BCE

Üzleti etika

Az állati jogok kérdése a kínai szőrmefarmok

példáján keresztül

Szemináriumvezető: Győri Zsuzsanna

Készítette: Horgosi Anita
Dátum: 2008. június 15.
Bevezetés

A szőrme viselete hagyományosan elég konzervatívnak gondolt, főleg az idősebb és

tehetősebb korosztály körében elterjedt szokás. Azonban az utóbbi években újra divatba jött
köszönhetően az újszerű felhasználásnak és a negatív sztereotípiák megszüntetésére irányuló
kampánynak köszönhetően. A szőrme mindenhol megtalálható, a ruházati termékek széles
skáláján a cipők bélésétől elkezdve kesztyűkön és sálakon át a szőrmebundákig, de
felhasználják termékekhez is, mint lakásberendezés vagy játékok gyártása.

A világon felhasználásra került szőrme 85%-a szőrmefarmokról származik. A világ

legnagyobb szőrme-exportőre és feldolgozója Kína, mely a világtermelés több mint felét adja.
Az ország szőrméjének körülbelül 70-75%-a származik ezekről a farmokról, a maradék pedig
vadon élő állatok elejtéséből. [Fun fur? A report on the Chinese fur industry] A legnagyobb
számban nercet, sarki rókát és mosómedvét tartanak ezeken a farmokon. Hatalmas mérete
ellenére (a kínai vámügyi statisztikákat alapul véve a 2003-as év során a nettó értéke az összes
szőrme importnak és exportnak 997,6 millió dollár volt) [Fun fur? A report on the Chinese fur
industry] azonban egy teljesen szabályozatlan piacról beszélhetünk a kínai esetében, egészen
a 2005-ös év végéig semmilyen törvény vagy rendelet nem szabott irányvonalat a
működésüknek. A 2005-ös évben három állatvédő szervezet (Care for the Wild, EAST
International és a Swiss Animal Protection) összefogott az iparág feltérképezésének, mely
eredménye a ’Fun fur? A report on the Chinese fur industry’című dokumentumban került
publikálásra. Megdöbbentő eredményekre jutottak, mely az egész világot sokkolta.
Kegyetlenség, a higiénikus környezet hiánya és állatkínzás az, amit a szőrmefarmokon
találtak.

A riport nyomán több kérdés is felmerült az állati jogok teljesen figyelmen kívül hagyásáról
amúgy is híres országgal kapcsolatban. Az állatvédők a szőrmefarmok azonnali bezárását
hirdették, nemzetközi szintű nyomás nehezedett Kínára, melynek célja az állatokkal való
bánásmód normalizálására való lépések megtétele, törvények és rendszabályok megvalósítása
volt, ám Kínán belül a szőrmefeldolgozásnak nagy hagyománya van, sok embert foglalkoztat
és nagy bevételt hoz az országnak, így elég komplex döntési szituáció alakult ki.
Dolgozatomban megpróbálom a szituációt bemutatni, elemzem milyen stakeholderek
merültek fel a döntéshozatal folyamata során, megvizsgálom milyen hatalommal és célokkal
rendelkeznek, lehetséges megoldásokat próbálok keresni a problémára, melyeket a
stakeholderek szempontjából elemzek, végül pedig a felelős döntéshozatal modelljét alapul
véve megpróbálom az abba leginkább beleillő döntést meghatározni. Fontos kiemelni, hogy
dolgozatomban az akkori, 2005-2006-os szituációt elemzem, az akkori időbe helyezkedem
bele és az akkori helyzetnek megfelelő döntési analízist fogok végigvinni.

Az állatok helyzete Kínában

A sajtóban rengetegszer találkozhatunk olyan hírekkel, melyek az emberi jogok megsértéséről

szólnak Kínában, az ország jó ideje a nemzetközi porondon van különböző problémák miatt.
Az állati jogok azonban sajnos még olyan szinten sincsenek tiszteletben tartva, mint az
emberiek. A legkirívóbb esetek, melyek az állatokkal való bánásmód folyamán felmerültek a
közelmúltban:

1. Kínában kétévente megrendezésre kerül a hatalmas tömegeket vonzó Állatolimpia,

mely során különböző versenyszámokban mérkőznek meg egymással az állatok. A
2006-os év folyamán nagy port kavart egy felvétel, melyen egy kengurut
kényszeríttettek arra, hogy egy emberrel boxoljon, illetve egy másik felvétel, melyen
egy fekete medvének kellett áthajtania egy kifeszített kötélen egy elektromos
kerékpárral. (www.dailymail.co.uk ) Állatvédők véleménye szerint ezek a „játékok”
abszolút nem természetesek az állatok számára, így kegyetlenség őket ilyenekre
kényszeríteni.
2. A Changchungi Vadas parkban élő állatokkal, borjakkal és kecskékkel etetik az
oroszlánokat és tigriseket a közönség szórakoztatására. A vadas park munkatársai
azzal védekeznek, ők csak az állatok edzésben tartásához használják ezt a módszert, a
vadászösztönök fenntartásához, azonban velük szemben áll a vélemény, hogy ez nem
a természetes vadászat imitációja, szűk ketreceken belül a kecskéknek semmilyen
esélyük nincsen, így ez egyszerűen egy véres látványosság a nézőknek.
(www.dailymail.co.uk)
 3. A kínai medvefarmok létezése hosszú múltra tekint vissza. A hagyományos
orvoslásban alkalmazzák a medvékből kivont epét. Szerencsétlen medvék olyan kicsi
ketrecekben vannak tartva, melyekben még
megfordulni se nagyon tudnak, állandó nyílt sebeik
vannak, mely sebekből csöveken keresztül történik
az epe leszívása. Semmilyen higiéniai vagy
állatorvosi ellátásban nem részesülnek, nagy részük
szörnyű betegségekben szenved, vakok, kihullnak a
fogaik és olyan szörnyű fájdalmaik vannak, hogy
fájdalmukban véresre rágják saját végtagjaikat.
(www.animalsasia.org)

A fentebb említett példák jól mintázzák, milyen állapotok uralkodnak Kínában az állatokkal
való bánásmód terén. A továbbiakban dolgozatomban a szőrmefarmokon uralkodó helyzetet
szeretném részletesebben elemezni, az ottani helyzet nyomán felmerülő etikai kérdések,
döntési szituációk elemzésére vállalkozom.

