A Munka Becsülete

SÓJA MIKLÓS ALAPÍTVÁNY
A Munka Becsülete
Cigány fiatalok keresztény népnevelő mozgalma
Sója Miklós parókus vályogtemplomot emelt a cigányoknak az 1940-es években
Budapest, 2010. április 14.

Mint a Görögkatolikus Egyház vezetője nem csupán jószándékúnak, de sokat igérően
hasznosnak tartom a Sója Miklós Alapítvány kísérleti programját, melynek címe: A Munka
Becsülete. Bizonyos vagyok abban, hogy a keresztény értékrenden alapuló nevelés hosszú
távon megoldást kínálhat Hazánk jóideje megszenvedett áldatlan helyzetére. A program
kidolgozásában és lebonyolításában a Görögkatolikus Egyház is részt vállal.
Kocsis Fülöp
hajdúdorogi püspök
A MUNKA BECSÜLETE 3
Vezetői összefoglaló
A Fidesz 1 millió új munkahelyet ígér 10 éven belül. Ez hatalmas és egyedülálló

felemelkedési lehetőség a nehézsorsú fiataloknak is. Fognak tudni élni vele? Fel kell
készítenünk őket. Keresztény népnevelő mozgalmat hirdetünk, hogy pótoljuk azt a
bíztató, nyugodt hátteret, amit a hagyományos középosztálybeli család nyújt. A
fiatalokat korszerű eszközökkel, modern technikákkal szólítjuk meg.
Hitet és reményt kell adnunk a vidéki romáknak, hogy Magyarország hasznos

polgáraivá válhassanak, és tartós felemelkedésükkel példát mutassanak
környezetüknek. Nem segélyezhetünk felnőtt, egészséges embereket a végtelenségig.
A Munka Becsülete nem ígér gyors eredményt. Kitartó, hosszú építkezésre készülünk.
Problémavázlat
A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a munkanélküliség és depresszió okai:

1. A fiatalok nem rendelkeznek a tartós munkavállaláshoz szükséges munkaetikával
2. A munkát kereső roma fiatalok alulképzettek.
3. Kevés a munkahely a hátrányos helyzetű kistérségekben.
A helyzetet nehezíti, hogy az alacsony lélekszámú falvakban élő, családjaikban tartós
munkanélküliséget látó fiatalok nem látnak pozitív példákat.
Hogyan érjük el a fiatalokat?
A Wifi Falu programban internetet, olcsó számítógépeket és képzést kínáltunk. Három

megyében, 120 településen, 2000 háztartásban több mint 6000 embert szólítottunk meg.
1. Számítunk a cigánypasztorációban gazdag tapasztalatot szerzett papokra, és a falusi
értelmiségre. A vidéki Magyarország rejtett energiakészlete az a sok jószándékú
ember, aki áldozatosan, de sajnos elszigetelten dolgozik a kis falvakban, különböző
módokon, hasonló célokért. A Wifi Falu programban megtapasztaltuk, hogy óriási
erők szabadulnak fel azzal, hogy a tapasztalataikat elterjesztjük, bátorítjuk őket,
hátteret, támogatást biztosítunk.
2. A Wifi Falu bázisára építjük a toborzást. Szószólóikon, az egyes közösségek
befolyásosabb emberein keresztül szólítjuk meg őket, hogy a céljainkat a magukéinak
érezzék. Előzetes tájékozódásaink szerint jó visszhangra talál a kezdeményezés.
.
Korszerű népnevelés és pasztoráció
A fiatalokat (1) képezzük, (2) neveljük, (3) segítünk nekik munkát keresni. Lesznek
kudarcaik, de azzal bíztatjuk őket, hogy ne adják fel, (4) segítünk újra és újra talpra állni.
Pályaválasztási, munkavállalói tanácsokat adunk, ha kell képzést biztosítunk.
Az egyházi oktatási intézményrendszer kiválóan alkalmas arra, hogy a mozgalom

munkatársait képezzük, helyes tananyagokkal lássuk el. Az értékrend alakítása hosszú és
bonyolult, ezért szükséges a módszertan folyamatos felülvizsgálata. Rendszeres
találkozásokra van szükség, ennek adunk keretet az alábbiakkal:
Célcsoport a vidéki roma és velük Népnevelés keretei

együtt élő fiatalok. Ezen belül:
Fiatalok az általános és középiskolai 4.2.1 Pályaválasztási tanácsadás és tréning
képzés utolsó két évében
Álláskeresők fiatalok, iskolarendszerből 4.2.2 70 órás tréning a munkába állás és
kikerült, lemorzsolódott szakképesítés munkahely megtartásának elősegítése
nélküli 18-25 éves fiatalok, és/vagy érdekében
érettségivel rendelkező 4.2.3 OKJ-s képzések
A Wifi Falu keretében vagy másképp 4.2.5 Internetes problémák kezelése
internethez jutott fiatalok 4.2.6 Terített Asztal weboldal – távoktatás
A szélesebb közösség, amiben 4.2.7 Mise, iskolai oktatás, a népnevelők
célcsoportunk tagjai élnek hétköznapi munkája során adódó alkalmak
Megvalósítás
Az első szakaszban a Görögkatolikus Egyházzal működünk együtt, és a Katolikus Egyház

cigánypasztorációs vezetőivel már tervezzük a program kibővítését.
Időzítés Feladat A népnevelésben Költség Forrás

résztvevők száma
2010 február, Kísérleti népnevelés 20 fő 10 mFt Magán-
3 hónap pszichológus, oktatási forrás?
szakemberek és papok Pályázati
bevonásával források?
2010 június, Oktatási segédletek Előkészítő időszak, 10 mFt Miniszteri
3 hónap elkészítése, népnevelők népnevelés nem keret?
képzése. Finanszírozási zajlik
modell
2010 szept., Népnevelés 10 faluban, 150 fő 100 mFt Központi
5 hónap népnevelők képzése költség-
2011 február, Az országos mozgalom, Az első évben 330 mFt /év vetés,
éves ciklusok ügyfélszolgálat 10 000 1 500 fő normatív
fő részére támogatás?
Politikai támogatást kérünk
A mozgalom része lehet az átfogó, a cigányság helyzetét rendező, konszolidáló kormányzati

programnak, de nem helyettesítheti azt. A lakhatási, közlekedési problémákra, a szociális
ellátórendszer diszfunkcióira adott válaszok is legalább ennyire fontosak.
A rövid távra szóló EU-s forrásokból, vagy a mai oktatási normatív támogatásokból nem
oldható meg a kiegyensúlyozott finanszírozás. Politikai támogatást kérünk a Munka
Becsülete program megvalósításához:
 Kérjük a közoktatásra és felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok módosítását,

hogy lehetőség nyíljon a nyugodt, építkező munkára.
 Megoldást kérünk a program kezdeti lépéseinek finanszírozásához.
A Munka Becsülete
A program részletes bemutatása
Tartalomjegyzék
1. Missziónk ..................................................................................................................... 7
1.1. A Wifi Falu – Többet is tehetünk ............................................................................ 7
1.2. A nyomor ethosza visszahúz ................................................................................... 7
1.3. A kereszténység népnevelő szerepe ......................................................................... 8
1.4. Rossz kérdések........................................................................................................ 8
1.5. Mit tehetnek a fiatalok a saját sorsuk javításáért? .................................................... 8
1.6. Korszerű népnevelés ............................................................................................... 9
1.7. Hosszútávon gondolkodunk .................................................................................. 10
2. Amire építünk: a Wifi Falu 3 éve .............................................................................. 11

2.1. Tradíció és szociális innováció .............................................................................. 11
2.2. Internet és oktatás: kitörési lehetőség nehézsorsú fiataloknak ................................ 12
2.3. Kedvező fogadtatás, támogatások.......................................................................... 13
3. Helyzetelemzés ........................................................................................................... 14
3.1. A nyomor földrajza ............................................................................................... 14
3.2. A 120 Wifi Falu listája .......................................................................................... 16
3.3. Lelki állapot .......................................................................................................... 16
3.4. Tárki-Tudok tudásszintfelmérés a Wifi Falvakban ................................................ 17
3.5. Sója Miklós látlelete a 70-es évek végéről ............................................................. 21
3.6. A görögkatolikus cigány pasztoráció tapasztalatai napjainkban ............................. 26
4. Korszerű népnevelés és pasztoráció .......................................................................... 29

4.1. A célcsoport .......................................................................................................... 29
4.2. A népnevelés keretei ............................................................................................. 30
4.3. A népnevelők képzése ........................................................................................... 39
4.4. Kapcsolódásaink, partnereink ................................................................................ 41
4.5. Az eredményesség mérőszámai ............................................................................. 42
5. Megvalósítás .............................................................................................................. 43
5.1. Kezdeti lépések időzítése ...................................................................................... 43
5.2. Főbb kockázatok ................................................................................................... 44
5.3. Kommunikációs terv ............................................................................................. 44
5.4. Költségvetés.......................................................................................................... 46
6. Javaslatok a szabályozási változtatásokra ................................................................ 47

6.1. Javaslat a normatív támogatás módosítására .......................................................... 47
6.2. Lehetséges finanszírozásai technikák .................................................................... 48
6.3. Javaslat a program egyes elemeinek finanszírozásának forrásaira .......................... 49
Böjte Csaba avató beszéde Sója Miklós emléktáblájánál ................................................ 50

1. Missziónk
1.1. A Wifi Falu – Többet is tehetünk
A Wifi Falu programot azért indítottuk el 2007-ben, mert hittünk abban, hogy a szegénység
csak részben anyagi kérdés. Három megyében, százhúsz településen, 2000 háztartásba
vittünk olcsó számítógépeket és ingyen internetet. Sokan éltek a lehetőséggel, tanulnak,
munkát keresnek, változtattak az életükön. Most, amikor az eredményeket elemeztük, arra
jutottunk, hogy az irány jó, és arra is van lehetőség, hogy ennél többet érjünk el.
Sója Miklós Hodászon az 1970-es évek végén
1.2. A nyomor ethosza visszahúz

A tapasztalatok birtokában ma úgy fogalmazzuk meg a problémát, hogy a szegénység
gyökerei között a legfontosabb a motiváció hiánya, ami az értékrend gyengeségére vezethető
vissza. Olyan egyszerű szabályok szorulnak támogatásra a kis borsodi falvakban, mint az,
hogy a munka erény, a tudás hatalom, a tunyaság bűn. A szociális munkások, a jó szándékú
alapítványok a probléma felületét kapargálják, naiv programjaik nyom nélkül halnak el, mert
gazdálkodni akarnak tanítani, de azt nem mondják el, hogy miért is kell gazdálkodni, hogy
miért jó dolgozni. Abban a meggyőződésben élnek, hogy ami számukra evidens, az elesett kis
településeken is ugyanúgy igaz.
És nem.
Az elmúlt húsz évben csak megerősödött a nyomor ethosza, az az érzés, hogy nekünk semmit
nem kell tennünk magunkért, csak mások segíthetnek rajtunk, sőt mások hibája, hogy így
élünk. Panaszkodnak, de nem tesznek semmit. Vajon mi különbözteti meg a legszegényebb
magyar falu, Csenyéte dombjait a svájci legelőktől? Miért termel tejet és sajtot a svájci gazda,
és miért nyomorog, rondítja össze közösségi épületeit, templomát a csenyétei cigány fiatal?
Nem a földrajzi fekvés, nagyvárostól való távolság vagy a gazdasági környezet a nagy
különbség. Az igazi különbség abban van, ami a svájci gazda és a csenyétei fiatal fejében
van.
1.3. A kereszténység népnevelő szerepe

Talán szokatlan egy ilyen iratban Max Weberre hivatkozni, mégis innen kell indulnunk, mert
ezek a sorok jutnak eszünkbe úton-útfélen borsodi és baranyai beszélgetéseink során. A
Protestáns Etikában írja: A szakmunkához "nemcsak a fokozott felelősségérzet
nélkülözhetetlen hanem egyáltalán, olyan érzületre van szükség, amelyik legalább munka
közben megfeledkezik arról az örökös kérdésről, hogy miként lehet maximális kényelem és
minimális teljesítmény mellett mégis a megszokott bért biztosítani, arra az érzületre, amely a
munkással úgy végezteti a munkáját, mintha az abszolút öncél - "hivatás" volna. Az ilyen
érzület azonban nem természettől adott valami. S nem idézhető elő közvetlenül sem magas,
sem alacsony bérekkel, hanem csak tartós nevelési folyamat eredménye lehet. Ma a
kapitalizmus, minthogy már nyeregben van, viszonylag könnyen toboroz magának
munkásokat minden ipari országban, s ezeken az országokon belül minden ipari területen. A
múltban azonban ez mindig rendkívül súlyos problémát jelentett. S ma is előfordul, hogy a
kapitalizmus nem boldogul annak a nagyhatalmú segítőtársnak (az egyháznak) a támogatása
nélkül, amely mint a továbbiakban látni fogjuk, ott állt mellette keletkezése idején." Engedjük
tovább Max Webert, hogy részletesen kifejtse, hogyan végezte el ezt a hosszú nevelő
folyamatot a protestáns egyház a 16. században.
1.4. Rossz kérdések

A mi borsodi völgyeinkben tartja magát, sőt az elmúlt évtizedek alatt sajnos erőre is kapott az
a szemlélet, amely a munkát nem hivatásnak, hanem eszköznek tekinti, ami a puszta
szükségletek megszerzését biztosítja. Ezzel a mentalitással nem lehet integrálódni a modern
munkaszervezetbe. És innen már csak értelmetlen mondatok hangzanak el. Az egyik lustát,
hazugot, tolvajt kiált. A másik sértetten rasszizmusról, kirekesztésről beszél. A feszültség az
égbe hág és egyre messzebb kerülünk a probléma megoldásától. Százhúszmilliárd forintot
fordítottak az utóbbi időszakban a cigányság integrációjára, a számok azonban azt mutatják,
hogy a helyzet csak romlik, egyre romlik.
1.5. Mit tehetnek a fiatalok a saját sorsuk javításáért?

