kesbb segitkesz barat
lehet, azt is el tudja kepzelni, hogy egy idegen es kezdetben ijesztnek latszo masik gyermek
egyszer meg a kedves pajtasa lesz. A mesek ,igazsagabol merithet batorsagot ahhoz, hogy ne
huzodjon vissza a szokatlan idegentl. Felidezheti, hogy sok meseben a hs azert boldogult,
mert volt batorsaga megbaratkozni egy latszolag kellemetlen szereplvel; hiheti tehat, hogy
ilyen csoda vele is megeshet.
Sokszor talalkoztam mar Ikent serdlk kztt olyanokkal, akik eveken at hittek a
csodakban, igy karpotolvan magukat azert, hogy gyermekkorukban csodak helyett a rideg
valosagot kenyszeritettek rajuk. Ezek a Iiatal emberek mintha ugy ereztek volna, most van
utoljara lehetsegk arra, hogy potoljanak eletkben egy sulyos mulasztast; ha egy ideig nem
hihetnek a csodakban, nem Iognak tudni megbirkozni a Ielntt elet nehezsegeivel. Sok Iiatal
ember, aki manapsag egyszer csak kabitoszeres almokba menekl, vagy egy guru kvetje
lesz, vagy hinni kezd az asztrologiaban, vagy ,Iekete magiaval Ioglalkozik, vagy barmilyen
mas modon elmenekl a valosagbol az abrandok vilagaba, es varazslatos elmenyekkel
probalja jobbra Iorditani eletet, idnek eltte arra volt kenyszeritve, hogy Ielntt modra
szemlelje a valosagot. Az eIIele meneklesi kiserletek melyebb okai a korai
szemelyisegIormalo elmenyekben rejlenek, melyek nem engedtek annak a meggyzdesnek a
kiIejldeset, hogy az elettel a maga valosagos Iormajaban is szembe lehet nezni.
Az egyen szamara az volna a legjobb, ha sajat eleteben megismetelhetne a tudomanyos
gondolkodas kialakulasanak trtenelmi Iolyamatat. Az ember hosszu idn at kezdetleges
remenyeibl es Ielelmeibl szletett erzelmi projekciok * peldaul az istenek -segitsegevel
probalta megmagyarazni nmagat, a tarsadalmat, a vilagot; es ezekbl a magyarazatokbol
biztonsagot meritett. Aztan a tarsadalmi, tudomanyos es technikai Iejldes hatasara az ember
lassan megszabaditotta nmagat az allando egzisztencialis Ielelemtl. Biztonsagosabbnak
erezte helyet a vilagban, megnvekedett a bels biztonsaga, es most mar ketsegbe vonhatta
azoknak a kepeknek az ervenyesseget, melyekkel a multban a vilagot magyarazta. Attol
kezdve a ,gyermekes projekciokat egyre racionalisabb magyarazatok valtottak Iel. Ehhez a
Iolyamathoz persze hozzatartoznak a vargabetk is. A megprobaltatasok korszakaiban es az
inseges idkben az ember ujra es ujra abban a ,gyermekes gondolatban keres vigasztalast,
hogy maga es lakhelye a vilagegyetem kzepe.
Az emberi viselkedes szempontjabol ez azt jelenti, hogy minel nagyobb biztonsagban erzi
magat valaki a vilagban, annal kevesbe van szksege ,inIantilis projekciokra az elet rk
problemainak mitikus magyarazataira vagy a mesek megoldasaira , es annal tbbet tud
Ioglalkozni a racionalis magyarazatok keresesevel. Minel biztosabb az ember nmagaban,
annal knnyebben elIogadja, hogy sajat vilaganak csekely jelentsege van a vilagegyetemben.
Ha emberi krnyezeteben igazan Iontosnak erezheti magat, mar nem sokat trdik bolygoja
szerepenek Iontossagaval. MasIell viszont minel bizonytalanabb nmagaban es kzvetlen
krnyezeteben, annal jobban Iel es magaba zarkozik, vagy annal inkabb hoditani akar, pusztan
a hoditas kedveert. Ez epp az ellenkezje annak, amikor valakit a bels biztonsagabol sarjado
kivancsisag hajt IelIedez utra.
Ugyanebbl az okbol, amig nem erzi biztosan, hogy kzvetlen emberi krnyezete
megvedelmezi, a gyermeknek is szksege van arra a hitre, hogy Ielsbb hatalmak peldaul
rangyalok vigyaznak ra, es hogy a vilagnak es benne az helyenek rendkivl Iontos
szerepe van a mindensegben. sszeIgges van tehat a csalad alapvet biztonsagteremt
kepessege es a gyermek racionalis kivancsisaganak, kutatasi kedvenek kialakulasa kztt.
Amig a szlk hittek a Bibliaban, amig a bibliai trtenetek megoldottak az elet es az elet
celjanak rejtelyet, addig a gyermekben is knnyen meg lehetett teremteni a biztonsag erzeset.
A Biblia minden szorongato kerdesre valaszt adott: minden benne volt, ami a vilag
megertesehez szkseges; megmondta, hogyan jtt letre, es hogyan kell benne viselkedni. A
nyugati kulturakban mintakat adott az ember kepzeletvilaganak is. De barmilyen gazdag is a
Biblia a klnbz trtenetekben, meg a legvallasosabb korszakokban sem tudta teljes
mertekben kielegiteni az ember lelki szksegleteit.
Ennek reszben az az oka, hogy az Oszvetseg, az Ujszvetseg es a szentek trtenetei a
helyes eletvitel legIontosabb kerdeseihez adtak utmutatast, de nem kinaltak megoldast
szemelyisegnk arnyoldalainak problemaira. A Biblia a tudattalan aszocialis aspektusaira
lenyegeben egyetlen megoldast javasol: ezeket az (elIogadhatatlan) trekveseket el kell
Iojtani. De a gyermekeknek, akikben az sztn-en meg nincs tudatos ellenrzes alatt,
szksegk van olyan trtenetekre, melyek legalabb kepzeletben kielegitik ezeket a ,rossz
vagyakat, es sajatos peldakat mutatnak a szublimalasukra is.
Nyiltan vagy burkoltan, a Biblia azt mondja el, mit kivan Isten az embertl. Elmeseli
ugyan, hogy az egben nagyobb rm Iogadja a megtert bnst, mint azt, aki sohasem
vetkezett, de kzben arra tanit, hogy erenyes eletet kell elnnk, meg peldaul arra is, hogy ne
alljunk bosszut azon, akit gyllnk. Kain es Abel trtenete azt mutatja, hogy a
testverIeltekenyseg gytrelmei irant a Biblia nem tanusit megertest, csak Iigyelmeztet, hogy
az ebbl Iakado tettek szrny kvetkezmenyekkel jarhatnak.
Csakhogy a testverere Ieltekeny gyermeknek eppen arra az engedelyre van szksege, hogy
az adott helyzetben joga van ugy erezni, ahogy erez. Csak ugy allhatja az irigyseg
ostorcsapasait, ha kepzeletben batoritast kap, hogy ezt egyszer meg visszaIizetheti; igy
atveszelheti a pillanatnyi gytrelmeket, mert bizhat abban, hogy a jv igazsagot szolgaltat,
LegIkeppen pedig meg kell ersiteni abban a meg ingatag labon allo hiteben, hogy ha Ieln,
kemenyen dolgozik, es erett ember lesz, vegl gyzedelmeskedik. Ha jelenlegi
szenvedeseert a jv karpotlast nyujt, Ieltekenysege nem Iogja azonnal cselekvesre
kenyszeriteni, mint Kaint.
A bibliai trtenetekhez es a mitoszokhoz hasonloan, a mesek is reszei annak az
irodalomnak, amely minden ember Ielntt es gyermek epleset szolgalta az emberiseg
szinte egesz trtenelme Iolyaman. Eltekintve Isten kzponti alakjatol, a bibliai trtenetek
nagyon hasonlitanak a mesekhez. Jonas es a cethal trteneteben peldaul Jonas tulajdon Ielettes
enjenek (lelkiismeretenek) kvetelese ell menekl, amely arra szolitja Iel, hogy harcoljon
Ninive nepenek gonoszsaga ellen. Erklcsisegenek probatetele, mint annyi mas meseben, egy
veszelyes utazas, melynek soran meg kell mutatnia, mire kepes.
Jonas a tengeri uton vegl egy nagy hal gyomraban kt ki. Itt, a nagy veszelyben IelIedezi
jobbik enjet, nmaga magasabb erklcsiseget; csodalatos modon ujjaszletik, es most mar
kesz teljesiteni Ielettes enje szigoru parancsat. De az ujjaszletes nmagaban meg nem jelenti
az igaz emberseg megszerzeset: aki igazi szabadsagra es magasabb szint nmegvalositasra
tr, nem lehet rabszolgaja sem az sztn-ennek es az rmelvnek (elmeneklven a nehez
Ieladatok ell), sem a Ielettes ennek (a gonosz varos pusztulasat kivanvan). Jonas akkor lesz
igaz ember, amikor lerazza magarol szemelyisege klnbz retegeinek uralmat, es tbbe
nem engedelmeskedik vakon sem az sztn-ennek, sem a Ielettes ennek; es amikor Isten
vegl nem Jonas knyrtelen Ielettes enjere, hanem Ninive lakoinak emberi esendsegere van
tekintettel, Ielismeri Isten iteletenek blcsesseget.
HELYETTESIT KIELGLS S TUDATOS FELISMERS
Mint minden nagy mveszet, a mese is egyszerre tanit es szorakoztat; klnleges erteke
abban rejlik, hogy ezt olyan nyelven teszi, amely kzvetlenl a gyermekhez szol. A mesere
legIogekonyabb eletkorban a gyermek I problemaja az, hogy rendet teremtsen lelkenek
kaotikus zrzavaraban, hogy jobban megertse nmagat, mert csak errl a kiindulopontrol
teremthet nemi sszhangot percepcioi es a klvilag kztt.
A ,valo vilagrol szolo ,igaz trtenetek sok erdekes es hasznos ismeretanyagot
tartalmazhatnak. De az ilyen trtenetek bels szerkezete eppoly idegen a kisgyermek
gondolkodasa szamara, mint a mese termeszetIltti esemenyei az erett Ielntt ember
vilagIelIogasa szamara.
A szigoruan realista trtenetek ellentetben allnak a gyermek bels elmenyvilagaval; a
gyermek meghallgatja ket, es talan ki is hamoz bellk valamit, ennek azonban a puszta
tenyszersegen tul nincs sok szemelyes jelentsege. Ezek a trtenetek ismereteket
kzvetitenek, de nem gazdagitanak, mint ahogy sok esetben sajnos ez a helyzet az iskolai
tananyaggal is. A targyi tudas csak akkor gazdagitja az egesz szemelyiseget, ha atalakul
,szemelyes tudassa
6
. Szamzni a realisztikus trteneteket persze eppolyan
meggondolatlansag volna, mint betiltani a meseket, hiszen a gyermek eleteben mindkettnek
Iontos szerepe van. A realisztikus trtenetek nmagukban sivarak es egyhanguak; es csak
akkor elegithetik ki a gyermek bimbozo szemelyisegenek mindket racionalis es emocionalis
reszet, ha bsegesen es pszichologiailag megIelel modon vegyitjk ket a mesekkel.
A mesekben vannak bizonyos alomszer vonasok, ezek azonban nem a gyermekek, hanem
a serdlk es a Ielnttek almaira hasonlitanak. A Ielntt almai sokszor meghkkentek es
erthetetlenek, az analizis megis minden reszletket ertelmezni tudja, amibl az ember
megertheti, mi Ioglalkoztatja tudattalanjat. Az alomIejtes segitsegevel az ember jobban
megerti nmagat, mert lelki eletenek olyan aspektusai is Ieltarulnak eltte, melyek korabban
elkerltek a Iigyelmet, melyeket korabban eltorzitott, letagadott vagy nem ismert Iel.
Tekintve, hogy az ilyen tudattalan vagyaknak, szksegleteknek, keszteteseknek es
Ielelmeknek igen Iontos szerepk van a viselkedesben, az almok reven szerzett Ielismeresek
hatasara az ember sikeresebbe teheti az eletet.
A gyermekek almai igen egyszerek: a vagyak teljeslnek, a Ielelmek kezzelIoghato
Iormat ltenek. Azt almodhatjak peldaul, hogy egy allat megtamadja ket vagy hogy IelIal
valakit. A gyermek almaban olyan tudattalan tartalmak jelennek meg, melyeket enje
gyakorlatilag teljesen Ieldolgozatlanul hagyott; a magasabb szellemi Iunkciok szinte
egyaltalan nem vesznek reszt az almok alakitasaban. Eppen ezert a gyermek nem tudja az
almait analizalni, es nem is szabad neki. Enje meg nem alakult ki teljesen, meg gyenge. Amig
el nem eri az iskolaskort, csak allando kzdelemmel birja megakadalyozni, hogy vagyai
hatalmukba keritsek egesz szemelyiseget -csatat viv tudattalan erivel, es legtbbszr
alulmarad.
Ez a harc soha nem tnik el egeszen az eletnkbl, es meg a serdlkorban is ketes a
kimenetele, noha ahogy regsznk, meg kell kzdennk Ielettes ennk irracionalis
tendenciaival is. Ahogy erettebbek lesznk, a szemelyiseg harom retege az sztn-en, az en
es a Ielettes en egyre vilagosabban kirajzolodik, egyre jobban elklnl egymastol, es
mindegyik ugy tud erintkezni a masik kettvel, hogy kzben a tudattalan nem kerekedhet
Iell a tudaton. Az en egyre valtozatosabb eszkzket hasznal az sztn-ennel es a Ielettes
ennel szemben, es klcsnhatasukat a szellemileg egeszseges ember normalis krlmenyek
kztt sikeresen ellenrzese alatt tartja.
A tudattalan a gyermekben azonban, mihelyt Ielbukkan, nyomban hatalmaba keriti az
6
,A megismeres aktusa magaba Ioglalja az ertekelest, a szemelyesseg tenyezjet is, amely
minden targyi tudas Iormajat megadja irja Michael Polanyi. Ha egy ilyen nagy tudosnak is
jelents mertekben a ,szemelyessegre kell hagyatkoznia, nyilvanvalo, hogy a gyermek is
csak akkor szerezheti meg a szamara igazan Iontos tudast, ha szemelyes tenyezi mar Iormat
adtak neki.
20
egesz szemelyiseget. A gyermek nem merithet ert abbol, hogy enje Ielismeri tudattalanjanak
kaotikus tartalmat, mert nincs ilyen tapasztalata; a kzvetlen kontaktus, eppen ellenkezleg,
nyomasztoan hat ra, enjet gyengebbe teszi. Ezert van az, hogy a gyermeknek externalizalnia
kell bels Iolyamatait, ha valamennyire is meg akar birkozni velk hogy ellenrzesrl mar
ne is beszeljnk. El kell tavolitania magat sajat tudattalanjanak tartalmatol, ugy kell
szemlelnie, mint ami rajta kivl all mert csakis igy tarthatja kordaban.
A jatekban babak es allatIigurak szoktak megtestesiteni a gyermek szemelyisegenek azokat
az aspektusait, amelyekkel bonyolultsaguk, elIogadhatatlansaguk es ellentmondasossaguk
miatt nem tud mit kezdeni. Ezaltal a gyermek enje valamikeppen Iellkerekedhet rajtuk, mig
ugyanezt nem tehetne, ha a krlmenyek azt kernek vagy kvetelnek meg tle, hogy ismerje
Iel bennk bels Iolyamatainak projekcioit.
A tudattalan Ieszltsegek egynemelyiket a gyermek a jatekban Ieldolgozhatja. De sok
olyan is van, amelyekkel ezt nem teheti meg, mert tulsagosan bonyolultak es
ellentmondasosak, vagy tulsagosan veszelyesek es tarsadalmilag elIogadhatatlanok. Peldaul a
mar emlitett palackba zart iIrit erzesei annyira ambivalensek, hevesek es lehetsegkben
rombolok, hogy a gyermek magatol nem tudja kielni ket a jatekaiban, nem tudja
externalizalni ket, reszben mert nem is erti elegge ezeket az erzeseket, reszben mert
tulsagosan veszelyes kvetkezmenyekkel jarhatnak. A mesek ezen a teren nagy segitseget
nyujthatnak a gyermeknek ezt bizonyitja az is, hogy sokat eljatszanak , de csak akkor, ha
mar jol ismerik a meset, amelyet maga soha nem tudott volna kitalalni.
A ,Hamupipke- peldaul, miutan mar beeplt kepzeletvilagukba, a gyermekek szivesen
eljatsszak, kivalt a nagyIoku testverIeltekenyseget Ieloldo szerencses beIejezest. A gyermek
magatol keptelen arrol abrandozni, hogy meg Iogjak menteni, hogy azok, akik uralkodnak
Iltte es akik t megvetik, el Iogjak ismerni, hogy a kivalobb. Vannak pillanatok, amikor
sok lany olyan ersen a rossz (mostoha)anyjaban latja minden bajanak Iorrasat, hogy
nmagatol eszebe se jutna, hogy ez az egesz hirtelen megvaltozhat. De ha ezt a gondolatot a
,Hamupipke veti Iel szamara, hihetnek Iogja tartani, hogy egy josagos (tnder)anya
barmelyik pillanatban megmentheti, mert a mese meggyz modon ezt allitja.
A gyermek kzvetett modon is testet adhat melyrl Iakado vagyainak: dipalis vagyat
peldaul, hogy apjaval vagy anyjaval neki is sajat gyereke legyen, ugy juttatja kiIejezesre,
hogy csecsemkent babusgat igazi vagy jatek allatokat. A vagy externalizalasaval kielegiti
egy melyrl Iakado szksegletet. Ha tudatositjuk benne, mit kepvisel szamara a baba vagy az
allat, es mit jelenit meg velk a jatekban ahogy a pszichoanalizis tudatositja a Ielnttben az
almokat , melyseges zavart okozunk, melyet ebben az eletkorban meg nem ert meg. A
gyermeknek ugyanis meg nincs biztos azonossagtudata. Az alakuloIelben lev IerIi vagy ni
identitast knnyen megingatja vagy akar romba is dnti a bonyolult, a rombolo, az dipalis
vagyak Ielismerese.
A gyermek, amikor babaval vagy allatIiguraval jatszik, helyettesit modon kielegiti azt a
vagyat, hogy kisbabat szljn es gondozzon a Iiu eppugy, mint a lany. A lannyal ellentetben
azonban a Iiu csak addig merit pszichologiai megnyugvast a babas jatekbol, amig nem
ismertetik Iel vele, hogy ezzel milyen tudattalan vagyakat elegit ki.
Felvethet, hogy esetleg jot tenne a Iiuknak, ha tudatosan Ielismernek ezt a gyermekszlesi
vagyat. Szerintem, ha egy Iiu kepes arra, hogy ezt a tudattalan vagyat a babakkal valo
jatekban elegitse ki, az jo neki, es ezt pozitiv dolognak kell tekinteni. A tudattalan
Ieszltsegek eIIajta externalizaciojanak megvan a maga erteke, de veszelyes lehet, ha a
viselkedes tudattalan tartalmanak tudatos Ielismerese hamarabb trtenik meg, mint annak a
kell erettsegnek a kialakulasa, amely a valosagban kielegithetetlen vagyakat szublimalni
tudja.
Az idsebb kislanyok kzl sokat nagyon erdekelnek a lovak: jatek lovakkal jatszanak, es
rengeteget abrandoznak roluk. Amikor idsebbek lesznek, es van ra lehetsegk, eletket
szinte kitltik az igazi lovak, melyeket kivaloan gondoznak, es szinte elvalaszthatatlanok
tlk. A pszichoanalitikus kutatas Ieltarta, hogy a lovak irant tanusitott tulzo erdekldes
sokIele erzelmi szksegletet takar, melyeket a lanyok megprobalnak kielegiteni. Peldaul az
ers allat Ieletti uralom azt az erzest keltheti bennk, hogy uralkodnak a IerIin vagy nmaguk
animalisztikus szexualitasan. Kepzeljk el, mi trtenne egy ilyen lannyal, aki a lovaglasban
rmet leli, mi trtenne az rmevel es nbecslesevel, ha tudatositanank benne, miIele
vagyakat elegit ki a lovaglassal. Tnkre volna teve hiszen elraboltunk tle egy artalmatlan
es kellemes szublimaciot, es sajat szemeben rossz embernek minsitettk. Ugyanakkor
srgsen keresnie kellene valamit, ami hasonlokeppen levezetne bels Ieszltsegeit, mert
maskepp esetleg nem tudna uralkodni rajtuk.
Marmost ami a meseket illeti, nyugodtan allithatjuk, hogy amelyik gyermek nem hallgatja
vagy olvassa ket, eppolyan rosszul jar, mint az a lany, aki bels Ieszltsegeit lovaglassal
vagy logondozassal vezeti le, es akit megIosztanak ettl az artatlan szorakozastol. Ha a
gyermekben tudatositjuk, hogy a mesealakok milyen lelki aspektusait jelenitik meg,
megIosztjuk egy Iontos levezetesi lehetsegtl, es ha Ielismertetjk vele vagyait, Ielelmeit es
bosszuszomjas erzeseit, ketsegbeesesbe sodorjuk. Akarcsak a lo, a mese is jo szolgalatot tehet
es tesz is a gyermeknek, olykor az elviselhetetlen eletet is elviselhetnek tnteti Iel eltte de
csak addig, amig a gyermek nem tudja, hogy lelektanilag mit jelent neki.
Jollehet a meseben sok alomszer vonas van, az alommal szemben megvan az a nagy
elnye, hogy tmr szerkezete van, meghatarozott kezdettel es cselekmennyel, es a vegen
kielegit megoldassal. A mesenek az egyeni abrandokkal szemben is sok Iontos elnye van.
Hogy csak egyet emlitsnk: barmi legyen is a mese tartalma akar meg is egyezhet a
gyermek Iantazialasaval, meg akkor is, ha ez dipalis, bosszuvagyoan szadista vagy a szlt
kicsinyl , nyiltan meg lehet beszelni, mert a mesebeli esemenyekkel kapcsolatban a
gyermeknek nem kell eltitkolnia erzeseit, vagy nem kell bntudatot ereznie, ha rmet leli
ilyen gondolatokban.
A mesehs olyan testi adottsagokkal rendelkezik, melyek segitsegevel csodalatos tetteket
vihet vegbe. A vele valo azonosulas kepzeletben barmelyik gyermeknek karpotlast nyujthat a
velt vagy valosagos testi Iogyatekossagokert. A gyermek elabrandozhat arrol, hogy a hshz
hasonloan Ielmaszik az egbe, legyzi az oriasokat, megvaltoztatja a klsejet, lesz a
leghatalmasabb vagy a legszebb ember rviden: azt csinal a testevel, amit csak akar. Ha a
legnagyratrbb vagyait kepzeletben ezen a modon kielegitheti, knnyebben kibekl sajat,
valosagos testevel. A mese meg sugallja is a gyermeknek a valosagnak ezt a Iajta elIogadasat,
hiszen barmilyen testi valtozasokon esik is keresztl a mese hse, a trtenet vegen ujra
egyszer halando lesz belle. Amikor a mese veget er, mar szo sincs a hs Ildntuli
szepsegerl vagy erejerl. A mitoszok hsevel ez epp Iorditva van: k rkre megtartjak
emberIeletti tulajdonsagaikat. Ha a mese hse a trtenet vegere megszerzi maganak az igazi
identitast (es -ezzel egytt a bels biztonsagot nmagaval, testevel, eletevel, tarsadalmi
helyzetevel kapcsolatban), boldogan belenyugszik sorsaba, es azontul mar nincs benne semmi
rendkivli.
A mesek csak akkor Iejthetik ki jotekony externalizalo hatasukat, ha a gyermek nem ebred
ra, milyen tudattalan Ieszltsegek sztnzesere teszi magaeva a mese megoldasait.
A mese ott kezddik, ahol a gyermek eppen tart a Iejldesben, es ahonnan, ha
elhanyagoljak, elutasitjak vagy lebecslik, a mese segitsege nelkl nem tudna tovabblepni.
Ilyenkor, ha a sajat gondolkodasara tamaszkodik ami nem azonos a Ielnttracionalitassal ,
a mese pompas tavlatokat nyit meg eltte, es lehetve teszi szamara, hogy legyzze a teljes
remenytelenseg pillanatnyi erzeset. A gyermeknek a meset sokszor meg kell hallgatnia ahhoz,
hogy el. is higgye, es optimista szemleletet beepitse sajat vilaglatasaba. Ha raadasul meg el is
jatssza, ezzel a meset csak meg ,igazabba es valosagosabba teszi.
A gyermek meger:i, hogy bels problemai szempontjabol (melyekkel egyedl nem bir
megbirkozni) a sok mese kzl pillanatnyilag melyik az ,igaz, es azt is erzi, hogy a
problema megoldasaban milyen segitseget nyujt neki a mese. Ezt azonban szinte sohasem
azonnal, a mese els meghallgatasakor ismeri Iel. Ehhez a mese bizonyos elemei tulsagosan
klnsek hiszen klnsnek is kell lennik, ha egyszer melyen elrejtett erzelmekhez
akarnak szolni.
A mese segitseget nyujt a gyermeknek abban, hogy jobban megertse nmagat es a vilagot,
a gyermek azonban csak akkor kapja meg maradektalanul ezt a segitseget, ha tbbszr is
meghallgatja a meset, es bsegesen van ideje es lehetsege arra, hogy elgondolkozzon rajta. A
mesevel kapcsolatos szabad asszociaciok csak ebben az esetben tarjak Il szamara a mese
szemelyes, csak neki szolo jelenteset, amivel azutan segitseget nyujtanak a nyomaszto
problemak megoldasaban. Els alkalommal peldaul a gyermek nem tudja beleelni magat a
masnem szerepl helyzetebe. Bizonyos tavolsagra es szemelyes, bels Ieldolgozasra van
ahhoz szkseg, hogy egy lany azonosulni tudjon ,Az egig er paszuly hsevel, vagy egy Iiu
a Galambbeggyel.
7
Ismertem olyan szlket, akik, ha gyermekknek tetszett az egyik mese, nyomban
elmondtak neki egy masikat is, abbol a meggondolasbol, hogy ha meg egyet hall, meg jobban
Iog rlni. Csakhogy a gyermek tetszesnyilvanitasa azt az egyelre homalyos erzest Iejezi ki,
hogy az illet meseben van valami, ami Iontos szamara ami elvesz, ha nem hallgathatja meg
ujra, ha nincs ideje a tprengesre. Ha a gyermek gondolatait tulsagosan gyorsan egy masik
mesere iranyitjuk, meglhetjk az els mese hatasat, holott akar meg nvelhetnenk is, ha ezt
csak kesbb tesszk meg.
Amikor a gyermekek ovodaban vagy knyvtarban, nagyobb csoportban hallgatnak meset,
lathatoan nagyon elvezik. De altalaban nincs lehetsegk arra, hogy elgondolkodjanak a
mesen vagy valahogy reagaljanak ra, mert vagy azonnal valamilyen masIajta tevekenyseget
csinaltatnak velk, vagy egy masIajta trtenetet mondanak el nekik, amely eloszlatja vagy
lerombolja a mese hatasat. Ha ilyenkor beszelgetnk a gyermekekkel, kiderl, hogy a
mesenek nem volt semmilyen hatasa, akar el is hagyhattak volna. De ha a mesemondo idt
hagy nekik, hogy elgondolkozzanak a mesen, hogy megmartozzanak a mese atmoszIerajaban,
a kesbbi beszelgetesbl, ha batoritjuk ket, kiderl, hogy a mese erzelmileg es
7
A meseket itt megint az almokhoz hasonlithatjuk, bar csak nagyon ovatosan es sok
Ienntartassal, hiszen az alom az ember tapasztalatainak es tudattalanjanak legszemelyesebb
megnyilvanulasa, a mese viszont tbbe-kevesbe altalanos emberi problemakat Iogalmaz meg
sok-sok generacio kepzelerejenek egybetvzesevel.
Azokat az almokat, melyekben tbb van a kzvetlen vagykielegit abrandoknal, szinte
soha nem lehet az els Ielidezes alkalmaval megerteni. A bonyolult bels Iolyamatokbol
szlet almok rejtett jelenteset csak hosszas tprenges, ragodas utan erthetjk meg. Sokszor
es raersen el kell tndnnk az alom valamennyi mozzanatan, uj es uj sorrendbe kell ket
helyezni, mast es mast kell bennk hangsulyozni, es meg sok minden egyebet kell tennnk, ha
melyebb ertelmet akarunk talalni abban, ami elszr ertelmetlennek vagy egeszen
egyszernek latszott. Azok a vonasok, melyek egy ideig zavaronak, semmitmondonak,
lehetetlennek vagy valamikeppen ertelmetlennek tntek, csak sokszorosan ismetelt
Ieldolgozas utan kezdik aprankent elarulni, hogy mirl is szol az alom. Sokszor mas jelleg
Iantaziaanyagok segitsegevel lehet csak kihamozni az almok melyebb ertelmet es arnyaltabba
tenni a megertesket. Ezert hasznalt Iel Freud is meseket a Farkasember almainak
megIejtesehez.
21
A pszichoanalizisben a szabad asszociaciok modszere segithet abban, hogy
egy-egy reszlet jelentseget megvilagitsa. A mesek eseteben is szkseg van a gyermek
asszociacioira ahhoz, hogy a trtenet elnyerje a maga szemelyes Iontossagat. A gyermek altal
ismert mas mesek ehhez tovabbi Iantaziaanyagot szolgaltathatnak, es ezaltal jelentsegk
megnvekedhet.
intellektualisan sokat jelentett nekik, legalabbis nehanyuk szamara.
A hindu orvosok betegeihez hasonloan, akiknek egy mese kontemplaciojaval kellett
megtalalniuk az elmejket Ielhz bels stetsegbl a kivezet utat, a gyermeknek is meg kell
adni a lehetseget, hogy asszociacioi segitsegevel egy meset lassan a magaeva tegyen.
Ez az oka mellesleg annak, hogy a mai Ielnttek es gyermekek altal olyannyira kedvelt
illusztralt meseknyvek nem szolgaljak igazan a gyermek erdekeit. Az illusztracio tbbet art,
mint hasznal. Az illusztralt abecesknyvekkel vegzett kutatasok azt mutatjak, hogy a kepek
nem serkentik a tanulasi Iolyamatot, hanem inkabb lassitjak, mert nem bizzak a gyermek
kepzeletere, hogy maga hogyan elne at a trtenetet. Az illusztralt trtenet elveszti szemelyes
jelentesenek tekintelyes reszet, mindazt, amit akkor nyujthatna a gyermeknek, ha az a sajat (es
nem az illusztrator) vizualis asszociacioival kvethetne a trtenetet.
22
Tolkiennek is ez volt a velemenye: ,Barmilyen jok legyenek is nmagukban, az
illusztraciok nem tesznek jot a meseknek... Ha a szvegben ez all: Felkapaszkodott a hegyre,
es lenn a vlgyben megpillantott egy Iolyot, az illusztrator tbb-kevesebb sikerrel
megrkitheti sajat latomasat errl a jelenetrl, de mindenkinek, aki e sorokat olvassa,
meglesz a maga sajat kepe, es ezt a kepet azok a hegyek, Iolyok es vlgyek Iogjak letrehozni,
melyeket valaha latott, de legIkeppen az a Hegy, az a Folyo es az a Vlgy, amely szamara
elszr testesitette meg magat a szot.
23
Ezert vesz el a mesek szemelyes jelentesenek
tekintelyes resze akkor, ha alakjainak es esemenyeinek nem a gyermek, hanem az illusztrator
kepzelete ad szubsztanciat. Ha a hallgato vagy olvaso a tulajdon eletebl vett sajatos kepekkel
jeleniti meg kepzeleteben a trtenetet, sokkal szemelyesebb elmenyben lesz resze. A Ielnttek
es a gyermekek egyarant gyakran valasztjak a knnyebb utat, es egy jelenet elkepzelesenek
nehez Ieladatat szivesen atengedik masnak. Csakhogy kepzeletnk veszit nallosagabol, ha
hagyjuk, hogy a rajzolo iranyitsa, es a trtenetnek is cskken a szemelyes jelentsege.
Ha megkerdezzk a gyermekektl, hogy peldaul milyen lehet a meseben szerepl
szrnyeteg, igen sokIele megjelenesi Iormat Iognak leirni: vagy ember szer vagy allatszer
hatalmas Iigurakat, vagy emberi es allati vonasokat elegyit oriasokat stb. Es aki elkepzel egy
ilyen kepet, annak a kep minden reszlete nagyon Iontos. Ezt veszitjk el, ha a mvesz altal
megrajzolt szrnyet latjuk magunk eltt, ha az kepzeletere hagyatkozunk, amely a mi
homalyos es bizonytalan elkepzelesnket Iellmulo tkeletes kepet produkal. Maga a szrny
is elveszti szamunkra Iontossagat, hidegen hagy vagy legIeljebb megijeszt de ebben ki is
merl minden jelentsege.
AZ EXTERNALIZCI FONTOSSGA
Kepzelt alakok es kepzelt esemenyek
A kisgyermek Iejeben allandoan es gyorsan nvekszik a gyakran rendezetlen es csak
reszben integralt benyomasok tmege: megtalalhatok kztk a valosag helyesen erzekelt
aspektusai, de nagyobb reszk Ielett teljes mertekben a kepzelet uralkodik. Gondolkodasanak
eretlensege es a megIelel ismeretek hianya miatt a gyermek Iejeben, ertelmeben nagy resek
tatonganak, melyeket a kepzelet tlt ki. A teves elkepzelesek egy resze a bels
Ieszltsegekbl Iakad, melyek hatasara a gyermek Ielreertelmezi eszleleseit.
A normalis gyermeki kepzeldes kiindulopontja a valosag valamely tbbe-kevesbe
helyesen megIigyelt tredeke, amely olyan ers vagyat vagy Ielelmet ebreszt a gyermekben,
hogy a gondolatait is magaval ragadja. A dolgok gyakran annyira sszekeverednek a Iejeben,
hogy nem kepes rendet teremteni kzttk. Valamilyen rendre azonban megiscsak szksege
van, ha nem gyengen es legy-ztten akar visszaterni a valosagba a kepzelet tartomanyaibol,
hanem IelIrisslve es megersdve.
A mesek ugyanazt az utat jarjak be, mint a gyermeki gondolkodas, es segitenek a
gyermeknek, mert megmutatjak, hogyan bontakozhat es bontakozik ki valamilyen magasabb
Iajta vilagossag a kepzeldesbl. A gyermek kepzeldesehez hasonloan, a mesek is altalaban
realisztikusan kezddnek: az anya azt mondja a lanyanak, hogy latogassa meg a nagymamat
egyedl (,Piroska es a Iarkas):; a szegeny szlk nem tudnak enni adni a gyermekeknek
(,Jancsi es Juliska); a halasznak nem akad hal a halojaba (,A halasz es az iIrit). Mas szoval:
a trtenet valosagos, de nemileg problematikus helyzetbl indul ki.
A zavarba ejt hetkznapi problemakkal es esemenyekkel szembesl gyermeket a
neveltetese arra sztnzi, hogy megertse ezeket a helyzeteket, es megoldasokat keressen. De
minthogy racionalitasanak meg nem sok beIolyasa van a tudattalanjara, az erzelmek es a
megoldatlan konIliktusok nyomasara a kepzelet knnyen magaval ragadja. Alig bimbozo
okIejt kepesseget egykettre maguk ala temetik a Ielelmek, remenyek, vagyak, szerelmek es
gylletek, es ezek az erzesek beleszvdnek minden gondolataba.
A mesek kiindulopontja megegyezhet tehat a gyermek lelki allapotaval peldaul a
testverekkel szemben a megklnbztetettseg, elutasitottsag erzesevel, mint Hamupipke
eseteben , de soha nem a gyermeket krlvev targyi valosaggal. Egyetlen gyermeknek sem
kell hamuban ldgelnie, mint Hamupipkenek, egyiket sem hagyjak szandekosan egy sr
erdben, mint Jancsit es Juliskat; a Iizikai hasonlosag nagyon ijeszten hatna a gyermekre,
tulsagosan is kzelrl erintene ahhoz, hogy megnyugtassa, marpedig a mese egyik celja eppen
a megnyugtatas.
A mesek vilagaban jartas gyermek tudja, hogy a mesek nem a hetkznapi valosag, hanem a
szimbolumok nyelven beszelnek hozza, A mese az elejetl kezdve a cselekmenyen at egeszen
a vegeig azt kzli velnk, hogy nem kezzelIoghato dolgokrol, nem igazi emberekrl vagy
helyekrl szol. A gyermek szamara a valosagos esemenyek is azaltal valnak Iontossa, hogy
szimbolikus jelentest lat vagy talal bennk,
,Egyszer volt, hol nem volt; ,Hetedhet orszagon is tul; ,Ezer eve vagy meg regebben;
,Egyszer, amikor az allatok meg beszelni tudtak; ,Egy sr erd kzepen egyszer, egy regi
kastelyban -az eIIele kezdetek mar jelzik, hogy ami ezutan kvetkezik, nem ,itt es most Iog
trtenni. A mesek kezdetenek ez a szandekos kdsitese azt szimbolizalja, hogy ezennel
elhagyjuk a hetkznapi valosagunk konkret vilagat. A regi kastelyok, a stet barlangok, a
szobak, ahova nem szabad belepni, az athatolhatatlan erdk mind arra utalnak, hogy valami
altalaban nem lathato, rejtett dolog Iog Ieltarulni elttnk, a ,reges-regen pedig azt jelenti,
hogy a legsibb dolgokrol Iogunk megtudni valamit.
A Grimm testverek keresve sem talalhattak volna megIelelbb mondatot
mesegyjtemenyk elejere annal, mint amelyik az els meset, ,A bekakiraly-t bevezeti. A
mese igy kezddik: ,Hajdanaban, reges-regen, amikor a kivansagok meg teljesltek, elt
valahol, valamerre egy kiraly. Csudaszep lanyai voltak ennek a kiralynak, de kzttk is a
legeslegszebb a legkisebbik volt. Akar hiszitek, akar nem, meg a nap is megallt bamulataban
az egen, valahanyszor rasttt, pedig az csak sok minden szepet latott mar vilageleteben. A
bevezet mondat a trtenetet a klnleges mese-idszamitasban helyezi el
A
abba az si
korszakba, amikor meg mind hittk, hogy kivansagainkkal, ha hegyeket nem mozdithatunk is
el, de sorsunkat azert megvaltoztathatjuk; amikor meg animisztikus vilagIelIogasunk szerint
a nap latott minket, es Iigyelemmel kiserte az esemenyeket. A kiralylany Ildntuli
szepsege, a kivansagok hatasossaga es a nap amulata mind a trtenet abszolut klnlegesseget
hangsulyozza. Ezek a koordinatak a meset nem a kls valosag terebe es idejebe helyezik el,
hanem egy sajatos lelekallapotba a gyermeki lelek allapotaba. Ebbl a helyzetbl a mese
jobban mvelheti a lelket minden mas irodalmi Iormanal.
A meseben hamarosan olyan esemenyek jatszodnak le, melyekbl kiderl, hogy itt a
megszokott logika es kauzalitas nem ervenyes, akarcsak sajat tudattalanunkban, ahol olykor a
legarchaiku-sabb, a legklnlegesebb es legmeglepbb esemenyek jatszodnak le. A tudattalan
tartalma egyszerre rejtelyes es ismers, egyszerre stet es lenygz, egyszerre kelti bennnk
a legvadabb szorongast es a legnagyobb remenyt. Nincs meghatarozott terhez es idhz
ktve, racionalitasunk nem kenyszerithet az esemenyekre oksagi lancolatot. Tudtunkon kivl
a tudattalan visszavezet bennnket eletnk legregibb, kezdeti idszakaba. A mese klns,
egeszen si es tavoli es megis egeszen ismers tajai azt sugalljak, hogy a lelek bels utjain
jarunk, a tudateltti es a tudattalan birodalmaban.
A mese a Ildi es egyszer kezdetektl a Iantasztikus esemenyek Iele halad. Barmilyen
nagy kiterk legyenek is benne, a trtenet Ionala szemben a gyermek naiv kepzeletevel vagy
egy alommal soha nem vesz el. A mese a csodak vilagaban tett utazas vegen a gyermeket
megnyugtato modon visszavezeti a valosagba. Ebbl a gyermek megtanulja azt, amire jelen
Iejldesi stadiumaban a legnagyobb szksege van: hogy semmi baj nem szarmazik abbol, ha
kepzelete egy ideig magaval ragadja de valoban csak egy ideig, es nem allandoan. A
trtenet vegen a hs visszater a valosagba a boldog, de csodak nelkli valosagba.
Ahogy az alombol IelIrisslve ebrednk, es jobban szembe tudunk nezni valosagos
Ieladatainkkal, ugyanugy a mesehs is, amikor a trtenet vegen visszater a valo vilagba,
jobban es sikeresebben szembe tud nezni az elettel. A legujabb alomkutatas kimutatta, hogy
ha valaki alhat ugyan, de almodni nem engedik, kevesbe sikeresen birkozik meg a valosag
problemaival; tudattalan problemait nem tudja almokban Ieldolgozni, es ez erzelmileg
megzavarja.
24
Egyszer talan kiserleti uton ugyanezt a mesekkel kapcsolatban is ki Iogjuk tudni
mutatni: hogy sokkal rosszabb azoknak a gyermekeknek, akik nem reszeslnek abban, amit a
mesek nyujtanak, akiknek a mesek nem segitenek, hogy tudattalan Ieszltsegeiket
kepzeletben dolgozhassak Iel.
Ha a gyermekek almai olyan bonyolultak volnanak, mint a normalis, intelligens Ielntteke,
melyekben a rejtett tartalmak reszletesen kidolgozva jelennek meg, akkor a gyermeknek nem
volna olyan nagy szksege a mesekre. Masreszt viszont, ha a Ielntt gyermekkoraban nem
ismerte volna a meseket, almainak tartalma es jelentese szegenyebb volna, es kevesbe
segitenenek neki abban, hogy le tudja gyrni elete problemait.
A gyermek sokkal bizonytalanabb, mint a Ielntt, ezert biztositekokra van szksege, hogy
Iantaziatevekenysege, melyre igenye van, s melynek nem tud ellenallni, nem Iogyatekossag.
Amikor a szl meset mond gyermekenek, egyben azt is kinyilvanitja, hogy a gyermeknek a
mesekben testet lttt bels elmenyeit Iontosnak, helyenvalonak, bizonyos modon
,valosagosnak tekinti. A gyermek ebbl arra kvetkeztet, hogy ha bels elmenyeit a szl
valosagosnak es Iontosnak tartja, akkor maga is az. Az ilyen gyermek Ielnttkoraban ugy
Iog erezni, mint Chesterton, aki ezt irta: ,Els es egyben vegs eletblcseletemet, melyben
tretlen meggyzdessel hiszek, a gyerekszobamban tanultam... Amiben akkor a leginkabb
hittem, es aminek most is a leginkabb hiszek, nem mas, mint amit tndermesenek neveznk.
A mesekbl barmelyik gyermek kiszrheti maganak azt a IilozoIiat, melyet Chesterton tanult
bellk: ,az elet nemcsak rm, hanem valamiIele sajatos kivaltsag is. Ez az eletszemlelet
egeszen mas, mint amelyet a ,valosagh trtenetek sugallnak, az elet nehezsegeivel szemben
megis sokkal ersebb tamaszt nyujt az embernek.
A Ienti idezetek Chesterton Orthodoxv cim knyvebl szarmaznak, amelynek
,Tnderorszag etikaja cim Iejezeteben a szerz a mesek inherens erklcsi IelIogasat
vilagitja meg: ,Az Oriasl Janos lovagiassagra tanit, vagyis az oriasokat azert kell
meglni, mert oriasi nagyok. Nem mas ez, mint IerIias lazadas a bszkeseg mint olyan ellen...
A Hamupipke ugyanarra tanit, mint a MagniIicat exaltavit humiles (alazatosokat
magasztal Iel). A szep leany es a szrny Iontos tanitasa ugy szol, hogy szeretni valamit mar
akkor kell, mielott az szeretetre melto... Azt a sajatos eletszemleletet vizsgalom, melyet a
mesek plantaltak belem. Amikor Chesterton azt allitja, hogy a mesek ,teljesen esszerek,
akkor nem mint valosagrol beszel roluk, hanem mint elmenyekrl, bels elmenyek tkreirl;
igy Iogja Iel ket a gyermek is.
25
Nagyjabol teves kor utan amikor a mesek igazan Iontosak lesznek , egyetlen normalis
gyermek sem tartja a meseket valosagos trteneteknek. Sok kislany szeretne kiralykisasszony
lenni es palotaban lakni, es ezt sokszor es reszletesen el is kepzeli, de amikor anyja vacsorazni
hivja, tudja, hogy nem kiralykisasszony. Egy park Iai is idnkent titokzatos, sr es stet
rengetegnek latszanak, de a gyermek kzben tudja, hogy nem az, mint ahogy a kislanyok is
tudjak, hogy a babajuk nem valosagos csecsem, nem a sajat gyermekk, barmennyire annak
nevezik, es ugy bannak is vele.
Azok a trtenetek, amelyek valosagosabb helyzetekbl indulnak ki, peldaul a
gyerekszobaban vagy a jatszoteren kezddnek, es nem a sr erd mellett, a szegeny Iavago
kunyhojaban; es amelyekben a szereplk sokkal inkabb a gyermek szleire hasonlitanak, mint
szegeny Iavagokra vagy kiralyokra es kiralynkre; de amelyek ezeket a valosagos
mozzanatokat vagy teljesit es Iantasztikus elemekkel kombinaljak, knnyen sszezavarjak a
gyermekben azt, ami valosagos, azzal, ami nem az. Az ilyen trtenetek, barmilyen hek
legyenek is a kls valosaghoz, nincsenek sszhangban a gyermek bels valosagaval, es
ezaltal csak szelesitik a gyermek kls es bels elmenyvilaga kztt huzodo szakadekot.
Eltavolitjak a gyermeket a szleitl is, mert azt Iogja erezni, hogy masIele szellemi vilagban
elnek; barmilyen kzel legyenek is egymashoz ,valo krnyezetkben erzelmileg,
ideiglenesen mintha mas Ildreszek lakoi volnanak. Ettl azutan szlnek es gyermeknek
egyarant Iajdalmas modon megszakad a Iolyamatossag a nemzedekek kztt.
Ha a gyermek csak ,valosagh (vagyis a bels valosag Iontos szempontjaibol hamis)
trteneteket hall, arra a kvetkeztetesre juthat, hogy bels valosaganak jelents resze szlei
szamara elIogadhatatlan. Ez sok gyermeket elidegenit tulajdon bens eletetl, es ezaltal
szegenyebbe tesz. Ennek kvetkezteben a gyermek kesbb, serdlkoraban, amikor mar nem
ervenyesl a szlk erzelmi beIolyasa, meggylli a racionalis vilagot, es teljes egeszeben a
kepzelet vilagaba menekl, mintha igy akarna potolni, amit gyermekkoraban elveszitett. Meg
idsebb korban, ha a sors ugy hozza, komoly tres jhet letre a valosaghoz Izd
viszonyaban, es ez veszelyes kvetkezmenyekkel jarhat egyenre es a tarsadalomra nezve
is. Kevesbe sulyos esetben ez a bens tokosodas egy egesz eleten at tart, es az ilyen ember
soha nem erzi magat teljesen elegedettnek, mert az elidegenitett tudattalan Iolyamatokat nem
hasznalhatja Iel elete gazdagitasara. Az elet ilyen esetben se nem ,rm, se nem ,valamiIele
sajatos kivaltsag, Tudattalan szksegleteit megIelel modon semmi nem elegitheti ki, barmi
trtenjek is vele a valosagban, mert a szakadas athidalhatatlan. Vegeredmenyben az ilyen
ember sohasem erzi teljesnek az eletet.
Ha a gyermeket nem arasztjak el sajat lelki Iolyamatai, es ha egyebkent minden Iontos
szempontbol megIelel modon gondjat viselik, akkor koranak megIelelen szembe tud nezni
az elettel, es a Ielmerl problemakat meg tudja oldani. De ha elnezzk a gyermekeket
peldaul a jatszoteren , kiderl, hogy ezek az idszakok nagyon rvidek.
Ha viszont a bels Ieszltsegek Iellkerekednek es ez gyakran elIordul , a gyermeknek
csak egyetlen remenye marad, hogy valamikeppen megbirkozzon velk: ha externalizalja
ket. Csakhogy itt az a problema, hogy az externalizaciok is Iellkerekedhetnek rajta. A
gyermek rendkivl nehezen tud csak rendet teremteni a valosagos vilagban szerzett klnIele
tapasztalatai kztt, es ha ezek a tapasztalatok sszekeverednek bels elmenyeivel, segitseg
nelkl keptelen szetvalasztani ket. A bels Iolyamatok vilagaban a maga erejebl nem tud
rendet teremteni, es nem is erti ket. A mesealakok segitsegevel azonban ellenrizhet modon
externalizalhatja lelki Iolyamatait. A mesek peldat mutatnak neki, hogyan testesitheti meg a
rombolo vagyakat az egyik szerepl, hogyan szerezheti meg az ohajtott kieleglest egy masik,
hogyan azonosulhat egy harmadikkal, hogyan vonzodhat egy negyedikhez es igy tovabb,
mindig a pillanatnyi szksegleteinek megIelelen.
Ha a gyermek minden vagyalma alakot lthet egy jo tnderben; minden destruktiv vagya
egy gonosz boszorkanyban; minden Ielelme egy Ialank Iarkasban; lelkiismeretenek minden
parancsa egy kalandos uton megismert blcs emberben; minden Ieltekeny haragja egy
allatban, amely kikaparja si rivalisa szemet akkor a gyermek vegre megkezdheti a
rendcsinalast bels ellentmondasainak vilagaban. Es ha egyszer megkezdte, egyre kevesbe
ragadhatja magaval a kaosz.
tvltozsok
A kpzeletbeli gonosz mostoha
A nvekedes kzben szerzett egyes elmenyeknek megvan a maguk ideje; a gyermekkor az
az id, amikor meg kell tanulni a bels elmenyek es a klvilag kztt tatongo hatalmas
szakadek athidalasat. Az a Ielntt, aki gyermekkoraban nem elvezhette a mesek
kepzeletvilagat, vagy aki elIojtotta magaban ezeket az emlekeket, knnyen ertelmetlennek,
Iantasztikusnak, ijesztnek es teljesen hihetetlennek tartja a meseket. Azt a Ielnttet, akinek
nem sikerlt kielegiten integralnia magaban a valosag es a kepzelet vilagat, zavarba ejtik a
mesek. De az a Ielntt, aki sajat eleteben sikeresen integralta a racionalis rendet tudattalanja
logikatlansagaval, megerti, hogyan segitenek a mesek a gyermeknek ebben az integracios
Iolyamatban. A gyermeknek, valamint annak a Ielnttnek, aki Szokrateszhoz hasonloan tudja,
hogy meg a legblcsebb emberben is van valami a gyermekbl, a mese igazsagokat tar Iel az
emberisegrl es az egyes emberrl.
A ,Piroska es a Iarkas-ban a josagos nagymama helyet hirtelen a Ialank Iarkas Ioglalja el,
amely el akarja pusztitani a gyermeket. Micsoda ertelmetlen atvaltozas targyilagosan nezve,
es milyen Ielelmetes akar azt is gondolhatjuk, hogy szksegtelenl ijeszt, es ellentmond
minden elkepzelhet valosagnak. De ha a gyermek tapasztalatai Iell kzelitjk meg, vajon
tenyleg sokkal ijesztbb annal, amikor a gyermek sajat josagos nagymamaja valtozik at egyik
pillanatrol a masikra Ienyeget Iigurava, aki t porig alazza, mondjuk, egy bepisiles miatt? A
gyermek szemeben ilyenkor nagymama mar nem ugyanaz az ember, aki egy perccel azeltt
volt; emberev orias lett belle. Maskepp hogy lehet, hogy aki olyan kedves volt, aki
ajandekokat hozott neki, aki megertbb, trelmesebb es megbocsatobb volt meg az
edesanyjanal is, hirtelen ennyire megvaltozzon?
A gyermek, minthogy semmiIele sszeIggest nem lat a klnIele megnyilvanulasok
kztt, a nagymamat valoban ket kln entitasnak Iogja Iel szeretnek es Ienyegetnek. O a
nagymama, es a Iarkas is. Ketteosztasaval a gyermek megrizheti magaban a josagos
nagymama kepet is. Barmilyen ijeszt is, hogy Iarkassa valtozik? joindulatu lenye valahol
megmarad. Egyebkent a trtenet ugyis azt mondja, hogy a Iarkas tnekeny maniIesztacio es
a nagymama vegl diadalmasan visszater.
jj
a
valamit megtagad gyermeketl, amit az szeretne megkapni, az anya is atvaltozhat
kegyetlen mostohava, noha leggyakrabban a gyermek legIbb gondozoja es vedelmezje.
Ezzel a Iordulattal nemcsak a mesekben talalkozunk; sok gyermek maga is ugy oldja meg
nehezen erthet vagy elviselhet szemelyes kapcsolatait, hogy a masik embert kepzeletben
ketteosztja, es a jobbik Ielet erintetlenl rzi magaban. Ezzel a modszerrel az
ellentmondasokat egy csapasra megoldja; ez trtent egyszer egy nem egeszen teves
kislannyal, aki joval kesbb, mar egyetemista koraban meselte el az esetet.
Egyszer egy aruhazban az anyja nagyon megharagudott ra, es a kislanyt teljesen
megsemmisitette, hogy anyja igy tud viselkedni vele. HazaIele az anyja tovabb szidta, es
rossz gyermeknek nevezte. A kislanyban kialakult a meggyzdes, hogy ez a gonosz ember
csak klsoleg volt olyan, mint az anyja, csak kiadta magat az anyjanak, valojaban pedig
gonosz Mars-lako, a kls hasonlosagaval visszael csalo, aki anyja megjeleneset magara
ltve, elrabolta tle az anyja. Ettl kezdve sokszor gondolt arra, hogy ez a Mars-lako
erszakkal elIoglalta anyja helyet, mert ugy kinozta t, ahogy igazi anyja soha nem tette
volna.
Ez az elkepzeles nehany even at elevenen elt benne, mig aztan heteves koraban annyira
Ielbatorodott, hogy megprobalt csapdakat allitani a Mars-lakonak. Amikor a Mars-lako
egyszer ujra elIoglalta az anyja helyet, es gyalazatos modon kinozni kezdte t, nagy okosan
kerdeseket tett Iel neki, es azt puhatolta, tudja-e, mi zajlott le kzte, marmint a kislany es
anyja kztt. Nagy meglepetesere a Mars-lako mindent tudott, bar ebben elszr csak a
Mars-lako ravaszsaganak bizonyitekat latta. Ket-harom ilyen kiserlet utan azonban ketsegei
tamadtak, es ekkor megkerdezte anyjat, tud-e arrol, mit mvelt vele, marmint a lanyaval a
Mars-lako. Amikor nyilvanvalo lett, hogy anyja mindenrl tud, a Mars-lako Iantaziakepe
sszeomlott.
Amig a kislany biztonsagerzete azt kivanta, hogy anyja csakis jo legyen sohasem merges
vagy elutasito , ugy rendezte at a valosagot, hogy megkapja, amire szksege van. Amikor
mar nagyobb lett, es biztonsagerzete is megersdtt, anyja haragjat vagy elegedetlenseget
mar nem erezte annyira megsemmisitnek. Mivel sajat integracioja biztosabb alapokon
nyugodott, biztonsagerzete Ienntartasahoz mar nem volt szksege a kepzeletbeli Mars-lakora,
es anyja ketts kepet a kepzelt Iigura valosagossaganak ellenrzese utan ujra
egybedolgozhatta.
Minden gyermeknek neha szksege van arra, hogy szlei kepzetet a joakaratu, illetve
Ienyeget aspektusok szerint ketIele bontsa, mert igy teljes mertekben elvezheti a joakaratu
,Iel partIogasat; legtbbjk azonban ezt nem tudja olyan okosan es tudatosan vegigcsinalni,
mint ez a kislany. A legtbb gyermek nem tudja, mit csinaljon egy olyan remenytelen
helyzetben, amikor anyja hirtelen atvaltozik egy ,kls hasonlosagaval visszael csalova. A
mesekben az ilyen ,csalok nem gyzhetik le a gyermeket, mert a mesekben jo tnderek
sietnek a segitsegere, hogy boldogsagat a ,csalok es ,mostohak ellenere is megtalalhassa. A
mesek azt sugalljak, hogy valahol, titokban egy josagos tnderanya rkdik a gyermek sorsa
Ielett, aki kritikus helyzetben, ha kell, erezteti is hatalmat. A mese azt mondja a gyermeknek,
hogy ,vannak ugyan boszorkanyok, de soha ne Ielejtsd el, hogy vannak jo tnderek is, akik
sokkal ersebbek a boszorkanyoknal. Ugyanezek a mesek arrol is biztositjak, hogy a
Ielelmetes oriasok eszen mindig tuljar valamelyik kicsi es gyes ember aki pedig eppolyan
gyengenek es tehetetlennek latszik, mint amilyennek a gyermek erzi magat. Valoszinleg az
elbb emlitett kislanynak is a gonosz szellemet okosan legyz valamilyen gyermek trtenete
adott batorsagot ahhoz, hogy megprobalja leleplezni a Mars-lakot.
Az ilyesIele Iantaziak egyetemessegere utal az is, amit a pszichoanalizisben a pubertaskori
gyermek ,csaladi Iantaziajaekent tartanak nyilvan.
26
Ezek voltakeppen Iantaziakepek es
abrandok, melyek mibenletet a normalis iIju reszben ugyan Ielismeri, reszben azonban hisz
bennk. Az a lenyegk, hogy az ember szlei valojaban nem az igazi szlei, mert az igaziak
valamilyen magas rangu szemelyisegek, es hogy az embernek, a krlmenyek szerencsetlen
alakulasa miatt, ezekkel az allitolagos szlkkel kell egytt elnie. Ezek az abrandok sokIele
Iormaban jelenhetnek meg; a gyermek gyakran csak az egyik szlt veli hamisnak ez a
helyzet gyakori a mesekben is, ahol az egyik szl igazi, a masik mostoha. A gyermek abban
remenykedik, hogy egy szep napon akar veletlenl, akar keszakarva az igazi szl
megjelenik, Ielemeli magahoz az t megillet magas polcra, es aztan boldogan elnek.
Az ilyen Iantaziak jol jnnek a gyermeknek: lehetve teszik szamara, hogy bntudat nelkl
dhs legyen a bitorlo Mars-lakora vagy a ,hamis szlre. Jellemz modon akkor szoktak
megjelenni, amikor a bntudaterzes mar beeplt a gyermek pszichikus strukturajaba, amikor a
szl irant erzett harag vagy ami meg rosszabb -megvetes lekzdhetetlen bntudatot keltene
benne. Amikor tehat a mesek az anya Iigurajat ketIele, egy josagos (altalaban halott) anyava
es egy gonosz mostohava hamisitjak, jo szolgalatot tesznek a gyermeknek. Ezzel nemcsak egy
maradektalanul josagos kepzelt anyat lehet bell megrizni, amikor az igazi anya nem
maradektalanul josagos, hanem haragudni is lehet a ,mostohara, megpedig ugy, hogy kzben
nem kell Ielni az igazi anya vagyis egy masik szemely joakaratanak elveszitesetl. A mese
ezzel azt sugallja, hogy urra lehet lenni az ellentetes erzelmeken, amelyek egyebkent maguk
ala gyrnek a gyermeket, hiszen az ellentetes erzelmek integralasanak kepessege meg csak
eppen hogy csirazik benne.
A kepzeletbeli gonosz mostoha nemcsak a jo anya kepet hagyja erintetlenl, hanem
lehetseget nyujt a gyermeknek, hogy bntudat nelkl legyen ra dhs ami azert Iontos,
mert ez a bntudat komolyan veszelyeztetne anyjahoz Izd jo viszonyat.
A kepzeletbeli gonosz mostoha tehat megrzi a jo anya kepet, a mese azonban abban is
segit a gyermeknek, hogy el tudja epsegben viselni, ha anyjat gonosznak latja. Ahogyan a
Mars-lako eltnt a kislany kepzeletebl, mihelyt anyja ismet meg volt elegedve vele,
ugyanugy egy joakaratu szellem egy pillanat alatt meghiusithatja egy gonosz szellem
mesterkedeseit. A mesebeli megment Iigurajaban az anya jo tulajdonsagai eppolyan
eltulzottan jelennek meg, mint a rossz tulajdonsagai a boszorkanyban. De a kisgyermek
pontosan igy latja es eli meg a vilagot: vagy tkeletes paradicsomnak, vagy Ieneketlen
pokolnak.
A megIelel erzelmi kesztetes hatasara a gyermek nemcsak a szleit bontja ketIele alakba,
hanem nmagat is, es szeretne azt hinni, hogy ket alakvaltozatanak semmi kze egymashoz.
Ismertem olyan kisgyermekeket, akik nappal mar sikeresen visszatartottak vizeletket,
ejszaka azonban bepisiltek, es amikor Ielebredtek, undorodva az agy sarkaba huzodtak, es
nagy meggyzdessel azt mondtak: ,valaki bepisilt az agyamba. A szlk altalaban azt
gondoljak, hogy ezzel a gyermek masra akarja haritani a Ielelsseget, holott tudja, hogy
maga pisilt be. De ez nem igy van. Az a ,valaki nmaganak az a resze, akitl ezennel
megvalik; szemelyisegenek ezt a reszet tulajdonkeppen mar idegennek tartja. Ha
ragaszkodnank ahhoz, hogy ismerje be, hogy pisilt be, idnek eltte kenyszeritenenk ra az
emberi szemelyiseg integritasanak Iogalmat, es ezzel valojaban lassitanank Iejldeset. A
biztos en-tudat kialakitasahoz a gyermeknek szksege van arra, hogy enkepet egy ideig csakis
az altala helyeselt es kivanatosnak tartott elemekkel gazdagitsa. Ha mar kidolgozott egy olyan
enkepet, amelyre egyertelmen bszke lehet, lassan megbaratkozhat azzal a gondolattal, hogy
enjenek lehetnek kevesbe tkeletes vonasai is.
Ahogy a meseben a szl ket alakra bomlik, es igy reprezentalja egyreszt a szeretet,
masreszt az elutasitas erzeset, ugyanugy a gyermek is externalizalja es kivetiti ,valakire
mindazokat a rossz dolgokat, melyeket tulsagosan ijeszt voltuk miatt nem mer sajatjanak
tartani.
A meseirodalom tudataban van annak, mennyire problematikus, ha az anyat olykor gonosz
mostohanak lattatja; ezert aztan ova inti olvasoit attol, hogy a harag elragadja ket, hogy
dhkben elhamarkodottan cselekedjenek. A gyermek knnyen enged erzeseinek, ha bosszus
valamelyik kzeli hozzatartozojara, vagy trelmetlen, mert varakoztatjak; ilyenkor haragos
gondolatai es kegyetlen kivansagai tamadnak, melyek kvetkezmenyeivel ha valora
valnanak -nem sokat trdik. Sok mese szol az ilyen elhamarkodott kivansagok tragikus
kvetkezmenyeirl, amikor valaki tul sokat kivan, vagy nem tudja kivarni a dolgok
bekvetkezesenek termeszetes idejet, Mindket lelkiallapot jellemz a gyermekre. Alljon itt
peldakent ket Grimm-mese.
A ,SndisznoIiu cim meseben egy IerIit annyira Irusztral, hogy nem teljeslhet
legnagyobb kivansaga, hogy Ielesege nem tud neki gyermeket szlni, hogy elnti a mereg, es
vegl ugy elveszti a Iejet, hogy azt kiabalja: ,Az sem baj, ha sndiszno, csak gyerek legyen.
8
8
A gyermekaldast tulsagosan trelmetlenl kvetel szlk ugy bnhdnek, hogy Iurcsa
ember-allat keverekeket hoznak a vilagra. Ez a motivum si, es szeles krben elterjedt. Egy
trk meseben peldaul Salamon kiraly adja vissza egy gyermeknek teljes emberi Iormajat.
Ezekben a trtenetekben, ha a rendellenesen Iejld gyermekkel a szlk jol es trelmesen
bannak, a gyermekbl a vegen vonzo emberi leny lesz.
E mesek lelektani blcsessege Iigyelemre melto: a szlk nem tudnak uralkodni
erzelmeiken, es ezert gyermekk Ielresikerlt lesz. A mesekben es az almokban a testi
deIormaltsag gyakran jelkepez lelki rendellenesseget. Ezekben a mesekben a test Iels resze,
a Iejet is beleertve, allatszer, mig a test also Ielenek normalis emberi Iormaja van. Ez arra
utal, hogy a gyermek Iejevel azaz a lelkevel van baj, es nem a testevel. A mesek azt is
Kivansaga teljesl: Ielesege gyermeket szl, kinek Iels resze sndiszno, also resze Iiu.
,A het hollo-ban az apa erzelmeit annyira lekti az ujszltt gyermek, hogy haragjat
idsebb gyermekeire zuditja. Het Iia kzl az egyiket vizert kldi, hogy megkeresztelhesse
ujszltt leanyat, es a Iiut hat testvere is elkiseri. Az apa dheben, hogy megvaratjak, Ielkialt:
,Barcsak hollova valnanak mindahanyan es ez be is kvetkezik.
Ha a rossz kivansagok valora valasaval ezek a mesek veget ernenek, egyszer tanmesek
volnanak, melyek arra Iigyelmeztetnek, hogy ne engedjk, hogy negativ erzelmek
elragadjanak vagyis olyasvalamire, amit a gyermek nem tud elkerlni. De a mese tudja,
hogy nem lehet lehetetlent kivanni a gyermektl, nem lehet szorongast kelteni benne csak
azert, mert olyan harag dul benne, melynek keletkezeserl nem tehet. A mese egyreszt
realisztikus modon Iigyelmeztet, hogy akit a dh es a trelmetlenseg hirtelen elragad, azt baj
eri, masreszt viszont biztosit arrol, hogy a kvetkezmenyek csak atmenetiek, hogy joakarattal
es jo tettekkel helyre lehet hozni azt a kart, amit a rossz kivansagok okoztak. A SndisznoIiu
hazavezeti az erdbl az eltevedt kiralyt. Jutalmul a kiraly megigeri neki, hogy ve lehet az
els dolog, amivel szembetalalkozik az uton, es ugy esik, hogy ez epp a tulajdon leanya lesz.
A kiralykisasszony betartja apja igeretet, es Ielesegl megy a visszataszito klsej
SndisznoIiuhoz. Eskv utan a naszagyban a Iiu vegl teljesen emberre valtozik, es amikor
eljn az ideje, megrkli a kiralysagot is.
9
,A het hollo-ban a lanytestver, aki miatt noha
artatlan volt het Iiverenek hollova kellett valnia, a vilag vegere is elmegy, es nagy
aldozatokat hoz, hogy testvereit megszabaditsa a varazstol. A hollok visszanyerik emberi
alakjukat, es a boldogsag ismet teljes.
Ezek a trtenetek azt mondjak, hogy a gonosz kivansagok rossz kvetkezmenyeit
joakarattal es nemi erIeszitessel meg lehet szntetni. Mas mesek ennel is tovabb mennek, es
azt sugalljak a gyermeknek, hogy ne Ieljen az ilyen kivansagoktol, mert kvetkezmenyeik
csak atmenetiek, tartosan semmi nem valtozik meg; a kivansagok teljeslese utan a dolgok
eppen olyanok, mint eltte voltak. Az ilyen trteneteknek az egesz Ildkereksegen szamtalan
valtozata ismeretes.
A nyugati kulturaban talan a ,Harom kivansag a legismertebb kivansagmese. A motivum
legegyszerbb megjelenesi Iormajaban egy IerIinak vagy egy nnek harom kivansagat
teljesiti egy idegen vagy egy allat, akivel valami jot tettek. A ,Harom kivansag-ban egy
IerIinak jut ez a szerencse, de nem veszi nagyot komolyan. Amikor este hazater, a Ielesege,
mint mindig, levest tesz elebe vacsorara. ,Mar megint leves! Barcsak egyszer mar pudingot
ehetnek! mondja, es a puding egy szempillantas alatt ott terem eltte. Felesege tudni
akarja, mi trtent, es elmeseli neki a kalandjat. Az asszonyt elnti a mereg, hogy a IerIi az
egyik kivansagot ilyen semmisegre pazarolta el, es Ielkialt: ,Ragadna inkabb a Iejedre az
egesz puding. Kivansaga nyomban teljesl. ,Oda a masodik kivansag! En meg most azt
kivanom, hogy kerljn le a Iejemrl ez a puding mondja az ember. gy aztan oda lett mind
a harom kivansag.
27
Ezek a mesek Ielhivjak a gyermek Iigyelmet az elhamarkodott kivansagok neha
kellemetlen kvetkezmenyeire, ugyanakkor azonban megnyugtatjak, hogy ezek a
kzlik, hogy a gyermekben a negativ erzesekkel okozott kart helyre lehet hozni, ha a szlk
kell trelemmel, pozitiv erzelmekkel Iordulnak Ieleje, Haragos szlk gyermekei gyakran
viselkednek ugy, mint a sndiszno: mintha mindentt tskek allnanak ki bellk. A Ielig
sndiszno gyermek kepe tehat igen talalo. A tanmesek is Iigyelmeztetnek, hogy a gyermeknek
nem szabad dhben Iogannia, hogy nem szabad haragosan es trelmetlenl varni a
szletesket. De az igazi jo mesek a baj orvoslasanak modjat is magukban Ioglaljak, es
receptjk sszhangban van a modern pszichologia legjobb Ielismereseivel.
9
Ez az allatvolegenv tipusu mesek jellegzetes beIejezese: reszletesebben majd ott
Ioglalkozom velk (lasd 400. o.).
kvetkezmenyek nem maradandoak, kivalt ha az ember komolyan nekilat, hogy Ielszamolja
ket. Talan meg ennel is Iontosabb az a teny, hogy egyetlen olyan meset sem ismerek,
amelyben a gyermek indulatos kivansagai barmilyen kvetkezmennyel jarnanak; ez csak a
Ielnttek kivansagaival Iordul el. Ez arra utal, hogy csak a Ielnttek Ielelsek azert, amit
dhkben vagy meggondolatlansagukban csinalnak, a gyermekek nem. A mesekben a
gyermekhsk csak jo dolgokat szoktak kivanni; es a veletlen vagy egy jo tnder ezeket a
vagyakat sokszor varakozason Iell kielegiti.
A mesek, mikzben beismerik, hogy dhsnek lenni emberi dolog, mintha csak a Ielnttl
varnak el, hogy kellkeppen uralkodjon magan, es hogy ne ragadtassa el magat, mert az
Iurcsa indulatos kivansagai megvalosulnak a gyermeknek csodas kvetkezmenyeket
helyeznek kilatasba abban az esetben, ha vagyait es gondolatait po:itiv iranyba tereli. Az
elhagyatottsag a mesebeli gyermekben nem ebreszt bosszuallo gondolatokat. Akkor is csak jo
dolgokat kivan, ha minden oka megvolna ra, hogy bantalmazoinak rosszat akarjon. HoIeherke
semmi rosszat nem kivan a gonosz kiralynnek. Hamupipke joggal elvarhatna, hogy
mostohatestverei megbnhdjenek gonoszsagukert, megis azt szeretne, ha elmennenek a nagy
balba.
A nehany orara magara hagyott gyermek eppolyan kegyetlenl szenved, mintha egesz
eleteben mindig csak elhagytak es elhanyagoltak volna. Amikor aztan anyja mosolyogva
megjelenik az ajtoban, es meg talan valami kis ajandekot is hoz, az elet hirtelen mag? lesz a
tkeletes boldogsag. Hat van ennel varazslatosabb dolog a vilagon? Hogyan valtoztathatja
meg egy ilyen egyszer dolog ilyen erteljesen az eletet, ha nincs benne valami varazslat?
A gyermek krs-krl mindentt radikalis atvaltozasokat tapasztal, jollehet mi magunk
ezeket nem eszleljk. De Iigyeljk csak meg, hogyan Ioglalkozik az elettelen targyakkal:
bizonyos targyak peldaul egy cipIz vagy egy jatek oly nagy mertekben Irusztralhatjak,
hogy a gyermek tkeletesen ostobanak erzi magat. Aztan hirtelen, mintegy varazstesre, a
targy engedelmeskedik neki, es vegrehajtja parancsait; a legszerencsetlenebb emberbl most
lesz a legboldogabb. Vajon ez nem a targy varazserejenek bizonyiteka?
Jo nehany meseben elIordul, hogy a hs valamilyen varazserej targyat talal, es ez
megvaltoztatja az eletet; segitsegevel a kelekotya gyermek lepipalja a korabban elnyben
reszesitett testvereit. Annak a gyermeknek sem kell ketsegbe esnie, aki rut kiskacsanak erzi
magat, ha Ieln, gynyr hattyu lesz belle.
A kisgyermek nem nagyon csinalhat meg nalloan semmit, ez elkeseriti neha annyira,
hogy csalodottsagaban Ieladja a probalkozasokat. A mese ezt ugy akadalyozza meg, hogy
oriasi jelentseget tulajdonit a legkisebb eredmenynek is, es sejteti, hogy az ilyeneknek
csodas kvetkezmenyei lehetnek. Valaki talal egy palackot vagy egy veget (mint ,A
palackba zart szellem cim Grimm-meseben), baratsagot kt egy allattal vagy az allat vele
(mint a ,Csizmas Kandur-ban), megosztja egy idegennel a kenyeret (mint egy masik Grimm-
meseben, ,Az aranylud-ban) az ilyen es ehhez hasonlo hetkznapi esemenyekbl aztan
nagy dolgok lesznek. A mese tehat arra biztatja a gyermeket, higgye el, hogy sajat
eredmenyei, barmilyen kicsinyek is, Iontosak, meg ha ezt nem ismeri is Iel abban a
pillanatban.
Az ilyen lehetsegekbe vetett hitet azert kell taplalni, hogy a gyermek ne sulyos
veresegkent elje at csalodasait, hanem el tudja Iogadni ket; de ezenkivl Iontos kihivast
jelenthet szamara az is, hogy bizalommal gondolhat a szli haz Ialain tuli eletre. A mese
peldaja a biztositek, hogy is talal majd segitseget a vilagban a vallalkozasaihoz, es
erIesziteseit vegl siker koronazza. A mese ugyanakkor azt is hangsulyozza, hogy ezek a
dolgok reges-regen, egy nagyon tavoli orszagban trtentek, vagyis peldajaval a remenyt
taplalja, es nem az itt es most valo vilagat irja le.
A gyermek sztnsen megerti, hogy ezek a trtenetek ugyan nem valosagosak, de igazak;
hogy esemenyeik a valosagban nem jatszodnak ugyan le, de az egyen Iejldeseben es bels
elmenyvilagaban igen; hogy a mesek kepzeletbeli es szimbolikus Iormaban a nvekedes es a
Iggetlen let kivivasanak Iontos allomasait mutatjak be.
A mesek ugyan kivetel nelkl egy szebb jv Iele mutatjak az utat, de megsem a vegs
boldogsag pontos reszleteit ecsetelgetik, hanem a valtozasok Iolyamatara koncentralnak. A
gyermek adott Iejldesi szintjebl indulnak ki, es jelzik, merre kell majd tovabb haladnia de
a hangsulyt magara a haladasra helyezik. A mesek meg a legtskesebb bozotbol: az dipalis
korszak utvesztjebl is kivezethetik a gyermeket.
REND A KOSZBAN
Az dipalis korszakban es azt megelzleg is (krlbell haromtol hat-het eves korig) a
gyermek kaotikusnak eli at a vilagot, de csak a Ielntt nezpontjabol, mert a kaosz
elmenyehez tudni kell, mi a kaosz. Ha valaki a vilagot kaotikusnak ismeri meg, akkor
olyannak is Iogadja el.
A Biblia, amely az ember legmelyebb erzeseit es gondolatait Iejezi ki, ezt ugy Iogalmazza
meg, hogy kezdetben a vilag Iormatlan, ,kietlen volt. A Biblia kzli a kaosz legyzesenek
modjat is: ,elvalaszta Isten a vilagossagot a setetsegtl. Az dipalis harcok kzben es miatt a
klvilag jelentsege egyre nagyobb lesz, es a gyermek megkezdi probalkozasait, hogy rendet
teremtsen benne. Zavaros elmenyvilagat tbbe nem tekinti a vilag egyedl lehetseges es
helyes IelIogasanak. Nezetrendszereben valamelyes rendet csak ugy tud teremteni, ha
mindent ellentetekre oszt Iel.
A kesei es a posztdipalis eletkorban ez a ketteosztas magara a gyermekre is kiterjed. Mint
valamennyinkben, a gyermekben is szntelenl ellentetes erzelmek kavarognak. Csakhogy a
Ielntt mar megtanulta, hogyan kell ezeket integralni, a gyermek viszont nem tud velk
megbirkozni, az ambivalens erzelmekkel nem tud mit kezdeni. A szeretet es a gyllet, a
vagyakozas es a Ielelem vegyes erzeseit erthetetlennek es kaotikusnak tartja. Nem tudja
egyszerre erezni magat jonak es engedelmesnek, es ugyanakkor rossznak es dacosnak, meg ha
valojaban az is. Minthogy az atmeneti Iokozatokat nem tudja megerteni, mindent vagy
teljesen Iehernek, vagy teljesen Ieketenek lat. Az ember vagy bator, vagy gyava; vagy a
legboldogabb, vagy a legszerencsetlenebb; vagy a legszebb, vagy a legcsunyabb; vagy a
legokosabb, vagy a legostobabb; vagy szeret, vagy gyll, de atmenetek nincsenek.
igy abrazolja a mese is a vilagot: alakjai vagy megatalkodottan gonoszak, vagy nzetlenl
josagosak. Az allatok vagy mindent IelIalnak, vagy mindenben segitenek. A hsk
lenyegeben mind egyarcuak, es ezert a gyermek knnyen megerti tetteiket es reakcioikat.
Egyszer es kzvetlen kepeivel a mese segitseget nyujt a gyermeknek abban, hogy rendet
teremtsen komplex es ambivalens erzesei kztt, hogy ne egyetlen amorI masszaban
kavarogjanak, hanem mindegyiket a maga kln helyere tehesse.
A mesebl a gyermek tleteket merithet ahhoz, hogyan teremtsen rendet bels eletenek
kaoszaban. A mese nemcsak azt tanacsolja a gyermeknek, hogy elmenyvilaganak ssze nem
ill es zavarba ejt elemeit bontsa szet ellentetekre, es klnitse el egymastol, hanem azt is,
hogy vetitse ki klnbz Iigurakra. Meg Freudnak sem jutott eszebe jobb megoldas arra,
hogy valami ertelmet hamozzon ki a lelki eletnkben egymas mellett el ellentmondasok
hihetetlen zrzavarabol, mint hogy szimbolumokat alkotott szemelyisegnk elklnithet
aspektusai szamara. Ezeket sztn-ennek, ennek es Ielettes ennek nevezte el. Ha mi, Ielnttek,
csak ugy tudunk bizonyos rendet teremteni bels elmenyeink kaoszaban, hogy klnallo
entitasokat hozunk benne letre, gondolhatjuk, mennyivel nagyobb szksege van erre a
gyermeknek! Manapsag a Ielnttek bels elmenyeik csoportositasara es voltakeppen jobb
megertesk celjara olyan Iogalmakat hasznalnak, mint az sztn-en, az en, a Ielettes en es az
enideal. Ezzel sajnos elvesztnk valamit, amit a mesek megriznek: azt a Ielismerest, hogy ez
az externalizacio valojaban kitalalas, amely csak arra jo, hogy segitsegevel elklnitsk
egymastol es jobban megertsk a lelki Iolyamatokat.
10
Amikor a mese hse a legkisebb gyerek, Hamujanko vagy TkIilko, akkor a mese
voltakeppen az en eredeti, meg ertlen allapotat jeleniti meg, amint eppen megkezdi harcat
tulajdon bels keszteteseivel es a klvilag nehez problemaival.
A pszichoanalitikus IelIogashoz hasonloan, a mesek az sztnent gyakran allati Iormaban
abrazoljak, termeszetnk allati vonasainak jelkepekent. A mesekben ketIele allattal
talalkozhatunk: egyIell veszelyes, pusztito allatokkal, mint peldaul a Iarkassal a ,Piroska es
a Iarkas-ban, vagy a sarkannyal ,A ket testver cim Grimm-meseben, aki egy egesz
orszagot elpusztit, ha nem kap minden esztendben egy iIju leanyt; masIell pedig blcs es
segitkesz allatokkal, amelyek kalauzoljak es ha kell, megmentik a hst mint peldaul megint
csak ,A ket testver cim meseben a kis csoport segitkesz allattal, melyek Ieltamasztjak a
halott hst, es megszerzik neki megerdemelt jutalmat, a kiralykisasszonyt es a kiralysagot.
Mindket allatIajta az emberben rejl allati tulajdonsagokat, sztnsseget jeleniti meg. A
veszelyes allatok az sztn-en veszelye? energiait szimbolizaljak, azt az sztn-ent, melyet
meg nem zabolazott meg az en es a Ielettes en. A segitkesz allatok a bennnk rejl
termeszetes energiakat reprezentaljak vagyis ismet az sztn-ent, de immar az egesz
szemelyiseg erdekeinek szolgalataba allitott Iormajaban. ElIordulnak olyan agatok is,
altalaban Ieher madarak, peldaul galambok, melyek a Ielettes ent szimbolizaljak.
,A MHKIRLYN
Az integrci kivvsa
nmagaban egyetlen mese sem mutathatja be a teljes tarhazat azoknak a kepeknek,
amelyek kls Iormat adnak a legbonyolultabb bels Iolyamatoknak, de a Grimm testverek
egyik kevesbe jol ismert meseje, ,A mehkiralyn azt a szimbolikus harcot mindenesetre jol
illusztralhatja, amely a szemelyiseg integraciojaert Iolyik a kaotikus szethullassal szemben. A
meh klnskeppen alkalmas az emberi termeszet ket ellentetes oldalanak kiIejezesere, mert a
gyermek tudja, hogy mezet is csinal, es csip is. Tovabba azt is tudja, hogy a meh kemeny
munkaval alakitja ki pozitiv vonasait, vagyis rengeteg viragot gyjt ssze ahhoz, hogy mezet
csinalhasson.
,A mehkiralyn-ben egy kiraly ket nagyobbik Iia elindul szerencset probalni, de ugy
elkanaszodnak odakinn a nagyvilagban, hogy haza se mennek tbbe. Egyszoval: az sztn-en
beIolyasa alatt elnek, nem trdnek a valosag kvetelmenyeivel es a Ielettes en jogos
10
Amikor ezeknek a bels Iolyamatokban kln nevet adunk sztn-en, en, Ielettes en ,
klnIele tulajdonsagokkal rendelkez entitasokat csinalunk bellk. A legtbb ember
szamara, akik ilyen elvont pszichoanalitikus Iogalmakat hasznalnak, e terminusoknak erzelmi
velejaroi is vannak, es ha jol meggondoljuk, belathatjuk, hogy ezek az absztrakciok nem is
olyan nagyon klnbznek a megszemelyesitett meseIiguraktol. Amikor azt mondjuk, hogy
az aszocialis es esszertlen sztn-en megkinozza a gyenge ent, vagy hogy az en vegrehajtja a
Ielettes en parancsat, tudomanyos hasonlatokat hasznalunk, melyek nem sokban klnbznek
a mesek allegoriaitol. A mesekben a szegeny es gyenge gyermek kerl szembe a hatalmas
boszorkannyal, aki csak a sajat vagyait kveti, es ki is eli ket, nem trdve a
kvetkezmenyekkel. ,A vitez szabocska cim Grimm-mese jambor hsenek sikerl ket
hatalmas oriast legyznie azzal, hogy egymasnak ugrasztja ket. Vajon nem ugyanezt teszi a
gyenge en is, amikor az sztn-ent kijatssza a Ielettes en ellen, amikor tehat az ellentetes erk
semlegesitesevel racionalis uralom ala vonja az irracionalis erket?
A modern ember nem kvetne el annyi hibat lelki mkdesenek megerteseben, ha mindig
tudataba idezne, hogy ezek az absztrakt Iogalmak pusztan segedeszkzk, melyekkel
kenyelmesen manipulalhat olyan eszmeket, melyeket eIIele externalizacio nelkl nehezen
tudna megerteni. A valosagban azonban semmiIele hatarvonal sincs kzttk, mint ahogy
nincs test es lelek kztt sem.
elvarasaival es kritikajaval. A harmadik, a legkisebb kiralyIi, akit TkIilkonak hivtak, elindul,
hogy megkeresse ket, es mivel kitarto, sikerl is neki. Csakhogy batyjai kigunyoljak, mert
egy-gysegeben azt hiszi, hogy jobban meg tud birkozni a vilaggal, mint k, akik pedig
sokkal okosabbak nala. A Ielszinen a ket idsebb testvernek igaza van: a trtenet soran,
akarcsak nekik, TkIilkonak sem sikerl megoldania az elet nehez problemait, amelyeket az
elebk allitott nehez Ieladatok jelkepeznek azzal a klnbseggel, hogy mozgositani tudta
bels erIorrasait, azaz a mese segitkesz allatait.
A harom testver vandorlas kzben egy hangyabolyhoz er. A ket idsebb szet akarja turni,
csak hogy elvezhessek a hangyak ketsegbeeseset. TkIilko azonban nem engedi, azt mondja:
,Hagyjatok beken ezeket az allatokat! Nem engedem, hogy bantsatok ket! Ezutan egy tohoz
ernek, amelynek vizeben kacsak uszkalnak. A ket nagyobbat csak oralis vagyuk es elvezetk
kielegitese izgatja; meg akarnak Iogni es meg akarnak stni nehany kacsat. TkIilko ezt is
megakadalyozza. Mennek tovabb, es egy odvas Iahoz erkeznek, amelyben mehek Ieszkelnek.
A ket idsebb ki akarja Istlni a meheket, hogy megszerezzek a mezet. TkIilko megint
kzbelep, es semmikepp nem engedi, hogy az allatokat megzavarjak vagy megljek.
A harom testver vegl megerkezik egy kastelyba, ahol minden kve valt, vagy halalos
alomba merlt, egyetlen szrke kis emberke kivetelevel, aki beengedi, megeteti es leIekteti
ket. Masnap reggel a szrke emberke harom Ieladatot ismertet a legidsebb testverrel: ha
mindharmat egy-egy nap alatt sikeresen vegrehajtja, Ieloldhatja a kastelyt es lakoit a varazslat
alol. Az els Ieladat az, hogy ezer gyngyszemet kell sszekeresni, melyek szetszorva
hevernek az erdei mohaban. De Iigyelmezteti a Iiut, ha nem tudja megoldani a Ieladatot, maga
is kve valik. A legidsebb testver megprobalkozik, es kudarcot vall, es igy jar a kzeps
Iiver is.
Amikor TkIilkora kerl a sor, kiderl, hogy sem tud megbirkozni a Ieladattal.
Elkeseredeseben lel, es sirva Iakad. Ekkor megerkezik az tezer hangya, akiket megmentett,
es sszeszedik neki a gyngyket. A kvetkez Ieladat az, hogy a kiralykisasszony
haloszobajanak kulcsat kell megkeresni es Ielhozni egy to Ienekerl. Ezuttal a kacsak
viszonozzak TkIilko korabbi segitseget, lebuknak, es Ielhozzak a vizbl a kulcsot. A vegs
Ieladat ugy szol, hogy ki kell valasztani a harom teljesen egyIorma alvo kiralykisasszony
kzl a legIiatalabbat. Most a megmentett mehcsalad kiralynje erkezik TkIilko segitsegere,
es raszall annak a lanynak az ajkara, akit valasztania kell. A harom Ieladat teljesitesevel a
varazs megtrik, es akik eddig aludtak vagy kve voltak valtoztatva beleertve TkIilko
Iivereit is , eletre kelnek. TkIilko Ielesegl veszi a legkisebb kiralylanyt, es kesbb az ve
lesz az orszag is.
A ket idsebb testver nem vette Iigyelembe a szemelyiseg integraciojanak kvetelmenyeit,
es igy nem tudta megoldani a valosagban elejk tornyosulo Ieladatokat. Nem hallgattak
semmi masra, csak az sztn-en szavara, es ezert kve valtoztak. Ez a motivum sok mas
meseben is elIordul, es nem a halalt jelkepezi; inkabb az igazi emberseg hianyara, a
magasabb ertekek irant valo erzeketlensegre utal; aki nem veszi eszre mindazt, amit az elet a
legjobb ertelemben adhat, az olyan, mintha kbl volna. nmagaban persze batyjaihoz
hasonloan (az ent jelkepez) TkIilko sem kepes megIelelni a valosag kvetelmenyeinek
(melyet a harom Ieladat szimbolizal), barmennyire ratermett is, es barmennyire igyekszik is
eleget tenni Ielettes enje parancsainak, amely szerint senkit nem szabad ertelmetlenl
haborgatni vagy meglni. Termeszetenek allati resze viszont csak akkor bocsatja erit a teljes
szemelyiseg rendelkezesere, ha megbaratkoznak vele, elismerik Iontossagat, es sszebekitik
az ennel es a Ielettes ennel. Ha ily modon kivivtuk a szemelyiseg integraciojat, szinte
csodakat vihetnk veghez.
A mese nem azt sugallja, hogy termeszetnk animalis reszet vessk ala az en vagy a
Ielettes en uralmanak, hanem azt, hogy minden retegnek meg kell adni azt, ami jar neki. Ha
TkIilko nem hallgatott volna szive josagara (vagyis Ielettes enjere), es nem vedte volna meg
az allatokat, az sztn-ennek ezek a kepviseli soha nem segitettek volna rajta. A harom allat
egyebkent harom klnbz elemet reprezental: a hangya a Ildet; a kacsa a vizet, amelyben
uszik; a meh a levegt, amelyben repl. Megint arrol van szo, hogy csakis a termeszet
mindharom elemenek vagy kzegenek egyttmkdese vezethet sikerre. TkIilko csak akkor
lesz ura sorsanak amit a meseben a kiralysag megszerzese Iejez ki , ha megoldotta a harom
Ieladatot, vagyis kivivta szemelyisege teljes integraciojat.
AZ ,ZTESTVR
Termszetnk kettssgnek megszntetse
Ebben a Grimm-meseben
11
, mint a legtbb mas meseben, ahol ket testver kalandjairol van
szc, a hsk az sztn-ent, az ent es a Ielettes ent jelkepezik; a mese legIbb mondanivaloja
pedig az, hogy a boldogsag elerese erdekeben ezeket integralni kell. A meseknek ez a tipusa a
szemelyiseg integraciojanak szksegesseget maskeppen Iogalmazza meg, mint ,A
mehkiralyn itt a ,gonosz szellem aljas mesterkedesei az egyik testvert allatta
valtoztatjak, mig a masik megmarad embernek. Ellentetes tulajdonsagainknak ennel
elevenebb, tmrebb es meggyzbb kepet nehez elkepzelni. Mar a legregibb IilozoIusok is
ugy tartottak, hogy az embernek ketts termeszete van: emberi es allati.
Eletnknek abban a jelents reszeben, amikor meg nem ertk el vagy nem tudjuk
Ienntartani bels integracionkat, lelknknek ez a ket aspektusa harcban all egymassal. Amig
Iiatalok vagyunk, pillanatnyi erzeseink egesz letnket kitltik. A gyermeket megzavarja, ha
tudatosul benne, hogy egy idben, ugyanazzal a dologgal kapcsolatban, ketIele erzes elhet
benne peldaul amikor el akar venni egy darab stemenyt, de kzben engedelmeskedni akar
anyjanak is, aki ezt nem engedi. E kettsseg megertesehez szksege van bels Iolyamatainak
valamelyes megismeresere, es ebben nagy segitseget nyujtanak neki azok a mesek, melyek
termeszetnk kettsseget illusztraljak. Ezek a mesek ugy kezddnek, hogy eredetileg nincs
klnbseg a ket testver kztt: egytt elnek, egyIorman ereznek, egyszoval:
elvalaszthatatlanok. Nvekedesk egy bizonyos pillanataban azonban egyikk allatta valtozik,
allatkent el tovabb, a masik azonban nem. A mese vegen az allat visszavaltozik emberre; a
testverek ujra egytt elnek, es nem valnak el tbbe soha. A mese szimbolikus modon igy
Ioglalja ssze az emberi szemelyiseg Iejldesenek lenyeget: a gyermek szemelyisege
kezdetben diIIerencialatlan; kesbb , ebbl az egynemsegbl Iejldik ki az sztn-en, az en
es a Ielettes en. Az eresi Iolyamatban ezeket az ellentetes iranyu vonzasokat integralni kell.
Az ,Oztestver (,A ket testverke) cim Grimm-meseben ,a kisIiu kezen Iogta
testverkejet, es igy szolt... Gyernk, menjnk egytt vilagga hogy igy menekljenek el
egyre nyomasztobb otthonukbol. ,Elindultak, mentek, mendegeltek, reten, mezn, kves
vizmosasokon at, es amikor megeredt az es, a kislany igy szolt: A jo Isten es a mi szivnk
egytt knnyezik.
Mint sok mas meseben, a hsk kitaszitasa otthonukbol itt is azt jelkepezi, hogy meg kell
talalniuk nmagukat. Az nmegvalositashoz el kell hagyni az otthon vonzaskret, es ez
bizony kinzoan Iajdalmas elmeny, es szamos lelektani veszelyt rejteget, Iejldes Iolyamata
elkerlhetetlen; Iajdalmassagat a gyermekek boldogtalansaga szimbolizalja, amikor
kenytelenek elhagyni otthonukat. A Iejldes lelektani veszelyeit, akarcsak mas mesekben,
azok a Ieladatok jelkepezik, melyekkel a hsnek utja soran meg kell birkoznia. Ebben a
meseben a kisIiu egy lenyegeben szetvalaszthatatlan egyseg veszelyeztetett oldalat kepviseli,
mig a kislany, az otthontol tavol, az anyai gondoskodas szimboluma, a megment szerepet
tlti be.
A mese nem hagy ketseget aIell, hogy a Iajdalmakat el kell viselni, es a kockazatokat
11
Az ,Oztestver tipuscim: az eredeti Grimm-mese magyarul ,A ket testverke cimen
ismeretes, ebbl azonban nem derl ki, hogy egy Iiu es egy lany testverrl van benne, szo;
tovabba knnyen sszekeverhet ,A ket testver cim mesevel. A ford.
vallalni kell, hiszen az identitas kivivasat nem lehet elodazni; es arrol is biztositja a
gyermeket, hogy barmennyire Iel is, a dolog jo veget er. Igaz, minden gyermek nem lehet
kiraly, nem is akar az lenni, de amelyik megerti es magaeva teszi a mese mondanivalojat, meg
Iogja talalni lelki eletenek igaz otthonat, uralkodni tud majd bels eletenek egesz
birodalmaban, mert a mese jovoltabol megismeri mkdeset.
Visszaterve az ,Oztestver-hez, azt latjuk, hogy vandorlasuk masodik napjan a testverek
egy Iorrashoz ernek, es a kisIiu inni akar belle; nvere azonban, aki nem enged sztn-enje
unszolasanak, megerti, mit suttog a viz: ,Aki bellem iszik, menten tigrisse valik. ccse
enged knyrgesenek, legyri szomjusagat, es nem iszik.
A nver, aki a magasabb lelki mkdeseket (az ent es a Ielettes ent) kepviseli, visszatartja
tehat Iiveret, aki az sztn-en szavanak engedelmeskedve nyomban ki is elegitene vagyat
(szomjusagat), barmilyen arat is kelljen ezert Iizetnie. De ha a Iiu engedne az sztn-en
nyomasanak, aszocialis lennye valna, akar egy verengz tigris.
Ujabb Iorrashoz ernek, amelyik arra Iigyelmezteti ket, hogy aki iszik belle, Iarkassa
valtozik. Ismet az ent es Ielettes ent kepvisel nver ismeri Iel az azonnali kielegles
keresesenek veszelyet, es megint rabeszeli Iiveret, hogy alljon ellen szomjusaganak. Vegl
megerkeznek egy harmadik Iorrashoz, amely az sztn-en vagyainak kielegiteset azzal
bnteti, hogy aki iszik belle, azt egy joval szelidebb allatta, zze valtoztatja. Ennyi
eredmenye van tehat a kesleltetesnek vagyis ha reszben legalabb engedelmeskednk a
megtartoztatasra int bels parancsnak. De az sztn-en nyomasa (a Iiu szomjusaga) addig
nvekszik, amig vegl attri az en es a Ielettes en gatjait: a Iiurol leperegnek nvere
Iigyelmeztet szavai, iszik a Iorrasbol, es zze valtozik.
12

28
A kislany megIogadja, hogy soha nem hagyja el ztestveret. O az enkontrollt jelkepezi,
mert noha szomjas, megallja ivas nelkl. Leoldja arany harisnyaktjet, rakti az zike
nyakara, aztan kakat szed, puha ktelet Ion belle, es azzal vezeti az ziket. Csak a nagyon
pozitiv, szemelyes ktelek az arany harisnyakt tarthat vissza bennnket aszocialis
vagyaink kielegitesetl es vezethet egy magasabb rend elet Iele.
A kislany es az z Iolytatja utjat. Ahogy mennek keresztl az erdn, egy elhagyott
hazikohoz ernek mint oly sok mas meseben , ahol meghuzodhatnak. Lassan
berendezkednek a hazikoban; a kislany lombbol es mohabol Iekhelyet keszit az znek,
reggelenkent gykereket es bogyokat szed maganak, es lagy Ivet a testverenek: az en
kielegiti az ember szksegleteit. Nincs is semmi baj, amig az sztn-en kveti az en
utasitasait. ,Boldogan elhettek volna, ha a kisIiu megtarthatta volna emberi Iormajat.
De amig nem ertk el a szemelyiseg teljes integraciojat, sztne-ennk (allati
termeszetnk) ingatag bekeben el ennkkel (racionalitasunkkal). A mese azt mondja el,
hogyan veszti el uralmat a racionalitas az ersen Ielingerelt allati sztnk Ielett. Miutan a
lany es az ztestver egy ideig boldogan el az erdben, az orszag kiralya nagy vadaszatot
rendez. Mihelyt az z meghallja a krtszot, a kutyaugatast es a vadaszok vidam kurjongatasat,
igy szol a nverehez: ,Engedj ki a vadaszatra, nagyon vagyodom oda. Es addig knyrg,
amig a lany beleegyezik.
A vadaszat els napja rendben lezajlik, es este az zike visszater a nverehez, hazikojuk
biztonsagaba. Masnap reggel ismet meghallja a csabito zajokat, elIogja a nyugtalansag, es
12
Az ,Oztestver es ,A halasz es az iIrit sszehasonlitasa jol illusztralja, hogy minel tbb
meset hallgat meg es dolgoz Iel magaban a gyermek, annal tbbet merithet a meseirodalom
gazdagsagabol. Az sztn-en nyomasanak engedelmesked iIrit el akarja pusztitani
megmentjet: ennek az lesz a kvetkezmenye, hogy az iIrit rkre a palackban marad. Az
,Oztestver viszont az sztn-en kordaban tartasanak jotekony hatasait ecseteli. Ha ez a
kepesseg meg nem Iejldtt is ki tkeletesen mint peldaul a gyermekben , mar az sztn-
en kisebb kontrollja is nagyIoku humanizacios hatast Iejthet ki, mint ahogy azt a tigris, a
Iarkas es az z egymasutanisagaban az allati vadsag cskkenese szimbolizalja.
megint kikeredzkedik. EsteIele az egyik laban knnyen megsebesl, es valahogy hazasantikal.
De az egyik vadasz meglesi, hova megy, es jelenti a kiralynak. A kiraly Ielismeri az arany
nyakrv, vagyis a harisnyakt jelenteset, es megparancsolja vadaszainak, hogy masnap
vegyek zbe az ziket, es Iogjak el, de ne bantsak,
Otthon a lany ellatja Iivere sebet. Masnap minden sirasa es knyrgese ellenere az z
kikenyszeriti, hogy ismet engedje el. Este nemcsak az z, hanem a kiraly is megjelenik a
kunyhoban. Annyira elbvli a lany szepsege, hogy megkeri a kezet; a lany igent mond, azzal
a kiktessel, hogy az zike is velk elhet.
Hosszu ideig mindannyian boldogan elnek. De mint a mesekben gyakran, a proba
haromszori ismetlese a harom napig tarto zvadaszat nem eleg a vegs megoldashoz. A
kisIiu kiallta a probakat, melyek elindithatjak a magasabb rend elethez vezet uton, a kislany
azonban meg nem.
Addig nem is volt semmi baj, amig egyszer a kiralyn, eppen akkor, amikor a kiraly
vadaszaton volt
13
, Iiugyermeket nem szlt.
A kiraly tavollete Ielesege szlese idejen arra utal, hogy itt egy olyan ujabb atmeneti
allapottal van dolgunk az elet legnagyobb csodajaval , amelyben senki mas, meg a Ierj sem
segithet. A gyermekszles azt a bels atalakulast Iejezi ki, amelynek soran a lanygyerekbl
anya lesz. Mint minden Iontos atalakulas, ez is nagy veszelyekkel jar. Ezek manapsag
elssorban lelektani termeszetek; regen azonban olyan sokan meghaltak gyermekszles
kzben vagy utan, hogy a n a szlessel voltakeppen az eletet kockaztatta. A veszelyeket
ebben a meseben a boszorkany mostohaanya testesiti meg, aki a gyermek szletese utan
komorna kepeben Ierkzik a kiralyn kzelebe. A szlestl elgyenglt asszonyt a Irdbe
csalja, ahol a kiralyn megIullad. A boszorkany a sajat csunya lanyat Iekteti a kiralyn
helyere a kiralyi agyba.
EjIelkor a kiralyn megjelenik a gyermekszobaban, karjaba veszi a csecsemt, es
megszoptatja; de az zikerl sem Ieledkezik meg, t is megsimogatja. A dajka mindezt latja,
de egy ideig nem mondja el senkinek. A kiralyn minden ejszaka megjelenik, es hosszu id
utan egyszer megszolal, es ezt mondja:
,Hogy van az en kisIiam? Hogy van az en zikem?
Most mar csak ketszer jvk; tbbe nem jhetek en. A dajka ezt elmondja a kiralynak, aki
a kvetkez ejszakat atvirrasztja, es maga is tanuja lesz a jelenetnek, azzal a klnbseggel,
hogy a kiralyn azt mondja, mar csak egyszer Iog eljnni. A harmadik ejszaka, amikor a
kiralyn azt mondja, hogy tbbe mar nem jn el soha, a kiraly nem birja tovabb, megszolitja a
jelenest, es draga Ielesegenek nevezi, mire a kiralyn eletre kel.
Ahogy a kisIiu haromszor akart inni, ahogy az zike haromszor szaladt el a vadaszatra,
ugyanugy a halott kiralyn is haromszor latogatja meg gyermeket ugy, hogy kzben meg is
szolalt. A kiralyn eletre kelt, es ujra egyeslt Ierjevel, de Iivere meg mindig allatkent elt. Az
zike csak akkor nyeri vissza emberi alakjat, amikor az igazsagszolgaltatas beteljesedik, es a
boszorkanyt megegetik. Ezutan ,a ket testver boldogan elt, amig meg nem halt.
A mese vegen a kiralyrol es az ujszltt gyermekrl mar nem esik szo, mert k kevesbe
Iontosak. Az ,Oztestver igazi lenyege az, hogy ha az emberbl eltnnek az allatias es az
aszocialis tendenciak melyeket a meseben az z, illetve a boszorkany szimbolizalt , ez
lehetve teszi, hogy kiviragozzanak az igazi emberi tulajdonsagok. Az emberi termeszet bels
ellentmondasa, melyet a kislany es ztestvere jelenit meg, Ieloldodik az integracioban, amikor
Iiver es nver ismet emberi Iormaban elhet egytt.
13
A mesek vilagaban a vadaszat nem az allatok szksegtelen megleset jelenti, hanem inkabb
a termeszethez kzel allo, a termeszet szabalyainak megIelel eletet szimbolizalja, amely
megIelel primitiv ennknek. A vadaszok sok meseben josziv, segitkesz emberek, mint
peldaul a ,Piroska es a Iarkas-ban. Mindazonaltal a kiraly tavozasa a vadaszatra arra utal,
hogy engedett primitivebb hajlamainak.
A mese vegen ket gondolatmenet egyesl: szemelyisegnk klnIele aspektusainak
integracioja csak akkor valosulhat meg, ha aszocialis, rombolo es hamis vonasainkat
megszntettk; ez pedig csak akkor trtenhet meg, ha eljutunk a teljes erettseg Iokara, amit a
meseben a lany anyava valasa es anyai tulajdonsagainak kiIejldese szimbolizal. A trtenet
utal az elet ket nagy megrazkodtatasara is: a szli haz elhagyasara es a sajat csalad
megteremtesere. Eletnknek ebben a ket korszakaban vagyunk leginkabb kiteve a Ielbomlas
veszelyenek, mert Iel kell adnunk egy regi eletmodot, es meg kell teremtennk egy ujat. E ket
Iordulopont kzl az els atmenetileg a Iivert sodorja magaval, a masodik pedig a nvert.
A trtenet a bels Iejldes menetet nem Iogalmazza meg, de lenyeget krvonalazza: igaz
ember mivoltunkat, embersegnket csak a szeretteink irant erzett Ielt gondoskodassal
nyerhetjk el. A kiralyn az ejszakai latogatasok soran nem a sajat vagyait probalja
kielegiteni, hanem azokert aggodik, akiknek gondjat kellene visel nie: a gyermekert es az
zert. Ez azt mutatja, hogy sikerlt Ielesegbl anyava valtoznia, vagyis ujjaszletnie letenek
egy magasabb szintjen. Az az ellentet, amely a Iiu sztns vagyainak kielegitese es a lany
masok irant erzett, az en es a Ielettes en altal motivalt ktelessegtudata kztt Ieszl,
vilagosan jelzi, hogy milyen harc Iolyik az integracioert, es milyen a gyzelem.
,A TENGER1R SZINDBD S A TEHERHORD SZINDBD
Kpzelet s valsg
Sok meseben a szemelyiseg klnIele vonasait kln-kln Iigurak testesitik meg. Ilyen az
E:eregvefs:aka egyik trtenete, ,A tengerjaro Szindbad es a teherhordo Szindbad is.
29
Ez a
trtenet, mivel gyakran egyszeren csak ,Szindbad, a tengereszenek vagy ,Szindbad
csodalatos utazasai-nak nevezik, jol mutatja, hogy mennyire nem ertik a mese lenyeget azok,
akik az eredeti cimet megvaltoztatjak. Az atalakitott cimek a trtenet Iantasztikus elemeit
hangsulyozzak a lelektani jelentes rovasara. Az eredeti cim azonnal jelzi, hogy itt egy es
ugyanazon szemely ellentetes tulajdonsagairol lesz szo: egyIell arrol, amely meneklesre
keszteti a kalandok es a kepzelet tavoli vilagaba, masIell arrol, amelyik Iogva tartja a
hetkznapok gyakorlati teendinek vilagaban mas szoval: sztn-enjerl es enjerl, a
valosagelv es az rmelv maniIesztaciojarol.
A trtenet kezdeten Szindbad, a szegeny teherhordo megpihen egy gynyr haz eltt.
Helyzeten tprengve ezt mondja: ,Ennek a helynek a gazdaja reszeslt az elet rmeiben,
elvezi a kellemes illatokat, a gynyrkdtet eteleket, a valogatott italoknak minden Iajtajat...,
masok pedig, mint en, a veszdseg es megalaztatas teljeben nygldnek. igy egymas melle
allitja az rmteli kieleglesen es a nelklzesen alapulo eletet. Es hogy biztosan megertsk,
hogy itt klnbz szemszgbl ugyan, de egyazon emberrl van szo, Szindbad azt mondja
magarol es a palota meg ismeretlen tulajdonosarol: ,Pedig mind ugyanugy egy csppbl
erednk, egyenl embersors a Ildi eletnk.
Miutan tehat megertettek velnk, hogy egy ember ket klnbz Iormajarol van szo, a
teherhordot behivjak, es a palota ura het egymast kvet napon elmeseli het csodalatos
utazasanak trtenetet. Ezeken az utakon iszonyatosan veszelyes helyzetekbe kerl, melyekbl
csodalatosan megmenekl, es gazdagon ter haza. Meseles kzben, hogy tovabbra is
hangsulyozza a szegeny teherhordo es nmaga azonossagat, a gazdag utazo ilyeneket mond,
hogy: ,Tudd meg, o, teherhordo, hogy engem eppugy hivnak, mint teged es ,a testverem
vagy. A kalandok keresesere, mint mondja, ,a benne lako rossz hajtotta, ,mert a lelek hajlik
a rosszra vagyis jo kepet Iest egy olyan emberrl, aki enged sztn-enje parancsainak.
Vajon miert all ez a mese het reszbl, es vajon miert valik el mindennap egymastol, es
miert talalkozik masnap ujra a ket Ihs? Het napja van a hetnek, es a mesekben a hetes szam
gyakran jelkepezi a het napjait, de egyuttal eletnk valamennyi napjat is szimbolizalja. A
trtenet tehat, ugy latszik, azt mondja, hogy amig csak elnk, letnknek ket klnbz oldala
van, mint ahogy a ket Szindbad is egyszerre azonos es klnbz, mert az egyik a valosag
nehezsegei kzepette, a masik a kalandok Iantasztikus vilagaban el. De ezeket az ellentetes
leteket ugy is ertelmezhetjk, mint az elet napos es arnyekos oldalat mint almot es ebredest,
mint kepzeletet es valosagot, vagy mint lelknk tudatos es tudattalan szIerajat. Ebbl a
szempontbol a trtenet Ikent arrol szol, hogy milyen mas az elet, ha az en, es milyen mas, ha
az sztn-en szemszgebl nezzk.
A trtenet elejen megtudjuk, hogy Szindbad, a teherhordo egyszer ,igen sulyos csomagot
vitt; roppant meleg nap volt, majd leroskadt terhe alatt..., a hseg iszonyuan nyomasztotta.
Eletenek sanyarusaga szomorusaggal tlti el, es azon gondolkodik, milyen lehet a gazdag
ember elete. A tengerjaro Szindbad trteneteit ugy is IelIoghatjuk, mint az elet nehezsegei ell
menekl szegeny teherhordo kepzeletenek termekeit. A munkaban kimerlt en atengedi az
uralmat az sztn-ennek. Az sztn-en, ellentetben a valosagra orientalt ennel, legvadabb
vagyaink szlhelye, olyan vagyake, melyek vagy kielegitik, vagy szrny veszelyekbe
sodorjak az embert. Ezek ltenek testet a tengerjaro Szindbad het trteneteben. Miutan
magaval ragadja az, amit a ,benne lako rossz-nak nevez, tengerjaro Szindbad csodalatos
kalandokra ahitozik, es olyan iszonyu veszelyek kze kerl, melyek leginkabb liderces
almokra emlekeztetnek: oriasokkal talalkozik, akik az embereket nyarson megstik es
megeszik; gonosz lenyek lovagolnak rajta, akar egy lovon; kigyok akarjak elevenen IelIalni;
hatalmas madarak ragadjak magukkal a magas egbe. A vagy teljesit Iantaziak vegl
ersebbeknek bizonyulnak a szorongoaknai, mert a kalandokbol rendre megmenekl, es
meggazdagodva hazater egy rmteli es kieleglest nyujto eletbe. De a valosag kveteleseivel
mindennap szembe kell nezni. Miutan az sztn-en egy idre kitobzodta magat, az en erre
kap, es Szindbad a teherhordo visszater eletenek sanyaru hetkznapjaiba.
A mese segitsegevel jobban megertjk nmagunkat, mert bels ambivalenciank ket polusa
a meseben klnvalasztva, kln-kln alakok kepeben elevenedik meg. Elkepzelni is jobban
tudjuk ezt a kettsseget, ha sztn-en keszteteseinket a bator es gazdag utazo szemelyesiti
meg, aki mindenki mast tulel, es raadasul kaprazatos kincsekkel ter haza; mig az ezzel
ellentetes, valosagra iranyulo en-keszteteseinket a kemenyen dolgozo, szegeny teherhordo
szemelyeben ismerjk Iel. Amibl az ennket kepvisel teherhordo Szindbadnak keves van
vagyis a kepzeletbl, abbol a kepessegbl, hogy tavolabb tudjon latni kzvetlen krnyezetenel
, abbol a tengerjaro Szindbadnak tulsagosan sok is van, mert t mint mondja nem elegitik
ki a normalis elet ,kedvtelesei, kenyelme es rmei.
Amikor a mese jelzi, hogy ez a ket igencsak klnbz ember voltakeppen ket ,testver,
meggyorsitja a gyermekben azt a tudat-elttes Ielismerest, hogy a ket alak ugyanannak az
embernek ket oldala; hogy az sztn-en eppolyan integrans resze a szemelyisegnek, mint az
en. Ennek a mesenek egyik nagy erenye eppen az, hogy Szindbad, a tengerjaro es Szindbad, a
teherhordo egyIorman vonzo Iigurak; hogy termeszetnk e ket aspektusa kzl egyiket sem
Iosztja meg vonzerejetl, Iontossagatol, ervenyessegetl.
Ha bonyolult bels Iolyamatainkat nem tudjuk bizonyos merte-118
kig egymastol elklniteni, nem Iogjuk megerteni nmagunkra vonatkozo zavaros
elkepzelesnk eredetet, nem Iogjuk megerteni, hogy miert rldnk ellentetes erzesek kztt,
es hogy miert kell ezeket integralnunk. Ehhez az integraciohoz elszr Iel kell ismernnk
szemelyisegnk diszharmonikus vonasait es e vonasok mibenletet. ,A tengerjaro Szindbad es
a teherhordo Szindbad utal arra, hogy lelknk diszharmonikus vonasai elklnithetk, de
egyben utal arra is, hogy jol megIernek egymassal, es integralni kell ket a ket Szindbad
mindennap elvalik egymastol, de minden elvalas utan ujra talalkoznak.
Ha e meset krnyezetebl kiszakitva, nmagaban nezzk, viszonylagos Iogyatekossagnak
erezzk, hogy a trtenet vegen szimbolikus Iormaban nem Iejezi ki a ket Szindbadra
kivetitett, egymastol elter szemelyisegvonasok integraciojanak szksegesseget. Ha europai
mese volna, bizonyara ugy vegzdne, hogy ezentul boldogan eltek kettesben, amig meg nem
haltak. Ebben a Iormajaban az olvaso a trtenet vegen kicsit csalodott marad, mert nem erti,
hogy a ket testver miert valik el, es miert talalkozik aztan mindennap ujra es ujra. Felszinesen
nezve jobb megoldas volna, ha attol kezdve mindig egytt elnenek teljes egyetertesben; egy
ilyen beIejezes szimbolikusan azt Iejezne ki, hogy a hs kivivta bels integraciojat.
De ha a trtenetnek valoban ez volna a vege, nem sok ertelme volna annak, hogy a
kvetkez este tovabb Iolytassak a mesek mondasat. ,A tengerjaro Szindbad es a teherhordo
Szindbad csak egy resze A: e:eregv ef s:aka meseinek.
14
Az E:eregvefs:aka beosztasa szerint
a tengerjaro Szindbad utazasait tulajdonkeppen harminc ejszakan at meseltek.
AZ "#"$"%&'()#*+* KERETTRTNETE
Mivel a ket Szindbad trtenete egy hosszu meseciklus resze, a vegs Ieloldas vagy
integracio csak az egesz E:eregvefs:aka vegen kvetkezik be. Ezert most meg kell
vizsgalnunk a kerettrtenetet, amely az egesz ciklust elinditja es beIejezi.
31
Sahriar kiraly
melysegesen csalodik a nkben, es rettent haragra gerjed, mert rajn, hogy nemcsak t csalja
meg a Ielesege a Iekete rabszolgakkal, hanem ugyanez trtenik ccsevel, Sah-Zemannal is,
st meg a hatalmas es ravasz dzsinnt is allandoan megcsalja az a n, akirl azt hiszi, hogy het
lakat alatt tartja.
Sahriar kiralyt Ielesege htlensegere ccse, Sah-Zeman kiraly ebresztette ra. Ez utobbirol
megtudjuk, hogy ,egyre csak arra gondolt, mi trtent Ielesegevel, es vegtelen bubanat lte
meg lelket; arca elsargult, teste lesovanyodott. Amikor Sahriar kiraly a baj okat tudakolja,
Sah-Zeman igy valaszol: ,O, batyam, sebet hordok bensmben. Mivel ccse Sahriar kiraly
hasonmasanak latszik, joggal gondolhatjuk, hogy is sebet hord magaban: azt hiszi, hogy t
senki nem szeretheti igazan.
Sahriar kiraly elveszti bizalmat az emberisegben, es elhatarozza, hogy ezentul egyetlen
nnek sem adja meg a lehetseget, hogy megcsalja t, es hogy ezentul csak az rmknek el.
Attol kezdve minden ejjel szz lannyal hal, es masnap mindet megleti. Yegl aztan egyetlen
eladosorban lev szz lany sem marad az egesz kiralysagban, csak Sehrezad, a kiraly
vezirenek lanya. A vezir nem akarja Ielaldozni a lanyat, de Sehrezad mindenaron ,szabadito
akar lenni. Ezt ugy eri el, hogy ezer napon at minden ejszaka egy trtenetet mesel el a
kiralynak, akit ezzel ugy elbvl, hogy nem leti meg a lanyt, mert mindig kivancsi a trtenet
masnapi Iolytatasara.
Mesemondas segitsegevel megmeneklni a halaltol ez a motivum inditja el az egesz
ciklust, de kzben is Ielbukkan benne, es ez is Iejezi be. Az 1001 mese kzl peldaul a
legelsben, ,A harom seikh trtenete-ben egy dzsinn el akar pusztitani egy kalmart, de a
kalmar meseje annyira lenygzi, hogy megkimeli eletet. A ciklus vegen a kiraly kijelenti,
hogy bizik Sehrezadban, es szereti; hogy Sehrezad szerelme rkre kigyogyitotta a nk irant
erzett gylletebl. Attol kezdve boldogan eltek eletk vegeig a mese legalabbis ezt kzli
velnk.
A kerettrtenetben a ket Ihs egy IerIi es egy n eletk valsagos pillanataban
talalkozik: a kiraly undorodik az elettl, es gylli a nket; Sehrezad tulajdon eleteert
aggodik, de elszanja magat, hogy megmenti mindkettjket. Celjat azzal eri el, hogy meseket
mond, meghozza sokat; mert lelki problemaink olyan bonyolultak, es olyan nehez ket
megoldani, hogy erre nmagaban egyetlen mese sem kepes. Ilyen katarzist csak sokIele mese
valthat ki egyttesen. A kiralynak ezer ejszakan keresztl kell Iigyelmesen hallgatnia a
14
A: e:eregvefs:aka mesei-t melynek angol cime Thousand and One Nights, vagy Burton
altalam hasznalt Iorditasaban: The Arabian Nights Entertainments eredetileg indiai es perzsa
Iorrasokbol szarmazik, es mar a . szazadban is ismertek. Az 1001-es szamot nem kell szo
szerint erteni. Eppen ellenkezleg, az ,ezer az arabban ,megszamlalhatatlant jelent, az 1001
pedig vegtelent.)Kesbbi kompilatorok es Iorditok azonban ezt a szamot szo szerint ertettek,
es a mesek tagolasaval, illetve ujabb mesek Ielvetelevel olyan gyjtemenyt allitottak ssze,
amely valoban 1001 trtenetet tartalmazott.
30
meseket ahhoz, hogy ujra integralni tudja teljesen szethullo szemelyiseget. (Itt ismet meg kell
jegyeznem, hogy a hindu orvoslasban es az E:eregvefs:aka ciklusa voltakeppen indiai es
perzsa eredet a lelki betegeknek meset mondanak, es a beteg a mese kontemplaciojanak
segitsegevel tuljuthat emocionalis zavaran.)
