KÉRDŐÍVES ADATFELVÉTEL

OKTATÁSI TANANYAG AZ ALAPKÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ

SZOCIOLÓGUS-HALLGATÓK SZÁMÁRA
Az adatgyűjtési technikák..............................................................................................4
A kérdőíves technika alapjai......................................................................................4
A kérdőíves kutatás célja és várható eredményei.................................................4
A kérdőívszerkesztés lépései.................................................................................4
Forma.................................................................................................................5
Standarditás, avagy mindenkinek ugyan azt, ugyan úgy...................................6
Struktúra.............................................................................................................6
Kérdéstípusok.....................................................................................................6
Kérdések sorrendje, kérdésblokkok...................................................................7
Instrukciók...........................................................................................................7
Próbakérdezés....................................................................................................8
Hagyományos (személyes) adatfelvétel....................................................................8
Erősségek, gyengeségek, lehetőségek veszélyek (SWOT)..............................9
Az adatfelvétel újabb módjai.........................................................................................9
A „csökkenő mintás” adatfelvételi technika...................................................................9
Mintavételi eljárások....................................................................................................10
Valószínűségi mintavétel.........................................................................................10
Egyszerű véletlen mintavétel...............................................................................10
Szisztematikus mintavétel ...................................................................................10
Rétegzett mintavétel............................................................................................10
Többlépcsős csoportos mintavétel.......................................................................10
Nem valószínűségi mintavétel.................................................................................10
Szakértői mintavétel.............................................................................................11
Kvótás mintavétel.................................................................................................11
Egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavétel......................................11
Hólabda módszer.................................................................................................11
Válaszmegtagadás, adathiány....................................................................................11
Csoportosítás az elveszett adatok mennyisége alapján.........................................11
Teljes nemválaszolás...........................................................................................11
Részleges nemválaszolás....................................................................................11
A nem mintavételből származó hibák......................................................................12
Lefedési hiba........................................................................................................12
Kiválasztási hiba...................................................................................................13
Mérési hiba...........................................................................................................13
Válaszadási hiba..................................................................................................13
Nemválaszolási hiba............................................................................................13
Feldolgozási hiba.................................................................................................13
A nemválaszolás okai..............................................................................................13
El nem ért személyek...........................................................................................13
Elért, de nem képes személyek...........................................................................13
Elért, de nem hajlandó, avagy válaszmegtagadók..............................................14
Egyéb nemválaszolók..........................................................................................14
A nemválaszolás csökkentése....................................................................................14
Nem statisztikai módszerek.....................................................................................14
Eljárások az adatgyűjtés előtt..............................................................................14
Előzetes megkeresés.......................................................................................15
A kérdőív...........................................................................................................15
A kérdezőbiztosok............................................................................................16
A felmérés témája.............................................................................................17
Az adatgyűjtés időtartama................................................................................18
 Eljárások az adatgyűjtési időszakban..................................................................18
Megkeresések .................................................................................................18
Helyettesítés (pótcímek)...................................................................................18
Ösztönzők.........................................................................................................19
A válaszmegtagadók meggyőzése...................................................................19
Adatfeldolgozás és interpretáció.................................................................................19
Adatfeldolgozás.......................................................................................................19
Adatrögzítés.........................................................................................................19
Adattisztítás..........................................................................................................20
Adatelemzés.........................................................................................................20
Interpretáció ........................................................................................................21
Irodalom.......................................................................................................................21
A „Szeged Studies” kutatási gyakorlat........................................................................26
Felkérő levél („buzdító levél” Earl Babbie)...............................................................28
A kérdezői munka alapszabályai.............................................................................30
Kérdezőbiztosok megbízólevele..............................................................................32
Kitöltési útmutató a kérdőívhez................................................................................33
Címlap kitöltése....................................................................................................34
A kérdőív kitöltésének általános szabályai..........................................................34
A kérdezés során használható segédeszközök...................................................35
Speciális útmutatások..........................................................................................35
A kérdezés befejezése.........................................................................................36
Minta kérdőív (Szeged 2002)...................................................................................37
Címlisták..................................................................................................................21
Válaszlap-füzet........................................................................................................23
Laslie-kulcs..............................................................................................................23
Adminisztráció..........................................................................................................23
Főcím-pótcím regisztrációs adatlap.....................................................................23
Instrukciók a ”főcím-pótcím regisztrációs adatlap” kitöltéséhez..........................25
Csoportvezetők....................................................................................................26
Instrukciók a „kérdezőbiztosok elszámolási adatlapja”kitöltéséhez.................26
Kérdezőbiztosok elszámolási adatlapja...........................................................28
Csoportvezetők elszámolási adatlapja.............................................................29
Az adatgyűjtési technikák
A kérdőíves technika alapjai
A kérdőíves kutatás célja és várható eredményei
A kérdőíves vizsgálati technika a társadalomtudományi kutatásoknak azon kvantitatív
módszere, ahol az elemzési egységek attitűdjeiről, társadalmi, demográfiai
jellemzőiről úgy gyűjtünk adatokat, hogy a kutatási téma szempontjából általunk
megfogalmazott relevánsnak vélt kérdéseket, és/vagy állításokat írott formában
eljuttatjuk az elemzési egységekhez és a kitöltés, vagy lekérdezés után elemezzük a
kapott válaszokat.
A kérdőíves vizsgálatok egyaránt alkalmazhatóak leíró, magyarázó és felderítő
célokra. Leginkább olyan kutatásokban használják, ahol az egyes ember az elemzési
egység, de más elemzési egységek esetén is alkalmazható, pl. csoportok
attitűdjeinek, interakcióinak vizsgálatára. Az azonban fontos, hogy a válaszadók,
illetve adatközlők egyes emberek legyenek. (Babbie 1996:278)

Várható eredmények
A kérdőíves módszert olyan kutatási témához célszerű választani, amikor a
közvetlen megfigyelés céljára túlságosan nagyméretű alapsokaságra vonatkozó
adatokat akarunk gyűjteni. A módszer kiválóan alkalmas keresztmetszeti,
longitudinális, trend, kohorsz valamint panel jellegű vizsgálatokra egyaránt.
Megfelelő mintavétel, valamint jól kidolgozott kutatási terv esetén a kérdőíves
vizsgálati módszer a kapott adatok érvényessége és megbízhatósága szempontjából
is jó mérőeszköz.
A kérdőívvel gyűjtött adatok érvényességét1 és megbízhatóságát2 azonban
jelentősen befolyásolja a kutatás tervezésekor mérni kívánt fogalmak gondos
konceptualizálása és operacionalizálása. A konceptualizálás az a folyamat, amely
során meghatározzuk, hogy a kérdőívünkben szereplő egyes kifejezéseken pontosan
mit fogunk érteni, az operacionalizálás pedig azoknak a konkrét kutatási eljárásoknak
(műveleteknek) a kialakítása (pl. kérdőívszerkesztés), mely eredményeképpen az e
fogalmakat a valóságban megjelenítő empirikus megfigyelésekhez jutunk.

A kérdőívszerkesztés lépései
Mielőtt a kérdőívünk megszerkesztéséhez fogunk mindenképpen gondosan
kidolgozott kutatási tervvel kell rendelkeznünk, azaz tisztában kell lennünk azzal,
hogy mely alapsokaságon, milyen jellegű vizsgálatot kívánunk elvégezni.
Amennyiben például felderítő vizsgálatot tervezünk egy általunk ismeretlen
alapsokaságon, és ehhez a kérdőíves módszert választottuk, nem árt, ha a kérdések
megfogalmazása előtt terepmunkát végzünk. (Az adott témában készítsünk néhány
interjút.) Ez azért is hasznos lehet, hogy a tervezett kérdőív kérdéseinek
megfogalmazásakor „egy nyelvet” beszéljünk azokkal, akiktől a válaszokat várjuk.
Magyarán, értsék azt, hogy mit kérdezünk. (vissza)

1
Az érvényesség arra vonatkozik, hogy a mérésből származó adatok mennyire kapcsolódnak az adott
fogalom elfogadott jelentéseihez.
2
A megbízhatóság arra vonatkozik, mennyire valószínű, hogy egy mérési eljárás egy bizonyos
jelenségről másodszor is ugyanazt a leírást adja, ha újra elvégezzük.
A vizsgálat tárgyára, a válaszadói mintára és az adatfelvétel módjára való tekintet
nélkül univerzálisan érvényes a kérdésalkotás 5 fő szabálya:
1. A kérdést olyan nyelven tegyük fel, amelyet az interjú készítője és a kérdezett
egyaránt tökéletesen megért!
2. A felhasznált szavakat és kifejezéseket mindkét fél ismerje!
3. Próbáljunk olyan szavakat és szófordulatokat keresni, amelyeket egyformán
ért mindenki az ország bármely vidékén, függetlenül attól, hogy a válaszadók
milyen demográfiai, társadalmi jellemzőkkel rendelkeznek!
4. Soha ne használjunk „húzó” vagy „torzító” kifejezéseket, azaz a
kérdésfeltevéssel ne befolyásoljuk a válaszadót! (Scipione 1994:146)
5. Kerüljük a tagadó kérdéseket!

Példa:
„A Gallup Intézet egyik közvélemény-kutatása már sok-sok évvel ezelőtt rámutatott
arra, hogy a kérdésfeltevés módja milyen közvetlenül befolyásolhatja az
eredményeket. „Az embereket arról kérdezték, hogy van-e a tulajdonukban
értékpapír. Az USA délnyugati részéből meglepően sok értékpapírtulajdonosról
érkezett jelzés, akiket személyesen is meginterjúvoltak, és ekkor derült ki, hogy az
angol „stock” (értékpapír) szó másik jelentésének megfelelően ezen a vidéken a
válaszadók a marhaállományról beszéltek. A kérdést át kellett fogalmazni, hogy
jelentése egyértelműen valamilyen tőzsdén jegyzett értékpapír legyen.” (Scipione
1994:145)

Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a kérdőíves adatfelvételt milyen módszerrel

(kérdezőbiztossal, önkitöltős postai, stb.) végeztetjük. A választott adatfelvételi
módszer ugyanis bizonyos mértékben meghatározhatja a kérdőív struktúráját,
tartalmát, és a kitöltési instrukciókat egyaránt.

Forma
Egy kérdőív külső megjelenése (főleg önkitöltős módszernél) legalább annyira
fontos, mint az, hogy mit kérdezünk és milyen konkrét megfogalmazásban.
A címlapon (ahogyan ezt a neve is sugallja) minden esetben tüntessük fel:
• a kutatási téma címszerű megfogalmazását, azaz adjunk nevet a
kérdőívünknek.
• Itt szerepeljen továbbá a megbízó cég, illetve intézet, vagy ha ilyen nincs,
akkor a kutató, vagy a kutatásért felelős személy neve, továbbá az, hogy a
kérdőív kitöltése önkéntes.
• A bizalom, és ezáltal a válaszadási hajlandóság növelése érdekében célszerű
még, ha itt szerepeltetjük azon nyilatkozatunkat, hogy a szolgáltatott adatokat
bizalmasan kezeljük.
• Fontos, hogy se a kérdőíven, se a kérdőívben ne szerepeljen a válaszadóra
vonatkozó olyan adat, (név vagy azonosítószám) amely alapján kiderülhet,
hogy személy szerint ki töltötte ki az adott kérdőívet. (Ez alól bizonyos
adatfelvételek kivételt képezhetnek, mint pl. a népszámlálás).
• Célszerű a címlapon kérdőíveinket sorszámmal, vagy a sorszám beírására
kialakított rublikákkal ellátni.
• Célszerű továbbá az adatfelvétel évét feltüntetni (ez leginkább longitudinális
vizsgálatoknál lehet majd a későbbiek során hasznos).
Standarditás, avagy mindenkinek ugyan azt, ugyan úgy

A kérdőíves adatfelvétel korábban már ismertetett érvényességi és megbízhatósági

kritériumoknak további fő tényezője a standarditás követelménye. Egy adott
alapsokaságra kérdőíves felmérés esetén akkor kaphatunk magas megbízhatóságú
és érvényességű adatokat, ha a megfelelő valószínűségi mintavételi eljárás során
kiválasztott egyének mindegyikének ugyanazt a kérdést tesszük fel, ugyanabban a
formában.

Struktúra
Ha egy kérdőívnek rossz az elrendezése, akkor a válaszadó kérdéseket felejt ki,
esetleg nem érti milyen adatokat kérnek tőle. Ilyenkor jobb esetben „kihajítja”,
rosszabb esetben pedig rosszul tölti ki a kérdőívet.
A kérdések elhelyezésével kapcsolatos általános szabályok a következők:
• A kérdőív gazdálkodjék bőségesen a hellyel és legyen rendezett!
• Soha ne illesszünk több kérdést egy sorba. Egy kérdés, egy sor!
• A kérdéseinkben soha ne használjunk rövidítéseket!
• Nyitott kérdések feltevésekor bőven hagyjunk helyet a válaszoknak!

Kérdőívünk zárt kérdéseire adható válaszok jelölésére olyan módot alkalmazzunk,

amely a legtöbb válaszadó számára a kitöltés kezdetétől fogva egyértelművé teszi,
hogy miként kell jelölnie az egyes válaszkategóriákat. Az erre vonatkozó instrukciót
az első kérdés előtt írjuk be a kérdőívünkbe. Kérdéseinket, és a rájuk adható
válaszkategóriákat a könnyebb rögzítés érdekében is számozzuk meg. Feltétlenül
kódoljuk a „nem válaszolt”, a „nem tudja”, valamint szűrő jellegű kérdések után a
„nem vonatkozik rá” kategóriákat. Kerüljük a római számokat, lehetőség szerint a
betűket is! Lehetőleg arab számokat használjunk minden esetben!

Példa:
5. Hogyan látja, az utóbbi egy-két évben ennek a városrésznek a helyzete
4 - nagyot javult
3 - valamelyest javult
2 - nem változott
1 - inkább romlott
____________________
77 – nem válaszolt
88 – nem vonatkozik rá
99 – nem tudja

Kérdéstípusok

Kérdőívünk készítésekor két kérdéstípus közül választhatunk:

Nyitott kérdés, amire a kérdezettnek a saját szavaival kell válaszolnia. Ennél a
kérdésfajtánál a kérdőívünkben megfelelő nagyságú helyet hagyunk, ahová a
válaszadó, vagy a kérdezőbiztos beírhatja a választ. Amennyiben kérdezőbiztossal
végeztetjük az adatfelvételt, célszerű felhívni a figyelmét arra, hogy nyitott
kérdésekre adott válaszokat lehetőleg szó szerint írják le. Ugyanis nem a
kérdezőbiztos kompetenciája az adott válaszok értelmezése, hanem a kutatóé.
Zárt kérdés, melynél a megkérdezettnek a kutató által megadott válaszlehetőségek
közül kell választania. A zárt kérdések nagy hátránya, hogy behatárolja a válaszokat.
Ezért zárt kérdések szerkesztésekor fokozott figyelmet kell fordítanunk arra, hogy
egyrészt legyen teljes a megadott válaszlehetőségek listája, férjen bele minden
elképzelhető válasz, másrészt a válaszkategóriák legyenek egymást kölcsönösen
kizáróak. (Babbie 1996:176)
Kérdőívünk szerkesztésekor törekedjünk arra, hogy hátrányai ellenére lehetőleg zárt
kérdéseket tegyünk fel, továbbá arra is, hogy a válaszlehetőségek lehetőleg magas
mérési szintű (intervallum ill. arányskála) változókat alkossanak. Ez jelentősen
megkönnyíti a későbbi adatfeldolgozást, valamint az elemzést. Amennyiben kutatási
témánk olyan jellegű, ahol zárt kérdések az esetek többségében nem
alkalmazhatóak, inkább válasszunk más kutatási módszert (pl. struktúrált interjú,
fókuszcsoport)!

Kérdések sorrendje, kérdésblokkok

Kérdőívünk szerkesztésekor fordítsunk kellő figyelmet arra, hogy a kérdések

felolvasása során olyan légkört teremtsünk, amely kedvezően befolyásolja az
interjúszituációt. Célszerű kérdésblokkokat kialakítani, és a legérdekesebb
kérdéscsoporttal indítani. Főleg az önkitöltős kérdőíveknél törekedjünk arra, hogy a
potenciális válaszadó, ha átfutja az első néhány kérdést, legyen kedve válaszolni
rájuk. Az unalmas demográfiai adatokra, valamint a „kényes” témákra vonatkozó
kérdéseket a kérdőívek végén célszerű elhelyezni.
Ha egy kérdőív kérdései nem kellően átgondolt sorrendben következnek egymás
után, az egyrészt csökkentheti a válaszadási hajlandóságot, (vagyis növeli a nem
mintavételből származó hibák számát) másrészt befolyásolhatja a válaszadót.

Például a „Mennyi az Ön havi jövedelme” kérdéssel kezdődő kérdezések

valószínűleg gyorsan véget érnek.
Vagy ha először felteszünk egy sor kérdést arról, milyen veszélyt jelent a
megkérdezett szerint az Amerikai Egyesült Államokra nézve a terrorizmus, majd egy
nyitott kérdésben arra kérjük, fejtse ki szabadon, hogy szerinte milyen veszélyek
leselkednek az USA-ra, a terrorizmust többen fogják említeni.

A kérdőív végén elhelyezett „levezető” jellegű kérdések, a későbbi kutatások

szempontjából hasznosak lehetnek. Törekedjünk tehát kérdéseink
megszerkesztésekor arra, hogy a válaszadó a lehetőségekhez mérten jól érezze
magát az adatfelvétel során, és legközelebb is szívesen lásson bennünket, vagy
kollégáinkat. „Ne égessük föl magunk mögött a terepet!”

