KURT RumER

A LUFTWAFFE SZUPERTITKOS FEJLESZTESEI

I.

vagabund kiad6

KURT RIEDER

A LUFTWAFFE SZUPERTIT'KOS FE LESZTESEI

A III. BIRODALOM KiSERLETI REPULOGEPEI ES REPULOGEP-TERVEZETEI .

Haboru.s lddkben szediiletesen 'megiraniodik a tedlDo16giai fejlesztesek temp6ja: a hadban aIl6 orszagok szakemberei tudasuk es kep~eloerejiik legjavat ny(Ijtva torekednek ra, hogy a korabbiaknal erosebb, hatekonyabb es m~gbfzpat6bb harci eszkozoket konstrualjanak, Az at, amelyet a nemet reptiles egyetlen evtized leforgasa alatt bejart, el:kepesztoen hosszu, Kezdetet olajt frodk616 es fekete fiist6t kOpo cstllagmotorckkal szerelt, odon 1ciillem{i, ketfedeles repillogepek jelzlk, melyeket bOfsisakba bnjt, reptlioszemtrveget viselo piletak vezettek; vegs8 allomasat pedig a hang sebessegevel mereszen veteked5, karcsu vonalu, hatrairyilazott szarnyu, mennydorg6 gaztul'binak altal hajtott repulogepek [elentettek, Tiz ,ev kellett csupan, es a legcsavart raketa- es sugarhajt6mt'ivek, a vasznazott felille~eket ellenallo alumlniumlemezek, a nyitott kabint nagy magassagban torteni)-bevetesekre tervezett, tulnyomasos pilotafiilke, a csekely rombo16eroveI biro geppuskakat pedig pusztlto gepagyUk es modern legihan;-taketak vaItottak fel. . , A targyait korszakban a nemet mernokoksoba nem latott reptilestechnlka! forradalmar inditottak: Ernst Heinkel, Alexander Llpplsch, Anton Pletnier, Heiitrich P0(1).e, Richard Vogt, Walter Rieseler, Werner Val) Braun es' a' hozd.j,u:k hasonlo ferfiak nem pusztan kimagas16 szakertelemmel biro, lankadatlan rmmkakedvvel felvertezett tervezek voltak, de tor8lmetszett gentuszok, kik kepzel6ero es batorsag dolgaban sem szorultak masok segitsegere, Onncn.zsenlelitasuk provokativ kerdesek megfcgalmazasara kesztette 6ket, mely felvetesekre vruaszok,at lelni sem voltak restek, es sziporkAz-6 kreativitasuk altai oldottak Weg oly:an preblemakat, melyek a motoros reptiles kezdete 6ta foglalkoztattak a Idilonbozo nemzetek szakertoit 6k voltak azok, kik rnindenki mast mege18zve kiva16 aerodinamikai tulajdonsagokkal bi[-6 csupaszamy repiilogepeket alkottak, es mfikodokt\pes sugarhajtomdveket konstrualtak, megblzhatc helikoptereket terveztek, es lefektettek a modern raketatechnologia alapjait, behatoltaka, sztratoszferaba, es feltalaitaka katapultiilest, s meg meg_annyi. 5

VAGABUND
SOrci;:l),rszerlieSZLo: A nyomdai munkak:

KIADO
SZOLLOSIPETER KAP<?,SVA:R1 NY?MDA. KFT" POGANY ZOLTAN igazgalo KaposVar - 261394

Fclel6's veleUi:
Nyomdai elOkesdtes; Feielffs kiad6:

Hauer StUdio Kft, hatters@ezaz.hu SZOLLClSI PETER vagabund@freemail.bu Vagubund f(iado, 6000 ~ecskeme{. Akad6mia krt, 45-47. 96.3 9409 48 0

ISBN:

lelemennyel [arultak hozza a replilestechhika

fejI8deseh~. Terrnes~etes,

A SUGARFiA)TOMU FELTALALASA,AVAGV A

hogy aklozatos munIcljuk. soran nem pusztan figyelemre melta slkereket arattak, de esetenkent fatalis hibdkat is vetettek, am aZ is megesett, hogy a zsenlalts kudarcokb6lIeyonhat6 tanulsagok nagyobbat lendftettek a technikai fejiMes meneten, mint alclr a szerenyebb dladalok.: '
Dad:

TECH~OLOGIAl EORRADALOM KEZDETE

A. fejlesz~esi programok szarnara a fegyverkez5, m~jd haborut. folytat6 aIlamvezetes biztosftotta a nelkiil6ibetetlen financi:llis es ipati hat-

teret, amely t.amogat6 hatter bianyaban az 6tletek java puszta rnernoki abrand, vag}' va16ra sosem valtott projekt maradt volna, Eltagadhatatlan, egyszersmtnd remisztOreny. hogy a nell1<jt mern6~eqik az eszeveszett temp6ban zajl6, koze} korlatlan f~gyverkez~si verseny eyeiben ember+ eletek kioltasara, fizikai rombolasra hivatott har,ci technol6giilit fejlesztettek, igy tWbgatv<\p a Harmadik Birodalorn Mborujat: am kesobb a katonai fejlesztesek .rendre atszivarogtak .a dvilalk:almazasi teriiletekre,

,Mindemell.ett korunk embere; kt szeret kiv:ancsisaggal vegyes borsalcmmal tekinten! a: Mkes kt':k eget veszedelmes ~atatb:r'e valtoztlito katonai r~piilogepekre, immaron nem hagyja ngyclrneI) kf~, hog)' aa urktitams alapjait ugyanazon kutat6k f~ettek le, kik kozvetett m6:clon feleIosek a London varosat ert ralcetatamadasokt':rt, a masodlk vilaghciboni evetben felhaimoZott ujitasok pewg nem pusztan akatonai repi:lle~ie. de aJtalaban veve a modem legi k6zlekedesre is fe1becsillhetet1eq hatast gyakoroltak. Tegyiink hategy Iebilincselo kirandulast a multqa. es ismerkedjiink meg azon ~yeteles nemef/kat,onai repiilogepekl¢l, melyek nem puszt;l.ijll modern repilles el,phimokei voltak, de paratlanul tehetseges feltahll6k es memokok. dtamai· fornlli'atokban, b6'velkedo' rnsto.riak. dicso'seg'e,ssikerek es lesujt6 kudarcok emleket is ,atorO~tettek az utokorral

A rnotorosreptiles 192<8-banQnnepelte,25. s:iiiletesnapjat. Aug ne~ed evszazad telt e1 azota, 'hogy a Wright fiv~re~ megep{tettek~z elsa belsQege. su.m9toiIra} hajtott repi.i16.gepet;.nern csoda hat,.hogy egyetlen j6zan gondolkbdasu szakernber sern akadt, ki nyugdfjaztat.o.i Jdvatita volna az alig feln8ttkorba lepett iegcsavaros technol6giat. A dug~~~s motor •alta:l hajto'f repi1H1g~pekbe.n,qataIma$, Itlindflddig kialQ:iazatlail J;~I ' . eJ'notenCia:l lett, igtvil.agszerte mer.opkok hada dolgozott annak erdekeben, h~gy gyorsabb es megbizhato1';b, jobban man8~ete.tHet:O es nagyobb teherblrasu tfpusekat
I

konstrualjon.

'Megi~ akadt'

ket amator sUketnber•.kik elferdultak .3. legcsavaros r.epiil6gep kODcepd6jat61, es lamokl mereszs~ggel ma$fele_jovat prognosztiza:J..tak a katonai repiiles szamara: a sugarhajt6mii-tedl~oI6gla littorai Frank Whittle es Hans [oachim Pabst von Ohain voltak, Prank Whittle 1907-ben szilletett, igy 1925-ban, mikor megfogalmazta a s~garbajt6mu katonai alkalmazasanak alapveto ismervelt, eppen csak beteltotte Q1. el",tevet. A fiatalember zsenialitasat kiva:16an'mutatja. hogy a forradaImian uj koncepcto kidolgO.zasanak idejen nemhogy mernoki
7

kepesiMssel

nem rendelkezett, de m6g katenai tanulmanyait sern vegezre

akadt valaki, ki komolyan erdemesnek

vette a raketahajtas elm~etet

es tamogat-asra A RAF

be; Whltt1e ekkortajt meg aRAF kadetjaKent IizoIgarta haziijat. Az ifjli pilotanovendek egy elaggott Avro S04N ketfedeld pilot,afillkejeben isrner-

talalta az otletet: {) volt Pat Johnson

EepiilQoktato.

val,

kedett a reptiles csod~atos, egyszersmind felettebb veszedehnes am. gondolatai mar ev:tizedekkel elorebb jartak, esroppau-t

-vilagameresz

tisztje eivilbea szabadalmi iigynokkent dolgozott, igy j6va! ~1Jitottabb volt az elsa plllantasra hajmeressto javaslat irant, es megerezte, hogy komoly lehetosegek rejlenek 'a sugarqajt6m-tiben. [ohnson minden befolyssat latba verve pfobalt tamogatokat felhajtani az ekkor meg csupan pa,plron litezo projekt szamara, es meghallgatast kert a Kozpontt Repii18iskola parancsnokatol, aki hajland6 volt ssanni neh<l.Q,y percet az ifju kadetra .. Rovidre raFrank Whittle-t felkereste: a Ligiigyi Miniszteril,lll) kepviselaje, dr. Griffith, ki masokkal szemben nem tartotta siilt bolondsagnak a gazturbtnaval hajtott repiil6gep koncepciojat, A szakembee ugy velte, h~g)\ a gazturblna nem a nwghajtasert kozvetleniil felelos komponens-

jovoje cimet kanyarf.totta.

bizonyult:

terveket szovagetett. A kiserJetezQ kedvli kadet 1928-ban'papirra vetette otletejt, a tanulrnany fejlecere pedig nagy rnereszen a gep tervezes i1lo

ReP

Ut6lag szemlelve, az irat valosagos pr6fecianak Whittle, figyelembe veve a bels6 - egesu motorok illtal hajtott

'Vjhittle eis6 kfser/eti 5ugdrhajt6muve:csQk

legcs3varok k6rhitozett telje§ftmenyet, a tedu:tol6gia teljes koril levrutas;i. ra tett javaslatot, Uj meghaj,ta.skent pedtg a raketamotort es a gazturbinat nevezte meg. Mikent az flyen esetekben lenni szokott, afiatalemberr szktte senki sem vette komolyan; 6t magat felel6tlen kalandotnak, forradalmian ujszeru atletet pedig mamoros aIlapotban fogant abr~ndnak titulliltak A tanul-

kent,
II-

hanem

a. b~lsoeges,u motor ruternati'Vajillnt szamara, Frank Whittle azonban

kepViselhetedeket
vallotta,

many gyilkos e1l1kritlkak es kimeletleniil gunyos visszaje]zesek so,kasagat vonta maga utan, a. mern6kok es a pil6t3k-tobbsege pedig egyenesen 'kikacagta ~. ifju geninszt, kit sem tarsadalml statusza, sem kora, sem vagyona
nem vedhetett meg rosszakaroitol, Prank Whittle azonban nem adta fel ahnat. ~s a rcik(i'VetkezQ h6napokban megkfserelte a gyakorlatba atiiltetni a koncepci6t. Szerencsejere

hadsereg

meggy8z6dessel

hogy bar a gazturblna alkalmasint hasznalhatc a hagyomanyos legcsavar meghajtasara, a talaimany valodi jelel1toSeget amilio alhlmazas~ [elenti,

melya legcsavar altali rneghajtas fi~ikai korlatjainak meghaladasat eredmenyezheti. A kialakult parbeszed nem vezetett eredmenyre; dr, Griffith hasznavehetetlennek tartotta az 6nMl6 sugarhajtamuvet, afiatal Eelta!aI6
9

,!

pedignem 19vabt Iegcsavaros repiilogepekkel bfbe16dni -Igy nem sikeriilt megszerezm a m.!-niszteri1ittl. anyagi tant~gat~;it. , ,

, Sz:erencsere Pat Johnson .a)eelleJnetlerl fejlem61'1yek' ellenere iskltartott Whittle' menett., es renauletleniiI kiJinG~elt tov<ibb, hogy' vegre 11m*" indftliasslik a sugarhajt6mu fejle'sztesi progran,ijat, Ail: oktat6 HOllston fomer'noK,evel: A ceg kepvise]i?;e azonban· nernadott ko:iikter Igeretet, csupan kiJatasqa helye. zeftegy hatvanezer fontos beruhazMt - Whittle tenal lsmet ott volt, 3)101 a par,t sZakadf. A' fia~pl feltalaJ6 - ki ·M6kO~betl..elvegezte repi.il{)iskol<ijat,es maga 'is oktat6va Iepett clo - enaek eif.enere sem .. yeszrette ~1~rdekI6deset, a ~F megszer.vezett egy tatilkOi6ta'Rtigby meliett szekelo British 1homson-

'

- '1933~J:>anazonban .(\2; ifju ieltalaI6, meg, nem rudhatta.valaha megv~16sul)e grandi6zus terve, es ttlk¢szill-e valahaaz elsa sug.rrhajf6tnuveI szerelt'repiilOg~j?: ~rototfpUS:l,. ', Frank Whittle n~met riv@ilia, FIans.Joachim,:Pabst ,v:~nOb,~ ngyaaezen e#bea keZlde~'.er6~lJ~sen, eEa~k1olil1ia sug~hajt6~q koncepdQja 'm1,nt;az cill.g 21 eves ij:)u',ner.n Ismerte a brh fejt';liM6 ~nee~d6jat,:.es 'fiiggetleniill saJ~t kU~6bpl gazd:ilkoC:lya alkottll meg a ~uga,rhl1ljd.su nw;t~r elso terveI~ 'A kutatas m~~zdese,kot von Ohaln mJg, a go~g~J,li ~gyetem padjait koptattil." ahoUjzUcat es repwestant haIlgatott mikent a szigetQrszaghan elo I'ivaIisa, rnaga 1S, eifdvatdlt, m~resz ~etveket s;Z:,oY6geto feltaIMovolt. i'fju A :m~rn~kje16lte1kePteJese. kis~ttdies egyeze~t' mutatott.a Whittle-fele. hajtomfi te\Chnikai r~'szlet~iveh a suga,.rh(ij,t6mu '.[egf6bb kwnponensenek maga is a gazturbinat ~to~" e,s,netiikiilonbenelvetett'e'.;I. Ie~csaVar 1Deg~' hajM.o!1~~ otleth .A, kel te~v' l~ont0sab~ kill9rbs~ge, az, volt, ho,gr. vo~ Ohetri nem dizelolaj; h:an~nt iolyekonr hidrqgen altaI. ldv;\nta meghaJtant ~(;ogram fitlanszlrozas.at
r-:

fnkabb.a L~gfrgyi}4'inisztenum9r keresztUllevedette a sngiifhajt6m'l'l szaba:dal_~at, kivepvc azt a nemIdyanatos lehet8seget, hogy Darki' eloroeza azotletet.. A rakovetk~zo kctev nem

hozott ~rde:mi ..."aItozaso-

/jam VOn Ohain ,

kat,igy a'mlrnS2;tcriurrl hevesnek nem lgazan nevezhetO erdek1Odes~ teljes koz6nyre V'rutott: a bfit legjero oly haszuntalannak tartotta a fulfedezest;

hogy m~g .a s~b<!dalom. meguj'ltasahoz szijkseges 5 font befizeleset is Visszautasftotta. Prank 1Nhil#e 19y ba1szerencses medon elveszltette a: fulajdonjogata sug<irhajt6mu:koncepei6ja ~elett,,'es IlJabb' eveknek kellett el~ehde ho:tZ3.,hogymegfeleI6 partnerre.lelJ.e~, ,Iii felval;laita"a fejleszMsi
,

a 'gazturbtnat,

a:m~ly ,dilates' egy java] Qagyq15b, teljesf~61yU hajt6mih,ret

fgert. A liatal fel'tala)6 nem-kovette el.a hlbat, melyethri~wtilyrarsa vetett: Yon Ohaio nem ki'\@ltJcezdet1eges;vailafrajzokka:,i h~~ ink;ibb kOn.'ioly muilkitt olt asugarhajt6ind terveinek reszl~tes kidolgowaba. A i'akOVet11

10

kezo idoszakot a gazturbina tokeJetesftesevel toltotte, majd az elkeszUlt tervekre jelentette be szabedalmi igeny.tt, amely szabadalom 1936-bankeriilt beiegyzesre. A fiatal fizlkus meg ekkor sem kezdett el kilincsellii, a st1garhajt6mu terveivel, hanem elhatarozta, hogy a gottingeni egyetem szereny tamogaclsat elv.ezven megepitf azt, Von Ohain a nlkOvetkezo h6napokat a tervek kivitelez~sevel t61totte, mely munka gyUmo1csekent letrehozta a vilcig elsa mUkodokepes sugarhajt6miivet. A kiserleti gazturbina ugyan c.sokkeiltett teljes{tInennyel uzemelt, mikent maga a k;onstrukci6 sem volt minden szempontbol makulatlannak nevezheto, am a szerkezet miil<-6dott,

Ernst Heinkel nem pusztan erkolcsi 'tarnogatasar61 biztos{totta von Ohaint, de rogvest kiernelt sl'ituszt ajanlott s~amara cegentH"esfelldnaIta

szamara, hogy

finansziroz-

za a tovabbl tervezesi es fejiesztesi m unk.3.hitokat, mikent a prototipus' megepfteseheisziikseges anyagi erOforrasoKat is biitosltja. Ketseg nem fethet hozza, hogy von Ohaint felkarol.ta a sit;rencse tstenasszcnya, hiszen talalmanya egy olyan ceghez kerillt, amely jelentds anyagi erofurrasokat sz<\.r).hatottfejleszte~re, a ceg tulajdonosa ped:i:g

tehat gyakorlati titan is bizonyitast nyett a koncepci6 eletkepes mivolta: Pabstvou Ohain ekkor osszerendezte a terveket es az elkesziilt hajt6mll fenykepeit, majd a mappat· ah6na ala csapta, es nekilatott, hogy megfeleld tamogatot kedtsen a program folytatasahoz.

AZ UTTOJtO BljKASA~HEINKEL HE 178,' AZELSO GAZl'URBINAS REPUWGEP

1936-ban egy lsmeretlen metrt6kkopogtatott Ernst.Heinkel imdajanak ajtajan: a vekonydonga.ju, alig.25 eves fiatalember egy forradalrnlan ujhajt6miitervelt tit'ta a ceg:vezeto eli. Hans Toachim Pabst von. Ohain - hisz ki mas is lett volna e brilians ifju - bemutatta egy mUkQ_do,demonstraoios celbdl epitett prctotfpus fenykipeit, fS beszamolt tapasztalatair61. A tech:nol6gia ugyan kMlptse:m tiint' kiforrottnak, mikent a kis te1Jesftmeuyii prototfpus sem mutatkozott alkalmasnak komoly tesztek vegrehajtlisat:a, Ernst Heinkel valosaggal megszedlilt <\Z igetetes koncepcioban rejlo lehetdsegektdl, es rogy-estbizhlmaba fogadta a feltalalot, A Heinkel Repiilogep M(ivek. tulajdonosa m~gyoz6dessel vallotta, hogy a sarkanytervezes j6cskan megelozte a belsoegesii motorok fej16deset, es az igazan gyors repulogepek Ietrehosasat, nem a sar.kanys·zetkezetet erintlS konstrukcios problemak, s~arhajt6mii hanern a hozzMerhet6 belsoegesii motorok csekely teljesitterveit. menye korlatozaa - nem eso.rla hat, hogy elenk erdeklOdessel fogadta a

s'Zilardan eIk6te1ezte m~at

a program mellett. Brnst Heinkel ugy· 'leIte, hogy a

megfeleM hajt6111Ureegesz.
Hpuscsaladet lehet

epite-

ni, es cege nern csa:k nagy sebessegfi vada~¢gepeket>

de g'yors strategiai bOJ),'lDaz6kat is epithet a Lufu.{af£e szilmapl - hisz a mernok nem c~upan kiv;in~si szakember, de rutinos uzletember is volt, igy a szakmal erdeklodes meUett az ailatni megrendeles lehetosege is cselekvesre osz~onozte. 'A tervezesi munlcllatok 1936-ban mdultak meg. Ernst Heinkel killon r.eszleget alapitott a szlgor4 titoktartas ala helyez:ett program szamara, A sugarbajt6muves repiilogep tervezeseben kivaI6 szakemberek vettek reszt; Adolf Jensen es Walter GUnter az aerodinamikai fejleszteseket v~eztek, Jacob mernok a fut6ml1vet fejlesztette, Heinrich Bosch a terhelesi viszonyokat kntatta, Regner a. reszletek osszehangolasaert felelt, Walter Kiinze1

am

12

13

pediga hajt6mu installad6jan dolgozott,

es felftgyelte a csoport

mnnkajat,

fanatikus feltalalo, de, szAmft6 tizletenrber Isvolt, ki a Luftwaffe szamara

kfvanta ertekesften! ujszerii repiilogepet. A harem :e:vetfel6leiS tervezes soran a hajt6mu es a}ut6mu szerkezete okozta a legtobb fejtorest a mernokok szamara: A Heinkel berkein beliil

maga von Ohatm pec;lig a gep [egfontosabb komponenset,

a bajt6muvet

fejlesstette, A Sonderentwitklilils: 1 a von Ohaim-fele bajtoJl!u k6re· ept. tette fel a kismeren'i repii18gepet. amelynek elso yaltozatat az ifj'u mernok '1937-ben. a Helnkellel kottetett kontraktus utan egy, evvel mutatta be, A He '178tervezese soran a mernokok ma'gan a meghajtAsbnkivill nein alkalmaztak kfilonosebben lnnovatfv megoldaso~t. igy a Idserleti r~pu. 16gep, ew modern szerkezete ellenere is konvencionalis mnstt'Ukci6 volt, A rep'lilogep' t6rzse femb81. sZID-l1yal pedig faboI ePD+t, a be.otnldnyHas' a repill&gep orraban kerult klalakitasra, mig a hajt6mu ~ pil6ta tnogOtt.

fejlesztett, He 8-1 jeIzesu elsa prototipus hidrogennel miikOdott. amely hajt6anyag impozans teljesitm~nrt eJ8Jegezett meg.,Az 1937 febrmirjaban tesztelt ,modellleny;figo~te a szakernbereket, maga von O,hain is bizakodva nyilatk0zott a bajt9murol: "A szerkeze: teijesitette az elvdrasainkat." - fog!a1ta assze tapasztalatait a fiatal geniusz ...A He S·} sikeres pr6baj~ ilfan k~rnyQj ta,S,1lyi kozelsegbe ker'iilt az uj hajt6miiye! szerelt repiilogep. lehetosege. Ernst: Heinkel, pedig a miel6bbi tesztreptiles mellett t6rt palc4~ $gy a lelkes. szakemberek :jDegkettozteker.8fe,szfteseiket, resfolytattik a rnunkat, A tovabbi fejlesztesek ujabb hajtomdvet fiadzottak, cim tenyleges

felhasznalasra csak a s(>rren~b~n har~adik, He $-3 jelzesii valtozat rnutatkozott alkalmasnak. VOIl Oqaim id6kozben s.zamos anyagot kip.r6b:llt, res v~gW ugy dont6tt. hogy dlzelolajt eget el a gazturbtnaban - a folyekony
htdrogen, bar imp0Zllns,telJesftmenyt

elolegezett I:lles>'laboratorfurnt

kapott helyet, Elso ranezesra 'a He 178 egy las me~etii.. akar jellegtelennek is nevezheto kiillemq g~p volt. amely megjelenese okan korantsem fllutatk:ozott oly .figyelemfelkeltonek,' mint a Harten testverpar elkepesztlS fo~makba aImodott prototfpusal; avagy:dr, Lippisch munkal, Meglehet, Ernst Heinkel szandekosan nyeste vissza a tervezok mereszebb elkepzeleselt, hisz cegtulajdonoskent komoly osszeget fektetett a .programba.igy minimallzalnt kiVl!.nta a koCkazati tenyezc5ket, es amint a~t az F-3 kiserleti sportgep peId;ija is remekiil.mutatta, egy iniiovatfv sarkanySzerkezet belathatatlan problemaleat eredmenyezhetett, amely nehezsegek elzartaka katonai aIkalmazas ulja,t - Helnkelpedlg nem pusstan tOns hats6 trakttJsab~' 14

A Heinkel /le,178 mode/Oe

koztil kimozdulva felettebb kfnyesnek, aehezen kezelhet6hek blzonyult, A hrdrogen alkalmazasa altal felvetett problemak ugyan rnegoldhato nehezsegek voltak, am Ernst Heinkel ragaszkodott a tesztek midobbi megkezdesehez, ezert esszertinek nint a kevesse ves:zeIyeshajt6koriilmenyek

15

anyagra valb attt~res. A dfzelolajjal mltkOd6 varians azonban teljesitmeQ¥ kerdeseben alulmulta a memokak varakozasait, igy modosftani kellett a
bajt6muvet,

amely-csak

19.39 elejere

keszwt el.

A He $-3B 193~ tavaszan kerillt beepitesre, majd tovabbi finomftasok kovetkeztek, melyek eredmenyekeppen a Heinkel He 178 1939 .nyaran keszen «lIt ~ felszallasra. A kiserleti xepi.Uogep vegleges forma) aban tovid rorzsu> felso~zarnyas konstrukcto volt, mely:nek tomege iiresen 1620, feltoltve pedigI998 kilogrammot tett ki. A 450 kp to16er6 ldfejMsere kepes He S-3-B h'!Jt6mii 8 pemyi miikOd'eshez ,elegend6 uzemarryaggal volt d.ilitVa,ezaltal a repiil&gip elmeletl hatotavolsaga 200 kilometerre rugott. A Heinkel 178 elsa tesztrepiilesere augusztus 27-en kerillt sor, a -gizturblnas:repi.ilagep kabinjaban Erich War~itz foglalthe1yet. A ~v1d 1?r6ba

lebe-tetlennek. bogy az 'Uj bajt6mt'i segitsegevel kepesek lesznek olyan l'epillegepet'epiteni, arnelyattari a hangsebesseget, A slkeres tesztreptiles ut-!n Ernst Heinkel eldontette, bogy -az,allami megrendeles remenyeben mihamarabb bemutatja a gazturbinas protorlpust az RLM kepvisel5ioek, am. a demonstracios reptiles elatt m~g egy komoly problemat el keUett haritani. A He 178 prototipusanak fut6mii~e ugyanis nem voltbefeje-

zettnek moridhat6: a gep merev fut6miivel repiilt, amely nagym.e(;tekben

csokkentette a kiserlet; konstrukyi6 sebesseget, A bemutatora vegill1939 novemberehen kerult sor, negy evre ri, bogy 'Ion Ohain bekopogtatott Ernst l}eiIikel irodajaba, A demot;lstrad6 so ran
l

a Heinkel 178 meses tclJ~s{ttnenyt ny4jtott a rep ~iiszaki.hi~a nefkiiltd- . lesltette a fela~atot, Jelszallas es.leszallas kpzben is iizembizto1snak mutatkozott, a'levegli)ben stabilan vise1Kedert, sebessege pedig - as ;italakitott fut6miine:k: b<\l,a- megkozelitette a 700 kilometer per 6tat. Az RLM a1tal kikilldott megfigyelok erdeklddeset megsem k.eltette fel a tfpus: bar von Ob,a:ih~s Ernst Heinkel derds optili1iZm~suk oidh-a legrosszabb esethen is lileqk~-eakd6J.cra szoimft0ttakl aLuftWaffe kep\dseloi huvos tartozkodassal fogadtak a bemirtatot. A s~akemherek nero voltak kiilonosebben lenyiigozve- a di!:monstrici6t61, s mikor beszamoltak 1apasztalataik.E61. pedans ;dapossaggal sorakoztatt~fel a repUlogep gyengeit,mig a ttpus nyilV'anva16 erdemeire vajmi kev~,ssz6t p~ltak. Ernst Udet zsakutclhak nevezte

a sugarhajt6mu koncepd6jat;

arra hivatkozva. hogy'meroben

felesleges

jelentos anya,gi eraforrasokat pazarolni egy olyasfele hajt6mU:re, mdynek teljesittnenye e_ppen csak Ihegk6zeliti, a' hagyomanyos dngattyus motorok h'asonl61Ilutat6itj Erhard Milch nemkiikmben e-gyetertl;tt a veterannal, es

kom_plikaci6kt61 mentesen z&jlott le, as fenyell sikerterecimenyezett: a pilota elegedetten nyUatkozott a kiserleti repill6gep tnlajdonsagait ill~tilen. kfi!on kiemelve a prototipus fUrgeseget es a dugatt"yUs motorokra jellemz6 rezonancia h"ianyat, amely nagy hatast gyakorolt nl A Heinkel He 178 mar elsa repulese soran j6cslcin meghaladta a 600 kilometer per - bras sebesseget, amely ngyancsak impozans volt egy kiserleti repwageptaL, es kornoly att.orest iged - a ,mern6kok hnmaron k.ozel sem tartottlik 16

hatalmas kerd6jelet illesztett a sugru;hajt6mil katonai alkalmazhat6saga melle, Az J.U.M altal kikUld6tt ~egfigye16k meroben Toss2:indularuan j~r-

tak el, mikor egy b~valt, e.vtizeclekota Iejleszt~ tel:hno16giat ha.Sonlitottak ossze egy vadonaruj, alig kiserleti szakaszban leva hajt6muvel, es csalafinta medon ~lremagyaraztak a :teszteredineoyeket: az, hogy Heinkel 178 vegsebessege megl<ozeHtette-a kat leggyprs'a.bb dugattyUs lIiotot:ral haJtott va&i.szgepenek vegsebesseget, nem csufos kndarc, de alkalmastnt paraaes diadal volt. (A He 178 val6s er~it j61 tiikro.zi. bogy a britek elsa kfserleti
,

17

gaztUrbirias repiilQgepe. a Gloster E28/'39 a tesztrep,i11esek'sonin esak 450 kilome.ter pet oras,:vegs~besseg el¢resere volt kepes.) , 'Minde~eUett Ernst Udet nem feledte el h'a,ngsUlyozni, hogy a Mboruban aIlonemtt legietqnek meanel hamarabban bevetheto repiHogepekre van 5ziiksege, tehrit,a I'endci[kezesre aIl6 etOfornisokat dores~g volna holm] bizon~a4tn kiSer1eti tecimologia vegeI4t1;IatatIapnak tetszl) fejleszresebe oini. A Bircdalrnl Legiigyi Mjniszb~rium ugyancsak
megfigyeloit. mikor. a ti:szteletre melto veteranokat
,

delegalt csoport masodik ~lt, Erhard Milch nemkulonben hires. szaktekinte1y 'V9It. ki ezredesi rangban szolgalt a Luftwaffe k.otelekeben. 'A veteran p~ota szazadparancsnokkent szerelt le az elsa vlLighabor4 utan, majd'DI!hany evvel kesobb mara Iufthaasa igazgat6jakent dolgozott. Nt. NSDAP hatalomatvetele utan Hermann Goring posztot ajantott szamara

f0S$tul

valasztotta ki delegruta a He 178

.

bernutatcjara, hisz ,nero pusztan ~tlI8Js,epessegUkvolt ruegk:er~oJelezheto, de a donteshez6 karak szemtHyi viszonyaiis a prototipus elfogadasa

eUenebe~munka.ltak. Ernst U~ef az elsa vilaghabonllegenaa.s, gazdagon kitttntetett asZa'volt, ki osszesen 62 legi gy6zelmet szerzett a katonaLrepUles hajl'tala,n; ily nHnosegeben pedig megkerdojelezhefetlen szaktekinteIy. kinek 'l"e:lemenyere'minden mash<il jobban adott azRLM dontellioz6 ' testillete, Mmdemellen a v:etel'3.:p- ekkor meg - kivat6 kapcsolatot apolt, tegi bajt~s'aval,' ai id6kozben birodalmi rnarsalla kinevezett Hermann Goringge1, ki a. Luftwaffe f6paranc:snoka.kent k6zvetlen kapcsolatban ant Adolf Hitlerrel, ishataiOllinaI fogva. m6djaban barki mas ellerieben tamogami, avagy megvetozn! egy fejlesztesi pr.ogramot. A tesztrepdlesre

ant

a Biroa~mi Lt\giigyi Miniszteriumn;il, ,Milch pedig kitartt'i mun.k3.jl).val jelentos mertekben hozzajaru1t a L~affe felallitasahoz. es megingathatatlan bizalomra tett szert, Pohukateflenlabesai minden eszkozt bevetettek , ellene, tobbek kOzt faji alapon tamadtak szemelyet: nevtelen bejelentest tettek a Gestapo' feIe. am~y Erhard Milchapjanak zsida szarmazasat firtatta ..A titkosrendorseg vizsgalatot folytatott le az RLM tiszMseloje ellen, am a legfelsoob Kalak ja1 vigyazt3k Miloh tekintelyH, es egy szalontancos. ma.gabiztos eleganchljd,val ter.t~~ ki a problema el8l: hirtelen ..kidepilt'~ hogy Anton Milch nem ver szerinn apja. csupen ne.veIoapj& volt a hfres veterannak, ki ver szerint nagybatyja, Karl Brauer leszarmazottja volt.' Az ezredesi rangban sZ"QlgaJ.o tisztfaji suin:nazasa tehat megnyugtat6 medon tisztlizasra kertilt, ~s'Erhard Milch tekintelyeben ll,1eserosodve keriilt ki a csatatozasokb61, igy tovabbra is elvezte a Harmadik Birodalom'Iegfelsebb kareinek bizil.lJ:na~.,Ernst Udet es Erhard Milch tehat koztiszteletben alIa. .hiiseg. sz~ertelem es tisztesseg kerdeseben egyar;iqt feddhetetlen kato.

18

19

natisztek es donteshozok

voltak, igypuszta velemenyiik

is nagy sUlyt kep-

harem even beli,il hadrendbe illitsa a vilag elsa gazturbinas gepet, !lIDely mind sebessegben, ellenseges legierokMta! alkalmazott tjpUSOKat.

hard r.epi.Uo-

viselt, iteletiik pedig egyenesen megkerdojelez9-etetlen volt. Am az idOs pilotak olyannyiraelkotelezettek voltak a konvenciontllis technlka tigyet illetden, hogy ekkortajt meg elkepzelhetetlennek tartottak a dugattyus motorral szerelt, Iegcsavar alta! hajtott repUlogepek kivaltasat, melynek kove~ezteben .szemernyi fogekonysagot sem mutattak a sugarhajt6muves repUl6gep koncepcioja irant, s k02onyi.ik_ akkor sem lanyhult, miutan sajat szemelkkel gyozocihettek meg a Heinkel altal legydrtott protonpus

mind stabilitasban feliilmUlt'a volna az

DR. LIPPISCH RAKETAMOTOROS , . ELFOGOVADASZGEPE, AVAGY A DFS 40.;TOL·A MESSERSCHMITT ME 163-IG

1909-ben jarunk, a repillis hosk?rszakaban, mikor nemigen akadt hfresebb, nagyobb sokasag altai Ingyelt ember a foldon, mint Orville es WUbUJ:Wright a motoros repGies uttor6il nern pusztan tisztelettel es roegbecsi.ilessel. de elenk rajongassal tfmtette lei 11 publikum. A testverpar sikere nyoman amat6rok szaozai, ezrei konstrualtak

kiilonfele reptilesre hivatott

ma:sin<1kat szerte EQr6paban,s vonultak a varosszcHi mezekre, hogy pr6ba ala kepessegeirol. A nagyszen1 Ernst Udet-et ezuttal ugyancsak cserbenhagyta j6zan ibH6k:epessege, ~ikent Erhard Milch is b6dllietes hibat. vetett, dramai ·tevedesUk.azonban teljesseggel ellehetetlenitette a Heinkel He 178 katonal celli alkalmazasat; ~s derekba torte a protctfpus karrieret. tgy esett, hogy az, RLM nem tartott igenyt a negyeves kutatornunka kifejlesztett gazturbinils repiilog-epre, es rnindossze egy szerenyebb vessek az ajonnan aIkotott szerkezeteket. Kihasznala kedvezo viszonyokat, 61'Vi11e Wtight es WilbUr

van

ax:an

Wright 1908-ban egy tdore e1hagytak Amerilclt, es a konttnensre utaztak, egyresit a motoros reptiles
A DF519if rajza

osszeggel jarult hozza a modell tovabbfejlesztesehez - -a klserleti program tehiit,amely egy: minden 'korabbi tiPllSn3.l gyorsabb vadaszgep igeretet hordozta, csufosan megbukott M elutasft6 hatarbzat nern pusztan a Heinkel Repiil6gepgylirt6 Qzem jovojet befolyasolta, de a Luftwaffe jovoje szempontjab61 is meghataroz6 Jelent6seggel birt; a nemet legier& elveszitett egy kivru6 prototipust, es eljatszotta annak az eselyet, hogy akar ket-

nepszerusitese vegett, masreszt kereskedelmi okokb61. Ertekesiteni klv;inw'<' talMmanyukat, igy bemutato repi.ileseki!t tartottak, hogy fe1hivjak a penzemberek es ap-olitikai donb~snoz6k figYehnet a motoros repiil¢s· kecsegtetc 1ehetosegeire. A 21

20

francia foldon tartott bemutat6k utan Orville Wright tiljil Nemetorszagba vezetett, ahol elsa fZben 1909 szeptembereben, Berlin varosaban tartort demcnstracfot, A fovaros ltozpontjat61 delre fekv6 TEimpe}hof ismert kornyek volt a reptiles szerelrnesel szapuira-, hisz a' le¥egotittor6i mat: a 19. szazad vegen rendszeresen megfordultak a tagas mezon uj masin~ kipr6balasa vegett. Nem csoda Mit,·hogy Orvill~ W~ight bemutatojanak hfrere nem csupan az lij technol6giai csoda-altal elvarazsolt-laikus erdekIOdok, de a nemetrepii1es littoraL is Tetnpelhof mezejere zarandokohak, A berlini demonstracio nem pusztan elbuv61te a publikumot, de ujabb bejegyzessel gyarapftotta a fiverek egyebken* is terebeIye~ diadallista:j'at: a Wright-fele repiilogep 172 meter magasra emelkedett, amellyel lij vilagre- . kordot aliitott fel. Ketsegtelen, hogy a Tempelhof mezejen os~zeverodott nezQsereg k6zt sMzak, ,ha ugy,an nem ezrek akadtak, kik'Orville Wqght ~emutat6ja, altal szerelmesedtek bele a motoros repiilesbe, e.s epekedve v:igftqk ra, hogy&~ maguk. i.!i megh6dithassak a kekeg korlatlan birodalmat. A:z almeikbdt1l publikurn koztakiiq.t egy.alig 14eve~ I9skamasz, hoek nevet nehany evtizeddel xesQbh ismerte me_g a nagyvilag: 6'vqUAlexaoder Lippisch1 a repiil6gep-terve:zes pengeeImeJd viEtueza:, ki forradalmiao lijszeru konsttukd6iv,I korabban senki maS'"~talnem jar,t ~takat tapo8ott ki, es mind a mem~kOket. mind a pil6ta~t, mind a civil cT:peldl:id6ket' iUpulatba ejtette hihetetlen repiilogepeivel. Az ifju Lfpplsch Orville Wright bemutat6janak hatasara baf.b:ozta el,hogy cletet es tehetseget a motores repUles iigyenek szenteli, El6bb azonban a csalad fele vallalt kotele,zettseget'kivanta Ieroni, eurt alapfoku tanuhnanyait bevegezven muveszeti tskolaba felvetelizett. £l'iesapja, Franz Lippisch. - ki maga is m(ivesz, pontosabben festom{ivesz volt - oromlnel fogadta fia vfilaszwat, s batoritotta gyermek~t, am Alexander sehogy sem feledhette a repulest, Vltathatatlan, hogy az ifju toppant fgeretes tehetseg volt, amsem a grafika, sem a festeszet nem kofotte le nyughatatlan szellemet, lankadat1an alkotokedve szam3.m meg a rrnlv.eszeti tevekenyseg sern ld'nalt kelloen tagas mozgasteret, . A Vilagh:iborU ki~orese utan a fiatal Lippisch kortarsaihoz hasonl6an a hadsereghez kerult. Elosz6r a ID'3logsoigi fegyvernem bt~najakent SZQl22

g~t a keleti Ironton, am megbetegedett;, a swyo,S tiidogyullada,s sz.ov8dme:oye~ pedig.a.l.kaJpJatlaOlla tettek a tovahbi f'rontszolgalatra. EeIepUles.y utan yis~Zautasithatat1an l)'j:irilatptkapott el01ja~6it61lfeJ,k'jruUtaka repwes ~ehetose,g~t. s e~or ujult ,erovel 'hmgolt fel a, gyermekkori szerelem. A Fako'letiwzo lcCt evb~tl Alexander Lippisch aformil6d6csas~i legierooe:l s~lgaIt, mint ~eg~f~]:k~pesz e.s terkeprajzol6; a katonai ~zolgalat mellett reRiilestant tanult, es manhi.kus munkakedvv,el tenrezett. A fiatalember _ szule! merhetetlen baaattka - :v~gleg s;z.aldtotta mu'{e'szeti palyaval, s mind6r6kre elkoteleste magat a katonai reptiles, mellett, fgy 19W-ban \ nem tert vissza az egyetemre bevegezni a haboru e16tt megkeZdett tannl-

, ' manyait, hanem mq:ok<ivillahis celjab61 sorra kereste fel a' nemetors~ teI'Vezai,.o~t. 19y kefiilt A1exan4eI Lippi5Ch' a Lindauball! szekelo Zeppelin ceghez, ~ol a ~ak6 etkezo eveket toltotte. Elhivatottsaga., sze-

les1t6tit felkes2;iiltsege es kaprazatos tehetsege mind llhne1eti, mind .gyakorlati sikon megmutatkozott: uf modszereket dolgozott ki a repii1ogel'ek telje~,i~men.y~nek ~s stabilitasan~ kiszamitasara) meghokkento skic;ceivel p~dig rendszeresep sokkolta szerenyebb tehetsegii .\clollegait. Az uj{to elmek iltja mindig ragas, munk.aj1ikat pedig a legritk3.bb esetben klseri i,j,dvrivrugases taps. Lippisch eveken at dolgoz9tt hangyaszorgaloriuIial, sorra kertiltekki a keze al6) a;zig~retes modJ)llek; am a pro·

23

totfpusok tesztelese soran' felmertilt ptobU:mak orvoslasahos

szukseges

anyal?i forrasokhoz. csak ritkan jutott hozza, J6 ueMuy csupaszarny gepet es egyeb megh6kkento konstrukciot tervezett, am a legiigyi mlnissterium

a DFS koteleket, as legkiv.;il6bb koUeg~~ak tarsasagaban a Messerschmitt AG augsburgi irod<\jaban dolgozott.a nagyszabasu Projekt X programon. Tortent ugyanis, hogy az RLM Walter Georgii professzor ajanlasa altal felfigyelt Lippisch ~zemelyere, majd a merni:i~ot fe1so utasltasra kiemeltek a Deutsche FOTschungsanstalt for Segelfiug kotelekebol,

szakert.oinek figyelmet csak a DFS 39 bemutataseval tudta felkelteni, A

prototipus sikeres berepulese utan dr, Lippisch folytatte' a csupaszarny repii16gep teryezeset; es 1937~ben'megalkotta a Delta csahid)egfejlettebb, DFS, 40 [elzessel ellatott gepet; A to16Iegcsavaros csupaszamy ldserleti repUlogep komoly fejlesztesek eredmenyekeppen sztileteu rnegi a felmerillt technikai problem* lekiizdese lehetove tette, hogy a mernok viszszaterjen at eredeti koncepciohozies a konvencionalrs iranyba mozdltott programot visszaterelte ana az titra, melyet meg at 1920-a5 evek soran

as

1939. januar

z-an
seket

a katonai

vegzo

fejleszte-

Messershmitt

AG tervezesi reszlegehez helyeztek-aJ. Itt Llppisch uf,

minden korabbinal fontosabb feladatot kapott: a kor vezet6 nemet mernokeibol fetillitott csoport tagjakent a wag elsa hard alkalmazasra suint taketamotoros vadaszgepenek

sark<UI)I-

szerkezete~rt feLelt. Az 19B7-1:>en inditott Projekt X program kat

olyan technikai kerdest vetett fel, melyek megoldaA Messf($r,:hmittMe 163A VI prowrfptlso

megalkotott '(titoriaz6gepek jeloltek ki. A DFS 40 sekkalta inkabb hasonUtott a kesobbi csupaszarny repiih3gepCkhez> mind a Delta sorozat t0bbi t!lg_ja,s rnlutan Alexander Lippisch ekkor mar kivfvta a katonai fejlesztesi iigyek legfobb di:inteshozoiMk blzalmat, 32 uj kiserleti tipusra a L~e is igenyt tartott. A deltaszaroyti prototipus 1939.ben keriilt tesztelesre, am az elso, Alexander Lipplsch t.avoUeteben vegrehajtott teszt balszerencses medon 'vegzOdi:itt:a hanyag' teehnikusok rosszul kesziteftek ellSa protetfpust, e.sa foldi szemelyzet mulasztasa a repillogep vesztet okosta, A DFS 40ttagikus tesrtrepiilese azonban nemrendftette Lippis~ meg Alexander statuszat, hlsz a 1,nem-ok mar a balszerencses pr6ba elott elhagyta

sa metnoki braviirok sohsagat igenyelte. k elsa es legfontosabb problema a megfelelo raketahaJ·t6mu

A Me 163A egyik prororlpusa 0 Peenem(inr;Je-i (elep {dlort, 1942· rovasz4n

kifejlesztese volt, amely komponens a na.gy sebessegd 'vaQaszg~p konstrukci6janak Iegipk3.bb kritikus pontjat jelentette, Az 1930-as evek vegen a rakttatechno16gia

meg

gyerekdpoben, totyogott esnpan, is mig a ll1egszillottan kisedetezo, gyakorta vldeki hazak sufnijaiban biltyki:ilo .szakemberek sem rendelkeztek megblzhat6 tapasztalatokkal. A mernokok faradhatatlanul terveztek es teszteltek, am a gyakorlati prlilbak nem minden esetben igazoltak az elmeleti szamitasekat, a felmertilt nehezsegek megoldasa pedig korint25'

24

sem bizonyu1t egyszeru feladatnak, A katonal alkalmazasra megfele16 raketah~jt6miivel sserriben ugyanls a1apve~o' elvaras volt a biztorisagos uzemeltethetdseg es a Illegbizhat6sag, am a kezdetleges konstrukdok szelsasegesen .szeszelyesek voltak, e~ c~ek~ly te1jesitmen;ik is nehezltette a hadaszati alkalmazast. Az 1930-as cRtekvegen letezett mketahajt6muvek

k,eszUlt. A. konstrukcic

Pr.ojekt X vad as zge.pevel ,szemben Wn;lsztott k0vetelmenyeknek:egyresit nagy sebessegre lett tervezve, masteszt pedig :Wal~er"fele. folyekony haj-

sa.rlcinyszerk~zete marade~alanul

Qlegfelelt a

~.tal kifejtett tol6e~o legjobb esetben .csak megkozelitette azt az eite~t, amelyet dugattyus m~tor e.s regcSayar alkalmazasaval el Iehetett ecru, raadasul a hagyomanyos megllajt<is kiforrott esuzembiztos technologtanak s~tott, mfga r;ijtetahajt6miivek riasztoan nyers, esetleges szerke-

is

t6anyaggaI miik6d6 taketabajtGQ)uvel volt ellatva, A Messerschniitt ,AG. 193.9,januar 2-ao. kezdte meg a-Me: 163A azonositeval ellatott repUlogep tllso Rrototjpusanakepfteset, a berepulesre pedig 'ugyanazon ev nyar ll

keriilt son Mivel a Walter HWK .509 hajt6mu ekkor meg' roppant kezdetleges allapotban volt, ~ rnotoros t'rpulest sajmUatos medon halasztani kellett, es rakovetkezo idoszakban esak vitorIaz6tesztek zajlott~ A tesztrepU1esek erne ,fcizisaban ketmotoros Me 110 rombolokkal vontattak a Me 163A gepeket koriilbeliil3000meter magassagig, Il,'l.ajda pilota kioldottaa sodronykotelet, ~s J;lehaoy6vatos mar).6ver megtetele ubin sU,d6r~Ulesbe kezdett, Miir 3 vitorhlz6teszteken megmutatkozott, hogy a klcslny (epil-

18gep ;sarkanyszerkezete I!leglepoen ;'6 aeI~dinamikai tulajdonsagokkal

zetek voltak. EIq<ortajt meg azt sem lehetett nidnl, milyen kfvanalrnakat tarnaszr a pil6tavalszemben egy raketamotorcs kato,nai repi.illSgep, a forradalmlan uj technologla alkalmazasa mikent es mily mertekben'(erhl!ll plegaz embert, kinek a hajt6miivon tU1 a fegyverzeti rendszert is kezelnie kellett, nem beszelve a navigad6s kozott feladatokroles ,a voltakeppeni harcrol, bf,r;:h~jt6mu nelkiHl zuhan6repiiIesben a~e 163..(\ prototipusa elt:rt~ a 900 kilometer p~ oras sebesseget, megdontve az ervenyben leva. ~ekor~ Nero csoda.hat, hogy az 1930-as evek Vegen csak.keves megszallott foglal-

a r;tketahaJt6m-uvek fejlesztesevel,' es a 'luftWaffe .szak.ettoi kozt is

kevesen akadtak olyanok, kik komol)' Jovat j6so1tak az lijszeru technologia .katanai alkalmasasanak 'A Me 163 tervezesi munkalatainak alapjat DFS 194 koncepd6ja edta,

dokat, A pr6balC tgazoltak a dr. Lippisch alta! terveze.tt sru:~nysze[~zet

kivaI6sagat: a kicsmy es konnyii sz~rkezet1l gep l'Iagy sebesseg mellett is stabilnek mutatkozott. '

amely tipus, egy nagy magsssagon

o1'er4l6., ktilorueges

felderitegepnek

26

27

A maso-d.ik yilag'h:ibo£ti kitorese utan a 'teljes programot Peenemundebe k6ltoztetti~ esa magas prieritassal felruhazott fejiesztes a ,titkos 'telepen zajlott tovabb, A r3kov~tkezo evben qjabb prototfpusok epill.tek" amelyek

750 kp to16et6t

,produlcll6Walter

,raketahajtom\!ivet

hordozott;

ez

11

YitorJaz6tes,zteken vettek re~t. AI elso motores repUles tovabbta is, a Hellmut :Walter aha} tervezettrakt!tahajt6mti hianya okin varatott mag'a~
fa; a

kqmponens nem katonai, banern k1serieti celok~t szolgalt. A gep 'berepielese't a .Luftwaffe sokat tapaszta!t tesztpil6taja, a \tiUI1:1az6repiile~ 1937 -es Helm Dittmar szazados vegezte, akl a rakO:vetkezo honapok sOl'an egymas utan dontotte meg az ervenyben levD vihigrekordoJkat: [QgvJ~gbajtioka, ton ali elsa probaalkalmaval elertea oktObet 2-an pedig a Y4 prototipbssal 800 kilometer per 6r3is sebesseget, meghaladt!\ az 1000kilometer per

hidtogenpetoxid

es ka:li,ump'ermapganat

hilt egyseg ligyattis mar ~ probapadon

3:1 aranyU keverekeveltapis i;es,zt~~):l. szeszelyes szerkezetnek

eras sebessegetl
A Me 1.63 tehat ordogien grors volt" emelkedesJ kepessege nemkiil6nben partttlannak mutatkozett, roik:t':nt sa;dtiinya is kivaI6 ael"bdinaOiik3i kepessegekkel bitt - nem esoda hat, hogy: Heihl DIttmar ,v,aj.osagosdi,cshimnu~zt zengett a kiv.eteleS't~piil6gepl;ol. A tap~sztalnesztpil6ta;t azonban nern vakftotJ:ak el a gep Kitlv6 ~rdemei>igyaz,a1taI adottjenemz~ az eliswen3 passzusnkon tUl szamos kIltikai eszrevetelt is felsorakozeatett,

1'\ Me 163fJ'r:6ncgenrojza

alkalro:azasa' peQ:ig le:gala:bhis kerdeses volt. A korai, ltismeretllpfQtotipusqk felnagyftasaval kep~ett rakihahajt6muvek szerke.., uti egy:szeruse:gijk ellenel'e is varat1an ii.zernzavarokat produkaltak, maga a hajt6anyag-pedi'g killonosen gyUl6konynak bi,z:pnynlt. am,ely, i<"onllmeny bizonyult, katonai , alaposan 1pegnehet;itette a teszlek v~grehajtasat. A hajt6mli szokatlanul m;;lIDIsu~manyagigenye nemkii1onbe.n gondoka; okozott: mar a program korai s,za.kaszaban nyilvanvaleva lett, hogy nines 'az a mernoki l~lem&1y, amely altai a kicsiny repUlogep kepesse valhat
h05SZU

be'lfetesek ,vegrehaj-

A szazadQS eis6SOl'ban, am;egbizb:a:r6sagot ta megszokta,

kerte s'zamom Doha a 'pU6-

tasata.
,A WaIter-feIe:: raket3val kapcsolatos problemak jelentosen

hogy a _lcis~deti repUlogepek SlUksegszen1en tokaetlen

k:eiileltettek

a progta.m.. kibontakoz;asat,. 19y a hajtomiiv:el szerelt Pf1':ltOtipus tes;zteIese csak 1941 augusztusaban kezd6dott mega Peenemunde-t lcis~rleti telepen. A Me 163 elst'} moterizMt .prototipusaegy korIatozottteljes{tm~nyiij

konstrUkoi6k, tehat ves:tel:yesek.<i berepii16pil6tak szamara, a ty,ie 163A tfpus tesztelese velemenye szednt nem pusztan koclcizatosnak, de ntHne)y szempentok szerlnt egfenesene1l:Weszelyesnek bizonyult. Az alkalinazott uzemanyag ki.i.lonosengyUJekony jeUegebol ad6d6m. okozott.sulvos prob-

28

29

veszedelmes Vlillalko~nak IIluta,tkozott. A NJe 163 Ugyani's';:n;em retl(ieike:iett hagy~manyos fut6:miivel" fgy: nagy sebesseggel smIlt hasra, ntikentaz a: vitor1az6gepeknel szoklis; a kemeny ii1esrug6k azonban ,ke~teleilek voltak tompit3ni a razk6dast,lgy'<!. pil<fita kOl'l1oly aklir n'l-g:y:o)l UIro/> setjj~eseket is'Szere~hes tett, Helni Dittmer-a ko:vetkezokep'pen juttah'a kifejezesl'e atfpussal szembe.pjerzese.iAek eUentmondaSOS)Ill,'VOltilt; lPlyan ez, mint egy zyon:yorn, de v.egtelellill szeszelyes laS,uony; aklnelnem Iehet tudni soha sem, nagy a kar:jaiban il kOvetkez.6 pil1an~tb'aQ a wennyjJe statlunk, vagya' pokolban ,kOtiink kii~"Amiot, azt a tesztpil6ta, beszamo16ja is mutatja, a Me ,163A ffJit!rs es ,erzekeny, iinis,~edjtlSr::p. Iseretesk;onstrukc!6nWc bizonyult: A Me 163 tlpu$,A va~n~abol ezert osszesen ot)darab,prQtotl~us,e's.nyoc

iem-.ikat,a le:SzaUa~'tnanov~re pedig nemkiilonben

vaItotta, A WiUte.r-fele rakttahajt6mii

llem~6rlben melpehato fejles'21~e· seke~ esett at, u.j valtoiata immaron 1500 kt:1teljesitme.ny leadasa:ra· volt k~pes; rninderoeIlel;t a HWK 509 ,:qem .pusztan teljesltm.~t~t; de. tomeg~tl

£gy:oz EK Ie gt!~i kf?ki.il: q'lrepen }61 la(s?lk 0 hO$ ola$~lt

,
,

Sldn ,

nulls~erias p'eldany (A"O) e_Piilt nieg mieI6tt lezatult a IcisedetLprogt'mI, es inegkezd6dott a 13 vaitoz:at f"ijlesdese. , . A;l- 'ilj

vanasSe

immar:bn n~rn kisikleti celtikat szolgalt,

hanElip katona]

alkalma.zasra k,esziilt, i9Yazered~ti tent komoly fejlesztesl munkiila1okol1 e~ett.t. PT. Litipisch atrajtolta. a gep sar~yszerkezetet; a hatranyflaw.tt szar.nyakerintetl€;niil maradt!lk, am a'.gep OHa eli Mts6 vezers&ja k()moiy v;Utoi.istmutatdttai elodtipussal szemben, A kabinteto hemkiil6nbeh CSel'er~ kerUlt,es a: .korai., osztPtt,:vaItozatot egy dar'abb6~keszoo.t ku~ola

tekintV:e is g:y~apodott, a:melY,a repUlogeponstUyanak novekedeset.vonl1a ttrllgav,al. A Messerscnrtd.ft Me 1MB repiilo'ge:p !clona! Jelleget a beepitett feWerzet iil tiikr6~e:·,3''B·O yatians ket·d.arab 2'g.millil1)eteres MG 151120 &epplis.k9:t, a~B·I YiUtozat pedig te:t darab 30 'nr-ilHmetet.e$ Ml<10S gepagyu.t'heroozott. ,. , A'Me 163Brteni;elesi ij1unkaIatai 1941deoembeUben ke2\d§~iel;tmeg, a Vl"{ltototipn.s pedig 1.942 Ilprilisaban keriMt atad~sra. A rilk6:vetkeZ6 tes~-' tel{ 'Soran.biz0nyossagot nyert,. hogy il. kafun,a,:i ~iGilinaz~8t'a slant viiltozat I fQk®zottan bfrwkolja'az e16d,t(pu,S e(..enyejt, az.A vaItoza.t ~r6bai ~or~ felszinre keriilt piobl~'mak is hiimOztlt1';l:ri jeUe-mtik: a modellt. .A hajt6mii' megemelkedett teIjesitm..enye meg.,gyotsabb4,.l,l1Fg d,inamikusabb)i tette a tipust, a.nagyobb st;besseggel parpsul6 nagyobp tomeg azonban pcikoliah v.esZeIy~ kaiandda tette a ies,zanas. miiveltjlte~ landolassonh:1. alkalmazot] as6sz()ialpak legfcljeb,b .egy lassu t:epillogep, ese,ten teJjesithettek volna be m~gnyugtat6 l)ledQn.a rajt)k:tesialt feladalQt>' a Me. ,i63'Bazonban prnO'gien. sebes volt...A Heini Diftmarfdtal megfogtUrnazott problema meglehet6sel1 sze~encsetlen modon.keriilt igqzolasra;' 1942oszenegy' landolas saran a
, I

am
a

31
I,

tesztpU6ta gerincoszlopa megseriilt, amelynek koved<:eztehen a ferfi ket even at tart6 k6rbazi apolasra szQru1t A Walter-feleraketahajromfr magas

A MesserschmittMe ,1638nullszeriajanake1si) peldanyai 1944[anuarjaban keriilte~atadasta, \l sorozatgyart4su gepekkel eUatottErproblingskommando 16 p;edig majusara kesziilt fel az eles pevetesekre. A repUl6gep elsa hard alkalmazasara ugyane.zen honap hru;m",d~hetebenkeru'lt sor, am a Komet bevetese ekkor meg pusztan kiserleti jeUeggel zajlott, ame1yet j91 mutat, hogy a V-41 repiilpgep hagyomapyos I.<a,onaikamuflazs helyett az expev . r dmentilis modellekre jellemz6 ,Piros festessel volt ellatea, Annak ellenere, hogy aMe 163B hivat<!1osan katonaialkalmaza$ra tnegfelelo techn016gianak mincHiilt, az EK 16' szamlj,ta a~adott

fogyasztasa nemkiiliinben attorhetetlen korLltot emelta tfpus szeleskoni alkalmazasa ele, hisz a Me 163B aUg 8 percnyirepulesre elegendd hajt6anyag hordozasara volt kepes - a repiil6gep tehat csakis es kizar61ag

tepii10gepck

sorozatos

iizemzava~okkal

pontvedelml elfog6vai':laszkent teljes{tbetett szolgalatot. A modeillegfobb

kiiszkodtek, ezert az egyseg 1944 nyan\.n csak szot:vanyos hard tevekenyseget vegzett. Az el$o, tenyleges hard szereppel felruhazott alhl<wat, ~!;'ly 11 raketahajt6ml1ves tipust repUlte, a Jagdgesc.hwader 400 volt, amely a Brandis-l legita~ maszponton allomasozott;

harci erb!ket nagy sebessege es k3praZat08 emelkedokepess~e jelentetie: a ral¢t~ajt6riluves apt6sag vegsebessege elerte a 900 kilometer per erat. es ropke 3 p'erc ,"at! kepes volt akar 1:2000meter magasra emelkedhi - a fentl adatok Mellett nytlvanvalonak tetszett, bogy egyetlen s~vetseges vadaszgep sem vehett fel vele a versebyt, es j6 eseJ.ymntatkozott ra. bogy a vtllamgyors elfog6vadasz serthetetlen lesz az ellen_~egesrepiitogepek s~mara. A Messerschmitt Me 163B 1943 nyarall m.u- k,eszen illott a 801'0zatgyartasra,. am, a WaIter- fele hajt6muvek hianya oem tette lehetove a , modell azonnall hadrendbe alUbi,sat. Nero sokkal kesobb uJabb; sokko16
hatasti esemeny akasztotta meg a programot: a RAP negymotoros bornbazogepei 1943. augusztus 17-en elsopro er:eju tatnadast hajtottak vegre a Peeaemtinde-i-kiserleti telep elleneben, mely rajtatites k6vetkezteb~n a

a t'.epillo;ezI'ed feladata a komyew strategiai celpontok vedelme es a szO\1et:s~ge:>

bombaz6g¢pek elleni

kuz-

delem volt. A ~omet ~\s6'

raketaktserleteknek otthont ado tamaszpont Ietesftmenyei es gyartocsarnokai sUlyos karokar szenvedtek.