A kínai szőrmefarmok működéséről hasonló

információk állnak rendelkezésre, mint a medve
farmokról. A rókák, mosómedvék és a többi, kifejezetten
a szőrméjéért tartott állat embertelen körülmények
között élnek, pici ketrecekben, akár több ezren is egy
farmon. Az etetésük nem megfelelő, a nem megfelelő táplálásból és a mozgáshiányból
kifolyóan súlyos betegségekben szenvednek. A higiénikus körülményeknek még csak a
gondolata sem merül fel, illetve állatorvosi ellátás sem kielégítő számukra még úgy sem, hogy
ezek a farmok tenyészfarmok és az állatok szaporításával foglalkoznak, így az állatok szörnyű
kínok között élnek. Azonban nem csak fizikai problémáik vannak az állatoknak, súlyos lelki
problémáik is vannak, melyek súlyos viselkedésbeli torzulásokhoz vezetnek. Az állatokra
jellemző a mély félelem, az aktivitás hiánya, szinte vegetálnak, ami érthető is a tartási
körülmények figyelembe vételével.
A nyugati gondolkodás számára teljes mértékben elítélendő az a hozzáállás, ahogy e farmokat
működtetik, azonban Kínában, ahol a szőrmefarmoknak nagy hagyományuk van és ahol még
az emberi jogok tiszteletben tartásával is problémák vannak, gondoljunk csak a tibeti
lakossággal való bánásmódra, teljesen más megítélés alá esnek ezek a cselekedetek és a
körülmények.
Azonban a Care for the Wild, EAST International és a Swiss Animal Protection állatvédő
szervezetek által készített leleplező riport, a ’Fun fur? A report on the Chinese fur
industry’című dokumentum a legmerészebb elképzeléseket is felülmúlta és az addigi szolid
nyugati ellenállást az azonnali kínai rendrakás követelése váltotta fel.

A riport felvázolta az előzőekben már kifejtett körülményeket, ám részletesebben a nyúzási

folyamatra tért ki. A kiválasztott állatot először egy zsákmányoló rúddal, hurkot akasztva
rángatják ki az állatokat a ketreceikből, sokszor körbeviszik így őket megvizsgálják a
bundájukat. Amennyiben megfelelő a nyúzásra, a hátsó lábaikat megfogják, és miközben
lógnak, egy fém vagy fa bottal többször fejbe csapják őket. Az állatok innentől kezdve
elpusztultnak feltételezettek, ledobják őket a földre és egy késsel nekikezdenek a nyúzásnak.
A megnyúzott tetemeket sokszor teherautókkal gyűjtik össze és elszállítják, majd emberi
fogyasztásra használják fel őket. Azonban a riporterek arról számoltak be, hogy az állatok
nagyon sokszor még nem pusztulnak el az ütéstől, így az állatokat élve nyúzzák meg, akik a
végsőkig próbálnak még harcolni életükért. A nyúzás után, bőr nélkül még 5-10 percig élnek,
ver a szívük, pislognak és szörnyű fájdalmukban rángatóznak mielőtt végleg elpusztulnak.

Az elmúlt évtizedekben új tudományterület alakult ki, mely az állatok jól-létével foglalkozik.

Ez magába öleli a helyes tartást, mely a fizikai körülményeket, etetést, állatorvosi ellátás,
erőszakmentességet jelenti, illetve az állatokkal való olyan bánásmódot, ami nem okoz
mentális torzulásokat, az átlagos viselkedési normáktól való eltérést. A fentebb részletezett
információk egyértelműen alátámasztják, hogy a kínai szőrmefarmok több szempontból is
ellentmondanak az fentebbi elveknek. A felelősségteljes emberi viselkedés egyik alapvető
normája az alázat a természettel szemben, annak szeretete minden együtt járójával, illetve az
élőlények tisztelettel való kezelése. A szőrmefarmok erősen szemben állnak ezekkel az
elvekkel. Nyilvánvaló, hogy változtatni kell a rendszeren, ám a hogyan kérdésre rengeteg
különböző elmélet születetett. A döntési szituáció komplex, erős kulturális dimenzióval is
rendelkezik, így nehéz egy etikus, megfelelő döntést hozni.
A döntéshozatal folyamata

A felelős döntés elméleti háttere

A kínai szőrmefarmokon és azokkal kapcsolatban előállt helyzet tarthatatlan a jövőben,

muszáj valamilyen szabályozást hoznia a kínai államnak. Nem egyszerű a döntés, a több
irányból érkező nyomás pedig csak tovább nehezíti azt. A szituáció tipikus példája a komplex
döntési helyzeteknek, hiszen hosszú távú hatása lehet a döntésnek, jelentős
következményekkel bír és sokan érintettek az ügyben. Minden döntési alternatíva
többdimenziós értékelése szükséges, majd a legkevésbé rossz alternatíva kiválasztása jelenti a
felelős döntést [Zsolnai]

Azonban maga a felelősség több dimenzióval is bír. Az első az okozói dimenzió, mely
esetben a felelősség úgy értelmezhető, hogy az adott egyén a kiváltója az eredménynek.
Beszélhetünk jogi felelősségről is, mikor a felelősség a jogszabályokon alapuló felelősségre
vonhatóságot jelent. A harmadik szempont az etikai dimenzió, mikor adott személy
felelősséget érez cselekvése tárgyáért. A továbbiakban ez utolsó, etikai dimenzió mellett
értelmezem a felelős döntést. [Zsolnai]

