Michio Kushi
Irodalom 120
A szerző
előszava
A diagnosztizálás művészete, e könyv témája, a
keleti orvoslás kulcsa, egyik legfontosabb alap
eleme. Ezt az ősi tudományt t ö b b száz évvel eze
lőtt Nanboku Mizuno keltette életre, és tanárom,
George Oshawa, a makrobiotika (a hosszú élet
tudománya és művészete) megalapítója ismer
tette m e g a közelmúltban a nyugati világgal. Én
m a g a m - tapasztalataim és tanulmányaim fel
használásával - csupán továbbfejlesztettem; s
e b b e n az is segítségemre volt, hogy az elmúlt
években sok száz b e t e g embert volt alkalmam
megfigyelni. Ez az ízelítőnek szánt könyvecske, re
mélem, többeket arra ösztönöz majd, hogy el
mélyedjenek e b b e n a t u d o m á n y b a n . A diag
nosztikában való jártasság nemcsak az orvosok
számára hasznos; sokat tanulhatnak belőle azok
is, akik tájékozottabbak kívánnak lenni a minden
napi emberi k a p c s o l a t o k b a n . A diagnosztikai
módszereknek ez a fajtája nem igényel bonyolult
vagy költséges technológiát; csupán saját érzék
szerveinket kell használnunk hozzá. Mivel e művé
szet gyakorlásához elengedhetetlen, hogy észre
vételeink gyorsak és pontosak legyenek, javas
lom, hogy akik n a g y o b b tudásra vágynak ezen a
téren, tegyék tökéletesebbé egészségüket és ér
zékelőképességüket a v i l á g e g y e t e m rendjén
alapuló természetes é l e t m ó d d a l , beleértve a
7
makrobiotikai értelemben vett egészséges táp
lálkozást is.
A diagnosztizálás művészetének az a lénye
ge, hogy a természet minden jelenségét irányító
két ellentétes erő, a jin és a Jang alapján megért
sük az emberiség helyét és beilleszkedését a vi
lágegyetembe, alapos tanulmányozása pedig
az élet értelmét segít megérteni. Mindaz, amit lá
tunk, hallunk, szagolunk, ízlelünk és tapintunk,
felfedheti előttünk az ember múltját, jelenét és
lehetséges jövőjét, A külső a belső visszhangja; a
belső tükre a külsőnek. Hacsak egyetlen személy
fejlődését megtanuljuk érzékelni, már közelebb
jutunk a titokhoz, hogy mi is az emberiség rendel
tetése. Remélem, a diagnosztizálás művészetét
tanulmányozva velem együtt az Olvasó is részt
vesz ebben a nagyszerű kalandban: a végtelen
világegyetem határtalan titkainak kifürkészésé-
ben.
Michio Kushi
8
Az angol ki
adás előszava
A szerzőről
9
mód (The Way of Life for Health); Boldogság és
szabadság (Happiness and Freedom) - és nem
egy folyóiratot t á m o g a t : Kelet-nyugati Napló
(East-West Journal); A világegyetem rendje (The
Order of the Universe); Esettanulmányok (Case
History Reports). Ezenkívül egy non-profit jellegű
oktatási és kulturális intézmény, az Amerikai Ke
let-Nyugat Alapítvány (East-West Foundation of
America) létrehozója és elnöke.
A kiadókról
10
Az illusztrátorról
Köszönetnyilvánítás
11
Bevezetés
A keleti diagnózis
Kína, Japán és általában a távol-keleti országok
orvoslása a világ talán legősibb orvostudomá
nyának számít. Sok olyasmire megtaníthat ben
nünket, aminek ma is gyakorlati hasznát vehet
jük. A keleti orvoslás alapfilozófiája kiegészítője,
de egyben ellentéte is a manapság Nyugaton
elterjedt orvostudománynak. A nyugati orvostu
domány főként a tünetek gyógyszeres és sebé
szeti kezelésére szorítkozik, s egyre tehetetlenebb
a mindinkább terjedő és a fejlett ipari világot fe
nyegetően elárasztó degeneratív betegségekkel
szemben. Ezt a tünetek kezelésén alapuló orvos
tudományt egészítheti ki - kell kiegészítenie - egy
olyan orvoslásnak, amely célját tekintve megelő
ző, alkalmazásában pedig humánus és egyben
gazdaságos. A keleti orvoslás sok mindenben ki
elégíti ezt az igényt.
A betegség okairól szóló klasszikus keleti iro
dalmi művek egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy
az ember egészsége étrendjétől, tevékenységé
től, szellemi beállítottságától és az őt körülvevő
környezet egészétől függ. Ezek a művek az em
beri élet egy-egy aspektusát mindig a többivel
összefüggésben vizsgálják. Az élet biológiai, pszi
chológiai és szellemi oldalát az Egész egymással
szorosan összefüggő részének tekintik. A keleti or
vos nemcsak gyógyított: egyben tanácsadó és
tanító is volt, aki rá t u d o t t mutatni valamely
13
egészségi probléma okára, gyakorlati tanácsok
kal látta el betegeit, miképp változtassanak élet
módjukon - és ezzel már a betegség kezdetén
javítani tudott az állapotukon.
A nyugati orvostudományban alkalmazott
diagnosztika a betegséget a tünetek alapján ál
lapítja meg. Ám a gyakorlott keleti diagnoszta
már akkor sejti a betegség kialakulását, amikor a
betegnek még nincsenek jellegzetes tünetei,
például fájdalmai. A keleti diagnosztika legalap
vetőbb eszköze a fiziognómia: az a tudomány,
amely az embert - mint az Oxford English Dictio-
naryban olvasható - „arcvonásai, illetve testfor
mája és általában véve külső jegyei alapján" ítéli
meg. A keleti fiziognómia, amely az ember külső,
fizikai megjelenéséből, illetve az arcában, arcjá
tékában kifejeződő lelki folyamatokból von le kö
vetkeztetéseket, azt állítja, hogy minden ember
saját fejlődésének két lábon járó története. Szü
leink érdemei vagy hibái, a környezet, amelyben
nevelkedtünk, az ételek, amelyeket elfogyasztot
tunk, egytől egyig meglátszanak rajtunk. Testtar
tásunk, bőrünk színe, hanghordozásunk és egyéb
jellemző vonásaink, vérünk állaga, szerveink és
idegrendszerünk állapota, csontfelépítésünk kül
ső megjelenési formái (amelyek viszont öröklött
tulajdonságaink), étrendünk, környezetünk és te
vékenységünk következtében olyanok, amilye
nek.
A diagnosztizálási készség titka az, hogy egy
változássorozatban már akkor felismerjük a be
tegség bizonyos jeleit, mielőtt azok komolyra
fordulnának, vagyis még mielőtt a tünetek fáj
dalom formájában jelentkeznének. Tehát hogy
14
meglássuk például a vesekő képződésére, a szív
megnagyobbodására, a rák kialakulására utaló
jeleket. Az effajta diagnosztizálás eredményessé
ge teljes mértékben azon múlik, kifejlődött-e a
diagnosztában a kellő szenzibilitás, és jól megér
tette-e a keleti diagnosztikai módszerek alapel
veit.
Jin és jang
A keleti orvoslás lényege a jin és jang elméleté
ben rejlik. A jin-jang filozófia alapelve az, hogy
az egész világegyetem, minden jelenség két el
lentétes elemre osztható, s ezek folytonos válto
zása, e g y m á s b a alakulása minden természeti
jelenség magyarázata. Minden a szakadatlan
változás állapotában van, tehát a változás a jin
janggá alakulásában, illetve a jang jinné alaku
lásában nyilvánul meg. A jin és a jang nem ab
szolút, hanem relatív fogalmak. A jin és a jang
elválaszthatatlan pár: kölcsönös ellentmondás
ban vannak egymással és kölcsönösen kiegészí
tik egymást. Hideg nélkül nem lenne m e l e g ,
„fent" nélkül nem lenne „lent". Ellentét nélkül
nem lenne mozgás, nem lenne változás. Mint azt
a Tao-tö-king is kimondja: „Az Egyből lett a Kettő,
és a Kettőből született Minden".
Ha a mozgás t e n d e n c i á j a a zsugorodás
vagy egy középpont felé haladás, akkor a jang
a meghatározó erő. A zsugorodás sűrűséget, ak
tivitást, melegséget, súlyosságot, gyorsaságot
stb. hoz létre. Ha a tendencia a tágulás vagy
egy középponttól való távolodás, akkor a jin a
meghatározó erő. A terjeszkedés kisebb sűrűsé-
15
get, kisebb aktivitást, könnyűséget, lassulást stb.
eredményez. Határhelyzetekben a jin és jang át
alakul e g y m á s b a : amint a zsugorodás elérte
végső határát, a tágulás tendenciáját hozza ma
gával, és fordítva.
A világmindenségnek ez a ritmusa szabályoz
mindent: azt, ahogy az apály és a dagály válta
kozik, azt, ahogy a növények sorozatos integráló
dással és differenciálódással növekednek vagy
ahogy a bolygók évente elfoglalják helyüket a
napjuk körül. Ami testünk belsejét illeti: tudjuk,
hogy szívünk kitágul és összehúzódik, tüdőnk
megtelik levegővel és kiürül, izmaink pedig meg
feszülnek és elernyednek.
A jin és jang ősi filozófiájából George Ohsa-
wa hét alapelvet és tizenkét tantételt vezetett le,
amelyek e két erő működését összefoglalják. Ha
az Olvasó valóban szeretné megérteni a köny
vünkben leírtakat, azt tanácsoljuk, vizsgálja meg
közelebbről ezeket az alapelveket és tantétele
ket. Megértésük nélkül nemigen tudja hasznosíta
ni a leírt módszereket.
16
Az egyesítő elv tizenkét tantétele:
17
Jin Jang
18
A jin és a jang, valamint a szervek osztályozása
Könyvünkben a szervek jinbe és j a n g b a való be
sorolása eltér az akupunktúráról olvasható köny
vek némelyikében található osztályozástól. A mi
rendszerezésünk arra é p ü l milyen egy-egy szerv
felépítése. A keményebb, t ö m ö t t e b b szerkezetű
szerveket - a szívet, a májat, a lépet stb. - jang-
nak vettük, az üregesebb szerkezetűek - a gyo
mor, a vese, a belek stb. - jinként szerepelnek.
