II- A FORRASOK

II. A FORRASOK

I. A FORRAS FOGALMA
Ebben a konyvben a ,,forras" fogalmat a szokottnal tagabban ertelmezzuk. A fogalom ilyen
kitagitasat eloszor 1976-ban alkalmaztuk a Szegedi Ostorteneti Munkakdzosseg kb'teteiben.
Forrasnak tekintiink minden olyan tenyanyagot, amelybol kozvetleniil vagy kozvetve a magyarsag korai tortenetere vonatkozoan ismeretekct lehet szerczni. Mivel a korszakrol igen
szukos irott anyaggal rendelkezunk, termeszetesen megno a tobbi forras jelentosege is. Az
irott forrasok mellett fel kell hasznalmmk magat a nyelvet mint torteneti forrast, tovabba a
regeszeti kutatasok, a fizikai antropologia, a ncprajz es szamos mas tudomany eredmenyeit.
Ez a komplex vagy interdiszciplinaris mcgkozelites mindig is jelcn volt a kutatasokban. Nag}-'
nehezseguk, hogy az egyes kutatok kompetenciaja - eppen a tudomanyok gyors ,,tagulasa"
miatt - nem terjedhet ki minden forrasteriiletre. Fenycget a szomszedos tudomanyteriiletck
eredme'nyeinek hianyos ismerete, illctve regi, mar elavult credmenyeinck elfogadasa. Neha
sajatos szelekciot tapasztalunk. A tarstudomanyok eredcmenyei koziil hajlamosak elhallgatni
azokat, amelyek egy-egy tctszetos elmclettel nem vagy csak nchezen egyeztethetok. Masker
azt a tipusii kOrbcbizonyitast latjuk, hogy egy valahol Ichetseges hipoteziskent eppen csak
mcgemlltett allitast a mtisik tudomanyban mar bizonyitottnak fogadnak cl, majd errc cpitve
magyaraznak jelenscgeket. Ezutan az eredetilcg csak feltcveskent megpcnditett Gtlct gazdaja
mint az otlctet igazolo bizonyossagot idezi kollcgajat, Ezekct a nchezscgeket nem lehet
tcljesen kikuszobolni, egyiitt jarnak e komplex tudomany muvelesevel. Megis, minden esetben kiserlctet kell tenni c buktatok clkeriile'sere. Ez csak akkor lehetsegcs. ha jol ismcrjuk a
forrasok termeszctct es forrascrtekuk korlatait, es arra torekszunk, bogy nc csak a forrasok
vallomasat, hanem a forrasok korlatait is ismertessuk, valamint minden csctbcn elvegczziik a
ibrraskiitikai munkat. Ez termeszetesen nem azt jelenli, hogy inindcnkinck, minden esetben,
mindent elolrol kell kezdenie, de a jozan kritikai szemlelet mindig nagyubb biztonsagot ad.

2. A FORRASKRITIKA
Minden forrastipus es minden egyedi forras mas-mas kritikai mods/eri igenyel, am vannak
bizonyos altalanos clvek, amelyok nagyobb forrascsoportokra is crvcnycsck. Vcgyunk egy
egyszerii tortenelmi eseme'nyt, mondjulc egy uralkodo hatalomra keriilescl. A/ esemeny idoben zajlik, a kornyezet sem biztos, hogy a folyamat egeszet es/.leli, escllcy csak annak
valamilyen szimbolikus esemenyet regisztralja (valasztas, koromi/as sib.), A/ esemenyt fel-

49

Jflgyzik, a feljegyzes belekerul az irott forrasba, az irott forras elkesziil, szerzqje a muvet
befejezi, esetlcg mcgszerkeszti, kesobb atirja vagy kiboviti. A miivet clkeszillte utan, esetleg
lig a szerzo eleteben es feliigyelete mellett lemasoljak, a kesz miivet kesobb ujra masoljak
4ft kc"s5bbi szerzok kivonatoljak, idezik. Ez a kilenc fazis csak a icgegyszeriibb esetet irja le.
Nem ritka azonban, hogy a forrasba belejavitanak, kihagynak, utolag besziimak reszleteket
| Itb. A masolatok nagy resze igen kesei, ezert az credeti szoveget a masolatokbol kell visszafmenoleg rckonstrualni. Neha a masolatok egymashoz valo viszonyanak, agfajanak kiderite'se, vel ketl megallapitani, hogy mi allt az eredetiben. S ekkor meg nem szoltunk a tudatos,
atos vagy a tajekozatlansagbol credo hamisitasokrol, tevedesekrol es elirasokrol. Mind| ezek felderitese nemcsak a forrasok nyelvenek, hanem a forrasok irasanak, illetve sajatos
fl helyesirasanak ^s roviditeseinek isrnerctct is feltetelezi. A toitenesznek termeszetesen a forrahfok szakszerii kozrebocsatoira kell hagyatkoznia, hiszcn nem vegezheti el minden esetben a
!' forraskritikai munkat. Arra azonban torekednie kell. hogy kritikai kiadasokat hasznaljon, es
I ha maga nem is vegzi el a forraskritikai munkat, vilagosan latnia kell, hogy forrasa milyen
'-. kritikus problemak hordozqja. A kritikai kiadas azonban nem pusztan a forras nyelvenek es
Irdsanak, illetve paleografiajanak ismerctct kivanja meg, hanem a kiadonak rendelkeznie kell
izokkal a targyi ismeretekkel is, amelyek alapjan a nem vilagos, problematikus helyeket
irtelmczni, magyarazni tudja. A kutatasok elorehaladtaval a tudomany ujabb es ujabb ismeretekkel bovul, ezert a forrasok kritikai kiadasat bizonyos idonkent meg akkor is meg kellene
lijftani, ha azt a maga koraban szakszeruen elvegeztek.
A kritikai kiadasoktol el kell valasztani a forrasok ertelmezese't, meg akkor is, ha cz nem
mindig egyszerii. A forrasok adatainak ertelmezese termeszetesen visszahat vagy visszahathat
a kritikai kiadasra. A kritikai kiadast es az ertclmczcst azonban modszertanilag celszerii
ktilbnvalasztani.
Sajnaiattal kell megallapitani, hogy a korai magyar tortenelem irott forrasai koziil alig
van nehany. amelynek kritikai fcldolgozasa kielegito es korszerii szinvonalon tdrtent volna
meg. Mintaszerii kivetelt kepez a De adtninistrando imperio kiadasa.
Ami a forrasok interpretaciojal illeti, a boseg zavarat tapasztaljiik. A forrasokban a
magyarsagra kozvetlenul vonatkozo vagy vonatkozlathato adatok mennyise'ge es minose'ge
korlatozott. A honfoglalas elolti korszak magyarsaganak szomszedaira vonalkozoan eleg forrassal rendelkezunk ahhoz, hogy rekonstnialhassuk annak a tertiletnek a tortenetet, amelyen a
magyarsag is tartozkodolt. Az alabbiakban majd kiserletet lesziink aiTa, hogy egy olyan
kelet-europai tortenelem vazlatat rajzoljuk meg, amelynek a honfoglalas elotti magyarsag
biztosan resze voll. A forrasokat tehat csak abbol a szempontbol vessziik figyelembe, hogy
mit mondanak a kelet-europai steppe es ligctes steppe ovezet, az Ural hcgyseg es folyo, a
Kaukazus, a Fekete-tenger es a Karpatok keleti oldala altal hatarolt temletre, valamint a
Balkan teriiletere vonatkozoan. Kiilon csoportot kepeznek azok a forrasok, amelyek a Ka.i~pa.tmedence honfoglalas elotti allapotara, illelvc magara a honfoglalasra vonaEkoznak.

~ ^ o x.

a 3:5 IT

EL 6sN e3 El5
i*r

O= O; N
-1 N ,
O: fl>- a

* S&
CTQ

P-

P^

X"

nq

fp- v;

&-
p: P
n, cn

0= cm

r^J

i-^

? OQ
'i

VJ

S.

"r

^^

0= p, g

pi O

5 E,,g

O!