Goodpaster [idézi Zsolnai(2001)] elmélete szerint a felelősségnek két dimenziója van. Az első
a racionalitás, ami azt jelenti, hogy a döntéshozatali folyamat folyamán az érzelmi
elfogódottságok háttérbe vannak szorítva, az alternatívák és azok következményei alaposan és
gondosan fel vannak térképezve, a célok és a szándékok tisztázottak, illetve a megvalósítás
iránt nagyfokú figyelem tanúsított. A felelősség másik összetevője a respektus, ami azt jelenti,
hogy a döntéshozó tekintetbe veszi a döntés másokra gyakorolt hatását. A respektus túlmutat
azon, a tudatosságon és törődésen. A más életek iránt érzett respektus mások szükségleteinek
és érdekeinek figyelembevételét jelenti, azt, hogy nem erőforrásként értékeli azokat a
döntéshozó, hanem adott esetben korlátozó tényezőként. A respektus általi figyelembevétel
következményelvű, azaz azt jelenti, hogy a döntéshozó döntéseinek az érintettekre gyakorolt
hatását veszi figyelembe. Azonban sok olyan eset lehet, főleg komplex döntési szituációk
esetén, mikor nem számítható ki előre pontosan a bekövetkező hatás. Ilyen esetben az
alternatíva más módon való vizsgálata is fontos. Erre ad lehetőséget az etikai normák
fenntartása. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, a megoldási lehetőségek kielégítik-e az etikai
normákat. Így az etikai aspektussal kiegészített racionalitás és respektus a felelős
döntéshozatal három tartópillére.

Komplex döntési helyzetekben a döntéshozónak mindig van lehetősége a választásra, több

alternatíva közül választhat a céljait figyelembe véve. A döntéshozónak bizonyos normák
betartásához kell ragaszkodnia a döntéshozatali folyamat alatt, illetve figyelembe kell vennie
az érintettek, stakeholderek körét is.

Követendő elvek

Az ökológiai morált kell követni a természettel kapcsolatos döntések esetén. Zsolnai [2001]
szerint az egyén, a közösség és a természet irreducíbilis, azaz egymásra nem
visszavezethetők. Mindegyikhez különböző értékek tartoznak, és mindet tiszteletben kell
tartani. A három összetevő, az egyén, a közösség és a természet között kell megtalálni azt a
méltányos egyensúlyt, ami biztosítja közös fennmaradásukat és jólétüket. Az ökológiai morál
tanítása szerint a természetet alázattal kell megközelíteni, szeretettel kezelni azt, ami azt
jelenti, az ember feltétel nélkül elfogadja a természeti létezők létét és jó szándékú velük
szemben. Fontos a természet és annak teremtményeinek tisztelete. A jelenleg uralkodó
modern szervezetek és gazdálkodás számára a természet és az emberi lények nem önértékkel
bíró létezők, egyszerűen csak eszközök a szervezeti célok elérésében. Ez az érdektelenség oda
vezet, hogy hiányzik a respektus dimenziója a cselekedetekből. Az ár, a költséghatékonyság
és a profitmaximalizálás a fő cél, azonban a természeti élőlények ökológiai értéke és pénzbeli
értéke között a kapcsolat nem egyértelmű. Ahogy ebben az esetben, a szőrmefarmok esetében
sem az. Legegyszerűbb az állatokat úgy, szörnyű körülmények között tartani, ahogy az a
legolcsóbb, nem foglalkozni alapvető szükségleteikkel és csak árucikként, a profitszerzés
eszközeként tekinteni rájuk. Azonban az olyan döntések, melyek ilyen elveken alapulnak,
nem lehetnek felelős döntések, mert hiányzik a respektus, az állatok önértékkel rendelkezése
megtagadódik. Ha tekintjük a zsidó gazdasági rendet, abban az szerepel, az ember az Isten
által teremtett világ csúcsa, szabadon használhatja a világ javait, de csak úgy, ha azzal nem
okoz kárt másnak vagy a természeti környezetnek. A keresztény gazdasági rend elmélete
szerint minden gazdasági döntést és intézményt aszerint kell értékelni, hogy azok mennyire
járulnak hozzá az emberi személy méltóságának biztosításához. A szőrmefarmok működése
egyiknek sem tesz eleget, mivel az ember árt a természeti élőlényeknek, az állatoknak, illetve
az állatok jogainak megtagadása, a gyengébb kihasználása az emberi méltóság elvesztéséhez
vezet. Az emberi motivációnak két forrása van. Az egyik a hasznosság, a másik a morál. A
kínai szőrmefarmok esetében a hasznosság az egyetlen dimenzió, amit figyelembe vettek,
azonban hosszú távon nem maradhat morális alapok nélkül a működés. Követendő elvként
meg kell fogalmazni az állatokkal való emberséges bánásmódot, egy méltóságteljes életet kell
biztosítani számukra, fizikai, lelki és ebből eredő viselkedésbeli problémák nélküli létet.

Érintettek

Az előzőekben kifejtett probléma nagyon széleskörű tömeget érint. Ahhoz, hogy egy vállalat,
jelen esetben a szőrmefarmok megfelelő módon tudjanak működni, szükséges egy átfogó
szabályzat kialakítása. Ehhez azonban szükséges a döntés, a szabályozás érintettjeinek pontos
végig vétele, azok várakozásainak számbavétele. Csak így alakulhat ki egy olyan megoldás,
amelyet elfogadnak.

