J�zsef Attila (1905-1937)

Budapest k�lv�ros�ban sz�letett. Apja 1908-ban

kiv�ndorol, a csal�d azt hitte Amerik�ba, val�j�ban
Rom�ni�ba. Anyj�val marad egyed�l, aki k�nytelen �t a
gyermekv�d� lig�ra b�zni. JA. �gy ker�l �cs�dre
nevel�sz�l�kh�z. 7 �ves kor�ban ker�l vissza Pestre, ahol
a prolet�rgyerekek �let�t �li. 1919 v�g�n Anyja meghal,
�s s�gora Makai �d�n veszi p�rtfog�s�ba. Mak�n j�r
gimn�ziumba, majd 17 �vesen Szegeden megismerkedik Juh�sz
Gyul�val. Els� k�tete a 'Sz�ps�g koldusa' 1922-ben
jelenik meg, � ekkor 17 �ves!!! Ez a k�tet m�g a Nyugat
k�lt�inek hat�s�t mutatja. A szegedi egyetemen magyar-
francia szakra j�r, majd P�rizsban t�lt n�h�ny h�napot.
1930-ban bekapcsol�dott a kommunista p�rt munk�j�ba. Azt
itt vezetett el�ad�sokon ismerkedett meg Sz�nt� Judittal.
Nem �n ki�ltok
Hamarosan r�eszm�l, hogy � nem azonos a 'sz�ps�g
koldus�val', �s �j lehet�s�geket kezd el keresni, ilyenek
voltak Walt Whitman szabadversei ill. az avantgarde
t�rekv�seinek megismer�se. M�sodik k�tete a 'Nem �n
ki�ltok' 1925-ben jelent meg. Ebben a k�tetben m�g nagy
sz�mban szerepelnek kass�kos, expresszionista versek. A
szabadvers megismer�se k�tetlenebb form�t jelentett a
k�lt�nek.
A k�tet c�mad� verse egyben program is. A versben
kozmikus vil�gszeml�let jut kifejez�sre, ami elemi erej�
v�ltoz�s k�zeledt�t jelzi. M�r ebben a verseben
megjelennek JA k�s�bbi m�veire jellemz� k�pek is, pl. :
g�pek, madarak, lombok, csillagok, forr�s, �veg,
f�r�szt�s. A k�tet tov�bbi verseiben a nagyv�ros
vil�g�nak k�pei jelennek meg. Ebben az id�ben jelennek
meg JA 'szeg�nyember' versei is, ezek a versek szoci�lis
tartalmakkal tel�tettek.
Nincsen ap�m, se any�m
JA P�rizsban kapcsolatba ker�l az anarchist�kkal,
majd Marx, Hegel, Lennin munk�it olvassa. Visszat�r�se
ut�n megismerkedik V�g� M�rt�val, de bar�ts�guk k�s�bb
megszakad. Harmadik k�tete a 'Nincsen ap�m, se any�m'
n�gy �v term�s�et tartalmazza. JA ekkor tal�l r�
hangj�ra, ekkor kezd kialakulni saj�t egy�ni form�ja.
A 'Tiszta sz�vvel' c�m� vers a k�lt� mag�ra
hagyatotts�g�t, elkesered�s�t mondja ki. A vers a
mindent�l megfosztott embert �br�zolja, akit a t�rsadalom
megb�ntet ugyan, de az m�g hal�la ut�n is tiltakozik.
A V�g� M�rta szerelem idej�n keletkezett 'Kl�risok'
c. vers groteszk k�pekben fejezi ki a szerelem
ellentmond�sait.
A 'Med�li�k' c. vers mot�vumai j�r�szt a gyerekkori
�lm�nyekb�l val�k. A vers mondatainak szerkeszt�se �s
�sszekapcsol�sa nem a mindennapi logika szab�lyait k�veti
, gyakoriak a t�voli asszoci�ci�k. A vers a k�lt� 23
�v�nek bels� fejl�d�s rajz�t is adja. A (Med�li�k) ciklus
egyes darabjai �nmagukban is kerek eg�szet alkotnak, de
�gy �sszef�zve helyzeti t�bbletjelent�st kapnak. Az egyes
verseket els�sorban a k�zponti mot�vum - az �n �s a vil�g
viszonya - k�ti �ssze.