Az elmúlt években sokat foglalkoztak azzal, hogy a többségi társadalomnak mit kell tennie,
hogy elfogadja a romákat. De mit tehetnek a romák ezért? Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon
sikeresek legyenek, lojálissá, megbízhatóvá, törekvővé, kitartóvá kell válniuk. Ehhez ígér a
Munka Becsülete segítséget, de az igazi feladat a fiatalok felelőssége. Nem ígérünk gyors
sikert. Nem lehet ezeket az értékrendbeli hiányosságokat kézrátéttel, gyorstalpalókkal
kezelni. Ez a népnevelői feladat akár generációkon keresztül is tarthat.
Sója Miklós így írt erről: „ Szinte már az első találkozásaink alkalmából azt olvashattam le a
cigányaink arcáról, hogy szinte belenyugvással, majdnem hogy helyesléssel fogadják a világ
részéről a megbélyegző, lealacsonyító, lekicsinylő szavakat, melyek szerint ők volnának a
világ legutolsó, csak elkerülésre és megvetésre méltó emberei. Tele voltak nyomasztó
kisebbségi érzésekkel, és bármilyen sértő, gyalázó szó, vagy bántalmaztatás érte őket,
egyikőjük ajkát sem hagyta el az önérzet és öntudat kifejezésére alkalmas mondat: Kikérem
magamnak! E kínos kisebbségi érzés tartotta és rántja vissza őket attól, hogy magyar hívők
mellé üljenek a templomi padsorokban (hiszen nincs mindenütt külön cigánytemplom). A lelki
szorításon sokat tágíthat a közéjük férkőző pap személye és barátsága, aminek előbb utóbb a
katekézis elkezdésében és folytatásában kell kivirágoznia.”
1.6. Korszerű népnevelés

A Fidesz 1 millió új munkahelyet ígér 10 éven belül. Ez hatalmas lehetőséget jelent a
nehézsorsú fiataloknak, ha tudnak élni vele. Ehhez hosszú nevelésre lesz szükség, amire Max
Weber ebben a szövegben utalt. Sója Miklós a saját tapasztalatait így foglalta össze:
„Vannak tehát jó, bátorító, reményekre jogosító jeleink is, amelyek bizonyítják, hogy a cigány
pasztoráció intenzív beindítása szükséges és nem hiábavaló. És hogy mindenkor számolnunk
kell komolyabb akadályokkal, nehézségekkel mind a cigányság, mind a magyarság részéről,
és az évtizedek eredményei is csak műszerekkel, milliméterekben mérhetők.”
Sója Miklós miséje a vályogtemplomban, 1970-es évek
A tanítás a tanítók, az érzület, a szemlélet formálása, hitelesen és elfogadható módon a papok

feladata. Mi mást hívhatnánk segítségül a cigányság 400 éves problámájának kezelésére, mint
a kereszténység kétezer éves szegénységgel kapcsolatos tapasztalatát? Az egyházak
pasztorációs munkája a mai helyzetben is kulcsfontosságú a szegénység és a cigányság
problémájának kezelésében. Építünk a keresztény értékekre, a helyi papok értékrendközvetítő
szerepére. Ezt a munkát korszerű technikával és modern szervezési módszerekkel
támogatjuk.
1.7. Hosszútávon gondolkodunk

Mária Terézia óta sokan gyürkőztek neki a cigányság integrálásának, de a probléma itt
maradt nekünk. Az utóbbi évek kapkodó fejlesztéspolitikája, gyors, látványos eredményeket
célzó projektszemlélete nem adott lehetőséget hosszútávú komplex megoldást kínáló
programok végigvitelére. Egy tartós társadalmi problémát csak elmélyíteni lehet azzal, ha
rulett asztalnak tekintjük a magyar vidéket, és egyes településekre nagyobbnál nagyobb EU-s
támogatási összegeket teszünk, előzmények és átgondolt folytatás nélkül.
Alapítványunk névadója, Sója Miklós görögkatolikus parókus 40 évig dolgozott a szabolcs-

szatmári Hodászon és munkájának eredményei ma is érezhetőek a cigányok körében.
Iránymutató ez a kitartás, türelem, az aprólékos szorgalmas munka. Sója Miklós példáját
követjük azzal, hogy a nyugodt, hosszú távú munkában hiszünk.
Alsószentmárton 2008
2. Amire építünk: a Wifi Falu 3 éve

A Wifi Falu olyan társadalmi környezetet célzott meg, ahol adminisztratív és piaci csőd
is van. Az ország peremén a kisfalvak egy részén alig-alig működik az állam, az
önkormányzatok erőtlenek, a közösséget uzsorások, helyi erős emberek irányítják
informális hatalommal. A 33 leghátrányosabb kistérség településeinek jó részén vannak
harmadik világbeli zárványok, telepek, ahol nem léteznek a Budapesten magától
értetődő szabályok. A fiatalokat elborítja a kilátástalanság, a reménytelenség, a
motiváció hiánya.
2.1. Tradíció és szociális innováció
A szegénység elleni harcban a szociális innovációnak nagy szerepe van, új módszerekre és

megoldásokra van szükség. Sokat tanultunk C.K. Prahalad Az Esélyek a piramis alján című
világhírű könyvéből, melyben olyan megoldásokat mutat be, ahol a piaci szereplők és civil
szervezetek 21. századi technológiák segítségével hatékonyan támogatatják a nyomorból való
kilábalást.
Erre a kilátástalannak látszó helyzetre keresett választ a Wifi Falu azzal, hogy ablakot nyit a
világra. A szociológiai kutatások szerint az ember társadalmi értékét az határozza meg, hogy
hány kapcsolata van, milyen erős a kapcsolati hálója. Ebben, és a tanulásban,
munkahelykeresésében az internet nagy segítséget ad. Ugyanakkor ezeken a helyeken nem
érhető el az internet, piaci alapon itt nem érdemes szolgáltatni, ezek a területek messze
vannak a központtól és nincs fizetőképes kereslet a középosztálynak árazott szolgáltatásokra.
Ezért első lépcsőben arra koncentráltunk, hogy a nehézsorsú fiatalok ezeken az elzárt
településeken is internethez juthassanak.
2.2. Internet és oktatás: kitörési lehetőség nehézsorsú fiataloknak
Az első, azóta is sikeresen működő kísérletet 2007-ben indítottuk a Borsod megyei Selyeben,
ahol ingyen internetet és olcsó számítógépeket kínáltunk a helyieknek. A kezdeményezés
fontos eleme volt, hogy az önkormányzat mikrohitellel támogatta a helyiek
számítógépvásárlását. A helyiek önerejére támaszkodva tudtuk megvalósítani a fejlesztést.
Ebből a kísérletből nőtt ki a Wifi Falu program, ami ma már Borsod, Szabolcs és Baranya
megyében 120 településen összesen 2000 háztartásba juttatja el az internetet.
A programot folyamatosan fejlesztettük, mert a komplex problémákra komplex válaszokat

kell adni. Például az általános iskolai oktatásra Királyegyházán indítottunk az Intellel
közösen egy pilotot. Hernádszentandráson az ORFK-val együtt biztonsági kamera kísérletet
indítottunk. Dél-Baranyában állásbörzét tartottunk civil és állami partnerekkel, valamint a
versenyszféra szereplőivel.
Az alábbi ábra összefoglalja azt, hogy milyen programokat építettünk a 2000 háztartásban
jelen lévő ingyenes internet hozzáférés infrastruktúrájára.
A programot modulárisan állítottuk össze, aminek az egyes elemeihez külön-külön keresünk

támogatást. Az alábbi anyag a Wifi Falu egyes elemeinek koncepcióit írja le költségvetéssel.
2.3. Kedvező fogadtatás, támogatások
A programot támogatták: Magyar Telekom, Microsoft Hungary, Nemzeti Fejlesztési és

Gazdasági Minisztérium, Polgár Alapítvány, Soros Alapítvány (Roma Education Fund),
Nemzet Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Vodafone Alapítvány, Port Data Kft.
Együttműködő partnereink: Dél-Dunántúli Regionális Képző Központ, Aryaloka Computer
Center, Nagpur, India, Intel Hungary, Dévai Szent Ferenc Alapítvány
Fontosnak tartjuk, hogy a középosztálynak pontosabb képe legyen arról, hogy hogyan él,
hogyan gondolkodik az az egymillió ember, akik leszakadtak és klasszikus szegénységbe
süllyedtek. Médiatámogatónk az Index, akik többször részletesen beszámoltak az
eredményekről. A HVG-vel közösen kiadtunk egy könyvet, Gerlóczy Márton: Színek a
nyomorúság idején című kötetét. Az ormánsági telepítéseiket meglátogatta a BBC kelet-
európai tudósítója. A programokat számos konferencián, az MTA-n, az Internet Hungary
konferencián, valamint Brüsszelben, az EU parlamentben is többször bemutattuk.
3. Helyzetelemzés
3.1. A nyomor földrajza
A Wifi Falu Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében 120

településen valósult meg. A Munka Becsületének is ez lesz a bázisa. Tapasztalataink szerint
ezeken a helyeken élnek olyan fiatalok, akiknek senki nem kínál igazi kitörési lehetőséget a
nyomorból, nem jut el hozzájuk az információ. Programunk olyan réteget céloz, amelyhez
egyetlen hazai fejlesztési program sem jut el.
A helyi tartós munkanélküliség és depresszió oka egyrészt a helyben lévő munkahelyek

alacsony száma, másrészt a munkát kereső roma fiatalok készségeiben van. Az alacsony
lélekszámú falvakban élő, családjaikban tartós munkanélküliséget látó fiatalok a tárgyi
tudáson kívül nem rendelkeznek azzal a munkaetikával, amely szükséges az tartós
munkavállaláshoz.
Regisztrált munkanélküliek területi megoszlása (KSH 2004)

A cigány népesség területi elhelyezkedése (KSH 2001)
A Görögkatolikus Egyház cigány pasztorációs tevékenysége természetes szövetséget jelent

ebben a munkában. A görögkatolikusok területi elhelyezkedése, megegyezik a hazai
társadalmi problémák térképével:
A görög katolikus népesség területi elhelyezkedése (KSH 2001)

3.2. A 120 Wifi Falu listája

Baranya Alsószentmárton, Baranyahidvég, Drávafok, Drávakeresztúr, Kisharsány,
Nagyharsány, Királyegyháza, Markóc, Magyarmecske, Sumony,
Drávaszerdahely, Sellye, Vajszló
Borsod Abaújdevecser, Abaújkér, Abaújszolnok, Alsóregmec, Alsóvadász, Ároktő,
Baktakék, Bánréve, Beret, Bodrogkisfalud, Bódvaszilas, Boldva,
Borsodnádasd, Bükkszentkereszt, Encs, Erdőhorváti, Felsődobsza, Felsőgagy,
Forró, Fügöd, Füzérkajata, Girincs, Gömörszőlős, Györgytarló, Halmaj,
Hejőbába, Hejőszalonta, Hernádkércs, Hernádszentandrás, Hét, Hidvégardó,
Hollóháza, Homrogd, Ináncs, Kázsmárk, Kelemér, Kiskinizs, Komjáti, Kondó,
Lak, Léh, Méra, Mikóháza, Nagykinizs, Négyes, Novajidrány, Nyésta, Pálháza,
Perkupa, Pusztafalu, Rásonysápberencs, Sajóhidvég, Sáta, Selyeb, Szegi,
Szegilong, Szemere, Szendrő, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szin, Szomolya,
Taktabáj, Taktaharkány, Tolcsva, Tomor, Tornaszentandrás, Trizs, Uppony,
Vilyvitány, Vizsoly, Tiszakarád
Szabolcs Aranyosapáti, Beszterec, Csegöld, Érpatak, Gacsály, Gulács, Győrtelek,
Hetefejércse, Hodász, Jánd, Kálmánháza, Kék, Kemecse, Kölcse, Levelek,
Máriapócs, Nagydobos, Nagyhalász, Nyírcsászári, Nyírlövő, Nyírvasvári, Pap,
Paszab, Porcsalma, Rétközberencs, Tarpa, Terem, Tornyospálca,
Tunyogmatolcs, Tyukod, Újfehértó
A hátrányos helyzetű térségekben, településeken ma hazánkban 1 millió ember él. Ennek az 1

millió embernek 10%-a olyan fiatal felnőtt, akik programunk célcsoportját alkotják, közülük
vonunk be 10000-et.
3.3. Lelki állapot
A célcsoport olyan vidéki roma, vagy velük közösségben élő fiatalok, akik nyitottak az
egyház által közvetített értékrend befogadására és képesek élni képzés és a munkavállalási
lehetőség adta kiugrási lehetőséggel. A célcsoportunk finomabb rétegződéseire visszatérünk
a tananyag kialakításánál (4.2.1). Az elzárt kistelepüléseken ez a réteg a középosztály. Ők
szeretnének kitörni a szegénységből, noha az eddig végrehajtott fejlesztési programok nem
kínáltak számukra megoldást. Jelen projekt számukra ajánl kitörési lehetőséget, a képzési
programokon való részvétellel és a helyes értékrend, munkakultúra átadásával.
Van egy szűk, megszólítható kör, így látják a helyben dolgozó görögkatolikus papok is, akik
arra a kérdésre, hogy ‘Lát-e lehetőséget a magukat cigánynak valló emberek megszólítására?’
az alábbi megoszlásban válaszoltak:
Forrás: Cigány Pasztorációs tervezés 2010, Görögkatolikus Egyház, Készítette: Szilágyi Eszter
A megszólítható fiatalok mellett sajnos a leglecsúszottabb réteget tapasztalatunk szerint teljes

