A magyar kormányzat
kisebbségpolitikájában
alkalmazott jogi eszközök
nem szándékolt
következményei
Mûhelytanulmány 12.
A magyar kormányzat
kisebbségpolitikájában
alkalmazott jogi eszközök nem
szándékolt következményei
Mûhelytanulmány 12.
Budapest, 2005.
Tartalomjegyzék
Bevezető áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Idegenrendészeti alapkérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A külföldi mint jogi kategória . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Az idegenrendészeti ügyekben eljáró hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Az esettanulmányok feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Gyakorlati javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
A közigazgatási eljárás alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Az alkotmányos panaszjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Általános irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Előretekintő összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
1. Sz. Melléklet - fontosabb jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
2. Sz. Melléklet - idegenrendészeti eljárások díja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
3. Sz. Melléklet - a kérdőív kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Bevezető áttekintés
Mindenekelőtt tehát azt szükséges tisztázni, hogy a számunkra relevanciával bíró tör-
vények kit sorolnak a külföldi kategóriába. Így megállapíthatjuk2, hogy külföldinek
tekintendő mindenki, aki nem tudja személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy állampolgá-
ri bizonyítvánnyal igazolni, hogy magyar állampolgár. Valamint a külföldi személynek
jellemzője még, hogy nincs az ország területén bejelentett lakóhelye. Az idegenrendé-
szeti törvény szerint eljárásjogi szempontból a hontalan is külföldinek minősül. Általá-
nos szabály, hogy külföldi útlevéllel, vagy annak hiányában a magyar hatóság által ki-
állított személyazonosításra alkalmas egyéb okmánnyal igazolja kilétét, állampolgár-
ságát. Ha ez kétséges, úgy
a) a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala megállapítja,
hogy valaki magyar állampolgár-e3, illetve
b) a vélt állampolgárság szerinti külképviselet a konzuli egyezmények keretében
nyilatkozik arról, hogy az illető saját állampolgára-e.
2 Lásd az idegenrendészeti törvényt, vagyis a 2001. évi XXXIX. törvényt a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról 2. § (1)-(4)
3 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról. 12. § Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a
nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, to-
vábbá más hatóság, illetőleg állami szerv megkeresésére a belügyminiszter megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságá-
nak fennállását, megszűnését, vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.
A bevándoroltat.
Az ideiglenes tartózkodási igazolással bírót.
A kivételes bánásmódban részesülőt.
Az illegális külföldit.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedig
megkülönböztet:
– magyar igazolvánnyal rendelkező, valamint
– hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező külföldit.
A tanulmány igyekszik szem előtt tartani a Magyarország 2004. május 1-jei Euró-
pai Unióhoz történt csatlakozása után bekövetkezett helyzetváltozást. Figyelembe ve-
szi továbbá az integráció nem statikus, hanem dinamikus, állandóan alakuló és válto-
zó voltát. Ennek következtében állt elő az az állapot, hogy a környező országokban élő
magyarság, bár a fentiekből láttuk, hogy egységes a külföldi jogi kategória értelmé-
ben, mégis három eltérő csoportba sorolható, vagyis háromfajta „elbánásban” része-
sülhet az anyaország részéről. E három kategória:
9 Az ellátás költségeit utólag az a biztosító fedezi, amelyiknél az EGT-állampolgár ténylegesen biztosítva van, ezért a tartózko-
dási engedély igazolvány kiállításához vagy meghosszabbításához be kell mutatni a biztosítási jogviszony fennállását igazo-
ló okiratot, vagy az E-111 sz. formanyomtatványt.
10 Az EGT-állampolgárok részére 2004. május 1-je előtt kiadott tartózkodási vízum és tartózkodási engedély érvényességi idejé-
nek lejártáig felhasználható, így az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítását csak a tartózkodási vízum, vagy a tartóz-
kodási engedély érvényességi idejének lejártakor kell kérni. Tekintettel azonban arra, hogy az EGT-állampolgár 2004. május
1-jétől jogosult az EGT tartózkodási engedélyre, lehetősége van arra, hogy az előzőekben ismertetett módon tartózkodási en-
gedélye, illetve tartózkodási vízuma érvényességi ideje alatt is kérje az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítását.