(Az akupunktúrás könyvek egyikében-másikában
a besorolás a szerveket létrehozó és t á p l á l ó
„Chi'i" energia milyenségén alapul.
A keleti orvoslásban mindegyik fő szervet
egy másik fő szerv ellentétének, illetve kiegészítő
jének tekintenek:
tüdők vastagbelek
szív vékonybelek
vesék (húgy)hólyag
lép gyomor
máj epehólyag
Étrend és diagnózis
A keleti orvoslás tanítása szerint erőnlétünk és
egészségünk l e g f ő b b forrása a megfelelő ét
rend, a betegség oka pedig elsősorban a szegé
nyes táplálkozás. Ha étrendünk olyan, hogy nem
tudunk megfelelően alkalmazkodni az éghajlat
változásaihoz, illetve nem tudunk annyit mozog
ni, amennyit szüntelen változásban lévő szerve-
19
zetünk megkíván, betegek leszünk. A megfele
lően kialakított étrendnek az emberiség fejlődési
folyamatát, a személy környezetét és az általa
végzett tevékenységet kell tükröznie.
A nekünk leginkább megfelelő étrendet a jin
és jang elvének alkalmazásával találhatjuk meg
igazán, mint ahogy arra is így jöhetünk rá, ho
gyan variálhatjuk ezt a magunk szája íze szerint.
Hogy megértsük, mennyire fontos a jin és a jang
szerepe az étel kiválasztásában, vegyük példá
nak a növényi energia éves ciklusosságát. A nö
vények növekedése kiegészítő ellentétben áll az
éghajlattal: jang éghajlat alatt a jin növények te
remnek m e g , és fordítva. Télen hideg van (jin); az
évnek ebben a részében a növényeknél az ener
gia leszáll a gyökérbe (Jang).
A téli növények - például a pasztinák és a
tök - szárazabbak, lassabban növekednek és ne
hezek. A nyári növények - például a saláta és az
uPorka - hamar megnőnek, nagyobb a víztartal
muk és többnyire könnyűek. Ha olyan ételekkel
táplálkozunk, amelyek saját éghajlatunk alatt és
saját lakóhelyünk környékén teremnek, akkor ter
mészetes környezetünkkel is megteremthetjük az
egyensúlyt. A beduinok például a száraz (jang)
sivatagi kaktusz nedvdús gyümölcsét (jin) eszik.
Az eszkimók jóformán csak húson (jang) élnek,
ezzel pótolva szervezetükben a hideg (jin) éghaj
lati viszonyaikból hiányzó meleget.
20
A növényi energia ciklusossága és kapcsolata az
évszakokkal és az éghajlattal
21
Néhány közismert élelmiszernövény és a bennük
lévő jin és jang tényezők
22
A makrobiotikának igen fontos része a jin és
a jang elvének alkalmazása az ételek kiválasz
tásában és elkészítésében.
A makrobiotika fogalmát George Ohsawa
vezette be, hogy megismertesse a Nyugattal a
keleti étrend és orvoslás alapjait. A szóösszetétel
előtagja - a „makro" - nagyot, nagyméretűt,
utótagja pedig - a „biotika" - az élettel vagy élő
dolgokkal való összefüggést jelent. A makrobioti
ka nem más, mint életünk meghosszabbításának,
a természettel való szorosabb kapcsolatunk
megteremtésének s a végtelenhez való köze
lebb kerülésünknek a módja. Ha visszanyerjük a
természet iránti fogékonyságunkat, talán meg
érezzük majd, milyen kapcsolatban is állunk vele
valójában, s arra is rájövünk: igenis szabadon
dönthetünk egészségünkről és sorsunkról. A keleti
diagnosztika egyik fontos eszköze a saját egész
ségünkért vállalt cselekvő felelősség, amely rá
mutat táplálkozásunk hiányosságaira vagy mér-
23
téktelenségére. Ha felismerjük ezeket a jeleket,
jelzéseket, már célszerűen tudjuk alakítani étren
dünket, képesek leszünk rá, hogy visszafordítsuk
a kialakulófélben lévő betegség folyamatát, és
nekikezdhetünk egészségünk helyreállításának.
David Lasocki
William Tara
London, Anglia
1977. május
24
A diagnosztizá
lás sorrendje
és módszere
Amikor diagnosztizálunk, próbáljuk meg az em
ber állapotát egészében, a maga teljes mivol
t á b a n vizsgálni! Tekintsünk bele páciensünk
múltjába, jelenébe és elképzelt jövőjébe. Tanul
mányozzuk körülményeit, fizikai és szellemi álla
potát, fejlődési lehetőségeit. Milyen sors vár rá?
Vegyük figyelembe egyéniségét, ítélőképes
ségét és szellemi színvonalát. A diagnosztizálást
három lépésben végezzük. Először: meg kell is
mernünk az egyén teljes környezetét, Másodszor:
meg kell figyelnünk jelenlegi fizikai és lelkiállapo
tát és azt az egészhez kell viszonyítanunk. Har
madszor: figyeljük meg a részleteket - azaz a
tüneteket. A mai orvostudomány sok esetben el
tekint az első kettőtől, és csupán a harmadikra
koncentrál.
A diagnosztizálás - módszerét tekintve - öt
lépésből áll: (1) intuitívan megragadjuk az illető
egész mivoltát; (2) meghalllgatjuk kórtörténetét:
(3) megfigyeljük kézírását és azt, milyen benyo
mást kelt bennünk esztétikailag; (4) megfigyeljük
a tüneteket és (5) tapintással támasztjuk alá a
látottakat. Feltétlenül tartsuk be ezt a sorrendet,
például ne a tapintás legyen az első. így kifejlőd
het bennünk az intuíció (ösztönös megérzés) ké-
25
pessége: ezután már ösztönösen fogjuk tudni, mi
lyen állapotban van az illető (még ha nem is ta
lálkozunk vele). Kialakul róla bennünk egy kép, s
bár a részletekre esetleg nem is emlékszünk már,
megérezzük, mi lehet a problémája.
Mindezt korábbi személyes tapasztalataink is
megerősíthetik. Ha idegenekkel találkozunk,
egyéniségük és lelki tulajdonságaik általában va
lamilyen érzést váltanak ki belőlünk. Ha tünetei
ket ellenőrizzük: azaz meghallgatjuk, jobban
szemügyre vesszük és megérintjük őket, több
részletet ismerünk meg abból, amit már egyéb
ként is tudunk (érzünk). Ha kialakul bennünk a
megfelelő érzékenység, fogékonyság (szenzibili-
tás), már úgy is felállíthatjuk a diagnózist, ha az
illető esetleg csupán telefonál vagy levelet ír ne
künk. Ha már valóban tökéletes diagnoszták va
gyunk, akár találkozununk sem kell vele
(természetesen az embereket ez nemigen elégíti
ki). Ha leülünk velük beszélgetni és megérintjük
őket, ez pusztán csak érzeteink erősítését kell
hogy szolgálja, A hagyományos keleti diagnózis
lényege ez az erős, ösztönös megérzés. Az orvo
sok többsége - akár keleti, akár nyugati orvosok
ról legyen szó - sajnos nincs e képességek
birtokában.
Vizsgáljuk meg kissé közelebbről a diagnoszti
zálás sorrendjét és módszerét. Amikor először
ránézünk valakire, próbáljuk meg kitalálni az élet
korát. Az emberek biológiai életkora sokkal fon-
tosabb, mint a tényleges életkoruk. Lehet, hogy
valaki - bár csupán tizennyolc éves - testileg (és
szellemileg is) sokkal idősebbnek néz ki. Az egész
séges embereknek fiatalabbnak kell látszaniuk,
mint amilyenek általában a korcsoportjukba tar
tozó emberek. (Egy húszévesnek két-három év-
26
vei, egy harmincévesnek öt évvel fiatalabbnak
kell kinéznie és így tovább.)
Következő dolgunk az, hogy megpróbáljunk
ráérezni páciensünk szellemi fejlettségének fo
kára. Érdeklődik-e a lelki dolgok iránt? Milyen az
ítélőképessége? Ezután állapítsuk meg, hogy ki
egyensúlyozott volt-e a fejlődése vagy sok vi
szontagságon kellett keresztülmennie. Rendsze
res vagy rendszertelen-e az életmódja? Ezek a
tendenciák visszatükröződnek az arcon: a sok
ránc, bemélyedés és az ebből adódó kiemelke
dések azt mutatják, hogy az illető hajlamos a túl
zásokra.
Azt is tudnunk kell, milyen környezetben nőtt
fel a páciens: kisvárosban, nagyvárosban vagy
vidéken. Könnyű vagy nehéz-e az élete? Gaz
dag vagy szegény? Mindezekhez a csontozatot
kell szemügyre vennünk. A városban nevelkedett
emberek többnyire véznábbak, mint azok, akik
vidéken nőttek fel. A törékeny csontozat általá
ban lassan kifejlődött, gyenge alkatra utal.
Ezen információk birtokában már magunk
elé képzelhetjük az illető múltját. De azt is tud
nunk kell, mit tartogat számára a jövő, ha to
vábbra is megszokott életmódja szerint él.
Az egészséges emberek aktívak. Azt is jól lát
hatjuk, ha valaki vezetői képességekkel van
megáldva. A vezetői rátermettségre az erős test
alkatból, a nagy kézből és a fejhez szorosan hoz
zásimuló, nagy fülekből következtethetünk.
Miután kialakult bennünk valamiféle általá
nos benyomás, hozzákezdhetünk a részletek
megfigyeléséhez. Milyen ételeket kedvel az ille
tő, és ezek milyen hatással vannak az egész
ségére? Figyeljük meg, mely szervei gyengék - a
27
szíve, a lépe, a vastagbele - és nézzük meg,
hogy milyen hatással vannak ezek a hibák a ki
egészítő szervekre (lásd A jin és a jang, valamint
a szervek osztályozása című részt). Tehát például
ha a szívével van baj, akkor a vékonybelek álla
potát kell megvizsgálnunk.
Nézzük például a lépet. A lépproblémákat a
szem fölött ívelő csont és a fül szélének a pirossá-
ga jelzi. De lépproblémákra utaló gyakori jel az
is, ha az orrnyereg két oldalán kissé zöldes elszí
neződést látunk.
