Anda di halaman 1dari 306
auodosuis se8utads ping ours, | sun | uo opto} Buoy Buopy uopaaingy 0K 24 BuaqiepiaHt pany asadopng zasutidg elpedopyous ' “unzs9y yeuaAugyued IseIePOgS|e} unowoAuoge| jeup efeposj YorezeAIed ISeIePIONSIO4 & ePHSPA eAgspreSOW!e) WNIGIZSIUIN ISFIEDIO Z@ AAUO W Seereé Dr. Kékes Ede © Dr Kékes Ede ISBN 963 6990 428, Springer Orvosi Kiadé Kft., 1998 ‘Minden jog fenntartva. A mi egésaének vagy részleteinek for ele, elektronikus adathordk iyen mas médon trténd FE aa * 96.6%9 KONYVTARA 200 -07- 28 Felelés vezot6: Tas i Zoltan igyvezet iyazgatd nyomis és kotés a debreceni Alfoldi Nyomdiban készt. lis vezetd: Gyorgy Géza vezérigazgatd Tartalom Elészé L.Anormilis EKG 1.1.Azidddsszefiiggések a teljes sziveiklus alatt lam 13. APQ-tivolsig 14. AQRS-komplexus 1.5. QS-komplexu 1.6.Az R-bullim ‘ 1,7. AQRS-komplexus paraméterei 1.8, Alacsony kilengés (low voltage) 9. In 113. A QTtivolsag 13. Aszivfrekvencia meghatirozisa 1.14. A QRS-tengely dllisinak meghatérozésa 2. Ritmuszavarok 2.L-Avitmuszavarok alapjai ~ ioncsatornék ~ akciés potencil 2.2. A itmuszavarok keletkezési mechanizmusa 23. ritmuszavarok diagnézisanak médszerei ay nuscsomé-betegség 3.1, EKG-ra alapozott Klinikai formak 3.21 Bradycardia-tachycardia szindréma 4,Asinus ingerképzés zavara ndorlé ingerképzés 5. Carotis sinus hyperaesthesia in vee zee. Tee Ise Tee Ike ss ose uapiopanye ABva osm “yoSpsorayt olfor unqpreypuzsey yaroyeuosed y “C1 suzsey uesouspeNy zy Z'1Z jusiugu seypuIB9e “TIL OMA soqeat9seg “1z uSUeN WON "9 02 epresokury “S02 IY “1-02 ‘Smjoaejuy STEIPIEDOS WA “0Z repseze Onis sop V-P'6 yoru sp uoz|aes SHES] F-S a8nyozs tol Duy sponte 0 #9 doy UPL ZL ‘peut! Opa use msoURTEY DIEDOAWY 61 uwegsmiozeyurstypips890Ku ane 9p}0}g SUED esyzospizs0 9 yond 31 sosuren Anas sueynuonome —ye8erey soypINMl aeKBA FL snssxornd esuey (uanny weare) one LI (uta) efpunoy suoumaod epeosigon oxéoor spreonsunl WLI (DEAY) epzeasyon Nosdtoa seyMoMUaAOHR TI _wpipzeaKyoea asap zonunosparzs MAAN LT uigspurzs 197 L'91 mel naloy 9 doy-ON'S elororzi eyo] yaRagy sompUeL Y f9I jesndy oneyoxeuad y "£91 spinproyora7'91 ‘espzounjedoyou euospurs ¥"T 91 ‘eugapuyzs soneypox9eig ‘9 IqeuEA-vjousnfayalzs e wspIey y127sKBOK8 ozOqUOTNY '9'ST 2Sp19U SHIIQEUA PIONANAEAIZS “CST out Luc 9uz out out osz sz 8H wt tet ure st 4 use 962 ox uz zr sit eel ul eet cel oz gra 2 pnp syeomruONTY ST yeosonmournlH St rpm syoes exurey syetseds +1 yyy spuopefBow Oa YF €or erprrafyoer styeusxosed-uou ‘rpzeoyao) etpreakyorn Anuaas(s1yeuon2en)) ‘apepanady>ey onemnay Heand “Zr Gonny) s98qeq wean “TT ppawodqpey 1 1a 01 arggumysecgoen 59 eqjoysdsenxe resuTey “¢'6 jeisdsenxa surejnainuanesdng 26 uy-OMA BiOIsKseMXe.ZV TG oyorsisenxg "6 oPIE|g HaIdUION “Ts * 3jaaya souprery “18 yorwawez sp)9794 SuE|MOUNUEAT TUT *g exydomiedsy susanntontg “CL sofoun 9 enydonod fy eiey qgot“€L Soroan #9 enydonsoda rene eC gaat soupy “TL sopousa) 59 egos ody yest asoqeysen sonndBo zeayid oypun 9 spiowpoy mead eq £9 brydonsadky - sgjoqsen neaurd qgor'7'9 ygamntfef souprerry “T'9 spIeqzay Heanig “9 21.4. EKG-képek pacemaker kezelés alatt 21.5. Pacemaker mokadés hibai 21,6. Pacemaker szindréma 22.A pericardium betegségei .. 23, Gybgyszer okozta EKG elviltozisok 23.1. Digitalis ..... es 24, Elektrolitzavar okozta EKG-jelek. 25, Szivbetegségek és jellemz5 EKG-képiik ‘Targymutats 543 549 550 587 594 504 ot = 609 Elész6. ‘Az ele6 két EKG Atlasz sikere dsztOnzbit arra, hogy tovabbhaladjak a megkezdettiton, és “olyan ismeretanyagot bocséssak az olvas6 rendelkezésére, ahol mindenki megtalalja az 6 _gyakarlacaban jelentkez EKG-problémakra a vilasz. ‘Az EKG-enciklopédia a mindennapos gyakorlatra épilt, igy azok a kérképek jelennek ‘meg nagyobb eyakorisdggal, melyek ma Magyarorszigon a vezet6 korképet jelentik. Ezét az olvasé vagy lapozgatd ne lepédjén meg, ha az ischaemids szivbetegség killonb6z6 formé- ‘nak bemutatasa tig teret nyert .€2.& Holter-monitorozis, hiszen zen témakérben hazankban még nem jelentek meg ném a mindennapos gyakorlatba iltetni a szivfrekvenci a sokszor misatikusnak tiné - spectrum-analizist. Szeretettel ajénlom minden lapozgaté orvosnak. tds paramétereit, valamint Dr. Kékes Ede i ween lot ame eps, ee a rs ‘efjospAjojaq st erouan yaxjrzs # sp 103 w ap “yeusty PUL {Sie bo Sqgontuaor © ejecta tauespoat wld Y wre dure ‘Sur 091-08 euUEOP! wHTAG-g W SORZATTP [OE “NsTezaNTS-"A ey AHesOM [o SCMAR 28 969h0y “inpTiny Apzod uestyEMLION. pnt guess Vz m0 7e Bum ‘efipuazaidas opt ze ze BAFELEIDPY “Dwg SHpuuOU v L AP O-tévolsig értékei a hor és asziyh <7 | maT [130 & QS-komplexus % io] |e wo 170 170 160 150 180 70 160 150 10 170 160 ° ‘60 me kamrai hypertrophidban, balszar-blokkban, hypertrophids cardiomyopathiabs | 200 190 180 rardiom) aban, pulmonale esetén, TA, AQRS-Komp jexus_ > reprezentilja. Hirom {5 részb6l dll: a Qu, az R-é a2 S-bul- indtteken egyesek szerint nor- meg. Frtékelése igen fontos a vartominy ot 0-16 26 Conse - Reg Runs 9 kat towne tedectded pel ag yc ERED ~ 5 atom arden, Cree Romero: repat, Reverses A st crodKi¥ aoup] TSAgUR 13) Sony Boy “nu ize nj nme 9 9¢ 81 waGRBTAN|S Aw ae TERELT HEqVON MIST SS AIST ENE UATZV ~ysO7 TIPT aPSHBUATT Ue WeARURH APPA) SOse oo ay hoa oun HeaARABOU 1moy sit DOT RATER] ETE TIN ze eungG GOPETRTOORT TTY ‘uvgpreny- PRUE] ous [ajay YOUUSIZG € eee e eee ‘(sw 01-09 uvsypuuou) usgUnIay Sous YAU zZseyEZS-[S ze URqIOSoS: BUF» uagpesy-rueoqeoOUKT | “2p npr seBeur wueespues sos o}oezuejodas 12109) ‘ouso4 jos waqyesg2Za519-+£ 59 JAR-TT-M1-120 480] “H OU SOP ‘uaqyauigkao 608 Aw usQUgTE —woayeseiz2H SEpI0o FIGTOZANS Wega v ap SOUT uon_SesouROd ne afzNou STAPROTTS oma USIGATENESET”4Ben bie OES: zen 3 ABO 70 98 uoR22yap PIODISULRUL “GL uuaqgaso seaez isqezen sirojnaunuanenut 70 Phullém amplitudé forméihoz csatlakoz6 negativ T-hullamokrél, A nem coronaria eredetti negativ T-hullimok rendszerint aszimmetrikusak ridin elenik mega Tullman. 1 pontosan nem ‘Vogy az alerpotential meujelenése a diastole Kezdetén, A bul ja erdsen tréninge: anaTs Taagasabb lehet ~~ ‘A negatiy U-hullim mindis kos jelens¢g, rendszerintcoronarabetegséaben. alkamra- ye shidan, valamint elektrolitzavarban figyethet6 meg. Haaz U-hullim trbeléshati- ‘din jelenik-meg, akkor silvos myocardials kirosodssra,rossz kamrafunkeiora wal. ~ 1.13. AQT-tavolsag moly problemst okoz ‘a Thullém vége pontosan ki ladja a 425 ms-ot. z ‘bal kamrai hypertrophia, intraventricular vezetési zavar, he- vveny myocardial infaretus, akut coronatiaeseanény, myocarditis, aut cor pulmonale, tispocaleapmia, bypomagnesia, hypokalaemia. Gybgyszerek kézil a kinidin,eisopyramid, amiodaron, volségot. 4.13. Aszivfrekvencia meghatérozasa > Mivel a fiekvenciét a perchez (60 misodperc) viszonyitiuk, fev iuk, fey a 60-at elosz RR. uk az RR- akkkor érvényes, ha 25 mm/s Ha irregul akkor a 60-a legaldbb 10 RR- Amoghatérozés alapja a hex: ferenciarendszer, mely a frontalis sikban érékeli a vég~ tagi elvezetéseket. Ennek alapjdn viszonylag egyszerien érthetOk a tengelydllisok. Azegyes tengelyalldsokra jellemz6 EKG-konfigurdci6k 1. Semihorizontalis elektromos pozici6 0 fok RU> R2> 1S aVL-ben gR Vi SVs as pozicié +60 fok Vir VoR GEE Ease Fak 26-65% KOnyyTARA 8. Jobb tengelyllés + 120 fok rSR2 SU ZET dU BE: (OID) SYA: SHB lh a is a | (rajduey yy gueerwog) siynsay yuasaanseay ura atsa te Wortley MM cic Be THRE MUNG 1Y9N9 YPELUOYPIOUDAID, 4oze sp ywyoUnfeazowmiop1 1!yuzsey UEggeNFEABZa| v SOSpOZS [pPSgADLU e [NY UAYSNND} ‘y ‘asnipuuopmiyure s9 -9pt yourpyiny s94Bo Ze wfpout soxuguUOABey HLAB9 YOUU UO4S912 -9ua-D 1 Ze won 1124048 splpztTPUR snyZzeMoMe Ze Lago IqqgIn zy soxDocsyy oy 2 81 mage TT ou HSE HN SON ONS 15:22:60 ammpatis ssaudap qwawlos.1¢ ap stxe_serpaes sua noud uepzoaas usd syuaees 2m woramay2 snaubas-1¢ (sat swam) un tt a> He bel bo - gap 5 a aanssaug Oot Tae une Ora 06: rabiay 2 54 7 ha Ig Jo ag Su OSE (OHM) Se %E th oy soy sw % sh Ts WE SL: WH ] whats Ms 1 oe eos 2 1121 10123 Bypura yeusons0 zy spemwag szouBeyp nazayarglay eS wwSE|OzeAge smug AyaBuaI-y Zo ssq!Ua|9fROu0 $9 psqupu sroiouma yasoiguresed-O>ig Zo 1250) gagiols] sgae|e-Dya SMANOIOINE 2Y (agp “]"]) sgzm9j-HY sEYEMIOVNY “| 4EPIPd 2. Ritmuszavarok 2.1, Aritmuszavarok alapjai-ioncsatorndk— akciés potencial ‘A wtmoszavarok megértéséhez az slapfogalmak valamint keletke7#sik patomechanizmi- erete saikséges, A sejtmembrin kétoldala k8z6tt az egyenetlen ionmegoszlés miatt .gkilnbség All fenn, nyugalmi éllapotban a differencia-90 mV. Az inger hatéséra ke- wvaterjed8 akciés potencidl (AP) a fesziltségkiilonbséghen bekivetke- 9k hataséra alakul ki potenciall mésképpen jelenik meg az tn, pacemaker-sejtekben (spontin exci- ‘més formaban a pitvari és Kamnrai munkaizomzatban, A munka- tsa csokken ids kOrilmények k6z0tt mikOdnek. Az autom: <é¢jellegzetesség van: a depolarizécioban domindnsan esak kaleium-beéram diastolés depolarizéci6) specials, az ,,majd inaktiv és ayugalmi ik. Egyes csatornéknal bonyol (ATP-szint valtozis) vagy ‘vagy nyitisdt. A diastole alatt svarendezidését (ndtrium-, kal amlis) (2.1. 62.2. bra) automatias 2 16 alt (0. fs) Ca™-on-bedramgs van, mig 23 iris menetrendje hasonlé a munkaizom- 2.2. Aritmuszavarok keletkezési mechanizmusa Ma hérom £ patomechanizmust tteleziink fel, melyek szerepetjétszanak a ritmuszavarok kialakuléséban: @) automécia zavara 5) triggerelt aktivits ©) reentry mechanizmus, kus idegrendszer), gybgyszerek, valamint lokilis ischaemia, szivizom-anyageserezavar is a wenyes8 ap “ore st aneBou uh er ayia sous nade aioe Sod pngens po -aesaBgsnzs (sozan assy] uozsey -peigy nan uaquiajoup sypuoiuny AeA cugp £7 upaga wseped 20-d IV ON P81 UEQOIOPAT ova sye8ip 4 yee 2a “adazors sqwuaal you;Uople;M YEU ANY “PLGA TYPIPMDKYDEY FeIMEY UpN espe [Pouarodqazsny © 59 1Z ‘upin 9s9za(ajaq otopzupjodal v g[apio7s0 S09y ¥ ungoropzremjodzpomn 10594 "ppuezon ‘SPUAIYO 39496641 sypezonou yewyeipie “Ayper spidoroe yeyp PIES ‘p1agz0n 908 (gpuar 4 vt “ZoyeisoypsoerodAy snus suoueo veujnsip, 222040 rprpTey Boing v Ajou “xjonsfse soins UeJo (npLo}OIa TEYINSHEL st zauffgsaraqeumuoroa 9p “yh yeupoureAjoy AnyeuaxoBop uEqEreNyY “Of? [MpI0} HeGiOy qq>s “opt wequoss|q seaezsnunu spipupaxprig qquoyeA®Ray YAR Ze WN -apsoruopaf woyUALY ‘expres spesgsnutsw aff yg uoqiano euus0}s04 8 KBox iayat ap ‘3y youdp] eazorearps yaBasuayel-Oy¥a uss © uEReUALOS spIpIEOKPEAG W SqeUne|MpIOY 919 519-93 suejmounuaa 4Bea suejnotnuoaeids ueqyyzmed qqopiaas ABea qqezssoy ¥ '9 oun yuMoyTaxay yonuNINed syEUORUN! AV OUE Fray Au “SHO w2s qaprUIso} ‘spImgd U EL WOU UogBasBareq-ou ou yungoyo3y suazspuay UDQIOAoy 174 UI fon yeuug UNE, PIIG-VS HH} TH UEGqNEIEARAD| 2p ‘afpuy sous OPIOTA VS) HIG STEUNPOUS 7 9 “urpmaspeaqsnus (elouan yay miepe o1odjo) p4eppu sow pay UesoUEL "7 a 9anIe zy ‘youre -eav7 ispiozoA-aVy Zoypunoy sprpseaspesg e uaqAyouu 37 Auosooye wpsu “oqp] SS9pQ]FRFEHBDA UOYEAR yor0s9 ze “aeqyonoz -ido spepreacyoe » Bou spusjof one} uqy wesyid ueqgenyesBRo ‘sonny wesw s9 eprEOkyIe pemid weqgppny TEpesnussxosed wreand esyzoyepA eipsaspeagsnuas ¥ OzUUd|jaf 21d, “D3 ZV FZZ0¥0 eHOquio ozeuURZS joqyorEAyG E uHO2spuay YEAOHENE suE|NOSEAoIG=t -29 U0 y 2) a] eporsése eyOsHIEA (oneUAY ern wagesyeARRD| -nussixosed yexopozida EUIEYNSAL st > aunt Ay 20 uoyeAS Eger ‘semeypeyeysam sis gzuuayal ypaniay qgpucua “ad zoyoroyzuodwoye} Bor uesoyeureso ~soyewaoed ey 19q wOUONE Ze SoU ‘Ow wesounwzmyued yeapseperey BasGayeq-qwioszsnuis = *€ s emelkedést mutat, Ha ez az emelkedés elmarad, vagy nem éri ela 1-betegsée erds ganja ll fenn, késtpercenk rléseknel hirtelen megszakitjuk az ingerlést és figyeljdk, milyen gyorsan ter zonyos a sinuscsomé-betegség. Kéros esetekben rendszerint nem a sinusingerképzés ter vagy potritmust latunk, majd esak lassan, percek Példak 1G. 1 bra) EKG-fédiagnézis: Sinuscsomé-betegség, EKG:jellemzék:—_Sinusbradycardia. Retrograd vezets. Pacemaker-stimulacis, Magyardzat Fels6 képsor: 40/pere fre Kazéps6 képsor: A P. ritmus vezéeli a saivet, Fekvencia 43/pere retrogrid vezetés jele. ‘Als6 képsor: Pacemaker-stimulci6 tartosan vezérli a szivet, mert mind ‘a sat, mind a pétl6ritmus frekvencidja igen alacsony. 3.1edbra 29 I SpIO1g SYIBUIEOUIS BesyOAR-de OAYPAOU LESOIEZOYOY “105493 OsIY jo qo suns eu sop9z8 sozpenBoyy -yororer-ovg sizousipof NT (ogy 6A magn e's ‘pIMod ‘seyaysouts, ‘preaspeigsnuis BosBoq0q-ouososnans, ‘urgzssnzynd Auosoery 128 SpIMDEYRS] 0U 989 6. “erouonyjay maumy Sasser was “aypreakprigsnuig ‘SosSo0q-owososnung of 5 up fjoun ‘Sprpaysau wcpandoyy "yormoret-oyg ‘ozpuipipeF ONT zpaDdBoyy ‘SpsBoroqdoyy yoruayehoyg ‘sizouS DIO ONT og 7 3.4. dbra V.(3. 5. bra) EKG -fédiagnézis: Siousesomé-betegség. EKG-jellemz6k* — Simusritmus. Pitvari extrasystole. CEP Try 3.5. dbra VL 6.6. bray EKG -fodiagnézis: Sinusesomé-betegség EKG jellemak: Alapberegség: Mogyarézar: Fels6 sorok: A 2, ‘Utdna a sinustevékenység visscate ‘Als6 sorok: él nugp se woaueneroNa BosBoroq-guososnuig -s120umpof oy (ogy 0) MHA ve magn 2's IX. dbra) EKG-fédiagnézis: Sinuscsomé-betegség. EKG-jellemzik: —Sinusritmus. Sinoatralis blokk, Magyarézat: Az, é2. Utes, valamint a4. és 5. Ennek lemérése utén az alabbi adatok: 1-2 PP-pauza 2160) volsigok megegyeznek a normalis PP-civolség kétszeresé\ cant hosszabb pauza dll fenn, 4-5 PP-pauza 2160 ms. A tie ‘Sinoatralis blokk Il fokozat, X.B.10. dbra) EKG -fédiagnézis: Sinuscsomé-betegség, EKG-jellemz5k: —_Sinusbradycardia. AY juctionalis extrasystole. Magyarizat: Azelsé sorban 43/perefrekvencisj sinusbradycardiét észlelink.llyen ‘slacsony ftekvencia melletidés emberek néhény nap alatt dekompenzél6dnak ‘A misodik sorban esak a 4 it pitvarba, mig lefelé a kamrdk felé az ing relative hosszit,negativ P-QRS-tivolség 310. dbra XU (3.11. bra) EKG-fédiognécis: Sinusesomé-betepses EKG,jellemzak: — Sinusbradycardia, Sinusledllés AV junctionalis pits. 5/pere sinustevékenység mellett(els6 2 ttés) hirtelensinusledlds 1ep 628 smértékben ha- 37 6c “pW (SUI OE) SpSTOAR-Da INMUBSIY “SHUNLISITS PHONG AY MFO} 1 nop ple syns “tosBojqas seDeI>s| daz 208 Teaplouonyey ovedg9 ep Te SMANASAANS IOS Slag TO=PLONREHY ss 2polgay Sosderogdiny -ssned ss ae BgsBorog-syypoms “uipmospesgsnms szDuSmpol-oyg “Besdaroa-genonoeanS (agp sr) UX se “os ze efperegtout ‘vureseigp! ened texuey V grey] wea Hau Sw 394 owe waned ggrzss04 wHMN SoH ozpandBoyy ‘SpsBonoqdony ygeuanelONT srepuepofona (0199 719) 1X XIV. G14 dbray EKG fodiogndcis: Sinusesomé-betegség, Hypokalaemia. “Alapbetegség: 67 ‘éves_n6,_Ischaemids szivbetegség, sinus _ bradycardia, megszédillések, szivelégtelenség (er6teljes diuretikus keze- 1s), pacemaker-implantéc Magyarézat Fels6 sor: Sinusbradyc QT-megnyilés (frekvenciénak megfeletden 410: 'Als6 sor: Pacemaker-stimulici6 job kamrabol (ezért balszir-blokk ipust pacemaker. A készenléti pacemaker megengedi a sajat tevékenység érve- 4Sipere szivfrekvencia, ST-depresszié. ,mért 600 ms). rminta). nyesillését (2.656. tts). 