32

jelentos hard sip,ret az 1.!JG400 alakulat pUotai viv,tak ki 1944, augusztus 24-en: a Me 163B gepek egy P,-SID vadaszgepek altalldsert B-17 kotelek ellen keriiltek bevetesre, e.s a legiharc .soran negy darab ellenseges pegymotorost semmisltettek meg Merseburg legtereben. A killonIeges repUloezred hist6rlaja ;megseql .neyezheto stkertorteaetnek, hisz a bevetesek saran,
33

illetv;e a,bdmbat'a:Pl~dasok kOvetkezteben nem keyes sajat gel? veszettoda, .sot, 1945 tayaszan az is megesett, h,og)i'a "Kometek sUlyos iizemanyaghiany kovdkezteben Cg)[ illG h6napon at vesztegeltek.a rep'i:iloteren. A harcteri esemenyek minden szempontbel igazolMk a tesztek eredrnenyeit: a kism(:retu ,es yillamgyor:s elfog6'va#s~ $~iD_teserthetetlemisk bizonyult' as cllei:lseg~s ¥adaszgepekl<el,s:iemb~, am a siedito, Iram nem pusztan elonyok.kel r.uhcizta fel a Komet Jpn6taja~,hanem komQly battac nyokkal is szembesltette, A Me 19~B ugyaols DIy sebesseggel rohant el ,3
,

azop,t a repwotereket, meiyekr61 a rak&ahajt6muve$ tipus~ ii~emelte,tte~> egyeb ellenIepe,s is kinlUko7.0tt~ a vadaszgepek gyakorta mteztek rll-cs;apasokat ,~ bazisok, ellen; es igyefel;tek meg a foldon megsernmisiteni a kiilonleges harci gepeket.

'

,ceipoatok mellett, bogy ax- ,eped:tbr' sem ,pontos €elzasra, sem hossza15lD

sorozat-kiloV'esere nerfl, volt kepes, igy a megsemmisftend& Dorpbaz6gepek SZerenC!ieSesetben ak3'r csekely ldirolclcalis atve~e)hettek;l. tcaketagajtOD1uves elfo~6vadaszok Tacsapa~ait. ' Annak ellenere; hogy a szovetseges Iegiefo ,,;adaszpi16Jru.telelnta kfnos meglepeteskent e~,tea ;villAQtgyors repU1ogepek.felbqlc]wr.i,sll, a.talalekonY' 'katonak gyorsan kidolgoztak a megfelelo talctikat. I\.z NSAAF pil6tai egyszeriien' kivart3:k, mig. eli9gyott a Kontet altal h~rdozott cse:kely mennyisegti iizemanyag, es csak azutan csaptak Ie' a gepekre, mikor azok leszalIashoz kesziil8,dtek - bar a 960 ki10nietet per oras sebes-segget rohano Me ,16~ csakugyan elfoghatatlan volt, a sikl6repillesben eresZKedlS gep mal; kOnnyfi predanak ~izoilyuJt. Miutan ft, szovetseges pil6tak azonosttottak
34

A veszteseg1i~tara

ket:wt Messerscfunitt- Me 163B elfog6vadaszok javat

l\Z~nban ne~ ~ s;zovetseges legiero pu,ptai,sem:~is(tettek: meg: az~k kikep-

zes, Illetve a b-arci,'bevetesek sotan be1)ovetkezett balesetekben Pl;lS'li~tak e1. A, szerent,lsetiel;1segek nagy resze le!iWlas kozb~n kOvetk-ezett be, de gyakoriak voltak a1lev'egoben bekovel.kezett haj6n1u-robbanas,ok is - a
35

~6nleges

repiil6gep,

amint an a tesz'tpil6tcik egibehangz6

veIemenye is d(;.

hogy a Luftwaffe sohasem allltotta jeJentos szamban hadrendbe

a.ponrve-

~~otta, s~eszelyes jelleme okan nem pusztan az ellenseggel szemben, sa}at operatora szamara Is felettebb veszedelmes fegyvernek szamitott. . Amint

delmi elfogovadaszti a Messerschmttt Me 163 rep.iilogepbOl osszesen 320 peldany kesziilt el ~ ha,bol'u soran, me.Iy sorozatbol 279 darab kerillt ki: a Luftwaffeharco16 aiakulataihoz . A M.e 163 .repill6gepMl nem pusztan a kfserleti celokat szolgalo N! Illetve a haeci beve;'tes~e k.eriilt B varians eptilt meg, de csekely menyny:is~gben egyeb v~ltozatQk is kesziiltek a haboru vegs() szakaszaban, A kiUQnos f0rtm\ju, I,pupas" Me 163S ketszem~lyes ~pzogep volt; a

azt a feoti le~as is sejteti, a MessersIChinitt Me 163B harctert

vls:~n,y~k I,<:o~t ,~degesftoenellentm:omiasos teljesitmenyt: nyUjtott. A repul8gep elsopro sebessegbeIi folennyel rendelkezett, am erne kepes-

kicsiny sailibyszcl'kezet miatt a masC'ldtk kab~ beepuese csak 'ugy lehetsegesse, hogy klemeltek a Walter HWK 509 tfpusu r~tahajt6miiv'et. A Me 163C'az eredeti konstrukci6 legsulyosabb hi~nyossagat. az erosen kbrlatozott hatotavolsagot volt hrvatott orvosolal, melynek erdekeben a mern6kok alapveto valtoztatasokat haJtottak vegre, es nem pusztan a reptilogep torzset hosszabbftottak meg, de, a Walter-fele hajt6in(ivet ' is 1i.tterve.ztek. A megnove\t mennylsegu iizemanyag hatekonyabb felnasznaJasa 'erdekeben a I'aketah~jt6m(i ket killon ~geskamrcit kapott: a felszaIlashoz ne1killozhetetlep to16eret a nagytnerettl kamra szolgaltatta, majd a pU6tae;zt a kamrat IQkapcsolta, es miik6desbe helyezett egy kisebb, ennelfogva kevesebb uzt!l1;lanyasot eIegeto, s tenneszetszerjlen csekelyebb teljesltmenyt s2:01g81tato kamrat, A C valtozat rnegoldast kinalt aX eredeti konstrukcio legfObb gyermekbetegsegeire, am hadrendbe sohasem all~ hatott: a repii:JogepbO'1 allg hiirompeldany epillt. melyek k6ziil egyetlen darab kerUlt c~up~ tesztelesre, A Me 163D nemktilenben a sziikOs hatetavolsag kitolasa erdekeben kerillt megep,teste: erne valtozat megnovelt kapacitasu ilzen'l.<U;lyagta~tailyal volt ellatva, ~ely szamara egy l1t6Lag betoldott torzsszdvenyben blztosnottak helyet a mernokok. A Ieszallassal kapcsoiatos, me&lehetosen kinos problemakat hagyomanyos futomu beepit~sevel oldottak meg, ax eredett pil6takabint pedig 'iUloyomasos kablnna csereltek, ily medon tevelehetove, h<!lgya repillogep nagy magassagb!l,Il iizerneltetheto elfog6vadaszkent is helytillhasson. Az atdolgozott Ost6k0sboi mindossze egyetlen peJ.dany epi;ilt~majd a program immeron Me 263 neven folytat6'dott - a Me 163B modemizalt valtozata azonban soha nem keriilt sorozatgyartasra,

var~

A Me 263 tervezerr vqltozamiaak rqjza

'segcH a pU6tcik ,n~mjgeo

tudMk tenyleges

eredmeil~ekre

va1tani; bar

elkep~szto gyorsan emelked~tt, repille-si ideje rmndossze 8 percre rugott. , mig kitartott a gep altai hordozott iizemanyag, a Komet elfoghatatlannak biz.onyWt a sz6vetseges vadaszok szamara, am mil1tAn Ieallt a Walter-fele

rakitahalt6mii,
~c

mcit nevetsegesen kenny'll celponttif'Valt;

mindeinenett btzton-

k6zb~n ~ajat pi16taja sem erezhette roagat sokkalta nagyobb

s~ban, ~lDt a tamadas ala vont tepiilogip szerpelyzete. Nyersen es kendOzetlenill fogalmazva, aMesserschmitt Me 163B katonaisz~pontb61 kudarcnak bizonyult. A nemet hadiipart sujt6 alta1anos nyersanyag- es munkaerQhianyon tQI a tipus c~ekeIy harcaszatl erteke is okolaato azert , 36

31

WE,~ER VON B~UN ,FijGGQlEGESEN FELSZALLO ELFOGOVADAsz-TERVEZETE

net"

mUk~dokepes rafetamot0fOs vadaszg¢pre" cime] v:ts~lte. A dokumen. tp.~o~.We~er von Braun, 'a nemet katona] rake~apl"ogr~ tudomanyos ~ezetoJe ~eJ'J,~ztette ki a Peenerpii:nde-i titkos kisedeti telepen doIgo'be, zott az A4 fegyver fejlesztese~. ~ meresz cimrnel feIrUhazott iratban von Braun a k6vetlcezokeppen ertekezett:
,
,

, 1~J9. julius 6-an egy figyelemfeIkelto, marcmar provekativnak nevez"Iy ... . memorandum kerilli az RlM vezet6i r, . . . - 'de am' 'I a' Javas'1'a t 'egy

,.,A legfrmtosabb prpblemat. "!1eJyreriem hagyomanyo~ medon kelll!alas~(Jka-t tdlafnunk, a Jelsza.lldsi tithossz j~lenti, A 1;€t'ICoznapirepii.UJgepek a,lfert yeszne~ gur:u16startot. mert: a meghajtdsi renciszerqk nem szolgdltat c;U!gsege.j' ~rot, a f!1'ggoleges,felszdlldshoz. A repUlogepek t~rvezoievek(Jta vagynak hogy Jelszabadul}qno,k a- kifo,tds kenyszere (4.161. u10nleges K tervezesek sorozata (mint as: automata,por.gettyU, a helikopter, a FieseZer Sto~ch, ~~~.).:zu;.1ltj(.l, mil}' sok eroJeszitest tettek ezen iranyb,a_, tie a kifo,t~ n'llkult .(Uggoleges felstallds 4- hagyoma,nyo$ q,erodinmnikai rendszerek; alkalmazdsa meJlett meg sokp.ig megoldatlail problema men"ad. A hely~et meriipen ,meg-./dltozik, ha a hajtomu kepes I'd, hogy rQgton a le~eg~be emelje a repUUJgepet. Ezt a teheUiseget, kfndlja a rak[tqmegnajtas. ~(~ta~ ~!Ol~ama~ban torekve.sek, melyek a kifutas hatrd'V'ait'k(vd:f1jdk 1~1!O hkUszob,QZmj 'Cs(lit;ls (.I regimodi iitletekbe vala Kapaszlwd4skent frhat6k Ie e$Ydlta.lan,nincicsemmi srukseg rajuk.' ,

:a.

Be fogj~k mutatni, hog, a korszern techno16gia segftsigive_l, raket-amotor Qlk~l~'ll-Z'dsdVal nefJezsegek nilkUl mifKepftheijuk a jtigge/egesen feJszdll6 rcpuli5gepet, am~!y nem iginyeJfijldi telepftest."
,

. Werner Von Braun jav;~sIatanak tovabbi reszeben egy forradalmian oj. ~gg6legesen f~s!l;iill6vadaszgep,.tervelt tarta a~RLM eM,p.mely ko~sttukcI6 a hagyomanyos vadaszg~pel}kotiilmenyes uzemeltetesevel szernben jayaI csab£t6bb lehet&segeket rnutaton fel. Az tij fegfYer 'alkalmazasa nem 38

igenyel~ 'atfog6 epitesi munkaJ~toka~" hisz a, r*eta~ot@rosj vadas-zgep mobil allasokb61 is elstertolhatett, igy alkalmazasahoz nero voltsziiks~g leszill6paly.a telepftese ..A ~onbsegnem pusztan a beruhW~. de a honl le~edele'Qlszempontjab61 isnyil-.;anVil16 volt. ,hisz :a h'atalmas legitamaszppntok komoly koltseg~k ~ iizemel~etheto es nehezep. telepftheto ' katoruu objektu'mok V'oltak..melyek k.e'zenfek\(oeelpontokat jelentettek'az. ellenseges lCgierl).,Gsap.asmer<> egysege! szamara, igy vaI6s~ga:l vonzottak' az ,elleqseges bombazegepeket, A, barhol iize~elteilie~~m1nirhaus techni~feltt!cl,~t igeny!o/nelybc51 felszaII6 vadaszgep ta.ktikai megfonteljisdk ~apjan is er~kes fegyyernek mutatkozott, his~ a m:pbilltiloyoaIMsok, koltoztetesevel konnyedeh atheI1ezhet0 volt a te~s'Zolegesen'kWala.s~tott teriiletre, tehat a hagyomaFlYo~Iegve.deI.pi tiizel'S,eghe~hasonloan rughl,mas, 3u1 ipval hab~kohya~~ eszkoznek ige.rkezet.t'a$trategiai lete~tmenyek: oltalmaza~~ szempontjabol, Von Braun hangsUlyozta' aZ \i; 'Vadaszge~ kiugr6an re~ek eInelRedokepesseget e.s nagy sebesseg~t, amely kepessegek, donto el&oynoz juttattak a hagyomanYQs ~egiharco:t viv6 pil6tat, tnikent a h#ybOl feIszall6 konstrukcio' 'egyeb el()ll):'e'i~ felsorakoztatta, is Vitathatatlanu,l 'impozans volt a mernok altal o$stedllitoft listjl, a Iegfontosabb ervet' afonb~ von Brann beadvanya lesvegere tattogatta, tniszerint "a' kOVl!tkez6 eve~ben ~ rad(1.rttidino16gia is a radios iranymegh4tarQ7(ris, iejl6~e.se oMt! afelhOriteg tak.arasdban vigrehajtQtt bo~ba~amadasok va16sz{nusege novekedtii fog.'" A:z RLM tiszt.jeit alapcsan meghokke.ntette von Braun pimas~ progn6:zisa, ki a.dokumenrumy'egkQ¥etkeztetese, szerint, a Nemetorszag ellen v.eg'reh~jtott jGvobeni bpmbaz6-hadmuveJetek !tatekor;l'Y, ellenszerekent kin~ta fel a. helyb61 felsza1l6vadaszgep koneepdojat. 4- Birodalmi Ug~ ugyi Minis~terium diinteshoz6i azenban mcr6ben, alaptalannak tartottak von Braun bon11at6 'jove~d01eset' a feltetelezest. hogy Nemetorszag fOldjere valaha ~ bombak hullhatnak, teljesseggel nevetsegesnek gond0It~, , fgy az.ene,ns~ges pomb<\zQkoteMkek: elfQgasara konstrualt helyb61 felszaD6 vad~szg6p 6tl~tet is okafogyottnak hittek It. beady~yt, mindenesetre toV.bb(tott4k egykiiW6 .!)z.akirt9nek, kit61 reszletes velemenyt kertek a javasla~ot ~etC)en. Nem mondhatni, hogy a,z RLM ~ztjei elkapkodtilk
39

volna a dontesh(,)z8talt: annak ellenere, h@gy a dokumentum keriilt ben~jtasta,

24-en keriilt

jtill:u5 e1ejen

a kiilso szakerto hivatalos velemenyC; esak oktober

Dr, Motzfe1d. a Heinkel RepuI'ogep Miivek feJlesztes! esoportjanak mernoke a kovetkez6keppen summazta velemenyet: "Dr. von Braun beterjesztese szamos hasznosifhat6 javasliltot tartai1'1;ulZ; m~[yek erdemesek: a tovdbbi vizsgd16ddSra.: Ellenb.en a prQjekt csak: akkor rendelkezhet gyakorlati jelentoseggel. ha lehetslgesse valik a repUl6gep altaI elerheto uzemeltetesi magassdg tebb kilometerrel valO em,e,lese. meryhez nagyteljes£tmenyfJ takitak sZuksegeltethek.- .." Felettebb beszedes szavak

megvitatasra

terium tovabb! ket'even at·tologa~a a doku~entumot, mig hivatalosan is veIemenyt alkotott, Amint azt az eltelt ida is sejteti, az RLM nem tartotta tarnogatasra erdemesnek az alapvetoen vedekezo funkci6ra ssant vadi~zg6p.iava,slatat, es 1,9~1vegen elutasttotta a benyUjtott terveket; a hivatalos ervdes szerint ,,,szUksegte1enn'ek es mUk6deskeptelennek" titul~va a Annak ellenere, hogy: Werner von Braun java~lata tnar a ibetiyUjtas pillanataban sern volt stilt bolondsagnak mondhato, hosszu eveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy btzonyessagot nyerjro: a he1ybOl felszal16 eifeg6vaclasz kritlkps jelerltosegii fegr,vePrel b6vithette volna a :j:.u~alfe eszkoztarat. A' raJ¢tat;ud6s maradektalanul tisttaban volt az altala felsorakoztatott otletek ertekevel, rnlndemellett a politikai donteshoeokkal szemben j61 tudta, hogy Nemetorszag harGaszati serthetetlensege pusztan illUzio, es kOnnyedea megeshet, hogy a habOl:U, elobb-ut6bb a Harmadik Birodalom l~gteiet is eleri, Az RLM azonban minim;ijis erdekl&de$t sern mutatott az 6tlet Irant, miutan a hivatalos aIhlspont szerlnt a' nemet h~gieronek nem defenzfv, banem offenzlv hard eszkozelere voltszuksege, A von Braun-fele raketanajt6mu:ves :vadaszgel' ~gy mindorokre a ssenialts tudes tervezoasztalan rekedt, annak ellenere, bogy a feltalal6 reszletekbe menoen kidolgozta a terveket, es a kiilonleges tipus gyakorlati aikalmazasera is javaslatot lett. A konstrukci6 legfontosabb komponenset magaa hordozoraketakent iizetne18els6d1eges raketahajt6mu jelentette, amely a rnernek sz.a.nutasal :;zeti,nt kor.iilbeliil 10000 kilogrammos t016er6 kifejtesere volt kepes, ezaltal elkepeszto emeloer6t biztosttott, amely kevesebb, mint egy perc alatt juttatta 8000 meter magasba jiZ 'elfog6vada~zt. A masodlagos rakitak szerenyebb teljesftmenyii, 770 kilogramm toltflerot termel6 szerkezetek

modellt,

ezek, s ha a fenti jelentes onmagaban meg nem lett volna elegseges ,M: ,igetetes projeJrt elve elhantoJasanez; dr, Motzfeld egy kesobb! jelenteseben tovabb amyalta ycHemenyet:' "A fiiggoleges jelszdllds, amery igazolna

aBraun-Jele hajt6mu alkalma~4s4t,' velemenyem szerint 5eri1mifltetaktikaf

elOnyt

nem eredmel;lyez."

vohak, amelyek hozzavetolegesen 700-750 kilometer per ods sebessegre gyorsitottak a kotmy.ii ifepiilogepet. (Von Btaun javasolhatta volna olyan raketahajt6mii beepfh~set, amely megnovelt teljeslQnenyenelfogva j6v:al
nagyobb vegs~besseget garantalrvolna; de miutana hangsebesseg artorese uj kerflesek ~okasagaval szembesitette a mernokilt, Iernondott.a tovabbfejIesztett raketa alkalmazasar61)

Az RLM alta] felkert kiilso szakerto elutMit6an nyilatkozctt a von Btaun-fele. helybol felszaIl6 vadaszgep koncepci6jat illetoen, ama minisz40

41

A hatso vezersikjara aJlftott elfogovadasz mobil :iIlVlinyr61 startolt volna el, amely atlvany olcson es gyot:san kivitclezheto yolt, vontatcisahdz perug egy szokvilnyos, haromtenge!yes, katonai teherauto egy megfelelOen kia.lakitott P9tkocsi szUksegeItetl;!tt. A von Braun-fele eJiog6vadasz etaltal mobil,' kiJpn),en te.\epftQerdes szinte barmely' k6rulmetiyek ,kOzt alkalmazharo r:epill.6g~ppe v3lt. amely kepessegei kiil@nosen alkaImas valt eUenseges bomba;l6k altal fe~etett ipari letesffnJenyek es mas 'st'rategiai eelpontok oltaImazaSiVa. A. .harci pepii.JOg¢p a mimBk szamitasai szerint start utan aUg 53 masodperc alatt elerte a 8000 meteres magassagot; ekk:or' v~ egy automar~ sZet:kezet"vagymaga a p.il6ta fo~dit~tta hasra a gepet. Az e1soqIeges ra.\<eta,hajt6mii kiegese'utan az operatOI' begylljtottaa'maso,dIagos t'llitakat, es hard sebessegr;e Igyottsitotta a gepet. A racsapa:s rlt.an az tires eIfogcflvadasz vitorlazv:a tert VIO~ vissza, s fu't6mii hianyiiban hasra szail, A va~aszgepi s~nis harei openUasahoz nelkillothetetlen vQlf a megfele16 tilzer9> ~zer;tvon.Braun az eredeti tervek szerint negy dar<1-b20 milliIpeteres' geppu~kaval kfvMta felfeg:yvereznl. a raketah~jt6mt1vesJt9nsttukb6t. MindemelleWa tipus stabil sirlGmyszerkezete leh~t6seget aootj: ~obb ka:iiberii

es

okan

az

es nehesebb fe~errenc;lsztr be~ite$ere: az ut61ag'installaJ.tgep;igyUk elegsegers rombol6er:ot kep)iseltek volaa a szovetSegesbomhaz6lCkhl szemben,

:A. von Brau~-fele raketahajtoJlluv.es elfogovadasz ,tervehivatalosan elutasittatott az ;RLM altai, a tlpUS sem kivitelezesr.e;"sem tesztelesre nem ke'tiilt soha; {gy tenyleges repiil&i es vadaszkepessegeit nem bizony;it.hatta, 1941-ge~ a nag)l magassagban tamad6 ,bOlnbaz6gepekkel szemben bevethetd elfbgovadasz korantse-lll mnt nelkii,16zhetdlen fegyvernek a Luftwaffe,sz.aroaFa, ez~~t a projekt cse?~ben,el~oryadt, VQn Braun rtter~ D@ki tehetsegete pedigipldihq a 'pUota nelklili rmtafegyverek fejlesztese teren tartott igel,lyt a hadvezetes A von Braun-fele raket~hajt9Jiliives elfogoyadasz' koncepcio]a oly ~oic 'mas otlettel egyetemben kennyeden feledesbe rneriilhetett volna, ha nero, akap valili a nemett¢fvezok kBzolt. k.i felfigyel a 'kiilonlege$ ko~s~iora" es felismeriju1nak szembeszok8 eldnyeit: 0 volt Erifh Bachem, l\ fieselet Tarsasag miiszaki ig~gat6ja.l(z., REM teljes erdektelensege rnellett csakis Bachem sze91elyes eU<olelezetts~ge garantalta a von l}raun-felelk~nce~d6 tovabpeIeset. majd amemok: 19M· ben az RLM paIy;izatara ,tov'<ibbgondolta az eredeti tenieket, ~. megepftette az anvBn~6t startol¢i,' fiigg~legesen felsz8llo, r~elahajt6muve$. elfog6vadasz -protot,lpu$dt. '
o ,

sziikseg eseten pedig a repiil8gepet fellehetett volna kesziteni nem irany'itott,mketak hordozis~ is. A. von Bral.tn"fele elfog6va43.sz legfQbb erenye rnegscrn a nagy tUzero, hanem a gyors bevefhetoseg volt. hl~z a repillogep a start pillanat~t.61aBg ket-harom perc alatt elerhetteaz eIleFlsege~k6teleket - ezaltal a Tep~ogep mt:gkesettriasztas eseten is haf&onyan-OpeFaIhatott volna az .ametikai es btu negymotorosokkai szemben, Von Bnun a mobil , startaIlvany letrehozasa rnelle~ kidolgozott egy kiilo!i1eges fervet, amel)! a :vadaszgepek ltiepitet -illvanyr61 val6 i~ditasat tette lehetove. A killBnos. rendszer ·leginloibb egy hatalmas szekreny kepet mutatta, m(!lyMI siopar 1dgy6zott e]o: a raketahajt6muveselfog6vadaszok egy hangarha 16gtak, es a magas sinen futa moteros szan csusztatta ki 6ket a hangar elOtt felepitett illvinyhoz. A kisse bfzarrnak tetsw megoldas eIonye a.bban rejlett, hogy a.I:kaI.mauisavallehetoseg nyilott a hard gepek sorozatos inditas:u-a, es alig percek Jefolycisaalatt ugyanazon ppntr61 tobb vadasz is felszaIlhatbtt.

Belsoeg6su.:motorral meghajtott repi\.l(>gepmodetiek szamara 1939-ben hirdettek e~s5 tzben ~yilt Dajno~~gotrNemetorszagban. A rendezvenyen, melynek' Lip'cs~ varosa adOn-'otili9qt" s~os tehetseges k,bnstr~r bu~kant fel, kik mere~z modellekkel kaJ?Taztattak' el ~ osszese,l;eglett lat!lgat6kat es szaldrt6kef. 'Az arnator es feIfiivatasbs' tet¥ez(5R' s~ps csodabogarat serakoztattak-fel, aJ~kiilonleg~~ebb:p1,~del1t azonban egy_baJor szarmazasu fedi nevezte he a mustrara, aid egy k9r alaloi ~zamnyal ellatott, a kenvencionalis ~ervezes szabaIYiPt mereszen megcsl)folo repiilogepetKlvBnt versenyeztetni. A,!llodeUt a latogat6k neveztek el, akik felfigyelek annak kiilQnleges fonnajara, es raragasZtottak ~ Repiilo SoralAt:et nev7t. Az AS-) a1kot6j~, Arthur Sack soha nem tanult rnagasabb szit1tU &ikt\.t,setIl aerodinamikat, de mig p~6taigazolvannyal sem rendelkezetca

polgarteletben

egy farmot uzemeltetett,

es haszonallatokat

tenyesztett ..A

zervativ nezeteket vallott, es ritkan fogadta hgyeib~ a formabonto avagy

forradalmian ujszenl megoldasokat.) Arthur Sack te.h3.t a korai 1rudarcpk ellenere is folytatta a fejlesztest, bapi mtinkala mellett szabadidejetaJ.dozv~ a mooogramjat~vi~el6 tipus vegso kidolgozasara. A cikovetkez0 idoszakban negy toVabbl modell; konstruah: az AS-l alapkoncepci6ja v~tozatlan maradt.

ferfi reptiles iranti eIdeldodese rneroben magaujellegii volt. tervewkent pedig a legjobb esetben is lelkes amatdrnek bizonyult. Az altala pre.zentalt modell korantsem volt t6kelete~~ oem volt kepes a felszdllasra, ezert kezbol kellett Inditani, raadasul reptiles! ideje is csekelyvolt - am karakterisztili\ja nyi1vanvaI6 fogyatekossagai ellenere is impoml:l6nak mutatkozott.

am a korongre-

pu16gep egyre kiforrottabba vall. A varva vart a:~6rest a hatod~ varians hozta meg. amely e!&cleivelszemben akar katonai alkalmazasra IS rnegfelell'm.ekfgerkezett.
Az AS-6 kiiloil6s hibrid-volt: Ievegobe emeies6roi egy dugattylisinotor

"

aIt;U hajtott huwlegcsavar gondoSkodott, hagyomaoyos fut6miivel volt ellatva, hats6 vezerslkja. hemkti:lonbeo. kOIlvenciomilis format mutatott.
am starnr,szerkezete szabalyos ka:ttmint;izott. Arthur' Sack felkereste az RLM siakembereit. terveket. es vazolta tovahbl elkepzeleseit, , .. bemutatta ~zelkeszillt

mikent a korongrepillogep

A:z AS-5 morercs modellrepW6 rajla

193~ nyaran Nemetorszag marr haborura kesziilOdott. a fegyverkezesi laz egyetlen masodpercre sem csillapodott.A hadsereg gyakorta nyiltan, r,naskor rejtett medon t~lt)('jga~ta es figyelemme1 kovette mtndazon civil fejleszt~seket, melyekrdl katonai hasznot remelt. igy nem esoda, hogy a helsoegesu mororral szerelt repulogepmodellek versenyen is megjelentek a l~giero szakertoi, kik lankadatlanul kutakodtak az erdekes Iijdol1sagok utan. Arthur S&ck mar csomagolt a felig-rneddig sikeriilt bemutat6 utan. mikor odalepett hoz,# egy egyenruhas alak: 0 volt Ernst Udet, a legtero koztistteletben a1I6 ezredese, Az RLM miniszteri posztjat betolto tern nem pusztan batoritotta, es munkaja folytatasara osztonozte az amatt5r mernok6t, de igeretet tett ra, hogy sztlkseg eseten szemelyesen is eljar erdekeben, (Folottebb erdekes fejlemeny, hogy Ernst Udet felfigyelt '1l fm;cs~ repUlomodellre, hisz a Luftwaffe tisztje ugyanis tervezes teren kon-

AS -6" a Reptil6 5 ora l1:l rer

le~bb igeretes tu1ajdonsagait ([ovid fel- es leszillasi tit. szokatlanul alllesony minimalls es nagy yegsebesseg. illetve jo manoveretQ kepesseg) sem hallgatta e1. A projekr Iegfobb ta.mogat6ja. Ernst,Upet ekkorra mar eltavozott az t16k koziil, a d6nteshQzOk mersekelt erdeklodessel fogadtik az amat6r memek tervelt. Legfok~ppen, a rovid fel-es leszallas] uthessz

44

45

mutatkozott

erdemleges

eredmehynek,' vad~szg€pIe,

h4z a iegieroB~k

szillcsege lett

k,e~eteben. 1;>. prob16m4k orvoslasa utan ujabb prob;Jkzajlottak

Ie, melyek alig

volna' egy konnyen bevethetc

amely Jc_epesalaCSQJ,lY koltseg-

felt,htak az AS'-6 a<ldig"ismeretlengyengejet:

a kaI1 alakU szarnyak mogott

gel feiepJtett, avagy mobil (el~zan6p~lyakr6l iizemelni - {gy Arthur Sack lehetoseget ~pott ra, hosi megepitse a ~rotot,ipust. Sack'korabban esak motoros modelleket epftett, az AS-6 volt ai elsa teljes erh~kii>ember ~tal
vezetett prototipusa - nyilv3nvaI6 hat, hogy a tervezeasetal-mellett' - evek utan a bajor gazda ugyancsa~ me8oriil,t 'a lehet~s'egnek. t61tott

¥:U<uumhata~ lepett fel, ez~r.t a 'fiiggoleges vezersfk, k,ormanyfelilletei

mini~aIi:s. h;ttekonysaggal dolgoztak.. At. AS-6 osS~esen at' iZQ~ 'pf6l;lalt meg elemelkedn! a.kifut6palya betoncs1kja~6I, mind,,"h~y alkalom-

am

rIJ'll kudarcot vallott, ~dasul

"3Z

utols6 kfsedet !lOran meg a'~obboldau

'A kivitelezesi munkalatok 1943 vtgen kezdddtek a Mitteldeutsche Motorwerke iizemtben, ahol legfartasr~ kerult ageptorzs e~a korong" , ,
,

fut6szar is dtamtt. ' , A si~r hhinya azonban' nem keseritette el"a21am\lt91' q1eniO~6t. ~tqur Sackkev~sslagg64ott.a toratt fut6~ZFir,miatt, his,? ~ komponens p6tlasa a legcsekelye'bb nehezsegbe sern iitkozott tn:Ikent a kotmantfeliileteket illetoen is haWoiott ell<ep~elesekkel bfrt, fgy. els5:so17ban azArgus1I).otor ssere]e foglalf-0ztatta. A, tervezo nem a sarkatl'yszetkezet kOAstrukci6S:
j

h.ianyossag~iban v~lte felfedezni a: repiileskeptel~tls~g o~t, j,hkabb a.kehes motor agga&ztotla: a 240 loer6s s~rkezet teljesittnenye egesz anrszeruen',
l' -Q'l
I

szerii sZirnrsze~kez~t, a komponenseker, pe4ig "3 Brandis mell~tt lev6 legitam<\szponton sze,[e1t~k6ssze 19M elejep'. Az AS-6 ugyancsalt kiilqnos bibl'id volt! meres~ fotinai ujitasokat otyqzett a korszerut:l~n technikaval. A kOltse_gek alacsonyan tartasa erdekeben a' f'0piil6gW kabinJa es fut6muve egy oreg, osszet6rt Messerschmitt Me lO'9B gepbol szallmazott, az
t!pD/t

5UflfQnJl{j,f[lUOI

alig 240 16eros Argus As 10C-3 motor pedigegy elaggott Messerschmitt

elegtelen

volt a 900' kilogrammot

nyon;l6 AS.6 levegobe

e~eIesehez.

Me

108 gepbqI keriilt felhasznaJ.a~ra,

a kon.st:rUkd6'l~S£ontosaJjb

kom-

Arthur Sack megkfsetelt egy korszeril:, er8teljes moterhoe jutrn,

a.tn nem

pOltense, a kor ;llakti sza:rny~zerkezet pedig presett falemezbol keszillt. A tesztek 1944 februarjabat): kezd6dtek meg, im rog.,test '~zelso ~rUl6~ prOMO. megmutatkozo~ kUs'ikodik, es az el~elen bogy azoldi!ilK~rmany konstrukctos hibakkal iranjrfthat6slig miatt kar kel~tkezett a gep!szer~

jart sikerrel- a-nagy teJjesitmenyd re~iilog€pmotorok gyartas~ak uteme ugyanis nem tudott lep~st tarrant a Luftwaffe folyton novekv6 igenyevel, {gy a metnok nem Jut~tt hozza az ol'yannyJ.ra vagyoft Baun'ler-Benz erOforrashoz. Megfelell:> komponens bianyaban .krthur Sack nem teae-

47

tett mast, mint a sarkanyszerkezet atalakitasaval kiserelt meg nagyobb felhajt6erot biztositani a V], prototfpussaarasra. A szarnyak reszleges

kiiszkodjk. A tesztpil6ta tovsbb! szelcsatorna-klserleteket

inditvanyozott,

eSlPipdenekelOtt egy erosebb. mptoF be~p{teset .kerelmezte., ,A,. sorozatos kudarcokban megfaradt Artliur Sack ekkor viss~atert a t~jzaszta.llioz, es folytatt-a_~prototipus csiszolgatasat: legiokeppen a vakuumterbe eSo Mts6 veze-rsik, illetve' a gyenge fut6~ii probl'emajaf igyekezett orvoso~i. es beadvanyok sokasagat kOrfilolte egy modern, nagy teljesitmenyii motor beszerzesenek remeny-eoen. , A balszerencses tervezo soha nem lathatta repillni az altala megalmodott korszarnyU gepet, Arthur SacK a haboru hatralev6 h6napjait ·irodaJa~ ban, a C<ljzasztalfole gornyedve toltotte. a prototipus tesztelese hiv.ataIosan nem folytat6dott. A mersekelten igeretes program megfelelo tamogatas

m.6qositasa lehetoseget adott a fut6mii ataIaldtasara, am ez ujjlbb-neht.zsegeleet eredinen1yezett. es a Mt:rebb tolt ,fut6szarak miatt fcHovolt. hogy a repwogep startnal as orrara billenhet ..Arthur Sack er6sebb fekekkel es ellenswyek alkalmazasaval kfvanta kikiiszobolni ezt a probIemat. EIQ~zor egy ketmotoros Junketl' JI:1 88 repiU6gep fekrendszere kerult telepitesre,
ll1ajd 70 kilogramm baIlasztapyagot helyezett el a szamyakban, valamel:yest megn0vdte a hats6 vezersfk fehiletet. illetve

A harmadik tesztre 1944. aprilis 16-m ~eriilt sor: a repiilogeii> otszaz metert gurult, am nem tudotr elemelkedni a betoncstkrel, Arthur Sack, latvm dedelgetett' l>ret~tipQsa szanalmas ve~g8deset, ugyancsak nekike~eredhetett, ~ a tesztp!l6ta megvlgasztalta, mondvan, a problema nem a sarkanyszerkezet konstrukcios liibajara~ mintsem inkabb a motor elegtelen teljesitmenyere vezethete v;issza. Nehany nappal kesobb megismeteltek a p~6bat: a koroagrepiilogep ezuttal kepes volt elemelkedni a klfut6paIyar61, am nem tudott magassagot gyiijteni, es nehanyszor tiz meter megtetele utan visszaesett a betonra, A korszarnyU konstrukcio bizonyitotta, hogy kepes a repiilesre, am nyilv3.l\val6va Valt, hogy az AS-6 prototipusa vessesen alulmotorizalt,es sadclnyszerkezete is jelenti)s hib;lkkal

hianya1'?an

ujabbg~p nero epiilt. es az AS-6 protot{pusa llIlikalls jelenseg maradt. A repillQter szemelyzete szerint utoliara 1944 nyaran toltak ki a hangarbol a VI prototipust a Jdvan(csl p1l6t;ik, kik a Messerschmltt Me 163B.teszteiese vegetl: tart6zkodtak a tamaszponton, A ldserletew k.edvil katonak egyike
megpr6baItarep\.ilesre birru a furcsa madarat, am a nem hivatalos teszt

lass an elsorvadt; a gazturbinas repill6g~pekl fejleszteset szergalmaz6 RLM,nem kfv~ta I!gy hagyomanyos motorral szerelt, felettebb bizonytalan konstnikd6ra pszarolnt egyte sziiki:isebb erMorrasait, ezert

kndarcba fulladt, es a gep egyik fut6szara eltorott. A protodpus tovabb] 49

48

80rsat illet'0'rn ,~sak,ann)ji biu;lD!OS, hom:: ~z !944c45 teUn V'~grebajfott bombi;1,till~~d~sokbanaz A$7~ ,c;UlyosanJ;Jlegr.engaiQQOI:t,,:ma)il agep roncsat nrinden v~16szfu~seg,szerint e1bpIitott<ik,.: mlkeraz arnerooll, '~sap:ato~ 194,s«Ptl1is~ban,elfosraIt~ a Brandis)egitamflSzpontot, m,ar nf0qJ~t ,sem leltek: i\ ,Repi:l16 So~a.1at'ernek" P1;indQssze,';j,,hasznosffuarp' hilll,lldt:l&kk6zQtt akatltak rj pena.oy Mesa, <Pldtreszre. l
I

i,

A Vrl73 iproIekt'megkal?ta a kfyanatos ariyagi t3m9gatast, fgy '8. kete:ve:s fejleszte~ utAh a Chance- Yo&gl'i.tszerel5csarnokabm megepiilt- 3Z. XFU:5~~ n:e.vre)ttres_zfdt tipus ket peld;Wiya. Az iij re_pill6gep fil'lanszifozasal leginI .. .

;'\~ am~~i csapatokl ~an aem leltek p-teg a prototiplist. iii ki$rszamyAg~p r&jzait(\~'fenykepeit lefoglalhUci mwdaz Egye~~1t :AJ1am6koa sUillitottik, Az, 'atneribj, -1~gic;:r6sz-a::kemberei nifuQ:ep biwnpyitl e'fd~~ lo{fess~1 ,tanuliitanyciztak a ~epiil6, SoralateLaokumenta~i6tttrlsz az VSAAF ma:ga,:is 'futtateltegy ki~ertetiesen 6asO~latos progran1t;1t, atpely

am

kabb a'haditet1gereszetforszirdzta: a: Rf'piUo Pa1<!csinta Q.gyal').is kepes volt ri.M~fq~~U6pa1-Y~1'61 oper~lrl:i, le_gkisebb sebesseg~ megl,~'p()en alacsqny.; maxin'i::iUs se~e;ssege pedIg: kielegitt),en magas velt(teh~t az:XFU5-~ vegleges V<lltoza,ta kepes i~U :vo11)arepill,ogep hor<lozor61 ii~mel,ni..A program azonban a h~b_Qi1ls se,menyek,dk,.1n rovirlesen Qatterbe szorult, toiutan az e ameriKai hadseregnek' Z3:00S hatarJ(l6n bel4i beYethetogep~iq-e·volt szfiksegel nem pedig ,;~pttatl eJ(lri!Mulat6"~s gyms ejle~enyekkel kevesbe kecsegc:.tet6 prototfpU~bkra. A~ !XFV5-.1 fejleszt6s1 temp6ja lelassult, majd a. proJekt leallt; n"pgy sahat-abbe neeledjen fel' IiJra _- hisz az aplerik'ai Iegierq: a masodik vil1ighaboni' utan imma1'0D kevess~q legcsavar0:~, p.1iPt a sug~rhajt6muvel s~erelt reput6gepek iranl!ei:dekIdd6tt. A Repiilo Palacsinta [!evveLine.tett kcjrongl'eptilQ,g~p katrier-e az ~l'~or Sack *Jtal terve, I

~RepiJld P,Plpdinra, elsC! pr/;tO!fpUS(1

-

az AS-J?fojekthez 'bas(;'mI6,an_ eJakadt. PI. Cuades H. Zimine~an 1ilta:.t kOilStn,rrut Vl7'l Ids-er:ieti' ,gip 'az AS-6 ~orongrepU~6gep, e16tt $zUletett meg: a szelcsa:torna~,te-S.~tek 939 o~pbereb~jj 'zajlottakle, maga a pr0totl~ 1 pus pedig 1~42. november ~3-art repiilt elso_ fzben, A k6peket szemlelv'en szemb~s-z6k6a V~173 es az'A,S,:6 kp:zotti, l1asoniafossag a korongrepii~ lOgepek kO.l1tUtjaes szer~ezetifelepfte.set illetoen, A V·173azon-ban ':ke't mO,tonq1,pagy:obb szarnyt'eliile~ es, "em ,hagyomanyos hats6, vez~Fsik.ka,I epiilt -, Zimmerman teMt m~r korabban' ,ki,kUswbolte atokat a ,probl{!~t, ;tniI,ely:et,oIY'sokkesetU$eget ekoztak Arthur Sack,~.ar~. '

zett,mo~eU p~lyafutas~hCiz. hasoQloan. ugyaJilCS~' kurtiJ voluosszesen ket fe.lfiigyver,zett 19itonai proto\ipus, tlpillt. hielyek' kozi:il egy repiilt.a masik .pedig statikus :tflstlek' al@y3ul sZl'lig\llt. A p~9grarnot hfvatalosan 19~7~ ben,t6roLtiY<;a geptlk wrahas'Znositltat6 resze,itJdszc'reltek, a satkiU),yszer:kezeteket pedig be~~t~

Az AS-6 balstkerekben

es hfuyattatasokban

oly gazdag tortenete

azonban nem ert veget a hahoru befejeztevel. A kiiloIileges repillogep altal kepviselt aerodinamikai probl~o;t;lk szamo~ amat6r mernokot megihlettek, kik tisztelettel adoztak Arthur Sack, kitart6 rnunksja ir:aat, es a modern sza~ftQgepek kapacitasaoak hala, kepesek voltak megoldani azokat a ptoblem3kat, me~yekte 1944-ben szinte lelietetlens~gvolt valaszt

ko~t akadt olyan, ki Yirlllilisan alkotta meg az AS sorozat tovabQfejleszte'tt hetedik .. illetve nyolqdik va~h\:nsat. majd megfelelni, A hobbitervezak lel6 szimulactos ptogramok ~egftsegevel "berepiilt~" a protoupusckat, A virtualis tervek szerint az AS-61egf6bb probIemajat. a hatso vezersfk elegtelen miikQdeset a szarnyfelillet kiterjesztesevel es egy T-ala)al fiiggoleges vezersfk telepftesevel lehetett volna orvosolni, a stabllitassal kapcsolatos kerdesekre pedlg ket hajt6mu alkalmazasa kinalt voIna megoldast, Az lly m6dbn l~trel:lozott. ke~ darab 1200lifleros metorral szerelt, a tepiillSgep bossztengelyel1 elhelyezett tole- es hUzoleg~spV3.lj altaI repitett :AS-8kepes lett volha eierni a 800 kilometer per aras sebes.seget, stabilltasa es kezelhet6sege pedig meghaladla volna a kor V'adaszgc.peb;le!c,atlagos Olutat6it - bar V'al6szinti, he8! n-agy sebessegnel a kis s~amyrelilletU konstrukcie roppant erz~kenyen re~t volna a pil6ta utasltasalra, Mindez blzony(ija, hogy a gazdalkodQb6l tervezmre avanzsrut Arthur Sack helves ulon induh el, es nem kovetett el alapvete tevedest, mikor hitet tett a KOtSZamyU repillagep koncepcieja mellett: a proJekt kudarcaert ennek megfeleloen nem az emberi tenyew, l)1j.pt inkabb a megfelelota,mogat~ hiany:a a kor techalkai visZ(:)oYai voltak okolhatok, '

e/~6proqorepiJIi!S

utan;j61/dlszanak

a c,Upa5Z

imjl6muyek

es

segeltet:ett, hisz a prototipus tovabbfejlesztl~sehez. nem~t

masatiyagi

r:ende~ez~re

er6fol'nls, miil,t ~rns:t Heinkel maganvagyona. A sugarha}~o-

A HEINKEL 280, AVAGY . , AZ ELSZALASZTOTT LEHETOSEG

\ A He 178 protonpusa elutasittatott az RLM donteshoz6i altal, a Birodalmi Ugiigyi Mlntszterium hivatalos aila foglaJ.sa a repiilogepet sorozatgyartasra alkalmatlannak talalta, mikent a He S B tlpusu sugarhaJt6mu katonai alkalmazhatosagat sern tartotta kezenfekvo lehet6segnek. .Bar a

mdvel szerelt" iij gemeraci.6.$vadaszgep koqcepdoja azonban olyanB~ra . ' hogy hal'lando volt fii'l.anszirozru a rabul eJtette a memo"k "-"1tembert ,... c-u a e ,

rnunkalatok folytatasat. ezaltal biztosftotta a Sonderentwicldung l',reszl~g tU1eleset. Von Ohain az RLM kOzonye ellenere sern veszitette el st~tusza~. es tovabb dolgozhatott a gazturbina tokeletesitesen - a ~einkel ceg .~,donosa tehat bfzott benne, hogy eredmenyeik elobb-utobb meggyozlk a

donteshoz6kat, es jelentos megrenddest kapnak a L~affe felol. Nz. Uttor8kre jeUemzo fanatikuskonok$ag eredmen:yekeppen a rnunka ,a
tec)l:nikai szemp·ontb61 fenyes sikert hozo.

