Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

Trágyázás célja: talaj termőképességének fokozása, terméshozam növelése

Trágyák csoportosítása:
Szerves trágyák: tarló- és gyökérmaradványok
istállótrágya
egyéb (pl. zöldtrágya, komposzt)
Műtrágyák: N, P, K
összetett műtrágyák
mikroelem tartalmú műtrágyák
Istállótrágya:
részei: bélsár, vizelet, alom
Minőségét befolyásoló tényezők: állatok faja, kora
takarmány beltartalma
alom minősége, mennyisége
trágyakezelés módja
Szarvasmarha: „hideg trágya”à jó emésztés, Ló: „heves trágya”àrövid emésztőrendszer
Juh: ta-ban gazdag meleg trágya, sertés: sok nedvességet tartalmazó hideg trágya
Kezelés és felhasználás néhány szabálya:
- tárolása nem lehet környezetterhelő: ne okozzon vízszennyezést
- Tilos hígtrágya, trágyalé vizekbe vezetése
- trágyatároló nem tehető felszíni víztől és ivóvíznyerő helytől 100 m-en belül
- a hígtrágya tároló szivárgásmentes, szigetelt legyen, 4 havi tárolást biztosítani tudjon
- istállótrágya: szigetelt alapú, csurgaléklé összegyűjtése, tárolókapacitás 8 havi mennyiség
- ideiglenes trágyaszarvas tábla mellett legfeljebb 2 hónapig lehet
Trágyakijuttatás szabályai:
- Tilos: dec.01- febr.15. között
- Tilos: fagyott, vízzel borított, hótakaróval fedett talajra, felszíni víztől, forrástól, kúttól 10
m-re
- Max. N kijuttatás: 170 kg/ha/év ha.
Az istállótrágya érése és kezelése:
Érlelés célja: a trágya növényi tápanyagainak megóvása
Erjedés szakaszai:
levegős (oxidációs) szakasz: 4-5 nap
50-60 oC-ra felmelegedés (aerob baktériumok, levegő)
nitrogénmentes szerves anyagok bomlásaà víz CO2, hő keletkezése
N-tartalmú anyagok: ammónia keletkezéseà ammónium-karbonát keletkezése,
mikroorganizmusok testébe épülés, nitráttá alakulás, elillanás
gyommagvak csírázóképessége elvész
levegőtlen (redukciós): szakasz: szerves anyagok égése befejeződik
3-4 hónap
hőmérséklet csökken
trágya színe sötétedik, benne tartós humuszanyagok kialakulása
Trágyakazal készítése:környezetszennyezés elkerülése!
egyszakaszos: naponta egymásra rétegezés
többszakaszos: 2-3 naponta új szakasz kezdése
Éretlen (állatok alól frissen kikerült) trágya: a tápanyagok a növények számára hasznosíthatatlanul
kimosódnak belőle, sőt mérgezést is okozhatnak.
A félérett, jellegzetes, de már csak kissé kellemetlen szagú, barnás almú, viszont szerkezetileg még
nem sokat változott trágya már kiszórható. Az ilyen trágyának kisebb a trágyázó hatása, de
szerkezetjavításra - pl. homoktalajon - alkalmasabb az érett trágyánál.
Általában legjobb az érett trágya, mely sötétbarna, alomszalmája még felismerhető ugyan, de
korhadt és omlós, könnyen szakad, szaga már egyáltalán nem kellemetlen, benne a tápanyagok a
legjobban felvehető formában vannak jelen.
A túlérett trágya erősen tömörödött, szalonnaszerűen vágható, vagy kiszáradva korhadékszerű, benne
az alkotórészek egyáltalán nem ismerhetők fel, trágyázó és szerkezetjavító hatása minimális.
Istállótrágya felhasználása
Trágyázás ideje: bomlási idő 2-4 hónap
nyárvégi, őszi vetési növények alá nyár elején, tavasziak alá nyár végén
Tavaszi kijuttatás szárítja a talajt.

Trágya mennyiségét meghatározza:

- trágyakészlet: pl. ló 6-8, szarvasmarha 9-10, sertés 1-2 t/év
- növény igénye: trágyaigényesàburgonya, cukorrépa, kukorica, keverék-takarmányok
- talajadottságok: jó talajon 4-5 évente nagyobb mennyiség
gyenge talajon 2-3 évente kisebb mennyiség
- trágyázás gyakorisága
Kijuttatás: gyors kijuttatás, szétterítés, talajba dolgozás. Szántás: középmély, 15-20 cm.
Talajnedvesség megóvásaà baktériumok tevékenysége hatásosabb
Üregesség kerüléseà hengerezés
Trágya érvényesülése:
kötött talajon: laza talajon:
1. évben: 40 % 50%
2. évben 30 % 30%
3. évben 20 % 20%
4. évben: 10 %

Hatása: tápanyag növelés

talajszerkezet javítás
víz- és levegőgazdálkodás javítása
ásványi anyagok feltáródása fokozódik
több mikroorganizmus a talajban

Ismertesse a hígtrágya összetételét, kezelési és felhasználási módjait, a tárolás és

