A KALD-PARTUS HAGYOMANY

ES A MAGYAROK JEZUS-VALLASA

BADINY JOS FERENC

BUDAPEST, 1999
BOLDOGASSZONY
Figyelj a kiilso hangokra, ha nem hallod a belsot
Figyclj a bclso hangokra, ha nem hallod a kiilsot. A KALD-PARTUS
Ha latod a Fenyt, pcdig csukva a szemed
Ha latod az Utat, hoi tovabb kell mcnncd
HAGYOMANY
Hat indulj el, ne keslekedj
Feny mutatja, merrc jarj
ES A MAGYAROK
Most indulj cl, ne keslekedj
Mcrt az Utra ratalalsz JEZUS-VALLASA
Mely Orok cs Vegtelen.

(SzorenyiLevenle: Vegtelen ulon... 1986)

BUDAPEST
1999
 •

© Prof. Badiny Jos Ferenc

Tartalomjegyzek
Bevezetonek szant Taniisagtetel 7
I. En Kald-Partus kereszteny vagyok...! 14
II. Korszakvaltas, vagy Istenek harca 21
III. Igazsag es miszterium az egyhazi miiveszetben 29
Leonardo da Vinci a kozmikus uton! 30
Fra Filippo Lippi keperol 40
A Lorettoi Sziiz 42
IV. A Kald-Partusokrol 48
Abraham es Sara 51
Vissza a kaldeusokhoz 56
ISBN 963 03 8280 6 Mien ..Partus"? 61
Mani imaja 65
V. Kald-magusok es hagyomanyaik Magyarorszagon 69
A beavatott KIRALYAINK 75
A szegenyek Kiraly-kisasszonya 81
Feher M. Jeno emlekeben 85
•

Gudea Parduc-Szimboluma a Szeki Vofelyek kalapdiszen 87

VI. A magus hitvilag kozmikus utja es torvenye 98
Mese Tunder Ilonarol es Argyelus kiralyfirol 103
BUDAPEST Elveszett mitologiank nyomaban 104
Osi Oroksegiink Alapitvany, 1999 A kozmikus uton 108
Hogyan neveztek oseink Jezust? 119
Milyen iparral rendelkezett a honfoglalo magyarsag...? 124
Arpad hajohada 129
Magyar nepviselet 131
Nyomdai kepelokeszites Fejes Imre Taltos - Magus - Istentisztelet 136
VII. A magyarok istcnc 149
A Magyarok Istenenek alakja nepi forrasaink nyoman 150
A Haromlenyii Kettos Szentharomsag 152
t Az osi hit ma is el 154
Nyomas es kotes a Gyomai Kner Nyomda Rt.-ben kesziilt,
A Magyar Osvallas Eve 155
a nyomda alapitasanak 117. esztendejeben
A Magyarok Istene 160
Felelos vezeto Papp Lajos vezerigazgato
A Boldogasszony 162
® 66/386-211
VIII. Uj Bibliat! 165
htlp ://ww\v. 1 ang.hu/gykner. nyomda
Kivonat XXIII. Janos papa beszedeibol 166
E-mail: gykner@lang.hu
A II. Vatikani Zsinatrol 166
E-mail: knernyomda@nap-szam.hu
A magyar hit allasfoglalasa 167
E-mail: knergyoma@bekes.hungary.net
5
HIT - TAN 177

I. A magyar feltamadas „Szent Solyoma" 179

II. A magyar vallasrol 181
III. Kis ttikor a magyar nemzeti vallasrol 183
IV. „A magyarok Jezus vallasanak kbvctoi" 189
V. „A magyar hit ctikaja" 191 Bevezetonek szant tanusagtetel
VI. Hitvallas 196
VII. Atilla szent koronaja 210 Ahitatos lelekkel kezdek neki e konyvnek. Mintha az enemben osszegytilt es a
VIII. A magyar cgyhaz 213 helkbznapok sodraban el nem mondott, de mindig erzett imakat kellene most
IX. Peter Apostol Tanai 217 leirnom. De tudom, hogy sok elmelkedesem altal a „felso vilagba" kiildott
kerdeseimre kapott leleletek, sugalmak, uzenetek es atelesck keriilnek kifeje-
X. Az Ister-Gami oroszlanok „tizcnkilenc" fokanak miszteriuma 231
zesre az itt kovetkezo fejezetekben.
Sokat meditaltam az elkezdes modjan, de vegiil is az itt, mintegy „el6sz6-
kent" frt „taniisagtetelem", amit ugy is mondhatnek, hogy „tanuvallomasom"-
ban foglaltak szerint, e munkam cimeill ,,Udvozit6nk"-nek a legfontosabb
kinyilalkoztatasat akartam adni, fgy:
»En es az Atya „EGY VAGYUNK"!«
Konyv-cim roviditesek:
Prof. Badiny Jos Ferenc konyveinek roviditesei:
De radobbentem, hogy a konyv cime alatt mindig ott van a „szerzo" neve is
Kaldeatol Ister-Gamig I. II. III. (KIG I. II. vagy III.) es ez a i'elallftas bizony nagyon megzavarna a Jezusi Igazsagol. - Igy aztan
Igaz Tortcnetiink Vezerfonala Arpadig (IGVA) atvaltoltam arra, amit a tudnivagyok siirgetnek es beszamoiok mindenrol, amit
Az Ister-Gami Oroszlanok Titka (IGOT) tartalmaz: »A Kald-Partus Hagyomany es a „Pogany" Magyarok Vallasa.«
Jezus Kiraly - a Partus Herceg (JKPH) Azt is lefrom, hogy mikeppen akarok visszaindulni a jelenlegi zsido-
keresztenysegiinkbol az osi Magyar Hit-hez.
De valosagos szandekom nemcsak a „visszaindulas"\ hanem ebben a zsido-
keresztenysegiinkben tengodo, annak tanitasa szerint elo es a kiilonfele litur-
giakat koveto nemzet-testvereimet meg akarom gyozni airol, hogy nem a koz-
niikus liton kozelednek az EGY-IGAZ-Istenhez, hanem oly vallaspolitikai
szervezet tagjai leltek. ahol „olyan tudomanyt tanitanak, amelyek emberek
parancsolatai" (Mark 7.7.). A hivatkozott evangeliumi vers szerint pedig ez
„nem Udvozitonk tisztelete".
Osszegezve sokoldalii joszandekomat, fo celomkent azt tiiztem magam ele,
hogy mindazokal, „akik keresik es kutatjak az Igazsagot" - visszavezessem
a „Vilag Vilagossagahoz". De „tanusagtetelem" valojaban mar befejezeit teny
ele allftja az olvasot az „EN es az ATYA EGY VAGYUNK" valosagaval, 6s
igy nekem csak az emberileg elerheto es a meggyozeshez sziikseges bizonyitc-
kokat kell felsorolnom.
Tudom. hogy igy is nehez dologra vallalkozom, hiszen Odvozitonknek a
„Fenybe valo visszateresc" utan es azota is sokfelekeppen crtelmeztek. tanf-
tottak, magyaraztak szavait, es csodalatos peldabeszedeit egyszeriien csak
„parabolanak" neveztek.
A hiba, mondhatni a nagy hiba ott keresendo, hogy az evangeliumokban
talalhato es Odvozitonknek tulajdonitott tanitast, beszedeit - egyszoval az 6
mondasait - olyan emberek irtak Ic, akik 6t sohasem hallottak. Tehat mind-
6 7
ezek csak a „hallomasoknak" irasban val6 rogzitesei, vagyis IJdvozitonkrol das. A mellekelt abra mutatja az „egyiptomi feny-harmassagot". A kaldeusok
fennmaradt szajhagyomanyok. Ennek ellenere van az evangeliumi frasokban tovabbfejlesztctlek ezt a hiedelmet es a „mikeppen a Mennyben ugy a Foldon
valoban „igazsagnak" nevezheto tanitas, azokban a szovegekben, amelyeket is" hit-torvenyiik szerint crtelmeztek a „ketszeri-harmassagban", amint az
a sok „ati'nis" es egyhdzpolilikai valloztatas nem simitott az oszovetsegi „t6r- UR varos kiralyanak - UR-NAMMU-nak a torvenytablajan lathato. (L.
veny"-hez, es az ott lei'rl zsido-legenda-hagyomanyhoz. Kaldeatdl Istcr-Gamig c. konyvem III. kcit. 206. oldaldn.)
Sajnos, az „ortodoxia" eretnekiildozese elpusztitotta draga Odvozitonknek
es tani'tvanyainak - az Apostoloknak - frasait. Az Aposloloknak Szkftiaban tSs
a Partus Birodalomban vegzett munkajara a feledes fatylal bori'totta, vagy a ISIS
hamisftasok bekly6iba zsugon'totla. SIRIUS
Ugyanez tortent MANI-val es az egyhazszervezetebol megmaradt fra-
sokkal is, pedig ezeket a jeles kutato - Le Coqe - ladaszamra bocsdtotta a
„muvelt Nyugat" rendelkezeseYe. A felsoroltakb61 lathatjuk, hogy bizony a
„visszavezetcs" utja sok homdlyon, szinte sotetsegen vezet at. Ezert akarok -
mikent emh'tcm - a „kaldeus hagyomanyokbol" kiindulni a kezdeti felvilago-
sMsl szolgalva.
Sok meditalasom azonban visszadobott az Udvozitonk foldre szallasa elot-
ti idobe. E hirtelen valtozashoz hozzajarult az a valdsag is, hogy egy fiatal
magyar kutatd, aki nem regesz, hanem „fenylato" es „feny-kereso", az egyip-
tomi THEBA-ban, a THOT-hegyi kopt szcntelyben pontosan olyan
„pantokrator" kepet talalt (t'alfcslmenyen), mint amilyen a Magyar Szent-
koronan van. EGYIPTOMI
Ennek a kopt-keresztenysegben alkotott pantokrator abrazolasnak eredete, FENY
valamint a kopt-keresz;tenyseg keletkezesenek osoka - ugy velem - ket HARMASSAG
iranyban, illetoleg ket korszakban keresendo.
Ezek egyiket: az egyiptomi 6s-hagyomanyok adjak, mig a masik korszak:
„Udv6zitonk"-nek emberk^nt va!6 mukodesi ideje.
Vissza kell menniink tehat 6s-Egyiptomnak ahhoz az idoszakahoz, mikor
NAPISTEN/ \ORION
az emberek hitvilaga valdban a kozmikus utat valasztotta a „felso vilaghoz" HORUS* 'NIMRUD
\a\6 eljutasaban. Amikor elt a „Feny-Szentharomsag" hitenek tudata. Sokan
az emberi civilizaci6 bolcsojenek nevezik ezt az egyiptomi idoszakot es ugy
velik, hogy ez megelfizte a „kald-sumer" kort. Indokolasuk a csillagok rendjc A kopt-keresztenysegben mcgtalalhato az 6s-egyiptomi „feny-szentharom-
szerint val6, inert Egyiptomban - ettol az osidotol kezd6doen - Foldiinknek sag" emleke, hiszen a gizai harom piramis ma is all, mint az ORION harom
eletet ado Napunkat, a NAPISTENT „HORUS" neven ismertek. A „Napis- ovcsillaganak foldi vetiilete es a mcreteiben azonos - „ATYA-ANYA" jelle-
ten"-nek ISTEN-ANYJA volt „ISIS", aki a SIRIUS-t uralta, mint a „Feny- gii ket piramis alatt, a 19,5 fokos, tetrahedral szogben fekvo, Menkaurei Ids
Sziize". Az 6 ferje pedig az ORION-ban lakozo „OSIRIS" neven volt isme- piramis jelkepezi a „FIUT". (Ezt majd kiilon fejczetben fogom largyalni, a
retes ebben a hiedelemben. 6s-Egyiptomnak az istenitett „Feny-Harmas- 19,5 fokos szoggel kapcsolatos magyar vonatkozasok emlftesevel.)
saga": HORUS-ISIS-OSIRIS - a csillagrendben a „NAP-SIRIUS- Ebb61 az egyiptomi „fenyvilagb61" minket legjobban a HORUS-NAP-
ORION" fenyeben tundokol. ISTEN hiedelme erdekel, fokent azert, mert HORUS-NAPISTEN-nek a
Az egyenld szani haromszOg volt a jelk^pe ennek a „szent-harmassagnak", foldon lathato megnyilatkozasa a „Szent Solyom" volt. A „fenymadar\
ahol az „ATVA" (ORION) mint „vilagugyelo", a „Feny-Fiu" (NAP) az melyet a kaldeusoknal ,.IM-DUGUD" neven - ket szarvas kozolt dllva - tala-
„eletet ado", es a „Feny-Sziize" (SIRIUS) a „gondviseles" volt, azert, mert a lunk meg, a nagyszentmiklosi aranykincs „fenymadarahoz" valo kiserteties
SIRIUS megjclcnesevel indult meg a minden termeshez sziikseges nflusi ara- hasonlosagban.
De innen maris eleriink Odvozitonkhoz mindazzal, amit jol leirtam „Jezus
Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvemben. Mert sok ujdonsagot kozoltem
V6ros Gyozo: Templom Theba koronajan. (Bp. 1998) ott a „Szent S6lyom", a szentlelekvivo fenymadar hagyomdnyrdl.

8
 Bizonyara ujdonsag volt annak a bizonyflasa, hogy nem galamb, hanem az
egi „Szent-Feher-S6Iyom" - mint a Szentlelek hordozoja - szall rea Udvo-
zitonk vallara akkor, amidon Keresztelo Szent Janost apostolla, egi kiildotte
avatja azzal a tettevel, hogy Janos kivansaga szerint meriil „fel" a folyoviz-
bol es kinyilatkoztatja isteni kiildeteset.
De azt is bemulattam emlftett konyvemben, hogy az Adiabani kiralyi di-
nasztia (Jezusi-kiralyi haz) uralkodoi koronajukon, a homlokuk felett visel-
tek a Szent Solymot, Udvozitonkre valo emlekezesiil.
Most azt kerdezhetjiik, hogy: „mit mondanak nekiink ezek - az 6s-
Egyiptombol inditott es Udvozitonkig ero adatok...?"
Nemcsak a lorhetetlen Hit, hanem a logika is azt sugallja, hogy: Udvozi-
tonk a fold re szallt NAPISTEN maga es igy ertheto e kijelentese:
„En es az ATYA EGY VAGYUNK!"
Vagyis, NAPUNK az „ATYA" az egen - Szentfia a Foidon... mikent
mondja:
„EN VAGYOK A VILAG VILAGOSSAGA."
Udvozitonk e szavaival tulajdonkeppen a metafizikai valosagot fejezi ki.
Ugyanis a Nap-Istcn crcjc icrcmti meg a Foidon a „vilagossagot", melyben a
Szeretet, a Tudas es a Josag lakozik.
Amikor a „sotetseg" uralma (gonoszsag, gyiikolas, bosszu, hamissag) ero-
sodott meg a Foidon, embertestet bit a Napisten a „f61di-vilag" vilagossa-
ganak a megovasara, megtartasara.
A foldi elet torvenye szerint az „emberre-valashoz" - meg akkor is, ha „is-
teni csodaval" tortenik - sziikseg van a foldi „edesanyara". Igy kapta meg
hivataskent ezt a foldi feladatot - Isteniink megkerdojelezhetetlen udvterve
szerint - ADIABANI MARIA, partus kiralyi hercegno, aki foldi edesanyja
lett a „Vilag Vilagossaganak".
Az „isteni-iidvterv" csodalatos tartalmi azonossaga fedezheto fel az 6s-
egyiptomi „Feny-Harmassagban". OTT is es ITT is:
NAPISTEN az egen... az „eletet-ado".
NAPISTEN - mint „Vilagossag" a Foidon... a „Szeretet" es a
„Tudas"
Az „emberre lett" Vilag Vilagossaganak szeploteleniil fogant
Edesanyja - visszaterve a Fenyvilagba... a „Gondviseles" vegrehaj-
toja.
(Eppen ugy, mint ISIS volt Egyiptomban. Ezert adta Sziiz Marianak
az orlodoxia az cfczusi zsinaton ISIS meltosagnevet igy: „Egkiralyno".
Lasd: „Jezus Kiraly - a Partus Hcrccg" c. konyvem 74. old.)
Mondhatjuk azt, hogy a ..kozmikus uton" halado emberi hiedelem azonos-
saga fedezheto fel szinte evezredcken at. Az 6s-egyiptomi es Udvozitonk-
korabeli „Feny-Harmassagok" azonossaga melletl megis egy hatalmas kiilonb-
seget fedezhetiink fel a ketto kozott. Ugyanis az 6s-egyiptomi HORUS-ISIS-
OSIRIS rendiseg hosszil evezredek megfigyelesenek az egre vctitett vallasi
10
mitosza. a Mi Szentharomsagunk pedig, a NAPISTEN-SZtJZ MARIA-
UDVOZITONK, mint „Feny-Atya - Feny-Szuze - Feny-Fia" tortenelmi
valosag.
E sorokkal tehat a foldre szallt es embertestet oltott NAPISTENT di-
cserjiik, aki a mi Udvozitonk LETT.
Vele kapcsolatos a thebai kopt szentelyben felfedezett, elobbiekben emlitett
„pantokrator" falfestmcny, amelynek azonos masa a Magyar Szentkorona
zomanckepen talalhato.
A „hogyan lehetscges cz az azonossag"? - kcrdeseben arra is kell gondol-
nunk, hogy az Odvozitonkrol, eletero! szolo es tanitasait is ismerteto, un.
„gnosztikus evangeliumok" kopt nyelven - vagyis egyiplomi nyelven - van-
nak irva. Miutan Udvozitonk munkassaganak idejeben Roma hatalmi vajudasat
eli Egyiptomban, logikus az a kovetkeztetesiink, hogy Udvozitonk Egyipto-
mot is bejarhatta, hiszen 6 nagyon jol tudhatta, hogy hoi es miert allanak a
piramisok es a „ki tudja, ki formalta" Szfinxet is megcsodalhatta. Annal is
inkabb, mert akkor cnnek - a valoban csodalatos epi'tmenynek - nem Szfinx
volt a neve, hanem „HUN".
Valosziniinek tartom, hogy Jezus Urunk egyiptomi, szemelyes ottleterol es
tanftasairol tudosito, kopt nyclvii „gnosztikus evangeliumok" a kozvetlen
hallomas termekei. Tehat olyanok irtak, akik hallottak Jezus Urunk tanflasat
es ismertek eletet. Ezek a kopt nyelvii evangeliumok azt is bizonyitjak, hogy
Udvozitonk nem maganyosan jarta be Egyiptomot.
Azert is gondolunk erre az „egyiptomi otlletre", mert a zsido-keresz-
lenysegunk cvangclistai „igen gyanusan" hallgalnak arrol, hogy merre jart, hoi
volt Jezus Urunk 12 eves koratol a 30. evenek betolteseig...? Ha Galileaban
toltotte volna el ezt az idot, biztosan tudositananak rola.
De a kopt szentely „pantokrator" festmenyet vizsgalva mondhatjuk azt is,
hogy Udvozitonk - mint partus-kiralyi herceg - partus-jcllegii ruhaban jart
Egyiptomban es ilyen formaban es oltozekbcn lathatjuk a kopt keresztcnyseg
szentclyeben megorokftve.
De ez a kopt-pantokrator nemcsak a korabeli partus herceget abrazol-
ja, hanem azt is jelenti - a szentely disziteseben -, hogy Jezus Urunk egy-
ben a koptok Udvozitojekent - Maga a Napisten. Igy a kopt-keresztenyseg
is igy vallja: „En es az ATYA EGY VAGYUNK!"
Most forduljunk a kald-hitvilag fele. ahol a profeciak mar megkozeh'tettek
az „advent"-tel bekovetkezett valosagot. inert ok az egyiptomi szentharomsagot
mar a megtestesulesi jovendoles szerint szimbolizaltak, ahol a „Feny-Atya"
= EN-LIL anyagi formaba lenyegiil at, vagyis „testet olt", mint „EN-KI",
vagyis anyaggd vdlik a Feny.
Ha osszekapcsoljuk az egyiptomi szimbolummal. az alabbi .,ketszeri-har-
massag" szimbcilumat, lathatjuk:
11
 SIRIUS
ATYANK f "LIL / \ "T" J6ZUS
F&Y \ATYA /^ \ FIU / t e s t e t o l t o t t
FSNY
NAP* \ / 111 1 ORION
AMA-TU-AN-KI
Az egyiplomi ISIS-HORUS-OSIRIS haromszogbe beillesztett kaldeus
„Feny-Szentharomsag" harmassaga az egyiptomival azonos ertelmet mu-
tat, a „fenyvilag" csillagrendjebe illo elnevezesek szerint.
ISIS-SIRIUS (Egkiralyno) csucspontjaval szemben, a kaldeusi-rend sze-
rinl van AMA-TU-AN-KI (Eg-F6Id-Teremto-Anyja), a „Feny-Sziize", aki
Adiabani Mariaban oltott testet.
A kaldeus haromszog vfzszintes vonalan tortenik az „atlenyegiiles", EN-
LIL-ATYA... EN-KI (testte valt Istenne valtozik), vagyis „ATYA es FIU".
Pontosan ligy, amint az egyiplomi haromszog vfzszintesen ORION-NIMRUD
es HORUS-NAPISTEN es szemben is allanak (atya atyaval, fiu fiiival) a ha-
romszogek csiicsain. Bdr EN-LIL nem azonos NIMRUD-dal, a kaldeus-sumer
kepinis szerint NIMRUD (NIB-LIR = parduc hos), a NAP-PARDUCA-kent
megis EN-LIL-hez tartozik, mint a „csillagrcnd" Atyja-ura. (A zsidok a ba-
biloni fogsagban megismerlek ezi a kaldeus hagyomanyt es ezert nevezi a
TALMUD Jezus Urunkat Nimrud fianak.)
Udvozitonknek a „Feny-Vilagba" valo visszaterese. vagyis cmbertestenek
„tennye" valo visszavaltozasa utan (a Turin-i Szent Lepel bizonysaga ertelme-
ben) nemesak az „emleke". hancm ldnyegenek es hivatasanak valosaga is itt
maradt a Foldon, az „IGAZSAG" es a „TUDAS" eros varaiban. Annak a
12
nepnek - a „Tudas-Nepenek" - amelynek vcrevel testet oltott, azonban cso-
dakent hagyta itt iranyitokent, ngyclmeztetokent es vedelmezSnek is a S6-
lyom-madarat. Azt, amit Egyiptomban HORUS-NAPISTENNEL azonosi-
tottak, de a kaldeus hagyomany szerinti neve: „TUR-UL". Nagyon fontos
ezt tudni es igy tudatositani. mert ebben is egyeznek az 6s-egyiptomi es a
kaldeus hagyomanyok.
Ugyanis ahogyan az egyiptomi hitvildgban a HORUS-nak nevezett feher,
„Szent Solyom" azonos volt magaval a Napistennel, hasonlatosan jelentette a
kaldeusoknal a TUR-UL a „kisebbik Napisten"-t, aki a „testet oltott" Nap-
isten, a „Vilag Vilagossaga", akit a zsido-keresztenysegunkben csak Jezus
Krisztus neven ismernek.
Pedig a magyarsagnal a TUR-UL valosaganak emleket magasra viszi fel a
Szent Istvan ota, tchat 1000 even at iildozott Kerecsen-Solymunk, a magyar-
saggal husegesen egyiittelo Turul-Madar. aki a „Tudas, Huseg es Ero"
megorzoje. De ugyancsak 6 - mint TURUL hagyomany - emlekeztet arra is
minket, hogy a partus-ADIABANI-kiralyi dinasztia leszdrmazottjdnak1
EMESE osanyanknak megtermekenyitoje a NAPISTEN maga, TUR-UL-
la valtozva. Igy a megtermekcnyitcs gyiimolcse az „Almos"-nak nevezett
napkiralyunk karizmaja Udvozitonkig er el.
Talan nagyon sok titkot fedtem fel ebben a bevezeto irasomban. Tudom,
hogy olvasoim kozott sokan meglepodve fogadjak majd adataimat. Oket ke-
rem, hogy ocsudjanak fel a ..biblikus" zsugorodasukbdl es a logikus kovetkez-
leleseket merlegeljek.
Bevezetomnek „tanusagtetel" efmet adlam. Lei'rtam hat tanusagtetelemet.
Azt a tanuvallomasomat, ahogyan Udvozitonket latom es az 6 „Igazsagat"
hiszem.
Javasolom tchat. hogy higgyiik es valljuk egyiitt azt, amit nekiink igy
mondott:
„En es az Atya EGY VAGYUNK!"
13

I.
En Kald-Partus kereszteny vagyok...!
Nc csodalkozz - kcdves Olvaso - ezen a kijelentesemcn. Miutan a mi „keresz-
lenysegiink" hivatalos neve: „judeo-krisztitianizmus", vagyis „zsido-keresz-
tenyseg", azl akarom kozhfrrc tcnni. hogy en nem tartozom chhez a vallas-
hoz, inert mindcn ..szentfrasa" a zsido hagyomanyok tanitasat tartalmazza.
Elhatarozasomat, hogy megint konyvbc foglalom az en tam'tasomat, vagyis
mindazt, amit a Partus Jezus Urunkrol tanultam, ket okkal indokolom.
Egyik abbol a sok levelbol arad, amit kapok a kercsztenyektol es keresz-
tyenektol. A leveh'rok mindcgyikc kijelenti, hogy „nem zsido-kereszteny".
Egyhazuk tanait nem fogadja el es imadkozik a maga modjan.
A masik szintcn a lcvclck tomege, melyben a jo magyar tcstverek kovetelik
a Boldogasszonyos es item zsido Jezusos Magyar Egyhdznak letrehozasat.
Sokat tiinodtem azon, hogy milyen lehet most a lelki vilaguk ezeknek az -
egyrdszl cgyhazukban csaliidott, masreszt a „nemzeti vallast" kovetelo nem-
zet-lcslvcrcknck... ?
Eszcmbc jutott az is, hogy „korszakvaItas" clott allunk es azok, akik a
„Fenyben" allanak, valami csodat vamak a kozeljovotol. Talan azert is, mert
vilagossagra keriilt az. hogy Jezus Urunk es draga jo Edesanyja -
Napbaoltbzott Boldogasszonyunk - hun-magyar-partus verrel oltottck
emberi testet es Jezus Urunknak esak annyi kbze van a korabeli zsidosag-
hoz, amennyiben „azok" kialtottak ra a „Feszitsd meg"-et es szogeztettek
a keresztfara.
Vegul is arra hatarozlam cl magamat - jobb lcsz, ha a sok maganlevel-
valasz helyett lefrom azt a „HIT"-et, amit en kovetek.
Megertem a hozzam fordulokat, hiszen gyerekkoromban en is ennek a „zsi-
do-keresztcnysegnek" a hillanat tanultam. „Szentfraskent" vetlem a Bibliat
addig, mi'g sorsom a tudomanyos kutatasokra, majd ezutan a „tanftasra" nem
rendelt. Jezus Uramhoz valo torhetetlen hiiseggel azonban itt is az 6 parancsat
kovetem, amint mondta:
„Tudakozzdtok a regi irdsokat... es ezek azok, melyek bizonysdgot teszjiek
rolam". (Jan. 5.39.)
Mar konyveimbcn lcfrtam, hogy a „regi irasok" csak a ma „sumirnak"
nevezett „kaldeusok" agyagtablai lehetnek, mert ezekcn van megjovendolve
az Istcn-Fianak embertestben valo megjelenese.
A zsido-kcrcsztcnyseggcl valo szcmbcallasomat is Jezus Urunk sugallta.
Ugyanis jol megcrteltem - szinten Janos evangeliumaban kozolt - azon besze-
dct, amit a zsidoknak mondott, fgy:
14
„Az Atydnak sent hangjdt nem hallottdtok sofia, sent dbrdzatdt nem Idt-
tdtok" (Jan. 5.37.)
Elmdlkedve Jezus Urunknak e szavain, rajottem - logikus kovetkeztetessel
- arra, hogy a Nabukodoezzar altal a babiloni fogsagba via zsidok itt, a „fog-
sag" joletenek es bosegenek kb. 60 esztendeje alatt megismertek a kaldeusok
irasait, hagyomanyait es azokbol sajatitottak Id azt a sok mindent, amit
- sajat elonyiikre valtoztatva - beiktattak - ott, Babilonban megszerve-
zett - vallasukba.
Bizonyflekkent Ezekiel profetajukat idezem, aki - mint frja - „emberkent"
latta Istent. Idezziik csak az frasat: (Ezek. 40.3.):
„Tekintete, mint az ercznek tekintete es len-zsinor vala a kezeben es me-
ropdlca."
Es ugy mondja az fras. hogy „Ezekiel a Kaldeusok foldjen elt" (1.3). Ko-
runk leghiresebb muveszettortenesze - Jose Pijoan - fgy meltatja Ezekiel
„isten-latasat": UR-NAMMU torvenytdbldjdnak jelenete egy csoddlatos dbrd-
zoldsa Ezekiel irdsdnak, amikor mondja, hogy olyan embernek latta Istent,
aki kezeben a lenzsindrt is a meropdlcdt tartotta. Emlekezzunk arra, hogy
„Isten szava" kifejezetten ahhoz az Ezekiel paphoz erkezett, aki Biizi fia, a
Kaldeusok foldjen, a Kebdr folyd mellett - nem messze Ur vdrosdtol.
Hogyan feltetelezheto a: a hanyagsdg egy kegyeletes levitdtol, hogy nem
latogalja meg azt az UR-vdrost, ahonnan Abraham, mindnydjuk ose szdrma-
zott.
Az „lsten", akit Ezekiel Idtott, nem mds, mini UR-NAMMU oszlopdn leva
szakdlas sumir-Istenseg. [Jose Pijoan: Historia General del Arte II. 84-85.
oldal, (Espasa-Calpe S.A. Madrid, 1930.) ]
Bemutatom (a 16. oldalon) ezt a sumfr abrazolasl, mely folott a „hatagu"
csillag tiindokol a napfenyben. Ezt Ezekiel ..villamlasokkal teli forgoszelnek"
latja, „mcly koriil fcnyesseg vala. kozepebol pedig mintha izzo ercz latszott
volna ki" (Ezekiel 1.4.).
Mi tudjuk, hogy ez a szimbolum a ,,sumir ketszeri-harmassag" abrazoliisa
es az emberiseg elso torvenytablajat - UR-NAMMU, UR varos kiralyaet Kr.e.
(2011-2014 a.C.) - di'sziti2, amibol Ezekiel egy remek „latomasl" szerkeszt
Izrael nepenek buzdi'tasara, a „kilalalt" isteni kivalasztottsag bizonyi'tasara. Ma
pedig mindez ,,szenti'ras" es „Islcn-szava" a zsido-keresztenysegben. Viszont
Ezekiel „latomasa" meggyozott engem arrol, hogy:
„Jezus Urunkrol szolo minden bizonyossagot a kaldeusok irasaiban
kell keresni" es nem a judai-heber hagyomanyban, amit zsido-kcrcsz-
tenysegiink „Isten-szavakent" kanonizalt.
De azoknak is valaszt akarok adni, akik a Magyar-Hit-Egyhazanak a
megszervezeset kovetelik.
Ezeknek iizenem: igazuk van!
2
KIG. III. 206. oldalan
15

A Magyar-Hit nem mas, mint Jezus Urunk tanitasa, rank hagyott
szellemi KINCS, mclyet nekiink kell vilagossagra hozni a sok hamisitas
szakadekaibol azert, mert zsido-keresztenysegunkben nem mondjak az
igazat Rola. Ennek a zsidd-keresztenysegnek nem Jezus Urunk az alapitoja,
hancm a Saul rabbibol Pal apostolla lett zsido-farizeus, aki sohasem Iatta es
sohasem hallotta a mi draga Jezus Urunkat, es ugy szerkesztette meg ennek
a zsido-keresztenysegnck eszmetanat, hogy abban Jezus Urunk csak aldozati
barany. Meg akkor is az, ha 6t „lsten-baranyanak" nevezi.
Ebben a zsido-keresztenysegben tehat mindent a Saul-Pali ideologia adott,
es az eg6sz zsido-kereszteny hitvilagi tartalom tekeletesen jellemezheto Jezus
Urunk szavaival, amint igy mondja:
16
„Pedig hidba lisztelnek engein, ha olyan tudomdnyokat tanitanak,
amelyek embereknek aparancsolatai." (Mark 7.7.)
Ez tokclclcscn raillik a zsido-keresztenysegre, men az egesz egyhaz-
szervezet, a liturgia, aldozas utjan valo biinbocsanat, a „bunrudatra" valo orok
emlekeztetes, „biinosok vagytok" orok szemrehanyasa es fokent .Jsten kiva-
lasztott nepenek" allando dicserete.... mind emberek „parancsolatainak"
minosithetok. A bibliai frasok is - kiveve Jezus Urunknak meg nem valtozta-
tott tanfto szavait.
Most allftsuk szembe ezzel az „emberek parancsolataival" a mi letiinknek
azt a valosagat, hogy Jezus Urunk es Edesanyja a hun-magyar-partus nep
verevel oltott emberi testet.
Ketezer ev alatt annak a nepnek a neve, amelynek verevel oltott testet a
Foldre szallt SZERETET, sokat valtozott. Lett szkfta, m^d, partus, hun, avar
6s 1100 evvel ezelott veglegesen „magyar", es azota a zsido-keresztenyseg
mindent megtett, hogy ezt a nepet kiirtsa, elpusztitsa... de NEM LEHET,
mert ez Jezus Nepe! Jezus Urunk vedelmezi es varja, hogy mikor ebred az
6 nepe a sajat ontudatara? Mikor latja meg vegre a nemzsido Jezust, az
IGAZAT - a partus-hun-magyar verbol LETT Jezus Kiralyt... a magyar
Lelek kiralyat!
Ne csodalkozzon az olvaso azon, hogy ..szervezett" magyar-irtasrol emle-
kezem. Most ezt a kifejezest csak ismetlem. mert mar 1971-ben leirtam reszle-
tesen a Kaldeatol Ister-Gamig I. kcitcteben (129-135. oldalakon). De ma
mindenkinek, aki keresi a „Fenyt", az igazsdgol, tudnia kell azt, hogy a Kar-
pat-medenceben iitkozik ossze a „nemzsido-Jezus-hit" es annak papi tes-
tiilete a zsid6-J£zust hirdeto nemet-romai egyhazi szervezet fanatikusai-
val, akik „eretnekkent" irtjak azokat, akik nem a zsid6-Jezus kovetoi,
hanem a nemzsido-Jezus Iriisegesei... is ezek mind MAGYAROK, meg akkor
is, ha sok tortenesz avarnak nevezi 6ket.
A „szervezett irtast" a Szent Istvannak nevczctt I. Islvan (Vajk) indftja meg,
akirol boldogemlekii Wass Albert fgy nyilalkozik t'rasban:
„Geza fia, Vajk eladta nepet az ordognek kit aranykorondert es aki
nem ha/loll terdet elotte a nyugati feudalizmus morese szerint, annak
szemet sziiratta esfejel vetette. "
Es igy uralkodotl Magyarorszagon a nemet-romai-katolikus-zsido-ke-
reszteny egyhaz. Kiralylanyainkat mar gyerekkorban ,.exportaltak" a nyugatiak
uralkodoi sziimara. es „huszonharom" Arpad-hazi (Jezus-hazi) kiralyunk-
bol „huszonketto" igen gyaniis korulmenyek koz5tt „hirtelen" halallal halt
meg.
Ez az „anti-magyarizmus" pedig napjainkig ervenyben van es a mar romai-
katolikus csango-magyarokig eler, akiknek a „magyar-nyelvii" misemondast a
Vatikan nem engedi meg 1998-ban, pedig konyorogve kerik. Tehat MA, a
„inagyart" meg az emberi jogok scm illctik meg.
17
 Igazuk van tchat azoknak. akik elfordulnak a mai zsid6-keresztenysegt6l
es „magyar-hitu", nemzsid6-Jezust koveto „egy-haz"-ba akarnak tartozni
es „tanftast", felvilagosi'tast kovetelnek. Tudjak jol. hogy a „magyar" lelkiseg
itthon igcn sebzetten cldcgel. A fel evszazados marxista terror itthoni hatalma-
sai nagyobbreszt a zsidosagbol keriiltck a barsonyszekekbe. Ennck eredmenye
pedig az a magyar holokauszt volt, amit csak most kezdenck (igen halkan)
emliteni. A kivegzettekrol. a „gulagokba" hurcoltakrol kevcscn frnak.
Ez a pozitiv vesztesegiink az emberanyagban, de ehhez hozzajon a lel-
kek sebesiilese. mert az ..Istent" - talan ugy mondom - a Magyarok Istenet
nem volt szabad emliteni es lassan az ima is elhalkult.
Sok mai fiatal - foleg a 35-50 ev kozottiek - igen „iiresjaratban" vannak
Jezus Urunk es Nagyboldogasszonyunk tekinteteben. Gyermekeiket nem ke-
resztelik meg, mert nem akarnak a mai zsido-kercszteny egyhazakhoz tartozni.
Igy a gyerekek legfcljebb a nagymamaktol tanulhatnak valami imads^got. Fo-
leg videken. ha talalnak valahol meg cgy „pleh-Krisztust", vagy kobol fara-
gott feszuletet.
Valahogy olyannak latom a zsido-keresztenyseg okozta. itthoni, MAI hcly-
zctet, mint Luther Marlon idejeben volt a romai-katolicizmus.
Akkor „biinbocsat6 cedulakat" arult a r6mai egyhaz, ma meg keblere
oleli a hajdan „feszitsd meg"-et kialtok kesei ivadekait.
Luther „reformalt". Megfrta a „nagy" es ,.kis" katejat es megsziiletett a ro-
mai vallasbol az „agostai" evangelikus nemet vallas. Ezutan a svajci Zwingli-
Kalvinizmus, mely eltavoh'totta a templomb61 a „faragott kepeket". Ezeknel a
„reformaci6knal" csak az a baj. hogy a romainiil is zsidobbak lettek ezek a
„keresztyenek".
Mennyivel elonyosebb a MI helyzettink. Ugyanis Szent Istvan elott mar
letezett a mi jezus-i magyar vallasunk - a MAGYAR-HIT - a
Napbaoltozott Boldogasszonyunkkal egyiitt Hozzdjuk kell visszaterniink,
de nekiink kell megirni ennek az 1000 ev elotti Magyar-Hitnek a ..hittankony-
vet". Igy, ennek segftsegevel visszavezetni nemzet-testvereinket Jezus Urunk-
hoz es a partus hercegno Sziiz Mariahoz. akiben az „6rok-Anya" testesiilt
meg es igy hivatast, elhivast adott annak a Nepnek, amelynek verevel tes-
tet oltott 6 es Szentfia, a mi draga „nemzsido" Jezus Urunk.
Sok titkot fclfedtcm „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimu kenyvemben,
de most azt kell tani'tani, frni. hirdetni, hogy mikeppen terjiink vissza Hoz-
za...? Hogyan legyiink lijra Magyar Hitiiek...? Hogyan imadkozzunk
egyiitt, a mindnyajunk altal ohajtott Magyar „egy-haz"-ban...?
Mert nehez a visszateres Nagyboldogasszonyunkhoz es Szenttiahoz. Ne-
hez, mert a „zsido-Jezust", a buntol megvalto ..Messiast" - Krisztust - koveto
es igcn j61 megszervezett zsido-kcreszteny egyhazak a kozepkori eretnek-
iildiizcs crcjcvcl cs modszcrevcl fordulnak ellenunk. Uj „keresztes haborut"
indi'tanak a Partus Jezus, a betlehemi herceg es Edesanyja - Nagyboldog-
asszonyunk - ellen.
Taldn valtoztalnom is kell ezen a kifejezesen: „Uj keresztes haboru".
Ugyanis ez nem „uj". hanem most nyfltan megindul az a kiizdelem, amit lefr-
18
tarn az cmh'tett ,.Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimu konyvemnek abban a
fejezeteben, amit fgy jellemeztem: „Harc a Jezusi oroksegert." Ugy gondo-
lom, hogy ennek a ..harcnak" most az utolso felvonasa. utolso ideje kovetkezik.
A „Jezusi oroksegert" valo harcra a kihivas - a Vatikan reszerol mar
folyamatos. Ugyanis Janos Pal papa:
1. Mdria-Magdaldt - az eddig „prostitudltnak" tanitotl asszonyt,
„apostoli rangra" emelte.
2. Jezus Urunk Edesanyjdt - a mi Boldogasszonyunkat - leertekeli,
ilyen kinyilatkozdssal:
„6 a Szentlelek engedelmes lednya, a csendesseg, a hallgatds es
remenyseg asszonya, aki magdba fogadta - mikent Abraham - Isten
akaratdt, remenykedve minden remenytelenseg ellenere. (Rom. 4.18.)
Mindig kinyilatkoztatta Jahwe szegenyeinek ohajdt es peldakent
tiindbkol mindazoknak, kik teljes sziviikkel biznak Isten igereteiben.
(Apost.level, 1996.)
3. 1997-ben volt a ..hatvan" Biblia-tudos szimpdziuma a Vatikdn-
ban. Ez a szimpdzium megerb'sitette Jezus zsido identitdsdt ds 6t, a zsi-
dosagbol valdnak visszakiiveteli. (E sorok irdja kirdezi: * Ha Jezus
Urunkat 1997-ig zsiddnak hirdette, velte es tamtotta az ortodoxidbol
lett rdmai vallds, akkor most kitb'l koveteli vissza... ?)
4. II. Jdnos Pal papa egy zsido not akar szentte avatni 1999-ben.
A felsoroltakbol jogosan gondolhatunk az „Uj Vilagrend" titkos
szovetsegenek arra a szdndekdra, mely szerint a „korszakvaltast" ugy
akarjak vegrehajtani a zsido-keresztenyseg szervezeteinek segitse-
gevel, hogy a „kivdlasztott zsido nep vegye at a hatalmat az dsszes ne-
pekfelelt"!
Hamlmas terv! - de a mi ke'rde'siink is HATALMAS igy:
...Es ha nem sikeriil... ?
Mi lesz a Vildggal es mi lesz a zsido-keresztenyseggel... ?
in ugy hiszem, hogy a veriinkkel testet oltott nemzsido Jezus
Urunk, a betlehemi Herceg, a feltdmadt Jezus-Kirdly es draga Edes-
anyja, a Napbaoltozott Boldogasszonyunk fogjdk uralni a Vildgot es a
Lelkeket.
Igy legyen!... es igy lesz... csak hinni kell benne!
* * *
Szeretnem, ha az olvaso megertene szavaimat, mert itt ..keresztcnykifejezessel"
mondtam: „Kald-partus-kereszteny" vagyok.
Eletem alkonyan mondom igy es e kifejezes alalt azt ertcm. hogy: vallasi
felfogasombol kidobtam, kiszortam mindazt, ami zsido vonatkozas! He-
lyette beillesztettem mindazokat az „isteni kinyilatkoztatasokat" tartalma-
zo kdldeus irdsok tartalmdt, amelyek a hun-magyar-partus verrel testet
oltott Jezus Urunkrol tesznek bizonysagot.
Ezeken az „ekiratokon" pedig annak a nepnek a hagyomanya olvasha-
to, melyet az evangeliumok is „kald, kaldeus vagy magus" neven emlite-
19
nek. Dc mar az oszovetscgi ..Daniel kdnyve" szcrint a kald-Babiloniaban,
Nabukonodozor kald kiraly nevezi Danielt a ..maguspapok mesterenek".
(Daniel 4.9.) Aztan Jezus Urunkhoz is a „partus-magusok" mentek az „Isten-
Fiat", a verukkel lestet oltott, megszuletett Partus Herceget koszonteni, es a
zsido-keresztenyseg kozepkori inkvizfcioi a „magyar-magus papokat" irtot-
tak. Tehat a ..kaldeus-magus-vallasi hagyomany" Ezekieltdl es Danieltol kezd-
ve Jezus Urunk tanftasaval „igazsagga" Iett a Partus Birodalomban es ab-
ban a „kbnyvnelkiili" vallasban, melynek hitet es szertartasait a zsido-
keresztenyseg a magyarok pogdny valldsdnak nevezi.
Az en feladatom es hivatasom az. hogy az osi kaldcus hagyomanyokra ta-
maszkodo es ..magus vallasnak" is nevezett Jezusi-hitnek tanait ieirjam.
Hintsem a „MAG"-ot, a „tudast", a „MAG-AR" nepnek - tudatositva
benniik azt, hogy MAG-AR neveben hordja hivatdsdt, mint a „Tudds Nepe".
De azt is hirdetnem kell, hogy az a ..magyar". aki ezt az elhivast, mint hi-
vatast nem teljesiti, orok eleteben mas nepek szolgaja lesz!
Nines a vilagon egyetlen mas nep sem, ameiyik ezt a nepneveben elo „hi-
vatast" magaenak mondhatna. Ha pedig azt a valosagot is hozzaadjuk. hogy a
Foldre szallt SZERETET, draga Jezus Urunk is a „Tudas-Nepenek" vere-
vel oltott embertestet, akkor megerthetjuk a szervezett „magyar-irtast", a
tobbsegben levo zsido es zsido-keresztenysegnek a „valaszakent". Mert ok
nagyon jol tudjak, hogy ez a „MAG-AR" a valosagos „Szent-Nep".
Ebredjiink hat fel a rank eroszakolt kabulatbol! Talaljunk vissza az elha-
gyott osvenyre, mely a veriinkkel testet oltott Jezus Urunkhoz cs draga Edes-
anyjahoz - Boldogasszonyunkhoz- vezet. Ezt az elhagyott osvenyt pedig
nevezziik csak b&tmn „MAGYAR-HIT"-nek, mert valqjaban igy oseink igaz
vallasat kovetjiik. Az I. Istvan eiottit, az „6svallas Istenasszonyanak" ima-
dataval es a Szentlelket ado „ATYA-ANYA-FIU" egyigaz Isten, Szentha-
romsaganak neveben.
Tanuld meg hat tolem - ebbol a konyvbol - mindazt, ami a lelki megiijho-
dasodat szolgaija!
Irok majd a „kaldcusokiol", akiket ma „sumer"-nek neveznek. A hagyo-
manyukrol is, mely a MAGYAR-HIT-ben ma az „6si oroksegiink".
A „partus"-iol is. Olyan .,csatarozast" is fogok ismertetni, melyet a kozep-
kori, vallasos targyii es vilaghirii festmenyeken eszleltem.
Jezus Urunk neveben koszonom meg minden olvasonak a segi'tseget a
„MAG" hinteseben es osi szokas szerint igy bucsuzom a kovetkezo fejezetig:
„Isten - Isten!"
20
II.
Korszakvaltas vagy Istenek harca
Amikor a zsido 6s az arab vilag mai, konyortelen i5s minden eszkozt bevet6
harcat nezziik, igazabol azt kell mondanunk, hogy ket - embercsinalta - Isten
harca ez. Ugyanis Jehova csak a zsidok istene cs Allah csak a muzulmano-
ke. Es ezek az „istenek" - a zsido es a mohamedan vallas tanftasa szerint -
csak a sajat nepiiket segitik. A ket „isten" neveben aztan futoszalagon men-
nek a robbantasok, gyilkolasok a hadi technika minden fejlett eszkozevel.
A kozeli tSrtenelem felmutat olyan idoszakot, amikor az emberirtast azok
vegeztek, akik tagadtak az Isten letezeset. Az istentelen kommunizmus ve-
gezte hazankban a „magyarirtast". Akik ennek a „magyar holokausztnak"
kiv^gzo modszereit kitalaltak es vegrehajtasal elrendeltek, azok kozott sok
olyan is volt, aki Jehova tisztelojenek vallotta magat.
Most Hazankban (1999-ben) egy „posztkommunizmusnak" nevezett a! la-
pot van. Sokan vannak, akik tisztan latjak az esemenycket es ezek magukat a
„kozmikus uton" haladonak nevezik. Egyiknek sajtonyilatkozata a mai Ma-
gyarorszag nepet fgy csoportositja: az idegensziviiek, a Szentistvanosok es a
koppanyi magyarok, akik - mint mondja - „kisebbsegben vannak", akar-
csak az uralkodo „idegenszivfiek". E megallapftason elmelkedve, sajnos azt
kell eszrevcnniink, hogy az „idegensziviiek" Jehova-istcnhez tartozonak vall-
jak magukat, a „Szentistvanosok" pedig a zsido-keresztenyseg egyhazaiba
tartoznak es „szenti'rasuk" egyik reszc azonos a zsidokeval, akkor is. ha a
zsido-kereszlcnyek ezt „6-szovetseg"-kent tartjak „Isten szavanak". Tekint-
ve azt, hogy ebben a „szentfrlsban" az Isten neve .Jehova", az „idegcnszf-
vuek" es a „Szentistvanosok" azonos uton haladnak. Ezt az ulat azonban
„kozmikusnak" nem lehct nevezni, mert azoknak irtasara, akik nem Jehova-
istenhez tartoznak, erdekes ulasi'tasokat talalunk ebben a „szentfrasnak" neve-
zett konyvben. Okosodjuk nehany idezetbol:
„ Oh! Urunk! - Seregek Ura!
hrael Istene serkenjfel!
Bilntesd meg mind a pogdnyokat,
kik orcdjuk vala (59. Zsolt. 6-7.)
Napkeletre fordulva (Keletre fordulas:
imddkoznak a Napnak. Ezekiel8.16.)
Te Urunk, neveted oket es
megcsufolod mind e pogdny nepet
21
 Jertek, veszessuk el oket, hogy
ne legyenek nemzet. (88. Zsolt. 5.)
Hogy ne emlegessek tobbi Izrael nevet.
Teddoket olyanokkd, mint aporfelho.
Kergesd oket a te szelveszeddel (88. Zsolt. 12-17.)
Toltsd el orcdjukat gyaldzattal.
Szegyeniiljenek meg es
reinuljenek el drdkke!
Pusztuljanak... pusztuljanak, (88. Zsolt. 19.)
hogy megtudjdk, hogy Te, akinek neve Jehova
egynmgad vagy afelseges Is ten...
Segi'ts meg minket szabaditd Istenunk,
hogy nyilvdnvaldvd legyen
a Te szolgdid kiontott vereert,
e pogdnyokon vald bossziidlldsod... " (79. Zsolt. 9-10.)
Meg sok hasonlo „idezetet" ludnek ide frni, de nem akarom e konyv lapjait
ilyesmivel betolteni. Nezze meg az olvaso M6zes es Jozsue konyveit. Van
benniik cppen eleg. Nekiink tehat sajat magunkkal, a kisebbsegben levo
„koppanyi-magyarsaggal" kell Ibglalkoznunk es tesszuk is.
Ugyanis a magyarsagnak ez a retege mar neveben is viseli az „idegenszf-
viiek" megveteset. A „koppanyi" jelzot ezek nemcsak a „poganysagra" vonat-
koztatjak, hanem az 6 eletukon kiviilallokat, a „falusit", a „bogatyast", a „pa-
rasztot" es a „magyar-nemzeti-bntudatuakat" is ide soroljak. Ez pcdig naluk
mind „kiirtando fajzat".
A „magyar" elnevezes - amit bar a „Szentistvanosok" is viselnek, nem
azonosan ertendo mind a kct oldalon. Ugyanis:
„Szentistvdnos magyar" elnevezes alatt a zsido-keresztenyseg valamelyik
egyhazahoz tartozokat ertjiik. Azokat, akik eleget tesznek vallasi eloirasaiknak
es vallasuk szolgalatat a nemzet erdeke ele helyezik. Nckik „Szent Istvantol"
kezdodik a magyar tortenelem.
Miutan a zsido-kereszteny vallasok mindegyikeben a zsidosag „Isten kiva-
lasztott nepenek" van tani'tva, hirdetve es tisztelve, ezeket a „magyarokat" az
Jdegensziviiek". az elit eletiikhoz szukseges szolganepnek tekintik es ugy is
kezelik. Ennek a „szolga-eletnek" a megvalosftasahoz pedig nagy segftseget
nyujtanak zsido-keresztenysegiink papjai ? fopapjai es a kulbnbozo egyhazpoli-
tikai szervezetek.
A „koppanyi-magyar"... „mdsvalldsd" es ezert is nevezik „poganynak".
Viszont ebben a „mas-vallasban" van elrejtve az osi, Magyar-Hit es ezt na-
gyon j61 tudjak a hatalmi helyzetben levo „idegensziviiek", akik bizonyos „ide-
gen hanglejtessel" beszelik edes magyar nyelvunket.
22
Ezeknel a „koppanyi-magyar" masvallasuaknal a „magyar" jelzo azokat
az egyeneket jellemzi, akik magyar ncmzeti ontudattal elnek, vallasos ke-
gyelettel apolva a hun-niagyui -partus szent hagyomanyainkat.
Csak akkor tudjuk azonban megerteni valojaban a „koppanyi-magyarsag"
lelkivilagat es eletszemleletet, ha megismerjuk a lortenelmi igazsagot DUX-
KOPANY, vagyis Koppany magyar hercegre vonalkozoan. Ugyanis rola es
a „Szent Istvannak" nevezett I. Istvan kiralyunkra vonatkozo es ma is hivatalo-
san tani'tott „magyar" tbrtenelmel idegen, romai-zsido-kereszteny papok frtak
meg nepiink gyalazatara es Szent Istvan dicseretere. Ha azonban az idegen
torteneszek allal frt magyar vonatkozasokat es a zsido-kereszteny-romai egyhaz
titkosan kezelt irasait bongessziik, a kovetkezo magyar tortenelmet talaljuk:
JSTVANNAK„VAJK" volt a neve. Csak a keresztelesekor kapta az Istvan
nevet. Apja magyar neve: Gdesd (Geza). Edesanyja SARALDU, Vajk szidetese
utdn hamarosan meghalt. Vajkot hdrom, idosebb Idnyteslvere nevelte addig,
mig apja ujra meg nem hdzasodott es elvette a lengyel Adelhaidot, akivel
nagyon sok idegen pap jolt Magyarorszdgra. A hdrom lednytestver nevelesevel
VAJK egy gyenge karakterii, ondllotlan es befolydsolhatd ember lett.
996-ban Geza kirdlyi kiildottseget meneszt Nagy Otto nemet-romai csd-
szdrhoz a bekesseg erdekeben. VAJK-Istvdn - apja tudla nelkiil - csatlakozik a
kiildditseghez. On megismeri az elhaldlozoll II. Ilenrik Idnydt, Geseldt es olt,
rogvest megkeri a kezet. Gesela orommel mond „ igent", is Istvan - szinten az
apja tudomdsa ne'Ikiil - magdval hozza Geseldt. Igy apjdt, a magyarok uralko-
dojdt kesz helyzet ele dllitotta es Istvan meg abban az evben felesegiil is vette
Geseldt, akivel igen sok fegyveres pap es egy testorhadsereg erkezett. Veszp-
rem vdrdban telepiilt meg Istvan Geseldval es sok nemet fegyveresevel, akik
a kiirnyekrol eliiztek a magyarokat is egy re tbbb teruletet foglaltak el, „ ki-
rdlyi hi rtokkent".
Istvan ondlloan elhatdrozott es Geza akarata ellenere kdtott hdzassdgdnak
megtortente utdn Geza orszdggyitlesre hivta a nemzetseg vezetoil azert, hogy
egyiitt dontsenek a troniiriikos szemelyerol, inert Geza semmikeppen sem
akarta fiat - Istvdnt - akirol tudla, hogy teljesen Gesela es a vele bejott ne-
metek befolydsa alatt all is akaratuk szerint cselekszik - utddjdul kinevezni.
Igy az orszdggyulis - egy akarattal - Koppanyt jelblte Giza utodjakent, a
Magyarok Uralkoddjdnak.
Nagy csapds volt ez Istvdn reszere, de meg nagyobb Geseldnak. Ldtszdlag
belenyugodtak es Istvdn csak azt kerte, hogy Veszpremet is az oda telepitett
nimeteket senki se hdborgassa. Ezt a trdnorbkos Koppany is megigirte azzal
a feltetellel, hogy tbbb nemetpapot is fegyverest nem hoznak be az orszdgba.
A „beszivdrgds" es nemet fegyveresek nyi'It bevonuldsa azonban folytatd-
dott. Igy Koppany a kovetkezo evben (997) Istvdn ellen for dull. Megtdmadta
magyar csapataival Veszpremet, hogy megakaddlyozza a nemeiek hatalomra
jutdsdt. Az iitkozetben, mely lulajdonkeppen magyar—nemet hdboru volt, men
Istvdn melle cgyetlen magyar sem dllt, Koppany is megsebcsult es SOMOD
(Soinogy) vdrdban dpoltdk. Koppany - sebesiilese miatt -fiat, Vdszolyt jelblte
utddjdul, illetoleg maga lielyett, trdnorbkosnek. Ezzel meg jobban inaga ellen
23
mergesitette Istvdnt es Geseldt, akik azon tortek a fejuket, hogy mikeppen le-
hetne Koppdnyt felre dlliiani az liijukbdi Fondorlatos tervet agyaltak ki!
Islvdn, a testveri szeretetre vald hivatkozdssal kerte a sebesiilt, de mar la-
badozd Koppdnytdl, hogy megldtogathassa St. Koppdny johiszemiileg fogadta.
Istvdn magdval vine a nemet Hunt es Vencelin Jovugokat" is erb's,fegy-
veres kiserettel mentek Koppdny vdrdba Jestveri latogatdsra". Beerve a
vdrba, a ncmetek elfogtdk es megoltek Koppdny testorsegit.
Koppdny valdban testverkent es fegyverteleniil, egyediil fogadta Istvdnt, aki
kardot rdntva felelossegre vonta a trondrokost, hogy - adott szava ellenere -
miert tdmadta meg a veszpremi nemet telepiilest es miert bltek meg sok nemet
papot es fegyverest Koppdny csapatai... ?
Koppdny meg vdlaszolni sent titdott, amikor Hunt es Vencelin es a „ne-
met" papi oltozetben levSfegyveresek berontottak, es Koppdnyt szbrnyuse'ge-
sen meggyilkoltdk.
Istvdn Gesela elott akarta kemenyseget megimitatni, amikor Koppdny
negyfele darabolt teste! a veszpremi vdr negy kapubejdrata fble szbgeztelte.
Ezzel mutalta meg, hogy szabad kezet ad a nemeteknek es sajat nepet - a
„MAGYAR"-t - megretlentette.
Amikor Geza ertesiilt errol a szornyiisegrol, magdhoz rendelte GySrbe (a
mat Szekesfehervdr) Istvdnt es Geseldt, akik ne'hdny „papot" is vittek tnaguk-
kal erre a kihallgatdsra. Geza iszonyii felhdboroddssal sz.idta fiat, Istvdnt es
Geseldt.
Megkegyelmezelt nekik, de elrendelte, hogy Huntnak es Vencelinnek,
nemet seregeinek, papjainak azonnal el kell hagyni Magyarorszdgot!
Erre Gesela egyik „pap" kiseriije tort hiizott eld a reverenddjdbdl, es
megolte Geza-GecsSt, a magyarok nagy kirdlydt.
Igy lett Istvdn, a kirdly, a ne'metek foglya, kit Vencelin avatott „nemet" lo-
vaggd es igy engedelmeskednie kellett a nemet lovagrend nagymesterenek -
Vencelinnek. Istvdn also cselekedete az volt, hogy Koppdny vdrdt es birtok-
szdlldsdt Huntnak es Vencelinnek ajdndekozta.
Ebbb'l a „ nemet lovaggd" lett druldbol faragta ki aztdn a zsidd-
keresztenyseg nemet-rdmai egyhdza az o „Szent Istvdnjdt", akit ma is tisztel-
nek a felrevezetett magyarok es „torvenyeire" hivatkoznak a hazdnkba tele-
piilt es a magyar nepen uralkodni akaro „idegenek" es „mdsok", - az „ide-
genszivuek".
Tudom jol, hogy az 1000 eves lam'las altal megesontosodott felfogast nehez
megvalloztatni. Mi az.onban csak annyit akarunk bizonyftani. hogy: a zsido-
keresztenysegiink altal hirdetett ,,magyar" tortenelem NEM A NEMZET
tortenete, hanem a magyarorszagi zsido-kereszteny es nemet-romai egy-
haze, mely I. Istvan kiralybol „szentet" csinalt.
Ugyanis ez az egyhaz a „magyar" foldre valo erkezesenek pillanatatol
kezdve, nyiltan es eroszakosan magyarellenes volt minden intezkedeseben.
Az tin. „magus inkvizicioival" kiirtotta az osi magyar tortenelmet es ha-
gyomanyt hirdeto regfiseinket, lantosainkat, kobzosainkat es a szegeny
nepet gyogyi'to „urusainkat", magus-orvos-papjainkat. Teljesen nyiltan
24
kimutattak, hogy ok nem akarjak azt, hogy a magyar nep miivelt maradjon.
Nem turtek a magyar hagyomanyokat, hanem az „iij hit" segftsegevel alazatos
szolganeppc akartak atalakftani nemzctiinkcl. Es ez a szandek ma is el!
Hazankban pedig MA ez a „Szent Istvan-i hagyatek" az idegenek
uralmanak eros indoka lett. Az. egyhaz altal szerkesztett „INTELMEK"-re
valo hivatkozas (amit Szent Istvan sohasem irt lc),
„Adj Fiam helyet az idegeneknek, inert gyenge az egynyelvii orszdg".
A ..Szent Istvantol" ellell 1000 ev pedig azt bizonyftja, hogy nemesak „he-
lyet adtunk az idegeneknek", hanem ezeknek az „idegeneknek" sikerult min-
dig megszerezni es megtartani a magyar nep feletti uralmat. Az ..idegenek"
kozott pedig sokan voltak az „iildozottek" is.
Erdekesen tudosit enol Feher M. Jeno: „K6zepkori Magyar Inkvizicio"
(Transsylvania Bs.As. 1968.) c. konyveben a kovetkezokeppen:'
»Bruno olmiici piispok beszdmoldja szerint, mintegy tart ka-
pukkal fogadta a 13. szdzad vallcis iildozte tomegeit, a gazdagok
kizsdkmdnyoldsa ellen Idzaddkat, ugyanakkor, amikor a miivelt
nyiigati orszdgok menekiiltek elleni hatdrzdrlata folytdn olyan
sok emberelet puszlidt el. A szabadsdgszeretii magyarsdg szive-
sen fogadta a szabadsdgukert hazdjukal elhagyd nepeket, azok
valldsi es szocidlis helyzetenek minden feliilvizsgdlata nelkiil.
Ezek a jovevenyek szdzadok folyamdn at megtarthattdk nemzeti
ondlldsdgukat, orszdgot alkottak az orszdgban es mint a miivelt
nyugat iildozotl fiai, uj otthonukban tobb kivdltsdgot kapiak ki-
rdlyainktol, mint pi. a szekelyek. Az inkvizkios perek folyamdn
Idtni fogjuk, hogy hamarosan eppen az erdelyi szdszok, akik a
..Diploma Andreana'' a kdzepkorban egyediildlld kivaltsdgait
annyira ki tudtdk haszndlni a maguk javdra, hogy meg a kor-
nyekbeli magyar nyelvii falvak papjait is az inkvizicio ele dllit-
jdk, ha a magyar hivekkel magyar nyelven foglalkoznak.
Kolozsvdr domonkos rendi kolostordban, meg 1465-ben is
ujjal mutogattdk a ..magyar szdnokot", akit Mdtyds parancsdra
ki kellett jelolniok. A szebeni szdsz prepostok konyortelensege az
inkvizicio teren a magyar iigyekben, a tizedkovetelesekben,
egyenesen a lelkiek rovdsdra megy. Segitotdrsaik az Ispotdlyo-
sok, akikhez magyar vagy szekely beteg nem nagyon keriilt be,
viszont tiizzel-vassal irtjdk a nep osi magyar papjait, a sdmdno-
kat, nem annyira valldsuk miatt, hanem azert, inert orvoslo osi
szeren brbkolt tuddsukkal neha nagyobb, de majdnem minden
esetben egyenertekii gyogyilo lehetseggel dlltak nepiik eleseltjei
es szegenyei mellett. S mindezt azert, inert az 6 anyagi erdekeikel
serteltek, elvonva toliik a betegek nagy szdmdt.«
3
A megncvezett munka 190-191-197-198-199. oldalain.
25
 A fentieket azzal a - szinte allando vafosaggal - egeszftheljiik ki, amcly
szerint a zsido-keresztenyseget allamvallassa tett es abba tartozo, azt ve-
delmezo uralkodoink evszazados inkvizicioval irtottak a mai „koppanyi"
magyarsag oseit.
Azokat, akik nem akartak elhagyni osi hitiiket, a NAPISTEN fele valo
fordulasukat, Udvozitonkhoz erzett lelki tartozasukat, minden kozvetito
nelkuli lelki kapcsolatukat, mely hatalmas erot adott nekik, amikor mint
„eretnekek" a kinzasok es gyotrelmes vallatasok szenvedoi lettek. A „valla-
lok" es „ki'nzok" pedig a zsido-keresztenysegnek „idegen" piispokei, prcpost-
jai es papjai voltak. Aki elolvassa Feher M. Jenonek fent emlitett konyvet.
amiben csak a domonkosok inkviziciojanak jegyzokonyvei vannak altala -
egy volt domonkos-rendi altal - ,,atszurve", az ott igy „atszurten" kozolt bor-
zalmas vallatasok ismereteben elkepzelheti, hogy valojaban mil szenvedhettck
a ma lin. ,,koppanyi-magyarsag" osei - es lelki vezetoik, a magus-papok.
Szuksegesnck laiom, hogy itt - a „magus" elnevezesnel - megalljunk egy
pillanatra a fogalmak tisztazasa vegett. Ugyanis Feher M. Jeno kovetkezetesen
.,samannak" nevezi a „magust".
Ezt az onkenyes valtoztatasat azzal indokolja, hogy a „Napisten" neve Ba-
bilonban SAMAS volt, es ebbol szarmaztatja a „saman" elncvezest. Ezzcl
- talan minden rossz szandek nelkul - a finnugorosok elmelelchez simul, hi-
szen a primitiv eszakiaknak csak „reviil6 samanjaik" voltak. Feher, ugy latszik,
nem tudta. hogy „samanu" semi-akkad elnevezdse az „o!ajkezeI6" papseged-
nek. De megtalaljuk a sumcfr-kaldeus szavak kozott is, mint „SAMAN" (1.
428), igen regi kcpjclkent, mint a „szent-olaj-kors6" jelentessel, foglalkozas-
kent pedig n jovendomond6, jos".
De Feher maga is elismeri, hogy az inkvizfcio ala vetetl „magyarok"-at sem
a nep, sem a jegyzokonyvek sohasem emlitik „saman" neven. Csak es kizaro-
lag „magus-papjai" vannak a nepnek. Ismet ideziink Fehertol:
»A „saman" nevel a jegyzokonyvek soha sem emlitik. Min-
den mdgust, vagy ha tekintelyes, dreg sdmdnrol esik szd,
„pontifex magorum" magus fopap neven ilietik. Ez ertheto is,
inert a kozepkor a „mdgusok" nevet, a sok keletrol Europdba
szakadt valldsi eretnekseg nyomdn sokat hallhatta, mint kdr-
hoztalott nevet. A mdgusok osz'dlyon ki'viil alio, felig kuruzsld,
felig misztikus csodabogdrszdmba mentek a kozepkor hajnaldn
es meg kesobb, a 13. szdzadban is, igy nines mil csoddlkoznunk,
ha eppen a hit tisztasdgdnak vedelmere rendelt intezmeny vegre-
hajtoi. az inkvizitorok ezt a felig megveto kifejezest haszndlldk
egy olyan vallds papjaival szemben, amelyet eredetetol pogdny-
nak tekintettek. A perzsa es egydltaldn a mezopotdmiai valldsok
ellen a latin es gordg kereszteny egyhdzak sokszor nem tudnak
jobb fegyvert hasz.ndlni, mint a leglehetetlenebb 6s legnwgdob-
bentobb rdgalmakat. Semmi sem hangzott elottuk megveten-
dobhnek, mint a „magus" nev. Az egyhdzatydk Szent Jeromostol
Tertulidnig, Eusebiustdl Clementinusig dtvettek a gordg es latin
26
pogdnykoltok es torteneszek osszes fekete szineit a keleti mdgu-
sok es kesobb ezek nepeinek gyaldzdsdra.
A „sdmdn" helyett tehdl mindeniitt „mdgus" szerepel ajegy-
zokonyvekben, minlegy kifejezve a szonak „mellekizet". Nem is
feltuno ez, hiszen a pogdny papsdg meg/eldlesere mar a
karolingi idok avarjainak a papjait is mdgusoknak nevezik a
nyugati krdnikdk, kifejezve ezzel vardzsldi tehetsegiiket is.«
De a fenti idezetbol lathatjuk, hogy a Kr.u.-i 15. szazadban ugyan az a
helyzet van Magyarorszagon, mint amilyen az „0dvozitonk" idejeben volt
Judcaban. Ugyanis Ot is es Keresztelo Szent Janost is egyszeriien „mdgus-
nak" neveztek a zsiduk. A judaisaghoz simitott evangeliumi fordftasok az
ercdeli gorog szoveg „magus" szavdt „6rdog van benne" (Mt. 11., 18.) vagy
„Belzebub" (Mt. 12., 24. 6s Mk. 3.22) kifejezesekkel helyettesftik be. De tud-
juk, hogy az Udvozitonk-korabeli Jiideaban ugyancsak a „magus" kifejezes
volt a gyulolet maxiimimanak a meghatarozoja. Ez is bclctartozik, mar
esaknem 2000 eve az „istenek harcaba", hiszen „magusaink" es a mai, koz-
mikus uton halado - „koppanyi magyarsag" is a NAPISTEN fele fordul es
atavisztikus ontudattal nevezi ezt a NAPISTENT a Magyarok Istenenek!
Odvozitonknek azon kijelentese szerint, hogy: „En es az Atya EGY
VAGYUNK!", az eletet ado" NAP fele fordulasunk, a fenybe-allasunk mar
maga a gyozelem ebben az aldatlan kiizdelemben, hiszen a mi NAPISTE-
NUNKET semmifeie egyhazpolitikai iranyzat kisajatitani, eltulajdonitani,
megvaltoztatni nem tudja.
De Napistenunktol el nem valaszthato a Foldre kuldott „Vilag Vilagossa-
ga", a „Vilag Vilaga", Udvfizitonk, akit az evangeliumok csak Jezus Krisz-
tusnak hivnak. Osi hitunkben O a Napisten Fia. Ezert talaljuk meg a nepha-
gyomanyban az „Oregisten", „J6isten" kifejezeseket es Jezus Urunkat e
neven nem nevezi az 6s-hagyomany. Viszont az tin. regek es mondak megis
beszelnek Rola anelkiil, hogy igy neveznek.
Magyar Adorjan frasaiban talaljuk meg ezeket a vonatkozasokat es
- mondhatni - szent hagyomanyaink foszlanyait, amikct az inkvizfeiok sem-
mikeppen sem birtak elnemitani. A sokszinii es sokvaltozatii Csodaszarvas
mondankbol idezek egyet Magyar Adorjan konyvebol:
„Velem jer, dldott Nap, velem jer fenyes Nap, Vildg Vildgossdga, hivat
Edesapdd, egbeli Atydd, inert keves a vildgossdg, csak csillagok vildgitanak,
homdlyos a Vildg."
Mintha a mostani „korszakvaltas" idejere vonatkozna mindez. hiszen valo-
ban igen „homalyos" a vilag. A „Jer velem... Vilag Vilagossaga" kifejezes
ketsegteleniil draga Jezus Urunkra vonatkozik, aki a mi foldre szallt Napunk
es igen nagy sziiksegiink van arra, hogy vcliink legyen az igazsagban, a tanf-
tasban es a tuddsban, a „Mag" hinteseben.
4
Magyar Adorjan: „A Csodaszarvas". (Bp.. 1991. 144. oldal)
27
 6, a mi foldre szallt Napunk, nem lehet a politikai kontosii es eddig
hirdetett zsido Jezus Krisztus, Saul rabbi ideologiajanak elkepzelt, de igy,
ilyen minosegben sohasem letezett alakja, hanem a profeciak altal megjo-
vendolt es varva vart „Feny-Fia", „Jezus Kiraly - a Partus Herceg", ami-
keppen 6t neveztem a R61a irt cs ilyen cimii konyvemben.
Most en is Hozza esedezem es mondom fgy: „Jer velem, aldott Napom,
hogy ebben a konyvben is Igazsagot szolhassak, mert nagyon homalyos
lett a Magyar Vilag!"
De bizakodjunk 6s bizlassuk egymast az „ujra-eledesre". Kerjiik igy egyiitt
Isteniink segedelmet. Enekeljiink Hozza szinten egyiitt. Te ott, en itt, a
kovetkezdkeppen:
3S'"'ffff "it/ir/fsi• /-m,my-i>y//y,/:. ,%/m rt/f/r/s/tcp ^Mrrpyrts ..4&amf. -
28
III.
Igazsag es miszterium az egyhazi
miiveszetben
Zsido-keresztenysegiink felekezetei kozott leginkabb a romai vallashoz tartozd
miiveszek foglalkoztak a Bibliaban leirt torteneseknek a megdrfikitesevel.
Csodalatos alkotasok orzik Jezus Urunk emleket, de talan curie! sokkal tobb a
„Sziiz Anya", „Szuz Maria" abrazolasoknak a szama. A legtobb festmeny es
szobor az egyhaz altal hivatalositott tortenelmi felfogas szerinti kifejezest
mutat, es csak keves azoknak a szama, amelyek valami mast, mondjuk pi. a
„gnosztikus evangeliumokban" kozoltekct abrazoljak.
Egyike ezeknek a „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvemben
kozSll Leonardo da Vinci „UtoIso vacsora" kepe, amelynek a „kozepresze"
lathalo megncvezcll konyvcm 32. oldalan. Dc a 31. oldalon hi'vom fel az olva-
sok figyelmet ana, hogy Leonardo, Jezus Urunk jobb oldalara egy hosszu
hajii es dus keblii not festett, akit en - a „gnoszlikus cvangeliumok" alapjan -
Maria Magdalanak ismertem fel.
Van az USA-ban egy aranyos, lelkes noi munkatarsam, aki igy ir onmaga-
rol, munkajarol es hivatasarol:
»Magam is nriiveszi utakon haladok, s a festeszet levego, Idpldlek
szdmomra. Ismerem az „Inspirdl6t", s tudom, hogy az, ami a „feher
tengerbol" felvelul, soha nem veletlen. A ..ielekrajzaim" azok, lelek-
rajzok. Lelekbol, onmagukbol hasadnak, nem tervezetl, irdnyilotl alko-
tasok. Teljesen mdsok, mini azok, amiketpl. „kigondolok", men eszteli-
kailag lelszonek taldlom a megszerkeszlesiiket.«
De a „bizonysaga" ennek a „lelekrajznak" a Miskolcon es Budapesten meg-
rendezcll kialh'tasa volt, melyet dr. Pap Gabor csak ket szdval jellemezett, fgy:
„eI6 nepmiiveszet".
Szoval ettol a kedves - Agnes Makk Tibold - munkatarsamtol a napokban
kaptam kezhez egy USA-bcli kdpcs folyoiratot, mely a teljes Leonardo kepet
kozli es reszletesen tudosft arrol, hogy: dr. Pinin Brambilla Barcilon mar 20
eve dolgozik Leonardo e kepenck restauralasan. Idezek a folyoiralbol:
»Dr. Pinin Brambilla Barcilon tnisz evvel ezeloll kezdelt hozza a
festmeny teljes restaurdldsdhoz. A legerdsebb elektronmikroszkopok, fi-
nom sebeszmiiszerek es kiilonleges vegyszerek segitsegevel erkezett el
az elmiilt 500 ev alatt rdrakodott szutyok es durva rekonstrukcios prd-
bdlkozdsok alatt megbuvo eredeti Leonardo-festekpigmenthez es kczvo-
ndsokhoz.
29
 A festmeny 15 lab magas es 28 lab hosszii. Naponta egy postabelyeg
nagysdgu teriiletet rekonslrudh... „A szkeptikusok altdl feltek, hogy ha
letisztitja a rdrakoddsokat, semmi sent marad meg, csak a feher fal.
1796-ban Napoleon alakulatai nyilakal lottek az arcba (Jezus) es ko-
vekkel dobdltdk - meg kivdjtdkjo par aposiol szemet...«
»A festmeny iragikus sorsa 1498-ban, azonnal befejezese utdn meg-
kezdoddtt. Milano nedves levegoje beszivdrgott a falba, melyen Leo-
nardo dolgozotl, s annak hatdsdra a festek lehdmlott es eltiint egy feher
peneszreteg alalt. Amikor az aggodo szerzetesek egy vedovdsznat 16-
gatlak ele'je. kondenzdll vi'zfutott le az arcon - azt toriilkozokkel ilatldk
fel, tovdbb koplatvdn a festekreteget. Hozzd nem erto restauralok meg
lovdbb romottak rajta: egyik hat ujjat adott Jakabnak. Vegiil is a
II. vildgluiboru bombdzdsaitdl csak egy hajszdlon menekillt meg.«
Minket itt az erdekel, hogy jol lathatjuk a Jezus Urunk jobbjan iilo noi ala-
kot. Ezcrt kinagyflva illesztem ide es csak halaval emlekezhetOnk Leonardora,
inert a szep noi arc mellett, melyre, az asztalig hull le Maria Magdala hosszii.
szep haja, kelscgtelenftve az alaknak noi kivoltat.
De megmaradt es hirdeti azt is, hogy a muvesz - Leonardo da Vinci - a
kozmikus vilagszemlelet kovetoje volt es nagyon jol ismerte a termeszet
torvenyet. Azt, amit - az 6 idejeben is - az asztrologusok hirdettek es val-
lottak. Ugyanis az „Utols6 vacsora" asztal-tarsasaga, Jezus Urunk es a
„tizenket" tanitvanya sorrendben es elhelyezesben ennek a ..kozmikus
vilagszemleletnek" a torvenyet tiikrozi.
A „torveny" pedig fgy mondja:
»Foldiinknek eletet a NAP-sugdrzdsa ad. Ennek a sugdrzdsnak az
ereje es minosege pedig az ..ekliptikdn" elhelyezkedo „tizenkel" dllo-
csillag-rentlszeren dtsziirodo napero Altai vdltozik. A ,.12" dllocsillag-
renclszer mindegyikehez azonban egy-egy planeta tartozik, mely legna-
gyobb sugdrzd erejet a hozzd illetekes dlldcsillagon at kiildi a Fbldre.
(Azt mar rudjuk, hogy a „I2" dlldcsillag-rendszert ma „Zodidk-bv"-
nek nevczziik.) A „kozmikus-tdrvenyt" dbrdzolja az tin. „vlldg-
csillagkep" (vildglioroszkdp) a kb'vetkezokeppen:

Leonardo da Vinci a kozmikus uton!

„Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvem 32. oldalan kozlom az
erdemes olasz miivesz „Utolso vacsora" nevii festmenyreszletet. Vizsgalodva
neztem mindig e kepet es feltiint nekem az, hogy Leonardo - igen feltiino mo-
don - valodi zsidonak festette meg Judast. Olyan dus szakallal, aminl azt a
Mozesi Torveny rendeli (Moz. 111. 19/27. es 21/5.).
Most megszereztem a festmeny teljes kepet es latom, hogy rdszleteiben
olyan abrazolasokal mulat. amely egy kozmikus vilagszemleleti) egycn alkota-
sanak minositheto. Az „alkoto" tehat ismertc a tortenelmi valosagol es szem-
ben allt a hivatalos egyhazi felfogassal. Vcgyiik hat sorba az abrazolt sze-
melyeket a kozmikus Rend szerint.
Ezek kozott legfontosabb az a valosag, hogy a Jezus Urunk mcllctti - vagy-
is a ,jobbjan" 016 szemely nem Janos, hanem Maria-Magdala. Nagyon jol
abrazolja noi mivoltat ennek a „tam'tvanynak" a hosszu hajaval es (a nagyi'ta-
son jol lathato) noi kebellel. A noszemelyt jellemzo nagyon hosszura festett
hajkoronaval, teljesen ellentctescn vannak abrazolva a tobbi tanitvanyok.
Induljunk el a jobb oldali (asztal vegen 016) alaktol, aki a kanani SIMON.
Kopasz., csak a ket halantckarol logo haja hosszu. A Jezusig abrazolt 6t tanit-
vany (Tadeus, Mate, Jakab, Janos, Tamas) - mind rovid hajii. Ugyanfgy
Jezus Urunk masik oldalan, Maria-Magdalahoz er6k is mind „ferfi-hajuak".
Tehat a muvesz ezaltal is olyan ertelmezest ad a kepenek, mely - az 6 koraban A planetak uralma a jegyekben.
- igen nagy „eretneksegnek" volt minositve. Talan ez az oka annak, hogy csak (A planetak regi hazai)
egyetlenegy „egyhazi" kepe maradt meg, de ezzel nem sokat torodott az
„anyas/.entegyhaz". Valoban csodanak minositheto a megmaradasa.