A meseknek sokIele szinten van jelentesk. Egy masik szinten a trtenet ket Ihse a
bensnkben egymassal harcban allo Iolyamatokat kepviseli, melyek, ha nem tudjuk integralni
ket, elpusztitanak. A kiraly olyan embert szimbolizal, aki teljesen az sztn-en uralma alatt
all, mert az eletben elszenvedett sulyos csalodasok annyira gyengeve tettek enjet, hogy az mar
nem kepes az sztn-ent kordaban tartani. Vegtere is az ennek az a Ieladata, hogy megvedje
az embert a sulyos vesztesegektl, melyeket a trtenetben a kiraly Ielszarvazasa jelkepez; ha
erre nem kepes, elveszti hatalmat, hogy iranyitsa eletnket.
A kerettrtenet masik hse, Sehrezad az ent kepviseli; ezt a mese vilagosan ertesnkre
adja, amikor azt mondja rola: ,Sok knyvet, kronikat olvasott, regi kiralyok trtenetet,
regeket letnt idk nepeirl; st ertett a tudomanyokhoz es az orvoslashoz is; mondjak, hogy
ezernyi knyvet gyjttt ssze, regi nemzedekekrl es hajdani kiralyokrol szolo historiakat
meg kltk mveit. Blcs, szellemes, megIontolt, jol nevelt ember volt. Az enattributumok
valosagos tarhaza ez a Ielsorolas. Tehat a zabolatlan sztn-ent (a kiralyt) egy hosszu
Iolyamatban vegl a testet lttt en civilizalja. Ez az en azonban igen nagy mertekben a
Ielettes en uralma alatt all, annyira, hogy Sehrezad meg az eletet is hajlando kockara tenni.
Azt mondja: ,Vagy eletben maradok, vagy aldozat leszek a muszlimok lanyaiert, es kimentem
ket a kiraly kezebl. Apja megprobalja lebeszelni rola, es Iigyelmezteti: ,Ne tedd kockara
az eletedet! De a lanyt semmi sem teritheti el szandekatol: ,Ennek meg kell trtennie!
Sehrezadban tehat egy olyan Ielettes en altal dominalt ent lathatunk, amely annyira
elszakadt az ns sztn-entl, hogy az erklcsi ktelesseg teljesitese erdekeben az eletet is
hajlando kockara tenni; a kiralyban pedig egy olyan sztn-ent, amely egeszen elvalt az entl
es a Ielettes entl. Az ers en Sehrezad erklcsi kldetese beteljesitesehez tervszeren lat
hozza: olyan lebilincsel trteneteket Iog meselni, hogy a kiraly mindig kivancsi legyen a
Iolytatasara, es igy mindig megkimelje az eletet. Es valoban, amikor pirkadatkor abbahagyja a
meselest, a kiraly ezt mondja magaban: ,Nem letem meg, amig meg nem tudom, hogy
vegzdik ez a mesei De az elragado mesek, melyek Iolytatasara a kiraly mindig kivancsi,
csak egy-egy nappal hosszabbitjak meg eletet. Ahhoz, hogy elerje celjat, hogy ,szabadito
lehessen, tbbre van szkseg.
Csak az az en kepes kordaban tartani es civilizalni az sztn-en gyilkos hajlamait, amely
konstruktiv celjai erdekeben hasznositani tudja az sztn-en pozitiv energiait is. Sehrezad
csak akkor valik teljesen integralt szemelyisegge, amikor meseit a kiraly irant erzett szerelem
is inspiralni kezdi vagyis amikor a Ielettes en (az a vagya, hogy ,kimentse a muszlimok
lanyait a kiraly kezebl) es az sztn-en (szerelme a kiraly irant, akit most mar szinten ki
akar menteni a gylletbl es depressziobol) egyarant tamogatja enje trekveseit. Az ilyen
ember mondja a kerettrtenet meg tudja menteni a vilagot a gonosztol, mert nemcsak
maganak szerzi meg a boldogsagot, hanem annak az elborult kedely embernek is, aki mar
nem hitt es nem bizott senkiben. Amikor Sehrezad megvallja szerelmet a kiralynak, a kiraly is
megvallja iranta erzett szerelmet. Van-e a mesek szemelyisegIormalo erejenek ekesebb
bizonysaga ennel az egy mesenel, az E:eregvefs:aka kerettrtenetenel, amelyben a gyilkos
gyllet valtozik at tartos szerelemme?
Az E:eregvefs:aka kerettrtenetenek meg egy mozzanatat erdemes megemliteni. Sehrezad
mar a kezdet kezdeten hangot ad annak a remenyenek, hogy meseinek hatasara ,a kiraly
Ielhagy szokasaval, ehhez azonban szksege van huga, Dunjazad segitsegere, akinek meg is
mondja, mit csinaljon: ,Ha a kiralynal leszek, erted kldk. Akkor te eljssz, es mikor a
kiraly betelt velem, igy szolsz hozzam: Edes nenem, meselj nekem egy erdekes trtenetet,
hogy megrviditsd a virrasztas orait. Tehat mintha Sehrezad es a kiraly Ierj es Ieleseg volna,
Dunjazad pedig a gyermekk. Huga nyiltan megIogalmazott kivansaga, hogy meset szeretne
hallgatni, az els kapocs Sehrezad es a kiraly kztt. A ciklus vegen Dunjazad helyet egy
kisIiu Ioglalja el, a kiraly es Sehrezad Iia, akit Sehrezad akkor visz a kiraly szine ele, amikor
szerelmet vall neki. A kiraly szemelyisegenek integracioja azzal teljesedik be, hogy csaladapa
lesz.
De mieltt eljutunk szemelyisegnk erett integraciojanak arra a Iokara, amelyre a kiraly jut
el az E:eregvefs:aka vegen, at kell labalnunk jo nehany Iejldesi valsagon, melyek kzl a
ket legnehezebb egymassal is szoros kapcsolatban van.
Az els a szemelyiseg integraciojanak a kerdeset allitja kzeppontba: Ki vagyok en
valojaban? A bennem lakozo ellentetes tendenciak kzl melyiket kvessem? A mese
ugyanazt a valaszt adja, mint a pszichoanalizis: ha nem akarunk rksen ide-oda hanyodni
vagy vegletes helyzetben szetszakadni ellentetes hajlamaink vonzasaiban, integralnunk kell
ket. Csakis igy alakithatunk ki egy egyseges, ers szemelyiseget, amely bels biztonsaganak
talajarol sikerrel szallhat szembe az elet nehezsegeivel. A bels integracio, ha elertk, nem
tart rkke; kivivasanak Ieladata klnbz mertekben es Iormaban ugyan vegigkiseri
egesz eletnket. A mesek persze nem eletre szolo Ieladatkent abrazoljak; ezzel csak elvennek
a gyermek batorsagat, aki ambivalenciainak meg atmeneti integraciojat is tulsagosan
neheznek talalja. Ehelyett a ,happy end minden meseben csak bizonyos krlhatarolt bels
konIliktusok integraciojat jelzi. Mivel a mesek szama szinte vegtelen, es mivel mindegyik az
alapkonIliktusoknak mas es mas Iormajaval Ioglalkozik, sszessegkben azt mutatjak, hogy
az eletben sok nehezseg var rank, melyeket a maguk idejeben meg kell oldanunk.
A masodik igen nehez Iejldesi valsag az dipalis konIliktus. Ez voltakeppen Iajdalmas es
zavarba ejt elmenyek egesz sorozatat jelenti, melynek soran a gyermek akkor jut el igazi
enjehez, ha sikerl levalnia szleirl. Ennek elerese erdekeben Iel kell szabaditania magat a
szli uralom alol, es ami meg nehezebb le kell raznia magarol szleinek azt a hatalmat,
melyet maga ruhazott rajuk, reszben Ielelembl, reszben Iggsegi szksegletbl, reszben
pedig abbol a vagybol, hogy csak hozza tartozzanak, mint ahogy is egy ideig ugy erzi, hogy
csak hozzajuk tartozik.
A knyvem els Ieleben targyalt mesek java resze a bels integracio szksegesseget
Iogalmazza meg, mig a masodik reszben szerepl mesek kiternek az dipalis problemakra is.
Addigra a keleti Ielteke leghiresebb meseciklusatol el Iogunk jutni a nyugati vilag dramainak
kezdeteihez es Freud szerint a valamennyink eleteben benne rejl tragedia csiraihoz.
A KT TESTVRRL SZL MESK
Azokban a mesekben, ahol a ket Ihs altalaban Iiverek az emberi szemelyiseg
latszolag sszeIerhetetlen tulajdonsagait kepviseli, a ket Iiu, az ,Oztestver-tl elteren, egy
kezdeti kzs idszak utan altalaban elvalik egymastol, es aztan sorsuk klnbzkeppen
alakul. Ezekben a trtenetekben melyek ma kevesbe ismertek, holott a legszelesebb krben
elterjedt es legregibb mesek kze tartoznak az otthon marado es a kalandokat keres testver
magikus kapcsolatban marad egymassal. Amikor a kalandozo testver bajba kerl, mert kveti
vagyait, vagy nem trdik a veszelyekkel, Iivere elindul, hogy megmentse; ez sikerl is neki,
es attol kezdve ujra egytt elnek boldogan az idk vegezteig. A reszletek sokIelek lehetnek,
olykor igaz, ritkan a ket Iiutestver helyett ket lany szerepel a meseben, vagy egy Iiu es
egy lanytestver. Mindezekben a trtenetekben azonban kzsek azok a vonasok, amelyek a
ket hs azonossagara utalnak; egyikk altalaban ovatos es megIontolt, de ha kell, kockara
teszi eletet a masikert, aki viszont knnyelmen szrny veszelyeknek teszi ki magat; kzs
bennk tovabba az is, hogy a mentakciora szolo jeladast valamilyen varazserej targy,
valamilyen eletszimbolum kzvetiti, amely romlasnak indul, mihelyt valamelyikk meghal.
A ket testver motivuma kzponti helyet Ioglal el a legregibb meseben is, melyet egy i. e.
1250-bl szarmazo egyiptomi papiruszon talaltak.
32
Az azota eltelt tbb mint haromezer ev
alatt igen sok Iormaban megjelent. Az egyik tanulmany 770 klnbz valtozatat sorolja Iel,
de lehet, hogy meg ennel is sokkal tbb van.
33
Minden valtozatban mas es mas
jelentesarnyalatra esik nagyobb hangsuly.
A mese a maga teljes szinpompajaban nemcsak akkor bontakozik ki elttnk, ha minel
tbbszr elmondjuk vagy meghallgatjuk vagyis amikor a kezdetben jelentektelennek tartott
reszleteket hirtelen nagyon is Iontosnak tekintjk, vagy uj Ienyben latjuk S hanem akkor is, ha
a motivum minel tbb valtozataval ismerkednk meg.
A ket hs a mese minden valtozataban az emberi termeszet ket ellentetes aspektusat
szimbolizalja, melyek az embert egymassal ellentetes cselekedetekre sarkalljak. Az
,Oztestver-ben ket lehetseg kzl valaszthatunk: kvethetjk allati ennk parancsait, vagy
ember voltunk megrzese celjabol megtartoztathatjuk magunkat testi vagyaink kielegitesetl.
Az ,Oztestver hseiben tehat egy bels dialogus lt testet, amely akkor zajlik le bennnk,
amikor dnteni akarunk, merre menjnk.
A ket testverrl szolo mesek az sztn-en, az en es a Ielettes en bels dialogusan kivl
masIele kettsseget is megjelenitenek: egyreszt a trekvest a Iggetlensegre, az
ervenyeslesre, masreszt ezzel ellentetes trekvest arra, hogy megrizzk az otthon
biztonsagat, megtartsuk a szlkhz Izd ktelekeket. Ezek a trtenetek mar a legkorabbi
valtozatokban is hangsulyozzak, hogy az emberben egyIorman megvan mindket trekves, es
hogy egyik elvesziteset sem lehet tulelni: nem mondhatunk le arrol, hogy megmaradjunk
multunk ktelekeiben, sem arrol, hogy uj jv keresesere induljunk. A trtenet esemenyeibl
leggyakrabban azt a tanulsagot vonhatjuk le, hogy ha teljesen elszakadunk multunktol, bajba
jutunk, ha pedig kizarolag multunkban elnk, elsorvadunk; ez utobbi eletIorma biztonsagos
ugyan, de nem nallo. Az eletben sikert csakis

e ket ellentetes tendencia integralasaval
erhetnk el.
,A ket testver tipusu mesek legtbb valtozataban a vandorlo Iiu kerl bajba, es az otthon
marado menti meg; nehany valtozat azonban kztk a legregibb, az egyiptomi mese
ennek epp az ellenkezjet hangsulyozza: az otthon marado testvert eri utol a vegzet. Ezek a
mesek mintha azt a tanitast Iogalmaznak meg, hogy ha nem probaljuk ki szarnyainkat, es nem
rplnk ki a csaladi Ieszekbl, tnkremegynk, es nem okolhatunk erte mast, csakis dipalis
vonzalmainkat. Az si egyiptomi trtenet ket I motivumbol Iejldtt ki es taplalkozott: az
dipalis vonzalmak destruktiv termeszetebl es a testverIeltekenysegbl vagyis abbol az
igenybl, hogy az embernek el kell szakadnia szlei otthonatol, es Iggetlen eletet kell
teremtenie. Hogy a trtenet szerencses veget erjen, a testvereknek meg kell szabadulniuk
dipalis es testverIeltekenysegktl, es segitenik kell egymasnak.
Az egyiptomi meseben a Iiatalabb es ntlen testver elutasitja batyja Ielesegenek
kzeledeset, ellenall a csabitasnak. Az asszony Ielelmeben, hogy bne kiderl,
megragalmazza, es Ierjenek azt hazudja, hogy ccse probalta t elcsabitani.
15
Feltekeny
dheben a Ierj meg akarja lni az ccset. Csak az istenek tudjak megmenteni az iIjabb testver
becsletet, k tarjak Iel az igazsagot, de csak akkor, amikor a Iiu mar elmeneklt. Batyja
poharaban egy napon az ital zavarossa valik, es ebbl megerti, hogy ccse meghalt; nyomban
utra kel, hogy ccset megmentse. Sikerrel jar, a Iiut megtalalja, es Ieltamasztja.
Ebben az si egyiptomi meseben egy embert olyasmivel vadolnak, amit vadloja maga akar
csinalni: a Ieleseg csabitassal vadolja a Iiatalabb testvert, akit pedig maga akart elcsabitani.
Vagyis a cselekmeny egy elIogadhatatlan bels kesztetesnek egy masik emberre valo
projekciojat Iogalmazza meg; amibl az kvetkezik, hogy az ilyen projekciok egyidsek az
emberrel. Mivel a trtenetet a ket testver szemszgebl latjuk, az is lehetseges, hogy a
Iiatalabb Iiu projicialta vagyait batyja Ielesegere, azzal vadolva az asszonyt, amit akart, de
nem mert megtenni.
15
JozseI esPutiIarne egyiptomi krnyezetben jatszodo bibliai trtenete valoszinleg az si
mesenek ebbl a reszebl szarmazik.
A meseben a ns Iiver az ur abban a nagy hazban, amelyben ccse el. A haz uranak
Ielesege a csalad minden Iiatalabb tagjanak, beleertve a kisebbik testvert is, bizonyos modon
,anyja is. A trtenetet tehat ugy ertelmezhetjk, hogy egy anyaIigurarol van benne szo, aki
enged egy Iiuszerepet jatszo Iiatalember irant erzett dipalis vagyainak; de ugy is
IelIoghatjuk, hogy egy Iiu vetiti ki anyjara sajat dipalis vagyait.
Akarhogy van is, a trtenet egyertelmen ertesnkre adja, hogy az dipalis problemak
elkerlese erdekeben Iggetlenl attol, hogy ezek a gyermek vagy a szl problemai , nem
art, ha ebben az eletkorban az ember elmegy otthonrol.
A ket testver temajanak ebben az si valtozataban a mese csak erintlegesen ter ki a
,happy end-hez szkseges bels atalakulas kerdesere; ez akkor kvetkezik be, amikor az
idsebb testver mely megbanast tanusit, mert megtudja, hogy ccset, akit meg akart lni,
Ielesege igazsagtalanul vadolta. Ebben a Iormaban a trtenet lenyegeben tanmese, amely arra
Iigyelmeztet, hogy meg kell szabadulnunk dipalis ktdeseinktl, es arra tanit, hogy ezt
legsikeresebben ugy erhetjk el, ha a szli haztol tavol Iggetlen eletet teremtnk
magunknak. A testverIeltekenyseg is Iontos motivum ebben a meseben, hiszen az idsebb Iiu
Ieltekenysegbl akarja els haragjaban meglni ccset. Jobbik enje harcban all alantasabb
keszteteseivel, es vegl Iellkerekedik.
,A ket testver tipusu mesekben a hsk mintha serdlkornak volnanak vagyis
eletknek abban a szakaszaban jarnak, amikor a pubertast megelz korszak gyermekenek
viszonylagos erzelmi nyugalmat Ielvaltja a lelki Iejldessel egytt jaro serdlkori stressz es
zrzavar. Az ilyesIele trtenet hallatan a gyermek megerti (legalabbis tudattalanul), hogy
ugyan serdlkori konIliktusokrol van szo, a problemak megis minden olyan helyzetre
jellemzek, amelyikben egy Iejldesi stadiumbol a kvetkezbe kell atlepni. Ez a konIliktus
eppolyan jellemz az dipalis gyermekre, mint a serdlre. Mindig Ielbukkan, amikor
hataroznunk kell, hogy a lelek es a szemelyiseg egy kevesbe diIIerencialt szintjerl atlepjnk
egy magasabb szintre, vagyis amikor meg kell lazitanunk a regi ktelekeket, meg mieltt
ujakat letesitenenk.
A modernebb valtozatokban, mint peldaul a Grimm testverek mesejeben, a ket testver
kezdetben teljesen egyIorma. ,A ket Iiu elment az erdbe, megtanacskoztak a dolgot, es
egyezsegre jutottak. Este, amikor vacsorahoz ltek, igy szoltak a nevelapjukhoz: Nem
esznk addig egy Ialatot sem, amig egy keresnket nem teljesited. Keresk igy szol: ,Ha
megengeded, elindulnank szerencset probalni. Az erd, ahol eldntttek, hogy nallo eletet
szeretnenek elni, azt a helyet szimbolizalja, ahol az ember megtalalja a bels stetsegbl a
kivezet utat, ahol az ember eldnti magarol, hogy kicsoda, ahol az ember kezdi megerteni,
hogy ki akar lenni.
A legtbb ket testverrl szolo meseben az egyik, mint peldaul tengerjaro Szindbad, a
vilagot jarja es a veszelyeket keresi, mig a masik, mint teherhordo Szindbad, egyszeren
otthon marad. Az europai valtozatok kzl sokban a kalandozo testver hamarosan egy sr,
stet erdben talalja magat, ahol elteved, mivel a szli haz altal biztositott eletIormat mar
Ieladta, viszont az nallo elettapasztalatok reven megszerezhet bels strukturakat meg nem
epitette ki. A majdnem athatolhatatlan erd, amelyben eltevednk, mar sidk ota a tudattalan
stet, rejtett, majdnem athatolhatatlan vilagat szimbolizalja. Ha elveszitjk eddigi eletnk
szerkezetenek pillereit, es immar egyedl kell megtalalnunk igaz nmagunkat, tehat ha meg
kialakulatlan szemelyiseggel vagunk neki ennek a vadonnak, biztosak lehetnk benne, hogy
ha sikerl megtalalnunk az utat, sokkal Iejlettebb emberkent Iogunk kijutni belle.
16
16
* Ezt az si kepet idezi Iel Dante az Isteni S:infatek kezdeten. ,Az emberelet utjanak Ielen
eg nagy stetl erdbe jutottam, mivel az igaz utat nem lelem (Babits Mihaly Iorditasa). Itt
talalkozik ,csodalatos segittarsaval, Vergiliusszal, aki Ielajanlja, hogy vezetni Iogja azon a
nevezetes zarandok-uton, melyen Dante megjarja elszr a poklot, azutan a purgatoriumot, s
vegl eljut a mennyek orszagaba.
Ebben a stet erdben a mesehs gyakran szembetalalkozik vagyaink es Ielelmeink
szlttevel, a boszorkannyal; ez trtenik az egyik Iiuval ,A ket testver cim Grimm-meseben
is. Ki ne szeretne maganak a boszorkany vagy a tnder, a varazslo hatalmat,
129
melynek segitsegevel kielegithetne minden vagyat, megszerezhetne maganak mindent,
amit csak kivan, es megbntethetne ellensegeit? Es ki ne Ielne az ilyen hatalomtol, ha masnak
a birtokaban volna, es ellene is Ilhasznalhatnak? A boszorkany sokkal inkabb, mint
kepzeletnk egyeb, magikus ervel rendelkez teremtmenyei, mint a tnder es a varazslo
ketIele anyatipust testesit meg: a csecsemkor josagos tipusat (ellenkez eljellel) es az
dipalis valsag gonosz szljet. De mar nem Ielig realisztikusan jelenik meg, mint egyIell a
szeret, mindent megado anya, es masIell az elutasito es kveteleseket tamaszto mostoha,
hanem teljesen irrealis Iormaban, mint aki emberIeletti jutalmakat osztogat, vagy
embertelenl destruktiv.
A boszorkanynak ez a ket oldala vilagosan elklnl azokban a mesekben, amelyekben a
hs az erdben bolyongva egy ellenallhatatlanul vonzo boszorkannyal talalkozik, aki
kapcsolatuk kezdeten minden kivansagat kielegiti. Ez a csecsem mindenrl gondoskodo
anyjanak a kepe, akivel eletnk soran mindannyian szeretnenk ujra talalkozni. Tudatelttes
vagy tudattalan modon az megtalalasanak a remenye ad ert ahhoz, hogy elhagyjuk
otthonunkat. A mese a maga modjan igy erteti meg velnk, hogy mikzben azzal altatjuk
magunkat, hogy csakis a Iggetlenseget keressk, gyakran hamis remenyek utan Iutunk.
Miutan a boszorkany kielegitette a vilagjaro hs minden kivansagat, elerkezik egy olyan
pillanat altalaban, amikor a hs megtagadja valamelyik parancsat , amikor a boszorkany a
hs ellen Iordul, es allatta vagy kve valtoztatja, vagyis megIosztja minden emberi
tulajdonsagatol. Ezekben a trtenetekben a boszorkany nagyjabol olyan, mint amilyennek a
predipalis anyat latja a gyermek: mindent megad es mindent kielegit mindaddig, amig a
gyermek megmarad kettjk szimbiozisaban, es nem akar a maga Ieje utan menni. De amikor
a gyermek kezd ervenyt szerezni akaratanak, es egyre jobban nallositja magat, termeszetesen
gyakoribbak lesznek a tilalmak is. A gyermek, aki eddig minden bizalmat ebbe a nbe vetette,
sorsat hozza kttte vagy ugy erezte, hogy hozza van ktve , most a legmelyebb
kiabrandulason esik keresztl; aki eddig kenyeret adott neki, most kve valtozott, legalabbis
latszolag.
Barmilyenek legyenek is a reszletek, ,A ket testver tipusu mesek mindegyikeben eljn
egy olyan pillanat, amikor a testverek elklnlnek egymastol, mint ahogy minden
gyermeknek ki kell lepnie a diIIerencialatlansagbol. Ami ekkor trtenik, eppugy szimbolizalja
a bennnk el bels konIliktusokat melyeket a ket testver klnbz cselekedetei
jelkepeznek , mint annak a szksegesseget, hogy a magasabb rend eletIorma elerese
erdekeben az alacsonyabb rendt Iel kell adni. Amikor az embernek, barmilyen eletkorban,
szembe kell neznie a szlktl valo elszakadas problemajaval melyen klnbz mertekben
es eletnk klnbz szakaszaiban mindannyian atesnk , mindig ketIele vagy el bennnk:
teljes mertekben Iggetlenek szeretnenk lenni szleinktl es mindattol, amit bensnkben
kepviselnek, es ugyanakkor szeretnenk tovabbra is szorosan hozzajuk ktdni. Ez klnsen
ersen jelentkezik kzvetlenl az iskolaskor eltt es a vegen is. Az elbbi a kisgyermekkor es
a gyermekkor hatara, az utobbi a gyermekkor vege es a korai Ielnttkor kezdete.
,A ket testver cim Grimm-mese mindjart az elejen az olvaso tudomasara hozza, hogy ha
a ket testver vagyis szemelyisegnk ket elter oldala nem integralodik, az tragediahoz
vezet. igy kezddik: ,Volt egyszer ket testver, az egyik gazdag, a masik meg szegeny. A
gazdag aranymives volt, es gonosz sziv; a szegeny sprktesbl elt, s jo es becsletes
ember volt. Ennek a szegenynek volt ket Iia, ket ikertestver, ugy hasonlitottak egymasra, mint
egyik tojas a masikra.
A jo testver aranymadarat talal, es kerl uton, a madar szivenek es majanak elIogyasztasa
utan, a ket ikerIiuban kialakul az a kepesseg, hogy minden reggel egy aranyat talalnak a
parnajuk alatt. A gonosz testver irigysegeben meggyzi ccset, hogy ez az rdg mve, es
hogy lelki dvssege erdekeben meg kell szabadulnia a ket gyermektl. A megzavart es
megtevesztett apa elzi gyermekeit; egy vadasz megtalalja es rkbe Iogadja ket. Amikor a
ket Iiu Ieln, elmennek az erdbe, es elhatarozzak, hogy vilagga mennek. Nevelapjuk
egyetert velk, es bucsuzoul egy varazserej targyat, egy kest ad nekik,
Mint ahogy ennek a Iejezetnek az elejen mar emlitettem, ,A kelt testver tipusu mesek
jellegzetes kelleke, a ket hs azonossagat szimbolizalo varazserej targy jelzi ezekben a
trtenetekben, ha valamelyik testver bajba kerl, es ez a jelzes inditja el a mentakciot. Ha a
ket testver, amint ezt az iment kiIejtettem, az elethez elengedhetetlenl szkseges es
egyttesen Iunkcionalo psziches Iolyamatokat jelkepezi, akkor a varazserej targy pusztulasa
vagy rozsdalasa vagyis dezintegracioja azt jelzi, hogy ha klnbz aspektusai nem
mkdnek egytt, szemelyisegnk is dezintegralodik. ,A ket testver-ben a varazserej targy
,egy Ienyes pengej kes, melyet a nevelapa e szavak kisereteben ad at a ket Iiunak: ,Ha
valaha elvalik az utatok egymastol, szurjatok be ezt a kest az altalutnal egy Iaba. Amelyiktk
oda visszater, leolvashatja a kesrl a testvere sorsat.,., mert a kes pengejenek egyik lapja
jelenti az egyiketek eletet, a masik a masikotoket. Ha Ienyes marad, jo sorsot jelent; ha
megrozsdasodik, az a halal jele.
Az ikrek, miutan a kest beszurjak egy Iaba, elvalnak egymastol, es kln eletet elnek. Sok
kaland utan egyikket egy boszorkany kve valtoztatja. Amikor testvere egyszer a keshez
erkezik, egyik Ielet rozsdasan talalja, ebbl megtudja, hogy Iivere meghalt. Elindul, hogy
segitsen neki, es meg is menti. Miutan egymasra talalnak ami az egymassal szemben allo
bels Iolyamatok integraciojanak kivivasat jelenti , boldogan elnek, amig meg nem halnak.
Ha egymas melle allitjuk a jo es a gonosz testver, valamint az elbbi ket ikergyermekenek
sorsat, a trtenetbl azt a tanulsagot is levonhatjuk, hogy ha a szemelyiseg ellentetes vonasai
megmaradnak elklnltsegkben, abbol csak baj szarmazik: az eletben a jo testver is
vereseget szenved. Elveszti gyermekeit, mert nem ismeri Iel az emberi lelek rossz oldalait
melyet batyja kepvisel , es igy kvetkezmenyeitl sem tudja megovni magat. Az
ikertestverek viszont, miutan ket klnbz eletet eltek, megmentik egymast -ami a bels
integracio megteremteset jelkepezi , es azontul ,boldogan elhetnek.
17
,A HROM NYELV
Az integrci felptse
Ha erteni akarjuk nmagunkat, meg kell ismernnk lelki eletnk mkdeset. Ha jol
akarunk mkdni, integralnunk kell a bennnk lakozo ellentetes hajlamokat. A mesek
segithetnek, hogy jobban lassuk es jobban megertsk, ami bensnkben zajlik, peldaul ugy,
ahogy ezt az ,Oztestver es ,A ket testver teszi: az ellentetes tendenciakat szetvalasztja, es
kln-kln mesealakokra vetiti ki.
Az integracio kivanatossaganak masIajta abrazolasat lathatjuk azokban a mesekben,
17
* Az ikrek azonossagat, szimbolikus modon ugyan, a trtenet ujra es ujra hangsulyozza,
Talalkoznak peldaul egy-egy nyullal, rokaval, Iarkassal, medvevel es vegl egy oroszlannal.
Nem lik meg ket, mire mindegyik allat halabol ket kicsinyet ajandekozza nekik. Amikor
elvalnak, mindegyikk megtart maganak egyet-egyet mindegyik allatIajtabol. Az allatok
hsegesek maradnak hozzajuk, egyttes ervel tbbszr is nagy veszelyektl mentik meg
gazdajukat. A mese a maga modjan ezzel megint csak azt Juttatja kiIejezesre, hogy a sikeres
elet megvalositasahoz integralnunk kell a szemelyiseg klnIele, egymastol ersen elter
vonasait, melyeket itt a klnIele allatok szimbolizalnak: a nyul, a roka, a Iarkas, a medve es
az oroszlan.
melyekben a hs ezekkel a tendenciakkal sorban, egymas utan talalkozik, es sorba beepiti
ket szemelyisegebe, egybeolvasztja ket, mert enelkl nem lehet belle Iggetlen es teljes
ember. Ebbe a kategoriaba tartozik a Grimm testverek ,A harom nyelv cim meseje. Ennek
a mesenek hosszu trtenete van, es klnIele valtozatai sok europai es nehany azsiai
orszagban is ismeretesek. Ezt az si es idtlen meset akar egy mai serdlnek is irhattak volna
a szleivel kapcsolatos konIliktusairol, vagy arrol, hogy a szlk nem kepesek megerteni
serdl gyermekeiket.
A trtenet igy kezddik: ,Elt egyszer Svajcban egy groI, akinek csak egy gyermeke volt,
egy Iiu, de ez a Iiu buta volt, es semmit sem tudott megtanulni. Ezert apja ezt mondta neki:
Ide hallgass, Iiam. Akarhogy probalkozom is, semmit se birok a Iejedbe verni. El kell menned
innen. Elkldelek egy hires tanarhoz; tegyen veled probat.
34
A Iiu egy esztendeig tanult
ennel a tanarnal. Amikor hazatert, apja elszrnyedve hallgatta, hogy mindssze azt tarsulta
meg, ,mit ugatnak a kutyak. Miutan a Iiu ujabb egy evet tlttt ezutan egy masik tanarnal,
hazatert, es elmondta, hogy megtanulta, ,mit csicseregnek a madarak. Apja mergeben, hogy
meg egy evet elpocsekolt, megIenyegette: ,Elkldelek egy harmadik tanarhoz is, de ha most
sem tanulsz semmit, tbbe nem leszek az apad. Amikor ez az ev is eltelt, a Iiu arrol szamolt
be apjanak, hogy megtanulta, ,mit brekegnek a bekak. Apja merhetetlen haragra gyult,
kidobta a Iiut, es megparancsolta szolgainak, hogy vigyek ki az erdbe, es ljek meg. De a
szolgak megsajnaltak a gyermeket, es egyszeren ott hagytak az erdben.
Sok mese kezddik azzal, hogy gyermekeket elzavarnak. Ennek ket alapvet Iormaja van:
egyreszt pubertas eltti koru gyermekeket kldenek el otthonrol (,Oztestverek), vagy
visznek el egy olyan helyre, ahonnan nem talalnak haza (,Jancsi es Juliska); masreszt serdl
vagy kamasz gyermekeket adnak at szolgaknak azzal, hogy ljek meg ket, de
megmeneklnek, mert a szolgak szive megesik rajtuk, es csak ugy tesznek, mintha megltek
volna ket (,A harom nyelv, ,HoIeherke). Mindket esetben a gyermek Ielelmei ltenek
Iormat: az elbbiben az elhagyastol, az utobbiban a megtorlastol valo Ielelem.
A ,kitaszitottsag a gyermek szamara a tudattalanban azt jelentheti, hogy szeretne
megszabadulni szleitl, vagy azt, hogy szerinte szlei akarnak megszabadulni tle. A
gyermek vilagga kldese vagy egy erdben valo elhagyasa egyarant szimbolizalja a szlnek
azt a vagyat, hogy gyermeke Iggetlen legyen, es a gyermeknek azt a trekveset, hogy szabad
legyen, illetve azt is, hogy Iel a szabadsagtol.
A kisgyermekeket az ilyen mesekben egyszeren elhagyjak -mint Jancsit es Juliskat ,
mert a pubertas eltti gyermek attol Iel, ,hogy ha nem vagyok jo es engedelmes, ha terhere
vagyok szleimnek, tbbe nem Iogjak gondomat viselni, talan meg el is hagynak. A
serdlben mar ersebb az az erzes, hogy tud magara vigyazni, kevesbe Iel az elhagyastol, es
ezert batrabban szall szembe szleivel. Azokban a mesekben, ahol szolgakat biznak meg a
gyermek meglesevel, a gyermek a szl uralmat vagy nerzetet Ienyegeti, mint HoIeherke is
azzal, hogy szebb a kiralynnel. ,A harom nyelv-ben a Iiu olyan nyilvanvaloan nem azt
tanulja, amit apja szeretne, hogy ezzel a groI szli tekintelyet vonja ketsegbe.
Mivel a szl nem maga li meg gyermeket, hanem ezzel a gonosztettel a szolgait bizza
meg, es mivel a szolgak elengedik a gyermeket, arra gondolhatunk, hogy a konIliktus nem
minden Ielnttre, hanem csak a szlkre vonatkozik. Egy masik szinten ez arra utal, hogy a
kamasz Iel ugyan attol, hogy szlei elet es halal urai, valojaban ez megsem igy van hiszen
barmilyen Ielhaborodott is az a szl, haragjat nem kzvetlenl tlti ki gyermeken, hanem
kenytelen kzvetitket, szolgakat alkalmazni. Mivel tervet nem hajtjak vegre, kiderl, hogy a
szl voltakeppen tehetetlen, ha vissza akar elni hatalmaval.
Ha a mai serdlk kzl tbben nevelkedtek volna meseken, talan (tudattalanul) tbben
ereznek, hogy nem az egesz Ielntt vilaggal vagy tarsadalommal allnak szemben, hanem
valojaban csak a szleikkel. Tovabba, a mesek beIejezese nyilvanvalova teszi, hogy
barmilyen Ienyegetnek tessek is a szl idnkent, hosszu tavon mindig a gyermek gyz, es a
szl veszit. A gyermek nemcsak tuleli szleit, hanem tul is tesz rajtuk. Ha ez a meggyzdes
beepl a tudattalanba, a serdl minden gytr Iejldesi nehezseg ellenere biztonsagban
erezheti magat, mert bizhat jvend gyzelmeben.
Persze ha a Ielnttek gyermekkorukban tbb meset hallgattak volna, es tbbet tanultak
volna a mesekbl, meg most, Ielnttkorukban is remlene nekik, hogy bizony bolond az a
szl, aki azt hiszi, tudja, mi irant kellene gyermekenek erdekldnie, eszaki Ienyegetve erzi
magat, ha gyermeke ebben a kerdesben ellenkezik vele. Klns ironia, hogy ,A harom
nyelv-ben az apa maga kldi el Iiat tanulni, es maga valogatja meg tanarait, megis
haborodik Iel a legjobban azon, amit tanitanak neki. Ebbl is lathatjuk, hogy az a mai szl,
aki Ielsbb iskolaba kldi gyermeket, es aztan Ielhaborodik azon, amit tanul, es azon, hogy az
iskola megvaltoztatja a gyermeket, korantsem uj jelenseg a trtenelem szinpadan.
A gyermek szeretne is, ugyanakkor Iel is attol, hogy szlei nem Iogadjak el Iggetlenedesi
trekveseit, es bosszut allnak. Szeretne is, mert az azt igazolna, hogy a szlnek nem
mindegy, mi trtenik vele, vagyis a gyermek Iontossagat bizonyitana. Az emberbl akkor lesz
Ielntt IerIi vagy n, amikor tbbe mar nem gyermek. Ezt az sszeIggest a kisgyermek meg
nem latja, de a serdl Ielismeri. Ha a gyermek azt szeretne, hogy szleinek tbbe ne legyen
hatalma Iltte, ugy erzi, hogy tudattalanjaban elpusztitja szleit (hiszen meg akarja szntetni
hatalmukat), vagy legalabbis erre keszl. Mi sem termeszetesebb tehat szamara, hogy arra
gondol: a szl ezert bosszut all.
,A harom nyelv-ben a Iiu ismetelten, tbbszr is szembeszall apja akarataval, es ezt
jogosnak is tartja; ezzel egyszersmind megtri apja szli hatalmat is. Attol Iel tehat, hogy
apja ezert megleti t.
,A harom nyelv hse tehat vilagga megy. Az els orszag, ahova megerkezik, nagy bajban
van, mert az ott el verszomjas kutyak vad ugatasatol senkinek sincs nyugta; es ami meg
ennel is rosszabb, bizonyos idkznkent egy-egy embert kell kiszolgaltatni nekik, akit
IlIalnak. Mivel hsnk erti a kutyak nyelvet, a kutyak beszelni tudnak vele, es elmondjak
neki, miert olyan vadak, es mivel lehet ket megbekiteni. Ez meg is trtenik, a kutyak
bekeben eltavoznak, es hsnk egy idre letelepszik az orszagban.
A Iiu nehany ev mulva, mar idsebb Iejjel elhatarozza, hogy elmegy Romaba. Utja kzben
brekeg bekakkal talalkozik, akik elmondjak neki, mit tartogat szamara a jv, es ez nem kis
Iejtrest okoz neki. Romaba erve megtudja, hogy a papa eppen meghalt, es a biborosok nem
tudjak eldnteni, ki legyen az uj papa. Amikor a biborosok elhatarozzak, hogy ezt a kerdest
csak valamilyen csoda dntheti el, ket Ieher galamb telepszik a Iiu vallara. Megkerdezik tle,
akar-e papa lenni, de nem tudja, hogy melto-e a nagy megtiszteltetesre; a galambok azonban
azt tanacsoljak neki, Iogadja el a kitntetest. igy hat Iel is szentelik, ahogy a bekak
megjosoltak. Amikor miset kell celebralnia, es nem tudja, mit kell mondania, a galambok,
amelyek tovabbra is a vallan lnek, Ilebe sugjak a szavakat.
Ez a mese egy kamasz trtenete, akit apja nem ert meg, akirl apja azt hiszi, hogy ostoba.
A Iiu nem ugy Iejleszti nmagat, ahogy apja szeretne, hanem makacsul kitart amellett, hogy
azt tanulja meg, amit o maga tart ertekesnek. A teljes nmegvalositas erdekeben a Iiatal
embernek elszr sajat, bels eletevel kell megismerkednie, es ezt egyetlen apa sem irhatja
el gyermekenek, meg az sem, aki tisztaban van ennek jelentsegevel. Hsnk apjanak persze
errl Iogalma sem volt.
Ennek a trtenetnek a hse az nmagat keres iIjusagot jelkepezi. A messzi orszagokban
el harom tanar, akikhez a Iiu elmegy, hogy megismerje a vilagot es nmagat, a vilagnak es
nmaganak azokat az eddig ismeretlen aspektusait kepviseli, melyeket Iel kell Iedeznie. Ezt
mindaddig nem tehette meg, amig tulsagosan szorosan ktdtt otthonahoz.
Vajon mi az oka annak, hogy a Iiu elszr a kutyak nyelvet tanulta meg, es csak azutan a
madaraket, legvegl a bekaket? Ebben a kerdesben a harmas szam Iontossaganak egy ujabb
megnyilvanulasaval allunk szemben. A viz, a Ild es a leveg az a harom elem, amelyekben
eletnket eljk. Az ember szarazIldi leny, akarcsak a kutya. Az allatok kzl a kutya el a
legszorosabb kapcsolatban az emberrel. A gyermek szamara a kutya az az allat, amelyik
viselkedeseben a leginkabb hasonlit az emberre, de reprezentalja az sztnk kielesenek a
harapas, a vizeles, a szekeles, a kzsles sztns megnyilvanulasanak szabadsagat,
valamint az elet magasabb rend ertekeit is, peldaul a hseget es a baratsagot. A kutyakat meg
lehet tanitani arra, hogy ne harapjanak, es ra lehet ket szoktatni a szobatisztasagra is.
Termeszetesnek latszik tehat, hogy a kutyak nyelvet kell elszr megtanulni, hogy az a
legknnyebb. Minden jel arra mutat, hogy a kutya az ent jelkepezi a szemelyisegnek azt a
reteget, amely a tudat Ielszinehez a legkzelebb van, hiszen az a Ieladata, hogy szabalyozza
az ember kapcsolatat mas emberekkel es a krnyezettel. A kutyak sidk ota ilyesIele
szerepet tltenek be az ember eleteben: segitenek neki, hogy megvedje magat ellensegeitl, es
peldat mutatnak, hogyan viszonyuljon a tbbi allathoz, kztk a vadakhoz is.
A magasban szallo madarak egeszen masIele szabadsagot szimbolizalnak: a lelek
szarnyalasanak a szabadsagat, a kutyak es bekak altal kepviselt Ildi elet ktelekeibl valo,
latszolag knnyed Ielemelkedes es kibontakozas szabadsagat. A madarak ebben a trtenetben
a Ielettes ent jelenitik meg, a Ielettes en magasabb celjait es eszmenyeit, magasrpt
Iantaziait, kepzelt tkeletesseget.
Ha a madarak a Ielettes ent es a kutyak az ent jelkepezik, akkor a bekak az ember enjenek
legsibb reszet, az sztn-ent szimbolizaljak. Lehet, hogy messzire kalandozunk, ha arra
gondolunk, hogy a bekak azt a Iejldesi Iolyamatot reprezentaljak, amelynek soran a
szarazIldi allatok kztk az ember az sidkben a vizi eletet a szarazIldivel valtottak
Iel. De a helyzet az, hogy meg ma is valamennyien a viz kzegeben kezdjk eletnket, es csak
akkor lepnk ki belle, amikor megszletnk. A bekak elszr vizben elnek mint ebihalak, es
ezt a Iormajukat levetkzik, amikor keteltek lesznek. A bekak az allatok kialakulasanak
Iolyamataban korabbi lepcsIokot kepviselnek, mint akar a kutyak vagy a madarak
hasonlokeppen az sztn-en a szemelyisegnek az a resze, amelyik elbb letezik, mint az en
vagy a Ielettes en.
Nincs kizarva tehat, hogy a legmelyebb szinten a bekak letnk legkorabbi stadiumat
szimbolizaljak; egy jobban hozzaIerhet szinten azonban azt a kepessegnket reprezentaljak,
hogy az elet alacsonyabb lepcsIokarol Iel tudunk lepni egy magasabbra. Nemi mereszseggel
azt is mondhatnank, hogy a kutyak es a madarak nyelvenek megtanulasa mintegy elIeltetele
a legIontosabb kepesseg megszerzesenek, annak, hogy Iejleszteni tudjuk nmagunkat egy
alacsonyabb letszintrl egy magasabbra. A bekak tehat szimbolizalhatjak letnk
legalacsonyabb rend, legprimitivebb es legkorabbi allapotat, am egyszersmind az ebbl valo
kibontakozast is. Ez hasonlit ahhoz a Iejldeshez, amely a legelemibb szksegletek
kielegitesere trekv si sztnktl az erett en kialakulasaig vezet, vagyis addig az allapotig,
amikor az ember mar bolygonk hatalmas erIorrasainak kihasznalasaval elegiti ki vagyait.
Ebben a meseben az is benne van, hogy nem sokra megynk azzal, ha egyszeren csak
megtanuljuk, hogyan kell megerteni a vilagot es benne az eletnket (Ild, leveg, viz),
valamint lelknk mkdeset (sztn-en, en, Ielettes en). Ennek a tudasnak csak akkor vesszk
igazan hasznat, ha megIelel modon alkalmazni tudjuk eletnkben. A kutyak nyelvenek
ismerete nmagaban nem eleg: tudnunk kell banni is azzal, amit a kutyak jelkepeznek. A
verszomjas kutyak kiknek nyelvet hsnknek mar ismernie kell, mieltt az emberi let
magasabb osztalyaba lepne az ember vad, agressziv es rombolo hajlamait szimbolizaljak.
Ezek a bels tendenciak, ha nem ismerjk meg ket, elpusztithatnak, mint ahogy ezek a
kutyak is IelIaltak nehany embert.
A kutyak szoros kapcsolatban allnak az analis birtoklasvaggyal, mivel nagy kincset
riznek; ezert is olyan vadak. Mihelyt a hs megerti ezeket a heves Ieszltsegeket, es mihelyt
banni is tud velk (amit szimbolikusan a kutyanyelv elsajatitasa Iejez ki), megszeliditheti
ket, ami nyomban nagy haszonnal jar: elerhetve lesz szamara a kutyak adazul rztt kincse.
Ha a tudattalannal megbaratkozunk, es megadjuk neki azt, ami illeti a hs elelmet visz a
kutyaknak , akkor mindaz, ami addig szigoruan el volt zarva, el volt Iojtva, elerhetve valik,
es ami eddig artott, hasznot Iog hajtani.
A kutyak nyelvenek elsajatitasa utan mar szinte magatol ertetdik a madarak nyelvenek
megtanulasa. A madarak a Ielettes en es az en-ideal magasabb trekveseit szimbolizaljak.
Miutan tehat a hs megIekezte sztn-enje vadsagat, urra lett analis birtoklasvagyan, es
megteremtette Ielettes enje alapjait (megtanulta a madarak nyelvet), keszen all, hogy
megbirkozzon az si es primitiv keteltvel. Ez arra utal, hogy urra lesz szexualitasan is: ezt
sejteti a mese szotaraban a bekak nyelvenek megtanulasa. (Hogy miert eppen bekak,
varangyok stb. jelentik a mesekben a szexualitast, arra kesbb, ,A bekakiraly elemzesenel
meg visszaterek.) Nyilvan az sem veletlen, hogy epp a sajat eletkben minsegi valtozason
ates bekak josoljak meg a hsnek kzelg transzIormaciojat egy magasabb szintre, vagyis
azt, hogy papa lesz belle.
Feher galambok a vallas szimbolumrendszereben a Szentlelek jelkepei inspiraljak es
teszik kepesse a mese hset arra, hogy megszerezze maganak a Ildn elerhet legmagasabb
poziciot; ez vegl azert sikerl neki, mert megtanulta, hogy hallgasson a galambok szavara, es
tegye, amit mondanak neki. Miutan megtanulta, hogyan kell megerteni es kordaban tartani
sztn-enjet (a vad kutyakat), hogyan kell kvetni a Ielettes en (a madarak) tanacsait ugy,
hogy kzben nem veti magat teljesen ala nekik, es hogyan kell Iigyelembe venni a bekak (a
szexualitas) ertekes kzlendit a hs sikerrel integralhatja szemelyiseget.
Nem ismerek meg egy ilyen meset, amely ennyire tmren Iogalmazna meg egy serdl
teljes kls es bels nmegvalositasanak Iolyamatat. Miutan kivivta szemelyisegenek
integraciojat, hsnk meltan Ioglalja el a vilag legIbb meltosaganak tronusat.
,A HROM TOLL
A legkisebb gyermek mint Tkfilk
A harmas szam a mesekben gyakran mintha ugyanazt Iejezne ki, mint a pszichoanalizisben
a szemelyiseg harmas Ielosztasa sztnenre, enre es Ielettes enre. Reszben ezt tamasztja ala a
Grimm testverek egy masik meseje, ,A harom toll is.
Ez a mese nem is annyira az emberi lelek harmas Ielosztasat szimbolizalja, hanem inkabb
azt sugallja, hogy meg kell baratkoznunk a tudattalannal, meg kell ismernnk hatalmat, es ki
kell aknaznunk erIorrasait. Ezt teszi ,A harom toll hse, es gyzelmet is arat, noha
ostobanak tartjak, mikzben vetelytarsai, akik ,okossagukban biznak, es megmaradnak
Iixacioikban a dolgok Ielszinen, voltakeppen butaknak bizonyulnak. A lenye termeszetes
alapjainak kzeleben el es kezdetben kigunyolt ,egygy testver vegs gyzelme arra utal,
hogy a tudattalan alapoktol elklnl tudat rossz uton jar.
A legkisebb gyermek, akit idsebb testverei becsmerelnek es ellknek maguktol, sidktl
Iogva ismert mesei motivum, klnsen a ,Hamupipke tipus valtozataiban. De az ostoba
gyermek trtenetei mint peldaul ,A harom nyelv es ,A harom toll -masrol szolnak. A
csaladban semmire sem tartott ,egygy gyermek boldogtalansagat meg sem emlitik.
Egyszer tenykent kzlik, hogy ostobanak tartjak, es a legkisebb gyermeket ez latszolag nem
is nagyon izgatja. Az olvasonak neha az az erzese tamad, hogy a ,TkIilko ezt azert sem
banja, mert igy a tbbiek nem varnak el tle semmit. Ezek a trtenetek akkor kezdenek
Ielgyorsulni, amikor a TkIilko esemenytelen eleteben megjelenik valamilyen kveteles
mint amikor a groI tanulni kldi a Iiat. De nemi magyarazatra szorul, hogy szamtalan esetben
miert azonosulunk olyan szivesen a kezdetben TkIilkonak abrazolt mesehssel mar joval
elbb, mintsem hogy kiderlne rola, hogy tbbet er azoknal, akik semmibe veszik.
A kisgyermek, barmilyen jo esz is, az t krlvev bonyolult vilaggal szemben ugy erzi,
hogy ostoba, hogy nem bir megIelelni az elvarasoknak. Ugy latja, hogy mindenki sokkal
tbbet tud, mint , hogy mindenki sokkal talpraesettebb. Ezert kezddik sok mese azzal, hogy
hset lebecslik es ostobanak tekintik. A gyermek igy erzi magat, es erzeseit nem is annyira
az egesz vilagra, mint inkabb szleire es idsebb testvereire vetiti ki.
Meg azok a mesek sem abrazoljak a gyermeket a bonyodalom eltti allapotaban
kompetensnek, amelyek, mint a ,Hamupipke is, ezt a korszakot boldognak mutatjak be. A
gyermek boldogan elt, mert semmit nem vartak el tle, mert mindent megadtak neki. Ha a
gyermek nem Ielel meg az elvarasoknak, es ezert attol Iel, hogy buta, ez nem az hibaja es
ezert lelektanilag helyes, hogy a mesek soha nem magyarazzak meg, miert tartjak a gyermeket
butanak.
A gyermek tudataban az els evek ugy elnek, mint amikor semmi sem trtenik, mert
normalis esetben a bels konIliktusok csak akkor jelentkeznek elszr, amikor a szlk
kvetelesekkel lepnek Iel, amelyek ellentetben allnak a gyermek vagyaival. A gyermek
reszben ezek miatt a kvetelesek miatt kerl konIliktusba a vilaggal, es e kvetelesek
internalizacioja reven kezd kialakulni benne a Ielettes en es a bels konIliktusok tudata. Ezert
aztan ez az els nehany ev ugy el az emlekezetben, mint konIliktusmentes, boldog, am
egyszersmind res idszak. Ezt tkrzi a meseknek az a vonasa, hogy a gyermek eleteben
mindaddig nem trtenik semmi, amig konIliktusai nem tamadnak szleivel es nmagaval is.
Az ,egygyseg diIIerencialatlan letallapotra utal, amely idben megelzi az sszetett
szemelyiseg kialakulasat, az sztn-en, az en es a Ielettes en harcait.
A legegyszerbb es legkzvetlenebb szinten azok a mesek, melyeknek hse a legIiatalabb
es legbutabb gyermek, megadjak a mesehallgato gyermeknek azt a vigasztalast es remenyt,
amire oly nagy szksege van. Noha a gyermek nem sokra tartja magat ezt vetiti ki a rola
alkotott velemenyekbe is , es Iel, hogy soha nem viszi semmire, a trtenet azt mutatja, hogy
mar meg is kezdte kepessegei megvalositasanak Iolyamatat. Amikor ,A harom nyelv-ben a
Iiu megtanulja a kutyak, majd a madarak es a bekak nyelvet, apja ebben csupan a Iiu
ostobasaganak egyertelm megnyilvanulasat latja, holott arrol van szo, hogy a Iiu igen Iontos
lepest tett ezzel enje megvalositasanak utjan. A trtenetek vegs kimenetele azt mondja a
gyermeknek, hogy akit mindenki, meg nmaga is a leggyengebbnek tart, vegl mindenkit
lepipal.
Ez a mondanivalo annal meggyzbb, minel tbbszr hallja valaki a trtenetet. A gyermek
els hallasra valoszinleg nehezen szanna ra magat arra, hogy azonosuljon az ,egygy
hssel, barmennyire butanak erzi is magat. Ezt a lehetseget tulsagosan ijesztnek talalna, es
nagyon ellentmondana nszeretet enek is. Csak akkor tud mar kezdettl Iogva azonosulni a
hssel, ha sokszor meghallgatta a trtenetet, es szilardan hisz a hs kivalosagaban. A mese
csakis ennek az azonosulasnak az alapjan nyujthat neki kell batoritast ahhoz, hogy belassa
nertekelesenek tevedeset, hogy ne becslje ala magat. Amig nem jn letre ez az azonosulas,
a trtenet nem sokat jelent a gyermek szamara. De minel jobban azonosul a mese ostoba es
megalazott hsevel akirl tudja, hogy kivalosaga vegl ugyis kiderl , annal knnyebben
elindulhat azon az uton, hogy Ielismerje sajat lehetsegeit.
Hans Christian Andersen meseje, ,A rut kiskacsa egy olyan madar trtenete, akit
Iiokakoraban semmibe vesznek, de aki vegl klnbnek bizonyul mindenkinel, aki t csuIolta
es gunyolta. A meseben meg az a mozzanat is benne van, hogy hse a testverek kzl a
legkisebb es a legIiatalabb, hiszen a tbbi kiskacsa hamarabb bujt ki a tojasbol, mint ,
hamarabb latta meg a vilagot. Mint a legtbb Andersen-mesere, erre is igaz: bajos trtenet
ugyan, de inkabb Ielntteknek valo. Persze elvezik a gyerekek is, de nem proIitalnak belle;
barmilyen jol szorakoztatja is ket, kepzeletket tevutra vezeti. A lebecslt, a Ielreertett
gyermek szeretne ugyan, ha masIajta szlk ivadeka volna, de kzben tudja, hogy nem az.
Boldogulasanak lehetsege nem abban rejlik, hogy ha Ieln, masIajta lennye valtozik, ahogy a
kiskacsabol is hattyu lett, hanem abban, hogy jobb tulajdonsagokat Iejleszt ki magaban, es
klnb dolgokat cselekszik annal, mint ahogy azt elvarjak tle, es kzben megmarad
ugyanolyan embernek, mint a szlei vagy a testverei. Az igazi mesekben a hs barmilyen
atalakulasokon menjen is keresztl, valtozzon akar allatta vagy kve, vegl mindig eppolyan
ember lesz, amilyen volt.
Ha a gyermekben azt a gondolatot taplaljuk, hogy masIajta szarmazek, mint ami valojaban,
barmennyire tetszik is ez neki, epp az ellenkezjet sugalljuk annak, amit a mesek tanitanak:
vagyis ha ki akar emelkedni, tennie kell valamit. ,A rut kiskacsa azt sugallja, hogy nem kell
tennie semmit. Az esemenyek elkerlhetetlenl bekvetkeznek, akar tesz valamit a hs, akar
nem; az igazi meseben viszont a cselekedetei valtoztatjak meg a hs eletet.
A sors engesztelhetetlensegenek nyomaszto vilagszemlelete eppolyan nyilvanvaloan
megjelenik a jol vegzd ,Rut kiskacsaban, mint ,A kis gyuIaaruslany szomoruan vegzd
es melyen meghato trteneteben, Andersennek ebben az identiIikaciora aligha alkalmas
mesejeben. A gyermek a maga boldogtalansagaban azonosulhat ugyan a gyuIaaruslannyal, de
ez csak vegletes pesszimizmusba es deIetizmusba Iogja dnteni. ,A kis gyuIaaruslany
moralizalo mese a vilag kegyetlensegerl; egytterzest kelt az elnyomottakkal. Csakhogy a
magat elnyomottnak erz gyermeknek nem arra van szksege, hogy egytt erezzen a hasonlo
sorsuakkal, hanem sokkal inkabb arra a meggyzdesre, hogy ezt a sorsot elkerlheti.
Ha egy mese hse nem egyetlen gyermek, hanem testverei vannak, es ha kezdetben a
leggyeIogyottabb es legmegalazottabb (noha vegl messze tulszarnyal mindenkit, aki
kezdetben klnb volt nala), majdnem minden esetben harmadik gyermek a csaladban. Ez
nem Ieltetlenl a legkisebb gyermek testverIeltekenyseget jelkepezi, hiszen az barmilyen
szamu testverre is igaz, es az idsebb gyermekre eppugy jellemz. De minthogy idnkent
minden gyermek a legutolsonak erzi magat a csaladban, ez megjelenik a meseben is,
megpedig ugy, hogy a hs vagy a legkisebb gyermek, vagy a legelhanyagoltabb, vagy
mindkett. De a leggyakrabban miert eppen a harmadik?
Ennek megertesehez meg kell vizsgalnunk a harmas szamnak meg egy jelenteset a
mesekben. Hamupipket a ket mostohatestver durva banasmodja a legutolso helyre sorolja be,
ami egyben azt is jelenti, hogy harmadik a rangsorban; ugyanez a helyzet ,A harom toll
hsevel, es meg szamtalan olyan mesehssel, akik kezdetben a csaladi rangletra legalso Iokan
allnak. Jellemz ezekre a mesekre az is, hogy a ket masik testver szinte semmiben sem
klnbzik egymastol; azonos modon cselekszenek, es klsre is egyIormak.
A szamok a tudattalanban es a tudatban is embereket reprezentalnak: csaladi helyzeteket es
viszonyokat. Tudatunkban az ,egy nyilvanvaloan nmagunkat jelkepezi a vilaggal szemben.
(Errl tanuskodik az angol ,Number One kiIejezes, amelyet gyakran hasznalnak az ,en
mindennel Iontosabb szerepenek a hangsulyozasara.) A ,kett egy part jelent, mint peldaul
szerelmespart vagy hazaspart. A ,kett egy ellen verseny vagy viszaly eseteben az
igazsagtalan, remenytelen kzdelem jelkepe. A tudattalanban es az almokban az ,egy az
embert nmagat jelkepezi, mint ahogy a tudatban is, vagy klnsen gyermekeknel a
dominans szlt. Felntteknel az ,egy a hatalmat birtokolo szemelyre is vonatkozhat,
peldaul a Inkre. A gyermek gondolkodasaban a ,kett altalaban a szlket jelkepezi, a
,harom pedig nmagat es a szleit, nem pedig a testvereit. Ezert van az, hogy barmelyik
helyet Ioglalja is el a testverek soraban, a harmas szam mindig nmagara vonatkozik. Amikor
tehat egy meseben a hs a harmadik gyermek, a hallgato knnyen azonosul vele, mert a
legalapvetbb csaladi konstellacioban maga is harmadiknak szamit, Iggetlenl attol, hogy
testverei kzl a legnagyobb, a kzeps vagy a legkisebb.
A ket vetelytars megelzese a tudattalanban a szlk Iellmulasat jelkepezi. Szleivel
szemben a gyermek ugy erzi, hogy jelentektelen, hogy rosszul bannak vele es elhanyagoljak;
ha tehat Iellkerekedik rajtuk, sokkal inkabb a maga ura lesz, mint ha a testvereit gyzne le.
De minthogy a gyermek nehezen vallana be nmaganak, hogy klnb szeretne lenni szleinel,
a meseben ez az ers vagy alcazva jelenik meg: azt a ket testveret mulja Iell, akik t nem
sokra tartjak.
Csak a szlkhz viszonyitva van ertelme annak, hogy a ,harmadik, vagyis a gyermek
kezdetben gyeIogyott vagy lusta, vagy egygy; csak hozzajuk kepest hozza be olyan
nagyszeren a hatranyat, ahogy Ieln. A gyermek erre csak akkor kepes, ha egy idsebb
ember segiti, tanitja, tamogatja, mint ahogy a szlk szintjet is csak egy Ielntt tanar
segitsegevel erheti el vagy szarnyalhatja tul. ,A harom nyelv-ben ezt a messzi orszagokban
el harom tanar teszi lehetve; ,A harom toll-ban pedig egy reg varangyos beka, aki sokban
hasonlit egy olyan nagymamahoz, aki a legkisebb gyermeket segiti.
,A harom toll igy kezddik: ,Volt egyszer egy kiraly, es annak harom Iia. A ket
nagyobbik okos es gyes Iiu volt, a harmadik azonban amolyan szotlanIele, egyszer
gyermek, ugy is hivtak, TkIilko. Amikor a kiraly megregedett, es erezte, hogy mar nem sok
ideje van hatra, gondolkodoba esett, hogy melyik Iiara hagyja a kiralysagot. Egy szep napon
igy szolt hozzajuk: Induljatok utra, es hozzatok nekem egy-egy sznyeget. Aki a legszebbet
hozza, az lesz a kiraly a halalom utan. Es mert nem akarta, hogy sszekapjanak, kivitte ket
a kastely ele, Iogott harom tollat, szetIujta ket a levegbe, es igy szolt a Iiaihoz: Arra
induljatok, amerre a tollak replnek. Az egyik toll kelet Iele, a masik nyugat Iele replt, a
harmadik meg egyenesen elre, de nem messzire: meg ott a kzelben leesett a Ildre. Az
egyik testver elindult jobbra, a masik balra, es kzben csak nevettek TkIilkon, akinek ott
kellett maradnia, ahol a toll leesett. TkIilko lelt a Ildre, es nagyon elszomorodott. De aztan
eszrevette, hogy a toll eppen egy csapoajto mellett esett le. Ahogy Ielnyitotta, lepcs tarult a
szeme ele. Elindult rajta leIele...
A tollIujas, amely bizonytalan esetben eldnti, hogy az ember merre induljon, regi nemet
szokas. A trtenet grg, szlav, Iinn es indiai valtozataiban harom nyilvesszt lnek a
levegbe, es igy dntik el, hogy a testverek merre menjenek.
35
Ma mar Iurcsanak latszik, hogy a kiraly az utodlas kerdeset a Iiai kztt a legszebb
sznyeg megszerzesevel kivanja eldnteni, de a regi idkben ,sznyegnek neveztek a
legtbb bonyolult mintazatu szttest is; es ,szttek az emberi sorsok szvedeket a sors
istenni is. A kiraly szavai tehat mintha arra utalnanak, hogy a dntest a sors istennire bizza.
Leereszkedni a Ild stet gyomraba nem mas, mint leszallni az alvilagba. TkIilko ezt a
leIele vezet utat valasztja, mikzben ket testvere a Ielszinen vandorol. Nem latszik tulzasnak
tehat, ha ezt a meset ugy ertelmezzk, mint amelyikben TkIilko sajat tudattalanjanak
IelIedezesere indul. Erre a lehetsegre utal a mese kezdete is, amikor a ket testver okossagat
szembeallitja TkIilko egyszer jellemevel es szotlansagaval. A tudattalan egyszerbb az
intellektus szlemenyeinel, es sokkal inkabb kepekkel beszel hozzank, mint szavakkal. Az
enhez es a Ielettes enhez kepest pedig lelknk legalacsonyabb retegenek tekintik akarcsak
TkIilkot , amelyet azonban, ha jol hasznalunk, szemelyisegnk olyan reszenek tekinthetjk,
melybl mindennel tbb ert merithetnk.
Amikor TkIilko lemegy a lepcsn, egy ajtohoz erkezik, amely magatol kinyilik. Belep
egy terembe, ahol kicsinyei kreben egy nagy, kver varangyos beka l. A nagy beka
megkerdi tle, mit akar. TkIilko egy gynyr szep sznyeget ker tle, es meg is kapja. A
mese egyeb valtozataiban TkIilko mas es mas allatoktol kapja meg, amire szksege van, de
mindig allattol, ami arra utal, hogy TkIilkot termeszetenek allati resze, a benne lakozo
egyszer es primitiv erk segitik gyzelemre. A bekat altalaban primitiv allatnak tartjak, az
ember nemigen varja el tle, hogy Iinoman megmunkalt dolgokat produkaljon. De errl a
kell modon es magasabb celok erdekeben Ielhasznalt Ildkzelisegrl kiderl, hogy sokkal
tbbet er a testverek Ielszines tudasanal, amely csak a Ielletes, a knnyebbik ut
valasztasahoz eleg.
Az ilyen tipusu trtenetekben a ket idsebb testver kztt altalaban nincs semmi
klnbseg. Cselekedeteik annyira egyIormak, hogy az ember ugy erzi, a mese
mondanivalojanak szempontjabol egy is eleg volna bellk. EgyIormasaguk valoszinleg
azert Iontos, mert szimbolikusan azt Iejezi ki, hogy szemelyisegk is diIIerencialatlan. Ennek
a benyomasnak a Ielkeltesehez tbb testver szkseges. A testverek csakis az ennek egy igen
cskevenyes szintjen Iunkcionalnak, hiszen az en erejenek es gazdagsaganak potencialis
Iorrasatol, az sztn-entl el vannak vagva. De nincs Ielettes enjk sem, nincs erzekk a
magasabb dolgok irant, es beerik azzal, hogy mindig a legknnyebb megoldast valasztjak. A
mese igy mondja: ,De a ket idsebb testver a legkisebbet olyan ostobanak tartotta, hogy azt
hittek, semmiIele sznyeget nem tud szerezni. Nincs ertelme, hogy megerltessk magunkat
mondtak, es az els pasztortol, aki az utjukba akadt, megvettek valami ocska sznyeget, es
azt vittek haza a kiralynak.
Amikor a legkisebb testver beallit a gynyr sznyegevel, a kiraly, dbbenten ugyan, de
kimondja, hogy a tron TkIilkot illeti. Ket batyja ebbe nem akar beletrdni, es meg egy
probat akarnak tenni. Ezuttal az gyz, aki a legszebb gyrt hozza haza. A tollak ismet
ugyanazt az iranyt mutatjak mindharmuk szamara, mint elszr. TkIilko egy csodaszep
gyrt kap a bekatol, es megint lesz a nyertes, mert ,a ket idsebb csak nevetett azon, hogy
aranygyrt akar talalni. Ok maguk nem sokat keresgeltek: Iogtak egy ocska kocsikereket,
kihuzigaltak belle a szgeket, es a vasabroncsot vittek mint gyrt a kiraly ele.
A ket idsebb testver ezutan addig kerleli a kiralyt, mig az beleegyezik, hogy egy harmadik
probat tegyenek; most az lesz az els, aki a legszebb lanyt hozza haza. Minden ugy trtenik,
ahogy az elbb, TkIilko eseteben azonban az els ket probahoz kepest van nemi klnbseg.
Most is leereszkedik a kver bekahoz, es elmondja, hogy egy gynyr szep lanyt kell
hazavinnie. A beka azonban nem azt csinalja, amit eddig, vagyis hogy egyszeren megadja
neki, amit ker. Ezuttal egy kivajt sargarepat ajandekoz neki, amely ele hat eger van beIogva.
TkIilko csalodottan tudakolja, hogy marmost mit kezdjen ezzel, mire a beka azt mondja
neki: ,Tedd csak bele az egyik kis bekamat. A Iiu Ielemeli az egyik bekaporontyot, es
ralteti a sargarepara. Abban a pillanatban a poronty gynyr szep lannya valtozik, a repabol
hinto lesz, a hat egerbl pedig lo. TkIilko megleli a lanyt, es a hatlovas hintoval hazahajt az
apjahoz. ,Idkzben megjtt a ket testver is. Nem erltettek meg magukat, nem sokaig
keresgeltek, hanem elhoztak magukkal az els parasztlanyt, akivel talalkoztak. Amikor a
kiraly meglatta ket, igy szolt: A legkisebb Iiu kapja a kiralysagom a halalom utan.
A ket idsebb testver ismet tiltakozik; azt javasoljak, hogy a harom lannyal is tegyenek
probat, ugrassak at ket egy nagy karikan, mert arra szamitanak, hogy a trekeny lany, akit
TkIilko hozott haza, nem Iogja tudni teljesiteni a Ieladatot. A ket parasztlany, akiket k
hoztak haza, gyetlennek bizonyul, es sszetrik magukat, a bekatol kapott gynyr lany
azonban knnyeden atugrik a karikan. Ezutan tbb ellenvetesnek mar nem volt helye.
,TkIilko lett az orszag kiralya, es hosszu ideig es blcsen uralkodott.
A ket testver a Ielszinen maradt, es allitolagos okossaguk ellenere is csak otromba dolgokat
tudtak szerezni maguknak, ami jol mutatja az olyan intellektus korlatait, amelyik nem merit
segitseget, nem taplalkozik a tudattalan, az sztn-en es a Ielettes en eribl.
A korabbiakban mar kitertem a harmas szam rendkivli gyakorisagara a mesekben,
valamint arra is, hogy ennek mi lehet a jelentese. Ebben a meseben ez a motivum talan meg
tbbszr Iordul el, mint altalaban. Harom toll es harom testver szerepel benne, es harom
proba egy negyedik valtozattal kiegeszitve. Szo volt mar arrol is, hogy mit jelenthet a
gynyr sznyeg. A meseben az all, hogy az a sznyeg, amelyet TkIilko hozott haza,
,olyan Iinom szves, szepseges munka volt, amilyennek nem volt parja a Ildn; a
gyemantokkal ekesitett gyr pedig ,olyan gynyr volt, hogy Ildi aranymves olyat nem
is csinalhatott. TkIilko tehat nem kznseges targyakat kapott, hanem nemes, mveszi
alkotasokat.
Ujra csak pszichoanalitikus szempontok alapjan errl azt mondhatjuk, hogy a mveszetnek
a tudattalan a legIbb Iorrasa es hajtoereje, es a Ielettes en a gondolati Iormaloja; a kett
sszetvzeset a mveszi alkotas Iolyamataban pedig az en vegzi el. Ezek a mveszi targyak
tehat bizonyos modon a szemelyiseg integraciojat jelkepezik. A ket okos testver primitiv
szerzemenyei is kiemelik a TkIilko altal megszerzett targyak mveszi jelleget.
Nyilvanvaloan minden gyermek, aki eltpreng ezen a mesen, Iurcsallja, hogy a ket idsebb
testver a masodik es a harmadik alkalommal sem tesz nagyobb erIeszitest a cel erdekeben,
holott mar az els proba utan rajhettek volna, hogy TkIilkot nem szabad lebecslnik. Az
ilyen gyermekek azonban hamarosan meg Iogjak erteni, hogy barmilyen okosak voltak is a
nagyobb testverek, tapasztalataikbol megsem tudtak tanulni. Elszakitva tudattalanjuktol, nem
tudtak Iejldni, nem ertekelhettek az elet Iinomsagait, nem voltak kepesek megklnbztetni
az ertekest az ertektelentl. Valasztasaik eppolyan diIIerencialatlanok voltak, mint k maguk.
Az a teny, hogy minden okossaguk ellenere sem tudtak Iejldni, azt szimbolizalja, hogy
mindig a Ielszinen Iognak maradni, tavol az igazi ertekektl.
A nagy, kver varangyosbeka ket alkalommal adja meg TkIilkonak azt, amire szksege
van. Lemerlni a tudattalanban, es Ielhozni, amit az ember ott kias, ketsegtelenl jobb, mint a
Ielszinen maradni, de nem eleg. Ezert van szkseg egynel tbb probara. Meg kell baratkozni a
tudattalannal, a Ielszin alatt rejl stet erkkel, de ez meg nem minden: elni is kell ezzel a
tudassal, Iinomitani es szublimalni kell a tudattalan tartalmat. Ezert kell, harmadszor es
utoljara, TkIilkonak maganak kivalasztania egyet a kis bekak kzl. Az keze alatt valik a
repa hintova, es valnak az egerek lovakka. Es mint sok mas meseben is, amikor a hs
megleli vagyis szereti a bekat, az allat gynyr lannya valtozik. Vegs soron tehat a
szeretet az, ami meg a csunya dolgokat is szeppe tudja varazsolni. Tudattalanunk si, primitiv
es egeszen kznseges tartalmait -repat, egeret, bekat csakis mi magunk valtoztathatjuk at a
legmagasabb szint szellemi termekekke.
Vegl a mese arra is utal meg, hogy nem eleg, ha kisebb elteresekkel ugyan, de mindig
ugyanazt a dolgot ismetelgetjk. Ezert van az, hogy a harom tollIuvasos proba utan melyek
a veletlenek szerepet hangsulyozzak eletnkben meg egy masIajta probara is szkseg van,
amelyben a veletlennek nincs szerepe. Atugrani a karikan tehetseg dolga, sikere azon mulik,
amit az ember maga csinal, es nem azon, amit kereses kzben esetleg talal. Nem eleg tehat, ha
sokoldaluan kiIejlesztjk szemelyisegnket, es nem eleg, ha a tudattalan eltet Iorrasait
elerhetve tesszk az en szamara: tudnunk kell azt is, hogyan kell kepessegeinket gyesen,
szepen es celtudatosan Ielhasznalni. A karikan oly gyesen atugro szepseges lany voltakeppen
TkIilko szemelyisegenek egy ujabb aspektusa, eppen ugy, ahogy az gyeIogyott, esetlen
parasztlanyok az idsebb testverek szemelyisegenek masIajta aspektusai. Erre utal az a teny
is, hogy tbbet nem is tudunk meg rola: TkIilko nem veszi Ielesegl, a mese legalabbis ezt
nem emliti. A mese utolso szavai TkIilko uralkodoi blcsesseget hangsulyozzak, szemben a
ket idsebb testvernek a trtenet elejen hangoztatott okossagaval. Az okossag, ha ugy tetszik,
a termeszet ajandeka, Iggetlen a jellemtl. A blcsesseg viszont a lelek melysegeibl Iakad,
az ember eletet gazdagito tartalmas elmenyekbl; a blcsesseg az ertekes es jol integralt
szemelyiseg megnyilvanulasa.
Az els lepeseket e Iele a jol integralt szemelyiseg Iele a gyermek akkor teszi meg, amikor
harcolni kezd a szleihez ktd mely es ambivalens erzeseivel vagyis az dipalis
konIliktusok idejen. A mesek ebben a helyzetben is segitenek a gyermeknek, hogy jobban
megertse problemainak termeszetet, es tleteket adnak neki, melyekbl batorsagot es remenyt
merithet ahhoz, hogy sikeresen megbirkozzon nehezsegeivel.
DIPLIS KONFLIKTUSOK S MEGOLDSOK
A fnyes pncl lovag s a szomor sors hercegkisasszony
Az dipalis konIliktusban vergd Iiugyermek haragszik az apjara, mert az nem engedi,
hogy anyja csakis vele Ioglalkozzon. A Iiu azt akarja, hogy anyja szemeben o maga legyen a
legnagyobb hs, ami azt jelenti, hogy apjat valahogy Ielre kell allitania. Ez a gondolat
azonban Ielelmet ebreszt a gyermekben, mert ki tudja, mi trtenne a csaladdal az apa vedelme
es gondoskodasa nelkl. Es mi trtenne, ha apja kitalalna, hogy kisIia Ielre akarja t allitani?
Vajon nem allna ezert szrny bosszut?
Egy kisIiunak szazszor is elmondhatjuk, hogy majd egyszer is Ieln, meghazasodik, es
olyan lesz, mint az apja, de nem sokat ernk el vele. Az eIIele realisztikus tanacsok nem
knnyitenek az eppen aktualis, nyomaszto gondokon. A mese azonban arra tanitja a
gyermeket, hogyan eljen egytt a konIliktusaival: olyan Iantaziakepeket kinal, amilyeneket
maga sohasem tudna kitalalni.
A mese peldaul Ielkinalja a jelentektelen kisIiu trtenetet, aki vilagga megy, es nagy
sikereket er el az eletben. A reszletek valtozhatnak, de a cselekmeny alapszerkezete mindig
ugyanaz: a hs sarkanylessel, rejtvenyIejtessel, okossaggal es josaggal bizonyitja
ratermettseget, vegl kiszabaditja a szepseges kiralykisasszonyt, Ielesegl veszi, es attol
kezdve boldogan el, amig meg nem hal.
A kisIiuk mindig szivesen latjak magukat ebben a sztarszerepben. A trtenetben az is
benne van, hogy nem az apa Ieltekenysege Iosztja meg a Iiut az anya kizarolagos
birtoklasatol, hanem egy gonosz sarkany vagyis egy sarkanyt kell Ielreallitani es
elpusztitani. Megersiti tovabba a gyermekben azt az erzest is, hogy a hn ohajtott nt
valamilyen gonosz leny tartja Iogsagban, ugyanakkor azonban jelzi, hogy ez a n nem az
anya, hanem egy szepseges, csodalatos lany, akit meg nem ismer, de akivel egyszer bizonyara
talalkozni Iog. A trtenet ezeken kivl is tartalmaz meg olyan motivumokat, melyeket a
Iiugyermek hinni es hallani akar: peldaul azt, hogy ez a csodalatos n (vagyis az anya) nem
szabad akaratabol el egytt azzal a gonosz himnem lennyel. Epp ellenkezleg, ha tehetne,
szivesebben elne az iIju hssel (vagyis a gyermekkel). A sarkanyl a mesekben mindig
Iiatal, mint a gyermek, es artatlan. A hs artatlansaga kzvetett modon a vele azonosulo
gyermek artatlansagat bizonyitja, ugyhogy a gyermeknek az ilyen kepzeldesek miatt
nemhogy bntudatot nem kell ereznie, hanem egyenesen bszke hsnek tarthatja magat.
Jellemz ezekre a trtenetekre, hogy miutan a hs legyzi a sarkanyt vagy barmilyen
mas modon kiszabaditja a gynyr kiralykisasszonyt a rabsagbol es egybekel szerelmevel,
kesbbi eletkrl semmit nem tudunk meg azonkivl, hogy ,boldogan eltek, amig meg nem
haltak. Ha gyermekeikrl egyaltalan szo esik, akkor azt altalaban kesbb tette hozza a
mesehez valaki, aki ugy gondolta, hogy ezzel elvezhetbbe es valosagosabba teszi a
trtenetet. Ezzel azonban elarulta, hogy Iogalma sincs arrol, hogy egy kisIiu mit kepzel a
boldogsagrol, hogyan kepzeli el a boldog eletet. A gyermek ugyanis nem tudja es nem is
akarja elkepzelni, hogy tenylegesen mit jelent Ierjnek es apanak lenni. Ez peldaul azt is
magaba Ioglalna, hogy dolgozni jar, vagyis anyjat nap mint nap el kellene hagynia holott az
dipalis Iantazia azt a helyzetet rajzolja meg, amelyben a Iiu es az anya soha, egy pillanatra
sem valik el egymastol. A kisIiu nem akarja, hogy az anya a haztartassal vagy mas
gyermekekkel Ioglalkozzon. Nemi eletet sem akar elni vele, hiszen ez, ha egyaltalan
tudataban van, szamara meg ezernyi konIliktust rejteget. Mint a legtbb meseben, a kisIiu
kepzeleteben is csak es a kiralykisasszony (az anya) letezik, egy olyan eszmenyi helyzetben,
amelyikben minden szksegletket es vagyukat kielegithetik, amelyikben csak ketten es
egymasert elnek, rkkn rkke.
A lanyok dipalis problemai nem olyanok, mint a Iiuke, ezert masmilyenek azok a mesek
is, amelyek az dipalis helyzetek megoldasaban segitsegkre lehetnek. A lany es az apa
Ielhtlenl boldog es tartos kapcsolatanak egyetlen akadalya van, egyetlen idsebb es
rosszakaratu n all az utjaban: az anya. De minthogy a kislany nem akar lemondani az anya
szeret gondoskodasarol sem, a mese hattereben vagy multjaban ott all egy boldog
emlekezet es joakaratu nalak is, aki azonban cselekveskeptelen. A kislanyok szivesen
kepzelik magukat Iiatal es szepseges hajadonnak peldaul kiralykisasszonynak , akit
Iogsagban tart egy nz es gonosz asszony, es igy kerje szamara elerhetetlen. A Iogoly
kiralykisasszony igazi apja josagos, de tehetetlen ember, aki nem tudja megmenteni szepseges
leanyat. A ,Ligetszepe-ben egy igeret tartja megktve a kezet. A ,Hamupipke-ben es a
,HoIeherke-ben keptelen megvedeni a maga igazat a nagy hatalmu mostohaval szemben.
Az dipalis valsagban a Iiu Ienyegetnek erzi apja jelenletet, hiszen kepzeletben
kiszoritotta t anyja Iigyelmenek krebl, ezert apjara a Ienyeget szrnyeteg szerepet osztja.
Ez egyben mintha azt is bizonyitana a Iiu szamara, hogy apja veszelyes rivalist lat benne
klnben miert volna olyan Ienyeget? Mivel a hn ohajtott nalakot a ven sarkany tartja
Iogsagban, a kisIiu azt hiheti, hogy csakis a brutalis er tartja vissza a szepseges lanyt (az
anyat) attol, hogy vele, a mindenki masnal jobban szeretett iIju hssel eljen. Azok a mesek,
melyek a lanyoknak nyujtanak segitseget az dipalis erzesek megerteseben es a helyettesit
kielegles megtalalasaban, a (mostoha)anya vagy a boszorkany intenziv Ieltekenysegeben
jellik meg legIbb okat annak, hogy az iIju ker nem nyerheti el a kiralykisasszony kezet. Ez
a Ieltekenyseg azt bizonyitja, hogy az idsebb n tudja: a Iiatal lany kivanatosabb,
szeretetremeltobb, es jobban meg is erdemli a szeretetet.
Mig a Iiuk az dipalis konIliktusok idejen nem kivanjak az anyaval valo teljes egyttletet
mas gyermekekkel megosztani, a lanyokkal mas a helyzet. A lany gyermekekkel akarja
megajandekozni apjat. Hogy ebben mi az ersebb: az anyaval valo versenges vagy sajat
anyasaganak homalyos elerzete, azt nehez megmondani. Az a vagya, hogy gyermeket akar
szlni apjanak, nem jelenti azt, hogy szexualis kapcsolatra trekszik a kislany, akarcsak a
kisIiu, nem ilyen konkret Iogalmakban gondolkodik. A kislany tudja, hogy a gyermekek a
IerIit meg ersebben ktik hozza a nhz. Ezert az olyan mesekben, melyek szimbolikus
Iormaban a lanyok dipalis vagyaival, problemaival es nehezsegeivel Ioglalkoznak, olykor
valoban elIordul, hogy a ,happy end reszekent gyermekekrl is szo esik.
A Grimm testverek ,Ligetszepe cim mesejeben azt olvashatjuk, hogy a kiralyIi
vandorlasa soran ,vegl eljutott a pusztasagba, ahol Ligetszepe elt ket ikergyermekevel,
akiket vilagra hozott: egy kisIiuval es egy kislannyal, noha korabban szo sem volt
gyermekekrl. Amint sszelelkeznek, Ligetszepe ket knnycseppje megnedvesiti a kiralyIi
ket szemet, es visszaadjak a tskekkel megvakitott kiralyIi latasat, aki ezutan ,hazavezette
Ligetszepet a birodalmaba; rmmel Iogadtak ket, es meg sokaig eltek boldogan es
elegedetten. Miutan egymasra talaltak, a gyermekeket a mese tbbe nem emliti. Szerepk
csupan szimbolikus: az egymastol elszakitott Ligetszepe es a kiralyIi sszetartozasat
jelkepezik. Es mivel a meseben nincs szo hazassagrol, es nincs utalas semmiIele szexualis
kapcsolatra, a gyerekek emlitese azt a gondolatot taplalja, hogy nemiseg nelkl, pusztan
szeretetbl is vilagra jhetnek.
A hetkznapi csaladi eletben az apa gyakran nincs otthon, az anyanak viszont a gyermekek
szletese es csecsemkora utan is sok dolga van a gyermekeivel. Kvetkezeskepp a
Iiugyermek knnyen elhitetheti magaval, hogy apja nem nelklzhetetlenl Iontos az
eleteben. (A lany azonban nem tudja ugyanilyen knnyen elkepzelni az anyai gondoskodas
nelklzhetseget.) Ezert van az, hogy a mesekben a ,jo edesapat csak nagyon ritkan valtja
Iel gonosz mostohaapa; a gonosz mostohaanya viszont annal gyakoribb. Mivel az apak
altalaban kevesebb Iigyelmet Iorditanak gyermekkre, nem jelentenek szamukra olyan heves
csalodast, amikor szembeIordulnak velk vagy kvetelesekkel lepnek Iel. A gyermek dipalis
vagyainak utjaban allo apat ezert altalaban nem is tekintik az otthon Ialain bell el gonosz
szerzetnek, es nem is osztjak ketIele, egy jo es egy rossz alakra, mint az anyat szokas. Az
dipalis problemakkal kszkd Iiugyermek a Irusztracioit es szorongasait inkabb egy
oriasra, szrnyetegre vagy sarkanyra vetiti ki.
A lanyok dipalis Iantaziavilagaban az anya ket alakra bomlik szet: egy predipalis,
csodalatosan jo anyara es egy dipalis, gonosz mostohara. (Olykor Iiuknak is van gonosz
mostohaja, mint peldaul a ,Jancsi es Juliska-ban, de az ilyen mesek nem dipalis
problemakkal Ioglalkoznak.) A josagos anya ebben a kepzeletvilagban soha nem lett
volna Ieltekeny a lanyara, es nem allta volna utjat annak, hogy a kiralyIi ( apa) es a lany
boldogan eljen egymassal. Az dipalis Iantaziat szvget kislanyban tehat a predipalis anya
josagaba vetett hit es bizalom, valamint az iranta tanusitott melyseges lojalitas valoszinleg
cskkenti azt a bntudatot, amelyet az utjaban allo (mostoha)anyaval kapcsolatos vagyai miatt
erez.
A mesek jovoltabol tehat az dipalis problemakkal vivodo Iiuk es lanyok ket tekintetben is
jol jarnak: kepzeletben teljesen atadhatjak magukat az dipalis kieleglesnek, a valosagban
pedig mindket szlvel megrizhetik jo viszonyukat.
Ha a Iiu csalodik anyjaban, kepzeletben Ielidezheti a kiralykisasszonyt azt a gynyr
nt, aki majd egyszer karpotlast nyujt mostani nehezsegeiert, akinek mar a gondolata is
megknnyiti a csapasok elviseleset. Ha az apa nem veszi krl annyi Iigyelemmel a kislanyat,
amennyire az szeretne, akkor a kislany ezt elviseli, mert arra gondol, hogy majd jn egy
kiralyIi, akinek lesz a legIontosabb. Mivel minden Seholsincs orszagban jatszodik, a
gyermeknek nem kell bntudatot ereznie amiatt, hogy apjanak a sarkany vagy a gonosz orias
szerepet adta, anyjanak pedig a gonosz mostohaet vagy a boszorkanyet. A kislany csak meg
jobban szeretheti ezutan igazi apjat, aki ugyan nem ltette t anyja helyebe, de akire ezert
nem haragszik, csak gyengenek tartja (mint a mesebeli apakat), gyengesegeert viszont nem
hibaztatja, hiszen Ielsbb hatalmak szabtak ki ra; st kesbb jol is jn majd, mert nem Iogja
tudni tavol tartani tle a kiralyIit. A kislany anyjat is jobban Iogja szeretni, hiszen minden
haragjat az anya-vetelytarsra zudithatja, aki elnyeri megerdemelt bnteteset mint HoIeherke
gonosz mostohaja, aki a lakodalomban ,mihelyt megpillantotta HoIeherket, holtan rogyott
ssze rettenetes dheben. Es HoIeherkenek es vele a kislanynak nem kell, hogy emiatt
bntudata legyen, hiszen igazi anyjat (a mostoha elttit) mindig is szerette. A Iiuk is csak
jobban Iogjak szeretni igazi apjukat, miutan kepzeletben kitlthettek rajta haragjukat, vagyis
elpusztithattak a sarkanyt vagy a gonosz oriast.
Az eIIele meseIantaziak amilyeneket a gyermekek ilyen kerek es kielegit Iormaban nem
tudnanak maguktol kitalalni sokat segithetnek a gyermekeknek abban, hogy legyzzek
dipalis szorongasaikat.
A mese mas modon is utolerhetetlen segitseget nyujt az dipalis konIliktusokban. Az anya
nem osztozhat az olyan vagyakban, melyekben kisIia az apjat Ielre akarja allitani, t pedig
Ielesegl akarja venni; viszont boldogan megoszthatja Iiaval azokat az abrandokat, melyekben
a Iiu sarkanylnek kepzeli magat, es megszerzi a gynyr kiralykisasszonyt. Tovabba teljes
mertekben batorithatja lanya vagyalmait a jokep kiralyIirol, mert ezzel segithet neki, hogy
jelenlegi csalodasai ellenere higgyen abban, hogy vegl minden jora Iordul. Lanya ezaltal
megertheti, hogy apja iranti dipalis vonzodasa miatt nem Iogja elvesziteni anyjat, st rajhet
arra is, hogy anyja ezeket a bujtatott vagyakat nemcsak helyesli, hanem maga is remenykedik
megvalosulasukban. A mesek segitsegevel a szlk reszt vehetnek gyermekeik minden
kepzeletbeli kalandjaban, es ekzben eleget tehetnek legIontosabb valosagos Ieladatuknak, a
szli ktelessegek ellatasanak is.
A gyermek igy a valosagban es a kepzeletben is megkaphatja azt, amire szksege van,
aminek segitsegevel kiegyensulyozott Ielntt valhat belle. Kepzeletben a kislany legyzheti
(mostoha)anyjat, aki nem tudja tavol tartani tle a kiralyIit, nem tud boldogsaganak utjaba
allni; a Iiu pedig legyzheti a szrnyeteget, es egy tavoli orszagban megszerezheti maganak
mindazt, amit szeretne. Ugyanakkor a Iiuk es a lanyok is megrizhetik otthonukban igazi
apjukat, aki vedelmezi ket, es igazi anyjukat, aki gondoskodik roluk, es kielegiti vagyaikat.
Kzben az is mindvegig nyilvanvalo, hogy a sarkany legyzese, a kiralykisasszony
kiszabaditasa es Ielesegl vetele vagy a kiralyIi eljvetele es a boszorkany megbntetese nem
e vilagi idben es terben trtenik, tehat a normalis gyermek ezeket soha nem keveri ssze a
valosaggal.
Az dipalis konIliktusokat Ieldolgozo trtenetek a meseknek abba a nagy csoportjaba
tartoznak, amelyek a gyermek erdekldeset a szkebb csalad hatarain tulra is kiterjesztik. Az
erettseg eleresehez vezet uton a gyermek els lepeseit akkor teszi meg, amikor nagyobb
tavlatokban kezdi nezni a vilagot. Ha az otthonan kivli vilag valosagos es kepzeletbeli
Ielderiteseben nem kap segitseget szleitl, Ielmerl az a veszely, hogy szemelyisege nem
Iejldik ki a maga teljes gazdagsagaban.
Nem valami blcs dolog, ha szoban is arra biztatjuk a gyermeket, hogy bvitse latokret,
vagy ha elmagyarazzuk neki, mi mindenre terjedjen ki Iigyelme a vilag megismerese kzben,
vagy hogy mit kezdjen a szleivel kapcsolatos erzeseivel. Ha a szl szoban is arra biztatja
gyermeket, hogy ,erjen meg, hogy induljon IelIedez utra lelki es Ildrajzi ertelemben is, a
gyermek ezt ugy Iogja ertelmezni, hogy ,meg akarnak szabadulni tlem. Vagyis a jo
szandeku noszogatas epp az ellenkez hatast eri el, mert a gyermek azt Iogja erezni, hogy
senkinek sem Iontos, hogy nincs ra szkseg, es az ilyen erzesek ersen gatoljak a vilaggal
valo szembenezes kepessegenek kiIejldeset.
A gyermeknek eppen azt kell megtanulnia, hogy maga dntse el, mikor induljon IelIedez
utra, es maga valassza ki, hogy az elet mely terleteinek vag neki. A mese sokat segit ebben a
Iolyamatban, mert kedvet csinal, de csakis ezt; nem szuggeral, nem kvetel, nem mondja ki
nyiltan a dolgokat. A meseben minden burkoltan es szimbolikus Iormaban jelenik meg: hogy
mik egy bizonyos eletkorban a Ieladatok; hogy mit lehet kezdeni a szlkkel kapcsolatos
ambivalens erzesekkel; hogy hogyan lehet lecsillapitani az erzelmek haborgasat. Felhivja a
gyermek Iigyelmet arra is
3
hogy milyen buktatok varnak ra
3
es ezeket hogyan kerlheti el. Es
mindig azt igeri, hogy vegl minden jora Iordul.
FLELEM A FANTZITL
Mirt szmuztk a mesket?
Vajon miert veszi semmibe a mesek erteket oly sok intelligens, jo szandeku es modern
kzeposztalybeli szl? Vajon miert Iosztjak meg gyermekeiket mindattol, amit a mesek
nyujtanak, eppen k, akik annyira szivkn viselik gyermekeik sorsanak alakulasat? Hiszen
meg viktorianus eldeink is megengedtek gyermekeiknek, st batoritottak ket arra, hogy
elvezzek a mesek izgalmait es kepzeletvilagat, barmennyire hittek is az erklcsi Iegyelem
Iontossagaban, es barmilyen nehezkesen gondolkodtak is egyeb kerdesekben, A mesektl
valo elzarkozas okat egyszer volna valamiIele korlatolt es merev racionalizmusban keresni,
de nem errl van szo.
Egyesek szerint a mesek nem Iestenek ,igaz kepet az eletrl, es ezert artalmasak. Ezek az
emberek nem gondolnak arra, hogy a gyermek eleteben nem Ieltetlenl ugyanaz ,igaz, mint
a Ielntteben. Nem ismerik Iel, hogy a mesek nem a hetkznapok vilagat, nem a ,valosagot
probaljak leirni. Nem veszik eszre azt sem, hogy a mesek vilaglatasat egyetlen epesz
gyermek sem tartja realisztikusnak.
Vannak olyan szlk, akik attol Ielnek, hogy ha mesebeli, Iantasztikus esemenyekrl
beszelnek, voltakeppen ,hazudnak gyermekeiknek. Aggodalmukat az taplalja, hogy a
gyermek sokszor megkerdezi: ,Ez igaz? Erre a kerdesre sok mese elbb megadja a valaszt,
mint hogy a gyermek egyaltalan Iltehetne vagyis mindjart a trtenet elejen. Az ,Ali baba
es a negyven rablo peldaul igy kezddik: ,reg elrppent esztendkben, letnt nemzedekek
latta sidkben, hosszu szazadok kdeben... A Grimm testverek meseje, ,A bekakiraly vagy
a vasabroncsos Henrik pedig igy indul:
,Reges-regen, amikor a kivansagnak meg volt Ioganatja... Az ilyen kezdesek
nyilvanvalova teszik, hogy ezek a trtenetek nem a kznapi valosag sikjan jatszodnak.
Vannak persze olyan mesek is, amelyek realisztikusan kezddnek: ,Volt egyszer egy ember
meg egy asszony; regota kivantak gyermeket, de hiaba... A mesekhez szokott gyermek
Iejeben azonban a ,hajdanaban ugyanazt jelenti, mint a ,Meseorszagban.... Ez is arra utal,
hogy cskken a mesek erteke, ha a gyermek mindig csak ugyanazt a meset hallja; es bizonyos
kerdesekre csak akkor kaphat valaszt, ha minel tbb meset ismer.
A mese nem ugy ,igaz, ahogy a normalis kauzalitas, hanem ugy, ahogy a kepzelet ,igaz.
Tolkien az ,ez igaz? kerdesevel kapcsolatban megjegyzi, hogy erre ,nem szabad elsietve
vagy Ielletesen valaszolni. Hozzateszi meg azt is, hogy a gyermeket ennel sokkal jobban
izgatjak az olyan kerdesek, mint a ,Jol viselkedett? Gonosz volt? Vagyis jobban erdekli, hogy
vilagosan elklnitse egymastol a jot es a rosszat.
A gyermek csak akkor tud szembenezni a valosaggal, ha ertekelni tudja, es ehhez van
valamilyen vontakoztatasi alapja. Amikor arra kivancsi, hogy egy trtenet igaz-e, azt akarja
tudni, hogy gyarapitja-e tudasat, es hogy van-e szamara lenyeges mondanivaloja az o
legIontosabb gondjaival kapcsolatban.
Hogy ismet Tolkient idezzem: ,Amikor a gyermekek azt kerdezik: ez igaz?, valojaban
gyakran azt akarjak kerdezni: Tetszik, de most trtenik? Nem lehet semmi bajom itt az
agyamban? Az a valasz, hogy: Angliaban ma nincs egyetlen sarkany sem tkeletesen
kielegiti ket. ,A mesek Iolytatja Tolkien elssorban a vagyakkal es nem a
lehetsegekkel Ioglalkoznak. Ezt a gyermek vilagosan Iel is ismeri, hiszen semmi sem
,igazabb szamara a vagyainal.
Gyermekkorara emlekezve Tolkien igy ir: ,Alice almain es kalandjain jol szorakoztam, de
egy percig sem kivantam ket magamnak. Nem kivantam elasott kincsek utan kutatni, sem
kalozokkal harcolni: A kincses s:iget nem ragadott magaval. Sokkal jobban tetszett viszont
Merlin es Arthur orszaga, legjobban pedig Szigurd, a Vlsung es a sarkanyok Iejedelmenek
nevtelen Eszakjat szerettem. Az ilyen vilagok utan mindennel jobban vagyakoztam. Soha nem
hittem, hogy a sarkany a dolgoknak ugyanabba a rendjebe tartozik, mint a lo. A sarkany
Ielreerthetetlenl magan viselte a Made in Tnderorszag vedjegyet. Barhol elt is, az
masIajta vilag volt... Melyseges vagy elt bennem a sarkanyok utan. De persze en, a trekeny
test kisgyermek nem azt kivantam, hogy Iizikailag is a kzelemben legyen, vagy hogy
behatoljon az en viszonylag biztonsagos vilagomba.
36
Arra a kerdesre, hogy a mese igazat mond-e, nem a tenyszer igazsagtartalom
szempontjabol kell valaszolni, hanem arra kell tekintettel lenni, ami a gyermeket
pillanatnyilag legjobban Ioglalkoztatja, legyen az akar az el varazslastol valo Ielelem, akar az
dipalis rivalizacio. Ami a tbbit illeti, a legtbb esetben a gyermeknek eleg, ha annyit
mondunk, hogy ezek a mesek nem itt es most jatszodnak, hanem messze a multban es messze
a tavolban, ,tul az Operencian. Annak a szlnek, aki sajat gyermekkori elmenyei alapjan
tisztaban van a mesek ertekevel, nem okozhat gondot e kerdes megvalaszolasa; az olyan
Ielntt viszont, aki a meseket mer hazugsagnak tartja, jobb, ha meg se probalkozik a
meselessel; ugysem Iogja tudni ugy elmondani ket, hogy gazdagabba tegye altaluk a
gyermek eletet.
Vannak szlk, akik attol Ielnek, hogy gyermekket elragadja tulajdon kepzeletk; hogy a
mesek hatasara a vegen meg hinni Iognak a csodakban. Csakhogy minden gyermek hisz a
csodaban, egeszen addig, amig Ielntt nem lesz belle (kiveve azok, akik tulsagosan csalodtak
a valosagban, es nem varnak tle semmi jot). Ismertem olyan lelkileg serlt gyermeket,
akinek soha nem mondtak meset, de aki egy kznseges villanyventillatort is olyan magikus
es destruktiv tulajdonsagokkal tudott Ielruhazni, melyeket barmelyik hatalmas es gonosz
mesehs megirigyelhetett volna.
37
Mas szlk meg attol Ielnek, hogy a gyermeket szellemileg annyira jollakatjak a
meseIantaziak, hogy nem Iogja rendesen megtanulni, hogyan kell szembenezni a valosaggal.
Ennek valojaban epp az ellenkezje igaz. Az emberi szemelyiseg bonyolult ugyan tele
ellentmondasokkal, konIliktusokkal, ambivalenciakkal , de oszthatatlan. Az elmenyek,
barmilyenek legyenek is, egyidejleg a szemelyiseg minden aspektusara hatnak. A teljes
szemelyisegnek pedig, ha helyt akar allni az eletben, szksege van az ers tudatossaggal es
jozan valosagerzekkel kombinalt gazdag Iantaziara,
A Iejldes akkor ter le a helyes utrol, ha a szemelyiseg valamelyik sszetevje az sztn-
en, az en vagy a Ielettes en; tudatos vagy tudattalan elnyomja valamelyik masikat, es
kimeriti a teljes szemelyiseg sajatos erIorrasait. Mivel vannak zarkozott emberek, akik
napjaik nagy reszet tulajdon kepzeletvilagukban tltik, kialakult az a teves IelIogas, hogy a
tulsagosan gazdag Iantaziatevekenyseg gatolja a sikeres boldogulast a valosagban. Ennek
azonban az ellenkezje igaz: akik teljes mertekben a Iantaziajukban elnek, kenyszeres
gondolatmenetek rabjai, gondolataik rksen valamilyen szk es sablonos temakrben
mozognak. Fantaziavilaguk nem gazdag, hanem zart, es keptelenek kitrni egyetlen
szorongasos vagy vagyteljesit abrandjuk beklyojabol. A szabadon lebeg Iantazia azonban,
amely a kepzelet sikjan szamtalan, a valosagban is Iellelhet mozzanatot tartalmaz, bseges
anyagot szolgaltat az en mkdesehez. A gyermek szamara ezt a Iajta gazdag es valtozatos
Iantaziatevekenyseget a mesek kzvetitik; de a mesek segitsegevel kerlheti el azt is, hogy
kepzelete bezarkozzon nehany egy helyben toporgo, szorongasos vagy vagyteljesit abrand
szk hatarai kze,
Freud szerint a gondolkodas a lehetsegek szambavetele, a gondolkodassal az ember
elkerlheti a tenyleges kiserletezesben rejl veszelyeket. A gondolkodashoz nem kell sok
energia, tehat ha megIontoltuk, hogy milyen eselyeink vannak a sikerre, es eldntttk,
hogyan erjk el, lesz energiank a cselekveshez. Ez igaz, ha Ielnttekrl van szo; a tudos
peldaul ,eljatszik az tletekkel, mieltt modszeresen megvizsgalna ket. A gyermek
gondolatai azonban nem olyan Iegyelmezetten sorjaznak, mint a Ielntteke a gyermek
gondolatai a Iantaziak. Amikor meg akarja erteni nmagat es a tbbi embert, vagy ki akarja
talalni, hogy bizonyos tetteknek milyen kvetkezmenyei lesznek, Iantaziakat sz, es igy
valaszol a kerdeseire. O igy ,jatszik az tletekkel. sszezavarjuk a gyermeket, es
akadalyokat grditnk eleje, ha a racionalis gondolkodast kinaljuk mint legIbb eszkzet
annak, hogy tisztaba jjjn erzeseivel es megertse a vilagot.
Ez meg akkor is igaz, amikor a gyermek latszolag tenyszer inIormaciot akar. Piaget irja,
hogy egy nem egeszen negyeves kislany egyszer megkerdezte tle, hogy milyen az eleIant
szarnya. erre azt Ielelte, hogy az eleIant nem tud replni. De a kislany nem tagitott: ,De
tud, en lattam. Mire Piaget azt mondta neki, hogy bizonyara treIal.
38
Ez a pelda jol mutatja a
gyermeki Iantazia hatarait. A kislany nyilvanvaloan valamilyen problemaval kszkdtt, es a
tenyszer magyarazattal nem tudott mit kezdeni, mert nem arra a problemara vonatkozott.
Ha Piaget belement volna, es arrol kezdett volna beszelgetni, hogy hova kellett az
eleIantnak olyan gyorsan elreplnie, vagy hogy miIele veszelyek ell probalt meneklni,
akkor valoszinleg Ielszinre kerltek volna a gyermeket izgato kerdesek, mert Piaget
hajlandonak mutatkozott volna arra, hogy is a gyermek modszerevel kzelitse meg a
problemat. Piaget azonban a sajat racionalis gondolatrendszerebl kiindulva akarta megerteni
a gyermek gondolkodasanak mkdeset, mig a kislany a vilagot probalta megerteni a maga
modjan: vagyis Iantaziajaban Ieldolgozva a valosagot, megpedig az altala latott valosagot.
Ez a tragediaja oly sok ,gyermekpszichologianak: eredmenyeik helyesek es Iontosak, de a
gyermeknek nem sok haszna szarmazik bellk. A pszichologiai IelIedezesek a Ielnttet
segitik abban, hogy jobban megertse a gyermeket a Ielntt gondolkodasanak szemszgebl.
Csakhogy a gyermeki eszjaras Ielntt megkzelitese gyakran csak nveli a gyermek es a
Ielntt kztti tavolsagot ugyanazt a dolgot olyannyira klnbz szemszgbl is nezhetik,
hogy egeszen mast latnak benne. Ha a Ielntt ragaszkodik ahhoz, hogy latja helyesen a
dolgokat ami objektive es Ielntt-tudassal nezve bizonyara igaz is , a gyermek
remenytelennek Iogja erezni probalkozasait hogy kzs nevezre jussanak. A gyermek tudja,
hogy kinek a kezeben van a hatalom, es hogy elkerlje a bonyodalmakat es beken
maradhasson, igazat ad a Ielnttnek, de utana mar egyedl kell Iolytatnia utjat.
Amikor a pszichoanalizis es a gyermekpszichologia uj IelIedezesei Ieltartak, hogy milyen
vad, szorongasos, destruktiv, st szadisztikus a gyermek kepzeletvilaga, a meseket szigoru
elmarasztalasban reszesitettek. A kisgyermek peldaul nemcsak szereti a szleit hihetetlen
intenzitassal, hanem olykor gylli is ket. Ennek tudataban knny lett volna Ielismerni,
hogy a mesek a gyermek legbels, lelki eletehez szolnak. A ketkedk azonban ehelyett inkabb
azt allitottak, hogy eppen a mesek teremtik az ilyen Ielkavaro erzeseket, vagy legalabbis
nagyban elsegitik letrejttket.
A hagyomanyos nepi tndermesek szamzi ugy dntttek, hogy ha egy gyermekekhez
szolo trtenetben szrnyek szerepelnek, azok csakis baratsagosak lehetnek; szamitason kivl
hagytak azonban azt a szrnyet, amelyet a gyermek legjobban ismer, es amely a legtbbet
Ioglalkoztatja: azt a szrnyeteget, amelyrl azt hiszi vagy attol Iel, hogy maga az, es amely
neha ldzi is. Ha ez a szrny megmarad a gyermek tudattalanjaban, ha nem esik rola szo, a
Ielntt megakadalyozza azt, hogy a gyermek az ismert mesek mintajara Iantaziakat szjn
kre. Az ilyen Iantaziak nelkl a gyermek nem ismerheti meg jobban a sajat szrnyeteget
sem, es nem kap tleteket ahhoz sem, hogyan lehet legyzni. Vegeredmenyben a gyermek
tehetetlenl magara marad a legrosszabb szorongasaival sokkal tehetetlenebbl, mint ha
meseket mondtak volna neki, amelyek testet adhattak volna szorongasainak, es megmutattak
volna azt is, hogyan lehet Iellkerekedni a szrnyeken. Ha az a Ielelmnk, hogy megehetnek
bennnket, egy boszorkany kezzelIoghato Iormajaban jelenik meg, megszabadulhatunk tle,
ha a boszorkanyt megegetjk a kemenceben! De akik szamztek a meseket, erre nem
gondoltak.
Sokan azt varjak el a gyermekektl, hogy egy sajatosan cskevenyes es egyoldalu kepet
Iogadjanak el a Ielnttekrl es az eletrl, mint az egyedlit, amely helyes. Arra szamitottak,
hogy ha rosszul taplaljak a gyermek Iantaziajat, kilik belle a mesek sarkanyait es gonosz
oriasait vagyis a tudattalan stet szrnyetegeit , amelyek tehat a tovabbiakban nem
allhatjak utjat a racionalis ertelem kiIejldesenek. A racionalis en egyeduralmat akartak
bevezetni mar a csecsemkortol kezdve! De nem ugy, hogy az en harcban gyzi le az sztn-
en stet erit, hanem ugy, hogy nem engedik, hogy a gyermek a tudattalanjaval Ioglalkozzon,
vagy hogy olyan trteneteket hallgasson, amelyek a tudattalanjahoz szolnak. Egyszoval: a
gyermeknek csakis kellemes Iantaziai lehettek volna; a kellemetleneket el kellett volna
Iojtania.
18
Az sztn-en elIojtasat hirdet ilyesIele elmeletek azonban nem eletkepesek. Hadd
illusztraljam itt egy szelsseges peldaval, mi trtenhet, ha a gyermek kenytelen elIojtani
tudattalanja tartalmat. Egy kisIiu, aki latenciaszakaszanak vegen hirtelen elnemult, hosszu
terapias munka utan igy magyarazta nemasaganak eredetet: ,Anyukam szappannal kimosta a
szamat, mert csunyan beszeltem, tenyleg nagyon csunyan. De nem tudta, hogy a csunya
szavakkal egytt a jokat is kimossa. A terapia Ieloldozta a Iiut, annyi csunya szot
mondhatott, amennyit akart, s a csunya szavakkal egytt visszatertek a jok is. A Iiunak
kiskoraban sok minden mas baja is volt; nemasaganak a szappanos szajmosdatas csak az
egyik, de nem az egyetlen es legIbb oka volt,
A tudattalan a nyersanyagIorras, valamint az az alap, amelyikre az en a szemelyiseg
epletet emeli. A nyersanyagot hogy a hasonlatnal maradjunk a Iantaziank teremti el,
nti Iormaba es teszi alkalmassa az en szemelyisegepit celjaira. Ha megIosztanak bennnket
ettl a termeszetes erIorrastol, eletnk cskevenyesebb lesz; ha nem merithetnk remenyt
Iantaziainkbol, nem lesz ernk, hogy megbirkozzunk az elet nehezsegeivel. Es ezeket a
18
Mintha Freudnak a magasabb rend emberi elet kialakulasanak lenyegere vonatkozo
megallapitasat, miszerint ,ahol sztn-en van, ott ennek is kell lennie, epp a visszajara
Iorditottak volna: ,ahol sztn-en van, ott sztn-ennek nem kell lennie. Freud megallapitasa
azonban nyilvanvaloan azt is magaba Ioglalja, hogy csak az sztn-en adhatja meg az ennek a
tudattalan tendenciak egybetvzesehez es konstruktiv Ielhasznalasahoz szkseges energiat.
Jollehet az ujabb pszichoanalitikus elmeletek szerint a szletestl Iogva az en is rendelkezik
sajat energiaval, megsem lehet igazan ers az olyan en, amely nem merit kiegesziteskeppen az
sztn-en joval bvebb energiaIorrasaibol. Fokozottan kimerl tehat az olyan en, amelyiknek
sajat korlatozott erIorrasait az sztn-en energiainak elIojtasara is Iel kell hasznalnia.
Iantaziakat a gyermekkorban kell taplalni.
A gyermeket sokszor valoban batoritjuk kepzelete megmozgatasara: biztatjuk, hogy Iessen,
amit akar, vagy talaljon ki trteneteket. De ha nem merithet kzs Iantaziakincsnkbl, a nepi
tndermesek vilagabol, a gyermek magatol nem tud kitalalni olyan trteneteket, melyek
segithetnek problemai megoldasaban. Akarmit talal is ki, mindig a sajat vagyait es
szorongasait Iogalmazza meg. Ha csak a sajat tapasztalataira tamaszkodhat, mindig az eppen
adott helyzetebl indul ki, mindig azt csri-csavarja, hiszen nem tudja, merre kellene mennie,
es hogyan juthatna el oda. Es pontosan itt adja meg a mese a gyermeknek azt a segitseget,
amire a legnagyobb szksege van: mindig a gyermek erzelmi alaphelyzetebl indul ki,
megmutatja neki, merre kell mennie, es hogyan juthat el oda. Am a mese ezt mindig burkoltan
teszi, Iantaziaanyag Iormajaban es kepek segitsegevel, amelyeket a gyermek kedve szerint
hasznalhat Iel, es amelyek megknnyitik a szamara lenyeges dolgok megerteset.
Barmilyen sokat tart is Iel a pszichoanalizis a tudattalanrol, kivalt a gyermek
tudattalanjanak mkdeserl, a meseket tovabbra is gyakran szamztek, es ezt sokIele ervvel
indokoltak. Amikor mar senki sem tagadhatta, hogy a gyermeket mely konIliktusok,
szorongasok es heves vagyak kinozzak, es tehetetlenl vergdik mindenIele irracionalis
Iolyamat sodrasaban, arra a meggyzdesre jutottak, hogy epp azert kell tavol tartani tle
minden Ielelmetesnek latszo dolgot, mert mar annyi mindentl Iel. Egy-egy trtenet valoban
Ielelmet ebreszthet nemelyik gyermekben, de minel jobban megismerik a meseket, annal
kevesbe keltenek bennk Ielelmet, es annal jobban hatnak rajuk a mesek megnyugtato
vonasai. A s:orongas safatosan kellemetlen er:ese ilvenkor atadfa helvet a s:orongas
vallalasa es legvo:ese felett er:ett oriasi rmnek.
Vannak szlk, akik tagadjak, hogy gyermekeiknek olykor gyilkos vagyaik lehetnek, hogy
szeretnenek bizonyos dolgokat, st embereket is darabokra szaggatni, es akik ezert azt hiszik,
hogy gyermekeiknek nem is szabad ilyesmire gondolniuk (mintha ezt megakadalyozhatnak).
Ha a gyermek nem ismerhet meg olyan trteneteket, amelyek burkoltan azt allitjak, hogy
masoknak is lehetnek ugyanolyan Iantaziai, mint neki, azt Iogja hinni, hogy csak neki egyedl
vannak ilyen gondolatai. Ettl aztan valoban remisztnek Iogja talalni a Iantaziait. Ha viszont
megtudja, hogy masoknak is lehetnek hasonlo vagy ugyanolyan Iantaziai, mint neki, ugy
erezheti, hogy is csak olyan ember, mint a tbbi, es nem kell tbbe Ielnie attol, hogy az
eIIele destruktiv gondolatok kirekesztik a tarsadalombol.
Klns ellentmondas, hogy a mvelt szlk epp akkor tiltottak el gyermekeiket a
mesektl, amikor a pszichoanalizis IelIedezesei raebresztettek ket arra, hogy gyermekeik
tavolrol sem artatlanok, hogy kepzeletkben hemzsegnek a szorongasos, a dhs, a destruktiv
gondolatok.
19
Az is Iigyelemre melto, hogy ezek a szlk ovtak ugyan gyermekeiket az ujabb
szorongasoktol, de kzben megIeledkeztek a mesek nyugtato es batorito mondanivalojarol.
19
* A mesek sztnzleg hatnak a gyermek Iantaziatevekenysegere eppugy, mint sok
mas tapasztalat is. Mivel a szlk leggyakrabban a vad es Ielelmetes esemenyeket
kiIogasoljak a mesekben, meg kell itt emlitenem egy tdikessel keszlt kiserletet. Ez azt
mutatja, hogy amikor egy mesek altal is sztnztt, gazdag Iantaziaju gyermeket olyan
agressziv Iantaziaanyaggal szembesitenek, amilyen a mesekben is talalhato (a kiserletben ez
egy agressziv tartalmu Iilm volt), magatartasanak agresszivitasa jelentsen cskkenni Iog. Ha
viszont nem kap sztnzest agressziv Iantaziatevekenysegre, magatartasanak agresszivitasa
sem cskken. (Ephraim Biblow: ,Imaginative Play and the Control oI Aggressive Behavior,
in: Jerome L. Singer: The Childs World of Make-Believe, New York, Academic Press, 1973.)
Mivel a mesek ersen sztnzik a gyermek Iantaziatevekenyseget, erdemes idezni a
tanulmany ket beIejez mondatat: ,Az alacsony Iantaziaszint gyermek megIigyeleseinek
alapjan a jatekban inkabb motorikus orientacioju volt, sokat mozgott, es keveset
gondolkozott. A magas Iantaziaszint gyermek viszont strukturaltabbnak es kreativabbnak
bizonyult, es agresszivitasa nem Iizikai, hanem inkabb verbalis jelleg volt.
A talany megoldasat talan abban kell keresnnk, hogy a pszichoanalizis a gyermeknek a
szleivel kapcsolatos ambivalens erzeseire is Ienyt deritett. A szlk nem szivesen latjak be,
hogy gyermekk nemcsak melysegesen szereti, hanem hevesen gyllheti is ket. A gyermek
szeretetere vagynak, es ezert huzodoznak attol, hogy olyan meseket mondjanak neki,
melyekben a rossz es elutasito szl kepe is megjelenik.
A szlk szeretnek azt hinni, hogy ha a gyermek mostohanak, boszorkanynak vagy
oriasnak latja ket, az kizarolag a meseknek tulajdonithato, es nem annak, hogy a gyermek
szemeben neha valoban olyannak latszanak. Az ilyen szlk azt remelik, ha gyermekeik nem
hallanak ilyen alakokrol, ket sem Iogjak ilyeneknek latni. Hajlamosak azt hinni, hogy a
gyermek csakis a mesek miatt lathatja ket ilyennek, es nem veszik eszre, hogy ennek epp az
ellenkezje igaz: a gyermek ugyanis nem azert szereti a meseket, mert igazolva latja bennk a
tulajdon bensjeben zajlo Iolyamatokat, hanem azert, mert barmennyire is az indulatait es
szorongasait testesitik es Iogalmazzak meg mindig jol vegzdnek, es magatol ilyet nem
tud elkepzelni.
A FANTZIA SZEREPE A CSECSEMKOR MEGHALADSBAN
Ha hinnenk az emberi elet eltervezettsegeben, csodalattal adozhatnank annak a
blcsessegnek, amely ugy rendezte el, hogy jo nehany, egymastol meglehetsen elter
pszichologiai esemeny egyszerre es epp a megIelel idben zajlik le, es egymast ersitve
atsegitik az iIju emberi lenyt a csecsemkorbol a kisgyermek korba. A krnyez vilag epp
akkor kiserti meg a gyermeket, hogy emelkedjen ki a szk krbl, amelyben szleivel
sszeIonodva el, amikor dipalis csalodasai is sarkalljak, hogy nemileg tavolodjon el
szleitl, akik addig testi es lelki eletszksegleteinek kizarolagos taplalo Iorrasai voltak.
Amikor ez bekvetkezik, a gyermeket erzelmileg mar nemcsak a legszkebb csalad tagjai
elegithetik ki, hanem masok is, es ez bizonyos Iokig karpotlast nyujt a szleivel kapcsolatos
csalodasokert. Ugyanezt ugy is megIogalmazhatjuk, hogy a gyermek melysegesen es
Iajdalmasan kiabrandul szleibl, mert nem Ielelnek meg inIantilis elvarasainak, ezzel
egyidejleg azonban testileg es lelkileg is kepesse valik arra, hogy bizonyos igenyeit egyedl
kielegitse. A Iejldesnek ezek es mas Iontos allomasai nagyjabol egyszerre vagy gyors
egymasutanban erkeznek el; sszeIggenek egymassal, mindegyiknek szerepe van az sszes
tbbiben.
Ahogy nvekszik a gyermek nallosaga, ujabb es ujabb kapcsolatai lesznek, es egyre
tbbet lat meg a vilagbol. Mivel mar sok mindent meg tud csinalni, szlei elerkezettnek latjak
az idt, hogy tbbet is varjanak el tle, es ezentul kevesbe keszsegesen allnak a szolgalatara.