,am gazdasagi. 5zempontb611'ut

53

52

kudarcnak

nevezheto bemutaro utan sern allt le, A teszrrepiilesek soran

nyert tapaszta1atok alapjan 'Von Ohai.m folytatta a gazturbina' t6keletesitecSet;a S0oderentW[ckIullg: 1 mas mernokei pedig a repillogep egyeb

fejlesztettek., A szakemberek Ugy veltek, hogy a H~ J 78 kODStrukei6ja Bern tartogat jelentos teljesftmenytartalekokat,' ezel't egy: minden' izebert Uj, oagyobb te1jesitPlenyli vadaszgep tervezes~ mellen hoztakdontest. Ernst Heinkel scm a kaltsegeket nem kfv;int~ megnyesegetni, sem az altala fogla1koztatott szakel)1bereket nem 6bajtotia kerIatok kaze szor.itani ~ az uj til?us~ cege technikai tudasanak szilllb6Juman(k, a kor legkivaI~bb vadaszgepepek, a Luftwaffe biiszkesegt!nek szanta. A'1I1emokok radikalis vrutPZtatasok mellett tortek paJcat. ,N1indenekelott ax egymotoros konstrukd6 odetet vetettek el, es elhataroztu, hogy
komponensei~
,

az llj 'Vadas~epet

kef hajt6m!1vel Iatjak el.Ez tobb s,Zempqotb6Us komoly

nem fogadtak kegyeikbe ~ He 1'78 tipust. eztittal mar egy fOIeny'esengyms vadaszgep.et kivanta:It ko~truaIni,) 'Elihez viszont teljesen uj sarkanyszerkezetre volt sziiks.eg, arue1y kepes \':olt elliordanI a k6t g3z~bi:nat - 'igy a mernolt.6k elvetertek a' He 178 .rajzait, e~egr: eredeti kon~trukci6 megalkot~a1melle~ voksoltak,' Mivel ket:hajt6Jinuvet lebetetlenseg :volt a gep torzseoen e1hely,e~i~ ,azoIc: szac" a nyak 'kertiltek, amelyd6nte~ komoly v;UtozasokatereQmenyezett, jJ(z uj modell ~rcsu es<l1yUlanx. kifejezetten sz:ep vonahi oor~et kapott, it srmimyak\ll:pedig a torzs roS? re,stene! togzitettek. A. hajtQmiiv~k, szamara kialakitott gondolak a szarnyak belso harmadarlru kertiltek felfijggesz· tesre (ugyadezen megol4as ~,soQb a MfsS,erschmitt Me 2()2 repUlogep eseteben ihJkaIriu&~ra,' )(erwt), arnetY' fOkin't iizemeltetes szemp<:mtjab61 blzonyul], fgeretes m~goldasnak. A. geptorzsl:len elhelyeze~ hajt6m~·kar, bantat1as~ jllv:itaSa.,eS' csereje ugyanis meglehetosen'id&.- es mUDkaig~nyes fe~adat :volt, a ~zamyak:'aLso felen;· ~sztett gondQl~ azonb~ konnyen lebonthat68k, voltak; igy sokkalta konnyelJb· hozza.ferest garantrotiik. E;tmek)k6sz6nh~toell «Z. Ilj lUod,ell harotetiiizemeitetese leegyszeruso4ott~ hisz az el~OJ:nlotfhajt6m\1v~ke~ivisz~)flYlag,gyotsan oserelliettek, lrikent a sz&kseg~s javitasok elvegzese iS1kenyelJ1lesebb~, iurgebbe vrut - miutan a korat gazt;urbinas:ha]t&nWvek'j.jzentldejex:s~iyvolt, karlf~tattasi igenye pedig; tn~gas> a tipus katona! ~azasa szcrmpoiltjao01 a hajt6miiv~k il~ m6do.n: .torteno .elheLyezese kOlUoly gyllkodati ert~kkel bUt. A kepeke~ szemlelve feltuJ;lQ~. uj g:aztptbinas repUlogep nyUl;inkorra, amel:y elegans' kiilleroE;t'k6}Qs6;nzotta prototfpusnak; jl geptest ezen resae korantsein esZtetikai ~e~ontolaso~ szednt kertilt ill' medon kialalU-

ala

e1onY0kkel kecsegtetett: .bar a repUlogep tomege jelent{)s mertekbeo felgy3fapodott, a gepet uzemelteto pil6ta terheltsege fokoz6dott, a ~tasi es iizemrutete$i kOltsegek pedig megemelkedtek, a ketmotoros konsh¥kci6 sokkalta jobb man6verezo k~pesseget tel> nagyobb sebesseget iger:t.,,(Az emberi tenyez,prdl nem megfe,edkezvej meglehe], Ernst. Heinkel es mernokei puszta dacp61 is eJ.¥>tEll~ztt\k maguht a ket hajt6mii ~azasa mellettr ha mat 3Z. RLM szakertoi a prototipns ~.e1egrelen" sebessege

tasra, hanem praktikus

sziiksegszeriiseg okan. A merpokOk ~gyanis tij

om

tUto1l1uvet tervezt~ka modell szamara: a prototfpus nem a megszokoti: farokfut6val, hanem orrl'Ut6val volt ellatva, amely megQl.d~s 1940-beo forradalqp 6.jitiisnak szApiitott. A konvencicnahs rnegoldas ,eivetese kenyszer szUlte dontes volt; ~g}'{es.z,t,a gep felsuIDasa soran a: gaz~binap61 , kiaram16 fo:ft6levego afarokfut6li'a aramlott. amely kOll}oly ptoblemcikat okozottvolna;,m3sreszt a hajt6mG.yek.egyed~,elbelye2¢Se megvaltoztatta a repiil6gep smyeloszlasat, ennek' megfeleloen modosttant kellett a fut9mu
.
,'

54

55

szerkeeeret. a fut6aknat

A felm.eriilt kerdesek a pU6takabin

arra oszti:ikelt& be.

ele, az orrbaepitsek

am

a merni:ikoketj don,esiik

ho komo~ teren

vegrehajthat6 cselekedet. A korai, nyitott kabin,u konstrukciok eseteben a )taJ6za a ha.tara forditotta a repillog~pet,. majd ktoldetta magat, es ejtoerny6vel ereszkedett ala. mig a zart kablmi gepekbol val6 menekiiles esak a kabindekli Iedobasa utan valt lehetove. A seriilt repiilogep elhagyasa tehat felettebb kockazatos volt. abban az esetben pedig, ha a pil6ta seb"~sillest szenvedett, tUl~lesi ese1yei lijfent csokken,tek, E~ek ellenere a 1egtero nem szentelt komoly figyel1net a problema irant, hisZ a gyat:.t6kapacitas teljesltmenye alulrmilta a vesztesegeket, amelyb61 kifolyolag konnyebb volt p6tolni az e18erot. mint a megsemmlstilt techno16giat. A Heinkel ceg mernokei azonban Idejekoran fellsmertek, hogy a megfeleloen kepzett

t.echnikaI,plmbIemoikat

vont ma.gaval, hlsz a behiizhato fut6miivek

ekkortajt a Heinkel repiil6gepgy:ar meg nem rendelkezett megbizhato tapasztalato~, tehat mernokok a j3rt utat ezottal is jara~anra csereltek, A felmerult f,lehe,zsegek rnegoldasa azonban egy stabil, minden szemponthOI remek wla.icl.onsagoklW rendelkezo fut6milvet 'eted'menyezett. amely a pil6ta szanAara is kedvezobb viszonyokat teremtett, Remekiil pe:ldazza az orrfuto eliSnyeta il4gyomaoyos farokfut6va1 szernben sz a tiny, hogy a. rakOve~ez~ evekbea a tervezok fokozatosan felhagytak a'regi megolciassal, es a :@ei¥-el ceg mer-,?-okei altal kio!li:itt eltendezest -alk&l.mazt:au modem repi~logepeiken. A -sarkany.szerkezetet erinto v!Utoztat-asok'sora azonban me~ korantsem ert veget az orrfut6 ~lkalm.azasaVa1. hisz a kismerettl gepe1\9l~l szokv<4tyos fiiggolegesvezersik nen:Udui:inben cserere ketiilt, s helye!:t egy H hlakti ffigg&Jeges vezersfk vette at - es a m6dosfM,s ,a p~ot;otip\ls lna.nQverez6 kepe~s~genek jobbttasa erde~ben hajtasra, kerillt -vegre-

Ernst HeinJ<-e1 elhatarozta, hogy ceg-e teljes technikai tudasat demonstralja az tij pFietotipuson. cUft a szakemberek tUlnyomasos 'kabtnnal es katapultiiIes-sd latta!c el a repu)c5gepet, ame1y elenjaro ujltiisok n~ertekben emeM:k a modell hard a1kalrn,azha:t.6sagat. j{ tUlnyonlasos kahin. lehctove tette a gep riagy magassagon torteno !levete-set, fgy a iorma16d6 konstrukci:6 n.em pus~n az ellenseges vadaszgepekk:el szetnben kepviselt halalos fenyegetest, de elfog6vadaszkent a szovetseges bomba.z6gepek elleneben is ui6kep')!s fegyvernek ifgecitezett, a ~tapultiiles pedig a, pi16ta ek novelese.yegett ken lit beepitesre. tUlcHesi eselyet1 A katonal J;'epiilogepek tervezesenek koral szakaszaban a mernokok
I

szemclyzet katonai szem:gontb61,oval nagyobb erteket kepvisel, mintaz. altala repi.il,t technlka, ez€rt erdemes akar a terveresi es gyar~asi k6ltsegek novelese aran is novelni a ptlotak nilelesi eselyet. A katonai repillogepek ugyanis a technika fejl6deseyel egyre bOllyolultabba vaItak, {gy a pil6tak kepzese is tobb idoL vett jgenybe, a harci. tapasztalatokkal rendelkez6 egne ezert pil6tak ertc:\kepedig a haboru saran elszenvedett vesztesegek om csak emelkedett. Az Ernst Heinkel keze alatt dolgoz6 szakemberek a szeIIlel~et tUleIesi eselyenek novelesere torek.edte~

leginkabb age}' fegyverzetere, a teljesltmenyere_es a mtirepiUo-tulajdonsagaira fektettek a hangsnlyt; eskev~sse toWdt~k a pilotak biztonsagaval,

igy

akadtak olyan repillogepek, melyek allg.rnlnimalis tUlelesi .cselyt kina!tak a szemelyzet s~3.ra. Abban az esetben, ha a repiilogep talalatot kapott, vas: uzemzavsr okan h~~keptelenne v3.lt, a pil6tanak el kellelt h~ia a geper - am a menekijles korantsem volt kennyen es blztonsagosan 56

forradalmian Ii; tahilmanyt fiadzott: ez volt a katapultilles. Amiot arr61 sz6 esett, a hagyomanyos repillogepek pil6tai csak komoly ·nehezsegek 57

amely torekves

lekiitdes!e"arall tt1dtak kime:rul'!kUlni a seJiiiltgep~ol, e.s a miikO!ie$~ptelen E,pill6gep eLha.gyasa meg .a Luftwaffe l~gtapaszta1tabb 'katoniit is halalos meglepetesekkei szembeslthette. Meg a hites :AddffGallaQ.ddal is ~c:;gesettj Ilog:ya deklf 'beszortllba, illetye at ejtOei'byo hev~der~nek l:iealdtdasaoMnkis hijaD az ~go Messets(httdttb.~ri lelte h~iUat; rtifinta1itn pil6(ak szamara, a SZQk:Js pedIg meg inkabb KQ.cka.,zatos,I'mm&ver,t,jelentett. A.$rak0dati tapaSrt,alatokaItal felve~tt ktn:w' ker:Q:esek sokasagara a kata,p~~tiilesjeleniett 'val~z~, hisz a szerkezet nempuszt~ leegyszeli{islte~ a gep"elhagy;isa:ba tnene:k.ii1o haj6z6ltlFobbantotta a delclit, 'majd ~efu.ditj)t. I. .

gener~9i6s modell kerwt bJpitesre. A,He,S SA tol6ero dolgab,anij6~slcin feliihnUlta a He S 3 modellt, am 'nern csak teljes'tmeny~en, hanem p1eg-'
b{zhat6sag es tize~eltetis,Icetdeseben ,is:k~mdly

el6te1epesnek bizonyult.

f941 februarjaban 'a roem5kOk'meg a He SSA: hajt6,mli tokeleres.ftesen esa felmerlUthi'bak, otvoslasan filradoztai,m1kozben <I' He 2:80prototip.q."

sa.v~ ni.ar sUd6~e~iilesi'teszteke..t v~geztek;: ,hogy pt'_6,bar~tegyek a modell

repmesttulajdonsigait. Agep kivaI6an telj.esftett"m~u::adektalanu1 ig,37;,C)lta

ta 'a katapulttak€.takat,'es,

a masodperc

tortresze,alatt

maga mogo(l: liagyta

""zuhan6 rbn~spt. ' ; ~ A He 280 n6yre keres~elt J,>'t;Qtotlpus.:teMt tecluii.kai, ujit<isok so~sagat soraleoztatta fek-ket 4at'ab SugArhajt6tt;l!1 emcl'te a levegqhe. otrfut6nhives
,

a m'ernokok elVarasait: a tesztek egy jol martovere~het6 I!s meglepden " A sadtanys.zerkeut pr6bajat ko;vet6eni az e1kc{\zQ1t ,hajtomtlveket ,is fei1ztek ala vpntak Von' Chain zsenialitAsat dicsei"i,. hogy az S 8A kon:st~ rpkci6 kfserleti jellege ellenere is m)iwepllen stabilnak routatk:~ott, ·es sem jelentps tervfz£si hibi1k nef!1;mut~tkoztak. senr sulyos ,uze:t:ntavil·rok ,nem l~p;tek fei. (erdemes szem ~ott tartani, ,hogy a terWzolV nem keves bi~alinat fIl.ut~tt~ :v'(Ih ,phair,i irant, mikor kth haj(pm(fves leOll t~6j6t alkottak, hlb i kettos'1rieghajt;\ssaJ,van\lI~ak azesetl¢ges jizem~:varok:es
fti~ge :vailas.zgepet;ige,rteJ(, kODflt,rtOO;i6shibak hajt6mu, azQnpan von Ohain elvatasai ~ierifit funkcionAlt, kon\Pdn~ils min$segevel.',akadtak, szerep.iebb problemak

-hallpoz6dasanak kockli'l3t;if) ..A riy;dlcadik. geneI;Mi{ls' es, Wig nehany be(epilles e16tt' el ktmett taV:Qlftani a. bajf6iTIuvek *6 burkolil.~a:t,. meft 3ZeW* vezetiEk,
'I I

',r:.

~.,

toI,Jiitesihiba .folyt~, sz!Vlifgott,es az ilzeman)"a:g' osszegjiUt"a bajt6" m(i_gonq.ola·' aljan. M1:vel_ a 'bUrk~l((ilemezben.,I(,)lyogo ben~in h4rmikor fe~Qbbanhatott,evolna, a szilimbere.k; j'obbnak Iatt3k leszerel?i az also

burRola~ot,' nogy megelOvl;&, az ii!$efi(;g<;p ale,sett)t" amely·~ b

ka~as'Ztr61

~zerl\e~W: v01t, tUlnyort;t;\sas: IG)binja lehi:Wvc tett~ a nagy Jllagas~gban ~orteno ~ard alkalmaZlist, a vilag9P elsokin,t installalt lql~apultiile,s pedfg 1'n;lgyiIJ:ert.ekben novelte a-pilota tUlelesi esel~\t. A kiveleies'sar.kiin'ys;l:erkezet ~S;1, technol6giai iljit<lsQk t6mege azonban megfeIelO :hajtQ.tIIil' htanyaban fabatkat semert vofu:a. Von Ohain es C5o.portja anikovetlG:zo b:6nap'okJ)an~ aJ.apveto k;lesz'OOseketesclcoz31t a He 178 tipusban alkalmazotr h~it6muv'on,~gyaz oj gepbe ~ar' a nyob::acl,ik
, I

_ffib~is'torkollhatoUvol.na. " A Heinbl He ~80 ptoto~fpWia, 194-1.l;Dardus 30"3n ~eIkedeU el dso fzben a kifut~palya betonq;ikjat6l. A ,repillogel' - kfs~deti gep lev;en -

qak nMany percet

tart6zkbdott a levegoben,·~ a bereplil~tvegio pil6ta e.imek eltenere is lelkendezve szarnblt be I4pasztruatair,61. Pritz Schafer

minClenekel6tt 11gip fiiigestget meItatta: a~tte~szamu prototfpus elerte a 8QQlQIom.et~t per 6J;as sebesseget, A He 280 teh'at g:yors volt;,~0t, na~oD gyors - ily 'teldntetben egyetlen ;t:(pus s~m ;ikaa.t, aInt:1y felyehette volna ~el~ a: versenyt, ,A sz~dit6, vegsebess~gnem pusam a ket haj160:lunek;. de
, ,

58

59

a remek sarkanyszetkezetnek

is kOszonheto volt, mindemellett

tOI'ZS

es

harem 20 millimeteres

MG151 gep.agylit hordozott, a S0tazatgyartasra

a szarnyak mesteri kikepzese a prototipus iranyithat6~agat is jotekonyan befolyasoita.

szant valtozat pedig tovabbt harem MG 151 g~pagyUv",11ett volnaelletve, amelyek mellett akM 500 kilogramm bombaterhet is hordozhatott, A He 280 tehat egy kiv:eteles kepe:ss~gU ~s sokoldalu, megb{~hat6 ~ felettebb fgeretes repUlogepnek bizonyalt, amely nem, csupari megfelelt a leg~ero

A gep kezelhet6segerol
latkezotta

e$ stabilitisaro! nemktilonben elismel'oen nytpilota, kiilon kiemelve.a kiserleti hajt0muvek vflzerIc!simecha-

nizlllusat. Egye~enkomolynak neve.zhelo problema merillt fel csupan, melyeta mernokoknek meg kellett oldaniuk, mtszertnt nagy sebessegneI a repillogep fatka rezonalni kezdett. Mlndent 6sszevetve. a He 280 V2

el:vanisainak, de ,egynemely tektntetben j6c.skan meg is haladta a modern

:vadaszgep.ekkel szernben szamonkerhetd ldvanalmakat. . A He 280 nyilvanval6 erdemeit szemlelven korantsem t(lnik eltulzott optimizmusnak, hogy a stkeres bemutat6 utan Ernst Heinkel mar a zsebeben erezhette az iillan1i megrendelesrdl s.z616 szerzddest, A RLM vegso dontese ezzel szembea kOf}yorteien hidegzuhanykent hatott fa e.s

prototfpus kiYJll6 ~eljesitmenyt nyujtott az e]so teszt ,saran, kivaItkeppen elkepesztc vegsebessegevel llyiigozte Ie a tervezoket, Po. kc!t eves fejlesztest munkat megkoronazo sikeres probarepules tovabb erosltette Ernst Heinkel bizalmat a tfpus Irant, es a cegtwajdonos elhatarozta, hogy demonstralia a Tepillagep ertekeit az'Rl.M fele, Heinke] - ertheto okokb61 -cragasZkodott a mihamarabbi bemutat6hoz, !un a l1ajt6muvek ep£tese a v:artn.aI lassabban haladt A Heinkel ceg.pem kevesebb, mint het prototipustepitett egy id6beI;l, mely'gepeket to~bbi tesztekre, illetve atalakitasokr<l: sz.ml'k. a hajt6md ktvitelezesevel megblzott resz1eg viszont nem tu~ott lep~st tartani a sarIclnyszerkezet konstrukcios rnunkait vegz()
csoporttal - igy a He 280 prototipusa csak egy evvel kesabb, 1942 elejen mutatkozott be az RLM ktpviseloinek. hemntatot szervezett, hegy demonstralhassa a repillogep egyediila1I6 kep~ssegeit. A He 280 prototfpusa ezuttal elerte a 820 kilometer per cds sebesseget (!), majd imitaIflegharcot vfvott egy F~cke.~uIf 190 vadaszgeppel, amely saran. aSlJgathajt6muve~ repillogep sebessegfotenyenek es kiyaI6 mt1repill6 kepessegeinek kosz6nhet6en komiyeden legy6zte a kor legmodernebb Iegcsavaros vadaszgepet, a gyakorlatban is bizonyitva kiniagasl6 katonal 'enik6t. A donteshozok ele tart technikai parameterek tovabbt bizakodasra adtak okot, hisz a He 280 maximalis szolgalatl magassaga a tulnyomasos kabinnak koszonhe-

Ernst lfejnkellatvanyos

munkatarsalra:

a miniszte.Rum mindossze egy tizemhii'rom Mpb61 an6

nullszerlara adatt megrendelest, Annak ellenere, hogya Heinkel RepiiIogep Muvek mei:nokei tudasuk legjavat nyUjtva egy tulilis nelkill csodalatosnak nevezheto vadaszgepet konstrualtak, a Luft,waffe nem tartott igeny;t a tfpusra. Az elutasaast nagyreszt annak volt mszonheto, hogy a donteshozatal koriiltn60,yei ezuttal sem kedseztek az Heinkel Repulogep Muvek szamara, Az. RLM tudott az Ernst Heinkel Mtal finanszjrozott fej·

Wen elertea
kilometert,

11500 metert, hatotavolsaga pedig megk6zeIitette az 1000 A megfeleld fegyverzet magat!61 ertet6do medon a katOnai

alkalmazas legfbbb lcrUttiuma volt, a tepiilogep rnakulatlan bizonyitvanya ezen .a -tt!ten sem szenvedett csorbat. a V3 prototipus orraban _60

am

lesztesi munkalatokrol, esa legnagyobb J6indulatt<Jl sem mondhato, bogy kedvezo megltelesben reszesitette a puszta kenys.zerusegbol maganun:a
61

terei6dott projektet. A donteshoz6k ugyancsak. rosssneven vettek Ernst Heinkel1priv&t katonai.fej1eszt~seit', melyet a m~rnok allami megrendeles , remenyeben folytatott, es sokkalta nagyobb bizalmat szavaztak Wilhelm Messersc~itt cegenek, amely nernkilltinhen futtatotl: egy sugarhaJplsu vadaszgep Ic:itrehozasat celzo prdgramot 'Mivel ,az &lM a' He S SA haJt6muvel szemben ~ fejlesztes ,alatt ana Iumo oom· hajt,omiivet 'reszeslt~tte el~nyben, k~moly' ~rv s,z61t a Meseerschmltt AG Iprototipusa .mellett: 'a Me,262 gepet ugyanis a J~rs altai tervezett kornponensre epftef;tek. m~g a Helnkel.ceg prototlpusaba csak ut6lagos atal~tasok aran Iehetett

programokat, e~'a rovidtaYli fejleszttsekre. illetve tenyleges gyartasr:a helyezte a hangsulyt, Raadasul az RiM holmi strategiai rovidlAtassal is kjiszkodott, mely fogyatekOss*g ttagikus kovetkezmenyei csak ,keto evvel ).<t\s6bbmntatkoztak meg:' a Luftwaffe remek harden teIjesitmenyetol tnegszedillve szt hittel(, bogy a 'Demet legiflotta fOJeoye megtorhetetlen, es a csap.atsiolgMatban, leyo tlpusdk hosszutavon is, garantalj& a.,ne'met
hadltechnika Ma

vaina ihsta:llaIni ezt a hajt6muvet. Az RLM teh~t nem Ernst Hejnkd ceg~t61, hanem. a MI;;!.5sers.chrnittgy~rtol l<fv.Ulta beszereznl az uj genet.ici6s vaaMzgepef"a donteshoi6k pedig folyamatosan nyom4st gyako~ roltak a cegt,ulfijdonosra, bogy hanyagolja, a vadaszgep progr:amjM, es osszpontosnson egy nagy'hat6tavolsagu. stralegiai bdtnbaz6 fejlesztesere. A prekoncepciokon es a szemeJ.yes viszonyokon ttll strategiai megfontolasok is szerepet j,atszoitak azelutasft6 hatarozat meghozasaban, hisz 1942 e1ejere ·NemetoTS2Jagvil.lamhaborus gy6zelmek 50kas gat halmozta fel, es olyba tilnt, Hogy a Harmadik Birodalom, hadai minden ellenallast elsoporve honapokon belill uralmuk ala h~jt;ak Eur6pat:: Erzett a legfelsobb hedvezetes al~csqQyabb ptioI'itassai ke~lte a hossz(! tav1i fejleszt~si

hogya Heinkel He 280 yisszautasiM.saval a Luftwaffe vezetese komoly bibit veteth P. prototipusokkal vegzett tesztekmind azt mutattak, bogy a repulogep mar 1941 nyaran keszen a1It a sorozatgyartasrai a felhalmozott kiserleti techno16giak ellenere is megbtzhat6, eroteljes, fUrge . es jol mc'moverez8 tipusnak bizonyult, amely k.QII).oly:. f'Olenyhez juttathatta volna a nemet l~gierpt, A He 280 ,e~t~t nemktilonben novelte, hogy ra tfpus az 'Ernst Heinkel altai megfbgalrnazott koncepci6 k6v:et)cezetes l'iie~al6sftasa okan sokoldahi g~p,v.ol~ esszamas feladatKod'~n oytijtott Jei,vaI6 telje!:iIln1enyt.,A Heiiikel ceg moBeUje etenye~nel fo.gva a vacl4szrepU16 fegyver'":em legfobbpiUerttjelenthet;te v:oln~,tni¥el a l\.agy:omanyos vadaszfeladatra j6vill alka.Ji:rtasab~t1~ biwn~~, rnlnt hadrendbe aIIftpft riV'lllisa, a Me 262. A Messersehmitt AG repij~8gepe vegsehess~g dolgaban ugy-an felill.mUlta a He 280 h.a5onl6 parameteret, ez.a modell kara!ctepszt:ik3,janal fogva sokkalta inkabb ~z elfog~vadasz feladatkOrebeo, mint ,liagyomanyos va:d~szWnt brillit~zhatoft volna. A Me 262 tfllUs nebezkessegevel szemben a He 280 kival6an maitllverezo es konnyen kezeIhet6 repiil5gep volt;' klasszikus legiharcban komoly elonyt jelentett veina,hogy von Ohain :He SrSA jelzesii hajt6muve rugalmasabbnak blzonyult, mint a Messerschmitt altai a1k3.ltriazott [umo 004 ; 'mindemell~tt csekel¥Cbb teljes{tm¢nye ellenere is elegseges sebess~gf6tenny.el rendelkezett; amely garantalta, s~ara a szovets¢gesek ruthl alkalmasott legcsav:aros gepek Feletti dom.inanci~t. (A szeITenxebb teljesifin~nyt neml,diltihBen ellensulyozta, bogy a He ~80 uresen kozel 800 kilogrammal n,yomott kevesebbet, mint a Messersdtmiri Me 262 f30SS-kg,liletve 3890 lW, harcra felkeszitett illapotaban pedig egy tonnaval volt Konhyebb.) ,

mar tudm,

dominanciajat,

.!

am.

62

63

A fentiekb61 ad6d6an

hagyomanyosmanoverezd

legiharcban a He 280

kezdtek volna a

He 28Q sorozatgyart~s;it

es hadrendhe

.aUita.sat, a vi-llam-

sokkalta jobb eredmenyeket kerdese~, hogy ha Idejekoran

erhetett volna ell mint a Me 262, igy nem hadrendbe aIlitjak, ugy. sUlyos vesztesegeket

gyOI'S' Mosquitok .roppaat veszedelmes ellenfellel ,szembesilltek volna, amely nem pU$ztan sebesseg, de maIlOVereZ0 kepesseg es rugalmassag tekinteteben

okozhatott volna a szovetseges legi~r6 szamara, es,donto tenyezovevaIhatott volna a Nemetorszag felett vivott legiMborliban. A tipus tillnyomasos kabinjanak koszonhetoen nagy magassagban bevetheto elfegovadaszkent is helytallhatott volna, sebessegbeU fo16nyemH fogva pedig nem csak az ameri,kai bombazokra, de a brit Mosquito repulogepekre is komoly vestelyt [elenthetett, A RAF iLltal felderitd es ce.lmegjeloi6, va.das·z eli borne bazo feladatkorben egyaran~ alkalmazott tipus 1942-ben ugyan meg nem sz6lhatott bele a haboni menetebe, de ket evvel kesobb mar eSzV:eszejt6

is melt6 vetelytarsnak

bizonyult

volna, Ugyanezen

okoknal

fogva ke.zenfekvo lett, volna a tipus Jelderft8gepkeot vale alkalmazasa, hisz a He 280 rnegfelel.o optikai apparatussal eUatv'a kiv31thatta volna a hason16 szerepk-Ol'l:len (is) alkalmazott Arado Ar 234 gepet, melynek sorozatg'yatrtasa csak 1944 DrMan kezd6d6tt meg, es a fokoz6d6 nyersanyag-

liiany tniattsohasem

alit rendelkezesre kello szamban, A Heinkel He 280 alkalmazasara 3. fentieken till tov<ibbi lehetosegek is kfnalkoztak, A tipus terhelhetosege okan jelentds fedcHzeti feg)Werrendszert hordozhatott, amelyet rernekill szemleltet az a teny, hogy a sorozatgyartasra tervezett B
varians nem kevesebb, mint harMG 151 geppuskflval1ett volna ellatva, A He 280 nagy sebessege tehat pusztito tiizer&ve1 parosult, ezerr az elhagyhatatlan atalakitasok uran rombolokent es e;szakai vadaszkent is ldval6 teljesitmen)1 nyUj~atott volna,

A MESSERSCHMITT AG KiSERLETI TOLOLEGCSAVARQS GBPEI

-. 1

~ Me 265 tipus, bat a cegalapfto

nevet viselte, egyeh Messerschmitt

problemakat okozott avillamgyors Mosquito. A brit legierO feldedtogepeinek elfogasa es lelovese komoly nehezseg-gel szembes'itette a hom Iegvedelmet, a ccHmegjeltilol&nt bevetettgepekkel szembent hare sikeres megvfvhatosaga pedjg nem pusztan taktikai, de stratf~giai szempontb61 is kfnz6 sziikseg$~ruseg volt, hisz an"emetcelpontok ellen. killd6tt bombaz6kOteIek.ek sikeres operalasa legfokeppen a Mosquito gepek precizitasan es fiirgesegen mUlott - a Luftwaffe pedig nem .rendelkezett kello rnenynytsegben olyan _vadaszgepekkel. amelyek kOInoly fenyegetest jelentet~ek volna a RAF gepelvel szemben, Abban az esetben, ha idejekeran meg-

modellekhez hasonlean dr, Alexander Li,ppisch ldveteles mernokt kepessegeit tanusitotta. A konstrukcio alap;at a dr, Stender segltsegevel megalkotott Li P,lOkepeite, amelyet 1942,ben vetettek papfrra, a Projekt 10 a Me 16:3 tervezese soran .nyert tapasztalatok alapjan fogant, ketmotoros, ket fos szemelyzettel repiil6,· to161~cs-avarok altal hajtott Zerstorer volt. A program azonban megrekedt; es esak a Me 210 kifog<\solhat6 harcteri teljesltrnerrye utan keriiltujra napirendre, mid&n a Messerschmttt ilG felkerest kapott a valt6tipus kifejlesztes~r:e. A reg fomernoke, Wilhelm Messerschmitt a gyartas egyszeriisltese v~gett fel kivanta. hasznalni az eredeti gyart6sorok egy re~zet, igy

3$zal

a fe1adattal bizta meg a Lippisch rutal tervezzen

vezetett reszleget, hogy a Me 210 torzsel1ek megtartasaval

egy
65

64

Ie ~ Li f.lO rajzait; es a ket tipus osszeoivasztasaval letrehozott egy kUlanos hibridet: a hat~6:~zsz:in[es vezl!J;'slkelhagyasa mellett megtartotta a Me 2iO tqTzset. a reptili5"gepet a Projelq 1'0 hat-

uj, nag),"obb telje~itmenyU rombol6t. A zsenhllis mernok ekkor porolta

am

ranyllazott,

,femepltesu

sZlirnyaval latta el, illetve a toI6legc;savarqka~js megtartotta. A baziskent 'alkalJ;lI~zott,eredeti formajaban, sziirke eskonzervatfvknlle'

md
egyl

Me ~10 amunka

saran szep vonahr, szuper-

modem csup~~zarny repiiJ6geppe valt .;ootl:, ,amely a

pusl>.3t.mlg a pil6ta lq!t, dOltab 20 milllmetetes MG 151121-gepa~val ~s leet darab 1,9 rnillimeteres MG 17 gepp-u~Val tamadpatta a.ccHpontokat.
A rt;pill6gep tamad6fegy-' verzetet bembak egeszitet....----;:--------:------,

sum szam~a :vonz61di'iiemen, feliilko~olr

technika] ,niegoldasokat is hordozotr. l\, kiilotileges 'Zerstoren meghaJtasat -a mtmok6k !<et d~ab v1ihiileses, il745

tek ki, melYa. a forzs belso 'reszeben ldal~tott kaml;";\:ban kaptak heIyet.
A ;rom:t>oi6torzshoszsza az elledeti komponens fe1h~sinalasa o~ hoz.d.vet8Iegesen megegyezett a, Me 110 t6rzs~nek hosszaval, am szarnyfesztavja 13,n me~rr01 17,4 meterre nott, ,1~gnagyobb repi.i.l&sUIya pedigkozel harom tonnaval gyarapodott (BlOflkg, llOOO kg). "I Wilh~lm Messersclnnltt nagyra ertekelte a gep kepessegeit,

'

am

tsmerven az RLM dontt~shoz6it. futtatott egy masik

a Me 265 projekt beinditllsa mellett parhnzamosan

67

tervet is, arnely a Me 211) hajWemanyos villtozatanak megalkotasat celesta,

szerkezetii

tovabbfejlesztett sejthette, ho~y a

A cegtulajdonos

tol6Iegc,savarokkal ella~ottdeltaszarnyu tambala riasztoan ujszerii gepnek

I

fog t~i a miniszteriuml s~ertok s~ni<iFa, ezert a Me 265 tervei rnellett a Me 410 rajzait is benyUjtotta elbi[~asra - a Rei'chsluftjtlhrtministerium

!egyverzetet neg)' d!lrab 20 millimeter(:S MG 151/20 es kit dflrab 30 millime teres MK 103 gep(igyu alkottai ol1vedelmi Jegyverzetkent pedig egy 20 mi.llimiteres gepagyu kerii.it beepftesre,amelyet az· operator t4vir~nyttd$5al ~elzdtt, mindemeliett a repiil6gtp csekely tomegebdl is nagy teije.s,itmeryebCll ad6doan akar: 2400 kilogramm oom'baterhet, is, elhordhatott a torzsben kialakttott kamrdb(ln. A nagy teIjesitmenyu Daimler-Benz vagy lumo motorok. a kii.lonleges to16Ugcsavarok es a konnyu szerkezet okan a Me 329 kdpnlzatos teljesttmeny eMresere volt J.itpes; legnagyobb sebessegd, mei~ kozelitette a 800 kilometer per 6rat. hatot6volsaga pedig a 4450 kilometert! Dr. Hemon» Wurster terl/ei szerint a kiv(ll6 konstrukcib nem pusztdn rombol6kent vag)' nehtz vadaszgepkb'lP, de ejszakai vaddszkent, nagy hat6tdyolsdgu klserov.add$Zkent tis gyors lelde:rft5gepkent ~gyardnt helytdllt volna, {gy szamos variatlst f:llakitott ki az eredeti rajzok Jelhasznt!tltisaval. Maga a cegtulajaon(Js~ WilheJm Messerschmitt nemkUlOnben bizott ~. terv sikere'ben. {gy mar h pd{y@ati anyag beterjesztese eMtt TI'regkezd6i:li.itt z elsd prqtoJfpus a sarkdnyszerkezetinek ~pifese. A nazy e/keszOlr.e va/aha remenjekkel ovezett Me 329 azonban sohasern alit hadrertdbe, mivel a.z RLM az e.lorel4that6an hossZ'adalmas Jejlesztesi munktdatokra hivat/wzva inkdbb a Me 410 tervelt resz~sftette el.onyben. }mnak elZenere, hogy a to16ltgcsavarokkal elldtott csupaszarrty rombol6 m#t6 ellenfele lehetett volna a villamgyors Mosquito tlpusnak, a gep sohasem kerUlhetett ki a harcol6 alakulatokhoz; 69

pedig az ut6bbi modellr fagadta el; Jgy esett; hogy a' Me 265 szembeszo/W erdemet ellenere sem nyerte el a ha~ereg t4mogatdsdt, es a modern deltaszarnyu rarnbaM tervei alapjan sem proto tip us, sem. nullszeria; csal( egyetlenszelcsatorna makett epiilt csupan.' A l\i1~sserschn1ittMe 329 terve nemkillOnben aMe210 rombo16levaltdsa vegett ~rUlt megalkotdsra; a gepet Alexander Lippisch eredeti ter:vei alap-

jan dr. Hermann Wurster korl'stTllalta. A ketmotoras rombol6 QlupC{Szarny szerkezefu. hatalmas meretu tol6UgcsavarQk altaI hajtott, kanny';; epr.tesu repUl&gepnek k4zil!t: a sajdt tameg csokkentese vegett a tervezJmernak a Me 329 teljes sarkdnyszerkezeUhez fat nasz.ndlt, a legcsavarok atmer8jlt nemkUlanben aJajlagos teljesltminJ ru5veleseerdekiben novelte 3,4 meterre. A fegyveroperator is a pil6ta iilese szakatlan medon. nem egymas mogatt. hanem egymds mellett keriltt elhelyezesre, igy a repUl5gep orra stelesebhi :Vtiit. A tipus megdobbento 1'Ombol6erovel volt Jelmhcizva: e15retilzelO

68

, Hiteles ftrl)'kepek ta:nllsitj4k, hog), a Messerschmitt AG uzemeben ipialattallt az egyes szamu kiserleti prototpus sarkdn)'szerke~ete, am a projekt vegso sorsar6J keveset tudunk.Bgyes forrasok. szerint a VI peJddny megepiilt, is 1,945 elejen. v;torldz6probiikon esett at a ~e~hlinben 1etesitett kise.~l~ti, ki!zl1ontb~n, h'~S b~szdma16k pedig azt' sugalijak, hOg;'Q kiironleg~s ripulogep megket.dett sarkdnyszerkezete sohasem keszi1lt el teljesen.

tes,

lett az e16dtfpus fontosabb jellemz6illek. A torzs hegesztett q,ceicsovekb61 ant, 'ahelikoptef mozgatasaert ket darab haromtollh. forg6sz3niy voltfelelos. melyek a mar ismert medon; a t6rz:Sket oldalan.keriiltek elhelyezesre, A BMW Bramo 323 motor a kivanatos repq!esi stabUitas erdeI<ebeJ;l !l.gep' Vi)megkozeppon~ab.an, a p.i16tafiilke mog~tt ,kapolit hdyet It:- kllenehen- , getes motqr ~ethanikus feltolt6vel volt ellatva; i$Y 620 16er6s alapteljesi~enyet, a p1l6ta sziikseg eseten 820 16er&re, vagy ;Uait 1000 loerore
I

A FA 223, AV,a6Y A SZARNYASZEGETT

sARKANY HISTORIAJA
:nad donteshoz6k

''

Heinrich Focke professzort 19S7-ben mel~tlan m6don eltavoIitottak az altala U:treho2Qtt c4g vezetoi Rosz,tjiU:61, renl~k m¢rnok a legkeye~be sem kivant fe~agynl a teszteken a rem~k, teljesf~nyt

Annak ellenere, hogr il

nyUj~6F~cke- yvulf FW6'1 tipus to~abbi fejJesztese~

vel, Az uj ininyt Yett tervezesirnunkiiIatok folytat6dtak: a mernokezuttal e$Y polgart helikbPte:r Je:treho~sat t1lzte 'k:iIjeJ.u1, mely ajaruani, A Fa-266 a sikert sikerre'halmoz6 rneszetes evoluci6ja volt. Cobb konstrukoi6s 70

a Focke-Achgelis ceget;l, behil celokra alkalmas utasszalIit6 gepet a Luft1:ians!l<feli!kfvant FW-61 modell esszerii es tee! sajatossl\gait tektntve megfe-

is nev'elhet1;~. Pokozott teljesltmeny mellen e.metoe.csak l'oyjd idon (Qt, illetve egy pereei'i) at ii'leme).lietett, mert a:zalkatreszelC m.egoovelt.>igenybevetcle iizemzaya[qo2, vag}' sUlyos milszaki hibakhoz vezetett volna - igy az operator csak vegsz~eg eseteben 61t ezeel az opcioval, A Fa~266 e~so protctlpusa 1940 okt6'beI'~ben szant fel el5szor; A helikoptert a legend;!s tesztptlota, Karl Bode repiiIhette els61zbenlld:l91~nX'" nyita btzottaz eroteljes ttpusban, hogr az elsa tesztek soran",uj vilagtekordok feiaIlitasara torekedett - sikem;L A VI prototipus 181 kilometer per 6ras sebessegevel felalHtotta a helikopterek gyorsasagt rekordja.t, mikent ax emelkedesi vihlgre~rdot is megdiiintotte 528 meter per perces teljesibnenyeyel, veglll pedig uj .magassagi rekordot aUl.~bttfel a:clltal, hogy 7100 meterig emelkedett! {A Fa 266kiv iel!'ls, kepess~geit remekiil kidotnboritja egy gyors osszehasoo1,ftis: Igor Sikorsky 1944-bep berepiilt

71

helikoptel'e, az R-4B 120 kilometer per 6ras' sebessegre volt kepes, es 2438 meter magasra IJUdottemelkedni.) Az tiJ konstrukcic els6 demoflstraci6li repulese tehat kaprazatos eredraenyeket fiadzota a haromszotos vilagrekord .6nmagaban is figyelemre mtHt6 teljesitmeny, ama Fa 2,66 legf,6bb erderneltmegsem a latv~ny0s teljesftmeny, mint inkabb a opus stabilitasa es megbfzhatoeaga, egyszeru uzemeltetese es viszonylag 'konnyen elsajatithat6 iranyitasa jelentette, Az els&,pr:6barepilles utan az RLM erdeld6dese is feltarnadt, es a tesztek
eredmenyeit larva a Luftwaffe bejelentette igenyet a nyilyanval6 katonai

fekintetta zseniilis professzorra, es a legbe1s6bb k6r6k kazt olyan sze- , melyek is akadtak, kik konkret lep~ek altal tarekedtek a Focke-Achgelis tars~ag periferiara 5lor;itasara vagy 'epp~n eUeqetetlenltesere. A politikai dortteshoz6k nemegy: esetben ideo16giai megfontolas'ok szerint, avagy szemelyes traszon [€menyeben kepvise1tek e~,masik c~g er:dekeit, es a. hatah~as osszegeket felemeszto katon.ai fejlesztesek elfogadasarol vagy elutasit:isb6l sz616 donteseket nem pusztan szakmai ervek befol~oltak.

ctrenyekkel biro tfpusra, 19y at eredetileg civil alkalmazasra s:iant Fa 266 fejlesztese katonai programma valt, a munkalatok pediga hadsereg ellen6rzese:ili1kertlltekA hadvezetes azonban a ilyiLvanval6 eredmenyek ellenere is ingadozott: az RIM hosszadalmas teke~61'iazils utan sern ki}te1e2te el magat ';1 tipus sorozatgyartasa mellett, mindossze egy 30

_ igy eshetett meg, hogy a Fa 223 tipus gyartasa a legkevesbe jelentQs programoXkoze soroltatott. Heinrich F0Cke mel.tan szarnitnatott

sikerre, am az altala tervezett hehkopter ismetelten mel yen erdemei alatt iteltetett meg - a pr6feszszor azenban ennek ellenere sem ked:rtelenedett el, hanemlankadatlm lelkesedessel folytatta mqnkajat. Miutin a tesztrepiilesek sikere igazoJta

kOtott szel'zo.dest, mely helfkoptereket tovabbi teszteknek, es csapatpr6baknak kivantak alavetni, Dacara a sikeres demonstraclonak, illetve a Karl Bode alta} adott hivatalos szakvelemenynek, a Reichsluftminnisterturn a Fa.223 azonositnval ellatott katonal helikopter fejlesztesi programjat az alacsony pI'ioritasu prejektek kaze szam;uzte., amely hatardzata,finansziroz:l:s akadozasdt eredmenyezte, es b~onytalanna tette az alkatreszek es a nyersanyagokszrulftasat.
A miniszterlutn erthetetlennekt'iii16 dontese m6gott Ismetelten politlkai megfontolasok h1iz6dtak: a naoi elit tovabbra is krittklis ~zemeIykent

peldanyb6L

ana nullszeria gyarlasara es atadasara

a f~jlesztesi i(any helyesseget, a meftilik lddQlgc;iZta a Pa 223 kiilonbi;izQ variansalt, igy akna~ jQ a tl,pusban rejlo hadaszati lehetosegek leg;avat.

Az A ;elZesii valtozat a nemet haditengereszet resze,.:eel'mt, fo allWmazasi teriilete a buvamaszadok elleni hadviseIes volt, a heltkepter ket darab 450 kilogrammos bombat vagy v{~iaknat szallithatott. A Fa 223B felderit6 es meg{igyelo feladatkert vQlt_hivato~t eUatni. igy megnovelt uzemanyagtartallyci1 kerillt .epftesre. a C vrutoZiatmente- es kutat6hclikopternek epillt;
73

a Fa 223D, szallit6heIikop~erkeD;t kerillhetett alkalmazasba, az E varians' pedlg kettoz~tt vezer16rends~el:t~r rendelkezett, tehatk1kepz~ hellkopterkent teljesithetett: s2jolgaJ:atot.l kiilonbozQ f¢lliasZI1aJasiter~etekre szant 'Pi v,iltoiat()k tervet FocKe'prqfesszor kesobb. eivetttfe, es egyetlen ilibbcelu gep letiehozasa, mellett dontott, amelyet az.adott. feIadamak meg(eJ~oen egyarwt, fe~lehetett szerel- 'r------,,_,...,------......,....:!...._ni tiiz~rsegi megfigyelest , szolg<U6eszkOzokkel, bornbaltamtakkal, kamefakkal, . C$i:irlo.\(el, vag):' eppena helikopter hat6tavQl!i~gat nqv.elo kiil~8 'ij,zemanyagtartallya1~ melynek k~pacitasa 3QOJiterre.tug~tt. , A tel'¥e:z~si miu1kMatdk-kal e'gy 'Gebcn lmirJ zajlottak. a. VI' protot(pus tesztjei, es tovabbi peldanyok epiiltek a Pocke-Achgelis mdh~ly~beI1. A ,Pa 243 elsa,' peIclanya nem kevesebb, mint 11 5 repillesea volt
I

puskaval is ellattak> '';loob,a 11 ' nelikopter' a hivatalos tiokume<utac;i6kszer.intll

koze sOIoltatOtt; nUkent azt

, . I .

civil fejlesztesi progrrupok

lajstromj'ele, 'D-OCEW)
mutatta.

is

Meg javahan

tartottak ~

tesztek, mikqr 1942 jUniu-

.saban szQ.vetseges b01llbaz6gep,ek irit~z.~k a Focke-Achgeli& telepe ellen. 'A ponte san kivitelezett I.;Sa'paS alapjaiB~ rengette meg a teljes p,fograj mot: nem csupan a V'), ¢s~, a V3 prototipus semmisiilt meg, de tori.bbf bet dar~b,

tamad*st

, 'I . aUt:) h m,_ 't Sl)rkdny'(} 11!Vt1g6fJen!G'gep kepes Volt kbnQyri ri1ze,r5egl E1PltcS a att , eJ..l.M.!p·~ fe-gyverek~d/llt45drcl' is odaveszetja bO:tIlbata1a:' ,I
, " J:.

as-en 'a helu{opter -varatprotOrfPU5 a Dornier bomMpJgep roncs9it Ian iizemzavar kbvetkezteefnefl kr d mOCsaiti61 ben bales~tel szenvedetn 'I az al,~t:sonymagassagban lebego gep· motorja le.al:lt,,a Sarkiiny pfatotipusa pedig lezuhant, A teszteles folyamatalgy'rovid i.d(Ste megakadt, ~ csak a masod.ik. prototipus elkesztilte utan ~zd()dhetett ~jra. ' ' A Fa 223 V2 kii':llemet tekintve jelen~6s vrutoza'sokat mntatott az elso prototipussal szemben. 'A helikopter orra a nemet hombazqk orrahoz hasonloan teljes iiVegezessel k.eszjilt, igy a pH6tji lat6tere nagyruert&ben ,meghott; em,ellt;tt a 'masodik protQ~pust egy 7,9 milllmeteres gepI

mar tul, nlikor '~Q41.febru-

latok kOvetkezte1:len. A prot?tipusokelvesztese mellett tavabbi gondok is, adodtak, hisz a mernaki iroqat esa gy.irt~ksatnokot a to¥abbi tamadasok ldvedes~ vegett el kellett J.Wltoztetni, arzathelyezesp.edigtoyabb keslelt~tte,
az egyehkent is lasll~ le'ptellil

habid6 munkat, tars'asag vegUl NelDet'Orszig keletl reszeben, Laupbeimben tala1t uj otthonra Prototlpus hianyaban a tesztek nem pusztan a kQltoztett!s idotartamfuJa szakadtak meg, de hosszu hp'na,pokra befagytak. a gyattaspedig csale 1943 febrm\rjaban indult be ujra Mindem ellett' a program alacsony priorttasa illnehesitette a gQrdiilekeny munkit. htsz-a hellkopter fejlesztese keyesse,s:z;a.mitott foates katonai ugyi)ek, ig¥ az igenyelt gepek es ~.megrendelesek teljesiiese teadre'akadozott. Az elsQLeupheimben epiil.tFa2:33 a bombatamades utan 12 h6nal>pal, 1943. junius21-en 'em~dett a: lev~g6,be. A Vllpratotipus; immaron

A Fodte-Achgelis

r'

74

75

katonai kamuflazst

viselt,

es

szamos demonstracics

reptilest tartott az

RLM kepviseloi eloft, melyek, a hel~opter peldatlan kepessegeit voltak hivatottak bemutatni: a Fa 223 tobbek kqzt felenrelt es elszallltott egy

k31:0oo1Volkswagen gepkocsit, inetve egy Fieseler Storch repill6gepet, A demonstractos repiilesek eredmenyekeppen .a hadvezetes v:egrevalahara megismeite a kivru6 helikopter szerteagaz6 kepessegeit. Nem, pusztan.11- Luftwaffe erdeklodess fokozddott, de a kulonleges alakulatok ~ szerettek volna hoz:zliJutni a tlpus ~gy-egy peldanyahoz, AV12, prototfpus elso des bevete~a~t 1943 szepternberere Irtak ki: a szallltohelikopter a Benito Mu,~solini kiszabad{rasara igyek.-vokdeszantot tarnogatta volna, es Karl Bode volt hivatott kimenekiteni a hegycsucsQn epiilt szallodaban,

tizemanyagtartallyal ellatott Fa 223 mtndenfele nehezseg,ruHkill megkozelitette a celteruletet, a helikopter landolas kozben a foldb"e liisap6dott - a szernelyzet ,halahl.t es az egyetlen mUkod6 prototipus elveszteset 'mechanikai hiba okozta, A laupheimiiizem ekozben teljes kapacitassa] dolgozott a 30 d,a!abos nullszeda hianyzQ gepeinek mielobbl atadasa erdekebenj .aro, a kitarto torekves onmagaban nem volt, nem is lehetett elegebdo a megfelelo gyar-

raboskod6 fasiszta d.ikt&tl)rt - am a, dzenkettes szamot viseUS pro~otlpus be:veteset egy, az utolsc plllanatban felszlnre keriilt mechanikai luba meghiusftatta. A Fa 223 nem sokkal kesobb uj feladatot kapott: 17 nemet katona rekedta Mont Blanc hegysegen a szokatlanul heves havazas kov:etkeztebenj s mlutan mentesiik mas eszkozzel nem volt kiVitelezheto,
a hadvezetes parancsot adott a helikopter bevetesere. A S~kany prototi-

tasi tempo garantiilasahoz. A fokoz6d6 alkatresz- es nyersanyaghiany, a politikai t4mogatas hianya, illetve a projekt alacsony besorolasa tovabbra is gyotorte a progra:mot, igy 1944 tava.szrug mindossze het prototlpus ketiilt ki a gyartecsarnokb6L A Fa 223 helikopterbO:l t0vabbi peldanycik nem keriiltek atadasra .•mivel J,944 ji.iliusaban egy szOvetseges bombat4madas e szelcsatotna kivetelevel a teljes telepet prir~g rombolta. A megepiilt Sarlci.hyok kiselileti starusznk ellen ere is s;!:amos bevetest
hajtottak vegre a hab~tti soran, A VII prototfpus 1944 tavaszan indult

pusa gond DelkUl szelte at Nemetorszag legteret, majd a pil6tak hegyseg fele igyekeztek, hogy vegrehajtsak a hadtortenelem elsa helikopteres men[oakdojat. A kiildetes azonban tragediaba torkoUott: bar a kiegeszlte
76

utnak, feladata egy J:ep1J.l6szerencsHlensegben elpusztult Domier Do217 bombazo roncsainak felkutatasa volt. A gep azonban nemkiil6nben szerencsetlenul jatt, igy egy masfk prototipust menesztettek a tersegbe.
Pi. Karl Bode altal vezetett helikopter megtalalta a keresett gepek roncsait, (1sorl6 segftsegevel emelte k:i a [Ones febb darabjaita mOCSa[b01, majd egy 77

m(jut.kozeleb~-.sz&lftottaa_. elso sikeres a,Kd6t. ' :At -ata'®ttpro_totfp.usok-

databokat
'.

- a Ba 2:2.3ekkor ha1.totta vCgre at

'. "

so:r:oltak ag~ erdemeit, Icik akar"edntolegesen Fi1223 tfpQs.sara_G~apatt:e~zt.ek,soran. I'

, , , I

iS~l'1espIatba,k,e(illt¢k a
:.
I,., .

,kiiIQnb(i)i:_~ 'tsapatokhoz'~erUJtfik.A VIii es a VI t1 piH~y6k:a,z 'Innsbrack mellett Iev6, hegyi hadvisei~t'oktat6;kato~'ai k~ZJ!>bnt miisZa1d anemanyat~a~dagftoftakhtt keme~y .tsap~tPr.Qbiktpik ve:tettt%a13:.'a~ 0; esikozo~i; metrek soran a heUkoptetek-szaznaI IS tobb reptilest teijl'lslt'E'tt:ek,szaIlftmanyozasi es kutatast feladatokat I~ttak ~I melyek,sQ(an ~oQbek ~Q-zotta.23bO.merrf magas Dresner l'ilitte 4~gxlSSu~ ,esan is. ~egreh_ajtottak sUwr-es les~6kat. <AzAlpdl¢an :v~g~* -p.roblik sor3:i:l;vUagosap niegmuta,tIf,gZJ;*.a' Fa 223, kivetelesertnyel. a nagy:'te1je#tmeq,~ belikopt_er aJ:ig,'h~'tperl':';Yatt-k6pes volt 560 .kiIo_granltn fdsze~

reles'teljutWni egy 2000 meter magasJagb~ IeVQ'kati;ml:lltahotlba, 'ame1y ellattnany ci;Hba juttatiisa hagyom4n-yas medon, egy 20 £85; .tapasztalt hegymasz6kb61 felaruto~-csoport'a1tal masrel napet veri. velna igenybe, ,SzUksegi'iseten a Satkiny.1UC;l.IDyi, teljes menette'Jszerelessel eU6tott katanat,;tudottszaIlitani, mi1:ceot ffiMrszerC?pben,. avagykutato,'es fdaetiW tW-,sszi6lt sqrilm is kiV<U6an teljesitett. A csapatpT.obakJ 944. okt6bet 54en fejez~dtek'·be, a Hegy:videki· Had<iszati Iskola :vezet6i pedig Jciv:eleLnelktil elragadtata.ssal sz61t~a Fit,~2-3 helikoptem5l, hosszasan melta~annak tne.gbfzh~t6sagat'es- sokoldallis,aga:t,. mikentazok a katana:!{ is' hos5iasan
78·

A hesszadalmas, h6rtaRQkoi:J.>atlv:elo"tesZte.tesik,ere'utan·:n,fnd rlemtich s Fotke eS munlt.a,t,arsai, r:nihi-,Ia ~pusra.igen"yt; tart6 ~ak~ata~ ~'tQna, t9ggal g6ndolh'lttak, ho_gy .Iiz; RIM '·fd.h~gy' prQg.raIn irant mYfatqtt "a bizalmatlansaggal, :6s ,olyho.sszas teKet6ri~t4s 'Jitan. ,azQnnali h~t~Jlyal elr~,ndelia Sar~y sorozatgyatta~3t - am nem i~y eset~. Qldo]Jer; l1·i~n.a· Reich siu iliinmil:iste,riuffi pll,tancs'Ot'.;liloft: kl, atnely: 11,; J1lunklilat6k azpnll,aii fet£u_gg~sztes~reszoHtaw fE;lIl{iitil:cb,_FOckie :p):ofesszor~,.'e~'¥ta~itQtta '~4, hogy, a 'Ecitkti· Achg:elis ta,rsl1Sag te!jes -s'zem-elyLall(:)In.~fa:t,. -a trlernokitd<e~ 'es·.a.szerelijket e'gyat~t bOJ.sfS$a'a ~esseti'Ghmitt,A-G !,<gYik,'iizem.e',:en, . I .delkeiestie. fA dpnte's oIQi aY1 ilj genetad6.s v~daszgep,. a Messersd:irilitt ¥~~262 vblt;. 'a bony,~lult~_ JQ:m'~~i6 :gYrir1asa kep;::etJ; sz.ake'Pberek~t rgeh,yelt,kikb618llano6 hiaoy m,utatkQ-zc;ltl:,s rniutan ;,t s\1glr~aj~otn'(i:v;e.$ r~pUlQgep ,p,rogram,ja kienieli RriQrifa'ssal t:.~t.-,a:z~y.I~cso~Ya'bb,p!i.olijtasu Ptog~amo¥an dolgoz6'fzakettlJjetek~t ~th&yeit-ik.) '. . ~A k!:lmoly hadali."ati ef.tekil~ kepv:iseI6 prQ9-ram !i.orsa. ezZ~& vegl~g q'Leg." pett~teIOdott: es a Fa 228 ,-beIi1roPJer- l\g:ye llle:oihetetIenUl- .zatQ~ftitoft, ' I 1944v'eg~n a H!l'lnadik .B.ifod'aIolJl ~lt,al ytv(j,tt ~~boru :v:esZrii lats.zett;~ N~meton:tag s41yqs kTfxisbc'kefUlf; m:~lyreorvGssag,seMI s-em'Volt feI1ilhetp, Ek!t.p,rra !par eg;y'etle~'jozan :goJ;l(.fd~~dUi'il szem,~}\ sem.akadt <I~mici "ezet"es legfels6bbt@'relbeq,Jtibeft S<h'muy cS~kay,ren:ieJlY lS",ebrc;dt vel,na Adolf Hitler holdk6ros retotikai ·ktsetlete,i lattWn,. m:ikJ'ntGlYan',aontesb'O~ w-sem vo1t; ki <ikax esr szalrfla:sza1~t is: a,R6zeled~l(atasztr.6fu utjaQ,?It 'tett volna, A FUhrer hisztecikus; nem 1!gyszer enentmQnd~s'i"s p!lfancso~t hhf~9g0tt, mel~ek telj,~sm~r.tekoe1l fi~~tiztek;a. racIOliaIitas't, neiJrotu(us szeszelyeivel gedig yegl¢p_p ell~lu:tett:en.(tette all'l;etm1!t(a~tl hap~p!lr.i ltapacibkhi:jt6kony kilia:s!Z;n&asAt. Adolf Hitler leliet~tle:n Yisem:edese}~t'tiiQ ;t 1)aej <8.onJ,miszuact¢ valaJUoen~.y,it~~r:veo,c4llatalpl,asodoH a .biz,QI:lYt<!:iansag es a taB~cstalan·sag,· tohl5:ek k6zta~ RlMis kritikus he,lyzeloesodJ;64,ott A Bir-od~i L#~gyi Minisz,teril:un' kt\t~tgbe~sett temp6~~ ,pr61iaItaorvosolni ,8 koribbaneikOv:etett ba.k1ov:e~~ sokas~giit: a Fll 2$3' heIUtopter gyartas-anak,evekeh 'at-tortentl hc3Jas~tga,t~sa, 'majQ a promam
,
I
I -.

t,

te~e.

II

79
,"

tarlese,pedig egyvolt a;nyilvanva16 tevedesek kozii]. A2 RiM hirtelen

p41.