Instrukciók
A kérdőíves vizsgálatok minden fajtájánál minden kérdőívben egyértelmű
utasításokat és magyarázó megjegyzéseket kell elhelyeznünk ott, ahol ez
szükséges. Ahogyan arra már az előzőekben is utaltunk, célszerű minden kérdőívet
a kitöltésre vonatkozó alapvető instrukciókkal kezdeni. Fokozottan vonatkozik ez a
kitétel az önkitöltős kérdőívekre. Leginkább zárt kérdések feltevése esetén fordul az
elő - minden igyekezetünk ellenére -, hogy valakire egynél több válaszkategória is
érvényes lehet. Ha csak egy választ szeretnénk kapni, először is annak megfelelően
tegyük fel a kérdést. Pl. Ön szerint mi a legfontosabb oka annak, hogy…A kérdés
mellett, pedig zárójelben kiemelve tüntessük fel, hogy: „Egy választ jelöljön!”
Próbakérdezés
(vissza)
Amennyiben úgy gondoljuk, elkészültünk a kérdőívünkkel, minden esetben
győződjünk meg arról, hogy működik-e! Ne sajnáljuk rá az időt és a fáradságot,
végezzünk el néhány próbakérdezést. Próbakérdezésnél ügyeljünk arra, hogy ne
csak a kollégáinkon próbáljuk ki kérdéseinket, hanem lehetőleg eltérő demográfiai és
társadalmi jellemzőkkel rendelkező embereken is. Így tesztelhetjük legjobban azt,
hogy a standard kérdőívünk minden társadalmi csoportban működőképes, vagy
esetleg még csiszolnunk kell rajta egy kicsit. Amennyiben nem elvárásainknak
megfelelően működik, semmiképpen ne kezdjünk hozzá a tervezett adatfelvételhez.
A rossz kérdőívvel elkezdett adatfelvétel meghiúsíthatja az egész kutatást,
hiábavalóvá válik minden eddigi munkánk! Csak a próbakérdezés után
változtathatunk még kérdőívünkön! Az „éles” adatfelvétel közben soha ne
változtassunk a kérdéseinken, mert az használhatatlanná teszi az addig felvett
kérdőíveket is, és ugyancsak hiábavalóvá teszi minden addigi munkánkat, mivel a
változtatással eltérünk a standarditás alapvető követelményeitől!

Hagyományos (személyes) adatfelvétel

Az adatgyűjtés azon módszere, amikor kérdezőbiztosok személyes megkeresés
útján szóban teszik fel kérdőívünk kérdéseit a mintába került embereknek. A
kérdezés során a kérdezőbiztos szó szerint felolvassa a kérdőív kérdéseit, (valamint
zárt kérdések esetén az adható válaszokat) és rögzíti a kérdőívben a kapott választ.
Az adatfelvétel ezen módjának számos előnye van:
• A személyes megkérdezéssel végzett adatfelvételeknél nagyobb a
válaszadási hajlandóság. (80-85%-os válaszadási arány is elvárható).
• Hosszabb időtartamú kérdőív is lekérdezhető.
• A kérdőíven belüli „nem tudja” és „nincs válasz” itemek számát csökkentheti a
kérdező jelenléte.
• A kérdező jelenléte megóvhat az itemekkel kapcsolatos estleges zavaroktól és
félreértésektől is. Amikor a válaszadó nyilvánvalóan félreérti a kérdést, a
kérdező tisztázhatja a dolgot.
• A kérdezőbiztos jelenléte kizárhatja az olyan egyéb befolyásoló tényezőket,
mint pl. a családtagok véleményének befolyása a válaszadóra.
• A kérdező a kérdezés során meg is figyelhet és rögzíthet olyan dolgokat,
amelyeket egyébként „kényes kérdésnek” tarhatunk. (pl. a kérdezett bőrszíne,
a lakás minősége stb.)
Az előnyök mellett azonban hátránynak tekinthető, hogy:
• Nagy szervezőmunkát és jól képzett kérdezőbiztosokat igényel, ezért igen
drága.
• A rosszul képzett kérdezőbiztosok jelentősen növelhetik a nem mintavételből
származó hibák számát, ha pl. befolyásolják a válaszadót, vagy a standarditás
követelményeit mellőzve a kérdéseket nem szó szerint olvassák fel.
Erősségek, gyengeségek, lehetőségek veszélyek (SWOT)

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
• Nagyobb válaszolási hajlandóság • Sok pénzbe kerül
• Hosszabb időtartamú kérdőív is • Jól képzett kérdezőbiztosi gárdára
sikerrel lekérdezhető van szükség
• Csökken a „nem tudom” és „nincs • Nagy szervezőmunkát és
válasz” itemek száma” fegyelmet igényel
• A kérdezőbiztos jelenléte
kizárhatja az esetleges
befolyásoló tényezőket (pl. más
családtagok véleménye stb.)

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
• A kérdező az adatfelvétel során • A kérdezőnek nagy hangsúlyt kell
meg is figyelhet fektetnie a standarditás
• A kérdező jelenléte megóvhat az követelményeinek betartására a
itemekkel kapcsolatos esetleges kérdezés során
zavaroktól • Rosszul kiképzett kérdezőbiztos
befolyásolhatja a válaszadót

Az adatfelvétel újabb módjai

Lásd:
Eranus Eliza, Láng Sarolta, Máth András és Rácz Attila: A kérdőíves adatfelvétel
újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott interjú (CAPI, CATI) és
internetes adatgyűjtés In: Településkutatás szöveggyűjtemény (szerk: Letenyei
László) Budapest, RACIO KIADÓ 2004

A „csökkenő mintás” adatfelvételi technika

A tudományosan leginkább elfogadható, Európában bevett szisztéma az, amikor
nagyobb induló mintával és a minta csökkenésével számolnak a kiesések
következtében. Nincsenek tehát pótcímek, ha egy cím kiesik, az a minta és a
kérdező vesztesége. Ezt a módszert tartjuk tehát szakmailag a legtisztábbnak és
kutatásainkban ezt az eljárást alkalmazzuk, mert:
• Minden kérdezettnek egyforma az esélye a mintába kerülésre.
• Minden kérdezett postán kap felkérő levelet. (A pótcímezésnél a pótcímeknek
a kérdező adja át.)
• A kérdező abban érdekelt, hogy minden címet megkérdezzen, csökkenhet a
kényelemből kiejtett címek száma.
• Más mintákhoz képest kisebb a szisztematikus torzulás.
Ugyanakkor ez a módszer szervezésigényesebb mint a többi. Nem lehet garantálni a
lekérdezett minta darabszámát sem. Az „induló” minta kb. 55%-ára lehet számítani,
kb. 5% tűréshatárral.
2000. évi vizsgálatunkkor egy másik pótcímvételi eljárást alkalmaztunk, az ún. „jobb
szomszédos módszert”. Ennél a módszernél a kérdezők a kieső főcím helyébe a
tőle közvetlen jobbra eső címen lévő háztartás valamely tagját kérdezték le, akit ún.
Laslie-kulcs alapján választottak ki. Ez a módszer azonban nem vált be annyira, mint
a fentebb már ismertetett csökkenőmintás, mivel a kérdezők több alkalommal a
számukra könnyebben elérhető, a válaszadásra nagyobb hajlandóságot mutató „jobb
szomszédokkal” készítették el az interjút. Ez jelentősen megnövelte a nem
mintavételből származó hibák számát.

Mintavételi eljárások
A mintavételi eljárások két főbb csoportját különböztetjük meg:

Valószínűségi mintavétel
A társadalomtudományi kutatások alapvető mintavételi módszere, amely biztosítja
nagy minták esetén is a reprezentativitást. Törekedjünk mindig arra, hogy
kutatásainkban valószínűségi mintavételt alkalmazzunk!

Az eljárás kulcsa a véletlen kiválasztás, a vizsgálni kívánt alapsokaság minden

egyes elemének egyenlő az esélye a mintába kerülésre. Ezen belül négy mintavételi
módszer létezik:

Egyszerű véletlen mintavétel

A rendelkezésünkre álló alapsokaság elemeit megszámozzuk, úgy hogy egyet
sem hagyunk ki, majd egy véletlenszám-táblázat segítségével választjuk ki a
mintába kerülő elemeket.

Szisztematikus mintavétel
A teljes felsorolás minden k-adik elemét válogatjuk be (szisztematikusan) a
mintába. (vissza)

Rétegzett mintavétel
Az alapsokaságot viszonylag homogén részcsoportokra osztjuk, és mindegyikből
megfelelő számú elemet választunk valamely véletlen módszerrel.

Többlépcsős csoportos mintavétel

Akkor alkalmazzuk, mikor lehetetlen, hogy teljes körű felsorolást készítsünk az
alapsokaság elemeiről. Ilyenkor az alapsokaság részcsoportjainak listáját
vesszük alapul, és onnan választunk véletlen mintát.

Nem valószínűségi mintavétel

Akkor használatos, amikor a valószínűségi minta kiválasztása lehetetlen, vagy
nehezen megvalósítható. Három fajtáját különböztetjük meg:
Szakértői mintavétel
A kutató alapsokaságra vonatkozó ismereteire épít. Az eljárás feltételezi, hogy a
kutató által kiválasztott elemek reprezentálják a vizsgálni kívánt populációt.

Kvótás mintavétel
Ahol ismerjük a vizsgálandó alapsokaság néhány jellemzőjét (hány százalék férfi
és mennyi a nő, és az egyes nemek hány százaléka esik a kor, iskolai végzettség
stb. szerinti különböző kategóriákba), és ennek megfelelően töltjük fel a
mintánkat.

Egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavétel

Ahol mondjuk megállítunk valakit az utcán és megkérjük, töltse ki a kérdőívünket.

Hólabda módszer
Akkor használatos, amikor nehézségekbe ütközik egy populáció tagjainak
körülhatárolása. Ennél a módszernél adatokat gyűjtünk a populáció általunk
ismert néhány tagjától, akiket megkérünk, hogy adják meg más, általuk ismert a
populációba tartozó személyek elérhetőségét.

Válaszmegtagadás, adathiány
Csoportosítás az elveszett adatok mennyisége alapján
A nemválaszolást a szakirodalomban jellemzően két altípusra, a teljes, illetve
részleges nemválaszolásra osztják fel attól függően, hogy a megkérdezettől
semmilyen adatot nem kaptunk, vagy csak a kérdések egy része esetén nem adott
érvényes választ az illető (ld. pl. Hunyadi, 2001 vagy Zimowski – Tourangeau –
Ghadialy – Pedlow, 1997/2).

Teljes nemválaszolás
Teljes nemválaszolásról (unit nonresponse) akkor beszélünk, ha a megkeresett
személy nem tud vagy nem akar részt venni az adatfelvételben, vagyis egyetlen
használható adatot sem tudunk tőle begyűjteni (Hunyadi, 2001.). Ebben az esetben a
minta egy alkalmasnak minősített eleme teljesen kimarad a felmérésből, esetében
meghiúsul az adatgyűjtés (Zimowski et. al. 1997/3).
Amennyiben a felmérés által kijelölt mintaelemek háztartások, nem pedig egyének, a
teljes nemválaszolásnak két további altípusát különböztethetjük meg. Háztartási
szintű teljes nemválaszolás esetén a háztartás egyik tagjától sem sikerül információt
gyűjteni, egyéni szintű teljes nemválaszolás esetén pedig a háztartás legalább egy
tagja nem válaszol, de legalább egy másik tagja igen (Zimowski et al. 1997/2).

Részleges nemválaszolás
Groves definíciója szerint (Groves, 1989) részleges nemválaszolás esetén a
megkérdezett a felmérés legnagyobb részében részt vesz, de a felmérés néhány
kérdésére nem szolgáltat információt. Részleges nemválaszolásról (item
nonresponse) vagy hiányzó adatokról (missing data) tehát akkor beszélünk, amikor a
minta egy, egyébként válaszoló tagjától az adatok bizonyos részének megszerzése
nem sikerül (Zimowski et al 1997/3). Ennek két oka lehet: a megkérdezett bizonyos
kérdésekre valamely (később részletezendő) okból nem ad választ, vagy pedig az
általa nyújtott információ nem használható (McMillen – Harris-Kojetin – Miller – Ware-
Martin, 2001 ).
A teljes és a részleges nemválaszolás közti határvonal nem mindig húzható meg
egyértelműen: előfordulhat például, hogy egy postázott kérdőívet csak részlegesen
kitöltve küldenek vissza, illetve hogy a kérdezőbiztos munkája során valamilyen
okból megszakad az interjúszituáció, tevékenysége közben félbeszakítják. A hiányzó
adatokat tartalmazó kérdőívek esetén mindig meg kell fontolni, hogy a meglevő
adatok elegendő információt nyújtanak-e ahhoz, hogy érdemes legyen az adott
kérdőívet beemelni az adatbázisba, vagy a rendelkezésre álló adatok mennyisége és
minősége gyakorlatilag haszontalanná teszi azt. Zimowskinál megtalálhatjuk az
úgynevezett kulcskérdések vagy kritikus itemek (critical items) fogalmát: ez a
kérdések egy olyan előre definiált halmazát jelenti, amelyeket a megkérdezettnek
mindenképpen meg kell válaszolnia ahhoz, hogy válaszolóként kategorizálhassuk
őket (Zimowski et al. 1997/3). Ez a halmaz tipikusan azokat a kérdéseket
tartalmazza, melyek elengedhetetlenek a felmérés fő céljainak megvalósításához.
Amennyiben tehát a kritikus kérdésekre kapott válaszok rendelkezésre állnak és a
kérdőív egyéb részeiben regisztráltunk hiányzó adatokat, akkor részleges
nemválaszolásról beszélhetünk, ha pedig a kritikus kérdések valamelyikére nem
kaptunk választ, akkor ajánlott a kérdőívet „használhatatlanná” minősíteni és a
megszerzett adatok elvesztésének tényét felvállalva teljes nemválaszolássá
nyilvánítani (McMillen et al 2001).

A nem mintavételből származó hibák

Nem mintavételi hiba alatt a hibáknak azon csoportját értjük, amelyek magához az
adatfelvétel és adatrögzítés jellemzőihez kapcsolódnak. Ide sorolunk minden olyan
hibát, amely a mintavételen kívüli egyéb forrásokból ered (Malhotra, 2002).
Nagysága – a mintavételi hibától3 eltérően – matematikai-statisztikai eszközökkel
nem becsülhető, becslésekor kizárólag a szakirodalomban található empirikus
adatokra, illetve saját tapasztalatainkra hagyatkozhatunk (Hunyadi et al, 1997).

Lefedési hiba
Lefedési hibáról akkor beszélünk, amikor a mintaelemek kijelölésekor követünk el
hibát, vagyis például egy nem létező címet emelünk be a mintába (Hunyadi, 2001).
Az adatgyűjtés mai gyakorlatában a minta tagjainak kiválasztásakor sok esetben
használnak fel különböző regisztereket, azonban mivel ezek frissítése nem
folyamatosan történik, előfordul, hogy a kérdezőbiztosok nem találják meg a keresett
személyt. Például a regiszter elkészítése óta a család elköltözött, a vállalat megszűnt
stb. A telefonos felmérések esetében, ahol a felhívandó telefonszámok számjegyeit
véletlenszerűen határozzák meg, megesik, hogy a megadott telefonszámhoz nem
tartozik előfizető – a minta nagysága tehát a lefedés tökéletlenségének
következtében csökkenhet. A KSH által 1996 tavaszán a lakosság két százalékán
végrehajtott mikrocenzus során például a kijelöltek körülbelül tíz százaléka „esett ki”
az első körben a felmérésből – többnyire azért, mert a megadott címeken üres,
lebontott lakásokat, nem lakás jellegű építményeket találtak (Havasi, 1997).
3
Mintavételi hiba (sampling error): a sokaság minden egyes egységének megfigyeléséről való
lemondás ára; a nem teljes körű megfigyelés révén keletkező hiba (Hunyadi – Mundruczó – Vita,
1997), ami annak „köszönhető”, hogy a kutatás során használt minta nem tükrözi kellő pontossággal a
reprezentálni kívánt alapsokaság valódi összetételét (Fischer, 2001).
Kiválasztási hiba
Kiválasztási hibát akkor követünk el, amikor a mintavétel véletlen jellegét sértjük
meg, vagyis nem az elméleti eljárásnak megfelelő elemet választjuk ki. Ezen típusú
hiba nagysága leginkább a kérdezőbiztosok lelkiismeretén múlik, vagyis azon, hogy
mennyire tartják be – például véletlen sétás kiválasztás esetén – a vonatkozó
előírásokat.

Mérési hiba
A mérési hiba fő oka, hogy a kérdőív rossz megfogalmazása, félreérthetősége miatt
a megkérdezett nem azt az adatot adja meg, amelyre a kérdező kíváncsi. Ha egy
kérdőív-szerkesztő elköveti például azt a hibát, hogy a kérdőívben szereplő
kérdésben azt kérdezi, hogy „Mennyi volt az ön jövedelme a tavalyi év folyamán?”, a
kapott válaszok valószínűleg nem lesznek értékelhetőek – mert az egyik
megkérdezett a nettó, a másik a bruttó jövedelmet adja meg; az egyik a csak
munkából származó jövedelmét, a másik pedig az ajándékba kapott összeget is
hozzáadja stb.

Válaszadási hiba
Ebben az esetben szintén nem azt az adatot kapjuk meg, amelyet szerettünk volna,
a hiba oka ebben az esetben azonban nem a kérdőív, hanem a válaszadó, aki nem
megfelelő választ ad. A válaszadási hiba két ok miatt következhet be: a
megkérdezett vagy félreértette a kérdést, vagy pedig szándékosan nem valós
adatokat ad meg.

Nemválaszolási hiba
A nemválaszolási hiba alatt azt értjük, amikor – különböző okok miatt – nem történik
adatgyűjtés. A kérdezett valamilyen okból kifolyólag nem válaszol a feltett kérdésre.

Feldolgozási hiba
A feldolgozási hiba alatt sorolunk fel minden olyan tévedést, amely az adatok
rögzítése és a teljeskörűsítés között történik, ide értve az adatok téves rögzítését
akár a kérdőíven, akár az adatbázisban, a rossz kódolás következményeit stb.

A nemválaszolás okai
El nem ért személyek
Ebben az esetben a kérdéses egyedet nem sikerült elérni. Ennek természetesen
rendkívül sok oka lehet a regiszterek hibáiból adódó nem valós címektől kezdve az
ismeretlen címre való költözésen keresztül a sikertelen kapcsolatfelvételig. Mivel
ezekről az elemekről semmit sem tudunk, így nem jellemezhetjük a felméréssel
kapcsolatos motivációikat, nem tudjuk megbecsülni válaszolási hajlandóságukat
sem.

Elért, de nem képes személyek

Előfordul, hogy a megkérdezni kívánt személlyel sikerül fölvenni a kapcsolatot, aki
azonban képtelenségre hivatkozva visszautasítja a válaszadást. Ennek oka lehet
például fizikai, szellemi fogyatékosság vagy nyelvi korlátozottság. A később
ismertetésre kerülő válaszmegtagadó kategóriától való megkülönböztetés alapja,
hogy ebben az esetben az illető nem pusztán nem kíván részt venni a felmérésben,
hanem valamilyen akadályozó tényező miatt képtelennek nyilvánítja magát a
válaszadásra. Például ha egy postai kérdőívet olyan személynek küldünk ki, aki nem
tud magyarul, illetve analfabéta, ő nem lesz alkalmas arra, hogy válaszokat
szolgáltasson.

Elért, de nem hajlandó, avagy válaszmegtagadók

A potenciális válaszadók ezen csoportjával szintén sikerül felvenni a kapcsolatot, a
kérdések megválaszolását azonban elutasítják. A válaszmegtagadás mögött
rengeteg motiváció húzódhat meg. Ez az a kategória, amely a leginkább homogén a
többi kategóriához képest, általában jellegzetes viselkedési szokásokkal és szocio-
demográfiai jellemzőkkel rendelkeznek.

