Nyugat

-elmaradott volt a társ.,nem volt polgárság,rossz helyzet

-Hét cimű irodalmi lap előkészitette
-1908.
-szerkesztő:Ignótus Pál,Osvát Ernő,Fenyő

Miksa-pénzügyek,Osvát helyére lép Babits és Móricz.Móricz

szakit a lappal és helyére lép XY.Oszkár.

-1941. Babits halála
-nyugati kultúra,új stilus bevezetése a célja
-legnépszerűbb műfaj a lira:Ady az első nemzedék Lobogója
-3 nemzedék iróit nevelte fel

Ady Endre (1877-1919)

-Érmindszent-Szilágyság
-dzsentri család, anyja paplány
-Nagyvárad-Láda
-művészi öntudatát ébresztgette, Párizs
Budapesti Napló (Kosztolányival rivalizálás)
-feleség: Boncza Berta
-I. Világháború-nem várt tőle semmi jót
-forradalom a lírában
-politikai ideológiai szempontból a polgári forradalmat várta, de nem jött el, ezért eléggé balra
sodródott
-kálvinista (nyers kálvinista): ő is büszke és gőgös volt, küldetés tudat élt benne, messiásnak hitte
magát
-polgári költő, legnagyobb, szimbolista költőnk
-12 kötet
:korai korszakaiból az Új versek 1906-ezzel robbant be a köztudatba
-Vér és arany: modren, szecessziós 1907
-A halottak élén: háborús költészet
-Az utolsó hajó: posthumus
-Verscsoportok szerint próbálják csoportosítani a verseit, egy egy verscsoport egy egy
szimbólum köré van szedve, és ezek nagyon össszekapcsolódnak

Góg és Magóg fia vagyok én…

- emberi, politikai és költői programot hirdet;
- program: fölvállalja a politizálást, modern költő, feudalizmus ellen, ez a harc heroikus lesz
(mégis morál);
- nevek, Verecke (ősi, keleti gyökerek), Dévény (modern, nyugati kultúra) – jelképek, ellentétet
is hordoznak
- Pusztaszer: elmaradottság
- lírai ars poetica
- az első és a második versszak párhuzamos szerkezetű, mindkét versszak kérdéssel zárul. A
sorkezdés is azonos
- az új szó a vers kulcsszava, a költészet megújjítására utal

Új vizeken járok
- haladás a holnap felé, mámor-hajó
- szakítani akar a régivel-a szürkek hegedűse
- felvállalja a jót, de a rosszat is
- a költészetet az élményekből akarja meríteni, nem fordít hátat az életnek
- refrém izgatottság, belénk sujkolja

A magyar Ugar
- a magyar elmaradottság, nemzeti elmaradottság
*ellentétek
- durván fogadták, Ady leköpi a hazát?
- hasonló jelentés: Hortobágy, Tisza-part

Tisza-parton
- Amit Petőfi szépnek látott már idejétmúlt
- a két versszak egymásnak ellentéte

A Hortobágy pétája
- költő-környezet: otthontalanság, idegenség
- a magyar elmaradottság szimbóluma
- a költő kénytelen elfolytani művészetét
- kettős magatartás: leköpi a hazát, de mégis vállalja
- ugar+művészmagányvers
- az ugar a lelkek temetője is
- látomásversek, nagyon provokatívak voltak

Lelekek a pányván
- látomásos tájversek, mintha megmozdulna a táj

Ady nagyszimbolista versei

- csoportosították a szimbólumait
- nagybetűs szavak, amiket szimbólumként kezel, többletjelentéssel bírnak
- legtöbb fogalma mítikus gyökerű, merített a görög mitológiából („A vén Faum üzenete”)
- felhasználta a kun-magyar mondakincset, a mesevilágot, de legfőképpen a Bibliát (Messiás,
Júdás, Veronika-kendő próféták)
- saját alkotású szimbólumai:
1. haladást jelképezők: hajó, csolnak, lovon való haladás, száguldás
2. vegetációs jelképek: ugar, láp, bozót
3. az „özvegy legények” csoportja: Özvegy legények tánca – félbehagyott, éjszaka írt verse

Az ős Kaján
-allegórikus tér és időkezelés
-fontos a Kaján szemlye
-balladás
-örökös, az idő is elvont, kocsmai környezet
-a Kaján a költő ellen tör, mozdulatlanságba akarja kényszeríteni
-a művészetek Apollóni jegyeket és Dionűszoszi jegyeket (irracionalitás) is tartalmaznak
-lehet maga a művészer is, akkor a művészet harcis, és szükség van érzékiségre, az egész testet
foglalkoztató folyamat
-lehet, hogy nem a rossz, hanem, aki bízhat, de csak a képzeletben jelenhet meg
-mit ér az embe, ha magyar?
-mit ér kis nemzet fiának lenni?