5
sa M
Oi-

B.^^.

IS P
5~ o ?r

OC' .N
iu

ij^

^-ss

<!

T^
.
- o- K
r a^
~g
PI - !
N
ni fS^ j^ ^" IT] m

31

K. ot

S.

c_
^4

QK

L^d

--J--

r-t-

If
N

1-1

~h
O

[L ^r
^J

!<" o=

.*-.

UJ

El 3~
P- n>
vi fr
O
IT 5"

&3

h
OO
|g_
3 rjo
Q

5- f f* K' S~

N' rra'

nertetese

?T*

B.
5^

ro
||C^ 1 I EL'
<

C^
<T>

a. P.

S "' ^"

g: pt

J*

C- 3

* i 1 1ni- ?^ ?r If
5:

& ffi -rt 5. S" <

vi
" S
n
^ C/5 r-r

^+5 nq

tt

" cn ^, P o
ffi

>r,r^ E

Jp

VI

"- n' ei '^ :

S= S- S P

ff ^ 2.5
S" SO

^' ^' w

magyars
iinkbol t

n
l ^

tl osszea

t3 fn

> -- s& E.

s^

<oq

,r

B 2 . g ^
o- pr

o ^ 5r
^_
'

al^g

Sanaton provinciak
Csaszari provinciak
Augustus altal I6trehozott provinciak
Kliensallamok
A Romai liirodnlum Augustus (Rr. c. (o Kr. LI. I4j ;il;ni

II. A FORRASOK

53

koruk helyesirasa es grammatikaja mellett a klasszikus szabaiyokat is, es ezek szamos

eiban keverednek (1. 7. abra az 54. oldalon).
Hogy egy peldan bemutassuk, milyen egyenetlen ertcku lebet egy forras, rb'viden nezziik
(, hogyan kertil az olvaso ele a Birodalom kormdnyzdsa cimii mil
Azok kozott a forrasok kozott, amelyeket a szcrzo, Biborbansziiletett VII. Konsztantin
izai (913-959) hasznalt, volt crcdcti szoveg, jeletites, beszamolo s mar elkeszult osszefogi, amelyeket szamara kivonatoltak. Ezckct atirtak es masoltak a csaszar szamara, aki ezek
lasznalasaval altalaban diktalt, neha sajatkeziilcg irt. Igy keszultek el azok a rcszek, ame|ket eredetileg ket mube gyujtottek ossze, s melyek cime Nepekrnl, illetve Tartomdnyokrol.
945 korul kcszulhettek el, de azutan az cgcsz munkat a csaszar atszcrkcsztette, es a
i valtozat 952 koriil lett kesz. A miivet az udvari masolo vagy masolok nyilvan Icmasol(. Ez elveszett, de keszult rola 979 korul egy ujabb masolat. Ez is elveszett kesobb, de meg
1059 es 1081 kozott ujra lemasoltak, es ez a masolat szerencseie fennmaradl. Jclcnlcg
flzsban orzik. A szovegnek sok olvasqja koziil volt aki beleirl, volt aki belejavitott, volt aki
margojara irt megjegyzeseket. A helyenkcnt erthetetlen vagy olvasbatatian szavakat
Igiszitettek, kijavitottak. Errol a parizsi keziratr61 azulan ket masolat keszult. Vannak
me olyan bejegyzesek cs javitasok, amelyek a masolatok keszite'se elotti idoboi szarmaz6s olyanok, amelyek kesobbiek. A Vatikanban orzott masolat 1509-ben keszult, a mode1560 es 1568 kozott. A vatikani keziratrol nem sokkal annak elkeszulte utan, 1509 es
1529 kozott ujabb masolat keszult.
A munkat eloszor Mcursius adta ki 1611-ben a vatikani kezirat alapjan, majd Bandur
711-l-ben, aki ismerte a parizsi keziratot, cs oiyan reszeket is el tudott meg olvasni, amelyek
i olvashatatlanna valtak. Bekker 1840-es kiadasa Bandur szovegen alapul.
A szovcg Moravcsik-fele kritikai kiadasa azon alapszik, hogy ismcrtc ezt a szoveghaI'Omanyozast, es igyekezett az ercdcti szdveget a leheto Icgpontosabban rekonstrualni. Ebaz is segitettc, hogy A birodalom kormdnyzdsdban vannak olyan idczctck, melyek korabirt munkakbol valok. Nemelyckct ezek koziil mas szovcghagyomanyozasbol ismcriink,
Igy meg lehetett allapitani, hogyan masoltak a csaszar koraban. De termcszctcsen A birotlom kormdnyzdsdnsik egyes reszci mar a 952 koriili. meg a szerzo altal latott masolatban is
eltero minoscguek voltak, vannak pantos cs hanyag, jol es kevcsbc fig^'elmesen szerDfiztett reszek.
Az ilycn szoveggel kapcsolatban ket szclsoaeges magatartas lehctscges. A tulzo kritikus
egyetlen egy reszlctct sem fogad el hitelesnck. A naiv olvaso viszont minden betiit,
linden allitast pontosan feljegyzett es rank drokitett igazsagnak gondol. Azonban nem egyerden a kb'zeputat kcll keresni, hanem a filologiai ervelessel alatamasztott jozan kritikat.
Szo'veget nem szabad kenyiink-kedviink szerint javitani, de megvaltoztathatalan tenykent
lehet clfogadni. Az alapelv megis a Icgkisebb javitas elve, amelynck az egesz miivel,
innak szellemevel cs rcszleteivel, tovabba a mashonnan ismert tenyekkcl kcll osszhangban
Unnie.
j
A hunok megjelenesevel tobb bizanci szerzo is foglalkozik. a legfontosabb koziiliik a
Kr. u. 410 es 420 kbzb'tt szulctctt Priszkosz retor. Fontos kovetek kiserojekent kcreste fel
448-449 tajan Attila udvarat, A kor esemcnyeit mas forrasokbol cs sajat feljegyzeseibol
Ryolc konyvben foglalta ossze. Miive valoszinuleg a 411 es 472 kb'zbtti idot olelte fel.

54

A HONKOGLALO MAGYAR

gtirttg betii

gorSg betiikapcsolat

(i
...
_
-._

di
P

-_

ecu

Tf

-^-

y+t. c

Y*
7X

~_

-_.

5
s

et
U

e
th

ft
i

_ ___

- _

.
1

jiff
V

vr

<5
o

__

g
ng

nk
nh
d
C

eu, ev

z
c
th
i

mb, b

nt

nd
ksz
o

k
1
m

ou

on

7T

r
sz

fl
Ul

ui

ph

- _

kh
psz
6

X
y

to

oi

jfi, e

_ <p
__^

a
e
an, av

k
1
m
mp

_ o, <
-

atiras a kOzSpgtirog
kiejles szerint

01

-_
-

g
gg
g+i. c
gk
gkh
d
e
ei
eu
7.

