Anda di halaman 1dari 30

A nemzetközi kapcsolatok

intézményesülése és
„poszt-állami” átalakulása
Róna Zsuzsa:
ronazsuzsi@gmail.com
A nemzetközi jog fogalma

A nemzetközi jogalanyok akarat


megegyezéséből származó olyan magatartási
szabályok összessége, amely a jogalanyok
közötti kapcsolatokat elsősorban a békés
együttműködés céljából rendezik, amelyeket
megalkotóik önként követnek, de szükség
esetén egyéni vagy kollektív kényszer, vagy
egyéb szankciók útján is érvényesítenek.
Belső jog vs. Nemzetközi jog
• Belső jog • Nemzetközi jog

- Hierarchikus viszony - Horizontális


- Az állam szerkezet
diszkrecionális - Kikényszeríthető?
jogköre, hogy
milyen szabályokat
hoz
Kik a nemzetközi jog
aktorai?
• Államok
• Nemzetközi szervezetek
• Egyének
• (Felkelő csoportok, Szentszék, Máltai
Lovagrend, emberiség, népek)
Nemzetközi szervezetek, mint
jogalanyok
• A nemzetközi szervezetek az államközi
együttműködés azon formái, amelyek
nemzetközi szerződés révén jöttek létre
legalább két állam között, állandó
struktúrával, azaz legalább egy, de
általában több állandó szervvel
rendelkeznek, és alapító okiratukból
következően nemzetközi jogalanyisággal
vannak felruházva.
Nemzetközi szervezetek
osztályozása

• Tagság szerint
- Univerzális vagy partikuláris (regionális)
• Hatáskör szerint
- Általános vagy speciális
Univerzális jellegű, általános
hatáskörű nemzetközi
szervezet
• Ensz
- Közgyűlés
- Biztonsági Tanács
- Gazdasági és Szociális Tanács
- Gyámsági Tanács
- Nemzetközi Bíróság
- Titkárság
Nemzetközi jog alapelvei

• Az államok szuverenitásának elve


• Nemzetek önrendelkezési joga
• Az államok egyenlősége
• Erőszak tilalma
• Beavatkozás tilalma
Szuverenitás vs.
Önrendelkezés
• Állandó konfliktusban áll egymással a
két alapelv
• Megoldás: ha az önrendelkezési jog
belső oldala biztosított, nem élhet a
szecessziós jogával
Mennyire szuverén a szuverén?
Szuverenitás és államok
egyenlősége
- Ius ad bello helyett ius in bellum
- Területi felségjog korlátozása
a) Szomszédjog
b) Nemzetközi szolgalom
c) Békés áthaladás joga
d) Diplomáciai képviselet létesítése
- Európai integráció
- ENSZ BT
Beavatkozás tilalma

• Legszélsőségesebb esete az erőszak


• A szuverenitás belső oldalát érinti
• Leglényegesebb kivétel ez alól az elv
alól a humanitárius intervenció.
Humanitárius intervenció
Egy vagy több állam, vagy nemzetközi
szervezet által végrehajtott fegyveres
erőszak egy másik állammal szemben,
azért, hogy megállítsák az ezen állam által
véghezvitt tömeges emberi jogi
jogsértéseket. A beavatkozást a célállam
nem kéri, annak végsődleges jellege van. A
beavatkozást érdektelenül és a nemzetközi
jog releváns szabályainak a betartásával
kell véghezvinni. Jogszerűen csak a
Biztonsági Tanács felhatalmazása alapján
kerülhet sor ilyen jellegű beavatkozásra.
Nemzetközi jog fejlődése a XIX.
sz-tól
• Vertikális mélyülés
• Horizontális tágulás
- XIX. század: új jogalanyként
megjelennek a nemzetközi
szervezetek
- XX. század második felében
dekolonizáció
Mennyire univerzális a
nemzetközi jog?
• XIX sz.: univerzális, de nem egyenlő
• XX. sz.: univerzális és egyenlő?

A nemzetközi jog európai eredetű, vajon alkalmazható-e más


kultúrájú népekre?
(Kurz és Verzijl: kulturális különbségek  Jenks és Friedmann:
ez nem leküzdhetetlen probléma)

Az új aktorok alkalmazkodjanak a fennálló


nemzetközi rendszerhez, vagy fordítva?
Eltérő érvelés
• Harmadik világ érvei
- Anand: az ázsiai hinduk alkalmazták a joguralom elvét
- A nemzetközi jog a gyarmatosítás idején kialakult
kötöttségeket konzerválja

Nyugati érv
olyan kiforrott a nyugati rendszer, hogy hasznára válhat a
„civilizálatlan” népeknek ha tőlük vesznek át általános
jogelveket

• Megkettőződhet a nemzetközi jog?