Manapság sok embernek azért van baj a lé-
pével, mert nincsenek mandulái. Ha eltávolítják
a mandulákat, a lépnek nagyobb intenzitással
kell dolgoznia; a nagyobb megterhelés külön
böző problémák kialakulásához vezethez, külö
nösen, ha ezek az emberek cukrot, vegyi úton
előállított termékeket vagy gyógyszereket fo
gyasztanak. A mandula eltávolítása csökkenti az
ellenálló képességet azzal a megterheléssel
szemben, amelyet az említett anyagok szervezet
be kerülése okoz. A lép felelős a vér és a nyirok
rendszer megtisztításáért; de ugyanezt a funkciót
töltik be a mandulák is. A duzzadt mandulák arra
utalnak, hogy a szervezetben toxikus anyagok
halmozódtak fel. Ha eltávolítják a mandulát,
megszűnik a szűrés, és a mérgező anyagok szét
szóródnak a szervezetben.
A könyvünkben leírt diagnosztizálási módszer
a megelőző orvostudomány szerves része. A meg
előző orvostudomány a tüneteket nem úgy keze
li, mint megszüntetendő „bajt". Figyelmeztető
jelnek tekinti őket, s így a betegség kiváltó okain
már a kialakulás pillanatában változtatni tud.
28
Az embrió
Különbséget kell tennünk az emberek állapota
és testalkata között. Az, hogy valakinek milyen
lesz a testalkata, már a születés előtt eldől; eb
ben közrejátszanak az anya, az a p a és az elődök
jellemző vonásai, de azok az ételek is, amelyeket
az anya a magzat embrionális fejlődésének sza
kaszában elfogyasztott. A csontszerkezet, az arc
berendezés, a koponya mélysége és szélessége,
a kéz- és a lábfej formája, bizonyos mértékig a
testmagasság és testszélesség, valamint a lábak
hosszúsága határozza meg az ember alkatát.
A később szerzett külső tulajdonságok (például a
bőr színárnyalata és szerkezete) már az ember
állapotára utalnak. Megfelelő táplálkozással és
életmódváltoztatással az e m b e r e k viszonylag
könnyen változtathatnak állapotukon; az alkat
megváltoztatása azonban szinte lehetetlen. Az,
hogy egészséges és kiegyensúlyozott lesz-e vala
ki, döntő mértékben attól f ü g g , mi történik vele
az anya terhessége idején.
Szervezetünk három legfontosabb rendszere:
az emésztőrendszer, az idegrendszer és a kerin
gési rendszer. Az embrió emésztőrendszere belül
(jang), idegrendszere kívül (jin) van. Kialakulásuk
kor ellentétes tényezőket gyűjtenek m a g u k b a ,
ezért megváltoztatják polaritásukat, Az ásványi
anyagok hátra, a fehérjék, zsírok stb. előre kerül
nek. A testen kívüli jin vonzza a jangot, megke-
ményszik, hogy ezzel létrehozza a gerincoszlopot
és a hátat. A belül lévő jang vonzza a jint, meg
lágyul és létrehozza a belső szerveket, Ez az át-
29
változás kitűnő példa a jin és a j a n g nem statikus,
h a n e m dinamikus, folyton változó tulajdonsá
gára.
Az emésztőrendszer alsó szakasza - t e h á t
ami a borda alatt van - a fizikai táplálék jang
részét (szilárd anyagok és folyadékok) dolgozza
fel, míg a borda fölötti felső szakaszból lesznek a
tüdők, amelyekben kifejlődik a jin-szerű fizikai
táplálék (a levegő) kezelésének képessége.
Az idegrendszer szintén két részre oszlik. Evo
lúciójának a b b a n a szakaszában, amikor m é g
nem volt t u d a t a , az embernek csak egyetlen
31
A keringési, az emésztő- és az idegrendszer a
száj környékén csoportosul. Testünknek ez a leg-
feszesebb, leginkább jang része, A jang képes
magába gyűjteni és befogadni; ez az a terület,
ahol a táplálékfelvétel s a légzés történik, A jang
ezenkívül aktív is: erről a területről mozgás is kiin
dul - a beszédünk. A száj a test középpontja, az
a hely, ahol tudatunkat és szabadságunkat gya
koroljuk. Ez a szervezet működésének alappillére.
Táplálkozásunk, légzésünk, beszédünk kontrollá
lásával urai vagyunk saját életünknek.
Az ember egyéniségére vagy lelki beállított
ságára elsősorban abból következtethetünk,
hogy szájának környéke jin vagy jang-e. Ez a te
rület az egész test nyitja; meg kell tanulnunk „ol
vasni" róla. Figyeljük meg barátaink száját, vajon
szorosan zárt-e vagy sem, petyhüdt vagy duz
zadt stb.
A test belső szervei a karok és a lábak emb
rionális helyzetének felelnek meg. A bokák és a
far az ugyanazon a szinten lévő szervek - a nemi
szervek - megfelelői. A lábak középső része az
emésztőszerveknek felel meg. A térd és a kö
nyök körüli terület a máj, a lép és a hasnyálmirigy
32
megfelelője. A kezek a mellkas előtt záródnak
össze. A csukló ezért az ugyanabban a magas
ságban lévő szerveknek - a tüdőknek - felel
meg, A kezek az arc előtt is összezárulhatnak.
Amikor megijedünk, zavarban vagyunk vagy sí
runk, a kezünket rögtön az arcunk elé emeljük;
jang állapotban vagyunk, és kezünk felveszi
embrionális helyzetét.
Az embrió fekvése
34
Az arc
Senkinek sem tökéletesen arányos a teste vagy
a feje. Mindannyian különbözőek vagyunk, attól
függően, hogy miféle táplálékok jutottak el hoz
zánk anyánk méhében. Az arc arányai sokat el
árulhatnak valaki alkatáról, születéskori állapo
táról. Az arc három részre osztható.
Idegrendszer
35
gében ebben az első 28 napban alakul ki az arc
felső szelvénye. Ha eközben vegyi anyagok vagy
gyógyszerek jutnak a szervezetbe, ez életre szóló
problémákat okoz az egyén számára (kevésbé
súlyos a helyzet, ha az anya a beágyazódás
előtt szedett gyógyszereket). Az „anyajegyek"
keletkezése általában erre az időszakra tehető.
Az arc középső szelvénye lényegében a követ
kező 63 napban fejlődik ki. A 91. napra nagy
jából minden szerkezet létrejön, Az arc alsó
szelvényének kialakulása a fennmaradó időben,
körülbelül a terhesség vége előtti 189 napban
zajlik. Figyeljük csak meg, hogy az előbb említett
periódusok mindegyike - 7, 21, 63 és 189 nap -
36
idegrendszer fejlődik gyorsan. A második három
h ó n a p b a n a keringési rendszer, valamint a vér
szűrését végző és az egyensúlyt m e g t e r e m t ő
szervek mennek át gyors fejlődésen, Az utolsó
három h ó n a p b a n a légző- és emésztőrendszer
indul rohamos fejlődésnek. A leginkább j a n g
rendszer (az idegrendszer) az embrionális spirál
(a leginkább jin rész) perifériáján fejlődik ki. Az
üreges szerkezetű (jin) emésztőrendszer a spirál
közepén (a leginkább jang helyzetben) alakul ki.
E két rendszer között t a l á l h a t ó az egyensúly
megteremtéséért felelős keringési rendszer.
Mivel a terhesség kilenc hónapig tart, csak
három évszakot töltünk a méhben. Az évszakok'
vonatkozásában fejlődésünk négyféle periódus
valamelyikében történik: tavasz-nyár-ősz; nyár
ősz-tél; ősz-tél-tavasz és tél-tavasz-nyár. A régi
időkben az emberek télen t ö b b jang ételt, nyá
ron pedig t ö b b jin ételt ettek. Ennek következté
ben az arcnak azok a részei, amelyek az adott
évszakban f e j l ő d t e k ; összébbhúzódtak (jang)
vagy kitágultak (jin). A negyvenévesnél idősebb
embereken m é g mindig tisztán megfigyelhetjük,
melyik évszakban születtek. Manapság azonban
olyan sok, az évszakhoz nem illő ételt fogyasz
tunk - például télen fagylaltot és banánt -, hogy
a fiatalok arcának már mások az arányai,
Hagyományos étkezési m ó d esetén az em
bereknek négyféle jellegzetes arcformájuk lehet,
attól függően, hogy a terhesség ideje a négy
lehetséges évszakvariáció közül melyikre esett.
Az A típus állhatatos és gyakorlatias. A B típus
inkább romantikus, érzelgős, szentimentális, idea
lista. A C g o n d o l k o d ó , intellektuális típus; a D
élénk, tevékeny.
37
Az alkat és az állapot
Minden anyagot összehúzó erő hoz létre, amely
elér egy zsugorodási határt, majd tágulni kezd.
így minden anyagi dolog belül inkább jang (sű
rű), kívül inkább jin. Minél nagyobb az összehúzó
erő, annál nagyobb a tágítóerő. Az ábrán látha
tó levelek szerkezetén jól látszik, hogy minél me
legebb éghajlatról származnak, annál kisebb
összehúzó erő hat rájuk. A bal oldali levél észa
kon termő örökzöld, az öszehúzóerő nagy. A jobb
oldali levél a trópusokról való, a tágítóerő na
gyobb, mint az összehúzó erő. A középső, mérsé
kelt égövi levél erőegyensúlyt mutat.
38
Mindegyik levélre hatással van az éghajlat
és az a t á p a n y a g , amelyet a talajból felvesz. A
belső és külső erők egyensúlyra törekednek és ez
az emberiséggel is így van. Hatások érnek ben
nünket a természetből és a társadalomból, és
létrehozzuk saját belső erőnket. Mindezek hatnak
a testformáinkra. A külső erőket nem irányíthatjuk
ugyan, de a belsőket - étrendünkkel - igen. Ami
a fizikai értelemben vett táplálékot illeti: ha túl
sok ételt vagy inkább jin ételeket fogyasztunk,
belső erőnk tágul. Ha keveset vagy t ö b b jang
ételt eszünk, akkor a belső j o b b a n összpontosul.
A belső erők működését megfigyelhetjük az
arcvonásokon. Egyes emberek szeme mélyeb
ben ül (jang belső erő), másoké inkább kidülled
(jin). A lapos orrú emberek nem tudnak szem
üveget hordani; de mivel ők inkább jangok, rit
kán van szükségük szemüvegre. Ha megnézzük
az embereket az utcán, láthatjuk, hogy némelyi-
39
kük szája kifelé áll és duzzadt; mások ajka kes
keny és lapos. A keskeny ajkú emberek általá
ban határozottak, de gyakran hajlamosak a
makacsságra.