A vízum egyszeri, kétszeri vagy többszöri utazásra adható ki. A vízum kiadására
irányuló eljárás – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – díjköteles,
melynek mértékét a vízum típusához igazodóan külön jogszabály állapítja meg.
A kérelem benyújtásakor kell nyilatkozni arról, hogy a külföldi milyen célból kíván
a Magyar Köztársaságba beutazni. Ennek megfelelően a vízum lehet „A”, „B” vagy „C”
típusú vízum.
A vízum kiadására irányuló eljárás díjköteles (50 EUR), amelyet forintban, illetve
a kérelem előterjesztésének helye szerinti államban szokásos más konvertibilis valu-
tában is meg lehet fizetni.
A vízum érvényességi idejét a kiállítása napjától kell számítani, és a vízum érvé-
nyességi ideje nem hosszabbítható meg. Ha a külföldi tanulmányok folytatása céljá-
ból továbbra is Magyarországon szeretne maradni, legkésőbb 15 nappal a jogszerű
tartózkodás megszűnése előtt kérheti a tartózkodási engedély kiállítását a BM Beván-
dorlási és Állampolgársági Hivatal magyarországi szálláshelye szerint illetékes ügyfél-
szolgálati irodájánál vagy regionális igazgatóságánál.
A vízum kiadására irányuló eljárás díjköteles (50 EUR), amelyet forintban, illetve
a kérelem előterjesztésének helye szerinti államban szokásos más konvertibilis valu-
tában is meg lehet fizetni.
12. A meghívólevél
1. Honosítás
2. Visszahonosítás
3. A honosítás és a visszahonosítás közös szabályai
4. A magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat
5. Állampolgársági bizonyítvány iránti kérelem
1. A honosítás
2. A visszahonosítás
13 A 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon tehető meg a kérelem.
• magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt;
• nem magyar állampolgár (soha nem volt magyar állampolgár).
14 A 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon tehető meg a kérelem.
A statisztikai adatokból jól látható, hogy évről évre növekvő tendenciát mutat a kérel-
mek száma. Az is jól megfigyelhető, hogy míg az elutasítottak nagyságrendileg azonos
arányokat mutatnak 1997-től 2002-ig, a megadott engedélyek száma mintegy egyhar-
maddal növekedett. Figyelemre méltó az egyéb kategória növekedési aránya. Valószínű-
síthetően ők nem magyar anyanyelvűekként kértek tartózkodási engedélyt. Továbbá ér-
demes felfigyelni az állampolgárság szerinti adatokra, amelyek viszont magyar nemzeti-
ségűeket sejtetnek, mert Romániából és Ukrajnából fokozatos emelkedés tapasztalható,
míg Jugoszlávia és Szlovákia állampolgárai megközelítőleg azonos arányban kértek tar-
tózkodási engedélyt a vizsgált időszakban. Ez a szülőföld elhagyásának ideiglenes emel-
kedését jelenti; azt, hogy milyen céllal történik ez, a következő táblázat szemlélteti.
Itt a munkavállalók számának emelkedése tűnik fel első pillantásra, más kategó-
riákban nincs jelentős változás.
15 Mindegyik táblázatunk forrása: http://www.bmbah.hu/statisztikak.php?id=7
A benyújtott bevándorlási kérelmek és 2002-tõl letelepedési kérelmek
számának alakulása 1997–2002 között
A magyar állampolgárság megszerzése 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Honosított, visszahonosított személyek száma 8 391 6 203 6 066 7 538 5 934 3 890 5 579
Elutasított kérelmezõk száma 1 030 466 417 385 554 468 502
Összesen 9 421 6 669 6 483 7 923 6 488 4 358 6 081
Állampolgárság Százalék
Román 61,2
Jugoszláv 16,7
Ukrán 10,6
Egyéb európai 5,6
Európán kívüli 4,8
hontalan 1,1
Az esettanulmányok feldolgozása
„A kérdőív kitöltése során is tapasztalom magamon, hogy még leírva sem szívesen
osztom meg kellemetlen tapasztalataimat, és ezzel bizonyára nem vagyok egyedül.”
„Nehéz volt megszoknom az itteni mentalitást, illetve a mai napig sem tudtam
megszokni. Ez időnként lelkileg megterhelő. Nehéz magyarnak lenni Vajdaságban,
de nem könnyebb vajdasági magyarnak lenni az anyaországban.”