A korabban elkeszult Fa, 22a prototipusok mivel a Laupheimben vegen mar csak at p61dany

vegigsiolgalt<U<

It

habonit; a

fordulassal kfvanta j6vatenni az iltal,a vetett ordas hibat, igy 1944 decembereben paranesot adott az aUg ket, honappalkorabban tetszhalaIba taszdtott Pocke-Achgelis tarsasag ujraaJakitasata munkalatok szinhelye~ila Berlin melletti Tempelhof repiiloter epiileteit jeloitek ki, fgy a teljes ceget ide kijliaztettek, ame1r k61toztetes meglehetosen kaotl-: ' kus Viszonyok kost kerfilt kivitelez~sn:, A h!bolyult allepotot sUlYoshitabd6. az RLM havi400 helikopter atadasat, k0vetelte. amdy igeny a nemet hadiipar leromlott helyzetet, a kepzett mnnkaerd hianyat,. az eg:yre nyilvanv~16bb szalHtasi riehezsegeRet es a fo;togat6 nyersanyaghtesa program folytatasara. A

epitett somzat het gepebOl ketto lezuhant, 1944

a:u~ a Luftwaffe 'rendelRez~sere.,

,~elyeket

meglevo Fl 282 helikopterekkel egyetemben a Transports~affel40 alakulat technikai allomany;ihoz ta,t~oztak. A hatnMvo honapok soran a gepek kiilonl~ges m.hsszi6kat teljesi.tettek: az utols9 Sar,kanyok kutato es mentoakci6k,at hajtottak vegre, illetve frontvonal mogott rekedt katonakat juttattak at ali ellenseges csapatok altaI elhoditott teruleteken, Heinrich.Boeke professz;orldveteies helikopterei az, uto1s6 hetekben is bamulatos teljesftrnenyt Dyt'ljtottak: a 223 egyik peldanya egy mente-

Fa

akGi6 sOfaa 1600 kilot1;letert tett meg, a V 14 prototipus pedig tobb mlnt 170 6ra~ repiilt a hib~ni soran, ame1Jyel magasarr felulmulta a korabelt vilagrekordokat,

A JUNKERS FLUGZEUG-UND

FUSTBEMENT TERVEK:

AG ittJLONLEGES REPULOGEPEI

MOTORENWERKE

anYt tekintve eg,),szem'ien nevetseges volt. A paranes szembeszoko esszerutlenseget nemkiiloriben tisztan
tiikrazi az a 'tiny, hogy Heinrich Foeke professzor a teljes gyartasort elvesztette a nyaron vegrehajtotr bomhatarnadas kovetkezteben, 'igy puszbin a nelkulozhetetlen gepek p6tlasa is h6napokat vett volna igenybe, Az altalanos kariilmenyek.et es a gym-tas techriikai felteteleinek teIjes hianyat tekintve 'korantsem nevezhet6meglepo·fejlemenynel\, hogy a 'Iempelhof tamaszponton Ietesitett telep egyetlen gepet nem adott at, s mikor az arnerikai csapatok el£oglalta:k az eptileteket, alig tizennyolc darah, az epites kiiianbOzo f.izisaiban rekedt Sarkanyt talaltak,

Hugo Junkers, a Junkers Flugzeug-und Motorenwerke AG alapit6ja eredetileg gozbojierek es m¥ fUtestec:;h~i eszk..Qzok gyartasavaJ valt modos \U:Jetemberr6, s mar 54. eletevet taposta, mi'kor letreh.ozta a 'lege?das vallalatot. 1913-b~ a motoros repules meg ~prazatos. szinte hihetetlen ujdoJJ..sagnak szainitott, am a kOzepkoru fern komoly lehetclsegeket hitott az iparagbap, e.s a gyots· megteriiles remenye mellett intellclctuaIis szempontbcl is 8enken trdehl,Odott a tepiilogep tervezes irant. Hugo Junkers leghiresebb es legnagyobb sorozatban gyattott modellje a.Iu 87 volt; a rettegett zuhan6bomba.z6b61 a ):laborli lihreiben ko;zel60aO darab keriilt.ki a harcolo csapatokhoz, Stuka az Angliai Csata Idejen eloregedo kon.strukc:i6nak a Ju 87, amely a hahon! elso ket ev.eben aly eredmenyesen vegsokig elkeseredett kepessegbeli fogyatekossagait, mintsem erenyeit mutatta

mar

Am

a szeles korhen alka1mazott szamitott; hareolt, a ~bb

brit vad;,iszer6kkel vivott adciz kiizdele~beh

meg. A Stuka

80

81

Iomha volt es ,gyeage; ;;atnya onvedelm] f~gyvet~ete' okan kiszolg81tatott a RAP piJ6tai s~~, pancelvedettsege elegtelennek mutatkozptt, mikent tamadOfegyvetzete is f0tn,oIy fejleszteslic szorult, A Luftwaffe ezert,tlj tfptissal kivanta hetOlteni.'a zuhan6bomb6z6 t'is csatarepilld 'feladatkprt, igy az RI;M felkelieste~, Junkets viIlaiatot, es ~gymcidernebb! ~?rsilib, jobb fegY'!'erzettel eliatott'fepiiIQgepre adbtt Ie rende;!est A mern?ko~egy ,''llj ,~epiU&gep megalkota~~ ,Q.elyett a b'evart )Jl.od,elItovabbfejlesztese m,el:lett d6~t6ttek: a Ju 'lS7; ~int az~ ne:ve"ls sejtetnl. erige,,~H;a Tu 87 jeleot6sen atrualdtott e'g,.4tfogoan i ' moderrijzalt va401Jata yolt: Az ,4j modell megtartotta az el~Qtfpus megtort szar-' , nyait, szemt'ilyzete tovabbra ts ket f6boi alit, rnlkent a I , tor~sfobb elemei is a Stuka ' hascnle kO,n'ponense,ire emlek~ztette~, A Iu 187 azonban behtl~hat6 fut6nnivel es soha kor~b~ap I nem 'latott, elfordlthato hatsa veze~!iikkaJ kesziilt; a pil6ta repi:Ues kozb6.r1 a ~eljes: 'faro~eszt: clforgatPftta 18Q' fokkal, igy! teve SZa- , badda a teriiletet a 10 esz 5i~ata, A ter;ve:z;6meJ;nek6k tiyugpijba kilidt& a' koros Iumo '211 motort, es Zuhan6l:lomb;iz6 uj srivet kapott, A Iu 187 meghajtasar61 egytizenldt hengeres, Vizhuteses, 1150 16erE>s1umo 2 L3.A. g~<;gat gondoskodott, <!blely nagymertekben jaritotta a a gep rurgesegef es man{)\Ierezo kepes;ieget,./l. kettos $zeJl)_elyzetelhelye.zese nem valto~l;t, a p116ta fs affegyveropcratOld.m.maron tWhyomasqs
I

l{ab~t kapott, ~ely altal a repill6gep bevetesi magassaga kitolodott, A sokat kritlzalt, satnya onvedelmi fegyverzet neIIlkiilonbe? megujult, es aZ egyetlen 7,9 milltmeteres geppuska szerepet egy 2@ milliI,neteres MG 151geppuska es egy 13 mfllimeteres ~G 131 vette at. A ~epiil6gep bornbaterhelese 600 kilogrammra tugott.:, a teezs ala szerelt J?il<;lOon egy 500 ,\dlogrammos, a ~zarnyak a:Jatt pedjg_ ke:t·darab 50 Kilogtammos bomoa kerillhetett rogzitesre: A Junkers Flug~ug-und ¥oto1!:Dwerke AG (obb modellt epitett, melyek szel'esatorna-teszteken estek iit, a slkeres PF6bak Il,tiln pedig roegke:zdl5dtek a kiserIeti peldany d:rkanyszerke2ieti mnnkalatai - az RLM s:zillrt8i aif"nban e~egedetlenek voltak 11 f{pl'is"telj,esitmenyevel, IGY a prototfplis befejezese elotnot;oltek a prQgram,ot. A 111 187 ugyanis esak keyes e1 multa felill az elodtipus ~pessegeit, ~s uyilv3.nval6 voltl bogy a tepiit8gep, mikorta sorozatgyal'tasra aJlc.altnassa erik; mar j ele.ntds techno16gial 'hatr:inyt ha.Inloz fel as ellenseges v:~d.i:l.szg~pekkel s~elnben. Mindemellett SZWl;lOS tlpus ~dt"meIy az atnlen.eti jdoszakban , kepes volt elbitn.i zuhwobomMz6 e~ csatarepUl6 felad:iMkat; tabbek ki:izt a Foeke- Wqlf Fw 190 F is megfelelt az OI<!J kovete1mellyellielt. A J~ers

lim

altai ~e;lisztett lfulonleges, elfordltJtato hats6 vezersikkaL szerelt hard fepillogep, mely ekkdr mar Ju287 t;u:!venszerepelt a nyilvantartasokban, sohasemkeszillt d: 19'430ktdbel'eben az RLM torolte a/pro~Qt; eos [u a
83

82

287 jrizest egy forradalmian ujszecu, eiorenyilazott szarnyU, negy darab sugarhajt6'miivel szerelt bombazqgepre rtihazta at. , M¢g javiban zajlottak, a JI+ 187 fejlesztes] munkalatal, mikor a Junkers

tlltve.zoresziegenek masik csoportja ekk~r mar hasonl,6 fel,adatkorre sza.nt' _~, jova! kor$zepibb konstrukcie kiala!dtas;in munkHlt. A megMlcl<.ento kiillemu, EFll2 k6djellel el13tott tipus minden szempontbol feliil1,D.ultaa
Stuka aJapjaira helye~ett repiilogepet: erosebb,furgebb

e,~agiliS3bb

volt

vett!lytar.sanil. A szarazf61di csapatokellenl csapasrileresre tervezett repii" i6l¢p legf6bb killon1ege~sege me,ghajt.isaban ,rejlett, EF112 ugyanis tol6- e.s huz6 legcsa:varral egyarantel vdlt latva, Az, 1460 16etos Paimler- . Benz DB603G motoroka geptorzs 'or;c;<\ban,tlletve a h~ts6 traktusban ker.illtek: beepitesr-e, a .motorek .ket darab migyto116 tegcsavart 'fo;r;~altak.. A to16IegcsavaraIkalma~sa miatta repiil6gepet nem lehetett hagyomanyo,s bats6 vezersikkal elIatni, e~ert a l'DerIlokok egy ,;vJl14s fatJ.;;i1h~, av-agy' "ietranak" titulalt kons_trukci6 klalakitas- ... rnen~tt dontottek.·A 10,8 meter hosszu, 12,6· mete res- szarnyfesztavil- repfrlqgep. legna;gyobb sebessege meghaladta a 760 kilomcUer per or*1:. ameIy; ugyancsak impozans erteknek sZ!imitott. A ketmotores sWlikeiZet es a [pI6- es- h:ui61egq,avqr egyiittes alkalmaz;isa nero csuPAn ;J.Z EF1I2 veg_sebessegere gyakorolt ,"dMOS hati.st; hanem a repillogep irinyithat6sa:gat ~s stabUiliisat is nagyr mirtekb~n javitotta, Arepwogep fedelzeti fegyvetrerid§zere Ht darab 30 millime teres M!<103 gepagr6bol ant, a nagy Iombo16er-o:vel b[r6 feUVU'e, , .' I rek a szarnyakban kialakftott kamFakban kaptak helyet. A fdlar csapatok es pancelosqkellen ltiilgDosep hatekony: 30 mill\m~teres .gepagytikat egy dara1;l500 kilogrammos bemba egeszitette ki, me:lyet 11 geptCiJrzsben .ki3lakftottbombattr fogadQtt be, de a rep:ill8l¢Itet konnyederi_ felIehetett kes-uteni negy darab RIOO tipusu, nem il'llnyitotf levego-levego, Taketa horctozasata is. A m.egbokkent6 k'iilleroiJ:, magas harcaszatLett6ke:t kepv:iselo Junkers EFlpl tewei 194.2decemberebenkerfiltek <12 RLM szitkertoi ele, am a miniszteriUm visszadobta a javaslatot, igy:a fcildi ceipontok ellen bevethet6 killi:inleges csat:a:repiil6,gep sohasem keriilt gy4rt6sol'l'a. A [unkers Elugzeug-und Motorenwerke AG a haboru soran.a csata[epilla- e.s bOll1baz6g¢pek vaItozatos arzenaija meUeti szamos suga.rha,j'-

at

D/

'

tOilJ:uves vad:aszrepUlogepet is tervezett. Kozejuk taTtozottaz,E~126.,.!eHi 1.~ .•• ,,~. ,. -I az 1944 novembereben. kih.~..., ~rde.t. tt.·.M.m 13tu. fJ age.r ... .. dt' ~ NJQ,stru,=lO, arne y _. .- e palyazatra: k6siiilt A LuftWaffe .3.2: eogyr~·)eme~yte~enebb ~ely:zetbeso .• 0 _ ] dO honi vada.szerok sZlumlra igenyelt egy olcso, ko~nyen esgyo~san" stra te 'iai nyersanyagok e)h<l;gyasaval -is gy~that6, dektrolJlos berep-dezesek rn~ll&z~sevel tervezett, egy darab (Argus As ,014: hajt6muv~1 szerelt tipus:. (Eza. hajt6mil eredetileg a Fi 103, :masneven V-I megtotlofegyver sz~a. . fa ke~ziilt, teb{l:t nem ejl1ber aIt~ vezetett repulogtpek roozgatasara' tetveztek, :Un, 1944, tel~n az OKI. ahont va'daszetOk tol)il,6'helyzete esa nemet hadiipar, osszeoml*sa_ok:an rakenyszeriilt, no-gy a rend.elkezesre an6 albtreszek alkal· xn37,,3.$ater6Lfesse.) . A s1;ovetSeges' bombaz6kofeiektl~ elleni harera s~antJdsmeretu vadaszg,ep legf&ob erenye egy,5.:ze.riisegehen eli o1cs6d.gaban rejlett: egy peldany atadasaalig 30 0.00 birodalmi mar'kat em~sztett reI" ~eliat otOdannyiba lc-e-rult, mint egy Messerschndtt Me :262, hadrertdbe 31Ht.asa. Az EF126 spartai satk9.nyszei:kezetet fap61 avagy

femb81 egy-arli.nt m'eg lehetett .pillanatban milyennyersanyag:

teni J ~tt61 .

epi-

fiiggoID,l, hogy~az adott "

an

rendelkezesre. MfVelaz Argusfete hajt6mu alkalrilatlan volt a

Iepillogep levegb'be emeleserel a Junkets mernokei szilard h<i.Jt6any~gaJ_

miik.Od6 startraketak segftsegevel kivantak keUo t;ebesstgregy~r~ftani 37i apro vadaszgepet. A Mir~iatUr;ager feg)'Verzet!t ket darab 20 milluneteres

84

85

gepp~ska adta, adtelyek mellett 'a ~ipust EelIehetett kes.zfteni nero ir.myito~. J:{4M J~ego~levego raket3k hordozasara, miutan ~ szarnyak koruIbe101 ,40(:) kilogrammos fiiggesztrnenyt birtak el, A.. Junkers mernokei a Dessa~b~ ~~denJe~vet maJd 1:4~ elejen meg~ezd6dott az elso' protolfpus roeg~Pltese, a~ a VI repiiJ0gep sohasem kesztUt el, es a konnyl1 szerkezetU I~ekveszto sohasem sz~lg;ilatbaa LUftwaffe kotelekebel'l..

mernokok el6zfttes elvarasait. {gy a Junkers szake~berei ,Dlegkezdtek

egy

IeVD telepen sz.amos szeJcs,atorna"k(sedetet vegeztek az EFI26

aut

vaO,a~zgep,tervezesilt, aJ:llelya'ketszemely:es kabin beepiilietosege, vegettr.neghosszabbitott~orz?-sel renadkezett.:A tel've,kegy remek vadaszgepet elOl~geztek Illeg. az E;Ei128soha nem erne~kedhetett a levegob,e: b~[ ~.Vl p~id3.liy' IQ45 ma[ciu:;ab~n ~ar ~pites alatf:,ant,',n'lik~nt az ~1S'6 YitQrl~pte~zt~ket is kilrt;lk, a,pro~otipus nem kesziilt el a h~botu vtgeig.

ejs~

am

'Vadaszgep fuo17ole"'''s " e,zclJS Ja s.zo.,.,.. an ~odon ,nem a to"t'zsgednceb61 ik' katl ' ". DO natt 10; a Junl<ers mernokei ugyanf nern egy" hanem kilt datab vezerI

erne kpElstiukci6v~ vett re~tt az 1;945 feb~atjaban inqltott SUt. goss~Sl :vadaszgep programban. A letisztult, eleg;ins kiiUemd vadaszgep a konkprens beadvanyokhoz hasotrl6an egy darab Heiilkel-Hitt He Son sllgarbajt6muvel' volt ellarva, am a Messerschmitt es a FQcKe-Wulf tervezetekk~1 ellentetben a levegobe.otpI6 to"'ka nem a Oie'p' ib b • .'.. .. ~. co orra aI;1, \'IlleID, a ptI6t~bm, mogott. a szarnyak a1att: keriilt klal~tasra. A klsmeretu
I)"" ••

J~~r:

:Az EFl28

tervel nemkiilonbell

vegsztikseg kozepette

fogantak:

AZ £GJJOLT ORM;SA.I.: NEME:'f KfSERLK(1 , BOM~Az6GEPE~ lis TERVEZETEK

'~ LuftWaffe l€&iflonajat sz~tnlelv~rt szembeszokO 'hi3nyossagg~ talalko- ' zik az etdekl6d6: nifg a S,zov~tsege5ek h<lditechni.lqli a~zenalJa szep ,szamban vonultatott fel nagy ha~6tavolsagUl negYJ.llotoros sttafegiai bo~baz.6$ep'ek~t.addlg a ~madik Bir.pdalom tobb szempontb61 is fejle~~b~nek ttlOndhat6 I~&lereje ilyesfele techhol6~t~val egya1t31ap nem rendelkezel;t. Mig az l]SAAF 'es a'~ pokoli pusztn~~sal jaro bomba~amada$okat intezett'a N~metorszag reriilet¢b lev" strat6:giai celpontak is a nem.et polgad lakossag elleneben, a Luftwaffe nem volt kepes 0\, hegy hatekoayan
tamadja .azokat a ~ton!l.i celpontokat. melyek mely~n.a frodtvonel mo,gott fekUd~ek; peldcirlak ok!ett. a hires .An$!.ial Csatlit f8Jrent vaeaszok, csatarepillogepek es c.sekelyebb l'ombol6erot k;epvfselo ~etmotoros bo~b~zl)k volrak hivato~ megnyernl A sz6vetseges hadviselo(elek altaI ~irt6kq1t

s.Q<-ofalkalmaztak, meJrek
a Easzeritezetii, 4;,5 faKban hattanyilazott Szarny~ol'l

41tek. .Annak ellen¢re, bogy az eredett kifras a kolts~gek

minim<$..ZcUWt

m .ktite.ri-

umkept keZielte, a szakemberek nem ki'lantak spo-; rolnf a pi16ta vooeInlen, igy az opemitor hllelcsi eselyet ~okozand6. kata,Pultiilessel ~s p~ncelyedeleml1;lel Jattak
el a' kablnt, A szep ~onalu EFl28, fegy¥. . etzetet ket. dsrab 30 millime teres Ml<108 gepagyu' ,.• alkott ' valo ' • h ' •• am a, szmu, . ogy a repijlogep kisebb tn6dosibisok alkalmas lett volna

legiar.l'l'ladMcgepparkjaiban mar az 1930-as ev¢kben felbbkkantak. astrategiai celpoQtokelle.l,l szant, hatalmas me[etU. bombAzOgepek, a kerai tipusale alapjaira he~yezett fejlesztesek pedig a babo soran 6riasi t4mogatast [elentettek az egyesitett hadero szamara. A bombaz6.gepek sorra rnetfek

aran

kOnyort,elen csapasokat az ipari eelepekre es a b,adtipari iize~el9'e, a "asuti csom6pontokra 6s a katonai JetesitmeAYwe. sat, a civil lakcssagot sem ' kimelte'k - ~ Ll,Jftwaffe pedig keptcl,en :volt d", hogy hasonle f~gyye(e,ket
vessen be az elleA~eggel szemben,
I '

a, so~ozat~as alatt aIl6 X-4 I,raqyitott levego-levego rak.eta hordozasara IS. A szelcsatormiban vegzett ~edetek saran a modiill telJesftette a 86 ,

A Ba~dik

jen

Birodalom a mModik Vi1agbc1borukiroQbantM~ak [dea kor technikat szinvonalahozmerten modem Iegill,ottat blrtekolt,

&7

.,

a rakovetiq:zo evekben pedig a Luftwaffe allomanya mennyisegben

es

program berclc:eszteseriek oka nem az 'Arado:Utal keszf~ett terv hi~nyossa.gaiban, vagy az megvalto.zott 1genyeipen vo.lt:keresendo, de a Jwlkel's altai gyartott motor bizonyult a karcsu torzsii, szep vanal" bpmbaz6gep

ntin6segben egyarant, gvarapodott, Ekkorra fordultak termor~ az 1930-as evekben indftoU fejlesztes! program ok, s valtak hadrendbe allithat6va az 11jgeneracios r~pli18gepek - am ezek ~ozott csak elvetve akadtak olyan konstruk:d6k, melyek _kepesek voltak szamottevd bombateher hordozaaz atalakftott vadaszgepek lattak

on

Achilles-manak. Jumo 222 ugyanis kiilon1eges mini'lsegii lizemanyagot

igenyelt, melynek kello mennyJ.segben v~o gytWas~ problem<isnak mutatkozott, igya teljes programot tortiitek. Megannyi balul slkerult, berekesztett, vagy eppenseggel h<ln1vaban holt

saril. Az Ilyesfele feladatqkat f6k¢nt a csatarepill6gep~k,

el, am nagy mennyisCgil, tobb tonnany!

a rombolok

es

bombateher celba juttarasara ezek a tipusok nem voltak alkalmasak, Az OK,L es az RLM l~inkabb a kisebb repiU6gepek fejlesztesere-osszpontosi. tort, scsak azutan inditottakel arnegfelelo programokat, mikor mar nyilvW::lyal6valt a strategia:i bomb~6k dramal hianya - a lemaradast pedig mar nemigen Iehetett ut61ag bep6tolni. A'(. RLM 1239-ben frta ki a B'pro.gramo.t, amelynek celja a korszen1tlenne valt Junkers Ju 88 es Dernier Do. 217 repiilOgepek ut6dtipusan'ak hadrendbe aUitasa volt, Aketmctorcs konstrukcickar a ministt~rlum legkes6bb 1943-ban kivanta veglegnfl):gdjjba kU1derti" az uj bo.mbazogeppel kapcsOlatos legf6bb elvarasokk6ze pedig a seo kilometer per ants l1,1axi~ malls sebe~se&!a 3600 kilometeres hat6tavolsag, a 7000 Q'leter~salkalmazasi magassag, es a 2000 kilogramm bernbateher elhordozasa tartozott, A pAIyazatj kiirasra SZ3mOS ceg pyitjtott be projekteket; az Arado az E.340, a Dornler a Do' 31tB, a Focke-Wulfaz Fw 191, a Junkers pedig a Ju 280 tervetvel vet reszt, A fenri projekteldegerdekesebbike az E.~40 volt, amely sarkanyszerkezeret es mas technikai megoldasait tekintve is jelentos \.ijitasokat hordozett, A kozeJ 23 meteres szarnyfesztava. 18.6 meter hosszu tepiUegep pil6taflilkeje es bombakamraja a k6zponti torzsel~mben kapott helyet, a hats6 vezersfkok pedig a meghosszabbftort hajt6miigondo.lak. vegein Ultek; A szokatlan elrendezes nagyban segitette a faro1Q6veszsike-

fejlesztesi pJJpgram utan az OKL 1942 vegen felkereste a Jqnkers v.ffia1atot, es egy sugarhajt6muvekkel ellatott nebezbombaz6 p'_'ototip9s~Dak ;megter'vezeset e!f teszteleset, ig~nyelte. A. pr.ojekt a frissiben felallftott 1tiilorueges ,csoporthoz kerUlt, melyet Hertel prefesszor vllzetett. s mely~

nek tagjai k5zt oly kival6 memokok voltak, mint von Dapp, dr. Baade vagy dr. Zindel. Tekintve, hogy korabban seold nem konstrualt meg gazturbinas hajt6inuvel szerelt nehezoorneawt, 11 feladat roppant nehez ..

res tevekehyseget. miveI a hats6 vezetsik nem Iegott bele

az, ikergeppuskak

segelcke1 szetnbesitette

loterebe. A nagymeretu bombaz6gep aze16zetes szamftasok szerint ket darab Jwno 222 motor beepiteseveI 580 kilometer per 6ras maximalis sebessegre volt kepes, nagyobb teljesftmenyU DB 604 motorek a:Jkalmazasa eseten 'c;sucssebess6ge 62:; kilometer per orara nevekedett, Az Arado Ar.340 igeretes konstrokd6uak. muratkozott, am sdhasem epillt meg. A

a sza:kembereke~, am a. fejlesztesi reszIeg dedls optiI'oizmussallatott munkaho7J. A In 287 prototipusat eleinte h.tranyilazott szarnyakkal kivan~ elliitni, am az 1943 elejen fo.lytatott szelcsil,toma-tesztek azt mutattak, hogy az, ilyeplronstrukd6k a:lallsony sebesseg
mellett jelentos mstabilitassal nem elegedtell meg.a kuszkOdnek. sugMhajt6miivek

fgy esett, hogy a mernokOk alkall'nazasavai, am hallatlan

89

as

b3.toliSaggal elhat;Ud~,

hogya

sarkiinyszerkezetet tekintve is forradalmi

megoldassal elneki tlprenyUazott szamyaJdqU laMk 11:1 '!o n~h~zbombaz6t. MiutAn az RLM a .Jlletes~ megoldasok ellenere is elfogadta a benytijtott terveket, ;megkezd6oott' az else) p'rotcitfpus ki;'itel!!Zes.ei Miv!el a nemet
,
I" '

gondolat ~epil16gep otra.:p.fl, a pil6t~kabin mo~ott Togzite~ek. 'Az ~lOzetes szaOiitisok a~t mutattak, llogy a gep hozZ:iivllt61egesen 3'000' knoSt-amm bembaterbe; ke:}1les iooo ki10pteteres tavols4gra, szalljtanij

ezertket

ame1y·e~ti:kek nem t11ntek el~gsegesnek:i tervezotsopOl't szimata. Legf6.k.e~pen a' BMW009 h3jt6miivek te1jesitmenye akadalyozta 8, bombatefler
I

noyeleseb; fzirt a szaJ<eIlilberek, elhatiU:oit~k. hogy sllgedhajt6m:6yekkel I~tj'cUe el a nebezbombazol A,R~ chgeriite nevv~l illetett szilard baj~6any'a:·. ~ 1 1 \ gu raketakbol negy ~ara~'lCer,illt felsurelestej 1!-.12 masodpe.(cre<elegend6
I

bajt6anyaggal ellat6tt e~zk~zQ.k egenkeo,t 1000 kgtol6efot termf,lltek. A: starttak~tiak felszerelese utan a tel?Ulog~p in1maron kepesne~ Q14t;ltko~o~t

I'a, ho~

4006 ki:lo~amm
1

boml:l;l.vaf tamaSlja

az 1800 kUometerre levA

a;1pontot - a nehez,bo.mbaz6 hat6tavols~&a n4mileg csokkent ,hat, 3.m,ez szereny aldozar :volf 'aplusZl egy t011l'la bombaterqeles D,leUett. A JUpKfjt~ ceg ter:vezomernok¢i ennek. ellenere sem le~ettek matade~alan'W, e,lege~ , deitteka,gep kepessc'geivel,

e~!ta:gyj4ka segedrilltikal:,
repfilogipgyarak. n,em gyattottak sorozarban trl'egfeleld komponenseket, a JUnkers m~rnokeij nogy felgyQrsitsaK a munkalatokat, a r~delkezesiil9"e ,an6,'aIl}atl'~s~blll szemezgettek ki a megfelei8 darabokat. 19yesett. hogy a v.ilag elsa nagy lIat'6t3volSagn gptutbinas bOIpbazog~pe 'meglehetosen furcsa hibridte slkeredett: aZ or~futolJ1;Ukerekei lezuhant amerikai B-24 bombAz6kt61 szarmaztak; a gep tor~et egy l;lefnkel He 177 Greif l'epiilogep megfcr1cr1o ompoDenseb~1 epftett~k al; a f6fut6mii,kerekei eredetijeg ~ a Junkers fI,l 352 tipl1S szamara epiiltek; a farok pedig a Junkers Ju 388 egy prototlpusi;inal) niegfeleJo alkatreszeib011ett ossz.eallitva. Mivel a hatalmas futOmcivek szamba nem lehetett megfele~d fut6ak:nat kialakftani, mind'
az orr-, mind pedig a burkolstot

es elhatat?z~ak,

es a'megfelelq

hogya '{2 prototip~~

ese,t~ben

tdL6ero ellh"~se veg~tt.i:nlcibb az

slkalmaectt BMW 003A. ha)tom))vek szarnat ~~~elif hatta. ' A minlmalls 6nvedelmi fegyv.erzettel ellafoU Vl'reptil&gep 19M nya,db keszillt e1 (a tervezomerpok6k.n'.em kiviin:takJ4eDtosebb fegyyeI!zetet beepUeni, rniuta:n a Iu 287 "ed~lmet az-ellenseges·vaaaszgepekkel s~emben' elsasorban a repuiogep foienyl!S sebessege gmmtalta)., N. hadit~dllM,a tor;tenetertekegyi,k IF,gth~aeke:sebbnthez;bombaz6ja aug$.ztus ~6~ln ~m·eI· kedett elsa iil:)~na lev~6be, maja a raka~t;tkez6 h6napokb~n -a [u 2'87 kfsetleti p,rototfpusa osszesen 17 rqJill~st veg;z.ett. Annak ~Uen~te. hQgy spkaP ketelkedtek az elorenyiiazott sz:irnyil. gep. allci.ima.ihat6sjga,ban, a

tesztek igazoltak a memoKokdvBr<isait

fofut6~ii merev volt, a kere~k pedig aramvonalas

a V"1j61 repiilqtto, a, feUJ.alr:nozo~ kfserleti tecbno16gia ellenere is iiiegIep6e,n fiz:~mbi~~0~ rep,illQgepneM bizonyult. A protetfpus mar a probarep6.1e:;ek soran elerte a 650 kilometer pel' oras sebesseget, mi,ndem:ellett sem leszallas, .sem felsz~~ ~oran nem, jelentkeztelt komoly nehezsegek. Termeszetes, hQgy felineriiltek "VckaUan probtemak, a szakemberek veIekedese ,szerrn:t It ,gyakotlati ·tesztek

kaprak, Mikent az ;1, fentie~bol Is kite~szikJ ,8 Junkets In 287¥ 1 egyetlen eredeti' komponense l\z, e16r:enyilazott szarny volt, ame1y a torzs K6zepen .k~riilt rogzitesr~. 'A hajt6m,iIg9ndolak elhelyezese ugyancsak ~eh.ezfeladat eIe !1l1itotta a JllernokOketr a szamy tehero~dese nem tette leb:~tove, hogy negy:,'sMW 003 hajt6miivet filggesszenek a kampoaensre,

am

soran fclsz.inre keru1t kerdesekre tovabbi pr6bak, reszieges IpQdositasok es alapos munka ar.an sikerillt volna meglehii a megfelel? valaszokat,

Mindez ~onban nem keves id6t igl!nyelt. 1944 tav~sian pedig eppenseggel id6b<s1Mlt a legkevesebb a [ejleszt6csoport rendelkezesere. Mikor: .az orosz csapatok elfoglaltak.3 Dessauban }eteSitett titkos kiserletl telepet, a VI protot.lpUS meUeW 3 tovabbfejlesztett,v2 proto dEuS majdnem elkisziilt peld:inyat is eksakmanyoItak.. ' 1943 elej,en a nagy' hatotavolsagU Jlepill6gep~k Manya mat nem pusstan a LufnYaffe szamra jelentett kQffioly problemat, de a Kriegsmarine,

f6kent anPak hUvamas.zli.d-flottillaJa is elenk erdekledest mutatott egyilyesf61e kPnstr~d6 inml Az AL1~ti-6cdnbn portyazo tengeFalattjar6 harci hatekooysaga riaszt6 mertckil csokkenest mutatott, a szoV'etseges haj6k pedig egyre eredmenyesebben kiizdottelca Donitz.adminllis sztirl).e farkasai eu'eneben, amely teljesltmenybel; jawIas nero lOsreszben az amerjka,i eredetU B:·17 J:epiilogep partvedelmi, felderfMsi es kisc[oi feladatra a.talakitott yaItozataoak volt kosionheto. A sZQvetsegesek aItaL bevetett negymotoJ:"osek nagy hat6tavolsoiguknakko$zi:iilhe'toen messze bemereszkedhettek, a. nyilt ocean tOle, elli:!nori2.hett& a f0bb hat6zli.sl ~Qnalakat,
HZ

azondsitott nemet tengeralattjat6kat -pedig nem pusztan a rombolok

92

ri;lsztasa altai ho~l).attak vesz~deJmes helyzetb~, Ide SiJjat fegyverze.tiika1tal is tamadas ala yol)hatt~ -a z e,4ens¢g~s bu:va,rnaszadokat. Az OKL figyelme pusztan strat~giai 'bomba~6~e~kent, de ~g);I h~tCi.t3.vo~$lig4 jaror- fel~eritogepke;nt is komoly er~nyf;!lq<el.k,eesegtMett,~s sziikS~g eseten la felstfni hf1,j6k f;llen~1hare,ritis iilkal~' '... .. masnak mutatkozott; A' @ tfif' ~ . r' 1-:;::;.;.,-=;.....c._;...,_.,.;...:~~E!.._.__.l..!:::....:.._---.'I tervezet munkalatai ) 943 , elejen indUItakegy Parizs
I ,

triG 151 gepagy6b61, Illetve est dupIazott.parb61

ezert is fordult a Ku:tt TanJc altal terveze~ l'a 400 t(pus

'

f~le,'amely
I

cs

nem

allt: egy fegyver a g,ep hasanaI. ketto a t6rzsgerincnel keriilt elhelyezesre, a Degy darab gep" agy'U,val szerelt loves~a1las pedig.a r;eptilogep farkanal kerlil~ ~eeplte's~e., A 'fa 400 azonban nem pusztan az ellenseges va4~szgepek ~s r,o~boI6k lekilzdes6t szolg~16 onvedelmi, fe~erzetet ·ho~dozott) de U.mad6{egyI
I

verek :va'tq~atos 'es ga1Tdag ti:lthazaW is felszerelhete volt, 'A ~ag)l'omanyos born!

ri. 'r-"IF.I!II!:IlII!r.!'

k,iilvatodban' berendezett telepen .A progtamban. a , nemet metoplOOkOn 'ld'liil

bakon till a gep nem pusztan 'a Fritz X radi6vezedesu bomha.de a Hs 294,tipuSll

jelenWs idegen munbel'd, kO,ze1300'frabcia technikus vett reszt -: bar .i Harmad'ik Blirodillom 'VeZet~se a leg, 'ke~esbt': sem bfzo¢ a gall m~asokban, az egy:re, swyosbodo s~berJ;iiany ol?H: Immaron n;em keriilhettek eI bevonasukat. A Fo~e-WiJlf '~gisze alatt fogant tervek egy: liataImils. 42 met~res szarbyfeszt:i\l;(l, k6zel30 meter rorzs'hosszal
'biro, hat ~Qtorta1. elLitptt ,

r.epUlogepet m)zol(ak ki, amel)'l,27000 liter ijzemanyagot s~tott. hatotavolsaga e~eite a 4800 kllometert, es kOzcl 10 tonna bombateher elhordasara volt hiya'tott. A gigantikus repwogep mozg~tasat hat darab, egyenkent 1700 16eros i:.eije$1tmeQy(i BMW 801 D rnotor yegezte; ~ tel meat motor aIt~ ig~nyelt 6ri~i mebnyisegU iizemat;1yagot pedig nem kevesebb, mint 32 jizemanyagtartal)': tarolta. A tepiilogepen kileDc fos s~emelyzet teljesitett sZIl1g41atot .6nvedelmi fegyverzete p~dig harem 1?3r • milllmeteres

to ,

raoi6vezer1esu leveg&-vizfelsmn raketa hordozasara ~:; indftas~ra is audlmasnak b.lzon-yult, {gy haj6k 65 t<;ngeralattjar6K: elleneben is qa~ekonyan l~phet~tt' fel A hatalmas repi:il&gep felt6}fott uzem.,.;nyagt~rtaIyokkales bombakkal felszerelve 56000 kilogrammot nyomott, vegsebes,stge ped~g 53.5 kilometer per orat tett ki. (Utobbl ertek n6veIeseertiek/!ben a mir~ nowk'Q. belsd par motort • " , I. ket darab Iumo 004 gb;turb,mata kivantak ,set-elni, melyek ;ilt;ua 'fa 400 \Tegsetiessege elerhette voIna a 720 kilometer per 6r4t.) A Boeke-Wulf lqilon,leges gep6riaSa nem pU~Ztah a Luftwaffe lillomany:aban b~onyult· volnd telelmetes fegyvernek, de a nyilt ocean foletti. egb(:)lt legy6zhetetlen '1lr;ikebt a bllvarnaszad-flottillaszamara Is 'jelent&,s , tamogabist nyUjth~lt9tt vo\rt~. es halalos fenyeg~tess~l sz~nibeslthette volna a sz6vetseges haditengereszet egysegeit.illetve 11Nagy-~ritannia
I

94

95
, t

fele igyekvo konvojbk kereskedelmt haj6it. A gigantikus metetii repiUogep programja azonban sohasem teljesedhete~ ki, es' a hat motorral szerelt njlgy hat6tavolsagli bombcizo/felderft6gep pusztan fabOI epiilt szelcsatorna-makett formajaban realizalodntt, Ek6zben a Junkers vallalat legjobb memokei miregy uj, minden korabbi programnal ainbiddzusabb· fejlesztesen dolgoztalc a Iu 287 sikeres berepiiIeseh fe1buzdulva a 1944-ben allitotta fel azta tervezocsop.prtot, melznek feladata egy gaz~rbinJva1 szerelt strateglal nehezbOinbaz6. letrelioz:asa volt. Az EF132 projekt m1lJlkalatai egy 35 fokban hatranyilazott szamyu., 5000 kilogramm bombateher celba juttatasara kepes (epiiUigepet eredmenyeztek, amelyet h~ darab Iumo 012 hajt6mli emelt a: magasba. A szakemberek szamos Otletet ki.dolgoztak a hajt6muvek

ceg

KozvetlentiJ a szar.ny szerkezetebe beeplteni, mintsem a sZliQl,ya.kala fii.ggeszteni, eme elrendezes ugyanis nagymertekb:en javitott a batalmas repiilagc.p legellenaIlasi mutat6it. Magat a szaPl~S7.e"kezetet a torzs felsa restenel ill~sztette'k, mivel a felsomir.nyas elrendezes qkan lehetoseg nyilott egy 12 ~eter J~osszu, mely bombakamra kialakitasara, amely a torzs teljes kOzeps8 traktusat elfoglalta, A nehezbombazo f8bb fizikai parameterel a k6vetkez6keppel'l alaknltak: aZ.EF132 hossza 30,8 meter volt, szimyfesztavJa 32.4 metert tett .kil tires t-omege pedig 31300 kilogramm volt. Ha mindehhez hozzavesszUk1 hogy a startra felkeszltett bombaz6gep maximalis tomege 65 tonnat nromott, nyilvanvai6va valik; pjily hatahnas bestia volt az EFB2 - a feltoltott es bombaval ellitott repill8gep ket darab bevetesre felkeszitett B· 17 tOlD~get tette ki, A repill8 monstrum inmyit(isa termeszeteaen m~gfelelo IHszamu szemtHyzetet igenyelt, amely 5 fiJP61aUt; az operatorok az orrban kialakitott kabinban keriiltek elhelyezesre, a ti:izerek pedlg tavira.nyit~ssa:lkezeltek az onvedelmi celt,s+olgaI6, 20 milllrneteres iker:seppuslakat, melyekb61 harem darab keriilt beepitesre. Az EF132 nagy hat6tav0Isa~ strategial bombaz6gep tervei lQ45 elejere keszillte~ el, majd jl januarban lezajlott szeicsatom;ttesztek utan megkezdddott a protottpus sark.hJyszerkezetenek epitese. A nemet mernok6k szaroara azonban nem adatott meg a szupetbombaw konstrukctos mankalatainak bevegzesehez szUkseges ida: az ¢pites aIatt aIle sarkanyszerkezet a tervrajzokkal egyiilt, mlkent a Ju 287 protatlpusal, orosz kezte kerii1tek, miutan a YoroS Hadsereg csapatai elfoglaltak a Junkers v:ll1alatDessauban letes{tettlUs(:r!eti kemplexumat,
erdemesebb

PARAZITA VADASZGEPEK: ARADO AR H.3S1 ES KULONOS ROKONSAGA

opUmaIiselrendezesere nezve, Ilmely koncepci6kat makettek formajaban pr6battak ki, ttlajd a szel~satomaban vegzett kiserletek nyom~n arra az elhata:rozasra jutottak, hogy a gondolakat a szarnyak 16veinel keD elhelyezni. A tesetek saran arra is feny derillt. hogy a hajt6mugondolakat 96
Az RiM 1944;nyaran paIyazatot irt ki egy kiilonl~es modellre, melyre a Messerschmitt, a Sombold,a Zeppelin, a Bachem W.el"keA.G, a Heinkel

es ~ Arado egyuant benylij.totta terveit. A rninlsztedum egy Walter, HWK 109-509 rmtahajt6muvel·szel;elt,.egyszeru szerlt~zetii. kismereni,
97

kOWlYen es gyorsan, sttatigiai nyersanyagok meUc5zc:sevel is sorozatban gyarthato, elfq66vadaszt JdVant hadrendbe, illftani: Ai uj ~epiilogepet a hazai legveclelil;ll era~~elytil6 v;Usaga sziilte,amely; egyt:e sUlyosabb hatr-apythalmozott fel a szovetseges,bombaz.6erakkel szemben - a kiiI6~e'ges,tlpus teMt a brtt es arnerikai 'newmotorosok elleni harcot volt hivatott megK"onnyite'ni: ' . , Az Marlo 1944 oktobereben n¥iijtotta be a kismeretii parazita vadaszgep terveit az REM fele. M.ikent a versenytarsak tervei, az E.381 is primltfv repwo~ep volt, mely ki,al-akitasa soran a mernolijlk l~ginkabb egyszeJ;u:segre 'es o1c~~s_agrat0rekedteJ<. Ax. aUg '4,6 meter hosszu. harcra kesz ,a.uapotb~ l200 ki1bgrammotoy:om6 ~ipus regfobhk:omponenset a Walter HWK 109-$091 rak,etahajt6miiadta, az: egyszerii SlirkAnyszerkezeteteme
"
'

rilitahajt6rnii, orraban pedig az operator fogl,alt helyet. A gyartas egy,szerusitese yegett hagyoroanyos pil6talq:bin nem lteriilt ki~akit'asril.i },.!t. egyf8s szemelyzet a, szuk cso els8 szelvenyeben kap,ott hei;yet" es hason fekve iranyitdtta a gepet az egyszeril kezeI6s:teryeksegftsegeve1; maga az operaton allas oly SzU~osnek mutatk~rott, hegy a mernokOk csak ugy tudtak l1ely:etbi7.tositani az operator kOnyokenek, hogy' a torzs el$'o szel~e'nyet ~indket oldalon klcsiny dudt;>tokkal Iatt4k el, Ai B.381 orrat egy 140 millimeteres pandliivfigbol kialakitott fe1g6mb alkotta - az Uy W't5don kiala19t6ttkabinteto (ls!\;kJtl,inirr)tilis il~~t bi7.tositott a p~6ta szamara. A k gep a tonsl<ozepenel.elh;elyezett. kis feliileti\, egyenes szamyakkal epwt, ha~6lvezerliikja H, format mutatott. Mivel as 5 mllllmeteres pa.Il,celleme2.zel burkelt szUkcsoben nem volt heiy semll1i.f¢~e, fedelzeti fe&yverrend~zer eIh~lyezesere, II. 30 milU:rneteres' MK 108 gepagyU fegyverkainrAjat a -gep"

'~......,~... ..
W';UI
alkptqelew, ~te epitetteJe; A hajt6mii kor1l:itdzott teljtstttne'nye es, a gep ruta1 hordozhatp ii~tt)oanyag c,sek~ly.meOi1yisege okan ax £'.381 tervezese soran gondor forditottaka tipus Vitoriazasikepessegelre, mivel a ,tipus a Iegih~c s'arm f~lbaszna:1taa rendelkezesere a116hajt6anyago~ es'vito;lazva tett vtssza, Ugyapezen dIm6l a gep indit;isa nern a IQldrol tortent: az ~.381 mqdepta tetvek'szennt Ar 234C g~rl:)in~s gyorsbombciz6- h~3:ra ruggesztetfek'volna. am,ely hordozokent emelte volna bevetesi magassagra a pa~<\Zita, va~a~zgep.eket ' Ai ~.381 els{>vattozata, mikeot a krfzjskbrs~,vadaszgepei attaJaban, egy roppanf p~hnjtiv konstrukd6 kepet l)lutatta: -a tipus'voItakeRPen egy pancelozott cs6 volt, m~ynek batsd szelvimyeben helyezk2ldeW a
! , Gydrl r(liz; az £31H

geper egyAr23,4C-3

5ztill!tot\1'J VO/flO

el

toru' hatan kialakitott'dlldotban alakitottak !d. -A,z~.381 elsa teryezde egy cs~e1y rombo16erovel biro,' puritansagab61 ad6d6an egy§zeruen es gyotsan gy;\ttha~6 miniatUr vadaszgepet mutatott, ~ely tnegfelelt az RLMkilrasanak.'- kerdeses azonban, bogy mif-elepil~ta vallaikorott volna harct beV'etesre a ttipussal~+,,-z,E.381 parazi~ vad~szgep ngyanis talalat V'agy iizemzavar eseten ,semmifele menekii1~~i lehlltose-get' nem kiDaIt a pil6ta sza~ar3.1 az operator a sziUc cs.6be swdtva iranY,itotta a modellt, s

98

99

hagyomanyos medon vesz eseten sem szokhetett meg a gepbol. A tores felsa szelvenye vagy a »kabinteto" Ievetesere nem nyflott lehetoseg, s ha

nyflott volna is, a hatalmas menetszel miatt kidi:hat6, nogy a pilota ki tudott volna masznia'csoool; kataptiltszerkezet beepiteiierenem volt heIy;
atorzs omit lerobbantani pedig nem lehetett.

Ha mindezzd

Az B.S8I vadaszgepet , a celpontot.

hard

alkalmazasa

a kavetkezo tervezet szerlnt z~jlo~. A

osszevt;tjiik,

fole emelkedett, Az E.381 pil6taja ezutan kioldotta a Te~~~ge~~t, es

hordoz6 At 234C-3 a riasztcis utan fe1,szaIlt,meg~oze.~te~e' , or~ es k" "lb eliil 1000 meterrel az ellenseges bomba.z6kotelek ." ." ,

hogy a Walther 509B raketahajtOmii killonosen gyuJekony -hajt6anyaga kOzvetleniil a pil6ta Iabai mogott kerillt elhelyezesre, meg tis:ttabb kepet kaph:atunk a tfpus hatborzengat6 hianyossagar6!.
A terv masodik variansa alig miqimalis eIteresek~t mutatott. A-kabintet6t nemfleg megnagyobbitottak, hogy jobb kih\:~4st biztosltsanak a pil6ta szamdra, A gep mereteit kis mertekben noveltek, ezaltal valame, lyest enyhiilt a kabin sziikossege; valamint a Ieszallas biztpnsagosabba tetele erdekeben szannal szereltek fel a tfpust. A merookCik igyekeztek megkOnnyiteni a pH6ta be- ~s kiszaIlasat, meI}:'flekerdekeben a torzs elsa szelvenyet oldalra nyil6 ajt6kkaI hittak el. A fedelzeti fegyverrendszer radikalis atalakitas"m esett at; a tervC2;okelhagytak a csek61y mennyisegU
,

nagy sebessegii sild6repiilessel csapott ra-a ceWonto~~. A ~~belW 820 kilometer per Mas sebesseggel $zaguld6 vadaszgep ~ttorte a Jo~allassabb .. , tamadas ala vonta a celpontqkat,a sZ,ovetseges va d:t. - ''''ek t>l ~ et , ma)'d _,. <l.szgel' ,,,ri'\riij' .,

A gep eddig sik16repiilest vegzett, a pi16ta csak a maso~, ra:sapas~, . . . '" _1-etahaJtomu. at elokesztilve gyUjtotta be a Walter 509B h aJt'6m~ve.t A filN" ' kismereru kenstrukciot, (gy a szeduletes tempo an fO ano gep a: . . dott a j6vaI lomhaop negymotorosok,'kQteIeken, kilotte a raketakat. maJd a tamadas vegrehaj!';isa utan az E38J lev\Ut '3. 8,zovets~ges cso,Portr61: e.s sikl6re~iilessel ereszkedett ala. A landolast a gep h~sara ~zerelt, sin es a ftJ<ezOerny& volt niy,atott meglrOnnyiteni, egyszersmlnd blZtons~os~ba
tenni'. , . .' , .e Az Arado E.38I sorozatgy:irtasa, aJ,llint arrol mar esett szo, nem 19 nye 1t sem k".l·· osebb celszerszamokat , sem sbattgi:ai nyersa:nyagokat. u on . .. ' _da '
t zamiblsok szerint 900 kilometer per od.s sebessegre gYGrsiiliatta a ze es s_ b h'" tszagul

munfci6val (az elso varihts 60", a m<\sodik mindossze 45 darab loszer hQrdozasiira volt kepes) ellatott 30 millilneteres gepagy11t, es nem ininyitott legihan, raketakkaI szereltek feI a vadaszgepet. A memokok hat indlt6tubust rogzitettek a 'sZ<irnyakalatt, arnelyek RZ65 vagy .RZ73 tipusti raketakat fogadhattak be. Az Ar,381 onerobOl nem volt kepes levegobe emelkedni, {gy csakis megfelelo hordoz6 segits¢g6vel k<:rillhetett bevete(>re _ az Arado altal erre a Gem. A kicsiny E.381 szamara a negy darab Junio004. sugarbajt6muvel szerelt gep hasanalakftottak. ki rogzitesi pontokat, s a paraztta vadaszgep fiiteserol, elekttornossaggal val6 ellatas3r6l, ilIetve a kommubenyujtott tervezet a sajat Syarflisu At 234C-3 bombaz6gepet ajaruotta

sem Iciilo.rueges szakertelmet. A paly-azat szerint a para_zlta va

szg~p

teljes nyersanyagsziilqeglete ~90 kllogramm acelra, 3:0 kil~gramm,ac:lemezre, 120 kilogratnm faanyagraes 40 kiIogrm;, ~otm)'\1femrer\l.gp , egy peJ.dciny inegep:lte'se kOriilbelUl 600 mll.l)ka6ra.t 1genyeIt megfelelt, az ~ altaI kUrt kov~telmenye1mek, sem az Ala d0 terveze '. sem mas parazt- . ,.. ta vadaszgep nern keriilt soha sorozatgyartasra - a BlI'odalmi Legu~ Annak

elleneze, hogy az E.381 maradektaiaaul

te

nooit:;i6s~vonal tizelhelteteseroI is a hordoz6 gondoskodott. Az oper4torok iizenetvaltasat lehetove teVQ belso telefonvonalra azert- voitsziikseg, hogy az Ar 234C·3 pil6t3ja tii)ekoztatIii tudja az £.381 pil6tajat a tervezett manoverekrol, es a kistnereru gep trinllnlapjainak De nehe'Zitse.a hordoz6 iranyitasat esetlegesen eltero aJIasa

Mimseterium - Heinrich Himmler SS.Reichsfiiht~ s~me~yes ~y~ma~ d' sara - elvetette a h or_ 0 i6 -'Ita} aIkalnrazhat6.. elfogovadasz. oi1etet, ell az <u

indlt6a:llvanyr61 startol6 Bachem Ba 349 modell sorozatgyartas~a ~~: megrendelest, Maig megvaIaszolatIan kerdes,. ho~ az E.381, rnmdoto re papiron rek.edt, avagy epiiltek kiserieti prototipusak a ge~b01. Egyes
beszamo16k szerint az Acado tobb sarkanyszerkezetet geptonset sem taWtak. is Iegyartott, arne-

lyeKet vontatott teszteken pr6balt ki, am a szovetseges csapatok egyetlen

100

101

A konnyd el£og6vadaszgep paIywtara benytijtott tovabbi·tei:vek kozt nem puszUin az E.38'1 rendelkezett etdekes mutat6kkaI, de aZ AFaclo gepen felm stamos l\illOrueges modell kenilt elbf~aIasra. A le~kevesbe k.onv~n~omUis terv a .Hetnz Sornbold altai megaijcotott kismeeetii parazrta vadasz :':It, arnely a SzOvetsege.s.bomba.z6kaltal kOvetett strategia. gy~ge pOll.tja~c~lozta meg. A hatalil;las negymotorosok ugyanis, ,bogy hatekonyabb tiiztarno~tastnyUjthassAnak

egymasnak emr vadasztamadas

eseten, s~oros kjjt'el~kekben J:epUIt¢kNemetorszag f61e. A mernok if, velte, hogy kiilonlill6 celpontok tamadasaheIyetteIegseges egy;etIen na: lLleretiLrobbah6fejet kiIoni a koteIekre, amely rettenetes .lcl:FoKcitoKozhat

liz .ef~~kod6· nem c5qk ,ca. el{ens~re, mjat pi/6ttijdra ts Vf2eiy!jelentEtt

~z egym~h0Z

~ozeI repiilQ l)omMz6.kbap. Ez a t:'a.kI!ikai koneep~6 kepezt~

a. Sombold 344 ~apjat; a sajatosan bumfordl formaju, ha~ratolt pi16takabm:p,~ ell;hott gep or:eat egy nagy mereru. stahlliz.aJ6 s~yaKkal elIatott,

500 kilogranun robban6anyaggal feloltott ,rake ta kepezte; amelyet a pU6ta lO9-509 rilitahajt6muvel tervezert gep ~nerol>ol nem volt kepes felstcillni~ ezert bevetesehez megaz enensege~ gepek kOze l"tt. A Walter

rrwx

[eleloen felkc!szftett l:iordorosziiksegeltetett. A. repiilqg~pet a ni!gfmeretU , r,m'Um felw egyeb fegyver:zettel is rendelkezett, Heinz Sombold to~abbI ket geppuska~ ill~tve ~t geppuSkat es egy gepagyUt !dvant a. royid es vaskos torzsbe zsufoli1i. A ldilo.nos dpus sohasem epiilt meg, mind~ssz:e egy 1;5 meretllrinyU. m~de,ll Ms~mt el, amelyet aerodin~mikai testtekre liasznaItak. , A Messers~hmitt AG nem e.gy, de ncgy tervezettel is kepviselte mas:at, rilei.iek a P.Q03' h a 1'.1104 vaItQzatilit irtak Ie. A projekt llQ3,a"riw.ll., I1' ~ , 'j lis parazita vaaaszg¢pW<hezhasorucp~n primitiv ~nStrUkti6 V~lt, ¥n <iz alblmazott ~ajtQl)1li teldnteteben lWonboioW' vetel~sait61:.' az 'I. 1ari<lns s#lard l;1ajt6aa¥aml Sobmiddin~' 109~S13 );*etaJi~jt6ml1vel1'~ tr. )'1ilw~t pedig Vizhiit~ses Wal'ter lU 202 tak,etahajt6Jnu:v:l volt felsze~elve. Mlndkt\,t 'SfP ;faszel'kezet4, egy~es sUtrryu., qlcs6rt es kQnnyerl: gyat~at6 modell volt, csekel:y fe~e~tteL eUatva: a P.ll:Q3/1 a ~dFlatozotf, men~n'yiseg\1 munfcieval rendeikezo30 mWimeteres 108 gep.ag~1I1 fdill oID' darab WG~ 21 raketa~ hordezo.tt, nug a P.1l0l3/TI e-gyetlcn MJ{ 108 gepagypval tamadhatta a ,eelpoDt9ISat. Az L v.uto~t egys:!'erilbb ltialakftlisanM fogva nem kapott hagyornal-Wos pilOtakabtnt, igy a'z operator hasoa'fekv6 hely,retben vezet:te, g~pet, ~ig a U. jelzesi'i V¥i'ans oFeri~pra hagyomanyos pil6tai:\Jesbel'l fdgWt helyet. A Projekt 11'03 gepeine1Je~~ gyobb sebessege t;!iel!tea 820, illetve a 710 I,dlometli!rp?r{)ra~, aI!lely Jelen,tiSs sebeS"s.elif'6ieny;t atantalt a stovetseges tipnsokkal s~e:mben. A ,P.ll£)4 g tervezet szerJ<ezet es f~gyv.el'zetkerdeseben nagy h:asonl,6sagot rnutatort ~ P.1103/ILmodeUeI! am ezek agepek az RLM 'alta! tgenyelt WalterHWI< 509 rilitahajt6muvetallWm.a'Zt k. ' A Hei~ all*!: benyU,jtott tervek jelentcS·s iilonbozQ,segelret mutattak a k rivilis tiP\lsokkaI szemben: a P.I0'77 r",jtai aem egy hQrdozO altai bevetaet{) pa~azita vadastg~p'et, de egy oneiDofelszalla'sta kepes kons:~nikeiQt elott;!geze~ meg. A JUlia neue keresztelt PFOjekt 1077 (a koral v31tout P.I068 3:l;onositoval volt. eDam) az er,edeti kiirasoknak megfelelve egy darab Wal~er HWK 109-509 l'aketahajt6muyel Tepiilt, m.elyhajt6mtl: toleerejet a relszcillas sor-An szilard hajt.6anyagl'l segedraketak altaI fokozt3lq mclyekbol negy darabor -szereltek ~eptOns kiilso fehiletere, Az egysz'ecti
J.

Mk

102 103

repi:i.1ogep startallvany segitseg!!vel, fiigg6Jegesen szallt fel, majd a segedraketak leaI1asa es a kivant magassag elerese wan vette fel a tamadopoziciot, A Heinkel ~.l 077 hagyotnan.yo~ fegyVeI1iettel rendelkezett:, nrelyet ket darab 30 millimeteres Mklos gepagyU alkotott, - a tipus rombo16ereJe tehat jocskan meghaladta a t6bbnyire egyet1en gepagyU hordozasara felke~z(tett rlvalisok rombol6erej6t Jl:..: tip~s elso va!tozataban a pil6ta'hason fekye vezette a gepet, ~ a tovabbfejlesztett medell a mernek6k szand6ka

rovid rnerlegeles utan a Heinkel RepWogep Mllvek beadvanyat nevezte meg a paIyazat gyt>ztesenek. Amint arrol mar sz6 ·e.sett, a, Lufrwllffe -sohasem al)it0tt hadrendbe parazita vadaszg~peket; <\rnmeglepo medon a ~e$serschmitt. a Sombold, illetve az Arado altai benyujtott tervekkel szernben kivruasziott Heinkel 1>.1077 sem keriUt soha gyartasra. Az RLM ertei<es'tamogatasat vegUi egy ldviihill6, Erich Bachem Ba 349 repalogepe kapta meg - m ely tipue t<ktenete a nemet katonai ldse~etl .repiil~s kr6nikaj<i..f1akintrikakbanes for~u'atokban egyat~nt gazdag, Iebi-: 1incseI6, fejezete.