3.14. ébra XV. GUIS. dbra) EKG-fodiagnézis: Sinusesomé-betegség, EKG-jellemzbk:_Tachycardia-bradycardia szindréma. Sinusbradycardia. AY junetionalis pétsystole. Magyarézat: 1. sor: Sinusbradycardia, inusledllés s feletti pauzéval. 2. sor: Pitvari fibrillatio attak, mely ledll ~ hosszabb pauza, majd dja indul a sinus ingerképzés. 3. sor: Pétsystole (AV junctionalis), majd indul a sinusritmus. 4. sor: a3. sinuslites utén kamrai ectopids dtések, mely lel (postecto- pils szinet). 40 ast Rs 22 - 0 3.15. ébra XVI (6.16, dbra) EKG-fodiagnézis: Sinusesomé-betegsée EKGzjellemzok: _Sinusbradycardia Pitvarifibrillatiés paroxysmusok. ‘Tachycardia-bradyeardia szindroma, Alapbetegség: ybetegség, atherosclerosis. Hetck 6ta s7é- tiinetetalakultak ki, Tébb fzben ésere- rsul Magyarizat: 1. sor: Jelentds mértée sinusbradycardia 42/pere frekvenciaval. sinusUtésutin 4 tagh6t Allo aritmis roham lép fel, majd Gjra sinusritmus. A tachyeardids és bradycardia periodusok ayakran viljak egymast, & ezt a be- tegek igen rosszul trl, 4 wzpincsoyy “joseperezstow sprpseokyeL, “adoouks SpsainpazsBayy BasBar0q-ouiososnutg ‘gu s2A9 9, BasBovaqdoyy ‘woupurs epreospeg-eipeasypR, vppmespengsnuns —ygsweyP Foye BesBaieq-quososnuis -zpUsoIpOr-ONT (099 21'9) WAX nugp ors 4, Asinusingerképzés zavara 4a) Sinustachyeardia, Szabélyos sinustevékenység mellett a ritmus frekvencidja L0O/pere keri Sinusbradyeardia, Szabdlyos sinustevékenység, de az impulzus frekvencija 60/pere ali = Fazisos aritmia, melyben a belégzésre n6, kilégzésre esbkken a szivfrekvencia (fiatalok- en az esetben a viltozds nem fligg Sssze a légzéssel. Kritérium: szivffekvencia, nom valtozik a P-hullim alakja, 10%-ndl nagyobb az RR- tvolsig valtozasa 4.1, Vandorlé ingerképzés lye, Err esak akkckor gondo- fad vezetés. az AV- (Tawara-) esom6 kizott lakja fokozatosan megvaltozik, majd eltinik a QRS-komplexusban esetleg dg is kerlhet. = Fentiekalapjin a PQ dllandéan vAl int vil, zetésben, azazretrograd vezetés ala lerleten indul az ingerképzés, és a -hullim negativ lesz a észében, az AV junetior 4.2. Sinoatrialis blokk Ritkiin jelenik meg Sndlldan, gyakran térsul sinuscsomé-betegséghez, annak is a brady- b) AIL foki SA-blokknak. = tipus. A Wenckebach-jelenséggel jiro SA-blokk, melyben a PP-tivolsig fokozatosan 44 rmajd egy pauza kovetkezik. Ezt kivetéen egy hosszabb PP-intervallumot litunk, és a folyamat ismétlédik. A pauza idétartama kisebb, mint két rovid ciklus dsszey jelenség. IL tipus. Ebben az esetben egy olyan pauzit létunk, hol nines sem P, sem pauza egy PP-tivolsag ketszerese vagy tbbszbrése. Zavaré cbben az esetben a pauiza iddszakiben poisystole ‘ma, hogy bradycardist okoz. Spontin vagy terbelésre, vagy atropin utén a frekvenc! megduplizodik Peldak 1.1 dbra) EKG-fédiagnécis: Vindorl6 ingerképaés. Alopbetegség: 23 éves, panaszmentesférfi, Rutinviesgélatnl észleliék az EKG-jelen- séget Maggrarizat: , apap ppd bbe nage ++ ‘mpurag wily sa pl wzpanisopy YOM FONT HHoIgsteuICoMS —szpUsDpeL OYA (ug F 9) M1 oF nage et yi oo “mateo wero en 9 2 req Eye CAE spudayisiin ouopuea sizoulioor-onrg (wagner aap ce SR penn nt nar n ' ‘ geMaeDNT SUNT HEANg —-Sz0UBOIPOOYT ag cL V4.5. dbra) EKG fodiagnézis: EKG jellemsbk Sinusesomé-betegség, 5. _ Carotis sinus hyperaesthesia Sinusledllés vagy sinoatrialis blokk kévetkeztében kialakulé asystolia, Az asystoia ellenére ‘nem alakul ki pétritmus. 'b) Vasodepressor tipus. Ebben a carotis masszézsra a systoles verayomés 50 Hgmm-es, ‘vagy ennél is nagyobb méretiesése alakul ki bradycardia ~ baroreflex hypersen ~agyi keringési ~ fokozott vagus ténus. Peldak L(t dra) EKG fodiagnézis: Carotis sinus hyperaesthesia. EKG-jellemzsk: — Sinusedllis. ‘Kamrai? potritmus, Alapbetegség: 78 éves férfi. Arteriosc! ‘majd clesett, megitdtte magat. A nyakon 2 carotis sinus Magyarizat: ezért nehée a potrit ja az igen alacsony szivfiekven- ug FM agp e's 4 spf espwokusnores Fosbaagdeyy wsompsoeiady snus snow -seouopor og (magn eS) nage 7's th aM __—— q-A y “Byspesey v pax9 UDUUT ‘qggf> PUI ODE : ey 2429 uanuu|ou9 49 OF-02 — mM OF (9 119209 49 0-91 ~ un 99 (9 sur "qgan og ABA) 19 v (uoq-un) sBpscSee pls Zey (A ABka) UagsA ByshBeury Zy7 mypicaooag ounspney pnd vrydassiadsy ¥ srzoubora spreyiay sp erydonsedéy yesuey jeg ZL vasqe uiaU UEqUOZE Yaz YuNdey 1349d24-H YF O99]9 u9q> rydonsody eas yrpmeocu su oseaquasyuoK 9 ‘zadugWupar9 HP -ypuniod qgo4eu wasseuruiozs napaysaguara v uPA BO KaptUpa19 ¥9S9P}98 “Su yoonlppndine yoerxopdinay-g¥ (aegyrme og ©) eypoBetseBou remueyv (0 yozmmyefsourreyy “LZ S]eysai sp erydosyedAyyeamey = *Z _ ~~] a — CLP vas yr —f- a ae “T “Pr ‘Ae ngufou efopmuniduse op “sygu0u UTELEDPE BIN VSO HOGA D “wages, © YD WOAYesHIazaNIeA~TAR jpuowe jory apsmumisnays © fe, ‘yIpwoN-miowsqa “Panuezs ueqyqmyarZs uowynZsafeA ~UIR] $247 9¢ ——:Sassox0qde]¥ yoraeF-ONI Syetuorpures-oya sypieds azousoIperONT (ong 19% hypertrophidrél, ha a pontszim elérl az Bt 1.3 pont értéki: 3b R meghaladja a 20 ‘vagy Vi-ben nagyabb, a tengelyéllis ‘Septalis hypertrophia jelet ‘A balkamra-hypertrophia EKG-kritériumalnak krtikdja 1. Tudnunk: kell, hogy a legmegbizhat6bb volt-kritériumok ezethetnek benniinket, ‘magas amplitidéja hullémokat kaphatunk anak hypertrophia yen esetekben a QS ult specifikus terheléses dllapotok EKG-jel ; azonban nem latjuk minden esetben. Ennek t3bb o ‘Adott esetben egyik vagy mésik hemo- ikben efolyésolja a tipusos EKG-kép megiclenését, Bal kamra nyomés- (syst 1, Qshullém a Ve-ban 6s “9 oqo} ssueyggt Auosoy ea} emg sa apo You ub ago vs ot 109 us Bon ui ushydi yy ueyEs) ungyeioe 0 erg "pydonssdkyesuEyaRot ey 188 so14ese90" wordy py gga fan jnljuoy ys Be Soy sau Sou Uaquees eB zysrackluoy ys ef epg} ada va storey ouput Sp.o}qreuay aopaxsod foe (MAURY) Oz: ‘uagyaspiazanjo-°e!, © youRyT woggenye AR of yeu} 919 ums mara nats ‘yoK@y sowepr» eeu yopedons wagsecane-A Y same = ieran-i9 y Uuagpaso Sto yuu yoj@ze2sqqo ord aegloren om ‘apart aes dy rey rages 23=p juinjon #9 pmo eae aol spud rene 4g yomindy ease qgor 2 So yeh snpnns | ppt 99 _ypwadep wpa nsoqaop 3a) ours 1s 2¥ spa 97099 2 afop peau uonsayop pronsuina 2y"Z gp vebyseBeu 7 © UTS 5, t0-St 9¢ ¥ efperey sau uot aki “UegolopUEA YN $9 YS! USE ISH sgargur styerpmsokus) uoqseiazanyo~lA ¥ g1opuUoy-syb ABeA ~ jay suey" -apw somo uo “ssa ggot so 5 we eave zap ypoyonge rw EY resorpmeomey SaPUIOG eH T yozuiye souprony qgof ppt spquayaf ual eso “wesBomprEyo sp]oysay se erydoniedky yeaweyqgor EL (suarsis rod 1qeiog smanp “14) youodoyry oye IMEX Yea URIOSD PAYAIZS NEIO|NASITOA “Z “auatougnsur EuOE spumoyy Bea “onuorougns 1p ‘ABeu) sypuoroyuy ABeA sToTUERLO "7 soimesofora ‘gyeyzprecous [earn -oxyosi styerpresopuogns taggin 2 “uoqaspiazaxjo\ 8 seBew sp antzod UIPINUL uo -agnsin euoe $9 nuD.oquRsU! sHenrU Gopens syIMaKRT "QU SND HE Basdozoqd|y “sprees ead jeg “pppoe, edonedky-emeyeg §— yozuaqpe oy sprowiarsp egdomndsy-esury -s1z9uampor-oN (ogy grwanel-ONT spjewarresuey stz0uBopoF-DYG op rH 1V.(7.6.dbra) EKG-fédiagnézis: Balkama-hypertrophia. EKGyellemzék: —Balkanara-bypertrophia infarctust utanz6 képpel QS-komplexus a V).2 -elvezetésekben. Alapbetegség: 38 éves nb rheumss eredett aorta stenosisszal 55 Higmm systolés gra Giens a bal kamra és az aorta zt, J6 kamrafunkeio. Magyardzat: A bal kamra ampiitidé-kritériumai pozitvak, hiszen @ V\S*V.R Osszege imeseze meghaladja a 35 mm-t,a Virban a R magassiga eléri a 26 mm-t. A kép érdekess Ivezetésekben észlelt QS-komplexus. A beteg ‘a Koszorisereken. A kérelézményben sem volt necrosisra utal6 adat. A bal hhypertrophiaban ~ kiléndsen aorta tériumok mellett QS-komplexusokat te |e oe | | ApS 1.6. dbra ntyabetegségben ~ nem rtka, hogy extrém v ink a jobb praccordialis elvezetésekben necrosis n V.(77. bray EKG-fodiagnésis: Kamra-hypertrophia, EKG-jellem26k: _Balkamra-hypertrophia. I. fokit AV-blokk. wee wigs “EAL 2.7 bra st ug 6L “uaqpaspiozonjos-e14 eu nagyaspazano5A 8 WETINN-D A594 2p “unt 9) yapeF seaHpaTUAt enydomsodsy-usureypeq e efeymur uegeletnioy snaazssepy do nw SpsSoroqdoqy ‘2sp[oyssiuoumnjos esuzey Jog, YOUNURUZAA}OA ANIZog —yozuayah-DYT ydonodsy-ommeyieg -s9UspO-OyT (199 6) 1A we agp 8 od | yom youn N ddomaday-naweytee gemdonodsy-mueyeg —-s9usmpor ova (0299 81K VII. (7.10. dbra) EKG -fdiagy EKG jellemz6k: Alapbetegsée: lenség. Magyarézat ‘mm). Abal kamrai ‘Thulldmok. Ab: hat6 mély negat mala 7.10. dbra 6 IX. (7.11. dbea) EKG -fédiagnézis: Kamraterhelés, EKG-jellemzok: —_Balkamra-hypertrop! Alapbetegsée: Magyarézat vs , aww : ak f { —;~. apn \ a a exee | uN muh yw, i oF Y AN m~n~ SA AA AUN 7.11 dbra n eo gp e's of 9p “SOUTH Ueg9A vO "LUCK Zp wa SAMHIAS Ze uazsiy azefopry Us “9293 wu08 ze 9 ey fe» SuaIpes s9fousks WUNRH QOL (sPOKU sploseyp9a wawey (89) CANT SEBO “sISOUR|SEUOV "UI—]SSH9 9p -FasSP;2qde1y yoruene-ONT I (ogy 101% TF Ay as i *” ‘a ; ba s ae } : > poe Y mr | “quar pye 1D “Very) woserpH L ANEROU'Y UE SSA rayon oR LEA = snot) Un sap mam yy ay me nwsueIL) vocal e cpwyann ees edonadéyemmeyeg azousopofoyT (oagp 2r)°X XIL. (7.14. dbray EKG fediagnésis: EKG-jellem2sk: Bal kamraiterholés Balkamra-hyperrophia, Balkamnra-nyomésterheés Inraventvicuaris vezetési zavar. Alapbetegsig: 38 6ves n6. Hypertonia-betogség (5 éve). Bal kama falvatagség: 14 ‘mm (IVSinterventricularis septum) 13,8 (PW=bal katara hatsé fl), Magyarizat: ARS szélessége 100 ms. Az intrinsicoid deflection felléptsi ideje 60 ims, A QRS-en megiGretések litszanak. Az SVi+RVs dsszoge 56 mm. Az I-I-Vs-celve- zetésekben 0,5-2 mm ST-lepress7i6. A Ve-elvezetésben tipusos aszimmetsikus hullim, A bypertnia-betogstg a perifrids recsctencia emelésereven jolentGs bal kamal ayomisterhelést eredményez, XIU. (7.15. ébva) EKG fdiagnéais: EKG-jellemask: Alapbetegség: nalis pangés. Magyarézat insuffi mags R- 7.15, ébva sm és tisul6 secundaer repolari tozds a bal kamrai strain k6vetkeztében alakul ki. Kamraterhelés Jobb kamrai nyomasterhelés. Balkamra-hyperteophia. Jobbra devidl6 R-tengely. 36 eves n6. Mitralis stenosis és insufficienti, Pitvari fib nulmo- A bal kamrét a mitral iientia terhelte meg (igen magas az Ra Ve elvezetésben). A jobbkamra-nyomasterhelését a mitralis stenosis, de részben a jelents ‘okozta erdsen kitigult bal pitvar is. Ere utal a ids zavar. A Ve-ban mutatkozé ST-T- fe ws av Ve al map LL ‘apy, peau soy “ota noneiogespieene oa vensrewanyanseegauetr sozpanciopy “renvz soropzupjoday ondonodsy-eumpeg —yoruaqehong splopasruoKieuEyog — szouiopofoyT (oaqe 202) “AX -spwocu-nsweyqeg 1 ayefou steynoumunzs “ippslon pus uaqsprazaqio syprpsocaead v yen exerydonsodq-enuey Y apol S910) 4st) aon) ung 9,12 (am P= a sy soapy suce ese gn sg a sss sou 9g sous moe ayn "HR BAGS “HENNA “soqaspeo eres nydomoday emey eg YoeuoneONT “sp]oqso1-RUe Le -srzquBeypo-ONT (oagy 91) SIX ne XVI. (7.18. dbra) EKG-fédiagnézis: Balkamra-tethelés. EKG-jellemo6k: _Balkamnra-hypertrophia. ‘Balkamra-terhelés, Alapbetegség: 38 ves n6. Aorta insufficientia. Mitralis i ‘Szivelégtelensés, Magyarézat ‘A balkamra-hypertrophia volt-kritériuma tel ‘Az l-aVL-Ves-cban nem szimmetrikus negativ T-hullimok. A n z - 46 szira meredekebb, mint a leszéll6. Coronaria eredeti ischae &t srit egyent6 rmeredekségii leftist mutat. XVI. (7.19. dbra) EKG-fédiagndcis: Balkamra-hypertrophia. EKG-jellemzik: Bal kamai nyomisterhelés. Alapbtegség: 46 ves fet Aorta stenosis 100 Hgmum systole nyoméxgadions bal kkamra 6s az aorta koz6t. Magyarézat: A balkamra-hypertrophiat legjobban a volt-kritériumokkal lehet iga- zolni, hiszen az SV:+RVs Ssszege 51 mm. A bal kamrai nyomdsterhelés klasszikus formajat ijuk a Vs.celvezetésekben, hiszen az ST-depresszié melletti aszimmetrikus negativ T-hul- am igen mély. Negativ T-hulldm van az I-aVL-elvezetésekben is. An 7.19, ébra as nage 124 WS Se i ft j. noe A nao ; : Ree Li sae nee ogee: Tre | Sean nae fA nee Ee j Ammen se ae = ‘ofupuuzaanoy aeand [eq EEE WNP wasgruayel e w9g-1AW UNIBL doug sec tesnpaop tu smspuoon ani ‘uosguo zeanid feq y “Um os OyPUIPSEUIOAU Spjo3s4s exe Qgo! y (URLBHY OZ) HOZOy ZEA 124 59 exe foq v suoIPeLs solorsesp maspUE SpIUDTEL“sisoUAIS SIEM ——EysBexaqdoyy ‘oneqgg wean ‘speqmsruosi-emmeyggor —-yo=weyieh ONT ‘s]oor Rue, stegUOpOFOYT (oaqy TZ'L) “XIX agp OC's Sgt Rey ‘ SABA i wwhtw af | i Veen A 7 deced| -zoxo uenezorzaysod 9 uieyost poe et “Bammer ots pst mound ne yO 7 HOY pao UNE Fog MOLE eno ‘(dovozt winypeyy) eAeZ gosta »e0vo109 sypipieoid> ASeu y ‘ular suRmoseAasoq}y SBOINNd urBury Basderoquizs syuseyos] “FosBarsq-eOUadsy "ys—} S9n9 9p -BasBoiaqdory yonuayaone TydoMDdy-emey —-s29uRmpeLOYT (0099 08) "THAX XX. (7.22, ébra) EKG sdiagnézis: Alapberegség: 7.22, dbra 88 (ayomésterhelés). A kamra nyo ot. A jobb pitvari it az, hogy @ P nem: XXL. (7.23. dbra) EKG-fédiagnézis: Jobb kamraiterhelés. EKG;ellemzdk: Jobb kamrai nyordsterhelés. Alapbetegség: 42. éves n6. Magyarizat A jelentés méretd pulmor Ennek megfeleloen ben a nyomas ter Thullém)jelentek meg. 1 0 int A A ae de I Abn de 7.23, ébra 16 gypreyBour youspfoyssiuoumyo) caaqiaiase your (1A) weqyostrpronoesd qgol sdeeona mot szsaG0r 190 19 2518154 Joue“sprazano-i4¥ fozopioy qqnsosuaystzgueip ¥'Z ‘920% Su 01-08 989S59}928 SHO VT oiqrapzs-vanainy agar nayduoyuyy wyouod s2]e gzoqUOINY e wipe wsNxD|duIOy-2ISH 1A ¥ 69 BENxAIEWO-SY-IA e esMxaqdUOy- YA, ‘youar}des mrzonyea v yeuyloisezuejodap ssiazanjo-lA v ungyspnryE|ery Youadesoye 2 Wwhaodossyo xy0}q 1928 -oupnny 990 1021 UogspiazoAjo QagiHa} vzsEyNeS-18 ZV 's "4>I St ‘ngqQy uma ¢ e jo;somonyojo07:jazoy v wfopaus|dure 40-sus OOT-o8 € efpereysiou eureAmROpE >jousjour ‘oweypenizsiBou wplIny-S Weg :9, B YUNUE|eA “UagyDs;ez—aAIO-TAL Ze 89 - ZY “+ ‘fon uns qgon‘.huBaus asgupo yeupsanso s9Buoqpy antzod smxaqdioy ysis 8 efpepey sou eureeiopr 45919 1apzurodap waqyesHaZ24} fw KBeA uDq> a89ssa}978 SHOW 'T ‘phorqespzs-osomo4 qgor YOPOKG HEJdWOoyY “7B WHOA payeuoyur 59 yoidaioy yuo upldoye Bassorzes-sa up w UQIOS-OMa ZY e 95 0} 294 ov UNE 129 (9 ago orm apse ggot 8 (> 14 }KIGY OzAHTAAY E 10q ad J92SpuDIO}a234 LEUEA Y “| fuodurozs sgzunajo-ya 78 a194>],9 yeaye sougreny YOIRALZ IS939ZAA SURINIQUBARU] «—°g inkomplett jobbszir-blokk pitvari septum defectusban. Ha kizép vagy job QRS-ten- gelyallés van, akkor secundum tipusi, he kifejezett bal R-tengelyallis igazothat6, akkor primum tipus: defectussal éllunk szemben, Ebstein-anomaliaban is '3..A végtagi elvezetésekben I és aVL-ben zetésekhez, & csak a depolarizici6 vege (I+ térés a szabaly alél (ST myocardium betegségére gyants, ‘8. A depolarizici6 elején a jobi kamrai aktivici6zajlik (30—40 ms) és ezzel Bsszeolvadva ja. Ennek megfelelden a bal kamrai elektromos esemé- lentkeanek é a forditott aktivicids sorrendnek megfeleléen nem a repolarizacids kitéréseket produkaljak (8.2. ébra) yy" Ns Ys (8.2, dbra Balsci-blokk EKG-képe 2 A bal Tawara-szdr-blokk alesoportjai komplexus). Fascicularis blokkok ‘aVF-elvezetésekben a depolarizcié mor id6tartama is fontos, ek szerint 2 agnosatikus értékti depolarizaciés elterés, de \dondvekedése. Az [-elvezetésben gR-komplexus a jellemz6, aq lebet 3, Az ST-szaka: os, Csak 100 ms felt QRS szlesége een engedets seg a2 | 6 az aVL-elveretés 1 mm-t nem meghalado STdepressziia és a -elevacidja, LAH esetén egyébként az ST-szakaszok k6ros ier sei pontosan értékelhetsk 4A Thullim clirései diszkaétek. A kissé szélesebb QRS-sel jr6 tipusoknal 9s blokkja (Bal posterior hemiblokk=BPH) dul 6. 