A pedagógus életpálya-modell
Vélemény
Tanárképzés
Jó ötletnek tartom az alkalmassági vizsgát. Nem kell olyan emberekre költeni, akiről messze
lerí, hogy csak azért jelentkezett tanárképzésre, mert máshova nem vették föl.
Dicsérni tudnám, ha a Bolognai rendszerből kivennék a pedagógus képzést, hiszen egy BSC
fokozattal még elhelyezkedni sem lehet iskolában.
A 6 éves képzésre nincs szükség. Eddig is elég volt 5 év, a tanárok be tudtak illeszkedni az
iskolák életébe. Nincs arra szükség, hogy az egyetemek mindenféle mondva csinált indokkal
még bent tartsák a hallgatókat. Ez pénz kidobás. Adjanak forrást az iskolának pl.
mentorálasra, képzésekre. Olyanok foglalkozzanak a jelöltekkel, aki az iskola közelében
vannak. Az iskolában lehet megtanulni a szakmát. Vonjuk ki a rendszerből a rengeteg
„szakértőt”, trénert, tanácsadót, akikre nincs szükség. Az iskolák tudják, hogy mi kell nekik.
Természetesen nagy szükség van a felügyeleti rendszerre, a rendszeres ellenőrzésekre, de ha
van egy világos követelmény rendszer, akkor működnek a folyamatok..
Minősítő eljárás.
Gyakornoki időszak
Nagyon tetszik, hogy aki második alkalommal sem megy át a minősítő vizsgán, az nem lehet
tanár. A többi részlettel egyet értek.
2
Pedagógus szakvizsga
Nagyon jónak találom, hogy csak megfelelő intézményben és 4 félév alatt lehet megszerezni.
Elég volt az egy éves gyors talpalókból. Pénzkidobásnál többet nem értek.
Végre differenciál a rendszer a végzett munka alapján. Nem mindegy, hogy egy falusi kicsi
iskola igazgatója valaki, vagy egy mamut intézményben (2-3 ezer tanuló, több száz tanár)
szervezi a munkát. A tanár kollégák munkája sem egyenértékű egy gimnáziumban, illetve egy
szakiskolában, ahol 30%-ot is elérhet az SNI-s tanulók aránya. Igenis, ezeknek az embereknek
több pénzt kell adni, mert nehezebb a munkájuk.
Nem szerencsés viszont az eddigi pótlékok elvonása (pl. számítás technikai pótlék).
Ágoston Tibor
igazgató
közoktatási szakértő