A DAIMLER-BENZ OmSGEP-PROJEKTJE
A Harmadik Birodalom legiere]e D$!IP rendelkezetr nagy hat6tavo~s~gU bombazokkal, illetve nagy hat6ti\yolsagn negymoteros repiilOgepekkel. Mig az angolszasz tervezdlrcdak a kit vilaghaboru kozt komoly tapasztalatokra tettek szert az 6ceanrepules teren, avleiy tapasztalatok birtokaban kepesek voltak megfelel6 barer- repmogepeket letrehozni, Nemetorszag ugy vagott bele a hadakozasba, hogy a Luftwaffe aIlomanyaban egyetlen UyesfcHerepillogep sem akadt. A nagy hatotavolsagtl s,frategiai bombazok hia~ya idove1 kritikus problemava erett, amelyet szamos tervezctroda igyekezett orvosolnl; a kismeretii raketahajt6miives hard gepek hadrendbe :anitasa nemki:i.1onbennegymotofqs hordoz6kat·k:ivant. melyek k,epesek bevetest magassagig replteni a bombiz6k ellen tervezettelfog6vad~szokafJ mlndemellett az i1;yesfele hordozok elmeleti sikon a hadrendben all6 bambaz6gepek hard hatotayo!,saganak mego6velesere is mego1fl*st kinaltak, A leglnkabb )tival6 .repiil6gepmotorjaix6J ismert Daimler-Benz AG mernoke! 1944 kezdeb!tol szamos aj4nlast keszitettek a fent vazolt J?.roblema megoldasara, A DB Projekt-sorozat elsa, .A. jelole.5il: yaJ.to~;l.taegy hordoz6b61 es egy bombaz6gepbol alit, uf6bbi repUlogep a hordozo hasa alatt keriilt rogzitesre. A2, A-tervezet egy elkepesztd mer~ repiilogepet e161egezett meg" a hordoz6 s:z.3.rQyresztavjaa fennmaradt tervek tanusaga
105

Sombold, a krfilsltodaszgf!p, primitlv feMpitmeny

es nagYfombol6er6

szerint .mar hagyomanyos kabtnaal epiilt volna, ~ely nagyobb ttileMsi eselfi biztosft a pJlOta s~mara. A felsorakostatotr technikai spectfikaci6k j61 tI\utatjak; h0gy a Heinkel altal beterjesztett vad~szgep-terveze~ tobbszempontb61 is feiillmUlta a riv;ilis inodelleket: a P.l 077 ket gepagytijanak kQszonhetoen nagyobb tiizel'qvel birt, raadasul a romboioem fokozasa veget urolag ~a:ssa lehetett tenni kiilonbozo legiharc-raketak hordozasara, mikent az sem volt elhanyagoIhat6 saempent, hogy a Jtili~ nem igenyelt hordozo repiil6gepet.' S miutan a tlp:us kiemelkedo ertekei mellett minden szempoDt~61 megfelelt az eredeti kilras felteteletnek, az RLM
104

$zeri~t 94 meter volt. A repill6 monstrwn leveg6be erneMsenez hat .darlib , riagyteljesftmenyu. He S021 turb6Iegcsavar sz~egeltetett. me1yek a hatalmas felwetii szamyakQn kiat~iottgondohikban kaPtlif. heIyet: A hordozo konvencionalis sark.inyszerkezeH'el blrt, 4rn fut6muve a-has matt rogzitett gybrsbo~baz6 :miatt kill.onlegeskialaIdtist igenyelt. A :gep,hatalrnas saj;it tomege, illetve a, hordozott gep tamege okan merev fut6mt1yel keriilt tervezesre,a l'ogzitett fut6szarilk aramvonalas D1.irkolattal·lettek ellatva, a fofut6muy~ pedig harom-li~_o~ kereket kaptak, A konzervativ,A ,I repu18gep ko~ze~~ fu~ajaval saemben a kurta 11 jeio1essel Uletett gyOtSbombazo egy m9dem kilnsu-ukciej4, gazturblnas h~jt6muvekkel szerelt gep. volt. ~ elesen hattan.yi1~zott szarnyu., 26 meteles fesztav;olsag6 ge~et BMW '0 is ~<j.jt6miillekkel~v:4ntak eIIatb'j a m~rn6kok. amelyek- rnegkpze,lit6le~ ~OOO kil~eter pet 6r~s sebessegre gy9rsf~hattruc fel a repUlC5gepet Daunler-Berlz fejles~prnemokeinek s:zan;Iitasaszerint a J'rejelct A nor, doz6 ho:z~vet6Iegesen .30 000 ki1o~amin bOtnbateher elliordasara lett volna k~pes, am igeny eseten a t:U.fuyomasos kabinnal elIa:tptt repillogt'i~et ,at lehetett alakitani kism~ret4' parazlta vad.as~epek hordazasara is. , A pH P,rrijekt B az A-ter:vezet ~ovabbgo~do'as;d,ceilt kcetiilt. paptrta. A mem6kok elsfi Lepesben vlsszavettek. az e[~detihordozo bOdiiletesen elmllzott rner~teit, es egy 54:mMer s:tarnyf~zt3vo]sigp., me.~@zltlit!51eg 36 , meter t6~hp~sl';u _gep:et Jk.6¢U$.. 'A sz<irojrak rarlikaHs.afalakitason estek at.. igya repiilogip szetnbol t~ntv~ W fbnn.*t mutatott. Megmaradtak' a soha nem lilto!± inerew fuc futOmu,vek, am a .fleinkel altal gyartott komponensek helyere DB 603 dugattyU~ m:~torok kerliltek, rne)yek.koziil negy meter hUza-" ketto pedig tol6legcsavart forgatott - az Ureteneirenderis a szamitasok szerint j6t1~konyan hatett a repulo monstrum stabilitasaia , e$ idnyith~t6sagara. A p~azita b'omb~6gep nemkulanben a:tterv!!zesre "kerillt. A 22 rnete(es szaih}'f:esztavd g¢p egyetlen nagyteljeSlttnenYu Daimler-Benz DB S 06 gaztui'binas~hajt6J;l1uvel voltellatva, a'nilnyomascs kabinban elbeIyezett szemelyzet letszama p.edig a kOi'abbi harom forol ket szemelyre apadt, -' ,
;~

jan megalkotjak. az optimalis hordoz6-paraZltavadaszgep

Miutan 1944 nyaran az RLM palyazatot hirdetett a kiSmeretii pa£azita vadaszgepre" it Daimler-Benz terve2:6i eltlontott~ hogy Ii projekt B alap106

nagyrnere,tii hordoi6 vaItozaUan mar~at, am ketl<illonboz6 vadaszgepet is ,teryeztek. ~eLy:ek;a Proj.tkt E e,s Proj.eltt F azoI;1o#t6kat kaptak A prlmitlv, ki~rQereiU, Heinkel He SoIl vagy BMW 011Jtiplisu sugarhajt6mu~ vekkel ellatott rnodellek ugyan hivatalosan nem ~osiiltek ongyuRos repUlogepeknek, de takt.tkai~azasuk mOd;a ugyaiJesak minima_Us t6Ielesi eseIy:t adott a pil~ta szimar~. A rollban6anIaggal feltoltott repU'" ,tt 18gepeket a+ operator a hordpz6r61 Vll16levaIas utan, a celpoqtra veze e, m~Jd ~OZivetieniil'az iitki?zes ¢16tt inltapultaIt (Hrojekt E). Ulet've a .J<abin alatti torzspanelt I~rob~antva eg1szeqien kizuh~t it gepb61 (Ptojekt B).' A tervek szertnt a hatalmas ~ordoz6 qt, vagy hat ember aI~alv:ezetd:t raketa l~vegobe, ePleleserd6s. !-nd[t~wa volt kepes. A Daimler~Benz pordoz6·~epii16gepei mt~d@rqkte terv:ezetek, marad-, tak., a hadvezetes nero tamogatta. a felettebb meresz plo;ekteket,miutan a rettent6 mere~ repiililg~pek ep;ite~e, iWemeltetl!se is allui.imaz~sa egy- . arant kornoly ~itikai erveket vetett fel, Egyresz~Jaz 6riasi norclozok fel- es , leszalhisa kiilorueges kiaIakitasu, suies es hosszU paIyapl lcivllilt, a hatalmas Legif~aszponto~ ir4nt ped.ig a sz6vetsieg,e~l:!ombhQparanEsnoksag , is szampttcv6 erdekl6d6 t mutat:btt'v:otna. Am 1 QM-ben mar se~ ~ honi 'V~daszerok. sem a legvedelelP- qem 'tudta gafalltaIPi ~ stl'il-te~ai F,:\pontok epseget, JgJa hatelmas b~.ruhazas ',arm ~pitettJe~tlrq~~zpont~kminaen val6szinus~g szerint bombatamadasok ail"," pusztultak volna el. 'Az ellen. seges v.adaszgepek ne~onheI'l halalos fe!1,yeg~t€st jelentettek volna a hatalmas es lomha, gyatrah n:;tanovetezhet6: hordozora, m.e1y nyijvanval6 fogyateIf.ossagaib61 ~d6d6an minden egyeb tfpusnru konnyebben lekiizdhetl5 celpontnak bizQny:ult volna. Mindent Osszevet;Ve. a D<!imleJ-B~n'z terYe~~tek ink3.bb a zabolatlan fimtaztaju rnetnilkOk J¥egal0If1ilDiaj~t elegitdtek ki, mlntsem a. szovetseges bornbaz6~otele~ek e~eni hare altal.fclvetett kerdesekfe adtak e~szeru valaszopt - nem csoda hat, ·hogy a tUlz6 terveket-nem fogadta bizalmaba a:? RLM, esa gyak6dati megfontolftsokralatvanyosan -£iftyet hany6 program utAn. n;lindDssze n~h~y ehnos6dott, rossz min6segu rajx maradt

kombtnadot. A

aIW:

esu,-pan. ,
107

BACIIEM BA 349: A: VIPERA

,

fogta annak teljesftmenyet. Erich Bachem ere~ ugy d6ntott, hogy. kiilon
'

herdoz6raketat

epit, amelyet a :gep hasa'hoz l·Ogz{t. ~utana

szerkezet

A Werner VOn Braun altaI 193'9-ben benyirjtott elfogovadase mindorokre papfron maradt: sem az RLM. sem amintsztertum 3\tal mlnosttesre fe1k~rt kills6 szakertok nem fedeztek fel a koncepd6 nyilvanvaI6 stralegjai es takt.ikai ertekeit~ m,ikent a repii10gep feladatkoret is feleslegesnek [telt&' A raketahajt6muvel szerelt, allvanyr61 indlthaf6, fliggolegesen felsza1I6 vadaszgep terve azonban eljt:l.tott a Fieseler T3.rsas~g technika igazgat6jahoz, aki kepes volt felismemi a felbalmozott tecbno16giai innovaciek erteut, es figyeImet a tfpl'r$ strategiai sziiksegszerusege sem kerillte eL Erich Bachem a Reichsluftjahrtminisferium hiivos tartozkodasa ellenere is elkoteleste magat a konstrukdo mellett, es ~ldontotte, hogy tovabbfejleszti a killona!; repiil6gepet. Eridi Bachem ismerte a von Braun aItal vegzett szimitasoRat, es ugy velte, bogy mindenekeldtt a tlpus legkomolyabl> gyetJ.geseget, a viszonylag alacsony opera14si magassagot kell. orvosolni. Az eredeti repiilogepet kariilbeliil 8000 meteres magassagig emelte ai elsodlege.s hajt6mu. amelY~Iteket a memok 11-12000 meterig kivlirit kitblnL Erich Bachem azon:ban nem ismert oIyan raketahaj!:6miivet,amely'az Igenyelt teljesitineny leadasa mellett beepithetlS lett volna a vadaszgep torssebe, ezert jelentos vrutoztamst esZkowltaz

elegette a ha,jt6anyagotes maga:sba emelte a gepet. apil6ta lekapcsoha a hordozoraketat, a:rnely ejtoern,yovel ereszkedett 'ala. Miutanaz operator

megszabadult a folosieges ballasztta valt.ra)c.eta~6I, megfelelo m~6ve:rell a basta fordftotta,a gepeli beg~jtotta a-sligarhajt6miiveket, 830 kilometer per 6ras sebessegre gyorsitotta a Hobe~Jagett, majd ratepillt a c~lHo~tokra. Mivel a Pi 166 nem pusztab. k1seg{toraket11hajt6miivekkel, de telJes

e.rtm

sugarhajt6mi!.vekk.elrendelkezett,

.a gep 45 perces ,reI?U1~~i ideje

elfog6vadasz terven. A Hohenjager nevre keresztelt, Fieseler Fi 166 k6ddal jel6lt repillogep terve az eredeti rajzokkal szemben jelent6s kiilanbowsegeket mutatott; a vadliszgep szarny;u alitt ket [umo 04 tipusU sugar~;t6miivet hordozott, levegobe emeleserol pedig kiilon raketa volt hivatott gondoskodni. Erich Bachem szamos okb61 vaIasztotta ezt a megoldast, Egyreszt, a megfelel<S teljesitmenyiir'al¢tahajtiSmuVet, amely kepes volt ·120do

meterre emelni a repiilogepet,

nem tudta beeptrent az altala ldealisnak

tartott sa:r1ciny5~rkezetbe, IJ1iutan az sziikosnek ,biz.6nyUlt. Masreszt egy mozgekony, fiirge elfog6vad6.$zt klv6.nt alkotni, igy igyekezett minirnallsta csokkenteni a harcolc repiiltlgep tomeget es oprimaltzalnt annak sarkanyszerkezetet, Ez a: torekves vezetett a nagy teljesftm~nyii raketahajt6tntl e1hagyasah'oz: miutan a' bordQz6raketa elegette a rendelkezesere an6 uzemanyagot, pusztiin holt terhet jelentett a yadaszgep szarnara, es vissza108

javal feliilmUlta a von Braun-fe1e elfog6vadasz repiiles! idejet, a le.szalla~ muvelete pedig biitonsag:osabha vaIt. Eialtal sikeriilt orvosolni az eredeti koncepcio. egyik nyilv3.nval:6hibajat, hisz von Braun konstr:~16ja .. tepillessel tert volna vissza a tamaszpontra, a lassan ereszkedo, roukado hajt6mu hiinyaban rosszulir6.n}ritbat6 ,gep pedlg :roppant sebezheto lett volna az ellenseges vadaszok su\mara - ellenben a H&heq'agerteljes ertekii S\lgirhajt?mliveKkel rendelkezett, amely jelentesen javitotta a plleta
biztonsagat. . , A Hohenjager miJ,ldorakre terv maradt: tort~ntek ugyan modellel vegzett szelcsatoma-te,sztek, de sem a hordoz6raketa protottpusa, sem maga

5~~:

az elfog6vadasz nem epwt meg soha.

. 109

Erich Bachem a l'akovetke~o evekben tovabbfejleS"ztette a, ko~sf;I:'u%.-

ci<?t. es Mtrehozta a ,~ttes szam.mal iUetett\l"a!tozatot. A Hohenj~ger II a von 'B,rau~-fele koncepd6 tov:abbfejlesztett vaJ,tQ~ta volt, kullemer
nagy-abb merti:kben ;doll)li1t a:z eredeti tervekhez, mint ~z eID(es s.zamu V!l1'I~~ . .1\ feltolt6tt ijIap,otb!lJ1 13,5 tonnas elfog6vadasz silflclhys~'I'kezete kazel megegyezett a von Braun altai papifl'3 vetett g€p s~~Iiyszer~zetever: t6t~:>e,h~zza h3.$Qn16an szrvar form,iju volt.rqikeht a pil6ta:kabin elhely(!z~se a szarnyak a,hats6 vezenlk. ,fo~maja is illesike4eJt azeredett tetvekbez., A. nagyteljesftmenyii BMW raketamotor a ~ep, fOrzsenek Mts6 tFaktusaoan keriilt be~pftesrl!j tehat a v:adaszgep hordoZ6~aket~ n~lk~ etnelkedel;t a magasba. Erich Baehern ,ezuttai elhagyta a sugllrhajtomuveket - val6,SzlnU. hogy a Jurilo 004 hajt6mu szeszJlyes viselJC:ed~e eB 'l1agy mcrghiba'$,odasi l:'ta,ilama. esetleg ft gy~tasi kapacftas szli.k6ss'~ge akin cselekeClett {gr. A vadaszgep repiiJes~ idej~ eanek ellenere is e~erte ~ 45 percet vegsebessege pedlg a 830 kilome, tel' ohit; tehat a 8ugarh~jt6miivek hianya nem fosa vissza a gep repiilesi tl!ljesibnenyet. FClWYerzetet sem a l!ohet1jji/iler 1. sern a ma'sodik vanaQs nem hardcizott.·11m sorozatgy~rtas eseten a roegfelelo tamad6f¢g)[Vetzet ipstailaJasa .aem okqzott volna kiiJon6sebb probJemat. .Pi. HollenJager If' az elsa vaItozathoZ' hasonI6an terv volt csupan, a gJpb61 pmtotip1,ls neD) ¢I?iilt. IsmerV'e.t1ia hadvezetes as ~z RLM liivf,i~alCiS &11risp9t1tjat. Erich Bachem nem harcii'ilf ;i prQjeRt elfogadtabis~ert es .nem ~~deigete~ tU~Z6,clirrtokat a heiybpl felsz3ll6 e1{ogovad8sz sQrozat~Mtlisat Uleti5en. ltisz )61 t1;ldta,bogy: 1942~43 fordril6jan a Hatn,adik Birodalom doriteshoz6i' kottlntserp tartbtbik lCritikds stta'tegiai tertiletnek ahoni leg,vedelmet •.,es atelldell<~ze~re auJl erOfon:asokat legmkabb a'tamad6f'egyverzetek fejlesztesere forrditottaJt. . ,
fS szerkezetef tekiiltveso~ta

as

Nem csekely mennyisegP.. bbmban~ kellett ahhoz N:etnetaI'szag foldjere hullania. hogya naoi vezl'ltes Iegfels&bb kOrei' fellsmerjek' a hat&:ooy

elfog6va:tl.asz,pk jelentOseget. 611 ~vtel a von Braun-fele javaslatvisszaI,ltas{tasa utan, 1944 ti\vaszkt miU' ~izoQyoSS8got nyert, hogy H~'r'mann ~0ring poffeszkeda kij"elentes~' (~,!:Jemetorszdg foldjere ,soh~s,em fqgh,ak bo.mbak 'hullani! sz6lt ;,t ~uftw~ffe elsa e~be[~nek hangzatos Igerete.)
1-

meresz aJ.modoz3.s rolt tsupl4t, es a birodalomt marsall gog6s progne~isaval szemben a szovetseges bombaz6ero~ ,kepeseks41Yos csapasoka:t mei'ci a batorszi\gra. amelyek kovl':tlcezteben a Reich had4para komoly :ia~arokkal kiiszk6d6tt,milcent a nyersanyagte:rtneles esa siallitohill6~.ps j6cskart megsInylette a nagy magassagban operalo bt;it es a.mer~ negymotoiosQk;peves hotrtbatiimadasait ' 1944 tavaszara fajdalmas vesztes~ek igazoltak a~t a nyiiva,nval6 tenyt. mi!lze.J,'~t ~ szovefsege,sbob1ba~6ett'Sket meg Herma.nn,Gqring blrodalmi marsall' siem,~lyes gara;hci~ja sem .tarUtatja tilvp] :t-.j'emetorszagj¢g~ereto~ . I' Adolf Hitlernek. Herrpann GoringpeI$, es valamennyj, a Reich serthetetlensegeben vakon hlvd dijl1,tcb~0zonak szembe kellett lle,Zl\Iie a veszedelmes 'fenyegetessri, l!Jllelyet a hatalmes k6te1ekeKbea taRJ'ad6 brit es amefikal '1egymotol'osok jelentettek, ~~ el1e.nszeI't 1.<e11ett tali1IJ,\az egeto probIeJD.l..ra. Be kfrllett la~iiJ.k,hogy Oberkommando des Lpft};Vaffe¢gyszenien nem re~de1kezett '~egfele 0 e$zkriz0kkel alll ellenseges _bpmb;\z6k e~ogas8hoz; a honi Jegt~r vedelW6rebeosztott 1aflf1tege~eKho,siesen hiU~ coltak a @etolakQd6kkal, ,de az egyre nagyobb erej\1, novekvo41tenzih\:sl1 tamadasok e,lliaritasara sem fetszamukn3.l, sem a rende1kezesu'kre aIl6 ba4i.techhlka nyilvanva16 fdgyat&oss~ai olGln q,em voltak; n~ is lehett~k kepesek. Adolf Hitler elsa te!lkci6ja a harag WIlt: a Eiihre~ tl.Uh6ngve vetette felre a b'ombata:rnadasolt altai bkozott kArokt lajstromb.a vevp I ' , jelel'l.teseket, lDaj~., miutan keI)..ytelen~ltelleflen szembep~zett a rideg tenyekke1. a honi vadaszero szemelyi 4llorruin~~ra hmtotta ;,t felel&ss~get. A tilizti kar J6umabb szem:lel~t4 tagjhl azenban hidtak, hogy a veszay nagyon is val6sagQ$~a felelosok uMni kutakodas pedig'se,nmifeie eredm~nyt nem tlapzhat,; miken~' azzal is tisztaban voltaic, ho~ a szOvetSeges bomMzokellenl legihabOl;1l csaltis es kizar61~ ktU6nl,eges fegyvet;'ek bevetesevel ereamenye~het 'sikert. ,A strategiai celpo.qt~k vede1mehez olya~ hare! tepii1 6gepe1cre volt ,sz~seg, a,me1yek gyorsan btvethet6k, .h.agy magassagban is hat&:oo.yan oPenllI).~ kimagasl6 seb.essegiiknel fogv:i! kep,esek. athatolni a bombaw~t QltallJlaz6 vadaszgepek gy!i.riijen, i es elegseges tllzerovel.J;'ende1kez~ek a repilla menstrumok 1l'legse,mn,ls!tesehez. Igy ~settj hogy 194-~ v:egen nap~endre keriilt a l1elybol feJs.zaIlo,
I I ' ~

111

raketahajt6ml'ivel szerelt elfog6vada~z; korabban has7;ontalannak mm, thn,9ga~asra meltatlannak ta'fto~koncepai6ja> a rikiilvetkezQ ey. elejen az RLM meghivasos palyazato~ itt·ki e~y kis meretU) szereny koltsegek aran

es

kifejlesztheto es gytkthat6, iniqimMis JI)ennyisegii.strategiai ig~nyI6, k0DJl)re.J;les o1cs6q' , u'zl!ineltethet6 'ponl;Voo.el~i, vf;ld3.stgepre. A paly~ti ki.Uias nem
bivatalos csatoma'kon I jutott el Erien Bachem~ hez. A mernok ekkorra mar kilepett aFiesel~l' Tar-, sasigt61, es 1942 februir:j::i'ban Bl!cbeni Werke GmbH neven ?m1.1I6 irod.at I).yit(i)tt, I "

tlyersanyagot
I

melt kis"!bbtp,ag)l'oobter.
vezest es idvjtelezesi megblzi~okat telj~itett. tabbek

koz?ft repulogepmototokhoz tervezett es gyartott alI.<atreszeket. Az RLM altai k.6zreadott anrag felkeltett BriGh Saohem 6.gyelm.€tl '
millel ~

merno.k

korabba'n

jelent8s liiunkat illdozotf az eredetileg von BraWl altal, beterjesztett kODc:epd6 tokeletesitesere, a tel'Vezesiffblyamat soran pedig jelentos t~paszta1at9kat halrhozol:t fel, ugy velte, erderites isni~t elOverulie az aIomba s:zenderu1t projektetj es megalkomi sajat pruyazati a,p:y:.agat Erich Bachem magarazarta it:od4ja aj~jat> es nagy l~lkesedessellatott m~nkAhoz. A mern6k a VOIl Braun altai megalkotott tervbol in,dhlt kl,

amelyet sajat' elkepielesei:vel'gazdagitPtt. Bachem ragaszkodott a ruggo, ~ legesen fel¢U6 reri.ilogep l:tons;epd6jahoz., igy ke?-~nfekyo volt a rakeI

112

113

tahajt6mu alkalmazasa. A mernok ~6bbe-kevesbe ttsztaban volt a nemet hadiipar Ingadozo teljesitmeny,erfek korlatjalval es a-stratCgi,ai l'1yersanyagok term mutatkozo, egyre fokoz6d6 hiany sem kerwllettC: el figyelmet, ezert elsddleges kriteriumkent jeiolte meg az egy~zerliseget es a konnyd gyarthat6sagot. A sarlqip.yszerkezetet fabol kivaJ),ta f~~epfteni, pllk~t a szarn}Wcanyaganak is'l>reseltfarost1e~t;:zt vi1asztott, bfzva benne, hogy.a k6I1nytiepitesq szerkezet eUg stabil lesz, aollgy te1jesitmenyii t'ake~ahajt6mu $zamara: mtvel a szovetseges boinbawkoteIekek 60()O es 9000 meter kozt operaltak, a)J elfag6vadasz maximaIi~ repillesl rnagassaganak eI kellett ernie a 10000 meterf, etaltal a mlgy teljesitmenyii raketa alkalmazasa elKetUlbetetlen sziiksegszerilseg volt. Bachem nem cS\l.pan a konstrukci6 Jeegyszerusltesere torekedett, de a gep taktikai alkalmazasara is komoly figye1met fQrditofl:. Thdta J 1, bogy egy pUfitan fe)epltesn, 01es6 vadaszgep legihate teren nem ke14et versenyre az amerikai es brit tfpusokkal, a sUlyta~lI!kossagra va16 tekintettel semmif~]e onvedelmi fegyvel'zettel nem latta eLa gepet, vtszont torekedett a mennel nagyobb sebesseg elere-

c:elpontokon. A negymototOS bonibaz6gepek ellenebeu a kisebb ka}iberli geppuskak es g~pagyllk nem kinaltak hil.tekony, megoldast, mlkent a

sere, hiss a ~1l6 sebessegroleny onmagaban is serthetetlenne tette az elfo~6vadaszt. Mivel az uj modell feladata nem a szovetseges vadaszgepek. elleni hate, hanem a bombazok elfogasa volt, ero~eljes fegyverzette1 kellett ellatnla a gepet, bogy az kepes legyen halalos sebeket ejteni a hatalmas
L-

raketahajtomii\Tel eUatolt repulogep, sz~dito sebessege sem tette lehetove a precis celzast> eUrt Bacbern ,nem iranyit!)tt f~ebikkalldvinta felszerelni a modellt. Az egyszerusites torekvesenek kovetkez& aldozatc\.va.a fu~6ll1ii vilt: miutah a felszattasboz s;zuksegtelen volt eme kornponens, a gep leszallasatds futomu nelkiil kivanta megoldani a memok. Bachern tudott a katapu1tiUe.sekkei folyttltott' kisedetekto~, es a felmeriilt problema megoldasat az uj techRol6gUibab velte feifedez.nL Elkepieiese szerint a pU6ta a hare tItan katapultal a repiil6gepbOl, es ejtoerny6vel ereszkedik aia, m.iken,t az operatm:altal elhagyott rf;pUl8gep is egy nagytnereru ejtoerny6 segftsegevel ter visssa a f61dre ~ ez a megeldas egyatilat gatantaIta a pU6ta tUle16set es a repiilogep uj41b:a-szn.o.s~that6s~gat. Erich B,aqhem nemk?lonben kidolgozt<l- a bomM:z.6k elleni hare taktikai reszleteit, lsm~rve~ a konstrukcio sz[goru kor1a~ait, a gym,!! 'nicsapas kimlU<ozott esszerii megcldasnalc a vilIamgyors elfog6vaaasz, miutan attori a az ellenseges yadAszgepek. vedelmi gyilrdjet, valamennyi raket;ij~t kilovi a eelpontra, majd a legfharc elke£illese vegett gyofsan leszakad a kotelekt6l, es sikl6reptiMssel ter vissza a tamaszpont tel'segebe. Amint az a fentie)cbC,lls kitetszik, Erich BacbemhU m!lr~dt a von Braun altal megsZ'Qvegezett prcigramhoz, !Un sdmos teren tovabbgondolta az eredeti beadvanyt, es egy hate~onynalt igerkez8, mi,ndemcl,lett olcson gyay;tilato 'repii16gep. terveit nyUjtotta be az RLM fele, A mernOk szilitJ:dan hitte, hogy palycizatilra fel fog ij.gyelni a Luftwaffe vezetese, es a fuggolegesen felsziil16 -raketabajt6muves elfog6vadasz te'rve tamogatasra fog lelni, igy bizakodva varta a inini:szterium hivata10s auasfogla:lasat. Az RLM azonban a Heinkel AG P.I077 jelzesu proJektjet valasztotta ki a pruyamunkak koztU, a Sachem Werke GmbH paIyazatat pedig alkaimatlanQak tltuJaltak a d&nteshoz6k. A me1ren csal6dott tnertl6k hiVatalos indoklastkert, amely szertnt az elutasftas legf5bb on a kiiras egyik felteteIe~ek. megsertese volt: a miniszterium eredeti felhfvasa ugyanis nem engedelyez.te a reszleges vesztesegeke't, a Bachem alta! tervezett g~p' pedig a pil6ta katapu1taIasa utan ejtoernyovel ereszkedett volna
115

114

a1a, ameIy m6d9zat .dorf! lathat6ana repiilog~pek bizonyos hanyadAnak: elves~teset, D1egtongru6dasat vagy megsemm isiil~set eiedmenyeztt;. A memok aZbpban sokkalta jdbl:>an hittsajat konstrukc:i6ja. erep.:yeiben, mlntsem elfogadta volna a. kudareot. ~pCi;~olatba Mpetta <Wntes. hoz6kki1 es II)egkisereite ismetelten figyelm~kbe ajanlani a tiPllst, a'm az RI.M ekkor arra hivatkozott, hogy az eredet! "pruf;izat mel;;hivas"s' ai~pon zajlott, az Eri'ch Baehem a1ta,1 yezetett 1ti:esiny iroda' peaig n~ bpott felkete,stl a·tes~~teJie .. ~6nap.okon' a~ ta,rto, tatgyilassor.ci!zat ~,zdodatt. majd a meddo vitaba bjl,lennva:p azRLM egyenesen Adolf Gall.ilidho~ a vadbzetok fopatancsnoMh@z ,tanacs'olt~az ideges,t6e'1l milles mernakotErii:;h Badhem IlZdilban nem elegedeftmeg a veglegesnek siint autasite vatassza1, s ,miutan j6csk.61 elfarasztotta biU:okratikus szc;m1eletu

sere. Erich Bachem j61 felepftett d#moi1&tnict6ja

1P~ggyozte Heinrich

Himmlert 3; ftiggelegesen felszau6elfog6va<hi~z kivanatos mivoltar61, igy a biIot;la1mi vezetd ige;retet ,eft a mlh:ni:il;c:fele, hogy ~:terhelyeseg. fegia

Icepviseht:i a p,;ojekt iigy~t.

A szokatlanul'meresz

lepes ·varat1an, sikert eredmenyezett, es az'SS:"

Reichsftiqf(~r aJanhisa: nyoma:n gyorsan kitarnltak a .kapuk 'Erich Baehem elo,tt: a ldhallgatas masnapjan az RLM lcepvisel6Jtr telefonon kereste fel a , mernek,i!)t, es tajeko2;tatta, tniszerin't a Birodalmi Legiigyl Minil\ztet"wm

tisztsegviselokkel vaM cs~tatozlls kilatastalab rniv~lta, elhatarozta, hogy, Q1~sm6qofi Idserlt me'g ervenyrj! juttatnt elkepzeleseit. ,Bachem imhniron nem htva~aJos csatorn~ Igen}rbe-veteIeve1pt6baIta
it

r~Vid'ia1t!!.koMbbi alIaspontja:t, ,es as e1utasit6 hatarozatot feW.lbii:aJv<\na le~magasabb prioritasq. fejl~sz,tesek Mze emelte a programot, Az RtM els6 megtendelese tizennt kiserleti, peldanyra szolt, it sebteben ossteallftott k.otltraktu,s pedig megfeldo teszte.redmenyek eseten kil4t",-sba,

~eg felkeltenj a felsobl> vezet6s ~rdekl6d~s,et a tipliSinmt, es a repii16g~p

sikerre'vitel~ erdekeb,len att61 sem dadt viSsza, hogy Kihasznatja' S'ol>hiiltmnhatalmi szervek kOzatt taBasztalhat6 heves rtvahzalast. nok roppantmeteszse~gel Iegfel-

A. me;-

felkereste Heinrich Himri¥er SS~;&eichsfilli.~el't, ! a fiigg,olegesen felszan6

a rette~ett Ved~sztag;els(;em.beret>,es an:tlak:retnenyeb~n kertkihallgatast,

, eJfQg6vadasz terv~it.

hogy a ha1~e;lesdc _parancsnoka eletal'hatja

'

"

, /!I, so;tsd6nt6~a1alkoio 1944 alJgusztu~'abap esett 'meg. Bachem jol felepftett ~s l~gi.\Cusbes:tarrtol6f tartott, amelyben fe1sotakoztatta a modelJ

erenyeit H'~inrich Himmle~ SS~Rei~lisfiih~er pedig erde~odessel hallgatfa a me~hO.k0t, kfuek ismertetoje ,nyoman egy oles6n gyartl:iat6 es ~s kOll:segel,t ;ir.anhadrendbe aIlfthato.,strategfai nyersanyagokb61 iilig minimaI.is mennyiseget igenyla, ~ge es jeI.ent&s fegyverzettel elJatoft'; .lt6nnyen telepftheto mobil illasokr61 ind1that6 elfog6vadasz kepe rajzol6dott fl. Az 88 parancsnoka-. soha nem volt tagja.a LtUtw-atfe.atlomanyanak,

/'1I;lJ.f6fl'Ju

helyezte a tlpus sorozatgyartasat.

(NyUvanval6, hogy az RIM sz;iketti)i

er-

bar

es .p~~taig~olvanny"al sem rendelkezen - egy erenyekben gazdag, koroo1y lehetosegels:kei¥csegteto tiptist' ismert meg, amely szerencses esetben v3.laSzt adhat a s2;ovets~ges, bOlllbaz6k6teIekek elleni hare kinos kerde-

me~ velemenyiiket, 'm~r:t dt~ai hirtelenseggel felism~Itek a vadaszge'p erdemeit; dontes~t sokkalta Inkabb a felelem, mint a jozan belatas igazgatta, Heinrich fflmni~~r a H~adik BiI;oda1odt legfeisobb 'vezet&i kore.hez tartozott, Ad.olf Eitler kozvetlen bizalmasa

az O,fCLtisztje~ nem azert valtozta~

volt. es teljhatalommal reOl;lelkezett: bar1nely. keteparanccsal, ~illTlelyetne~ ~eb:ete,tt

se vagy ajanlasa felert 'a.Iegszigonibb

6gyelmen 'kivill hagyn.i.) ,

11.6

117

Miutan az RIM a feltetlen el~obbseget elvez6 progiamokkO:ze sorolta

at

fe1szaI1o takHahajtomuves
gal6 titkos tamaszpontot.

vadaszgepenek epitesere es tesztelesere szolA gyart6e.gysegek es a lak6epiiletek melyeD

a~elfog6vadAsz fejleszreset. Erich Bachem egyazon Ienduletbol kezdte meg a tes~~elhet6prototipus kialakitasanakmunlcilatait A tervezes soraugycrsan kibuktak az.eredeti tetv hlbai, es hiwnyoss<igot nyert, hogy a mernok altai elkepzelt repwogeperedeti ferm3jilhan sohasem ke~~lhetbevetesre. Mar )avaban zajlott a modell szeiqoatormiban valu tesstelese, mikozben Bachem teljes reszegysegeket cserelt le, es jelentos valtozasokat eszkozolt a konstrukcion, Az eredeti tervek szerint a vae;laszgep piltiltaja a hajtomii
Ieallasa utan katapnltalt volna, magaa gep pedig ~jtoerny~vel ereszkedett vo~na ala. az ut6Iagos szamitesok S~nln blzonyossagot oyert, hogy a szfiki kabmban nines e1egseges hely egy hatekonyari muk6d6 katapulliiles szamara. A kinz.6 problemafeloldasa erdekeben Erich Bacbem atgondolta

az

erdoben.helyezkedtek el, a hatalmas faIt lombkorqniii J6tekonyan rejtettek a kisedeti kozpontat a szovetseges felderitogepek .kameraj. dol .• igy a fejleszt~sert·es tesztelesert felelds csoport munk~jat nem fenyegetteka szovetseges bombaz6gepek, melyek a Harmadik Birodalom sz{umira oly sulyos vesztesegeket Okoztak. Mar javaban ~lott az elso prototipusok epitese, am a repillQgep meg,
konintsem volt sorozatgyartasta erettnek mondbat6. Moh a tervezesi ek munkaI:atok saran szamos problema fel,merUlt, mas hibak es nehezseg ,pedig a gyakorlati pr6bak soran bukkantak felszfnre. .' 194~ 8szert t6bbek koti!tt ~ ~atter felfegyverllesenek kerdeseresem sikeriilt kielegito vruaszt talalni, Az I!lfog6vadasz a kotelekben tamado szOvetseges b~mbaz6gepekeUe~ harcra keszillt~,ezert nag;.}':rpmbolOer6· vel biro fegyverzettelkeUetteUatni, viszontgeppusMkat sema geptorzsbe, sem a t~lifor es kicsi szarnyakb~ nel;lliehetett instaUalni,a nagyobbkali.

am

a g~p VisszatereseIl;ek Iehetseges m6dozatait, es uj rpegold~t dolgozott ki. A merDok elvetette a ka.taptrltiilesr, es elektromes gyiJjtassal ellatott
patronok elhelyeu$evel1erobbantbat6va tette a kabin szekcidjat: a pilota

igy nem katlarwtiiles altaI bagy:!:ael a repiil6gepet. hanem lerobbantotta

balt6mp.vet magaban

faglaJ.6

ltats6 traktust, majd ejt6ernYQt nyitott, es

~ kabinnal .. gyiitt tert viss~ a fOld:r,e. t'ipus tovabbi egys~riisitese lege A iDlcl:bb a konnyU sorozatgyattis es a koltsegek minimalnruasa vegett volt sztiksegszeru.,igyaz elkesziii,t tervekegy kifejezetten primitfv szer~zetU ~DStrukci6t mutattak: a gep sZcUnyai preselt farost1em~zb61 epilltek, a sark8nyszerke~et fab6I kesziilt. es csak a mechanika, a vezttl6szervek. a, kabin egyes (eszei, illetve maga a raketabajt6mu ant fern alkatreszekD61.

~,sa:l'kanys~er~zc:t kivitekzese alig minimalts nyersanyagot, szereny eszko~ar~ot es neml asetalosmnnkat jgenyelt. igy barmely faipari iizemben vagy but,orgyarban kivitelezbero volt betanltott munkasok altaI - Erich Bacbem szamitasai szerint egy sarkanyszefkezet rhegep{tese mindossze
600,m~~rat k!vant. A HWX SQ9A-2 raketahajt6mu kivitelezese m'agat61 ertetlSdo medon ennel j6val tobb nyersanyagot es munkat \igenyelt, am a' roppant 6ssU"te~ [nmo 004 sugarhajt6mu sorozatgy~tasaval kifefezetten egyszerii miiveletnek bizonyult szemben

bern gepagyUk
Bacbem.mar

beepftese pedig eleve kiviteleihetetleoneli: bizony_ult. Erich a tervezes korai 8zakaszaban tis7jtaban volt a konstrukci6

Az 58 es az RLM tamogatasategyarant cHvezo Erich Bachem a Fekete Erdoben levD, Waldsee-t6 paitj,an hozta Iette a vilag e1s& fiiggolegesen

fizikail parametereib61 ad6d6 pr.obU:mikkal, ezert nem bagyoma1;lYos medon _ geppusllkkaI vagy gepagyUkkal -, hanem raketakkal kivanta

118

felszerelnl akiilorileges repiil6gepet. Fegyv:erzet ketde$eben sz$.inos ahetnatfva, s~et'ett: Sachem szamba vette a '30 :tnillimeteh:s ~G 119 rak~tak.> a' n niillintfteres fIs 2l7. Fohn rllit.ue, illet,ve az-55 mijlime:t~res tlitketak:~lm~asat. A N'attet ovr4ban lqalakftott'fe8YY~rRamia a:legki~ sebb ,khllherti Taketa Vetoc"$6veb6133 darao6t, a nagykaltb,erU :F~qJ1i~ta v~t6cs~veb.61 pedig 24 daranat tndott befogadnl: A 0'3 'tn.illiineteres: nem iranyitott rak~tak 'Q.agyobb'ramb"q!6erejiikne:l [o'gva j6V;d kiyanatosahb

R4M

a f~gy¥er ~qltitaZha,65;!.gat Bach~tt:leieinte fenn~tas,QkkaJ, ke2;elte"mivel a raketa,k begylijtisa utiUl keletkezettg~zok e1v6zeteserl;i nell:!'tul,iott kieleg£t6 ine.gdldiisdelrli. A 30 millimetel'e~'raketaIc azonhan '{ii:takdzas'on, aJul teljesft~1;tek'a p.r6bak SPt;ll;l, fgy' a Itieri~~k kenyteieB volt isszah;rin~a n~gyob~ imUbero ¥aJ.tozatokb~z,es' ujfe,r:it atrua:kltani a konst'rukut6t. A, Natter s_oroza~gy4rta$t:a i;z~t valtozatin.:ak prrnbim Igy 24 -darab 73' tni1Umet~r:'es Ns 21,7 Fohn kertilt elp'ely~,ze:j>re; ezek a r~etak jelC;)jtett6kaz eJiogqvad!s:t teljes fegyverzetet. " ' A, Ba: 349 kil6vese nemfilluhben sz4mos problem;!t vetett.fel, melyek renqezese ujsze.ru me~01d1s6k~tigeny~lt. ~Uv;e1a t:fpllsJegf6bb stJjat~giai etllek:e a rePFotecektol fiiggetlen iizem:elteles volt, mobil kil6v6aIla:soka:t keIIeft konstru;ilni, amelyeket kOzQtis6g~s katonai 'tehera~t6k is elvontathli'ttak, 'es minimaus e16ke~zft~s utan startra kisz anapotba leh,t;:tett 6ket
altewallivatkepvi~eltek,
c

am

hozni, Erich Bachem sz~os valtozatot terv~.zett, mig TatalaIt at opti.~ , maIisqakigerl¢zQ megdldisra,. ame1r egy 24, meter magaS" vegyes fa- ell femepite.s~ szerkezet volt. . A megfel¢lg auv~Y' probl~maj'anak: megoldasa u,tan ujabb fe1lJ~at ~d9dott: IJiwnyo,s,silgot ~yert, bogy az Erich Bachem .altal Il~awtt raketahajt6mu feljesitnf!!'D,f;fl:Jil6m elt\;gseges a gep magilSb.a emel:t\.s.ehl'!:z, ezert jelent9_s m6d~sft!isokatk£llett eszKQzolnLAWatter HWK 509Ah~j~ tohn1 'cs~eje nero YoltrklV.itelezhet6altemativa (nasd'n:I6 meremes, m~g),(zh~f6att ,~ukOdo, 4m lu\gyobb-' teljeslimeilyO: .raketahajt6mt'i nem yalt hozzafer;:h¢to!mik~rit ,It gep.torzset is' ehhez a lfumponenshez miheteztek)", . '. ~ nagyobb kapa<;itasp. iizeman~gtard. Y1 beep1tesere p_~d_igaz ,elfog~va:dai;z' hely:- 'es tomeg!:akatelfos ,tneg'91dasai m'iatt\n~ni nyilott 1~Ii\it6seg. Az 1700 ,kg 'toI6~r6~ ld(ejtQ, ot perC.lie eJ.egeod& ii~manyaggai eUa:totf r<!k'eta t~lj.e, sitmenyete.i#t ItiseID~6startrake~aval tamo&attak,ameIyb61 peg:y,darabot" 'r6gzfu:ttek a ,tOrzs hatlj~ ~.z:cl:v6n¥ere. A S91;Widlinog 109-53'3 tipusa, s'zilaj;d hajt6ar:lragu raketak :egy&zenl' tis iizembit.t0S. nemkillonl:\en csekejy·tomeg(i-szerKez'etek\l'Olta~ am.elyek 495 ~ll:lgtiammo:t nyomtak, es 10 ~as~d'percre elegeadd hajtoanyagothordoztak,. mely e'iegetese;o{eiegy!inkent 500 : ,kilogramm:os to16erQt feJleszte~t~k',fgy a Natter raketahajt6IJluvei a. startpi;l.la.i:13tibsn'osszese'1l 3700 kilogr~tu t0luerot feJtettek: ,!;tij amely elegendonek bizon~t, a 'gep'illv~yp~l val6 inditasiihoz, A gep to~egen~k oktal<¥11i.Qvel6set es :lu;' aeroailiamilOOi k.epessegek I;'omliisat elket:iil~n.do, a kisegft6 ha:jtofUuve~ lev~s:Gto mecija'tlizl'1}.uss~' ,$,zer.eltek fel, (gy; a p;i16ta, miutan a Schmitlling-fe,Ie tilitak eUgeHek a szH.ii~dhil.jt6a'nyagot, leoldotta az, ares J'aRet~t,'an:l:el'yek egyszero:e~ aIMnilloti:ak. Mike'nt il-'Sai:kaiiysz.erkezet kidolgozas:a es <l repij.log6p Indltasa, aNat;ter hlU¢ba vitele ',is 'er&~es menetrend szerint zajlo.tt 'A rilltahaft6m(ives elfog6v.adaszn_emcsak kOds~iOk6~t, V0!t pfimitivnek -t,rlondllat6, de alkalmazasa sem igenyelt,Qly kifi'nwp,plt ~zaker:telmetes annyi fapa.sztalato~>mint eegy hagyo~os' Jegcs3J.raros'vadaszgep repilles~ - 'a hQDyolU.;lt k9nst~ct6j4, sies~lye~rvis¢lke~ti Mes~ers!;:)lmitt Me 262 v)idas:zgep(ol nem is s~lvfl. V'on I,kaun eredeti fogalmazvanya'pldSzt~ il- technikaiegr~ szeJ;i1~Ms e15nyelt szedte csbk0i:M, ama B~,"hem-fe\e. proJekt kivitelezt\s:e
, k _
I

I21

soraa bizonyoss<'lgotnyert, bogy a raketamotQros elfog6vadasz- ir~yitasa is jelentosen leegyszeriis6dott. Hagyomanyos rep~lOgepek esett\ben,afeles Ieszallas kritikus manovernek bizonyult, am a Natter eseteben a harci bevetes nyit6 es ur6 rilQzzanahit sikerillt maradektalanul k:ilc.Uszob6lni. A helybOI felszarI6 va4aszgep levtgobe emelese nem igenyelt jelentos pj16ta egyszenien csak: begynjtotta a rak6tfut, a hatalmas to16eel) pedig kil6tte .a konnyii es kiesi re~iUogepet. Mivel a 80 masodpercen at ratto emeIkedes soran a gyorsulas eIerhettea 2.2g ertt'iket, fennallt annak a veszelye, hogy a s.zelsdseges terheles hatasara piJ6ta atmenetileg cselekveskeptelenne valik, ezert egy kezdetleges robotptlota is beepttesre keriilt, amelyet csak a hajt6miivek kUigese litem kapcsolt ki a human operator ..A robotpil6t1ira Iegtnkabb biztonsagi okokb61 volt sziikseg: a ,nagy toMera miatt a Nattet egy kilott puskagoly6 stabilltasaval repiilt a start soran es elkepesztO tempoban emelkedett, teh'at a hagyomanyos repiil&gepekkel szemben a hai,t6anyag elhasznaJasrug semmifele emberi beavatkozast nem igenyelt A leszaIlas miivelete rendes esetben igencsaknehezkes volt: a pilotanak eloszor is meg kellett taliUnia a reptereu majd megfelclo ircinyb61 ala kellett ereszkedrue, kl keUett nyitnia a rutomiiveket, .es fokozatosan lassitva kellett letennie a ,gepet A rake.. tahajt6milves elfog6vadasz eseteben a pU6ta.miutan levalt .a celpontr61,
a

szakertelmet:

sikl6repiilesben kozelftett a fold fele, majd egyszenien lerobbantotta a sarlcinyszetkezet h<its.6 traknrsat, A raketahajt6muvet rnagaban foglalo toczli elbagyasa' uran kinyflt az ejtoerny6; es a kabin lassan mereszkedett - az eljbas roppant egyszenl volt, es a hagyomanyos Ieszallessal szemben aUg' igenyelt szakertelmet, vagy tapasztalatot, CA to1ps hats6 szelvenye, amely a Walther MWK 509A ,rakehit hordozta, szinten el volt latva ~jt'oerny6vel, fgy roldet e[t!S utan uJta~aszDfi>sh tasra ke¢lt)
A bevetes legfontosabb

szakasza, magaa.harcnemkiili:l~ben leegyszerusodott a Natter, alkalrnazasaval, A hagy.omanyos vadaszgepekkel vivott Id"asszikus legiharc ritka kepessegeket ~skomoly kepzetts~et tgenyelt a pil6tat61: a sruk fordMok mlatt szervezetenek blrnia: ke11etta terlielest, kiva16 reflexekkel keUett rendelkeznie, ismernie kellett a mur~pilles adott fogasait, meg keUett keresnie es azonosfranla keUett a celpsntokat, s nemkUlonb~n jel kellett kezelnle a harcolo technikat, a, motort61 kezdve a fedelzeti fegyverekig. A eelpont t~adasa mellett a Iagdtllegernek fel keUettIcesziilnie az ellenseges vadaszgepekkeI valo megutkozesre Is, az ily medon viv:ott hare komplexitasa pedig jokoea terhelest rctt a hagyomanyos vadaszgepek pilotaira, J!zz.elszemben a pontvedelm] elfog6vadasz operatoranak j6val kevesebb tenyeiOvel kellett gond?lnia, es szerenyebb 'koveteltneny.ekbek keUett eleget tennle, raadasul a Natter 123

122

mikent kezeloszervei ,is felreerthttetleniil egyslleruek voltak, Api16tcinak nem kellett b\lj16dnia a rnotorral, hisz a taketahajtomt'i {olyamatosan gyorsitotta a gepetWjesitinetty,et a fegyvetkezelo nern tudta szabaIyoznL AZ opetatornak azelledseges va.daszokkal vivbtt legiharcra sem kellett felkeszillnie,/hisz a raketaliajt6muves repilI6ge'p~lette a 800-830 kilometer ReI' 6.1;a5 sebes~eget, arnel): 6nmagaban is ser.thetetlenne tette a P-39 esP5'1 reptiJ6gepekkeJ szeml;len - ,;1 Ba 349 ezeJi'sem rendelkesett qmred~j feg,yv~'r~ttel. Az aIkahnazott taktika nem~6nben' egyszerd volt: a yillamgyots elfog6vc3dasz sebessegbeli folenyet kihasznah:a attorte a vedelmi gyiin1t. majd megkozeIit,ette a hombaz6Koteleket; Ii pil6ta rarepiilt a kivaIaszto~ celpontra; egyetlen mozdulattal kil6tte a gep orraba belyezett r<!.ke:t.ikat,majd eles fordulo,(allev;ilt a csoportrol, Amint, az a felltiekbot is k1qi~" a BaehemBa 3'!9 kezelese tavolr61 sem,volt'bclDyo~u1tnak Reve~reto, e,s a kiiJdetes'si.k:e~esNegtehajt:isa bem. igenyeh aIr oss'zetetf ,szakertelmet,es oIy kifihomu1t kepesseg~ket~ mint a

technikaja

a legnagyobb j6ind,"attal

sem volt osszet~ttn~k Inevezh~toJ

-zest,
.tes

az ujoncoklqU feltolti:itt aIlomany pedignemige'n erhet.ett a n~gysze~ii ellidok nyomaba, A Harmadik Birodalomnak egyte tobb vadaszgepte volt.sztilssege az ellenseges bombatamadasokkal szembenl harc.megvtvasa okan, ezert fel Kellett gyorsitani az ,egyebkent is sihinyabba valt pil6t~ep" arnely tovabbl ll,linosegbeli romlast eredmipyezett. "" Natter ezert is tlinhetettidvanatos konstrtt'kci6nak: HeinriehHimmi~r e.s' a bad ~adveze-

szamara,

hisa nem puszt4n soro~tgyartasa

voltgyorsan" alacsony.kolt-

A,W(1ller-f~/e ,hajt6mO tJee{)lt~sre kt;!ra/t vdltozqta: hi~ny mutatkozo(t

a komponensb61

.'

gliirurbinas nard r~pill.Qgepek"eseteben. A pontvedehni :vada.szg~ e~rt is bizonyu1te16nyos kenstrukdonak a Luftwaffe szamara, rusz 19440szete a ]agdfliegerek vesztesegei ktifikns sztntre eme~.dt,e~ es swyc:\.shiany mutatkozotl k.epzett pf1oblkb61: a legendas vadaszpilobilc'ideje leaJ:dozott,
124

segek es minimws mennYis{:gQ strat~giai. nyersanyag"aran kiv:iteiezhet8, de a raketahajt6mu'leS elfog6vild';iSzoperatorainak kepzeselis gordiilckehY folyarna~aI<. igerkezett. & egyszeru kezeloszer.vek biztonsagos mdkodtetese e& a. ra)t autes tak;tikaja 1-2 het alatt biztonsaggal ~lsfljatithat6 volt, a fclszallast az emberi operator a l:i'ee'p'£tett robotpilota miatt el sem ronthatta, a ~sszatere!}',pedig llern.Klllonbeh konnyen lVegrehajthat6 muvelet yolt. , A,Ea 349 ~atter tehat aUg ~<llis szelfieiyi. felt~telek teJj!'l~ites,e,eseten is megQldast kip~lt a Luftwaffe hon! Ieg:ve,delemmeJkap!=.solato~ l~gf&bp, probJe~aJara~ a pontvedelmi,~fog6vaaaszok faja bianyana,l), ervos}asa.,a. Natt~r (!ls~ protetipusa 1944 noyembeteben ke,riilt, ki '" sYart6tsarnokbdl, Edcn. Bachem biiszken: mericskelte altnai repU16gepet, annak ellenere, hogy a Ba 349 sorol,atgY:art~sra szant vaitozat~ egy kif~iezetten ,"sM kiillemii, tOIDZsitorzsii. ki~iny: sZa'rnyikkat szeJ'elt. pFimjtiv Et!pUl6~ gep volt, A mern..Qk ~onb~ j61 tudta, hogy bar a fUgg81eg en .felStaIl6, konstrukci6 szernre Itol'antsem mondhato tets~etosnek, hard alkalmazasa ,, Komclly lehe~~segeket hordoz: a sze1c~atomaban vegzeJt tesztek szerint a' rili~bajt6muvei eUlitott gep legnagyobb sebessege megkozelftette' a hangsebesse:get (O,95M). <1,' s~kanyszerkezet pedig szamitasai szerint remekalklszolgalta ~ nagy teljesltfuenyii hajt6m~v~ . Miv~l a Walther raketak szallttasa kesett, az els.o prototipust. nem szereltek fel hajt6r;nuvel, hanem motor neIkiili viteri:i1;6gepkent tesztel .. tek, hogy a tervez(ik' t'apasztal!1to~t szerezhessenek a sarkanyszerkezet repiilesi tuIajdons~ir6t A2 MJ jeIzesu prototipust egy Heinke1 H~ III tipus~ repiilt5gep emelte it magasba voniatokOte~ segits~evelJ ma.jd a: ketmotoros gep szemelyzete a, sooo meteres q1agassag elerese ~tan kloldetta a kotelet A: Natter te$ztpU6taja elegedett volt ii, repQloge~ kepesseg~ivel,
125

a prototfpust

stabilnak es ko~re:Q

ira,nyithat6nak 6t,a Ie, Miutan a gep

lOOOmeterre stillyedt, a oetepwopil6ta miIkod~sbe hozta a menektilest s~lg316 rendszert, A tobban6patronok begyuJtisa utan a glptorzs bats6
traktusa lerobbant, az orr pedig zuhanni kezdett. Ekkor kibomlott hatalrnas ejtoernyo felii1ete, es .megallftotta pil6takabin szabadeseset. a a

vaIt lehetove. A ViperanClk te-mp6val kellett att6tnl a bombazokat vedo gx\iI'ut, gebe~egf6lenyet kihasznalva kellett tamaqas alci vonniaaz ellen-

pilota pedi$la~san a14ereszkedett. Ezzel egy id6ben a geptorzs ejtoerny{)je is kibomlott, es a sZ¢1altal
ringatott szerkezet zuhanasa lassu sullyedesre valtott, maj~ a hatso traktus el~t a hatalmas fenyofiik kozotl!. A pr6ba sikerrel jart; a Ba 349A repiilest kepes~egei igazoltak az e16zetes

s6ges neg_ymotorosokat, s miutan elhasznalta loszer€t. gyorsan Ie kellett vaIni;! a kOtelekrol. 'Az els6 motorizilt prototfpus december IS-an kerult tesztelesre, Erich Bachemannak eu'eJiere ra,gaszkoAott a startallyanykipI6baIa~ahozl bogy a Walter-f~le raketabajtQmii meg mindig nem allt rendelkezesere (a komponens gyartasa nem vartlt;chni~ bonyodalmak miatt akadozott), es a Vi~era~ csak a szilard hajt6anyagti rilltlikkql tudtak felszerelnl. Az inditas

a startaUvany konstru~i6!i

b:ibaja olein kudarcba fulladt, igy Bachemnek

kallqlhici6kat,

mikent

pil6ta foldet ereset szolgaI6 rendszer is kifogastalanul

mil.k6doJ:t. 1:'lem kerdeses hogy Erich Bachem elegedetts~ggel es talan csipetnyi megnyugvassal-fogadta a tes~tek eredmenyet; oly
J

sok e'v munka es DIy sok visszautasftcb utan vegre repulni Iathatta a killonlegas elfog6vadasz' prototlHadizsclkmdny

iSQ1,et visssa kellett terniea rajzasztal melle, bogy kikiis26bolje a fels7;it}re keriilt' problemat, Az ata1akitott allvan~~ eles p(obajcira negy nappal kt':sobb kerillt sor: a segedraketak kepesek voltak felemelni a Ba 34$1 protctfpusat; amely az elozetes szamit4soknak megfelelden viselkedett.

pusat, Kiv:aItkeppen oromteli esemerry volt, hogy a motor nelkiilli vitorlaz6vaItozat kis fe1iileh'i szamya es tomzsi torzse ellenere.is meglepoen fUrgenek bizonyult, hisz a tlpus sikerenek Iegfontosabb feltetele eppenseggel a sebesseg volt: a kilott puskagolyokent szciguld6 gep meroben eselytelen lett volna a szOyetseges vadaszgepekkel vfvott legiharcban, eud a sikeres operalas egyetlen .mcdon, a raGsapas es elfutas taktikajanak kovetesevel 126

M;eglehet, a sikeres pr6ba titan Erich Bachem ssfve szerlnt togvest pil6tat iiltetett volna a gep szilkos kabinjaba, a foko,Z';3tossag e~a b\ztonsagra elve val6 torekves azonban megkovetelte a tovabbi ember llelkhll kilovesek, vegrehajta.sat. fgy a rikOvetkez6 hetekben tfz kilovesre keriilt sor, amelyek
soran tesztelnl lehetett a startaIlvany

Is a Schmidling 109-533 raketcik

megb{zhat6sagat.