kijuttatás lehetséges környezeti ártalmait!
Hígtrágya:
almozás nélküli állattartó telepek folyékony halmazállapotú mellékterméke
Összetevői: szilárd ürülék, vizelet, technológiai víz
Mennyisége: sertés: 25 l/nap, szarvasmarha: 100 l/nap
Tápanyag tartalma átlagosan, háromszoros hígítást feltételezve, szántóra kikerülve, 1 m3-ben:
N 1-2 kg
P2O5 0,5-1 kg
K2O 1,5-2,5 kg hatóanyag
Hígtrágya kezelése:
szétválasztás nélkül: szilárd és folyékony összetevők egy tartályban
A kezelés gyűjtésből, rövid idejű tárolásból és homogenizálásból áll. A hígtrágya fázisainak
elkeverése többféle módszerrel történhet (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus homogenizálás).
Azokat a módszereket, amelyek a hígtrágyát fázisbontás nélkül, elkeverve továbbítják és hasznosítják
homogenizálásos kezelési módszereknek is nevezzük.
Hazánkban a hidraulikus homogenizálás terjedt el.
A szétválasztás nélküli hígtrágya kezelésnek két alapvető megoldása ismert:
- a hígtrágyát tartálykocsikkal szállítják közvetlenül a szántóföldekre vagy a komposzt telepre
illetve tárolóba.
- hidraulikus úton, csővezetéken keresztül öntözőberendezésekkel adagolják ki a mezőgazdasági
területre.
szétválasztásos: szilárd és folyékony rész szétválasztása, külön hasznosítása
folyékony rész: kiöntözés
szilárd rész: komposztálás
A hígtrágya fázisainak szétválasztására szolgáló megoldások:
ülepítő szűrő rendszerek, vibrációs szűrők, ívsziták, centrifugák, egyéb fázisbontó
berendezések (ülepítő tartály, présszűrő).
ülepítő, szűrő rendszer: szalmarétegen átszűrés
gépi szétválogatás: rezgő szűrőkkel vagy centrifugákkal
folyékony rész biológiai tisztítása
Felhasználás: rétek, legelők, szálas takarmányok termesztése
Részleges tisztítási rendszerek:
A híg részt hasznosítás, illetőleg elhelyezés előtt tisztítják, a szilárd részt pedig tárolják és
hasznosítják.
Célja:
a híg fázist korlátozás nélkül használhassák fel öntözésre.
A kezelt híg fázis a tisztítás mértékétől függően öntözéssel vagy az istállók csatornáiba visszavezetve
öblítőfolyadékként hasznosítható.
A hígtrágya kezelésének ez a legdrágább módja ezért alkalmazásukra csak nagyon indokolt esetben
kerülhet sor.
Hígtrágyák környezetkárosító hatásai és a környezet megóvásának lehetőségei:
Talajkárosítás, szennyezés
A sertéshígtrágya helytelen vagy gondatlan kezelése, mezőgazdasági elhelyezése, hasznosítása
során következik be.
Magas talajvízállásnál a hígtrágya magas Na-tartalma szikesedést okozhat.
Rendszeres és nagymértékű hígtrágyaterhelés során a talajban káros mértékben felhalmozódnak a
takarmány-kiegészítőkben lévő nehézfémek (pl. Cu, Zn) amelyek a növények közvetítésével az ember
és állati szervezetbe jutnak.
A talajok hígtrágyával való túlöntözése azok elmocsarasodását, elvizenyősödését okozza.
A túlöntözés levegőtlen körülményeket alakít ki a talajban.
Vizek szennyeződése:
Megnövelheti a talajvíz nitráttartalmát, hogy a talajvízre telepített kutak vize ihatatlanná válik.
A hígtrágya talajvízszint emelkedést is eredményez.
A kórokozók megtartják fertőző voltukat, ami járványok megjelenését eredményezi.
Levegőt érő szennyeződés:
A hígtrágya szaga kémiai agresszivitása, valamint a levegőbe kerülő kórokozók a környezet
állapotát rontó tényezők.
A tározó tavakból eltávozó gázok kellemetlen bűzt okoznak (ammónia, kénhidrogén).
Élővilágot, környező települést, embert érő kedvezőtlen (bakteriológiai) hatások:
A pangó hígtrágya elpusztítja a növényzetet,
higiénia hiányában elszaporodnak a nemkívánatos rágcsálók (patkány, egér),
vonzza a rovarokat (legyeket, szúnyogokat), melyek szintén terjeszthetik a fertőző betegségeket,
számos olyan kórokozót tartalmaz, amely emberre és állatra egyaránt fertőző lehet.
A hígtrágya hasznosítás lehetőségei:
1, a hígtrágya hasznosításának az egész világon legszélesebb körben alkalmazott módszere a
talaj gazdagítására, a növények tápanyag- és vízigényének pótlására való felhasználás,
2, talajszerkezet javítás a szilárdfázissal,
3, komposztálással értéknövelt kereskedelmi árú előállítása,
4, biomassza energetikai hasznosítása.
Hígtrágyás technológiára legtöbb esetben sertéstelepek létesültek, de előfordulnak szarvasmarha- és
baromfitelepek is.
Mezőgazdasági szempontból a legjobban a sertés- és szarvasmarhatelepeken keletkezett hígtrágya
hasznosítható, a baromfi hígtrágya esetleges túlöntözés esetén magas foszfortartalma miatt perzselő
hatású.
Beltartalmi vizsgálatokkal megalapozott, a talajtani szakvélemény előírásait betartó
elhelyezésnél ez nem fordulhat elő.
A hígtrágya elhelyezésére többféle módszer is kialakult az évtizedek folyamán:
A 70-es, 80-as években kidolgozott nyárfás elhelyező terület a nitrogénterhelés korlátozása miatt
napjainkra elavulttá vált.
A szippantó kocsival történő kijuttatás gyakorlata még napjainkban is a legelterjedtebbnek
tekinthető, viszonylag olcsó és kis beruházást igényel.
Hátránya:
-a hígtrágya elterítése nem egyenletes.
-sűrű, magas tápanyagtartalmú hígtrágya esetén kis mennyiség kiadagolását nem teszi lehetővé,
-csábít arra, hogy a hatékonyság érdekében a távolabbi területekre ne kelljen elszállítani a hígtrágyát.
Ebben az esetben az elhelyező terület kis része intenzív terhelést kap.
Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában
juttatható ki mezőgazdasági területre.
Az érvényben levő rendelet szerint:
tilos hígtrágyát kijuttatni december 01. és február 15. között.
Így lényegében csak tavasszal és ősszel lehet az elhelyező területet terhelni, ősszel is csak
abban az esetben, ha az 15 napon belül bevetésre kerül,
ezen felül figyelembe kell venni az adott időszakban lehulló csapadékot is, különös tekintettel
a terület művelhetőségének megtartására.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve lényegében többszörös biztonsági tartalékkal kell számolni a
hígtrágya elhelyező terület nagyságának megválasztásánál.
Az előzőekben említett időbeni korlátozása a kijuttatásnak csak az egyik szempont. A másik, hogy a
területre kijuttatott összes nitrogén hatóanyag nem haladhatja meg a 170 kg/ha-t.
Erősen lejtős, 20%-nál meredekebb lejtésű területre csak növényi fedettség vagy azonnali
bedolgozás mellett szabad hígtrágyát kijuttatni.
Talajtani szempontból a hígtrágya elhelyezést kizárhatják bizonyos okok, ezek közül a
legjelentősebb:
sekély termőrétegű kavicsterasz, a
magas talajvízszint (150 cm felett), olyan
gyökérfejlődést gátló tényezők, amelyek semmilyen beavatkozással nem szüntethetők meg.
 a kijuttatható mennyiség megítélésekor különös gondot kell fordítani a hígtrágya káros
sótartalmára és az elhelyező terület sóterhelésének kölcsönhatására.

Mezőgazdasági területre a szakvélemény alapján csak annyi hígtrágyát szabad kihelyezni,

amennyit a rendelet engedélyez, valamint a termesztett növény maradéktalanul hasznosítani tud.
Mind a hatóanyag megőrzése, mind a környezetterhelés csökkentése szempontjából a kijuttatás
legkedvezőbb módja a hígtrágya talajba injektálása.
Ebben az esetben a hígtrágya a tartályból elosztón át jut a 400-500 mm osztástávolságú, talajlazító
eszközhöz kapcsolt csövön keresztül a talajba. Az injektálás szokásos mélysége 100-150 mm.
A felületre történő szórás legkedvezőbb megoldása a csúszócsöves kijuttató.
Azonnali bedolgozás esetén a hatóanyag-veszteség és a környezetterhelés az eddigi
módszerekhez képest 20-30%-kal csökkenthető.
Ebben az esetben a hígtárgya a talajon csúszó csövekből jut a talaj felszínére.

Ismertesse a tarló- és gyökérmaradványok, valamint a zöldtrágyák felhasználásának