A függőleges irány jin (alulról jövő tágítóerő);
a vízszintes jang. A hosszúkás, keskeny szem ezért
inkább jang. A kerek szem (ahol nagyobb a füg
gőleges erő) inkább jin. A hosszú orr, főleg ha
erősebben kiemelkedik, jin; a lapos orr inkább
jang. A vízszintes orrlyuk jang alkatra utal. A jang
alkat másik fontos jele a nagy, élesen kirajzolódó
állkapocs. Akiknek ilyen vízszintes formájú az ar
cuk, azok általában igen aktív emberek.
40
Már a méhen belül eldől, milyen lesz az em
ber alkata. Az arcberendezés is kialakul a szüle
tés előtt. Ami az alkatot illeti, a vízszintes vonalak
a jang jelei. A születés után azonban vonások,
ráncok jelennek meg az arcon. A függőleges ki
terjedés (jin) vízszintes ráncokat rajzol az arcra.
Ilyen ráncok leginkább a homlokon jelennek
meg a túlzott folyadékfogyasztás (jin) miatt.
47
A nagyagy, a kisagy és a középagy a köz
ponti idegrendszerben helyezkedik el, amely
mint egy virág és a szára, a gerinc mentén fut
lefelé. A látóközpont a hátsóagynak felel meg;
az egyik elöl, a másik hátul van. Hasonló a kap
csolat a hátsóagy és a máj között is.
Az arcot jang erő hozza létre, hátulról jön,
hogy az arc két feiét előretolja és egyesítse egy
mással. Az embrió fejlődésének korai szaka
szában a szemek, akár a halaknál, oldalt helyez
kednek el a fejen. Ha a terhességnek ebben az
időszakában nincs jelen jang erő, a csecsemő
szemei távol kerülnek egymástól, inkább jin je
gyekre vallanak, s az életerő hiányáról, az elszi
getelődésre és az elkülönülésre való hajlamról
árulkodnak. Ezt az arcot keleten „ özvegyarc
nak" nevezik.
49
Alsó szanpaku Felső szanpaku
50
A keleti országokban a függőleges és a víz
szintes kiterjedést egyaránt a balszerencse vagy
a veszély jelének tekintik, Szanpakunál a normális
esetben a tömör központi ideg és a középagy
megduzzad, és az érzékelés pontatlanná válik.
Amikor a nagyagy sejtjei kitágulnak, az elektro
mágneses energiákat csak rosszul tudják felfogni.
Ha ezek a sejtek megduzzadnak és vizenyőssé
lesznek, a gondolkodás egyoldalúvá, szűk körűvé
vagy zavarossá válik; a dolgokat az ember már
nem képes a maguk teljességében nézni,
Az egészséges embernek nagyszerű az ítélő
képessége, és á l t a l á b a n megérzi, ha veszély
közeledik. ítélőképességünk legalább olyan jó
lenne, mint az állatoké. A patkányok nem várják
m e g , amíg kigyullad a ház vagy elsüllyed a hajó,
már azelőtt elmenekülnek, A kígyó, érezvén,
hogy különösen hideg lesz a tél, a szokásosnál is
mékyebb lyukat ás a földbe. Őseink jól ismerték
a természet változásait; előre látták például a
hurrikán közeledtét. Nem hallgattak semmiféle
időjárás-jelentést, mégis jó néhány nappal előre
tudták, milyen idő várható, így meg tudták tenni
a szükséges óvintézkedéseket. Ismerték a Világ
egyetem Rendjét, és fel is tudták használni! Vala
mikor régen sok ilyen ember volt, nem úgy, mint
manapság.
Nagyszüleink g e n e r á c i ó j á b a n sokan azt is
előre megérezték, mikor jön el értük a halál. Kita
karították a lakásukat, rendbe tették a dolgaikat,
megírták végakaratukat, felkeresték rokonaik sír
ját és imádkoztak. A család többi tagja minder
ről nem tudott semmit.
Manapság nemigen hallani ilyen adottság
ról. Vannak, akik merénylet áldozatai lesznek,
mint John F. Kennedy, Robert Kennedy, Martin
51
Luther King és sokan mások, John F, Kennedy
nem érezte, hogy Texasban meg fogják ölni, hiá
ba figyelmeztették. Miután a férfiak és nők között
ma olyan sok a szanpaku, gyakran lesznek tragi
kus halál áldozatai. Jó lenne, ha az emberek
- elődeikhez hasonlóan - óvatosak, mértéktartó
ak, szerények és alázatosak lennének.
A kancsalság
A kancsaiságot a túl sok jang étel okozza. A szem
golyó ilyenkor függőleges tengely körül fordul el,
mivel a szem mögötti izmok összehúzódnak. Ha a
szem az ellentétes irányban, tehát kifelé áll, az a
túl sok jin étel következménye. Helyes étrenddel
mindkét állapoton könnyen lehet javítani. A ki
egyensúlyozott étrendre való áttérés rövid időn
beiül normális helyzetbe állítja a szemet.
52
A szemgolyó
A szivárványhártya
A pupilla és a szivárványhártya, valamint a szivár
ványhártya és a szemfehérje közti rész határai az
idegrendszer állapotára utalnak.
Ha a szivárványhártyát a szemfehérjétől el
választó rész homályossá és nehezen megkülön-
böztethetővé válik, akkor gyengül az ortoszimpa-
tikus érzékenység és romlik a látás, Ez elég gyak
ran előfordul.
55
Sok embernek végérvényesen kitágul a pu
pillája. Ez jin állapot, amelyet legtöbbször az LSD,
a marihuána és más drogok vagy gyógyszerek
okoznak. A pupillának kicsinek kell lennie és gyor
san kell reagálnia a fény változásaira. Ha az au
tonóm (vegetatív) idegrendszer nem jól működik,
a pupilla reagálása lassú és gyenge,
A szivárványhártya a szemgolyó hasonmása.
A szivárványhártyán lévő foltok azt jelzik, hogy a
megfelelő szervben kő, ciszta vagy vérpangás
van. Nagyító nélkül nem látszanak a részletek,
csak a foltok és pigmentáció változásai.
A szemhéj
A szemhéj lehet dupla (körbeveszi a szemgolyót)
vagy szimpla (egyenes). A nyugati emberek
szemhéja általában dupla, ami a jin túlsúlyára
utal. A szimpla szemhéj inkább jang állapo
tot jelez.
Az ember általában percenként négyet, illet
ve tizenöt másodpercenként egyet pislant. A pis-
logás a túlzott jin jele. A csecsemő egyáltalán
nem pislog. Az egészséges ember percekig kibír
ja pislogás nélkül, Ha tárgyalás közben tárgyaló
partnerünk pislogás nélkül néz a szemünkbe,
általában nehezen álljuk a tekintetét, A macskák
és kutyák gyakrabban pislognak, mint az embe
rek. Ha mereven belenézünk egy tigris szemébe,
az is megpróbál ugyanígy tenni, de végül felad
ja. Figyeljük meg, hogy mennyit pislog valaki! Ha
kevesebbszer, mint mi, jobban tesszük, ha vissza
vonulunk.
A szemhéj környéke
A szemhéj vizsgálatakor húzzuk szét az illető sze
mét és nézzük meg, milyen a szemhéj alatti terü-
56
let, Ezen a területen váladék képződik. A szemhéj
széle, ahol a szempillák nőnek, az idegrendszer
állapotára utal. (A haj is az idegrendszer határán
nő, például a fejtetőn.) Az alsó szempillák és az
alsó szemhéj a nemi szervek, a felső szempillák és
a felső szemhéj pedig az agy és a fej környéké
nek állapotára utal,
A szempilla rendes körülmények között befe
lé pöndörödik. Ha bárhol is kifelé pöndörödik, va
lami baj van a nemi működéssel. Férfiaknél ez
impotenciát, nőknál frigiditást, meddőséget
vagy vetélésre való hajamot jelez.
Ha az alsó szemhéjat lehúzva megfigyeljük
az így szabaddá váló területet, a keringési rend
szer állapotáról kapunk képet. Ennek a résznek
rózsaszínűnek kell lennie. A fehér szín vérszegény
ségre utal, (Ugyancsak vérszegénységre utaló
jel, ha a kinyújtott ujjakon fehér szín jelenik meg a
köröm alatt,) Előfordul, hogy a szemhéj alatti te
rület nagyon vörös. Ebből fertőzésre és gyulla
dásra gyanakodhatunk, ilyenkor ugyanis a vér a
felszín felé tolul. A húst, gyümölcsöt és cukrot
fogyasztó embereknél ez a terület gyakran
élénkpirossá válik. Láthatunk itt jól megkülönböz
tethető pontokat és foltokat is; ezek a jang túl
zott voltát jelzik, Ezt az állapotot - a trachomát,
az „egyiptomi szemgyulladást" - az állati erede
tű termékek, elsősorban a sajt, a hal és a tej
okozzák. Amikor az állati zsiradék a gyümölcs
savak vagy a cukor hatására megdermed, ez a
rész megkeményedik.
A felső és alsó szemhéj találkozásánál, a kül
ső és a belső szemszögletben piciny bemélye
dések vannak. A fehér vagy sárga lerakódások a
szervek közötti nyálkalerakódásra utalnak. Az al-
57
sóbb szervekben történt lerakódások az alsó
szemhéjon, a felsőbb szervekben történt lera
kódások a felső szemhéjon mutatkoznak meg.
A sárga színt a sajt és a tojás, a fehéret a tej és
az állati zsiradék okzza. Ha egy nőnél ez a rész
erősen nyálkás, akkor az illető hajlamos a hüvely
folyásra.
A szemkörnyék
A szemet körülvevő terület a vesének felel meg.
A szem alatti táskák lehetnek puhák vagy kemé
nyek, attól függően, hogy víz vagy zsír hatására
alakultak-e ki. Ha valaki túl sok folyadékot iszik,
túlterheli a vesét, amely nem képes rendesen ki
ürülni, így a folyadék a szemek alatti részen gyü-
lemlik föl. A keményebb kinézetű táskákat a
túlzott zsiradékfogyasztás okozza. A felesleg - zsír
lerakódások formájában - a vesében raktározó
dik, ami rontja a veseműködést.