A szőrmefarmok példája egy kicsit eltér a hagyományos stakeholder elmélettől, mivel ebben
az esetben nem egy vállalat áll döntéshozatal előtt, hanem a kínai kormánynak kell meghoznia
egy iparág-szabályozódöntést. Ebben az esetben a fő érintettek a farmok tulajdonosai, a
farmokon dolgozó munkások, a környezet, azon belül is az állatok, a globális piacon a
versenytársak, a (fel)vásárlók, a közösség és NGO-k helyi és globális szinten, és maga a kínai
kormány is fő érintettje a döntésnek, amellett hogy az ő kötelességük a döntéshozatal.
Az érintettek részletes elemzése kapcsán a következő megállapításokra jutottam:

Farmok tulajdonosai: A céljuk minél nagyobb profit szerzése, költségminimalizálás, a

zavartalan működés.
Farmokon dolgozó munkások: Céljuk a munkájuk megtartása.
Versenytársak: Jelenleg a kínai szőrmeipar a legjelentősebb a világpiacon. A versenytársak a
pozíció elhódítására törekszenek, így fő érdekük a kínai ipar gyengítése. A versenytársak a
másodlagos érintettek közé tartoznak ebben a helyzetbe, mivel nincs igazi befolyásoló erejük
a kínai kormányra, csak az annak döntése után kialakuló helyzetben igazán érdekesek, így
rájuk nem térek ki a további elemzésben részletesen.
(Fel)vásárlók: Jelenleg a szőrme nagy divat, így a folyamatos ellátású, olcsó, jó minőségű
szőrme beszerzésének lehetősége a fő céljuk. Emellett azonban az is érdekük, hogy a
társadalmi ellenállás minimalizálódjon, elfogadott legyen a szőrme viselése. Ez a
feldolgozóipar számára is lényeges, akik a kínai szőrméből állítanak elő termékeket, illetve a
végső fogyasztóknak, a vásárlóknak is, akik bűntudat nélkül, minél olcsóbb és minél jobb
minőségű szőrméhez szeretnének hozzájutni.
Helyi közösség: A szőrme üzlet nagy bevételeket hajt, munkalehetőséget és sok esetben olcsó
húst jelent, így számukra fontos az üzlet megtartása. A további elemzés során rájuk sem térek
ki külön, mivel végső soron érdekeik megegyeznek a munkások és tulajdonosok érdekeivel.
Globális közösség: A nyugati általános gondolkodás elveti az állatok bántalmazását, nem
értenek egyet a morális oldalával a szőrmefarmok problémájának. A helyzet megváltoztatása
a céljuk. A globális közösség alatt értek minden olyan kormányt, kormányzati szervezetet,
médiaszereplőket, civil megmozdulásokat, amik szabályzattal rendelkeznek a szőrmeipar
területén, vagy akik kihasználva ismertségüket harcolnak az állatok jogaiért. Véleményem
szerint ez egy nagyon fontos kategória annak ellenére is, hogy elég általános, mivel például
Anglia rendelkezik szőrmefarm ellenes törvénnyel, mellyel az állatok érdekeit védik, ám az
egyik legnagyobb felvásárló a szőrmepiacon, így befolyással lehet a kínai szőrmeipar
szabályozására is, ha olyan országokból vásárol, ahol az állati jogokat is figyelembe veszik,
illetve egy-egy médiasztár nagy hatással lehet a fogyasztókra azzal, amit bizonyos témákban
nyilatkozik.
NGO-k: Értékeik az állatok, a természet tisztelettel, szeretettel való kezelése, így számukra
tűrhetetlen az a helyzet, ami a kínai szőrmefarmokra jellemző. A legvadabb állatvédő
szerveknek, mint például a PETA-nak a fő célja az állatfarmok végleges bezárása. Helyi
szinten kicsit szolídabbak általában a célok a helyi kulturális értékeket, hagyományokat is
figyelembe véve, így leginkábba helyzet normalizálása, higiénikus, az állatok számára
megfelelő környezet, állatorvosi ellátás, emberséges módszerek a fő céljuk.
A környezet, az állatok: Számukra a legszörnyűbb a helyzet. Fő érdekeik a farmok bezárása
lenne, bár én ebben az aspektusban inkább a jogok kérdését vetném fel. A fő kérdés, hogy az
állatoknak van-e joguk a méltóságteljes élethez, a megfelelő körülményekhez, illő
bánásmódhoz? A követendő elvekként megfogalmazott értékek alapján igen, van hozzá
joguk, még akkor is, ha nem tudják saját érdekeiket képviselni.

A kínai kormány is megemlíthető az érintettek között, hiszen bármilyen döntést hoznak, az

hatást gyakorol a döntéshozóra is. Nagy nyomás van az országon, állandó támadások
kereszttüzében állnak az emberi és állati jogok tiprása miatt is. Hosszú távon az semmiképpen
sem jó az országnak, ha ezek negatív hatást gyakorolnak az ország megítélésére, esetleg
gazdaságára is. Így az ország és a kormány érdeke a botrányok minimalizálása, egy kielégítő
szituáció megteremtése. Emellett azonban azt is meg kell említeni, hogy Kína piacvezető a
szőrme iparban, termelésben és a feldolgozóiparban is, amiből nagy bevételek származnak,
ezen felül pedig nagy tömegnek ad munkát. Az ország érdekében áll a nemzetközi botrányok
csökkentése, az ország megítélésének javítása, azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy
az országon belüli érintettek érdekeit is ki kell elégíteni.

Ezen feltételek értelmében a fő cél a nemzetközi megítélés javítása olyan módon, ami a helyi
szőrme ipar további magas bevételeket hozó fenntartását is lehetővé teszi.

Az érintettek osztályozására is lehetőség nyílik. Két szempont alapján, az érintettség és a

hatalom (a döntéshozó cselekedeteinek befolyásolására való képesség) figyelembe vételével
nyílik mód a stakeholderek súlyozására.

1. ábra, Forrás: Saját, a www.mindtools.com Stakeholder Analysis alapján

Mindkét szempont alapján megállapíthatunk alacsony, illetve magas érintettségi és hatalmi

fokkal rendelkező stakeholdereket. Az ábra alapján jól látható, hogy a helyi közösségek és a
versenytársak nem rendelkeznek döntő befolyással ebben a döntési szituációban, így a
döntéshozónak minimális energia befektetéssel kell kezeli őket. Az áldozatok szerepkörében,
azaz magas érintettségi de alacsony hatalmi szinttel rendelkezők a farmokon dolgozó
munkások, illetve a környezet, állatok. Ez nagyon szomorú, mivel az állatok vannak a
legszomorúbb helyzetben, viszont ők nem tudják érvényesíteni jogaikat. A kibicek szerepében
a globális közösséget tarthatjuk számon. Ők szigorúan értelmezve kevéssé érintettek, viszont
a nemzetközi nyomás, hangulat, demonstrációk által nagy hatalommal bírnak a döntés
meghozatalában. A magas érintettség és magas hatalom által meghatározott negyedben a
felvásárlók, a farmok tulajdonosai, az NGO-k, és a kínai kormány szerepelnek királyi
pozícióban.