módját!
Zöldtrágya:
teljes növényi zöld tömeg talajba forgatása
àtermőképesség fokozása, szerves anyag gyarapítása
Kedvező hatásai:
talajszerkezet javítása:
morzsalékos szerkezet, talajlazítás
jobb művelhetőség, kevesebb energiaigény
szervesanyag gyarapodás
tápanyag gazdálkodás befolyásolása:
mozgósítják a talaj tápelemeit
csökkentik a tápanyag kimosódást
talajvédelem: árnyékolás, erózió, defláció elleni védelem
növényvédelem: nematicid hatás (pl.mustár)
lazítja a vetésforgót
Kedvezőtlen hatás:
átmenetileg száríthatja a talajt
megakadályozhatja a főnövény talajelőkészítését
tág C/N arány miatt N lekötés léphet fel
utónövényben gyomként megjelenhet (pl. ki nem kelt mag)
betegségek elszaporodhatnak
Zöldtrágyázás helye:
gyenge termőképességű, kis humusztartalmú talajokon
erősebben kötött talajokon
eróziónak, deflációnak kitett területeken
kevés más növényi maradvány keletkezése esetén
Eredményességét befolyásolja:
választott növény
zöldtrágyázás módja
talajba dolgozás ideje, módja
utóvetemény
Zöldtrágyának alkalmas növények ismérvei:
igénytelen
dúsan gyökerező
gyors növekedésű, rövid tenyészidejű
nagy zöld tömeget adó
mérsékelt vízigényű
jó tápanyagfeltáró
egyszerű termesztéstechnológiájú
olcsó a vetőmagja
Zöldtrágyázás módjai:
Fővetésű (1 év termelésből kivonás): nyári alászántás
Tarlóvetésű: korai elővetemény
csapadékigény kielégítése
talaj könnyű művelhetősége
alászántás: ősszel, fagyokig is hagyható
Takarónövényes: rávetés vagy alávetés
Áttelelő: tavaszi alászántás
Sarjú (pillangós 1. kaszálás után)
Bedolgozása a talajba:
bimbós állapotban vagy virágzás elején
virágzáskor növekszik a lignin, cellulóz és rosttartalom, tágul a C/N arány à
nehezebben bomlik
nagy zöld tömeg à szárzúzás
szántás
tömörítés
bomlás: min.3-4 hét
Hatása: 1-2 év

Ismertesse a N, P, K szerepét a növények életében! Sorolja fel legfontosabb N, P, K

tartalmú műtrágyákat!
Csoportosítsa a műtrágya kijuttatási lehetőségeit azok módja és ideje szerint! Sorolja fel
a műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezőket! Nevezze meg a műtrágyázás lehetséges
környezeti ártalmait és elkerülésük módját!

Nitrogén:
Legfontosabb tápelemàfehérjék építőköve
VEGETATÍV részt fejleszti
Hiány: halványabb, sárgás-zöld levélszín
Túladagolás: buja fejlődés, megdőlés, betegségekre hajlamosítás
termés rosszabb eltarthatósága, minőségrontás (pl. sörárpa)
N-műtrágyák: Pétisó (28%), ammónium-nitrát (34%), karbamid (46%)
Foszfor:
Sejtmag része
Sejtosztódás, növekedés, anyagcsere folyamatokhoz szükséges
Lerövidíti a tenyészidőt
Elősegíti az érést, szilárdítja a szárat
Segíti a gyökérzet fejlődését, szárazságtűrést
Hiány: lilás-vöröses levélszín, elhúzódó termésképzés
Foszforműtrágyák: szuperfoszfát (P2O5 18%), triple-foszfát (45%)
Kálium:
Javítja a vízfelvételt
Gátolja a párolgást
Fokozza a szárszilárdságot
Javítja az eltarthatóságot, termésminőséget
Fagyállóságot, betegségekkel szembeni ellenálló képességet javít
Hiány: levéllemez (levélerek nélkül) sárgul, levélszél elhal
Túladagolás: talajsavanyítás
K-műtrágyák: Kálisó (kálium–klorid) 40,60% K2O5, kénsavas kálium 50% K2O5
Műtrágyázás ideje:
alaptrágyaként: vetés előtti talajelőkészítéskor
lassabban ható, nehezebben oldódó P,K
kiegészítő trágyázásként: indító (starter) vetéskor
fejtrágyázás tenyészidőben
gyorsan ható N
Időjárás hatása:
szárazságà hatástalan műtrágyázás
sok csapadékà kimosódás
Talajtípus hatása:
kötött talajà korábbi kijuttatás
laza talaj àkésőbbi (kimosódás)
Környezetvédelem: Nà max. 180 kg ha./ha, fagymentesség
Műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezők:
- növények tápanyag igénye (kg hatóanyag/t termés)
- tervezett temésmennyiség
- elővetemény: gyökérmennyiség, szármaradvány, N-termelés
- istállótrágyázás ideje, mennyisége
Műtrágyázás módjai:
szórva: gyors, egyenletes, átfedések kerülése
sorba: vetéssel egymenetben
fészekbe
folyékony műtrágyázás (lombtrágyázás): pl. Nitrosol

Ismertesse a talajművelés célját, alapműveleteit és az alapműveletek jellemző eszközeit!

Határozza meg a szántással elvégzett talajművelési alapműveleteket! Csoportosítsa a

szántást ideje és mélysége szerint! Ismertesse az ágyszántás módjait - készítsen róluk
rajzi vázlatot!

Cél: kedvező talajszerkezet kialakítása

tápanyagok talajba juttatása
gyomok, kártevők irtása
tarló- és gyökérmaradványok talajba keverése
talaj védelme víz és szélhatások ellen
Alapműveletek:
lazítás: Csapadék és művelő-eszközök hatására megtömődött talajrészek eltávolítása
egymástól. Cél: élénkebb talajélet, vízbefogadó képesség javítása.
 Eszközei: kultivátor, kombinátor, talajmaró, mélylazító
porhanyítás: rögök elaprózása. Nő a talaj hézagtérfogata,vízvezető képessége, tápanyag
feltáródása, kedvezőbb lesz a magágy, gyökerek könnyebben fejlődnek stb.
Szerkezetrombolás kerülése.
Eszközei: kultivátor, kombinátor, talajmaró, küllős kapa, borona

forgatás: jobb szerkezetű alsó réteg felszínre kerülése. Felső talajréteg kicserélése, szerves
trágya, növényi maradványok, gyomok leforgatása stb. Eszköze:eke.
keverés: talajrétegek összekeverése, anyagok talajba dolgozása. Erőteljes porhanyítással jár
együtt, gyakori alkalmazása káros.
Eszközei: tárcsa, talajmaró, kombinátor, eke, kultivátor, borona
tömörítés: légüregek megszüntetése, kiszáradás csökkentése. Porhanyítással és egyengetéssel
jár együtt.
Csökkenti a talaj kiszáradását, növeli a szerves anyagok bomlását, elősegíti a gyorsabb
kelést, defláció, felfagyás ellen hatásos.
Eszközei: különböző hengerek.
egyengetés: párologtató felület csökkentése, gépi munkák könnyítése. Egyenletes mélységű
magágy készítése
Eszközei: simító, fogas, hengerek, kombinátor

Szántás: forgatás, porhanyítás, keveredés

Talajművelés alapvető eljárása. Talajból barázdaszelet kihasítása (csoroszlya, ekevas),
meglazítás, átforgatás (kormánylemez)
„eketalp betegség” elkerülése (szántásmélység)
Idejét befolyásolja:
talaj nedvesség-tartalma
nyirkos talaj à legkedvezőbb (átfordul, omlik)
túl nedvesà szalonnás szántás (kiszáradva kőkemény)
túl szárazà rögös
talaj kötöttsége
elővetemény lekerülési ideje