127

A, Walter raket~ajt6m.tivek iegels6peld;h)ya 1945 eiejen erkezett meg WaI,dsee-be. Erich Bachem es mu:nkiitarsai rohrunm.Unlcl.val'installaltAA a komponensr az egyik protQtt'IlUs torzsebe, majd felkesziiltek az elsC)
tdjes ettekti tesztre, amelynek t4opontjaw februar 25-ot jel61tek meg, A vUag

~ls6 fUggC)leg~sen felszaIl6 raketahijt6p'ulves vadasegepe keszen aut a repillesre, a Natter' kablnjaban

am

a biztonsagt megfontolasok
miatt ezuttal sem emberl piI6:ta, csupan egy probaI

bahu illt. A tesz~ 8prdiilekenyen zajlott le, mind a startaIlvan_y,mind a repu,l@gep. mind a h~jt61Inlv:ek rernekiil telje~~tettek -,

gel harcolo ejszakai vadaszok nem tudt~ mcgaIlitani 6felsege hatatrnlls bombazoit, Miutan elvonultak a RAF ej_szakaibombazot, az amerikai legierd negyII)otorosaiinditottak tamadast a nemet CtHpot1tQk eU,,p,, A B-17 tfpusu repUlogepek hata1'mas kOteJekekben ktoltak be a Reich legter~be, 6s pusztit6 racsapasokat vittek veghez' a m~g miikodo gyatiizerriek, vasuti csom6pontok, repUl6te.re~ utak es eg:yebstraregi~i ,el~tos~gii o~je~ok' ellen, A neOlethaCllipar tored&teljesitmenyen iizemelt, a, nyersap~g~ es az u~JDany'aghiany fojtogatQ.ya v31t,.a hadsereg es a lakossagmmrruj<,\ dermessto ~elysegbe siillyedt - sohasem IatoU.sziiksi:1Jmutatkozott h~t agyorsan gyarthat6 es. kOnnyen ilzemeltetheto, megis hattlwny elfQg6vadaszokra melyek szembeszallliattakvolna a szove~eges bombaz6er6kkel. , Erich Bachem szememyit sl!,m,kt\slekedh~e.tt, igy asikeres hajt6muteszt mom harom nappal vegrehajtotta a:2: l~o eles probat, A foltos kah:rufe lazzsal elhitot\ M23 protm!ipus kabi{li~b~n: Lothar Siebert, a Lutt\faf:(e,
i

igy

vegre napirendte keriil1ietett az cHso pil6F iiltali pr6,b<!. k_6rdese.

A .fejleszt5k tudtak j61, nogy vldejuk keyes, ezert

nem sokat kesleIkedhettek.

A Harmadik 8irddalom katonai helyzcte eldcorra mar ketsegbeejtore vattott, valatnennyi fegyvemem a puszta tW6lesert kiizdott. A buftwatfe hom vada:szereje szinte 9sszeroppant a szovetseges tamadasok viselhetetlen terhe alatt,.a gyengen kepzett pil6t3.k nem tudtak ereru,nenyesen harcblni a szovetsegesek hatalmas tUlereje ellen. A RAP nepes koteI.ekekb,6Il tamado q.egymotorosai az est leszanf<!, utah jeleritek meg a Reich Iegterehen es elkepeszto melll)yis6gu bombat dobtak -a strat~ai celpontokra, Egyetlen nemet nagyvatos sem volt biztQ'nsagban. a civi1ek fQ1yamatos rettege"sbeil eltek, es sem a legvedelmi tiizerseg" 's~m a tiszteletet parancsolo hOsiess~g128

f6hadnagya foglalt helyet: 0 volt az elso 1agdflieger, aki proba1;a teijett~ a fiiggoleg~sen felszaJl6 vadas~gepet. Nem keyes meF~s~eg sziiksegeltetett a beI'ep_illopijota szerepenek felv:aIlalcl.Stho:i, hiss a Ba349 meresz tlo!chnikai tijitasokat hordozo, forradalrnian ~j kbns[rukd6 volt, amely a.stkeres ¥ll1b¢r nelkiili tesztek ellenere fskellemet1en meglepetesek sokasagaval allhatdtt elo barmely pillanatban - Lothar Siebert azonban v41lalta a-koc"

'

129

k<izatot. A pil6ta felmaszott az anvanyra~ majd bepreselte magat a sztik. kabinba, A szete16k meg egyszer ellendriztek a gepet, majd a technikusok es a mernokok ,battebb. vonultak, Miutan elhangzott a startparancs, a Natter begyt\jtotj:a hajt6miiveit: elos.zor a Walther-raketa cledt fel, majd a szilard hajt6anyagga1 feltoltott segedfaketak: gyulladtak be. A hatalmas robaj megrengette a t!J.Iajt, majd 18ngpyelvek -csapt;i.kki a raket1ikb61, es az elfog6vadasz. elso ember altal repult prototipusa szedtiletes tempoban. tort az egbolt fele. Az ot raketa altal uzotl Natter eppen-csak elette a 600 meteres magassagot, esmeg java~an gyorsult, .mikor bek&vetkezett a tr~edia: a kabintetd leszakadt, a repwogep varatlanul a hatata borult, majd ornit lefeM forditotta, e.s hatalrnas sebesseggel a fak koze c;ap6,dott. Lothar Siebert folia~nagy 8etet vesztette, a fab61 epiilt protodpus pedig porig egett,.csak a Walther-fele oraketahajt6mu go~biilt es deformaI6dott m~advanyai emlekeztetek ra, hogy a.Z iiszkos halom a wag elsa fiigg&legesen felszall6 vadaszgepenek prototipusa volt egyko~oll. Az embereletet k6vete16 tragedia aka hivatalosan sohasern kerult megnevezesre, de valoszinii, h08¥ a foldi szemelyzet m].llaszras~ okozta a katasztr6fat: a szerelok rO$szul rogzitettt!k <!, kabintetdt, amelya terheles hatasara Lt\szakadt.' . Az elsa teszt Erich Bachem optimista remenyeivel szemben borzalmas ttagedi3ba torkallott,ame:gy ostoba mulasztas miatt hallatlan dores~g lett volna szemetre vetnl a teljes J>Jiogramot, 19y a prdbak folytat6dtak tovabb. Szamos vadas"zpilota jelentkezett, hogy onkenteskent szeretne r~szt venni a programban, tgy ttlsztpil6takb61 nern velt hiany - a Walter-fele konstrukci6 gycirtasa azonbaJ,'!,tovabbra is sulyos nehezsegekkel kiiszk6dott, az elk-estillt kornponensekjavat.pedig a Messerschmlrt Me 163 tfpusba epitettek be. 19y Erich Baehem mindossze nehany sar.kanyszerkezetet tudott hajt6muvel ellatni, fgy a tesztek meglehetdsen lassan haladtak, mardus elejeig alig tovabbl harom kil6vestortent. A pr6baK sikerrel jirtak' a meresz tesztpilotak pedig ellsmeroen nyil<ltkoztak a kiilonos tipusrel, amely egyszeni konstrukcioja es kis ~zarnyfeliilete ellen ere·is kiszarnltharoan viselkedett a levegoben, Erich Bachem azt remelhette, hogy a von Braun tervei alapjan megalkotott elfog6vadasz erdemi hatast gyakQra;1a Nemetorszag Iegtereben
130

tlUl6 gyilkos harcok Iolyasara, am a menlok abrandja sohasem teljesedhetett be: a kU16nlegf;!S repiilogepbol alig riehany peld;fuy keszwt el, a sorozatgyartas pedig nem indult meg. Azokat !l Ba 349 gepeket, melyeket sikeriilt hajt6miivel ell,atm, -a haboru utols6 napjaibcan beveteste rendelte a nemet hadveeetes - ·am az elkeseredett parancs tenyleges eredmenyt nem fiadzott, A tiz Viperat szamlaI6, sebteben felaIlitott ~zad Stuttgart melle telepii\t, a fiigg8legesen felszall6 gepek Kirchelm vedelmet voltak hivatottak ellstni - az amedkai bombazok -azanban nem vontak tamadas aia a Gelpontot, (gy a harcra felkesz[tett Natter elfog6vadaszok az egykaron djq(lalmas HaJ;'maaUcBirodalam elrettentc aIdozatokat kovetelo vegDapjait komikus m6don tetle!) varakozassal tolt6tt~k . Amlkor a francia csapatok 1945 aprilisaban elfogla1tak a-Fekete Erd5ben. lEitesitett katonai telepet, nagy hle~nyiSegtl, alkatreszt talaltak, am asz,~yak, ejtoem-yOkoraketak es kesz saTk4nyszetkezetek kozt hhl.ba kerestek a rnketahajt6muveket: a tamaszpoDtra $zaIlitott 15 darab Walter HWl{ 509.N-2 raketat a neqletek~ mint strategiai je1,entos~giildserleti technol6ghlt. a visszaynnulas sot:a,na Waldsee-t6ba siiUyesztettek. A KirGheim tnellett allomasozc szazad g~pei hasonl6 sorsra ju.tottak.: Karl DOilitZ, fegyverleti!telre felsz6Hto patancsanak vetele utan a szemelyzet feJrobban~ tetta a iepUl6gepeket es Ii! star.tillvanyokat, hogy azo" ne keri1lhessenek ax ellenseg kezerj}., ' An.nak ellen ere,· hogy Erlcb Baohem melyen hitt az ;iltala tertezei:;t tepiilogep kepessegeihen, es nem keyes konok. tiltakozas, illetveokosan lQ:vite1ezeh konspirruas aran sikertilt felkeltenie Heinrich Himmler 58Rei:chsfiihrer fig:yelmet, kerdeses, hogy a BachemBa 349 Natter repiilogep val6ban kepviselt-e 01y3O hard potencialt, mlnt amilyennel alkotoja felrubiizta. Miutan a kiilonlege.s elfog6vadaszgep sohasem kerwt- eles bevetesre, csak feltetelezesekbe lehet hocsatkozni a tipl1$ hatekonysagat illttoen -erdemes azonban megkfserelni egy Ilyesfele gond.olatkiserletet Ut61ag elemezve a Natter technikai kepessegeit es a1kalmazasamik sajatossagait, . a .repiilogep l1.atekooyaganak Iegfebb kriteriumakent a pilota szemelyet 'lehet megnevezni Annak ellenere, liogy Erich Bachem torekedett a vadaszgep kezeiesenek leegyszerusitesere, a celpont sike131

res tamadasa

a pilota mtgfelel6 kep'z.ettse~6n mulott, fgy a repillo 6

vales baret ~~et

~ls8sor~an ez' a faktor hatarozta tp~g. A

kemoly problemaba utk6zott,

szemel!!

megfele16 kepzese azonb¥l

a L~ftw~e

hiss ~16s

azeg ffile toro raketahajt6muves gepeket,es, nldi6n:x;laszthattak vo1na a katel~~t, amely a: r~pU1esi in\.ny minimalis p:l.eIltekUkorrekci6javal is koJ)'nyeden elkeriilhette 'a Ba 349 gepek alt31 fenyegetett z6nat. A N~tter

viszo,Dyok k6~ott csak: ugygyiijiliettek, v;illalja a technikai

(apasz~!llatot a Natter pil6ci-i, ha

allbrnany;t sUjt6, vesztesegeket - hisz a

treIDnpre alkalmazott repillogepekjava megserfllt vagy elveszett volna, , Teny. bogy a radi6 ,altaI vezere~t rol)otpilota es a ptiIniti'V kezd6sz6rvek
,

fedelzen fegyverre'nds~erekent alk,alml,lzqtt. 7.3 mi,lli.n'1eteres,nem il'anyitdtt raketak h<}tekonysaga ugyancsak megketdojele1heto: a Henschel AG cUtill' te.rvemtt es gyartott fegyvd ugyanis nem eppen pontoss~Ar61 volt hires, a talaIati' I¢p a fOIdl teszte.k saran is nagy, s~pcist mutatott. Es oar a repiilogep nem kiwesebb, mint kettu6!.t taketat nardoz0ttaz ortbarog-

nagyntertekl)en

esokkentettek

a pil,om terheleset, ezaltal lehetove vali a

A Vipera regyverzetet o'f orrbon~JheIY~lett ~¢m irony/toCt rqJ<t!c4k alkott6k

s~eme~y~et sz~u1ato!;"arta1i kepzese, kerantsem bizonyo.sj' hogy az ily:e~ ten tren:1ng ldv31tott'4 valna a leveg6ben szerzett valos tapasztalatokat,

kiilonleges kialakitas~ akan "egyloveti1" va~aszgep volt. korantsem bizonyos, hogy egy tapasztalatlan ope~t~r, kep.es lett volna kibastmtlni az egysz,eri lehetoseget - es egyetlen apro pUota:hloa, a legcsekelyebb mnlasztas is a bevetes etedmenytelen e< ,k ' S get 0 .ozhafta, ~emkiil~nbe~ komoly taktikai problemat vet fel az q t~ny, bogy a Natter F3¥taha,t6IPuve hatalmas etvilggyal falta a gep aIt~ szallitoft csekely me~yisegd i,izemanyagot, ezert az elfog6vadasz legfeljebb 510 perc:~ vc;lt k.epelia lev'egoben tolteni: ennyi ideje volt a pUotanak, hagy megtalalja es megsemmlsltse. a celpontokar, A botnbaz6koti:tekek eltstt repUlo amerikai vadaszgep.ek pilotma'l.opban kontryedeh eszle]~ek volna
,

Mivel a Natter. a fed~1zeti fegyverrendszer

zitett tubusal.<ban. ke~antsem bizonyosl hogy a Natter nagy: sebessege,b61 es a p;il6ta tapasz~latlans~gab61,..ad6d6an sziptsegszer(ie,n pODtatlanul irfinyzott raketak tenylegesen kart okelztak volna a celpontban. J:.. f~nti szeiflp:ontok okan a Ba 349.' Natter hard erteke legalabbis megMrdojelezhetm: ugyancsak. ketseges. hogy: a forradalnlian ujszero Iepi.i1'6gep sorozatgy,artas eseten szimottevo fenyegefessel SZf(!mbesitettevolna a nemet celpontok ellen tamado szovetseges bombb6kote1ekeket. Erich Bachem haboJ;ll ulan tett b,t;szamol6j.a szerint' a Ba.,349 tipusb61 korillbeliil hwz peld:l.rJ,y epiilt a habaru saran a Fekete Erdoben letesitett 133

'

132

titkos telepen (tizen6t darab A es

at darab B vatians), meg a Wolf Hirth

V:itorlawg~pgy.uban negy tovabbi peldany kesziil~ el a B vaIlozatb61. A C varians - amelyet egy t~heraut6 alta! vontatott 12 meteres startallvanyrol krvantak indftani - sohasem- jutott tUl a tervezesi szakaszoa, igy protonpus sem epult a repiil6gepbOl; mikent a tipus legerdekesebb valtozata, a csatahaj6k es rombolok fedelzeterol mclithat6 ha~tengereszeti modell is orokl';e paplron ragadt.

leg.a l\1essefscmrutt AG terve voln.amelyet az RLM felkeresere alkotott az iro4a. 'A eel egy repii16gep-hordoz6r61 iizemeltetheto. nagy magassagban bevethetd elfo'govadaszgep tervezese volt, amely sikerrel szaIlhat szemtie az ellenseges 'bombazogepekkel es a kotelekel,<et Idser6 vadaszokkal; a Spezial H;6~njagel" newe keresztelt modell mindemellett felderitesi feladatokel,hit4s~a is alkalmasnak mutatkozott, A Me 1~5 modeU mar afe;le!iztt!sek kezdeti s'Ullfuszaban is remek gepnek-Igerkezett, am a nemet felszini flotta sorozatos kudarcai nyoman 1943 -ban Adolf Hitler learutatt~
a teljes programot, az epltes alatt an6 repiilogep hordozo. pedig sohasem keszUlt eL Ezzel egy id&ben a kapadtasbeli hianyossagokk.al kiis.z~6d6 Messerschmitt AGis feladta a Me 155B ptogr;unjat,. es ,a zsakutcaban r~gadt projekt helyett a Me 109 fejlesztese mellett kotelezte el rnagat. Am a Me 155B tllizottan igereles konstrukd6 volt ahhoz, hogy egyszenien , elkaIl6djon, igy az RLM megbizta aBlohm &- VoS ceget, hogy az elkeszult

A BLOHM & VOSS BIURR REpth6G~PIU

, Az 1877 -ben alapftolt Blohm & VoB -Schiffswerft undM;isc.!:hinenfabrlk erede~ileg haj6gyanassa!, Js ,altalanos gepgyartissal foglalkozott. a ceg profilja csak 1930-ban blMilt Jp., mikor letreh0zttik a repUlogepek terve~e.seveles.epiUseyel fogl~oz6 reszleget. A Blohm & VaS ddrlte az afurrni legita:Jfsasag?a Lufthansa szatJ::aar,a, teljesrtett megr~fldeIeseket, maJd a civil repiiles terilleten szerzett tapaszt~atC'lkat hadaszati tervezesekteren kamatoztatta, es a Luftwaffe szamara tervezett kijl6nboz6 hatd,rep,illogepeket. A ceg repiilotervezesl reszlegenek fOmern6ke, Dr. Richard, Vogt meg az 1930-~s evekhen kezdett el fogla1kozni azaszim,metrikus reptilpgep koncepci6javaI, es a masodlk vilaghaboru eveiben a konvenctonalls tervezesi elveknek lJlegiehetosen pimasz medon ellentmoado, esetenkent egyenesen sok:kol6 ltilllemul mereszen formabonto terveket a1kotott. .A Blohm ~ VoE p:ternoki teszlegeb61 kikeriilt tecbno16giai csodakat az urekornal ke.vesbe ertekeltek azREM szakert6i, melynek .egfobb aka. az vol~, bogy a donreshoz6k alapvet6en Idegenkedtek a blzarr kiillemd repiil6gepektOJ, e~a formai megoldasok maniakus kalandorakent tekintettek a zseniaIis fomernokre. A bizarr; repiilogepek igy nern keriilhettek sorozatgyart4sra, es soha nem bizonyithattak kiveteles eri::lem~iketa harcmezdn -'-am ennek ellenere sem.szabad eIsiklani 'a nemet kiserleti reptiles tortenetenek egyedulalloan erdekes fejezete {elett. mel yet Dr. Richard Vogt neve femjelez. ~ Blohm & VoS egyik legerdekesebb tipusa. egyszersmind a rnasodik vilaghaboni egyik legkiv3.J.6bb legcsavaros repiUogepe. a :SV 155 eredeti134

anyagok alapjan folytassa a projektet. A Dr. Richard Vogt altai vezetett ;Q1etnoki reszleg k00101ykriti,kai prabanak:vetette ala a Messe.r:schmitt-fele anyagot, s mlvel a f6mernok elegedetlen volt a riv~lis birsasag altal atadott tervekkel, alapvet6 m6do!iitasokat kezdemenyezett, Dr. Vogt legf6keppen liz eredeti motor teljesit!Illenyevel volt elegedetlen. Igy azt egy 'DaimlerBenz DB 603 U komponensre cserelte, amelyet a leadott 16eroJt sZil;POu ritasa erdekiben Heinkel-Hirth TKL 15tip\l.sU turb6fe1t61iOveJlatott d. Attervezesre kerilltek a tom egyes elemei es a swnyszetk.ezet, mikent a fegyvetzet is jelent6s modositasokon esett at, melynek seran a Kiilonleges

Elfog6:vadasz egy 30 rhillitne~eres MK 108 gepagy(1t es egy 20 mllllmeteres MG 151 ge'psgy(1vaJ lett ell#va. A Blohm & VoG harem protot.fpust kiVlint eplteni a tovsbbfejlesztett C valteZlltb61. s mlutan az RLM szakert&i is elegedetten nyilatkoztak. a program allasar61, a nelkiil6zhetetien tamog!ltas sem maradt eL , A BV 155 a korabeli vtszeayokkal osszevetve szupermodern technologiai megoldasokat hordozott: a nagy magassagon operal6 repulOgep tUlnyomasos kabinnallett ellatva, a megfele18 motor teijesitmen~ pedig egy· , specialls rendszer alkabnnasaval ertek el, amely egytur06feltolto es egy; mechanikus fe1tolto osszekapcsol:isab61 illt. A .kettos fel~lti:s1i DB 603U 135

mototnak kOSz0nhet6en a repii10gep teljesitmenye ~agy Il)ag~ssagon sem esett ~ss~a:a,lJf10deli ,akat 1.5200 meter magassagban i~els6p1'6 eravel ren~lkez~tt, n;tely 700 kilo~etet per 6rat megkozelito vegsebesscggel repttette ~rcsu vonaltl, elegans vadaszgcp~t~ "A Blohm & Vofi altal keszitdt terveket s~ernlelve~:3 iegssekelyebp tIilzas.nelkill kijeleptDet5; hogy a BV lS5C koranak: Jegkiv3.l6bb magassaw vadaszgcpenek ige~keiett: lehenger1~ te1jesitmenye e~komoly t11zereje akah bal3.los fenyegetest kepviselt az ,~nenscges vadasz- es· bombaz6gepekre, es a szOvetseges Mgiero a:Ital alkalmazorr tipusok k@zt ne~l1igen akadt mette ellenfele..· .
J~
" r

es 26-an ujapb 'probak kovettek; a tesztek soran szamos technikai hiba e.s hianyossa~ l<,erilltfelsztnre, rpeiye1r orveslasa Jelentos munkat. jge~~elt. A kiserietl programok erne szakasz:~bap termeszetesnek mondhat6 utomunk3.1~toklefolyta~a tovabbi heteket-honapekat igepyeJt.,lgy a mCI;I).okok g6zerovel 'doIgQztak a sorozatgyartasra erette!fogovadasz megalkotasanj ~ progr,am ml!gfeleio temp6jat ~atta~~6,a Blohm & VoBnemkti1onbep.leru~ Iitatta a V3 prototfpus epjtes~t" es minden erejevel 11 peldany befejeze- ' V2 sire kon~,entraJ.t. A, szoyets~ges hadero azonban, nem adott 'lehet{),sege~a

egy nagy teljesitrne~yd magassa:gi vad;isz ruanyat61,az RLM sZofgalmazta a, V-' sz6rla megepfMset c's3:prp'barepilleseknti.b.ainarabbi tnegkezd6set. Annak dacara, ,nogy a Blobm& VaG erej6t'megfes~itve.dolgpzott a :SV15,5 projekten, a program termeszetes fejlodeset varatlan prob~e1I1akes nebc\Zsegek !lkasztott<ik meg. Egy;reszt a sUIyosbod6.nyersanyaghiany gatoltil a munkalatok tnegfeleloiiteme2:eset es ¥apveto~n ellehetetlenitette az iitenlte~v tartasat, ma-sreszt a ketsegbeejto karokat ~koz6, egyre Iltvesebb' szOvetseges bo~bat3.:madas'ok 0lcln a ceg teljes, kiviteiezesi reszleg42tHamburg ,vfu-osabakeIlettM~tOztet-I?l. tgy a,ki:vaI6 ,elfog6vadasz VI prototiI"lsa: csak 1945. fehruQr; STan emeIke~etett leveg6be.arnely repii!est feb~ar IOcen
Mlutan roppantm6dszenvedtek 136

1944 vegen a honi vadbzer8~

BV 155 fejIesztesl m~k4Iataitlak b.evegzesere: a 'bri~cs~patok Puj1,ls 3-an megsdUtak Hamburg val'os~t. es Firikenwel;der bomb~'bizta~ h,angarjalaZ ellenseg kezere ~ri.U~ek. A RP,.:Fmiiszaki hits~erzo'tiszljei megvizsgrutak az elkesziilt VI prototfpust es,szein1~t.ta~p~~ a V2, es Y3 protoffpuso~ felett, majd elhatcil'oztak;; bogy a szupermodern mQszaki meg:OIda:s0~ felruhazott tipus pe1dat1y* ,N,,:gy,-Britanni.;iba suillitj~ A VI: gepet a Royal Air Force s~jat szarnyan kivanta a. SZigetmsz:3s;b\1 juttatnj, am a Jdserlet veres kaGJ.~ztr6fii:ba torkollote a hrit, 1egiero'pi16tcij;l kozvetlt;piil f'elszallas utan, elvesztette 'uralmat a gep fcil6tt, es kenyszetlesZ1illas hajtott vegre. melynek soran a Jlrototipus megsemmisill~! V2 es V3 peldailyo. kat fo'Vidnfra behaj6ztak, es t9vi.bqi vizsg3.latok, illetve.tesztek elv:egzese veg~tt 'a Famborough legitamaszpontta szaIlitott;llk. ahoP;Dan a V2PF0to1.37

tipus .kalandos koriihnenyek kozepette az Amerikai Egyesillt Allamokb~

kerult,

Dr. Richard Vogt. a Blohm & Vofi tervezes! J:cszlegbeki fomemQke a haboru soran szamos aszimmetnkus repiilogepet alkotott. melyek puszta megjelenesuknel Eogva is kidt'tak a hagyomarryos .konstrukctok .hosszti sOH'tbal. es a nemet kfserleti prograrnok Iegerdekesebb, legmereszebb gepe!. kaze tarteztak, Iiyen, mbdell volt a csatareptile- fS zuhanobomba. z6 feladatkorre tervezett BV 237 Is, amelya Junkers altal gyartott Tu-87 Stuka v,Utotfpusanak kesziilt. A hires zuhan6bombaz6 eloregedese okan a Lufuv~e Ie akarta cserelni a sokat bizony,itntt tfpust, am a Junkers alta! beadott tervek nem bizonyultak kelloen fgeretesnek. Miutan a ju

L87 fa In 287 (A 1u.287 tipusjelzes els8fzben a Ju 87 tovabbfejleszteU valtozatat takarta, amelyet nem szabad osszeteveszteni a Jimkers [u 287 neven ismert, Dtgy darab gazturhinaval ellatott ld~erleti strategiai bornbazogeppel.) neven futo programok elmaradtak az elvarasokt61. az RLM palyazatot birdetett az utcdmodellre. A Blohm &. Voil altal beterjesztett BY, 237 tervezer egy nagy teijesitmeny(i es modem legcsavaros repUlogepet mutatott, rnelynek sar~ijnyszetkezete a konvencion:ilis megoldasokkal szemben aszhnmetrtkus ki;llaldtast kapott. Az elsa plllantasra, furcsanak tUna elrendezes szamos elonnyel jart;melyek nagymertekben,novelt& a
138

tfpus bard erteket. 'A jobboldali szarnyba epttett kabin paratlanul remek kilatast biztosltott a pit6ta sz3niara, amely foldi celpentok tamadasa eseten ugyancsak fontos ssempontnak volt mondhato, mindemell~ a tepiilog~p stabilitasa es manoverezo ~epessege, illetve 2000 kUometerre rUga hatotavolsaga is klemelkedenek igerlq:zett. A BV 237 fi5bb konstrukclos saJ~tossagai a, kOvetkez6kszerint a.lakultak: aszarQY fe,ms;wrkezetd :volt.a gep hats6 vezers£kja aszinunetrikus kepet mntatott, a BM:W SOlD tfpusu l~ghiiteses. 14 hengeres. csillagmoter pedig Ii kOtmyitett szerkezeni torzs orraban kapott helyet; a nagy teljesftmenya motor egyaJ.l.ithat6 sZogii, harom tollu YOM legcsa~art forgatotf 'a ~OOliteres iizemanyagtartaIy pedig 'a motorgondola mellett ketu'lt beepltesre, A repiilogep feladatkorenek rnegfeleld fegyverzettel bitt: az orrban kialakitott fegyverkamra ket darab, eloretiizeli5 MG i91 geppuskat tartalmazott, melyeket tovabbi ket darab h:l.traEele:tUzci6 MG 131 egtszitett ki, a BV 237 altal hordozhato bombateher legnagyobb foroege pedig 1000 kilogrammra rogott. A repwogep fegyver~etet. ezen feliil tovabbi harom datab, aszarn}takba epftheto geppuskava1lehetett kiegesziteni,fgy a p116ta puszufO tii2erlivel tamadhatta a foldl celpontokat. k BV 239 ~fpusb61mindosszeegy' makett epUlt. amelyet' sselcsatoma-kiserletekre alkalmaztak, es a modell kive.teles 'kepessegei ellenere sem kerillt soha csapatszolg81atba. Az elutasftas ' I~gfobb oka az volt, hogy: az RLM szaker{6i osztonosenidege,ttkedtek a dr. Vogt altal tervezett aszimmetrikus repiilogepekt81, rnasteszt a haboni kesei szakaszaban a vadonatlij csatareptild es mhan6bombaz6 hadrendbe . $tasanak lehetos~ge mar ugyancsak ketsegesnek tetszett. A dr, Ribhard Yogt ciltal megalkotott Projekt T70 a Blohm & VaG fomernokeqek szamos gepevel.szemben szimmetrikus kialakltassa] birt, am ennek ellenere 'sem volt konvenctonalrs tervnek nevezhetfi: a kiilonleges modell s~lilclnysz.erkezete 'f format mutatott, a p1l6takabin pedig; a torzs hatsa reszeben kerillt: Kiala1dtasl'll. A, sajatos ot1eteirol ismeretes me-mol{ egy meglepeen gyots es er6teiJes" bombaz6 es vadasz feladatk6rbenegyarant alkalmazhato, mindemellett csatareptilogepkent C,S eJfOg6vadaszkent is bevefuetarepUlligepet: lUwodott paptrra, mel}"kepessegeib8l adodoan kiemelkedett a kor nasonl6 konst'rukd6i kOzill. A repiil6gep vegsebesr

139

seg, emelkedes es rugalmassag teren maga moge' utasitotta lIete.lytal'sait, mikent hat6tav01sag tere? sern akadt ellenfele: dr, Vogt s~~ta.saiisze~t a Projekt 170 legnagyobb sebessege egye's valtozatok .eseteben akara 760 kilometerper 6n'lt is-elerhette, es egy bevetes ~av,al.alci.l' 2000 kilo.tnetert is reptilhetett, ,A 170-es tervezet kiemelkedo kepessegeila ldilonleges sarkiinylsialakitasnak'es a harem da:r:ab; egye:nk~nt l600 16e(5s BMW BOlD cslllagmotornak kDszoph'ette - hatomtollti legasavarokat fo~gat6 mororok ,81;)0 16et6s osszesitett teljesitmenye vitan kivii1 elsQpr6ne~ bizonyult, Kz aggregatok egyike hagyomanyos medon, torz~elsa ~zeLve-

Dyepen kerfilt beepltesre, a tovabbi ker gondola pedfg a szarnyak vege~~1L'

rogziilt. A tii<,enn'~gy hengeres, hengereilint
'2QQO literes tartaIr0k
<1

haromszelepes motorok

t4plM:isa szokatlan medon hem kozponti iizemallyagtartalyb61 tortent, a

gondolakban kaptak helyet,

A nagy

teljesitm~yii

BMW motorok aItill termelt forgat6nyoln1Mk ptobIerruijat, amely konyl1yeden lnstabilla tehette volna a gepet. Dr. Vogt kilsz6holte:ki. hogy a ket szelso legcsavart ellenkezo iI:anyba forgatta: A szaI'nyvegekbe epftett g.ondolak a stabilltas noydes!}, es a jobb ir;inyfthat6sa,g v:egett ftiggoleges vezersfkokban vegzAdtek.. amelyek kormanyfeliilettel voltak ellatVa, - a sajatos sarJeimyszerl.<ezet es motorelrendezes egy kivat6, Iijanoverezo. kepess¢gti gepet eredmenyesett.

ugy

140
,
,

141
'

A Blohm & VoS 170-es tervezete egy sokoldahi, kiva16 kepessegekkel felruhazott, ti:ibb feladatkorben is alkalmazhato hard ~epiilogep~t

okozhatort volna VorOs Hadsereg harckocsizo fegyvernemenek

- am a

1geit, amely szarnos tekintetben felulmulta a korabeli konstrukciokar - a

fele beterjesztett leiras megsem nyerte el az RLM tamogaMdt. (gy az egyedtila1l6 P.170 a Blohm & Voll szamos mas tervezetehez liasonl6 mod on sohasern epi:Uhetett meg, A P.193 jelzessel,ilIetett konstrukcio a L70-e8 tervezethez hason16an is a BI~hm & VaB altai konstrualt, kiilonleges legcsavaros gepek sorat gyarapftotta, A puritan megjelen~su £193 kiilonleges felsdatkorre epiilt, a nehez csatarepillogep pancelosok es mIdi csapatok ellen tevekenykedhetett hatekonyan, A j6zan es funkcionalis kialakiwu repiilogep, mlkent a dr. Vagt altal tervezet modellekmindegyike, egyszerusege Mellett is szamos technikai ujitast es £Cilrma'bont6 rnegoldast mutatott: a Iumo 213A motor a torzs kOze:pso reszen kerillt oeepftesre, a tfpus nem hUza-, hanem toI61egcsa:varral volt: ellatya, a ltiIepotHek pedlg meredek
mlniszterium s,zoget u\rtak. A fiig~0leges vezersfk elhelyezese nemkiilonben eltert a hagyomanyos m6dou.tt61, mfvelaz nem a tons gerincere, hanem a Mtso traktus also rellUre kenilt, A dontest nem holmi mern6ki szesz:C!y, hanem gyakorlatl sziiksegliizeruseg indokolta: Dr. Vogt igy kfvanta elkertilni, hogy a to16Ieg~savar felszallas kozben! barmely veletlen baleset soran a f61dhOz verodjon, es-megserii,ljon. A Iumo 213A motor kozepre helyezese a P.193 modell repillesi tulajdonsiigait javitotta, hisz a gep tomeg.

projekt nem elvezte az RLM tamogatasat, fgy a kiilonleges repiilogep sohasem epillt meg.

k6zeppontjman, elhelyezett egyseg okan a tipus [obban ir3.nfithatonak es

forduIekonyabbnak mutatkozoti, mint' az orrmoteros gepek java.

A Projekt 193 fegyverzete pancelvadasz feladatra es fQldi csapatok elleni csapasrnereste lett opttmallzalva, A sajatos formaju szarnyakban kialakitott fegyverkamrak Icet darab 30 millimeteres MIG 08 gepagyu.t tartalmaztak, az orrban kit darab 20 milllmeteres MG151/20 gepagy11 illt, a gel' hasara ri:igzitett pilon pedig egy 1000 kilogrammos bombat
hordozhatott. Figyelembe veve, hogy az Ulrich Rudel tapasztslatei'alapjan

Dr. Richard Vogt nem csupan a liagyQm'anyos d\lg~ttyUs motorral szerelt re~iil6gepek teren alkotott elkep~szt() terveket, de zsenialls memoki kepessegeit szamo~ gazturbiMs hard gep tervezetese sor3J;1is megcsillantotta - ezekkqze tartozott a Projekt 188, amely egynegy hajt¢mtuvel , szere1t, egyedi saI'kilnyszerkezeru strategial bombazogepnek kesziilt. A BV PIB8 kiilonlegessege,szamos okb61 eredt: az elegans for~aju repulOgep pancelozott torzsenek koz:ep,s6 szelvenye nagymeretu iizemanyagtankot foglalt magaba, a tfpus szaroyai pedig megb:okkento kialakidss<ll birtak. Dr. Vogt egyesfteni ltivanta az elorenyilazott es a hatranyilazott, szarnykonstiukci~b61 s~az6 elony6ket, hogy mind nagy liebessegnel, mind alacsony sebes.segnel gatantaIJa a gep stabilitasat es J6 ininY{that6sagat. Igy a szamy belsd szdvepy~ 20 fokban h'atranyil~ott, killso szehrenye pedig 20 fokban elortmyilazott, volt - az e~eI:les torzsu, eIegans repulqgep szarnyai ezaltal lapitett W betdt fermaltak . .PI. 17 meter hosszu es 27 meteres sz~nyfesztavU repillogep nt!gy darab Iumo 004G najt6mtl:vet hordozott, amelyek meglehetos fhrgeseget garantaltak a konstrukcio sza" mara, igy a P.188 maximalis sebessege -elerte a 820 kilometer per 6rat. A gep dr, Richard Vogt tervei szeqnt ketfos szemelyzettel repiilt, a pilota es il fegyverkezelo az orrban kialakftott tulnyomasos kabinban kapott helyet. A Projekt 188 loon kilograrnm bomba szallitasara volt kspes; onv~delm'i fegyvetz:ettel a tipus nem rendelkezett. A bombateher nern a tol'ZS watt, vagy a szarnya,k ala illesztett pilonokon keriilt rogzitesre., haDe~ a gep tOrzseben kialakitott bombakamraban, igy semmtfele kiils6 fiiggesztmeny nern rontotta a gyotsbombazo repillesi kepessegeit,
Miutm az RLM szakertoi korantsem mutattak heves- erdeklOdest a fermabonto tervek ~rant, a rajzolt. elsa bemutatasa utan dr, Vogt nemileg medosltotta a tipust. A vrutottatasok elsosorban a fegyverzeti rendszert

konstrualt kiUonleges )tmkers Ju-87 Stuka pancelvadassok mily par;ades sikerrel vettek fel a harcot a szovjet pancelosok elleneben, a Blohm & VoG
kiil6nleges csatatepiil6gepe minden bizonnyal rettenetes vesztesegeket

ertek: a P.18.8immaron ket darab 13 milllmeteres ikergeppusk:ival is zendelkezett, melyeket tavir~yfta;ssal keze,lt a kabinban uta fegyveroperator, A repill6gep nem csak bnvedelmi, de tamad6fegyverzet szeri1ponfjab61 14:3

142

is jetel1tos iejleszteseil, ElSett -at, 'lgy a' gyorsboIribft2:6 3ltal smllithat6 bom-

b1ltener 2000 'Jdlogr;itrlmra P0yek~ett. AZ RLMazonbm a'wlt6ztatil:sok 'cRenere ~eil}fogadta el a P.188 teRleit, 181 atip~oroKre papfrQ~ maradt, il mind6ssZI; tervrajzok,',iiIetVe sz'elcsatorna-J;ilakettek maradtak utana, ' h BV R2q4 i~onstrukd6 meg a~hagyomanyosnak legkevesbe,nevezhet6 Blohm &: Vd6-fek kpQstrukci'6k ,hdsSZll:, sotliM\ is kiritt: a csatareptilo eS'zunan6b9mbaz6 szerepkosre szant tfpu~n~!p PuSztan aszimulI;trlkus 'kialakitasavaivolt formabont6, d~ egyarant reridelkezett l~csavarral es gaztuibinav:al. A nagy! te'fjesltmenyU
BMW 8QII) t'y(l$ motor

bontakozikki, amely a Iegi hadyi,seies felettel;>b ~ataso~ esi1<&ze4ehetett :volna .az 'ellenseges sruazf51di csa1'3tQkkal ssemben, A I1agelkorn sOO6.: , bemba (a f~gyver eredetileg BV 226 a.Z0nQ,si.t6va!vo1t-~Il'atva. m,eiyet Dr. Ric-hard Vbgt kes6bbBV,245-raovlUtozt?Ltott) a tarsasag azon kives 'beadvanyai kOze tartoeott, melye~~aiR.lJM szakertoi ~ambgabisra m61t6nak fft\ltek. A kiUonleges bomba sorozatg'y<irtasal'a 194,3,de~embet:eben k6tiitt szerzlsM,st a Blohm &,'VoB, rniutari sikeriilt meg$Y0zhioa d9nteshoz6kat ii-l~gi,indn:as6 fegyver ,ertekeiro~. AJW 246 Iegf6bb donre az volt, hogy a pil6_tan<tk nemkellett a Iegvedehni feg}1Verek es ellen~eg~ va:da~~g~ek'

dugaty-

"ha,gyom~-

nYQs modon. ,az orrhanke'rii1~ beeplt~st'e, a: Heinkel a1tal gylittott tie S011 Sllgal'h1fjt6lnU &ondoJaja p'edig
II

a I meniltitany

jobb cldalon, a: szp,rny toveben kap.~ft ~elyet :A, bizarr, kiillem 't~pii:ll5gep eg;yienes SzatBy~ ~s h'!lgyomimyos hats6 j,re~~sikb:l rendelkeze,tt, ,a pil6takabin a t6tzs elsa harmadahan kelSilt .Idalakitasra,. szeinel~e'tet ,egyf6 alkotta. Fe,delzeti fegyvertends.zefe'a kOv<:ltkezl),e.$zk6zoket vonul'tattq fel: kef di'irab, le-gcsavatkoron at hizelo, 2,6 'l;Ilillliil.~teres .kalibenl MGISlf20 gep;3gyU/e~ tQ.V!b'bi,ket' dal'ab MG 151(20, melyek a s~am~ban kaptak h~lyet. A repUlogepet ezen fellii' el leheiett Umi., ke~ dasab 30 milljjjn~te1:es MK 103,gepagyUv.all melyek a szatnyak ala rogiltett femer~ gonddhikban volta,k eU:l(ily~zve. Ha mindehhez boua~e-sszUk!; hogya P204 '<I, tervek si;erit~11000 .lcllogt1lPttnQSbombaterhe! hoido~hatott a toril!ben ki~tott bombal<amra,ban, Illetve egy BV 246 -flagelkorn sik16b~~b~t hordocllatott it torzs a:latti pilon segi.tsegevet; ugy egy (ele'1Jlletes fegyveraJIzenal,la1clhltQtt, hatalmas 'rombo16er6vel bito 'csatatepill6gfp kepe
144

szerh'lti

Qltai olt:aIm.azott celp6nt foMbe sz:an~i, de eIeg :volt 17o-150,ltilom,eterre megkozelfteoi azt, Iiliv.da,JcloldQtt bhitlba s~6repu;lessel erfeeiil. megs~mmis!teod6 objektU¢eL A H~elkom s:tivarrorma}l1"wdu-wrzzsel, hosszti es kecses szam~,illetv.e H~alalW h;ltso "e:*~~ rendel"kezett, akar 7QllO m'eter magassagb61 is frldithato volt, m~lyPek k6vet" kez~eben akat 17.5 kilometeres. t4volsagQt is repiUbe:tett· a be.:sap6d,asig. " , A:. s'ikl6bomMt ereqetileg l'~di6 seg.ts~gevel~ezett~k_ 1:3. a celpbntra, a

talalatt pontossagot csakis Ur medon lehetettgarantalni - am a Hagelkorn erne erelye utobb Achilles-innak bizonyult, A fegyver sorozatgyartasat es alkalmazasat ugyanls ertelmetlenne tette a brit hadsereg altaI alkalmazott katonai radi6t~hnU<a fejlodes~: mtutan az elleaseg letrehozta es alkalmazasba vette a hatekonyan mdkodo zavar6eszkOzoket, a nemet mernokok nem tudt4!cgarantalni a fegyver iranyitbaban es celravez:et~seben kulaszereppel felruhazott .kommunikacios csatorna biztonsagos mivoltat, es 1944. februar 26-an a pragrarnot ti:iroltek. A 'BV 246 terve k6zel egy evig hevert ~ fi6kban; mikarra megsztiletett a.piegoldas; amely kiegyenlfthette volna a brit hadsereg F,adi6technika teren szerzett fQIenyet. mar keso volt.

Az nltra~rovidhu1latnu [<ldi6 altai vezerelt, atafakftott es modernizalt BV 246 Radleschen tesztjei aligkezdeti szakaszban j3.rt;lk, mlkor a szovet-$egel! hIlde{o seregei kapitnla:ci6ra kenyszeritettek a Harmadik Blrodalom megfogyatkozott es kiverzett hadait, Annakellenere, ogy az eredeti BV 246 siklobomb3b61 k6riilbeliil 1000 peldany epUlt, a fegyyer sohasem kerillt lei a harcolo csapatokhoz; a Radieschen valtozatb61 pedig alig 10 pcU<lan:¥ epiilt, melYljjorozat java a pr6bakon megsemmisiilt. Az 1944 marciusaban kidolgozott .Projekt 194 hasonl6 koncepd6 rnenten fogant- aszimmetrikus s:?,erkezetU. legcsavarral es g~tutbihas motorral egyanint rendelkezo Opus volt, melyet a Blohm & Voil egyatant ajanlott vadasz, romhol6, zuhan6bombiz6 es felderitd feladatokra. A. dr, Richard Vogt altai szovegezett ajanlas igy fogla1ta ossze a gep erdemeie "Ii konstrukcio szamos elonnyel ruhazza fel az aszrmmetrikus repiilcgepet, melyek legldva16bbika a pil6tjl szamara b"lztositott akada.lytaIan 'Watas e.s a fegyverek na~y koncentraciojac Mindemellett nagymertikben eUenswyozza a legesavar altal termelt, avertikalis ,tengely meriten
jclentkezo forgat6nyomatekot? A P.194 eseteben a BMW 60i.D tfpnsli dngattyU~ motor a gept6rzs orraban kernlt beepitesre, ,mIg a gaztur:binas hajt6mii a torzsto) jobbra tolt piletakabin alatt kapott heLyet. A szem szamara meglehetesen bizarr klalakitas 'valoban kemoly elonyokkel jart:, a remek kilat3son es a rovid fel&z3.llasiuthosszon t:61a repillogep alacsony es nagy magassagban egyarartt sebesnek bizonyult, emelkedes! kepessege meghaladta a hagyomanyos repwogepek hasonle kepessegeit. fenntartas;a

es epitese esrszerunek es oks6nak igerkezett. Fegyverzet til-rim'a P.194 kieme1ked8en rugalrn~nllk mutatkozott: a pi16takabin orrsba ket darab MK 103 gepa,gyti es ket darab MG151 gep<\gyU volt beepithet8, aIL egyik MK 103 gepagyu elhagyasavallehet6ve valt egy darab 55 millimeteres MK 412 gepagyti elhelyezesere, mindemellett a repw6gep 1000 kilogramm bombaterhet' i1,ordozhatott-. A ga_zturbimi,s'hajt6muvel e~ hagyomanyos motorral egyarant ellatott reptil8gep Dr. Vogt sl.amibisa szerlntkepes volt eierni a 70G kilometer per eras sebesseget, hat6tavolsaga pedig megkozeJ1tette az 1000 kilometert - a P.194 bitloko1ta a korszeru ¥ada~zgepek filr.geseget es rugaltnassagat, mindemellett bombaz6kf:n~ is, a1kalmazhat6 volt. Noha az RLM feIe benyli;tott tervek mers#kelt erdeklodest vaItottak ki, es a miniszterium a sorozatgyartas elokb;zltese vegett [ontoI6r.a vette prototfpus teszteleset es egy nullsziria legy<\rtasat, a ,melyiilo ha~oru-~ valsag okan a p't'ojekt elakadt, a kival6 kepessegekkel es nagy harci ertekkel
bft6 Upus pec;ligsohasem eptilt meg., . .' 1944 novemOel'CbeB az RLM uj palyazatot Irt ki em' }tis J;Ilefetii es 0k.s6, nagy tomegben gy8.l'that6, strategial nyersanyagokat csak minimalis
N'"

mert€kben igw.ylo, konnyen karbantarthat6 es minimalis mul:JlGUgel1nyel sorOAtgyartasara meta vflrl4szgepre. A Iy1iniaturja.ger-program masik fontos kitetele preeiz, tiszta kepet ad a nemet badiipar ketsegbee)to helyzetCI'&l.: terveket Argus As 014 hajt6mii k61'i!kellett tpiteni, Ez a komppnens a a Fi 103 szamyasbom'ba, _mas neven vi megtor16fegyver szam~,keszult, nem pedig embed sze[)1elyzet altai itanyitott r~piilogepek me_ghaJtasara - a nemet gyarak a nyersanyag es a kepzett munkaero hianya, a Sl.overse~es bombatan)adasok okozta vesztesegek es az Uzemek sorozatos a~e1ep(teSe miatt kepteIenek voltak kello mennylsegfi ga:zturbinas haj~Qm8:vet-.ltadn_i. A Miniatutjager a kdzlsprogramok gepeire jeUetnz& m6don ~em, ~8se~ get alHtott 'Szerobea szov:etseges erofiMnnye1, hanem egysze.ru, ketes harci eti8di konstri.1kd6kent-nagy toro~gben bevetve volt hivatott megaltalmaznl a Harmacnk Blrodalom legte«:t az eIlqiseges negyrnoto[OS bombaz6kkal szemben, Az RtM kiir-ilsara mindossze harom ceg adott be p,"yazatot: a Heinkel a He 16'2atalakitott vrutozatat, a Junkers a [u EP l26 tetveil, a Blohm & VaS pedig a BV P.213 modeUt ajanlotta. 147

146

A ~:rOjekt'2ta. egyszeni, puri~

tecQno16giaval felruhazotj:,

6.Z meter

\08 a,lkotta, all1:ely135 'lOszerrel volt ellatva. Annak enen~te. hogy a, BY

hosszu, ,6 meteres ~zamyfesztavVal biro. kicslhy mereru vadaszgep'volt: az. e:gyf6s szemelyzetet igenylo konstrukcio ~zimpli<;:itasat j61 p~1dhza, hogy a tipus semmifele elektromos rendszerrel, fgy n\.di6yal sern rendelkeze~., a futon'lli b~hUiasat es nyitasat pedig kezt .erOvel v:egezte a pil6ta.. es a. batsa vezersik faszerkl:zetil: volt, m.<!ga. geptoI:zs a f~,emezekb61 aII9 burkolatot kap6tt. A:L RLM aItallge~Y,e1 Argus As 014 haJt6mii:vet a torzs mogott rogzitett gondola, fogadta bc;amely szuJuie ~egotdas ~e~ puszt~ hatraqyos. am egyDt!Mn,r elonyo$ 'ktivetk.ezmen~ l~ .fia~tt; tpbbek' Iti)zt siketiilt csokkentenl a felett;ehb nyers jarasu h~Jta~u keltettevibraci6b Nem a vtbractos hatas volt az egyetlen kinos problema, amellyel az Argus altaI gyattott hajtomu kotellrz6 alkalmazasa ,

P.213 tervei m4tden szempon~b61 megfeleltek az RLM altal megszovege-, ki'Vanrumal9lak, a gep nel;l}'~pu1t m~g: '19#, december~ben a. teljes Miniaturjaget"programot t6rOltek. -fgy a palyazatra headritt terv;ek mind-

*rt

4- s~ysze[kez~t

arokre ,Mkbatl ragadtalc., ' A Blohn:j. Be Vo6 alt~ kestitett tervtajzok ~ozOtt Sz3.p10S olyan aRapt, mei)lel<.az id6hiiuiy es 'az RLM lanyha erdekt6dese' ok3.n a proJ~\;t.sta:tuszig sem jutoti:ak el, ~$ klserle~ ,~anulm:any0k maradtak. A tanuln1~nr()~ kozatt S1-~P'szatnban aka<;ln~ mElreszc;n fornnabont6. tobb szempbntb¢l is kUlotllege,s rajz9~' 'melyek -eXpepmentaIis jeUegipt ellen,erds €rde~esek a

szembesftette ~prsitasat

a 'szaksmbereket;

mivel az As' 014 csak 305 kilometer per ezert a repulcSgep levegobe emeleset

fegyvem! vdll)Cltott va/llO, ha @r.n(JgQtjoa

6ras sebesseg fele~tmt1kodo~

es..feL-

katap~tta1. vagy siilard ha,jt6any<!,gtl kiilso segJdhajt6miivek

aIt~ ,k.ellett ,me~al6sitaai. Mindemellett a kismeretti elfogovaddsz, teljesitmenye elegsegesnek igerke'ze~: vegsebesilege tengerszinten elerte a 105 kilomete~ pel' ora" emelkedesl kepessege a 19 meter per szekundumot repiilesi id~je a 24 percet, A Blohm & VoG altaI tervezett Mini~turjage; fegyverzetet egyetlen, a gel' orraba ep~tett 30 mllllmetere» kaliberti Np<

bemutatasra _ ilyen peJ.daqi a BY 6Q-7.A BY 607.egy toppante[dtikes, delta formaju, 'tos meretu csup~zamy vadaszgep volt: a kopstl.'tlkCi6fiossza alig . baladta meg-a 7, metert, szarnyfesztavolsaga seni volt nagyo.bb 8 metetr1~. A ldsedeti terv 3lapjat a Heinkel AG altal epitett He SOIl gaztU:Tbinas hajtamu adta, a gep teljes sarlciDyszerkezete erne komponens IW're ~ptUt. A gep bossztenge1yeben elhelyezett hajt6mu miatt a kabint el kellett ~49

148

mozdftani a kozepvonalt61, fgy a pll6taffilke a konstrukci6 bal oldaMban kerult kialakitasra - t,<:h;it a deltaszarny6 vadaszgep dr. Richard Vogt oly sok terveb,ez hasonlatos medon asztmmetrtkus ,modeU volt A hajt6mti beonilonyilasa a gep orraban volt kialakitva; a vfzszintes vezerslkok kacsa elrendezest kaptakj- egyediil afiiggoleges veze~sik keriilt a konvendonilis gepekm!l megszokott helyre, vagyis a "tor!lS" gerincenek Mtse trakfusara. A ki1lon1ege,svadaszgep fegyver~tef harom darab 3G millimeteres MK 108 gepa.gyU alkotta, melyek tekintelyes tiizer6vei ruhaztak fel a tipust, amely megepulese es bevetese eseten a ko~abeli szovetseges repiilpgepek veszedelmes eUenfeMyevcilhatott velna, A BY 607 vitathatatlanW -{geretes, sark4nysZ'erkezetet teklntve mereszen eloremutat6, am j6eskan megkesett otlet volt - {gy a deltaszaruyU> aszimrnetrikns varlBszgep oly sokmas nemet ldserletl katonai g~phez hason16an pusztan fanmiadus speku!,lciomaradt,

A MESSERSCHMITT AG MODULARIS REPULOGEP-TERVEZETE

A Projekt 1090 jelzessel ellatott tervrpl roppant keve-set tudunk, hisz a hetkoznapinak a legkevesbe sem nevezhet6 ijflet utan egyetlen hneles dokumentum,egy elnagyolt rajz maradt az utekerra,am a Messerschmitt AG egfik mernoket61 szarmaz6 koncepci6 erdekessege es felettebb me17eszteohnika; megoldasai okan mmdenkeppen megerdemel egy l'ov,id fejezetet a rendhagy6 nemet repiilogepek kr6r;:tikajabati. A medularis repwogep tervet Wilhelm Messersehmitt 1943 elejen mutatta be az RLM kepviselOinek, remelven, hogya Pl'ojekt 1090 elnyert a, minlszterium tamogatasat, Maga az oUet - melynek gazdaja ismeretlen