11

__

dtbetuz^s
a klasszikus goriig
szerint
a
ai
an
b

II. A FORRASOK

r
sz
t
i
i
f

rhunoknal tett utjat nyilvan mindjart hazaterte utan feljegyezte, majd a leirast a huszonhamulva befejezett munkajaba illesztette. Az eredeti mu nem maradt fcnn, csak kivonatb61 ismerjuk. Tbbben kivonatoltak, igy az 580 koriil meghalt Cassiodorus, akinek muveczek a rszek viszont csak Jordanes idezeteibol ismeretesek. A fo forras, a Konsztan105Z altal keszittetett kivonatok, 950 korill johettek letre. A kivonatok jelenleg ismert
SOlatai nem korabbiak, mint a XVI. szazad,
A Hun Birodalom felbomlasat kovetoen jelentek meg a bizanci irodalomban is az elso,
Btosan torok nyelvu nepek, kozottuk az onogurok. A 453, illetve a tiirkok es avarok mcgse kozotti idoszak forrasai kozul megemlitendo a vilagutazo Koszmasz Indikopleusztesz
10 kftrul keszult fdldleirasa. Miivenek Icgrcgcbbi ismert masolatai a VIII-1X. szazadra
Itilhatok. Joannesz Malalasz 18 kotetbol allo vilagkronikajanak masolatban fennmaradt
ize 563-mal er vegct. A szerzo valosziniileg 578-ban hall meg, czert lehet, hogy az elveBtt reszck tovabbi fejezeteket tartalmaztak. Sokan kivonatoltak. Egy kezirat tartaimazza a
lljes fennmaradt szoveget, ez is az credetirol keszult korai kivonat XL szazadi masolata.
miibol szamos mas szerzo munkajaban maradtak fcnn idezetek. A kor egyik legjelentosebb
Jttine'sze Prokopiosz volt, akinek harom muverol is tudunk. Nyolckotetes Tdrtenete 553
Jrtil kesziilhctctt el, Jusztinianosz haboruit irja ie. Masodik muve. az Anekdota, illetve a
ifltkos tdrtenet kesobb adott cimekcn Ictt ismert, mig a harmadik mu a csaszar cpitkezeseirol
Illimolt be. A tdrteneti rnu legkorabbi ismert masolatai - egy resz kivetelevel, amely XIII.
IWizadi - a XIV. szazadbol szarmaznak. Prokopiosz miivet Agathiasz foiytatta, aki az
1352-558 kozotli idoszakot targyalta, s szolt az avarok megjclcncserol. A munka legkorabbi
iimert masolata a X-XI. szazadbol valo.
A turkok cs az avarok megjelenese nagyobb fig>relmct csak a kovetkezo korszak iroinal
iViltott ki. Theophanesz Bizantiosz tizkdtetes tortcnctc, amely az 566-581 kozotti evckct o'lcli
fel, csak nehany rb'vid kivonatban maradt fenn. Menandrosz Protektor miive 582-ig kovette
AZ esemcnycket. Az 6 munkaja sem maradt fenn, dc kesobbi bizanci szerzok, igy Thco.philaktosz Szimokattesz es Konsztantinosz kivonatai (masolatok a XVI. szazadbol) muvenek
10k r^szletet mcgoriztek.
Menandrosz miivet Theophilaktosz Szimokattesz foiytatta, aki konyvcbcn az esemenyeket 602-ig, Maurikiosz csaszar halalaig kovette. Legrcgibb ismert masolata a XI-XII. szazadb61 valo. Maurikiosz alatt keszult az a hadtudomanyi munka (Sztrategikon), amely a nomadok hadviseleset irja le. Bar a miiben igen sok a klasszikus gorog hagyomanybol alvctt elem,
igy a szkitakrol szolo kozhcly, a leirasban megjelennek a liirkokrol szolo megfigyelesek is.
Egyes adatok a VI. szazad utolso evtizedeinek allapotait tiiki'ozik. A mu a kivonatokon kiviil
fl mdsolatokban maradt fcnn. A legregebbi ismert masolat a X. szazadbol valo.
Herakleiosz (610-641) uralma alatt Bizanc igen szoros kapcsolatba keriilt az avarokkal
t& kulonfele torok nepekkel. A Perzsia elleni allando hadjaratok soran ekkor is igcnybe vettek
a steppei nepek katonai scgitseget. Herakleiosz egy perzsa-avar-szlav szovetseg tamadasaira
valaszul ellentamadasba ment at, cs 627-ben kazar segitseggel donto vereseget mert a szaizanida Pcrzsa Birodaiomra. A korszakkal a husvct napjanak kiszamitasat is ismcrteto, ezert
Husvet-kt-Qnikanak nevezett ismerctlcn szerzqju mu foglalkozik, amely a korabbi korokat

psz
6

^ 7. A gcirog betiik es betiikapcsolatok atbctiiz^se es atfrasa

56

A IIONFOGLALO MAGYAR NfiP

mas szcrztik miivei alapjan mutatja be, de sajat korara onallo adatokkal is rendelkezik, es az
esemenyeket 628-ig ismerteti. Legregibb ismert kczirata a X. szazadboi valo.
Az avarokkal foglalkozik Theodorosz Szinke/losz 627 korul keletkczctt szentbeszedc
(X-XI. szazadi masolat) es Georgiosz Piszidesz verses tortenelmc {XIV. szazadi masolat, de
kivonatok mas szerzoknel is). A kazarok es a Balkanra vonuld bulgarok torteneti esemenyeire
utal Agathon iratmasolatok ele irt Bevezetofa amely 715 elott keszult. Thcsszaloniki vedoszcntjcnck. Szcnt Demeternek (martirhalalt halt 305 elott) az elctrajza sok kesobbi torteneti
adatot is tartalmaz. A VII. szazadi torteneti esemenyeket cmlit5 resz a VII. szazad vcgen
keletkczhetett (masolat a XII. szazadbol). Bizanci forrasok tobb izben ideznck olyan listakat,
amelyek felsoroljak a korabeli piispoksegeket, igy a krimit is. Ilyen listakat ismeriink a VIII.
szazadbol (733 es 746 kdzti idobol, masolat a XIV. szazadbol) es a IX. szazad elejerol (805 cs
815 kozotti idobol).
A 818-ban elhunyt Theophanesz 810 cs 814 kozott irta Khronographia cimii nagyhatasu
tdrtcneti miivet, amelyben a regebbi korokra vonatkozo tudnivalokat elodei munkaibol allitotta ossze, mig a VII. cs a VIII. szazadra vonatkozo fejezetek szamara reszben elveszctt
kortars szerzoktol, reszben szemtaniiktol is szerezhetett adatokat. A miivet mar 873-875
kdriil Icforditottak latinra (masolat a X. szazadbol). Nagyjabol azonos forrasokbol dolgozott
Nikephorosz patriarka (meghalt 829-ben), akinck rovid torteneimc a 602-769-es cvcket beszeli cl (masolat a XII-X1II. szazadbol).
A kovetkezo korszak szerzoi mar a honfoglalas kozvetlen elozmenyeivel es a honfoglalassal kapcsolatos e'rtesiileseket kozoinek. Ezek a muvek ket neves csaszar. Boles Leo
(886-912) es Biborbansziiletett Konsztantin (913-959) alatt keszilltek. A Boles Leohoz intezett dicsoito beszed szerzojc, Arethasz az, aki elso izben emliti a magyarokat turki (inrkoi),
azaz tiirk nev alatt 902-ben. Roviden cs kulonbozo ncvek alatt ez ido tajt tbbben emlitik a
magyarokat. Igy Phihtheosz 899-bcn a csaszari tcstorok kozott emliti a tlirk newel a magyarokat. Nehany hadaszali munka is ebben az idoben mar a magyarokat ncvczhette turknek. DC
him es szkita ncven emliti a magyarokat Leon Diakonosz 992 tajan keletkezctt muveben,
amelyben a 959-976 kozotti esemenyeket targyalja (XII. szazadi masolal). VisTont az italiai
kalandozasokkal kapcsolatban a Pdpak krdnikdja cimii mii a 891-929 kozti korszakot leir\'a a
922. evi esemenyekncl a magyarokat ungri neven emliti (masolat Xlll. szazad), ahogy ezt a
Szcnt Gyoi-gy csoddi cimii munka cs a Szent Vazulnak (Baszileosz, meghalt 944) XI. szazadbol rnasolatban fennmaradt eletrajza is tcszi.
904 korul keszult el Boles Leo Taklika cimii miive, amelynek fo fonasa Maurikiosz
basonlo munkaja, illetve sajat koranak tapasztalatai voltak. Maurikiosz muvehez legalabb hat
hclyen fiizbtt olyan bovitesckct, amelyek a magyarokra vonatkoznak. A mii ncmcsak a magyarok hadviselcscrol, hanem eletmodjarol es a 894-896. evi bulgar-bizanci haboruban jatszott
sajat szerepukroi s a vcluk kotbtt szovetscgrol is szol. A Icgkorabbi masolat a X. szazadbol valo.
Nikolaos- Misztikosz, a 925-ben meghalt konstantinapolyi patriarka Szimcon bulgar uralkodonak irt Icveleben a magyarokat is emliti mint ,,nyugati tiirkokct" (X. szazadi masolat).
A honfoglalo magyarsagra vonatkozo legfontosabb bizanci forras Biborbansziilctett
Konsztantin munkaja. Melleknevct arrol a biborszinu marvany szobarol kapta, ahol az uralkodo elsosziilott fia, a tronorokos szuletctt, ilyen mellekneve egyebkent mas tronorokbskcnt
sTiiletett uralkodonak is volt. Hctcves volt, amikor apja 912-bcn meghalt, ekkor elobb nagy-