Döntési alternatívák

Komplex döntési helyzetekben, mikor hosszú távú hatása lehet a döntésnek, jelentős
következményekkel bír és sokan érintettek az ügyben, több döntési alternatíva vizsgálata is
szükséges. Ebben a szituációban sem elég csak egy lehetőség megvizsgálása. A következő
eshetőségeket vizsgálom a továbbiakban:

1, A kormány nem foglalkozik a nemzetközi nyomással, az a döntés, hogy nem tesznek

semmit, nem lépnek semmit. Ennek értelmében a farmokon semmi nem változna, a
kegyetlenkedés és embertelen körülmények, az állatok jogainak figyelmen kívül hagyása
folytatódna.
2, Alapos kivizsgálás és kutatás után standardok elérése. A meglévő farmok egy év átállási
időt kapnak, mely után, ha nem teljesítik az előírásokat, büntetést kell fizetniük. Új farmok
nyitása csak az előírásoknak való megfeleléssel lehetséges. Folyamatos ellenőrzés,
amennyiben nincs minden rendben, büntetés fizetése kötelező.
3, Alapos kivizsgálás és kutatás után standardok kerülnek megállapításra, melyek szigorúan
szabályozzák a farmok működését (élelmezési, higiéniai, a nyúzási folyamatra vonatkozó
szabályozások). A már létező farmok egy év átállási időt kapnak arra, hogy az új
szabályoknak megfelelő rendszert építenek ki, az új farmok esetében, amíg nem felel meg
minden a szabályoknak, nem nyitható meg a farm. Folyamatos ellenőrzések, amennyiben a
farm nem képes eleget tenni az előírásoknak, bezárásra kerül.
4, A kormány enged a nyomásnak, miszerint a szőrmefarmokon lehetetlen körülmények
között élnek az állatok, a rendszer teljesen ellent mond az emberi értékeknek, és bezáratják az
összes szőrmefarmot. Ez egy szélsőséges, kevéssé valószínű döntés.
A felelős döntéshozatal folyamán azt az alternatívát keressük, amelyik leginkább kielégíti a
célok, normák és érintettek által meghatározott követelményrendszert. Ehhez három döntési
változót kell figyelembe venni. Az alternatívák rendelkeznek instrumentális értékkel, ami a
kiindulási cél elérésének mértékét jelenti, rendelkeznek deontologikus értékkel, ami az etikai
töltetet jelenti, hogy milyen mértékben elégíti ki a döntés a morális dimenzió mentén
megfogalmazott normákat, illetve az externális érték, ami a döntés érintettekre gyakorolt
hatását jelenti.[Zsolnay,2001]

Az instrumentális érték vizsgálata

Az instrumentális érték azt jelenti, hogy az adott döntés által milyen mértékben valósult meg a
kiindulási cél elérése. Mint azt az előzőekben említettem, a döntéshozó, a kínai kormány fő
célja a nemzetközi botrányok megszüntetése, az ország megítélésének javítása, mindezt úgy
elérve, hogy azzal a másik oldalt, az országon belüli érintetteket, a szőrmefarmok
tulajdonosait, a munkásokat és a helyi közösséget sem hozza hátrányos helyzetbe, további
hasznot hajtva az országnak. Így a fő célt három részcélra bonthatjuk szét: a, a külföldi
megítélés javítása, az állatvédő kép kialakítása, b, a szőrmeipari munkások, tulajdonosok
kielégítése, c, további magas bevételek biztosítása az ország számára.

Ezek a célok azonban nem egyforma súllyal szerepelnek. Legfontosabb a további magas
bevételek biztosítása az ország számára, majd a hosszú távú fenntarthatóság miatt a külföldi
megítélés pozitív irányba mozdítása, végül pedig a szőrmeipari munkások érdekeinek
kielégítése. Ennek megfelelően a súlyok a következőképpen alakulnak: a, cél: 0,3, b, cél: 0,2,
c, cél: 0,5.
Az értékelés folyamán amennyiben egy alternatíva pozitív a cél elérése szempontjából, 1-es
értéket kap. Ha semleges, nullát, ha pedig negatív a hatása, -2-t.

A fentebb vázoltak alapján a döntési alternatívák értékelése:

Instrumentális érték
a, cél b, cél c, cél
1. alternatíva -2 1 0
2. alternatíva 0 0 1
3. alternatíva 1 -2 -2
4. alternatíva 1 -2 -2
2. ábra, Forrás: Saját
Az első célnak, azaz a külföldi megítélés javításának elérésében a leginkább a standardok
bevezetése és azok be nem tartása esetén a szőrmefarmok bezárása, vagy a farmok azonnali
bezárása segít a legtöbbet. A standardok bevezetése és azok be nem tartása esetén kötelezően
fizetendő büntetés semleges hatású, mert igaz hogy tesz lépéseket a helyzet javítására, de
amennyiben a szabályok megszegésre kerülnek, egyszerű büntetésfizetéssel lehet folytatni a
munkát, így nincs igazi ereje a rendelkezésnek a helyzet javításának garantálására. Az első
alternatíva, ha nem történik semmi, egyértelműen rontja a megítélést hosszú távon.
A szőrmeipari munkások számára egyértelműen az a legjobb, ha nem történik semmi
szigorítás, így a második cél kielégítésében az első alternatíva a legjobb. A büntetés és
szigorítás együtt a negatív és a semleges hatás között van, ám a másik két abszolút negatív
hatású alternatívával szemben inkább a semleges felé hajlik, mivel a munkák nem vesznek el,
egy év átállási idő van, ami alatt ki lehet találni, mi a leginkább megfelelő lépés.
A harmadik cél elérésében, a további magas bevételek elérésére rövid távon a leginkább
megfelelő lépés a szabályozás és a büntetések bevezetése, mivel így a szőrmetermelés és
feldolgozás volumene nem csökken, de az esetleges büntetések befizetése által még növekszik
is az állami bevételek összege. A farmok lehetséges bezárása egyértelműen negatív hatású,
míg a tétlenség, a status quo megőrzése semleges, mert rövidtávon se nem emelkednek, se
nem csökkennek a bevételek.