K�lt�szete a harmincas �vek els� fel�ben
JA a harmincas �vek elej�n lesz tagja az illeg�lis
kommunista p�rtnak. JA hitt abban, hogy a vil�gforradalom
hamarosan megszabad�tja az emberis�get szenved�seit�l, de
1933-t�l a t�rt�nelmi esem�nyek jelezt�k, hogy ezek az
elk�pzel�sek t�vesek. Ez�rt JA vil�gk�pe �trendez�d�tt,
ezut�n figyelm�t a t�rsadalom �s az egy�nis�g
ellentmond�sai fel� ir�ny�totta. Vil�gk�p�ben egyre
fontosabb szerepet j�tszott a freudizmus. A 'd�ntsd a
t�k�t, ne sir�nkozz' c k�tet 1932-ben jelent meg �s nem
kis sz�mban tartalmazott agit�ci�s verseket is.
JA k�lt�szet�nek kiteljesed�s�t azokban a versekben
�ri el melyeket a 'K�lv�rosi �j'(1932) �s
'Medvet�nc'(1934) c. k�tetekben adott k�zre. Ebben az
id�szakban sz�lettek nagy gondolati k�ltem�nyei. JA
k�lt�szet�ben ekkor m�r szerves egys�get alkot a le�r�s
�s a gondolati elem. (pl. a t�j egyszerre k�ls� �s bels�
t�j, a k�lt�i k�pek leki�llapotokat t�kr�znek) Az 1932-
ben �s ezut�n sz�letett versek elkomorodnak, egyre
gyakoribb� v�lik benn�k az alkony,a fagy, a t�l, az �sz,
a hideg mot�vuma.
Holt vid�k (1932)
Ebben a versben a dermedts�g uralkodik. A k�lt� nem
a k�zvetlen agit�ci� hangj�n sz�l. A t�j egyes elemeit
jelen�ti meg t�rgyias le�r�ssal, de a vil�g egyes elemei
olyan gondolati gazdags�got eleven�tenek meg, hogy a
verset m�gsem nevezhetj�k t�jle�r� versnek. A
megjelen�tett vil�g legf�bb jellemz�i a csend �s a
dermedt mozdulatlans�g. A vers egy t�jk�ppel kezd�dik,
majd innen jutunk el a szob�ban t�preng� parasztokhoz. Az
utols� versszakban az �br�zolt elemek �jra el�t�nnek, de
az uras�g tulajdonak�nt. A vers k�pei egyszerrre
konkr�tak �s elvontak, a t�j egy-egy r�szlet�t id�zik, de
sokf�le k�pzetet is keltenek. A 4. versszakban der�l ki,
hogy az emberi nyomor�s�gt�l haldoklik ez a vid�k. A
bonyolult �sszetett k�pek ut�n a z�rlat k�pei m�r
egyszer�ek. A nyomor�s�g magyar�zata :"Uras�gnak fagy a
sz�l�. Ezzel a k�ppel lesz a vers egy�rtelm� �s l�z�t�.
K�lv�rosi �j (1932)
A 'K�lv�rosi �j' l�tom�s�ban a t�rgyak naggy�,
idegenn� �s relyt�jess� n�nek. Az esl� k�p a szeg�nyes
konyh�ban lev� ember �szlel�seit tartalmazza, majd a k�p
kit�gul, �s a k�rnyezet megtelik apr� mozg�sokkal. A
hatalmass� n�v� csendet vonatf�tty t�ri meg, majd
megjelennek a k�lv�rosi �jszaka jellegzetes alakjai: a
rend�r, a munk�s �s a prolet�r. A vers v�g�n a k�lt�
mindens�ghez fordul�, harcot v�llal� vallom�sa hangzik
fel. A k�ltem�ny lass� kibontakoz�st t�r el�nk: a
nyomaszt� �jszak�ban felvillan� f�nyek, a
mozdulatlans�got megt�r� apr� mozg�sok a jelenben, a
k�sz�l�d� holnap jelei.