fásultság és reményvesztettség jellemzi, nem vesznek részt felzárkóztatási programokban,
nem keresik a kitörési pontokat, rászorultságukért kizárólag másokat, vagy a rendszert
okolják. Ezzel a réteggel csak közvetve, a környezetükben lévő pozitív példákon keresztül
hathatunk.
3.4. Tárki-Tudok tudásszintfelmérés a Wifi Falvakban
2009-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Tárki-Tudok felmérte a Wifi Falu

résztvevőinek tudás és ismeretszintjét a számítógép- és internethasználat területén. Az
adatfelvétel on-line kérdezéssel történt, de kérdezőbiztosok vitték be az adatokat. A tisztítás
után 381 értékelhető kérdőív maradt.
A válaszadók a Wifi Falu résztvevői, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosok, 46 százalékuk

férfi, 54 százalékuk nő. Az átlagéletkor mintegy 34 év, a legfiatalabb kérdezett 13 éves, a
legidősebb 70 éves volt. 44 százalékuk házastársi kapcsolatban, 20 százalékuk élettársi
kapcsolatban él, 11 százaléknak van állandó barátja, barátnője és mintegy 23 százalékuk
egyedülálló. A válaszolók 77 százaléka vallotta magát romának, 15 százaléka magyarnak, 5
százalékuk félig romának. A többségnek (62%) a legmagasabb iskolai végzettsége a
befejezett általános iskola, 23 százalékuknak szakiskola és négy százaléknak van érettségije.
Ezek az adatok nagyjából megfelelnek az egyéb roma vizsgálatokban tapasztalt adatoknak.

92 százalékuknak nincs bejelentett munkahelye!
A kérdezettek 85 százaléka szokott számítógépet használni. Ennek ellenére a kérdezettek 90
százaléka válaszolt arra a további kérdésre, hogy milyen gyakran szokott számítógépet
használni. Harmaduk naponta, negyedük hetente többször, de van egy másik negyed, akik
havi alkalomnál is ritkábban.
A számítógép részeire rákérdezve 80 százalék felett említették az egeret, a monitort, a

billentyűzetet és a memóriát.
Az internetet a kérdezettek 75 százaléka használja, 15 százaléka nem, a maradék nem

válaszolt. Az internetet a többség legalább egy héten egyszer használja.
A megkérdezettek 90 százaléka mondott valamit arról, hogy mi az internet. Mintegy 50

százaléka válaszolta azt, hogy a világ legnagyobb számítógépes hálózata, 10 százalék
válaszolta, hogy a hálózatok hálózata, mintegy 20 százalék a TCP/IP hálózat verziót
választotta, a többiek más választ adtak. A böngésző definícióját a kérdezettek 78 százaléka
oldotta meg helyesen. Harmaduk tudta helyesen megnevezni azt, vagy azokat a honlapokat,
amit látogat. Mintegy 27 százalékuk nem tudott honlapot megnevezni. Azok, akik
megneveztek honlapot, a legtöbben a myvip, youtube és a kereskedelmi tévék (rtlklub, tv2)
honlapjait említették, mint az általuk leggyakrabban látogatott honlapokat. Még említésre
méltó a Honfoglaló honlap említettsége is. (Miután kevesen neveztek meg pontosan honlapot,
ezek néhány főt jelentenek.)
A kérdezettek negyedének van személyes emailcíme. Úgy tűnik, hogy a számítógépet

elsősorban internetezésre, azon belül is főleg a képanyagot tartalmazó információk
begyűjtésére használják. Érdekes az is, hogy mintegy 10 százalék nem tudta, hogy van-e
személyes email-címe. 35 százalékuk mondta azt, hogy tagja valamelyik közösségi internetes
oldalnak, viszont megint 10 százalék nem tudott válaszolni. A kérdezettek fele nem tagja
ilyen oldalnak.
A kérdezettek mintegy fele (51 %) ismerőseitől, barátaitól szerezte számítógépes ismereteit

és igen sokan említették (27 %) mint ismeretforrásként azt, hogy kötelező tanulmányaik
során volt ilyen tantárgyuk. Viszonylag sokan említették még az önképzést, viszont a
hivatalos felnőtt és szakképzési formák e réteg számára nem nyújtanak valódi lehetőséget. A
kérdezettek 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincsenek ilyen jellegű ismeretei.
Hol szerezte a számítógépes, internetes ismereteit? (több válasz is lehetséges volt)
Ismeretforrás Fő
Ismerősök, barátok, rokonok segítségével 194
Kötelező iskolai tanulmányai keretében 102
Önállóan gyakorlatból 75
Önállóan, könyvek vagy CD-ROM segítségével 17
Szakiskolai képzés 15
Számítógépkezelői tanfolyam 10
Felnőttképzés 5
Nem rendelkezik ilyen ismeretekkel 42
A férfiakra inkább jellemző az autodidakta tanulás. ugyanígy az etnikai hovatartozás esetén is

találunk különbséget, a romák inkább autodidakta módon szerzik számítógépes ismereteiket
szemben a félig romákkal illetve magyarokkal. Kor szerint az autodidakta ismeretszerzés
leginkább a 24-30 évesekre jellemző.
Angol kifejezéseket is meg kellett magyarázniuk, itt is a kérdezettek kevesebb, mint a fele
tudta a helyes megoldást. A legtöbben a „download” kifejezést ismerték (178 fő, 47%), a
„send” és a „save” kifejezésnél már csak 36-38 százalékuk jelölte meg a helyes választ.
A legnépszerűbb tevékenység a hírportál olvasása (44%), utána a chatelés és a zenék
letöltése. A skype, messenger használata, vagy a szörfölés kevésbé jellemző, de ezt a
tevékenységet is választotta mintegy 20%. Érdekes módon minden tevékenységnél voltak
olyanok, akik nem tudták megítélni, hogy csinálták-e már valaha.
Szokta-e végezni az alábbi tevékenységeket? (fő)
Igen Nem Nem tudja

Hírportál olvasása 168 80 37
Chatelés 162 118 10
Zenék letöltése 150 128 17
Játékprogram használata 130 145 18
Filmek letöltése 120 138 24
Email küldése 105 159 31
Skype, messenger használat 85 178 29
Szörfölés, böngészés 83 155 30
A Wifi Falu képzéstől elsősorban számítógépes tudásuk tökéletesítését várták. Azt, hogy
elképzeléseik homályosak, jól mutatja, hogy 18 százalékuk nem tudta megmondani az okát,
hogy miért szeretne a képzésben részt venni. A céltudatosság (munkát szeretne találni,
programozni, a gyerekéhez felzárkózni) ennél kevesebb emberre jellemző ebben a körben.
A nők 89 százaléka használja a számítógépet, a férfiaknak 82 százaléka. A nemek között

ugyanakkor nincs igazán különbség az internet és a számítógép használatban. Ez a roma
népesség körében is, mint a magyarok esetében, erősen iskolázottság függő. Az
iskolázottabbak inkább használnak számítógépet, inkább interneteznek és jellemzőbb rájuk,
hogy tagjai valamilyen közösség portálnak, valamint a chatelés is. A zeneletöltés pl. inkább a
fiatal férfiak időtöltése, a hírportálok olvasása pedig inkább a 25-40 évesekre jellemző. A
képzés iránti igények is szórnak az iskolai végzettség szerint. Az általános iskolai
végzettségűek számára inkább a számítógép használat tökéletesítése a cél, illetve ebben a
körben találjuk azokat is, akiknek nincs konkrét céljuk a képzéssel. A képzettebbek inkább az
internetes ismereteiket szeretnék bővíteni, tökéletesíteni, illetve erre a körre jellemző az is,
hogy a gyermekeiket utol akarják érni.
3.5. Sója Miklós látlelete a 70-es évek végéről
Sója Miklós egész életével ad nekünk példát arra, hogy hogyan lehetett akár lehetetlen
körülmények között is eredményesen végezni a cigánypasztorációt. Nem akart a cigányok
papja lenni 1940-ben, amikor átvette papi megbízatását a nyíregyházi görög katolikus
püspöktől. Azt se tudta, hogy új állomáshelyén, a kelet-magyarországi Hodászon az 1500
görög katolikus mellett él még 1500 cigány is. Amikor kiment a nyomortelepre saját hitéből
merített erőt és bátorságot, emberi nagysága diktálta azokat a szép tetteket, amelyek az évek
során összefüggő, koncepciózus szociális munkává, cigánypasztorációvá álltak össze.
Sója Miklós könyvét 30 év után most jelentetjük meg először. Hosszú papi szolgálatának
tapasztalatait foglalja össze, a szeretet, a megértés, az elfogadás és a változtatás hatja át
sorait. Papi jelmondata "a szegényeknek hirdettetik az evangélium" (Mt, 11,5) reményt és
biztatást ad mindnyájunknak. Megállapításainak jórésze máig érvényes, iránymutatást ad
nekünk, azoknak, akik Sója Miklóshoz hasonlóan nem tudjuk és nem akarjuk elviselni
nyomorgó testvéreink szenvedéseit. (Lásd a Sója Miklós életéről készült szócikket a
Wikipediában.)
Az alábbiakban a helyzetképben részletet közlünk Sója Miklós szellemi végrendeletéből,

1979-ben tartott Cigány testvéreink katekézisének problémái és lehetőségei című előadásából.
Azóta nyilván sok minden változott, de mégis fontosnak tartjuk a 40 éves tapasztalat
összegzését bemutatni.
3.5.1. A szűkebb környezet visszatartó ereje

A cigány pasztorációban komoly gáncsot jelent a cigány férfi olykor zsarnoki uralma az
asszony és az egész család felett. Általánosságban ez a vonás ma már mintha halványulóban
volna, de sajnos még most is eléggé jellemző, és idő kell még ahhoz, hogy végképp eltünjön a
cigányok életéből. Régen közismert dolog volt, hogy a cigány házaspár úgy ment az úton,
hogy a férfit az asszony csak 7-8 méter távolságban követhette. Ez a még ma is gyakran
látható mozzanat hűen szemlélteti a cigány férfi mentalitását, felfogását, amiből elég nehezen
akar kivetkőzni. És az asszonyok annyira beletörődtek a hagyományos rabszolga-életükbe,
hogy szinte természetesnek tartják e borzalmas asszonysorsot, és eszükbe se jut a lázítás, az
emancipáció. A cigány férfi kényelemre vágyik, noha a mai rohanó világ eléggé kiforgatta
Vályogtemplom Hodászon – 1970-es évek

megszokott nyugalmából, általában az otthonától távol eső munkahelyre kényszerül, ha

egyáltalán élni akar valahogyan, meg ha nem akar a rendőrséggel szembekerülni. Bár egyre
több az olyan férfi, aki a keresetét kezdi megbecsülni és megnyirbálás nélkül hazavinni,
odaadni családjának, de még mindig sokan vannak, akik a távoli munkahelyeiken csak
magukra költenek, felélik az egész keresetüket, még a családi pótlékot is. Ha az ilyen férj
otthon tölt is 1-2 vagy olykor 3-4 napot, akkor is csak henyél, heverészik, vagy elmegy
moziba, ahelyett, hogy besegítene az asszonynak, és a szabadságát kihasználva sietne az
otthoni munkalemaradásokat bepótolni, behozni. A vasárnapot, de legalábbis a délelőttöt
átalussza, nem engedi el az asszonyt a misére, hanem zsarnok módra arra kényszeríti, hogy
korán reggel főzzön és vigye neki az ágyba az ételt. Sokféle módon, még a prédikációimat is
felhasználva törekszem általános lázadásra bírni az asszonyokat. Az ilyen ember felesége
teljesen magára hagyva ül otthon, tengődik a gyerekeivel együtt – a legjobb esetben a családi
pótlékból. Házakhoz futkos dolgozni, napszámoskodik, kapál, mos, a gyermekeit otthonhagyja
vagy magával cipeli, ha ugyan az egyik vagy másik betegsége miatt otthon nem kell
maradnia. Hordja a gyermekeit az orvoshoz, annyi pénze sem lévén, hogy az orvosságot
kiváltsa, megvegye. Naponta hord a hátán fát, gallyat az erdőből, ami télen különösen
gyötrelmes. Mos, főz, azaz mosna, főzne, ha volna mivel és mit. Gyermekei gyakran éhezni
kényszerülnek, pedig oly szépecskék és okosak is.
Cigány görögkatolikus hívek az 1950-es években Hodászon
3.5.2. Méltóság és anyagi helyzet

Csakugyan, ezeket az éheskéket és rongyoskákat hogy engedje az anyjuk a hittanórára, pláne
a misére? Bizony sehogy sem, mert már vannak nyalkán és cicomásan öltözködő cigány
fiúcskák és cigány kisasszonykák is a misén, és a cigányság ilyesfajta differenciálódása a fájó
szívű, nélkülöző édesanyákat arra kényszeríti, hogy rongyos gyermekeit ne engedje ilyen elit,
bár cigány helyre sem. Kezdetben, ebből a szempontból könnyebb volt a helyzet, mert az
öltözködés tekintetében akkor még homogénebb volt a cigányság. Végülis, ezekből a
gyerekekből olyan arányban tudok markolni a hittanórára és a misére, amilyen arányban
bírom anyagiakkal – sokszor kiváltva a mellőzöttek közé kényszerülők jogos ellenszenvét és

vádaskodását. Igyekszem ezért lehetőleg váltogatva, családonként egy-egy gyereket
patronálni.
A cigány pasztoráció tehát, nem utolsósorban, anyagi kérdés is. Egyrészt azért van erre
szükség, mert valóban szegényekkel állunk szemben, másrészt pedig azért, mert a futball, a
magnó, a névnapozás, a kápolnai étkészlet stb. fontos pasztorációs eszköz.
3.5.3. Az asszonyok a pasztoráció elsődleges bázisa

Az asszonyok nehéz helyzetére visszatérve megemlíteném, hogy vannak közöttük olyan rendes,
tisztességes, becsületes, józan felfogású, vallásos családanyák, akik előtt lélekben a földig
meg kell hajolnom. Egy ilyennek a háza előtt elmenve, kikiáltottam az asszonyt és
megkérdeztem, hogy mi ömlik kifelé a konyhájukból az utcára. Súgva mondta, hogy a férje,
Anti már harmadnapja itthon van, azóta fekszik, és mérgében, mivel nem volt otthon tüzifa,
felborított egy tál moslékot a konyhában. Miért, Anti beteg? – kérdeztem. Nem, csak fekszik –
mondta. De tessék nézni, mégiscsak délelőtt 10 óra van, és a nyakamon van ő, az öt gyerek, a
jószágok, és annyira le vagyok gyengülve és fogyva, hogy már nem nagyon bírom a hátamon
cipelni, meg aztán fel is vágni a fát – folytatta.
Cigánygyerekek Hodászon az 1960-as években
3.5.4. Milyen a magyar hívek hozzáállása a cigány pasztorációhoz?