30 31
 Latjuk, hogy a fuggoleges tengely bal es jobb oldalan feliil a Nap es a
Hold hclyezkedik el az Oroszlanban, illetve a Rakban. A ket „egi szo-
vetnek" csak egyszer szerepel az allatovi jegyekben, mindegyiknek csak
egy haza van. A tobbi planelanak mar ket-ket haz jut, megpcdig egeszen
szabalyosan: a kcl oldalon ugyanabban a sorrendben kovelkezik egymas
utan a Merkur, a Vcnusz. a Mars, a Jupiter es a Szaturnusz, mindcgyik a
maga jegycbcn. Meg kell tanulnunk, hogy melyik planetanak melyik
jegy az otthona, melyik jegyben melyik planeta „uralkodik". Ha ezzel
tisztaban vagyunk, a tovabbiakat konnyen megerthetjuk.
De a phme'tdk csupdn a Nap kozponti erejenek kozvet/toi es dtalakitdl
A termeszettik audi fiigg, hogy mikeppen, milyen mddosuldsban kapjdk es
adjdk tovdbb a NAP erosugdrzdsdt (dr. Bakiay Ervin megdllapitdsai).
»A NAP pozitiv, ferfias eroivel szemben a HOLD noies, negativ jellegu.
Kiegesziti a Napot. A planetdk osi, eredeii kozmikus helyzelenek (es eriekenek)
vizsgdlatdban telidl elsosorban a NAP-nak, mdsodsorban a HOLD-nak rdjuk
irdnyulo sugdrzdsait kellfigyelembe venniink.«
Most vagjuk ketfele a ..vilaghoroszkopot" a meroleges menten ugy, hogy
kiteritve, Leonardo kepe fold illcszthessiik (lasd a kepet).
Jezus Urunk a NAP es a Tanitvanyok - a rajuk illetekes planetahatas
szerint - a „Napnak", vagyis Jezus Urunk erosugarzasanak (tanitasanak)
kozvetitoi.
A mellette levd SZUZ - Maria-Magdala szemelyeben - pedig igazolja a
gnosztikus-evangeliumoknak azon alli'Uisat, hogy Maria-Magdala netnesak
Jezus Urunk legkepzettebb tani'tvanya, hanem „hitvese" is volt, mikeppen
lefrtam mar (lasd: JKPH. 32-33. oldalain). Igy a NAP es a SZUZ erosugarza-
sai elsodlegesen a sajat teriiletiikre aradnak, de ugyanakkor a SZUZ a
Napsugarzas eros felfogoja, kozvetitoje a Fold szamara... mondja a „tor-
veny". Tehat a kozmikus uton valo haladasban Maria-Magdala volt a Je-
zusi-vilagszemlelet Iegjobb megertoje, tanitoja es elettarsa a Mesternek, a
Napnak, Jezus Urunknak.
Erdekesen mutatja Leonardo kepenek kozmikus kiertekelese a „foszerepl6-
arulo" JUDASNAK - a semi nepek jegyeben, a Skorpioban - az eroszakos
MARS altal bcfolyasolt szemelynek „beszoritasat" a „Merleg-Venuszi"
PETER es a „Nyilas-Jupitcr"-i testvere, ANDRAS koze valo behelyezcsevel.
Itt a ket „szaturnuszos"-sal, BERTALANNAL es FULOPPEL fejezodik be a
kep. E ket tanflvany szaturnuszi kitartasara volt nagy sziiksege Andrasnak
(mikent az egyhaziak frjak), a „szkitak" foldjen vegzett munkajara. Ennek mai
eredmenyekent tiszteli a „kcleli ortodoxia" Andrast egyhazalapitojanak.
Andras vedo karja kinyulik Maria-Magdalena fele - Judas mOgott - szinte
azert, hogy Judas meg se erinthesse 6t. igy kapcsolja egybe Leonardo Petert,
Andrast Maria-Magdalaval.
A Hold a hazabol, a „Rak" csillagkepbol tortend „gyengebb" sugarzasnak
jelkepe Tamas mutatoujja, melyben a Hold negativ volta mutatkozik meg, de
csak ezert, hogy a Napero (Jezus) ercjevel hatasat meg a mellette levo „Ikrek-
32
re" is kiterjessze, a Merkur jotekony es pozitfv lulajdonsaganak fokozasaval.
Tam^s apostol meggyozodese csak erositette a ket testver - Janos es Jakab -
munkassagat annyira, hogy Jezus Urunk „BOANERGES" nevet adott e test-
verparnak, ami annyit jelent, hogy a „mennydorgcs fiai" (Mark 3.17.).
A kozmikus uton val6 haladasban Jezus Urunknak igen nagy segitoje volt az
„Ikrek" pozitiv tulajdonsagat, a munkaban ervenyesitd „harom" testverpar:
Janos es Jakab, Peter es Andras, Tadeus es kanani Simon. E harom test-
verpar szinte cgymast valtva teljesi'tik az „Ikrek" pozitiv merkuri feladatait.
Igy pi. Janos es Jakab gyujtottek 6ssze mindig a nepet, amikor Jezus
Urunk a „hegyen". vagy a „to mellett" hirdette az Iget, de az Ur „vigyazoi,
6rei" biztosan Peter es Andras voitak, akik meg akartak 6t vedeni akkor,
amikor a Getsemane-kertben a zsido csocselek - Jiidassal az elen - elraboltak
Jezusunkat.
Az evangeliumok csak Petert emlftik, hogy kovette Mesteret a szanhedrinbe
is, de Andras biztosan ott volt vele. A kanani Simonra es Tadeusra harult
azutan a Iegnagyobb feladat a fellamadas utan, amikor az Isten-Anyat, Mariat
es Maria-Magdalat vedik, ovjak es kiserik Edessaba ABGAR kiralyhoz.
De folytassuk Leonardo szemelyeit. K8vetkezo a „f61djeiu" „Bika-V6-
nusz"-i tulajdonsagokkal rendelkezo MATE (a vamszedo), aki bar josagos, de
a „tenyeret tartja" a tobbi fele. Igy mutatja meg Leonardo nekiink ezt a Matet.
Vegzodik az „asztal-tarsasag" a KOS-i tisztalelkusegii, de „Mars"-i erejii
TADEUS-sal es testverevel, a „Halak" bolcsessegevel es „Jupiter"-i josaggal
megaldott kanani SIMON-nal. Ennek a „Simonnak" adta Jezus Urunk a
„PAL" nevet es fgy 6 az igazi „Pal apostol", nem a zsido-keresztenyseg Saul
rabbija. (Ezt reszletesen bizonyitom Jezus Kiraly - a Partus Herceg cimii
konyvem 332. es kovetkezo oldalain.)
Leonardo kepet igy elemezve es a kozmikus utra vetirve, a kovetkezoket
eszlclhetjuk:
1. Maria-Magdala van Jezus Urunk mellett, nem Janos, mikent azt az
evangeliumok frjak.
2. Csak „tizenegy" ferfit abrazol. Miutan az „Utolso vacsoran" Jezus
Urunk tizenket tani'tvanya vett reszt - igy Maria-Magdala is a „tizenkett6"
egyike, - tehat „apostol", amikent II. Jdnos Pal papa elismcrte az 1998. 6vi
hiisveti, „ex urbi et orbi" nyilatkozataban.
3. Leonardo szerint csak „egy" JAKAB apostol Ietezett es ezt tokeletesen
igazoljak a „gnosztikus-evangeliumok" frasai, ahol megtalaljuk „Jakab titkos
konyvet" is. (The Secret Book of James).
De testvdre - Janos - sem marad le mogotte, mert az „Acts of John" cimii
gnosztikus frast meg a Nag Hammadi evangeliumok elott talaltak meg, es errol
Leo papa (447-ben) igy nyilatkozott: „nemcsak elfelejtendd, hanem tuzre
vetve, elegetendo". Miutan pedig az „eretnekek" (vagyis a nemzsido Jezus-
hit kovetoi) tovabb is hasznaMk, tanftottak es terjesztettek, a 2. nfceai zsinat
hivatalosan megismetli ezt az fteletet, harom evszazaddal Led papa utiin, 797-
ben.
33
 Meg kell meg emlftenem Tamas apostolt, aki valoban HOLD-kent szere-
pel a tanftvanyok kozott, Jezus Urunk Nap-erejet, tanftasat legjobban ertelmez-
ve es irasban reank hagyva. Emlekezziink ra es tanuljuk is meg azt, amit fras-
ban rogzftett az tin. gnosztikus „Tamas evangelium"-ban. Itt elmondja Jezus
Urunk tanitasat az „Isten Orszagarol", fgy:
»Akik azt akarjdk veled elhitetni, hogy az „Isien-Orszdga" az Egben
van, akkor tudd meg, hogy a madarak dotted ernek oda. Ha azt mond-
jdk, hogy az a .Jengerben" van, akkor a halak fognak megelozni. A
valosdgban ez sajdt magad felfedezesenek birodalma, mert Isten Or-
szdga „benned" es a „kornyezetedben" van. Ha Te felismered bnma-
gadat, akkor j 61 tudod majd, hogy istenfiukent, az Eld Isten fiakent, mil
kell tenned.
De ha nem ebredsz bnmagadra, belezuhansz a szegenysegbe es Te
magad vagy a Szegenyseg, a Nincstelenseg!« (Atvettem a „Nag Ham-
madi Library 119-bol, Gospel of Thomas 32. 19-33.)
* * *
Az egyhazi muveszet termekeinek mondanivalqjat csakis ugy tudjuk megerteni,
ha megtalaljuk az alkoto mtivesz eletfelfogasat. Leonardonal sikeriilt felfedezni
kozmikus gondolkodasmodjat es kozmikus uton valo haladasat. A megfejtest, a
kiertekelest a kozmikus torveny megadta. Nezziik a tobbi alkotasokat is ha-
sonlo modszcrrel.
Talaltam cgy masik festmenyt is, mely szinten ekesen bizonyftja azt, hogy a
zsido-keresztenysegiink labilis tanftasait sokan egeszen maskeppen ertelmez-
tek. Jezus Urunkat nem hittek - a zsido acsmester genealogiaja szerinti -
David fianak, hanem a NAPISTEN fianak, akit az itt oldalon bemutatott
festmeny szerint en is ugy nevezek:
A Feny Fia

„Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvem 119. oldalan kbzlbm azt
az apokrif-evangdliumot, mely Jezus Urunk fenybol tSrtent szuleteset mondja
el. Egy kozepkori festmenyt is bemutatok, amelyik megoroki'tette az evange-
liumi szoveget.
Ism£telten nem tartom „veletlennek", hogy a konyvtaram rendezese alkal-
maval „kiesett" a sok konyv koziil egy regi „Westermanns" nemet havi folyo-
iratnak 1960. 6\i 12. szdma, mely a berlini muzeumban levo, hires festmenye-
ket kbzli. Boldogan talaltam meg benne Fra Filippo Lippi (1406-1469) itt
bemutatott festmcnyet, mely ugyancsak a fenybol sziiletest abrazolja. De a
muvesz arrol is tudositja a nezdt, hogy a kozepkori keresztenyseg Szentha-
romsagaba Jezus Edesanyja - Sziiz Maria - is beletartozott. Ugyanis csak
az Egbol Ietekint6 „Feny Atya", a most szuletett „Feny-Fia" es a mellette
terdeplo „Feny-Sziize" van a „gl6ridval" korondzva... es ez az elteto „Szent-
Haromsag". De csodalatos az is, hogy a kepen a „Szent Solyom" a lelekhor-
dozo. Belole arad a feny, hogy gyermekke valtozzon. Szinte igazolja mind-

36
azt, amil az emli'tett konyvem 259. oldalan frtam. „INRI es a Solyma" cimti
fejezetben.
Ismet arra kell gondolni, hogy ez a kcp is elkeriilte a romai egyhaz kozep-
kori inkvizicidjat, es megmaradt nckiink, ekes bizonysdgakent annak, hogy az
igazhitu miivdszek lelkivilaga - szinte „6si oroksegk^nt" - tartotta meg a
nemzsido jezusi hagyomanyt, mert ennek a festmenynek a ..mondanivaloja"
nemcsak ellenkezik, hanem szemben all az evangeliumok tudositasaval. De
erositsilk meg ezt az allitast.
Amit e festmeny abrazol, az kitorli az emlekezetbol a David-fia tedriat, a
zsido acsmesterhez valo tartozas mesejet es boldogan hirdeti: „megsziile-
tett nekiink a „Feny-Fia".
Az „igazsagot" hirdeti akkor is, amidon a veriinkkel testet oltott „Sziiz Ma-
riat" a Szentharomsagba sorolja es a „szentlelket" a szent solyom kozvetf-
tesevel kiildi a „Gyermekre", aki a mi „Udv6zitonk" LETT, Urunk-
Isteniink iidvterve szerint.
Nagyon fontos nekiink az, hogy a Kr.u.-i 15. szazadban meg el az a „szent-
haromsagi-tudat", melynek legekesebb bizonyiteka a magyarok „Szentko-
ronaja", ahol Jezus Urunk partus kiralykent es a Szuz Anya partus ki-
ralynekent van abrazolva. Ugyanis, ha a Magyar Szentkorona keletkezesi
idejeiil az Adiabene-dinasztia korat (Kr.u. 4. szazad.) vesszuk alapul, akkor -
minden zsido-kereszteny ideoiogia ellenere - meg 1000 ev mulva is el a
„FenyAtya-Feny Sziize-Feny Fia" szentharomsaganak a tudata. Mond-
hatjuk azt, hogy a kald-partus-hun-magyar hagyomanyok ereje ervenyesiil itt,
melynek alapjat azok az osi profeciak kepezik, ahol az isteni kinyilatkoztatas
a kald-Sziizanya - „INNANA" - emberi testet-olteset rendeli el. Talan
azert talaljuk INNANA kepjelet igy, ahogyan itt bemutatom. A „kettos-
Islen Anyakenl",aminl azt abrazolom Kal-
deatol Ister-Gamig c. konyvem III. koteie-
nek 180. oldalan. Vehetjiik a kepjelet az
„Isteni elrendeles'* elso abrazolasanak is,
ahol az cgyik az „egi", a masik meg a „F61-
don" MAJD testet oltendo Isten-Anyat je-
lenti. Kaldeus oseink logikus gondolkodasa
nyilvanul meg itt is, eppen ugy, mikent az
osszes „kepjelekben" is, amelyek valojaban
a szimbolizmus kifejezdi es maguk is szim-
bolumok.
A magyarok Szentkoronajanak „Szentharomsagat" megrontotta a zsido-
keresztenyseg inkvizfcioja. Nekiink nemzeti mitossza lett az eredeti forma,
ahol Boldogasszonyunk is a Szentkoronan tiindokol. De sajat letezesiink is
mar mftoszi valosag, mert miota „magyar" letezik, azota pusztitja a titkos es
a rajta eloskodo idegenseg. (Ma „massagnak" ismerik ezeket a „magyarul
beszeloket".)
Ha mar az uralkodo „massagrol" beszeliink es a „Szentkoronankat" is
cmlftjiik, hozza kell tcnni azt is, hogy napjainkban a zsido-keresztenysegunk
38
vallasainak vezet6s^ge (a Vatikan es a protestansok vilagszovetsegei), mind-
mind ennek az „uralkodo-massagnak" a szovetsegesei. Ugyanis a zsidd-
kcresztenysegnek a liturgiaja altal felmagasztalt zsidosag - mint Jehova-Isten
kivalasztott nepe - a hazankban uralkodo „massag"-ban poiitikailag erte el
azt a diktatorikus hatalmat, amit az egyhazak a „vallas" utjan gyakorol-
nak. Fontos ezt tudni, mert a zsido-kereszteny egyhazi segftseg nelkiil ezt so-
hasem tudtak volna clerni. De nem politikai sfkra akarok vdndorolni e sorok-
ban, hanem azon csodalkozom, hogy a zsido-kereszteny romai katolikus
magvarorszagi egyhaz vezetos^ge miert nem torodik a magyar Szentkoro-
naval, amirol ugyanezen egyhaz altal megirt „magyar" tortenelemben azt allit-
jak, hogy „Szent Istvan kapta „apostoli koronakent" a romai papatol..."?
Azert kerdezem ezt, mert ugyanennek az egyhaznak ket masik ,.szent tar-
gyat*', a „szent jobbot" es a „Gizella-ereklyet" szinte „szentsegkent" keze-
lik. Miert nem kap a „Szentkorona" is hasonlo megbecsulest ugyanettdl az
egyhaztol...? Miert hagyjak ezt a szinten „szent ereklyet" a Magyar Nemzeti
Muzeumban egyszerii „kiallitasi targykent". erdemteleniil heverni...?
Megkfserlem a valaszadast a magam „eretnek" mddjan: a zsidd-kereszteny
romai egyhaz nagyon jol tudja azt, hogy a Magyarok Szentkoronaja sohasem
erintette a „szentnek" nevezett, de soha azza nem avatott I. Istvan kira-
lyunk fejet, hanem az eddig homalyba boritott "Almos-Jezusi-Adiabani-
kiralyi dinasztiahoz" tartozik. Ezert nem torodnek vele.
Viszont a „szent jobb" es a „Gizella-ereklye" azokhoz tartozik, akik
1000 evvel ezelott atadtak a hatalmat az idegeneknek.
Itt megint „uj" torlenclmct kell hirdetni es letaposni az eddigi tanftasokat.
Kezdjiik ott, hogy:
I. Istvan (Szent Istvdn) meghalt 1038-ban ugy, hogy hazankban nemctek
uralkodtak es Gizella, a gyilkos es arulo intezte az uralkodas jovojet. Az „ide-
gen uralom" tetofokra azonban Salamon (1063-74) koraban kerult, amikor
nemcsak nemetck, hanem izmaelitak es zsiddk tomege erkezik hazankba es
osszcfogva puszti'tjdk a magyart.
Salamont a tortenelmi tanitas szerint I. Giiza (1074-77) gyozi le, azonban
az idegeneket pusztitb es legyozo „magyar kard" Las/16 hadvezer kezeben
van, aki tronra lep Geza utan es 1095-ig uralkodik.
Ez az 1. Laszlo kiralyunk tisztitja meg hazankat az idegenektol. akik fej-
vesztetten menekulnek elole. Elkiipzelheto, hogy mennyien lehettek. hiszen az
Srulo I. Istvan utan 25 ev utan tr6nra lepo Salamon mar csak jobban
»magyartalanitja" az I. Istvan es Gizella, meg Peter altal „idegenne" valt
orszagunkat. Mivel a nep nem felejtette el azt, hogy I. Istvan volt a „nagy
aruld", amikor a magyar nepet az idegenektol megtisztit6 I. Laszl6 kira-
lyunkat dicsoiti, ez a „magyar" kiraly kiemelteti sirjdbdl az orszdgveszto I.
htvdnt es az 6si torvenyek ^rtelmeben levdgatja az drulojobb kezet. Ezt az
idegen, zsido-kereszteny papsdg kaparintotla meg es - mivel eletuket es birto-
kaikat ennek az I. Istvannak koszonhcttek - „szent jobb"-kent adtak at, egy-
hazi pompaval az utokornak. Miutan pcdig a nep istenftclte I. Laszlo kira-
39
lyunkat, es emleket halala uian is vallasos kegyelettel apolta, az egyhfc „szent-
te avatta", hogy „Szent Laszlo" dicseretevel es imadataval sikeriiljon a
Nepet is a zsido-keresztenyseg jarmaba tenni... es ez sikeriilt is. (Megjegy-
zeskent emlitem, hogy ugyanezt csinalta a romai egyhaz Japdnban, az fin.
„evangclizacios" eljarasaban. Az ottani „ten'tes" legnagyobb ellensegeit „va-
ratlanul vagy hirlelen" bekovetkczett halaluk utan szentte avatta.)
Igy lett azutan a nephitben elo Szent Laszlo-hagyomany az ,,uj vallas" er-
dekehcz kapcsoltan (anftva.
Le kelletl frnom ezt a valosagot akkor is, ha a targyalt temakorbe nem ege-
szen illik bele. De azt is javasolnam, hogy a Szent Laszlo emleket 6rzo legen-
dakat es abrazoldsokat at kellene ertelmezni a magyarsagtudat szcrint, elhagyva
a zsido-keresztenysegii egyhazi erdek hamis magyarazatait.
A „szent jobbal" kapcsolatban pedig azt kerdezem a torteneszektol: „van-e
valami mas logikus magyarazal az arulo I. Istvan kiraly ,jobbjdnak" levagasd-
ra, mint az, amit elmondtam..."?

Fra Filippo Lippi keperol

E tortenelmi kitero utan ide iktatorn az emlitett aranyos munkatarsamnak a
velemenyet errol a keprol, hiszen mindent egyiitt targyalunk meg ehhez a te-
makorhoz tartozo kerdesckben, es nagyon boldog vagyok, hogy egy lelkes es
magyar tanacsadom van ebben a szakmaban.
Igy fr Agnes:
»Nagyon erdekes Fra Filippo Lippi kepe es foleg az alakjai, melyen
eltunodlem rajluk. A Szent Csalad csoddlatos megjelenitese, s a sza-
kdllasferfi elgondolkozlalo. Bizlos, hogy nem a „zsido Jozsef". Oreg is,
is „fbldon tiili". Amint nezegettcm, az otlott fel bennem, hogy a kep el-
rendezeseben a Szent Gyennek a Foldon giigyog, mivel leszdllt kozenk
es emberi alakot Sltott. Az Anya orvend es a Gyennek fole bond vi-
gyazva. O is a Fold-Anya testen terdepel, defeje Eg es Fold kozott van.
Az Atya a Mennyekbol sngdrozza dlddsdt, az O sajdt regiojdbol. Az an-
gyalka jdhet-mehet, viszont a „szakdllas ferfi" valahol Eg es Fold ko-
zott imddkozik. Ezert ugy ereztem, hogy taldn „kapuban" all a vildgok
kozott. Lehet esetleg Szent Peter?«
az egyet nem ludom esszel felfogni, hogy II. Janos Pal romai papa ezt nem
En ugy gondolom, hogy jol latja az imadkozo, szakallas alakban „Szent tudja mcgerteni...?
Petcrl", hiszen ezcn a kepen valosagban a „Mennyorszag kapujaban van". De - mar vilagos mindenki elott, hogy azert nem ismeri igy el a valosagot,
A „Szent Csalad" ezen a kepen a „Feny-Atya", a „Feny-Sziize" es a ,.feny- mert - ha hiszi es vallja a „Feny-Fiat", akkor a zsido-Jezust nem tudja minden-
b61" embertestet 6lto „gyermek", aki a foldre szallt SZERETET-kent a mi nap „felaldozni" - a maig felgyiilemlett iszonyii sok ,.biinok bocsanatara".
Odvozitonk lett, de itt a hivo miivesz csodalatosan abrazolta a „Feny-Fianak". * * *
Amikor az ember ilyen miiveszi alkotasokat lat, csak megerosodik a Turini
Lepel csodajaban. Abban a hitben, hogy Odvozitonk a „fenybol" LETT 6s
amikor befejezte foldi kiildetcset, „Fennye" valtoztatta embertest6t. Itt csak azt

40 41
Valtoztatok a teman es bemutatok egy olyan festmenyt, mely tokeletesen beil-
lik a „Ji§zus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvemnek „Harc a Jezusi Or5k-
segert" cfmii fejezetebe es az ott irottakat - taian igy mondom - „vilagvi-
szonylatiiva" tcs/.i.
Ism6t aranyos munkatarsamra - Agnesre - hivatkozom, mert 6 kuldte meg
az un. „Lorettoi Sziiz" kepet, mely a New Orleans-i muzeum tulajdona es
1998-ban tobb eszak-amerikai varosban lett kozszemlere kiteve. De bevezet^s-
kent el kell mondanom, hogy az USA-ban a zsidok az „els6" letelepedokhoz
tartoztak, akik itt „titkos tarsasilgokat" alakftottak, es Europabol dtvittek es
megszerveztek itt is a szabadkomiivesseget. (Sok munka foglalkozik ezzel a
temaval es egyesek szerint Abraham LINCOLN is ..vakolo" volt es - alh'tdlag -
az „Eszak Del elleni" haborut is ok inditottak meg.)
De most nfoziik a „Lorettoi Sziiz" festmenyt.
A Lorettoi Szuz
Agnes ezt a kepet a kovetkezo velemenyadassal kuldte meg:
»A legfrissebb csoddlaiomat egy XVII. sz&zadi olajfestmeny, a
„Lorettoi Sziiz" vdltotta ki. Ismeretlen spanyol (gyarmatosito) mi'tvesz
alkotdsa, s valahogy nagyon elter az dltaldnos valldsos Szuz Anyu db-
rdzoldsoktdl. Tobb kerdest. mint vdlaszt rejt magdban, s itt hadd idez.-
zem a mu'kritikus Jane Grau vele kapcsolatos megfigyeleseit:
.Miert van a Madonna szobrokkal koriilveve. a tradiciondlis keru-
bok (angyalok) helyett? Miert nincsenek karjai? Mit jelentenek a gyer-
tyatartdk? Miert kopott (elettelen) az area? Aztdn meg Idtszolagos el-
lentmonddsokat kell egyeztetniink. Ez a portre arcdtlanul, a profdn
materializmus melle helyezi a szentseget, az egyhdzat, az Isten Fiat es a
hitet. Hivok gyakran fordulnak Mdridhoz — aki egy elerheto lelekdpolo -
megertesert, megbocsdtdsert es nyugalomert. Ez a hatalmas Loretto
Dama regdlis oltozeteben inkdbb uralkodonak nez ki, mint egy
matriarchdnak. Mit probdl mondani a megjelenitoje?
Maga a festmeny, s a felvetett kerdesek meggondolkoztatjdk az er-
deklodot. En is elti'inodtem a konflikcidkon es a furcsasdgokon, s mivel
minden ..Madonna" erdekel, elbeszelgettem egy kicsit vele.
A Lorettoi Sziiz — mivel valldsos szellemu festmeny - valosziniileg
megrendelesre keszult. A muvesz kellett, hogy ismerje a ..templomi ren-
det" es az egyhdzi ..irdnyfdozdfidl". Vajon ismerte-e a Hatalmas
Anydt? Tudott-e a kit MdridrdI? Tisztelte-e az Egyhdzat. szerette-e a
Szuz Anydt es gyermekel?
A festmeny kivitelezese. a paldst remekmii realiszlikdja es a kep
perspektivdja arra enged kovetkeztetni, hogy afestd ura mestersegenek.
Technikailag azt tudfesteni, amit akar. A Madonna tehdt pontosan ugy
jelenik meg elottitnk, ahogy dt a muvesz meg akarta orokiteni. A kepen
seimni sent veletlen.
-12
/. Ha vakon valldsos volt, s nem ertette az Istenanya jelentdseget,
csak az egyhdz domindld erejet, akkor lehetseges, hogy a kip nem mas,
mint fenyiizd be/so dekordcio, amitol majd terdre eshetnek a hivok.
2. Mdsodik gondolata a szemleldnek esetleg az lehet, hogy a mester
tatdn nem is volt hivo ember. S ha nem volt hivd, akkor kajla mosollyal,
merev nagyzoldsba rejtetten giinyolni kivdnta az egyhdzi hipokrdcidt.
3. Ha viszont lelkeben Istenhez kotddo volt, s ismerte az igaz evan-
geliumokat, akkor alkotdsa teljesen mas hagyate'kot ajdndekoz az utd-
kornak, mint afent emlitett fejtegetesek.
Ezt a rejtett hagyatekot veltem en felfedezni a nehez paldstba bur-
koll Istenanydban. Amikor megpillanlottam a kartalan noi a/akot az ap-
ro, koronds gyermekfejjel a vdlldn, elszorult a szivem. Area sziirke,
szenvtelen, mint egy halotti maszk. Ismerjiik a spanyol festok munkdit, a
kornak megfelelo nehez. tuldiszitett ruhdzatokat, de ez a paldst nem
csak ornamentdlis ruhadarab, hanem egy testi, lelki bdndn. Ez a Maria
erinthetetlen, nem csak erintetlen. Titkot tart, nem csak titokzatos.
A gyermeket nem oleli karjaiban. mint anya, hanem a szive foldtt
lebeg eterikusan, testetleniil egy golydbison. A kdriilotte imddkozd ala-
kok sem valodi emberek (szentek), hanem azok kobe merevedett mdsai.
Ennyi kiilsosegesseg, s ily nagy elszigetelt fdjdalom.
Festhet-e egy muvesz ekkora megbilincseltseget erzeketlenid? Nem
gondolndm. S azt sem gondolom, hogy az a „ Lorettoi Sziiz " Maria len-
ne, Jezus Urunk Edesanyja.
A festmenyen szdzadok ota bdrtonpaldsljdba zdrt noi alak azt sut-
togja nekem, hogy „En a Fekete Madonna vagyok". Az a No, aki Jezust
ismerte, szerette es hitte. Az, kinek Jezus feltdmaddsa utdn eldszor
megjelent. Az, akit a hamis egyhdz megaldzott. Az, aki ismeri a titkokat,
s aki az igazsdgot hirdeti: „Az vagyok, aki az utolso vacsordn a Mester
jobbjdn Hit. az, aki magdban hordozza a mult valosdgait. En vagyok
Maria, a Magdalai. En, a gyogyerdt hordozo. "
Az ismeretlen miivesz nem minket gunyol ki, de alkotdsdval az egy-
hdzat sem tdmogatja. Inkdbb ilgy erzem, hogy a dagdlyossdg leple aiatt
becsiisztatta velemenyet az Atydk berkeibe, ahol ily megjelenitesben
munkdjdt kritika nem erhette: viszont az abban elrejtett kerdojelek ser-
tetlenul megoriztettek korunkig.«
Igy ir Agnes, amihez en az alabbi velemenyt fuztem hozza:„01vashattad kony-
vemben a „harcot a Jezusi orokscgert". A „korszakvaltasra" akarjak a szinte
1000 eve miikodo tarsasagok a „Vilaguralmat" atvenni es ebben szOvetsegesuk
a Vatikan. A romai papa is. Ezt a „szovetseget" es vilaguralmi celjat szimboli-
zdlja az Altalad megtalalt „Lorettoi Sziiz" nevezetu festmeny. J61 latod azt is,
hogy itt a „szent alak" nem a „Sziiz Anya", hanem a „fekete Maria", a zsidonak
velt Maria-Magdala, a vilaguralmi dinasztia „6sanyja", elso kiralynqje.
43
 Ugy gondolom, hogy az alkotomuvesz ismerte ezeket a .,titkos tarsasago-
kat". Talan kozttik is elt, de feltetienul „hivo" volt, mert Mariat gl6riaval abrd-
zolja. Vegyiik sorba a reszleteket.
A Paldst: jol mondod, hogy „titkot tart".
A fcstmeny lcgnagyobb reszct tcilti be es fgy mercteiben is kifejezi a „feke-
te-Mariahoz" kapcsolodo titkos szovetscg hatalmat. De tudosi't annak szer-
vezete>6l is, mert a palast felso resz6n ket hatarvonalat, - a nyaktol jovo
kisebb es a vallaktol indulo nagyobb - csipkelancot huz.
Ezeknek legmclycbb pontjan ket - csaknem egy-
forma - olyan di'szi'tcst talalunk, mely a palaston nem
ismetlodik meg. Az arc alia al6l indul a „felso" es
itt bemutatom: ez egy „emberarc ket olelo karral"
Az „also" is ilyen, az arcon vegzett kis valtoztatassal.
Gondolkodjunk csak, hogy mit is jelenthel cz a szimbo-
lum...?
En ugy velem, hogy a felso csipkelancba zartak a
titkos tarsasagok szuk es keves szamu „nagymester-
tanacsat" jelentik, az emberarcii „nagymesterrel".

Kinagyftva bemutatom az arc alattit, az arcot a papai koronaval es a gyer-

meket a gombbel, mely Foldiink jelkdpe. De az „also" emberarcot is lathatjuk a
papai kereszt behelyezesevel. Tehat az „als6" fcltelleniil a romai papat jel-
kepezi, es a nagyon hosszu csipkelancban levo motivumok a „vatikani szerve-
zetek"-et jelentik.
45
 Gbmb a koronds Gyermekkel:
Ketsegteleniil a „F61dgolyot" latjuk itt, melyen uralkodik a zsidd Jezus es
az abrazolt Maria-Magdala naszabol sziiletett „zsido fia"... es MA a leszarma-
zottai.
Az also „emberarc" valosziniileg a szovetseges r6mai papat. A hosszu
csipkelancban pedig a „vatikani-szervezeteket" tiintette fel az - ismelel-
ten - „beavatott" festomuvesz. Minden, ami az also csipkelancon ki'viil az,
talan a zsido-keresztenyseg millioinak szimboluma.
Jezus: a fcslmenyen erzekeltetve van, abrazolas nelkul. Valahol Maria-
Magdala mogott lehct, mert az oldalt imadkozo alakok nem a „Lorettoi
Sziiz" fele fordulnak, hanem „mogotte" imadnak Vaiakit. Ez tehat nem
lehel mas. mint a zsido Maria-Magdala ferje, a zsido-Jezus.
A ket angyal az egt'f gyertydkkal:
Jehova-isten kuldott
ket „angyalk£t". akiknek a
gyertyafenye jelzi az „is-
teni-hozzaalMst", mert
Maria-Magdala fejc mel-
lett ketoldalt 16go lajnpak
nem adnak fenyt. A szim-
bolizmus szerint: ami „so-
tetben" van, az „titok".
igy fejezte ki a miivesz a
„beavatottsagat" is. Vi-
szont ezekrol a „vak-lam-
pakrol" lelogd kerelekben
imadkozo alakokat latunk.
Ezeket csak az eredeti
kepr61 lehetett jol latni es
igy megtudjuk, hogy az
egyik a „tanfto Jezus" es a
masik az „iidv6zult" Sziiz
Maria, Istennek Szent-
anyja. Igy tudosft Agnes:
»„Amikor megldttam
az eredetil, megrendito
hatdssal volt rdm. ugy
tunt, mint egy halotti
maszk. Mint ha tnaga az
„ istenno-figura" csak dl-
arc lett volna, vagy egy
titkokat rejto szarkofdg.
A fdle boruld eg-kupola a csillagokkal es a Nappal szerintem nagyon je-
lentos, kiilonbsen, mivel az imadkozo alakok afele neznek, nem csak a Madon-
na moge. A ket fiiggoldmpds bar gyeren, defelfele vildgit. A kepen semmi nem
46
el, csak a ket kis „ meddli-
on-vakablakban " feltiinte-
tett Jezus es Maria. A
„Fekete Madonna" mint-
ha az egyhdzi merev dog-
mat reprezentdlnd, s a pa-
pal disz-korona a fejen a
hierarchidt szolgdlnd. A
gyermekfej a foldgolyon
biztosan a judeo-keresz-
teny egyhdz vildguralmdt
fgeri, s most Idttam, hogy
a golyobis hdrom reszre
van osztva egy abroncs-
csal. Vajon az nut jelent-
het? Hogy a jest6 kit, mil
szolgdlt, nehez nekem kl-
siitni, mivel az ,.lgazi" Je-
zus es Anyja, Maria a vo-
id, eld alakok a kepen.
Minden mas felepitett, ki-
agyalt struktiira."
Ezekrol a „vaklampak-
rol" lelogo kereteket is -
kinagyftva - egymas melle
tettcm es igy a jobboldali-
ban lalhatjuk a „glorias
Szuzanyat". Szinte tokeletes abrazolasa a mindennapi imadsagnak: „Udvozlegy
Maria - malaszttal vagy teljes". Tehat a festo az „egi-Anyankal" lelte ide.
A masik keretben a „f61don-jar6 Jezust" latjuk, amint „partus modon" int
jobb kez^vel. Gondolom, itt a rank maradt „tudast" akarta a miivesz kifejezni.
Mivel „mind a ketto" a zsido-kereszteny egyhazban „nem kivanatos", nagysze-
rii abrazolas a „vaklampakr61, bezartan valo lebegtetes" az eg es fold kozott.
Hogy az olvaso jol megertsen: Mdriu-Szu'zanydnkat..." nem imadjuk, csak
tiszteljiik"...mondja az egyhaz. Ezert imadkozzak az Udvozlegyben igy:
Jmadkozzal erettiink, biinosokert"...pedig ez a szoveg jobb lenne: „Hallgasd
meg a mi konyorgesunket es maradj veliink draga Egi Anyank!"
Jezus... azaz a Tudds: „En ezert jottem, hogy senki se maradjon sotetseg-
ben." Ha „tudsz" es ismered az „IGAZSAGOT"...eretnek vagy, mert csak
annyit „tudhalsz", amennyit zsido-kereszteny egyhazad neked lanftott.
Most az olvaso azt kerdezheti, hogy miert foglalkoztam ezzel a festmeny-
nyel? Kerdessel felelek: „Miert van ennek a kepnek egy „vandorkiallitasa"
az USA-beli varosokban pontosan a „korszakvaltas elott...?"
47

IV.
A Kald-Partusokrol
,,Kaldeatol Ister-Gamig" cimii konyvem I. kotetenek 63-66. lapjain kozlom
egy Kr.e.-i 3. evezredbol szarmazo ekiratos tabla megfejteset, mely bizonyitja
azt, hogy ebben az idoben a Deltengertol (mai Perzsa-obol). az eszaki hegyekig
(Kaukazus) egy-azonos nyelvel beszeltek. Az ekirat a deli-tenger folotti reszt
nevezi KAL-DA neven es a nagy hegyekig terjedo, eszaki resz neve SU-BIR-
Kl, azaz a SU-BIR, SABAR, SZABAR nep orszdga.
KAL-DA... a „KAL"-ok telepiilese, mert a „DA" helyhatarozo rag a
sumerben es a magyarban is, amikeppen megtalaljuk EROS-D (a), KOVES-D
(a), vagy ER-D stb. helysegneveinkben. De hasonlo szokepzes az „6vo-DA",
varro-DA, iro-DA es a KAL-LU-DA (kaloda), ahova a zsidd-kereszteny-romai
inkvizftorok szorftottdk be ki'nzasra a kozepkori „KAL"-okat, akiket mdr
MAGUS-nak neveztek ebben az idoben.
Dr. Bobula foglalkozik reszlctesen a „kdld" - „kdldeus" temakdrrel es
nagyszerii konyveben5 elmondja, hogy a semitologusok mily probldmava val-
loztattak a ldtezesiiket is. Mindenesetre Diodorus Siculus allftja, hogy „a
kaldeusok voitak Babilonia Sslakoi es papi testuletet kepeztek, ahol a tudo-
mdny apardl fiura szallt". Lcnormant ehhez azl teszi hozza. hogy „a sumfrok a
legfelsobb papi osztalyuk tagjait hfvtak „KAL-U"-nak. Deimel szerint a sumi'r
fopap neve: tjKAL~MA.H(u)". Itt latjuk a ,,KAL" es a ,,MAH", vagyis a ,,kald".
„kaldeus" es a „magus" szavak ertelmi azonossagat is. Tehat ok voitak a „tu-
das" orzoi 6s fejlesztoi. Sir Woolley meg is mondja konyvdben6, hogy: „az
osszes nepek kulturajanak gyokere (es itt felsorolja 6ket), bele^rtve a gorogo-
ket es a hebereket is, a kdldeusokndl talalhato.
Miutan konyvenek ci'me: „UR in Chaldea" (UR Kaldeaban), mar meg is er-
kezliink az I. fejezetben emlftett Ezekiel profetahoz, aki „emberkent lalta az
Istent a kaldeusok foldjen". Es ez a judaiak babiloni fogsaganak ideje, a Kr.e.
7. szazad, amikor meg leteztek a kaldeusok ekiratos konyvtarai a kafd dicsoseg
tundoklo ujrasziiletes^vel az ,,uj-babiloni kald" birodaiomban. Ez a Biblia altal
is emlitett idoszak, amikor a „kald-kiraly" - Nabukodonozor Danielt, a „magu-
sok mesterenek" nevezi.7
Szomoruan vegzodOtt ez a kald uralom az arulo es a zsid6 Eszter dltal „el-
bajolt" Nabonid kiraly nemzetolo cselekedetevel, amit a zsidok meg ma is
iinnepelnek a „purim"-nak nevezett gyilkolasokra valo emlekezessel.
Dr. Bobula Ida: A sumir-magyar rokons^g (Ed.Esda Bs.As.1982.)
6
Sir Leonard Woolley: Ur in Chaldea (Brockhaus, Wiesbaden. 1957.)
7
Daniel konyve: 3/45. es 4/9
48
Talan jo lenne, ha a bibliai „Eszter kOnyve" cimii irasban, annak elolvasa-
saval mindenki meggyozodne arrol a gyiiloletrol, amivel a zsido nep a
kdldeusokat pusztflotta. Dr. Bobula jogosan kerdezi meg emlftett konyveben,
hogy ennek az „uj-kaldeus birodalomnak" osszeomlasa utdn mi tortcnl
„Babylon bolcscivel."
Szerinte (es a tortenelmi valosag is azt mutatja) ezeknek a „kald-
magusoknak" nagy resze atelt minden babiloni pusztftast es ott maradt. Masik
resze a Kaukazus hegyeiben hiizddott meg, es ezek alkotdi az un. „luristani
bronzoknak". Harmadik resziik MEDIABAN, az ottani tcstvernepnel telepedeit
le es ezek a tuleloi a VAN-to mellett megalaki'tott Kald-Birodalomnak, melyet
a torteneszek „az emberi civilizacio csiicspontjanak clereset letrehozo" allam-
nak neveznek.8
Jezus Urunk eleteben ez volt az „ADIABENE-Kiralysag" terulete,
EDESSA fovarossal es itt, Ormenyorszag mellett volt uralmon az a kiralyi
dinasztia, melybol Jezus Urunk Edesanyja - ADIABENE-KHARAX MARIA
- szarmazott. De igen elore ugrottunk a tortenelemben, mert a kaldeus-mdgus
tobbseg kozpontja MEDIA volt. Itt ringott a bolcsoje egy ZOROASTER-nek
nevezett magusnak, a rola elnevezctt vallas alapi'tojanak. Mivel „Zarathustra"
neven is nevezik 6t a kulonbozo nyelvek szerint - sajnos vannak olyan lelkes
magyar honfitarsak, akik ebbol a nevbol „Zsarat-ostora" elnevezest latnak
valosagosnak. Kald nyelven pedig igy van ez a nev lei'rva: „ZA-RA-SUT-RA",
amit ugy ertelmezhetunk, .,TE FENYADO". Valoban a „feny" vallasat hirdeti
6, melynek kozeppontja „ANAHITA", vagyis a ,.Feny-Sziize". Szentharomsa-
ga „Anya-Atya-Fiu", azzal a kiemelessel, hogy a „Feny-Anya" lelrehozoja a
„fenyvilagnak", hiszen minden teremtmenynek - meg a ,,fenynek" is - VAN
edesanyja. Ebben a vallasban letezett a magusegyseg, amely kettetort a pcrzsa
tiirsadalomban, ahol az un. „mazdeizmus" kettosseget vezettek be a „reforma-
torok" - AHURA-MAZDA es ARIMAN istenalakokkal - es kizartak a hicde-
lembol ANAHIT-at, a „Feny-Sz(izet"'. A perzsak egy „magus meszarlast" ren-
deztek a med-magusok kozott, mikeppen azt Herodotosnal olvashatjuk. Ezek
az un. „med-magusok" azonban ujraelednek a Pdrtus Birodalom megszuletese-
vel, a Kr.e. 3. szazadban es - talan ugy is mondhatjuk - egyesiilnek a kaldeus-
magusokkal, hiszen a rcgi Kaldca is a Partus Birodalomhoz tartozott es a par-
tusok megoriztek, felujitoitak es tovabb fejlesztettek a regi kald-sumfr tudas-
kincset. Az eddig elmondottak is sok magyarazatot es ismeretbovitest kivan-
nak.
Ugyanis »Zarathusztra medjei „turaniak" voitak, akik fovarosukban - UR-
ban - egy nemzeti uralkodo dinasztidl alapiiottak« ...i'rom Kaldeatol Ister-
Gamig III. kot. 155. oldalan, kozolve a forrdsadatokat is. De UR vdros
..Kaldeaban" van es ugyanitt frok a „kaldeus profetakrol", akik sok-sok ember-
bltovel megeloztek a zsido profetakat es ki tudja?... talan a letezett „14 kaldeus
profeta" frasait valtoztattak at a zsidok a sajdt fzlesuk szerint. Mert - ahogyan
megnevezett konyvemben from es bizonyftom - „a tizenndgy kaldeus profeta
8
M. Rostovzeff: History of the Ancient World (Oxford, 1. 117. old.)
49
konyve: „az egi nyelven irodott szentirds" koti ossze a kaldeusokat a subar- Abraham es Sara
szabfrokkal. Az „egi-nyelv" pedig az ekiratokon fgy olvashato: ..AN-TA EME-
KU... vagyis az „eg-fele" (AN-TA) a „kald nyelven" (EME-KU). Igy ismerte- A Biblia (I. M6z. 11., 31.) ugy mondja, hogy „ABRAM" Thera nevii apjaval
tem Deimelre valo hivatkozassal Kaldeatol Ister-Gamig c. konyvemben is (I. indult el a kaldeai UR varosbol Kanaan foldjere. Mivel „UR" varosaban - az
kbtel 78. old.) (in. „patriarkak koraban" - zsidok nem laktak, sok tortenesz azt allftja, hogy ez
Deimel nem ismerte a .,kaldeus profelak" frasait, de azt megallapi'toila, az „ABRAM" valojaban kald-sumir lehetett.
hogy a babiloni „semitak, az frassal egyiitt alvettek a kaldeusoktol (6 sumin Magam is ugy gondolom, hogy kaldnak kcllett volna lennie, ha elt volna.
mond) a gazdasagi es allami elet teljes adminisztraciojat... vallasos hagyoma- Ugyanis az alabbiakban majd bebizonyftom, hogy az „assziriologia" nevii
nyaikat es szemleletiiket, egyszoval egesz vallasukat... Talan csak a jovo mu- tudomanynak es a bibliai torteneteket vizsgalok sokasaganak igazuk van,
tatja meg, hogy mi ,,mentodott at" a kald-sumirbol a manicheusok es a gnoszti- amikor ABRAM-ABRAHAM-ot es SARAI-SARA-t foldi eletben szereplo
kusok fantasziikus vallaskepzeteibe." (Sumfr Nyelvtan, Miskolc 1998. 10. szemelyekkent nem tudtdk megtaldlni.
old.). De az UR varosban elo HOLD-KULTUSZ ismereteben biztosan allfthat-
Termeszetesen Deimel, mint jezsuita, nem ismerte sem a manicheus vallast, juk azt, hogy mindketten az UR-i holdkultusz mitologizalt es megszemelyesi-
sem a gnosztikus evangeliumokat, hiszen egesz eletet a sumfr-akkdd ekiratos tett kifejezoi.
anyag osszegyiijtesere, regisztralasara es reszbeni megfejtesere szentelte. Hala- Tudnunk kell azt, hogy a kald-hiedelem szerint, minden varosnak meg van
val es nagy szeretettel kell megemlekezntink rola, inert az 6 munkassaga men- a valasztott „egi" oltalmazoja, akit - valamelyik cgilest dltal - megszemelye-
tette meg a ragozo sumfr nyelvet a semitak clpusztfto szandckatol. P. Deimel sflctlek 6s az „istenkar" (pantheon) lagjanak hiltck. Igy volt URUK-nak vedo-
adott publikaciot a korabeli osszes szakcmbcrnek, akik az ekiralokkal foglal- je INNANA (Venusz), UR varosnak pedig a HOLD (NANAR vagy SIN).
koztak es a vezetese alall alio Papai Biblia-Kutato Intezet kiadvanyainak 80%- Miutan a kaldeusok olvastak az „cg-konyveben", es pontosan le is jcgyeztek
at az ekiratos anyag toltotte be es csak 20% foglalkozolt a bibliai tanulma- azok mozgasat, mcgfigyeltck cgy erdekes helyzetet a Hold es a Venusz kozotti
nyokkal - mondhatni 50 even di. A sumerologianak nevezett szakot minden- „egi" kapcsolatban.
esetre P. Deimel alapftotta meg es iranyt is szabott a kutatasoknak ezzel a bator
kijclcnlescvcl: „Az ekiras feltalaloi a sumirok. A semita babiloniak atvcttek
ezt az frasrendszert anelkiil. hogy vaiami uj elvet hozzatettek volna."
A kald-sumir ekiratok lemasolasa es osszegyiijtese biztositotta a kaldeus-
hagyomany megmaradasat, es az ekiratos tablak megfejtese utan kapott szove-
gek egyre tobb gondot okoztak a bibliai oszovetsegben lefrt tortenelemnek,
melyet a zsidosag tulajdonanak tanitottaknak. Ugyanis az „oz6nvizt61" kezdve
- a mar emlftett Ezekiel „isten-latasaig" es meg sokkal tovabb is - kideriilt,
hogy a babiloni fogsagban elo semita-zsidok ugyaniigy kisajatilottak a kald-
sumir tudaskincsbol mindazt, amire szuksegiik volt vallasuk, tortenelmi mito-
szaik stb. megszerkesztcsehez, mikent P. Deimel altal emlftett tin. „scmita-
akkadok" tettek ezt a kald-sumfr ekfrassal, vallassal es szemlelclukkcl. Csak
azert hivatkozom ezekrc az ..alvctelekre" (melyeket maskeppen is lehct nevez-
ni). hogy a kaldeus-hagyomany tudaskincsenck hatalmas voltat bcmutassam.
Ugyanis „atvenni", „eltulajdonftani" csak onnan lehet, ahol VAN KINCS.
De hadd hozzak fel egy perdonto peldat, am it azert nevezek igy, inert a zsi-
do-keresztenyseg es a zsidosag elet-lehetosege erre van felepitve. Ez pedig:
ABRAHAM ATYANK" (///???///).
Igen fontos kerdes cz, mert a mostani rdmai papa - II. Janos Pal - a 2000.
Jubileumi ev elokeszitesere kiadott „Apostoli level"-ben azt irja es mondja.
hogy: „Maria - mikent Abraham - magaba fogadta Isten akaratat".
Tehat Jezus Urunk Edesanyjat hasonlftja a zsidok Abrahamjahoz. Vizsgal-
juk meg ezt az „Abraham-iigyet" a kald hagyomanyok es vallasi felfogas sze-
rint.
50 51
 Bemutatok itt a Kr.e 12. szazadbdl egy „kudurru"-t (hatarkovet), mely a Bemutatom, hogyan latszik az egen ez az „Abram es Sarai"-ml'tosz.
KASSITA-KUSITA iddben is mutatja a „nyolcagu" csillaggal a Venusz szim- A SIRIUS heliaklikus megjelenese kozvetleniil napkelte elott. A SIRIUS mel-
bolumat es a kelo vagy fogyo Holdat. lett a „hal6d6-ki'gyd'\ a fogyo-hold (ABRAMU) es a Venusz-hajnalcsillag
A Venuszt egkiralynokent tiszleltek es kald-sumir neve: „SARRATU" (L. (SARA). A bibliai tortenel Abrahamot Egyiptomba es a filiszteusok foldjere
350.) vagy „SARA" (L. 344.) viszi. Mind a ket helyen .,NAP-kultusz" volt. Vagyis a ..Holdistent" kizartak a
A kepen lathatd „hold-kiflit" (tehat nem a „teliholdat") „AB-RA-MU" n6- hiedelembol. Ezert mondja Abraham Saranak, hogy „megolik" dt (mint
ven ismertek. ahol „AB" = atya (L. 128.) „RA" = fenylo, ragyogd (L. 381.) ..Holdistent"), de Sara - „egkiralynokent" mehetetl, hiszen a Nap-kultuszban is
es „MU" = szemelyes nevmasi rag, 1. szdm 1. szem. „AB-RA-MU", tehat imadott leny volt az „egkiralyno". ugyis, mint INNANA vagy ISIS. De maga
Jezus Urunk is ketsegesse leszi Abraham szemelyet, amikor azt mondja: »Mi-
„ragyogo atyam" jelentesii, vagyis a ..holdkultusz" istenenek a neve ez es
elott Abraham „lett", en VAGYOK.« Mert mit is erthetunk ebbol az igebol:
„SARA", vagy SARA1 az „egkiralyno". Ennek a holdkultusznak legnagyobb
„lett"...? Semmi esctre sem azt, hogy „sziiletett", „cmberre lett", hanem inkabb
unnepe az volt, amikor az „egkiralyno" (Venusz) mint „hajnalcsillag" nap- azl. hogy „csinaltak, kiagyaltak". Ugyanis eld szemelyre nem mondhatjuk
kelte elott egyiltl ragyogott az 6gen a „fogyo-Hold", ABRAMU-val, a Hold azt, hogy „lctt" es Jezus Urunk mindig pentosan es felrcertes nelkiil beszelt. De
lathatdsaganak utolso napjan. van meg egy masik evangeliumi szdveg, jezusi mondaskent, amikor azt mondja
Ugyanis ez az a pillanal az egcn, amikor „ABRAM" es „SARAI" kiilon- a zsidoknak: „M6zes adta nektek a koriilmetelkedest..." (Jan. 7.22.) Tehat
valnak egy idore, eppen ugy, mint a Bibliaban is le van irva, es ez a „szetva- Jezusunk nem Abrahamtol szarmaztatja ezt, pedig Jahwe Abrahamnak ren-
las" megint ..egyuttal lassa" lesz, hogy megismetlddjon ez a tortenes az egen es deli cl es nem Mozesnck, hiszen Abrahammal kdt szovetseget, mikent az frva
a zsidok dltal oly j61 6s tigyesen megszerkesztett mitologikus tortenetben is. van Mozes I. konyv 17. fejezeteben. Igy mondhatjuk azt, hogy Jezus Urunk
Ugyanis ABRAHAM nemcsak az egyiptomi farad reszere hagyta el SARA-t, nagyon jol ludta, hogy Abraham a zsidok megszemelyesftett mi'tosza.
hanem ez megismetlodott ABIMELEK, filiszteus kiraly latasakor is
(I. Mdz. 20.). De vizsgaljuk meg a zsidok „szent" iratait es a rabbinizmus allasfoglalasat
De folytassuk az egi tortenest. A kaldeusok mcgfigyeltek azt az egi tiine- is, Abraham es Sara tortenetere vonatkozoan.
mcnyt, hogy altol a naptol szamftva, amikor a fogyo-hold (ABRA-MU) eltii- Nem az a celom, hogy a zsidosag tortenetet ismertessem, de azt meg kell
nik az „egkiralyno" (Hajnalcsillag) melldl - a „ketszazotvenkettedik" cmh'icncm, hogy a zsidosag „Jahweista" es „Elohista" nevezetii irasai kiilonbo-
(252) napon „telihold" van. Miutan pedig Hammurabi uralkodasaval vezeto- zokeppen adjak Abraham biografiajat es tortenetet is. Minden friisukban
dik be az un. „Marduk-vallas" 6s az „isten-ido" a Hold-kultusz szerint valo - fdkent a rabbinizmusi hagyomanyban - a hangsuly azon van, hogy Jahwe
(holdjaras szerinti kalenddrium bevezetese), a semitak ettol kezdve a 252. milyen feltetelekhez koti Kanaannak, az ,,igeret-foldjenek" atadasat. Ez
napon bekovetkezett teliholdat „Istar oroszlanjanak" nevezik. Babiloni valosagban megismetlodik korunkban „Izrael" allamanak megalakitasaval.
dombormiivon valo abrazolasa a New York-i Metropolitan Muzeum elocsar- Rcgen a „filiszteusok" kiiizese volt feladatkent Jahwetdl elrendelve" es MA,
nokanak falan lathato. Fekvo oroszlan, mclynek szarva van. korunkban, Jahwet az „Egyesiill Nemzelek" kepvisclik, akik megengedtck,
hogy a zsidok kiiizzek a regi „filiszteusok" utodait, a mai „palesztinokat",
Itt - ennel a bibliai „Abra-
minden Abraham-story nelkiil. - Van azonban ebben az abrahami tortenetben
ham-mi'tosznal" - azt kell .^OZIMOAY
egy resz, amely hozzank, nepiinkig er. Ezt nem a ma forgalomban levo Bibli-
megallapitanunk ismet, hogy a , ^ B B B " ^ ^ ^ r " "^ akban kell keresni, mert azok szdveget allandoan valtoztaljak, a mindenkori
zsidok ezzel a hold-kultusszal JJ^ Wt^^=^^ . VENUS zsido-keresztenyseg egyhazpolilikai uralmanak erdeke szerint.
es hold-kalendariummal szin- k_\VU/
ten a babiloni fogsagban is^ M ^S^^ESBtp^r" rS Nezziik meg, mit mond a legregebbi Thora, melynek neve: „TARGUM".
merkedtek meg cs addig. mi'g • BZ^ • • / r K ^ " ft A harom nyelvii TARGUM Jonathan ben Uziel munkaja, mely forrasa
az ottani hosszu evek soran \, l* minden nyelvii mai Biblianak. Ennek segitsegevel allapithatjuk meg a kor kf-
veglegesen el nem kdszi'tettek vanta mddosftdsok bevezeteset is. Igy lathatjuk, hogy a ma hasznalatos dszo-
v
etsegi konyvek is „mddosultak" azota, mindenkor a heber ndp politikai erde-
a sajat ..vallasuk" tanait, ok is
kenek szolgalataban. Bemutatok egy minket erdekld reszletet, mely azt bizo-
az „egkiralyn6tol" kertek a n
>'itja, hogy a Genesis (Mozes I. konyve) 16. resz 5. versenek mai szovege nem
segftseget „Jtida varosaban es egyezik az eredctivel. Az alabbiakban kozlom a TARGUM heber es latin szo-
Jeruzsalem utcain". (Jer. veget facsimileben.
44:15.17.) S > . \ \ \ \ TEJUT
^ ZODlAK

52 53
 A z ercdeti szflveg ma- ^ , , - t *i*m*1 wSi"
gyar fordftasa fgy hang- ^ ? P ^ T ^ J K71
«ik: TJpTOl TVTQJ "13 n j H B J " V U " U r n
„Ne legyen sziikse- —^ • MnivmunJ??
gunk H a G a R f i a i r a , aki , K T ^ S l g g
a F a r a o Ianya, aki vi-
szont azon N i m r u d n a k ..nee
fia, aki titeket a tiizke- opus habcamns filiis Hagar. filix
mencebe vetett." Pharaonis. filis Nimrod. qui Pro-
A minket erdeklo es je.cit te. in fomacem ienis
nagyon erdekes iizencte a
bibliai tortencsnek az, hogy a „Haga>"-nak fordftott heber „ H G R " mini
„ H U N G R O E " (HUNGAR) nepnevkent es nem szemelynevkent szerepel a
kovetkezo bibliafordftasokban:
1. A WALTON-fele BIBLIA SACRA POLIGLOTA-ban
(London, 1657. III. kotete 218. - 83. Zsoltar. Kronikak
Konyve V. 10., 19., 21.)
2. BIBLIA HEBRAICA AMSTEALEDAMI, 1715.
3. BIBLIA HEBRAICA AUGSBURG, 1680.
Ezek a regi es eredeti szovegu Bibliak tehat a HUNGAR nepet mar ismerik
Abraham idejeben, mint NIMRUD fiait es igy ezek a hiteles adatok megerosi-
tik a magyar nephitben eld NIMRUD OSAPANK Kozel-Keleten val6 uralko-
dasanak valosagat is.
A heberben levo harom betii - HGR - valoszfnuleg a HUN-GAR nepnevre
vonalkozik, hiszen az Egyiptomol uralo lovastarsadalom, a HIKSZOSZ neven
ismert ,.HAIG-KUS" nep - sok tortenesz szerint - a hunokbol kiszakadt es ide
vagtatott torzs-szovetseg, mely birtokba vette Egyiptomot. Valoszinuleg a
zsidok ezt is a babiloni fogsagban tudtak meg a „filiszteusok" hagyomanyabol,
akik viszont ezeknek a hikszoszoknak a leszarmazottai es kiletuket mar rcszlc-
lesen lei'nam a Kaldcatol Ister-Gamig III. kot. 302. oldalain.
Tehat az ott frottak szerint most is Cigyelembe kell venni az „Abraham-
storynal" Sir Woolley figyelmeztetcset, amikent mondja:
„Amit Palesztindval kapcsolaiban valldsi alapon tudunk, ajdnlatos
a legnagyobb ovatossdggal kezelni, miutdn ezt kizdrolag erzelmi alapon
es nem tudomdnyos vizsgdlat litjdn hoztdk a kbztudatba. "
Most pedig elmelkedjtink. Judai-keresztenysegiink alapftoja - Saul rabbi
(alias Szenl Pal) - mondja a Galacia-bcliekhez fit levelcben ehhez a „nem
letezo" Abrahamhoz valo tartozasunkat. ime:
»ErtseIek meg tehat. hogy akik hitbol vannak, azok az Abraham jiai.
Elore ldt\>dn pedig az Iras, hogy Isten hitbol fog/a megigazitani a po-
gdnyokat, eleve hirdette Abrahdmnak, hogy Te benned fognak megdl-
datni minden nepek. Ekkent a hitbol valok dldatnak meg Abrahdm-
mal...Krisztus vdltott meg minket a tdrveny dtkdtdl, dtokkd leven eret-
54
tiink, inert meg van t'rva: Atkozott minden, aki a fan log... z igeretek pe-
dig Abrahdmnak adattak is az o magvdnak. Nem mondja: es a „mag-
vaknak", mint sokrol, hanem mint egyrol...ki a Krisztus«. (3.resz 7-
16.)-
Lathatjuk, hogy a mitikus es nem letezd Abramu-Abraham helyebe Jezus
Urunkat teszi be „Krisztus-Christos" neven. Mozes torvenyerc valo hivatkozas-
sal pedis „atoknak" nevezi a mi Urunkat. A legcinikusabb modon illeszt min-
denl a sajat, zsido vallasahoz. Farizeus volt cs „szent-palla" avatva a zsido-
keresztenysegnek nevezett zsido szekta alia! - farizeus is maradt. Biicsuzzunk
el tole, Abrahamtol is es a kiralyi agyakig juto Sara asszonysagt6l is. De tartsuk
meg a kaldeus hagyomany ,,252" szamat. Ugyanis ez „kilenc" holdfordulo
osszege es ennyi idcire van sziiksege egy aldott allapotban levo edesanya-
nak. hogy magzatat megsziilje (9 x 28 = 252). Orokkcvalo szent szam ez,
melyet az „egi torveny" hataroz meg a fbldi ember szamara a „teremtest61" -
maig.
* * *
Az „Abraham-story"-ra es „Hagar" - HGR nevrc vonatkozolag egy igen ismert
semitologus fgy fr: (GOLDZIHER Ignac: „Mytology Among the Hebrew" c.
konyveben / Cooper Square Publishers Inc. N.Y. 1967.):
„The battle of Abram against Nimrud must lake as the contest between the
Nightly heaven and the Sun." (31. old.) vagyis:
..Abramnak Nimrud elleni harcdt tigy kell venni, mint az djszakai egboltnak
es a Napnak a versengeset. "
„Abram the Moon and his wife Sarah the princess or queen of the heaven."
„Hagar (HGR) is consequently only one of the names of the SUN in a
female form." (119. old.)
„Abram a Hold es felesege, Sarah az eghercegno vagy egkirdlynd."
„Hagar (HGR) ennek kovetkezteben csak a NAP egyik neve, nonemu formd-
ban."
„The SUN is a hunter..." (134. old.)
„Sun-God Bel is Nimru... in the Bible Nimrud a hunter." (135. old.)
„A Nap egy vaddsz— "
..A Napisten, Bel = Nimru, a Biblidban Nimrud, a nagy vaddsz. "
Goldziher konyve teljes elismerese annak, hogy a heberek vallasaban a
kald-napkultusz es az Ur-varosi holdkultusz elemei mitologikus legendakban
jutnak kifejezesre, de a „hivoknek" megtortent valosagnak tanitva es elo sze-
melyekkent, a heber nep „6seinek" elfogadva. Ezek a kitalalt „6sok" aztan
mindig - a hasonlo m6don kilalalt - Jahwenak kivalasztott szemelyis£gei.
A fajdalom ebben csak az, hogy ez a „initologia" kepezi a zsido-keresztenyseg
fundamentumat, „isteni kinyilatkoztatasnak" kanonizalva.
Egy igen lenyeges kcrd<Ss is ide iktathat6: „Ha mar Abram-Abrahamra val6
hivatkozas megtalalhato az evangeliumokban, es Saul-Pal leveleiben „szent-
55
fraskenf elismerve „lelki-Atyanak", akkor a Napistenkent emlftett NIMRUD
es nepe miert nem kapott ebben a „szentirasban" hasonlo ertekelest, hi-
szen a NAPISTEN ad eletet minden elolenynek..?"
A valaszt adja meg az Olvasd!

Vissza a kaldeusokhoz
A Bibliaban leirtak bizony igen keves tamogatast kapnak a tortenelemtol. Ep-
pen az tin. „babiloni fogsag" idcjere vonatkozolag is csak Flavius Josephustol
hallhalunk valamit. aki Jezus Urunk utani I. szazadban frta meg a zsidok torle-
nctct. Viszont Nabukodonozor kaldeus kiralyt nevezik mindenutt a zsidok
fogsagba vetqjenek.
Azonban az lin. „Uj-kaIdeus kiralysag" minden uralkodqja megiratta -
ekfrassal - a sajat kronikajat, melyek ismertetik a Kr.e. 626-161 539-ig ennek a
Babilon kozpontil birodalomnak a lortenetet. A British Museum tulajdonaban
vannak ezek az ekiralos kronikak es 1961-ben kiadasra keriilt a megfejtesiik9.
A kronikak leirjak az asszfr birodalom leveresct (Kr. e. 612.), a szkita-med
egyesiilt seregeknek es a babiloni uralkodonak - Nabopolassarnak (626-623)
diadalakenl, melyet az asszfrok a NINIVE-nel vi'volt csataban szenvedtek el.
Bcmutalom ezt az ekiratos anyagot, mely „NINIVE bukasa" cimmel szerepel
az emlftett konyvben.
Azt mar nagyon jol ludjuk, hiszen minden tortenesz ugy frja, hogy: „az asz-
szir birodalomnak a med-szkita szovetseg csapatai vetettek veget." Most a
kaldeus kronikak felvilagosl'tanak minket arrol, hogy az „uj-kaldeus" kiraly
- Nabopolassar - szovetsegesiik volt es kronikajaban lefrja azt is, hogy a
„med-szkita csapatok megvertek az asszirokat, miclott az 6 szovetseges
csapatai beerkeztek volna a csata helyere - Ninivebe. A med-szkitak azon-
ban megis reszesitettek 6t a hadi zsakmanyban." ime! Nepeink bccsiiletes-
segel olvashatjuk ezeken az ekiratokon is. Ha valaki elolvassa „Ninive bukasa-
nak" tortenetet valamelyik konyvben, latni fogja, hogy a torteneszek igen baj-
lodnak a ket nev ertelmezesevel. Nem adnak valaszt arra, hogy mit jelentenck.
Ezek: „UMAN-MANDA" es „KYAXARES". _
A bemutalott ekirat 38. soraban fgy olvassuk: „SAR-UMMAN-MINDA",
azaz a „ket sereg kiralya". Ugyanis: „UMMAN" = hadsereg es a „ket had-
sereg" a „med-szkita" egyesult ero, melynek vezere az a „KYACARES"-nek
nevezett szemely, akinek a neve fgy van frva ebben az ekiratos kr6nikaban:
„Mu-ma-kis-tar sar mat MA-DA-A"... vagyis „Mu-Ma-Kis-TAR" Media
kiralya. Itl lalhatjuk, hogy MEDIA neve = MA-DA..., amit az utolso magan-
hangzo elhagyasdval olvashatunk fgy is: MAD. (Itt megjegyzem, hogy dr.
Bobula is MA-DA neven bizonytja Mediat.)

9
..Chronicle of Chaldean Kings" (625-556 B.C.) in the British Museum.
By: D. J. WISEMAN (London, 1961).
56
 or .-\ JIT n ay

cv . 40-

,' «;£.c?v> •• .,-s'..yiSepnaraa •—/

Corinlfft-'-;.'^"""" ' ^ % - S ^ / - ' : -

-;e
CAPHTOR" '^Sfe'
THE Gobol,
<?. Sid,
•, -_
KEDAR
JJEjfrene
wjfr
'">-«

UJ K A L D E A Raur
oTem THE RIVAL EMPIRES IN JEREMIAH'S TIME
oDedan (c. 585 B.C.I

SCALE OF MILES
0 100 200 300 400 500

BABYLONIAN EMPIRE GREEK INFLUENCE

MEDIAN EMPIRE AND COLONIZATION
THE KINGDOM OF EGYPT » » . INDEPENDENT TYRE
THE LYDIAN EMPIRE CITIES AND TOWNS

40-
 „MU-MA-KIS-TAR" szoosszelcSlclt fgy ertelmezhetjuk: „Hazankbeli vi-
lag-vero". (Ugyanis „kis" = vilag es „tar" = tarolni, levagni.)
S5 *i*fS&% -
A tobbi kronikabol megtudhatjuk, hogy ezek a kaldeus-kiralyok mikcppen
oriztek, gondoztak, allitottak vissza az osi kald-sumir hagyomanyokat. Felepf- &w
tettck a regi lemplomokat, visszahoztak az asszfrok altal „fogsagba vitt" isten-
szobrokat. Egyik kiraly kulon mcgcmlfti, hogy ANUNIT istennot visszahelye-
zi Sipparba.
KiilSnosen nagy gondot fordit az 6si tradfciok apolasara az utolso kald ki-
raly - NABONIDUS (556-539 B. C ) , aki meg cgy kald-sumir muzeumot is
letesfteit es HARRAN-ban is restauralta a SIN-templomot, vagyis a .Jioldis-
ten-tisztelelere" szolgalot. NABONIDUS kronikajat nem kozli a British
Museum altal kiadott konyv. Errol kiilon kiadvany letezik"1, de Nabonidus
kronikaja semmifclc olyasmit nem tarlalmaz. ami a bibliai „Eszter-k6nyvebcn"
olvashalo es az ott megnevczett „AHAS-VERUS" kiraly sem azonosfthato
Nabonidussal. Igy megint abbahagytam a kaldeusokkal valo foglalkozast es
„Eszter-konyvenek" kclctkezese ulan kezdtcm kutatgatni. Az altalam mindig
igy (*) jelolt, 6t vaskos kotetet betoltd Bibliai szotarban" a kovetkezo megal-
lapftast talaltam erre vonatkozolag:
„It seems probably, that the book of Esther is primarly romance, not
history." (Valoszinimek latszik, hogy Eszter-konyve elsodlegesen romdnc, nem
tortenelem... irja a megnevezett konyv E. 151. oldaldn a biblialudosokbol es a
rabbikbol alio szerkeszto bizottsdg.)
Lassan maguk a zsido tuddsok fedik fel az igazsdgot es dltaluk bizonyoso-
dik meg, hogy a zsido-kcresztenyseg Oszdvetsegi „szent(rdsa" a legenddk.
romdncok mitologizdlt mdsai, ahovd a szerkesztok eld szemelyeket vardzsol-
nak. Ugyanis a vail as i uiasitdsok szerint eld „hivok" azl hiszik, am it nekik
valldsitk eloir. De erdekes cikket kbzbii az ai gen tin „LA NACION" c. napilap:
„Tagadjak a biblikus exodus letezeset" a focim, aztan igy:
»Az izraeli regeszeti professzor - Finkelstein - alli'tja: az Egyiptombol valo
exodus ugy. amint az! a szenti'ras lefrja nem letezett es az „igeret foldje" sem
Kanaan, mikent a Biblia lefrja. Finkelstein szerint - aki a Tel-Aviv-i Egyetem
Regeszeti Tanszekenek igazgatoja - a zsido pasztorkodo-ncp szarmazasa is-
meretlen es a regi kananeusok larsadalmi forradalmabol kclctkezett.«'
Ezt csak azcrt emlftem itt. hogy elmelkedjiink es kcrcssiik a sajat igazsa-
gunkat a mi nepeink hagyomanyaiban.
Hogy jol eligazodjunk a tortenelemben, ahonnet a hagyomanyokat akarjuk
kiemelni, szuksegiink van egy terkepre, mely feltiinteti az „Uj-Kaldeus" Biro-
dahnat es megisnierjtik azokat a teriiletekct is, melyek a „medek" orszagahoz
tartoztak. Mas szoval: milyen volt a kiterjedese osi nepeinknek ebben az ido-
ben, amikor minkel, az idegen torteneszck „med" newel illettek.

Sidney Smith: ..Babilonian Historical Texts" (London, 1924).