A szem alatti vörösség vagy lilás szín azt jelzi,
hogy a vese környékén érrendszeri pangás van.
A lila előrehaladottabb pangásos állapotot jelez,
mint a vörös. Előrehaladott fázisokban előfordul,
hogy kidomborodó és elszíneződött vérereket is
látunk. Ha a kidomborodás nem jár együtt elszí
neződéssel, akkor megkeményedésre kell gon
dolnunk, tehát kövek, ciszták vagy zsírlerakódá
sok vannak jelen. Vesekőre utaló jel, ha jól meg
különböztethető, elszíneződött foltokat látunk.
Mindezek a problémák a test megfelelő oldalán
jelentkeznek a szemen vagy a szemkörnyéken,
tehát a bal szem a bal vese, a jobb szem a jobb
vese állapotát mutatja.
58
A száj
Az ideális száj szélessége megegyezik az orr szé
lességével, a nőknél valamivel kisebb. A kicsi száj
jang jelleget, elevenséget mutat. A nagy száj
épp ellenkezőleg: az embrió fejlődésekor hiány
zott az összehúzó erő. A ma emberének nagy
szája van. A száj megnagyobbodása a biológiai
degeneráció jele; azt jelenti, hogy emésztőrend
szerünk már nem annyira erős, mint régen volt.
A fogak
63
A fül
A fülek az embrionális spirál közepe táján helyez
kednek el, így a szervezet mindhárom fő rend
szerének (keringési, emésztő- és idegrendszer) a
fejlődését tükrözik. A keringési rendszer a külső
fülön, az idegrendszer a középfülön, az emésztő
rendszer pedig a belső fülön jelenik meg.
66
A haj és
szőrzet
A kemény tapintású haj azt jelenti, hogy az illető
étrendje nagyrészt zöldségekből és gabonafé
lékből áll, a lágy tapintású haj pedig azt, hogy
nagyon sok állati eredetű ételt eszik. Az egyenes
hajú emberek több zöldséget és gabonafélét fo
gyasztanak, illetve étrendjük jin- és jang-tartalma
között nagyjából egyensúly van. A göndör haj a
túl sok jang ételtől, illetve a jinfeleslegtől - akár
jin étel, akár kábítószer, illetve gyógyszer - alakul
ki. A száraz kinézetű haj a túl kevés, a nyirkos a túl
sok folyadék fogyasztásának a következménye.
A zsíros hajból arra következtethetünk, hogy az
illető túl sok állati eredetű ételt (főleg tejterméke
ket) és túl sok cukrot fogyaszt.
Az erős haj a rendszeres zöldség- és gabona
fogyasztás eredménye. A törékeny haj - amikor
a kitépett hajszál könnyen elszakítható - a meg
romlott egészség jele.
A hajból a bélbolyhok állapotára is következ
tethetünk. A kettő között tulajdonképpen fizikai
hasonlóság van, csak abban különböznek egy
mástól, hogy a bélbolyhok közege folyadék, a
hajé pedig levegő. A kopaszodás azt jelzi, hogy
belső szerveink kezdenek gyengülni. Könnyű
megmondani, mely szervekről van szó, csak azt
kell megnézni, hol ritkább a hajzat, illetve hol
nincs haj a fejen.
67
Ha például jin ételek mértéktelen fogyasztá
sával rongáljuk tüdőnket, hajunk először a hom
lokrészen kezd ritkulni. Okos táplálkozással azon
ban újból kinőhet. Egyesek sok hajat veszítenek,
amikor rátérnek a makrobiotikus táplálkozásra,
de ez csak akkor van így, ha rossz minőségű a
haj; a jó haj később sűrűbb lesz.
A felnőttekhez képest jangnak számító cse
csemők többnyire világos hajjal jönnek a világra,
amely annál sötétebbé (mindinkább janggá) vá
lik, minél idősebbek (és egyre inkább jinek) lesz
nek. Sok japán csecsemő barna hajjal születik,
amely később megfeketedik; öregkorban aztán,
az élet másik határán, hajuk fehér lesz (amely a
leginkább jin szín).
Ha egy nőnek bajusza nő, a nemzőszervei
kezdenek gyengülni, és nagy valószínűséggel
menstruációs problémái vannak. A férfiak sűrű
bajusza erős nemi szervekre utal, az erős borosta
viszont a túlzott fehérjefelvétel jele.
68
Általában kétféle szőrzet van: az ezüstösen
csillogó és finom tapintású csecsemőszőrzet,
valamint a sötétebb és durvább felnőttszőrzet,
Ha egy felnőtt ember testén csecsemőszőrzetet
látunk, az illető túl sok tejet vagy tejterméket fo
gyaszt. Az ilyen csecsemőszőrzet nem véletlen
szerűen, hanem a meridiánok vonalában, vala
mint a kötőszöveti és izompályák mentén nő a
testen. Ezt úgy is felfoghatjuk, hogy ide folyik ki a
szervek számára fölösleges fehérje. Ha például a
vesével van baj, a csecsemőszőrzet a vesetájé
kon jelenik meg; a mellkason lévő csecsemőszőr
zet a tüdők gyengeségére utal.
A túl sűrű testszőrzetet a mértéktelen fehérje-
fogyasztás okozza. A fehérje nemcsak közvetle
nül, de közvetett úton is bekerülhet a szerve
zetbe, ha olyan ételeket fogyasztunk túl nagy
mennyiségben, amelyek később fehérjévé ala
kulnak át. Még ha sikerült is csökkentenünk a
fehérjefelvételt - különösen az állati fehérjék
fogyasztását -, ha a kelleténél több fehérjét ve
szünk magunkhoz, megmarad a felesleges test-
szőrzet.
69
A bőr
A bőrszín
Beszélhetünk a testen látható sajátságos jegyek
(foltok, pontok, vonalak stb.) színéről és általá
ban véve a bőr színéről. A jang színek (barna,
vörös stb.) többnyire a test említett sajátságos je
gyein láthatók, a jin színek (sárga, zöld stb.) el-
mosódottabban jelennek meg a bőrön.
A bőrön előforduló színek mindegyike a test
valamely meghatározott állapotára utal. Környe
zetünk színei közé tartozik a növények zöldje, az
ég kékje, a felhők fehérsége. Az egészséges em
beri testen nincsenek ilyen színek, csupán ezek
kiegészítő színei. Ha például tejet iszunk, a felhők
színét öltjük magunkra; testünkön a természet szí
nei kezdenek megjelenni. Kezdünk visszatérni a
természethez, oda, ahonnan származunk; közele
dik a bomlás folyamata és az elmúlás.
A vörös
A vörös szín háromféleképpen jelentkezhet tes
tünkön: bőrünk alapszíneként, foltokként és egy-
egy kiszélesedő hajszálér formájában. A vöröses
bőr jin állapotra utal: a szív túl van terhelve és a
hajszálerek a bőrfelszín felé tolulnak, A kezdeti
stádiumban a hajszálerek még elég rugalmasak
és csak általános elszíneződést okoznak a bőrön.
Végül azonban az artériák és a véredények el
meszesednek és a hajszálerek emiatt a felszínre
jönnek. Ezt a túl sok jang, vagyis az állati eredetű
élelmiszer - köztük a hal - és a só okozza. Rózsa-
71
színes árnyalatot az ad a bőrnek, ha a vörös szín
hez a tejfogyasztás következtében fehér is társul.
Bizonyos esetekben természetes, ha a vénák
megjelennek a felszínen. Ez történik például a
terhesség alatt, amikor a nők szervezete rendkí
vül nagy igénybevételnek van kitéve. A testfel
szín egyre inkább jin lesz, miközben a test közép
pontja - a méh belsejében zajló folyamatok mi
att - mindinkább jang jelleget ölt fel. A felületi
tágulás láthatóvá teszi az ereket. A terhesség
után a bőrnek meg kell tisztulnia. Ám ez a folya
mat elmarad, ha a nő terhessége alatt jin étele
ket fogyasztott; a bőrfelszínen ilyenkor a jin
tényezők kibocsátása következtében foltok je
lennek meg.
Barna
A barna szín általában a máj és az epeholyag
megbetegedését jelzi. Lehet a bőr nagyobb fe
lületén (például az ún. cserzett bőr), de megje
lenhet foltok (szeplők) formájában is. Okozhatja
a fehér rizs fogyasztása vagy az élelmiszer-feldol
gozás egyik gyakori adalékanyaga, a mononát-
rium-glutamát is. Ám a bőr - ellenkezőleg - a
túlzott sófogyasztás miatt is megbarnulhat. A két
eltérő folyamatot néha „cukorsérülésnek" vagy
„sósérülésnek" nevezik.
Ha az anya túl sok jin ételt fogyasztott terhes
sége alatt, ez gyermekén „anyajegyek" formájá
ban ütközik ki. Az anyajegy helye elárulja, mely
szervekre volt hatással és a terhesség mely sza
kaszára volt jellemző a felesleg. Helyes táplálko
zással az anyajegyek elhalványulhatnak ugyan,
de ritkán tűnnek el teljesen.
Sárga
A sárga szín a hasnyálmirigy, a máj és az epe
hólyag rendellenes működésének jele. Ezt a je
lenséget legjobban „sárgaságban" szenvedő
betegeken figyelhetjük meg, amikor az egész
test - még a szem is - besárgul. Ha az epe nem
73
tud normális módon a nyombél felé ürülni, akkor
az epefesték a vérbe szívódik és megfesti a bőrt
és a látható nyálkahártyákat, Az ilyen jang-feles-
leggel jellemzett állapotban korlátozni kell a túl
sok jangot tartalmazó ételek - só, hús stb. - fo
gyasztását, és t ö b b zöldségfélét kell enni. Néha
makrobiotikus táplálkozás esetén is előfordul,
hogy a bőr színe sárga lesz, ha az illető túl sok sót
fogyaszt.
Az újszülöttek picik és jangok; a bőrük kissé
sárgás, színe normálisnak tekinthető. Az anyatej
jel jint szívnak magukba, és a sárga szín fokozato
san eltűnik. Csecsemőknél előfordul sárgaság. Ez
nem normális ugyan, de érthető, ha az anya ét
rendjében túl sok volt az állati eredetű étel.
Zöld
A zöld szín ritkán válik láthatóvá, hacsak nem a
test leginkább jin részein, például a vénákon.