Harc a Nagyúrral
-a Nagyúr lehet a lelkiismeret is, de a pénz is, ami mindig is fontos volt és az is lesz
-Az ember a pénz démonával való harca; -balladás

A fekete zongora
-ez minden
-balladás jellegű
-groteszk
-akár bordélyházi környezet
-a sorsunkat magunk alakítjuk, de tőlünk függetlenül is lép, innen a balladaiság és a tragédia

Léda-versek

-1903-1912.ig tartott ez a viszony

-nagypolgári nő, támogatta, Ady eleinte meg volt szeppenve, de a végére már szabadulni akart
-Brüll Adél-Léda- anagramma
-Ady mitizálja Léda személyében a nőt
-titokzatos, de nagyon változatos, máskor tiszta, aztán romlott és bűnös, mint egy uccanő
-a perdita költészet hagyománya-az utcanő-részvéttel, a polgár, aki megveti, az képmutató, mert
a bűnöst látja benne (Moupassan), ez ellen lázadnak, meglátni az utcanőben a bukott nőt és
felemelni
- sokszor ketten együtt szerepelnek a verseiben, szerpeket játszanak-szerepjátszó költészet és
erősen szecessziós

Lédával a bálban:
-balladás vers, szecessziós, halálvers
-groteszk, mert teljesen elhidegülnek, kivülállók,fekete pár.
-ellentétben állnak a báli néppel (diszes ruhák vs. Fekete ruha)
-mintha élőhalottak lennének-a szerelem halála vagy az elégdetlenség,hogy felvállalják
viszonyukat

Léda a hajón:
-ellentét: öröm vs. csalódottság
-érzelmeket örökit meg
-a szerelmi beteljesedéstől rettegő költő riadtsága
-szecessziós jegyek

Héja- nász az avaron:

-szecessziós,(S lehullunk az őszi avaron)halál,erotika
-héja=nemek harca,madárrá változva vivják meg harcukat
-tépettség jellemzi ezt a viszonyt
-erotika(egymás húsába beletépünk)-testi szerelem
-az ember többet lát a magasból
-kezdet vs. vég, élet vs. halál

Elbocsájtó, szép üzenet:

-férfi önzés megnyilvánulása
-kimondja hogy léda az ő teremtménye
-olyan a vers mint egy ima

Valaki útravált belőlünk:

-a veszteségét, magányosságot irja le
-két szöveg kiegésziti egymást,de ellentétesek
-egyszerűsödött a versbeszéd,ezeket már később irta
-a szecessziós korszakán már túllépett

Ady motívumaiból-verscsoportjaiból

1.Magyarság versek: egymásba fonódott az ő és a magyarság sorsa. Már kezdeteiben is

foglalkozott ezzel, mítizál

Nekünk mohács kell:

-antihimnusz,antióda
-bajt-átkot kér a népre,mert csak igy tud a nép bizonyitani(visszaforditani a nyereséget)
-ha nincs vész akk a nép elkényelmesedik
-a személyek versszakonként változnak(ő-én-mi)fokozatosan azonosul a néppel

Föl-földobott kő:
-fent-lent ellentét,mozgás
-E/1.
-a haza taszitja de mégis visszaesik
-,,te orcádra ütök’’-kétértelmű rész is lehet
-a hazafiságot irja le,ilyen lehetett a 20.sz.elején

2.Az istenes versek: 1907-től. Vallásos nevelést kapot, de elfordult a vallástól, de az élet és az
öregedés hatására az ember átértékeli az életét és szüksége volt magára a transzcendens lényre; –
néha mítikus, néha hatalmas, néha elcsúsznak

A Sion-hegy alatt:
-karácsony tájékán irta,felelevenedtek benne a gyerekkori emlékek
-naiv istenkép
-szinte már groteszk,profánba hajló,(nem isteni hanem már inkább emberi istenkép)
-az istenélmény megtalálása nem egyszerű

Művészmagány versek

Kocsiút az éjszakába:
-egy éjszakai kocsiút emlékére
-világélmény,elmagányosodás,bizonytalanság,lét.,szorongás
-1.vsz életkép hangulatkép(táj-üres,elidegenedett)
-a szekér utat tévesztett és a bizonytalanságban jár
-depressziós spleen-es szorongás
-ált.kinyilatkoztatások-az egész kor nevében beszél
-,,Minden egész eltörött’’-töredékeség,világszerte haladunk a korszak lezárása,valami vége
felé,sokan érzik már ezt-semmi nem áll össze,elidegenedés
-vers eszközei: minden mondat első szakasza ismétlődik-anafóra-előismétlés
-félelmetes hanghatások(csönd,lárma,jaj-szó)
-a szavaknak van egy fajta asszociációs köre

Ady költészete a háború idején

-maga Ady is megváltozott a háború miatt

-általános: gyakori a Biblikus hang-idézet és a hangnemét vezsi fel, prófétálás megjelenik,
archaizálás, kulcsfogalmak: Idő, Ember (az embertelenségben),
-az emberre úgy gondol, mint erkölcsi lényre, van, aki megérdemli, van, aki nem
+Élet, Szépség, Halál
-1914-ben Gavrilo Princip-Ferenc Ferinánd főherceg
-Magyarországon volt az ilyen uszító hangulat, voltak, akik lelkesen fogadták, verbuváltak,
vártak tőle valamit, Ady azok közé tartozott, akik tudták, hogy nem hoz jót a magyarságra és
igaza lett

