csucsteljesitmenye Hol ér véget az ember feidés? Hol vannak az elme és az agy feédésének pszicholégiai 6s fiziolégial hatarai? Milyen médszerekkel tudjuk fejleszteni nmagunkat és sikeresebbé tenni életlinket? Fred Travis, a Maharishi Menedzsment Egyetem korabbi interjtinkbdl ismert professzora osztja meg veliink ezzel kapcsolatos gondolatait. 1m Amikor megsziletink, az emberi agy még nincsen véglegesen Ssszeszerelt ak lapotban. Mi térténik a tovabbiakban? Agyunk folyamatosan viltozik 6s fe Wodik, Gj kapesolatok milliérdjai jonnek benne létre minden egyes masodpercben, Ezek kézlll egyesek csak rivid életiek mésok viszont, amelyek ismételten meg. crdsitést kapnak, megmaradnak. Néhény Gevel korébban még tigy gondolték, hogy fa felnéttkort elérve az agy nem valtozik tabbé. Modern kutatésok azonban feltér fk, hogy az agyunkban lév6 kapesolatok 70 szézaléka ~ a 100 billié kapesolatbe 28 elixir 70 billié ~ mindennap megvéltozik. Ezt neuroplaszticitésnak, az idegrendszer képlékenységének nevezik, és ez az eh smilt 6vszizad egyik legnagyobb hordere {6 flfedezése, Azt jelenti, hogy minden az agyunkra, amely kéztink és a vilégunk kézbtti in terfész. Valtozdséval a viligunkat is meg valtoztatjuk, gunk teremtjak 4 val6sagunkat, az iranyités a mi keztink tapasztaliés hatdssal va ben van ~ esak balesen kell éni vee. “Mondok egy példat: tudjuk, hogy a hip ocampus, agyunk tengeri csikira emlé eztet6 része felelés a térbeli téjékoz6dé- sért. Kimutattik, hogy a tapasztalt londo- ni taxisof6rdk hippocampusa fejlette mint a kezdé taxisoké, és meghaladja Duszvezet5két is, mivel utdbbiak egy meg: hhatérozot ttvonalat kivetnek, 6 nem Kell mindennap megerdsiteni a térbeli tajéko- z6disértfolelés agyterileteket. Mit jelent ez? Azt, hogy kat! A Transzcendentélis Meditécié (TM) izonyos tapasztalatok ré- ni tjrahuzalozzuk az agyun: lis tellesen Gj tipusa. Télmutat a szava almakon, amelyek ugyan lehetivé teszik szémunkra az elvont gondolkodéstés a kizvetlen jelent6l val6 elvonatkozta- tst, dm eszmék 6s képzetek bartinébe zirnak minket. A transzcendélis, a tillé- és” tapascialdsa a tudat novekedésének hhatalmas erejG mozgatija lehet. 1m Az ogyik kutatisa sordn sikeres embe- ‘ek 6 meditélok agyat hasoniitottak 6sz- ‘sze. Mit tapasztaltak? ~ Azt kerestak, hol létjuk még azokat az agy jellegzetességeket, amelyek néve- kednek a TM gyakorléséval. Korabban ar- 161 beszéitink, hogy a meditéci6 dtl lét- rehozott valtozasok az aktivités kizben is ‘megmutatkoznak. Harom olyan sajétos agyi mintézatot taldltunk, amely a medi- tici6 hatisdra megvéltozik: 1. A homloklebeny koherenciéja megn6 aktivitas KGzben, 2. Az egyik agyhullémsév, az alfa meny- nyisége is megndvekszik, ami azt mutat- Ja, hogy a cselekvés belilrsl irdnyitott, szemben a béta- 6s a gamma-hullémok- kal, amelyek ks fOkuszt jeleznek. viszont magasabb, mint a nem meditél6 Kontrollesoporttagiaié. Feltettik a kérdést: hol maésuttlatjuk még ezt a magas agyiin- tegréci6t? Azt gondoltuk, hogy sikeres em- berek kérében. Ok azok, akik kreativan reagilnak a kirnyezet impulzusaira, job- ‘ban megbirkéiznak a probiémikkal, 6be- rebbek a kimnyezet véltozésaira, tovibbé ‘nem kétddnek érzelmileg ahhoz, amit esi- nélnak, és igy lak a nagyobb képet. DIMENZIOK alacsonyabb érték, a magasabb tudatila- potokat 665 meditl6ké viszont az emberok 99,9 szizalékit meghaladj! A viasglatok- ba bevontunk 22 menedsert is, akik dtl gosan 18 éve dolgoztak e terleten,é a 06 sk flyamatosan fe6dote2id6 ala. Osz- szohasonltottuk Sket kizepes sikereket el ért