A természetben a növényvilágban találkozunk
zöld színnel, klorofill formájában. Az állatvilág szí
ne a vörös, amely a hemoglobinban ölt testet.
Az ember lényege a vörös. Ha a bőrön zöld szín
jelenik m e g - az olyan nagyon jin helyeken kivé
ve, mint a vénák -, akkor állati tulajdonságaink
kezdenek visszafejlődni, és visszatérünk a növényi
tulajdonságokhoz. A bőr zöldes árnyalata olyan
emberekre jellemző, akik rákban, a nyugati világ
legdegeneratívabb betegségében szenvednek.
A bőr kissé zöldes színe a rákbetegségre való haj
lamot jelzi.
Ha az utcán járó-kelő embereket megfigyel
jük, sokukon észrevehetjük ezt a kissé zöldes ár
nyalatot. Főleg az arc oldalán jelentkezik, ami
74
tüdőrákra utal, vagy - a bélrák jeleként - a kéz
háton, a hüvelykujj és a mutatóujj között. Ugyan
csak gyakori a zöld szín a lábon, a gyomor
meridiánján. A „zöld az irigységtől" nagyon talá
ló kifejezés. A rákos betegek között sok az inger
lékeny, pesszimista, néha kapzsi ember. Akinek
ilyen a természete, valóban hajlamos a rákra.
Kék és lila
Ha a normálisan zöld vénák a finomított cukor,
hideg italok, üdítőitalok, fagylalt stb. fogyasztása
következtében mindinkább jinné kezdenek válni,
a zöld kékre vagy lilára változik. Ez nagyon baljós
előjel. A kék szín ritka, a lila azonban elég gyako
ri, főleg az idősebbeknél. Sok negyven fölötti férfi
orra lesz vörös és dagadt, néha lila. A vörös színt
az erek tágulása okozza, -a lila viszont már a de
generáció előrehaladottabb stádiumára utal. Az
orr lilás színe a szív jelentős megnagyobbodását
és magas vérnyomást jelez. Ha a szív nagyobbod
ni kezd, a vér szivattyúzásához nagyobb nyomás,
azaz magasabb vérnyomás szükséges. A még
tovább nagyobbodó szív egyre többet veszít
erejéből; ez alacsony vérnyomáshoz vezet, és a
vénák lilának látszanak. A lila szín még a zöldnél
is veszélyesebb. A rákos betegek általában jó
ideig élhetnek. A lila bőrű ember azonban hiába
látszik aktívnak és egészségesnek, bármelyik pil
lanatban eljöhet érte a halál,
Fekete
A fekete szín foltok vagy pontok, illetve kiterjedt,
általános elszíneződés formájában jelenhet meg
75
a testen. A fekete színt gyakran a vesebetegsé
gekkel hozzák összefüggésbe. Az ok többnyire a
túl sok jin, főleg az erős gyógyszerek és-kábítósze-
rek, illetve a hideg jin ételek és italok fogyasz
tása. Az ok jin, a szín jang. A fekete a halál színe.
A tuberkulózisos betegek nagyon sápadtak; mi
nél közelebb kerülnek a halálhoz, bőrük színe an
nál feketébb lesz.
Néha fekete foltokat, úgynevezett szépség
jegyeket láthatunk a bőrön. Ezek leginkább az
akupunktúrás meridiánokon és az izmok vagy a
kötőszövetek találkozásánál fordulnak elő. Ha
megfigyeljük, melyik meridiánon helyezkednek
el, meg tudjuk mondani, melyik szervvel van baj.
A fekete foltok gyakran a magas láz után jelen
nek meg, amikor a betegség már lezajlott.
Amikor megszülettünk, nem voltak szépségje
gyeink, bőrünk sima volt A szépségjegyek tehát
akkor jelentek meg testünkön, amikor növeke
désünk alatt betegek és lázasak voltunk. Ha hu
zamosabb ideig okosan táplálkozunk, ezek a
jegyek elhalványulhatnak, de nem tűnnek el
egészen. A szemölcsök - amelyek színe inkább
barna és a túl sok evéstől, illetve a túl sok állati
fehérjétől jelennek meg testünkön - teljesen el
tüntethetők, főleg, ha táplálkozásunkban kerül
jük a mértéktelenséget.
Szürke
A bőr szürkés árnyalata az iparosodott országok
ban gyakori, okosan táplálkozó embereknél
azonban ritkán fordul elő. A máj megnagyobbo
dását és keménységét jelzi. A bőr érzéketlen és
színtelen. A szürke bőrű embereket könnyen fog-
76
ja el depresszió és düh. Bár hasonlít a feketéhez,
a szürke szín nem foltok formájában jelentkezik,
hanem általános bőrárnyalatként.
Sápadtság
A sápadtság a tüdők jin állapotára utal. Ez sem
foltok vagy pontok formájában jelenik meg, ha
nem általános bőrszínként. Lehet, hogy az illető
asztmás vagy valami más légzőszervi problémá
ja, esetleg allergiája van.
Áttetszőség
Az áttetsző, sápadt bőr tuberkulózisos betegeken
figyelhető meg, valamint olyan embereken, akik
nek baktériumos bőrbetegségük, elsősorban lep
rájuk van.
Fehér
A fehér, főleg tejszerű bőrárnyalat napjainkban
igen gyakori, a sok tejtermék fogyasztásától.
Megjelenhet foltok és alapszín formájában. A fe
hér foltok előfordulása néha nagyon hasonlít a
szeplőkéhez, főként a láb alsó részén, az alkaron
és a hát felső részén vehetjük észre őket. Megje
lenésüket ilyenkor is a tejtermékek, leginkább a
joghurt, a sajt és a túró fogyasztása okozza. Az
egészséges emberek bőrszíne egy kicsit mindig
fehéres, de ez a fehérség nem olyan, mint a tej
termékek okozta fakóság. Az egészséges ember
bőre erős, feszes, sugárzó. Az egészséges bőrre a
japán nyelv az omoshiroi szót használja, amely
nek egyik jelentése „érdekes". Az omo arcot
77
vagy felszínt, a shiori fehéret jelent. A japánok
már régen is úgy gondolták, hogy a fehér arcú
emberek egészségesek, boldogok és az életük
érdekes.
A bőr állaga
Minden ember bőrének más és más az állaga:
lehet sima, durva, zsíros, száraz stb., és mindegyik
valamilyen állapotot tükröz.
Durva bőr
Nyugaton általában húsz-huszonöt éves koráig
mindenkinek sima a bőre. Ezután rohamosan
durvulni kezd (jin). Ezt az állapotot a túl sok állati
zsiradék okozza. A zsírdús étrend megkeményíti
a bőrt.
Zsíros bőr
Bőrünk nemcsak attól zsíros, hogy túl sok olajat
fogyasztunk, hanem attól is, hogy többet eszünk
a- kelleténél. Ha rendszeresen túlesszük magun
kat, az ételfölösleg zsírokká alakul át és olaj for
májában áthatol a bőrön.
78
Izzadás
Akinek túlságosan nedves a bőre, az sok vizet
vagy más italt iszik. Ezt akkor érezzük, ha kezet
fogunk valakivel. Az ilyen emberek könnyen
megizzadnak, lábuk és hónaljuk gyakran nedves.
Veséjük, néha szívük is túl van terhelve.
79
A kéz
Ha egészségesek vagyunk, a csuklónk elég ru
galmas ahhoz, hogy fájdalom nélkül 135 fokos
szögben hátra tudjuk hajlítani. Ha csak 90 fokos
szögben és előrefelé hajlik, akkor meszesedett.
82
Vizsgáljuk meg, kemények, dagadtak vagy
gyulladtak-e a kéz ízületei. Az ízületi gyulladás
fájdalommal jár, az egész kéz megdagad vagy
érzékennyé válik a nyomásra. Nőknél gyakrab
ban előfordul, hogy megdagad a kezük, Férfinál
a kéz megdagadása azt jelenti, hogy általában
túl sokat eszik vagy túl sokat iszik, Veséje és szíve
kezd megnagyobbodni és gyengülni,
A kézvonalak
83
Céljainknak az is megfelel, ha csak négy fő
vonalat vizsgálunk meg a kézen, amelyeket
Nyugaton általában szívvonalnak, fejvonalnak,
életvonalnak és sorsvonalnak neveznek.
84
Az életvonal számhelyei az életkort jelzik
A körmök
Általános észrevétel
87
A tapintás
A meridiánok és a pulzusok
A meridiánok
94
A felületi pulzust finom érintéssel, a mély pul
zust mélyebb, erőteljesebb és egyenletes nyo
más alkalmazásával nézik, de úgy, hogy ne
okozzon fájdalmat, Kis gyakorlással könnyen
megtalálhatjuk a pulzusokat, A pulzusok pontos
vonala egyénenként változik; mindenkinél meg
kell keresnünk, hol helyezkednek el.
A felületi pulzusok a jin szerveknek (hólyag,
epehólyag, vastagbél, vékonybél, gyomor, hár
mas melegítő), a mély pulzusok a jang szervek
nek (szívburok, szív, vese, máj, tüdő, lép/hasnyál
mirigy) felelnek meg.
95
Az egyik kezünkkel fogjuk meg finoman a
vizsgált személy kezét. A pulzusokat a másik ke
zünk mutató-, középső és gyűrűsujjával tapintsuk
ki. Ha a csukló legalsó redőjétől indulunk, akkor
mindegyik ujjunk a megfelelő helyre kerül. Leg
jobb, ha behunyjuk szemünket és csendben va
gyunk. A pulzusok kitapintását gyakoroljuk saját
magunkon! Lehet, hogy úgy érezzük, mintha
egy-két mély pulzus hiányozna. Ha négy vagy öt
pulzus hiányzik, az illető állapota kritikus.
Én magam ritkán nézek pulzust, de ha nézek,
akkor mindig valamelyik kettő között érzem az
érverést, ami az egyes pulzusoknak megfelelő
ellentétes, de egymást kiegészítő szervek kap
csolatára utal. A vese (erősebb nyomás) és a hó
lyag (finom kitapintás) közötti rész például a
vesehólyag-rendszer állapotát mutatja. Bár ez
nem tartozik a hagyományos módszerekhez, én
igen hasznosnak találom.