Típusai: nyári szántás őszi vetés alá

őszi szántás tavaszi vetés alá
tavaszi szántás tavaszi vetés alá
Mélysége: sekély (12-15 cm): nyári vetések, tarlóhántás
középmély (16-20 cm): pl. trágyák beszántása
mély (21-30 cm): őszi szántás
mélyítő (31-40 cm): 4-5 évente, ősszel
Mélységet meghatározó tényezők:
- termőréteg vastagsága
- talaj nedvesség állapota
- szántás ideje
- növény igénye
Szántás iránya: évente változtatás
lejtőre keresztben
minél kevesebb legyen az üresjárat
Szántás sebessége:
6-10 km/óra
 gyorsabb szántás: jobb porhanyítás, egyenletesebb felszín, nagyobb teljesítmény
kötöttebb talajà kevesebb ekefej
Módjai:
Ágyszántás: balról jobbra forgató ágyekével
összeszántás: fogások közepén kezd, fogás végén jobbra fordul, előző barázda
mellett visszahalad
középen bakhát keletkezik, alatta szántatlan terület
(Elkerülése: összeszántás előtt a fogás középvonalában „sarkon járó” ekével
széjjelszántás)
4 fogásnál 4 bakhát, 3 osztóbarázda
széjjelszántás: fogás szélén kezd, balra fordul
osztóbarázda jön létre
4 fogásnál 4 osztóbarázda, 3 bakhát
javított ágyszántás:
egyik fogás összeszántás, másik széjjelszántás
Rónaszántás: váltvaforgató ekével
nincs osztóbarázda és bakhát
Fogások végén forgót kell hagyni: tábla elszántása után felszántás
Jó szántás: kihagyás nélküli
a húzások között nincs „ vakbarázda”
egyenletes mélységű
egyenletes, nagy rögöktől mentes felszínű
a barázdaszeletek szorosan illeszkednek egymáshoz
a növ. maradv. és szervest. jól alá vannak forgatva
Tárcsázás: művelő eszközei: gömbsüveg alakú tárcsalevelek
porhanyít, kever, kismértékben forgat
gyakori használata rontja a talajszerkezetet, porosít
Jobb forgatás, keverés: tárcsa súlya, haladási iránnyal bezárt szöge határozza meg.
Minőségi követelmény: talajkötöttség, munkasebesség
határozza meg
optimális munkasebesség: 6-8 km/óra
- tárcsatagok között műveletlen sáv ne maradjon
- művelési mélység mindenhol azonos legyen
- jól porhanyítson és keverjen
- tarlómaradványokat, trágyaanyagokat jól keverje a talajba
Tárcsázás hatása: növeli a talaj hézagtérfogatátàtalaj felületén hőszigetelő réteg kialakulása,
mélyebb rétegek felmelegedése csökkenà kevesebb párologtatásà talajharmat kicsapódása,
nyirkosabb talaj = jó nyári tarlóhántás!
Előny: kisebb vonóerő-igény, nagyobb területteljesítmény

Kultivátorozás: lazít, porhanyít, kever

sorközművelő, szántóföldi és altalajlazító
Előny: egyenletes felszín
kevésbé porosít
kisebb vízveszteség
kevés elmunkálást igényel
Minőségi követelmény:
- egyenletes mélység
 - kivágatlan gyom ne maradjon
- ne takarja be és ne sértse a kultúrnövényt
Boronálás: lazít, porhanyít, egyenget, kever
magtakarás, szántás egyengetés eszköze
Nedves talajt elkeni.
Száraz talajon ugrál.
Hengerezés:
tömörít, porhanyít, egyenget
sima, gyűrűs, csillagos,
nehéz, könnyű henger
Munkát befolyásolja: Használata:
- henger súlya és átmérője - tarlóhántás zárása
- henger tagoltsága - rögös szántás elmunkálása
- hengerpalást felülete - szervestrágyázás tömörítés
- talaj nedvességi állapota - vetéstömörítés
- vontatás sebessége (4-5 km/óra) - felfagyás kezelése
Simítózás: talajfelszín egyengetése, porhanyítása, simítása
vízmegőrzés
tavaszi első talajmunka
Kombinátorozás: egy menetben több munka
egyenget (simító), lazít (pl. rugós kultivátor), porhanyít, tömörít (pl. léces
hengerborona)
Előnyei: nagy teljesítmény (8-10 km/óra)
kevesebb munkamenet
költségcsökkentés
talajszerkezet kímélése

Ismertesse az őszi vetésű növények talajművelési rendszerét korán lekerülő elővetemény

esetén! Mutassa be a forgatás nélküli talajelőkészítést!
Az őszi vetésű növények talajművelési rendszere:
Őszi vetésű növények: őszi keveréktakarmányok, rozs, őszi árpa, őszi búza
Korán lekerülő elővetemények ( őszi tak.kev., repce, borsó, gabonák) után:
Szántással:
Tarlóhántás
Célja: a talaj nedvességtartalmának megőrzése.
A talaj vízbefogadó képességének növelése
A talajélet élénkítése
A gyomok és kártevők irtása
A későbbi talajmunkák megkönnyítése
Ideje: aratás után közvetlenül
Mélysége: 8- 10 cm.
Eszközei: tárcsa, kultivátor, eke, gyűrűshenger
Ápolása: kultivátorral gyomirtás
Nyári mélyszántás ( keverőszántás ): őszi vetésű növények alá
talaj átszellőztetése, vízbefogadó képesség növelése, gyomirtás
 Mélységét a talajnedvesség határozza meg. Zárás szükséges.
Magágykészítés: cél: gyors csírázás, egyenletes fejlődés
- egyenletes, növényfajonként változó mélységű
- vetésmélységig aprómorzsás, laza
- alatta kötött, tömörödött
- felülete egyenletes
- növényi maradványoktól mentes
Eszközei: kombinátor

Ismertesse az őszi vetésű növények talajművelési rendszerét későn lekerülő és évelő

elővetemény esetén!

Ismertesse a tavaszi és a nyári (másod) vetésű növények talajművelési rendszerét!

Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere:
Mák, borsó, t.árpa, zab, vöröshere, lucerna, burgonya, cukorrépa, napraforgó, kukorica,
cirokfélék
Cél: őszi és téli csapadék megőrzése, valamint a kedvező vetőágy megteremtése minél kevesebb
taposással
Ősz mélyszántás:
Feladatai: vízbefogadó képességének növelése, víz megőrzése
Tarló és gyökérmaradványok talajba forgatása
Gyomok és kártevők irtása.
Gyökérzet fejlődésének elősegítése
Tápanyagok feltáródásának megkönnyítése.
Ideje: amíg az eke „ ki nem fagy a földből „
Mélysége: termőréteg vastagsága, „ vadföld” mentesen. 20-30 cm, mélyebben 4-5 évenként kb.
40 cm.
Elmunkálás: fagyà nagy rögök porhanyítása
lejtős területen nem munkáljuk el.
Tavasszal:
- talajnedvesség megőrzése
- talaj felmelegedésének elősegítése
- kedvező magágy kialakítása
elmunkálás- felületi egyengetés- vetőágykészítés – vetés után zárás.
A nyári ( másodvetésű)talajművelési rendszer:
Másod vagy kettős termesztés: keveréktakarmányok, muhar, köles stb.
Kerüljük az ekét, tárcsa vagy kultivátor- majd kombinátor- vetés –zárás. Szükség esetén vetés előtt is
henger.

Ismertesse a vetőmagok értékmérő tulajdonságait!