T�li �jszaka (1933)
A 'T�li �jszak�ban' az ember felm�ri a vil�got
melybe belesz�letett, �s amelyben �lnie kell. A vers a
'sz�p embertelens�g'-b�l emberek k�z� vezet a 'p�rolg�
tany�ra' vezet. A versben v�gig jelen van a csend
mot�vuma. Az utols� sorokban jelenik meg a l�rai �n, �s
kialak�tja saj�tos magatart�s�t. Tudom�sul vette a
vil�gmindens�get, szembe n�z annak hideg s�t�ts�g�vel, �s
folytatja a vil�g bem�r�s�t.
 Rem�nytelen�l
A k�lt� k�t hasonl� terjedelm� vers�t szerkesztette
egybe a 'Medvet�nc' c�m� k�tetben, �gy sz�letett ez a
vers. A vers els� r�sze az emberi sorsot jeln�ti meg,
annak az embernek a sors�t aki meri l�tni az �let
v�gess�g�t, �s a rem�nytelens�gben is meg tudja �rizni
�rtelm�t. A m�sodik r�szben a l�rai �n saj�t helyzet�vel
pr�b�l szemben�zni. A z�r�k�pekben a k�lt�
mag�ramaradotts�g�t, szorong�s�rzet�t m�r konkr�t
k�pekben �rz�kelteti.
A v�ros perem�n (1933)
A vers a munk�soszt�ly t�rt�nelem alak�t� szerep�r�l
sz�l. A vers v�gik�veti a munk�soszt�ly kialakul�s�t, ezt
nevezve '�j n�p'-nek. A versben JA l�p�sr�l l�p�sre �piti
fel a metafor�it,�gy alakulnak ki a t�bbsz�r�s metafor�k.
A z�rlatban �jra megjelenik a v�ros perem, a k�lt�
felv�llal egy v�tesz szerepet, de minden p�tosz n�lk�l
'm�rn�k konstrukt�r'-k�nt. A k�ltem�ny c�me eredetileg
Oda volt, JA val�sz�n�leg az 'El�gia' ikervers�nek
sz�nta.
Az 'El�gia'(1933) c. versben �nmegsz�l�t� �s le�r�
r�szek v�ltj�k egym�st. A vers k�pei siv�r k�lv�rosi
t�jat �br�zolnak, ezzel a kop�r t�jjal azonosul a l�rai
�n. Az eg�sz verset jellemzik az ambivalens - egyszerre
vonz� �s tasz�t� - �rz�sek. Az azonosulni v�gy�s keverdik
egyfajta szorong�ssal. A vers v�g�n megsz�letik az ide
tartoz�s egyszer� vallom�sa: 'Ez a haz�m.'
Az 'Oda' (1933) c. k�ltem�nyt r�vid szerelmi
fell�ngol�s v�ltotta ki a k�lt�b�l.
Eszm�let
Az 1934-es �v JA �let�nek k�l�n�sen neh�z id�szaka
volt, gyakorlatilag minden kapcsolata megszakadt,
elv�szakadt a p�rtt�l, elt�volodott Sz�nt� Juditt�l. A
fasizmus megszil�rdult No.-ban, s�t G�mb�s Mo.-n is
k�s�rletet tesz a fasiszta diktat�ra megval�s�t�s�ra.
Ebben az id�szakban sz�letett az 'Eszm�let' c. eddig
eredm�nyeket �sszegz�, �s folytat�st is jelz� k�ltem�ny.