" (*) The Interpreter's Dictionary of the Bible (Abingdon Press. New York, 1962).
12
„LA NACION" 1998. dprilis 11-i szdmdnak 5. oldalan. 59
58
 Igen boles es tudos nepnek kcllett lenni ennek, hiszen a gorogok orvosait is
a „med" ...azaz Judos" nev befogasaval neveztek „med-icus"-nak. Az
„icus"... a latinban meg ma is annyit jelent: „olyan, mint...'' Tehat a gorogok
(latinok) orvosa... »olyan. mini a „mid"«.
A (*) hivatkozott sz6tarbol veszem at az erre az idfiszakra szolo terkepet;
ahol lathatjuk a Sumeriat es Palesztinai magaba foglalo „Kald-Birodalmat'\
„Mediat" es a hatalomra lendiilo „Perzsiat" is.
A kaldeusok megmaradasanak bizonysagait megtalaljuk az asszirok torte-
nelmcben is. Ugyanis az asszfr kiralyok esaknem mindegyike kiilon varost
epftett maganak (Khorsabad, Ninive, Balavat, Nimrud, Assur) - sumir-Babilo-
nialol eszakra. Dc az asszfr uralkodasnak szinte tartozeka volt az, hogy a Kald-
Babilonban a helytarto mindig az asszfr kiraly testvere vagy rokona volt. De a
babiloni - kald-eredetii - lakossag minden asszir kiraly ellen fellazadt es ezt a
szinte folyamatos forradalmat megsziintetni sehogyan sem bfrtak. Az tcrme-
szetcs, hogy ezeknek az allando forradalmaknak a szervezoi a kaldeus-
magusok voltak. akik okosan alkalmazkodtak az adott koriilmenyekhez, mint a
regi. sumir papi-testiilet tudomanyanak es tekintelyenek tanult, boles es elokelo
Orokosei. Ezert a nep reszerol kulonos tiszteletben reszesiiltek, mint a „szent
tudomanyok" letetemenyesei.
Az emlftett NABOPOLASSAR is elobb helytarto volt Babilonban, es csak
ugy tudott az asszfrok elleneben „kaldeus-dinasztiat" alapftani, hogy chhez
megszerezle a kaldeus-magusok bcleegyezeset es fgy a nep tamogatasat is,
hiszen a nep engedelmeskedetl a magusainak.
Az osi magus papi testiiletnek e korban elo orokosei, az ellenuk inditott se-
mita oldokles miatt ket rcszre oszlottak. Egyik resziik ott maradt Babilonban,
elvegyiilve a nep kozc, mikent a kozepkorban a magyar nep magus-papjai,
ahogy a kovetkezokben majd latni fogjuk.
A miisik resziik elmenekult es biztos helyre vitte a tudast. Ezert frja
Herodotos, hogy: „a magusok Media hat torzsenek egyike volt."13
Az elobbiekben lattuk, hogy a kald ekiratokon Media neve = MA-DA-A es
ez valojaban a boles emberek, okos „magusok" sokasagat jelcnli. Ugyanis a
sumfr „mudu" valtozatakent, „MADA"-nak hivtak a magusokat, vagyis azt
a papi testiiletet, akik apardl fiura megoriztek a „Nagy-Isten" titkait.
Ebben az idoben - Mediaban - ennek a „Nagy-Istennek" nevet valoszf-
nuleg a Zoroasternek is nevezett „ZARASUTRA" adta fgy: „A-URA-
MADA".
Ennek valtozata lett az „AHURA-MAZDA", amibol aztan a perzsaknal
csak „ORMUZD" lett. aki allandoan kuzd „ARIMAN" ellen.
Zoroaster-Zarasutra vallasaban a „J6isten" mellett a „Sziiz-Anya" van a
hiedelemben „ANAHIT(A)" neven es ezt az egi isten-part allftja a vallas a
foldi elet peldakepeve. A „med"-nek nevezett elodeinknek ez a josagos hitvila-
ga alakftotta ki azt a tarsadalmi rendcl, mely a med-magusok vezetesevel lelki
nyugalmat es tarsadalmi joletct biztosftott az allampolgaroknak. Es itt meg kell
13
Herodotos 1. konyv CL (101)
60
jeayezni azt is, hogy egeszseguk meglartasarol es apolasukrol is a magusok
aondoskodtak.
Tehat a „kaldeus-hagyomanyok" nemesak a vallas teriileten eszlelhetok,
hanem - eppen ugy, mikent a semi-Babilonia elo'tli Sumeriaban is volt - a
betegsegelyezes es gyogyitas a magus-papi testulet kotelessege volt. Igy a
ma"usok nemesak „lekipasztorok" voltak, hanem „urusok" (orvosok) is.
'kekiink nagyon fonlos annak a megallapftasa, hogy Kald-Babilonban es
Mediaban azonos „Sziiz-Anya" kultusz letezett, hiszen az lij-kaldeus kira-
lyok altal SIPPARBA visszavitt „ANUNIT" ugyanaz a hivtilagban, mint
ANAHIT". Csak a neviik kiilonbozik, de csak az osi sumfr vallas - Sumeriaig
'visszanytilo - azonossagat bizonyftja. Egyik konyvemben bemutatom a „Szki-
ta-Istenanya" aranyba ontott szimbolumat is.
joy ertheto meg a semi-asszir uralom elleni „kald-szkita-med" katonai
szovetseg letrejotte, hiszen azonos „Istenhit" volt az alapja a „mas-istent"
vallo asszirok ellen valo kiizdelemnek. Ugy is mondhatjuk es talan jobb is, ha
fgy mondjuk, hogy azonos nemzeti vallas tartotta ossze a sok nemzet-
csaladba telepiilt hatalmas nepiinket. Ez az idegen torteneszek frasaibol is
kiveheto, hiszen az altaluk „szkitanak" nevezett es a „medekkel" egyesiilt sere-
oekben a „baktriaiak" is meg vannak emlflve. Ezeket pedig mar akkor „hu-
noknak" nevezik.
Vegigbongcszve az evezredeket, evszazadokat, batran mondhatjuk azt,
hogy „6svallasunk Isten-Asszonya" tartotta ossze nepeinket. Ugyanis: az itt
ismertetett kald-szkita-med-baktriai szovetsegben elo „Isten-Anya" adott erdt
nepeinknek es osszesitette 6ket arra, hogy az iszonyii, kegyetlen semita-
gyulolettel gyilkolo asszirok gyilkolasait megsziintessek. Ennek a nemzeti
osvallasnak az „Isten-Asszonya" pedig atelte az evezredeket. mert gon-
doskodo kegyelme orokkevalo. Az orokkevalosaga tudatosult a nep lelkeben.
Igy ne csodalkozzunk azon, ha a Kr.e. 256-ban eletre tamado es nepeinket 500
even at osszetarto, tin. „Partus Birodalomban" megtalaljuk 6t olyan mo-
don es elnevezessel, ami Jezus Urunkhoz es a sokezereves „adventtel",
draga Edesanyjahoz k6ti, kapcsolja nepiinket.
Eppen ezert kiilon kell foglalkoznunk azzal a nep-neviinkkel. amit fgy frtam
le: „Partus". Kutassunk tehat tovabb is egyiitt.
Miert „Partus"...?
Amikor megjelent „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvem, nehany
szakember azt kerdezte, hogy midrt frtam fgy: „Partus", hiszen az osszes
szakkonyv „Parthus"-nak nevc/.ik ezt a nepet es orszagukat „Parthian Empi-
re"-nek frjak az angolok. Valaszomban a „Kaldeatol Ister-Gamig I." kony-
vem adatait adtam meg, ahol Justinus fnisara hivalkozom, aki ezt a nepet „par-
„Igaz Tortenelmiink Vezcrfonala Arpadig" (Orient Press Bp. 131. old.)
E konyv ci'met a szovegben fgy rovidftcm: „ITVA".
61
 tos, partus''-kent, „elpartoltnak" vagy inkabb ,.partiit6nek" nevezte. (L. megne-
vezctt munkam 170. oldalat.) Ez a konyvcm 1971-ben kerult kiadasra es azota
is sokat gondolkodtam e nev keletkezese felol, es az 1996. evben kozreadott
„ITVA" konyvem 380. oldalan ugy okoskodtam, hogy a „Par-tus" - mint
jelzo szo - valaminek a ietrejott „par"-jat jelenti. Ez mind megallja a helyet.
igy nyelvtanilag is es ertelemszeriien is, de megis ugy veltem, hogy ezekbol az
ertelmezesekbol kimaradt a legfontosabb: az <Ssi hagyomany.
Igy kczdlem lijra clmelkedni cs keresni az dsszefliggeseket annak ercleke-
ben, hogy a hitvilagi tarlalmat is mcgleljem ennek a nevnek.
Visszatertem a „KaIdeatol Ister-Gamig I." 213. oldalahoz, ahol kozlom
az I. Andras kiralyunk korabol szarmazo es a „pogany" magyarok megleri'tese
es megatkozasa celjabdl frl ..imadsagot". Most mar azzal a tudattal vet tern
vizsgalat ala, hogy ezt a zsidd-keresztenyseg papja irta. Ebbol az „imadsagb61"
ininket most csak a kovetkezS mondat erdekel:
„Ne wemaagguc bardous eseulwek ereus zent ieleseuc."
Az itt szereplo „bardous" szot dr. Novotny (akinek tanulmanyat kozlom a
„Kaldeatol Ister-Gamig [." 289. oldalan) „foldmives" jelentesunek veli, de
maga is megjegyzi, hogy a B=P hangtani azonossag szerint a BAR=PAR is
lchet.
Most sajat magamat ncm ertem meg azert, hogy miert nem i'ordultam mar
az elso pillanatban, 1971-ben a kald-sumfr nyelvhez e problema megoldasa
crdekebcn...? A „Deimel szotart" fcliitve minden megoldodik es csodalatosan
feltamad az osi hagyomany. Ugyanis:
„BAR (PAR)" (D. cs L. 74) jelentese „fenyesseg" ami „feliilrol jon". (Igy
frja Deimel: „hoch sein", „iicht von oben". Ketsegtelen az isteni vonatkozta-
uis.)
Ezzel a „bardous" szonak az elso fele ertelmet kap a B=P hangzocsere
eseten is. A ,.bar-dous" masik felet igy ertelmezem: „do-us" cs szeriniem az
egesz szd igy helyes: „BAR-DU-US" vagy „PAR-TU-US".
Vcgyiik a kozcpso szotagot:
„DU" (L. 206.) = „jarni, jonni, hozni" es ,,hozottnak lenni''.
„TU" (L. 58.) = ,,sziilni", „sziiletett" (a mult idoben is igy van)
Az utolso szdtag - a sumfrban harom jelentesii, azonos irassal:
„U§" (L. 69.) = „d ingir" meghatarozdval = „istenseg".
(L. 211.) visszafcle „6s", jelcnben = „leszarmazott".
„1)§-KD" = (eskii, feleskudotl), de olvashatd „KALU"-nak is, es
igy jelentese „fo-pap" , „GALA-MAH" = pontifex maximus.
(L. 271.) jelentese, „anyatol sziiletett", „megszult" (gyermek).
Mindezcket az erlekeket osszesi'tvc, batran mondhatjuk, hogy a ,,PAR-TU-
US"... "PAR-TUS" jelentese: „Isten-Anya gyermeke." (Nyelvtanilag helyes
a „PAR-TUS" kifejezes, ugyanis. ha elhagyjuk a „harom szotagu" PAR-T(u)-
US szobol a kdzepso „u" hangot, az elotte levo szotag maganhangzoja meg-
hosszabbodik. Igv lesz „PAR"-bol... „PAR" es a teljes kifejezes igy valtozik:
„PAR-T-US"... azaz ..."PARTUS".)
62
Azt is meg kell emliteniink. hogy nalunk a „part-a" a hajadonsiig vagy in-
kabb a „sziizesseg" jelkepe. Addig, mi'g a leany ferjhez nem megy, „parta-
ban" van. Menyecskcnek m^r nem illetekes a „parta". Bobula a kald-sumfr
BAR-DU" = ,,fejov" szoval azonosi'tja.
De meg kell valtoztatnom az emlitett mondatban a kovetkezo szora vonat-
kozd „dr- Novotny" megfejtest is. Ugyanis „eseulwek" liszlan mutatja az „6s-
elvek" jelentcst. Sokkal inkabb i'gy, mint a dr. Novotny szerint ertelmezett
, elso-regiek" vagy „6selok'" olvasatot.
A kovetkezo harom szo: „ereus zent ieleseuc"... konnyen ertelmezheto igy:
,,eros szent jeleseik". Itt csak az a logikus kerdes vetheto fel, hogy ebben a
- szinte „atok-imanak" nevezheto - szovegben miert nevezi annak iroja az
„6selvek" szent jeleseiket „szent"-nek...?
Ketsegtelen, hogy ez az „imadsag" a »pogany« magyarok tanftasara, (a
judcochrislian vallasra vald) „megten'tcserc" is vonatkozik. Pap-frqja valdszi-
niileg megtudhatta azt, hogy az osi „lsten-Anya" kultusz, mely igen erosen elt a
nep osi hiteben, EROS-D videken elt a legerosebben, es a nephit ebben a ha-
gyomanyban az Isten-Anyat „EROS" neven ismerte es imadta. Valoban O
volt az „eros", aki mindig segitette a leigazott magyar Nepet.
De megint Sumcriaba kell visszamenniink az igazolasert, hiszen a sumfr
„Isten-Anya" - INNANA-Szuz Anya - testvere volt „ERES-K1-GAL", aki
„EROS" (ERES)-kcnt NIN-GAL-al (hatalmas Isten Anyaval) azonos. O
lehat a „magyar osvallas Istenasszonya", akit dr. Bobula „BAU-DUG-
ASAN"-kenl azonosft a magyarok Boldogasszonyaval.
Az clmondotlak tehat jol bizonyftjak, hogy a majdnem 1000 eves ima em-
litett szovege arrol akarja megyozni a »pogany«-nak nevezett nepet, hogy:
„Ne inuidjuk a Partus oselvek Boldogasszonyi szentjeleseit."
Dudas Rudolf szivessegebol tudunk felelni erre a kerdesre. aki felhivta fi-
gyelmemet Walter Hinz konyverc. Idezem Dudast:
»Walter Hinz: „The Lost World of Elam" (Sigdwick, London 1972.
43. old.) chnii konyveben azt irja, hogy ELAM keleti reszenek -AN-SA-
AN-nak - Istenasszonydt „PARTI"-nak hivtdk, akit SUSA Istenasszo-
nyakent is tiszteltek, a kirdlysdgnak kesobbi idejeben.
Kr.e. 1850 koriil keriilt hatalomra ELAM-ban az EPARTI uralko-
do-ltdz. Hinz szerint: „House of EPARTI or Grand Regents".
EPARTI jelentese: „PARTI-HAZI" vagy „Boldogasszony-hdzi", inert
„EPARTI" Isten Anydt, Boldogasszonyt jelent. E (sumir) = „hdz" (L.
3241.). Hasonlatos az ,.Isten-hdza" kifejezesiinkhoz. ..Grand Regent"
taldn „F6-uralkod6nak" fordithato. Az EPARTI dinasztia Kr.e. 1500-
ig uralkodott. Allamalkotd kepessegere utal az a kb. 900 agyagtdbldra
in lorvenykonyv. amit SUSA-ban taldltak.«
A „Partus" nev tehat ugyanazt az „Isten Anya" tisztelo vallasszemleletet
m
utatja, mint amit a „kaldeusoknal" talaltunk. Azonos a nep es azonos, vagyis
>,nemzeti" a vallas.
63
 Arra a kerdesre pedig, hogy „kik voltak a Partus Sselvek szent jelesei"...
azt felelhetjiik, hogy elsosorban Jezus Urunknak a tanitvanyai, az apostolok
akik a Partus Birodalomban megszerveztek a Jezus-i egyhdzat es utanuk
„MANI", akit hitcert megoltek a perzsak.
De - amikeppen a nemet-romai-judeo-kereszteny egyhaznak megvannak a
sajat „jelesei" (a szentte avatottak), hasonldan a Partus oselvek , jeleseinek"
is - megmaradtak az emlckei, amint majd latni fogjuk a kbzepkori magus ink-
vizi'cio adataibol.
Mert a Napisten es a Napbaoltozott Bol-
dogasszony vallasi hiedclme atelt minden iil-
dozest, .,ten'tesl" es megmaradt! - A judai-
kercsztenyseg ezer ev alatt sem tudott leljcs
uralomra jutni nepeinknel es nalunk - Ma-
gyarorszagon. A ,,nep", ebbol a „kereszteny-
segbol" csak azt fogadta el, ami 6si kepzetebe
beillesztheto volt.
A „Napfordulokor" sziilcto Jezust, a Nap-
fiat, az „egi-taltost", az 6si szertartassal nap-
keltekor keszftett keresztvizet 6s a kelcti tajola-
su, kor alakii „nap-templomokat". melyekben
lathalo volt a „Napiit TSrvenye". (Lasd: Az (J^r^-^-^^-^^J~^~^^^-^^,^^S
Ister-Gami Oroszlanok Titka 116. old.)
A „felso vilag" segitsegenek veszem azt, hogy e sorok irasakor erkezett egy
level az itt bemutatott bclyeggel ellatva, melyen az „Osku"-i (US-KU)
koralakii templom lathalo.
De csaknem harom evszazadot ugrotlunk at a kiildeus kiralyoktol a partuso-
kig. Az emli'tett „uj kaldeus" kiralysagnak a med-anyatol eredo KURAS
(CYROS) vet veget, aki Mcdiat is birodalmahoz csatolja, es Herodotos tbrte-
neti'rasa szerint a szki'tak elleni csataban hal meg. De a medek kulturajaval a
perzsake ossze sem hasonlithato. A med magusok Zoroaster , ; feny-vallasanak"
voltak a papi testulete. De mindezt lefrtam mar (Kaldeatdl Ister-Gamig I. 112.
es kbvetkezo oldalain).
Itt csak azt akarom hangsulyozni, hogy ez a KURAS tclepiti at a babiloni
kald-magusokat az 6 Perzsiajaba, de ennek kozpontja nem KURAS palotajanak
varosaban - PASARGADAS-ban - van, ahol ma is olvashato a megmaradt
romon a feli'rasa fgy: „Adam Kurash Kasyatiya Akamanisja" (En Kuras
achcmenidai kiraly), hanem abban a SUSA nevu varosban, ahol az elobbiekben
emli'tct „EPARTI-dinasztia" uralkodott.
Ezekrol az achcmenida-perzsakrol csak azt kell tudnunk, hogy:
1. A zoroasteri „feny-szentharomsdg" volt valldsi hiedelmiik alapja.
Ez pedig: AHURA-MAZDA - ANAHITA - MITRA. Tehat: a „J6 Is-
ten" + a „Feny Szuze" + a „NAP". Ez a szenlharomsag alapja az un.
mitraizmusnak, mely hiedelem csak ezekncl az achemenida-perzsaknal,
tehat a Partus Birodalmat megelozci perzsaknal elt es volt gyakorlat-
ban.
64
Ugyanis a Partus Birodalom utani un. sassanida-perzsak nem imad-
tdk az „Isten-anydt". Naluk lett AHURA-MAZDA-bol „ORMUZD" (a
jdsag istcne), es vele szcmbcn allt „ARIMAN", a megszemclyesftett es
isteni rangra emelt „armany".
2. Herodotos frja le a Kuras utani tortenesekel 1 . Itt talalunk egy
med-magust, aki Kurasnak titokban meggyilkolt fia - ESMERIS - ne-
vet veszi fel es valdjaban a med-magusok uralmat szervezi meg Perzsi-
aban. A minket erdeklo erdeme az, hogy 6 az, aki II. XERXES kin'ilyi
neven ISIS-ANAHITA-t „szeplotelennek" kanonizalja a valldsban.
Ettol kezdve allandosul a hiedelemben a „Feny-Szuzenek" szeplotelen-
sege.
Igy erkeztink el a Partus Birodalom „arsacida-veru" (tehat uralkodo kiralyi
csaladbol sziirmazott) apostolahoz - „MANI"-hoz.
Miutan a zsido-kereszteny ortodoxia az egesz Partus Birodalmat (tbrtenete-
vcl, uralkoddival es Adiabani Mariaval - Jezus Urunk draga Edesanyjaval
egyiitl) „eretneknek" nyilvani'totta, igy sikkadt el es borult homalyba minden
„partus" elodeinkre vonatkozolag. „MANI" hitvilagat azonositottak a
sassanida-perzsakeval. Igy a „keresztenynek" nevezelt felfogas MANI-t is a
,jo" es „rossz" harcanak dualizmusaba zsugoritja annak ellenere, hogy
MANI vallasa nem „dualisztikus", hanem pontosan azt a „Szentharomsa-
got" imadja, tanitja es dicseri, aki a Magyar Szentkoronan VOLT, annak
atalakitasa elott. Itt pedig az a perdonto valosag, hogy a „Feny-Szuze" par-
tus kiralyndkent van a hiedelemben - eppen ugy, mikent a Szentkorona
zomanckepen volt. Szentfia, a „partus-kiralykent" megjeleno Jezus Urunk
es a „J6isten" (pantokrator) harmas-egyistensegeben.
Igen nehez MANI i'rasait mcgtalalni, mert az ortodoxia maglyatuze pusztf-
totta el. A keves, ami regrol megmaradt. angol kutatok munkaja.
Egyiknek szbvegebol igyekeztem ima-formaban kifejezni MANI szavait es
az alabbiakban kozlom. (A *-gal jelolt „taltos" szavunk az angol „magician"
helyesnek velt fordftasa.)
Imadkozzunk hat egyiilt - MANIVAL - ..partus modon":
MANI IMAJA
Tdltos* vagyok en is mar sole szdmos eve,
Leleklianggal ide, e b lis fold re tdve.
Eletemnek rendelt utal jdrom... jdrom,
De Istentol velem van a„Nagy-Szent-Hdrom".
Erzem a Feny-Atya boles tudds-vildgdt,
Amely dsszetdri a sotelseg jdrmdt.
Feny-Anydnk kel szeme
Tudom, in van raj tarn...
Azerl re beg Hozzd
15
Herodotos: III. konyv, LXXI1. (72.) fcjczcttol kezdodoen
65
 Aldo imdt ajkam.
Peldakepem pedig:
Jezus - a Feny-Fia!
Igejenek bennem
Kell feltdmadn ia!
Hdrmuk szolgdlata az igaz Szeretet,
Melynek magvdt „Hdrmuk" a sziviinkbe vetett!
Kikel-e a szent mag.. ?
Csak Te, magad tudod.
Hej! - Pedig be/die
Neked is sokjutolt.
Szeretet-kaldszbol lesz az Eletkenyer,
Amit mindig csak ad - vissza sohase ker.
Szivedbe e nap is Szeretetet hozzon!
A bun el ne erjen, hited ne lankadjon!
Higgy a Szeretetben es nefordulj mdshoz..
A szent „Feny-Hdromsdghoz" imddkozz... imddkozz!
Az imadsag utan talan iidvos lesz az, ha kozelehbrol megismerjiik MANI-t,
mint Jezus Urunk Apostolat, amikent sajat magrit nevezi.
Idezeleket kozlok Manirol es a manicheizmusrol egy „megmaradt" es jo
kbnyvbol: JES P. ASMUSSEN: „Manichean Literature (Texts from
Parthian Writings) - Scholars' Facsimiles and Reprints (Delmar, N.Y., 1967).
Idezetek a X. fejezetbol: „Jezus a Manicheizmusban"
»Mani Jezus Apostolanak nevezi magat es fgy mondja: „Jezus ellensegei
az en ellensegeim is"«.
A „tortcnelmi" Jezusl fogadja el es koveti. A judeochristian tan a
„christologia" szerinte igen nehezen ertheto, mert itt a Feny, az anyagiassag
bortonebe keriilt.
Visszautasitja a christologianak azt a dogmajat, hogy Jezus meghalt es
pokoira szallt, mert Isten-fia nem lehet egyiitt a gonoszokkal es az Atyaval
valo „egy"-sege miatt, haldlt nem ismer (103. old).
„Jezus - mint megvalto-udvozito - a masodik hatalmassag a Feny-
Atyat kovetoen a Feny-Sziize mellett" (111. old.).
Ebben a fejezetben talalunk egy hivatkozdst: Le Coque: „Turkische
Maniehaica" c. konyvere (1922. III. 12. old.), mely szerint: „az uiguroknal
Jezus (ay tangry) megelozi a hatalmas Atyat (az-ura tangry). (Erdckes, itt
Jezus es az Atya uigur neve)
ASMUSSEN lovdbb fgy frja: „Jezus - mint a Feny-Fia - a manicheus
teologianak a legbecsesebb es legnepiesebb alakja". Nagyon sok ima, him-
nusz maradt fenn e terseg minden nyelven frva. A partusoknal is.
Ime, egy „partus" fohaszkod^s:
„ Jezus Uram! - Adj jo egeszseget nekem, mentsd meg lelkemet a haldl-
tol- hiszen Te vagy az e"lo Szeretet!"
66
Kozlom annak a himnusznak is egy reszet, melyet megtalaltak Kfnatol
Eayip'0"1^ 6s p
a r l i d b a n is:
Hozzdd kidltunk Jezus Urunk!
Hangos szdval mondort imddsdggal hivunk,
mert Te vagy az Elet!
Te vagy a Feny nekiink.
Te vagy az Igazsdgunk,
Te vagy a Gyogyild - az Is ten Fia!
Hozd nekiink a Beket - Beke Apostola!
Te vagy, aki megrnentesz minket
a gonosz szolgasdgdtol.
Ohjbjj! - Bekessegiinknek Uj kirdlya.
Ohjojj! - alvdknak felebresztoje,
halottak feltdmasztdja.
Hozd a Bekesseget hatalmas Urunk!
Hozd a Bekesseget...az Igaz Tuddsnak teljes Fenye,
Hozd a Bekesseget-.tij napok Uralkodoja!
Hozd a Bekesseget...Isten ajdndeka!
Hozd a Bekesseget...Isten dicsosege!
Vedelmezd azokat, kik Hozzdd menekiilnek,
Urunk - Jezus! - Tieid vagyunk!
Konydriilj rajtunk!"
Ugy erzem, hogy 1999-bcn fgy kell imadkozni a „kozmikus utra" feljutni
akard magyarsagnak es en itt, az irogep mellett adok halat az en draga Jezus
Uramnak azert, hogy ezt az imadsagot is megtalalhattam, hiszen tudom, hogy
O iranyitott ehhez a konyvhoz is. Aldott legyen altalatok es altalam!
Ezekbol az imadsagokbol megertheto, hogy a partusok miert neveztek
Manit Jezus Urunk ujra-megjelenesenek. Maninak es kovetoinek valoban
Jezus volt a „Vilag Vilagossaga"... a „Feny-Fia". Ezck a manicheusok valo-
ban a Nap tele fordulva imadkoztak es a „fdnyben" Jezust lattak, hiszen ide
vezette oket az a „kozmikus-ut", az „elet utja", amin jartak. Az eletet megtarto
NAP-ATYA egi osvenyc szerint eltek es a ..Napbaoltozott Boldogasszony"
gondviseleset biztositotta nekik az 6 ..Szent Fiahoz" intezett kbnyorgo ima.
Pentosan ellenkezoje ennek a zsido-keresztenysegiink, mert „Szentharom-
sag '-abol hianyzik a „Feny-Sziize". Tehat semmikeppen sem mondhatjuk
errol a vallasrol azt, hogy a „kozmikus uton" halad. Ennek kovetkezteben teo-
logiaja NEM „Isten-Tan", hanem emberek parancsolatait tartalmazo es
»szentirasnak" nevezett konyvben foglaltak magyarazata.
Jezus Urunk elott elt „fenylatok"-nak - Melkizedcknek, Zoroasternek es
uddhanak - tanai ugyanezt a „kozmikus uton" valo elest rendelik es e harom
.,egi-kuldottnek'" azonos tanitasat foglalta „egybe", „Igebe" a mi Udvozitonk,
Jezus Urunk, a „foldre szallt Szeretet", akinek igaz kovetoje es apostola volt
a Partus kiralyi pap - MANI.
67
 I. Istvan utani ,.terito" es az „uj" vallast a nepre kenyszerito idegen papok
nagyon jol tudtak, hogy a magyar nepnek hiedclme „partus". Ezert neveznek
minket a nyugati kronikak legtobbszor „partusnak" 6s csak ritkan
„hungarus"-nak. (L. Kaldcatol Isler-Gamig I.) Dr. Bobula nagyszeriien leirja
cmlftett konyveben a kald-magusoknak eszak fele valo terjeszkedesei, es a
„magus-vallasu" magyaroknak a vandorlasail is. Megtalalta nepiinknel az „6s-
valias Istenasszonyat" is.
A reszletesen ismertetetl „Andras-kori ima" pedig azt is bizonyi'tja, hogy a
magyarok vallasi hagyomanyaiban a „partusok szenl jeleseinek tisztelete'" is el.
Uj fejezetet kell tehat nyitnunk annak a felderitesere, hogy e k&fele nevii.
de megis azonos hiedelmet szolgalo hagyomanyokat mikeppen lalaljuk meg
honfoglalo oseinknel es azutan az edes hazaban - Magyarorszagon.
Ezek utan nem fogunk csodalkozni azon, hogy oseinket es hazai nepunket
is sokszor „manicheusnak" vagy „pogany-manicheusnak" ncvezik, de szol-
galjon magyarazaikent az alabbi megallapftas:
»MANI halala utan, a „manicheizmus" (mint eretnekseg) Zoroaster dualiz-
musanak, a gnoszticizmiisnak, az osi kozmogonianak es a buddhizmusnak
kevereke (kombinacioja) lett.
Ismerjiik Mani apostolait: Tamas, Addas es Hernias, akik „Szkftiatdl-
Egyiptomig" hirdettek Jezus igejel, de Mani kozpontja a kald-Babilonban
volt.«16
Az „igazi" manieheizmus es anyajogu szentharomsaga atelte a sassanida-
perzsak dualisztikus felfogasat is, es oly szilard hagyomany maradt, hogy a
Perzsia teriiletet elozonlS iszlam szent konyve - a KORAN - is elismeri Jezus
Urunk Edesanyjat a Szentharomsag harmadik tagjakent (Koran V. 116.)
16
Victor N. Sharenkoff: „Manicheism in Bulgaria" (N.Y. 1927. 18. old.).
17
Duranl Will: „Die Geschichle dcr Civilization 1. (Bern, 1942).
68
V.
Kald-magusok es hagyomanyaik
Magyarorszagon
jey nevezem osvallasunk papjait, akik nemcsak Jelkipasztorok" voltak, hanem
kepzett „urusok" (orvosok), „babak" (sziilesznok es orvosnok), akik a gyala-
zatos szolgasagba taszi'tott nepunket gondoztak es gyogyftottak. Letezesiiket es
munkassagukat legjobban bizonyftjak az ,,uj-vallas", a rajuk kenyszen'tett zsi-
d6-keresztenyseg inkviziciqjanak jegyzokonyvei18. Ezekbol megismerhetjiik a
sok szenvedest, kfnzasok szadista formait, amit a „keresztenysegnek" nevezett
vallas „vedelmeben" vegeztek nepiink magus-papjain a kegyetlen piispokok,
idegen fopapok, akik egyben birok is voltak es legnagyobb boldogsaguk az
volt, ha a „maglyara vele" ftelelel kimondtak.
Az a kutalo-tortenesz, aki ezzel a temaval foglalkozik es „magyar" is ma-
radt, bizony konnyes szemmel allapftja meg - mint e sorok froja is - azt, hogy:
az 1222-ben megindult es 1529-ig tarto zsido-kereszteny inkvicizio a ma-
gyar koznep 50%-at kiirtotta.
De foglalkozni kell ezzel a szomorii tortenelmi valosaggal es halaval kell
gondolnunk a volt domonkos-rend hajdani konyvtarosara, Feher M. Jenore,
aki konyvbe foglalta ezeket a kozepkori, inkvizici6s jegyzokonyveket. Fogal-
mazasan sokszor eszreveheto ugyan a hajdani szerzetes „szur6je", de az, amit
kozol, eppen eleg ahhoz, hogy az olvaso megvesse, megutalja azl a cinikus,
6szovetsegi kegyellenseget, amivcl ezek a romai vallasu, idegen es „magyarul
nem beszelo" papok a mi „Istenes" es ..Boldogasszonyos" nepunket irtotlak.
Azon se csodalkozzon az olvaso, hogy azok a „papok", akik az uj vallasra
akartak „teriieni" nepunket, magyarul nem beszeltek. Ez bizonyi'tja legjobban
azt, hogy szandekuk nem az „uj-vallas tanitasa", hanem a magyarok el-
pusztitdsa volt. Ugyanis, ha „ten'teni, lanitani" akartak volna, nepiink nyelven
kellelt volna tenniok, men nepiink nem beszelt nemetiil, scm latinul. Es most
azon se csodalkozzon az olvaso - plane, ha magarol azt mondja: „en kalolikus
v
'agyok" - hogy az a hires „Szent Gellert", akinek szobra a budapesti Gellert-
ne
gyen ekeskedik, „husz evig volt a legelso fopap hazankban is husz ev
olatt sem tanulta meg az ekes magyar nyelviinket". Igy ir Feher (141. old.):
»A hazai koztudatban a kozepkor folyamdn elenken elt az emlek a
Magyar osvallds manicheusi „ereiitekseggel" valo kapcsolatairol, ame-
tyet azonban a velenceiek simulekony diplomdcidjdval elve nem men,
v
agy nem akart konkret vezeto szemelyisegekre vonatkoztatni. A forrds-
k'advdny, amely Szent Gellert emlitett vitairatdt elemzi, csak mellek-
"londatkent veti oda „...adversus manicheismum quoque pugnat
rcher M. Jeno: ..Kozepkori magyar inkvizi'cio" (Transsylvania, 1967).
69
 sanctus noster" - a rnanicheizmus ellen is harcolt szentiink (280). Bar
vannak velemenyek, hogy Szent Gellert, nem tudvdn magyarul, nem is-
merhette oseink hitvildgdt, azl kell vallanunk, hogy tobb mint husz ev
amit magyar fbldon eltoltdtt, bizonydra nem mult el nyomtalanul e te-
kintetben, hiszen a hitteritdk minden torekvese minden idokben az volt,
hogy a gondjakra bizott nepek nyelvet mielobb elsajdtitsdk. De ettol el-
tekintve a csanddi piispok nepiink mas regi szokdsdt, pi. a „lares"-ek
nepi elterjedeset csak itgy megfigyelte, mint dzsiai, szdmdra teljesen
idegenszerii melankolikus eneket (28L).«
Eszreveheto itt is a szerzetes „enyhito" fogalmazasa, de ez a mai „Szent
Gellert" valami igen nagy vetket kbvetett el a „magyarok" ellen, ha nepiink ezt
a szentte avatott „teritot" megbecsiiles helyett a Dunaba gurftotta.
Ugy velem, hogy e temakor targyalasanal elso kerddsiink az kell legyen,
hogy mik voltak a nep azon „bunei", amik miatt az „eretnekseg" vadjaval
az inkvizitorok perbe fogtak es eh'teltek nepunket es a mdgusokat. A jegy-
zokonyvek az alabbiakat soroljak fel: a lovasversenyek, a solymaszat szertarta-
sai, a temetoket jaro enek-korusok, a kopjafak allitasa, a pasztorok „szallas-
valtasa" (barmaiknak jobb legelot keresve), a „barbar" hajviselet, a hangos
rikkantasu vigadozas, az 6si szertartasu lakomak (aldumasok), a tancos-enekes
falusi iinnepek, az eneklo regosok es dalaik, a magyar nyelvu vagy rovasirasos
kbnyvck es tulajdonosaik, olvasoik, a magusok es babak, es gyogyiUisaik, ke-
zeleseik.
De mar I. Istvan Vajk-kal kezdodik az „irtas", mert ez a „magyar-kiraly'-
regoseinket a belpoklosok Szent Lazar nevu gyujtotaboraba tette (Feher 252.
old.).
Feher emh'ti azt is, hogy a „het nemzetsegiink het oseitek" tisztelete igen
nagy volt a nepnel is, es szobrokon, kepeken abrazoltak oket, mint a nep jele-
seit. Azt is kSzli azutan, hogy pontosan „szcnt" Gellert tiltja be e tisztelelet,
mint „balvanyimadast". Az „6sok"-nek szobrai is ,,eretnekek" lettek, de az „iij-
vallasnak", kiralyi parancsra epftett tcmplomaiba hclyezett „szent" kepek es
szobrok nem voltak „balvanyok", hanem az uj valias tartozekai, amelyek elott
terdel kellclt hajtani a nepnek, bar azt sem tudtak, hogy kik azok.
Mar eddig is sok titkot fedtek fel az inkvizicio jegyzokbnyvei es segitseget
is adnak a „kaldeusok" kereseseben is. Ugyanis a „Kassai Kodex" 1228-bol
tudosft, hogy:
„Egy magyarul nem beszelo, Wolfgang nevu nemet inkvizitor Dees mcllett
- KALD kozsegbcn - „ismeretlen betiikkel" (rovasirassal) irt konyveket talalt.
Mivcl nem ismerte sem az irast, sem a nyelvet, csak „scripta curiosa'" nev alatt
emliti oket, de hozzateszi, „Kald kozseg a regi poganysag feszke volt". Ezzel
megtaldltuk a kald-magusoknak egyik hazai kozpontjat, hiszen lakohelyiik a
neveben viseli lakosaik kiletet. „KAL-D(a)" eppen ugy, mint a „kald-
Sumeriaban" a „papi-testiilet lakohelye". igy aztan megertheto az is, hogy
ugyanez az invizftor a Kald melletti „Gyertydnos" erdoben remetesegben el6
orcg magusnal is taldlt egy hasonlo konyvet, melyben - az breg miigus vallo-
70
asa sze r ' n t _ benne vannak szinten „ismeretlen" betiikkel irva, az 6si legen-
, .K gzeket az inkvizftor az „istentelen manicheistak" irasanak es konyveinek
evezi, de vegre megismerhetjiik a felsorolasb61 osi hitiinknek .jeleseit" nev
szerint is- A kovetkezoket sorolja fel:
Szent Elek legendaja (mely Buddha-hagyomdnynak van nyilvanitva),
Antiokiai Margit es Szent Katalin elete, „Remete ds a kiraly" es a „Barlam
Le°enddk", melyek Buddha es Mani eletmunkajahoz kapcsolodnak."
°Ezt az utobbi legenda-csoportot a magyarsag a honfoglalas elotti idokben
elso kezbol kaphatta, es tovabb is fejlesztette. Ugy is mondhatjuk, hogy kald-
szabir-partus oseink hiteleteben elo „manicheusnak" nevezett Jezusi-vallasban
szereplo Barlam-legcndak koszoriija, mint irodalmi termek, lett a letrehozoja a
belole eredo jambor, kesobb „kereszteny mezbe" oltozott „szentek elete" soro-
zatnak. De az inkvizitorok elismertek e legendak manicheus eredetet es annak
eretnek" elet. Ugyanakkor ,,torok vallasnak" is neveztek oseink hitet. Ez a
,.konyv-inkvizicio" bizonyitja, hogy a „Halotti beszed" nem legosibb nyelv-
emlekiink, mert az „uj-vallas" (zsido-keresztenyseg) bevezetese elott jelentos
„konyvtara" van, rovasirassal irva a magyar osvallasnak. Igy ir errol Feher
(131. old.):
»A konyvinkvizicio vezetoi ketsegkivul tudatdban voltak, hogy kelet-
rol a Duna-medencebe nyomult oseink kapcsolatban dllottak a
manicheista valldssal. Mint Idtni fogjuk, Kijev vdrdban tartozkoddsuk
emleket Photius, bizdnci keleti ortodox pdtriarka is megorizte „apolo-
getikus iratdban", ahol Ogek es Almos udvardt mar manicheusnak jel-
zi. Vitairatdt egymdsutdnban mdsoljdk, kommentdljdk ujabb „apolo-
getdk", mint mytilenei Zakarids, akinek 932-bdl szdrmazo kezirata a
kijevi barlang-kolostor konyvtdrdban volt is tbrtenelmi visszapillanlds
szdmba veheto a rnanicheizmus elterjedesere vonatkozdlag. De irt a
„tdrbk valias" ellen Method is, drill tdrsa, es szinten szemelyes kap-
csolatai voltak a honfoglalas elotti Lebedidban es Dentumagyaridban
elo oseinkkel. Latin vonalon mar ismerjiik Szent Agoston irdsdt
Faustus, volt hittdrsa es mestere ellen, de meg nagyobb nepszeriisegnek
drvendett Damaszkuszi Jdnos: ..Contra Manicheos" cimii munkdja. A
„torok vallds" tudatdt meg a honfoglalas Man is megorizte Szent Gel-
lert munkdja oseink hiterdl, es igy a romai egyhdz hagyomdnyszeruen
ismerte czt a sokszor rovdsirdsok titokzatos jegyeibe burkolt irodalmi
veszelyt, mely nem annyira dogmaszeru tanitdst, „ intellektudlis vallds-
ismeretet" terjesztett, hanem nepi nyelven irott, ertelemhez es erzelem-
hez egyardnt szdld erkolcsi tanulsdgokat. A „manicheus" jelzd azert
szerepel olyan silriin az inkvizicio jegyzdkbnyveiben meg a 13. szdzad-
ban is, mert a nyugati latin miiveltsegu papoknak teljesen idegen volt
maga az osi magyar rovdsirds es meg inkdbb annak tartalma. Gondo-
lattdrsitdssal tehdt az osi „tdrok valldst" jelkepezo irdsokat minden ha-
bozds ne'lkiil „ manicheus "-nak iteltek. ami egyenlo volt a mdglyaluz-
zcl.«
71
 De visszaterve a „Barlam-Legendara", Feher hivatkozasat kiegesziti Le
Coque, aki Turfan-ban talalta meg ezl a Barlam-torcdeket es fgy in
»Feljogosit minket ana a megdllapitdsra, hogy ..manicheusok" es nem ke-
resztenyek voltak a Barlam-Legenda terjesztoi Europdban, es hogy ennek
vdltozatai sugalmaztdk a nyugati nepek kulturdjdban ismert szentek eletet.«
O is bizonyitja, hogy csak a magyar nep ismerte elsci kezbol ezt a
- manicheista, vagy „torok vallasnak" nevezett hiedelembol eredo - le-
genda-ciklust, minden europai nep elott. Ugyanebbol a munkajabol ismerjiik
meg a paYtus-manicheizmus papjait, magusait, taltosait. 19 Feher is megemleke-
zik c munkarol fgy:
„A magyar hagyomdnyokban a tdltos fogalma maradt meg, fokep-
pen a feherld dldozcitot szertartdsosan bemutald dldozo paprdl. A tdltos
hagyomdnyos alakja hossz.u feher ruhdba oltozott. hajdt is homlokdt
szi'nes vagy feher, szeles szalaggal kototte at. A Le Coque dltal kbzolt
manicheusi tdredekek egyiken he't ilyen feher ruhds alak ill es ir.
Ugyanigy irja le oket Marquart tanulmdnya is, megemlitve az ezer
feher ruhdba oltozott es feher fejkotos (Hauptbinden) manicheust, akik
Batu kdnnak megterese elott, dlmdban megjelentek. Ha mdsbol nem is
sejtenenk, ez a kel adat mutatja, hogy a Mani-vallds papjainak es resz-
ben hiveinek is jellegzetes ruhdzata volt." (140. old.)
Most megismertuk, hogy magusaink, laltosaink eppen olyan feher oltozetet
viseltek, mint Jezus Urunk es a manicheusnak nevezett predikatorok. Azt is
latnunk kell, hogy Turfantol Kijevig es Babiloniaig terjedo, hatalmas teriileten
eltek Jezus-Mani-hitu elodeink, a ,,Feny Szentharomsaganak" valloi. Le Coque
kutatasai megallapi'tottak, hogy a turfaniaknal mar erezheto a buddhiznius
befolyasa, ami ertheto, hiszen itt evszazadok borultak mar azokra az egyliaz-
szervezetekre, amelyeket valamikor MANI alapitott. De kiilon kell venni ettol
az un. ..kijevi", vagyis az Almos-Ai"pad-i es szinten „manieheizmusnak" neve-
zett osvallasunkat. Ugyanis ennek alapitoi azok a kald-partus magusok, akik a
kaukazusi tersegbol vandoroltak eszak fele, es magukkal hoztak „szent titok-
kent" az uralkodo Almos-Arpad-i dinasztia karizmatikus szarmazasat, a Jezus-
hazi ADIABANI csaladbol valo eredetet.
Ez a „Turultol valo szarmazas" akkor isteni kinyilatkoztatas 6rvenyii volt,
mint Isteniink-Urunk iidvtcrve szcrinti rendelkezes, es a magyar nep elhiva-
sanak, feladatanak isteni meghatarozasa. Tehat nem a zsido-keresztenyseg
altal „atsziirt", egyszerii eredetmonda, mikeppen nekiink azt 1000 eve tanitjak.
Almos-Arpad idejeben azonban mar Bizanc is a Saul-pali vallas kovetoje
volt a „zsidonak nyilvanftott" Jezussal, a paskan felaldozott isten-baranyaval.
fgy a magusok a Jezus-hazi szarmazas titkat meg jobban oriztek es Arpad-
dal sem kozoltek, leven edesanyja, Almos felesege, Maria bizanci hercegno.
Le Coque V.: „Ein christliches und ein manicheisches Fragmeni
in tiirkisehen Sprache." (Sitzungherichte von Berlin, 1909.)
72
A bizanciak ugy tudtiik, hogy a ,.kijevi" magyarok manicheus vallasiiak es
naluk ez nem volt eretnekseg mdg, hanem „mas vallas", mint a buddhiznius is.
Csakis igy ertheto meg. hogy az „6svallasunknak" nevezett hiedelmunkben
csak Isteniink-Urunk es a Boldogasszonyunk emleke maradt meg, es Jezus
Urunk nevet a magusok csak a „Feny-Fia"-kent cmlitik, aki ujrasziiletik
minden evben, a teli napfordulokor es „kerecsens61ymai" dicserik Ot a
„napk6szbnt6" imadsagok kisereteben.
A hajnali Napba-nezes, ami a csiksomlyoiak hagyateka, szinten az „6sval-
lasunk" szertai tasa, ahol a pirkanban megsziili Szentfiat a Napbaoltozott
Boldogasszony. Mcgerlhctjiik tehat a magyar nepldlek tiltakozasat a Jezus
Urunkat felaldozo „szentmise" ellen, mert 6k ugy tudtak, hogy a foldre szallt
Szeretetet, az Udvozitot a zsid6 gyiilolet feszitette a keresztfara, mikent ezt
a „Maria-Siralom" nevezetu nyelvemlekiink is ekesen bizonyitja.
A magus papi-tcstiilci tehat azert tartotta titokban az Almos-Arpadi verbol
szarmazo kiralyainknak ADIABANI-Jezus-hazi eredetet, mert logikusan
ugy velekedtck, ha Jezus Urunkat megoltek a zsidok, akkor a zsido-
tanokra alapitott „keresztenyseg" a Jezus-hazi kiralyokat is elpusztitja.
De az ortodoxia, vagyis a zsido-keresztenyseg vezetosege es a biborba 5lto-
zottek, a vilaguralom jovobeni remenyseget epitettek fel a „zsido-Jezus"-i
idcologiara. Tudtak, ismertek a magyar kiralyok karizmatikus szarmazasat es
czcrt kovettek el mindent a magyar kiralyfiak „atnevclesere", kiskorii kiralyla-
nyainknak idegen udvarokba valo kihelyezescvel es idegenben valo felcsepere-
desevel, meg anyanyelviikct is ellcledtcltek veliik. (Erre legjobb pelda II. And-
ras es Gertrtid leanya, a „lhiiringiaiva" lett Szent Erzsebet.) De nem volt ke-
gyclcm. Akilrhogy „idomullak" is Arpad-hazi kiralyaink a ..szentszek" akarata-
hoz, huszonharom Arpad-hazi, karizmatikus kiralyunk koziil „huszonket-
to" nem termeszetes halallal vegezte eletet. (Lasd: Grandpierre K. Endrc:
„Kiralygyilkossagok" c. konyvel.)
Az osi hitnek az „uj-vallas" elleni kiizdelmet, vagy mas szoval: „Jezus Ki-
raly - a Partus Herceg" hiedelmenek a Saul-Pali zsido-Jezusnak a „biin6k
bocsanatara" valo hasznalata ellcn tiltakozo nepi magatartas okozta szen-
vedeseket megmutatja nekiink az inkvizicio jegyzokonyveiben talalhalo
„magyar" tortenelem.
Amit ma „6svallasnak" mondunk, azt nyugodtan nevezhetjiik a partus kira-
lyi predikator-apostol - MANI - altal felujftott es megszervezett Jezusi-
hitnek, mely ,,manicheizmus" neven ismeretes a szakirodalomban. Ez - mint
szamtalanszor bizonyflom - a Karpat-medence-Kaspi-Aral terseg es a Partus
Birodalom leruletcn (Babilon-Sippar szekhellyel) allamvallas, nemzeti vallas
lett.
Az Almos-Arpad-i „Honfoglalas"-t azert kell „hazateresnek" nevezni,
mert a Karpat-medenceben mar a Kr.u. 5. szazadban .Jiazatero" es csak „avar"
neven ismert nepiink mar magaval hozta ezt a hiedelmet, es mikeppen .Jezus
Kiraly - a Partus Herceg" c. konyvem 152. es kovetkezo oldalain from, az
Ister-Gami Szentelyben mar „rejteki modon", szimb61umokkal fejezi ki a
73
„Vilag Vilagossagahoz" valo hiiseget, igy vallva meg Udvozitonkhbz val6
tartozasat.
Ezek a „hazajov6k" pedig partusok, akkor is. ha a tortcnelemben a
„KANGAR" ndven maradtak meg. Termeszetesen ezekel is „poganynak"
nevezi az uralkodo judaizmus keresztenynek nevezclt szektaja. Istenhitiik
alapja a „tudas", eppen ugy, mint partus elodeike volt. Ezt a „tudas"-t mu-
latja es valoban tiikrozi az a sok arany kincs. mclyben hitvilagukat kifejeztek es
szertartasaiknal hasznaltak is. Ezt raboltak el a „nyugatiak", akik messze lema-
radtak muveltsegbcn es erkolcsi ertekben az avarok miigott.
Ezt foleg azert emlitem, mert akarhova nyiilunk, tekintiink nepeink torte-
neteben, minden tettiiknek alapja a „tudas". A nyilkeszitestol kezdve az irasig
es a gyogyftas vagy csillagismeret tudomanyaig.
„MAH-GAR" = a „mag-nepe", a „mag"-ban el az isteni tudas. De „mag" a
„magus" is, aki a „tudas-embere", a „tudas-nepcnek" tudosa. Ha pedig igy
crlelmezziik: „MA-AR", ugyanazt az ertelmct kapjuk, mint azt a „par-t-us"
szonal elemeztiik, vagyis „Isten Anya nepe". Es ez mind az os-vallasunk
szent hagyomanykincse, mely hagyomany tudalositva es atavisztikus erovel
elt a magyar neplelekben. Ezt a tudatositast kell eletre kelteni a mai magyar
lelekben!
E sorok froja szent kolclessegenek tartja e tudatositast! Ezerszer es ezer-
szer kell ismetelni es hangoztatni, hirdetni, tanftani azt, hogy a magyar = a
tudas nepe! Igy a „tudas" nem egy kulonlegesseg, hanem nepi kbtelezettseg.
Isteni elhivas az „igazsag" ervenyesitesere es diadalara. A gonoszsagot csak
a bolcsesseg es tudas tudja legyozni. Zsido-keresztenysegbe valo merulesiink-
kel veszendobe ment a „nepi-tudas", mely - mint a szent hagyomanyok soka-
saga - aparol fiura oroklodott es behelyettesitettek olyan „vallassal", ahol a
nepnek azt lehetett csak „tudni", amit a papok hirdettek, mert ok (a papok)
voltak az eletfolyamat meghatarozoi. parancsoloi es egyben iteio-birok is.
A zsido-keresztenysegnek olyan lenyekre van sziikscge, akik nem latnak mesz-
szebb annal, mint amit az orrukra illcsztett „vallasi-szemuveg" mutat. Az elet-
hez eleg a vallasi eloirasok betartasa, a „szentmise" aldozassal, vagyis az isten-
fianak ujra valo „megt6resevel", csak azert, hogy galadul elkovetett es jova
nem tett vetkeink, mint „biinok" megbocsatasat hirdethesse egy masik ember,
aki azt mondja magarol, hogy „6 pap, ehhez neki joga van". Ezt a ,Jogof
neki azonban nem Isten adta, hanem egy masik ember, aki az egyhazi
letran magasabb fokon all ugyan, de meg nagyon messze van a mi feher-
ruhas es emberi pompa nelkiili Udvozi'tonktol.
Ez a „letra" nem a „tudas-faja", melynek gyokereit Isteniink-Urunk rendelte
a Foldbe, hogy gyiimolcseivel taplalkozzunk, hanem csak alldogal a Fold szi-
nen a raakasztott „dogmakkal" es „emberek parancsolataival" addig, mi'g ebbe
a vallasba tomon'teltek segftenek allva maradasahoz. Ha egyszer elengedik,
lediil es maga ala temeti „bi"borosait".
Nepiink a „tudas faja" kore sereglett es eroszakkal szakitottak el onnan.
74
Sok szenvedessel telitett tortenelmunk azzal kezdodik, hogy - mint mar
sokszor elmondtam - a Karpat-medenceben iitkozik ossze „Jezus Kiraly - a
Partus Herceg" a „zsidonak hirdetett" Jezusra epitett vallasi ideologiaval.
Ez a hamisftason alapulo es fgy „gyokertelcn" ideologia ket olyan koz-
ponttal rendelkezett, melyek mindegyike - a „zsido" szarmazasii Jezus
hiedelmevel akart politikai nagyhatalomma valni.
A Nemet-romai Csaszarsag es Bizanc kiizdott ezert a hatalomert. A ketto
kozotti ktilonbseg - magyar szempontbol nezve - az, hogy mi'g a nemet-
romaiak a magyarsag „leigazasara" „ es Magyarorszagnak - a zsido-
kereszteny vallas segitsegevel torteno - birtokbavetelere torekedtek (ami
„Szent Istvan" segitsegevel sikeriilt is nekik), addig Bizanc kereste a magya-
rokkal valo szovetseget es kiralyfiainkat szivesen latta sajat udvaraban anel-
kiil, hogy vallasa segftsegevel hazankban uralkodni akart volna.
A beavatott KIRALYAINK
Kezdem a kald-magusok kcrcscsdt olyan kiralyunk uralkodasa alatt, aki Bi-
zancban nevelkedett.
III. BELA (1172-1196) kirdlyunktol indulok. Felesege VII. Lajos, francia
kiraly leanya, akitol harom gyermeke szuletett: Maria-Margit, Inu-e es Endre
(Andras). Maria-Margit bizanci csaszarno lesz es kezeben van Jezus Urunk
halotti leple (a mai Turini Lepel).
III. Bela nem volt hive a romai zsido-keresztenysegnek, bar udvaraban ott
lezengtek a romai kikiildoUck, de tamogatta a mar „poganynak" nevezett
magyar magusokat, kiilonoscn a gyogyito „urusokat", akiknek tudasa messze
tiilhaladia a romai vallas allal bchozott „fizikusoket". Kutatasaim eredmenye-
kent mondom, es egyik konyvcmben (JKPH) lei'rtam, hogy 6 hozza haza a
„megcsonk£tatIan" Szent Koronankat es annak vedelmere - titkos rend-
kent - megalapitja a „korona-6rs6get". Utana fia:
IMRE (1196-1204) kerul tronra, akit apja „beavatott" a Szent Korona tit-
kaiba es - apjahoz hasonloan - a bizanci vallas es uralom fele mutat erdekelt-
segct. Ezzel mar el is ertiink az „inkvizi'cio" koraba, mert a nemet-romaisagnak
nem tetszik a kiraly bizanci kapcsolata es Imre kiraly „hirtelen" meghal,
bar semmi betegsege nem volt. Hamarosan koveti 6t a sirba a mar megkorona-
zott 6 eves kisfia, kit a tortenclcm HI. Laszlo nevcn tart szamon. Igy keriilt a
tronra:
II. ENDRE (Andras), akit apja nem avatott be a Szent Korona titkaba,
mert gyenge karakterii, szofogadatlan fia volt, akit a romai papok befolyasoltak
cs kora ifjusagdban raakasztottak a nemet krdnikak altal „k6nnyuveriinek" (de
mas crtclmczes szerint „szajhanak") nevezett merani-nemet Gertriidot, akit
Bela fia Andras felesegul vett apja tiltakozasa ellenere, meg apja eleteben.
Gertruddal megindul az tin. „meraniak" beozonlese hazankba, es mintha
ezek „siettcttek" volna az orcg kiraly, majd Imre es Laszlo halalat is.
75
 II. ENDRE (Andras) 1205-ben Iep trdnra, de valosagban nem 6, hanem
Gertrud adja ki a kiralyi rendeleteket. A beOzOnlo meraniak (nemetek. iz-
maelitak, zsiddk) kepeztek az „uralkodo elitet" 6s valoban nyomon'tottak,
irtottak a magyar nepet, hiszen gazdasagi es szellemi teren is ok uralkodtak.
Gertriidot ismerjiik ugy. amint Katona Jozsef bemutatja 6t a ..Bank ban"-ban.
Val6sagban ennel sokkal gonoszabb volt. Pontosan a gonoszsagaval es ma-
gyargyulbletevel okozta azt, hogy meggyilkoltak. A tortenelmi igazsag felmen-
ti Bank bant a gyilkossag vadja aI61, mert nem 6 volt az, aki megolte Gert-
riidot.
Erdcmes megismerni a valosagot itt is, mert Gertrud megoleteset sokkal
hatalmasabb, szelesebb es az egesz, akkori magyar tarsadalmat atfogo politikai
esemeny sorozattai kell kapcsolatba hozni. Ennek vizsgalatdban a „merani-
nak" nevezett es Gertrud kiralyne altal vezetett idegen uralom elleni ha-
talmas osszeeskiivest lathatunk, amit igazol Janos, esztergomi erseknek
(Bank ban rokonanak), tortenelmileg ismert „ketertelmu" levele, amit majd
elmondando vagyok.
Ugyanis ennek elozmenye az, hogy ezt a Janost Gertrud kidobta a kalo-
csai erseki szekbol es sajat bccset - Bertholdot - nevezte ki helyere, aki nem
is volt pap. Ezt Gertrud azert tette, mert megtudta, hogy a kalocsai ersekseg
volt a kozpontja es iranyitoja a Bizanc fele nyiilo politikai es vallasi kap-
csolatoknak. Ennek ellendrzesere tette Gertrud a kalocsai erseki szekbe a sajat
occsct es Janost esztergomi erseknek neveztek ki. Nagy csapas volt ez a Bizanc
fele orientalodo szervezet reszere, aminek vezet6 tagjai es fgy a Gertrud elleni
osszeeskiives vezetoi a delvideki fonemesek voltak, eliikon Petiir bannal, a
bacs-megyei foispannal. Az osszeeskuves bizonyiteka Janos esztergomi
ersek megmaradt. „ketertelmu" levele, melyet ketfclekeppen olvashatunk:
Egyik: a „tiltakozas", fgy:
„A kirdlynet megiilni nem kell - felnetek jo lesz - ha mindnydjan bele-
egyeztek - en nem - ellenzem."
A masik: a „beleegyezes", fgy:
„A kirdlynet megblni nem kell felnetek - jo lesz, ha mindnydjan bele-
egyeztek - en nem ellenzem."
Bar az osszeeskiivok halalra iteltek Gertriidot, az alkalmat erre az „itelet-
vegrehajtasra" Gertrud sajat maga adta meg. Annyira beleelte mdr magat a
..korlatlan" uralkodasba, 6s a magyarsag gazdasagi es szellemi letaposasaba.
hogy a magyar hagyomanyok szerint „szakralisnak" tisztelt Pilisi erdoben
- ahova csak a taltosok lephettek be - ott rendeztetett vadaszatot. Ma
„Holdvilag arok" a neve ennek az eidSnek, de akkor „HoIt-Vilag" erdonek
neveztek. Ahogy Gertrud ide belepett, azonnal megoltek. Hogy ki volt a
„gyilkos"? A szakralitas eszmetananak vedelmezfii nevtelenek!
II. Endre tajekoztatva lett a delvideki fonemesek szervezeterol, de felesege
„gyilkosait" nem merte keresni 6s senkit sem biintetett meg. A tortenelmi
esemenyek azt bizonyitjak, hogy az Gsszeeskiivok, a kiralyne meggyilkolasa-
val, ezzel a hatalmi tettiikkel, a gyenge karakterii kiralyt a maguk oldalara
76
allftottak es II. Endre egy ev mulva ujra meghazasodott. Felesegul vette a fran-
cia Capet-hazbol valo Jolant, aki Courteney Peternek es a bizanci csaszar
noverenek a leanya.
Ezzel II. Endre a francia kiralysagot es a bizanci csaszarsagot osszekti-
to, nagyhatalmi egyesiiles tagja lett. Ebben a helyzetben pedig meg kellett
szabadulnia a Gertrud altal betclcpftett „merani-nemet-idegen" uralkodo
„elit"-t61, akiknek hatalma a foldbirtok-tulajdonban volt. Ugyanis a befolya-
solhato „magyar" kiraly idegen felesege utjan hatalmas foldbirlokokat ajande-
kozott ezeknek az „idegeneknek", akik magyarul sem beszeltek. Fourak es
fopapok lettek.
De most, a bizanci nagyhatalmi szbvetsegben sziiksdg volt a foldbirtoktu-
lajdonnak magyar kezbe valo visszajuttatasara, es fgy sziiletett az „Arany-
bulla" 1222-ben. Arra kell gondolnunk, hogy a magyar erdekeket szolgalo
fourak koveteltek ezt a kiralytol. Ez valoban igaz, de azt sohasem emliti az
„egyhaziak" altal frt, hivatalos tortcnelem, hogy mar 1221-ben beerkeztek
Magyarorszagra a domonkos rendi inkvizitorok, akiknek vezetqje es III. Honor
papa altal kinevezetl - magyarorszagi „f6inkvizitora" a bolognai cgyetem volt
tudos rektora, MAGYAR Pal mester volt, aki nem „f6nemesek" gyermeke,
hanem egyszeru magyar csaladbol szarmazott. Kulfbldon elve is megmaradt jo
magyarnak. Az akkoriban Romaval vetelkedo Bologna egyetemere vitte ki
tanulni a magyar fiatalokat. Hazaterve, mint „f6inkvizitor" a „hit vedelmeben"
a meraniaktol, nemetektol, szaracenoktol es zsidoklol igyekszik megtisztitani
az orszagot, 6s az „Aranybulla" szovegezeseben is jelentos resze lehetett. Mi-
vcl II. Andras mellelt ottmaradtak az „udvari fclcserek", Gertrud altal oda
bevitt olasz orvosok, ezek allandoan tiltakoztak a gyogyito „magusok" miiko-
dese cllen.
De „Pal mester" szembajat is a magyar magusok gyogyftottak meg, fgy v6di
oket es az „Inkvizici6 szolgalati szabalyzataban" az „INTELMEK" c. irataban
az olasz „fizikusok" ellen foglal allast e szavakkal:
„ Ha valaki sajat anyagi haszndra ds pemert gyogyit. akkor miive-
szete mdskent birdlando el, mintha valaki csak a beteg javdt nezi, tdvol
tartva magdtol a nyereszkedesl, akkor miiveszele egyenesen dicseretre
melto meg akkor is, ha magus vagy termeszetes orvos."
»A „fizikus" nem buntetheto, ha teljes tuddsdt es muveszetet a be-
teg megkonnyebbitesere adja ugyan, de a beteg megis meghal, es ezt a
hivatalos orvosok ellen mondom, akik rogton feleldssegrol, sot gyilkos-
sdgrol beszelnek, ha a magusok altal gyogykezelt betegek valamelyike
meghalt.«
„A termeszetes miiveszet inkdbb muveszet, a termeszetes tudas in-
kdbb tudas, mint a mesteseges miiveszet es tanult tudomdny, ezt pedig
bizalmasan mondom, nehogy kdnnyen higgy az orvosoknak, akik azt
dllitjdk, hogy a pdrisi, vagy sziciliai tudomdnyokban jdrlasak, de a
temeszetes dolgokban annul jdratlanabbak es messze maradnak dre-
geink mdgusaindl."
77
 „ Ovatosan kell ertelmezni az elnevezeseket a csodafondsokrol, pa-
takokrol es folydkrdl a betegek gyogyuldsa teren. Ugyanis nem maga a
forrds, patak vagy folyo vagy azok vizei csodaerejiiek, hanem azdltal,
hogy aforrdsvt'z, vagy a tobbi meglisztitjdk a testet, a tisztasdggal meg
is gydgyfljdk azl a belegsegbol.. .nem kell megbiintetni a nep mdgusait,
ha azok ilyeti vizekre vezetik a ne'pet, vagy forrdsokban megmossdk,
sem csoddnak lekinteni, ha ezzel egyesek meg is gyogyulnak."
„Aminek a Nap az atyja, annak nincsen atyja... a pogdnyok riincse-
nek aldvelve az egyhdzi kdnonoknak. "
„Nem velkezik az, aki dllati dldozatok bemulatdsdval tiszteli a Na-
pot, ha ezt isteni kinydatkoztatds fenxenel teszi: es ezt a regi magyarok
papjainak javdra mondom, meg akkor is, ha ez a kinyilatkozlatds a
regiek legfobb lenyetb'l ered, mert az Istennel azonositanda!"
Az clmondottakbdl lathatjuk, hogy a Vatikan altal megindftott es orszagunk
teljes birtokbavetelet szolgalo Jnkvizicio" megrekedt egy idore, a „magusnak"
is nevezheto „Pal mester" dominikanus foinkvizitor magyarsag szolgalata ko-
vctkezteben. ,,Pal mester" vallast cserelt, amikor katolikus lett, de az egyhaz
szolgalalaban szivet nem cserelt. Megmaradt jo magyarnak es a kiralyt is
magaval vitte ebben a magyarsag-szolgalatban. Mivel II. Endre kiralyunk-
nak hiaba iizengetett a papa, hogy pi. „helyettesitse be mohamedan hitii gazda-
sagi tanacsadoit a romai vallas fopapjaival"... a kiraly nem is reagalt a papai
„rendeletekre", a papa kiatkozta II. Endret. (Tehat nem Kun Laszlo kiralyunk
volt az elso kiatkozott.) Ezt a ,,kiatkozast" csak akkor oldotta fel a papa, ami-
kor II. Endre kiralyunk lanyat - az „6t" eves koraban Thiiringiaba exportalt
„magyar" kiralylanyt - Erzsebetet szentte avattak. A papan ki'viil II. Endre
kiralyunknak meg nagyon sok baja, nezctelterese, kiizdelme volt a sajat fiaval,
aki 6t IV. Bela neven koveti majd a tronon. Ez a Bela kiralyfi anyjanak - Gert-
rtidnak - volt a „kedvenc" gycrmeke. A gertrudi neveles pedig oly er6s „ma-
gyargyiilolette" merevedett Belaban, hogy - marmint tronorbkos is - magyarul
nem beszelo, nemet papokkal vette magat korul. Ezek voltak a tanacsadoi. De
hiaba igyekeztek az „oreg" kiralyt „atallftani", II. Endre csak megmaradt „Pal
mester" vonalan 6s „Jolan" felescge elhalalozasa utan harmadszor is megno-
suit.
Endre kiraly 1234-ben felesegiil veszi a fiatal Estei Beatrixot. A mar hdzas
Bela fia iszonyiian felhaborodik ezen, de killonosen magyar-gyiilolo felesege
- Maria - fordult minden intrikajaval a fiatal kiralyne cllen, plane azert, mert
Endre kiraly fiatal felesege aldott allapotba keriilt, es Bela felesege Denes
nadorral hozta kapcsolatba a fiatal kiralynet, persze a legrosszabb vonatko-
zasban.
Aztan a kiraly hirtelen meghalt, cs orvosa azt dllftotta, hogy megmergcztek.
Temetesere megjelcntek a nemel csaszari kovctek es bucsuziisukkor a fiatal
bzvegy, ferfiruhaba oltozve, a nemet kovetscg tagjai koze keveredett, es veliik
„megszokott" Belatol es felesegetol valo felelmeben. IV. B^la nyiltan vadolta
Denes nadorl „hazassagtoresscl" cs azzal, hogy apja orvosaval egyiitt „kiszok-
78
tettek'* apjanak Szvegyet. „Keresztenyi" lelkiiletere jellemzoen az orvost ele-
venen nyuzatta meg es Denes nadort rettento kinzasok kozott megvakfttatta.
Magyar mester helyett a nemet TEUTON Janos lett a fbinkvizitor, de Ma-
gyarorszdgon a legbuzgobb „eretnekirto" maga a kiraly - IV. Bela - lett,
aki a tcmplomokba, az oltdrhoz mcnckull iildozotl magyarokat a „templomi
mencdekjog" mcgscrtcscvcl, onnan kivonszoltalta es a nemet foinkvizitor volt
a kiraly aliunde) kiseroje.
Nc csodalkozzunk azon, hogy a magyar ncp inkabb a tatarokkal kimenekiilt
a sajat orszagabol, a sajat kiralyanak uldbzese elol keresve menedeket. Ugyanis
IV. Bela Budara nemeteket telepit, akiknek megadja azt a jogot, hogy: ha
eretneket feljelentenek, nem csak „lelki kegyelemben", hanem az „eretnektol"
elkobzott vagyonokbol cs biintctcspcnzckbcn is rcszcsiilnek.
Igy a budai varosbiro is nemet lett, aki a kiraly kepeben ftelt mindenki
felett, aki hataskoreben elt. A budai nemet polgarok 1244-ben hoztak meg egy
torvenyt. mely a boszorkanyiildozest osszekapcsolta az eretnekirtassal es
mindketto reszere - eliteles eseten - a maglyahalalt allapitotta meg. Elkep-
zelhetjuk, hogy az elfteltek mind magyarok, magus-papok es babak voltak,
mert a torveny kiterjedt az Jgezokre" es „buvosbkre". Mindketto a magusok-
ra vonatkozik.
IV. Bela is Budara tette szekhelyet es igy Buda lett az orszag kozpontja.
Ez annyibol volt jo, hogy a mai Pomaz kornyeki. volt kiralyi kozpont felszaba-
dull cs a ma meg nemi romokban lathato „kiralyne palotaja" lett a III. Bela
altal titkositott „koronaorseg" szekhelye, a titokban tartott Szent Koronaval. Itt
egy hatalmas kcrdest kell feltenniink magahoz a „magyar tortcnclcmhez": „Mi-
ert nines librazolva cgyetlen kiralyunk sem a Szent Koronaval „kepcs" Kroni-
kainkban?"
A valasz csak az Ichct: ..nem ismertek a Szent Koronat".
II. Endre es IV. Bela biztosan nem is lattak, mert nem voltak beavatva
annak titkaba. A „titoklartasban" pedig a domonkos rendi „magyar" Pal mes-
ter is segedkezett. Aranyfatyollal takarta be a partus-kiralynokent abrazolt
Sziiz Mariat. A tatarjaras veszelye is hozzajarult a Szent Koronanak gondos
elrejtesehez, hiszen Pal mester nagyon jol ludta azt, hogy a papak koveteket
kiildenek a tatarokhoz es legutoljara Balcsu kanhoz, annak erdekeben, hogy az
egyesiilt papai cs tatar seregek megtamadjak Bagdadot, a szent sir felszabadfta-
sa erdekeben. Tudta azt is, hogy a magyar kiraly - IV. Bela - azert nem kapott
nyugatrol segftseget, hogy a magyarok csak harcoljanak a tatarok ellen es a ket
..testvernep" - a ..Magna Hungaria" nepe (ahova Julianus barat 1235-ben
ment) es Magyarorszag nepe ne tudjon egyesiilni a „kintlevok" hazatelepitese-
vel, mert akkor Magyarorszag feladja a „nyugatot vedo bastya" szcrcpet.
A „bigott" r6mai vallasii IV. Bela crzesvilaga a tatarokat is „pogany-fajzatnak"
minositette, es a Muhi-puszta is olyan magyarok ver6t itta, akiket kiralyuk
ugyis „eretnekeknek" nevezclt.
Szent Koronankhoz ervc Atillat is meg kell cmlftenem, mert kutatasaim so-
ran Szent Koronankat az 6 birtokaban valonak is talaltam, hiszen fia - Csaba -
vitte es hclyezte biztonsagba Edcssaban. De Arpad-hazinak nevezett kira-
79
lyaink, Nimrudtol eredo es Atillat is magaba foglalo „toretlen" csaladfa juk
tudatat meg a legkeresztenyebb korszakokban is feltekenyen oriztek es
vedtek. lit azt a „keresztenyi" valtoztatast kell beszurni, hogy ez a „kereszte-
nyesftcs" Nimrud helyebe az oszovetsegi „Noet" tette. De a tbretlen csaladfa
le volt irva, valosziniileg az „6s-gesztaban". Fehe> is foglalkozik ezzel a te-
maval (160. old.), amikor fgy fr:
»Az Arpcld-lidz kezdettol fogva vallott misztikus, isteni beavatko-
zdssal alapitott dinasztikus eredetlegenddja Almostol Atilldig, Atilldtdl
Noeig vezette vissza ffseit. A biblikus csaladfa lehetett az inkvizicio
szenieben a „botrdnyko", ezt kelletl lecsiszolniok es folytatni Anony-
mus „kiirtekelo" muveletet, item kereszteny motivumokat „para$ztok
fecsegesenek" tartva, es a kritikus esz jdzansdgdval mellozve mindent,
ami a kereszteny vildgkeppel ellenkezesben van.«
»Megkeresztelik az usi adatokat... Elhagynak reszeket, hogy az egy-
hdz felfogdsdt ne serisek. Igy maradt ki az elso, megtevo kronikdkbol a
biblikus csalddfa, mely Atilldval kapcsolja ossze a magyarsdg erede-
tit... Ezek lehetnek az „6s-geszta" e/tunesenek okai. Az eltiines mddja
az inkvizitorok udvari tartdzkoddsdval fUgghet ossze... Mint emlitettiik,
a magyar udvari konyvtdrakban bennfentes foinkvizitorok konnyen hoz-
zdjuthattak a magyar eredeti kronikdkhoz es taldn a buzgd kereszteny
kirdlyaink valamelyike is hozzdjdrult, hogy a pogdny hunkirdly „hival-
kodo biblikus csalddfdjdt" eltiintessek. Mindenesetre gondolkoddba
ejthet a tortenelmi adat, hogy IV. Bela belso bardtja Teuton Jdnos,
magyar foinkvizitor.«
»A magyarfbldi inkvizitorok buzgosdga unyanyelviisegunk irodalmi
termekeinek kiirtdsdval tett jovdtehetetlen kdrt. A firenzei adatok (aho-
vd az elkobzott konyveket dsszegyujtottek) es az inkvizicio jegyzokony-
vei alapjdn irodalomtortenetiinket keletrol hozott eredetlegenddink-
kal... osi soron orokblt manicheasi szemszogbol egeszen iij szintezisbe
kell dllftanunk. Az dzsiai szellemi oriikseg (amit en kdid-pdrtusnak ne-
vezek... a Szerzo beszurdsa) sokkal gazdagabb is fiikepp eredeti es
jellegzetesen magyar, idoben joval kordbbi a nyugati, mdsodlagos iro-
dalmi hatdsokndl. Teves szemlelet pi., hogy a Szent Ldszlo-legenddknak
a gydkereit a spanyol Santiago irodalmdban keresik. Ferdftes, hogy a
..manicheus" Elek, Katalin, Vid (Barlam) legenddkat francia trubadu-
roktol kaptuk. Tevedes a magyar csodaszarvas motivumokat a Stent
Hubertus-legenddbol eredeztetni. Osi szellemi tulajdonunk csakiigy,
mint a ..kacsaldbon forgo vdr", az „egig erofa" mesemotfvuinaink.«
KUlbn kOnyvet kellene irni ezekrol az osi irodalmi termekekrol. Ugyanis
ezek mind az osvallas szent konyvei. Ha csak az un. BARLAM-legendakat
vizsgaljuk, megdobbenvc kell latnunk, hogy mindaz, amit Buddhara vagy
Manira vonatkoztatnak. valojaban Jczus Urunkhoz vezet. Ezt bizonyftjak
azok a magyar nyelvii es rovasirasos „BibIiak", mclycket az inkvizitorok a
magusoknal talaltak es elkoboztak, mert „hamis szovegiinek" minositettek.
80
Persze, ezek a szovegek nem egyeztek az evangeiiumokeval, mert pi. a „fel-
tamadas" ugy volt benniik leirva, amikent az a qumrani tekercsek egyiken
olvashato. (A napokban kozvetftette a londoni BBC a „nem zsido" szakembe-
rek eldadasat, akik az eredeti szovegeket bemutatva es olvasva kijelentettek,
hogy: »A qumrani irasok egeszen „mas" Jezust frnak le, mint amit az
evangelistak kozolnek.« E sorok iroja megelegedetten hallotta, hogy a »ke-
resztenyek Pal apostolat hazugnak neveztek, mert Jezus tanait megvaltoz-
tatva. .Jezus-nelkuli keresztenyseget" alapitott«).
Dentumagyaria (Lebedia) magyarjait az emlftett ..kereszteny" tuddsftasok
„manicheus"-nak nevezik. Igy - mint „manicheusok" - igen sok konyvvel
kellett rendclkczniiik, hiszen pi. Turfanban szi'nes inicialekkal keszftett remek
konyveket talall Le Couqe.
Az inkvizicios jegyzokonyvek tanusaga szerint a 13. szazadban nepiink ma-
gusai oszovetseg nelkiili iin. ,.Bibliakb61" tanftjak a nepnek Jezus Urunk
keresztrc feszfteset es feltamadasal, cs ezek a konyvek szi'nes illusztraciokban
igen gazdagok. De a Jezusi-tanok ,.sziikseges nektek megujulnotok", a ldlek
tisztasaganak megtartasa, a termeszet szerinti elet, a „hazugsag" ismeretlense-
ge, anyagi javaknak igazsagos cs josagos elosztasa, az egymason valo segftes
sib. mind le voltak frva Jezus pcldabeszedeivel egy konyvbe, melyet a „Szege-
nyek Bibliajanak" neveztek. Azokat a magusainkat, akiknel ilycn konyveket
talaltak, az inkvizitorok maglyara vetettek, a konyvet pedig elvittck Firen
zebe.
De voltak a magusainknak konyvei a „Legszentebb orvosi titkokrol", a
„Csillagok jarasarol", „Madar-jos Konyvek" es az „istcntelen mani
chcizmus"-hoz tartozo „Szentek Legendai"-rol is. „Gyasz-dalok Atilla halala-
r61", es a Nyulak szigeten talalt, IV. Bela, igen nagy nehezsegckkel szentte
avatott lanyanak, Margitnak az frasa: „A Lelki Tiikor".
Ide erkezve. igen nagy szeretettel kell emlekezniink erre - a ma mar Szent
Margitra, akit nevczziink csak fgy: a Szegenyek Kirdlykisasszonya.
A Szegenyek Kiraly-kisasszonya
Bizony, az „egyhaz" semmikeppen sem akarta Margitot szentte avatni, pedig
Jstenes" es onfelaldozo eletevel a „szentte avatas" mindennemii feltetelet
teljesftettc. Az egyhaziak altal nekiink frt „magyar" tortenclcmbcn ugy tanul-
tuk, hogy apja, IV. Bela „fogadalmat tett arra, hogy ha megszabadftja Isten
orszagunkat a tatar veszedelemtol, akkor leanyat, - Margitot - Isten szolgalata-
ra adja". Itt tudnunk kell azt, hogy IV. Bela kiralynak tiz gyermeke volt. Nyolc
leany es ket flu. Az idosebb majd V. Istvank&it - Kun Erzsebet feleseggel
koveti apjat a tronon, mfg a masik fiu - Bela - koran „elkoltbz6tt az iidvosseg
honaba", mikent az 6t emlitd egyhazi kronika irja. Azt tudjuk, hogy Bela fia, -
Istvan - „hadilabon" allt atyjaval. Ennek oka pedig IV. Bela kegyetlensege
volt, amcllycl Teuton Janos nemet foinkvizitorral egyiittmukodve eretnek-
kent irtja a magyar nepet es foleg a magus-papokat. Margit is batyja olda-
81
Ian dill es apjaval szcmbefordult. Dc Margit eletere igcn nagy befolydssal volt
gyerekkori jatszopajtasa, aki a hires es az inkvizicio jegyzokonyveben
„pontifex magorum"-nak nevezett, HANIS-magusnak volt a fia. Ettol a
magus-fitol tudta meg a kiralyleany - Margit - azt, hogy milyen nagy szegeny-
segben el a nep, es a kiraly nemhogy segftene, hanem az idegeneket tamogatja,
betelepiti oket az edes hazaba es ezek az „idegenek" eretnekkent uldozik a
magyarokat. A serdulokorban levo kiralykisasszony mindezeket apjanak el-
mondta es miutan szeretet helyett megrovasban reszesult, otthagyta kiralyi cs
pompas olthonat es a szigcti kolostorba ment. Dolgozolt es imadkozott. Apja
biineit akarta sajat sorsaval megvaltani es azt is mondta: „A magyar nep egyik
szegenye vagyok."
Szenttc avatasi perenek akuii kozott szerepel az a levele is, amit a domini-
kanus foinkvizitornak irt, amikor gyerekkori jatszopajtasat, az ifju „HANIS-
magust" is „eretneki perbe" fogta az inkvizicio es az emlftett leveiben vedel-
mebe veszi az ifju Hanist. Az egyhazi vad erre Margit szenttc avatasi eljarasa-
ban az volt, hogy: „Margitot a magusok befolyasoltak, aniikor a kiralylanyi
gazdagsaga helyett a szegenyseget valasztotta, es ezzel a magusok tanitasat
segitette." Volt olyan egyhazi szemcly, aki azzal az indokkal ellenezte a
szenttc avatast, hogy: „Margit maga is a magusokhoz tartozott."
A tortdnclmi valosag a magyar falvak iszonyu nagy szegenyseget es nyomo-
ral mutatja IV. Bela uralkodasa idejdn, es a dolgos, munkas, de szegenysegben
elo magyar asszonyoknak eszmenykepe lett az Arpad-hazi kiraly-
kisasszony.
Az inkvizftorok Margit halala utan keletkezett lcgendakrol azt mondjak,
hogy azok a magusok altal iranyitott hiedelemvilagbol taplalkoznak. Persze
ezek a „kegyctlcn" zsido-kereszteny idegen papok nem tudtak azt mcgerteni,
hogy a magyar nep sajatjanak, magaenak tudta es erezte a veliik azonos
sorsot valasztott kiralyleanyt.
De meg tovabb is megy az „egyhaz" a Margit-ellenessegben, men a szcntte-
avatasi per aktai kozott ott van a kovetkezS „egyhazi" velemeny is, melynek
„hivatalos" mincisege ketsegbe nem vonhato, fgy:
»Ha Margit az oltdrra keriil, akkor - mint a szegenyek es elesettek min-
takepe - csak novelnifogja az „eretnekek" megvetett es iildozott tomeget«20.
Es Margit, a .,Nyulak szigeterol" a magyar lelkek oltarara keriilt, teljesen
fiiggetleniil az egyhazi elismerestol vagy szentte nyilvanitastol. Teljesen fug-
getleniil a palotaban es kastelyokban lak(5 piispokok es a gazdagsagban tobzo-
d6 fopapok velemenyetol. A „Lelki Tiikor" sokszorosi'tva lett a magusok altal,
es hiaba koboztcik el az invizitorok. a nep mar kivulrol tudta a benne levo es
Margit altal fit imadsagokat.
Dc mulnak az evszazadok, melyekben a magyar nep valtozatlanul csak az
„egyetlen QdvozitS" egyhaz szolganepekent es „eretneknek" nyilvanitva - nyo-
Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I. koteteben.
82
morog. Ez a helyzcl csak rosszabbodik az Arpad-haz kihalasa utani kiralyok
idejeben.
Az iildozott magusok azonban tovabb elnek, mert az aparol fiiira valo
„tudas-atadas" mar a dedapakrol unoka utodokra oroklodessel marad
eletben. Erdekes itt az indiai papi kaszthoz, a „brahman"-okhoz hasonh'tani a
„magus-tudas" atadasat. Ott is iildoztek oket. Ismerek olyan ..brahman sziile-
tesii" hindut, aki iszonyu szegeny csalad gyermeke. Apjatol tanulta meg a
szanszkrit nyelvet es frast, es a „szent ludomanyok tanait". De 16 eves koraban
ismerte csak meg a „cipot", a csalad szegenysege kovetkezteben. (Ma egyetemi
tanar az USA-ban.)
igy voltak a mi magusaink is. akik a sok uldozes elol ERDELY hegyei koze
menekiillck. Volt kozottuk sok olyan fiatal is. aki ktilfoldre mcnekiilt, arabul is
megtanult es az arab csillagaszati tudomanyokat hozta vissza a Honba, es a
Pecs melletti, Mecsek-hcgyseghez tartoz6 MAKAR-hegyen csillagvizsgalo
intezetet letesitett. Magat „szaracennek" nevezte, de magyarul beszelo miigus-
ivadek.
Az erdelyi magus-kozponlot bizonyftja a mar emlftett „KALD" kozseg, de
minden telepiilesben eloszlotlak a magusok, hiszen a nepet gyogyi'tani kellett.
Az cmbereket is es az allatokat is.
De az inkvizicio is megerSsodik. mert a dominikanusokt61 a „szegeny kol-
dulo" szerzetesekbol alio ferences-rend veszi at az eretnekiildozes folytatasat,
es ezek a „ferencesek" meg kegyetlenebb eszkozoket agyalnak ki a magusok
teljes felszamolasara. Moldvdba is atmentek es azt a szigon'last ervenyesfleltek,
hogy: „Az eliteltck vagyona az cgyhaze (vagyis a koldulo „fcrenceseke") lesz
es az elitelt eretnekeket egy ejszakai siralomhaz utan hajnalban, a nyilva-
nossag kizarasaval meg kell egetni."
A „Kassai Kodex" szerint Nagy Lajos kiraly a gyogyithatatlannak velt
b6rbajat a „forro vizek gozevel gyogyitja a pogany magusok eloirasa sze-
rint" es azt is kozli a Kodex, hogy: „szemere hanyja a kiraly a ferencesek-
nek, hogy „az asszonyok mezitelen testet ostorozzak".
E sorok froja a mostani „ferenceseket" latja, akik a Csiksomlyoi Napba-
oltozfitt Boldogasszonyunk 6si kultuszat „keresztenyesitettek". A bucsuso-
kat is jol megnezheljuk, akik - a mise utan - a kozmikus utra lepnek es varjak,
hogy a Napbaoltoztttt Boldogasszony ott, elottiik sziilje meg a „Feny-Fiat"
a pirkan biboraban. Amikor pedig a boldogsagtol ragyogo szemekkel ott
allanak a felkelo Nap fenyeben, mindnyajan megigazulva valnak az igaz hit
biborosaiva, a Nap biboraval es nem az egyhaztol kapott meltosaggal.
A szegeny neptol ..koldulo" ferencesek oriasi vagyonnal rendelkeznek ma is
€s a „szcntistvanos" magyarsagot MA is a „romai-zsid6-kercszteny" egyhazba
tcrelik. Csfksomlyot is megszalltak, hogy ez a „tereles" folytatodjon eppen ugy,
mint regen, de most mar nyilvanos inkvizfcio ndlkiil. A csfksomlydi bucsun, a
„szcntistvanosnar' sokkal, de sokkal tobb a „koppanyi" magyarsag es ez
bizonysaga annak, hogy ezek a „bucsusok" mar a kozmikus uton haladnak.
Ennek az litnak a megtalalasat szandekoztam eldsegiteni annak a sok szen-
ved^snek az elmondasaval, amiben a „szentlelek" sugalmara es a maglyahalalra
83
vctes itelelenek kimondasa utani „te-deum" imadkozassal reszesi'lclldk istenes
nepiinket es magusainkat csak azert, mert hiiek maradtak Boldogasszo-
nyunkhoz es Szent Fiahoz - a maguk modjan, es nem a Jehova-Istent szol-
galok kivansaga szerint.
Szeretcttcl es megbecsulessel emlekezem Feher M. Jenore, akinek a meg-
nevezett konyvebdl vettem a kozolt peldakat. Fajdalmas es szomoru tortdnel-
miinkben a rank erdszakolt zsido-keresztenyseg magyar-irto „egyhazi" mod-
szeret legjobban abbol a peldabol ismerhetjiik meg - a maga szadista, cinikus
6s farizeusi alkalmazasaval -, amit a kovetkezokben mondok el:
Sarospatakon 1268. oktober 28-ara hirdeltek ki a „vasart", amelyre minden
evben igen sok ncp sereglett ossze. Megvalasztottak a vasarbirot es a vasari
tanacs tagjait.
A megvalasztottak mindegyike „magus" volt. A domonkos rendi papok,
akik a vasari Szent Domonkos napjara meghirdettek, elcscn tiltakoztak a magu-
sok megvalasztasa ellen, es a perjcliik vczelcsevel szembe fordultak a ndppel.
Sok magus jelent meg a v&saron es ezek voltak azok, akikkel a papok mar-mar
tettleges veszekedesbe keriiltek. Ekkor - valahonnet hatulrol, messzirol - egy
nyilvcsszo roppent, es sziven talalta a veszekedo perjelt. Nagy verekedes lett
ebbol, mert az „attertek" a magusok ellen fordultak, es a vegen meg harom
halott maradt a vasarteren, mely a templom elott volt. IV. Bela uralkodasa alatt
torlent es a sarospataki katonasag, valamint a kassai fegyveresek harom honapi
nyomozas es kutatas utan „tizenhat" magust vetettek bortonbe. Ezek sorsat
i'gy frja le Feher:
,,,4 kinvallalcisok alatt kicsikart vallomdsok erleke meg a bizottsdg
szerint is ketseges, de a taniik vallomasai alapjdn megis elitellek dkei.
A 16 vddlottbol az itelethirdeteskor mar csak 12 volt eletben, mert a
mar emlitett kit magus mellett, akik nem bi'rtdk ki a kinzdsokat, Topol
harsdnyt a vddlott tdrsai egy ejjel megfojtottdk, mert szerintiik tobbet
vallott a kelletenel, mfg Bodfia, Csoge felakasztotta magdt. - Az itelet-
hirdetes napjara az egesz kornyekrol nagy tomegjott ossze es a kirdlyi
ijdszok mindenre felkeszidten dlltdk koriil a birdkat. A Szent Erzsebet-
templom term, miutdn a foinkvizilor, frdler Sycardus segi'tsegiil hivta a
Szentlelkel, hogy a bt'rdk elmejet megvildgositsa, kihirdettik az fteletet:
A vddlottakat biinosnek taldlvdn elrendelik, hogy kozuluk azoknak, akik
buneiket oszinten megvallottdk, enyhe bunteteskent homlokukra kereszt
jelet egessek, hajukat levdgjdk es hat fain hatdrdbol kiuzzek oket. A bii-
neikben megdlalkodott es a gyilkossdgert fizikailag felelos bunbsoket,
Bodon fia Sdmsont, Tarkovi Demetert es Danko mdgusokat dtadjdk a
vildgi karhatalomnak, hogy azokat az orszdg torvenyei szerint az eret-
nekeknek es gyilkosoknak kijdrd biinteles szerint megegessek az itelet-
hirdelest koveto mdsodik napfelkelte elott. Az itelethirdetest Te Deum
fejezte be es az elitelteket a fegyveresek a vdrbbrtbnbe kisertek. Vagyo-
nukat elkoboztdk, de ezt a vegzest kesobb V. Istvdn haldla utan Erzsebet
kirdlyne a meg eletben levo magusok, vagy azok utodai javdra meg-
vdltoztatta."
84
Feher M. Jeno emlekeben
Iszonyu nagy vesztesege volt a magyar oskutatas tudomanyanak Feher M.
Jeno" tragikus es hirtelen halala. E sorok irojanak mondta el terveil. Mint a
kassai domonkosok konyvtarosa, halalmas anyagot mentett at onnan, es ha
eletben marad - le is frt volna mindent. Hagyatekat - a kassai konyvtarbdl
elhozott anyagot - bzvegye atadta egy USA-ban letelepedett „jobaratnak",
akinel minden-mindcn elegett egy hazi tuzeset alkalmaval. (fgy mondta ez a
.jobarat" e sorok irojanak, de azota mar tudjuk, hogy az illetot inkabb a „szlo-
vak" esemenyek erdeklik, jobban a magyarnal.)
6rizze dr. Feher M. Jeno emleket sajat alairasaval eliatott levele,
mely ben „clete Iegnagyobb munkajat" akarla megvalosftani.
Aldott Iegyen halo poraiban is!
»TERVEIM kozt szerepel az ATHOSZ-hegyi, 9. es 10. szazadi bol-
gar es gorog alapitasii CSILANDAR- es ATANAZIOSZ-kolostorok
kbnyv- es leveluir atkutatasa. Nem „turista"-kcnt, hanem nyomozo „de-
teklfv"-kcnt. Megbfzhato es bizalmas crlesuleseim vannak bazilila egy-
hazterteneszektol, hogy sok magyar „kincs" rejtozik az ezereves falak
kozott. Itt nem a magyar fejedelmekhez, besenyo vezerekhez intezett le-
veleket es olompecsdteket ertem, se nem az 6smagyar palmettaval
diszeskedd konyv tablajara vagyok kivancsi, hanem a belso tartalmara.
De meg ez sem a „kincs", amelynek nyomaban vagyok, hanem a hon-
szerzo NAGY ARPAD fejedelmiink besenyo bzvegyenek es kit (?) Id-
nydnak eletet ktdindris gorog nyelven versbeszedo kronika! Eletem leg-
nehezebb es egyben legizgalmasabb kutatasa lesz ez. Legnehezebb,
mert a szerzetesek bizalmatlansagat magyar voltom csak nbveli, sot ez
gyiilolkodesse is fajulhat, hiszen az Athosz-hegyi szakallas, muveletlen
baratok 80 szazaleka ruman! Tehat csak mint „argentin" mereszkedem
kozejiik es magyar vonatkozasii dolgokat csak ugy mellesleg, majdnem
„veletleniil" takilhalok. (Laszlo professzornak is megvoltak a maga ke-
serii tapasztalatai ezen a teren, pedig 6 6szak-amerikai Foundation kolt-
segen „kutatott".) Hogy ez a „nyomozas" meddig tart, mennyi aldozatba
kerul, ma m6g csak nem is sejtem. S foleg a megtalalt verses kronika
lemasolasa, fenykepczesc nyeli majd a pcnzl, amire ezek a keleti bara-
tok annyira „buknak", mint baksisra... Mindencsetre osszekoltetcscimet
mar illetekes cgyhazi helyeken kiepi'tellem, dc nem tudom, meddig nyult
a segito kez.
KOROSI CSOMA igenytelensigevel indulok a tibeti Idmdkndl bi-
zalmatlanabb, ellenscges indulatu szakadar baratok kornyezetebe, sanda
gyaniitol kfserve minden leptemet, hagyman es kenyeren elve, de hogy
ez az utam is sikeres leszen, isztambuli-niirnbergi—barcelonai-vatikani
kutatasi eredmenyeim igazoljak mar elore!
85
 Mondanom sem kell, hogy taldn ez az utolso alkalom nemzeti tbrte-
nelmiink kincseinek megmentescre! Jaruljunk hozza a „nyomozashoz",
hisz ez valoban nemzeti erdekiink!
Igy kerjiik barataink es olvasoink tovdbbi szi'ves turelmet es bizal-
mat!
Castelar, 1978 februarjaban«
« - o ^
De foglalkozzunk csak tovabb a megkezdett temaval, magusainkkal. Meg-
ismertiik a hit iikhtiz. Boldogasszonyunkhoz es Szent Fiahoz valo husegiiket.
Azt is tudjuk mar, hogy ez az tin. „6s-vallas", nemzeti letiink megtartojakent
- nem mas, mint Jezus Urunk tanitasa szerinti MAGYAR HIT. A „Tudas"
megtartasanak es tanitasanak szent kotelezettsege.
Ismerjiik meg hat kozelebbrol a „tanit6-mesterek" osi hagyomanyait, ame-
lyek oly csodalatos modon megmaradlak Ha/.ankban - napjainkig.
A felvilagositas es tanilas meneteben igyekeztem maradando emieket allfta-
ni irasommal dr. Feher M. Jenonek, aki osi hagyomanyaink sokasagat fedte
fel a „koz6pkori magus-inkvizicio" leirasaval. Emieket orizzuk 6s tegyiik oda
az ugart feltoro dr. Varga Zsigmond melie, de az idegen foldon is Nepiink
kald-sumir osisegenek bizonyitasat vegzo dr. Bobula Ida es dr. Padanyi
Viktor emleke melle is.
E sorok froja, akinek Jezus Urunk kegyelme megadta azt, hogy eletenek 90.
eveben frhassa le mindezt. MOST az elok, az ut6dok dics6retes munkajat
akarja hirdetni. Teszem ezt a nagy boldogsagom oromeben, ugyanis 26 evig
tamtottam „idegenben", argentin egyetemen, argentin egyetemi hallgatoknak
spanyolul a „sumfr-nyelvet es a kald-sumfr hagyomanyokat" „sumi'r-mitologia"
neven.
De megadatott nekem az a boldogsag, hogy 1997-ben a Miskolci Bolcsesz
Egyesuletben megalapithattam a „Kozel-keleti es Sumerologia" Tansze-
ket. Az alapftas legnagyobb valosaga az, hogy vannak fiatal tanarok es tanar-
nok Miskolcon, akik at tudtak venni a „tanitas kotelezettseget" es folytatjak a
magvetes nagy munkajat, a „Tudas-Nepenek" elhivottsaga es kotelessege
szerint. De nemcsak „folytatjak", hanem kutatasi eredmenyeikkel csodalatos
„hagyomany-kincset" tarnak fel Nepiink osisegeben.
Itt segi'tsegiikel kell kernem es kozolnom kell - e fejezet „zaro-pecset-
jekent" - a Miskolci Kozcl-keleti Tanszek Sumerologai Szak tanarnojenek -
MARTON Veronikanak cgyik tanulmanyat.
Ugyanis a dr. Feher altal is emlitett es IV. B61a uralkodasa alatt „eltiint",
„elvesztell" 6s-gesztank azon tartalmat egeszfti ki, ahol az „6s-geszta" Atilla-
verii magyar kiralyainknak NIMRUD-i szarmazasat bizonyitja. Marton
86
Veronika tanulmanyaban a „Nirmud-i szarmazast" az evezredeket atfogo
kald-sumir hagyomanyokon atvezetve - Ha/.ankban talalja meg a mai
nepszokasban.
Mas szoval mondva: a Nimrud-i parduc hagyomany megmaradasat mu-
tatja be, az osidoktol kezdve - a mai napig.
MartonVcronika - nagy szerenyen - csak rovidke ci'met adott a tanulma-
nyanak, fgy:
„A Lagasi Parduc"
E sorok froja kiegeszftette ezt, a tanulmany csodalatos tartalmi erteket di-
cserve es ertekelvc, igy:
„GUDEA Parduc-Szimboluma a Szeki Vofelyek Kalapdiszen"
Okosodjunk hat mindnyajan belole es koszonjuk meg egyiitt Marton Vero-
nikanak ezt az igen boles es alapos tanftast!
Gudea Parduc-Szimboluma a Szeki Vofelyek Kalapdiszen
A Lagasi Parduc
A parduc a magyar kronikak szerint is kiralyi allat. Foltos b6re az Arpad-hazi
uralkodok oltozekenek megkiilonbozteto disze volt. A sumi'r ekiratokon, pe-
csethengereken, szobrokon gyakran elofordul, de ki tudja miert, a kutatok
regen is es manapsag is oroszlannak latjak.
Mind az oroszlan, mind a parduc vagy leopard a macskafclek csaladjaba
tartozo, ragadozo, emlosallat. Az oroszlant a parductol zomok teste, sima, folt
nelkiili bundaja, bozonlos farokbojtja es a him dllat dus sorenye kiilonbozteti
meg. A kb. 160 cm hosszii leopard Afrikaban, a ketmeteres parduc Delnyugat-
Azsiaban honos. A koztuk levo kiilonbseget foleg a kor, a szarmazasi hely es
az eltero taplalkozas okozza. Tobb fajtaja van.21
Az Egyiptomban, Etiopiaban cs a Szomali-felszigeten 616, un. pusztai leo-
pard nimr neve semila eredetii. Feltehetoen az idok folyaman e szo vegerol
lekophatott a vegmaganhangzo es ugyaniigy hangozhalott, mint az ekiratok-
ban levo akkadul nimru-nak olvasott <fe= = leopard jelentesii szo (Labal
444. a
21
Revai nagylexikona, 1911-1922. Budapest.
22
Sumfrul UG-BANDA
' Labat: Manuel d'Epigraphie Akkadienne, Imprimerie Nationale, Paris 1948.
Deimcl: Sumerische Lexikon. Teil II. Band: 1-4. Scr. Pont. Inst. Biblici. Roma
1933.
87
Minden, szamomra hozzaftrtieto sumir szotar, lexikon egybemossa az oroszlan es a leopard jeienteset:
- Deimel a 444-es jelzetii jelet hoi "oroszlan"-kent forditja, hoi pedig nimm-nak mondja, anelktil
hogy kfizolne, hogy a nimru "parduc"-ot jelent.
Csak az ujbabiloni korban keletkezett D.131/a jelzetu, sumirul NI-IB, akkadul nimru olvasatu
ekjelet H^ prfyy forditja, ha feltetelesen (kerdqjellel) is, de "parduc"-nak. a f$T£C\fl
- A teljesseg kedveert kozoljiik Deimel magyarazatat a fc£5g£" D. 130-as, PI.RIK-KU olvasatu, NI-E

hW
es U-UG hangerteku, "oroszlan" jelentesu ekjelre vonatkozoan, miszerint e jel alapformaja kettos
eredetu, vagyisa tpST*. ( D . 1 3 1 ) & a < ^ (D.444) jelbol szarmazik. AtgStt jelcsoportban
lev6<] UD = Nap jelet, viszonylag keson, az un.-Amama korszak ota hasznaljak.
- Egyertelmiien a "kutyafej" oskepii JlH D.575/33-as, sumir UR, akkad gi-ru. utguju
olvasatu ekjel jelenti az "oroszlan"-t, bar a Planetarium Babylonicum a 159-escsillagnevet UR A- u

M\£
nak, a 162-est UR-GULA-nak, es a 168-ast UR-MAH'-nak olvassak,'

Parducos pecsethenger (Louvre)

A fcnti kep akar oroszlanokat is abrazolhat, de a hosszii, bojt nelkiili farok

parducokra utal.
Nimrudban talaltak az alabbi, arannyal, lazurkdvel es karneollal berakott,
foniciai elefantcsont-faragvanyt.29 Az abrazolt jelenetet a szakkonyvek „fiatal,
negroid ferfit megtamado oroszlan"-kent hatarozzak meg. Keletkezesenek
idejet Kr.e. 8. szazadra becsiilik.
Elso pillantasra latszik. hogy az allat nem tamad, hanem gyengeden atoleli a
sumir oltozetii asszonyt, rajta sem latszik semmifele felelem vagy halaltusa. Ha
megforditjuk a kepet, akkor az emberalak nemi jellege szembetiinobb. Karja-
nak <5s labanak kidolgozasa egyaltalan nem ferfias. Furtos feje hatrahajlik,
szinte ahftatlal fogadja a parduc oleleset. Mert az allat parduc, egyaltalan ncm
Oros/Janos-szarvasos-sasos pecsethenger oroszlan. Az oroszlanl nem szoktak harmadik szemmel abrazolni.

A ket utobbi: nagy kutya.

26
Megvizsgalando lenne, miert e kettos elnevez.es, mert letezik egy „Nagy
Kutya" (Canis maior), melynek legfenyesebb csillaga a Sirius, es cgy
„Kis Kutya" (Canis minor) csillagkep. A jelenlegi fogalmaink szerint az
oroszlan inkabb a macskahoz hasonlft, mint a kutydhoz.
27 l.m.f. 11.p.
Weber: Alloricnlalisehe Siegelbildcr = Der Alte Orient, Hinrich Ische Buch
1920. Leipzig, 70. p. Magnusson: As6val a Biblia nyomaban, Gondolai, 1985. 128. p.
89
 VEDELMOL ADOM (NEKTEK)
SIRBURLAKI LELKET, NINGIRSU
I STENT

Ha leforditjuk a beszelo neveket, ak-

kor a szoveg fgy hangzik:
VEDELMUL ADOM NEKTEK A
TELJESFENYU FOLD LELKET. AZ
URNO BOLCS BAJNOKAT

A sugaras korong ekiratos szcjvegenek reszletes elemzdsc:'

sumir-EKJEL-ujasszir'' Olvasat i Jclcnlcs i Jclzet :
ME iEN : D.61/8
L
\t | # MU : fia vkinek
: Nagislen (Samas=Panth.626)
:D.61/9
iD.61/54
, t-t-% BA | ajandekoz ;L.5
[W AL ! kapa,villa.csakany, FOKOS : D.298/1

Az egi parduc es egy foldi asszony nasza

it im SIR
! orkodik. oriz
;FENY
i D.298/3
iL.71
i ^
iU.
i ^ ir^ BUR •edcny i L.349
A parduc harmadik szeme jclzi, hogy ncm akarmilyen allatrol van szo. LA ; TEUESSEG, boscg iL.5
Ugyanaz lehel, amelyik Lagas varosaba hozta az egi fenyt? A jelenet talan az i *ff
egbol kuldott parduc es egy foldi asszony nasza, egy nep fogantatasanak kepi
megjclenftese. A kormegallapftas helye, volta nem vonhato ugyan ketscgbe. de
az abrazolt no tipikusan sumir ruhazata a tortdnelem elotti korok sumfr alakjai-
a:S \<m
i <>
1 j WTT
KI
LIL
;FO"LD
;LELEK.
"DINGIR : istcn (szocsoport mcghat.)
•L.461
;L.313
:L.13.
nak oltozeket formazza. ij * ! #
:umo
Toscannc: Les ideogrammes cuneiformes30 Paris, Leroux, 1908 c. kiadvany j t s i rm GIR i bajnok :L.i6
83. oldalan sugarkoszoriis parducfej lathal6. A veset a Gudea-feliratok kozul rj- i ^nr SU • boles jL.6
valo. A szQvegmagyarazat ez esetben is korongos oroszlanfejrol beszel, pedig \£h ! # r
vilagosan azonosflhato a parducfej. A korong felirata szerint ME „en", a2az a Napisten 6rz6kent kuldte
NINGlRSU-t, a hos parducot SIRBURLAKI-ba32, a „feny varosaba", hogy a
varos vedelmezoje, igazsagtevoje legyen. Es bizony a Gudea-szovegekbol
kitiinik, hogy Ningirsu minden vonatkozasban teljcsflelle e kiildetdst es a varos
igazi, vedelmezo ura lett. Jelkepe a sugaras korong. Ningirsu a Nap egyik

Labat: Manuel d'Epigraphie Akkadienne, Imprimerie Nationale, Paris 1948.