II. A FORRASOK

57

, majd ennek halala utan a flotta parancsnoka, Romanosz Lakapenosz ragadta magahoz
talmat. Konsztantin a teiryleges hatalmat csak az 6 944-ben bekovetkezett szamiizetese
gyakofolta. Kozben visszavonult es magat a tudomanynak szentelte. Nagy munkatarsi
fcval dolgozott, amely b'sszegyujtotte cs kivonatolta a regi irok munkait. Ebben a kivonat|temenyben maradt fent szamos korabbi tortenetiro munkaja is. Konsztantin tcrmekeny
I Volt, es nehez megmondani, hogy a szamos munka kOziil, melyiket irta 6 maga. Mindenezek a miivek a csaszar neve alatt maradtak fcnt. A szamunkra legfontosabb munkanak
letileg nem volt cime, gorog felirata is csak annyit arult el, hogy a szcrzo czt a munkat
>z intezte, aki akkor mar csaszar volt. A muvet elso kiadoja, Meursius nevezte el 1611administrando imperiomk. Azota a gbrog miivet ezcn a latin cimcn szokas idczni. A
v6gs6 formajat 951-952-ben nyerhette el, es Konsztantin valoszinuleg 952-ben adta at
lik. Az egycs rcszckct credetilcg kitlon es kuionbozo idoben irhattak. A belso datalasi
3's^gek alapjan megallapithato, hogy 948-tol keszulhettek, megpedig bizonyos reszek
ast61 fuggetleniil.
Ogy tiinik, hogy Konsztantin eredetileg a nepekrol (peri ethnon) akart egy nagy,
Siklopedikus osszcfoglaMst-irni, majd kesobb szandekat megvaltoztatva a fiahoz intezett
Itasok gyiijtemenyet allitotta ossze. Az eredeti szandek szerint In reszek tobbsege azonban
Wnkaban maradt, s nenris 'mindig illenck a kesobbi szerkezetbe. Konsztantin igyekezett
Isait pontosan hasznaln.i, s ahol ellenorizni lehet, ott megallapithato, hogy elodeit szolgai
ssaggal kovette. Nemcsak irott forrasokat hasznalt, hanem kovctjclcntcscket, szemtaniik
Hamoloit is, es ezek nemelyiket nyilvan munkatarsai jegyeztek le.
A magyarokrol sz616 reszek tobb forrasra utalnak. Ezek kozott volt a ket magyar,
lecsii es Bulcsu: akik nyilvan tolmacs segttsegevel adtak elo valaszukat arra, amit a
krdl kerdeztek toliik. Ugy tiinik, hogy ezek pontosito kerdesek voltak. A 40. fejezet
[in hat hosszabb-rb'videbb mondat ugy kczdodik, hogy ,,tudni valo" ('iszteon). Ezek amo,,ki kicsoda Magyarorszagon'1 kerdesekre adott valaszok voltak. A csaszari udvarban a
[yarokrdl mas Icljcgyzcsek is Ichcttck, cs ncm mindnek azonos a forrasra. A De admiItrando imperio szovege - mint fentebb lattuk - csak egy XI. szazadi bizanci masolatban
it rank.
A Biborbanszuletett masik munkaja valojaban egy gyujtemenyes mii, amclyct szintcn a
16k latin cimevel DC cerimoniis aulae Byzantinae cimen szoktak idezni. A munka tartalaz udvari ceremoniak ieirasat, de szamos mas temat is targyal. Alaposabb vizsgalata1)1 kitunt, hogy a rendelkezesre allo XII. szazadi ke'zirat nem lehet annak a Biborbansziiletett
isztantinnak a miive, akinek temetkezesi helye is meg van emlitve egy hclyutt, illetve nem
Mt az eredeti hii masolata sem. Mas reszei viszont tartalmazzdk a csaszar fiahoz intezett
/ezeto szavait.
Georgiosz Monakhosz irt egy Vilagkronlkak, amely 842-ig targyalta a vilag altala ismert
tinetet. Ezt a munkat egy ismeretlen szerzo folytatta. A munka Romanosz Lakapenosz
Jalaval zarul, s iigy tiinik, az ckkor hattcrbc szoritott Konsztantinnal szemben ellenseges
lletii volt. Ez azert fontos. mert valosziniisiti, hogy a szerzo nem a Konsztantint korulvevo
lUnkatarsak egyike. A Gyorgy bardt kronikdjdnak folytatdsa (Georgius monachus contitatus) cimen ismert miinek ket szerkesztese is fennmaradt, az A valtozattal szemben a

A HONFOGLALO MAGYAR NEP

II. AFORRASOK

szcrzcii jogokat, ezert gyakran masoltak egymas munkait anelkiil. hogy ezt emlitenek. Sok
esctbcn lehctctlen pontosan megmondani, ki a szerzqje egy-egy adatnak. A XII. szazadtol
kczdve megsziint az elsodlcges foldrajzi irodalom, de ckkor kezdtek a nagy lexikonokat,
gyujtemenyes munkakat osszeallitani, melyek azert fontosak, mcrt sok esetbcn csak ezekben
maradtak fenn joval korabbi miivek.
A Kvarezm varosabol szarmazo es 847 koriil mcghalt al-Kvdrezmi egy ptolemaioszi
vilagterkephez irt kiegesziteseket es magyarazatokat. A magyarazatokban foglalkozott KeletEur6pa leirasaval is. Ugyancsak a IX. szazad kbzepen irta meg iniivct ai-Dzsarmi, aki bizanci
hadifogsagabol hazaterve irta le Bizancot es szomszedait. Miive elveszett ugyan, de sokan
kivonatoltak. Szinten Bizancban raboskodott Hdrim ihn Jahja valamikor 900 koriil. A Bizancot es nepeit, valamint sajat utjat Iciro munkaja szinten csak mas szerzb'k idezeteiben
maradt fent, tb'bbek kozott Ibn Rusztanal.
911-ben halt meg a kalifa bizalmasa, Ibn Hordddzbeh, az Utah es birodalmak konyve
mufajanak kialakitoja. Szoktak postaminiszterkent is emlegetni, dc valqjaban fcladata a hadi
s kereskcdelmi utak felderitese lehetett. Ismereteit eloszor 846 es 847 kozott foglalta ossze,
majd 885 s 886 kozott atdolgozta a munkat. Szamos utijelentest drzb'tt meg, kbzbttuk a
K6zep-Azsiarol szolo es 847 elottrol szarmazo Szallam-fele heszdmolol. Ezzel a IX. szazad
vegcre megteremtodtck az arab fb'ldrajziras alapjai. A mil legkorabbi rank maradt kezirata
XII. szazad elotti.
Az alapokhoz uj anyagot hozott al-Jakuhi (megh. 897), Ibn al-Fakih (IX, sz.), Kuddma
(megh. 958 koriil) es rnasok.
Ibn Fadldnnai kissc reszietesebben kell foglaikoznunk, ugyanis a honfoglalo magyarsag tortenetc muszlim forrasainak ertekelesehcz erre kiilo'nos sziikseg van. Anelkiil, hogy
a honfoglalo magyarok tortenetevel kapcsolatban kesobb meg reszietesebben targyaiando
bulgar-tdrok tortenclcm kerdeseit itt erintenenk, csak annyit emlitiink, amennyi Ibn Fadlan
utja politikai-tmleneti hattercnek megerteschcz okvetlenul .szukseges. A X. szazad elejen a
kazar uralom alatt allo es a kSzponti nyomas alol szabadulni akaro bulgar-torokok jelentos csoportjai a X. szazad elejen mar a Volga-Kama-Csercmsan folyok altal hatarolt teriiIctcn eltek. A szomszcd torzseket is megszervezo. cgyre onallobb bulgar uralkodo fonnailag meg kazar alattvalo volt. Gazdasagi megerosodesehcz jelentosen liozzajarult a volgai
kercskedelem ellenorzcse es az a kulcspozicio, amclyet a szlav Icriiletekrol kelctre, mindenekelolt a Kvarezmbe tarto kereskedelmi utak feletti uralom jelentelt. Ebben a heiyzetben a bulgar uralkodo szamara a bagdadi kalifa tenmeszetes szovetsegest jelentett a zsido
vallasu vczcto reteggel, a kazarokkal szemben. Ezert levelben kert tamogatast es szovctseget Bagdadtol. Ebben javasolta, hogy a kalifa kiildjon egy szernelyt, aki az iszlam tanaira
oktatja, az iszlam torvenyeire megtanitja, s aki szamara egy imahazat es imafulket epit,
hogy az egcsz orszagaban vcgbevihesse a tcrito munkat. Tovabbi segitscget kert, hogy
eroditeseket. varakat epithessen vedelmiil az ellenseges kiralyok ellen. A level kivonatabol
is vilagos, hogy az iszlamra valo atteres fejeben a bulgar uralkodo katonai segitscget ker,
megpedig a kazarok ellen. A bulgar uralkodo levelet erdekes modon egy kazar ferfi, alHazari vitte a kalifahoz, nyilvan a kazar uralkodo egyik, a volgai bulgarokhoz mcnekiilt
ellenfele. Al-Muktadir kalifa (908-932) valaszul egy kiildo'ttseget bizott meg a lebonyolitassal. A koltsegek fedezesere egy eppen kegyvesztctt diisgazdag kincstarnok elkobzott