Kiújuló problémák

• A 3. világ problémái nem oldódtak meg


• A belpolitika nem stabil
• Az állam az etnikai konfliktusok kerete
lett, ahelyett, hogy a közakaratot
testesítené meg
• Mi legyen az állami felelősséggel?
(Calvo-klauzula)
Ellentétes érdekek- PSNR
• Nyugati érv • 3. világ
- az új államok az országainak érvei
európai eredetű - a nemzeti források
nemzetközi jognak a területeken
köszönhetik élőket illetik meg
függetlenségüket - A koncessziós
- Az utódállam örökli szerződések
előde előnytelenek
kötelezettségeit
Eltérő érdekek-kisajátítás és
kártalanítás
• 1803: a nemzetközi jog standard-je
alapján
• 1966: ICSID (International Centre for
Settlement of Investment Disputes)
• Stabilizációs klauzula az állami önkény
korlátozására
• 1974: az államok belső joga alapján
Milyen a jó kormányzás?
• XIX. század: a jó kormányzás
belügynek számított

• MA: a liberális államok véleménye:


nem feltétlenül belügy
átláthatóság, demokrácia, számon
kérhetőség, széleskörű részvételi
arány (nyugati értékek)- ezeket
biztosítani kell minden áron!
Jó kormányzás, emberi jogok,
IFIs…
• Az emberi jogok biztosítása
kötelezettségeket ró az államokra
• Ázsiai országok: másfajta értékeket
vallanak (Asian Values, saria…)
• Nyugati érv: 1998 megmutatta, hogy csak
a demokratikus és legitim kormányzás
lehet a tartós fejlődés alapja
• Hogyan tudja befolyásolni a változást az
IMF és a Világbank?
• Feltételeket szab: SAP (Structural
Adjustements Programmes)
Mi a különbség a háború és a
terrorizmus között?
• Háború • Terrorizmus
- 2 (jogilag) egyenlő fél - Aszimmetrikus
- Nem a feltétlen háború
öldöklés és
félelemkeltés a cél
- Cél: az elrettentés,
megfélemlítés =>
- Nemzetközi jog által eszköz a célok
kodifikált vagy
szokásjogi szabályok
elérésére
mentén zajlik - Nincs tekintettel a
nemzetközi jog
szabályaira
Terrorizmus

• „A terrorizmus az erő
alkalmazása és az erővel való
fenyegetés abból a célból, hogy
riadalmat (pánikot) keltsen a
társadalomban, vagy politikai
változást idézzen elő.”

(Walter Laqueur)
A terrorizmus történeti
változása
• XIX. század eleje
-anarchisták, 1-1 célszemély ellen elkövetett akciók (II.
Sándor cár, Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné)

• XX. század második fele


-Cél: állami válaszreakció kicsikarása, az állami apparátus
működésképtelenségének bemutatása

• XXI. század
- Modern globalizációs eszközök felhasználása, tömeges
pusztítás, nincs egy központi irányítás
Terrorista szervezetek egy
lehetséges osztályozása
Baloldali csoportok Szeparatista
mozgalmak
C.C.C /Belgium/ Front de La Liberation
Nationale de Corsica
/Franciaország-
November 17.
Korzika/
/Görögország/

ETA /Spanyolország-
RAF /Németország/
Baszkföld/

Brigate Rosse
Irish Republican
Terrorizmus elleni harc 9/11
után
• Keresztes háború /Bush/
• WAT (War Against
Terrorism) 3 eleme:
-PESD (megelőző
önvédelem)
- a „Gonosz
Tengelye” és a lator
államok
- demokrácia
terjesztése
Az USA imperialista
fellépése
• Hivatkozási alap: ENSZ Alapokmány, 51. cikk.

• A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az


Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres
támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem
természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a
nemzetközi béke és a biztonság fenntartására szükséges
rendszabályokat meg nem tette. A tagok az önvédelem e
jogának gyakorlása során foganatosított rendszabályaikat
azonnal a Biztonsági Tanács tudomására tartoznak hozni és
ezek a rendszabályok semmiképpen sem érintik a Biztonsági
Tanácsnak a jelen Alapokmány értelmében fennálló
hatáskörét és kötelességét abban a tekintetben, hogy a
nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása
végett az általa szükségesnek tartott intézkedéseket
bármikor megtegye.
Mik az alapelvek?
• Bush szerint az önvédelmet a modern
realitásokhoz kell igazítani
• Unilaterális elemek
• (Detlev Vags: úgy kell alakítani a
nemzetközi jogi környezetet, hogy az
alátámassza az amerikai politikát)
• Hagyományos civilizációs küldetés,
humanitárius jogok, demokrácia biztosítása
Miből táplálkozik az amerikai
törekvés?

• Rabszolgaság történelme
• Őslakos amerikaiak  európai
telepesek
• Amerikai függetlenségi háború
• 1898-as amerikai-spanyol háborúk,
és az azt követő amerikai befolyás az
óceáni térségben
Mik a célok? Mi a megoldás?
• Áthidalni a különbségeket a civilizált és
civilizálatlan népek között
• Edward Said: a különböző kultúrák
folyamatosan hatást gyakorolnak egymásra,
ezért nincs értelme az éles cezúrának
• Weeramanty: olyan átívelő keretre van
szükség, amely magába foglalja a különböző
jogrendszereket, ezáltal egy valóban univerzális
nemzetközi jogot alkotva
• Abban mindenki egyetért, hogy a nemzetközi
jog nem kettőződhet meg, és a fejlődő
országokat sem szabad magukra hagyni!
Köszönöm a
figyelmet!