Sajnos, nem a legkedvezőbb. Püspököm, aki négy évtizeddel ezelőtt engem Hodászra
helyezett, azt sem tudta, hogy ott cigányok is laknak. Én magam is csak az odaköltözésem
után döbbentem rá a félelmetes valóságra, hogy bizony sokan vannak, és a község magyar és
cigány lakói között nincs rokonszenv. A cigányok nagy lenézettségben, megvetettségben –
szinte ömlesztve – élnek a faluszéli, sokat mondóan kolerásnak nevezett cigánytelepen. A
magyarság lesújtó ítélete egyúttal árulkodó figyelmeztetés volt a számomra is arra
vonatkozóan, hogy a cigányok iránti ellenszenvből nekem is jócskán kijut majd, ha a
cigányokkal felveszem a szorosabb kapcsolatot. Hogy e jelet jól értelmeztem, bizonyítja

négyévtizedes keserű tapasztalatom. A magyar hívek cigányokkal kapcsolatos érthetetlen
ellenszenve – ahogy előre megéreztem – a kezdettől fogva mindmáig, nekem is szól. A
magyarok még ma sem bírják megérteni, hogy a papjuk hogyan vetemedhetett arra, hogy oly
hosszú időn át felkarolja és támogassa ezt az „utálatos fajzatot”. Azon kívül, hogy szerintük
„ez a pap nem normális”, lépten-nyomon azt is megjegyzik, hogy nem törődik a magyar
hívekkel, csak a cigányokkal, pedig a magyarokból él. Védekezésképpen néha mondogatom,
hogy egy igen öreg, majdnem mozgásképtelen pap után jöttem Hodászra, ahol az
ideköltözésem előtt, az egyetlen vasárnapi szentmisén kívül semmi mást nem kaptak a hívek.
Ismeretlen volt a vecsernye, a köznapi mise, az első péntek, a hitoktatás, a májusi, a júniusi,
az októberi ájtatosság, a nagybőjti triduum, a templomi búcsú, a márciusi zarándoklás, a
Szívgárda, a Kalász stb., stb. Amióta itt vagyok, mindez megvan, a vasárnapi és ünnepnapi
három szentmisével együtt. Ha ezeken kívül még valamit igényelnének, szívesen állok a
rendelkezésükre. Sőt, amikor nem volt harangozó, számtalanszor kitakarítottam a templomot
úgy, hogy a hívek azt sem tudták, hogy én voltam a tettes. Azzal pedig, hogy a maradék
időmet, az estéimet és éjszakáimat a cigányokra fordítom, egyetlen magyar hívemet sem
rövidítem meg. Az ilyen légből kapott kifogásokat a meg nem indokolható cigányok iránti
ellenszenv adja az egyszerű emberek szájába. Könnyű volt ugyanis megállapítanom, hogy a
nagyon egyszerű emberek nagyon egyszerű észjárása, mentalitása szüli azokat. A mélyről jött
emberek azzal próbálják műveltségüket bizonyítani, hogy maguk alá sorolnak, minősítenek
másokat, hogy még véletlenül se ők maguk tünjenek a község aljának a lakosság szemében.
Merőben ellentétes az intelligensebbek felfogása. Egy városi, vagy csak városiasabb
hívősereg, pláne a papság, másképpen mérlegel és minősít. Látja és megérti a vállalkozás
súlyát, jelentőségét és komolyságát. Éppen ezért, a cigány pasztorációhoz elsősorban az
intelligenciát kell mozgósítani.
Ünnepség Hodászon az 1980-as években

3.6. A görögkatolikus cigány pasztoráció tapasztalatai napjainkban

Az iskola kiemelt jelentőségét a népnevelésben megerősíti a görög katolikus papok körében
végzett felmérés is, mely rámutat arra, hogy a hittan a legalkalmasabb arra, hogy
megszólítsuk a fiatalokat.
Forrás: Cigány Pasztorációs tervezés 2010, Görögkatolikus Egyház, készítette: Szilágyi Eszter
A cigánypasztorációs tervezés során 300 görögkatolikus pap körében végzett felmérés szerint
a papok 25%-ának van olyan tapasztalata, amelyet szívesen megosztana másokkal, néhány
szemelvény ezekből:
„A mieink szívesen látogatnak meg más cigány közösségeket, illetve fogadnak csoportokat.”
„Közreműködésre lehetett felhívni egy cigány édesanyát a keresztény értékrendre való

szavazás segítésére.”
„Személyes találkozások és beszélgetések. Lelkileg talán érzékenyebbek, mint mások.”
„Sok-sok apró egyedi eset, semmi rendkívüliség, lényeg, hogy komolyan emberszámba kell
őket venni.”
„Több temetés után a családtagok elég rendszeresen megjelentek a templomban. Rossz:

nehezen viselték, hogy a közösség tagjai irányítgatják, utasítgatják őket, és lassan
elmaradtak.”
„Egy középiskolás gyerek járt a hittanórákra, és a közösség nyitottságának köszönhetően

sikerült kiemelkednie és értelmiségi lett belőle.”
„Nagyecsedről 1983-tól a cigánybúcsúra 5-7 autóbusszal mentünk. Pászkaszentelésre

Nagyecseden 200 pászkás kosarat hoztak össze 1985-ben!”
„Amikor megvettünk egy házat, és átalakítottuk kápolnává, cigányok is jártak liturgiára, mert
minden szombaton a Berek oldalon énekekre tanítottam őket. A következő héten már cigány
nyelven énekelték. Az volt a törvény, hogy ha a jelenlévők fele cigány, akkor 5 éneket
cigányul énekeltünk. Amikor kiléptem a Trabantból, már tudtam, hogy van-e 50 %, mert az
arcukra volt írva. Később tudtam meg, hogy sokszor "átvertek" - az utcában lakó gyerekeket
hívtak be, hogy meglegyen a kívánt létszámuk. A reformátusoknak fizettek egy gömb fagyit,
hogy eljöjjenek!”
Istentisztelet Hodászon napjainkban
„Óvodás, alsó tagozatos időszakban nyitottak, érdeklődőek.”
„Vakaró-fesztivált rendeztünk a pócsi lelkigyakorlaton résztvevők vezetésével, Lakatos Péter

segítségével. Énekkart tartunk.”
„A karitatív programokon keresztül lehet őket megszólítani.”

„Hittanra be-benéznek, vallási hovatartozásukat sem ismerő gyermekek, érdeklődők.

Örülnek, hogy emberszámba veszi őket valaki, de kitartás nincs bennük.
Húsvét Hodászon 2005-ben”

4. Korszerű népnevelés és pasztoráció

4.1. A célcsoport
Azok a roma és velü egy közösségben élő fiatalok, akik a hátrányos helyzetű kistérségekben,
elsősorban elzárt kistelepüléseken élnek. Lelki beállítottásgukra jellemző, hogy törekszenek
helyzetük megváltoztatására, de mivel családjuk, környezetük ebben visszahúzza őket, ezért
külső segítségre van szükségük.
1. Azokkal kezdünk el dolgozni, akik saját maguk problémának érzik azt, hogy nem tudnak
elhelyezkedni, bár ebben nem érzik a saját felelősségüket. A velük való foglalkozásnak a
célja az, hogy tudatosítsuk bennük a saját felelősségüket és az ő sikerük példaként szolgáljon
a többieknek.
2. Célcsoportunk második rétege nem érzi magától problémának a helyzetét, de a pozitív

példák és a helyes értékrend közvetítése párhuzamosan eredményt hozhat.
3. A célcsoportunkat visszahúzza a környezete, ezért velük is kell foglalkoznunk. Ez a réteg

nem vesz tudomást a helyzetről és nem is nyitott a helyes értékrendre, feléjük azt
kommunikáljuk, hogy ne húzzák vissza a kitörni vágyókat.
A célcsoport Népnevelés keretei

Tankötelezett fiatalok: az általános és 4.2.1 Pályaválasztási tanácsadás és
középiskolai képzés utolsó két évében tréning
Álláskeresők fiatalok, 4.2.2 70 órás tréning a munkába

iskolarendszerből kikerült, állás és munkahely megtartásának
lemorzsolódott szakképesítés nélküli elősegítése érdekében
18-25 éves fiatalok, és/vagy
érettségivel rendelkező 4.2.3 OKJ-s képzések
A Wifi Falu keretében vagy másképp 4.2.5 Internetes problémák kezelése,

internethez jutott fiatalok új háztartások internetes ellátása
4.2.6 Terített Asztal az interneten –
Távoktatás Böjte Csaba szellemi
iránymutatásával
A szélesebb közösség, amiben 4.2.7 Istentiszteletek, iskolai oktatás,
célcsoportunk tagjai élnek a népnevelők hétköznapi munkája
során adódó alkalmak
4.1.1. Toborzás a Wifi Falu program résztvevőivel

A Wifi Falu azért jutott el a célközönséghez, mert a szervezést a helyiekre bíztuk.
Mozgalomként határoztuk meg a programot, helyi szervezőink megértették, hogy ez az ő
ügyük, segítettünk nekik abban, hogy sikeresen szervezzenek, de nem irányítottuk őket
közvetlenül. Ettől vált a program hitelessé a fiatalok körében, ezért értük el azt a réteget,
akiket eredetileg is megcéloztunk.
A toborozást a Wifi Falu program résztvevőire építjük, a 2000 háztartásban több, mint
hatezer ember használja a rendszert. Rajtuk és leginkább a szószólóikon, az egyes közösségek
befolyásosabb emberein keresztül fogjuk megszervezni a népnevelési mozgalmat. Az
előzetes visszajelzések szerint pozitív visszhangra talál a tervezett programunk.
4.2. A népnevelés keretei

Az értékrend tartós megváltoztatásához rendszeres, folyamatos, hosszú távon ismétlődő
találkozásokra, alkalmakra van szükség.
4.2.1. Pályaválasztási tanácsadás és tréning

A kísérlet szakasz után a 70 órás tréning módszertana alapján fogjuk kidolgozni a
pályaválasztási tanácsadást az általános és középiskolás fiatalok számára. (lásd a következő
pontot)
4.2.2. A munkába állás és munkahely megtartásának elősegítése (70 órás tréning)

A tréning célja olyan munkaetika, készségek, képességek fejlesztése és kialakítása, melyek
birtokában a résztvevők nagyobb eséllyel kerülhetnek a munkaerő-piacra. A kulcsképességek
fejlesztésénél az alábbi szempontok meghatározóak:
 a korábbi sikertelenségek okának kifejtése
 az alacsony igényszint és teljesítménymotivációk értelmezése
 az aszociális és antiszociális megnyilvánulások magyarázata
 a passzivitás és az önállótlanság mélyén lévő okok
 az érzelmi labilitás tünetei
A készségfejlesztés területei: elhivatottság, felelősségtudat, megbízhatóság, pontosság,

ambíció, alkalmazkodó képesség, kreativitás, nyitott gondolkodás, probléma felismerés,
problémamegoldás, hatékony kommunikációs képesség, érzelmek, indulatok kontrollja,
döntéshozás, személyközi kapcsolatok alakításának képessége
Oktatási modulok
70 órás tréning a munkába állás és munkahely megtartásának elősegítése érdekében
Témák, modulok Módszer Hittan időtartam
Identitáserősítés 10 óra
Faji előítéletek kezelése esetmegbeszélés Erőszakkal nem lehet erőszakkal válaszolni (Lk 7,12)
Magyar és cigány vagyok előadás Az egyház segíteni akar (Lk 15,11-32)
A rasszizmus pszichológiája tréning
Isten gyermeke-európai polgár előadás Ember Isten képmása Emberi méltóság (Ter 1, 26-27)
Értékeim itt és most tréning Ki vagyok én? Miért vagyunk itt?
Az én hitem, a mi hitünk előadás Keresztény vallás mindenkit hív és vár (Nem babona)
Önértékelés javítás 10 óra
Az önismeret forrása előadás Mit várok el magamtól, családtól
Visszajelzések értékelése tréning Kritikából is lehet tanulni
A család szerepe és az önbizalom előadás Példamutatás család előtt, mások előtt, életben
Tehetség és hasznosság tréning Tehetségünket ne ássuk el (Mt 25,14-30)
Illemtan tréning Bemutatkozás, Önéletrajz, telefonálás… stb.
Rend és szabadság 10 óra
Célkitűzés, életrend előadás Mit várok el magamtól, családtól, Példamutatás
Cselekedeteim (Mt 7,16 gyümölcséről ismerik meg az
Napirendkészítés tréning embert)
Éves tervezés tréning
Tanulok, hogy szabadabb legyek előadás A kapott szabadságot hogyan használom fel (Sir 15, 14)
Igényesség, értékrend előadás Bűntől való szabadság (Róm 6,18-23)
Lelki egészség 10 óra