Igyonab61 a Kvarczm mellett fekvo birtokresz jovedelmet rendelte. A kalifa kovetsegeaz azt vezeto Szauszan al-Raszi mellett harom szemcly vett meg reszt: Tegin al-Turki,
larsz al-Szaklabi, valamint Ibn Fadlan, vagyis ket torok, akik koziil az egyiket Fadlan
|ak ,,a toroknek" nevez (al-Turki), a masik pedig egy volgai bulgar. Ebben a szovegben
altalaban a szlavokat jelolo szakdliha nev mindig a volgai bulgarokat jeloli. A kitldott923. aprilis 2-an indult el Bagdadbol, es kcriilo uton ment a voigai bulgarokhoz.
Jnnek ket oka is volt. Az egyik nyilvan az, hogy kikcriiljek a kazarokat, a masik pedig,
)gy hozzajussanak a Kvarezmben szamukra rendelt penzhez. Valoszmiileg volt ennek a
SrlU6nek egy harmadik oka is. Kvarezm ekkor a Buhara kozponttal uralkodo Szamanidalinasztia szomszedja volt, es bizonyos mcrtekig fuggott tole. A Szamanidak, akik formaiIg a bagdadi kalifa vazallusai voltak, errol a teruletrol mar korabban is tettek kiserletet
l, hogy a Kazar Birodalom hata mogott elo pogany torok torzseket az iszlam liitere
iritsek, es igy kiepitsck az arabok szb'vetsegi rcndszeret. Kvarezmnek cs Buharanak valoinuleg mar ekkor fontos szercpct szantak a volgai bulgarok teriteseben. Ibn Fadlan es
sai Buharaba erkczve azonnal a helyi uralkodo, ,,Bagdad helytartoja", Naszr ibn Alimad
liniszterehez, al-Dzsqjhdnihoz mentek, akit Ibn Fadlan csak a ,,tiszteletremelt6 orcgnek"
HCvez. Dzsajhani szolgat cs szallast rendelt nekik, cs utasitast adott, hogy minden kivansa|llkat teljesitsek. KUlonbozo okokbol Ibn Fadlan es tarsai tovabb maradtak Buharaban,
iBlint tervezt^k, es mint leirta, a 28. napon mar turelmetlenek voltak, mert attol feltek.
.bogy a bcallo tcl megakadalyozza tovabbi utjukat. Szempontunkbol itt az a lenyegcs,
-hogy Dzsajhani ekkor mar idos szemSly volt, es hogy hosszan. majdncm egy honapig
.Voltak egytitt Buharaban. Mivel tobb Dzsajhani is volt, es a Dzsajhani nevevel jclzctt
-foiras valdszi'niileg nem is egy Dzsajhani miive, itt vilagos, hogy Abu Abdullah
Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajhanirol van szo, akit fia 937-bcn kovetett a miniszteri
poszton. Ez a Dzsajhani 941-ben mcghalt. es unokaja 976-ban lett miniszter. Nagyapja
munkajat nagy valoszinuseggel 6 fejezte be. Az Ibn Fadlan es kiscroi altal Buharaban
tttltott ido elegendo volt arra, hogy Dzsajhani kikerdezze a vcndegeket. Azonban a Dzsajhdni-tudositasban olyan rcszlctek is vannak, amelycket Ibn Fadlan ckkor meg nemigen
tudhalott. Sajnos nines tudomasunk arrol. hogy Ibn Fadlan milyen uton tert vissza Bagdadba, de mas utat aligha valaszthatott, mint amclycn jott. Igaz, Ibn Fadlan utleirasa a
Kazar Birodalom leirasaval fejezodik be, cz a szb'veg azonban inkabb a Kazar Birodalomr61 szerzett, es nyilvan a kiserojetol, al-Hazaritol kapott ismeretckct tartalmazza, es ncm
Bzemelyes tapasztalatokon alapszik. Termeszetesen figyclembe kell vennL hogy a BuharAba erkezett kuldoltscg tagja volt egy volgai bulgar ferfi is, es tole is sok adatot tudhatott
meg Dzsajhani. Mindenesetrc annyi biztos, hogy a Dzsajhani-tudositast tartalmazo szbveg
igen sok rcszbol ailt, es forrasainak egy resze egykoru volt. Dzsajhani masik kozeli es
nyomon kbvetheto ismeretforrasa al-Balhi volt. Ballii 934-ben halt meg, es egy reszietes
fttldrajzi munkat hagyott hatra, amcly ugyan nem maradt fent, de Isztahri es Ibn Haukal
kivonatai nagyobb reszeit megoriztek. Balhi Dzsajhanival olyannyira szemelycs baratsagban volt, hogy az rabszolgalanyokat kiildott szamara. Egy masik szcrzo, Abu Dula/943ban szamolt be arrol, hogy kbvetkent vegigutazta a torok, pcrzsa es ormeny terulctcket, es
adatokat gytijtbtt. K^t utlcirasa kozul a turkbkrol szolo nem megbizhato, es tele van masodkezbol szarmazo, neha teves ismerctckkel. Azonban azt irja, hogy Dzsajhani utasitasa-