A torok táján kitapintható pulzusból az illető
egész szellemi és testi állapotára következtethe
tünk. A lassú, egyenletes, nyugodt pulzus higgadt
emberre vall, a szapora és egyenletlen pulzus az
elme zavarainak jele.
96
A hang
A hallás
A hallással végzett vizsgálat kifinomultabb érzé
ket igényel mint a szemrevételezés vagy a ta
pintás.
Az egyik fülére mindenki j o b b a n hall, mint a
másikra. Azzal a fülünkkel hallunk j o b b a n , ame
lyik közelebb van a növő haj által alkotott spirál
középpontjához. A hallás a spirál tengelyével
párhuzamos szektoron keresztül a legélesebb. Az
e m b e r e k a spirál elhelyezkedésétől f ü g g ő e n
vagy az egyik, vagy a másik oldalra szokták bil
lenteni a fejüket. Ha a spirál a fej j o b b oldalán
van, akkor az illető anyja, ha a bal oldalán, ak
kor az apja volt erősebb felépítésű.
97
A hang minősége
A belső szervek állapotára következtethetünk a
beszédhangból is. A hang magasságát a tüdő, a
beszéd sebességét és ritmusát pedig a szív sza
bályozza. Ha nagyon odafigyelünk és öszehason-
lítjuk, ki hogyan beszél, a hang más tulajdonsá
gait is megállapíthatjuk. Figyeljünk az ellenté
tekre: magas-mély, gyors-lassú, hangos-halk,
éles-monoton, száraz-nedves, tisztán érthető- fá
tyolos, átható-nem átható, feszült-könnyed, sza
bályos-szabálytalan (dadogás). Közülük néhá
nyat az alábbiakban bővebben megtárgyalunk,
ami pedig kimarad, azt próbáljuk magunk ele
mezni.
99
A kézírás
Ha az emberek állapotát kézírásukból kívánjuk
megítélni, akkor hivatalos leveleik helyett inkább
a magánleveleiket kell megnéznünk. Mindenek
előtt az általános jellemzőket figyeljük meg: jó-e
ránézni vagy nem? Jól olvasható-e? Ezután jön
nek a részletek: jobbra vagy balra dőlnek-e a
betűk, vagy egyenesen állnak? Szabályosak-e a
betűközök? Egyenletes-e a betűmagasság?
Emelkednek vagy süllyednek a sorok?
Az ábrán két kézírásmintát látunk. Melyik kö
zülük a jin és melyik a jang?
103
Egyetlen szó vagy egyetlen mondat leírása
kor is ugyanez a sorrend, Az elején szabályos, a
vége felé pedig egyenetlenségeket mutató kéz
írásos levél azt jelzi, hogy az illető beleinek és au
tonóm (vegetatív) idegrendszerének rossz az
állapota, miközben agya, szíve és tüdeje kielégí
tően működik, Ezzel a módszerrel megtudhatjuk,
hogy akik írnak nekünk, milyen állapotban van
nak; gyakorlatiasak, romantikusak, mogorvák
vagy melegszívű emberek-e, de sok más egye
bet is megtudhatunk jellemükről és egészségi ál
lapotukról.
104
A szokások
Minden embernek megvan a maga sajátságos,
jellemző kifejezésmódja, ami egyben belső álla
potát is tükrözi. Például bizonyos megszokott kéz
mozdulatokat használ, miközben beszél. Ezek
olyan jelzések vagy üzenetek, amelyeket jól fel
használhatunk egy-egy ember lelki, fizikai és szel
lemi állapotának diagnosztizálásakor.
Sok szokás tulajdonképpen nem más, mint a
szervezet önvédelmi reakciója. Testünk kívül lévő
részei összehúzódnak, kitágulnak, meghajlanak
vagy megcsavarodnak, hogy alkalmazkodjanak
a belül támadt zavarokhoz, és megpróbálják el
lensúlyozni őket. Amikor például a tüdők rosszul
működnek, a vállak előreesnek, hogy védjék
őket. Az emberek időnként keresztbe teszik a kar
jukat - mint az embrió a méhben -, hogy ezzel
jang külsőt vegyenek fel. Ezt azért teszik, mert be
lül jinek és gyengék, Ha tüdőnk tele van váladék
kal, a mellünkön keresztbe font karral nagyobb
biztonságban, védettebbnek érezzük magunkat.
A keresztbe vetett lábak szintén magukért be
szélnek; a belek súlya az egyik oldalról áthelyező- „
dik a másik oldalra.
Nincs két egyforma ember; mindannyiunk
nak vannak gyenge és erős oldalai. Van, aki
vonzódik a művészetekhez, van, aki nem. Lehet,
hogy nagyon szeretnénk valamilyen hangszeren
játszani, de ha ujjaink merevek, a zenehallgatás
sal is megelégszünk. A kis szemű emberek inkább
a jang művészeti ágakat, például a lakberende-
105
zést élvezik jobban, amely több fizikai alkotóte
vékenységet igényel, mint például az írás.
Aki jangnak születik és rátér a jin ételek fo
gyasztására, abból nagy valószínűséggel lehet
lelki vezető, művész stb. Aki viszont jinnek születik
és jang ételeket szeret, aktívabb lesz, és inkább
politikus, üzletember, ügyvéd stb. válik belőle. Al
katunkról és állapotunkról sok mindent elárul,
hogy milyen munkát választunk magunknak.
Ugyanez mondható el barátaink, szeretteink, há
zastársunk megválasztásáról is. Két férfi megy el
egy nő mellett. Az egyik rá sem tekint, míg a má
sik azonnal beleszeret. Mindnyájan a polaritáson
keresztül próbálunk egyensúlyt teremteni.
106
Étkezési
tanácsok
Arányok
Az evés sorrendje
111
ételekkel - aszerint, hogy inkább jinné vagy in
kább janggá kívánunk-e válni,
(Szükséges kihangsúlyoznunk, hogy a mo
dern orvostudomány a sófogyasztással kapcso
latban a szerzővel teljes mértékben ellenkező
felfogású. A lektor?)
112
A tanács
adásról
A tanácsadás nemcsak azt jelenti, hogy elmond
juk az illetőnek, milyen kezelést kell alkalmazni a
betegségére. Fel kell tárni előtte állapotának fizi
ológiai, lelki vagy pszichológiai, sőt spirituális oka
it is. Ha a tünetekkel kezdjük és azokkal is fejezzük
be, akkor „profik", specialisták vagyunk. Próbál
juk meg emlékeztetni az embereket végtelen ál
mukra, és értessük meg velük, hogy az élet nem
tart örökké. A tünetek gyógyíthatók és elmulaszt
hatók, és az embereknek végül meg kell érte
niük, hogy ők maguk tehetnek nyomorúságukról.
Ha erre képtelenek, újra és újra visszaesnek és
megbetegszenek. Beteg emberek kezelésekor
próbáljuk rádöbbenteni őket arra a tényre, hogy
az ember a természettől fogva szabad és ön
magát irányítja. Ez elég nehéz lesz, de nem lehe
tetlen. A tünetek megszüntetésére persze alkal
mazhatunk speciális gyógymódokat és helyi ke
zeléseket is, de a célunk nem ez kell hogy le
gyen. Ne korlátozzuk magunkat,
Tanácsadáskor az a legnehezebb dolog,
hogy a probléma okait hatásosan tárjuk fel. Ha
az illető nem követi tanácsainkat, erőfeszítéseink
hiábavalók lesznek. Csak akkor tudunk valakivel
úgy kommunikálni, hogy megértsen bennünket,
ha képesek vagyunk az illetőt teljes egészében
- testi, lelki és szellemi egységében - látni.
113
Ha a páciensünk önző ember és csak a ma
ga hasznát nézi akkor jobb, ha specialistához
küldjük, mert nálunk nem jó helyen jár. Sok az
önző ember, aki mindent magának szeretne
megkaparintani. Az ilyeneket épp ez a beállított
ság teszi beteggé. Ha nem tudjuk őket megvál
toztatni, sohasem lesznek egészségesek és bol
dogok.
A tüneteket könnyű kiküszöbölni, de az em
bereket megváltoztatni már nehéz. Pár száz be
teg megvizsgálása után már lényegében komoly
tapasztalatok birtokában tudjuk a tüneteket ér
tékelni és felhasználni. Ahhoz azonban, hogy az
embereket a szabadság felé fordítsuk, sok ezer
emberrel kell foglalkoznunk, és ez már egy em-
beröltőnyi gyakorlást igényel - talán még többet
is; nem tudom. Diagnosztikai tanácsaink célja el
sősorban a nevelés, ezen belül a beteg ember
életfelfogásának, testi, lelki és szellemi állapotá
nak a javítása. Annak idején Jézus és Mózes is ezt
a gyógymódot alkalmazta, de a világ sok millió
orvosa közül ma már nagyon kevesen.
Nincs is megfelelő szó, amely igazán kife
jezné az ilyen gyógymódot alkalmazó orvos lé
nyegét. Amikor először találkoztam George
Ohsawával, szerettem volna bemutatni őt né
hány professzornak a tokiói egyetemen, ahol
posztgraduális tanulmányaimat folytattam. Szük
ségem volt néhány adatára, és a foglalkozásáról
is kérdezgettem. Nem tudott mit mondani. Több
volt, mint egy orvos vagy táplálkozástudós - va
lami filozófusféle, de nem a szó tudományos ér
telmében. George nevetett rajtam, de engem is
mindig nevetés fog el, ha a foglalkozásomról kell
írnom. Ez ugyanis tulajdonképpen életmód. Sok
hallgató szeretne keleti orvoslást tanulni. Azt
114
mondják magukról, hogy akupunktúrás orvosok
vagy makrobiotikusok; de ha j o b b a n belegon
dolunk, rá kell jönnünk: az embernek nincsenek
korlátai. Ha ismerjük a Világegyetem Rendjét,
nincsenek határaink.