26lessége 90-110 ms kizot az aVL-elvezetésekben $-komplexus, az inferiorokban komplexus regisztré , AVF) gR- -ktromos, de gyakori a masodlagos, 1 mm-tnem meghaladé eltérés. Satlesebb QRS esetén a2 ST-etéréskifejezetebblehet. VF-elvezetésekben (negativ sa Phullim (8:3. bra). Bifascicularis blokkok Jobb Tawara-sear-blokk + bal anterior fascicularis blokk 11, AORS szélessége 120 m 2A végtagi elveretések kil vagy meghaladja és az aVF-eivezetés 1S-komplexusa hordozza a depolarzacioya (R-, 1S ‘megielelnek a jobbszir-blokknal és tésekben ST-depress ik meg 9% $6 msrp (yestyemuasue uop93[23 wow) zomposmsazepulsterpEDONUH AIpIO=s ABBA 794, -BpsRaraquioziares zynp wEDEAD, UTUP| ISFPEzaIsONRS "UN IsUDBOdWOY -SeuLKB9 ‘qgor nore afapr syd ® Fy SeeNIs7S0q JoNPFO|G UoRDWJuTLed KBwA onp{o\g ‘ues suip]qoud [aapspiezoqyoyuoSut ayzs-nseAey, APU Uaqhase WOIPYPUIY uy umoy yeu waapes Dane QQor sg 1:2 +86 4019 MAL T4725 109 ¥ ha et Nar UM 'y "ubdygupu punig}sRe wau wequO? - SPU URQNEAZ IS9IazaAIoNNIOBUI Ze UagAa “1259 ZS yoRtA WISH ABEA AIKBO 5es9 oI 19} YOUIPARY DU 94K|AUT“OIONT|DISUO EIN >H019ADES Sosa 10}9 1 Yes Ja|neBus 70 ABO “AUDpO! Ye 7g “SIH HK apzsqgofe soya qquuoyeaaao] y rene? 19 pIODSIP SOE} 791-SU ssandop1§ Uaqsshazant-iq 8 SOWUOIY efeyou ABeA Li9[2 9895891928 SHO WT 299019 stanmnojas0f sowssrs0d Jog + ¥YO}9-192S-D40MEL QOL uaqyes yproazeid qqoT® yeanediou wap[ojayBous yeuO-ZSGgO!¥ HOWELINLV -prergquy souswod 9 sone ea magD £8 yyy? | cyt Why Példak 1.4. dbra) EKG-fodiagnézis: Intraventricular vezetési zavar EKG jellemeb Bifascicularis blokk. PQ-tivolsig 200 ms QRS-komplexus ideje 80 ms. A Ve-elvezetésben az R-h Jelent ez a gyako alnak. Balszé kkhow tirsult PQ- megnytilis. Ez a bifascicularis blokk sokszor magas cardiovascularis rizik® hordoz6ja. Gyakran teljes AV-blokk alakeul ki, maskor hirtelen halél a vég. eR Le 4 wee Shee, 8.4. dbra 96 M.S. ébra) EKG-fodiognézis: tntraventriculais vezetési zavar. EKGjellemssk: —_Balseér-blokk, sms. A Vi-ben QS-komplexus van, ez il litszik az R-hullm csiesdnak kés6i ideje 80 ms Magyarézat: azonban nem necrosis jel. AV: megielenése, fgy az int avR re Wifew 5 L v A awh L wl IAN 4 ~~ ws m—~~ awk ana 85. dbra gp ee nyzs01 68 9 V uaqTRSAIEZ ‘SpsBoraqdoyy ‘BpsBoroqdoyy AOEMaY-ONT eid szousmpof ona ‘srz0uBopoF- ONE non (og 98) V.(B8. dbra) VI. (8.9. dbra) EKG fédiagnécis: Intraventricularis vezetési zavat, EKG fédiagnécis: Intraventricularis vezetési zavar. EKG jellemz6k: EKG-jellemzék: Alapbetegség: (anterior lokalizéci), aneurysms co 88. dbra cor mage 18 ee ~\s °n * Ww A pe v i ae We we u u 1 -uygzsoq anpprg senate soquaKy nopososTy sn 59 SaRps.oya uOIyZS -erewey 109 9 099 S129 28 “ULD} Ip OIG-ISAGO! Sp EAU HyS|OAR-D © aKupuuzapoxoy eUDeG>s syeypWosul seAwZ se}sgzi oda! 1 MOqp2671 zy ‘sw OI soapanBoyy SoxBoroqays spuuseyos Bos Barogdeyy “ope oxsae]sperpueoopuaqns SUA@z 16910294 SURINOSEEL senez sera suppauuaNEsa HEpIO goo, SponmOA MIKI —yosUoyahON SpOIAsuB|noIosey -spMBomOF-ONT (agp 19) HA, zor gp O18 ot A . ‘ ae rent sosigs) yop9zewsonjy ozpinBopy cyoruaneongy seawz |S919794 SueouuoAEUY — :sIz0URoIpoF OT (ogy 01) WA 1X. (8.12, dbra) EKG-fBdiagnézis: Intraventricularis vezetési zavar. EKG jellemabk: Alapbetegséz: ‘az anginis adatok birtokaban fpusztulis?) is jelen van. Az echokardiogrst 8.12. dbra X. (8.13. dbra) EKG fédiagnécis: Intraventricular vezetési zavar EKGzellemzik: —_Sobbszie-biokk. “Anteroseptals necrosis. Alapberegség: _45 éves n6, Ischgemis szivbetegség. Angina pectoris. Septalis akine- is, mells6fali hypokinesis. wry 8.13. dbra 105 agp SB ‘ayeuound 103 “spiyououg smuaTy 9 ‘BpsBopoqdoqy spjeuparspuros remmey qgor ENO1G-AV D40N T ae Sployquay 10u99ue fog ‘yorueneoyg IaRsegor —-ye2uaPONT ‘aenez spiezaa suemoLMUasERUL st=9UBOIPO-ONT ‘yea ispazoa suyaunuonesuy —s120uS0pOf-OYT (osqps9) UX (0199 $1°9) 1X XI. (816) EKG-fodiagnézis: Srirblokk és necrosis. EKGellemzok:—_Sinusritmus. ‘Subendocardialis laesio. Alapbetegség: __526ves férfi Lezajlotinferior myocardalisinfaretus. Angina pectoris 3 erbetegség (CD okluzié, RDA, CX stenosisok) (CX=voronaria circumflexa) patolégiés Q-hullam. A Vi2.velveze- cestest R-hullimban 8.16. dbra 108 XIV. (817. dbra) EKG-fodiagnéais: —Intraventricularis vezetési zavar. EKG-jellemzik: Bal anterior hemiblokk, Patologiés Q-hullim II, aVF-elvezetésekben. Alapbetegség: 56 éves fri. Ischaemids szivbetegség. Lezajlott myocardialis infarc- tus (inferior lokalizici). Kifejezett bal tengelyéllis (-30 f0k). in az ingeriletvezetés a bal kamréban endsen ésekben a laterilis szakaszon (Ve) elm: Sees s'i Gs avPralvennttckben « ORS ferstoeidot, de Knyegsben QS komplexst -mutat, A necrosis régi eredeti gp 6r'8 A) w A 1 A ~~ SS | on ‘A we whe 's ays SHEIUOZTON WEILL jt Jog upax> ous “93 sos Ppo|gmusy sou yeeManeLOYT Seawz w9I22aN SUB|MOUUDKENY] :azpuBRIpO-DYG (0499 619) VAX ou mugy 38 "A.V “STBAI2Bua} poq nazofopry snxo]du0y- yozpinBopy “Bosonaq-uousdsy yey song sy SasSoxoqdoy pjorqnuay soum.ue jeg, snunusMis — ygzwaoF-ONT eawz ispiozon susjnouuanenyy —:szpUepor ONT (osqn Bre) AX XVI. (8.20. dbra) EKG -fodiagnézis: EKG jellemzéke 12 Fascicularis blokk. Sinusritmus. Bal anterior hemiblokk. Kitejezett bal tengelyallas. Hypertonia. XVIIL. (8.21. dbra) EKG fodiagnézis; EKG jellemz6k: kk. 1 fokt AV-blokk. Bifascicularis blokk. 8.21. dbra n3 agp ee 1geuanerONT JRAEZ S9}920A SuB|NOLHUDAERU] —-SIzoUBMPOL YT (0199 609) "XX -yunor2s9 youn aeBou srunousazse uagsquzaajosepuonoead s22580 29 >gurapt spasgadou 04 plea Sxpartotsa woyopasou size gs[2 ze Foy “oESo nogp25H229 “Feely v wbpoe wp V SW O02 BEMONR-Da V SW GTI B9SaI;28 SAD sHAOIENOY ass ungsqaazanya-A B "URI NS S9]928 UaqrasaI2294}>~]A8 $>-] ZV aozpanBoyy ‘sprmeanangs qgofeq‘n9203 sed eq & 89 quot w SAU psy UNpUND -98 noze8t jwapiyesBorpzeyoyog “smayop wnydes wear “OU $949 ZE PIOIAY DAS T spjowpat Lead gor. SpoIa-#2S490. “saunusnug ‘senwz Ispi27an strejnouNUaNeHU] ‘SesSoroqdery agsueqaFONT ‘sizousoIperO¥T (ougy 228) XIX XXI. (8.24. dbra) EKG-fédiagnézis: Jobb kamrai volumenterhelés, EKG-jellemz6k: Jobb oldali intraventricularis vezetési zavar. QRS-szélesség 110 ms, Miisodlagos repolariziciés zavar a V,.2.relvezetésekben, Alapbetegség: 35 éves n6, Pitvari septum defectus. Secundum tipus. Jelentés mérett dofectus, emelkedett pulmonalis nyomis. Mogyarézat: alvezetésekben (jobb kam- rai volumenterhelés). Kiszélesedett $-hullam az etésekben (jobb oldali intraventricularis vezetésizavar).A Vi-ben az rR-forméci6 emelkedett pulmonalis nyomasra tal ate {— kw. ua in LL. op .. 8.24 dbra 16 XXII. (8.25. dbra) EKG-fodiagnézis: Sntraventriculars vezetési zavat EKG-jellemaék: 1SR-konfigurici [-aVE-Vasee alapbetegsée we ad Imy~ —~ v ' aw us Oe ee eee AL ar n Ps | make: AGA A law 8.25. dbra 17 agp 128 eaqp 928 j A = noe em hes. nope A i neo j\ —_ nae a AA ‘umnad wrydas spf ess ZL [9 Up WaU BYOS SYD ¥ Sp -pOIEZS noyduIOET "ures OF ‘BpsBoroqdeyy syuioku steuowng “sjoxpoyswnjos renuey qgog TASV GUS? 6Z ——_-SPsBragdoyy ayduoyu rerun} qgof—ageuaqaoya ‘yosuan stove ‘sppeqsaresuey, —:spuiipof yy ‘spews remy :szoulioperoya (agp £09) MIXX (0199 908) WIXX XXV. (8.28 dbra) EKG fodiagnézis: Ebstein-anomilia EKG jellemzik: Sob pitvari terhelés. Inkomplett jobbszir-blokk. Magyarézat: Eben a velesziletettszivbibaban enormisan nagy a jobb pitvar és kiesi ajobb kama. A jobb pitvari terhelés biztos jele a Vi-elvezetésben létott magas amplitidgjt (Gm), de nem Széles (60 ms) P-hullimm. a ays Aw Ae wae baw 8.28. dbra 120 XXVI. (8.29. dbra) EKG-fédiagnésis: Intraventricular vezetési zavar EKG jellemask: ‘Bal anterior hemiblokk Az elektromos-tengely erdsen balra. devil 8.29, dbra 121 ei Dug TES 9 WELE}0pr soyuod our ‘Tuz9u 159}9294]2 ~ QZ SpIDU CUPSTMXA|GWIOY-SAD AOHIO|GEZS V yO SHRIMOIDSEAIE ‘yoruayoyT seawz sp}o2aA SujMauMaAERU] —-SI=9URPL-ONT (0499 £9) THAXX zt oe fe - a wh 1 0s . 419 ar va aa “le aA a Joa «RU ssuojoad erduy'sm SpsSoroqdoy yoewoe Oya senez isp1eza4 SuejnouIuaNEAINY —sizoMBOIPeFO NT (0199 068) MAXX. XXIX. (8.32. dbra) EKG fodiagndzis: Intraventriculatis vezetésizavar. EKG-jellemzik: Az ingeriletvezetés progresszigja. Magyarézat 1. sor (1994): QRS 110 ms. PQ: 220:ms. Bal anterior hemiblokk. 2. sor (1995); QRS 120 ms. PQ: 220 ms. Jobbszér-blokk QS TI-IIL. Ebben az évben inferior infaretus ajlot le, 124 XXX. (8.33. dra) EKG fédiagndzis: Intraventricular vezetési zavar EKGjellemzok’ _PQ-tivolsig megnyilsa. obbszér-blokk. Bal anterior hemiblokk, ‘Trifascicularis blokk. Magyarézat: : zetésekben 1S konfiguréci6.. Kja mel ifascicularis blokk. Legeyakrabban, mint ebben az esetben is, corona riabetegség eredménye. 8.33. dbra mug see OPPIOIGIPZS © SEZONIPN LALS HOI29 wOqyDSHIzD scud9P-1§ UDQyPERIZIA}ONA WTUNTEA. AAS yee] wera IMNZS-V CR MI GZ=OG Joueisod e juuejes Syoyq uuu J0¥DHEE eq 1 sna1ds10y-SD ¥ UaqPPSIIOZDA|H AY HDR sil -vn oq nazolasry “Sur OTT PHEELINOY-SAD) v sm OO? FPFONROE VY _-TOEPUNGNyY suojed euBuy ‘esBoroqaizs syrmaeyss] ys9} soazac —_SasSoroqdoyy ‘o1soe] stetpreD0pUAgNS, pola sHeNa!oseyEAL POWAY B19} opyoiqruoy sowie eR ploa-i92sq90 smunUsHINg — yorwoyeFoyy seaez 91070 suejnouuanenyy —-stzouBopoF-OT (ogy *$€°9) XXX gn 8 Z pees na A hoa t Dae nA Z ENE. nuboiep eS a ome RSI sganew yppr04 96928 “20 yeupsermymeny OIG Hye SeBeU 59 yPEDSNSOA (aegsTEORFUE FE IE) ¥UNIOS OTT BL Hpfanoy Y “TRpIO,O| ewFeig SOPH os uEATUENY 3zzaKOU FEUPIO|G SUITS arenes seupy y 2691234 yyaBut ze zse0u (JUoisod [oq) wosnmorase OhazonayaBs Ze na uta eajoyorg st snore strane fa er eo} 825-7, GAOL A304 Ht] -sf ze ojomssuoy sopfes sro 1 uogssyoza, seem (yoy o-) sees -von ea ¥ su og wage fo Isat woNDA|Fp osu zy “OHNAN]-W UDGyRSNEZONS “SHINY SurQS wUmBEMIDpIsmAD|EeIOY-SAD V'SUEOPTAPSTOANDAY —-sospADGDyY PIOIGAW DOH “spjojquuuoy souanue jeg, SPo1g-#928q90f smuNLSNS §— agzuaneroya seaez spiazan SLEjNOLIUAKAIN —sIzOUBENPOL ONG (0890 $9) IXXX XXXIIL (8.36. dbra) XXXIV. (837, dbra) EKG fodiagnézis: EKG fodiagnézis: Intraventsiculai EKG-jellemz6k EKG jellemzdt: —Sinusritmus Alapbetegség: tus, Panaszmentes, Magyarizat 837. dbra 8.36. dbra 128 129 “ppg 224 010980d es pp-esager —_yoeuayeFONT eave spiazaa SuEMOUDAENUL -szoUBoPOrONT (199 ‘6£°9) IAXXX Sh) poy B1Eq (6x 9¢ gota) ezseyees TI0y ¥910-S¥D V oxpnceoyy SAPIGsuEINa}sE UNIod Fe eUOH!aOYT opjojqstemnaieseg ssouaeppor-oya (2199 8€9) AXXX 9. Extrasystolia 9.1, Azextrasystolia EKG-kritériumai 1, Haa virhaté kovetke26 sinusiits hasonlit, akKor beszélink extrasystolérél (ES) —T.AZES"rpostextrasystalés srinet - kompencdciés pauza ~ koveti. A sinusités R-hulléma 6 az ES R-hullimma kéztitivolség a kuplungidé 3.A Kompenziciés pauza esetében az ES ideje penzalt) vagy kevesebb (alulkompenzalt), ‘ket normalisan fellép6 sinusités kéz5tt helyezkedik el, akkor interpolilt ES-r6l beszéliink tes, mely a sinusitéshez nem 9.2. _Supraventricularis extrasystolia Lins > 1. AZES P-bullima eltér az ala esicsosabb,eseleg hasadt A P-hul 2. APO volsg leet normal nal inkabb hossaabb a PQ-tivolsig 3. Az ES QRS-komplenusa normilisidGtacamii (keskeny QRS), Ha az ES az 626 sinus- kor széles leet a QRS (aberrins vezetés), dszerintegyforma a huplungid6. Ha ez mas ez azonban pitvari mechanizmusnl rika fellépésiP-hullamban Jelzia Ilimot litunk elsésorban a II-UT-elvezetésekben. sa helyezkedik el és nem latjuk. Fentjelenség oka, retrogréd vezetts sebességetdl és az aktualis g6e helyetolegyarat fgg. 132 séges egyénekben is el6fordul, gyakrabban észleljdk brady- ats ala 9.3.Kamrai extrasystolia Altaténos jellemzés jelentkezés a kivetke2s vishaté sinusités elt. az ES QRS-komplexuse, akkora sinus P ebbe 3) BS csaknem egy idében depolarizlja a kat akkor a. QRS-komplexus alkotisdban mindkét inger résztvesz.a sinus és a kama ltés is. lay egy sajitos forméciéja QRS alakul ki, mely basonlit az ES-ra és hasonl atts QRS Komplonsia is. Eatneverik fis tsnek 6fordul az ST-szakasz kezdetén (retrogrid vezetés. Iéria 120 ms-ot. Formdja rendszerint bizar, felrostozédott, kompenziciés pauzat litunk, de el6fordult interpolilt poziciSban is Ha az ectopiis impulzus nem tud fetrogrid vezet6dni, nem oltja kia sinus, igy a Pmegiele- (eles kompenzéciés pauza). Ha van retrogréd vezetés, akkor a sinusinger- ciés pauza inkomplett lesz. y2asok vannak. Amikor Ha a QRS negativ ki \gpnek fel. A kompenzaci6s pauza ijra hosszii RR-tvolsdgot eredményez, mely tia kévetkerS kamrai ES fellepését ~ Ha interpolals ES ékelédik be ket sinusitéskiz8, akkor az ES gétolja a kOvetkez tgs Iehaladdsdt a kamrak fel (rewogrid vezet6dés indulna), és annak AV-atvezetesiideje 'megnyilik. Ezthivjuk rejtett ezetésnek (concealed conduction), Azextrasystolék osztdlyozdsa ‘A) A sinusesomé eredetl itéshez kétSdés gyakorisiga alapjin bigemin, trigemin, quad rigemin ES tehet. ‘B) Formai osztdyocs az extrasystole QRS-komplexusinak idétartame alapjén /ozistjelent a kapesolt (2, 3 vagy t0bb egymést kOveté ES) piros (ezy- ast kévetéen pérokban fellép6 ES-k), monomorf (azonos morfol6gia), polimorf (kilonbs- 26 morfolégia), 133 ser Banjdroy © plags nolo Sa ze eH 'Z ‘dou upayidu weqsyyn-cuous-1O wu 14a] aforazaA0g ppzioy ungsnsdojord stpesmu “wea 299u9 reqnzsouffoxd ueqpiipedosworpse9 ‘uaqB9suajeiia[anrs °S “etrenush een pune ee asuoy qqeuezig ‘aqasoigzs wsnxajdiioy-SuO Se ABWA°z v U2q2089 4-5: 09 9pUUAED ze ey anroyt‘qquzsso4 [GUE ABA sus 99T SYO ¥ BY “SAKIFZSAA UasoU vel “youn zaygeRorag smo wy “roeau9 1 weKjowoy wd g-C- aey-Bnapokyy w YorE0}e} §=P-€ AIIUNOTY Z st unuuoiun ABen urusosiq rays] 2q “Tsndly eHOJTUM eso ap “APIOFO}> St UeSH|UION, 7 2x99 oMUIPL #IONsAsO110 ALDH Y « gu syeseg enuzey oq up{deye &joy isppaxo ze efenuw yeyprum rqguye ze 2-Sud ajorsKsenx0 ZV Lupfdoyo ynyoy tsppase Dspzoipizs0 49]01shsD1Ix0ZY ‘(ue qapao; 190-8 og) epmaKyoe yeruey sour -sndy “Biosadposyu OF ‘eur ‘SAA or2agy aspUUAS 9 HU Gq BIpIEDXYox resUIEY (sozseyeZs) soUTA MOU snd ‘syuuhBe N2AQy SHA S-£ = $3) ‘O/STA 62-01 AZOAOH 'E SIO/SHA 6-1 182040) 7 ploy Spstioyots spaodqptzso BunquoGy CZ Sosuajaf wounying-L PY (2 pS resuey ouTTjog (9 ypu} annadag (0 eau xd 00137599 10H Gs suppl ue. ey) eumtIML spinsmts gzojo ze ps BaF ajoIshSENIXD Ze IEZOO ‘ontes) Hous auoyaf Sl eno spUNABO.qqan ABiea€ (9 /9qasoney SAA (P see i uns (4) Sa eyo a GEE EOL Példak 1.2. dbra) EKG fodiagnézis: Extrasystole. EKG jellemzbk: 6, szik QRS-komplexust mu- ‘A kuplungid6 és a kompenzaciés pauza nem adja két nor- annal kisebb. 