Feltettünk egy olyan kérdést, amely az emberekkel való találkozás pozitív, illet-
ve negatív tapasztalataira volt kíváncsi. Itt többnyire olyan válaszok érkeztek, amelyek
a magyarországi lakosok alapvető hozzáállását jellemzik. Ha ezek a hozzáállások
nem is általánosíthatóak, mindenképpen figyelemre méltó az, hogy a válaszolók több-
ségének túlnyomórészt negatív tapasztalatai vannak ezen a területen. Egybecsengő
véleménye a válaszolóknak, hogy az anyaországbeliek nagyon kis mértékben tájéko-
zottak a határon túli magyarok helyzetéről, életkörülményeiről.
A MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS
• A beadandó dokumentumok fajtáiról nincs kielégítő tájékoztató. Sem írásban,
sem kifüggessztve nem áll rendelkezésre olyan szórólap vagy tájékoztató pla-
kát, amely az eligazodást segítené.
• Vannak iratok, amelyeket ki lehet váltani, mintegy helyettesíthetők. Nem egyér-
telmű ezen iratok listája (pl. egy lakásban lakó több külföldi állampolgárnak
elég egy földtulajdoni lapot beadni lakcíme igazolására, és nem kell mindegyi-
kőjüknek ezt külön-külön megtenni).
• Különböző igazolások magyar nyelvre való lefordításának problémája (pl. az
otthon elvégzett orvosi vizsgálatok igazolásai, amelyek megkönnyítik a magyar-
országi szakvizsgálatokat, ill. az ezekről készült hivatalos fordítások nem kielé-
gítők, elfogadásuk bizonytalan; ez azt jelenti, hogy van ügyfél, akinél ezt elfo-
gadják és van, akinél nem).
AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA
• Az ügyintézés rendszere az ügyfél számára első látásra nehezen áttekinthető,
működési mechanizmusa túlontúl körülményesnek tűnik.
• Az ügyfélfogadás módja, ügyfelekkel való bánásmód kívánnivalót hagy maga
után.
• Várakozás és várakoztatás, mely órákat vesz igénybe, több szinten ismétlődik
(pl. külön kell folyamodni általános felvilágosításért a beadandó dokumentu-
mokról, majd a formanyomtatványok megszerzéséért, és az iratok beadásáért,
ill. hiánypótlásért).
• A hatóság és az ügyfelek között hiányos az információáramlás, valamint sokszor
nem egyértelmű, az egyik ügyintéző felvilágosítása ellentmond a másikénak.
• A szükséges igazolások megszerzése és a vizsgálatok több helyszínen való
megjelenésre köteleznek.
A MEGFELELŐ INDOKLÁS
• A megfelelő tájékoztatás hiányában és az információszerzés akadályai miatt az
ügyfelek nem kapnak kielégítő magyarázatot beadványaik elutasítására.
• Amikor hiánypótlás szükséges, előfordul, hogy nem közlik pontosan, melyek a
pótolandó iratok, illetve azoknak milyen forma felel meg.
• Előfordult iratok – ügyfelek szerint – indokolatlan nem átvétele.
A felmérésben feltettünk egy olyan kérdést is, amely a saját tájékozódásra vo-
natkozott, vagyis arra, hogy a Magyarországon munkát kereső, tanulmányokat folytat-
ni kívánó ügyfél tájékozódik-e ügyvitelének alapvető elemeiről. A kérdésre adott vála-
szok meglehetősen különbözőek voltak, és eltérőek a tájékozódást illetően. Legtöb-
ben a személyes kapcsolatok és tapasztalatok felkutatását tartották legmegbízha-
tóbbnak. A Bevándorlási Hivataltól kért segítség is nagy szerepet játszott, bár ennek
konkrét formáit csak az egyes ügyintézőkkel történt hivatalos találkozók során tették
meg. S az itt tapasztalt bizonytalanságokat a választ adók közül csaknem mindannyi-
an kiemelték (pl. gyakran a hivatalban sem tudták a pontos követelményeket elmon-
dani, vagy azok már hatályon kívül kerültek, amikorra sikerült teljesíteni őket). Voltak,
akik a média segítségével próbáltak többet megtudni, de például senki nem említette
a megkérdezettek közül a világhálón található információs forrásokat. Ennek termé-
szetesen legfőképpen anyagi okai lehetnek, illetve ezen információforrás nem kellő
áramoltatása. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy saját tapasztalataink szerint ez a
fajta tájékoztatás a leginkább megszervezett és legszélesebb körű. A hivatal honlap-
ján viszonylag jól el lehet igazodni, és letölthetőek alapvető dokumentumok. Itt a fő
problémát egyszerűen az okozza, hogy akik bevándorlási ügyeik intézésére szorul-
nak, nincsenek olyan helyzetben, hogy ezt igénybe vegyék. Vagy azért, mert nem tud-
nak róla – és ők vannak többen; vagy mert nincsenek ilyen lehetőségeik.