Egyéb nemválaszolók
A kapcsolatfelvétel ebben az esetben szintén sikeresen megtörtént, a kívánatos
információk begyűjtése azonban mégsem valósult meg – mégpedig valamely olyan
oknak köszönhetően, amely a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható. Ide sorolható
például a részleges válaszadás, vagy az interjú félbeszakadása miatti hiányos
adatsor.

A nemválaszolás csökkentése
A nemválaszolás kiküszöbölésére a legegyszerűbbnek látszó mód, hogy „nem
teszünk semmit”, vagyis figyelmen kívül hagyjuk a nemválaszolók adatait, és
becsléseinket kizárólag a válaszadók által szolgáltatott információkra alapozzuk
(Moser, 2001). Ez az eljárás azonban csak akkor elfogadható, ha a válaszolók és a
nemválaszolók csoportja közti különbségek eléggé kis mértékűek ahhoz, hogy ne
torzítsák eredményeinket, vagyis a hiányzó adatok véletlenszerűen jelennek meg
(Cruz-Caballo, 2002) – ez azonban a gyakorlatban elég ritkán fordul elő.
A nemválaszolás kiküszöbölése történhet statisztikai és nem statisztikai
módszerekkel, ezek közül jelen oktatási tananyagban csak a nem statisztikai,
úgynevezett „survey módszereket” (Zimowski et al, 1997/2) tekintjük át.

Nem statisztikai módszerek

Attól függően, hogy a nemválaszolás elhárítására tett erőfeszítésekre mikor kerül
sor, megkülönböztetünk az adatgyűjtés előtt, illetve az adatgyűjtés közben
alkalmazható eljárásokat.
Eljárások az adatgyűjtés előtt
A tulajdonképpeni információgyűjtés megkezdése előtt alkalmazott módszerek
legfőbb célja, hogy a potenciális válaszadók kooperációra való hajlamát növeljék,
még a valódi adatgyűjtés megkezdése előtt rábeszéljék a mintába került személyeket
a részvételre.
Előzetes megkeresés
Az egyik, Mihályffy által is említett javaslat értelmében ajánlott a lehetséges
adatszolgáltatókat előzetes (írásbeli vagy telefonos) megkeresés révén tájékoztatni a
felmérés céljáról, módszereiről, az összegyűjtött adatok felhasználásáról (Mihályffy,
2000). A Telegdi által „PR-tevékenység”-nek nevezett erőfeszítések során a
begyűjteni kívánt információk jelentőségének elmagyarázásával, hangsúlyozásával
segíthetünk növelni a válaszadási hajlandóságot (Telegdi, 1999).
A kérdőív
Alapvető jelentőségű a kérdőív (akár önkitöltős, akár kérdezőbiztos által kitöltött
kérdőívről van szó) szerepe az adatszolgáltatásban. A legtöbb szakirodalom
javasolja a kérdőíveknek egy kisebb, nem feltétlenül reprezentatív mintán történő
előzetes tesztelését, ahol a nem egyértelmű, illetve nehezen érthető kérdésekre,
esetleges hibákra fény derülhet, és így a szükséges módosítások még a fő
adatgyűjtési fázis előtt elvégezhetők. Kiderülhet, hogy néhány kérdés fölösleges,
vagy néhány kérdés még beszúrandó, módosításra kerülhet a kérdések
megfogalmazása, sorrendje vagy hossza is (Selltiz – Jahoda – Deutsch – Cook,
1963.).
A kérdések megfogalmazása szintén jelentős hatással van az adott válaszok
mennyiségére és minőségére. Ennek szemléltetésére Elmo Ropernek, a modern
közvélemény-kutatás egyik megalapítójának kedvenc meséjét használtuk fel:
A dohányos imája, avagy kérdezni tudni kell
„Egy Latin-Amerikába tévedt közvélemény-kutató belefáradt abba, hogy a
bizonytalan politikai berendezkedésű országban sosem sikerült jól előre jeleznie a
választási eredményeket. Elvonult hát egy kolostor magányába, ahol imádkozással
és elmélkedéssel töltötte napjait. Csak a közvélemény-kutatási szakmától távol álló
barátja látogathatta meg őt olykor-olykor, hogy néhány napra maga is csatlakozzék a
lelket megújító, kegyes életmódhoz. Ámde ez a látogató igen nagy dohányos volt, és
nehezen viselte, hogy órákon át ne gyújtson rá. Amikor pedig engedélyt kért a
dohányzásra, az apát jól megpirongatta. Közvélemény-kutatónk megsajnálta a
barátját, és megígérte, hogy majd ő elintézi a dolgot. Kisvártatva jött is vissza a jó
hírrel:
- Az apát úr azonnal igent mondott!
- Nem értem a dolgot, hiszen amikor én kérdeztem meg, úgy leteremtett,
hogy a lábam se érte a földet.
- Miért, te mit kérdeztél tőle?
- Hát azt, hogy szabad-e imádkozás közben rágyújtani.
- Na látod, kérdezni tudni kell! Én azt kérdeztem tőle, szabad-e dohányzás
közben is imádkozni.” (Horváth, 1996. 115. o.)
A kérdések megfogalmazása a megkérdezett szempontjából is fontos: nem elég,
hogy olyan legyen a kérdés, ami arra keresi a választ, amit mi szeretnénk megtudni.
Legalább ennyire fontos, hogy a megkérdezett is pontosan ugyanazt értse alatta,
mint amit mi. Ennek érdekében kerülni kell a túl bonyolult megfogalmazásokat,
nehezen érthető kérdéseket, hiszen ebben az esetben vagy nem kapunk választ,
vagy pedig a kapott adat érvényessége megkérdőjelezhető – előfordulhat ugyanis,
hogy a megkérdezett esetleg „szégyelli”, hogy nem érti a kérdést és inkább betippel
valamilyen választ.
Rendkívül fontos tényező kérdőív „design”-ja, külalakja, megjelenése: egy igényesen
megszerkesztett, elegáns kinézetű kérdőív valószínűleg nagyobb bizalmat kelt a
megkérdezettben, mint egy „sajtpapír”. Az önkitöltős kérdőívek esetében a kérdőív
megfelelő szerkesztése segíthet abban, hogy ne tűnjön túl bonyolultnak, hosszú időt
igénybe vevőnek a kitöltés, ami megnöveli annak az esélyét, hogy a potenciális
válaszadó neki se álljon annak.
A kérdőív kitöltéséhez szükséges becsült idő szintén befolyásolja a válaszadást: a
túl hosszú kérdőívnek lehet, hogy neki sem áll az ember. Mint azt Burchell és Marsch
(Burchell – Marsch, 1992) kimutatta, a hosszabb kérdőív csökkenti a válaszadási
hajlandóságot és rontja a szolgáltatott adatok minőségét – vagy az adatszolgáltató
unja meg a válaszolgatást, vagy a kérdezőbiztos ügyel kevésbé a pontosságra és a
minőségre, esetleg a kettő együttes előfordulása okozza a torzítást.
A legtöbb kérdőívben található több-kevesebb „ugrási utasítás”, ami azt jelenti, hogy
a kérdések feltevése nem mindig sorrendben, egymás után történik, hanem
előfordul, hogy néhány kérdést kihagyva, „átugorva” egy későbbi ponton kell folytatni
a lekérdezést, illetve a kitöltést. Amennyiben ezek az utasítások nem egyértelműek,
fontos adatok veszhetnek el a tévesen kihagyott kérdések miatt (Cruz-Caballo,
2002). Fontos kihangsúlyozni a kérdések sorrendjének nem elhanyagolható szerepét
is. Ez egyrészt csökkentheti az ugrások miatti tévedéseket, másrészt kellőképp
strukturálhatja a lekérdezés folyamatát.
Megosztott a szakma atekintetben, hogy a nehéz, illetve kényes kérdések a
kérdőív elejére vagy végére kerüljenek-e, hisz mind a két lehetőség mellett és ellen
is szólnak érvek. Ha a kérdőív végére rakjuk ezeket a kérdéseket, addigra már
valószínűbb, hogy kialakul egyfajta bizalom a kérdezővel, illetve a felméréssel
kapcsolatban, tehát nagyobbnak feltételezhetjük a válaszadási hajlandóságot.
Ugyanakkor viszont egy hosszabb kérdőív esetében a lekérdezés végére az illető
elfáradhat, koncentrációs képessége csökkenhet, illetve türelme is elfogyhat – így
nagyobb lehet a tévedés, a „nem tudom” válasz, illetve a válaszmegtagadás
veszélye (lásd például Cruz-Caballo, 2002).
Szintén fontos odafigyelni arra, hogy a kérdésekre kapott válaszok mennyire tükrözik
a megkérdezett valós véleményét. Mint azt korábban már említettem, a
megkérdezettek hajlamosak lehetnek válaszolni olyan kérdésekre is, amelyekkel
kapcsolatban nincs véleményük, illetve nem valós véleményüket mondják, hanem
azt, amelyik szerintük társadalmilag elvárható4. Ennek érdekében hasznos lehet
úgynevezett szűrő kérdéseket5 is alkalmazni. A politikai tárgyú közvélemény-
kutatások esetében már többnyire alkalmazzák a pártpreferenciára irányuló kérdés
előtt azt a szűrőkérdést, hogy „elmegy-e szavazni” az illető.
A kérdezőbiztosok
A személyes lekérdezésen alapuló felmérések esetében az egyik kiemelkedő
tényező a kérdezőbiztos szerepe az adatgyűjtésben. A megjelenés, a stílus hatását
4
„Társadalmi elvárásoknak való megfelelés: a válaszadó hajlama, hogy olyan válaszokat adjon,
amelyek lehet, hogy nem felelnek meg a valóságnak, de társadalmi szempontból elvárhatóak.”
(Malhotra, 2002 250. oldal.)
5
Szűrőkérdés: bevezető, indító jellegű kérdés egy adott témával kapcsolatban, amelynek segítségével
kiszűrhetők a válaszadók közül azok, akiknek valóban van véleménye, illetve kellőképp tájékozottak
(Malhotra, 2002.)
magyarázni sem kell: másmilyen viselkedést vált ki egy jól öltözött, intelligens,
udvarias benyomást keltő kérdezőbiztos, mint ennek az ellentettje – akivel szemben
valószínűleg jóval kisebb lesz a válaszadási hajlandóság. Mindez természetesen
alakítható és fejleszthető, ezért a kérdezőbiztosok megfelelő képzése
elengedhetetlenül szükséges a lehető legtöbb információ megszerzése érdekében
(Morris, 2001). O’Brien és szerzőtársai például kísérletet végeztek a kérdezőbiztosi
képzés hatásának vizsgálatára. New York, illetve Dallas népszámlálási körzetében a
kiválasztott kérdezőbiztosok egy részét a visszautasítók meggyőzésével kapcsolatos
továbbképzésben részesítették. Főbb eredményeiket megtalálhatjuk a Error:
Reference source not found. táblázatban.
Az általános irányelvek, viselkedési szabályok ismertetése mellett legalább ilyen
fontos az éppen aktuális kérdőívvel kapcsolatos tájékoztatás és konzultáció. A
felmérések reprezentativitásának egyik fontos tényezője ugyanis a standarditás: az
ugyan gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hogy minden kérdőívet egy személy kérdezzen
le, azonban fontos az, hogy a lekérdezés körülményei minden megkérdezett
esetében azonosak legyenek, a kérdések mindenkinek pontosan ugyanúgy legyenek
feltéve. Ehhez azonban nem elég, hogy minden kérdőíven ugyanaz a kérdés
szerepel, sőt az sem, hogy a kérdezőbiztosok tudják, hogy ezt szó szerint kell
felolvasniuk. Előre rögzíteni kell azt is, hogy mi a teendő például, ha a megkérdezett
nem érti a kérdést: ugyanúgy még egyszer fölolvasni neki, esetleg egy példát
említeni – ha igen, milyen példát –, vagy esetleg válasz nélkül tovább menni.
Nem elhanyagolható tényező a kérdezőbiztosok tapasztalata, gyakorlottsága sem.
Mint azt Couper és Groves (Couper – Groves, 1992) az USA Népszámlálási Hivatala
alkalmazásában álló kérdezőbiztosok tevékenységének vizsgálatakor kimutatta, az
összeírók gyakorlottsága erős pozitív hatást mutatott a válaszolási arányra, még a
különböző jellegű körzetek hatásának kiszűrése után is.
Említést kell tennünk még a kérdezőbiztosok ellenőrzéséről, tevékenységük
megfigyeléséről (McMillen et al, 2001), a folyamatos kontroll ugyanis
elengedhetetlen az adatgyűjtés minőségének fenntartásához – akár a hamis
kérdőívek kitöltésének veszélyének elkerülése érdekében.
Kiemelnék végül egy olyan jelenséget, amelynek hatása valószínűleg nem
sorsdöntő, viszont annál érdekesebb: mint azt Hox és de Leeuw (Hox – de Leeuw,
2002) kimutatta, azok a kérdezőbiztosok, akik erősen hisznek az önkéntes
részvételben, gyakran magasabb nemválaszolási rátát produkálnak szkeptikusabb
társaiknál. Ennek oka pedig az lehet, hogy a meggyőzésben kevésbé sikeresek,
nehezebb ugyanis meggyőzni a másikat egy olyan dologról, ami számomra
természetes.
A felmérés témája
A felmérés tárgya szintén hatással van a válaszadási hajlandóságra. Az ember
szívesebben beszél például utazási szokásairól, mint jövedelméről – amely
kérdésnél egyébként tipikusan magas a válaszmegtagadás aránya. Az 1996
tavaszán a KSH által a lakosság két százalékán lekérdezett – kötelező
adatszolgáltatáson alapuló – mikrocenzushoz két, nem kötelezővé tett felvételt
kapcsoltak. A jövedelmi felvételt a háztartások 16,5 százaléka tagadta meg, míg az
utazási szokásokról szólót csupán 6,8 százalék (Havasi, 1997).
Az érzékeny kérdések esetében feltehető a kérdés úgy, hogy nem kérdezünk rá
direkt a válaszoló viselkedésére, attitűdjeire, hanem általánosított formában
fogalmazunk (Cruz-Caballo, 2002). A kényes kérdések esetében – például a
jövedelem, a vallási, faji hovatartozás stb. – ugyanis szintén jellemző az alacsony
válaszadási ráta. Sokkal szívesebben nyilvánítunk véleményt arról ilyen témák
esetében, hogy „az emberek többsége szerint ...”, mint hogy „szerintem ...”, vagyis a
személyes állásfoglalást elkerülve az általánosság, a közvélemény álarca mögé
bújtatjuk véleményünket. A két kérdésre adott válasz között azonban feltételezhető
bizonyos mértékű korreláció, így az egyik kérdésre kapott válasz alapján
következtethetünk arra, mit válaszolt volna az illető a másikra.
Az adatgyűjtés időtartama
Logikus gondolatnak tűnik, hogy annak érdekében, hogy a lehető legtöbb adatot
begyűjtsük, legyen minél hosszabb az az (előre meghatározott) idő-intervallum, ami
alatt a kijelölt egységek felkeresése történhet, hiszen valószínűbb, hogy valakit egy
hónap alatt egyszer otthon találok, mint egy hét alatt. Nem szabad azonban
figyelmen kívül hagynunk, hogy túl hosszú adatgyűjtési időszak esetén az emberek
véleménye változhat. Furcsa lenne például, ha a parlamenti választások előtti
pártpreferencia-vizsgálatokhoz, választási előrejelzésekhez szükséges adatokat egy
hónap alatt gyűjtenék össze – ennyi idő alatt ugyanis rengeteget változhat az ember
véleménye (főleg a politikával kapcsolatban).
Eljárások az adatgyűjtési időszakban
Megkeresések
A nemválaszolás egyik típusa a sikertelen kapcsolatfelvétel, amikor is az
adatszolgáltatásra kijelölt személyt nem sikerül elérni. Ismételt megkereséssel a
kapcsolatfelvétel sikerességének valószínűsége növelhető: minél többször
kopogtatok be egy házba, illetve hívok föl egy telefonszámot, annál valószínűbb,
hogy előbb-utóbb kapcsolatba tudok lépni valakivel. A gyakorlatban jellemzően előre
meghatározásra kerül, hogy pontosan hány sikertelen kísérlet után minősíthető egy
egység teljes nemválaszolásnak.
Az ismételt megkeresés hatékony lehet az elért, de válaszmegtagadó személyek,
illetve háztartások esetében is. Személyre szabott levelek címzetthez való juttatása,
magasabban képzett, tapasztaltabb kérdezőbiztos kiküldése és a nagyobb ösztönzők
felajánlása mind növelheti a válaszadási hajlandóságot (Zimowski et al, 1997/2).
Ide sorolhatjuk az emlékeztetők használatát is, mely postai kérdőívek esetén a
leggyakrabban alkalmazott módszer a nemválaszolás csökkentésére. A potenciális
válaszadóknak kiküldött képeslapok, levelek segítségével emlékeztethetjük őket a
kérdőív kitöltésére, illetve visszaküldésére. Egyes eredmények szerint az
emlékeztetők megfelelő alkalmazása esetén a válaszadási arány akár 80 százalék
fölé is emelhető (Malhotra, 2002).
Helyettesítés (pótcímek)
Amennyiben nagy a valószínűsége annak, hogy a mintába az első körben kijelölt
elemek közül nem sikerül elegendő érvényes választ összegyűjteni, olykor a
mintanagyság – és így a minőség – megőrzése érdekében eleve pótmintaelemeket
jelölnek ki, amelyeket meghiúsulás esetén vesznek elő. Noha ezzel a módszerrel a
kívánt mintanagyság minden esetben biztosítható, a szakirodalom azonban mégsem
ajánlja ezen módszer használatát. Ha a kérdezőbiztos ugyanis tisztában van azzal,
hogy pótcímek is kontrollálatlanul rendelkezésére állnak, kisebb erőfeszítéseket tesz
meg a kapcsolatfelvétel, illetve a meggyőzés érdekében a mintában eredetileg
szereplő címek felkeresésekor. (lásd például Éltető – Marton, 1995).
Ösztönzők
Ösztönzőknek azokat a pénzbeli vagy természetbeni, nem pénzbeli ajándékot vagy
fizetséget nevezzük, amelyet a válaszadóknak adnak az együttműködés érdekében
(Zimowski et al, 1997/3). Az ösztönzők felajánlásra kerülhetnek az első
megkereséskor, illetve a válaszadás megtörténtekor (Singer – Hoewyk – Gebler –
Raghunathan – McGonaglel, 1999).
Ösztönzőket jellemzően postai kérdőívek esetén alkalmaznak, vagyis amikor
levélben kipostázzák a válaszadónak a kérdőívet, aki azt kitölti, majd visszaküldi.
Telefonos, illetve személyes lekérdezés esetén az ösztönzők használata korábban
még nem volt elterjedt, mára azonban egyre inkább jellemzővé válnak az adatgyűjtés
ezen típusai esetében is, hiszen itt is hatékonyan növelik a válaszadási
hajlandóságot (Singer et al, 1999).
A válaszmegtagadók meggyőzése
A meggyőzés még intenzívebbé tehető, ha megváltoztatjuk az felkeresés módját,
vagyis postai kérdőívek esetén személyes megkereséssel, személyes megkeresés
esetén pedig tapasztaltabb, eredményes kérdezőbiztos küldésével igyekszünk jobb
eredményt elérni. Ebben az esetben természetesen felhasználható továbbá az
összes eddig ismertetett eljárás, csupán az intenzitás mértéke nő.