Szaporítás típusai:
vegetatív: gumó, hagyma vagy egyéb vegetatív részfelhasználása
generatív: virágból fejlődő mag vagy termés felhasználása
Vetőmag értéke: öröklött és utódokra átöröklődő tulajdonságok, a fajtaérték és a vetőmag
értéke határozzák meg
Fajta értéke:
 természet formáló ereje
ember kiválogató munkája
nemesítés eredménye
Jó fajta tulajdonságai:
szárazságtűrő
őszi vetésű télálló
betegségekre nem fogékony
szélsőségeket jól tűri
tápanyagot jól hasznosítja stb.
Fajta értékének csökkenése:
kölcsönös megporzás
termőhely rossz megválasztása
Vetőmag minősége: szabvány által meghatározott
Tisztaság: fajtaazonos magvak melyekből ép csírák fejlődnek
kifejezés: súly%-ban
vizsgálat: mintavétellel minta szétválasztása:
tiszta anyag
idegen gazdasági magvak: káros
gyommagvak: káros
hulladék: nem káros, csak értéket ront
Vetőmag tisztítása: rosták, triőrök
gyomtalanítás
Csírázóképesség:
Csírázás feltételei: víz, hő, oxigén, esetleg fény
Víz: oldja a tápanyagot és szállítja a növényben
vízigény csírázáskor fajonként eltérő
Hőmérséklet:
minimális: alatta nem csírázik
optimális: leggyorsabb csírázás
maximális: felette a csírázás leáll
Vetésidő megválasztása: jól felmelegedett talaj és elegendő
talajnedvesség
túl korai vetés tavasszalàvontatott csírázás, sok mag elpusztul
későbbi vetésàgyorsabb kelés, szárazság lehet probléma
csírázáshoz magasabb hőt kíván: kukorica, köles, szudáni
cirokfű stb.
Oxigén: vízzel telített, levegőtlen talajàmag „megfullad”
Fény: sok növény magjának csírázását serkenti, van ami csak fényben csírázik (pl. rétiperje)
Csírázóképesség elérése:
gabonafélékà teljes érésben már csírázik, de jó csírázáshoz nyugalmi időszak kell
csírázóképesség hosszú raktározás esetén csökken (gabonafélék 1 év, répamag 4-5 év, olajos
magvak 8-10 év)
kemény héjú magvak: maghéjak sejtjében viasz rakódik le, nehezen duzzadnak (pl. somkóró,
lucerna)ànemesítéssel csökkentik
Csírázóképesség:
100 db fajazonos és ép magból kedvező körülmények között hány mag csírázik ki
meghatározott idő alatt
Csírázóképesség csökkenése:
kényszerérett, korán aratott, megszorult, befülledt, sérült szem
kiküszöbölés: pl. aratógép jó beállítása
Csírázási erély: a magvak gyors, egyöntetű csírázó képessége, mely egyenletes kelést eredményez
Kikelési erély: meghatározott vastagságú homokrétegen a csírák hány %-a képes áttörni
Csíranövény: csekély ellenállás a külső tényezőkkel szemben (pl.szárazság, gombák) à jó magágyà
gyors kelés és fejlődés
Használati érték:
100 kg vetőmagban hány kg csírázóképes mag található:
(csírázóképesség X tisztasági érték) / 100
Felhasználás: vetőmag mennyiségének kiszámításakor
Egészségi állapot:
Külső állapota: mag színe, fénye, szaga, hőmérséklete
pl. ázott gabonamag kifakul, felülete ráncos, acélosság csökken, dohos szagú
kukoricamag csírás csúcsán megsötétedik
Egyéb csökkentő: gomba, baktérium, rovarok és egyéb kártevők (pl zsizsikes, molyos)
Víztartalom:
több vízàelevenebb életfolyamatokà gyorsabb légzésà több CO2 termelés, szárazanyag
veszteség
nem kellően száraz mag bemelegszik, „megizzad”

A tárolás hőfoka hatással van a légzés intenzitására, de kevesebb mértékben mint a

víztartalom.
Nedvességtartalom és egyéb tulajdonságok összefüggése:
nagyobb víztartalom ànagyobb ezermagtömeg
àkisebb hektólitersúly
Érzékszervi vizsgálat pl. gabonaféléknél:
12-13% víz: sima tapintás, üvegcsengés, harapva kemény
Víztartalom meghatározása:
gyorsmérő
szárítószekrény
Ezermagtömeg:
1000 mag grammokban kifejezett tömege
a mag nagyságának, a magvakban lévő tartalék-tápanyagok mennyiségének mértéke
jó vetőmag:
fajtajellegnek megfelelő, tökéletesen kifejlődött, telt, súlyos magvak a legjobbak
à erőteljesebb növény fejlődése
számolás:
válogatás nélkül 500 mag kiszámolása, lemérése 4 ismétléssel, majd átlagolás
Szerepe a vetőmagmennyiség kiszámolásában jelentős.
Hektoliter-tömeg:
100 l mag tömege. Gabonaféléknél használják.
¼ vagy 1 l mag mérése
Függ: mag alakjától, teltségétől, érettségi fokától, víztartalmától
Osztályozottság:
Egyenletesség: telt és egyenletes nagyságú vetőmag à
egyenletes csírázás, fejlődés, érés
 Vetőmag osztályozása: súly és nagyság szerint rostákkal
Mintavétel:
tükrözze a vetőmag átlagminőségét
Eszközei: szúrcsap (zsákból), mintázóbot (garmadából)
Minták összekeverése, kisebb egységekre osztása, vizsgálata.
Vetőmag előkészítése:
Tisztítás és osztályozás:
Tisztítás: idegen anyag, sérült, apró, könnyű mag, pelyva, törek, idegen mag, gyomok,
hulladék eltávolítása
osztályozás: nagyság, alak alapján válogatás
A termelés folyamán megkezdődik az eljárás:
gyomírtás, ápolás, betakarítás folyamata
További munkafolyamatok:
szelelés: vetőmagnál könnyebb anyagok eltávolítása légárammal
rostálás: magvaknál nagyobb és kisebb anyagok eltávolítása
nagyság szerint osztályoz is
fontos a helyes rostaméret megválasztása
triőrözés: eltérő alakú idegen anyagok kiválasztása
válogatóasztal: azonos nagyságú és alakú, de eltérő fajsúlyú idegen anyagok tisztítása
mágneses tisztítás: érdes és sima felület kihasználása
Csávázás:
vetőmag felületére tapadt, vagy belsejében lévő kórokozók elpusztítása
Csávázott vetőmagot élelmezésre, takarmányozásra, ipari célra felhasználni tilos!
Áztatás:
nehezen csírázó magvak maghéjának puhítása
áztatott magot csak nyirkos talajba vessünk, egyébként megpenészesedik, tönkremegy
Jarovizálás:
a növények fejlődésük elején meghatározott hőmérsékletet kívánnak
gabonák e nélkül nem mennek szárba (20-25 nap 10 Co alatt)
Koptatás, szegmentálás:
pl. répa gomolytermés alkotórészeire bontása
Oltás:
pl. pillangósok magjának Rhizobiummal talajba juttatása
Granulálás:
nagy tenyészterületet kívánó apró növények helybe vetésének megkönnyítése
burkolóanyag vízben oldódik, benne táplálóanyag, mikroelem, növényvédő szer is lehet

Ismertesse a vetés idejét, mélységét, és a vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezőket!

Sorolja fel a vetési módokat!

Vetés:
Vetés módjai: azonos mélység, megfelelő tenyészterület, egyenletes magelosztás biztosítása
Szórvavetés:
kevés takarást és sűrű vetést kívánó növényeknél, pl. gyeptelepítés
Sorbavetés:
takarékosabb vetőmagfelhasználás
gabona sortávra vetés: 12 cm
kapásnövények: nagyobb tenyészterület igény
Helybevetés: sorokban egyenlő távolság biztosítása
Fellazított vetés: kelés után egyeléssel tőszámbeállítás
Ikersoros vetés: szűkebb és tágabb sorközök váltakozása
Fészkes vetés:
nagy tenyészterületet kívánó vagy csoportos elhelyezést kedvelő növényeknél
Keverékek vetése:
növények egymással társítása pl. bükkönyfélék búzával, rozzsal, zabbal, csalamádénak
termesztett napraforgó borsóval
Rávetés:
már kikelt növényállományra vetjük rá a másik növény magját
Palántázás: pl. dohány, fűszerpaprika
palánta nevelése, majd kiültetése megfelelő időben
Vetés mélysége, mag takarása:
Meghatározza:
vetőmag nagysága
talaj kötöttsége, szerkezete, nedvessége
vetésidő
időjárás
Sekély vetésàfelső talajréteg ne száradjon kiàhengerezés
Vetés ideje:
Tavasszal: mák, borsó, tavaszi árpa, zab
gyepkeverék, vöröshere, lucerna, zabosbükköny
len, répa
napraforgó, burgonya, szója, kukorica
bab, köles, szudáni cirokfű, dohány
Befolyásoló:
talajhőmérséklet: vetésmélységben, déli órákban mérve
fagyérzékenység
Nyári vetés:
másodvetések
repce, gyepkeverék, lucerna
Őszi vetés:
őszi árpa, rozs, búza
Vetőmag mennyisége:
használati érték elővetemény
termesztési cél időjárás
talaj minősége tápanyag
vetésidő, vetésmód kártevők száma

Ismertesse a károsítók elleni védekezés módjait!