Kapcsolatuknak ez a valtozasa oriasi csalodast jelent a gyermek szamara, hiszen azt hitte,
hogy mindig csak kapni Iog; Iiatal eletenek ez a legkeserbb csalodasa, melyet vegtelenl
Iajdalmassa tesz az a teny, hogy epp azok okozzak, akiknek rola Ienntartasok nelkl
gondoskodni kellene. Ez az esemeny azonban ugyanakkor lehetve teszi szamara, hogy az
eddigieknel jelentsebb kapcsolatokat teremtsen a klvilaggal, hogy nemi erzelmi tamaszt
keressen a krnyezeteben is, es hogy kiIejldjn benne az a kepesseg, hogy ha kismertekben
is, de maga elegitse ki bizonyos szksegleteit. Mivel a klvilaggal kapcsolatban uj
tapasztalatokat szerez, megengedheti maganak, hogy Ielismerje szlei ,korlatait is vagyis
mindazt, amit a sajat irrealis elvarasainak szemszgebl Iogyatekossagnak lat bennk. Vegl
ugy elmegy a gusztusa a szleitl, hogy Ielbatorodik, es mashol keres kieleglest.
Amikor ez bekvetkezik, nvekv tapasztalatai a gyermeket ujabb es ujabb, nyomasztoan
nagy Ieladatok ele allitjak; a lehetsegei es eselyei azonban oly csekelyek arra, hogy ezeket
megoldja, es hogy a Iggetlenseghez vezet uton az els akadalyokat lekzdje, hogy
kepzeletbeli kieleglesre van szksege, ha terveit ketsegbeeseseben nem akarja Ieladni. A
gyermek jelents eredmenyeket erhet el, ezeket azonban a kudarcok Ienyeben megis
jelentektelennek Iogja latni, mar csak azert is, mert nem tudja Ielmerni a valosagos
lehetsegeket. Csalodasai miatt olyan nagy mertekben kiabrandulhat nmagabol, hogy esetleg
Ieladja minden tovabbi probalkozasat, es visszahuzodik a vilag ell, bezarkozik magaba
hacsak nem segit rajta a Iantazia.
Ha a gyermek nvekedesenek ezeket az allomasait elvalaszthatnank egymastol, es
barmelyiket is nmagaban szemlelhetnenk, azt mondhatnank, hogy az adott krlmenyeken
Iellemelked Iantaziak szvese az az uj eredmeny, amely az sszes tbbit lehetve teszi ez
teszi ugyanis elviselhetve a valosagban atelt Irusztraciokat. Ha Iel tudnank idezni sajat
gyermekkori erzeseinket, vagy ha el tudnank kepzelni, milyen tkeletesen megsemmisitve
erzi magat a kisgyermek, amikor jatszotarsai vagy idsebb testverei hatat Iorditanak neki,
vagy gyesebbnek bizonyulnak nala, vagy amikor a Ielnttek st ami a legrosszabb, a szlei
latszolag gunyt znek belle vagy Iitymaljak, akkor, igen, akkor tudnank, miert erzi magat a
gyermek gyakran kitaszitottnak; ,tkIilkonak. Csak a jvend teljesitmenyekhez Izd
eltulzott remenyek es Iantaziak teremtik meg a gyermek szamara az elet Iolytatasahoz es az
elet kzdelmeihez szkseges egyensulyt,
A teljes es elkerlhetetlen veresegek pillanataiban erzett Irusztracio, csalodas es
elkeseredes oriasi mertekerl tanuskodnak a gyermek dhrohamai, melyekben annak a
meggyzdesenek ad lathato kiIejezest, hogy elete ,elviselhetetlen krlmenyeit keptelen
megvaltoztatni. Mihelyt azonban el tudja kepzelni az adott problema szerencses megoldasat
vagyis Iantaziat sz , dhrohamai megsznnek; hiszen ha remenykedni lehet a jvben, a
jelenlegi nehezseg tbbe nem elviselhetetlen. A rugkapalassal es orditassal vaktaban
megszerzett Iizikai megknnyebblest Ielvaltja a kivant jelenlegi vagy jvbeli cel eleresere
iranyulo gondolkodas vagy aktivitas. Ezaltal az ujonnan Ielmerl es pillanatnyilag nem
megoldhato problemak emeszthetve valnak, mert a jvend gyzelmek almai enyhitik a
csalodasok Iajdalmat.
Ha a gyermek valamilyen oknal Iogva nem tudja a jvjet optimistan elkepzelni, Iejldese
megreked. Ennek egy szelsseges peldajat Iigyelhetjk meg az autizmusban szenved
gyermek viselkedeseben. Az ilyen gyermek nem csinal semmit, vagy idnkent heves
dhrohamokban tr ki, de mindket esetben ragaszkodik ahhoz, hogy semmit ne valtoztassanak
meg a krnyezeteben es az eletkrlmenyeiben. Mindez azert van, mert keptelen elkepzelni,
hogy eleteben barmi is jobbra Iorduljon. Amikor egy ilyen kislany egyszer egy hosszu terapia
utan kilepett autisztikus zarkozottsagabol, es elgondolkozott azon, hogy milyen a jo szl, azt
mondta; ,hisznek bennem. Ez arra utalt, hogy az szlei rossz szlk voltak, mert nem
hittek benne, vagyis nem Iztek hozza remenyeket, es nem taplaltak benne sem a hitet, hogy
bizzon nmagaban es a jvjeben.
Tudjuk, hogy minel boldogtalanabb es elkeseredettebb valaki, annal nagyobb szksege van
az optimista Iantaziakra. Ezek azonban ilyenkor nem allnak az ember rendelkezesere. Ekkor
van szksege, jobban, mint barmikor, masok segitsegere, masoknak az bele es a jvjebe
vetett hitere. A gyermeknek ezt nmagaban egyetlen mese sem adhatja meg; ahogy az
autisztikus kislany Iogalmazta meg, elszr a szlk bizalmara van szkseg. A szlk hite a
gyermekben es a gyermek jvjeben alkotja azt a szilard es valosagos alapot, amelyre a
gyermek a legvarait Ielepitheti s noha Ielig-meddig tudja, hogy legvarakat epit, megis ers
nbizalmat merit bellk. A Iantazia irrealis, a belle Iakado jo erzes azonban valosagos, es
ezekbl az nmagunkra es a jvnkre vonatkozo jo erzesekbl mindig ert merithetnk.
Nincs olyan egytterz szl, aki gyermeket, ha szomoru, ne azzal vigasztalna, hogy a
dolgok majd jobbra Iordulnak. A gyermeki ketsegbeeses azonban hatartalan, mert a gyermek
nem ismer Iokozatokat, vagy a pokol Ieneken, vagy a mennyorszagban erzi magat; a teljes
megsemmislestl valo pillanatnyi Ielelmevel eppen ezert csakis a legtkeletesebb boldogsag
igeretet lehet szembeszegezni. Egyetlen jozan esz szl sem igerhet azonban gyermekenek
tkeletes boldogsagot. Ha viszont meset mond neki, arra batoritja, hogy sajat hasznalatara
nyugodtan klcsnvehet Iantasztikus terveket es elkepzeleseket. Ezzel a szl nem vezeti
Ielre a gyermeket, mert nem allitja azt, hogy az eIIele kepzeldesnek valosagos alapja is
lehet.
20
A Ielnttek altal dominalt s irantuk ezert heves elegedetlenseget erz gyermek, akitl mar
elvettek csecsemkori kiralysagat, amelyben nem kveteltek tle semmit, es amelyben szlei
lathatolag minden kivansagat kielegitettek, ohatatlanul szeretne maganak egy sajat
kiralysagot. A kesbbi eleteben elerhet eredmenyekre vonatkozo realisztikus megallapitasok
nem vetekedhetnek az ilyen szelsseges vagyakkal, de meg csak nem is hasonlithatok
hozzajuk.
Vajon miIele kiralysagot nyernek maguknak a mesehsk trtenetk vegen? LegIbb
jellemzje az, hogy nem tudunk meg rola semmit. A mese azt sem kzli, hogy mit csinal a
kiraly vagy a kiralyne. A kiralysag elnyeresenek egyetlen celja az, hogy a hs Ielett tbbe
nem uralkodnak, hanem uralkodik. Ha valakibl egy mese vegen kiraly vagy kiralyn lesz,
azt szimbolizalja, hogy elerte az igazi fggetlenseget, azt az allapotot, amelyben a hs
eppolyan biztonsagban van, es eppolyan elegedettnek es boldognak erzi magat, mint a
csecsem a legnagyobb fggoseg allapotaban, blcskiralysaganak igazi gondtalansagaban.
A mesek kezdeten a hs kiszolgaltatott azoknak, akik t magat es kepessegeit lenezik, akik
20
Ha valaki a ,Hamupipke-t meseli a gyermekenek, es hagyja, hogy a gyermek
belekepzelje magat Hamupipke szerepebe, es arra hasznalja a trtenetet, hogy a sajat
szabadulasarol almodozzon, az nem ugyanaz, mintha hagyna, hogy a gyermek komolyan
kielje Iantaziajat. Az elbbi esetben a remenyt taplalja, az utobbiban viszont a tevhitet.
Egy apa egyszer sajat erzelmi szksegleteinek engedve, es hazassagi problemai ell a
kepzelet birodalmaba meneklve elhatarozta, hogy nem meseket Iog mondani a kislanyanak,
hanem valami jobbat talal ki. Esterl estere egy Hamupipke-Iantaziat szvgetett tovabb a
kislanyanak, amelyben maga volt a kiralyIi, aki Ielismerte, hogy hamus arca es rongyai
ellenere a kislany az kislanya volt a legszebb lany a vilagon, es ennek a Ielismeresnek
ksznheten, ettl kezdve a mesebeli kiralykisasszony eletet Iogja elni. Az apa ezt nem ugy
mondta el mint meset, hanem mint kettjk kzt jatszodo valosagos esemenyt, mint olyan
igeretet, amely valoban teljeslni Iog. Nem Iogta Iel, hogy ha a kislany valosagos
eletkrlmenyeit azonosnak tnteti Iel a Hamupipkeevel, az anyabol a Ielesegebl
gonosz embert csinal, aki tulajdon lanyat elarulja. Es mivel Hamupipket nem a
meseorszagbeli tnderkiralyIi, hanem maga valasztotta kedvesenek, a kislany az esti mesek
hatasara Iixalodott az dipalis helyzetben.
Ez az apa ketsegtelenl ,hitt a lanyaban, de drasztikusan irrealis modon. Ennek az lett az
eredmenye, hogy amikor a gyermek nagyobb lett, olyan kielegitek voltak szamara ezek az
apjaval tett esti Iantaziakirandulasok, hogy a valosagot ebbe nem kivanta belevonni, es nem is
akart alkalmazkodni hozza. Emiatt es mas, ezzel sszeIgg okok miatt, nem a koranak
megIelel modon viselkedett. Pszichiatriai vizsgalaton esett keresztl, es a diagnozis
megallapitotta, hogy elvesztette kapcsolatat a valosaggal. Valojaban nem ,elvesztette, hanem
meg sem teremtette, mert igy vedelmezte kepzeletbeli vilagat. SemmiIele kapcsolatot nem
akart teremteni a krnyez vilaggal, hiszen apja viselkedesebl arra kvetkeztetett, hogy nincs
is ra szksege, es apja sem varja el tle. Napjait a Iantaziaiban elte, es szkizoIren lett.
Trtenete jol illusztralja, milyen klnbseg van a meseorszagban jatszodo Iantaziak es a
hetkznapi eletre vonatkozo, hamis alapokon nyugvo kvetkeztetesek kztt. A mesek
igeretei egeszen mas kategoriaba tartoznak, mint gyermekeinkkel kapcsolatos remenyeink: ez
utobbiaknak a valosagban kell gykereznik. Tisztaban kell lennnk azzal, hogy a gyermek
Irusztracioi es nehezsegei semmivel sem nagyobbak azoknal, amilyenekkel normalis
krlmenyek kztt neknk magunknak is szembe kell neznnk. De mivel a gyermek ezeket
az elkepzelhet legnagyobb nehezsegeknek latja, szksege van az olyan Iantaziak batorito
tamogatasara, amelyekben az identiIikaciora alkalmas hs a hihetetlenl nehez helyzetekbl is
sikeresen kilabal.
rosszul bannak vele, st meg eletet is Ienyegethetik, mint HoIeherkenek a gonosz kiralyn.
Ahogy a trtenet elrehalad, a hs gyakran ra van utalva baratsagos erk segitsegere: Ild
alatt lako lenyekre, mint HoIeherke a trpekre, vagy varazserej allatokra, mint Hamupipke
a madarakra. Mire a trtenet vegere er, a hs legyztt minden akadalyt, es a nehezsegek
ellenere h maradt nmagahoz, vagy a sikeresen megoldott Ieladatok reven megtalalta igazi
enjet. Autokrata lett, a szo legjobb ertelmeben nmaga ura, igazi autonom ember, nem
olyan, aki masokon uralkodik. A mesekben a mitoszokkal ellentetben a hs nem masokat
gyz le, hanem nmagat es a gonoszsagot (elssorban a sajatjat, melyet ellenIele testesit
meg). Ha valamit egyaltalan megtudunk ezeknek a kiralyoknak es kiralynknek az
uralkodasarol, az altalaban az, hogy bekesen es blcsen uralkodtak, es boldogan eltek. Ez
volna az erettseg lenyege is: az ember blcsen uralkodjon nmaga Ielett, es akkor boldogan
elhet.
A gyermek ezt pontosan erti. Tudja, hogy sehol mashol nem lehet belle kiraly, csak a
sajat elete birodalmaban. A mese biztositja arrol, hogy ezt a kiralysagot egyszer majd el is
nyeri, igaz, csak harcok aran. Hogy egy-egy gyermek milyennek kepzeli a ,kiralysagot, az a
koratol es a Iejlettsegetl Igg, de sohasem erti szo szerint. A kisebb gyermeknek egyszeren
azt jelentheti, hogy senki sem Iog parancsolni neki, es hogy minden kivansaga teljesl. Az
idsebb gyermek szamara mar az uralkodas ktelezettseget is magaba Ioglalja, vagyis azt,
hogy blcsen kell elni es cselekedni. De a kiralysag elnyerese minden korban az erett
Ielnttkor elereset jelenti a gyermek szamara.
Minthogy az erettseg eleresehez a gyermeknek az dipalis konIliktusokra is valami pozitiv
megoldast kell talalnia, vizsgaljuk meg, hogyan nyeri el a hs ezt a kiralysagot is a mesekben.
A grg mitoszban Oidipusz ugy lesz kiraly, hogy megli apjat, Ielesegl veszi anyjat, es
megIejti a Szphinx talalos kerdeset, ezzel elpusztitva magat a Szphinxet is. A talalos kerdes
megIejtesehez ismerni kellett az emberi Iejldes harom stadiumat. A gyermek szamara a
legnagyobb talalos kerdes a nemiseg; ez a Ielnttek titka, amelyet meg szeretne Iejteni. Mivel
a Szphinx kerdesenek megoldasa lehetve tette Oidipusz szamara, hogy Ielesegl vegye
anyjat es megszerezze a kiralysagot, joggal Ieltetelezhetjk, hogy a talalos kerdesnek valami
kze volt a szexualis ismeretekhez, legalabbis tudat alatti szinten.
Sok meseben is a ,rejtveny megIejtesen keresztl vezet az ut a hazassaghoz es a kiralysag
elnyeresehez. ,Az okos kis szabo cim Grimm-meseben peldaul csakis a hs tudja kitalalni a
kiralykisasszony ket hajszalanak szinet, es ezert nyeri el a kiralykisasszony kezet. Turandot
hercegn trtenete is arrol szol, hogy kezet csak az a IerIi nyerheti el, aki valaszolni tud
harom talalos kerdesere. Egy bizonyos n rejtvenyenek a megoldasa a nk altalaban vett
rejtvenyenek a megoldasat jelenti, es mivel a helyes megoldast altalaban hazassag kveti, nem
latszik tulzasnak, ha a megoldando rejtvenyt szexualis jellegnek tekintjk: aki megerti a
masik nem titkat, elnyeri erettseget. Amig azonban Oidipusz mitoszaban a rejtveny
megIejteset a kerdez ngyilkossaga es hazassagi tragedia kveti, a mesekben a titok
megIejtese mindig boldogsaghoz vezet, es a boldogsagban egyenlen osztozik a kerdes
Ieltevje es megoldoja.
Oidipusz az anyjat veszi Ielesegl, aki nyilvanvaloan idsebb nala. A mesehs, barmilyen
nem is, nagyjabol azonos eletkoru partnerrel kt hazassagot. Vagyis a mesehs az dipalis
ktdest, barmilyen volt is az, sikeresen atiranyitotta a legmegIelelbb nem-dipalis
partnerre. A szlkhz Izd nem kielegit viszonyt es az dipalis viszony mindig ilyen,
peldaul Hamupipkee is gyenge es tehetetlen apjaval a mesekben mindig Ielvaltja a
megment kepeben erkez boldog hazastarsi kapcsolat.
A szl az ilyen mesekben egyaltalan nem banja, hogy gyermeke kibontakozik a hozza
Izd dipalis ktdesbl, st rl neki, es gyakran maga is segit neki ebben a trekveseben.
A ,SndisznoIiu es ,A szep leany es a szrny cim mesekben peldaul az apa (akarva,
akaratlanul) Ierjhez adja a lanyat, es azzal, hogy Ielszamolja sajat dipalis ktdeset a
lanyahoz, es t is ugyanerre biztatja, szerencses megoldast talal mindkettjk szamara.
A Iiugyermek a mesekben soha nem veszi el az apja kiralysagat. Ha az apa lemond rola,
mindig ids korara hivatkozik. A Iiunak ilyenkor is valamivel ki kell erdemelnie, peldaul
azzal, hogy megtalalja maganak mint ,A harom toll-ban is a legkivanatosabb asszonyt.
Ebben a meseben nyilvanvalo, hogy a kiralysag elnyerese egyet jelent az erklcsi es szexualis
erettseg eleresevel. A hsnek a kiralyi tron megszerzese erdekeben elszr csak egy Ieladatot
kell teljesitenie. Amikor sikerrel teljesiti, kiderl, hogy ez nem eleg. Ugyanez trtenik
masodszorra is. A harmadik Ieladat a megIelel menyasszony Ielkutatasa es hazahozatala;
amikor ez is sikerl neki, a kiralysag vegre az ve. A mese tehat egy pillanatig sem allitja,
hogy a Iiu Ieltekeny volna apjara, vagy hogy az apa rossz szemmel nezne Iia szexualis
kalandjait. Epp az ellenkezjet mondja: amikor a gyermek eleri a megIelel eletkort es
erettseget, a szl azt szeretne, ha szexualis teren is nallosodna, st voltakeppen csak akkor
tekinti melto utodjanak, ha ez az nallosodas be is kvetkezett.
Sok meseben a kiraly a lanyat adja Ielesegl a hshz, es vagy odaadja a Iele kiralysagat
is, vagy ,beiktatja a hst mint majdani utodjat. Ez termeszetesen a gyermek vagyalma. De
minthogy a trtenet biztositja arrol, hogy ez valoban be Iog kvetkezni, es minthogy a
tudattalanban a ,kiraly altalaban az ember apjat jelenti, a mese a lehet legnagyobb jutalmat
a boldog eletet es a kiralysagot igeri minden Iiunak, aki harcai soran sikeresen legyzi
tulajdon dipalis konIliktusait, vagyis anyja iranti szeretetet atviszi egy korban hozza ill,
megIelel partnerra, tovabba Ielismeri, hogy apja nem Ienyeget vetelytarsa, hanem
joindulatu vedelmezje, aki helyesli Iia Ielntthz melto sikereit.
Ha a hs elnyeri a kiralysagot, ha szerelemben es hazassagban eggye Iorrhat a
legmegIelelbb es legkivanatosabb partnerral vagyis olyan kapcsolatot letesit, melyet szlei
teljes mertekben helyeselnek, es amely mindenkit boldogga tesz, kiveve a gonosztevket ,
mindez azt szimbolizalja, hogy dipalis problemai nagyszeren megoldodtak, kivivta
maganak az igazi Iggetlenseget, es szemelyisege harmonikusan integralodott. Lehet, hogy
megsem rugaszkodunk el olyan nagyon a valosagtol, ha ezeknek a hatalmas eredmenyeknek a
kivivasat egy kiralysag elnyeresenek nevezzk?
Ez Ienyt vethet arra is, hogy a gyermek a ,realista gyermektrtenetek hseinek
eredmenyeit miert talalja ehhez kepest kznapinak es jelentektelennek. Ezek a trtenetek is
azt igerik a gyermeknek, hogy meg Iogja oldani a ,valo eletben Ielmerl Iontos
problemakat mar amelyeket a Ielnttek Iontosnak tartanak. Ezaltal az ilyen trteneteknek is
vannak bizonyos mersekelt erdemei. De vajon leteznek-e a gyermek szamara nehezebben
IelIoghato es ,valosagosabb problemak azoknal, amelyeket az dipalis konIliktusai es
szemelyisegenek integracioja jelentenek szamara, valamint az erettseg megszerzese, amelybe
beletartozik a szexualis erettseg tartalmanak es megszerzese lehetsegeinek a megismerese?
Mivel az ilyen kerdesek reszletes kiIejtese nyomasztana es sszezavarna a gyermeket, a mese
egyetemes szimbolumok hasznalataval teszi lehetve, hogy tetszese szerint valasszon,
valogasson es kihagyjon kzlk, es hogy sajat intellektualis es lelki Iejldesenek szintjen
ertelmezze a meset. Barhol tart is a Iejldesben, a mese megmutatja neki, hogyan lephet
tovabb, es hogy mire szamithat a Ielntt integraciohoz vezet ut kvetkez allomasaig.
Hasonlitsunk most ssze ket jol ismert gyermektrtenetet a mesekkel, mert ezzel jol
illusztralhatjuk a gyermekek szamara irt modern, realisztikus elbeszelesek viszonylagos
Iogyatekossagait.
,A kismozdony menni tud is azok kze a modern gyermektrtenetek kze tartozik,
melyek taplaljak a gyermekben a hitet, hogy ha mindent megtesz, es nem adja Iel
probalkozasait, vegl boldogulni Iog.
39
Egy Iiatal Ielntt n egyszer elmeselte, hogy milyen
nagy hatassal volt ra gyermekkoraban ez a trtenet, amikor anyja Ielolvasta neki. Kialakult
benne az a meggyzdes, hogy az ember magatartasa, hozzaallasa hatassal van a
teljesitmenyere; szentl hitte, hogy csak biznia kell a sikerben, es akkor barmilyen Ieladatot
meg tud oldani. Els osztalyos volt eppen, es nehany nappal kesbb izgalmas Ieladatot kapott:
papirlapokbol ragasztgatassal hazat kellett epitenie. De a haz minduntalan sszeomlott.
Csalodottsaga lassan ketkedesse valtozott, mar-mar arra gondolt, hogy az elkepzelesei
alapjan nem is lehet ilyen papirhazat epiteni. De ekkor eszebe jutott ,A kismozdony menni
tud cim trtenet, es meg husz ev mulva is Iel tudta idezni, hogyan kezdte abban a
pillanatban dudolgatni magaban a trtenet varazsigejet: ,menni Iog, menni Iog, menni Iog....
igy aztan tovabb epitette a papirhazat, es az tovabbra is mindig sszedlt. Vallalkozasa teljes
vereseggel vegzdtt, es meg volt rola gyzdve, hogy olyan helyzetben maradt alul,
amelyben, a kismozdonyhoz hasonloan, mindenki mas sikereket ert volna el.
Mivel ,A kismozdony menni tud a jelenben jatszodik, es olyan hetkznapi targyak
vilagaban, mint a vonatokat huzo mozdony, a trtenet tanulsagat a kislany is kzvetlenl a
maga hetkznapi eletere akarta vonatkoztatni, megpedig Iantaziaja barmiIele igenybevetele
nelkl. Kudarca meg husz ev mulva is Iajt.
Egeszen masIele hatast gyakorolt ,A svajci Robinson csalad egy masik kislanyra. A
trtenet arrol szol, hogyan sikerl egy hajotrtt csaladnak megteremtenie a kalandos,
idillikus, konstruktiv es kellemes elet Ielteteleit vagyis a kislany eletetl ugyancsak elter
elet Ielteteleit. A kislany apjanak sokat kellett utaznia, keveset lehetett otthon, anyja pedig
elmebeteg volt, es hosszabb idszakokat tlttt intezetekben, A kislany elszr egy
nagynenjehez kerlt, azutan a nagyanyjahoz, majd ujra haza, ahogy epp a krlmenyek
megkivantak. Ezek alatt az evek alatt ujra es ujra elolvasta ennek a boldog csaladnak a
trtenetet, akik lakatlan szigeten eltek, es ezert egyikk sem hagyhatta el a csalad tbbi tagjat.
Evekkel kesbb is jol emlekezett ra, milyen kellemes, szivet melenget erzes keritette
hatalmaba, amikor parnai kzt lve, es minden bajarol megIeledkezve, ezt a knyvet olvasta.
Mihelyt a vegere ert, elkezdte ellrl. A Robinson csalad Iantaziabirodalmaban tlttt boldog
orak megovtak attol, hogy valosagos problemai Illkerekedjenek rajta. A zord valosag
nyomaszto sulyat a kepzeletbeli kieleglesek segitsegevel tudta elviselni. De minthogy a
trtenet nem mese volt, nem igerte olvasojanak, hogy elete egyszer majd jobbra Iordul, nem
taplalta benne azt a remenyt, amely sokkal elviselhetbbe tette volna szamara az eletet.
Egy harmadik n, egy Iiatal ertelmisegi asszony egyszer elmondta, hogy ,gyerekkoromban
imadtam a meseket, a hagyomanyos tndermeseket eppugy, mint amelyeket magam talaltam
ki. A Ligetszepe megis mindennel ersebben uralta a gondolataimat. Ez az asszony
egeszen kicsi gyermek volt, amikor anyja egy autobaleset kvetkezteben meghalt. Apjat
Ielesege halala melyen megrenditette ( vezette az autot), teljesen magaba zarkozott, es lanya
gondozasat egy dajkara bizta, akit a gyermek nem nagyon erdekelt. A kislany heteves volt,
amikor apja ujra megnslt, es ugy emlekszik, hogy a ,Ligetszepe ekkoriban lett szamara
klnsen Iontos. Mostohaanyja lett a mesebeli boszorkany, maga pedig a toronyba zart
lany. Mint mondta, azert erezte magat a mesehs rokonanak, mert Ligetszepet a boszorkany
,ervel szerezte meg maganak, mint ahogy mostohaanyja is ervel nyomult be az eletebe.
Uj otthonat a kislany brtnnek erezte, mivel azeltt a dajka, aki nemigen trdtt vele,
megengedte neki, hogy azt csinaljon, amit akar. Eppolyan elnyomott volt, mint Ligetszepe,
aki tornyaba zarva nem lehetett ura sajat eletenek. A mese kulcsat szamara Ligetszepe hosszu
haja jelentette. O is hosszura szerette volna nveszteni a hajat, de mostohaja mindig rvidre
vagta; a hosszu haj jelentette ezert szamara a szabadsagot es a boldogsagot. Felnttkoraban
jtt ra, hogy a kiralyIi, aki utan vagyakozott, voltakeppen az apja volt. A mese meggyzte t
arrol, hogy egy szep napon eljn erte, es megmenti. Ebbl a meggyzdesbl a kislany ert
meritett. Ha tulsagosan nyomaszto lett szamara az elet, eleg volt, ha elkepzelte nmagat mint
Ligetszepet, akinek hosszura n a haja, es akit megszeret es megment a kiralyIi. Es
kepzeleteben Ligetszepe trtenete szerencses veget ert. A meseben a kiralyIit egy idre
megvakitja a boszorkany ez a kislanynak azt jelentette, hogy apjat is megvakitotta a
,boszorkany, akivel egytt elt, hogy ne lassa, mennyivel klnb nala a lanya , de vegl is
mostohaanyja hiaba vagta le a hajat, mert ujra megntt, es a kiralyIi eljtt hozza, es attol
kezdve boldogan eltek.
Ha sszehasonlitjuk a ,Ligetszepe-t ,A svajci Robinson csalad-dal, knnyen belathatjuk,
hogy a mese meg az ilyen szep trteneteknel is tbbet nyujt a gyermek szamara. ,A svajci
Robinson csalad-ban nincs boszorkany, akin a gyermek kepzeletben kitlthetne a merget, es
akit hibaztatni lehetne, ha apja eltavolodik tle. ,A svajci Robinson csalad a kepzeletbeli
menekles lehetseget kinalja, es valoban segitett annak a kislanynak, aki ujra es ujra
elolvasta, hogy egy idre megIeledkezzen elete problemairol. A jvre nezve azonban nem
adott neki semmiIele remenyt. A ,Ligetszepe viszont megadta a gyermeknek azt a
lehetseget, hogy olyan gonosznak lassa a mesebeli boszorkanyt, amihez kepest a sajat
,boszorkany mostohaanyja mar nem is latszott annyira rossznak. A ,Ligetszepe tovabba
kilatasba helyezte a kislanynak, hogy tulajdon teste Iogja megmenteni, amikor a haja megn.
S ami a legIontosabb, biztositotta arrol, hogy a ,kiralyIi csak atmenetileg vakult meg, hogy
kesbb visszanyeri szeme vilagat, es megmenti szive valasztottjat. Ez a Iantazia, egyre kisebb
intenzitassal ugyan, de mindaddig ert adott ennek a lanynak, amig bele nem szeretett
valakibe es Ierjhez nem ment, vagyis mindaddig, ameddig szksege volt ra.
Ha a mostohaanya tudta volna, hogy mit jelent a ,Ligetszepe mostohalanya szamara, els
pillanatban erthet modon ugy erezte volna, hogy a mesek artanak a gyermekeknek. Azt
azonban nem tudta volna, hogy ha a lanya nem jut kepzeletbeli kielegleshez a ,Ligetszepe
reven, megprobalta volna Ielbomlasztani apja hazassagat; es ha a mese a jvt illetleg nem
tette volna bizakodova, csunyan elronthatta volna az eletet.
Sokszor Ielvetettek mar: ha a mese irrealis remenyeket taplal, a gyermek szksegszeren
csalodni Iog, es minel jobban csalodik, ez annal jobban Iaj neki. De ha esszer azaz
behatarolt es idleges remenyeket taplalunk benne a jvjet illetleg, nem cskkentjk
sorsara es terveire vonatkozo merhetetlen szorongasait. Irrealis Ielelmei irrealis remenyeket
kivannak. A gyermek vagyaihoz kepest a realisztikus es behatarolt igeretek kevesnek
bizonyulnak, nem vigaszt nyujtanak, hanem melyseges csalodast okoznak. A tbbe-kevesbe
realisztikus trtenetek ennel tbbet azonban nem tudnak nyujtani.
Keser kiabrandulast okoznanak a gyermeknek a mesek Iantasztikus igeretei is, ha
realisztikus trtenetben hallana, es a sajat, valosagos eletere vonatkoztatna ket. A mesek
,happy end-je azonban Tnderorszagban valosul meg, vagyis egy olyan orszagban, amelyet
csak kepzeletben kereshetnk Iel.
A mese azt a remenyt taplalja a gyermekben, hogy a kiralysag egy szep napon az ve lesz.
Mivel ennel kevesebbel nem eri be, viszont tudja azt is, hogy egyedl nem kepes
megszerezni, a mese kzli vele, hogy varazserej hatalmak lesznek a segitsegere. Ez ebren
tartja benne a remenyt, es nem engedi, hogy a komor valosag kioltsa benne a Iantazia langjat.
Mivel a mese olyan gyzelmet iger, amilyet a gyermek szeretne, lelektanilag meggyzbb
minden realisztikus trtenetnel. Es mivel a kiralysagot mindenkepp neki igeri, a gyermek
hajlando elIogadni a mese tbbi tanitasat is: hogy a kiralysagert az otthont el kell hagyni;
hogy nem lehet azonnal elnyerni; hogy probakat kell kiallni; hogy kockaztatni kell; hogy nem
egyedl, hanem segittarsakkal kell a Ieladatokat elvegezni, es a segitseg Iejeben a tarsak
bizonyos kivansagait ki kell elegiteni. A mese azert gazdagitja mindennel jobban a gyermek
Iantaziajat, mert vegs igeretei talalkoznak a gyermeknek a bosszurol es a dicsseges eletrl
alkotott elkepzeleseivel.
A ,jo gyermekirodalomnak tekintett irasok nemelyikevel az a baj, hogy a gyermek
Iantaziajat azon a szinten tartja, ahova az mar magatol is eljutott. A gyermekek szeretik az
ilyen trteneteket, de a pillanatnyi elvezeten tul nem sok hasznuk van bellk. Nyomaszto
problemaikkal kapcsolatban ezek a trtenetek nem nyujtanak nekik sem bizakodast, sem
vigaszt, csupan a pillanatnyi menekles lehetseget.
Vannak peldaul olyan ,realisztikus trtenetek, amelyekben a gyermek bosszut all
valamelyik szljen. A gyermek bosszuvagya akkor a legersebb, amikor lassan mar maga
mgtt hagyja az dipalis helyzetet, es mar nem Igg teljes mertekben szleitl, Ebben az
eletkorban minden gyermeknek vannak bosszuIantaziai, de vilagosabb pillanataikban
Ielismerik, hogy ezek rendkivl igazsagtalanok, hiszen szleiktl kapnak meg mindent, amire
szksegk van az eletben, es szleik ezert kemenyen megdolgoznak. A bosszuvagy mindig
bntudatot okoz, es Ielebreszti a megtorlastol valo Ielelmet is. Mindkettt nveli az olyan
trtenet is, amely a valosagos bosszuallas Iantaziajat taplalja, es a gyermek nmagatol nem
kepes masra, csak arra, hogy elIojtsa az ilyen gondolatokat. Az ilyen elIojtasnak gyakran az
az eredmenye, hogy vagy jo tiz evvel kesbb a kamasz a valosagban eli ki ezeket a gyermeki
bosszuIantaziakat.
A gyermeknek nem kell elIojtania az ilyen Iantaziakat, ellenkezleg: a legnagyobb
mertekben kielvezheti ket, ha Iinom beavatkozassal elerjk, hogy olyan celpontokra
iranyuljanak, melyek nagyon hasonloak a szleihez, de nyilvanvaloan nem azonosak velk.
Van-e alkalmasabb celpontja a bosszuallo gondolatoknak annal az embernel, aki bitorolja a
szl helyet, vagyis a mesebeli mostohanal? Ha az ember kepzeletben kegyetlen bosszut all
egy ilyen gonosz bitorlon, nem kell bntudatot ereznie, es nem kell Ielnie a megtorlastol sem,
hiszen aldozata megerdemli a sorsat. Sokan erre azt szoktak Ielhozni, hogy a gyermeknek
nem szabad bosszura gondolnia, mert az ilyen gondolatok erklcstelenek; nem lehet azonban
elegge hangsulyozni, hogy az embernek akkor is vannak bizonyos Iantaziai, ha tudja, hogy
nem volna szabad rajuk gondolnia; ilyenkor aztan nem tehet mast, mint hogy a tudattalanba
szamzi ket, ahol esetleg sokkal nagyobb kart tehetnek lelki eleteben. A mesek tehat minden
szempontbol hasznos lehetseget kinalnak a gyermeknek: teljes mertekben kielheti es
kielvezheti bosszuIantaziait a trtenetben szerepl gonosz mostohan, mig a szleivel szemben
egy percig sem kell Ielelmet vagy bntudatot ereznie.
Milne verse, amelyben James James Morrison Morrison Iigyelmezteti anyjat, hogy ne
menjen el nelkle a varos vegere, mert nem Iog hazatalalni, es rkre el Iog veszni, es ami
aztan a versben be is kvetkezik, elvezetes es szorakoztato trtenet Ielntteknek.
40
A vers a
gyermek szamara a leglidercesebb szorongasat Iogalmazza meg, vagyis testet ad Ielelmenek,
hogy elhagyjak. A Ielntt mulatsagosnak talalja, hogy a gyerek ovja az anyjat, hogy a
szerepek Ilcsereldnek. A gyermeknek tetszene ugyan az ilyen szerepcsere, de keptelen
volna elviselni azt a gondolatot, hogy szleit ezaltal tartosan elveszitheti. A versben igazabol
az tetszik neki, hogy Iigyelmezteti a szlt: soha ne menjen el nelkle. Ebben a gondolatban
ketsegkivl rmet leli, elIojtja viszont azt a melyrl Iakado szorongasat, amelyet a versben
megjosolt esemeny ebreszt Iel benne, vagyis az, hogy szlei vegleg magara hagyjak.
Az ehhez hasonlo mai trtenetekben nemegyszer elIordul, hogy a gyermekek gyesebbek
es okosabbak szleiknel, es ezek a trtenetek nem Seholsincs orszagban jatszodnak, mint a
mesekben, hanem a hetkznapi valosagban. A gyermek elvezi ket, mert kimondjak, amit
hinni szeretne; ezek a mvek vegs soron azonban megingatjak bizalmat a szleiben, es
csalodast is okoznak szamara, hiszen -joslatukkal ellentetben tovabbra is hosszu idre
Iggsegi es alarendelt viszonyban marad szleivel.
Egyetlen hagyomanyos mese sem Iosztana meg a gyermeket attol a biztonsagot jelent
gondolattol, hogy a szl mindent jobban tud; eltekintve egy kiveteles esettl: amikor a szl
tevesen iteli meg gyermeke kepessegeit. Sok meseben elIordul, hogy a szl semmire sem
tartja valamelyik gyermeket, akit gyakran tkIilkonak is neveznek, es aki aztan a trtenet
soran bebizonyitja, hogy szlje tevesen itelte meg. A mese lelektanilag itt is igazat allit. A
gyermekek altalaban meg vannak gyzdve rola, hogy szleik szinte mindent jobban tudnak
naluk, egy kivetellel: nem becslik eleg sokra gyermekeik kepessegeit. Ennek a gondolatnak
az ebren tartasa jot tesz a gyermeknek, mert kepessegeinek Iejlesztesere sztnzi nem arra,
hogy tulszarnyalja szleit, hanem arra, hogy megvaltoztassa szleinek rola alkotott
kedveztlen velemenyet.
Marmost ami a szl tulszarnyalasat illeti, a mese gyakran el azzal a Iogassal, hogy alakjat
kettehasitja, ket alakban jeleniti meg: egyreszt a gyermeket alabecsl szl kepeben,
masreszt valamilyen blcs regember vagy allat Iormajaban, akivel a hs az utjan talalkozik,
es aki jo tanacsaival hozzasegiti, hogy gyzedelmes legyen nem a szl Ielett, hiszen az
ijeszt volna, hanem egy nagyobb becsben allo testver Ielett. Jotevje segitsegevel hsnk
neha lehetetlennek latszo Ieladatokat is meg tud oldani, es ezzel megmutatja szljenek, hogy
tevesen merte Il gyermeke kepessegeit. A szl ketked es tamogato aspektusat megtestesit
alakvaltozatok kzl tehat az utobbi lesz a gyztes.
A nemzedeki ellentetek problematikajat es a szlk tulszarnyalasanak vagyat a mese ugy
jeleniti meg, hogy amikor eljn az ideje, a szl elkldi gyermeket (vagy gyermekeit)
szerencset probalni. Kalandjai soran aztan a gyermek bebizonyithatja ratermettseget,
megmutathatja, hogy melto a szl helyenek elIoglalasara. A gyermek rendkivli tettei
objektive hihetetlenek ugyan, de semmivel sem Iantasztikusabbak a mesehallgato gyermek
szamara annal a gondolatnal, hogy maga is tulszarnyalhatja szleit, es ezaltal elIoglalhatja
helyket.
Az ilyen tipusu mesek (melyek klnIele valtozatokban az egesz vilagon megtalalhatok)
altalaban realisztikusan kezddnek: az reged apanak el kell dntenie, hogy melyik
gyermeke rklje a javait, melyik melto helyenek elIoglalasara. A kitztt Ieladattal
kapcsolatban a mese hse eppen ugy erez, ahogy a gyermek, vagyis ugy erzi, lehetetlen
teljesiteni. Ennek ellenere a mese megmutatja, hogy a Ieladat megoldhato, igaz, csakis
emberIeletti hatalmak vagy masIele segittarsak kzremkdesevel. Es ha meggondoljuk, a
gyermekben valoban csakis a legIantasztikusabb teljesitmeny keltheti Iel azt az erzest, hogy
tbbre kepes szleinel; eIIele bizonyitekok nelkl az ilyen erzes res megalomania volna,
,A LIBAPSZTORLNY
Az autonomia megszerzese
,A libapasztorlany, ez a valaha igen nepszer, ma mar kevesbe ismert Grimm-mese arrol
szol, hogyan valik le a gyermek szleirl es tesz szert autonomiara. E trtenet valtozatai
szinte minden europai orszag mesekincseben szerepelnek, de mas Ildreszek mesei kzt is
talalkozhatunk velk. A Grimm testverek valtozata igy kezddik: ,Volt egyszer, hol nem volt,
egy reg kiralyne, akinek a Ierje sok evvel azeltt meghalt. Volt ennek a kiralynenak egy
gynyr lanya... Mikor elerkezett az ideje, hogy a lany Ierjhez menjen, es idegen orszagba
kellett utaznia, anyja nagy ertek ekszereket es mas kincseket adott a lanynak. Kivalasztottak
egy szobalanyt, hogy kiserje el az uton. Mindket n lovon indult utnak, de a kiralylany lova
beszelni is tudott; Falada volt a neve.
41
,Mikor eljtt a bucsu oraja, az reg kiralyne bement a
halokamrajaba, Iogott egy kis kest, es belevagott az ujjaba, mig ki nem csordult a vere; akkor
egy Ieher zsebkendre harom vercseppet hullatott, odaadta a lanyanak, es azt mondta: Jol
rizd meg ezt a kendt, kedves gyermekem, mert meg igen jo szolgalatot Iog tenni neked az
uton., Mikor mar egy oraja uton voltak, a kiralylany megszomjazott, es megkerte a
szobalanyt, hogy hozzon neki a patakbol vizet az aranypoharaban; a szobalany nem volt
hajlando vizert menni, hanem elvette a kiralylanytol az aranypoharat, es megparancsolta neki,
hogy szalljon le a lovarol, es ha inni akar, menjen a Iolyohoz, mert tbbet nem lesz a
szolgaloleanya.
Ugyanez a jelenet kesbb meg egyszer lejatszodik, de ez alkalommal a kiralylany, mikor a
viz Ile hajol, elejti s igy elvesziti a zsebkendt a harom vercseppel; s ettl a vesztesegtl a
kiralylany minden erejet elvesziti. A szobalany kapva kap az alkalmon, es arra kenyszeriti a
kiralylanyt, hogy lovat es ruhat csereljenek, es arra is megesketi, hogy a kiralyi udvarban
senkinek nem arulja el ezt a
cs
eret. Mikor megerkeznek, az udvarnal a szobalanyt hiszik a
hercegi menyasszonynak. Mikor megkerdik tle, mi legyen a kiserjevel, a szobalany arra
keri az reg kiralyt, adjanak neki valami munkat. Elkldik hat a kiralylanyt, hogy segitsen a
libapasztorIiunak libat rizni. Kis id multan az almenyasszony arra keri jegyeset, az iIju
kiralyt, hogy vagassa le Falada Iejet, mert attol tart, hogy a lo leleplezi gonosz cselekedetet.
igy is trtenik, de a valodi kiralylany addig knyrg, mig a lo Iejet ki nem szegezik egy stet
kapura, ahol a kiralylany nap mint nap elhalad, amikor a mezre igyekszik libat rizni.
Minden reggel, mikor a kiralylany athalad a kapun a Iiucskaval, akinek segit a
libapasztorkodasban, nagy szomorusaggal ksznti Falada Iejet, az pedig igy Ielel neki:
,Anyad szive, ha igy latna, banataban megszakadna.
Kinn a mezn a kiralylany lebontja a hajat. A pasztorIiu, mikor a szinarany hajIrtket
meglatja, megprobal kitepni belle nehany szalat; a kiralylany ebben ugy akadalyozza meg,
hogy megkeri a szelet, Iujja el a Iiu kalapjat, hogy annak zbe kelljen vennie. Ugyanez a
jelenet ket egymast kvet napon is megismetldik, s ezen a Iiucska annyira Ielmergeldik,
hogy bepanaszolja a lanyt az reg kiralynak. Kvetkez nap az reg kiraly elrejtzik a
kapunal, es a sajat szemevel lat mindent. Este, mikor a libapasztorlany visszater a kastelyba, a
kiraly Iaggatni probalja, hogy mit jelentsen mindez. A lany azt Ieleli, megeskdtt ra, hogy
senki emberIianak nem arulja el. A lany ellenall a kiraly unszolasanak, es nem mondja el
neki, mi esett vele; de abba vegl is beleegyezik, hogy belesirja banatat a kalyhalyukba. Az
reg kiraly hallgatozik a kalyha mgtt, es meghallja a libapasztorlany trtenetet.
Ezutan az igazi kiralylanyt kiralyi ruhakba ltztetik, majd mindenkit sszehivnak egy
nagy lakomara; itt a valodi menyasszony az iIju kiraly jobbjan, a hamis menyasszony a baljan
l. A vacsora vegeztevel az reg kiraly megkerdezi a hamis menyasszonyt, mi legyen a
bntetese egy bizonyos szemelynek, aki ezt es ezt cselekedte..., azzal elsorolja neki mindazt,
amit az alkiralylany valoban vetett. A hamis menyasszony, nem tudvan, hogy rola van szo,
igy valaszol: ,Nem erdemel jobbat: vetkztessek meztelenre, es zarjak bellrl hegyes
szgekkel kivert hordoba, a hordot pedig ket Ieher lo vonszolja Iel-ala az uton, mig meg nem
hal. Rolad van szo -mondja erre az reg kiraly , a sajat iteletedet mondtad ki, es ez is Iog
trtenni veled. Mikor az iteletet vegrehajtottak, az iIju kiraly Ielesegl vette a valodi
menyasszonyt, es boldogsagban es bekessegben uralkodtak az orszagban.
Mar a mese legkezdeten Ielmerl a generaciovaltas kerdese: az reg kiralyne elkldi a
lanyat, hogy egy messzi orszagban el kiralyIi Ielesege legyen: azaz, hogy kialakitsa sajat, a
szli haztol Iggetlen eletet. Szorongatott helyzete ellenere a kiralylany megtartja az igeretet,
nem arulja el senki emberIianak, mi trtent vele; igy bizonyossagot tesz erklcsi erejerl, s
vegl ennek eredmenye a jovatetel, a gonosz bnhdese, s hogy a vegen minden jora Iordul.
Itt a hsnre leselked veszelyek bellrl tamadnak: nem szabad engednie a kisertesnek, hogy
IelIedje a titkot. De a mese I temaja az, hogy a hs helyet valaki bitorolja.
A trtenetnek s a Ienti motivumnak dipalis jelentsege van; ezert is talalhatjuk meg szinte
minden kulturaban. A mese hse tbbnyire n, de ismernk olyan valtozatokat is, ahol IerIi a
Iszerepl, peldaul a trtenet legismertebb angol verziojaban, a ,Roswal es Lillian-ben. Itt
egy Iiut kldenek el egy idegen kiraly udvaraba, hogy ott neveldjek. igy meg egyertelmbb,
hogy a mese voltakeppen a Ielntte valasrol, az erettseg megszerzeserl es az nallosulasrol
szol.
42
Akarcsak ,A libapasztorlany-ban, ebben a meseben is arra kenyszeriti kiserje a
mesehst, hogy csereljen vele helyet. Amikor megerkeznek az idegen udvarba, a bitorlot velik
a kiralyIinak. A valodi kiralyIi azonban, bar szolgai szerepre karhoztatjak, elnyeri a kiralylany
szivet. Joindulatu szereplk segitenek a bitorlo leleplezeseben, s az a mese vegen sulyosan
megbnhdik, a kiralyIi pedig visszanyeri melto helyet. Az alkiralyIi ebben a meseben is
megprobalt a hazassagban a hs helyebe lepni, a trtenet tehat nagyjabol ugyanaz, mint ,A
libapasztorlany-e, csak a mesehs neme valtozott meg ebbl is lathato, hogy nem igazan
lenyeges, milyen nem a hs. Hiszen a trtenet olyan dipalis problemaval Ioglalkozik, amely
mind a lanyok, mind a Iiuk eleteben jelentkezik.
,A libapasztorlany az dipalis Iejldesi Iolyamat ket ellentetes oldalanak jelkepes
megjeleniteset is nyujtja. Fejldese korai szakaszaban a gyermek ugy erzi, hogy a vele azonos
nem szl bitorlo, aki jogtalanul Ioglalja el a gyermek helyet az ellentetes nem szl
sziveben, holott az sokkal jobban szeretne a gyermekkel elni hazassagban. A gyermek arra
gyanakszik, hogy a vele azonos nem szl ravaszsaga segitsegevel ( mar jelen volt, mieltt
a gyermek megerkezett volna) megIosztotta valamitl, ami szletese jogan jarna neki, es azt
remeli, hogy valamilyen magasabb hatalom beavatkozasa segitsegevel a dolgok rendbe
jnnek, es majd lesz a masnem szl hazastarsa.
Ez a mese a korai dipalis Iazisbol a kvetkez, magasabb lepcsIokra is elkiseri a
gyermeket: azt a gondolkodasmodot, mely a kivanatos dolgokat igaznak veli, Ielvaltja az a
kisse mar realisztikusabb latasmod, melynek segitsegevel a gyermek Ielismeri valodi
helyzetet az dipalis Iazisban. Ahogy Iejldik ertelemben es erettsegben, kezdi Ielismerni:
nem Ielel meg a valosagnak az az elkepzelese, hogy a vele egynem szl csak orcatlanul
bitorolja az helyet. Kezd raebredni, hogy maga az, aki bitorlo szeretne lenni, vagyik a
vele azonos nem szl helyere. A libapasztorlany arra int, hogy ezeket a trekveseket Iel kell
adni, mert rettenetes bnhdes var azokra, akiknek egy idre sikerl bitorolnia a valodi
hazastars helyet. A trtenet azt bizonyitja: jobb, ha a gyermek belenyugszik abba, hogy csak
gyermek, mint ha megprobalja elIoglalni a szl helyet, barmilyen kivanatosnak tnjek is az.
Eltprenghetnenk rajta, van-e valami jelentsege a gyermek szamara, hogy ez a motivum
Ikent olyan mesekben bukkan Iel, amelyeknek lany a hse. A trtenet azonban, a gyermek
nemetl Iggetlenl, igen nagy hatassal van barmelyik gyermekre, mivel tudatelttes szinten a
gyermek Ielismeri, hogy a trtenet olyan dipalis problemakkal Ioglalkozik, amelyek nagyon
hasonlitanak a sajat problemaira. Heinrich Heine, egyik legismertebb kltemenyeben, a
,Deutschland, ein intermrchen (Nemetorszag, teli rege) cim verseben elbeszeli, milyen
nagy hatast tett ra ,A libapasztorlany meseje:
Hogy vert szivem, mikor dadam
meselte, a kiralylany
hogy Ieslte aranyhajat
a pusztasagban, arvan.
Libat rztt, s este, mikor
libait, kis libapasztor,
hazahajtotta a kapun,
csak ott-dermedt a gyasztol:...
21

43
De arrol is szol ,A libapasztorlany, hogy a szl semmit
sem tehet erte, hogy gyermeke Ielntte ereset biztositsa, meg akkor sem, ha olyan hatalmas,
mint egy kiralyne. Hogy nmagava valjek, a gyermeknek nalloan kell szembeneznie az elet
megprobaltatasaival. Nem szamithat ra, hogy a szl majd ugyis megmenti sajat gyngesege
kvetkezmenyeitl. A kiralylanyon nem segitenek az ekkvek es kincsek, melyeket anyjatol
kapott; a mese ezzel arra utal, hogy keveset hasznalnak a gyermeknek a szleitl kapott
anyagi javak, ha nem tudja, hogyan kell Ielhasznalni ket. A kiralyne utolso, legIontosabb
ajandeka lanya szamara a zsebkend, tulajdon vere harom cseppjevel. De a kiralylany mer
vigyazatlansagbol ezt is elvesziti.
A harom csepp vert, mint a szexualis erettseg eleresenek jelkepet, kesbb a ,HoIeherke-
vel es a ,Csipkerozsika-val kapcsolatban majd reszletesen targyaljuk. A kiralylany azert
indul el otthonrol, hogy Ierjhez menjen, azaz, hogy lanybol asszonnya es Ielesegge valjon.
Anyja a lelkere kti, hogy nagyon vigyazzon a zsebkendre a harom vercseppel, meg a
beszel lonal is jobban; nem ok nelkl kvetkeztetnk tehat arra, hogy a Ieher
vaszondarabkara hullajtott harom csepp ver a szexualis erettseget jelkepezi, azt a klnleges
kapcsolatot, amely akkor jn letre anya es leanya kztt, mikor az anya Ielkesziti gyermeket a
szexualis eletbe valo belepesre.
22
21
* Kardos Laszlo Iorditasa.
22
Hogy a harom vercsepp motivuma mennyire Iontos resze ennek a mesenek, az a teny is
bizonyitja, hogy Lotaringiaban a mese egyik nemet valtozatanak a cime ,A kend a harom
Ha a kiralylany megrizte volna ezt a sorsdnt ajandekot, az megvedte volna a bitorlo
gyalazatos tetteitl; azonban elveszitette. Ez arra utal, hogy valahol melyen meg nem erett
meg ra, hogy asszony legyen. Az ember arra gyanakszik, hogy a hanyagsaga, az, hogy
elveszitette a zsebkendt, aIIele ,Ireudi Ieledekenyseg volt, s ennek segitsegevel olyasmitl
szabadult meg, ami arra emlekeztette, amire nem akart gondolni: szzessege kzelg
elvesztesere. Mint libapasztorlany visszaterhet a Iiatal, hajadon lany szerepkrebe;
eretlenseget meg az a teny is hangsulyozza, hogy egy Iiucskanak segit libat rizni. De a
trtenet arra Iigyelmeztet, hogy ha valaki meg akar maradni eretlennek akkor, mikor elerkezik
a Ielntte eres ideje, tragediaba sodorja mind nmagat, mind a hozza kzel allokat a
meseben Faladat, a hseges lovat.
Amikor a libapasztorlany elsiratja a lovat: ,Oh, Falada, hat itt Iggsz , a lo Ieje harom
izben valaszol neki ugyanazzal a versikevel. A vers azonban nem a lany szomoru helyzeten
sirankozik, hanem a lany anyjanak tehetetlen ketsegbeeseset Iejezi ki. Falada burkoltan arra
Iigyelmezteti a lanyt, hogy nem szabad pusztan eltrnie, ami trtenik vele, hanem cselekednie
kell, ha nem a sajat kedveert, az anyjaert. Finom szemrehanyas is rejlik Falada szavaiban: ha a
kiralylany nem viselkedett volna olyan eretlenl, ha nem ejti le es vesziti el a zsebkendt, ha
nem hagyja, hogy a szobalanya Ilebe kerekedjek, Faladat nem lik meg. Minden
szerencsetlensegrl maga a lany tehet, mert nem all ki sajat erdekeben. Meg a beszel lo sem
segitheti ki ebbl a megprobaltatasbol.
A trtenet azokat a nehezsegeket abrazolja, melyekkel az egyen eletutjan szembekerl: a
szexualis erettseg, a Iggetlenseg es az nmegvalositas nehezsegeit. Veszelyeket kell
legyzni, megprobaltatasokat kiallni, dnteseket hozni. De a trtenet arrol is meggyz, hogy
ha valaki h marad nmagahoz es valasztott ertekeihez, akkor a vegen minden jora Iordul,
barmilyen rosszul Iest is a helyzet egy ideig. Es az dipalis helyzet megoldasaval
sszhangban a trtenet hangsulyozza azt is, hogy ha valaki egy masik szemely helyet
bitorolja, mert azt olyan igen kivanatosnak talalja, ez a bitorlo romlasat jelenti. Az egyen csak
sajat erIeszitesei segitsegevel nyerheti el sajat jogos helyet.
Ismet alkalmunk nyilik ra, hogy sszehasonlitsuk, mennyivel melyebb ez a rvid kis
tndermese (nyomtatasban alig t oldal) a korabban mar emlitett, ,A kismozdony menni tud
cim, szeles krben ismert es nepszer mai gyermektrtenetnel. Ez az utobbi mese is azzal
biztatja a gyermeket, hogy ha eleg ersen akarja, elbb-utobb sikerl elernie a celjat. Ez a
modern mese, valamint mas, hozza hasonlo trtenetek, valoban remenyt ebresztenek a
gyermekben, s igy helyes, de igen korlatozott celt szolgalnak. A gyermek melyebb, tudattalan
vagyaihoz es szorongasaihoz azonban egyaltalan nem szolnak az ilyen mesek, es vegs soron
mindig ezekre a tudattalan elemekre bukkanunk, ha azt kutatjuk, mi akadalyozza meg a
gyermeket abban, hogy bizalommal vagjon neki az eletnek. Az eIIele mesek nem beszelnek a
gyermek melyebben Iekv szorongasairol se kzvetlenl, se kzvetetten, es igy nem is
kinalhatnak megknnyebblest ezeknek a nyomaszto erzelmeknek a szintjen. ,A kismozdony
menni tud tanulsagaval ellentetben, pusztan a siker meg nem oldja meg ezeket a bels
nehezsegeket. Ha nem igy volna, nem lenne olyan sok Ielntt, aki allandoan probalkozik, nem
adja Iel, es vegl is kls dolgokban sikeresnek bizonyul, de akiknek bels nehezsegeit
,sikerk egyaltalan nem oldja meg.
A gyermek nem egyszeren magatol a kudarctol Iel, bar ez is resze a szorongasanak. De
ugy latszik, az eIIele trtenetek szerzi azt hiszik, hogy a gyermek mindssze a kudarctol
retteg, talan azert, mert a Ielnttek elssorban attol Ielnek, azaz azoktol a hatranyoktol,
amelyekkel a gyakorlati eletben a kudarc jar. A gyermek viszont elssorban azert Iel a
kudarctol, mert ugy erzi, ha kudarcot vall, akkor eltaszitjak, magara hagyjak, a tkeletes
csepp verrel. Az egyik Irancia valtozatban a varazserej ajandek egy aranyalma. Ez
emlekeztet Eva paradicsomi almajara, amely a szexualis tudas megszerzeset jelkepezi.
44
megsemmislesbe taszitjak. Tehat csak egy olyan trtenet Ielel meg annak a lelki kepnek,
melyet a gyermek a kudarc kvetkezmenyeirl alkot maganak, amelyikben valami orias vagy
egyeb gonosz szerepl halallal Ienyegeti a mesehst abban az esetben, ha nem bizonyul eleg
ersnek hozza, hogy szembeszalljon a bitorloval.
Hiaba er el a mesehs mindent a mese vegere, a gyermek szamara ennek semmi
jelentsege nincs, ha a mese nem oldja Iel ugyanakkor melyebb, tudattalan szorongasait is. A
tndermeseben ezt a gonosz szerepl megsemmislese jelkepezi. Enelkl nem keltene teljes
megnyugvast, hogy a mese hse vegl melto helyere kerl, mivel ha a gonosz tovabbra is
letezne, allando Ienyegetest jelentene.
A Ielnttek gyakran ugy velik, hogy a mesekben a gonosz szerepl kegyetlen bnhdese
csak Ilslegesen nyugtalanitja es megijeszti a gyermeket. Ennek eppen az ellenkezje az
igaz: a gonosz bnhdese biztositja arrol a gyermeket, hogy minden gonosztett a maga melto
bnteteset nyeri el. A gyermek gyakran erzi ugy, hogy a Ielnttek es altalaban a vilag
igazsagtalanul bannak vele, es ugy tnik, senki nem tesz ez ellen semmit. Ha kizarolag eIIajta
erzelmeire Iigyel, a gyermek azt kivanja, hogy akik becsapjak es megalazzak mint ahogy a
csalo szobalany becsapja a kiralylanyt a meseben, bnhdjenek a lehet legsulyosabban. Ha
ez nem trtenik meg, a gyermek ugy erzi, hogy senki nem veszi eleg komolyan az vedelmet;
minel kemenyebb bntetesben reszeslnek azonban a rosszak, a gyermek annal nagyobb
biztonsagban erzi magat.
Fontos itt megjegyeznnk, hogy a meseben maga a bitorlo iteli el sajat magat. A szobalany
maga dnt ugy, hogy elveszi a kiralylany helyet, es maga valasztja meg tulajdon
pusztulasanak kegyetlen modjat is dntesei tehat tulajdon gonoszsagabol Iakadnak, nem
kivlrl erltetik ra. A mese ezzel arra tanit, hogy maguk a gonosz szandekok okozzak a
gonosztev vesztet. Mikor iteletvegrehajtonak ket Ieher lovat valaszt, a bitorlo elarulja, hogy
tudat alatt bnsnek erzi magat Falada elpusztitasaert. Mivel a menyasszony Faladan lovagolt
a menyegzjere, valoszin, hogy a lo Ieher v volt, leven a Ieher az artatlansag szine, igy aztan
meltanyosnak tnik, hogy Ieher lovak alljanak bosszut Faladaert. A gyermek mindezzel
tudatelttes szinten tisztaban van es meltanyolja.
Mar emlitettk, hogy a siker a kls Ieladatok megoldasaban meg nem csillapitja le a bels
szorongast. A gyermeknek ezert arra van szksege, hogy megmutassak neki, a puszta
kitartason kivl ehhez meg mi egyebre van szkseg. A Ielletes olvasas szamara ugy tnhet, a
libapasztorlany semmit nem tesz erte, hogy jobbra Iorduljon a sorsa, es pusztan a joindulatu
hatalmak beavatkozasanak vagy a veletlennek ksznheti, hogy a kiraly IelIedezi, kicsoda
valojaban, es megmenti. De ami egy Ielntt szamara semmisegnek vagy nagyon kevesnek
tnik, azt a gyermek igen komoly teljesitmenynek itelheti, hiszen maga is csak igen keveset
kepes tenni sorsa megvaltoztatasaert. A mese arra utal, hogy nem a nagyszabasu tettek
szamitanak, viszont a hsben bels Iejldesnek kell vegbemennie ahhoz, hogy valodi
autonomiara tegyen szert. A Iggetlenseg megszerzesehez, a gyermeki allapot
meghaladasahoz szemelyisegIejldesre van szkseg, nem arra, hogy valaki egy bizonyos
Ieladat vegrehajtasaban gyeskedjek, vagy hogy kls nehezsegekkel kzdjn meg.
Mar beszeltnk rola, milyen cselekmenybe vetiti ,A libapasztor-lany az dipalis helyzet
ket klnbz aspektusat: azt az erzest, hogy egy bitorlo Ioglalta el a gyermek jogos helyet,
majd azt a kesbbi Ielismerest, hogy valojaban a gyermek kivanta bitorolni a szl jogos
helyet. A trtenet arra is ravilagit, milyen veszelyekkel jar, ha valaki tulsagosan sokaig
ragaszkodik a gyermeki Iggseg allapotahoz. Ezt a Iggseget a hsn elszr atviszi
anyjarol a szobalanyra, es ugy cselekszik, ahogy kiserje parancsolja neki, anelkl, hogy sajat
itelkepesseget hasznalna. Ahogy a gyermek sem akarja Ieladni a Iggseg allapotat, eppigy
nem vesz tudomast a pasztorlany sem a helyzeteben vegbement valtozasrol, es ennek
ksznheti balsorsat, tanitja a mese. Ha tovabbra is nallotlan marad, sose jut el az emberi
kiteljesedes magasabb Iokara. Mikor az egyen kilep a vilagba (ezt jelkepezi, hogy a kiralylany
elhagyja otthonat, es masutt keresi meg tulajdon kiralysagat), Iggetlenne kell valnia. Ezt
ismeri Iel a libapasztor-kiralyleany, mikzben a libakat rzi.
A Iiucska, akivel egytt rzik a libakat, szinten megprobal uralkodni rajta, ahogy a
szobalany is tette, mikor uton voltak a kiralylany uj otthonaba. A Iiucska kizarolag sajat
vagyaira gondol, es nem tartja tiszteletben a kiralylany autonomiajat. Az uton, tavolodoban
gyermekkora otthonatol, a kiralylany szo nelkl trte, hogy a szobalany elvegye tle az
aranypoharat. Most, mikor a mezn ldgel, es a hajat Iesli (,aranyhajat, ahogy Heine
kltemenyeben is szerepel), a Iiu ki akar belle tepni par szalat, azaz bitorolni akarja a lany
testenek egy reszet. A lany azonban nem engedi, es most mar tudja, hogyan szabaduljon meg
tle. Korabban tulsagosan Ielt a szobalany haragjatol, semhogy ellentmondjon neki, most
viszont mar okosabb annal, semhogy engedje basaskodni a Iiucskat, attol Ielteben, hogy ha
nem tesz eleget a vagyainak, dhs lesz ra. A pohar is, a lany haja is aranybol van: ezzel a
mese arra hivja Iel az olvaso Iigyelmet, milyen Iontos, hogy a lany hasonlo helyzetben
maskeppen reagal, mint elszr.
A Iiucska dhe, amiert a libapasztorlany nem hajlando engedelmeskedni neki, vegl is arra
vezet, hogy bepanaszolja a lanyt a kiralynak, s igy elsegiti a kibontakozast. A hsn eleteben
az jelenti a Iordulopontot, hogy erelyesen megvedi magat, mikor a Iiucska le akarja
alacsonyitani. Mikor a szobalany alazta meg, a kiralylany semmi ellenallast nem tanusitott;
azota viszont megtanulta, mire van szkseg az autonomia megszerzesehez. Erre vall az is,
hogy nem cselekszik eskje ellenere, barmennyire jogtalan eszkzkkel csikartak is ki belle
az eskt. Felismeri, hogy nem kellett volna engednie, hogy ezt az igeretet kikenyszeritsek
belle, de ha mar egyszer megigerte, meg is kell tartania. De arra nem vonatkozott az igeret,
hogy targynak se Iogja elmondani a titkot, mint ahogy a gyermek is szivesen nti ki a szivet
valamelyik jatekanak. A tzhely, amely az otthon szentseget jelkepezi, eppen a megIelel
targy ahhoz, hogy megvallja neki szomoru sorsat. A Grimm-meseben a tzhelybl kalyha
vagy kemence lett: a kemence, ahol a kenyer keszl, szinten az alapvet biztonsag jelkepe. De
a lenyeg az, hogy amikor a lany megvedi a meltosagat es teste serthetetlenseget amikor nem
engedi, hogy akarata ellenere a Iiucska kitepjen nehany szalat a hajabol , minden jora Iordul.
A bitorlo nem tud semmi jobbat, mint hogy megprobal mas lenni vagy masnak latszani, mint
aki valojaban. A libapasztorlany megtanulta, hogy ennel sokkal nehezebb valoban
nmagunkka valni, de egyedl ezaltal tehetnk szert valodi autonomiara, csak ezaltal Iordul
jobbra a sorsunk.
FANTZIA, FELGYGYULS, MENEKLS S VIGASZTALDS
A modern mesek Iogyatekossagai egyuttal ravilagitanak arra is, melyek a hagyomanyos
mese elengedhetetlen sszetevi. Tolkien a Iantaziaban, Ielgyogyulasban, meneklesben es
vigasztalodasban jelli meg a jo mese szkseges elemeit: a hs Ielgyogyul mely
ketsegbeesesebl, megmenekl valamilyen nagy veszelybl, de a legIontosabb megis a
vigasztalodas. Mikor arrol beszel, hogy minden valodi mesenek jol kell vegzdnie, Tolkien
hangsulyozza, hogy a meseben szerepelnie kell ,egy hirtelen, kedvez Iordulatnak...
Barmilyen Iantasztikus vagy szrny kalandokrol hallott is addig a mesehallgato gyermek
vagy Ielntt, amikor a Iordulat elerkezik, hirtelen elakad a lelegzete, gyorsabban ver a
szive, es bar mar kzel jart a sirashoz hirtelen boldogsag tr ra.
45
Erthet tehat, hogy amikor a gyermekeket arrol Iaggatjak, milyen meseket szeretnek a
legjobban, ritkan szerepelnek valaszaikban a modern mesek.
46
Ezek kzl az ujabb mesek
kzl sok vegzdik szomoruan, s igy nem nyujtanak meneklest es vigasztalast, holott ezt a
mese Ielelemkelt esemenyei szksegesse teszik, es nem nyujtanak segitseget ahhoz, hogy a
gyermek megersdve nezhessen szembe az elet szeszelyes Iordulataival. Ha a mese vege
nem batoritana erre, a gyermek a trtenet meghallgatasa utan ugy erezne, semmi remenye ra,
hogy valaha is kibonyolodjek eletenek nyomorusagos helyzeteibl.
A hagyomanyos meseben a hs elnyeri jutalmat, a gonosz pedig melto bnteteset, igy a
mese kielegiti a gyermek igazsagossag iranti igenyet. Hogyan is remelhetne a gyermek, aki
gyakran erzi ugy, hogy igazsagtalanul bannak vele, hogy vegl majd neki is igazsagot
szolgaltatnak? Es hogyan maskepp gyzhetne meg magat, hogy helyesen kell viselkedni,
amikor olyan heves kisertest erez, hogy engedjen aszocialis viselkedesre sztkel
vagyainak? Chestertop valahol megjegyzi, hogy amikor gyermekek tarsasagaban egyszer
megnezte Maeterlink A kek madar cim darabjat, a gyermekek elegedetlenkedtek, mert a
darab ,nem iteletnappal vegzdik, es nem jut a hs es hsn tudomasara, hogy a Kutya
hseges volt, a Macska pedig htlen. Mert a gyermekek artatlanok, es szeretik az igazsagot,
mi Ielnttek viszont tbbnyire bnsek vagyunk, s igy termeszetesen elnyben reszesitjk a
knyrletet.
47
Jogosan ketelkedhetnk Chestertonnak abban az allitasaban, hogy a gyermekek artatlanok
lennenek, az a megIigyelese azonban teljesseggel helytallo, hogy bar egy erettebb elme
helyesli, ha megknyrlnek a bnsn, a gyermek ettl megdbben. Mi tbb, a
vigasztalodas nemcsak hogy megkveteli, hogy igazsag tetessek (vagy Ielntt hallgatok
eseteben, hogy a gonoszon megknyrljenek), hanem ennek kzvetlen kvetkezmenye.
Klnsen helyesnek tnik a gyermek szemeben, hogy amit a gonosz szerepl a hsnek
szan, az a sors jusson neki maganak osztalyreszl: A ,Jancsi es Juliska-ban a boszorkanyt,
aki meg akarta stni a gyerekeket, belelkik a kemencebe es megeg; ,A libapasztorlany-ban
a bitorlo sajat maga mondja ki az iteletet, melyet aztan elszenved. A vigasztalodashoz arra
van szkseg, hogy helyrealljon a vilag valodi rendje, azaz hogy a gonosztev megbnhdjek
ami egyet jelent azzal, hogy a hs vilagabol eltnik a gonoszsag. Ha ez bekvetkezik, semmi
nem all utjaban tbbe, hogy a hs boldogan eljen, mig meg nem hal.
Talan helyes lenne meg egy elemet hozzatenni a Tolkien altal Ielsoroltakhoz. Azt hiszem,
a Ienyegetes motivuma kulcsIontossagu barmely meseben: a Ienyegetes iranyulhat a hs
Iizikai, de erklcsi lete ellen is, mint ahogy a libapasztorlany megalaztatasat a gyermek is
moralis termeszet megprobaltatasnak erzekeli. Ha belegondolunk, voltakeppen nagyon
meglep, hogy a mesehs nem is kerdi, miert eppen ellene iranyul a Ienyegetes, hanem
egyszeren elIogyja a helyzetet. A ,Csipkerozsika-ban a megharagitott tnder atkot mond, es
semmi sem akadalyozhatja meg, hogy az beteljesedjek, legalabbis enyhitett Iormajaban.
HoIeherke nem tpreng rajta, miert ldzi t a kiralyn olyan gyilkos Ieltekenyseggel, de nem
csodalkoznak rajta a trpek sem, bar Iigyelmeztetik HoIeherket, hogy ovakodjek a
kiralyntl. Azt sem Iirtatja senki, miert akarja a boszorkany elvenni Ligetszepet a szleitl
mindez egyszeren csak megtrtenik szegeny Ligetszepevel. A ritka esetek egyike, amikor
valamiIele magyarazatot kapunk, mikor a ,Hamupipke-bl megtudjuk, hogy a mostohaanya
sajat gyermekei erdekeben szoritja hatterbe a hsnt de meg ekkor sem tudjuk meg, miert
tri ezt Hamupipke apja.
Mindegyik esetben mihelyt a trtenet megkezddik, a hs maris komoly veszelybe kerl.
A gyermek valoban igy latja az eletet, meg akkor is, ha a valosagban az elete rendkivl
kedvez krlmenyek kztt Iolyik, mar ami a kls krlmenyeket illeti. A gyermek
szamara az elet nyugalmas idszakok soranak latszik, melyeket hirtelen es erthetetlenl
valamilyen hatalmas veszedelem Ielbukkanasa szakit meg. Biztonsagban erezte magat, semmi
gondja nem volt, es aztan egyik pillanatrol a masikra minden megvaltozik, a baratsagos vilag
krltte lidercnyomassa valik, veszelyekkel telik meg. Ez olyankor megy vegbe, amikor a
szeret szl hirtelen latszolag erthetetlen kveteleseket tamaszt, es riaszto Ienyegetesekkel
tamad a gyermekre. A gyermek meg van rola gyzdve, hogy ezeknek a dolgoknak nincs
esszer okuk, egyszeren csak megtrtennek; az elkerlhetetlen sorsa, hogy
megtrtenjenek. Ekkor a gyermek vagy atadja magat a ketsegbeesesnek (es nehany mesehs
pontosan ezt teszi: csak l es sirdogal, mig valamilyen varazserej segitseg nem erkezik, hogy
megmutassa a kivezet utat, azt, hogy mit kell tennie, hogy ne valjek valora a Ienyegetes),
vagy megprobal megszkni az egeszbl, megprobalja elkerlni a rea leselked szrny
vegzetet, ahogy HoIeherke tette: ,Szegeny gyermek teljesen egyedl volt a hatalmas erdben,
es ugy megremlt..., hogy azt se tudta, mihez Iogjon. Szaladni kezdett hat, es csak szaladt es
szaladt, eles kveken, tskes agak kztt.
Nincs az eletben nagyobb veszely, mint hogy magunkra hagynak bennnket teljesen
magunkra. A pszichoanalizis ezt a legnagyobb emberi Ielelmet szeparacios szorongasnak
nevezi; minel Iiatalabb valaki, annal hevesebben gytri a szorongas, ha elhagyatottnak erzi
magat, hiszen a kisgyermek tenyleg elpusztul, ha nem vedik meg, es nem gondoskodnak rola
megIelelen. Ezert a legvigasztalobb gondolat az, hogy sose lesznk teljesen magunkra
hagyatva. Van egy trk meseciklus, melynek hsei ujra es ujra a legkeptelenebb
helyzetekben talaljak magukat, de mindig sikerl elkerlnik vagy legyznik a veszelyt,
mihelyt egy baratra tettek szert. Az egyik ismert meseben peldaul Iszkenderre megharagszik
az anyja, es arra kenyszeriti Iszkender apjat, hogy tegye a gyermeket egy ladikaba, es a ladat
bocsassa utjara az oceanon. Iszkendernek egy zld madar siet a segitsegere: megmenti mind
ebbl, mind szamtalan kesbbi veszelybl, holott egyik helyzet Ienyegetbb, mint a masik. A
madar minden egyes alkalommal ezekkel a szavakkal nyugtatja meg Iszkendert: ,Emlekezz
ra, hogy sose maradsz magadra.
48
Ez a lehet legnagyobb vigasz, erre utal a mesek szokasos
beIejezese is: ,Es boldogan eltek, mig meg nem haltak.
E vegs vigasznak: a boldogsagnak es a beteljeslesnek a mesekben ket szinten van
jelentese. Peldaul a kiralyIi es a kiralylany rk idkre szolo egyeslese a szemelyiseg
klnIele aspektusainak integraciojat jelkepezi a pszichoanalizis nyelven szolva az
sztnenet, az enet es a Ilttes enet , valamint az addig haborusagban allo IerIi es ni elv
kztti harmonia megszleteset, melyet majd a ,Hamupipke beIejezesevel kapcsolatban
Iogunk targyalni.
Etikai szempontbol ez az egyesles a gonosz megbntetesenek es megsemmisitesenek
segitsegevel letrejv legmagasabb szint moralis egyseget jelkepezi, egyuttal azonban a
szeparacios szorongas is vegleg eltnik, mikor a hs megtalalja az eszmenyi elettarsat, akivel
letrehozza a lehet legkielegitbb kapcsolatot. Attol Iggen, hogy a mese a lelektani
problemak mely terletet vagy a szemelyisegIejldes melyik szintjet veszi celba, mindez a
legklnbzbb kls Iormakat ltheti, de a lenyegi jelentes mindig ugyanaz.
Az ,Oztestver-ben peldaul a trtenet nagy reszen at a testverek nem valnak el egymastol:
az emberi szemelyiseg animalis es spiritualis oldalat kepviselik, s e kett az elet soran
elklnl ugyan, de a boldogsag elnyeresehez integraciojukra van szkseg. A legnagyobb
veszelybe akkor kerlnek, amikor a nver mar Ierjhez ment a kiralyhoz, es gyermeke
szletese utan a bitorlo Ioglalja el a helyet. A nver azonban ejszakankent visszater, hogy
gondoskodjek gyermekerl es z Iivererl. Gyogyulasa es eredeti allapotanak visszanyerese a
mese szerint a kvetkezkeppen megy vegbe: ,A kiraly odaugrott hozza..., es azt mondta: Te
nem lehetsz mas, csak az en kedves Ielesegem. Az pedig igy Ielelt: Igen, en a te kedves
Ieleseged vagyok; es ebben a pillanatban, istennek legyen hala, eletre kelt, debben,
rozsasabban es jobb egeszsegben, mint valaha. A vegs vigasztalodasra varnunk kell, amig a
gonosz meg nem semmisl. ,A boszorkanyt a tzbe hajitottak, es szenne egett. Amint
megegett, az zike visszanyerte emberi alakjat, es nver es Iivere ettl kezdve boldogan eltek
egytt, mig meg nem haltak. A boldog beIejezes tehat, a vegs vigasztalodas mind a
szemelyiseg integraciojat, mind az allando kapcsolat letrejttet magaban Ioglalja.
Els pillantasra a ,Jancsi es Juliska-ban nem ez a helyzet. A gyermekek azonnal eljutnak
az emberi Iejldes magasabb Iokara, mihelyt a boszorkany megegett: ezt jelkepezik a szerzett
kincsek. De mivel a ket gyermek meg korantsincs abban a korban, amikor hazassagra lehet
lepni, a szeparacios szorongast mindrkre Ielszamolo emberi kapcsolat letrejttet nem az
jelkepezi, hogy sszehazasodnak, hanem boldog visszateresk a szli hazba, apjukhoz, ahol
a masik gonosz szerepl, az anya halala utan most ,minden gondjuk veget ert, es
boldogan eltek, mig meg nem haltak.
sszehasonlitva az ilyen igazsagos es vigasztalo beIejezessel, s mindazzal, amit a hs
Iejldeserl megtudunk belle, a modern mesekben a hs szenvedesei talan melyen
megrenditek ugyan, de sokkal kevesbe erezzk, hogy valamilyen cel erdekeben trtennek,
mivel nem segitik a hst az emberi kiteljesedes legmagasabb szintjere. (Barmilyen naivnak
tnjek is a mi szemnkben, a gyermek szamara az, hogy a kiralyIi es a kiralylany
sszehazasodnak, es bekeben es boldogsagban uralkodnak a kiralysagban, mely rajuk szallt,
az emberi let legmagasabb szintjet jelkepezi, mivel is pontosan erre vagyik: hogy maga
iranyitsa a kiralysagat az eletet , sikeresen es bekeben, es hogy boldogan egyesljn a
szamara legkivanatosabb partnerrel, es az sose hagyja el t.)
A valo eletben ugyan gyakran megesik, hogy elmarad a ,Ielgyogyulas es a vigasztalodas,
de ez aligha batoritja arra a gyermeket, hogy azzal a szilardsaggal vagjon neki az eletnek,
amely aztan a legnehezebb megprobaltatasokon is atsegiti, es eljuttatja az emberi let
magasabb szintjere. A vigasztalas a legnagyobb szolgalat, melyet a mese a gyermeknek
nyujthat: bizalmat ebreszt benne, hogy barmilyen megprobaltatasokat is kell elszenvednie
(peldaul, hogy magara hagyjak a szlei, mint Jancsit es Juliskat, Ieltekeny ra a szl, mint a
,HoIeherke-ben, vagy a testvere, mint a ,Hamupipke-ben, emberev dht tamaszt egy
oriasban, mint Jack az ,Egig er paszuly-ban, vagy a gonosz hatalmak armanykodnak ellene,
mint a ,Csipkerozsika-ban), nemcsak hogy urra lesz rajtuk, hanem a gonosz erk meg is
Iognak semmislni, es soha tbbe nem zavarjak meg lelki bekejet.
Azok a gyermekek, akik ismerik a meseket eredeti Iormajukban, teljes joggal utasitjak
vissza azok megszepitett vagy megcsonkitott valtozatait. A gyermek szamara elIogadhatatlan,
hogy Hamupipke gonosz nverei bntetlenl megusszak, vagy hogy Hamupipke meg
magahoz is emelje ket. Az eIIele nagylelkseg nem hat kedvezen a gyermekre, es a
meseket megszepit vagy megcsonkito szl ne is kepzelje, hogy ebbl a gyermek
nagylelkseget tanul. A gyermek nem Iogadja el azt a meset, amelyikben az igazak es a
gonoszok egyarant jutalmat nyernek, es jobban tudja, mint a Ielntt, mire van szksege,
milyen meset kell hallania. Egyszer egy heteves gyermeknek az aggodo Ielntt, aki nem
akarta megzavarni a gyermek lelket, ugy meselte el a ,HoIeherke-t, hogy a mese
beIejezdtt HoIeherke eskvjevel. A gyermek ismerte mar a trtenetet, es azonnal
kvetelzni kezdett: ,Na es az izzo vascip hol marad, ami meglte a gonosz kiralynt? A
gyermek akkor erzi, hogy a vilag rendben halad, es biztonsagban erezheti magat benne, ha a
mese vegen a gonoszok megbnhdnek.
Ez nem jelenti azt, hogy a mese nem tesz klnbseget a gonoszsag mint olyan es az nz
viselkedes szerencsetlen kvetkezmenyei kztt. A ,Ligetszepe jol szemlelteti ezt a
klnbseget. Annak ellenere, hogy a varazslon vegl is arra kenyszeriti Ligetszepet, hogy
egy sivatagban eljen ,nagy banatban es nyomorusagban, a varazslon ezert nem bnhdik
meg, s ennek oka a trtenetbl vilagosan kiderl. A nemet eredetiben a hsnt Rapunzelnek
hivjak (ez a nemet neve az Europaban honos salataIele nvenynek, a ,ligetszepenek), es
ebben leljk a meseben trtentek magyarazatat. Ligetszepe anyja, amikor Ligetszepevel terhes
volt, legyzhetetlen sovargast erzett a ligetszepe irant, amely a varazslon Iallal elkeritett
kertjeben ntt. Rabeszelte a Ierjet, hogy masszon be a tilos kertbe, es szedjen neki egy kis
ligetszepet. A Ierj igy is tesz, s mikor masodik alkalommal jar a kertben, a varazslon tetten
eri, es azzal Ienyegeti, hogy megbnteti a lopasert. Az ember elmondja neki, miert kellett a
ligetszepe, es irgalomert knyrg: allapotos Ielesege mondja lekzdhetetlenl
megkivanta a ligetszepet. A varazslont meginditja az ember knyrgese, es megengedi, hogy
vigyen annyi ligetszepet, amennyit akar, Ielteve, hogy: ,Nekem adod a gyermeket, akit a
Ieleseged szlni Iog. A gyermeknek jo dolga lesz, ugy banok majd vele, mint a tulajdon
anyja. Az apa beleegyezik ebbe a Ieltetelbe. igy a varazslon elnyeri a Ielgyeletet
Ligetszepe Ielett, elszr: mert a szlei behatoltak az birodalmaba; masodszor: mert
beleegyeztek, hogy atadjak neki Ligetszepet. A varazslon tehat jobban vagyott Ligetszepere,
mint a szlei, legalabbis nagyon ugy Iest a dolog.
Minden jol megy, mignem Ligetszepe betlti a tizenkettedik evet, azaz mint az a
trtenetbl sejthet eleri a szexualis erettseg korat. Ezzel Ielbukkan a veszely, hogy el Iogja
hagyni rkbe Iogado anyjat. Igaz, nzes a varazslon reszerl, hogy megprobalja
mindenaron megtartani maganak Ligetszepet, es elzarja egy toronyba, egy megkzelithetetlen
toronyszobaba. Bar nem helyes, hogy megIosztja Ligetszepet mozgasi szabadsagatol, az,
hogy a varazslon olyan ketsegbeesetten ragaszkodik Ligetszepehez, nem tnik sulyos
bnnek a gyermek szemeben, mivel is azt szeretne, ha szlei mindenaron ragaszkodnanak
hozza.
A varazslon, mikor meglatogatja Ligetszepet a toronyban, mindig a lany hosszu hajan
maszik Iel hozza es ugyancsak ez a hosszu haj teszi lehetve Ligetszepe kapcsolatat a
kiralyIival. Tehat Ligetszepe a szlkkel kialakitott kapcsolatat atvitte a szerelmesere ezt
jelkepezi ez a mozzanat. Ligetszepenek tudnia kell, milyen Iontos varazslon nevelanyja
szamara, mivel e meseben a mesekben klnben olyannyira ritka ,Ireudi elszolassal
talalkozunk. Ligetszepe nyilvan bnsnek erzi magat a kiralyIival valo titkos talalkai miatt, s
ezert szolja el magat. Megkerdi a varazslont (holott az meg csak nem is gyanakszik): ,Hogy
lehet az, hogy teged annyival nehezebb Ielhuzni, mint a Iiatal kiralyIit?
Meg a gyermek is tudja, hogy semmi nem valt ki nagyobb dht, mintha valaki
szereteteben megcsalatva erzi magat es Ligetszepe, meg ha a kiralyIin jart is az esze, jol
tudta, hogy a varazslon mennyire szereti. Bar az nz szeretet helytelen, es a vegen mindig
rosszul jar, mint ahogy a varazslon is, a gyermek azt is megerti, hogy ha valaki nagyon
szeret egy masik szemelyt, az nem akarja, hogy valaki mas nyerje el ennek a szemelynek a
szeretetet, t pedig megIossza tle. Ha valaki nz es ostoba modon szeret, ez helytelen, de
nem gonoszsag. A varazslon nem pusztitja el a kiralyIit; mindssze karrvend modon rl,
mikor az eppugy elvesziti Ligetszepet, mint maga. A kiralyIi sajat maga tehet a
szerencsetlensegrl, amely eri: mikor eszreveszi, hogy Ligetszepe eltnt, ketsegbeeseseben
leveti magat a toronybol, beleesik a tskebokorba, es az kiszurja a szemet. Mivel ostoba es
nz modon cselekedett, a boszorkany elvesziti Ligetszepet de mivel tulsagos szeretetbl
cselekedett, es nem gonoszsagbol, nem esik bantodasa.
Mar emlitettem, milyen vigasztalo a gyermeknek, ha csak jelkepes Iormaban is, arrol
hallania, hogy a sajat testeben benne rejlenek azok az eszkzk, melyek segitsegevel eleri,
amit szeretne mint ahogy a kiralyIi a lany hosszu haja segitsegevel jut el Ligetszepehez. A
,Ligetszepe-ben a mese vegen is Ligetszepe testenek segitsegevel Iordulnak jora a dolgok:
knnyei meggyogyitjak szerelmese szemet, es ezzel a kiralysagot is visszanyerik.
A ,Ligetszepe, mint ahogy szamtalan mas nepmese is teszi, jol szemlelteti a Iantazia,
menekles, gyogyulas es vigasztalodas motivumait. Ahogy a trtenet kibontakozik, egyik
cselekedet a masikat ellensulyozza benne, szigoru etikai mintat kvetve: a ligetszepe ellopasa
azzal az eredmennyel jar, hogy Ligetszepe odakerl, ahonnan a nvenyt elvettek. Az anya
nzeset, aki arra kenyszeriti a Ierjet, hogy jogtalanul szerezzen ligetszepet, a varazslon
nzese ellensulyozza, aki meg akarja tartani maganak Ligetszepet. Vegl a Iantasztikus
elembl Iejlik ki a vigasztalodas: a hosszu Irtk, melyeken Iel lehet maszni a toronyba, es a
knnyek, melyek kepesek visszaadni valakinek a latasat ezek a motivumok a test
lehetsegeinek kepzeletgazdag eltulzasai. De a gyogyulasnak milyen biztosabb Iorrasa all
rendelkezesnkre, mint a tulajdon testnk?
Mind Ligetszepe, mind a kiralyIi eretlenl cselekszik: a kiralyIi leselkedik a varazslon
utan, es a hata mgtt lopodzik Iel a toronyba, ahelyett hogy nyiltan elebe allna, es
megvallana Ligetszepe iranti szerelmet. Es Ligetszepe is becsapja a varazslont, mivel
,Ireudi nyelvbotlasatol eltekintve nem vallja be neki, mit tett. Ezert nem Iordulnak a
dolgok jora kzvetlenl azutan, hogy Ligetszepe eltnik a toronybol, es a varazslon
uralkodik rajta. Mind Ligetszepenek, mind a kiralyIinak meg tbb megprobaltatason kell
atesnie, hogy a nehezsegek hatasara bels Iejldesen menjenek keresztl mint ahogy azt
altalaban a mesehsk is teszik,
A gyermek nincs tisztaban sajat bels Iolyamataival, ezert azok a meseben externalizalt
Iormaban jelennek meg, a kls es bels kzdelmeket jelkepez cselekmeny Iormajaban. De
a szemelyisegIejldeshez ers sszpontositasra is szkseg van. Ezt az sszpontositast a
mesekben a latszolag esemenytelenl eltel evek jelkepezik, ezek utalnak a bels, csndes
Iejldesi Iolyamatokra; mint ahogy a gyermek kikerleset a szlktl valo testi Igges
allapotabol a ,Ielgyogyulas, az erettseg eleresenek hosszas periodusa kveti. Ligetszepet a
sivatagba szamzik, majd eljn az id, amikor nevelanyja nem gondoskodik rola tbbe es a
kiralyIirol sem a szlei. Most mindkettjknek meg kell tanulniuk, hogyan gondoskodjanak
magukrol meg a legkedveztlenebb krlmenyek kztt is. Hogy viszonylag meg mindig
eretlenek, abbol tudjuk meg, hogy Ieladjak a remenyt ha valaki nem bizik a jvben,
voltakeppen nmagaban nem bizik. Sem Ligetszepe, sem a kiralyIi nem kepes ra, hogy
elszantan keresse a masikat. A kiralyIirol megtudjuk, hogy: ,Vakon tevelygett az erdben,
nem evett mast, csak bogyokat es gykereket, es egesz nap csak sirt es jajgatott elveszett
kedvese utan. De arrol se hallunk, hogy Ligetszepe cselekedett volna valamit, ami a helyzet
megoldasat szolgalhatta volna; is nyomorultul elt, sirankozott es atkozta a sorsat. Megis Iel
kell teteleznnk, hogy mindketten nvekedesi Iolyamaton, nmaguk megtalalasanak, a
,Ielgyogyulasnak a periodusan mentek at. S e Iolyamat vegen mar nemcsak arra kepesek,
hogy megmentsek egymast, hanem arra is, hogy klcsnsen boldog eletet teremtsenek
egymasnak.
HOGYAN MOND1UNK MEST?
Hogy a benne rejl vigasztalas, jelkepes ertelem es legIkent interperszonalis jelentes
minel teljesebben hasson, helyesebb a meset elmondani, mint Ielolvasni. Ha megis
Ielolvassuk, akkor erzelmileg szorosan kell ktdnnk mind a trtenethez, mind a
gyermekhez, empatia segitsegevel at kell elnnk, mit jelenthet a mese az szamara. Azert
jobb a meset mondani, mint Ielolvasni, mert igy jobban alkalmazkodhatunk a helyzethez es a
gyermekhez.
Emlitettk mar, hogy a nepmesek, ellentetben a kzelmultban irt mesekkel, szamos
elmondas es ujramondas termekei: sok millioszor mondtak el a legklnbzbb Ielnttek mas
Ielntteknek es gyermekeknek. A trtenetbl minden mesel kihagyott bizonyos
mozzanatokat, masokat hozzatett, hogy minel jelentesgazdagabba tegye mind a maga, mind a
hallgatoi szamara, s ezt annal is knnyebben tehette, mert hallgatoit jol ismerte. Mikor a
gyermeknek meselt, a Ielnttnek modjaban allt alkalmazkodni a gyermek Ielismert
reakcioihoz. A mesel tehat engedte, hogy a trtenet lenyegerl valo tudattalan Ielismereseit a
gyermek hasonlo Ielismeresei beIolyasoljak. A trtenetet egymast kvet eladoi aszerint
alakitottak, hogy mit kerdezett kzben a gyermek, hangosan rlt-e valamelyik reszletnek,
vagy egy masik hallatan odabujt-e Ielelmeben a mesemondohoz. Ha valaki szolgai modon
ragaszkodik egy mese nyomtatott Iormajahoz, jelentsen cskkenti a mese erteket. A
mesemondasnak ahhoz, hogy hatekony legyen, a gyermek es a Ielntt kztti interperszonalis
esemenynek kell lennie, amelyet a ket resztvev alakit.
Nem lehet megkerlni azt a tenyt sem, hogy ez a modszer bizonyos buktatokkal is jarhat.
Ha egy Ielntt nincs kellkeppen rahangolodva gyermekere, vagy ha tulsagosan elIoglalja,
ami a sajat tudattalanjaban trtenik, esetleg olyan meseket valaszt, melyek az sajat igenyeit
elegitik ki, nem pedig a gyermekeit. De meg ha igy tesz is, akkor sincs minden veszve. igy a
gyermek azt Iogja vilagosabban erteni, mi trtenik a szlben, annak pedig, hogy megertse
elete legIontosabb szereplinek inditekait, igen nagy Iontossaga es erteke van szamara.
Ilyesmi trtent egy apaval, aki eppen elhagyni keszlt nala sokkal eletrevalobb Ieleseget es
teves kisIiat, akikrl mar egy ideje nem tudott kellkeppen gondoskodni. Nagyon aggodott,
hogy a Iia ezutan teljesseggel a Ielesege beIolyasa ala kerl, akit hatalmaskodo termeszet
asszonynak tartott. Egyik este a Iiu arra kerte az apjat, meseljen neki valamit elalvas eltt. Az
apa a ,Jancsi es Juliska-t valasztotta, es amikor odaig ert a trtenetben, hogy a boszorkany
Jancsit ketrecbe zarja es hizlalni kezdi, hogy kesbb levaghassa, az apa asitozni kezdett es
kzlte: tulsagosan almos hozza, hogy Iolytassa; otthagyta a kisIiut, leIekdt es elaludt. igy
Jancsi az emberev boszorkany hatalmaban maradt, tamogatas nelkl, mint ahogy az apa,
erzese szerint, hatalmaskodo Ielesegenek kiszolgaltatva hagyta a Iiat.
Bar mindssze teves volt, a kisIiu megertette, hogy apja el akarja hagyni ket, es hogy
apja az anyjat Ienyeget szemelyisegnek erzi, de ennek ellenere nem talal ra semmi modot,
hogy megvedje vagy megmentse a Iiat. A Iiucskanak alighanem rossz ejszakaja lehetett, de
ezalatt eldnttte, hogy mivel ugy tnik, semmi remeny nincs ra, hogy az apja partIogasaba
veszi, szembe kell neznie a helyzettel: kettesben marad az anyjaval. Kvetkez nap elmondta
anyjanak, mi trtent, es magatol hozzatette, hogy tudja, meg ha apja el is menne valahova,
anyja akkor is gondoskodna rola.
Szerencsere a gyermekek nemcsak azt tudjak, mire veljek, mikor a szlk ilyesIorman
eltorzitjak a meseket, de arra is megvan a maguk modszere, mihez kezdjenek a trtenetnek
azokkal az elemeivel, melyek ellentetben allnak erzelmi szksegleteikkel. Ilyenkor Iejre
allitjak a trtenetet, nem az eredeti, hanem a sajat valtozatukra emlekeznek, es hozzaadnak a
trtenethez bizonyos reszleteket. A trtenetek Iantasztikus kibontakozasa egyenesen batorit az
ilyen spontan valtoztatasokra, mig azok a trtenetek, melyek nem engednek tert a bennnk el
irracionalis tendenciaknak, nem egyknnyen engednek az ilyen valtoztatasoknak. Izgalmas
megIigyelni, milyen valtozasokon mennek keresztl meg a legismertebb mesek is az egyes
egyenek emlekezeteben, Iggetlenl attol, hogy a trtenetet mindenki jol ismeri.
Egy kisIiu peldaul ugy alakitotta at a ,Jancsi es Juliska-t, hogy Juliskat zarjak kalickaba,
es Jancsinak jut eszebe, hogy a csirkecsont segitsegevel tegyek bolondda a boszorkanyt, es
lki a kemencebe is, ezzel megszabaditva Juliskat. Hogy egy olyan esetet is emlitsnk,
amikor a ,Jancsi es Juliska-t ni egyeni szksegletek kielegitese erdekeben alakitja at valaki:
egy kislany ugy emlekezett, hogy az apa ragaszkodott hozza, hogy a gyermekeket ki kell tenni
az erdbe, hiaba knyrgtt neki a Ielesege, hogy ne tegye, es az apa e gonosztettet a Ielesege
hata mgtt kvette el.
Egy Iiatal hlgy szerint a ,Jancsi es Juliska Ikent arrol szol, mennyire Igg Juliska
Iiveretl, aki idsebb nala, es a hlgy kiIakadt a trtenet ,nellenes jellege ellen. A hlgy
sajat allitasa szerint rendkivl elenken emlekezett a trtenet reszleteire; szerinte azonban
Jancsi volt az, aki gyesen megszervezte a meneklest, es a boszorkanyt is lkte a tzbe, s
igy Juliskat is mentette meg. Mikor ujra elolvasta a meset, igen meglepdtt, hogy az
emlekezete mennyire eltorzitotta, de raebredt, hogy ez azert trtent, mert gyermekkoraban
ersen ragaszkodott idsebb batyjatol valo Igg helyzetehez, es mint mondja ,nem
akartam elIogadni, hogy nekem is van erm, es azt a Ielelsseget, mellyel ez a Ielismeres jart
volna. Meg egy masik okbol is ersen meggykeresedhetett a korai serdlkorban ez az
eltorzitott valtozat. Mikor anyjuk meghalt, Iivere klIldn volt, es igy neki kellett
intezkednie a hamvasztasrol. Ezert viszolygott, mikor a meset ujra elolvasta, meg
Ielnttkoraban is attol a gondolattol, hogy Juliska a Ielels a boszorkany megegeteseert; tul
Iajdalmasan emlekeztette ez a mozzanat anyja hamvasztasara. Tudat alatt nagyon is jol ertette
a trtenetet, klnsen azt, hogy a boszorkany nagyreszt a rossz anyat jelkepezi, akivel
kapcsolatban valamennyinknek vannak ellenseges erzesei, de ezek miatt bntudatunk is. Egy
masik lany pedig reszletesen elmeselte, hogyan ment el Hamupipke a balba, s hogy ez
kizarolag az apjanak volt ksznhet, aki ennek erdekeben szembeszallt a gonosz mostohaval.
Mar emlitettem, hogy idealis esetben a mesemondasnak olyan interperszonalis esemenynek
kellene lennie, melynek soran a gyermek es a Ielntt egyenrangu partnerek s ez a helyzet sose
allhat el, ha a trtenetet Ielolvassak a gyermeknek. Jol szemlelteti ezt egy anekdota Goethe
gyermekkorabol.
Mar hosszu idvel azeltt, hogy Freud bevezette volna az sztn-en es a Ielettes en
Iogalmat, Goethe, sajat tapasztalatainak sugallatara tamaszkodva, Ielismerte, hogy ezek a
szemelyiseg legIontosabb epitkvei. Goethe nagy szerencsejere, szamara mindkettt
valamelyik szlje jelkepezte.
,Apamtol kaptam alakot s azt, hogy komolyan elek, anyuska vig kedelyt adott, hogy
szivesen meseljek.
23

49
Goethe jol tudta, hogy az elet elvezetehez es ahhoz, hogy az elet Ienntartasahoz szkseges
kemeny munkat jol elviseljk, gazdag kepzeleti eletre van szksegnk. Versebl is lathato,
hogy Goethenek anyja mesei mennyit segitettek abban, hogy nbizalomra es a Ienti
kepessegre tegyen szert, s beszamoloja jol illusztralja, hogyan kell meset mondani, hogy a
mesemondas hogyan kapcsol ssze szlt es gyermeket, s hogyan veszik ki belle mindketten
a reszket. Goethe anyja ids koraban igy szamolt be errl:
,A leveg, a viz, a Ild es a tz az en meseimben gynyr hercegnk voltak, es a
termeszetben minden melyebb jelentseggel birt irja. Utakat talaltunk ki a csillagok
kztt, es hogy milyen
n
agy szellemekkel talalkozhatunk ott... Majdnem IlIalt a szemevel, es
ha valamelyik kedvencenek sorsa nem ugy alakult, ahogy kivanta, lattam az arcan,
mennyire haragszik, vagy hogy a knnyeivel kszkdik. Neha kzbeszolt, peldaul azt
mondta: Mama, a kiralykisasszony akkor se megy hozza ahhoz a nyomorult szabohoz, ha az
megli a sarkanyt! Ilyenkor abbahagytam, es a kvetkez estere halasztottam a katasztroIa
bekvetkezeset. Az en kepzeletem mkdeset tehat gyakran kiegeszitette az ve; es amikor
masnap az elkepzelesei szerint alakitottam a mesehsk sorsat, mondvan: Jol sejtetted,
valoban igy trtent, nagy izgalomba jtt, szinte lattam, hogy ver a szive.
50
Nem minden szl tud Goethe anyjahoz hasonloan trteneteket kitalalni, t mar elete soran
is kivalo mesemondokent tartottak szamon. Ugy meselt, hogy alkalmazkodott hallgatoi
erzeseihez, ugy alakitotta a trtenetet, hogy az megIelelt az varakozasaiknak, es mindenki
ugy tartotta, e meseket valoban igy kell elmeselni. Sajnos, a mai szlk legtbbjenek
egyaltalan nem is meseltek gyermekkoraban, es mivel nem reszesltek bels eletk e
hihetetlen rmeben es gazdagodasaban, melyet a mese jelent a gyermeknek, igy meg a
legjobb szl sem kepes spontan modon biztositani gyermekenek azt, ami az sajat elmenyei
kzl hianyzik. Ilyen esetekben a szlnek intellektualis uton kell Ielismernie, milyen sokat
jelent a mese a gyermek szamara, es miert jelent sokat, s ezzel kell potolnia a gyermekkori
emlekeken alapulo, kzvetlen empatiat.
Amikor a mese jelentesenek intellektualis Ielismereserl beszelnk, hangsulyoznunk kell,
hogy a mesehez nem helyes didaktikus celokkal kzeledni. Mikor ebben a knyvben
klnbz sszeIggesekben arrol beszelek, hogy a mese segit a gyermeknek megerteni
nmagat, megoldast talalni gytr problemaira stb., ezt mindig metaIorikusan ertem. Noha a
mesehallgatas valoban kepesse teszi a gyermeket minderre, annak a szemelynek, aki
valamikor a kds, tavoli multban a trtenetet kitalalta, vagy azoknak, akik ujra s ujra
elmeseltek, s atadtak a kvetkez nemzedeknek, tudatosan nem az volt a szandekuk, hogy
ebben segitseget nyujtsanak neki. Amikor valaki meset mond, ezt azzal a cellal kell tennie,
ahogy Goethe anyja tette: a mese elvezetenek kzs rmeert, bar ez az rm mas lehet a
gyermek, mas a mesel Ielntt szamara. Mig a gyermek a Iantasztikus kalandoknak rl, a
Ielntt talan a gyermek rmenek; a gyermeket talan az teszi boldogga, hogy valamit jobban
megertett nmagaban, a mesel Ielnttet az, hogy latja, amint a gyermek hirtelen,
megrendlve Ielismer valamit.
A mese mindenekeltt malkotas. ,Aki sokat hoz, az hoz mindeneknek irja Goethe a
Faust prologusaban
51
a malkotassal kapcsolatban. Ez ugy ertend, hogy egy irodalmi m
23
* Vas Istvan Iorditasa.
megalkotasanak nem lehet az a celja, hogy valamiIele meghatarozott dolgot kinaljon egy
bizonyos szemelynek. Hasonlithatjuk a mesehallgatast, a mese kepeinek beIogadasat a
magveteshez: ezeknek csak egy resze ver gykeret a gyermek agyaban. Egy reszk
kzvetlenl, tudatos szinten kezd hatni, masok a tudattalanban inditanak be bizonyos
Iolyamatokat. Masok hosszu ideig passzivan varakoznak, mignem a gyermek eleri azt a
Iejlettsegi szintet, amikor ezek a kepzetek is gykeret verhetnek az elmejeben, es ismet masok
egyaltalan nem vernek gykeret. De a jo talajba hullott magvakbol gynyr viragok es sudar
Iak sarjadnak azaz elIogadtatnak Iontos erzelmeket, elsegitenek Ielismereseket, taplaljak a
remenyt, es cskkentik a szorongast , s ezaltal mind pillanatnyilag, mind hosszabb tavon
gazdagitjak a gyermek eletet. Ha valaki valamilyen hatarozott cellal mond el egy meset, nem
kizarolag a gyermek tapasztalatainak tarat gazdagitando, az a tndermesebl tanmeset csinal,
valamiIele didaktikus szveget, amely legjobb esetben is csak tudatos szinten mond valamit a
gyermeknek, mig az igazi irodalom egyik legnagyobb erdeme eppen az, hogy kzvetlen
kapcsolatot talal a gyermek tudattalanjaval.
Ha egy szl megIelel szellemben mesel a gyermeknek azaz ha ateli mindazokat az
erzeseket, amelyeket a visszaemlekezes ebreszt benne, mit jelentett a mese egykor az
szamara, mind pedig azokat, amelyeket jelenleg kelt benne, es erzekenyen megIigyeli, milyen
uton-modon hamozza ki a gyermek is a neki szolo zenetet a mesebl , akkor a mesehallgato
gyermek ugy erzi, megertik leggyngedebb vagyodasait, leghevesebb kivansagait,
legsulyosabb szorongasait es kinlodasait eppugy, mint legnagyobb remenyeit. Mivel a
szltl hallott trtenet valamilyen Iurcsa modon megvilagitja azt is, mi megy vegbe agyanak
stetebb, irracionalis reszeiben, a gyermek ugy erezheti, hogy Iantaziaeleteben sincs egyedl,
hogy osztozik benne azzal a szemellyel, akire a legnagyobb szksege van, akit a legjobban
szeret. E kedvez krlmenyek kztt a mese Iinoman utal ra, hogy lehet alkoto modon
beIolyasolni ezeket a bels tapasztalatokat. A mese intuitiv, tudat alatti Ielismereseket ad at a
gyermeknek tulajdon termeszeterl, s arrol, mit tartogat szamara a jv, ha kiIejleszti
kepessegeit. A gyermek a meset hallva megerzi, hogy mit jelent e vilagban emberi lenynek
lenni: komoly kzdelmet az elet nehezsegeivel, ugyanakkor csodalatos kalandot is.
A mese jelenteset soha nem szabad ,elmagyarazni a gyermeknek. Fontos azonban, hogy a
mesel megertse, mit jelent a mese a gyermek szamara tudatelttes szinten. Ha a mesel
megerti, hogy a mesenek tbb jelentesszintje is van, a gyermek is knnyebben kiemeli a
mesebl azokat a mozzanatokat, melyek segitsegevel jobban megerti nmagat. igy a Ielntt
erzekenyebben kepes megvalasztani azt a trtenetet, amely eppen megIelel a gyermek
Iejldesi szintjenek es azoknak a sajatos lelki nehezsegeknek, melyekkel egy adott pillanatban
kzd.
A mesek lelkiallapotokat irnak le kepek es akciok segitsegevel. A gyermek Ielismeri, hogy
ha valaki sir, az boldogtalan es szomoru, igy a mesenek nem kell kln kzlnie, hogy
valamelyik szereplje szomorusagot erez. Amikor Hamupipke anyja meghal, semmit se
hallunk arrol, hogy Hamupipke gyaszolta volna az anyjat, hogy maganyosnak,
elhagyatottnak vagy ketsegbeesettnek erezte magat, mindssze annyit tudunk meg, hogy:
,Hamupipke mindennap kiment az edesanyja sirjahoz, es ott sirdogalt.
A mesek kepekre Iorditjak le a bels Iolyamatokat. Amikor a hs valamilyen bonyolult
bels problemaval kerl szembe, amelyet keptelen megoldani, a mese nem irja le a
lelkiallapotat, hanem peldaul arrol beszel, hogy a hs eltevedt egy athatolhatatlanul sr
erdben, es nem talalja a kivezet utat. Aki mar hallott eleteben ilyen meset, sose Ielejti el azt
a jelenetet, amikor a hs elteved a mely, stet erdben.
Sajnos manapsag sokan lenezik a meset, mert olyan irodalmi mercevel merik, amely erre
teljesseggel alkalmatlan. Ha valaki a mesetl a valosag leirasat keri szamon, akkor a mese
valoban Ielhaborito; kegyetlen, szadisztikus es mas hasonlok. De mint lelki trtenesek vagy
problemak megjelenitesei ezek a trtenetek tkeletesen megIelelnek a valosagnak.
S ezert nagyreszt a meselnek a mesevel kapcsolatos erzelmeitl Igg, hogy a mese
elmegy a gyermek Ile mellett vagy lelkes Iogadtatasra talal, A szeret nagyanya, aki az
leben l elragadtatott unokajanak mond meset, valami egeszen mast kzl a mese altal,
mint az a szl, akit untat a mese, es knyvbl olvassa Iel egyszerre tbb, klnbz koru
gyermeknek, mivel ktelessegenek erzi, hogy meseljen nekik. Ha a gyermeknek elmenyt
jelent a mesehallgatas, ehhez rendkivli mertekben hozzajarul, ha a Ielntt maga is ugy erzi,
hogy tevekenyen reszt vesz a mesemondasban. A gyermek szemelyisegenek megersiteset
jelenti ez a kzs elmeny, amikor egy masik emberi leny, noha mar Ielntt, teljes mertekben
meltanyolja a gyermek erzelmeit es reakcioit.
Ha nem erezzk at meseles kzben magunk is a testverek kztti versenges gytrelmeit
vagy azt a ketsegbeesest, amely akkor Iogja el a gyermeket, ha ugy erzi, elutasitottak, nem t
tartjak a legjobbnak, vagy az alacsonyabbrendseg erzeset, amikor a teste cserbenhagyja, azt a
nyomorusagot, amikor alkalmatlannak erzi magat azokra a Ieladatokra, melyeket
megkvetelnek tle, de az szemeben herkulesi erIeszitest igenyelnek; ha nem ertjk meg,
milyen szorongast keltenek benne a szexualitas ,allatias aspektusai, s ha nem tudjuk, hogy
lehet mindezen es meg sok minden mason Iellkerekedni akkor cserbenhagyjuk a
gyermeket. Es ha ebben kudarcot vallottunk, arrol sem tudjuk meggyzni, hogy ha nehez
kzdelmek, utan is, de csodalatos jv var ra pedig csak ez a hit adhatja meg a gyermeknek
az ert, hogy a helyes iranyba Iejldjn, hogy biztonsagban es nbizalommal eltelve njn
Iel, es becslje nmagat.
MSODIK RSZ
TNDRORSZGBAN
,1ANCSI S 1ULISKA
A ,Jancsi es Juliska valoszer krnyezetben kezddik: Jancsi es Juliska szlei szegenyek,
es attol Ielnek, hogy nem tudnak enni adni gyermekeiknek. Ejszaka egymas kzt megbeszelik,
milyen nehez helyzetbe kerltek, es hogy hogyan keveredhetnenek ki belle. Ha csak a
Ielszini reteget vesszk szemgyre, e nepmese mar akkor is Iontos, bar kellemetlen igazsagot
kzl: a szegenyseg, a szklkdes nem teszi jobba az ember jellemet, ellenkezleg: nzbbe
teszi, cskkenti erzekenyseget masok szenvedesei irant, igy hajlamossa valik a gonosz
cselekedetekre.
A mese szavakkal es cselekmennyel Iejezi ki a gyermek lelkeben lejatszodo Iolyamatokat.
E meset ugy tekinthetjk, mint a gyermekek legnagyobb szorongasanak kiIejezeset: Jancsi es
Juliska attol Ielnek, szleik azt tervezgetik, hogyan szabadulhatnanak meg tlk. A
kisgyermek, mikor ejszaka a stetben arra ebred, hogy ehes, attol retteg, hogy szlei teljesen
magara hagyjak, eltaszitjak maguktol: ezt az erzest az ehenhalastol valo Ielelem Iormajaban
eli at. Sajat szorongasat azutan kivetiti azokra, akik erzesei szerint el akarjak taszitani:
Jancsi es Juliska bizonyos benne, hogy szleik az ehhalalukat tervezik! E gyermeki
szorongasos Iantaziat a mese azzal Iejezi ki, hogy korabban a szlk meg tudtak taplalni
gyermekeiket, most azonban nehez idk jarnak rajuk.
A gyermekek szamara az anya jelkepezi minden taplalek Iorrasat; ezert most az, aki a
gyermek erzesei szerint magara hagyja a gyermeket: mintha kivinne az erdbe es otthagyna.
A gyermeknek szorongast es mely csalodast okoz, amikor anyja tbbe nem hajlando minden
oralis szksegletet kielegiteni: ezert ugy erzi, hogy anyja nem szereti tbbe, hirtelen nzve,
elutasitova valt. Mivel a gyermekek jol tudjak, milyen nagy szksegk van a szleikre,
megprobalnak hazatalalni, mikor szleik otthagyjak ket az erdben. Es Jancsinak els
alkalommal sikerl is megtalalnia a hazaIele vezet utat. Mieltt meg a gyermeknek
meglenne a szkseges batorsaga hozza, hogy elinduljon arra az utra, melynek soran
megtalalja nmagat, es a klvilaggal valo talalkozas soran Iggetlen lennye valik,
kezdemenyezkeszseget csak azaltal Iejlesztheti, hogy megprobal visszatalalni passziv
gyermeki szerepebe, megprobalja biztositani maga szamara az rks Iggsegben nyert
kieleglest, A ,Jancsi es Juliska arrol szol, hogy hosszu tavon ez nem megoldas.
Az, hogy a gyermekek sikeresen hazatalalnak, nem old meg semmit. Hiaba probalnak meg
ugy elni, mint azeltt, mintha mi sem trtent volna. A Irusztracio tovabbra is Iennall, es az
anya most mar kenytelen igen ravasz tervet kieszelni, hogyan szabaduljon meg a
gyermekektl.
A trtenet sejteti, hogy milyen karos kvetkezmenyei vannak az egyen szamara, ha elete
problemait regresszio segitsegevel probalja megoldani, ha egyszeren letagadja letezesket,
es ezaltal cskkenti sajat problemamegoldo kepesseget. Amikor elszr hagytak ket
magukra az erdben, Jancsi esszer modszert alkalmazott: Ieher kavicsokkal jellte a hazaIele
vezet utat. A masodik alkalommal mar joval kevesbe esszeren cselekedett: egesz eleteben a
nagy erd kzeleben lakott, tudnia kellett volna, hogy a madarak Ielcsipegetik majd a
kenyermorzsat. Ahelyett, hogy kenyermorzsaval jelli az utat, Jancsinak meg kellett volna
jegyeznie az odavezet ut jellegzetes pontjait, hogy visszatalaljon. De mivel problemai
megoldasakent a regressziot alkalmazta, azaz els alkalommal visszatert a szli hazba,
Jancsi idkzben sokat veszitett kezdemenyezkeszsegebl, a vilagos gondolkodas
kepessegebl. Az ehenhalastol valo Ielelem zte haza, ezert most kizarolag a taplalekkal
kapcsolatos megoldas jut eszebe, amikor valamilyen sulyos nehezsegbl szeretne kikerlni. A
kenyer itt altalaban a taplalekot jelkepezi, a kenyermorzsaval jellt utvonal az ember
,eletenek vonala: e jelkepet Jancsi szorongasaban szo szerint ertelmezi. Ez is azt bizonyitja,
mennyire beszkiti az egyen gondolkodasat, ha Ielelem hatasara megreked a Iejldes
valamely primitivebb szintjen.
,Jancsi es Juliska trtenete ezeknek a szorongasoknak ad testet: segitsegevel a
kisgyermek megtanulhatja, hogyan gyzze le es szublimalja a dolgok bekebelezesere iranyulo
primitiv es eppen ezert destruktiv vagyait. A gyermeknek meg kell tanulnia, hogy ha nem
szabadul meg ezektl a vagyaktol, akkor szlei es a tarsadalom erre akarata ellenere is ra
Iogja kenyszeriteni, mint ahogy korabban anyja abbahagyta a szoptatasat, amikor ugy erezte,
hogy itt az elvalasztas ideje. Ez a mese szimbolikusan ezeket az anyaval kzvetlen
kapcsolatban allo elmenyeket Iejezi ki. Ezert az apa az egesz trtenet soran elmosodo Iigura
marad, nem jatszik Iontos szerepet, mivel a gyermek ilyennek latta eletenek abban a korai
szakaszaban, amikor az egyetlen Iontos leny anyja volt, mind joindulatu, mind Ienyeget
mivoltaban.
Mivel az a kiserletk, hogy problemajukra a realitasok vilagaban talaljanak megoldast,
kudarccal jart nem sikerlt a taplalek (az utjelz kenyermorzsak) segitsegevel biztonsagra
talalniuk , Jancsi es Juliska most teljesen atadjak magukat oralis regressziojuknak. A
mezeskalacs haz a legprimitivebb kieleglesre alapozott letet jelkepezi. Mivel Iekezhetetlen
mohosaguk teljesen elragadja ket, a gyermekek nem trdnek vele, hogy eppen azt
pusztitjak el, ami menedeket es biztonsagot nyujthatna; holott abbol, hogy a madarak
Ielcsipegettek a kenyermorzsat, mar tudniuk kellene: veszelyes IelIalni a dolgokat.
Azaltal, hogy IelIaltak a mezeskalacs haz tetejet es ablakat, a gyermekek bebizonyitottak:
valoban kepesek ra, hogy valakit ,kiegyenek a hazabol: ezt a Ielelmet vetitettek bele
szleikbe; ugy gondoltak, ez volt az oka, hogy kitettek ket az erdbe. Annak ellenere, hogy
egy Iigyelmeztet hang Ielteszi a kerdest: ,Ki eszegeti az en hazacskamat?, a gyermekek
hazudnak maguknak, a hangrol azt allitjak, hogy csak a szel zugasa, es ,mintha mi sem trtent
volna, ettek tovabb.
A mezeskalacs haz kepet senki nem Ielejti el tbbe: egy mezeskalacsbol valo haz milyen
hihetetlenl vonzo, csabito kep! Es milyen borzaszto veszely Ienyegeti azt, aki enged a
kisertesnek! A gyermek raebred, hogy is, akar Jancsi es Juliska, szeretne IelIalni a
mezeskalacs hazat, barmilyen veszellyel jarjon is ez. A haz az oralis mohosagot jelkepezi, es
hogy milyen vonzo a lehetseg, hogy atadjuk magunkat ennek a mohosagnak. A mese az az
abecesknyv, amelybl a gyermek megtanul sajat lelkeben olvasni; a knyv a kepek nyelven
irodott, mivel ez az egyetlen olyan nyelv, amely mar akkor is erthet, amikor az egyen
szellemi Iejldese meg nem jutott el az erettsegig. A gyermekeknek szksegk van ra, hogy
talalkozzanak ezzel a nyelvvel, es meg kell tanulniuk megIelelen reagalni ra, meg kell
tanulniuk urra lenni sajat lelkk Ielett.