Adatfeldolgozás és interpretáció
Adatfeldolgozás
Az adatfelvétel módszere nagyban meghatározza az adatfeldolgozás módját. Más-
más módszerrel dolgozunk fel adatokat kvalitatív illetve kvantitatív jellegű
kutatásoknál. Jelen oktatási anyagban a kvantitatív módszerrel végzett kutatás során
szerzett adatok feldolgozását tárgyaljuk.
Kvantitatív jellegű adatok ma már szinte minden esetben számítógéppel kerülnek
feldolgozásra. A számítógépes adatfeldolgozás számos előnnyel jár, azonban soha
nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a számítógépek „akkor hozzák a legjobb
formájukat”, ha számokkal dolgozhatnak. (Babbie 2003:442) Ezért a kérdőívünkben
szereplő válaszokat az adatrögzítés során minden esetben számokkal kell
kódolnunk, hogy a későbbiek során elemezni tudjuk őket.
Célszerű, ha eleve kódolt kérdőívet készítünk a kutatásunkhoz, így az adatrögzítés
előtt már nem kell a válaszok kódolásával külön bajlódnunk.

Adatrögzítés
Az adatok rögzítése előtt jó ha még egyszer átnézzük a beérkezett kérdőíveket, hogy
minden tekintetben pontosan és hiánytalanul ki vannak e töltve. Erre azért is szükség
van, hogy megkönnyítsük és meggyorsítsuk az adatrögzítő munkáját. Normális
esetben üresen maradt (kódolatlan) kérdés nem szerepelhet a kérdőívünkben, még
akkor sem, ha egy-egy kérdésre esetleg nem tudott válaszolni a kérdezett. Ilyenkor a
„nem válaszolt”, „nem tudja” vagy a „nem vonatkozik rá” kategória kell, hogy jelölve
legyen. Amennyiben mégis hiányos kérdőívvel találkoznánk, a rögzítés előtt
mindenképpen konzultáljunk az adatfelvételt végző kérdezőbiztossal, és ha
lehetséges, pótoltassuk vele a hiányzó adatokat a rögzítés előtt.6

Adattisztítás
Az adatok rögzítése után, az elemzés megkezdése előtt mindenképpen nézzük át az
adatbázisunkat és szűrjük ki az esetleges hibákat. Hibás adatbázison lehetetlen jó
elemzést végezni. Az adatbázis ellenőrzésének több módja lehetséges. Egyik
legegyszerűbb formája az, hogy lefuttatjuk minden változó gyakorisági eloszlását, és
átnézzük, hogy van-e bennük rögzítési hiba (kódolatlan válaszok, gépelési hiba,
cimkézetlen változók stb.).
Az adatrögzítés ellenőrzésének bonyolultabb, költségesebb, de hatékony módszere
a kettős rögzítés.7 Ennél a módszernél két munkatárs rögzít minden egyes kérdőívet,
majd egy futtatható programmal összehasonlítják a két rögzítést. A program kiírja
azon kérdőívek sorszámát, ahol az adatok nem egyeznek meg egymással.

A kérdőívben feltett nyitott kérdésekre adott válaszokat az esetek túlnyomó

többségében nem numerikus formában, hanem „String”, azaz szöveges változóként
rögzítik. Ezeket a szöveges változókat az elemzés során legtöbbször kategorizálni
vagyunk kénytelenek (numerikus változóvá alakítjuk), hogy az elemzés során tudjunk
velük dolgozni. Ha szerencsénk van, ami elég ritkán fordul elő, akkor minden rögzítő
egyformán, azonos karakterrel (kis és nagybetű, szóköz, vessző stb.), helyesírási és
egyéb elütési hiba nélkül gépelte be adatbázisunkba az adott szöveges válaszokat.
Amennyiben nincs szerencsénk, számítógépünk minden karakterisztikus
különbséget egy-egy külön válaszkategóriaként fog értelmezni (pl. Dr. Bubó, dr.
Bubó, Dr. BUBÓ, DR. BUBÓ, Bubó dr. 5 külön kategória lesz, holott valójában egy
válasz), és így nekünk kell kijavítani ezeket a hibákat.

Adatelemzés
A rögzítés és az adattisztítás után gyakorlatilag minden készen áll arra, hogy
hozzákezdjünk az elemzéséhez, melynek érdekében az egész adatgyűjtés és
feldolgozás történt. Az adatok elemzése során összefüggéseket,
összefüggésrendszereket tárunk fel, és igazoljuk azokat, ellenőrizzük
feltételezéseinket, és következtetéseket vonunk le a vizsgált alapsokaságra
vonatkozóan. (Babbie 2003:454)
Adatelemzést végezhetünk:
• Egyváltozós elemzéssel, amely az esetek egyetlen változó szerinti leírását
jelenti, vagyis a változót alkotó attribútumok gyakorisági megoszlását
vizsgáljuk. Az egyváltozós elemzés célja a leírás.
• Két vagy több változós elemzéssel, mely már nem csupán a leírásra, hanem a
változók empírikus összefüggéseinek vizsgálatára is alkalmas.

Az adatelemzési technikák megfelelő használatáról bőséges szakirodalom áll

rendelkezésére magyar nyelven is. Ezek közül kettőt ajánlunk a hallgatók

6
Néhány számítógépes rögzítőprogramnál (pl. Data Entry, Dbase) olyan modulok építhetők be a
rögzítőfile-ba, amelyek a rögzítés során csak akkor engedélyezik a következő adat beírását, ha az azt
közvetlen megelőző item megfelelő módon lett kódolva. Ezért üres válasz esetén a rögzítés nem
folytatható, csak a modul törlése után.
7
A „Szeged Studies” kérdőíves felmérésnél a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke ezt a
módszert alkalmazza.
figyelmébe: Moksony Ferenc Gondolatok és adatok, valamint Székelyi Mária-Barna
Ildikó Túlélőkészlet az SPSS-hez című könyvét.

Interpretáció

Amennyiben jól átgondolt és pontosan kidolgozott kutatási tervvel vágtunk bele az

adatgyűjtésbe, az adatbázisunkban szereplő minden egyes változót ki tudjuk, és ki is
kell valamely elemzési módszerrel értékelnünk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a
kérdőívben szerepeltetett összes kérdés relevánsnak bizonyult a kutatási témánk
szempontjából, vagyis jól dolgoztunk a kutatás minden fázisában.
Kutatási eredmények interpretációja során az alábbiakra törekedjünk:
• Csak a lényeges összefüggéseket interpretáljuk
• 100 esetszám alatt ne százalékban adjuk meg az eredményeket. Erre akkor is
ügyeljünk, ha a mintánk elemszáma egyébként nagy, de valamely szempont
szerinti bontásos elemzést végeztünk. Ilyenkor az egyes csoportok
elemszámai jelentősen lecsökkenhetnek.
• Ha az adatokat százalékban jelenítjük meg, minden esetben tüntessük fel az
elemszámot is.
• Ha valamely két, vagy több változó között szignifikáns kapcsolatot találunk, ne
elégedjünk meg ennek leírásával, jelenítsük meg az adott változók értékeit is.
• Az eredményeket grafikonokkal, diagramokkal szemléltessük a
szövegtörzsben, de minden elemzés legyen megtalálható táblázatos
formában is a mellékletek között.
• Mindig olyan grafikon ill. diagramformátumot válasszunk, amely a legjobban
és legérthetőbben szemlélteti az adott eredményeket a laikus olvasó számára
is.
• Grafikonok ill. diagramok készítésénél ne spóroljunk a hellyel, és minden
esetben jól láthatóan szerepeljenek az értékek és címkék is az ábrákon.

Irodalom

Atrostic, B. K. – Burt, G. (1999): Household nonresponse: what we have learned and

a framework for furhter work. Statistical Policy Working Paper 28.

Babbie, Earl (2003c [2001]): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Kende

Gábor és Szaitz Mariann fordítása. Budapest: Balassi Kiadó
Burchell, B. – Marsch, C. (1992): The effect of questionnaire length on survey
response. Quality and Quantity, 1992. augusztus. Ismerteti Nyári Zsigmond a
Statisztikai szemle 71. évfolyamának 3. számában, 280 – 281. oldal.
Church, A.H. (1993). Estimating the Effect of Incentives on Mail Survey
Response Rates: A Meta-Analysis. Public Opinion Quarterly, 57. In: Singer
et al, 1999.

Couper, M. P. – Groves, R. M. (1992): The role of the interviewer in survey

participation. Survey Methodology, 1992/2. Ismerteti Marton Ádám a Statisztikai
Szemle 71. évfolyamának 10. számában, 851 – 852. oldal.

Cruz-Caraballo, Darwin (2002): Determinants of Item Nonresponse

Éltető Ödön – dr. Marton Ádám (1995): A mintanagyság és a meghiúsulások

kapcsolata a reprezentatív felvételekben. Statisztikai szemle, 73. évfolyam 10.
szám, 789 – 798. oldal.

Eranus Eliza, Láng Sarolta, Máth András és Rácz Attila: A kérdőíves adatfelvétel
újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott interjú (CAPI, CATI) és
internetes adatgyűjtés In: Településkutatás szöveggyűjtemény (szerk: Letenyei
László) Budapest, RACIO KIADÓ 2004

Fischer György (2001): Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak? Bagolyvár

Könyvkiadó, Budapest.

Groves, R. M. (1989): Survey errors and survey costs. John Wiley & Sons Inc.,
New York. In: Morris, 2001.

Hansen, M. H. – Hurwitz, W. N. (1946): The problem of nonresponse in

sample surveys. J.A.S.A. In: Hunyadi, 2001.

Havasi Éva (1997): Válaszmegtagadó háztartások. Statisztikai Szemle, 75. évfolyam

10. szám, 831 – 843. oldal.

Horváth György (1996): Vélemények mérlegen. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest.

Hox J. – de Leeuw, E. (2002). The influence of Interviewers Attitudes and

Behaviors on Household Survey Nonresponse: An international
comparison. In: Groves et al: Survey Nonresponse. New York: John. Wiley and
Sons. In: Cruz-Caballo, 2002.
http://tmip.fhwa.dot.gov/clearinghouse/docs/surveys/nonresponse/chapter1.pdf

http://tmip.fhwa.dot.gov/clearinghouse/docs/surveys/nonresponse/chapter3.pdf

http://tmip.fhwa.dot.gov/clearinghouse/docs/surveys/nonresponse/glossary.pdf

http://www.fcsm.gov/01papers/SPWP31_final.pdf

http://www.fcsm.gov/committees/ihsng/asa02_interview.pdf

http://www.fcsm.gov/committees/ihsng/final_nr_paper.pdf

http://www.personal.psu.edu/faculty/d/r/drj10/Cruz.pdf

http://www.sph.unc.edu/chsr/Dissemination/CarolynM%20Masters
%20Paper2001.pdf

http://www.sph.unc.edu/chsr/Dissemination/dissemination.htm

Hunyadi László – Mundruczó György – Vita László (1997): Statisztika. Aula Kiadó,
Budapest.

Hunyadi László (2001): A mintavétel alapjai. Számalk Kiadó, Budapest.

Kalsbeek, W. – Morris, C. – Vaughn, B. (2001): Effects of nonresponse on the

mean squared error of estimates from a longitudinal study. Presented at
Survey Research Methods Section, American Statistical Association, Atlanta, GA.

Kish, L. (1992): Weighting for unequal Pi-s. Journal of Official Statistics, 1992/2.
Ismerteti Marton Ádám a Statisztikai szemle 71. évfolyamának 2. számában, 183 –
184. oldal.

Láng Sarolta: A nemválaszolás (szakdolgozat) Budapesti Közgazdaságtudományi és

Államigazgatási Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

Lessler, Judith T. – Kalsbeek, William D. (1992), Nonsampling Error in Surveys. John

Wiley & Sons, Inc., New York. In: Morris, 2001.
Makkai, T. – McAllister, I. (1992): Measuring social indicators in opinion
surveys: A method to improve accuracy on sensitive questions. Social
Indicators Research, 1992/2. Ismerteti Moksony Ferenc a Statisztikai Szemle 71.
évfolyamának 6. számában, 518 – 520. oldal.

Malhotra, K. Naresh (2002): Marketing-kutatás. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó,

Budapest.

Marton Ádám (1994): A nem mintavételi hiba az ipari kisszervezetek

megfigyelésénél. Statisztikai szemle, 72. évfolyam 2. szám, 141 – 153. oldal.

McMillen, Marilyn – Harris-Kojetin, Brian – Miller, Renee, Ware-Martin, Antionette

(2001): Measuring and Reporting Sources of Error in Surveys. Prepared by the
Subcommittee on Measuring and Reporting the Quality of Survey Data.

Mihályffy László (2000): Konferencia a nemválaszolások módszertani

kérdéseiről. Statisztikai szemle, 78. évfolyam 2-3. szám, 172 – 174. oldal.

Moksony Ferenc (1999): Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek

empirikus ellenőrzése. Budapest: Osiris Kiadó

Morris, C. B. (2001): A further evaluation of total and component unit

nonresponse bias in the national longitudinal study of adolescent health.
University of North Carolina at Chapel Hill, 2001

Moser, C. A. (1958): Survey Methods in Social Investigation. William

Heinemann Ltd. London. In: Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa (szerk): A
szociológiai felvétel módszerei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975.

O’Brien, Eileen – Mayer, Thomas – Groves, Robert M. – O’Neil, Grace E. (2002):

Interviewer training to increase survey participation.

Rudas Tamás (1998): Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? Új

Mandátum Könyvkiadó, Budapest.

Schwarz, N. (1995): What respondents learn from questionnaires: The

survey interview and the logic of conversation. International Statistical Review,
1995/2. Ismerteti Marton Ádám a Statisztikai szemle 74. évfolyamának 1. számában,
85 – 87. oldal.

Scipione, Paul A (1994a [1992]): A piackutatás gyakorlata. Mészáros Viktor fordítása.

Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft.

Selltiz, Claire – Jahoda, Marie – Deutsch, Morton – Cook, Stuart W. (1963):

Research Methods in Social Relations. Holt, Rinehart and Winston, New York.
In: Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa (szerk): A szociológiai felvétel
módszerei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975.

Shoemaker, P. – Eichholz, M. – Skewes, E. (2002): Item Nonresponse:

Distinguishing between Don't Know and Refuse. International Journal of Public
Opinion Research 14 (2) : 193-201. In: Cruz-Caballo, 2002.

Shoemaker, P. et al (1991): How question Cognitive Effort and Sensitivity

Affect Item Nonresponse in Telephone Surveys. Texas Department of Health:
Austin. In: Cruz-Caballo, 2002.

Singer, Eleanor – Van Hoewyk, John – Gebler, Nancy – Raghunathan, Trivellore –

McGonagle, Katherine (1999): The Effect of Incentives on Response Rates in
Interviewer-Mediated Surveys. Journal of Official Statistics, 1999/2.

Smith, T. (1982): Educated don’t knows: An analysis of the relationship

between education and item nonresponse. Political Methodology 8(3): 47-57.
In: Cruz-Caballo, 2002.

Székelyi Mária-Barna Ildikó (2002): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós

elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó

Telegdi László (1999): A nemválaszolás megelőzése és kezelése a

gazdaságstatisztikában. Gazdaság és statisztika, 1999. augusztus-október, 41 –
64 és 28 – 56. oldalak.

Turner, J. – Michael, M. (1996): What do we know about "don't knows"? Or,

contexts of "ignorance”. Social science information, 1996, vol. 35, no. 1, pp. 15-
37. In: Cruz-Caballo, 2002.
Varga István (szerk.) (1997): Kutatástervezés, adatgyűjtés, mérés.
Szöveggyűjtemény az empirikus szociológia módszertanához. Egyetemi jegyzet,
Budapest.

Varga Sára (1999): A jövedelemfelvétel hiányzó adatainak pótlása. Statisztikai

Szemle, 77. évfolyam 2-3. szám, 112 – 130. oldal.

Waffenschmidt Jánosné (2001): Adatgyűjtés és az adatok minősége. Statisztikai

szemle, 79. évfolyam 9. szám, 741 – 752. oldal.

Zimowski, Michele –Tourangeau, Roger –Ghadialy, Rashna –Pedlow, Steven

(1997/1): Nonresponse in household travel surveys. Chapter 1: Measuring and
reporting nonresponse

Zimowski, Michele –Tourangeau, Roger –Ghadialy, Rashna –Pedlow, Steven

(1997/2): Nonresponse in household travel surveys. Chapter 3: Statistical methods
for reducing the impact of nonresponse.

Zimowski, Michele –Tourangeau, Roger –Ghadialy, Rashna –Pedlow, Steven

(1997/3): Nonresponse in household travel surveys. Glossary of terms.