Növényvédelem:
a növények megóvása a káros tényezőktől, mennyiség és minőség védelme, kártételt
csökkentő eljárások összessége
felismeri a kártevőket, körokozókat, akadályozza terjedésüket
Élettelen tényezők:
időjárás: kifagyás
 felfagyás (gyökérszakadás)
jégtakaró
elfagyás
aszály, árvíz, belviz
szél
talaj: tápanyaghiány
nitrogénbőség
cserepesedés
Élő környezeti tényezők:
gyomnövények: egyévesek, kétévesek, évelők
- tápanyag elfoglalása
- víz- tápanyag elvonása
- árnyékolás
- betegségek, kártevők terjesztése
- termésmennyiség és minőség rontása
- irtásuk költséges
állati kártevők:
rovarok: rágó, szívó, szúró-rágó
fő károsító alak: lárva
általános vagy speciális kártevők
gerincesek: madarak, emlősök (pl. pocok)

kórokozók:
vírusok: mozaikfoltosság, fodrosodás,törpe növés stb.
terjedés: szívogató rovarokkal, növényi nedvekkel,
művelő eszközzel, szaporító anyaggal
baktériumok: talaj, növényi rész, vetőmag, rovar, művelő
eszköz terjeszti
kórkép: rothadás

gombák: élősködő életmód

spórákkal terjed
tünet: bevonatok, daganatok, foltok
kedvez: nedves idő
terjedés: közti gazdák, szél, talaj

Cél: haszonnövény megvédése

termésminőség- és mennyiség javítása
termésingadozás csökkentése
Megelőző védekezés:
- karantén intézkedések
- ellenálló fajták termesztése
- előrejelzés
- agrotechnika: talajelőkészítés, tápanyag, vetésidő, tőszám, növényi sorrend,
növényápolás, betakarítás
Közvetlen védekezés:
- mechanikai védekezés: fizikai eszközök alkalmazása
riasztás, megsemmisítés, összegyűjtés, kapálás stb.
- kémiai védekezés: veszélyességi küszöb alá csökkentés
- biológiai védekezés: természetes ellenségekkel
 - integrált növényvédelem: környezetterhelés csökkentésére irányul

Csoportosítsa a növényvédő szereket a felhasználhatóság legfontosabb szempontjai

alapján! Ismertesse a növényvédő szerek felhasználásának fontosabb óvórendszabályait!
Kórokozók szerint:
gombaölő
rovarölő
gyomirtó
Felhasználás módja szerint:
talajfertőtlenítő: talajlakó kártevők ellen
csávázó: magon lévő kórokozók ellen (pl. üszöggombák)
porozó: szélcsend szükséges, víz nem kell
permetező: folyadék, cseppméret, egyenletesség, sodródás
gázosító: raktári kártevők ellen
Hatásuk szerint: Forgalmi kategória szerint:
erős mérgek I. forgalmi kategória
mérgek II. forgalmi kategória
gyenge mérgek III. forgalmi kategória
méregjelzés nélküliek
Munkaegészségügyi várakozási idő:
növényvédelmi kezelés után csak védőszerelésben szabad ez idő alatt dolgozni
Élelmezés egészségügyi várakozás:
utolsó növényvédelmi kezelés és betakarítás között lévő idő
vegyszermaradvány elkerülése
Permetezési napló:
permetezés ideje, száma, felhasznált vegyszer, betakarítási idő
Integrált növényvédelmi technológia alapelve:
minden lehetőséget figyelembe kell venni, amely a környezet, a természet és az ember
védelmét szolgálja.
Az okszerűség, szakmaiság és gazdaságosság alapján kell dönteni a környezet maradéktalan
megóvása mellett.
A legjobb minőségű, egészséges végterméket kell előállítani.
Növényvédelmi eljárások:
- fizikai, mechanikai (pl. metszés, mulcsozás, talajélet javítás, komposztálás,
szervesanyag kezelés, visszajuttatás a körforgásba)
- kémiai (az integráltban a vegyszer nem tiltott, de a korlátok
meghatározottak)
- agrotechnikai:
talajműveletek sora (kártevők fejlettségi stádiuma)

optimális vetési idő

tápanyag utánpótlás
fajta: tolerancia, rezisztencia, géntechnológia
- Biológiai:
katicabogarak, ragadozó poloskák, atkák, fátyolkák stb. szerepe
Parazitoid szervezetek: kértevő állatokban fejlődnek ki pl. tojásparaziták
(fürkészdarazsak)
Antagonista szervezetek: baktériumok, gombák
Fontos!
Prevencióà megelőző védekezés
Legsebezhetőbb időszak megállapítása:
pl. állati kártevőknél fiatalkori állapot (lárva) vagy kifejlett rovar?
gyökérherbicidàcsírakor, állománykezelőà egyszikű- 1-3 leveles, kétszikűà2-4
leveles fenológiai állapot
Károsítók életmódjának ismerete: telelés helye, telelési alak, nemzedékszám, fő károsító
alak, szaporodásbiológia, kórkép, kárkép
Növényvédelmi eljárások megfelelő arányú alkalmazása a megfelelő agrotechnikával kiegészítve =
integrált növényvédelem (IPM)
Végeredménye = integrált termék (IP)
Kiemelt szerep: Prognózis, informatika
előrejelzés nélkül nincs integrált növényvédelem
Figyeli a károsítók felszaporodását, dinamikáját, tömeges megjelenését
megállapítja a növényvédelmi eljárások idejét (sebezhetőség)
Eszközök:
pl. színes (sárga) lapok, tálakà fénybogarak
kék: tripszek
sárga-fehér-kék: üvegházi molytetű
szexferomon csapdák (női hormon csalogatja a hímeket. Him ált. előbb rajzik, 1:1
ivararány fontos a védekezéshez)
egyedszámolás
Térbeni előrejelzés:
- nemzetközi: szél útján terjedőknél fontos pl. dohányperonoszpóra)
- országos
- regionális
- üzemi: helyi növényvédő megfigyelése
Időbeli:
- távelőrejelzés: egész évre szól
- rövid: megbízható (1-2 hét v. hó)
- váratlan megjelenés: 1-2 nap
Alkalmazható kémiai szerek jelölése:
zöldlista: mindenhol használható
sárga: korlátozással
piros: vészhelyzetben, gazdasági kárral fenyegető járványok esetében
Szerrotáció:
Cél: rezisztencia késleltetése, gátlása
Egymást követő kémiai védekezésben a hatóanyagot váltogatjuk
Szerek típusai:
- Szisztematikus: felszívódó
- Kontakt: érintő szerek
- mélyhatású (mezoszisztematikus): bejutnak a levélbe, de onnan tovább nem jutnak)
Herbicidek kijuttatása:
vetés előtt: általában magas gázhatású szerek, be kell dolgozni a talajba a gáztenzió vagy
fényrebomlás miatt
vetés után kelés előtt (preemergens): levél vagy gyökérherbicid, csírázó gyomokat pusztít
kelés utáni (posztemergens): állománykezelés. „tűzoltó” munka.
Kockázata a legnagyobb. Kontakt és felszívódó szerek.
Gyomok csoportosítása:
T: egyéves, egynyári, egyszer virágzó
HT: kétévesek ( 1. év tőlevélrózsa, 2. év mag)
G: évelők, többször virágzók, tarack + mag
T1 : ősszel csíra, áttelelés, kora tavasszal virág, alacsony hőm-en csírázás, ősszel vetetteknél probléma
pl. tyukhúr, veronika, árvacsalán
T2: kora tavasziak, de ősszel is megjelennek, „igazi” gabonagyomok pl. nagy széltippan, ragadós
galaj, pipacs, búzavirág
T3: vadzab, vadrepce, repcsényretek, m. árvácska
T4: disznóparéj, libatop, parlagfű, Cannabisà összes gyom 70 %-a
G1: szártarackosok: pl. fgenyércirok, nád, csillagpázsit
G3: gyökértarackosok: szulák, mezei acat, hamvas szeder