A ráfordított anyagi eszközöket tekintve az összeg, amit az ügyfél kifizet, attól függő-
en, hogy kizárólag munka, vagy tanulmányi célokkal, illetve letelepedési szándékkal érkezik,
elérheti az 50–150 ezer forintig terjedő összeget. Ez természetesen becsült összeg, amely
évente – bár csökkenő értékben –, de folyamatos kiadást jelent az ügyfelek számára.
A közigazgatási eljárásról jelenleg a többször módosított 1957. évi IV. törvény ren-
delkezik17, amely az államigazgatási eljárás általános szabályairól címet viseli, és a
törvény egységesen az államigazgatási eljárás fogalmat használja. Az alapelveket a 2.
§ fogalmazza meg:
16 Az államigazgatási eljárás általános szabályairól az 1957. évi IV. törvény rendelkezik. Módosította, és egységes szövegét
megállapította az 1981. évi I. törvény. A közigazgatás és/vagy államigazgatás szóhasználati terminológiájának különbözősé-
geire itt nincs mód kitérni, de megjelöljük a jogszabályt és vonatkozási helyet, amely ezt a kérdést jogilag rendezi. Az 1992.
évi XXII. törvény 72. § (4) bekezdésének a) pontja értelmében: Ahol jogszabály államigazgatási szervet említ, ott közigazga-
tási szervet kell érteni.
17 Szükséges itt egy lábjegyzet erejéig az 1957. évi államigazgatási eljárásról szóló jogszabályt felváltó a közigazgatási ható-
sági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló kódexről szólnunk. A 2005 derekán hatályba lépő törvény célja
elsősorban az, hogy erősítse a közigazgatás szolgáltató jellegét és csökkentse az ügyfeleknek az eljárásból fakadó terheit.
Az új törvény a hivatalok feladatává teszi az ügyintézéshez szükséges szakhatósági igazolások beszerzését. Az ügyfelet érte-
síteni kell az ügyintézés menetéről, és egyetlen hivatal sem kérhet olyan adatot, amely szerepel a hatósági nyilvántartásban.
Az új jogszabály hangsúlyt fektet az ügyintézési határidők betartására, annak elmulasztása esetén pedig a szervezet vezető-
jével szemben fogalmaz meg szankciókat. Új intézményként jelenik meg a hatósági közvetítő, aki elsősorban nagyszámú ügy-
féllel rendelkező eljárás során tehet javaslatot a lebonyolításra. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a gyorsabb elintézés
érdekében a hatóság ne határozatot hozzon egy ügyben, hanem szerződést kössön az ügyféllel. A törvény megteremti továb-
bá az elektronikus ügyintézés és tájékoztatás széles körű elterjedésének lehetőségét is.
részrehajlás nélkül kell elintézni. Az államigazgatási eljárásban anyanyelvét szóban
és írásban mindenki használhatja. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit
nem érhet hátrány.
(6) Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel és a jogor-
voslat joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen közreműködni.
Mindezek érdekében az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatja.
(7) Az államigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszerű eljárással teljesítik.
18 A csoportosítást Kalas Tibor felosztását tükrözi. Megjelent KALAS Tibor: A közigazgatási eljárásjog elvi, történeti alapjai és
jogintézményei, in. Magyar közigazgatási jog általános rész, szerk.: FICZERE Lajos, Osiris, 1998, 347. o.