- pofonegyszetti volt, am korabbansoba fel nem mertilt megfontolasok alapjan fogant, ennelfogva felettebb szokat1ari erenyeket mutatott. A Luftwaffe - mikent ~ wag valamennyi legiereje - a betoltend6 f~l. adat.k6rokre egymast61 nagymeI7tekben eltero repUlogepeket alkalmazott, a hadrendbe cillftott technologia diverzitasa pedig szamos esetben okozott
151

150

a~,hezs~eket. ~e1yek nem puszt~.a gy~tissoran mutatkoztak meg, de a kikepzes as acsa_patsiolg.ua~ sonia 'is leptencnyomon felbukkantak. A kiilonbpzQ'repiilogJpek gyarfbiliozkillonbozO gepsol;'Okstwegeltett!;!k, a~ egyes tip';lsok-,aJkat&s:lei rrem, :V:9ltak csereszabatosak egymassal, az ijzemeltete,s es a harm ,allciilmazas h~mktU6nben QSszelett szakertel:q1et ,kfvant - 11 modwatis rC::P;iilogepezekre.a prl?bl~t;nfua ldnaJt valaszt. Roppant vw.oszmQ". hogy a Proje:kt 1090 szill6aWja egy Qgyancsalt sz~mbeszokQ rhegfigyt;l6sre alapozt8 'az 31tal\1'papfHa veteb: tervet; iliiszer~t a kill.onb6zt,) felai::l<;ttkorok Altiil tamasztott sped.alis igeayek 'figy,es ezerkezett elerneiket tekihtve mU~linal\ jelentos lCiilonbsepeketl am szamos mas komporiens tekinteteben azonosilk"-, eppen ez~It nem sztikseg~s a teljes repij.logepef az adott feladatkorre terveznl, de elegseges a kritikUs szerkezet! elemet a celnak m~e)eloen atalaicitani. Ennek lpeg(eleloen a P.i09q n€~en kata'1ogiz~t terv 'egymOdWokb61 felc~~ftheto r,epUlogepet ir't Ie, ~mely a megf~le16 "kQme~nensek cserejee,seten szinte ,v.iillUQennjri feladat#:or~E;n h;elyt fudotJ: aI)ni. Wilhebn Messerschmltt, a M~sserschmitt AG vezetoje reMt egyetlen:' ploaellt kinaIt valamennti hards,zati feladatrsl a lctili;>nbozo kialakititsus~yak. eli szarnyvegek, totz$szelve~yek es kablnok, motorok es iegyterzetek, Uletve egy~b elemek szabadon csereihetok voltak, amel'ymegold~s szamos vamans osszeepfteset tette lebetove. A , P.1090 repUlogep a megfelel6 komponensek be_¢pitesevel'egyarant helytallhatott« e.gyszemelyes varIaszgepkeru. KetszemeI~s romboI6I<ent, csapas~ero'.g~pkent, maga'ssagi vad~szkent.,ejsiak;ri vadaszlc~nt, gyars:b.omb_liz6kent, zl'lhan6bbmb4Z6~rlt, torped6v.etQirent, vad;i$zbomb4Z6keat .~ felderit6' repiilogepken,.t. .
,

I\: komoly gyakodati erlcfkkel kecsegtete konstrukcie mentes v(>lt a for-

mal bravuroktol, a tedmlkai ]ljfmsolc a modula:rIS szerkezet kidelgozasaban rejlettek, ~ P.I090 rajzai eg:y,a nem illl sikeres Messersehmltt Me 410 ltipushoz hasonlatos, i;m V-~~U, hatso vezetsikkal ellatott reBtilt1lg~e,t mutat~ lnelyne1< hossza in~gha:ladta a 12,.5metert; si.amyfes~aV'olsaga 'pediga 16,3 meted ..Az aiamvonab.s o't szelv€nybol'epii1t fel:pil6" tabbln, fegyverkarnra, kozeH~o torz~szelv€ny OpciPD~.s pom~ateI':[e~ M,so t6r-zsszelvent, illetve ve¢ets& A cseppfo~m~jUkabit)_tet&vel~atott pil6ta£iilke abeepitett modulokt61 fiiggc':)enegy. vagy 1:u!t szeme1y szama.ia kimllt teret, igy a·pil6tlin kivill egy fegy.verop~nitol'l megfigye1G, vag}' eBpen utas is he1yetbpbatott. A kabin illatt elhely,ezt;tt fegyvermodul ,
I I

tons

A feit~'~9 caja lIZ akar hl._bor~ kOriilmenyek ko-zt isatalakithat6, rugalmas repiiJogep meg~Qtasan tUI age,psorok es a gyAtlas egyszeriisft~se volt, am,ely:sokkaiw groFsabb es hatekQ.llyabb kivitelez.e-st igert. MindL emellett a legiero aJ.tal ~a$zaaIt alkatreszek e~ a geppatk egy;segesitese sem lehetett elvetendo !Jlegfontola~, hisz nagymertekben mli!g~ennyCt~tte, volna a pilotak kikepze_set e~ a hadrendbe Allitott technikai allomany iizeme1tetclsetl es eppenseggel a s,er~lt $epek atal~tasa -es az epcti. maradt alkatreszek hasznositasa _ ,jovalegyszertibbnek ige'rkezett. is
152

ennek megfeleloeIt keriilt kivatasztasra, es egy szemeJy 'szWftasa ese~eD a fe1s2;abadult tefet tovabbl bnvedelmi-' eS t<b:nad6fegyverek beep'itesere ~ehetett hasznositani. A- szarnyak a tervek szerint kit darabb61lilltak , Qssze, a szelvenye~ Rozt kapott helyet a dugatt-yUS' otorral, vagy:sugarm hajt6muvel szerelt gon~ola. A P.l090 a kezdetleges terv szerint a vMasztat~ fcl.adatkOrtoI fiigg6cn egyarant: 'felszetelheto volt a Daimler-Benz DB 603G tipusu motoliokkal, vagy Iunfo 004 tipusl1 hajtomuvekkel; e!obbi esetben a gel' ossztomeget61 fiigg6en 500-775 kilomete.r pet 6t:as sebessegre volt kepes, mig sug:irhaji:om~,beepltese eseten veg~eb~ssege alGir az 1010 kilometer p-er 6rat is ,eI~'rhette.Az iizemanyag az fu:eges·lAa1a1dtasu
, . _,

153

szamyakben, avagy a kOzepso torzsszelvenybenbpott helyet, de a repulogep igmy szerint kiUs6 iizemanyagtartalyokat is hordozhatotr, amelyek tnegnoveltek hat6tavoIsagat - a merhetetlen etv~gyU. Jumo 004 hajt6mii alkalmazasi lehet6seget teltintve ez rnegkertilhetetlen sZiiksegszeruseg volt. A torzssle}venyek csereje nemkiilol1b.en komoly v<Utozasokat eredrnenyezett, az adott bard feladatnak megfeleI-6 eszki>zok itt keriiltek elhelyezesr:e. A masodik t6rzsszelv~ny egyik variansa bombaternek adntt

FRIEDRICH VON DOBLHOFF TORLOSUGARHAJTOMUvES HELIKOPTERE

T6rfenetiink kezdeten 19:39 szeptemberet Irtak, Eut.6p'aban mar me~kezdodott a baborti, m"dyr81 ekkor meg senki.sem rudhatta, tnily s:rornyii

helyet, (gy a IepQ:l6gep bombaz6kent es gyorsbombazokent is bevethet6 volt; mils esetben optika] es~ozo~ ienyl<€pezogepek es ~etak keriiltek beepitesre, amelyek felderftogeppealakftottak a P.IOgO gepet, A masodlk torzsszekcto kiilonb6zo navigaci6s avagy radi6technol6giat. vagy akar meritoeszkOzoket tartalmazhatott, s mindemellett MserIeti technologiak, avagy kulonleges berendezesek elllelyezeset is biztosltorta. A'behdzhato f~o.kfut6mukamnijat a balS6 vezersikszelvenye tartalmazta, a fa fut6mu-'

vilagegesbe fog torkollani, am Friedrich von Doblhoff kortarsaihoz hasonloan kevesse agg6dott Nemetorszag sorsa .felett: a fiatalember zsebeben Ieyo memoki diploma friss volt, es rryomdaszagu, fgy a;z.ifju-szakember inkabb sajat jovi5jet igyekezett mega1apozru. Von Doblhoff mernokkent tapasztalatlan volt, es zsenge. am feje telve volt meresz ot1etekkel, mely otleteket eldszeretettel osztott meg barati tarsasagal:<lgjaival.. Az uj techniill es talalmanyok irant sziinteleniil erdeklod& fiatalember fakent a forgoszarnyas repiilogepeket iUette elenk figyelemmel: joI ismerte az1930-"s evekhen folytatott kfsedeteket.es szamos javaslatot dolgozott ki, amelyek

vek a hajt6mugondolakbilfl kerill,tek beepitesere, A. .kesz repiildgep ures tomege az adott osszeallftast61, fiiggoen 5,5 es 8' tonna kowtt valtdtott.
maximdlts tomege pedig elerhette a 11.5 toanat, A repiilogep osszeillltasat egy Rustsatze, vagyts tabori keszlet konnyitette meg, mely celeszkoz segitsegevel a szereldk csekely ide')alatt barmely varianst feleplthettek

A. P.I 090 kiriv6an erdekes koncepcio volt, melynek legftSbb ertfu paratIan rug~assagaban rejlett A Wtlhelm Messerschmitt rutal beterjesztett javaslat nem pusztan arra kinalt lehetoseget, hogy a harcolo csapatok tabort kOriilmenyek kOzt is az adott feladatnak megfeIe16en atalakItbassak
a rendelkezesukre a116 repiilogepet, hanem a gyartas leegy,szel'iislteset 'es a nagydivet:zitist mutato Iegiero k:es6bbi egy5egesft~set is magaban hordozta A P.I090 megsem ferkowltaz RLM donteshozoin.a1;c kegyeibec: a mmiszterium szakettoi ismeretlen Qkb61 elutasitottak a ptojektet, igy a forradalmlotlet meg eD,lbriobalis szakaszban elsorvadt, A hatra maradt feljegyzesek szerint a kUlonleges repijlogepbOl mindossze egy fabol keszUltmakett keszu1t. amely a modul3riselrendezes Iehetosegeit volt hrvatott demonstraIni. Ez a makett a, luibo.rU evelben vagy megsemmlstllt, vag}' egyszeriien elkallodott, elo soha nem keriilt - igy 1090 SulmU projekt utan mindOssze egy durva vazlatriJ,jz'maradt. 154

a korai helikopterek hatekonysagat es repiilesi kepessegeit voltak hivatott javitani. Egyik este, mikor szokasahoz hiven baratai tarsasagaban id6zott, Friedrich von Doblhoff felettebb erdekes, egyszersmtnd meresz koncep .. ci6val allt eto: felvetette alehetoseget, miszerint ha it forg6szarny tollainak hesie[(~ apr6 torlo ..sugarhajt6muveket illesztenenek, ugy j6val. nagyobb fe1hajtoero termelesere nyilna Iehett'iseg •.az ily medon atal.akftott helikop-

155

-ter pedig gyorsabb es stabilabb lenne a hagyom;myos konstrukcioknal. Ai. ifju memo.K tarsal figyelemmelhallgattak yon Doblhoff besz:im.oI6jat, s, bar rtl~gat az oliletet erdekesnek tal~t3k, el6zekenyen figyelmeztettek banigi1lqtt, hogy' felettebb korai lenne kovetkezteteseket Ievonni es k,omoly terveket szoyogeqti, ~sz az egyetemen hallett eleadasokdn tul egyrutahln nem reflQelkezik!tapasztaIatokkal helikopterek teren, Priedrich von poblhoff friss '~'knoki diplOl;mijav~l zsebeben a Wiener' Neustadter cegnel ;v;Ulalt munkat; a Bees varosa mellett It!vQ.gy<lr Messerschmitt 109 vadaszrepiilogepeket epitett, A fiatal szakember hoszsz¥ bes2;elgeteseket fol~atott munkatarsatval, ~s szamos otle~et feltarta e16tl;iik, lP,elyek ki£lzul a torl6-sugarhajtomfurel eUatott hellkopter koncepcioja aratta a legnagyobb. slkert. t.1iutan az u.zembt;n vegzett munka keves:?e,v~tte igenybe von Doblhoff k~pessegeit, a fiatalernber elhatarozta, ~o~ kiserletet tesz a kortcepGi6 gyakorlatba val6 at(iltetesere. Egy prototfpl,l,S onerob61 valo megtervezese es felepjtese azonban j6kora terhet jelentett. melyet egyes egymagao,\" nem 'Yiselhetett. 'fgy tar.sakat toborzott: szerencsere.ket kollega .; Theodor Laufer es Ii... Stefan - is akadt mernokot,
I •,

kik

nem pusztan szep szava.kkcd,de tevolegesen is tamogatni kivantik: a; ifju A netn~ivataIos

fejlesztes'i prograrnot

a. ~a:jzas~tal~ellett toltott ijszakakvitlek

leginkabb a i<iJ;as eszmecserek es elike, am ketsegtelen volt, bOM

elob,b-ut6bb a projekt eler abba a: s,zakasiba. mikor a tovabb] erednienek. _I"_.H'.'-O -:1.' y reauzajasa vo:Sf!t~ to,.... kell pumpalni avaIlalkozasba A merno ok mradet hatatlanul dolgoztak a konstrukd6 tervein, konokul dacolva kcllegaikkal, Id:k..aleg;io1Jq esetben is me~gathatatlan szkeptkizmussal nyilatkoztak a t?rl6-s1;!glirbajt6miiveLszerelt helikopter otlete;at rosszabb esetben pedig stilt bolondsagnak tibilaIt3.k azt ..Priedrtch von Doblhoff es tarsal azonban a ketkeddkre ugyet sem vetve haladtak eldre a jaratlan uton: a fejlesztes els6 eveben me'gaIk.;;>ttak kisetleti modelllegfontosabb komponenselt, es a kidolgoztak a hajtomil.·,beepJ~esenek techniJcajat Le,lkesedesUk:IaakadatIannak bizonyult, am anyagi eroforrasaik ellenben annal si6kosebbnek mutatkoztaki 1941 nyaran mar napi rendszeresseggel okozott gender a . 'penzhiAny problemaja, amely gatolta a program kib(;mtakozasat. Miutan a
156

fiata1 mernok5knek hem volt szamottevo maganvagyona; kiVii1roikellett 'segltseget. keriteni - erre pedig csakis akkor kfulukozott lehe't6seg,' ha nyilvanos bemutaton demonsrraljak az elerte. eredmenyeket, ' Friedrich von Doblhoff 19111vegere Irta ki a bemutat6t, amelyre.az lUM kepviselOin kiviil sajat ketkeda kollegalt is megjnvitiuta. A demonst- , raGi6 soraa sosem Iatott, ugyancsak kiilorilis szetkezetet taft a szakfr:ti:ik el.e': egy magnezi11lDq61 kt\~zillt, iireges forg6szarnyat, melynek csutsa kiilonleges medon .kerult kialal<fta.$r:a. At nreges forg6s~yt611~ba a ,kUlonleges kialakihisu agyan atkenllt a kornpresszorral surit!!tt Ievegovel kevert gazolaj, a keverek begy)i:jtasar61 pedig a tollak vegebe epltett szerkezet gdndoskodott. Mlqtan a szakertok osszeser:eglettek a fura szerkeset korl,il•.Friedrich ,yon Doblhoff beinditotta a kompresszort ~s gylijt6szerkezetet; A rotor. rchtrlszfo iiv6ltest haUatott, majd megmozdult, es varatlan tefllp6l?an gyorsult. A szerkeset mdzogn! kezdett, majd felemelkedett az ~llvanyr61 - a memokoknek egy meretes ballasztot kenett raerosi~pi,. hegy megfQg]':ik az egyre n,agxobb Ifelhajt6er8t terme16 for.g6szarnyatf'~' rotor egyre cs~ gyorsult, a tollak vegeb51 langnyelvek ti:irtek elo, majd a szerkezet felernelte a teIjes baUasztot, ·es elszabadnlt, A langos6vakat old.dO pow1i sierk;~zet tovabb gyorsult, rpajd az egybegyUltekszerenc;;se~ j~[e a ldserlefi peldc,\J:!.yrosen x:negd1;Slt; rotor' Jl~k:ic~aB6d'ot!; ifOldnel(;> e ~ a a killonleg~s forg6szarny darahokra torotl;. a magm!zirii:nszil~ok pedig siivftve repk;edtek szerteszejjel. A prototlpus ugyan megsemmisillt. am' a koncepci6 eIetkepessege vitafhatatlanul hizonyftbt nyert - igazsag szerint mag'a Friedrich von, Doblhoff sem vagyhatottennel lenyiigorobb bemutatora, ketkedo hangok elnemultak, az RLM kepvise!oi pedig e[c!lekl0dess~1ford.ultak a magankezdemenyezes fele. Rovidre ra megkottetett a s~l"wdes: az: t;gyeb hehkopterfejlesztes! programokat is finanszfrozo miniszt¢rium feln)illi6 qiroda~l m.arkit boesatott a fiatal feltalru.o ru.tal vezetett csoport rendelkezesere, hogy. megepitse, a torl6-sugiirhajt6muve1 ellatott hellkopter
,I , " I

A'

prototipusat,

'

A Birodalmt Ugiigyi Mj,nisz!:erium tamogat<l.sanak megszerzese utan a program hiyatalos sta,tusit ,kapott, Igy Friedrich 'von Doblhoff t\s tarsai 157

immaron idejUk es tehetseguket teljesseget a klserlet; heUkopter tervezesere fordlthattak, A konstrukci6 megalkotasa ujszeru problemak tucatjait vetette fCi!l. a rnernokok a rakovetkezo evet lazas munkaval toltottek, igy I ame1y saran sikenilt meg'i\aIaszolni a' felszinre keriilt kerdeseket,: A WNF 342 prototipusa, a vilag elsa torl6-s1,lgarhajt6mij.ve! repuid helikoptere 1943 tavaszara keszillt el. A VI modell egy 60 loer05 Walter Milron Il. motorral volt ellatva, amely motor egy egyfokozattl. feltoltOt hajtQt1:rneg. ez a feitoIt6 biztosftotta a haromtollu fOJ;"g6szarnyszamara a kelld mennyisegu leveg6t. A helfkopter szerkezete spartai m6don egyszeru; acelcsovekbo~ hegesztett konstrukcio volt, amelyet semmifele bontas nem fedettr a kulonleges forgoszarny altal termelt nyomatek kiegyen-

egyeb karok kozotta WNF 342 prototlpusa is megserillt, A bombazogepek felbukkanasa om nem pusztan a teszteket kellett -elhalasz~ni, de az Uzem es a kutatasi reszleg tovabbi miikodese is V'eszelybekeriilt, igy a grarat ken~elen-kelletleq at kellett koltoztetiji Bees egyik p.uvarosaba.
A koltazes jelentas id6veszteseget jelentett. mlkent a prototipus hely-

re,!J.Htasa:is jelent6s murilclt' igenyelt. igya tesztek csak szeptember vegen folytat6dhattak. A prebareptilesek, saran akl:ilorileg1!s ha)t6mil

j6i teljesitett, a' helikopter impomll6 emelkedesi kepes~egekkel ,birt, aql sUly:os gondok adodtak -a tot16-sugathajt6mii mertektelen etyagya es a

helikopter szerkezeten megfigyelheto intenzfv vibnki6 okano mikent az

egyenes repiiles soran foltnerillt stabilitasi problemak is megoldasert kialtottsk. (Az egyenes repilles saran megmutatkoz6 stabilitasl pFoblemfr altalanosak voltak a kerai h~Ukopterprototipusok eseteben, a WNF 342 bereptilese soran felmerult nehezsegektehat korantsem tervezesi hibakra veltak visszavezethetl5k: Friedrich von Doblhoff' es munkatarsai jaratlan utat rottak, es Iepten-nyomon varatlan kerdesekbe, clOre nem jelezheto

nehezsegekbe iitk6ztek.)
Friedrich von Doblhoff eldontotte, hogy nem fordit topb idot a gyermekbetegsegekkel kUszk:ijdo prototipus atalakitasara. banem az eredeti terveket sutba vetve uj konstrukciot epit. A V2 rnodellt megvrutQzott torzsszerkezet es erosebb motor; valamint atalakitott g€ptorzs [ellemezte, k mern6koknek sikeriilt 50 szazalekkal fokozni a Walter ¥Uron motor teljesftmenyet, a 90 loercs aggregat pedig komaly igere.teket kepviselt - am legelobb a stabilitasi preblemakat kellett megoldani. A folyamatos tervezes es kfserletezetes vegjil egy harmadik ptototipus megepl.tesebez vezetett, amely e15cljevel szernben ketszemelyes kabinnal epiilt es teljesen u; bats6' vezersikkal volt enatva~ A stabihtasl gondok megoldasa vegett iij motor kerult a helikopterbee von DobIho1fbizott benne, bogy a 140 16er05 Siemens- Halske Sh 14A kepes Iesz elegseges teljesitn,enyt tovabbitani a tolo Iegcsavar fete. igy sikerul megoldanl a problemat, mely hosszti ideje kfsertette a programot. Egy masik, nem kevesbe kinz6 kerdes azonban tovabbra is nyitva maradn a kiilonleges meghajtis elrettent6 rpennyiseg(i , iiiemanyagot igenyeltl a folyamatos, nagy intenzitasu eges pedig,ha.talni~s

A roI6-sugarl'rajt6mi1 kiom/('inyl/r:!sG

G forg6szdrrw (stic'sdba kerDlt b¢l!p{tl!sre

,s~yozasa vegett a helikoptert egy hagyomailyos, kettolhl1egcsavarral is e1hl.ttak; amely a pilotakabjn mogott kernlt rogzitesre. A kiserleti hellkopter a hajt6miipr6bak;s0r.i.n az ddzetes szamitasok szennt viselkedetj:, igy a meJ!Dokok 1943, augusstusara kifrtak az elsa szabad repuleseket,

:A mernokOk lazas tempoban, faradtsagot nem ismerve dolgoztak a tesztek eloiceszitesen, am munkajukat varatlan, drdmai erejil esemeny akasztotta m,eg: 1943. auguszrus 13-an megjelentek az elsa szovetseges bombaz6gepe~ Bees rolOtt, es tamadast lnteztek a varosban leviShadilparl ihtezmenyek ellen, A Wiener Neustadt iizemet tobb bombataIalatis erte, 158

159

igellybevet\!'llel terhelte a fo~6szamy i:iteges tellatt, A korbeIi.tec~oI6gia mellen von Doblhoff nem tndta megnyugtato medon rendezoi .a fenti .kerdeseket, dert korlatozta a tod6~sug;irha,jt6mt1 alkalmazasat amelyet dontese er.temu!beh csak emelkedes, lesz,alla~es lebeges eseten mllkOdtetett a pilot-a, egyenes reptiles eseteben pediga 140 16~r6s motort az operator lekapcsolta a kompresszorro], ts'aZ aggregattel;esfimenyenek egesze a tolelegcsavarra tov4bbft6dott A'V3 jelzisu prototfpus.a teszteksoran bnppruiJ.6 teljesitrnenyt nylijtott,es .sz~te minden s2;-empontb61meghaladt3:,~ elodmode1lek k,epessegeit. A hajt6mupr6~ak ulan tobb szabad repiilesre is sor lreriilt: mlutan sfkertilt ldkffszi:ibolni a vlzszint~s ,repiiles soran jelentkezo instabilitlst, a pil6ta elismer:c;sselnyi11!-tlCozott tipusrol: a A v.ibraci6 proqMmajat azonban nem su<eriilt rnegoldani, a hellkopter '.szerkezetet pedig roppantmod megw.~Hte a foly,amatQs, heves rezges. Ahl::Iak daCl;it:a,bogy a V3 egyeb tekintetben kellemes teljesftnJenyt DyUjtott a teszteR soran, az'ptolsil szabad repiUes kis hijan "katas·ztr6fabatorkoUo~. A pU6ta a vibrac~6 feleI'6sodesete hiv:atkozvil ida elott,lehezta es foldre tette a helikoptert. am a.heves re~es e,gyreerOsoaott, majd tobb csa~ e1Rattant es. elengedett neMny hegesztett felillet. i11?eIy:kOvetkezte~en lancreakcio ' indtUt be; ~ a V3 prototipus darabokra hullott a lesuill6patyabetdnjan.' A ~braci6 p'roblimaja komoly kihivassal szempeslt~ttea terv:ezot, arp a metqok senun,ikeppen sem klvanta feladni a proje~et - ,F;riediich YQn Doblhoff acfejlesztes folyamata soran oly sok kerdesre' lelt maT belyes voi,la.szokat, hogy akkal bizl,1atqtt a stkerben, A to,r16-sugarhajt6ri:iiivel szerelt helikopte» atyja foiytatta a muWt, es letrehozta a WNF 342negyedik prototfp)Jsal. A V 4. to:bb 1)OntoD is m6dqsftasr.a kerult, tobbek kOzt a tlpus torzse, flletve a batsa ye:drslk valtozott meg hitva:nyosjUl,mig az Sh 14A metores az Argus As 411 feltolto valtozatlan formaban kertilt 'beepitesre. 1\ negredik varlans tesztjei 1945 tavaszan k,ezdodtek meg. Friedrich von Doblhoff tis munkatarsai ekkor rna:ttudtak je1, hogy nem Iesz m6djuk a program, befejezesere, leven a Harmadik Birodalom rOvidesen elvesziti a M.bonlt. az, egyediil31l6 helikopter pedlg soha nem fog sorozat~sra keriUni. A pr6bfut-eru:aek ellenere sem kiv<intak berekeszteni, fgy: a WNF 3+2 V4 a rak6vetkez6 hetek soran Ibintegy 25 6t:a:ttoltott a levl1lg6ben.
i
c

A hdrmQ5 5zdml1 prolol;pUS: kt!tO/~5le' epiJIt

~ . . b~ szerbe sodrodtak; megadjak. DJ~gukat a bosszura szomja~6, FOSSZ ., tosroknak, vagy az amerikai vonalak. fele. meneknlnek -,Von Doblhoff eS :unkatarSai sok mas nemet kutatohoz es katosahoz hasonl6an tnlcibb az amerikai bedtfogsag mellett dl$htottek:, ezert utanfutera helyeztek a ~4 proto.tipust, majd a me'rnok6k es aszerel6k sietve felugpUtak a teherautora, es ijyugat fele indultak.

191:5. a ellis 7-en a VOros Hadsereg csapatai mar Bees alatt csaptak ". ze a nemet hadercvel, A Wiener. Neustadt mernokei donteskeny-

A'FOCKE-WULF FLUGZEUGBAl.] GMBH

KULONLEGES MODELL}El

A Hetnrich Focke es Georg Wulf 41tal alapitott Pocke- WulfFlugzeugba~ GmbH a vallalat feliilr61 l"nmyitott atszervezese utan. felhagyott a.hellkopter~k fejlesztes~'lel es epites~vel, a ceg ett61 ke7id~e,merevszarnyas repiilogepek: tervezesevel es kivitdezesevel foglalk~~.~. Bar a Focke- u1f profilja a naci adminisztrad6 dontese nyoman leszUkillt, a vallalat a h~boni eveiben szamos kiveteles konstrukciot mutatott be, meLyek a csatateren isbuonyitottak magas hard ertekiiket, es gyorsan elb6dltottak a ~~met pil6tak szimpatiajat. K02ejiik tartozott a Fw 190 csillagrnotorral epiilt ~,

'Y

161 160

illetve soros m,ptOl~r::Q ep~lt,' Dndan~ orrl1 D valtozata, melyek vad~5z· es, csatarepillo~epke~t egyarant helyt;mtilk, es nagy szamb~ kertiltek ki a harc,016,csapatokhoz. A tsUlagtnot(')1'1'al szereltvaltoza; univerzalis ertekeit remektil peldazza, hogy a tfpusbol egyarant kesziiltek tOl.)ped6 indit~sa-, ra a~alak'ifdttWtlde Saq ejjeIiharc-tak~1\ fr;:lkeszftett.illetve levego-fOld raketakkal szerelt y:ari~sok, de az X -4" levego~ levegq raketa, .elso tesztjeit. is egy Fw: 180' 118geppel vegeztekt A D6ra nevre keresztelt, kecses.vonalii; kesei vaI!ozat a,maso11k vUlighabol'u leg~iebb es·leg1dy,U6bb legcS~yatbS tipu,sai ko~t emHthet6; 700 kQpmeter per orat megkDzetito veg.sebessege, 1200~,meter.es csj1csmagassaga, 840 ~meter¢s hatotavoM1:ga"tlletve-ereteljes fegyverzete az amertkat ,P51D Mustangok es a brit Spitfire vadaszgepek melt6 ellenfeleve te~e a konstrukciot, A Fw 190' katonai ertikit mntatja, hogy a tipus killo~b6w variansatbol a haboru eveiben osszeseo 20' 051 pcHdany epillt, a 'Luftwaffe AltaI hadren<;llre. ailitotl' repill6g~pek pedig kulcsszetep~t jats1.ottak a legihabort:l tolieneteben, A Pocke- wUif Fiugzeugbau GmbH sike;rei legfokeppen a tervez6si1 reszleg fO'metnokiposztjat 193'1 es 1945 ko~@tt birt9kl6 ~urt Waldemar Tank mem9ki tehetseget. is vezetoi kvalit~~it dkserll<. ki a techno16giai boszorkahykonyhamesterszakit:;sakent meghokkento modelleket all'!-otoft meg. A professzor ,1924-b~n kezdte m~ tervezai paIyafutasat a Rohrbach ~analatJ;I~, ,~a}d 1939-ban cSiltlakozott Wilhelm Messe~schmitt cegehez, ahol egy ~vet tOlto~ A BFW osszeomlasa utan Kurt Tank eihagyta Aug.sburgot. es' a Focke-Wulf Hugzeugbau GmbH Kote1ekeben vallalt
mu.n1<at,m'int technikai igazgat6. Miutan a naci lillamvezetes Heinrich
' Pocke-t elmozdftotta avaIl<!-1at ezetlii posztjar61, Kurt Tank a ceg fl)merv nokekent iranyitotta es feltigyelte a tervezes] mu~atokat. Vezeteee

Kurt 'Iank .a kezdete~tol evolud6jat.

,6.gyelemmel koV'ette a .s118athajt6muve,k

A professzor feltsmerte a forradalmian uj m'eghajtas altal I<.epviseltelorl'y6~t,.igy hosszu taVH strategiai kut;itast k,ezdemenyezett. mel.y program eredmenyet egy majd@ kifej~eszt~sre keriUo gazlnrbinas konstrukci6ban kivanta ,osszefoglaln:i ~ Igy esett, bogy bar 1942-ben mtg ~ Messerllchmitt Me 262 's:orozatgy.artasa sem indelt meg, a Focke-Wulf szakemberei mar a masoq.lk generad6slgattu~birias vadasI,gep megalko-

A To )83 nagy. ma,! 1Q5~,6gtx1n(j"teml~Jcether(j, villdmgyorse,lfog6ve.daszgep ~ feli vofne. a reNe'll sze:r'lnr

"

alan a vallalat nem csupan sorozatgyartasra tfpusok teren is kiemelkede

keriilt rnodellek, de kiserleti

tasa erd~keben vegeztek aerodinatnikai kiserle~dke( A Hans Multhopp mernok alta:! v:ezetetl: teNezOCsopol'~ az idealts sarlcinyszerkezet jellemzoit kivanta felderiteni, amely karakterisz,tiJGljanru fogva tokeletesen kiszolgaJ.ja a nagyto16erot' tertnelil sug.lrhajt6ml:iveket. as megfelelS alapot telent egy gyors, jol iFanyithat6. nagy,rombolo_erove,l felruhazou tip~.s szamara. A hosszu u\Vli fejlesztesi pmjekt eveken at zajlott, am az felhas~aIasra,

erdemeket

szerzett, es elol'emutat6, a kor

technologiai viszonyaihoz merten szupennodetn reptilegepeket alkotctt, A prototfpusok kozt akadtak paratlanuI 'reroek legcsavaros kogstr.tJ..!(dok, mint a Ta 154es a Ta 254 vadaszgepek, a legerdekesebb modell~ket azonban a sugarhajt6muvel,

WetveraketahaJt6r:niivel szerelt tfpusok kOzii1 '

kerlilte~ki.
l(i2

aerodinatnikai kutatas saran nyert eredmenyek csak 19~5 elejen kertilt~l<. mikor a Focke-WUlf az 0KL altal koz[eadatt surgossllgi vadaszg~p program felhivasanak eteget teve. megterlVezte a Ta 1,83 repalogepet. A memokOk egy romzsi 1Ol,'zs11" hatranyilazott Sz3my;U, T alaku .163

halsa vezersfkkal

rendelkezd

elfogovadaszt

vazoltak fel, melyet egy darab

Wulf vallalatnak legelosz6r egy harom darabb61 ail6 kiserleti suriat kellett leszaIlitania, majd zaros hataridon oeliil tovabbt13 repiilogepet keUett kezatadni a legiero reszere. A nullszeria kivitelezesi rpunkalatainakgyors deset azonban komoly nebezseg akadaIyozta. a Heinkel-Hirth

Heipkel He S 011 turb6feltolteses sugarbajtomuve1 kivantak ¢IU,tni. A hajtomfi a gep torzseben .keriilt beepftesre, a levegobeomlO nyflast pedig az orrban kapott helyet.lgya Ta 183 ki:illemre [elentds hasonlatossagot mutatott a Messerschrriitt AG P.llOI ptojektjevel, Miutan a torzs egyszersmind hajt6mugondolakent is szolgalt, 82 uzemanyagcellak szamara mashol kellett h~lyet keresni, igy azok a 40 fokban hatranyilazott, keS,keny szarnyakba keriiltek, A,tu~atnyi, egymastol elkill.6nftett tartaly oS$zesitett tarolekapacitasa meghaladta at 1500 litert - a Ta 1~3 tehat Ienyegesen tobb uzemanyaggal gazd3J.k.od~atott, amint az a hasonld sarlclnyszerkezetii repiilogepe~ eseteben megszokott volt. A vadaszgep hatotavolsaga ennelfogva meghaladta a :WOO kilometett, csucsmagassaga pedig elerte a 14000 metert, A. pfleta tdlnyomasos kabinban foglalt helyet;megfelelo kihitasat p:edigbtlborillormaju ~bintelo blztositotta, A gep sarlqlnyszer-

He S, OIl,

kezelebol es ttUnyomasos kabinjab61 adedoan l.egfokeppen vadasz- es elfog6vadasz feladatokra mutatkozotr alkalmasnak, fegyverzetet ennek megfelelden alakitottak ki, A soro2latgyartasu valtozat negy darab MK 108 gep~gyUval rendelkezctt, arnely fegyverzet rnellett alkalmas volt 500 kilogramrn bornbateher felfuggesstesere is. A Ta 183 legnagyobb sebessege teljes terheles mellett ~lerte a 962 kilometer pet orat, arnel)' behozhatatlan fotenyf garantalt a sz6vetseges v.aooszgep.ekkel szernben, igy vadaszbombazokent val6 alkalmazasa eseten is kepes volt harcba bocsatkozni az ellenseggel, A .kiemelkedo vegseb¢s~eg okan a tipus fotofelderftd feladatkorbe';l is bevetheto voTt, igy sziikseg esetena gepet fel Iehetett szerelni egy Rb 20130 kamerat tartalmaz6 konteeerrel, 'llffielyet a tons ala r.6gzitett pllonralehetett ruggesZteni. A sfugossegi vadasegep programra beerkezett palyazatok elbltilasa konferencia kereten belul tor tent; a februas 27 -en rendezett taIalkoz6n ,valamennyi paIyaz6 eeg kepvisel6je felvonult, hogy demonstralja az OKL szakert6i fele a masodlk geneeacios gazturbimisvadaszgepek terveit. A

najtoJllU sorozatgyartasa ugyanis akadozott, is a ceg nem mdta les~ta.~l k a k~rt komponenseket. MegftHelo najt6muvek hianyaban a memokO vaItoztatasokra ke.byszeriilteK, (gy VI, Y2 es VJ repiilogepeket \celled alakitani a junkers a1tal gyartott Iumo 004B hajt6muvekhordozasara, A-z , . h . tl J.. ··ki :unka azonban kesedeImet okozott, fgyazels8 elhagy ata an memo m .u-v... " t .~ u tesrlrepiileset csak 1945 juniusata irhattak ki, a sorazatgyarpro OlaP s . .,. ' tisu gepek' esapatszolgalatba allisara pedig oPt~ist~ beesl~sek sserint is . hamarebb 1945 okt6bereben kinalkozott Vjtloszeru lehetOseg. A Ta 183 . .' -}o 1e.g arnara . ertekes fegyVerrel gyarapitharta volna a honi vad'llszeroke~, am a reF~ gep sohasem ~piilt meg: mi~or a brit cs~patok ~prms 8-an elfogl~tak,a Focke-Wulf gybtelepet, esak meglC.ezdett sarlcln-yszerk¢zetekre es pro-

at

bapadra h~lyezett [umc 004B bajt6muvekre

leltek, befejezett prototipust

egyet sem tataltalu .... ...'; A Foeke_WulfFlugzeugbau GmbH altal futtatott proJektekko~ttal~ in d i .J.ben ki.i·lon1eges nagy sebessegre tervezett elfogovadaszt. t}gymm en Zl:l, '.' ." . eg nem va16_sult Ta 283 ngyanesak szokatlan. konsttuke.a volt; a h . h'o" 1 A sona rne illitranyilazott szarnyU, karcsu Sbkanyszerkezetu g.epet harom aJt mu¥~ terveztek. A Ta 283' tipust 13. torzs hits6 traktusaba e,pitett HWK 1H9raketahajt6mu volt hivatott magasba emelnl, am miutana raketa ,el~ge~e a ha,jt6anyagot, a pil6ta beka;p!:'solta a nagyme~etU.fU.ggoleg~s vezer~iktar6vegein r.ogzitett torlo-sugarnajt6muveket am~lyek alcir HOO kilo,;et~r per 6ras sebessegre gyorsitottak a 1'a 283 mo~e~,t. A_ lele~enyes.merno: kok erne parosimssal kiiszoboltek ki a kiilonbozo baJtomuvekFe Jellemzo yago M,tranyokatl a raketaha;t6inu ugyanis gyor5an elegettea ha!t6an t, ~gy .'}j lkalmazasa nem tette lehet6ve a hos$zabb beveteseket. a Paostegye du a .' k U" fele toi16-sugarha;t6mii: pedig csak akkor mUkod6tt, l;1aa gep mar ~. 0e~ c 1 . ... t Amint arrol a szivarszeru torzs es viszonylag esekely feliiletu, I le gyorsw . ...... keze . 45 fokban hatrany'ilazott szarny is artilkodik, a Ta 28~ s:ar.~yszer:e~~t , iban to·· nc.lt harera terveztek: az elfogovadasz.a ulI!J!nokok rte nagy magassag· u
C ,

Luftwaffe foparancsnoksaga vegill a konkurens konstrukci6knaI Java! kiforrottabb, sokoldalubb Ta 183 ttpus mellett dantott, es utasuast adott
a repiilogep sorozatgyadasara, A szerzodesben foglahak szerint a Foeke-

165

164.

szamitasai szerint akar 1'6000 meteren is kepes volt, flatekonyan operalnt, A modell szamara ket datab30 millimete(es ,M!< IP8 gep<igyU'biztositotta volna a hatekony legih~choz sziiksegest\izetot; mely fegyverek az orrban, a fut6akna, mellett keriilu;k e~hclyezesre. A kiilonlegesen szep vonalu, noi~en eI~gans vadas~gcp IberepiiIesere le~~arabb I 945 v~gen ~tiilhetett volna sor -.Jgy a T~283 pusztan papiton ,demonstEailhatta i!. Focke-Wulf'fejJes'?torn~rriokeihek hQzzaertesct, soha nem lepett hUa projeIq statuszon. ' . ,

es

I,

A von Halen a1tal tervezett Super Lorin nemkillonbea a rejtelresFockeWulf projektek sorat gyar'apitja. ,.A repiilogep,' mel}fnek rajzal mlQden val6szibiise.g szerint a Ta283 modelI terveive] egy id6benkcletkezh,ettek,

vadiJsz.rfpU$, ame/y soha nem ~erillrgydnd5rQ

hasonlo meghajtast kapott, tehat torl6-sogarb<ljt6mtiveit egy HWK 109

raketahajtomu
egesz(~ette ki. A tomzsi tOrzsil vadaszgepl}atranyilazott az Otto Pabst professzor rutal ter;vezett torl6sugarhajt61l1iivek pedig a halSa ,'1czersikl'lk toritv6gein ui,tek.' A Fo,dC~, szarnyakkal rendelkezen,

Wulf Super Lorin. ha valaha is e1keszillt volna, elsodleges fegyvef.Zetke~t

'

- a kesei .n€met, v.adaszgepekhez hasonloan - valqszfniileg kit darab 30 mtllimeteres MK 108 .gepagyUthordozott volaa, Mindemellett a szarnyak ala rogzftett; pilonek nem p\lsztan a gip h~taski:ir~ noYel& kiiIs~ uzeman,yagtarta,lyok, de. ket, vagy akar negy darab X-4 Ievege-levego rake~a hardozas~t is leh~t()ve tettek, amely fegyvetek jelent8s mertekben emeltek volna a tipus hatekonys~g~t az· ellenseges, bomb;i.Z6k ellenet harcban, kl X-4 raketc\kkal felszerelt, konnyii epitesu ~s lcicsinymeretil. ~ors es forduiekonYl 'agilis vadaszrepillogep hagyomanyo~ legtha.l'cQ1lD· inden m val6~ziniiseg szerint fe1iihnu.lta volna a. Messerschmitt Me 26:Zgep kepes, segeit, ezaltal komoly kihivassal szembesftett vol,na a. szovetseges l(:giero pU6hHt - egy amerikai P51D es egy n~met.Fw:Super L~r~n kiizdelrriebol, ha a szembenaIl6 gepeket hasorl16 kepessegu pil6t;ildnlnyitj~, minden bizonnyal a Luftwaffe vaclasza ker:iilt volna kl gyi)zt~sen. ' , '4.Focke-W~f Plugzeugbau Gr~:ibH szakernberei szamos elorernutato konstrukctot dolgozt!lk ki <\' h~borU ~veiben, am egyetlen terv SeJll. hordozott oly sok forr~d~~an ilj GUetet, mint, fl" fiigg&~~geseIlfe1szeiU6 Tr~ebflugel. A vadasZgep blzarr atmenetet kepzett a reBUlogepek es a heJ~opterek..kOzott, Qtvozve azok leg:vonzobhtulajdonsagatt, (gyaz,,1944 szeptembereberi 'fogant [erY till~s nelkiil a nemet I<fserleti reputes leg~rdekesebh koncepcrojanek nevezheto. ,A Triebflugel merev sz4myakkal rendelkezett, .melyek torov'egeire Pabst-fele tQr16-sugarha'jt0m{iveket r6gzftettek, am a vaItPztathat6 a1ijsSZQg8 s~a.rnyakszokatlail medon eg~ a: , ferzs k6rill forgo gyUl'Uh6z rogziiltek, igy otiasi tegcsavartollak in6djara haJtottak a gepet. Miutan a torl6-sugathajt6muvek cS'ak;:nagy sehesse:gn~l iizemeltek megfeleillen, startna] a torzs Mts6 t~~saba helYl!zett rakj§tahajt6mii,· vagi a pa)tl!lmiigondolakfa rogzrtettkismerew raketaqtotorek voltak hivatottak Jeveg6be emelni a' 'Ir1ebflugelt, a Pabst-fele hajt'6rnuveket a pileta csak 400 kilometer per oras· sebesseg fele_tt gyUjtotta be. A repiilogep fi.iggolegesen szallt fel, {gy a behuzhate fut6miivek a..bats6 vezetsikok s~Fl{:ain*" kerU)tek'rogzItesre. AZ'e.gyedU1#}6'konsttukci6. roppanp meresz otlet menten fogant, rendhagy6 jellege ellen ere hrilians vad4szgepnek ig6rke~ett: a szeJcsatornaban vegrehajtott< tesztek szed.nt a lhebflugel kepes lett varna elernt az 1000 kilom4tet per '6ras'sebesseget,
I

am

, 166 167

maQover~zo kepessege pedig nemknlonbeh kimagaslonak mutatkd.zott. Mtutan a Thiebflugel. fiiggoiegesen szant fel, emelkedesl k~pessege jelentosen feliilJ;nUlta ~ hagyomanyos behatol6kkal. vadaszgepek hasenlo mutatoit, 'igy egy strategiai szerapontbol is szamotte-

mutatkoztak igazan hassaosnak, A fUggoJegesen felszaIlo kenstrukcio, amely atmenetet kepzett a' helikopterek es 11 hagyomanyo,s repiiUjgepek

kisei tiasztas eseten is kepes volt harcot kezdemenyezni

A tipus alkalmazasa

az elll;lilseges

es sem szelcs~torna-m*ett, sem sarkanyszerkezet, sem £abol epUlt vaz nem maradt utana - azerdeke~ pwjeld emleket .mtndossze nehany mikrofilmre vltt dokumeatum Otrzi.

kQzott sohasem ~piiltmeg,

vo eI6nyoket iskinalt: mivel nem volt szUkse'ge kiep(tett repiilOterre, a tamaszpontok mozgatasa kotIDyen megoldhat6 volt, es a gepeket konynyeden at Iehetett telep{tenia.szovetseges bernbazokotelekek-altal vesze-

iyeztetett ob'jektumok ters,egebe, Az elfog6vadasz fegyverzete a feladathak megfeleloen keriilt osszealliqisra. tehat ket darah 30 rnillimeteres MJ{ 108 ~epagyUb61 es k~ darab 20 millime teres, MG 151 geppuskabol aUt. A pilotakabin a gep orraban kapott helyet, a Luftwaffe katonaja hagyomanyos, azaz w.o helyzetben ir:anyitOtta a kiilohleges elfog6v3cHiszt. Ez a megoldas komoly elonyt jelentett IegihaT€ soran, ellenben hainreresztd nehezsegeket eredrn~nyezett lesza:llaskOl::' hfsz az operatomak a forgo szarnyak miatt nem vulf tiszta l"alatasa az alatta eherii10 tertiletre, A konstrukci6 nyiIyanvalc,!l fogyat6kossagai ellen:eJ"f a felreismerhetetlen killlemii Triebflugel a, masotlik vi1agq;aboni egyik legjobb vadaszgepeve vaIhatot;t volna, am a program korai szakaszban rnegrekedt, igy ,miikQdo,kepes prototfpus mar nern kisziilt a Focke-Wulfleginkabo kUlonos modelljeb6J. Becke altal alilpitott v<Ulalat mernokei nem pusztan a Triebflugel tervezese, soran k<l.cerk0dtak a helybol felszan6 [~plilo~ep koncepciojaval, de egy masik, nevtelen projekt kereten beliil is kutattak az ilyesfiHe konstrukcto kialakitasanaklehetesegeit. A Fock~-Wulf helyhoi feIs:cl1l6 vada~zgep-tervezf!terol keveset turlni, hrsz allg nehany rajz

ERNST HEINKEL VADASZGEP-ALMAI

A He 1,78 es a He 280 j6zan ervekkel nehezen magyarazhato elutasttasa tragikus ervagast jelentett a Heinkel RepUlogep Miivek szamara. Ernst Heinkel minimalls allam! tamogatas mellett, legillkabb maga,nt8kejeb01 fi.ilansziroz~a az elsa gazturbinas hard rep.illogepek fejleszteseit, am a: ceg nelQ jutott rnegrendelesekhez, es a never visei(;\tipusokkal szemben mas vadaszgepe,k keriilfek sorozatgyartas)'a. A mernok sem az OJ{1", sem az RLM feiol 'nem szamIthatott tisztesseges dbiraIasra. mikent a nacl elit, vagyeppen a Waf£en-SS tamogatasat sem elvezre - az adott politikai viseonyok kfu;ott pedig nehezen boldogulhatott befolyasos kapcsolatok ne1k.iil. Annak ellenere, hogx az allami megrendelesek csak vekonyan cserdogaltak, mikent a Helnkel-fele suga..hajt'omii sem bizonyult harsany sikernek, a dacos rnernok nem kivanta leepfteQi a Heinkel R,cpiil6gep

A Heinrich

maradt fenn, amelyek a repillogep fOf-maJ;jt es miikodesenek alepelvet szemleltettlt, technikai reszletekkel azonban kevesse szolgalhatnak A Fw VTOL terve egy korong formaju konsttukci6t mutat, melynek meghajtaSal a Sl';arny ko~epere pozicicnalt, femhli16val v:edf!tt legcsavarok vegeitek. A JDeIDokok azert aIkaImaztak ket darab, egymassal elleatetes iranyba forgo legcsavart, hO'$Y kikij.sz6b61jek a nagy,rneretu propeller altai termelt

Muvek tervezoirodaJat, es a legkevesbe sern ohajtotta egyszert1 kivitelezesi munkalatokkal Iekotni vaIla1atat: tovabbra is figyelinezte a katonai kifr,asokat, es szamos kiilonleges- repw.6gepet tervezett. 'Termeszetes, hegy az 1944 nyaran kihlrdetett siirg6ssegi v~daszgep program sem keriilte el

a ldvalo, szakember figyelmet, es a 226m szamu eli5terjesztesben felsorakoztatott ktit'eriumok alapjan a Heinkel Reptilogep Muvek szakemberei

munkahoz littak, hogy megalkossak a. masodik generacios gazturbinas vadaszgep terveit, A Projekt 1078 'VegiH harqmrepw.'e·gepet fiadzott,
melyek sarkanyszerkezet es az,egyes technlkal reszletek dolgaban eltertek

forgatonyomatekot. A korongrepw.ogepet ket darab kismeretti sugarhajt6muvel ~zandekoztak felszerelni, amelyek a vizszintes iranyU repiile~ s6x;an 168

egymast61, 'am valamennyien megfeleltek.az eredeti kiirasban szerepeltetett specifikacioknak. miszerint Heinkel-Hirth S on turbofeltolteses
gaztuIbin:k alkalmaztak, tUinyomasos kabtnnal .rendelkeztek, bevetesi

169

magassaguk elerte a 14QOO meterl"es MK 1G8gepagy\ikkal voltakfelfegyverez,y;e. Az ~ls6 :vari<\ns,~el')':' a PJ078A jebest kapta, roppant erdekes, sarlclr),yszerkezetet te)dnt'lit evtizedekke1 eloremutatb reRillogep volt. a ket dareb 1,0 milllmeteres gepagytival ellatott vadaszgep hasas. torzzsel re~delk~zet.t, amelynek hats6 traktusa helyet adott a g~zturb~na szam~ra, a j6 kil41ast b~tosft6 buborektet&vel elhit9tt pil6tafii!ke pedig a hajtbmu ~lqtt tcerillt be~pite~re. A tutb6felt61teses gaJ;tbrbina keno w~nnyj~egu levegovel val6 taplal;lsat meretes,szogletes 'kialakftasi'ibeorrilonyjlas.szolgalta, am~ly kozvetlenpI a~ orr alatt kjilriHtelhelyezesre, A P.1078A [elleg-

zetes foIpiajatJegf'eI<eppen ki,i.Ionlege~ s~atilyszerkezeteh~k,k6szoilhette!