Mentálhigiénia tréning Lelki nap (egy picit kötetlenebbül)
Tiszta fej-nyerő alkat esetmegbeszélés Kirándulás
Nincs lehetetlen tréning Kirándulás
A munka világa Európában 10 óra
Munkaformák előadás Mt 20,1-16 (Szőlő munkások)
Munkajog előadás Szerződés és megállapodás betartása
Itthon és külföldön előadás
Önéletrajz, interjú tréning Ismétlés szituációs gyakorlat
Munkahelyi játszmák 10 óra
Póz és hazugság tréning Az ember felelőssége Isten előtt és mások előtt
„A cigány lop és lusta” előadás
Túlélési stratégiák tréning Lk 16, 9-13 "Nem szolgálhattok két úrnak."
Cigány Isten tréning 2 nap
Nem vagy egyedül lelki gyakorlat Máriapócsi lelkigyakorlat
Miben segít az ima lelki gyakorlat Máriapócsi lelkigyakorlat
A léleknek nincs színe lelki gyakorlat Máriapócsi lelkigyakorlat
4.2.3. OKJ képzések

Az egyes képzésekben a szakmai anyagok mellett hangsúlyt fektetünk az értékrendszer
fejlesztésére, a képzésbe bevonjuk az erre nyitott papokat is.
1. Az OKJ-ban elfogadott szakmai tananyagot helyi tanárok tapasztalataira építve adjuk át a

résztvevőknek. A hallgatók számára például a következő képzéseket kínáljuk: kulturális
rendezvényszervező, számítógépes adatrögzítő, telefonkezelő, ügyféltájékoztató
telemarketing asszisztens, telefonos és elektronikus ügyfélszolgálati asszisztens, e-kereskedő,
munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző, személyügyi ügyintéző, kulturális menedzser,
közművelődési menedzser, irodai asszisztens, gépíró, szövegszerkesztő, nonprofit menedzser,
nonprofit ügyintéző, számítógép-szerelő, -karbantartó, távközlési és informatikai
hálózatszerelő.
2. A képzések tematikáját úgy válogattuk össze, hogy a számítógéphez és az internethez

kapcsolódjanak, és legyenek benne olyan elemek, amelyek férfiak és nők számára is vonzóak
lehetnek (pl.: asszisztens, hálózatépítő). Az informatikai rész a Wifi Falu oktatási
tapasztalatok alapján egyszerűsített, gyakorlatorientált, a borsodi falusi fiatalok számára
kézzelfogható példák alapján összeállított tananyag. Ezt az ismeretanyagot különböző szintű
képzéseken 2500 embernek oktattuk és a visszajelzések alapján folyamatosan alakítottuk. Ezt
az oktatást rövid képzés után a helyi iskola tanárai végzik, helyben, folyamatos mentorálás
mellett.
3. Az OKJ-s képzés a munkahelyi beilleszkedést célozza, és munkaközpontú értékrendet

közvetít. Az ügyfélszolgálati munkakör betöltéséhez szükséges képességek fontosak:
kommunikáció, figyelem, problémamegoldás, csapatjáték. Ebben a képzésben helyi
lelkészekre számítunk, akik tapasztalatot szereztek a cigánypasztorációban. Velük a
helyszínen együttműködve, gyakorlati munkahelyi illemtanba csomagolva közvetítünk
munkaközpontú értékrendet.
A képzéseknek a helyi tanodák, iskolák, közösségi házak adnak otthont, nem hozunk létre új
népnevelési infrastruktúrát. A helyben megtartott népnevelés költséghatékony még akkor is,
ha több faluból érkező hallgatóknak a bejutásról gondoskodni kell.
A képzéseken a hallgatók OKJ-s akkreditált képesítést szerezhetnek. A képzések hossza

átlagosan 300 óra, amely 3-4 hónap alatt teljesíthető, de kevesebb, mint 1,5 év alatt
elvégezhető irodai asszisztens tréning, illetve 2 hónap alatt teljesíthető gépírói tanfolyam. A
képzéseket 15-20 fős csoportokban bonyolítjuk le, tapasztalataink szerint ilyen
csoportméretnél biztosítható a hatékonyság. A tananyag nem kizárólag szakmai tartalomból
áll, a helyes értékrend és a munkakultúra közvetítésében egyházi szereplők vesznek részt.
4.2.4. Bevezetés a munka világába

A programban résztvevőket összekapcsoljuk a munkaerőpiaci elhelyezkedést támogató állami
szervezetekkel. Azoknak, akik ezen szervezetek segítségével nem tudnak elhelyezkedni a
munkaerőpiacon a programunk dolgoz ki tervet a reintegrációra.
Előkészítjük a munkáltatók listáját, akik alkalmaznák a képzést elvégző fiatalokat. Az

együttműködő munkáltatókat felkészítjük a munkavállalók fogadására. A fiataloknak papok
adnak tanácsot a munkahelykeresési technikák alkalmazásában. A munkába állást követően a
próbaidő során, figyelemmel követjük a munkavállaló teljesítményét, egyeztetünk a

munkavállalókkal. Amennyiben a hallgató nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon újra
papok lelkesítik a munkakeresésében. A résztvevőket esetleges kudarcok és sikerek esetén is
nyomon követjük, ezzel a célunk az, hogy segítsük és támogassuk a résztvevőket a
problémák megoldásában, és közreműködjünk a munkavállalás során felmerülő akadályok
elhárításában.
4.2.4.1. A munkahelyi kudarcok kezelése

Számítunk arra, hogy a célcsoport az első néhány munkahelyét nem tudja tartósan megtartani,
hiszen az értékrend megerősödése is hosszú folyamat, ezért támogatást kell adnunk a
munkahely elvesztésekor is. Lehetőséget kell biztosítani szakemberekkel a talpraállás
támogatására és újabb munkahelyszerzési kísérletekhez hátteret kell biztosítanunk, ezt a
munkát elsősorban papok végezhetik.
4.2.5. Wifi Falu karbantartás, ügyfélszolgálat, új háztartások bekötése

A népnevelésben fontos szerepe van a fiatalok megszólításában a számítógépes és internetes
problémák kezelésének. A korábbi projektjeink tapasztalatai alapján digitális írástudás
képzést tartunk a hallgatók részére. Tekintettel arra, hogy a résztvevőket leghatékonyabban
helyiek, ismerősök tudják motiválni képzésben való részvételre, elsősorban helyiek közül
kiválasztott mentorokat képzünk ki, akik a további képzést igény szerint egyénileg vagy
csoportosan megtartják a felhasználók részére. A résztvevők – számítógép segítségével –
gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztva kapnak információt arról, hogy milyen lehetőségek
rejlenek a világháló használatában, és mindezt hogyan lehet kiaknázni. A mentorok a
későbbiek során is képesek kompetenciát nyújtani a helyben kezelhető problémák
megoldásához. A mentorok támogatást nyújtanak a programban résztvevőknek, emellett a
kapcsolatlétesítésben és a kommunikációban a mentoroknak ugyancsak fontos szerepük van.
A mentorok végzik a felhasználók oktatását. A felhasználóknak bármilyen digitális tudással,
számítógéppel kapcsolatos kérdéssel fordulhatnak a mentorokhoz. A mentorok személyét
előzetesen kialakított kritériumrendszer alapján választjuk ki. Várhatóan lesznek olyan
mentorok, akik munkanélküliek közül kerülnek ki, részükre így elfoglaltságot és
jövedelemszerző tevékenységet is biztosítunk.
Digitális írástudás alapjai nehézsorsú tanulóknak (30 óra)

Témák Óraszám
Számítógép részei 4
Monitor 1
merevlemez, háttértár, 1
központi egység, beviteli eszközök, kiviteli eszközök, háttértárak 1
alaplap, processzor 1
Perifériák (nyomtató, digitális fényképezőgép, mobil) 2
Windows XP és op. Rendszerek 7
Op. Rendszerek közötti különbségek, 1
Windows XP 6
Meghajtók, mappák, fájlok kezelése 1
Fájlok és mappák másolása, mozgatása 1
Program indításának módjai. Parancsikon létrehozása Fájlok és mappák
keresése 1
Adatok CD-re írása 1
Tömörítés és vírusirtás 1
Területi beállítások, a nyomtató beállítása 1
Internethasználat 14
Internetbiztonság 2
Kommunikáció 6
Szociális média, közösségi oldalak (FB, Wiw) 3
Skype, Gtalk, MSN, Gmail 3
Alapvető szolgáltatások 6
Magyarorszag.hu 1
munkahelykeresés (profession.hu, expressz.hu) 1
menetrendek.hu 1
keresés (Wikipedia, Google) 1
E-kereskedő site (Vatera, Expressz) 1
Google térképek 1
Alapvető szoftverhasználat (wordpad) 3
Összesen 30
4.2.6. Terített Asztal az interneten – távoktatás
A népnevelés fontos eszköze az internet, a webes tartalom. A Wifi Falu fiataljai közül sokan
megtalálják, hogy merre induljanak el az interneten, de a többségnek szüksége van segítségre.
Amikor a középosztálybeli fiatal kezd internetezni, a barátai ajánlanak oldalakat, küldnek
linkeket. A felmérések szerint van egy intenzív időszak, amikor felderítetjük, hogy milyen
kínálat van, és aztán kikötöttél néhány oldal mellett, amit rendszeresen látogatunk. A Wifi
falusoknál ez a folyamat két ponton is sérül: a barátok olyan oldalakat, tartalmakat ajánlanak,
amik nem feltétlenül segítenek, másrészt a fiatalok értékrendje is olyan, hogy talán a
kínálatból sem azt választják ki, ami segíti a kikapaszkodásukat.
Sokszor a fordítottja történik annak, amit szeretnénk, a nyomor kultúrája az erősebb, és a

saját arcára faragja az internetet is. Mi mással magyaráznánk, hogy a legigénytelenebb
mulatós zenét játszó baranyai Dögös Robinak több, mint félmillió nézője van a Youtube-on?
Biztos, hogy ez viszi tovább a fiatalokat? Emellett fel kell tudnunk mutatni legalább az
ajánlások szintjén egy másik világot, ahol ötleteket, tanácsokat kaphatnak. Az értékrendet
nem lehet néhány hónap alatt megváltoztatni, sokféle impulzusra van szükség, a Terített
Asztal arra vállalkozik, hogy ilyen impulzus legyen.
Alsószentmárton, 2009
Az oldal szerkesztésében együttműködünk a dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal. A

szerkesztőségben 3 munkatárs dolgozik, őket támogatja egy technikus; így biztosítható a
rendszeres, napi frissítés. Az oldal első változata már elkészült, ezt tervezzük
továbbfejleszteni jelen projekt kereteiben. Az oldal elérhető itt: http://www.teritettasztal.ro. A
végleges honlapot a Wifi Falu felhasználók kezdőlapjává állítjuk be és a visszajelzések
alapján folyamatosan fejlesztjük. Az oldalt tükrözni fogjuk magyarországi szerverre, és az
éles verzió a http://www.teritettasztal.eu címen lesz elérhető. Terveink szerint hosszú távon
fogjuk fenntartani az oldalt, pályázati és szponzorációs forrásokból.
Az oldalt úgy alakítottuk ki, hogy könnyen meg lehessen jeleníteni mobil telefonon, készül
egy egyszerűsített HTML verzió is. Ennek azért van jelentősége, mert a Wifi Falu keretében
végzett felmérések szerint a mobil penetráció ebben a rétegben is nagyon magas, 80% felett
van, és a tapasztalataink szerint szívesen használják a mobil multimédiás tartalmakat. A

mobil weboldal tartalmának népszerűsítése érdekében megkeressük a mobilszolgáltatókat is.
A Wifi Falu program keretében számos oktatást tartunk. Célunk az, hogy ne a digitális
írástudást önmagában oktassuk, hanem arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az interneten nagyon
sok olyan információ van, ami segít a szegénységből való kilábalásban, a helyi
életkörülmények jobbításában. Ezért a népnevelés alapanyagaként is fogjuk használni a
Terített Asztal tartalmait.
4.2.7. Istentiszteletek, iskolai oktatás, a népnevelők hétköznapi munkája során adódó

alkalmak
A progam megvalósítása szempontjából az egyik legnagyobb kockázat, hogy a fiatalokat
visszahúzza az a közeg. Népnevelőink rendszeresen találkoznak hivatásuk gyakorlása közben
a fiatalok szüleivel rokonaival a miséken, az iskolai munka során, szülői értekezleteken stb.
Fontos, hogy ezeket az alakalmakat is módszeresen felhasználjuk arra, hogy megtámogassuk
a fiatalok kitörési kísérleteit, segítsünk nekik abban, hogy ők is a maguk egyszerű
eszközeivel támogassák vagy legalább ne akadályozzák a fiatalok munkavállalói törekvéseit.
4.2.8. A módszertant folyamatosan alakítjuk