A mesek kepeinek tudatelttes tartalma sokkal gazdagabb annal, amit a kvetkez
egyszer peldak kzlhetnek belle. Peldaul az almokban eppugy, mint bizonyos
Iantaziakban es a gyermek kepzeleteben a haz, azaz az a hely, ahol az ember lakik, a testet,
Ikent az anya testet jelkepezheti. A mezeskalacs haz, amelyet ,Iel lehet Ialni, az anyat
jelkepezi, aki valoban sajat testevel taplalja a csecsemt. igy a haz, ahol Jancsi es Juliska
boldogan, gondtalanul, Iolyton-Iolyvast csak esznek, a tudattalanban a jo anyat jelkepezi, aki
sajat testet kinalja taplalekkent. O a mindent ado anya, akivel a kisgyermek elszr talalkozik,
es akit kesbb valahol a klvilagban szeretne ujra megtalalni, amikor sajat anyja kezd vele
szemben kveteleseket tamasztani, es korlatozza a gyermeket vagyainak kielegiteseben.
Jancsit es Juliskat ez a remeny, a jo anya ujramegtalalasanak remenye ragadja magaval
annyira, hogy nem Iigyelnek a halk hangra, mely megkerdezi tlk, mit akarnak a hangra,
mely sajat lelkiismeretk kivetitese. A gyermekek, mikor atadtak magukat mohosaguknak, es
elvakitotta ket az oralis kielegles rme, mely mintha semmive tette volna korabbi oralis
szorongasukat, ,ugy ereztek, mintha a mennyorszagban lennenek.
De mint azt a trtenet tovabbi Iordulata is kiIejezi ha valaki korlatlanul hodol a
Ialanksag rmenek, azt a pusztulas Ienyegeti. A regresszio az elet legkorabbi, ,mennyei
allapotara amikor a csecsem anyja mellen szimbiozisban el meg az anyaval es belle
taplalkozik megsemmisit minden individualizaciot, minden Iggetlenseget. Mi tbb, az
egyen puszta letet is Ienyegeti: a kannibalisztikus sztnket a boszorkany alakja jeleniti meg.
A boszorkany, aki az oralitas rombolo oldalanak a megszemelyesitese, Iel akarja Ialni a
gyermekeket, eppugy, ahogy a gyermekek az mezeskalacs hazat szeretnek IelIalni. Mikor a
gyermekek zabolatlanul kielik sztn-enjk keszteteseit ezt jelkepezi Iektelen Ialanksaguk
, az eletket kockaztatjak. A gyermekek csak a mezeskalacs hazat, azaz az anya jelkepet
Ialjak Iel; a boszorkany magukat a gyermekeket akarja megenni. A mese hallgatoja ebbl
Iontos dolgot tanulhat meg: a jelkepekkel biztonsagosabban lehet banni, rnint a valodi
dologgal. Hogy aztan a boszorkany vegl is sajat vermebe esik, ez mas szinten igazsagos: a
gyermekeket, akiknek meg keves a tapasztalatuk, es meg csak most tanuljak, hogyan
uralkodhatnak magukon, nem meltanyos ugyanolyan mercevel merni, mint az idsebbeket,
akiktl mar tbb joggal varhato el, hogy uralkodjanak sztnkeszteteseiken. Ezert igazsagos,
hogy ugyanazert a ,bnert a boszorkany megbnhdik, a gyermekek viszont bntetlenl
megmeneklnek.
A boszorkany gonosz terve vegl is rakenyszeriti a gyermekeket, hogy Ielismerjek: milyen
veszelyes a Iektelen oralis mohosag es a Iggseg. Hogy eletben maradjanak,
kezdemenyeznik kell, es Iel kell ismernik, hogy csak az esszer tervezes es cselekves
segithet rajtuk. Fel kell hagyniuk azzal, hogy atengedjek magukat sztnenjk keszteteseinek;
az en erdekeivel sszhangban kell cselekednik. A valosagos helyzetk ertelmes Ielmeresen
alapulo, celra iranyulo viselkedesnek kell Ielvaltania a vagyteljesit Iantaziakat: es ez meg is
trtenik, amikor a csontot mutatjak a boszorkanynak sajat ujjuk helyett, es csellel raveszik,
hogy bemasszon a kemencebe. Csak amikor az egyen Ielismeri, milyen veszelyek rejlenek
abban, ha megragad a primitiv, destruktiv hajlamokkal egytt jaro oralitas szintjen, akkor
nyilik modja ra, hogy eljusson a Iejldes magasabb szintjere. Ekkor kiderl, hogy a josagos,
adakozo anya mindvegig ott volt, melyen elrejtve a rossz, pusztito anya mgtt; ezt jelentik a
kincsek, a boszorkany dragakvei, melyeket a gyermekek a boszorkany halala utan
megszereznek, es amelyek ertekesnek bizonyulnak szamukra hazateresk utan azaz azutan,
hogy ismet megtalaltak a ,jo szlt. Mindez arra utal, hogy a gyermekek Iellemelkedtek
oralis szorongasukon, es megszabadultak attol a trekvesktl, hogy az oralis kieleglesben
keressek a biztonsagot es most mar megszabadulhatnak a Ienyeget anya azaz a
boszorkany kepetl is, es ismet IelIedezhetik a jo szlket, akiknek nagyobb blcsessege
mely az ekszerek megosztasaban nyilvanul meg mindenkinek hasznara valik.
Amikor mar nem elszr hallja ,Jancsi es Juliska trtenetet, minden gyermek tudja, hogy
madarak csipegetik Iel a kenyermorzsat, es k akadalyozzak meg, hogy a gyermekek
hazaterjenek anelkl, hogy talalkoznanak eletk nagy kalandjaval. Egy madar vezeti el Jancsit
es Juliskat a mezeskalacs hazhoz is, es az is egy madarnak ksznhet, hogy vegl is
hazatalalnak. A gyermeknek aki maskent latja az allatokat, mint a Ielnttek most el kell
gondolkodnia rajta: ezeknek a madaraknak bizonyara van valamilyen celjuk, klnben miert
akadalyoznak meg elszr, hogy Jancsi es Juliska hazatalaljon, es miert vezetnek ket a
boszorkanyhoz, ha vegl megiscsak hazavezetik ket?
Miutan vegl is minden jora Iordul, vilagos, hogy a madarak tudtak, hogy Jancsinak es
Juliskanak jobb, ha nem talalnak rgtn haza az erdbl, hanem elbb vallaljak a kockazatot,
es szembeneznek a klvilag veszelyeivel. A boszorkannyal valo, pusztulassal Ienyeget
talalkozas utan nemcsak a gyermekek, hanem szleik is boldogabban elnek, mint azeltt. A
meseben tehat klnIele madarak mutatjak az utat, amerre a gyermekeknek haladniuk kell, ha
el akarjak nyerni jutalmukat.
Ha megismerkedtek ,Jancsi es Juliska trtenetevel, a gyermekek legalabbis tudat alatt
tbbnyire IelIogjak, hogy az, ami a szli hazban trtenik, es az, ami a boszorkany hazaban,
csak klnbz oldalai valaminek, ami a valosagban egyetlen sszeIgg elmeny. Kezdetben
a boszorkany a gyermekek minden vagyat teljesen kielegit anyaIigura; megtudjuk, hogy
,kezen Iogta es bevezette ket a hazacskajaba. Ott mindenIele jo eteleket rakott elejk: tejet
es cukros palacsintat, almat es diot. Ezutan leIektette ket ket szep agyacskaba, es
betakargatta tiszta Ieher vaszonnal; Jancsi es Juliska ugy ereztek, a mennyorszagba kerltek.
Csak masnap reggel ebrednek Il inIantilis boldogsaguk almaibol a kegyetlen valosagra. ,Az
regasszony csak szinlelte a kedvesseget; valojaban gonosz boszorkany volt...
Igen, igy erez a kisgyermek, amikor a Iejldes dipalis szintjenek ambivalens erzelmei,
Irusztracioi es szorongasai trnek ra, es emlekszik ra, milyen csalodottsagot es dht elt at
korabban, amikor anyja tbbe nem volt hajlando olyan maradektalanul kielegiteni minden
vagyat es szksegletet, mint szerette volna. Mivel ersen Ieldulja a Ielismeres, hogy anyja
tbbe nem szolgalja ki Ieltetlenl minden igenyet, viszont kezd kvetelmenyekkel lepni Iel
vele szemben, es egyre inkabb sajat dolgaival trdik mindezeket a tenyeket a gyermek
eddig sikeresen szoritotta ki a tudatabol , most ugy kepzeli, hogy anyja, amikor szoptatta, es
amikor megteremtette szamara az oralis elvezet mennyorszagat, ezt csak azert tette, hogy
becsapja akar a boszorkany a meseben.
gy a szli haz ,a nagy erd szelen es az a sorsdnt haz ugyanennek az erdnek a
melyen tudat alatti szinten a szli haz ket aspektusat jelkepezi: azt, amelyik kieleglest nyujt,
es azt, amelyik Irusztraciot okoz.
Ha a gyermek magaban elgondolkodik a ,Jancsi es Juliska reszletein, rajn, hogy milyen
jelentsegteljes, ahogy a mese kezddik. A szli haz ott all kzvetlenl az erd mellett, ahol
aztan minden trtenik: ez arra mutat, hogy ami azutan kvetkezik, annak szksegszeren be is
kell kvetkeznie. Itt a mese ismet hatasos kepek segitsegevel Iejez ki bizonyos gondolatokat,
es ezek a gondolatok arra kesztetik a gyermeket, hogy sajat kepzelete segitsegevel ertse meg a
mese melyebb jelenteset.
Mar beszeltnk rola, mikent jelkepezi a madarak viselkedese, hogy az egesz kalandra a
gyermekek erdekeben volt szkseg. A keresztenyseg els evszazadai ota a Ieher galamb
joindulatu termeszetIltti erket jelkepez. Jancsi azt allitja, hogy mikor visszanez, egy Ieher
galambot lat a szli haz tetejen, es a madar el akar bucsuzni tle. Es megint csak a hoIeher
madar az, amely gynyren enekelve elvezeti a gyermekeket a mezeskalacs hazhoz,
aztan letelepszik a haztetre, ezzel jelezve, hogy ide kellett megerkeznik. Es egy ujabb Ieher
madarra van szkseg ahhoz, hogy a gyermekeket biztonsagosan visszavezesse az otthonukba:
hazavezet utjuk egy ,nagy vizen vezet keresztl, melyen egy Ieher kacsa segitsegevel
tudnak csak atkelni,
Amikor beIele haladnak az erdbe, a gyermekeknek semmiIele vizen nem kell atkelnik.
Hogy a visszaut megis a nagy vizen keresztl vezet, azt jelkepezi, hogy valami atalakulas
trtenik, es hogy eletk ezutan magasabb szinten kezddik ujra (ugyanezt jelkepezi a
kereszteles is). Amig at nem kell kelnik a vizen, a gyermekek sose szakadtak el egymastol.
Az iskolas koru gyermekben ki kell Iejldnie a tudatnak, hogy mindenki mastol klnbz
egyen: individuum, ami egyuttal azt is jelenti, hogy nem oszthatja meg elete minden
esemenyet masokkal, bizonyos mertekig maganyosan kell elnie, nalloan kell
kezdemenyeznie. Ezt jelkepezi a mesenek az a reszlete, hogy a gyermekeknek el kell
szakadniuk egymastol ahhoz, hogy atkeljenek a vizen. Ahogy a viz partjahoz ernek, Jancsi
nem tudja, hogyan kelhetnenek at, de Juliska megpillant egy Ieher kacsat, es megkeri, hogy
vigye at ket a vizen. Jancsi Iell a kacsa hatara, es szol a huganak, hogy ljn Iel is. De a
kislany okosabb: tudja, hogy ez lehetetlen. Kln kell atkelnik, igy is trtenik,
A gyermekeket a boszorkany hazaban szerzett tapasztalataik megszabaditottak oralis
Iixaciojuktol; mikor aternek a viz tulpartjara, erettebbe valnak: immar kepesek sajat
ertelmkre es vallalkozo kedvkre hagyatkozva megoldani az elet soran jelentkez
nehezsegeket. Mint nallotlan gyermekek, terhet jelentettek szleik szamara; visszateresk
utan a boszorkany hazaban szerzett kincsekkel hozzajarulnak a csalad Ienntartasahoz. Ezek a
kincsek a gyermek Irissen elnyert gondolkodas es cselekvesbeli Iggetlenseget jelentik: uj
nallosagot, amely eppen az ellentete annak a passziv Iggesnek, amely akkor jellemezte
ket, amikor szleik otthagytak ket az erdben.
Ebben a trtenetben a nk a mostoha es a boszorkany kepviselik az ellenseges erket.
Juliska szerepe a vizen valo atkelesben megnyugtatja a gyermeket, hogy a n nemcsak
pusztitani, megmenteni is kepes. Talan meg ennel is Iontosabb, hogy elszr Jancsi, kesbb
pedig Juliska menti meg mindkettjket valami bajtol: a gyermekek ebbl megerthetik, hogy
minel idsebbek lesznek, annal inkabb sajat kortarsaikhoz kell Iordulniuk segitsegert es
megertesert. Ez a Iigyelmeztetes egybeesik a mese legIontosabb tanulsagaval: ovakodnunk
kell a regressziotol, es a lelki es szellemi let magasabb szintjere kell Ielnnnk.
Jancsi es Juliska trtenete azzal vegzdik, hogy hseink visszaternek otthonukba, ahonnet
elindultak, de most megtalaljak ott a boldogsagot. E vegkiIejlet pszichologiai szempontbol
hiteles, mivel a kisgyermek, aki oralis vagy dipalis problemaitol zve kalandozik a
klvilagban, nem remelheti, hogy otthonan kivl barhol is boldog lehessen. Ahhoz, hogy
Iejldese a megIelel Iormaban menjen vegbe, ezekkel a problemakkal meg akkor meg kell
kzdenie, amikor meg szksege van szlei tamogatasara. A gyermekek csak akkor erhetnek
sikeresen serdlve, ha sikerl jo kapcsolatokat kialakitaniuk szleikkel.
Ha mar megkzdtt dipalis nehezsegeivel, legyzte oralis eredet szorongasat, es
szublimalta mindazon vagyait, amelyeket a valo vilagban lehetetlen kielegiteni ha
megtanulta, hogy a vagyIantaziak helyett ertelmes cselekvesre van szkseg , a gyermek
ismet boldogan elhet szleivel. Ezt jelkepezik a kincsek, amelyeket Jancsi es Juliska, miutan
hazahoztak a boszorkany hazabol, megosztanak az apjukkal. A gyermek egy bizonyos eletkor
utan mar nem varja el, hogy minden jo a szleitl erkezzek, hanem sajat maga is hozzajarul
bizonyos mertekig nmaga es az egesz csalad jo kzerzetehez.
A ,Jancsi es Juliska egy szegeny Iavago csaladjanak hetkznapi gondjaival kezddik
nincs eleg penzk ennivalora se , es hasonloan kznapi szinten Iejezdik is be. Noha a mese
szerint a gyermekek egy halom gyngyt es dragakvet hoztak haza, nem esik szo arrol, hogy
ezentul maskent, Ienyzbben eltek volna. Ebbl is kiderl, hogy az ekszerek csak
jelkepesek. ,Ekkor minden gondnak-bajnak vege lett, es boldogan eltek, mig meg nem haltak.
Itt a vege, Iuss el vele! Semmi nem valtozott meg a ,Jancsi es Juliska vegere, csak a hsk
bels magatartasa; pontosabban: ami valtozott, azert valtozhatott, mert a hsk beallitottsaga
megvaltozott. A gyermekek tbbe nem erzik magukat kitaszitottnak, magukra hagyottnak,
nem erzik ugy, hogy eltevedtek a stet erdben; a csodalatos mezeskalacs hazat sem keresik
tbbe. De a boszorkannyal sem Iognak tbbe talalkozni, sem pedig rettegni tle, hiszen mar
bebizonyosodott, hogy egyeslt ervel tul tudnak jarni az eszen, le tudjak gyzni. A
szorgalom es az, hogy a legkevesbe igeretes anyagokat is Iel tudja hasznalni valamire (mint a
meseben a csirkecsontban rejl lehetsegek Ielismerese) ezek az iskolas koru gyermek
erenyei; minderre kepesse valik, ha sikeresen lekzdtte dipalis problemait.
A ,Jancsi es Juliska-n kivl is sok olyan mese van, amelyben ket testver segit egymasnak
megmeneklni valamilyen veszelybl, es ahol a siker a kzs erIeszites gymlcse. Ezek a
mesek arra nevelik a gyermeket, hogy igyekezzek meghaladni a szleitl valo gyermeki
Igges allapotat, es erje el a Iejldes kvetkez, magasabb szintjet, amikor egykoru tarsaival
egymast tamogatjak. Hogy az elet Ieladatainak megoldasaban egyttmkdjek a tbbi vele
egykoru gyermekkel, ennek egy id utan at kell vennie a szlktl valo kizarolagos Igges
helyet. Az iskolas koru gyermek gyakran el sem hiszi, hogy szembe tud nezni a klvilaggal
szlei segitsege nelkl; ezert kapaszkodik belejk a szksegesnel is jobban. Meg kell tanulnia
biznia benne, hogy egy nap majd is kepes lesz urra lenni a vilagban leselked veszelyeken
meg akkor is, ha azok az sajat Ielelmei altal eltulzott Iormaban jelentkeznek , es hogy
minden egyes gyzelem egyre jobban megersiti.
A gyermek a letet Ienyeget veszelyeket nem objektiven, hanem Iantasztikusan eltulzott
Iormaban, sajat inIantilis Ielelmei tkreben latja: peldaul egy gyermekev boszorkanyban
megtesteslve. A ,Jancsi es Juliska arra biztatja a gyermeket, hogy nalloan induljon
IelIedez utra, akar sajat szorongo Iantaziajanak birodalmaban is; ezek a mesek megadjak
neki az ehhez szkseges nbizalmat, mert azt sugalljak, hogy nemcsak azokkal a valodi
veszedelmekkel tud megbirkozni, amelyekrl a szlei beszeltek neki, hanem meg azokkal az
oriasi mertekben eltulzott veszelyekkel is, amelyeket szorongo kepzelete teremt.
Az a boszorkany, akit sajat szorongo Iantaziaja teremtett, allandoan nyugtalanitja a
gyermeket; de ha a boszorkanyt be tudja lkni sajat kemencejebe, es meg tudja egetni, akkor a
gyermek ugy erezheti, hogy megszabadult tle. Es ameddig a gyermekek hinni Iognak a
boszorkanyokban marpedig mindig is hittek, es mindig is hinni Iognak, mig csak el nem
erik azt az eletkort, amikor mar nem kell megIoghatatlan szorongasaikat emberi alakba
ltztetnik , addig szksegk van ra, hogy olyan meseket halljanak, amelyekben a
gyermekek sajat lelemenyessegk segitsegevel megszabadulnak kepzeletk e gytr
termekeitl. Es ha ez sikerl nekik, e tapasztalattal valosagos kincset nyernek akarcsak
Jancsi es Juliska.
,PIROSKA S A FARKAS
Egy bajos, ,artatlan kislanyt lenyel a Iarkas ez a kep kitrlhetetlenl belevesdik az
ember agyaba. A ,Jancsi es Juliska-ban a boszorkany csak keszlt IelIalni a gyermekeket; a
,Piroska es a Iarkas-ban mind a nagymamat, mind a kislanyt valoban lenyeli a Iarkas. Akar a
tbbi tndermese, a ,Piroska es a Iarkas is tbb valtozatban letezik: a legnepszerbb kzlk
a Grimm-Iele, amelyben mind Piroska, mind a nagymama ujjaszletik, a Iarkast pedig utoleri
a jol megerdemelt bntetes.
De a trtenet elszr Perrault-nal
52
bukkan Iel. Angol nyelvterleten ,Little Red Riding
Hood (,A piros csuklyas kisleany) cimen ismeretes, bar sokkal jobban illik a mesehez a
,Piroska es a Iarkas cim, melyet a Grimm testverek adtak neki. Mint azt Andrew Lang, a
tndermesek egyik legtajekozottabb es legerzekenyebb szakertje megjegyzi: Igaz, hogy ha a
,Piroska es a Iarkas minden valtozata ugy vegzdne, mint a Perrault-Iele, nem is lenne
erdemes Ioglalkoznunk vele.
24

53
Es a Piroska-trtenet sorsa valoszinleg csakugyan a
Ieledes lett volna, ha a Grimm testverek Iel nem dolgozzak: az valtozatuk aztan az egyik
legnepszerbb tnderme-seve valt. De mivel a mese elszr Perrault-nal bukkan Iel, elskent
az valtozatat targyaljuk, es tisztazzuk, mi az, ami nem kielegit benne.
Perrault meseje is ugy kezddik, mint a tbbi kzismert valtozat. Elmondja, hogyan
keszitett a nagymama egy kis piros csuklyat (vagy sapkat) az unokajanak, es hogy ettl
kezdve mindenki Piroskanak hivta a kislanyt. Egy nap Piroskat elkldte az edesanyja, hogy
vigyen ennivalot beteg nagyanyjanak. A kislanynak egy erdn kellett keresztlmennie, itt
talalkozott a Iarkassal. A Iarkas ekkor meg nem merte megenni Piroskat, mert a kzelben
Iavagok dolgoztak. Megkerdezi hat a kislanyt, hova igyekszik, az megmondja neki, hogy a
nagyanyjahoz, A Iarkas erre megtudakolja, hol is lakik pontosan a nagymama, a kislany ezt is
24
Meglep modon Andrew Lang Blue Fairv Book (Kek Tndermeses Knyv) cim
mesegyjtemenyebe a Perrault-Iele valtozatot vette Iel. Perrault-nal vegl is a Iarkas
gyzedelmeskedik: hianyzik tehat a mesebl a menekles, a Ielgyogyulas, a vigasztalas; nem
tndermese tehat Perrault nem is annak szanta , hanem didaktikus trtenet, amely
szandekosan kelt szorongast a gyermekekben, hogy ovatossagra intse ket. Erdekes, hogy
meg Lang is ezt a valtozatot vette Iel gyjtemenyebe, holott olyan szigoruan megbiralta.
Nyilvanvalo, hogy sok Ielntt ugy hiszi, helyes, ha a gyermekekre raijesztenek, hogy aztan
Ielelembl jol viselkedjenek, helyesebb, mint megszabaditani ket szorongasaiktol, ahogy azt
a valodi mesek teszik.
elarulja neki. Erre a Iarkas azt mondja, hogy is meglatogatja a nagymamat, es neki is
iramodik, a lany viszont le-leter az utrol.
A Iarkasnak sikerl bejutnia a nagyanya hazaba, mert ugy tesz, mintha Piroska erkezett
volna meg; azon nyomban le is nyeli az regasszonyt. Perrault mesejeben a Iarkas nem veszi
magara a nagymama ruhait, egyszeren csak leIekszik a helyere az agyba. Amikor Piroska
megerkezik, a Iarkas megkeri, hogy Iekdjn melle. Piroska levetkzik, es bebujik az agyba.
Amikor meglatja, milyen a nagymama meztelenl, Ielkialt: ,Nagymama, milyen nagy a te
karod!; mire a Iarkas igy valaszol: ,Hogy jobban meglelhesselek! Aztan azt mondja
Piroska: ,Nagymama, milyen nagy a te labad!; mire ezt a valaszt kapja: ,Hogy jobban tudjak
szaladni! Ez a ket kerdes-Ielelet nem szerepel a Grimm-Iele valtozatban; Perrault-nal viszont
a jol ismert kerdesek a nagymama nagy Ilerl, szemerl es Iogarol csak ezutan kvetkeznek.
Az utolso kerdesre a Iarkas azt Ieleli: ,Hogy jobban bekaphassalak! Alighogy kimondta, egy
ugrassal kint termett a Iarkas az agybol, es bekapta szegeny kis Piroskat,
Sok mas Iorditashoz hasonloan, Lange is beIejezdik ezen a ponton. De Perrault mveben
eredetileg meg szerepel egy beIejez versike is, amely sszeIoglalja a trtenet tanulsagat: jol
nevelt lanyok nem allhatnak szoba mindenIele emberekkel. Ha megis megteszik, ne
lepdjenek meg, ha jn a Iarkas, es IelIalja ket. Ami pedig a Iarkasokat illeti, sokIele van
bellk; de mind kzl a nyajas Iarkasok a legveszedelmesebbek, klnsen azok, amelyek
kvetik a Iiatal lanyokat az utcan, st meg a hazba is bemennek utanuk. Perrault nemcsak
szorakoztatni akarta olvasoit; minden egyes mesejevel egy meghatarozott erklcsi tanulsagot
kivant megtanitani, igy erthet, hogy a meseket ennek megIelelen alakitotta at.
25
Ezaltal
sajnos a tndermeseket jelentesk nagy reszetl megIosztotta. Az valtozataban senki nem
Iigyelmezteti Piroskat, hogy ne keslekedjek a nagymama hazahoz vezet uton, sem arra, hogy
ne terjen le a helyes utrol. Perrault valtozataban az se vilagos, miert kell a nagymamanak is
pusztulnia, holott semmi rosszat nem tett.
Perrault-nak ez a meseje azert veszit olyan sokat a varazsabol, mert tulsagosan is
nyilvanvalo: nala a Iarkas nem egy ragadozo allat, hanem metaIora; igy az olvaso
kepzeletenek nem sok dolga marad. Az eIIajta leegyszersites es nyiltan kimondott erklcsi
tanulsag a tndermesebl tanmeset csinal, melyben a szerz semmit nem sejtet, hanem
25
Amikor Perrault 1697-ben kiadta mesegyjtemenyet, a ,Piroska es a Iarkas mar akkor
is igen regi trtenet volt, egyes elemei pedig mar egeszen tavoli multban is Ielbukkantak:
peldaul Kronosz mitoszaban, aki IelIalja gyermekeit, am azok csodalatos modon elevenen
jnnek el a gyomrabol; itt is egy nagy kvet hasznalnak a lenyelend gyermek
helyettesitesere. Egy 1023-ban irodott latin nyelv trtenetben (szerzje Egbert oI Liges,
cime Fecunda ratis) egy kislanyt talalnak a Iarkasok kztt; a lany valami pirosat visel a
Iejen, s ez a targy nagyon Iontos a szamara; a Iilologusok szerint ez a targy egy piros sapka.
Tbb mint hat evszazaddal Perrault mesejenek megjelenese eltt tehat mar talalkozhatunk a
,Piroska es a Iarkas nehany alapvet motivumaval: a Iarkasok tarsasagaban talalt piros
sapkas kislanynyal, az elevenen lenyelt, de Ieltamado gyermekkel es a gyermek helyebe
csempeszett kvel.
A ,Piroska es a Iarkas-nak vannak mas Irancia valtozatai is, de nem tudhatjuk, melyik
volt hatassal Perrault verziojara. Nehanyban kzlk a Iarkas arra kenyszeriti Piroskat, hogy
egyen a nagymama husabol, es igyon a verebl, bar a kislany hangokat hall, melyek
Iigyelmeztetik: ne tegye.
54
Ha Perrault Iorrasa egy ilyesIele trtenet volt, nem meglep, hogy
az eIIajta durvasagokat tul illetlennek talalta es kihagyta, hiszen knyvet a versailles-i udvar
olvasmanyanak szanta. Perrault nemcsak csinositott egyet a trteneteken, hanem bizonyos
mesterkelt Iogasokat is alkalmazott, peldaul ugy tett, mintha a trteneteket nem , hanem
tizesztends Iia mondana el, aki a knyvet az egyik hercegnnek ajanlotta. Perrault
Ielreszolasaiban es a trtenetekhez utolag hozzabiggyesztett erklcsi tanulsagaiban mintha
sszekacsintana a Ielntt olvasokkal a gyermekek Ieje Iltt.
mindent kimond. Perrault-t annyira magaval ragadja a trtenet tanulsaganak racionalis
megIejtese, hogy minden a lehet legegyertelmbb nala: a lany peldaul levetkzik, es a Iarkas
melle Iekszik; a Iarkas azt mondja, azert van ers karja, hogy jobban meglelhesse; Perrault
semmit nem biz tehat az olvaso kepzeletere. Es mivel e celratr es nyilt csabitassal szemben
Piroska nem probal sem elmeneklni, sem ellenallni, vagy nagyon ostobanak kell lennie, vagy
maga is azt akarja, hogy elcsabitsak. Egyik esetben sem olyan mesealak, akivel azonosulni
lehetne. Ezek a reszletek egyszeren ,bukott nt csinalnak Piroskabol, a naiv, vonzo Iiatal
lanybol, akit ravettek, hogy ne trdjn anyja intelmeivel, ehelyett tltse inkabb kellemesen
az idejet; ezt az idtltest azonban a lany tudatosan legalabbis artatlannak veli.
A gyermek szamara hasznavehetetlenne valik a mese, ha valaki reszletesen elmagyarazza
neki, mi belle a tanulsag. Perrault azonban meg ennel is rosszabbat tesz: valosaggal
belesulykolja a tanulsagot az olvaso agyaba. Minden jo mese jelentese tbbszint; es azt csak
a gyermek maga tudhatja, egy adott pillanatban az szamara melyik jelentes a Iontos. Ahogy
n, a gyermek egyre tbb uj oldalat Iedezi Iel ezeknek a jol ismert meseknek, es ez megersiti
abbeli meggyzdeseben, hogy valoban Iejldtt szellemileg, hiszen ugyanabbol a trtenetbl
most sokkal tbbet ert meg, mint korabban. De ez csak akkor kvetkezik be, ha a gyermeknek
nem magyarazzak el didaktikusan, hogyan kell ertenie a trtenetet. Csak akkor jelent igazan
sokat a gyermeknek, hogy IelIedezte egy mese jelenteset, amely korabban rejtve volt eltte,
ha ez a IelIedezes spontan es intuitiv modon trtenik. E IelIedezes hatasara a mese valamibl,
amit a gyermeknek atadnak, olyasvalamive lesz, amelyet reszben maga teremt a sajat maga
szamara.
A Grimm testverek tlk teljesseggel szokatlan modon ket valtozatat is kzlik a
Piroska-trtenetnek.
26
A hsnt mindket valtozatban Piroskanak hivjak, mert ,A kislanynak
annyira tetszett a piros barsonysapka, hogy mindig ezt hordta...
Akarcsak a ,Jancsi es Juliska-nak, a ,Piroska es a Iarkas-nak is kzponti motivuma a
IlIalatas veszelye. Egyes alapvet pszichologiai allapotok, bar minden egyes egyen Iejldese
soran bekvetkeznek, a legklnbzbb emberi sorsokat es szemelyisegeket hozhatjak letre,
attol Iggen, milyenek az egyen egyeb tapasztalatai, es hogy ertelmezi ket. Hasonlokeppen:
a mesekben minduntalan Ielbukkano nehany alaphelyzet az emberi tapasztalatnak egeszen
klnbz oldalait abrazolhatja; minden azon mulik, hogyan dolgozza Iel a mese az ilyen
alapmotivumot, es milyen sszeIggesben trtenik valamely esemeny. A ,Jancsi es Juliska
arrol szol, milyen nehezsegekkel es szorongasokkal kell megkzdenik a gyermekeknek,
mikor kenytelenek levalni anyjukrol es megszabadulni oralis Iixaciojuktol. A ,Piroska es a
Iarkas nehany olyan alapproblemaval Ioglalkozik, melyeket az iskolas koru leanynak kell
megoldania, ha az dipalis ktttseg tovabb el tudattalanjaban, ami arra indithatja, hogy
veszelyes helyzetekbe kerljn, es kitegye magat a csabitas veszelyenek.
Mindezekben a mesekben az erdei haziko es a szli haz voltakeppen ugyanaz a hely, csak
eppen a mesehs a pszichologiai helyzeteben vegbemen valtozasok miatt masnak es masnak
erzi. Odahaza Piroska szleinek vedelme alatt all: a problemak nelkli serdl, aki egeszen
jol megbirkozik elethelyzetevel. A nagyanya hazaban azonban tekintve, hogy a nagyanya
maga is gyamolitasra szorul ugyanaz a lany a Iarkassal valo talalkozas
kvetkezmenyekeppen teljesseggel keptelen urra lenni a helyzeten.
Jancsi es Juliska, oralis Iixaciojuk rabjakent, habozas nelkl IelIaljak a hazat, amely a rossz
anyat jelkepezi, aki magukra hagyta ket (azaz rakenyszeritette ket, hogy elhagyjak a szli
hazat); ugyancsak habozas nelkl egetik meg a boszorkanyt, mintha valami taplalek lenne,
amit meg kell stni, hogy megehessek. Piroska mar tuljutott az oralis Iixacion, igy nincsenek
tbbe rombolo oralis vagyai. Pszichologiailag oriasi klnbseg van a szimbolikusan
26
* Az a mesegyjtemenyk, amelyben a ,Piroska es a Iarkas elszr szerepelt, 1812-ben
jelent meg, azaz tbb mint szaz evvel azutan, hogy Perrault kiadta a maga valtozatat.
kannibalizmussa alakult oralis Iixacio ami a ,Jancsi es Juliska kzponti temaja es
akztt, ahogy Piroska bnteti meg a Iarkast. A ,Piroska es a Iarkas-ban a Iarkas a csabito;
de ha csak a mese Ielszini reteget vesszk szemgyre, a Iarkas semmi olyasmit nem tesz, ami
ne a termeszetebl kvetkezne: azaz IelIal valakit, hogy taplalkozzek. Es az is gyakran
megesik, hogy az emberek Iarkast lnek, bar az ebben a trtenetben alkalmazott modszer
meglehetsen szokatlan.
Piroska otthonaban bseg uralkodik, es ezt Piroska mivel mar regen meghaladta oralis
szorongasat boldogan megosztja nagyanyjaval: etelt visz neki. Piroska szamara a szli
hazon tul elterl vilag nem Ienyeget vadon, melyen at a gyermekek nem talaljak meg a
hazavezet utat: Piroska otthona eltt egy jol ismert ut vezet; errl azonban inti Piroskat az
anyja nem szabad leterni.
Jancsit es Juliskat akaratuk ellenere taszitottak ki a klvilagba; Piroska szivesen indul el
otthonrol. Nem Iel a klvilagtol, ellenkezleg: Ielismeri annak szepseget; de eppen ebben
rejlik a veszely. Ha a klvilag az otthon es a ktelessegek rovasara tulsagosan is vonzova
valik, arra indithatja az egyent, hogy viselkedeset ismet az rmelvnek rendelje ala, holott
ugy tnik Piroska szlei tanacsainak hatasara mar Ieladta az rmelvet a valosagelv
kedveert -pedig ez a visszateres veszelyes helyzeteket, talalkozasokat teremthet.
Azt a nehez helyzetet, amikor az egyen az rmelv es a valosagelv kvetese kztt
habozik, pompasan abrazolja a mesenek az a jelenete, amikor a Iarkas azt mondja Piroskanak:
,Nezd csak, Piroska, mennyi szep virag virit krlttnk! En a helyedben bizony szednek egy
szep csokrot a nagymamamnak! Piroska szetnezett: valoban, a Iak alja tele volt szebbnel
szebb erdei viragokkal, a lombok kzt meg ugy csicseregtek a madarak, hogy rm volt
hallgatni. A konIliktus valaki mast szeretne tenni, mint amit tennie kell -azonos azzal,
amelyre Piroskat mar a mese elejen Iigyelmeztette az anyja, amikor a lelkere kttte: ,Aztan
szepen, rendesen menj, ne szaladgalj le az utrol... Ha pedig odaersz, ne bameszkodj
sszevissza a szobaban; az legyen az els dolgod, hogy illedelmesen jo reggelt kivanj!
Piroska anyja tehat tisztaban van vele: Piroska hajlamos ra, hogy leterjen a jart utrol, es hogy
,sszevissza bameszkodjek, azaz a Ielnttek titkai utan kutasson.
Hogy a ,Piroska es a Iarkas arrol a konIliktushelyzetrl szol, melyben a gyermek az
rmelv es a valosagelv kvetese kztt habozik, az is vilagosan bizonyitja, hogy Piroskanak
,csak akkor jutott eszebe a nagymama, mikor mar olyan nagy volt a bokretaja, hogy alig Iert a
kezebe. Azaz az rmszerzesre trekv sztn-en csak akkor lep vissza a hatterbe, amikor a
viragszedes mar nem kellemes tbbe: Piroska csak ekkor ebred ra ismet ktelessegeire.
27
Piroska tehat olyan gyermek, aki nagyon is szembekerlt mar a serdlkor problemaival,
de erzelmileg meg nem erett meg ra, hogy urra legyen rajtuk, mert meg nem sikerlt
Ielszamolnia dipalis konIliktusait. Hogy Piroska joval erettebb, mint Jancsi es Juliska, az is
bizonyitja, hogy barmivel talalkozik is a klvilagban, kerdeseket tesz Iel vele kapcsolatban.
Jancsi es Juliska nem csodalkoznak, amikor meglatjak a mezeskalacs hazat; a boszorkanyon
sem probalnak eligazodni. Ezzel szemben Piroska ki szeretne deriteni a dolgokat; ez abbol is
27
* Ket, Perrault-etol klnbz Irancia valtozatban meg ennel is egyertelmbb, hogy
Piroska az rm utjat valasztotta, vagy legalabbis a knnyebb megoldast, bar Ielhivtak ra a
Iigyelmet, hogy a ktelesseg svenyen kell haladnia. Ezekben a valtozatokban Piroska egy
utelagazasnal talalkozik a Iarkassal azaz egy olyan helyen, ahol Iontos dntest kell hoznia:
melyik uton induljon el. A Iarkas azt kerdi: ,Melyik utat valasztod, a varrotket vagy a
gombostket? Piroska a gombostk utjat valasztja, az egyik valtozat magyarazata szerint
azert, mert knnyebb a dolgokat gombostvel sszetzni, mint nehez munkaval, varrotvel
sszevarrni.
55
Ebben az idben a varras a Iiatal lanynak legIbb ktelessegei kze tartozott: ha
tehat valaki a knnyebbik modszert, a gombostket valasztotta, ez ersen azt sugallta, hogy az
rmelvet kveti egy olyan helyzetben, mely a valosagelv alkalmazasat kivanna meg.
nyilvanvalo, hogy anyjanak Iigyelmeztetnie kell: ne bameszkodjek. Eszreveszi azt is, hogy
valami nincs rendjen, amikor latja, hogy a nagymama ,olyan, de olyan Iurcsa!...; de
megteveszti, hogy a Iarkas beltztt az regasszony ruhaiba. Piroska megprobalja megerteni
a helyzetet, ezert Iaggatja a nagymamat, miert olyan nagy a Ile; eszreveszi, milyen nagy a
szeme, mekkora a keze, milyen borzaszto nagy a szaja. E Ielsorolasban szerepel a negy
erzekszerv: a hallas, a latas, az erintes es az izleles szervei; a serdl ezek segitsegevel
igyekszik megerteni a vilagot.
A ,Piroska es a Iarkas meseje szimbolikus Iormaban teszi ki a serdl lanyt az dipalis
helyzetbl ered veszelyeknek es szabaditja meg tlk, hogy aztan konIliktusmentesen
Iejldhessen. Az anya klnIele megjelenesi Iormainak azaz a jo anyanak es a
boszorkanynak jelentsege, amely olyan nagy volt a ,Jancsi es Juliskadban, itt szinte
semmive zsugorodott: a ,Piroska es a Iarkas-ban sem az anya, sem a nagymama nem tehet
voltakeppen semmit: se hatasosan megIenyegetni, se megvedeni nem tudjak Piroskat. Ezzel
szemben a IerIi alakok rendkivl Iontos szerepet jatszanak; ket ellentetes Iormaban jelennek
meg: a veszelyes csabitoeban, aki, ha engednek neki, elpusztitja a jo nagyanyat es a lanyt, es a
vadaszeban: a Ielelssegteljes, ers apaIigura, aki megmenti a mese hs njet.
Ugy tnik, Piroska a IerIi ellentmondasos termeszetet probalja megerteni azaltal, hogy
lenye minden oldalat megtapasztalja: az sztn-en a Iarkas nz, aszocialis, potencialisan
pusztito hajlamait es az en (a vadasz) tulajdonsagait: az nzetlenseget, Ielelssegtudatot,
megIontoltsagot es a raszorulok vedelmet.
Piroska alakja mindenki szamara vonzo: erenyes ugyan, de azert kisertesbe esik, trtenete
azzal a tanulsaggal szolgal, hogy barmilyen szep dolognak tnjek is, ha az ember mindenkirl
jo szandekot Ieltetelez, e johiszemseg azzal a veszellyel jar, hogy trbe csalnak bennnket.
Ha nem lenne bennnk valami, ami vonzodik a nagy, gonosz Iarkashoz, akkor nem lenne
hatalma Ilttnk. Ezert igen Iontos ugyan, hogy megertsk, milyen is a Iarkas voltakeppen,
de meg ennel is Iontosabb, hogy kideritsk, mi teszi vonzova a mi szamunkra. Barmilyen
rokonszenves tulajdonsag is a naivitas, veszelyes dolog, ha valaki egesz elete soran naiv
marad.
De a Iarkas nem pusztan a csabito IerIit jelenti: kepviseli mindazt, ami bennnk
magunkban aszocialis, allatias. Piroska, amikor tbbe nem vegzi ,szepen, rendesen a
ktelesseget ez lenne az iskolas koru gyermek jellemz erenye , ismet a korabbi,
rmszerzesre trekv, dipalis kisgyermekke valik. Amikor enged a Iarkas csabitasanak,
egyuttal arra is lehetseget teremt, hogy a Iarkas IlIalja a nagyanyjat. Itt a trtenet a kislany
megoldatlanul maradt dipalis nehezsegeirl szol, es amikor a Iarkas vegl is lenyeli Piroskat,
a lanyt megerdemelt bntetese eri utol, amiert olyan helyzetet teremtett, melyben a Iarkas
megsemmisithetett egy, az anyat jelkepez szereplt. Mar a negyeves gyermeknek is Ieltnik,
hogy Piroska, amikor a Iarkas megkerdezi, hol lakik a nagymama, reszletesen elmagyarazza
neki, hogyan juthat el a hazhoz. Mi lehet a celja a magyarazatnak, tpreng a gyermek, ha nem
az, hogy a Iarkas biztosan odatalaljon? Csak a Ielnttek Iigyelmet kerlheti el mivel k azt
hiszik, a tndermeseknek semmi ertelme , hogy Piroska tudattalanja itt nagyban
munkalkodik annak erdekeben, hogy a nagymamat elarulja.
De a nagymama sem hibatlan. Egy Iiatal lanynak ers anyaIigurara van szksege; reszben
azert, hogy megvedje, reszben, hogy legyen egy modell, melyet utanozhat. De Piroska
nagyanyjat sajat szksegletei olyan pontig sodorjak, ahol mar karara van a gyermeknek, mint
a mese mondja: ,... A vilag minden kincset neki adta volna. Nem ez az els, es nem is az
utolso eset, hogy a gyermek, akit a nagyanyja elkenyeztet, a valo eletben bajba kerl. Legyen
bar anya vagy nagyanya az ez utobbi is anya, csak egy generacioval ,eltolva , ha ez az
idsebb asszony lemond sajat ni vonzerejerl, es mintegy ,atadja azt a lanyanak (a meseben
a tulsagosan vonzo vrs ruhadarab Iormajaban), ez vegzetes lehet a Iiatal leany szamara.
A ,Piroska es a Iarkas mind a cimben, mind a hsn nevevel hangsulyozza a vrs szin
Iontossagat: Piroska nyiltan viseli a vrs sapkat, holott a vrs az a szin, mely az erszakos
erzelmeket a szexualis termeszeteket is jelkepezi. igy a vrs barsonysapka, melyet a
nagymama Piroskanak ajandekoz, a szexualis vonzer id eltti atadasanak szimbolumakent
tekinthet; ezt hangsulyozza az a teny is, hogy a nagymama reg es beteg, meg ahhoz is
tulsagosan gyenge, hogy ajtot nyisson. A kicsinyit kepzvel ellatott nev (Piroska) arra utal,
hogy a hsn eretlen kora a mese egyik legIontosabb motivuma. Jelzi, hogy nemcsak a piros
sapka volt kicsi, hanem a lany is. Nem ahhoz volt tul kicsi, hogy viselje a sapkat, hanem
ahhoz, hogy megbirkozzon azokkal a helyzetekkel, amelyeket a piros sapka jelkepez, es
amelyeket szinte kihiv azaltal, hogy viseli a piros sapkat.
A Piroskat Ienyeget veszely sajat bimbozo szexualitasa, melyhez erzelmileg meg nem
elegge erett. Ha valaki lelkileg mar eleg erett ra, hogy szexualis tapasztalatokat szerezzen, az
urra lesz a helyzeten, es e tapasztalatok segitik a Iejldesben. De az id eltt ebred
szexualitas hatasaban regressziv: Ielebreszti bennnk mindazt, ami primitiv, es azzal Ienyeget,
hogy elnyel bennnket. Az eretlen egyen, aki meg pszichologiailag nem kesz a szexualis
elmenyek beIogadasara, de olyan helyzetbe kerl, amely ers szexualis erzeseket kelt benne,
visszaesik Iejldesenek egy korabbi szintjere, es dipalis modon probal megkzdeni
nehezsegeivel. Az egyen ilyenkor ugy veli: csak akkor lehet sikeres a szexualis eletben, ha
megszabadul a tapasztaltabb vetelytarsaktol: ezert magyarazza el Piroska olyan gondosan a
Iarkasnak, hogyan talalhat el a nagymama hazahoz. Ezzel azonban sajat ambivalens erzelmeit
is elarulja: mikor a Iarkast a nagymamahoz kldi, viselkedesevel mintha azt mondana neki:
,Hagyj engem beken; eridj a nagymamahoz: erett n, es tudja, mit kezdjen azzal, amit
jelkepezel: en nem tudom.
A kislany lelkeben dulo kzdelem hogy tudatosan a helyes dolgot szeretne cselekedni,
tudat alatt viszont szeretne (nagy)anyja Ile kerekedni teszi olyan vonzova szamunkra mind
a mesehsnt, mind magat a meset: e konIliktus teszi Piroskat annyira emberive. Ahogy mi is
tettk gyermekkorunkban, ha olyan konIliktushelyzetbe kerltnk, amellyel barhogy
igyekeztnk is, nem tudtunk megbirkozni, is tovabbadja a problemat valaki masnak:
valakinek, aki idsebb nala, a szlnek vagy aki a szlt helyettesiti. De azaltal, hogy
megprobalja megkerlni a Ienyeget helyzetet, csaknem aldozataul esik.
Mint mar emlitettk, a Grimm testverek a ,Piroska es a Iarkas-nak egy masik, Iontos
valtozatat is kzlik: bar az voltakeppen csak egy tovabbi jelenetet ad hozza az alap
trtenethez. Ebbl a valtozatbol megtudjuk, hogy nem sokkal kesbb Piroska ismet kalacsot
vitt a nagyanyjanak, es egy masik Iarkas ismet megprobalta ravenni, hogy terjen le az (ereny)
utjarol. Ez alkalommal a kislany a nagymamahoz sietett, es elmondta neki, mi trtent. Ketten
egytt aztan bereteszelik az ajtot, hogy a Iarkas ne tudjon bejnni. Vegl pedig a Iarkas
megcsuszik a haztetn, belepottyan a ciszternaba, es megIullad. ,Meg is erdemelte igy
vegzdik a trtenet.
Ez a valtozat azt illusztralja, amirl a mese hallgatoja amugy is meg volt gyzdve, hogy
az ijeszt elmeny utan a lany raebred: meg korantsem eleg erett hozza, hogy elbanjon a
Iarkassal (a csabitoval), ezert hajlando egyttmkdni az anyjaval. Ezt jelkepezi, hogy amint
ujra veszely Ienyegeti, azonnal a nagymamahoz rohan, es nem probalja lekicsinyelni a
veszelyt, mint a Iarkassal valo els talalkozasa alkalmaval tette. Piroska ezuttal
egyttmkdik a (nagy)anyjaval, kveti a tanacsat: a kiegeszit trtenetben a nagymama azt
mondja Piroskanak, tltsn a ciszternaba hurkalet; a hurkaszag aztan odacsalja a Iarkast, es az
beleesik a vizbe, ketten igy knnyeden elbannak a Iarkassal. A gyermeknek tehat arra van
szksege, hogy megbizhatoan egyttmkdhessen a vele azonos nem szlvel: igy azaltal,
hogy azonosul vele es tudatosan tanul tle, a gyermek sikeresen Ielntte erik.
A meseknek mind tudatunk, mind tudattalanunk szamara van mondanivaloja, ezert nincs
szksegk ra, hogy kerljek az ellentmondasokat, hisz az ellentmondasok tudattalanunkban
bekesen megIernek egymas mellett. A jelentes egy egeszen mas szintjen, ami a nagyanyaval
trtenik, egeszen maskepp is szemlelhet. A mese olvasoja joggal csodalkozik: miert nem ette
meg a Iarkas Piroskat rgtn, mihelyt talalkozott vele, marminthogy az els adando
alkalommal. Perrault jellemz modon latszolag racionalis magyarazatot kinal: a Iarkas ezt
meg is tette volna, ha nem Ielt volna a kzelben dolgozo Iavagoktol. Mivel Perrault-nal a
Iarkas mindvegig a csabito IerIit jelkepezi, valoban erthet, hogy egy idsebb IerIi nem mer
elcsabitani egy kislanyt, ha lato es hallotavolsagon bell mas IerIiak is vannak.
A Grimm testverek valtozataban mar egeszen maskent Iestenek a dolgok: itt a Iarkas
tulzott mohosaga magyarazza, hogy miert nem azonnal Ialja Iel a kislanyt. ,Ez a zsenge
Iiatalka jobb Ialat am, mint az reg! gondolta magaban a Iarkas... De vigyazat! Lassunk
IurIangosan a dologhoz, hogy mind a kettt megkaphassuk. Mert akarmilyen reg csont, azert
a nagymama is elkel a bendmben! De ennek a magyarazatnak nem sok ertelme van, hiszen
a Iarkas ott helyben IelIalhatta volna Piroskat, es kesbb ugyanugy megteveszthette volna a
nagymamat, ahogy a mese szerint tette.
A Grimm-Iele valtozatban a Iarkas viselkedese akkor valik erthetve, ha Ieltetelezzk,
hogy elszr el kell tntetnie a nagymamat ahhoz, hogy Piroskat megkaphassa. Amig a
(nagy)anya a kzelben van, Piroska nem lehet az ve.
28
De amint egyszer a (nagy)anyat eltette
lab alol, ugy erzi, megnyilik eltte az ut, hogy kielje azokat a vagyait, amelyeket el kellett
Iojtania, amig az anya a kzelben volt.
243
A mese ezen a szinten a leanygyermeknek arrol a tudattalan vagyarol szol, hogy apja (a
Iarkas) csabitsa el t.
Amikor a korai dipalis vagyak a serdlkorban ujjaelednek, ugyancsak ujraeled a
leanygyermek apja iranti vagya, az a hajlandosaga, hogy elcsabitsa, es az az igenye, hogy az
csabitsa el t. Ekkor a leanygyermek ugy erzi, rettenetes bntetest erdemel az anyjatol st
talan az apjatol is , amiert apat el akarta venni anyatol. A serdlkorban nemcsak az dipalis
erzelmek ebrednek Iel ujra, hanem mas korabbi szorongasok es vagyak is.
Az ertelmezes egy mas szintjen azt is mondhatnank: a Iarkas azert nem akarja rgtn
IelIalni Piroskat, amint talalkozik vele, mert elbb agyba szeretne kerlni vele: azaz kettejk
szexualis talalkozasanak meg kell elznie a lany ,IelIalasat. Noha keves gyermek hallott
azokrol az allatokrol, amelyek kzl az egyik elpusztul kzsles kzben, a szexualis
aktusnak ezek a pusztito aspektusai elenken elnek a gyermeknek mind a tudataban, mind a
tudattalanjaban, olyannyira, hogy a legtbb gyermek a szexualis aktust eredenden erszakos
cselekedetnek latja, amelyet az egyik szl kvet el a masik ellen. Azt hiszem, Djuna Barnes
erre a jelensegre celoz hogy a gyermek ntudatlanul egyenlsegjelet tesz a szexualis
izgalom, az erszak es a szorongas kze , amikor azt irja: ,A gyermekek tudnak valamit,
amit nem mondhatnak el: tetszik nekik, hogy Piroska es a Iarkas egy agyba kerl.
56
Mivel a
,Piroska es a Iarkas az ellentetes erzelmeknek ezt a Iurcsa talalkozasat abrazolja, mely
olyannyira jellemz a gyermekek szexualis sejteseire, e mese tudattalan szinten nagy vonzert
gyakorol a gyermekekre, de mindazon Ielnttekre is, akiket halvanyan emlekeztet
gyermekkori borzongato szexualis sejteseikre es kivancsisagukra.
Egy masik mvesz is vilagosan abrazolta, milyen termeszet rejtett erzelmeket kelt ez a
trtenet. Gustave Dore hires meseillusztracioi kztt van egy, amelyen Piroska es a Iarkas az
agyban lathato.
57
A kepen a Iarkas egeszen joindulatunak latszik. A lanyt viszont ugy tnik
oriasi erej, ambivalens erzelmek gytrik, ahogy a mellette pihen Iarkasra pillant.
Szemlatomast esze agaban sincs elmeneklni; ehelyett ugy tnik a helyzet valosaggal
megbabonazza: egyidejleg vonzza es taszitja. Igen, a lany arcabol es testtartasabol sugarzo
erzelmet leginkabb igy jellemezhetnenk; es a szexualitas es minden vele kapcsolatos dolog
28
*Nem is olyan regen, bizonyos paraszti kulturakban, amikor az anya meghalt, a
legidsebb lanygyermek atvette az anya szerepet minden szempontbol.
ugyanigy valosaggal megbabonazza a gyermeket. Hogy visszaterjnk Djuna Barnes
kijelentesehez: ez az, amit a gyermekek megereznek Piroskaval es a Iarkassal, a kettejk
kztt lev viszonnyal kapcsolatban, de nem mondhatjak el, es emiatt tudja ez a trtenet
annyira magaval ragadni ket.
Ez a ,halalos erdekldes a szexualitas irant amikor az egyen egyidejleg eli at a
legnagyobb izgalmat es a legnagyobb szorongast a lanygyermek apja iranti dipalis
vagyakozasaval all kapcsolatban, valamint ezeknek az erzelmeknek serdlkori, masIele
Iormaban trten ujjaeledesevel. Valahanyszor ezek az erzelmek ujra jelentkeznek, mindig
ujjaeled velk egytt az az emlek is, hogy a lany kisgyermek koraban szerette volna
elcsabitani az apjat, es ugyanakkor szerette volna azt is, hogy apja csabitsa el t.
Mig a Perrault-Iele valtozatban a szexualis csabitason van a hangsuly, a Grimm testverek
mesejere ennek eppen az ellenkezje a jellemz. Ok a szexualitast sem kzvetlenl, sem
kzvetve nem emlitik; Iinoman talan utalnak ra, de vegs soron maganak a hallgatonak kell
Ielideznie a szexualitas kepzetet, ha meg akarja erteni a meset. A gyermek szamara ezek a
szexualis vonatkozasok tudatelttesek maradnak, es ez igy helyes. Tudatosan a gyermek
tudja, hogy semmi helytelen nincs abban, ha valaki viragot szed; helytelen viszont, ha az
ember nem engedelmeskedik anyjanak, amikor pedig Iontos Ieladatot kell elvegeznie az egyik
(nagy) szl kedveert, aki joggal varhatja el tle e Ieladat teljesiteset. A I konIliktus a
gyermek jogosnak erzett kivancsisaga es a szl elvarasai kztt all Ienn. A trtenet utal ra,
hogy a gyermek nem tudja, milyen veszelyes, ha enged artalmatlannak tn vagyainak; tehat
tudnia kell e veszelyrl. St arra is Iigyelmeztet, hogy ha nem tud rola, majd sajat karan Iogja
megtanulni.
A ,Piroska es a Iarkas a serdlben lejatszodo Iolyamatokat externalizalja: a Iarkas annak
a rosszasagnak a megtestesitje, amelyet a gyermek nmagaban erez, ha a szli intes
ellenere cselekszik, ha szexualisan csabitokent lep Iel, vagy olyan helyzetbe kerl, ahol
csabitasnak van kiteve. Amikor leter az utrol, melyet a szl jell ki szamara, ,rosszasaggal
talalkozik, es attol Iel, hogy ez a ,rosszasag elemeszti t is es a szleit is, akiknek bizalmaval
visszaelt. A mese azonban megnyugtatja, hogy ebbl a ,rosszasagbol van Ieltamadas.
Mig Piroska enged az sztn-en kiserteseinek, es ezzel elarulja anyjat es nagyanyjat, a
vadasz nem engedi meg, hogy erzelmei magukkal ragadjak. Amikor megpillantja a
nagymama agyaban alvo Iarkast, elszr az jut eszebe: ,Megvagy, ven gonosztev!...
Mennyit kerestelek!, es els gondolata az, hogy lelvi a Iarkast. De enje (vagy ertelme) az
sztn-en minden biztatasa ellenere (vagyis a Iarkas iranti dhe ellenere) jobb belatasra birja:
a vadasz raebred, hogy sokkal Iontosabb megmenteni a nagymamat, mint kielegiteni a dhet
azaltal, hogy tstent lelvi a Iarkast. A vadasz nuralmat gyakorol, es ahelyett, hogy
agyonlne az allatot, ovatosan Ielvagja a hasat az olloval, es megmenti Piroskat es a
nagymamat.
A vadaszt mind a Iiuk, mind a lanyok igen vonzo Iiguranak szoktak talalni, mivel
megmenti a jot, es megbnteti a rosszat. Minden gyermeknek nehezere esik, hogy a
valosagelvet kvesse; eppen ezert a Iarkas es a vadasz ellentetes Iiguraiban knnyeden
IelIedezik az sztn-en es en Ielettes en kztti konIliktust, amely sajat szemelyisegkben
is jelen van. A vadasz viselkedeseben az erszak (hogy Ielvagja a Iarkas gyomrat) a
legmagasabb rend tarsadalmi celt szolgalja (a ket n megmenteset). A gyermek ugy erzi,
senki nem veszi tudomasul, hogy erszakos hajlamai konstruktivnak is bizonyulhatnak; a
trtenet bemutatja, hogy ez lehetseges.
Piroskat ugy kell kivagni a Iarkas gyomrabol, mintha csaszarmetszessel jnne a vilagra;
igy a mese Ielidezi a terhesseg es a szles kepzeteit is. Ezekkel parhuzamosan a szexualitassal
kapcsolatos kepzettarsitasok is ebrednek a gyermek tudattalanjaban. Hogyan kerl a magzat
az anya mehebe? tpreng a gyermek, es vegl arra a meggyzdesre jut: ez csak ugy
trtenhet, ha az anya lenyel valamit, mint azt a Iarkas tette.
Miert beszel a vadasz ugy a Iarkasrol, mint ,ven gonosztevrl? Miert mondja, hogy mar
regen keresi? A mese a csabitot Iarkas alakjaban jeleniti meg, azt a szemelyt pedig, aki
lanyokat, klnsen igen Iiatal lanyokat elcsabit, a kznyelv altalaban ,ven gonosztevnek
nevezi, ma eppugy, mint a regi idkben. Mas szinten a Iarkas a vadasz lelken belli,
elIogadhatatlan hajlamokat is jelkepezi; alkalmankent mindnyajan beszelnk a bennnk lako
,allatrol, vagyis az olyan viselkedesrl, amikor az ember erszakosan vagy Ieleltlenl jar el
celja elerese erdekeben.
Noha a vadasz nelklzhetetlen szerepl a trtenet kibontakozasaban, nem tudjuk, honnan
kerl el, es nem is lep semmiIele kapcsolatra Piroskaval: megmenti, ez minden. A ,Piroska
es a Iarkas-ban sehol nem emlitik az apat: ez rendkivl szokatlan az ilyen tipusu
tndermeseben. Ez azt sejteti, hogy az apa jelen van ugyan, de rejtett Iormaban. A kislany
nyilvan szamit ra, hogy az apja majd megmenti barmiIele nehez helyzetbl, de klnskeppen
azokbol a bonyolult erzelmi szituaciokbol, amelyeket a lanygyermeknek az a vagya idez el,
hogy elcsabitsa az apjat, vagy az csabitsa el t. ,Csabitas alatt itt az ertend, hogy a lany
szeretne arra birni az apjat, hogy jobban szeresse t barki masnal, es hogy probalja meg
ravenni a lanyt, hogy az is jobban szeresse t barki masnal. Most mar lathatjuk, hogy az apa
valoban jelen van a ,Piroska es a Iarkas meseben, ket ellentetes Iormaban: egyreszt mint
Iarkas, amely a leanygyermeken elhatalmasodo dipalis erzelmekkel jaro veszelyek
kivetitese, masreszt mint vadasz, vedelmez es megmenti szerepben.
Bar a vadasz szeretne azonnal agyonlni a Iarkast, megse teszi. Megmeneklese utan
maganak Piroskanak jut eszebe, hogy tltsek meg a Iarkas gyomrat kvekkel, es a Iarkas,
miutan ,...nemsokara Ilebredt..., odebb akart allni, de ahogy kiugrott az agybol, a nehez
kvek lehuztak a Ildre: lerogyott, elterlt, es kiadta a parajat. Fontos, hogy Piroska legyen
az, akinek magatol eszebe jut, hogy meg kell szabadulni a Iarkastol; mi tbb, tesz is rola,
hogy sikerljn. Ha a jvben biztonsagban akarja erezni magat, meg kell semmisitenie a
csabitot, meg kell szabadulnia tle. Ha ezt az apavadasz tenne meg helyette, Piroska sohasem
erezne, hogy valoban Iellemelkedett gyngesegen, mivel akkor nem sajat maga szabadult
volna meg tle.
Jellemz a mesek igazsagszolgaltatasara, hogy a Iarkasnak ugy kell meghalnia, ahogy a
bnet kvette el: oralis mohosaga okozza a vesztet. Mivel megprobalt valamit bns modon a
gyomraba juttatni, bntetesl telerakjak kvel a hasat.
29
Meg egy tovabbi Iontos oka is van, miert nem szabad a Iarkasnak abba pusztulnia bele,
hogy Ielvagjak a hasat, es kiszabaditjak belle Piroskat es a nagymamat. A mese megovja a
gyermeket a Ilsleges szorongastol. Ha a Iarkas belehalna, hogy Ielvagjak a gyomrat ami a
csaszarmetszesre emlekeztet , akkor a meset hallo kisgyermek attol Ielhetne, hogy az anya
testebl szleskor kiszakado gyermek megli az anyat. De ha a Iarkas tuleli, hogy Ielvagtak a
hasat, es csak a nehez kvek miatt pusztul el, amelyeket utolag varrtak a gyomraba, akkor
nincs miert szorongast erezni a szles miatt.
Piroska es a nagyanyja valojaban nem halnak meg, viszont ketsegtelenl ujjaszletnek. Ha
van olyan tema, amely kzponti jelentseggel bir a tndermesekben, az a magasabb szinten
valo ujjaszletes temaja. A gyermekeknek (de a Ielntteknek is!) hinnik kell abban, hogy
elerkezhetnek a letezes egy magasabb szintjere, ha kepesek megjarni a Iejldes megIelel
lepcsIokait. Azok a trtenetek, amelyek szerint ez nemcsak hogy lehetseges, hanem nagyon
v
aloszin, rendszerint hatalmas vonzert gyakorolnak a gyermekekre, mert igyekeznek
29
Nehany valtozatban Piroska apja valoban megjelenik a szinen, levagja a Iarkas Iejet, es
megmenti a ket nt.
58
Talan azert lett a gyomor Ielvagasabol Iejlevagas, mert Piroska apja volt
az, aki tette. Egy olyan trtenet, amelyben az apa valakinek a hasaval tesz valamit, akkor,
amikor ideiglenesen sajat lanya is eppen benne van, tulsagosan ersen Ielidezi a lanyaval
kapcsolatos szexualis tevekenyseget Iolytato apa kepet, semhogy igazan megnyugtato lehetne.
eloszlatni azt az allando Ielelmket, hogy nem lesznek kepesek erre az atalakulasra, vagy tul
sok veszteseg eri majd ket annak Iolyaman. Az ,Oztestver trteneteben peldaul ezert nem
szakadnak el a testverek egymastol az atalakulas utan, hanem boldogan elnek, boldogabban,
mint korabban; ezert lesz Piroska is megmeneklese utan boldogabb, mint azeltt; es ezert el
Jancsi es Juliska is sokkal jobb eletet a hazateres utan.
Manapsag sok Ielntt hajlamos ra, hogy bet szerint ertelmezze a mesek cselekmenyet;
holott ezeket az esemenyeket bizonyos kulcsIontossagu elmenyek szimbolikus
megjelenitesenek kellene tekintenik. A gyermek mindezt sztnsen megerzi, bar
kiIejezetten nem ,tudja. Ha a Ielnttek biztositjak rola, hogy Piroska nem ,igazan halt meg,
amikor a Iarkas lenyelte, azt a kisgyermek leereszked megnyugtatasnak erzi. Ez ugyanolyan,
mintha valakinek azt mondanak, hogy a bibliai trtenetben Jonast nem ,igazan nyeli le a
cethal. Barki, aki hallotta mar Jonas trtenetet, sztnsen tudja, hogy Jonas valamilyen cel
miatt kerl a cethal gyomraba: azert, hogy jobb emberkent terhessen vissza az eletbe.
A gyerekek sztnsen tudjak, hogy amikor Piroskat lenyeli a Iarkas eppugy, ahogy sok
mas mesehs megtapasztalja a halalt egy idre , ez nem a trtenet veget jelenti, hanem egy
elkerlhetetlen Iazist a hsn Iejldeseben. A gyermek azt is megerti, hogy Piroska valoban
,meghalt; az a lany, aki engedett a Iarkas csabitasanak, nincs tbbe. Es amikor a mese arrol
beszel, hogy a kislany ,kikerlt a napvilagra a Iarkas gyomrabol, a gyermekek tudjak, hogy
Piroska uj szemelykent tamadt eletre. Hogy ezt az atalakulast a mese meghalas-Ieltamadas
Iormajaban erzekeltesse, arra azert van szkseg, mert a kisgyermek, bar azt knnyen megerti,
hogy a vilagban a dolgok Ielvalthatjak egymast (a jo anyat a gonosz mostoha), a bels
atalakulas tenyet meg nem kepes IelIogni. A tndermesek egyik nagy erdeme, hogy a
gyermek a meset meghallgatva raebred, hogy az ilyen atalakulas lehetseges.
A gyermek, akinek a mese nagy hatast gyakorol mind a tudatara, mind a tudattalanjara,
megerti, hogy a Iarkasnak azert kellett elnyelnie Piroskat es a nagymamat, hogy azok egy
idre elrejtzzenek a vilag ell, hogy ne legyenek kapcsolatban a vilag esemenyeivel, ne
tudjak beIolyasolni azokat. Ezert aztan a klvilagbol kell valakinek segitsegkre sietnie, es ki
mas segithetne az anyan es gyermeken, mint az apa?
Piroska, amikor enged a Iarkas csabitasanak, es az rmelvet kveti a valosagelv helyett, a
let egy korabbi, kezdetlegesebb szintjere esik vissza. Mint az mar szokasos a mesekben, ezt a
kezdetlegesebb szintre valo visszaterest a trtenet hatasosan eltulozza: Piroska visszater a
mehbe, a szletes eltti allapotba; a gyermekek ugyanis szelssegekben gondolkoznak.
De miert kell a nagymamanak is keresztlmennie mindazon, amin Piroskanak? Miert ,hal
meg is, miert sllyed vissza az elet egy kezdetlegesebb szintjere? Ennek a reszletnek a
magyarazata abban rejlik, ahogy a gyermekek a halalrol gondolkodnak: szamukra a halal azt
jelenti, hogy az illet szemely tbbe nem elerhet, tbbe semmi haszna. A nagyszlknek
hasznosnak kell lennik a gyermek szamara: vedenik, tanitaniuk, taplalniuk kell; ha erre nem
kepesek, akkor a gyermek szemeben visszasllyedtek a let egy kezdetlegesebb szintjere.
Mivel eppugy nem kepes megbirkozni a Iarkassal, mint Piroska, a nagymamat is eleri
ugyanaz a vegzet, mint a kislanyt.
30
A trtenetbl vilagosan kiderl, hogy bar mindkettjket lenyelte a Iarkas, se Piroska, se a
nagymama nem halt meg. Ez Piroska viselkedesebl is nyilvanvalo: szabadulasa utan a
kislany igy kialt Iel: ,Jaj, de Ieltem! Olyan stet volt a Iarkas gyomraban! Aki Iel, az nagyon
is eleven: azaz a Ielelem allapota eppen az ellentete a halalenak, amikor valaki mar nem
gondolkodik, es nem erez. Piroska a stetsegtl Ielt: viselkedese miatt elveszitette azt a
30
Ennek az ertelmezesnek a helyesseget a trtenetnek az a masodik valtozata is alatamasztja,
amelyet a Grimm testverek szinten kzlnek. Ez arrol szol, hogyan vedi meg masodik
alkalommal a nagymama Piroskat a Iarkastol, es hogyan sikerl a Iarkast kzsen
elpusztitaniuk. Egy (nagy)szlnek igy kell viselkednie: ha igy tesz, sem a gyermeknek, sem
a (nagy)szlnek nem kell Ielnie a Iarkastol, legyen az barmilyen ravasz.
magasabb rend tudatossagot, amelynek segitsegevel a vilagot erthetnek es baratsagosnak
talalta. Mint ahogy mindazok a gyermekek, akik tudjak, hogy rosszat cselekedtek, vagy ugy
erzik, szleik tbbe nem vedik meg ket, Piroska is ugy erzi, hogy az ejszaka stetsege veszi
krl, annak minden szrnysegevel.
A hs halala mely nem regen, tehat az elet beteljeslese utan kvetkezik be mind a
,Piroska es a Iarkas-ban, mind az egesz meseirodalomban altalaban a hs bukasat jelkepezi.
Mindazok halala, akik sikertelennek -bizonyultak valamilyen vallalkozasban -peldaul azoke,
akik megprobaltak Ielebreszteni Csipkerozsikat, holott meg nem erkezett el az ideje ~, azt
jelkepezi, hogy az illet szemely meg nem volt elegge erett arra a Ieladatra, amelyre
meggondolatlanul (tulsagosan koran) vallalkozott. Ezeknek a szemelyeknek meg tovabbi
Iejldesen kell keresztlmennik ahhoz, hogy vallalkozasuk sikerrel jarjon. A mesehs eldei,
akiknek nem sikerl vegrehajtaniuk, amit vallaltak, es ezert halallal lakolnak, a
tndermesekben a hs korabbi, eretlen megtesteslesei.
Piroska, miutan megjarta a bels stetseget (a Iarkas gyomraban), megerik ra, hogy
beIogadja es ertekelje az uj vilagossagot, hogy jobban megertse azokat az erzelmi
tapasztalatokat, amelyeken urra kell lennie, de azokat is, amelyet kerlnie kell, mert meg nem
tud megbirkozni velk. Az olyan trtenetek segitsegevel, mint amilyen a ,Piroska es a Iarkas
is, a gyermek kezdi Ielismerni (legalabbis tudatelttes szinten), hogy csak azok az elmenyek
ebresztenek bennnk olyan ellentmondasos erzelmeket, melyekkel nem tudunk megbirkozni,
amelyeken meg nem tudunk urra lenni. Mihelyt megtanulunk banni ezekkel a
tapasztalatainkkal is, nem kell tbbe Ielnnk a Iarkastol.
Ezt bizonyitja a mese utolso mondata is: Piroska nem igeri meg, hogy soha tbbe nem
kockaztatja meg a Iarkassal valo talalkozast, vagy hogy soha tbbe nem megy egyedl az
erdbe. Ellenkezleg: a mese vege arra Iigyelmezteti a gyermeket, hogy a problematikus
helyzetek kerlese nem a helyes megoldas. Piroska csak azt Iogadja meg, hogy ,.. .Soha tbbe
nem terek le az utrol, es nem szaladgalok be az erdbe, ha egyszer edesanyam megtiltotta.
Ez hat a Piroskaban lezajlott bels vita eredmenye; ezek utan raadasul a Iarkassal valo,
nyugtalanito talalkozas emlekevel a tudataban Piroska szembeslese sajat szexualitasaval,
amikor mar eleg erett lesz hozza es amikor mar anyja is helyeselni Iogja , egeszen
maskepp Iog lezajlani, mint egyebkent trtent volna.
A Iiatal lanynak voltakepp szksege volt ra, hogy egy idre -anyja es tulajdon Ielettes enje
parancsa ellenere leterjen az egyenes utrol, ezaltal valik lehetve, hogy szemelyisege a
szervezettseg magasabb Iokara jusson. Tapasztalatai meggyztek rola: veszelyes dolog, ha
atadja magat dipalis vagyainak. Megtanulta, sokkal jobb, ha nem lazadozik anyja ellen, es
nem probalja meg arra csabitani a IerIit, hogy az szamara meg veszelyes oldalarol
mutatkozzon, es ha azt sem engedi, hogy az csabitsa el t. Helyesebb, ha ellentmondasos
vagyai ellenere meg egy idre igenybe veszi az apa vedelmet, es nem az apa lenyenek
csabito oldalara reagal. Megtanulta, hogy helyesebb, ha anyjat, apjat es azokat az ertekeket,
amelyeket k kepviselnek, mind melyebben es mind Ielnttebb modon epiti bele Ielettes
enjebe, hogy kepes legyen megbirkozni az elet soran jelentkez veszelyekkel.
A ,Piroska es a Iarkas-nak tbb modern valtozata is van. Igazan csak akkor latjuk, milyen
melyek a tndermesek, amikor sszehasonlitjuk ket a mai gyermekirodalom termekeinek
nagy reszevel, David Riesman peldaul sszehasonlitotta a ,Piroska es a Iarkas-t egy mai
gyermekmesevel, a Tootle the Engine (Tootle, a mozdony) cim trtenettel, amelyik a ,Little
Golden Book cim sorozatban jelent meg, es tbb millio peldanyban Iogyott el.
59
E mese egy
antropomorI modon abrazolt kismozdony kalandjairol szol: a kismozdony mozdonyiskolaba
jar, hogy ha Ieln, nagy aramvonalas mozdony lehessen belle. Akarcsak Piroskat, Tootle-t is
Iigyelmeztetik, hogy ne terjen le a kijellt utrol. Tootle is kisertesbe esik, hogy elcsavarogjon,
mert a kismozdony nagyon szeret a mezn szep viragok kzt jatszani. Hogy leszoktassak
Tootle-t a csavargasrol, a varos lakoi sszeIognak, es okos tervet eszelnek ki, melynek
vegrehajtasaban valamennyien reszt vesznek. Amikor Tootle legkzelebb elcsavarog, hogy
kedvenc retjen setalgasson a sinek helyett, barmerre Iordul, piros zaszlot (azaz tilos jelzest)
lat; meg is igeri, hogy soha tbbet nem ter le a sinrl.
E meset ma ugy tekinthetjk, mint peldazatot: hogyan valtoztathato meg a viselkedes olyan
stimulusok segitsegevel, amelyek masIajta viselkedesre sztnznek (ezt jelkepezik a piros
zaszlok). Tootle megjavul, es a trtenet azzal vegzdik, hogy Tootle ettl kezdve jol
viselkedik, es idvel valoban nagy aramvonalas mozdony lesz belle. A Tootle... lenyegeben
tanmese, amely arra Iigyelmezteti a gyermeket, hogy maradjon az ereny keskeny utjan. De
milyen sekelyes, ha egy tndermesevel hasonlitjuk ssze!
A ,Piroska es a Iarkas emberi szenvedelyekrl beszel: oralis mohosagrol, agressziorol es
serdlkori szexualis vagyakrol. Az erettebb gyermek kulturalt oralitasat (a nagymamanak
vitt Iinom kalacs) allitja szembe az oralitas korabbi, kannibalisztikus Iormajaval (a Iarkas
lenyeli a nagymamat es a kislanyt). A tndermese nem mutatja eppenseggel rozsas szinben a
vilagot: eppen eleg erszakos cselekedettel talalkozhatunk benne, beleertve azt is, amely a ket
nt megmenti, a Iarkast pedig elpusztitja: azaz amikor Ielvagjak a Iarkas hasat, es kveket
varrnak bele. A trtenet azzal vegzdik, hogy minden egyes mesehs ,azt teszi, ami a dolga:
a Iarkas megprobal elmeneklni, es halalra zuzza magat; a vadasz megnyuzza a Iarkast, es
hazaviszi a bundajat; a nagymama megeszi az etelt, amit Piroska hozott neki; Piroska pedig
levonja a maga szamara a tanulsagot. A Ielnttek nem esksznek ssze, hogy ra-kenyszeritsek
a megjavulasra a mese hsnjet azaz arra, hogy ugy viselkedjek, ahogy a tarsadalom kivanja
tle. Ez az eljaras tagadna a bellrl iranyitottsag erteket. Korantsem masok valtoztatjak meg
Piroskat: maga valtoztatja meg sajat magat, tapasztalatai hatasara Iogadja meg sajat
maganak, hogy ,...Soha tbbe nem terek le az utrol...
Mennyivel hitelesebben mutatja be a mese az elet valodi termeszetet es sajat bels
tapasztalatainkat is, mint a Tootle-trtenet, amely a valosag elemeit pusztan mint kellekeket
hasznalja Iel: a vonatok sinen jarnak, es piros zaszloval lehet megallitani ket. A Ielszin tehat
realisztikus, de a lenyeges dolgok valoszintlenek: sose Iog egy varos egesz lakossaga
sszeIogni annak erdekeben, hogy egy kisgyermek megjavuljon. Es valosagos veszely se
Ienyegeti Tootle-t. Tootle-nak ketsegtelenl segitenek, hogy megjavuljon: de az eseteben a
Iejldes mindssze annyit jelent, hogy nagyobb es gyorsabb vonat lesz belle: azaz egy
kivlrl nezve sikeresebb es hasznosabb Ielntt. A mese nem beszel szorongasrol, sem arrol,
hogy bizonyos kisertesek letnkben Ienyegetnek bennnket. ,Semmi sincs benne a Piroska
es a Iarkas komorsagabol irja Riesman , ehelyett ,a varos lakoi valamennyien reszt
vesznek a Tootle kedveert megrendezett csalasban. A Tootle... meseben sehol nem
talalkozunk olyan hssel, aki bels Iolyamatokat vagy a Ielntte valassal egytt jaro erzelmi
problemakat testesitene meg, hogy a gyermek szembe tudjon nezni a problemakkal, es
sikeresen Ielntte valjon.
Amikor a Tootle... vegen azt olvassuk, hogy Tootle meg azt is elIelejtette, hogy valaha
egyaltalan szerette a viragokat, nagyon is knnyen elhisszk. Azt viszont senki el nem hinne,
hogy Piroska valaha is elIelejtheti talalkozasat a Iarkassal, vagy hogy ezentul nem szereti a
viragokat, vagy tbbe nem Iogekony a vilag szepsegere. Tootle trtenete semmiIele bels
bizonyossagot nem kelt hallgatojaban: ezert kenytelen szajba ragni a tanulsagot, es
megjvendlni, mi Iog trtenni a tovabbiakban: a mozdony ezentul mindig a sineken marad
majd, es aramvonalas nagymozdony lesz belle. nallosagrol, szabadsagrol szo sincs.
A tndermese tanulsaganak meggyz volta magaban a trtenetben rejlik, ezert nincs ra
szksege, hogy kijellje a Ihs tovabbi eletutjat. Semmi szksegnk ra, hogy megmondjak
neknk, mit Iog tenni Piroska kesbb, hogy alakul majd a jvje. Tapasztalatai birtokaban ezt
majd eldnti maga. Es az eletrl es a vagyak veszelyes kvetkezmenyeirl szerzett
tapasztalataibol minden mesehallgato egyarant okulhat.
Piroska, miutan talalkozott a benne magaban es a klvilagban rejl veszelyekkel,
elveszitette gyermeki artatlansagat, de cserebe megtanulta azt, amit csak a ,ketszer
szletettek tudhatnak, azok, akik nemcsak hogy gyztesen kerltek ki egy egzisztencialis
valsaghelyzetbl, de azt is Ielismertek, hogy sajat termeszetk taszitotta ket ebbe a valsagba.
Piroska gyermeki artatlansaganak vege szakad, amikor a Iarkas Iarkasnak mutatkozik, es
lenyeli. Amikor kivagjak a Iarkas hasabol, Piroska a let magasabb szintjen szletik ujja:
ezentul mind apjahoz, mind anyjahoz valo viszonya pozitiv lesz, nem gyermek tbbe, Iiatal
lanykent ter vissza az eletbe.
,AZ GIG R PASZULY
A tndermesek az elet alapvet problemaival Ioglalkoznak irodalmi Iormaban, klnsen
azokkal, amelyek a Ielntte eressel jarnak egytt. Arra Iigyelmeztetnek, milyen veszelyekkel
jar, ha az egyen nem Iejldik magasabb szintre, Ielels individuumma; elrettent peldakat is
kzlnek az ellenkezjere, peldaul az idsebb Iivereket ,A harom toll mesejeben, vagy a
nvereket a ,Hamupipkeben, vagy a Iarkaset a ,Piroska es a Iarkas-ban. A gyermek
szamara ezek a mesek kzvetett Iormaban azt sugalljak, hogy az integracio magasabb
szintjere kell trekednie, es utalnak arra is, hogy ez mit is jelent voltakepp.
Ezek a trtenetek a szl szamara is tanulsagosak: megertetik vele, hogy milyen
kockazatokkal jar a gyermek Iejldese; ennek ismereteben a szl szkseg eseten meg tudja
vedeni a gyermeket, kzbelephet, ha katasztroIa Ienyeget; megerti, hogy tamogatnia es
batoritania kell a gyermek szemelyisegenek es szexualitasanak kiIejldeset, ahol es amikor
erre szkseg van.
A Jack (kb. Janos)-ciklushoz tartozo mesek Angliaban keletkeztek: onnan kiindulva
terjedtek el az egesz angol nyelvterleten.
60
A ciklus legismertebb es legerdekesebb darabja
,Az egig er paszuly. E tndermese Iontosabb motivumai szerte a vilagon megtalalhatoak a
klnbz nepek meseiben: peldaul, hogy a mesehs latszatra rossz vasart csinal, de az
ertektelennek tn targy valojaban varazservel rendelkezik; a csodalatos mag, melybl egig
er Ia sarjad; az emberev orias, melynek tuljarnak az eszen es meglopjak; az aranytojast tojo
tyuk vagy arany liba; a beszel hangszer. Nem talalkozunk azonban masutt azzal, hogy
mindezen motivumok olyan meseve kapcsolodnak ssze, mely arrol szol, hogy a serdl koru
Iiunak meg kell szereznie tarsadalmi es szexualis Iggetlenseget, es ostoban cselekszik az az
anya, aki mindezt lebecsli; errl szol ,Az egig er paszuly, ezert olyan jelentesgazdag
tndermese.
A Jack-ciklus egyik legregibb meseje a ,Harom alku cim. Ebben a meseben a konIliktus
eredetileg nem anya es Iia kztt all Ienn, s oka nem az, hogy az anya bolondnak tartja a Iiut,
hanem apa es Iia kzdenek egymassal a csaladon belli dominanciaert. E trtenet vilagosabb
Iormaban Iogalmazza meg a Iiugyermek tarsadalmi szexualis Iejldesenek bizonyos
problemait, mint ,Az egig er paszuly, es az utobbi melyebb ertelmet knnyebben megertjk
ennek a regebbi mesenek az ismereteben.
A ,Harom alku kezdeten megtudjuk, hogy Jack rossz Iiu, nem segit semmiben az apjanak.
Ami meg ennel is nagyobb baj, Jack miatt apjanak anyagi gondjai vannak: adossagokat kell
visszaIizetnie. Elkldi hat Jacket a csalad het tehenenek egyikevel a vasarba; Jacknek
meghagyja, hogy annak adja el a tehenet, aki a legtbbet kinalja erte. Utban a vasarra Jack
talalkozik egy emberrel; az ember megkerdi, hova igyekszik. Jack megmondja neki; az ember
pedig, a tehenert cserebe, egy csodalatos botot kinal; akie a bot, annak eleg annyit mondania:
,ssed, ssed, botocskam!, es a bot azon nyomban ellatja minden ellensege bajat. Amikor
Jack hazater, apja, aki azt remelte, hogy sok penzt hoz a tehenert cserebe, ugy megharagszik,
hogy Ielkap egy botot: el akarja verni Jacket. nvedelembl Jack Ielszolitja a maga botjat:
,ssed, ssed, botocskam!, es a bot addig veri az apjat, mig az kegyelemert nem knyrg.
A bot segitsegevel tehat Jack Ilenybe kerl apjaval szemben; viszont tovabbra se tudja
eltartani a csaladot. Ezert Jacket masodszor is elkldik a vasarra, hogy adjon el egy masik
tehenet is. Ismet talalkozik azzal az emberrel, akivel els alkalommal; ezuttal egy mehre
csereli el a tehenet, mivel a meh gynyr dalokat tud enekelni. A csalad egyre inkabb
szkeben van a penznek, elkldik hat Jacket, hogy adjon el egy harmadik tehenet is. Megint
talalkozik az emberrel, es most egy hegedre csereli a tehenet, melyen csodalatos dallamokat
lehet jatszani.
Most valtozik a helyszin. Az orszag kiralyanak van egy lanya, aki nem tud mosolyogni. Az
apja annak igeri a lany kezet, aki Iel tudja viditani. Sok kiralyIi es gazdag ember probalja
megmosolyogtatni a kiralylanyt, de mindhiaba. Jack, bar ruhaja rongyos, legyzi elkel
versenytarsait, mert a kiralylany, amint meghallja a mehet enekelni es a dallamokat, melyeket
a gynyr hangu heged jatszik, elmosolyodik. Akkor meg mar egyenesen elneveti magat,
amikor latja, hogyan tangalja el a bot magas rangu kerit. Jack tehat elnyeri a kiralylany
kezet.
Mieltt azonban a lakodalmat megtartanak, Jacknek es a kiralylanynak egytt kell
tltenik egy ejszakat. Jack egesz ejjel moccanas nelkl Iekszik, meg se probal kzeledni a
menyasszonyahoz. Ezzel nagyon megserti mind a lanyt, mind az apjat; a kiraly azonban
lecsillapitja lanya haragjat, mondvan, hogy Jack talan megijedt tle es a szamara szokatlan
helyzettl. igy a kvetkez ejszaka ujra probat tesznek; de ez az ejjel is csak ugy telik el, mint
az els. Amikor aztan Jack a harmadik ejszakan sem kzeledik az agyban a kiralylanyhoz, a
haragos kiraly egy oroszlanokkal es tigrisekkel teli verembe veti. Jack botja addig veri a
vadallatokat, mig meg nem hunyaszkodnak; ettl a kiralylany elamul: milyen ,derek ember
is Jack. Ezutan sszehazasodnak, es ,annyi gyerekk szletett, mint egen a csillag.
A trtenet egyes elemei indokolatlannak tnnek. Peldaul a harmas szamot a mese
allandoan hangsulyozza: Jack haromszor talalkozik az emberrel; haromszor cserel el egy
tehenet valamilyen magikus targyra; harom ejszakat tlt a kiralylannyal anelkl, hogy
kzeledne hozza igy nem vilagos, miert beszel a mese elszr het tehenrl, ha egyszer a
tovabbiakban a maradek negyrl nem hallunk semmit. Masodszor, bar igen sok olyan
tndermese van, melyben a mesehs harom egymast kvet alkalommal erzeketlen marad
szerelmese kzelsegere, a mese erre mindig valamilyen magyarazatot is ad.
31
Jack
viselkedeset a harom egymast kvet ejszakan a mese semmivel nem indokolja; sajat
kepzeletnkre kell hagyatkoznunk, ha meg akarjuk erteni.
A varazserej mondoka: ,ssed, ssed, botocskam! Iallikus kepzettarsitasokat kelt,
akarcsak az a teny, hogy Jack uj szerzemenye segitsegevel sikeresen szall szembe apjaval,
holott az korabban mindig ervenyesitette sajat akaratat. A bot szerzi meg neki a gyzelmet a
tbbi ker Ielett is de maga a versenges is szexualis termeszet, hiszen a kiralylany kezeert
Iolyik. Es a bot juttatja vegl a kiralylany szexualis birtoklasahoz is, miutan Jack
meghunyaszkodasra kenyszeritette a vadallatokat. Bar a kiralylanyt a meh eneke es a heged
gynyr muzsikaja Iakasztjak mosolyra, vegl is a bot nevetteti meg, amikor eldngeti a
kerked kerket vagyis bebizonyitja, hogy IerIias viselkedesk alaptalan henceges volt.
32
31
Peldaul ,A hollo cim Grimm-meseben a hollova valtoztatott kiralylanyt csak ugy
lehetne Ieloldani a varazslat alol, ha a mese hse ebren varna ra masnap delutan. A hollo
Iigyelmezteti a hst, hogy ebren maradjon, se etelt, se italt nem szabad elIogadnia egy
regasszonytol, aki majd kinalgatni Iogja. Az meg is igeri, hogy igy tesz, de harom egymast
kvet alkalommal enged a csabitasnak: igy mindig elalszik arra az idre, amikor a hollo-
kiralylany eljn, hogy talalkozzek vele. Itt az regasszony Ieltekenysege es a Iiatalember nz
mohosaga magyarazza, miert alszik el a mese hse minden alkalommal, amikor ebren kellene
varnia szerelmesere.
32
Sok meseben elIordul, hogy a tulontul komoly kiralykisasszony kezet az a IerIi nyeri
el, aki meg tudja nevettetni vagyis erzelmileg Iel tudja szabaditani. A hs ezt gyakran ugy
eri el, hogy nevetsegesse tesz altalaban tiszteletre meltonak tekintett embereket. ,Az
De ha mindssze ezeket a szexualis utalasokat talalnank ebben a meseben, akkor nem volna
tndermese, legalabbis nem klnsebben melyertelm. Hogy a trtenet melyebb jelentseget
megertsk, szemgyre kell vennnk a boton kivl a meseben szerepl ket masik varazserej
targyat is, es meg kell ertennk, mi a jelentsege annak a harom ejszakanak, amikor Jack
olyan mozdulatlanul Iekszik a kiralylany mellett, mintha maga is csak egy Iadarab, azaz bot
volna. Mindezzel a trtenet arra utal, hogy a Iallikus potencia nmagaban keves. nmagaban
meg nem vezet jobb, magasabb rend dolgokra, st meg csak a szexualis erettseggel sem
egyenertek. A meh mely a szorgalmas munkat es az edesseget jelkepezi, hiszen tle
szarmazik a mez; ezt Iejezi ki a mese azzal, hogy a meh gynyren enekel a munkat es a
munka rmet jelenti. A konstruktiv munkalkodas, melyet jelkepez, igencsak eles ellentetben
all Jack kezdeti Iektelensegevel es lustasagaval. Serdlkora utan minden Iiunak konstruktiv
celokat es munkat kell talalnia maganak, hogy a tarsadalom hasznos tagjava valjek. Ezert
kapja meg Jack elszr a botot, es csak azutan a mehet es a hegedt. A legutolso ajandek, a
heged, a mveszi teljesitmenyt es ezzel a legmagasabb Ioku emberi kiteljesedest jelkepezi. A
kiralylany elnyeresehez nem elegend a bot varazshatalma, azaz mindaze, aminek a bot
szexualis jelkepe. A bot hatalmat (azaz a szexualis tettrekeszseget) korlatok kztt kell
tartani: ezt jelkepezi az a harom ejszaka, amikor Jack nem kzelit a kiralylanyhoz az agyban.
Viselkedesevel nuralmarol tesz tanubizonysagot; nem pusztan Iallikus IerIiassaga alapjan
kivanja elnyerni a kiralylanyt, azaz nem ugy, hogy legyzi. Azaltal, hogy a vadallatokat
meghunyaszkodasra kenyszeriti, Jack bebizonyitja, hogy erejet kepes alacsonyabb rend
hajlamai kordaban tartasara hasznalni: az oroszlan es a tigris vadsaga Jack korabbi
Iekezhetetlenseget es Ieleltlenseget jelkepezi, abbol az idbl, amikor adossagokat csinalt
apja rovasara. Jack csak ezeknek a hajlamoknak a legyzese utan valik meltova a kiralylany
kezere es a kiralysagra. Ezt a kiralylany is Ielismeri. Jack elszr csak megnevettette, de
vegl, amikor mar nemcsak (szexualis) erejerl, hanem (szexualis) nuralmarol is
tanubizonysagot tett, a kiralylany elismeri, hogy ,derek ember, akivel majd boldogan elhet,
es aki melto a, hogy sok gyermeket szljn neki.
33
A ,Harom alku hsevel a mese elejen a serdlkori, Irissen megszerzett szexualis
nbizalom allapotaban talalkozunk (,ssed, ssed, botocskam!), a mese vegere eleri a
szemelyes es tarsadalmi erettseget; nuralomra tesz szert, es kepes az elet magasabb rend
ertekeinek a megbecslesere. A kzismertebb, ,Az egig er paszuly a Iiugyermek szexualis
Iejldese egy sokkal korabbi stadiumanak abrazolasaval kezddik es Iejezdik is be. Az els
trtenetben a csecsemkori oralis elvezet elvesztesere legIeljebb puszta celzast talalunk el
kell adni a teheneket , ,Az egig er paszuly-nak ez a kzponti temaja. Megtudjuk, hogy
TejIeher, a jo tehen, mely addig bsegesen taplalta anyat es gyermeket, egyszer csak nem ad
tbb tejet. Megkezddik tehat a kizetes a gyermeki paradicsombol; es Iolytatodik is, mikor
aranylud cim Grimm-meseben peldaul TkIilko, a harom testver kzl a legkisebb,
megsegit egy sz regembert, es ezert jutalmul egy aranytollu ludat kap. KlnIele emberek
kapzsisagukban tepni akarnak a madar tollabol, de hozzaragadnak a madarhoz es egymashoz.
Meg egy pap es egy sekrestyes is odaragad a sorhoz, k is Iuthatnak TkIilko es a ludja utan.
Amikor a szomoru kiralykisasszony meglatja a mulatsagos jelenetet, elneveti magat.
33
,A hollo cim Grimm-mese is alatamasztja azt az ertelmezest, hogy a mesehs szexualis
erettseget bizonyitja be azzal, hogy harom alkalommal nuralmat gyakorol sztns
kesztetesei Ielett: az nuralom hianya pedig eretlensegre utal, amely megakadalyozza benne a
mesehst, hogy elnyerje igaz szerelmet. Jackkel ellentetben, ,A hollo hse, ahelyett hogy
legyzne a kisertest, az etel, ital es alvas iranti vagyat, haromszor is enged a csabitasnak:
elhiteti magaval, hogy igaza van az regasszonynak, mikor azt allitja, hogy ,egyszer nem
szamit; ezzel moralis eretlenseget bizonyitja. Ezert elvesziti a kiralylanyt; s ahhoz, hogy a
mese vegen elnyerje, szamos, Iejldeset segit probatetelt kell kiallnia.
az anya kigunyolja Jacket, aki hisz magjainak csodalatos hatalmaban. A ,paszuly, ez a
Iallikus jelkep, lehetve teszi Jacknek, hogy dipalis konIliktusba keveredjek az emberev
oriassal; Jack e konIliktust tuleli, st vegl legyzi az oriast, de ezt csak annak ksznheti,
hogy az anya, a hs dipalis vagyainak megIelelen, Iia partjat Iogja sajat Ierjevel szemben.
Jack azzal Iejezi ki, hogy nem tamaszkodik tbbe a Iallikus nbizalom varazserejebe vetett
hitere, hogy kivagja a paszulyt; ezaltal megnyilik eltte az erett IerIiassag Iele vezet Iejldes
utja. Tehat a Jack-mese ket valtozata egyttveve a Iiugyermek teljes szexualis Iejldeset,
annak minden Iazisat abrazolja.
A csecsemkornak akkor van vege, amikor a kisgyermeknek a szeretet es a taplalek
kiIogyhatatlansagaba vetett hite irrealis kepzelgesnek bizonyul. A gyermekkor egy ugyancsak
irrealis meggyzdessel veszi kezdetet: mikor a gyermek ugy erzi, hogy sajat teste altalaban,
es annak egyik aspektusa ujonnan IelIedezett nemi szerve barmit kepes elerni szamara.
Ahogy a csecsemkorban az anya melle volt mindannak a szimboluma, amit a gyermek az
elettl vart es ugy erezte, az anyatol meg is kap , most a sajat teste genitaliait is beleertve
adja meg szamara mindezt, vagy legalabbis ezt szeretne hinni. Ez mind a Iiukra, mind a
lanyokra ervenyes; ezert tetszik annyira ,Az egig er paszuly meseje mindket nembeli
gyermekeknek. Mint Ientebb mar utaltunk ra, a gyermekkornak akkor van vege, amikor az
egyen Ieladja ezeket a gyermeteg, dics vagyo almokat, es amikor rendszeresse valik, hogy
akaratat akar szleivel szemben is ervenyesiti.
Tudat alatt minden gyermek azonnal Ielismeri annak a tragedianak a jelentseget, amikor
TejIeher, a jo tehen, aki addig mindennel ellatta a mese hset, hirtelen nem ad tbbe tejet. A
gyermekben ez homalyosan Ielidezi azt a szamara tragikus idszakot, amikor a tej korlatlan
aradasa egyszer csak elapadt, amikor az anyja elvalasztotta. Ebben az idszakban kezdi az
anya megkvetelni, hogy a gyermek tanulja meg beerni azzal, amit a klvilag nyujt szamara.
Ezt jelkepezi a meseben, hogy Jacket anyja elkldi a vilagba, hogy intezzen el valamit (azt
varja tle, hogy hozzon penzt a tehenert cserebe), ami segitseget jelent a csalad eltartasaban.
De mivel Jack hisz a magikus megoldasok lehetsegeben, meg nem erett ra, hogy realisztikus
modon kzeledjek a klvilaghoz.
Ha eleddig anya (a mese metaIoraja szerint: a tehen) minden szkseges dologrol
gondoskodott, es most tbbe nem teszi, a gyermek termeszetszerleg az apa Iele Iog Iordulni
(akit ebben a meseben az az ember jelkepez, akivel Jack az uton talalkozik), mert azt remeli,
hogy az apa majd varazslatos modon gondoskodik mindarrol, amire a gyermeknek szksege
van. Miutan megIosztottak szksegleteinek ,magikus kielegitesetl, melyet pedig azeltt
biztositottak szamara, s amit a gyermek Ieltetlen ,joganak erez, Jack habozas nelkl csereli
el a tehenet barmire, ami a magikus megoldas lehetsegevel kecsegtet ebben a
megoldhatatlannak tn helyzetben.
Jack nemcsak anyja parancsara akarja eladni a tehenet, mely nem ad tbbe tejet, maga is
meg akar szabadulni ettl a mihaszna joszagtol, mely csalodast okozott neki. Ha anya
TejIeher alakjaban megIosztja t a szamara szkseges dolgoktol, es ezzel arra kenyszeriti,
hogy valtoztasson a helyzeten, akkor Jack nem olyasmire Iogja elcserelni a tehenet, amit anya
szeretne kapni erte, hanem olyasmire, ami sajat maga szamara tnik kivanatosnak.
Ha a gyermeket elkldik otthonrol, ki a klvilagba, ez a kisgyermekkor veget jelenti. A
gyermeknek ilyenkor el kell indulnia azon a hosszu es bonyolult uton, melynek a vegere
Ielntte valik. Ezen az uton az az els lepes, hogy a gyermek nem keres tbbe oralis
termeszet megoldast az elet minden problemajara. Az oralis Iggest a gyermek
nallosaganak, kezdemenyezkeszsegenek kell Ielvaltania. A ,Harom alku-ban a mesehs
harom magikus targyat is kap: csak ezek segitsegevel nyeri el nallosagat, mivel ezek a
targyak mindent elvegeznek helyette. Jack egyetlen sajat hozzajarulasa tulajdon Iejldesehez,
bar nuralomrol tanuskodik, meglehetsen passziv jelleg: semmit nem tesz, mikor egytt hal
a kiralylannyal. Mikor aztan a vadallatokkal teli verembe vetik, nem tulajdon esze vagy
batorsaga menti meg, hanem kizarolag botjanak varazsereje.
,Az egig er paszuly-ban mar egeszen mas a helyzet. Ez a mese azt mondja, hogy a
varazserbe vetett hit segithet ugyan annyiban, hogy batorsagot adhat a klvilaggal valo
nallo szembekerleshez, vegs soron megis neknk magunknak kell keznkbe vennnk a
kezdemenyezest, es ki kell tennnk magunkat mindazoknak a kockazatoknak, melyek egytt
jarnak az elet nehezsegeinek megoldasaval. Miutan Jack megkapta a varazserej magokat,
sajat akaratabol maszik Iel az egig er paszulyon: senki sem tanacsolja neki. Jack gyesen
alkalmazza testi erejet a paszuly megmaszasara, es haromszor is kockara teszi az eletet, hogy
megszerezze a varazserej targyakat. A trtenet vegen pedig kivagja a paszulyt, ezaltal
megmenti a maga szamara a varazserej targyakat, melyeket tulajdon ravaszsaga segitsegevel
szerzett.
A gyermek szamara csak akkor valik elIogadhatova, hogy Ieladja az anyatol valo oralis
Iggest, ha ennek helyebe az a realisztikus -vagy inkabb Iantasztikusan eltulzott
meggyzdes lephet, hogy tulajdon teste es annak egyes szervei csodalatos dolgokra kepesek.
A gyermek azonban a szexualitast nem olyasvalaminek tekinti, ami egy IerIi es egy n
viszonyan alapul, hanem olyasminek, amit sajat maga kepes elerni nmaga szamara, teljesen
nalloan. Miutan anyja csalodast okozott neki, a kisIiu nemigen hajlando megbaratkozni azzal
a gondolattal, hogy IerIiui mivolta megelesehez nre van szksege. Ha nem hinne ennyire
irrealis mertekben tulajdon erejeben, a gyermek nem lenne kepes szembenezni a
klvilaggal, A mese elmondja, hogy Jack munkat keresett, de nem talalt; meg nem kepes
problemait realisztikus modon megoldani. Az ember, aki a varazserej magvakat adja neki,
ezt megerti, anyja azonban nem. A gyermek csak akkor tudja Ieladni az anyatol valo oralis
Iggest, ha ugy erzi, hogy tulajdon teste es klnsen bimbozo szexualitasa mindent
elerhet szamara; egyebek kzt ezert is all ra Jack, hogy a tehenet magvakert cserelje el.
Ha anyja hajlando lenne elismerni, hogy Jack magjai es az, amive majd vegl Iejldni
Iognak, ugyanolyan ertekesek most, mint a tehen teje volt regebben, akkor Jacknek nem lenne
szksege ra, hogy Iantaziajaban keressen kieleglest, azaz a Iallosz magikus erejebe vetett
hitben; ezt az ert jelkepezi a hatalmas paszuly. Ahelyett, hogy helyeselne Jack nallosaganak
es kezdemenyezkeszsegenek els megnyilvanulasat (hogy elcserelte a tehenet a magvakert),
anyja kigunyolja Jacket azert, amit tett, haragszik ra, megveri, es ami a legrosszabb ujra el
azzal a hatalmaval, hogy az oralis kielegles megvonasaval bntesse gyermeket azert, mert az
nalloan cselekedett: Jacket vacsora nelkl kldi aludni.
A Iiu pedig, miutan a valosag olyan kiabranditonak bizonyult, agyaban Iekve Iantaziaja
segitsegevel keres karpotlast es kieleglest. Hogy a tndermesek milyen kiIinomult lelektani
tudasrol tanuskodnak hiszen meggyz voltukat is ennek ksznhetik , Ient bizonyitja az a
teny, hogy a magvak ejszaka nnek Iel oriasi paszullya. Egyetlen egeszseges lelk Iiu sem
lenne kepes nappali leteben ilyen Iantasztikus mertekben eltulozni azokat a remenyeet,
melyeket sajat, Irissen IelIedezett IerIiassaga ebreszt benne. De ejszaka almaban egeszen
sajatsagos kepek Iormajaban jelenik meg szamara, mint amilyen az egig er paszuly, amelyen
aztan Ielmaszik mennyorszag kapujaig. A mese elmondja, hogy mikor Jack Ielebed, a szobaja
Ielig stetbe borul, mert a paszulytol nem tud bestni nap. Ez is arra utal, hogy mindaz, ami
korabban trtent az, hogy Jack a paszulyon Ilmaszott az egbe, talalkozasa az emberev
oriasai stb. mindez csak alom volt; es ez az alom ebresztett remenyt Iiuban, hogy milyen
nagy dolgokat Iog majd egy szep nap eghez vinni.
A jelentektelennek latszo, de varazserej magvak ejszaka oriasira nttek: a gyermekek
megertik, hogy ez annak a varazsernek es kieleglesnek a jelkepe, melyet Jack szexualis
Iejldese hoz majd agaval, ha a Iallikus Iazis Ielvaltja az oralist; a paszuly atvette tejIeher
szerepet. Es a paszulyon a gyermek Ielmaszik az egbe, hogy a let magasabb szintjere kerljn.
De mindez Iigyelmeztet a mese nagy veszelyekkel jar egytt. A Iallikus Iazisban valo
rgzdes alig jelent valamelyes Iejldest az oralis Iixaciohoz kepest. Csak akkor vezet ez a
Iejldes valodi emberi kiteljesedeshez, ha az egyen viszonylagos nallosagat, melyet Irissen
elert tarsadalmi es szexualis Iejldese segitsegevel szerzett, regi dipalis problemainak
megoldasara hasznalja. Ezt jelkepezi Jack harom talalkozasa a veszelyes oriassal, azaz az
dipalis apaval. Szerencsejere, Jack partjara all az emberev orias Ielesege; az segitsege
nelkl az orias elpusztitana Jacket. Hogy ,Az egig er paszuly-ban Jack voltakeppen
mennyire bizonytalan meg Irissen IelIedezett IerIiassaga erejeben, jol szemlelteti, hogy
valahanyszor veszelyhelyzetbe kerl, mindig visszaesik korabbi ,oralitasaba: ketszer a
kemenceben rejtzik el, vegl pedig a ,rezstben, azaz egy nagy Izedenyben. Eretlenseget
az is bizonyitja, hogy akkor lopja el a varazserej targyakat, amikor az orias alszik.
34
Hogy
Jack meg nem bizik Irissen IelIedezett IerIiassagaban, erre az is utal, hogy etelt ker az orias
Ielesegetl, mondvan, hogy nagyon ehes.
A tndermesekben szokasos modon ez a trtenet azokat a Iejldesi Iazisokat abrazolja,
melyeken a Iiugyermeknek keresztl kell mennie ahhoz, hogy nallo emberi lennye valjon; a
mese bemutatja, hogy ez a Iolyamat lehetseges, st minden veszely ellenere rmteli, es
rendkivl elnys az egyen szamara. Nem eleg azonban, ha az egyen Ielhagy azzal a
viselkedesmoddal, hogy az elet minden problemajat az oralis kielegles segitsegevel probalja
megoldani jobban mondva, ha a krlmenyek rakenyszeritik, hogy Ielhagyjon vele , es ezt
a Iallikus kieleglessel helyettesiti; arra is szkseg van, hogy lepesrl lepesre egyre magasabb
rend ertekeket sajatitson el a korabban mar elsajatitottak melle. Elbb azonban az egyennek
at kell verekednie magat az dipusz-komplexus minden Iazisan: azaz az anya iranti
melyseges csalodason, az apa iranti heves Ieltekenysegen es a vele Iolytatott versengesen. A
Iiugyermek ekkor meg nem bizik elegge az apjaban ahhoz, hogy nyilt, szinte kapcsolatra
lepjen vele. Hogy ezen az eletszakaszon szerencsesen tuljusson, anyja megert tamogatasara
van szksege; Jack csak azert tudja megszerezni az orias-apa varazshatalmat, mert az orias
Ielesege megvedi es elrejti.
Els egi utjan Jack egy zsak aranyat lop. Ebbl aztan megelnek anyjaval egy ideig, de
vegl megiscsak elIogy az arany. Jack ujabb egi utra indul tehat, noha most mar tudja, hogy
ezzel az eletet kockaztatja.
35
34
Mennyire klnbzik ettl a ,Harom alku Jackjenek a viselkedese: bizik Irissen
szerzett erejeben. Nem rejtzkdik, nem is lopva szerzi meg a varazserej targyakat:
ellenkezleg: valahanyszor veszelyes helyzetbe kerl ratamad az apja, szembekerl a
kerkkel, vagy a vadallatok kze vetik , mindig nyiltan hasznalja ki botja varazserejet, hogy
elerje a celjat.
35
* Bizonyos szinten a paszuly megmaszasa nemcsak a Iallosz ,Ielemelkedesre valo
magikus kepesseget jelkepezi, hanem a Iiugyermek maszturbacio val kapcsolatos erzeseit is.
Az nkielegitest Iolytato gyermek retteg tle, hogy szlei rajnnek, es rettenetesen
megbntetik; ezt jelkepezi, hogy az orias, ha rajnne, mi Jack szandeka, elpusztitana a Iiut.
Ugyanakkor a gyermek ugy is erzi, mintha az nkielegitessel ,ellopna valamit a szlk
hatalmabol. A gyermek, amikor a tudattalan szintjen megerti, hogy a mese ezt sugallja,
megbizonyosodik arrol, hogy a maszturbacioval kapcsolatos szorongasai alaptalanok.
,Fallikus kirandulasa a Ielntt ,emberev oriasok kze nem pusztulasahoz vezet,
ellenkezleg: olyan elnykhz juttatja, melyeket aztan Iolyamatosan elvezhet. Tehat ismet
azt latjuk, hogy a mese bizonyos dolgokat tudat alatti szinten ertet meg a gyermekkel, es igy
nyujt neki segitseget, anelkl hogy tudomasul kellene vennie, mirl is szol a trtenet
voltakeppen. A tndermese azt Iejezi ki kepekben, ami a gyermekben tudattalan vagy
tudatelttes szinten vegbemegy: hogyan tnik az ejszaka csendjeben vagy almaban
Ielebred szexualitasa valosagos csodanak a szamara. A paszuly megmaszasa es amit
jelkepez, Ielidezi benne a szorongast, hogy mereszsegeert pusztulnia kell. A gyermek attol Iel,
hogy a szexualis aktivitas iranti vagyaval ,ellop valamit a szlk hatalmabol es eljogaibol:
Masodik utjan Jack megszerzi az aranytojast tojo tyukot, azaz megtanulja, hogy az ember
javai elIogynak, ha nem kepes ra, hogy ujra es ujra elallitsa vagy allittassa ket. A
tyukkal Jack akar be is erhetne: most mar gondoskodott Iizikai szksegletei Iolyamatos
kielegiteserl. Jack harmadik utjat tehat mar nem a szkseg motivalja, hanem a kockazat es a
kaland iranti vagy: az az igeny, hogy a pusztan anyagi termeszet javaknal valami magasabb
rendt talaljon. Ezuttal tehat az arany harIat szerzi meg; a harIa a szepseget, a mveszetet, az
elet magasabb ertekeit jelkepezi. Ezt kveti aztan a Iiu Iejldeset betetz tapasztalat, Jack
megtanulja, hogy az elet problemait nem lehet varazslat segitsegevel megoldani.
Amikor Jack eleri az emberi kiteljesedest azaltal, hogy a harIaval jelkepezett dolgok
megszerzesere trekszik es trekvese sikerrel jar , egyuttal azt is kenytelen belatni, hogy
ha tovabbra is magikus megoldasokkal kiserletezik, ez pusztulasat Iogja okozni (az emberev
orias csaknem elkapja!). Amikor az orias Jacket leIele kergeti a paszuly szaran, Jack odakialt
az anyjanak: hozza a Iejszet, es vagja ki a paszulyt. Az anya odaviszi a Iejszet, de az orias
hatalmas labanak lattan mozdulatlanna dermed, azaz keptelen ra, hogy egy Iallikus jelleg
targgyal barmit tegyen. Mas szinten az anya mozdulatlanna dermedese azt is jelenti, hogy
noha az anya megvedheti a Iiat azoktol a veszelyektl, melyek a IerIiva eres soran
leselkednek ra ezt jelkepezi, hogy az orias Ielesege elrejtette Jacket , nem nyerheti el
szamara ezt az erettseget, ezt csak a Iiu sajat maga nyerheti el. Jack megragadja a baltat, es
kivagja a paszulyt; az orias pedig lepottyan, es halalra zuzza magat. Ezaltal Jack megszabadul
a Iejldes oralis szintjet jelkepez apatol, a Ieltekeny oriastol, aki Iel akarja Ialni a gyermeket.
De a paszuly kivagasanak segitsegevel Jack nemcsak korabbi apakepetl szabadul meg,
mely szerint az apa pusztulassal, IelIalassal Ienyeget orias; Ieladja a Iallosz magikus
hatalmaba vetett hitet is: tbbe nem hiszi azt, hogy segitsegevel mindent kepes megszerezni
az eletben. Mikor kivagja a paszulyt, Jack leszamol a magikus megoldasokkal: ,sajat labara
all. Tbbe nem var tamogatast masoktol, de nem is Iog az oriasoktol valo rettegesben elni,
sem arra nem lesz szksege, hogy anyja a kemencebe rejtse, azaz nem sllyed vissza az
oralitas szintjere.
,Az egig er paszuly vegere Jack kesz ra, hogy Ieladja Iallikus es dipalis Iantaziait;
ehelyett megprobal a valo vilagban elni, amennyire az egy korabeli Iiutol telik. Mikor a
kvetkez Iejldesi Iazisban talalkozunk vele, mar nem probalja meg ravasz modon kicsalni
az alvo apa tulajdonat, es nem Iantazial arrol, hogy egy anyat jelkepez szerepl az partjat
Iogja a Ierjevel szemben, hanem nyiltan kzd majd tarsadalmi es szexualis Ielemelkedeseert,
Ezen a ponton kezddik a ,Harom alku, melyben a hs eleri ezt a Iejlettsegi Iokot.
Ez a tndermese, sok mas mesevel egytt, nemcsak a gyermekeknek segit a Iejldesben,
hanem a szlk is sokat tanulhatnak belle: peldaul az anya megtanulhatja, hogy a
Iiugyermekeknek meg kell oldaniuk dipalis problemaikat. Az anyanak a Iiu partjara kell
allnia, amikor az IerIiva eresenek kezdetekent vakmeren kezd viselkedni meg ha ez rejtett
Iormaban trtenik is; es meg kell vedenie e IerIias nallosagban rejl veszelyektl; klnsen
olyankor, amikor mereszsege az apa ellen iranyul,
,Az egig er paszuly-ban az anya helytelenl viselkedik Iiaval szemben, mivel ahelyett,
hogy tamogatna a IerIiva eresben, tagadja, hogy ez a Iejldes valodi lenne. Az ellenkez
nem szlnek batoritania kell a gyermek pubertaskori szexualis Iejldeset, klnsen akkor,
amikor az otthonon kivl, a klvilagban keres maganak a gyermek celokat es probal
eredmenyeket elerni. Jack anyja, aki Iiat bolondosnak tartja az alku miatt, melyet a Iia kttt,
vegl is maga bizonyul ostobanak, mert nem vette eszre, hogy Iia keresztlment azon a
Iejldesi Iazison, melynek soran gyermekbl serdl lett belle. Ha az anya akarata
ervenyeslne, Jack tovabbra is eretlen gyermek maradna, es sem , sem anyja nem kerlnenek
ezert ezt titokban kell tartania a Ielnttek eltt. A mese, miutan cselekmeny Iormajaba
ltztette ezt a szorongast, megnyugtatja a gyermeket, hogy vegl minden jora Iordul.
ki nyomorusagos helyzetkbl. Sarjado IerIiassaga sztnzesere Jack semmibe veszi anyja
rossz velemenyet, es hatalmas vagyont szerez bator vallalkozasaival. A trtenet arra tanit
mint ahogy sok mas tndermese is, peldaul ,A harom nyelv , hogy a szl akkor kvet el
hibat, ha nem reagal erzekenyen es a helyzetnek megIelelen azokra a klnIele problemakra,
melyek egytt jarnak a gyermek tarsadalmi es szexualis eresevel.
A gyermekben lejatszodo dipalis konIliktust e mese a hallgato szamara igen kenyelmes
modon externalizalja: az apat es az anyat ket tavoli alak kepviseli, akik az egben laknak
valahol egy kastelyban. Sok gyermek eli at, hogy amikor apa mint az orias a meseben
nincs otthon, akkor anya es gyermeke tbbnyire nagyszeren erzi magat egytt, akar Jack es
az orias Ielesege. Aztan apa egyszerre csak hazajn, keri a vacsorajat, es mindent elront a
gyermek szamara, aki nem erzi, hogy az apja rmmel latja viszont. Ha az apa nem Iejezi ki
vilagosan, hogy rl, mikor a gyermeket otthon viszontlatja, azt remlettel Iogja eltlteni,
amit az apa tavolleteben Iantazialt, mivel abban az apanak semmi szerepe nem volt. Mivel a
gyermek meg akarja Iosztani apjat legertekesebb tulajdonatol, mi sem termeszetesebb, mint
hogy attol tart: az apa bosszubol elpusztitja.
Ha megIontoljuk, milyen veszelyekkel jar az oralis Iazisba valo regresszio, a mesebl egy
masik, kzvetett tanulsagot is kiolvashatunk: nem is baj, hogy TejIeher nem adott tbbe tejet.
Ha nem igy lett volna, Jack sose szerzi meg a magvakat, melyekbl aztan a paszuly kintt. Az
oralitas tehat nemcsak eletben tarto er: ha az egyen tulsagosan sokaig megmarad ebben a
Iazisban, ez akadalyozza tovabbi Iejldeset, st el is pusztithatja, mint az oralisan Iixalt
emberev oriast. Az oralis Iazisbol nyugodtan ki lehet lepni a IerIiva eres kedveert, Ielteve,
hogy az anya ezt helyesli, es tovabbra is vedelmet nyujt. Az orias Ielesege biztonsagos, elzart
helyre rejti el Jacket, mint ahogy annak idejen az anyameh is minden veszelytl megvedte. Ez
a rvid ideig tarto regresszio egy korabbi Iejldesi szintre megadja azt a biztonsagot es ert,
amihez az nallosag eleresehez es a gyermek sajat akaratanak ervenyesitesehez vezet uton a
kvetkez lepeshez szkseg van. Lehetve teszi, hogy a
270
Iiugyermek nyugodtan rljn a Iallikus Iejldesi Iazis elnyeinek. Es bar a zsak arany es
meg inkabb az aranytojast tojo tyuk analis jelleg jelkepek, vagyis a birtoklas iranti ers
igenyt Iejezik ki, a mese megnyugtat, hogy a gyermek nem ragad meg az analis Iejldesi
szakaszban sem; rvidesen rajn, hogy ezeket a kezdetleges igenyeket szublimalnia kell.
Ekkor mar nem eri be kevesebbel, az arany harIat kivanja megszerezni, es mindazt, amit a
harIa jelkepez.
36
36
Sajnos ,Az egig er paszuly mesejet gyakran klnIele valtoztatasokkal es
betoldasokkal teszik kzze: tbbnyire azert, hogy erklcsileg igazoljak Jack viselkedeset, azaz
azt, hogy meglopja az alvo oriast. E valtoztatasok azonban megIosztjak a trtenetet poetikus
hatasatol es melyebb pszichologiai jelentesetl. Ebben az ,erklcssebb Ieldolgozasban egy
tnder kzli Jackkel, hogy mind az orias kastelya, mind a varazserej targyak valaha Jack
apjae voltak: az orias pedig meglte Jack apjat, es igy szerezte meg tle mindezt; ezert
Jacknek meg kell lnie az oriast, es jogosan birtokba kell vennie a varazserej targyakat.
Ezaltal Jack trtenetebl a gonosztett megtorlasarol szolo erklcsi tanmese lesz ahelyett, hogy
a IerIiva eres Iolyamatat jelkepesen megjelenit mese maradna.