Súlyozott instrumentális érték

a, cél x 0,3 b, cél x 0,2 c, cél x 0,5 Összesen
1. alternatíva -0,6 0,2 0 -0,4
2. alternatíva 0 0 0,5 0,5
3. alternatíva 0,3 -0,4 -1 -1,1
4. alternatíva 0,3 -0,4 -1 -1,1
3. ábra, Forrás: Saját

Miután súlyozzuk az alternatívák értékeit a célok súlyával, egyértelműen látszik, hogy a

legjobb megoldás a célok elérésére a szabályozás bevezetése, és ha betartásuk elmarad,
büntetések szedése. Az összes többi alternatíva értéke negatív, így ez az egyetlen, ami pozitív
eredményre vezet az instrumentális érték elemzése által.

A deontologikus érték vizsgálata

Mint az előzőekben már kifejtettem, az emberi motivációnak két fő forrása van. Az egyik a
hasznosság, a másik pedig a morál. Ennek megfelelően két fő elvet kell megállapítani az
etikai vizsgálat levezetéséhez: a, olyan cselekedetek véghezvitele, amik növelik az
összhasznosságot, b, az állatokkal való bánásmód emberivé tétele, megfelelő körülmények
biztosítása kegyetlenség nélkül.

Mint az instrumentális érték meghatározásánál, itt is súlyozzuk az értékeket. Ideális esetben a

haszonszerzési vágy és a morális motiváció egyenlő súlyban szerepel, mivel így tartható fönn
a hosszú távú egyensúly. Ennek megfelelően az én elemzésemben is azonos súllyal
szerepelnek: a, elv: 0,5, b, elv: 0,5.
Ebben az esetben is a pozitív hatás 1-es értéket kap, a semleges nullát, míg a negatív hatást, az
elv megsértését a -2 jelzi.

Deontologikus érték
a, cél b, cél
1. alternatíva -2 -2
2. alternatíva 0 0
3. alternatíva 1 1
4. alternatíva -2 0
4. ábra, Forrás: Saját

Ebben az esetben az első követendő elv alapján, az összhasznosság növelése alapján a

standardok bevezetése illetve azok be nem tartása esetén a farmok bezárása az, ami az
egyetlen pozitív hasznossággal bír. Ebben az esetben a szőrmefarmok fenntarthatóak, bevételt
jelentenek a kormány számára, a tulajdonosok megtarthatják farmjaikat, a munkások
munkáikat, az állatok feltételezhetően jobb körülményekhez jutnak, illetve az NGO-k és az
európai közvélemény is megelégedhet, ezzel nő hasznosságuk. Amennyiben büntetés
fizetésére kerül a sor, a hasznosság nem változik, míg ha semmi lépés nem történik, az
negatív hatással bír a hasznosságra nézve. Ez azzal magyarázható, hogy az NGO-k és a
közvélemény nyomására hosszú távon például bojkott alakulhat ki a kínai szőrmével
szemben, ami a termelők, a kínai kormány és a vevők számára is a hasznosság csökkenéséhez
vezethet. A farmok bezárása is egyértelműen negatív hatású az összhasznosság
szempontjából.
A második elv, az állatokkal való emberi bánásmód szempontjából negatív hatású, ha nem
történik semmilyen intézkedés, mivel ez rossz példaként szolgálhat, illetve a farmokon még
rosszabb körülmények alakulhatnak ki, ha azt érzik, nincs semmilyen következménye
cselekedeteiknek. A második alternatíva, a büntetés bevezetése semleges, mivel abszolút nem
garancia arra, hogy komoly átalakítások fognak végbemenni. Ez főleg a büntetés nagyságától
függ. Az egyetlen pozitív hatás a szabályozás betartásához kötött működés, ebben az esetben
tényleg számítani lehet a körülmények javulására. Érdekes átgondolni azt is, hogy a
szőrmefarmok azonnali bezárása sem jelent pozitív hatást az állatokkal való bánásmódra,
hiszen valamit tenni kell ezekkel az állatokkal. Mivel tenyésztett állatok általában, akik
mindig is a farmokon éltek kis ketreceikben, a természetbe való kiengedésük állatkínzásnak
minősülne, mert nem tudnának magukról gondoskodni, illetve más populációkra negatív
hatást gyakorolhatnának, felboríthatnák az egyensúlyt. Több ezer állatot azonban elhelyezni
nagyon nehéz, ha menhelyekre kerülnének, semmi sem biztosítja, hogy jobb körülmények
közé kerülnének, illetve mivel vadállatok, az örökbefogadásuk nem megoldható, így lehet
sokat el is kellene altatni.

Súlyozott deontologikus érték

a, cél x 0,5 b, cél x 0,5 Összesen
1. alternatíva -1 -1 -2
2. alternatíva 0 0 0
3. alternatíva 0,5 0,5 1
4. alternatíva -1 0 -1
5. ábra, Forrás: Saját

Amennyiben a súlyozott értékeket figyeljük, akkor egyértelművé válik, hogy a legjobb

megoldás deontologikus szempontból a harmadik alternatíva, a szabályok betartásához kötött
működés. Ez az egyetlen eset, mikor pozitív értéket kapunk. Azonban az instrumentális
értékekkel szemben itt előfordul egy olyan eset is, a második alternatíva esetében, mikor
hiába történnek intézkedések, azoknak összességében semmi hatásuk nincs a helyzetre, nem
változtatják meg azt.