menedzserekkel. és ismétehen a maga sabb eredményeket elérék mutatak na- syobb agyi integrécist, melynek mértéke cegészen Kiesvel maradt el a vilighlasszs atltékétsl. Eatin megnéztink professzio- nls é5 amatér Klasszikus zenészeket. It viszontazt taldtuk. hogy a profi és az ama- t6r zenészek hasoniéan magas agy integ- récit mutattak, mint az elbbi esoportok tagiai, nem volt kiztiik klinbség. Kide- rll hogy ha valaki zenél, klndsen gyer- mekkorban, akkor felndtkordra az agya miésként épl fel. Ha valakiesak olvas, és gy meghatarozot informéciémennyiséget vit magia, az esupan az agy egy részét fejleszt. Ha viszont zenél, akkor a dalla ...mivel az dsszes tapasztalés megvéltoztatja az agyat, amikor eljutunk a tiszta Iétezés Allapotaba, és elérjiik a nagyon magas szintG agyi integraciét, amikor az egész agy egységesen miikédik, akkor az egyre jobban és jobban megmutatkozik az aktivitésban, és nem csupan a sikeres cselekvéshez, hanem a magasabb 3, Emellettazt taluk, hogy maga az agy is képes megyaltozni, hogy az éppen szk- séiges feladatot meghizhatsbiban elvégezze. ‘Az alfa-hullimokkal kapesolatban az ‘exyik fonts fogalom a koherencia (isze- hangoltség), amely két agyhllém viszo- nydinak formélis mértéke. A kutat6k azt talélték, hogy az agy két pontja képes eay- idssal Ssszekapesoltan mGkidni, legyen s26 fladatmegoldésrél vagy motorikus vélaszrél. Olyan ez, mintha fel tudnénk térni azokat az -ramkéroket", amelyeket tevékenysége sordn az agyunk haszndl Van 100 milliérd neuronunk, amelyek csoportokban mikidnek, és talin ezer vagy 10 ezer neuron kapesolidik 6ssze ‘egy csoportban ideiglenesen, hogy elvé- ozzen egy adott fladatot. Az ésszekap- ‘soltsigot teremti meg a koherencia. Kutat6térsalmmal az emiittt hérom ér- 1k alapjan kidolgoztunk ogy aay! intogréci- 66s mutatit.Azttaldtuk, hogy azok az em Derok, akik a magasabb tudatélapotok él- ‘ményeir szdmolnak be, magasabb integ- rici6t mutatnak, mint azok, akik szintén hosscabb ideje mediténak, de ninesenek liyen éiményeik. Ex utdbbiak integriciéja tudatallapotokhoz is elvezet.” Sikeres és kevésbé sikeres ésportoikat, alti vezettket 6s zenészoket vizsgéltunk Koztik 33 vilighlasszis sportolit, akik hé- rom egymésra kivetkez6 idényben is az ol- 56 10-ben wégeztek olimpidn vagy vligver- senyen, iletve 33 olyan sportlit, akik vi- ligversenyeken indultak, Am nem végeztek folyamatosan eldkel6 helyen. Azt taluk, hogy vilighlassis sportoiok magasabb ‘gyi integrdcival rendelkeztek, mint a kontrollesoport tage, az 6 agyuk integral sign az emberek 95 sedzalékindl maga- sabb. A hét 6ve meditél, de magasabb tu- atillapotokat nem él6ké ennél nénileg mellett olvassa a hangjegyeket, és nem- csak az intellektust, hanem a finom érzi- Kolést is haszndlja. Ekkor ugyanis az agy teljességének nagyobb részét fogjuk mun- kira, 6 az igy kifejlesztett agyi kapesola~ tok mésok lesznek. 1 Ezek szerint a zene azon kevés dolgok egyike, amelyek ~ a mediticié mellett - nd- velik az agyi koherenciat? ~ Ugy gondolom, hogy nagyon sok yen dolog van. Am a zenészek kéz6tti kalonb- ség nemesak a sikeresek és a sikertelonck kbzéti kilinbséget jelte, hanem azt is, hogy valaki foglalkozdsszerten zenéh-e vagy sem. 6 nem sikertelen, hanem méssal keresi a kenyerét:lehet, hogy sikeres prog- ramoz6 vagy tizletember. tandr. Ezért volt az, hogy mindkét esoport magas szint agyi integraci6t mutatott. Felmeril azon- ban a kérdés, hogy ha az atlétik, a meno- dzserek és a zenészek nem meditéltak, hhonnan fakad az 6 agylintegriicigjuk? A 1é- rnyeget tigy foglalhatjuk Ossze, hogy az agyunk inkébb olyan, mint egy folyé, nem pedig mint egy szikla. Minden, amit esiné- Junk, hatéssal van ré. Minden tapasztalés ‘elektromos tevékenységek zuhatagit kelti elixir‘az agyban, ami lenyomatot hagy benne, olyan médon, ahogyan az 6cedn partnak itki26 hullémai is mintézatot hagynak a homokban. 