,Az egig er paszuly eredetileg a Iiugyermek kalandjairol szol, aki arra trekszik, hogy
elnyerje Iggetlenseget t kevesre tarto anyjatol, es aki aztan nalloan nagy dolgokat visz
veghez. Az atdolgozott valtozatban Jack mindssze azt teszi, amit egy masik nagy hatalmu
idsebb n, a tnder kvetel tle.
Meg egy utolso peldat ismertetnk annak bizonyitasara, hogy mindazok, akik ugy erzik,
hogy javitani tudnak egy hagyomanyos mesen, valojaban ennek eppen az ellenkezjet teszik.
Mindket valtozatban, amikor Jack megragadja a varazsharIat, a harIa Ielkialt: ,Gazdam,
gazdam!, s ezzel Ielebreszti az oriast, aki ldzbe veszi Jacket, hogy meglje. Marmost
A FLTKENY KIRLYN A ,HFEHRK-BEN S AZ OIDIPUSZ-MITOSZ
Mivel a tndermesek csodas elemek segitsegevel az egyen Ielntte eresenek legIontosabb
problemait abrazoljak, nem meglep, hogy olyan sok mese kzeppontjaban valamilyen
Iormaban az dipalis helyzet nehezsegei allnak. De az eddig targyalt mesek mindegyike a
gyermek, egyik sem a szl problemaival Ioglalkozott; holott a szl-gyermek viszony
eppolyan problematikus lehet, mint a gyermek-szl kapcsolat. Ezert igen sok az olyan
tndermese, amely a szlk dipalis problemairol szol. Mig a gyermeket a mesek
megnyugtatjak, hogy meg Iogja talalni nehez helyzetebl a kivezet utat, a szlt arra
Iigyelmeztetik, hogy tragikus kvetkezmenyekkel jarhat, ha atadja magat dipalis
erzelmeinek.
37
,Az egig er paszuly meseje utalt ra, hogy az anya gatolhatja Iiat az nallosulasban. A
,HoIeherke arrol szol, hogyan pusztit el egy szlt a kiralynet Ieltekenysege tulajdon
gyermeke irant, mert az Iejldese soran tulszarnyalja t. A grg tragediaban Oidipusz vesztet
termeszetesen dipalis problemai okozzak; de elpusztul anyja, lokaszte is, es mindenekeltt
apja, Laiosz. Vegs soron mindnyajuk tragediajat az okozza, hogy Laiosz attol Iel, hogy Iia,
Oidipusz, egykor majd az helyebe lep. A mese pedig arrol szol, hogy a kiralyne Iel: lanya
szepsege tulszarnyalja az vet. Mind a tragedia, mind a mese cimeben a gyermek nevet viseli,
akinek a szli Ieltekenyseg a vesztere tr. Ezert talan hasznos, ha itt a hires jnitosszal is
Ioglalkozunk, mely a pszichoanalizis irodalmaban an-pak a csaladban jelentkez specialis
erzelmi helyzetnek a jelkepeve
v
alt, amely a legkomolyabb akadalyt jelentheti az egyen
szamara az erett, integer szemelyisegge valas utjan, egyidejleg azonban a leggazdagabb
szemelyisegIejldes lehetseges Iorrasa is.
Altalanossagban elmondhatjuk: minel kevesbe tudja az egyen sajat dipusz-komplexusat
konstruktiv modon megoldani, annal nagyobb a veszely, hogy ezek az erzesek ujra
jelentkeznek, amikor szlve valik. Az az apa, aki Ielntte erese Iolyaman nem integralta
magasabb szinten azt a gyermeki vagyat, hogy anyjat birtokolja, sem pedig apjatol valo
irracionalis Ielelmet, valoszinleg hajlamos lesz ra, hogy sajat Iiaban versenytarsat lasson;
meg az is lehetseges, hogy e Ielelemtl indittatva Iia eletere tr, mint ahogy azt Laiosz kiraly
teszi a grg tragediaban. Es ha egy apanak gyermekehez valo viszonyat ilyen erzesek
szinezik, azt a gyermek tudattalanja csalhatatlanul megerzi. A mese lehetve teszi, hogy a
gyermek IelIogja: nemcsak benne magaban jelentkeznek ilyen erzesek, a szl is lehet
Ieltekeny a gyermekere; ez a Ielismeres pedig nemcsak a szl es gyermeke kztti tavolsagot
segit athidalni, de lehetve teszi, hogy konstruktiv megoldast talaljanak a mese elmondasa
soran azokra a nehezsegekre, amelyek klnben hozzaIerhetetlenek lennenek barmiIele
megoldas szamara. Ami meg ennel is Iontosabb, a mese megnyugtatja a gyermeket, hogy meg
ha talalkozik is szli Ieltekenyseggel, nem kell Ielnie tle, mivel barmilyen bonyodalmakat
abban, hogy egy beszel harIa, amikor eppen el akarjak lopni, Ielebreszti jogos tulajdonosat,
semmi szokatlan nincs egy tndermeseben. De mit gondoljon a gyermek arrol a
varazsharIarol, amelyiket elloptak jogos tulajdonosatol, raadasul a tolvaj meg is lte a
gazdajat, es most, amikor gazdajanak a Iia vissza akarja szerezni, mindezek ellenere
Ielebreszti a gyilkos tolvajt? Az eIIele valtoztatasok megIosztjak a meset magikus hatasatol,
mivel megIosztjak a varazserej targyakat es mindazt, ami a mese soran trtenik
szimbolikus jelentesktl, azaz attol a szerepktl, hogy bels Iolyamatokat kepviseljenek.
37
A mese itt is, mint a kivansagok eseteben, tisztaban van vele, hogy a gyermek ha
akarja, ha nem ki van teve az dipalis helyzettel jaro megprobaltatasoknak: ezert nem is
bnhdik meg, ha ennek megIelelen cselekszik. Ha viszont a szl engedi at magat dipalis
erzelmeinek, sulyosan megbnhdik.
teremtsenek is ezek az erzelmek, azok csak ideiglenesek, es a gyermek sikeresen Iog kikerlni
bellk.
A mesek nem kzlik, miert nem kepes a szl rlni annak, hogy a gyermeke Ieln, es
klnb lesz nala; miert lesz ehelyett Ieltekeny a gyermekre. Nem tudjuk meg a ,HoIeherke-
bl, miert nem tud a kiralyne meltosaggal megregedni es karpotlast meriteni sajat mulo
iIjusagaert lanya szepsegebl; alighanem trtennie kellett valaminek a multjaban, ami
sebezhetve teszi; ezert gylli a gyermeket, akit szeretnie kellene. Hogy az ujabb
nemzedekek Ielnvekedese mikent okozhatja a szlnek a gyermektl valo Ielelmet, ezt
illusztralja az a mondakr, melynek Oidipusz mitosza a kzponti resze.
61
Ez a mondakr, mely a ,Heten Thebai ellen-nel vegzdik, azzal kezddik, hogy
Tantalusz, az istenek baratja, mivel meg akar bizonyosodni rola, valoban mindent tudnak-e az
istenek, tulajdon Iiat, Pelopszot leti le es szolgalja Iel nekik ebedre. (A ,HoIeherke-ben is
megleti a kiralyne a lanyt, es eszik valamibl, amirl ugy hiszi, HoIeherke testenek resze.) A
mitosz arrol beszel, hogy Tantalusz gonosztettenek oka hiusaga volt; a kiralyne is hiusaga
sztnzesere kvette el, amit tett. A kiralyne, aki rkke a legszebb akart maradni, azzal
bnhdik, hogy halalra tancoltatjak izzo cipben. Tantalusz, aki az istenek eszen akart
tuljarni, amikor sajat Iiat etelkent kinalta, rk idkig szenved az alvilagban azaltal, hogy mig
allando szomjusag es ehseg gytri, vizet es gymlcsket lat kartavolsagra maga eltt, de
mihelyt ertk nyul, azok azonnal eltnnek. A bntetes tehat mind a meseben, mind a
mitoszban megIelel a bn termeszetenek.
Kzs a ket trtenetben az is, hogy a halal nem Ieltetlenl jelenti az elet veget. Pelopszot
az istenek Ieltamasztjak; HoIeherke is magahoz ter. A halal inkabb annak a jelkepe, hogy az
illet szemelytl valaki szabadulni akar, mint ahogy az dipalis nehezsegekkel kzd
gyermek sem kivanja igazan, hogy szlrivalisa meghaljon, csak azt szeretne, ha nem allna
utjaban, amikor a masik szl Iigyelmet teljesseggel a maga szamara akarja kisajatitani. A
gyermek azt szeretne, hogy barmennyire is meg akar szabadulni szlrivalisatol az egyik
pillanatban, a kvetkezben a szl legyen nagyon is eleven, es gondoskodjek a gyermekrl.
Ennek megIelelen a tndermeseben, ha valaki az egyik pillanatban meghal, vagy kve valik,
a masikban ujra eletre tamad.
Tantalusz, Pelopsz apja, kockara tette Iia eletet, hogy kielegitse tulajdon hiusagat; ez
okozza pusztulasat. Fia, Pelopsz, miutan apja igy bant vele, kesbb nem habozik meglni egy
apat, amikor celjai eleresehez erre van szksege. Az eliszi kiraly, Oinomaosz, nz modon
szeretne megtartani maganak gynyr lanyat, Hippodameiat; ezert, anelkl, hogy ez a vagya
kiderlne, olyan tervet eszel ki, amely biztositja, lanya sose hagyja majd el. Hippodameia
minden kerjenek kocsiversenyen kell megkzdenie a kirallyal, ha a ker nyer, Ielesegl
veheti Hippodameiat; de ha veszit, a kiraly elnyeri a jogot ra, hogy meglje, es ezt minden
esetben meg is teszi. Pelopsz titokban kicsereli a kiraly kocsijanak rez csapszegeit viaszbol
keszitett szegekre, s ezzel a csalassal meg is nyeri a versenyt, melynek soran a kiraly
elpusztul.
A mitosz tehat arra utal, hogy egyIorman tragikus kvetkezmenyekkel jar, ha az apa sajat
celjait kvetve rosszul banik a Iiaval, es ha egy apa olyan ers, dipalis szalakkal kapcsolodik
a leanyahoz, hogy megprobalja megakadalyozni a leanyt az nallosulasban, kerit pedig
egyenesen az eletktl Iosztja meg. Ezutan a mitosz a testverek kztti ,dipalis versenges
rettenetes kvetkezmenyeirl beszel. Pelopsznak ket trvenyes Iia van, Atreusz es Thesztesz.
Thesztesz, a Iiatalabbik, ellopja Atreusz aranygyapjas kosat. Bosszubol Atreusz lemeszarolja
Thesztesz ket Iiat, es egy nagy lakoman maganak Thesztesznek talalja Iel ket.
Es ez nem az egyetlen testverviszaly a Pelopsz-hazban. Pelopsznak van egy trvenytelen
Iia is, Khrszipposz. Laiosz, Oidipusz apja, Iiatalkoraban Pelopsz udvaraban keres vedelmet.
De hiaba Iogadja Pelopsz kedvesen, Laiosz elrabolja vagy megszkteti -Khrszipposzt.
Feltetelezhetjk, hogy Laiosz ezt azert tette, mert Ieltekeny volt Khrszipposzra, akit Pelopsz
jobban kedvelt, mint t. E Ieltekenysegbl Iakado cselekedete bntetesekent jvendli meg a
delphoi josda, hogy Laioszt sajat Iia Iogja majd meglni. Ahogy Tantalusz elpusztitotta
vagy megprobalta elpusztitani -Iiat, Pelopszot, es ahogy Pelopsz okozta aposa, Oinomaosz
halalat, ugy Iogja Oidipusz is meglni apjat, Laioszt. Az a dolgok rendje, hogy a Iiu apja
helyere lep, tehat ezeket a trteneteket ertelmezhetjk ugy is, hogy a Iiugyermeknek errl a
kivansagarol szolnak, es arrol, hogy az apa hogyan probalja ezt meggatolni. De ez a mitosz
azt is elmondja, hogy az dipalis erzelmek szabadon engedese az apa reszerl megelzi a
gyermekek dipalis indittatasu viselkedeset.
Hogy Iia ne lhesse meg, Laiosz Oidipusz szletesekor atszurja a gyermek bokajat, es
labait sszektzi. Aztan megparancsolja egy pasztornak, hogy vegye magahoz a gyermek
Oidipuszt, es tegye ki a pusztasagba, hogy ott elpusztuljon. De a pasztor akarcsak a vadasz a
,HoIeherke-ben megszanja a gyermeket; ugy tesz, mintha valoban sorsara hagyta volna,
valojaban azonban atadja egy masik pasztornak, hogy az gondoskodjon rola. Ez a pasztor
pedig elviszi Oidipuszt sajat kiralyahoz, aki aztan Iiakent Ielneveli.
Az iIju Oidipusz, mikor joslatot ker a delphoi josdatol, azt a valaszt kapja, hogy meg Iogja
lni az apjat, es Ielesegl veszi majd az anyjat. Mivel abban a hitben van, hogy a kiralyi par,
akik Ielneveltek, a valodi szlei, Oidipusz nem ter tbbe haza, hanem vandorutra indul, hogy
ez a borzalom ne teljesedhessek be. Egy keresztutnal megli Laioszt, de nem is sejti, hogy
tulajdon apjat lte meg. Vandorlasai soran megerkezik Thebaiba, megoldja a Szphinx
rejtvenyet, s ezaltal megmenti a varost. Jutalmul Ielesegl veheti a kiralynt, azaz sajat
elzvegylt anyjat, Iokasztet. A Iiu tehat apja helyebe lepett mint kiraly es mint Ierj; a
Iiugyermek beleszeretett az anyjaba, es az anya szexualis kapcsolatra lepett a Iiaval. Mikor
vegl mindez napvilagra kerl, Iokaszte ngyilkos lesz, Oidipusz pedig megvakitja magat;
azaz elpusztitja tulajdon szemet, bntetesbl, amiert nem latta meg, amit meg kellett volna
latnia.
De e tragikus trtenet itt meg nem er veget. Oidipusz ket Iia, Eteoklesz es Polneikesz,
nem tamogatja apjat, nyomorusagos helyzeteben csak a lanya, Antigone marad mellette es
gyamolitja. Az id mulik, es a ,Heten Thebai ellen haborujaban Eteoklesz es Polneikesz
egymas ellen harcolva meglik egymast. Antigone eltemeti Polneikeszt Kreon kiraly akarata
ellenere, es ezert kivegzik. Tehat nemcsak a testverviszalynak vannak pusztito
kvetkezmenyei mint azt a ket Iiutestver sorsa bizonyitja , hanem a testverhez valo tulzott
ktdesnek is, mint azt Antigone trtenetebl lathatjuk,
Rviden sszeIoglaljuk, milyen halalba sodro kapcsolattipusokkal talalkozunk ezekben a
mitoszokban: Tantalusz, ahelyett hogy szeretne es elIogadna a Iiat, Ielaldozza sajat celjai
kedveert; ugyanezt teszi Laiosz Oidipusszal; vegl mindket apa elpusztul. Oinomaosznak
azert kell meghalnia, mert lanyat teljesen meg akarja tartani a maga szamara; ugyanezt teszi
Iokaszte is: tulsagosan szoros a kapcsolata a Iiaval; az ellenkez nem gyermek iranti
szexualis jelleg szeretet eppolyan pusztito hatasu, mint az olyan viselkedes, mely azon a
Ielelmen alapszik, hogy az azonos nem gyermek tulszarnyalja a szlt, es elIoglalja a helyet.
Oidipusz vesztet az okozza, hogy elpusztitja a vele azonos nem szlt de Iiai vesztet is az
okozza, hogy magara hagyjak apjukat szerencsetlensegeben. Testverviszaly pusztitja el
Oidipusz Iiait. Antigone, aki nem hagyja el az apjat, Oidipuszt, hanem osztozik vele
nyomorusagaban, batyjahoz valo tul ers ragaszkodasa miatt hal meg. De meg ezzel sincs
vege a trtenetnek. Kreon, a kiraly, aki halalra iteli Antigonet, mit se trdik Iianak,
Haimonnak a knyrgesevel, aki szereti Antigonet. Antigone elpusztitasaval tehat Kreon sajat
Iiat is elpusztitja; ismet az apa az, aki nem tud lemondani arrol, hogy iranyitsa Iia eletet.
Haimon, Antigone halala Ieletti ketsegbeeseseben megprobalja meglni az apjat; amikor ez
nem sikerl neki, ngyilkossagot kvet el; ngyilkos lesz anyja, Kreon Ielesege is, Iia halala
miatt. Oidipusz csaladjabol egyedl Iszmene, Antigone lanytestvere marad eletben, aki nem
ktdtt tul ersen sem szleihez, sem barmelyik testverehez, es aki irant a kzvetlen csalad
egyetlen tagja sem erzett tul mely vonzodast. A mitosz szerint nincs menekves: aki akar
sajat akaratan kivl, akar vagyait kvetve tulsagosan melyen bonyolodik bele egy ,dipalis
kapcsolatba, elpusztul. Ebben a mondakrben a verIertz ktdesnek szinte minden
lehetseges Iormajaval talalkozhatunk; a tndermesekben is IelIedezhetjk az sszes lehetseges
tipust. De a tndermesekben a mesehs trtenete azt mutatja be, hogyan integralhatok a
lehetsegkben pusztito inIantilis kapcsolatok a Ielntte eres Iolyamataba. A mitoszban az
dipalis problemak nem maradnak erzelmek, hanem a szereplk cselekedeteit iranyitjak:
kvetkezeskepp a szereplk mind elpusztulnak, akar ellensegeskedesben, akar tulzott
ktdesben nyilvanult meg az dipalis kapcsolat, amely pusztulasukat okozza. A
mondanivalo vilagos: ha egy szl nem tudja elIogadni a gyermeket egyszeren gyermeknek,
es nem elegedett azzal, hogy a gyermek vegl majd atveszi az helyet, akkor az eredmeny a
legsulyosabb tragedia. Csak ha a szl elIogadja a gyermeket gyermeknek azaz nem tekinti
sem versenytarsnak, sem szexualis szerelmi targynak , akkor valik lehetsegesse a jo
kapcsolat szlk es gyermekek, valamint a testverek kztt.
Milyen klnbz modon mutatja be a tndermese es a grg mitosz az dipalis
kapcsolatokat es kvetkezmenyeiket! Mostohaanyja Ieltekenysege ellenere HoIeherke
nemcsak hogy eletben marad, de nagyon boldog is lesz, akarcsak Ligetszepe, akit szlei azert
taszitottak ki, mert sajat mohosaguk kielegiteset Iontosabbnak tartottak, mint hogy megtartsak
a lanyukat, es akihez a mostohaanyja tul sokaig es tul ersen ragaszkodik. ,A szepleany es a
szrny-ben a leanyt nagyon szereti az apja, es is ugyanolyan melyen szereti az apjat.
Klcsns vonzalmukert egyik sem bnhdik meg, ellenkezleg: a leany megmenti az apjat
is, a szrnyet is azaltal, hogy vonzalmat atviszi az aparol a szeretre. Hamupipket sem
pusztitja el nvereinek Ieltekenysege mint Oidipusz Iiait , ellenkezleg: gyzteskent kerl
ki a testverek versengesebl.
Es igy van ez minden tndermeseben. Ezekbl a trtenetekbl az a tanulsag, hogy az
dipalis kapcsolatok es nehezsegek Ieloldhatatlannak latszanak ugyan, de ha az egyen batran
megkzd ezekkel a csaladon belli erzelmi bonyodalmakkal, utana sokkal boldogabban el
majd, mint azok, akiket ilyen sulyos problemak sose gytrtek. A mitoszban csak
legyzhetetlen akadalyokkal es vereseggel talalkozunk; a meseben a hs ugyancsak nagy
megprobaltatasokon esik at, de sikeresen kiallja ket. Nem halal es pusztulas, hanem
magasabb rend integracio a mesehs jutalma mint azt az ellenseg vagy vetelytars Iltti
gyzelem es a mese vegen elert boldogsag jelkepezi. Hogy ezt elnyerhesse, olyasIajta
Iejldesi tapasztalatokon esik at, mint a kisgyermek a Ielntte eres soran. A mesek tehat
batoritjak a gyermeket, hogy ne keseredjen el, amikor nehezsegek-kel talalja szembe magat az
nmegvalositas Iele vezet uton.
,HFEHRKE
A ,HoIeherke egyike a legismertebb tndermeseknek. KlnIele valtozatait evszazadok
ota meselik Europa minden orszagaban, minden nyelven, es Europabol kiindulva elterjedt a
tbbi kontinensen is. A mese cime tbbnyire egyszeren ,HoIeherke; de vannak a cimnek
mas valtozatai is.
38
A legismertebb talan a ,HoIeherke es a het trpe; ez a cim azonban, igen
szerencsetlen modon, a trpek szerepet hangsulyozza; holott a trpek a Ielntte eresben
megrekedt, a predipalis szinten veglegesen megragadt lenyek (nincsenek szleik, nem
hazasodnak, nincsenek gyermekeik), es csak elterelik a Iigyelmet a meseben abrazolt Iontos
Iejldesi Iolyamatrol.
38
Az egyik olasz valtozat cime peldaul ,La Ragazza di Latte e Sangue (A tejIeher es
verpiros leany); e cimvaltozat oka abban rejlik, hogy sok olasz Ieldolgozasban a kiralyne
harom cspp vere nem a hora hullik mivel az Olaszorszag legnagyobb reszeben ritka dolog
, ehelyett tejbe, Ieher marvanyra, st neha eppenseggel Ieher sajtra hullanak a vercseppek.
A ,HoIeherke nehany valtozata a kvetkezkeppen kezddik: ,Egy groI es egy groIn a
hintojukban lnek; keresztlhajtanak harom hobuckan, erre a groI megszolal: De szeretnem,
ha lenne egy lanyom, akinek olyan Ieher a bre, mint ez a ho! Kisvartatva harom, piros
verrel teli reg mellett haladnak el; azt mondja erre a groI: De szeretnem, ha lenne egy
lanyom, akinek olyan piros az arca, mint itt ez a ver! Vegl harom Iekete hollo rplt el
mellettk; ekkor a groI azt kivanta, bar olyan lanya lenne, akinek olyan Iekete a haja, mint
ezek a hollok. Ahogy tovabbhajtottak, talalkoztak egy lannyal, aki Ieher volt, mint a ho,
piros, mint a ver, a haja pedig Iekete, mint a hollo: volt HoIeherke. A groI azon nyomban
megszerette, es maga melle ltette a hintoban; a groInnek ez egyaltalan nem tetszett, es attol
kezdve egyre azon trte a Iejet, hogyan szabadulhatna meg tle. Vegl is kiejtette a hintobol a
kesztyjet, es raparancsolt HoIeherkere, hogy keresse meg; mig a lany keresgelt, a groIn
szolt a kocsisnak, hogy gyorsan hajtson tovabb.
Egy masik valtozat pedig csak abban klnbzik az elbb idezettl, hogy itt a kiralyi par
egy erdn hajt keresztl, es HoIeherkenek azert kell kiszallnia a hintobol, hogy szedjen egy
csokrot az erdben nyilo gynyr rozsakbol. Mikzben a lany viragot szed, a kiralyne
raparancsol a kocsisra, hogy hajtson tovabb, HoIeherke pedig magara marad az erdben
62
E Ieldolgozasokban a groIban es groInben vagy kiralyban es kiralynben knny
Ielismerni a szlket; a talalt lany pedig, akit az apat jelkepez szerepl annyira megszeret,
nyilvanvaloan a lanygyermeket helyettesiti. Az apa es a lanygyermek dipalis vagyaira sokkal
vilagosabban utalnak ezek a valtozatok, mint a mese mai, ismertebb Iormaja; egyertelmen
abrazoljak azt is, mint kelt mindez Ieltekenyseget az anyaban, aki ezert aztan szeretne
megszabadulni a lanyatol. A ,HoIeherke ma altalanosan elIogadott valtozata viszont a
kepzeletnkre bizza, hogy ezt az dipalis helyzetet Ielismerjk, es nem kenyszerit ra, hogy
tudatos szinten szembesljnk vele.
39

63
De akar vilagosan, akar kzvetve utal rajuk a mese, az dipalis nehezsegek es az a mod,
ahogy az egyen megkzd velk, kulcsIontossaguak az illet egyen szemelyisegIejldesenek
es emberi kapcsolatainak szempontjabol. Azaltal, hogy ezek az dipalis nehezsegek a
mesekben szinte Ielismerhetetlen Iormaban bukkannak Iel, vagy csak Iinoman utal rajuk a
trtenet, a tndermesek lehetve teszik, hogy mi magunk vonjuk le a tanulsagot akkor, amikor
mar megerett ra az id, hogy jobban megertsk e problemakat. A tndermesek kzvetett
modon tanitanak. Az elbb emlitett valtozatban peldaul HoIeherke nem a groI es a groIne
gyermeke, bar a groI eppen ilyen lanyt kivant maganak, es nagyon szereti, a groIne pedig
Ieltekeny ra. A ,HoIeherke kzismert valtozataban pedig a Ieltekeny idsebb n nem az
anya, hanem a mostohaanya, az a szemely pedig, akinek szereteteert a ket n verseng, meg
sem jelenik a meseben. Tehat az dipalis problemakat, melyekbl a mese konIliktusa
taplalkozik, neknk kell kepzeletnk segitsegevel Ielismernnk.
39
Basile ,The Young Salve (Az iIju rabszolgan) cim mveben, mely a ,HoIeherke-
motivum egyik korai Ieldolgozasa, a trtenet egyes Iordulataibol vilagosan kiderl, hogy a
hsn megprobaltatasait a (mostoha)anya Ieltekenysege okozza, e Ieltekenyseg oka pedig
nem pusztan a lany szepsege, hanem a (mostoha)anya Ierjenek kepzelt vagy valodi
szerelme a lany irant. A lany, kit e meseben Lisanak hivnak, meghal egy idre, halalat a
hajaba akadt mergezett Ies okozza. Akarcsak HoIeherket, t is kristalykoporsoba temetik. A
koporsoban tovabb n, s n vele egytt a koporso is. Mikor mar het evet tlttt a koporsoban,
nagybatyja eltavozik otthonrol. Nagybatyjan azaz mostohaapjan kivl sose volt mas apja:
anyja csodas modon egy lenyelt rozsasziromtol esett teherbe a lannyal. Nagynenje, akit szinte
megrjit a Ieltekenyseg, mert azt hiszi, Ierje szerelmes Lisaba, kirazza a lanyt a koporsobol,
akinek kiesik a hajabol a Ies, es Ielebred. A Ieltekeny (mostoha)anya a lanyt rabszolgava
teszi (erre utal a cim). Vegl a nagybatyja rajn, hogy a Iiatal rabszolgan Lisaval azonos. A
lanyt kiszabaditja a rabszolgasorbol, Ieleseget pedig, aki Ieltekenysegeben majdnem
elpusztitotta a lanyt, elzi a haztol.
64
Noha Iiziologiai szempontbol a szl hozza letre a gyermeket, ket emberbl valojaban a
gyermek megerkezese csinal szlt. Tehat a gyermek hozza letre a szli problemakat es
ezeken keresztl a sajat problemait is. A tndermesek tbbnyire olyan ponton kezddnek,
amikor a gyermek elete zsakutcaba jutott. A ,Jancsi es Juliska-ban a gyermekek lete anyagi
nehezsegeket okoz a szlknek, es emiatt valik problematikussa az elet a gyermekek szamara
is. A ,HoIeherke nem valamilyen kls Iorrasbol ered nehezsegrl beszel, mint amilyen a
szegenyseg, hanem a lanygyermek es szlei kapcsolatarol; ennek termeszeteben rejlik, ami a
problematikus helyzetet letrehozza.
Abban a pillanatban, amint a gyermek csaladon belli helyzete problemat jelent, akar maga
a gyermek, akar a szlk szamara, kezdetet veszi a gyermek kzdelme annak erdekeben, hogy
megmenekljn e ,csaladi haromszgbl. S ezzel kezdetet veszi az nmaga megtalalasaert
Iolytatott kzdelme s ezen a Iolyamaton a legtbb gyermek rettenetes maganyban esik at. E
kzdelemhez a tbbi ember csupan a hatteret jelenti, s annyiban Iontosak, amennyiben
elsegitik vagy gatoljak ezt a Iolyamatot. Vannak olyan mesek, ahol a hsnek hosszu eveken
keresztl kell egymagaban vandorolnia, utaznia es szenvednie, mieltt megtalalna,
megmentene es magaval vinne azt a szemelyt, akivel letrehozhat egy olyan kapcsolatot, amely
mindkettjk eletenek tartosan ertelmet ad. A ,HoIeherke-ben HoIeherkenek a trpek
hazaban tlttt evei jelentik ezt a kzdelmes idszakot, amikor az egyen Ieldolgozza magaban
e problemakat, vagyis Ielntte eresenek Iolyamatat.
Keves tndermeseben klnlnek el egymastol olyan egyertelmen a gyermekkor egyes
Iazisai, mint a ,HoIeherke-ben. A gyermek eletenek els, predipalis eveit, amikor meg
teljesen a szlkre van utalva, a legtbb tndermesehez hasonloan, ez a mese is alig emliti. A
trtenet elssorban az anya es lanya kztti dipalis konIliktusrol szol, valamint a
gyermekkorrol es vegl a serdlkorrol; ersen hangsulyozza, mi szkseges a jo
gyermekkorhoz, de azt is, mire van szkseg ahhoz, hogy az ember kinjn belle.
A ,HoIeherke a Grimm testvereknel igy kezddik: ,Tel volt, kiszakadt a Ielhk dunnaja,
srn hulltak a hopihek a vilagra. Hulltak kunyhokra, hulltak kastelyokra, bevontak szep Ieher
takaroval a kiralyi palota tetejet is. A kiralyne ott lt csillogo ebenIa keretes ablakaban, s
ltgetes kzben ki-kinezett a hoesesbe. Ahogy igy elszorakozott, es nem Iigyelt elegge a
munkajara, egyszer csak megszurta a tvel az ujjat, ugyhogy nyomban kiserkedt belle harom
vercsepp, es a harom vercsepp a hora hullt. A kiralyne nezte a vercseppeket az ujja hegyen,
meg knn a kerten a ho Ieher leplet, aztan az ablak ebenIa keretet, s azt gondolta magaban:
Barcsak ilyen gyermekem volna: Ieher, mint a ho, piros, mint a ver, Iekete mint az eben.
Nem sokkal ezutan lanya szletett, Ieher volt a bre, mint a ho, piros az arca, mint a ver,
Iekete a haja, mint az ebenIa. El is neveztek HoIeherkenek. S ahogy a gyermek megszletett,
a kiralyne meghalt.
Mikor a gyaszev letelt, a kiraly uj Ieleseget hozott a hazhoz...
A trtenet tehat azzal kezddik, hogy HoIeherke anyja megszurja az ujjat, es harom csepp
vere a hora hullik. Azaz a mese mar ezen a ponton Ielveti azokat a problemakat, amelyekre
megoldast keres: a szexualis artatlansag, azaz a Ieherseg mellett kontrasztkent megjelenik a
szexualis vagy, melyet a piros ver jelkepez. A tndermesek Ielkeszitik a gyermeket olyan
esemenyekre is, melyeket egyebkent rendkivl nyugtalanitonak erez: a szexualis jelleg
verzesekre, a menstruaciora es a deIloralasnal jelentkez verzesre. A ,HoIeherke els
nehany mondatat hallva, a gyermek megerti, hogy valamelyes verveszteseg (harom csepp ver:
a tudattalanban a harmas szam igen szoros kapcsolatban all a szexualitas kepzetevel)
65
a
gyermek Iogantatasanak elIeltetele: a kiralynenak csak azutan szletik lanya, hogy elbb
verzett. Itt tehat a (szexualis termeszet) verzes szoros kapcsolatban all egy ,boldog
esemennyel, es a gyermek minden reszletes magyarazat nelkl megerti, hogy ver nelkl
egyetlen gyermek tehat maga sem szlethetne meg.
Bar a mesebl megtudjuk, hogy HoIeherke anyja mar HoIeherke szletesekor meghalt,
elete els eveiben megse trtenik a kislannyal semmi rossz, bar anyja helyett mar ekkor is
mostohaja neveli. A mostohabol csak akkor lesz a mesek ,tipikus gonosz mostohaja, amikor
HoIeherke mar elerte a heteves kort, tehat kezd kinni a gyermekkorbol. Ekkor mostohaja
kezdi ugy erezni, hogy HoIeherke veszelyt jelent szamara, es Ieltekeny lesz. A mostohaanya
narcizmusat a mese azzal szemlelteti, hogy varazstkre segitsegevel mar akkor is ujra es ujra
meg akart bizonyosodni arrol, hogy a legszebb a vilagon, amikor HoIeherke szepsege meg
nem homalyositotta el az vet.
Az, hogy a kiralyne a tkr segitsegevel akar megbizonyosodni
s
ajat ertekerl azaz
szepsegerl , esznkbe juttatja Narkisszosz mitoszat, aki csak sajat magat szerette,
olyannyira, hogy pusztulasat is nszeretete okozta. A narcisztikus szl erzi leginkabb
Ienyegetnek gyermeke Ielntte ereset, hiszen ez azt jelenti, hogy a szl regszik. Amig a
gyermek teljesseggel a szlre van utalva, addig bizonyos ertelemben res:e marad a szlnek:
nem Ienyegeti a szl narcizmusat. De amikor a gyermek kezd Ielserdlni, es Iggetlensegre
trekszik, akkor a szlknek ez a tipusa kezdi nmaga ellen iranyulo Ienyegetesnek erezni,
mint a kiralyne HoIeherket.
A narcizmus igen jelents szerepet jatszik a kisgyermek lelki eleteben. A gyermeknek meg
kell tanulnia, hogy Iokozatosan Iellemelkedjek az nmaga iranti erdekldes e veszedelmes
Iormajan. A ,HoIeherke arra Iigyelmeztet, milyen sulyos kvetkezmenyei lehetnek mind a
szl, mind a gyermek narcizmusanak. HoIeherkenek sajat narcizmusa tbb izben is csaknem
a vesztet okozza, mert nem tud ellenallni, amikor az alruhas kiralyne olyan targyakat kinal
neki, amelyek Iokozhatnak a szepseget; a kiralynet pedig tulajdon narcizmusa pusztitja el.
Mig otthon elt, HoIeherke nem csinalt semmit; semmit nem tudunk meg rola, hogyan elt,
mieltt elztek otthonrol; nem hallunk apjaval valo kapcsolatarol, bar esszer Ieltetelezesnek
tnik, hogy az erzelmeiert Iolyo versenges Iorditja a (mostoha)anyat lanya ellen.
A tndermese a vilagot sohasem objektiven, hanem mindig a mesehs nezpontjabol
mutatja be; a hs pedig mindig Iejldesben lev egyen. Mivel a mese hallgatoja HoIeherkevel
azonosul, minden esemenyt az szemevel lat, es nem a kiralynevel. A lanygyermek szamara
az apja irant erzett szeretet eppugy, mint ahogy az apa szeretete iranta a lehet
legtermeszetesebb dolog a vilagon. A gyermek Iel sem kepes Iogni, hogy ez barmiIele
problemat jelenthetne kiveve azt az egyet, hogy apja nem szereti t elegge, jobban mindenki
masnal. Barmennyire is szeretne a lanygyermek, hogy apja jobban szeresse t, mint az anyjat,
nem kepes elIogadni azt, hogy anyja Ieltekeny lehet ra. De tudatelttes szinten a gyermek
nagyon jol tudja, hogy mennyire Ieltekeny olyankor, amikor egyik szl a masikkal trdik,
holott ugy erzi, hogy vele kellene trdnie. Mivel a gyermek arra vagyik, hogy mindket
szl szeresse-e teny kzismert ugyan, de az dipalis helyzet targyalasa soran meg szoktak
Ieledkezni rola, mert ezt sugallja a targyalt problema termeszete , tulsagosan Ienyeget
szamara az a gondolat, hogy az egyik szl iranta erzett szeretete a masikban Ieltekenyseget
kelthet. Amikor mint a ,HoIeherke kiralynejanak eseteben errl a tenyrl a gyermek
kenytelen tudomast szerezni, akkor magyarazatul valamilyen mas okot kell talalnia: a mese
igy a kiralyne Ieltekenyseget a gyermek szepsegevel magyarazza.
Rendes krlmenyek kztt a szlk egymas kzti kapcsolatat egyaltalan nem Ienyegeti,
ha egyik vagy mindket szl nagyon szereti a gyermeket. Hacsak nem rossz amugy is a
hazastarsak kztt a viszony, vagy nem rendkivl narcisztikus valamelyik szl, akkor az
egyik szl tulsagosan ers szeretete a gyermek irant a masikban legIeljebb jelentektelen
mertek, knnyen kordaban tarthato Ieltekenyseget valt ki.
A gyermekkel mar egeszen mas a helyzet. Elszr is, mig a szlk egymassal valo jo
kapcsolatukban karpotlast talalhatnak a Ieltekenyseg gytrelmeire, neki erre nincs modja.
Masodszor, minden gyermek Ieltekeny: ha nem valamelyik szlre, akkor azokra a
kivaltsagokra, melyeket a szlk mint Ielnttek elveznek. Ha a gyermekkel azonos nem
szl nem eleg gynged es szeretetteljes ahhoz, hogy egyre ersebb pozitiv kapcsolatot
alakitson ki a termeszettl Ieltekeny, dipalis problemakkal kzd gyermekben ezaltal
beinditva a szlvel valo azonosulas Iolyamatat, mely aztan Ilebe kerekedik a
Ieltekenysegnek , akkor a Ieltekenyseg kerl uralomra a gyermek erzelmi eleteben. Mivel
egy narcisztikus (mostohaanya egyaltalan nem alkalmas arra, hogy lanya jo kapcsolatba
kerljn vagy, azonosuljon vele, HoIeherke, ha valodi gyermek volna, akarva-akaratlanul ers
Ieltekenyseget erezne anyja es annak minden kivaltsaga es hatalma irant.
Ha a gyermek nem meri atengedni magat Ieltekeny erzelmeinek valamelyik szl irant (ez
tulsagosan Ienyegetne a biztonsagat), akkor ezeket az erzelmeket az illet szlbe vetiti bele.
igy abbol az erzesbl, hogy ,Ieltekeny vagyok anya kivaltsagaira es eljogaira, az a
kivanatos gondolat lesz: ,anya Ieltekeny ram. A kisebbsegi erzes nvedelembl a
magasabbrendseg erzeseve alakul.
A pubertas eltt allo vagy mar serdl gyermek ugy velheti, hogy ,...en nem versengek a
szleimmel, hiszen maris klnb vagyok naluk; k versengenek velem. Sajnos sok olyan
szl is akad, aki megprobalja meggyzni serdl koru gyermeket, hogy klnb nala es
knnyen lehet, hogy bizonyos szempontokbol valoban az, de ahhoz, hogy a gyermek
biztonsagban erezhesse magat, ezt a tudast meg kell tartania maganak. Ami meg ennel is
rosszabb: vannak szlk, akik azt tartjak, hogy minden szempontbol Ielveszik a versenyt
serdl gyermekkkel: az apa megprobal lepest tartani Iia iIjui erejevel es szexualis
potenciajaval; az anya megprobal olyan Iiatalosan vonzo lenni, ugy ltzni es viselkedni, mint
a lanya. A ,HoIeherke es mas hasonlo trtenetek reges-regi eredete arra mutat, hogy ez a
jelenseg mindig is letezett. De a szl es gyermeke kztti versenges elviselhetetlenne teszi
az eletet mind a szl, mind a gyermek szamara. Ilyen krlmenyek kztt a gyermek
szabadsagra vagyik: szeretne megszabadulni a szltl, aki rakenyszeriti, hogy versengjen
vele, vagy hogy ismerje be vereseget. Ez az erzes viszont hogy szeretne megszabadulni a
szltl hatalmas bntudattal tlti el; noha targyilagosan nezve a dolgot, minden oka
megvan ra, hogy ezt kivanja. Hogy megszabaduljon bntudatatol, kepzeletben megIorditja a
helyzetet, es ezt a kivansagot is a szlbe vetiti. Ezert van a tndermesekben peldaul a
,HoIeherkeben is sok olyan szl, aki meg akar szabadulni a gyermeketl.
Akarcsak a ,Piroska es a Iarkas-ban, az apat a tudattalan szinten kepvisel IerIi alak a
,HoIeherke-ben is megjelenik a vadasz alakjaban, akinek megparancsoljak, hogy lje meg
HoIeherket, es aki ehelyett megmenti az eletet. Egy olyan szerepl, aki latszolag belenyugszik
a mostohaanya akarataba, megis a gyermek kedveert szembeszall a kiralyn parancsaval ki
mast jelenthetne, mint az apat? Az dipalis es a serdl lany azt szeretne hinni az apjarol,
hogy bar azt teszi, amit az anya parancsol neki, valojaban a lanya partjan allna, ha tehetne,
ezaltal kijatszva az anyat.
A hsnt megment IerIi szereplk vajon miert olyan gyakran vadaszok a mesekben?
Noha a tndermesek keletkezesekor a vadaszat valoszinleg az egyik legjellegzetesebb
IerIiIoglalkozas volt, ez a magyarazat tulsagosan egyszernek tnik. A kiralyIik es a
kiralykisasszonyok akkoriban is olyan ritkak voltak, mint manapsag, a tndermesek megis
tele vannak velk. Viszont az is igaz, hogy e mesek keletkezese idejen a vadaszat
arisztokratikus kivaltsag volt; igy okunk van ra, hogy Ieltetelezzk: a vadasz olyanIajta
,Ielsbbrend leny lehetett, amilyen az apa a gyermek szamara.
A vadaszok voltakeppen azert bukkannak Iel olyan gyakran a mesekben, mert kivaltkepp
alkalmas targyai a projekcionak. Minden gyermek szeretett volna mar kiralyIi vagy
kiralykisasszony lenni es idnkent tudat alatt a gyermek el is hiszi, hogy valoban az, es csak
ideiglenesen kerlt meltatlan krlmenyek kze. Azert van annyi kiraly es kiralyne a
mesekben, mert rangjukkal abszolut hatalom jar egytt es a gyermek szemeben a szlknek
is ilyen hatalma van. Tehat a tndermesek kiralyai es kiralynei ugyanugy a gyermeki kepzelet
kivetitesei, mint a vadaszIigurak.
Valoszinleg a vadasz alakja altal keltett asszociaciok teszik, hogy olyan knny elIogadni
ezt a Iigurat az ers, vedelmez apa jelkepekent szemben az olyan ertlen, gynge
apaIigurakkal, mint amilyen peldaul a ,Jancsi es Juliska-ban szerepel. A tudattalanban a
vadasz a vedelmezest jelkepezi. Ezzel kapcsolatban beszelnnk kell azokrol az allatIobiakrol,
melyektl egyetlen gyermek sem egeszen mentes. Almaiban es Iantaziajaban a gyermeket
haragos allatok ldzik: Ielelmenek es bntudatanak teremtmenyei. A gyermek ugy erzi, hogy
csak a szl-vadasz tudja elkergetni ezeket az allatokat, csak tudja ket tartosan tavol tartani
a gyermek kzelebl. Ezert a mesek vadasza sose baratsagos, artalmatlan lenyeket l, hanem
bsz, verengz vadallatok Iltt van hatalma: kordaban tartja es meghunyaszkodasra
kenyszeriti ket. Melyebb szinten a vadasz az emberi lelek allatias, aszocialis, rombolo
hajlamainak megIekezeset jelkepezi. Mivel becserkesz, Ielhajt es legyz egy olyan lenyt a
Iarkast , mely az emberi termeszet alacsonyabb rend reszenek jelkepe, a vadasz alakja
kivaloan alkalmas arra, hogy a vedelmez szerepet jatssza, azet az emberet, aki megovhat, es
ha kell, meg is ov bennnket a veszelyektl, melyeket a magunk es masok heves erzelmei
ideznek el.
A ,HoIeherke-ben a serdl lany dipalis harcai nincsenek elIojtva: a hsn nagyon is
ateli helyzetet, es versenytarsnak tekinti az anyat. A ,HoIeherke-ben az apat kepvisel
vadasz nem all egyertelmen es hatarozottan egyik nalak partjara sem. Nem teljesiti ugyan a
kiralyn parancsat, de nem teljesiti az erklcs parancsat sem: nem helyezi biztonsagba
HoIeherket. Nem li ugyan meg sajat kezevel, de magara hagyja az erdben, arra szamitva,
hogy majd ugyis meglik a vadallatok. A vadasz megprobal mind az anyaval, mind a lannyal
jo viszonyban maradni: az egyikkel ugy, hogy latszolag vegrehajtja a parancsat, a masikkal
ugy, hogy a parancs ellenere nem li meg. Az apa ambivalens viselkedesenek az anya
tartos gyllete es Ieltekenysege a kvetkezmenye; a ,HoIeherke ezeket az erzelmeket a
gonosz kiralyneba vetiti, igy a mostoha ujra es ujra Ieltnik HoIeherke eleteben.
A gynge apa nem sokat hasznal HoIeherkenek, mint ahogy nem hasznalt Jancsinak es
Juliskanak sem. Hogy ez a Iigura olyan gyakran bukkan Iel a mesekben, arra utal, hogy a
Ielesege uralma alatt allo Ierj nem eppen uj jelenseg az emberiseg trteneteben. Fontosabb
ennel, hogy az apaknak ez a tipusa vagy megoldhatatlan nehezsegeket teremt a gyermek
szamara, vagy nem segit neki a megoldasban. ime, a tndermesek egy ujabb megszivlelend
tanulsaga a szlk szamara.
De mi lehet az oka, hogy ezekben a mesekben az anya nyiltan elutasito, mig az apa
tbbnyire csak tehetetlen es gynge? Annak, hogy a mese a (mostoha)anyat gonosznak, az
apat pedig gyngenek abrazolja, az a magyarazata, hogy a gyermek mast var az egyik, mast a
masik szltl. A tipikus ,kiscsalad-ban az apa ktelessege, hogy megvedje a gyermeket a
klvilag veszedelmeitl, de azoktol a veszelyektl is, amelyek a gyermek sajat aszocialis
hajlamaibol erednek. Az anyanak pedig az a ktelessege, hogy gondoskodjek a gyermek
taplalasarol es azoknak a kzvetlen testi szksegleteknek a kielegiteserl, melyek a gyermek
eletben maradasahoz szksegesek. Ezert ha az anya nem teszi meg a gyermek iranti
ktelesseget a meseben, akkor a gyermeknek a puszta elete is veszelybe kerl, mint peldaul a
,Jancsi es Juliska-ban, mikor az anya ragaszkodik hozza, hogy megszabaduljon a
gyermekektl. Ha pedig az apa hanyagolja el mer gyengesegbl a gyermek iranti
ktelessegeit, akkor a gyermek elete nincs ugyan kzvetlen veszelyben, de az apa vedelmetl
megIosztva sajat maganak kell elboldogulnia, ahogy tud. Tehat HoIeherkenek is nmaganak
kell megvedenie magat, amikor a vadasz magara hagyja az erdben.
Csak mindket szl szeret gondoskodasa es Ielelssegteljes viselkedese teszi lehetve,
hogy a gyermek Ieldolgozza dipalis konIliktusait. Ha a Ientiek valamelyikeben nem reszesl
valamelyik szltl vagy egyiktl sem, akkor a gyermek nem kepes azonosulni a szleivel.
Ha a lanygyermek nem kepes pozitiv modon azonosulni az anyjaval, akkor nemcsak hogy
nem tud megszabadulni dipalis konIliktusaitol, de Iellep a regresszio is, mint mindig, amikor
a gyermek nem kepes elerni a Iejldesnek azt a magasabb szintjet, melyet az eletkora mar
megkivanna.
A kiralyn, akinek szemelyisege a primitiv narcizmus szintjen Iixalodott, es megragadt az
oralis, mindent bekebelez stadiumban, olyan szemely, aki senkivel nem kepes pozitiv
kapcsolatot letesiteni, es akivel senki nem tud azonosulni. A kiralyne nemcsak azt parancsolja
meg a vadasznak, hogy lje meg HoIeherket, hanem azt is, hogy hozza el neki a tdejet es a
majat, bizonyitando, hogy valoban teljesitette a parancsot. Mikor aztan a vadasz
bizonyitekkent a leszurt vadmalac tdejet es majat viszi a kiralynenak, ,.. .A szakacsnak meg
kellett Iznie sos vizben, es a gonosz asszony megette, es azt hitte, HoIeherke tdejet es majat
ette meg. A primitiv gondolkodasban mint azt bizonyos primitiv trzsek szokasai is
bizonyitjak valamit megenni azt is jelenti, hogy az illet elnyeri annak a hatalmat vagy
tulajdonsagait is, amibl evett. Mivel a kiralyne Ieltekeny volt HoIeherke szepsegere, be
akarta kebelezni a lany vonzerejet, melyet a meseben a bels szervei jelkepeznek.
Nem ez az els trtenet arrol, milyen Ieltekenyseget tamaszt az anyaban lanya bimbozo
szexualitasa; az sem ritka eset, hogy a lanygyermek gondolatban ilyen Ieltekenyseggel
vadolja az anyat. A varazstkr, ugy tnik, inkabb a lany, semmint az anya hangjan beszel.
Mivel kisgyermek koraban a lany anyjat tartja a legszebbnek a vilagon, kezdetben a tkr is
ezt mondja a kiralynenak. De idsebb koraban a lanygyermek mar ugy gondolja, sokkal
szebb, mint az anyja; ezert kesbb a tkrtl is ezt halljuk. Lehetseges, hogy egy anya
valoban elkeseredik, amikor a tkrbe nezve azt kell megallapitania: ,A lanyom szebb, mint
en vagyok. De a meseben a tkr igy szol: ,HoIeherke szazszor szebb!, es ez az allitas mar
sokkal inkabb a serdl lany tulzasanak hangzik, akinek gondolatban nagyra kell nvelnie
sajat Ilenyet, hogy elhallgattassa magaban a ketely hangjat.
A serdl koru gyermek erzelmei ambivalensek, amikor arra vagyakozik, hogy
tulszarnyalja az azonos nem szlt: tart tle, hogy ha ez valoban sikerlne neki, akkor a
szl, aki meg mindig sokkal hatalmasabb nala, rettenetes bosszut allna erte. Tehat nem a
szl akarja elpusztitani a gyermeket, a gyermek az, aki ettl tart, ha valosagosan vagy csak
kepzeletben tulszarnyalja a szlt. A szl esetleg szenved a Ieltekenysegtl, ha neki nem
sikerlt pozitiv modon azonosulnia a gyermekevel, mert csak a gyermekkel valo azonosulas
segitsegevel reszesedhet az rmbl, melyet a gyermekben sajat teljesitmenye kelt. Ahhoz,
hogy a gyermek sikeresen azonosulhasson a vele azonos nem szlvel, arra van szkseg,
hogy a szl is ersen azonosuljon a gyermekkel.
Valahanyszor a serdlben ujraelednek dipalis konIliktusai, eletet a csaladban heves es
ambivalens erzelmei miatt kezdi elviselhetetlennek erezni. Hogy e bels zrzavar ell
elmeneklhessen, arrol almodozik, hogy tulajdonkeppen mas, jobb szlk gyermeke, es ha
azokkal elhetne, nem szenvedne mindezektl a lelki nehezsegektl. St nehany gyermek nem
eri be azzal, hogy csak Iantazialjon errl az eszmenyi otthonrol, hanem meg is szkik valodi
otthonabol, hogy megkeresse. A tndermesek azonban burkoltan arra intik a gyermeket, hogy
ilyen otthon csak egy kepzeletbeli orszagban lelhet, es meg ha megtalalja is, knnyen
kiderlhet rola, hogy korantsem olyan eszmenyi hely az sem, eppen ellenkezleg. igy jar
Jancsi es Juliska, es igy jar HoIeherke is. Bar HoIeherke tapasztalatai ebben a ,masodik
otthonban korantsem olyan riasztoak, mint Jancsi es Juliska elmenyei, azert az sem jelent
igazi megoldast. A trpek nem tudjak megvedeni, es anyjanak tovabbra is hatalma van rajta,
amit HoIeherke sehogy sem kepes elvitatni tle ezt Iejezi ki, hogy HoIeherke megengedi a
(klnIele alruhakban Ielbukkano) kiralynnek, hogy belepjen a hazba, noha a trpek
Iigyelmeztettek ra, hogy ovakodjek a mostohajatol, es ne eresszen be senkit.
Az ember nem szabadulhat meg szlei hatasatol es velk kapcsolatos erzelmeitl ugy,
hogy egyszeren megszkik otthonrol bar ez a megoldas tnik a legknnyebbnek. Az ember
csak ugy erheti el a szleitl valo Iggetlenseget, ha megkzd bels konIliktusaival, bar a
gyermekek ezeket a konIliktusokat tbbnyire megprobaljak a szlkbe vetiteni. Eleinte
minden gyermek azt szeretne, ha meg lehetne kerlni az integracio bonyolult Iolyamatat,
mely raadasul mint azt HoIeherke trtenete is szemlelteti teli van veszellyel. Egy ideig
ugy tnik, mintha ez lehetseges volna. HoIeherke egy darabig bekesen eldegel, es a trpek
segitsegevel gyermekbl, aki keptelen barmilyen problemat megoldani, Iiatal lannya n, aki
megtanul jol es rmmel dolgozni. Ezt kivanjak tle a trpek, cserebe azert, hogy beIogadjak:
ott maradhat, es semmiben nem Iog hianyt szenvedni, ha ,.. .gondjat viseled a hazunknak,
Izl, mosol, varrsz es Ioltozol rank... HoIeherkebl tehat jo haziasszony lesz; mint ahogy
sok Iiatal lany megtanulja, hogy mikor az anyja nincs otthon, hogyan viselje gondjat apjanak,
a haznak, st meg kisebb testvereinek is.
De meg mieltt a trpekkel talalkozna, HoIeherke bebizonyitja, hogy tud uralkodni oralis
mohosagan, barmilyen ers legyen is az. Amikor megerkezik a trpek hazaba, barmilyen ehes
is, csak egy morzsanyit eszik mind a het tanyerrol, es csak egy kortyot iszik mind a het
poharbol, hogy egyik trpe se maradjon vacsora nelkl. (Mennyire klnbzik tehat Jancsitol
es Juliskatol, az oralisan Iixalt gyermekektl, akik Ialanksagukban semmire nincsenek
tekintettel, es IelIaljak a mezeskalacs hazat!)
Mikor mar csillapitotta ehseget, HoIeherke kiprobalja mind a het agyat, de az egyik tul
hosszu, a masik tul rvid, mig vegl is a hetedik agyban nyugovora ter. HoIeherke tudja, hogy
mindegyik agy valaki mase, es hogy minden agy tulajdonosa a sajat agyaban akar aludni
majd, akkor is, ha HoIeherke mar ott Iekszik. Az, hogy minden egyes aggyal megprobalkozik,
arra utal, hogy homalyosan tudataban van ennek a veszelynek, es hogy megprobalja
megkeresni azt az agyat, amelyikben ez a veszely nem Ienyegeti. Es helyesen dnt. A trpek,
amikor hazajnnek, el vannak ragadtatva HoIeherke szepsegetl, es a hetedik trpe, akinek az
agyaban HoIeherke alszik, nem kveteli az agyat, ehelyett ,a tarsai agyaban aludt, egy-egy
orat mindegyikben, mig meg nem virradt.
HoIeherket a mese olvasoi altalaban artatlan Iiatal lanynak erzik: az a gondolat tehat, hogy
tudat alatt tisztaban volt vele, esetleg egy IerIival kerl egy agyba, Ielhaboritonak tnik. De
HoIeherke, amikor harom izben enged az alruhas kiralyne kisertesenek, bebizonyitja, hogy
mint a legtbb ember es Ikent a legtbb serdl , knnyen kisertesbe esik. Ez a
tulajdonsaga azonban csak emberibbe es vonzobba teszi szamunkra, anelkl hogy a mese
hallgatoja ezt tudatosan Ielismerne. Az viszont, hogy nuralmat gyakorolt az evesben-
ivasban, es ellenallt a kisertesnek, hogy olyan agyban aludjek, amely nem megIelel a
szamara, arra utal, hogy bizonyos Iokig mar megtanult uralkodni sztn-enjenek impulzusai
Ielett, mar ala tudja rendelni azokat a Ielettes en kveteleseinek. Ugy talaljuk, enje is
Iejldtt, hiszen kemenyen es jol dolgozik, es amije van, megosztja masokkal.
A trpek azaz apro emberek a klnbz mesekben klnbz kepzettarsitasokat
vonzanak.
66
Akar maguk a tnderek, lehetnek jok es rosszak; a ,HoIeherke-ben a joindulatu
Iajtaval talalkozunk. Az els dolog, amit megtudunk roluk, az, hogy eppen munkabol tartanak
hazaIele, banyaszkent dolgoznak a hegyekben. Mint ahogy minden trpe, meg a rosszindulatu
Iajta is, k is kemenyen dolgoznak, es jol ertik a mestersegket. A munka az eletk ertelme;
pihenesrl, Ieldlesrl mit se tudnak. Bar a trpekre rgtn nagy hatast gyakorol HoIeherke
szepsege, es meginditja ket szomoru trtenete, azonnal tisztazzak, hogy csak akkor Iogadjak
be, ha lelkiismeretesen dolgozik. A het trpe a het napjaira utal munkaval tlttt napokra. A
munkanak ezt a vilagat kell HoIeherkenek elIogadnia, ebbe kell beleilleszkednie, ha valoban
Iel akar nni; ilyen szempontbol knnyen erthet, miert kell HoIeherkenek egy ideig a trpek
hazaban elnie.
A trpemotivumnak egyeb jelentesei is voltak e motivum irodalomtrtenete soran; ezekbl
talan tbbet tudhatunk meg. Az europai tndermesek es legendak gyakran keresztenyseg eltti
vallasi jelleg temak maradvanyai, melyeket szamztek a keresztenyseg irodalmabol, mert az
nem trte a pogany eletIelIogas nyilt megjeleniteset. Bizonyos ertelemben HoIeherke
tkeletes szepsege, hacsak tavolrol is, a naptol ered; neve is az ers Ieny Iehersegere es
tisztasagara utal. Az okorban ugy hittek, het planeta kering a nap krl, talan azert vannak
heten a trpek. A trpek es a manok a german mondakban a Ild munkasai; Iemet
banyasznak, marpedig a regi idkben csak hetIele Iemet ismertek ime, egy ujabb ok, miert
vannak ezek a banyaszok is heten. Es a het Iem mindegyike valamelyik bolygoval allt
kapcsolatban az okori termeszetIilozoIia szerint (az arany a nappal, az ezst a holddal stb.).
A mai gyermek szamara ezek az sszeIggesek nem egyknnyen hozzaIerhetek. De a
trpek masIajta tudattalan kepzettarsitasokat is ebresztenek. Ni trpek nem leteznek. Mig
minden tnder nnem, IerIi megIelelik a varazslok, bar vannak varazslonk is, es
boszorkany is lehet barmilyen nem szemely. A trpek tehat hangsulyozottan IerIiak, de
olyan IerIiak, akik megalltak a Iejldesben. Ezek a cskevenyes test ,apro IerIiak
banyaszattal Ioglalkoznak azaz sikeresen hatolnak be stet lyukakba , mindez Iallikus
kepzettarsitasokat ebreszt. Az nyilvanvalo, hogy nem IerIiak a szo szexualis ertelmeben:
eletmodjuk, es hogy szerelem helyett csak az anyagi javak Ioglalkoztatjak ket, predipalis
letszintre utal.
40
Els pillantasra Iurcsanak latszhat, hogy ugyanaz a Iigura jelkepezze a Iallikus letet es
egyidejleg a serdles eltti gyermekkort is, tehat egy olyan eletszakaszt, amikor a szexualitas
bizonyos Iokig a lappangas korszakaban van. De a trpeknek nincsenek bels konIliktusaik,
es nem vagynak ra, hogy Iallikus letket meghaladva, meghitt szemelyes kapcsolatokra
lepjenek. Megelegszenek a rutinszeren visszater tevekenysegekkel; eletk rkke
valtozatlan munka a Ild meheben, mint ahogy a bolygok is veg nelkl krznek sose valtozo
palyajukon, az egen. A valtozas, illetve a valtozas utani vagy hianya az, amely letket
hasonlova teszi a serdletlen gyermek eletehez. Es ezert nem ertik meg a trpek azt a bels
kenyszert, amely lehetetlenne teszi HoIeherke szamara, hogy ellenalljon a kiralyne
kisertesenek, ezert nem ereznek egytt vele. Az ember a konIliktusok miatt kezd elegedetlen
lenni Iennallo eletviszonyaival, es ez sztnzi arra, hogy mas megoldasokat talaljon; ha nem
lennenek konIliktusaink, sose vallalnank azokat a kockazatokat, amelyek a korabbitol
klnbz es remelhetleg magasabb szint eletIorma kialakitasaval jarnak egytt.
A serdlkort megelz bekes idszak, melyet HoIeherke a trpek hazaban atel, megadja
neki a szkseges ert ahhoz, hogy atlepjen a serdlkorba. Most megint nehez idk
kvetkeznek: nem gyermek tbbe, aki passzivan elszenvedi, amit anyja tesz vele, hanem
olyan ember, akinek alakitania kell sajat sorsat, es Ielelsseget is kell vallalnia erte.
HoIeherke es a kiralyn kapcsolata megjelenit nehany sulyos nehezseget, melyek az anya-
lany kapcsolatban jelentkezhetnek. Ugyanakkor azonban e ket nalak olyan tendenciak
kivetitese is, melyek sszeIerhetetlenek egyetlen szemelyen bell. Gyakran a gyermek-szl
kapcsolat az, ami ezeket a bels ellentmondasokat okozza. Tehat amikor a mese e bels
konIliktus egyik oldalat egy szlszer szereplben testesiti meg, a konIliktus keletkezesenek
trteneterl, eredeterl is allit valamit. Erre utal, ami HoIeherkevel trtent, mikor a mostoha
megjelenese veget vet csndes, esemeny telen eletenek a trpeknel.
Miutan mostohaanyjaval valo kora serdlkori konIliktusa es versengese csaknem
elpusztitotta, HoIeherke megprobal visszameneklni a konIliktusmentes latenciaszakba,
amikor a szexualitas szunnyad, kvetkezeskepp a serdlkori bels zrzavar elkerlhet. De
40
Ha az egyes trpeknek sajat nevk es jol megklnbztethet szemelyisegk van mint
peldaul alt Disney Iilmjeben , ez komoly akadalyat kepezheti annak a tudattalan
Ielismeresnek, hogy a trpek a letnek azt az eretlen, preindividualis szintjet jelkepezik,
amelybl HoIeherkenek ki kell lepnie. A mesek eIIajta meggondolatlan kiegeszitese, bar
latszolag nveli a mese emberi erdekesseget, valojaban lerombolja azt, mivel megneheziti,
hogy a hallgato helyesen Iogja Iel a mese melyebb jelenteset. A kltk jobban ertik a
meseIigurak jelentseget, mint a Iilmrendezk es azok, akik az nyomdokaikon jarva
mondjak el ujra a trtenetet. Anne Sexton klti ,HoIeherke-Ieldolgozasa is a trpek Iallikus
jellegere utal: ugy emliti ket, mint ,apro hot dobokat
67
.
se az id, se az emberi Iejldes nem all meg; es ez a probalkozas visszameneklni a
latenciaszakba, hogy az egyen elkerlje a serdlkor problemait nem jarhat sikerrel. Ahogy
HoIeherke a serdlkorba er, erezni kezdi azokat a szexualis vagyakat, amelyek elIojtva
szunnyadtak a latenciaszakban. Es ekkor a mostoha, aki HoIeherke bels konIliktusanak
tudatosan eltagadott elemeit kepviseli, ujra megjelenik a szinen, es Ieldulja HoIeherke bels
bekejet.
HoIeherke a trpek Iigyelmeztetese ellenere tbbszr is keszsegesen enged mostohaanyja
kisertesenek, ez arra mutat, hogy ez a kisertes nagyon is megIelelt HoIeherke sajat vagyainak.
Hiaba Iigyelmeztetik a trpek, hogy senkit ne eresszen be a hazba, azaz jelkepesen: sajat
lelkebe. (A trpek termeszetesen knnyen predikalnak a serdlkorral jaro veszelyek ellen,
hiszen k, miutan megrekedtek a Iejldes Iallikus szintjen, nincsenek ilyen veszelyeknek
kiteve.) A serdlkori konIliktusokbol ered erzelmi ingadozasokat jelkepezi, hogy
HoIeherket ketszer viszi mostohaja kisertesbe, ketszer kerl eletveszelybe, es ketszer menekl
meg azaltal, hogy visszater egy korabbi Iejldesi szakasz, a latenciaszak szintjere. Amikor
aztan HoIeherke harmadszor is enged a kisertesnek, tbbe hiaba probal visszameneklni az
eretlensegbe a serdlkori problemak ell.
A mese nem arulja el, mennyi ideig elt HoIeherke a trpeknel mostohaja Ielbukkanasa
eltt, de tekintve, hogy HoIeherke azert engedi be a hazalonak ltztt kiralynet a hazba, mert
nem tud ellenallni egy selyemv csabitasanak, arra kvetkeztethetnk, hogy ekkor mar benne
jarhatott a serdlkorban, es az akkori idk divatjanak megIelelen tetszettek neki a
szoros vek. Ekkor aztan a mostoha olyan szorosra huzza az vet HoIeherke derekan, hogy az
,sszeesett, mintha mar nem is lenne benne elet
41
.
Gondoljuk meg: ha a kiralynenak az lett volna a szandeka, hogy megli HoIeherket, ebben
a pillanatban knnyen megtehetne. De mivel a kiralyne abban akarta megakadalyozni a
lanyat, hogy tulszarnyalja t, pillanatnyilag azzal is beeri, hogy mozdulatlansagra karhoztatja.
A kiralyne tehat azt a szlt jelkepezi, akinek ideiglenesen sikerl biztositania uralmat a
gyermek Ielett azaltal, hogy megallitja a Iejldesben. Mas szinten ez az epizod HoIeherkenek
arra a vagyara utal, hogy szexualisan vonzo legyen, ezt segitene el az v. Hogy ajultan esik
ssze, arra mutat, hogy megbenitja szexualis vagyai es a tlk valo szorongas kzti
konIliktus. Mivel HoIeherke sajat hiusaga az, ami veszelybe sodorja a lanyt hiusagbol
engedi, hogy a mostoha raadja az vet , lathatjuk, hogy HoIeherke es a hiu mostoha sok
mindenben hasonlit egymasra. Ugy tnik, mintha HoIeherket sajat serdlkori konIliktusai es
vagyai sodornak veszelybe. De a mese ennel blcsebb, melyertelmbb igazsagot tanit meg a
gyermeknek: nevezetesen azt, hogy ha HoIeherke nem ment volna keresztl ezeken a
veszelyeken, melyek a Ielntte valassal jarnak, es nem kerekedett volna Ilebk, sose lehettek
volna egymasei a kiralyIival.
Mikor a derek trpek hazaternek a munkabol, HoIeherke ajultan hever a Ildn, es a trpek
kioldjak az vet. Ekkor ujra magahoz ter, azaz ideiglenesen visszater a latenciaszakba. A
trpek ismet most mar szigorubban Iigyelmeztetik, hogy rizkedjek a gonosz kiralyne
Iondorlataitol, vagyis a szexualitas kiserteseitl. De HoIeherke vagyai tulsagosan ersek.
Mikor a kiralyne regasszonynak ltzve Ielajanlja, hogy megIesli (,.. .Hadd Iesljelek meg
egyszer rendesen!...), HoIeherke megint csak elcsabul, es megengedi, hogy az regasszony
megIeslje. HoIeherke tudatos szandekainal ersebbnek bizonyul az a vagya, hogy szep
Irizuraja legyen, az a tudattalan kivansaga, hogy szexualisan vonzo legyen. Ez a kivansag
megint ,mergeznek bizonyul HoIeherke szamara eretlen, kora serdlkori allapotaban, es a
lany ujra elvesziti az eszmeletet. A trpek megint megmentik. Harmadik alkalommal
41
* A trtenet mas valtozataban egy masIele ruhadarab peldaul ing vagy kpnyeg viszi
kisertesbe HoIeherket, attol Iggen, mi volt a szokasos viselet a valtozat keletkezesenek
helyen es idejeben. A kiralyne aztan ezt a ruhadarabot tekeri olyan szorosan HoIeherke kre,
hogy a lany sszeesik.
HoIeherke megint enged a kisertesnek, es beleharap a vegzetes almaba, melyet a
parasztasszonynak ltztt kiralyne kinal neki. A trpek tbbe nem segithetnek, HoIeherke
szamara tbbe nem jelenthet megoldast, hogy a serdlkorbol visszasllyed a latenciaszakba.
Szamos mitoszban es tndermeseben is az alma a szerelmet es a szexualitast jelkepezi,
mind jotekony, mind veszelyes aspektusukat. A trojai haborut vegs soron az okozta, hogy
Parisz Aphroditenek, a szerelem istennjenek adta az almat, ezzel elnyben reszesitette a
szzies istennkkel szemben. A Bibliaban is az alma csabitasanak engedve mondott le Adam
az artatlansag allapotarol a tudas es a szexualitas megismeresenek kedveert. Bar Evat
csabitotta el elszr a kigyo altal jelkepezett IerIiassag, nmagaban meg a kigyo se volt kepes
a csabitasra, szksege volt hozza az almara, ami a vallasos ikonograIiaban az anyamellet is
jelkepezi. Elszr anyank mellen vagyunk a kapcsolatteremtesre, es kieleglest is ott talalunk
elszr. A ,HoIeherke-ben anya es leanya megosztoznak az alman. Az alma a ,HoIeherke-
ben tehat olyasmit jelkepez, ami kzs az anyaban es a lanyban, es ami melyebb, mint
Ieltekenysegk egymas irant: erett szexualis vagyaikat.
Hogy HoIeherke bizalmatlansagat eloszlassa, a kiralyne kettevagja az almat, es a vilagos
Ielet maga eszi meg, mig HoIeherke elIogadja az alma piros, ,mergezett Ielet. HoIeherke
ketts termeszeterl mar eddig is sokszor hallottunk: Ieher volt, mint a ho, es piros, mint a ver
azaz lenyenek megvolt mind az aszexualis, mind az erotikus oldala. Amikor HoIeherke
beleharap az alma piros (erotikat jelkepez) Ielebe, ,artatlansaga veget er. A trpek
-latenciaszakanak tarsai tbbe nem tudjak Ieltamasztani; HoIeherke dnttt, es dntese
eppoly elkerlhetetlen, mint amennyire vegzetes. Az alma pirossaga szexualis targyu
kepzettarsitasokat kelt, esznkbe juttatja a harom vercseppet, melynek hatasara HoIeherke
megszletett, de a menstruaciot is, azt az esemenyt, mely a szexualis erettseg idszakanak
kezdetet jelenti.
Amikor megeszi az alma piros Ielet, HoIeherkeben meghal a gyermek, es el is temetik
atlatszo vegkoporsoban. Ott aztan hosszu ideig nyugszik, es nemcsak a trpek latogatjak,
hanem harom madar is: elszr egy bagoly, aztan egy hollo, vegl egy galamb. A bagoly a
blcsesseget jelkepezi; a hollo mint peldaul a german istenseg, otan holloja
valoszinleg az erett tudatossagot, a galamb pedig a szerelem hagyomanyos jelkepe. Ezek a
madarak arra utalnak, hogy HoIeherke halalszer alma a koporsoban az erleldes idszaka: a
Ielntte erest kzvetlenl megelz periodus.
42
HoIeherke trtenete arra tanit, hogy a Iizikai erettseg nmagaban meg nem jelenti azt,
hogy az ember intellektualisan es erzelmileg is atlephet mar a Ielnttkorba, amit a hazassag
jelkepez. Meg meglehetsen hosszu idre es komoly Iejldesre van szksege, mieltt uj,
erettebb szemelyisege megszletik, mieltt regi konIliktusait integralhatna. Csak ezutan lesz
alkalmas arra, hogy a masik nemmel kapcsolatba kerljn, es annak egyik tagjaval meghitt
kapcsolatot alakitson ki, ami az erett Ielnttkor eleresevel egytt jar. Ez a szemely HoIeherke
trteneteben a kiralyIi, aki ,magaval viszi a lanyt a koporsoban, es utkzben, mikor a
koporso megbillen, HoIeherke Ilkhgi vagy kikpi a mergezett almat, es eletre kel,
hazassagra keszen. Tragediaja oralis bekebelez vagyakkal indult: a kiralyne enni akart
42
Talan a mozdulatlansagnak ez az idszaka is motivalja, miert nevezik a hsnt eppen
HoIeherkenek, holott a Ieher csak egyike volt a szepseget alkoto harom szinnek. A Ieher
tbbnyire a tisztasagot, az artatlansagot, a szellemi dolgokat jelkepezi. De amikor a hoval valo
kapcsolatat is hangsulyozzak, akkor a mozdulatlansagot, az elet ideiglenes megszneset is
jelkepezi: amikor ho boritja a Ildet, minden elet megall, mint ahogy megallni latszik
HoIeherke elete is, mikor koporsojaban Iekszik. Tehat tulsagosan koran harapott a piros
almaba: elreszaladt a Iejldesben. Ha valaki tulsagosan koran ismerkedik meg a
szexualitassal Iigyelmeztet a trtenet , az nem vezet semmi jora. De ha ezt a
mozdulatlansag hosszu idszaka kveti, akkor a lany teljesen kiheverheti tulsagosan korai,
ezert karos szexualis tapasztalatait.
HoIeherke bels szerveibl. Az, hogy HoIeherke kikpi a Iulladast okozo almat azaz a
,bekebelezesre alkalmatlan targyat, melyet megiscsak lenyelt , azt jelenti, hogy vegkepp
megszabadult primitiv oralitasatol, mely e meseben sszes eretlen Iixacioit jelkepezi.
Akarcsak HoIeherkenek, Iejldese soran minden gyermeknek meg kell ismetelnie az
emberiseg valosagos vagy kepzeletbeli trtenetet. Vegl is mindnyajunkat kiznek a
gyermekkor paradicsomabol, ahol latszolag minden kivansagunk teljeslt, es ezert klnsebb
erIeszitest sem kellett tennnk. Amikor megismerkednk a jo es a rossz Iogalmaval u
tudast szerznk , ez, ugy erezzk, kettehasitja szemelyisegnket: a Iektelen erzelmek vrs
kaoszara, az sztn-enre, es a lelkiismeret Ieher tisztasagara, a Ielettes enre. Ahogy
nveksznk, hol az erzelmek zrzavarat engedjk urra lenni magunkon, hol pedig a Ielettes en
merevseget (ezt jelkepezi a szoros v es a koporso altal HoIeherkere kenyszeritett
mozdulatlansag).
Az ember a Ielnttkort csak akkor erheti el, ha megoldja ezeket a bels ellentmondasokat,
es kialakul benne az erett en, melyben a piros es a Ieher harmonikusan egytt el.
De mieltt ez a ,boldog elet megkezddhetne, meg kell Iekeznnk szemelyisegnk
gonosz es rombolo hajlamait. A Jancsi es Juliska-ban a boszorkany kannibalisztikus
vagyaiert azzal bnhdik, hogy megegetik a kemenceben. A ,HoIeherke-ben a hiu, Ieltekeny
es arto szandeku kiralynt arra kenyszeritik, hogy izzo cipben tancoljon, mig meg nem hal.
A Iektelen szexualis Ieltekenyseg, mely masok romlasara tr, nmagat pusztitja el; ezt
jelkepezik nemcsak az izzo cipk, de az is, hogy a kiralyn halalat a cipk tanc kzben
okozzak. A trtenet jelkepekben azt Iejezi ki, hogy urra kell lennnk Iektelen
szenvedelyeinken, klnben azok pusztitanak el bennnket. Csak a gonosz kiralyne halala
(azaz kls es bels zavaraink Ielszamolasa) utan lehet boldog a vilag.
Sok tndermese hse Iejldesenek valamelyik dnt pontjan mely alomba hullik vagy
ujjaszletik. Minden ebredes vagy ujjaszletes az erettseg es belatas magasabb szintjenek
elereset jelkepezi. A mesek igy sztkelik bennnk az elet magasabb ertekei iranti trekvest:
a melyebb tudatossag, nagyobb nismeret es Iokozottabb erettseg utani vagyat. Az ujjaeledes
eltt a mesehs hosszu idt tlt passzivan, mozdulatlanul, a mese hallgatoja, anelkl hogy
tudatosan megIogalmazna, raebred, hogy az ujjaszleteshez mindket nemnek hosszabb
nyugalmi, sszpontositasi idszakra van szksege,
A valtozas azt is jelenti, hogy az egyennek Iel kell adnia valamit, aminek addig birtokaban
volt: HoIeherkenek peldaul azt az eletet, melyet a kiralyne Ieltekenysegenek Ielebredese eltt
elt, vagy knny eletet a trpeknel, es bonyolult es Iajdalmas tapasztalatokon kell atmennie a
Iejldes soran. Ezek a trtenetek arrol is meggyzik a hallgatot, nem kell Ielnie attol, hogy
Ieladja nallotlan, gyermeki helyzetet, mivel az atmeneti idszak veszelyes megprobaltatasai
utan gazdagabb es boldogabb let var ra, egy magasabb es ertekesebb szinten. Azok, akik nem
vallaljak ennek az atalakulasnak a kockazatat, mint a ket idsebb Iiver a ,Harom toll-ban,
sose nyerik el a kiralysagot. Azok, akik megragadnak a Iejldes predipalis szintjen, mint
peldaul a trpek, sosem ismerik meg a szerelem es a hazassag boldogsagat. Azok a szlk
pedig, akik akar a kiralyne szabadjara eresztik dipalis szli Ieltekenysegket, csaknem
elpusztitjak a gyermekket, es tenylegesen elpusztitjak nmagukat.
,,ARANYFURTOCSKE ES A HROM MEDVE
Ebbl a trtenetbl hianyzik a valodi tndermesek nehany Iontos tulajdonsaga: nem jn
minden rendbe a mese vegen, nem nyugtatja meg az olvasot, a konIliktus nem oldodik meg,
es nem Iordul minden jora. De azert igen mely ertelm mese ez is, hiszen jelkepes Iormaban a
Ielntte valas legIontosabb problemaival Ioglalkozik: az dipalis nehezsegekkel valo
kzdelemmel, az identitaskeresessel es a testverek kztti rivalizalassal.
A trtenet jelenlegi Iormaja a kzelmultban keletkezett, bar voltakeppen egy okori mesen
alapszik. Rvid ujkori trtenete jol szemlelteti, hogy idvel mint tehet szert egy tanmese a
tndermese sajatossagaira, s hogy ettl mint lesz egyre nepszerbb es tartalmasabb. A mese
Iejldestrtenete azt is bizonyitja, hogy a nyomtatas nem zarja ki a kesbbi valtoztatasokat.
De egy nyomtatott szvegen veghezvitt valtoztatasok valami mast, tbbet tkrznek, nem
csupan a meselk szemelyisegenek klnbsegeit, mint regen, amikor a mesek meg kizarolag
elszoban terjedtek.
Hacsak nem valodi alkotomvesz, a mese atdolgozojat, amikor valtoztat valamit a
trteneten, tbbnyire nem az vezeti, hogy tudattalanul Ielismerte annak melyebb ertelmet; de
nem is az, hogy egy bizonyos gyermeknek szeretne szorakozast vagy Ielvilagositast nyujtani,
avagy megoldast srget problemaira. Sokkal valoszinbb, hogy az ,atlag-olvaso
Ieltetelezett igenyei szerint alakitja at a meset. Ha pedig a mesenek egy ismeretlen olvaso
vagyait vagy erklcsi aggalyait kell szem eltt tartania, akkor tbbnyire lapos, kzhelyszer
valtozatok keletkeznek.
Amikor egy trtenet csak a szajhagyomanyban el, akkor tbbnyire a mesemondo
tudattalanja dnti el, milyen trtenetet mond, es mire emlekezik belle. Ilyenkor nemcsak
sajat tudatos es tudattalan Ielismeresei motivaljak a mesemondasban, hanem az is, milyen
erzelmi kapcsolatban all azzal a gyermekkel, akinek elmondja. Ha hosszu eveken keresztl
klnbz mesemondok ujra es ujra elmondjak a meset klnbz hallgatoiknak, az vegl is
olyan meggyzve valik mind tudatos, mind tudattalan szinten, hogy tovabbi valtoztatasokra
nincs szkseg. Ezaltal a trtenet eleri ,klasszikus Iormajat.
Altalanosan elIogadott elmelet, hogy az ,AranyIrtcske trtenetet egy regi skot mesebl
meritettek, mely arrol szol, hogy harom medve hazaba betolakszik egy nsteny roka, a
medvek pedig IelIaljak a betolakodot; tehat egy tanmese, mely arra tanit, hogy tartsuk
tiszteletben masok tulajdonat es otthonat.
68
Egy kis hazilag elallitott knyvben, melynek
szerzje Eleanor Muir a knyvet 1831-ben keszitette, szletesnapi ajandekul egy kisIiunak,
de csak 1951-ben bukkant Iel ujra , a trtenetben egy merges regasszony a betolakodo.
Elkepzelhet, hogy Eleanor Muir az eredetiben szerepl ,vixen szot nem nsteny rokanak,
hanem hazsartos nnek ertette. De akar Ielreertes eredmenye volt a valtoztatas, akar ,Ireudi
nyelvbotlas, akar szandekos modositas, annyi bizonyos, hogy ez inditotta el a meset azon az
uton, melynek vegen a tanmesebl tndermese lett. 1894-ben a trtenetnek egy masik,
valoszinleg meglehetsen regi valtozata is napvilagra kerlt, mely addig szajhagyomany
utjan terjedt; itt a betolakodo iszik a tejbl, lel a szekbe, es alszik a medvek agyaban, akik
ebben a valtozatban egy kastelyban laknak az erdben. Mindket trtenetben a betolakodo
szrny bntetesben reszesl: a medvek megprobaljak tzbe dobni, vizbe Iojtani vagy ledobni
a templomtoronybol.
Nem tudhatjuk, hogy Robert Southey, aki elszr kzlte ezt a trtenetet nyomtatasban
The Doctor cim, 1837-ben megjelent knyveben, ismerte-e valamelyiket ezek kzl a
regebbi mesek kzl. Mindenesetre Iontos valtoztatast hajtott rajta vegre: nala a betolakodo
kiugrik az ablakon, es tovabbi sorsarol semmit nem tudunk meg. ,Kiugrott a kicsi asszony; es
hogy vajon kitrte-e a nyakat, vagy elszaladt az erdbe, es ott eltevedt, vagy kitalalt az
erdbl, es ott elIogta a rendr mint csavargot hiszen az volt , nos, ezt nem tudnam
megmondani. De a Harom Medve, annyi bizonyos, sose latta tbbet. Ez a valtozat rvid idn
bell igen nepszer lett.
A kvetkez valtoztatast a trteneten Joseph Cundall hajtotta vegre, mint azt az 1856-ban
megjelent Treasurv of Pleasure Books for Young Children (,Mesek kincseshaza
kisgyermekeknek) cim antologiahoz 1849-ben irt ajanlo soraiban elmagyarazza. A
betolakodobol kislanyt csinalt, es ,Ezsthaju-nak nevezte (az ,Ezsthaju-bol vagy
,EzstIrtcske-bl 1889-ben ,Aranyhaju, es vegl 1904-ben ,AranyIrtcske lett). A
mese azonban csak ket tovabbi Iontos valtoztatas utan valt rendkivl nepszerve, 1878-ban a
Mother Gooses Fairv Tales (,Ludanyo mesei) cim mesegyjtemenyben a harom medve
tbbe nem ,Oriasi Nagy Medve, ,Kzeps Medve es ,Apro Kicsi Medvecske, hanem
,Medvepapa, ,Medvemama es ,Medvebaba neven szerepelnek; a mese hsnje pedig
egyszeren eltnik az ablakon at ez a valtozat mar nem allitja, meg csak nem is Ieltetelezi,
hogy porul jar.
Ezek a nevek vilagosan utalnak ra, hogy a medvek csaladot alkotnak; igy a trtenet
tudattalan jelentese sokkal kzelebb kerlt az dipalis helyzethez. Mig egy tragediaban
elIogadhato, hogy az dipalis konIliktusok pusztito eredmenyet vetitse ki, ez egy
tndermeseben lehetetlen. A trtenet csak azert valhatott nepszerve, mert a beIejezest a
kepzeletnkre bizza. Ezt a bizonytalansagot azert erezzk elIogadhatonak, mert a betolakodo
a csalad alapvet egyseget bolygatta meg, es igy a csalad erzelmi biztonsagat Ienyegette.
Idegenbl, aki betr masok otthonaba, es elveszi a tulajdonukat, olyan szereplve valt, aki a
csalad erzelmi jo kzerzetet es biztonsagat Ienyegeti. Ez a pszichologiai hattere annak, miert
lett a trtenet hirtelen olyan nepszer.
Ha sszehasonlitjuk az AranyIrtcske trtenetet HoIeherke mesejevel, melybl nehany
reszletet az elz mese Ielhasznal es atalakit, ezaltal sokat javitva az eredeti ,Harom medve
mesen, lathatjuk, miben marad el egy viszonylag Irissen keletkezett tndermese a regi,
sokszor ujrameselt nepmesek mgtt. Mindket meseben szerepel egy Iiatal lany, aki eltevedt
az erdben, es egy hivogato hazacskara talal, melynek lakoi epp nincsenek otthon. Az
,AranyIrtcske-ben nem tudjuk meg, miert es hogyan tevedt el a lany az erdben, miert
kell menedeket keresnie, vagy hogy hol lakik voltakeppen. Nem tudjuk meg sem a Ielszini,
sem a Ionto-sabb, melyebb okat, hogy miert tevedt el.
43
Tehat az ,AranyIrtcske mar a
kezdet kezdeten megvalaszolhatatlan kerdeseket vet Il, holott a tndermesek legnagyobb
erdeme eppen az, hogy megvalaszoljak barmilyen csodalatos vagy hihetetlen legyen is
latszolag ez a valasz meg azokat a kerdeseinket is, amelyeknek nem is vagyunk tudataban,
mivel csak tudattalanul nyugtalanitanak bennnket.
Barmennyi ,viszontagsagon is ment at a mese az idk soran -a hs elszr nsteny roka
volt, aztan visszataszito regasszony, vegl vonzo Iiatal lany lett , a hsn mindig is
kivlallo marad, sosem Iogadjak be. Talan azert lett ez a mese eppen a szazadIordulon olyan
rendkivl nepszer, mert ekkoriban kezdte mind tbb es tbb ember kivlallonak erezni
magat. Egytt kell ereznnk a medvekkel, akiknek az otthonaba valaki betolakodott, de egytt
kell ereznnk a szegeny, szepseges es vonzo AranyIrtcskevel is, aki a semmibl jn, es
nincs hova mennie. A mesenek nincs gonosz szereplje, noha Medvebabanak megeszik az
etelet, es eltrik a szeket. A trpekkel ellentetben, a medveket nem hatja meg AranyIrtcske
szepsege. A lany szomoru trtenete se inditja meg ket, mint a trpeket HoIeherkee. De
persze AranyIrtcskenek nincs is trtenete: erkezese eppolyan rejtelyes, mint a tavozasa.
A ,HoIeherke elejen egy anyaval talalkozunk, aki melysegesen vagyakozik arra, hogy
lanya legyen. De a gyermekkori, idealizalt anyakep eltnik, es atadja a helyet a Ieltekeny
mostoha kepenek, aki nemcsak hogy elkergeti otthonrol HoIeherket, hanem raadasul az
eletere tr. HoIeherke a puszta eletet menti, amikor vallalja a veszelyt, es elindul a vadonba,
ahol aztan megtanul a sajat laban allni. Az anya es lanya kztti dipalis Ieltekenyseget eleg
vilagosan vazolja Iel a mese ahhoz, hogy a gyermek sztnsen IelIogja az erzelmi
43
* Nehany modern tanmesehez kzelit atdolgozasban azzal indokoljak AranyIrtcske
eltevedeset, hogy anyja elkldte valahova, es veletlenl eltevedt az erdben. Ez a Ieldolgozas
emlekezetnkbe idezi, hogyan kldte el Piroskat az edesanyja a nagyanyjahoz; de Piroska
nem tevedt el engedett a kisertesnek, es letert a jol ismert utrol, tehat ami Piroskaval
trtent, azt nagyreszt maganak ksznhette. Jancsi es Juliska, valamint HoIeherke nem a sajat
hibajukbol tevedtek el, a szleik tehettek a dologrol. Meg a kisgyermek is tudja, hogy az
emberek nem szoktak csak ugy ok nelkl eltevedni az erdben; ezert indokolja meg minden
valodi tndermese, miert tevedt el a mesehs. Mint Ientebb mar utaltunk ra, az erdben valo
eltevedes igen regi jelkep, amely azt Iejezi ki, hogy az egyen nmagat keresi. Ha tehat a mese
hse veletlenl teved el, ez a jelentes sszezavarodik.
konIliktusokat es bels inditekokat is a cselekmeny mgtt.
Az ,AranyIrtcske-ben az ersen integralt csalad melyet a medvek jelkepeznek kerl
szembe a kivlalloval, aki nmagat keresi. A boldog, de egygy medveknek nincsenek
identitasi problemaik: mindegyikk pontosan tudja, mi a sajat helyzete a csalad tbbi tagjahoz
viszonyitva; ezt a tenyt tette egyertelmve, amikor a medveket atkereszteltek Papanak,
Mamanak es Medvebabanak. Bar mindegyiknek megvan a sajat kln szerepe, harmaskent
Iunkcionalnak. AranyIrtcske azt szeretne kideriteni, ki is voltakeppen, milyen szerep
Ielelne meg neki. HoIeherke a Ielnvekv gyermek, aki megoldatlan dipalis problemainak
egy bizonyos Iazisaban az anyaval valo ambivalens kapcsolat megoldasaval kszkdik.
AranyIrtcske az a serdlkor eltt allo gyermek, aki megprobal az dipalis helyzet minden
aspektusaval megbirkozni.
Ezt jelkepezi a harmas szam Iontos szerepe a trtenetben. A harom medve boldog csaladot
alkot, ahol az elet minden dolgat olyan sszhangban oldjak meg, hogy lathatolag semmiIele
szexualis vagy dipalis problema nem letezik szamukra. Mindegyik elegedett a maga
helyzetevel: mindegyiknek megvan a maga kln tanyerja, szeke, agya. AranyIrtcske
viszont teljesen bizonytalan benne, a harom szerep kzl melyikbe illik. De AranyIrtcske
szamara a harom mar akkor is jelentesteljes szam, amikor meg nem talalkozott a harom
tanyerral, aggyal es szekkel; haromIelekeppen probal meg ugyanis bejutni a medvek hazaba.
A Southey-Iele valtozatban peldaul az regasszony ,...elszr... benezett az ablakon, aztan
bekukucskalt a kulcslyukon; es mivel senkit nem latott a hazban, lenyomta a kilincset.
Nehany kesbbi Ieldolgozasban AranyIrtcske is ugyanezt teszi; masokban pedig haromszor
kopog, mieltt belepne.
Hogy a hsn bekukucskal az ablakon es a kulcslyukon, mieltt lenyomna a kilincset, arra
utal, hogy heves, nyugtalanito kivancsisagot erez, mi trtenhet a bezart ajto mgtt. Es melyik
gyermek ne lenne kivancsi ra, mit mvelnek a Ielnttek bezart ajtajuk mgtt melyik ne
szeretne kideriteni? Melyik gyermek nem rl annak, ha szlei egy idre magara hagyjak, es
ezalatt modja nyilik ra, hogy megprobaljon betekinteni a titkaikba? Miota a mese Iszereplje
AranyIrtcske, es nem az regasszony, viselkedeset sokkal knnyebb gondolatban azzal a
gyermeki viselkedessel kapcsolni ssze, amikor a gyermek azert leselkedik, hogy IelIedezze a
Ielnttek eletenek rejtelyeit.
A harmas misztikus, st nemritkan szent szam; az volt mar a Szentharomsag kereszteny
doktrinajanak kialakulasa eltt is, A Biblia szerint Eva, Adam es a kigyo harmassaga jelenti a
testiseg megismereset. A tudattalanban a harmas szam a szexualitast jelenti, mivel mindket
nemnek harom lathato nemi jellegzetessege van: a penisz es a ket herezacsko a IerIi, a vagina
es a ket mell a n eseteben.
De a harmas szam egeszen mas szempontbol is a szexualitast jelkepezi a tudattalanban: az
dipalis helyzetre utal, melyben harom szemely all egymassal igen szoros kapcsolatban es
ez a kapcsolat mint ahogy azt tbbek kztt a ,HoIeherke is mutatja ersen szexualis
szinezet is.
Minden egyen eleteben a legIontosabb emberi kapcsolat az anyjahoz valo viszony; minden
egyeb kapcsolatnal ersebben beIolyasolja korai szemelyisegIejldesnket, es nagymertekben
meghatarozza, milyen lesz a kesbbiekben viszonyunk az elethez es sajat magunkhoz:
peldaul, hogy optimistak vagy pesszimistak lesznk-e.
44
De ami a csecsemt illeti, az
reszerl nincs szo valasztasrol: az anya es annak hozza valo viszonya egyszeren ,adott,
persze az ember apja es testverei szinten ,adottak. (Es adottak a csalad gazdasagi vagy
44
* Erikson emliti azt a tenyt, hogy ezek a tapasztalatok hatarozzak meg, hogy eletnk
Iolyaman az egyes esemenyekhez bizalommal vagy bizalmatlanul kzelednk-e, marpedig ez
az alapattitdnk nyilvanvaloan visszahat a kibontakozoban lev esemenyre, eppugy, mint
annak rank gyakorolt hatasara.
69
tarsadalmi eletkrlmenyei is; de ezek csak a szlkn es azok iranta mutatott viselkedesen
keresztl hatnak a gyermekre.)
A gyermek akkor kezdi Iontos szemelynek, azaz egy emberi kapcsolat jelentekeny es
jelents szerepljenek erezni magat, amikor apjaval valo kapcsolata is kezd kialakulni.
Valakibi akkor lesz ,szemely, amikor elkezdi egy masik szemelyhez kepest deIinialni
nmagat. Mivel az egyen eleteben az anya az els, st egy ideig az egyetlen szemely, az
nmeghatarozas bizonyos kezdetleges Iormaja mar vele kapcsolatban is kialakul: a gyermek
elkezdi magat az anyatol klnbzkent deIinialni. De mivel igen melyen es ersen Igg az
anyatol, a gyermek az nmeghatarozasban csak akkor haladhat tovabb, ha egy harmadik
szemelyre tamaszkodhat. Fontos lepes az nallosag Iele vezet uton, hogy a gyermek raebred:
,Anyan kivl van masik olyan szemely is, akire tamaszkodhatok, akiben megbizhatok; erre a
Iazisra meg szksege van, mieltt el tudja hinni, hogy meg tud lenni anelkl, hogy barkire is
tamaszkodnek. Ha a gyermek mar szoros kapcsolatot alakitott ki egy masik szemellyel is,
akkor kezdheti csak ugy erezni, hogy ha jobban szereti anyat, mint ezt a masik szemelyt, ez
az szabad elhatarozasa tehat nem olyasmi tbbe, amivel kapcsolatban, ugy erzi, nincs
valasztasi lehetsege.
A harmas szam az ,AranyIrtcske-ben is kzponti szerepet jatszik: a szexualitasra utal,
de nem a szexualis aktusra. Ellenkezleg: olyasmirl beszel, aminek joval korabban kell
bekvetkeznie a szexualis erettsegnel: arrol, hogy az egyennek Iel kell Iedeznie sajat biologiai
hovatartozasat. A harmas szam a kiscsaladot is jelkepezi, es az egyen erIesziteseit, hogy
ebben a harmasban megtalalja a helyet. A harmas szam tehat azt a Iolyamatot jelkepezi,
melynek soran az egyen biologiailag (szexualisan) megtalalja magat, es IelIedezi, kicsoda is
voltakepp az eleteben szerepl legIontosabb szemelyekhez viszonyitva. A legaltalanosabban
Iogalmazva: a harmas szam az ember szemelyes es tarsadalmi identitasanak megtalalasaert
Iolyo kzdelmet jelkepezi. Lathato nemi jellegzetessegei, valamint szleihez es testvereihez
valo viszonya segitsegevel a gyermeknek meg kell tanulnia, kivel kell azonosulnia, ahogy
Ielnvekszik, es ki alkalmas arra, hogy elettarsa es ezzel egytt szexualis partnere is legyen.
Erre az identitaskeres Iolyamatra utal vilagosan az ,AranyIrtcske-ben a harom tanyer,
szek es agy. Azt, hogy valamit meg kell talalni, a mesek ugy szoktak kiIejezni, hogy a hs
valamilyen elveszett dolog keresesere indul. Ha a hsnek sajat magat kell megtalalnia, ennek
az a legmeggyzbb szimboluma, hogy maga teved el. A mesekben, ha valaki elvesz, nem
azt jelenti, hogy meg kell t talalni, hanem inkabb azt, hogy neki kell megtalalnia, IelIedeznie
nmagat.
AranyIrtcske utja nmaga IelIedezesehez azzal veszi kezdetet, hogy a lany megprobal
bekukucskalni a medvek hazaba. E jelenet esznkbe juttatja, mennyire erdeklik a
gyermekeket a szexualitas titkai: a Ielnttek szexualitasae altalaban es a sajat szleike
klnsen. S ez a kivancsisag sokkal gyakrabban taplalkozik abbol, hogy a gyermek szeretne
megtudni, mit is jelent voltakeppen IerIinak (vagy nnek) lenni, semmint abbol, hogy szeretne
pontosan tudni, mit tesznek szlei egymassal az agyban.
Amint egyszer benn van a hazban, AranyIrtcske haromIele targybol probal ki harmat-
harmat harom tal kasat, harom szeket es harom agyat , hogy kideritse, melyik Ielelne meg
neki. Mindig ugyanabban a sorrendben probalja ki ket: elszr a Medvepapaet, aztan a
Medvemamaet, vegl a gyermeket. Ezt ugy tekinthetjk, hogy AranyIrtcske a nemi
szerepeket eppugy kiprobalja, mint a csaladban betlthet szerepeket: az apaet, az anyaet es a
gyermeket. AranyIrtcske utja nmaga es a csaladban betlttt szerepe megtalalasahoz az
evessel kezddik mint ahogy mindenkinek az els tudatos tapasztalatai kze tartozik az,
hogy t etetik, es els kapcsolata egy masik szemellyel abbol all, hogy anya eteti t. De az,
hogy AranyIrtcske elszr a Medvepapa tanyerjat valasztja, arra utal, hogy szeretne olyan
lenni, mint (azaz IerIi), vagy hogy vele szeretne legjobban kapcsolatba kerlni; erre mutat
az is, hogy elszr az szeket es agyat probalja ki, holott a kasaval es a szekkel valo
sikertelen kiserlete mar meggyzhette volna arrol, hogy ami az apae, az hozza nem illik.
Nehez lenne ennel vilagosabban utalni a lanygyermek dipalis vagyaira: AranyIrtcske azt
szeretne, ha egy apaszer leny vele osztana meg ,agyat-asztalat.
De akar IerIi szeretne lenni, akar apja agyaban szeretne aludni, a trtenet azt bizonyitja,
hogy ez a megoldas nem jarhat sikerrel. A mese ezt azzal indokolja, hogy apa kasaja ,tul
Iorro, es a szeke ,tul kemeny. Miutan bebizonyosodott, hogy a IerIi nemi szerep vagy az
apaval valo meghitt kapcsolat elerhetetlen vagy tulsagosan is Ienyeget az ember ,megegeti
magat, es tul ,kemeny Ieladattal kerl szembe , AranyIrtcske, mint minden lany, aki
ateli az apjaval szembeni melyseges dipalis csalodottsagot, megprobalja helyreallitani
eredeti kapcsolatat az anyaval. De nem sikerl ez sem. Ez a kapcsolat, mely valaha igen
meleg volt, most mar tulsagosan hvsnek bizonyul ahhoz, hogy megvigasztalhatna (a kasa
tul hideg). Anya szeke nem tulsagosan kemeny, ellenkezleg: AranyIrtcske tulsagosan is
puhanak talalja, talan azert, mert ugy Iogja krl, ahogy az anya teste vette krl valaha a
csecsemt, es AranyIrtcske, igen helyesen, nem kivan ebbe az allapotba visszaterni.
Ami pedig az agyakat illeti, AranyIrtcske ugy talalja, hogy Medvepapa agya tulsagosan
magas a Iejenel, Medvemamae viszont a labanal; azaz AranyIrtcske szamara mind
szerepk, mind a velk valo meghitt kapcsolat elerhetetlen. Csak Medvebaba targyai ,eppen
jok neki. Ugy latszik tehat, hogy semmi mas nem marad szamara, csak a gyermek szerepe.
De talan meg ez sem: ahogy AranyIrtcske Medvebaba szekebe l, melyrl megtudjuk, hogy
nem volt ,sem tul kemeny, sem tul puha, hanem eppen jo, a szek szetesett, kipottyant az
lkeje, a kislany meg puII, egyenesen a Ildre pottyant. Tehat nyilvanvaloan kintte mar a
kisgyermek szeket. Az elete valoban ,szetesett, mert nem sikerlt sem olyannak lennie, mint
apa, sem olyannak, mint anya, es meghitt kapcsolatba se tudott kerlni egyikkkel sem;
AranyIrtcske csak ezek utan a sikertelen kiserletek utan probal meg habozva visszaterni az
inIantilis, csecsemszer letbe. AranyIrtcske szamara nem vegzdhet jol a mese: a
hiabavalo kiserletezesbl, hogy mi illene hozza voltakepp, mint rossz alombol ebred Iel, es
elmenekl.
AranyIrtcske trtenete annak a nehez valasztasnak a jelenteset szemlelteti, mely eltt a
gyermek all: olyan legyen-e, mint az apa, olyan-e, mint az anya, vagy olyan, mint a
kisgyermek? Annak eldntese, hogy ezek kzl az alapvet emberi helyzetek kzl melyiket
valassza, valoban oriasi lelki kzdelembe kerl, de ezen a megprobaltatason minden egyes
emberi lenynek at kell mennie. De hiaba nem kesz meg ra a gyermek, hogy az apa vagy az
anya szerepet tltse be, nem megoldas, ha egyszeren elIogadja, hogy tovabbra is gyermek
marad, ezert nem eleg a meseben a harom probalkozas. Ahhoz, hogy az egyen Ielntte
erhessen, nem eleg azt Ielismernie, hogy egyelre meg gyermek; arra is ra kell ebrednie, hogy
nmagava kell valnia, valakive, aki mindket szltl klnbzik, es akinek lete nem csupan
azt jelenti, hogy az gyermekk.
A nepmesekben, szemben az olyan mmesekkel, mint peldaul az ,AranyIrtcske is, a
dolgok nem ernek veget harom probalkozas utan. Az ,AranyIrtcske vegen nem
olvashatunk olyan jelenetet, ami az identitasproblema megoldasanak kivetitese lenne; a hsn
nem Iedezi Iel, ki valojaban, nem valik uj, nallo szemelyisegge. De AranyIrtcsket a
medvek hazaban szerzett tapasztalatai legalabb arra megtanitjak;, hogy a gyermeki letbe valo
regresszio nem gyujt menekvest a Ielntte valas problemai ell. Az nmagunkka valas
Iolyamata azzal kezddik, hogy az egyen pontosan meghatarozza, mit jelent szamara a
szleivel valo kapcsolat ezt sugallja a mese.
Az ,AranyIrtcske-ben a medvek nem nyujtanak segitseget, eppen ellenkezleg:
megdbbenessel es rosszallassal Iogadjak, hogy a kislany megprobalt a papa agyaban aludni,
hogy megprobalta elIoglalni mama helyet. A ,HoIeherke-ben ennek eppen az ellenkezje
trtenik: a trpek egyaltalan nem hibaztatjak a mese kis hsnjet, amiert evett a tanyerukbol,
ivott a poharukbol, es kiprobalta az agyukat, eppen ellenkezleg: csodaljak a lany szepseget.
A medvek ijedtkben Ilverik AranyIrtcsket, a trpek ezzel szemben vigyaztak, hogy
HoIeherke nyugodtan alhasson, meg akkor is, ha ez nekik kenyelmetlenseget okozott. De
barmennyire tetszik is a trpeknek HoIeherke szepsege, azonnal tisztazzak, hogy ha a lany
naluk akar maradni, ktelezettsegeket kell vallalnia: ha nallo szemely kivan lenni, eretten
kell cselekednie. A trpek Iigyelmeztetik a Ielntte valassal jaro veszelyekre, es bar
HoIeherke nem hallgat a tanacsukra, ujra es ujra kimentik a bajbol.
AranyIrtcskenek a medvek nem nyujtanak segitseget serdlkori problemai
megoldasaban, igy mindssze annyit tehet, hogy megszkik, sajat mereszsegetl megremlve
kudarcot vallott az a probalkozasa, hogy megtalalja nmagat. A mese vege a hsn elrohan
a tulsagosan bonyolult Ieladat, az uj Iejldesi szint elerese ell aligha batoritja arra a
gyermeket, hogy egymas utan, Iaradsagos munkaval megoldja azokat a problemakat,
melyekkel a Ielntte valas soran talalkozik. Mi tbb, AranyIrtcske trtenete meg csak nem
is iger kesbb boldogsagot azoknak, akik sikeresen megoldottak dipalis problemaikat
gyermekkorukban, majd kesbb serdlkorukban is, mikor ezek a problemak, erettebb
megoldasra varva, ujra jelentkeznek. Az ,AranyIrtcske ilyen szempontbol sajnos
egyaltalan nem tlti be azt a szerepet, amire szkseg lenne; hiszen csak a nagyszer jv
igerete adhatja meg a gyermeknek azt a batorsagot, amely kepesse teszi ra, hogy mindaddig
kzdjn, amig enjet meg nem talalta.
Az ,AranyIrtcske-nek azonban megvannak a maga erenyei, meg ha a tndermesekkel
sszehasonlitva alul is marad. Ha nem igy lenne, aligha valhatott volna ennyire nepszerve. A
trtenet a szexualis identitas megszerzesenek nehezsegeirl szol, es azokrol a problemakrol,
melyeket az dipalis vagyak okoznak, valamint az az igeny, hogy a gyermek szeretne egeszen
egyedl birtokolni elszr az egyik, azutan a masik szl szeretetet.
Mivel az ,AranyIrtcske jelentese nem egeszen egyertelm, igen sok mulik azon,
hogyan mondjak el. Az a szl, akinek sajat celjaira jol jn, hogy elijesztheti a gyermeket
a Ielnttek titkai utan valo leskeldestl, mas hangsulyokkal Iogja elmondani a meset, mint
az, aki egytt tud erezni a gyermeknek ezzel az igenyevel. Van, aki megerti, milyen
nehezsegei lehettek AranyIrtcskenek, mieltt megbeklt a ,lany szerepevel; masok nem
ertik meg. Vannak, akik azzal ereznek melysegesen egytt, micsoda Irusztraciot jelenthetett
AranyIrtcske szamara, amikor el kellett Iogadnia, hogy meg gyermek, s egyszersmind azt
is, hogy ki kell nnie a gyermekkorbol, bar talan szeretne gyermek maradni.
A mese tbbertelmsege lehetve teszi, hogy a testverek kztti vetelkedes motivumat
hangsulyozza a mesemondo mivel valoban ez a mese masodik legIontosabb motivuma. Itt
igen sok Igg attol, hogy mondja el a mesel peldaul a szek eltresenek epizodjat. El lehet
mondani ugy is, hogy egytt erez AranyIrtcske remletevel, amikor a szek, amelyrl azt
hitte, eppen jo lesz neki, hirtelen eltrik; de el lehet mondani karrmmel is, kinevetve
AranyIr-tcsket, amiert Ienekre pottyant, vagy mert eltrte Medvebaba szeket.
Amikor a trtenetet a Medvebaba szemen keresztl lattatjak, AranyIrtcske betolakodo,
aki egyszer csak megjelenik a semmibl, mint ahogy a kisebb testver tette, es bitorol vagy
megprobal bitorolni egy helyet a csaladban, holott az Medvebaba velemenye szerint mar
nelkle is teljes egesz volt. Ez a gonosz betolakodo megeszi az etelet, tnkreteszi a szeket,
meg az agyabol is megprobalja kizni azaz megprobalja elIoglalni az helyet szlei
erzelmeiben, igy hat erthet, hogy nem a szlk, hanem Medvebaba hangja volt ,olyan eles,
olyan hangos, hogy azon nyomban Ielebresztette a lanyt. AranyIrtcske Ielugrott..., es az
ablakhoz rohant. Tehat Medvebaba a gyermek szeretne megszabadulni az ujonnan
erkezettl, azt szeretne, ha visszamenne oda, ahonnet jtt, es ,soha tbbet nem latnak. igy a
trtenet kepzelt Iormaban megjeleniti a gyermek Ielelmeit es vagyait az uj csaladtag kepzelt
vagy valodi erkezesevel kapcsolatban.
Ha viszont AranyIrtcske szemen keresztl latjuk a trtenteket, akkor Medvebaba a
kistestver: ekkor AranyIrtcskevel kell egytt ereznnk, amikor szeretne elvenni az etelet,
elrontani a jatekat (a szeket) es elIoglalni az agyat, hogy ne legyen tbbe helye a csaladban.
Ha igy ertelmezzk, akkor ismet tanmesevel van dolgunk, amely arra Iigyelmeztet, milyen
karos az olyan Ioku versenges a testverek kztt, amikor az egyik kart tesz a masik
tulajdonaban. Ha valaki ezt teszi, megeshet, hogy neki teszik ki a szret, es nem lesz hova
mennie.
AranyIrtcske trtenetet reszben azert is szeretik annyira mind a gyermekek, mind a
Ielnttek, mert sokIele jelentese van, sokIele szinten. A kisgyermek valoszinleg a testverek
kztti vetelkedes motivumara reagal a legersebben: rl neki, hogy AranyIrtcs-kenek
vissza kell mennie oda, ahonnet jtt, mivel sok gyermek azt szeretne, ha ez trtenne az
ujszltt kistestverrel is. Egy idsebb gyermek kepzeletet mar inkabb az izgatja majd, hogyan
kiserletezik AranyIrtcske a Ielntt szerepekkel. A gyermekeknek mindig nagyon tetszik,
hogy AranyIrtcske bekukucskal es behatol a hazba; bizonyos Ielnttek viszont nem
mulasztjak el, hogy Iigyelmeztessek ra a gyermekeket: AranyIrtcsket ezert el is zik.
Ez a mese klnsen azert idszer manapsag, mivel a kivlallot, AranyIrtcsket olyan
vonzonak Iesti le. Ezert aztan azok is kedvelik a meset, akik a kivlalloval szimpatizalnak;
mig masok eppen azert szeretik, mert a medvek gyznek benne: tehat akar kivlallonak, akar
a csaladhoz tartozonak erzi magat valaki, a mese egyIorman elbvl a szamara. A mese
cimenek valtozasai jol szemleltetik, hogy egy trtenetbl, amely a kzsseghez tartozok a
medvek tulajdonosi es erzelmi jogainak megvedeserl szol, hogyan lett olyan mese,
amelyben a kivlallo a kzponti szerepl. A mese valaha ,A harom medve cimen volt
ismeretes; manapsag tbbnyire ,AranyIrtcske cimen talalkozunk vele. Mi tbb, a mese
tbbertelmsege, ami oly igen megIelel korunk jellegenek, szinten hozzajarul a
nepszersegehez, mig a hagyomanyos tndermesek egyertelm beIejezese, ugy tnik, egy
olyan boldogabb korra utal, amikor az emberek meg hittek abban, hogy leteznek hatarozott,
vegleges megoldasok.
Meg ennel is Iontosabb ebbl a szempontbol a trtenet legvonzobb sajatossaga, amely
egyben a legnagyobb gyngesege is. Nemcsak a modern korban, hanem a regi idkben is, ha
valaki tulsagosan nehez vagy megoldhatatlan helyzetbe kerlt, azt tartotta legegyszerbb
megoldasnak, ha megszkik a problema ell ami a tudattalanban annak Ielel meg, hogy
letagadja a problema letezeset, vagy elIojtja. Ezzel a megoldassal vegzdik az
,AranyIrtcske is. A medveket lathatolag nem zkkentette ki, hogy a kislany megjelent az
eletkben, majd hirtelen ismet eltnt. Ugy viselkednek, mintha az egesz csak egy
kvetkezmenyek nelkli kzjatek lett volna: minden megoldodott, amikor a lany kiugrott az
ablakon. Ami magat AranyIrtcsket illeti, az elmeneklese azt sugallja, hogy nincs
szkseg az dipalis nehezsegek vagy a testverek kzti rivalizalas megoldasara. Az a
benyomasunk, hogy AranyIrtcskere eppoly csekely hatassal voltak a medvek hazaban
szerzett elmenyei, mint magukra a medvekre, vagyis eppen az ellenkezje trtenik annak, ami
a hagyomanyos mesekben szokott. Elmeneklese utan tbbe nem hallunk a hsnrl. Noha
AranyIrtcske komolyan megprobalta kideriteni, hol a helye es ennek segitsegevel azt,
hogy ki voltakeppen , nem erteslnk rola, hogy elerte volna a szemelyisegIejldes egy
magasabb lepcsIokat.
A szlk azt szeretnek, ha lanyuk rkre kislany maradna, a gyermek pedig szeretne azt
hinni, hogy elkerlheti a Ielntte valasert Iolytatott kzdelmet. Ezert szoktak a mese hallgatoi
nkentelenl ugy reagalni az ,AranyIrtcske-re, hogy ,milyen szep trtenet. Viszont
ugyancsak ezert van, hogy ez a mese nem segit a gyermeknek az erzelmi erettseg
elnyereseben.
,CSIPKERZSIKA
A serdlkor a nagy es hirtelen valtozasok kora, amikor a teljes passzivitas es letargia
periodusai a heves aktivitas periodusaival valtakoznak, s ez utobbi meg veszelyesse is valhat
az egyenre nezve, amikor ,meg akarja mutatni, hogy ki , vagy szabadjara ereszti a benne
uralkodo Ieszltseget. A serdlknek ezt az ingadozo viselkedeset nemelyik tndermese azzal
Iejezi ki, hogy a mesehs kalandok utan szalad, aztan valamilyen varazslat hatasara egyszer
csak kve valik. Gyakoribb es pszichologiailag hitelesebb , amikor ez Iorditott sorrendben
trtenik: TkIilko ,A harom toll-ban semmit sem tesz, mig alaposan benne nem jar a
serdlkorban, es a ,Harom nyelv hse, aki apja srgetesere indul el idegen orszagokba,
hogy Iejldjn, harom evet tlt passziv tanulassal, mieltt kalandjai megkezddnenek.
Bar a legtbb tndermese azt hangsulyozza, hogy a hs nagy tettek altal talalja meg
nmagat, ,Csipkerozsika trtenete a hosszu, csndes, nmagunkra valo koncentracio
szksegessegerl szol. Az els menstruacio eltti honapokban, de gyakran egy ideig
kzvetlenl utana is, a lanyok passzivan viselkednek, almosnak latszanak, es visszahuzodnak
nmagukba. Es bar a Iiuknal a szexualis erest kzvetlenl megelz allapot nem ennyire
eszrevehet, sok Iiu is atmegy a kimerltseg es a beIele Iordulas idszakan a serdlkor alatt,
ami megIelel a lanyok hasonlo elmenyeinek. igy hat erthet, hogy az a tndermese, amelyben
a serdlkor kezdeten a hsn hosszu alomba hull, hosszu ideje igen nepszer mind a Iiuk,
mind a lanyok kztt.
Az ember elete soran a legIontosabb valtozasok idszakaban tehat a serdlkorban is a
sikeres nvekedes erdekeben szkseg van mind aktiv, mind nyugalmi periodusokra. A beIele
Iordulas, mely a kls szemlel szamara passzivitasnak tnik (mintha a serdl ,ataludna az
eletet), olyankor lep Iel, amikor az egyenben olyan nagy jelentseg lelki Iolyamatok
zajlanak le, hogy nem marad energiaja a kiIele iranyulo aktivitasra. Azok a tndermesek,
melyek kzpontjaban a passzivitasnak ez a periodusa all mint peldaul a ,Csipkerozsika is
, lehetve teszik az eppen serdlkorba lep gyermek szamara, hogy ne nyugtalankodjek
tulajdon passzivitasa miatt: megtudja a mesebl, hogy a dolgok ezalatt is tovabb Iejldnek.
Az, hogy a mese jol vegzdik, biztositja a gyermeket, hogy sem ragad meg rkre abban az
allapotban, amikor latszolag semmit nem csinal, meg ha pillanatnyilag ugy erzi is, mintha ez a
nyugalmi periodus szaz evig is eltarthatna.
A passzivitas jellegzetes kora serdlkori idszaka utan a serdlk ismet aktivva valnak, es
behozzak, amit a passziv idszakukban elmulasztottak; mind az eletben, mind a
tndermesekben megprobaljak krnyezetkkel elIogadtatni, hogy k mar Iiatal IerIiak, illetve
nk, es ezt gyakran veszelyes kalandok segitsegevel akarjak bizonyitani. A tndermese a
maga jelkepnyelven ezzel Iejezi ki, hogy miutan a maganyban ert gyjtttek, most
nmagukka kell valniuk. Es ez a Iejldesi szakasz valoban teli van veszelyekkel: a serdlnek
meg kell valnia a gyermekkori biztonsagtol: ezt jelkepezi, hogy elteved a mindenIele veszelyt
rejt erdben; meg kell tanulnia szembenezni sajat erszakra valo hajlamaval es
szorongasaval: ezt jelkepezik a mindenIele vadallatokkal vagy sarkanyokkal valo
talalkozasok; meg kell ismernie magat: erre utalnak a klnIele Iurcsa lenyekkel valo
talalkozasok es tapasztalatok. Ebben a Iolyamatban a serdl elveszti korabbi artatlansagat,
melyre a mesek ugy utalnak, hogy a mesehst TkIilkonak nevezik, akit mindenki ostobanak
es jelentektelennek tart, vagy akinek egyetlen jellegzetessege, hogy valakinek a gyermeke.
Hogy a meresz kalandok milyen veszelyekkel jarnak, nyilvanvalo: emlekezznk csak Jack
talalkozasara az oriassal! A ,HoIeherke es a ,Csipkerozsika viszont arra biztatja a
gyermeket, hogy ne ijedjen meg a passzivitas veszelyetl se. Barmennyire regi trtenet is a
,Csipkerozsika, sok szempontbol tbbet es Iontosabbat mond a mai Iiataloknak, mint
barmely mas mese. Mostanaban nagyon sok Iiatal de a szleik is mintha Ielnenek a
csndes nvekedestl, amikor latszolag semmi nem trtenik, mivel az az altalanos velekedes,
hogy csak a klvilag szamara is lathato cselekedettel lehet valamilyen celt elerni, A
,Csipkerozsika arrol szol, hogy a nyugalom, a kontemplacio es az enre valo sszpontositas
hosszu idszaka tbbet erhet, es gyakran tbbet is er el, mint az aktivitas.
Elhangzott az is mostanaban, hogy a tndermesekben a gyermek kzdelmet az nallosagert
es nmaga megtalalasaert maskent szokas abrazolni a Iiuk, es maskent a lanyok eseteben, es
hogy ez a sztereotip nemi szerepIelIogas eredmenye. A tndermesek azonban sose kinalnak
ilyen egyoldalu kepet. Meg akkor is, ha a mese a hsnt abrazolja az nmagaert Iolytatott
kzdelem beIele Iordulo periodusaban, a hs pedig agresszivan szall szembe a klvilaggal,
hs es hsn egvtt jelkepezik azt a ket utat, melyen az egyennek el kell jutnia nmagahoz:
ehhez arra van szkseg, hogy mind bels vilagat, mind a klvilagot megertse, es urra legyen
Ilttk. Ilyen szempontbol a mesehsk es hsnk ismet csak ugyanannak a Iolyamatnak
mestersegesen elvalasztott ket aspektusat testesitik meg: annak a Iolyamatnak, amelyen
mindenkinek at kell mennie a Ielntte valas soran. Bar a szlknek az a resze, amelyik
mindent szo szerint ert, ezt talan nem ismeri Iel, a gyermekek tudjak, hogy barmilyen nem is
a mesehs, a trtenet sajat problemaikra vonatkozik.
