PALATR VINCE CGetRL Se PE DELETE R A RieMe Sept «Ode. BUDAPEST, UdSAee, Ey ALEXANDRE ASTRUC Egy tj avantgarde sziiletése: a kamera mint tdltatoll Alexandre Astruc (1923-) francio regényitd, filmkritikug és Film- rendezd. Ismertebb flimjei: A karmazsin fggdny (1951); Egy élet (1957), Az 1940-e5 évek mdsodik Jelének never filmkritikuso, olvasdékdny- vinkben szereplé cikkeét 1948-ban, o L'Ecran Frangais navd lapban tette kézré. Astruc rendkivali élesiétdssal vette észre, hogy o film kifejezds- maédjdbon, o filmi kifejezés tehetSségaiben. ahogyan 6 mondja: a film nyelWvében igen jelentSs vattordsok mennek végbe, jdllehet ereket o valtortatésokat még egyetion filmalkatés sem dokumentdlta biranyits- wrdvel, Exek a vdltordsok szarinte o film obsztakeias készségét fokor- ack. Kdzismert, hogy a film — lanyképészet) sojdtorsagabél kévetke- @Gon — mennyire kdtve van o térgpi, naturdlis valésag konkrétsdgdhaz. Sa film kilejerisbell fe/lédése tulajdonképpen dgy is tolloghate. hogy oz nam mds, mint kdsdelem az ellen a konkrétsdg ellen, hogy hogyon képes ezt o film ,magszintetve megarieni", hagyan lesz alkalmos gon- dolatok kézlésere, Astrue ardeme. hogy cikkében 6jbd! kdzponti kér- ddssé tete ext o folyamatet, s hangot adott annat o maggvézadésének, hogyha a Hilmmivésret még nem is tudja a gondolatkaslés igdnydt tel- jes mértékben kielégiteni, potencidlisan mar képes rd, Természetesan Astruc eldtt is késrGltek filmek, amelyek gondolatokat kGzdltek, csok- hogy més madon, Az uj, mandjuk igy: a modern filmmdvészet 15 jel- legretessége a filmes gondolatkdzlés Gj formai. Astruc szarint @ film lassan nyelweé valt. .amelyen oz ember a gondolkadas minden lehet- sages terdletén kilejezheti mogdi". Ezért jot ef a téltétoll-kamera kor- szoka, amikor mor a filmrendezd is clyan seuverénen fejechati ki magat, mint az ind, s mem kell mas mGvészetok segitségét kéenia, és nincsenek mar ,.nyolvi" nehérségei, problémdi, Joggal ula! orra, hogy ez efsdsor- bon a filmkép dinamikus jeliege tudotosuldsdnak kosrdnhetd, Magis, cikkéb6! hidnyzik a ,.nérd/ oldal” elemzase, hiszen, hogy a film abszt- raktabh nyeWven képes beszélni, ohhoz oz is horsdtartozik, hogy a nazak mar mageértik ect az absztraktabb, gondolotilag telitettebb film- nyelvet. Mindazondltol Astruc hipotérisét igozalta a lilmmdvesret t6r- WWtdnete. Tir éy mila, o froncia Gj hullam alkotdsol mdr bironyitjdk diléspontiénak helyességét. A lilm formajaénok reneszansza 1958-bon indult meg. Ekkor terjed el a szeredi film — az esetétikdban egyébként heszndélhatation — fogalma. Mo gy toldljuk, Astruc joslota bevalt Astruc csok egyet nem jésolhater meg: azt, hogy ex ar dj, a gondola- tokat dj médon kdzvetité Himnyely milyen gondolatokat fog kézdlni o nésivel, vAmi a filmben érfekel, ar az obsztrakeis” Onon Welles Lehetetlen nem ésrrevenni, hogy o filmben jelenleg valarmi trté- nik. Mégis, az a veszély fenyeget minket, hogy alvakit benniinket az atlogprodukcié, mely evrdl dvre srembeszegri vellink megkovesedett Gbrazatat, ohol nincs halye a szokatlonnak. Ma o film agen von, hogy Gj areot teremisen magénak. Mibél ldt- haté ez? Csok jobban odo kell néeni, Mar kritikusnak kell lenni ahhor, hogy ne ldssuk meg a film arconak ait a csodélotas megvaltozdsat, mely a stemiink elétt megy végbe. Melyek azok a mivek, melyekben ez Gr Uj szépség utet tr maganck? Pentoson