A tello-i dombban lalall varosmaradvany ekiratos neve SIRBURLAKI,
• 1. m.f, 83. p. kesobbi clnevezese Lagaas.
90 91
megjelenesi' formaja, a kelcti Nap, ezert abrazolhatjak fenysugaras koszoruval
(Ningirsu felesege Bau).
Az ekiratokon ENLIL fiakent szereplo NIB, akkadul Nimrud 34 a h6s parduc
varosa NIB.UR, azaz Nippur, az Orion (a Kaszascsillag) 35 foldrevetiilesenek
kozpontja. Nippuri (emploma az E.KUR. E templom papsaga „a negy vildgresz
ura" clismercsekent, a torvenycs uralkodonak, aranykeresztet adott. Enelkiil
Sumfrban kiraly nem uralkodhatott 36 .
E kereszt rcndeltetese ugyanaz voll, mint a magyar Szent Koronde. A ma-
gyar ncp senkii sem ismert el kiralyanak, ha nem a Szent Koronaval korondztak
meg.
A keresztes pecscthenger
(Louvre)3'
A pecsethengeren lev6 szoveg: LU.NAR d'GAL.MU. jelentese Toscanne
szerinl: d'Galmu, az e'nekes. Deimel szerint GALMU isten 38 azonos
Ninurtaval" , azaz Ningirsuval. (Ezzel nem erhetunk egyet, mert a k£pen levo
futo alak inkabb a nippuri kereszt adomanyozasanak hirvivoje lehet, talan
Ningirsu fia, de ennck bizonyftasa kiilon tanulmanyt igenyelne.)
A parduc sugaras fejeken levo egyik felirat Ningirsu isten nevet emlfti.
Ningirsu Enlil fia Lagas (Sirburlaki) vdros istene, ura es birtokosa. Titulusa a
Gudea-szovegckbcn: „a vilag ura; a Korona ura; a Harcos, a Kiraly". Almaban
' Jensen: Kosmologie Babylonier, Strassbourg, 1890. verl. Trtibner, 456-463. pp.
A magyar kronikak szerint Nimrud az Arpad-hazi kiralyok Ssapja.
33
Toroczkai-Wigand Ede: Oreg csillagok. Miiszaki KOnyvkiado. Bp., 1988. 26-27.
pp.
Badiny Jos Fcrenc kozlese
Toscanne: Les ideogrammes cuneiformes. Paris, Leroux, 1908. 56. p.
38
Panlh. Bab. 64/8.
39
D. 343/39.
92
Gudea iigy latja 6t, mint „egy ferfit, aki az egekbe nyulik, ki a foldet eri, a
feje fcletti korona szerint isten voll, oldalan Imdugud, az isteni madar, labainal
a vihar, jobb cs bal oldalan egy-egy oroszlan volt". 41
Kr.e. 2250 koriil Lagasban Gudea, a papkiraly, a Kozel-Kelct legszeretet-
remcltobb alakja uralkodott. Aldast jelentett nepenek, mert a sumirok joletben
6s biztonsagban eltek hazajukban. Szamtalan szobor, kisplasztika, epuletma-
radvany, ekirat dicseri a muveszetkedvelo kiraly es varosa vedistene Ningirsu
nagysagat.
Erzesem szerint a lagasi Gudea nem csupan onceluan, a szepseg kedveert
keszfttethette a rankmaradt mualkotasokat. hanem bizonyitekul, hogy a pardu-
cos fenykorong sugallta Iget „mikcpp a mennyben, iigy a Foldon is", azaz az
egi liarmoniat megvalosftotta a Foldon. Nemcsak Gudea koraban, hanem a
kesobbi korokban is idorol idore feltunik a fejre, fejfedore illesztett sugaras
korong. Nem a lanyok partajara gondolok, mert vitathatatlan, hogy az is sugar-
koszorut jelkepez, hanem a ferfiak, a vitez hosok, a boles bajnokok fejekere.
Az egyik legszebb jelenclct abrazolo, asszir pecsethenger, valami nagyon-
nagyon regi mitologiai jelenetct orokfthct meg: a leopardon alio, teljes fcgy-
verzetii, fenycsillagos fejfedojii Ningirsu isten allhat a kep jobbszelen, elotte
egy noi alak, talan jovendo felesege, Bau istenno. Mindenesetre feltiino, hogy a
noi alak hajadonfott van, mint altalaban a ferjhez menendS lanyok, a hajado-
nok. A kct kos (rackajuh) jellegzetcs szki'ta pozban 42 all mogotte. Es az egesz
jelenetct kctoldalrdl lezarja egy-cgy fiirtos datolyapalma.
Ningirsu isten es Bau istenasszony
u
Zyl. Gudea A. 4.14. und 5.13. pp.
1
Tharsicius Paflrath: Zur Gotterlchrc = Studien zur Geschichte und Kultur
des Altertums, Padcrborn, 1913.
12
A szkita allatabrazolasokra jcllemzoen a ket azonos allat egybefonodva.
egys6ges egeszkcnt szerepel.
93
 E kep szinte minden szakkonyvben szerepcl. Ertelmezese is a legkiilonfe-
lebb:
- A Wcber-fele konyv csak a katalogusszamaf 43 kozli.
- Jeremias szerint 44 „Istar mint a vadaszat istennqje". Nem kozli, hogy a
ket alak melyike Istar.
- Szerintem a parducon alio, felfcgyverzett alak szakalltalan ferfi, olloze-
ke tipikus ferfioltozek. A fejen, ill. a feje folfitt 16vo csillagos korong
Ningirsura vail. A laba alatti allal talan oroszlan, de lehetne parduc is,
mert hianyzik a farokbojtja, es a sorenye is igen elnagyolt. A noi alak
lehet ugyan Istar, de Ningirsunak nem 6 a parja, hanem Bau.
- George Smith 43 szerint Bel isten a sarkannyal valo harcra kesziilodik.
Sarkany ugyan sehol sem lalszik, a leopdrdon alio ferfialak, minden
fegyverzete dacara sem tunik harciasnak, hanem mintha udvozolne" az
eiotte 16vo noalakot.
Hasonlokcppen abrazoltatik az asszfr korban is a csillag-forgos ferfialak.
Mellette, mint mindig, ott all noi parja es nem hianyzik a kos sem.
Csillagos ferfialak iidvozli az eiotte levo asszonyt46
A pecsethenger ugyancsak asszfr, 6s a megorokftctt mitologiai jelenet me-
gint csak nagyon regi eredetu lehet. Feltetelezesem szerint e kepecsken is
Ningirsu isten es Bau istenno orekittetett meg. A ferfi kalapjan kigyoszeru ratet
van, a feje felett ragyog a kozmikus jellegre utal6 csillag, ezt megerositi a rao-
gotte levo, kilenc csillagbol alio csillagfuzer is. A ferfi fegyvertelen, kezeben
talan palca lehet. E kepen is szakalltalan, de az oltozekebol itelve mindenkep-
1. m. f. Weber 49. p. Kalalogusszam: Ouimet (gyiijtemeny) 59 III. 3.
Alfred Jeremias: Das alte Testament itn Lichte des alien Orients, Leipzig,
Hinrichs'sche Buch. 1904. 38. p.
Gcorg Smith: Chaldaische Genesis. Leipzig, Hinrichs'sche Buch. 1876.
Kaulen Fercncz: Asszyria es Babylonia, Temesvar, 1891. 317. p.
94
pen ferfi. A vele szembenallo no lefel£ mutat. Kozepiitt ott a kuvasz. A mellso
labanal levo korocskek jelezhetik, hogy nem fbldi kutyarol, hanem talan a
Canis maior-rol, a Kutya csillagkeprol lehet szo. (E csillagkephez tartozik a
Sirius. ahonnan a dogon mitologia szerint emberi lenyek latogattak a Foldrc.)
E pecsethengerrol sem hianyzik a Subad kiralyno sirjaban talalt kompozicio-
hoz nagyon hasonlo kos cs az eletfa.
A kovetkezo pecsethenger keszitesenek korat Kr.e. 1045-610 koriili id6-
szakra helyczik. Ezen is a csillagos, az oldalan ijat es fokos-fele fegyvert viselo
ferfialak lathato. Kozeputt a parja. A koson alio alak feltehetoen foisten. Az
egesz jelenet olyan, mintha leanykeres lenne. Ti. a foisten keze aldast ado
mozdulattal oroki'ttetett meg. A koson alio isten Enlil nem lehet, mert 6t, mivel
lathatatlan, nem oroki'tettek meg. Akkor talan An isten az, hiszen az 6 Ieanya
Ningirsu jegyese, Bau istenno. A jelenet kozmikus voltara utal az egitestek
abrazolasa.
A British Museumban oiv.ott. lij-asszir pecsethenger
A bemutalott pccsethengerek Java reszen ott a kos. Hoi parban, hoi az eletfa
elott maganyosan. A kos megjelenitese utal a pecsethengeren megorokitett jele-
net eredelijere. A megorokitett jelenet kivitelezese, az alakok ruhazata, a rajta
16vo iras behatarolja a pecsethenger keszitesenek korat, de nem kozli a meg-
orokitett, mitologiai jelenet eredetet. Erre a pecsethengeren abrazolt jelenetbol,
Woolley: Vor5 tausend Jahren, Franch'sche Buch, Stuttgart, 1930. PG.
1237-es sir melleklelc
95
a rajta levo alakokbol lehet kovetkeztetni. A kepen levo zodiakus allat, jelen
esetben a kos, arra utal, hogy az eredcli jelenet akkor tortent vagy legalabbis
akkor orokitettek meg talan elsokent, amikor a tavaszpont, a felkelo tavaszi
Nap a Kos preccsszios periodusra esett. Ezerl nyugodtan kijelenthetjiik, hogy a
korongos parduc megjeleni'tctte Ningirsu. nem csupan Lagas helyi islene, ha-
nem a Kos-i nepek istene is lehet. Jelkepe a sugaras korong mindmaig meg6r-
zodott a Kos-i szkfta nepek hagyomanyaiban.
Mi erre a bi/.onyi'tek?
Szabd Antonia 1983-ban az erdelyi Szeken fenykdpezte le a nepviseletben
levo vofelyeket. A legenyek fejfeddj^t, pazar, korongos forgo ekesiti. A hom-
lok fold, szintc harmadik szemkent valo illesztdse pontosan olyan, mint a
Gudea korabol sziirmazo korongos parducon. A Napisten kiildotte, Lagasi par-
due fejeke visszakoszon a szeki vSfelyek kalpagjan! A folytonossag olyannyira
szembetiino, hogy a kozbenso, az asszir Ningirsu-abrazolasokon a fejfedon
levo kigy6 formaju disz, a szeki kalpagdisz alatti, ket levelkejen ismerszik fel.
Az asszir fejfedok szarvas-kigyos kalapdisze hasonlo, mint a Mariban talalt
noi meszko szobor sisakjan levo, ket szarv alaku kikepzes. Sumfrul
SU.GAR.RA annyit jelent, hogy „olyasmi, ami messze hatol be a vilagminden-
segbe".48
Ezcrt jelenik meg a „foldi" Ningirsu-abrazolasokon a szarvas-kigyos kalap-
disz es levelle szelidQlve a szeki vofelyek kalpagjan. A Ningirsu-parduc leszallt
a Foldre magaval hozva az egi fenyl, amil a kalapon abntzolt sugar kot ossze az
Eggel.
Feltetelezem, bar a kepen nem latszik, de a keztartasbol kovetkeztetheto,
hogy a legenyek vofelybotja a fokos lehet.
A szdki legenyek sugaras-korongos kalapdiszenek eredete az idok szedito
melysegebe nyiilik vissza. Egyre tobb es tobb megcafolhatatlan sumfr bizonyi-
t^k bukkan fel es kapcsolodik valamelyik, meg ma is elevenen elo hagyoma-
nyunkhoz. E targyi bizonyi'tekok folyamatos lancolatanak feltarasa nem egyeni
erdem, mert csak elerkezett az ideje, hogy vegso pusztulasa kUszoben a ma-
gyarsag visszahokoljon es eszrevegye: egy dicso nep utolso sarja, a sumfr ha-
gyomanyok egyedlili 6rz6 es elteto aranysugara. Hiszem es velem egyiitt higy-
gye el mindenki, hogy e csodas bizonyi'tekok nem onceluak, nem csupan szep
kepek, hanem into-6vo jelek, hogy hazank, a magyar nep barmi rosszat is mon-
danak rola. barmennyire is probaljak megfosztani mellosagatol, bizton fel-
cmelkedik.

Gyor, 1998. januar 10-en, Ningirsu isten ds Bau istenno mennyegzojenek

unnepen

Szeki vofelyek nepviseletben4

Badiny Jos Fcrenc kozlese. Szabo Antonia: Szeki vofelyek nepviseletben, Erdely 1983.
96 97

VI.
A Magus hitvilag kozmikus utja es torvenye
Magusaink es hitvilaguk a megismereseben egycdiili tamaszunk a nephagyo-
many. A nepnel fennmaradt szokasokbol nagyon sok mindenre visszakbvet-
keztethetlink, de igen nagy ovatossaggal kell kisziirni az igazsagot. Ugyanis
mikent lefrtam (Kaldeatol Ister-Gamig I. 131. es kov. oldalain), papai rende-
lettel induit meg n6piink tort6nelmenek, szarmazasanak, 6sis6genek es mind
ezekben talalhato hitvilaganak „pogannya. muveletlenne es barbarra" nyilva-
nitasa 6s tanitasa, mely elso k6zb61 befolyasolta a neppel val6 banasmodot.
A Habsburg szellemi elnyomas errol a „vallasi" alaprol induit es politikai-
lag egeszitette ki a zsido-kereszteny egyhaz altal - „eretneks6g" f'edSnev alatt-
elindi'tott kegyellen „magyar-frtast". A sok aldozat azonban bizonyftekot is
kovetelt es sehol sem talaltak meg a Karpat-medenc6ben a „muveletlenseg"
bizonyi'tekait. Ugyanis a sok „magus-kivegzcs", a „maglyahalai" es a „homlok-
ra egetett" kereszttel jaro emberek a nepben csak megerositettek a regi hagyo-
manyokhoz val6 ragaszkodast. es ezek a hagyomanyok akkor is eltek, ha az lij
vallds mezebe lettek bltbztetve.
Ugy tanftottam mindig, hogy cgy nep hiedelemvilagat megmutatja az „elet
torvenye", amely szerint el. Ezt ma „kalendariumnak" nevezziik es lathatjuk,
hogy minden neinzeti vallasnak mas es mas a kalendariuma, vagyis vallasi
iinnepnapjai nem azonosak. Mi a zsido-keresztenyseg kalendariuma szerint
elunk I. Istvan 6ta, dc a nephagyomanyban ma is megtalalhatd a „Napisten"
fele haladas kozmikus utja es ennek az utnak az iinnepnapjai.
A szinte 150 ev ota magyamak egyaltalaban nem nevezheto „MAGYAR
TUDOMANYOS AKADEMIA" hatalmas osszegeket fordftott azoknak a
konyveknek soknyelvii kiadasara es terjesztesdre, amelyek a „Magyar Nep
Hitvilagat" meghamisitottak, es a sziberiai, lappfoldi, eszkimo stb. nepek
„saman-kultuszaval" azonosnak hirdettek.
Miutan a Karpat-medenceben nem tudtak talalni tekergo es reviilo sama-
nokat, sem saman dobokat, elindftottak jol fizetett „kutatokat" az eszaki, ide-
gen teruletekre cs megjelentek magyar nyelven azok a konyvek, melyek a sa-
manokat kerestek Sziberiaban 50 . Ezekben aztan azt frtak, hogy eppen ilye-
nek voltak a magyar nep samanjai is es ennek kovetkezteben a „magya r
hitvilag" is a kOrbeforgo, revuldbzo, primitiv emberek iranyitasa szerint yaJ4
aki egyszer az egig dobolja fel magat, aztan hamar a demonok-ordogok
koze is lehull.
50
Dioszegi Vilmos: Samanok nyomdban Sziberia foldjen (Magveto. 1960.)
98
Ez az elgondolas nagyszeriien beillett a zsido-keresztenyseg vallasaba, ahol
a n „yalok sokasagaval vald „iidvbzules" mellett a „pokol" tiize is lobog a
bunbst" kinozo 6s sutbgeto „ord6gok"-kel.
A nepi hiedelem fgy - bizony csaknem 1000 cv alatt - osszefonodotl ezzel
a n g yal-ordbgos vallassal es mcgsziilettek a babonak. Ezt mar 1877-ben
eszrevette VARGA Janos, amikor a „magyar orvosok es termeszetvizsgalok
altal jutalmazott palyamiivet" - a Babonak Konyvet kiadta es fgy fr:51
„Nem is lehet tagadni, hogy a sok babonasdg azert nem akar ki-
veszni, inert a mai miiveltseg mellett is maga a vallds dpol olyan hitet,
mefy a tudatlan, muveletlen embert tulzdsokra, valosdgos babondra ve-
zeti."
„Taldn eppen a babonasdgnak az a resze a legveszedelmesebb,
mely a valldsossdg tulhajtdsdbol, az vn. istensegbol szdrmazik; vesze-
delmes azert, inert hatdsdt alig lehet kiszdinftani, s az ily lelki tevelyges
tobbnyire oriiltsegben vegzodik.
De veszedelmes azert is, mert a tiilzott valldsossdgbol szdrmazd ba-
boiidknak vege-hossza alig van. llyen babonak a csoddk ezrei, ilyenek a
valldsos rajongds es a kepzelodes sziilemenyei, a jelenesek, az isiner-
tebb csoddlatos alakok, a meztelenek es bojtolok, a csoda es josldtok es
hallok, ilyenek vegre az ordogtol megszdllottak es a stigmatizdltak,
vagyis a verzo sziizek. "
A babonaba fojtott nephagyomanybol is ki tudjuk sziirni az igazsagot ak-
kor, ha nepiink osi elettorvenyet, vagyis az eletfolyamatnak a NAP-hoz valo
igazodasat vesszuk alapul. Es ez kiilonbozteti meg osi hitiink alapjait a
jelenlegi zsido-kereszteny naptari-eletiinktol, mely „paskajaval" a zsido
hold-kultuszhoz illeszkedik. Konstantin rendeletevel - a Jegyozhetetlen
Napisten" december 21. napjara rendelt „Jezus sziiletesnapjat" is zsid6sftotta
az „cgyhaz". miutan az „uj esztendo" elso napjan, Jezus Urunk - allitolagos -
„koriilmeleleset" unncpli. Mennyivel istenesebb, szebb es az egi rendhez al-
kalmazkodo volt az „6svallasunknak" nevezett MAGYAR HIT uj esztendeje-
nek iinnepe.
A babiloni kaldeusok, a sippari partusok, subar-szabir-magyar oseink ha-
sonloan Hazank nepehez ugy kezdtek az „uj esztendot", amint azt az „eg torve-
nye" rendeli... a tavaszi nap-ej egyenloseg napjaval.
J Z S lJrunk
f, " keresztre fesziteseig ez a nap - marcius 21. - a Szuz Anya
lcsoitese, tinnepelese volt, hiszen a termeszet ujraeledese az 6 „gondvisele
senek" es josaganak a megnyilatkozasa.
A Sziiz Anya dicsereteben „gbrgbl6-rugyes" gallyakkal kbszontottek egy-
masi az emberek. Ahol volt olaj ag, azzal, masutt meg a nyirfa vagy a tuzfa-
=a y riigyei voltak az „uj ev" megerkezesenck istenadta hfrnokei. Kantalasok-
3
' ene klesekkel fejeztek ki a kozos oromot es ez is a Szerelet nagy megnyil-
v
"nulasa volt.
emlftett munka 13., 106-107. oldalain
99
 Jezus Urunknak keresztre-feszitese utan a Sziiz Anya fele arado nepi Qroni
kiegeszitodott a „feltamadas" dicsoi'tesevel. Itt tudni kell azt. hogy a zsidok
..paskaja". amikor egy „kost" aldoznak fel a nep biineiert, tulajdonkeppen a
„nap-kultusz" Napistenehez tartozo egyik unnepenek a „hold-kultuszhoz" valo
kapcsolasa, amely szerint a zsidok kalendariuma felepiil. A zsidok ugyanis a
tavaszi „nap-ej egyenloseg utan" eso, azon napokra teszik a „paskajuk" idcjei,
amikor a Hold „fogyo" allapotba indul. Igy volt ez Jezus Urunknak „kos-
helyetti" felaldozasanal is. Nepiink addig, mfg a zsido-keresztenysegnek a ma
is hasznalt kalendariuma meg nem sziiletett, a marcius 21-e elotti csiitortokot
nevezte „zbld-csut6rtbknek". Ez volt az ev egyetlen napja, amikor megujul-
tak Jezus Urunk rendelkezeset kbvetve es megujitottak a VELE kdtott
„verszbvetseget". Ittdk a bort, mely Jezus vereve valt benniik es ettek az
„elet kenyer6t", az O emlekeben. Az „uj-valias" eretnekuldoz^scben bizony
nehez volt ezt kozos ahftattal vegezni. De tudjuk azt, hogy mindcn ferfinak
overe volt fiiggesztve az „iv6kaja'\ mclyct legtobbszor allati szarvbol keszftet-
tek. A „pohar" tehat mindenkinel ott volt es az asszonyok egyiitt ittak a ferj-
urukkal. A kenyer kiosztasat pedig megoldottak a magus-asszonyok, a „bab;ik",
akik kosarukbol kmaltak mindenkinek a frissen siitott „pogacsat". Nyugodtan
mondhatjuk, hogy megtalaltuk a „pogacsa" keletkezesenek indokat es okat
ezzel. A „taltosok pedig nem Jezus Urunk szenvedeseirol beszeltek (mint ma
az egyhaziak), hanem a „Feltamadas" isteni akaratat hirdettck, mikeppen
Fcher emh'ti az „istentelen manicheus konyvck" elkobozasanak eseteiben.
Ugyanis mar a partusoknal is igy volt, a ma „urvacsoranak" nevezett, Jezussal
meguji'tott „verszerzodes" liturgiaja. „Nagypentek"-et osi hitunkben nem
unnepeltiik es a „Feltamadas" nagy oroine osszefonodott a Sziiz Anya
dicseretevel. igy a „gorg6I6-riigyes" gallyakkal valo koszontesben a Sziiz
Anyaval is tudatta a Nep, hogy Szent Fia feltamadott. Aki a „verszerzodes"
megiijflasanak kozos iinnepere elmenni nem tudott, ahhoz a magusok valame-
lyike vitle el a bort es a pogacstit a „g6rg6l6-riigyes" vesszovel egyiitt. Ugyanis
ezt a szokast az „uj vallas" is atvette, a papok altal „megszentelt" vesszok va-
razserejenek a hirdetesevel. igy indult a MAGYAR HIT uj eve, Boldogasz-
szonyunk es Szent Fia dicseretevel.
Ma, ..Husvet" unnepevel elvalasztotta zsido-keresztcnysegiink tavaszt fa-
kaszto Sziiz Anyankat Szentfiatol. Igy a nephagyomany a Husv6t hetebe eso
csiitortokot tartotta meg „zbldcsutortoknek" es Husvet hetfojen azok a „le-
gennye" avatottak (vagyis azok, akik atestek a „pilisezes" szertartasan), scgite-
nek a Sziiz Anyanak az „el6-viragok'\ a leanykak novekedcscben azzal, hogy
vizzel jol meglocsoljak oket. Itt a „husveti ontozkodes'* eredete.
Ne felejtsuk azt soha el, hogy a magyarsag osi hitvilaga a termeszethez
kapcsolodik. Nepiink miiveszete. miiveszeti ihletettsege term^szeti kepeken
alapul, mert a terme^zetben 61tek. Nepmeseink, nepdalaink elo bizonysagai
ennek, es ezer e"v „keresztenysege" sem tudta kiirtani ezekbol az osi hitvilagi
tudatot, azt, amit ma „taltos mitologiiinak" neveziink annak elienere, hogy tudat
alatt minden benniink el!
100
ley, a lermeszet lorvcnye szerint folylatodik elet-torvenyiink dvc, mert
Husvet utan „negyven" napra jon Piinkosd iinnepe. Mi6rt „negyven" nap
mulva? Ezzel a „negyvennel" (amit kdld-babiloni szamjeggyel irva ott latha-
tunk az Ister-Gami oroszlanok testen is), visszatertink a „Sziiz Anyahoz", az
t° Kiralyndjehez", aki kald-Sumeriaban INNANA, a partusoknal ANAHIT,
jg'nrindegyik a Venusz-planetaban tiindokol az egen. Csak az emberek-adta
neviik valtozik. A Venusz szinodikus mozgasaban a „titok" szama a „negy-
ven". Ugyanis, amikor a Venusz megjelenesi alakjat valtja, megvaltoztatja,
negyven napig lathatatlan. Osi hitvilagunkban a tavaszi nap-ej egyenlosdg
utani „negyvenedik" nap is a Sziiz Anya iinnepe voit. Valojaban a „viragok
iinnepe"> melyek sokasagat a Szuz Anya gondviselese tette pompassa, amikor
,ieli van a hatar nyflo vadviraggal - piros Piinkosd napjan". Ezen a napon
regdseink ^nekeltek a „regi dicsosegrol" nappal a falvakat jarva, ejjel pedig a
tuzeket korbe iilve tanitottak a fiataloknak osi dalainkat. De a legnagyobb nepi
iinnepseg a „piinkosdi kinily" valasztasa volt. Ez egy „szerrel" osszekapcsolt es
szertartasos feltetelekhez szabott lovasverseny altal tOrtdnt, amelynek gyoztese
leii a „punkosdi kiraly", akinek a nep a „Szent Laszlo" nevet adta. A lovak
csak olyan „menek" lehettek, melyek alkalmas es tokeletes voltat a „magusok"
megallapitottak. A lovasokat is megvizsgaltak. Csak ep testii es kivalo lovasok
ulheltek nyeregbe.
A nyertes „egy evig" valoban kiralyi modon elt. Mindenki tiszteleteben es
a nep adomanyaval gazdagodott. De volt eset, hogy a „piispokok"' eretnekseg-
gel vadoltak a nep piinkosd! kiralyat a/.crt, mert nem volt hajlando „tize-
det" fizetni a piispoknek (aki legtobbszor idegen volt, es magyarul sem be-
szelt).
De mar a nyari idbszakba eriink, Junius 21-dn, az ev legnagyobb iinnepe-
hez - a „nyari napfordulohoz" - amikor a Napisten „mind a ket tenyeret"
felenk forditja, vagyis - a legerosebb a Nap fenye.
A Partus Birodalomban ismeretes volt a nyari napfordulo Napistenenek a
neve - „MITRA" - es JKPH c. kbnyvem 290-291. oldalain ismertetem ennek
jelentoseget. Nepiink e napon kulonlegcs modon fordult a NAP fele" ugy, hogy
imadsagot mondva - mind a ket tenyeriiket feleje tartottak. Tegyiik mi is e
napon es mondjuk el az 6 imajukat is, igy:
„Istentink! - Urunk! Te, ki megfenyesited a Vildgot! Drdga Na-
punk! Erositsd meg a mi tenyerttnket a Tiedbb'l sugdrzd Kegyelemmel
a jo munkdra, az bsszefogdsra. - Sziviinket tbltsd be a Szeretet fenye-
vel.
Adj.' - Boldog munkdlkoddst, okossdgot, drdga Hazdnk megtartd-
sara, hogy elpusztuljon a gonoszsdg sotetsege.
Ezt kerjiik Elotted dllva! Feled forditott tenyereinkkel mulatva
meg bmnagunkat!"
Atveszem
2 egyik konyvembol (Igaz Tortenelmiink Vezerfonala Arpadig
N " o l d ) 6s 'f is bemutatom azt a zodiakus abrat, melybol jol megcSrtheto a
a
P-eiklus ketfelesege, az „evi" es a „precesszi6s" is.
101

Zodiakus ahra
De ugy mondtam, hogy hitvilagunk a termeszethez es torvenyehez kap-
csolddik. Ennek kovetkeztebcn vallasi hiedelmiink tartalma eppen olyan
oriasi, mint az egbolt, a Nappal, Holddal es osszes csillagaival.
Az emberek altal kiagyalt vallasokat azert nem tudta Nepiink Iclkileg at-
venni, mert hitvilaganak hagyomanyai: a nepmeseink, enekeink, regos-
dalaink a csillagos-egi torteneseket tartalmazzak.
Ez a kozmikus kapcsolat a Nep es a csillagos eg kozolt meg jobban meg-
erosodott az inkvizicio megindulasakor es a neplelek a csillagmitoszokba bur-
kolozott, mert magusaink, tallosaink mesekbe foglaltak a csillagos eget azert,
hogy tanftasukat fgy - a szajhagyomanyok utjan - orokftsek meg. Mert a „me-
se" orokkevalo. Elmondja az anya-szaj, de akkor a Icgszcbb, amikor este koriil
iilik a liizet a esillagos eg alatt.
Tanuljuk meg azegyik legszebbikct. mely cgyben egy kedves beszelgetesre
valo emlekezes is, ami 1985-ben tortent Harkai Istvannal.
102
Tiinder Ilona es Argyelus kiralyfi tortenete ez, melyben megjelenik az
- csillagos egbolt olyan sorrendben, ahogyan Hazank felett felragyognak a
csillagok.
Mese Tiinder Honarol es Argyelus kiralyfirol
Volt egyszer egy kirdly, akinek a kertjeben igigerb'fa dill. A kUlOndsfa csak
eiiel virdgzott es gyiimblcsei rogton beerlek. Egy hajnalban a kirdly azt Idtja:
csodafdjdrol eltiintek a gyiimolcsok. Fiai kdztil a legkisebb, Argyilus az, aki
ebren tud maradnl es kilesi, mikenl is liinnek el az almdk. Hollok jottek
rabolni. Kbziil'dk egynek megkapta a Idbdt es felkidltott: „Megvagy, lolvaj!
De mire rdtekintett, mdr egy gyonybrii Idnyfekiidt a karjai kbzbtt. A holldbdl
left Idny volt Tiinder llona. Egymdsba szerettek, de a Venbanya levdgott egy
aranyfiirtbt a tiinder hajdbol es ezzel a gonoszkoddssal elvdlasztotta a sze-
relmeseket.
Argyelus a tiinderldny keresesere indul. Kerdi a Napot, a Holdat, a Sze-
let, vegiil az Allatkirdlyt - merre induljon tovdbb. Az Allatkirdly kifaggatja
birodalma nipet, de senki sent tud a tiinderrol. Vegre eloballagoti egy sdnta
farkas. „En tudok rdla - mondta. - A Fekete-tengeren tul lakik, ott tbrtek el
a Idbamat." Es szdz esztendb'kbn at vdndorolva elvezette Argyelust a kedve-
sehez. Utkbzben hdrom brdbggel taldlkoztak, akik az brbksegiikbn - a va-
rdzskbpenyen, bocskoron es ostoron vitatkoztak. Argyelus megszerezte a
vurdzsliolmikat es Tiinder llondndl termett. Legyb'zte a Venbanydt es vissza-
tert szerelindvel a sziilb'i lidzba.«
Magusaink Argyelus kiralyfit azonosftottak Atilla „Csaba" nevii fiaval, aki
a Fckete-tenger videkerc (Kis-Scylhiaba) ment es onnan vett feleseget maga-
nak.
Ezek a mese fobb motivumai. Most lassuk a jelenteset! A fa egig er, vagyis
arany gyiimblcsei maguk a csillagok. amiket hajnalra „ellopnak". mert eltunnek
szemunk elol. Ez a mese feltehetoen marciusban keletkezett, mert akkor tiinik
fel egboltunkon az Oroszlan-csillagkep, legfenyesebb csillagaval, a Regulusz-
szal. amit nepiink Argyelussal azonositott. Utana feltiinik a Hollo, alig fel orara
ra megjelenik a Leanyszemu (azaz a Spica), a Sziiz-csillagkep legfenyesebb
csillaga, es mar fenn van az Aranyhaj (Coma Berenice) is, ami egy kodszeriien
renylo terulet. A Merleg-csillagkepet mi Kilenc csillagnak nevezziik, benne jol
ainato az olio. Az Okresz nyilvanvalo kopeny formaja. bocskor alakja es az
°stor (a Serpens Caput: Kfgyo feje) tokelelesen atfedik a meset. Az ejszaka
v
egere megjelenik a Venbanya is, a Skorpio-csillagkiSpben.
- Es a santa farkas?
- A legperdontobb alakja mesenknek. Valoban santa a magyar egbolton. Ha
^'iszont elmegyiink oda, ahol „megsantftottak", vagyis a Fekete-tenger viddke-
-• ott mar nem hianyzik a laba, az egesz Farkas-csillagkep jol lathato.
bleink - ugy latszik - azt tartottak. hogy meg meselni is csak „ahogy a
CSl|
lag megy az egen - ugy erdemes".
103
 Elmelkedjiink! Azt kell megailapi'tanunk, hogy ebben a meseben ott van az
a miiveszi egyseg, mely tenyekben mondja el az emberit. Olyan absztrakcio
ez, amit egy gyermek is jol megerl.
De olyan hitvilagot tar fel, amelynek kulcsa valoban a termeszet, es
csak akkor valik egysikuva, erthetetlenne, ha magat a termeszetet veszejt-
jiik vagy veszftjiik el.
Az „uj-vallas" kidobta a „lermeszetet" es lorvenyet egyiittesen, mert dog-
makkal helycttesitette be a „metafizikai valosagokat". A dogmakhoz hozzateit
- mint Jezus Urunk monda - „olyan tudomanyokat, amelyek emberek pa-
rancsolatai" (Mark 111.). A Saul-Pali frasokra es „szentfrasi" voltukra gondo-
lok itt, hiszen 6t es nem Jezust nevezi a szakirodalom a zsido-keresztenyseg
„alapftojanak". Ismet csak arra intern az olvasot, hogy itt, a ..kozmikus uton"
valo haladasunk alkalmaval zarjunk ki Ielkiviliigunkbol minden eddigi ,.ke-
resztenynek" nevezett vallasossagot es forduljunk - minden „szentfras" nclkiil
a Feny fele.
Elmondom majd a „kozmikus litra" valo visszateresiink reszletcs tervei es
modjat is. hiszen a kald-sumirokig terjedo, sok ezer eves multunk hagyomanyai
segftenek ebben a visszateresben. Miutan ezt a hagyomanyunkat ma „mitolo
gianak" nevezik szaknyelven, nemesak a „csillagok latasa" vezet vissza minket
az osi multba, hanem nepmeseink eredetet is megtalaljuk. Elmondom hat a
legerdekesebbet.
Elveszett mitologiank nyomaban
Az otezer eves „Ludas Matyi"
Mar Torma Zsofia megallapi'totta a esaknem 11 000 erdelyi regeszeti lelet ki-
crtckelesi eredmenyekent a magyar nephagyomany es nepi szimbolizmus me-
zopotamiai kapcsolatait. Az(5ta az is bizonysagot nyert, hogy a Tordos-Kultiira
(i. e. 5000) cserepedenyeinek darabjain levo jelkepek es abrazolasok, mintak,
jelek - mint nepmiiveszeti motivumok - a magyar szottes, irasos es varroltas
himzeseken is fellelhetok. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy ezeknek a jelke-
peknek a titkos mondanivaloit ismerte a magyar nephagyomany ds eppen azert
maradtak meg mind-mind valtozatlanul - a hosszii evezredek alatt - inert a
hozzajuk tapado jelentes szent tana orizte letezesiiket es valtoztathatatlan vol-
tukat.
Ugyanezt a nephagyomanyi valtoztathatatlansagot mutatja a magyar nepze-
ne osi allaga, amit Kodaly es Bartok a „haromhangu, recitalo dallamban" fe-
deztek fel, a magyar nep lelkeben elo evezredes hagyomanykent.
De a „magyar mondavilag" is csatlakozik ide 6s - akarhogyan irtottak a
regoseinket - csak megmaradt valami a regi regekbol. Ezek azert erdekesek,
mert a nep jellemere, szokasaira, gondolkodasmodjara 6s eletmodjara vetneK
fenyt. Ebben is megtalaljuk az allandosagot, a vaUozatlansagot - meg otezer ev
tavlataban is.
104
Nos egyik ilyen „magyar rege" a „LUDAS MATYI", amit Fazekas Mi-
h'lv szfivegezesevel olvashatunk. (Mora Ferenc Kiado, 1957. Budapest).
Sainos, hogy ennek a „magyar regenek" az otezer 6v tdvolaba nyul6 elme-
.'i;sevel, eredetenek keresesevel a hazai jeles tudosaink nem foglalkoznak.
Nvilvan azert, mert bizony az „6kori LUDAS MATYI" „6tletekkel magyaraz-
• •• a fjnniieor szarmazasi elmelet kbvetoinek, hogy „hol az igazsag...?"
Icy az Erdelyiinket elfoglalo roman nep hazafias tudomanyos kutat6i igye-
kcz.nek a maguk javara felhasznalni a mi ..LLFDAS MATYI"-nkat, amikeppen
,/i es/lelhetjtik: Julow V.: „A nippuri szegeny ember meseje es a Lildas
Matyi oromaniai nepmese mintajanak kerdese" c. munkaban (Megjelent:
Irodalomtortcneti Kozlemenyek 67. 1963. 678-690. old.)
A mezopotamiai ekiratos irodalmi hagyomanyt nagyszeriien ismero Komo-
roczy Geza azonban mar ezen is ttilmegy cs a „Liidas Matyi" c. regehez ha-
sonlo .,Nippuri szeg6ny ember" mesejet mar „semi-akkad" munkanak minositi,
amint irja:
„Mezopotamiaban az i. e. 2-1. evezredben egy nepmesei ihletesii akkad
kiseposz (A nippuri szegeny ember) szolgal a folklor bizonyftekaul." (Sumi'r
Irodalmi Hagyomany c. munkajanak 17. oldalan. Magveto Konyvkiado, 1979.
Bp.)
Az olvaso az eddigiekbol mar eszlelheti, hogy a mai hazai „hivatalos" kol-
temenynek kezclt „LUDAS MATYI" mesejenek eredetkerdeseben micsoda
„kisajatftasi" igyekezet folyik. Ez pedig annyit jelent, hogy „LUDAS MATYI"
meseje, tematikaja es ..otezer ev tavolaba" nyiilo hagyomanya a ludomany
kincsenek egy ertckes darabja. ami „LUDAS MATYI" nepenek szarmazasi
kerdeseben egyik „perdQnto" bizonyiteknak szamit. Pontosan azert, - es csak
ezert - akarjak a rumdnck is es a semiek is magukenak elismertetni.
Ha mar ily nagy fontossagot tulajdoni'tanak ennek a nepmesenek a tudoma-
nyos kutatok, nezzunk csak mi is egyiitt a dolgok melyere.
Annyit maris meg tudunk allapitani, hogy a rege otezer ev eldtti szereplojet
a mai kulatok „nippuri szegenyember" neven ismerik. Hat keressuk meg ezl a
..nippuri szegenyembert".
E sorok frojanak a keresesben egyik ausztraliai munkatarsunk segftetl, aki
szfves volt megkuldeni Hans BAUMANN: „In the Land of UR" c. konyvebol
a 108-109. lapok fenymasolatait, ahol is egy nagyszerii tudositassal mutatja be
nekiink a kituno szerzo a „Nippuri Szegenyember"-t es a tortenetet. Magyar
fordftasban fgy olvashatunk rola:
„Mindig volt szegeny ember Sumeriaban es megmaradt egy erdekes torte-
net egy nippuri emberrol, aki keves penzzel, de nagyszerii humorral rendelke-
z
eu. R6ia SZ(5| e gy va gy s z a z s o r o s ekiratos tabla, amit }6 par szaz merfoldnyire
Nippur, sumi'r varostol lalalt meg a Seton Lloyd vezelese alatt miikodo angol-
0r
6k regeszeti expedi'cio. A Sultan Tepe-i asatasoknal keriilt elo azzal a 600
'K ekiratos tablaval, amely egy sumi'r pap konyvtaral kepczte.
A
nippuri szegenyember neve: GIMIL-NIN-UR-TA.
Az
agyagtablar61 a kovetkezo „nepi-mese" szoveget olvastak le:
105
 „Gimilninurta otthon ult - gondokkal kiiszkodve. Penzteleniil, kenyer, sor
es hiis nelkul kibfrhatatlannd valt az elete. Baratait is vendegelni akarta, de
egyetlen vagyona koponyege volt. Szerette volna a kopenyt egy iiriiert becsc-
relni, de csak egy kecsket adtak erte. A kecskevel a hos meglenne mar, de a sor
meg hianyzik - mondta. Gondolkodott es egy Stlete tamadt. Hurkot kototi a
kecske nyakaba es elvezette a varosbfro hazdhoz azzal a szandekkal, hosv
meghfvja a varosbirot is a vendegsegbe es 6 majd biztosan gondoskodik a
sorrol. A kapu orei azt hittek, hogy ajandekba hozza a kecsket a varosbironak
hat beengedtdk.
Amikor azonban Gimilninurta eloadta jovetelenek celjat a varosbironak, az
fclhaborodottan kialtotta a szolgainak, hogy dobjak ki Gimilninurtat, de elobb
adjanak ncki egy csontot, egy korty sort es egy jo verest- a kecskeje fejebcn. -
Ugy is tortent... de a verig sertett Gimilninurta megcskiidott, hogy haromszor
adja vissza a verest a varosbfronak."
Mielott tovabb meselnenk a Nippuri Szegenyember tortenetel - maris tegyunk
egy osszehasonh'tast a mi „LUDAS MATYINK"-kal.
Az otezereves nepmese nem „Liidas", hanem „KECSKES" Matyit emlft,
akitol csakiigy elveszi a „hatalmas ur" a kecsket, mint Liidas Matyitol a ludakat
Dobrogi lir - Dobrog vdros ura.
A „nippiiri hatalmas" csakiigy megvercti a ..kecskes Matyit", mikeppen a
,.dobrogi hatalmas" teszi ..Liidas Matyival".
Es - otezer evvel Liidas Matyi elott - Gimilninurta - a nippuri „kecskes
Matyi" eppeniigy fogadja meg Nippiirban, hogy ..haromszor adja vissza a ve-
rest". mikenl azt Liidas Matyi eskiidtc az egre Dobrogben.
Ugy latszik, hogy mar otezer evvel elottunk - Nippiirban is - ugyaniigy volt
„harom a magyar igazsag", mint Dobrogben is vallottak otezer 6\ utan
ugyanazt.
Ezt az osszehasonh'tast pedig azerl kellett most - „Kecskes Matyi" tortene-
tenek ismertetese elott - megtenni. mert a ket azonos tematikajii mese koriil-
menyei es reszletei mindenkor az illeto kor tarsadalmi korulmenyeihez alkal-
mazkodtak a nepkolteszctbcn. A mese alaptortenelc tehat beilleszkcdik abba a
komyezetbe, amelyik a „meselo koranak a kialakult tenneke". igy majd a ko-
vetkezokben latni fogjuk, hogy a tenia gyokere - vagyis az igazsagtalanul meg-
vert honpolgar azon fogadalma, hogy a hatalmaval visszaelo „nagytirnak"
haromszorosan adja vissza az iitlegeket - otezer ev alatt semmit sem valtozott,
s6t a legfontosabb reszletesemenyek is azonosak.
E kitero utan most terjunk vissza Nippurba es olvassunk tovabb az ekiratos
agyagtdblan:
„T6rtent azutan - j o ido miiltan -, hogy az uralkodo meglatogatta Nippur
varosat. A huncut Gimilninurta a kiraly elebe ment. Leterdelt elotte, megcso-
kolta labait (5s konyorgo szavakkal kerte a kiralyt, hogy egyszer az eletben
106
etne feliilni az udvari hintora. Ha a kiraly kolcsonadna neki. fizetne is erte
SZ C
, mina" aranyat. Nevctett a kiraly es nem utasftotta vissza a kerelmet, es fgy
r^ ilninurta - a berbe kapott udvari hintdn, tenyes oltozetbcn elhajtatott a
'., ost>iro elott. akinek a szaja is tatva maradt a csodalkozastol. Elobb azonban
vGimilninurta elhiresztelte az egesz varosban, hogy 6 a templom pincejebe
helycztc cl kincseit, amire a varosbfro vigyaz.
A varosbir6 is ertesiilt e hirrol es abban a remenyben, hogy reszt kap a
kincsbfil - nagy lakomat rendezett. A lakoman azonban sokat ivott ds amikor
res/xasegeben az asztal aid fordulva elaludt- Gimilninurta egy betordst szfnlelt
a templo'rri pinceje ellen, es azt hiresztelte, hogy a kincs mar nines ott. mert
elloptak.
Felraztak a varosbfrot reszeg almabol es Gimilninurta - hangos szoval es
azonnal - jovatetelt kovetelt t61e. A varosbfro meg magahoz sem tert a reszeg-
se°bol. de nagyon megijedt es rogtcin „ket mina" aranyat adott Gimil-
ninurtiinak, aki azt magahoz vette, de hangos szoval szidta a becstelen varos-
birot azert, hogy felelotlensegevel megkarositott egy polgart es a szidas koz-
ben korbacsaval jol elverte. Az utolso iitesnel azonban nevetve mondta a sze-
mebe „ez az elso levonas", aztan sietve beult az udvari hintoba. A kiralyi pa-
lotahoz vagtatott, visszaadta a kocsil, kifizctett erte „egy mina" aranyat, mfg
- a varosbfrotol szerzett - „masodik mina" arany a zsebeben maradt. Azutan
azon torte a fejet, hogy mikeppen adja meg a varosbfronak a „masodik levo-
nast".
Ha osszeha'sonh'tjuk ezt a mesel ..Liidas Matyi elso levonasaval - lathatjuk a
tarsadalmi korulmenyek altal megszabott lehetdsegekbeli kiilonbseget. Mint
mar emlftettiik - nem ez szamft, hanem az alaptemaban rogzftett fogadalom
vegrehajtasa. De - hogy a „Nippiiri .szegenyember" es „Liidas Matyi" meseje
egy osi gyokerbol, azonos nepi gondolkodasmodbol fakad - azt megerositik a
2. cs 3. „levonasok" vegrehajtasanak azonos formai es beallftasai. Tehat most
mar ezeket szem elott tartva, hallgassuk tovabb a „Nippuri szegenyember" - a
..Kecskes Matyi" mesejet:
„Gimilninurta leborotvaltatta a fejet es orvosi mezt oltott. Mint a ..Larsai
Csodadoktor" jelentette be magat a varosbfrohoz. Felsorolta az osszes bctegse-
geket, amiket meg tud gyogyftani es ezek kozolt sok volt olyan. amiben a va-
rosbiro is szenvedett. Igy kerte a „csodadoktort". hogy gy6gyitsa meg 6t is.
Gimilninurta elrendelte, hogy a varosbirot - mint „pacienst" - helyezzek egye-
dul egy sotet szobaba, es amikor mindenki elment es egyedul maradtak a sotet
szobaban, Gimilninurta ismct jol megverte a varosbfrot es - tdvozoban - mon-
d
a neki: „Ez volt a masodik levonas".
A varosbiro ezek utan orokkel vette magat koriil. A veres utan egy hettel
azonban hazon kiviil volt dolga es kfseretevel egyiitt elhagyta a hazat. Alig
tettek par lepest - latjdk. hogy egy ember vezet egy kecskdt elottuk es incsel-
ke
do hangon kiabalja felejuk: „En vagyok a kecskes ember..." ...en vagyok a
107
kecskes ember"... A varosbiro ordit az oreinek: „Nosza... fogjatok meg!" Ha-
talmas hajsza kezdodott, de az igazi „Kecsk£s Ember" (talan most mar mond-
haljuk fgy: „Kecskes Matyi") ncm az volt, akit kergellck. Hanem az, aki az
egyedul maradt varosbfrot megint clvcrte."
* * *
Hat ilyen volt a mi „Liidas Matyink" meseje otezer ev elott. De Nippur varos-
bfrajaval is csak az tortent, mint Dobrog uraval: „hatalmaval valo visszaelese
miatt - „haromszor" verte el rajta a port egy okos paraszt".
Az otezer eves tortenet csakncm teljes tematikajaval maradt meg a magyar
„Ludas Matyi"-ban. Csak az ,,els6"' megveres korulmenyei killonboznek. De ez
a tarsadalom rendszerebol es a mindennapi elet lehetosegeibol adodo terme-
szetes kovelkezmdny.
A masodik megvcrcst a „Nippiiri Szegenycmber" is es „Ludas Matyi" is -
„esodadoktor" kepeben es alcajaban vegzi el.
A harmadik es utolso botozas agyafurtsaga is azonos. Mindkcnt valtozatban
a „botozo" es az „adossagot visszafizeto" mas embert szalajt ,,Ltidas Matyi-
kent", vagy „kecskes emberkent", aki kiabalva vonja el a testorseget a megver-
ni dhajtott ..hatalmas urtdl", s amig a testorseg iildozi ura parancsara a vesze-
delmes cllenseget, addig az igazi „Ltidas Matyi" - az cgyedtil maradt Ddbrogi
urat veri el Dobrogon es - otezer evvel elottiink - ugyanilyen koriilmenyek
kozt adja meg a „Nippuri kecskes ember" a „harmadik Icvonast" Nippur varos
igazsagtalan bi'rajanak.
Ime - egy ujabb bizonyftek arra, hogy a Nep lelkeben elve maradnak a ha-
gyomanyok es sem ido, sem eroszak, sem szenvedes el nem tiinteli azokat.
Az elmondott ket peldabol lathatjuk a nephagyomany gazdagsdgat. A csil-
lagos egtol a nep torteneteig es az osok dicsdreteig mindent megtalalunk az 6si
hilviliigu nep lelkeben.
Meg a „szentek" tiszteletet is, amit majd a kovetkezokben fogok ismertetni.
De a lelkiseg eltetoje: a „feny", a Nap fele valo fordulas, a „Vilag Vilagossa-
ganak" kovctese, az IGAZSAG ismerclevel. Es ez a „kozmikus ut", ahol az
utat megvilagftja az IGAZSAG F&NYE.
A kozmikus uton
Vissza kell terniink erre az litra, mcrt amikor nepiink ebben a hiedelembcn elt,
boldogabbak voltak akkor a magyarok, es fenycsebbek is voltak akkor a
csillagok...mondta egy magus, inkvizfcios vallatasitnak fajdalmaiban. De azt is
megtudhatjuk toltik, hogy miert „beszeltek es enekeltek a regi idfik nagy es
szep esemenyeirol es megfogadtattak a fiatalsaggal, hogy a hallottakat
emlekezetebol kiveszni ne hagyja."
Ok hittek a szajhagyomanyok erejeben, hiszen a tudasukat, a gyogyitas sok
titkiit is aparol-fiiira, anyardl-lanyra orokoltek, szinten csak a beszcd, a „szo"
108
kozlese altal, inert „rovasbotjaikat „ is maglyiira tcttc az „uj-vallas". Azert nem
hagytak irasban sem ahitet, sem a tudast, mert taltosaik „igeje" fgy mondta:
„Isten nem akarja, hogy azok szentsegtelen kezekbe keriiljenek es
maga az Isten irja le ezeket a dolgokat a kivdlasztottak emlekezetebe."
Ebbe a „szajhagyomany-6r6ksegbe" azonban bele tanozik az osok tisz-
telete is. Eire is hagytak rendelkezist a taltosaink meg abban az idoben, ami-
kor az „uj-vallas" igajaban kellett elniok, gycigyitaniok es mindent megtenni,
hogy az osi „HIT" megmaradjon. Nem mondhattak ki az igazsagot, nem tilta-
kozhattak a nep nyomorgatasa miatt, amikor a nyomorusaghan is az „iij-vallas"
kover papjai fegyveresekkel szedtek be a „tizedet", es aki nem tudott fizetni,
azt „eretneknek" nyilvanftottak. Ezert sohasem szidalmaztdk az „uj-vallast",
hanem fgy mondtak es konyveik elkobzasa utan csak a „szd erejevel" tanftot-
tak:
„Jobb volt akkor, amikor elt mdg az osok tisztelete, mert akkor
nem kellett erdemteleneket, olyanokat, akik nem elnek istenes eletet,
szolgdlni."
Az 6sok tiszteleterol, hdsi harcaikrol Enekeltek regoseink, Jutas vezer
hostetteirol, de Szent Laszld harcairol is, amikor az idegeneket iizte ki a hazd-
bol. De a szent kiralyokroi es harom lovas szentrol is mcseltek legendakat.
lit pedig nem szabad a romai egyhaz szentjeikent venni e harom lovas-
szentunket, mert az osi MAGYAR HIT-nek is meg voltak a sajat „szentjei".
Lchetseges, hogy „machineus" oroksegkent, de valosziniileg az osi sumfr „ZI-
EN-TU" = „lelekkenl szuletett" ertelmezcssel atveve a hiedelembc. Igy teljes
bizonyossaggal allfthatjuk azt, hogy Szent Laszlo a MAGYAR HIT szentje
volt elobb, mint a romai vallasban megkapta a „szentte avatasat". Azdrt is
vehctjiik ezt bizonyosnak, mert a magyar szentte avatasa, a Veszprem mel-
lett letezett, „TAPE" nevu faluban tSrtent, ahova magusaink egy kor ala-
ku nap-templomot epitettek, mely elott allt Laszlo kiralynak - fabol fara-
gott - lovas szobra. Ez a tatarok utan is megmaradt. A templom kozvetlen
kozeleben van a Szent Laszlo forras, melynek vizevel avattak „legennye" a
ftatalokat.
igy ertheto meg, hogy az un. „magus-vallasunk"-nak harom „lovas
szentje" van. A tavasze: Szent Gyorgy. Az osze: Szent Marton es a Piin-
kosde: Szent Laszlo.
Szent Gyorgy es Szent Marton iinnepe aztan 6sszefon6dott a romai egyhaz
hasonlo nevu szentjeinek emlekezesevel es ma mar nem is tudjuk megallapitani
azt. hogy melyik Szent Gyorgy volt nepiinknek az osi szentje..? De magyara-
zatot kap az a valosag, hogy az „antiokiai" Szent Margit. Szent Elek cs a
Barlam-legendahoz kapcsolodo szemelyek mindnyajan az 6s-vallasukban tisz-
teltek voltak, „szcnt" megkiilonboztetessel.
Megmaradt az a hagyomany, hogy: „Szent Gyorgy napjan a makkoltatdk
(konddsok es kanaszok) gorgolo vesszoket vittek az anyasertesek tulajdonosai-
nak." A masik lovas szentet, „Szent Martont a besenyok iinnepeltek nagy vi-
109
galommal". A magusok altal szentte avatotl lovasunk Szent Laszlo kira-
Iyunkrol pcdig igen sok „keresztenyesitett" legcnda mar „mftossza" vaitoztatja
josagos elelet, de „keresztenyi" szente-avatasaval, az „uj-vallas" csakneni
„eretnek-iild6z6kent" emlekezik meg rola, ami valotlansag.
Azokat a regi „szenteket*\ akiket az uj-vallds nem tudott „keresztenyesfte-
ni", vagyis a sajat liturgiajaba dtvenni, egyszeriien elfeledtettek a ndppel, a
„poganysag gonoszainak" nevezve 6ket.
Ezt tettek Antiokiai Szent Margittal, aki meg a 13. szazadban is nepunk
tisztcleteben volt, mint „manicheus" martir, a „beteg asszonyok segitojekent".
A magusok egyiitt kertek segitseget a „verfolyos" nokkel.
Hasonl6 sorsra jutott a szcgcnyseget valaszto gazdag kiralyfi is, Szent
Elek, akinck legendajat Buddha-ra vonatkoztattak, mert 6 szinten"kiralyi sarj"
volt, aki mcgvetette a gazdagsagot.
Csak igen k6son sikeriilt a romai egyhaznak Szent Illes tiszteletet meg-
sziinletni, mert - szinten a 13. szazadban - letezett egy bctegseg, mcly nevet
viselte, a „Szent Illes-baj". A romai vallasnak az volt nagyon kellcmetlen,
hogy ez a Szent Illes nem volt azonos a zsidok altal tisztelt „IHes-pr6f'e-
taval", hanem mint „gyogykovacs" kezdte elctet es azutan, mint tanult ma-
gus, a manicheus-vallasszervezetben, MERV piispoke volt. Igy lett a kova-
csok vedoszentje, akiben a mitikus „kovacs-kiraly" hagyomanyai eltek tovabb
es maradtak meg. Kultuszanak nyomait megtalaljuk oseink Kijevi varaban,
ahol meg tcmploma is volt, mikeppen azt a Ncstor-Kronika is mondja, hogy a
„Dnycper keleti partjan allt a Szent Illcs templom". A kijevi fegyver-
kovacsokkent ismeretes TARJAN-nemzetsegunk tortenelmiinkbcn fejlesztette
tovabb a Szent Illes-kultuszt es hozia magaval a Karpat-medenciSbe.
Magusaink elettorvenye szerint mind a haromnak meg volt az evi emlekezo
napja, amikor vallasos kegyelettel unnepeltek oket addig, mig a zsido-
keresztenyseg inkvizi'cioja ki nem l'rtotla emlekiiket.
Tehat a „pogany" magyarsagnak is voltak „szentjei", akiknek segitseget
imadkozva kertek es akkor talan megsem lehettek olyan „istentelen poga-
nyok", amikeppen meg ma is tanftjak zsido-keresztenysegUnk papjai oseink
hitvilagat. Eppen ezert hangsulyozottan kell tanftani, hogy a zsido-
keresztenyseg azert tartja „poganynak'^ az 6 vallasukra at nem tert ma-
gyarokat, mert a zsidok torvenye - a TORA - szerint minden mas vallasu
„pogany". Csak a zsidok es igy a zsido-keresztenyek „istenesek"... es naluk
az isten neve: JEHOVA, vagy Jahwe.
Nem az igazi „JOISTEN", akit a „poganynak" nevezett magusaink
„jo-tengri" newel kiildnboztettek meg az „uj-vallas" Jehova-istenetol, es a
NAP fele fordulva imadkoztak hozza. A nephagyomany megorzott egy „Mi-
atyankot" is, melyet magusaink a nc'ppel egyiitt fgy imadkoztak:
„Miatydnk, ki vagy a Mennyekben.
Vralkodol mindeneken.
Szenteltessek meg szent neved...
Eg es Fold dldjon Tegedet."
110
„Pogany"'-nak nevezett oseink Istenes-eletet ismerjuk meg a „szentek"-re
valo emlekezesbol is, akiknek iinnep-napjai csak gazdagitottak a kozmikus lit
torvenyenek valoban „szent" napjait. Folytassuk tehat az osi hitvilag nagy
iinnepeinek a felsorolasat.
A Nap-isten fele fordulas legnagyobb iinnepe - mint az elobbiekben
megismertiik - a Nyari Napfordulo volt. A halaadas nagy napjakent el meg
ma is ncpiinkncl, hiszcn a „napforduloval" beerett a vetes cs Boldogasszony-
Anydnk, a Venusz fenyevel eleri a Sziiz-csillagkep „SPICA" nevii fenyes
csillagat, amit Nepunk „Kalasz-Csillag" neven ismer es „Sarlos-Boldog-
asszonykent" Julius 2-an iinnepel.
A nyari napfordulo es Sarlos-Boldogasszony napja kozotli napoknak vala-
melyiken kezdodik az aratas, ahol az elso kaszavagast az egyik fo-taltos
vegezte el egy „iinnepi-szertartas"-sal. Az aratas utan jo idobe telik, amig a
buzaszem a malomba keriil es az iij lisztbol megsiitheto az uj kenyer, es vele az
„uj kenyer iinnepe" is megtarthato volt.
Nagyon sokat kcresgeltcm mindenfclc, hogy az „uj-kenycr" napjanak pon-
tos idejet megtalaljam, de sehol sem lellem pontos ddtumot. Mindenki cmli'ti,
mint a „nyar-6sz" unnepet.
Aztan arra gondollam, hogy az ormenyck Jezus Urunk sziiletcsnapjat au-
gusztus 11-en iinneplik cs talan czen a napon lenne az „uj-kenyer" unnepe?
Azert is jutottam erre a gondolatra, mert 6 mondta: „En vagyok az elet ke-
nyere".
De az aratas idejetol szamitva (cseples, magszaritas, malomban valo meg-
orles) az uj liszt elkesziteseig - orszagos viszonylatban - keves az augusztus
11-ig terjedo ido. Arra van adat a nephagyomanyban, hogy nepunk is e napon
unnepelte Jezus sziiletesnapjiit, hiszcn a mar emli'tett ,jo-tengri" (Joisten)
mellctt ismcrt egy masik „tengri"-t is, es ez a nev csak Jezus Urunkra vonat-
kozhal. De a romai-zsido-keresztenysegiink augusztus 20.-at „Szent Istvan"
nappa valtoztatta. Ennek kovetkezteben az is felt^telezheto es valoszinuleg ez
az igazsag, hogy nepunk csak titokban emlekezhetett Jezus Urunk valosa-
gos es az ormenyek altal is bizonyitott sziiletesnapjanak - a romai-
egyhaztol kiilonbozo - iinnepere. igy az „uj-kenyer" napjat osszekapcsol-
tak a Jteusi-szuletesnappal. Ettek az „elet-kenyeret" es ittak a bort az 6
emlekezetere - augusztus 20-an.
Igy maradt meg ez a hagyomany a mai napig. Zorad Ivan mutalja be nagy-
szerii festmenyen ezt a szent hagyomanyunkat.
A szertartasosan kesziilt „uj-kenyeret" es a bort egy „menyecskc" viszi az
„uj-kenyer" iinnepere. Halasan gondolok Zorad Ivanra, aki az itt bemutatott
kepel fclcsegemnek ajandekozta.
Erdekes valtozast hozott a „magyar-sors" gorbngyos utjan egy kormany-
rendelet, amikor - az orosz elnyomatasunk idejen alakult - magyarorszagi
kommunista hatalom (talan a tortenelmi valosag ismerete nelkiil), fgy mond-
hatjuk, hogy csak a kcrcsztcnyseg megsziintetescrc valo igyekezeteben augusz-
tus 20-at lijra az „uj-kenyer" iinnepenek nevezte. Igy - dlmenetileg - meg is
sziintette a „Szent Istvan"-kultuszt.
HI
 Sajnos az oroszok kivonulasa utan erore kapott idegen „massag" es a
„szentistvanosok" osszefogasa ismel az idegen-uralom cegerenek tette a „Szent
Istvan" napot, a zsido-keresztenyseg megerositese erdekeben. Igy a Nepnek
MA nines „uj-kenyere"! A nephagyomany azonban - foleg a videken - meg
megmaradt egy halovany emlekezesben, de eros felfrissitesre szorul, amit a
Magyar Hit liturgiajanak felujitasaval kell megvalositani.
Az „uj-kenyer" iinnepen pedig Boldogasszonyunkal kell halaadassal ko-
szonteni, hiszen a termes, a buzaszem, vagy ahogyan a regiek neveziek - az
„elet" - bizony az 6 gondviselesenek gazdag ajandeka. De az osi neplelek
sohasem tudta elvalasztani Szent Fiatol, mert a Szent Fiat nepiink a NAP-ban
koszontotte ugyan, de az osi, es meg a kozepkorban is elo „fenyszimbolikaban"
Maria Hajnalcsillagkent sziili a Napot, ahogy a regiek kantalasa is mondja:
„...oromod leszen, mikoron Te szep Hajnalcsillag a fenyes Napot
sziiled, mikeppen az Hold az ofenyet..."

Egy masik enek pedig fgy mondja meg 1719-ben:

„6h felkeWfenyes nappal
tiindoklo szep piros hajnal.
Dragaldtos Szu'z-Mdria!
Hozdfel nekiink a szep Napot,
Hogy lathassuk Jezusunkot!"

Ezeket a kozepkori Maria-enekcket bongeszve megtalalhatjuk azt is, hogy a

nephagyomany milyen erdekes modon tiltakozik a romai-vallas altal bevezetett
„zsido-Jczusi-alak" ellen.
Tipikus „nepi furfanggal" az edesanyat - Mariat - iisztonzik, serkenlik
Szentfia vedelmere, ilyen vallasos-mezu enekekkel:
„FolszdlIt a kakas a kapura - azt kidltja kelljfel Maria!
Zsidok kergetik Jezust!"
„Az dlombu szdl a kakas: kelljfel Maria!
- Megfogtdk Jezuskdt!"
„Mezo kozepen aranzoccsig. - Ott id asszonyunk Szu'z-Mdria.
Oda megy Jezus Urunk, kerdi tola: Mer sirsz, mer keseregsz...?
Oh szent flam! Szerelmes flam. - Hogyne sirnek, keseregnek
Mikor Teged dlmomban a kegyetlen zsidok megfogtak, keresztre
feszitettek."
* * *
„Feher rozsa Maria. - Feltekintek az egbe.
Ott Idtok egy szent b'rzoangyalt. - Kbzepihe Szu'z Mdridt.
Tergyen tartja szent levelel. - Szent iijjdval hajtya.
Szent szemivel nezi. - Jezusunkat pogdny zsidok megfogtdk!"*

52
A fenti kantalasokat atvettem: Erddlyi Zsuzsanna: „Hegyet Hagck, lolot lepek"
(Magvcto, 1976. Bp.) c. kijnyvcbol
12 113
 Ezekbol a „vallasos" enekekbol lathatjuk, hogy nepiink lelkivilaga po-
ganynak es kegyetlennek nevezte a zsidokat. Igy semmikeppen sem azo-
nosithatta Jezus Urunkat „zsidonak", zsido szarmazasunak. Inkdbh
azt mondhatjuk, hogy a „nem zsido" Jezust elbujtatta hiteben a , jo-Tengri"
melle, „Nap-Tengri"-nek nevezve es a „Jezus" nevet soha ki nem mondva.
A felhozott peldakbol lathatjuk nepiinknek a Sziiz Anyahoz, Mariahoz valo
ragaszkodasat. Ezt bizonyitjak az osvallas Maria-iinnepei, amelyek reszben
„keresztenyesftve" lcttek, reszben pedig osszefonodtak az ,,uj-va!las" allal
rendelt Maria-napokkal. De a „fogolykivaIto" Boldogasszony iinnepe bizto-
san az inkvizfcid idejen keletkczhcletl, mcrt magus-papjainkat bizony sokszor
„fogolykent" tartottak a borlonokben zsido-keresztenysegiink piispokei, pre-
postjai.
Az „uj-kenyer" iinnepenek meglelesehez legjobban Nagyboldogasszony
napja, augusztus 15-e vezet, mcrt Jezus Urunk valosagos, (de nem unnepelhe-
to) sziiletesnapja es augus/.tus 20-a - Szent Istvan napja - kozc csik. De azeYt
is rogzfthetjiik Nagyboldogasszony iinnepere az „uj-kenyer" napjat is, mcrt
az elso vilaghaboru utani idoben (1920), a faluk nepe valoban augusztus 15.-
en iinnepelte - Nagyboldogasszonyunk dicseretevel - az „uj-kenyer" nap-
jat, olyan szorgalmas es diszes kontosii menyecskek kezebol atadva, amikep-
pen azt a kozoll „Z6rad-kepen" bemutattam. Ettol a naptol kezdve a „kozmi-
kus-naptar", mint mondtam osszefonodva az „uj-vallascval" Boldogasszonyunk
kozcleben halad.
Augusztus 22-en a „Vilag Kiralynejat", szeptember 8-an Kis-Bol-
dogasszonyt es oktober 7-cn a Rozsafiizer Kiralynejat dicsoitik.
De a szeptember 21-i „nap-ej" egyenloseg idejen az 6 gondviselo kegyel-
met kcri a Ncp, a „betakan'tas". a telre valo felkesziilesnck napjaiban. A hori-
zontalis sfkon zajlo elet allando fohiisza ez, mely biztosan tudja, hogy az imad-
sagban kert segitseget Boldogasszonyunktol megkapja. Mcrt O az elet vedel-
mezqje, a nepi „raolvasasok" cimzettje. O a megerto es segito Szeretet, aki-
hez a „kelo-hold" esillagkepen at erkezik a konyOrges. Igy 6 a Babba-Ma-
ria is.
De a „Vilag Kiralynejat" is iinnepelte a hagyomany es a termeszet rende-
lese szcrinl leteznie kcll „Vilag Kiralyanak" is. Unnepnapja november 20.,
amikor a V6r6s Vandor kcpcben megjelenik a regosok kfsereteben.
A szertartas az volt, hogy az cgyik regos fejen a rot-bika volt, szarvai ko-
zott a Napkoronggal, es felszdh'tottak a hazak nepet a megtisztulasra. Ennek a
kcrcszteny formaja a „Mikulas-nap'\
Hogy az 6si hitvilag altal kialakult nepi miiveltseg elemei mennyire .Ossze-
fonodtak" a keresztcnysegnek ncvezett „uj valllssal", azt nagyon jol jellemzi
egy - Bartok Bela altal lejegyzett - regosenek:
114
„Boldogfai templom a mi hdzunk lehetne.
Benne valo oltdr - mi asztalunk lehetne.
Misemondo ruha - mi abroszunk lehetne.
Benne void kelhe - mi poharunk lehetne.
Benne valo ostya - mi kenyerenk lehetne.
Ret bkdr, regi torven..
Haj, regit rejtem! "
Ebbol az „6sszefon6dasb6r nehez kivalasztani az osi nepmuveltsegiink
enekcit, mondhatni ertekrendjet, mely az elet minden fazisaban es minden
miikodesi teriileten atavisztikus erovel befolyasolt minden magyart. Ugyanis
barmihez fogott, az „6si-ver" hagyomanyai szerint tette azt. Napi munkabc-
osztitsatol az alkotasig, epi'tesig, faragasig, hfmzesig es egyeb kezimunkaig,
minden-minden a „hagyomany-rendje" szerint tortent, vagyis ugy, amint
„apamtol, vagy anyamtol tanultam".
Dr. Pap Gabor ad nagyszerii modszert ehhez a „kivalasztashoz", vagy „ki-
crtekeleshez" a kovetkezokben:
»....a magyar nepi miiveltseg hcirom nagy emlekcsoporlja - az epii-
letek eppemigy, mint az oltozekek, illetve „keszsegek" - egyszerre tolt
be haszndlati es ritudlis szerepkort. A ketfele funkcid sem elvileg, sem
gyakorlalilag nem vdlaszthatd el egymdstdl. Mas szdval, ez azt jelenti,
hogy minden paraszthdz egyszersmind elemi fokozalu szentelynek is te-
kintheto, minden etkezes elemi dldozati ritusnak, minden cifra suba,
vagy szi'ir szertartdsi diszruhdnak, es minden „keszseg" — ritudlis kel-
leknek. Ma nem ez utobbiak korebdl vdlogatjuk hozzdjuk az analogid-
kat, sohasem fog megvildgosodni elottimk „ diszilmenyeik" kepi mon-
dandoja.
Magdtol ertetodik, hogy a XX. szdzad mertekteleniil lidspecializdlt
eletvitelenek dldozata a mai dtlagpolgdr, nehezen tudja elkepzelni, ho-
gyan is „miikodhet" egy ilyen tomenysegi foku tdrsadalmi keplet. Sot
meg azt is vonakodik elfogadni, hogy ilyenfajta tdrsadalom-
szervezodesi model! eg}>dllaldban letezhetett valaha a vildgon. A ta-
mdskodds ertheto, de nem ludjuk eIfogadni.«5i
Csak annyit tesziink hozza a fenti megallapftashoz, hogy: aki ezen a szem-
leleti gaton nem tud atvergodni, az vagy nemzetietlen kozombosseggel eli
na
PJait, vagy a zsido-keresztenyseg megvallasaban, csak a „szentistva-
nosok" szolgarendjet szaporitja.
Miutdn dr. Pap Gabortol az idezctet „A magyar nepi miiveltseg hetkoz-
ni
»pi es iinnepi area" c. fejezetebol vettem at, bemutatom az altala kozolt ket
»szakralis" oltozeket: a subat es a cifraszurt is.
Dr. Pap Gabon Jo Pasztorok Hagyalcka, Magyar Ncpmiiviiszel (Podium Mii-
hely Egyesiilet - Maganyos Kiado, Debrecen, 1993.) 81. oldalon.
115