A tndermesekben ugyanazt a szerepet IerIi es ni szereplk egyarant betlthetik; a
,Csipkerozsika-ban ugyan a kiralyIi az, aki megtalalja az alvo lanyt, a rokon mesek kzl az
,Amor es Psyche-ben viszont Psyche veszi eszre Amort almaban, es akar a kiralyIi
elalmelkodik az alvo ember szepsegen. De ez csak egy pelda. Mivel sok ezer tndermese van,
nyugodtan allithatjuk, hogy valoszinleg eppolyan gyakori bennk, hogy a ni szerepl
batorsaga es hatarozottsaga menti meg a IerIit, mint Iorditva. Es ennek igy is kell lennie,
hiszen a tndermesek az eletrl kzlnek Iontos igazsagokat.
A ,Csipkerozsika ma ket valtozatban ismert: Perrault-eban es a Grimm testverekeben.
70
Hogy a kett kztti klnbsegre magyarazatot talaljunk, lassuk elbb rviden, hogy alakult a
trtenet Basile Pentamerone-jaban, ahol ,Nap, Hold es Talia
45

71
cimen talalkozunk vele.
Mikor lanya, Talia megszletik, a kiraly megkeri az orszag blcseit es josait, hogy
mondjanak jvendt az ujszlttnek. A blcsek arra az eredmenyre jutnak, hogy a lany nagy
veszelybe Iog kerlni egy szal len miatt. Hogy ezt megakadalyozza, a kiraly elrendelte, hogy
se lent, se kendert nem szabad behozni a kastelyba, meg a kzelebe se. De egy nap, mikor
Talia mar Ielntt, meglatott egy regasszonyt, aki, mikzben elhaladt az ablak eltt, nagyban
Iont. Talia meg sose latott ilyesmit, es ,ezert nagyon tetszett neki, ahogy az orso prg.
Kivancsi lett a dologra, kezebe vette a guzsalyt, es kezdte legombolyitani a Ionalat. Egy
kenderszalka ,a krme ala Iurodott, es a lany azonnal holtan esett ssze. A kiraly az elettelen
lanyat egy barsonyszekbe ltette a palotaban, bezarta a terem ajtajat, es tbbe a kzelebe se
ment a palotanak, hogy elIelejtse a banatat.
Kis id multan egy masik kiraly vadaszni indult. A solyma bereplt az elhagyatott kastely
ablakan, es nem tert vissza. A kiraly a solymat keresve Iel-ala bolyongott a kastelyban.
Megtalalta Taliat, aki olyan volt, mintha csak aludna, de nem lehetett Ielebreszteni. A kiraly
beleszeretett a lany szepsegebe, es a magaeva tette; aztan elment a kastelybol, es
megIeledkezett az egeszrl. Kilenc honappal kesbb Talia ket gyermeknek adott eletet, bar
meg mindig aludt. A gyermekek Talia mellebl szoptak. ,Egyszer, amikor az egyik gyermek
szopni akart, nem talalta a mellet, ehelyett Talia ujjat vette a szajaba, azt, amelyiket megszurt
a kender. A kisgyermek olyan ersen szivta Talia ujjat, hogy a szalka kijtt a krme alol, es
Talia magahoz tert, mintha mely alombol ebredne.
Egy nap a kiralynak eszebe jutott Talia. Igen megrlt, amikor latta, hogy Ielebredt, es ket
szep gyermeke is szletett. Ettl kezdve sose Ieledkezett meg tbbe roluk. A kiraly Ielesege
rajtt a titokra, es a kiraly tudta nelkl, de a kiraly neveben elkldetett a ket gyermekert.
Megparancsolta a szakacsnak, hogy a gyermekeket ssse meg, es talalja Iel a Ierjenek. A
szakacs a gyermekeket sajat otthonaban elrejtette, es helyettk nehany kecskegidat Iztt
meg, a kiralyne ezt szolgalta Iel a Ierjenek. Kis id mulva a kiralyne Taliaert is elkldtt, az
volt a terve, hogy tzre vetteti, mert volt az oka a kiraly htlensegenek. Az utolso
45
Ekkor ez a motivum mar hosszu multra tekintett vissza, mivel Basile modelljel bizonyos
IV. es VI. szazad kztt keletkezett Irancia es katalan valtozatok is szolgalhattak, Ielteve,
hogy nem egy sajat idejeben kzismert, szamunkra mar ismeretlen meset hasznalt Iel.
72
pillanatban azonban megerkezett a kiraly, a Ieleseget dobatta tzbe, Taliat pedig Ielesegl
vette, es nagyon boldog volt, amikor megtalalta a gyermekeit a szakacsnal. A trtenet a
kvetkez verssorokkal vegzdik:
,Mondjak, szerencses emberekre
almukban lel ra a Szerencse.
46
Perrault a maga reszerl a mellztt, sertdtt tnder motivumat adja hozza a trtenethez:
ez a tnder atkozza meg a hsnt, azert kell annak halalszer alomba hullania; ezzel az ismert
tndermesemotivummal Perrault tovabb arnyalta a trtenetet, hiszen a ,Nap, Hold es Talia-
ban nem derl ki, miert var a hsnre a megjosolt sors.
Basile trteneteben Talia egy kiraly lanya, es apja annyira szereti, hogy amikor a lany
halalszer alomba hull, apja nem bir tovabb a kastelyaban maradni. Miutan Taliat elhelyezi
tronszer szekeben ,egy himzett baldachin alatt, tbbe nem hallunk rola; meg akkor sem,
amikor a lany mar Ielebredt, Ielesegl ment a masik kiralyhoz, es boldogan el vele es
gynyr gyermekeivel. Az egyik kiraly a masikat kveti egy-egy orszag tronjan; igy trtenik
ez Talia eleteben is: az apa-kiralyt kveti a szeret-kiraly. Vajon ezek a kiralyok nem
ugyanannak a szemelynek klnbz valtozatai-e, klnbz szerepekben es alruhakban,
aszerint, hogyan latja a lanygyermek ugyanazt a szemelyt eletenek klnbz periodusaiban?
Itt ismet az dipalis gyermek ,artatlansagat Iigyelhetjk meg: nem erzi magat Ielelsnek
azokert az erzesekert, melyeket a szlben kelt vagy kelteni szeretne.
Perrault, az akademikus, ket szempontbol is megvaltoztatja a trtenetet Basile-ehez kepest.
Vegl is, udvaronc volt, aki a hercegek szorakoztatasara irt trteneteket, melyeket kisIia
szajaba adott, aki a hercegnnek akart allitolag kedveben jarni velk. A ket kiralyt tehat
atalakitotta egy kirallya es egy kiralyIiva; nyivanvaloan azert, mert a kiralyIi meg aligha
hazas, kvetkezeskepp gyermekei sincsenek. Es a kiraly tavozasa es a kiralyIi erkezese kztt
a hsn szaz evig alszik, igy bizonyosak lehetnk benne, hogy a ket szereplnek semmi kze
egymashoz. Meglep modon Perrault-nak sem sikerlt teljesen megszabadulnia az dipalis
kepzettarsitasokat kelt elemektl: trteneteben a kiralyne ugyan nem a Ierjere Ieltekeny
eszeveszett modon, hanem dipalis anyakent jelenik meg, aki olyan Ieltekeny arra a lanyra,
akibe a Iia beleszeretett, hogy megprobalja elpusztitani. De mig Basile mesejeben a kiralyne
alakjat meggyznek talaljuk, Perrault-eban mar nem. Az trtenete ket ssze nem ill reszre
hullik szet: az els reszben a kiralyIi megtalalja Csipkerozsikat, Ielebreszti, es Ielesegl veszi;
ezt kveti a masodik resz, melybl varatlanul megtudjuk, hogy a kiralyIi anyja egy
gyermekIalo oriasasszony, aki meg akarja enni a tulajdon unokait.
Basile-nal a kiralyne a Ierjevel akarja megetetni a gyermekeket, mert ennel kegyetlenebb
bntetest nem tud kiagyalni azert, hogy a Ierje Csipkerozsikat jobban kedvelte nala. Perrault-
nal a kiralyne maga akarja megenni a gyermekeket. Basile-nal a kiralyne azert Ieltekeny, mert
Ierje lelket teljesen betltik Talia es Talia gyermekei, csak ket szereti. A kiralyne ezert meg
akarja egetni Taliat a kiraly Talia irant erzett ,eg szerelme a kiralyneban ,eg
Ieltekenyseget keltett.
Perrault mesejeben semmi egyeb magyarazatot nem talalunk a kiralyne kannibalisztikus
46
Mivel Talia gyermekeit Napnak es Holdnak hivjak, lehetseges, hogy Basile Leto
trtenetebl meritett: Leto egyike volt Zeusz szamos szerelmeinek: szlte Zeusztol Apollot
es Artemiszt, a Nap-istent es a Holdistennt, Ha ez valoban igy van, Ieltehetjk, hogy mivel
Hera is mindig Ieltekeny volt Zeusz szerelmeire, e mese Ieltekeny kiralyneja Hera tavoli
rokona.
A nyugati vilag legtbb tndermesejebe trtenetenek valamelyik pontjan belekerltek a
kereszteny hagyomany bizonyos elemei, olyannyira, hogy e mesek kereszteny szempontu
ertelmezese egy ujabb knyvet kivanna. Ebben a trtenetben Talia, aki nem tud rola, hogy
kzsltek vele es hogy Iogant, mindezeket rm es bn nelkl tette. Ebben Szz Mariara
emlekeztet: is, akar a Szent Szz, igy lesz Isten(ek) anyjava.
gylletere unokai irant, mint azt, hogy emberev oriasasszony, aki ,valahanyszor
kisgyermeket latott, ,,alig birta megallni, hogy nekik ne essen. Ezenkivl a kiralyIi meg
titokban is tartja hazassagat Csipkerozsikaval, ket esztendn keresztl, mig az apja meg nem
hal. Csak ezutan veszi magahoz a kastelyaba Csipkerozsikat es ket gyermeket, Reggelt es
Nappalt. Es bar tudja, hogy anyja emberev, amikor elmegy a haboruba, megis rabizza a
kiralysagot Ielesegevel es gyermekeivel egytt. Perrault trtenete azon a ponton vegzdik,
amikor a kiraly hazater a haborubol, eppen abban a pillanatban, amikor az anyja egy
kigyokkal teli verembe akarja dobatni Csipkerozsikat. Az emberevn, mikor latja, hogy a
kiraly hazatert, es igy gonosz terve meghiusult, maga ugrik a verembe.
Knnyen erthet, miert nem erezte Perrault illendnek, hogy egy olyan trtenettel
szorakoztassa a Irancia kiralyi udvart, melyben egy hazas kiraly erszakot kvet el egy alvo
hajadonon, teherbe ejti, teljesseggel megIeledkezik rola, es csak mer veletlensegbl jut
eszebe egy id utan. De egy olyan mesebeli kiralyIi, aki hazassagat es apasagat titokban tartja
kiraly atyja eltt mondjuk azert, mert attol tart, a kiralyban dipalis Ieltekenyseget ebreszt,
ha Iiabol szinten apa lesz , nem tul meggyz, mar csak azert sem, mert tulzasnak erezzk,
ha ugyanabban a meseben mind az apa, mind az anya dipalis Ieltekenyseggel viseltetik
ugyanazon Iiugyermek irant. Es a kiralyIi, bar tudja, hogy anyja emberev, megse hozza haza
Ieleseget es gyermeket az alatt az id alatt, amig a jo kiraly apa esetleg korlatozhatna a
kiralyne gonosz hajlamait, csak a halala utan, mikor ebben a vedelemben mar nem
reszeslhetnek. Ezeknek a nem szerencses valtoztatasoknak nem az az oka, hogy Perrault nem
volt elegge tehetseges mesemondo, hanem az, hogy nem vette elegge komolyan a meseket,
Iontosabb volt szamara az a szellemes vagy moralizalo verses beIejezes, amelyet mindegyik
mese vegehez hozzabiggyesztett.
47
Miutan e ket resz ennyire rosszul illeszkedik ssze, erthet, hogy amikor elszoban
meselik Csipkerozsika trtenetet de gyakran meg nyomtatasban is , a trtenet a kiralyIi es
Csipkerozsika boldog egymasra talalasaval vegzdik. Ebben a Iormaban hallottak es
jegyeztek le a Grimm testverek is; abban az idben eppugy, mint most, ez a verzio volt a
legismertebb. Valami azonban elveszett, ami a Perrault-Iele valtozatban meg megvolt. Csak
egy gonosz tnderrl kepzelhet el, hogy az ujszltt halalat kivanja, csak azert, mert nem
hivtak meg a keresztelre, vagy mert neki nem olyan szep ezstedennyel teritettek, mint a
tbbieknek. Tehat mind Perrault-nal, mind a Grimm testvereknel mar a trtenet kezdeten azt
latjuk, hogy a (tnder kereszt)anya ket ellentetes termeszet jo es gonosz szemelyre hasad.
A mesek logikaja azt kivanja, hogy a mese vegen a gonosz elvet kepvisel szerepl
47
Perrault, aki az udvaroncokat tekintette olvasokznsegnek, kigunyolta a meseket,
melyeket elmondott. Peldaul kzli, hogy az emberev kiralyne azt kivanta, a gyermekeket
,Robert-martassal szolgaljak Iel neki. Ezenkivl olyan reszleteket is kitalal, melyek
egyaltalan nem jellemzek a mesek hseire, peldaul amikor kzli, hogy Ielebredesekor
Csipkerozsika ruhaja Ielismerheten odivatu volt: ,Ugy volt ltzve, mint a dedanyam:
varrott csipke allogallerjanak cscske kikukucskalt a magas galler alol, de ettl meg csppet
sem veszitett szepsegebl. Mintha bizony a mesehsk nem olyan vilagban elnenek, ahol a
divat sose valtozik.
Az eIIajta kzbeszurasok, melyekben a lapos racionalizmus keveredik a tndermesek
Iantasztikus elemeivel, sokat levonnak Perrault mvenek ertekebl. Ez a ruhareszlet peldaul
elrontja azt a mitikus, allegorikus es pszichologiai ertelemben vett idkepzetet, amelyet a
szazevnyi alvas kelt bennnk, es egyszer kronologikus idve teszi. Ezaltal teljesenk Irivolla
valik ez a motivum nem ugy, mint peldaul a legendakban, ahol a szentek szazevnyi alvas
utan Ielebredve eszreveszik, hogy a vilag mennyire megvaltozott, es azon nyomban porra
omlanak. Ezek a szorakoztatonak szant reszletek tnkreteszik az idtlenseg erzeset, holott az
rendkivl Iontos eleme a tndermesek hatasanak.
kellkeppen megbnhdjek es elpusztuljon; csak igy maradhat Ienn a jo, es csak igy
uralkodhat a boldogsag. Perrault-nal, akarcsak Basile-nal, a gonosz elv kepviselje elpusztul,
es igy a tndermesek szokasos igazsagszolgaltatasa ervenyesl. De a Grimm-Iele valtozatban,
amellyel most Ioglalkozni Iogunk, a gonosz tnder nem bnhdik meg.
Klnbzzenek barmennyire is az egyes Ieldolgozasok reszletei, a kzeppontjukban allo
tema azonos: hiaba szeretnek a szlk megakadalyozni a gyermek szexualitasanak
Ielebredeset, az mindenkeppen bekvetkezik. Mi tbb, a szlk meggondolatlan erIeszitesei
ez iranyban azzal az eredmennyel jarhatnak, hogy a gyermek a megIelel idnel kesbben jut
el az erettsegig; ezt jelkepezi Csipkerozsika szaz evig tarto alma, mely elvalasztja szexualitasa
ebredesenek idpontjat attol a perctl, amikor egyesl szerelmesevel. Ezzel szoros
kapcsolatban all egy masik mozzanat is, nevezetesen, hogy a szexualis beteljesles mit sem
veszit szepsegebl azaltal, hogy sokaig kell varni ra.
Mind a Perrault-, mind a Grimm testverek-Iele valtozat mar a kezdet kezdeten utal ra, hogy
az embernek esetleg hosszu ideig kell varnia a szexualis beteljeslesre, amit itt a gyermek
szletese jelkepez. Hosszu-hosszu ideig vart a kiraly es a kiralyne arra, hogy gyermekk
szlessen, mondja a mese. Perrault mesejeben a kiralyi szlk ugy tesznek, ahogy Perrault
kortarsai szoktak ilyen esetben: ,Elmentek a vilag minden gyogyIorrasahoz: Iogadalmat
tettek, zarandokuira indultak: egyszoval mindent megprobaltak, de nem hasznalt semmi sem.
Azonban egy id utan a kiralyne megis csak teherbe esett. A Grimm-mese kezdete sokkal
jobban illik egy tndermesehez: ,Elt egyszer egy kiraly meg egy kiralyne; szerettek
egymast..., de hiaba volt meg mindenk, ...a szivk tele volt banattal, napestig csak azt
sohajtoztak:
O ha neknk gyereknk volna!
De barmennyit sohajtoztak, barhogyan busultak, nem teljesedett a kivansaguk... Egyszer,
ahogy a kiralyne megint ott szomorkodik a kpadon, varatlanul loccsan egyet a viz, egy
reg beka ugrik ki a partra, odatotyog a kiralyne ele, es azt mondja:
Ne busulj tovabb, szepseges kiralyne; azert jttem ide hozzad, hogy tudtodra adjam:
betelik vegre a szived vagya; nem mulik el egy egesz esztend, es lanyod Iog szletni.
Az egy ev, melynek leteltevel a beka a gyermek szleteset josolta, krlbell megIelel a
terhesseg kilenc honapjanak. Ez, valamint az a teny, hogy egyes valtozatokban a kiralyne
eppen a Irdjeben l, amikor a beka Ielbukkan, arra utal, hogy a Iogamzas a beka
latogatasakor trtent. (Hogy a tndermesekben miert jelkepezi a szexualis beteljesedest olyan
gyakran a beka, ennek okat majd kesbb, ,A bekakiraly cim mesevel kapcsolatban Iogjuk
targyalni.)
Hogy a szlknek hosszan kellett varniuk gyermekk szletesere, arra Iigyelmezteti a
mese hallgatojat, hogy nincs miert sietni a szexualis elet megkezdesevel; semmit nem veszit
vele, ha hosszabb ideig varakozik. A jo tndereknek es jokivansagaiknak a keresztel
alkalmaval keves kzk van voltakeppen a mese valodi cselekmenyehez, legIeljebb
kontrasztkent szolgalnak a mellztt tnder atkahoz. Ezt bizonyitja az a teny is, hogy a
tnderek szama orszagrol orszagra valtozik: hol harom, hol nyolc, hol tizenharom van
bellk.
48
A jo tulajdonsagok, melyekkel a jo tnderek aldjak meg a gyermeket, szinten
48
A IV. szazadi Anciennes Chroniques de Perceforest-ben (elszr 1528-ban,
Franciaorszagban jelent meg nyomtatasban) harom istennt hivnak meg Zellandine
szletesenek megnneplesere. Lucina egeszseget adomanyoz neki. Themis, aki megharagszik,
mert nincs kes a tanyerja mellett, megatkozza Zellandine-t, hogy Ionas kzben, mikor leteker
egy szalat a guzsalyarol, majd megszurja az ujjat, es egeszen addig Iog aludni, mig a szalkat
ki nem huzzak az ujjabol. Venus, a harmadik istenn megigeri: gondoskodik rola, hogy
Zellandine-t megmentsek majd. Perrault-nal het meghivott es egy mellztt tnder van:
mondja az ismert atkot. A Grimm-meseben tizenket jo tnder van, es egy rossz.
klnbznek az egyes valtozatokban, mig a gonosz tnder atka mindig ugyanaz: a kislany (a
Grimm-mese szerint amint a tizentdik evet betlti) megszurja majd az ujjat a rokka
orsojaval, es meghal. A legutolso jo tnder a halalt meg at tudja valtoztatni szazevnyi alomra.
A mese tanulsaga ugyanaz, mint a ,HoIeherke-e: a gyermekkort kvet idszak, mely a
halalszer passzivitas idejenek tnik, voltakeppen a csndes nvekedes es Ielkeszles ideje; s
ha letelt, az egyen erett szemelyisegkent, szexualis egyeslesre keszen ebred belle.
Hangsulyoznunk kell, hogy a mesekben ez az egyesles legalabb annyira a ket partner
szellemi es lelki egyesleset is jelenti, mint a szexualis beteljeslest.
A regi idkben a lanyok tbbnyire tizent eves korukban kezdtek menstrualni. A Grimm-
mese tizenharom tndererl esznkbe jut a tizenharom holdhonap: a regi idkben az evet
tizenharom honapra osztottak. Es ambar azok, akik nem ismerik a holdev Iogalmat, ezt az
utalast nem veszik eszre, az viszont kztudott, hogy a menstruacio az esetek legtbbjeben
huszonnyolc naponkent jelentkezik, azaz a holdhonapok szerint, es nem az ev tizenkettes
Ielosztasat kveti. Tehat az a teny, hogy a jo tnderek tizenketten vannak, es van egy
tizenharmadik, a gonosz tnder is, jelkepesen a menstruacio ,atkara utal.
Nagyon is ezt tamasztja ala, hogy a kiraly, IerIi leven, nem erti meg a menstruacio
szksegesseget, es megprobalja megakadalyozni, hogy lanya atessen a vegzetes verzesen. A
kiralyne a trtenet minden valtozataban latszolag egyaltalan nem trdik a haragos tnder
joslataval. Vagy mindenesetre sokkal okosabb annal, semhogy megprobalja megakadalyozni a
beteljesedeset. Az atokban szerepel a ,guzsaly: a ,distaII szo az angol nyelvben mar jo
ideje nemcsak guzsalyt jelent, hanem ,asszonyt is altalaban; es bar a ,guzsaly szo Irancia es
nemet megIelelirl (Perrault-nal es a Grimm testvereknel) ugyanezt nem mondhatjuk el,
annyi bizonyos, hogy a szves-Ionas nemregen meg rendkivl jellemz ,ni Ioglalatossag
volt.
Hiaba tesz meg mindent a kiraly, hogy megakadalyozza a gonosz tnder ,atkanak
beteljesedeset: erIeszitesei kudarcot vallanak, Hiaba tiltja meg, hogy barki a kiralysag
terleten guzsalyt hasznaljon, ezzel nem akadalyozhatja meg a vegzetszeren bekvetkez
verzest, mihelyt egyszer lanya elerte a serdlkort, vagyis a mese szerint betlttte
tizentdik evet. Barmilyen ovintezkedeseket tegyen is az apa, mikor az id elerkezik, a
serdlkor kezdetet veszi. Hogy amikor az ezt jelent esemeny bekvetkezik, eppen mindket
szl tavol van, azt jelkepezi, hogy a szlk teljesseggel keptelenek megovni gyermekeiket
azoktol a klnIele krizisektl, melyek egytt jarnak a Ielntte valassal, es melyeken minden
embernek at kell esnie.
Amikor serdlkorba lep, a lanygyermek elkezdi IelIedezni az eletnek azokat a terleteit,
melyek korabban el voltak zarva elle; ezt jelkepezi az az eldugott szoba, ahol a Iono
regasszony ldgel, Ezen a ponton a mese zsuIolva van Ireudi szimbolumokkal. Ahogy a
vegzetes szoba Iele kzeledik, a lanynak egy csigalepcsn kell Ielmennie: az almokban az
ilyen lepcs tipikusan a szexualis elmenyt jelkepezi. A lepcs tetejen egy apro ajtot talal, s a
kulcs benne van a zarban. Ahogy elIorditja a kulcsot, ,Ielpattan az ajto, es a lany egy apro
szobaba lep, ahol egy regasszony l es Ion, A bezart kicsi szoba az almokban gyakran
jelkepezi a ni nemi szervet; a kulcs elIorditasa a zarban pedig a kzslest.
Mikor a lany meglatja az regasszonyt Ionni, megkerdezi: ,.. .mi az, ami olyan vigan pereg
ott eltted? Nem kell hozza tul nagy kepzeler, hogy az orso lehetseges szexualis
konnotacioit Ielismerjk, de amint a lany hozzaer, megszurja az ujjat, es azon nyomban
elalszik.
A gyermek tudattalanjaban ez a mese inkabb a menstruacioval, semmint a kzslessel
kapcsolatos kepzettarsitasokat ebreszt. A kznapi nyelvben a jelenseg bibliai magyarazatara is
utalva, a menstruaciot gyakran nevezik ,atoknak; es egy n a tnder ~ atka okozza a
verzest. Masodszor, az az eletkor, melyben az atok majd beteljesl, az a kor, melyben a regi
idkben a lanyok legtbbje menstrualni kezdett. Vegl a verzest egy regasszonnyal, nem
pedig egy IerIival valo talalkozas okozza; es a Biblia szerint az atok asszonyrol asszonyra
rkldik.
A verzes, peldaul a menstruacios verzes, megrendit tapasztalat a Iiatal lany szamara (es
mas szempontbol a Iiatal IerIi szamara is), ha erzelmileg keszletlenl eri. A varatlan verzes
elmenyetl megrendlve, a kiralylany hosszu alomba hullik; ezalatt minden kertl vagyis a
tul korai szexualis elmenyektl egy athatolhatatlan tskeIal vedi. Es bar a mese egyes
valtozatai a hsn hosszu almanak Iontossagat hangsulyozzak cimkben is (az angol ,The
Sleeping Beauty Az alvo Szepseg), mas Ieldolgozasok cime ennek a vedIalnak a
Iontossagat emelik ki, innet a ,Csipkerozsa cim.
49
Sok kiralyIi probal meg bejutni Csipkerozsikahoz, mieltt az erleldesi idszak letelne;
mindezek az id eltt jelentkez kerk ottvesznek a tskek kztt. Arra Iigyelmezteti ez mind
a gyermeket, mind a szlket, hogy a szexualis izgalom ebredese, ha a test es a lelek meg nem
all keszen az elmenyre, igen karos lehet. De amikor Csipkerozsika vegre elerte a testi es
erzelmi erettseget, es keszen all a szerelemre es ezzel a szexualis eletre es a hazassagra is
ekkor a korabban athatolhatatlannak tn Ial enged: a tskes sveny kiviragzik, es a bokrok
szetvalnak a kiralyIi eltt. A ,Csipkerozsikanak is, mint annyi mas mesenek, ez a tanulsaga:
nem kell aggodni, siettetni a dolgokat, amikor az id megerik ra, a lehetetlennek tn
problema szinte magatol megoldodik.
A szepseges lany hosszu alma mas, tovabbi kepzettarsitasokat is ebreszt. Legyen sz akar
HoIeherkerl vegkoporsojaban, akar Csipkerozsikarol (az agyaban), az a serdlkori alom,
hogy az iIjusag es tkeletesseg rkke tart, bizony nem tbb: alom. A gonosz tnder atkat,
amely halallal Ienyegette a hsnt, igaz, hosszu alomra valtoztattak, mindez azonban arra is
utal, hogy ez a ket dolog nem is all olyan tavol egymastol. Ha valaki nem akar valtozni,
Iejldni, az akar halalszer alomba is hullhat. Mig alszanak, a hsnk szepsege hideg szepseg:
a narcizmus elszigeteltte teszi ket. Amikor az egyen csak nmagaval Ioglalkozik, olyannyira,
hogy kizarja tudatabol a vilag tbbi reszet, akkor, igaz, nincs resze szenvedesben, de nem
nyer tudast, nem el at erzelmeket sem.
BarmiIele atmenet egy adott Iejldesi Iokrol egy kvetkezbe szamtalan veszelyt rejt
magaban: a serdlkor veszelyeit a Csipkerozsika ujjubol Iakado ver jelkepezi, amikor
megszurja az orso. Voltakepp termeszetes, ha az egyen a Ielnvekedessel jaro veszelyekre
ug reagal, hogy visszavonul abbol a vilagbol, abbol az eletbl, amelyben ilyen
nehezsegekkel kell szembeneznie. A narcisztikus visszavonulas a vilagbol komoly kisertest
jelenthet a serdlkor Ieszltsegei kzepette, de ha ezaltal akarunk megmenekedni az elet
kiszamithatatlansaga ell, az a veszely Ienyeget bennnket, hogy halalszer passzivitasba
hullunk erre Iigyelmeztet a mese. Az egyen szamara az egesz vilag halotta valik: ezt jelenti
es erre Iigyelmeztet a halalszer alom, melybe Csipkerozsika egesz krnyezete hullik. A vilag
csak akkor valik ismet elevenne az egyen szamara, ha maga is raebred a vilagra. Csak ha
pozitiv erzelmekkel kzelednk masok Iele, az ,ebreszt Iel minket, az ment meg attol, hogy
,ataludjuk az eletnket. A kiralyIi csokja megtri a narcizmus gonosz varazslatat: asszonyi
eletre ebreszti az addig eretlen lanyt. Csak akkor mehet tovabb az elet, ha a lanyokbol asszony
lesz.
A kiralyIi es a kiralylany harmonikus talalkozasa, ahogy ,raebrednek egymasra, kiIejezi,
mit is jelent voltakeppen erettnek lenni: nemcsak nmagunkkal valo harmoniat, harmoniat
masokkal is.
Csak a hallgatotol Igg, hogy a kiralyIi erkezeset olyan esemenykent ertelmezi-e, amely
a megIelel idpontban a szexualitas ebredeset hozza magaval, vagy az en magasabb
49
* A ,Csipkerozsika cim (vagy a nemet ,Dornrschen), mely egyszersmind a hsn neve
is, mind a tskes svenyt, mind a svenyen term rozsat hangsulyozza. A hsnt
,Csipkerozsika-nak is nevezi a mese: a kicsinyit kepz a leny eretlen korara utal, ami miatt
a tskeIalnak meg kell vedenie.
szintjenek szleteset; a gyermekek valoszinleg mindket lehetseges jelentest IelIogjak.
A klnbz koru gyermekek a hosszu alombol valo ebredes motivumat maskent es
maskent ertelmezik. A kisebb gyermekek Ikent az en ebredeset latjak benne, azt, hogy
sikerl megteremtenik a harmoniat kaotikus bels keszteteseik kztt azaz sikerl
megteremtenik sztn-enjk, enjk es Ielettes enjk sszhangjat.
Ha a gyermek a serdlkor eltt mar megismerkedett a mesenek ezzel a jelentesevel,
serdlkoraban meg mas, tovabbi jelentest is Iel Iog Iedezni ugyanebben a meseben. Ekkor a
masik szemellyel elert harmonia eleresenek abrazolasat is meglatja benne egy mas nem
szemellyel elert harmoniaet, akivel , ahogy a mese vege mondja boldogan elhet, mig meg
nem hal. Valoszinleg a tndermesek legIontosabb mondanivaloja az idsebb gyermekek
szamara eppen ez: hogyan lehet elerni az eletnek ezt a legkivanatosabb celjat. Ezt jelkepezi a
mesek vege, mikor a kiralyIi es a kiralylany egymasra talalnak, es ,boldogan eltek, mig meg
nem haltak. Csak ha az egyen mar megtalalta a harmoniat nmagaval, akkor remelheti, hogy
masokkal valo kapcsolataban is megtalalja. E ket Iazis kapcsolatat tudatelttes szinten a
gyermek sajat Iejldesi tapasztalatai alapjan erti meg.
Csipkerozsika trtenete azt a benyomast kelti a gyermekekben, hogy egy traumatikus
esemenynek peldaul a verzesnek az els menstruacio, majd kesbb az els kzsles
alkalmaval a lehet legszerencsesebb kvetkezmenyei lehetnek. A trtenet azt a gondolatot
is ellteti a gyermek agyaban, hogy ezeket az esemenyeket igen komolyan kell venni ugyan,
de Ielni tlk nem szkseges. Az ,atok voltakeppen aldas.
Vessnk meg egy pillantast a Csipkerozsika-motivum els ismert Ielbukkanasara az
irodalomban, a Perceforest-ben kb. hatszaz evvel ezeltt: itt Venus, a szerelem istennje az,
aki gondoskodik az alvo lany Ielebreszteserl azaltal, hogy a kisgyermek kiszivja a szilankot
az alvo ujjabol; ugyanez trtenik Basile mesejeben is. A n nmegvalositasanak teljessege
nem a menstruacioval kvetkezik be, nem is a szerelembe esessel, meg csak nem is a
kzslessel, st meg a gyermekszlessel sem, hiszen a Perceforest-trtenet hsnje, eppugy
mint Basile-e, mindezen esemenyeket atalussza. Ezek csak a teljes erettseg Iele vezet
szkseges lepesek; de a teljes erettseg csak akkor kvetkezik be, amikor az asszony eletet
adott, es taplalja is azt, akit megszlt, amikor a gyermeket szoptatja. Ezek a trtenetek tehat
olyan elmenyeket sorolnak Iel, melyek kizarolag az asszonyi lettel jarnak egytt: a nknek
mindezen keresztl kell mennik, mieltt nisegk csucsara elernenek.
A csecsem, aki kiszivja a szalkat anyja krme alol, es igy eletre kelti, azt jelkepezi, hogy
a gyermek nem egyszeren passziv beIogadoja mindannak, amit anyja ad neki, hanem
egyszersmind nagy szolgalatot is tesz az anyanak. Igaz, ezt az teszi lehetve, hogy anyja
taplalja, de eppen a szoptatas az, ami a hsnt ismet eletre tamasztja es a hsn ujjaszletik,
ami itt is, mint minden tndermeseben, egy magasabb lelki szint elereset jelenti. A
tndermese tehat arra tanitja mind a gyermeket, mind a szlt, hogy nemcsak a csecsem kap
az anyatol, hanem az anya is kap valamit a gyermektl. Az anya eletet ad gyermekenek; a
gyermek uj dimenzioval gazdagitja anyja eletet. A hsn hosszu alma arra utal, hogy ebben az
idszakban kizarolag nmagara Iigyelt; ennek vet veget az, hogy taplalja gyermeket, az pedig
cserebe ujrateremti anyjat a let legmagasabb szintjen, egy olyan klcsnssegben, ahol az, aki
eletet kap, eletet is ad.
A ,Csipkerozsika-ban ezt meg az is hangsulyozza, hogy a kiralyIi csokjatol nemcsak a
lany, hanem egesz vilaga szlei es a kastely sszes lakoja ujra eletre kelnek, abban a
pillanatban, mikor Csipkerozsika Ielebred. Ha erzeketlenek vagyunk a vilag irant, a vilag
megsznik letezni szamunkra. Amikor Csipkerozsika elaludt, elaludt szamara a vilag is. Es a
vilag is ujjaeled, amikor egy ujszltt latja meg a napvilagot; hiszen csak igy maradhat Ienn
az emberiseg.
Ezek a jelkepek a mese trtenete soran elvesztek, mai Iormajaban a trtenet azzal
vegzdik, hogy Csipkerozsika es vele a vilag uj eletre ebred. De meg ebben a rvidebb
valtozatban is, ahogy mi ismerjk a meset, erezzk, hogy amikor Csipkerozsika Ielebred a
kiralyIi csokjara bar a modern valtozat nem kzli ezt olyan egyertelmen, mint a regebbiek
, a beteljeslt niseg megtesteslesekent eled ujja.
,HAMUPIPKE
A ,Hamupipke ketsegkivl az egyik legismertebb es valoszinleg az egyik
legkedveltebb tndermese.
73
Maga a trtenet igen regi: amikor Kinaban a I. szazad
Iolyaman elszr vetettek papirra, mar hosszu elelete volt.
74
Az, hogy a paratlanul kicsiny
lab a rendkivli ereny, elkelseg es szepseg jele, valamint az ertekes anyagbol keszlt
papucs motivuma mindezek arra utalnak, hogy a trtenet valahol Keleten, ha nem is
Ieltetlenl Kinaban keletkezett.
50
A trtenet mai hallgatoi szamara a rendkivl kicsiny lab nem
Ieltetlenl egyertelm a szexualis vonzervel es szepseggel, viszont a regi kinaiak szamara az
volt; innet az a gyakorlat, hogy a leanyok labat kiskorukban elktttek.
A ,Hamupipke, abban a Iormaban, ahogy mi ismerjk, azokrol a gytrelmekrl es
remenyekrl szol, melyek a testverIeltekenyseg lenyeget alkotjak: az alacsony sorba taszitott
hsn gyzedelmeskedik testverei Ielett, akik rosszul bantak vele. Mar hosszu idvel azeltt,
hogy Perrault a ,Hamupipke-t mai, kzismert Iormajara alakitotta, a ,hamupipke szot a
hatranyosan megklnbztetett testverre alkalmaztak, mind Iiura, mind lanyra.
Nemetorszagban peldaul meseltek olyan trteneteket, melyekben a hamupipke Iiubol idvel
kiraly lesz: a hs tehat Hamupipke IerIi megIeleljenek tekinthet. A Grimm testverek-Iele
Ieldolgozas cime: ,Aschenputtel, Ezt a kiIejezest eredetileg azokra a szutykos kis
konyhalanyokra alkalmaztak, akik a konyhai tzhelybl a hamut eltakaritottak.
A nemet nyelvben sok olyan kiIejezest ismernk, ahol a ,hamuban kell laknia valamilyen
megIelelje nemcsak megalaztatasra, hanem a testverek kztti rivalizalasra is utal, es arra a
testverre, aki vegl is tulszarnyalja a tbbieket, akik megalaztak. Martin Luther ,Asztali
beszelgeteseidben Kainrol mint Istentl elrugaszkodott gonosztevrl beszel, aki
hatalmaskodott, mig a kegyes Abel arra kenyszerlt, hogy legyen a ,hamupipke Iiver
(Aschebrdel), senki es semmi, kiszolgaltatva Kain kenyenek-kedvenek; Luther egyik
szentbeszedeben pedig arrol szol, hogy Ezsau arra kenyszerlt, hogy Jakob ,hamu Iivere
legyen.
76
Kain es Abel, Jakob es Ezsau olyan bibliai testverparok, ahol az egyik Iiver
elnyomta vagy elpusztitotta a masikat.
A tndermeseben a testverek helyett mostohatestverek vetelkednek, talan azert, hogy
elIogadtasson velnk es megmagyarazzon egy olyanIajta ellensegeskedest, amirl
szeretnenk azt hinni, hogy valodi edestestverek kztt nem lep Iel. Noha a testverIeltekenyseg
mindentt elIordul, es ,termeszetes is abban az ertelemben, hogy a ,testver-letnek egyik
negativ kvetkezmenye, ugyanakkor termeszetesen a testveri kapcsolat sok pozitiv erzelemre
is alkalmat ad: ilyesmivel is talalkozunk a mesekben, peldaul az ,Oztestver-ben.
A ,Hamupipke-nel jobban azonban egyetlen mese sem Iejezi ki, milyen gytrelmeket
jelent a kisgyermeknek a testverIeltekenyseg, amikor ugy erzi, Iiverei es nverei
ketsegbeejten tulszarnyaljak. Hamupipket mostohatestverei alacsony sorba taszitjak,
megalazzak; az erdekeit (mostoha)anyja Ielaldozza nverei kedveert; a legpiszkosabb
munkat vegeztetik vele, es bar jol megcsinalja, senki sem dicseri meg erte; csak meg tbbet
kvetelnek tle. Igen, a kisgyermek, amikor a testverek kztti rivalizalas gytrelmeit
elszenvedi, ilyenIorman erzi magat. Noha Hamupipke megprobaltatasai es megalaztatasai a
Ielntt szamara esetleg tulzasnak tnnek, a gyermek, akit a testverIeltekenyseg gytrelmei
50
* Feljegyzesek szerint Egyiptomban a III. szazadtol kezdve keszitettek mveszi kivitel,
ertekes anyagu papucsokat. Diocletianus romai csaszar 301-ben rendeletben szabalyozta a
labbelik arat, kztk a Iinom babiloni brbl keszlt, bibor- vagy skarlatszinre Iestett
papucsoket es az aranyozott ni cipket is.
75
magukkal sodornak, ugy latja, hogy: ,Igen, ez en vagyok; igy bannak velem, vagy legalabbis
szeretnenek; ilyen kicsibe vesznek. Es vannak pillanatok st gyakran hosszu idszakok ,
amikor bizonyos bels okok hatasara a gyermek akkor is igy erez, ha helyzete testverei kztt
latszolag erre semmi okot nem ad.
Amikor egy trtenet megIelel a gyermek mely, rejtett erzelmeinek annyira, amennyire
egy realisztikus elbeszeles soha , akkor a gyermek szamara elnyeri az ,igazsag erzelmi
minseget. A ,Hamupipke-ben elbeszelt esemenyek olyan elenk jeleneteket Iestenek a
gyermek ele, amelyek megelevenitik oriasi erej, gyakran megis bizonytalan, kiIejezhetetlen
erzelmeit; ezek az epizodok tehat meggyzbbnek tnnek szamara, mint sajat eletenek
tapasztalatai.
A ,testverIeltekenyseg kiIejezes bizonyos erzelmeknek es kivalto okaiknak rendkivl
sszetett egyttesere utal. Nagyon ritka kivetelektl eltekintve, azok az erzelmek, melyeket a
testverIeltekenyseg ebreszt az emberben, egeszen aranytalanok: sokkal ersebbek annal, amit
nvereivel es Iivereivel valo kapcsolata objektiven nezve indokoltta tenne. Noha idnkent
minden gyermek ersen szenved a testverIeltekenysegtl, igen ritkan Iordul el, hogy a
szlk valoban Ielaldozzak valamelyik gyermekk erdekeit a tbbi kedveert, vagy hogy
eltrjek, hogy gyermekeik valamelyik testverket gytrjek. Barmilyen nehez is az objektiv
itelkezes a kisgyermek szamara s ha ers erzelmek ebrednek benne, ugyszolvan lehetetlen ,
racionalisabb pillanataiban is ,tudja, hogy vele senki nem banik olyan rosszul, mint a
meseben Hamupipkevel. De hiaba ,tudja idnkent az ellenkezjet, a gyermek megis
gyakran ugy erzi, rosszul bannak vele. Ezert hisz a ,Hamupipke lenyegi igazsagaban; es a
mese hatasara hinni kezd sajat vegs szabadulasaban es gyzelmeben is. Hamupipke
diadalat hallva, benne is tulzott remenyek tamadnak sajat jvjevel kapcsolatban; s ezekre a
remenyekre szkseg van ahhoz, hogy ellensulyozzak azt a rendkivl ers szenvedest, melyet a
testverIeltekenyseg okoz benne.
A ,testverIeltekenyseg kiIejezest hasznaljuk ugyan, de ennek a szanalomra melto
szenvedesnek joIorman csak veletlenl van kapcsolata a gyermek valodi Iivereivel es
nvereivel. A gyermek erzelmeinek valodi Iorrasa szleivel valo kapcsolataban keresend.
Amikor a gyermek batyja vagy nvere gyesebbnek bizonyul nala, ez csak atmeneti
Ieltekenyseget ebreszt benne. Az, hogy egy gyermek klns Iigyelemben reszesl, csak
akkor serti melyen a gyermeket, ha ugy erzi, hogy t viszont nem sokra tartjak a szlei, vagy
hogy eltaszitjak maguktol. Ez a szorongas teszi terhesse szamara valamelyik vagy
mindegyik testvere letezeset. A Ieltekenyseget az lobbantja Iel benne, hogy attol tart,
testvereivel sszehasonlitva neki kevesebb eselye van ra, hogy elnyerje szleinek szeretetet es
megbecsleset. Erre utal e trtenetekben az a motivum, hogy mit se szamit, valoban klnb-e
a tbbi testver vagy sem. A bibliai JozseI trtenetebl megtudjuk, hogy atyjuk JozseI iranti
tulzott szeretete kesztette JozseI testvereit arra, hogy megprobaljak elpusztitani az ccsket.
Hamupipke mostohajaval ellentetben, JozseI atyja nem vesz reszt Iia megalazasaban, eppen
ellenkezleg: jobban kedveli, mint a tbbi gyermeket. De akarcsak Hamupipkebl, JozseIbl
is rabszolga lesz; Hamupipkehez hasonloan is csodalatos modon menekl meg az alacsony
sorbol, es vegl tulszarnyalja testvereit.
A gyermek szamara, akit a testverIeltekenyseg gytrelmei kinoznak, jelenlegi csggedt
allapotaban vajmi csekely vigaszt jelent, ha azzal biztatjuk, hogy majd ha Ieln, is
ugyanolyan gyes lesz, mint Iiverei es nverei. Barmennyire is szeretne hinni abban, amit
mondunk neki, ez tbbnyire nem sikerl neki. A gyermek kizarolag szubjektiven, sajat
szempontjabol tudja szemlelni a dolgokat, es ha ezen az alapon hasonlitja ssze magat a
testvereivel, nem hisz benne, hogy sajat erejebl valaha is kepes lesz mindarra, amire most a
tbbiek. Ha jobban tudna bizni nmagaban, nem erezne ugy, hogy testverei pusztulassal
Ienyegetik barmit tegyenek is ellene , hiszen akkor hinni tudna benne, hogy eljn majd az
id, amikor szerepet cserelnek. De mivel a gyermek sajat erejebl nem kepes bizakodva varni
azt az eljvend napot, amikor a dolgok majd az vagyai szerint alakulnak, csak
Iantaziajaban kereshet megnyugtatast; es ezekben a Iantaziakepekben Iellkerekedik
testverein, mivel abban remenykedik, hogy valamilyen szerencses esemeny ezt majd a
valosagban is elidezi.
Barmilyen szerepet tltsnk is be a csaladban, valamilyen Iormaban idnkent
mindenkeppen ert vesz rajtunk a testverIeltekenyseg erzese. Meg a testver nelkli gyermek
is ateli, hogy mas gyermekeknek nagy elnyeik vannak vele szemben, es ez rendkivl
Ieltekennye teszi. Ezenkivl attol a nyugtalanito gondolattol is szenvedhet, hogy ha volna
testvere, azt szlei jobban szeretnek nala. A ,Hamupipke eppolyan nagy hatassal van a
Iiukra, mint a lanyokra, mivel mindket nembeli gyermekek egyIorman szenvednek a
testvereik iranti Ieltekenysegtl, es mindannyian vagynak ra, hogy kimenekljenek alacsony
helyzetkbl, es Ilebe kerekedjenek azoknak, akik most klnbnek latszanak naluk.
A ,Hamupipke a Ielszinen ugyanolyan megteveszten egyszer trtenetnek latszik, mint
a ,Piroska es a Iarkas (melynek nepszersegeben is osztozik). A ,Hamupipke a
testverIeltekenyseggel jaro szenvedesekrl, valora valo kivansagokrol, a megalazott ember
Ielemelkedeserl szol, arrol, hogy az igazi ertek akkor is megismerszik, ha rongyok rejtik,
hogy az ereny elnyeri jutalmat es a gonosz a bnteteset tehat meglehetsen egyertelm
trtenet. De a cselekmeny Ielszine alatt igen sszetett es nagyreszt tudattalan tartalmak
kavarognak, es a trtenetnek bizonyos reszletei elegsegesek ahhoz, hogy utalasaikkal
beinditsak tudattalan kepzettarsitasainkat. Ez a kontraszt a Ielszini egyszerseg es a trtenet
melyebb retegenek bonyolultsaga kztt a hallgatoban mely erdekldest kelt; ezzel
magyarazhato, miert kedveltek az evszazadok soran szazezrek es szazezrek ezt a meset.
Ahhoz, hogy a mesenek e rejtett jelenteseit megerthessk, elszr tisztaznunk kell a
testverIeltekenyseg melyebb okait azokon a nyilvanvalo okokon tul, melyekkel eddig
Ioglalkoztunk.
Mint mar emlitettk, ha a gyermek el tudna hinni, hogy az eretlen koraval jaro gyengeseg
az, amely miatt helyzete olyan hatranyos a csaladban, nem szenvedne olyan nyomorusagosan
a testverei iranti Ieltekenysegtl, hiszen bizna benne, hogy a jv majd mindent rendbe hoz.
De amikor ugy erzi, hogy megalazo helyzetet meg is erdemelte, akkor gytrelme teljesen
kilatastalannak tnik. Djuna Barnes nagy erzekenysegre vallo megjegyzese a mesekkel
kapcsolatban hogy a gyermek tud valamit roluk, amit nem tud elmondani (peldaul, hogy
tetszik neki, hogy Piroska es a Iarkas egytt Iekszik az agyban) tovabb gondolhato ugy,
hogy a tndermesek ket csoportra oszthatok: az egyik csoportba tartoznak azok a mesek,
melyek bels igazsagara a gyermek tudattalan szinten tud csak reagalni, es igy nem tud
beszelni rola; a masik csoportba pedig azok, melyekrl a gyermek tudatelttes, st tudatos
szinten Ielismeri, mi a ,tanulsaguk, es ezt el is tudna mondani, de nem kivanja bevallani,
hogy tudja.
77
A ,Hamupipke egyes reszletei ez utobbi csoportba tartoznak. Sok gyermek
erzi ugy, hogy Hamupipke a trtenet elejen valoszinleg megerdemelte a sorsot, amire jutott,
mint ahogy ugy erzik, k is megerdemeltek; de nem akarjak, hogy ezt barki is megtudja.
Ennek ellenere, a mese vegere Hamupipke kierdemli, hogy Ielemeljek az alacsony sorbol,
mint ahogy remeli a gyermek majd is meg Iogja erdemelni korabbi hibai ellenere.
Elete valamely idszakaban es ezek az idszakok korantsem ritkak minden gyermek
ugy erzi, hogy bizonyos titkos vagyai, st titkos cselekedetei miatt megerdemli, hogy
megalazzak, kitiltsak a tbbiek tarsasagabol, es a hamu es korom alvilagaba szamzzek. Ettl
Iel, Iggetlenl attol, milyen szerencses helyzetben van esetleg a valosagban. Azokat pedig,
akikrl ugy erzi, hogy mentesek az eIIajta gonoszsagtol peldaul a testverei , gylli, es Iel
tlk; tovabba Iel attol is, hogy testverei vagy a szlei IelIedezik, milyen is valojaban, es
akkor lealacsonyitjak, mint Hamupipkevel tette a csaladja. Mivel szeretne, ha masok
mindenekeltt a szlei hinnenek az artatlansagaban, boldogga teszi, hogy ,mindenki hisz
Hamupipkeeben. E tndermese vonzerejenek ez az egyik Iorrasa. Mivel az emberek
megbiznak Hamupipkeben, a gyermek azt remeli, hogy benne is megbiznak majd. Es a
,Hamupipke ezt a remenyt taplalja benne; reszben ezert is olyan kedves mindenkinek ez a
mese.
A gyermekre ugyancsak nagy vonzert gyakorol a mese egy masik motivuma: a
mostohaanya es a mostohatestverek gonoszsaga. Barmilyen hibai legyenek is egy gyermeknek
tulajdon szemeben, ezek jelentektelenne halvanyodnak, ha sszehasonlitja ket a
mostohaanya es a mostohatestverek alnoksagaval es komiszsagaval. Mi tbb, amit ezek a
mostohatestverek tesznek Hamupipkevel, jogosnak tnteti Iel sajat legkomiszabb gondolatait
is sajat testvereivel kapcsolatban; hiszen olyan gonoszak, hogy barmi rosszat kivan is nekik az
ember, az tbb, mint jogos. Az viselkedeskkel sszehasonlitva, Hamupipke valoban
igazan artatlan. A gyermek tehat, mikor ezt a meset hallja, ugy erzi, nem kell bntudatot
ereznie ellenseges gondolatai miatt.
Egy masik szinten es a realis megIontolasok egy gyermek agyaban knnyeden elnek
egytt a legIantasztikusabb tulzasokkal barmilyen rosszul banjanak is az emberrel a szlei
vagy a testverei, es barmennyit szenvedjen is emiatt vagy legalabbis a gyermek ugy erzi,
emiatt , mindez semmiseg, ha az ember Hamupipke sorsaval hasonlitja ssze. Az
trtenete Iigyelmezteti a gyermeket, hogy voltakeppen milyen szerencses, es hogy a dolgok
mennyivel rosszabbul is allhatnanak. (Viszont azt a szorongast, amit ez az utobbi lehetseg
ebreszthetne, Ieloldja a mese vege, ahol mint az mar a mesekben szokasos minden jora
Iordul.)
Egy apa beszamoloja t es Iel eves kislanyanak viselkedeserl jol szemlelteti, milyen
knnyen elIordulhat, hogy egy gyermek ugy erzi, a csalad Hamupipkeje. Ennek a
kislanynak volt egy kishuga, akire igen Ieltekeny volt. A kislany nagyon szerette a
,Hamupipke-t, hiszen az olyan anyagot kinalt neki, melynek segitsegevel kielhette ezt a
Ieltekenyseget, masreszt a trtenetben abrazolt helyzetek atelese nelkl igen nehezen tudta
volna ezeket az erzeseket IelIogni es kiIejezni. Ez a kislany korabban nagyon szeretett tisztan
ltzkdni, kedvelte a csinos ruhakat, most azonban piszkosan es rendetlenl jart. Egy nap,
mikor arra kertek, hozzon egy kis sot, mikzben teljesitette a kerest, igy szolt az anyjahoz:
,Miert bansz ugy velem, mint Hamupipkevel?
Anyja elszr szohoz se tudott jutni; aztan megkerdezte: ,Hogy erted azt, hogy ugy banok
veled, mint Hamupipkevel?
,Ugy, hogy velem vegeztetsz minden nehez munkat a hazban! -hangzott a kislany
valasza. Miutan igy szleit belevonta Iantaziaiba, mar nyiltabban kielte ket, ugy tett, mintha
sprne ssze a szemetet stb. Meg ennel is tovabb ment: eljatszotta, hogy a kishugat
Ielltzteti bali ruhaba. De egy Iokkal nyiltabban Iejezte ki erzelmeit, mint ahogy azok a
,Hamupipke-ben vannak abrazolva, mivel tudattalanul megertette, milyen ellentmondasos
erzesek elegyebl keletkezik a ,Hamupipke-szerep; egy mas alkalommal ugyanis azt
mondta anyjanak es huganak: ,Nem szabad Ieltekenynek lennetek ram, amiert en vagyok a
legszebb a csaladban!
78
Ez jol szemlelteti, hogy Hamupipke Ielszini alazatossaga mgtt az a meggyzdes rejlik,
hogy klnb anyjanal es nvereinel; mintha azt gondolna: ,Hiaba vegeztettek velem minden
piszkos munkat, hiaba teszek ugy, mintha piszkos lennek, jol tudom, hogy azert bantok igy
velem, mert Ieltekenyek vagytok ram, mert annyival klnb vagyok nalatok. Ezt a
meggyzdest a mese vege is alatamasztja, mert arrol biztositja a hallgatot, hogy minden
,Hamupipket vegl is megtalal az kiralyIija.
Miert erzi ugy a gyermek a lelke melyen, hogy Hamupipke voltakeppen megerdemli
lealacsonyito helyzetet? Ez a kerdes visszavezet minket az dipalis eletszakasz vegen jaro
gyermek lelkiallapotanak targyalasahoz. Mieltt dipalis komplikacioi megkezddnenek, a
gyermek meg van gyzdve rola, hogy szeretetre melto, es szeretik is, ha egyebkent a
csaladon bell minden rendben van. A pszichoanalizis irodalma az ember nmagaval valo
teljes elegedettsegenek ezt a Iazisat ,elsdleges narcizmus-kent szokta emlegetni. Ebben az
idszakban a gyermek ugy erzi, hogy a vilagegyetem kzeppontja, tehat semmi oka ra, hogy
barkire is Ieltekeny legyen.
Az dipalis csalodas azonban, amely ezt az idszakot lezarja, stet ketelyeket ebreszt a
gyermekben sajat erteke irant. Ugy erzi, hogy ha valoban megerdemelne a szeretetet, mint azt
korabban hitte, akkor a szlei nem biralnak, es nem okoznanak neki csalodast. A szli
biralatra a gyermek csak egyetlen magyarazatot tud talalni: azt, hogy benne kell lennie
valami sulyos hibanak, es az okozza a szlkben azt, amit elutasitasnak erzekel. Ha vagyai
kielegletlenek maradnak, es a szlei csalodast okoznak neki, akkor valami bajnak kell lennie
vagy vele, vagy a vagyaival vagy mindkettvel. Meg nem tudja IelIogni, hogy az sorsara
barmiIele olyan tenyez is hatassal lehet, amely nem benne magaban van. Az dipalis
Ieltekenyseg idszakaban a vilag legtermeszetesebb dolganak tnt eltte, hogy szeretne
megszabadulni az azonos nem szltl, de most a gyermek raebred, hogy nem lehet mindig
minden ugy, ahogy szeretne, es hogy ennek oka talan az, hogy ez a vagy helytelen. Tbbe
nem olyan biztos benne, hogy szlei jobban szeretik, mint a testvereit; kezd arra gyanakodni,
hogy a testverei talan mentesek ezektl a rossz gondolatoktol es cselekedetektl, es ezert
kedvesebbek a szlknek.
Mindez azzal egyidejleg jatszodik le, hogy a gyermekkel szemben szlei egyre
kritikusabban lepnek Iel: megindul a gyermek szocializalasanak Iolyamata. Azt kivanjak tle,
hogy termeszetes vagyaival ellentetes modon viselkedjen, es ez sehogy se tetszik neki. Ennek
ellenere engedelmeskednie kell: ez dht ebreszt benne. Ez a dh azok ellen iranyul, akik
kvetelmenyekkel lepnek Iel vele szemben, vagyis valoszinleg a szlei ellen; egy okkal
tbb, hogy a gyermek meg akarjon szabadulni tlk, es egy okkal tbb, hogy bntudatot
erezzen az eIIajta kivansagok miatt. Ezert erzi ugy a gyermek, hogy megerdemli a bntetest
ezek miatt az erzelmek miatt; de azt remeli, ha senki nem tudja meg, mire gondol olyankor,
amikor merges, elkerlheti a bntetest. Mivel ugy erzi, nem melto szlei szeretetere, raadasul
eletenek egy olyan idszakaban, amikor erre a szeretetre igen ersen vagyik, a gyermek attol
Iel, hogy szlei erzelmileg eltaszitjak maguktol, meg akkor is, ha ennek a Ielelemnek semmi
valosagalapja nincsen. A visszautasitastol valo Ielelemhez tarsul a szorongas, hogy masokat
jobban szeretnek nala, es azok ezt talan meg is erdemlik ime, a testverIeltekenyseg gykere.
Az erdemtelenseg lesujto erzesenek eredete reszben a tisztasagra szoktatas idszakaba
nyulik vissza, illetve a gyermek neveltetesenek mas olyan mozzanataira, melyek segitsegevel
szlei arra igyekeztek raszoktatni, hogy mosakodjek, tiszta es rendes legyen. Sokat irtak mar
arrol, hogy a gyermekeket hogyan kenyszeriti a neveles arra, hogy piszkosnak es rossznak
erezzek magukat, pusztan azert, mert nem annyira tisztak, mint azt a szleik szeretnek vagy
megkvetelik tlk. Barmilyen jol tanulja meg a gyermek, hogy tisztanak kell lennie, nagyon
jol tudja, hogy sokkal jobban szeretne atengedni magat annak a hajlamanak, hogy maszatos,
rendetlen, piszkos legyen.
Az dipalis idszak vegen a bntudat, amit amiatt erez, hogy szeretne piszkos es rendetlen
lenni, meg kiegeszl az dipalis bntudattal, mivel a gyermek szeretne elIoglalni a vele
azonos nem szl helyet a masik szl erzelmeiben. Az a kivansag, hogy a mas nem szl
szerelme ha nem is eppenseggel szexualis partnere -legyen, az dipalis Iejldes kezdeten
meg termeszetesnek es ,artatlannak tnhetett, de e periodus vegere a gyermek mar rossznak
tekinti es elIojtja. Es ezt az erzest ugyan elIojtja, de a bntudatot es a szexualis erzelmeket
altalaban nem, es ettl a gyermek bnsnek es piszkosnak erzi magat.
Es az objektiv ismeretek hianyaban a gyermek megint csak ugy erzi, hogy egyedl a
,rossz ilyen szempontbol az egyetlen gyermek, akinek ilyen vagyai vannak. Ezert
azonosul minden gyerek Hamupipkevel, akit a hamu kze szamznek. Ugy erzi, neki is ott
lenne a helye, mert ilyen szennyes kivansagai vannak; es hogy a szlei, ha tudomast
szereznenek ezekrl a kivansagokrol, valoban oda szamznek t is. Ezert van minden
gyermeknek szksege ra, hogy bizhasson benne: meg ha ilyen lealazo helyzetbe kerlne is,
vegl megmenekl lealazo helyzetebl, es a legcsodalatosabb megdicslesben lesz resze
mint Hamupipkenek.
Ahhoz, hogy a gyermek megkzdhessen ebben az idszakban a ketsegbeesessel es az
ertektelenseg erzesevel, rettenetesen nagy szksege van ra, hogy valamelyest megertse:
honnan ered ez a bntudat es szorongas. Tovabba mind tudatos, mind tudattalan szinten
szksege van a megnyugtatasra, hogy kepes lesz kiszabadulni ebbl a nehez helyzetbl. A
,Hamupipke egyik legnagyobb erdeme, hogy a gyermek megerti, hogy a hs, a csodas
segitseg ellenere, lenyegeben sajat erIeszitesei segitsegevel azert, mert az, aki szabadul
meg olyan dicsseges modon lealazo helyzetebl es gyzi le a latszolag lekzdhetetlen
akadalyokat. A mese megersiti a gyermeket abban a hitben, hogy egy nap vele is ez trtenik
majd, mivel meggyzen mutatja be azokat a helyzeteket, melyek a gyermekben tudatos es
tudattalan bntudatot keltettek.
A Ielszinen a ,Hamupipke a testverek kztti versenges legszelssegesebb Iormajarol
szol: a mostohatestverek Ieltekenysegerl es gylleterl, es arrol, mit szenvedett
Hamupipke ezektl a dolgoktol. Azok a tovabbi pszichologiai problemak, melyekre a mese
szinten utal, olyan rejtett Iormaban bukkannak Iel, hogy a gyermek nem ebred ra tudatosan,
mirl is van szo. Tudattalanjaban azonban a gyermek ezekre a jelents reszletekre is reagal:
ezek ugyanis olyan elmenyekre es dolgokra utalnak, melyektl tudatosan elhatarolta magat,
de azert azok tovabbra is oriasi problemat jelentenek neki.
A nyugati vilagban ,Hamupipke trtenetenek els Ielbukkanasa nyomtatasban Basile a
,Macska-Hamupipke cim trtenete.
79
A trtenet egy elzvegylt hercegrl szol, aki ugy
szerette a lanyat, hogy ,semmivel nem trdtt a vilagon, csak vele. A herceg Ielesegl vesz
egy gonosz asszonyt, aki gylli a lanyt Ieltehetleg Ieltekenysegbl , es ,olyan
gyllkd pillantasokat vetett ra, hogy az idnkent sszerezzent a remlettl. A lany
elpanaszolja a dolgot szeretett nevelnjenek, mondvan, hogy jobb szeretne, ha apja a
nevelnt vette volna Ielesegl e helyett az asszony helyett. Ezt hallva, a neveln kisertesbe
esik, es azt tanacsolja a lanynak, Zezollanak, hogy kerje meg a mostohaanyjat, vegyen el
valami ruhat a nagy ladabol; aztan mikor az asszony lehajol, hogy benyuljon a ladaba, Zezolla
racsaphatja a lada tetejet a Iejere, es eltrheti a nyakat. Zezolla kveti a tanacsot, es megli a
mostohaanyjat.
80
Ezutan rabeszeli az apjat, hogy vegye Ielesegl a nevel-nt.
Nehany nappal az eskv utan az uj asszony kezdi sajat hat lanyat elterbe tolni Zezolla
rovasara (eddig eltitkolta a letezesket). Zezolla ellen Iorditja apja szivet, s a lanyra most
,rossz idk kszntttek: a szalonbol a konyhaba kerlt, a mennyezetes agybol a tzhely
melle, a pompas selymek es aranyak kzl a mosogatorongyok kze; jogar helyett nyars
kerlt a kezebe; es nemcsak a helyzete valtozott meg, hanem a neve is: tbbe nem Zezollanak
hivtak, hanem Macska-Hamupipkenek,.
Egy nap, amikor a herceg eppen utra keszl, megkerdezi a lanyait, mit hozzon nekik. A
mostohalanyok mindenIele draga holmit kernek; Zezolla mindssze arra keri, ajanlja t a
tnderek joindulataba, es kerje meg ket, hogy kldjenek neki valamit. A tnderek egy
datolyaIat es a Ia elltetesehez es gondozasahoz szkseges eszkzket kldenek Zezollanak.
Macska-Hamupipke ellteti a Iat, es nagy odaadassal gondozza, mignem az akkorara n,
mint egy asszony. Ekkor egy tnder lep el a Iabol, es megkerdezi Macska-Hamupipket, mit
kivan. A lany mindssze annyit szeretne, hogy egyszer elmehessen hazulrol anelkl, hogy a
mostohatestverei megtudnak.
Egy nap a mostohatestverek mulatsagba keszldnek, Ielcicomazzak magukat, es
elindulnak hazulrol. Amint kilepnek a hazbol, Macska-Hamupipke ,odarohant a Iahoz, es
alighogy kimondta a szavakat, melyekre a tnder tanitotta, maris olyan pompas ltzek volt
rajta, mint egy kiralynn. Az orszag kiralyat, aki maga is reszt vesz a mulatsagon,
megbabonazza Macska-Hamupipke rendkivli szepsege. Hogy megtudja, kicsoda,
megparancsolja egyik szolgajanak, hogy kvesse, de a lanynak sikerl megszabadulnia tle.
Ugyanez jatszodik le a kvetkez mulatsagon is. Egy harmadik alkalommal is ugyanugy
trtenik minden, mint elzleg, kiveve, hogy Macska-Hamupipke, mikzben a szolga ell
menekl, elvesziti egyik labarol a cipt, ,a legdragabb, legcsinosabb cipcsket, amilyent az
ember csak elkepzelhet. (Basile idejeben a napolyi hlgyek,, amikor elmentek otthonrol,
cipjk Ile magas sarku ,kalucsnit huztak; Basile trteneteben ilyent veszit el Macska-
Hamupipke.) Hogy megtalalja a gynyr lanyt, a cip tulajdonosat, a kiraly nnepseget
rendez, es elrendeli, hogy arra minden n jjjn el az egesz kiralysagbol. Az nnepseg vegen
a kiraly megparancsolja, hogy minden n probalja Iel az elveszett cipt, es ,az, abban a
pillanatban, ahogy Zezolla a kzelebe ert, magatol a lany labara szkkent. A kiraly tehat
Ielesegl veszi Zezollat, a nverei pedig ,majd belesargultak az irigysegbe, es csndesen
hazaoldalogtak az anyjukhoz.
Rendkivl ritka, hogy egy meseben a gyermek meglje az anyjat vagy a mostohaanyjat.
51
Zezolla atmeneti lealacsonyitasa olyannyira csekely bntetes egy gyilkossagert, hogy valami
mas magyarazatot kell keresnnk ra, annal is inkabb, mert az, hogy Zezollabol ,Macska-
Hamupipke lesz, nem gonosztettenek bntetese vagy legalabbis nem kzvetlenl. A
trtenet egy masik egeszen sajatos mozzanata a mostoha megkettzese. A ,Macska-
Hamupipke-bl semmit nem tudunk meg a lany edesanyjarol, akit pedig a legtbb
,Hamupipke-valtozat megemlit; es az sem az anya szimbolikus megIelelje, aki
gondoskodik azokrol a kellekekrl, melyek segitsegevel alacsony sorba taszitott lanya
talalkozhat a kiralyIival, hanem egy datolyaIa alakjaban megjelen tnder.
Lehetseges, hogy Macska-Hamupipke valodi anyja es els mostohaanyja egy es ugyanaz
a szemely, csak a gyermek Iejldesenek klnbz szintjeirl nezve; meggyilkolasa es massal
valo Ielcserelese pedig inkabb dipalis Iantazia, semmint valosag. Ha ez igy van, erthet,
hogy Zezollat nem bntetik meg olyan tettekert, melyeket csak kepzeletben kvetett el. Hogy
hatterbe szoritjak testverei kedveert, talan szinten csak Iantaziajanak termeke, ugy veli, ez
trtenne vele, ha dipalis vagyai szerint cselekedne. Amint egyszer Zezolla kintt az dipalis
korbol, es kesz ra, hogy ujra jo kapcsolatban eljen az anyjaval, az anya a datolyaIaban lako
tnder alakjaban visszater, es lehetve teszi, hogy a lanya szexualis sikereket erjen el a
kiralynal, azaz egy nem-dipalis kapcsolatban.
Hogy Hamupipke balsorsa dipalis kapcsolat kvetkezmenye, erre a tndermesek e
ciklusabol szamos valtozat utal. Azokban a trtenetekben, melyek egesz Europaban,
AIrikaban es Azsiaban elterjedtek es Europan bell peldaul Franciaorszagban,
Olaszorszagban, Ausztriaban, Grgorszagban, rorszagban, Skociaban, Lengyelorszagban,
Oroszorszagban es Skandinaviaban , Hamupipke apja ell menekl el, mert az Ielesegl
akarja venni. Egy masik, a legklnbzbb orszagokban elterjedt mesecsoportban
Hamupipket azert szamzi az apja, mert nem szereti t annyira, amennyire megkvetelne
tle (bar eppen elegge szereti). Tehat sok olyan valtozata van a ,Hamupipke-temanak,
melyben a lany megprobaltatasa apa es lanya dipalis vonzalmanak a kvetkezmenye es
gyakran szo sincs a trtenetben (mostoha)anyarol vagy (mostoha)testverekrl.
M. R. Cox, aki 345 ,Hamupipke-valtozat sszehasonlito elemzeset vegezte el, harom tag
kategoriaba osztotta e meseket.
82
Az els csoport csak azt a ket motivumot tartalmazza, amely
az sszes ,Hamupipke-valtozat lenyege: a hsnvel rosszul bannak, es egy papucs
segitsegevel ismerik Iel. Cox a masodik csoportba azokat a meseket sorolta, melyeknek
tovabbi ket lenyeges mozzanata; a ,termeszet ellen vet apa, ahogy Cox a maga viktorianus
stilusaban nevezi azaz egy olyan apa, aki Ielesegl akarja venni a tulajdon lanyat ,
51
* A ,La Mala Matr cim, ,Oztestver tipusu meseben a gyermekek nevelnjk tanacsara
meglik gonosz anyjukat, es akarcsak Basile trteneteben, arra biztatjak apjukat, hogy vegye
Ielesegl a nevelnt.
81
Basile mesejehez hasonloan, ez a mese is del-italiai eredet, tehat
Ieltehetleg valamelyik mintaul szolgalhatott a masiknak.
valamint az, hogy a hsn ennek kvetkezteben meneklni kenyszerl, es ,Hamupipke lesz
belle. A harmadik csoportban e ket mozzanatot Ielvaltja az a motivum, melyet Cox ,Lear
kiraly iteletenek nevez: egy apa azt kivanja a lanyatol, mondja meg, mennyire szereti, es
mivel ugy iteli meg, hogy nem elegge, szamzi a lanyt, mialtal az ,Hamupipke-helyzetbe
kenyszerl.
Basile meseje egyike a keves ,Hamupipke-valtozatnak, melyben a hsn maganak
ksznheti balsorsat: armanykodasanak es rossz cselekedeteinek. Minden egyeb valtozatban a
Ielszinen gyakorlatilag artatlan. Nem tesz semmit annak erdekeben, hogy apjaban Ielebressze
a vagyat: vegye t Ielesegl; az sem igaz, hogy ne szeretne az apjat, bar az azert zi t el a
haztol, mert ugy veli, nem szereti t elegge. A ma ismert valtozatokban Hamupipke semmi
olyasmit nem tesz, ami indokolna, miert kerl hatranyos helyzetbe nvereihez kepest.
Basile trtenetet kiveve, a legtbb ,Hamupipke-trtenet ersen hangsulyozza a lany
artatlansagat: Hamupipke tkeletesen erenyes. Sajnos, az emberi kapcsolatokban ritkan
Iordul el, hogy az egyik partner maga a megtesteslt artatlansag, es egyedl a masik a bns
mindenben. A tndermesekben ez termeszetesen lehetseges; nem nagyobb csoda ez sem, mint
a tnder keresztanyak csodatetelei. De amikor a mese hsnjevel azonosulunk, magunk miatt
tesszk; es tudatos es tudattalan asszociacioink nagy szerepet jatszanak benne. A
lanygyermek gondolatait e trtenettel kapcsolatban ersen beIolyasolhatja, mit szeretne hinni
apja es nmaga kapcsolatarol, es hogy iranta erzett erzelmei kzl mit szeretne elleplezni.
83
Azt a sok meset, melyekben az artatlan Hamupipketl azt kveteli az apja, hogy menjen
hozza Ielesegl, s ettl a sorstol csak ugy tud szabadulni, ha elmenekl otthonrol, ugy
ertelmezhetjk, hogy megIelelnek annak az egeszen altalanos gyermeki Iantaziakepnek -azt
Iejezik ki a mesek szokasos eszkzeivel , hogy a lanygyermek szeretne, ha apja Ielesegl
venne, azutan pedig bnsnek erzi magat Iantaziai miatt, es letagadja, hogy barmi olyasmit
tett volna, ami a szlben ilyen vagyat ebreszthetne. De lelke melyen a gyerek tudja, hogy
arra vagyik: apja szeresse jobban t, mint az anyjat, es ezert ugy erzi, bntetest erdemel
innet a menekles vagy a szamzetes motivuma es a ,Hamupipke-sors.
Azokat a trteneteket pedig, melyekben Hamupipket azert szamzik, mert a lany nem
szereti elegge az apjat, ugy tekinthetjk, mint a kislany azon vagyanak projekciojat, hogy apja
kivanja azt tle: szeresse t olyan mertektelenl, ahogy valoban szeretni kivanna. Vagy
ertelmezhetjk Hamupipke elzetteteset ugy is, hogy ez a motivum az apanak lanya iranti
dipalis erzelmeit Iejezi ki (hiszen Hamupipke elzesere azert kerl sor, mert nem szereti
elegge az apjat), s ily modon ers vonzast gyakorol mind az apa, mind a gyermek
tudattalanjara es ezen a ponton mar ersen elIojtott dipalis erzelmeikre.
Basile trteneteben Hamupipke artatlan ugyan mostohatestvereivel es nevelnjebl lett
mostohaanyjaval szemben, de bns els mostohaanyja meggyilkolasaban. Sem Basile
trteneteben, sem a sokkal regebbi kinai meseben nincs szo arrol, hogy Hamupipkevel a
mostohatestverei rosszul bannanak, vagy hogy barmilyen egyeb megalaztatasban lenne resze
azonkivl, hogy (mostoha)anyja rongyos ruhaban jaratja, es nehez hazimunkat vegeztet vele.
A mulatsagtol sem szantszandekkal tartjak tavol. A testverIeltekenyseg, ami olyan Iontos
eleme a ,Hamupipke mostanaban ismeretes valtozatainak, ezekben a korai
Ieldolgozasokban alig jatszik valamelyes szerepet. Peldaul, amikor Basile trteneteben a
nverek irigylik, hogy Hamupipkebl kiralyne lett, ez alig tnik tbbnek, mint termeszetes
reakcionak, hogy mas vitte el ellk a gyzelmet.
A ma ismert ,Hamupipke-trtenetekben mar egeszen maskepp allnak a dolgok: itt a
mostohatestverek aktivan reszt vesznek Hamupipke gytreseben, es ezert aztan meg is
bnhdnek. Viszont ezekben a trtenetekben nem trtenik semmiIele szerencsetlenseg a
mostohaval, noha igencsak tamogatja a mostohanvereket Hamupipke kinzasaban. Mintha
arra utalna a trtenet, hogy a (mostoha)anya joggal bant rosszul Hamupipkevel, ezt a lany
valamilyen modon meg is erdemelte a mostohatestverek rossz banasmodjat viszont mar
nem. Hogy mi rosszat tehetett vagy szeretett volna tenni Hamupipke, amivel kierdemelte a
(mostoha)anya banasmodjat, erre legIeljebb kvetkeztethetnk az olyan trtenetekbl, mint
Basile-e, vagy azokbol a valtozatokbol, ahol Hamupipke akkora szeretetet ebreszt apjaban,
hogy az Ielesegl akarja venni.
Ha jol szemgyre vesszk ezeket a korai ,Hamupipke-valtozatokat, melyekben a
testverviszaly csak jelentektelen szerepet jatszik, mig az dipalis kapcsolat elutasitasa a mese
kzeppontjaban all a lany megszkik apja ell, mert abban szexualis vagyak ebrednek
iranta;, egy apa eltaszitja magatol a lanyat, mert az nem szereti elegge; az anya taszitja el
magatol a lanyat, mert a Ierje tulsagosan is szereti; valamint ritkan, de elIordul ez is hogy
a lany maga szeretne apja Ielesegenek helyebe lepni , arra kvetkeztethetnk, hogy
eredetileg a teljesedesben megakadalyozott dipalis vagyak okoztak a hsn balsorsat. De
ezeknek a ciklust alkoto tndermeseknek a keletkezeseben nem all modunkban megIigyelni a
trtenet vegs kialakulasanak Iazisait, mar csak azert sem, mert a szajhagyomanyban a
legregebbi verziok egytt elnek a kesbb keletkezett valtozatokkal. Mivel a tndermeseket
trtenetk egy meglehetsen kesi pontjan gyjtttek ssze es jelentettek meg nyomtatasban,
a verziok korszakolasa a gyjtest megelz idre nezve csak puszta hipotezis lehet.
De barmilyen elterek is lehetnek a trtenet kevesbe Iontos reszletei, a trtenet minden
valtozata megegyezik bizonyos lenyegi sajatossagokban. Peldaul minden trtenetben a hsn
elszr szeretetben el, megbecslik, es olyan hirtelen hullik le kedvez helyzetebl a teljes
mellzttsegbe, mint amilyen varatlanul emelkedik meg a korabbinal is sokkal magasabbra a
mese vegen. A vegkiIejlet azzal veszi kezdetet, hogy a papucs segitsegevel, mely illik a
labara, Ielismerik. (Alkalmankent mas targy is jatszhatja a papucs szerepet, peldaul gyr.
84
)
Az egyetlen kulcsIontossagu klnbseg, melynek segitsegevel a trteneteket (a Ientebb mar
targyalt) csoportokra oszthatjuk, abban mutatkozik, hogy mi okozza Hamupipke balsorsat.
Az egyik csoportban a legIontosabb szerepet az apa jatssza, all szemben Hamupipkevel.
A masik csoportban a mostohaanya es a mostohanverek allnak szemben a hsnvel; ezekben
a trtenetekben anya es lanyai olyannyira azonosithatok egymassal, hogy az olvasonak az az
erzese, voltakeppen egyetlen Iigura tbbIele hasitasaval van dolgunk. Az els csoportban apja
tulzott szeretete idezi el Hamupipke tragikus helyzetet; a masodikban a (mostoha)anya es
lanyainak gyllete idezi el (a mostohanverek gylletet pedig a testverek kztti
vetelkedes okozza).
Ha rabizzuk magunkat Basile mesejenek utalasaira, azt mondhatjuk, hogy az apa es a lany
egymas iranti mertektelen szeretete volt elszr, es csak ezt kvette a lany Hamupipke-sorba
taszitasa az anya es a nverek altal. Ez a helyzet megIelel a lany dipalis Iejldese
sorrendjenek. Elszr szereti az anyat a kisgyermekevek ,jo anyjat, aki kesbb a tnder-
keresztanya kepeben bukkan Iel ujra a trtenetben. Kesbb elIordul anyjatol apja Iele: t
szereti, es arra vagyik, hogy az is csak t szeresse. Ezen a ponton az anya es testverei is,
legyenek azok valosagosak vagy kepzeletbeliek, de klnskeppen a lanytestverek
versenytarsaiva valnak. Az dipalis idszak vegen a gyermek szamkivetettnek, teljesen
maganyosnak erzi magat; azutan, ha a serdlkorban minden annak rendje es modja szerint
jatszodik le, a lany visszatalal az anyahoz; de most mar nem szeretete kizarolagos targyanak
tekinti, hanem olyan szemelynek, akivel azonosulhat.
A tzhely, az otthon kzeppontja, egyuttal az anya jelkepe is. Ha valaki olyan kzel el a
tzhelyhez, hogy voltakeppen a hamuban lakik, ez azt az erIeszitest jelkepezheti, hogy
szeretne megmaradni az anya mellett es mind a mellett, amit jelkepez vagy visszaterni
hozza. Minden kislany megprobal visszaterni az anyahoz, miutan az apa csalodast okozott
neki. Ez a visszateresi kiserlet azonban tbbe nem sikerlhet, mivel anyja mar nem a
csecsemkor mindent megado ,jo anyja, hanem kezd kvetelmenyeket tamasztani a
gyermekkel szemben. Ebben a megvilagitasban Hamupipke a trtenet kezdeten nemcsak a
,jo anya elveszteset gyaszolja, hanem azon is kesereg, hogy Istbe mentek almai apjaval
valo csodalatos kapcsolatarol. Hamupipkenek meg kell kzdenie melyseges di-palis
csalodottsagaval, hogy a trtenet vegere ismet sikeresen elhessen, tbbe nem gyermekkent,
hanem hazassagra erett Iiatal lanykent.
A ,Hamupipke-valtozatok ket csoportja tehat, melyek a Ielszinen olyannyira
klnbznek abbol a szempontbol, hogy mi okozza bennk a hsn sorsanak rosszra
Iordulasat, melyebb szinten egyaltalan nem allnak ellentetben egymassal. Csak eppen
klnbzkeppen Iejezik ki a lanygyermek dipalis vagyainak es szorongasainak, tehat
ugyanannak a jelensegnek nehany Iontos aspektusat.
A helyzet mar lenyegesen bonyolultabb, ha a ,Hamupipke-trtenet manapsag nepszer
valtozatait vesszk szemgyre; ugyancsak nehez dolgunk van, ha meg akarjuk magyarazni,
miert szoritottak ki a korabbi valtozatokat, peldaul Basile-et. E valtozatokban az apa iranti
dipalis vagyak megnyilvanulasai elIojtodnak eltekintve a hsnnek attol a kivansagatol,
hogy az apja varazserej ajandekot hozzon neki. Es az az ajandek, melyet apja hoz
Hamupipkenek mint a datolyaIa a ,Macska-Hamupipke-meseben megteremti a lany
szamara annak a lehetseget, hogy talalkozzek a kiralyIival, es elnyerje annak szerelmet;
ennek eredmenyekeppen pedig apja helyebe egy masik IerIi lep Hamupipke erzelmeiben:
most mar t szereti a vilagon a legjobban.
Hamupipkenek anyja elpusztitasa iranti vagya a modern valtozatban Ielismerhetetlenne
valik, helyette eltolas es projekcio lep Iel: nem anya az, legalabbis a Ielszinen, aki olyan
Iontos szerepet jatszik a lany eleteben, hanem egy mostoha. Az anyat tehat a mese Ielcsereli
egy t helyettesit szereplvel. Es nem a lany szeretne anyjat kiszoritani a csaladban betlttt
helyebl, hogy jatszhasson nagyobb szerepet apja eleteben, hanem projekcio segitsegevel
ezt az erzest a mostohaban Iedezi Iel; a mostoha akarja a lanyt kiszoritani a helyebl. Egy
tovabbi eltolas gondoskodik rola, hogy a lanygyermek valodi vagyai rejtve maradjanak, nem
az anya, hanem a mostohatestverek akarjak elvenni a hsntl az t megillet helyet.
Ezekben a valtozatokban tehat az elIojtott dipalis erzelmek helyet veszi at a
testverIeltekenyseg motivuma a mese kzeppontjaban. A valo eletben is gyakran maradnak
rejtve mind a pozitiv, mind a negativ dipalis kapcsolatok, eppugy, mint a miattuk erzett I
bntudat: ilyenkor gyakran rejtznek a testverek kztti Ieltekenyseg mge. De mint ahogy az
gyakran megesik az olyan sszetett lelki Iolyamatokkal, melyek nagy bntudatot ebresztenek,
az egyen tudatosan kizarolag a bntudatbol ered szorongast eli at, magat a bntudatot vagy
annak okat nem. igy ,Hamupipke trtenete is csak az alacsony sorba taszitott hsn
keserveirl beszel.
A tndermesek legjobb hagyomanyai szerint azt a szorongast, amit Hamupipke
szanalomra melto helyzete ebreszt a hallgatoban, rvidesen eloszlatja a mese vege, mikor is
minden jora Iordul. Amikor a gyermek melyen ateli Hamupipke sorsat, anelkl hogy ez
tudatosodna benne, valamilyen Iormaban tulajdon dipalis szorongasaval es bntudataval
Ioglalkozik, es ugyanakkor a mgttk rejl vagyakkal is. A trtenet tapot ad a gyermek
remenyenek, hogy egy nap majd kibonyolodik dipalis helyzetebl, es szeretete szamara
olyan targyat talal, akinek bntudat vagy szorongas nelkl adhatja magat; a trtenet biztositja
rola, hogy a let melyebb szIerainak megj arasa mindssze egy szkseges lepes az egyen
legmagasabb rend lehetsegeinek megvalositasahoz vezet uton.
Hangsulyoznunk kell, hogy a ,Hamupipke-trtenet valamelyik mai valtozatat hallva,
teljesseggel lehetetlen lenne tudatosan Ielismerni, hogy a hsn balsorsat tulajdon dipalis
vagyainak ksznheti, es hogy amikor paratlan artatlansagat annyira hangsulyozza, a trtenet
voltakeppen dipalis bntudatat leplezi. A ,Hamupipke kzismert valtozatai
kvetkezetesen homalyban hagyjak az dipalis mozzanatokat, es meg csak nem is celoznak
ra, hogy Hamupipke artatlansaga ketseges lehet. Tudatos szinten a mostohaanya es a
nverek gonoszsaga elegseges magyarazat mindarra, ami Hamupipkevel trtenik. A mese
mai cselekmenye a testverIeltekenyseg krl sszpontosul; a mostohaanya is csak azert
taszitja alacsonyabb sorba Hamupipket, mert sajat lanyait akarja elterbe tolni; a nverek
gonoszsagat pedig az indokolja, hogy Ieltekenyek Hamupipkere.
De a ,Hamupipke mindazokat a tudattalan gondolatokat es erzelmeket Ielebreszti
bennnk, amelyek sajat bels tapasztalatainkban a testverIeltekenyseggel jaro erzelmekhez
kapcsolodnak. Anelkl hogy ,tudna, a gyermek sajat tapasztalatai alapjan knnyen megerti a
Hamupipkevel kapcsolatos bels tapasztalatok hullamzasat. A lanygyermek peldaul
visszaemlekezhet arra az elIojtott vagyara, hogy megszabaduljon anyatol, es apa csak az ve
legyen; es mivel bntudata van ezek miatt a ,piszkos vagyak miatt, a lanygyermek
,megerti, miert szamzi egy anya a lanyat, hogy azontul a hamuban aludjon, es miert kedveli
jobban tbbi gyermeket. Melyik gyermek nem kivanta meg, hogy szamzzek a csaladbol
valamelyik szlt, es melyik nem erzi ugy, hogy bntetesl erdemli ezt a sorsot? Es van-e
gyermek, aki ne szeretett volna alaposan meghemperegni a piszokban vagy a sarban; es
amikor a szli biralat miatt piszkosnak kellett ereznie magat, melyik gyermek ne lett volna
meggyzdve arrol, hogy nem is erdemel klnb sorsot, mint hogy egy piszkos zugba
szamzzek?
Azert Ioglalkoztunk ilyen sokat a ,Hamupipke dipalis hatterevel, hogy bebizonyitsuk: a
trtenet a hallgato szamara melyebb magyarazattal szolgal sajat, testvereivel kapcsolatos
Ieltekenysegenek okait illeten. Ha a hallgato megengedi, hogy tudattalan megertese egytt
,hullamozzek azzal, amit tudatos szinten tudomasul vesz, sokkal melyebben megerti, honnan
ered az az sszetett erzelem, melyet testverei keltenek benne. A testverek kztti
Ieltekenyseg, akar nyiltan kiIejezdik, akar elIojtjuk, mindenkeppen Iontos resze az ember
eletenek, es egeszen a Ielnttkorig tart, akarcsak pozitiv megIelelje, testvereink iranti
szeretetnk. De mivel ez utobbi ritkan vezet erzelmi bonyodalmakhoz, mig az elbbi igen, ha
melyebben megertjk, mi minden jatszik szerepet a testverIeltekenyseg kialakulasaban,
knnyebben megbirkozunk eletnknek ezzel a Iontos es bonyolult problemajaval.
Akarcsak a ,Piroska es a Iarkas, a ,Hamupipke is ket klnbz valtozatban ismeretes
manapsag: az egyik Perrault mesejen alapszik, a masik a Grimm testvereken, es a ket valtozat
jelents mertekben klnbzik.
85
Ahogy Perrault tbbi mesejevel is, ,Hamupipke-jevel is az a baj, hogy vette a
tndermese anyagat akar Basile trtenete volt az, akar valamilyen mas, szajhagyomanybol
ismert ,Hamupipke-valtozat, akar e kett kombinacioja , megszabaditotta mindattol, amit
kznsegesnek tartott, a tbbi reszet pedig odaig Iinomitotta, amig ugy nem erezte, hogy most
mar alkalmas az udvar szorakoztatasara. Mivel igen tehetseges es jo izles szerz volt,
bizonyos reszleteket maga talalt ki, masokat megvaltoztatott, hogy a trtenet megIeleljen sajat
esztetikai IelIogasanak. O talalta ki peldaul, hogy a trtenetben Iontos szerepet jatszo cipell
vegbl legyen; ez a motivum egyetlen mas verzioban sem szerepel, csak azokban, amelyek
Perrault-ebol erednek.
Errl a reszletrl meglehetsen sok vita Iolyt. Mivel a Irancia nyelvben a vair szot (ami
tarka szrmet jelent) es a verre (veg) szot neha igen hasonloan ejtik, Ielteteleztek, hogy
Perrault, amikor a trtenetet hallotta, tevesen ertette a vair szot verre-nek, es ezert
helyettesitette a szrmepapucsot vegcipvel. Bar ezt a magyarazatot sokan elIogadjak,
ketsegtelennek tnik, hogy az vegcip Perrault sajat, szandekos ujitasa. De az vegcip
kedveert Perrault-nak mellznie kellett a ,Hamupipke korabbi valtozatainak egy Iontos
mozzanatat: ezekben a valtozatokban a mostohatestverek levagnak egy darabot a labukbol,
hogy ne legyen nekik szk a cip. A kiralyIi nem veszi eszre a csalast, mig a madarak eneke
nem Iigyelmezteti ra, hogy ver van a menyasszony cipjeben. Ez a teny viszont azonnal
nyilvanvalo lett volna, ha a cip vegbl van. A Grimm testverek valtozataban (de mas
Ieldolgozasokban is, peldaul a ,Rashin Coatie cim skot valtozatban) a mostoha ugy erlteti
ra a cipt a lanya labara, hogy levagja a lany sarkat es labujjat. De mikzben az iIju par a
templomba hajt, a kiralyIi i; meghallja, hogy a galambok azt turbekoljak:
,Burukk, burukk, szep a lany.
De a laba veres am!
Kicsi ra a topanka,
Otthon l meg a matka.
86

Ezt hallvan, a kiralyIi rajn, hogy a mostohatestver nem a valodi menyasszony. De
Perrault csiszolt, udvari stilusahoz nem illett volna, hogy a mostohanverek
megcsonkitasanak jelenetet bennehagyja sajat valtozataban.
Perrault trtenete es mindazok a Ieldolgozasok, melyek kzvetlenl az ven alapulnak,
egeszen maskepp abrazoljak a hsn jellemet, mint az sszes egyeb valtozat. Perrault-nal
Hamupipke edes, mint a cukor, es az unalmassagig jo; a kezdemenyezkeszseg pedig
teljesseggel hianyzik belle (valoszinleg eppen ezert dolgozta Iel alt Disney eppen a
Perrault-Iele Hamupipket). Mas verziokban Hamupipke sokkal hatarozottabb szemelyiseg.
Hogy csak egy klnbseget emlitsnk, Perrault-nal Hamupipke sajat akaratabol alszik a
hamuban: ,Amikor elvegezte a munkajat, elbujt a kemencesutban, es lelt a hamuba innet
kapta a nevet. A Grimm-meseben szo sincs rola, hogy Hamupipke nmagat alacsonyitana le,
itt Hamupipkenek a hamuban kellett aludnia. Ami pedig a balba keszl nverek ltzteteset
illeti, Perrault-nal Hamupipke sajat joszantabol a ,lehet legjobb tanacsokat adta nekik, es
Ielajanlotta, hogy megIesli ket; a Grimm-meseben viszont a nverek raparancsolnak
Hamupipkere, hogy Ieslje meg ket, es tisztitsa ki a cipjket; Hamupipke
engedelmeskedik ugyan, de kzben sirdogal. Ami pedig a balba menest illeti, Perrault
Hamupipkeje semmit nem tesz ennek erdekeben: tnderkeresztanyja mondja meg neki, hogy
szeretne elmenni. A Grimm-meseben Hamupipke megkeri a mostohaanyjat, hadd menjen el
is a balba; kitart kerese mellett a visszautasitas utan is, es elvegzi a lehetetlen Ieladatot,
melynek teljesitesehez mostohaanyja az engedelyt kttte. A balbol sajat akaratabol megy
haza, es sajat akaratabol rejtzik el az t ldz kiralyIi ell. Perrault Hamupipkeje nem
azert megy haza a balbol, mert igy tartja helyesnek, hanem csak engedelmeskedik tnder-
keresztanyja parancsanak, hogy ejIelnel egy perccel se maradjon tovabb, klnben a hinto
visszavaltozik tkke stb.
Ami a cipell Ielprobalasat illeti, Perrault-nal nem maga a kiralyIi kutat a cip tulajdonosa
utan, hanem egy nemesurat kld el, hogy talalja meg a lanyt, akire raillik. Mieltt
Hamupipke talalkozna a kiralyIival, megjelenik tnder-keresztanyja, es ellatja gynyr
ruhakkal, igy a Grimm-mese es sok mas valtozat egyik legIontosabb reszlete elvesz:
nevezetesen, hogy a kiralyIit nem abranditja ki, amikor rongyos ruhaban latja Hamupipket,
mivel Ielismeri bels jo tulajdonsagait, melyek Iggetlenek a kls megjelenestl. igy
cskken a klnbseg a materialisztikus mostohatestverek akik csak a klssegekkel
trdnek es Hamupipke kztt, aki viszont nem sokat ad a klssegekre.
Perrault valtozataban tulajdonkeppen nemigen szamit, hogy valaki gonosz-e vagy erenyes.
Nala a mostohatestverek lenyegesen gonoszabban bannak Hamupipkevel, mint a Grimm-
meseben, a mese vegen azonban Hamupipke a keblere leli azokat, akik olyan rosszul
bantak vele, es kzli velk, hogy teljes szivebl szereti ket, es azt szeretne, ha azok is mindig
szeretnek. A trtenetbl azonban nem lehet megerteni, miert trdik Hamupipke azzal,
szeretik-e a nverei vagy sem, vagy hogy hogyan szerethetnek egyaltalan a trtentek utan.
Perrault-nal Hamupipke, miutan Ielesegl ment a herceghez, ,szallast adott ket nverenek a
palotaban, es meg ugyanaznap hozzaadta ket ket nagy hatalmu udvari emberhez.
A Grimm-mese vege egeszen mas, de maskent vegzdik a trtenet sszes tbbi
Ieldolgozasa is. Elszr is, a nverek levagnak egy darabot a labukbol, hogy Ielmenjen ra a
cip. Masodszor, a nverek maguktol mennek el Hamupipke eskvjere, hogy elnyerjek az
uj kiralyne-kegyet, es osztozzanak a szerencsejeben. De ahogy a templomba indulnak, a
galambok valoszinleg ugyanazok, akik annak idejen segitettek Hamupipkenek megoldani
a lehetetlen Ieladatot mindegyiknek kivajjak az egyik szemet, es amikor visszaIele jnnek a
templombol, a masikat is. ,gy hat gonoszsagukert es hamissagukert vaksaggal bnhdtek
eletk vegeig.
A ket valtozatban IelIedezhet szamos klnbseg kzl csak meg kettt ideznk. Perrault
trteneteben az apa semmilyen emlitesre melto szerepet nem jatszik. Mindssze annyit tudunk
meg rola, hogy masodszor is megnslt, es hogy Hamupipke ,nem mert panaszkodni az
apjanak, mert az csak megszidta volna, mivel teljesseggel a Ielesege uralma alatt allt. A
tnder-keresztanyarol se hallunk egeszen addig, amig egyszer csak Iel nem bukkan a
semmibl, hogy hintot, lovakat es szep ruhat hozzon Hamupipkenek.
Mivel a ,Hamupipke nepszerbb barmely mas tndermesenel, es az egesz vilagon
ismert, tisztaznunk kell, melyek azok a Iontos motivumok, melyek a trtenetbe szvdve es
egymassal egyeslve olyan mely tudatos es tudattalan vonzert es jelentseget klcsnznek
e mesenek. Stith Thompson, aki az eddigi legteljesebb elemzest keszitette a
nepmesemotivumokrol, a kvetkezkeppen sorolja Iel a Grimm testverek ,Hamupipke-
jenek legIontosabb motivumait: a hsn, akivel rosszul bannak; a tzhely mellett kell aludnia;
ajandekot ker az apjatol; a mogyoroIavesszt anyja sirjara lteti; a hsnnek bizonyos
Ieladatokat kell elvegeznie; allatok segitenek neki; az anya atvaltozik azza a Iava, amelyet
Hamupipke ltetett a sirjara, gynyr ruhakat hoz a lanyanak; Hamupipke talalkozik a
balban a kiralyIival; haromszor menekl el a balbol, es elszr a galambhazban rejtzik el,
masodszor egy krteIan, melyet apja kivag; a szurokkal bekent lepcs, ahol elvesziti a cipjet;
a cip Ielprobalasa; a nverek levagnak egy darabot a labukbol, es a kiralyIi elIogadja a (nem
valodi) menyasszonyt; az allatok IelIedik a csalast; Hamupipke boldog hazassaga; a vegzet
lesujt a gonoszokra.
87
En e motivumok targyalasa soran neha olyan reszletekre is utalok,
melyek csak Perrault ,Hamupipke-jeben szerepelnek, a Grimm-meseben nem.
Mar beszeltnk arrol, hogy a testverIeltekenyseg, Hamupipke balsorsanak oka, a mese
mai Iormajanak legIontosabb motivuma.
Ezzel gyakorolja a legkzvetlenebb hatast a hallgatora, ezzel ebreszti Iel empatiajat. E
motivumon keresztl azonosul a hsnvel; ez alapozza meg a trtenet tovabbi Iordulatait.
Az, hogy Hamupipke hamuban alszik a nevet is innen nyeri , rendkivl sszetett
ertelm reszlet.
52
A Ielszinen azt jelkepezi, hogy a hsnvel rosszul bannak, letaszitjak abbol
a szerencses helyzetbl, melyet a trtenet kezdete eltt elvezett. De nem ok nelkl dnttt ugy
Perrault hogy nala Hamupipke nkent menjen a hamu kze aludni. Annyira hozzaszoktunk,
hogy rendkivl lealazo helyzetnek tekintsk, ha valaki szolgasorban, a tzhely hamujaban
lakik, hogy mar Iel sem ismerjk, hogy mas szempontbol ezt a helyzetet igen kivanatosnak,
meg kivetelezettnek is lehet tekinteni. Az okorban a tzhely rzese a Vesta-szzek
ktelessege az egyik legnagyobb tekintellyel jaro, ha ugyan nem a legeslegtekintelyesebb
tarsadalmi rang volt, amit egy n elerhetett. Az okori Romaban Vesta-szznek lenni igen
irigylesremelto allapotot jelentett. A lanyokat hat- es tizeves koruk kztt valasztottak ki erre
a megtiszteltetesre nagyjabol ennyi ids lehetett Hamupipke is szolgasorsa idejen. A
Grimm-meseben Hamupipke egy agat ltet anyja sirjara, es knnyeivel ntzi. Az agnak
elbb Iava kell nnie, csak akkor latja el Hamupipket mindazzal, amire szksege van, hogy
elmehessen a balba. Es eppen a hat es tiz ev kztti gyermekek azok, akikre ez a mese a
52
Sajnalatos, hogy angol nyelvterleten a ,Hamupipke ,Cinderella neven ismeretes
(cinder salak); e cim a Irancia ,Cendrillon cim Ielletes es teves tkrIorditasa; a Irancia
cim, eppugy, mint a nemet, azt hangsulyozza, hogy a hsn a hamuban el. A Irancia cendre
szo (mely a latin cinerem hamu szobol ered) helyes Iorditasa ,hamu, es nem salak. Az
OxIord Englisch Dictionary kln hangsulyozza, hogy a cinders szo etimologiailag nem all
kapcsolatban a Irancia cendres szoval. Ez azert Iontos, mert a nevhez mas kepzettarsitasok
kapcsolodnak az egyik, masok a masik esetben, mivel a hamu a tkeletes eges rendkivl
tiszta, porszer vegtermeke, mig a salak, eppen ellenkezleg, a nem tkeletes eges
meglehetsen szennyes maradvanya.
legnagyobb hatast gyakorolja, es ez a hatas gyakran egesz eletkn vegigkiseri ket.
Ha mar Hamupipke szolgasagban tlttt eveirl beszelnk, viszonylag kesn kialakult
szokas volt, hogy a Vesta-szzek csak harmincevi szolgalat utan valhattak meg hivataluktol,
es csak ezutan mehettek Ierjhez. Eredetileg csak t evig voltak papnk, azaz addig, amig el
nem ertek abba a korba, amikor mar Ierjhez mehettek. Es ugy kepzeljk, Hamupipke
szenvedesei is krlbell ennyi ideig tarthattak. Vesta-szznek lenni: ez a hivatal egyreszt a
tz rzesevel jart, masreszt abszolut nemi tisztasaggal. Ha ezt a szerepet jol tltttek be, a
Vesta-szzek kesbb elkel hazassagot ktttek, akarcsak Hamupipke. Az artatlansag, a
szzesseg es a tz rzese tehat sszetartozo Iogalmak az okori gondolkodasban.
53
Lehetseges,
hogy a kereszteny vilagban a pogany szokasok Ielszamolasaval az a szerep, amely az okorban
a legkivanatosabbak egyike volt, a legalacsonyabb rendve valt. A Vesta-szzek a szent tzet
es Herat, az anyaistennt szolgaltak. Mivel a keresztenyseg istene ,atyaisten, a regi ni
istensegeket megIosztottak meltosaguktol es ertekktl, csakugy, mint a tzhely melletti
helyet. Ebben az ertelemben Hamupipket meltosagatol megIosztott anyaistennnek is
tekinthetjk, aki a trtenet vegere ujjaszletik a hamubol, mint a mitikus Inixmadar. De ezek
olyan trtenelmi jelleg sszeIggesek, amelyeket a ,Hamupipke atlag hallgatoja aligha
ismer Iel.
A tzhely mellett eles tovabbi pozitiv asszociaciokat is kelt, s ezek minden gyermek
szamara hozzaIerhetek. A gyermekek szeretnek a konyhaban idzni., Iigyelni, hogy keszl
az etel, st kuktaskodni. A kzponti Ites elterjedese eltt a tzhz kzel es hely volt az
egesz hazban a legmelegebb, gyakran a legkenyelmesebb hely. A tzhelyrl sok gyermeknek
jut eszebe, milyen kellemes orakat tlttt ott anyjaval egytt.
A gyermekek ezenkivl azt is szeretik, ha jo alaposan sszemaszatolhatjak magukat; ez
sztneik szabadon ereszteset jelenti szamukra. Tehat Hamupipkenek lenni, azaz olyan
szemelynek, aki a hamuban kotoraszik ez a gyermekben igen vonzo kepzeteket kelt. Ha az
ember ,jol sszemaszatolja magat: ez egyidejleg kellemes es bntudatot ebreszt dolog ma
is, mint ahogy az volt a regmult idkben.
Vegl pedig, Hamupipke halott anyjat gyaszolja. A ,por es hamu kiIejezes nem az
egyetlen, amely szoros kapcsolatba hozza egymassal a holtak es a hamu Iogalmat. Hamut
hinteni a Iejnkre: ez a gyasz szimboluma; piszkos rongyokban jarni a depresszio egyik
tnete. A hamuban lakas tehat egyidejleg jelkepezi az anyaval a tzhely kzeleben tlttt
boldog idket es a mely gyaszt ennek a meghitt kzelsegnek az elvesztese Ielett; az anya
,halala azt jelkepezi, hogy a Ielntte eres soran ezt a kzelseget szksegszeren el kell
veszitennk. Mivel mindezek a kepzetek a ,tzhely Iogalmahoz kapcsolodnak, az igen ers
empatikus erzeseket ebreszt bennnk, mert egyreszt arra a gyermekkori edenre emlekeztet,
melyben valaha eltnk, masreszt arra, milyen radikalisan megvaltozott az eletnk, amikor
kiztek minket a kisgyermek egyszer es boldog letebl, hogy megbirkozzunk a serdlkor es
a Ielnttkor minden ellentmondasaval.
53
A szent tzet rz papn tisztasaga, csakugy, mint magae a megtisztito hatasu tze, olyan
kepzettarsitasokat ebreszt, melyek a hamura is ervenyesek. Vannak tarsadalmak, ahol a hamut
ritualis mosdasra, tehat megtisztulasra hasznaltak. A hamu tehat ilyenIele kepzettarsitasokat is
ebresztett regebben, bar manapsag ez kevesbe kzismert. A hamu altal keltett masik
kepzettarsitas a gyasz. A hamu Iejre szorasa, homlok hamuval valo megke-nese, mint az
hamvazoszerdan trtenik, ma is a gyasz kiIejezese, mint az okorban. Mar az Odsszeia is
emliti azt a szokast, hogy a gyaszolo szemely az t ert veszteseg hatasara es kiIejezesekent
hamuba l; s e szokassal tbbIele nepnel is talalkozni lehetett.
88
Ha viszont Hamupipke
salakban l, es a neve (Cinderella) is innen ered, akkor azok a kepzettarsitasok, melyeket
eredeti neve a Perrault mesejenel joval korabban keletkezett olasz trtenetben, valamint a
Irancia es nemet valtozatban keltett a tisztasage es a mely gyasze , az angol valtozatban
eppen az ellenkezjkre Iordulnak: a ,Cinderella nev Ieketesegre es szennyre utal.
Amig a gyermek kicsiny, szlei megvedik testverei ellentmondasos erzeseitl es a klvilag
kveteleseitl. Visszatekintve ez az idszak paradicsomi allapotnak tnik. Aztan egyszer csak
az idsebb testverek mintha Ilenybe kerlnenek a most mar kevesbe vedett kisgyermekkel
szemben: kvetelmenyeket kezdenek tamasztani; k is, es anya is biraljak, amit a gyermek
tesz. Ha rendetlensegerl, st eppenseggel piszkos szokasairol beszelnek, ettl a gyermek
mellzttnek es piszkosnak kezdi erezni magat; kzben pedig ugy latja, hogy testverei
valosagos pompaban elnek. De jo magaviseletk veli a gyermek csak latszat, mer
szinleles es alnoksag. Innet a gonosz mostohanverek a ,Hamupipke-ben. A kisgyermek
szelssegekben gondolkodik: az egyik pillanatban gonosznak es piszkosnak, gyllettel
telinek erzi magat, a kvetkezben maga a megtesteslt artatlansag a tbbiek a gonoszok.
Barmilyenek legyenek is a kls krlmenyek, a testverIeltekenyseg eveiben a gyermek
belsleg a szenvedes, szklkdes, st nelklzes idejet eli: ugy erzi, Ielreertik, st
rosszindulatuak iranta. Hamupipkenek a hamuban tlttt evei arra tanitjak a gyermeket, hogy
ezt az idszakot senki nem kerlheti el. Lehetnek idszakok, amikor ugy erzi, minden es
mindenki ellenseges, senki nincs, aki segitene. Ha a gyermek Hamupipke trtenetet
hallgatva nem Iogja Iel, hogy meglehetsen hosszu ideig kell ebben a boldogtalan allapotban
maradnia, vegl, amikor a joindulatu erk gyzedelmeskednek az ellenseges erk Iltt, csak
tkeletlen megknnyebblest Iog erezni. A gyermek idnkent annyira nyomorultnak erzi
magat, hogy ugy tnik szamara, szenvedese igen hosszu ideig tart. Ezert ha Hamupipke
eleteben a nehez idszak csak rpke, atmeneti periodus volna, ugy erezne, nem hasonlithato
az helyzetehez. Hamupipkenek tehat olyan hosszu ideig kell szenvednie, mint amilyen
hosszunak a gyermek a sajat szenvedeset erzi; szabadulasa csak igy lesz igazan meggyz, es
csak igy hiszi el a gyermek igazan, hogy ugyanez az eleteben is be Iog majd kvetkezni.
Miutan Ielebredt bennnk a reszvet Hamupipke nyomorusaga irant, a hsn sorsa kezd
jobbra Iordulni. ,Trtent egyszer, hogy a gazdag ember vasarba keszlt, es megkerdezte a ket
mostohalanyat, mit akarnak vasarIianak.
Szep ruhat! Ielelte az egyik.
Gyngyt, gyemantot! Ielelte a masik.
Hat neked mit hozzak, Hamupipke? kerdezte az apjuk.
Nekem, edesapam, az els gallyat, amelyik hazaIele jvetedben a kalapodhoz tdik.
Hamupipke apja igy is tesz: egy mogyoroIaag nekicsapodik a kalapjanak, le is veri a
Iejerl, ezt hazaviszi Hamupipkenek, ,A lanyka megksznte az ajandekot, kiment a
temetbe, es elltette az edesanyja sirjara. Keservesen sirt kzben, hullott a knnye, mint a
zapor. A mogyorovessz gykeret eresztett, es csakhamar szep kis Iava sarjadt. Hamupipke
napjaban haromszor kilatogatott a temetbe, lelt az edesanyja sirhalmara, es elpanaszolta
nehez sorsat. Olyankor mindig egy hoIeher madar szallt a mogyoroIacskara. Hamupipkenek
csak ki kellett mondania, ha valamit kivant, s a madar nyomban ledobta neki, amit kert.
Az, hogy Hamupipke egy agat ker az apjatol, hogy azt elltesse az anyja sirjan, es hogy
apja eleget tesz a kivansaganak ez az els, bizonytalan kiserlet kettejk jo kapcsolatanak
helyreallitasara. A trtenet alapjan Ieltetelezhetjk, hogy Hamupipke nagyot csalodott
apjaban, st talan haragudott is ra, amiert ilyen harpiat vett Ielesegl. De a kisgyermek
szamara a szlei mindenhatoak. Ha Hamupipke sajat maga akarja iranyitani a sorsat, szlei
tekintelyenek cskkennie kell a szemeben. A hatalom e cskkeneset es atruhazasat jelkepezi
az ag, amelyik leveri a kalapot az apa Iejerl, tovabba az a teny is, hogy ugyanez az ag olyan
Iava n, melynek Hamupipke szamara varazsereje van. Tehat azt, ami az apa tekintelyet
cskkentette (a mogyoroIaagat), Hamupipke arra hasznalja, hogy az archaikus (halott) anya
hatalmat es tekintelyet nvelje vele. Mivel Hamupipke apjatol kapja azt az agat, amely aztan
az anya emleket ersiti meg benne, ez alighanem annak a jele, hogy az apa helyesli, hogy
lanya tbbe nem hozza ktdik tul ersen, hanem visszater az anyaval valo kezdeti,
egyertelmen jo kapcsolathoz. Az apa erzelmi Iontossaganak ez a cskkenese Hamupipke
eleteben elkesziti ra a lanyt, hogy apja irant erzett gyermeki szeretete atalakuljon a kiralyIi
iranti erett, Ielntt szerelemme.
A Ia, melyet Hamupipke anyja sirjara ltet es knnyeivel ntz, a trtenet egyik
legkltibb, legmegrenditbb es pszichologiailag legjelentsebb mozzanata. Azt Iejezi ki,
hogy a gyermekkor idealizalt anyakepe, ha az ember mint sajat bels tapasztalatainak egy
Iontos elemet eletben tartja, meg a legnagyobb nehezsegek kzepette is segitsegnkre lehet
es gyakran van is.
Ezt a trtenetnek azok a valtozatai meg vilagosabban Iejezik ki, melyekben a jo anya nem
Iava, hanem valamilyen segitkesz allatta valtozik at. Peldaul a Hamupipke-motivum
legregebben lejegyzett kinai valtozataban a hsnnek egy szelid hala van, amely szeret
gondoskodasanak hatasara tiz lab hosszura n meg. A gonosz mostoha IelIedezi, milyen
Iontos Hamupipkenek a hal, ezert ravaszul elpusztitja, es megeszi. A hsn
vigasztalhatatlan, mig egy blcs el nem arulja neki, hova temettek a hal csontjait; azt
tanacsolja neki, szedje ssze a csontokat, es tartsa ket a szobajaban; es ha ezekhez a
csontokhoz Iog imadkozni, minden kivansaga teljesedik. Sok europai es keleti valtozatban a
halott anya borjuva, tehenne, kecskeve vagy valamilyen mas allatta valtozik, melynek
varazsereje aztan segiti a hsnt.
A ,Rashin Coatie cim skot mese regebbi mind Basile, mind Perrault ,Hamupipke-
jenel; mar egy 1540-es Ieljegyzesben is talalkozunk a cimevel.
89
Egy anya halala eltt lanyara,
Rashin Coatie-re biz egy kis veres borjut, s a borju teljesiti a lany minden kivansagat. A
mostoha rajn, es megparancsolja, hogy vagjak le a borjut. Rashin Coatie ketsegbeesik, de a
halott borju azt tanacsolja neki, hogy szedje ssze a csontjait, es temesse el egy szrke k ala.
A lany ugy is tesz, es ettl kezdve ugy teljeslnek a kivansagai, hogy elmegy a khz, es
elmondja ket a borjunak. Karacsony idejen, amikor mindenki Ielveszi a legjobb ruhajat, es
elmegy a templomba, Rashin Coatie-nek azt mondja a mostohaja, hogy ilyen piszkosan nem
mehet velk. A halott borju gynyr ruhakat ad Rashin Coatie-nek, a templomban egy
kiralyIi beleszeret; mikor harmadszor talalkoznak, a lany elveszti a papucsat stb.
Sok mas Hamupipke-valtozatban az allat nemcsak segiti, hanem taplalja is a hsnt.
Peldaul egy egyiptomi meseben egy mostohaanya es a mostohatestverek rosszul bannak ket
gyermekkel, akik igy knyrgnek: ,O, tehen, legy kedves hozzank, amilyen anyank volt! A
tehen pedig jo etelt ad nekik. A mostoha rajn, es a tehenet levagjak. A gyermekek elegetik a
tehen csontjait, es a hamvakat egy agyagedenybe temetik; a hamubol Ia n, es gymlcst
terem a gyermekeknek, es ezaltal boldogga teszi ket.
90
Tehat vannak olyan Hamupipke-
valtozatok is, melyekben a Ia es az allat motivuma egytt szerepel, bizonyitva, hogy valoban
mindkett az anyat jelkepezi, s ezert egymast helyettesithetik. Ezekben a mesekben
szimbolikusan az anya helyebe egy tejet ado allat lep: egy tehen vagy mediterran
orszagokban egy kecske. Ez azt az erzelmi es pszichologiai kapcsolatot tkrzi, amely
kisgyermek kori szopasi elmenyeink es Ielnttkori biztonsagerzetnk kztt all Ienn.
Erikson beszel az ,sbizalom erzeserl, amely ,...az egyennek azt a sajat magaval es a
klvilaggal szembeni alapbeallitottsagat jelenti, melyre elete els eveiben tesz szert.
91
Az
sbizalmat az anyai gondoskodas lteti el a gyermekben, melyet elete legkorabbi
periodusaban tapasztal. Ha ebben az idszakban minden annak rendje es modja szerint
trtenik, a gyermek bizni Iog nmagaban es a klvilagban. A segitkesz allat vagy a
csodalatos Ia ennek az sbizalomnak a jelkepe, megtestesitese, kls megjelenitese. Ez az az
rkseg, amelyet a jo anyatol kap a gyermek, es amely a legszrnybb ketsegbeesesben is
tartja benne a lelket.
Azok a trtenetek, ahol a mostoha megli ezt a segit allatot, de ezzel nem sikerl
megIosztania Hamupipket bels biztonsagatol, arra utalnak, hogy az eletben a boldogulashoz
sokkal kevesbe Iontos az, ami a kls valosagban trtenik, mint az, ami bennnk magunkban.
Ami az eletet meg a legrosszabb krlmenyek kztt is elviselhetve teszi, az a jo anya kepe,
melyet beepitettnk tulajdon lelknkbe, igy a kls jelkep elvesztese nem szamit.
92
A klnIele Hamupipke-valtozatok egyik legIontosabb nyilvanvalo tanulsaga, hogy
tevednk, ha azt hisszk, hogy valami kls dologhoz kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy
sikeresen megbirkozzunk az elettel. A mostohatestverek minden erIeszitese, hogy celjaikat
valami klsseg segitsegevel erjek el, hiabavalonak bizonyul mit sem hasznalnak gondosan
kivalasztott es elkeszitett ruhaik, vagy a csalas, melynek segitsegevel megprobaljak a labukra
erltetni a cipt. Vegl csak annak sikerl minden, aki mint Hamupipke h marad
nmagahoz. Ugyanezt sugallja, hogy nincs szkseg az anya vagy a segitseget nyujto allat
tulajdonkeppeni jelenletere. Ez pszichologiailag helyes IelIogas: az ember bels
biztonsagahoz es nertekelesehez semmiIele klssegre nincs szkseg, mihelyt egyszer az
sbizalom kiIejldtt benne es ha valakiben csecsemkoraban nem alakult ki, semmiIele
klsseg nem potolhatja. Azok, akik szerencsetlensegkre eletk hajnalan nem kaptak meg
ezt az sbizalmat, ha egyaltalan megszerezhetik meg valaha, csak lelkk es szemelyisegk
bels strukturajanak atalakitasaval szerezhetik meg, es semmi esetre sem kls dolgok
segitsegevel, barmilyen kivanatosnak tnjenek is azok esetleg.
Az agbol, borjucsontbol vagy hamubol kinv Ia azt jelkepezi, hogy az eredeti
anyakepbl, illetve sajat, vele kapcsolatos tapasztalatainkbol valami tlk klnbz Iejldik
ki. A Ia, mint ennek jelkepe, klnsen helyenvalo, mivel termeszetehez tartozik a nvekedes
legyen az akar Macska-Hamupipke datolyaIaja, akar Hamupipke mogyoroIaja. E jelkep
arra utal, hogy nem eleg egyszeren megriznnk egy korabbi eletszakaszbol maradt
anyakepnket: ahogy a gyermek Ieln, ez az interiorizalt anya szksegkeppen vele valtozik.
Ez a dematerializacios Iolyamat emlekeztet arra a masikra, melynek soran a gyermek a
valosagos jo anya kepet az sbizalom bels elmenyeve szublimalja.
A Grimm testverek ,Hamupipke-jeben mindez meg kiIinomultabb Iormaban jelentkezik.
A Hamupipkeben lejatszodo bels Iolyamatok kezdete az anya utani ketsegbeesett gyasz: ezt
jelkepezi, hogy a hsn a hamuban lakik. Ha ott is maradna, semmiIele bels Iejldes nem
jatszodna le benne. A gyaszra mint atmeneti allapotra szkseg van ahhoz, hogy tovabb
tudjunk elni a szeretett szemely nelkl; de ha valoban tovabb akarunk elni, akkor vegl a
gyasznak valami pozitivva kell atalakulnia: belsnkben kell emleket-jelkepet allitanunk
annak, amit a kls valosagban elvesztettnk. S ez a bels targy aztan mindig sertetlen marad
bennnk, barmi trtenjek is a klvilagban. Hamupipke knnyeivel ntzi az anyja sirjara
ltetett agat, ez arra mutat, hogy ebren tartja anyja emleket; de ahogy a Ia n, ugy n
Hamupipkeben az interiorizalt anya is.