69

70

A HONFOGLAL6 MAGYAR NBP

ra kclt litre, ezc'rt ez a Dzsajhani mar csak a 941-ben meghalt fiu lehetett, s aligha lehetett
clctbcn az clso Dzsajhani, aki mar husz ewel korabban, Ibn Fadlan koraban ,,tisztcletro
mclt6 oreg volt", bar ezt teljesen ncm tudjuk kizarni.
Mint mar fcntebb lattuk, Ibn Fadlan Buharabol Kvarezmbe ment, majd onnan a bcsenyok
cs a baskirok foldjen atkelve ert el a volgai bulgarok foldjere. Hosszu ideig Ibn Fadlan munkajiil
is csak Jakiit nagy foldrajzi szotaraban kozolt kivonatokbol ismerliik. Azonban az afganisztani
Meshedben 1923-ban felfedcztek egy teljcsebb keziratot, amelyrol eloszcir Herzfeldnek kcs/itcttck fotokopiat. Egy masodik fotokopia keszult 1935-ben a szovjet akademia szamara.
A szovcget azutan kiadta egymastol reszben fiiggellcnul 1939-ben a Szovjerunioban Kovalevszkij
(ckkor nev neikiiL Kracskovszkij szerkesztoi neve alatt) es Bonnban Zeki Valid! Togan. 1936ban az Afganisztanban utazo Ligctinek is keszitettek egy fotokopiat, amelyct Budapesten
oriznek, cs ennek fakszimilcjet adta ki mcgjegyzeseivcl Czegledy Karoly 1950-ben. Tcrmeszctcsen a meshedi kezirat sem eredeti, hanem szolgai, sok helyen romlott es viszonylag kesei,
roviditett masolat. Ezt onnan is tudni lehct, raert a XII. szazadban elt Ahmad Tmzi, illetve
Nadzsib Hamadani, valamint a miivet 1593-ban megirt Amin Rdzi boven idcznek Ibn Fadlan
nuive'bol, cs ezekben vannak olyan reszek is, amelyck sem a Jdkut-fele szotarban; sem a
meshedi keziratban nincsenek meg. Jakut egyebkent maga jegyeztc meg, hogy tobb Ibn Fadlankeziratb61 dolgozott. A meshedi kezirat ncm teljes, es a vege biztosan bianyzik, igy ennek
rekonstrukciqja csak a kesobbi masolok es Jakut szotaranak segitscgevel lehetscgcs.
Mint mar fcntebb is lattuk, a Dzsajhani-forraskritika kcrdesei nincsenek teljesen mcgoldva. Ugyanis vitatott egy masik fontos arab szcrzo, Ibn Ruszta datuma is. Hetkotete.s
muvenek csak az utolso kotetc maradt rank. Ebben azonban vannak olyan reszek, amelyck
egyeznek a Dzsajhani-muvel. Ezert tobben a munkat a X. szazad hiiszas eveinel kesobbre
dataljak. Masok crvclese szerint viszont a mii 913 elott, esetlcg meg 903-ban irodott. Ezek
azonban mind un. ex. silentio en^ek, vagyis azzal e'rvelnck, hogy bizonyos esemenyek, amelyek ezek utan az idopontok utan tortentek, hianyoznak a miibol. Azokkal szcmben, akik arra
utalnak, hogy Dzsajhani miivet Ibn Ruszta csak a X. szazad hiiszas evei utan hasznalhatta, a?
a valasz, hogy az idczctt reszek nem Dzsajhanitol, hanem Dzsajhani korabbi forrasabol vagy
forrasaibol valok.
A vita jelenlcgi allasat merlcgelve azokat az erveket tartjuk sulyosabbnak, amelyek Ibn
Ruszta muvenek kesobbi datalasa mellett szolnak.
Dzsajhanit hasznalta Gardezi perzsa szcrzo is - rola meg alabb szo lesz, tovabba a
Hudud al-alam cimii 982/983-ban irt perzsa munka, a XI. szazadi al-Bakri, az 1120 koriili
Marvazi. a XIII. szazadi Aitfi cs az 1456-ban, perzsaul iro Sukrullah. Ez utobbi munkajai
torokrc is leforditottak, illetve atdolgoztak, s e torok valtozatokban feltiinnek olyan reszletek,
amelyek ercdetijere a kozvctitok szovegeiben eddig nem sikeriilt rabiikkani.
Al-Balhi munkassagat folytatta a X. szazadban elt al-Isztahri, aki hosszu idot tdltot!
Bagdadban, majd Szamarkandban halt meg. Munkajanak ket valtozata volt. Az elsot meg 933
elott leforditottak perzsara, a masodik valtozat 951 koriil keletkezhetctt. Bagdadban csatlakozott Isztahrihoz es lett tanitvanya Ibn Hcntkal, aki 943 es 973 kozott az egcsz akkor ismerl
iszlam vilagot es a vele hataros teriiletekct beutazta. Miivet 987 elott irta, a Balhi-Isztahri-fele munkat sajat ismereteivel egcszitette ki, egyebkent azt irta, hogy utjaira magaval vittc
Hordddzbeh, Dzsajhani cs Kudama imivcit, es a helyszinen jegyzetelt kezirataikba.

II..AFORRASOK

71

Valamikor 1000 korul halhatott meg Mukaddaszi vagy Makdiszi (a ,jeruzsalemi", a

ros arab neve al-Kudsz, Makdisz), a balhi iskola utolso jelentos kepviseloje, aki meg lij
itokkal gazdagitotta a foldrajzi leirasokat.
Mig az elobbiek a muszlim Kclct utazoi, illetve lakosai voltak, al-Bakri, aki 1094-ben
lit meg, sobascm hagyta el az Ibehai-felsziget muszlim allamat, az omajjad Andaluziat.
leglepo, hogy miiyen jol ismerte a korabbi foldrajzi irodalmat, mindcnesctre szamos korabli szerzot kivonatolt. Dzsajhani miivebol kcszult kivonata rdvidebb, mint az Ibn Rusztanal
fcv6, de mas kclct-ciiropai nepekrol rendelkezik olyan tudositasokkal, amelyek masutt nem
lalhatok meg.
Alabb meg reszletcsebben szolunk (1. 224-226, old.) Abu Hamid at-Gamdtirol, aki
il50-1153-ban jart Magyarorszagon, es 1170-ben halt meg Damaszkuszban.
Roviden meg kell emlekezni fdriszirol, aki Sziciliaban elt es irt. es aki 1165 korul halt
leg. Koranak vilagfoldrajza, a II. Rogerius sziciliai uralkodo megbizasabol irt, es czcrt
loger kSnyvenek is nevezctt mu igcn fontos munka, szerepel benne a korabeli Magyarorszag
8, de nchany korabbi szerzo miivet is felhasznaita.
Tobb izben utaltunk mar Jakut foldrajzi szotarara. Jakiit 1229-ben halt meg. 1224-ben
^befejezett munkajaban az egyes helyeket es nepeket az arab betiirend szerint a helyncvck
tt targyalja. E targyalas rendszerint abbol all, hogy a helyrol es a neprol idezi a korabbi
(izerzok miiveit, akiket megnevez es altalaban lelkiismeretesen masol. De vannak sajat gyiijtisii adatai is, pcidaul a magyarokrol is. A helynevek mellett kozli ugyan az altala helyesnek
i.tartott kiejtest is, vagyis kiirja a maganhangzokat, dc ez alig hasznalhato, inert az irasforma;kat altalaban konyvckbol, keziratokbol szedegette ossze.
A Jakut utani arab foldrajziras mar gyakorlatilag ncm tartalmaz scmmi ujat szamunkra.
Egyes szcrzok meg rendelkeztek azota elveszett korabbi keziratokkal, masok meg azaltal,
hogy koran ismertte valtak, mint pi. az 1331-ben meghail Abul Fidct, hatottak az europai
irodalomra.
A tortenetirok. Mig az arab foldrajzirok az iszlam vilag foldrajzat irtak meg, az arab tortenetIr6k celja az iszlam hoditasok tortcnclcnck megorokitese volt. Ennek soran termeszetesen sok
szo eaik Kelet-Europa nepeirol is.
A legkorabbi szcrzok kozolt volt al-Baladzuri, akinek miivc, a Muszlim hoditasok fortenete a szcrzo 892-ben bekovetkezett halala elott keszult, Vele nagyjabol egykonj a 872-ben
lezart mu, al-Jakitbi Vildgtortenete. Ez a vilagtortcnet a zsido patriarkaktol Mohamedig tarto
reszben irja Ic a nem arab nepek, s kozotttik a torokok rorteneterol szerzett ismereteit,
A 923-ban elhimyt at-Tabari vilagtorte'netet osszefoglaloan Mohamedig irta, s ettol
kezdve atvaltott az annalisztikus cloadasra. A mii sok rcszc elveszett, masolatokbol ismcrjiik,
egyes szerzok pedig fol>l;attak Tabarit. A X. szazadban elt ad-Dinavari es az arabul iro szir
Agapiosz muvei kazarvonatkozasaik miatt jelentosek.
Az elozokne'l joval fontosabb a 956 koriil Kairoban clhunyt al-Maszudi. Alapos foldrajzi
bevezctcssel megirt iszlam tortenetet maga roviditette le. A mii eredeti cime az Aranymezok
es drdgakobdnydk konyve, s 943 es 947 kozott irodott. Tobb mas miivet is alkotott, ezek
koziil rank maradt a Figyelmeztetes es helyreigazitas konyve, amelyben nem sokkal halala
e!6tt megkiserli rendszerezni torte'ncti-ioldrajzi ismereteit.