A szertartasoknal hasznaltak mind a kettot. Ma mar nehez megallapitani,
hogy melyik iinnephez milyen szertarlas tartozolt, de az a teny, hogy nepiink a
II. vilaghaboru kezdeteig a „cifraszurt" keszitette es hasznalta, az oshagyomany
halhatatlansagat bizonyi'tja.
De tovabb sorolva osi unnepeinket, elerkeziink december 8.-hoz, mely ma
is a „szeplotelen fogantatas"-ra valo kegycletes emlekezes. Ennel a napnal
biztosan mondhatjuk azt, hogy az 6si hitvilag unnepet vette at a keresztenyseg,
mert ettol a naptol szamitott kilenc holdfordulo, vagyis 252 nap utan,
augusztus 11-en van Jezus Urunk szuletesnapja. Nepiink iinnepelte a szep-
lotelen fogantatas emleknapjat az osi modon is, es az „uj-vallas" szerint is,
inert Nagyboldogasszonyunk - az „6s-vallas" Istenasszonya oltalmaban tudta
116
es hitte az cmberi eletet. Az „adventi-koszoru" a ncgy gyertyaval is valojaban
az 6 emleket dicsoiti es ez is osi-hagyatek, mert az utolso gyertya ellobbanasa-
kor jon a Karacsony, az osi hitvilag ,,s61yom-unnepe". A nep viszi a magu-
sokhoz ald^sra a solyom-madarait, hogy azutan eloszor repitse fel az eg
fele. Zsidd-keresztcnysegunk papjai ma is „pogany" szertartasnak, pogany szo-
kasnak minositik az osi solyom-iinnepet. Ez a nem Istent, hanem „emberek
parancsolatait" tartalmazo, „konyvet" imado vallas ma sem ludja telfogni,
megerteni azt a szeretetet es ragaszkodast, amellyel Nepiink Boldogasszo-
nyunkhoz es Szent Fiahoz kotodott.
Ugyanis a solyom-iinnepen Jezus Urunkat dicserte es aldotta a Nep
azokkal a szent madarakkal, amelyek egyike - valamikor regen - a ve-
riinkkel testet oltott Istenfianak vallara szallt... ahogy mondjak a regiek...
a „Szentlelek" hozojakent.
Gondoljunk arra, hogy a Partus Birodalom megszunte ota - a Magyar Nep
feltve orzott titka volt a Jezus-nepetol valo eredet-tudat, hiszen az ortodo-
xia mar hivatalosftotta Jezus Urunk zsido-eredetenek hamis tanat Amikor
Nepunk a teli-napfordulokor, a „Feny-ujraeledesenek" napjan szabadda
engedte a „feny-madarait", valojaban Jezus Urunkat dicserte abban a
hitben, hogy ezek a szent madarak megtalalj^k 6t fenn, a magasban es
visszaternek az 6 aldasat hozva. Ez volt a „kerecsen-s6lyom" KARA-
CSONYI, elso repitesenek a nagy miszteriuma. Ugyanis ez nem „vadaszat"
volt, hanem elso repites, Jezus Urunkra - a „szent-solyommal" jelkepezett
Partus Hercegre - valo emlekezeskent.
Ne felejtsuk el azt, hogy az ADIABENE-kiralysag uralkodoinak korona-
jan, a homlok felctt ott van a szent-solyom, Jezus kiralyra - a Partus Her-
cegre valo emlekezeskent.
De a teli-napforduloval a „Feny Fia" kel uj eletre es 6t eppen ugy
TURUL neven ismeri a kald-sunur hagyomany, mikeppen a „kerecsen-
solyom is a magyarsag „Turul" nevu feny-madara. A karacsonyi „TURUL"
unnepseget igy joggal nevezhetjiik az osi hitvilag legnagyobb iinnepenek es
indokolt az is, hogy ezen a napon a gycrmekeknck a Jezuska hozza a szeretet
ajandekait. Erre az unnepre lehat igen szepen es iidvosen fonodott egybe az
6si hagyomany az uj vallas liturgiajaval es az Unncprendjevel.
De akarhogyan rohan veliink a vegtelen Ido szekere, ujjongo szeretettel es
remenyseggel jutunk el evrol evre a Karacsonyhoz, amikor a „legyozhetetlen
Isten" a „Feny Fiu" megtijul a teli napfordulo orok torvenyevel.
Mert gyonyoriiseges a hitunkben az, hogy a SZERETETET egy artatlan kis
gyermek erkezeseben hisszuk, aki a mi Jezusunk es Udvozitonkke valik. Mi
alatt pedig a fenyben allok keresik egymas kezet a SzercteUGyermekere valo
emlekezessel, a „gonoszok" mindent elkovetnek - egy „uj-vildgrend" jelsza-
vdval - hogy a Szent Gyermeknek emleket, letezeset kiirtsak a Iclkckben.
Eppen ezert boldogan kcll hatalmas unncpiinkel - a Karacsonyt - megtarta-
ni annak mindcn cercmoniajaval, a r6gi ds az uj vallas szerinti szokasaival.
Karacsonyfaval is es solyomrepitessel is.
117
 Sajnos nemcsak a solymaszat, hanem a solyom-madarunk is „eretnek" nyil-
vanftast kapott cs zsido-keresztcny papjaink lassacskan leszoktattak a nepel a
solyom becsiileserol es tiszteleterol. Mint emlitettem, I. Istvan betiltotta a „tu-
rul" sz.6 hasznalatat es - miutan ez a nev a „turul-nemzetsegre" is vonatko-
zott, meg Anonymus koraban sem volt tanacsos e nev kiejtese. Azt is szamba
kell venni, hogy Magyarorszag fGIdbirtok testenek 80%-a papi es fonemesi
tulajdonban volt (pi. grof Festetics Taszilonak Keszthclyen 40 000 hold erde-
je), itt bizony a „solyom" is csak vadasz-zsakmanykent clhetett, ha tudott.
Napjainkban kapjuk azt az Orvcndetes hi'rt, hogy kerecsensolyom mada-
raink egyre tobb feszket fedezik fel es boldogan nezik a szaporulatot.
Mintha jeleznek a „visszatero" s61yom-madarak a Szent-Solyom ujra-meg-
jeleneset. Jezus Urunk S61yom kepe igazsaganak gyozelmet a gonoszsag felett.
Hiszen egyre tobben allanak be a fenybe. Egyre tobben fordulnak a Nap felc,
csodat varo szemekkel.
A lelkek megujulasat es az eljovendo „idok teljesseget", a Szent-Solyom
MAI diadalat jelkepezi nekiink az egyiptomi I. dinasztia DJET nevii faraoja-
nak a Kr.e. 4. evezred vegerol valo sirkfive. Jelzi, hogy Horus legyozi a Hold-
nak engedelmeskedo gonoszsag kigyojat. Itt tudni kell azt, hogy a „holdkul-
118
tusz" szerint elo nepek (mikent az ABRAHAM tortenet mondja), nem ismer-
tek a Feny-Szentharomsagat. Igy csak a foldon tekeregtek, mikent a gonos-
zsag kfgyoja. Jezus Kiraly - a Partus Herceg c. konyvemben reszletesen
elmondom Jezus Urunknak, a Szent-Solyomkent valo tiszteletet, ami Ne-
punkn<51 a „titkok-titka" volt.
Ezert kell az osi Karacsony-Kerecscny unnepiinkel az „Uj Feny" erkczesc-
kor, szertartasos meltosaggal mcgtartani. A vilag kereszteny nepei dfszes
kanicsonyfaval iinneplik a ,.kis Jezus" erkezeset es a csaladi szeretet melcgsege
teszi boldogga a hivo lelkeket. J61 van ez igy, de fogadjuk el vegre, hogy a
Magyarsag MA a nagyvilag egyetlen nepe, akit nemcsak a vallasossag, a
hiedelem kot Udvozitonkhoz, Jezus Urunkhoz, hanem a versegi azonossag
is. Ez pedig egy „elhivas" az apostoli munka kfitelezo elvegzesere. Ezt tettek
oseink is. Az 6 kovetesiikben nem maradhatunk, nem elhetunk a kozombosseg
utvesztojeben. De a hamis tanok kovcteseben sem!
Igen nagy orom es megnyugvas azt latni, hogy Pomazon, a Klissza-
dombon epitett „Feny-templomnaI" (Honfoglalasi Emlekmunel) december
21-en a „fenyt-varok" es ,,tisztulni vagyok" koszontik az ujraeledo Napis-
tent. Barmilyen hideg is az ido, e napon 300-500 hivo jon ossze az unnepseg-
re. A mult evbcn tobben hoztak a sdlyom-madaraikat is az „elso" roppentes-
re. Hala legycn crte a Magyarok Islcncnck!
A regi ,,nap-kalendarium" unnepei kozelebb visznek minket Teremto
Urunk-Isteniinkhoz, mert igy betartjuk azt a torvenyet, amit nekiink a ,.terme-
szct-rcndjevel" adott. Ez az egy-igaz torveny, amit Jezus Urunk is megpecse-
telt. amikor igy mondta: „En azert jottem a vilagra, hogy senki se maradjon
sotetsegben." (Jan. 12, 46.) De meg azt is hozzateszi: „aki en bennem hisz".
Jdzus Urunk tani'tasanak az clf'ogadasa tchal maga a „vi!agossag". A „fenybe-
allas" feltetele pedig az 6 igaz tani'tasanak ismerete, es ez az Igazsag tuda-
sa es tudata is.
De azt kerdezem, hogy az „Isten-Fiat", az „Udv6zitot" oseink valoban „Je-
zusnak" hfvtak...? Ha igen, akkor a kozepkori magus inkvizicio szenvedo
maguspapjai miert nem neveztek igy? Miert nem mondtak ki nevet igy?
Hiszen e szoval talan mcgszabadultak volna a sok kfnzastol. De nem mondtak
ki igy. Tehat indokolt a kovetkezo kerdesem:
Hogyan neveztek oseink Jezust...?
Tudom, hogy nemcsak kenyes, de erdekes temat vctek fel ezzel a kerdessel.
Onnan indulok, hogy I. Istvan „teritese" elott nepiinknek - mikeppen dr.
Bobula frja - lelkivilagaban elt az „Isten-anya", vagyis az osvallas Isten-
asszonyanak tisztclcte es Boldogasszonykent (BAU-DUG-ASAN) adla gond-
viselo kegyelmet a Magyar Nepnek. igy neveztek 6t oseink. - De semmit nem
tudunk „Jezus" neverol. Semmi emlek nem maradt a terites elotti idobol e
nevre vonatkozolag.
119
 Feher M. Jeno: „A Kozepkori Magus (saman) Inkvizi'ci6" c. konyveben ko-
zolt Jegyzokonyvek" azt tanusiljak, hogy a kegyetlen eszkozokkel vallate
zsido-kereszteny piispokoknek a kerdc.se mindig az volt a kfnpadra huzott
„magusokhoz" : „Ki a ti Istenetek...? - Kit imadtok...? A „magusok" azon-
ban nemak maradtak minden ki'nzas ellenerc is.
Tehat semmi adatunk nines arra vonatkoz61ag, hogy az „Udvozitot", I. Ist-
van elott oseink „Jezus" newel emlftettek volna. A hunoknal sem talalunk erre
vonatkozo adatot es a Partus Birodalomban sem.(A Saul-Pal fele „Krisztus"
(Christos) azaz „messiaY' es ,,Chrestos" (egyetlen szent) kozolti kulonbscgeket
mar ismerjiik).
A „terftessel bevezetelt zsido-kcresztenysegiinkben azonban csak a „Jezus"
nevet ismerjiik es azt is tudjuk, hogy honnan cred ez a nev.
„JEZUS" nevet sokan a gorogbol, masok a heberbol szarmaztatjak. A g o -
rogbol" azert. mert a Kanai mennyegzot ismerteto gorog szoveg ugy monda,
hogy: „Ott volt anyja IESOUS-nak." „IESOUS"... „Udvozit6"-t jelent a
gorog nyelvben. Az eredcti gorog szoveg tehat fgy mondja: „Ott volt az Ud-
vozfto edesanyja."
A heberben ugyanez „JESUA", de irasaikban mindig „JESU" rovidftesben
talaljuk. A szammisztikajuk (gammatria) metodusa szerint „JESU" 316 sz6m-
mal van kifejezve. Ugyanez a 316 azonban harom heber szonak - IMMACH
SEMO VEZIRKO - nak a takarqja. E harom szo titkos es alaltomos jelentesc
pedig: „Legyen neve es emleke orokre kitorulve!" A kezdo betiik osszeolva-
sasaval azonban „JESU"-t kapunk. Igy, ezzel a newel fejezi ki a rabbinizmus
Jezusra vonatkozo megveteset es a zsidok csak azert hivjak az „Udvozit6nket"
„JESU"-nak, mert naluk ez egy figyelmezteto, hogy „a megfeszitett neve es
emleke orokre legyen elfelejtve"!
Mohamed „Koran"-jaban is szerepel Udvozitonk, de szo sines arrol, hogy
„acs" vagy „acs-fia".
A Sziiz Anya arab neve: „MARYAM". Igy fia: „ISSA ibn MARYAM".
Az arab „ISSA" es az aram (heber) „JESU" ket fiiggetlen nevnek latszik, de
gorogrc forditva, vagyis gorog ertelemmel „Udvozito" jelentesii mind a ket-
to...vagyis „nem ember nemzette isteni alkotas".
„Jesus"...a „JESU" latinizalt formaja. „MANI"-nak azt a kijelentcset,
hogy: „Jezus baratja az en baratom is" csak forditasbol ismerjiik. Valoszf-
niileg 6 is „Udvozit6t" mondott.
* * *
Talan nem is olyan fontos, hogy milyen nevet adunk az „Istenfianak". a „Feny
Fianak", a Szentiiaromsag tagjanak. Fontos, hogy imadkozzunk Hozza, kerjiik
Kcgyelmet foldi napjaink bajaiban es oromeiben.
De szent hagyomanyaink legtobb orzoi azok a kozepkori maguspapjaink
voltak, akikct a zsido-keresztenysegiink halalmasai, piispokei es a papjai tiizes
vassal vallattak e nev miatt. A rajuk valo emlekezes osztonzott ennek a tema-
nak a kibogozasara.
120
Regcn keresem a kiindulas pontjat, adatat, de csak most kaptam meg az
iizenetet Urunk-lsteniink elott Szent lstvan bunei^rt vezekelo VAJK-toI
akkor, amidon sajat magat es a Magyar Nepet
TUR-IVADEKNAK
nevezi es mondja, hogy „Nem 6, hanem GESELA es nemet papjai 6Itek
meg a TUR-IVADEK GECSOT (Geyzat) es Koppanyt is".
Lavinakent zuhant ram ez az iizenet minden tartalmaval, mert mikent lefr-
tam (Igaz Tortenelmiink Vczcrfonala Arpadig 262. oldal), TUR-UL jelentese a
..Kisebbik Feny", a „Feny-Fia", amit a lcgregibb sumfr ideogramma „herceg,
vezerpap" ertelemmel orzott meg, mint a „TUR" crteket. „UL"... a teli-
napfordulo ujraeledo Fenyenek neve a sumir-mahgar osi nyelviinkben. - De
„TUR-UL" a neve annak a Napmadarnak is, mely Szent Hagyomanyunk sze-
rint EMESE osanyankat aldott allapotiiva tette, es e „TUR-UL" nemzette
az Almosnak nevezett nagykiraiyunkat, es igy a leszarmazottai valoban
„TUR-IVADEK" nevet kell viseljenek.
De elottiik - ATILLA nagykiralyunk zaszlait is ez a „TUR-UL" madar
diszitette, ekesitette es milyen varatlan es megdobbento annak a felfedezese,
hogy c Szentmadarnak neve, a TUR-UL, I. Istvun dekretumaira valo hivat-
kozassal tiltott volt. Tehat az „uj-vallas" - a romai zsido-keresztenyscgiink
1000 even at „biinnek vette a „TUR-UL" nev kimondasat, hasznalatat. Emle-
kezziink arra, hogy csak a Millenniumkor jelenik meg az elso Turul-madar
szobor, emlekmu Hazankban.
Es eddig senkinek sem jutott cszebe megkerdezni azt, hogy miert tiltotta
De e
gy ..madainev" hasznalatat az elso apostoli magyar kiraly?
Megint az ortodoxiatol eredo „eretnek-uldozesekre" kell hivatkoznom, hi-
szen - mint mondtam - a volt Partus Birodalomtol Egyiptomig elpusztftottak
mindent, ami a nem zsido ideologiajii felfogast szolgalta, vagy osi hagyo-
many volt.
Amikor a zsido-keresztenyseg Romatol Bizancig uralta a vilagot az evan-
geliumok zsido Jezusaval, a mi ncpeink rejteki modon, a TUR-UL madarral
vittek magukkal az Udvozitot, igejet es tanitasat, lelkisegilk tartalmakent.
Tudtak, hogy e ,.szentmadar", melyet utmutatqjuknak hiltek es vallotlak, a
„Feny-Fia" - „TUR-UL" - aki a zsido-kereszttmysegben „Jezuskent" volt
ismeretes.
Igy nepiink - EMESE ota - „TUR" ivadeknak nevezte, hitte es vallotta ma-
gat. Ezt a hitet akarta clpusztftani a szentistvani „ten'tes", es bizony mondhat-
juk, hogy ez 1000 ev alatt sikcriilt is a ma is rajlunk terpeszkedo zsido-
keresztenyseg zsido Jezusaval, a Saul-pali aldozati barannyal.
„De eljott az idok teljessegc!"
„Az Igazsag tesz szabadda Titeket, ma el6 TUR ivadekok!..."
Tudatositani kell azt, hogy a TUR-UL (Jezus) nepe a MAGYAR!
Ezert van sztikseg az elihetek tett konyvemre, mely nek fejezeteit most ege-
szftem ki a TUR-UL ertelmezessel.
Ugyanis sem a „TUR" = „herceg, vez^rlo pap" ertelmet, sem az „UL" =
a teli-napfordulo ujraeledo fenyet elzsidositani nem lehet 6s a neptinket
121
vezerlo TURUL-MADAR is TUR-ivadek, mint az Udvozitonek, a Feny- az „uj-vallas" templomaban, a „kereszteny" Iiturgia szerint is. A ..naszme-
Fianak Istenakarta mcg.jclcnc.se. a Tudas Nepenek az Igazsag fele valo net" azonban mindig az osi hagyomanyok betartasa szerint valo. Boldogan
tereleseben. mutatom be itt Vago Palnak, a hires ..Feszti korkepiink" lovas-csatait festo
Osi hitvilagunk feleleveniteseben vissza kell hoznj tehat a regi clncvezese- muvesziink „Naszmcnet" cimii remek alkotasanak megmaradt fenykepet. amit
ket, fogalmakat es osszeegyeztetni az 1000 eves zsido-kcresztenysegiink kife- fiatol. az Argentmaban elhunyt dr. Vag(3 Paltol kaptam emlekbe. Csodalattal
jezeseivel. E modszer szerinl tehat tovabb mondhatjuk i'gy: „Jezus Urunk", fedeztem fel ill, a vcifely kalapdiszen ugyanazt a kald-sumir Nimrud-i
mcrt mar tudjuk, hogy nepiink igaz torteneteben a „Jezus" nev mily csodalatos szimbolumot, amit Marton Veronika a szeki legenyek kalapjan talalt.
nem zsido hagyomanyokat rejt.
Fogadjatok el tehat ezt a mai intesemet velem es vezerlommel, iranyitom-
mal egyiitt, akit i'gy neveztem: „Jezus - a Partus Herceg".
Az elmondottak mind a teli napfordulo mitologiajahoz tartoznak. De a
„mitol6gia" helyett inkabb mondjuk ugy, hogy ..nepiink hitvilaganak" tarto-
zeka a „TUR-UL" minden valosaga, ertelmezese es hagyomanya. A testei
oltott Isten Fianak Igejc, a „Szent Solyom" Jezuskent valo elfogadasa es a
karaesonyi ..Kerecsen-Solyom" elso ropitese az 0 dicseretere.
A teli-naptbrdulo ulan pcdig meg nem erkeziink be az „iij-evbe", a „nap-
kalendarium" szerint. Csak a „kcrcszteny" naptar teszi ezt. A tel bealltaval
pedig mar megindultak a hetkoznapok oromiinncpei, a disznooles, tollfosztls,
kukoricamorzsolas csaladi es testveri, banili lalalkozasai, osszejovetelei. Kan-
talasok, mesek, tancolasok es ezcknek a csiicspontja a „farsangi" ido. A „mu-
latsagok" valojaban a „feny erosodesenek" gyozelmi iinnepei es ezt az ero-
sodo es a sotetseg gonoszsagat legyozo „uj-fenyt", a Gyertyaszentelo Boldog-
asszony valoban megszenteli februar 2-an, a napfordulo es a nap-ej egyenlo-
scg fclidejcben.
A nep lelke mindig visszater Boldogasszonyahoz. Minden tinnepet O szen-
tel meg addig, mig a kozmikus „uj-ev", marciusi nap-ej egyenlosegenek napjan
„Gyiim6Icsolt6-Boldogasszony" neven meginditja a termeszet viragzasat. Az
„iij-vallas" kenylelcn volt elfogadni ezt az evezredes, Isten-Anyahoz vezeto
hicdelmel es be is iklatla vallasi iinnepei koze.
A ..terfteni" szandekozok eszreveltek. hogy Nepiink kifejezetten „het" Ezek a hagyomanyok csak olyan nepnel maradhattak fenn, amelyiknek az
Boldogasszonyt tisztel. (Sziilo, fajdalmas, gyertyaszentelo, sarlos, segito, vagy eletiiket a sajat tudasukkal biztosflo. ontudatos egyenei voltak. Ugyanis ez az
fogolykivalto, havi es a kisasszony neven.) „egyeni" iintudat es „egyeni" tudas osszessege adja meg a Nep es igy a Nem-
Boldog emlekii dr. Bobula Ida vczeti vissza ezt a hagyomanyt a kald- zet miiveltsegi fokat. Mai kifejezessel elve mondhatjuk, hogy a dolgozo Ma-
sumir osvallasunkig nagyszerii konyveben", ahol megmagyarazza mindezek- gyar Nep minden tagja egy kiilon existencia volt, amelyet sajat maga vedett,
nek az „uj-vallasba" torteno „atcsusztatasat" is. Ennek kovetkezteben Nepiink oltalmazott es erdeke szerinti celt is kituzott maga ele. Az egyeni celok elere-
mind a ket kalendarium szerinti iinnepeket megtartja es azok szertarta- senek osszesftett szandeka pedig nem mas, mint a Nemzet miiveltsegi foka-
sain reszt is vesz. Az osvallas magus-papjainak tekintelye azonban sokkal nak a fejlesztese.
nagyobb, mint az uj-vallasban mukodoke. Ekes peldaja ennek az, hogy pi. az Ez tortent az evezredek soran ncpiinkkel, az osidoktol kezdve, a zsido-
„alkukotesnel" a megallapodast a magus-pap kezesapasaval szentesiti. Ez keresztenyseg fclvctclcig. amikor ez a „fejlesztes", a feudalizmus „kereszteny-
tobbet ert minden szerzodesnel, vagy „kereszteny" papi aldasnal. Mert ainit a nek" nevezett kapitalizmusanak eroszakos uralma kovetkezteben megrekedt,
iruigus-papok „megszentelnek", vagy „megdldanak", az valtozhatatlan erejii. illctoleg erdszakkal akadalyozva lett az idegen vallas hatalmi ereje altal.
i'gy az „eljegyzest", „hazassagok kotesdt" is 6k keszitik elo. iranyitva a Ha osszehasonlftjuk nepiinknek I. Istvan kiraly elotti miiveltsegi helyzetet
sztiloket es a fiatalokat. A hazassagkotes megtortenik a regi ritus szerint, de az „uj-vallas" altal alkalmazott „terflesi" (vagy inkabb „kii'rtasi") modszerek
kovelkczlebcn kcletkezcll szolgai allapottal, csak a keseriiseg es fajdalom
54
toltheti be a sziviinket. Ugyanis ez a „keresztcnyseg'* mindent es mindenkit a
Dr. Bobula Ida: A Sumir-Magyar Rokonsag (Esda Bs. As. 1982.).
122 123
sajat egyhazanak a szolgalalaba akart allftani, azzal a mondassal, hogy „Isten
szolgalata" az, amit kernek. Es papjaik nem kertek, hanem mindent kove-
teltek, de a nepet semmire sem tanitottak meg. Csak koteleztek templomok
epitesere, adofizetesre (tized), a „szentmisen" val6 reszvetelre es a „k5telezove
tett gyonasra", amelyei papi ,.kemkedesnek" is nevezhetiink. Ezek a papok
maguknak az „atya" nevet adtak es a neptol is ezt a megszolitast koveteltek,
annak ellendre, hogy papi eskiijiikben „notlenseget" fogadtak. Igy - csalad es
gyermekek nelkiil - valojaban nem lehettek senkinek az „atya"-ja. De ez a
papi fogadalom fenyt vet ennek a judai-kereszteny-romai-vallasu papsagnak a
leki-vilagara, mert a „notlensegi" fogadalommal nem mondanak le a szexua-
lis elet gyakorlasarol. Igy a „gyonas" lehet a „szereto-kerites"-nek egyik le-
hetosege, vagy talan „modszere" is. Viszont a „notlenseg" valojaban Jezus
tanitasa ellen valo, mert O a hazassagot megszentelte, amint a gnosztikus
Fiilop Evangelium mondja Jezus Urunk szavaikenl: „Nagy a hazassag misz-
teriuma. Nelkule a vilag nem letezhetett volna." (Lasd: Jezus Kiraly - a
Partus Herceg 33. oldalon).
llyen erkolcsi visszassagban elok kovetelik meg MA is, hogy oket a Nep
„tisztelend6-umak" tekintse es nevezze, es e tekintelyiik altal az egesz Nep
szellemi es politikai eletfelfogasat iranyithassak.
Termeszetes es logikus tehat, hogy Nepiink a multban magus-papjaihoz
menekiilt, hiszen ok tanitottak, neveltek es gyogyitottak az embert es az alla-
tot. Mindig csak adtak es sohasem kertek. Sohasem fogadtak el „halapcnzt"
vagy ajandekot munkajukert, pedig eppen olyan szegdnyek voltak, mint a
..szolgasagba taszi'tott" Magyar Nep.
Majd megismerjuk a magusok papi-rendjet is.
Elobb azonban szeretnem bemutatni Nepiink szakmai kepzettseget. Vagyis
a nemzetfenntarto ipari muveltsegunket. Nagyon fontos ezt megismerni,
mert a hajdani „koppanyi" nepiinket zsido-kcresztenysegiink hivatalosan is, es
MA is, muveletlen ,,pogany" nepsegnek nevezi. Sot, meg azt is tanitjak, hogy:
„A honfoglalo magyar nep muveletlen, vad hordakent jott Europaba".
Miutan az eddig elmondottakban fcikent a hitvilagot es az 6s-vallast is-
mertettem, kiegeszitve az erdekes „neprajzi" adatokkal, most nezziik meg
egyiitt azt, hogy:
Milyen iparral rendelkezett a honfoglalo magyarsag...?
Az etelkozi verszerzodes nem csak politikai, hanem melyrehato gazdasagi
jellegii is. A katonai vallalkozas csak a gazdasagi sziiksegletek tervszerii kiele-
gftesevel lehetseges.
Ha megnezziik a honfoglalo magyarsag fegyvcrzetct, ruhazatat es egyeb
telszereleset, bebizonyosodik elottunk, hogy eloallitasuk kezmiiipari tudast
kivant. Ha pedig kiszamitjuk az evente elSallitott mennyiseget, azonnal meg-
dol oseink muveletlen, pusztan lovasnomad jellege. Bar lortenelmiink nem
emliti. de az idegen tortenelemiras adatai szerint oseink Kx.u. az V. szazadban
124
mar fejlett kezmiiiparral rendelkeztek. A magyarsag a borgyartast mar Azsia-
ban ismerte. A magyarsag altal gyartott borfelek keresett cikkei voltak az euro-
pai es azsiai piacoknak. A faggyuval atitatott szarvasmarhabort Europaban mea
a XV. szazadban is „magyarb6rkent" ismertek. KulfSldi feljegyzesek szerint a
franciak roviddel a honfoglalas utan Magyarorszagra jottek a szattyanbor ke-
szi'tes elsajatflasara.
A hadsereg iitokepessegenek elsorangu feltetele a jo felszereles es a sziik-
segletek utanpotlasa. Ez abban az idoben epp olyan fontos volt, mint manap-
sag. A muzeumi leleteket nezve szembetiinik, hogy az egyes hasznalati targyak
meg ma is korszeriiek, ami arra vail, hogy jol megszervezett ipari hadsereggel
rendelkeztek minosegileg is. Ha pedig a mennyiseget nezziik, olyan tekintelyes
szamot kapunk, hogy az eloallitas csak iranyitott kezmuipari gyartas es celsze-
rii elosztas mellett volt lehetseges.
Ha a szamok es mennyisegek utan kutalunk, vegyiik alapul a honfoglalo
magyarsag letszamat, ami hivatalos becslcs szerint 380 000 fot tesz ki. Ebbol
40 .000 vonalbeli harcost tudlak hadba allftani. Ha csak a vonalbeli 40 000
harcos allando sziiksegletet nezziik, meglepo szamokat kapunk. Igy megertjtik,
hogy nyersanyag beszerzes mialt micrt telepedtek egyes csoportok a sfk tajakon
es micrt masok a hegyes videken, viszont masok a folyok menten. Oda tele-
pedtek, ahol a nyersanyagot talaltak, vagy ahol az iparcikkek eloallitasahoz
legalkalmasabb volt a hcly.
Ha csak 40 000 harcos ruhazati, fcgyverzeti es mas sziiksegleteit nezziik,
kitiinik, hogy evi labbeli sziiksegletiik 40 000 par csizma. Egy par csizma elo-
alh'tasara, ha negy munkanapot vesziink (ennyi volt sziikseges), akkor egy
ember 300 munkanap alatt 70-74 par csizmat tudott eloallitani. A 40 000 par
csizma elkeszftesehez 5300-5400 iparosra volt sziikseg, de hoi van a tobbi
szakma? A csizma kdszitese es mas kezmuipari munka hclyhcz kotott cs igy
egymas kSzStt szerves tarsadalmi elet fejlodott ki, bar kiilon csoportokat al-
kottak, azonban az egymasra utaltsag akkor is eppugy fennallotl. mint ma. Igy a
bor eloallitasahoz sziikseg volt a szarvasmarha-tenyesztes is. Tervszerii volt,
mert a bor kikeszitese, cserzese egy-ket evet vett igdnybe. Tudjuk, hogy a ma-
gyar szarvasmarhanak hire volt Europaban.
Termeszctcsen nem erdektelen a kutatas tobbi resze sem, hogy milyen
sziiksfiglcti cikkek voltak meg. A leleteket a szerint vizsgalom, hogy vajon
eleink milyen modszerrel allitottak elo? A kezmiiipari szerszamok ezer ev ota
nagyon kis valloziison mentek at. Igy kovetkeztetni lehet, hogy az iparcikket
kOnnyen vagy nehezen allitottak elo. Ki lehet szamitani, hogy melyik kellek
milyen cllerjedesscl bfrt. Szamitasba lehet venni, hogy a helyhezkotoltscg mi-
lyen hosszii ideig tartott, valamint milyen nagy volt a nepmozgas es mekkora
teriileten. Etelkozben pi. hosszu idot toltottiink, tehat idonk es modunk volt,
hogy rendbe hozzuk magunkat gazdasagi teren.
A hiteles muzeumi targyak cs kepek szerint a honfoglalo magyarsag ruha-
zata volt a legfejlettebb Europaban, belole alakult ki kesobb a francia es angol
divat. A honfoglalas koraban Europaban meg nem ismertek a gombos ruhat,
sem az also fehememiit, amivel a magyarsag mar rendelkezett. Europaban meg
125
 a torzsi kozossegben el6, apro nepek eltek. Ezzel szemben a magyarsag ruha-
zata, hadielszereiese fejlett, egyseges allamkozossegu nepe volt, mely hatalmat
jelentett, nemcsak politikai. de gazdasagi teren is. Csak fgy volt lehetseges,
hogy az idegcn nepcsoportokat katonai ereje aid hajtotta, akik gazdasdgi szem-
pontbol tabbet nyertek, mint elozo allapotukbol.
A helyhez kotott ipariiz^s megteremtette a lakdhazat, es fgy feltetleniil er-
venyesult naluk is az Azsiabol magukkal hozoft epiteszeti szokas, ami foleg
fahazak epfteseben nyilvanult meg.
A vasipar, a kohaszat, s az egyes nyersnyagok feldolgozasa mind-mind ar-
rol tanuskodnak, hogy hatalmas lehetctt az az ipari hadsereg, mely szervesen
hozzatartozott nemzetunk kbzossegi cletehez.
Valoban hatalmas ipari hadsereg letezeset koveteli a logika is. Ugyanis ne
csak a harcosok „csizmaira" gondoljunk. Azok elkeszftesere, hanem pi. pro-
baljuk kiszami'tani azt, hogy egy 40 000 f6s „nyilazo" hadseregnek mennyi
„nyilvessz6re" volt sziiksege...? A nyilvesszo pedig olyan harci eszkoz, mint
ma a loszer. Ha egyszer kilottek, ujjal kell potolni. Ketszer nem hasznalhato.
Az ijj es nyilvesszo keszites azonban mar a partus-hun-avar-magyar egyazonos
nep olyan letsziikseglete volt, mely az eletct, a megmaradast biztosftotta, es ez
is a hagyomany-kincs egyik nagyon fontos reszlete. Valosziniileg „hadi titok"
is volt maga az elkeszites, de a nyilhegyek elSallitasahoz mar akkor, amikor
nepiinket ,.szkitanak" neveztek, meg voltak a tomeggyartast szolgalo ipari
segedeszkbzok. Ezek pedig az evezredek folyaman tokcletesftve, nepiinknel
mar „6si broksegkent" voltak hasznalatban.
Ugyanilyen „6si broksegunk" volt a fokosgyartas is, mely nemcsak harci
eszkoz volt, hanem a MUNKA Istentol rendelt szerszama, amikent azt a mi „6-
Szovetsegiink" bizonyftja (I. Jezus Kiraly - a Partus Herceg 42-43. oldalait).
Csodalatos azonban az, hogy nem magyar kutatok fedezik fel a Karpat-
medcncei nepnel a fokosgyartas monopoliumat, amikeppen azt bemutatom
Dayton alabbi terkepen.
Dayton terkepe
a fokos magyarorszagi
lelohelyeirol.
John Dayton: ,,Minerals.
Metals, Glanzing and
Man". (George G. Herrap
& Co. Ltd., London, 1978)
A fokosgyartas karpat-me-
dencei monopoliumanak
kezdete: Kr. e. 4. £vezred
kozepe. (Gordon Childe
megallapitasa.)
126
Gondoljunk itt ana, hogy a Kr.e. 4. evezredtbl, a hazatero Almos-Arpad-i
nepunkbn at a mai napig, a „fokos", a hajdani gyozelmes fegyver es szerszam,
ma mar csak „ereklyekent" talalhato nehany „hagyomanyorz6'' csaladnal. El-
felejtettuk szent hagyomanyainkat. Az erot ado hagyomanytiszteletet felcse-
reltiik zsido-kercsztcnyscgiink nemzetkozisegevel es „Jehova-isten" legycn«f-
tette a Magyarsagot. Testileg-lelkileg megkorbacsolta.
Pedig addig, amfg a „fokos" ereje lendftette osszefogasra nepiinket, addig
Boldogasszonyunk gondviselo kegyelme is velunk volt, hiszen osi oroksegtink,
a Tatarlakan mcgtalalt amulctt ,.hetezer" eves imadsaga is ott volt a Nep ajkan,
amikor fgy imadkoztak:
„OLTALMAZ6NK! -
A minden titok dicso Nagyasszonya!
Vigyazo ket szemed ovjon Nap-Atyank Fenyeben."
Ezt is elfelejtettiik, vagy - jobban mondva - elfelejtcttek velunk. A csilla-
gok rendje ligy intezi sorsunkat, hogy Boldogasszonyunkhoz valo visszatere-
siink megadja a magyar kezek szoros bsszefogasal. Boldogan kapom a hfrt
arrol, hogy a Klisszadombi Fcny, a „Gyertya-lemplomunknaT', marcius 21-en
jol beragyogta a „kopp;inyiak" lelket, inert - mikent frjak - „meg soha sem
voltunk ennyien egyiitt zarandokok".
Ott voltam lelkileg es imadsagomat, amit itt is kozlbk. Tanuljatok meg Ti is
es mondjatok!
Mondjatok jo ..koppanyi" modon az „Udv6zlegy, Mariat".
A Fenyben-alloknak es Tisztulni Vagyoknak mondom
e Szent Helyen - a Klisszadombi Templomunknal
Eljbtlcm en is idc a vilag masik vegerol 6s Lelekben itt vagyok veletek.
Az Atya-Anya-Fiu, Egy-Igaz-Isten Szentlelke legyen veliink!
Mindazokkal, akik most ilt vannak es azokkal is, akik a Lclkiikkel idcemek.
Ennek a Szentleleknek hordozoja, a Turul-madarunk orkodik itt Gyertya-
Templomunk tetejen drcbe ontve es ezt mindenkinek ereznie kell, aki betert
ide, kozos imadsdgra.
A sok mcgprdballatast hozo hideg telben — december 21-en - megjelent a
Napisten elso sugara, uj remenyt fakasztott mindazoknak a sziveben, akik
akkor e szakralis, szent helyre zarandokoltak. Akkor kaptuk egi jelet annak,
hogy el es velunk van es megujul a Feny. Intes volt ez a mi megujulasunk-
ra is, mert uj erore kell tamadnunk!
Nagyon nagy erore van sziiksegunk eppen most, men a sotetsegnek a go-
noszsaga nagyon eros, es bizony nagyon sok magyar testveriinket kapesol ki a
nemzetmentb osszefogasbol.
Ismerjiik a gonoszsag armanyat mindnyajan nii, koppanyi, lelku magya-
rok, es azt is, hogy a sotetseg sziili a lelekben a kozombosseget, a megalku-
vast es a remenytelenseget.
127
 De tudjak ezt jol a gonoszok is, es lathatjatok, ha visszaneztck, hogy cnnek
a sotetsegnek az idejeben, idegenszivu hatalmasok akarjak elhitetni Ne-
piinkkel azt, hogy Orszagunk mar nem is letezik, mert elmosta a tbrtene-
lem vihara.
A sotetseg ulolso rikoltasa ez, hiszen a mai nappal mcgsziinik a sotetseg
ereje es ezaltal a gonoszok is meggyengiilnek, mert a Viiagossagban, a
Fenyben a „gyavasag" uralja oket.
A „Fenyben-alloknak" tehat pontosan MOST kell osszcfogni. - Most kell
az eros es bsszekapcsolt karokkal a nemzet-vedelem lancat megteremteni
azoknak, akiknek a Lelkiik osszeer. Csak az elhataYozas erejc kell chhez,
inert Napbaoltozbtt Boldogasszonyunk uralja a kozmikus utnak ezt az
idoszakat, a Napisten megnyilatkozasaig, Junius 21-ig.
Forduljunk Hozza! Kerjiik egyutt, kozos imadsdggal segedelmet edes Ha-
zank es Nemzetiink megmenlesere ininyulo s/.andckunkban.
Mondjunk el egyutt egy „Udvozlegy"-et jo „koppanyi" modon. Tehat ne a
„szentistvanos-terftes" szerint belenk sulykolt szoveget mondjuk, hogy „imad-
kozzal erettiink, biinosokert", hanem az Isten Anya, a „Feny Sziize" Ke-
gyelmet kerjiik, mert nekiink, embereknek kell Hozza, az Isten-Anydhoz
fohdszkodni!
Tegyiik hat MOST, fgy egyutt:
„Felemelt fovel, edes orcaval imadsagra allunk,
A Fenyben szolunk Hozzad Egi Edesanyank,
Imaval dicserve isteni Felsegedet:
Udvozlegy Boldogasszonyunk — Maria.
Urunk-Isteniink van Teveled.
Aldott voltal Te a foldi asszonyok kozott es
Orokke aldott a Te mehednek gyiimolcse - Jezus Urunk.
Nagyasszonyunk! - Sziiz Maria, lstennek Szent Anyja!
Hallgasd meg a mi konyorgesiinket es maradj
veliink draga egi Anyank.
Szent Fiad, a mi Jezus Urunk neveben keriink... Amen."
Az ima er6t ad, mert a Gondviseles azonnal valaszol a hMnek. Ismerem,
tudom azt a nagy feladatot, amire vallalkoztam, hogy segftek karizmalikus
nepemnck - a MAGYARNAK - onmaga megtalalasaban. Ezert mindig a „fel-
so vilag" fele terelem az olvaso gondolatait. Ez az oka annak, hogy sokszor
elejtcm a cimkent megadott fonalat - mint anyagot - es a lelkiseg erejet hivom
segi'tsegul.
De most vissza kell terncm a „honfoglalo"-nak nevezett, de valojaban .,ha-
zatero" Almos-Arpad-i nepiinkhoz megint. Ugyanis meg napjainkban is igen
erolkodik az otthoni „idegenszivii" nepseg azon, hogy olyan csatazo, rombolo
es mas nepeket leigazo es mindenkeppen miiveletlen nepnek mutassa be osein-
ket tigy, amikent azt a „Feszty-korkeprc" kellett festeni a nagy alkotoknak.
128
Az 1998-ban keszftett .^onfoglahis" c. tllmre gondolok, aminek az isko-
lakban valo levetfteset elrendelte a posztkommunista Horn-kormany. Magyar
szempontbol nezve „botrany"-nak nevezheto ez a film. Teljesen tukrozi alko-
tojdnak „mas" - tehat nem-magyar lelkivilagat.
De „nincs olyan titok, mely nyilvanvalova ne lenne" (Luk. 8.17.) es fgy
csodalatos bizonyitekokkal rendelkeziink „hazatero" elodeink magas mtiveltse-
gere es tudasara vonatkozoan. A perdonto bizonyitekok egyiket kozlom a ko-
vetkczokben:
Arpad hajohada
Fay Elek 1860-ban megjelent, Akademia altal kittintetett „Magyarok oshona"
cimii munkajabol vettem Mircse Janos olasz es velencei forrasbol mcn'tett
adatait, melyet az olasz hadtortenelmi adattar tart nyilvan. Nevezetesen, a hon-
foglalo magyarsag 899-ben nagy erovel tort be Italiaba 6s a langobard hadat
Brcntanal szetvertc. Italiabol 900-ban visszaterve szdrazon es vfzen mindent
elkovetett a Lagiina-varos bevetelcrc. Idezem:
„...Arpad koraban, 900. ev jun. 29-en volt Velence Koztarsasag es a
magyarsag kozott az elso tengeri utkozet. Velence reszerol Pietro
Tribune Dozse szemelyesen vczette hajohadat az iitkozetbe. Bar a ta-
madok kiscbb hajokkal rendelkeztek, megis a gyilkos csata diadala a
magyarok fele hajlott. Mar-mar megrendult az akkori vilag legnagyobb
tengeri hadereje. A Dozse lelkesito, hazafias beszeddel igyekezett lelket
onteni harcosaiba, ugyhogy megis, nagy erofeszitessel sikeriilt vissza-
verni a tamad6kat. Ebbol kiliinik, hogy a magyarok a IX. szazad vegen
hajokkal rendelkeztek es magat a Lagiina-varost is bevenni torekedtek.
Tehat ebben az idoben a magyaroknak a tengereszethez es a hajoepi-
teshez is erteniok kellett."
Az idegen nep oszinte. jo indulatu feljegyzese igazolja, hogy 6seink olyan
iparral es kepzettseggel bfrtak, ami m6g manapsag is nagy tudast kovetel. Itt
jelentkezik az altalam felvetett ipari muveltseg. Kerdes az is, milyen iskola-
rendszeriik volt, hogy ezt a nagyszerii ipari miiveltseget, tudast at tudtak adni
az ipari tomcgnek. Algebraval, matematikaval, geometriaval, stb. kell tisztaban
lenni, hogy hajot epi'tsenek!
A „hajohad" letezeset megtudva, meg kell valtoztatnuk a „honfoglalasnak"
nevezett hazateresiink torteneteben azt az allftasunkat, hogy „a bizanci hajok
szallitottak felfele a Dunan a hazatero magyar csaladokat". (IGVA 522.
old.) Ugyanis nem a bizanci flotta, hanem a sajat, magyar hajohad hozta
HAZA a nep zomet, valdsziniileg a kezmiiipari szerszamokkal es a gepek-
kel egyutt. Csak a kardgyartas maradt Kijevben - talan a tarjan ncmzetseg
felevcl - a vikingekkel valo mcgallapodas szerint, mert a magikus kardok
gyartasa a Karpat-medenceben folytatodott.
129
 Hazaterve a nep folytatta osszes hazi-ipar&t. Ezek kozott talan legfoniosabb
volt a vaszonszoves es a labbeli keszites. De, ha a magyar nepviselet ruhazatat
reszletesen megvizsgaljuk, nemcsak az ipar, hanem a nepmiiveszet csodalatos
motivumai tanuskodnak olyan nepmuveltsegrol, mely az europai nepek kora-
beli kulturalatlansagaval ossze sem vetheto. Ezek - mikent emlitettem - a fe-
hernemut nem ismertek. es a nepnek „kiralyi ajandek" volt egy gyapju ing.
Erdemes tiizetesen megnezni a magyar nepviselet gazdagsagat. A noi 6s ferfi-
oltonyok pompas kivitelei, diszitesiik miiveszi voltat es a minden eghajlathoz
valo alkalmalossagal. Ezcrl szanok egy oldalt ennek bemutatasara. „Pogany-
nak" pedig ilyen miiveszetu nepet nevezni nem lehet, hiszen minden miiveszi
alkotas Istenhez valo felemelkedes. A Lelek uralma az anyagon, es ez tobb
az emberek altal kiagyalt „vallasnal". A ,,felso vilaggal" allando kapcsolat-
ban levo es ebben sziklaszilard „neplelek" eletfolyamata ez.

A magyar nep evezrcdes ipari miilttal ren-

delkezik. Mindig a sajit erejere tamaszko-
dott es a sajat esze szerint kialakult i'zlesc
mutatkozik meg a haziiparban es a nepmii-
veszetben. De miiveszetenek szimbolumai
tukrozik - rejteki modon - az osi hitvilagat,
ahol a „tulipan" mindig a Sziiz Anyat jelke-
pezte, Oltozetenek anyagait a szorgalmas
asszonyok rokkai es szovoszekei szolgal-
tattak es ezek kozott legfoniosabb volt a vd-
szon.
A vaszonbol minden kitcllett. men ken-
derbol, gyapotbol (pamut) es a legfinomabb
lenbol kesziilt. Eghajlatunk szelsosegeiben,
a forro nyar es a fSldmivetes hiivos, szellos,
feher es bo redozetii ruhat kovetelt. A ferfi
„gatya" nem ujkeletu, mert mar a kald-
Sumeriaban is viseltek. Neve: „GADA". A
hideg tel pedig a gyapju ruhat sziiksegelte
es a gyapjuszovetet is eloallitorta a nepipar.
De a „SUBA" 6s a „SZUR" szinten a kald-
sumi'r hagyatek. (1. „Magyar Biblia" 12. o.)
Csodalatos az, hogy hatalmas Nepiink
minden nemzctsege a sajat „nemzetsegi"
izlese szerint oltozkodott es a diszito ele-
meket is eszerint valasztotta.
Ezert mondjuk ma pi. „kalocsai", „buz.saki", „matyo" stb. himzesek, mert
ott telepedtek le nemzetsegeink. Palocok, jaszok, kunok stb. a sajat szokiisuk,
130 131
nepi hagyomanyuk es osi, nemzetsegi izlestik szerint oltbzkodtek es diszitettek
ollozctiikel.
Volt azonban egy ferfi ruhanemii, am it minden nemzetsegunk egyontetiien
es boldogan viselt, valosziniileg a higienikus volta miatt, de talan meg azert is,
hogy igen megkonnyebbftette az alsotest tisztan tartasat.
Ez volt a GATYA, melyet - mint mondtam - sumir-kald oseink is viseltek.
A rajtunk uralkodo „idegcn hatalmasok" mindig a megvetes es ocsarlas szan-
dekaval neveztck minket „bo-gatyas" ncpsegnek.
Nem ludtak, hogy czzel valojaban „btezer eves" kultiirankat bizonyftjak.
Igcn boldogan es nagy megbecsiilesscl teszem ide a Miskolci Bolcsesz Egyc-
siilet „Okori Kozel-Keleti es Sumerilogiai Tanszek" tanarnqjenek - MARTON
Veronikanak - erre a „bo-gatyara" vonatkozo felfedezeset. Egyben koszo-
nom szfvesseget, hogy konyvemben valo kozleset megengedte, amit az alabbi-
akban olvashatunk:

Gatyds torz.6
„A Louvre-ban levo egynyelvii, sumfr, un. Gudea-szovegek Toscanne55 feldol-
gozta szojegyzekenek szinte minden egyes cfmszava nemcsak a magyar nep
emlekezeteben megorzodott hagyomanyokkal hozhato kapcsolatba, hanem a
bizonyi'tott tortenelmi es nyelveszeti tenyekkel is. A hianyossag csak abban
rejlik, hogy a Gudea-szovegeket es a magyar hagyomanyokat egymassal nem
hozzak osszefiiggesbe. A mult szazadi es korunk torteneszei. nyelveszei, az
idegenek, de a magyarok sem merik feltetelezni, es ezert nem is bizonyftjak,
hogy a sumfr es a magyar nep kozott az otezer evnyi tavolsag ellenere is koz-
vetlen leszarmazas van.
A ferfi torz6nak a matyo ferfiak gatyajara es kotenyere emlekezteto ruha-
zatan levo minta nem diszites, hanem iras. Ezt Toscanne is eszrevette es meg is
fejtette. De nem ismerven a magyar nyelvet es a magyar nepi hagyomanyokat,
a mcgfejtese hamis iranyba tol6dott."
Toscanne a negy vonalas jelet „LUKU, a meghodolt" (Luku, le soumis)
-nak ertelmezi.
A „LU.KU" ekjelet le sem fordftja, hanem szemelynevnek tartja, pedig
nem az. A ket alak testtartasa, mar amennyire a toredekbol kovetkeztetni lehet,
sem mutatja a hodfto cs meghodolt kozti viszonyt. A „mcghodolt", leigazott
ember altalaban esendo testtartasban, de rabsagaban is meltosaggal abrazolta-
tik, mint a behisztuni sziklakepen vagy az asszfr abrazolasokon:

:i
' Paul Toscanne: Les ideogrammes cuneiformes - signes archaiques. Lcroux
fiditeur, 1908. Paris, 35. p.
132
 A gatyas torzo kotenyen leve negy ekjel megfejtese A megfejte'shez csak annyit kivanok hozzaszc>lni,hogy a 3. jelet „HUM"
ertekkel vehetjuk „igei allitmanynak" is. Ebben az esetben is ugyanazt az
ertclmct kapjuk, csak mas kifcjezessel, fgy:
Vonalasjel Ekjel Olvasat Jelentes Jelzet „HUN EMBER-nek SZULETTEM EN!"

| LU ember D. 330/2 Marton Veronika tanarno megtalalta ebben a Kr.e. 2200 korUl irt szoveg-
ben a „bo-gatyas" HUN nemzets^get Sumeriaban. Viseljuk csak mi is bfisz
DEI? Jg HUN hun (berlo),
vet.dob
D. 536/6
D.536/46
ken, men ez a tcsli tisztasag jelkepe.
Az osmagyarsag tisztalkodasat es higienejet Padanyi V.: ..Denlu-magyaria"
cimii munkaja hosszasan targyalja. Elgondolasaihoz csak annyit kell „kiege-
$ fc= HUM anyameh
kuld
D. 565/2
D. 65/46 szitcsul" hozzatennunk, hogy az altala festett allapot meg csak* a
honfoglalaskori idok Europajat idezi, pedig nyugaton sokaig nem valtozott a
MU en, D. 61/11 helyzct. Mikor a magyar II. Andras leanyat, a kis Erzsebetet Thuringiaba
•** • * mag (emberi) D. 61/21 kuldtc jcgyesevel, Lajossal 1216-ban, bizonyara tudta es ismerte a nyugati
tisztalkodls clmaradolt voltat, ezert adott leanyanak hozomanyul egy „ezust
LU olvasatu I) jel jelentese ember. furdokadat", amelyet a?, egesz akkori nemetseg szajtatva bamult, az egykorii
A hozza kapcsolodo "marokko" alapjelentesii, vonalkazott jelet *"B? "KU"-nak nemet kronikak szerint. De a „Nap-Kiraly" sem furdott sokat a fenyen es pom-
olyassa, de nem forditja le, pedig a jelentese jelentese dob, vet. Pontosan illik a „marokko" pan ki'vul masban, amit pi. vfznek neveznek. Hires palotajaban nem is volt
szohoz, amit tenyieg eldobnak, elhajitanak E jel olvasata HUN, ami a "szemet vet" akkad fiirdoszoba (I: G. Lenotre: Historias intimas de Versailles. Madrid, 1945).
kifejezesben fordul elo. A k_ es a h_ hang nagyon kozel all egymashoz, es a toredek-kep is Hires kurtizanjai is csak meglocsoltak magukat illatos vizzel tisztalkodas he-
megerositi, hogy a "hun" esetleg a "kun" olvasat is megfelelo. E szot nem forditjuk le, lyetl. Maga a Nap-Kiraly borzalmas biizt lehelt es 40 eves koraban mar egyet-
hiszen mind a "hun" , mind a „kun" szonak magyarul igenis van jelentese: 1. Istvan kora len foga sem volt, csak par rossz foggyokere. Fogorvosa, a „vilaghiru"
utani un, poganyiildozesek idejen azok a magyarajku nepek neveztek igy magukat, amelyek
nem voltak liajlandok attemi a judeo-keresztenysegre, es megkulonboztetesiil megtartottik Cabanes, aki a kiraly „sinusitis maxilar"-jat kezelte mondja el ezeket az inti-
a sajat nepnevuket. mitasokat. - De a Habsburgok sem voltak sokkal tisztabbak: 6k a „spanyol
A masik ket jelet Toscanne "meghodolt"-nak forditja, de §jl 'jelentese "anyameh". etiquette" szerint eltek, amely szerint egy kiraly vagy kiralyne sohasem lehct
"kuld" .... A annyira piszkos. hogy furdenie kelljen. Meg Erzsebet kiralynenknak is harcol-
A % jel jelentese: "fiu" , "6n" (szemelyes nevmas), "emberi mag".... Ezt nia kellett, hogy „kicsikarjon" maganak egy furdoszobat. Maria Terezia es
inkabb "en, a szuletett"-kent iehetne ertelmezni. udvarholgyeinek „fejkapar6jat" barki megtekintheti a becsi k.u.k. Hol'mu-
Eszerinta negy jel jelentese: "HUN (kiin) EMBER VAGYOK". seumban. Ez a kulonos szerszam valojaban kb. 30 cm hosszu, eziist botocska,
amelyet boldogult tulajdonosai arra hasznaltak. hogy megenyhi'tsek a barokk,
Gyor, 1999. marcius3. tornyos parcika hajviselet alatt lapulo, apro elosdiek okozta kinjaikat, megvaka-
raszva vele fejboruket.

Erdekes itt megjegyezni azt, hogy nemcsak a ruhavisclet es annak dfszi'tese,

a kezimunkak motfvumai kulonboztettek meg nemzetsegeinkct, hanem a „ne-
viik" szerint is elhatarolodtak a „magyar" nevt6l. Ennek az elhatarolodasnak
oka pedig csakis az lehetett, hogy a „magyar" nevii n^pseg, a szentistvanos
teritessel raeroszakolt uj vallas szerint mar zsido-kereszteny volt. Mert bizony
jol tudjuk a tortenelmunkbol, hogy a kunok, jaszok, palocok milyen kemenyen
vedtek osi hituket es csak az Arpad-haz kihalasa utan uralkod6 „idegen" k'ira-
Iyok „pogdny-ellenes" rendelkezesei es az egyhazi inkvizicio kegyetlensege
tudta megtomi oket. igy rejt6z6tt el az osi hitvilag szent hagyomanya a kezi-
munkak szimbolizmusaba es a nepmiiveszeti alkotasokba, mialatt az „6svallas
Istenasszonya" megbujt a nepmesekben es a balladainkban. Jeles neprajzosaink
foglalkoznak ezzel a temaval es - miutan meg mindig az idegenek altal fit tin.
* * * „finnugoros" tortenelmet tanftjak a „magyar" iskolakban, ezek a jeles kutatoink

134 135
nem az „6svallas Istenasszonya" elnevezest hasznaljak, hanem pi. ..Istennfi
modell a ndpmeseinkben es balladainkban" cim alatt targyaljak es tarjak fel 5si
igazsagainkal. Nagyon Fontos a legkisebb hitvilagi reszletcknck is a felderitcse
cs lanftasa, hiszen:
„A HIT valojaban nem mas, mint az IGAZSAG ismeretebcil
szarmazo ontudat".
A Magyar nemzet karizmajaval pedig „istenes elet csakis a nemzeti ontu-
dattal, vagyis a szent hagyomanyainknak vallasos kegyelettel valo apola-
saval letezhet".
Itt talaljuk meg a kiilonbseget a magusaink altal orzott, tanitott osvallasunk
es a rank eroszakolt zsido-keresztenyseg kozott. Ugyanis: amig a MAGYAR-
HIT a nemzet apolasaval, tanftasaval, gyogyftasaval, az eletsziikscgletek meg-
adasaval - minden feltetel es kovetelmeny nelkiil — eletet biztosft. addig az ,.uj
vallas" - a zsido-keresztenyseg - csak azt fogadja be, aki ennek a vallasnak
szabalyait, eloirasait teljesiti es eltartja a vallas-szervezet papjail, piispokcit,
mindcnkor es mindenutt szolgai alazattal. Aki ezt nem teszi, az mini ..pogany"
- kiirtando - ennek a vallasnak tin. ,,eretnek torvenyei" szerint.
Nem az a celom. hogy „kiassam a harci bardot" a zsido-keresztenyseg el-
len, hanem az, hogy - mikent konyvem ci'me is mondja - bemutassam a „po-
ganynak" nevezett oseink vallasat. Azt a „vallast", amelyiknek nem volt egyha-
zi szervezete, nem voltak „felszentelt" papjai, piispokei stb. - de voltak lani'lo
es gyogyi'to magusai, az ,,eg kcinyveben" olvaso taltosai. Most nezzuk meg
egyiitt, hogy milyen is volt a
Taltos - Magus - Istentisztelet
Ez a harom „fogalom" osvallasunknak nemcsak az alapjat, hanem a lenyeget es
lartalmal is megadja. De igen alaposan es lelkiismerctescn kell felden'teni min-
dent, ami hozzajuk tartozik - talan ugy mondom - a „gyokert6l" kezdodoen.
Nem szabad csak a kozepkori, im. „magus-inkviziciokban" gyakran elofordulo
es minositett, az uj vallas altal nagyon gyiilolt, megkinzott „magusok v es „ma-
gus-nok" munkassagdt alapul venni, inert ez mar csak a utolso szakasza, utol-
so ideje nepiink magusi vollanak. A „magus-elet" utolsd felvonasa ez, amikor
az eletet ado „TUDAS" valoban aparol fiura adatik al, mint a megmaradas
osi titka.
Itt most megkerdezheti az olvasd, hogy a „TUDAS"-t es „tudos"-t a „ma-
gusban" miert uldozte, irtotta az a vallas, a szentistvanos zsido-keresztenyseg,
melynek papjai allandoan a „krisztusi szeretetrol" besz^ltek... mikozben mag-
lyara lettek a „tudokat", a betcgsegek gyogyftdit...? Midrt volt ennek a szerve-
zetl „egyhaznak", eppen a „TUDAS" a legnagyobb ellensege? , - Vartak 6t es befogadtak mindazok, akiknek Lelket
Feleletet erre taliin legjobban a mai koriilmenyek tudnak adni,_ inert a zsido-
keresztenysegunkben kikepzetl papok ma sem szerelik a „TUDAS" emhtese •
Nekik csak az a „tudas", am it ok hirdetnek, mint az un. „scolasztikus filozo
136
r•ijuknak" - kizarolagosan ervenyes - bolcsesseget. Minden mas ..tudas" nekik
lylX is megvetendo. A mai „ebredo-magyarok" Fcnyhc-allasa pedig meg enncl
• porzasztobb, hiszen a kozmikus uton valo haladasaval, teljesen elveti es
kizarja az egyhazi meltosagok egyeduralmat. A ..kozmikus utra" tertek sokasa-
oa azonban valamclyik zsido-kcresztcny egyhaz szerinti „vallasos nevelest"
kapott sziileitol, es bizony a ..tudas-szerzes", a term^szet rendjenek ,,massaga-
ban" valo lelki felszabadulas crcje volt sziikseges ahhoz, hogy felrevezeteset
felismerje. A magam miiltjara gondolok most. Arra, hogy mennyi tanulas,
kutatas volt sziikseges ahhoz, amig meglattam a zsido-keresztcJiysdg ,,szent-
evangcliumainak" szovegeben az oda nem illo, zsido erdekii torai beekeleseket.
lay laUilkoztam aztan sok „Biblia-kutato" azon velemenyevel is, melyben
azt alh'totiak, hogy „Janos evangeliumanak prologusat meghamisi'totta az
Epiphanius-i ortodoxia".
Vegyiik csak elo es olvassuk egyiitt ennek az evangeliumnak a kezdo sorait.
mely fgy szol:
„Kezdetben vala az IGE, es az IGE vala az Istennel, es Isten vala az
IGE."
Annak ellenere, hogy igen felemelo ez a szoveg, megis gondolkodjunk
azon, hogy mil is akar kifejezni ez a szo: „IGE"...? - Isteni szozat? - De a 2.
vers megcafolja az elsot (mely azt mondja: „Isten vala az IGE"), mert a 2.
vers szerint az „IGE" — „kezdetben Istennel vala". Ha az IGE maga az
Isten, akkor mi az, ami „kezdetben Istennel vala..."?
A 14. vers aztan vegleg megzavar, mert „az IGE testte lett es lakozek
mikozottiik"... teljes vala kegyelemmel es igazsaggal"...ugyan, de „a tor-
veny Mozes altal adatott"... (17. vers). A „kegyelmet" es ,,igazsagot" Jezus
Urunknak adja aztan a szoveg, de mar „M6zes" idevetese es emlitese eppen
eleg indokot ad arra, hogy a hamisi'tast elfogadjuk, es csatlakozzunk azokhoz a
kutatokhoz, akik Janos irasaban keresik az igazsagot. fgy bongesztem at a Nag
Hammadi frasokat, a gnosztikusok evangeliumait es sok minden mast, amfg
„Tanusagtetel az Igazsagrol" (Testimony of Truth" Nag Hammadi Konyvtar
415.) cimii szovegben ezt talaltam: „hten az IGAZSAG felett van!"
Ugy velem, hogy az ott talalt kovetkezo szoveg volt Janos evangeliumdban
ls
az un. prologus, bevezeto iras. Olvassuk 6s higgyiik egyiitt. ime a ,.szent-
fras":
1- Kezdetben volt a Tudas Igazsaga es az Igazsag felett az Isten.
2. Minden a Tudas altal es az Igazsag szerint lett.
?• A Vilagossag is Igazsag es Isten VAN ott is.
4
- A Tudas Igazsaga testte lett es lakozek kozottiink,
•nint a Vilag Vilagossaga.
5
a
Feny-vilagossaga elteti.
• A/ok vartak, akik nem ismerik a sotetseget.
137
 7. Nem ismerik, mert a sotetseg a gonoszsag forrasa, a hazugsag
letrehozoja es fgy az elet nem Islene, mert nincsen benne Igazsag.
8. A gonoszsag szolgaloi akartak megolni a testte lett Tudast,
Istennek Igazsagat, aki Jczusban LETT a Foldon.

Ezek ulan talan helyesnek veli az olvaso, ha az „IGE" fogalom helvett Ja-
nos -evangcliumaba, a „TUDAS"-t tessziik es prologusnak is clfogadjuk a i'enti
szdveget, hiszcn a gnosztikus evangeliumok szerini Jezus Urunk azt is mondja-
„A te tudaskincsed Isten tulajdona is es legy a tudatlanok tanitoja. Ha
nem hozod ki magadbol azt, ami benned tudaskent el, onmagadat teszed
tonkre." (Tamas cvangeliuma 45., 30-33. Nag Hammadi 126.)
Talan ezek a jezusi szavak eltek abban a nepben, amelyet mi kovetkezcte-
sen a „Tudas Nepenek" mondunk es magunkat, MAGYAROKAT nevezziik
fgy. De Jezus Urunk csak megerositette nepeben a TUDAS ontudatat, vagyis
azt a lelki erot, mely az onmi'veles, (anulas es tanftas litjan, valojaban e nepnel,
a karizmatikus erejii hitvilagban lett az istenes-elet feltetele es torvcnye.
„T6rveny"-nye pedig azerl valt. mert Jezus Urunk ennek a nagy nepnek
verevel oltott emberi testet es pontosan abban az idoben, amikor a „tudast"
es az „igazsagot" a gonoszsag es az cmbcristenck hatalma akarta elpusztftani.
Itl a jeruzsdlemi szinhedriumra es Roma kOnySrtclensegere gondolok. A Nagy
Nepiink karizmatikus kiildetesenek es erejenck - valoban Isteniink-Urunk
iidvlervenek csodalatos rendclkczese szerinti - forrasa az, hogy az cmberre lett
Istenfianak Edesanyja a mi halalmas nemzetsegunk egyik kinilyleanya:
„ADIABANI-KHARAX MARIA," a „Tudas-Nepenek" hercegnojc.
Ez lett az osi MAH-GAR nep elhivasanak - a TUDAS megtartasara es
apolasara szolito es rendelo - pecs6tje.
Itt pedig arra az osi nepre kell gondolnunk, amelyik Jezus Urunk toldre
szallasa elotti evezredekben megismerte, megtartotta, apolta es fejlesztette az
Istentol nyert „TUDAS"-t.
A torlcnelcm „magus"-nak nevezi ezt a nepet, mint a „bolcsek testiiletdt.
Dr. Bobula Ida irja le nagyszeru 56 a „Magusok Vandorlasa" c. fejezeteben,
sorsukat. Azt is megtudjuk tole - Ammianus Marcellinusra valo hivatkozas
sal -, hogy ezek a „magusok, megkiilonbdztetett nemzetsegkent" - a tobbi
lakossagtol elvalaszlolt helyisegckbcn eltek es azonosak a „kald"-nak is ne-
vezett „MAG" neppel, melyet a „kanani Biblia" „MAG" neven ismer, es
ugy frja, hogy »ezt a „MAG" nepet a sajat torvenye tartotta meg.«

,,A tudas: hatalom!" - Gudea, a sumer uralkodok jellcgzetes meditacios

kfztartasaval, amely a kettos spiralt, illetvc a Mobius-szalagot jelkcpezi
("For knowledge itself is power!" ) Gudea sumerian ruler; his meditativ
hand position symbolizes the double helix respectively
the Mobius-band, diorit, 73,6 cm, i.e. 2100 k. Lagas,
56 British Museum, London (G. Garbin nyoman)
Dr. Bobula Ida: „Sumcr-Magyar Rokonsag" (Ed. ESDA 1982. Bs. As.)
138 139
 De tovabb hompolyog tortenelmiink, inert a kaldok ludomanya es nyelve
annak a nepnek a lartozeka, amelyet a zsidd-kcrcsztenyseg bibliaja is kald,
kaldeus es magus neven emlit.
Azutan ez a vandor-iit a Kaukazusba es azon at is vezet es a „Tudas-Nepe"
tortenetenek ezt a f'ejezetet, dr. Bobula mar „Magyar Vandorlasok"-nak
nevezi akkor, amikor elhagytak a Kaukazust, melynek abban az idoben
„MAGYAR HEGYSEG" volt a neve.
De abban is meg kell egycznunk, hogy mit ertsiink a „TUDAS-NEPE" el-
nevezes alatt...? Elsosorban azt, hogy „irastud6" nep volt, vagyis eppen olyan,
amilyen mi vagyunk MA. Az „irastudo" tarsadalom szervezete pedig szinten
hasonlatos a mi tarsadalmunkhoz. Vagyis a nep altalanos muveltseggel rendel-
kezik ugyan, de megvannak az okosai. Orvosok, tanfto-testiilet, matematikusok
(csillagaszok), allatorvosok, memokok, babdk stb. - akik mindenkor a Nep
crdekeit szolgaljak. Es mindezt ligy tekinti mindenki, mint az Istcn rendeleset.
jobban kifejczve - a Termeszet rendje szerint valot.
Csakis igy ertheio meg es bizonyithato a nepi (faji) megmaradas es nem-
zeti ontudat allandosulasa, az ELET egyetlen feltetelekent.
Ez az evszazados tarsadalmi egybefonodas es a nemzeli ontudattal tortent
Istcnhez valo felcmelkedes olyan HITET hozott letre, mely az elodoket, az
osoket nem valasztotta el az eloktol, hanem az elok segitojekent tisztelte.
Az elhunytak lelkeit tehat halhatatlannak tekintetlck es hittek abban, hogy
a felso vilag lamogatasat hozzak mindenkor a jora valo menekedesben es a
veszelyeket is csodalatos niodon elhan'tjak. Csakis igy ertheto meg az, hogy
az altalunk „6svallasnak" nevezett „istenes-eletnek" nem voltak komplikalt
ceremoniai, „miseruhas" papjai. hanem mindenki vegezte hivatasat, munkajat,
dolgat Isten rendelesenek ludva azt, a Nep, a kciz Java es erdeke szerint.
igy indult meg, ezzel a tarsadalmi renddel, eloszor a „HUN-GAR", utana a
„KAN-GAR" es vegul a „MAH-GAR" nemzetseg a Karpat-medence fele.
Hoztak magukkal a Tudaskincset, az ontudatos nep-ero-egyscget es a
veriikkel testet oltott Istenfianak „szeietet-torvenyet", az osi es szent ha-
gyomanyaiknak vallasos kegyelettel valo apolasaval egyiitt.
igy jottck HAZA a HUN-ok, az AVAR-nak nevezett „Kan-Gar"-ok es a
mi MAGYAR nepunk.
A nep okosai azonban az osi tudas-atadas es megorzds modszerevel
nyertek kepesitest es tudast. Ezt a bolcsek-testiiletet nevezziik ma „magus-
papsag"-nak es a „MAG"-(h), valamint a „PAP" kifejezes is a ma ,,kald-
sumir"-nak nevezett nyelviinkbol valo, azonos ertelemmel. De amikent a „tu-
das" es a ,,tudos" ma is fokozatokba sorolhato a minoseg tekinteteben, ugy
oseinknel is megtalaljuk ezeket a fokozatokat, annal is inkabb, mert az osi
tudaskincsnek megvoltak a titkai, melyeket az erre kivalasztott bolcsek oriz-
tek es adtak at - a szinten kivalasztott - utddaiknak. Ezzel pedig elerkcztiink a
„bolcsek testiiletenek" legmagasabb szintjehez. Ezek a „bolcsek" voltak az un.
„magus-papi-testiilet" vezetoi, mint az „Isteni-Tudas" ismeroi. Neviik a
kiild-sumfr nyelven „TAL-TAL" (Deimcl 383/3.) volt. Nepunknel ok:
140
A taltosok
Az evezredes ..titkok" birtokosai, akik ezt valdban aparol fiura adtak at. Tudtak
olvasni az „eg konyveben", vagyis - mai ertelemben mondva - kivalasztrol 6-
gusok voltak.
Az evezredes hagyomanyokban pedig oriztek az uralkodo kiralyi dinasz-
tiajuk - a TURUL nemzetseg - Jezusi szarmazasanak valosagat, mely
„titkot" akkor adtak at a trdnra lepfi uralkodonak, amikor 6t, a „beava-
tasi" szertartason meltonak iteltek e „titok" atvetelere.
Most azt kerdezheti az olvaso, hogy mit tartalmazhatott az, amit mi „titok-
nak" nevezunk...? Elmelkedjunk egyiitt azon, hogy mit is tartalmazhatott...?
Gondoljunk Jezus Urunk szavaira, a „T6rvenyiinkre":
„Szeressetek egymast, mint en szeretlek titeket!"
Az „uralkodo" reszere ebben van a „Jezus-hit" es a Neprol valo gondosko-
dasnak a „szeretet" torvenyc. Ez a „Jezus-hit" pedig nem a zsido-keresz-
tenyseg zsido Jezusat dicseri, hanem a veriinkbol LETT Jezust, aki meg-
dicsoiilt Edesanyjaval, a mi Boldogasszonyunkkal egyiitt uralja a Magyar
Lelkeket.
A „hunok" nagy kiralya, Atilla biztosan „beavatott" volt, eppen ugy, mint
CSABA is, hiszen a „Turulos" zaszlo lengett Romatol Bizancig.
Az „avar" Bajan-fiak pedig az evezredes „advent" jezusi litkainak szim-
bdlumaival dfszftettdk a „beavatas-szentelyet", az esztergomi - (Ister-Gam-i)
varkapolnajukban. (Itt a 14 Oroszlanra gondolok, melybol „tizenharmat" leva-
kartak a falrol a gonoszok es a mai zsido-kereszteny uralom semmit nem tesz
az „egyetlen" megmaradt, nemzsido Jezus emleket dicsoito Oroszlan megor-
zesere. Restauralasat nem remeljuk!) Ismerve a „szentistvanos'" lorlcnclmiin-
ket, most azt kerdezziik meg egymastol, hogy hany Arpad-hazi (Jezus-hazi)
kiralyunkat „avathattak" be taltosaink az osi Jezus-Hit „szeretet-tor-
venyebe"...?
Mar Gecso (Geyza-Geza) „beavatasanal" valami hiba lehetett, men meg-
tiirte VAJK fia pipogyasagat. A VAJK-bol lett ISTVAN aztan szoba sem jo-
hctctt, de fia - IMRE herceg - tortenete igen homalyos. Ugyanis a biziinci
kutfok szerint bizanci hereegno volt a menyasszonya, de a romai papok altal irt
tortenelem ezt cafolja es GELLERT piispokot mondjak oktatojanak, aki
- szerintiik - ezt az egeszseges es derck kiralyfit „sziizi megtartoztatasra"
nevelte. Viszont az elmiilt czcr ev alatt annyil mar sikcriilt fcldcrftcniink es
bizonyi'tjuk is, hogy ez a GELLERT piispok nem beszelte ekes magyar nyel-
viinket, es iszonyii nagy velket kovetett el a Magyar Nemzet ellcn, amiert a jo
magyarok hord6ba tettek es a Dunaba guritottak. Valoszinu tehat, hogy IMRE
herceg nevelesenel cs tani'tas^ban taltosaink is kozremukodtek. A lovat es
foleg a lohatrol valo nyilazast - ami abban az idoben minden „vadaszat" alapja
volt - biztosan toliik es altaluk tanulta meg IMRE, hiszen a magyar iron 6ro-
kosenek a „f6vezeri" tulajdonsagokkal is rendelkeznie kellett. Ebben a mino-
segben pedig „peldat" kellett adnia a harcosainak, eppen ugy, mikent dicsd
elodei is tettek azt mindenkor.
141
 Valoszinii lehet az, hogy taltosaink „beavattak" a tronorokos IMRE
herceget, aki elfogadhatta az osi Igazsagot. Ehhez azonban sziikseges volt a
Ielki megujulasa, vagyis radobbenes arra, hogy a Gellert altal hirdetett
tanok, vagyis az, hogy Urunk-Isteniinkhoz kizarolag a romai vallas es
cgyhaz kozvetitesevel lehet felemelkedni - a Magyar Nepen valo uralko-
dasnak egyhazpolitikai eszkoze es nem isteni akarta.
A „nemzsido" Jezus Urunkhoz valo versegi tartozds valosaga pedig
olyan elhatarozsist sziilhetett nemes lelkeben, mely Nepenek megmentesere
vonatkozhatott. Miutan fiatal erejevel ezt - valosziniileg - ki is mutatta, ebben
az esetbcn a „t6rtenelmi-vadkannak" nevezett, zsidd-keresztenyseg aldozata
left. (Valoszinii, hogy Gellert Dunaba guritasanak egyik oka Imre herceg meg-
gyilkolasa volt, amiert a Nep 6t es az idegen kardot viselo romai papokat
okolta, mint gyilkosokat.)
Utana valosziniileg a ma „szentnek" nevezett LASZLO kiralyunk volt a
kovetkezo „bcavatott", aki felbontotta Vajk-Istvan sirjat es - az 6si, szkita
tiirveny szerint - levagatta jobb kezet az arulo Istvannak. A romai zsidd-
keresztenyseg papjai megkaparintottak ezt a „jobb kart", es amikor mar vegleg
uralkodtak a magyarsagon, „szent jobbkent" tiszteltettek a neppel. Eppen
ugy, mint MA is. LASZLO kiralyunk tisztftotta meg orszagunkat az idege-
nektol, de 6 is „hirtelenul" es „varatlanul" halt meg.
Miutan osszes Arpad-hazi kiralyaink ilyen titokzatos modon fejeztek be
eletiiket, arra gondolhatunk, hogy nehanyukat akkor erhette az ilyen „r6mai"
vegzet, amikor ..beavalasuk" szerint prdbaltak megvaltoztatni a magyar eletet.
Ma mar nehez a tortenelemben ezt kinyomozni. de azt biztosan tudjuk, hogy
IV. Bela nem volt beavatva, es fgy sokaig elt es uralkodott. puszti'tva sajat
nepet. Viszont nagyapjarol, III. Belarol biztosan mondhatjuk, hogy „Jezus-
hazi" kiralyunk volt, mint fia - IMRE - is addig, mig a „meraniak" (itt az 6
kifcjczcsiikcl hasznalom) „cl nem tettek lab alol".
Ahogyan „elfogytak" a „Jezus-hazi" kiralyaink, veluk pusztultak a tallosok
is. A „titok" azonban tovabb elt. Halkabban es kisebb tartalommal a magu-
soknal, akik a nep kozott clvc, az inkvizfeiok ki'nzasaiban is megtartottak
Jezus Urunk Igazsagat es Torvenyet, egymas szereteteben. Veliik is kell
foglalkoznunk.
A magusok
Hajdanaban, amikor meg nepiink nem volt bezsugorftva a zsido-keresztenyseg
kalodajaba, a nep tanitoi voltak az elet minden szakmajaban es valtozataban.
Kiegeszl'tettek a „taltosok" munkajat a tudas szetosztasaban, a Nep fiai altal
valo elsajatitasban. Vegyiik csak sorra oket, a tudomanyuk szerinti csoportosi-
tassal.
1. „URUS"-ok. - Ma „orvos" a nevuk. A Nep gyogyftoi voltak. Ma mar
csak a kozepkori inkvizicids jegyzokonyvekbol tudjuk az „orvos-
ludomanyukat" ismcrlclni, de a mai homeopatia gyogymoddal azonosi'thatjuk
az 6 gyogyito modszeruket. Fokent a gyogyfuvekbol keszitett italok fiirdok,
borogatasok (izzasztasok), gozoles, kiilonfele vizes pakolasok es lemosasok
142
sokasagat emlitik ezek a jegyzokonyvek, es mindenkor hozzateszik, hogy a
magus a tegezeben hordott „rovasbot"-r61 olvasta le a sziikseges gyogyfu-
vet.
Igy mondhatjuk, hogy a ma „Kneip-kuranak" nevezett gyogymodnak lelta-
laloi a mi magusaink. Mindenkor a fliliiket a beteg mellere teve, az titoer es a
szivmiikodes ellenorzese volt az elso dolguk es utana a „vizelet" vizsgalata.
De a reumatikus fajdalmak gy6gyitdsaban is mesterek voltak, men eppen
olyan vulkanikus eredctii es felmelegitett koveket tettek a fajdalmas testreszek-
re, amikent a mai reumalologia teszi es „modern"-nek nevezi ezt a gyogymo-
dot. Miivi beavatkozasokat is vegeztek. Daganatokat tavolitottak el a testbol,
de ilyenkor „elaltattak" a beteget valami „feher folyadekkal". Harom napig
aludt a beteg es felebredt daganat nelkiil. Ugyam'gy tavolitottak el a szem szi-
varvanyhartyajanak a halyogjait is. Vese- es gyomorbajok gyogyultak meg
gyogyteaik altal es a csonttoreseket is remekiil osszenovesztettck a gipszkotes-
hez hasonlo rogzftessel.
Nagyszeruek voltak a noi-urusok, a „magus-noverek", akik sziilesznok is
voltak. A nep ..Iniba" nevel adolt nckik es ugy hittek, hogy a tudomanyukat az
„egi, szent babatol kaptak, aki ragyogo, feher ruhaban jelent meg nekik,
atadva csodas tudomanyat, apro kek-kovecskekkel egyiitt". - Ez a legenda
azert ovezte oket, inert ezek a „babak" minden ujsziilott nyakaba ilyen felfiizott
„kek-kovecsket" tettek, mondva, hogy a „szcnt Baba ovja meg ezaltal minden
bajtol". Az inkvizflorok azutan nem csak a „kek-kovecskekel" tapostak el,
hanem a hordozoikat is.
Aztan, amikor valdban csodttlalos gyogyftasokat vegeztek ezek a jo „md-
gus-noverek", a Nep szinte imadkozo ahitattal varta mindeniitt oket es igy
mondtak: „A magus-noverek latjak Boldogasszonyunkat es altaluk iizen 6
a nepnek es Boldogasszonyunk mondja meg nekik, mikent gyogyitsanak".
A gyalazatos szolgasagba taszitott Nepiink kozott elo ily hiedelem es a tokele-
tes gyogyitas volt az oka annak, hogy ezekbol a boles, tudos es josagos „ma-
gus-noverekbol" sokat maglyara vetett az „uj-vallas" papjainak itelete. Miutan
ezek a papok fanatikus es kcgyctlcn lenyck voltak, a „tudas" hatalma naluk
boszorkanysag es az ordogokkel valo cimboralas tenyenek szamitott. De
miert...? - Azert, men jdl tudtak, hogy „6rdogi munkat" vegeznek a sok halalos
ftelettel, az „okosoknak", „tudosoknak", „gy6gyftoknak" a kivegzdsevel, igy
legjobban az ordogtol feltek es nem az Istentol. De csak azert, mert az ,,6"
hitiik szerinti „pokol"-ba csak akkor keriil egy „felszentelt-pap", ha nem telje-
siti azt, amit az 6 egyhaza elrendel reszere. Itt kell a kutatonak keresni a „ma-
gyarirtasnak" es a magusok elleni inkvizfeionak az indftekat. Az „ember-
gyogyitas" utan a legfontosabb volt az allatok gydgyitasa es az ezt v^gzok neve
volt.
2. „Gyogykovacsok", vagyis a ,,16-doktorok". Nagy sziikseg volt a tudo-
manyukra, hiszen a szkfta-hun-avar-magyar hatalmas nepiinknek mindig oriasi
lotenycsztese volt. Ezert ket reszre osztottak ezt a feladatot:
143
 Gyogykovacsok valojaban az allatorvosok es egyben a „patkolok" is vol-
tak, termeszelesen elosztva es tokeletesi'tve mindegyiket a maga kbtelessegere.
A „l6-szak£rt6k"-nek az ide tartozo masik csoportja az
Ijasz-magusoke volt. Ezek tanftoitak a fiatalsagot - mar kicsi koruktol
kezdve - a lovaglasra, majd a mindeniitt gybzedelmet arato
Lovas-ijaszatra. Eppen ezert alcsoportjaik voltak az ijkeszitok es a nye-
reg-, 16szerszanikeszitok. (A nyilgyartas a nemzet kiilbn ipara volt.) Ezcket a
lovas-ijasz magusokat neveztek „bacs"-nak. Valojaban mar a kiskortol
kezdve, katonai kikepzes volt ez az ifjak reszere, de ugy, mint a ferfiusag ele-
tenek a hozzatartozoja. A nemes 16 es a gazdajanak kozos leljesftmenye.
Mondhatjuk ugy is, hogy a ket nemes teremtmeny cgyiittmukode.se mar
szkita bseinktbl kezdbdben, es a gbrogbk oket jelkepeztek az 6 „kentaur"-
abrazolasukkal.
3. A „makkoltatok-magusai". Itt azt kell figyelembe venni. hogy nepiink
az elethez sziikseges elelzsiradckot, csaknem kizarblagosan a sertestenyesztes-
bol szerezte be. A hideg teleket „disznboles" nelkiil m6g ma sem lehet elkep-
zelni. Tehat a sertestenyesztes is iranyftva volt a „magusok" altal, de ugyancsak
az 6 neveltjeik vegeztek a series feldolgozasat is. A bollerek vegeztek a disz-
noolest es a feldolgozast (hurka, kolbasz, szalonnakeszftdst, fustole'st es aba-
last). Tanflottak a nepet a sertestenyesztes es a hus-, zsirelkeszi'tes mindcn
lenyeges reszletere. A falukban es varosokban osszegyujlottek mindennap a
serlcseket es czeket a „kan-asz" vitte makkoltatni, vagy a megfelelo legelore.
Estere hazatertek az allatok, hogy reggel kezdodjon ujra ez a megszokott elc-
ttik, addig, mi'g az anyasertesck nem szaporftottak az allomanyt, vagy ncm vette
el clctiiket az „ember", a sajat eletenck szolgalatara. A „parosMsokat" es a
„miskarolasokat" is ezek a „kanasz-magusok" vegeztek. Hasonlokeppen volt
megszervezve a „marhatenyeszles" is, amit ininyftottak a
4. „Gulyas-magusok". Ma mar ismerjuk a marhatenyesztes minden nehez-
seget. de nepiink az tin. „rideg-marhakat" tenyesztette. Ezek a magusok int^z-
tek a juh-tcnyesztesl is, a csavart szarvu racka-juhok szapon'tasaval.
A ,juh-asz" is igen megbecsiilt szakma volt, hiszen a juhtejbol keszitett sajtok,
turok liislolesre is kcrullek, es a lei ridegsegeben bizony sok jo es taplalb falat-
kent szolgaltak. Gyapjuk pedig eppen a tel folyaman keriilt feldolgozasra a nep
meleg ruhanemujenek eloallilasa vegett. De a gulyasok ugyanczt vegeztek a
tehentejellatas megszervczesevel, ami az elet nelkiilozhetetlen kelleke volt.
5. Az otvos-magusok valojaban a hagyomany firzoi voltak, hiszen az 6si
hiedelem titkait ontottek nemes t'emekbe, mint a hiedelem jelkepeit. Ez a tu-
domany is mar szkitanak nevezett oseink tulajdona es tanusitjak az aranyba
ontott csodas abrazolasok. Ezeket bemutatom az egyik konyvemben. (Igaz
Torte'nelmiink Vezerfonala Arpadig) De a hun-avar-magyar miiltunk is tele van
e szent hagyomany ertekeivel, amit a karpat-medencei sirok rejtettek es a min-
ket letipro Habsburg-uralom ellopott toliink, (mint a Nagyszentmiklosi
Aranykincs a becsi miizeumban), vagy „beolvasztani" rendelt es az aranyat,
eziistot tulajdonftotta el. A nemet-romai vallas kegyszereinek nagy resze azok
az avaroktol ellopott aranykincsek atalaki'tasaval keszult egyhazi kegytargyak,
144
melyek akarhol is lehetnek, de mindeniitt a keszitSik istenes lelkiseget 6s mu-
veszi tudasat bizonyitjak.
6. A „szer-magusok" voltak a ..taltosok" segedei, akik a kulonfelc
„szer"-tartasokat gazdagitottak eneklessel („harsany"), az osokrol valo
megemlekezessel (igric) az elkbvetkezendo idoben valo kbtelessegteljesites
elmondasaval (nezo). Ugyanis a regi kronikak is emlftik azt, amit a nephagyo-
many mond, hogy a „szent berkekben" gyiilekeztek oseink az „aldumasra",
a szent iinnepeken. De az inkvizt'eios jegyzokonyvek beszelnek „szaz-
sirhalom berek"-rol es arrol. hogy halottaikat ide temettek, mert az „uj-vallas"
papjai csak azokat engedtek eltemetni az 6 templomuk melletti temetobe, aki-
ket megkereszteltek az „uj-vallas" szerint. Ezekbol az adatokbol lathatjuk,
hogy bizony nagyon sokan nem voltak hajlandok felvenni a zsido-
keresztenyseget es megmaradtak az osi hitben. Ezek azt mondtak, hogy: „az uj
vallas papjai akkor keresztelnek, amikor az emberfia meg nem tudja
hasznalni az eszet." (Vagyis csecsemo-korban). Az 6si hit viszont ezt nem
„keresztelesnek" nevezte, hanem „leany- es legeny beavatasnak", de az „uj-
mod" szerint „keresztelesnek" is. Talan azert, mert ez is „szentelt-vfzzel"
tortent. De ez a viz azert volt „szentelt", mert a termeszetbol kibugyogb, tiszta
forrasvi'z volt, amit az Isten szenlelt meg t5s ncm a romai papok.
A mai „kereszteles" valojaban nem mas, mint a zsido-keresztenyseg vala-
melyik egyhazaba valo hivatalos felvetele annak az ujszulottnek, akinck a sor-
sat igy sziilei hatdrozzak meg ezzel az egyhazi vegzessel. Az osi-hit szerint az
ujsztilotlet egy csaladi szcrtartiissal „csaladba fogadtak" es az edesanya adott
nevet gyermekenek, mikeppen leirom a „Lilurgia" c. fejezetben. Azutan kovet-
kezett a „legeny-avatas" (vagy „pilisezes") 18 eves korban es a „Ieanyoknak
a partaba-avatasa" a hajadonsag 16. eveben.
A „legeny-avatas" vagy „pilisezes":
Amikor a fiu-gyermek betbltotte a 18. eletevet, a taltosok elvittek 6t egy
„szent" forrashoz. Lenyfrtak elol a hajat es derekig megmostak a forras vize-
ben, azutan a hatat bekentek a Boldogasszony fiiveibol keszitett szent olajjal
annak eYdekeben, hogy birja jol az elet terheit es kapott egy borbol valo ferfi-
6vet, a ferfiassag jelkepekent.
A hajadonok „partaba-avatasa" igen magasztos csaladi unnepseggel
tortent es nagyon sokszor „eljegyzes" is volt egyidejiileg. A neprajzosainknak
kcllene felderfteni ennek a reszleteit. Nekiink csak keves adatot sikeriilt talalni
erre vonatkozolag, de azok is igen jellemzik ennek a csaladi iinnepnek jelcnto-
segei. Ugy ludjuk, hogy a leanyaink 16 eves korukig ket copfba fonottan
viseltek hajukat. E napon unnepelyesen megsziint a kettos hajfonat. Itt is
„hajvagas" volt a ritualis kezdet es aztan vagy kibontolt hajdi'sz, vagy „egy"
hajfonat volt a ..parta" alapja. »A partat rendszerint az avatasra kerillo hajadon
sajat maga keszitette, mintegy vizsgadarabkent kezimunka miiveszetenek az
igazolasara. Az egesz csalad es a meghivott „legenyek" elott tortent a „parta-
zas", amikor is a parta feltevese elott egy „szer-m^gusn6" osi imadsaggal
fordult Boldogasszonyunkhoz, kerve, hogy vegye leanyai koze az uj „par-
145
tas" hajadont, akinek homlokat kente be azutan a Boldogasszony fiiveibol
keszitett szent olajja).«
A kozcpkori inkvizi'ciok kegyetlensege miatt azonban ezeket az iinnepsege-
ket nem tudtak a csaladi hazban tartani, hanem a „rejtckhelyeken". Azert emli-
tik a jegyzfikbnyvek a „biijoberek", „lap-biij6" vagy „lovagotelke" clneve-
zesekct. De nepiink minden veszdly ellenere is megtartotta ezeket az iinnepeket
es a hazassagkbtcseket, valamint a „halotti" tort is. Az elmondotlakkal ezcknek
a „szer-magusoknak" a fontossagat akartam kiemelni azert, mert ugy velem,
hogy a mai Magyarsagnak a kozmikus litra valo tereleseben az altalam „Ma-
gyar-Hit"-nek nevezett osi Jezus Hitunket tanito „apostoloknak", pontosan
ezcknek a „szer-magusoknak" a hivatasat kell atvenni. Vagyis szent hagyo-
manyainkat apolni, oseink dicsoseges es igaz tortinelmet tanitani, rovas-
irasunkkal egyiitt. Szeretnem, ha az olvaso mcgerlene jo szandekomat.
Ugyanis nepiink lelki atalakulasat kell megteremteni a „tudoknak", az
ujvilag ,.taltosainak". Azoknak, akik mar a fenyben allanak. Jezus Urunk
rendelkezdsc szerint kell ezt a megujulasunkat elni. Igy mondta nekiink:
„Sziikseges nektek ujraszuletnetek viztol es lelektol" (Tamas evan-
geliumaban fgy frva es Janos 3. 3 es 5.).
Menj hat, Testverem egy forrashoz. Mosd lc magadrol a multad mindense-
get, derekig megfiirodve benne. Igy atestel a „pilisezes" osi szertartasan. es
vesd ki lelkedbol mindazt, ami nem forraszt egybe a mi veriinkkel testet 61-
tott Jezus Urunkkal, draga udvozitonkkel.
A „tudas" majd taltossa avat es segitsd a Magyart a Fenybe. Olyan
templomokra, mint amelyekkel a jelenlegi zsido-keresztenyscgiink „egyhaza-
nak" nevezett szektai rendelkeznek nines sziiksegiink. Mert: „ahol ketten-
harman bsszejonnek, ott vagyok En veliik..." mondta UdvozitSnk es ilyen
kozos imadsagoknal erezni lehet az O jelenletet is. Ketezer ev alatt a „keresz-
tcnyi-szellemnek" nevezett dogmatika hozzaszoktatta az embereket ahhoz,
hogy csak a templom az „Isten haza". Ott lehet csak az „istentiszteletet" tarta-
ni es vegezni. Den'tsiik fel tehat megint egyutt, hogy osi Jezus-hitiinkben mi-
keppen volt
Az Isten-tisztelet
Legeloszor azt kell elfogadnunk, hogy a „romIatlan", tehat a zsido-
keresztenysegbe be nem zsugorftott Nepiink egesz elete Urunk-Isteniink tisz-
telete volt. Amikor az „uj" es ,-idegcn cgyhaz" templomainak felepi'lcsere
rendeltek es kenyszeritettek az osi Jezus-hitii n^piinket, akkor a „r^gi szokasok
szerinti Istendicseretre" osszegyiilekcztck titkosan es csendesen a romlatlan
es iide Termeszet ligeteiben, berkeiben es az Egre nezve imadkoztak, enekel-
tek, oriiltek. daloltak, tancoltak az Isten tiszteletere. Mikor a Nap lement, tiizet
gyiijtottak es a Tiiz-fenyeben megjelentek a dicso osok az oreg-magusok me-
seivcl.
Vajk-Istvantol kezdodoen Nepiink tbrtenetebol csak az maradt meg frasban,
amit ezek a nyugati es idegen papok leirtak a vesztiinkre es karunkra. Minden
146
ilyen fras cmli'ti azt, hogy a nep a ligetekben es az erdoben „aldozik pogany
isteneinek", pogany szokasai szerint.
Ebbol minket csak az erdekel, hogy az osi hiedelem nepiinket a romlatlan
Termeszethez kapcsolta. Ugyanis ezzel is tanusagot tettek jo Jezus Urunkhoz
valo husegtikrSI, hiszen 6 is a „tonal", a „hegyen", a „ligetben" beszelt -
vagyis tartotl „Isten-tiszteletet'' az osszegyiilt nepnek. Osi Jezus-hitiink tehat jo
Odvozitonkre valo emlekezeskent gyiilt ossze az isten szabad ege alatt mar
akkor is, amikor nem kellett elrejtoznie iinnepeinek szertartasaira. Igen fontos
ezt tudni es hangstilyozni, a zsido-keresztenysdg tcmplomban valo osszejbve-
lelenek kenyszere miatt. (Csak igy, zarojclben hivatkozom a r6mai kalolikus
egyhazi torvenyre. mcly szerint ..biint kovet el az, aki nem vesz reszt a va-
sarnapi szentmisen".) Nepiink orommel es boldogan ment el a „ligetekbe"
vagy a „puszta-helyre" eppen ugy, amikent Jezus Urunkhoz is boldogan ment a
Nep, amint az evangeliumok is igy mondjak. (Mark 1. 35., Luk. 4. 42.) Lu-
kacsnak az itt idczett verseben azt is mcgtalaljuk, hogy Jezus Urunk mar a
Napkelte elott ott volt az imadkozas helyen. Osi hitiink valloi szinten a Nap-
keltekor mondtak el az elso imadsagot es idegen torteneszek frjak ezt nagy
kiralyunkrol - ATILLA-rol - is.
Miutan az elobbiekben hivatkoztam az evangeliumokra, most a zsido-
keresztenysegunk vedoi biztosan azzal vagnak szembe, amit Lukacs ir a hivat-
kozott rcsz masik versciben igy:
„ Jezus pedig megtere a Leleknek erejevel Galiledbct es hire meni
neki az egesz kornyeken. — Es O tanita azoknak a zsinagogdiban, di-
csoitven mendenektdl. " (Luk. 4. 24-25.)
Ezzel az evangeliumi szbveggel kfvanjak azt bizonyi'tani, hogy a mi draga
Jezus Urunk a zsidok zsinagogaiban (zsidotemplomokban) tani'lotl.
„Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimu konyvemben bizonyitom azt,
hogy „Gallielaban csak Kr.u. 3. evszazadban epiilnek a zsidok templomai"
(213. oldal), tehat Jezus Urunk nem tanfthatott czekben a „zsinagoganak"
nevezett „templomokbaiv', mert ilyenek az 6 koraban nem leteztek. Most ab-
ban a helyzctben vagyok, hogy ismet fel tudom hi'vni olvasoim figyelmet az
evangeliumi frasok tudatos hamisitasara.
A gorogul frt cvangeliumokban szerepel a „synagogue" kifejezes. Egy ki-
valo szakkonyv: „AZIMOV's Guide to the Bible, the Old Testament" c.
kbtet 500. oldalan igy ir:
»The word „synagogue" is from the greek expression, meaning „an
assembling together"...* Magyarra fordi'tva:
»A ..zsinagoga" gdrog kifejezes, jelentese egyiittes (kozos) osszejb-
velel"... (laldn ..gyiilekezesi hely").«
Ha Azimov professzor adata szerint ertelmezzuk az idezctt evangeliumi
szovegeket, akkor bizony Udvbzitonk nem a zsidok templomaiban tanitott es
tartott Isten-tiszteletet, hanem a Termeszetben lev6 gyiilekezo helyeken, a
„tonal", a „hegyen", a „ligetekben".
147
 Ezt utanoztak tehat Jezus-hitii oseink. De Azimov bolcsen megmagyarazza
ezt a „sz6-atvetelt" fgy:
»A ..synagogue" (zsinagdga) kifejezes templomra valo vonatkozta-
tdsa a zsiciokndl csak a kiiizetesiik (exile) uldn keletkezett, amikor a
kozponti. jeruzsdlemi templomuk leromboltatott, es a „kozpontositott
istentisztelet ritudlis kellekei megszuntek".«
Az evangeliumokban levo sok „torai" (zsidoertekii) beekelest tehat kiege-
szftettck a „gyiilekezeti-hely" (synagogue)-nek „zsid6-templomma" (zsina-
gogava) valo valtoztatasaval. Ezzel is Jezus Urunk zsido-voltat kfvanjak bizo-
nyitani azok az evangeliumi szovegek, ameiyek igy Udvozitonket a zsidok
templomaiba (zsinagogaiba) helyezik.
Jezus Urunk soha nem tette be a labat a jeruzsdlemi kozponti zsido-
templomba. Mas templomuk a zsidoknak ebben a korban nem volt, hiszen
akkor nem Kajafasek szedtek volna az „adot" a zsidoktol, hanem a „ma-
sik" templom. Csak itt lehetett Jahwenak „aldozatokat" beszolgaltatni a
fopapok es papi hercegek kezeihez valo juttatassal.
De frnom kell a MI templomainkrol, ameiyek a Pdrtus Birodalomban
voltak es a Kr.u. 3. szazadban mar MANI egyhazszervezetehez tartoztak.
Tudjuk, hogy a a perzsak 360 templomunkat romboltak le. Ezek azonban nem
olyan „templomok", „parokiak" voltak, mint a mai zsido-keresztenyseg temp-
lomai, hanem a „tudas-hazai". Csillagvizsgalok, egyetemek, iskoldk, korha-
zak, egeszsegugyi szervek, sziilootthonok, bOlcsodek es meg a szinhaz is a
templomi szervezet kezeieseben volt. Tehat a sziiietestol a jolet-bosegen at az
oregsegi gondoskodasig, a halotti tisztesseg megadasaig minden, de minden a
Partus Birodalom templomai altal volt megszervezve. Ezaltal ervenyesiilt a
Partus Hercegben testet oltott Isten Fianak ez a torvenye:
„Szeressetek egymast, mint en szeretlek titeket!"
Isten Fianak a Nepe csak igy elhetett, mcgbecsiilve Nemzctenek karizma-
tikus kiildeteset es elhfvasat. Mert azert sziiletett embertestben e Nemzet
verevel az Isten Fia.
Ez a Jezus-Hit a magyar ujraeledes kotelessege, a Magyar Leleknek a
karizmaja.
148
VII.
A magyarok istene
MAGYAROK1STENE
Imddkozunk Hozzdd.
Eli bed borulunk...
Fordil.id felenk orcdd!
Igen! - A MAGYAROK ISTENEHEZ (fgy, nagybetuvel) fordulunk. Hozza
kialtunk. Hozza fohaszkodunk, mert csakis 0, az 0 csodalatos megnyilatkoza-
saval tud kivezetni minket ebbol az utvesztdbol, ahova az „utat tevesztett"
Magyarsag kerult.
A MAGYAROK ISTENE is az Egyellenl tiikrozi, de a magyar nep sajatos
lelkiseg^nek a sugaraban ds ezt a „nepi sugark^vet", a nep lelk^ben £16 osi
Istenszemleletel igyekezett megvallozlatni a judai-keresztenyseg ten'tese. Ezt
- a Magyarok lstene>61 formalt szemleletet - nevezte aztan a mmai-judai-
kereszteny hitoktatds „poganysagnak" es fgy lettiink poganyok mindnyajan,
akik a Magyarok Istenehez imddkozunk.
El^rkezettnek latjuk az „idok teljess^get" arra, hogy megismerjuk a
MAGYAROK ISTENET. Nem egy „kul6n" Istent, hanem azt az EGYET-
LENT, aki Vilagunk minden teremtmeny6nek Istene ds ugy ismerjilk meg OT.
amint a mai napig el a Magyar N6p-Lelekben. Egyszerii szoval kifejezve -
tanitjuk, hirdetjiik, ismertetjiik az „Istcn-latas", Istenre nezes es a Hozza valo
kozelites osi es magyari modjat. Tehdt nem utanozunk mas ncpekct. Tisztel-
jiik a zsidok, mohamedanok, hinduk es mindenki mds s/.emlcletel, de meg-
hagyjuk nekik 6s mi a sajat lelkisegiinkb6I fakadt Istenszemldlclct kiiveljiik es
ebben az EGYETLEN azert a MAGYAROK ISTENE, mert mi OT igy latjuk
6s Ldnyet - a magunk hite szerint - fgy magyarazzuk.
Ezt a magyari Istenlatasunkat talan ahhoz a pdldahoz hasonlithaljuk a leg-
jobban, ha szaz festomuveszt a Napkelte ele allitunk es kerjtik oket, hogy rog-
zits£k le a vasznon a pirkadas gyonyoriis^get. Biztosak vagyunk abban, hogy
mind a szaz kep kulonbozo lesz. A szaz koziil mi a „magyari" kepet vessziik a
magunkenak.
Hdt igy tekintiink - magyari modon - az Egyetlenre is es szi'viink, lelkiink
magyari erztSs^vel nevezzUk 6t a MAGYAROK ISTENENEK.
Nagyon fontos, hogy visszaterjunk Hozza eppen MOST, amikor egyszerre
6s szervezctten fordul ellene a judai-keresztenyseg 6s az „allft61agos ateista" -
de mindcniitt zsidok altal vezetett es iranyi'lott - idcoldgiai tamadas.
Minden magyar Testvert hfvunk a Magyarok Istenenek a lauisara. Mindent
elmondunk, ami oseinket Hozza kototte es a N6p Lelkeben 616 Magyar Hit az
O Lenyeg6t 6s Tartalmat a mai napig megorizte. Mas hitre tanitottak minket es
mds szemiivegen neztuk eddig az Egyetlent. Vegyiik lc a szemtivegckct es
nezzunk a sajat szemiinkkcl.
Ezt az Istenes szandekot szolgaljak az elk6vetkezend6 tanulmanyok.
149
 ^
A magyarok Istenenek aiakja nepi forrasaink nyoman
„Mikeppen a Mennyben, azonkeppen itt a Foldon is"
Ma is enekeljiik: „Magyarok Islene rontsd a labanc erejet". Ma is egyiitt
mondjuk Petofivel: „A Magyarok Istenere cskiisziink..." es csak mi magyarok
eskiisziink az „Elo Istenre." Mit takar a szaz es szaz peldaval bizonyithato
elofordulas, milyen vallasi fogalmat takar a „Magyarok Istene"?
Am miert sziikseges a mai elvilagiasult korban az egi magyar istenfogalom
keresese? Hiszen nem tagadhatjuk, igaza volt Iranyinak, aki a mull szazadban
figyelmezietett:
„Nem az a fontos, sej ocsem! hogy honnan jottel, hanem az, hogy
hovd mesz!"
Csak 6 meg tudta, vagy sejtette, honnan jottunk, s tudta azt is, hogy a kiin-
dulasi pont nelkiil nem lehet a megtett utat felmerni, es utunk celjat kitiizni.
Eszmefuttatasunk sarkkSveve az osi szOveget tesszuk: „Mikeppen a
mennyben, azonkeppen itt a foldon is..." Az oszovetsegi teremtcstbrtenet,
melynek eredetc ismert, hasonlo megfogalmazast ad: ,,Tcremtsiink embert a mi
kepiinkre es hasonlatossagunkra." Termeszetcsen nem lehet ezt a hasonlatossi-
got kezzelfoghato modon felfogni es magunknak egy emberkepii Istent megal-
kotni. Ketsegtelen, hogy egy atvitt ertelemben istenkepii emberrol lehet csak
szo.
Harom a magyar igazsag
Miben hasonlfthat tehat az ember Istenhez? Ha ndpi forrasainkal vizsgaljuk,
azonnal feltiinik a hannas szam gyakori, rendszeres es tudatos elofordulasa:
hiirom a Magyar Igazsag, harom az also vilag (nem alvilag!), harom nepme-
se'ink fid- es leanytcstvere, hannas az arany, rez es eziist jelkep-egyiittese, a
harmashalom az orszag jele, harom a tanc (lassii, mersekclt es gyors), mely a
magyar lelek ritmusabol fakad. De a hosnek is harom feladatot kell elvegezni
es az esztendo is csak harom nap.
Ezen kfviil harom Boldogasszonyunk van (Nagyasszony, Boldogasszony es
Kisasszony). Ketsegki'viil a harom egy szent szam, melynek mely vallasi gyo-
kere van, hisz „3" a Feltamadas szama is.
S valoban az ember is egy hannas cgyseg. a magyar Szentharomsag foldi
hasonmasa: az ertelem (szellem), az erzelem (lelek) es az anyag (test = elo
anyag) osszefonodasa.
Ilycn es csak ilyen ertelemben lehet az ember hasonlo Istenhez. Ertheto,
hogy osidoktol fogva a hannas kor jelentette az Orbk Istent:
a belso kor: az Orok Anyag,
a kbzepso kor: az Orok Lelek (erzelem),
a kiils6 k6r: az Orok BSlcsesseg (tudas).
150
S tenyleg nepi imadsagainkban ezt a hdrmas tagolodast megtalaljuk (Isten
akarata = ertelem, Isten josaga = erzelem, Isten bosege = anyag). Nines tehat
Isten fogalma lesziikitve egy Szellemi Lenyre, sem a Lathatatlan Szeretetre.
Nem, a Magyarok Istene magaban foglalja az Orok Anyagot is, es nem engedi
meg Hannas Lenyegenek darabokra bontasat.
Ez a Szentharomsiig lokeletes osszhangot sugaroz. Az ember foldi feladata
ezen harmonia mcgkozelftese. Mert az ertelem tulsiilya az embert elmaganyo-
sitja, gogbsse teszi. Az ertelem es erzelem kozos tultengese a test tagadasaval
rajongot fejleszt ki. Az erzelem egyeduralma szertelenseget okoz, viszont tul-
sulyos kapcsolodasa a testtel, az embert az allat szintjerc siillyeszti. A test
imadata meg az embert csupan az anyagesere biztosftasa)a allflana be.
Pcrsze a szellem, lelek es a test harmoniajat az ember el nem erheti, csak
megkozelitheti. Ez kel okbol ertheto: az ember nyitott lenykent szuletik a fold-
re, s mindharom osszetevojet fejlesztenie kell, de buktatokkal van tele a fejlo-
des utja. Masodszor, men cgyeni harmoniajat csak az cmberi tarsadalom ossz-
hangzatahoz viszonyftva fejlesztheti. Mas szoval az ember nem el elefantcsont-
tornyaban, hanem fiigg tarsait61.
De azok is fuggenek tole: ezert koteles embenarsaiert cselekedni, hogy
azok is segithessenek ncki egyensiilya kialakftasaban. Tehat nem az aszketa a
eel, hanem a tarsadalomcrt is dolgozo, kicgycnsiilyozott egyeniseg.
De a legfobb segitseget Teremtojetol, a Magyarok Istenetol kapja. Ez a se-
gitseg elsosorban sorsanak legfobb meghatarozojat, a nemiseget erinti. Oseink
egyik legnagyobb erejii felismerese az volt, hogy az Orok Isten magaban fog-
lalja a ferfi- es a noelvet is. Persze itt is csak atvitt ertelmii tulajdonsagokrol
van szo. amelyeket jobb hi'jan fgy neveziink.
A ferfielv jelenti a kisugarzast, kiszorasl, megtermekenyi'lcst: az alkotoerot.
A noelv a visszasugarzast, befogadast es megtermekenyiilest: a termoerot jelzi.
A ferfielvu es nSelvii Orok Isten
Ez a felismeres tette lehetove, hogy mindenki sajat nemenek megfeleloen ker-
hette az Isten kcgyelmet es megertcset, kereshette Islcnnel valo azonosulasat.
Az ember azonban foldi palyafutasa folyaman harom eletszakaszon megy
keresztiil.
- Az elso szakaszban eloszor anyjatol valik el veglegesen testben (7. ev),
majd erzelmileg szakad el sziileitol (14. ev), hogy a szellemi onallosulas
is bekovetkezzek a 21. eletevvel.
- Aztan kfivetkezik az alkotas korszaka, amely az 55. eletevvel fejezodik
be. A csaladalapftas, a letalapok megteremtese es a gyermekneveles
ezen szakasz fobb allomasai.
- A harmadik korszak a testi hanyallas, de a lelki gazdagodas es szellemi
teren a tanitas ideje. Ekkor kesziti elo utodjat, s adja at tapasztalatait,
tudasat a kovetkezo zaszlovivo nemzedeknek.
151
 Teljesen £rtheto oseink felfogasa, hogy az Orok Isten minden eletszakasz-
ban mindket nembeli lenynek peldat es segftseget nyiijl. A gyermekeknek ott a
Gyermek es a Sziiz (Kisasszony), az elet teljeben tevoknek a Fiu es az Anya
(Boldogasszony). az idosebbeknek az Atya 6s a Nagyasszony (Nagybol-
dogasszony). S itt lalhatjuk vilagosan, hogy egy evezred kereszldnysege elleniS-
re is mindezen Isteni SzemeTyek - gondolatsorunk ezen pontjan kimondhatjuk:
a ketszeres Szentharomsag tagjai - ncpiinkben feledhetetleniil es kitorolhetet-
leniil elnek.
A Haromtenyegii Kettos Szentharomsag
Termeszetescn minden Isteni SzemeTy magaban foglalja kulon-kulon is az
anyag, lelek es szellem (ertelem) harmassagat.
OROK ISTEN
Nem kell sok magyarazat az abrahoz:
- Az Atyahoz tartozik a Tani'to Ertelem, a Megbocsato Szeretet es az anyag
vonalkozasaban a Mindenseg Sugarziisa. Csillagkepe az Oreg Ut (UTU?), a
Nagy Ut, a Hadak Utja.
- A Fiiihoz tartozik az Alkoto Ertelem, a Cselekvo Szeretet es a Tomeny
Sugarzas. Csillagkdpe a Nap (Idsd a napkoszonteseket).
- A Gyermeke a Nyflt (nyiladoz6) Ertelem, a Gyermeki (elfogulatlan) Sze-
retet 6s a sziileto, Novekvd Sugarzas. Csillagjelkdpe az llstokos (betlehemi
152
csillag). Legujabban amerikai csillagaszok Kr.e. 2-ben a Rcgulus es a Ju-
piter konjunkcidjarol beszelnek. Ez sem zavar minket, mert Regulus a mi
Argyelusunk es kiskiralynak (kiralyfinak) ismerjuk.
- A Nagyasszonye az Eletved6 Tudas, O az elet vedelmezoje, a raolvasa-
saink cimzettje. O a Megerto Szeretet, s hozzd tartozik a Visszasugarzo
Anyag. Csillagjelkepe a Hold. Eire lij es perdontd anyagunk van: „Edes-
apam, Csilip Peter nem is nevezte a Hodat maskeppen, csak Babba Mari£-
nak. Feleje fordulva imadkozott este, reggel meg a felkelo nap fele. Mindig
keletre fordulva imadkozott. Mi is fgy imadkozunk most az oregemmel.
Lalja, a kcleti falon van a kereszt. Rdgen mindenki haza keleti falara tette a
keresztct vagy a szentkepet. A Babba Maria kepet is es arra fele fordulva
imadkozott."
„A gyermekeknek minden olyan kep, amelyiken Jezus van (Anyjdval), az
mar Babba MaYia. Mert a gyermek ugy ismcri meg az Istent, hogy az Babba
Maria."
„A Babba Maria? Hat az a Joisten." (Babba szekely szo. Jelent6se: szep.
csinos, kecses.)
„Babba Maria Gyimesben val6ban a Feny-Sziizet jelenlelte."
„Mitologiai szotarakat szinten atnezve, mindossze ket olyan nevet talaltam,
amely Babbaval hasonlo hangzasu. Az egyik a sumir BABA, mas olvasat-
ban Bawu vagy Bau, a termekenyseg istennoje, vagy foldanya. aki eletet le-
hel az elolenyekbe. A kozismert szlav Babanak semmi olyan tulajdonsaga
nines, amely a gyimesi Isten-novel rokonithatna. Babba Maria nyomait a
Sz^kelyfoldon, elsosorban Csikban kellene tovabb kutatni. Talan az a rej-
tely is megoldodnek, hogy miert lett Babba Mdria kultikus kozpontja
Csfksomlyo, vagyis, hogy szazadok ota miert eppen a somlyoi Mariahoz se-
reglenek a bucsujaro szekelyek es csangok." (Dacszo Arpad: A gyimesi
Babba Maria, Nepismereti Dolgozatok 1980, Kriterion Konyvkiado, Buka-
rest, 231-38. oldalak). Kulonben lasd a „Sarlos Mdriat" is (a hold sarloja!).
- Boldogasszony maga az Elethozo Tudas (Boldogasszony agya), s 6ve a
hatartalan „Eletszeretet". Hozza tartozik az EI6 Anyag. Csillagkepe a Fold
(Fold-anyank!). Nem veletlen, hogy a kereszteny Sziiz Anya-abrazolasokon
is gyakran talalkozunk a foldgombbel labai alatt...
- A Kisasszony az Eletsejto Tudas, a Varakozo Szeretet es anyagi szinten
egydrtelmuen kotodik az eTetre kesziilo, az Eletre varo Anyaggal. Csillag-
jelkepe az Esthajnal. S valdban a Szent Sziiz csillaga egy elethordozasra
kesziilo bolygo. Veletlen?
Mindent egybevetve, a Magyarok Istenenek 18 megnyilvanulasarol kaptunk
kepet. Ebb6l 3x3 a fiirfielvet 6s ugyancsak 3x3 a noeivet ttikrOzi. Erdemes
meggondoini, hogy ezt az 6si tudaskincsbol szarmazo felismerest az atvevQ
niSpek nem ertettek meg es lenyeget elfelejtettek. Fura istencsaladokat alakf-
tottak ki, amelyek cselszov^ssel 6s mulatozassai teli Eletet eltek. Zeusz az Os-
istent (nagyapjat) ennek megfeleloen letaszitotta tronjarol (Uranos = Ur - an -
153
os?) 6s cmberarcii istentarsait (feYj, fcleseg, gyerekek, testvcrek) az Olym- Atya
poszra helyczte.
A romaiak kovettek persze a gorogoket. Igy lett a Gyermekbol Amor es
Erosz, a Sziizbol Aphrodite cs Vesta, a Fiubol Apollo es Janusz, a Boldogasz-
szonybol Demeter es Ceresz, az Atyabol Zeusz es Jupiter, a Nagyboldog-
asszonybol Hera es Juno. Persze az igaz ertelmet feledve, napi es hazi sziik-
SSSh "^^Orok Anyag*
seglctcik szerint az islenek tarsasagat hihetetleniil megszapon'toltak.
Kfvanatos lenne, ha tbrteneszeink ezen felismeresek birtokaban oskutata-
sunk idevonatkozo anyagat feliilvizsgalnak. Celszeru lenne a csillagjelkepek Orok Lelek
alnczese is, mcrt lehetseges, hogy mind a 18 isteni tulajdonsagnak kiilon jelke-
pe volt.