A k�lt� az emberi l�t legfontosabb k�rd�seit veti fel:
van-e �rtelmes rendje a vil�gnak, van-e �rtelme az emberi
�letnek. A vers szorong�st, szenved�st fejez ki, l�rai �n
is tele van fesz�lts�ggel. A vers form�ja Villon 'Nagy
Testamentum'-�t id�zi. A 8 soros szakaszokban �t�s �s
�t�dfeles sorok v�ltj�k egym�st. A str�f�k r�mk�plete:
ababba. A kezd� str�f�ban az �bred� tudat m�g �nfeldten
szeml�li a hajnal jelens�geit, miden k�nny�nek �s
harmonikusnak l�tszik. Ahogy az �rtelem m�k�dni kezd, a
gondolkod� ember sz�m�ra megmutatkozik a vil�g val�s�gos
arculata. A k�ls� �s bel� vil�g �rt�krendje azonban m�s,
a k�lt� a bels� vil�ghoz marad h�, ez�rt feladat�t abban
l�tja, hogy a 'vas vil�g' embertelen rendj�ben, egyetemes
rendet, t�v�nyt tal�ljon.
Az utols� �vek (Nagyon f�j 1936)
JA �let�nek uttols� h�rom �v�t k�t ellent�tes ir�ny�
folyamat jellemezte: helyzete egyre nehezebb�, sorsa
egyre kil�t�stalanabb� v�lik, k�lt�szete egyre nagyobb
t�vlatokat h�d�t meg. 1936-ben a 'Sz�p Sz�'-n�l kap
publik�l�si lehet�s�get. Ebben az id�szakban t�rt r�
gyermekkora �ta lappang� betegs�ge a skizofr�nia is. A
pszihoanal�zis nagy hat�st tett r�. Freudi gondolatok
j�rt�k �t verseit. A b�n es b�ntet�s k�rd�se
k�lt�szet�nek egyik legfontosabb mot�vuma lesz. Ez a
k�rd�sk�r sz�mos m�s eur�pai �r�t is foglakoztaott
(Dosztojevszkijt�l Kafk�ig) mivel az ek�lcsi vil�grend
bizonytalann� v�l�s�val, a b�n �s b�ntet�s fogalma is
megfohatalann� v�lt. Ebben az id�szakban felszabadulnak a
gyerekkori eml�kek, v�gyak. A feln�tt azt k�v�nja, hogy
gyerekk�nt szerss�k ill. gyermeki v�detts�gre v�gyik.
Ekkor, 30 �ves kor�ban d�bben r� az anyai gy�ng�ds�g
hi�ny�ra is. Gyakran id�zi a mama alakj�t akinek
elveszt�s�vel az �let �rtelmetlenn� v�lik.(K�sei Sirat�
1935). Utols� �vek alapvet� �lm�nyei a rend �s a
szabads�g hi�nya. 1935-re megv�ltozik alkot�i m�dszere,
l�r�ja kalssziciz�l�dik. A forma fegyelmezettebb, z�rtabb
lesz. A k�lt� h�rom nagy t�rgyk�rre szor�tkozik, ezek: a
szerelem, a k�z�let �s tragikus �nsorsa. A szerelmes
versek Fl�r�hoz, pszichol�gus�hoz sz�lnak (Fl�r�nak
1937). A 'Leveg�t' c. k�ltem�ny tiltakoz�s a
jogfosztotts�g az emertelen rend ellen.