9.2. dbra 11.3. dbra) EKG-fodiagnézis: Extrasystole. EKG-jellemzOk: _Pitvari extras Megnyat P az extrasystolés itésnél Maggarézat: Ha a pitvari is, akkor a P-hullim az el626 ties AV-csomé nem keri ki az e625 ayilik 9.3, dbra 136 ILL (44. ébra) EKG-fodiagnézis: Extrasystoe. EKG#ellemzik: _Pitvari extrasystole. Magyariizat ke26, formailag azel626 1V.(9.5. dbra) EKG-fOdiagnécis: Extrasystoe. EKG-jellem25k: —_Pitvari extrasystole. Magyarézat: A 2. sinusitést korai f ‘melynek QRS-e szik. Az ES PQ-tivolséga mezmy ‘még nem Sbredt fel az AV-esome. 9.3. bra 7 oe nuge 96 nea Spansns #239 wffuue) oudaus “HERA OUT Hae SHO e HEA 925 sx dai0y SH V DSSeIUD 3 oepanioyy isAsenxa LEAN §— ormonetoyT sqoisisemxy szpulepofoyg (0199 80) 1A “Dae SHG gaya y-sHFMOGesASOnN-Da SHINE GeoMeNgH “Afeenedggezso pozpenBoyy AAV OE T aqo1sS5e089 OHO sjosteenxe weand —ypewori ong sjasteenxg stow (0497 26) IN, map 96 i in pins i ane rv Tem asp ual 98 spdono qgpyul 9 eps sa seuonoun Ay 2 sozpenopy sjorsiseane sor sjorsisenxa supjnoinusxesdng — -yoauaypFoyy ajossisenxa sizoSopof-oyy (0199-96) VEIL. (2.9. dbra) 1X. (9.10. dbra) EKG fodiagnécis: Extrasystoe i EKGfédiagnéais: Extrasystole (Holter-monitorozis). EKG:jellemcbk: Sinus EKG-jellemcok: —Sinusritmus. 1. fk AV-blo ‘Alulkompenzél Alapbetegség: 38 6ves nd. Mitralis vitium, Tag bal pitvar. Magyarézat: Igen sok pitvari extrasystole. Elo fbrillati6t. PQ-tivolsig 240 ms. A QRS szélessége sz 14S, melyek nem megfelelSen kompenziltak. Az ES uténi sinusiltés QRS-komplextsa min- dig szslesebb, mint a tabbi sinusitése, Sinus QRS=120 ms, pitvari ES QRS=120 ms, ES uté- ai sinus QRS=135 ms. a hamarosan kialalolé pitvari utal.A3.,7.& 11. Gt6s pitva- el Duan ers Sinica TSO o-sui 0g ¥efpeyeysour ewereropt apesey whe ‘upyineat “Ceres iodeity sopyejas wyzoyo spin gzoja) sMMUBow eHpstoaey-Oa Sa pose dy ajoiscsunxa troaard grongy IspUUABO "BY MIM sgINSMUS “p Y zpanBoyy “soppy wean eg Iguyespun sponshsenxo ze seawz sprozanyy reseed “(soupd) orsksemxo ues — orMaNILOT ‘ajorssseaxg -szouiopol ong (sg £06) UX m9 216 vi 159 opsfunydny nou 9 $240 7 sozpanKiopy “yosueyraF ONT ajostsenxg ssisqudinpooyy (ony 716) 1X gp 16 aj wf dNOY-SAD SA sists ead geonopts ek SSeS ENR OMS aap ajoséreaxo eng —_agewoner oye ajoisisenxg -srpuSepotong 97 1X. XIIL (9.14. dbra) EKG -fodiagndsis: Extrasystole. EKG-jellemzak: AV junctionalis exrasystole XIV. (0.15. dbra) EKG -fédiagnézis: Extrasystole. RG-jellemadk: AV justionais extrasystole, mage 16 A 192s nayyatar2p219 surejnomuaaeidns wonunougX8o araquefaf wpyiny-a w sp s9dpify reso w anasouapuyy "NO rptousuayp wiau upteye yoxp.okBopy @arorsssenne syeuonount ay — ygzwapsrony pjorstsenxa sueponuannidns -szouopofoyT (199 L16) IX 219704 1 ‘ajorsisenxe stfeuonounl AV sjorsisemg orl magn 916 syoeuonoF ona stepuonpel-ox (099 916)'AX. = XVIL. (9.18. dbra) EKG,fodiagndzis: Extrasytole _jellemedk: — Sioussitmus EKG ele Kamrai? AV junctionalis? extrasystole, Ya aga anmyiben tel hogy az ES-k -pontja kil reogrid vezetést jel negativP- Fpulldamokat 61 1juk, oy 0 niials vektorok egyez3 irénya a kamraieredet ellen sz61. 3.65 4. sr hasonl6 je- XVIIL. (9.19. ébra) EKG -fodiagnézis: Extrasystole. EKG jellemzdk: AY junctionalis extrasystole. Kamrai extrasystole. Retrogrd vezetés ob een, mint vr 9.19. ébra 149 Ist mug 26 sp}0794 nly ajorsisenxe nyjodioyay ‘pjorsKsenxe rome n99843q —ormayal ny ajosisexa szouinpof ova (0199 22'0)IXX ost Dugp 126 snxaydinoy gzayIepaat [2-S¥D 52 uvabzsnunts xeavz rezsqzoy ‘SpsBoraqaics spruaeyas] ——_SpsBopaqdoqy rug mmry — -yoruapeoyy pjorsisenxe reuey -spusompefoyg (og 170) XX magn 006 a Tes YF ey am regu em xo}da03 Suni yout sosteson st weqpoug “sw pO BATE “suo SHaMDp nxo|divoy FeRUEYsapeswaBT URI SgNEMNIS Ly RUNNY SeeBovoquizs spumeyssy ——-RpsRovaqdoyy. vjorsisenvereamey —-sz0uSposoyg (e299 06) SAX XXIL. (9.23. dbra) EKG fodiagnézis: Extrasystole EKGjellemzbk: Kama extrasystole Jobard ere eto ings Alapbetegsés: 6 Magyarézat: fi Kamrai extrasystole. A kamrai komplexus id6tartama jelent6sen megnyalt (160 jelent6s mértékii masodlagos ST-T- 9.23. dbra 182 XI. (9.24, dra) EKG-fodiagnécis: Kanai extrasystole, EKG jellemzik: Bal kamrébél ered6 extrasystole ‘Az extrasystoles komplexus jobbszar-blokk+bal anterior képét 1 tatja, sst “SuO ajoisésenxo yenmey 9spe 70S doy ozo yung rsssenx9 ree 9 SgsBaraqnyzs spruiseyss] ——_Spsoxoqdoyy ‘donuou-s0y}0H) ‘populous Bysjonei-Od ‘yorssserea, Bundy gzoquo|Ny — -Ao=woTIe-OT sypjonscseave resus od ‘jousKsenxe suey -s120uBoNPoF-ONT (8499 97°6) ‘AXX vst map 06 Ms “TY Ci n snus sypauou gy sada a8s2559 geoyeptanyestaa]uoy SD S50 SpsSorogdoyy yeoman ova ‘sjorsksenxe suey sazoudempefog (0499 $26) NIXX EKG-fodiagnézis: Extrasystole, EKG jellemzék Magyarézat: A szakaszin kis megtéret XXVIL (9.28. dbra) EKG -fodiagndzis: EKG-ellemzbk: Magyrarézat: az extrasystolék mar mutat sinustések repolarizéciés Ae | | 9.28. dbra 6st nuap 16 ee a m n A = A vy Ms ecm \ wy 0 | ( ezarou yeups8in reBysuejf y-zaueAdn uespuer estos y ‘souoze opiBunydny y 2fosssonse vesuey amt (at oct) mssmaajduoy ena sjgzs unm spss eporyE puny -IP=POGDAY “ypawaqpe ONT ‘ajoustsenxg -s9uSONP OLN (0499 £6) "XXX seaneo resume 325910 ozpaniopy SpsBoraques see IHS Hostoroqdeyy 2p. syoiséseaxerenury, —ypmuarehong soishsonxa spulemperoxa (0199 06 6) "XIXX. 7 pry yr , ‘fal soiazen pyifomas -2y “(qd eau) jasspIazeiZoU So4 Uozseqe2s-1§ 28 (SYD s9[928) 1onOy go rerUIEy ABo saansMUNS UapUI}, ropantsowy ound ‘splazaa ppisonay, Dploisisenxs remy ygrwaeoyg sjossisenyy ovo poroNg (0199 67°6) MAXX XXXL. (9.32, ébra) EKG fidiagnézis: Extrasystole EKG ellemzsk:—_ Karorai extrasystole. ‘Ket g6cb6l ered6 kamrai extra Magyarézat: ‘Az 1. 3. sinusités utin két kilénb6z6 formajextratéslép fel, Elté- 5 a kuplungidé (440-480 kompenzil ‘Mindkét extrasystolén ~ az ST- zakasz elején ~ negativ P- rotrogrid vezet 9.32. dbra XXXII. (9.33, dbra) EKG-fodiagndzis: Pitvar fibillati. EKG,ellemzak: —Pitvar trasystole fordul extrasystole. Minden 3. tés extra (trigeminia) 9.33. ébra cor gp se6 a aad . Lt ak Sells I ae a ank os sodey yeaa, ‘ajorscsen) om yozwaye-ONT ‘ajorsssenxg -szpuSonpof-ONT (0499 °S€'6) ‘AIXXX ol syeypresour sousyut noyfezo"] “BesBoraqnyzs spuuaeyosy “325 S27 L9 spin soren “yyonssmuyyo resume n298490 1, sjorstsenxs muy ozMONEOY ‘ajoustsenxg -szouBopeoNT (199 £6) MAXX XXXY. (9.36. dora) EKGfodiagnésis: Extrasystole. EKGjellemz6k: _ Karnrai extrasystole. Paros kamrai extrasystole. sacha ahead, Kansai) 9.36. dbra | | XXXVI. (9.37, dbra) EKG -fodiagnézis: Extrasystole EKG jellemedk: Alapbetegség: _ Kombinalt mitralis vitium, Jelent6sen tigult bal pitvar. Pulmonalis hy- pertonia. les 3 kar extras hat nage ors edd yn LU ‘sprez9 supaieay “sjorssonxo resume ‘sjorsksenxe sumnomuasedng — -youonahoys ajosksenxa -s9uiopeoya (0199 066) "XIXXX ‘Sa femmes annodoy ayes Bossoqoended sunmgs — gruoyoloyg ‘yorsAsenxe remey, -souSpol-oyg (199 °6£'6) WIAXXX mg9 96°6 asagols 4 Sa2v 08 erry a oud (weg apuney -27 ga vere odaqej wpm sptakda “001 waouyess) esyeKB weaRzse “sjorsseaxe sored ypqorsAsenxo sovez010s wegstZ9y TeI03]“s19AI9} S39 9 “smargyu sespresok Kuasoy Rasforsqnyzs SpIMoeHDsT a Seng sp FasToxoqdoyy proignezs, plorsSsesy.9 roswey odsyiey ungsizg] 104 “gzoxETEsS zoysMMSIMUL — ygrMaYPD-ONT ajorsssenxg sszoSopofos (o1gp 966) MAXXX, XL. (9.41. ébra) EKG-fédiagndzis: Kamara extrasystole. EKG-jellemodk —_Kéig6cikamrai extrasystole. Sbbszir-blokk képét, a 4. Magyarézat: A2 & a6, 1 jobb extrasystole balsedr-blokk képét mutatja, Elabbiekea bal kamrabol erednek, ut 1 Ray AA ~_} Vs v 9.41. dbra 168 XLI. (9.42.dbra) EKG-jellemzék Alapbetegsée: 9.42. ébra 169 ut Dan 16 ayened sorapzuadioy Safar wouyeso uegefeuioy smxajdiwor-yb ‘urqeaLiO} sosndn Syuragj wear spyoqq-spzsqqo! S85 43] roynsesugasy pry wou spuI OID eaNd v Z2 luequoze “of upan wy tnifeg 439 uapoazay Suh “¢ V g!opITA UO SIA]o|259 Uog,A WUTUAETEA ‘SHO Sa1pzS & pean BEIPIONG-PZSTEQ OMMSeKUANP nay[PUE SHURUSTUTS Wy oxpiooyy PIOLGAY BACH ‘Sa apaso vere [eg ‘jorsksenxo yen PHOT IEZSTe smumpsning — -yg2MonaF-ONT ‘yorséseaneg (2199 +66) TTX mag 846 Tay tea jgssnenxo op ipgpauy got ey Spin ZV "oqyasstacaqjo I oss S YOTTES yosma|awWOH-SYO ¥ SU OFC BPsTOnR-DE SosBoraqdoyy snunusmas — yo2wayeF-nyg sjorsisenxg -szouSoypof-oyg (agp 46) WX. LIV. (9.45. ab (94S. dbra) XLV. (9.46. dbra) EKG fédiagnécis -fodiagnécis: Extasy EKG-fodiagnéris: Exteasystle EKGjellemzik: —Kamrai extrasystole z Kamni extrasystole. EKGrjellemzbk: Kama extrasystole Wenckcbach jelensey Kétkamrai abe Retrogsid vere 5 formécioja QRS- Magyarézat: A.B. és 6, Gités kamrai tredetilextrasystol eredé extrasystole. komplexussal és kuplungidével. Ket egymastol figgetlen kamrai 26 pty Lb 9.46. dbra 945, dbra m 3 st pet man 196 Dug '90'6 2oloisssenxe remy ozayjapuasyessmxo|dt40y- SHO 59 sous 485-683 or “¢“olpuoy yyy Souoz® no98 | = spup-seamnunny S9sforqniz spaces ‘pstoragdiny Bgstasagdey ysKoenss remy ygsuayLoNI syousheenno mime —_ypauayetoyg syorshsemey -szouSOipOrONG ayossisenxg siepulenper oy ; (osgp 89'6) ATX (2490 24°6) IATX XLVITL (9.49. dbra) EKG-fodiagnézis: Reciprok ites. EKG -fédiagnézis: Sioustitems, Echoitések. 1 fokti AV-blokk. Magyarésa’ Az sins (risen egnilt PO-tvolig) QRS-komplensutin kézvetleniil negativ P-hullém jelenik meg, ez retrograd ingeriiletbe hozza a BA art, majd ugarem ngewe Ga iu arb esen nen (eget) Po volsiggal. Een tes. Os) noverkrexpok vagy ecollemck-A gant in ‘kétszer ismétl6dik, meena ets . mph el ay AG 9.49. dra 176 gyre jobban ismerjik, ami lehetSsé- Tegtabb esetben a feiszini EKG se- Pitvari tachycardia pitvari reentry tachycardia pitvari ectopids tachycardia pitvari ectopifs tachycardia AV-blokkal ‘multifokélis vagy kaotikus pitvari tachycardia Pitvari flutter AV junctionalis tachycardiék AV-nodalis Gunctionalis) reentry tachycardia AV reciprok reentry tachycardia Gjarulékos kéteget igénybe vevé) ortodrom forma antidrom forma jonalis ectopiis tachycardia non-paroxysmalis tachycardia hogy a supraventricularis tachyaritmidk gnmagukban més alapbet nélkal is, de alapbetegséx jelenlétében méginkébb, jelentdsen befolydsoljak a kamrafunks ert tarts jlenléttkrontja gh jjabban a tachycardiomyopat ikat komolyan kell venniink védeniink. Ha ez nem lehetsé- ‘megfelelé mértékben csbkken- Inpuoy ueqgenyeAs ods Ueno HUN B 8201-6 S508 pe {pH UN essnpouad-yooqay=UIN NBESTZSSON ZOTTA IOPK ype70%0} KUBIEPIO|G cq sean auousdan eed aus “R 2ONerATR PP*PIOIG-AY O1p4wrhy>0} UDAI ora es wentcsA98 op ‘pany unsgun ABen 29 ora ipa) peng So pase vu Inowouny eispwocustore3 “srepz0y wIpreakye © IW ULquOZe 29 ‘[URIG| 1-S 9) "un UELIEAB 198 ‘esgzamua|Al Sa TIO & Gaue[eL WOW “Kipq ISpIMPUL Ze [pustyENoW]nd “a oUsdns fea) WEL|AY-g AMET Sop ‘eipzeadysese rnpun yostazsgu ste yoreand v Ey au9 OKAY SOUIN, BUH OpIsAIID d-d SoxtpqEZS Bysjoum-Ya QZOUIPA e gzUID|FE ZOMNUD] be oy sipreakyoey \uazspuos Bps|oat -ruynuns uequospsta-ueqporeadv peyjozed syBuoloy Aauaas suepuadap .eN 19250900827] pse>hypo3 Aquae1 uoAdg ypav>hypor Azyuaas ouios2snus Cars uwdipaju ‘ugeuaupe ‘uidose) ypiousnojaysnuss ® yanou sozsAB048 sounpzg (uiey}0> ‘Oyo 1US3134 J0YO YO pseadyoe A231 CuaypAaqstUts © ns =opay 7299] nozY ae¢/081-001 snus @ uauay uaqy=I9S0 UDA > ~4048}9j wa]oUIY - UBIN Se suE|NOINUEKEAdns ~ KOH ry quiososnus © yews uaagi BsypgZO-IOS SPUAEE sMNEdMIZ © Ayous “39st ypso>Aypo3 snus plunapsedyrey sp yeIpserkyrer WeAItd “OL ots pivar ecyearda(minden aaj ns, Dotcetty,inrveniclnsvecete ea) Példak 1.10.2. dbra) EKG-fodiagnézis: Pitvatiparoxysmus. EKG jellemabk: (646 tachycardit latunk, abol a szik QRS tachycardia el 6 Vasa sini apenas neh npr ire mPa yg 10.2. ébra 11. (10.3. dbra) EKG-fédiagnézis: Extrasystole EKG -jellemzik: rasystole. le sorozat. Magrariaat tin 4 tagh6l Allo pitvari extrasystole sorozatlép fel, pitvari ES. latunk. Rendszerint pitvai terhelés jee, ‘gy a pitvari ible lah TS 103. dbra 181 gp 901 rpuay 1 wloroxenyzsip owosasnuns uap.aya%fay “29 Mput olan ayetea Pog Uopars eUH os “Yo ea Tung] ssa pfeonseyay ges] ods wDPIO qaO! dex V ‘apundoyy senatd oq qgosteu geen “snipmoodia noylezey gu sang gz -BasSeraqdoyy 1S PIOL-AW 9108 T PIpIEOKUPEY UBL ipmasqon mag 92UoHEOYT ‘apmadyon suejronuasnidng -sizeupof-oya (ogy 900) A magn sl Sot tenner En RSSnL Es PST ER 1 we ALA A A A Teaprouaayey auad/c9 Spshuaygacisnus w pur exin 59 unzsBaut “dW "S995 qqusody Isp “qqasoABou 5LAB2| ‘sou ussou|248yy OUST! & PHL ‘snunisnas up asgupzsBou Tapieacqon spdorse wei -YORUNLDNT cpseaiye suxoynuoneidag —-sepmpol Dye (oq S00) IA zal map FOr ‘upsmadyoe) smut aezou0s a101sh5e1x9 LAR "wuNgEPUZS-TDT sepubepof 99g (og FOS VII. (10.7. ébra) EKG-fédiagnézis: Supraventricularis paroxysmus, EKG:jellemz6k: —_Pitvari flutter 2:1 AV-blokkal Paroxysmustindit6 extrasystole, Magyarizat: A 3. sinusités utin korai megjclenéstpitvari ext paroxysmustindité extrasystole, mely az els6 attakkban még egy P-h kolva van (2. vessz6)_A blokkoltP utén djraa sinus kOvetkezik, de met vei ida folyamat ismétl6dik az S. sinusités has ES egy hosszabb pitvari paroxysmus ivdcigja hatol le a kamraba (minden 2 kamrai komplexus, majd a jelenség ledll. Mivel a PP-tivolsig 200 ms, igy 300/pere pitvari frekvencia tételezhets fel, ez pedig mér igerleti frekvencidja, Ezt timasctja ala, hogy az I elvezetésben furesa az alapvonal (F-hullémok mitt), 107. ébra 184 IX. (10.8. bra) EKG fodiagnézis: Supraventricularis tachycardia EKG-jellemzbk:— Sinusvitmus. Magyarézat: tachycardids epizéd indul 5 dtemte. A P. hhullimok efemzése oesophageal cllenérizve. A tachycard 2 3-4, tagia aberrins vezetést Tokkc minta) mutat 108. ébra Iss ap ort mp _ Sy yy syunsiou angio c Twipreokyor stpewsAxosed ouel jeagrouanyay o1ad/071 eorsAsenxe nsndiy adj! asain '¢ 308 “| ZV 2fosksenxe syeuoNDUN! AY esp Gs JOS ZV -erpmatqom Anusaisuejnainueseidng §— yorwoneoyy ssmusCxored ueang s120usoIPOF-ONT (0199 0100) TX sr agp 601 TEP IT TINT stidib bbb LLL bbl py UI. TTT ‘BeeSoreqdoqy TEPOIGAY TZIgoWY sipHVOKyDE WEAN, — -yoruapet oy ‘predyon suemamuaaudns :sizpusoporoyT (199 6 00'X XUL. (10.11. ébra) EKG fédiagnézis: Supraventriculars tachycardia. EKG jellemz6k: 10.11. bra 188 ‘IML. (10.12. ébra) Holter-monitorozis. Pitvari piros extrasystole, trasystole, mely pitvari eredeti, hiszen elétte ES esetében megn 10,12. bra age sr 1 po oy . beth. fed L '” hte "PH INFRTE NOI? OP! sum gud ost 22 voUL “insofjon wos ze ap “Bows suopat yaeqaxouay ofApUE UwsOKegE (q SB9U Ostomn) UagrEN0 py renee ynsosupasp au pu gre wsMe}dOIOY-SUO somed ZV MTU ‘ein ezned y "ura 2y01q wa89a w 399 “snppued yoEGErOURIA 9 waa uBOS uIing-g._AB9U gH ZY APUAIOP HOUTEN 7e up sefesijSoun sopuod v ap “2px ymoSu0g 388914 expansion -apiessyon yoaudsmoey —-yoruoyFO a -seusxomd sppormonexing -nopu@opofoNs (wage st0D'% agp PFO 2jarstsiod ¥ aagy a[orsksiod st ‘upan 73 "Syd HaAgy wou MNF eumnneupy qapte89] 2p “yuz0> zt ozo : ‘sisopioe snauorendsoy ‘aqeuowynd 10>) “saIIQUOIG STUOEY sR} San2 Gp ——_tL BIOUAAyEALOANL yoruonstoNg ‘snmiskxored wea -se9uiepel Oya (199 FUT) NIX “oy rr A yptalale a) pda att set cymonn yerue) sm “SHOE SPIIAY 1: waay2aos y-zanny LEAN ngpouaNAY aD Ope stsouays Sten -90 919 6€ Spyoygranay souonTe jog OIR-eSGROF soany wang ‘smuisxored weit 90 gp et Tear "YeuyEIME jeHUIE PFo[q-sFzsqgor yosMxa;dI0, sozpandtoyy Spsdaragdeyy rpmuayeroNt ssiequtempel ona (esp 110 "WX Pitvari paroxysmus. EKG-jellemzok: —_Pitvar fatter. ‘Kamaai potritmus. Kamrai extrasystole Alapbetegség: 16 éves férfi Ischaemis szivbetegsée. Szivelégtelenség. ‘Stokes~Adams-roham. Magyarézat: A pitvari lu raj potritmus tevékenyKedik. Hlyen alacsor vagy Stokes-Adams-rohamok léphetnek fe systole kapesolédik “that MAS, ébra -40/perc) mellet igen lassi (25/pere) kam- ra frekvencia mellett birmikor syncope Is6 kamarai potitéshez egy kamrai extra- 208 XVI (IL. 16. dbray EKG-fodiagnézis: Pitvari paroxysmus. EKG-jellemzok: —Pitvari flutes. ardnyii AV-blokkel jré pitvari utter 2. sor: A 2:1 ir formaba. Magyarézat Az 1. sor Alutier dtmegy 4:1 army AV-bIo f 2 4 re Po ee a das WE fq 4 H f “\ Wee n Vv, i, 11.16. ébra 209 agp er mT at AN u ag res cea ae wh bbubuly TTT T TT ny v ABen ‘stunustS ‘pin wsepe “at xo wapiocaopy e01X}oq :sofpsrayot zseypa 19y wrUK syn apday sosndn sonny, sweynas 9 (ann) 598099] ueAng —-yorwojtoyg suishxord ues azouopof oye (osap or ge 20 Sewer pjorsiseme enney spezoa sug — oRUaa-DYT oMny-oQY MEME szONBPOF-OYT (0499 1-1) WAX 12. ‘Megijelenésiformak nem Iehet visszaforditani). Tachyarrhythmia absoluta (magas a kamrafrekvenc tdnik). Bradyarthy léthaték, néha egy-egy periédusban F-hullm sorozat esomé a magas frekvencisit pitvaris lo-fluttes) ulusokat megsatiri, de igen eltéré médon. Az EKG-kép jellemzése IE QRS komplexusok ~ gyakoriaberns vezetés(intraventricularis vezetésizavar,s2éles QRS) potitések jelenhetnek meg, Abervénns kamrai vezetésre wal 2) Valtozé kuplungid6 és nines bigeminids kép. b)A Vi-ben trifizisos QRS morfolbgia (jobbszir-blokk minta). ©) Vi-ben az aberrins its initials vektorénak irinya egyez6 az eredeti itésével, 4) Az aberrins ites jelentkezése el is rBvidebb, mikent az ezt megel6z6. «) Az aberrinsitések befejezése utin nincs pauza. £) Az aberrans Gtések is jlentKezhetnek kis csoportokban (tachycardiaszeriien). 212 Kamrai ektdpids itésre wtal a) Fix kuplungids, ») Bigeminszeri kép. .) Monofizisos QRS morfol ) a elveretésben ‘mindkét pitvarban sok kis reen reentry kér salkséges a pitvarifibrillatio lablisdno. A tb svi refraktritisnak és lass intramyocardals vozetésnek van dBnt6 szerepe, de 1, kilOndsen ha a pitvarok terbelése fokozbdik, ha a ‘nyomis emelkedik. Id6s korban fentiek hianysban is megjelenik. N \dSbetegségben, cor pulmonale eseteiben, valamint hyperthyreosisban. Kévetkezményei ‘A magas kamraftek smint a pitvari kontrakeio jelent6sen esdkk perctérfogatot, az alapbetogséget. Fellepése nem ritkin p nalis pangashoz, siz mage 21 ry hy 1 cry | ib rir rT: Jd, [ MME tal “wnydonodsyeseaey Teg, veydonadsy enuey, viz bgp zt } poet nod Si WAAR RIO Py ye PUY yyy yey boat auodl0, E eanjosqe rump ysse gory sorpanBoyy py ropa yousosnunys wom 48PIPd INL. 12.3. débray EKG -fOdiagnézis: Supraventricularis paroxysmus. EKG-ellemzok: —_Pitvari fibrilatio Magyarézar: Ritkn lehet pitvarifibrillatio esetében ilyen nagy Fhullamokat é52- Telni. Az Ffrekvencia kb, 400/pere. : 123. dbra IV. (12.4. dbra) EKG-fodiagnézis: Pitvar fibillatio. EKGrjellemzbk: Az Chullimok igen sales variscisbaa mutatkoznak, Fin atl epee ago limon (kntps rs) énagy hulanok Gob lenéséig V.(12.5. bray EKG-fédiagnézis; Pitvarifibrillatio. EKG-ellemz6k: —_Tipusos fhullamok a Vi-elvezetésben, celtéré a Vi-elvezetésekben a fbrillatis hul- Magyarézat Pitvari fibrillatigban Jrullamokat litunk igen egyenletes formaban, amok megielenése. It 400/perc frek« ‘Miskor sak a2 alapvonal rezgése észlethet. pea ARV) 12.5, ébra VEL (12.6. dbra) EKG-fédiagnézis: Pitvarifibrillatio. EKGzjellemzok: _ Magas fekvencidja hullimok. “perc kéril kamrai frekvencia Alapbetegség: _Mitralis stenosis. Diastolés gradiens 6 Higmm, ‘Nines pulmonalis hypertonia Magyarézar: A.nem silyos mértékii mitralis stenosis esetében a gondot a pitvari fibrillatio megielenése okozta, Mivel a bal pitvar nem nagyobbodott meg jelentésen, elekt- romos cardiocaesio t6rtént 126. bra 207 61z fy S989 wap of Iopenoy ‘BasSaroqdoyy e eapcquy “SBPONUAZE STUNNER — yo-MoTe ONT onpqiqy uestg sszouimpoF og (ogy 671) x1 siz ougpv21 | lean a i | sal oe ee i ry f conequay HeAng —sIz0uSopOF-OYT (0099 871) HA, bugp Ler i} if Pol gy ; fot f | he | Po Ure ‘rouanaN, orury sedeyy vinjosqe eam soreuR] Bye YouRING | ZV sospaniiogy oneGY MEAN sizouBopoF-Ova (099 271K X. (12.10. dbra) | XI. (12.11. dbra) Holter-monitorazés: Bradyarchythiia absoluta EKG fdiagnézis: Pitvarifibrillatio. Bétablokkolé hati, EKG-jellemz6k: — Magas kemrai jaro pitvari fibrillatio, Alapbetegség: 45 éves n6. Mitralis vitium. Pitvari fibrillatio. Az elézetesen magas kamrafrekvencia mistt 340 mg propranololt kapott a 0,25 mg Digoxin mellé. Erdsen szédilt. Alapbetegség: 12.10. dbva 12.1 dora 220 mi age S121 ‘st yptzssaidap-1.g norg| uogspazaaja **A v youTEIN ug ‘suzaign wso[oyin ep 04 eqjodeyp UBhjo Bog Y YoReFo}ptod w 9 WoAUR|ON “ojoisks © quaypgso emanuedyae oNRf TeaRlouannyesE seBEM YTOmpUOCSDpY diopoyanou uesoweyos sungzs pUISuE Ze yTOETEDY oNeTIGY LEAN & Loy! "Teeswued spurdue yan Hype youdo.oq v yay|aUr sna SMUG “Bystonaqayzs sprusaeypsy say son gs BypsBerogdoyy “emjosqe sty —_-yorueyoF-OyT onmugy Hoang :sz0NOpOL Oye (qo ETT) TX gp crcl £804 ‘gem 9 spaaoyy “BSPINPUL ONE|TGY LeAN ozMane-ONT snussxond unnig szeuompoloyg (osgn ZT) UX XIV. (12.14, dbra) EKG fodiagnézis: — Pitvasi fbrillati. EKG jellemedk: Magas kamrafrekvencia Alapbetegség: Magyarézat: A vbetogen a pitvari vencia provokalta a fenndll6 perfiziszavart (RD: 12.14, dbra 224 XV. (12.15. dbra) EKG fodiagnéais: EKG-jellemzbk: Magyarézat: PO-tévolsigeal Me py iH ey | 12.15, dbra 2s we fdas a89p0 909 59 aozpaniSony sjorsdsenxa emmy -yozuayaroyg ajoisksenegy srzpution (0199 LTT) WAX sz magn OFC sapatioyy yo=Monre ONT osmustxord ued -szousoporoyT (199 917) TAX XVIII. (12.18. ébra) EKG-fédiagnéais: Pitvari fibrllatio. EKG-jellemzdk: _Abervins kamrai vezetés magas frekvencia mellet. 12.18. dbra 228 XIX. (12.19. dbra) EKG -fOdiagnézis: Pitvari fibrillatio. EKG jellemz6k’ —_Abervins vezetés pitvar fibrillatidban, Magyar A Vielvezetésben tipusos fhullémokat litunk. Az els jobb- szér-blokk mintst mutat. Az aberrdns dtéseknél a QRS szélessége 120 ms, tésnél 80m. Aenean 12.19. dbra 29 lez I oez i i i | | RR ry yey eueanzispi7z9n stsEOU nesta epjo qgotsfous “su QZ aBQssaqges SUD UHINE-S UOR-. V ore se¥8}st00% {stuoqe Ay Sruye0 wou wah wojuondeye yon Uay Hes rompaneaOn : snxardwor-sd woqspiazan}o A V sui o9 afap spdatiy ondayop atsuH Zo U>QsyIOZ anyo 1 y “nopasajgzsry snxajduloy-Sex © NaN OU BANAL Safin Y vocpantoy ‘woqgneltsay zeawz suejnouenenuy — -yorwere-OYT ‘onETINAY oF TEPIOGEZS §—=4oRmINIA-DYT onmqy Hoang :stepuopof-O¥T vouvquay ueang 29uBepporoT (ugg 17D) TXX (0199 OCT) XX EKG-fodiagnézis: Pitvari fibrillati. EKGellemz6k: Arrhythmia absoluta. Pitvari fibrillatio mellet folyamatos balszér-blokk, ‘Subendocardialislaesio. Alapbetegség: 52 éves ffi, Ischaemifs szivbetegség. Instabil angina pectoris. RDA stenosis, CD stenosis CCF stenosis. Rossz balkamra-funkcié. Magyarizat: Abemgen sys orntrisbetgst la, him begs ig 12.22. dbra 232 XXIIL. (12.23. dbra) EKG-fodiagnézis: Pivvarifibrillati. EKG-jellemzék: Arrhythmia absoluta. ‘obbszar-blokk. ‘Aberrins vezetts. Magyarézat: A.QRS-komplexusok eléit nem litunk P-hullimot. A QRS idétartama 120 ms. Az I. elvezetésben s2éles S-hullm a Vz-elvezetésben M-formacié és misodlagos repolariziciés eltérés. A paroxysmusokhoz trsultintraventricularis vezetési zavartaberrans -vezetésnek nevezzik. Myocardium kirosodésra ual Dice sree ass ben dod b. 11.23, ébra XXIV. (12.24. dbra) EKG-fodiagndzis: Pitvar fibrillatio. EKG-jellemzok: A fibrillatioindulésa. Magyarézat: ‘A magas kamnraifrekvenciaval mikid6 pitvarifibrillatiés paroxysmus pitvari ES-val indula 3, sinusités utin. 12.24, dbra gp 92°21 weaged y sureyntay smut yee y a] wlouaA I YosWTEY YOR pIO|g-AV saffea myETEDY ‘oneNAY MeNng soNBoPe-OYT (099 9771) TAXX. od ERE eIEAEZ yosgHOZ9A suE|MOMUaAENN ze “yEUUNeYO! sonETUgNIEANd ABO [ejayBou pozido zy qvewy $a recy pfeus ‘sprnsns qquin £3 ‘99 ynfeyna yoday wypuus yune9a spzosoyuOWsBoH, "2g ous jonjoureges smn stuoiood euSuy S9sforoqazs SIUDEYDS] "yin S519 SL SpsResoqdoyy “Tosspiozaa supuiage ORDITGY WEAN ‘yorsAsenx rere smunpdeye snug ypewajiof ON smuistxosed sonmuqysentd -a2pumpeoyy (0499 57°TD'AXX. 13. AVjunctionalis tachycardiak 13.1, AVnodalis (junctionalis) reentry tachycardia ‘A tachycardia ezen forméjaban az AV-csomé és kérnyékén kérforgis van, A kérforgashoz ket funkcionlis pélya jelen figgé, de hosseabb refrakteritisa van, a lassi Ca flggé rOvidel supraventricularis tachycardidk t8bb, mint 80 %-ét ezatipus alkotja. Altaldnos EKG jellemzék ~AQRS satik = Aberrins vezetés = QRS alterndns itidovaltozds) ~ Aroham bevezetése pitvari vagy kamrai ES tal trténik ~ A frekvencia 150-220/pere kéz6ttviltozik jtvarok retrograd aktivalédnak, de nem minden esetben lithat6 a negativ P-hullim, a Tegayakoribb formaban nem is jelenik meg. Ha nogativ P hullim van, akkor a II aVF-elvezetésekben litjuk leginkabb. rzunk. Sinusritmusban az ingerilet a gyors pélyén megy le a kamraba. « koraijelentkezés miatt a gyors pilya vezetése blokkolodik, igy veszi igénybe. sonyabb fiekvencidval (150-180/pere) talélkozunk. Az atipusos lass ~ lassi forma relative hosszi PR-intervallum (PR> RP), ezért nehezen ‘kildnithetd cl az onthodrom AV reentry tachycardiétél 236 i Kiinikai kép ‘AZ AV junctionalis reentry tachycardia az dsszes kes ozéit. A tachycardia legtdbbszir szervi betegség né seédiilésbdl, fesziltsépbel éllnak, a ohamok hirtelen alakulnak ki és gyorsan fej tachycardia angi perctérfogat esakkenést pauza). isneverik 13.3. AVjunctionalis non-paroxysmalis tachyc: 237 oe “py epee Tyreg wopeuay sp onTEGEAAEY WE eI ypLND ‘youroavzsnuni snuSiyour use Brunuecyoe Y “(SO QyI~OE1) HOP § pisos usd uagyarase iggoin “weg soxpae ueqgereAS oneyuqy Lead wouy ‘vIprodyor sipeurser reauiey syepeds “Spt ou 2liyecs yosqnsnasyexosnpotiod sprpmeasyoe prags Y nypuvoryony muuny anadoy (2 ‘yyou eiouanya qgexuoxon Be Kuozsta “eipreokom opus ymzsos04 woyoray ‘uoxodeu souR, U0cyor any TDssaDy (p Példak L144. ébra) 1.43, dra) EKG-fodiagnécis: Kamrai tachycardia. ‘EKG fodiagnécis: Kansai tachycardia, { EKGjellemz6: _Kamrai monomort tachycardia. EKG:jellemzk: _ Monomort karma tachycardia, Magyarézat 180/pere kamal frekvenciéval makBdé, széles QRS-komplexussljé- 16 tachycardia, Balszér-blokk minta, Magyarézat: 180/pere frekvenciéval mOk6d6, s2éles kamrai komplexusokkal jéré tachycardia. Jobbszér-blokk mina, 144, dbra 143, dbra ssc “weqgipswocyoe sunny aspBBiyozssg aqiodenzind suomes 5993 -YorUaT/A-DYT cupmasye wesuey —:stouBowofoya (og 940M vse “AV Uazory Syme Ups uaggessr guocuyms Joose ze uequoce Youe "TF, TOUT -d © 91] Wau WEAN Meqfou eIpIaXyoe remy v UaqIESO ZB-UDqaS yorpUOBOW ‘wstzguerp mparocyoe remmey ——gemaqal-oyg “mpreasyoe emey -sreouSoppof-yg (ogo sD V. (47. ébra) KG fodiagnévis: Kama tachycardia EKG;jllemcb: AV dissocibis. Magurica: A sue ORS-Aompleasal blo mind ty 147. ébra VIL (14.8. dbra) EKG fdiagndzis: EKG jellem25k: Alopbetegség: ‘Kamaai paroxysmus, ‘Kamnrai flutter, kamrafibiliatio. 78 évesn6. Ischaemids szivbetegség. Hirtelen kialakulé esaméletvesctés, keringéslellas kip bl lili 200/pee kena jr monoton bskompe- ose spipsnars gsje zy 7ypayAuayPAs Jeaplousayag aad/zg snugusnUts soxpantsoy -sspunzsiouu $9 wspopeDy wIpyeoK ye TES, “eipuwokyom suemmotauanorp, = -yozwaraOyy ‘ypnosyon emey :spuampor oy (99 OFF WA, _oBptnaypansnnse fina 298 y 2sqpoxa 298 sds rey ‘aparocyor rexarey ase sygeueqerOT ‘szousonpof-ONT (99 641) A 1X. (411 dra) EKG fodisgndvs: Kamara extasystoia. EKGjellemzbk: Kami extrasystole sorzat running). Alapbetegség: —_Ischaemils sivbetgsty Magyarézat ‘A2, sists ulin 5 tpi ll setles ORS komen (120 me) 14.11 bra X. (412. dbra) EKG fodiagnécis: Kama tachycardia. EKG-jellemzik: _Transmuralis ischaemia, Paros kamrai extrasystole. Flin ites, + Supraventriculars extrasystolia, Kamrai tachycardia Retrogrid kamra-pitvari vezetés, Alapbetegség: 10 éves ff. Ischaemiéssivbetegség, Szivelégtelenség Pulmonalis pangs. 3 Sa. tle QRS empl sates (os kam ES, de 1 es Ths estcben) nz ST-szakasoo BovighHayelbet6 meg, Ez gat P- grid ingeriletvezets ele. sajdtos formét mutat, Negativ P-hullém utén indul egy szabilyos QRS ee {ele (retrogrid) gyorsabban haladt, mint lefeléa kamnriba, 97 jP} yeoRpreasyoer (Poursns-uoU) resuNe sozsEEZS TpOSyU = TeUPOSAxD ]@ Ze oye ‘aquojedy yuzsson yesyzosqmrso fh AMUN rexTEY sxopgaida yeruey © ¥pzs esnxaycuaoy-SwO AHSPINSTNIS Y "ROPOHS! ‘8 24 19891920 ays v Uasoua(Si9p! 3 12SOA SMO Yeu nr oUDAfaN pyezsdoun Hoyfour snumusneNs nferouoAexy o124/001 swzpuntopy "0q yourezs 1gDIPSI|NDIZTI ‘enpedoxworpsed serydosuadAy y33f SAP 8 ‘BesBoiaqdeyy cxpreatyoes amex apnody —ypewayong ipmhioe ery cspuBoyperoys (0399 FFD) UX we agp er F1 -yovupastow uasafinyospienx ze (08) eau 2d 0] pew (20s) sa Ao-AB0 una anigs 7os9 Jp BaypU Bad ¢ “URI UNEOOPE NIL WeY-SA OreAgy aspunda ‘rerusmy ner ¢ uoquos ‘7 v “nsR ¢ UEqlOs "| ZY soxpancsoyy -unsyupnenut eden aa 001 soyasqzaqnuator ypforsXsenxs resUey Y jeauy RpsBoroqnyzs syuuaeyosy yan} song s9 ps Roregdeny “yptossenxe apnadas enue, er010s aousKunx9 aU —_YOrUONDF DAT sjisisema ssepuoperoyg (0299 19D 1X XIML (14.15. ébra) EKG fodiagnézis: EKG jellemzdk: Magyartzat: ritmus, s2éles QRS-komplexusotkal (P-hulldm nem litszik), maj vsszallasinustevékeny~ ség, It val6jdban aml van s26, hogy egy kamrai ectépids a6e idénként érvényesilni tad. Kamrai tachycardia. Holter monitorozis. Kamrai non-paroxysmalis techycardia, A sinusritmust birtelen megszakitja egy 68/pere frekvencijt kamrai XIV. (14.16. dbra) EKG -fodiagnézis: Extrasystole. EKG,jellemzdk: ~—_ Kamrai extrasystole. ‘Repetitiv kamrai extrasystole Magyarézat: + _Egymést kivet6en 4, majd késobb 1 kamrai ES jelent meg. Az ES- ‘sorozat azért is veszélyes, mert erésen gatolja a kamrai teldést,hiszen lithat: praktikusan nines diastole. 