A „Szeged Studies” kutatási gyakorlat

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Szociológia Tanszéke
a 2000/2001-es tanévtől egy olyan módszertani képzési terv kidolgozását és
bevezetését indította el, amely lehetőséget biztosít a tanszék hallgatói számára,
hogy egyetemi tanulmányaik alatt, intézményi keretek között a gyakorlatban is
elsajátíthassák az empirikus társadalomtudományi kutatás különféle módszereit a
tervezéstől kezdődően az adatfelvételen, adatelemzésen át a tanulmányírásig.
A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt a tanszék a 2000. év
novembere óta évenként végzi.
A kutatatási problémák konceptualizálásában és operacionalizálásában, a kérdőív
elkészítésében a tanszék oktatói, valamint a IV. évfolyamos hallgatók szemináriumi
keretek között vesznek részt.
A hallgatók adatfelvételre történő elméleti felkészítése során az oktatók nagy
hangsúly fektetnek a társadalomtudományi kutatások etikai normáinak betartására,
az esetleges hibák módszertani és gyakorlati következményire. Az adatfelvétel
szakszerűségét minden adatfelvétel után a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI)
szakemberei ellenőrzik.
Az adatfelvételt a kérdőívszerkesztéstől a system file és a dokumentáció
elkészítéséig a Szociológia Tanszék módszertanoktatói fogják össze.
A kutatás szisztematikus valószínűségi mintavétellel zajlik, a címeket a
legnaprakészebb forrásból, a Központi Nyilvántartó és Választási Hivataltól kéri meg
a tanszék.
A pontos nevek és címek ismeretében a mintába került személyeket (családokat)
levélben kérik fel a válaszadásra a terepmunka kezdete előtt néhány nappal. Az
eddigi tapasztalatok szerint ez növeli a válaszolók bizalmát, csökkenti a
válaszmegtagadók arányát.
A végleges kérdőív kidolgozását minden esetben egy, vagy két próbakérdezés előzi
meg.
A kérdezői munka megkönnyítése érdekében már a kérdések kérdőívbeli formájának
kialakításakor arra törekednek, hogy megelőzzék az olyan kérdezői hibákat, amelyek
utólag már ritkán korrigálhatók. A kérdezők minden adatfelvételhez írásos kérdezési
útmutatót kapnak, mely egyrészt felhívja a figyelmet a kérdőív legfontosabb részeire,
másrészt a viszonylag ritkábban előforduló kérdezési helyzetek megoldásához ad
iránymutatást. Emellett tartalmazza a vizsgálat célját is. A kérdezői hálózatot a
kutatásvezető oktató irányításával a IV. évfolyamos hallgatók, mint körzeti
instruktorok működtetik. Az instruktorok folyamatosan tartják a kapcsolatot
kérdezőikkel és megbeszélik velük a kérdezés során felmerült problémákat. A
körzetükben lekérdezett kérdőívek mindegyikén 100%-os kitöltéskontrollt végeznek.
Emellett a TÁRKI ellenőrei a Szociológia Tanszék megbízásából szúrópróbaszerűen
ellenőrzik a kérdezőket, a kérdezett személyt felkeresve.
A felvett adatok rögzítése a III-IV. évfolyamos hallgatóink által ugyancsak
szemináriumi kereteken belül, tanári vezetéssel SPSS-ben történik. A file-ok első
kontrollja a rögzített adatok leadásakor az átvételi program segítségével történik. Az
itt előkerülő hibákat (pl. sorszámelütés, elcsúszás) még a hallgató maga javítja.
A leadott file-ok összefűzése után kezdődik az alapsorok tisztítása és az adatok
logikai ellenőrzése. Ezt a munkálatot a hibakeresésben, javításban gyakorlattal
rendelkező, oktatóink végzik.
Felkérő levél („buzdító levél” Earl Babbie)
(vissza)

Szegedi Tudományegyetem * Bölcsészettudományi Kar

SZOCIOLÓGIA TANSZÉK
6722 Szeged, Petőfi sgt. 30-34. Telefon / fax:
62/544-254
___________________________________________________________________
________
Tisztelt Hölgyem!

A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke nevében köszöntjük Önt,

s egyben segítségét kérjük most induló kérdőíves kutatásunkhoz.

Miért kerestük meg Önt?

Tanszékünk hallgatói és kutatói szeretnének megbízható képet kapni arról, hogyan élnek a szegediek és
hogyan vélekednek az élet egyes fontos kérdéseiről. Ezt természetesen csak úgy tudhatjuk meg, ha
felkeressük és megkérdezzük őket, s meghallgatjuk értékes válaszaikat. Számunkra azért is fontos az Ön
segítsége, mert az Önt felkereső szociológus hallgatók e munka során sajátítják el a kérdőíves adatgyűjtés
és az emberekkel való beszélgetni tudás szakmai alapjait is. Hallgatóink felmutatják megbízólevelüket, s
kitűzőben viselt fényképes diákigazolvánnyal igazolják magukat.

Miért éppen Önt kerestük fel?

A Népességnyilvántartó Hivatal számítógépe a nyilvántartásban szereplő 132 ezer szegedi felnőtt lakosból
létrehozott egy 1200 fős mintát. Így került Ön is a megkérdezendők közé, Önt tehát a számítógép
választotta ki.

Köteles-e Ön válaszolni a kérdéseinkre?

Természetesen Ön erre nem kötelezhető, hiszen a válaszadás a kutatások esetében önkéntes. Mi
természetesen nagyon szeretnénk, ha minél többen segítenék válaszaikkal munkánkat. A beszélgetés
közben bármely kérdés kapcsán jelezheti, ha nem kíván élni a válaszolás lehetőségével. Mi akkor is
hálásak leszünk az Ön segítségéért, ha esetleg nem válaszol minden kérdésre.

Bizalmasan kezeljük-e a kapott válaszokat?

Igen, ezt szakmánk szabályai írják elő, s ha ezt a bizalmas jelleget nem garantálnánk, akkor megrendülne
szakmai hitelünk. Mit jelent az, hogy bizalmasan (titkosan) kezeljük a kapott válaszokat?
• Csak a kérdezőbiztos és az ő munkáját felügyelő személy tudhatja, hogy kivel készült a beszélgetés. A
felügyelőnek azért kell tudnia, mert kötelessége ellenőrizni, hogy a kérdezőbiztos hallgató valóban
elvégezte-e a munkát, s hogy volt-e esetleg panasz a munkájára.
• Az elkészült kérdőívet a kérdezőbiztos kizárólag a felügyelőnek adhatja át.
• Az átadott kérdőíven sem név, sem cím nem szerepelhet.
• A kérdőívet számítógépen dolgozzuk fel, s ennek megtörténte után a címlistákat megsemmisítjük.

Ha további kérdései vannak …

Ha a kutatással vagy a kérdőíves adatfelvétellel kapcsolatban bármilyen észrevétele, kérdése vagy
javaslata van, kollégáim (Rácz Attila, Lőrinczi János és Lencsés Gyula tanár urak) s jómagam is
szívesen állunk az Ön rendelkezésére. Telefonszámunk: 544-254, címünk: Petőfi sgt. 30-34.

Kérjük, fogadja bizalommal az Önt felkereső szociológus hallgatót, s támogassa őt kérdezőbiztosi

munkájában!

Segítségét megköszönve Önnek és kedves családjának sok boldogságot és jó egészséget kíván:

--------------------------------------- ------------------------------------
dr. Feleky Gábor kérdezőbiztos
tanszékvezető, a kutatás vezetője
 A kérdezői munka alapszabályai

1. Soha ne indulj el kérdezni a kérdőív és az útmutató alapos áttanulmányozása nélkül,

bármilyen rutinosnak érzed is magad a kérdezésben. Legbiztosabb felkészülés a
kérdezésre, ha egy kérdőívet (az írásos instrukcióval a kezed ügyében) magadról,
vagy családtagodról kitöltesz. Erre soha ne sajnáld a fáradtságot. A bizonytalan
kérdőívkezelést vagy a kérdezéstechnikára fordított túlzott koncentrációt megsínyli az
interjúszituáció.

2. Munkát tovább nem adhatsz, más nem dolgozhat sem helyetted, sem azonos
igazolványszámon melletted. A kitöltött kérdőíveket csak a kérdező írhatja alá, aki
kérdezte. (Csak az instruktor tudtával és engedélyével, igazolvánnyal és instrukcióval
ellátott a munkára kiképzett személy kérdezhet.)

3. A megadott címet csak egyedül, kíséret nélkül keresheted fel és kérdezheted. (Ha
többen vagytok bizalmatlanságot szülhet, más lesz az interjúszituáció.)

4. Ragaszkodj a kérdezettel való találkozáshoz, ahhoz, hogy személyesen mondhasd el

a kérésedet. Ha Te tolmácsolod az intézet kérését, jobban megértik/megérzik, mire
kérjük fel őket.

5. Csak a megadott személytől szabad a kérdőívet kérdezni, ha ennek akadálya van, a

szabályok szerint pótcímet kell helyette venni. A kiválasztott személy helyett részben
sem válaszolhat más. (A kivételeket az írásos útmutatóban jelezzük.)

6. Ha a kiválasztott főcím kiesik, a pótcím lép a helyébe. A pótcímről címkártyát kell

kitölteni, és főcímként kell kezelni, adminisztrálni. Minden kieső cím torzítja a mintát,
ezért a címek legalább háromszori megkeresését komolyan kell venni.

7. Tartsd tiszteletben a megkérdezettek jogait. A válaszadás mind az egész kérdőívre,

mind az egyes kérdésekre önkéntes. Munkád tervezésekor vedd számításba, hogy
természetes dolog, ha megtagadják a válaszadást, ennek csökkentése érdekében
egyetlen eszközt használhatsz: a megnyerő, bizalomkeltő fellépésedet.

8. A kérdező a kérdőív vélemény-kérdéseit csak szó szerint olvashatja fel, azokhoz sem
hozzátenni, sem elhagyni, sem a szövegben módosítani nem szabad.

9. Minden választ a helyszínen kell rögzíteni. A kitöltött kérdőívek csak olyan adatokat
tartalmazhatnak, amelyek a kérdezettől származnak. A válaszokat a kérdezőnek
megtippelnie, megmásítania, kiegészítenie vagy megrövidítenie tilos.

10. A segédeszközöket (címkártya, kártyalapfüzet, kártyacsomag) az előírtnak

megfelelően kell használni. (Pl. tilos kártyacsomagot felolvasni, ezt a kérdező akkor
sem teheti meg, ha a kérdezett pl. analfabéta.)

11. A kérdőív instrukcióit a kérdező csak kivételes esetben bírálhatja felül, és ilyen
esetben is pontosan le kell írni az okot és a választott eljárást.
12. A kérdőívet nem szabad a kérdezettnél kitöltésre otthagyni, telefonon lekérdezni
valamint a kérdezettel részben kitöltetni sem, hiszen ez a kérdőíves adatfelvételnek
egy más módszere. (Ha részben ezt a módszert használjuk, erre az írásos instrukciók
adnak felhatalmazást.)

13. A kérdező a válaszok rögzítésére csak egy darab kék, vagy fekete színnel fogó tollat
használhat. A ceruzával kitöltött kérdőív hiteltelen, hiszen a válaszok kérdezés után
megváltoztathatóak. Kérdezés közben nem lehet a tollakat váltogatni, legfeljebb a
kifogyott tollat kicserélni. Javítani a rosszul rögzített válasz jól látható áthúzásával
lehet.

14. A kérdőívben, dosszién a kérdezett neve, címe sehol nem szerepelhet, az egyén által
adott információkat bizalmasan kezeljük, kitöltött, személyre azonosítható kérdőívet
szigorúan tilos a munkafolyamat résztvevőin kívül bárkinek megmutatni. Még szóban
sem adhatjuk tovább (sztorizás szintjén sem) a kérdezettekről a munka során
tudomásunkra jutott információkat.

15. Az kérdezéshez kapott igazolványt köteles vagy magaddal hordani. Belátásod szerint
használhatod (kitűzheted, felmutathatod, vagy nem), de kérésre köteles vagy
megmutatni. Az igazolvány át nem ruházható.

16. A leadási határidők betartása és a meghatározott kérdőívszám elkészítése kötelező.

Ha munkád során elháríthatatlan akadály merülne fel, azonnal értesítsd az
instruktorodat, hogy határidőre más tudja befejezni helyetted a kiadott munkát.

A fentieket tudomásul veszem, és munkám során betartom. Elfogadom, hogy a fenti pontok
bármelyikének megszegése az adott kutatásban lekérdezett összes kérdőív teljes
„munkadíjának” (gyakjegy) megvonásával és a további foglalkoztatás megtagadásával jár.

Dátum:

aláírás igazolványszám
Kérdezőbiztosok megbízólevele

Szegedi Tudományegyetem * Bölcsészettudományi Kar

SZOCIOLÓGIA TANSZÉK
6722 Szeged, Petőfi sgt. 30-34. Telefon / fax:
54-42-54
__________________________________________________________________________
________

MEGBÍZÓLEVÉL
A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke részéről megbízom

Kérdezőbiztos Mártát

hogy 2002. október-november hónapban kérdezőbiztosi teendőket lásson el

a "SZEGED 2002" elnevezésű vizsgálatban.

---------------------------------------
dr. Feleky Gábor
tanszékvezető, a kutatás vezetője
Kitöltési útmutató a kérdőívhez
(vissza)

SZTE

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
SZOCIOLÓGIA TANSZÉK

"SZEGED 2002"
egyéni
kérdőív

Kitöltési útmutató
Címlap kitöltése

1. Sorszámozás
Minden kérdőívet sorszámmal kell ellátni! A kérdőív sorszáma a
főcímlistán (ill. szükség esetén a pótcímlistán) található, 1-4 jegyű szám.
A kérdőívet a kérdezés befejezése után sorszámozzuk, a kérdőív bal
felső sarkában erre a célra szolgáló „sorszám” rovatban. A „sorszám”
rovat mind a négy négyszögét kitöltjük! Ha a címlistánkon szereplő szám
kevesebb mint négyjegyű, akkor a hiányzó számjegyek helyére nullát (0)
írunk!

2. A kérdezés kezdete
A kérdezés időpontjára vonatkozó részt a kérdezés megkezdésekor (nem
később) kell kitölteni! (Lehetőleg legyen nálunk óra, mikor elmegyünk
kérdezni!)

A kérdőív kitöltésének általános szabályai

1. A kérdőívet kék színű golyóstollal kell kitölteni! Egy kérdőívet egy tollal
töltünk ki! Amennyiben kérdezés közben fogy ki a tollunk, a tollcserét
a kérdőíven jelezni kell!

2. A kérdezőbiztos a zárt kérdések esetén a megfelelő szám(ok)

egyértelmű bekarikázásával jelöli a kérdésre adott választ. Egy
kérdésen belül csak akkor lehet több számot is bekarikázni, ha ez az
adott kérdéshez tartozó instrukcióban külön jelölve van! „Egyéb”
válasz esetén a kipontozott helyre szöveggel beírjuk az adott választ,
úgy, hogy az egyértelmű és olvasható legyen!

3. Amennyiben valamilyen okból már megjelölt választ javítanunk kell,

akkor azt úgy tesszük, hogy a téves jelölést egyértelmű jelzéssel
áthúzzuk, aláírjuk (jav: XY), és a helyes választ jelöljük!

4. Az adathiányok jelölésére minden kérdésnél lehetőségünk van

kérdésenként kis eltéréssel az alábbi kódok szerint:
7 vagy 77 (NV): nem válaszolt
8 vagy 88 (NVR). nem vonatkozik rá
9 vagy 99 (NT): nem tudja

5. A kérdőív minden kérdésénél jelölnünk kell valamilyen lehetőséget,

így adathiány esetén annak okát a fenti kódok használatával!
Kitöltetlen kérdés nem maradhat a kérdőívben!
A kérdezés során használható segédeszközök

A válaszlap füzet a kérdezést segítő eszköz. A kérdőívhez 3 db. Válaszlap

készült, amelyeket az adott kérdés feltevésekor a válaszolónak át kell adni,
így segítve a gördülékeny és pontos válaszolást. A válaszlap használatára
felhívó utasítás a kérdőív adott kérdésénél fel van tüntetve.
1.sz. válaszlap 46.sz. kérdés
2.sz. válaszlap 50.sz. kérdés
3.sz. válaszlap 83.sz kérdés

A kérdőívben az „ugrások” szintén külön utasításban jelölve vannak! Ha a

kérdésre adott válasz mellett az olvasható, hogy „Tovább a …kérdésre”,
akkor a kérdezést annál a kérdésnél kell folytatni, ami az utasításban
szerepel!

Speciális útmutatások

4.sz kérdés
A három említett tevékenységet szó szerint leírjuk, majd a kérdés alatti
táblázat alapján a „kód” rovatban kódoljuk a kérdés alatti táblázat legjobban
oda illő tevékenységkódjai alapján!

5.sz. kérdés
Ha a kérdezett olvas napilapot, akkor a kérdezést az 5.1-es táblázat
végigkérdezésével folytatjuk! (Ha nem olvas napilapot, akkor automatikusan
lapozunk a 12-es kérdéshez, és ott folytatjuk a kérdezést!)
Az 5.1-es táblázatot a következők szerint kérdezzük le:
Először az 5.1.a kérdéssort vízszintesen végigkérdezzük, és jelöljük azokat a
napilapokat, amelyet (amelyeket) a kérdezett olvas, majd napilaponként
lefelé haladva függőlegesen az 5.1.g kérdésig („milyen gyakran, milyen
módon jut el a …stb.) töltjük ki a táblázatot! Az említett napilapokat és a rájuk
vonatkozó olvasási szokások válaszait „X”-el jelöljük a táblázat rovataiban!
Az 5.1.g kérdéssort újra vízszintesen kérdezzük, és jelöljük a kedvenc
napilapot!

7-11.sz kérdés
Csak azoktól a válaszadóktól kérdezzük, akik az 5.1 táblázatban a
Délmagyarország napilapot említették az olvasott lapok között!

14.sz kérdés
a 13-as kérdésben említett x számú (max 5 db. leginkább olvasott) heti, havi
folyóiratok nevét beírjuk a táblázat fejléceibe (14.1; 14.2…stb.), a táblázat
alatti tematikus kódok alapján bekódoljuk a 14.a sorba az említett lapokat,
majd a 14.b. és c kérdéstáblát függőlegesen lekérdezzük! A 14.d
kérdéstáblát vízszintesen kérdezzük le!
 16.sz kérdés
A három említett szórólap, reklámanyag nevét leírjuk, majd a kérdés alatti
táblázat alapján a „kód” rovatban kódoljuk!

26.sz kérdés
Ha a kérdezett bevásárlóközpontban ill. nagyáruházban vásárol, akkor a
kérdezést az 26-os táblázat végigkérdezésével folytatjuk! Az 26-os táblázatot
a következők szerint kérdezzük le:
Először az 26.1-es kérdéssort függőlegesen végigkérdezzük, és jelöljük
azokat a helyeket, ahol kérdező vásárol, majd áruházanként vízszintesen
haladva töltjük ki a táblázatot! Az említett áruházakra vonatkozó vásárlási
szokások számait a kódok szerint jelöljük a táblázat rovataiban!
Az elégedettségre vonatkozó ötfokú skálán a megfelelő osztályzatot írjuk be!
Adathiány esetén használjuk a:
7 : nem válaszolt
8 : nem vonatkozik rá
9 : nem tudja
kódokat!

A kérdezés befejezése
A kérdezés időpontjára vonatkozó részt a kérdezés bejezésekor (nem
később, és főleg nem előbb) kell kitölteni!

89-96.sz. kérdés
Ezeket a kérdéseket nem kérdezzük, és a kérdőívet úgy kezeljük, hogy a
kérdezett lehetőleg ne is lássa, hogy van ilyen oldal! Ezeket a kérdéseket
megfigyelésünk alapján magunk (kérdezőbiztosok) töltjük ki, még az
adatfelvétel napján, az adatfelvétel helyszínéről való távozás után!
Minta kérdőív (Szeged 2002)

sorszám SZTE
(Vissza)

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
SZOCIOLÓGIA TANSZÉK

"SZEGED 2002"
egyéni
kérdőív

A válaszadás önkéntes!

Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem,

azokat csak a kutatásban illetékes személynek adom át.

Kérdező aláírása: ......................................................................

Kérdezés kezdete:

2002. ........... hónap ............ nap ......... óra ......... perctől

1. Hány éve él Ön Szegeden?
………… éve

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

2. Szeret Ön Szegeden élni?

1 - igen, kifejezetten szeretek
2 - inkább igen, mint nem
3 - inkább nem, mint igen
4 - egyáltalán nem szeretek

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

3. A szegedieket sokan szerencsésnek tartják, mert a városnak van folyója.

Önnek milyen személyes kapcsolata van a Tiszával ?(többet is választhat)
1 - Rendszeres sporttevékenység
2 - Rendszeres pihenés, kikapcsolódás
3 - Hétvégi telek a Tisza mentén
4 - A Tisza megélhetési forrás a turizmus miatt
5 - A Tisza megélhetési forrás a foglalkozás miatt
6 – Egyéb, mégpedig: ………………………………………………………………...
7 – Semmilyen közelebbi (csak mint városlakónak)

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

4. Mivel tölti ön legszívesebben szabadidejének nagyobb részét? (vissza)

(legfeljebb 3 válasz lehetséges!)

Tevékenység Kód
............................…………………. ..........
...................................................... ..........
...................................................... ..........

77– nem válaszolt 99– nem tudja

1 TV nézés 18 Közéleti tevékenység

2 Rádió hallgatás 19 Klubba járás
3 Zenehallgatás (CD, magnó) 20 Munka, pénzkeresés
4 Horgászás 21 Kártyázás, szerencsejáték
5 Vadászat 22 Bélyeggyűjtés
6 Autózás, motorozás 23 Sakk
7 Modellezés 24 Sport
8 Olvasás 25 Természetjárás, kirándulás
9 Rejtvényfejtés 26 Barkácsolás
10 Aktív pihenés 27 Kertészkedés
11 Közösségi munka 28 Otthoni házkörüli munka, szerelés
12 Társasági, baráti összejövetel 29 Mozi
13 Sörözés, borozgatás 30 Színház
14 Főzés, sütés 31 Hangverseny
15 Gyerekekkel, unokákkal törődés 32 Koncert (könnyű zene)
16 Hitélet, vallási közösség 33 Kézimunka (varrás, horgolás stb.)
17 Politizálgatás 34 Videozás
35 Egyéb
 5. Szokott-e Ön napilapot olvasni ? (vissza)
1 – igen
2 – nem TOVÁBB A 12 sz. KÉRDÉSRE (vissza)

77– nem válaszolt 99– nem tudja

5.1.1 Délmagyarország

5.1.4 Magyar Hírlap

5.1.7 Népszabadság
5.1.3 Blikk

5.1.8 Népszava
5.1.5 Magyar Nemzet

5.1.6 Nemzeti Sport

………............................. ............5.1.9 Egyéb:

5.1.2 Délvilág
5.1

5.1.a Melyek azok a napilapok, amelyeket több-

kevesebb rendszerességgel olvas?
1 – olvassa
2 – nem olvassa
5.1.b Milyen gyakran olvassa a ...-t?
1 – naponta
2 – hetente néhányszor
3 – hetente egyszer
4 – ritkábban
5.1.c Milyen módon jut el Önhöz a ...?
1 – előfizeti
2 – újságosnál veszi
3 – kölcsönkapja
4 – a munkahelyére jár
5 – egyéb módon, mégpedig
………………………………..………..
5.1.d Általában hol szokta olvasni a ...-t?
1 – otthon
2 – munkahelyen
3 – ismerősnél
4 – utazás közben
5 – könyvtárban
6 – klubban, közösségi helyen
7 – máshol
5.1.e Többnyire mikor (mely napszakban)
olvassa a ...-t?
1 – reggel
2 – délelőtt
3 – déltájban
4 – délután
5 – este felé
6 – késő este, éjjel
5.1.f Elsősorban mely rovat érdekli Önt a
...-ban?
1 – külpolitika 2 – belpolitika
3 – gazdasági 4 – sport
5 – kulturális 6 – szabadidős
7 – hirdetések 8 – publicisztika
9 – helyi ügyek, helyi információk
10 – gyászjelentések
11 – tematikus mellékletek
12 – ismeretterjesztő (egészség, tudomány,
technika, stb.)
13 – egyéb: ..................................................
5.1.g Ha több napilapot is olvas:
Melyik a kedvenc napilapja?
1 – jelölt
2 – nem jelölt

6. Alkalmanként kb. mennyi időt fordít a napilapok olvasására?

1 – max. negyedórát
2 - negyedóra és félóra között
3 – félóra és egy óra között
4 – több mint egy órát

7 – nem válaszolt 8 – nem vonatkozik rá 9 – nem tudja

HA A KÉRDEZETT A DÉLMAGYARORSZÁG OLVASÓJA! (lásd: Táblázat!)

7. Meg van-e Ön elégedve a Délmagyarország színvonalával? (vissza)
4 – teljes mértékben
3 – inkább igen
2 – inkább nem
1 – egyáltalán nem

7 – nem válaszolt 8 – nem vonatkozik rá 9 – nem tudja

8. Elsősorban mi az, ami Ön szerint javítaná a lap színvonalát?

......................................................................................................................

7 – nem válaszolt 8 – nem vonatkozik rá 9 – nem tudja

9. S mi az, amiben a Délmagyarország-ot mint újságot jónak tartja?

.........................................................................................................................

7 – nem válaszolt 8 – nem vonatkozik rá 9 – nem tudja

10. Vannak, akik úgy vélik, hogy a Délmagyarország alapvetően egy kiegyensúlyozott,
politikailag elfogulatlan újság. Mások szerint ez nem így van. Ön hogyan látja?

1 – inkább elfogulatlan TOVÁBB A 12 sz.

KÉRDÉSRE
2 – inkább elfogult

7 – nem válaszolt 8 – nem vonatkozik rá 9 – nem tudja

11. Ön szerint mely oldal javára elfogult?

Megnevezés Kód

……………………………………… .........

1 – a politikai baloldal javára

2 – a politikai jobboldal (nemzeti-konzervatív) javára
3 – egyéb irányban elfogult

7 – nem válaszolt 8 – nem vonatkozik rá 9 – nem tudja

 12. A napilapokon kívül van-e olyan más (heti, havi) újság, folyóirat, magazin stb., amit Ön
több-kevesebb rendszerességgel olvas?
1 – van
2 – nincs TOVÁBB A 15 sz. KÉRDÉSRE

7 – nem válaszolt 8 – nem vonatkozik rá 9 – nem tudja

13. Hány ilyen van? ................................db.

7 – nem válaszolt 8 – nem vonatkozik rá 9 – nem tudja

14. Melyek ezek? (legfeljebb 5!) (vissza)

14.1 ...................................

14.3 ....................................

14.4 ....................................
14.2 ....................................

14.5 ....................................
14.a A sajtótermék tematikus kódja (01-16)
14.b Milyen módon jut el Önhöz a ...?
1 – előfizeti
2 – újságosnál veszi
3 – kölcsönkapja
4 – a munkahelyére jár
5 – egyéb módon, mégpedig
…….........................................………
14.c Általában hol szokta olvasni a ...-t?
1 – otthon
2 – munkahelyen
3 – ismerősnél
4 – utazás közben
5 – könyvtárban
6 – klubban, közösségi helyen
7 – máshol
14.d Ha több folyóiratot, magazint is olvas!
Ezek közül melyik a kedvence?
2 – jelölt
1 – nem jelölt

Tematikus kód (típus)

01 – közéleti, belpolitikai 05 – fiataloknak szóló 09 – számítógépes 13 – ezoterikus
02 – gazdasági 06 – sport 10 – művészeti, kulturális 14 – hobby, főzés, utazás
03 – nőknek szóló 07 – autó-motor 11 – egészség 15 – rejtvény, képregény
04 – férfiaknak szóló 08 – műszaki, barkács 12 – tudományos, szakmai 16 – egyéb

77 – nem válaszolt 88 – nem vonatkozik rá 99 – nem tudja

15. Bizonyára Önök is gyakran találnak a postaládájukban különféle reklámanyagokat,

szórólapokat. Meg szokták Önök ezeket nézni?
3 – Igen, mindig átolvassuk őket
2 – Megnézzük, de csak a bennünket érdeklőket olvassuk el
 1 – Viszonylag ritkán nézzük meg
0 – Soha nem nézzük meg őket, dobjuk a szemétbe TOVÁBB A 17 sz.
KÉRDÉSRE

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

16. Van-e olyan rendszeres reklámanyag, szórólap, amelyet érdeklődéssel szokott

tanulmányozni? (Legfeljebb hármat említhet!) (vissza)
Megnevezés Kód

.......………………… .....
............................... .....
............................... .....

77 – nem válaszolt 99 – nem

tudja

01 – élelmiszer 07–ingyenes hirdetőújság 13 – Obi 19 – Coop

02 – műszaki cikk 08 – Metro 14 – Spar 20 – Plus
03 – építőanyag, barkács 09 – Cora 15 – Penny Market 21 – CBA
04 – kertészet, hobby 10 – Tesco 16 – Média Markt 22 – Partner
05 – ruházat 11 – Praktiker 17 – Rossman 23–egyéb
06 – bútor 12 – Baumax 18 – dm

17. Kb. hány könyvük van otthon? ...........................db

77 – nem válaszolt 99 – nem

tudja

18. Jutott-e ideje könyvolvasásra az idei évben?

1 – igen
2 – nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

19. Milyen témájú könyveket kedvel a leginkább? (Legfeljebb hármat említhet!)

1 – hagyományos szépirodalom (regények, novellák, drámák, versek)
2 – modern irodalom (regények, novellák, drámák, versek)
3 – történelmi témájú könyvek
4 – politikai témájú könyvek
5 – krimik
6 – könnyű, vidám, szórakoztató könyvek
7 – ún. „hasznos” könyvek (utazás, barkácsolás, főzés, egészségmegőrzés, műszaki, hobby)
8 – szakkönyvek
9 – egyéb műfajú könyvek, mégpedig: ….......................................................................

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

20. Hallott-e Ön a 'Big Brother', a 'Való Világ' vagy a „Farm” című tévéműsorokról?
1 - igen
2 - nem TOVÁBB A 24 sz. KÉRDÉSRE
 7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

21. Szokta-e - több-kevesebb rendszerességgel - nézni valamelyiket a televízióban?

6 – igen, többet is szoktam nézni
5 – igen, csak a 'Big Brother'-t szoktam nézni
4 – igen, csak a 'Való Világ'-ot szoktam nézni
3 – igen, csak a ’Farm’-ot szoktam nézni
2 – alkalmanként megnézem valamelyiket
1 – nem, nem nézem egyiket sem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

22. Ön helyesli vagy helyteleníti, hogy ilyen típusú műsorokat közvetít a TV?
3 – helyeslem
2 – közömbös vagyok
1 – helytelenítem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

23. Ön részt venne-e egy ilyen típusú műsorban játékosként, szereplőként?

4 – biztosan
3 – valószínűleg igen
2 – valószínűleg nem
1 – biztosan nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

24. Önök hol szoktak élelmiszert vásárolni?

3 – csak nagy bevásárlóközpontban
TOVÁBB A 26 sz. KÉRDÉSRE

1 – kizárólag élelmiszerboltban, ABC áruházban

TOVÁBB A 31 sz. KÉRDÉSRE

2 - vegyesen: élelmiszerboltban + nagy bevásárlóközpontban

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

25. Ön személy szerint melyikben szeret inkább vásárolni?

1 – boltban, ABC áruházban
2 – bevásárlóközpontban, nagyáruházban

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

 26. ÉLELMISZER VÁSÁRLÁSA BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBAN, NAGYÁRUHÁZBAN

(vissza)

Mennyire elégedett …
26.1 26.2 26.3 nagyon elégedetlen nagyon elégedett
1 2 3 4 5
Vásároltak-e Milyen gyakran Mivel mennek HASZNÁLHATJA AZ 1. sz. VÁLASZLAPOT!
már Önök vásárolnak itt? oda leggyak-
élelmiszert rabban? 26.4 26.5 26.6 26.7 26.8 26.9
az alábbi
áruházakban? a az az a személyzet a az
1- naponta 1 - gyalog válasz- árakkal? eligazodást hozzá- pénztári esetleges
1 – igen 2- hetente több. 2 - gépkocsi tékkal? segítő állásával munka vásárlói
2 – nem 3- kb. hetente 3 - áruházi járat tájékozta- (udvarias- megszer- panaszok
tással? ság, segítő- vezésével? intézé-
4- havonta több. 4 - tömegközl.
készség)? sével?
5- kb. havonta 5 - egyéb
6- ritkábban
1-5 1-5 1-5 1-5 1-5 1-5
26.a TESCO
26.b CORA
26.c METRO
26.d Penny Market
26.e PLUS
26.f MATCH
26.g Interfruct
26.h Egyéb, mégpedig
.............……………………
HA TÖBB NAGYÁRUHÁZBAN IS VÁSÁROLT MÁR!

27. Ezek közül a nagyáruházak, bevásárlóközpontok közül Ön melyikben szeret leginkább vásárolni?

Neve: …….……………… sorszáma: …

7 – nem válaszolt 8 – nincs ilyen 9 – nem tudja

28. Elsősorban miért itt szeret a leginkább vásárolni? (Legfeljebb hármat említhet!)
Megnevezés Kód

....................................................... .....
....................................................... .....
....................................................... .....

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

1 – kedvező árak
2 – nagy élelmiszerválaszték
3 – az élelmiszer melletti egyéb (háztartási, műszaki, ruházati) választék miatt
4 – vásárlás mellett más szolgáltatások (posta, étkezés, fodrász stb. is igénybe vehetők)
5 – udvarias kiszolgálás, a személyzet „vásárlóbarát” hozzáállása
6 – nincs sorban állás a pultoknál
7 – nincs hosszú várakozás a pénztárnál
8 – közel van
9 – jó parkolási lehetőség
10 – a vásárlói panaszokat „vásárlóbarát módon” intézik
11 – egyéb ok

29. Ezek közül van-e olyan, amelyikben nem szívesen vásárol?

Neve: …….……………… sorszáma: …

7 – nem válaszolt 8 – nincs ilyen 9 – nem tudja

vissza

30. Mi az, ami miatt nem szívesen vásárol itt? (Legfeljebb hármat említhet!)
Megnevezés Kód

....................................................... .....
....................................................... .....
....................................................... .....

1 – kedvezőtlen árak
2 – elégedetlen az élelmiszerválasztékkal
3 – az élelmiszer melletti egyéb választék miatt
4 – elégedetlen a kiszolgálással, a személyzet hozzáállásával
5 – sorban állás a pultoknál
6 – hosszú várakozás a pénztárnál
7 – messze van
8 – nem jó a parkolási lehetőség
 9 – a vásárlói panaszokat nem „vásárlóbarát” módon intézik
10 – egyéb ok

31. Van-e Önöknél otthon vezetékes telefon?

1 – van
2 – nincs, de korábban volt TOVÁBB A 34 sz.
KÉRDÉSRE
3 – nincs, nem is volt TOVÁBB A 34 sz.
KÉRDÉSRE

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

32. Összességében mennyire elégedett Ön a vezetékes telefonszolgáltatóval?

HASZNÁLHATJA AZ 1. sz. VÁLASZLAPOT!
nagyon
nagyon
elégedetlen
elégedett
1 2 3 4 5

33. Mennyire elégedettek Önök a vezetékes Nagyon Nagyon

telefonszolgáltatóval (a Vivendi-vel) elégedet- 2 3 4 elége- NV NT NVR
az alábbiak terén? lenek dettek
HASZNÁLHATJA AZ 1. sz.
VÁLASZLAPOT!
33.a Árak, díjkedvezmények tekintetében
1 2 3 4 5 7 9 8
33.b Szolgáltatási kínálat gazdagsága terén
1 2 3 4 5 7 9 8
(hangposta, internet stb.)
33.c Műszaki téren
1 2 3 4 5 7 9 8
(a vonalak használhatósága, hibaelhárítás)
33.d Számlázások terén
(pontosság, túlszámlázás, túlszámlázás esetén 1 2 3 4 5 7 9 8
visszafizetés stb.)
33.e Ügyintézés, esetleges panaszok
1 2 3 4 5 7 9 8
rendezése terén

34. Az alább felsorolt mobil telefonos szolgáltatók közül Ön melyeknek ügyfele?

(Több válasz is lehetséges!)
1 – Pannon GSM
2 – Westel
3 – Vodafone
0 – Egyiknek sem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

35. Korábban volt-e ügyfele olyan mobil telefonos szolgáltatónak, amelynek jelenleg már nem
ügyfele?
2 – nem volt TOVÁBB A 37 sz. KÉRDÉSRE
1 – volt
11 Pannon GSM
12 Westel
13 Vodafone

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

 36. Miért hagyta ott ezt a szolgáltatót?

.............................................................................................................................................................

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

37. És az Önnel együtt élő családtagok valamelyike ezek közül jelenleg mely szolgáltatónak
ügyfele? (Több válasz is lehetséges)
1 – PANNON GSM
2 - WESTEL
3 - VODAFONE
0 - Egyiknek sem TOVÁBB A 41 sz. KÉRDÉSRE

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

Ha a kérdezett az előbbiekben felsorolt szolgáltatók közül valamelyiknek jelenleg is az ügyfele, értelemszerűen töltsük ki az említett
szolgáltató rovatát!

HASZNÁLHATJA AZ 1. sz. VÁLASZLAPOT!

38. Mennyire elégedett Ön a Pannon GSM – Nagyon Nagyon
elégedetlen
2 3 4
elégedett NV NT NVR
mel az alábbiak terén: ...
38.a Árak, díjkedvezmények tekintetében 1 2 3 4 5 7 9 8
38.b Szolgáltatási kínálat terén 1 2 3 4 5 7 9 8
(hangposta, SMS, internet, roaming, készülék-kínálat stb.)
38.c Műszaki téren 1 2 3 4 5 7 9 8
(lefedettség, térerő, a vonalak minősége stb.)
38.d Számlázás terén
(pontosság, túlszámlázás, túlszámlázás esetén 1 2 3 4 5 7 9 8
visszafizetés stb.)
38.e Ügyintézés, az esetleges panaszok
1 2 3 4 5 7 9 8
rendezése terén

HASZNÁLHATJA AZ 1. sz. VÁLASZLAPOT!