78

1. a Bajkal-to e"s a Lena folyo videke;

2. a Jenyiszej folyri videke;
3. a Mongol Kdztarsasag tcriilete;
4. az Altaj hegyseg videke;
5. Kelet-Turkesztan es a dunhuangi barlangok;
6. Kirgizia es Kazahsztan;
7. Fergana, az Alaj-hegyseg es Eszak-Tocharisztan.
Ellentetben a korabbi velemenyekkcl, amelyek szerint a 2. es 4. csoport fcliratai a legkorabbiak, ma mar bizonyos, hogy a legregebbi feliratok a 3. csoporthoz tartoznak. Itt allnak n
II. Tiirk Kaganatus es az Ujgur Kaganatus monumcntalis feliratai. A Mongol Kbztarsasay
terttleterol mintegy 30 felirat valt ismertte. KSziiluk a legfontosabbak es egybcn dataltak a
kbvetkezok:
A II. Ttirk Kaganatus felirata:
1. Koli csor felirata vagy The Hosutii-i felirat 720-725;
2. Ongi felirat, 720 vagy 732;
3. Ihe Aszhete-i felirat, 724;
4. Tonjukuk miniszter felirata, 726;
5. Kol tegin felirata, 732;
6. Bilge kagan felirata, 735.
Az Ujgur Kaganatus feliratai:
1. Taihiri vagy Hoitu Tamir-i tfz felirat, a hetedik 735, a tobbi 744 es 756 kb'zott;
2. Tezi II. felirat, 750;
3. Terhi felirat, 753-754;
4. Mojin csor felirata vagy Sine uszui felirat, 759-760;
5. Szevrei szumuni felirat, 763;
6. Karabalgaszuni I. felirat, 810 vagy 821;
7. Szudzs-felirat 840.
A tobbi mongoliai felirat egy reszet csak nagyobb korszakokhoz lehet kapcsolni, illetvc
egy reszet cgyelore egyaltalaban nem lehet idoponthoz kotni, dc egyikiik scm lehet kesobbi,
mint a TX. szazad kbzepe. A Kol tegin 6s Bilge kagan felirat nagyrcazt azonos szovegei
tartalmazo ikcrfeliratok, es az Orhon folyo partjan allnak, ezert c feliratokat, illetve neha a/
egesz csoportot Orhoni feliratoknak is szokas nevezni. E feliratok tehat a magyarsag honfoglalas elotti utolso ket evszazadaval egyidosek. Annak a steppenek a kelcti videken allnak.
amelynek nyugati resze'n a magyai-ok eltck, szoros kapcsolatban a torokokkel. A feliratok
tb'bbsege elhunytaknak allit emlc"kct. Az elhunyt elete't, hostctteit dicsoito szb'vegek cgykon'i
es tobbnyire hiteles beszamolok. A szovegek nem masolatban, hanem dacolva az idojaras
viszontagsagaival, eredetiben cs a helyszinen maradtak fent.
A \iragzo Ujgur Kaganatus vonzotta a tcrito vallasokat. Hamarosan a manicheus, a
nesztorianus kereszte'ny, valamint a buddhista egyhazak, illetve ezen vallasok teritoinek sokszor egymas kozott is vetelkedo misszionariusai jelentos torok csoportokat teritettek sajat
hitiikre. Az ujgur kagan 762-ben attert a manicheus hitre. A harom nagy vallas kOlo'nbozd
irsokat hozott magaval. A buddhista szSvegcket a szogd irasbol tovabbalakitott ujgur irassal
es az indiai iras belsS-azsiai valtozatabol alkalmazott un. brahmi irassal irtak. A manicheus

79

II.AFORRASOK

A HONFOGLALO MAGYAR NET

lias szdvegeit az irani manichensok irasaval, majd az ujgiir irassal rogzitettek.

/nesztorianusok a szir iras egy valtozatat hasznaltak. Ezeken az irasokon clobb idegenbo 1
iftott vallasi irodalom, majd torok nyelven sziiletett vaflasos szovegek jelentek meg, de
a szovegek, amelyek a IX. szazadtol terjednek el. tartalmaznak a korabeli tortenelemre
latkozo utalasokat is, A X. szazadtol kezdve fbldrajzi es torteneti feljegyzesek is sziilettek.
A mongoliai Ujgur Birodalom bukasa es a deli ujgur alfamok kialakulasat kb'veto idobol
16 irodalom jelentos r^sze keriilt elo asatasokbol Turfan videkerol es a hires dunhuangi
rlangokbol. Ezek kozott van eredeti cs sok korai, meg a XII. szazad elott keszult masolat.

j) A tibeti forrasok
VII. szazad elejen a Himalaja, a Turkesztani-medence es Kina altal hatarolt teriilcten, a
!ti fennsikon egy uj birodalom alakult ki. Az Otibcti Birodalom a VII. szazad kozepere
mertekbcn crosb'ddtt, hogy Eurazsia fontos torteneti tenyezojeve valt. A tibeti kiraly
Ipatai 763-ban bevonultak a kinai fovarosba, Turkesztan es a kinai hatarvidck tibeti uralom
keriilt. A tibetiek a 75I-es Talasz folyo mclletti csataban az arabok oldalan vettek rcszt a
liak ellen. Szoros kapcsolatukat a torok vilaggal nemcsak a tibeti, hanem az otbrb'k
asok is feljegyeztck. 732-ben, Kol tegin tiirk kagan temetesen a tibeti miniszter is jelen
)lt. A tibeti uralkodok felvettek a buddhizmus egyik eszaki valtozatat, es a VII. szazad
Az Otibcti Birodalom es kapcsolatai

MONGOLIA
Peldng

Turfan

KELET-

ALASAN

JRKI

J/*%

iotan
Csangan

Delhi*

Gaya<

A
M

H2

II. A FORRASOK

A HONFOGLALO M A G Y A R

12. Belso-Azsia es Kina a Tang-dmaszria(61H 907) ickjen

13. Belso-Azsia cs Kina a kitaj Liao (907 1119), illctvc a kinai Szung-dinasztia (960 -1278) koraban

szoosszetetclt akama Icirni. akkor az elso szoban oil allna a szerszam cs a viz jclc egy jclbcn,
s utana a viz jele ktilon. Ennek a sajatsagos kepirasnak van egy siilyos nehezsege. Mivel mini!
a jclcntesreszt, mind a fonetikai reszt kepjelekkel jelolik. nem koveli a nyclv vallozasal,
A jelcsoport elvileg evezredek ota valtozatlan. es a kisebb-nagyobb egyszeriisitesek a lenyegci
nem erintettek. F.gy kinai irasjclnek ezcrt minden korban kill on meg kell allapitani a korabeli
kiejteset. Ezt a tudosok a korabeli rimszotarak es mas forrasok segitsegevel rekonstnialtak, s
ma mar kisebb-nagyobb pontossaggal mcgmondhato, hogy egy adott korban egy adott irasjelet hogyan cjictlck ki. Az irasjelnek tehat van egy mai kiejtese cs szamos rcgi kiejtc'sc. A mai
kiejtese attol ftigg, hogy Kfna inelyik temleten olvassak, hiszen a mai Kina nyelvjarasai olyan
tavol allnak egymastol, hogy bcszcloi nem crtik cgymast. Osszekoti azonban oket, hogy
ugyanazt az irast hasznaljak, amelyet kiilonfelekeppen olvasnak ei. Hzcrl igcn nchez a/
atteres a latin betus irasra. Ma mindenesetre a hivatalos kiejtes a fovarosi. azaz a pekingi
kiejtcs. Egy egyszeriibb kinai szotarban a kinai irasjel kiejteset e szerint a nyclv szerint adjak
meg latin betukkel, s ezt hasznalja a nemzetkozi tudomany is. Ha az irasjel regebbi kiejteset
kcll rckonstrualni. akkor csak tudomanyos atirast lehet hasznalni. A kinai nyelvtudomany ma

