II. Előadás
2005. 02. 18. 800-1000-ig
Feladatok:
FLó
1,
F -F
2,
Egy űrhajós a súlytalanság állapotában van egy bolygón, ahol a gravitáció zérus.
Hogyan tud a súlytalanság állapotában gödröt ásni az űrhajós?
Két hét múlva kisötös jár érte.
Dinamika alapegyenlete:
Fe = m ⋅ a Tömegpontra ható erők eredője egyenlő a tömeg és a
gyorsulás szorzatával.
Mikor van egy pontszerű test egyensúlyban?
Ha a ráható erők eredője zérus. Fe = 0
Az erők osztályozása:
1
2, Kényszererők:
m·g
K
n0
Ebben a pontban van a
K = (− Fsze ⋅ n 0 )n 0 n
felületvektor 0
n
-Fsze· 0 : negatív szám
Fsze
n 0 : a felület normális egységvektora a pontszerű test helyén.
Kötél kényszer:
Geometriai feltétel, kényszererő nincs, ha nincs szabad erő.
K
m·g
2
Csukló kényszer:
A kényszererő a csuklóban hat.
Súrlódási erő:
K= m·g
v
Fs
m·g
Felületek mozgása
Fs mozgási súrlódási erő.
Coulomb-féle súrlódási erő: két felület között nincs tapadás.
Fs = µ ⋅ K
μ: a mozgási súrlódási együttható (nem igazi anyag állandó: 1-nél kisebb szám).
v '0 v '0
: a sebesség vektorral
Fs megegyező irányú egységvektor,
m v mértékegysége nincs.
Fs = −µ ⋅ K ⋅ v '0
A súrlódási erő csökkenti a mozgási energiát (disszikatív erő).
m·g
3
Amíg a test nyugalomban van:
FS0
FS0=F
a test
nyugalomban
van
Fs mozgás
μ0 K
μK
Példa:
m=10kg
F=2N
FS0=2N
μ0=0,4
4
Dinamikai feladatok megoldása:
1. Ábrát készítünk.
2. Berajzoljuk az erőket.
3. Meghatározzuk a vonatkoztatási vagy koordináta rendszert.
Pl.:
Kísérő triéder: a pálya természetes
y koordináta rendszere
x
y
z
x
4. Meghatározzuk az n 0 , v 0 , r0 , v '0 egységvektorokat (bonyolultabb felület
esetében célszerű ezekkel dolgozni).
5. Meghatározzuk a szabad erők eredőjét: Fsze
6. Meghatározzuk a kényszererőt: K = −( Fsze n 0 ) n 0
'
7. Meghatározzuk a súrlódási erőt: Fs = −(µ ⋅ K ) v 0
8. Meghatározzuk az eredő erőt: Fe = Fsze + K + Fs : ez az egyenlet
mindenképpen vektori egyenlet, most a három erő iránya nem egyezik
meg K és Fs vektorok merőlegesek egymásra!!!
Fe
9. Meghatározzuk a gyorsulást, felírjuk a dinamika alapegyenletét: a =
m
10.Meghatározzuk a sebességet:
t
dv
v = v0 + ∫ a (t ) dt a = 2
0 dt
11. Meghatározzuk az r helyvektort:
t = o ⇒ v = v0
t
t
t t
r = r0 + ∫ v (t )dt = r0 + ∫ v0 dt + ∫ ∫ a (t ) dt itt a:
0 0 0 0
t =t⇒v =v
A test pályáját ismerjük, ha ismerjük az r (t ) vektor skalár függvényt.
Ha a = 0 és v = állandó : v = v 0 Egyenes vonalú egyenletes mozgásról
beszélünk.
r = v ⋅ t ⇒ s=vt
r =r0 +v ⋅t ⇒s=s0+vt
5
Ha a = állandó és a // v0 akkor egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló
mozgásról beszélünk.
t
v = v0 + a ⋅ t v = v0 + ∫ a ( t )dt
0
a
r = r0 + v 0 ⋅ t + ⋅ t 2
2
v = v0 + a ⋅ t
a skalárisan
r = r0 + v 0 ⋅ t + ⋅ t 2
2
Ha a = állandó és a∠v 0 akkor sík mozgásról beszélünk.
v = v0 + a ⋅ t v0
a 2
r = r0 + v 0 ⋅ t + ⋅ t
2
hajítás
v x = v0x + a x ⋅ t
v y = v0y + a y ⋅ t a
ax 2
x = x 0 + v0x ⋅ t + ⋅t
ha r = ( x , y, z ) , és a síkmozgás miatt a
2
ay
y = y0 + v0y ⋅ t + ⋅ t 2 vonatkoztatási rendszer az x -y úthoz vesszük fel.
2
Célszerű az egyik tengelyt az a irányába felvenni, ez legyen az y tengely, így:
a x = 0, a y = a = a .
Így: v x = v 0x
a
v y = v0y + ⋅ t 2
2
Hajítás középiskolai
x = x 0 + v0x ⋅ t tárgyalása.
a
y = y0 + v0y ⋅ t + ⋅ t 2
2
6
v 0 ⊥ Fe , v 0 = állandó Egyenletes körmozgásról beszélünk.
v 0 ⊥ Fe , v 0 = állandó Gyorsuló körmozgásról beszélünk.
Δφ
Δs
v
r
∆s r∆ϕ
v= = = r⋅ω
∆t ∆t
∆s = r ⋅ ∆ϕ
ω=
∆ϕ
, [ω ] = [ ∆ϕ ] = rad
∆t [ ∆t ] s
ϕ
∆r
r
ω
v= ω × r
∆ r = ∆ϕ × r
(ω és φ mindig merőlegesek és a körmozgás irányába mutatnak. )
ω
Gyorsuló körmozgás esetén:
v
r
dv d( ω × r ) dω d r
a= = = × r + ω× ,
dt dt dt dt
dr
=v
dt
dω
rad
Legyen : β = , [ β] = 2
dt s
ahol β a szöggyorsulás.
a = β × r + ω× v
Tangenciális, érintő Radiális vagy
írányú vagy kerületi centripetális
gyorsulás gyorsulás
7
Egyenletes körmozgás:
v = állandó
v1 = v 2
A körmozgásnak állandóan változik a sebessége.
Az egyenletes körmozgást végző test állandóan gyorsul, a kör középpontja felé
mozog, ez a centripetális gyorsulás.
a
r
v
v1
∆v v2
v=ω·r
v2
a=ω·v= ω2·r=
r
T: a körülfordulási idő, φ=2π körülfordulás.
2π
ω=
T( rad )
1
Másodpercenkénti fordulatszám: n = .
T
ω = 2πn
Percenkénti fordulatszám: N=60n.
2πN
ω=
60
2rπ N
Kerületi sebesség: v = ω ⋅ r = 2rπ n = .
60
ϕ
N összes fordulatok száma: teljes szögelfordulás, gyakorlati kifejezés.
2π
8
Gyorsuló körmozgás:
ak 2
s = s 0 + v 0k ⋅ t + t a cp
2
v k = v 0k + a k ⋅ t
ak
β 2
ϕ = ϕ 0 + ω0 ⋅ t + ⋅t
2
ω = ω0 + β ⋅ t s
ak = β⋅r a
a: a valóságos gyorsulás : a = a k 2 + a cp 2
dv dmv
II. Axióma: F = m ⋅ a = m ⋅ = ahol, m = állandó.
dt dt
I = m·v (P= m·v)
dI
Impulzus tétel pontszerű test esetén: F = .
dt