Hamupipke imai pedig, melyeket szinten a Ia Iltt mond, elaruljak, milyen remenyek
elnek a hsnben. Az imadsag olyasmit ker, aminek bekvetkezeseben bizunk; tehat ujra
helyreall az sbizalom, mihelyt a csapas utani megrazkodtatasbol magunkhoz tertnk; ez a
bizalom allitja bennnk helyre a remenyt, hogy vegl a dolgok ismet olyan jol Iognak allni,
mint regen. A kis Ieher madar, aki Hamupipke imaira megjelenik, a Predikator knyvebl
ismeretes hirnk: ,Mert az egi madar is elviszi a szot, es a szarnyas allat is bevadolna a te
beszededet. A Ieher madarban knny Ielismerni az anyanak a gyermekre rkitett
szellemet, melyet anyai gondoskodasaval ad at neki: ez a szellem mint sbizalom ver
gykeret a gyermekben kezdetben. S mint ilyen, a gyermek sajat szellemeve lesz, mely
minden viszontagsag kzepette megrzi, es remenyt ebreszt benne a jv irant, ert ad neki,
hogy jo eletet teremtsen maganak.
Akar Ielismerjk tudatos szinten annak az epizodnak a jelentseget, amikor Hamupipke
agat ker az apjatol, ellteti, knnyeivel ntzi, imadkozik Iltte, es vegl megjelenik a Ieher
madar, aki mindig leszall a Iara, valahanyszor Hamupipkenek szksege van ra, akar nem a
,Hamupipke-trtenetnek ez a mozzanata mindannyiunkat melyen erint, es mi reagalunk is
ra, legalabbis tudat-elttes szinten. E kep igen szep es hatasos, es klnsen az a gyermek
szamara, aki eppen hogy elkezdte interiorizalni mindazt, amit szlei jelentenek szamara.
Eppolyan jelents e mozzanat a Iiuk, mint a lanyok szamara, mivel az interiorizalt anya
vagy az sbizalom kulcsIontossagu lelki jelenseg, barmilyen nem legyen is az egyen.
Perrault, amikor kihagyta a Iamotivumot, es a tnderkeresztanyaval helyettesitette, aki
varatlanul, elzmenyek nelkl bukkan el a semmibl, a trtenetet melyebb jelentese nagy
reszetl Iosztotta meg.
A Grimm testverek ,Hamupipke-je rendkivl attetelesen es tapintatosan hozza a
gyermek tudomasara, hogy barmilyen nyomorusagosan erezze is magat az adott pillanatban
akar a testverIeltekenyseg, akar mas ok miatt , ha szublimalja nyomorusagat es
szomorusagat, mint azt Hamupipke tette, amikor Iat ltetett es erzelmei segitsegevel
Ielnevelte, is kepes lesz ra, hogy nalloan ugy rendezze a dolgokat, hogy elete e vilagban
boldogga valjon.
A Grimm testvereknel a ,Hamupipke-ben arrol olvashatunk, hogy alighogy Hamupipke
Ielnevelte a Iat, es megjelent a kismadar, aki teljesiti minden kivansagat, a kiraly haromnapos
nnepet rendezett, hogy a Iia Ieleseget talaljon maganak. Hamupipke knyrg a
mostohajanak, hogy hadd menjen el is. Bar megtiltjak neki, kitart elhatarozasa mellett.
Vegl a mostoha azt a Ieltetelt szabja neki, hogy ha kivalogatja a hamu kzl a lencset,
elmehet a balba, Ielteve, hogy ket ora alatt vegez a munkaval.
Ez egyike azoknak a latszolag teljesithetetlen Ieladatoknak, melyekkel a tndermesek
hseinek meg kell birkozniuk. A ,Hamupipke keleti valtozataiban Hamupipkenek Ionnia
kell, nehany nyugati valtozatban pedig gabonat kell szitalnia.
93
A Ielszinen ez is mindssze
annak egy ujabb megnyilvanulasa, hogy Hamupipkevel rosszul bannak. De Hamupipkenek
ezt a Ieladatot akkor kell elvegeznie, amikor helyzeteben mar gykeres valtozas trtent:
varazserej segitre tett szert a Ieher madarban, aki minden kivansagat teljesiti, epp mieltt
eljuthatna a balba mindez arra utal, hogy Hamupipkenek, mieltt meltova valna ra, hogy
minden jora Iorduljon az eleteben, nehez es bonyolult Ieladatokat kell elvegeznie. A
segitsegl hivott madarak kivalogatjak a lencset a hamubol, de Hamupipke ezzel csak annyit
er el, hogy mostohaja most mar ketszer olyan nehez Ieladatot szab neki: masodszor ket tanyer
lencset kell kivalogatnia a hamu kzl, raadasul mindssze egy ora alatt. A madarak
segitsegevel Hamupipke ezt a Ieladatot is megoldja, de mostohaja most se engedi el a balba,
hiaba igerte meg ketszer is.
A Ieladat, melyet Hamupipkenek meg kell oldania, ertelmetlennek latszik: minek a
lencset a hamu kze szorni, ha azutan ismet ki kell valogatni? A mostoha meg van rola
gyzdve, hogy ez a Ieladat megoldhatatlan, megalazo es ertelmetlen. De Hamupipke tudja,
hogy barmit tesz is az ember meg ha csupan a hamu kztt kotoraszik is , valami jo lehet
belle, ha kepes ra, hogy cselekedetet valamilyen jelentessel lassa el. Ez a reszlet megersiti a
gyermek meggyzdeset, hogy akar a legalacsonyabb rend mveletekben peldaul a
piszokban valo jatszadozasban is nagy ertek rejtzhet, csak Iel kell Iedezni. Hamupipke
segitsegl hivja a madarakat, es megkeri ket, hogy valogassak ki a hamubol a jo lencset, es
tegyek a talba, de az ocsut tntessek el.
A mostoha hamissagaval ketszer szegi meg az igeretet ellentetet alkot Hamupipke
Ielismerese: arra van szkseg, hogy a jot elvalasszuk a rossztol. Miutan Hamupipke nalloan
atalakitja a Ieladatot a jo es a rossz megklnbztetesenek moralis problemajava, es a rosszat
sikeresen megsemmisiti, elmegy anyja sirjahoz, hogy megkerje ra a Iat, hogy hintsen ra
ezstt-aranyat. A madar arannyal es ezsttel diszitett ruhat hajit le neki, es els ket
alkalommal ezsttel ekesitett selyemcipellt. Harmadik alkalommal a cipell aranybol van.
Perrault mesejeben is teljesitenie kell Hamupipkenek valamilyen Ieladatot, mieltt
elmehet a balba. Mikor tnder-keresztanyja kzli Hamupipkevel, hogy el kell mennie a
balba, megparancsolja neki, hogy hozzon egy sttkt a kertbl. Hamupipke, bar nem erti,
miert van erre szkseg, teszi, amit parancsoltak neki. A keresztanya az, es nem Hamupipke,
aki a tkt kivajja es hintova valtoztatja. Ezutan megparancsolja Hamupipkenek, hogy
eressze ki az egerIogobol az egereket, es mind a hatot lova valtoztatja, egy patkanyt pedig
kocsissa. Vegl Hamupipkenek hat gyikot kell Iognia, ezekbl lesznek az inasok. Rongyait
pedig gynyr ruhakka valtoztatja a keresztanyja, es vegcipt ad neki. Mindezek
birtokaban Hamupipke elindul a balba, de elbb a keresztanyja meghagyja neki, hogy meg
ejIel eltt terjen haza, mert amint ejIelt t az ora, minden visszavaltozik eredeti Iormajara.
Az vegcipt, a hintova valtoztatott sttkt mind-mind Perrault talalta ki, ezeknek a
motivumoknak nyoma sincs egyetlen mas valtozatban sem, csak az veben es az ven
alapulo Ieldolgozasokban. Marc Soriano ezekben a reszletekben a hallgato ellen iranyulo
gunyt lat: Perrault kicsuIolja azt, aki komolyan veszi a trtenetet, de kigunyolja magat a
targyat is: ha Hamupipke atvaltozhat gynyrseges hercegnve, akkor az egerekbl is lehet
lo es a patkanybol kocsis.
54
Az ironia reszben tudattalan gondolatok eredmenye, es az, hogy a Perrault kitalalta
reszleteket olyan szeles krben elIogadtak, arra utal, hogy azok erzekeny hurt penditettek meg
a hallgatoban. Az a ktelessegnk, hogy ragaszkodjunk ahhoz, ami a legjobb a multunkban;
hogy Iejlesszk erklcsi erzeknket; hogy a balsorsban is maradjunk hek azokhoz az
ertekekhez, melyeket tisztelnk; hogy ne engedjk, hogy masok rosszindulata vagy
gonoszsaga Ilebnk kerekedjen mindezek a motivumok olyan nyilvanvaloak a
Hamupipkeben, hogy Perrault-ra is ha akarta, ha nem hatassal voltak. Arra kell
kvetkeztetnnk, hogy ez ellen a hatas ellen tudatosan vedekezik. Ironiaja igyekszik
semmisse tenni a trtenet kimondatlan tanulsagat: hogy at kell alakitanunk nmagunkat egy
bels Iolyamat segitsegevel. Perrault kigunyolja azt a gondolatot, hogy a legmagasabb celokra
trekedve lehetve valik szamunkra, hogy letnk klsleg alacsony Ieltetelei Ile
emelkedjnk.
95
Perrault a ,Hamupipke-bl kellemes Iantaziakepet csinal, melynek nincs
mondanivaloja szamunkra. Es pontosan igy szeretne sok ember latni ezt a trtenetet; ez lehet a
magyarazata, hogy Perrault valtozata olyan szeles krben valt nepszerve.
Mindez esetleg megindokolja, miert alakitotta at Perrault ezt a regi trtenetet a maga izlese
szerint, de nem tisztazza, milyen tudatos vagy tudattalan Ielismeresek hatasara valtoztatott
meg bizonyos reszleteket eppen ugy, ahogy tette, es hogy hasonlo Ielismereseink alapjan
miert Iogadjuk el mi is ezeket a valtoztatasokat. Perrault-en kivl minden mas Ieldolgozasban
Hamupipket kenyszeritik ra, hogy a hamuban aludjon; kizarolag Perrault beszel arrol, hogy
Hamupipke maga valas:totta a hamut halohelyel. Ezaltal Hamupipkeben Ielismerjk a
pubertaskor eltt allo gyermeket, akiben meg el a vagy, hogy alaposan sszemaszatolja
magat; nem undorodik meg a patkanyoktol, egerektl es hasonlo apro csuszomaszoktol;
kivajja a sttkt, es azt kepzeli, hogy az gynyr hintova valtozott. Az egerek es a
patkanyok stet es mocskos zugokban elnek, es elelmet lopnak: vagyis csupa olyan dolgot mi-
velnek, amit a gyermek maga is szivesen megtenne. Tudattalan szinten Iallikus
kepzettarsitasokat is ebresztenek: a szexualis erdekldes ebredesere, a nemi eresre utalnak.
Fggetlenl ezektl a kepzettarsitasoktol, a jelentektelen, st undorito allatok atvaltozasa
lovakka, kocsissa es inasokka, valamiIele szublimaciot jelent. Ez a reszlet tehat ket szinten is
meggyz szamunkra: egyreszt arra utal, milyen tarsasagban elt Hamupipke a hamuban,
mikor alacsony sorba taszitottak st talan utal Hamupipke Iallikus erdekldesere is ,
masreszt arra, hogy helyes, ha a Ielntte eres soran az eIIajta erdekldest szublimalja azaz
Ielkeszl a kiralyIival valo talalkozasra.
Perrault Ieldolgozasa a ,Hamupipke-t elIogadhatobba teszi mind tudatos, mind
tudattalan megertesnk szamara. Tudatosan hajlunk ra, hogy elIogadjuk az ironiat, amely a
trtenetet kellemes Iantaziatermekke Iokozza le, melynek nincs komoly tartalma, mivel
ezaltal megszabadulunk attol a ktelezettsegtl melyre klnben burkoltan Iigyelmeztet ,
hogy gyzzk le magunkban a testverIeltekenyseg erzeset, interiorizaljuk szeretetnk korai
54
* Ami a gyikokat illeti, Soriane utal a Irancia szolasra: ,lusta, mint a gyik: talan ezert lesz
Perrault-nal inas a gyikokbol; az inasok lustasaga ugyanis kzmondasos volt.
94
targyait, es eljnk az altaluk belenk plantalt moralis kvetelmenyek szerint. Tudattalan szinten
ezek a reszletek sajat eltemetett gyermekkori elmenyeink alapjan tnnek meggyznek, mivel
latszolag arra utalnak, ahhoz, hogy erette valjunk, at kell alakitanunk, szublimalnunk kell az
sztns viselkedes iranti korai vonzalmunkat, iranyuljon ez a vonzalom akar a szennyre,
akar Iallikus targyakra.
Perrault Hamupipkejenek, aki hat inas kisereteben, hatlovas hinton hajt a balba mintha
csak IV. Lajos Versailles-aban lett volna az a bal , haza kell mennie ejIel eltt, mieltt
pompas ltzeke visszavaltozna korabbi rongyaiva. A harmadik alkalommal azonban
megIeledkezik az id mulasarol, es annyira kell sietnie, hogy eltnjn, mieltt eloszlik a
varazslat, hogy elvesziti egyik vegcipjet. ,A palotarket, akik a kapunal alltak,
megkerdeztek, nem lattak-e egy hercegnt, aki elhagyta a palotat; azt Ieleltek, senkit nem
lattak, csak egy nagyon szegenyesen ltztt Iiatal lanyt, aki sokkal inkabb Ialusi
parasztlanynak latszott, semmint uri hlgynek.
A Grimm-meseben Hamupipke addig maradhat a balban, ameddig akar. Ha megis
hazamegy, ezt valamilyen cellal teszi, nem parancsra. Amikor Hamupipke ennek ellenere
hazaindult, a kiralyIi megprobalja elkiserni, de a lany els ejszaka elbujik elle. ,A kiralyIi
megvarta az udvaron, mig a gazdag ember hazaerkezik a mulatsagbol a csaladjaval. Tstent
odaintette magahoz.
Az a szepseges lany, akivel az este tancoltam, elszktt ellem, es ide bujt a
galambhazadba. Utana akarok menni.
Vajon Hamupipke volna az? gondolta a gazdag ember, de hiaba probalt benyitni, az
ajto nem engedett, bellrl bereteszeltek. Erre gyorsan Iejszet, baltat hozatott, es betrte.
Hanem odabenn egy arva lelket sem talaltak. Kzben ugyanis Hamupipke elmeneklt, es
visszaltztt a rongyaiba. Kvetkez nap ugyanez ismetldik meg, azzal a klnbseggel,
hogy Hamupipke ezuttal a krteIan rejtzik el. Harmadik nap a kiralyIi megparancsolja,
hogy kenjek be a lepcsket szurokkal, es mikor Hamupipke ismet elmenekl, egyik papucsa
beleragad a szurokba.
Vannak olyan valtozatai is a mesenek, amikor Hamupipke maga gondoskodik arrol, hogy
a kiralyIi Ielismerje, nem varja meg passzivan, mig megtalaljak. Egyik ilyen valtozatban a
kiralyIi egy gyrt ad neki, amelyet a lany belest egy stemenybe, melyet a kiralyIinak
talalnak Iel; az pedig nem hajlando mas lanyt venni Ielesegl, csak azt, akinek az ujjara raillik
a gyr.
Miert megy el Hamupipke haromszor is a balba, hogy talalkozzek a kiralyIival, ha
minden alkalommal elmenekl, es visszater alacsony helyzetebe? Mint az gyakran megesik,
valamely haromszor megismetelt viselkedes egy gyermek szleihez viszonyitott helyzetet
jelkepezi: azt, hogy hogyan tesz szert valodi nallosagra es szemelyisegre, ahogy megbirkozik
azzal a korai elkepzelesevel, hogy a harmasban a legIontosabb elem, es azzal a kesbbi
Ielelmevel, hogy a legkevesbe Iontos. A valodi nmegvalositas nem a harom ismetles
eredmenye, hanem valami mase, amihez viszont a harom ismetles vezet el: a cip
Ielprobalasae.
Hamupipke haromszori meneklesenek az a legkezenIekvbb jelentese, hogy a hsn azt
szeretne, ha nmagaert, es nem ragyogo megjeleneseert valasztanak. Csak ha mar szerelmese
latta t alacsony helyzeteben is, es meg mindig utana vagyakozik, akkor lesz az ve. De
ehhez eleg lenne, ha egyszer talalkozna a kiralyIival, es azutan mindjart az els ejszakan
elveszitene a cipellt. Melyebb szinten a haromszor megismetelt latogatas a balban a Iiatal
leany ambivalens erzelmeit jelkepezi: szeretne is szemelyesen es szexualisan elktelezni
magat valaki mellett, ugyanakkor Iel is ettl. Ugyanezt az ambivalenciat tkrzi az apa
viselkedese is: eszebe jut ugyan, hogy talan lanya, Hamupipke volt az a gynyr lany, akit
a kiralyIi keres, de nem bizik megerzeseben. A kiralyIi is Ielismeri, hogy addig ugysem
nyerheti el Hamupipket, mig az erzelmileg, dipalis modon az apjahoz ktdik. Ezert nem is
maga szegdik a lany nyomaba, hanem megkeri az apat, hogy keresse meg Hamupipket.
Csak ha az apa valamilyen modon hajlandonak mutatkozik ra, hogy eleressze a lanyat, es
Ielbontsa a hozza Izd ktelekeket, akkor tud a lany nyugodtan, az eretlen targyvalasztas
(az apa) utan heteroszexualis szeretete szamara immar erett modon valasztani targyat: leend
Ierjet. Az apa lerombolja Hamupipke
buvohelyet: szethasogatja a galambducom es kivagja a krteIat; ezaltal kiIejezi, hogy kesz
atadni a lanyat a kiralyIinak. De erIeszitesei meg nem jarnak a kivant eredmennyel.
Egeszen mas szinten a galambduc es a krteIa azoknak a varazserej targyaknak Ielelnek
meg, melyek eddig a pontig segitsegere voltak Hamupipkenek nmaga megrzeseben. Az
els segittarsainak, a madaraknak a lakohelye k valogattak ki Hamupipke szamara a
lencset a hamubol, mint annak a Ieher madarnak a helyettesiti, amelyik szep ruhakat hozott a
hsnnek, kztk a nevezetes cipellt is. A krteIa pedig arra a masik Iara emlekeztet, mely
Hamupipke anyjanak a sirjan ntt. Hamupipkenek meg kell szabadulnia a varazserej
targyakba vetett bizalmatol es attol, hogy azok segitsegevel probaljon boldogan elni a valo
vilagban. Apja, ugy latszik, megerti ezt, es ezert kivagja ezeket a buvohelyeket: nem lehet
tbbe a hamuba rejtzni, de nem lehet a valosag ell menedeket keresni semmiIele
varazserej buvohelyen sem. Mostantol kezdve Hamupipke nem elhet sem sajat valodi
szintje alatt, sem magasan Iltte.
Jacob Grimm nyoman Cox is megemliti azt az si nemet szokast, hogy a vlegeny a
jegyesseg jelekent egy cipt ad at a menyasszonyanak.
96
De ez nem magyarazza meg, miert az
dnti el, ki lesz az igazi menyasszony, hogy kire illik ra a cip holott ez a helyzet a kinai
meseben es Perrault-eban is az vegcipvel. Ahhoz, hogy a proba igazan megbizhato legyen,
a cipnek papucsnak kell lennie, amely nem tagul, klnben mas lanyra is raillene,
valamelyik mostohanverre peldaul. Hogy Perrault-nak megis Iinom erzeke volt a trtenet
arnyalatai irant, bizonyitja, hogy nala a cip vegbl keszlt, marpedig ez az anyag egyaltalan
nem tagul, rendkivl merev, es knnyen trik.
Az az apro targy, amelybe a test valamilyen reszet bele kell csusztatni, es annak szorosan
krl kell Iognia, a vagina szimbolumanak tekinthet. Valami, ami trekeny, es nem szabad
tagitani, nehogy elrepedjen errl viszont a szzhartya jut esznkbe; es ha olyasmirl
hallunk, amit egy bal utan az ember knnyen elveszit, amikor a szeret nem akarja
hazaereszteni a szerelmeset , ez knnyen kelti bennnk a szzesseg kepzetet, klnsen
akkor, ha a IerIi csapdat allit szurokkal keni be a lepcst , hogy elIogja a meneklt.
Hamupipke menekleset ebbl a helyzetbl ugy ertelmezhetjk, hogy megprobalja
megvedeni a szzesseget.
Perrault-nal a keresztanya parancsa, hogy Hamupipkenek egy bizonyos idpontra haza
kell ernie, klnben nagy baj lesz, azokra a hasonlo apai kvetelesekre emlekeztet, hogy a
lanygyermek ne maradjon ki este sokaig, mert valami baja eshet. Az a sok ,Hamupipke-
valtozat, melyekben a hsn azert menekl el otthonrol, mert ,termeszetellenes apja
erszakot akar elkvetni rajta, alatamasztja azt az ertelmezest, hogy Hamupipke azert
menekl haza a balbol, mert szeretne megvedeni magat vagy az erszaktol, vagy attol, hogy
sajat vagyai magukkal sodorjak. S ezzel arra kenyszeriti a kiralyIit, hogy apja hazaban keresse
meg, es a kiralyIi ezaltal a lanykeresre erkez vlegeny helyzetebe kerl. Mig Perrault
,Hamupipke-jeben egy udvari ember probalja Iel a lanyok labara a papucsot, es a Grimm-
meseben a kiralyIi csak atnyujtja Hamupipkenek, es az maga huzza Iel a labara, szamos
valtozatban a kiralyIi maga huzza Iel a cipt a lany labara. Ez esznkbe idezheti azt a
pillanatot, amikor a vlegeny Ielhuzza a gyrt a menyasszony ujjara ez a hazassagi
szertartas Iontos resze, es azt jelkepezi, hogy ettl kezdve rkre egybeIorrtak.
Mindez knnyen erthet. A mese hallgatoja megerzi, hogy a papucs Ielhuzasa eljegyzesi
szertartas, es az is teljesen vilagos, hogy Hamupipke a szzi menyasszony. Minden gyermek
tudja, hogy a hazassag egytt jar a szexualitassal. A regi idkben, amikor tbb gyermek ntt
ugy Iel, hogy allatok kzeleben elt, tudtak, hogy a szexualitasnak valami kze van ahhoz,
hogy a him nemi szervet a nstenybe vezeti; a mai gyermek ezt szleitl tudja meg. Ha
azonban a trtenet legIontosabb motivuma, a testverIeltekenyseg szempontjabol nezzk,
akkor a becses cipell Ielhuzasa a megIelel labra egyeb lehetseges szimbolikus jelentessel is
rendelkezik.
A ,Hamupipke-nek, mint sok mas tndermesenek is, a testverIeltekenyseg all a
kzeppontjaban. Ezekben a tndermesekben a rivalizalas majdnem mindig azonos nem
gyermekek kztt Iolyik. De a valo eletben az esetek tbbsegeben a csaladon bell a
leghevesebb vetelkedes a Iiu es leanytestverek kztt Iolyik.
Hogy a lanygyermekek hatranyos megklnbztetesben reszeslnek a Iiuk rovasara igen
regi jelenseg, bar mostanaban kezdenek Iellepni ellene. Furcsa lenne, ha ez a hatranyos
megklnbztetes nem keltene a lanygyermekekben Ieltekenyseget es irigyseget. A
pszichoanalizis szakirodalma tele van olyan esetek leirasaval, amikor a lanygyermek
Ieltekeny a Iiuk nemi szervere; a nk ,peniszirigysege mar eleg hosszu ideje kzismert
Iogalom. Sokkal kevesbe kzismert azonban, hogy ez az irigyseg korantsem egyoldalu: a Iiuk
is Ieltekenyek arra, ami csak a lanyok sajatja: a keblekre es a nknek arra a kepessegere, hogy
gyermeket tudnak szlni.
97
Mindket nem Ieltekeny arra, ami hianyzik belle, barmilyen bszke legyen is egyebkent
sajat jellegzetessegeire, legyen az status, tarsadalmi szerep vagy nemi szervek. Bar mindez
knnyen megIigyelhet, es ketsegkivl ez az igazsag, sajnos meg mindig nem ismerik es
Iogadjak el eleg szeles krben. (Bizonyos Iokig ez annak is ksznhet, hogy a
pszichoanalizis korai irodalma olyan egyoldaluan hangsulyozta a lanygyermek ugynevezett
,peniszirigyseget; ennek oka valoszinleg az, hogy kezdetben a legtbb tanulmanyt IerIiak
irtak, akik nem vizsgaltak meg tulajdon irigysegket a nk irant. Ennek ni megIeleljevel
manapsag a harcias, n voltukra bszke Ieministak irasaiban talalkozhatunk.)
A ,Hamupipke, melynek kzeppontjaban minden mas tndermesenel inkabb a
testverIeltekenyseg all, Iurcsa modon hianyos volna, ha nem Iejezne ki azt a Ieltekenyseget is,
melyet a Iiuk es lanyok ereznek egymas irant nemi szerveik klnbzsege miatt, A szexualis
irigyseg mgtt a szexualis Ielelem, az ugynevezett ,kasztracios szorongas rejtezik: a
Ielelem, hogy az egyennek valamely testresze hianyzik. A fels:inen a ,Hamupipke a lanyok
kztti testverIeltekenysegrl szol; de nem lehetseges-e, hogy burkoltan valamilyen masik,
melyebb es alaposabban elIojtott erzelemre is utal?
Bar a lanyok es a Iiuk egyIorma mertekben szenvednek a ,kaszt-racios szorongastol, nem
ugyanazokat az erzeseket szenvedik el. Mind a ,peniszirigyseg, mind a ,kasztracios
szorongas kiIejezes csak egyet hangsulyoz a megnevezett jelenseg sszetett pszichologiai
aspektusai kzl. A Ireudi elmelet szerint a lanyok kasztracios komplexusa a kre az
elkepzeles kre epl, hogy eredetileg minden gyermeknek van penisze, csak a lanyok
valahogy elveszitettek a maguket (valoszinleg bntetesbl, mert helytelenl viselkedtek), de
remenykednek benne, hogy visszanhet. Ennek a Iiukban az a szorongas Ielel meg, hogy
mivel a lanyoknak nincs penisze, ezt csak ugy lehet megmagyarazni, hogy elveszitettek, es a
Iiugyermek attol Iel, hogy ez vele is megtrtenhet. A kasztracios szorongasban szenved
lanygyermek szamos, igen klnbz vedekez modszert alkalmaz, hogy megrizze
nbecsleset a kepzelt cskkentertekseg hatasatol; ezek kze tartozik az a tudattalan
Iantaziakep, hogy neki maganak is van ilyen szerve.
Hogy megerthessk, milyen tudattalan gondolatok es erzelmek vezethettek a gynyr,
apro cipell, a ,Hamupipke kzponti motivumanak kitalalasahoz, es ami meg Iontosabb
milyen tudattalan kepzetek keltesevel eri el ez a jelkep, hogy a ,Hamupipke annyira
meggyz es a legnepszerbb tndermesek egyike legyen ehhez el kell Iogadnunk, hogy a
cip jelkepben szamos klnbz, st ellentmondo pszichologiai attitd egyeslhetett.
A legtbb ,Hamupipke-valtozatban van egy rendkivl Iurcsa epizod: a mostohanverek
levagnak egy darabot a labukbol, hogy Iel tudjak venni az aprocska cipt. Bar Perrault ezt a
jelenetet kihagyta a maga ,Hamupipke-jebl, Cox szerint a trtenet sszes tbbi
valtozataban szerepel, kiveve azokat, melyek Perrault mesejen alapulnak, es meg nehanyat.
Ezt a jelenetet ugy tekinthetjk, mint a ni kasztracios komplexussal kapcsolatos bizonyos
erzelmek szimbolikus kiIejezeset.
Az, hogy a nverek ravasz modon levagnak egy darabot a labukbol az utolso akadaly a
mese szerencses vege eltt , kzvetlenl megelzi Hamupipke es a kiralyIi egymasra
talalasat. Meg egy utolso alkalommal a mostohaanya segitsegevel a nverek megprobaljak
kijatszani es megIosztani jogos jarandosagatol Hamupipket. A nverek levagnak egy darabot
a labukbol, mikor megprobaljak beleerltetni a cipbe. A Grimm-meseben a legidsebb nver
a tulsagosan hosszu nagylabujja miatt nem tudja Ielhuzni a cipt. Ezert a mostoha kest ad
neki, es raparancsol, hogy vagja le a nagylabujjat, hiszen ha egyszer kiralyne lesz belle,
ugyse kell tbbet gyalog jarnia. A lany igy is tesz, beleerlteti a labat a cipbe, es a kiralyIi
magaval viszi. Ahogy elhajtanak hintojukon Hamupipke anyjanak sirja es a mogyoroIa
mellett, a Ian l ket galamb igy szol:
,Burukk, burukk, szep a lany,
De a laba veres am!
Kicsi ra a topanka.
Otthon l meg a matka. A herceg a lany cipjere nez, es latja, hogy ver szivarog belle.
Visszaviszi hat a mostohatestvert. A masik mostohatestver is megprobalja Ielhuzni a cipt, de
tulsagosan nagy a sarka. Az anya neki is azt mondja, hogy vagjon le a lababol, es meg egyszer
lejatszodik ugyanaz, mint az els alkalommal. Bizonyos valtozatokban csak egy csalo
menyasszony van, es vagy a nagylabujjat, vagy a sarkat vagja le, vagy mindkettt. A ,Rashin
Coatie-ben az anya az, aki levag egy darabot a lany lababol.
Ez az epizod megersiti azt a korabbi benyomasunkat, hogy a mostohanverek valoban
rendkivl elvetemltek, es semmitl se riadnak vissza annak erdekeben, hogy kijatsszak
Hamupipket es elerjek sajat celjaikat. A Ielszinen a mostohatestverek viselkedese ers
ellentetben all Hamupipkeevel, aki boldogsagat kizarolag valodi nmaga segitsegevel akarja
elerni. Nem hajlando elIogadni, hogy varazslat utjan szerzett ragyogo ltzeke alapjan
valasszak ki t, es ugy rendezi a dolgokat, hogy a kiralyIinak latnia kelljen t rongyos
ruhaiban is. A mostohanverek csalast alkalmaznak, es hamissaguk eredmenye
megcsonkitasuk ez a motivum meg egyszer Ielbukkan a mese vegen is, amikor a ket Ieher
madar kivajja a szemket. De ez a reszlet mar olyan rendkivl durva es kegyetlen, hogy
valamilyen klnleges, bar valoszinleg tudattalan okanak kellett lennie, hogy belekerlt a
trtenetbe. Az ncsonkitas igen ritka a tndermesekben, sokkal ritkabb, mint masok
megcsonkitasa ez utobbival a mesekben eleg gyakran talalkozhatunk, akar bnteteskent,
akar valamilyen mas okbol trtenik.
A ,Hamupipke keletkezesenek idejen a kzIelIogas a IerIi nagysagat es a n
kicsinyseget hangsulyozta, es Hamupipke apro laba klnsen Iemininne teszi a hsnt. A
mostohanvereknek olyan nagy a labuk, hogy nem illik ra a cipell tehat maszkulinabbak,
mint Hamupipke, kvetkezeskepp kevesbe kivanatosak. A nverek olyan ketsegbeesetten
szeretnek elnyerni a kiralyIit, hogy semmitl sem riadnak vissza, ami trekeny, gynge nve
teszi ket.
A nverek kiserletet, hogy ncsonkitas segitsegevel csapjak be a kiralyIit, leleplezi verz
labuk. Azaltal akartak niesebbe tenni magukat, hogy levagtak testk egy darabjat, ennek
kvetkezmenye a verzes. A nverek tehat jelkepesen kasztraltak nmagukat, hogy bizonyitsak
niessegket; a verzes, mely a testnek e kasztralt reszebl ered, niessegk tovabbi
bizonyiteka, hiszen a menstruaciot jelkepezi.
De akar azt jelkepezi az ncsonkitas vagy az anya altali megcsonkittatas, hogy a
lanygyermek tudattalan szinten megszabadul kepzelt peniszetl, akar nem, es akar a
menstruacio szimboluma a verzes a meseben, akar nem, a trtenetbl megtudjuk, hogy a
mostohatestverek mindezzel mit sem ertek el. A madarak leleplezik, hogy a menyasszony
verzik; s ebbl kiderl, hogy egyik mostohanver se a valodi matka. Hamupipke az igazi,
szz menyasszony: a tudattalan szamara ugyanis az a lany, aki meg nem menstrual, tisztabban
szzies, mint az, aki mar igen. Es ha egy lany engedi, hogy verzeset valaki eszrevegye
meghozza egy IerIi! , akkor nemcsak az illemet serti meg, hanem kevesbe szziesnek is
minsl, mint az a lany, aki egyaltalan nem verzik. Ugy tnik tehat, hogy ez az epizod
tudattalan szinten Hamupipke szzesseget allitja szembe a szzesseg hianyaval a
mostohatestverekben.
A cip, a ,Hamupipke-nek ez a legIontosabb eleme, mely eldnti a hsn sorsat,
rendkivl sszetett szimbolum. Valoszinleg klnIele, egymasnak ellentmondo tudattlan
gondolatok hatasara keletkezett, s igy a hallgatoban is klnIele tudattalan kepzettarsitasokat
kelt.
Tudatos szinten egy targy, peldaul egy cip, mindssze az, ami; szimbolikusan a tudattalan
szamara viszont e trtenetben a cip a vaginat vagy az ahhoz kapcsolodo kepzeteket is
jelkepezi. A tndermesek mind a tudathoz, mind a tudattalanhoz szolnak, ettl annyira
mvesziek, erdekIeszitek es meggyzek. A bennk szerepl targyaknak tehat
meggyzeknek, helyenvaloaknak kell lennik a nyilvanvalo, tudatos szint szamara is,
ugyanakkor kepesnek kell lennik arra, hogy Ielszini jelentesktl egeszen klnbz
asszociaciokat ebresszenek. Az aprocska cip es a lab, mely beleillik, es a megcsonkitott lab,
amely nem Ier bele ezeknek a kepzeteknek tudatos szinten is megvan a maguk jelentese.
A ,Hamupipke-ben az apro, csinos lab tudattalan szexualis vonzert gyakorol, de egytt
szerepei egy gynyr, ertekes (peldaul arany) cipvel, melybe a lab kenyelmesen beleillik. A
,Hamu-pipke-trtenetnek ez a mozzanata nmagaban, nallo mesekent is letezik, es mint
Strabotol tudjuk sokkal regebbi, mint az okori kinai ,Hamupipke-mese. Ez a mese arrol
szol, hogy egy sasmadar ellopja a gynyr kurtizan, Rhodope szandaljat, es a szandalt
ledobja a Iarao ele. A Iaraonak annyira megtetszik a szandal, hogy egesz Egyiptomot atkutatja
a szandal tulajdonosaert, hogy Ielesegl vegye.
98
Ez a trtenet is arra utal, hogy az okori
Egyiptomban, csakugy, mint ma, bizonyos krlmenyek kztt a ni cip mint annak
jelkepe, ami a nkben a legkivanatosabb hatarozott, de melyen tudattalan okokbol szerelmet
ebresztett a IerIiban.
Mivel tbb mint ketezer even at mint azt Strabo trtenete tanusitja az egesz vilagon igen
nepszer trtenetekben a ni cipt elIogadtak a megIelel menyasszony megtalalasahoz
vezet tndermese-megoldasnak, Iel kell tennnk, hogy ez nem ok nelkl van igy. Azert
olyan bonyolult dolog a cipnek mint a vagina jelkepenek a tudattalan jelenteset elemezni,
mert noha mind a IerIiak, mind a nk reagalnak erre a szimbolikus jelentesre, ezt nem
ugyanolyan modon teszik.
55
Ezert olyan kiIinomult, ugyanakkor annyira sszetett es tbb
ertelm ez a szimbolum, es ezert gyakorol olyan ers erzelmi vonzast mindket nemre, noha
mas es mas okokbol; es ez klnsen igaz az egyen eletenek arra az idszakara, mikor meg
nem jutott el a teljes egyeni es szexualis erettsegig, ami az elet soran meglehetsen kesn
kvetkezik be.
A meseben a kiralyIi a cip segitsegevel jn ra, hogy Hamupipke a valodi menyasszony.
Ha szepsege vagy szemelyisege, vagy barmely egyeb tulajdonsaga alapjan valasztotta volna,
aligha vezethetnek Ielre a mostohatestverek. Azoknak megis olyannyira sikerlt becsapniuk,
55
A Iolklorkutatasok rengeteg adattal tamasztjak ala azt az elmeletet, hogy a papucs a vagina
szimboluma. Rooth Jamesont idezve beszamol rola, hogy a manchuk kztt elvarjak a
menyasszonytol, hogy papucsot ajandekozzon Ierje batyjainak, akik miutan naluk szokasos
a csoporthazassag szinten szexualis partnerei lesznek Ierjevel kttt hazassaga utan. A
papucsokon a diszitmeny ,lien hua-t abrazol, ez pedig naluk a ni nemi szerv kznyelvi
neve.
hogy elszr az egyiket, aztan a masikat ltette a hintojaba mint menyasszonyat, es hajtott el
velk. A madaraknak kellett Iigyelmeztetnik, hogy egyik sem a valodi menyasszony, mert
ver szivarog a cipjkbl. Tehat nem annyira az dnttte el, ki a valodi menyasszony, hogy
illik-e ra a cip, inkabb az dnttte el, ki a nem igazi, hogy annak ver szivargott a lababol a
cipbe. Es ezt a kiralyIi maga keptelen volt IelIedezni, noha az ember azt hinne, az ilyesmit
knnyen meglatni. De a kiralyIi csak akkor Iedezi Iel, amikor a galambok erteljesen
rairanyitjak a Iigyelmet.
Az, hogy a kiralyIi nem veszi eszre a cipbe szivargo vert, a kasztracios komplexus egy
masik sszetevjere utal: arra, amelyik a menstruacios verzessel all kapcsolatban. Hogy a ver
a cipbl szivarog, csak ujabb szimbolikus megegyezes a papucs es a vagina kztt, de
ezuttal a vagina verzik, mint a menstruacio idejen. Hogy a kiralyIi ezt nem veszi eszre, arra
utal, hogy vedekeznie kell a szorongas ellen, amit ez kelt benne.
Hamupipke azert lehet a valodi menyasszony, mert szabaditja meg a kiralyIit ettl a
szorongastol. A laba knnyeden belecsusszan a gynyr cipbe; tehat a labbeli valami Iinom
es trekeny dolog beIogadasara alkalmas. S ehhez Hamupipkenek nem kell megcsonkitania
magat, nem kell vereznie teste egyetlen reszebl sem. Az, hogy tbbszr is megszkik a
balbol, arra mutat, hogy nvereivel ellentetben az szexualitasa nem agressziv: bekesen
megvarja, amig t valasztjak. De amint egyszer kivalasztottak, mar egyaltalan nem habozik.
Nem varja meg, mig a kiralyIi huzza Iel a labara a papucsot, megteszi ezt maga; ezzel
megmutatta, hogy elegend kezdemenyezkeszseg van benne ahhoz, hogy maga tudja
iranyitani sajat eletet. A kiralyIi a mostohanverekkel szemben nagy szorongast erzett,
olyannyira, hogy eszre se vette, hogy becsapjak. De Hamupipkevel nagy biztonsagban erzi
magat. Mivel az, aki biztonsagot nyujt a hercegnek, a megIelel menyasszony.
De mi hat a helyzet Hamupipkevel vegl is a trtenet hsnje! A kiralyIi balvanyozza
a cipt: ezaltal jelkepes Iormaban kzli vele, hogy szereti niesseget, melyet a vagina
jelkepez. Barhogy erzett is Hamupipke azzal kapcsolatban, hogy hamuban kell laknia, tudta,
hogy az a szemely, aki igy el, masok szemeben szennyesnek es esetlennek latszik. Vannak
nk, akik igy ereznek tulajdon szexualitasukkal kapcsolatban; masok pedig attol Ielnek, hogy
a IerIiak ereznek igy. Ezert gondoskodott rola Hamupipke, hogy a kiralyIi ebben az
allapotban is lathassa, mieltt t valasztja. Azzal, hogy atnyujtja neki a cipt, hogy bujtassa
bele a labat, a kiralyIi szimbolikusan azt Iejezi ki, hogy elIogadja t ugy, ahogy van, szennyes
es megalazott helyzeteben is.
Itt emlekeztetnnk kell arra, hogy Hamupipke az aranycipellt a halott anyja szellemet
kepvisel madartol kapta; ezt a szellemet Hamupipke interiorizalta, es ennek segitsegevel
viselte el a klnbz megprobaltatasokat. A kiralyIi mind a cipt, mind a kiralysagot
vegervenyesen atadja Hamupipkenek: jelkepesen a niesseget kinalja Iel neki az aranycip-
vagina Iormajaban. Niessege kivanatos voltanak vegs megersitese a IerIi reszerl az, hogy
elIogadja a vaginat: szereti benne a nt. De senki, meg egy tnderkiralyIi sem ajandekozhatja
meg Hamupipket tulajdon nisegenek elIogadasaval st meg a kiralyIi szerelme sem.
Egyedl Hamupipke sajat maga Iogadhatja el rmmel tulajdon ni mivoltat; bar ebben
ketsegkivl segit neki a kiralyIi szerelme is. Ez annak a jelenetnek a melyebb ertelme, amikor
arrol olvashatunk, hogy ,lehuzta a labarol a nehez Iacipt, es belebujt a topankaba. Ugy
raillett, mintha rantttek volna.
Ebben a pillanatban Hamupipke szepsege, amelyet eddig csak mintegy ,klcsnkapott a
balok idejere, sajat valodi enjeve valik: valtozik at Iacipbl ami a hamuban tlttt
eletszakasz kellekei kze tartozott aranycipellve.
A cipell Ielprobalasanak szertartasa Hamupipke eljegyzeset jelenti; a kiralyIi azert
valasztja eppen t, mert jelkepesen a nem kasztralt n, aki a kiralyIit is megszabaditja
kasztracios szorongasaitol, melyek klnben lehetetlenne tennek a boldog hazassagot.
Hamupipke pedig azert valasztja a kiralyIit, mert az elIogadta t ,szennyes szexualitasaval
egytt is, szeretettel elIogadta a cip altal jelkepezett vaginat, es kiIejezte helyesleset a hsn
peniszvagya irant, amit a cip-vaginaba pontosan beleill apro lab jelkepez. Ezert viszi a
kiralyIi a gynyr cipellt Hamupipkenek, es ezert huzza Iel az a cipt a labara csak
ezutan ismeri Iel a kiralyIi, hogy a valodi menyasszony. Hamupipke, amikor maga bujtatja
labat a cipbe, ezzel kiIejezi, hogy kettejk szexualis kapcsolataban is aktiv, kezdemenyez
Iel lesz majd. Es arrol is bizonysagot tesz, hogy nem hianyzik belle semmi, es nem is
hianyzott soha: mindene megvan, ami illik hozza, mint ahogy a laba is kenyelmesen beleillik
a cipellbe.
Ezt az ertelmezest tamasztja ala a hazassagktes szertartasanak egy altalanosan gyakorolt
mozzanata is. A menyasszony odanyujtja egyik ujjat a vlegenynek, az pedig rahuzza a
jegygyrt. Ha valaki atdugja az ujjat a masik keze hvelykujjabol es mutatoujjabol kepzett
krn, ez a kzsles meglehetsen durva jelkepe. De a gyr Ielhuzasanak szertartasa
valami egeszen mast Iejez ki jelkepesen. A gyrt, a vagina szimbolumat a vlegeny adja at a
menyasszonyanak; a menyasszony cserebe sajat kinyujtott ujjat kinalja, hogy a vlegeny
vegrehajthassa a ritust.
E szertartasban igen sok tudattalan gondolat Iejezdik ki. A gyrk ritualis csereje altal a
IerIi kiIejezi, hogy vagyik a vaginara, es elIogadja azt ezzel kapcsolatban a nnek esetleg
aggodalmai lehettek , egyszersmind elIogadja a n sajat penisz iranti vagyat is. A
menyasszony, amikor megengedi, hogy az ujjara huzzak a gyrt, elismeri, hogy mostantol
kezdve a Ierje bizonyos Iokig birtokolja az vaginajat, pedig Ierje peniszet; es ezaltal tbbe
nem erzi majd ugy, hogy hianyzik belle valami; ez pedig kasztracios szorongasainak veget
jelenti, mint ahogy a IerIi is megszabadul a sajat kasztracios komplexusatol ezt jelkepezi,
hogy maga is Ielhuzza es ettl kezdve viseli sajat jegygyrjet. Az aranvcipell, melyet a
kiralyIi atad Hamupipkenek, hogy belebujtassa a labat, e ritus egy masik Iormajanak
tekinthet; e szertartast annyira magatol ertetdnek szoktuk tekinteni, hogy nem is igen
gondolunk szimbolikus jelentesere, noha ez az az aktus, amely altal a vlegeny Ielesegl veszi
a menyasszonyt.
A ,Hamupipke a testverek kztti versengesrl es Ieltekenysegrl szol, arrol, hogyan
gyzedelmeskedhet az ember mindezek Ielett. A legnagyobb irigyseget es Ieltekenyseget azok
a nemi jellegzetessegek ebresztik, melyek az egyik emberben megvannak, a masik pedig
nelklzi ket. Mire Hamupipke trtenete veget er, nemcsak a testverIeltekenyseget
interiorizalta es haladta meg a hsn, hanem a nemek kztti rivalizalast is. A trtenet
kezdeten a hsn Ieltekenysege miatt teljes nelklzesben elt, a trtenet vegere nagy
boldogsagban van resze, mivel olyan szeretetben reszesl, mely megerti ennek a
Ieltekenysegnek a Iorrasait, elIogadja ket, es ezaltal megsemmisiti.
Hamupipke azt kapja meg a kiralyIitol, amirl ugy hitte, belle hianyzik, amikor a
kiralyIi jelkepes Iormaban biztositja rola, hogy semmilyen szempontbol nem hianyos leny, es
hogy elnyeri azt, amit birtokolni szeretett volna. A kiralyIi pedig abban a dologban nyer
megnyugtatast Hamupipketl, ami legjobban aggasztotta: hogy bar a lany mindig is penisz
utan vagyakozott, most elIogadja, hogy e vagyat csak a IerIi elegitheti ki. A cipIelhuzas
jelenete azt bizonyitja, hogy a hsnt nem ,kasztraltak, nem mondott le a vagyairol, es igy
nem is kivan mast se kasztralni; tehat a kiralyIinak nem kell attol Ielnie, hogy ez Iog trtenni
vele. A cipellmotivum arra szolgal, hogy Ieloldja a IerIi tudattalan szorongasat, es hogy
tudattalan vagyakat elegitsen ki a nben. Mindkettjk szamara lehetve teszi, hogy tkeletes
kieleglest talaljanak szexualis kapcsolatukban a hazassagban. E motivum segitsegevel a
trtenet a hallgatot tudattalan szinten Ielvilagositja arrol, mi trtenik a hazassagban, mi is a
szexualitas.
A gyermek, akinek tudattalanja reagal a trtenet rejtett jelentesere, legyen akar lany, akar
Iiu, knnyebben meg Iogja erteni, mi rejtezik Ieltekenysege es arra iranyulo szorongasa
mgtt, hogy alacsony sorba, megalazo helyzetbe Iog kerlni. Valami halvany sejtelme annak
az irracionalis szorongasnak az eredeterl is lesz majd, mely a boldog szexualis kapcsolat
kialakitasanak akadalya lehet, s arrol is, mi szkseges egy ilyen kapcsolathoz. De a trtenet
arrol is biztositja a gyermeket, hogy mint a mese hsei is kepes lesz Ilebe kerekedni
szorongasainak, es minden megprobaltatas ellenere, vegl is minden jora Iordul.
A trtenet vege nem lenne teljesen megnyugtato, ha a gonoszok nem bnhdnenek meg.
De nem Hamupipke az, aki a bntetest rajuk meri, es nem is a kiralyIi. Ugyanazok a
madarak, akik Hamupipkenek segitettek lencset valogatni klnvalasztva a jot a rossztol ,
most beIejezik a mostohanverek megbnteteset, amit azok maguk kezdtek meg, mikor
megcsonkitottak a labukat; a galambok kivajjak a szemket. A vaksag szimbolikusan azt
allitja, hogy vakok voltak, amikor azt hittek, masok megalazasa aran emelkedhetnek
magasabbra, vagy amikor sorsuk megoldasat klssegektl remeltek, de legIkeppen akkor,
amikor azt hittek, hogy a szexualis boldogsag elerhet (n)kasztracio segitsegevel.
Hogy e legnepszerbb tndermese nehany mozzanatanak tudattalan jelenteset Ielderitsem,
targyalnom kell a trtenet keltette szexualis asszociaciokat. Ezen asszociaciok targyalasa
soran sajnos kenytelen voltam a klt tanacsa ellen cselekedni, aki azt irja: ,Ovatosan jarj itt,
mert az almaimon lepdelsz.
101
De az almok jelentese es jelentsege is csak akkor kezdett
nyilvanvalova valni, amikor Freud ki merte Irkeszni azokat a sokret, gyakran durva es
ersen szexualis jelleg tudattalan gondolatokat, melyek a latszolag artatlan Ielszin alatt
rejlenek. Freud hatasara tulajdon almaink sokkal problematikusabbak lettek szamunkra
sokkal nyugtalanitobb es nehezebb Ieladat lett megerteni ket. Ugyanakkor az alom a
tudattalanba vezet legrvidebb ut is: lehetve teszi, hogy uj, gazdagabb kepet alkossunk
nmagunkrol, emberi mivoltunk termeszeterl.
A gyermek, akinek tetszik a ,Hamupipke, tbbnyire a mese valamelyik Ielszini
jelentesere reagal. De az nmaga megertesehez vezet ut klnbz pontjain attol Iggen,
mit erez eppen problematikusnak , a gyermek tudattalanjat a trtenet valamelyik melyebb,
rejtett jelentese Iel Iogja vilagositani valamelyik Iontos reszlet segitsegevel.
102
A Ielszinen a trtenet abban segit a gyermeknek, hogy a testverek kztti rivalizalast az
elet meglehetsen gyakori jelensegenek tekintse, es azzal biztatja, hogy nem kell Ielnie attol,
hogy ez a helyzet megsemmislessel Ienyegeti, eppen ellenkezleg: ha a testverei nem
lennenek olyan komiszak hozza, nem diadalmaskodhatna olyan nagy mertekben a vegen. Mi
tbb, a mese azt is elmondja a gyermeknek, hogy bar volt egy olyan idszak, amikor t
piszkosnak es kznsegesnek tekintettek, ez mindssze atmeneti allapot volt, es semmi
kihatasa nem lesz a jvre. Aztan van a mesenek meg egy nyilvanvalo erklcsi tanulsaga is: a
klssegek semmit nem arulnak el egy szemely bels ertekeirl; ha az ember h nmagahoz,
legyzi azokat, akik masnak mutatjak magukat, mint amilyenek valojaban; es hogy az ereny
elnyeri jutalmat, a rossz megbnhdik,
A trtenet nyiltan kimondja azt is bar ezt kevesbe knny Ielismerni , hogy ahhoz, hogy
az ember teljes mertekben megvalositsa nmagat, kepesnek kell lennie a kemeny munkara, es
arra, hogy elvalassza a jot a rossztol; ezt jelkepezi a lencse szetvalogatasa. Meg az olyan
alacsonyrend anyagbol is, mint a hamu, nagy ertek dolgok nyerhetek, ha az ember tudja,
mi ennek a modja.
Meg mindig kzel a trtenet Ielszinehez es a gyermek tudata szamara knnyen
hozzaIerhet modon Iejezi ki a mese annak a Iontossagat, hogy az egyennek meg kell riznie,
ami jo volt a multjaban, es elevenen kell tartania az sbizalmat, melyet csecsemkoraban az
anyjaval valo kapcsolatbol nyert. Ez a bizalom lehetve teszi, hogy elerje mindazt, ami az
eletben a legjobb; es ha valaki visszatalal a jo anya altal kepviselt ertekekhez, ezek segitenek
neki, hogy gyzedelmeskedjek.
Ha a gyermeknek nemcsak anyjaval, hanem altalaban a szleivel valo kapcsolatat
tekintjk, a ,Hamupipke mind a gyermeknek, mind a szlknek Iontos Ielismeresekkel
szolgalhat, s e Ielismereseket egyetlen mas tndermese se Iejezi ki ilyen vilagosan. Holott
annyira Iontosak, hogy ismertetesket eppen ezert a ,Hamupipke targyalasanak a vegere
tartogattuk. Annyira nyilvanvaloan benne rejlenek a trtenetben, hogy nem maradhatnak hatas
nelkl a hallgatora, es annal nagyobb hatast gyakorolnak rank, minel kevesbe vagyunk
kepesek tudatosan megIogalmazni a magunk szamara, mit is kzlnek voltakeppen. Anelkl,
hogy ,tudnank, a mese tanulsaga reszeve lesz az eletrl valo tudasunknak, amikor ezt a
meset nmagunk reszeve tesszk.
Egyetlen mas tndermeseben sem all olyan eles ellentetben egymassal a jo es a rossz anya
kepe, mint ebben. Meg a ,HoIeherke-ben sincs szo olyasmirl, hogy a mostohaanya
lehetetlen Ieladatot ad a lanyanak, vagy nehez munkat kvetel tle, pedig a ,HoIeherke
kiralyneja igazan az elkepzelhet legrosszabb mostoha. Nem jelenik meg a mostoha a mese
vegen sem az eredeti jo anya alakjaban, hogy gondoskodjek gyermeke boldogsagarol.
Hamupipketl mostohaanyja nehez munkat es latszolag megoldhatatlan Ieladatok teljesiteset
kveteli. A trtenet Ielleti szintjen arrol hallunk, hogyan talalja meg Hamupipke az
kiralyIijat, mindannak ellenere, amit a mostohaanya tesz vele. De a tudattalanban, klnsen
a kisgyermekeben, az ,ellenere igen gyakran egyet jelent azzal, hogy ,azert, mert.
Ha nem kenyszeritettek volna a ,Hamupipke-szerepre, a hsn sose lehetett volna a
kiralyIi menyasszonya; a trtenetbl ez teljesseggel nyilvanvalo. Ahhoz, hogy a hsn
megszerezze szemelyes identitasat, hogy a lehet legmagasabb szinten valositsa meg
nmagat, mindkettre szkseg van, allitja a mese az eredeti jo szlkre, es a kesbbi
,mostoha szlkre, akik ,kegyetlenl es ,erzeketlenl kvetelmenyeket tamasztanak a
gyermekkel szemben. A kett egytt alkotja Hamupipke trtenetet. Ha a jo anya egy idre
nem valtozott volna at a gonosz mostohava, nem lenne meg a gyermekben a motivacio ahhoz,
hogy nallo enjet kialakitsa, hogy IelIedezze a jo es rossz kzti klnbseget, hogy kiIejlessze
kezdemenyezkeszseget es meghatarozza nmagat. Figyeljk meg: a mostohanverek, akik
szamara a mostoha mindvegig a jo anya marad, sose erik el mindezt, res babuk maradnak.
Mikor a cipell nem illik a nverekre, nem k kezdemenyezik a megoldast, hanem anyjuk
parancsol rajuk. Mindezt tovabb hangsulyozza az a mozzanat, hogy a nverek hatralev
eletkre megvakulnak azaz erzeketlenekke valnak; ez reszben jelkepe, reszben logikus
kvetkezmenye a trtenetben annak, hogy nem alakitottak ki nallo szemelyisegket.
Ahhoz, hogy az nallo individuumma Iejldes lehetsegesse valjek, szilard alapra van
szkseg, arra az ,sbizalomra, melyet csak a csecsem es a jo szlk kztti kapcsolat
biztosit az egyen szamara. De ahhoz, hogy az individualizacio Iolyamata valoban lehetseges
es szkseges legyen hiszen ha elkerlhetnenk, nem probalkoznank meg vele, mivel
tulsagosan Iajdalmas , a jo szlnek egy idre at kell valtoznia gonosz, kveteldz
,mostohava, aki a gyermeket arra kenyszeriti, hogy hosszu eveken at egyedl vandoroljon
sajat szemelyenek sivatagaban, aki latszolag ,kimeletlenl kvetel, anelkl hogy a gyermek
kenyelmevel trdne. De ha a gyermek ezekre a nehezsegekre azzal reagal, hogy nalloan
kiIejleszti sajat enjet, akkor csodalatos modon a jo szl ujra megjelenik. Hasonlit ez a
helyzet ahhoz, amikor a serdl gyermek egyaltalan nem erti meg szlei viselkedeset, egeszen
addig, mig Ielntte nem erett maga is.
A ,Hamupipke azokat a Iokozatokat abrazolja a szemelyiseg Iejldeseben, melyeken
athaladva az egyen eljut az nmegvalositasig; s mint igazi tndermese, olyan Iormaban
abrazolja ket, hogy mindenki megerti, mire van szkseg ahhoz, hogy teljes ertek emberi
leny valjek belle. Ez korantsem meglep, hiszen a tndermese ezt szerettem volna e
knyvben bebizonyitani rendkivl pontosan jeleniti meg a psziche mkdeset: hogy milyen
pszichologiai problemakkal kzdnk, es hogyan lehet a legjobban megoldani ket. Erikson az
emberi eletciklusrol alkotott modelljeben utal ra, hogy az idealis emberi leny Iejldese
ugynevezett ,IazisspeciIikus pszichoszocialis valsagokon keresztl megy vegbe, es az
egyennek minden egyes egymasra kvetkez Iazisban el kell ernie az illet Iazisra jellemz
idealis celt. Sorrendben ezek a Iazisok a kvetkezz zk: elszr az sbizalom Iazisa:
Hamupipke eleteben ezt az eredeti jo anya jelkepezi, valamint annak Hamupipke lelkeben
meggykeresedett kepe. Masodik az autonomia Iazisa: Hamupipke elIogadja a neki szant
szerepet, es kihozza belle a legjobbat. Harmadik a kezdemenyezes Iazisa: Hamupipke
kezdemenyezkeszsege akkor Iejldik ki, amikor ellteti az agat, es szemelyes erzelmei,
knnyei es imai segitsegevel neveli Iel. Negyedik a szorgalom Iazisa: ezt jelkepezi a nehez
munka, amit Hamupipkenek vegeznie kell, peldaul a lencse kivalogatasa. tdik az identitas
megszerzesenek Iazisa: Hamupipke elszkik a balrol, elrejtzik a galambducban es a
krteIan, es ragaszkodik hozza, hogy a kiralyIi Hamupipkekent, negativ identitasaban is
megismerje, mieltt a kiralyIi menyasszonyakent Ielvenne pozitiv identitasat; hiszen minden
valodi identitasnak eppugy megvannak a negativ, mint a pozitiv sszetevi. Erikson
rendszerenek megIeleln, miutan idealis modon megoldotta a Ienti pszichologiai
krizishelyzeteket azaltal, hogy elerte az elbb Ielsorolt szemelyisegjegyeket, keszen all arra,
hogy igazan meghitt kapcsolatra lepjen egy masik szemellyel.
103
Ha egy gyermek megIigyeli, milyen klnbseg van a mostohanverek sorsa es
Hamupipkee kztt az elbbiek mindvegig a ,jo szlkhz ktdnek, es nem megy
bennk vegbe semmiIele Iejldes, Hamupipke pedig mindenIele nehezsegeken es
jelentekeny bels Iejldesen megy keresztl, amikor az eredeti ,jo szlket Ielcsereli a
mostohaszlkre , a mese a segitsegere lehet abban, hogy Ielismerje: egy idre sajat
erdekeben szkseg van arra, hogy akar a legszeretbb szlket is visszautasito es kvetelz
,mostohaszlknek erezze, es ezt megertik a szlk is. Ha a ,Hamupipke hatassal van a
szlkre is, segithet elIogadtatni velk, hogy ez a Iazis szkseges lepes a gyermek valodi
erettseg Iele vezet utjan, hogy egy idre a gyermeknek ugy kell ereznie, hogy szlei
,rosszakka valtoztak. A trtenetbl az is kiderl, hogy amikor a gyermek mar megszerezte
valodi identitasat, a jo szlk kepe ujjaeled benne, sokkal hatalmasabbnak bizonyul a rossz
szlk kepenel, es mindrkre Ielcsereli azt.
A ,Hamupipke tehat vigasztalast kinal a szlknek, akiknek erre szksegk is van,
azzal, hogy megtanitja nekik, hogy miert tnnek Iel egy idre rossz szinben gyermekeik eltt,
es hogy milyen cel erdekeben van erre szkseg. A gyermek pedig azt tanulja meg a
,Hamupipke-bl, hogy ahhoz, hogy elnyerje a ,kiralysagot, egy ideig Hamupipkekent
kell elnie, es ez nemcsak az ezzel az allapottal jaro nelklzest jelenti, hanem azt is, hogy
bonyolult Ieladatokat kell nalloan elvegeznie. Attol Iggen, pszichologiai Iejldese melyik
Iazisaban van eppen a gyermek, a kiralysag, melyet Hamupipke elnyer, vagy a korlatlan
kielegles lehetseget jelenti szamara, vagy az individualitas es az atlagon Ielli egyeni
teljesitmeny elereset.
Tudattalanul a gyermekek es a Ielnttek a ,Hamupipke-ben kinalt mas jelleg
batoritasra is reagalnak, arra, hogy a latszolag pusztito dipalis konIliktusok ellenere, melyek
Hamupipket alacsony sorba taszitottak, es az ellenkez nem szl okozta csalodas, a jo
anya mostohava valasa ellenere, Hamupipke sorsa vegl is jora Iordul: jobb elete lesz, mint
szleinek volt. Mi tbb, a trtenet aIell is megnyugtat, hogy a kasztracios szorongasok is
csak a gyermek szorongo kepzeletenek a termekei; egy jo hazassagban a Ieleknek meg azok a
szexualis vagyai is kieleglnek, melyek megvalosithatatlan almoknak tnhettek: a IerIi elnyeri
az arany vaginat, a n atmenetileg a peniszt.
A ,Hamupipke a gyermeket legnagyobb csalodasaitol az dipalis kiabrandulastol, a
kasztracios szorongastol, sajat magarol alkotott rossz velemenyetl, mely masok Ieltetelezett
rossz velemenyenek a kvetkezmenye autonomiajanak kialakitasa Iele iranyitja:
Iigyelmezteti, hogy szorgalmasnak kell lennie, es meg kell szereznie sajat pozitiv identitasat.
Hamupipke a trtenet vegere valoban keszen all a boldog hazassagra. De szereti-e vajon a
kiralyIit? Ezt a mese sehol nem allitja. A meseben addig kvetjk Hamupipke sorsat, mig a
kiralyIi atnyujtja neki az arany cipellt, amely akar az arany jegygyr is lehetne (mint ahogy
a ,Hamupipke egyes valtozataiban valoban gyr szerepel)
104
, es ezzel eljegyzi. De nem
kell-e vajon Hamupipkenek meg valami mast is megtanulnia? Milyen tovabbi
tapasztalatokra van szksege ahhoz, hogy a mese hallgatoja Ielismerje, mit is jelent igazan
szeretni? E kerdesre a trtenetek itt utolsokent targyalt ciklusaban talaljuk meg a valaszt: az
allatvlegeny-ciklusban.
A TNDRMESK LLATVLEGNY-CIKLUSA
Kzdelem az rettsgrt
Mikor HoIeherket magaval viszi a kiralyIi, a lany elettelenl Iekszik a koporsojaban;
puszta veletlen, hogy Ielkhgi a torkan akadt mergez almadarabot, es eletre kel.
Csipkerozsika csak azert ebredhet Iel, mert szerelmese megcsokolja. Hamupipke
megprobaltatasai akkor ernek veget, amikor kiderl, hogy raillik a labara a cipell. E
trtenetek mindegyikeben es meg sok mas meseben is a megment kimutatja valamilyen
Iormaban leend menyasszonya irant erzett szerelmet. A hsnk erzelmeirl azonban nem
tudunk meg semmit. Abbol, ahogy a Grimm testverek elmondjak a trtenetet, nem derl ki,
szereti-e vajon Hamupipke a kiralyIit, bar abbol a tenybl, hogy haromszor is elmegy a
balba, hogy talalkozzek vele, levonhatunk bizonyos kvetkezteteseket. Csipkerozsika
erzelmeirl mindssze annyit tudunk meg, hogy ,baratsagosan ramosolygott arra, aki
megszabaditotta a varazslat alol. Hasonlokeppen HoIeherkerl is csak annyit tudunk meg,
hogy ,baratsagot erzett a IerIi irant, aki eletre keltette. Ugy tnik, ezek a mesek szandekosan
kerlik azt az allitast, hogy a hsn szerelmes lenne; az a benyomasunk, hogy meg a
tndermesek sem igen biznak az ,els latasra kialakulo szerelemben. Ehelyett arra utalnak,
hogy a szerelemhez sokkal tbb kell, mint hogy az embert eletre keltse vagy kivalassza egy
kiralyIi.
A megmentk a hsnbe annak szepsege miatt szeretnek bele, ami tkeletesseget
jelkepezi. Mivel szerelmesek, a hsknek aktivva kell valniuk, be kell bizonyitaniuk, hogy
meltoak a nre, akit szeretnek, es ez ersen klnbzik attol, ahogy a hsn passzivan
elIogadja, hogy szeretik. A ,HoIeherke-ben a kiralyIi kijelenti, hogy nem elhet HoIeherke
nelkl, megigeri a trpeknek, hogy minden kivansagukat teljesiti, csak adjak neki a lanyt, es
vegl azok megengedik neki, hogy magaval vigye. Csipkerozsika kerje pedig egyenesen az
eletet kockaztatja, amikor athatol a tskebokrok Ialan, hogy megtalalja Csipkerozsikat. A
,Hamupipkedben a kiralyIi lelemenyes tervet eszel ki, hogy Ioglyul ejtse a lanyt, es amikor
csak a cipjet sikerl megszereznie, egen-Ildn kutat a lany utan. A trtenetek mintha arra
utalnanak, hogy beleszeretni valakibe, ez csak ugy megtrtenik az emberrel, de szeretni
valakit, ehhez mar sokkal tbb kell. De mivel a megment IerIiak ezekben a trtenetekben a
gyamolito szerepet jatsszak, semmi klnset nem tudunk meg a viselkedeskbl arrol, mit is
jelent voltakeppen szeretni valakit mivel jar a ,szerelmesnek lenni elktelezett allapota.
Az eddig targyalt trtenetek mind arra Iigyelmeztettek, ahhoz, hogy az egyen megtalalja
enjet, hogy integer szemelyisegge valjek es biztositsa sajat identitasat, nehez Iejldesi
Iolyamaton kell keresztlmennie: nehezsegeket kell elszenvednie, veszelyekkel kell
szembeneznie, gyzelmeket kell aratnia. Csak igy valhat valaki sajat sorsanak urava, csak igy
nyerheti el a ,kiralysagot. Ami a mesekben a hskkel es hsnkkel trtenik,
sszehasonlithato es trtentek is ilyen sszehasonlitasok azokkal a Ielntte avatasi
szertartasokkal, ahol az iIju, tudatlanul es kialakulatlanul kezd bele a szertartasba, a vegere
azonban a let olyan magasabb szintjere jut el, amirl nem is almodott szent utazasanak
kezdeten, melynek soran elnyeri jutalmat vagy dvsseget. Mikor valoban nmagava valt, a
hs vagy hsn arra is erdemesse valt, hogy szeressek.
De barmilyen ertekes is ez a Iejldesi Iolyamat, nmagunk megtalalasae, es noha segithet
megmenteni tulajdon lelknket, a boldogsaghoz meg nem eleg. Ahhoz arra van szkseg, hogy
az egyen tuljusson az elszigeteltsegen, es kapcsolatot teremtsen egy masik szemellyel. A
Iejlettseg barmilyen magas szintjen Iolyjek is az elete, az En a Te nelkl maganyos. A
tndermesek beIejezese, mikor a mesehs megtalalja elettarsat, ennyit elarul. De arra nem
tanitanak meg, mit kell tennie az egyennek ahhoz, hogy miutan elnyerte nallo enjet,
meghaladja elszigeteltseget. Se a ,HoIeherke, se a ,Hamupipke (a Grimm testverek
Ieldolgozasaban) nem beszel arrol, hogyan alakult a mesehsk elete hazassaguk utan;
semmit sem tudunk meg arrol, hogyan eltek aztan boldogan tarsukkal. Ezek a trtenetek, ahol
a hsntl az igaz szerelem kszben kell elbucsuznunk, nem aruljak el, milyen
szemelyisegIejldes szkseges a szeretett szemellyel valo egyesleshez.
A teljes tudatossaghoz es kapcsolatteremtesi keszseghez szkseges alapok megteremtese
nem lenne teljes, ha a tndermese egyidejleg nem keszitene Iel a gyermeket arra is, hogy
milyen atalakulasokra van szkseg ahhoz, hogy az ember szeressen valakit, es hogy ez a
szeretet maga milyen atalakulast hoz letre az egyenben. Sok olyan mese van, amelyik azon a
ponton kezddik, ahol a ,Hamupipke es a ,HoIeherke veget er, es azt ismertetik Iel
velnk, hogy barmilyen kellemes dolog is, ha szeretik az embert, meg az sem garantalja a
boldogsagot, ha egy kiralyIi szeret valakit. Hogy a szerelemben es a szerelem segitsegevel az
egyen kiteljesedhessek, ehhez nem is egy atalakulasra van szkseg. Nem eleg pusztan annyi,
hogy az egyen nmaga legyen, meg akkor se, ha ezt olyan nehez harcok segitsegevel erte el,
mint HoIeherke vagy Hamupipke.
Az egyen csak akkor valik teljes emberi lennye, olyanna, aki minden lehetseget
megvalositotta, ha azonkivl, hogy megtalalta nmagat, egyszersmind nmaga es boldog
tud lenni egy masik szemellyel is. Ahhoz, hogy ezt az allapotot elerhessk, szemelyisegnk
legmelyebb retegeit kell megmozgatnunk. Mint minden olyan valtozasnak, amely lenynk
legmelyet erinti, ennek is megvannak a maga veszelyei, melyekkel batran szembe kell
neznnk, es ez is olyan problemakat tamaszt, melyeken Iell kell kerekednnk. E mesek
tanulsaga az, hogy Iel kell adnunk inIantilis magatartasunkat, es erette kell valnunk, ha olyan
meghitt kapcsolatot akarunk letrehozni egy masik szemellyel, amely mindket Iel szamara
tartos boldogsagot iger.
A mesek erre ugy keszitenek Iel, hogy lehetve teszik a gyermek szamara olyan dolgok
tudatelttes szint megerteset, melyek nagymertekben megzavarnak, ha tudatosan IelIigyelne
rajuk. De azutan ezek a tudatelttesbe vagy tudattalanba beagyazodo gondolatok az egyen
rendelkezesere allnak, amikor eljn az ideje, hogy a gyermek megertse ket. Miutan a mesek
mindezt szimbolikus nyelven Iejezik ki, a gyermeknek modjaban all, hogy Iigyelmen kivl
hagyja mindazt aminek beIogadasara meg nem erett meg, es csak a mese Ielszini jelentesere
reagaljon. De arra is kepes, hogy retegrl retegre kiIejtse a szimbolum mgtt rejl
jelenteseket, ahogy Iokozatosan eleg erette valik ahhoz, hogy megertse es sajat hasznara
Iorditsa ket.
Ily modon a mese nyujtja az eszmenyi szexualis nevelest: a gyermek koranak es Iejlettsegi
szintjenek megIelelt. Barmilyen szexualis Ielvilagositas, amely tbbe-kevesbe kzvetlen,
meg akkor is, ha a gyermek sajat nyelvere Iorditja le kzlendjet, es olyan Iogalmakkal
dolgozik, melyet a gyermek is megert, nem enged a gyermeknek mas lehetseget, mint azt,
hogy elIogadja, amit hall, meg akkor is, ha meg nem all keszen a beIogadasara, es ezert
rendkivl Ilzaklatja vagy sszezavarja. Vagy ha nem ez trtenik, a gyermek ugy vedi meg
magat attol, hogy olyan inIormaciokkal arasszak el, melyeknek beIogadasara meg nem all
keszen, hogy eltorzitja vagy elIojtja azt, amit hall, ami aztan rendkivl artalmas
kvetkezmenyekkel jarhat, akar a jelen pillanatban, akar a jvben.
A mesek arra utalnak, hogy vegl eljn az az id, amikor meg kell tanulnunk, amit
korabban nem tudtunk, vagy hogy a pszichoanalizis nyelven Iejezzk ki magunkat Iel kell
szamolnunk a szexualitassal kapcsolatos elIojtasainkat. Amit regebben veszelyesnek,
utalatosnak, megvetendnek talaltunk, annak most meg kell valtoznia olyannyira, hogy
valoban szepnek lathassuk. Es a szeretet az, ami lehetve teszi, hogy ez igy legyen. Mig az
elIojtasok Ielszabaditasa es a szexualitas megelesenek Iolyamata paralel Iolyamatok a
valosagban, a mesek kln-kln targyaljak ket. Csak ritkan jn letre hirtelen: gyakrabban
hosszu Iejldesi Iolyamatot jelent, mely arra a Ielismeresre vezet, hogy a szexualitas valami
egeszen mas, mint aminek korabban lattuk. Vannak tehat olyan tndermesek, melyek a
varatlan Ielismeres boldog meglepetesevel ismertetnek meg minket, mig masok szerint hosszu
kzdelemre van szkseg ahhoz, hogy elerkezznk arra a pontra, mikor erre a varatlan
Ielismeresre sor kerlhet.
Sok meseben a rettenthetetlen mesehs sarkanyt l, oriasokkal szall szembe,
szrnyetegekkel, boszorkanyokkal es varazslokkal kzd meg. Az ertelmes gyermek vegl is
elgondolkodik rajta: voltakeppen mit akarnak ezek a mesehsk bebizonyitani. Ha nem
gyelnek tulajdon biztonsagukra, hogyan nyujthatnak biztonsagot a hsnnek, akit
megmentenek? Mi trtent termeszetes szorongasukkal, es miert? Tudvan, hogy maga
mennyire hajlamos a Ielelemre es rettegesre, de azt is, hogy milyen gyakran probalja meg ezt
letagadni, a gyermek arra a kvetkeztetesre jut, hogy valami oknal Iogva ezeknek a
mesehsknek be kell bizonyitaniuk mindenki szamara sajat magukat is beleertve , hogy
minden Ielelem hianyzik bellk. Azokban a mesekben, ahol a hsk sarkanyt lnek, es bajba
jutott szepsegeket mentenek meg, a gyermek dipalis Iantaziai testeslnek meg, melyekben
dicssegrl almodozik. Ugyanakkor a gyermek szamara ezek a mesek az dipalis
szorongasok letagadasat is jelentik, beleertve a szexualis termeszet szorongasokat is. Ezek a
mesehsk, amikor minden szorongasukat elIojtjak, ugyhogy a vegen teljesseggel Ielelem
nelklinek latszanak, attol is megvedik magukat, hogy IelIedezzek: mitl is Ielnek pontosan.
A szexualis nyugtalansag idnkent Ielbukkan a rendkivli batorsaggal kapcsolatos
Iantaziakepek mgl: miutan a Ielelem nelkli hs elnyerte a kiralykisasszonyt, elkerli a
lanyt, mintha batorsaga csak a harcra tette volna kepesse, arra mar nem, hogy szeressen. Az
egyik ilyenIele trtenetben, ,A hollo cim Grimm-meseben a hs harom egymast kvet
alkalommal alszik el akkor, amikor szerelmese meglatogatni keszl t. Mas mesekben (,A ket
kiraly gyermekei I es ,A dobos cim Grimm-mesekben) a hs melyen alszik egesz ejszaka,
mikzben kedvese ott all haloszobajanak kszben es szolongatja, es csak a harmadik ejszaka
sikerl Ilebresztenie. A ,Harom alku cim mesevel kapcsolatban egyIajta ertelmezest mar
kinaltunk arrol, miert Iekszik Jack mozdulatlanul az agyban menyasszonya mellett; mas
szinten Jack mozdulatlansaga az, hogy nem kzeledik a kiralylanyhoz a hs szexualis
szorongasat jelkepezi. Ami latszolag erzelmek hianya, valojaban r, ami az erzelmek elIojtasa
miatt keletkezik, es ezt az elIojtast kell Ielszamolnia, mieltt a hazaselet boldogsaga, amibe a
szexualis boldogsag is beleertend, letrejhetne.
,Mese a Iiurol, aki vilagga ment, hogy megismerje a Ielelmet.
Sok meseben olvashatunk olyan hskrl, akik szkseget erzik, hogy megtanuljanak Ielni.
Hajmereszt kalandokon mehetnek keresztl anelkl, hogy szorongast ereznenek, de addig
nem talaljak meg a nyugalmukat az eletben, amig vissza nem nyerik a Ielelem erzesenek
kepesseget. Sok meseben a hs a Ielelem hianyat kezdetben valamiIele Iogyatekossagnak
tartja. Ez a helyzet annak a Grimm-mesenek a hsevel, melynek cime ,Mese a Iiurol, aki
vilagga ment, hogy megismerje a Ielelmet. Mikor az apja azt kerdi tle, mi lesz belle, a hs
azt Ieleli: ,Szeretnek megtanulni borzongani, mert ehhez egyaltalan nem ertek. Ennek
erdekeben a hs mindenIele ijeszt kalandba bocsatkozik, de nem erez semmit. Rendkivli
ervel es akkora batorsaggal, hogy emberIelettinek kellene nevezni, ha kepes lenne Ielelmet
erezni, a hs megszabaditja a kiraly kastelyat a gonosz varazslat alol. A kiraly kzli vele,
hogy jutalmul megkapja a lanya kezet. ,Jol van, jol Ieleli a hs , de meg mindig nem
tudom, hogyan kell borzongani. A valaszbol kiderl, a hs Ielismerte, hogy amig nem kepes
Ielelmet erezni, nem erett meg a hazassagra. Ezt tamasztja ala az is, hogy a trtenetbl
megtudjuk: barmennyire szerette is a hs a Ieleseget, tovabbra is egyre azon tepeldtt:
,Barcsak tudnek borzongani. Vegl is a hitvesi agyban tanulja meg, hogyan kell borzongani.
A Ielesege tanitja meg ra egyik ejszaka. Lehuzza rola a takarot, es lenti egy veder apro
hallal. Ahogy a vonaglo halacskak beboritjak egesz testet, a hs Ielkialt: ,O, hogy borzongok,
kedves Ielesegem! Igen, most mar tudom, hogy kell borzongani!
Felesegenek hala, e trtenet hse a hitvesi agyban megtalalja, ami eddig hianyzott az
eletebl. A gyermek szamara talan meg vilagosabb, mint a Ielntt szamara, hogy az ember
csak olyasmit talalhat meg, amit elzleg elvesztett. Tudattalan szinten a trtenet arra utal,
hogy a Ielelem nelkli hs azert veszitette el a borzongas kepesseget, hogy ne kelljen
szembeneznie azokkal az erzesekkel, melyek a hitvesi agyban elIogjak azaz szexualis
termeszet erzelmeivel. De mint azt a trtenet kezdetetl Iogva egyIolytaban bizonygatja
ezek nelkl az erzelmek nelkl nem teljes szemely; meg meghazasodni sem akar addig, amig
nem kepes borzongani.
A trtenet hse azert nem tud borzongani, mert elIojtotta szexualis erzelmeit ezt
bizonyitja az a teny is, hogy amint visszanyerte a szexualis Ielelem erzeset, kepes boldog
lenni. Ez olyan Iinom arnyalata a trtenetnek, amely Iltt tudatos szinten knny elsiklani,
bar tudattalan szinten aligha kerlhetjk el, hogy hasson rank. A trtenet cimebl megtudjuk,
hogy a mese hse azert indult utnak, hogy megtanuljon Ielni. De a trtenetben vegig szinte
mindentt borzongasrol van szo, es nem Ielelemrl: a hs errl allitja, hogy sehogyan sem
erti, hogyan kell csinalni. A szexualis szorongast leggyakrabban viszolygaskent eljk meg; a
szexualis aktustol a szorongo szemelyt ,borzongas Iogja el, bar tbbnyire nem kelt benne
aktiv Ielelmet.
Akar Ielismeri a mese hallgatoja, hogy a szexualis szorongas miatt nem kepes a hs
borzongani, akar nem, hogy vegl is mitl sikerl borzongania, az legmelyebb Ielelmeink
jocskan irracionalis termeszetere utal. Hiszen olyan Ielelemrl van szo, amibl csak a Ielesege
gyogyithatja ki ejszaka ez csak eleg vilagos utalas e szorongas valodi termeszetere...
A gyermek szamara, akit ejszaka az agyaban szokott leginkabb elIogni a Ielelem, de vegl
rajn, milyen irracionalisak voltak e szorongasai, a mese azt a tanulsagot kinalja a legnyiltabb
szinten, hogy abban az emberben, aki azzal dicsekszik, hogy sose Iel, rejtve rendkivl
eretlen, st gyerekes Ielelmek elhetnek, melyek tudatosodasat megakadalyozza.
De barhogy erti is a hallgato a meset, az mindenkeppen azt allitja, hogy a hazaselet
boldogsagahoz arra van szkseg, hogy az egyen szamara hozzaIerhetve valjanak bizonyos
erzelmei, amelyek a hazassag eltt rejtve voltak elle. Megtudjuk azt is, hogy a ni
szereplnek sikerl vegl is elcsalogatnia a IerIibol az emberi termeszetet hiszen Ielni
emberi, aki nem kepes Ielni, nem is egeszen emberi. A trtenet a mesekben szokasos modon
kzli velnk: ahhoz, hogy erett szemelyisegge valjunk, a vegs Iazisban Iel kell szamolnunk
elIojtasainkat.
Az llatvlegny
Joval nepszerbbek es gyakoribbak azok a mesek, melyek anelkl, hogy utalnanak azokra
az elIojtasokra, amelyek a szexualitassal szembeni negativ beallitottsagot okozzak,
egyszeren arra tanitanak, hogy a szerelemhez es a szeretethez arra van szkseg, hogy az
ember radikalisan megvaltoztassa korabbi viszonyat a szexualitashoz. Hogy ez mi modon
megy vegbe, azt a mese szokasa szerint -rendkivl hatasos keppel Iejezi ki: valamilyen allat
nagyszer emberi szemellye valtozik. Barmennyire klnbzzenek is ezek a trtenetek,
mindegyikben kzs az a mozzanat, hogy a szexualis partnert a hs vagy hsn elszr allat
alakban ismeri meg; ezert a meseknek ezt a ciklusat a szakirodalom az ,allatvlegeny vagy
,allatIerj-cikluskent szokta emlegetni. (Azokat a manapsag kevesbe ismert trteneteket,
melyekben a jvend ni partner mutatkozik elszr allat alakban, az ,allatmenyasszony-
ciklusba soroljuk.)
56
A legismertebb az ebbe a ciklusba tartozo mesek kztt manapsag ,A
56
Hogy ezekben a mesekben eppolyan gyakori, hogy az allatvlegenyt menti meg a gonosz
varazslat alol a ni szerepl, mint az, hogy az allatmenyasszonyt a IerIi szerelme, ujabb peldat
kinal arra, hogy ugyanaz a mesemotivum nkre es IerIiakra egyarant alkalmazhato. Azokon a
szep leany es a szrny.
105
Ez a motivum vilagszerte olyan nepszer, hogy talan egyetlen mas
mese temajara sem keszlt ennyi valtozat.
106
Az allatvlegeny ciklusba tartozo meseknek harom tipikus kzs vonasuk van. Elszr,
hogy nem derl ki, mikor es miert valtoztattak a vlegenyt allatta; annak ellenere, hogy ezt a
legtbb mese kzlni szokta. Masodszor, aki a gonosz varazslatot veghezvitte, mindig
varazslon, de nem bnhdik meg gonosz tetteert. Harmadszor, a hsn az apa keresere
csatlakozik a szrnyhz; a lany apja iranti szeretetbl vagy engedelmessegbl megy a szrny
lakohelyere, az anyanak a Ielszinen semmiIele jelents szerepe nincsen.
Ha a melylelektan Ielismereseit alkalmazzuk erre a harom motivumra, rvidesen rajvnk,
hogy amit elszr sulyos hianyossagnak tekintettnk, milyen mely es erzekeny jelentest
hordoz valojaban. Nem tudjuk meg, miert kellett a vlegenynek rut allat alakjat ltenie, vagy
hogy ez a neki okozott baj miert nem hozott bntetest a baj okozojara. Ez arra utal, hogy ez az
atvaltozas, melynek soran a hs elvesztette ,termeszetes vagy szepseges megjeleneset, a
merhetetlenl tavoli multban jatszodott le, amikor meg nem sejtettk, mi miert trtenik
velnk, meg akkor se, ha a lehet legsulyosabb kvetkezmenyei voltak. Vagy mondjuk talan
azt, hogy a szexualitas elIojtasa olyan regen trtent, hogy nem is emleksznk ra? Senki sem
emlekszik ra, elete melyik pillanataban valtozott szamara a szexualitas valami allatiassa,
valami Ielelmetesse, titkolandova, megvetendve, tbbnyire tulsagosan koran valik tabuva.
Meg emlekezhetnk ra, hogy nem is olyan regen, a kzeposztalybeli szlk azt mondtak a
gyermekeiknek, hogy majd amikor meghazasodnak, akkor lesz itt az ideje, hogy megtudjak,
mi is a szexualitas voltakeppen. Ennek tudataban aligha meglep, hogy ,A szep leany es a
szrny-ben a kiralyIiva valtozott szrny azt mondja a szep leanynak: ,Egy gonosz tnder
elatkozott, hogy mindaddig maradjak allati alakban, mig egy szepseges leany bele nem
egyezik, hogy hozzam jn Ielesegl. Csak a hazassag tette a szexualitast megengedhetve,
csak az valtoztatta at valami allatiasbol olyan ktelekke, melyet a hazassag szentsege
megszentelt.
Mivel anyaink vagy dadaink voltak els nevelink, valoszin, hogy elszr k tettek
szamunkra tabuva a szexualitast valamilyen Iormaban, ezert n az, aki a jvendbeli
vlegenyt allatta valtoztatja. Egy mese mindenesetre van az allatmenyasszony-ciklusban,
melybl megtudjuk, hogy a gyermek ,rosszasaga miatt valtozott allatta, es hogy maga az
anyja valtoztatta at. ,A hollo cim Grimm-mese igy kezddik: ,Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy kiralyne, s annak volt egy lanya, aki olyan kicsi volt meg, hogy joIorman
karon l csecsem volt. Trtent egyszer, hogy a gyermek Iolyton csak csintalankodott,
sehogyan sem akart nyugton maradni, mondhatott neki az anyja barmit. Vegtere is az anyja
elvesztette a trelmet, s mikor meglatta, hogy a palota Iltt hollok rplnek el, kinyitotta az
nyelveken, ahol ez nyelvtanilag lehetseges, a Ihs nevebl nem derl ki egyertelmen,
melyik nemhez tartozik, tehat az olvaso IerIinak is, nnek is elkepzelheti.
Perrault mesejeben is olyan neve van a Ihsknek, hogy az olvaso IerIinak is, nnek is
hiheti ket. A ,Kekszakall mese cime Iranciaul peldaul ,La Barbe Bleue: tehat a
cimszerepl ertelemszeren IerIi ugyan, a nev megis olyan, hogy a nnem nevelt vonzza.
Hamupipke Irancia nevenek, a Cendrillonnak himnem vegzdese van: nnem valtozata
valami olyasmi lenne, hogy La Cendrouse. Piroska neve Le Petit Chaperon Rouge, mivel a
chaperon IerIiviselet, de azert is, mert igy a lany neve himnem nevelt vonz. Csipkerozsika
neve La Belle au bois dormant
3
nnem nevelt vonz ugyan, de a dormant szo mind IerIira,
mind nre vonatkoztathato (Soriano, i. m.).
A nemet nyelvben a mesek hsei kzl nyelvtanilag sok a semleges nem, mint ahogy
maga a ,gyermek (Das Kind) szo is az. igy tehat semleges nem Das Schneewittchen
(HoIeherke), Das Dornrschen (Csipkerozsa), Das Rotkppchen (Piroska), Das Aschenputtel
(Hamupipke).
ablakot, es azt mondta: Barcsak hollova valtoznal es elreplnel, hogy egy kis nyugtom
legyen! Hat alighogy ezt kimondta, a gyermek maris hollova valtozott... Ugy tnik, nem
megalapozatlan az a kvetkeztetes, hogy a ,rosszalkodas, amit a gyermek nem akart
abbahagyni, valami megnevezhetetlen, elIogadhatatlan, sztns szexualis cselekedet lehetett,
ez zavarta meg annyira az anyat, hogy tudat alatt ugy erezte, a kislany olyan, mint az allat, es
igy akar allatta is valtozhat. Ha a gyermek egyszeren csak zaklatta volna az anyjat, vagy
kiabalt volna, akkor ezt a mese kzlne velnk, vagy az anya nem mondott volna le olyan
knnyen a gyermekrl.
Az allatvlegeny-ciklushoz tartozo mesekben viszont a Ielszinen egyaltalan nem
talalkozunk anyaIiguraval; megis jelen van annak a varazslonnek az alakjaban, aki
gondoskodott rola, hogy a gyermek a szexualitast valami allatiasnak tekintse. Szinte minden
szl tabuva teszi a szexualitast valamilyen Iormaban, s ez olyannyira altalanos es bizonyos
Iokig szkseges, elkerlhetetlen a gyermekneveles soran, hogy nincs miert megbntetni azt
a szemelyt, aki a szexualitast allatiassa teszi a gyermek szemeben. Ezert nem bnhdik meg a
trtenet vegen a varazslon, aki a vlegenyt allatta valtoztatta.
A szrnyet a hsn szeretete es odaadasa valtoztatja vissza emberre. A gonosz varazs csak
akkor oszlik el, ha a hsn igazan megszereti a szrnyet. Ahhoz, hogy egy lany valoban,
teljesen megszeresse IerIi partneret, at kell vinnie ra korabbi, apja iranti inIantilis erzelmeit.
Ezt knnyen megteheti, ha apja, bar nemi habozas utan, beleegyezik a dologba mint ahogy
,A szep leany es a szrny-ben a szep leany apja elszr nem akar beleegyezni, hogy lanya
elmenjen a szrnyhz, es ezzel megmentse az eletet, de aztan engedi, hogy meggyzzek rola:
a lanynak ezt kell tennie. A lany igy at tudja vinni es at tudja alakitani apja iranti dipalis
szeretetet, s ezt szabadon es boldogan teheti meg, mivel szublimalt Iormaban ez a megoldas
apja iranti gyermeki erzelmeinek kesleltetett beteljesedeset jelenti, ugyanakkor beteljeslest
jelent a megIelel koru partner irant erzett erett szerelme szamara is.
A szep leany apja iranti szeretetetl indittatva megy el a szrnyhz, de ahogy szeretete
erettebbe valik, megvaltozik I targya is, bar mint a trtenetbl megtudjuk ez nem megy
minden nehezseg nelkl. Vegl is a lany szereteten keresztl mind az apa, mind a Ierj
visszanyeri az eletet. Ha netan a trtenetnek ez az ertelmezese meg tovabbi alatamasztasra
szorul, akkor Iontoljuk meg a mesenek ezt a reszletet, amikor a szep leany arra keri apjat,
hogy hozzon neki egy rozsaszalat, az apa pedig az eletet kockaztatja, hogy eleget tehessen
leanya kivansaganak. Az, hogy a szep leany rozsat kivan, hogy az apa megszerzi neki, es
atveszi tle, azt Iejezi ki, hogy a szep leany tovabbra is szereti az apjat, es az is t annak
jelkepe, hogy ezt a szeretetet mindketten eletben tartottak. Ez a szeretet, mely egy pillanatra
sem sznt meg viragozni, teszi lehetve, hogy a szep leany olyan knnyen atvigye erzelmeit a
szrnyre.
A mesek tudattalanunkhoz beszelnek, es erezzk, hogy valami Iontosat kzlnek velnk,
Iggetlenl attol, milyen nemek vagyunk mi vagy a mesehs. De azert erdemes
megjegyezni, hogy a legtbb nyugati meseben a szrny IerIi, es csak egy n valthatja meg a
gonosz varazs alol. Hogy pontosan milyen allat is a szrny, ez orszagrol orszagra valtozik, a
helyi viszonyoknak megIelelen. Egy bantu (kaIIer) meseben peldaul egy krokodil valtozik
vissza emberi alakjaba, amikor egy lany megnyalja az arcat.
107
Mas mesekben a szrny
megjelenhet diszno, oroszlan, medve, szamar, beka, kigyo stb. alakjaban, es ezt az allatot
valtoztatja emberre egy lany szerelme.
57
Fel kell tennnk, hogy e mesek kitalaloi ugy
57
Tekintve, hogy az allatvlegeny tipusu mesekkel a primitiv nepek mesekincseben is
talalkozunk, Iel kell teteleznnk, hogy a termeszethez valo kzelseg meg nem akadalyozza
meg nmagaban annak a nezetnek a kialakulasat, hogy a szexualitas valami allatias dolog,
melyet csak a szerelem valtoztathat valodi emberi kapcsolatta. Azon a tenyen se valtoztat,
hogy a legtbb esetben tudat alatt a IerIi tnik az allatiasabb partnernak, mivel a szexualis
aktusban az ve az agresszivabb Iel szerepe. Azon a tudatelttes Ielismeresen sem valtoztat,
velekedtek: a boldog kapcsolat erdekeben a nnek kell lekzdenie magaban azt az erzest,
hogy a szexualitast undoritonak es allatiasnak talalja. Vannak olyan nyugati mesek is, ahol a
hsnt valtoztatjak at valamilyen allatta, es akkor t kell a hsnek szerelme es kitartasa
segitsegevel Ieloldania a gonosz varazslat alol. De az allatmenyasszony-ciklusban
voltakeppen egyaltalan nem talalkozunk olyan mesevel, ahol a hsn allat alakjaban barmi
veszelyes vagy visszataszito vonas lenne, ellenkezleg, allatIormajukban igen szepek. ,A
hollo-t mar emlitettk. Egy masik Grimm-meseben, ,A dobos-ban a hsn hattyuva
valtozik. Ugy tnik tehat, hogy a mesek szerint a szerelem nelkli szexualitas allatias ugyan,
legalabbis a nyugati kulturkrben, de ha a n a szerelem nelkli szexualitas targya, ezek az
allatias vonasok egyaltalan nem Ienyegetek, st bajosak, csak a szexualitas IerIi oldala
vadallati.
,Hfehrke s Rzsapiroska
Bar az allatvlegeny szinte minden esetben visszataszito vagy verengz allat, nehany
trtenetben, ragadozo termeszete ellenere, szeliden viselkedik. A ,HoIeherke es
Rozsapiroska cim Grimm-mesere is igaz ez: a benne szerepl medve baratsagos, egyaltalan
nem ijeszt vagy undorito. De ezek a vadallati tulajdonsagok sem hianyoznak a trtenetbl:
egy durva kis mano szemelyeben vannak jelen, aki a kiralyIit medveve varazsolta. Ebben a
trtenetben minden Iszerepl ket szemelyre hasad; a hst megment lanyok is ketten
vannak: HoIeherke es Rozsapiroska; masreszt ott van a kedves medve es a visszataszito
mano. A ket lany anyjuk batoritasara sszebaratkozik a medvevel, es segitenek a bajba kerlt
manon, akarmilyen undorito is. Ketszer mentik meg a manot valamilyen nagy veszelyig bi
azaltal, hogy levagnak egy darabot a szakallabol; a harmadik, utolso alkalommal pedig
letepnek egy darabot a kabatjabol. Ebben a trtenetben a lanyok haromszor mentik meg a
manot, mieltt a medve meglhetne, es megszabadulna a gonosz varazslat alol. Tehat, bar az
allatvlegeny szelid es joindulatu, a lany(ok)nak megis meg kell szabaditani(uk) allatias
termeszetetl, mely a mano alakjat viseli, annak erdekeben, hogy az allati jelleg kapcsolat
emberive valhasson. A trtenet arra utal, hogy termeszetnknek megvannak mind a
joindulatu, mind a visszataszito aspektusai, es hogy ha az utobbiaktol meg tudunk szabadulni,
keszen allunk a boldogsagra. A trtenet vegere a mesehs eredeti egysege helyreall:
HoIeherket a kiralyIi, Rozsapiroskat a kiralyIi Iivere veszi Ielesegl.
Az allatvlegeny-ciklus mesei arra tanitanak, hogy Ikent a nnek kell megvaltoztatnia a
szexualitassal szemben tanusitott magatartasat: tbbe nem szabad visszautasitania, hanem
magahoz kell lelnie, mivel mindaddig, amig szamara a szexualitas csuInak, allatiasnak tnik,
addig az a IerIi szamara is allatias marad, azaz addig nem szabadul Iel a gonosz varazslat alol.
Ameddig az egyik Iel undorodik a szexualitastol, a masik sem talalhatja benne rmet;
ameddig az egyik Iel allatiasnak tekinti, addig a masik reszben allat marad mind nmaga,
mind tarsa szemeben.
hogy bar a n szerepe a szexualis aktusban inkabb passziv, beIogado, azert neki is cselekednie
kell a szexualis aktus soran, valami egeszen bonyolult, st durva dolgot kell tennie amilyen
peldaul a krokodil arcanak megnyalasa , ha a pusztan szexualis kteleket szeretettel akarja
gazdagitani.
A primitiv tarsadalmakban az allatvlegeny- es allatmenyasszonyciklusba tartozo
meseknek vannak bizonyos totemisztikus vonatkozasai is. Peldaul Javan, a lalangok kztt
ugy hiszik, hogy egyszer egy hercegn kutyahoz ment Ierjhez, Iiut szlt neki, s aztan lett a
trzs sapja.
108
Egy joruba meseben a teknsbeka Ielesegl vesz egy lanyt, es ily modon
elterjeszti a kzslest a Ildn: ez is arra mutat, hogy az allatvlegeny-motivum es a
kzsles gondolata kztt milyen szoros a kapcsolat.
109
,A bkakirly
Nehany mese arra Iigyelmeztet, milyen hosszu es bonyolult Iejldesi Iolyamatra van
Ieltetlenl szkseg ahhoz, hogy uralomra tegynk szert termeszetnk latszolag allatias resze
Iltt, mig mas mesek, eppen ellenkezleg, arrol a megrazkodtatasrol beszelnek, amit az a
Ielismeres okoz, hogy ami allatiasnak latszott, hirtelen az emberi boldogsag Iorrasakent
mutatkozik meg. A bekakiraly cim Grimm-mese ez utobbi kategoriaba tartozik.
58
Noha nem olyan regi, mint az allatvlegeny-ciklus nehany masik meseje, A bekakiraly egy
valtozatat mar a III. szazadban emlitik bizonyos Iorrasok. Az 1540-ben irodott Complavnt
of Scotland-ben (Skocia panas:a) szerepel egy hasonlo trtenet, ,A vilagvegi kut cimmel.
111
A Grimm testverek Ieldolgozasaban A bekakiralv 1815-ben kinyomtatott valtozata harom
nverrel kezddik. A ket idsebbik ggs es erzeketlen; csak a legIiatalabb hallgatja meg a
beka knyrgeset. A manapsag legismertebb Grimm-valtozatban a hsn szinten a
legIiatalabb kiralylany, de azt nem kzli a mese, hany nvere van.
,A bekakiraly ugy kezddik, hogy a legkisebb kiralykisasszony aranylabdajaval
jatszadozik a kut kzeleben. A labda beleesik a kutba, es a lany vigasztalhatatlan. Ekkor
megjelenik egy beka, es megkerdezi a kiralykisasszonyt, mi bantja. Felajanlja, hogy
visszaszerzi neki az aranylabdat, ha beleegyezik, hogy ezutan a tarsa legyen: mellette ljn az
asztalnal, igyek a poharabol, egyek a tanyerjabol, es vele aludjek az agyban. A kiralylany
megigeri, mert azt gondolja magaban, hogy egy beka ugyse lehet egy embernek a tarsa. A
beka Ielhozza neki az aranylabdat. Mikor aztan arra keri, vigye haza magaval, a kiralylany
elszalad, es rvidesen meg is Ieledkezik a bekarol.
De masnap, mikor a kiralyi udvar eppen ebedel, megjelenik a beka, es keri, Hogy eresszek
be. A kiralykisasszony becsapja az orra eltt az ajtot. A kiraly eszreveszi, hogy a lanyanak
valami baja van, es megkerdezi tle, mi bantja. A lany megmondja neki, es a kiraly
ragaszkodik hozza, hogy tartsa meg, amit igert. A lany ajtot nyit hat a bekanak, de meg
mindig nem akarja Ielemelni az asztalra. A kiraly megint raszol, hogy tartsa meg az igeretet.
A kiralylany meg egyszer megprobalja megszegni az igeretet, amikor a beka arra keri, hogy
vigye magaval az agyba, de a kiraly most mar haragosan Iigyelmezteti, hogy nem szabad
megvetnie azokat, akik a segitsegere siettek, amikor bajban volt. Amint azonban a beka a
kiralylany melle maszik az agyba, a lany annyira megundorodik tle, hogy a Ialhoz vagja, s
ekkor a beka kiralyIiva valtozik. A legtbb valtozatban ez csak akkor trtenik meg, amikor a
beka mar harom ejszakat tlttt a kiralylannyal. Az eredeti verzio pedig meg ennel is nyiltabb:
a kiralylanynak meg kell csokolnia az agyban mellette Iekv bekat, es meg igy is haromheti
egyttalvasra van szkseg ahhoz, hogy a beka kiralyIiva valtozzon.
112
Ebben a trtenetben az eres Iolyamata rendkivl Ielgyorsul. A mese elejen a
kiralykisasszony szepseges kislany, aki gondtalanul labdazik. (Megtudjuk, hogy a kislany
olyan szep, hogy meg a nap sem latott ilyen szepet.) Minden a labda miatt trtenik. A labda
ketszeresen is a tkeletesseg jelkepe: mint gmb, es mivel aranybol, tehat a legertekesebb
anyagbol keszlt. A labda a meg eretlen, narcisztikus pszichet jelkepezi; megvan mar benne
minden lehetseg, de meg egyik sem valosult meg. Amikor a labda beleesik a mely, stet
kutba, a lelek elveszti artatlansagat, es Pandora szelenceje Ielpattan. A kiralylany legalabb
olyan ketsegbeesetten gyaszolja gyermeki artatlansagat, mint a labda elveszteset. Csak a rut
beka adhatja vissza az elveszett tkeletesseget a labdat , csak hozhatja Iel a stetsegbl,
melybe a hsn pszichejenek jelkepe hullott. Az elet, ahogy kezdi IelIedni stetebb oldalait,
58
A mese teljes cime ,A bekakiraly vagy a vasabroncsos Henrik, de Henrik a legtbb
valtozatban nem szerepel. Nagy hsegerl csak a mese vegen erteslnk, mintha a szerznek
csak akkor jutott volna eszebe, hogy Henrik hseget ellentetbe allitja a kiralykisasszony
kezdeti arulasaval. Semmi lenyegeset nem ad hozza a trtenet jelentesehez, ezert itt nem
Ioglalkozom vele. (Iona es Peter Opie a ,vasabroncsos Henrik-et mind a cimbl, mint a
trtenetbl kihagyta, teljes joggal.
110
)
csuIIa es bonyolultta valik.
Meg mindig az rmelvet kvetve, a lany mindenIelet megiger, ha megkapja, amit
szeretne, es nem trdik a kvetkezmenyekkel. De a valosagrol nem lehet tudomast nem
venni. A lany megprobal elmeneklni elle: bevagja az ajtot a beka orra eltt. De most
kzbelep a Ielettes en a kiraly alakjaban: minel inkabb igyekszik a kiralylany elmeneklni a
beka kvetelzese ell, annal inkabb ragaszkodik hozza a kiraly, hogy a lanya tartsa be, amit
igert. Ami jatekosan kezddtt, most rendkivl komollya valik; a kiralylanynak Iel kell nnie,
mikor arra kenyszerl, hogy vallalja igereteinek kvetkezmenyeit.
A mese vilagosan Ielvazolja, milyen lepesekre van szkseg egy masik szemellyel valo
meghitt kapcsolat kialakitasahoz. Elszr a kiralylany egyedl labdazik. A beka beszelgetni
kezd vele, megkerdi, mi baja; jatszik is vele, amikor visszaadja a labdat. Azutan latogatoba
erkezik, lel melle, eszik vele, utanamegy a szobajaba, es vegl melleje Iekszik az agyban.
Minel kzelebb kerl Iizikailag a beka a lanyhoz, az annal nyugtalanabb lesz, annal jobban
undorodik tle, klnsen akkor, amikor hozzaer. A szexualitas ebredese nem mentes az
undortol es a szorongastol, de meg a dhtl sem. A szorongas dhve es gyllette alakul, es a
kiralylany a Ialhoz vagja a bekat. Ezaltal erteljesen kiIejezi az erzeseit, es vallalja az ezzel
jaro kockazatot holott korabban egyszeren megprobalt kibujni ktelezettsegei alol, azutan
pedig csak az apai parancsnak engedelmeskedett , s ezaltal meghaladja a szorongasat, es a
gyllet szeretette valtozik.
Bizonyos ertelemben a mese arrol szol, hogy ahhoz, hogy valaki szeretni tudjon, elszr
kepesnek kell lennie erezni, meg akkor is, ha ezek az erzelmek ellensegesek, mert meg az is
jobb, mint egyaltalan nem erezni. Kezdetben a hercegn kizarolag nmagara sszpontosit;
semmi nem erdekli, csak a labdaja. Nem erez semmit, amikor eltervezi, hogy meg Iogja
szegni a bekanak tett igeretet, egyaltalan nem gondol ra, hogy annak mit Iog ez jelenteni.
Minel kzelebb kerl hozza a beka testileg es szemelyesen, annal ersebbek lesznek az
erzesei, s ezaltal egyre inkabb nallo szemellye valik. Egy hosszu ideig tarto Iejldesi
szakaszban csak engedelmeskedik az apjanak, de egyre ersebben erez; vegl pedig
Iggetlensegerl tesz tanubizonysagot azzal, hogy megszegi apja parancsat. Amint igy a
kiralylany nmagava valik, azza valik a beka is: kiralyIiva valtozik.
Egy masik szinten a trtenet arrol szol, hogy nem remelhetjk, hogy els erotikus
kapcsolataink kellemesek lesznek; ehhez tulsagosan bonyolultak, tul sok szorongassal jarnak.
De ha az atmeneti ellenszenv utan sem hagyunk Iel velk, es engedjk, hogy a masik mind
meghittebb kapcsolatba kerljn velnk, akkor a teljes egyttletben egyszer csak boldog
megdbbenessel ismerjk Iel a szexualitas valodi szepseget. ,A bekakiraly egyik
valtozataban ,az egytt tlttt ejszaka utan, mikor Ielebredt, a kiralylany az elkepzelhet
legcsinosabb Iiatal uriembert latta maga mellett az agyban
113
. Ebben a trtenetben tehat az
egytt tlttt ejszakanak ksznhet (es knnyen kitalalhatjuk, mi trtent ezen az ejszakan),
hogy a hsn kepe a masikrol aki most mar hazastarsanak tekinthet olyan gykeresen
megvaltozott. S mindazok a valtozatok, melyekben az atvaltozashoz egy ejszakatol harom
hetig terjed idre van szkseg, trelemre intenek: idre van szkseg ahhoz, hogy a
kzelsegbl szeretet legyen.
,A bekakiraly-ban is, mint az allatvlegeny-ciklus olyan sok mas mesejeben, az apa
hozza ssze a lanyat leend Ierjevel. Az szigorusaganak ksznhet, hogy a boldog
egyesles vegl is letrejn. A szli iranyitas hatasara alakul ki az egyenben a Ielettes en az
ember nem szegi meg az igereteit, barmilyen elhamarkodottan tette is ket , azaz kiIejldik
benne a Ielelssegtudat. S erre szkseg is van a boldog lelki es szexualis egyesleshez, mivel
ha az egyen nem rendelkezne erett Ielelssegtudattal, a kapcsolat nem lehetne igazan komoly
es tartos.
De mi a helyzet a bekaval? Annak is ernie kell, mieltt lehetsegesse valna a kiralylannyal
valo egyesles. Ami a bekaval trtenik, azt bizonyitja, hogy az anyahoz Izd szeretetteljes,
Igg kapcsolat alapIeltetele annak, hogy emberre valjunk. Mint minden gyermek, a beka is
teljes szimbiozisban megelt eletIormara vagyakozik. Melyik gyermek ne kivanna anya lebe
lni, enni a tanyerjabol, inni a poharabol, es melyik gyermek nem bujt meg anya melle az
agyba, hogy vele aludjon? De egy id utan a gyermektl meg kell tagadni az anyaval valo
szimbiozist, mert az akadalyozna, hogy valaha is individuumma valjon. Barmennyire is
szeretne a gyermek anya mellett maradni az agyban, az anyanak ki kell ,hajitania ez ugyan
igen Iajdalmas elmeny, de elkerlhetetlen, ha valaha is nallo szemelyisegge akar valni. Csak
ha a szlei rakenyszeritettek, hogy tbbe ne eljen szimbiozisban velk, akkor valhat a
gyermek lassankent nmagava, akarcsak a beka, aki az agybol ,kihajitva Ielszabadul az
eretlen eletIormahoz valo ktdes alol.
A gyermek tudja, hogy neki is, akar a bekanak, egy magasabb letszintre kell eljutnia, egyre
Iljebb kell trekednie. Ez a Iolyamat tkeletesen rendjen lev, hiszen a gyermek elete egy
alacsonyabb szinten kezddik; ezert is nem szorul magyarazatra, miert bukkan Iel a hs
alacsonyrend allat alakban az allatvlegeny-ciklus meseinek elejen. A gyermek is tudja,
hogy helyzete nem valamilyen gonosz cselekedetenek vagy egy rosszindulatu hatalom
armanykodasanak az eredmenye, hanem a dolgok termeszetes rendje. A beka a vizi eletbl
emelkedik ki, ahogy a gyermek szletesekor kilep a vilagba. A mesek voltakeppen
evszazadokkal megelztek mai embriologiai ismereteinket, melyek szerint az emberi magzat a
szletes eltt klnIele Iejldesi stadiumokon megy at, ahogy a beka is metamorIozison megy
keresztl Iejldese soran.
De vajon az sszes allat kzl miert eppen a beka (vagy a varangy, mint a ,Harom toll-
ban) a szexualis kapcsolat jelkepe? Peldaul Csipkerozsika Iogantatasat is egy beka josolja
meg. Az oroszlanokkal vagy egyeb vadallatokkal ellentetben, a beka (vagy a varangy) nem
kelt Ielelmet, egyaltalan nem Ienyeget allat. Ha a hozza Izd elmenynk megis negativ,
akkor az undor erzeset kelti, akarcsak ,A bekakiraly hsnjeben. Nehez ennel alkalmasabb
modot talalni arra, hogy a gyermekkel kzljk: nem kell Ielnie a szexualitas (szamara)
visszataszito aspektusaitol. A beka trtenete ahogy viselkedik, mi jut a kiralylany eszebe
rola, es ami vegl trtenik a bekaval es a lannyal megersitik benne, hogy helyenvalo dolog,
ha valaki a szexualitast visszataszitonak talalja mindaddig, amig nem erett meg ra, de
Ielkesziti arra, hogy amikor megerett ra az id, kivanatosnak talalja majd.
Bar a pszichoanalizis tanitasai szerint a szexualis kesztetesek eletnk kezdetetl Iogva
hatassal vannak cselekedeteinkre es viselkedesnkre, oriasi klnbseg van akztt, ahogy
ezek a kesztetesek a gyermekben, es ahogy a Ielnttben nyilvanulnak meg. A trtenet, amikor
a bekaszimbolumot alkalmazza (leven a beka olyan allat, amely elete kezdeten ebihalkent
egeszen mas Iormaban letezik, mint erettebb koraban), a gyermek tudattalanjahoz Iordul, es
segit neki elIogadni a szexualitasnak azt a Iormajat, amelyik megIelel a koranak,
egyszersmind Iogekonnya teszi arra a gondolatra is, hogy amikor majd Ieln, a sajat
erdekeben szexualitasanak is at kell mennie valamilyen metamorIozison.
Adodnak ezenkivl mas, kzvetlenebb kepzettarsitasok is a beka es a szexualitas
sszeIggeserl, ezek azonban tudattalanok maradnak. Tudatelttes szinten a gyermek azt a
nyirkos, tapados erzest, amit a beka (vagy a varangy) kelt benne, azokkal a hasonlo erzesekkel
hozza kapcsolatba, melyeket a nemi szervek ebresztenek benne, A bekanak az a kepessege,
hogy amikor izgatott, IelIuvodik, a penisz erekciokepessegevel kapcsolatos szinten
tudattalan kepzettarsitasokat kelt.
59
Barmilyen visszataszito is a beka mint azt A
bekakiralv is leirja , a trtenet biztosit rola bennnket, hogy meg egy ilyen nyalkas,
visszataszito allat is valami gynyrve valtozhat, Ielteve, hogy minden a megIelel modon
es a megIelel idben trtenik.
59
Anne Sexton a mvesz klti szabadsagaval es tudattalanba hatolo eleslatasaval azt irja a
,BekakiralyIi cim kltemenyeben (mely a Grimm-mese Ieldolgozasa): ,A beka erintesere
a mimozak Ielrobbannak mint villanyos csigak es ,Beka apam nemi szerve.
114
A gyermekek eredenden vonzodnak az allatokhoz, es gyakran sokkal kzelebb erzik
magukat hozzajuk, mint a Ielnttekhez, es szivesen osztoznanak az allatok eleteben, mert ugy
gondoljak, hogy az knnyebb es elvezetesebb, mint az vek: az allat szabadjara engedheti
sztneit. De a vonzodassal szorongas is jar egytt: a gyermek attol Iel, hogy tan nem annyira
ember, mint lennie kellene. A mesek meggyzik a gyermeket, hogy Ielelme alaptalan,
bebizonyitva, hogy az allati let az a bab, amelybl majd a lehet legvonzobb szemelyiseg kel
ki.
Rendkivl artalmas kvetkezmenyekkel jarhat, ha nmagunk szexualis aspektusait
allatiasnak tekintjk; olyannyira, hogy nehany ember egesz elete soran sem tud
megszabadulni attol, hogy sajat vagy masok szexualis elmenyeirl ilyen modon
gondolkodjek. A gyermekeket tehat meg kell gyznnk rola, hogy a szexualitas elszr talan
visszataszitoan allatiasnak tnhet, de amint egyszer a helyes megkzelitest megtalaljuk hozza,
a taszito klszin mgl elbukkan a szepseg. Ebben a kerdesben a mese, anelkl hogy barhol
is kiIejezetten utalna a szexualis elmenyekre nmagukban, vagy akar csak celozna rajuk,
sokkal jobban megIelel a lelektani igazsagnak, mint a tudatosan alkalmazott szexualis neveles
nagy resze. A modern szexualis Ielvilagositas megprobal megtanitani arra, hogy a szexualitas
normalis, elvezetes, st gynyr dolog, es hogy nyilvanvaloan szkseg van ra az emberi nem
Iennmaradasahoz. De mivel nem annak a megertesebl indul ki, hogy a gyermek a
szexualitast visszataszitonak talalhatja, es hogy ennek a nezetnek Iontos vedelmez szerepe
lehet szamara, a modern szexualis nevelest a gyermek nem mindig talalja meggyznek.
Ezzel szemben a mese, amikor egyetert a gyermekkel, hogy a beka (vagy barmilyen allat,
amelyik epp ezt a szerepet jatssza) csakugyan visszataszito, elnyeri a gyermek bizalmat, es
ezaltal ellteti benne azt a szilard hitet, hogy mint azt a mese allitja mikor eljn majd az
ideje, a visszataszito bekarol kiderl, hogy a lehet legvonzobb tars az eletben. Es ezt a
mesenek ugy sikerl megertetnie a gyermekkel, hogy sehol sem utal kzvetlenl a
szexualitasra.
,Amor s Psych
A bekakiraly legismertebb valtozataban a szerelem hatasara letrejtt atvaltozas abban a
pillanatban trtenik meg, amikor a mese hsnje erteljesen, nyiltan kiIejezi ellenseges
erzelmeit, melyeket a lelke legmelyebb retegeit megmozgato undor keltett benne. Amint
ezeket az erzelmeket valami egyszer rendkivl ersen Ielkavarta, azok hirtelen az
ellenkezjkre valtanak at. A trtenet mas Ieldolgozasai arrol beszelnek, hogy harom
ejszakara vagy harom hetre volt szkseg ahhoz, hogy a szerelem vegrehajthassa a maga
csodatettet. Az allatvlegeny tipusu mesek nemelyikeben pedig egyenesen hosszu eveken at
tarto gytrelmek aran sikerl csak elerni az igazi szerelemhez. ,A bekakiraly-ban az
atvaltozas egy pillanat alatt lejatszodik; e trtenetek viszont arra Iigyelmeztetnek, hogy
katasztroIalis kvetkezmenyei lehetnek, ha megprobaljuk siettetni a dolgokat a szexualitasban
vagy a szerelemben ha sietve es csellel probaljuk megtudni egy masik szemely vagy a
szerelem ,titkat.
Az allatvlegeny-motivum europai trtenete Apuleius ,Amor es Psyche-jevel kezddik,
amely az i. sz. II. szazadban keletkezett, de Apuleius is mas, regebbi Iorrasokbol meritette.
115
E trtenet egy nagyobb m, az ,Atvaltozasok resze, s e knyv mint azt cime is mutatja
azzal Ioglalkozik, milyen beavattatasokra van szkseg az ilyen atvaltozasokhoz. Bar az
,Amor es Psyche-ben Amor istenseg, a trtenetnek igen Iontos kzs vonasai vannak az
allatvlegeny tipusu mesekkel. Amor Psyche szamara lathatatlan marad. Psychet ket gonosz
nvere Ielrevezeti, s ezert a leany azt hiszi, hogy szerelmese s vele egytt maga a
szexualitas visszataszito, ,egy hosszan tekergz hatalmas kigyo. Amor isten, es Psyche is
istennve lesz; s Aphrodite, egy istenn az, aki Psyche iranti Ieltekenysegevel elinditja az
esemenyeket. Ma az ,Amor es Psyche csak mitoszkent s nem mesekent ismeretes. De mivel
hatassal volt az allatvlegeny-ciklusba tartozo europai mesekre, itt kell targyalnunk.
Ebben a trtenetben a kiralynak harom leanya van. A legIiatalabbik, Psyche, olyan
rendkivli szepseg, hogy Ielkelti Aphrodite Ieltekenyseget; az istenn ezert megparancsolja
Iianak, Erosznak, hogy bntesse meg Psychet: ejtse szerelembe a vilag legvisszataszitobb
emberevel. Psyche szlei, akik aggodnak, mert lanyuk meg mindig nem talalt Ierjet, Apollo
josdajanak tanacsat kerik. Az kzli velk, hogy Psychet ki kell vinnik egy magas szikla
csucsara, hogy ott egy kigyoszer szrnyeteg predajava valjon. Mivel ez a veget jelenti a lany
szamara, Psychet temetesi menetben kiserik a kijellt helyre, s Ielkeszl a halalra. De egy
knny szell lagyan Ielemeli Psychet a sziklarol, es egy lakatlan palotaba viszi, ahol minden
kivansaga teljesl. Itt Erosz anyja parancsa ellenere Psychet kedvesekent rejtegeti. Az
ejszaka stetjeben, egy titokzatos leny alruhajaban Erosz Psychevel mint Ierje hal egytt.