i.megkulonbozteti az okinai, a kozcpkinai, korai ujkinai es a mai kiejtest. Az okinai, regebbi

fneven archaikus kinai a legkorabbi, mar emlekekkel megtbghato korszak, amely a Uan-kor
Allapotat tiikrozi. A kozcpkinai kiejtesnek van egy korai valtozata, amcly kb. a Kr. u. 400
kialakulo cs 600 koriil rb'gzitett allapotot tiikrozi, cs van egy kesei valtozata, amelyet
flBgyjabol a Tang- es Szung-dinasztiak idcjcnck emlekei alapjan rekonstrualtak. Ez nemcsak
i. hanem egy masik nyelvjaras. A korai ujkinai a Juan-dinasztia un. mandarin, vagyis
fhivatali nyelvenek hangtani allapotat adja vissza, amely mar k6zel all a modern kinaiboz.

A kinai szavak atirasa

'A kinai szavak latin betus atirasanak sok fajtaja ismeretcs. Ezck alapjan a magyar sinologia
.kidolgozott egy latin betiis magyar tudomanyos es egy nepszerii, egyszcrubb atirast. Az
Ut6bbi idoben azonban egyre inkabb tert nyer a kinaiak altal most mar hivatalosan is hasznalt
latin betus atiras, az un. pinjin. A pinjin nehezsege a magyar olvaso azamara az, hogy a

A HONFOGLAL6 MAGYAR NfiP

ll.AHORKASOK

A IX-X. szazadi tSrtenelmiiket leiro konyveik nagy resze elpusztult, elveszett, de toreJikek megorzodtek. Ezek kozott kulon5sen ertekesek lehetnck a honfoglalo magyarsaggai is
ipcsolatot tarto radamta kereskedo feljegyzc'sci.

4. A NYRLV MINT FORRAS

NMET-R6MAI .J

l.LENGYEL- \> A vandorlasok Otvonala

Allamhatarok a XV. szazadban

14. A Spanyolorsziigbol eluzott zsidok vandorlasai

alapjan. A X. szazadbol tobb mas he'ber dokumentum is ismert. Ezck koziil fontos a magyarok allitolagos szavarti aszfali nevevel kapcsolatban cmlilett kijevi level (1. 222. old.) az 1111.
Schechter-szdveg. Ez egy ismeretlcn zsido levele Haszdajhoz a kazarokrol, valamint a 941)
korul Italiaban keletkezett Szefer Joszippon. Ennck fcnyeben mas, a kazarokkal kapcsolatus
korabeli levelezes hitelessege'nek kcrdcse is viiagosabba valt.
A zsidokat 1290-bcn Angliabol. 1394-ben Franciaorszagbol iiztck cl. 1492-ben, az Ujvilag fclfedezesenek eveben vetetlek veget a spanyolorszagi arab uralomnak Ferdinand cs
Izabella hadai. Az addig az arab uralom alatt meghuzodo zsidok nagy tobbsege az uj inkvi/ici6 elol kelet fele menekult. Az oszman-torok birodatmon keresztiil ertck cl a mai Ukrajn;i,
Lengyelorszag es Litvania teriiletet, ahot a XII. szazad ota folyamatosan Nemetorszagon ai
odakerult zsidokkal talalkoztak. A kelet-eur6pai zsidosag tehat Nyugat-Europabol kerult KL-let-Europaba, s nem a Kazar Birodalom lakossaganak utodai.

laga a magyar nyelv is fonisa a magyar tortenelemnck. A nyelv orzi keletkeze.senck k6riill^nyeit es mindcn olyan tortenelmi erintkczcst, amely valamilyen formaban nyelvi kommu(iikacioval jart. Ezert bizonyos szempontbol a mag>-ar nyelv a magyar tortenelem lenyomata,
A szavak mindcn nyelvben annak szabalyai szcrint valtoznak. De ha egy szo atkerul egy
lasik nyelvbc, akkor altol kezdve mar nem az eredeti nyelv valtozasait kbveti, hanem a
cfogado nyelv valtozasait. A befogadas, kolcsonzes mindig a befogado nyelv rendszerehez
16 illcszkedessel jar. Nezziink meg egy peldat. Az osi indoeuropai nyelvben az otos szam
eve ugy hangzott, hogy penkve. Ez a kulonbozo indoeuropai nyelvekben az evezredek
jlyaman szabalyosan alakult, s az osi penkve alakbol lett a nemel ftinf (egy fmke alakon at),
angol/jve, a latin quinque {egy pinkve alakon at), az osszlav/?enti (egy penki alakon at), a
5rog penta, az ind pcmcsa. Azutan a latin quinque az olaszban cinque, a franciaban cinq,
ig az osszlav^ewtf az oroszban pjaty, bolgarban, szerbben, horvatban pet, a szlovakbanpa^
, Iengyelbenjy/ec5 stb. lett. Ez az indoeuropai szo legalabb harom alakban megvan a magyar
^elvben is. Pentek napnevunk a regi szlav pentik 'otodik (nap)' atvctcle amelyben meg
sgorzodott az n hang, ahogy a szlav eredetii szent, vagy donga szavainkban is. Ezzel
Eemben petak szavunk (&?. ,,egy petakot scm er" sz61asban meg el) ugyancnnek a szonak a
>rvat alakjabol, apetek 'otos (krajcar)' szobol va!6, ahol az n hang mar eltunt. A magyar
t&nkosd szavunkban a gorog penta-kuszta 'ot\'enedik (nap bus vet ulan)' rejtezik, bar nem
Szvetlenul a go'rogbol vettiik at. A magyarban nem volt a szo elejen sk, sp, st vagy szk, ezert
h latin schola szobol iskola, a szlav-avar span szobol ispdn, a nemct Strung szobol istrdng, a
Itin Stephanusbol Istvan lett, hogy illeszkcdjck a magyar nyelv szabalyaihoz. Egy ido utan
Eonban mar megsziint ez a szabaly, es az ujabb jovevenyszavainkban mar nem teszunk egy
Iflte'thangot a massalhangzo-kapcsolatok ele, mint pi. studio, skala, start, spdrga, spenot. Ez
|t6bbil 1500 ota emlitik igy a forrasok, de a nyelyjarasok mai napig ismerik az ispinot alakot
Ezek a szabalyossagok lehetove teszik, hogy idohoz kossuk a valtozasokat, az atvctclcket
a szabalyossagok valtozasat is. Ezckbol pedig kOvetkeztetni tudunk a bcszclok es a beszeik kapcsolatainak tortcnetere.
Az urali ncpek kozos oshazaja valahol otl volt, ahol a negy kulonbozo tulcvelii fafajta
facfenyo, cirbolyafenyo, jegenyefenyo es vorosfenyo), valamint a lombos fak koziil a szil egy
Sgioban egyszerre volt jelen. E fak nevei ugyanis az osszcs urali, illetve fmnugor nyelvben
izosek voltak, s ha egyikbol-masikbol ki is vesztek, mint peldaul a magyarbol, rckonstruallehet korabbi megletuket. Ez az utolso eljegesede's utan. a neolitikum viragzasa ideje'n volt.
fak egyuttes jelcnlctet a viragporanalizissel es mas termeszettudomanyos modszerckkel
phet bizonyitani. Ez a teriilct pcdig nagyjabol a Volga es a Kama vidcke'n, az Ural hegyseg
5zepso reszen lehctctt, de nemileg at is nyulhatott az Uralon, amely nem kepezett sohascm