A libanoni szrmazs francia rt, Amin Maaloufot, akinek a Taniosz sziklja, a Levantei ki

ktk s a Szamarkand cm regnyei magyarul is nagy sikert arattak, a keresztes hbork trt
ldolgoz nagyv trtnelmi munkja indtotta el a hrnv tjn. Knyve, amely megjelense pil
3-ban a dbbenetes jdonsg erejvel hatott, ma mr alapmnek szmt ebben a tmakrben.
Vajon miben rejlik a knyv jszersge, mi a titka vilgsikernek? A vlasz kzenfekv: a kere
s hbork trtnetvel foglalkoz mvek dnt tbbsgtl eltren Maalouf nem a tmadk, hane
arabok szemvel lttatja a dzsihd, a szent hbor ktszz vt, az eurpai s az arab vilg,
s az iszlm valls-kultra rges-rgi, de a mai idkre is kihat sszecsapst. Hogyan ltt
ltk a megtmadottak a kegyetlen, vres esemnyeket, miknt tltk meg a Nyugatrl rkezett,
, civilizcijukkal fennen krked, m gyakorta barbrok, st vadllatok mdjra viselked hd
krdsre keresi s adja meg a vlaszt Maalouf mve, amely forrsknt szinte kizrlag a korabe
arab trtnetrk, krniksok rsaibl mert.
Maalouf egy vrbeli trtnsz alapossgval s rszletessgvel dolgozza fel a keresztes hbor
k a trtnett, a franjok vagyis az eurpaiak els csoportjainak, szedett-vedett, gylevsz ba
ndinak, majd a mr jl felfegyverzett, fegyelmezett lovagoknak a megjelenstl, 1096-tl kez
dve egszen vgleges kizskig, 1291-ig. Szinte hnaprl hnapra, htrl htre kveti az esem
rl vrosra, vrrl vrra vonul a kor s knyve szereplivel. Rendkvl szemlletesen, majdhogy
irodalomba, kalandregnybe illen festi le a kegyetlen, vres csatkat, a hol erszakkal,
hol agyafrt rmnnyal vvott, gyakran hnapokig, vekig tart ostromokat, a keleti cselszvs
, gyilkos testvrhborkat, a nyugati barbarizmust, hitszegseket.
Mve hiteles korrajz, pontos ltlelet a XI-XII. szzad arab trsadalmrl, gazdasgi-politikai
-katonai viszonyairl, gondolkodsmdjrl, erklcseirl, kultrjrl rszben a keresztny-n
izci tkrben, rszben szembelltva vele.