o2ok, melyekrdl a kritika nem vesz tudamast. Nem véletlen, hogy Jeon Renior A jdtékszebaly cimd filmjétél* kezdve A Bois de Boulogne halgyein™ at egésren Orson Welles filmjalig minden, ami egy u) jévé kontGrjolt rojzolja fel, elkeriill @ kritika figyelmét, és minden esetben el is kellett kerdlnie. De jellemzd, hogy ozokrd! a mivekrdl, melyek nem kaptak meg o kritika ciddsat, tabbiinknek ugyanar o véloménye. Ho dgy tetszik, hiro ki jelleget tulajdonitunk nekik. Exért besrélek avantgorde-ral, Mindannyi- ster avantgarde ven, amikor valami uj jn. Tegyik pontosobba: o film egész egysrerden azon van, hogy olyan kifejezésl extkdz legyen, mint amilyen korabban minden mas maveszet, kilSndsen o festészet és a regény volt, Miutan eldsrdr vasari ottrokcia, bulvarszinhazhor hasonlé seérokorda vagy alyan esrkéz volt, mely egy kor képeit konzervaljo, lossanként nyelwe vdlt. Nyelwé, ozaz clyan formdva, melyben és melynek segiiségével egy mivdse kifejezheti o gondolotait, barmilyen obsztraktok is legyenek azok, vagy olyan pon- tosan megfogalmarhotja a problamadit. ahogy ma oz oz essrében vagy @ regényben térténik. Erért neverem o filmnek ext az Gj korszakat o tOltétall-kamera korszokdanok (Lo cameéra-stylo), Ennek o képnek pontos értelme van. Ex ozt jelenti, hogy o film lassanként megszabadul o vizualités zsornoksdgo aldl, a kép o kép kedvéért, o kdrvetlen maze, a * La Régle du feu, 1939 Les Domes du Bois de Boulogne, 1945. Ronderte: Robert Bresson. 14 konkrétum gsornoksdgo oldl, hogy a2 irés olyan earkdzéve valjon, maly éppoly kifejezé és éppoly kifinamult, mint az inott nyelv, Ex o movéeszet, mely minden lehetéségge! meg van aldva, de rengeteg elditelet faglyo, nem fog Grokké o reclizmus és a szocidlis fontasztikum kis teriilerd mikédni, melyet a srérakomaté regény hotardn utaltak ki neki, ho egyditolan nom teszik a fényképesrek fo tevékenyiég! terdletéve. Sem: milyen teriletnek sem srobad elzdrkdznio eléle. A legabsztroktabb gondolkodds, az emberi cselakvések attekintéese, a pazicholégia, o meta- fitika, o gondolkedas, a szenvedalyek mind a film teriiletére tortornak, dobban moniva kijelenthetjik, hogy o gondolkodés és 0 vildgnéretek olyonok, hogy ma egyedtl a film veheti dket szdmitasba és adhat réluk stamot. Maurice Nadeau mondta egy cikkében, a Combat-ban: ,.Ho Descortes ma élne, regényeket ino.” Elngedat kérek Nodoou-tél, de mo mdr Descartes filmmel és egy 16 mm-es kamerdva!l rdrkézna be a srobajabo, és filmként ind meg ar Ertekerés o médszerrdl cima mivat, mert ar értekezéséra! ma kideriilne, hogy csok o film fejezhetna ki Ggy, ohogy srikséges, Mog kell arteniink, hagy o film mdig esok ,ldwinyossg” volt. Ami egyszeriien azzal o témnyel fiigg dssre, hogy minden filmet termek- ben adtok eS. De a 16 mm-es film és a televizid tovabbi fejladésével mar nincs messze oz o nap, amikor mindenkinek lesz otthon vetitégépe: és lemegy o sorki kéinyvkereskeddhéz, hogy filmeket kélcs6ndrrdn hed- venc temajardl, és minden lehetséges formabon, legyen a: irodalom- kritika, regany, matematikal ditekezés, tOrténelem vagy népszerd tudo- manyos mi sth. Ettél kerdve mdr nem lesz Imhetséges egyatien film- maveészetrdl beszdlini, Csok filmek lesznek, ahogy ma is irodalmok vannek, mert a film nem annyira kulén miveszet, mint a nyelv, melyen az ember a gondolkadds minden lehatséges teriletén kifejezhetl magat. Talan nem