Az elmúlt 10 év ad hoc programjai a mezőgazdasági termelést helyezték előtérbe. Ahogy a
jószándékú városi értelmiségi elképzeli, hogy hogyan boldoguljon a cigányember, volt
uborkatermesztő, kecsketartó, adósságcsapdára figyelmeztető program, számtalan képzés
zajlott. A helyiek örömmel vettek részt ezekben, ideig-óráig kaptak munkát, pénzt, mikor
mire adtak, azt csinálták. De ezek a programok szinte ny omtalanuk múltak el és nem
változtattak az értékrenden. Elég egy gyors pillantást vetni a statisztikákra, láthatjuk, hogy az
összes szociális intézkedés, a hatalmas elfecsérelt pénzek ellenére a helyzet folyamatosan
romlik.
Éppen ezért programunk indításakor és utána visszatérve folyamatosan szükség lesz egy
olyan szűk reprezentatív, problémafeltáró vizsgálatra, ami segítséget a program céljainak a
meghatározásához, hiszen a feladat az, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat képessé tegyük
arra, hogy munkát vállaljanak, vagyis ez az együttműködés a lehetőségekhez képest olajozott
legyen.
Az értékrend megváltoztatása hosszú és bonyolult folyamat, ezért a módszertan folyamatos

felülvizsgálatára és alakítására van szükség. Évente ismételve az alábbi lépéseken keresztül
alakítjuk a módszertant:
Nevelés Helyzet-
elemzés, a
problémák
azonosítása
Népnevelők Az értékrend
felkészítése felmérése
Legjobb
módszerek Nemzetközi
elemzése példák
elemzése
1. A problémák leírásának folyamatos pontosítása, felmérés a munkaadók,

munkaerőközvetítők körében. Munkaadói oldalról milyen problémákkal találkoznak a cigány
fiatalok alkalmazása során, milyen elvárások vannak, miért történnek az elbocsájtások, miért
nem felelnek meg a fiatalok hosszabb távon.
2. Az értékrend felmérése, az értékrend változásainak mérése a fiatalok körében. Milyen

attitűdjeik vannak a munkavállalással, a munkáltatókkal szemben. Mérhetőek-e a projekt
eredményei, van-e hatása a munkánknak?
3. Nemzetközi példák követése, tanulmányozása. Ez folyamatos munka, a Wifi Falu indulása,

2007 óta folyamatosan követjük a fontosabb nemzetközi projekteket, az interneten, a
weboldalunkon, blogon, Facebookon publikáljuk az eredményeket, értékeljük a partnereink
visszajelzéseit, és hasznosítjuk az ötleteket.
4. Legjobb gyakorlatok elemzése. Az elmúlt 3 évben produkált eredményeink a hivatalos

statisztikákban még nem látszanak, de kialakultak jó gyakorlatok, megoldások. Ezeket
folyamatosan elemezzük, és gondoskodunk arról, hogy a programba átültessük a
tapasztalatokat.
A fenti pontok alapján a képzési anyagot, a módszertant, a kommunikációt évente

felülvizsgáljuk, pontosítjuk, átdolgozzuk. Pedagógusokkal, papokkal, pszichológusokkal, a
képzésben részt vevő sikeres fiatalokkal, nyitott vállalkozókkal egyeztetjük, javítjuk a
képzési anyagot.
A népnevelők munkáját folyamatosan értékeljük, és évente, vagy szükség szerint gyakrabban

továbbképzéseket szervezünk. Ezek a fórumok lehetőséget adnak a tapasztalatcserére és a
folyamatosan megújított módszertan átadására.
4.3. A népnevelők képzése

A népnevelőket arra kell felkészíteni, hogy a munkánk hosszú távú, kudarcokkal teli
folyamat, de ezek a kudarcok nem személyes hibákból fakadnak. Jó példákat, sikeres
embereket kell felmutatni az. „Igenis van siker, sok türelem és kitartás kell!”
4.3.1. Helyi papokra, értelmiségiekre számítunk

A program összekapcsolódik az egyházak cigánypasztorációs tevékenységével. A helyi
papoknak nagy tapasztalata van abban, hogy kik azok a cigány fiatalok, akik motiválhatóak,
értik, ismerik a nyelvüket és nagy tekintélyük van. A projekt megvalósításában kulcs
szereppel bíró cigány pasztoráció lesz a feladatuk.
A program megvalósításába bevonjuk a helyi értelmiségieket. A fiatalok bevonásában

számítunk a polgármesterekre, tanárokra. Emellett a tanárok az OKJ-s képzések szakmai
tartalmának oktatásában vesznek részt. A programban aktív szerepet vállalnak az állami, az
egyházi és a civil szféra szervezetei.
4.3.2. A népnevelők kiválasztása

A feladat a népnevelők kiválasztásában az, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik már
eleve alkalmasak a keresztény értékrend átadására, a fiatalok biztatására. Éppen ezért nem
lehet akárki népnevelő. Sója Miklós így írt erről: „Aki cigányokat akar pasztorálni, annak
valóban le kell horgonyoznia a cigányok között, köztük kell laknia és töltenie éjszakáinak és
nappalainak jórészét. Nem lehet félvállról venni őket, csak betoppanni hozzájuk, futólagos
érdeklődéssel figyelni rájuk, ritka vendégnek lenni náluk.”
Elsősorban a történelmi egyházak papjaira, általános és középiskolai tanárokra, illetve helyi
értelmiségiekre számítunk. Feltételek:
 Elemi feltétel a diploma és a többéves szakmai tapasztalat
 Olyan helyben megbecsülést szerzett, kiegyensúlyozott munkatársakra van
szükségünk, akik bizalmat tudnak adni, és saját példájukon keresztül is segíthetik a
fiatalokat.
 Ugyanakkor nyitottnak és együttműködőnek kell lenniük ahhoz, hogy a
továbbképzéseken részt vegyenek és elfogadják a program kereteit.
 Az lehet népnevelő, aki eredményesen elvégzi a továbbképzéseket és aktívan részt
vesz az internetes távoktatásban és kapcsolattartásban.
A munkatársakat javadalmazzuk. A programban részfeladatot vállalhatnak frissdiplomás,

lelkes fiatalok, egyetemisták.
4.3.3. 200 népnevelő

A cél az, hogy minden a programba bevont településen találjunk olyan munkatársat, aki
alkalmas népnevelésre, a fiatalok folyamatos lelki támogatására. A Wifi Falu jelenleg 120
településen hozzávetőleg 6000 fiatalt ér el, ebből kiindulva azzal számolunk, hogy kb. 200
településre kell eljutnunk. Ez összesen 200 népnevelőt feltételez, az ő képzésükről és a velük
való kapcsolattartásról kell gondoskodni.
4.3.4. A képzés tananyaga

A Sója Miklós Alapítvány speciális tananyagot akkreditál, melynek célja a népnevelők
továbbképzése. A tananyag három félév alatt áttekinti a teológia, a munka-, és
szervezetszociológia, valamint a gyakorlati pszichológia és a romológiai alapismeretek
vonatkozó területeit. A gyakorlati foglalkozásokon nemzetközi példákon adunk fogódzókat a
népnevelőknek. A képzés célja lesz az esetek elemzése és a program monitor jelentéseinek
közös feldolgozása.
4.3.5. A népnevelők oktatói

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Karával elkezdtük az
egyeztetéseket a népnevelők képzésének részleteiről. Terveink szerint a népnevelők képzése
az Egyetem Tanárképző Intézetének szakmai felügyelete mellett történik. Az Egyetemen
előzetesen kidolgozott tanterv alapján tapasztalt, a teológiában, pszichológiában jártas
oktatók végzik a felkészítésüket.
4.3.6. A népnevelők képzésének formái

A mozgalomban résztvevő népnevelők 2 hónapos csoportos szakirányú továbbképzésen
vesznek részt, amely során többek között a teológia, a pszichológia olyan eredményeivel
ismerkedhetnek meg, amelyek segítségükre lehetnek a keresztény értékrend megerősítésében.
A csoportos képzést követően távoktatással támogatjuk őket. A népnevelők folyamatosan
tartják a program szervezőivel és egymással a kapcsolatot interneten keresztül.
A népnevelők negyedévente szervezett keretek között megoszthatják egymással munkájuk

során szerzett tapasztalataikat. A tapasztalatcserén beszámolnak az eredményekről, a
nehézségekről és találkozhatnak a többiek munkájának tanulságaival, amelyet
felhasználhatnak saját népnevelő tevékenységük során.
4.4. Kapcsolódásaink, partnereink
4.4.1. A dévai Szent Ferenc Alapítvány kezdeményezése

A program egyik előzménye és egyben fontos eleme a mélyszegénységben élők számára
készített weboldal, amit a Wifi Falu használóinak dolgoztunk ki a dévai árvákkal dolgozó
Böjte Csabával (www.teritettasztal.ro). Ezen az oldalon naponta frissítve egyszerű, könnyen
érthető formában kínálunk értékes, hasznos internetes tartalmakat a fiataloknak. A
tanuláshoz, személyes higiéniához, munkához adunk kapaszkodókat, ötleteket. A
gyerekeknek, fiataloknak, férfiaknak és asszonyoknak külön-külön kínálunk érdekes
böngészési lehetőségeket, és naponta szolgálunk egyházi, vallási hírekkel is.
Csaba testvér lelki gyakorlatokon fogja átadni a nehéz sorsú erdélyi fiatalok nevelésében
szerzett gazdag tapasztalatait. Már az előkészítő szakaszban elvittünk Dévára néhány roma
fiatalt, akik a helyszínen győződhettek meg arról, hogy van remény, lehet megoldásokat
keresni, van értelme a tanulásnak, az erőfeszítésnek. Az együttműködés harmadik területe a
közös weboldal, a www.teritettasztal.ro, erről korábban már volt szó.
4.4.2. Egyházi cigány pasztorációs programok

A Vatikán kiemelt jelentőséggel kezeli a cigánypasztorációt. Itthon is rendszeresen rendeznek
konferenciákat a pasztorációban részt vevő papok és közösségek számára, sok értékes
tapasztalat gyűlt össze ezzel a munkával kapcsolatban. Célunk az, hogy a történelmi
egyházakkal való együttműködést elmélyítsük és formalizáljuk. Felvettük a kapcsolatot
Székely János a Katolikus Egyház cigánypasztorációval megbízott segédpüspökével és Dúl
Gézával a Váci Egyházmegye cigánypasztorációs referensével. Tapasztalatcserét folytatunk a
pasztorációban úttörő papokkal és az általuk javasolt településekre elvisszük nevelési
programjainkat.
4.4.3. Jószándékú, az egyház munkáját támogató munkaadók

Felvesszük a kapcsolatot olyan vállalkozásokkal, munkaadókkal, akik köztudottan
támogatják az egyház munkáját. Ők alkalmazhatják a mozgalomban résztvevőket,
türelmesebben, empatikusabban fogják kezelni a munkaerőpaic új szereplőit és a program
továbbfejlesztése szempontjából fontos visszajelzéseket adnak a tapasztalatokról.
4.4.4. Civil és non-profit szerveződések projektjei

A helyi roma alapítványok, szerveződések fontos partnereink. Általában jó szervezők, a helyi
közösségek elismert, befolyásos szereplői, nyitottak az együttműködésre. Tapasztalataink
szerint ahol sikeres az egyházi pasztoráció, ott alakulnak, és működnek tartósabban is ezek a
szervezetek. Ezért többnyire nyitottak az általunk kezdeményezett keresztény népnevelésre.
4.4.5. Indiai tapasztalatok

A képzés másik előzménye az indiai Nagpur város nyomortelepein tíz éve sikerrel dolgozó
Aryaloka Computer Center módszertana www.aryalokaeducation.org). Velük a helyszínen
együttműködve láttuk, hogy karriertanácsokba, gyakorlati munkahelyi illemtanba
csomagolva közvetítenek munkaközpontú értékrendet. A központ igazgatója, Aryaketu
Dhammachari úgy fogalmazta meg a központ célját, hogy ’olyan helyzetet hozzanak létre,
ahol mindenki – vallási vagy osztály-hovatartozására, a kasztrendszerben való
elhelyezkedésére, illetve anyagi helyzetére való tekintet nélkül, egyenlő eséllyel tanulhat. Az
egyenlő esélyekre a szellemi fejlődéshez van szükség. Tisztelnünk kell az emberi lényeket,
így tudjuk őket ráébreszteni saját értékeikre. Ez a mi küldetésünk.’ Az eredményeiket jelzi,
hogy több fiatalt juttattak el Bangalore-ba az indiai információs technológia fellegvárába.
4.5. Az eredményesség mérőszámai

A számokat a tervezés során pontosítjuk, a finanszírozási modellnek megfelelően állítjuk
majd fel a mérőszámainkat. Az alábbiakban vázlatosan jelezzük a népnevelés
eredményességének főbb mutatóit.
A program számszerű eredmény elvárása tíz év alatt tízezer cigány fiatal megszólítása a
hátrányos helyzetű térségekben. A képzést elvégzők olyan tudást és készségeket,
munkakultúrát szereznek, amellyel reális esélyt kapnak a munkaerőpiacon való
elhelyezkedésre. Személyes példájukkal átrajzolják a cigányságról alkotott negatív képet.
A program hozzájárul ahhoz, hogy az állam szakítson az elmúlt évek kifejezetten értékrendi
semlegességre törekvő gyakorlatával, indokol mértékben vállalja fel az értékrend-közvetítést.
Végül, a program hozzájárul ahhoz, hogy a történelmi keresztény egyházak ne csak néhány
elkötelezett pap révén, hanem intézményesülten is betöltsék a szerepüket a társadalmi
integrációban.
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Össz.
Bevont fiatalok száma (OKJ) 150 600 600 600 400 100 100 100 100 2,750
Kumulált 150 750 1,350 1,950 2,350 2,450 2,550 2,650 2,750
Képzést sikeresen elvégző hallgatók száma 120 480 480 480 320 80 80 80 80 2,200
Összes óraszám 2,250 9,000 9,000 9,000 6,000 1,500 1,500 1,500 1,500 41,250
Összes kurzus szám 8 30 30 30 20 5 5 5 5 138
Oktatási nap 375 1,500 1,500 1,500 1,000 250 250 250 250 6,875
Ügyfélszolgálati operátor 1 3 5 5 5 5 5 5 5 39
Internettel ellátott háztartások 300 250 200 150 50 50 50 50 50 1,150
Képzés átlagos időtartama (oktatási óra) 300

Képzés átlagos időtartama (oktatási nap) 50
Csoport átlagos létszáma 20
Munkaerőpaici tanéácsadás/év/hallgató 10
5. Megvalósítás
5.1. Kezdeti lépések időzítése
ID WBS Task Name Duration Start
Qtr 4, 2009 Qtr 1, 2010 Qtr 2, 2010 Qtr 3, 2010 Qtr 4, 2010 Qtr 1, 2011 Qtr 2, 2011
Oct Nov Dec Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec Jan Feb Mar Apr May
1 1 Program előkészítése, projektindító egyeztetése, 90 days Mon 3/8/10
véglegesítése
2 2 Hosszútávú fi nanszír ozás feltételeinek kialakítása, 180 days Mon 4/19/10
egyeztet ése
3 3 A finanszírozási feltételek biztosítva 0 days Fri 12/24/10 12/24
4 4 Rövidtávú, 2010 feladatokfinanszirozási feltételek 0 days Sat 3/6/10 3/6
biztosítva
5 5 Program megvalósításához szükséges 120 days Mon 3/8/10
szabályozási változtatások kidolgozása,
6 6 Program megvalósításához szükséges 90 days Mon 8/23/10
szabályozási változtatások jováhagyása
7 7 Program/intézményakkreditáció 90 days Mon 3/8/10
8 8 Egyházi együttműködés kidolgozása 60 days Mon 3/8/10
9 8.1 Egyeztetésekegyházzal, pasztoráció 60 days Mon 3/8/10
keretében
10 8.2 Pásztorációban aktivan működő papok, 30 days Mon 4/19/10
lelkészek toborzása
11 9 Helyi mentorok, tanárok, toborzása 30 days Mon 4/19/10
12 10 Kommunikációs stratégia kialakítása 30 days Mon 4/19/10
13 11 Felmérés a munkaadók, munkaerőközvetítők 30 days Mon 3/8/10
körében
14 12 Munkavállalói képességekképzés - anyagok 60 days Mon 3/8/10
véglegesítése
15 13 OKJ-s képzések - anyagok véglegesítése 30 days Mon 3/8/10
16 14 Digitális írástudás - anyagok véglegesítése 30 days Mon 3/8/10
17 15 Helyi mentorok, tanárok, lelkészek képzése, 30 days Mon 5/31/10
felkészítése
18 16 Felmérés a munkaadók, munkaerőközvetítők 30 days Mon 5/31/10
körében
19 17 A programban részvevők fejlődésénekmonitorozási 60 days Mon 7/12/10
modszertan véglegesítése
20 18 Az értékrend változásainak mérésére vonatkozó 60 days Mon 7/12/10
metodológia kidolg ozása
21 19 Pilot képzés 180 days Mon 5/31/10
22 19.1 10 faluban 150 ember toborzása 30 days Mon 5/31/10
23 19.2 10 faluban 150 ember képzése 90 days Mon 7/12/10
24 19.3 Tanulmány a pilot tapasztalatairől 60 days Mon 11/15/10
25 20 A használt képzési anyag, módszertan 30 days Mon 2/7/11
felülvizsgálata, pontosítása
26 21 Továbbképzések a mentorok, tanárok, lelkészek számára 30 days Mon 3/21/11
27 22 Hosszú távú terv elkészítése a pilot után 60 days Mon 11/15/10
28 23 Kommunikációs stratégia kialakítása (eredmények, 30 days Mon 2/7/11
további tevékenységek propagálása)
5.2. Főbb kockázatok
Kockázat leírása Kockázat Kezelés módja

valószínűsége
A programhoz szükséges Nagy kockázat Folyamatos egyeztetés a

állami források nem/vagy döntéshozókkal, a program
késve érkeznek tervezésénél és megvalósításánál
A célközönség tagjai nem Közepes kockázat Az egyházak bevonása a
kívánnak részt venni a programba. Motivációs csomag
programban kidolgozása az eddigi
tapasztalatok alapján. Folyamatos
kapcsolattartás a potenciális
hallgatókkal
Hosszú távú finanszírozás Közepes kockázat Folyamatos egyeztetés a forrás
feltételei változnak lehívásáról a támogatóval. A
program közös kidolgozása, a
támogatás feltételeinek pontos
tisztázása. Tartalékok képzése a
változott pénzügyi feltételek
áthidalására.
A képzést elvégzők számára Kis kockázat A helyi munkalehetőségek
nincs megfelelő helyi felkutatása, a résztvevők
munkahely kínálat mobilizálása. Együttműködés
munkahelyteremtő programokkal.
A hazai munkaerőigény
monitorozása.
5.3. Kommunikációs terv

Az üzenet lényege: nagy feszültség van az elzárt kisközösségekben, de vannak megoldások.
Hosszútávon, őszintén kell gondolkodni, csak ez hozhat eredményt. A probléma egyenes
kezelése, nincs helye hazugságokat, kétértelmű megfogalmazásnak, csak az őszinte beszéd
segíthet. Mindehhez szükség van arra, hogy politikusok, közszereplők személyes kiállásukkal
is támogassák a programot. Olyan eseményeket szervezünk, amelyek a programmal
szimpatizáló városi értelmiségnek adnak érveket és támogatást ahhoz, hogy képviseljék
azokat az értékeket, amelyeket a program fontosnak tart.
5.3.1. Eseménynaptár
Az alábbi naptárt tervezzük, az egyes események szervezés alatt állnak. A bemutatókra,
eseményekre országyűlési képviselőket, helyi közéleti szereplőket fogunk felkérni
fővédnöknek.
Esemény Bemutató Kapcsolódó események

Könyvbemutató- Május 8. – Rendezvények Miskolcon,
Sója Miklós szellemi Görögkatolikus Pécsett, Nyíregyházán. Az
végrendelete gyerekbúcsú – eseményekhez területi
Máriapócs védnököket kérünk fel,
Görögkatolikus Július 20–25. – akik emelik az esemény

cigány liturgia CD – Bálványosi jelentőségét a
bemutató szabadegyetem. - megjelenésükkel.
Tusnádfürdő
Augusztus 26.-27. –
Tranzit
Vallásos cigányok - Október -

fotókiállítás
megnyitó
5.3.2. További események (szervezés alatt)

A program keretében tervezzük Sója Miklós emlékszoba, majd később múzeum megnyitását.
Fontosnak tartjuk, hogy Sója Miklós emléke előtt szobor állításával tisztelegjünk. A cigány
pasztoráció kapcsán lelki gyakorlatokat, körmeneteket tervezünk az érintett térségekben.
Területi védnökök, helyi képviselők médiabeli szereplésével hívjuk föl a többségi társadalom
figyelmét a megoldási lehetőségekre.
5.3.3. Mértékadó sajtóorgánumok

Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az Index, a Heti Válasz, és a HVG újságíróival és
sajtótájékoztatók helyett részletes háttérinformációkat adunk. Ezt a kapcsolatrendszert a Wifi
Falu három éve alatt kialakítottuk, elmélyítettük és számos elismer, pozitív cikk jelzi, hogy ez
a kapcsolatrendszer jól működik. Alkalmanként az újságírókat meghívjuk és lehetőséget
adunk nekik arra, hogy olyan helyeket lássanak, ahova másképp nem jutnának el. Mindez
értő tartalmi megjelenést ad partnereinknek, támogatóinknak is.
5.3.4. Közösségi média, Facebook

A Facebook-on folyamatosan tájékoztatjuk a téma iránt érdeklődőket a cigány kultúra az
internet és az egyházak vonatkozó tevékenységeiről. Az érdeklődés jelentős ma közel 1500-
an követik naponta híreinket. A Facebook ma már véleményformáló hálózattá nőtte ki magát
ezért nagy lehetőséget ad a program kommunikációjára.
.
5.4. Költségvetés
A Wifi Falu program az indulás után 3 év alatt vált önfenntartóvá, azonban mivel jelen esetben nem kizárólag infrastruktúra fejlesztési projektről van szó, hosszabb távú állami támogatásra van szükség.
Egységár 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Kiadások
Szakmai 99,375,000 302,500,000 315,500,000 322,500,000 236,000,000 111,250,000 113,250,000 115,250,000 117,250,000
Toborzás 10,000 1,500,000 6,000,000 6,000,000 6,000,000 4,000,000 1,000,000 1,000,000 1,000,000 1,000,000
Oktatói óradíj 7,000 15,750,000 63,000,000 63,000,000 63,000,000 42,000,000 10,500,000 10,500,000 10,500,000 10,500,000
Terembérlet 15,000 5,625,000 22,500,000 22,500,000 22,500,000 15,000,000 3,750,000 3,750,000 3,750,000 3,750,000
Hallgatók utazása/ellátása 5,000 37,500,000 150,000,000 150,000,000 150,000,000 100,000,000 25,000,000 25,000,000 25,000,000 25,000,000
Vizsgáztatás 20,000 3,000,000 12,000,000 12,000,000 12,000,000 8,000,000 2,000,000 2,000,000 2,000,000 2,000,000
Ügyfélszolgálat 3,000,000 3,000,000 9,000,000 15,000,000 15,000,000 15,000,000 15,000,000 15,000,000 15,000,000 15,000,000
Munkaerőpiaci tanácsadás 2,000 3,000,000 15,000,000 27,000,000 39,000,000 47,000,000 49,000,000 51,000,000 53,000,000 55,000,000
Wifi Falu 100,000 30,000,000 25,000,000 20,000,000 15,000,000 5,000,000 5,000,000 5,000,000 5,000,000 5,000,000
Egyéb költségek 29,253,000.00 29,253,000.00 29,253,000.00 29,253,000.00 29,253,000.00 29,253,000.00 29,253,000.00 29,253,000.00 29,253,000.00
Projekt management 121,301,250 13,478,000 13,478,000 13,478,000 13,478,000 13,478,000 13,478,000 13,478,000 13,478,000 13,478,000
Jogi költségek 17,328,750 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000
Közbeszerzés 17,328,750 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000
Minőségbiztosítás 17,328,750 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000 1,925,000
Működési költségek 90,000,000 10,000,000 10,000,000 10,000,000 10,000,000 10,000,000 10,000,000 10,000,000 10,000,000 10,000,000
Kiadások összesen 128,628,000.00 331,753,000.00 344,753,000.00 351,753,000.00 265,253,000.00 140,503,000.00 142,503,000.00 144,503,000.00 146,503,000.00
Források
Képzési támogatás 700 31,500,000 126,000,000 126,000,000 126,000,000 84,000,000 21,000,000 21,000,000 21,000,000 21,000,000
Központi költségvetési 97,128,000 205,753,000 218,753,000 225,753,000 181,253,000 119,503,000 121,503,000 123,503,000 125,503,000
Teljes tervezett összeg 128,628,000 331,753,000 344,753,000 351,753,000 265,253,000 140,503,000 142,503,000 144,503,000 146,503,000
6. Javaslatok a szabályozási változtatásokra

A projekt hosszú távon úgy lehet hatékony, ha fokozatosan fogalmazunk elvárásokat a
képzésben résztvevő fiatalokkal szemben. Tapasztalataink alapján fejlesztési programok
kizárólag hosszútávú, kiegyensúlyozott finanszírozási koncepciók mellett érik el a céljaikat,
az elmúlt 8 évben alkalmazott projektszerű szemlélet nem alkalmas valós eredmények
felmutatására. A jelenlegi rendszerben a munkaügyi központok, közreműködő szervezetek
indikátorai irányítják a fejlesztéspolitikát, nem racionálisan megalapozott, hosszútávra tekintő
fejlesztési programok.
6.1. Javaslat a normatív támogatás módosítására

Felnőttképzési normatív támogatás Közoktatási normatíva
Jogi háttér 2001. évi CI. törvény a Közoktatási tv. , költségvetési tv.
felnőttképzésről 22.§, és 123/2007. III. mell. 15., 16.,
(V.31.) Korm.rend.
Jellemzők  fogyatékkal élő felnőttek  közoktatási intézmény
képzéséhez működési engedéllyel, OM
 SzMM kezeli azonosítóval kérheti
 támogatási megállapodást kell  MÁK kezeli
kötni a minisztériummal  alap- és kiegészítő
 naptári évre tervezhető létszám normatíva évente kétszer
és óraszám alapján évente létszám alapján
kétszer igényelhető igényelhető, kötött
normatíva pályázható
 alap normatíva esetén a
költségvetési törvény
meghatározza nemcsak a
következő naptári évre
igényelhető normatíva
mértékét, hanem a
következő tanévét is, így
előre tervezhető
Megjegyzések  szűk a célcsoport, csak  nagyon kötött, rugalmatlan

fogyatékkal élő felnőttek rendszer
képzéséhez adható támogatás  alulfinanszíroz
 körülményes az eljárás (van-e  évek óta egyfolytában
csoportod, vagy nincs) csökkentik és változtatják
 csak az éves előirányzat
mértékéig
 magas az elvárás a sikeres
vizsgát tevők számában
6.2. Lehetséges finanszírozásai technikák

A program hosszú távú finanszírozásához több féle technika is rendelkezésre áll. Ezeket
érdemes szükség szerint vegyíteni.
Példa Előnye Hátránya

költségvetési a költségvetési törvény működés évente megújítandó
sor – nevesítés (http://www.pm.gov.hu/) számos finanszírozás forrás, számos döntési
civil szervezetet nevesít, a ponton kell
működésüket támogatja, ld. XI. keresztüljutnia
ÖM – Rádiós Segélyhívó és (szaktárca,
Infokommunikációs Országos pénzügyminisztérium,
Egyesület 30MFt, XIII. HM – kormány, parlament)
Budapesti Honvéd Sportegyesület
100MFt, XX. OKM – Területi
Művelődési Intézmények
Egyesülete 597MFt, XXVI.
SzMM – Magyar Máltai
Szeretetszolgálat 250MFt, stb.
pályázat viszonylag kifejezetten egyedi
rugalmas, projektek így is
sokféle nehezen
projekt finanszírozhatók,
finanszírozha korábbi pályázatokkal
tó így, nagy rossz tapasztalatok
forrás, egy
döntéssel
több évre
szóló forrás
odaítélhető
miniszteri keret rugalmas, kis forrás, évente
kifejezetten megújítandó forrás
egyedi adott tevékenységre,
projektek bármely szervezetnek
finanszírozha
tók így
költségvetési a költségvetési törvény számos „normázható”
sor – normatíva tevékenységet nevesít, ld. XX. tevékenység
OKM – közoktatási célú finanszírozása,
humánszolgáltatás és kiegészítő bármely szervezet
támogatás 87MrdFt, XXVI. kaphatja, évente
SzMM – szociális célú megújítandó forrás,
humánszolgáltatás 28MrdFt, stb számos döntési
ponton kell
keresztüljutnia
(szaktárca,
pénzügyminisztérium,
kormány, parlament)
6.3. Javaslat a program egyes elemeinek finanszírozásának forrásaira

Nevesítés Normatív Pályázati forrás
4.2.1 Pályaválasztási Közoktatási normatíva, Pályázati források
tanácsadás és tréning Intézményfüggő, pedagógiai pl.: HEFOP -
intézetek Tanodapályázat
OFA – Kid
program, A
Központok
tankötelezettségen
túliakat tekintik
célcsoportnak -
Kockáztatja a
program hosszútávú
megvalósíthatóságát
C. Munkaügyi
központok – FIT
program
4.2.2 70 órás tréning a Felnőttképzési normatíva
munkába állás és kisebb módosításával
munkahely megoldható
megtartásának (Felnőttképzési
elősegítése érdekében szolgáltatás– elhelyezkedési
tanácsadás)
4.2.3 OKJ-s képzések Felnőttképzési normatíva Pályázatok a
kisebb módosításokkal munkaügyi
könnyen alakítható, központoknál,
Közoktatási normatíva Operatív programok
intézményekhez pályázatai
kapcsolódik, ebben a
projektben nem használható
4.2.5 Internetes
problémák kezelése
4.2.6 Terített Asztal az Pályázati forrás

interneten – Távoktatás
Böjte Csaba szellemi
iránymutatásával
Új háztartások Költségvetési
internetes ellátása sor –
Toborzás, nevesítés,
kapcsolattartás, Feladat:
Projektmanagement, Felvenni a
Jogi költségek, költségvetési
Minőségbiztosítás, törvénybe
Hallgatók
szállítása/ellátása,
Népnevelők képzése
Böjte Csaba avató beszéde Sója Miklós emléktáblájánál

Kedves Ünneplő Testvérek!
Hiszem, hogy itt igazában nem egy embert, egy papot ünneplünk, hanem a jóságot, és a
szeretetet, mely nemcsak a kedves atyában, hanem mindannyiunkban szeretne felfakadni, és
életet adni. Emberiség története a jóság, a szeretet kibontakozásának a története. Az
évezredek művészi alkotásai mindig a szolidaritást, az egymás melletti kiállás, a másik
érdekeinek is alázatos felvállalását énekelték meg. Az őskor egyszerű falfestményeitől
kezdve, melyen a vadászok közösen közelítik meg a zsákmányt, egészen a mai kor filmjeiig,
alkotásaiig, minden arról szól, hogy közösen nagyobb esélyünk van megoldani életünk
gondjait, könnyebb váll a váll mellett haladva elhárítani a mindannyiunkra leselkedő
gondokat, veszedelmeket, mint külön-külön, kis csapatokba szerveződve. Ezért születtek a
törzsek, a városok, nemzetek, országok, és ma ezért tömörülünk az Európai Unióba.
Sója Miklós Hodászon 1981-ben
Testünkben ezért állnak össze a sejtek, és nem vitáznak, hogy ki mennyivel járult hozzá az
élelem megteremtéséhez, hanem mindannyian ugyanabba a vérkeringésbe kapcsolódva élnek,
fejlődnek. És meghalnak, ha valamelyik életfontosságú szerv kiesik a láncból. Persze
széttrancsírozva a szervek tovább élhetnek átültetve más testekbe, de a közösség, a tudat
örökre meghal.
A testvériség, egyenlőség, szolidaritás eszméi évezredek alatt bontották le a rabszolgaság, a

jobbágyság falait, és szülték meg az egységes társadalmat, hol se rang, se vagyon nem teszi
lehetővé az emberek osztályokra, nemzetekre való szétválasztását. A törzsek, az államok, a

birodalmak mindig az összefogásból, az egymásra figyelésből, a szeretetből születtek, és
akkor hulltak szét darabjaikra, mikor az önzés elhatalmasodva, pártokra szakadva, mindenki
csak magára vagy a bandájára gondolt.
A népünket is egy vérszerződés hozta életre: Árpád vezér képes volt egy asztalhoz ültetni az
akkor élt embereket. Milyen jó lenne, ha ma is egy asztalhoz tudnánk ülni és meg tudnánk
beszélni gondjainkat, bajainkat és közösen válaszokat keresnénk, találnánk.
Nem vagyunk egyformák, ahogy a belső szervek sem. Vannak, akik a jég hátán is megélnek,
és vannak, akik ügyetlenül, még a sült galambot is elrepítik. Világunk összetartó ereje a
szolidaritás, a gazdagok, erősek kötelessége a gyengék gyámolítása, a közösség életben
tartása, a testvéri szeretet. Tudatosan nem arról beszélek, hogy Krisztus mit tett és tanított, de
még arról sem, hogy mit kér a becsület és a haza, hanem csak arról, hogy az emberi létforma
a jóság és a szeretet. Az önzés, az elfordulás, a bezárkózás maga a halál. Úgy gondolom,
hogy mások önzése, bűne nem jogosít fel senkit az gyűlöletre, a haragra, a szeretettől való
elfordulásra.
Nem azért kell jónak lenni, mert megérdemli a világ, vagy, mert a hatalmasok
rászolgáltak a velük vállaló szolidaritásra, hanem azért, mert jó dolog jónak lenni, és
szolidaritást vállalni másokkal, jó dolog egy kenyeret kettétörni, és szeretettel
megosztani azokkal, akiknek nincs. Krisztus példájára, aki nagycsütörtökön is a
szeretet, a közösségvállalás mellett döntött. Miklós atya is ezen az úton járt! Döntsünk
mi is szeretettel testvéreink mellett, az életet adó szolidaritás mellett!
Hodász 2010 március 22.
Szeretettel,
Csaba testvér

A Munka Becsülete

Diunggah oleh

Informasi Dokumen

Hak Cipta

Format Tersedia

Bagikan dokumen Ini

Bagikan atau Tanam Dokumen

Opsi Berbagi

Apakah menurut Anda dokumen ini bermanfaat?

Apakah konten ini tidak pantas?

Hak Cipta:

Format Tersedia

A Munka Becsülete

Diunggah oleh

Hak Cipta:

Format Tersedia

SÓJA MIKLÓS ALAPÍTVÁNY

Sója Miklós parókus vályogtemplomot emelt a cigányoknak az 1940-es években

Budapest, 2010. április 14.

A Fidesz 1 millió új munkahelyet ígér 10 éven belül. Ez hatalmas és egyedülálló

Hitet és reményt kell adnunk a vidéki romáknak, hogy Magyarország hasznos

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a munkanélküliség és depresszió okai:

Hogyan érjük el a fiatalokat?

A Wifi Falu programban internetet, olcsó számítógépeket és képzést kínáltunk. Három

Az egyházi oktatási intézményrendszer kiválóan alkalmas arra, hogy a mozgalom

Célcsoport a vidéki roma és velük Népnevelés keretei

Az első szakaszban a Görögkatolikus Egyházzal működünk együtt, és a Katolikus Egyház

Időzítés Feladat A népnevelésben Költség Forrás

Politikai támogatást kérünk

A mozgalom része lehet az átfogó, a cigányság helyzetét rendező, konszolidáló kormányzati

 Kérjük a közoktatásra és felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok módosítását,

2. Amire építünk: a Wifi Falu 3 éve .............................................................................. 11

4. Korszerű népnevelés és pasztoráció .......................................................................... 29

6. Javaslatok a szabályozási változtatásokra ................................................................ 47

Böjte Csaba avató beszéde Sója Miklós emléktáblájánál ................................................ 50

Sója Miklós Hodászon az 1970-es évek végén

1.2. A nyomor ethosza visszahúz

1.3. A kereszténység népnevelő szerepe

1.4. Rossz kérdések

1.5. Mit tehetnek a fiatalok a saját sorsuk javításáért?

1.6. Korszerű népnevelés

Sója Miklós miséje a vályogtemplomban, 1970-es évek

A tanítás a tanítók, az érzület, a szemlélet formálása, hitelesen és elfogadható módon a papok

1.7. Hosszútávon gondolkodunk

Alapítványunk névadója, Sója Miklós görögkatolikus parókus 40 évig dolgozott a szabolcs-

2. Amire építünk: a Wifi Falu 3 éve

2.1. Tradíció és szociális innováció

A szegénység elleni harcban a szociális innovációnak nagy szerepe van, új módszerekre és

2.2. Internet és oktatás: kitörési lehetőség nehézsorsú fiataloknak

A programot folyamatosan fejlesztettük, mert a komplex problémákra komplex válaszokat

A programot modulárisan állítottuk össze, aminek az egyes elemeihez külön-külön keresünk

2.3. Kedvező fogadtatás, támogatások

A programot támogatták: Magyar Telekom, Microsoft Hungary, Nemzeti Fejlesztési és

3.1. A nyomor földrajza

A Wifi Falu Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében 120

A helyi tartós munkanélküliség és depresszió oka egyrészt a helyben lévő munkahelyek

Regisztrált munkanélküliek területi megoszlása (KSH 2004)

A cigány népesség területi elhelyezkedése (KSH 2001)

A Görögkatolikus Egyház cigány pasztorációs tevékenysége természetes szövetséget jelent

A görög katolikus népesség területi elhelyezkedése (KSH 2001)

3.2. A 120 Wifi Falu listája

A hátrányos helyzetű térségekben, településeken ma hazánkban 1 millió ember él. Ennek az 1

3.3. Lelki állapot

A megszólítható fiatalok mellett sajnos a leglecsúszottabb réteget tapasztalatunk szerint teljes

3.4. Tárki-Tudok tudásszintfelmérés a Wifi Falvakban

2009-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Tárki-Tudok felmérte a Wifi Falu

A válaszadók a Wifi Falu résztvevői, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosok, 46 százalékuk

Ezek az adatok nagyjából megfelelnek az egyéb roma vizsgálatokban tapasztalt adatoknak.

A számítógép részeire rákérdezve 80 százalék felett említették az egeret, a monitort, a

Az internetet a kérdezettek 75 százaléka használja, 15 százaléka nem, a maradék nem

A megkérdezettek 90 százaléka mondott valamit arról, hogy mi az internet. Mintegy 50

A kérdezettek negyedének van személyes emailcíme. Úgy tűnik, hogy a számítógépet

A kérdezettek mintegy fele (51 %) ismerőseitől, barátaitól szerezte számítógépes ismereteit

Hol szerezte a számítógépes, internetes ismereteit? (több válasz is lehetséges volt)

A férfiakra inkább jellemző az autodidakta tanulás. ugyanígy az etnikai hovatartozás esetén is

Szokta-e végezni az alábbi tevékenységeket? (fő)

Igen Nem Nem tudja

A nők 89 százaléka használja a számítógépet, a férfiaknak 82 százaléka. A nemek között

3.5. Sója Miklós látlelete a 70-es évek végéről

Az alábbiakban a helyzetképben részletet közlünk Sója Miklós szellemi végrendeletéből,