14.16, ébra Bug 8r'PL rte BpsBoroqays sguuoeyss| —_:BpsBaraqdoyy sqm sonny sjoyssunxe rary gBBty UN ORM ONT eyorstoemg -s20uBepof og (190 SPD AX 992 PE RRRREE Ay tol a : ‘eM s9payjouis yeupspatog ea seaezispia7aa supynon. -wuanenuy “squoyefGou ansioday xonny ues sypwsSxomy :oszousoyp Bosuoral-nyT zy ‘sawsTUOPL ‘gotdoso-AV Ze sploreyaq 208 Femme Y “eapEy v esEpepeMT yimieRISNMIS iposUasoU (eye 9016-9) 19a w 7298298 sexu “BpsBaroqdoyy youane ony “S20uBDIPOLONT (199 THD XIX. XXL (14.23. dra EKG -fodiagnézis: Parasystole. EKG -jellemzok: Két géc vezérli a szivet (sinus+kamrai). [fol AV-blokk Transmuralis ischaemia. Necrosis Q? Alapbetegség: 36 ves férfi. Ischaemifs szivbetegség. LLezajlott inferior infartus. Extrasystole érats. Magyarézat: A sinustevékenység frekvencidja 7S/perc. A sinusités PQ-tévolsiga ‘megnyilt (260 ms), kis q-hullim & negativ T-hullim léthaté (lezajlott infaretus maradv- nya). A negativ kilengést adé (QS) kamrai komplexusok igen alacsony frekvenciaval, de s7a- bilyosan tevékenykednek, a mért QRS-QRS tivolsig egyez6. Feltteleahets, hogy kizben is Tenne ités, azonban ezt a sinusesomé aktuilisrefrakterAllapota megakadélyozza. A kararai ect6pids ttések és az elt lévé P-hullémok k6zott nines Osszefligaés. A P és QRS kéz6tti ‘ddkapesolat is mindegyik esetben mas. (A masodik sor az els6 sor folytatésa.) 2m XXIL. (14.24. dbray EKG-fédiagndzis: Extrasystole. EKGjellemsok: —_ Kamrai extrasystole. (QT-tivolsig megnyilisa Alapbetegség: 48 6ves n6. Ischaemis saivbetogsée. Angina pectoris. QT-megnytilés. Kamrafibrillato, RDA stenosis. PICA. Magyarézat: A vbetegen tipusos angindk jelentkeztek. Tabb izhen palpitici gp 90°F soap vqgezssoy you “suspzansnus © qgesppzeacpeig ue OY up y Baum) SPSIONTLD ‘MUEUEIOp! sw OEE YouUY “suad)¢ effIoUaAxey TpsXuaygaaisnurs ¥ cozpandBeyy ‘spauBour1d “BosAupypaoysnus spiprescperg ‘smunusns grupo “epmapaig snag sizpulporoyg (0499 97 FD) 'SIXX vez agp SPT -»9 gu vn] zou BesTonmLO Sar QTE ZONRIDUDNIAYAIZS AIDd)06 Y ozpsneON -wumseyedéy s9pazay sania -eruonodsyy S9sforqnresspuceyosy gu song ps 8psBonadoyy ssnumusnis — yozmane-ONT TwuugupuRS-LOINAUBENY -spUBPerONT (ug9 °S7F1) WIXX 15. Holter-monitorozas 15.1, Amonitorozas indikaciéj 1, Akinikai tdnetek (syncope, pal lunk. .gség esetén a malignus kamraiartmilkfelderitése c&ljab6l szelés kézben az antaritmis hatés bizonyit ben. i 5. A pacemaker mikédés zavarénak igazoliséra (pacemaker diszfunkei), | 15.2. Azindi uusritmus). Konvenciondlis EKG segitségével ezeket az ia. A mindennapos praxisban leggyakrabban tachycardia, Ez azért okoz gondot, mert Ventricularis paroxysmusok. Az epéseséges popul tolék a nap barmely szakasziban, azonban igen alacsony’ sedmuk ndve Tentisen emelkedi, igy @ Ho radatok szerint a repetitiv aritmiak el6fordulisa eléri al0%-t 216 is, sot kamrai tachycardi spizédok sem rtkik (4%). Amennyiben klinikaitinetck is elent infarctus utén indokolt a kamrai artmidk viesgélata kiléndsen a napokban, mert ha 10 VES/min. vagy repettiv vilaszok lépnek ‘mely ut6bbi, mint hajlamosit6aritmogén faktor szerepel 15.3. Apacemaker diszfunkcié igazolésa tcscileknl bonyolutab ketvegd (DDD) Kisilekeke ontosabbé vil sjesgcugya are eyezs:§ 78 wodus2zs So 98 59 9squT 497049 ONaAIa}V (E -ESDYDES-15 20 ¥259}ABYBOU OANA], aspzaioye 29104 rerpsp]o7e1 Yop syost tuspu ono “yparSue Ze upin wzseyeZs KUDAaY smDIEU sTeIPIEDOAU ~ = 23910159 FTI “Soci umagesteAS9, U5 y 20 yop HUapo 12} ABo ‘spuaABe sof sou, Aygv2s0-1n1 gujeBoi0q sasoyeussoed v youreyoso suzadign 1199 J [BUINQ|AY URqY=IES9 14qpTe ze 1897010) UOU- Jesspzo1oyuour-s93[0} Yaspapye WNjUEWIBEZS 1S “y’SL “pip Joup9ssojgzs sends yeupfopmnnduwe Yosnyups-soyeuraoed w3]P4 9A912U>| 128 gyre nagyobb jelentéséget tu- ize hasendlatit medszere van: sdszemek is nevezmek, Ennél az RR- intervallum kilnbséget, vagy a ket zolésa azonban igen komplex és periodikus lett talalni ‘Statisztikai médszer lis sziveiklusok idGintervallumainak standard deviécidja. Az dsszes ibevételével tténik. ssive difftences). Az egymést kévet6intervallu- -Annak érdekében, hogy az érték ne legyen 0, a tak, majd négyzeteyékat vontak. tartamié mérések végezhetdk, de nem alkalmazhats ig nOvekedést vagy csBleker ‘azonnali valtozésoket a lassan kifejlSdd viltozésoktél pena NNT SOR rtelmében az NN + 50 a2 RR~ 280 smegnyiilst, az NN-50 az RR-t _zsokat jlzi, ha elosztjuk az 0 jechets. sg rbvidilés jelenti. ApNNSO = Az SO ms-n tli vlto- rallum seémaval, Ez az ért&k szizalékosan is kife- 15. 1. tbblézat A saivirekevencia variabil forma | earsée ijelinappatikatoabsés | ids | ms is RR ciklus ‘laginak ses normals RR cklus SDNN ws | ms SDANN index |i | aw SDNNindex eMSsD NNSO wws0 ') Az egymast k6vet5 RR-intervallumok kilénbségeinek a histogramja. Ebben a formaban 281 “on sezojgey sueqnaseAoIpres v gzakuns Soquoy a4gU9. eu aver E24 V (q awa jopozide spimoeyos! qupl jeaorzssoudop-1g sowaunaum Vy 3963 ‘yornpeyzsodoy roy 1 vo-sto aH sto—4o0 n wo-a100 A coo'a> an 2H ow Aapucyio uaeyaiy srouoduoy 10 wear EST sa] “HEED ZH OF O89 ST0 win UNITAS y ‘noc zH SOs? po eiaious Edy so ‘moe 2H ‘0 EEO eto UUs y su Suosoeqe an, ops seddeu) apredazs yoyp] 9p ‘st isizqeueumyads sep y¢ UUETZ=BOA “yah ‘ze Sipod uakja8uay ze (z}) wAOAUPIIOTE BIONOAKA e soup seey smpodurzsered Bea srpeduues pypuspar ‘uous uestyerye ABoy ‘Youre aseiezzo Aouanbayy y hupwuoUE919 ze od youunyjearonat ze yn{je.uap! [owe “92s U sue uapyeds YoumypeAzaIUN- ZY sezsppusujpuiop fouanbesy sunzserya (04 0¢ gape) owexeagp supa qgezss0 SOsa-UN 2p “uszspomn yeuiawioas & yal = x9pt NAS ZV ‘TRIN aN oy S1043 ¥ SSW ZV 15H Suvielvencia variables (SoNN enh) | Som feet, mopllptotk aon kits parameter éntékeket, meek alata betegek létasai szignifikansan rosszabbak (15,1. dbra). ek eek prog ‘mutatjuk be. ©) A veszélyes aritmidk tai 45%eal ndvekszik, mely arra ual, hogy ilyen kérilmények ko ‘nyosan a vagus aktivités indikitora, Az ISA tulajdonségi béta-blokkolok esbkkentik a telies, vvalamint az LF & HF-erStartomnyt. Kalcium antagonista szerek A rdizil6 kaleium antagonisték m6. ik az LF-erétartomdnyt. A nifedi lagos RR-intervallumot, mérsékelten készitméayek nem gyakorolnak sem- Digi ‘A digitalis készitmények érékelhetéen nem befolyésolték az RR-intervallumot, azonban a HF-erd mintegy 50%kal, az LF-eré kb. 30%-al emelkedett, Ez a digitalis vagus hatéséra tal, Antiaritmids szerek ‘A propafenon az NN5O étéket kb. 60%-kal esdkkenti, mig az amiodaron nem befolyésola 285 tse. ‘stepuBOIP- ONT gp eS. “zousyeue; xolopuuojut soBoAu9] uapurw 329g ¥ “syzor0MOW>T1OH ose. sspuaiop-oyay (ag CSD 1 EPIPd MIL. (15-4. dra) siogram barmely részére ugorhatunk & wagysdgban, ST HISTOGRAM 4 Motes 154, dbra 288 1.8.5. dbra) EKG-diagnézis: Holter-monitorozis. ‘ST-seakasz elemzés, 1) Az ST-szakaszban beki 2) Az ST-depresszié sz axeygup sup axpyl spew HoWGOR BIUREEIQPIAO 2898 T9459 9192 Stu naygusBopN ze TouOA osdge—y V roUaDNAsES SOBER Ze DENA, Au0so oyeguoar ego olla 20 eso [pupa souryodcy uoHeZoTaIEYY sospandBoye “vsyzozoy wou spi9 yz BIDUDAYEIBAIZS SPLOIOMOUDIOH —-spUBNP-OYT (ug LSD IA “Sas eed eday-O 89 “se sypenye ze runt anfp Bou ruuoze onsfoszrey-(SeconRs Anz0d) OFA “ape Sen (sponge aneSou) roressondaperg Suputtop v vfs esoByn umAROUSTa Y "wsorsi4 1S spouse sepuip-Dyg ug 95D 8 VI. (15.8. bra) VIL. (15.9. bra) EKG fodiagnézis: Sinusesomé-betegség, EKG-diagndzis; _ Hllter-monitorozis. Holter-monitorozis, Frekvencia elemzés. Szivfrekvencia-hisztrogram (24 ris), i Masport ‘Az RR -intervallumok megelenit an is Iohetséges, melynek 6 frekvenciatartoményok- tachycardias peridds jl el- ‘A hisztrogrammbél vilégosan litszik, hogy dominansan bradyi a hisetogram azonnal viligos képet ad a betege 15.9, dbra 292 293 soz agp st Fea Tyay espe ower sypuasou # ypue-NNAIS Ze SHuZsBoun eIpseoAyoe # RUT “(Sut 2-92) AUOSDETE DRE (NGS) asoyguTEsed 54 AIT ws0%NA “Hfez eIpaPaAyoN SuToUUEABIdNE Uf 94103 V ‘ypu nozofayDy weqrsus AYH & 259] qqgeAUosDefe [yuu “elouDAI] w QqUsERPLE [PUI “191 “plousnjouydeye ze Sng uaqpgupU ABeu spuiqeues-vrousAyayyAtzs V oapaniopy ‘SpTIQeuA-vOURKAAIZS SpeoIOWOW-s2HfoH] — (axnutus 15 "xoW) Spupyo zswEES-Lg STUN ‘dsgzuaq> po7ide-1s ‘syzoowOUF IaH -s9USp-¥T (0499 £051) XX LUE dH 99L UT C461 UTA 9019 HoH s0¢ map 2°51 zo_10 09 so_vo_co ro 10 09 ee Ue ean easprey stoned swued sofjagse ypup JH eeu V (ag ISV) PrPINMP JH seBeu uoBl ‘(o10d/99-95) wapIOSD 9 AH wogyou0 yoUous HOT1-001) eveujozet eauanyousauney sera qeddeu uadaiog y sozpuntiony stejeueumaryads ‘SHUNQeUEA-BlouaAyayAIZS §— -yozmayyal oy Spzol0yUoUIIBHOH -s29uSmporoyT (0499 22'S) 1XX. XXII (15.24, dbra) EKG-diagnézis: Holter-monitorozis Pacemaker funkcié ellendrzése. ‘Az analizAl6 rendszer gy6jti a domindns pacemaker-itéseket, valamint tosh scot, Basket aeparlion donc dopa a chuperidaplat «eviews alapjén is; ennek megfelel6en csoportositva bemutatisra kerilnek a legalacsonyabb és a leg ‘magasabb frekvencidval ro id6szakok, PACE BEATS tos 1046 INTRINSIC BEATS ea toss het Spindler Lp Lybdeteh eer ee fee BELOW LOWER LIME “ote oor Rr eer | XXIV. (15.25. ébra) EKG-diagnézis: —Hiolter-monitorozis. var folyamatok megfigyelése. /-olokk Kialakulésa. 1. kép: Sinusritmas S6/pere sivfrekvencia PQ-megnyils jelentbs. L. fokit AV-blokk. inusritmus 68/pere szivfrekvencia a PQ-tavolsig tovabb ayilik, aP-hullam beolvad T-hull ‘utésutén megsztinik« kapesolat a P-hullém és a QRS-komplexus k6zit. A sziv- jelentdsen esik,kialakult aT, fokit AV-blokk. oro FT Toe, arty mM gear 6 sey eo} RUE imiigal 90:9 Eg Fay ep WNT SaLVa LaVaH -wyopozida spipmeoxyoe resurey piso! (py “Bou youuajf yomyng-gys9 foqe yzned gzoyo wrpsEOSpEIG SOHAL (E “(ala A) Nowezeu0s ojoysAsenx9 ves (Z “GAS sjorsksenxa suvjnouuancids (| uvqpocide up] sesuepe son 21a} A890 wodoy “a -sfBous9 spy pasos agg fjoq wox pga 9489 zx pes x9p9zIEo SOF 199 “sliwodmazs Dyra zo nigoaseg wsrmeom ZozTpUDE FON BV TOPIC “syzowouoUria|oH —:s9uRoP-OYT (0199 £2°SD TAXX ore “goo undo seme szspou 824 pe yap Suns UO OEE so 2 ‘59-535 28 eng 59 az9U 0No| Hon uogEZs9pI SID 77 Slit & [2A3BASIFOS SyZOICOU Y “spzoydeu se9 pz ‘speoimjuouriajoH—-szouSemp-pyy (199 90'S 'AXX XXVIL. (15.28. dbra) EKG-diagndzis Holter-monitorozis. ER mater het 7 A tA dt vn) grqpoadoyp st onemigy wean 031g a8 -szon suexoge Boo ‘oo| wou Kopumgys wor eeu wou oss} eu aaad © A “wspeiey doy-D3ia o2gTe 2 d9y © aay (Coury = yoRerauns yeuazs $9200} 2H10H) orzo eg gpKou swoqpozide ¢rz0y‘somvod sqouonount ay 1-1 u989a 69 apoyo doy V ‘2ajUs orezoI0s ajorsAsenx9 resLHEY, ‘spzooNOUFIayo]]—_-SoUROIP-DYT (199 LES "XXX. vie pT uneypee sears 40 yr yy “ngzgy 208 remurey spur Ao 9 snuminpd guapars SIH wapregenay ¥ ery (WS9PExTRIEA) raB9sUD|O! splonsxseIed UaquID}OD UDKiy “IpSEKUDA Aeon Rann Gee Rae eRe “apspinsokuparp eidoroe ze efjorys ‘sunt sprdoyoo vse ‘speo1omwowriayoH — -sHOWBop-Oy (a9 OES XIX XXXL (15.32. dbra) { XXXIL (15.33. dra) Holter: monitorozas. EKG fodiagnécs: Extrasystole. Teljes AV-blokk kialakulésa, Holter monitorozis. 1 PQ. tivolsigjelentGsen megnyilt (520 ms), utinaa Pés QRS kapesola- ! el a QRS-komplenus szélessége &s forméja kizben nem viltozik, a pétrit- EKG-jellemzok: _Pitvari extrasystole. imi flchetten restive mages anus 15.32, ébra i 15.33. ébra ole MOP||G syMENXa zy “snxajduIOy-SyO ACY wa Uequoze ToAjou! “fUTUP] OWIGLINI-d ‘nforopuaioy axpre ‘pspusjefSoun rei0y uogianoy wpinsnuis JREULEY Y pompano ‘sjorskseme ueand yore — algrwoneloyT ‘Spz0H0}!UOW HOH “pjorscsoaxy -npuimpeoyT (0199 °SE°ST)‘RIXXX TOMOKAV ENA TzNOW MpHOKDE EALY — agemManeLOT “sezosoyra0w- 321041 eipmacyoe ueAld —-srzpulinper-oyg (199 ESD) WIXXX, XXXV. (15.36. dbra) EKG-diagnézis: Magyarézat ‘Sinuscsomé-betegségben a leggyakoribb forma a tiszta bradycardia Jelenség,Itta sinus bradycardia frekvencidja 40/perc. Lae See i 15,36. dbra XXXVI. (15.37, dbra) FRG fliers: Sinsesomb-betesee EKG-jellemzok: Sinus bradycardia, Sinusledllis Pitvari ectopia. Se pe yal Pe a 15.37. dbra 32 ee we bugn oF SI 1 iN Lap \~ Lo (_ ro l Bou wopf eporsése ny gpereufour 0's 7 “qqezssoy noyous eramespesg nyO}KBeu y—ToapumSoy ‘sprovonuour-snoH 82797 "S99 Uo4ey AB eZ} -suojf yosginppestou vaSereq y 9sBoroqaes sprays] 9a S049 91 Bpdoragdoyy ‘Spioconremmeysmpgy — ypewaypoyg nae “wanjosqe erumnyaresperg ‘oneTgy HONE AezMONPAONT “syzoionours9y0H me “oneliNaY Mean seouRompof ong (agp “6£°SD) THAXXX I (0399 86°51) WAXXX ‘sezorououia}oH stpuBPPO-ONT XXXIK. (15.40. dba) EKG-fBdiagnézis: Pacemaker EKG. Holter-monitorozés. EKG-ellemz6k: Jobb kamrai stimulacié, VVLtipus. Pitvarifibrillato, Magyarézat: [A 6Oipere stimuliciés frekvenciéra beéllitott pacemaker-tevékenység ‘nem akaddlyozza meg a magasabb frckvencisvaljar6 paroxysmusok fellépését Jelen esetben 5 taghol Allo pitvari tachycardids (pitvari fibrilitio) epizéd alakult ki é ékel6détt be két pacemaker dtés kOzé. 4 15.40. ébra XL. (SAL dbra) EKG-fédiagnézis: Pacemaker EKG. Holter-monitorozés. EKG-ellemz6k: _Frekvencia szabiilyzott pacemaker (VVIR tipus). ‘Terhelésre automatikus stimuldci6s frekvencia novekedés. Magyarizat:* Aza) dbrin 62/perefrekvencidval mfkd6 kamraistimulici6. A fizikai techelés hatiséra a pacemaker automatikusan néveli a stimuliciés frekvenciat. A frekvencia az els6 fokozatnal 110/pere (bal oldalt lent), msodik fokozatnél 130/pere (jobb oldalt lent BSS we BT weeecuarceuuual 1541. dbra 328 Le SH{OL SAM zayprEINADZS wUAAUOI09 qgo w TEM of uoddgyoupuspais Soreuresjog apeuass#ap We {89s8o109-omososnuyg ‘ojoyshvenxo resuy “wmprwokpesgSTIUTS ‘szouiivgp Sasuapaoyy zy upfowogut etousiogip # zo uequoze spkudom 39 -peaq Y vaysqonmt-LO S940 SAU BJU "gga ean! Afou (Gu O95) wSHTMAKBOM yeUEEES “oagrLD ayers 1s ebzsouge ‘qveyiy| weqiOS “f w WUjEASyBoU SompY TBIEATZ O 0} 29 Uaqiasa ZO UaqgA) TOMEAyEI © ON]OAQU UAL J9Ss9JaqH=9 KBOG Tepjospunfo spur ABeA ‘soBS194 WSU yapox9snt “opgzorsouisy snxaydiioy v trp g SoU. ae sot sud v of seodaoy a eons ee a wsmaaoy ‘rpmadpeagenuts syzoioyuou!Say0H vpesipag — Semtoyg (e199 E'S) WIX gp thst auasetu opoyireyyasspn 2 asa eyo sxaydu10y 0h “span wees “yw us “sreny sun © URGE OSE ZV “Yaga pudgy spuonyegi anne, spre ze sp wR pita men promane yee 9 aes vuoqgioso yemnyemooed naqurzs9y yu 92] 9519 sory v Brun‘ og eu 11y (Gym soy) as at war a sueounanns m9 °Z UPIGR Osa] V “St B98KuOy, nus 2394/09 V sozpandBoy) ‘eforoyanquioy s9p9zan zayewoed sp ples ‘snda [AA 91opInNs 1oySUDDed emueY qgor—_yoEMONOL-ONT ‘Spzox0 UOU-I2}10H1 ‘OMA LoyemIoeg — T yeANPADU UDG A-A mpmocyoes o off Yeinus oye UpreDAyoR) Anuaol AV ze BeONRZDy sHazan NAR FONDA “19z0a mou uggs pyefosonue Baroy soxayrupfe Zeze oper WON METI E.9p WO ZV joxpye “yeajeou pIeku-sorpinse{narfoy “9°91 SITVaaLv1 ATAPI ‘yep anedou-oz1 + ‘va avavzs VAN BHOr SUTVLAASOWFINY p88 ou + OID STIVIdISOWALSOd —w-ZAC-TI-E . Sud 59 Bop apeou ® Syd 1) HIP AnEaou (e TOOL QETESU-SONPIMAG ‘aqyOSPIOzOAIe-TAV $9 [2 WoPSIA ApI20d ‘woqrespazanIo-C1A w aneBou UoFPUIWOP SATB "D4-!A—T]] © ABEBON wrpETY-eOp VY e8010y mofpogwrs ager (0 11. (16.2. dora) | IM. (1633. bray EKG-fodiagnézis: Proexciticid. EKG fodiagnézis: Preexcitici. EKG-jellemzdk: — WPW-szindréma, EKG-jellemz6k: —_ Sinusrtmus, WPW-szindréma, Betis. Magyarizay szélesedett kia delia-hullim mi 16.2. dbra 16,3. ébra 336 337 eee wugupUIZS MAM YosWon-OyT “glmioxsag -seouaoipefoyT (ugg S908 gee map y'91 “DUTELIRIOPY SU 001-06 MAPIS219ZN Box wad sx wena yospamngay2 Wasps Y SW OCL HYSonp-DE V INL A gAHDA waqsaaz2AI 2 qqyqurdoy wapIIny-eyap Y IOHOSQUAYO Ze NABoasizs9 ABOy I9QIOS e yuzouia si EMU YBSDINNO YAY uos Bpsuspal y copa Sopy aN ‘Bysjonri-Oa PINT mugpULS- MAM BeIsMONY] —yozwene-DYT “plogHoxearg — -sizpuSempof-ONT (og F90 81 VI. (16.6. bray EKG-fodiagndzis: Preexcitéci6. EKG jellemzsk: — WPW-szindroma ‘Qbullamot uténz6 detta-hullémok, Magyarézat: rennyiben a delta-hullim lefutisa olyan, hogy a {I-III-aVF-elveze- tésekben negativ kilengést mutat, akkor a QRS-komplexus czen elvezetésekben QS- komplexust adhat. Ez myocardialis necrosis (inferior) latszatat adhatja 16.6. dbra VIL (16.7. dbra) EKG-jelenség: _ WPW-szindroma, Fécsoport: Intraventriculéris vezetési zavar Osszefiggés alapbetegséggel, kéros éllapotokkal: Vel fiatalkorban észelik a fellépé tach epizédok mit cardiomyopathishoz és ndknél mitralis prolapsus szindrémahoz. rendellenesség, rends: itkdn térsul hypert Tyo. 1 io an ie yo YM vs Vs My ee i i Sr f se ouzsiy uaqges 11 warEEIQP! SAO ¥ "Sul OZT) PLAT "omoupHZ dM YorMeneDYT ‘euprpus solomioxeeg “spMPeLOYT (0399 690) "x1 we gy 891 wlorgene90] oki “ose 5, 8 ommypey “Tost-Od V ypewaqrtong oromUoxoaL spuiDpperoyT (agp 89) THA X. (16.10. dbra EKG fédiagnézis: Preexcitici6s szindroma, EKG-ellemzsk: — WPW-szindréma, B tipus, rovid PQtavolsag, Delta-hullém. Magyarézat: A PQ-tavolsigrOvid (120 ms). QRS idétartam 110 ms. Delta-bullém legjobban a V;.Ve_;selvezetésekben lithat6, A II-III-aVF elvezetésekben a delta-hullam Q- ‘hullémot utinoz, ezért nemritkén inferior tipusi necrosis-jelkéntértkelik, 16.10. dbra XI (16.11. dbra) EKG-fodiagnézis: Preexcitéciés szindroma. EKG-jellemzbk: — WPW-szindroma. Alternalé WPW-jelenség, Magyarézat: [Az els5 ket ités tipusos WPW-képet ad (PQ 120 ms), mig a 3. ates ‘szabélyos sinusritmus normalis PQ-tivolséggal (170ms) és QRS-komplexussal (idétartama ‘50 ms), majd a kbvetkez6 2 Gtésijra WPW-s formacist ad. aegis 16.11. ébra 34s ure agp s191 om ~W anizod uagspazaaje isexyjour sazssg ZY IzsIPI snxjdnOy-Syo NZS plows ‘wpMY-Rap ‘soyozaarjof upin Besjoam-Oq GUM BI-sux QZ] H{ “Four yusjal uaqyasmazarjo-y+, v doy oz rope e uy UI ROLE APESGRO ENO GAPTU MoASPIAZON TAY TORO ‘snd “BUIQIPUIZS NM gzwaye-ONT ‘glommxoag nepuinpotoyg (e199 5-90) THX ore. -n9203 9-SuO $910 Sag 859 9S SITS SH EMME ® ysqUQIOYe SOT ou yoayojy yourasym soe pl dations yapIEBO 298 sydotoo re 59 SN NEPAD Smuts SAN ® gesMETEEDY swa|eUOy-SAD w ny 9NM slo Ze 7 eSOyEpIG THAN =e Sout nore Sud Se}a2s # uszry ‘sq ruNEY soend sem 9 59 °¢ YH aposoES were agpforea Sud V OMRTIU-RIEP © yEUEZAy| [of U9! uagsnezoAIo>A © NO[Ou Bps|OAR Oa Por e uazsiy FpoMONIHES JOf yPSAN SmAA getqiel V——DADIDDWY aromoneron “giomioxsald —srzpuBeppol-yg (2299 7190) WX XIV. (16.14. dbra) EKG -fédiagnézis: Preexciticiés szindroma. EKGjellemzbk: —_ Altermél6 WPW-szindroma. Magyarizat: _Aplratlanitések QRS-komplenusai szkek (80 ms), el6tik mért PQ- tavolsig 160 ms. A piros komplexusok QRS-cinck id6tartama {10 ms, a PQ-tévolsig rivid (120 ms). Ugyanezen itések R-hulliménak felmen6 seéra lassult (dlta-hullam), lemend szira igen gyors. 348, XV.(16.15. dbra) EKG-fodiagnézis: Preexciticié. EKG-jellemzdk: — WPW-szindroma, Magyarézat: 1. sor: 3 ttés erejéig WPW-s komplexusok vill sinustitéseket. 2.sor: A gitbe jobb oldalin érdekes ment a folyamatosan viltja egymést. Ezt got alte 16.15, bra 349 eugp 81°91 efpmeyost ounosa AY 29 wpDNE voy ‘suorsod wursuy ‘Bosovaqaizs sprmanyasy Yass SOAg 36 -RosBexaqdoyy srwospuzs-191— grUaeDYT “eUIONpULZS SoIoMIOKSaId 9 agp L191 sIOnRrDd ¥ 2045239] soepunnyt jou ZV SPEN|S-O sBpsBeroqdoqy 28 Py ap wpES spies uN “sewuecswuNd “oqUaET ewonpos 191 ypmeneroxs TMUQNPULZS S9IDRIOXSAd —-EOUBOPOLONT ose mg9 991 “vuroapres-11 Bysjonm-Da pg — yozwarte-oyy ‘gioguoxsarg sszouBnpefoya (o4q9 91°90) 14x, XIX. (16.19. ébra) EKG-fodiagnézis: Preexcitici. EKG jellemz6: — LGL-szindréma, Alapbetegség: 26 évesn6. Panaszmentes, Rutin sais sorin deriltki EKG eltérése. gyors dsszekbttetés (James-nys leg kOzbtt. Csak akkor kell foglalkozni vele, ha a betegen supraventri- cularis tachycardisk alakulnak ki, 16.19. ébra 352 XX. (16.20. ébray EKGjelenség: — LGL-szindréma. Fécsoport: Intraventricularis vezetési zavarok. Alesoport Proexciticiés jelenség, Ajelenség leindsa: Az dsszes elvezetésben a P-hullim igen kézel van a QRS-komp- lexushoz. A PR-tivolsig 120 ms. A QRS-komplexus noms, iddtartama 40 ms, Repo- Az EKG jelenség diagnédzisa: LGL szindroma. Osscefiggés alapbetegséggel, kis dllapo vonatkozisban egyenérékii a WPW-szin Allapotokban, mely az AV esomé véreli A , A A a AN, 16.20. ébra stigunoa © ze woggyecu soxpinsel w >ph}SI04F Uo ze qqolBo} uDqiase Ua axkjous Sonergy Ueand ysndp wospaue TesHITRRTENY oneituay werd & xpufoy weqguiospuAs 97 parts ‘uDgEMIOIPUES ALAA STONZESELY & PUI, a) yatezs wystuoBeue woqouios>-aV 2° - yoxeBur pzssoq Anuaal v eH (e ‘wear 8 Afoy “qunujopaod [oy eae 20> 2jurozeS oroguoxaaud sp yumaplwxpreaAoe 9x9 [essNX9} “oweyzpseASeui.ow waunoy zo uogpiasauist suUrzruByoUoTed v 59 IER] pe jauoy}s 1azsAS943 sourpzs uoqg}os9 yprpseaXqoe SuBlRLUDAoKAE NSN WoNpoYIO 7y pidpsay wou “yeGie) yeurearzsnuRU snus your ws] rad er gep:A0i89] wansrekqoe Y (Su Op-DE1) napeso sz Ua iqgoin,"weqyaHo} Woxprue uoqqeDyEA® “Pipsopoqe st (ABU upp) oneypuqy wend nouEy ‘expresxyor steusPI.>XBBId os 21980 4orpyoyqupes sryessey we uEGpS,ZONAEUOA You spurred v sosndy wou ots ‘snue8 uosgia wequoze elpu0y Se Y “OWEN Hou WEL ‘ yuuszspeas won srxajduioy-Syd s2[92s e uous “z9yaU Uad! jg_peOAYORS sey w aSSHTU sppyeyar uou spur © uosn pesBoniar plew ‘eqsupst ppiBosawwe wo) 59] ap “WOT eSFUSFENAL qqezsso4 qujesu so¥gUB e PEE YO] 1 $a wand pspdotjoy e104 wrpIEDKYoR & uaqAjaw SeULLO} WOIPONLAD AV 28 seid W UDQSHBIOWION @UOQGLOND LAV ZV (1any) erpseadypes youdpes sueinainueAcInY “L'ZL -qpmuny v Sazspuss-ofupying-s ‘apreacqse rerurey “yp conetgy Alea ony WoAd “t ‘expreadgoes oudioas srrejnotsiweAoUTy “| ojurouryzs 1931949 oxoeut yond qusuoou se Ayo WOyeKS 70 59 rupfe uaggesze spiua fons wDUEY “PEIBOINIUE eSOW: 2 124 TUENRZS ugpmIPUIZS SoIoROXDAAG Y ‘yerpserXyre3 ynssey ZoyewIgUpUIZs MdM “LL az AV-csomé reentry tachycardidtél (AVNRT), a2 ul6bbi fenntartésiban nem Jabbinek azok integrins részei. Jayeardidrél van tachycardia formétél. Ezek id preexcitécioval 6s a2 AV nodalis reentry tachycardia ante 26, Egy més ritka formaj tachycardia sordn a reentry kér anterograd szarit az egyik, a retrogrid soarit a mésik jarulé kos kéteg képezi Jom nem jelent c provolilhat A tachycardia, r hirtelen keadédik, reguliris, sane. Maskor a beteg a atid irregularitastérz. AZAVRTEKG jelei Onthodrom AVRT alatt a 12 elvezetéses EKG reguléris keskeny QRS-t mutat, de funkeionslis bal- vagy jobbszir-blokk frekvenciacsdkkenés nem kovetkerik be (QRS-alternns (minden misodik R-bullm a 171. bra ose ‘wou $9 sroqgroads mau wun ‘9 Rp} ae Hosea ‘= nougzrfom ep npoiontra coaSooh Sonn © “eg yuaiod-STH © $9 sepye1jar *Suaysoy smxajdoy-sud V 39zEzssA upIUOdS -toyunas Bo[gouounp yor [esenjunseaxo rey ABCA WeAdtd “Wea nurs v ao2sqgoi8o) o}agamye ued iqgquoyBo} © IOs IeIPTSIA eH A SP uipreawyqeT) Boy souE wouey ‘sremsKxored UE so7s40s Ajowe “97s UEA TOIpIPIeDAYIE IY SZSOH (ura) efpui0y suaueuued epperkyrer youdrer syeuonoun[y “Z-ZL (op mere SNe en ZN EEA EASHE-YA EERIE = “(enya jopANDe Band pyfonas mere BIpsEOKyDEIe — 1d wou esnuzTuEYsORY "HIG SMZsOUeIP WOU 1929 “leyNpIOIOT® SI U2GLANAV 2P 17.4, Egyéb jérulékos kétegek - atrioventricularis reentry variénsok lyezkednek el és amelyet atrofascicularis-kotegeknek nevezink soportjt képezik azok a betegek, akiknek a régi né- vannak. Kordbban ez alatt nodoventricularis, nodofas- sze. Ma tigy gondol- el, enyegesen gya- jobb szabad falon he- 18. Atrioventricularis blokkok ~ magas foku AV-biokk; ~ mis fitmuszavarokhhoz kat6d6 AV-vezetésizavar. 2.Teljes AV-blokk, (een-eS2) $3. ner AV-btok 361 ee yosmuusAvored weastd seppreaxpesg AY AO} seeM royrp NNsBe one in zg wy yeu! yeqprEDSyoRS » pu wou_megyemmuesgan,_suvayuaseadns (2 Taam spi ZICAV OpoIoY roysvesmu SPH A SaSNY ATS ADT TotIyG 1H “EgEZSSOY SAPHIO-AY OTOS uepAEL OUT ‘solonoIed) ‘STAGE ‘suomgar-SmmPToKu ‘simpmed TEnoHp ‘undo spf ja28 cen ny Tro Wrewo fof” Ga “ees. AV-blokk Frama luda ichognilssahteuighea_gyulai- ekben, s6t velaszilatteformaja is ‘malignus ritmuszavar tarsus 18.1. téblézat a vezelési zavarok visszafejlédnek 364 AV bloki, vagy » zetési zavaristirsul, Rendszerint nem sztinnek meg magukt0L. 18.5, Pétiités-potritmus 2) Haa sinustevékenység leill vagy az AV junctionalis ingerképaés felgyorsul,akkor a sziv situs 50/pere 1) Az AV junctionalis potritmus QRS-e sik, a kamrai potritmus QRS-e széles. 18.6. Régebbi vitatott némenklatardval szereplé ritmusok vagy akceleralt ritmusok rari ritmus vagy ésszefligghet az LGL-szindrémival. Az utdbbi idében talélkozunk ischaemiés szivbetegségben,ezért az ebb feltételezésben. = Negativ Phullamok a I-IlI-aVF elvezetésekben. ésivagy a Vie gelvezetésekben, 365 L9¢ pgp FST jose reraey g2oxopuas pesto] dtN0y SHO, (ou og) Seton sour ast yee “pporssenxo res er ygeuayel oye ‘sreguBOIpOor ONT (og yen) 996 mage eet IPS | i Tee : aa } Pee Pepe ‘sw OCT AMRIELEOPY SEIpESEY YOUTH V SIH OYZ BEIOADEY aozpancSoyy se}oqo sean ee POI AV MST — awewayeoyT ‘eae ispiazen AY sizouBIpefoyT (ogy ee 2pm ode poy puto ze oq oyUAogsApHDOA UegnpHeD sO lig uEDyEAS (ous oyz) wesFAUFaU MIOG yoNPEIPAEBESJOAR-Da Y ———-IozPUNITOPY Smpueoox ‘gusaag cz SpsSonaqdony POL AV MINT -orWaNAr OWA ‘eaez !Spazen suRNoIMaAOINY —‘sIzoUBOIpeLo yy: (agp 78) ISPIPd 1.18.5. ébray EKG-fédiagnézis: Atvioventriculris blokk. 18.3, dbra 368 | ‘V.(18.6. ébra) EKG-fédiagnézis: Bifascicularis blokk. EKG-jellemz6k: —Sinusritmus. Jobbszér-blokk PQumegnyilés. ‘Mobitz LAV blokk. 54 éves n6, Ischacmids szivbetegség, Ritmuszavar A sinusritmus mellett igen részletesen kell figyeini a P+ 18.6. dbra us suanyauyarzs prpupun spruajet aspzaxiuayat sore! -weqzoyo a (a P1AZ2A-AY jazonizynuesuy ‘reawz spiozan-ay agp 881 suodosyy ‘uodos0 ‘Bpsusyel-ONG (0499 981) WA, ue OUR|INY-d *y ESD NAUoU uesorezoyo} Hysjoasi-q ¥ SMUUSTNIS BesBaraqnyes syuaeyps] ——_PIO1G AV sofia nar>1N259}24 “OU 8949 LT SpsBoraqdnyy SPIOITAY SAL — yozuene-oyT ‘reac IspozoA sueMOMUaAOLY —-szONsOPOL-ONT (2499 813) TAX seomeurzsvued So}oq € un spoamnaq-ieqeuaced y eu ‘usnunyiod yemuiey vrovanyay Auosoeye 70 $9 (FOIG-sRzSqQ01) YosMxa|dwWOI-SHO so1925 ‘V TonspuuABo yousj1FBny soln yosnxojdwoy-Sud 9 YOUIPTINYEd V PAILS fpiouonyau ard) ce nojou erousnaaswyTNy-g seBew Fe|AuOzsIA y snd UA spennog soyeuooeg egos soyorg SUNY Sasfoioqnizs spon SpsBor0qdoqy (enum 908 rgeuene Dy BOPL-ONT (osae BD IAX XVII (18.19, ébra) EKG fdiagnézis: AV blokk. EKG4ellemzik: Ul. foki AV blokk. Mobitz I. AV blokk (2:1, 3:2 ardnya blokk). Alapbetegség: , _Ischaemiés szivb Seivinfaretas um Magyardzat 1. sor: PQ-tivolsig, megnyilt (320 ms) Minden masodik P-hullimot nem kévet QRS-komplexus. 2. sor: Minden 3, jot nem KOvet QRS-komplexus. AZ ls6 sor esetében csak a 2, sor tanulményozdsa utin Iehet elmondani hogy ugyanazon me- arinya AV blokial éllunk szemben. 18.19. dbra 380 XIX. (18.20. ébra) EKG fodiagnézis: Avvioventricularis vezetési zavar EKG-ellemzbk: —_Teljes AV blokk. AV disszociacis. Kamrai pétritmus. Magyarézat: A P-hullimok é a QRS-komplexusok egyméstél figgetlendl mikéd~ nek. A. Pefiekvencia 7O/pere, a QRS firekvencia 35iperc. A QRS-komplexusok idétartama e!- ria 120 ms-ot, gy kamrai potritmusrl beszéthetink 4 LAS nt |. a ead fj GALE Anh. vy 18.20, ébra XX. (18.21. bra) EKG fodiagnézis: Atrioventricular vezetési zavat. EKGjellemzsk: _Teljes AV blokk. AY disszocisci6. Capture beat (elfogotités). AY junetionalis potritmus. Magyarézat: ‘Ateljes AV blokk egyértelmd, mégis bbb érdekesség figyelhet6 meg. 1-A-hulldanok figgettenll mikének az R hullimokt6L van. Aol Kt P iit QRS van ft rvidebb P00 18.21, dbra s8e “dey O34 NMTosaog 9899[9 ISH OI >ptensssenxe remy, -snuntagd syeuonounl Ay ‘Q}oDOZSSIP AY opera av == sreawz 1932200 stpinozuaAoy gp '€C'81 “yozueqeF-ONI ssgusompof-ong (0499 £091) XX zee mage eet “ormafur onod » reper YogesaNy yew yo SReUpe ER OF APZSGGO! YoSaHMIOd Y > -¥fuoygaoy snumnod renuey (aled/92)nitosanyeu,Suosoee ua8] oHed)og TOUeNTA AV “pUPTUE uapaeAyywosofa onyormxaydwoy-syO eyOUT LY “snus rena “olonoozserp AV PII AY safle, sweawz 190794 sUP|NOINUANOMTY oewoner oye ‘sreouSompofO¥ (0499 223) 1XX, XXII. (18.24. ébray EKG fodiagnézis: Atcioventricularis vezetési zavar. EKG-jellemzik: _Teljes AV blokk. AV diss2nciécié, AV junctionalis potritmus. Kamnrai piros extrasystole Magyarézat: Jobbszir-blokkal inepyit PQ volta! és rmutat6 kamrai ES lép fel etkeznek ar ele Ltn sg sen eiszakad és a szivet 4O/perefrekvencia- JWAV junctionalis pétritmus iranyija. A P-frekvencia 8O/pere. A kamrai komplexusok idé- tartama 80 ms, \ d | artes 'y ' i 18.24, dbra XXIV. 18.25. ébra) EKG-fodiagndzis: AV vezetés ravara EKGjellemzok: _Teljes AV blokk. Kararai pétrtmus, ‘Kamrai stimuldci6, Kamrafibrillati. Alapbetegség: 78 éves n6. Saubakut myocardi telen Adams-Stokes-roham, maid telies AV blokk Cardioverzié nem jt sikerrel. Kamrafibrillatio, Exitus I Magyarézat: 1. sor: A P-hullimok és a QRS-komplexusok egymistl fligetlenil miikédnek. A kannrai potritmus frekvencisja 36/pere. A P-fekvencia 8Oipere. 