Jelen vizsgálatunkban nem cél ezeknek az alapelveknek a tartalmi kifejtése, itt csak
újra hangsúlyozzuk, hogy az alapelvek egy része egymásból levezethető, illetve vissza-
vezethető az Alkotmányban is megfogalmazott alapelvekre. A demokratizmus elvét ki-
fejtve például láthatóvá válik, hogy ebből az alkotmányos alapelvből levezethető a tör-
vény előtti egyenlőség elve, ami a közigazgatási eljárás során a felek egyenjogúságá-
ban valósul meg. Az egyenjogúság elvéből levezethető a nyilatkozattételhez, a jogorvos-
lathoz való jog, az anyanyelv szabad használatához való jog és az eljáró közigazgatási
szerv kitaníttatási kötelezettsége is, amit a törvény az eljáró szerv tájékoztatási kötele-
zettségeként fogalmaz meg. A törvény előtti egyenlőség elvének gyakorlati megvalósu-
lása végső soron nem más, mint ennek a négy alapelvnek a megvalósulása.
Az alkotmányos panaszjog
20 Természetesen az ügyfelek kötelezettségeinek tekintetében is fennáll mindez, viszont vizsgálati tapasztalataink azt mutatják,
hogy elsősorban a jogok tájékoztatása területén találkozunk hiányosságokkal e téren.
Az Alkotmány 64. §-a által biztosított panaszjog nem kizárólag a panasz benyúj-
tásához való jogot jelenti. A panaszjogból az eljáró közigazgatási szervre kötelezett-
ségek hárulnak. Az Alkotmányban biztosított panaszjog tényleges érvényesüléséhez
elengedhetetlenül fontos, hogy az érintett szerv az eljárására vonatkozó jogszabályi
előírásokat betartsa, az előírt határidőkön belül kivizsgálja a beadványt.21
Az 1993. évi LIX. törvény Magyarországon is létrehozta a skandináv országokból
származó ombudsman intézményét. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai
igen széles hatáskört kaptak a közigazgatással szemben az állampolgárok törvényes
érdekeinek védelmére. Így például bárki fordulhat az országgyűlési biztoshoz, ha
megítélése szerint valamely hatóság, például:
• a közigazgatási feladatot ellátó szerv;
• a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv;
• fegyveres erők, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálat;
• a nyomozó hatóságok stb.
eljárása22, ennek során hozott határozata, vagy intézkedéseinek elmulasztása kö-
vetkeztében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvet-
len veszélye áll fenn.
Általános irányelvek
21 Forrás: http://www.obh.hu/allam/1999/3_9egyeb.htm
22 Itt kifejezetten a tárgyunkat érintő kérdésekre szorítkozhatunk csak.
Világossá, áttekinthetővé és az érintettek számára hozzáférhetővé kell ten-
ni az idegenrendészeti jogszabályoknak az ügyfelekre, így kifejezetten a határon túli
magyarokra is, vonatkozó és őket kifejezetten érintő részét.
hető cél a kormányzat számára. Ahol viszont tulajdonképpen nem történt jelentős
kedvezményesítés, az a tartózkodás engedélyezési eljárása.
Az uniós integráció mellett való elköteleződés olyan következményekkel jár, hogy al-
kalmazkodni kell ahhoz a kerethez, amelyet az biztosít a jogi szabályozás számára.
Pontosabban ez azt jelenti, hogy eljárásjogi értelemben e szabályok és e szabályozás
kötött. Tehát meg van határozva az, hogy egy vízumigénylő lapon milyen konkrét kér-
désekre kell a kérelmezőnek válaszolnia. A szabályozás ilyen természete tehát csak
anyagi jogi téren, kedvezmények megadásával, bővítésével egyensúlyozható ki.