Tanácsadás közben észre fogjuk venni, hogy
kétfajta ember létezik: 1. azok, akik csak közelre
látnak, és akiket csak a részletek érdekelnek, az
egészet pedig semmibe veszik; 2. azok, akik a
nagy egészet látják, és nem törődnek a részle
tekkel. Az emberek e két típusának ellenkező
k é p p e n kell t a n á c s o k a t adni. Az első típusba
tartozó embereknek azt kell elmondanunk, hogy
például a d a g a n a t o k a t miképp lehet borogatá
sokkal stb. kezelni, ezután térhetünk rá az okra -
hogy miért alakult ki a d a g a n a t . Egy idő után
beszélhetünk étkezési szokásaikról, majd gondol
kodásmódjukról: „Úgy látszik, nagyon bízik a mai
orvostudományban." Vagy: „Azért evett olyan
ételeket, amelyektől b e t e g lett, mert túl ön
ző". A másik típust ellenkezőleg kell megközelíte
ni. Ők olyasmiket m o n d h a t n a k , hogy: „ t a l á n
hibáztam - ilyen a karmám". Daganatukról vagy
más tüneteikről nem ejtenek szót. Gondolataikat
ezért az egésztől a részletekig kell elvezetnünk: -
„igen, betegségét a karmája okozta. De mi az a
karma?" Meg kell magyaráznunk, hogy a karma
a Világegyetem Rendje. Ezután azt is meg kell
értetnünk vele, hogy e Rend szerint kell étkeznie.
És csak ezután térünk rá a tünetekre.
Meg kell tudnunk, milyen szintű az illető ítélő
képessége. Olyan emberek is fordulnak majd
hozzánk, akiknek csekély a tudásuk, vagy össze
vissza beszélnek, mondjuk, a vitaminokról és
egyebekről. Ha a tanácsunkat kérik, mi is ezen a
szinten beszéljünk nekik. Tudományos kifejezése-
115
ket használva magyarázzuk el nekik, milyen ha
tással vannak rájuk az ételek, amelyeket esznek,
és ugyanígy mondjuk el nekik azt is, milyen vál
toztatásokra van szükségük,
Rá kell szoktatnunk magunkat, hogy rugal
masak legyünk. Ha mindig ugyanazon a szinten
maradunk, nem leszünk szabad emberek; ha ál
landóan magas szinten vagyunk, esetleg szentet
csinálunk magunkból. A határok nélküli ember a
körülményektől függően könnyen átlép az egyik
gondolkodási szintről a másikra. Ehhez azonban
meg kell szabadulnunk merevségünktől, minden
ki barátjává kell válnunk, és minden ember iránt
ugyanolyan szeretettel kell viseltetnünk. Ilyen ala
pokon bármilyen típusú embernek tudunk taná
csot adni.
Ha valakit vagy valamit nem szeretünk, akkor
még korlátaink vannak, amelyek csökkentik ta
nácsadási képességeinket. Ha Richard Nixon for
dulna hozzánk tanácsért, ezt kell mondanunk
neki: „Hallo, Richard, mi baj van?" Ugyanezt
mondjuk a beteg állatnak is: „Szia, nyuszi, mi a
gondod?" Mindenkinek ugyanazt. A szabad em
ber így cselekszik.
Nem lehetünk állandóan, illetve tartósan a
beteggel. A legmesszebbmenőkig tiszteletben
kell tartanunk az egyén szabadságát; ha meg
akar halni, hagyjuk őt szabad akarata sze
rint. A lényeg az, hogy sohase legyünk olyanok,
mint valami hatóság; maradjunk barátok és ta
nácsadók! Az embereknek nem kell újból és új
ból eljönniük hozzánk tanácsért; ha mégis ezt
teszik, akkor tanácsaink nem voltak tökéletesek.
Nem tudtuk, hogyan adjunk helyes tanácsot ne
kik a szabad akaratról, az okok okáról. Ha az em
berek ezt nem értik m e g , akkor a b e t e g
116
emberekből rabszolgák lesznek; még mindig fél
nek, ezért nem szabadok. így nem lehet egész
séges világot felépíteni, boldog és szabad
emberekkel.
Van két olyan típus, akiken könnyű segíteni:
1. Azok, akik már mindenféle félelmet megta
pasztaltak, és most szabadok akarnak lenni. Ők
már sokféleképpen próbálták gyógyíttatni tüne
teiket, és most csalódottak: készek tehát feladni
védekező álláspontjukat, csökönyösségüket, me
revségüket. 2. Azok az emberek, akik valamilyen
meghatározott betegségben szenvednek, de lé
lekben erősek. Nekik embrió állapotukban és
gyermekkoruk korai szakaszában erős biológiai
alapjaik voltak, de később tönkretették egész
ségüket. Ezekben az emberekben megvan a jó
zan ítélő- és értékelőképesség magva, amelyet
elfelejtettek. Csak emlékeztetni kell őket rá!
Az emberek öngyógyító képessége akarat
erejüktől függ. Ez a belső adottság a következő
diagnosztikai jelekből látható: 1. Nagy fej; 2. Erős
csontfelépítés (különösen férfiaknál); 3. Beszéd
közben tartósan egy pontra szegeződő szemek.
Az ilyen tulajdonságú emberek meg tudják tenni,
amit elhatároztak.
A makrobiotikának az a lényege, hogy képe
sek legyünk harmóniában élni a természettel,
Hogy valaki képes-e a makrobiotika szerint élni,
azt úgy állapítjuk meg, hogy megnézzük, látsza
nak-e alkatán és szokásain a rend jelei. A poten
ciálisan kiegyensúlyozott ítélőképesség első jele
az egyenesen álló, szép fogsor. Ezután azt kell
megfigyelni, egyensúlyban van-e egymással a
test két oldala. Képzeljünk magunk elé a test kö
zepén végigfutó függőleges vonalat, és figyeljük
meg, egyensúlyban van-e nagyjából a két oldal.
117
Majd tegyük ugyanezt a test elülső és hátulsó ol
dalával. Nézzük meg, függőlegesen lógnak-e a
karok a test mellett, egyenes-e az orr vagy elhaj
lik valamelyik oldalra, függőlegesen állnak-e a
fülek a fejhez képest! Figyeljük meg, nem gör
be-e a hát. A görbe hátú ember nehezebben
tud kiegyensúlyozott ítéleteket hozni,
Ezután nézzük meg a vízszintes vonalakat! Az
egyforma szemöldökök és egyforma fülek jó jel
nek tekinthetők, csakúgy, mint az egyenesen tar
tott vállak. Az természetes, hogy e vonalak
között nincs tökéletes egyensúly, de minél job
ban eltérnek egymástól, az illető annál kevésbé
tudja fenntartani józan ítélőképességét. Most az
ívelt vonalak - a kulcscsont, a mellkas és a me
dence - szemrevételezése következik. Állás köz
ben a lábfejeknek hozzávetőlegesen egyforma
szögben kell állniuk. Az a legjobb, ha a lábfejek
egyenesen előrefelé állnak, de ha nem így van,
a két lábfejnek akkor is egyforma szögben kell
kifelé vagy befelé állnia.
Figyelnünk kell az egyén viselkedésmódjának
és életstílusának rendezettségére is. Időben érke
zik-e? Becsapja-e az ajtót? Ha az emberek tekin
tettel vannak másokra, rendben tartják holmi
jukat, az asztalnál megvárják, amíg a többiek is
enni kezdenek - ezek mind azt mutatják, nem
csak magukra, hanem másokra is gondolnak. Ha
úgy tekintjük magunkat, mint a nagyobb egész
piciny részét, akkor magunk és környezetünk szá
mára is boldogságot tudunk teremteni, A rende
zett ember igen könnyen megérti a makro-
biotikát; a szűkebb látókörűekre több időt és tü
relmet kell szánnunk,
A rendezettség pszichológiai értelemben
mások nagyrabecsülésében és a mások iránt ér-
118
zett hálában nyilvánul meg. Ez a fajta beállított
ság m é g gyerekkorban alakul ki, Ha az anya ha
nyag, nagy valószínűséggel a gyermeke is azzá
válik. Anyánktól tanuljuk meg az emberi együtt
élés szabályait. Legnehezebben azok az embe
rek változnak m e g , akik az a n y a m é h b e n és
gyermekkorukban túl gazdag ételekkel táplál
koztak és a modern nevelés a kelleténél t ö b b
ismeretet, technikát és műveltséget táplált be
léjük. Ezekkel az emberekkel legyünk n a g y o n
türelmesek, Először is: változtassuk meg étrendjü
ket - ami majd a beállítottságukon is változtatni
segít -, ezután kezdjünk el beszélgetni velük arról,
hogyan nyerhetnék vissza szabadságukat, Néha
elég, ha csupán célzunk valamire - a többit rá
juk kell bízni. George Ohsawa gyakran mondta
betegeinek: „Találd ki m a g a d . " Ezek az emberek
állandóan felkeresték, folyton ostromolták őt, sok
problémát okozva ezzel, de ő valóban szerette
volna, hogy igazán szabaddá váljanak.
Ha az emberek nem értik m e g , mi a Végte
lenség, tanácsaink csak felszínesen érintik őket,
Hét alapelvünk és tizenkét tantételünk van (lásd
az f/aszóban). Ezeket addig kell tanulmányozni,
amíg tökéletesen el nem sajátítjuk őket. Am a
legfontosabb d o l o g az, hogy megértessük az
emberekkel a Világegyetem Rendjét Ez tanítá
sunk alapköve.
119
Irodalom
Könyvek
120
Ohsawa, George: Practical Guide to Far-Eastern
Macrobiotic Medicine. Oroville, California:
George Ohsawa Macrobiotic Foundation.
Ohsawa, George: The Unique Principle. Ibid.
Ohsawa, George: Zen Macrobiotics. Los Angeles:
Ohsawa Foundation.
Sakurazawa Nyoiti (George Ohsawa), edited by
William Dufty. Macrobiotics. London: Tandem
Books, Published in the U.S.A. under the title
You Are All Sanpaku. New York: Univer-
sity Books.
Stiskin, Nahum. The Looking Glass God. Tokyo:
Autumn Press.
Markobiotikus szakácskönyvek
Abehsera, Michel: Cooking for Life. Binghamp-
ton, N. Y.: Swan House.
Aihara, Cornelia: Chico-San Cookbook. Chico,
Calif.: Chico-San, Inc.
Aihara, Cornelia: The Do of Cooking, 4 vols. Oro-
ville, Calif.: George Ohsawa Macrobiotic
Foundation.
Aihara, Cornelia: The Calendar Cookbook. Ibid.
Esko, Wendy: Introducing Macrobiotic Cooking.
Tokyo: Japan Publications.
Kushi, Aveline: How to Cook with Miso. Ibid.
Ohsawa, Lima: The Art of JUST Cooking. Tokyo:
Autumn Press.
Folyóiratok
121