De hiaba van resze Psychenek minden kenyelemben, maganyosnak erzi magat napkzben;
Eroszt meghatja Psyche knyrgese, es lehetve teszi, hogy Psychet irigy nverei
meglatogathassak. A nverek puszta Ieltekenysegbl meggyzik Psychet, hogy akivel egytt
el, es akitl gyermeket var, az egy ,hosszan tekergz oriasi kigyo es vegl is a josda is
ugyanezt allitotta. A nverek rabeszelik Psychet, hogy egy kessel Iejezze le a szrnyeteget.
Psyche enged a rabeszelesnek, es bar Erosz megparancsolta neki, hogy sose probalja t
vilagosban megpillantani, mig alszik, Psyche olajmecsest es kest Iog, hogy meglje a
szrnyeteget. Ahogy a Ieny Eroszra esik, Psyche egy gynyr, alvo iIjut lat az agyban. Nagy
zavaraban Psychenek remegni kezd a keze, es egy Iorro olaj csepp hull Eroszra; az Ielebred,
es otthagyja Psychet. Psyche elkeseredeseben ngyilkossaggal probalkozik, de megmentik.
Mivel Aphrodite haragja es Ieltekenysege tovabbra is ldzi, Psychenek borzaszto
megprobaltatasok sorozatat kell elszenvednie; meg az alvilagba is le kell ereszkednie. (A
gonosz nverek megprobaljak betlteni Psyche helyet, s azt remelve, hogy ket is Erosz
palotajaba viszi majd a lagy szell, leugranak a sziklarol, es halalra zuzzak magukat.) Vegl
Erosz, akinek sebe eddigre begyogyult, es meghatja Psyche bnbanata, rabeszeli Zeuszt, hogy
tegye a lanyt halhatatlanna. Az Olmposzon sszehazasodnak, es gyermekk szletik: rm.
Erosz nyila ellenallhatatlan szexualis vagyakat ebreszt. Apuleius az istenseg latin nevet, a
Cupidot ( Amor) hasznalja, de ami a szexualis vagyak okozasat illeti, a ket istenseg szerepe
egy es ugyanaz. Psyche a lelek grg neve. Az ,Amor es Psyche-ben az ujplatonista
Apuleius valoszinleg egy si grg mesebl meritett, melyben egy gynyr lany egy
kigyoszer szrnyeteghez megy Ielesegl, es olyan allegoriava alakitotta, mely Robert
Graves szerint a racionalis lelek utjat jelkepezi az intellektualis szeretet Iele.
116
Ez igaz is, de
ez az ertelmezes nem Iejezi ki elegge, milyen jelentesgazdag ez a trtenet.
Elszr is, a joslat, mely szerint Psychet egy borzalmas kigyo Iogja majd elragadni, kepi
Iormat ad a tapasztalatlan leany alaktalan szexualis szorongasainak. Az, hogy Psychet
temetesi menet kiseri vegzetes utjara, arra utal, hogy a szzesseg elvesztese olyan veszteseg,
amibe nem knny beletrdni. Es hogy Psychet nvereinek milyen knnyen sikerl
rabeszelnik, hogy vegezzen Erosszal, akivel egytt el, arra mutat, hogy egy Iiatal lanyban
ers ellenseges erzesek elhetnek azzal szemben, aki t szzessegetl megIosztotta. Az a leny,
aki meglte benne az artatlan leanyt, megerdemli, hogy bizonyos Iokig megIosszak
IerIiassagatol mint ahogy t megIosztottak szzessegetl , ezt jelkepezi Psyche terve, hogy
levagja Erosz Iejet.
Az a kellemes, bar unalmas elet, melyet Psyche a palotaban elt, ahova a szel vitte, es ahol
minden kivansagat teljesitettek, melysegesen narcisztikus elet volt; Psyche lelke a hsn
nevevel ellentetben meg nem ebredt ntudatra. A szexualitas artatlan, gyermeteg elvezete
nagyon klnbzik a tudason, tapasztalatokon, st szenvedesen alapulo erett szeretettl. A
blcsesseget tanitja a trtenet nem lehet elnyerni az elet korai, gyermeki rmeinek
segitsegevel. Psyche akkor indul el a tudas megszerzese Iele, amikor a Iigyelmeztetes ellenere
ravilagit Eroszra. De a trtenet arra Iigyelmeztet, hogy komoly kvetkezmenyei lehetnek, ha
valaki meg eretlenl vagy rvid uton szeretne megszerezni a tudast; a tudatossagot nem lehet
egy csapasra megszerezni. Ha az ember erett ntudatra kivan szert tenni, egesz eletet kell
kockara tennie, ahogy Psyche is teszi, amikor ngyilkossagot kiserel meg. Psychenek
hihetetlenl nagy megprobaltatasokon kell keresztlmennie; ez arra utal, milyen nagy
nehezsegekkel kell megkzdenie annak, aki a legmagasabb lelki minsegeket (Psychet) akarja
a szexualitassal (Erosszal) harmoniaba illeszteni. Nem a test, hanem a szellem emberenek kell
ujjaszletnie ahhoz, hogy letrejjjn a szexualitas es a blcsesseg ,hazassaga. Ezt jelkepezi,
hogy Psychenek le kell szallnia az alvilagba, es onnan ismet visszaternie; ha az ember letenek
ket oldalat egyesiteni akarjuk, ehhez ujja kell szletnnk.
Itt meg kell emlitennk a trtenet egyik jelentsegteljes reszletet. Aphrodite nem
egyszeren csak megparancsolja a Iianak, hogy vegezze el helyette a ,piszkos munkat, el is
csabitja szexualisan, hogy erre ravegye. Es Ieltekenysege akkor a legnagyobb, amikor rajn,
hogy Erosz nemcsak egyszeren megszegte a parancsat, hanem ami sokkal rosszabb
beleszeretett Psychebe. A mese szerint meg az istenek sem mentesek az dipalis
problemaktol; ime, egy istenn, mint Iia irant dipalis szerelmet taplalo, Ieltekeny anya. De
Erosznak is ernie kell, ha hazassagot akar ktni Psychevel. Mieltt talalkozna vele, a
legIeleltlenebb es legIekezhetetlenebb a kisebb istensegek kzl. Fggetlensegre vagyik, s
ezert szembeszegl Aphrodite parancsaval. Csak akkor jut el a tudatossag magasabb szintjere,
miutan Psyche megsebzi, s meginditja a lany szenvedese.
Az ,Amor es Psyche nem mese, hanem mitosz, bar vannak bizonyos meseszer vonasai.
Elszr is, az egyik Iszerepl istenseg, a masik pedig halhatatlanna valik: ez egyetlen
mesealakkal sem Iordul el. Vegig a trteneten keresztl az istenek beleszolnak az
esemenyekbe, akar akkor, amikor Psyche ngyilkossagat kell megakadalyozni, akar akkor,
amikor megprobaltatasokat ronak ki ra, vagy segitseget nyujtanak neki, hogy szerencsesen
tulelje ezeket. Amor az egesz trtenet Iolyaman vegig sajat alakjat viseli; ebben is klnbzik
az allatvlegeny-ciklusban szerepl megIelelitl. Csak Psyche, akit Ielrevezetett a joslat es
gonosz nverei vagy sajat szexualis szorongasa kepzeli szrnyetegnek.
Megis ez a mitosz beIolyasolta a nyugati vilag sszes kesbbi allatvlegeny tipusu
mesejet. Itt talalkozunk elszr a ket gonosz nver motivumaval, akik azert gonoszak, mert
Ieltekenyek a hugukra, mert az szebb es erenyesebb, mint k. A nverek megprobaljak
elpusztitani Psychet, azonban gyzedelmeskedik a trtenet vegen. De addig nagy
nehezsegekkel kell megbirkoznia. Mi tbb, a tragikus Iejlemeny annak a kvetkezmenye,
hogy az iIju Ieleseg nem engedelmeskedik Ierje Iigyelmeztetesenek, aki ova inti attol, hogy
megprobalja t megismerni (hogy ranezzen, hogy megvilagitsa), es miutan megszegte Ierje
parancsat, be kell jarnia az egesz vilagot, hogy visszaszerezze.
De meg ezeknel is Iontosabb az allatvlegeny-ciklusba tartozo meseknek az a sajatossaga,
mellyel itt talalkozunk elszr: a Ierj nappal egesz nap tavol van, es csak az ejszaka stetjeben
jelenik meg. Allitolag nappal allatIormaban el, es csak az agyban veszi Iel emberi alakjat;
rviden: klnvalasztja egymastol nappali es ejszakai enjet. A trtenetbl nem nehez rajnni:
a szexualitast elete minden mas reszetl el akarja valasztani. A n pedig, akarmilyen joletben
es kenyelemben el is, resnek talalja az eletet: nem hajlando elIogadni, hogy az elet pusztan
szexualis resze elklnljn es elszigeteldjn a tbbitl. Megprobalja az eletszIerakat
erszakkal egyesiteni. Honnan is tudna, hogy ehhez a lehet legnehezebb, legkitartobb
erklcsi es Iizikai erIeszitesre van szkseg! De amint egyszer Psyche elindul azon az uton,
hogy megprobalja sszekapcsolni a szexualitast, a szeretetet es az eletet egyetlen egysegge,
tbbe nem hatral meg, es vegl gyzedelmeskedik.
Ha nem az egyik legsibb mesevel volna dolgunk, ers lenne a kisertes, hogy azt allitsuk:
az e ciklusba tartozo mesek tanulsaga rendkivl idszer: hiaba a Ienyegetzes a
legszrnybb kvetkezmenyekkel, melyekkel kivancsisagukert bnhdni Iognak, a nk nem
hajlandok tudatlanok maradni a szexualitas es az elet titkaiban. Barmilyen kenyelmes legyen
is viszonylagos tudatlansagban elni, ez az elet res, es nem szabad elIogadni. Barmilyen
nehezsegeken kell is keresztlmennie a nnek ahhoz, hogy a teljes tudatossag es emberseg
szintjen szlessen ujja, a trtenet nem hagy ketseget aIell, hogy ezt kell tennie. Klnben hol
maradna a trtenet: az elmondasra erdemes mese, a megelesre erdemes elet?
Amint a n Ieladta azt a IelIogasat, hogy a szexualitas valami allatias dolog, tbbe nem eri
be azzal, hogy pusztan szexualis targy legyen, nem engedi, hogy kizarjak az elet Iontosabb
dolgaibol, es belekenyszeritsek a gondtalansagba es viszonylagos tudatlansagba. Mindket Iel
boldogsagahoz arra van szkseg, hogy a vilagban valo eletk teljes legyen, es egymassal
egyenlkent alljanak szemben. E trtenetek azt is kzlik, hogy ez mindkettejk szamara
rendkivl nehez Ieladatot jelent, de nem kerlhetik meg, ha valaha is boldogok akarnak lenni
az eletben es egymassal. Ez az allatvlegenyciklus sok mesejenek rejtett zenete, es ,A szep
leany es a szrny-bl ez talan nem is derl ki olyan egyertelmen, mint nehany masik
trtenetbl.
,Az elvarzsolt diszn
,Az elvarazsolt diszno egy manapsag kevesse ismert roman mese.
117
Arrol szol, hogy van
egy kiraly es annak harom lanya. A kiralynak el kell mennie a haboruba; meghagyja hat a
lanyainak, hogy viselkedjenek jol, es gondoskodjanak mindenrl, de Iigyelmezteti ket, hogy
egy bizonyos hatso szobaba nehogy belepjenek, mert klnben nagy baj eri ket. A kiraly
tavozasa utan egy darabig minden rendben megy, vegl azonban a legidsebb lany
megprobalja rabeszelni hugait, hogy lepjenek be a tiltott szobaba is. A legIiatalabb kiralylany
tiltakozik, de a kzeps csatlakozik a nverehez: kinyitjak a lakatot, es belepnek az ajton. A
szobaban mindssze egy nagy asztalt talalnak, rajta egy nyitott knyvet. Elszr a legidsebb
lany olvassa el, mi van irva a knyvben: egy keleti kiralyIi Iogja Ielesegl venni. A masik
lany lapoz, es azt olvassa, hogy neki egy nyugat Iell erkez kiralyIi lesz majd a Ierje. A
legIiatalabb nem akarja megszegni az apai parancsot, de ket nvere rakenyszeriti; azt
olvassa a knyvben, hogy egy diszno Iog erte jnni eszakrol, az veszi Ielesegl.
A kiraly hazater, es vegl is a ket nver Ierjhez megy ugy, ahogy a knyvben irva allt.
Ezutan egy hatalmas diszno erkezik eszakrol, es Ielesegl keri a legIiatalabb
kiralykisasszonyt. A kiralynak engednie kell a diszno kivansaganak; azt tanacsolja a lanyanak,
hogy nyugodjon bele a sorsaba. igy is trtenik. Az eskv utan, hazaIele az uton, a diszno
beleIekszik a mocsarba, es meghempereg a sarban. Ekkor arra keri a Ieleseget, hogy csokolja
meg. A lanynak eszebe jut apja parancsa, es engedelmeskedik a Ierjenek, de elbb a
zsebkendjevel megtrli a diszno ormanyat. Amikor ejszaka egytt halnak, a lany eszreveszi,
hogy az agyban a diszno emberre valtozik, de reggelre ismet visszavaltozik disznova.
A lany tanacsot ker egy boszorkanytol, akivel veletlenl sszetalalkozik, mit tegyen, hogy
a Ierje ne valtozzon tbbe vissza disznova. A boszorkany azt tanacsolja neki, kssn a Ierje
labara egy szal cernat ejszaka, ez majd megakadalyozza benne, hogy ismet visszavaltozzon
disznova. A lany megIogadja a tanacsot, a Ierje azonban Ielebred, es kzli vele: amiert
megprobalta siettetni a dolgokat, el kell hogy hagyja t, es nem is talalkoznak ujra mindaddig,
,amig el nem hordasz harom par vascipt, es el nem koptatsz egy vasbotot, mikzben engem
keresel. El is tnik, es a kiralylany, veg nelkli vandorutja soran, mig Ierjet keresi, eljut a
holdra, a napra es a szelhez. Mindharom helyen csirkehussal kinaljak, de Iigyelmeztetik, hogy
tegye Ielre a csirke csontjat. Azt is megmondjak neki, merre menjen tovabb. Es vegl, mire
elhordja a harom par vascipt, es meg a vasbotja is elkopik, megerkezik egy hegy labahoz:
megtudja, hogy a Ierje odaInn lakik a hegyen. A kiralylany nem tudja, hogy jusson Il a
hegyre, mig vegre eszebe jut, hogy a gondosan megrztt csirkecsontok talan segitenek.
sszerakja a csontokat, es azok sszeilleszkednek. A csontokbol ket hosszu rudat, a rudakbol
pedig letrat keszit, azon pedig Ielmaszik a hegytetre. De az utolso letraIok meg hianyzik,
nem eleg a csirkecsont, elvesz hat egy kest, es levagja a kisujj at. Ebbl lesz az utolso
letraIok, ennek segitsegevel jut a Ierjehez. Kzben letelt az az id is, melyet a Ierjenek a
gonosz varazslat hatasara disznobrben kellett tltenie. A Iiatal par rkli a lany apjanak
kiralysagat, es ,ugy uralkodtak, ahogy csak azok a kiralyok szoktak, akik sok mindenen
atestek.
Ritka meseben szerepel ilyesIajta reszlet, mint az, ahol a hsn megprobalja a Ierjet
megszabaditani allatias termeszetetl oly modon, hogy egy madzaggal ktzi hozza emberi
Iormajahoz. Sokkal gyakoribb az a motivum, hogy az asszonynak nem szabad vilagossagot
gyujtania vagy kilesnie a IerIi titkat. Az ,Amor es Psyche-ben az olajmecses vet Ienyt a
tiltott latnivalora. Egy norveg meseben (a cime: ,Keletre a Naptol, nyugatra a Holdtol)
gyertyaIenyben latja meg a Ieleseg, hogy a Ierje nem az a Ieher medve, akinek napkzben
mutatkozik, hanem egy gynyr kiralyIi, de ezutan a Ierjnek el kell t hagynia.
118
A cim arra
utal, hogy milyen messzire kell elvandorolnia ennek a hsnnek, mieltt ujra talalkozhat a
Ierjevel. Ezekbl a trtenetekbl az is kiderl, hogy a Ierj mindenkeppen visszanyerte volna
emberi Iormajat a kzeljvben: a medve a ,Keletre a Naptol, nyugatra a Holdtol cim
meseben egy even bell, az elvarazsolt diszno pedig alig harom napon bell ha a Ieleseg
addig uralkodni tudott volna a kivancsisagan.
Igen sok az olyan trtenet, amelyikben a Ieleseg azzal kveti el a vegzetes hibat, hogy
megvilagitja a Ierjet; az olvaso raebred, hogy a Ieleseg Ierje allati termeszeterl akart tbbet
megtudni. Ezt a trtenet nem mondja ki nyiltan, hanem valamelyik szerepl szajaba adja,
azeba, aki rabirja a Ieleseget, hogy szegje meg a Ierj utasitasat. Az ,Amor es Psyche-ben a
josda es a nverek hitetik el Psychevel, hogy Amor egy rettenetes kigyo; a ,Keletre a Naptol,
nyugatra a Holdtol cim meseben a lany anyja hiteti el a hsnvel, hogy a medve
valoszinleg egy kobold es ebbl vilagosan kvetkezik, hogy a lany jol teszi, ha vigyaz
magara, es kideriti az igazsagot. ,Az elvarazsolt diszno hsnjenek szinten idsebb asszony,
a boszorkany javasolja, hogy kssn zsineget a Ierje labara. A mese tehat Iinoman utal ra,
hogy az idsebb nk ltetik el a lanyok lelkeben azt a gondolatot, hogy a IerIiak allatok; hogy
a lanyok szexualis szorongasa nem sajat tapasztalataik eredmenye, hanem annak, amit
masoktol hallottak. A trtenetekbl az is kiderl, hogy ha a lanyok az ilyen ijesztgetesre
odaIigyelnek es elhiszik, akkor hazaseletk boldogsaga veszelybe kerl. A gonosz varazslatot,
mely a Ierjet allatta valtoztatta, szinten egy idsebb n idezte el: Aphrodite akarta, hogy
Psychet tamadja meg egy szrnyseges vadallat; a mostohaanya valtoztatta a kiralyIit Ieher
medveve; egy boszorkany varazsolta disznova a Iiut. Mindezek a tenyek megismetlik a Ienti
motivumot: az idsebb nk hitetik el a Iiatal lanyokkal, hogy a IerIiak allatiasak.
Ha az ,allatvlegeny azonban megis a Iiatal leany szexualis szorongasanak a jelkepe,
Iggetlenl attol, hogy ezt a szorongast sajat maga idezte-e el, vagy azok a dolgok, amiket
idsebb nktl hallott, az ember azt varna, hogy az allatIerj ejszaka legyen allat, ne pedig
nappal. Mit Iejeznek ki ezek a trtenetek azzal, hogy az allatIerj nappal a vilag szamara
jelenik meg allat alakban, ejszaka a Ielesege szamara viszont vonzo, gynyrseges Iormat
lt?
Azt hiszem, ezek a mesek igen mely pszichologiai igazsagot ismertek Iel. Igen sok n, aki
tudatosan vagy tudattalanul ,allatias-nak erzi a szexualitast, es haragot erez a IerIi irant,
amiert megIosztotta t a szzessegetl, egeszen maskepp erez, mikor ejszaka egytt hal a
IerIival, akit szeret. De amint magara marad, a nappali vilagossagban visszaternek a regi
szorongasok es ellenerzesek, kztk az egyik nem Ieltekenysege a masik irant. Ami ejszaka
szepnek latszott, nappal egeszen mas Ienyben tnik Iel, klnsen, ha a n szembesiti a
vilagnak a szexualis rmkre vonatkozo elitel velemenyevel (az anya Iigyelmeztetesevel,
hogy a Ierj esetleg ,kobold). A IerIiak kztt is akad, aki egeszen maskepp viszonyul
tulajdon szexualitasahoz szexualis elmenyei kzben, mint kesbb, amikor archaikus
szorongasait es ellenerzeseit nem csillapitja a pillanat rme.
Az allatIerjrl szolo trtenetek megnyugtatjak a gyermeket: Ielelme attol, hogy a
szexualitas valami veszelyes es allatias dolog, korantsem egyedlallo: sok ember erzett mar
ehhez hasonloan. De ahogy a mese szerepli idvel IlIedezik, hogy szorongasaik ellenere
szexualis partnerk nem visszataszito, hanem vonzo es szeretetre melto leny, ugyanigy
IelIedezi majd ezt a gyermek is. Tudatelttes szinten ezek a mesek azt kzlik a gyermekkel,
hogy ezt a szorongast a Ielnttektl hallott dolgok ltettek el benne; es hogy a helyzet egeszen
maskepp Iog majd Iesteni, amikor kzvetlenl megtapasztalja, mint most, amikor csak
kivlrl latja.
Egy bizonyos szinten a trtenetek arrol beszelnek, hogy ha valaki Ienyt derit ezekre a
dolgokra, bebizonyosodhat ugyan, hogy szorongasa alaptalan volt, de nem oldja meg a
problemat. Ehhez idre van szkseg es ha valaki idnek eltte probalkozik meg vele, csak
tovabb halasztodik a megoldas es mindenekeltt kemeny munkara. Hogy legyzhessk a
szexualis szorongast, Iel kell nnnk, es sajnalatos modon, ennek a nvekedesi Iolyamatnak
nagy resze szenvedessel jar.
A trtenet egyik nyilvanvalo tanulsaga ma talan kevesbe Iontos, mint azokban az idkben
volt, amikor meg az volt a szokas, hogy a IerIiak udvaroltak a nknek a diszno peldaul
messzi tajrol erkezik, hogy elnyerje udvarlasaval a kiralylanyt; a Ieher medvenek pedig
mindenIelet meg kell igernie, hogy Ielesegl kapja a lanyt. A trtenetek szerint ez nem eleg a
boldog hazassaghoz. A nnek eppugy erIesziteseket kell tennie a kapcsolat erdekeben, mint
a IerIinak; neki is aktivan kell a IerIi elnyeresere trekednie, legalabb annyira, mint a IerIinak
erte, talan meg jobban is.
A trtenet nehany mas lelektani Iinomsaga esetleg elkerli az olvaso Iigyelmet, de azert
tudat alatt ezek is hatast gyakorolnak ra, es igy erzekenyebbe teszik azokra a tipikus
nehezsegekre, melyek, ha nem ertjk meg ket, megnehezitik az emberi kapcsolatokat.
Peldaul, amikor a diszno szandekosan meghempergzik a sarban, azutan arra keri iIju
Ieleseget, hogy csokolja meg: nos, ez az olyan emberek jellegzetes viselkedese, akik attol
Ielnek, hogy a masik nem Iogadja el ket, es ennek kiprobalasa erdekeben lehet legrosszabb
Iormajukat mutatjak: csak ha a masik ebben a Iormaban is elIogadja ket, akkor erzik
magukat biztonsagban. Ezekben a trtenetekben tehat nemcsak a n szorong a szexualitas
allatias mivoltatol; ott all ezzel szemben a IerIi Ielelme attol, hogy nyersesege kiabranditoan
hat a nre.
Egeszen mas viszont az a reszlet, melynek segitsegevel az elvarazsolt diszno Ielesege ujra
ratalal a Ierjere. Hogy a legutolso lepest is megtehesse ennek erdekeben, arra van szkseg,
hogy levagja a kisujjat. Ez a vegs, legszemelyesebb aldozat, melyet boldogsagaert hoz, a
boldogsag ,kulcsa. Mivel a trtenetben semmi nem utal arra, hogy a keze csonka maradt
vagy verzett volna, aldozata nyilvanvaloan szimbolikus termeszet: azt jelkepezi, hogy egy jo
hazassagban a kapcsolat meg a test teljes integritasanal is Iontosabb.
119
Meg kell meg magyaraznunk, mit jelent voltakeppen a titkos szoba, melybe nem szabad
belepni, mert abbol valami baj szarmazik. Ennek magyarazatat legjobb, ha egy olyan
trtenetben keressk, ahol a kvetkezmenyek sokkal tragikusabbak, mint amilyenek
barmelyik mas trtenetben erik a tilalom megszegjet.
,Kkszakll
Kekszakall a legszrnybb es a leggonoszabb a mesekben szerepl sszes Ierjek kzl. A
trtenet voltakeppen nem is tekinthet tndermesenek, hiszen a letrlhetetlen verIolttal
szennyezett kulcson, valamint azon a mozzanaton kivl, hogy Kekszakall Ielesege belep a
tiltott szobaba, semmi varazslatos vagy termeszetIeletti nem szerepel benne. Ennel is
Iontosabb, hogy egyik szerepl sem Iejldik; bar a trtenet vegen a gonosz megbnhdik, ez
nmagaban nem eleg sem a ,Ielgyogyulashoz, sem a vigasztalashoz.
A ,Kekszakall trtenetet Perrault talalta ki; nincs kzvetlen elzmenye a nepmesekben,
legalabbis nem tudunk rola.
120
Jo nehany tndermeseben szerepel a titkos kamra motivuma, ahova nem szabad belepni,
mert meggyilkolt asszonyokat riznek benne. Nehany orosz vagy skandinav meseben egy
allatIerj tiltja meg a Ielesegenek, hogy belepjen ebbe a szobaba; ez arra utal, hogy van
bizonyos kapcsolat az ,allatvlegeny tipusu mesek es a ,Kek-szakall tipusuak kztt. A
legismertebb ilyen tndermesek kze tartozik a ,Roka ur cim angol es ,A madar cim
Grimm-mese.
121
,A madar-ban egy varazslo elrabolja harom nver kzl a legidsebbet. Tudtara adja,
hogy minden szobaba belephet a hazaban, kiveve egyet, amelyiket csak a legeslegkisebb
kulccsal lehet kinyitni. Ha ebbe a szobaba belep, halallal bnhdik. A varazslo ezenkivl meg
egy tojast is atad a lanynak, es megparancsolja, hogy mindig tartsa maganal, mert nagy
szerencsetlenseget jelent, ha elvesziti. A lany belep a tiltott szobaba, es latja, hogy az telis-tele
van verrel es halott emberekkel. Ijedteben leejti a tojast; a tojasra ver tapad, es tbbe nem
lehet letrlni rola. Mikor a varazslo visszater, meglatja a veres tojast, es rajn, hogy a lany a
tiltott szobaban jart, megli hat t is, mint a tbbieket. Ezutan a kzeps lanyt rabolja el ez
is ugyanilyen sorsra jut.
Vegl a legkisebbik lanyt is elrabolja a varazslo, es a hazaba viszi. De a lany tuljar a
varazslo eszen, gondosan elrejti valahova a tojast, mieltt IelIedez utra indul a hazban.
sszerakja a nverei darabjait, es Ieltamasztja ket. Mikor a varazslo visszater, elhiszi, hogy a
lany hsegesen megtartotta a parancsait, es kzli vele, hogy jutalmul Ielesegl veszi. A lany
meg egyszer tuljar az eszen: szerencsesen hazaviszi a nvereit egy rakas arannyal egytt a
szleikhez. Ezutan tollakat ragaszt a testere, mintha valami Iurcsa madar volna innen a
trtenet cime , es igy sikerl elmeneklnie. A varazslo es tarsai vegl tzben pusztulnak el.
Az ilyen tipusu tndermesekben az aldozatok mindig visszanyerik eredeti alakjukat, a bns
pedig nem emberi leny.
Azert Ioglalkoztunk itt eppen a ,Kekszakall-lal es ,A madarral, mert mindket trtenetben
legszelssegesebb Iormajaban talalkozunk azzal a motivummal, hogy a n
megbizhatosaganak az a merceje, hogy ne akarjon a IerIi titkaiba betekintest nyerni. A n
azonban kivancsisagatol sztnzve megis megteszi, es ezzel bajt okoz maganak. ,Az
elvarazsolt diszno cim meseben a harom lany behatol a tiltott szobaba, es az ott talalt
knyvbl jvjket olvassak ki. ,Az elvarazsolt diszno-nak ez a motivuma kzs a
,Kekszakall tipusu mesekevel, ezert ezeket a trteneteket egytt targyaljuk, hogy
megvilagitsuk a tiltott szoba motivumanak jelentseget.
,Az elvarazsolt diszno-ban a titkos szobaban talalt knyvben a lanyok jvend
hazassagukrol olvashatnak. Hogy a tiltott ismeret a hazassagra vonatkozik, arra utal, hogy
apjuk a testi tudas megszerzesetl tiltotta el ket mint ahogy meg ma is megesik, hogy
bizonyos, szexualis ismereteket tartalmazo knyvektl eltiltjak a Iiatalokat.
Akar a ,Kekszakall-rol, akar ,A madar varazslojarol van is szo, annyi nyilvanvalo, hogy
amikor a IerIi atadja a nnek egy bizonyos szoba kulcsat, es ugyanakkor a lelkere kti, hogy a
szobaba nem szabad belepnie ez a n hsegenek probaja. A IerIi meg akar bizonyosodni
rola, hogy a n hsegesen kveti-e az utasitasait, azaz tagabb ertelemben hseges-e
hozza. Azutan ezek a IerIiak ugy tesznek, mintha elmennenek otthonrol, vagy valoban el is
mennek egy idre, hogy megbizonyosodjanak partnerk hsegerl. Mikor varatlanul
visszaternek, azt latjak, hogy bizalmukkal visszaeltek. A visszaeles termeszetere a bntetesbl
halalbntetesbl -kvetkeztethetnk. A vilag bizonyos reszein a regi idkben a nket csak
egyIajta csalasert bntethette halallal a Ierj: a szexualis htlensegert.
Ezt eszben tartva, nezzk meg, mibl derl ki a n bnssege: ,A madar-ban egy tojas, a
,Kekszakall-ban egy kulcs segitsegevel. Mindket trtenetben varazserej targyrol van szo:
amint egyszer ver eri ket, azt tbbe nem lehet lemosni. Ez a motivum igen regi, barhol
bukkan is Iel, bizonyos, hogy valami gonosztett tbbnyire gyilkossag trtent.
60
A tojas a
60
* A Gesta Romanorumban (kb. 1300-ban irodott) egy gyermeket meggyilkolo anya kezere
ni szexualitas jelkepe: ,A madar-ban ugy latszik ezt kellene a lanyoknak sertetlenl
megriznik. A kulcs, mely egy titkos szoba ajtajat nyitja, a IerIi nemi szervevel kapcsolatos
asszociaciokat kelt, klnsen az els kzsles jut rola esznkbe, mikor a szzhartyat
atszakitja es beverezdik. Ha ez is a motivum egyik rejtett jelentese, akkor megvan az oka,
hogy miert nem lehet rola lemosni a vert: a deIloracio visszacsinalhatatlan.
,A madar-ban a lanyok hseget teszi probara a varazslo, mieltt Ielesegl venne
valamelyiket. A legIiatalabbat azert akarja elvenni, mert az tuljar az eszen, es elhiteti vele,
hogy nem szegte meg a parancsat. Perrault ,Kekszakallujaban azt olvashatjuk, hogy amikor
Kekszakall ugy tett, mintha elutazott volna, Ielesege nagy mulatsagot rendezett, es vendegek
erkeztek a hazba, akik sose mertek volna betenni a labukat, amikor a haz ura otthon volt. A
mese kepzeletnkre bizza, mi Iolyt a haz asszonya es a vendegek kztt, mig Kekszakall tavol
volt, de annyi nyilvanvalo, hogy mindenki kitnen erezte magat. A tojasra hullo ver es a
kulcs azt jelkepezik, hogy a hsnnek szexualis termeszet kapcsolatai voltak, igy mar
erthet, hogy szorongasaban olyan nk holttestet latja kepzeletben, akiket azert ltek meg,
mert hozza hasonloan htlenek voltak.
E meseket hallva, rgtn nyilvanvalo, hogy a n ers kisertest erez, hogy elkvesse, amit
megtiltottak neki. Nehez jobb modszert elkepzelni valakinek az elcsabitasara, mint azt, ha igy
szolunk hozza: ,Elmegyek otthonrol; tavolletemben minden szobat vegignezhetsz, egyet
kiveve. Itt a kulcsa annak a szobanak, amelyet nem szabad megnezned. Egy bizonyos szinten
tehat a ,Kekszakall a szexualis csabitasrol szol, bar a trtenet ijeszt reszletei knnyen
elterelik a Iigyelmet errl.
Egy mas szinten, sokkal nyilvanvalobb modon, a ,Kekszakall a szexualitas pusztito
aspektusairol szol. De ha az ember vegiggondolja a trtenet esemenyeit, Iurcsa
kvetkezetlensegekre bukkan. Peldaul Perrault mesejeben a Ieleseg, amikor IlIedezi a szoba
borzaszto titkat, nem ker segitseget a vendegektl, holott azok a mese szerint meg mindig a
hazban vannak. Nem mondja el Anne-nak, a nverenek se, mit latott, es nem is ker tle
segitseget. Mindssze arra keri, hogy nezzen kzl, nem jnnek-e meg a Iiverei, akik aznapra
igerkeztek. Vegl pedig Kekszakall Ielesege nem valasztja a legkezenIekvbbnek tn
megoldast: nem menekl el a hazbol, nem rejtzik el, nem lt alltzetet. Mindez megtrtenik
,A madar-ban es egy masik, hasonlo Grimm-meseben, a ,Rablovlegenyben, ahol a lany
elszr elrejtzik, aztan elmenekl, es vegl raveszi a gyilkos rablokat, hogy vegyenek reszt
egy lakoman, ahol leleplezdnek. Kekszakall Ielesegenek viselkedesere ketIele magyarazat
kinalkozik: hogy amit a tiltott szobaban lat, az mindssze szorongo Iantaziajanak termeke; es
hogy megcsalta ugyan a Ierjet, de abban bizik, hogy az nem jn ra.
De akar helytalloak ezek az ertelmezesek, akar nem, annyi bizonyos, hogy a ,Kekszakall
ket, nem Ieltetlenl sszetartozo erzesnek ad Iormat, s ezek egyike se idegen a gyermekektl:
elszr is Ieltekeny szeretetrl olvashatunk, amikor valaki annyira szeretne megtartani rkre,
akit szeret, hogy inkabb elpusztitja, semhogy elviselje, hogy az mast szeressen. Masodszor
pedig arrol, hogy a szexualitassal kapcsolatos erzelmek rendkivl izgalmasak es kiser-tek
lehetnek, ugyanakkor nagyon veszelyesek is.
Knny a ,Kekszakall nepszerseget az erszak es szexualitas benne szerepl
keverekenek tulajdonitani, vagy annak, hogy a szexualis bncselekmenyek mindig is elenken
Ioglalkoztattak az emberek Iantaziajat. A gyermek szamara velemenyem szerint a trtenet
vonzerejenek egy resze abban rejlik, hogy igazolja azt a sejteset, hogy a Ielntteknek
borzalmas szexualis titkaik vannak. Az is kiderl a mesebl, amit a gyermek nagyon is jol tud
sajat tapasztalataibol: a szexualis titkok akkora kisertest jelentenek, hogy meg a Ielnttek is a
lehet legnagyobb kockazatot vallaljak, hogy kivancsisagukat kielegitsek. Tovabba, hogy az a
szemely, aki ilyen kisertesbe visz masokat, megerdemli az ilyen termeszet bntetest.
hullo vercspp bizonyul lemoshatatlannak. Shakespeare-nel hiaba nem latja senki mas a
verIoltot Lady Macbeth kezen, azert tudja, hogy rajta van.
Azt hiszem, hogy tudatelttes szinten a gyermek megerti, hogy a lemoshatatlan ver a
kulcson es a ,Kekszakall mas reszletei azt jelentik, hogy Kekszakall Ielesege valami
szexualis meggondolatlansagot kvetett el. A trtenet azt mondja, hogy bar egy Ieltekeny Ierj
ugy erezheti, hogy a Ielesege a legsulyosabb bntetest akar a halalt erdemelheti ezert,
egyaltalan nincs igaza. Kisertesbe esni mondja a trtenet a lehet legemberibb dolog. Es a
Ieltekeny szemely, aki ugy hiszi, hogy sajat kezebe kell vennie az itelkezest, es e
meggyzdese szerint cselekszik, megerdemli, hogy elpusztuljon. A hazastarsi htlenseg,
melyet a tojasra vagy kulcsra tapado ver jelkepez, olyasmi, amit meg kell bocsatani. Ha a
partner ezt nem erti meg, Iog szenvedni miatta.
Barmilyen komor is ez a trtenet, az elemzes soran kiderl, hogy mint minden mese, a
,Kekszakall is bar, mint mar emlitettk, nem tekinthetjk valodi tndermesenek valahol
melyen egy magasabb erklcsiseget vagy emberseget tanit. Aki kegyetlenl meg akarja
bosszulni hazastarsa htlenseget, megerdemelten pusztul el, mivel a szexualitast csak pusztito
oldalarol erzekeli. Az embersegesebb erklcs az, amely megerti es megbocsatja a szexualis
kihagasokat a trtenetnek ez a legIontosabb mondandoja; Perrault is kiIejti a mesehez Iztt
masodik ,tanulsag-ban. Azt irja: ,Jol latjuk, hogy ez a trtenet a regi idkbl valo; tbbe
nincsenek ilyen rettenetes Ierjek, akik a lehetetlent kvetelik; meg amikor elegedetlenek vagy
Ieltekenyek, akkor is udvariasan bannak a Ielesegkkel.
Barhogy ertelmezzk is a ,Kekszakall-t, mindenkeppen tanmesevel van dolgunk, amely
arra Iigyelmeztet: nk, ne engedjetek szexualis kivancsisagotoknak! FerIiak, ne hagyjatok,
hogy eluralkodjon rajtatok a dh, amiert szexualisan megcsaltak benneteket! A trtenetben
nincs semmi klnsebb lelektani Iinomsag, es Ikent nem Iejldnek a szereplk az emberseg
magasabb szintjere. A mese vegen a hsk, mind Kekszakall, mind a Ielesege, pontosan
ugyanazok az emberek, akik a mese elejen voltak. Vilagrenget dolgok jatszodtak le a
trtenetben, es senki nem lett tlk jobb, legIeljebb talan a vilag, mert Kekszakall nem el
tbbe benne.
Hogy egy valodi mese hogyan dolgozza Iel a tiltott szoba motivumat, melybe a mesehs a
Iigyelmeztetes ellenere belep ez a mesek egeszen nagy csoportjabol derl ki, tbbek kztt
peldaul a ,Miasszonyunk gyermeke cim Grimm-mesebl. Amikor a hsn tizennegy eves
lesz azaz eljut a szexualis erettseg koraba , egy kulcscsomot kap; a kulcsok a haz minden
szobajat nyitjak, de a hsnt Iigyelmeztetik, hogy az egyik szobaba nem szabad belepnie.
Kivancsisagtol zve kinyitja ennek a szobanak az ajtajat, de kesbb letagadja, hogy ott jart,
hiaba Iaggatjak ismetelten. Bnteteskeppen a lany megnemul, mivel a beszed kepesseget
rosszra: hazugsagra hasznalta. Sok megprobaltatason megy keresztl, mignem vegl bevallja,
hogy hazudott. Ekkor ujra megszolal, mivel ,aki megbanja a bneit, es bevallja ket, annak
megbocsatanak.
,A szp leny s a szrny
A ,Kekszakall a szexualitas veszelyes aspektusarol szol, arrol, milyen Iurcsa titkok
rejlenek benne, es hogy milyen kzeli kapcsolatban all a vad es rombolo indulatokkal;
rviden: a szexualitasnak arrol a stet oldalarol, melyet helyesebb allandoan bezart ajto
mgtt, biztonsagosan elrejtve tartani. Ami a ,Kekszakall-ban trtenik, annak semmi kze a
szerelemhez. Kekszakall, aki ragaszkodik hozza, hogy keresztlvigye az akaratat, es partneret
birtoktargynak tekinti, nem tud szeretni senkit, de t se tudja szeretni senki.
A cime ellenere ,A szep leany es a szrny-ben semmi eIIele s:rnvseg nincsen. A szep
leany apjat megIenyegeti ugyan a szrny, de az olvaso mindjart a mese elejen tisztaban van
vele, hogy ez mindssze res Ienyegetes, es csak azt a celt szolgalja, hogy a szrny elnyerje a
szep leany tarsasagat es kesbb a szerelmet, es ezzel egytt megszabaduljon allatalakjatol.
Ebben a trtenetben a harom Iszerepl a szep leany, az apja es a szrny egymas iranti
erzelmei es viselkedese tele vannak gyngedseggel es szeretetteljes odaadassal. A meseciklus
kezdetet jelent mitoszban Aphrodite dipalis szeretete Iia irant kegyetlen es rombolo hatasu;
a szep leany apja iranti dipalis szeretetenek azonban, amint azt atviszi leend Ierjere,
csodalalatos gyogyito hatasa van abban a meseben, amely a ciklus meseinek csucsat es
kiteljesedeset jelenti.
Az alabbiakban ,A szep leany es a szrny tartalmat Madame Leprince de Beaumont
1757-ben megjelent valtozata alapjan ismertetjk. Ez a verzio egy korabbi Irancia
Ieldolgozason Madame de Villeneuve-en alapszik; a mese ma ebben a valtozatban
kzismert.
61

122
A mese legtbb Ieldolgozasatol elteren, a Madame Leprince de Beaumont-Iele ,A szep
leany es a szrny-ben a gazdag kereskednek nemcsak harom leanya, hanem harom Iia is
van, ezek azonban alig jatszanak valamelyes szerepet a meseben. Mindharom lany igen
csinos, klnsen a legkisebb; t ,a kis Szepseg-nek nevezi mindenki, s ettl nverei nagyon
Ieltekenyek ra. A ket idsebb lany hiu es nz, azaz eppen az ellentete a szep leanynak, mivel
szereny, bajos es mindenkihez kedves. Az apa varatlanul minden vagyonat elvesziti, es a
csalad elszegenyedik; a nverek ezt igen rosszul trik, de a szep leany jelleme csak meg
jobban sugarzik a nehez krlmenyek kztt.
Az apanak el kell utaznia, es megkerdezi a lanyait, mit hozzon nekik. Mivel abban
remenykednek, hogy az utazas soran apjuk visszaszerzi vagyona egy reszet, a ket nver arra
keri, hozzon nekik draga ruhakat, a szep leany azonban semmit sem ker tle. Mikor apja
erskdik, hogy kerjen valamit, a szep leany egy szal rozsat kivan. Idvel kiderl, hogy
vagyona visszaszerzese hiu remeny volt, es az apa olyan szegenyen ter vissza, ahogy utnak
indult. Az uton elteved egy hatalmas erdsegben, es mar csaknem ketsegbe esik, amikor
hirtelen megpillant egy palotat; itt elelmet es szallast talal, de senkivel nem talalkozik a palota
lakoi kzl. Masnap reggel, amikor tavozni keszl, az apa eszrevesz nehany gynyr rozsat,
es eszebe jut, mit kivant tle a szep leany, tr hat neki nehany szalat. Ekkor azonban
Ielbukkan egy Ielelmetes szrnyeteg, es raripakodik, amiert ellopta a rozsait, holott olyan
bkezen latta vendegl a kastelyaban. Bnteteskeppen az apanak meg kell halnia, mondja a
szrny. Az apa keri, kimelje meg az eletet, es elarulja, hogy a rozsakat a lanyanak szedte. A
szrny beleegyezik, hogy az apa elhagyja a kastelyt, ha valamelyik lanya hajlando elIoglalni a
helyet, es elszenvedni azt a sorsot, amit a szrny az apanak szant. De ha erre egyik lanya se
vallalkozik, a kereskednek harom honapon bell vissza kell ternie, hogy meghaljon. Mieltt
elindulna, a szrny egy arannyal teli ladat nyujt at neki. A kereskednek eszebe sem jut, hogy
Ielaldozza valamelyik lanyat, a haromhonapos haladekot azonban elIogadja, hogy meg
egyszer lathassa ket, es atadhassa nekik az aranyat.
Mikor hazaer, atadja a szep leanynak a rozsat, de nem tudja megallni, hogy el ne mondja
neki, mi trtent. A keresked Iiai Ielajanljak, hogy megkeresik es meglik a szrnyet, de az
apjuk ezt nem engedi, mondvan, hogy elpusztulnanak, ha megprobalnak. A szep leany
ragaszkodik hozza, hogy megy el apja helyett a szrnyhz. Barmit mond is neki az apja,
61
Perrault ,Riquet la Houppe-ja korabban keletkezett, mint az emlitett ket mese: Perrault
igen eredeti, elzmenyek nelkli modon dolgozza Iel az si motivumot. Nala a szrnybl
csuI, de ragyogo esz IerIi lesz a torz Riquet. Egy ostoba hercegn, aki esze es jelleme miatt
beleszeret, tbbe nem latja teste torzsagat, nem eszleli nyomoreksagat. Es a lany a Riquet
iranti szerelemtl tbbe nem tnik butanak, hanem csupa ertelem lesz. Ezt a varazslatos
atalakulast viszi veghez a szerelem; az erett szerelem es a szexualitas elIogadasa azt, ami
korabban visszataszitonak vagy ostobanak tnt, gynyrve, csupa lelekke teszi. Mint arra
Perrault ramutat, a szepseg, akar a Iizikai, akar a szellemi, a szemlel szemeben rejlik ez a
trtenet tanulsaga. De mivel Perrault ezt a tanulsagot meg is Iogalmazza, a trtenet mesekent
nem allja meg a helyet. Bar a szerelem mindent megvaltoztat, a szereplk valojaban nem
mennek at bels Iejldesen nem jatszodik le bennk konIliktus, mely megoldasra var, sem
bels kzdelem, amely a szereplt az emberiesseg magasabb szintjere emelne.
barhogyan is probalja meg rabirni elhatarozasa megmasitasara, a lany nem hallgat ra;
ragaszkodik hozza, hogy legalabb vele egytt menjen a szrnyhz. Az arany, amit az apa a
szrnytl kapott, lehetve tette a ket idsebb lanynak, hogy elkel hazassagot kssenek.
Mikor letelik a harom honap, az apa elindul a szrny kastelya Iele; es hiaba tiltakozik, a szep
leany is vele tart. A szrny megkerdi a szep leanyt, hogy sajat szabad akaratabol jtt-e, s
mikor az igennel valaszol, megparancsolja az apanak, hogy menjen haza; az vegl, bar nehez
szivvel, elhagyja a szrny palotajat. A szep leannyal a szrny ugy banik, mint egy
kiralynvel; varazslatos modon minden kivansaga azonnal teljesl. Minden este
vacsoraidben meglatogatja a szrny. Idvel a szep leany kezdi rmmel varni az estet, mivel
klnben maganyosnak erzi magat. Egyedl az nyugtalanitja, hogy a szrny minden
latogatasa vegen megkeri, legyen a Ielesege; a szep leany, olyan kedvesen, ahogy csak tle
telik, de mindig visszautasitja a szrny kereset, az pedig ettl rendkivl elkeseredik. Harom
honap telik el igy, es amikor a szep leany megint egyszer kijelenti, hogy nem akar a szrny
Ielesege lenni, az arra keri, hogy akkor legalabb annyit igerjen meg, hogy soha nem hagyja el.
A lany ezt megigeri, de arra keri a szrnyet, engedje meg, hogy meglatogassa az apjat; egy
varazstkrben ugyanis lathatja a vilag mas reszen trten esemenyeket, es tudja, hogy az
apja majd elsorvad, annyira bankodik utana. A szrny egy hetet ad neki a latogatasra, de
Iigyelmezteti, hogy ha az egy het lejartaval nem ter vissza, akkor elpusztul.
Masnap reggel a szep leany otthon talalja magat apja hazaban; az pedig azt se tudja, mit
csinaljon rmeben. A batyjai nincsenek otthon, a hadseregben szolgalnak. Nverei pedig,
akik boldogtalan hazassagban elnek, Ieltekenysegbl azt tervezik, hogy az egy heten tul is ott
tartjak hugukat, mert azt hiszik, hogy akkor a szrny eljn erte, es elpusztitja. Sikerl
rabeszelnik a szep leanyt, hogy maradjon meg egy hetig; de a lany a tizedik ejszakan a
szrnnyel almodik, s az elhalo hangon szemrehanyast tesz neki. A lany azt kivanja, bar ujra a
szrny palotajaban lehetne, es abban a pillanatban ott is terem. A szep leany a szrnyet
Ielholtan talalja; megszakadt a szive, mert nem tartotta be az igeretet. Mialatt otthon volt, a
szep leany rajtt, milyen ersen ragaszkodik a szrnyhz; amikor haldokolni latja, rajn, hogy
szereti, es megmondja neki, hogy nem tud nelkle elni, es hozza akar menni Ielesegl. Erre a
szrny hirtelen kiralyIiva valtozik; rvidesen csatlakozik hozzajuk a szep leany boldog apja es
a csalad tbbi resze is. A gonosz nverek szoborra valtoznak, es mindaddig szobrok
maradnak, amig meg nem banjak bneiket.
,A szep leany es a szrny-bl nem tudjuk meg, milyen allat alakjat viselte a szrny; a
mese ezt a kepzeletnkre bizza. Sok europai orszagban ismeretes egy olyan mesecsoport,
amelyben az allatvlegeny, az ,Amor es Psyche mitoszt utanozva, kigyoalakot visel. Ettl
eltekintve, e trtenetek esemenyei csaknem teljesen megegyeznek a mar emlitettekevel,
egyetlen kiveteltl eltekintve. Amikor a hs visszanyeri emberi alakjat, kzli, hogy azert
valtozott bntetesl kigyova, mert elcsabitott egy arvalanyt. Mivel kihasznalta aldozata
tehetetlenseget, hogy szexualis vagyait kielegitse, csak az olyan nzetlen szerelem valthatja
meg, amely hajlando Ielaldozni magat a szeretett szemelyert. A kiralyIi azert eppen kigyova
valtozott, mivel ez az allat Iallikus szimbolum: az olyan szexualis vagyat jelkepezi, amely
emberi kapcsolat megteremtese nelkl tr sajat kieleglesere, es aldozatat kizarolag sajat
celjaira hasznalja Iel, mint a kigyo tette az edenben. Amikor ennek a csabitasnak atadjuk
magunkat, akkor veszitjk el az artatlansag allapotat.
,A szep leany es a szrny-ben a vegzetes Iordulatot az idezi el, hogy az apa rozsat lop
legkedvesebb, legkisebbik lanyanak. Ez a cselekedete egyidejleg jelkepezi az apa lanya
iranti szeretetet, es azt, hogy a lany el Iogja vesziteni szzesseget, mivel a letrt virag
klnsen a letrt rozsa altalaban a szzesseg elvesztesenek szimboluma. Ez mind az apa,
mind a lany szamara ugy tnhet, hogy a lany ,szrny elmenyeken Iog keresztlmenni. A
trtenet azonban kzli velnk, hogy ez a Ielelem alaptalan, a szrnynek, allatiasnak hitt
elmenyrl kiderl, hogy mely emberseg es szeretet hatja at.
Ha a ,Kekszakall-t sszehasonlitjuk ,A szep leany es a szrny-nyel, azt mondhatjuk,
hogy az els a szexualitas primitiv, agressziv es nz, destruktiv aspektusait mutatja be;
ezeket az erzelmeket kell az egyennek meghaladnia ahhoz, hogy a szerelem kiviragozhassek.
A masodik mese pedig arrol beszel, mi is valojaban az igazi szerelem. A Kekszakall ugy
viselkedik, ahogy azt veszjoslo megjelenese alapjan elvarjuk tle; visszataszito klseje
ellenere a szrny ugyanolyan vonzo szemelyiseg, mint a szep leany. Ez a trtenet arrol gyzi
meg a hallgatojat, hogy barmilyen klnbz is a IerIi es a n, valojaban tkeletesen
sszeillenek, ha megIelel partnerek egymas szamara, ami a szemelyisegket illeti, es ha a
szeretet szalai Izik ket ssze (meg ha a gyermek tartott is tle, hogy ez nem igy van). Mig a
,Kekszakall-bol kiderl, hogy a gyermek legrosszabb Ielelmei a szexualitassal kapcsolatban
korantsem alaptalanok, ,A szep leany es a szrny-bl elegend ert merithet ahhoz, hogy
raebredjen: Ielelmei tulajdon szorongo szexualis Iantaziajanak termekei voltak. Mig a
szexualitas els pillantasra allatiasnak tnhet, a valosagban a IerIi es a n kztti szerelem
minden erzelem kzl a legkielegitbb, es az egyetlen, mely a tartos boldogsag alapjaul
szolgalhat.
E knyvben tbb helytt emlitettk, hogy a mesek segitenek a gyermeknek megerteni
dipalis nehezsegei termeszetet, es remenyt nyujtanak szamara, hogy ezeknek a
nehezsegeknek Ilebe Iog kerekedni. A ,Hamupipke a legjobb pelda ra, milyen
veszelyekkel jar a gyermek szamara a szlk megoldatlan es pusztito modon kielt dipalis
Ieltekenysege. Egyetlen mas mesebl sem derl ki olyan vilagosan, mint ,A szep leany es a
szrny-bl, hogy a gyermek dipalis kapcsolodasa a szlhz termeszetes, kivanatos, es
minden erdekelt szamara a lehet legkedvezbb kvetkezmenyekkel jar, Ielteve, hogy a
Ielntte eres Iolyaman atalakul, es mas targyat talal maganak: ha a gyermek levalik a szlrl,
es erzelmeit a szerelmesere sszpontositja. dipalis kapcsolodasaink nemcsak legnagyobb
erzelmi nehezsegeink Iorrasai (bar azokka valhatnak, ha nem mennek at a megIelel
Iejldesen a Ielntte valas soran), hanem bellk Iakad tartos boldogsagunk is, ha a megIelel
Iejldesen es atalakulason mennek keresztl.
A trtenetbl kiderl, hogy a szep leany dipalisan ktdik apjahoz; erre utal egyreszt az,
hogy rozsaszalat ker tle, de az is, hogy mint megtudjuk mig nverei balba jartak es
udvarlokat tartottak, mindig otthon lt, es ha valaki udvarolni probalt neki, azzal haritotta el,
hogy meg tul Iiatal, es ,meg nehany evig az apjaval szeretne maradni. A szep leany csak
apja iranti szeretetbl csatlakozik a szrnyhz; azt szeretne, ha kapcsolatuk mentes maradna a
szexualitastol.
A szrny palotaja, ahol a szep leany minden kivansaga azonnal teljesl, a gyermekek
tipikus narcisztikus Iantaziakepei kze tartozik (mint azt mar az ,Amor es Psyche-vel
kapcsolatban kiIejtettk). Ritka az olyan gyermek, aki sose vagyakozna olyan elet utan, ahol
soha semmit nem kvetelnek tle, es minden kivansaga, amint kimondja ket, azonnal
teljesl. A mese arra tanit, hogy ez a Iajta elet nemcsak hogy nem tesz boldogga, hanem
rvidesen resse es unalmassa valik olyannyira, hogy a szep leany egy id utan alig varja a
szrny esti latogatasait, holott elszr rettegett tlk.
Ha semmi nem szakitana Ielbe ezt a narcisztikus alomeletet, nem lenne mirl trtenetet
mondani; a narcizmus, tanitja a mese, barmilyen vonzonak tnjek is, valojaban nem boldog
elet, hanem egyaltalan nem is elet. A szep leany akkor ebred eletre, amikor megtudja, hogy az
apjanak szksege van ra. A mese egyes valtozataiban az apa sulyos betegsegbe esik; masutt a
lanya elvesztese miatti banattol sorvadozik, ismet mas valtozatokban nagy bajba kerl.
Amikor a szep leany errl ertesl, narcisztikus alelete egy csapasra sszeomlik; cselekedni
kezd, s ettl maga es a trtenet ismet Ieleled.
Amikor konIliktushelyzetbe kerl apja iranti szeretete es a szrny ragaszkodasa kztt
kell valasztania , a szep leany elhagyja a szrnyet, es visszater az apjahoz. De ekkor raebred,
mennyire szereti a szrnyet ez annak a jele, hogy meglazultak azok a szalak, melyek
apjahoz Iztek, es szeretetet atvitte a szrnyre. Csak amikor a szep leany ugy dnt, hogy
elhagyja apja hazat, es visszater a szrnyhz azaz miutan Ielszamolta az apjahoz Izd
dipalis erzelem szalait , valik szemeben az azeltt visszataszitonak erzekelt szexualitas
gynyrve.
A mese evszazadokkal elzi meg Freudnak azt a Ielismereset, hogy a gyermeknek
mindaddig undoritonak kell ereznie a szexualitast, amig szexualis vagyai a szlhz
kapcsolodnak, mivel csak a szexualitas iranti negativ beallitottsag rizheti meg a
verIertzestabu megtresetl, s ezaltal az emberi csalad stabilitasanak megrendlesetl. De
amint egyszer levalt a szlrl es korban hozza ill partnerre iranyul, azaz ha a normalis
Iejldesi Iolyamat vegbemegy, akkor eppen ellenkezleg az egyen gynyrnek Iogja
erezni a szexualitast.
,A szep leany es a szrny a gyermek dipalis erzelmeinek pozitiv oldalait szemlelteti, de
azt is bemutatja, milyen valtozasokon kell ezeknek az erzelmeknek keresztlmennik a
Ielntte eres soran; a mese megerdemli a dicseretet, mellyel Iona es Peter Opie elhalmozza a
The Classic Fairv Tales (Klasszikus tndermesek) cim tanulmanyktetben. Szerintk a
,Hamupipke utan ,ez a legjelkepesebb tndermese, es erzelmileg is a legkielegitbb.
,A szep leany es a szrny a mese kezdeten azt az eretlen IelIogast tkrzi, hogy az ember
mint allat es mint lelek ketts eletet elj es az utobbit jelkepezi a szep leany. A Ielntte eres
Iolyaman azonban emberi mivoltunknak ezek a mestersegesen szetvalasztott aspektusai
egyeslnek: egyedl ennek segitsegevel erhetjk el emberi kiteljesedesnket. ,A szep leany
es a szrny-ben tbbe nincsenek ismeretlensegre karhoztatott szexualis titkok, melyek
IelIedezesehez a hsnek meg kell jarnia az nismerethez vezet hosszu es nehez utat, mieltt
a boldog beIejezes lehetsegesse valna. Eppen ellenkezleg: ,A szep leany es a szrny-ben
nincsenek rejtett titkok, hanem nagyon is kivanatos, hogy a szrny valodi termeszetere Ieny
derljn. Amikor a hsn raebred, milyen is a szrny valojaban, pontosabban: amikor rajn,
milyen kedves es szeret sziv leny, tstent minden jora Iordul. A trtenetben nemcsak az a
Iontos, hogyan szereti meg Iokozatosan a szep leany a szrnyet, meg csak nem is az, hogyan
viszi at apja iranti szeretetet a szrnyre, hanem az, hogy maga milyen Iejldesen megy
keresztl mindezek soran. Kezdetben azt hiszi, valasztania kell apja iranti es a szrny iranti
szeretete kztt; legnagyobb rmere azonban, a szep leany radbben, hogy eretlen IelIogasra
vall azt hinni, hogy ez a ketIele szeretet ellentetben all egymassal. Mikor apja iranti, eredeti
dipalis szeretet atviszi leend Ierjere, a tovabbiakban a szep leany apjat azzal a Iajta
szeretettel szereti, ami neki is a legjobb. Ez adja vissza meggyenglt egeszseget, es boldog
eletet biztosit szamara szeretett lanya kzeleben. Ez adja vissza a szrnynek is emberi
Iormajat, es lehetsegesse valik, hogy boldog hazassagban eljen egytt a szep leannyal.
A szep leany hazassaga az egykori szrnnyel jelkepes esemeny: annak a veszelyes
szakadeknak az athidalasat jelenti
3
amely az ember letenek ,allatias es ,magasabb oldalai
kztt tatong. Ez a szakadek vagy elszakadas a meseben betegseg Iormajaban jelenik meg:
amikor elszr az apa, majd a szrny elszakad a szep leanytol es mindattol, amit jelkepez,
mindkett majdnem elpusztul. Ugyanakkor ez a szexualitas enkzpontu, eretlen (Iallikus-
agressziv, destruktiv) szakaszanak is veget jelenti, es az olyan szexualitas kialakulasanak
kezdpontjat, amely mely szereteten es elktelezettsegen alapulo emberi kapcsolatban talalja
meg kielegleset. A szrny csaknem belehal, amikor el kell valnia a szep leanytol, aki
egyidejleg a szeretett n es Psyche, az emberi lelek. Ez a primitiv, nzagressziv szexualitas
veget jelenti, es olyannak a kezdetet, amely kielegleset egy szabadon vallalt, szeretetteljes
kapcsolatban talalja meg. Ezert a szrny csak akkor egyezik bele abba, hogy a szep leany
helyettesitse apjat, amikor a lany biztositja rola: szabad akaratabol marad vele; es ezert is keri
ismetelten Ielesegl, de amikor a lany visszautasitja, nem all rajta bosszut, es nem kzeledik
hozza, mieltt maga a lany nem kzli vele magatol, hogy szereti.
Ha a tndermese klti nyelvet leIorditjuk a pszichoanalizis kznapi nyelvere, akkor a
szep leany es a szrny hazassaga az sztn-en szocializaciojat es humanizaciojat jelenti a
Ielettes en altal. Mennyire talalo tehat, hogy az ,Amor es Psyche-ben ennek az egyeslesnek
a gymlcset, Amor es Psyche gyermeket rmnek vagy Gynyrsegnek nevezik: ez az
,en teszi lehetve szamunkra a boldog elethez szkseges elegedettseget. A mitosztol
elteren, a mesenek nincs ra szksege, hogy ilyen nyiltan Iogalmazza meg, milyen dvs
hatassal van az egyesles a ket mesehsre. Hatasosabb kepet hasznal ennek kiIejezesere: egy
olyan vilaget, melyben a jok boldogan elnek, de a rosszak a nverek eltt is nyitva all a
javulas, a megvaltas utja.
Minden mese olyan varazstkr, amely bels vilagunk valamelyik sszetevjet tkrzi, es
azt az utat, melyet meg kell jarnunk, hogy eljussunk az eretlensegtl az erettsegig. Aki
hajlando belemerlni abba a mely igazsagba, melyet a mesek kzlnek velnk, elszr csak
egy mely, csndes vizIelletet Iog latni, amely sajat kepet tkrzi vissza; rvidesen azonban
IelIedezi a melyben lelke bels zrzavarat, de meglatja azt is, milyen uton nyerheti el a beket
nmagaval es a vilaggal: kzdelmeinknek ugyanis ez a jutalma.
Az itt targyalt meseket nkenyesen valasztottam ki, bar bizonyos Iokig beIolyasolt,
mennyire kzismert az illet mese. Mivel minden trtenet az emberi lelek Iejldesenek
valamelyik allomasat abrazolja, a knyv masodik resze olyan mesek elemzesevel kezddik,
melyekben a gyermek Iggetlensegeert kzd: akar kelletlenl, es csak akkor, amikor a szlei
akarata ellenere rakenyszeritik, mint a ,Jancsi es Juliska-ban, vagy spontanabb modon, mint
,Az egig er paszuly-ban. Piroska a Iarkas gyomraban es Csipkerozsika az orsoval valo
kiserletezgetese kzben a kelletenel korabban szerzett olyan tapasztalatokat, melyekre meg
nem keszlt Iel; mindketten megtanuljak, hogy meg kell varniuk, mig Ielntte ernek, es azt is,
hogy ehhez mit kell tennik. A ,HoIeherke-ben es a ,Hamupipke-ben a gyermek csak
akkor valik nmagava, amikor legyzte a szlt. Ha knyvemet e trtenetek barmelyikevel
Iejeztem volna be, ugy tnhetett volna, hogy a nemzedeki konIliktusnak, mely mint a mesek
is tanusitjak olyan regi, mint maga az emberiseg, nincs kedvez megoldasa. De a mesek azt
is kzlik, hogy ahol ilyen konIliktus jn letre, az a szl enkzpontusaganak a
kvetkezmenye, annak, hogy erzeketlen a gyermek jogos igenyei irant. Magam is szl leven,
szivesebben Iejeztem be knyvemet egy olyan mesevel, amely arrol szol, hogy a szli
szeretet is olyan regi, mint maga az emberiseg, akarcsak a gyermek szeretete szlei irant. Es
ebbl a gynged szeretetbl Iejldik ki azutan az a masIajta szeretet, amely a gyermeket, ha
Ieln, majd szerelmesehez Izi. Barmi legyen is a helyzet a valosagban, a tndermeset
hallgato gyermek ugy erzi, hogy iranta valo szeretetbl szlei eletket is kockaztatnak, hogy
megszerezzek neki, amire vagyik. De a gyermek azt is hiszi, hogy meg is erdemli ezt az
odaado szeretetet, mert maga is hajlando Ielaldozni az eletet a szlert. igy a gyermek,
Ielnvekedve, meg azok szamara is beket es boldogsagot hoz, akik sulyos lelki torzulasaik
miatt szinte olyanok, mint az allatok. S amikor ezt teszi, mind maganak, mind elettarsanak
boldogsagot szerez, s egyszersmind boldogga teszi a szleit is. Bekeben Iog elni nmagaval
es a vilaggal.
Ez is egy abbol a sokIele igazsagbol, melyeket a mesek kzlnek velnk, s melyek
iranyitani tudjak az eletnket; s ez az igazsag eppugy ervenyes ma, mint egyszer, valamikor
reges-regen
A FORDIT MEG1EGYZSE
Az angol ,Iairy tale szo szerinti Iorditasa ugyan ,tndermese, es a ktetben targyalt
mesek tbbsege a katalogizalas hagyomanyai szerint valoban tndermese, tagabb ertelemben
azonban egyszeren ,meset jelent, es a szerz is leggyakrabban ilyen ertelemben hasznalja,
tehat a ,Iairy tale-t a szvegben legtbbszr ,mese-nek Iorditottam.
A jegyzetek kztt a megIelel helyen Ieltntettem az egyes mesek vagy egyeb idezett
mvek magyar Iorditasanak bibliograIiai adatait, persze csak akkor, ha egyaltalan kiadtak
ket es a Iorditasok pontosak. Nem tettem meg ezt a Grimm-mesek eseteben, mert
legtbbjknek sajnos nincs megbizhato es pontos magyar Iorditasa. A Grimm-mesekbl
valo idezeteket, ahol lehetett, Ronay Gyrgy kzismert atdolgozasaibol vettem at, de sokszor
valtoztatasokkal, hiszen az atdolgozas termeszetenel Iogva pontatlan. A ma kzkezen Iorgo
kiadasok kzl szveghnek mondhato a Ligets:epe cim valogatas, amelyben huszont
Grimm-mese jelent meg Urban Eszter Iorditasaban (Europa Knyvkiado, 1959), ez azonban
nem tartalmazza a legtbbszr idezett meseket.
1EGYZETEK
1. Dickensnek a ,Piroska es a Iarkas-ra vonatkozo megjegyzeseivel es a mesekre
vonatkozo nezeteivel ket knyv is Ioglalkozik: Angus ilson: The World of Charles Dickens
(London, Seeker and arburg, 1970) es Michael C. Kotzin: Dickens and the Fairv Tale
(Bowling Green, Bowling Green University Press, 1972).
2. Louis MacNeice: Jarieties of Parable (New York, Cambridge University Press, 1965).
A Ji:ibabak Charles Kingsley The Water Babies (1863) cim knyve.
3. G. K. Chesterton: Orthodoxv (London, John Lane, 1909) -magyarul is megjelent
Iga:sagot' cimmel 1922-ben , es C. S. Lewis: The Allegorv of Love (OxIord, OxIord
University Press, 1936).
4. Angolul ,Jack the Giant Killer. Ez a mese, valamint a ,Jack-ciklus tbb mas darabja
is Katherine M. Briggs A Dictionarv of British Folk Tales cim negyktetes mveben van
kinyomtatva. A knyvemben emlitett angol nepmesek mind itt talalhatok. Az angol mesek
masik Iontos gyjtemenye Joseph Jacobs mve: English Fairv Tales (London, David Nutt,
1890) es More English Fairv Tales (London, David Nutt, 1895).
5. ,The mighty hopes that make us men. A. Tennyson: In Memoriam, LV.
6. ,A halasz es az iIrit targyalasanal A: e:eregvefs:aka meseinek Burton altal keszitett
angol Iorditasat hasznaltam. (A magyar szveg Honti Rezs Iorditasabol idez: A: e:eregv
efs:aka mesei, Uj Magyar Knyvkiado, Bp., 1956.)
,A palackba zart szellem a Grimm testverek Kinder- und Hausmrchen cim
gyjtemenyeben jelent meg. Ezt a knyvet sokszor leIorditottak angolra, de ezek kzl csak
keves h az eredetihez. Az elIogadhatoak kze tartozik: Grimms Fairv Tales (New York,
Pantheon Books, 1944) es The Grimms German Folk Tales (Carbondale, Southern Illinois
University Press, 1960).
Valamennyi Grimm-mese eredetet, vilagszerte Illelhet valtozatait es mas mesekhez es
legendakhoz valo kapcsolatat stb. taglalja Johannes Boite es Georg Polivka knyve:
Anmerkungen :u den Kinder- und Hausmrchen der Brder Grimm (5 ktet, Hildesheim,
Olms, 1963).
,A palackba zart szellem azt illusztralja, hogyan ebreszt a szli magatartas a
gyermekben olyan Iantaziakat, melyekben rendkivli hatalomra tesz szert, es tulszarnyalja
apjat. A trtenet hsenek abba kellett hagynia az iskolat, mert csaladja nagyon szegeny volt.
Felajanlja, hogy segit a munkaban apjanak, a szegeny Iavagonak, az azonban nem sokra tartja
a Iiat, es azt mondja neki: ,Nem ugy van az, edes Iiam, nem szoktal a nehez munkahoz, nem
is birnad. De azert elindulnak, es miutan egesz deleltt dolgoztak, delben az apa javasolja,
hogy ebedeljenek, es pihenjenek egyet. A Iiu azt mondja, hogy inkabb jar egyet az erdben,
es madarIeszket keres, mire apja kiIakad: ,O, te pernahajder, addig lotsz-Iutsz, mig a vegen
majd moccanni sem tudsz a Iaradtsagtol. Az apa tehat ketszer is alabecsli Iiat: elszr
ketsegbe vonja alkalmassagat a nehez munkara, masodszor pedig noha a Iiu mar
bebizonyitotta ratermettseget megveten erezteti vele, hogy nem tudja Ielhasznalni a szabad
idejet. Ilyen tapasztalatok utan vajon melyik serdl Iiu nem szeretne bebizonyitani apjanak,
hogy teved, hogy sokkal jobb annal, amilyennek apja gondolja?
A meseben ez a vagy, ez a Iantazia megvalosul. Amint a Iiu Ieszkeket keresgel az erdben,
egyszer csak hangot hall: ,Engedj ki! igy talalja meg a palackba zart szellemet, amelyik
azonban elszr el akarja pusztitani, bosszubol, mert ilyen hosszu idre bezartak. A Iiu
ravaszul raveszi a szellemet, hogy bujjon vissza a palackba, nagyjabol ugy, ahogy a halasz az
E:eregvefs:aka mesejeben, es csak akkor engedi ki ujra, amikor egy rongydarabot kap tle
jutalmul, amelyik egyik vegevel beIorraszt mindenIele sebet, masik vegevel pedig mindent
ezstte valtoztat. Az ezstte valtoztatott targyakkal a Iiu joletet teremt apjanak es maganak, es
,mivel minden sebet be tudott gyogyitani, lett a leghiresebb orvos az egesz vilagon.
A palackba zart gonosz szellem motivuma mar si judeai-perzsa legendakban is
megtalalhato, melyekben Salamon kiraly az eretnek vagy engedetlen szellemeket gyakran
vasladikakba, rezpalackokba vagy borostmlkbe zarta, es ezeket aztan a tengerbe dobta. ,A
halasz es az iIrit is reszben ebbl a hagyomanybol taplalkozik; erre utal az a resz, amikor az
iIrit elmeseli a halasznak, hogy egyszer Iellazadt Salamon ellen, aki ezert bntetesbl
palackba zarta t, es a tengerbe vetette.
,A palackba zart szellem-ben ez az si motivum egybeolvadt ket masik hagyomannyal.
Az egyik jollehet maga is Salamon kiraly legendaibol ered kzepkori elbeszeles az
rdgrl, akit valamelyik szent ember Ioglyul ejt hasonlo krlmenyek kztt, azutan
kiszabadit, es arra kenyszeriti, hogy szolgalja t. A masik egy trtenelmi szemelyiseg alakja
kre sztt mesekbl taplalkozik; ez nem mas, mint Theophrastus Bombastus Paracelsus von
Hohenheim, a hirneves svajci-nemet orvos, aki a VI. szazadban elt, es csodaszamba men
gyogyitasai evszazadokon at izgattak az europai kepzeletvilagot.
Az egyik ilyen trtenet szerint Paracelsust egyszer egy IenyIabol kiszrd hang a neven
szolitotta. A tudos Ielismeri, hogy a hang az rdge, aki pok Iormajaban beleszorult a Iaba,
Felajanlja az rdgnek, hogy kiszabaditja, ha ad neki egy olyan orvossagot, amely minden
betegseget meggyogyit, valamint egy olyan Iolyadekot, amely mindent arannya valtoztat. Az
rdg raall az alkura, azutan el akar rohanni, hogy meglje azt a szent embert, aki t
beszoritotta a Iaba. Paracelsus, hogy ezt megakadalyozza, hangosan morIondirozni kezd,
mondvan, nem erti, hogyan valtozhat a hatalmas rdg olyan aprocska allatta, mint a pok. Az
rdg megmutatja neki, visszavaltozik pokka, mire Paracelsus ismet beszoritja a Iaba. Ez a
trtenet is egyebkent egy Virgilius nev varazslorol szolo, joval regebbi trtenetbl szarmazik
(Bolte es Polivka, i. m.).
7. A mesemotivumok kztk a palackba zart szellemek vagy oriasok legteljesebb
Ielsorolasat a kvetkez ket m tartalmazza: Antti A. Aarne: The Tvpes of the Folktale
(Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia, 1961) es Stith Thompson: Motif Index of Folk
Literature (6 ktet, Bloomington, Indiana University Press, 1955).
Thompson katalogusaban a palackba ravaszsaggal visszacsalogatott szellem stb. motivuma
D1240, D2177.1, R181, K717 es K722 sorszamok alatt talalhato. Unalmas volna, ha a
knyvemben szerepl valamennyi mesemotivum katalogusszamait Ielsorolnam, tekintve,
hogy a Ienti ket keziknyvbl barmelyik motivum knnyszerrel visszakereshet.
8. Herkules mitoszanak es a tbbi grg mitosznak targyalasakor Gustav Schwab
knyvere tamaszkodom: Gods and Heroes. Mvths and Epics of Ancient Greece (New York,
Pantheon Books, 1946).
9. Mircea Eliade: Birth and Rebirth (New York, Harper and Brothers, 1958); Mvth and
Realitv (New York, Harper Row, 1963). Lasd meg Paul Saintyves: Les Contes de Perrault
et les recits paralleles (Paris, 1923) es Jan de Vries: Betrachtungen :um Mrchen
v
besonders
in seinem Jerhltnis :u Heldensage und Mvthos (Helsinki, Folklore Fellows Communications
No. 150, 1954).
10. ilhelm Laiblin Mrchenforschung und Tiefenpsvchologie (Darmstadt,
issenschaItliche BuchgesellscaIt, 1969) cim knyvenek cikkei melypszichologiai alapon
targyaljak a meseket, klnIele iranyzatok ert megkzelitesebl. Csaknem teljesnek
mondhato bibliograIiat is kzl.
11. A mesek alapos es reszletes pszichoanalitikus elemzeset meg senki nem vegezte el.
Freud ezzel a temaval kapcsolatban ket rvid cikket publikalt 1913-ban: ,Mese-anyagok
Ielbukkanasa az almokban es ,A harom ladika temaja. A ,Piroska es a Iarkas es ,A Iarkas
es a het kecskegida cim Grimm-mesek Iontos szerepet jatszanak Freud hires mveben
,Egy gyerekkori neurozis trtenetebl , amely ,A Iarkasember cimen valt kzismertte.
Lasd Sigmund Freud: The Standard Edition of the Complete Psvchological Works (London,
Hogarth Press, 1953) 12. es 17. kteteben.
Sok mas pszichoanalitikus munka is Ioglalkozik a mesekkel, annyi, hogy itt Iel sem lehet
sorolni ket, de majdnem mind Ielletesen, mint peldaul Anna Freud The Ego and the
Mechanisms of Defence cim knyve is (New York, International Universities Press, 1946). A
kiIejezetten mesekkel Ioglalkozo Ireudista tanulmanyok kzl a kvetkezket kell
megemlitenem: Otto Rank: Psvchoanalvtische Beitrge :ur Mvthenforschung (Becs,
Deuticke, 1919); AlIred interstein: Die Puberttsriten der Mdchen und ihre Spuren im
Mrchen (Imago, Vol. 14. 1928).
Ezenkivl nehany meset kln is elemeztek pszichoanalitikus nezpontbol peldaul SteiI
Bornstein a ,Csipkerozsi-ka-t (Imago, Vol. 19.1933.); J. F. Grant DuiIa ,HoIeherke-t (uo.
Vol. 20. 1934.); Lilla Veszy-agner a ,Piroska es a Iar-kas-t (The Psvchoanalvtic Forum,
Vol. 1. 1966); Beryl Sand-Iord a ,Hamupipket (uo. Vol. 2. 1967). Erich Fromm a The
Forgotten Language (New York, Rinehart, 1951) cim knyveben tbbszr is hivatkozik
mesekre, klnsen a ,Piroska es a Iarkas-ra.
12. Maga Jung es a jungianus analitikusok joval alaposabban Ioglalkoznak a mesekkel.
Ebbl a terjedelmes irodalombol sajnos igen keveset Iorditottak le angolra. A jungianus
pszichoanalitikusok meseertelmezesenek jellegzetes peldaja Marie Louise von Franz
Interpretation of Fairv Tales (New York, Spring Publications, 1970) cim munkaja.
Egy hires mese jungianus szempontu elemzesenek talan legjobb peldaja Erich Neumann
mve: Amor and Psvche (New York, Pantheon, 1956).
Jungi alapokon a mesek legatIogobb Ieldolgozasat Hedwig von Beit vegezte el
haromktetes mveben: Svmbolic des Mrchens es Gegensat: und Erneuerung im Mrchen
(Bern, A. Francke, 1952 es 1956).
Mersekeltebben doktriner munka Julius E. Heuscher irasa: A Psvchiatric Studv of Fairv
Tales (SpringIield, Charles Thomas, 1963).
13. ,A harom kismalac valtozatait lasd Briggsnel (i. m). A mese elemzesekor a legels
nyomtatott kiadast vettem alapul: J. O. Halliwell: Nurserv Rhvmes and Nurserv Tales
(London, 1843).
A ket kisebbik malac csak a kesbbi valtozatok nemelyikeben marad eletben, ami
jelentsen cskkenti a mese hatasat. Mas valtozatokban pedig a malacoknak nevk van, ami
megzavarja a gyermeket abban, hogy a malacokban a Iejldes harom stadiumat lassa.
Masreszt azonban vannak olyan Ieldolgozasok is, amelyek kimondjak, hogy a kisebb malacok
az rmk keresese miatt nem tudtak maguknak ersebb es biztonsagosabb otthont epiteni: a
legkisebb sarbol epitette, mert szeretett benne hemperegni, a kzeps pedig kaposztabol, mert
ez a kedvenc etele volt.
14. Az animisztikus gondolkodasra vonatkozo idezet Ruth Benedict ,Animizmus cim
cikkebl valo: Encvclopedia of the Social Sciences (New York, Macmillan, 1948).
15. Az animisztikus gondolkodas gyermekkori Iokozataival, valamint tizenket eves korig
tapasztalhato dominanciajaval kapcsolatban lasd Jean Piaget: The Childs Concept of the
World (New York, Harcourt, Brace, 1929).
16. A ,Keletre a Naptol, nyugatra a Holdtol norveg nepmese. Angol Iorditasban Andrew
Lang The Blue Fairv Book (London, Longmans, Green, 1889) cim gyjtemenyeben
olvashato. (Magyarul is megjelent G. Beke Margit Iorditasaban a , Tnderek, trpek,
taltosok` cim mesesknyvben, Mora Kiado, Bp. 1973.)
17. ,A szep leany es a szrny nagyon regi mese, es igen sok valtozata ismeretes. A
legjobban elterjedt valtozatok kze tartozik Madame Leprince de Beaumont meseje, amely
Iona es Peter Opie The Classic Fairv Tales (London, OxIord University Press, 1974) cim
valogatasaban olvashato. ,A bekakiraly a Grimm testverek meseje.
18. Piaget elmeleteinek sszegzeset J. H. Flavell knyveben olvashatjuk: The
Developmental Psvchologv of Jean Piaget (Princeton, Van Nostrand, 1963).
19. Nut istennrl bvebben lasd Erich Neumann: The Great Mother (Princeton, Princeton
University Press, 1955). ,Egboltkent Iedi be Ildi teremtmenyeit, akar a csibeit ovo tyuk.
Kepi abrazolasa Uresh-NoIer (. dinasztia) egyiptomi szarkoIagjanak Iedlapjan lathato a
New York-i Metropolitan Muzeumban.
20. Michael Polanyi: Personal Knowledge (Chicago, Univerity oI Chicago Press, 1958).
21. Sigmond Freud: ,Egy gyerekkori neurozis trtenetebl, i. m,
22. Nem ismerek ugyan egyetlen tanulmanyt sem, amely a meseillusztraciok zavaro
mivoltat elemezne; masIajta olvasmanyokkal kapcsolatban azonban ezt mar sokszor
bebizonyitottak. Lasd peldaul S. J. Samuels ,Attention Process in Reading: The EIIect oI
Pictures on the Acquisition oI Reading Responses cim tanulmanyat (Journal of
Educational Psvchologv, Vol. 58. 1967) es erre a problemakrre vonatkozo sszeIoglalo
recenziojat: ,EIIects oI Pictures on Learning to Read, Comprehension, and Attitude (Review
of Educational Research, Vol. 40. 1970).
23. J. R. R, Tolkien: Tree and Leaf (Boston, Houghton MiIIlin, 1965).
24. Tekintelyes mennyiseg szakirodalom Ioglalkozik az alommegvonas
kvetkezmenyeivel peldaul Charles Fisher ,Psychoanalytic Implications oI Recent Research
on Sleep and Dreaming cim cikke (Journal of the American Psvchoanalvtic Association,
Vol. 13. 1965) es Louis J. est, Herbert H. Janszen, Boyd K. Lester es Floyd S. Cornelison
Jr. tanulmanya: ,The Psychosis oI Sleep Deprivation (Annals of the New York Academv of
Science, Vol. 96. 1962).
25. Chesterton, i. m.
26. Sigmund Freud: ,A neurotikus ember csalad-Iantaziaja (,The Family Romance oI the
Neurotic), i. m. Vol. 10,
27. A ,Harom kivansag Briggs szerint (i. m.) eredetileg skot mese. Mint mar emlitettem,
ez a motivum klnIele valtozatokban, az egesz vilagon megtalalhato. Egy indiai meseben
peldaul egy csaladnak teljeslhet harom kivansaga. Az asszony az els kivansagot arra
hasznalja, hogy csodalatos szeppe tegye nmagat, s amikor ez teljesl, megszkik egy
herceggel. A dhs Ierj erre azt kivanja, hogy az asszony valtozzon disznova; vegl a Iiuknak
kell az utolso kivansaggal az asszonyt eredeti allapotaba visszavaltoztatni,
28. Ugyanez az esemenysor mas ertelmezes szerint szimbolikusan azt Iejezi ki, hogy
amikor cskken az sztn-en kesztetesei eltt valo behodolas veszelye ahogy a tigris es a
Iarkas altal kepviselt allati vadsag az z altal szimbolizalt szelidsegge alakul , egyuttal
gyengl az en es a Ielettes en Iennhatosaga az sztn-en Ielett. De minthogy a Iiu a meseben
meg is indokolja elhatarozasat, hogy inni Iog a harmadik Iorrasbol, megpedig a kvetkez
szavakkal: ,mondhatsz, amit akarsz, olyan szomjas vagyok, hogy nem birom tovabb, a
szvegben kzlt ertelmezes valoszinleg kzelebb all a trtenet melyebb jelentesehez.
29. ,A tengerjaro Szindbad es a teherhordo Szindbad targyalasanal a: E:eregvefs:aka
Burton altal keszitett Iorditasara tamaszkodtam (The Arabian Nights Entertainments). (A
magyar Iorditas Honti Rezs Iorditasara i. m. tamaszkodik.)
30. Az E:eregvefs:aka es klnsen az 100l-es szam trteneterl es jelenteserl lasd Von
der Ley en: Die Welt des Mrchens
3
1-2. (DsseldorI, Eugen Diederich, 1953).
31. Az 1001 trtenet keretel szolgalo mesevel kapcsolatban lasd Emmanuel Cosquin Le
Prologue-Cadre des Mille et Une Nuits cim irasat az Etudes Folkloriques (Paris, Champion,
1922) cim kteteben.
Jomagam a kerettrtenettel kapcsolatban John Payne Iorditasara tamaszkodtam (London,
1914).
32. Az si egyiptomi mesevel kapcsolatban lasd Emanuel de Rouge: ,Notice sur un
manuscrit egyptien (Revue archeologique
s
Vol. 8. 1852); . F. Petrie: Egvptian Tales, Vol.
2. (1895); es Boite es Polivka, i. m.
33. ,A ket testver klnIele valtozatait Kurt Ranke elemzi Die :wei Brder cim
tanulmanyaban (Folk Lore Fellow Communications, Vol. 114. 1934).
34. Meglehetsen szokatlan, hogy egy mese ennyire pontosan megnevezze a helyszint.
Akik Ioglalkoztak ezzel a kerdessel, arra a kvetkeztetesre jutottak, hogy az ilyen mese egy
valosagos esemennyel all valamilyen kapcsolatban. Hameln varosaban peldaul egyszer
valoszinleg elraboltak nehany gyermeket, amibl kesbb kialakult a hamelni ,patkanyIogo
trtenete, amely a varosbeli gyermekek eltneset beszeli el. Ez a trtenet inkabb peldazat,
mintsem igazi (tnder)mese, mivel hianyzik belle a kibontakozas es a happy end. Az
ilyesIele trtenelmi utalasokat tartalmazo trtenetek azonban lenyegket tekintve csak egy
valtozatban ismeretesek.
,A harom nyelv motivumanak szeles kr elterjedese es szamos, klnIele valtozata
ellene szol annak, hogy e mesenek trtenelmi alapja volna. Ugyanakkor azonban esszernek
latszik, hogy egy Svajcban kezdd trtenet ersen hangsulyozza harom klnbz nyelv
megtanulasanak es magasabb szinten valo integralasanak Iontossagat, hiszen Svajcban negy
nyelv el egymas mellett: a nemet, a Irancia, az olasz es a retoroman. Mivel e nyelvek egyike
valoszinleg a nemet volt a hs anyanyelve, logikusnak latszik, hogy harom klnbz
helyre kldtek el harom klnbz nyelvet tanulni. Amit a svajci mesehallgato a Ielszinen
ugy ert, hogy a klnIele nyelvet beszel embereknek magasabb egyseget Svajc kell
alkotniuk, melyebb szinten az ember klnIele bels tendenciainak integraciojat is jelenti.
35. A tollak levegbe Iujasanak szokasat abbol a celbol, hogy az ember eldntse, merre
menjen, lasd Bolte es Polivka, i. m, Vol. 2.
36. Tolkien, i. m.
37. Lasd peldaul Joey trtenetet Bruno Bettelheim The Emptv Fortress (New York, Free
Press, 1967) cim knyveben.
38. Jean Piaget:77*e Origins of Intelligence in Children (New York, International
Universities Press, 1952) es The Construction of Realitv in the Child (New York, Basic
Books, 1954).
39. atty Piper: The Little Engine That Could (Eau Claire, isconsin, E. M. Hale, 1954).
40. A. A. Milne versenek cime ,Disobedience a When We Were Jerv Young cim
ktetbl (New York, E. P. Dutton, 1924),
41. A lo neve, ,Falada, a mese si eredetere utal. A Chanson de Roland (Roland-enek)
hsenek lovat Valantin, Valantis, Vala-tin stb. neven nevezik, es Falada neve valoszinleg
ebbl szarmazik.
Meg ennel is sibb a beszel lo motivuma, Tacitus irta, hogy a germanok lovai allitolag
meg tudtak josolni a jvt, es orakulumnak hasznaltak ket. Ugyanez a IelIogas elterjedt a
skandinav nepek kztt is.
42. A ,Roswal es Lillian-nal kapcsolatban lasd Briggs, i. m.
Az igazi menyasszony helyet elIoglalja egy gonosz bitorlo, akit vegl lelepleznek es
megbntetnek, de kzben az igazi menyasszony jellemet nehez probaknak vetik ala ez a
motivum az egesz vilagon elterjedt. Lasd. P. ArIert: Das Motiv von der unterschobenen Braut
in der internationalen Er:hlungsliteratur (Rostock, Dissertation, 1897). A reszletek a
klnbz orszagokban, de meg egy kulturan bell is masok es masok, ami a mesekkel
kapcsolatban altalaban is igaz, mert az alapmotivumokat mindenhol helyi vonasokkal es
szokasokkal gazdagitjak.
43. Tovabbi nehany sor ugyanabbol a Iejezetbl ismet csak azt igazolja, milyen
meghatarozo hatast gyakorolnak a mesek a kltkre. Heine a mesekre emlekezven igy ir;
Mily bbajosan csengve hull
az edes dajka-szo rank!
es:
A dalrol, hajh, eszembe jut
szerelmes, draga dajkam,
Ilvillan barna kepe es
a sr ranc az arcan.
Ven mnsterlandi nene volt, meselni sose Iaradt, szajan a remhistoria s a nepdal egyre
aradt.
The Poems of Heine (London, G. Bell. and Sons, 1916). (Magyarul: Nemetors:ag, Magyar
Helikon, Bp., 1962, Kardos Laszlo Iorditasa.)
44. ,A libapasztorlany emlitett valtozataival kapcsolatban, valamint a tbbi Grimm-
mesere vonatkozo tovabbi adatokert lasd Bolte es Polivka, i. m.
45. Tolkien, i. m.
46. Mary J. Collier-Eugene L. Gaier: ,Adult Reactions to PreIerred Childhood Stories
Child Development, Vol. 29. 1958).
47. Chesterton, i. m.
Maurice Maeterlinck: The Blue Bird (New York, Dodd, Mead, 1911). Magyarul: A kek
madar, Magyar Helikon, Bp., 1961.
48. A trk mesekrl es klnsen Iszkender trteneterl lasd bvebben August Nitschke:
Die Bedrohung (Stuttgart, Ernst Klett, 1972). Ez a knyv a mesek mas sajatossagait is
targyalja, klnsen azt, milyen szerepet jatszik a Ienyegetes az nmegvalositas es ezaltal a
szabadsag kivivasaban, es hogy mi a szerepe a segitkesz baratnak.
49. Vom Vater hab ich die Statur
Des Lebens ernstes Fhren, Vom Mtterchen die Frohnatur Und Lust zu Iabulieren.
Goethe: Zahme Xenien (Szelid eniak), VI.
50. Arrol, hogy Goethe anyja hogyan meselt Iianak, Bettina von Arnim ir Goethes
Briefwechsel mit einem, Kinde cim knyveben (Jena, Diederichs, 1906).
51. ,er vieles bringt, wird manchem etwas bringen Goethe: Faust.
52. Charles Perrault: Histoires ou Contes du temps passe, avec des Moralite: (Paris,
1697). Els angol Iorditasa, melyet Robert Samber keszitett, 1729-ben jelent meg Londonban:
Histories or Tales of Past Times. Ezek kzl a legismertebbeket lona es Peter Opie is kiadta
idezett mveben. Szerepelnek Andrew Lang mesesknyveiben is: a ,Piroska es a Iarkas
benne van a The Blue Fairv Bookban, i. m.
53. Jelents terjedelm irodalom Ioglalkozik Perrault-val es meseivel. A legjelentsebb
munka hasonlo Bolte es Polivka mvehez, amely a Grimm-meseket dolgozza Iel Marc
Soriano knyve: Les Contes de Perrault (Paris, Gallimard, 1968).
Andrew Lang: Perraults Popular Tales (OxIord, Clarendon Press, 1888) cim knyveben
igy ir: ,Ha a Piroska es a Iarkas minden valtozata ugy vegzdne, mint Perrault-e, nem
volna erdemes Ioglalkoznunk vele, legIeljebb annyit Izhetnenk hozza, hogy a trtenet
masineriafat azok az idk mozgatjak, amikor az allatok beszelni tudtak, vagy legalabbis ezt
Ielteteleztek roluk. Kztudott azonban, hogy a Piroska nemet valtozata (a Grimm
testvereke) nem a Iarkas gyzelmevel vegzdik. Piroska es a nagymama eletre kel, es a Iarkas
pusztul cl. Lehet, hogy ez volt a mese eredeti beIejezese, amit Perrault csak azert hagyott el,
mert tulsagosan valoszintlenl hangozhatott a IV. Lajos korabeli gyermekszobakban, de az
is lehet, hogy a gyermekek kveteltek ki maguknak, hogy a mesenek ,jo legyen a vege.
Akarhogy volt is, a nemet Mrchen megriz egy vilagszerte elterjedt mitikus esemenyt: el
emberek Ielbukkanasat annak a szrnynek a belsejebl, amely IelIalta ket.
54. A ,Piroska es a Iarkas Irancia valtozatai kzl kett megjelent a Melusine-ban (Vol.
3. 1886-7, es Vol. 6. 1892-3).
55. Ibid.
56. Djuna Barnes: Nightwood (New York, New Directions, 1937). T. S. Eliot bevezetjet
a Nightwoodho: lasd. uo.
57. Fairv Tales Told Again, Gustave Dore illusztracioival (London, Cassel, Petter and
Galpin, 1872). A szoban Iorgo illusztraciot kzlte Opie es Opic is, i. m.
58. A ,Piroska es a Iarkas egyeb valtozatait lasd Bolte es Polivka, i. m.
59. Gertrude Crampton: Tootle the Engine (New York, Simon and Schuster, 1946), a
,Little Golden Book sorozatban.
60. A klnIele Jack-meseket, beleertve ,Az egig er paszuly (,Jack and the Beanstalk)
valtozatait lasd Briggsnel, i. m.
61. A Tantalosz mitoszaval kezdd ciklussal kapcsolatban amelynek kzeppontjaban
Oidipusz all, s amely a Heten Thebai ellen-nel es Antigone halalaval vegzdik lasd Schwab,
i. m.
62. A ,HoIeherke valtozataival kapcsolatban lasd Bolte es Polivka, i. m.
63. A ,HoIeherke elemzese a Grimm testverek valtozatan alapszik.
64. A ,The Young Slave a masodik nap nyolcadik meseje Basile Pentamerone-fabm,
amelyet 1636-ban adtak ki elszr. Angolul: The Pentamerone of Giambattista Basile
(London, John Lane the Bodley Head, 1932).
65. A harmas szam kapcsolatat a szexualitassal a tudattalanban bvebben targyalom a 308.
oldalon kezdd reszben.
66. A trpeket es a trpek helyet a Iolklorban targyalja jo nehany szocikkben, kztk a
Zwerge und Riesen cimben is Hans Bchtold-Stubli: Handwrterbuch des deutschen
Aberglaubens (Berlin, de Gruyter, 1927-42) cim keziknyve. Erdekes cikkeket tartalmaz a
mesekrl es a mesemotivumokrol is.
67. Anne Sexton: Transformations (Boston, Houghton MiIIlin, 1971).
68. ,A harom medve els nyomtatott valtozatat lasd Briggs, i. m.
69. Erik H. Erikson: Identitv
3
Youth and Crisis (New York, . . Norton, 1968).
70. ,La Belle au bois dormant`, lasd Perrault, i. m.; a ,Csipkerozsika angol Iorditasait
lasd Lang: The Blue Fairv Book-jaban, es Opie es Opie, i. m.-ben. A ,Dornrschen-t lasd
Grimm testverek, i. m.
71. A ,Nap, Hold es Talia Basile, i. m.-ben az tdik nap tdik meseje.
72. A ,Csipkerozsika elIutarait lasd Bolte es Polivka, i. m., es Soriano, i. m.
73. Azzal a tennyel kapcsolatban, hogy a ,Hamupipke a legismertebb valamennyi
tndermese kzl, lasd Funk and Wag-nalls Dictionarv of Folklore (New York, Funk and
agnalls, 1950). Lasd Opie es Opie, i. m. is. Hogy egyben a legkedveltebb mese is, lasd
Collier es Gaier, i. m.
74. A legels Hamupipke-tipusu kinai mesevel kapcsolatban lasd Arthur aley ,Chinese
Cinderella Story cim cikket (Folklore, Vol. 58. 1947).
75. A labbelik, beleertve a szandalok es papucsok trtenetet, lasd R. T. ilcox: The Mode
of Footwear (New York, 1948). A Diocletianus rendeletet is tartalmazo, az elbbinel is
reszletesebb munka E. JaeIert knyve: Skomod och skotillverkning fran medeltiden till vara
dagar (Stockholm, 1938).
76, Az ,Aschenbrdel eredetevel es jelentesevel, valamint a trtenet sok mas reszletevel
kapcsolatban lasd Bolte es Polivka, i. m., es Anna B. Rooth: The Cinderella Cvcle (Lund.
Gleerup, 1951),
77. Barnes, i. m.
78. B. Rubenstein: ,The Meaning oI the Cinderella Story in the Development oI a Little
Girl, American Imago, Vol. 12, (1955).
79. ,La Gatta Cenerentola` az els nap hatodik meseje Basile Pentamerone-jeben, i. m.
80. Rendkivl ritkan Iordul el, hogy valakit ugy lnek meg, hogy egy lada Iedelevel
kitrik a nyakat, jollehet ez trtenik ,A borokaIeny cim Grimm-meseben is, ahol a gonosz
mostoha igy li meg mostohaIiat. A motivumnak alkalmasint trtenelmi elzmenyei vannak.
Tours-i Szent Gergely (Gregorius) a Irankok trtenetet targyalo munkajaban Historv of the
Franks (New York, Columbia University Press, 1916) eladja, hogy Fredegund kiralyn (aki
597-ben halt meg) igy akarta meglni tulajdon lanyat, Rigundist, de a lanyt megmentettek a
segitsegere siet szolgak. Fredegund kiralyn azert probalta meg elpusztitani a lanyat, mert az
kijelentette, hogy anyja helye t illetne meg, mert a ,jobb vagyis mert az szlei mar
kiralyok voltak, mig anyja szobalanykent kezdte a palyajat. Tehat a lany dipalis arroganciaja
,engem illet meg jobban anyam helye kihivja az anya dipalis bosszujat; a szl
megprobalja meglni a helyere aspiralo gyermeket.
81. ,La mala matre`, lasd A. de Nino: Usi e costumi abru::esi, Vol. 3. Fiabe (Firenze,
1883-7).
82. A Hamupipke-motivumot tartalmazo meseket elemzi Marian R. Cox Cinderella.
Three Hundred and Fortv-five Jariants cim munkajaban (London, David Nutt, 1893).
83. Ezt illusztralhatja az a nevezetes tevedes is, amely a pszichoanalizis korai idszakaban
egy ideig elIogadtatta magat. Freud annak alapjan, amit a ni paciensek mondtak el neki
pszichoanalizisk soran almaikat, szabad asszociacioikat, emlekeiket , arra a
kvetkeztetesre jutott, hogy gyermekkorukban mindegyiket elcsabitotta az apja, es ez volt az
oka neurozisuknak. Freud csak akkor ismerte Iel, hogy az apai csabitas valoszinleg nem
olyan gyakori, mint ahogy azt hitte, amikor olyan paciensek is hasonlo elmenyekrl
szamoltak be, akiknek jol ismerte gyermekkorat, es tudta, hogy az elcsabitas nem trtent meg.
Ekkor nyilvanvalo lett szamara amit azota szamtalan eset alatamasztott , hogy a szoban
Iorgo nk nem valosagos elmenyeiket, hanem valosagosnak megelt vagyaikat ideztek Iel.
Kislany korukban, az dipalis szakasz idejen mind azt szerette volna, ha apja Ilig szerelmes
bele, a legszivesebben Ielesegl venne, vagy legalabbis a szeretje volna. Ezt olyan
szenvedelyesen kivantak, hogy elenken el is kepzeltek. Kesbb olyan erzelmi intenzitassal
ideztek Iel ezeket a Iantaziakat, hogy azt hittek, ennek nem lehet mas oka, mint az, hogy az
esemenyek valoban megtrtentek. Allitottak es szentl hittek, hogy k semmivel sem
provokaltak az apai csabitast; az apak a Ielelsek mindenert. Egyszoval: k eppolyan
artatlanok voltak, mint Hamupipke.
Miutan Freud Ielismerte, hogy a csabitasnak ezek az emlekkepei nem valosagos
esemenyekre, hanem csak Iantaziakra vonatkoznak, es ezert a tudattalan melyebb retegeinek
megismeresehez segitik hozza a pacienseket, nyilvanvalova valt, hogy nemcsak egy vagyat
tekintettek betelj esltnek, hanem ezek a paciensek kislany korukban korantsem voltak
artatlanok. Elcsabitasukat nemcsak kivantak es valosnak kepzeltek, hanem gyermekes modon
maguk is megprobaltak elcsabitani apjukat peldaul ugy, hogy mutogattak magukat, vagy
mas hasonlo modszerrel probaltak ebresztgetni az apa szerelmet. (Sigmund Freud: ,An
Autobiographical Study, New Introductorv Lectures to Psvchoanalvsis stb. i. m., Vols. 20.,
22.)
84. Lasd meg peldaul: ,Cap Rushes, Briggs, i. m.
85. Perrault ,Hamupipke-jet Opie es Opie, i. m. kzli. Sajnos a legtbb angol
Iorditashoz hasonloan k is kihagytak a mese tanulsagat sszeIoglalo verset, az
,Aschenputtel-t lasd Grimm, i. m.
86. ,Rashin Coatie, Briggs, i. m. (Az idezett versike Ronay Gyrgy Iorditasa.)
87. Stith Thompson: Motif Index..., i. m., es The Folk Tale (New York, Dry den Press,
1946).
88. A hamu ritualis jelentsegevel, valamint a megtisztulasban es a gyaszban jatszott
szerepevel kapcsolatban lasd az ,Ashes (Hamu) szocikket James Hastings Encvclopedia of
Religion and Ethics cim knyveben (New York, Scribner, 1910). A hamu Iolklorisztikus
jelentesevel es hasznalataval, valamint a mesekben betlttt szerepevel kapcsolatban pedig
lasd az ,Asche szocikket Bchtold-Stubli, i. m.-ben.
89. A ,Rashin Coatie-t vagy egy hozza nagyon hasonlo meset megemlit a Complavnt of
Scotland (1540), amely Murray szerkeszteseben jelent meg 1872-ben.
90. Errl az egyiptomi meserl Rene Basset irt: Contes populaires dAfrique (Paris,
Guilmoto, 1903).
91. Erik H. Erikson: Identitv and the Life Cvcle, Psvchological Issues, Vol. 1. (New York,
International Universities Press, 1951).
92. Egy izlandi ,Hamupipke-ben a halott anya megjelenik a megalazott hsn almaban,
es egy varazserej targyat ad neki, amely atsegiti a nehezsegeken, amig egy kiralyIi meg nem
talalja a cipelljet stb. Jon Arnason: Folk Tales of Iceland (Leipzig, 1862-64) es Icelandic
Folktales and Legends (Berkeley, University oI CaliIornia Press, 1972).
93. Hamupipke Ieladatait lasd Rooth, i. m.
94. Soriano, i. m.
95. Perrault, miutan elmondta a meset, az sszeIoglalo tanulsagban Soriano szavaival:
,keser ironiaval nevetsegesse teszi Hamupipke trtenetet. Azt mondja, hogy elnys, ha
valaki intelligens, bator es egyeb jo tulajdonsagokkal bir, de mindezek nem sokat ernek (,ce
seront choses vaines`), ha nincs hozza jo keresztapja vagy keresztanyja, aki ervenyt szerez
nekik.
96. Cox, i. m.
97. Bruno Bettelheim: Svmbolic Wounds (Glencoe, The Free Press, 1954).
98. Rhodope trtenetet Strabo elmondasaban ismerjk: The Geographv of Strabo, Loeb
Classical Library (London, Heinemann, 1932).
99. Rooth, i. m.
100. Raymond de Loy Jameson: Three Lectures on Chinese Folklore (Peiping,
Publications oI the College oI Chinese Studies, 1932). Aigremont: ,Fuss und Schuh-
Svmbolik und Erotik`, Anthropopvteia, Vol. 5. (Leipzig, 1909).
101. ,Tread soItly because you tread on my dreams, idezet illiam Butler Yeats ,He
wishes Ior the Cloths oI Heaven cim versebl, The Collected Poems (New York,
Macmillan, 1956),
102. Joggal aggodhatnank peldaul, ha egy gyermek tudatosan Ielismerne, hogy az
aranypapucs a vagina szimboluma is lehet, ahogyan az sem volna jo, ha tudatosan megertene
a kzismert angol gyermekvers szexualis mondanivalojat:
Cock a doodle do!
My dame has lost her shoe;
My masters lost his Iiddle stick;
And they dont know what to do!
(Magyarul kb.: Hajajajj! Gazdasszonyom elvesztette a cipjet;
gazduram elvesztette hegedvonojat; es most nem tudjak, mit csinaljanak!) Pedig az els szo
argo jelenteset ma mar a gyermekek is jol ismerik (,cock penisz). A versikeben a cip
szimbolikus jelentese ugyanaz, mint a ,Hamupipke-ben. Ha a gyermek megertene, mirl
szol a vers, valoban ,nem tudna, mit csinaljon! Ugyanez volna a helyzet, ha ertene a
,Hamupipke minden rejtett jelenteset amit egyetlen gyermek sem ert , s amelyek kzl
nehanyat, s azokat is csak bizonyos Iokig, itt megprobaltam kiIejteni.
103. Erikson: Identitv and the Life Cvclek, i. m.; Identitv, Youth and Crisis, i. m.
104. ,Hamupipke-trtenetek, melyekben cip helyett gyr vezet a hsn Ielismeresere
(tbbek kztt): ,Maria Intaulata es ,Maria Intauradda, mindkettt lasd Archivio per lo
Studio delle Tradi:ioni Populari, Vol. 2. (Palermo, 1882) es ,Les Souliers Auguste Dozon:
Contes Albanais (Paris, 1881) cim gyjtemenyeben.
105. ,A szep leany es a szrny ma Madame Leprince de Beaumont valtozataban a
legismertebb, amely angolul elszr a The Young Misses Maga:ine-ban jelent meg 1761-ben.
Ujra kiadta Opie es Opie, i. m.
106. Az allatvlegeny motivumanak szeles kr elterjedeset targyalja Lutz Rhrich:
Mrchen und Wirklichkeit (iesbaden, Steiner, 1974) cim irasa.
107. A kaIer meset lasd Dictionarv of Folklore, i. m., es G. M. Teal: Kaffir (London, Folk
Society, 1886).
108. Die Mrchen der Weltliteratur, Malaiische Mrchen, szerk.: Paul Hambruch (Jena,
Diederichs, 1922).
109. Leo Frobenius: Atlantis. Jolksmrchen und Jolksdichtungen aus Afrika (Jena,
Diederichs, 1921-8. Vol. 1-10.).
110. Opie es Opie, i. m.
111. ,The ell oI the orlds End, lasd Briggs, i. m.
112. ,A bekakiraly eredeti valtozatat, melyet a Grimm testverek nem adtak ki, lasd
Joseph LeIItz: Mrchen der Brder Grimm. Urfassung (Heidelberg, C. inter, 1927).
113. Briggs, i. m.
114. Sexton, i. m.
115. Az ,Amor es Psyche-hez lasd Erich Neumann: Amor and Psvche, i. m. A trtenet
valtozatait lasd Ernst TegethoII: Studien :um Mrchentvpus von Amor und Psvche (Bonn,
Schroeder, 1922). Az ilyen motivumot tartalmazo meseket Ielsorolja Boite es Polivka is (i.
m.) ,A tancos-dalos kis pacsirta cim Grimm-mese targyalasanal.
116. Robert Graves: Apuleius Madaurensis . The Transformations of Lucius (New York,
Farrar, Straus Young, 1951),
117. ,Az elvarazsolt diszno-t lasd Andrew Lang: The Red Fairv Book (London,
Longmans, Green, 1890) es Mite Kremnitz: Rumnische Mrchen (Leipzig, 1882).
118. ,Keletre a Naptol, nyugatra a Holdtol, lasd Andrew Lang: The Blue Fairv Book, i.
m.
119. Ebben is parhuzamot ismerhetnk Iel a szzhartya elvesztesevel, vagyis azzal, hogy
els szexualis elmenye soran a nnek Iel kell aldoznia testenek egy kis reszet.
A csirkecsont mint varazserej targy es mint a magasra hagas eszkze annyira szokatlan es
valoszintlen, hogy inkabb a kisujj levagas utolagos igazolasakent kerlhetett a mesebe, vagy
hogy meggyzbbe tegye a kisujjnak mint utolso letraIoknak hasznalatat. De ahogy mar a
,Hamupipke elemzesenel emlitettem, az eskvi szertartas egyik szimbolikus jelentese
eppen az, hogy a sikeres hazaselet erdekeben a nnek le kell mondania arrol a vagyarol, hogy
sajat Iallosza legyen, es be kell ernie Ierjeevel. A kisujj levagasa tehat semmikeppen sem
nkasztraciot jelkepez, hanem inkabb azt, hogy a nnek bizonyos Iantaziakrol le kell
mondania, ha rlni akar annak, hogy olyan, amilyen, es hogy a Ierje is epp olyan, amilyen,
120. ,Kekszakall, lasd Perrault, i, m. Els angol Iorditasat Opie es Opie (i. m.) kzli ujra.
Joval Perrault eltt is leteztek mar olyan mesek, melyekben a tiltott szobaba valo belepes
messzemen kvetkezmenyekkel jart. Ez a motivum jelenik meg peldaul ,A harmadik
mangorlo trteneteben az E:eregvefs:akaban es a Pentamerone negyedik napjanak hatodik
mesejeben.
121. ,Mr. Fox, lasd Briggs, i. m.
122. ,A szep leany es a szrny-hz lasd Opie es Opie, i. m.
IRODALOM
A mesek es a szvegben emlitett egyeb irodalom bibliograIiai adatait a Jegyzetekben
kzlm, es itt nem ismetlem meg.
A meseirodalom olyan hatalmas, hogy minden meset meg senki nem probalt meg
egybegyjteni. Angolul a legszmvonalasabb es a legknnyebben elerhet gyjtemenyt
Andrew Lang adta ki a The Blue, Brown, Crimson, Green, Grev, Lilac, Olive, Orange, Pink,
Red, Jiolet es Yellow Fairv Book sorozat tizenket kteteben. A sorozatot 1889-tl kezdve a
Longmans, Green and Co. adta ki Londonban; 1965-tl pedig uj kiadasban jelenteti meg a
Dover Publications New Yorkban.
Ezen a teren a legambiciozusabb vallalkozas a Die Mrchen der Weltliteratur cim nemet
gyjtemeny. A sorozatot 1912-ben inditotta el a Diederichs kiado Jenaban, szerkesztje
Friedrich von der Ley en es Paul Zaunert volt. Eddig mintegy hetven ktete jelent meg.
Nehany kiveteltl eltekintve, minden ktet egy nyelv vagy kultura meseit tartalmazza; igy
aztan az adott nyelvterlet meseinek csak igen szk keresztmetszetet mutathatja be. Hogy
csak egy peldat hozzak* Leo Frobenius valogatasa: Atlantis. Jolksmrchen und
Jolksdichtungen aus Afrika (Mnchen, Forschungsinstitut Ir Kulturmorphologie, 1921-
1928) tizenket ktetbl all, es meg igy is csak egy igen kis reszet mutatja be az adott Ildresz
meseinek.
A mesekrl szolo irodalom majdnem olyan terjedelmes, mint maga a meseirodalom. Az
alabbiakban Ielsorolok nehany altalanos erdekldesre szamot tarto knyvet, tovabba nehany
olyan munkat is, melyek hasznosnak bizonyultak knyvem irasakor, es melyeket a
Jegyzetekben meg nem emlitettem.
IRODALOM
AARNE, ANTTI ., The Tvpes of the Folktale. Helsinki: Suoma-
laincn Tiedcakatcmia, 1961. Archivio per lo Studio delle Tradi:ioni Populari. 28. vols.
Palermo,
1890-1912. ARNASON, JON, Icelandic Folktales and Legends. Berkeley: University oI
CaliIornia Press, 1972. BCHTOLD-STUBLI, HANS, ed., Handwrterbuch des deuu
sehen Aberglaubens. 10 vols. Berlin: de Gruyter, 1927-42, BASILE, GIAMBATTISTA,
The Pentamerone. 2 vols. London:
John Lane the Bodley Head, 1932. BASSET, RENE, Contes populaires Berberes. 2 vols.
Paris: Guil-
moto, 1887. BEDIERS, JOSEPH, Les Fabliaux. Paris: Bouillou, 1893. BOLTE,
JOHANNES and GEORG POLIVKA, Anmerkungen :u den Kinder- und Hausmrchen der
Brder Grimm. 5 vols.
Hildesheim: Olsm, 1963. BRIGGS, KATHERINE M., A Dictionarv of British Folk Tales.
4 vols. Bloomington: Indiana University Press, 1970. BURTON, RICHARD, The Arabian
NightsEntertainments. 13
vols. London: H. S. Nichols, 1894-97. CO, MARIAN ROALFE, Cinderella. Three
Hundred and Fortv five Jariants. London: The Folk-Lore Society, David Nutt,
1893. Folklore Fellows Communications. Ed. Ior the Folklore Fellows,
Academia Scientiarum Fennica, 191 OII. Funk and Wagnails Dictionarv of Folklore. 2
vols. New York: Funk and agnalls, 1950. GRIMM, THE BROTHERS, Grimms Fairv
Tales. New York:
Pantheon Books, 1944. , The Grimms German Folk Tales. Carbondale, 111.: Southern
Illinios University Press, 1960.
HASTINGS, JAMES, Encvclopedia of Religion and Ethics. 13 vols. New York: Scribners
1910.
JACOBS, JOSEPH, English Fairv Tales. London: David Nutt, 1890.
, More English Fairv Tales. London: David Nutt, 1895.
Journal of American Folklore. American Folklore Society, Boston, 1888 II.
LANG, ANDRE, ed., The Fairv Books. 12 vols. London: Longmans, Green, 1889 II.
, Perraults Popular Tales. OxIord: At the Clarendon Press, 1888.
LEFFTZ, J., Mrchen der Brder Grimm. Urfassung. Heidelberg, C. inter, 1927.
LEYEN, FRIEDRICH VON DER, and PAUL ZAUNERT, eds., Die Mrchen der
Weltliteratur. 70 vols. Jena: Diederichs, 1912T.
MACKENSEN, LUTZ, ed., Handwrterbuch des deutschen Mrchens. 2 vols. Berlin: de
Gruyter, 1930-40.
Melusins. 10 vols. Paris. 1878-1901.
OPIE, IONA and PETER, The Classic Fairv Tales. London: OxIord University Press,
1974.
PERRAULT, CHARLES, Histoires ou Contes du temps passe. Paris, 1697.
SAINTYVES, PAUL, Les Contes de Perrault et les recits paralleles. Paris: E. Nourry,
1923.
SCHAB, GUSTAV, Gods and Heroes. Mvths and Epics of Ancient Greece. New York:
Pantheon Books, 1946.
SORIANO, MARC, Les Contes de Perrault. Paris: Gallimard, 1968.
STRAPAROLA, GIOVANNI FRANCESCO, The Facetious Nights of Straparola. 4 vols.
London: Society oI Bibliophiles, 1901.
THOMPSON, STITH, Motif Index of Folk Literature. 6 vols. Bloomington: Indiana
University Press, 1955.
, The Folk Tale. New York: Dryden Press, 1946.
ERTELMEZESEK
BAUSINGER, HERMANN, ,Aschenputtel. Zum Problem der Mrchen-Svmbolik`,
Zeitschrift fr Jolkskunde, vol. 52 (1955).
BEIT, HEDIG VON, Svmbolik des Mrchens es Gegensat: und Erneuerung im
Mrchen. Bern: A. Francke, 1952 and 1956.
BILZ, JOSEPHINE, ,Marchengeschehen und Reifungsvorgnge unter
tiefenpsvchologischem Geischtspunkt`, in Bhler and Bilz, Das Mrchen und die Phantasie
des Kindes. Mnchen: Barth, 1958.
BITTNER, GUENTHER, ,ber die Svmbolik weiblicher Reifung im Jolksmrchen`
Praxis der Kinderpsvchologie und Kinderpsvchiatrie, vol. 12 (1963).
BORN STEIN, STEFF, ,Das Mrchen vom Dornrschen in psvchoanalvtischer
Darstellung`, Imago, vol. 19 (1933).
BHLER, CHARLOTTE, Das Mrchen und die Phantasie des Kindes. Beihefte :ur
Zeitschrift fr angewandte Psvchologie, vol. 17(1918).
COOK, ELIZABETH, The Ordinarv and the Fabulous. An Introduction to Mvths,
Legends, and Fairv Tales for Teachers and Storvtellers. New York: Cambridge University
Press, 1969.
DIECKMANN, HANNS, Mrchen und Trume als Helfer des Menschen. Stuttgart: AdolI
Bonz, 1966.
,Jert des Mrchens fr die seelische Entwicklung des Kindes`, Praxis der
Kinderpsvchologie und Kinder psvchiatrie, vol. 15 (1966).
HANDSCHIN-NINCK, MARIANNE, ,ltester und Jngster im Mrchen`3 Praxis der
Kinderpsvchologie und Kinderpsvchiatrie, vol. 5 (1956).
JOLLES, ANDRE, Einfache Formen, Darmstadt: issenschaItliche BuchgesellschaIt,
1969.
KIENLE, G., ,Das Mrchen in der Psvchotherapie`, Zeitschrift fr Psvchotherapie und
medi:inische Psvchologie, 1959.
LAIBLIN, ILHELM, ,Die Svmbolik der Erlsung und Wiedergeburt im deutschen
Jolksmrchen`, Zentralblatt fr Psvchotherapie und ihre Gren:gebiete, 1943.
LEBER, GABRIELE, ,ber tiefenpsvchologische Aspekte von Mrchenmotiven`) Praxis
der Kinderpsvchologie und Kinderpsvchiatrie, vol. 4. (1955).
LEYEN, FRIEDRICH VON DER, Das Mrchen. Leipzig: uelle und Meyer, 1925.
LOEFFLER-DELACHAU, M., Le Svmbolisme des contes de fees. Paris, 1949.
LTHI, MA, Es war einmal Jom Wesen des Jolksmrchens. Gttingen: Vandenhoeck
Ruprecht, 1962.
, Mrchen. Stuttgart: Metzler, 1962.
, Jolksmrchen und Jolkssage. Bern: Francke, 1961.
MALLET, CARL-HEINZ, ,Die :weite und dritte Nacht im Mr-chen
3
Das Gruseln`,
,Praxis der Kinderpsvchologie und Kinderpsvchiatrie, vol. 14 (1965).
MENDELSOHN, J., ,Das Tiermrchen und seine Bedeutung als Ausdruck seelischer
Entwicklungsstruktur`, Praxis der Kinderpsvchologie und Kinderpsvchiatrie, vol. 10 (1961).
, ,Die Bedeutung der Jolksmrchens fr das seelische Wachstum des Kindes`, Praxis
der Kinderpsvhologie und Kinder psvchiatrie, vol. 7(1958).
OBENAUER, KARL JUSTUS, Das Mrchen, Dichtung und Deutung. FrankIurt:
Klostermann, 1959.
SANTUCCI, LUIGI, Das Kind Sein Mvthos und sein Mrchen. Hanover: Schroedel,
1964.
TEGETHOFF, ERNST, Studien :um Mrchentvpus von Amor und Psvche. Bonn:
Schroeder, 1922.
ZILLINGER, G. ,Zur Frage der Angst und der Darstellung psv-chosexueller
Reifungsstufen im Mrchen vom Gruseln`, Praxis der Kinderpsvchologie und
Kinderpsvchiatrie, vol. 12 (1963).