Az eltévedt lovas:
-ideje jelen,de sokat emlegeti a múltat,nincs jövő
-szerkezete a X a – körkörös szerkezet,a lovas körben jár
-ködös őszi táj-Érmindszentre ismerhetünk rá
-vegetációs szimbólumok:nád,hinár,bozót-
--a jövő és a fejlődés veszélybe kerül-regresszió
-a táj nem realisztikus,hanem látomásos
-szinesztéziát is alkalmaz(vak ügetés)ezáltal keveri össze az érzékszerveket,az emberi észlelés
csödöt mond
-eltévedt lovas-szimbólum-magyarságnak v az európai népnek
-eltévedt lovas motivum-méltóság,célirányos haladás,gyorsabb célbaérés,de ez a lovas eltévedt
-kisértetek:le nem tisztázott dolgok,múltbéli emlékek,ellentétek-viták.
-csupa,csupa-központi vsz.

Mag hó alatt:
-van már jövő,itt nem számit a jelen
-a múlt itt nem kisérteties hanem a múlt a jelenhez képest érték
-az Újvilág eljövetelét prófétaként hirdeti a jövőben
-a jelenben pedig csak hallgathat és rejtőzködhet és megvédheti a múlt értékeit
-stilusa,hangétele:ünnepélyes,patetikus
-a világ,az ember a fontos általában

Emlékezés egy nyár-éjszakára:

-szürreális vers
-apokaliptikus vers

Szép az élet:
*az élet,halál, szépség egy versben társul
(Szép az Élet,hogyha Másik,szép a Halál,hogyha sirt ás itt.)
-Ady paradox módon hitte hogy majd vmi megváltás lehet a háború végén
-Rilke-szép halál

Sem utódja sem boldog őse:

-általános emberi elhagatottság,elidegenedés
-1.vsz. csak ő
-2.vsz. már nem csak a lirai alanyra vonatkozik
-lidérces, meessze fény-idegenség,mások is magányosak nem csak ő
-nem tudja elfelejteni a magányát
-3.-4.vsz. felsorlások, felkiálltással kezdődik
-szeretetvágy
-első vsz. senki szavára az utolsó vsz. valaki szava felel
-az elzárkózott költőben felmerül a valakihez való tartozás vágya
-művészmagány verse
-a személyiség titokzatos és evvel együtt jár a magány is
-nem vagyok rokona senkinek(magányos)-ebben hasonló mindenkihez
-a végén költőként is megszólal-szertné ha lenne közönsége
-strófákat záró sorismétlések,szóismétlések is vannak,dallamos vers(s+sz betűk)

Csinszka-versek

-Boncza Berta sváji leányintézetben tanult, erdélyi nemeskisasszony, felfigyelt Ady verseire-
levelezni kezdtek és 19 éves volt, amikor összeházasodtak
-Csinszkát vonzotta az is, hogy bekerüljön az irodalomtörténetbe
-szerelem, de nem lehet elválasztani ezt az új eseményt a háborútól
-Csinszka Ady halála után újra férjhezment, Babits is belegabaklyodott Csinszkába
-azt mondják, hogy olyan múzsatípus volt, sok művészt megihletett

Őrizem a szemed:
1916-ban irta, a szerelem mindig mást jelentett, itt két ember menedéke, egymást erősítik ebben
a kapcsolatban, egy piciny idill a háborúban. Szem motívum: a gesztusok őszintébbek, ezért az a
benyomásunk, hogy ez egy tellyesen őszinte vers, reménykedő vers. A léda szeme vs. Őrizem a
szemed.

De ha mégis
-gesztusok (karolsz e még? tarts meg), kicsit megbillent az idill, bizonytalanság, a halálra céloz
már. Az előző versben még ketten voltak jelen,itt meg az én és a te szétvállnak. Ez elégikusabb.
Csinszka versek a halálán- a versek egyszerűek, dalszerűek, szókincsekben is egyszerűek,
gesztusok, ott a halál a háttérben, eltűn a szerepjátszás, nem kell összehasonlítani a két
szerelemet.

Ady költészete pontokba szedve

Stilusa:
-modern,szimbolista,szecessziós, később expresszionizmus,némi szürrealitás

Költői eszközök:
-szimbólumok,ismétlések,allegóriák,tulzások,archaizálás

Magatartás:
-lázadó,harsány,prófétáló,szerepjátszó fellépés,mégis-morál

Jelentősége:
-az újitás,forradalmian új lira
-iazmondás,fontosnak tartotta a megnevezést
-a bátorság hozzá tartozik a költői léthez
-önpusztitó-avval h nagy dolgokat mond ki belepusztul
-éles költészet (Hun,új legenda-,,Én voltam az úr,a vers csak cifra szolga…)

-költészete ma is időszerű
-Babits és Kosztolányi a követői-az ő hangjuk egy kicsit közelebbi hozzánk
-intertextualitás-szövegköziség