2, sor: Kamrai tachycardids roham. Széles kamrai komplexusok, P-hullém nincs. Kamrafrekvencia 150/ ppere. 8S/pere kamrai pacemaker stimuldci6 eredménytelen. 3. sor: Kamarafibrillatio. 4 sor: 400 Watt DC shokdaa kamrafibrillatio megsclint, asystolia alakult ki kamrai pacemaker-si- uléci6 eredménytelen. 18.25, ébra 385 agp 2e'8t agg 90 81 rompanisopy ane &} gush ‘paso uaqz} ago os9INP9zsHoU LOEAD ‘ah fd 099 mA FOULING syoueASy easnzind Kuosoype uaBy ‘BysBaraqnezs spuaeyasy “gu song 9, :BysRaroqdoyy spzdgyo8uy seus naKjoy snus @ A8oq rouse Vv wapaniBoyy ‘gyoptmumns-sopeura9eg POL AV (9AuBTE [:€) DIO} SUB (read osi2y) gsunp ued qeg — yoruapatoyy av ne 1:2 PIA AV B43 T yormaye-ONT snus wean s2puBepofows ‘orearepez2n suemamuasoiny sizpuanpa oN (0199 7°90) MAXX (0499 90°31) ‘AXX XXVIIL (18.28. dbra) EKG -fodiagnézis: Pétritraus EKG-jellemzok: Also pivvariritmus. ‘AY junctionalisritmus. Alapbetégség: 35 éves fet. Alapbetegség nélkil nln seaporaszivmikidést 6ez. Magyarézat: ‘A potritmus kritériuma, hogy negativ P-hullémok legyenek normalis PQ-tivolsig mellett. A TI-IIL-aVF és a lateralis praecordialis elvezetésekben. Nem lehet biz~ ‘togan a skalris EKG alapjn eldfferencislni az AV junctionalis ritmust. A szivirekvencia 11S/pere 18.28. dbva 388, XXIX (18.29. dbra) EKG fodiagnizis: Poteitmus. EKG-jllemz6k: —_Pitvariritmus. Intraventricular vezetési rendszer. Magyarézat: A IL-II-Ve-elvezetésekben negativ T-hullémot litunk. A PQ-tavolség 200 ms. A QRS szélessége 110 ms. 389 16e yoarsefupasp yspey. fm) wou zie sympur q S| youopanany nop o-S¥D stestsned y “one wean wig °¢@ uadgy w 2 “Bow Mop waned wap SP (MAETEDY 2pyo|a€ TMEMIOTG AV 71 AIGOWN JOM youaAUOp 1O-pE osor ‘Fou eipyecs a[oiKsiod Ssyeaonoin! Ay reyospoLad seAB9 zy “TeKaUIENIONG gzETEA -TPONAWS! OIG AY Bsn -B mugowy uesorearedjoy pfs "pAudou uagrandeye 3pso4er-Oa V soepunoyy stowed saan ay ‘smURLIENINS —gawaeLOyT ‘syorsksied — stzouBompof-oyg (690 ‘TE'81) IXXX 06¢ awzpenson - AneBou ngje snxojdauoy-gyd & fawajeAzoy WoQspIez—NT2 “TH ‘IY stun seuopont wy gsm ued es stenuimpetoy (0199 0681) "XXX XXXII, (18.32 dra) EKG fodiagnézis: Potitmus. EKGjellemzék: AV junctionalis potritmas. Kamrai extrasystole. Echo itések. Sajka ST-szakasz az echo-ttéseken. 38 éves nd. Mitralisvitium. Digitalis intoxikici6, 418.32. dbra 392 XXXIUL (18.33. dbra) EKG-fidiagnézis: Potritmus. EKG;ellemz6k: AV junctionalis pétritmus. HIS? extrasystole. ‘Rewogréd (kamra-pitvar) vezetés. Bigeminia Magyarizat: A szivet alapvetden AV junctionalis pétritmus vezéeli (szik QRS) gyors_pitvar felé trténé retrograd vezetéssel (rovid RP-tivolsig). Minden potitéshez al- bbb (HIS) extrasystole tirsul (QRS 100 ms), melyek ugyanesak visszavezetik az ingerletet apitvarokba (hosszi RP), 393 Soe Spee bbe uy gp 'se'81 soxpiogaopy ‘Bpsioiogdoyy ‘snugu siyeuonsunt ny seupaisnis sofia ormoarehoyy orUayalONG smuningd :souieperOYT Bysforaq-owosssnig ssrousopoF Oya (199 °S€°81) AXXX (0199 £9) 'NIXXX XXXVI. (18.36. dora) EKG -fodiagnézis: Supraventricularis paroxysmus. EKGjellemz6k: AV junetionalis tachycardia. AY junctionalis non-paroxysmalis tachycardia Capture itések. Pitvari ectopisitések. Alapbetezség: 60 évesférf. Ischaemits szivbetegség, Szivelégtclenséz. Digoxin, diuretikus kezelés, Atos ra volta iti, ponds elezieel azo XXXVIL (18.37. dra) EKG -fodiagnézis: Potritmus, -EKG-jellemzdk: AV junctionalisritmus. sinus & a7 AV junctionalis rtmus dtmenete, Magyarézat: ‘Az AV junctional és a sinusritmus frekvencidja csaknem egyez6. Ez ‘2z egymasba t5rtén6 étmenctet segiti el6. Egy ilyen dtmenetet mutatunk be, ahol az els6 3 {ites alat az AV junctionalisritmus, majd ez kGvet6en a sinus vezérli a szivet. 18.37, ébra XXXVIIL (18.38. dbra) KG -fOdiagndzis: Pétritmus. EKG ellemzbk: AV junctionalis périumus AV disszociécié. Elfogott tes. Magyarézat: AP és QRS-komplexusok fliggetlenil makédnek, a P frekvencidja “Tlpere, mig a pétlé ritmusé 42/pere. FeltchetGen az AV junctio kOril aktivalédott a potrt- ‘mus, mert a QRS igen keskeny (50 ms) A sorban lithat6 utolsé atés dtvezetet sinus eredet® 68 ous ura ‘epypnuey e 9] petezs qqese ey Sod susie eaunt nye aha eos get noen oye eye Be ‘gsuapt y ‘eaqnur sur oz] URI SYO ® WEI ANEHON (Su 09) HoHMES yosMAD|dOY- SHO ‘V (eouansay atad/es) ons w 979A sna nipoUAaN NSS, Uo8y soxpan0yy -spjozan (waa-onound) ppifonay, ‘snungnpd syeuonsunf Ay ygzuane-o snunned sz9uBoporona (ogy 8) WIX mugn 181 AU syyeuononnt ay (oxed/0s) nfpovanyay ysse] WHEpIO Teq 2qu08 Y sozpandBony ‘sgn sown yeaq amides “s7a NOB ‘(expzeadyor sqousséxozed-uou) snunu stjeuonaunt AY “snmmmngd steuonounl Ay syonwayia-ONT stunned -spulppofowy (0g “TP'8D) TIX 36 gp OF BI 192s nayjou Ajon gzdpysoftn qqeseBeu uapusja9AFa mouaAoxy renuuey seBeuv ap iy st smimnod rextRy sey eu HOLGER vJoATHY ‘21000, vfPIa “von BHF mY "Su OZT MUEIQP! SAO ¥-ANTMPH] WU YOUTH Nd oxpanasoy Tasspiazea supuioqe snuningd syeuonsunt ay — -ypzuaqar oy mung -sipusiopor-og (0199 OF 8) 1X. -espmpeny yos9m8 gg » pp wou Horow F9ssuaypaa; spseaxpeig y spunod syeuonaunt Ay ABD Aly Sn g22y “PANTY THRU SUD HUMIRA aqe(n plow saynsnUs Tyan qgein uopionoy 24 “(epImOd) Said £89 B1myeT8 agI 9p “302>] -affou! wpa “pV "SUD NOAOY MoU yuUMTTRGR — Y SHyRULON FpUyPEpANEMUTSv Besjoas Da ¥ Sour [9p yeupionsKsema renwey pspeaqMoqo! T04 SZ ‘apenas sa yeney, -yesagd seuonount AV POILAV ILZIGOW — -yeeweneloyg SRAEZISpIAZAA AY sTEDUBONPOF-DYg (199 66 81) XIXXX XLUL. (18.43. ébra) EKG-fodiagnéais: Potsitmus. EKG-jellemzék: —Sinusriteus. ‘AV junctionalis powitmus, Alapbetegség: 66 éves férf.Ischaemits szivbetegség. Magyarézar: tblag igazol myocardialis ischaemia jelenlétét igazoljék a subendocardi XLIV. (18.44. dbra) EKG fOdiagnéals: Pétritmus. FKG-jellem26k- —_Sinusritmus étmeneteals6 pitvariritmusba. Magyarézat: A mésik sinusttés utén (kisebb pauza ({j ritmus veszi ita sziv vezérlé- sé, Erve a ritmusra jllemzé a csaknem azonos frekvencia (80/perc), de a QRS-komplexusok cl6tt negativ P-hullémok vannak. Als6 pitvar ritmus. 18.44. bra 401 “31a yoroaidw prey spozassoqmain ppufonas jupaptin onounl AV zy _lossmezany® puags Yeap] OUTIL AOU NO} SAD ® vapIAzOy wEGeNpoLM v ugg “psouszan aps vp rasan snunu syeuonoun! ay nferouaxay sod plow ‘ajissenx9 ua dour eum “pspdaq9y ray UMA assd/z9) spaSMINS WORRYY—ozpUNOAG ‘saUBUISMUNS§—-yoruena-Dy ‘snuminod — -swouBeipofoyT (6499 989) INIX, pring 1 © y) an expuINNL SI GzOTO: soyepag “(6am “Ls “E “1 suming sweuoHsun’ Ay AuosDeTe wos] Ayjoun 9°z mares 3) eramonyeyodsey sqjzoy sroqamp $9 sei 39su2]189|0A75 “BasBoraqatrs seIMBEMOS 0H 909 6/, aes expe semmgd wopu gles OLIN Noe yosmxajdaroy-syd) © wopoUE ro=panKBOy ‘Sas8oroqdoqy cyozmone-OxT ‘szouBeipofoxg (0199 SPD) 'NTX XLVI (18.47, dbra) EKG-fédiagnécis: Pétritmus. EKGellemzik: AV june Magyarézat: 38/pere frekvencisjai supraventricularisrtrmus (sinus 3.58. ités esetében, ezeket elfogotttitéseknek nevezzik itések kamrai komplexusai hasonl6ak, a QRS 100 ms feltételez mus mdkédését. 18.47. ébra 404 XLVI. (18:48. dbra) Fécsoport Bradycardia. Alesoport: Potritmus. ‘Az 1, sorban 30-as frekvencifj ritmust létunk, ahol a QRS szélessége lim nem Lithat6. AQ kezdetét6l 320 ms-re negativ P-hullm jelenik pitvara és aktivlja az. Az EKG-jelenség diagnézisa: AV junctions pétritmus. Retrogréd kamra-pitvar vezetés diltiazeo), a 18.48. bra 405 tmqonze ons w pean 998 sey ys ONE UE 57 ‘exfeg (ut og2) Bpfonsy-Da agAUBour ‘my $9]928 TPES 405°7 smzpanopy oeqeyodsy aU sepodumrye 599709 swonaMICL “Apsuqeidajonzs SpeBorequyzs semeemney ip S209 @,——SosSoragdeyy -ewospuzs-wepy-s2yois psotoy uo Z nepors KOBIC ¢ WBN "wnMUA syEMIGY QU SaAg 9S —psToregdonY ‘lopImus-royeusoeg 0098 spidoro wee i “ayoskse extey-snaniod res] soqoqien end eq, usoeyost sesnutsues, ‘nung sevonsant AV “sensuBour1} “aseas 1s EfeS verusereyedshy yoru ONT i oprorg AW NR} T'snunUSNIAS §— yNzUaTPLONT “spimpoessokn stzpuiopof-oya spregseti ssepusopor one (ogy 052" ! (ogy 6490) UTX. LBS. dive) | 19. Myocardialis ischaemia EKG-fodiognésis: Kami itmus. EKG¥ellemzik—‘Katorai non-paroxysoalis tachycardia. ‘Sinusritmussal véltakoz6 ritmus. Fazi6s Utések, 19.1, Altaldnosan haszndit EKG jellemzok ‘Subendocardialis ischaemia Magas (pozitiv), sokszor igen nagy amplitidéja szimmetrikus T-hullimok, elsdsorban a 18,51, dbra Subendocardals sérls(laesio) T-depresszi6, ahol a J pont utén az ST-szakasz egyenes vonalban halad. akasz, ahol a J pont utin felfelé dombora formaban ‘mmn-ig terjed, bir ennél nagyobb eltéréseket ik kritériuma, hogy a J pont wtin 60-80 ms Suobed oul snpasodsoson 1 veggies sisouars szigigs feq Sur ‘io4e] stpULION Usoljor OA ZE UEqUIOTEENAN (2 ‘asquayofBou anres spye ABva ‘sa soxpd wy wou “ues sexez ISpIpIOUDA sifeHpuEOpuaqns ‘uoyar spursay purBun Ze YOUTR =] 7 UUGqEsyeABAD} YospZOUTpA}D ZV “QUI ‘gpoyaus ‘Sounp a7591 stypuMULD) zseyezs-L$ ZV “HE B-sur 08-09 q9pIUB2] Aju “otessaudop-1s (e Seanad -Besjoaridd v Sour oF sopoyeAqUBOW ee LIN. Ze ~ HEE EGOS Spun ueqpAoEGo ‘sjoashsenxa remuey (2 yorDABzsnuy fos YouNNs4p) UD.4OAE zays9}NU195 BDA ZOYDIUIBDYDS! S/OIPIODOAW, (015001) spinsps syounuisupss AB syoppuo>ydaqns, ©) Kimutatisérakét Iebetéség van: ~ terheléses EKG-vizspilat (ergometria), mely szignifikins ST-depresszi6t eredményez, dea beteg fjdal ~ 24 ris Holter-monitorozés sorin bizonyi lealéét i lehet az ST:-depresszival jéré epizédok je- Mogjelenés: ~ azeeffort anginis betegek kb. 6 ‘Az epizédok seémarinya 4: 19.3. Ischaemias szivizom és kamrafunkcié Krénikus coronaria keringésizavar (Hiberndit myocardium) ge viltozé, akir 5-10 mm-+is elérhet. ¢) OT-tivolsig megnyi 4) ST-depresszié ritkin v Kébult myocardium A heveny ischaemis epizéd kialakulisakor dtmeneti kamrafunk: perflziés zavarjelenik meg. Am tében) a perfizi6s zavar rende: wafunkeid zavar) a rep rosodist ckoz. Legeyakorib® meg Eben az étmenetiiddszakban is leet B) Jogos indikici6 °c! ison, vagy aipsos melas ijdlom estén, sinak lemérése (Funkcionalis kapacité) ischaemis szivbetegség- kell) 413 sir -qunja{zs9 youreqor spypseoXyoe venue paureysns-uou {Bea pouressns (2 oso addy AeA ns esonez0405 VG “pioy wey oT >EpeyTouS uoU spUIOKUIPA v 239 sj spraupan We “(LAW S-€) wiopepfes orm ‘auBpstoraqia-qqon sues u2s9i> 32) 9 S040 2puig Zy "19. © 59 TAR 28 PYAR 2E OADADY RUZ 9qUIIAT ~s9Spuon norpyepery V 2yzouya wood f ¥ 1p10u0 ‘WA Rsizgy ¢ YeUNE|EASZIA sosgjousan V _aspjaypup (sodpBpxuipzs) smynowoann yospzoHDA|2-DY3 1010 57/0103 Y “pln. meu joyeeny wl phous “Bou youuu eye wereBsz1a v > rode 21S mere Sy “apn 9 1 agpte8aq wen nore wuondeye ze 2se9 1py uaz9 uoqMuMaMY 7zsSexd0P-1S “up ynfpra uegreesaRoyy ning? vib (Coto ese weqgEDyEA) espOREIED| HIOIGATZS (p ‘asquajofSour mp7 (O SpINKuBaUa10 emuey 4Bea “uogpuuoy apnodar uenyeAE ungstsouas sot prEbopuagns WeraF}0 © Ue “Zoneous mgs 9[ag20 © yoze urn Oyo tqpezssaxdop-1 ze aus ‘u9ze yes> 2p “poqPLALOHY BOE HPTINGLY "BION O2 2 jeuperwur yeanzod - uagpdpsqagh OAK Yo.se Ze — ne) | ‘ETe Wop ipyp “wegsmazeyu sEHPIEDOAW Re sun ‘as§0 wipuuos souajofBoyy "Py yee Up w98saas9foqR. Ten essnurzeds yulazspuDs 2° UEMPPTE oloyAayeHIg pepuajalBour yezMEYO| Sipura uege IY, peajonjoq s9 EpoyfourD spur zseyR2s w UPN whuodAypaE L9Ia uuegotzssaidap aseyezs-1s (snd st AzST-depresszié nem ,corondrids” okai 1. Siilyos aorta stenosis 2.8% és 3. Cardiomyopathia 4.Anaemia 5. Hypokalsemia 6. Digitalis Aterhelés megszakitdsdnak indikaci6i -arendsceritinetekkialakulésa, betes kerése Aterheléses vizsgélat és a koszordérbetegséa jelenlétének valésziniisége cell hatiroznia, esak utina lehet meg- ‘2 coronariabetegség valdszinisépére 19.2. téblézat A kor, nem és a betegséx kl wegszabja a coronaria. get az adott populist it. A terheléses EKG vizsgil tegség esetében a szenzitivitis 8 szenzitivitisa; VPK(VP+AN). A val6ban coronariabetegek azon szézaléke, 417 nage Tot “7 = 1 Te a | “EOE ee | sieve pom een a ede ae! gras tsa Ye 993089 20 UO HUTA i sustouo ra ze efpyon pings pnd anoen ee at Es | ououo noyfou oza ump| exo, pizod seea UoBt noTou (am -s-elvezetések teriiletén, A QT-tavolsig 680 ms. 19.24, ébra 4a er agp 90°61 -uogay sipseoud © yppes.oy say unypweoued agosypoyyg "une UT spiny suet SI | ABUTEPLEF BEATEN WE_RKuOIG “OU SOK9 gp FosBexsadoyy -oruoeyos sysipmandogng sizpuiopef one SpsBoroqdoy yoruayel ova “repuBeIperONT (2499 $2°6D AXX XXVIL (19.27. dbra) EKG fédiagnézis: Myocardialis ischaemia. EKGzjellem26k: Transmmuralis ischaemia (mells6 fal). ‘Subendocardiali s6 fal). Alapbetegség: 67 éves ffi. Ischaemis szivbetegség, RDA stenosis. Hibernalt myocardium, Srivelégtelenség. Angina pectoris, Magyarézat: A betegen elég gyenge az R-hullémok progresszidja. Az egész mellss far teed hypokinsisnek mopelelen, nyt llspotan is tanomuralc ecacaan subendocardialis laesio jelei. me oa ‘ us ge wpe he 19.27. ébva XXVIT. (19.28. dbra) EKG fodiagnézis: Anterior ischaemia. EKG jellemz5k: —_Patologiés Q-hullim (inferior loka ‘Transmuralis ischaemia (anterior lokal Alapberegség: __RDAsstenosis. PTCA (nem sikeres), majd ijabb PTCA +stent CD okkluzi6, Az EKG a sikertelen PTCA utin torent. Magyarézat A Vielvezetésekben kialakult szimmetrikus negativ ‘T-hullimok ‘ransmuralisischaemiara utalnak (myocardialis hypokinesis). re BU 19.28. ébra 445 ye vey eno ze uREIOR! YOUITR-| AREHU smoUMUUZS n2zofa,T “suotoad wupSuy ‘SpsBoraqaizs spruuseyos] ‘OU song ZS "WoqyaspIOzaA|O-TAU-1 28 AOWEINY ANEBON, snunusnuts ‘nae ost sHeATISURL, agp 0861 SasSeraqdeqy ygewonoFova “sepuBenpof ONG (0499 ‘06 61) XXX bgp 62°61 ap a = oy or ee © [ay QgoKSe op “day gquoseyy“g3 URN 3} goyjow y Joureqos spurBue ze ouzayiuayaf uesojZ010s USB2I24 Y “sIsouEye Wonso TPZHEFO| ‘SPY ‘sIsoUIIOAKY TeFOSTIWE ‘suoroed varie iqeisuy ‘BosBoioqnrzs seruaeyosy ua} S949 7g -Basanagdoyy * ‘mueyos|symUsueR, ‘[soxs0u soUaNER EZTEAOT — yorMerrelonyy ‘mMDEYDS! SHEIMMISUEAL -sHpUBONPOOYG (6199 6°6D"XIXX XXXL. (19.31, ébra) EKG fodiagnésts 19,31, bbra Kiterjedt transmuralis ischaemia, XXXIL (19.32, dbra) 449 Ist mage #61 souryodky TesOST> psBonoqatzs sprulaey 8969 peRoragdoyy eqnecwoztars 2598570 osyopATe SHUNT PAL Auer suoMusueA], —-szoWBOpoF OYE (199 “FE6DNIXX ose nage E61 oo ane ‘n - ase ”- ' qe | a Nes = ™ = W ee i eyed | ne = “Wungpreookul YpuIqEH Wee wsISOUTS VCR 7 Opes ostour e enMEYRSI somefaf ap ‘wmupIeooK sodayioiy “Fou yOIayTOAE =i our, aneGou Aypyes woqyes;azDA}9 STplOaoNAd FEA Y”—TORPENABOHY -ssourjody nosTW SpxBen0q37-HONEE, suorood woiiry SpsBooqatzs spuaeyos|euouadsyy — -SpsRayaqdeny gre ousnue (earsegostsyemeasuen) YOUrRNY-L ANeBON, idoRDdAUNNTeR —¥OMONL-DNT “enupeqps| sresneasuss,

Anda mungkin juga menyukai