Ismertesse a tartósítás és terménytárolás módjait!

Szemestakarmányok tárolása:
 a szemestakarmányok évente egyszer termelődnek, de felhasználásuk folyamatos
 a tárolókapacitást a maximális igényre kell tervezni
 célja az állagmegóvás, de a leggondosabb tárolás alatt is bekövetkeznek veszteségek
(vitamintartalom, avasodás, toxinok képződése)
 tárolás előtt célszerű a magvakat tisztítani és szárítani
 a betakarításkor a szemek közé keveredő levél, szár és csutka részek könnyen
visszanedvesednek és a későbbi penészesedés potenciális forrásai
 a tört és aszott szemek könnyen avasodnak
 az idegen gyommagvak, sérült szemek, szár és levélrészek eltávolítása rostálással, szeleléssel,
triőrrel lehetséges
 a tárolás történhet:
• zsákosan (kész malomipari és takarmányipari termékek)
• ömlesztve
az ömlesztve tárolás történhet:
• horizontális magtárakbanàsíktárolókban (kisebb beruházási költség, drágább
üzemeltetés)
a magtárak sokféle formájúak (hagyományos gabonamagtár, magtárpadlásos istállók, földbe
süllyesztett szigetelt sátrak stb.)
• és vertikális építményekbenàsilókban
a silók vasbetonból vagy fémből készülnek
fontos szempont, hogy szellőztethetők legyenek (perforált alaplemez vagy központi
légcsatorna
a gabonamagvak biztonságosan tárolhatók silókban, de pl. a kukoricát, sérülékenysége miatt inkább
magtárakban célszerű tárolni
szellőztetésre azért van szükség, mert a betárolt szemekben a légzés még egy ideig folyik, a képződő
hőtől felmelegszik a takarmány, nedvessé válik a termény, penészesedés, mikrobiális tevékenység
indulhat meg.
ha nincs lehetőség szellőztetésre, a silóban tárolt gabonát időnként át kell tárolni egy másik silóba
(egy üres silónak rendelkezésre kell állnia)
a termény hőmérsékletét folyamatosan mérni kell és a garmada átforgatását, a szellőztetést a
hőmérséklet emelkedésekor meg kell kezdeni
 a 15-16%-os víztartalmú takarmányt először 2-3 héttel a betárolást követően kell átszellőztetni
a biztonságos tárolás feltétele a tárolóterek védelme a kártevők ellen, szilárd vagy gázosított kémiai
anyagokkal (ezek az állatokra és emberre nem jelenthetnek veszélyt)
Gyökér és gumós takarmányok eltartása
 eltartásuk nehezebb, mert nagy a nedvességtartalmuk
 tartósíthatók erjesztéssel
• a répafélék tartalmaznak elegendő erjeszthető szénhidrátot
• a burgonyát főzés után lehet erjeszteni
• a földszennyezés komoly nehézséget jelenthet
 prizmás tárolás
• az átválogatott, száraz burgonyát, répát tárolhatjuk ebben a formában
• a prizma maga 2-3 m széles, 1-1,5 m magas 25-30 m hosszú, háromszög
keresztmetszetű építmény
 célszerű a hossztengely mentén szellőző kürtőt beépíteni
 a prizmát 10-20 cm vastag szalmával, majd 20-30 cm vastag földdel fedjük le
 a gerincen célszerű a levegőzés miatt csak szalmával fedni
 támfalas szabadtéri tárolás
nagyüzemekben terjedt el
 szigetelt, légkondicionált csarnokban
inkább csak a vetőburgonya tárolására használják
Takarmányok tartósítása szárítással
Szénakészítés:
A szénának szánt zöldtakarmányt akkor célszerű kaszálni, amikor a növény a legtöbb
táplálóanyagot halmozta fel:
a rétiszéna alapanyagát akkor kell kaszálni, amikor a vezérnövény java virágzásban van.
A lucerna különböző rotációi (a kaszálások) esetében más és más az optimális betakarítási idő:
 Az első kaszáláskor a lucernát akkor kell betakarítani, amikor alsó levelei sárgulnak
és bimbózni kezd,
 a második kaszáláskor zöldbimbós állapotban,
 az utolsó kaszáláskor pedig teljes virágzás állapotában.
Természetes szénaszárítási eljárások:
 Szénaszárítás renden
 Kazal készítése
 Bálázás
A szénakészítés során fellépő veszteségek
 légzési, enzimatikus veszteség (10-15%)
 kilúgzási, rothadási veszteség (aminosavak, szénhidrátok,
aminosavak kimosódása; 15-30%)
 levélpergési veszteség (10-20%; elsősorban a pillangósoknál lehet
jelentős)
 erjedési veszteség (az optimálisnál nagyobb nedvességtartalommal
bekazlazott szénán baktériumok szaporodhatnak el, lebontják a
táplálóanyagok egy részét; 3-7%)
a széna táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a
zöldtakarmányoké (főleg a túlmelegedés, a fehérjék denaturációja
miatt; 10-15%)
  karotin veszteség (a levegő oxigénje és a növények karotináz
aktivitása miatt a karotin-tartalom 25-35%-al csökkenhet a szárítás
során, majd a kazalban, ill. bálákban tovább folytatódik a lebomlás
20-30mg/kg értékre, ami az eredeti anyaghoz viszonyítva 70-80%-
os veszteséget jelent)
Természetes szénakészítési eljárások
(a szárítás során kizárólag a nap energiáját hasznosítjuk)
 Renden történő szárítás
 a takarmány a kazlazásig renden marad
 időjárásfüggő
 rendkezelést igényel (forgatás, rendsodrózás)
 régebben boglyák készítése (30% sz.a.) , petrencézés, kazlazás (18-22% nedvesség)
 manapság rendfelszedő pótkocsi, petrence készítő gépek, bálázók
 kisbálák (15-30 kg-osak, 18-22% víztartalomnál készíthető szellőztetés
nélkül, egyébként 25-30%-nál
 nagybálák (300-700 kg-osak)
 henger alakúak (kevésbé áznak be)
 szegletes formájúak (könnyebben kazlazhatók)
 a bálák penészesedése fungicid hatású tartósítószer, pl. propionsav
használatával megelőzhető (a renden lévő zöldtakarmányra permetezve
vagy a bálázógépre szerelt adapterrel)
 Állványos szárítási módok
 a csapadékos skandináv, valamint a havasi legelőkkel rendelkező alpesi országokban
használták, használják
 az előfonnyasztott zöldtakarmányt állványokon szárítják tovább
 kisebb veszteséggel történhet a szárítás, mint renden (a csapadék kisebb kárt okoz)
 finn nyárs
 svéd állvány
Mesterséges szénakészítési eljárások
szellőztetéses szénakészítés
történhet : kazalban, pajtában, toronyban
 fonnyasztást követően nagyobb víztartalommal (35-50%) elkezdhető a kazlazás
 kisebb az időjárás-függőség és az ebből adódó veszteség
 jobban megőrizhető a karotintartalom
 a szellőztetés történhet előmelegített levegővel is
 hazánkban szélesebb körben a Vámosi-féle kazal terjedt el