A 'Dun�n�l' �s a 'Haz�m' c. versek megrendel�sre
k�sz�ltek, 'Sz�p Sz�' k�tetben megjelent k�l�nsz�maihoz
�rta �ket a k�lt�. A 'Dun�n�l' c. vers els� r�sz�ben a
f�mot�vmuot a Duna k�pe, �s a v�z �sk�pe(archet�pusa)
alkotja. A k�ls� l�tv�ny egy bels� folyamatot is elind�t:
az �raml� v�z, az id� folytonoss�g�t id�zi fel. A m�sodik
r�sz azt fogalmazza meg, hogy a jelen embere csak a
'sz�zezer �s' tapasztalat�t felhaszn�lva munk�lkodhat, az
�s�k k�zdelemei pedig a jelen ember�nek er�fesz�t�s�ben
nyerik el �rtelm�ket. (Eny�m a mult �s �v�k a jelen) A
harmadik r�szben a k�ltem�ny hangja �nnep�lyes lesz. A
k�lt� a jelenb�l �s a m�ltb�l itt vonja le a tanuils�got
a j�v� sz�m�ra. A m�ltnak a 'szel�d j�v�vel' vagyunk
ad�sa mondja a k�lt�. A vers v�g�n hangzanak el JA utols�
mozg�s�t� sorai:
'... �s rendezni v�gre k�z�s dolgainkat,
ez a mi munk�nk; �s nem is kev�s'
JA p�ly�ja v�g�n a 'Haz�m' c. szonetciklus a
k�z�ss�gi felel�ss�g utols� nagy k�ltem�nye. Ezekben a
szonettekben a k�lt� a nyomor k�peit id�zi el�nk.
1937 tavasz�n, a fasizmus, a barb�r er�k el�ret�r�se
idej�n JA sz�ks�gesnek �rtezte, hpgy megfogalmazza k�lt�i
hitvall�s�t. Az 'Ars poetica' c. versben JA az emberi
szellem v�gtelen lehet�s�geibe vetett hit�t, a n�ppel
val� �sszeforrots�g �lm�ny�t fogalmazza meg. A 'Tudod,
hogy nincs bocs�nat'c. k�ltem�nyben a k�lt� saj�t
�let�r�l sz�l, �ltal�nos �rv�nnyel.
Istenes versek: JA fiatal �veiben gyakran sz�lt
Istenhez, alakja 1925 ut�n azonban elt�nik �s csak 1935-
ben t�nik fel �jra. Anyugtalan, �nv�daskod�sokt�l gy�t�rt
k�lt� a minden elrendez� Istenben keres mened�ket. A
tudatosan is kital�ltnak �br�zolt Isten-k�p, azt jelzi,
hogy a versek csak a szubjekt�v Istennel foglalkoznak.
(Nem emel fel, Bukj fel az �rb�l 1937).
Utols� versei
JA utols� verseiben m�g egyszer m�rlegre teszi
�let�t. Az 'Eszm�let'-ben megrajzolta a meglett ember
modellj�t, a 'Kar�val j�tt�l' kezdet� versben ezzel
ellent�tes k�pet fest6 szem�lyis�g�r�l, �nmag�t mint soha
igaz�n feln�tt� nem v�l� l�nyt sz�l�tja meg. A vers
szinte minden eleme t�bb�rtelm�. Az kar� k�pe
egy�rtelm�en jelzi, hogy a k�lt� ellens�gesen �llt a
vil�ggal szemben. A vers tov�bbi k�pei k�vetkez�k�pp
�rtelmezhet�k : 'aranyat �g�rt�l'- nem teljes�tett tett
v�llal�sa; 'nem �jszaka �lmodt�l' - nem a val�s�gnak
�ltel ; 'H�t Torony' - menek�l�st lehetetlenn� tev� vil�g
jelk�pe.
A 'Tal�n elt�n�k hirtelen ...' c. verseben az egy�n
szembeker�l v�gess�g�nek t�ny�vel. Vil�goss� v�lik el�tte
megtett �tja, �s emelkedett nyugalommal veszi tudom�sul
l�te lez�rul�s�t. Az 'Ime, h�t megleltem haz�mat...'
kezdet� k�ltem�ny is �sszegz� vers, de alapmagatart�sa
m�r a b�cs�z�s�. A k�lt� hatalmas megnyugv�ssal veszi
tudom�sul, hogy nem t�rhet ki sorsa el�l.
JA nem tudott megb�k�lni az emberi vil�g, a
t�rsadalom �rtelemellenes szerkezet�vel, s k�lt�szet�vel
azon munk�lkodott, hogy az �ntudat, az �rtelem rendj�nek
tiszta t�rv�nyeit �ll�tsa az emberek el�.