Gj egy olyan film dtlete, mely kifejezi a gondolkaddst, Mar Feydor megmondto: ..Filmet tudok csindlni a L'esprit des lois-bdl.”" De Feyer o Lesprit des lois képes illusztraciéjara gondalt, chogy Eizen- stein is A téke illuszraldasat terverte (vagy kkpekben yald abrazolasat). Mi szonbaon, mi art mondjuk, hagy o film oljutett oda, hogy egy olyan format toldljon, melyben alyan szigord nyelvva vdlik, hogy a gondolat kéavetlend! rdirédik o filmszolagra, anéikdl, hogy kitérét kéne tenni o lompos képassrocidcid segitségével, melyek a némafilmben elragadéak woltok, Mas sréval, onnak kifejezésére, hogy elmult oz idS, semm! esetre sem szikséges olészér o hullé lombot bemutatni, mojd o virdgrd olmefdkat, é3 annok jeldlésére, hogy egy has eljut odo, hogy srorelmet kistalgdljo, mindenesetre mds lehetdség is van, minthogy kifut o tej 0 gdzon, ahogy ezt Clourot tesai a Binds vagy didozar cimi filmjében,” * Quai des orléwres, 1947. 135A gondolat kifejezése a film clapproblémdja, Ennek a nyelvnek o megolkotésa foglolkaztatot Eizenstein éta minden teoretikust ¢s min. den filmalkerdt o hangosfilm forgatakényvirdiig és rendezdiig. De sem a némofilm — mely o kép stotikus koncepcidjanak foglya valt —, sem © Klesszikus hangosfilm, hogy maig is fennall, nem tudte kielégitéen mogoldan| ext a problémét. A némofilm art hitte, hogy o montdarsal 6s 9 képossrocidciékkal meguszhatio o dolgot. lamerjuk Elzenstein hires mondatdt: ..A montdzs szamomre alyan esekiz, mellyol két stoti- kus képnek mozgast (ozoz eszmet) kdlcsdnzdk." Es ami a hongosfilmet ileti, az megelégedett azzal, hogy dtvette a szinhaz madszereit, Az utobbi évek legfontosabb eseménye a filmkép dinomikus, exer szignifikdns jellegémek lossan kiglakulé tudetesuldsa, Minden film, mivel elsésorban mozgofilm, azaz iddben zojlik le, egy teoréma. Egy kénySrtelen, szokadotlonul eldrehaladd logika, vogy még inkdbb, egy dialektika dtkeléhelye. Megértettik, hogy ex a gondolot, ezek a jelen- tések, melyeket o némaotilm szimbolikus osszociacidval prabdélt fétre- hezni, ao képben magaban rejlenek, a film folyomataban, a figurdk minden mosdulatabon, minden szavukban, a kameramorgasokban, amelyek Sssrekdtik egymassal a targyakat és o Sroreploket a targyok- kal. Minden gondolat, cker minden érzés, viszony az egyik ember és 0 masik kGzStt, vagy bizonyos tdrgyak kdzdtt, melyek oz ember vilaganak o részel, Azzal, hogy kifejezi ereket o kapesolotokat és megrajzalja megragadhats nyomukat, o film valéban egy gondolat kifejeresi helyéve vathot. Matél kerdve lehetséges alyan miiveket olkotni « filmben, me- lyek mélységik és jelentésdgik szerint egyonértékdek Faulkner vagy Malraux regényeivel, Sartre vagy Camus esamdivel, Egyébként jelleg- tetes példa van eléttiink: Malraux L’espoir-ja,” ahol taldn elészr nydjt 2 filmnyely az itadalmi nyelvnek pontovon megfeleld ekvivalenst, Vizegaljuk meg most o film hamisan értelmezete srikedgszerdsdégd- ben tett engedményeinket. Boizacot vagy Dosztojevstkijt filmre vivé forgatékényvirék bocsdna- tot kérnok azért, hogy olyan drdlten kezelik ezen irdk mdveit, és kézben aro hivatkoznak, hogy o film egy bizonyos fokig képtelen vissrandni a Psticholdgial vagy o metofirikal hdtteret. Kezelkben Balzac matazot- gydjteménnyé valik, ahol a legelegansabb helyek divatja lathatd, és Dosatojevazkij hirtelen Joseph Kessel regényeire kerd hosonlitani