Az osi hit ma is el Fiu

Honfoglalo oseink bizonyara csodalkozlak, amikor a hitteritok nekik egy szo- -Orok Tud^s
katlan osszetetelii Szentharomsagot hirdettek, amely ugyan az atfogo magyar
istenkepnek reszc - Alya, Fiii es Szentlelek - de mcgis csak csonka resze. Az Nagyasszony
Atya es Fiu mellol hianyzik a Gyermek, akit ugyan a foldre szallt Fiu mellol
hianyzik a Gyermek, akit ugyan a foldre szallt Fiii gycrmekkora eleg jol potoll.
A Szentlelek mellol hianyzik az Orok Ertelem es az Orbk Anyag. A Boldog-
asszony-Harmas teljesen eltiint, s valosagos csoda, hogy Szent Istvan halalos
agyan megis Neki ajanlotta orszagat es nepet. Sziiz Maria, Jezus Foldi Anyja A Magyar Osvallas Eve
beazonosi'tasa sem jart meg a mai napig teljes sikerrel. talan a Kisasszony (Harom napbol all az esztendo)
alakjat kiveve, de Ot sem Isteni Szemelykent, hanem egy alacsonyabb szinten -
bar kiilon szerepben. Ha a fenti abran az ora jarasaval egyezo iranyban haladunk, megkapjuk a nap-
De az osvallas erejet jelenti, hogy azota Sziiz Maria alakja differencialo- tari ev lefolyasat meghatarozo eroparokat:
dott, kiszelesedett es a Sziiz mellett tovabb el az Anya es az Eg Kiralynoje is. - Gyermek - Boldogasszony (Anya)
Mindcncsetrc csak a magyar egyhazi enekeskonyvekbcn vannak kiilon fejeze- - Fiii - Nagyasszony (Nagyboldogasszony)
tekben a Maria- cs Boldogasszony-enekek! - Atya - Kisasszony.
Legnagyobb nchezsegct jclenthette azonban az Orok Anyag isteni lenyege-
nek fcladasa. Nem voltak tiibbe szent hegyek, szent folyok (Ister), szent forra- Azl hiszem, osszetartozasuk logikaja vilagos es nem szorul magyanizatra.
sok (a kesobbi bucsujarohelyek kiindul6pontjai), s mondai jellegiive valt a Az Eroparok idfiszakai nem teljesen egyeznek. Ez abbol kovetkezik, hogy a
Vilag Aranyos Szeglete, a Magyar Haza. De a kenyerrc ma is azt mondjuk, Szeplotelen Fogantatas a Gyermek sziiletese elott tortenik. Az idoszakokat
hogy Elet, s az titszeli keresztek, kapolnak es szentkepck ma is a regi felfogas- nepmeseink logikaja szerint napoknak, a Magyarok Istcnc napjainak nevezziik.
rol tanuskodnak.
A magyar nep tudta, hogy az Orok Istenhez az uj hit utjan is el lehet jutni -
hiszen a foldre szallo Istenfiut 6 is varta -, de nem adta fel a tobbi jol bevalt lit
hasznalatat. Ez eredmenyezte vallasi tiirelmesseget es az „uj" hitbe valo „bele-
nyugvasat". Mindezt osszefoglalva a Haromlenyegu Kettos Szentharomsag
szimbolumat egy ismertebb alakban adhatjuk vissza:

154 155
 Teli napfordulo • December 22-en sziiletik ujja a nap, sziiletik az Isteni Gyermek. Az ev-
kezdo regoles napja a szarvasagancsos regosok biivos jokivansagaival.
Januar 6: jonnek a napkeleti magusok. Januar 9-en vfzbe merftik (meg-
kcresztclik) a Gycrmeket. Viragvasarnapkor jon a kiszehajtas es a
villozes: a tel, a sotetseg elhajtasa es az elet behozatala. Husvetkor a
foldi emberre valt Gyermek feltamadasanak dicsoseget unneplik.
— Nagyasszony napja
Fiu napja
(aprilis 22.-augusztus 21-ig)
• Majus a Szuz Anya honapja es Junius 18-dn a Sziiz Szivet linnepeljiik.
Julius 2-an van a Sarlos Boldogasszony napja, mely szinte elorejelzi
augusztust, Nagyboldogass/.ony honapjat. Augusztus 5-en iidvozoljuk
Havas Boldogasszonyt (Havas = Havi = a noi termekenyseg orzqje?).
Augusztus 15-en Nagyboldogasszony es 22-en a Vilag Kiralynqje.
• Majus 29-en kiildte el a Piti a Szentlelket. Punkosdi kiraly valasztasa.
Junius 9-en iinnepeljuk az Ur napjat. 21-en meggyujtjuk a Szentivaneji
tiizet es tiizugrassal fejezziik ki 5romiinket a Vilag Vilagossaganak
gyozelme miatt a sotetseg felett. Valoszinii, hogy valaha augusztus 20.
is a Fiu iinnepe volt nepunknel. Igy erthetjiik meg, hogy miert sziikseg-
szeriien es termeszetesen eppen ebben az isteni napban itelkeztek az
Arpadok az esztergomi oroszlanok kozott: a Nagyasszony es a Fiu
- jelkepezve a Nap es a Hold altal - legerosebb kisugarzasa idejen!
- Kisasszony napja
Atya napja
(augusztus 22.-december 21-ig)
Nyari napfordulo • Szcplember a Kisasszony honapja. 8-an iinnepeljuk Kisboldog-
asszonyt, 12-en Magyarok Nagyasszonyat, 15-en a Hetfajdalmu Sziiz-
anyat. Oktober 7-en emlekeziink a Rozsafuzer Kiralynojere es novem-
ber 21 -en a Sziiz Bemutatasara.
• Az oszi nap-ej egyenloseg az Atya evzaro, merlegelo es itelkezo ido-
szakanak szimbolikus jegye. November 20-iin imadjuk a Vilag Kira-
lyat. aki a Voros Vandor kepeben december 21-en oldoz fel minket
biineink alol. Ekkor jottek a reg6s5k a rot bika szarvai kozott fiiggo
napkoronggal, s felszolftottak a ha/, nepet a tisztulasra. Mai kereszteny
formaja a Mikulas napja.
Most forgassuk Ie az oegyhdzi csztendot: igy erthetjiik meg, hogy nepmesehoseinknek miert harom nap volt egy esz-
Boldogasszony napja tendo, ha a Josagos oregembemel" vagy ,.asszonynal" szolgaltak. Nyilvan a
Gyermek napja leendo taltosok kikepzeserol volt szo.
(december 22.—aprilis 21-ig) Csodalatos modon minden az osvallasunkra utalo nepszokas stb. a „helyc-
• A Szeplotelen Fogantatas napjan, december 8-an kezdddik az Anya, a re" kerul, s mindenki szamara erthetove valik az osmagyar vallasi ev. Azon,
Boldogasszony idfiszaka. Januar 1-je Isten Anyja iinnepe. Februar 1- hogy a kereszteny egyhazi evvel is szinte teijesen egyezik, ne csodalkozzunk.
jen a Gyertyaszentelo Boldogasszony megszenteli az iij ftnyt es marci- Egytdrol fakadt mind a ketto...
us 25-en, a Gyumolcsolt6 Boldogasszony megindi'tja a termeszet virdg-
zasat.

156 157
 Az Eletfa, Egigero fa, a Paradicsomi fa Tehat az eletfa abrazolasndl a kovetkezo szimbolumokra ugyeljunk:
Felso vilagok: viragok
Az eletfa irodalma gazdag es egyre bovul. Itt most csak azokat a gondolatokat Bimbok korona
fuzziik e targyhoz, amelyek a magyar osvallas szempontjabol megerteset szol- levelek
galjak. Hiszcn ketscgtelen jelkcpi jellege, amely nem mds, mint az omagyar
vilagkep osszefoglalasa. Kozepso vilagok:embcr
(De eppen az „eletfa" abrazolas es a hozza tapado felfogas melyiti el 6s- Allat torzs
vallasunk eredelet az okori Mezopotamiaig is.) noveny

Alsd vilagok: eziist

Also Vilagok Rez harmas kor = gyoker
Nepmeseink hosei legendasan hosszu nyilason ereszkednek le a legbelsobb arany
arany vilagba. Ez az eros izzas vilaga, mely a Nap izzasahoz hasonlo.
Kifele" jovet ismet a rezvilagba jutnak eloszor. Ez a voros izzas, tehat hules Befejezo kivansag
retege, az eletre kesziilo anyag jele. Nem vdletlen, hogy a felso vilagbeli Est-
hajnal bolygoval azonos ertekii. Persze, mai nepmeseink - felejtve az izzas Scgflscn meg minket a Magyarok Istene, hogy ez a kis munka fclgyujtsa a mult
lenyegesseget - a femek ertekrendszerdbol kiindulva - az arany utan az eziist- kulatoinak szfvet, hogy meg jobban behatolhassunk multunk titkaiba.
vilagot emlitik. Vizsgalataink alapjan most helyrcalli'thatjuk az credeti sorren- KLEMENT KORNEL
det. A legkiilsobb also vilag a megszilardult anyag, az eziist retege, mely ismet * * *
a Holdra utal. Tehat itt is ervenyesiil a szent harmas tagozodas!
Peldak az Eletfa-motivumra:
1. Reszlet egy Istvan-k6sz6ntobol: (Csacsbozsok, Zala)
E16 Vilagok A Szent Istvdn udvardn, udvardn
Ez is harmas beosztasu. A legalso, a szilard anyagra rasimulo r^teg az elo Vagyon egy szep alma/a.
anyag legegyszeriibb formaja (novenyvilag stb.). Kovetkezo vilag az 616 anyag Fold adja gyokeret,
es a lelek kettos vilaga (allat-vilag), hiszen nem hiaba beszeliink „lelkes alla- Gyoker adja fdjdt,
lokrol". Hogy az allatok erzelmi kepesseggel rcndelkeznek - persze csak a Fdja adja dgdi,
legalsobb szinten - az ma mar kctsegtelen. Aga adja bimbojdt,
A legfelso elo vilag az ember vilaga, akinel az elo anyag nemcsak a lelek- Bimbo adja virdgdl,
kcl. hanem az ertelcmmei is kapcsolodik. Itt mar az en tudata jelen van, s ez az Virdg adja almdjdt.
ontudat egyedi lennye tcszi az embert. Dicserjiik a boldogsdgos Sziiz Mdridt.

2. Egy Janos-koszonto: (Nagyszalonta, Bihar)

Felso Vilagok Mennyorszdg piaca gye'mdnlbul van rakva,
A felso vilagok szinten harmas tagozodasanak also resze az eMetet hordozo annak kdzepin egy aranyalmafa;
bolygok ove. Nepmese hoseink az egigero fan felmaszva lakhato helyekre Pirossat bimbodzik, zdlddel leveledzik;
jutottak, amelyeket a mesemondok levellel jelkepeznek. Annak a bimbojdt az angyalok szedik.
Angyalok szedik, bokretdba kotik
A kovetkezo reteg a forro, eletre kesziilo bolygok megszamlalhatatlan soka-
saga. Itt felmeriil a kerdes iijolag, honnan lehetett err61 6seinknek tudomasa? Szent (Jdnos)fejire ajdndikul teszik.
Hogyan sziiletett ezen felismeresiik? Jelkepuk az eletfan a bimbo. Ha szent (Jdnos) meghal, vitessik a mennybe.
A felso reteg - ha a felso vilaggal kapcsolatban egyaltalan lehet retegekrol Aranybil korona titessik fejire!
beszelni - a fenylo sugarzas, a csillagmillidk (napok) ove. Ezek a „szazezer Szi'vesen kivdnom.
sovenyck'-, melyek „gyiijtatlan gyulladnak, s oltatlan alusznak". Jelkepuk az * * *
eletfan a virag.

159
158
 A magyarok Istene Az ember reszere a szeretet a legegyenesebb es a legkedvesebb ut Is-
ten hez.
fele vezeto utat mutatjuk es tanitjuk azt is, hogy mikeppen lattak az 6 Hatal-
massagat oseink - a hitvilagukban. Azert tessziik ezt, mert a judai-kereszteny- * * *
segben hianyzik az Isteni N6-elviiseg, amit a magyar ntSpi hiedelem olyan ti-
Mivel az Isten bennetek lakozik, mar at is hidalta a veges es vegtelen
tokzatosan, de eros hittel - a mai napi megorzott. kozdtti hezagot.
A keresztenysegben - talan eppen az Isteni N6-elvtiseg hianya - okozza azt
a tenyt. hogy a SZERETET - amit Jezus „UJ TORVENYNEK" nevezett - * * *
sokszor meg a csaladon beliil sem ervenyesiil ugy, amint annak lennie kellene. Minel jobban megkozeliti az ember az Istent a szeretet dltal, annul
Pedig a sok judai-kereszteny felekezetbe szetverodott magyarsag ismeri Janos nagyobb annak az embernek a valosdga.
Evangeliumat, ahol is a 13. rcsz 34. verse szerint Jezus Urunk fgy mondta:
„ Uj parancsolatot adnk nekiek, hogy egymdst szeressetek, amint en * * *
szerettelek titekct, ugy szeressetek ti is egymdst." (Az eredeti gorog szd-
Az emberi tiszta gondolat az, ami az Isten fele vezerel titeket."
vegben nem „parancsolat" van irva, hunem „tbrveny".)
* * *
Arra a „magyar-keresztenyre" pedig, aki fgy - szeretet nelkiil el - az Isten
Nagy Torvenyenek ftelete hull, hisz ezt is megmondta a veriinkkcl testet oltotl
Isten-Fiii fgy: A magyarok Istene!
mindaz, aki haragszik az o atyafidra ok nelkiil - melld az itelet- Keresve kutatom nagy titkaidat -
re..." (Mate 5, 22.) pedig jdl tudom, kis ember vagyok.
Egyetlen kincsem csak az, mitadtdl...
A „magyarokra", akik nemzcti ontudat nelkiil elnek es fgy „ok nelkul" s ami mindig a szememben ragyog.
haragusznak azokra az atyal'iaikra, akik a nemzettestveri szeretet gyakorlasat. A Hit, a Le'lek
egymas megbecsiileset kerik es az osok tisztcletet hirdetik, bizony csak erve- amit mi -foldi kontdrok -
nyesse valik ez az „it^let". Mert Istentol nyert kotelessegunk a „vilagossag" csak eltemeiiink,
terjesztese. Az ..igazsag" tanftasa es hirdetese, hiszen ez a nepnevunkben is de ertekelni, Hozzdd emelni
parancskent ott van. MAH-GAR ... MAGYAR ... az osi nyelven: a „TUDAS nines eleg eronk, se eleg betiink.
NEPE". Jezus Urunk mondta fgy: Magyarok Istene!
„77 vagytok a vildg vildgossdga. Nem rejlhetik el a hegyen epiilt vd- Te csak mindig adsz,
rost. Ti vagytok a foldnek savai, ha pedig a so megi'zetleniil, mivel soz- s mi megis mindig tobbet keriink.
zdk meg... ? Nem jo azutdn semmire, hanem hogy kidobjdk es eltapossdk Osszetett kezzel vdrunk, remelunk.
az emberek." (Mate, 5, 13-14.) Es lassan elfogy a magyar elet,
A sok nap, ev mind - mind elmegy
Legyiink igazsagosak... Nem „eltaposodik" minden „megfzetleniilt" magyar Csak egy marad itt - mindig, orokke:
ebben a nagy vilagban? A Te Irgalmad, nagy Kegyelmed.
Olvasoink kozott igen sokan vannak, akik elmelyednek az Istenre valo gon- (Badiny)
dolasban. Vannak, akik „magyari hiedelem" szerint elnek es olyanok is, akik
mas, keleti magyarazatok szerint haladnak. De minden igaz lit Istenhcz vezet.
mert minden igaz osveny az ove. Egyik olvasonk az alabbi gondolatokkal ko-
szontott minket:
„Az Isten utdni kutatas a szeretet korldllan adomdnyozdsdbol es
azokbol a velejdrd bdmulatos felfedezdsekbol all, melyek reven uj es
bosigesebb szeretelet lehet adomdnyozni.
* * *

160
 A Boldogasszony
irtunk mdr sokat a MAGYAROK ISTENEROL. Arrol a nepi hiedelemrol,
amelyikben elSdeink benne hittek a „noi, Isteni Teremto Ero" hatalmassagat es
azt - megszemelyesftve - NAGYBOLDOGASSZONY-NAK hivtak. Minden
teremtett ember Egi Edesanyjanak hittek, akit az Atyaistentol elvalasztani neni
lehet.
Ennek az osi hitnek aztan igazan nem volt nehez elfogadni Jezusnak, mint a
foldrc jott FENY FIUNAK edesanyjat - Mariat - a Nagyboldogasszony lea-
nyakent, aki szeplotelenul fogantatva. Sziizkent viselte szive alatt az „egi kill-
dottet", hogy az „emberkent" sziilessen a Foldre szabott Torvcny szerint.
Maria - Jezus Edesanyja - tehat ZI-DE-ES lanya a Nagyboldogasszonynak,
akit a regiek a FENY SZUZENEK ismertek. Zi-dc-cs... a kaldeusok nyelven
van. Jelentese: „beavatott, felkent". De a nephit fgy nevezi az edesanyat is -
amikor azt mondja: „a zides".
El kell fogadnunk a nepi hiedclem czen hagyomanyat, mely megmaradt az
elnevezesben, hiszen minden edesanya, aki cMctet sziil e vilagra, „beavatottja"
lesz az Isten orok, nagy Titkanak, amellyel a Teremtes Rendjet es Torvenyet
megszabta.
Csakis ez a „felkentseg vagy beavatottsag" adhat az edesanyaknak oly ha-
talmas erot, melyrol igy nyilatkoznak a latok, a koltok:
„Minden eronel erosebb ero: az anyai Szeretet. Emberi testbe oltozcirt
NAPFENY. Isten szivebol leszallott szent lang, halaltol nem felo eros gyonge-
seg." (Gardonyi Geza: Az Egri Csillagokban frja fgy.)
Amikor tehat a NAGYBOLDOGASSZONYROL, Magyarorszag Olialma-
zojarol beszelunk - a MAGYAROK ISTENEBEN elo FENY SZUZERE
gondolunk. akinck loldi leanya - Maria - fcladata volt vilagra hozni a FENY
FIAT, Jezust. Szeressiik hat nagyon Mariat is, aki foldi hivatasa utan megbol-
dogultan visszatert a Nagyboldogasszony kebelebe!
Higgyiink abban is, hogy a Teremtes Rendjenek Titka ma is kiild kivalasz-
totiakat es „hivatottakat". A nepi hiedelem ezeket a sziiletesuk szerint ismerte
fcl. Igy a tavaszi Napfordulokor sziiletett leanykakat Boldogasszony Lanyanak
mondtak es a Teli Napfordulokor sziiletett fiuk - a Fcny Fiaikcnt - Taltosok
hiteben voltak. Ezek voltak a „sziilctett" es nem „lett" Taltosok. Eppen ugy,
mint pi. a ,.hetediknek" sziiletett fiugyermek is Taltos volt.
Aztan ezeknek a Taltosoknak es Boldogasszony Ldnyainak - mint sziiletett
hivatottaknak - valoban az volt a hivatasuk, hogy a Magyarok Istenet szolgal-
jak ugy, hogy a Benne kepzelt Ferfi- es N6-elviiseg Szentharomsagait es azok
kegyes kozelseget megismertessek mindenkivel. Igy maradt meg a „terftesig" a
hatagii csillagga osszefonodott ketszeri Szenlhdromsag a lelkekben - mint
Atya-Fiu-Gyermek es Nagyboldogasszony-Boldogasszony-Kiasszony - a Ma-
gyarok Islene Atya es Anyai Gondviselesenek megszemelyesftcsdvel.
Ez a „titok" a terftes utan is elve maradt. Valoban titokkent a regosok es
taltosok rendjtSben es amikor a kegyetlenseg nemcsak az osi, magyar hagyo-
manykincs irldsahoz fogott, hanem a hosszu idegen uralmak a hagyomanyok
162
hirdetoit is kinpadra vittek - aranyba, ezustbe vert^k a szent jelkepeket, hogy
megmaradjanak a kinilyi es egyhazi edenyeken.
Igy talaltuk meg pi. az Arpiid-haz utolso agacskajanak, a TOS-i zardaba
szenvedesrc ftelt Erzsebetnek a kincsesladajan is - a titkos helyre vesetl - hat-
agii csillagokat. Ez a vaslada pedig 1300 korul kesziilt.
A „hatagu" csillag tehat eredetileg nem David-csillaga, hanem a Magyarok
Isten^nek kebeleben hitt ferfi- es no-elviiseg ketszeri Szentharomsaganak a
titkat rejto jelkep, amelyet a kozepkori zsidosag azert tudott kisajatitani, mert a
magyarsag szent jelkepe akkor mar az a kereszt volt, amelyre 6t - Jezussal
egyiitt - felfeszitettek.
A magyarok csillaga
De mcgsem nevezhetjiik a hatagii csillagot - a magyarok csillaganak. Ugyanis
ez nines kapcsolatban az egbolttal, hanem a Magyar Hitnek egy Istent-mutato
jelkepe. A MAGYAROK CSILLAGA az egen tundokol. Az Eg Konyvebe frt
magyari hagyomanyok egyik hirdetoje.
Gorog neve CASIOPEIA es a magyar hagyomany ebben a „W" alaku
csillagkepben az egi Csodaszarvas. a szarvat viselo csodaszarvas UNO (tehat
anya-szarvas) csillagagancsat latta. Ez a hagyomany nagyon mely eredetii 6s
visszaviszi ncpiinket a KUS-i mivoltahoz. Ugyanis LANDSEER John (1769-
1859) - az angol regeszeti csillagaszat jeles tudosa - szerint ennek valodi neve:
KUSHIOPEIA... cs jelentese: A KUSOK KIRALYNEJA.
Erdekes megjegyezni ennel az adatnal azt, hogy a judai-keresztenys6g, ahol
a Kam-KUS-Nimrudi szarmazasbol eredok az „atkozottak" es a „SEM-i"
szarmazasiiak a „kivalasztottak" - amikor a 17. szazadban elvegezte a csillag-
kepek nevcinek - egyhazi erdekti - atertekelcset, ez a KUSHIOPEIA, a
Kusok Kiralyneja - MARIA MAGDALENAVAL lett azonosftva. A zsid6
csillagaszat es a zsido hagyomany szerint ez a csillagkep BETHSABE-nak,
Salamon anyjanak egi tronja (Bethsabe nem volt zsido, hanem hitita.)
A kaldeusok is ismertek es toliik vettek at a babiloniak, ahol a neve: mul
LU-LIM (Deimel: Planetarium Babylonicum 248. alatt).
Kaldeus neve: UDU-SI. Jelentese: a KOS SZEME.
Persze itt most felmeriilhet az a kerdes is, hogy ha mar a zsido hagyomany-
ban ez a csillagkep „Salamon anyjanak egi tronjaul" van elismerve, akkor a
judai-kereszteny egyhazi ..atertekeles" miert nem Marianak, Jezus anyjanak
ftelte oda ezt az egi lakohelyet es miert eppen Maria Magdalenat erte a meg-
tisztelleles - a Salamon anyjaval valo egycnjogusftassal...?
Erre valaszt ad Szent Jeromos ,,Onomasticon" cimii munkajaban, amikoris
az eszaki sarkcsillagot nevezi STELLA MARIS-nak, azaz „Maria Csillaga-
nak".
Erdekes itt visszamenni megint a kaldeusokhoz, akik a mai eszaki sarkcsil-
lagot - vagyis a Kis Goncol rudas csillagat - mul IBILU-E-MAH neven ves-
tek agyagtablara.
163
 Err61 reszletesen irok „Az Ister-Gami Oroszlanok Titka" cimii konyvem
102. oldalan, s elmondom, hogy ennek magyari ertelme „a mindentudo, ha-
talmas ifjii haza" es a niSphagyomanyunkban mint „vilagiigyelo" talalhato
meg. Mivcl a kaldeusoknal EN-LIL csillaga volt ez, kozte a „vilagugyel6" 6s a
foldre szallt Jegyozhetetlen Isten" - a FENY FIA - Jezus kozott - szinte VIII.
Isteni titokzatossagu kapcsolat erezhetd. Ez a miszterium is beletartozik azon-
ban abba a melyseges hiedelembe, amellyel nephagyomanyunkban kialakult a Uj Bibliat!
MAGYAROK ISTENENEK kettos elvii alakja.
A Vallas 6s Hit sohasem nelkiilozi a misztikat es azt minden, tin. „religio"- UJ BIBLlAT kovetel a vilag - a regi IGAZSAGGAL. Nem a magyaroktol
ban megtalaljuk. - Ne csodalkozzunk tehat, ha a MAGYAR HIT-ben is felfe- indul ez a kivansag, hanem sok mas - kereszteny hitre terftett - neptol. Leg-
dezziik. utdbb a perui indianoktol.
Es a perui indianoknak igazuk van, mert oket is 6ppen ligy irtottak a judai-
keresztenyseg hitteritoi, mikent a Jezus-hitii magyarokat is.

Mi tortent Peruban II. Janos Pal papaval...?

A perui indian oslakok kiildottsege kerte, hogy fogadja oket a papa. Megkaptak
az engedclyt, hogy a papa szfnc clc jarulhatnak.
Es jarultak. Meg_jelentek osi nepviseletukben, a biborban es arany keresz-
tekkel tiindoklo fopapok kozott alio romai papa elott, aki Peruban is azt hir-
dette, hogy mi - kereszlenyck - a zsidosag olajfajaba oltattunk be es fgy Isten-
nek „fogadott gyermekci" vagyunk.
A perui indianok azonban nem sokat torddtek a papai besz^ddel, hanem
ajandekul vittek a papanak egy BIBLIAT es a kovetkezdt mondtak neki:
»Ezt a Bibliat visszaadjuk a romai egyhdz fejenek, mert ezzel a
konyvvel irtottak ki nepiinket azok, akik ezt „valldsunknak" hoztdk.«

Ne csodalkozzon tehat senki, ha nyilvanossagra hoztuk a „KALDEUSOK

IRASA SZERINTIIGAZ BIBLIAT".
De e szandek teljesftesenel sem mi voltunk ennek a folyamatnak az elindf-
toi, hanem - mikeppen hozzank is elcrkczcll a hir - XXIII. Janos papa volt a
kezdemenyezo, aki az IGAZSAG BIBLIAJANAK szerkesztesere hivta ossze
1962-ben a II. Okumenikus Vatikdni Zsinatot, amelyen csak egyetlenegy be-
szedet tudott elmondani - azlan hirtelen meghalt. Beszedet kiadta az „AZIONE
CATOLICA ITALIANA" „NOVENA ALLO SPIRITO SANTO DE
GIOVANNI XXIII" liluglio 1962 per il Conci'lio Ecumenico Vaticano II...
cfmmel, de ezt a kiadvdnyt schol sem lehet megszerezni. Hozzdnk - bizalmas
liton - beerkezett XXIII. J&nos papa beszedenek erre vonalkozo masolata,
melyct eredeti latin es magyarra fordftott szoveggel az alabbiakban kozliink.
Tehat, amikor a Kaldeusok Bibliajat olvassuk lc az ekiratos agyagtablakrol,
nemcsak az Igazsag 6s 6si, mahgar hagyomanyaink tiszta forrasat leljiik meg,
hanem egy joakaratii romai papa aldozattal teli eletceljat is - jo munkaval -
foiytatjuk. Meghalt XXIII. Janos papa, mert ki merte mondani, hogy a jelenlegi

164 165

oszdvetseg „egy osszelopkodott es atirt okori hagyomanynak 6s letunt
nepnek megmasitott tortenelme".
6 nem tudat azt, hogy az az okori nep - a TUDAS NEPE - dl es tovabb vi-
szi a Tudas Igazsagat a mai MAGYAR Nepben. Es ennek a Nepnek Istentol
- a MUNKA SZOVETSEGEVEL VETT - kotclessege a Tudas megtartasa.
Ezert frtuk le az UJ BIBLIAT a kaldeusok agyagtablairol.
* * * atadtam nehai tanartarsamnak - PESTI Jozsef jezsuita paternek - aki Romaba
Kivonat XXIII. Janos papa beszedeibol
A II. Vatikani Zsinaton
»...Nei nostri seminari non si iusegna la rettorica c i fedeli sono costretti di
subire le prediche scadenti dei nuovi preti e le loro favole ingenue e pietose. Le
loro teste sono pienc di idee dogmatiche speculative e di un nazionalismo
antropomorfista screditalo e da un tempo passato del „Vecchio Testamente" e
si sforzano i poveri discepoli sbagliati di spicgare l'amorc divino universale, i
diritli naturali dati a tutti i popoli e la universalita di Cristo. Ovvero ancor oggi
si muoviamo su un livello dcN'evo antico e falso, quando le scienze positive, la
archeologia, l'antropologia c la geologia e non meno la prima biblia Sumera
rilrovata (Ur 1954, Dr. Kramer: La Biblia Parallela 1956) tutto chiaramente
rilevano e spiegano. Nessuno capisce questa retrograda e gia passata impor-
tanza del vecchio testamento, la quale ingran parted una storia falsificata dei
popoli scomparsi (sumcri, accadi, caldei e babilonesi) e di trescritte tradizioni
prese in prcstito daqua e la..." „Con una parola siarno legati adun certo
giudaismo in vecchiato c per noi non basta Cristo, il figlio di Dio!...«
Magyar nyelven
„A szeminariumainkban alig van ekesszolastan es a hi'vek kenylclenek vegig
ki'nlddni az ujpapok gyatra beszedeit es naiv, pietozus meseit! Tele a fejuk
spekulatfv dogmdval es az 6-Szovetseg idejet mult es megcafolt antropo-
morfista nacionalizmusaval, s beleizzadnak szegeny elneveltek, hogy kihoz-
hassdk az isten egyetcmes szeretetet, minden ncpeknek adotl termeszeti jogokat
es a Krisztusi-univerzalitast! Vagyis hamis es okori ni'vdn mozgunk ma is,
amikor a pozitfv tudomanyok es az archeologia es geologia, nem kulonben a
megtalalt Sumfr Elso-Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is
mindent vilagosan feltartak es megmagyaraztak.
Senki nem erti, ezt a maradi es mar kimult oszovetsdgi fontossagol, ami
nagyreszt egy osszelopkodott es atirt okori hagyomanynak es letunt nepnek
(sumfr, akkad, kald, babyloni) megmasitott tortenelme. Szoval, kotve vagyunk
valami osdi judaizmussal 6s nckiink nem eleg Krisztus, az Isten Fia!..."
166
XXIII. Janos pdpa ezt a beszedet 1962. Julius 1-jdn mondta el a II. Okume-
nikus Zsinat megkezdesekor es a romai „Azione Cattolica Italiana" (Via
Concilliazione 1. Roma) adta ki egy nyomtatott fiizetben a kovetkezo cimmel:
»„Novena Alio Spirito Santo" di GIOVANNI XXIII, 1° luglio 1962,
per il Concilia Ecumenico Vaticano ll.«
A fedolap fenymasolatat be tudom mutatni. Ugyanis az eredetit 1975-ben
utazott es kertem, hogy szerezze be a kiadotol. Pesti pdtcr nehany ev utan visz-
szajott Buenos Airesbe es a kovetkezokeppen szamolt be a kiadonal tett lato-
gatasarol:
„Bemutattam, illetve atadtam nekik az 1962-bcn kiadott nyomtatvanyl es
kertem, hogy szuksegem lenne az eredeti nyomasura, mert ez is fotdmiisolat.
' tvettek es mondtak, hogy varjak. Nemsokara kijott egy vezetd szemely es azt
ondta, hogy ok (Azione Cattolica) sohasem adtak ki az altalam bemutalott
nyomtatvanyt es nem is adtak vissza azt, amit atadtam."
Tudjuk, hogy XXIII. Janos papa „hirtclen" mcghalt es ulana MONTINI
hercegersek lett a romai cgyhdz papaja VI. Pal neven. Errol a paparol konyvek
jelentek meg „The Montinian Church" es hasonlo ci'mckcn, melyck kozlik,
hogy zsido csaladbol szarmazott. Ez a papa folytatta a Vatikani Zsinatot.
A tortenetet csak a zsinat altal kiadott jegyzdkonyv alapjan ismerhetjiik
meg. XXIII. Janos halala utan, 1965-ben kiadott „Jegyz6konyvek" a II. Vati-
kani Okumenikus Zsinaton reszt vevok altal - „minden ember reszere" - cim-
zett „iizenettel" kezdodnek, melynek datuma 1962. oktober21.
A zsinat befejezdddtt 1965. december 8-an.
A magyar hit allasfoglalasa
Annak a jd szdndeknak a tekinteteben, mely a II. Vatikani Zsinatnak „Oku-
menizmusra vonatkozo Rendelete"-bol arad a kovetkezokeppen:
„Az osszes keresztenyek kozotti egyseg visszaallitdsanak az elomoz-
ditdsa a II. Vatikani Szent Okumenikus Zsinat egyikfo inditvdnya, mert
annak ellenere, hogy csak Egyetlen a Krisztus Urunk Egyhdza, megis
igen sok a kereszteny egyhdzkozosse'gek szdma, melyek bnmagukat Je-
zus Krisztus oroksegekent hirdetik az embereknek, mindegyik Jezus ta-
nitvdnydnak vallja magdt, megis kiildnfele modon ereznek es kiildnfele
utakon jdrnak, mintha csak Krisztus reszekre lenne osztva." (I. Cor.: 1.,
13.)
„ Ez a megoszlds nylltan Jezus akarata ellen van, ez botrdnya a vi-
lagnak es az Evangeliumnak - az emberek reszere vald - hirdeteseben
is kdrosnak bizonyul... " (az „ELOSZO" egy reszlete).
167
 Amikor azonban dttanulmdnyoztuk ezt a szentpapfrba csomagolt javaslatot,
annak I. fejezet 3. pontjaban - „a katolikus egyhaz kapcsolata a kulonvalt test-
verekkel" - befejezett teny ele allit minden „nem katolikus" Jezus-kbvetot,
amikor az egyiittmukodes es Krisztus „egyetlen" egyhazaba hiv6 szozata mel-
letl kegyetleniil lerogzi'ti azt, hogy:
„egyediil Krisztus katolikus egyhdzdnak utjan - amelyik az Udvos-
sdg legfobb segftsege - erhetok el az udvbssig teljes sziiksegletei..."
Igy maris kizar benniinket az udvozules elnyeresebol akkor, ha nem teriink
vissza „Krisztus katolikus egyhazaba".
Itt tehat „megsziinik minden egyiittmukodes, mert a „kiilonvalt testverek"
- keresztenyi minosegiikben - igy semmifele tiszteletet nem kapnak a kaloliku-
sok re"szerol.
A II. fejezetben - „Az Okumenizmus Gyakorlata" - a 9. pont megengedi
ugyan a „teologiai kerdeseknek egyenrangu felkent tfirteno megvitatasat" - de
csak bizonyos prelalusok feliigyelete alatt - annak erdekeben, hogy „a katoli-
kus egyhaz igazi karaktere vilagosabb ismeretekhez jusson." A rendeletbol
megallapfthato, hogy az okumenizmus gyakorlata es tervezete teljesen a Saul-
Pali ideoldgiara van felepi'tve, s ezt megpecseteli a II. fejezet 21. pontja - „A
szentfras ismerete". Itt Saul-Pal szavait idezi - privilegizalva sauli modon a
zsidokat igy: „mert az Evangelium Istennek hatalma minden hivonek iidvosse-
gere, a zsidonak eldszor, de a grjrognek is." (Rom. 1. 16.)
Az ember csak akkor crti meg a II. Vatikani Zsinatnak az Okumenikus
Mozgalomra valo szanddkat, amikor az „EGYHAZ viszonya a nemkereszteny
vallasokkal" cimu nyilatkozat4. pontjat attanulmanyozza.
Ezt latin szdvegben is mellekeljiik, hogy esetleg gyarlo kifejezeseinket a
ludas helyesbfteni ludja. A 4. pont a „Zsido Vallast" igy targyalja:
»Az egyhaz rcjtelyenek kutatasaban ez a szent zsinat megemlekezik arrol a
kapcsolatrol, amellyel az Uj-Testamentum nepe Abraham fajzatjaval lelkileg
egyesftve van. (1)
Ez azert is van, mert Krisztus Egyhaza elismeri, hogy az 6 hitenek kezdete
es kivalasztasa m£r a patriarkakban lortenik. Mozesben es a profetakban, Isten
iidvossegi misztcriuma szerint. Elismeri, hogy az osszes keresztenyek Abraham
fiai - a hit szerint - (Gal. 3, 7.) beletartoznak ugyanennek a patriarkanak a
kiildetesebe es hogy az Egyhaz megvaltasa rejtelyesen megjelent a kivalasztott
nepnek a rabszolgasag fbldjerol valo kivonulasaban. Ennek kovetkezteben az
Egyhaz nem tudja elfelejteni, hogy az 6-Testamentumi kinyilatkoztatast annak
a nepnek a reven kapta, amelyiket Isten - az O kimondhatatlan irgalmassaga
kovetkezteben - meltonak tartott az 6-Szovctseg megkotesere, nem tudja elfe-
lejteni, hogy ez taplaldja a jo olajfa gyokerenek, amelyikbe beoltodtak a vad
olajfa agak, azaz a gentiles (nem zsidok) (R6m. 11, 17-24.) (2)
Az Egyhaz ennek kovetkezteben hiszi, hogy Krisztus, a mi Bekessegunk
kibdkitette az 6 keresztje altal a zsidokat es a nemzsidokat (gentiles) es eggye
olvasztotta oket bnmagaban.
168
Az egyhaz mindig szeme elott tartja Pal apostolnak - az 6 vertestvereire
vonatkozo szavait; (akik izraelitak) - akike a fiiisag es a dicsoseg es a szovet-
segek, a lorveny, az istentisztelet es az fgeretek es az atyak (patriarkak), akik
koziil valo test szerint Krisztus (Rom. 9, 4-5.) Szuz Maria fia (3). Emlekezik
arrol is, hogy az apostolok alapjai es oszlopai az Egyhaznak, a zsido nepbol
sziilettek, mint sokan azok az elso tam'tvanyok is, akik hirdettek a vilagban
Krisztus Evangeliumat. (4)
Mikeppen a Szentiras rogziti, Jeruzsalem nem ismerte az 6 latogatasanak
idejet, (Luk. 19, 42.) a zsidok nagy resze nem ismerte el az Evangeliumot, s6t
nem kevescn voltak, akik elleneztek annak hirdeteset. Ennek ellenere, az
apostolok szerint a zsidok meg Isten kedveltjei az 6 atyaik miatt, mert az Isten
nem banja meg az 6 adomanyat es az elhatarozasat. Az Egyhaz - a profetakkal
6s az Apostollal magaval egyiitt - varja azt a napot, amit csak Isten ismer,
amikor a nepek egy hangon hi'vjak segftsegiil Istent, akit majd egyemberkent
szolgalnak. (Soph. 3, 9; Is. 66, 23; Ps. 65, 4; Rom. 11,11-32.)
Miutan ennek kovetkezteben olyan nagy a kozos lelki oroksege a kereszte-
nyeknek es a zsidoknak, ez a szent zsinat ajanlani es segfteni akarja a kolcso-
nos megismerest es egymas megbecsuleset es legfokeppen azt, hogy ez sike-
riiljon a biblikus es teoldgiai tanulmanyoknak testveries megtargyaMsa utjan.
Annak ellenere, hogy a zsido hatosagok az 6 kovetdikkel koveteltek Krisz-
tus haldlal (Jan. 19, 6.) - azt, ami az 6 szenvedelyiikben megtortent, nem lehet
valogatas nelkiil minden zsidonak a szamlajara frni, akik akkor eltek es a mai
zsidokera sem.
Kulonben is az Egyhaz Isten uj nepe nem jelolheti meg a zsidokat, mint Is-
ten elvetemiiltjeit es atkozottakat, amint az a Szentirasbol kivehetd. Ennek
kovetkezteben mindenki igyekezzen arra, hogy olyan dolgokat ne lam'tson
- sem a katekizmusban, sem az Isten szavanak hirdeteseben - ami az evange-
liumi igazsaggal es Krisztus lelkisegevel nines osszhangban.
Azonki'vul az Egyhaz, mely helytelcnft minden emberiildozest, biiszke a
zsidokkal kozos ordksegere - nem politikai okoktol, hanem az evangeliumi
vallasi felebarati szeretettol osztonozve - sajnalatosnak tartja a gyiiloletet, az
Uldozeseket es az antiszemitizmus megnyilvanulasait. minden idoben es bar-
mily szemelytol, a zsidok ellen.«(5)
Ezzel a felsobbrendiiseg - a II. Vatikani Szent Zsinat utjan - atadatott az
„Isten kivalasztott Nepenek" es az „Egyhaz Megvaltasat" nem az Or Jezus
vegezte el, hanem az 6 sziiletese elott „ez a megvaltas rejtelyesen megjelent
a kivalasztott nepnek a rabszolgasag foldjerfil valo kivonulasaban".
Mit jelent ez a „Katolikus" fogalmazas...?
Teljesen ugy ertheto, hogy az „Okumenia" a mai emberiseg vezeteset atadja
a zsidosagnak, hiszen „6k a taplaloi a jo olajfa gy6kerenek" 6s mi - „vad
olajfaagak" (keresztenyek) - oriiljunk, hogyha megengedik nekiink, hogy
„beoltodjunk" ebbe az osi gyokerbe.
A MAGYAR HITNEK megvan a sajat OSI GYOKERE, s igy ezzel a ra-
vasz es „kivdIasztott nep" bkumeniaval semmi kapcsolalot nem erez. Sem
lelkileg, sem vallasilag - hanem a zsido vilaguralmi politikanak a romai modon
169
valo tamogatasat es annak eszkozeit fedezi fel az „okumcnikus mozgalom"
ideologiajaban.
Felhi'vja tehat a Magyar Hit Eletkozossegenek hiveit, hogy tartsak ta-
vol magukat ettol a mozgalomtol.
Csupan a tcoldgiai igazsag kedveert mutatjuk be az „6kumenia" rendeletei-
ben talalhato ellenlmondasokat, melyeket megszamoztunk.
(l)-hcz: Az Oj-Testamentum nepe Jezussal van egyesftve, nem Abra-
hammal, mert Jezus azt mondta: „miel6tt Abraham left - en vagyok". (Janos
8,58.)
Azutan pedig fgy szolt: „En es az Atya egy vagyunk". (Janos 10. 30.) Az
Evangeliumban sehol scm talalhato az. hogy az Ur az Evangelium nepet Abra-
ham fajtajaval ..lclkileg" egyesflcllc volna, mert eppen Jezus „6rokeletet" hir-
deto Igeje volt az abrahami lelkiseg elott az a megbocsathatatlan hiba, ami
mialt Jezus Urunkat a fara szogeztek. Ugyanis a zsidosiig — Abraham fajtaja -
scm Jezus idejeben, scm ma nem hiszi a lulvilagi elclcl, cs nem hiszi a feltama-
dast es az iidvoztilest, ami a kereszteny hit alapja. Ezekben valo kulonbozoseg-
ben tehat eppen lelkileg nem tud egyesiilni a kereszteny hivo a zsido hittel,
mert ehhez egyszerii materialista zsidova kellene valnia.
Valosziniileg a „szent zsinat" biborosi kara az, melynek nagy resze valosa-
gosan Abraham fajtajabdl szarmazik tcstileg es sajat hovatartozandosagukat
akarjak a „keresztenyseg lclkisegere" dtvinni.
Ezl azonban a Magyar Hit kivihetctlcnnek tartja annal az oknal fogva, hogy
a Szenti'ras 6-Teslamentumi reszeben a zsidosag megadja velemenyet es ba-
nasmodjat a „nemzsido vilag" tagjaira vonatkozoan (Ezekiel 23, 20.). Ez a
velemeny a zsidosagnal ma is ervenyben van, s ha ezen torveny ervenyszeriise-
ge mellett. mely a mai Talmud rendelkezese is (Talmud, Berakholh 58. a. lap;
Abodazara 13. b. Sanhedrin 57. a. es Jom-tob 2 1 . b. lap), az Or nem tudta
meggyozni a zsidokat, hogy higgyenek az udvossegben - a „szent zsinat"
nyilatkozatanak sem lesz nagyobb eredmenye, mert a kereszteny lelek
„lelkileg" csak azzal tud egyesiilni, aki hiszi az Ur Jezus Isten-fiusagat.
Errol pedig a zsidosag vallasaban szo sem volt soha es ma sines. (Talmud,
Sanhcdrin 43. a lap es Rasi, 67. a. lap; 72. b. Tesephoth.) De: „Aki velem
nincsen, ellenem van" - szol az Ur. (Mate 12, 30.)
(2)-hoz: A katolikus egyhaz „hitenek kivalasztasat" a patriarkakban
latja. A bibliai regeszct mar megallapftotta, hogy a „patriarkak" kora a mezo-
potamiai kald birodalom letezesenek korara esik, amikor meg sem Abraham,
sem az 6 fajtaja nem letezett. Ha tehat az „egyhaz kivalasztasa" Isten „udvos-
segi miszteriuma szerint" a patriarkak koraban tortent, akkor ez a „kivalasztott
egyhaz nem a zsiddke es nem a katolikusoke, hanem - a ma sumirnak neve-
zett - MAH-GAR Nep SZERETET VALLASANAK EGYHAZA VOLT, s
igy az isteni kinyilatkoztatasok reszese is ez a nep. A zsidosag a babiloni
fogsagban ismerkedett meg ennek a nepnek a tudaskincs^vel Kr. elott 572-527
kozott, es azt egyszeriien beiktatta a sajat vallasszemleletebe. A szent zsinat
170
ludos teologusainak ismerni kell az ekiratos sumfr tablak tartalmdt, mert a
Papai Bibliakutato Intezct adta ki az ekiralok nyelvenek osszes megfejteseit.
Tehat ezeknek mellftzese es - existenciajuk ellencre - a zsidosag iratainak
clismerese nem Jezus-i, hanem a zsido felsobbrendiiseg tendenciozus tamo-
gatasa.
Az Evangeliumban schol sem talalhato az a kitetel, hogy a ..zsidosag lenne
laplaloja a jo olajfa gyokcrcnek, amibe mi - a nem zsidok - beoltod-
tunk"... ellenben megvan a mi igaz „sz616tonk" - az Ur Jezus es ennek a
„sz616tonek" mi vagyunk a gyumolcsot ad6 vesszoi. (Janos 15. 1-7.) Az Ur
fgy mondta: „ha valaki nem marad en bennem, kivettetik, mint a szolovesz-
szo... s a tiizre vettetik".
Elobbre valonak tartja tehat a II. „Szent Zsinat" azt az olajfagyokeret,
amelyik nincsen a Szentirasban - a Szenti'ras szolotojenel? Ehhez a felfo-
gashoz a MAGYAR HIT - az 6 tiszta Jezus-koveteseben - semmifcle vele-
menyt nem nyilvanft.
(3)-hoz: Eljotl vegre az ideje annak. hogy a teologia lerantsa a lcplct arrol a
tendenciozus zsido szellemii beallitasrol, ahogyan a zsido Saul - a katolikus
egyhaz Szcnt Palja (ahogy a II. Szent Zsinat allandoan nevezi: „az Apostol") -
a mi Urunk Jezust kisajatftja es a zsidosag politikai celjainak felhasznalasara
Jezus alakjat teljesen megmasi'tja. A II. Vatikani Szent Zsinat ismelli Saul
szavait es ellbgadja hamis alh'tasat is. annak ellencre, hogy ezeket a sauli sza-
vakat a tortenclcmtudomany es a bibliai archeologia mar mcgcafolta. Ugyanis:
a) A „fiusag" nem az izraelitake, hanem az „Ur Jezuse, aki Galileaban
sziiletett maguspap". Janos Evangeliumanak 8. resz 48. verseben az
„6rdog van benned" fordftas helytelen. Az eredcti szciveg fgy mondja:
„te magus vagy!" Ezzel bizonysagot nyer az, hogy az Ur a ma
sumirnak nevezett nep SZERETET VALLASANAK UDVOZITOJE
es Istenfiiisaga az 6si sumfr MAH-GAR hagyomdnyokban mar irasban
talalhato - az elso bibliai kezirat mcgjelenese elott eppen 3000 ev-
vel.
b) A ..torveny" - Mozes Torvenye - valoban a zsidosage, de ezl sem az
Or, sem Peter apostol el nem ismerte. Mozes Torvenye az, amirol az
Or fgy beszel: ..Hallottatok, hogy megmondatott: Szemet szcmerl ds
fogat fogert". (Mate 5, 38. es III. Moz. 24, 19-20.)
„En pedig tij parancsolatot adok nektek. hogy egymast szercssetek"
(Janos 13, 34.) A „TORVENY" tehat - a „keresztenyek torvenye",
nem a zsidoktol j6n, hanem az Or Jezustol.
Hasonlokeppen hamis Saul oly beallftasa is, hogy az Or „testileg" a zsid6-
sage. Hiszen ha 6t a „patriarkak"-bol szarmaztatjuk, ezek csak a sumfr-mah-gar
patriarkak lehetnek. mert a Kr.e. 3. es 4. evezredben sem zsidosagrol, sem a
zsidosag elejirol beszelni nem lehet.
171
 (4)-hez: A teologiai tanulmanyokban kozismert az a teny, hogy Jezus urunk
12 lam'tvanya kozott csak „egyellen" volt Saul vertestvere - Judas - aki eladta
az Urat 30 eziistpenzert. A tobbi „tizenegy" nem volt zsido faju, hanem ero-
szakkal kellett kovetniok a zsido vallast, hiszen Her<5des proklamalta a Jeru-
zsalemi Nagy Szinhedrium azon torvenyet Kr.e. 39-ben, hogy az 6 fennhato-
saga alatt levo romai provinciaban csak a „Jahwe vallas" gyakorlata van
megengedve 6s minden mas vallaskovetok halallal lakolnak".
* * *
A Saul-pali ferdesegek magyarazataul csupan azt a velemenyiinket kivanjuk itt
leszogezni, mely szerint az igazsagos teologiai kutatasok eredmenye alapjan
felteheto egy kerdes a judeo-keresztenyseg „iranyftott" teologusaihoz. Neve-
zetesen: „mi tortent volna, ha a zsidiik nem feszi'tik fel az Ur Jezust es hagyjak,
hogy tovabb hirdessc az orcik clct cs a feltamadas tanait"...?
A logika azt feleli, hogy a zsido vallas megszunt volna, s igy a napjainkig
letezo „gyul6let vallasa" helyett talan mar az egesz foldet betoltotte volna Je-
zus Urunk SZERETETT VALLASA.
Ebben az esetben pedig semmifele „6kumcnikus mozgalomra" sziikseg nem
lenne.
(5)-hoz: Az „ANTISZEMITIZMUS" TEKINTETEBEN: A MAGYAR
HIT- ES ELETKOZOSSEG azt vallja, hogy
a) a judeo-kcresztenyek tcmplomaiban keresztre feszitett, megki'nzott es
veYtol csepegS ember-Jezus a legjobb inditeka minden antiszemitiz-
musnak, men minden erkolcsos es istenes emberben lelki felhaborodast
okoz az egykori gaztett, aminek megorokftese a mi Urunk ilyen for-
maju szimbolikaja. Mert: „verontassal nines bunbocsanat".
b) A II. Szcnt Zsinat tudos teologiai tanarairol, akik a vilag osszes mcglc-
vo vallasait es vallasi szent konyveit attanulmanyoztak. es azokrol hi-
vatalos velemenyt adtak - feltetelezheto-e, hogy a mozesi torveny
vegrehajtasi utasitasat - a Talmudot nem ismerik...? Ugyanis csakis
akkor nyilatkozhatnanak a kozolt formaban a „zsido vallasrol" ugy,
amint azt tettek - ha a Talmudot nem ismernek.
Ebben az esetben azonban a katolikus hivoknek kellene a II. Szent Zsinat
vezetosegenek tudoniasara hozni, hogy a keresztenyek tobbsege mar ismeri a
Talmud „kercsztenyellenes" es ..nemzsido" ellenes rendelkezeseit. Ha a
II. Szent Zsinat teologusai a buddhizmus osszes konyveit es az iszlam
KORAN-jat is atbongesztek, itt az ideje, hogy a Talmudba is betekintsenek,
mar csak arra valo tekintcttel is, hogy hfveik kfvansaganak eleget tegyenek.
* * *
172
KIVONAT
A II. Vatikani Zsinat jegyzokonyvebol
„Declaratio De Ecclesiae Habitudine ad Religiones Non-Christianas"
4. Mysterium Ecclesiae perscrutans, Sacra haec Synodus meminu vinculi, quo
populus Novi Testamenti cum stirpe Abrahae spiritualiter coniunctus est.
Ecclesia enim Christi agnoscit fidei et clcctionis suae initia iam apud
Patriarchas, Moysen et Prophetas, iuxta salutare Dei mysterium, inveniri.
Confitetur omnes Christifideles, Abrahae filios secundum fidem (cf. Gal. 3, 7.)
in eiusdem Patriarchae vocatione includi et salutem Ecclesiae in populi electi
exitu de terra servitutis mystice praesignari. Quare nequit Ecclesia oblivisci se
per populum ilium, quocum Deus ex ineffabili misericordia sua Antiquum
Foedus inire dignatus est, Rcvclationem Veteris Testamenti accepisse et nutriri
radice bonae olivae, in quam inserti sunt rami oleastri Gentium (cf. Rom 11.
17-24.). Credit enim Ecclesia Christum, Pacem nostram, per crucem Iudaous
et Gentes reconciliasse et utraque in Semetipso fecisse unum (cf. Eph. 2, 14-
16.).
Semper quoque prae oculis habet Ecclesia verba Apostoli Pauli de cognatis
eius, quorum adoptio est filiorum ct gloria et testamentum et legislatio et
obsequium et promissa, quorum patrcs et ex quibus est Christus secundum
carnem (Rom. 9, 4-5.), filus Mariac Virginis. Recordatur etiam ex populo
iudaico natos esse Apostolos, Ecclesiae fundamenta et columnas. atque pluri-
mos illos primos discipulos, qui Evangelium Christi mundo annuntiaverunt.
Teste Sacra Scriptura, Ierusalem tempus visitationis suae non cognovit (cf.
Lc. 19, 42.) atque Iudaei magna parte Evangelium non acceperunt, immo non
pauci diffusioni elus se opposuerunt (cf. Rom. 11, 28.) Nihilominus, secundum
Apostolum, Iudaei Deo, cuius dona et vocatio sine poenitentia sunt, adhuc
carissimi manent propter patres 2. Una cum Prophetis eodemque Apostolo
Ecclesia diem Deo soli notum expectat, quo populi omnes una voce Dominum
invocabunt et servient el humcro uno (Soph. 3, 9; cf. Is. 66, 23; Ps. 65, 4; Rom.
11, 11-32.)
Cum igitur adeo magnum sit patrimonium spirituale Christianis et Iudaeis
commune, Sacra haec Synodus mutuam utriusque cognitionem et aestima-
tionem, quae praesertim studiis biblicis et theologicis atque fraternis colloquiis
obtinetur, fovere vult et commendare.
Etsi auctoritates Iudaeorum cum suis asseclis mortem Christi urserunt (cf.
Io. 19, 6.) tamen ea quae in passione Eius perpetrata sunt nee omnibus
indistincte Iudaeis tunc viventibus, nee Iudaeis hodiernis imputari possunt.
Licet autcm Ecclesia sit novus populus Dei. Iudaei tamen neque ut a Deo
reprobati neque ut maledicti exhibeantur. quasi hoc ex Sacris Litteris sequatur.
Ideo curent omnes nc in catechesi et in Verbi Dei praedicatione habenda
quidquam doceant, quod cum veritate evangelica et spiritu Christi non
congruat.
173
 Praeterea, Ecclesia, quae omnes persccutiones in quosvis homines reprobat.
memor communis cum Iudaeis patrimonii, ncc rationibus politicis sed religiosa
caritate evangelica impulsa, odia, persccutiones, antisemitismi manifestationes,
quovis tempore et a quibusvis in ludeaos habita dcplorat.
Ceterum Chrislus, uti semper tenuit et tenet Ecclesia, propter peccata
omnium hominum voluntarie passionem suam et mortem immensa caritate
obiit, ul omnes salutcm consequantur. Ecclcsiae praedicantis ergo est annun-
tiare crucem Christi tamquam signum universalis Dei amoris et fonlem omnis
gratiae.

A hivatkozott talmudi idezetek

Berakoth 58. a. lap: „aki a vilagi nepek seregeit latja, ezt mondja: Igen meg-
szegyeniilt a ti anyatok, aki szegyenere sziilt benneteket (Jeremias 50, 12.) Az 6
testiik, mint a szamarak teste." (Ezekiel 23, 20.)
Abodazara 13. b. lap: A gojokat es az apro-barmok pasztorait, a rablokat az
ember tie huzza ftil a verembol, ha eletvcszelyben vannak, hanem hagyja 6ket
meghalni es kezzel (eroszakkal) kell oket a verembe letaszitani, hogy meghal-
janak.
Sanhedrin 57. a.: „A munkabernek a letartasa egy nemzsidonak zsidoval
szembcn tilos, egy zsidonak nemzsidoval szemben azonban meg van engedve."
58. b. : „Ha valaki egy izraelitat arcul iit, az eppen olyan. rnintha az Isten-
seget iitotte volna arcul." Hozzdd szdlok Uram,
59. a.: „A nemzsidonak ncm lehet mondani: Ti embernek neveztettek." - Magyarok Istene!
Jom-tob. 21. a.: „Ertetek es nem a kutyakcrt, ereltetek es nem a Tudom, nem ersz rd,
nemzsidokert vannak az unncpnapok. Miert vannak a kutyak beleertve a hisz teremtesz ma is -
nemzsidok pedig kizarva...? Mert azoknak (a kutyaknak) tapliilasa kotelesse- nap, mint nap uj vildgokat.
gcd, a nemzsidok tapialasa pedig nem kolelcsseged." Ana kerlek megis,
* * * szakits idol nepednek, Uram.

Tekints le rank onnan a magasbol,

vagy lenn a melybol,
mertfent, vagy lent az egyremegy Neked;
s tie hagyd eiveszni,
oh, el ne hagyd. veszendo gyermeked...

Ldsd Uram Magad;

most megint orvgyilkosok vaddsznak rednk,
- olik nepedet mar anyja mehiben.
S kit nem tudott megolnie se
Habsburg, se idegen,
kiirtja azl most e nagy magzathaldl.
...ha nem konyoriUsz nepeden, Uram.

175
174
Most Stent Fiaddal kertink Teged;
„ Miiljek el toltink e keserii pohdr "
...ha Te is ligy akarod, Uram,
hisz' fene'kig ittuk, oh, annyiszor mdr...!

Ezer evig tanitottdk nekiink

mas nip fertelmes, hazug tdrte'netet,
s kozben a mienket a dicsot,
a drdgdt iildoztek Uram,
- akdr a nepet, amely azzal elt.

De itt vagyunk me'gis,

- annyi kin utcin,
s ki nem hajtottfejet soha
mas, idegen istenek elott,
most leborul labaidhoz, Uram
s kerve ker, hogy mentsd meg nepedet!

Add. hogy magyar lehessen

ujra minden magyar,
s egy szabad hazdban elj Te is veliink,
mint hajdandn,
middn Arpdd apdnk
a hont szerze nekiink.

Vigydzz rednk Uram,

s ne engedj ismet tevutakra minket,
- hogy ne bdnthassa tobbe senki a magyart!
Aldj meg minket ujra - Magyarok Istene,
s maradj kozottunk most mdr mindorokre...