39. Mennyire elégedett Ön a Westel-lel Nagyon Nagyon
elégedetlen
2 3 4
elégedett NV NT NVR
az alábbiak terén: ...
39.a Árak, díjkedvezmények tekintetében 1 2 3 4 5 7 9 8
39.b Szolgáltatási kínálat terén 1 2 3 4 5 7 9 8
(hangposta, SMS, internet, roaming, készülék-kínálat stb.)
39.c Műszaki téren 1 2 3 4 5 7 9 8
(lefedettség, térerő, a vonalak minősége stb.)
39.d Számlázás terén
(pontosság, túlszámlázás, túlszámlázás esetén 1 2 3 4 5 7 9 8
visszafizetés stb.)
39.e Ügyintézés, az esetleges panaszok
1 2 3 4 5 7 9 8
rendezése terén
 HASZNÁLHATJA AZ 1. sz. VÁLASZLAPOT!
40. Mennyire elégedett Ön a Vodafone-nal Nagyon Nagyon
elégedetlen
2 3 4
elégedett NV NT NVR
az alábbiak terén: ...
40.a Árak, díjkedvezmények tekintetében 1 2 3 4 5 7 9 8
40.b Szolgáltatási kínálat terén 1 2 3 4 5 7 9 8
(hangposta, SMS, internet, roaming, készülék-kínálat stb.)
40.c Műszaki téren 1 2 3 4 5 7 9 8
(lefedettség, térerő, a vonalak minősége stb.)
40.d Számlázás terén
(pontosság, túlszámlázás, túlszámlázás esetén 1 2 3 4 5 7 9 8
visszafizetés stb.)
40.e Ügyintézés, az esetleges panaszok
1 2 3 4 5 7 9 8
rendezése terén

A következőkben a szegedi tömegközlekedéssel kapcsolatos véleményére lennénk kíváncsiak.

41. a Van-e Önnek villamos-bérlete? 41.b Milyen gyakran utazik villamossal?

1 – van 1 – szinte minden nap

2 – van, de csak a trolira használom 2 – hetente néhányszor
3 – nincs, ingyen utazhatok 3 – havonta néhányszor
4 – nincs, menetjeggyel utazom 4 – ritkábban, csak alkalmanként
5 – nincs, nem is járok villamossal ►tovább a 43-ra! 5 – nem járok villamossal ► tovább a 43-ra!

7 – NV 9 – NT 8 – NVR 7 – NV 9 – NT 8 – NVR

HASZNÁLHATJA AZ 1. sz. VÁLASZLAPOT!

Nagyon
42. Általában mennyire elégedett a villamosok Nagyon
elége- NV NT NVR
(SZKT) ... elégedett
detlen
42.a – menetrendi pontosságával 1 2 3 4 5 7 9 8
42.b – tisztaságával, komfortosságával 1 2 3 4 5 7 9 8
42.c - a járművek korszerűségével, műszaki
1 2 3 4 5 7 9 8
állapotával
42.d – járművezetőinek munkájával
1 2 3 4 5 7 9 8
(vezetési stílus, udvariasság, jegy árusítás)
42.e – ellenőreinek munkájával 1 2 3 4 5 7 9 8
42.f – ügyfélszolgálatával
1 2 3 4 5 7 9 8
(jegyárusítás, bérlet, panaszok rendezése)

43. a Van-e Önnek trolibusz-bérlete? 43.b Milyen gyakran utazik trolival?

1 – van 1 – szinte minden nap
2 – van, de csak a villamosra használom 2 – hetente néhányszor
3 – nincs, ingyen utazhatok 3 – havonta néhányszor
4 – nincs, menetjeggyel utazom 4 – ritkábban, csak alkalmanként
5 – nincs, nem is járok trolival ►tovább a 45-re! 5 – egyáltalán nem járok trolival►tovább a 45-re!

7 – NV 9 – NT 8 – NVR 7 – NV 9 – NT 8 – NVR
 HASZNÁLHATJA AZ 1. sz. VÁLASZLAPOT!
44. Általában mennyire elégedett Ön a Nagyon
Nagyon
trolibuszok elége-
elégedett
NV NT NVR
(SZKT) ... detlen
44.a - menetrendi pontosságával 1 2 3 4 5 7 9 8
44.b - tisztaságával, komfortosságával 1 2 3 4 5 7 9 8
44.c - a járművek korszerűségével, műszaki
1 2 3 4 5 7 9 8
állapotával
44.d - járművezetőinek munkájával
1 2 3 4 5 7 9 8
(vezetési stílus, udvariasság, jegy árusítás)
44.e - ellenőreinek munkájával 1 2 3 4 5 7 9 8
44.f - ügyfélszolgálatával
1 2 3 4 5 7 9 8
(jegyárusítás, bérlet, panaszok rendezése)

45. a Van-e Önnek helyi busz-bérlete? 45.b Milyen gyakran utazik helyi autóbusszal?

1 – van 1 – szinte minden nap

2 – nincs, ingyen utazhatok 2 – hetente néhányszor
3 – nincs, menetjeggyel utazom 3 – havonta néhányszor
4 – nincs, nem is járok busszal ►tovább a 47-re! 4 – ritkábban, csak alkalmanként
5 – egyáltalán nem járok busszal ►tovább a 47-re!

7 – NV 9 – NT 8 – NVR 7 – NV 9 – NT 8 – NVR

HASZNÁLHATJA AZ 1. sz. VÁLASZLAPOT!

Nagyon
46. Általában mennyire elégedett Ön a városi Nagyon
elége- NV NT NVR
autóbuszok (Tisza Volán) ... elégedett
detlen
46.a – menetrendi pontosságával 1 2 3 4 5 7 9 8
46.b – tisztaságával, komfortosságával 1 2 3 4 5 7 9 8
46.c - a járművek korszerűségével, műszaki
1 2 3 4 5 7 9 8
állapotával
46.d – járművezetőinek munkájával
1 2 3 4 5 7 9 8
(vezetési stílus, udvariasság, jegy árusítás)
46.e – ellenőreinek munkájával 1 2 3 4 5 7 9 8
46.f – ügyfélszolgálatával
1 2 3 4 5 7 9 8
(jegyárusítás, bérlet, panaszok rendezése)

Nem tudom, hallott-e Ön arról, hogy Szegeden a tömegközlekedést úgy szeretnék

továbbfejleszteni, hogy az a legkevésbé szennyezze a környezetet. Egyesek szerint ezt úgy lehetne
elérni ha újabb trolibuszvonalakat létesítenének, mások szerint több gázzal üzemeltett autóbuszt
kellene üzembe helyezni.

47. Hallott-e Ön erről a vitáról?

1 – igen
2 – nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

48. Ön melyik megoldást támogatná inkább?

1 – inkább gázüzemű autóbuszok
2 – inkább trolibuszok
 0 – egyiket sem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

49. Tapasztalata szerint Szegeden jelentenek-e problémát az alábbiak?

1. nem jelent problémát
2. kisebb problémát jelent
3. jelentős problémát jelent

1(nem) 2 (kicsi) 3 (nagy) NV NT

a. A szennyvíztisztítás helyzete 1 2 3 7 9
b. A szemétlerakás helyzete 1 2 3 7 9
c. A felszíni vizek állapota 1 2 3 7 9
d. A közlekedés, a forgalom nagysága 1 2 3 7 9
e. A levegőszennyezés 1 2 3 7 9
f. Az ivóvíz minősége 1 2 3 7 9
g. A zaj 1 2 3 7 9
50. Itt lát felsorolva néhány olyan dolgot, amelyet az emberek fontosnak szoktak tartani. Ezek közül
válassza ki azt a hármat, melyet Ön személy szerint a legfontosabbnak tart!

HASZNÁLJA AZ 2. sz. VÁLASZLAPOT!

01. Hagyomány
02. Vallás
03. Család és rokonság
04. Rend
05. Nemzet
06. Tulajdon
07. Esélyegyenlőség
08. Szabadság
09. Önérdek
10. Üzleti haszon
11. Határok nélküliség (hogy ne legyenek országhatárok)
12.Természet és környezet
13. Egyenlőség
14. Etnikai elkülönültség (hogy a népcsoportok egymástól elkülönülten éljenek)

SORSZÁMA

a, A legfontosabb: ………………..
b, A második legfontosabb: ………………..
c, A harmadik legfontosabb: ………………..

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

51. Ön személy szerint az alábbiak közül milyen áldozatot, többletterhet lenne hajlandó vállalni
a környezet megóvása érdekében?

igen talán Nem NV NT

Lemondana-e havi 1000 forintról, ha ezt az

1 1 2 3 7 9
összeget a környezetvédelemre fordítanák?
Lemondana-e havi 5000 forintról, ha ezt az
2 1 2 3 7 9
összeget a környezetvédelemre fordítanák?
Elfogadná-e a háztartási energia árának
3 jelentősebb emelkedését, ha a többletet a 1 2 3 7 9
környezetvédelemre fordítanák?
Elfogadná-e, hogy csak visszaváltható (betétes)
4 1 2 3 7 9
üvegeket, flakonokat forgalmazzanak?

52. Van-e Önöknek gépkocsijuk?

1 - nincs TOVÁBB AZ 56 sz. KÉRDÉSRE!
2 - van, egy
3 - van, több is

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

53. Milyen gyakran szoktak ezzel a gépkocsival közlekedni a városban?

(Ha több gépkocsi is van, amelyiket a leggyakrabban használják a városban)
5 – naponta
4 – hetente egyszer-kétszer
3 – hetente
2 – havonta néhányszor
1 – havonta, vagy ritkábban

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

54. Ez a gépkocsi - amelyikkel a leggyakrabban közlekednek a városban - hány éves?

............. -éves

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

55. Az autóhasználattal kapcsolatban: igen talán nem NV NT NVR

55.a Elfogadna-e 50%-os benzinár-emelést, ha

1 2 3 7 9 8
a többletet a környezetvédelemre fordítanák?
55.b A környezetszennyezés mérséklése
érdekében lemondana-e a gépkocsi városon 1 2 3 7 9 8
belüli használatáról?

56. Hallott-e már a szelektív hulladékgyűjtésről?

1 - igen
 2 - nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

Ha nem hallott:
A KÉRDEZŐ TISZTÁZZA A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS FOGALMÁT!

57. Ha Szegeden lehetőség nyílna a szelektív hulladékgyűjtésre, akkor az alábbiak közül Ön melyiket
választaná?
1- biztos, hogy szelektíven gyűjteném a hulladékot.
2- csak akkor gyűjteném szelektíven a hulladékot, ha valamennyi pénzt kapok érte.
3- csak akkor gyűjteném szelektíven a hulladékot, ha a törvény kötelezne rá.
4- semmi esetre sem gyűjteném szelektíven a hulladékot.

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

58. Ön szerint ma Magyarországon az alábbi csoportok a jelenleginél több vagy kevesebb

társadalmi támogatást érdemelnének?

Kevesebbet A jelenlegit Többet NV NVR NT

=
- +
1. A munkanélküliek 1 2 3 7 8 9
2. A romák 1 2 3 7 8 9
3. A sokgyerekesek 1 2 3 7 8 9
4. A testi és szellemi fogyatékosok 1 2 3 7 8 9
5. A gyógyításra szoruló alkoholbetegek 1 2 3 7 8 9
6. A szomszéd országokból idetelepült magyarok 1 2 3 7 8 9
7. A szomszédos országokban élő magyarok 1 2 3 7 8 9
8. A hajléktalanok 1 2 3 7 8 9
9. A pályakezdő fiatalok 1 2 3 7 8 9
10. A nyugdíjasok 1 2 3 7 8 9

59. Véleménye szerint napjainkban mekkora problémát jelent a szegénység Magyarországon?

5 – nagyon nagy problémát
4 – nagy problémát
3 – közepes problémát
2 – kis problémát
1 – egyáltalán nem jelent problémát

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

60. Ön szerint ma az állam túl keveset, éppen elegendőt vagy túl sokat költ a szegények
támogatására?
1 - túl keveset
2 - éppen elegendőt
3 - túl sokat

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

61. Ön szerint a szegények közül kiket támogasson az állam?

4 – minden szegényt
3 – azokat, akik ezt munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelték
2 – azokat, akik máshonnan nem remélhetnek támogatást
 1 – senkit se támogasson

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

62. Ön személy szerint hajlandó lenne-e több adót fizetni azért, hogy az állam
jobban támogathassa a szegényeket?
1 - igen
2 - nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

63. Ha a következő vasárnap népszavazást tartanának Magyarország Európai

Unióhoz való csatlakozásáról, akkor Ön a csatlakozás mellett vagy ellene
szavazna?
4 – biztosan a csatlakozás mellett szavazna (vissza)
3 – valószínűleg a csatlakozás mellett szavazna
2 – valószínűleg a csatlakozás ellen szavazna
1 – biztosan a csatlakozás ellen szavazna

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

64. Véleménye szerint Magyarország számára az EU tagság előnyös vagy

hátrányos lesz?
5 – csaknem minden tekintetben előnnyel jár majd
4 – többnyire előnnyel jár majd
3 – ugyanannyi előnnyel jár majd, mint hátránnyal
2 – többnyire hátránnyal jár majd
1 – csaknem minden tekintetben hátránnyal jár majd

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

65. Véleménye szerint az alábbi területeken előnyösebb vagy hátrányosabb lesz a helyzet, ha
bekerülünk az Európai Unióba?

sokkal Inkább Inkább sokkal NV NT

előnyösebb előnyösebb hátrányosabb hátrányosabb
A magyar vállalkozók szempontjából 4 3 2 1 7 9
A magyar mezőgazdaság szempontjából 4 3 2 1 7 9
A bérek szempontjából 4 3 2 1 7 9
Az életszínvonal szempontjából 4 3 2 1 7 9
Az Ön személyes élete szempontjából 4 3 2 1 7 9

66. Hallott-e Ön arról, hogy Magyarországon 2002. őszétől a közalkalmazottak fizetését

átlagosan 50%-kal felemelték?

1 – igen
2 – nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

67. Egyetért-e Ön ezzel az intézkedéssel?
5 – teljes mértékben
4 – inkább igen
3 – nem tudom eldönteni
2 – inkább nem
1 – egyáltalán nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

68. Érintett-e valakit (valakiket) az Önök családjában a közalkalmazotti béremelés?
5 – igen, több mint 3 főt
4 – igen, 3 főt
3 – igen, 2 főt
2 – igen, 1 főt
1 – nem, nem érintett senkit

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

69. Ha a következő évben ismét jelentősen emelnék a közalkalmazotti béreket, Ön támogatná vagy
ellenezné ezt?
1 – határozottan támogatnám
2 – inkább támogatnám
3 – inkább ellenezném
4 – határozottan ellenezném

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

70. Az alábbi káros szenvedélyek közül Ön melyiket tartja a legveszélyesebbnek?

1 – dohányzás
2 – kábítószerezés
3 – alkohol

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

71. Több nyugat-európai országban engedélyezték már enyhébb hatású kábítószerek fogyasztását.
El tudná-e fogadni ezt Ön Magyarországon is?
1 – igen, el tudnám fogadni
2 – bizonyos feltételek mellett el tudnám fogadni:………………………………………………………...
……………………………………………………………………………………………………………...
3 – nem, semmilyen körülmények között sem tudnám elfogadni

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

72. Ön szerint ki(k) okolható(k) elsősorban a kábítószer fogyasztás terjedéséért?

1 – a kábítószer terjesztők
2 – a kábítószer fogyasztók
3 – a fogyasztók és a terjesztők egyaránt
4 – mások, mégpedig:……………………………………………………………………………………

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

73. Ön szigorítaná vagy enyhítené a kábítószer fogyasztásért járó büntetést Magyarországon?

1 – inkább szigorítanám
2 – nem változtatnám
3 – inkább enyhíteném

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

74. Ön szigorítaná vagy enyhítené a kábítószer terjesztésért járó büntetést Magyarországon?

1 – inkább szigorítanám
 2 – nem változtatnám
3 – inkább enyhíteném

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

75. Véleménye szerint napjainkban mekkora problémát jelent a bűnözés Magyarországon?

5 – nagyon nagy problémát
4 – nagy problémát
3 – közepes problémát
2 – kis problémát
1 – egyáltalán nem jelent problémát

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

76. Mennyire elégedett Ön a szegedi közbiztonsággal?

5 - teljes mértékben
4 - inkább igen, mint nem
3 - is-is
2 - inkább nem, mint igen
1 - egyáltalán nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

77. Mennyire elégedett Ön lakókörzetének közbiztonságával?

5 - teljes mértékben
4 - inkább igen, mint nem
3 - is-is
2 - inkább nem, mint igen
1 - egyáltalán nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

78. Helyeselné-e Ön a halálbüntetés visszaállítását?

1 - igen
2 - nem

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

79. Melyik évben született Ön?

……….. évben

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

80. Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?

1 – nem járt iskolába
2 – kevesebb, mint 8 általános
3 – 8 általános
4 – szakmunkásképző
5 – szakközépiskolai érettségi
6 – gimnáziumi érettségi
7 – főiskolai diploma vagy felsőfokú technikum
8 – egyetemi diploma

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

81. Mi az Ön tényleges családi állapota jelenleg?
NŐTLEN/HAJADON 1 – nőtlen, hajadon, nincs élettársa
2 – nőtlen, hajadon, élettárssal él
HÁZAS 3 – házas, házastárssal él
4 – házas, élettárssal él
5 – házas, de külön élnek, nincs élettársa
ELVÁLT 6 – elvált, nincs élettársa
7 – elvált, élettárssal él
ÖZVEGY 8 – özvegy, nincs élettársa
9 – özvegy, élettárssal él

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

82. Hány gyermeke született Önnek?

0 - nem született gyermeke

………………….

77 – nem válaszolt

83. Jelenleg dolgozik-e Ön? Mi az Ön fő tevékenysége?

HASZNÁLJA A 3 . sz. VÁLASZLAPOT!
Ahová magát a megkérdezett sorolja!

ÁLLÁSBAN VAN, ALKALMAZOTT

1 - teljes munkaidőben
2 – részmunkaidőben
3 - GYES (van munkahelye)
4 - sorkatona (van munkahelye)
5 - nyugdíj mellett van alkalmazásban
ALKALMI MUNKÁKBÓL, MEGBÍZÁSOKBÓL ÉL
6 - alkalmi munkákat, megbízásokat végez
7 - nyugdíj mellett alkalmi munkákat, megbízásokat végez
SAJÁT VÁLLALKOZÁSÁBAN DOLGOZIK
8 - saját vállalkozásában dolgozik
NINCS MUNKÁJA
9 - GYES, GYET (nincs munkahelye)
10 - sorkatona (nincs munkahelye)
11 – munkanélküli
12 - saját jogú (öregségi) nyugdíjas
13 - özvegyi nyugdíjas
14 - leszázalékolt, rokkantnyugdíjas
15 - szociális segélyt kap
16 - jövedelmeiből (nem nyugdíj, nem segély) él
17 - segítő családtag
18 - háztartásbeli
 19 - tanuló
20 - egyéb eltartott

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

84. Mi (volt) az Ön jelenlegi (legutolsó) foglalkozása, beosztása?

…………………………………………….