orosz duhajkoddssal oz Sjszakol lokdlokban és haven staguldé trojkakkol. Pedig erek o korldtordsok csak o szellemi lustasagro @5 9 fantdzia hicnydre vaillanck, A mai film a valésdg minden terdletérd! sramot tud adni, Ami ma o filmben minket érdekel, oz ennek nyelynek ao meg- * Malraux: A remény c. regényébS) — arones cimen — 1938-ban filmet rendexott. A bemutote 1P45-ben wolt, 136 alkotasa. Semmiképpen sines kedvink ahhoz, még ho ki is tudndnk kerdlni a kereskedelmi megszoritasokat, hogy ismét kéltéi dokumen. tumfilmeket vagy sGrrealista filmeket csindijunk. A hdszos évek cinéma Pur-ja é3 9 megfilmesitett szinhdz kérdtt még mindig van hely egy alyan film sz3méra, mely bj horizontokat nylt fel, Ennek terméizotes eldfeltétele, hogy o forgatékinyvird maga ké- sziti a filmjeit, Még jobb, ha nincsenek is forgatdkényvirdk, mert egy ilyen filmnél mar nines értelme o szorzd és 9 randezd (outeur-réclisa- tour) kézti megkillénbdstetesre A rondesds (mise en scéne) mar nem egy jelanet illusatralaidnak vagy bemutotdsanok estkéze, hanem va- l6di ids. A szerzé doy ir ao kamerdjaval, mint or its © tiltételldval, Hogyan tohetndak kulonbséget ebben g mdvészetben, mely olyan kep- és hangsrolaggal dolgorik. mely egy meghatérorott mese (vagy ese nélkil), emi teljesen mindegy, és egy meghatarozott forma segit- ségéval egy vilagnézetet fejez ki, okazétt, aki a mivet Kigondolta és ok6r6tt, oki megirto? Elképrelhetiink-e egy olyan Foulkner-regenyt, melyet voloki mas it meg és nam Faulkner? Ey lehetne-« Ax arany- polgdrnak" mas formaja, mint amelyet Orson Walles adott neki? Ismétiem, hogy jél tudom, hegy at avantgarde fogalma az elsd vilaghabord uténi korszak s2drealista és obsttrakt filmjeire emlékez- tet. De ez a2 avantgarde mdr egy .,orrierégarde”, Az meg akarta hédi- tani a film sojat teriletét; mi ezzel szemben ki akarjuk azt terjeszteni, 63a lated legatlogdbb és legatidtszabb nyelvet akarjuk beldle [étre- borni. Tehot oz igeiddk dtvételének, o fogikal kapesolatoknak @s mas hasoniéknok @ problémdi sokkal jobban @rdekelnek benndnket, mint snnak a virudlis és stotikus mivészetnek o Iétrehordsa, melyrél o Stlrrealizmus dlmodott, mely egyébként semmi most nem csindlt, mint Gtvitte o filmbe o festészet vagy kiiltészat kutatdasait, Tehat nem egy iskolard! von sed, mégesak nem Is egy morgalomedl, hanem telén egyszerden egy tendencidrdl. Egy tudatosulasrél, a film bizonyos dtolokulasaral, egy bizonyos lehetséges jovérd!l és arrdl o kivdltsdgunkral, hogy ext o jévét minél syorsabbon eldrjik. Tormésre- tesen semmilyen tendencia sem jelenhet meg alkotdsok nélkdl. El fog erkezni ezeknok o miveknek a nopja. Arok o gardasdgi és anyogi nehézségek, melyek o filmor nyomasetiok, létrehorzak azt oz alképestd Poradoxont, hogy olyasmiré! lehet besréindink, ami még nines: mert he tudjuk is, mit okarunk, még nem tudjuk, mikor és hogyan valdsit- hotjuk meg ext. De az egyszerden lehotetien, hogy a film ne fejlédjan. Ex & miveszet nem dlhet — sremét a mailtra Miggesztve — exerszer meg- rogott emlékekb! és egy elmilt korszak utdni honvdgybél. Arcdt mar régen-a jive felé forditotia, és a filmben, mint barhol mdsutt, nines is mas gond, csak o jdvs. * Citizen Kone, 1941.