,mete'SZen, 46 fokban h~t,raJ;l.yilazottszarnyak Y, alakbar;t tortek meg, am'ely akor~beU repi:i16$~pek es.etibeo, meg terv szintjen is pika jelensegnek \Tolt mondhato,' rA, megtort szam~ak, a robosztus tprzsnek eS'a szog1etes levegobeem16 pyilaspak. koszonhefoen a vadaszgep .kifejezetten agJ;ess~v megjelep.essel biI\t, amelyet finomanellenporrtozott a farok karcsu kialal{(tasa, illetve a ha,ts6 vezerslk legies ~orIiuija.A 1078-as sZlit:nu.tervezer A var~ansanaklegfQbbada~lli a kov.etkezok voltalc "a gep 9,48 meter hoss7;l.i volt szarnyfesztavblsaga 8,8 meterre: r:ugotl a 'g~p terve~ett legoagyobb s~bes$egepedig elide a 9130kUomet~1i'per Drat A p.lp~8a, bar -te~hnikai
l

p~nunetereit tekintve a legfObb pontokban megegyezett A valtozattal, j6val Plere~zebb teryezet volt.' 'A CSUP;;l.szarnyad~szrepiUqgep aszimmetv rikus sarka'nyszerkezettel birn.a pU6takabin a hossztengelyt61 balta 'elhelyez!!Ugondolaban. keriilt beepite~re. Pi, 1evegobe.oml& ~yuast61 jobbra eso gondola fegyvereket es egyeb technolegiat hordozott, itt kertilt ellielye.zesre a k# darab MK ] 08 gepagylj, illetVe a 'radar. ,I;. repUl5gep swnyszerkezete ~agy bason16sagot mutatotr a~ A v:a,rians hason16 kori1ponensevel: a kii15nleges vadaszgep 40 fokQan h3tranyilazott, lQered~k szogben megtort, Y-aIakti szamyakkal ,ked.ilt tervezesre. Azelozetes szainltasok szerint a P.I078B TCm,eK sarlGlnyszerkez'etenel es csek:ely sajat .torn~genel fogva akar 10251tilometet per 6va~ maxi~<pis' sebessew.-e is keyes lett volna, fgy ~em pusztan fedelzeti radarjat tekintve, de hallatlan fiirgese~ebol ad6d6an is felUlnnl.1ta a, j6zanahb sarkanyszedceZetbe bujtat0tt A yari~st. A ,1078-as stamu tervezet utolso, (Z jel'lesu gepe q;Ieg ke.vesbe rnutatott konvencioOMS format; a rovid, dtlIlpi tijrz,zseI r.endelkr6 gep e16djeme:zrJ13sonlatos medon meles~~n Mtranyiljl.zott, V-dlakban '~negtor~ szarnyakat k,apott, a hatso vezersfkot pedig elhagytak a tervez9mernokOk.' A ket darab MK 108 gepagyuyal, ell,hott vadaszgep veg~ebessege el~zetes $z;linMsok szerint elerte az 1025 kilometer per .6rat, es az eredeti' kiira.sban megfuga1mazott igenyt j6cslcln feiiilIDUlva, i450 liter iizemanyag szaru~asara volt kepes; A repillogep azonbannem nyerte el a donteshGwk biz;ill:mit: a szakertok legfb'keppena 'v~di:elen fuemanya~ot, a t1:imzsi tons aerodlnamikai tuh!ldonsagait, i11e~e a killonas fOl:l'miju szamyszer~zetet )uitizalt~ Bat. Ernst Heinkel reszletes sZfUnftasokkal igyekezett bizonyitani, hogy a V-alakban megto};t sza,r,ny megoldast jeleot a hangsebesseg kazeleben jelentkezo aerodinamikai p_roblemma, t6rekvese kndarcot vallott. Az Oberkommando der LuftWaffe kev;esse 'OlelWlyolta a kiilonleges fo~m<ij(i r.epiilogepeket, esa Heinkel Repillogep Milvekpalyazatat mellozve lnkabb a FoCke-Wu1f altal b~terj~~ztett Ta-183, a M:esserschinitt AG altal beadott P.Il 0 I, Illetve a J~rs felol erke~ett 'EF128 terveit tamogatta:. Ernst Heinkel mintegy {cHevesmunka U:tan, 1945. februar 28-~ herekesztette a 10178-asprojek.\:munklilittait; akive~ies vadaszgepeKbollgy prototipu'so~ sem epUltek, s a nagyszel'u tervek orokkoD' papiro'n yagadtak:

az

Me

170

171

A P.I079 tipus terve nem az RLM altal kozreadott paIyazatok egyikere kesztllt, hanem aceg onalloan futtatott prograthjai koze tartozott. A Siegfried Gunther altaI rnegalkotott modeU e~edetlleg hatranytlazott szarnyU, ket darab He· S '011 hajt6muvel szerelt, ketszemelyes ejszakai \.'adaszgepnekkeszillt, am' a folyarnatos m6dosftasok soran ,3. tipus radikatis "'a1to~soken. esett ·at, es hagyomanyos sarpny:szerkezeni ge,paHlpjain egy csupaszarny modell alakult ki. Az A. valtozat egy V-ala1Cu hats6 vezersikka1 rendelkezo, 'oegy darab MK 108 gepa~t hordozo tlpus volt, amelynek, €Supan fegperzete, illetve a hajt6mdvek elrendezese maradt etilltetienul. A B varians Hajt6miigondola'l nemkulenben a tons ket oldalan kerultek rog:llitesre, df: az u] kenstrukcte m~r egy 45 fokban hatranyilazott deltaszarnyu, egyszemelyes,pehe'zvadasz kei?et mutatta, melynek szarnyal V-alilkban megtortek, A 9 mete,r hosszu, 13 meteres .szarnyfesatavval rendelkezo tipus Iegf6bb erenyenek a oegy gepagyU altal biztositott 'hatalmas tiizer&n tul az 1000 kilometer; per brat is meghalado vegsebes~eg fgerkezett, amely [elentos folennyel ruhazta volna fel a szovetseges g~pekkel szemben, KeS,obb Siegfried Gunther Ismetelten modosltotta a gep terveit, A. P.I079 veropetatorl

SOlI

gazturbitlak

levegavel val6 ellatasar61 a szamyba epitett szogletes

torok gondoskodott, a torzs pedig -a Ho 279 koostrUkd6jahoz hasonloan, - elegans csticsban v€gZodott. Nem tudni, Ernst Heinkel yalaha is beterjesztette-e az elk.~szwt rajzokat az RLM donteshozoi ele, am vaI6szlnii, bogy ha fgy is cselekedett, ugy a.miniszterlumelutasitotta a palyazatot: a P.107$! mindorokre projekt staruszban nkt;dt,es sem szelcsatcrna-maketteem prototipus nem epUlt a gepbol. A Heinkel vallalat altaI tervezett Wespe a masodik vilagMboru egyik legfurcsabb, egyszersmlnd legerdekesebb vadaszrepuldgepe lehetett volna, A minden porcikejabanformabonro terv 1944 decembereben keriilt papfrra: a kisedeti modell egy fuggalegesen felszeillo, gazturbina altal hajtott legcsavarral ellatott, kos~ot4hoz hasonlatos.szarnyszerkezetti vadaszgep volt, amelyet a Heinkel Repiilogep Miivek objektumvedelmt ~.Hokra fejIesztetl ki. 'A Wespe ketto,s meghajtassafbkt: a tor'ZShcits6 szelvenye'be epitettl, He SOlI turb6feltolteses sug&thaJt6miib61 kifejlesztett He S 021 h~jt6tnii: 75G

Wespe: mereSl cl/om morddt

19J toloerot

termelt, rnasreszt 2000 16er6s teljesitmennyel furgatott egyhatalmas meretii, hat tollal ellatott forgoszarnyat, amelya rep,wagep kO~epso

1:tarmadik valtozata 'isnl'etket fos szemelyeertel repwt, a pit6,ta es a fegyradi6kezelthgymasijak battal foglaItak helyt. A Heinkel He

reszen kerult beepltesre. A pontvedelmi vadaszgep fiiggolegesen szallt fel, illetv:e ert foldet, a fut6rr'n'i a hats6 Yjezer;sik szarnyfeltile,tetq.ek sarkaiban volt elrejtve, A btsarr ktiUemii kOI\stnikc~6 pUotajabagyorQanyos pozfci6-

172

173

ban, 'ulveinlnyitotta
I

a repiilogepet,

a Wespe fegyvetzetet

30 millimeteres gepagyil, pedig a ~yoinasos, kabin ket 01~lan, keriilt beepitesre, A 6,2 meter h(\SSZIl, 5 metel'es szliFn#esztavval tendelkezo gtip a tervek szerirtt a:lcir 800 kilomet~1" per 6rassebessegre is kepes VO!t, legfObb cTosseget azonban a fiiggoleges, felszallasb6l, Illerve a kettos I)).~hajtasl:i.61ad6d6 kiveteles emelkedes! kepessege jelentette, A Wespe sohasem kerult m~epitesre,

'

jelento ket darab

lyc;:k 1i!1leJikezQ iranyb'a hajtott, nalJYlDeretii forg6sza~yaka.t

mozgattak,. '

A szar,nyfeliiletek koszoqikent olefta a geptorzset~ melynek fegyverzetet ket darab MK .l08' adta. }.;pil6tafiilke a nagymc!I'etu plexikupolaval fedett orrb~ keriilt kial.aklt~sra,es fe.kv6 nelyzetben itanyitotta'3 ponhtedelmi vad~szgepet; ez a megoldas remek Jcilitast garantaIt az operator sz:iJpara, am megiepetosenkenyeimetlen helyzetbe is kenysZeritette, meflekt:i.lesi eselyet pedig nullara csokkentette. ' Sem a Wespe, sem a Lerche ~I nem jl!io:tt soha hll a projekt szakaszon: a mereszen formabonto, ujszerumegelqasokban rp~atlani.ll'ga:zdag tervek hllontl:ll k~§on szulettek, es a haboru adott szakaszaban nlar semmifele lehetoseg hem mutatkozott a 'prograrooK lefolytatasara. ~ ktilonleges , '. tepiilogepek kiserled peIdanyaillak megepltese es tesztelese, tekintettel az egyedi sarka.nyszerkezetek altaI felv:etett aerodinamikaj.problemdira, akar e:veken at is eltarthatott v<!51na, bat a Wespe, Illetve a I:.erdie,lI iga.zan s egyedi .me,r;n6ki lelemenynek bizonyult, korantsem volt ,~~onyos! hogy a furcsa repiU5g pek jelentosbarci ertekkel rendelkezfek.vOlha.

am a tervezes

soran nyert ismereteket a ceg merMkei

ew nemkulonben formabontc vadaszg~p-tetvezet, a Lerche II megalkotasa soran ;tlkalrriaztik. A Lerche' JI fiiggolegesen felsz:ill6 ~adaszgep els6

, "

I I

,A masodik vilaghahorU kesei szakasz.aba~

it

tervezoq1ernokok

'egyr:e

szetsosegesebb javaslatokat terjeszte~ek: be az Rl.M fele, s ~6ziiliik sz4mos akadt; melt kqnceptualis, avagy 'kons~tuk.d6s szinten alkalmazott soha nero pr6b41t niegoldasokat, A GothiU" Waggonfabrik AG altal ~944. okt6ber lO~e[l benylijtott, a,pyag mindket $zempontb61 egyedUl;Ul6 volt, , skicce 1945. februar 25-en szillet€\tt'meg q Heinkel becsi lrodaj;iban, a terveket pedig rnarcius 8-an fejezte be dr.Reini~er. A furcsa elfogcvadasz mikent
,

harcter! alkalmazasanak
I I

lehetosegei:t teklntve sernakadt

Ie. r··

pari a: a
I

kiilorueges

tipus egy le'9':116 pU6t3kabinq repiiMgep volt" am ely holrnl legl bul1d6z;erkent avagy f<!1tor6koskent, pusztan mozsisi energiaj3vai, iitko· zes altai volt hlvatott m~gsetnm~s!feni a celpontokat, '/U RLM ele kertilt dokrimentaci6 korantsem volt nilzottan sz6sza-

a1apkon~epd6ja

a Wespe jeleplette, 'igy az ujterv nlegorokolte az eredeti

konstl'ukcio legfobb szerkezeti saJ:itossagaili a Lerche D meghajtasat nem gazturbinas ha] t6niu , , hanern hagyom:inyos dugattyus motorok voltak hivatott~ ellatnl, IA, nagy teljesftmenyii Daimler-Rem DB605D mot6tokb61

am

tyarnak

ket darab kerult beepitesrca torzs kozepso traktusaba,' arne,

,

vag}' csapodanriak mondhat6: <trGWF A<;i';iltal benyUjtot~ anya$ egyetlen librat es ot oldalra rug61euist tartalmazott, Az ut6k0tra'maradt szabadahni kel"Venyugyan hem kecsegtet.kiriierite iJlI'iSZ<!ki resZletekkel,

1'7-4
I'

175

a,konsttukci6 f~bb tulajdonsagait, igy tiszta es k6zertheto kepet ad atfpllsr61 a kiserieti baditeeQ.ni)<a inint erdeklodok sz4rnara. Az alabbiakban az eredetl beadvany fordftasa keriilt k6zlesre, amely szaraz stflusa ellenere is erdekes olvaszylany.

am tartalmaz~

Gotha Utkoz5 RepUlogep

A. tervezet egy levtl16 pil6takabi'nnal szerelt ii.tkozo 'repulOgep~t ir le. Az ut,kiiz(J repulogep osakabb/in az esetben semmisltheii meg ez ellenseges repU1o~ep,et.ha kiirzv~tleniil a cilpr;mtba esap6dik. Eb,/ien az ~etheilmindk.et repulogip s~rUl, es osszttori'k egYl1Jdst.

roncsokt61. Nemkilliinbe11 haszno« elldtni a sz:eket egy olpan,szerke~ettel, qmely a pil6tdt kif.a$:zitjaa kabinh61. • A terveze; S?Bril1ta pil6takabin a gep elejbl kap helyet. ezaltallehetseges at egyszeruwrzsszerkezetalkalmaztisa. amely aerodinamjk~ borftassal Van eU4tva, ,is vaoZ{la keresztmetsteti abr:a szerint tiirzskent es szarnykent ~g}'arant .$zolgiiL Bgy haso'rl16repulDgep kimnyen is csekily ~oltsegek aran megipithe~5. Az eFo~yaz ,kQnnyeden darabokra tori a megttfmadQtt repii..l5gepet:
,

Hogy a tamado repu16gep pil6ttijanak' lehetoseget biztositsunk ii;mo11. maga me'gmefttes~re, ~ziikseges, hog}' riividdel &lZ ijtkozes elatt, vagy az iitk(jzes IJtan ki,Pes legyen kimenekiilni a gepb51. Ma m4r tudott; rnikent It!~et levalaszta"i a pil6taii/est a repiilOglpr~l kulOnleges eszkiizok segftsegevel. Termeszeteses nines ra hizQnY0S$ag, hogy a pil6ta ki tud sz;ahadulni a repiJlogepbOl. hisz at iitkozes kiivetkezteben a gepek hirtelen karoka: ,Szenyedhetnek. Ha a t4mtUias alulr6l indul, akkor a pil6taUlest Iefele kell kiloni. Ha a t4madas Jentrol ir; a celpontot; ugy a pi16taUlis felfele tortena l~vdlasztasa 111£.nfheti meg a'pil6tilt. . Hogy '11indket esetben biztositan; lehessen a pi16takabin levdldsdt, j:j:l.va-

A- rajtol< kit vdltozatbanmutatjak be a tervezetet: Az 1. dhra mut4tja az utkoz5 repUlogip oldalnezeti kepet is a torzs riszleges keresztmetszetet' A 2. r.lJJra f1{utafja aZ 1- abran szerepLO repiiloglp elOlnizeti kepit , , A 3. (;ibramutatja a torzs kiils5 testere ro~itett kabinnal eZldtott utkozo repiilogepet A 4. 4bra mutatja a 3. libran szereplll repiilogep e{Olnezeti keptt Az iitkotll repii/6gep azl, es 2. s.zamu abranak megfeleli5en tiirzzsel (1) is starnyakkal (2) r~ndelkezik. amelyeket a ke;eszt formaju vaz Jormaz (3). A vdzzal (3) stem ben. repiiles; iranynak meg/ele/ven. a pil6iafiilke (4) taldlhat6. amelyben a pil6ta,jelig fokvo is jilig au) helyzetben joglai helyet. A kabin Kupformriju is pancelozptt. A~'illes M.mMja (5) egy tel'lgely koriil Jorgathata (6). hogy a hag.yomdnyos repUlis soran j6 kilatdst biztositson a pil6ta sztlmara. Roviddel az utkiizeses t4madas eMtt f.{Z illis (5) tpmlajat a pil6'ta jekyo poz£d6ba donn, hogy a becsap'6das pillanataban vedse leg)lJm u.seriilisekWL A pi16takabtn eie eg)' biztonsagi berendeds (7) ip.ltheto lie, amelj a becsap6dds pillanatdban automaiikusan Mtradortti a.szek tamliijdt, ami (iz esetre, ha a pil6ta erre keptelenne vaUk. A p;16takahin a torzsben (8) vag)' a tBrzshoz csatolva (9) talAlhat6. A rogzlUsek a beC$flP6d4sp.illanplai1an old6tl.nak Ie, Vag}'a robbarl6egyseg,oldja ki dket. Ez lecsa.tolja a vezerl.orendszert (10) is.

soi: a kabin panciizattai vala tervezese. Egy ilyesfele gep pancelozott, kup
alaku orrdvai konnyeqen dtforja a tamadds aid vont repiilagepet .' A Mm'a:d6'Tep'iillJgeptorzse a ttltnadds aid vont tepUlogepbe szorul; mikor a pilMakabin lekapcsoljlJ iirr""agat1 mint egy tdmad6 repiif6geprOl kilatt raketa. A pil6.takabint a toas killsd teszere.is lehetseges 'Togz(teni,ehben az esetben a gep omit robban6sztrkezettellehet e1ld:tni.amely a becsapOdds piilanatdban lyukat robbant a tdmadl.$s ala vont repUlogipbe. hogy a lecsatolhata /cabin atcsUszhasson. A robban6egysiget az Qperator is aktiv4lhatja. Hogy optimalis_ kildtast biztosit$Unk ..a p~lata sztiin.dra a hagyomanxos repuUshez. java$olt egy allfthat6 Ulis tervezese, amely megliedi a pilatat. a
176

177

'r

, A 3. es>! 4 tlbrtltl
helyezkedtk'

r:o:gz,iil.
,,'

'atha-t6 tery'steh'nt a pilOtdkabin (4) torzsiin (1) kiviil el; es az a~rodinamjkailag megfeleli5 kip.lakitdsu bor£tilshoz
',I;

:A tervezet motoriztilt repii.16gepkel1t es vitorlaz6g~pegyp.rant

het{j. Specijikdci6k:
\
.

megepft-

'\

A torzs 0) szerk<Jzete konny~!(,4, rcmkjebiJl epiil, (lmelyet bordtlz4ttal ldtnak ef (1~),riJgzftVeaz oldalahoz. a~~ly aerQdinamikus borittissal 'van elliltva 4S, t'i szamrakat tZ) !orriulzZQ,. r Egy ilyesfele repii16gepben a ,Pi16tanak lehet&ige van ra, hOg)! a gip tor'ZStvel (l~ ce~ozza meg a tama~ ala: ~ont gepet vag)! rnagat a' ki:lhint (4) hasznalja'az iitkozeses t4maddshQz . .(\.leabin (4) min'd1!:etesetben. levalik: a torzsr61 ,az iitkozis kovet/i.ezte.ben. '
I
I, '

"

"

',

'

1. atk6~Q repulOgep leval6 Eil6takDbinnaL Kup formdju, 'pancelozQtt pil6, takabin /dilOnb(j~etj meg, atrlely a r'epill6gep orr~zet jormtizzli. . 2. Otk6z6,.repii.logep, mik€nt az 1. libran, megkiilO,Jh(jztero jele a toro (l) gerincere rogzttett'pil6takabin' (4~. ' 3. Otko:w tepu16ge~ miketzt az 1. 2. dbran, megktilonboztet5 T~lete.'~ pi16takafJin,(4) ele bedpitett robban6egyseg (14). I 4, OtkoZQ repUlogep, nil,cint a 3. dbrdn" megkulonbi,jzteti tole. a pilota .altai

es

I,'

is begyujthato ropban6egyseg, (14). ' . ' ' ,.,.' 5. IJtkoZQ''repalOgep, tnik~l1t az 1.; 2., 3. VQgy 4, d/:mikon, alflel!lJek ~ablnJa (4) rendelkezik a pi16ta kivetesere alkaCmas mechanizmus.sal (13), 6. 0t1rnzi5 repiiloge~, mikent azt azl-S-ig'szamdzott :l.bnlkon, amely:n~K pi16tatileseoek hattamlaja (5) dontheto, igy a pil6tat oltalmazza a kup 7. OtkoZQ rr;pii.log4P, mint az 1-5-ig szamo;zott dbrakcn, megk:illOnbozteti az ales hdttamIajat a· becsap6dQs pillanatdban megdont'o (luto,natika. S. Ot.koZQ 'J:epuldgep, m_ikbrt aZ 1-7-ig szamozo# tibrdkon, amelyrepilUsi irdny szerint a pilCtakabin (4) mogott ket:eszb!6rmtiju keresztme~~zetil vtizz(ll (3) epUl, melyet al!.rodinamikus borltdssalli!itnak 4 ame1y,torzset (l)essztlrnyakat
(2) jOrrt'uil. ' alaku kabin,

'A Gotha-fele Qtko~~'fepur6geprajza

A kabi,n (4) a t6~zs (1) kapcselldsa t~rve!Ghet6 oly modon, rug6k vag)' rnbbanoegyseg alkaimaz4s4val; ,hogy a kabin autcmalikusanelOre lOyodik ki. Ez leh.etove tceszi"a pilota szahuira, hog)' i1tkozeses tamad&S ntlkill is dhagyji:loa k~bj'nt.l'loiY,(l p;,l.6tf!' szamdra hiztosit\la l~gyen a :kabin illtagyasa szalJ~(ie$es k,ozben. a ~abitwa -,;ug6se vagyna,Sliln16 egyseg (13) epitheto be, amely kilov; a pil6iq.t az elengedo mechanizmus aktivaliisa utdn. A 'kqhin ortdbil egy robhan6.egyseg (14) stt'relhet5, amel.y a becsap6dtis p~1l4",amb'dhi: 'Vag)' ve?,f3t1enn.eruen akttvizal6ai~ lyukat szakit (£ tamadas aid vont rep.(4UJgepbe, amelyen a.ktibinatltud csUszni,

es

1l.

Bddig az eredeti d~kumentu:m) amely alapjan bwast:kl1ele.ht~ett), ~o~ G'Gthiit Waggonfabrik AG altai b~nyUjtott srzaba.dalom, mint badaszatl
nevezhet6; bizat~

alk'alolazasra ajartlott otlet, leglllabbis haftneresztooek

ikY

jelleget pedig tovabb fokpzza a l>eadv3.r}y reI)dithetet1e~Ul tec~okta~ hangvetele. A javaslat ekesen peldazza a Luftwaffe es a teljes nemet repu-

logepgyartas melytil6 l¢ziset, s sz61saseges form'aban de~qllstcllja

a krl~is &tal eredmenyezett szemleletvaltast: a Walter Wundes altaI pap[u<3.

vetett repillogep olcs6, nagy tomegben bevetheto, primitfv szerkezetu, alacsony minosegi!., tapasztalatlan es sebteben kfkepzett szemelyzet altal reptllheto, legf6keppen pedig felettebb ketes hadaszati ertekLi konstrukci6 volt, am ely a Nernetorszag legterebe behatolo szovetseges bombazogepek elleni eredmenyes hadviselest lett volna hivatott szolgaIni. A Gotha altal beadott prQjekt mindorokre terv maradt, a r~jzok alapjan sern prototipus, sem modell nem epill!: az RLM :val6szfhusithetoen azert utasitotta el az inditvlioyt, mert.a falton') kos m6djara rombo16 repillogepet alig hajszal valasztotta el a Kamikaze-bevetesekre kUldott, rebbanoanyaggal megrakott jap,an vadas~okt61, me1yek a blztos halalba repitettek pilotaikat, Az eredeti dokumentum arrol arulkodik, hogyWalter Wundes vajml keveset konyitott az emberi test elettanahoz, hisz t,~ljesseggel nyilvanvalo; hogy egy 500 kilometer per eras sebessegnel bekovetkez6 i.itkOzest a pIl6ta meg egy paocelozott kabinban sem elhetett tul, ha pedig valamelycsoda (olytan megsem vegzett volna a fegyver operatoraval a
I

• 1..... 'that6sag' okitn szamitott pozitlv fogadtatasara, am Walter Wunder~ Irq,u),! "" ' 'h' lllegfcledkezett az emberHeny~zor81. Bajosan aIUthato, hogy'~gyne m,elysegesen elkeseredett, nenlkiilonben e1tnehabo~odott szemel,yen kiwI barlti is akadt Vomit, ki i:inkent villalja "a bevetest a wbbanoany,aggal megrakott lelekvesztoben, es onszantab61 vezeti a gep~te~ ne.~oto[Qs bombazogep testebe, f8kent,'hogy kiilonosebb ,aerodlo~~ lS)1lerete~ oelkill is nyilvaoval6nak tetSzett~ hogya pilota me~ekille,s~t ,s~olgaI? gyenge ..garandak egyaltalan nem biztos-itottak a:z operator tuleleset vagy

~!

ak1ir annak eselyet.

A Demet hadvezetes, MIa a.dooteshoz6k j6~saganak> nem keF! a Walter Wundes altal tervezett repillo faltoro kosb6li' az elebuk tart otlet , " , tl 1h e az egyre ,mel-,;\ 16 krizis annyira beteges: es val6szinu en vo t, ogy m g " J...... • id6sr;alclban sem tahllt htvarales tamogat6kta. A G0tha-fele konsttukc16 soha nem epiilt meg, a.terv mindorokre ~apiron l'eke~t - Oyq~Odt.sztvvel kijelenthetQ, hogy eonti joob sorsa nem is juthatott volna az ongyi1kosok

becsapodas soran jelentkez6 felelmetes erohatas. a pilcta minden bizonynyal elvesztette volna eszmele*et, 19y keptelen lett volna kimenekulni a szabadesesben alahullo kablnbel. Egy ilyesfele gep tehat v:egso felhasznalasi m6djat tekintve is pil6tagyilkosnak volt mondhato, mivel a mernok altal felvaaolt mentoeszkozok - hatradontheto him1!\ju illes, I?ancelozott kabin - fabatkat sem ertek. volna a kritikus pillanatban. Abban az esetben, ha a repiilogCp(;t raketahajt6tniivel latt3k volna el, meg inkabb sikerillt volna csokkentenl a pil6ta N.!elesi eselyet, hlsz a raketamotor meghajtasahoz nelkiilozhetetlen iizemanyag kiemelten gyil:Mk,onyvolt, es a becsapodas pillanataban langra lobbantotta volna a teljes gepet, Ha a tipust hajt6mu nelkill, .mas reptilQgepenol indithat6 vitoriaz6gepkent epitettek volna meg, ugy az eredmenyes bevetesre meg a legmereszebb becsles szerint is
alig minimalts eseiy mutatkozott, mivel az onvedehhi fegyverzettel nem rendelkezo, Iassu, a ~e)pontot egyenes repulessel tamado gepek tekintelyes resze a negymotoros bo_.mbaz6kb6L an6 kotelekeket kfsero vadaszgepek aIdozatav;\ vall. voIna.

sZ3.mara tervezett repiUogep.

A HORTEN TESTvERPAR GEPE.I

.Az 193Q-asevekben. atepiilogep sarkanyszetkeze~et tot:zzsel~ nar~y~kM es hat.s6 vezersfkkal rendelkezo 5zerkezetkent kepzelt'u e~ a ~erno.'k ru~':luk alkotott tervek ped1g megtartotti$ a koovenClOrullis fotk £I ,az L;<U . '" k~ "kr rpakat. A hagyomanyos tervezesi 6loz6fia tnkabb lelt huseges oveto e, .. II f!.kr· bl... akadtak oly:anok kik bizonyos reszleteket' mint pnnasz e eD,Zu" e; s "iU... ' •• '. " tekintve jelent&s m6dositasokkal8tek. a koncepd6 ala~Jalt abg nehanyan 1.1. I. 1 I>",,"'I • .(!-~' Illetni WalterHorten es Reimar Horten a szamertek 1\.OmolY &rlUJl,.i1¥<I.I.' , kad' . terveromemi:ikok kremjehez tartoitak~la testverpar egy emberkent vall:~a, hogy a kival6 aetodinamikai
....f:

HATALMAS szARNYAK~

tulajdons3.go~J

bir6 reput6~ep

A Gothar Waggonfabrik AG mernoke val6szfmileg a €Sekely koltsegvqcttW, a strategiai nyers~yagok, elhagyasa es a kepzetlel). pil6t3k !iltali
180

1 "I" sz.arnyszerkezet alkalmazasa mellett sem torzs"et, sem hats6 megre eo." d 3k vezersikot ndn igenyel. Szep ssamban akadtak, kik mosolyogva foga t,
eme e"lkepzeleseket, vagyeppen klifon,cokoek. a forinai kisetletezgetes 181

amokfut6inak titulaltak a parost - a Hortea-testverek

azonban

bebizonyitottak:,

pgyelD;len ki~l a csek~lytehe.tsi:gu _kollegak megala,pozatlan lqitik<\it, a ros-s:z;indwat11 plety1cikat es az intrik8kat; soha ne csabuljan~ el az epp'en divatos terveze.si idtQyzato~altal, de jar.jak. sajat utjukati es saha ne rl!1dja,
oak. vissza az. ujszerU megq~dasokt61:' ' 'A testy'erek keresve' sem talillhatlak V'oJpalab):> tanart, mint dr, Lippisch.
I ; I ~

hozy

forradalmi terveik nem pusznin yersenykepesek a hagyomanyos repillQgtpekRel szemben, de sok szempontb61 meg' fe~ill ,is

muljak

azOkat. Waiter Horte~,esReirnar Harten meg apro .gyenne~

rnikor

kek voltekcsupan,

szenvedelyes szerelemre gyilltal,<: a repmes iJrant. es alig ert6k e1 az iskQlaskort. de .szokatlan m.ereslsiggel
parosult rnernokl virtuo-

zitasuk. mat megmutatkozott: a testverek - kik ,,.' kUlo~bozo konyvekbOl. szorgos amatoroK ~6~jara sajatitotbik el az alapvett5 aerodlnamlka ala isp1er~~eit - ~~onos formaju., csu'p~szarny repillogepeket rajzoltak.' es ~elmqt Iddvel a gyakotlatban IS pr6bar~ kivanta lenni a' terveket f . ~ 'tl' or om 0 dellek et k ezdtek el epiteni - nagy szerencsejiikre szilleik,,gy kik .to~6do s~retQttel o:vet'tek ~~et, haj)and6k voltak elfogadni, hogy az ifjak ~ii.hellye ,aliUdtsak at a haz nappalijat, Elsa vitoriaz6gepiiket 1933-ban epitettek meg es teszteitek le, s bar a Horten Ho I nem bizonyult tel' ~ .' ~ ~ rrne.... utat nyitott a tevabbl terveR szamara. A tes1Verpar id6kozben tsmeretseget ~ot6tt a korszak eg'yik legl4v~6bb temez5memokivel. Alex~de,: L~ppis~h-sel, aki tud6s ~entoFkent jgazg~tta a fiatal gel,liuszo!qtt, e~,e~entos mert~kben hozz;ijcirult szakmai feJ'lodesiikh'o"z. D r. ..ylpplSC h T' , nero; ppsztan aerodlnamikai Ismereteketadott :31.a fiataloK szamara. d mernoki hitvallaS'at is megosztotta velulc area biztatta oket, hogy h~~

wlter

a; .
~.

kinek utint1tatasai alapjan Jja\:ib es .:tija\?b modellefft iF~tett~ psy;edi plernOk\ stHusUk mar eick.q)'" kialakult: letisztult, lP~nd.c:n' all~gt61 s merj.ies. (l:Supaszarny sark3nrsze17kezetek.et"konstPtlaltal,<.A pa,t~i~berek kovetk,e~tesen ragaszk\;)dtak '!hhez a koncepci6hoz, s,Ha~a szakemberek es a laikusok java egyarant 'reptileskepte~en.nek utite ~kiiloJl6s mad~ra, ' kat. a model1~ renl3.i':n szep te1jesitmenY,t ,ny4jt0t;tak a, gyakotlati pr6b,ak 's.~nm _ a' m,e[e57. oUet tellat vallls 'korijlmenyek k:5_zott is eletkilpesn mutatkozott. .. I X ltorabeliszemek szamara ell{epesztOen vadnak, te~5Z0,ria5'lt6an furcs!l geJ!ek az evek sor~ kotpCilly fep lodesen est~~ at, 19y 1937ben iaoszerCive valt a7. els~ lllotorizalt varians megep~tese, A Harten testverek els6 nlotOJOS repii16g6p'e, to161~g(!saV'a.rra1J hatalroas szamyakkal . es aram.vOnalas s;ir1cinnyal, rendelk.ezett, lI;I-eghajt,asat pedlg ket darab 80 16er05 Hirth repiilogepmob)t vegezte. f..

1i,0 V Igazolta a tervw5k' elpzetes sdmitilsait, am,. varatlaI1- ptoblemak i~ feUeptek. es a :repiilogep sajrul1atos,m6aon ~egsemmis~t a teszt stmm.
183

A fiverek megsem

szombekodtak

a ,PlototfpLis elvesztese miatt, hlsz

kik:epzest a Bf i09 repii1ogepre, Wolfram Horten pe<;Ug a Heinkel He-Ill tipns kezeleset' sajafitoM:ael, Nem sokkal kesobb cNemetorszag kirobbantotta a masodik Vilagh3.bonit, igy a nikovetkezo id6szakban a testverekfrontkatonallint harcoltak
Reimar es Walter szerencsesnek bizonyultak: testveriik, Wolfram azonban eleb~tvesztette a Franciaor,szag-felett vivott legiharcokban: az aItala repiilt Heinkel He III gepet brit vadaszgepek 16tiek le. A fi:verek azon,ban nem

biz~nyos~agot nyed, hogy a csupaszarny repiilogep motoros formeban is, remej{ kepessegekkel blr, s hlttek benne. hogy II felmerult nehezse ek ,mind atlrid~at6k. A modosftott, tmmaron 240 16ep5s Argus motorot!w szerelt Ho-VB egy evvel kesobb kenilt teszte'1esre, es a konstrukeio kiv3.I6

e,ed:m6nn.yel teljesttette a pr6bakat. , Aimak ellenere, ~dgy a m~'b:okkento .kiillemu repiilogepek rendre tel;~slteftek a gyakorlatl pr6bakat; a nemet memo}<tatsadalQm nem fogadta be a -Horten testvereket, Az orszag szediiletes. temp6ban fegyverkezett, a tervezoirodak. sorra kap.tak a felkerese.ket, az RLM projektek szazait finansztrozta, Luftwaffe pedig uj es nj tlpusolcat allitott hadrendbe - megsem akadt

aota rel merest

almaik:at, s a tl'agedia ellenere is klt~ottak

a katonai

reptiles ~eUett. ' A Horten testverek, bar szamos alkalommal biz~nyf'dttak kiveteles terv'cz,omernOld kepessegeiket, tovibbra sem kaptak erdemi.felkereseket

Kii1so tanacsad6kent ugyaft res.zt vettek neh3.t;lyprogramban, am szakmal lcthlvaskent ertekel~eto komoly megb~zast nemigen kaptsk, A jeg 1914: augusitusaban tor~ meg: a Luftwaffe s~rtoi 1 felkerest¢k az amatol' memokoket, es egy <:supaszaroy repillogep katonai alkalmazasaval kap-

o~!,an vallaIat, llIDelyikigenyt tartott volna a fivtrek mUIl.kajara. A memokok java -szakmal irigyseg, 'lag}' egyszedi e~tlt;!nseg okan - tovabbra is

a ru:gyomany~s tervezesi filozofla menten dolgoZQtt'l a GSllpaszarllYrepu115gepelCet pedig ~ktalanu1 nyakatekert, onceJu bizaIT fOImai kalandozasokn~ tart~tta, keveset torod"e a gyakorlati teszteken szerzett, impomU6 ere~enye~eL ,A testverek igy kfvill rekedtek a szakmat korokon. s egyeb lehetoseg l;1I~yaban a Ho V konstrukci6t fejlesztettt!k tovahb. Mivel a hivatiiso5 mernoki statusz megszerzese felettebb val6szedillennek runt, Remar. Walter es harmadik testvhi.ik, Wolfram 1939-ben belepteka Luftwaffe kOtelekebe. A tervezopatos vadas-zpU6takent kapott

es

csolatos programot vazoltak fel. A fiverek az eveken at tart6 meU6zottseg utan leplezetlen orommel fogadtak a megtis.ztelo felkerest, leporoltak a kiilonleges vadaszrepUl6gep dCdelgetett aImat, es munlcihoz lattak. A Horten testVerek, miutan ertesiiltek a sugarhajt6ml1-programr61,

betdd.ntest nyerhettek

a gazturbinas

es hajt6miivel folytatott kfserletekbe,

185

18~

e~~etette'l\ a, h$gyomanyos motor es a legcsavar alkal-

tesert felelos mernokok.et, akik nemhogy a sorozatgyartas bei,ndi.tasa felett nem tudtak r~aranciat va:l1alnil de a t~sztelhet6 'prototipu!,ok leszallita~at

~azasat. Relmar es Walter , i,>s.ztonszer'iien fbrdultak-az

uj megoldasicint, a. l(i)9~es program
5
I

bar

kereten'

belul fe;lesztett hajtomiivek 'ekkbr meg problemak:

es

aisz~mkci6k s0kas~at m4~tt3k, aiiverekj61 mertI;~k ~ sllgarblj.jto~i1 altal eel

k¢pviSe1t szedft6 lehet6segeket. 'Ek,ozb~b mar folytak a aot~~n 1-10 IX rervezest

munkalataf a Hortentestv.en!k a Ho V tipu,!ibOl kilndulya alkottak meg,ia csu-

A Hb IX p{.iJlorlpu5IJ
,

asdrny reptilogep rajzait, , amely a ~zeria,elsa katonal

. .alkalmazasra szan.t databja volt. Akadtak, ki.k ertetlenkedve, v~ eppen ellensegesen fogadtik a teeve~t, es ~os elft .kritikai eszrevet'el~et tettek a kbnstrul(cl6t iUer5en -; a five~ek aZ0nb~ mar hoztaszokbattak az, ertetleiikedo roSszakat0K IUegjegyzeseihez. es az intrilriUckal mit sem torgdve folytattaka munkii:t ~ flo IX s~km).szerkezete 942 oszere kes~lt el, Jgy i4os~rUv.e vWt a repiiloge.p tesstelese - a prototfpll-S bere~es~hez nelkiilo~etet1en bajt6rou az.o.qban nem cUlt rendelkezesre, Ii.. BMW gyir rnernokel k~pte1enek :voltak a klil"t,l,latarid6re bev~gezhi a f~leszt~st muPkalatokaf. s megkez~ den], a sorozatgy4t"tas: ujabb es ujabb kO[Jstrulooi6s hibak; elore nem Jatott problemak, veszelyes frZeinzavatok e.s !<:irios meglepetesekakasztottak meg·1l progI3JD menetet, A BMW 003 tipw;u sugal'h,ajt6mii, bar technika'nag joval fejlettel;Jb volt a ,vetelytarsald.ltal fejlesztett ~i.lgarhajt6rt;1.I1vekn¢1, komplex szerkezeteokan
I

illetGeD is egvmasnak ellentmonde nyilatkozatokat teliteK .A-, program tehat vakvaganyta k~riilt, a HprteD testv6fek pedig, hogy hasznossa t~gyek a ken~zetes'sziinetet. 1943 eleJen,hagyobul.nyos mototoklcillattak el a Vl1"epul~gepet. A Ho IX, bat nem.ligcsavaros ,repUlQg~pkent terveztek remeki.il teljesitette a ws!lteket. csattan6s ciifolatot adva a ketked6k al~l megfogahnazott ktit:U<akta. A hagyori1~Yos motorral el1aJott Ho IX azoJlbail CS,U felmegoldasvolt, llolmi kenys~erft tpegaII6 - lID"az ambid6ru~ fiv:~re"k. onintse~ k Iehettek eJ.egedettek' a teszrekkel, A testvefBar, hisz egyehet nemigep tehettek. hasszu honapokonat y<\rt a ~~ altal gy-artott hajt6mfue, am a nelkiilozhet~tlen komponens sehogy sem wIt dkes?iiiln:~;'1943 nya.~ nemhogya BMW 003 sugarhajt6rqu sorozatgyarhisa. de a miikodokepes
I . j, ,

'

protetipusek

atadasa is lehetetlen el:varasnak tetszet~. A metnok6k, .bogy'

elejet vegy~k a tovabbi csuszasoknak. es m.egtorjek a kfnosan hc;>sszu csondet , elhataroztak. hozwnem varnak fovabb a BMW szakemberetre, es ,I:>I lecserelik a Ho IX hajt6muveit Valasz~asuka [umo 004 modellre esett, am eme komponenssel sem volt szere~csejiik: a l~szanitis h~ta.rideje folya-

?avarba ejtol&rd,esdUcel szembesitette

a fejlesz187

1'86

matosan csUszott, eu gym: csak 1'944 inarcinsaban tndta rendelkezesukre bocsatani program folytatasahoz nelldilozhefetlen bajtOmuvcJcet. ,

a szatoya¥. alatt rogzitett gondo1a\<ban helyeztek el, a Ho DC azonban c5upa5zar:ny repiil6gep volt, roppant erz~keny a;;atlcinyszerkezetet' ~rint6
villtoztatasokra,,'ezert a ~onstrqkci6t nem'lehetett hasonlo szab~dossaggal megbQlygatni, A rendelkezesre ;i116 prototlpusok az adott kQriilmcfu.yek kOrott:teljesseggd ifasznavebetetlem;u~ v,aItak) hisz nem tudtak befogadni

A Harten te_stverek .nern kevesebb, mint mis'(ei evet Nadak a ha:jt.6. mGvekre, am a Iumo 0048 atadasa nemhogy megoldotta ~olna kOl'abbi

a. 'hajt6muvekel
ter,veket, es

at

- nern maradt mas leh~t6seg, mint korrigaIni Kellett epitt;ni az elkesziilt repiilogepeket.

kellett a

ID<ira, kilt oriilt te,mp6ban ~olgoztak a 8zi1ksegei mQdosf~sdlmn. Eleinte ugyl'lllcsak problemasl1ak mutatkozot!: a sarklUi~ze-dcezetate~ftese, hls.z a,20 -centimeterrel nagyobb hajtomuvek elheJye:zese miatt ki kclIett szelesiteni a' ,szamyakat, am ely nelnase~ely m~rtekben rontotta a gep legellenallasi rnutatOit, ennel fQgva q6~nt.ette azelerhet6 vegsebess,*,~ illetve rontotta az iranyithatosagi mutat6kat - a: Harteil testverek. 3z()nban b~t:lk benne, hogy a modositott prototfpn.s is kepe$ Iesz~mclked6 eredmeny~ket pr<;ldukalni Mikorazonhanmegoldast tahiltak a felineriilt .kerdesekre, ulabh varotlan

tB'k.OvetketO, n.en,apok ismetkemeI;tj

I;nunka~

€!;Itek a five~k

S'cl,.

ese.meny akasztotta meg a program. m~etel:i a getlingeni s~~elOcsamokot

probIem<iika~, de 4j, rnlnden korabbin.ci1 kets-egbeejtobb nehezseggel szembesftette 6ket: akomponensek atm.erojce, ugyaI,lis 20 centimeterreI bombatatpadas

erte, s bar a filkt!s-z. sarkinyszerkezeta

·csoda,ya! haWos

bizonyQl,t nagyobbnak

a BMW 003 haJt6mQ.vekn~1. Bgy oIyan repilh$gep' eseteben, mint amilyen a Messersehmitt Me~Q62 i$ volt. a nagyobb 'meretU hajtomu csupan c.sekely pro.bIemat' okozott vo1na, hisz a komponenseket 188

m6dbn-atv£sze:ite 'all amerl.lcP bombaz6gepek heves; l'ajtaii.t&;'~t, a protoJipust :it kcllett szan{tani a Gothar Waggonfabrlk Mindepb~ 1ev6 telepere,

MAig.tisztciz<ltlan l;<irdes, pontosan. lnikOrketiilt 50.f a. Jum-o 004~ halt6miivekke~ s:rereIt kiSerleti prot~tipus o erepiiles ere: Reimar Horten 189

beszamoloja

szerint 1944. december

IS-an, mas feljegyzesek szertnt

viszont 1945. 'febl'uar 2~an hajtottak. vegre az elsa tesztet, Vijl6szmiisit-

het5, hogy a pr6barepillest rmnd a tervezdk, mind at RLM szakemberet komolya$g31Y9k19U Q'le.z.t€k, isz korabban sem a sar1cinyszerkezet, sem h a hajt6mu nem es~tt at a siiikseges teszteken; {gy <1' kDI'Isttukd6 i.tkarkiUos megJepetesek iU'1alj:dt 'is ok()zba;tt~:,'A testverpar ~z6,rt is raga~zli1od9tt h-OZZ3,hogyaz idokazberl Ho 22!!J'telZessei eUa~ott gep,berepiilest olya:n l,"il6ta'hajtsa vegr~, aki kQmoly: tapasz~ala,tokkal rendelkesile ga~turbinas FePiilOgepeket illetoen --;im' eSe~ valaszt~liUk:.lrwin' Zilli!ne. ki korabban a Mes$er~chmitt, AG ,Me 262 mQdellj~t tesztelte.

A gazturbimik altal liajtott csupaszalDf repiilogep ,e:isi"l esz~e, t kOjlloly kHsegek oVeztel::a pr6b4t, remekii} sikeriHt. A Ho:229 Llagy telje-

~ar

s{tmenyevei es kiveteles aerodtnamlkai kepessegeivel nem csak a tesztpi16tMnyagozte le, de az RI.M,megfigyeloi b 6szinte elisrneressel ny.U~tkOitak a kiserletj, tipusrol, A Ho 229 VI pfotonpnS<ll111ir azelslli repUles soran elerte a 800 kilometer per DraSsebesseget, manQverezo kepessege j6cskan felulmulta a korabeli: vadaszgepek kepessegeit; 'cs a csupaszMny sarnnyszerkezet mind nagy, mind alaesony sebessegn6l stabilnak bizonyult, A repiiIOgep klserleti j~ege I!~f;!nereis me~epoen klforrott, megbizhat6 konstrukdonak bizonyult, igya" sorozatgy;h-tasra. vonatkozd dontes sem
191
,1

kes~.tt S0kaig. A. mlniszteriummal kottetett szerzodes egy 93 darabos nullszeria atadasara vonatkozott, rnlndemellett az RLM egy ketszemelyes oktat6gep prototfpusara is reni1elest adott, '

az 1930-as evekben felkerik a zsenialis mernokiilket a hard alkalmazasra szant csupaszirny repiilogep tetrehozasarq, ugya Horten-fele vadaszgep jdentos fegyverre v;Uhatott "plna, es erdemben befolyasolhalta volna

Noha .az RLM ket vallaIaltal is szerzOdest koffitt a H;o2:l9 sorozat-

a Reich Iegtereben

zaj16 haborut., A kesede1met fovabb sU1yosbitotta a

gyait~sara vonstkozoan, a .kivitelezes! munkalarokat teljesseggel ellehetetlenftelte as'trategiai nyersanyagok es a szakkepzett munka~ro hianya. {g{ a csnpaszarny vadaszgep sohasem merkOzhetett meg a szo'letseges tfpusokkal, A, Gothar Waggonfabrik es a Klemm szereldesarnokaiban ugyan megkezdodott a millszedap~ldtinyainak ~piwse, iun ekkor mar szemernvi esely, sem mutatkozott a kontraktus teljesftesere, es a kival6 kepessegekkel felruhazott modellbol egyetlen peld.aQ,ysern keriilt .atadasra, A Horten testverek a haboI'll utolso h6napjait sem to!tottek tetienill, henem lankadatlaaul cJolgoz~ a Ho 229 kill6nbozQ valtozatain. A tervek
kOzt szerepelt egy radarral felszerelt, X-41egiharc-raketa hordozasara

s,ugarhajt6mii fejlesztesi prof7TiUIl kadotasa, bisz az elkeszUl,tprototfpus a tmisfel even ~t vesztegelt, mire atadasra keriiltek a nelkiilozhetetleh komponensek - nielyek 'heepitesre alka1matl~nak bizonyultak, ~ Ho 229 tortenete fgy fe1reertes.ekkel, balszerencses esemenyekkel es kinas meglE;petesekkel tarkitott hist6riava vrut, anrely hfven peLdi;.za, hogy a nemet memoio;senik kitart6 n)unk4jtinak beteljesedeset alkalmasint alapvet0 technikai problemak. lehetetlenitettek el,

feI-

keszltett ejszakai vadaszgep, Illetve egy ketilleses bombaz.6v3.ltoza~,amely

SZIGORUAN TITKOS.BiRODALMI UGY: AZ AMER1KA-PROJEKT GEPEI

Mikor a Harmadik Bircdalom ~tobbantotta
a mru.odik vil<ighabo!;,pt, Ad01f Hitler nem vizsgaIta meg keU6 k&riiltekint~ssel azEgyesult Alla-

1000 kilogramm bombaterhet v.cilt kepes celba ;'uttatni. A Ho 229 kOnuyeden a haboru egyik legkival6bb vadaszgepe've valhatptt volna. hisz, a konstFukci6 kiveteles ercnyei altal kiemelkedett a masodik g~Jlera.ci6s gaztur'binas repiUogepek sarab6l. A progtilm slkertelenseget egyreszt a Luftwaffe kesei eszmelese okozta; ha a le~ero sz~ertoi m~r

mok hadba lepese~ek leheto-seget es annak-esetleges kovetkezmenyeit {\. fjihrel' ugyanis nem kivclnt hadat ij,zenlli az USA lcormanytinak, mikent
193

192

,'

kozvetetl:rn6don

sem. kivlint haboruba

sodr6dni

az :Egyesillt

Allamol{

ell~'l; arra pedig v~gkepp oem gondplt,· hogy; Olaszorszag, 'Yapan, vagy

valamely mas szovetseges hatalom onk~nyes medon, t'lo'zetes egy'eztetes nelkill badiizene~et vaIt az USA dnokev:el. A hare keriilesere emeszt polltikai. ni<\'sresd geoBolitiicili, barm~ddszt pedig elemi katona! olCok k~tettek; 'Nerhetorsza~ u&yanis nem I:'efldelkezettoly~n (egyverekkel, ~e~Y'ek, altai. Jelt!ntos csapast rnerhj!:tetlvoina ~ o1~ t~vol (e1&6 Egyesult All~o~a. Az, azsia4 terjes*edes leheteseget61 es ~, gyors 'siker~fv:batosa~,anttk 1geretet'81 megs~ea~lt jap3J:;J.had¥~zetes azonban 1n,askent gondol~oaat~ es ,megs.r:Q'ilhisito erej.ii csapas~ mer,t at amerikat h.adiflotta csenaes-~ceani tan:las~po:qtj~ra, A j~p)in agresszi6eppugy megIepet~kent erte A~lf Hitlert, .Jl).iqt, magit :Roosevelt~t, hisz strategiai szov'etsegese nem ertes:ftdf.e at a Pear1 Harbor eUeni,19,41, dec~mbet 7-en vesrel13jtot~ tllmadq'sroL' .M:iytcin ,a:~Egyesiilt .All~ok kmrmanya hadaf uzeiJ,t Japa~nak; Ritlet pollnkat is ICaton.y' ,szempontb61 egyat<4tt kenyes helyzetben ~~l3.1tamagat. A Fuhrer k.enytelen volt reagalrii a, dramal tort¢ne~re, dOiliese pediS alapvetoert megyalto7;tatta 'a kat~nai er6yiszonyokat, es liz Egye'sillt Anarnok tmmaron passzi"';' ellensegbOl aktiv hadvisel& fene l~pett elo Nagy2Brltannia oldalan, ., ,
l

pedig f6kent folyton ingadow, SZDvetsegese, Olas;l:orszag hadban tartasa kototte le ener,giait. A Knegsmarine altai felaJlitotte~ harcba menesztet Monszun-flotta .tnkabb volt ovat~ takti.kai ~apogat6zas • .mibt ha,tekony vaIaszlepes. hisz az tJ-haJok e~demi szerephez nem jutotl:ak a csendes6c~i tersegben. mlkent a nemet titkosszelgalat 5z6rvanyos akcj.6i is sorra csufos kudarcba fulladtak- az Egyesillt AUamokba juttatott ~emet iigynokok vagy lebuktak, vagy a parancsot megszegve inaktivak maradtak, igy altaluk sem sikerillt csapast rnerni a hatorszagra. A Fuhrer, ki. korabba;o elvetette a' mun1aiig~nyes es jeJentos, koltsegvonzattal biro. eredjne'nnyel csakis hbsszU tavon keesegteto katonai fejleszresi programokat, az Egyesii)t Allamok hadseregenek folyamatos ternyereset0~ megrettenve fe1illbiralta dontes~t. es korlokul kovetelte ~ nagy: hatotavolsasU strategiai boh1baz6k es ,intj:!rkontinentruis hallisztikus raketak hadrendbe :l.Himsat- Jgy ~944 soran szamcs Ilj projekt reszesiITt je1ent6n.3pl.ogatasban, illetve s:zamos, 'kotabban befagyasztott program kapott lsmetelten erOre. A:(. Egyesillt Allamo~ ellenl ltozvetlen csapasmerest szolga16 fegyverek legmereszebb es haditeehnol6giai szempontbol leginlcl.bb tnnovatfv kepvisel6je az Ezustmadar nene keresztelt l'epUlogep volt, A dn Eugen strategial bombazogep terve j6val a masodik waghaboni kitotese eloM, 1935-hen fogapt meg, mikor is a rak~atechPol6gia itant, erdekl~d6 szakember cik:ket kanyaritott egy raketamotor rut'al hajtott, nagy hatcitawls3gU 'orbitalis repillogep,ldfejlesztesenek lehetosegeI'61. A szet;n.telenill meress iras, melyet az osztrak Sanger altal megalmedott szup~rmodern

Az USA. biztOnscigat pusztan a h:atalrnas fOldrajzi tavolsag is garantalra,

igynem csoda, hogy az ~medkal nep stdardan hitt a M.torszag, serthetet. lensegeben. Afegyv~rns konBiktus'korai szatas~b~ a Harmadik Blrodalop:! c~hlds tengetaIattjaro,flottillaja altaI fenyegetbettehataImas eUenfe1et. bat' ~z els6 h6napo~an a Krlegsmarine zord farkasai ~zedfto si,kere~et ertek el a.kere~kede~i flotta hajmeres~t6en fele16tlen, egysegei elleneben, lIZ Atlanti Ocean eszakt vizein zajl6 tonnahaboru okan a nemet £lotta nem
S
I
I .

"

'J

kothette Ie ertekes bUYarn:aszadjait a ,MexUCPi-obo1.ille~e' a lUu'ib-tenger .t~rstfgeben. Miutan as' eszak afrikai frontoA zajlo hareok vaIQs strategiai jelentoseget Adolf Hitler soha nem Ismerte fel, az Egyesiilt Allamok ellen! kozvetlen 'csapasmeres egeszen a szitiliai partrasz411as ~ikerd' ~egr€hajtiisaig n~m elvezett .qtagasprioritast: a FuHrer legirik<\bb a keletl' fronton ki:izdo Wehrma~ht €S' wa~en;ssalakulatokkal gCind0It. a halaJMborok lnte~enyenek kitetjesztese~e ~s rtl1ikodtet~sere koncentralt; diplomaciai 'teren
I

Flug magazin tett kOlze, nem keriilte ela nemet f6parancsno~ag figyelmet, igy az R,LM megbizottjai az Ai-tsehluss vegrehajtasa utan rOgYest felkerestek a tud.6sLA haborura kesziilOd6 Hanmadik Blrodalom kornoly badaszatl lehet6~egeket velt telfedezni a [1l}cetateehno16giaban, ennelfogva ugyancsak kedvez6 ajiililatot tettek Dr. Eugen Sanger fele: felkertek. hogy lete.sitsen egy szigonian titkos ldserleti kozp~ntot 'Irauen mellet, eli az RiM tamogatasiival,. a n~niet legiero altai kinevezett szakertok fdiigyeiete rhellett folytassa a programot, ' ji,. R~onleges kutatocentrum a Werner Von Braun altai vezetett peenemunde-I teleptdl ftig~tlenill ~iikOdott, a ket CSOP0l"t nem aIlt
I

195

\ e~assal :k.a~cs()latban. Mig von Braun es rnnnkatarsai ~ kis- es kozepes hatotavolsagu raketak tervezesevel es megepitesevel foglalatoskodtak .a dr. Eugen Sanger altal vezetett csoport joval ambicioznsabbcelok erdekeben munkalt: egy ember altal vezetett, szamyas raketa letrehozasan dolgoztak, amely kepes behatolni a sztratoszfer4ba, es kepes a.trepUIni az AtIanti-6cdn felett, Az Eztistmadarnak keresztelt konstrukcj6 irant legt:okeppen a Luftwaffe mutatott heves erdekJc5~st, hisz egy bombateher hordozasara felkeszitett orbitalls repiilogep alta). kepes lett volna tamadas ala vonni az USA teruletet, Egy Uyesfele raketa megalkotasa azonban hajmereszto techniks! problemak es belathatatlan kockazatok sokasagat ~etett~ fel, amelyek. javata korabeli szakemberek tobbsege nemhogy megoldani, de csupan feli~metni sem volt kepes - dr. Eugen Slinger azonban j6zan fejfel es toretlen kltartassal munkalt alma megva16sitasan, es 6Yatos li:ptekkel kozelitetr' celj<ihoz. • Az Eziistmadcir - kesobbi kodnevem Sanger Bombazo - konstrukcioJanak leginkabb kritikus komponense termeszetszeruenmaga a hajt6mii volt,2004-ben, e sorok Irasanak idejen heti rendszeresseggel torik at.a sztratoszfera hatarat az emberikezek altal epttett rakc!:tak, am az 1930-a8 evek derekan egy i1yesfele konstrukci6 megalkotasa-sztnte lehetetlennek tetszett. Legfo,keppen a nagy teljesitmeIlyU raketahajt6mii. megfelelo In'\rese okozott orvosolhatatlannak tUn6 nehezsegeket, dr. Eugen Sangernek azonb,an volt egy forradalmian uj otlete. amely megoldast klnalt a fogos ptoblemara. A program vezetesere felkert merl)ok, mlkor az 193.0-as evek ~ejen .megkezdte a nagy teljesitmenyii raketahajt6mt1 koncepciojanak kldolgozasat, kiotlotle a "regenerativ hUtes"technikajat dr, Sanger a raketa sa;at folyekony uzemanyagavalldvmta hUtenl a hajt6muvet, amelyet az egeskamr4 korill aramoltatott, Tuizas nelkiiI kijelenthet6, hogy a forradalmian uj raketahajt6mu szinte belathatatlan tavlatokat nyitott volna a katonai alkalmazasok szamara, igy dr, Sanger es munkatarsai rnaximalis tam0gat~t" elvezven del&ozhattak a teryeken, melyek celja egy orbitalis patyah repuio, 'a hangsebesseg tobbszorosere kepes harci gep letrehozasa volt. A hatab;nas Ezustmadar jellegzetes kullemet lapos tOrzs·enek es kicsiny szam}(iiinak koszonhette. maga a sarkanyszerkeze; Ugy keriilt kialakitas-

1<1,

hogy jelent6s fe1hajt6erot terme1jen. A nagy mennyisegii, lizemanyag a torzs kUlso oldalan kialakitott hossza tart:31yokban kap,ott helyet, a 100 tonnas tol6era.t produkal6 hajf61ml a, torzs ha~6 szelvenyeiben lretUlt beepit~sre, a tUlnyomases, kiilonleges hOal1o pajzs altal ovott pil6takabin pedig az elso s~elvenyben volt talruhat6. A bombater a gap hasaban kapott helyet, a tervek szerint a tip).lS egy darab ,3629 kilogrammoll gravitaci6s

bombat hardozhatott. A Sanger Bompaz6t nem kivantak geppusk3kkal, gepagyUkkal, egyeb onvedelmi fegyveri~~el ellatni, his~ a pil6tanak a gep s~bessegenel es 9pera1asi I)1agassaganal fogva semmlfele fenvegetessel nem kellett szembesUlnie - az Ezustmadar tok8etesen .serthetetleo volt a potencialis ellenfelek szamara, legesav;lros vadaszgep el nemfogb~tta. A tfpus altal hordozott, elkepeszto rombo16erovel felruhil:zott, szabarl(!ln eso bomba harmeiy amerikai nagyv3rosra vegzetes csap;ist merhetetf volna, s hat~a j6cska:n tU).tilutatott volna a civil es katonai ves~tesegeken _ a donteshoz6k remenyei szerint:nebany ledobott bomba,nem puszt'm a kivruasztott celpontakat, de az ametikai nemzet oilbizal'tnat as hard ellatmowjat ts romba dontotte volna, Az liresen megkozelitoleg 10 tonnat, bombaval va 103 tonnst nyomo, 30 meter'hosszu,

es uzemanyaggaI

15 meteres szarnyfesztavolsagti.

gigantikus re,pulogep levegl'ibe juttatasa komoly fcladat eM ani~otta a tnernoKoket: mlutan a Sanger Bombaz6 sem tomege, sem a taketahajtomil. nagy teljesitmenye: o~ nern volt kepes hagyom&1yos kifut6paiyar61 iizemelni, a~ inditas kth;desere D}aSro6don kellett v~z~ lelni. A kutatocsoport legv;egW meghokkentoen mndern megoldast talalta problelllara: egy 3 kilom.eter hosszU. sinr81ltivantak inditani a nehez bombaz6gepet. A tervek szerint a bevetesre felktsz1tett orbitalis bombaz6 egy segedta,. k,etakkaI szerelt szan alta1 gyorsult volna fel a kfvanatos sebessegre, amely raketak 600 tonnas to16er6 termelesefe voltak kepesek,es 11 masodperc alatt. egettek el a n~gy mennyisegd iizemaQyagot. Az Eziistmadar. miutan elhagyja a sint, 30 fokos szogben emelkedik, s rniutan eIeri \Jlasfe:l kilometetes magassagban az 1851 kilometer per 61'as sebesseget a ptlota begyfijtja a gep sajat hajt6mil.v:et. A gigaszi meretf

raketa nyale perc

mikoz~en

alatt elegett a gep altaI szalUtott kozel 90 tonna ~manyagot

197
196