77 – nem válaszolt 88 - nem vonatkozik rá 99 – nem tudja

PONTOSAN ÍRJA LE ÉS A VÁLASZ ALAPJÁN A HELYSZÍNEN TISZTÁZZA A

BESOROLÁST!
ÖNÁLLÓK, VÁLLALKOZÓK
ALKALMAZOTTAK
(tulajdonos vagy résztulajdonos) (nem a saját vállalkozásában dolgozik)

1 – gazdálkodó (mezőgazdaságban) VEZETŐ: 6 – felső vezető

2 – iparos (termelő tevék-t folyt.) 7–
középszintű vezető
3 – kereskedő
8 – alsó vezető
4 – szolgáltató
9 – közvetl. term.irányító
5 – szellemi szabadfoglalkozású SZELLEMI: 10 – diplomához kötött

11 – egyéb szellemi

FIZIKAI: 12 – szakmunkás

13 – betanított munkás

14 – segédmunkás

15 – szakképzetlen
88 – nem vonatkozik rá

85. Kérem, mondja meg, hogy Ön a már említett fő tevékenysége mellett dolgozik-e még
…

Igen Nem NV NT

a. Egyéni vállalkozóként? 1 2 7 9

b. Társas vállalkozás tagjaként? 1 2 7 9

c. Teljes állású alkalmazottként 1 2 7 9

d. Másod- mellékállásban? 1 2 7 9

e. Megbízásos jogviszonyban? 1 2 7 9

f. Valamilyen más formában dolgozva 1 2 7 9

jut-e mellékkeresethez?
86. Az Ön családja - Önnel együtt - összesen kb. hány forintból gazdálkodik egy átlagos
hónapban?
Kb. ……………. forintból

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

87. Ebből hány ember megélhetését kell biztosítani?

……… emberét

77 – nem válaszolt 99 – nem tudja

88. Mire számít Ön, hogy az elkövetkező néhány évben Önnek és családjának az
életszínvonala ...
4 – számottevően javulni fog
3 – mérsékelten ugyan, de javulni fog
2 – a jelenlegihez hasonló lesz
1 – inkább romlani fog

7 – nem válaszolt 9 – nem tudja

Köszönjük válaszait !
 Kérdezés befejezése: (vissza)

2002. ............... hónap ................ nap ............ óra ............. perckor

Kérdezőbiztos: (ezt ne kérdezze, csak jelölje !) (vissza)

89. A kérdezett neme:

1 – férfi
2 – nő

90. Milyen jellegű épületben van a lakás, s milyen az épület állaga?

Az épület állaga
Rossz „Köze- Jó
állagú pes, állagú
1 átlagos” 3
Az épület jellege
2
1 – önálló családi ház 1 2 3
2 – többlakásos családi ház 1 2 3
3 – sorház, társasház 1 2 3
4 – városi földszintes házsorban lévő épület 1 2 3
5 – városi emeletes tömbház 1 2 3
4 – panel épület 1 2 3
5 – egyéb, éspedig: …………………………. 1 2 3
9 – nem tudja megítélni 1 2 3
6 – a kérdezés nem a lakáson történt TOVÁBB A 93 sz.
KÉRDÉSRE

91. Milyen a lakás állaga?

3 - jó
2 - átlagos
1 – rossz

8 - nem vonatkozik rá

92. Milyen a lakás berendezése

1 - értékes, főleg "patinás" berendezés
2 - értékes, főleg "modern" berendezés
3 - átlagos
4 - szegényes
5 - másmilyen, éspedig: ....................................................
9 - nem tudom eldönteni

88 - nem vonatkozik rá

93. A kérdezett roma származású volt-e? (vissza)

0 - nem
1 - igen
9 - nem tudom eldönteni
94. Mennyire volt könnyű vagy nehéz megnyerni a válaszadásra a kérdezettet?

nagyon nehéz volt

nagyon könnyű volt
1 2 3
4 5

95. A kérdezett mennyire volt együttműködő a kérdezés során?

minimálisan
maximálisan
1 2 3
4 5

96. Bármi egyéb, amit a kérdőív felvételével kapcsolatban fontosnak tart elmondani:
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
……………

Köszönjük a munkáját !
Címlisták

sorsz. vezetéknév utónév1 utónév2 irsz. utcanév ház.sz szül.év

ALSÓVÁROSI
1. VALAKI KATALIN ZSUZSANNA 6701 FFÖLDEK 107 . 1972
2. VALASZADÓ ISTVÁN 6710 BAZSALIKOM UTCA 3 . 1955
4. KERDEZETT-KISS KÁROLY 6710 BAZSALIKOM UTCA 26 . 1954
5. TÁVOLLÉVŐ-SZABÓ LAJOS 6710 EGYENLŐSÉG UTCA 8 . 1953
7. VÁLASZMEGTAGADÓ LAJOS 6710 ERDEI FERENC UTCA 17 . 1962
8. BÁLFI BERNADETT 6710 ERDEI FERENC UTCA 18 . 1974
9. JOBBSZOMSZÉD LÁSZLÓ 6710 ERDEI FERENC UTCA 26 . 1962
10. KEDVES JÓZSEFNÉ 6710 ERDEI FERENC UTCA 32 . 1935
Válaszlap-füzet

Laslie-kulcs
(Vissza)

Adminisztráció

Főcím-pótcím regisztrációs adatlap

 FŐCÍM-PÓTCÍM REGISZTRÁCIÓS ADATLAP
SZEGED 2002

KÉRDEZŐBIZTOS NEVE:…………………………………………….................
AZONOSÍTÓ SZÁMA:

1. FÖCÍM AZ ADATFELVÉTEL A FŐCÍMEN

1. PÓTCÍM AZ ADATFELVÉTEL A PÓTCÍMEN
SIKERESEN MEGTÖRTÉNT. SIKERESEN MEGTÖRTÉNT.
FŐCÍMSZÁM: KIESETT
…………………………………… FŐCÍMSZÁM: …………………………………
……. ……
aláírás aláírás
PÓTCÍMSZÁM:
AZ ADATFELVÉTEL AZ ALÁBBI OKBÓL AZ ADATFELVÉTEL AZ ALÁBBI OKBÓL
MEGHIÚSULT: ISMÉTELTEN MEGHIÚSULT:
…………………………………… …..
……… …………………………………
aláírás …
aláírás
NÉV 1 - válaszképtelen NÉV 1 - válaszképtelen
2 - teljes válaszmegtagadó 2 - teljes válaszmegtagadó
CÍM: 3.- be nem fejezett kérdőív CÍM: 3.- be nem fejezett kérdőív
KÉRDŐÍV SORSZÁMA: 4 - ideiglenesen távol KÉRDŐÍV SORSZÁMA: 4 - ideiglenesen távol
5 - elköltözött 5 - elköltözött
FELKERESÉSEK IDEJE: 6 - a cím/név nem létezik FELKERESÉSEK IDEJE: 6 - a cím/név nem létezik
1. hó nap óra perc S 7- meghalt 1. hó nap óra perc S 7- meghalt
8 - háromszori megkeresés 8 - háromszori megkeresés
NS 9 - egyéb NS 9 - egyéb
2. hó nap óra perc S 2. hó nap óra perc S
NS NS
3. hó nap óra perc S 3. hó nap óra perc S
NS NS

Megjegyzés: Megjegyzés:
2. FÖCÍM AZ ADATFELVÉTEL A FŐCÍMEN
2. PÓTCÍM AZ ADATFELVÉTEL A PÓTCÍMEN
SIKERESEN MEGTÖRTÉNT. SIKERESEN MEGTÖRTÉNT.
KIESETT
…………………………………… FŐCÍMSZÁM: …………………………………
……. ……
aláírás aláírás
PÓTCÍMSZÁM:
AZ ADATFELVÉTEL AZ ALÁBBI OKBÓL AZ ADATFELVÉTEL AZ ALÁBBI
MEGHIÚSULT: OKBÓL ISMÉTELTEN MEGHIÚSULT:
…………………………………… …..
……… …………………………………
aláírás aláírás
NÉV 1 - válaszképtelen NÉV 1 - válaszképtelen
2 - teljes válaszmegtagadó 2 - teljes válaszmegtagadó
CÍM: 3.- be nem fejezett kérdőív CÍM: 3.- be nem fejezett kérdőív
KÉRDŐÍV SORSZÁMA: 4 - ideiglenesen távol KÉRDŐÍV SORSZÁMA: 4 - ideiglenesen távol
5 - elköltözött 5 - elköltözött
FELKERESÉSEK IDEJE: 6 - a cím/név nem létezik FELKERESÉSEK IDEJE: 6 - a cím/név nem létezik
1. hó nap óra perc S 7- meghalt 1. hó nap óra perc S 7- meghalt
8 - háromszori megkeresés 8 - háromszori megkeresés
NS 9 - egyéb NS 9 - egyéb
2. hó nap óra perc S 2. hó nap óra perc S
NS NS
3. hó nap óra perc S 3. hó nap óra perc S
NS NS
Megjegyzés: Megjegyzés:

Instrukciók a ”főcím-pótcím regisztrációs adatlap” kitöltéséhez

1. Az adatlap az adatfelvétel során felkeresett címek regisztrálására szolgál. Erre azért van szükség,
hogy a kérdezőbiztos rögzíteni tudja az általa felkeresett főcímeket, ill. pótcímeket, és könyvelje a
lekérdezett kérdőívek sorszámát a megfelelő helyen. A helyesen kitöltött adatlap jelentősen
megkönnyíti az adatrögzítési hibák javítását, és az ellenőrzés során esetlegesen fellépő
félreértések tisztázását.

2. A főcím-pótcím regisztrációs adatlap mindig legyen nálunk az adatfelvételkor, de a kérdőívektől

elkülönítetten kezeljük!

3. A lekérdezés megtörténte után azonnal töltsük ki, DE NE A KÉRDEZETT ELŐTT, mivel az

adatlapon a kérdezett neve és címe is szerepel a kérdőív sorszáma mellett, így az személyre
szólóan beazonosítható, és joggal érhet bennünket az etikátlanság vélelmezése! Az ellenőrzés
megtörténte után, az adatrögzítés előtt ezeket a regisztrációs lapokat megsemmisítjük, így a
rögzített adatok nem lesznek az adatbázisunkban beazonosíthatóak.

4. A főcím-pótcím regisztrációs adatlapokat tehát SZIGORÚAN BIZALMASAN KELL KEZELNÜNK!

EL NEM VESZÍTHETJÜK, A KUTATÁSBAN RÉSZT NEM VEVŐ SZEMÉLYNEK NEM ADHATJUK
ÁT! Az adatfelvétel lezárulta után pontosan kitöltve át kell adni a csoportvezetőnek! A
csoportvezetők az adatlapokkal szigorú elszámolással tartoznak a kutatásvezető felé! A
HELYTELENÜL KITÖLTÖTT VAGY NEM MEGFELELŐEN KEZELT ADATLAPOK HIBAPONTOT
JELENTENEK!

5. Az adatlap 12 főcím- és (esetleg) pótcím regisztrálására készült!

6. A bal oldali táblázatok kizárólag a főcímek regisztrálására, a jobb oldaliak kizárólag a pótcímek
regisztrálására szolgálnak!

7. A PÓTCÍMOLDALT SOHA NE TÖLTSÜK KI ELŐRE, hiszen nem tudhatjuk, hogy mi fog történni a
kapott pótcímen, lehet, hogy ott sem sikerül a lekérdezés valamilyen okból kifolyólag és újabb
pótcímet kell kérnünk!

8. A FŐCÍM MELLETTI PÓTCÍMOLDALRA CSAK AZT A PÓTCÍMET VEZESSÜK FEL, AHOL A

LEKÉRDEZÉS VÉGRE SIKERESEN MEGTÖRTÉNT, ÉS AHHOZ A FŐCÍMTÁBLÁZATHOZ
ÍRJUK, AMI HELYETT A PÓTCÍMET VETTÜK!

9. Abban az esetben, ha már a pótcím pótcímét kell vennünk a kiesett pótcímek címkártyánkon
szereplő számait a megkeresések sorrendjében írjük be a pótcímoldal „megjegyzés” rovatába
10. Ideális esetben tehát a jobb oldali táblázatok kitöltetlenül maradnak! Ez azt jelenti, hogy minden
főcímen történt adatfelvétel sikeres volt.

11. A főcímtáblázat bal felső sarkába beírjuk a címkártyánkon található főcím számát! A tőle jobbra
eső rublikába aláírásunkkal igazoljuk, hogy az adatfelvétel sikeresen megtörtént!

12. A megkeresések időpontjait, hónap, nap, óra, perc pontossággal lentebb regisztráljuk a főcímoldal
rovatában. Ide írjuk be a kérdezett nevét és címét is!
 13. Ha esetleg a főcímet nem tudjuk lekérdezni, az erre szolgáló rovatban bekarikázzuk a sikertelen
adatfelvétel okát!
14. Ha a felsorolt kilenc lehetőség mellett egyéb okai vannak a sikertelen adatfelvételnek, az „egyéb”
kategória megjelölése mellett a „megjegyzés” rovatba röviden beírjuk az „egyéb okot”.

15. A sikertelen adatfelvételt is aláírásunkkal igazoljuk a megfelelő rovatban!

16. A PÓTCÍMOLDAL kitöltését ugyanúgy végezzük, mint a főcímoldalét DE CSAK AKKOR TÖLTJÜK
KI, HA PÓTCÍMET KELL VENNÜNK!

17. AMELYIK FŐCÍM HELYETT VETTÜK A PÓTCÍMET, AMELLÉ A FŐCÍM MELLÉ ÍRJUK!!!

Csoportvezetők

Instrukciók a „kérdezőbiztosok elszámolási adatlapja”kitöltéséhez

1. Az elmúlt évek adatfelvételeinek tapasztalatai alapján szükségét láttuk annak, hogy a

csoportvezetők irányító munkáját könnyítő szándékkal, az egyéni teljesítmények
regisztrálására szolgáló adatlapot készítsünk.

2. Ezen az adatlapon a csoportvezetőknek lehetőségük van arra, hogy a csoportjukban dolgozó,

alsóbb éves hallgatók adatfelvételi munkáját naplószerűen regisztrálják, az estleges helytelen
adatkezelést (címlista, főcím-pótcím regisztrációs adatlap elvesztése stb.),
határidőmulasztásokat az adatfelvételi munka jobbá tétele érdekében hibapontokkal
szankcionálják.

3. Minden csoportvezetőnek annyi adatlapot kell folyamatosan vezetnie, ahány tagú a csoportja.
(A csoportvezetők adatlapjának kitöltése a kutatásvezető feladata.)

4. A „kérdezőbiztosok elszámolási adatlapját” tehát a csoportvezetőnek kell kitöltenie, és

folyamatosan vezetnie az adatfelvétel ideje alatt!

5. Amikor a csoporttagok kérdőívet adnak át, mindig esetben azonnal regisztráljuk az adatlapon!

6. A kitöltött adatlapokat a kérdőívek leadásakor mindig vigyük magunkkal, a kutatásvezetőhöz!

7. A csoport tagjai minden segédeszközzel és kérdőívvel a csoportvezetőnek tartoznak

elszámolni! A csoportvezetők, pedig a csoport tagjainak kiadott összes segédeszközzel és
kérdőívvel a kutatásvezető felé tartoznak elszámolással!

8. A gyenge csoportmunkából, a segédeszközök helytelen kezeléséből származó hibapontokat,

valamint adatfelvételi szakszerűtlenségekből származó esetleges hibapontokat a „Csoportban
nyújtott teljesítmény hibapontjai” rovatban lehet 0-3-ig regisztrálni a megfelelő érték
bekarikázásával.

9. A leadási határidő elmulasztását a késedelmesen leadott kérdőívek sorszáma mellett kell

jelölni! Ide kell beírni, hogy a kérdezőbiztos az adott kérdőívet, hány nap késéssel adta le a
csoportvezetőnek.

10. FIGYELEM! A kutatásvezető által megadott leadási határidőkre (okt. 29. 8:00-12:00, és nov.
05. 8:00-12:00) a csoportvezetőknek kell leadniuk a saját csoportjuk által elkészített
kérdőíveket! Ez azt jelenti, hogy a csoportvezetőnek már a leadási határidők előtt össze kell
gyűjtenie a csoportban elkészült megszabott kérdőívmennyiséget, azt át kell néznie, és
pontosan, sorszámmal ellátva stb. kell leadni a kutatásvezetőnek!

11. Ezért a csoportban dolgozó kérdezőbiztosok számára a csoportvezető határozza meg a

leadási határidőket!
12. A csoportvezetők munkáját a kutatásvezető értékeli! Érdemes tehát pontosan vezetni a
kérdezőbiztosok elszámolási adatlapját, hogy a csoportban nyújtott esetleges gyenge egyéni
teljesítmény személyre szólóan kimutatható legyen, és annak következtében ne a
csoportvezető szenvedjen hátrányt!
 Szegedi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék

’SZEGED STUDIES’ 2002

Név: Csoportszám:
Azonosító:
Kérdezőbiztosok elszámolási adatlapja
Leadási
KÉSZ KÉRDŐÍVEK LEADÁSI határidő Csop.vez
SORSZÁM:
DÁTUMAI: túllépése aláírása:
(nap)
1. 2002.……………………………
2. 2002. ……………………………
3. 2002. ……………………………
4. 2002. ……………………………
5. 2002. ……………………………
6. 2002. ……………………………
7. 2002. ……………………………
8. 2002. ……………………………
9. 2002. ……………………………
10. 2002. ……………………………
11. 2002. ……………………………
12. 2002. ……………………………
Csoportban nyújtott teljesítmény
0 1 2 3
hibapontjai:
DOKUMENTUMOK LEADÁSI Csop.vez
Átvétel dátuma:
DÁTUMA: igazolása:
1. Címlista:
2. Főcímcím- pótcím
regisztrációs adatlap:
3. Megbízólevél:
4. Kitűző:
 Szegedi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék

’SZEGED STUDIES’ 2002

Csoportvezet
Csoportszám:
ő:
Azonosító
:

Csoportvezetők elszámolási adatlapja

KÉSZ KÉRDŐÍVEK LEADÁSI Hibapont

DB: SORSZÁM: Kut.vez:
DÁTUMAI: :
2001. október 29.

2002. november 05.

ÖSSZESEN:
DOKUMENTUMOK LEADÁSI
DB: Átvétel dátuma: Hibapont Kut.vez.
DÁTUMA:
5. Címlista:
6. Főcím-pótcímregisztrációs
adatlap
7. Megbízólevél:
8. Kitűző:
9. Csoportbeosztás: