AZ ELET KONYVE
ESA
GON DOLATEROK
HATALMA
‘Ax ambort dlator6, egészsée, szollem! 6
fatal mania
eve tamortote
Sz4mos étrendde! és tébb
szdz gyakorlat! péld4v:
Irta: BICSERDI BELA.
Minden jog fenntartwa.
TIPOGRAFIA ARADI HIRLAP NYOMDATARSASAG.
‘ARAD.
ee aT
A szerz6 elészava.
Ezen negyobb mivem iedsdhor 1928. Junius I-én kezd-
tom hozzé és oktober hd 20-én felestem be. Tastalmat usy
rendeslom, hoey értekezs é laitésivlusdiaelbeszéls, posthus
81 humoros leivdsok is veayilienek. A feilédéenek ezen edo
Fheosand hultisdlterén hiartdasal (Grekv6 ember, nasuon sokat
rverhel, — de Kémyvemet tobb then, alaposan kell éllauulnin
A hezd® fejeceiek tadomdnyos ied definieidi és magua:
rézala, ne eilséh keélségbe a syenaébbekel, — az embernek
soha semmit sem szabad tragikusan felfognia
Kitartésa az olvasdsban lirelmél nemsokére jutelmazni
fogja, mest a legldbb helyan, elbeszél5 és humoros példdkbe
foglat taritésaim a tanulé téjékozdddsdt kénnyitk meg, — mi
4 mogyardzatok asszimildlisdt ie leheléve tehel
4S peldal nevelS holdsai mir sok (Brekodt odljaihox seat
lellok. Az joazsdg lonilésoinak feleszt6.ereiél is a nyomon
hév0l6 pélldh Tohozhalidk melyek kil @ j6nak (Gheletesil5,
@ rossenak elrattens, de mindig helyes irdnyl szabS.haldsai
éroényesalnek, — ezést az alvass higyelm arra hivor fel, howy
€ tanolést minden somak azonos étéhel lulajdonitoa eseho.
zl, — mest emit mondalaim definidlnak, magyaréznak. leit.
nak é elmondanak, forrésat oz igazsde Wrvényeibal mest, —
@ hslodével podig a ayakerloti kivelés helyes ult lalla
meg. Hogy mindez igy van, 2 példdh bizonvilidh
AderKeleh, 1928, ohtsber 20-6
BICSERDY BELA.tudoményos irényok irodalmi labirinthusaiben a kibontakozis
xéq hojloll irdnyél kutallék, igazsdgérzéktk ulmulalésa nyo-
rmén kéinyvem lanitésail értékelni fogidk.
A rossz szokésait6l szabadulni nem tud6 teheteien em-
bernek foryathozésai dsszes kivetkezményeit cl kell viselnie.
ert az. igazsa Wrvényeinek a megnemértok és igy a kive-
tésdhre képlelenckkel szomben selejtezd, a megérlék életében
pedig feileszt6 hatésaik érvénysilnek. — Utébbiak julalme az
Jlland6 exészséx, munkabirés és boldogsés. — elébbiek benn-
moradnak @ szenvedésck ama viligéban, ahul eddig is voltak.
Ahogy az orgénikus lenyészot (szerves) létrehpedsshoz,
naplény, levegs. vie és fold, lehal az dsszes életclemMe hozzé-
iéruléso szikedges, miivem meuérléseris csak Osszes fojezot
nek alapos dllanuléca révén Iohetséges, ha a lanuldst vale
mennyi tanitasnuk exytorma jelentoséyet tulakdoniiva folytaluk.
A lejlidés ezen eayetlen uljén is csok @ mindent feldlel6
gondolatkoncentrécis \rekvés képezi bazisél, ox eredményes
yokorlali kovelésnek. A tanitvéinnyd lenni akarénok azonban
a mogérlés hépességoi és tehelséxcive! is felruliézva kell len-
nie, — inert ezek hidnyéban a varl eredinényckel a legerd-
seb akards scm hozhalja meg.,Ne feleiisak el, hogy’ itt az
emberek q felismert 3 megérlelt igizségok gyekorlali hivite-
level kapesolatban elsésorbon életmdvésszé kell vilnia,” mest
‘az emberi azervezel uijészilelését sohasem egy eldre pomtosan
meahaidcazolt, éleend belarlésa, — hanem az egyén talélékony-
sign alapuld és az 6 speciélis élelimdkédési viszonylatninak
megleleld dgyes alkalmazkodés hozhalja meg, — melynek ke-
rotében éraékszorvei irdnyitiga szerin! kell eliia.
A fejlédési ziirzavar vagy chaosz.
A taraulds kezdett idéazakoitél nopjainkie ez embeti fei
ldés minden korszakdban, @ kilnbdz6 tereken és irdnyokban
smunkéasBgotlilelet eimborek idérendben mogezerzell lapasz-
{aletaikal inGebén ie “megordkilent torekedtok liymédon tud-
{8k médjatejtoni annak, hogy @ megfelelabb tajékozddést nyuit-
hhal6 érlskescbl mepfiayeléseknek, ulédail is haszndl vehessék.
Az élet kényvének tanulmanyozéséval
Ssszefiiggs utbaigazitasok.
Jelen konyver Vényege két sorban is aszafoglalhaté: Az
‘amber fejlodésénck lehet6eé téele az igazsdg Wreenyel clap
én. Ezen kél sorbél azonban ex igazadg Wrvényeiben jéretlon
ea sxuksézes tudoményos miveltséget nélkilies ember még
rmilsem tudhal meg. Ugyanezen térgyrél 62 hasonld eimek ala
chadtikus trdk is értekeztek ‘szAmosan, munkéik révén azonban
az il kilizattcél elérését meg sem kézelitheisk, mert nem
ker még Uszlén és halérozollan felismemisk az ember fe
dését urol6 természeltrvényeket
Abogy a matematikét nem tudé ember egy tabbismerct
lanes egyenlet levezelésének eredmenyét fellinteté képlet meg.
extéqcep Képlelen, — a adatlon ember résrérdl Ie {elf
lan. fenli meghalérozés, — mést ehogy a felsobhmatematikal
iivelelek ‘megéztésshez ax alsdbbek tudése elkerifhetellen, —
‘az exen Konyv lapjain magvarézolltekéletesedés eléshetése cil
4s4bdl is a haladésra végy6 egyénnek, mivem tartalmat ih
‘gvésok nélkil I8bb ieben kell llanulnia, hogy megszerezhets
ludésa clepién élele ex urelS lermészellirvénnyel dsszhan
aba hozasséh.
‘Az embeti or, egészség és munkaképesség kibontakoz-
él és éllandésitést lehel6vé tevd ezen ismeretoknek az egyén-
lermészetévé kell vélniok. Az életmivészel eddig. ismerellen
ferein szikséges Uéikozddéaa csakis ezalapon jahel folyamiat-
ba, Az emberek legnesyobb része felilefességre hajlamos. Ezen
lulajdonséguk Kavelhezménye a fudallanség és az nbbélereds
szellemi nyomor. A felddésnck lanitésoim révén fell uljén
hibat repardldedval kepesolatban elésotr is Ieloetességérdl kell
Teszoknia. Azok az igazségheresSk, kik a kalénbied cheotlees
Az igy Kialakull ismereleendszerekb6l_kelelheztek mind-
‘ama tudoményok, melyeket a kézoklaléstgyi nézmnény fel6-
Aésével, észben or. iskoldkban is lanilanak. A lovabbi uta
sola magukban hajlamot é tchelaégel érzell embetek, @ yii-
(att enyag és az ol6dk tapaszlalotainak bittokdban, kereséselket
‘eredményesabben folyiaihalték és a24mon évazézed munkélho-