„Mindannyian vagyunk fiai a Napnak,
'Kik kozcnk lartoznak magyar erot kapnak,
Ilyen csodas ero nines tobb a vilagon,
Hadak Ura soha ne hagyd hiilni langom!"
178
I.
A magyar feltamadas „Szent Solyma"
Kosziinet es hala erte az „aIkotonak", aki szent hagyomanyainkat, osi hitiink
forrasaval egyesftette es szent-jelkepkent nekiink adta.
A „Szent-S61yom" Jezus Urunk maga es rank vonatkoztatva a Hozza
valo hiisegiink jelkepe.
Karmaiban az „Isten-Kardja", amelyel az „Isten-Ostoranak", Atilla
nagykinilyunknak a kezebe adolt. Fcje folott van a „Szent-Koronank", ame-
lyen 6si hitiinknek torvenye - a „Feny-Szentharomsaga" - embcri abrazolas-
ban lundokol, partus kiralyi oltozt-tbuii.
1999 - i'gy valdban a „Szent-S61yom" erkezesenek esztendeje, hiszen az
isteni ihletettsegu „alkotok" mindig a „felso-vilag" uzeneteit tolmacsoljak.
Mert „velctlcn" alkotasnak nem lehet azt nevczni, hogy egy magyar miivesz
i'gy foglalja cgybe az osi-hit hagyomanyait es torvenyet, inert elmejet es
alkoto kezct az isteni iidv-terv iranyftja, egy ugyancsak „isteni-cel" erde-
keben.
Elmelkedjiink!
A felrevezetett es a solctseg homalyaba terelt Magyar Nepiink egyre jobban
kozcledik az Igazsag Fenyehez. Egyre tobben es tobben jonnek ra ana, hogy
az emberek altal kiagyalt vallas-politikai szervezet szolgalataban topognak,
amikor a zsido-keresztenyseg rcndclkezesei es papjainak iranyftasa szerint
akarjak mcgtalalni a Mindenhato Istent. Ebbe a „rendelkezesbe" pedig bele-
tartozik a vallasi liturgianak az a resze is, amikor a zsido-keresztenyseg zsi-
donak tanftott Jezusat „fe!aldozzak" ujra es iijra, biineik bocsanatara, igy
kerve jo Urunkat-Isteniinket: „fogadd szivesen ezt az aldozatot!" - teljesen
ugy, amint az „aldozati szertartast" a m6zesi tbrveny eloirja.
Ez a „radobbenes" - most mar nem „tudat-alatt" - hancm a Ielkiismeret
hangjakent azt sugallja, hogy valami igen rossz dolgot cselekediink ezzel a
„felaldozassaI", ezzel a „Jezust-felaIdozo" szertartassal es emlekeztet ininket
arra, amit Jezus Urunk i'gy mondott:
„En es azAtya Egy vagyunk!"
E kinyilatkoztatas ertelmeben a „Fiu" felaldozasanak szertartasa az Atydt
egysieriien megsemmisili, mert a „Fiiiban" Ot is feldldozza, hiszen a Fiii az
Atydtol el nem vdlaszthato. „En es az Alya Egy vagyunk!"
Az ilyen „dldozat" ellen liltakoztak mindig a mi Jezits-hitu oseink es be-
tartottak Jezus Urunk Igejet, amikor i'gy mondta:
„Irgalmassdgot akarok es nem aldozatot!"
179
 De nemcsak „betartottak" az Iget, hanem tudatosftottak lelkiikben azt, hogy
a megfcszftett es fennye LETT Jezus Urunk nemcsak szavaival terelt minket
a „Feny" fcle, a kozmikus litra, hanem a „Szent-S61yom" eletben-maradasaval
TURUL-kent iranyitja az 6 nepet. Azt, amelyiknek a verevel Oltott emberi
testet.
Higgyuk es valljuk tehat, hogy a mi „Szent-S6Iymunk" MA is megjelenik
az ujra-eledesunkre, a Feltamadasunkra. Alljunk be tehat mindnyajan
abba a ,,Fenybe", amelyikben 6t mindig megtalaljuk. Ma es orokke.
Az 6 aldasat keri a „fenyben-aI16" nemzettestvereire e sorok iroja -
nagy szeretettel.
180
II.
A magyar vallasrol
Nehez es haladatlan kczdcmenyezes, de a Magyar Nemzet fennmaradasa
szempontjabol feltelleniil sziikseges. Csak a Magyar vallas biztosil „magyar
egyseget".
Egy peldat emlftek a „sokvallas" beketlensegere. 1937-ben, a viharba sod-
rodo Magyarorszagon a rcformatusok - szokas szerint - okt6bcr 31-en iinne-
peltek a refomiacid ^vfordulqjat. Kispesten, a reformatus templom elotti ter
fekete volt a tomegtol. A szonokok egy erkelyrol beszeltek. A szomszedos
katolikus templomban elkezdtek iszonyii erosen harangozni es sziintelen ha-
rangoztak, egyszeriien nem hag>tak abba. Ha lett volna katolikus kozonseg is a
sajat templomuk koriil a ket tomeg bizlosan egymasnak ment volna.
Nezziik a tortenelmi peldakal is.
Az olasz allam sokaig fogsagban tartotta a papat es az egyestiles elott ltdlia
allamai nem egyszer hadjaralot vezetlek a Vatikan ellen.
A ncmctek evszazadokon al kontrollaltak a Papasagot, majd amikor ez mar
vegkepp nem ment (az 1525-6s Saco di Roma utan) - elojottek a lutheranus
vallassal.
Anglia kitermelte a maga protestans felekezeteit, mi'g VIII. Henrik a katoli-
kus vallast egyszeriien az angol uralkodo fennhatosaga ala helyezte es a katoli-
kus nevet „anglikan"-ra cserelte es csak a papa-hii angolok neveztek magukat
tovabb katolikusnak. Anglia azonban meggazdagodott es fellendiilt a nemzeti
vallassal, mfg a katolikus nagyhatalmak, mint Spanyolorszag es Portugalia - a
ziilles utjara keriiltek. Ezen az lilon erte el PortugaMia az „Europa legszegc-
nyebb allama" cfmet.
Viszont - tovabb nezve Europa orszagait - lathatjuk, hogy Hollandia es
Skandinavia, valamint a csehek is jol eltek nemzeti jellegu protestans vallasuk-
kal, sot haboriit is viseltek annak megvedesere. A katolikus litaniaban nemcsak
a „magyarok nyilaitol" kertek az Isten oltalmat, hanem fgy imadkoztak:
„Ments meg uraih minket a hakka pelitdklol!" Ugyanis „Hakka Pelle"...
azaz „Viigd fejbc"... volt Guszlav Adolf sved kiraly lovassaganak a csata
kialtasa. Tehat ezek az allamok a nemzeti vallasukkal orizttik meg a fuggetlen-
seguket.
Arpad-hazi kiralyaink legnagyobb mulasztasa az volt, hogy nem maradtak
meg a gSrog-keleti keresztenysegben es a gorog hatalom bukasa elott igy nem
vehettek at a Keleti Ortodoxia Patronusa (es ezzel „feje") szerepet, ami fgy az
orosz carnak jutott.
Az Arpad-haz kihalasa utan uralkodo Anjou es egyeb kiralyaink - a Vati-
kan unszolasara - a Balkanon igen megerosodott gorog-orthodox vallasuakat,
181
 mint „eretnekeket" kiirtottak, s nem egyszer a templomba menekulo hivokre
ragyujtottak a templomukat. Tulajdonkeppen in kezdodott a szomszedos nepek
magyargyiilblete, inert a Vatikan e>dekeben a „magyar" kiralyok csapatai ve-
zettek vallashaborut a „masvallasuak" ellen. Ez a kegyctlen vallashaboni egyt-
sftette a gorog orthodoxia hi'veit az orosz carok „vedelme" ala, akik aztan a
panszldvizmus nemzcti vallasava tettek czt a - kalolikusok altal iildozott -
orthodoxiat.
Ket kiralyunk volt, akinek meg volt a lehetos^ge arra, hogy a „nemzeti val-
las" bevezetesevel politikai vallozast is hozzon.
Egyik KUN LASZLO volt, akit kun-magyar vere es geniusza is kepesse
tett volna erre, 6s szembe is szallt az 6t kornyezo nemet-r6mai katolikus f6-
papokkal addig, mfg Kiskunlachazan - ismeretlen kbriilmenyek kozott - meg-
iilfek.
Ugyanez volt Matyas kiralyunk sorsa, aki 50 ev koriili lehetett es ebed
utan rosszul lett, s meghalt. Nagy hibaja az volt, hogy udvari papsaga szinlen a
nemet-romai katolikusok koziil keriill ki.
De Bathory Istvan lengycl kiraly sorsa is a halal lett, amikor Rettenetes
Ivan legyozdse utan Magyarorszag felszabaditasara akart indulni.
Ugy velem, mindez elkeriilheto lett volna, ha Magyarorszag nem a Vatikan
vazallusakent, hanem a Magyar Nemzeti Vallas szerint elte volna le - boldo-
gan, gazdagon es igen mcgszaporodva - azt a gyaszos 1000 evet, amit az ide-
genek szentistvanos honfoglalasa ota - sok sebbdl verezve atszenvedett. De az
azsiai tcstvernepck sem bantottak volna minket, s nem vedtuk volna elleniik a
„miivelt nyugatot". Csakis a rdmai hitu vallasunknak kbszonhetjiik, hogy 100
ev alatt 37 tatarbelores erte orszagunkat, hiszen a torteneszek mar kiderftettek,
hogy a latarok nagyresze a kcleti orthodoxia kercsztenysegelie tartozott.
Tehat a „tatarbetoresek" is vallasi haboruk voltak, es fgy megertheto az is,
hogy IV. Bela kiralyunk a Vatikanhoz - tehat a „megtamadott vallas" fejehez -
fordult segitsegert. De az csak most derult ki, hogy a segitseget ker6 levelet a
romai papa fel sem bontotta.
A Magyar Nemzet fennmaradasa erdekeben tehat feltdtlcnul sziikseg van a
MAGYAR NEMZETI VALLASRA, es ez pontosan napjainkban a legaktuali-
sabb, amikor egyre-masra alakulnak uj felekezetek a nyugati - judai-keresz-
teny - eletlcrben.
A Magyar Vallas azonban nem „iij felekezet", men arrdl van szo, hogy
visszaterjiink Honalapft6 Nagy Arpad Apank azon hitere, amely Jdzus igehir-
detesen alapszik, es amelyrol elteritve-judai-kcreszteny lett a magyar.
Adja Isten, hogy minel tobben megertsek e jo akaratu es feltetleniil
magyar erdeku szandek sziikseget!
182
III.
Kis tiikor a magyar nemzeti vallasrol
K: AzAVAR BIRODALOM avarjai, tehat Lsz. 558-ban telepedtek le a Kdrpdt-
medenceben. Ez volt az egyetlen „betelepules" vagy van kesobbi is, amelyet
szinten „avar" neven hfv a tortenelem?
F: Laszlo Gyula: „A Kettos Honfoglalas" c. kbnyveben rdszletesen ismer-
teti a torteneszek alldspontjat es kutalasi eredmenyeit erre vonalkozolag. fgy e
konyvenek (Magveto, Bp., 1978.) 90. oldalan idezi Horvath Tibor dolgozata-
nak adatail (Arch. Hung. XIX. 124.), melyek a hun-avar-magyar azonossagra
igen biztos fcnyl derftenek. fgy az idezet:
„Kimutathato a Kaukazusban es a Kuban folyo videken a VI~VIII. szazad-
ban egy olyan kultiira. melyben megtalalhatok az avar kerekfulii edenyek meg-
feleloi es amely a femmiivesseg teren is szolgaltat megfelelo jelensegeket... a
kapcsolatok... oly nagyok, hogy egyszeru atvetelre nem gondolhatunk, torzsi
csatlakozast kell feltetclezniink. Ezek a tSrzsek pcdig a magyarsagbol valtak ki,
mely nep az V. szazad vege ota lakta a Kuban cs a Kaukazus videkel es az
egykorii froknal hun, szabir es onogur nevek alatt szercpelt. Az avarok nem-
csak a kuturgur-ulurgur torzseket ragadtak magukkal Del-Oroszorszagbol,
hanem a magyarsag egy reszet is; mindezek a torzsek az avarokkal egy id6ben,
568-ban koltoztek be a longobardoklol elhagyott Magyarorszag foldjere."
Ezt az idezetel aztan Laszlo Gyula kiegeszfli meg a sajat - alabbi - vele-
mcnyevel:
„Magyarorszag teriileten az avar korban feltiinik, fbldrajzilag elegge zartan
(a Tisza-Maros-Aranka szoglctben) egy csoport. Ennek leletei a Kaukazus
eszaki reszere mutatnak, temetesi szokasai meg hun, de fokent a honfoglalo
magyarsag temetkezesmodjanak pontos megfeleloi. Ez a regeszeti csoport
minden bizonnyal az avarok altal a kaukazusi dshazabol magukkal szakitott
magyar neptorzs emleke..."
A regeszet bizonyftekait kiegcszftik az cmbertani adatok is cs nagyon 6rde-
kes ide csatolni Liptak Pal velcmenyet, amint azt - Laszlo Gyulanak frt - osz-
szefoglalasaban kozli: (op. eit. 91. old.).
„A magyar nep etnogenezisenck lolyamata hosszadalmas cs tobb szalbol
fonddik ossze. A Kama cs Bjelaja tolyok videken - a mai Baskiria teriileten -
16v6 oshaza es termeszetesen a Karpat-medence a donto szintere ezeknek a
folyamatoknak.
A Karpat-medenceben mar az V. szazadban megjclentek az osbolgarok.
akik magyar (talan helyesebben magyar-ugor. illetoleg protomagyar) torzseket,
vagy torzstoredekeket is hozhattak magukkal. Ez volt az els6 fazis. A masodik
fazis mindenkdppen az avarokkal (uar-hunokkal, varchonitakkal) kapcsolatos,
183
 akik 568-ban jelentek meg <£s az egesz Karpat-medenc& kitciltottdk, sot azontiil
is terjedt birodalmuk. Lehetsdges, hogy az avarok torzsszovetsegenek els6
hullamaval ujabb magyar torzsek is jottek, de a regeszeti leletckkel alatamasz-
tott 670 koriili - a Kama videker61 tortent - betelepiitessel a magyarok ujabb
megjelenese nem kctseges."
K: Tehdt akkor ugy nez ki a helyzet, hogy a Kdrpdt-medencen meg tiilter-
jedd, halalmas AVAR BIRODALOM letrehozoi egy oriasi tdrzsszovetsegben
egyesiilt nepek voltak. Mi volt a valosdgos inditeka ennek az osszefogdsnak es
ncpi egyesiilesnek... ?
F: A mezopotamiai ekiratokon meglalalhato a HUN-MAH-GAR nepnev
(melyet a magyarul nem tudo ekiras-szak^rtok KU-MAH-GAR megfejtesben
olvasnak le, inert az elso ekjel olvashato Hun es KU kiejtessel). Ennek jelente-
se magyarul: HATALMAS-TUDOS-NEP. Khorezm foldrajzi es politikai
elncvezesbcn maradt fenn ennek a nepnek orszaga, melyet dr. Novotny - prof.
Djakonoff jovahagyasaval - KU-MAH-GAR-RI-ES-MA etimologiaval ve-
zetett vissza a sumi'r korba. Igy a sumfrok ezen a neven - HATALMAS-
TUDOS-NEPI-FOLD-nek neveztek azt a valoban hatalmas teruletet, ahol ma
- Mezopotamhitol a Karpdt-medenceig, Kozep-Azsiaig es Indiaig bizonyitjak a
regeszeti leletck a sumfrnak nevezett nep kulliirajanak szetterjedeset, vagyis az
egy-azonos nep telepedeset.
A hun, avar, onogur, szabi'r, magyar, ogur, szkfta stb. neveket a korabcli
idegen tortendszek es nepek adtak e hatalmas tudos nep egyes reszeinek, alkotd
neplorzseinck, amelyek mind-mind egy-azonos nyelvel beszeltek, es e beszed-
jiik nyelvjarasai eppen ugy hasonli'totlak egymashoz, mikeppen pi. nyugaton a
thiiringiai hasonlft a svabhoz vagy hessenihez.
K: Az AB-AR, KAN-GAR neprol megtudluk az elobbiekben, hogy J£zus-
hitiiek (azaz, keresztenyek) es azt is, hogy Anosirvdn perzsa kirdly kivegezleti
Mar Grigort, a Perzsidban lakozd kangdrok fopapjdl. Kiterjedl ez a kereszteny
len'tes a Kaukdzusban lakd es a Fekete-lenger parti nepekre is... ?
F: Emlftettuk, hogy a kereszlenysegben - azaz a jezusi hitben - harom
iranyzatot ktilonboztetunk meg ebben az idoben.
1. ORTHODOXIA... a bizanci allamvallas, mely atvclte a romai keresz-
tenysegjudaizmusat.
2. NESZTORIANIZMUS... Nestor patriarka utan. aki tanait az antiochiai
gorog filozofia alapjan ervenyesiti es Jezus Isten-lelkiiseget tanitja
(monophysitizmus). Az orthodoxia alapja a zsidd, paulinista teologia. A nesz-
torianizmus ezl a gorog „logos"-i filozofiaval helyettesfti be, cs nem ismcri el a
zsido-keresztcny folyamatossagot. Jezustol indftja a hitet es eppen ezert a bi-
zanci - orthodoxia - al lamval last „eretneks^g"-nek minositi. A perzsak megen-
gedtek a nesztorianizmus gyakorlatat, de a bizanci orthodoxiat minden eszkoz-
zel iildoztek. PI. II. Chosroes perzsa kiraly a VII. szazad elejen lerombollatja
az orthodox templomokat es a nesztorianizmust minden eszkozzel erositi biro-
dalmaban.
3. MANICHEANIZMUS, mely nek tanMsat mar ismertettuk.
184
A tortenelem kerekenek visszqforgatasanal igen nehez megallapftani a kii-
lonbseget a nesztorianizmus es a manicheanizmus gyakorlati eredmenyeiben.
Annyira egymas mellett haladnak es ez i^rtheto is, hiszen mind a ketto a minden
judaisagtol mentes Jezus alakot tiizi zaszlajara es tulajdonkeppen Jezus tanft-
vanyainak evangelizacioja k^pezi hitbeli alapjukat. Foleg ANDRAS es
TAMAS apostolokat emlilik az un. mai kereszteny apokrif iratok a kcleti ke-
reszt&iyseg magvetoinek.
Teny az, hogy a manicheanizmus is es a nesztorianizmus is eljutott Kozep-
Azsian at Ki'naig.
A nesztorianizmus valojaban a manicheanizmus szekiaja. ahol a gorog filo-
zofia is helyet kapott. Ugyanis az i.sz. III. szazadban a manicheanizmus vallasi
tanai teljesen kialakultan es „i'rottan" leteznek es a vallas szervezetei messze
Kozep-Azsiaba elnyulnak. Fokeppen S/.amarkand lett a kozpontja. A IV. sza-
zadban az Oxus videk, Transoxania cs Turkesztan osszes ndpe ezt a vallast
koveti. A szir abc-bol szannazo manichcus fras csaknem mindeniitt meglalal-
hato. A Kozep-Azsiaba - Perzsiabol - menekulok „ujgur"-nak nevezett vallasi
nevuket nepnevnek haszualjdk. (Csak az ulokor nevezi czt a vallast
„manicheusnak". A hivok UJ-GUR vallasnak - vagyis „ujra eledesnek" ne-
veztek hitiiket. Talan azert, mert Jezus tanftotta igy: „sziikseges nektek ujra
sziiletnetek". Az arami szcivegbol „szuletni" van forditva, de inkabb „eledni"
ertclmet ad az eredeti szoveg.) Az „uj-gur"-ok viszik hitiiket Kinaba is... es a
„tiirk" nepek nagy resze is czen a hiten volt. Egymas mellett halad a ket Jezus-
hit, s igy ma mar inkabb ..neszlorianizmusnak" nevezik az egyhaztorteneszek
azt a kercsztenyseget, mely Tibetben es Mongoliaban is hodft; 1253-ban itt
eros telepulesei vannak, hisz pi. Dzsingisz kan is Jezus hiten volt. Moravcsik
szcrint „nesztorianus szerzetesek voltak a torok es mongol fcjedelmek irode-
akjai, s ok alkottak meg a torok iras ama abc-jet. amely Kozep-Azsiaban hasz-
nalatos volt, sot a koreai iras is a nesztorianusoktol nyerte eredetct".
K: Vannak-e regi - (rdsos - bizonyftekaink arra vonatkozohig, hogy a
Kaukdzus-i es Fekete-tenger melleki teriileteken valoban elterjedt a keleti
keresztenyseg valamelyik formdja... ?
F: Van bizonyitek boven. De vegyilk elo a legregebbieket. Eusebios torte-
netiro, a IV. szazadban irt egyhaztortenete az Apostolok terito utjanak felsoro-
lasa kozben megemlckc/.ik arrdl, hogy ,,Andras Apostol Szkitiaban is jart".
A kesobbi egyhazi iratok aztan j6l megmagyarazzak es reszlelesen lefrjak
munkassagat is cs annak helyet is pontosan megjelolik igy:
„Andras Apostol tdrsaival vegig jarta a Fekete-tenger partvideket, megfor-
dult az alanoknal, szarmataknal, a Kaukazus es Meotisz videken... es a Dnye-
per menlen Kijevig jutott el." (Die lateinischen Bearbeitungen der Acta
Andreaa et Matthiae apud anthropophagos. Hrsg. von F. Blatt, Giessen, 1930.)
(firdekes itt megjegyezni, hogy ez a romai egyhazi apokrif iral mindazokat
a „hun-f61e" nepeket, ahol Andras es tarsai jartak „Anthropophagos"... azaz
„emberev6knek" nevezi... 6ppen ugy, miktSnt a jelenlegi francia tortenelem is
beszel a Karpat-medencet 896-ban elfoglalo magyarokrol.)
185
 Mar ebbol az adatbol is lathalo, hogy az „Apostoli keresztenyseg" (tehat Minket most a Karpat-mcdcncebe telepiilt avarok vallasi allapota erdekel.
Jdzus Aposlolainak misszios munkaja) es a Saul-pali zsido-alapu keresztenyseg Mint lattuk - ezek hagyatekaban a legujabb kutatasok - etnikai es miiveszeti
kozott lenyeges kiilbnbseg allt fenn. Ugyanis Saul-Pal hilterito tevekenysege sikon - kettos retegezodest mutatnak. Ezek kbziil az egyik, amelyet a preselt
kbvetkezteben Kis-Azsiaban igen sok zsido-kereszteny cgyhazkozbsscg ala- femmuvesseg jellemez - bizanci kereszteny hagyomanyokat tudosito motivu-
kull, de a Partus Birodalombol kisugarzo „Apostoli keresztenyseg'"-gel mokat mutat, mig a masik nesztori vagy inkabb manichcus elemcket sugaroz.
szemben mindaddig nem jutotl ervenyre, mi'g a Partus Birodalom letezett. Barmelyik is legyen a mervado - jelen ismertetesiinknel arra hclyezziik a hang-
Csakis az i.sz. 3. szazadban jut ervenyre akkor, amidon Berozamad gyenge fia sulyt. hogy az avarok kereszteny mivoltat hirdessiik es lesepcrjuk r61uk a
- Kamszar - atter a romai hitre, s vele egyiitt Ormenyorszag kiralya - Tiridat - „muvelt nyugat" altal hirdetett giinyt, hogy „barbarok" voltak.
az arszak verii „Vilagosito Gergely" (257-331) hatasara felvette es Ormeny- De a „pogany" jelzovel sem illetheti senki oket, hisz a keleti keresztenyseg
orszagban hivatalosftotta a romai-judai-keresztenyseget. valamelyik agazatanak kovetoi voltak, s igy csak az nevezte es nevezi ma is
Ez a kaukazusi es a Fekete-tenger parti hunoknak schogyscm tctszctt es ta- 6ket „poganynak", akinel meg mindig ervenyben van a romai-judai-
lan ez is hozzajarult ahhoz, hogy hamarosan megszalljak a Karpat-medencet. katolicizmus azon kozepkori torvenye, mely szerint mindenki pogany es eret-
A hunok legjobb vedelmezoi a partusok tiszta Jezus-hiten alapulo manichcus nek, aki nem ezt a vallast kbveti.
vallasnak - a r6mai-judai-kcrcsztcnyseggel szemben - mert Hieronimus egy- Az avar leletek kereszteny elemeit illetoleg ajanljuk az alabbi munkak ta-
hazatya (348^120) eppen ezert nevezi oket „eszak farkasainak" es tudosit a nulmanyozasal:
kaukazusi hunoknak Ormenyorszagba, Szfriaba, Kis-Azsiaba es Mezopotamia- A. Alloldi: Zur historischen Bcstimmung der Avarenfunde, Eurasia
ba valo pusztito betoreserol. A hunok semmikeppen sem voltak hajlandok a Septentionalis Antiquia9. 1934. 285-307. old.
romai-judai-kereszlenysegre atlerni es clhagyni a manichcus Jezus-hitiiket. Ezt Laszlo Gyula: Adatok az avarkori muipar 6-kereszteny kapcsolataihoz. Bp.,
bizonyftja az is, hogy megoltek Vilagosfto Gergely unokajal, aki meg akarta 1935.
teriteni a romai hitre a masszagctaknak ncvezett hunok kiralyal - Sancsan-t
(i.sz. 343-ban).
Tudunk arrol is, hogy pi.: »Justinianus csaszar ketezer „kereszteny"
kutrigur csaladot telepit lc Thrakiaban i.sz. 550-ben«. (Prokopios: De bello
Golhico IV. 19. Ed. Haury II. 585-86.) SZENT FERENC NAPHIMNUSZA
A Kaukazus videki hunok nesztorianus kercsztcny voltarol is vannak hiteles (Sohasem volt papnbvendek es felszentelt pap sem)
bizonyflekaink, melyek arrol szolnak, hogy:
„Arran piispoke Quardusat es papjai cgyhazkozsegeket szerveztek a Kau- Leghatalmasabb es edes jo Drunk
kazus-videki hunok es szabi'rok kozott es a szenliratokat hun nyelven es hun Tied a dicsoseg, hdlank, szavunk,
frassal lefrtak." (A Zacharias rhetor f. egyhaztortenet adata. Ahrens-Kriiger Feled tdrulkozik s Tied mind, mi el,
kiad. 254-255.) a mellatlan ember is, inikor Rolad beszei
Talan ezzel kell osszefuggesbe hoznunk azt a tenyt, hogy 527 tajan, a Dicserlessel Uram mindent61, ki vagy,
szabi'rok ozvegy kiralyneja szovetkezik Justinianus csaszarral a perzsak ellen dicserjen tiindoklo bdtydnk is, a Nap,
es leveri azt a kel masik hun fejedelmel, akik a perzsak szovetsegesei voltak. melybol vitdgossdgfeny es nappal fakad,
(Theophancs ad. C. de Boor, 218 old.) Egyetleniink, kiben elrejtetted Magad,
Kosmas Indiklopeustes 547-549 tajan irt hfres kereszteny topografiajan halalmas Or, 6 hinti aranyad!
megrajzolja a nesztorianizmus kclct fele valo terjedescnek kepet es a Dicserlessel Uram step Hold-nenenkert,
baklriaiak, perzsak es hunok (ephtalitak) nepeit emlfti, mint akiknek foldjen csillagok Idgy sugardert egykent.
kereszteny egyhazak vannak. (The Christian Topography of Cosmas Indi- Dicserlessel Uram, hugocskdnk a Sz.el
clopcustcs edited with geographical notes by E. O. Winstedt, Cambridge 1909. pajkos erejeerl, ahogy lizi szeszely,
119. old.) de ki eltet, eleszl s ki kezed altal el.
Dicserlessel Uram - teslverkenk a Viz
Mindazokrol a teruletekrol tehat, ahol a hunok, szabi'rok, onogurok, avarok tiszta, jo hiiseert, mely ajkunkon az iz.
es magyarok laktak Azsiaban, nemesak irodalmi forrasaink vannak a keresz- Dicserlessel Uram, bdtydnkert - a Tuz
teny egyhazak letezesenek bizonyftasara, hanem a regeszeli leletek is kcreszte- bus ejszakdt sfHelmet messze u'z,
nyi eredetet mutatnak. mily eros. viddm, halalmas es derus!

186 187
Dicsertessel Uram, testveriink a Fold
anydnk is, ki tdpldl, ruhdz, betdlr,
gyiimolcsot dd, herbal s virdgpaldstot dlt.
Aldus is dicseret ertiik en Uram,
holds aldzatial sziviink telve van.
Dicsertessel Uram, azok dltal is,
kikben megbocsdjtd szeretet lakozik,
kik beken hordanak szenvedest es csapdst;
leghatalmasabb Or, add nekik korondd!
S dicsertessel Uram nenenkerl, a Haldll
el nem keriilheli halando, rdtaldl.
Jaj azokert, kik biinnel hulltak sirba;
dldottak, kik utadjdrtdk Benned bizva,
azoknak a Haldl tbbbe mdr sosem art.
IV.
„A magyarok Jezus vallasanak kovetoi..."
„A magyarok Jezus vallasanak kovetoi..." allitjak a kozepkori zsido apologeti-
kus frasok.
,.Kaldeatol Ister-Gamig" cimii konyvem 227. oldalan azt irom, hogy:
„A Tudas Nepe - a Duna-medencebc kcriillek cs a Dcntumagyariak partus,
szabir nepe - az egyetlen, mely megorzi az osvallas Jezussal megtisztult for-
majat. Ma - ezt a megtisztult format - az Uj-Jezus Vallasanak nevezem es
allftom, hogy a „poganynak nevezett'" Honfoglalo Magyarsag ezt - a Mi Urunk
Vallasat - kovette.
Erre eddig csak a kereszleny cgyhazi iratokban talaltunk bizonyftekokat,
mint pi. Luitbrandt cremonai piispok frasaban, aki Lombardiat megszallo ma-
gyarokkal valo egyevi allando erintkezese utan - 910-ben - fgy fr: „gens
hungarorum videlicet Christiana"... azaz ,.a Magyar Nemzet nyilvanvaloan
kereszteny".
Torteneszeink valosziniileg a romai egyhazpolitikat kovettek akkor, midon
ilyen allitasokat egyszeriien nem vettek figyelembe, vagy - legjobb esetben -
azt mondtak, hogy „valoszinuleg a poganysagukban megismertek a bizanci
kercszlenyseget".
Luitbrandt cremonai piispok 910-ben tett allitasat meger6sitik azok a ko-
zepkori zsido vailasi iratok, melyek a Jezust koveto es magukat keresztenynek
nevezo vallasformak ellen, azok kifigurazasara iiodtak. Ezek az irasok a gyii-
lolct tcrmekei es az cmberi inlelligencia legmagasabb fokan mutatkozd apolo-
gclika rendszcrcssegevel akarjak - a kereszteny es zsido vallasfilozofiakat
kitiinoen ismero zsido rabbik - a jezusi doktrinakat beszennyezni es az Ur
Jezus koveteset kicsufolni.
A sok irat koziil azt emli'tem meg, amelyik minket legjobban erdckel. Ez
pedig: Izsak ben Abraham TROKI, lengyelorszagi rabbinak, a kercsztcnyseg
akkori — Roma altal elismcrt - legnagyobb ellensegenek : „CHIZZUK
EMUNA" (A hitben valo megerosites) c. konyve. Ez a Troki Izsak 1533-ban
sziiletett is meghalt 1594-ben. A megnevezett munkaja igen nagy feltiinest
keltett.
Romai kutforrasokbol eredo kozepkori cafolatokat nem talaltam, de pro-
testans reszrol WAGNSEIL: „Tela Ignea Satanae" (Altdorf, 1681.) „gyalazatos
es pokoli termcknek nevezi" Troki irasal es Wolff ennel is tovabb megy, mert
egyszeruen ,.nagyon dbgveszes iratnak" aposztrofalja. (Bibliotheca Hebrea I.
641.)
Troki Izsak ebbcn a munkaban azt bizonyitja, hogy: „a keresztenysegnek
Isten elott nincsen semmi joga a letezesre, mert a profetak szerint megjovendolt
189
Messias megerkezesckor csak egy lorveny es csak egy vallas uralkodhat az
egesz toldon, s ez pedig a zsido vallas leszen, s igy a zsido nemzet iildozoire az
Isten hatalmas biintetese vdr".
Ez az alapeszme vezeti minden indokolasdt, mely a dialektika iigyes mes-
terkedeseivel - celtudatosan 6s zsido vallasszemleletu logikaval - igyekszik a
keresztenyseg tortcneti eredmenyeinek bizonyi'tekait megcafolni. Ebben a nagy
cafolatban egyik argumenluma az, hogy a zsidosag sorsat hasonli'tja ossze a
keresztenyckevel. Ahogyan Izraelt megbiintette az Ur a „balvanyimadas" miatt.
ugyanez lesz a sorsa a katolikusoknak is, mert balvanyimadast iiznek. Ahogyan
Izraeltol elvetetett - Isten buntetesekeppen a kiralysag - ugyanugy vetette el a
goiog keresztenyeket is az Isten a szine elol, mert nekik sincsen mar kiralysa-
guk, hanem a torok csaszar alattvaldi lellck.
..Ugyanez a helyzct a Magyarokkal is, akik a NAZARI JEZUS VALLA-
SAT KOVETTEK, de kiestek a meltosagukbol es ok is elvesztettek a kiralysa-
gukat"... mondja Troki Izsak - felreerthetetlen emlekezesul a magyarok osi
vallasara.
Ugyanis Magyarorszagon - Troki frasa idejcben - immaron eppen 500 6ve
a romai katolicizmus az allamvallas es a protestantizmus elleni „ellenreforma-
cio" tetopontjan van.
Miert veszi kiilon emlftesre Troki a magyarokat, akik mar 500 eve kaloliku-
sok, mint Jezus Vallasanak kovetoit? Nyilvan azert, mert szerinte az 6-szovet-
segi alapon alio romai es gorog keresztenyseg ncm volt „Jezus vallasa".
Ez az egyetlen Troki konyveben, ami - a kcresztenyekre vonatkoztatva -
valoban fcdi az igazsagot.
„Jezus Vallasa" az a Jezus-koveles volt, ainit a „poganynak" nevezett ke-
resztenyek gyakoroltak az idoszamitasunk szerinti 50. evben tartott un. „apos-
toli zsinaton" rogzi'lclt hatarozat szerint. Itt ugyanis senki mas, mint PETER
apostol jelentelle ki, hogy
„NEM KOTELEZO A MOZESI TORVENYEK BETARTASA".
Vagyis Jezus-Hit T6ra nelkiil. (Bovebb felvilagositast ad: ...Huber Lipot:
Ujkori es modern zsidok Jezusrol es a keresztenysi^grol c. „nihil obstat" kony-
venek 266. oldala. Kalocsa, 1933.)
Igy szolgal bizonyi'tckul egy zsido apologetikus irat arra, hogy egyediil a
I lonfoglalo Magyarsag orizte meg Jezus Urunk Vallasat.
Kerem Nemzet-lestvereimet, hogy vedj^k meg Oseinket minden lebecsii-
lestol es karomlastol. Sohasem voitak poganyok 6k, hanem az Ur-Jezus igaz es
szenvedesben gazdag kovetoi!
190
V.
„A magyar hit etikaja"
A Magyar Hit - es az erre epiilo MAGYAR EGYHAZ - a Termeszet rendje-
nek tiszta cs egeszseges szemleleten nyugvo erkolcsot hirdet, lanft es gyakorol,
melyet az Istennel kozvetlen kapcsolatban alio hivd lelkek josagara es jora
torekvescrc alapi't.
Ez az erkolcstan tehat nem szolgal vallasi erdeket, hanem a Tiszta Lelkiis-
meretet tartja az cmberi indi'tekok es megnyilatkozasok forrasanak, es ennek az
Istentdl iranyitott Tiszta Lelkiismeretnek a szavat hiszi „Isten Szavanak"
es „Isten Akaratanak".
Az Istennel kapcsolatban alio hivo lelkiismeret-tudatanak kifejlodesehez es
megerosodesehez azonban a Magyar Egyhaz azt a tanitasat fiizi, mely szerint
az egyent a termeszet rendje szerint teremtett sziiletesi es szarmazasi kap-
csolataihoz kotelezi.
Ugyanis az Isteni Gondviseles szerint minden embemek meg vannak az 6t
nemzo es a vilagra hivo es tev6 SZULEI. Tehat mindenki beletartozik abba a
csal^dba, amelyben szuletett. A Mindenhato rendelkezese szerint valo az, hogy
a csaladok nemzetsegeket es nemzeteket alkotnak, melyeknek meg vannak a
sajatossagaik. Tarsadalmi rend, szokasok, nyelv, hagyomdnyok, vilagnezet,
cletszemlelet es az Istennel valo kapcsolat formaja is azon ncmzetseg fze sze-
rint mutatkozik meg az egyenben, amelyikbe tartozik.
Miutan pedig a Magyar Egyhaz es benne a Magyar Hitii-Magyar Vallas
celja: visszavezetni az embert az eredetenek tisztasagahoz, s ezaltal az
emberi iintudatot a Mindenhato tisztasaganak tudatara emelni, onmagatol
adodik az etikai alap, mely az ember fizikai (testi) es lelki (szellemi) eredet-
forrasahoz vezeto, egyenes es becsiiletes eletiit lejarasat van hivatva biztosf-
tani.
1. A testi eredetforras tisztasaga a sziilok es osok szeretete es tisztelete.
Ugyanis senki sem lephet at az elodein anelkul, hogy onmagat meg ne semmi-
sitse. A Mindenhato rendelkezese a csaladi, torzsi, nemzeti folyamatossag,
melyet - mint fizikai egyseget, ugy kell betartani az egymast szereto es egybe-
tartozo Lelkek Kozossegenek, mikeppcn a fatorzsek tartjak egybe az agakal es
mindegyik el az osi gyoker Istenadta aldott eletnedvevel. A Termeszetben csak
egy - mindenrc ervenyes - T6rv6ny van. A csalad, a Nemzetsdg eppen olyan
„nagyfa", mint egy hatalmas tiilgy. De mfg a noveny „egyseget" a Mindcnhat6
osszeteremtette, addig az emberi Nemzetsegeket az Isteni Szikraval rendelkezo
es szabad akarattal megajandekozott „egyen" - az Isten-fia - szellemi es lclki-
ismereti erejere bizta. Tehat a Nemzet-csaladok csak ugy lesznek az eros es
191
vihari iillo tolgyfak masai, ha a Nemzetseget az isteni ontudattal rendelkezo
nemzettagok tartjak egybe egy „istenes" - tehat erkolcsbs - es az egymast
szereto lelkek isteni szellemisegen alapozott olyan eletben, amelyikben a
Nemzetcsalad magahoz tartozonak vallja - mint csahldfot - a Mindenhato
Egy Igaz Istent.
Igy valik a Magyar Vallas a Nemzetcsalad osszetartqjava, lenyegeve es fgy
biztosi'tja az Islen megismereset cs liszteletet a Termeszet Rendje szcrint, hi-
szen a sziilok es osok mogott tatja mindig az „eredetenek edesatyjat" - az Egy
Igaz Istent.
Ugyanis a Termeszetben senki es semmi nines egyediil. Minden teremt-
meny tartozik valahova es mindennek van eredete, amihez kbvesedett, gyo-
kerezett, vagy amibdl szarmazott.
A Termeszet Torvenye szerint valo tehat a Nemzetcsaladi clet.
2. Szeliemi eredetforrasunk Maga a Mindenhato.
A Magyar Hit ide akarja visszavezetni az egesz Nemzetcsaladot es valosa-
gos - Isteni ontudatu - tarlalmat adni fgy az egyeneknek is es a kozossegnek is.
Ebben az igyekezelbcn osszhangot akarunk leremteni az egycnck altal formalt
kozossegek es a Vilagcgyetem kozott.
Ezt csak ugy erhctjiik el, ha tokeletesftcni ludjuk az egyenek sajatos erte-
keit. Ha kinek-kinek adottsaga szerinti kepesseget valosagos „tudassa" tudjuk
fejieszleni. E tudasra valo torckvesben azonban mindig az abszoliit lelkiisme-
ret parancsolta tisztasag, josag es jora valo torekves az inditek - a Terme-
szet Torvenye szerinti jogos onvedelem es elniakaras elismeresevel.
Az egyen kimuveleset azert tartjuk Iegfontosabbnak, mert a szeliemi sikon
valo iitkozesek, ellentetek es meg nem ertesek akkor allanak elo, ha az egyenek
ertekfej lodeseben es a tokeletessegre valo tfirekves munkajaban tores, szakadas
all be. Vagyis, az egyen ncm tudta elcrni azt a szeliemi szintet, ami kepessege
szerint neki, a Mindenhato altal elokeszittetett.
Eppen azert, hogy az egyen megertse az elet legmelycbb crtelmet, es szel-
lemisegeben a Mindenhato szintjere emelkedhessen - segiteni akarunk annak
meghalarozasaban, hogy a Naptiszta abszoliit lclkiismeret szerint, mikeppen
erheti el az egyen az Islenfiui onludatat - mely a mcgelegedes es a boklogsag
ebben a loldi eletben.
* * *
Tehat azt tessziik vallasi szervezetunkben, amit minden pozitiv erkolcsu vallas
tesz az egyennek Istenhez valo vezetescben.
Mert mi is a „vallas" feladata...?
Ezt legjobban megmutatja nekiink a vallas latin neve: „re-ligion". Ebben -
„re" = vissza, „ligion" - a „ligere" = vezetni - igebol jon. „Re-ligion"... tehat
annyit jcicnt, mint: visszavezetes... es ezzel van meghatarozva a „vallas" fel-
adata, mely es/.erinl: visszavezetni az embert az eredetenek tisztasagahoz,
vagyis a Teremto Mindenhatohoz.
192
Az embernek azonban kettos eredete van. Testi (fizikai) cs lelki (szelie-
mi). A vallasnak tehat ket uton kell visszavezetnie az embert az oserede-
tehez.
* * *
A „fizikai" visszateres utjan: minden nemzet a sajat hagyomanyainak es
osisegenek tiszteleten at jut a testi eletet ado „TEREMTO EDESATYAHOZ,
A MINDENHATO EGY IGAZ ISTENHEZ".
A „lelki-szellemi" visszateres utjat a vallasnak kell az erkolcstanaval
kikovezni.
Eppen ezert rogzi'tjuk le a MAGYAR HIT okmanyaiban MAGYAR
VALLASUNK ERKOLCSTANAT, hogy Teremtonk Tiszta Oseredetehez valo
kozos es egyiittes visszateresiink litjat megmutassuk.
Miutan ezek az utak minden faj es nemzetseg altal kovethetok, felmerill a
kerdes, hogy miert kell a ..MAGYAR EGYHAZ" kereten belul es szervezete-
nek segitsegevel visszavezetni a hivoket a FIZIKAI es SZELLEMI
EREDETUNK TISZTA FORRASAHOZ - tovabba az is, hogy miert kell v e -
zetni" - es miert nem teheti meg mindenki ezt onalloan...?
* * *
Az elobbiekben megmagyaraztuk az egyenek a csaladhoz es a Nemzethez valo
- clszakflhatatlan es fcloldhatatlan - odatartozasat. Akarja - nem akarja - egy
csaladbol es valamelyik nemzetbol tetetett erre a vilagra. Szilleit, oseit elhagy-
hatja, de oket megtagadni nem tudja meg akkor sem, ha politikailag mas allam-
polgarsagot vesz fel. (Eppen ez a szarmazasi odatartozas van torvenyesftve sok
mai allam alkotmanyaban, ahol is a bcvandorlokat szuletesi helyiik szerinti
nemzclbc tartozonak soroljak.)
A pozitiv alapii es nem politikai erdekeket szolgalo vallasnak tehat kotelez-
ni kell a hiv6t sajat szarmazasi hagyomanyainak tiszteletben tartasara,
hiszen - mint mondottuk - szulein. csaladjan es osein kereszttil jut el az 6 fajat,
nemzetet teremto Isten tisztasaganak forrasahoz. A termeszet torvenyeinek
tiszleletere alapitott tiszta es pozitiv vallas minden nemzettol megkoveteli a
fizikai eredet tisztasagahoz vezeto, sajat nemzeti hagyomanyainak vallasos
kegyelettel valo apolasat.
A szeliemi Isteni eredet tisztasagahoz vezeto pozitiv erkolcsi alapii vallas
tehat nem koveteli egyetlen nemzettol sem azt, hogy dobja el, felejtse el
sajat nemzeti hagyomanyait es a vallas altal kivalasztott masik, idegen nep
hagyomanyail tisztelje. mert az a Nep, amelyik saj&t oseit nem tiszteli sem
fizikai, sem Ielki-szellcmi uton, Istent meg nem ismeri. Ha egy magat „val-
lasnak" nevezo ideologikus szervezet az Istent kereso hivotol ilyet kOvetel,
bizony nem pozitiv erkolcsi alapii vallas az, hanem politikai erdekii ideologia,
mely a felrevezetett hinni akarok feletti szeliemi egyeduralomra torekszik.
Miutiin a mai judai-kereszteny egyhazak mindegyike mellozi a nemzeti ha-
gyomanyokat es minden nemzetet a kivalasztott „judai" nemzetseg hagyoma-
193
nyainak vallasos kegyelettcl valo apolasara kotelez - a poziti'v es tiszta crkol-
csii, valodi vallas visszaallitasat es a
MAGYAR NEMZETI HAGYOMANYOKON AT A TISZTA ISTENl
EREDETHEZ VALO VISSZAVEZETES ES A TESTl EREDETFOR-
RASUNK TISZTAZASAHOZ VALO EUUTASUNK UTJAT ES LEHE-
TOSEGET mutatja meg a MAGYAR EGYHAZ es benne a poziti'v es
tiszta erkblcsi alapii MAGYAR HIT.
Ezt a visszajutast, az osok es nemzeti hagyomanyok tiszteletevel es a fel-
emelkedelt szellemiseg Istenhez valo julasaval megteheti mindenki onalloan is.
De - akik egyiilt imadkoznak - azok egyiitt is maradnak, es a Nagy Magyar
Csalad az egymast szereto Lelkek Kozossege is. Igy megmaradasunk els6-
rendu 6rdeke az osszetartozas tudata, egymas szeretete es egymas segitese.
Egy test, egy ve> 6s egynyelvii Nemzetseg vagyunk, melyet a MAGYAR LEL-
KISEG ontudata ural. Nagyobb az eronk, szebb es boldogabb az eletiink, ha
egymast megbecsiilve - egyiitt megyiink ercdetiink tisztasagahoz es szellemi
ontudatunknak a Mindenhaldhoz valo felemelcseben is segitiink egymasnak.
De tudnunk kell azt is, hogy a zsido-kereszteny egyhazak azert kovetelik
- minden nemzettol - a zsiddsagnak „Isten kivalaszlott nepekent" valo felma-
gasztalasdt, es azert nevezik „szenlfrasnak" a zsido hagyomanyokat, men Jezus
Urunkat, a testet oltott „Istenfiut" hazug mddon, zsido szarmazasLinak hirdetik
es tanftjak MA is.
Most annak a bizonyftasa, hogy az Isten-Fia, Jezus Kiralyunk, Partus
Hercegi Verrel oltott testet, az egyenlo elbiralas szerint azt kovetelne, hogy:
1. a mahgar-partus-hun-szabir-magyar legyen a „felmagasztalt" nep es
2. e nep hagyomanykincse legyen a „szentiras".
Szellemi sfkon, tehat Jezus Urunk a TESTTE LETT ISTEN-LELEK, em-
berkent pedig partus kiralyi testben elo, pdrtus-hercegkent lett foldi utjara
rendelve.
De azt is koztudatba kell vinni, hogy az un. Arpad-hazi kiralyaink osanyja -
EMESE - szinten a Jezusi-ADIABANI-dinasztia szulottje, sarja es a hun-
partus-avar-magyar nevek azonos nepetjelentenek.
Ez a Mah-Gar Nepet arra kotelezi, hogy az Isten Fiat ne csak a szelle-
mi-lelki eredet tisztasagahoz valo visszateresben higgye „Utnak, Igazsag-
nak es Eletnek" (mint mindegyik mas nemzetseg is teheti), hanem a Tiszta
TESTI ISTENl Eredet ontudatanak megvilagosodasaban es hiteben is
Jezus Urunkat tudja vertestverenek, csaladjanak, hagyomanyanak es
ezzel a kijelolessel, az emberre lett Lstenfiahoz valo testi odatartozassal -
„Istenfiusagi ontudattal vegye at a Magyar Nemzet a Mindenhatosag
Szellemi eredetforrasanak tisztasagahoz valo VEZETES feladatat".
A Magyar Nemzelnck tehat folytatnia kell azt a munkat, amit az Ur Jezus
megkezdett.
Sziikseg van tehat a MAGYAR EGYHAZRA, mert ez az Ur Jezus
Szellemenek visszaterese, megerosodve es Feltamadva ugyanabban a test-
ben, mint amit O erdemesitett emberre valo leveseben, es Ember-Fiakent
tortent letezeseben.
Eppen ezert: A MAGYAR HIT TORVENYE - az URI HAGYATEK.

A „Magyar-Hit" csak azt akarja, hogy a nagy Magyar Nemzet Csaladban

hirdettessek igy az Igazsag. A tobbi ncpek akaratat mi nern befolyasolhatjuk es
nem is akarjuk befolyasolni, mert a Magyar Testveri osszetartozas funda-
mentuma es os-oka a veriinkkel testet oltott Jezus Urunk. 6 a mi „Udv6zi-
tcink" es altala jutunk el a Mindenhatd Urunk-Isteniinkhoz, hiszen igy
mondta nekiink:
„Az Atya szereti a Fiiit, es az o kezebe adott mindent." (Jan. 3. 35.)

Ezt szolgalja a MAGYAR HIT es ezert sziikseges a Magyar Egyhaz.

De a Magyar Egyhazban valo tomorialesl megkoveteli egy olyan adoltsagunk es
nepi sajatossagunk is, amivel egyetlen mas nep sent rendelkezik.
Ez pedig az a valosag, hogy az Isten-Fia, Jezusban a Man-Gar Nep tcstevel
lett emberre es fgy az Atya-Isten ezt a nepet a flzikai (testi) eredetforras tisz-
tasagahoz valo tartozasaban megerositette es kijcloltc.
Teljes erovel 6s a ..tudas" biztonsagaval kell hirdetniink azt, hogy Jezus
Urunknak az Edesanyja - ADIABANI MARIA - partus-kiralyi hercegnd volt,
akit Isteniink iidvterve valasztotl ki arra, hogy a foldre szallt „Vilag Vilaganak"
foldi edesanyja legyen.

194 195

VI.
Hitvallas
avagy a MAGYAR HIT harmas fundamentuma
A „fenybe-allas" es a „fenyben-eles" az Egi-Feny Torvenye szerint valo. Ezt
hatarozza meg es szabalyozza eletiink folyaman a Termeszethez igazodo koz-
mikus Nap-kalendarium. A hozza valo illcszkcdesiink pedig a kozmikus-ut,
amelyen Islcnhez erkeziink.
A MAGYAR-HIT Magyar Vallasa segfteni akar ebben az Istenhez valo ko-
zeledesben. Ennek erdekeben meghatarozzuk vallasunk alapteteleU, melyek
segftsegevel egyetertesben es egyuttelcssel kozosen vegzett imadsaggal ki'va-
nunk reszt vcnni az altalunk fgy vallott Isleniink tiszteleteben:
Magyar vallasunk alapjait a kovetkezokeppen hatarozzuk meg:
I. Szentharomsagunk... mint „T6rveny"
II. Istenhez vezeto Torvenyiink „het" pillere
III. Hagyomanytanunk.
I. SZENTHAROMSAGUNK TORVENYE
Ugy hissziik, hogy a lemerhetetlen, abrazolhatatlan, de oroktol fogva letezo
ISTEN (I'Z-TEN) Szentlelke az ATYA-ANYA-FIU kozmikus Szenlharomsa-
gaban, annak EGYSEGEBEN nyilatkozott meg. Ennek kovctkezteben az
ATYA-ANYA-FIU Szentharomsaga a Szentlelek tulajdonosa. A Szentlelek
ereje es aldasa hozzad e Szenlharomsagbol jon attol, akitol kered.
E Szentharomsag adja a „TORVENYT", hogy minden ugy legyen:
„ MIKEPPEN A MENNYBEN -UGY A FOLDON IS!"
Ez a .TORVENY" pedig csak ugy lesz ervenyes a FOLDON, ha az Egi
Szentharomsag PARJAKENT a Foldon is megjelenik es Szentsegge valik az
ATYA-ANYA-FIU harmassaganak cgysege, ami a CSALAD.
Torvenyiink tehat a Csalad alapftasat, vedelmet es egyuttmaradasat koveteli
itt a Foldon, hogy altala megvalosuljon es megszentelodjon a KETSZERI-
HARMASAG. Az „EGI-HARMASSAG" fgy valik a „FOLDI-HARMASSAG-
GAL" a boldogsag forrasava es lesz az EGI Szentseg dltal aldotl es megszen-
tclt a loldi Csaldd.
196
II. I S T E N H E Z V E Z E T O T O R V E N Y U N K „ H E T P I L L E R E "
I. SZERESD AZ ISTENT, IMADKOZZAL!
Isten, a mi szereto Edesatyank, aki mindent adott nekunk es semmit sem ker
erte. Ingyen kaptunk mindent - kegyelembol. Fiat is elkiildte hozzank, hogy
konnyebbftse az elctiinket es a Hozzajutasunk utjat megmutassa. Ha imadkozol
- kapcsolatot teremtesz Istennel es igy azonosul, eggye valik onmagad - atya
es fiii fogalma. Hiszed es tudod, hogy a FIU EGY AZ ATYAVAL. Feltbgod a
MAGYAROKISTENE FOGALMAT, a vereddel einberre lett Istenfianak es a
Josagos Mcnnyei Atyanak orok egybetartozasat es imiidkozasodban majd er-
zed, hogy TE IS EGY VAGY VELUK, hiszen Te is Isten Gyermeke vagy,
amikor szellemi ontudatod Hozzajuk felcmelkedik.
De a mi Szentharomsagunkban az „ANYA-Isten" is benne van. 0 a mi
Boldogasszonyunk, aki embertestet oltott - TeremtS Urunk-Isteniink iidvterve
szerint - a MI vcriinkkel, hogy foldi Edesanyja legyen az Isten-Fianak.
Hitiink iinncpnapjai a foldre-szallt Isten-Anya es Szent-Fia foldi tortenete-
hez kapcsolodnak es egyben nemzeti hagyomanyainkat is kepezik.
Hozzajuk imadkozunk kulonos szeretettel minden nap es Hitunk unnepein.
Szenteld meg hdt a Hozzajuk vezet6 uton a Nemzeti hagyomanyaid Unne-
peit es tartsd meg szellemiscgcdben a lelki fclemelkedes Istenes Unnepnapjait!
II. SZERESD, APOLD, TISZTELD ES BECSULD
SZULEIDET, TESTVEREIDET, HITVESEDET,
CSALADODAT, OSEIDET, NEMZETEDET ES
HAGYOMANYAIDAT!
Beloliik teremtettel es ok kepezik reszedre az Egymast Szereto Lelkek K6-
zosseget. Az elet egyediil nehez, de a Szereto Lelkek Kozossegeben boldog-
sagot, segitseget es oromot lelsz.
Istenaldas csak ott van, ahol a testver, csalad es Nemzetseg egymas szere-
tetevel, egymas tamogatasaval es a testvernck okozott orom teljesftesebcn eli le
eletet. Oszd meg tieiddel mindenedet es el ne feledkezz soha az osok dicse-
reterol es emlekuk megtartasar61.
A „csalad" a foldon 616 „SZENTSEG" es a foldi boldogsag forrasa.
UI. SZERESD, APOLD, TISZTELD ES ISMERD
MEG ONMAGADAT!
Fedezd fel kepessegeidet, amit Istentol kaptal. Miiveld ki magadat e kapott
erlekck szerint, mert akkor szolgalod a Mindenhatot, ha a Neked adott lelki,
szellemi es testi kivalosagaidat gyarapftod, tokdletesi'ted azert. hogy az ertekeid
szerint megszerzett TUDASSAL hirdesd az 6 Valdsagat.
El ne hagyd Magadat! Ne legy a nemt5rodomseg betege, mert tested, lelked
gondozasra szorul. Lelki tisztasagodat orizd a mindennapos lelkiismeret-
vizsgalattal es az fgy megtartott tiszta Lelkedet tartsd meg apolt es gondozott
197
testben, hiszen tested a Lelkcd temploma. A tiszta es fennkolt Lelek tiszta,
apolt es gondozolt testet kovetel, hiszen ezert mondja fgy a vilag osszes nepei-
nek kozmondasa: „ep testben - ep Lelek lakozik".
Tehat „tcsti" es „lelki" gyakorlalokat kell vegezned.
A testgyakorlas es szabad levegon valo tomamunka okvetlenul szukseges
mindenki reszere. Ez Tested apolasa, karbantartasa, er6sit6se.
De ugyanezt kell tenned a lelkiallapoloddal is.
A Magyar Egyhazban a Lelkigyakorlat egyenlo a „LELKIISMERET
VIZSGALATTAL". Mi a LELKIISMERETET azon „isteni szozatnak"
liissziik, mely orok ertekii, orokkon orokke elo es soha el nem avulo 6s
Istentol eredo TAN IT AS is, 6s aki erre hallgat, biinos sohascin lesz.
Apold lehat lelkiismeretcdcl. Tarts vizsgalatot 6s ha megszokod, hogy lel-
kiismereled szavara hallgatsz, jo leszel. Napjaidat oromben es megelegedett-
segben toltod. Ez az allapot a tiszta lelkiismeret boldogsaga. Tiszta lelkiis-
meret nelkiil nines lelki egyensuly. Lelki egyensuly nelkiil pedig nincsen
boldogsag.
Legy sajat magad vezetoje es tanitoja, mert VEZETOD: az „esz" 6s TANI-
TOD: az „ertelem". Elj tehat esszeriien. Az elme ereje: a „Tudas", mert a Tu-
das maga a „feny", mely orok lampaskent eg benned. A „Fenytelen tudatlanok"
sajat maguk elpusztfl6i.
Tehat szeresd, apold, gondozd fgy Testcdet-Lelkcdet es boldog leszel ezen
a foldon!
IV. NE OLJ...!
Nc olj se fegyverrel. se szoval, se masnak artalmas csclekedettel. Nines jogod
arra, hogy valakit megolj, fclaldozz a Te jobb eletedert.
Viszont senkinek sines joga arra, hogy Teged oljon meg, s ha cllened ira-
nyulna ez az akarat, ha valaki Teged akar megolni - Istcni Jogod az ONVE-
DELEM, hiszen minden teremtmeny vedekezik a letct megsziinlelni akaro
halal ellen.
Amikent a fizikai fegyverek es 616 szerszamok nem a tieid. ugy a „szellemi
fegyvereiddel" se vidd veghez masnak elpusztitasat. De ha a szellemi fegyve-
rckkel tamadnak Tdged - ugyancsak kotelesseged az onvedelem. Az „eletet" az
Isten adta es 6 rendeli annak befejeztiset is. Nines jogod tehat ahhoz, hogy
valakinek elvedd az eletet.
V. NE LOPJ...!
Az Isten annyi szepet es jot leremtett koriilotted - a Te rendelkczesedre, hogy
kepessegcid segftsegevel mindent megszerezhetsz, amire sziikseged van. Minel
nagyobb a tudasod es szellemed, annal tobb gyonyoriiseg all rendelkezesedre
az Isten ajandekaibol. Sziiksegtelen (chat, hogy anyagi javakkal a lopas utjan
gazdagi'tsd magadat, mert az ilyenen ugy sines Istendldds. Minden Igazsag
198
ViMgossagra keriil - fgy a Te hamissagodat is felfedi az Igazsag. Felesleges
lclkedet terhelni olyan dolog eltulajdoni'tasaval, ami nem a tied.
De ncmesak penzt, anyagol lehct lopni, hanem gondolatot, eszmet, hitet es
szcrelmet is.
Itt is tartsd be tehat lelkiismereted szent parancsal fgy: NE LOPJ...!
VI. LEGY HUSEGES...!
mindenhez, aminek hiiseget fogadtal
Mindenhez, amibol eredtel. Csaladodhoz, Nemzetedhez, Istenedhez. Szavad
legyen olyan, mint a lelkiismereted, „isteni szdzata", mindig igaz. Legy hu
mindhalalig!
Hiisegedben osztozik a HIT-VES-ed, aki HITED reszese, aki eletednek a
FELE - hisz ugy hivod: „FELE-SEG". 6 Neked igy mondja: „URAM". Eppen
ugy, mint az Istennek es ebben a szoban benne kell foglaltatnia az asszonyi
hiisegnek. 6si szent hagyomanyokbol erednek ezek az elnevezesek, be kell
tartani az allaluk rendelt es parancsoll HUSEG valtozhatatlan torvenyeit.
De vigyazzatok arra, hogy a HUSEGET csak az 1GAZI, TISZTA es Isten-
fiusaghoz melto dolgokhoz kossetek, mert aki a Hamissaghoz marad hii, nem
szabadlelkii. hanem szolgalelku az, aki lelkiismeretenek „isteni szozatat" nem
hallgatja meg.
VII. SEGITS - AHOL TUDSZ!
Jot tenni, masnak segfteni. adni annak, aki ker, mind olyan cselekedetek, me-
lyek a Lelkiismeret szava szerint valok. Aki a Lelkiismeretere hallgat, az segi't
is es tudja, hogyan es mikor.
De jo - ha kotclessegunk koze iktatjuk masok segiteset. Ez a segftes azon-
ban elsosorban a Nemzettestverek es a Nemzet iranyaban kotelezo, hiszen az
apa is eloszfir a sajat gyerekeit latja el, aztan gondol a szomszedaira.
Segiteni sokfelekeppen lehet. A „Gazdagok" elsorendii kotelessege a segf-
tes... es itt nemesak az „anyagi javakban valo" gazdagsagot ertjiik, mert sok-
szor egy „lelekben gazdag", jo szandeku bolcsnek az iranyfto segftsege tobbet
6r az aranynal. A Lelkek megsegitese a legfontosabb, mert a Lelekero Tiszta-
saga uralja az anyagot.
Mindenki segi'tsen azzal, amijc van.
Adj tehat oda, ahpl sziikseget latsz, s majd Te is kapsz a Te sziikseged-
ben!
* * *
199
Ennyiben hirdetjuk a MAGYAR EGYHAZ MAGYAR HITENEK ERKOLCS-
TANAT:
Mikor most elolvastad - tarts mindjart Lelkiismeret-vizsgdlatot. Hisszfik,
hogy Lelkiismereted Szava Hozzank vezet, hogy egyutt imadkozzunk... es az
Egymast Szereto Lelkek Kbzossegeben - Egyutt is maradjunk.
* * *
III. HAGYOMANYTANUNK
Hagyomany kifejczes alatt a Magyar Osisegenek szellemi tartalmat ertjiik.
Ez nekiink az Egyistenhivd es Isten-Fiat ismerd - legalabb 5-6000 evvel -
irasban rogzitett MAH-GAR dsvallas hitvilaganak tanitasa, ami hozzank az
„agyagtablak" uzenetevel erkezett, es amit a Magyar Nep lelkiileteben eld
mondak, regek, nepszokasok 6s szajhagyomanyok megerdsitenek.
Ebben a Iegfontosabb es ma mindcn ujja elcdett es a MAGYAR HITBEN
megvilagosodott Nemzettestverre kotelezd gyakorlati erejii az a hitvilagi tarta-
lom, amelyik a „Papkiraly" kotelesseget eldirta.
Ez a „papkiralyi" kotelesseg azonban mindenkire vonatkozott, mert min-
denkinek ezzel a „papkiralyi feleldsseggel" kellett feladatat teljcsfteni.
A papkiralyi kotelesseg neve osi nyelviinkdn:
PA-TE-SI
Ebbe az egy sz6ba suritettek bele - az ekirassal ird - sumfrnak nevezett, Mah-
Gar dseink azt a harom fogalmat, amit annak a foldi halanddnak a feladataul
hittek, aki szellemi es lelki vilaguk bizalmasa. gondjaik viseloje es az ISTEN
igazsaganak hirdetdje volt.
PA-... fogalma a mai „pasztor"-t jelcnti.
A gondoskoddt, a nyajat terelot es a ra-vigyazot.
TE-... azonos az osi „temen" (tomeny) szavunk ertelmevel. mely a jo eros-
re dongolt fundamentum maga.
SI-... fogalomjegye az „egi hatalomtol nyert Iathatatlan fejek".
Amikor a romai papa „apostoli koronat" adomanyozolt egy uralko-
donak - ennek a ,.SI" fogalomnak egyhazpolitikava valtoztatott ha-
sonlosagat gyakorolta. De a kulonbseg oriasi. „SI" - az egi ajandek,
a TUDAS MAGA. a „gloria", mely megkoronazza a tudds tejet, s
fgy ragyog az korona nelkul is. Viszont az „apostoli kiralyok" gyar-
ldsaga meg arany koronaval ekcsftve sem szolgalt az Islen aldasara.
200
A „PA" HAGYOMANY
A „PA" HAGYOMANY-ban van tudatosftva az „Istenfiak" pasztori munka
vdgzesenek fcladata ligy, - mikeppen a Mah-Gar verrel embcrre lelt Jezus
Urunk is es Peter Apostol is tette. Az 6 kovetoik mindnyajan ebben a ,,pasz-
torkodasban" talaltak bckesseget. bromot es boldogsagot.
Ez a „PA-HAGYOMANY" a Magyar Nep Istentol rendelt es az Ur Jezus-
sal megerositett igehirdetesi kbtelessegek tudatositasa.
Hiszen neviinkben is ezt a kotelezettseget hordjuk fgy: MAH-GAR (ahol
„MAH" = TUDOS PAP. magus latinul, es „GAR" = NEMZETSEG).
MAH-GAR tehat PAPI NEMZETSEG - TUDAS NEPE.
(Osi fdldunk neve az osi nyelven: KU-MAH-GAR-RI-ES-MAD, vagyis
„a hatalmas, nagy nemzetseg foldje", ahol - az ekiratok szerint - ott elt a
MAH-GAR = papi nemzetseg, tudas nepe es a HUN-GAR = a kenyeret add,
foldmiives nemzetseg. (A mai magyarsagban egyesiilve el e kettd.)
„TE-HAGYOMANY" ISMERETE
Mas szdval - annak magyarazata, hogy mikeppen es hogyan rendelte az Ur
a Mah-Gar Nepiinket a Tudas „mcgkeresesere, megtartasara es hirdete-
sere."
A regi nepek lortcnete, tarsadalmuk es s/.ellemvilaguk tartalma mind sajatos
nepi - tchat egyeni - tulajdonsagokat mutat. Minden ndpnel mas es mas forma-
ban lortenik a vilag felfedezese. Mas a vilag teremtesenek elkep/.elese es mas
formaja van a nepek Istcnhez vald kozeledesenek is. Mondhatjuk azt, hogy
„neinzetkdziseget" az dkori nepek vilagaban nem talalunk es cz a fogalom
ismeretlen naluk.
A „nemzetkozisegnek" eppen az cllenkezojet fedezhetjuk fel. mert minden
dkori nep „istcntudata" olyan „gondviselest" ismer, amelyik csak az ove. Ez
nem onzes cs nem egoizmus, hancm a termeszet-tdrvdny alkalmazasiinak es
clismeresenck kerlelhetetlen logikaja, amelynek crtelmeben a Nep, Tarsadalom
- mint NEMZETCSALAD - mindent elkdvet fennmaradasa erdekeben es
letezeset a sajat jovenddjenek biztositasa erdekehez formalja. Annak a valtoz-
tathatatlan Isteni Akaratnak a kovetkezmenye ez, mely Nemzetcket, Fajokal
teremtett es azokon beliil kialaki'tani engedte a nemzeti es nepi szokasokat,
felfogasl, gondolkodasmddot es nepi egyeniseget.
Mai vilagunk egyszeruen csak ..mitoldgianak" nevezi az dkori nepek ezen
sajatossagat es ezeknek a regi szemlelcteknek „lekicsinylese" ellenere is ezek a
„mholdgiak" kepezik a mai istenszcmleletek alapjat meg akkor is, ha azt „hi-
vatalosan" el sem ismerjiik.
A mi Magyar Vilagunk dsisegenek erdekessege az, hogy az a ..szemlelet",
vagy sajatos nepi tulajdonsagunk, amellyel elddeink az dkori tarsadalmukat
kialakitottak, kepezi alapjat az eletteriikben eld mas nepek tarsadalmi felfoga-
sanak es „mitoldgiajanak".
201
 Ugyanis a mi osi szellemvilagunkbol - mint kristalytiszta forrasvizbdl -
meritettdk a maguk altal formalt valtozatok alapjait. A mi oseink tudaskincse
szolgalt „kovaszul" a mas ..istenszemleletek" kialakftasahoz, amelyek szinten
magukon viseltek - az atformalt, megvaltozott osi alaptudas kincsunk felfedez-
heto fenye mellett - az elsajatitast vegzo nepek sajatos tulajdonsagait is.
Igy lesz a mi istenszemleletiink osi Isten-Fia - „En Lelck" (En-Lil), a
babiloniaknal Marduk, aki mar ncm „mah-gar", hancm „bab-il-ani".
Mardukbol fejlcszlik ki azlan a judaiak Jchovajukat, aki szinten csak a judai
nemzelcsalade. Teves az a felfogas, hogy ezek a megvaltoztatott „isten-fiu"
alakok valoban „istenek". Nem azok, hanem a nemzet fennmaradasanak
biztositekai, az istenitett nemzetiesseg megszemelyesitett hatalmassagai.
A nepi sajatossagok es tulajdonsagok olyan nagymervii tudatositasai ezek.
amelyikben a nemzettudat sajat magat az Isten egi tronjara helyezi.
Vagyis: AZ ISTENSZOLGALAT AZONOS A NEMZETSZOLGALAT-
TAL es Nemzetszolgalat nelkiil NINCS ISTENDICSERET.
Ez minden nepnel a TE-HAGYOMANY, mclyet ismetlem a mi - sumfr-
nak nevezett - Mah-Gar oseinktol vettek at es atformaltak a sajat nemzetuk
erdek6hcz.
De miert kellett nekik atformalni...? Miert nem tarlottak meg tigy - eredet-
ben - amikenl a Mah-Gar oseinknel ez meg volt? Nos ezzel a kerdessel erkez-
tiink el a Mah-Gar nep Isteni hivatasahoz es erre a nagy feladatra torteno „elhi-
vasanak" megismeresehez.
A „kovaszl" eltulajdonfto nepek ma is olvashalo mitologikus frasai beszel-
nek ,,isteni kinyilatkozlatasokrol". Ezeket az „istenlatasokat" azonban olyan
regi idore teszik, amikor ok maguk meg nem leteztek. A logika tehat azt
mondja, hogy ezek az „isteni kinyilatkoztatasok" annal a nepnel tortentek meg,
amclyik tudaskincset „kovaszul" hasznaltak a tobbi nepek, sajat nemzeti letiik
elteto - legtobbszor „kovasztalan" - eledelenek elkeszitesehez. Es igy is volt,
hiszen a mi oseink magukat MAH-GAR-nak neveztek, ami a mi mai nyelvun-
kon annyit jclent: TUDAS NEPE. Az a Nagy Nep, melynek okosai tudasuk es
felemelkedelt szellemisegiik litjan ugy lattak meg az Istent, ahogyan azt a
TEREMTO nekik sugallta. Ebben az „istenlatasban" a Tudas N6penek Nyelve
valoban az Isten Igeje, hiszen nines mas nyelve a vilagnak, amelyik egyetlen
szoval ki tudna fejezni az Isten fogalmat, letezeset, eredet6t es ennek az Isteni
Letezesnek emberi aggyal felfoghato titokzatossagat - igy: IZ-TEN.
Ugyanis ebben a szdban: IZ - „Isten-lelke", amelyik mindeniitt ott van. Az
emberben, gyumolesben. faban, allatban, hiszen mindegyik „mas izu". Es ez a
mah-gar „IZ" nem azonos sem a nemet „Geschmaek", sem az angol „t a s t e"
fogalommal, mert a mienk IZ... azaz az Isten-Ielke, mely oroktol fogva VAN
es csak a mi nyelvtinkon ertheto, mar sok ezer eve valtoztathatatlanul ^s valto-
zatlanul. Es ennek az IZ-nek tartozeka a TEN - a nagy csend, az osallapot
nyugalma. A tudaskincsiinkct eltulajdonft6 es megmasfto judaiak fgy frjdk
mitologiajukban: „Isten lelke lebegctt a vizek felett." (I. Mozes 1, 2.) Ilyen sok
szot kell mondaniuk arra, hogy megmagyarazzak a mi egyetlen szavunk ertel-
met - az IZ-TEN-t, az 6 sajat nepi „izuk" szerint.
202
A mi hagyomanytanunk 5000 eves frott emlekei ugy mondjiik, ho^v
»IZ-TEN letezeseben megjelcnt a VILAGOSSAG - mint az Isten
Akaratanak kovetkezmenye - EN-LELEK alakban... es 6 az ISTEN
FIA. Isten Lelke az Isten Fia, a feny, a tisztasag, a tudas... es fgy
mondja a Hatalmas: „EN-LELEK". Tehat a Fiu is AZ ISTEN... En...°a
Fiii es az Atya azonos, EGY... igy leirva az ekiratokon 3000 evvel
azelott, ahogy a veriinkbol lett Jezus Urunk is mondta: „En es az Atya
egy vagyunk" (Jan. 10, 30.) ...es „en vagyok a Vilag Vilagossaga". «
(Jdn. 8., 12.)
De a valosagos „Istenfia" ncm kellett a tobbi nepnek. Nem fogtak fcl ennek
az „istenlatasban" levo „ATYA-FIU EGYSEGNEK" vilaguralmi es univerzalis
hatalmat. mert nekik nem a lelkek megnyugtatasara, hanem az embcrek felett
valo uralmat elosegito es biztosit6 istenszemlelet megszemelyesitett hatalmas-
sagara volt sziikscgiik. Igy szuletett meg naluk az istenitett nemzetiesseg Is-
tenalakja, mely - ismetlem - mas nepek feletti politikai uralmat biztosftolt
nekik. Igy ez a „nemzcli Islcnalak" nem mas, mint a politikai hatalomra jutas
nepnevelo eszkoze.
Hosszii ezredek es szazadok jelzik ezeknek a „politikai istcnszemlelettel"
rendelkezo nepeknek foldi diadalat es mas nepeken valo uralkodasat, mig
ugyanakkor az Isten Fiaban bizakodo Mah-Gar nep sorsa a pusztulas, a van-
dorlas. Osi otthonai, Istenhazai felegetve maradnak mogotte. Aranya, foldi Java
a tamado es gyilkolo nepek zsakmanya lesz. Minden anyagi kincse, crtcke
elvesz...
Csak egy marad meg, amit visz a Nep - a Nagy Mah-Gar Nep - es ad to-
vabb aparol fiura... es ez az OSI TUDASKINCS, s az a szent hagyomany,
hogy az Isten Fia majd megjelenik ugy, amint sok ezer eve irva vagyon -
anyagi formaban - emberben - mint „EN-ANYAG" (En-KJ) majd akkor,
amikor ..eljott az idok teljessege".
Es fgy is tortent. Eljott az Or - az Isten Fia, aki EGY az Atyaval.
Eljott a Mah-Gar Nep tcslcbcn cs azt mondta: ,,Azcrt jottetn, hogy megke-
rcssem cs megtartsam azt, ami clvcszclt". (Lukacs 19. 10.)
Az Ur eljovetele - Nepenel - a hivatasra rendeles betoltesenek jele. Az
a Nep. amelyik a Tudas Nepe nevet viselte evezredek ota es hitte, tisztelle az
Isten Fiat, tani'totta letet s varta eljovetelet - megszenteltetett hiteben azzal,
hogy verevel oltott testet az Isten Fia. Es ez a nep sohasem akart mas ne-
pek felett uralkodni. Hirdettc az Isteni Igazsagot. Hitt az Isten Fiaban es varta
megerkezeset. Ebben a hilben vallalla a keresztre feszfteseket, a puszti'tast, az
otthonanak elegeteset... de HITT... cs sohasem hirdette azt, hogy az Isten-Fia
neki olyan, mint a babiloniak Mardukja, a judaiak Jehovaja, aki azt ren-
delte ill cs ott is ..kivalasztott ncpenck", hogy a mas nepeket irtsa ki. Ilyen
hagyomany es ilyen istenszemlelet a Mah-Gar Nepnel nem lelezett.
A Mag-Gar Nep fiai az Istenfiiisag tudataval oriztek a Tudast minde-
niitt, amerre jartak. A Mah-Gar Nepi bntudat az Istenfiusag tudata volt.
203
Isteniik: az Igazsagos Egyetlen es nem az istenitett, onzo nemzetsegtudat
hatalmassaga.
Es amikor a „mas nepek" sovinizmusa mar istenne telte az onzest, a sajat
hatalmanak istenesite'sevel, s a leigazott nepek „isten-szemleletenel" erosebb-
nek mondva a sajat istenftett nemzettudalat - akkor lett emberre az Isten-Fia a
Mah-Gar nep verevel, es eppen azon a fbldon, ahol az onzes is es a kegyetlen-
kedes is a legnagyobb volt.
A Mah-Gar Nep tiai mcgismcrtck es kovettek. Mas nepek nemertettek es
amikor cafolhatatlan igazsagaira valaszt mar nem talaltak, elhataroztak. hogy
..megolik", mert csak embernek lartottak.
Aztan, amikor 6 legyozte a halalt - megijedtek. Az „6si Igazsag" megha-
misftasanak vadja es a hamissag bukasa volt az Istenfiu feltamadasa. Most
igazolodtak be legjobban azon szavai, mellyel a „hazugsag, a hamissag gyer-
mekeinek" nevezte a zsidokat akkor, amidon nem ismerte el „istennek" az
istenne tett nemzettudatukat. (lit Janos evangeliuma 8. resz 44. verset cmlf-
tem, melynck fordftasa helytelen. Az eredeti szoveg crtelme i'gy hangzik: „Ti a
hamissagbol eredtek es hazug erdekeitek kfvansagait akarjatok tcljesfteni. Em-
berolok voltatok kezdeltol fogva es nem alltok az igazsagban, mert nincsen
bennctek igazsag. Hazugsagotok a ti tulajdonsagotok, s hazugok vagytok eppen
ugy, mint atyaitok." Senki se feltetelezze a tOkeletes emberben elo Isten Fiarol
azt, hogy az „ATYA" fogalmat „6rdogre" vonatkoztatta. 6 nagyon jol tudta,
hogy „ordbg" az Istcni Orokkevalosagban nem letezik, hanem a foldi, emberi
rosszasag az ordog maga.)
Ezekbol a szavaibol meggyozodhetilnk arr61 a szandekarol, mely szerint az
„istenitett nemzettudati hatalom" helyebe a mindenkirol gondoskodo,
szereto Mennyei Atya Gondviselo Kegyelmet akarta visszahelyezni. Ez
nem nemzetkoziseg, hanem a „nemzetcsaladok" visszavezetese a valosagos
EGY Istenhez, a nemzetcsaladok szokasa es sajatos egyenisege szerint.
Ezert mondja: „Adjatok meg a csaszarnak azt, ami a csaszare, es Istennek, ami
Islene." Ezert kiildi tani'tvanyait mondva: „Amikent engem kiildoll az Atya, en
is akkcppen kiildelek Titeket!" (Janos 20. 21.)
De a hamissag felfedezte az Igazsag aldott kovetkezmdnyeit <Ss Kajafas ezt
i'gy fcjezte ki: „Ha az O emleke fennmarad - az 6 nepe magara talal"...
vagyis akkor a Tudas Nepe hirdeti az Ige Igazsagat mindeniitt - az Ur
rendelkezese szerint.
Es az 6 nepe magara talalt. A Partus Birodalom nepenek osi „feny-vallasa"
ujult meg a varva vart Udvbzitonkkel, es brdmmel fogadta be Jezus Urunk
apostolait. Itt SIPPAR volt a kozpont es ANTIOCHIA.
Peter Apostol egyhazan keresztiil vitte mindenuve az Ur Igazsagat es Tor-
venyet. Ez ellen az Igazsag ellen tort Saul rabbi - a kereszlenyek mai Szent
Palja. Ideoiogiajavai meg jobban felfbkozta a zsidosag „istenne tett nem-
zettudatat" akkor, amidon az Urat a judaiak Messiasanak nevezte ki,
megerdsitve ezzel a jehovai „kivalasztottsag tananak" pillereit. A judaiak
altal formalt romai judai-keresztenyseg kanonizalta e „messiasi ideologiat' is
^s Saul „azon biinbaki teoriajal" is elfogadta, amivel a judaiak azon gonosz
204
szandekat, mellyel az altala embernek hitt Islen-Fiu eletere tortek - bitofara
szOgezve 6t - egyszerii „aldozatnak" minositette - a „bun eltfirlese" ve-
8ett
Ha lgy egymdsra tcssziik e szintezis adatait, szinte hihetetlen az, amit la-
tunk.
„AZ ISTEN" helyett az istenitett nemzettudat van szentesitve, de csak
a judaiak reszere.
Mas nepek hazafiassagat, nemzclszercletct a judai-keresztenyseg nem tiiri.
A Mah-Gar verrel emberre lett Jezus Urunkat - zsidonak nyilvanftva - a judai
istenftett nemzettudathoz csatolja a judai-kereszteny teologia, es az osi idoktol
fogva Igazsagkent hitt, univerzalis „Istcnfia-tant" egyetlen nemzet erdekenek
fejlesztesere es vilaguralmi hatalmanak gyarapftasara „messianizmussa" siily-
lyeszti. A nemzetiseget frtja, de a judai nep nemzettudatat „isteni kivalasz-
tottsagnak" tudja, tanitja es szolgalja.
Tamadnak Origeneszck, Nestorok. Sokan rajbnnek a hamisftasra. Ezek
azonban eretneknek nyilvanftva, vagy a boszorkanyegetesek, inkvizfciok aldo-
zataikent tiinnek el, s lassan mar Galileik is alig akadnak. Igy haladunk at az
evszazadokon. Semmikeppcn sem lehet tehal veletlennek, vagy indokolatlan-
nak minositeni peldaul Muhhamad lelki forradalmat, aki eszrevette, hogy a
judaisag es judai-keresztenyseg unioja minden nemzetet lelki szolgasagba
visz, ahol a nemzeti bntudatot a judaisagot fcltetel nelkiil szolgalo „egy-
haztudat" helyettesfti be. Muhhamad okos volt es tokclctcsen meg csinalta
ugyanazt a nemzettudal-istenftest az arabok reszere, mint amit a judaizmus
sajat maga erdekenek szolgalatara kialakitott. Es a nagyszerfi ebben a munka-
ban az, hogy meg idoben telte. Amikor a nepek meg nem voltak beszervezve
mind a mozesi iga jarmaba. igy szulclelt meg az Iszlam istenitett nacionalizmu-
sa, es ennek creje napjainkban is mutatja, hogy melto ellenfelc a judaizmusnak.
Aztan a kozepkori „ujrasziilclesi szandek" (rennaissance) probalkozott a
modositassal, de csak „reformaciok" alakultak ki, ahol a romai eredetii judai-
kereszlenyseg hamissagai a joakaralu reformalorok szandekoztak „igazsagga"
valtoztatni. Minthogy azonban az osi „Isten-Fia Tant" nem ismertek, csak any-
nyit ertek el, hogy a „romai egyseg" szerteszet esett. Ma ez a sauli ideologiara
epftett judai-keresztenyseg ol nagy felekezetbe es 272 szektaba van szetsza-
kadva es annak ellenere, hogy a hivektol „nemzetkoziseget" kovetel - a
nemzeti eszmeket es megmozdulasokat ellenezve - minden felekezet a „fe-
lekezeti bntudatot" hirdeti. Igy a „nemzetkoziseg es nemzetietlenseg" alla-
potat megteremtve - a „felekezetiseg sovinizmusa es erdekkepviselete" lep
az Isten altal teremtett nemzetcsaladok helyebe, s helyettesfti be a „nagy-
csaladi es faji szeretetet" a heterogen lelkiiletii es nemzetkozi „egyhazi
erdck-tudattal".
Ennek eredm^nye az, hogy a romai egyhaz magat „egyetlen iidvbzitdnek"
hirdeti. Hogy a „protestans" fclckezetek is csak az „6nos egyhazi erdek sovi-
nizmusaval" elnek. Mindegyik azt hirdeti, hogy „az 6 egyhaza", jobban mond-
va - csakis az 6 „egyhaza" a Krisztus valodi gyulekezete. A tobbi nem az.
A sovinizmusnak pedig ma meg van a mertekegysege azokban a mammut-
205
tokckben es hatalmas vagyonban, amelyet ezek a „Krisztust mindennap megfe-
szito vagy biinbocsanatra hasznalo" judai-kereszteny egyhazak magukenak
ludnak.
Lathatjuk a celt. Eltorolni minden faj es nemzet nemzeti ontudatat. Be-
olvasztani oket a nagy nemzetkozi judai-keresztenyseg egyhaz-kohoiba,
hogy a nemzetcsaladjaval nem torodo, sokszor annak karat szolgalo, de
„judai-kereszteny egyhaztudattal" rendelkezo nemzetkozi polgar keruljon
ki az lij ontvenykent, aki fajtajat, nemzetet megtagadja ugyan (legfcljebb
csak a nyelvet beszeli) - dc a judai nep istenftett nemzettudatat es isteni
kivalasztottsagat nemcsak elismeri, de „judai-kereszteny egyhaztudata-
val" szolgalja is.
Hat eppen ilyen ..nemzetkozi polgar" az a magyarul beszelo is, aki a Ma-
gyarsag crdekei elc hclyezi judai-keresztenyscgenek szolgalatat. Aki a judai-
keresztenyseg felvetclet a Magyarsag ..megmentesenck" hirdeti es semmit
nemzetcsaladjaert nem tesz, hanem „magyar nyelven" szolgalja a judai-
kereszteny cgyhazanak erdekeit - sokszor bizony a Nemzet karara. Ezeknek
nines ..nemzettudatuk", hanem csak „magyarul eneklo felekezet-tudatuk". Hu-
segiik sem a Magyar Nemzethez koti oket, hanem az Or Je^zus fele valo igyeke-
zetiikben ..hiiseggel szolgaljak" azt a judai-egyhazat, melynek szellemi tartal-
mat nem ismerik. Azt hiszik, hogy az Ur fele mennek es nem veszik eszre,
hogy a feleje vezeto uton az egyetlen bezart kapu maga az a judai-kereszteny
egyhaz. mely nem a Vilag Vilagossagat hirdeti, hanem a „zsidok messiasat", es
ez nem az osi Isten-Fiii Tan. amelyet az 5000 eves frott bizonyftekaink szerinti
„Isteni Kinyilatko/.tatasok" hirdctnek.
Amagyar nyelvii judai-kercsztenyek legszcbb nemzeti tulajdonsagukat - a
HUSEGET - tehat nem az Ur Je/usnak adjak, hanem tudatlanul is butan
dicsoitik es magyar faji hiiseggel szolgaljak - a judai-keresztenysegiik-
ben - a zsidosag istcnitett nemzet-tudatat, amelynek egyik tartozeka a
Messias.
A mi Urunk Je'zust pedig Messiasnak senki scm nevezheti, mert Messias -
nemzetpolitikai meltosag, amelyik csak a judaiake. Ugyanis egyetlen mas
ne'p nemzettudataban sem talalkozunk Messiassal, vagyis olyan istenftett sze-
mellyel. akinek csakis az az egyetlen feladata, hogy vilaguralmi hatalomra
emelje azt a nemzetet, amelybol szarmazik.
Az ide vetett Magyar Hiiseg tehat a „kutyak ele vettetett", mert az Ur Jezus
- a Vilag Vilagossaga - nem a judai nemzetseg fia.
A Mah-Gar nep verevel testet oltott Udvozitonk O, „Jezus Kiraly — a
Partus Herceg".
Az 6 hatalma nem valtoztathato politikai uralomma, mert 6: az
IGAZSAG es nem a judai-messianizmus politikajanak huncutsaga.
* * *
Ezzel elerkeztunk a feltett kerdesre valo feleletadas legbelsobb tartalmahoz...
Azt kerdeztuk, hogy miert kellett megvaltoztatni igy az osi Isten-Fiu Tan Igaz-
sagait...?
206
Most lathatjuk. hogy azert. mert ha az Ur Nepe tovabb is hirdetheti az Ur
J^zus Igejet, akkor minden istentol teremtett nemzetcsalad - az 6 sajatos
adottsagaival is a maga egyeni modjan - megy a Szereto Mennyei Atya-
hoz azon az „EGY UTON", amit az Isten Fia jelSlt ki, amidon mondta:
„En vagyok az UT, az IGAZSAG es az ELET".
Ha nem valtoztatja meg ezt a judai-keresztenyseg, akkor minden nemzet
sajat nemzeti ontudataval, sajat hagyomanyaival, multjanak es oseinek tiszte-
letevel biztosan megy - liszla hagyomanytiszteletevel - az Ur Jezus fele.
A valtoztatassal minden ut a judai nemzettudat szolgalatara kotelez.
Nepi, nemzeti sajatossagok eppen ugy nem leteznek, mint nemzetcsaladi
ontudat sem. Csak egy hagyomanytisztelet kotelezo minden nemzetcsalad
reszere: az O-testamentumnak nevezett konyvbe sfiritett judai hagyoma-
nyok vallasos kegyelettel valo apolasa, mert ezt a judai-keresztenyseg
fanatizmusa minden nemzetcsalad reszere kovetendo ^s kotelezo „Isten
Szavanak" tanitja.
igy valt az osi TE-HAGYOMANY - egy csaknem 2000 dves fondorlatos
hamisi'lassal es valtoztatassal a judai nemzetcsalad istcnitett nemzcttudauinak
szolgalqjava.
Pedig oly egyszerii a megoldas. Oly egyszerii a visszateres az osi TE(men)-
re valo visszaallassal. Ugyanis ez a fundamentum eros es biztos, mert az ek-
iratokon leirt „Isteni Kinyilatkoztatasok"-at MAGA AZ UR JEZUS EROSI-
TETTE MEG azzal, hogy megismetelte az ott irottakat.
Nem vagyunk mi az egyeduliek, akik erre az eros fundamentumra valo
visszaallast kovctcljiik. De - miulan ez a fundamentum maga a Mah-Gar verrel
testet oltott Isten-Fia, az Or Jezus - a judai-keresztenyseg mai igyekezete az,
hogy magat a fundamentumot szorja ki. Ezert talalhato a rdmai szent zsinat
jegyzdkonyveben az a megallapitas, hogy az eddig liirdetett es az Or Jezusnak
tulajdoni'tott „Vilagmegvaltast" nem O vegezte el, hanem a judai nep, ami-
kor a rabszolgasag foldj^rol (Egyiptombol) kivonult. (Lasd: Ec. 7s\n. Jegy-
zokonyvei.)
* # *
Testverem, ki olvasod e sorokat, elmelkedjiink egyiitl! Kcressuk egyiitl az
igazsaghoz vezet6 utat. Keressiik egyiitt a kibontakozast, a lehetoseget arra,
hogy Magyar Nemzctiinket is es Jezus Urunkat is hiven szolgaljuk.
Ha szavainkat merlcgre teszed, belatod biztosan, hogy igenis van kibonta-
kozas. Van a Magyarsagnak jovoje Trianon es Helsinki halalos iteleteinek
ellenere is. Azt kerdezed, hogy mi a teend6...?
Ezt megmutatja a Magyar Nep reszere az osi
SI - HAGYOMANY
Ogy mondjuk, hogy SI = „az egi hatalomtol nyert lathatatlan fejek... a Tu-
das Maga". (Innen eredo szavak: si-sag, si-igi - siiveg.)
207
 Igy az osi - sumfrnak nevezett - Mah-Gar nyelvunk SI szava mondja meg a
teendot:
A Mah-Gar Nep a Tudas Nepe... tehat vissza kell ternie az osi tudas
szinvonalara. Meg kell ismernie az osi hagyomanyt, a „sumir biblianak"
nevezheto tudaskincsiinket, melyet 5000 evvel elottunk foglaltak irasba
okos papjaink. Ez a tudaskincs szabadit meg minket a judai hamisitasok-
tol es ezen masitasok alapjan keletkezett judai-kereszteny hamis tanoktol.
A SI-HAGYOMANY - a Tudas Hatalma, mely szerint a Magyar Nepnek
be kell tolteni osi hivatasat. amire rendelve lett. Vagyis:
1. Visszaszerezni az osi tudaskincset.
2. Az osi hagyomanyokat vallasos kegyelettel apolni es azokat, mint a
Mah-Gar nep verevel emberi testet bltott Jezus Urunk altal meg-
tisztitott es lijra ertelmezett, betoltott TORVENYT kell hirdetnie.
3. A Magyar Nemzetcsalad ncmzeti ontudatat kell feltamasztanunk es
a Jezusi kotelezettseg teljesitesere kepesse fejleszteniink. Ez pedig
nem olyan, mint a judai - mely a tobbi nepek feletti uralomra toro nem-
zet tudatat istenfli.
A Magyar Nemzettudat - az Ur Jezus Nepenek magara ebredese abbol
a cclbol. hogy az Ige hirdettessek tisztan es igaz modra mindeniitt. Abbol a
celbol, hogy az Ur Jezus Istenfiusaga - az 6 isteni lenye eiismertessek.
Hogy a hivok lelkisegebe visszateYjen az az Istenfiu, aki „EGY AZ
ATYAVAL"... tehat Isten maga is.
Ebben a magyar Ncmzcttudalban tehat nem a ..nemzettudat nyer isteni-
test", hanem az Istenfiusag es feladatra elhivas valosaga igazolodik, hiszen
ebbol a tudasra es tanitasra elhivott nepbol oltott testet az Istennek Fia.
Az - aki azonos, aki „egy" magaval a csodalatos hatalmu es letezo EGY
IGAZ ISTENNEL.
Aki az eletet ado NAP-unk, a jo NAPISTEN es az embertestet oltott
VILAG-VILAGA is, a mi Jezus Urunk.
Igy valik ennek a nemzettudatnak fundamentumaul maga az Ur.Jezus,
aki itt a foldon mah-gar testtel lett ember, £s 6ppen ezert az 6 isteni 16nye
a Magyarok Istene.
Ez nem sovinizmus es nem a nemzettudat istenitese, hanem az Ur altal
az „6 nepenek" eloirt istenszolgalat vallalasa.
Igy lesz a Magyar Nemzetcsalad nemzeti ontudata annak a valosagnak az
egyuttes elismereseve. mely szerint ezt az istenszolgalatot az EGfiSZ
MAGYAR NEMZETCSALAD vallalja.
Tehat magara ebred az O Nepe, amelyet evezredek soran pusztitott, rontott,
sanyargatott a hamissag ereje, cgy „istenne tett masik es hamis nemzeti ontu-
dat" - de csak azert. hogy a valosagos Isten - az ATYA-FIU hatalma helyere a
sajat nemzetsegenek tiszteletet tegye.
Az Ur - a MAGYAROK ISTENE - azonban nem hagyta el azt a nepet,
amelyet az igehirdetes feladataval megbizott.
208
Velunk van 6 es erot ad nekunk, hogy a tudas megtisztitasaert es vissza-
szerzeseert indftott megujulasunkban - a Magyar Kulturforradaimat - sajat
magunk lclkiscgenek megliszti'tasan kezdjiik.
* *
Aira a ..nemzeti ontudatra" gondolok es a fentiekben ana hivatkozok, mely
mahgar-partus-hun-avar-magyar neven ismert oseinket megtartotta. Ennek a
„megtartasnak" osi gyokeret megtalaljuk a „Kaldeusok Irasa Szerinti Ma-
gyar Bibliaban". ahol a „Szovetseg" c. fejezet fgy mondja:
5. Amikor EN-LIL megteremtette igy a Fokost es annak sorsdt is
megszabta, afejen ekeskedo Szent Korondjdt annak az EM-BAR-nak
fejere illesztette, akit mar elobb a Foldre kuldott es most kegyesen ne-
zett raj uk.
EN-LIL Szent Koronajaban elt az Egi-Tudas, amit a „Fokos Szovetsege-
vel" az Em-BAR-nak atadott. Jezus Urunkban testesiilt meg ujra ez az „Egi-
Tudas" abban az idoben, amikor a gonoszsag emberi erdekke valtoztatta azt.
Az O feltamadasa utan tanitvanyai, az „Apostolok" vittek mindazt, amit Udvo-
zitonktol tanultak es a Partus Birodalomban „ujitottak" meg az osi Tudast,
Jezus Urunk akarata szerint, hiszen O igy mondta:
„En azert jottem, hogy senki se maradjon sbtetsegben". (Jan. 12. 46.)
Ennek a Jezussal megujult ..Tudasnak" erejet <5s igazsagos hatalmat jelke-
peztek a partus kiralyok a koronajukon ekeskedo Szent-Solyommal addig, mfg
a gonoszsag ujra harcra indult a Jezusi Igazsag ellen. a Saul rabbi altal kiagyalt
zsidosfto ideologiaval.
Ebben az idoben valt az altalam ..partus-keresztenysegnek" nevezett szel-
lemiseg a taltos-magus papi testiilet Kltett es hiven orzott tudaskincseve.
Ez az „Uri-Hagyatek", melynek szive, belso tartalma es a megtartoja a
„Feny-ATYA-ANYA-FIU" Szentharomsaganak tana volt.
A Saul-pali judaizmusra gondosan felepi'tctt orlodoxia ellen igen nehez volt
az igazak kuzdelme, men a valosagos „Jezusi-Tanok" frasait maglyara hanytak,
azok hirdetoivel egytitt. Sokat elrejtettek ezekbol az irasokbol a barlangokba es
csoddlatos modon napvilagra is keriiltek. Ezeket nevezziik ma Gnosztikus-
Evangeliumoknak.
De az ADIABANI-dinasztia uralkodoi, akiket en mindig „Jezus-hazi" ki-
ralyoknak nevezek, vagy talan inkabb huseges es hites utodaik hataroztak el
egy olyan kiralyi kegytargy elkesziteset, mely megorokiti a ,,Feny-Szentha-
romsagat" azokkal az Apostolokkal egyiitt, akik ezt tanitottak es azokat is,
akik eletiiket aldoztak Erte.
fgy kesziilt el - mikent Csomor Lajos frja - egy kaukazusi otvbsmagus
miihelyben a mai „Magyar Szentkorona", melyen (a gyalazatos atalakitasa
elott) ott volt Sziiz-Maria zomanckepe is, ugyanugy, mint az „Atya"
(pantokrator), Fiu (Jezus Urunk) es mind a barman „partus kiralyi oltozet-
ben". Mellettuk a „nyolc" Apostol, akik a Partus Birodalomban tanitottak
es a ket martirunk is. Igy LETT ez a „Tudas" Szentkoronaja.
209