1 Mit tehetink hat azért, hogy az agyure kat mogfeleléen formaljuk? ~ Legfontosabb, hogy pihenjik 6s mo- zogjunk eleget, valamint téplilkozzunk cegészségesen. Ha kipihenjak magunkat, 6s eloget alszunk, az agy integréltabb m6- don fog mikédni. Kalindsen, amikor egy komoly kihivést jelent6 helyzetben va- sy unk, Ilyenkor kevésbé stresszes reaket: ‘kat adva birkézunk meg vele. A mozgés is nagyon fontos az agynak, mi: vol timogatja az agyi integraciot lehetsvé tev6 tényeziket. Segiti a meméria bevé- Sédés6t, hatisira a szinapszisok készs6- sgesebben, kinnyebben véltoznak meg. A test nem kristilystruktira. Az djurvéda a test bels6 intelligenciéjérél beszél. Folya- matosan visszacsatolis| mechanizmusok zajlanak benne, és ezeknek a bevitt tp- lélék is része, Minden, amit megesziink, | hatissal van az agyunkra! Az is fontos, hogy az emberek mit est nilnak az elméjikkel. Ha gyermekként sak azt mondtik nekik, hogy az életben a dolgok sztereotipikusak, hogy minden fekete-fehér, velem vagy. vagy ellenem, vesztes vagy, vagy gyéztes, mas lesz az ‘gy integriciojuk, mint ha arra dsztonzik ket, hogy nagy dolgokrél_ gondolkodja- nak, ha nagyobb tévlatot, s2élosebb ps poktivit kapnak, 6s megtanitjék ket hogy mésok véleményét is vegyék figye- lembe. A transzcendélis pedig az agyi in- tegréci6 ogyik legfontosabb mozgatoja mivel minden mast egy meghatérozott dolog, gondolat vagy oél keretei kizdtt tart. Es mivel az dsszes tapasztalis meg. véltoztayja az agyat, amikor eljutunk a tiszta létexés dllapotiba, és elérjuk ezt ‘a nagyon magas szintdl agyi integréciot amikor az egész agy egységesen m@kodik akkor az egyre jobban és jobban megmu- tatkozik az aktivitisban, 6 nom esupéin a sikeres eselekvéshez, hanem a magasabb tudatéllapotokhoz is elvezet. Al Danie! (airfield, Egyestlt Allamok) elixir A HOLDUJEV HOROSZKOPJA A kinai holdujév — idén februar 19. - a Fold népességének egynegyede szdméra az esztendé legnagyobb Unnepe. Ilyenkor két hétre megall az élet nemcsak Kinaéban, hanem Koredban, Vietnamban és Japanban is 6s mindenitt a vilagban azokon a kolonidkon, ahol e kelet-dzsiai népek fiai éinek. holdajév Gnnepe alkalmat ad arra, hogy a nagyesalddok tagiai dsszegyiljenek, meg. ajindékozzék 6s jokivinsé- ‘gaikkal elhalmozzak egy: mist, kizisen elbiicstiztassdk az dévet, flog mogszabaduljanak értalmaitél Unnep - tele félelmekkel Ehbee az nnephez bizonyos flelmek is kitédnek. Szerenesélenséget ho. ha ho «Gv napidn Kvisztk a szemetet, ha taka- ritunk, mosunk vagy tiszilkodunk. Ujév mésnapjin az anyésokkal 6 ap6sokkal harmadnapjén pedig a rokonokkal és ba- rétokkal val6 talékozdst tandesos kerdlni, rmert veszekedést, kellemetienséget jelent- het az év tovabbi napjaira nézve. Az tiv hetedik napja viszont az élvezetok, a bol dogsig és a kizis tnneplés napja A holddjév napjén arra is fgyelni kell, ‘mit hogyan mondunk 6s irunk! Ezen a na- pon semmilyen negativ jelentésd sat vagy ahhoz hasonlé hangalakot nem hasenél nak, de még a négyes szémot sem ekki, ‘mert tigy hangzik. mint @ halél (sO. A tet- rafébia, vagyis a négyes szémt6l val féle- lem tibb kelet-ézsia orszagban is elterjedt Fesztivélokon, csalédtagok megheteged6- sekor a négyre végzid6 szimokat nem ¢)-