A berendezés fő részei:
központi légcsatorna,
a bemenő nyílásnál nagy teljesítményű axiális ventillátor,
valamint a központi légcsatornához csatlakozó oldalsó légelosztó rendszer.
Forró levegős zöldnövényi liszt készítés
 hűvös éghajlatú, csapadékos országokban dolgozták ki
 kiküszöböli az időjárás kockázatát
 perceken belül, 600-800oC-os hőmérsékleten beszárítják a takarmányt , emiatt minimális a
légzési veszteség és a karotin lebomlás
  beruházás igénye ugyanakkor igen nagy, üzemeltetése drága
 a kész termék lehet zöld növény liszt (sertés, baromfi, nyúl, ló) vagy rostos pogácsa
(kérődzők)
 a zöld liszteket granulálással, illetve antioxidánsokkal lehet védeni a karotin lebomlása ellen.
 A zöldnövényliszt emészthető fehérje- és karotintartalma, nélkülözhetetlen aminosav-
tartalma, biológiai értéke kedvezőbb bármely más módon tartósított zöldtakarmányénál.

Silózott (erjesztett) takarmányok

• A zöldtakarmányok erjesztésére szolgáló tárolótér a siló
• Az erjesztéssel savanyított takarmányokat szilázsnak, az előzetes fonnyasztás után erjesztett
takarmányokat szenázsnak nevezzük.
• Az erjedés során a zöldtakarmány szénhidráttartalmából 1-3% tejsav, ecetsav (vajsav)
képződik, mely a szilázs stabilitását biztosítja
• Az erjedés során a fehérjetartalom csökken, a nyerszsír mennyisége nő, a karotin-tartalom a
szilázs minőségétől függően csökken
• A táplálóanyagok emészthetősége az erjedési folyamatokkal együtt járó bemelegedés miatt
csökkenhet
• A szilázs táplálóértékét a betakarításkori kémiai összetétel, az erjedés minősége és a
táplálóanyagok emészthetősége határozzák meg
• A betakarításkori fenológiai állapot ebben az esetben is alapvető, a minőséget befolyásoló
tényező
• Etethetőségét befolyásolja, hogy szerves sav tartalma egy szint fölött blokkolja a további
takarmányfelvételt
• Elsősorban kérődző takarmány, de borjakkal rendszeresen csak 12-16 hetes kortól fokozatos
szoktatást követően etethető
• Kifejlett tehenekkel, marhákkal maximálisan testtömegük 4-5%-át, juhokkal 2-3 kg-ot, jó
minőségű szilázsból idősebb sertésekkel 4-5 kg-ot célszerű etetni
Érzékszervi vizsgálat (szín, szag, állag…)
• A jó minőségű szilázs sárgástól olajzöldig terjedő színű, optimális esetben hasonlít a
kiindulási anyag színéhez
• enyhén savanykás, kellemesen aromás, a friss kenyérre emlékeztető illatú
• a levél és szár részek épek, nem szakadékonyak, nem kenőcsös állagúak
Romlott szilázsok:
• A bemelegedett szilázs barna színű, karamellre emlékeztető illatú és ízű, aránylag
száraz tapintatú
• Intenzív ecetsavas erjedés esetén a szilázs szaga kellemetlen, szúrós
• A megrothadt szilázs sötét zöldesbarna színű, a fehérje bomlása miatt ammónia-szagú
(nagy fehérjetartalmú alapanyag esetében)
• Minőségromlás esetén a szilázs etetése elsősorban emésztési bántalmakat okoz, ezért
etetése nem javasolt, (esetleg kis adagokban, jó minőségű szilázzsal keverve)
a silózás előnyei:
– a táplálóanyag veszteség kisebb mint szárítás esetén
– kevésbé időjárásfüggő
– a karotin nagyobb hányada megőrizhető
– kiosztása egyszerűen gépesíthető
az erjesztéses tartósítás lényege:
– tejsavtermelő baktériumok elszaporodása
– pH csökkenés
 – a káros mikrobák életterének megszüntetése
– egy bizonyos pH-nál a tejsavtermelő baktériumok működése is leáll.
Takarmányok csoportosítása erjeszthetőség szempontjából:
könnyen erjeszthető takarmányok
– tartalmaznak annyi szénhidrátot, ami elegendő a kritikus pH eléréséhez,
adalékanyagot nem igényelnek (silókukorica, cukorcirok stb.)
nehezen erjeszthető takarmányok
– kicsi a szénhidráttartalmuk, nagy a pufferkapacitásuk,
– fonnyasztással vagy segédanyagok felhasználásával erjeszthetők (fűfélék,
pillangósok stb.)
A silózás veszteségei:
szántóföldi veszteségek
– légzési veszteség (a fonnyasztás hosszától változik, 24 óra alatt 4% sz.a.
veszteség várható)
– kilúgzási veszteség (ha a renden megázik a takarmány)
– mechanikai veszteség (a levél és szárrészek letöredeznek, elsősorban
nagyobb sz.a.-nál lehet jelentős, 5-8%)
a silóban bekövetkező veszteségek
– légzési veszteség
– erjedési veszteség (a pH csökkenésének ütemétől függően a légzési és erjedési
veszteség 3-6% között változik)
– lécsurgási veszteség (30%-nál kisebb sz.a.-tartalmú takarmány besilózásakor)
Silótípusok
ideiglenes silók
a bennük készülő szilázsok minősége gyengébb, nagyobb a táplálóanyag veszteség, viszont olcsók,
méreteik rugalmasan változtatható, bárhol elkészíthetők
– ároksiló (1,5-2m hosszú felfelé szélesedő árok, két végén feljáróval,
szalmával, fóliával bélelik)
– kazalsiló (az egyik legelterjedtebb, lehet trapéz vagy félgömb alakú, lényeges
lehet a peremveszteség)
állandó silók
– tartós fallal körülhatárolt erjesztő helyek, bennük kisebb a veszteség, jobb
minőségű szilázs készíthető
– falközi silók (oldalfaluk lehet fém, fa, beton, úgy kell őket méretezni, hogy
lehetőleg 3-5 nap alatt befejeződjön a megtöltésük, ellenkező esetben nő a
veszteségek nagysága)
lehetnek áthajtós típusúak vagy három oldalú magas falú (5m) silók
törekedni kell, hogy a szállítójárművek ne sok földdel szennyezzék a takarmányt
– toronysilók
– a be- és kitárolás teljesen gépesíthető, hátrányuk viszont, hogy
egyszeri nagy beruházást igényelnek
– a túlzott tömörödés miatt bennük 40-45% sz.a.-tartalmú takarmány
silózása célszerű
– lehetnek alsó és felső ürítésűek