Az eljárás finomításai
24 2004. április 21-től a BM BÁH – kísérleti jelleggel – bevezette az online (internetes) időpont-foglalási rendszert, amellyel tartóz-
kodási engedély, valamint meghívólevél ügyekben konkrét ügyfélfogadási időpontra jelentkezhet be az ügyfél
(http://www.bmbah.hu/reserve.php). Amellett, hogy ez a modern kor elvárásainak megfelelő tájékoztatás, meg kell jegyeznünk,
hogy kizárólag ügyfélfogadási időpont előjegyzésre szolgál. És bár a honlapon igen hasznos információk találhatók az idegen-
rendészeti, állampolgársági, menekültügyi eljárásokra vonatkozóan, mindez nem helyettesítheti a hagyományos tájékoztatást.
nimumok rögzítése. Mert például többször előáll az a helyzet, hogy a magyarorszá-
gi megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket igazolandó, a határon túli magyar di-
ák minden évben bankszámlát nyit, amit pár nap múlva megszüntet, mert a bank-
számla fenntartása számára igen költséges. A bankszámlakivonat a megélhetést nem
bizonyítja egy teljes évre, tehát megkérdőjelezhető az, hogy valóban hasznos-e ilyen
formában a megélhetés igazolását kérni. A hivatalos fordítások monopóliuma az Or-
szágos Fordító és Fordításhitelesítő Irodáé. Természetes az, hogy kell egy egységes
szempont, ami a külföldiekkel való foglalkozás során megjelenik. De meg kell vizsgál-
ni annak a lehetőségét, hogy a más irodák, hivatalos szakfordítók által készített fordí-
tások mennyiben felelhetnek meg annak a szempontnak, amelyet az idegenrendészet
e területen érvényesíteni kíván. Például a beadott szakfordításokat maga a hivatal köz-
vetíthetné ki az OFFI-hoz, amennyiben bizonytalanságai támadnak.
Itt említjük meg azt a gyakorlatot, hogy az idegenrendészeti hatóság egy időszak-
ban kiszállt a Márton Áron Szakkollégiumba, amely a határon túlról érkező magyar
anyanyelvű hallgatók elsődleges szálláshelye, és kifejezetten elősegítette a diákok
ügyintézését. Ez viszont ma nem működik. Érdemes elgondolkozni a lehetőség újra
megteremtésén, és előteremteni hozzá az anyagi, emberi feltételeket.
Olyan javaslat, amely a fenti kategóriákba nem fér bele, mégis az államigazgatás kö-
rébe tartozhat: érdemes volna felülvizsgálni az eljárás költségvonzatait. Ezek az el-
járás egységesítésével, a jobb, teljesebb körű tájékoztatással mindenképp mérsékel-
hetőek lennének. E költségek természetesen nem az eljárási illetékre vonatkoznak,
hanem azokra a többletkiadásokra (utazgatás, munkanapokon való sorban állás, for-
dítások, vizsgálatok költsége stb.), amelyek felmerülnek a jelen szabályozás alatt.
Vizsgálatunk során több olyan kérdés merült fel, amelyik az idegenrendészeti eljárá-
son túlmenően, sőt magán a közigazgatási eljáráson is túl, fogalmazott meg igényt a
nem szándékolt következmények enyhítésére, esetleg jövőbeli elkerülésére.
26 A különböző európai autonómiák adaptálható megoldásai tartoznak ide egyrészről, másrészről pedig azok a diplomáciai esz-
közök, amelyek ennek útját egyengetik.
Előretekintő összegzés
5. Az elindulásban ki, ill. kik segítettek? Hogyan történtek az első lépések? Kivel
beszélt először, kit keresett meg?
e. Egyéb
g. Egyéb észrevétel:
10. Ezek után minősítse az eljáró hatóságok segítőkészségét: 1–6 (1: nagyon
rossz, 6: kiváló) és néhány sorban indokolja a választ:
13. Jelölje meg, hogy Ön szerint melyek azok a legfontosabb körülmények, amelyek
mindenképpen változtatást igényelnének a magyar hatóságok, esetlegesen az
Ön által megismert jogszabályok részéről az ügyintézés megkönnyítéséhez.
14. Hogyan érzi Ön: a magyar állam közigazgatása miként viszonyul a határon tú-
li magyarokhoz? (Bevándorlási Hivatalban, Oktatási Minisztériumban, egyéb
– Ön által megjelölt – intézményben szerzett tapasztalatok.)
15. Ha távlati céljai között további magyarországi tartózkodás szerepel, vagy meg-
van Önben az itteni letelepedés vágya, jelölje meg ennek okait.
17. Ha hazatérése bizonytalan, akkor jelölje meg ennek okait és azt, hogy milyen
körülmények között, vagy milyen körülmények megváltozásával térne vissza
szülőföldjére.