Az externális érték vizsgálata

Az externális érték a döntés érintettekre gyakorolt hatását vizsgálja. Ennek megfelelően azt
kell vizsgálni, hogy a döntési alternatívák pozitívan, negatívan, vagy semlegesen érintik a
stakeholdereket. Elemzésem során a következő érintetteket fogom számba venni:
tulajdonosok, munkások, vásárlók, globális közösség, NGO-k, természet, azon belül is az
állatok.
Természetesen ebben az esetben sem szerepelnek az érintettek azonos súllyal. Elemzésemben
a farmok tulajdonosainak 0,1 értéket adtam, a munkásoknak 0,05-t. Mindkettő elég
alacsony érték, ez azzal magyarázható, hogy nem rendelkeznek nagy befolyással.
Amennyiben számukra kedvező döntés születik, az azzal magyarázható, hogy gazdasági
megfontolásokból a kormány ezt látta az ország érdekében álló döntésnek. A vásárlók és a
globális közösség 0,3-0,3 értékkel szerepel, mivel viszonylag nagy befolyásuk van. A
különböző szabályozások, civil megmozdulások nagy hatással lehet a keresletre, azaz a
vásárlókra, a vásárlók szerepét pedig nem kell magyarázni. Még két fontos érintett maradt, az
NGO-k és a természet, az állatok. Az NGO-k értéke 0,2, az állatoké pedig 0,05. Az NGO-k
értéke viszonylag magas, hiszen a fő botrány kiváltó riportot ők készítették, de nincs igazi
erejük a nyilvánosságon kívül, így született a közepes pont. Az állatok pedig sajnos elég
alacsony értékkel rendelkeznek, mivel kevés esetben történik olyan intézkedés, ami csak a
környezet, az állatok megóvása miatt van, Kínában ez a helyzet pedig még inkább jellemző.

Externális érték
Tulajdonosok Munkások Vásárlók Globális köz. NGOk Állatok
1. alternatíva 1 1 0 -2 -2 -2
2. alternatíva 0 0 0 1 0 0
3. alternatíva -2 -2 1 1 1 1
4. alternatíva -2 -2 -2 0 1 0
6. ábra, Forrás: Saját

Az érintetteket végig nézve, a tulajdonosok számára az egyetlen pozitív döntés, ha nem

történik változtatás. Amennyiben a büntetés lehetősége felmerül, az negatívba hajlik, de még
inkább semleges, mivel egy teljes év átállási idő van, illetve a büntetés mértékétől függ,
mennyire veszik komolyan a szabályozást. A farmok bezárásának lehetősége mindenképp
negatívan érinti őket, hiszen elveszíthetik tulajdonukat. A munkások számára hasonló
motivációk alapján adódnak ugyanazok az értékek, mint a tulajdonosok esetében.
A vásárlók számára az első két alternatíva semlegesnek mondható, mivel a közeljövőben
biztosan nem változik semmi a szőrmepiacon, a harmadik alternatíva pozitívnak mondható,
mivel lehet hogy emelkednek az árak a farmok modernizációja miatt, ám a megfelelő
körülmények, etetés, orvosi ellátás feltételezhetőleg még jobb minőségű szőrmét eredményez,
illetve a piaci mechanizmusok, a verseny nem engedik annyira magasra szökni az árakat,
hogy az negatív hatásként értelmeződjön a vásárlók számára. A farmok bezárása azonban
abszolút negatív, a kínálat hirtelen csökkenése az árak megugrásához vezet.
A globális közösség számára az a legrosszabb döntés, ha minden változatlan marad, hiszen ez
ellentétben áll az elfogadott normákkal. A farmok bezárása semleges, de minden olyan
intézkedés, ami a helyzet javítására irányul, pozitív hatású. Az NGO-k számára szintén
elfogadhatatlan, ha minden marad úgy, ahogy volt. Az, ha a büntetés lehetőségéhez kötött
szabályrendszert vezetik be, semleges, mivel történnek lépések, de nem ez a végcél. A farmok
teljes bezárása, azaz a 4. alternatíva számukra a végső cél, de szerintem a harmadik alternatíva
is pozitívan értékelendő, mivel csak akkor engedi működni a farmokat, ha minden tekintetben
megfelelnek az előírásoknak.
Az állatok számára negatív hatású, ha nem történik semmi, mivel az tovább ronthatja a
helyzetet, ha a botrány ellenére nincs határozott fellépés a kormány részéről. Ha büntetésre
számíthatnak a szabályokat be nem tartók, vagy pedig azonnal bezárják az összes farmot,
semleges megoldásnak minősül, mivel nem következik be semmilyen javulás az állatok
helyzetében. Amennyiben a farmok bezárásra kerülnek, nagyon nehéz elhelyezni ennyi
állatot, így nem számíthatnak semmi pozitív változásra, ugyanolyan zsúfolt menhelyekre,
vagy elaltatásra akár.

Súlyozott externális érték

Tulajd.x0,1 Munk.x0,05 Vásárlókx0,3 Glob.köz.x0,3 NGOkx0,2 Állatokx0,05 Össz.
1.altern. 0,1 0,05 0 -0,6 -0,4 -0,1 -0,95
2.altern. 0 0 0 0,3 0 0 0,3
3.altern. -0,2 -0,1 0,3 0,3 0,2 0,05 0,55
4.altern. -0,2 -0,1 -0,6 0 0,2 0 -0,7
7. ábra, Forrás: Saját

A súlyozott externális értéket figyelembe véve egyértelműen látszik, hogy a legjobb megoldás
a harmadik alternatíva, a szabályozás meg nem tartása miatt bekövetkező farm bezárások.
Végeredményként pozitívumkánt említhető még a büntetés bevezetése is, mivel standardok
így is bevezetésre kerülnek, ami pozitívumként említhető. A másik két alternatíva
egyértelműen negatívan értékelendő.

Az alternatíva kiválasztása

A megfelelő alternatíva kiválasztásához a maximin szabályt kell alkalmazni a felelős

döntéshozatal érdekében [Zsolnay, 2001]. A szabály a minimum érték maximalizálását írja
elő, a döntéshozó a célok, a normák és az érintettek értékelése után a legkevésbé rossz
alternatívát választja abban az értelemben, hogy a választott alternatíva legrosszabb aspektusa
jobb, mint bármely másik alternatíva legrosszabb aspektusa.

Maximin szabály alkalmazása

Instrumentális Deontologikus Externális
1.alternatíva -0,4 -2 -0,95
2.alternatíva 0,5 0 0,3
3.alternatíva -1,1 1 0,55
4.alternatíva -1,1 -1 -0,7
8. ábra, Forrás: Saját

A maximin szabály alkalmazása után egyértelműen látszik, hogy a második alternatíva a

legjobb döntés. Az eredmény egy kicsit megdöbbentő, mivel a részletes elemzés során a
harmadik alternatíva tűnt a leginkább megfelelőnek. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a
célok elérésében, azaz az instrumentális értékelésben a többi alternatíva nagyon alacsony
értékeket kapott. Meg kell állapítani, hogy bár első ránézésre egy másik alternatíva jobb
megoldás lenne, a döntéshozó céljainak elérése nagyban meghatározza a végső értékelést.
Lehet, hogy egy megoldás etikusabbnak tűnik, a hasznosság növelésében nagyobb szerepet
játszik, vagy akár az érintettek számára az viseli a legmagasabb értéket, de ha nincs
összhangban az alternatíva a döntéshozó céljaival, könnyen lehet, hogy egy sötétebbnek tűnő
alternatíva lesz a nyertes.

Konklúzió

És ami valójában történt…

A világsajtóban megjelenő cikkek, beszámolók és videók nagy port kavartak nemzetközi

szinten is. A kínai kormánynak valamit lépnie kellett a nemzetközi szervezetek és a sajtó
nyomására. A 2006-os év elején megszületett egy rendelkezés a szőrmefarmok
modernizálásáról illetve szabályozásáról. Ez a rendelkezés magában foglalja az állatok ilyen
farmokon való tartásának minden területének szabályozását, mint az etetés, tartás, orvosi
ellátás vagy a nyúzási folyamat szabályokhoz kötését. A rendelkezés értelmében modern
technológiával támogatott farmokat kell fenntartani, ahol kimagasló figyelmet fordítanak az
állatok ’emberséges’ körülmények között tartására, a higiénia megteremtésére és
fenntartására, megfelelő táplálásra. A szabályzat szigorú elveket diktál az állatok
egészségének megóvásában is, folyamatos állatorvosi ellenőrzést és ellátást követel meg, és
legfőképpen a nyúzási folyamat lebonyolításában. Megpróbálnak minden lehetőséget
elkerülni, ami az állatok szenvedéséhez vezethet, illetve ami etikai szempontból
megkérdőjelezhető lenne. (www.iftf.com)

Azonban gyökeres kulturális változás sajnos még nem következett be, ami nélkül viszont
nincs nagy esély hosszú távú eredmények elérésére. Nagyon alacsony azon kínaiak száma,
akik elfogadják, hogy az állatoknak bármilyen jogaik is vannak. Azonban pozitívumként
elmondható, hogy egyre növekszik az olyan kínai fiatalok száma, akik támogatják az állatok
jogainak védelmét. (www.economist.com)

Hosszú távon egy ország sem hagyhatja figyelmen kívül az állatokkal való bánásmód, az
állati eredetű termékekkel foglalkozó iparágak szabályozását. Ezzel összhangban Kínában is
lépéseket kell tenni. Szerencsére elindult egy pozitív irányú folyamat. Reméljük, hogy a
jövőben ez egyre több támogatóra talál, és egyre erősödik ez a trend.
Felhasznált irodalom
Zsolnai László: A felelős gazdasági döntéshozatal modellje

Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika, Helikon Kiadó, 2001

A small voice calling – animal rights in China

http://www.economist.com/world/asia/displaystory.cfm?story_id=10766740

Animal cruelty
http://www.buyhard.fsnet.co.uk/animalcruelty.htm

Un-bear-able: China's cruel animal Olympics reach new heights

http://www.dailymail.co.uk/news/article-407693/Un-bear-able-Chinas-cruel-animal-
Olympics-reach-new-heights.html

Live animals thrown to the tigers – for the amusement of the crowd
http://www.dailymail.co.uk/news/article-408053/Live-animals-thrown-tigers--amusement-
crowd.html

Sickening ’Animal Olimpycs’ forces kangaroos box humans

http://www.dailymail.co.uk/news/article-407435/Sickening-Animal-Olympics-forces-
kangaroos-box-humans.html

PETA exposes severe animal rights abuses in China

http://en.epochtimes.com/news/5-3-9/26922.html

Legyen fair play az állatokkal szemben is - Olimpia Kínában?

http://www.zoldmagazin.com/belso/peking.html

David S. Oderberg: The Illusion of Animal Rights

http://www.rdg.ac.uk/dsoderberg/papers/The%20illusion%20of%20animal%20rights.PDF

Freeman
http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=263511

A shocking look inside the Chinese fur farms

http://www.peta.org/feat/ChineseFurFarms/index.asp

A shocking look inside the Chinese fur farms

http://www.petaasiapacific.com/feature-chinese-furfarms.asp

Dying for fur: Recent investigation shows cruelty at Chinese fur farms
http://www.hsus.org/about_us/humane_society_international_hsi/cruelty_issues_around_the_
world/dying_for_fur_recent_investigation_shows_cruelty_at_chinese_fur_farms.html

Fun fur? A report on the Chinese fur industry

http://www.careforthewild.com/files/Furreport05.pdf

International Fur Trade Federation

http://www.iftf.com/iftf_3_5.php

China Strengthens Regulations for Humane Treatment of Animals Farmed for Fur
http://www.iftf.com/iftf_3_2_6.php

China Bear Rescue

http://www.animalsasia.org/index.php?module=2

Stakeholder analysis
http://www.mindtools.com/pages/article/newPPM_07.htm