zsia

ltalnos jellemzk

A legek kontinense

Legnagyobb s legnpesebb (a Fld terletnek 30%,

lakossgnak 60%-a)
Fldrajzi rekordok: legmagasabb hegycscs (Csomolungma,
8848 m), legmlyebb pont (Holt-tenger, -401 m), legtbb
mkd vulkn (Jva szigetn 30), legmagasabb fennsk
(Tibeti-fennsk).
Gazdasgi rekordok (Kna a 2., Japn a 3., India a 6.
legnagyobb gazdasg / kistigrisek - Hongkong, Tajvan,
Szingapr, Dl-Korea)
Turisztikai rekordok ( jelenleg a 2. legltogatottabb kontinens
(tur. rk.: 22,8%, bevtel: 31%; Dlkelet-zsia: leggyorsabb
nvekeds (11%), Kna a legnagyobb kldorszg (129
millird $) s a 4. legltogatottabb desztinci, Thaifld a
10.)
Turisztikailag kln rgi a Kzel-Kelet s ide tartozik Au.

Alrgik I.
Dlkelet-zsia (ASEAN):
Thaifld (az ltalnosan jellemz dl- mellett eskvi,
golf-, egszsg- s bevsrl-turizmus)
Mianmar (egykori Burma; vltozatos tjak a Himaljtl a
trpusokig)
Kambodzsa (kulturlis rksgturizmus Angkor -;
termszetjr turizmus)
Laosz (kulturlis rksgturizmus)
Vietnam (Kna, India a f kldorszg)
Flp-szigetek (dlturizmus)
Indonzia (Bali, Jva, Szumtra; dl-, termszetjr s
kulturlis rksgturizmus)
Malajzia (tmaparkok edutainment)
Szingapr (Forma 1, Gardens by the Bay)

Alrgik II.
Dl-zsia:
India (kulturlis rksgturizmus - 30 vilgrksgi
helyszn -, vallsi-spiritulis turizmus kt
vilgvalls, a hinduizmus s buddhizmus
szlhazja, hivatsturizmus)
Sr Lanka (dlturizmus, vallsi-spiritulis
turizmus, kulturlis rksgturizmus)
Nepl (extrm turizmus, vallsi-spiritulis turizmus)
Maldv-szigetek

Alrgik III.
szakkelet-zsia:
Kna (hivatsturizmus, kulturlis rksgturizmus
43 vilgrksgi helyszn)
Tibet (knai kontroll; lmaizmus kapcsn vallsi-spiritulis
kzpont)
Tajvan (a kapitalista Kna, hivatsturizmus)
Hongkong (K-Ny tallkozsa, hivatsturizmus / a legtbb
felhkarcol a vilgon)

Japn (hivatsturizmus, kulturlis rksgturizmus)