Anda di halaman 1dari 13

HUBUNGAN

ANTARABANGSA
SUATU BIDANG ILMU SAINS SOSIAL
YANG MENGKAJI HUBUNGAN ANTARA
MANUSIA YANG MELEPASI SEMPADAN
NASIONAL DAN KENEGARAAN
KEUPAYAAN MENGUASAI PELBAGAI
DISIPLIN ILMU SEPERTI ILMU
GEOGRAFI, SAINS POLITIK, EKONOMI,
SOSIOLOGI DAN SEJARAH
KOMBINASI ILMU ITU PULA
DIINTEGRASIKAN
BAHAN TERSEBUT PERLU DIANALISIS
SECARA ILMIAH DAN MENYELURUH

ILMU SEJARAH
Mengkaji hubungan antara masa dan masa
kini.
Mengkaji fakta sejarah yang sebenarnya.
Sejarah mencatatkan kebenaran.
Sejarah memerlukan pemikiran yang kritis.
Mengkaji sesuatu fenomena secara
menyeluruh.
Tidak mengulangi kesilapan yang sama.
Menggunakan elemen sejarah untuk
merancang masa depan bagi sesebuah
negara.

ILMU SOSIOLOGI
Mengkaji tentang manusia dan kemasyarakatan
serta kemanusiaan.
Mengkaji peradaban sesebuah bangsa dan
negara.
Memperincikan nilai, sistem dan jati diri
masyarakat.
Berlakunya pertembungan budaya antara
negara dan wilayah dunia.
Mengkaji sifat-sifat universal kemanusiaan
sejagat.
Mengkaji keperluan manusia saling
berkerjasama dalam era global.

ILMU SAINS POLITIK


Mengkaji tentang negara dan
kenegaraan.
Mengkaji tentang sistem politik yang
diamalkan.
Mengenalpasti kegiatan ekonomi dan
sistem ekonomi.
Mengkaji kepemimpinan politik sesebuah
negara.
Mengkaji hubungan antara negara-negara
dan pertubuhan kerjasama antarabangsa.

ILMU PENGAJIAN
STRATEGIK
PS semakin penting dan relevan.
Menjadi pelengkap kepada hubungan
antarabangsa.
Aplikasi ilmu dalam pembentukan dasar luar
dan ketenteraan
Sesebuah negara responsif terhadap
strategi keselamatan.
Masalah utama PS ialah kesukaran
memperolehi maklumat kerana ia adalah
RAHSIA BESAR negara.
Memerlukan pengetahuan umum yang
pelbagai berkaitan sesebuah negara.

KONSEP ASAS HAB


PERLU MEMAHAMI KONSEP KEJADIAN
MANUSIA YANG BERBANGSA2 UNTUK
SALING KENAL-MENGENALI, TOLONGMENOLONG DAN BEKERJASAMA
KEPERLUAN HIDUP MANUSIA UNTUK
BERGANTUNG KEPADA PIHAK LAIN
(AMBIL CONTOH BURMA DAN CHINA)
KEPERLUAN HIDUP BERJIRAN KEHIDUPAN AKAN BERASA AMAN,
HARMONI DAN MAKMUR SEKIRANYA
MEMPUNYAI JIRAN YANG BAIK

KONSEP ASAS HAB


PERLU JUGA MEMAHAMI ASPEK
GEOGRAFI POLITIK, KONSEP BENUA,
REGION (RANTAU) DAN NEGARA.
DUNIA DIPECAHKAN LAGI
BERDASARKAN ETNIK, IDEOLOGI
POLITIK & BLOK EKONOMI
HARUS JUGA DIFAHAMI KONSEP
KEBUDAYAAN YANG DIPENGARUHI
FAKTOR GEOGRAFI
KEBUDAYAAN YANG HOMOGENOUS
(COMMON CULTURE)

HAB MASA KINI


PADA MASA KINI, HUBUNGAN
ANTARABANGSA MENJADI LEBIH
KOMPLEKS KERANA IA MELIPUTI
PELBAGAI ASPEK DAN DIMENSI
ISU BERKAITAN IDEOLOGI POLITIK,
KEKUKUHAN EKONOMI DAN KEKUATAN
KETENTERAAN MENJADI FAKTOR UTAMA
MENENTUKAN NEW WORLD ORDER
ISU DAN FENOMENA PERTEMBUNGAN
BUDAYA YANG SEMAKIN AGRESIF DI
BAWAH JENAMA GLOBALISASI

5 PERKARA UTAMA HAB


1. POLITIK (SELEPAS PERANG DUNIA,
WUJUDNYA PERANG DINGIN, PERSAINGAN
IDEOLOGI: DEMOKRASI VS KOMUNIS)
2. EKONOMI (WUJUDNYA KERJASAMA
EKONOMI SECARA BILATERAL,
PERDAGANGAN BEBAS & BLOK
PERDAGANGAN
3. SOSIAL (MELIPUTI KERJASAMA DALAM
BIDANG PENDIDIKAN, KEBUDAYAAN,
KESIHATAN, PELANCONGAN DLL)
4. KETENTERAAN (NATO VS WARSAW)
5. UNDANG-UNDANG (RUJUKAN UTAMA
IALAH PBB MAHKAMAH ICJ INTERPOL)

HAB: PENJAJAHAN BERTERUSAN

IMPERIALISM
COLONIALIZATION
WESTERNIZATION
SECULARIZATION
ORIENTALISM
NEW WORLD
ORDER
GLOBALISATION

KEGIATAN PERISIKAN DLM


HAB
PERISIKAN MERUPAKAN SATU DIMENSI
TERSEMBUNYI DALAM HAB (MENYERUPAI
DIMENSI YANG TIDAK NAMPAK DALAM FIZIK
MODEN)
KEPERLUAN MAKLUMAT PERISIKAN IALAH
UNTUK MEMBANTU MEMBUAT KEPUTUSAN
BAGI SESEBUAH NEGARA
AKTIVITI PERISIKAN TELAH BERLAKU SEJAK
SEKIAN LAMA (PENGALAMAN MALAYSIA >
PORTUGIS, BRITISH & JEPUN)
SUMBER-SUMBER DAN DATA TERSEBUT PULA
PERLU MEMPUNYAI NILAI-NILAI VALIDITY
(KESAHAN) DAN RELIABILITY (KEBENARAN)

4 FASA PERISIKAN
1. TUGASAN: DIKAITKAN DENGAN
MENUMPUKAN KEPADA KES-KES TERTENTU
(CTH: PD2, FOKUS KPD TINDAKAN JERMAN,
ITALI & JEPUN)
2. PENGUMPULAN: MEMPUNYAI KUMPULAN
KERJA YANG BERLAPIS
3. ANALISIS: MENGINTEGRASIKAN BAHAN
DAN DATA UNTUK PENYELARASAN
(PENGESAHAN & KEBENARAN)
4. PENYEBARAN: BERKONGSI DENGAN RAKAN
SEKUTU (ATAU NEGARA-NEGARA JIRAN)
UNTUK TINDAKAN BERSAMA DAN
KAWALAN PENCEGAHAN

KESIMPULAN
HAB bidang sains sosial
Keperluan memahami pelbagai bidang
ilmu
Perubahan dimensi HAB
Pengaruh imperialisme dan kolonialisme
Dominasi kuasa-kuasa besar
Pembentukan New World Order
Peranan organisasi antarabangsa
Globalisasi persaingan dan penguasaan

Anda mungkin juga menyukai