(OSSZEFOGLALAS A filmmdvdsret nyelveretanek megvan o mago szerkezete, a film- nek von volomitéle wfyalvtana™, E nyelytan nem dnkényes (ellentétben a2 igozi nyelvionokkal) és nem mordulation (sét, sokkal gyorsabban fejlédik, mint a2 igazl nyelvtanok). A. filmmdvészeti grammatika” fegaima maenapsag magyan roset hind: azt o benyomast kelti, hogy nem is ldtezik. De ez ceok arért van, mert nom ott keresték, ahol kellett volno. Implicit médan mindig a kalésleges nyelvek normativ nyelvtandra (oror a filmelméleti szakem- berek onyanyelvére) hivotkoztok, holott a nyelveszeti és nyelvtani jelen- sagek sokkal tagabb kordek, és mindes informacié éteddsdnok olap- yeté nogy alakzatait érintik Csak oz Gltaldnos nyelveszet és o2 Gitolanes szemioidgia (nem normativ, pusttan elemsd diszciplinak) npujthotnak a flmmoveszeti nyely tonulmanyozaschor kiprébalt mod- szertoni ,,modelleket”. Nem elég tehst ennok o megaliopitasa, hogy semmi sincs o filmmdvészetben, ami megfeleine o francia kOvetkezmd- nyes mondatnak vagy o latin hatdreganak, malyek egészen kilanleges, nem szlkségszerd, nem egyetemes nyelveszeti jelenségek. A filmelmé- Jeti szokember és a szemiolégus kézti parbessédre esok joval o kiilén- baad nyolvekre jellem2d sajatsagokon vagy a katelezének elfogadott eléirdsokon til kerdlhet sor, Art kellene megérteni, hogy o filmeket meg kell arteni, Az \konikus (képl, képrémdvészeti) onolégio Onmagdban nem képes s2dmat adni a filmbeszéden tdiscours filmique) belli egylitt eldlorduldsok megerthetdségéré!, Ez mar o mokroarontagmotika fel- adata. PIER PAOLO PASOLINI A kéltai film A legijabb filmmaveszet, @ Srokrotéss26 kikidltott Rossellinitél az Gj hullamig, o legutdbbi évek os hdnapok termésdig: o kbltai film- mivészet fele holod. A kérdés ex: vojon Kimutathote-e elméletileg és lohetséges-e gya- korlotilag filmen a ..koltéi nyely" alkalmazasat \érdésre 0 sroroson vett flim-szakterdleten kival keresem o vo- losat, vagyls kitagitom o tamakért; erre film és jradalom konkrét, sajd- tos kopcsolato bétorit, A kerdés tehdt: lehetséges-e filmen o ,k6/Gi nyolv” olkalmazasa, ¢ pillanatban Inkabb igy fogalmazom 4t: alleal- mazhoté-e c filmen a fiiggd beszed? ‘Az aldbbiokban [dtni fogjuk ¢ hirtelen cimvaltoras okait, vooyis azt, hogy miért jolenthezik o koltd! filmnyelv alkalmardsanck technikajo éppen a figgd filmbesréd alakjaban. Elébb ozonban néhany szét arrdi: mit értek fggé besrédan, Egyserden art értem een, hogy a start alémeril hésének lalkebe, és igy hdsének nem ceupdn lelki alkotdval, honem nyelvével is azonosul. ‘Az irodalom mindig ismeme a fiiggS beseédet. Mar Dante: is alkal- marta egy jelkapes valtozatat: olyan — hase tarsadalmi kbnnyeretére jellamzé = srovakat hosendl, malyekrél elkapzelhetetien, hogy 6 maga is élt valna veldk; @ Paolo és Froncesca-epizadban paldaul o kor nép- grerd olvosmanyainak udvaronc-nyelveretét vagy médsult a kézépkari dtkorédé dolok acemany szitkoit. A fgg beszdd termésretesen ctok ao naturalizmussal héditett igazdn tert — gondoljunk Vergo régioskedé kaltdi nyalvere ~. hogy oztan a benséségeskedé crepuscolare irdnyzatban teljesedjak ki; egysrdval a kBterlend! idézeu. Gjra dtelt beszedet o tirenkilencadik szdzodtal kerdve alkalmozzak eldszeratettal, Ar ilyen fggé bessédre — amit o2 ind ,atéh” - bizonyos térsadalmi tudetossag jallemzd, amellyel a szerzd egy kort feliddz, s velo folidexl a reganyalak tarsadalmi helyzotét js, mely nyelvét meghataresa tegre- di nyely, tolvajnyely, tajszolds, tajnyely). 199 Titenigde, DUDA VE ST MUTS Ale BM