VII.
Atilla szent koronaja
A szakemberek kozott elenk vita folyik a Szentkoronank t6rteneter61. Ma mar
tudjuk, hogy nem ket koronabol raktak ossze, amint a romai egyhaz tani'iotia,
hanem egysegesen keszitett, otvosi remekmii, az „ATYA-ANYA-FIU"
Szentharomsag legtokeletesebb abrazolasaval. Erdekesen fr rola dr. Pap
Gabor, amint „Szent Csillagnak" nevezi, mely „a szkita SsbSlcsessegen ke-
resztiil jon le a teremtes forrasabol... egy iidvtorteneti program, amely
csak szkita-utod kiralynak szolhat". (Pap Gabor: „Angyali Korona, szent
csillag" (1996. 21. Oldal.)
Sokszor felmerult bcnnem a/, a gondolat, hogy talan Atilla szkita-hun
nagykiralyunknak kesziilt...? Talan akkor akarta fejerc illcs/.teni, amikor
Romat 6s Bizancot legyozve vissza akarta alli'tani a Jezusban megujult,
szkita osbolcsesseg hitvilagat, Skytianusz es Mani szervezeteinek a fel-
elesztesevel. Lehetscgcs, hogy Aetius is „beavatottja" volt ennck a lervnek.
Ugyanis mas indoka nem lehetett Valentius, romai csaszarnak arra, hogy orvul
megolesse. (Erdekes itt megjegyezni azt is, hogy Aetius szarmazasarol, csa-
ladjarol semmit nem kdzol Roma.)
Alillara vonatkozolag van meg egy fontos adatunk is, melyet IMRE Kal-
man munkatarsam szivessegebol kozolhetek, nevezetesen az, hogy:
»Izgato kerdes a kronikas azon megjegyzese, hogy Atilla
„Engadiban nevelkedett", mivelhogy ENGADI csak egy talalhato ter-
kepen es ez a Holt-lenger nyugati partjan fekszik, azonos tavolsagra Je-
ruzsalemtol es Aradtol, nem is messze az esszeusok vagy esszenusok fo
feszketol, Qumrant61.«
Itt a Palesztinaban levo „ARAD"-rol van szo, es azt is tudni kell, hogy
Atilla „kiralyi cserefiiikent" volt a romai csaszarnal, mialatt a romai herceg
- Aetius - a hun-kiraly udvaraban nevelkedett. Igy kerultek Atilla es Aetius
(Eciusz) szoros baratsagba. „Engadi" tehat Atilla idejeben a R6mai Biroda-
lomhoz tartozo teriilet es fgy is mondhatjuk - „zsid6talanftoU" tcriilet volt, ahol
Peter apostol altal alapftolt un. „antiochiai" gyiilekezethez larlozok eltck. Va-
gyis ezek is a Saul-Pal-fele zsido-kercsztenyseg visszautasitoi voltak, tehat az
orlodoxia „erctnekei". Ha Atilla ill nevelkedett, akkor ketszeresen volt „J6zus-
hitu". Szuletesenel fogva, mint hun-kiralyfi es a mai „kopt-keresztenyseg''
oseinel is a sajat vallasat elhette Engadiban. De valoszinuleg a kaukazusi
hun-tcstvereit is meglatogatta, es Edessaban is jarl, hiszen litjdba esett es aze>t
kuldle kiralyi apja a romaiakhoz, hogy a rdmai es a veliik szomszedos „hun"
teriileteket es ncpciket megismerje.
210
Ezek az adatok valtottak ki belolem azt az elgondolast, hogy a mi Szentko-
ronank Atillanak kesziilt. De tovabb is mcgyek a feltetelezesbcn. Mondom:
Atillanak es a Szentkoronank keszitoinck ismcrniiik kelletl a mi O-
szovetsegiinket, a „Fokos Teremteset" es „En-Lil szentkoronajanak az
EM-BAR fejere valo helyezeset" ugy, amint azt a kaldeus bolcsek leirtak.
Ugyanis ez a Pap Gabor altal emlitett „szkita osbolcsesseg, mely a teremtes
forrasabol jon". Jobban mondva: csakis ez, mert NINCS mas os-okmanyunk
a ma sumi'rnak nevezett szkita bolcsessegrol. igy lett a Szentkoronank az osi
„SI-hagyomany" iidvtorteneti bizonylata a szkita-partus verrel testet
oltott Udvozitonk akarata es torvenye szerint orokitve meg a Tudast es az
Igazsagot.
A zsido-keresztenyseg Romaja talan tud valamit errol es azert hever MA
Szentkoronank egy muzeumban, men a r6mai egyhaz egyaltalaban nem tartja
„szentnek" es meg ma is fel a ,,szkita osbolcsesseget" megujito nem zsido
Jezustol - a Partus Hercegtol, aki feltamadt es „Feny Fiakent" itt hagyta
cirok valosagat a Turini Leplen.
Tudaskincsiinkkent tehat be kell sorolnunk a „Sl-hagyomanyunkba"
Szentkoronankat es a Turini Lepel Jezus Kepet is, mert ezek az elo bizo-
nyitekai a kald, vagy szkita osbolcsessegiink letezesenek es Jdzus Urunk
altali megujitasanak.
Hatalmas kincs es ero birtokosai vagyunk igy, mint az istcni iidvterv be-
avatottjai... es igy valik a Nemzetszolgalatunk Istendicserette, Mindenha-
tonk es Szentfia akarata szerint.
!!!„En es az Atya EGY VAGYUNK"!!!
* * *
Elmelkedjetek, Testverek, es e szavak alapjan vegyetek szdmba a Magyar
Multat.
Ebben a Partus Birodalom tortenete ostortenetunk legerdekesebb szakaszat
kepezi eppen azert, mert a Jezusi magvet^snek itt volt a legbovebb aratasa.
Miutan inncn szakadtunk ki mindnyajan es Dentu-mahgaria nepe is, akik a
Partus Birodalmi allamvallast, a Jezusi hitet vallottak es hittek az Ur Jezus,
mint Mah-Gar-Ember-Fia - Nepenek t3rtenelmet6I el nem valaszthat6.
O nem „csak" vallasi tartalom, hanem lstenfianak lelkevel Mah-Gar testet
oltott valosagos ember, aki eletevel, beszedevel, tanitasaval es Torvenyevcl
Nepe tortenelmeben a legfontosabb fcjezeteket alkotta meg.
Ne felejtsetek el, hogy a judai-kcresztenyseg azzal okolta meg a judai nep-
nek mas nepek felelt valo uralmat es ,.kivalasztottsagat", hogy a veriinkbol lett
Isten fiat zsido-fajunak tanitotta es hirdette.
Csakis Jezus Urunkkal sikeriilt annak a nepnek reszere, melyet az Ur „ha-
zugnak es hamisnak" nevezett, a vilag osszes judai-kcrcszteny nepei felett
uralkodo"nemzetsegi ideologiat" kialaki'tani.
De az Ur Jezus nem volt judai. O a Mah-Gar nepbol sziiletett, a mah-gar
nep vereVel es teslevel jart emberkenl a foldon, fgy hamisftas ez a judai idcolo-
gia.
211
 O a mienk es akkor a Magyar Nemzetseghivatasra vald rendelese nem
lehet ketseges.
Minket - a Magyar Nemzetcsaladot ~ az Ur munkara valasztott ki.
Magyar tortenelemmS tette azt a feladatot, amit adott nekiink es ez az 6
Tbrvenyenek hirdetese, tanitasa es alkalmazasa. Ezert nem hagyott min-
ket elpusztulni annak ellenere, hogy megerdemeltuk volna, hisz csatlakoz-
tunk azokhoz, akik az Isten-Fiab61, a Magyarok IstenSboI „biinbakot"
csinaltak es egyszeru „biinbocsanati alanykent" hasznaltuk 6t is es emle-
ket is.
Kezdjiink hat a munkahoz! A Magyar Nemzetcsalad Istenszolgalatanak
Szent Ontudataval tomoriiljiink az 6 koveteseben. Fogjunk Ossze es Tudasunk
liatalma majd megadja a Magyar Nemzetcsalad reszere a SI-Hagyomany
diadalat, - a „lathatatlan korona ckesiteset", amely nekunk az Ur aldasa,
magunkra ebredesiink, Nemzetcsaladi eronk, tudasunk es igazsagunk
gloriaja es majdan az Orszag is - a mi Fdldunk - a Karpat-medence,
amelyet O nekunk igert es adott.
* * *
A Magyar Hitben valo osszeallasunkban vegyetek hat igy at es tudatosi'lsatok
magatokban a
PA-IDEOLOGIA szent kotelesscget,
a TE-HAGYOMANY igazsaganak iszonyu erejet
es a SI-HAGYOMANY ludaskincsenek uralkodo hatalmat.
Ha ez a harom osszetevo a Magyar Nepben tudatosul, akkor a Magyar
Nemzetcsalad el van keszftvc hivatasanak betoltesere, amit el kell vegeznie.
Ezzel a tOkeletesseggel pedig hivatasaban visszanyeri osi vezeto szerepet ko-
runk felfogasa szerint. Tchat most nem a „szkftak kiralyi torzsekent" vezet,
hanem mint a Jezushitii nemzetcsaladok PA-TE-SI-je, az Ur Jezus altal
megerositett 5000 eves iras rendelkezese szerint indul az uj ezer evre, az 5000
eves szentfrast bctoltve fgy:
„UR OLTARA VAGY TE - EMELD FEL A FEJED!"
* * *
Eddig az iras es ez nem egyszeru tizenet. Nem felhivas es nem tudomanyos
feivilagosftas.
Ez a Magyarsag SZENTIRASA.
212
VIII.
Magyar egyhaz
A kozmikus liton haladok mindegyike sziiksegesnek tartja egy MAGYAR
Egyhaz letesfteset... Magyarorszagon. Hivatkoznak sokan arra, hogy a jelenlegi
magyar torvenyek szerint:
„Szaz ember minden crdemi kontroll nclkul, jogi szempontbol azonos cgy-
hazat alapfthat, mint a katolikus vagy reformatus egyhaz."
Tehat „szaz" alafrasos kervenyt kell az illclekes „vallasiigyi" miniszterium-
hoz benyujtani. az eloirt egyeb formasagok betartasaval. Ez meg is lenne k6ny-
nyen. Az egyetlen nehezsege a mi iigyunknek a jelzo szonk: ..MAGYAR".
Ugyanis rogton visszavagnak a mai hatalmasok azzal a kerdessel, hogy: „Ak-
kor a jelenleg Magyarorszagon miikOdO egyhazak nem ,,magyarok"...? Azt nem
mondhatjuk a kervenyben. hogy azok ,judai-keresztenyek" es mi „masok"
vagyunk. Tehat a hivatalos lelcsftesncl ieltetlen el kell hagyni a „magyar" szot.
Igen, de akkor hogyan lesz megis ..Magyar Egyhaz"? E sorok iroja javasolja
egy boles fedonev hasznalatat es a „Boldogasszony Gyulekezete" elnevezes
alatti tomoriilest. A „bolcscknck". akik az indulast vegrehajtjak, bizlosan indo-
kolast kell adni a kervenyben arra vonatkozolag, hogy valdjaban mi is az a
„tartalom" mely indokolja egy uj ,.szekta" (mert szerintiik csak az lesz) letre-
hozasat. Itt javasolnam az „ATYA-ANYA-FIU" Szentharomsag bevezclcse'nck
sziiksegesseget hangsulyozni es a jelenlegi „keresztenyseg" hianyanak fcltiin-
tetni. mert mar az tin. „pogany" magyarok osvallasaban is szerepelt az osvallas
Istenasszonya, akit azonosnak veliink a Magyarok Boldogasszonyaval.
Azonban ezt az elhatarozast meg kell eloznie a kozmikus uton halado „bol-
cscink" tanacskozasanak.
Vagyis okosainkat kell os.szchfvni egy „zsinat-felesegre", ahol a hivatalo-
sftasi tigyek mellclt rogzitve lesznek ennek a ..Magyar Vallasii" Boldogasszony
Gyulekezete nevet viselo „EGYHAZ"-nak az alaptetelei. Vagyis ebben a
konyvben felsorakoztatolt adatok kiegdszitendok lennenek egy „Kozmikus-
leologiai Bolcsesz Kutatocsoport" mcgallapi'tasaival. Ez a „kutald-csoport"
azutan atalakulna ..Kozmikus Teologiai Bolcsesz" Tanszekke azzal a cellal,
hogy kikepezze a Gyiilekezet Tani'toit.
Ugyanis meg kell talalni azt a Jezusi modszert, mely szerint NEM piispo-
kOk vagy fopapok ..rendelkezese" szerint miikOdtetjiik az egyhazba tomorult
fenyben-allok kozos vallasat, hanem a „tudas" tudos-bolcsei vezetik a hivoket
az „Ulon, az Igazsag es Elet" Ura fclc.
De a letesit^s 6s az elorejutas a fejlodds anyagi reszet is valahogyan meg
kell oldani. Ezert sziikseges a ..tortcnclmi honossaghoz" kototlseg bizonyi'tasa,
valamint annak bizonyi'tasa is, hogy a mcgalapftott ..Boldogasszony Gyuleke-
213
zete" kozfeladatot vallal at es akkor az allamtol mcgkapja az elismert, az egy-
hazaknak jar6 koltsegvetesi illetmenyt.
Nehez dolog tchat cbben a megcsontosodott judai-kereszteny vilagban ki-
nyitni a nemzsido Jezus Urunkhoz vezeto kaput, mert bizony oly bator „predi-
katorokra" van szukseg, mint az a bizonyos „negyven" volt, akit galyarabnak
adtak el az akkori jezsuitak. Ezert nagyon meggondolando az indulas formaja.
Van masik modszcr is. Egyik: a „2x2 = 5". Vagyis mindenki magahoz kap-
csol „ket" hivot. A hozzam kapcsolt ..ketto" mindegyike ugyancsak „kettot" kot
magahoz es ez a lanflas utja is, valamint a hfradas is.
A „titkos tarsasagok" modszere is hasznalhato. Ugyanis ok ezt az „eretnek-
kcnt uldozott" gnosztikusoktol vettek at, ahol a tudds cs az igazsag, a Jezusi
Igazsag kozlcse cs megtartasa volt a eel es csak a „beavatottak" (a minden
titkot ismerok) irtak le m indent es vezettek a hiisegeseket az „ahogy lehet"
helyzeti alkalmak szcrint.
Most lenne szukseg cgy profetara, talan olyanra, mint Mohamed volt, hogy
6 is leirjon mindent, mert nehez az atallas a zsido-keresztenyseg „szentirasa-
nak" hiedelmebol. A keleti ortodox egyhazak megoldottak a „nemzeti" vallas
problcmajat, hiszen eddig nem ismertek el a romai papa fennhatosagat. Minden
„szlav" nemzetnek meg van a sajat „p6paja". Az oroszoknak - orosz, a szerb-
nek - szerb es az olahnak - olah, akik a „szentiras" magyarazata elott, a nem-
zeti ontudatra nevelik ncpiikct. Mindezt pedig a zsidosag felmagasztalasa nel-
kiil.
Ezzel teljesen ellcntctesek a magyarok egyhazai, mert akar katolikus, akar
protestans legyen az, mindegyik „teol6giaja" az „6-sz6vetsegnek" nevezett
zsido torteneteket es legendakat illeszti be a „hitebe", es a papok minden erol-
kodessel akarjak ezeket a szovegeket draga OdvOzitdnkkel, Jezus Urunk tanitd-
saival osszehangolni. Vannak sokan, akik ezeket a tortenelmileg nem elleno-
rizhetS es legkevesbe bizonyithato bibliai torteneseket, legendakat stb. csak
„zsido mitologianak" nevezik cs fgy hozzak a koztudatba annak erdekeben,
hogy megmaradjon. Ncm „szenti'ras", hanem csak mitologia, amit cl is lehet
hinni, hogy valosag. A eel tehat mindenkeppen az, hogy czek a zsidofelesegek
megmaradjanak.
A mitologia sikjan pedig mennyivel elonyosebb helyzetben van a Magyar-
sag, hiszen a NIMRUD-ig er6 mitol6giank evezredekkel elozi meg a biblikus
lci'rasokat, es ezek egyenes vonaiban viszonylanak Jezusunkhoz cs driiga Edes-
anyjahoz, a mi Boldogasszonyunkhoz. Le is from ezt a „mitologiat", mert majd
kiderul rola, hogy dstortenelmi valosagunk.
Urunk-Isteniink rendelese szerint a kaldeusok Istene - EN-LIL - ncvezte fi-
anak „NIB-UR"-t, kinek nevet a biblikus semi-nepek frtak fgy: „NIMRUD". Ez
a neve maradt meg a zsido mitologiaban is, mikent az 6 ..szentirasuk" mondja:
„Hatalmas vadasz az Ur el6tt, mint Nimrud... a Sinear foldjen". (Moz. I. 10..
9-10.)
214
NIMRUD, nemzeti osiink nevevel ismeri a mitologiank az Orion csillagke-
pet. Mitologiai ertclmezes szerint tehat:
listen (EN-LIL) az Orionban lako Fiat lekiildte a Foldre, aki ural-
kodott a ..SINEAR" foldjen". Azota bizonyitdst nyert, hogy ez a
..Sinedr" azonos Kdldedvai, vagyis a ma Sumerianak nevezett terUlet-
tel.«
A mitologiankban cz volt az Isten-Fianak az „els6" lekuldese Foldunkre. Es
NIMRUD uralkodott a Foldon es felesegiil vette a liinderszep „EN-E(h)"-t. Ez
ekfrassal van lcfrva az tin. sumfr-mitologiaban „INNANA leszallasa" cfmmel
kozreadva. Lcnyege az, hogy ez a NIMRUD, akit a mindent kisajatfto semita
nepek GILGAMES-nek nevcztek el, nagyon megtetszik a NAPISTEN leanya-
nak - INNANA-nak-. akit „IL-AMA"-nak is neveznek az ekiratok. (Itt talaljuk
meg a kesobbi magyar mondavilag „Tiinder IL-ONA"-jat.)
INNANA megszereti Nimrudot es keri Apjat, hogy leszallhasson Nimrud-
hoz a Fcildre. A NAPISTEN azt feleli: „Akkor a Foldnek a torvenye szerint
kell elned cs holtoddal az alvilagba kerulsz, ahova az en fenyem nem er le. fgy
segfteni nem tudok rajtad." INNANA megis leszall a Foldre. Felesegiil megy
Nimrudhoz es kct gyermeket is sziil neki. Itt kapcsolodik ossze ezzel a mitolo-
giaval a magyar mondai-hiedelcm, mert Innana ket gyermekc: „HUN-AR" 6a
„MAG-AR". Amikor INNANA meghal, vagyis „leszall az alvilagba", ket fia-
nak szeretete emeli ki 6t onnan es ujraeledve GIMSZARVAS-kent vezeti k^t
fidt a „boldogsag foldjere.
Mi a lenyege a mitologianak?
1. Az ..Isten-Fia „embertestct oh a „KUS"-i nep verevcl. Miutan elvegezte
azt, amit Istenunk-Urunk, a TE-RAM-TU rea bfzott, visszater egi honaba.
2. A Napisten leanya, INNANA, akit a kesdbbi ekiratok „BAU-DUG-
ASAN" neven ismernek, leszall a foldre, embertcstet olt es megsziili a
HUNOK es a MAGYAROK osfiat (nemzetseget). Az isteni Udv-terv szerint
Hazal is ad nekik, a boldogsag honaba vezetve 6ket.
Amikor a gonoszsag legnagyobb lett a foldon, cz a „mitologiai" tortenes
megismetlodik. Az „ISTEN-FIA" embertestet olt a hun-magyar-partus nep
verevel. Ugyaniigy, mint NIMRUD-rol frja a hdber mitologia. mert NIMRUD
„KUS-fia" lett cmberk6nt es a kaldok-hunok-magyarok-partusok is mind „kus-
ok". A valtozatlan isteni udv-terv szerint az 6si „Anya-Istenno" - BAU-DUG-
ASAN - mint ,.BOLDOGASSZONY" is testet olt ADIABANI-Maria partus
hercegnoben, aki emberi Edesanyjava valik a verevel embertestet oltott Isten-
Fianak. „Jezus Kiralynak - a Partus Hercegnek".
Az „isteni udv-terv" ezen masodik szakasza pedig mitologianak nem ne-
vezheto, mert Jezus Urunk es Edesanyja elete valosag.
Elmelkedjunk azon, hogy milyen szepen tudnak az clmondotlakat egy igaz
„szentirasba" foglalni a Magyar Lelkuletu teologusok. Olyanok, akik a tudas es
az igazsdg szolgaloi. Es milyen mds ez a ..mitologianak" nevezett 6s szeretettel
telitett osiseg anndl, mint amit a mostani zsido-keresztenyseg ,,6-szovet-
215
segeben" levo nep-gyilkolasok, oldoklesre szolito „Isteni rendelesek" tar-
talmaznak.
Hiaba mondta a scyhopolisi fopap - BASILIDES - es utana ORIGENES
azt, hogy: „Jezus igehirdetdset es tani'tasat nem lehet cs nem szabad a zsido
szellemmel osszekeverni." (Lasd: Igaz Tortenelmiink Vezerfonala Arpadig
391. oldal.)
Osszemostak a kettot azokban az irasokban, amit „evangeliumnak" nevez a
zsido-keresztenysegunk es minden egyhaza ..szentirdsnak", vagyis „ISTEN
IGEJENEK" hirdet. Ma is ebben a szellemben oktatjdk a nepet a papok es
bizony ebbol a kornyezetbol kell uj eletre tamadni a Magyarsagnak - ha
MAGYAR VALLAS-t akarunk kovetni, es Jezus Urunk altal hirdetett „IGAZ-
SAG"-ot atvenni, hogy - mikent 6 mondta - altala, az Igazsag altal szabadok
iegyunk.
De itt is van egy kiindulasi tamaszunk. A romai papa onmagat Peter apostol
utodjanak nevezi, es arra hivaikozik, hogy a romai Szent Peter-katedralisban es
a romai egyhazban folytatodik a Peter Apostoli Tanok hirdetese. De mindnya-
jan j(51 tudjuk, hogy ez nem igaz, mert az eg^sz zsido-keresztenyscg tin.
..szkolasztikus filozofiaja'" Saul rabbi, alias Pal apostol altal kitalalt ideologian
alapszik.
Itt az ideje, hogy betekintsunk - ismel egyiitt - abba, hogy milyenek is vol-
lak valojaban: Peter apostol tanai.
216
IX.
Peter Apostol Tanai
Igy mondta Peter:
„ NEKUNK AZ 1GE ES A TOR VENY - JEZUS!"
A Jezusi Igazsag Megtalalasanak kegyclmes ahitataval togunk hozza e ta-
nok kozlesehez, mclyek valosagban az Ur Jezus altal alapi'tott Egyhaz lunda-
mentumai... vagyis a MAGYAR HIT ALAPJAI.
A Peter Tanok megcrtcsehez sziikseges az clnevezesek helyes ertelmezese.
Szaknyelvcn mondva - cnnek a taniiasnak is meg van a maga „vocabulario"-ja.
igy:
1. Az Ur Jezus is cs Peter is kiilonbseget tesz „izraelita" es „judai" kozott,
minek kovetkezteben: Jezus idejeben izraelita einevezes alatl nem ertendo
judai - azaz zsido. (L.: KIG. III. 297. oldal.)
2. Amikor Peter a „TORVENY"-rol beszel - magat az Ur Jezust es az 6
tani'tasat erti es sohascm a mozcsi torvenyl, vagyis a zsidoket.
Peter Apostol „KULDETESI KIJELENTESENEK" toredekei
(Az alabbiakban kozolt Pctcri Tanftasokat valoban Peter szajabol elhangzott-
nak ismeri el a Kr.u. 180-bol szarmazo Gnosztikus Hcrakleon es maga
Origencs is.)
,.Az Ur szol feltamadasa utan nemzcttestvereihez:
Tizenket tanitvanyl valasztottam szamotokra, mivel meltoknak talaltam
oket. hogy vilagga kiildetesetekkel a foldkereks^gen hirdessetek az emberek-
nek az igazsagot, azert, hogy van egy Isten, azaltal, hogy a belem (Jezusba)
vetett hit altal kinyilatkoztassatok a jovendot azert, hogy akik meghalljak es
hisznek, mcgrncntessenek.
* * *
Ismerjetek be tchat, hogy Egy Isten van. aki mindennek kezdetet alkotta es aki
a Veg felett rcndelkezik. Aki lathatatlan, de mindent Ml. Aki megfoghatatlan,
de mindent alfog. Aki igenytelen, de mindenkinek szuksege van Ra. Akinek
akaratabol letezik a felismerhetetlen, a mindig letezo, az elmulhatatlan, a mas
altal nem teremtctt, aki hatalmaval mindent tcrcmtett.
Ezt az Istent ne tiszteljetek gorog modra. Mert (a gorogok) tudatlansagba
sodr6dva az Isten ismerete nclkul anyagbol, amelyek hasznalata felett nekik
teljhatalmat adott: fabol es kobol, ercbol es vasbol, aranybol es eztistbol, a
hasznalatukra szolgalo anyagokbol - alkottak; abbol, ami letiiket szolgalja,
217
keszitettek es ezt tisztelik. Azt is, amit Isten eledeliil adott nekik; a levegd
szamyasait, a tengerben uszot es a foldon csuszdt. A foldmuves negylabu bar-
man ki'viil a vadat, iirget es egeret, macskat es kutyat es majmot es ezeket tisz-
telik. Azutan elelmiiket aldozzak, halottat a haloltnak, mikcnt isteneknek es
czzel halatlanok lcsznek Istenncl szcmbcn, mert ezek altal megtagadjak letdt.
De ne tiszteljetek az Istcnt zsidd (judai) mddra sem. Mert ezek is - azon
csalard kabulatukban, hogy csak egyediil ok ismerik az Istent - tudatlanok.
Mert angyaloknak es arkangyaloknak szolgalnak, meg a hdnapnak es a Hold-
nak. Es ha a Hold nem vilagit, nem iinnepelik az un. elso szombatot
(Sabbath)."
(A felsoroltakbdl kiveheto, hogy Peter ugy biralja a zsidok hitenek „tudat-
lansagat", hogy az Istent dicserni nem az Ujhold tiszteletevel, sem a kovaszta-
lan kenyerek napjaval, sem a satoros Qnneppel, sem a „nagy engesztelo nap-
pal", hanem szerctcttcl cs imadsaggal kell.)
* * *
„Ezert tanuljatok 6s orizzetek meg tisztan es szent-tankdnt mindazt, amit at-
adunk Nektek.
Ezzel Istent tiszlelitck az uj mddon - a Jczus altal.
Mert a gorogfik cs zsidok bolcselele elavult. Azert hat Ti vagytok a „har-
madik nemzetseg" - az Ural tudassal tiszteld Jezus-hituek.
AZ UR JEZUS MAGA A TUDAS ES 0 A TORVENY IS!"
„Az olyan lelek, aki torekszik, kozel van Istenhez.
Gazdag az, aki sokakon konyorul meg es Isten kovetcscben ad abbol, amije
van. Mert Isten mindenkinek mindent megadott abbol, amit teremtett. Ezert
gondoljatok meg ti gazdagok, hogy szolgalnotok (adnotok) kell, mert tobbet
kaptatok, mint amirc szuksegetek van. Lassatok be, hogy masok hianyaban
vannak annak, amibcn foloslcgctek van. Szegyelljetek magatokat, ha idegen
javakat tartotok meg. Kovessetek Isten nagylelkuseget, akkor nem lesz senki
sem szegdny."
* * *
Az Egyhazalapitas
Nyilvanvalo, hogy a Peteri-Egyhaz alapitoja az Ur Jezus (Mt. 16, 18.) es 0
nevezi ki Petert Egyhaza fonokeve. A tizenegy tanitvany reszere utolso utasita-
sait cs rendelkezeseil valahol Galilcaban a ..hegyen" adja (Mt. 28. 16.), ahol
tanitvanyai utoljara lattak 6t a feltamadas utan.
Kiivessiik most Peter utjat!
Galileabol Jeruzsalembe ter, de a nagy synhcdrium tobbszbr bebortonzi 6s
Peter eltiinik Jeruzsalembol. Tobb mint tfz evig nem tudunk rola semmit, de
218
Kr.u. 40-ben Sziria fovarosaban, Antiokiaban alakul meg az elso egyhazkozbs-
seg, amclyik mentes a zsidosagtol. Zsidokat nem nevezik a romaiak pogany-
kereszlcnyeknck es a „nazari" vagy „galileai" elnevezes hclyett ezekre hasz-
naljak eloszor a ..christian!" ncvct. es ezzel kiilonboztetik meg az idc tartozo
Jezus-kovetoket a Jeruzsalemi kozpont zsido-kereszt6nyeitol.
Ahogyan Jeruzsalem lett a kozpontja az evangelium zsidok kozbtt valo ter-
jesztesenek, tigy Anlidkia a kiindulasi pontja a ncmzsidok Jezus-hitenek es
innen indult ki - Peter vezetesevel - az a tbrekvcs, hogy a Jezus-hit teljesen
megszabaduljon a sziikkeblu zsidosag bilincseitol. Mar eros az Antiokiai gyu-
lekezet az elso apostoli gyiiles osszehivasanak idejen - Kr.u. 47-ben - es ennek
a zsidomentes gyiilckczetnek a hatalmara tamaszkodik Peter Apostol. amikor
szembehelyezkedik Saul-Pal altal kovetelt allasponttal, ds a nemzsidd Jezus-
hitiieket mentesiti a mdzesi torvenyek elismerese es kdvetese aldl ezekkel a
szavakkal: „Most azert mit kfsertitek az Istent, hogy a tam'tvanyok nyakaba oly
igat tegyetek, mclyet sem a mi atyaink. sem mi el nem hordozhattunk...?" (Ap.
Csel. 15, 10.)
Az evangelium szerint Peter itt elhangzott szavai: „Isten regebbi idd dta ki-
valasztott engem mi koziiliink, hogy a poganyok az dn szambdl halljak az
evangeliumnak a beszcdjcl cs higgyenek." (Ap. Csel. 15. 7.) nyilvanvaldan
megerositik azt, hogy Peter az Antiokiai Egyhaz feje, es hclycs az a tortenelmi
megallapitas, hogy a jeruzsalemi kozpont elso vezetqje a zsidd Saul rabbi es
utana a zsidd Jakab volt.
Erdekes veletlennek nem mondhatd az a hasonld eset, hogy a rdmai egyhaz
okmanytarabdl dppen ugy eltiintek a Peter-Tan iratai, es Pdtcr apostolra vonat-
kozd minden tortenelmi adal, mikeppen az I. Istvan korabcli, es erre a „nyu-
gatbahclyczcsrc" alapitott rdmai terftes fosztotta meg a Magyarsagot ugyancsak
minden tortenelmi adalatdl cs okmanyatdl, amelyik Honfoglald cs Honalapftd
NAGY ARPAD ulddainak uralkodasara vonatkozik. A rovasfakldl is!
Miutan azonban az evangeliumi iratok kdzott szereplo „ket" levelet Peter
Apostol a „Pontusban, Galalziiiban, Kappadociaban. Azsiaban cs Bithiniaban
elszeledtcknck" frja, es ez a terulet magiiba foglalja Kis-Azsiat, a Kaspi-tenger
deli reszct es az egesz Partus Birodalmat az Indus volgyeig - biztosan alh'that-
juk. hogy Peter Apostol tokeletcsen eivcgezte a Jezusi megbi'zatas kuldetesenek
munkajat es hirdette az Ur Igejet a sajat Nepe kozcitt, akiket akkor
„scythaknak" nevczlck gorogdscn es akiknek nyelvet bcszcltc is.
Mert nem a zsiddknak. hanem a nagy Mah-Gar Nepnek mondja fgy:
„Ti pedig valaszloll Nemzetseg, kiralyi papsag, Szent Nemzet, meglarldsra
valo Nep vagytok, hogy hirdessetek Annak hatalmas dolgait, ki a sotetsegbol
az 6 csodalatos vilagossagara hivott el Titeket." (Peter I. lev. 2, 9.)
De mar nem Antiokiabdl koszonti oket, hanem azzal bucsuzik: „Kosz8nt
bennelckct a Vcletck egyiitt valasztott babiloni gyiilekezet". (Peter I. lev. 5,
13.)
A Partus Birodalom nagy Babilonja lett fgy a zsiddktdl mentes Peteri Egy-
haz Eufrdteszen inneni kozpontja, es Antidkia maradt a rdmai rnegszallds terii-
leten az egyhazi szekhely.
219
 Igcn fontos ennek az Egyhaznak Peteri-Tanaibol hangsiilyozni azt a fclfo-
gast, hogy az Ur Jezus nem Megvalto, tehat nem azerl jolt, hogy minket a
..btintol megvaltson".
Peter mindenkor MEGTARTO-nak nevezi az Urat. (Peter II. 1,11. es 3,2.)
- aki megtartotta az 6 Nepet.
Peter nem ertetl egyet Saul-Pal zsido-keresztenysegcvel es - mi tigy vel-
jtik - hogy azert tuntek el a Peteri irasok, hogy a romai modra kifejlodott ke-
resztenyseg ..Pali modon" alakulhasson.
Peter II. leveleben inti hiveit a Pal-fele „nehezen ertheto dolgok" (3,16.)
iigyeben, hogy „ki ne essenek sajat erdssegiikbol" (3,17.)
Az Uj-Szovetsegbe foglalt iratokbol - kulonosen az Apostolok Cselekede-
teibol - azt latjuk, hogy a kereszlenyseg terjeszteseben azokra a feljegyzesekre
esik a hangsiily, melyek a zsidosag, a gorog es romai teruletek lakosaira vonat-
koznak. Viszont - a Szentlelek kitoltetcsenek tanusagteteleben a szambeli
loleny es tulsiily a ..Partusok cs Medck, Elarnitak es azok, kik lakoznak Mezo-
potamiaban... Kappadociaban. Pontusban es Azsiaban" (Ap. Csel. 2,9.) oldalan
van.
Ez tehat azt bizonyflja, hogy a „Peteri Egyhaz"-nak sokkal lobb hfvc volt,
mint a Saul alapftasu judai-kereszlcnynck.
Miutan a „Bibliat" e judai-kereszteny saulizmus szerkesztette es kanoni-
zalta, teljesen ertheto, hogy az Evangeliumi irasokban hianyoznak azok az
adatok, melyek Peter Egyhazara cs a „szkfta" nepre vonatkoznak. De mindan-
nak ellenere fgy is megallapfthato az apokril'us iratokbol es a „gnosztikus"
evangeliumokbol, hogy a „scylhak es partusok" kozoll Peter es occse Andras,
valamint Tamas Apostolok voltak „otthon". Nagyszeriien leirja ezt Tamas
Evangeliuma, hogy ..Parthia lejedelmci hogyan ragaszkodtak Tamas Parthiaba
valo visszateresehez".
Ezek mind beleiartoznak abba a „Nagy Nepbe". amit a Biblia HGR heber
jellel frt „ncpnev" fordftasakent ,.hagarenus'"-nak fr, akik ellcn harcol Saul
kiraly, (I. Kronika 5, 10. 20.) David is kapcsolatban van veliik (I. Kronika 27,
31.) cs akik a Judca elleni nepszovetseg tagjai (Zsolt. 83. 1.). Nem velctlen.
hogy a kozepkori es ujkori zsido I'rok HGR alatt Magyarorszagot ertik es a
heber frasokban a ..magyart" ugy frjak hagri".
Igy vczcli le a zsido vallasos irodalom a zsidomentes babiloni Jezus-Hitet
Peter apostol alapftiisatol az Arpadokon at - a mai magyarokig. Ezerl frja Izsik
Ben Troky: „A magyarok a Nazareti Jezus vallasanak egyetlen kovetoi."
Ugyanis a Partus Birodalom babiloni Jezus-hitu kozpontjanak ellensulyoza-
sara az a jeruzsalemi nagy szynhedrium, amelyiket a romaiak Kr.u. 70-ben
elhamvasztottak es kiiiztek onnan a zsid6sagot, Babilonba telepiilt at, ahol mar
500 eve megerosodott zsido kolonia elt azoknak a leszarmazottaibol, akik
Nabukodonozor babiloni fogsagabol nem tertek vissza Judeaba. Amikor Trajan
(Kr.u. 98-117.) es Hadrian (117-138) romai csaszarok uldoztek a zsidokat,
csak szaporodott ezeknek a Babilonba telepulteknek a szama.
Ezek a babiloni zsidok voltak tulajdonkeppen a szellemi vezetoi es finan-
szfrozoi az tin. Bar Kochba lelc jeruzsalemi zsido Iazadasnak, amelynek kovet-
220
kczmenyc a zsidosagnak Paleszlinabol valo kiszorasa lett (Kr.u. 135.) Igy ezek
a zsidok - nagyrcszben - Babilonba vandorollak. A Partus Birodalom bekes
uralkodoi Jezus szeretetbol beengedtek ezeket a bevandorlokat es tamogattak a
romai hatalom (a Partusok egyetlen ellensege) elleni polilikai szervezettsegiiket
is. A Babiloni Talmud taniisaga szerint vallasilag teljesen fiiggetlenek voltak a
Partus Birodalomban. (Valahogy ugy, amint Magyarorszagon is voltak.) Ezek-
nek a babiloni zsidoknak a feje az „exilarcha" - vagyis „a szamiizottseg feje"
nevet viselte es Kr.u. 299-ben mar ..harom ludomanyos intezetiik" van
Parthiaban, az Eufratesz partjan.
A Partus Birodalom bukasat es a perzsa-szaszanida dinasztia fellepeset ok
lamogatjak a Partus kereszlenyseg ellen es a perzsak alatt allamot alkotnak az
allamban. A partus Jezus-hitiiek ellen azonban Ardasir, az uj szaszanida kiraly
nem lep fel, hanem visszaallftja a rcgi perzsa zoroasztrianizmust es a ket „jo
vallas" - a Jezus-hit es Zoroaszter magus-tana - megfer egymas mellett, sot
kolcsonos hatast is gyakorolnak egymasra. Amikor azonban a Romai Biroda-
lomban Nagy Konstantin allamvallasa tcszi a kcrcsztenyseget, perzsa kortarsa,
II. Sapor hadjaratot vezet a keresztenyek ellen. Ertheto, hogy innen telepulnek
at a Kaukazus fole a Jezus-hitiiek. a Dantu-magharia nepe is, Arpad nepenck
oselejei. A babiloni zsido ..akademiak" tehat pontosan tudtak, hogy a Jezus-
hitii es Peter Tanain alapulo Partus Birodalom-beli „magus papok"' mcrre viltek
az Igct es a Nepet is.
Igy lett a ..babiloni Peteri gyiilekezet" orokose a Karpat-medencei Magyar-
sag, mert NAGY ARPAD istcni kiildetessel mentetle at a Hitet es a Nepet is a
judai-kercszenyseg cs az iszlammal szovetkczctl zsidosag pusztflasabdl.
Es igy maradt meg a Mah-Gar nep ,.HAGRI" neve is azzal a „bosszuallasi"
iradfcioval, hogy „ez is az a nep, amelyiket el kell pusztuani".
Mi az igazsag Peter Apostolrol...?
Otl kell kezdeniink, hogy a ket szemely - Peter 6s Pdl - valoban leteztek.
PETER - galileai volt, aki a galileai nemzsido-faju lakossag nyelvct beszeltc.
A gorogiH hibasan bfrta, mert az evangeliumi frasokban hivatkozds van aira,
hogy a beszedjebol vettek eszre. hogy ..galileai" - vagyis „gojim". Pal eppen
fordiioltja volt ennck. Tiszta zsidofaju, neve SAUL, foglalkozasa rabbi, vagyis
judai-pap, heberul es giirogiil beszelt, - Jezus anyanyelvet nem ismerte.
Peter ugy van beallitva a romai leologiaban, hogy a ..tanult, muvelt, teolo-
giai kepzettsegu hivatasos pap - Saul-Pal mellett" csak egyszerii „halaszfele",
aki talan frni sem tudott. Es itt a ..tcologia" elhallgalja a/.t a legfontosabbat,
hogy:
Peter az Or Jezus lani'lvanya volt, aki kb. 10 evig „tanult" a Vilag Vilagos-
sagatol, a Mesterek Mesteretol, akivel egyiltt elt, akit kovetett, s akit nem ha-
gyott el soha. Tehat Peter e hosszu ido alatt „legalabbis" olyan tudasra kellett
szert tegyen a Jezus-hitben, mint aminovel rendelkezett Saul a judaisagban, de
221
 a ket hitvilag meroben kulonbozott egymastol. Tekintetbe kell azt is venni,
hogy:
Peter csak es kizarolag az Ortol tanulta azt, amit tudott, ezzel szemben Saul
sohasem latta az Urat, es sohascm beszelt vele. A „palfordulas" a judai „hun-
cutsag" egyik modszere, amivel kisajatftotta az tJr alakjat kizarolagos „judai
has/.nalatra".
Itt kell keresnunk tulajdonkeppen annak a felfogasnak a kiilonbozoseget is.
ami Peter es Saul kozott - eppen az Or Jezus alakjanak es feladat-betoltesenek
es maganak a ..Jezusi Tam'tasnak" magyarazataban - mutalkozik.
A Jezus-hit es Peter hirdeli az Isteni Univerzalitast - vagyis az Edesatya
mindenkire halo gondoskodasat es az 6 szereteten alapulo szeretetet, mfg a
judaizmus cs Saul - csak a judaiak Jehovajat szolgalja, aki csak a judaiakrol
gondoskodik es a tobbi nepeket a judaiak szolgajanak rcndelte. Itt tehiit egy
/.art. elkulonilctt nep reszere sajali'todik ki mindcn isteni gondoskodas es ez az
..istcntan" a judaiakkal kihasznaltatja es gyiilolteti a tobbi nepeket. Szeretet
helyett a gyiiloiet es a bosszu az uralkodo.
Peter es Saul kornyezcte, nevelese, iranyi'lasa es tanullsaganak tartalma te-
hat teljesen clienteles polusok indftcka. Ez a magyarazata annak. hogy sohasem
tudtak egymasl megerteni, jobban mondva - ncm is kerestek a megcrtes leheto-
segct. hiszen az evangeliumi tortenesekct kiertekclve, egymast ket fzben latuik.
Ez azt jelenti, hogy nem is kerestek a kapcsolatot. Nyilvan azert nem, men az
Ur Jezus szolgalataban, illetoleg az Ori Tanitas folytatasaban kozottiik athidal-
hatatlan szakadck latongott.
Peter bizalmatlanul nezte Saui varatlan elhatarozasat, aki a Jezus-kovetok
uldozcset hirtclcn „messianizmussa" valtoztatta. Pdter sohasem hirdette azt,
hogy az Ur Jezus a zsidok messiasa, men „mashijas" heber polilikai cim, olyan
„cmber" neve, aki a judaizmus ideologiajaban a mas nepek feletti uralomra
jutlatja a judaiakat. Ez nem egy ,.istenfiui" hivatas, hanem egy onzo, emberi,
gyiiloletre alapozott politikai uralom, mely semmikeppen sem lehetett az Or
Jezus feladata. (Itt van a judai-kercsztenyseg legnagyobb tevedese, hogy ezt a
Sauli messianizmust „vallassa" tctle.)
Peter nem ugy latta Sault, mint a mai biblikusok, men az 6 idejeben az a
„damaszkuszi litkanyarban torlcnt Jezus-jelcnes" meg ismcretlen volt. Peter
cszrevette, hogy Saul az Ur Jezusl nem Isten Fiakent hirdeti. Tchat nem mint az
osi sumir hitvilag ujraelesztqjet, megtisztitojat es megtartojat, hanem 6t a
judaizmus hamistananak legali/.alasara sajati'tja ki, mondva:
„Mondom pedig. hogy Jezus Krisztus szolgaja lett a zsidoknak..." (Rom.
15. 8.)
Ugyanis ezzel a kijclentcssel Saul az Abrahami „szovetseg" szolgalataba
alh'tja az Urat, hiszen emlekezziink csak vissza errc, hogy mi is tulajdonkeppen
az „<5-szovetscg"...? Igy van lei'rva:
„Annak l'elclte mondta Isten Abrahamnak: ...ez pedig az en szovetsegem,
mclyct meg kell tartanotok en koztem cs ti kozottetek es a te utanad valo ma-
god kozott: mindcn ferfi koriilmeteitessek nalatok." (Mozes I. 17, 10.)
222
Az Urat tehat Saul legeloszor ennek a judai tannak szolgajava teszi, s aztan
- mint nem zsidot - a talmudi es biblikus felfogas szerint - egyszeru dldozati
allatkent veszi, amint az frva vagyon a ncm zsidokr61:
„kiknek teste olyan. mint a szamarak teste. (Ezekiel 23, 20.) es igy Peter
nagyon jol latta, hogy Saul az Or Jezust egyszeru „aldozati allatnak" hirdeti,
aki ..eltorli a judai nep biineit" eppen ugy, mint az evenkent ene a celra aldo-
zott valosagos „biinbak", hisz Saul igy tanitotta:
„Mert amely allatoknak veret a topap beviszi a szentelybe a biinen, azok-
nak testct megegctik a laboron ki'viil. Annak okaert Jezus is. hogy megszenteije
az 6 tulajdon verevel a nepet, a kapun kiviil szenvedett. (Zsid. 13. 11-12.)
Tehat az Or olyan, mint az ..allatok, melyek veret a fopap beviszi" es Saul a
„nep" kifejezes alatt csakis a zsido nepet erti, hiszen hozzajuk intezi e levelet.
De meg ncm elegszik meg ennyivel, hanem azt a zsido aldozati n'tust es
[udai-ideologiat, ami ellen az Ur a kcrcszlrc fesziteseig kiizdott, csak fokozza,
mondva:
„es csaknem minden verrel tiszti'ttatik meg a torveny szerint es verontas
nelkiil nincsen biinbocsanat." (Zsid. 9,22.)
Ez pedig ncm m.is, mint a Jczusi Igehirdetes teljes kiforgatasa es a judai
ideologiaval valo behelyettesftese, men azt a Mozesi Torvenyt, amire itt Saul
hivatkozik, az Or sohasem ismerte el es az „oldokl6 aldozatokat" az Or meg-
vetcllc mondva:
„...j6n ido, hogy aki oldokol titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet
cselekszik" (Jan. 16, 2.) ...nyilvanvaloan a verontas judai rftusat ertve ez alatt.
Peter azt is nagyon jol tudta, hogy az Or nem ..biinbocsanat szerzesre" es a
•judai nep" megmentesere jott, hiszen meg elenken emlckdben voltak azok a
sulyos szavak, amiket az Or a zsidoknak mondott - elitelve oket, igy:
„Ti az ordog atyatol valok vagytok es a li atyatok kivansagait akarjatok
teljesiteni. Az emberolo volt kezdettol fogva, es nem allott meg az igazsagban,
inert nincsen obenne igazsag. Mikor hazugsagot szol. a sajatjabol szol, mert
hazug es a hazugsag atyja. (Jan. 8,44.)
Peter allasfoglalasa Saullal szemben
Feltetelezheti-e egy logikusan gondolkodo ember Peterrol azt, hogy „bizalom-
mal" viseltetett Saul rabbi irant akkor, amikor az Or „istenfiui" tani'tdsa valo-
ban „sziklakove" valt benne...? Ugye, nem.
De nezziik csak a tobbi korulmenyt is. Peter koronatanuja volt Jezus Urunk
ellen elkovetett fondorlatos biintenynek. Latta, hogy a nagy-szynhedrium iigy-
nokei mikent kisertek itllandoan az Urat, hogy a judai hoher-torvenyek szerint
6t minel hamarabb megoljek. Latta az ,.iskariotes"-nek nevezelt Judas - „be-
epitett judai ugynok" munkajat, aki igen nagy penzert tette meg terhelo vallo-
masat hivatalosan es jegyzokonyvileg az Or Jezus - mint „hamis profeta es mas
vallast hirdeto predikator" ellen. Ugyanis ezek azok a megnevezesek, amik
meghataroztak a .judaizmus cllensegcinek" tevekenyseget es amennyiben ezek
223
a tevekenysegek szavahiheto tanuk Altai lettek tanusitva, a halalos itelet meg-
hozhato volt a vadlott ellen. Judas tehat csak kiegeszftette a tobbi hivatalos
iigynok vallomasat es foleg azt bizonyitotta, hogy
1. az Ur Jezus olyan Istent hirdet es olyan „mennyei Atyaiol" tani't, aki
univerzalis, tehat nemcsak a judaiak istene, hanem - eppen tigy, mint a
NAP - mindenkie;
2. azt mondja, hogy cz az Isten mindenkit egyforman szeret, tehat azokra
a nepekre is kiterjeszli gondoskodasat, akik nem judaiak;
3. ez az isten mindenkinek orok dletet ad, tehat az cmberi lelek nem hal
meg a testtel. hanem ehhez az Istennez, mint szeretd mennyei Atyahoz
ter vissza es orokkc el.
Es itt alljunk meg egy pillanatra, ennel az „iska>iotes"-nek nevezett Judas-
nal. Ugy lanflotta nekiink a boles Aisleilncr prol'esszorunk a teologian, hogy a
biblikusok eloszor azt hittek, hogy az „is-kariot" egy helyseget jelent. llycl
azonban eddig nem sikeriilt talalni. Ellcnben az arami nyelvben e szo eredeli
gyoke „kar" es igy a „kartevo, hazug, arulo es gonosz emberek" megjclolesere
hasznaltak, tehat a heberesflelt formaja az „iskar" Judas... annyil jelent magya-
rul, mint „kar-os"(is) Judas", gonosz Judas.
De mondott meg mast is az igazsagot hirdeto Aisleitner porfesszorunk Ju-
dasra vonatkozoan. Nevezetesen azt, hogy „az ephipani iratokat megelozo
hivalkozasok tigy emlftik JCidasi. mint aki a Palla lett Saul rabbinak a testvere
volt".
Most mar megerihctjuk Peter Apostol - Saul f'ele megnyilatkozo - bizal-
matlansagat, dc Saul tartozkodasal is Peter fele.
Peter latta, hogy itt egy zsido maffia folyik, amelyik eloszor eladta penzert
az Urat, aztan aldozati baranykent a „judai nepert" felaldozottnak nyilvani'iotta
- ugy, mint Kajafas mondta: „Jobb nekiink, hogy egy ember haljon meg a ne-
pert es az egesz nep el ne vesszen." (Jan. 11, 50.)
Ugyanis, ha az Urat nem szegezik bit6fara - Aisleitner szerint - a bosszti-
allas vallasa - a judaizmus megsziint volna, s igy a judai papsag valoban el-
vesztette volna a „nepet".
Amikor mindezeket veghez vittck, sziikseg volt valakire, aki a szynhedrium
azon hatarozatat teljesfti. mellyel megallapftottak az Una vonatkozoan:
„ha az 6 emleke megmarad - az 6 nepe (a szamariai nep) magara talal" -
hiszen a szamariaiak fegyveres felkelesben tortek a romaiakra, amikor Jezust
f'elfcszi'tetiek a zsidokkal. Ezt a „veszedelmes" nepct tehat felre kellett vezetni,
s mivel az Or „emleket" naluk cltorolni lehetetlen volt, ezt az „emldket" meg
kellett valtoztatni a ,judai ideologiithoz" simuloan. Nos erre a feladatra jelolte
ki Sault a zsido legfelsobb tanacs - a nagy szynhedrium. Es - mi'g a „zsido
szolgalatba illesztett Jezust" hirdeto Saul minden tamogatast megkapott a zsi-
dosagtol es Herodestol is, addig Herodes Petert „halalra kerestette", tomlocbe
is veti (Ap. Csel. 12, 3-12.) nyilvan azcrt, hogy ..jezusi igehirdctcset megaka-
dalyozza". Ugyanis nem tetelezheto fel az a zsidosagrol, hogy „tervszeriitlenul"
224
folytatta volna a Jezusi inkviziciot, azt, amit oly zsenialis tervszeriiseggel ve-
zetctt le a keresztre feszftesig.
Figyelembc kcll venniink azt, hogy az Ur Jezus „istcnalakja" csupan a „testi
halal" bekovelkezcsc utan mutatkozott a zsido materializmus realitasaban,
hiszen a ..feltamadas" - zsido gondolkodas szerinti - „lehetellensegenek" be-
kovetkezeset, a jchovai rendeleteket tovabbfto judai papi testiiletnck - a nagy
szynhedriumnak is - el kellett ismemie, mert a szemeik lattara tortent meg es
tudomasul kellett venni azt is, hogy a halottnak hilt Jdzus - a „hamis profeta" -
nem halott, hanem feltamadt es emberi testevel egyiitt eltiint a materializmus
vilagabol.
Itt kerul szembe az „ordog-Alya liainak" vilaga a valosagos es univerzalis
Isteni Akarattal. Viszont ezek a cinikus judai fopapok nagyon jol tudjak azt,
hogy a nep azt hiszi, amit neki bebeszclnek.
Kivarjak tehat az esemenyek lefolyasat, es amikor mar biztosak abban,
hogy nem kell sem az elottuk erthetetlen Isteni Akarattal, sem a halalt legyozo
Jezussal vitazniuk, hanem a „tanftvanyok" - azaz emberek hirdetik a szerintuk
„mas vallas" lanait - akkor indftjak Sault a Jezusi ideologia megmasi'tasara.
Teljesen ertheto tehat, hogy Peter es a tobbi „szkitaveru" tanitvany ott-
hagyja a zsido komyezetet es a „sajat" nepiik kozott hirdetik az osi sumfr vallas
Istenfianak igazsagdt. Igy teszi at szekhelyet Peter Babilonba, majd Antiokiaba.
Itt latjuk Babilon fontossagat, hiszen itt a Peter anyanyelvet beszelo Partus
Birodalom - Roma egyetlen ellenfele - uralkodik es innen Babilonbol - azaz
egyik varosabol SIPPARBOL - mentek az osi sumfr hit magus papjai Jezus-
hoz, amikor megsziiletett. 6k voltak az egyetlenek, akik a regi sumfr iratokb61
ismertek a jovendolest, hogy az „isten fia emberi testet olt". (Lasd: Werner
Keller: „Der Bibel hat doch Recht".)
Nezztik csak meg, mit ir errol Eusebius cgyhazatya (1. Vita Constantini
4,3,): „Koran jelentek meg az igehirdetok Parthiaban es terjesztettck Jezus
tanait. Ugyanis az itt uralkodo Partus Dinasztia - az ARSZAK - turelmessege
folytan - akik a perzsak regi vallasat, Zoroaszter tanat megvetettek - a Jezus-
hit nemcsak haborftatlanul terjedt el, hanem oly gyors viragzasnak indult, hogy
a 2. szazad elejen 360 kotemploma volt."
Azota mar tudjuk, hogy ezt a „gyors terjedest" az segitette elo, hogy a Je-
zus-hit lett a Partus Birodalom allamvallasa. Ennek az allamvallasnak koz-
pontja Babilon volt es feje Peter Apostol, akinek segitoi voltak itt testvere
Andras es Tamas, aki itt is halt meg es nem Indiaban „vertanuhalalt". (Tamas
partial miikodeset nagyon sok apokrif irat emliti.) De az Apostolok Cseleke-
detei is tanusftja ezt a Partus Birodalmi Peteri Egyhaz letezeset, hisz azon a
bizonyos punkosdi napon a partusok nepe volt tiilsiilyban a Jeruzsalemi ossze-
jbvelelen - mint „partusok, medck, elamitak" - vagyis az egesz Partus Biro-
dalom nepeinek kepviselete. (Ap. Csel. 2, 9.) Igy indokolt Peter azon irasa,
melyben hfveit igy iidvozli:
„K6szbnt tileket a veletek egyiitt valasztott babiloni gyiilekezet." (I. Peter,
5,13.)
225
 Meg egy dologra szeretnem felhivni a Magyar Lelki Megujhodas Peterhitti
kedveseinek a figyelmct. Megint csak a boles Aisleitner professzoromhoz kell
visszamennem, aki szinten ..peterhitti" volt, es mindig azt mondta, hogy Peter
ugy gondolkodott, mint a szekelyek. [6 meg nem ismerte azokat a palesztinai
legujabb asatasi credmenyeket, melyek azt allapftottdk meg, hogy a PLST-i
(filiszteus) nep hozta mozgasba a kanani oslakosokat, a „SCL - sicul" nepet,
(akiknek nyelvc ismeretlen).] Ha ezt ismerte volna, akkor biztosan azt mondta
volna, hogy Peter „sicul - azaz szekcly" volt. Peter gondolkodasmodja ezt
tokeletesen igazolja is. Ugyanis sohascm nyugodott bele a „rossz helyzetbe" es
furfangos (szekcly) modon kcresctt es lalalt is mindig kiutat. Aisleitner igen
mergesen cafolla azt a biblikus kitetelt, hogy „Peter megtagadta" az Urat es ezt
szeretnem eppen ugy megmagyarazni az igazhitiieknek, mik^ppen azt ez a
boles teologiai tanar a mi crtesunkre adta.
Egy „peteri" igehirdeto cifraszurben, Antiukia
kernyektfrol
226
Peternek az Ur rendeli, hogy 6t „raegtagadja"
Vegyiik elo az evangeliumot, Janos 13. resz 37. verset. Itt latjuk, hogy Peter a
ve^gso kitartasig meno hiiseget jelenti ki az Urnak „6Ietemet adorn eretted"
kijelentessel. Felt6telezheto-e az Ur J^zusrol, aki Peter husdget annyira komo-
lyan vette, hogy rea bizta az Anyaszentegyhazat es 6t „kosziklanak" nevezte
- e g y ii 11 ell vele - hogy az „elctcnek felajanlasaert" az Ur Jezus Petert kifi-
gurazza es hazugsagnak minositi mondasat...mike'nt az a 38. versben magya-
razva van...? Ugye nem feltetelezheto az Urrol ily gunyos cinizmus. Tehat itt a
magyarazat is es a forditas is hclylelen.
Jezus es Peter egymas kozott a „szamariai" nyelven beszeltek, amit egyesck
araminak, masok szki'ta nyclvnck mondanak. Sir Rawlinson az ekiratok nyclvet
nevezi szki'ta nyelvnek. Az 6 nyelviik tehat nem semita nyelv, hanem
aglutinald. Az osnyelvek majdnem mindegyikenek meg van az a sajatossaga
- a ragozo nyelvcknel pedig azonnal bizonyi'thato - mely szerint a parancsolo
modot rendszerint a ,jovo ido" segitseg^vel fejezi ki.
Mindjart vegyiink egy pcldat a magyarbol. Azt mondom pi.: „te el fogsz
oda menni, mert en igy akarom". Ez ugyan jovo idoben van mondva, de paran-
csolo hangsullyal, tchal a parancsolo mod kifejezese. Ugyanfgy mondhatjuk:
„te meg fogsz engem lagadni"... tehat kotelezlek arra, hogy tagadj meg... 6s
hogy az Ur ezt igy mondta Peternek, azt bizonyitja az 6 tisztanlato kepessege.
Tehat tudta, ha Peter bccsiilctesen felfedi szemelyazonossagat a zsidoknak.
talan 6t ott, azonnal a helyszinen meg6lik es ezt az Or nem akarta. Viszont
ismerte Peterl, ludta, hogy utana megy azzal a szandekkal, hogy kiszabaditsa,
hat inkabb arra kotelezte, hogy ki ne adja magat. Mondja azt, hogy nem ismeri
az Urat. Ez logikus es ertheto a Jezusi josag es gondoskodas szempontjabol is.
Megerositi ezt a forditas bizonytalansaga, mert a septuaginta gorog szovege
nem mondja „bizony bizony" es latin fordftasa sem, hanem igy kezdi:
„Amen...! Amen...! azaz „ugy legyen - ugy legyen!"... Tehdt az Ur Jezus azon
kfvansaga van ebbe belefordi'tva, mellyel Peternek azt a rendelest adta, hogy
azon az ejszakan fel ne fedje a hozza larlozdsat, es az Ur nagyon jol tudta micrl
teszi, hisz Peter nelkiil talan semmifclc Jezusi „keresztenyseg"' nem maradt
volna. A judaiak mindent kiirtottak volna.
Az evangeliumi szoveg mar a Saul-pali leologia sziilemenye, mely masKl-
ezer eV alatt iszonyu valtoztatasokal szenvedett - mindig Peter hatranyara es
Saul-Pal el6nyere.
Az Ur Jezus es Galilea-i nemzettestverei
altal alapi'tott „Peleri Anya-Szent-Egyhaz"
Szimboluma, ahol:
A
a HARMAS HALOM: 6si mah-gar
(sunu'r) frasjel, Kur, mada, mad, jelentese:
orszag.
A KETTOS KERESZT szinten az osi
kepfrds jele: PA = pasztor. A „PA-TE-SI"
hagyomanyban a „PA" ideologiat jelent.
227
 Peter Romaban...?
Vcgezelul pedig osszesiteni szeretnem az eszokokat arra vonatkozolag, hogy
miert nem tartdzkodhatott Peter Romaban.
1. Az apokrif irasok szerint Peter is es occse is csaladjuk szkita nyelvet
beszeltek, ami a partusok nyelve volt. A logika szerint tehdt oda ment
„iget hirdetni". ahol megertettek.
1. Ez pedig a Partus Birodalom volt es a Pontus-i szkitak Antiokiaja, ahol
szinten ez a nyelv uralkodott. Igy alapitotta az egynyelvii Babiloni
Gyiilekczetet Babilon es Antiokia kozpontokkal. Az ortodox egy-
haz meg ma is unnepli februar 6-an az Antiokiai Egyhazalapitas iinne-
pet.
2. Peter Romaba nem julhatott be, inert nem volt romai allampolgar, vi-
szont Romaba jutasi utlcvelet szerezni nem tudott, hiszen a romaiak
kegycncc - Hcrddes - halalra kerestette.
3. Nem szabad osszcteveszleniink Peter helyzetet Saul-Pal adottsagaivai,
aki romai allampolgar es zsido farizeuskent jutott el Romdba, es ott
nem „keresztenyseget", hancm egy messianizmusra alapi'tott zsido
szektat hoz lctre, mely „aldozalra es a verontasi n'tus folytatasara" epiil
A romai teoldgusok allandoan a Saul-Pal Roma-bcliekhcz frt levelet
emlegetik bizonyi'tasul arra, hogy Peter mar Rom&ban hirdet, s Pal is
odament... pedig ilyen ott irva nines, a 15. resz 21. verseben eppen azt
olvassuk, hogy „R6maban meg nem hirdetik az iget es Saul eppen azert
megy oda"... es a 16. reszben Saul mindenkit tidvozol, aki Romaban
van. Feltetelezheto, hogy Petert - a Jezusi Egyhaz fejet - ne iidvb-
zolne, ha ott lenne...? De nines ott, es sohasem tctte labat a romai
foldre az Ur Babiloni Anyaszentegyhazat alapitd Fdpasztor - Peter
Apostol.
Peter egyhaza tehat NEM A ROMAI.
Hiaba tesz a Vatikan a Szent Peterrol elnevezett katedralisaba egy P6ter-
szobrot. Hiaba hi'vja magat a papa „Peter ulodjanak"... nem az igazi Peter
utodja 6, hanein Saul rabbie, akinek teologiai alakja behelyettesiti a peteri
hagyatekot, s ami az Uri hitben „fcher" volt, - azt a judaisag feketesegebe
oltozteti. Igy valik a Szcnt Pcter-bazilikahan kiallitott „Fckete Peter" szobor a
P6ter helyen miikodo Saul-pali idcologia szimbolumava, s igy leu Saul rabbi a
romai judai-keresztenyseg FEKETE PETERE.
A Magyar Lelki Megiijhodas alapja a Jezusi igazsag.
A Magyar Egyhaz az osi Peter Tanokra epiti feltamadasat 6s kizarja hittu-
domanyabol a Saul-pali judaizmust.
A judai-keresztenyseg mai helyzete nagyon hasonll't a Peter korabeli mdu-
lashoz. A Magyar Egyhaznak kovetnie kell abban is Petert tehat, ahogy O az
elso jeruzsalemi zsinaton felemelte szavat a judaizmus ellen, amikor azt ordf-
totta azok fiilebe, akik a Jezus-hitiiekre ki akartak terjeszteni a mozesi torvii-
nyek crejet: ..Most mit kl'sertetitek az Istent. hogy a tanitvanyok nyakaba oly
228
igat tegyetck, melyet sem a mi atyaink, se mi el nem hordozhatlunk..." (Ap.
Csel. 15.10.)
* * *
A MAGYAR EGYHAZ is ezt hirdeti. Vagyis minden judaisagtol mentes
tiszta Jezus-hitet.
* * *
A MAGYAR EGYHAZ A MAGYAR NEPNEK HITET ES ORSZAGOT
AD!
* * *
A MAGYAR EGYHAZ jelkepe es jelvenye az osi Kdld-babiloni szimbo-
lum:
a HARMAS HALOM - KETTOS KERESZTTEL.
* * *
Az ,,IDOK TELJESSEGE" kflzeleg es ez nem mas, mint az Or Jezus visz-
szajovetelc.
De ne varjatok Ot megint emberi testben. 6 visszater az 6 Igejenek ereje-
ben...Az Ur Igejet es Szeretet-Torvenyet az 6 nepenel hagyta es most az 6
Nepe - a Mah-Gar Nep - lelki megiijhodasaban latta meg az Uri Igazsagot.
Azok a megvilagosodotlak es uj cletre keltek, akik a Mah-Gar Nep verevel
testet oltolt Isten-Fiat az 6 valdsagos alakjaban felismertek, felsorakoznak az
Ur moge. Az 0 utjan, az 6 rendelkezese szerinti modon, a Peter Aspotol altal
ezerkilencszaz-egynehany evvel elottiink megalapitott es most a megvilagoso-
dottak altal ujra cletre hi'vott MAGYAR EGYHAZBAN.
A MAGYAR EGYHAZ tehat nem uj alakulas es nem uj alapftas, hanem az
Ur Jezus es Peter altal alapi'tott es elindi'tott szeretet-kbzosseg felujftasa.
A Magyar Egyhaznak semmi koze nines a judai-keresztenyseghez... es Is-
lenszemlelete, valamint ideologikus tartalma - a MAGYAR HIT - attol le-
nyegben es igazsagban kulonbozik.
A judai teologia Jezus nemzetseget „KUTAI" vagy „KUTEUS" neven em-
h'ti, amit „szamaritanusnak vagy nazarenusnak" neveznek a magyarazatok.
(Misne Tdra, Holkot: Roceach 2.11.) A rabbinizmus iratai Kr.u. 1340-ben meg
minclig hasznaljak a KUTAI vagy NAZARENUS elncvezdst, de kizarolag a
magyarokat hivjak igy - megkiilonboztetve oket a romai-hitii „keresztenyek-
tol".
Vannak utalasok a judai teoldgia kozepkori irataiban arra vonatkozolag.
hogy Jezus Nemzetseget, amelyikct subar-sabar-samar elnevezesebol judaiak
„szamaritanusnak" azaz „kuta fiainak" mondtak es frtak, a vallasfilozofiai
beallitodottsaguk es istenszemleleti ritusuk utan „oroszlantiszteloknek" nevez-
tek, akiknek - a magaslatokon epftett tcmplomaikban - oroszlanos jelkepek
voltak a falakra festve... Szamariaban es Galileaban. Ok voltak a megtartoi az
229
oroszlan- vagy parductestii emberszobroknak, amiben nagy osiiket - NIMRU-
DOT - lisztcltek vallasos kcgyclcttel.
A mai kutatasok azt bizonyftjak, hogy az OROSZLAN is a NIMRUD Nem-
zetseg EMBER-FIAT - a nazari-partus Jezus Urunkat jelkepezte
FELTAMADASA UTAN.
Ilyen ..oroszlanos" jelkepcket tetlek a Partus Birodalombol Hazankba visz-
szatero kangar-avarok az Islcr-Gami szentelyuk falaira di'szftesiil cs ..torveny-
kent" is.
230
X.
Az Ister-Gami oroszlanok
„tizenkilenc" fokanak miszteriuma
Arr61 a „lizenkilenc" fokrol beszclek itt, amellyel az Istcr-Gami oroszlan-
dbrazolasok „eletfajanak" mindegyike elhajlik a merolegestol. Ugyanis a mi-
tologia torvenye szerint: „az eletfa koti ossze a foldi vilagot az egi vilaggal."
Ahol az eletfa all, ott van a Vilag, vagyis a Foldi Uralom Kozcppontja, es me-
rSleges allasa az Eg kozepere, a Sarkcsillagra mutat, mely az Egi Hatalom
Kozpontja.
A szimbolikus abrazolasokon tehat az „eletfanak" merolegesen kell alinia.
Ha „elhajlik" a merolegestol, akkor idopontot jelez Foldunknek a ,,precesszios"
idoszamitasa szerint, ahol „egy" fok = 72 evvel.
Tud6s elodeink tokeletesen ismertek az „eg csillagait" es - mai kifejezessel
- mondhatjuk azt, hogy kivalo asztronomusok voltak. J61 tudtak, hogy a Fold
tengelyc mikor fog pontosan a Sarkcsillagra mutatni es a Partus Birodalombol
a Karpat-medencebe hazatero „kangarok", akiket csak „avar" neven emli't a
tottcnclcmszemlelet, ezzel az idomeghatarozo modszerrel kflzoltek a „beava-
tottak" reszere az oroszlanos szcntclyuk epi'tesenek idcjet.
Az errol irt konyvemben (Az Ister-Gami Oroszlanok Titka) az eletfanak a
merdlegestol valo elhajlasat „tizenkilenc" foknak irtam azert, mert ennyi mer-
heto (megkozelito pontossaggal). E konyvem megirasa ota azonban annyi cso-
dalatos dolog tortent nemcsak korulottem, hanem az (irkutatasoknal is, hogy ezt
az „elhajlast" ki kell egeszi'tenunk „fcl" fokkal, es fgy az Ister-Gami Oroszlanos
abrazolasok eletfaja „tizcnkilcnc es fel" fokkal (19,5 ) hajlik el a merolegestol.
A szentely cpftese idejet tehat 36 evvel hatrabb kell tenniink. Igy az 566-
ban epult.
Igazat kell adnunk a halo poraiban is aldotl szekely tudosunknak - nehai dr.
Lasz.lo Gyulanak - aki elso honfoglalasnak nevezi, ugyanezzel az idoponttal az
avarok letelepcdeset.
Az alabbiakban mutatom be ezt az ido-meghatarozast.
231
 ORION

1! +20°
<>

Az itt abrazolt „19" fokot kell lehat „fcT fokkal kiegeszfteni, hogy ez is az
osi mitologia torvenye szerint legyen.
De most azt kcrdezheti az olvaso, hogy miert olyan fontos nekiink ez a
„fel"-fokos v&ltoztatas es miert adok olyan nagy jelentoseget a ,,19,5-es" szam-
nak...? EQUATOR
Ezt a konyvemet az egyiptomi „Feny-Szentharomsagra" (OSIRIS-ISIS-
HORUS) valo hivatkozassal kezdtem es itt sem nevezhetem „erdekes veletlen-
nek" azt, hogy a „HIT-TAN" fejezetnck irasa idejeben erkeztek be - ismeretlen
szemelyektol - az „urhaj6zassal" kapcsolatos olyan adatok, amelyek visszave-
tithetok 6s-Egyiptom tortenelmi es mitologiai idejebe. De abba a regi idoszak-
ba, amikor Egyiptom es a ma Sumerianak nevczctl Mezopotamia egybetartoz-
tak. (Gondoljunk itt arra a regeszeli vak5sagra, hogy pi. a sumi'r ERIDU-ban
„tizenot" Qzonviz elotti Zigurrat van egymasra epftve.)
Ezt, az tin. ..termekeny-felhold" tertileten kialakult kozmologikus vallas-
szcmleletel ismertetem az I. fejezetben. Igy tudjuk meg, hogy a „Fenyatya-
Fenyszuze-Fenyfia" Feny-Szentharomsaganak egi kepviseloje az ORION-
SIRIUS es a NAP volt. Harmuk kozott az ORION, mint az EG URA (sumer
neve URU-AN), „ATYA-ISTENKENT" uralkodik, hiszen a Fold minden
pontjarol lathato. Negyszeres (quadruple) csillagteste az Egyenliton
(equatoron) helyezkedik cl es a csillagtest alapjanak magassaga „tizenkilen 6s
fel"fok(19,5).
232 233
 Igy lett ez a fok-szam a Nimrudhoz tartozo, egi magikus erd szimboluma, A fenti kepen lathatjuk, hogy az „ATYA" es az „ANYA" piramis cgyforma
mely - mikent latni fogjuk - az osi hitvilag foldi vetiiletein is megtalalhato, nagysagu. mfg a „FIU"-e joval kisebb. A „Fiu" piramisanak MEN-KA-URE
mert: neve sumer nyelven a „VILAG-UR KAPUJA" crtelmet ad. Az alaprajz azt
„mikeppen a mennyben - ugy a foldon is." mutatja, hogy ez a piramis egy ketszeres ,,19,5-es" telrahedrdlos szoggel illesz-
kedik a masik kettohoz.
A mitologia az ORION csillagkepet szorosan osszekapcsolja a mi NIM- Modhatjuk azt, hogy ezzel az adattal
RUD-unkkal, hiszcn NIMRUD lcjott a foldre. Itt ell. Felesege ket fiat sziilt, a Foldon talaltuk meg az ORION egi,
akik HUNOR es MAGOR-kcnt maradtak meg napjainkig, a mar „monda- magikus szamdt.
vilagnak" nevezett mullunkban. A „ketszeres" 19,5 -es szog kozott „6
Ez a „mondavilag" azonban nem valaszthato el a sumir vallasi-hiedelemtol, „-os szog van, mely rcnormalt formaja a
mely NIMRUD-ol Isten Fianak tiszteli, akit EN-LIL kiildott a Foldre. 33-nak, vagyis 3+3-nak. Ezzel pcdig mdr
Az ekiratokon IZ-DU-BAR neven szerepel, melynck jelentese: „Isten- beerlink az osi, adventi mitologiaba, va-
lelkenek sziiletett parja." gyis nepiinknek „Isten-Fia" varasaba. A
Ezt valtoztattak meg a semita nepek (az „akkadnak" nevezett „hapiru"-k, harom Piramis titka fgy oldja meg a
melybol a „heber" elnevezes is ered), az 6 felfogasuk szerinti „GIS-GIL- multban elhagyottakat es a jovoben var-
MAS'"-ra, majd „GILGAMES"-re. A sumir hitviUig aztan a vilaghfres „GIL- lakat.
GAMES EPOSZ"-ra valtozolt, de NIMRUD egi hatalmat meg ma is orzi az eg Ugyanis a NIMRUD-IZ-DU-BAR
is es a fbld is, az 6s magikus erej& jelzo ,,19,5 „ miszteriumaval, amint majd foldi eletet ugy vehetjuk, mint ISTEN-
latni fogjuk a kovetkezokben. FIA „elso" megjeleneset, ^ l s o " testet-
Visszateriink tehat Egyiptomba, ahol az osi hitvilag GIZA (Gizeh) teriileten oltescl. Meg a zsido-kcresztcnyseg rcgi
harom piramist epi'tett OSIRIS-ISIS-HORUS dicseretere. legendai is azt mondjak, hogy: „NIM-
Sokan az ORION „harom 6v-csillaga" foldi vetuletenek neveztek, de sem- RUD hozta a „Tudast" es a „Tiizet" az
mi bizonyitekot nem adnak erre a feltetelezesre. Megis, minden valosziniiseg egbol." Most, itt a foldi tervrajz egyik
szerint lehetseges, hogy az osi hitvilag szerint a hatalmas ORION, a Vilag-Ura, 19,5 fokiit vehetjuk NIMRUD „egi" 6s a
az „ATYAISTEN" onmagaban dicsoiti meg a „Feny-Szuzet" es a „F6ny-Fiat", masik 19,5 fokot a foldi tartozkodasi
idejenck, mely utan veglegesen az eg-
a harom fenyes ov-csillagaval ekesitve az egboltot. Itt van az 6s-oka Jezus
bolton maradt, mint „SIPA-ZI-ANNA",
Urunk azon ket kijclentesenek is: ,.En es az Atya Egy vagyunk", es „Az en
vagyis „az Eg hiiseges pasztora". Min-
Anyam a Szentlelek". Ezeket az evangeliumi irasokat azonban megelSzi a
dezeket pcdig az ckiratokrol leolvasott
valosag, amit bemutatok a harom piramis fenykepevel es a helyszfni tervrajzzal
un. „sumi'r mitoszok" alapjan mondom
is. fgy. De erdekes az, hogy a „harmadik"
piramis helyzctenek miszteriumabol fgy
egyeztetheto a mitosz a val6saggal.
Ugyanakkor a „hat" fokos szog is teljes
erovel beleszol a sejtelmeinkbe, hiszen a xS
sumfr profeciak azon jovendoleset cro-
sfti meg, hogy az „Isten-Fia" a profeciak
nepenek verevel fog testet olteni. X-

Testet is ollott Partus Hcrcegkent es 19.5 C

LETT a mi draga Jezus Urunk, aki 33
evet ell a F o l d o n , a mi ncpiink, a nim-
rudi-nep testeben. Vele lett valosagga az
Isten-Fianak „masodik" megjclencse a
sw
Trans World Airlaind Photo Foldon.
Aerial view of the pyramids of Khufu, Khaf-Re, and Men-kau-Re at Gizeh
234 235
 Vele leljesedett be a piramisok altal adott „hat" fok, vagyis a „harmincha-
rom" miszteriuma. Emlitsiik csak meg itt batran azt is, hogy a ma el6 es muko-
do „titkos tarsasagok" vezetoinek mindegyike „harmincharmas", vagyis a „33.
fokra" emelkedve iranyitjak es befolyasoljak vilagunk torteneseit. 6k nagyon
j6l ismerik a piramisoknak legfontosabb iizenelet es minden erejiikkel titkoljak
ezt, illetoleg evszazadok ota ellenkezo iranyba terelik es befolyasoljak a „mu-
vclt-nyugat" ndpeinek gondolkodasmodjat es tarsadalmanak vallasi felfogasat.
Gondosan vigyaznak arra, nehogy valaki rajojjon es esetleg hirdesse is a pira-
misok iizenetet. Persze mindenki a „r6geszet" altali mcgallapftasokra hivatko-
zik, fara6k tcmetkezesi helyenek es minden masnak nevezik ezcket a remek
epitmenyeket, nehogy valaki megis akadjon, aki - egyszeru - „paraszti" esszel
gondolkodva - mcgnevezze ezt a lathato es a Foldre rogzi'lelt „nagy titkot",
„A hdrom Piratnis az „ATYA-ANYA-FIU" Szenthdromsdg Torvenye."
Vagyis utasftas, a Fiildon megorokftett szent epi'lmcnyckkel, ennek az „ATYA-
ANYA-FIU" Szcntharomsag megorz6sere, megtartasara es tiszteletere. De azt
is rendeli meg. hogy ez, az embcri lelkekben valo megorokftes
N1MRUD Nepe allal tortenjek. Ez viszont azola lett „titok", amiota Nimrud-
nepenek pusztitasa megkezdodott, es evezredek ota folytatodik. Az osok, a
piramis-epitfik, Nimrud-nepenek faji kinezeset is meghataroztak az ANYA-
Piramis melle helyezett „EMBER-arcu, OROSZLAN-kormii, BIKA-ldbii,
SZARNYAS" Sphinx altal, mely nem is „rejteki" mddon hatarozza meg a
Vilag-Horoszkop kcreszljet (Oroszlan-Vizonto-Bika-Sas(ma Skorpio).
Courtesy of the Arab Infotmation Center, New York
The sphinx and the pyramid of Khaf-Re at Gizeh, near Cairo
236
De a bolcsesseget es batorsagot sugarz6 arc kobev^sese meghatarozza
NIMRUD-nepenek fajisagat is es ez az embertanilag megvizsgalt arcforma
azonos a kald-hun-mahgar-partus-szabfr nepiink jellegevel, vagyis Nimrud-
nepenek sajatossagaval.
Nem tudjuk, hogy ki adta ennek a csodalatos es emberfaragta muemleknek
a SZFINX nevet. Valosziniileg a „titkos tarsasagok" neveztek el igy azert, mert
ok nagyon jol tudjak, hogy valamikor, az osidokben a neve - a mostani elneve-
zesenel sokkal jelentosebb volt.
Igy t'rtak es mondtak a nevet: „HUN".
A nagy jovendomondo, Nostradamus is igy sejtelmezi, amint majd elmon-
dando leszek. Tudom, nagy meglepctes az olvaso reszdre ennek a hires
„Szfinx"-nek a „HUN" neve, de majd meglatjuk, hogy a harom Piramis es a
„HUN" (Szfinx) epi'tesi terve cs foldi helyzete meghatarozza jol es felreerthe-
tetleniil Nimrud-nepe kotelessegel es jovendo fennmaradasanak lehetoseget is.
Emeljiik ki a mtiltbol, a feledes homalyabol ezt is, megint Egyiitt.
Az egyiittes kutatasban, annak bizonyftasara, hogy NIMRUD-ncpc volt
Egyiptom oslakoja. nagy megbecslilessel es halas koszonettel veszem at egy
kedves munkatarsamnak - IMRE Kalmannak - ertekes adatait, amit t'r az
„AT1LLA Szemelynev Eredete Uj Megvilagitasban" cimii munkajaban (Osi
Gyiiker, 1998. evi 4. szam 180-181. oldalain) a kovetkezokben:
„ Induljiink ki abbot az egyszeru tenybol, amit tobb kronikds is kb-
zol, hogy li. „Ali!la. Bendegiiz fia, a nagy Nimrod unokdja, aki
Engadiban nevelkedett, Isten kegyelmeboi a hunok, medek, gdtok es dd-
kok kirdlya, a foldkerekse'g felelmc es Isten ostora."
Szeretiink clmcnni a teny mcllett, hogy Nimrod kiraly a bibliai nemzetseg-
labla szerint is Kus fia. aki Kam fia. Ha ennel a hivatkozasnal Kezai a ,.nagy
Magog" unokajakent cmlfti Atillat, feltetleniil szcmbekeriil a fenti tennyel. De
itt mindenkeppen erdemes elolvasni Sebestyen Llszlo: Kezai Simon vedelme-
ben c. munkajat, amibol sok homalyra deriil feny. Megis, most abbol indulok
ki, hogy a Nimrudtol szarmaztatoknak van igazuk, es crre vonatkozoan sorol-
r\6k fel nehany tamogalo ervet.
A hamilak - Kam fiai - a nyugati 6s deli reszeket kaptak lakhelytil (ok vol-
tak az egyiptomiak, a kusitak, az indiaiak, a hitteusok es a filiszteusok), ezen
beliil a kusitak a Felso-Egyiptom feletti Kus foldjet. (Ez nem mas, mint Nubia.)
Ebbol tenykent lehetne maris elfogadni, hogy Egyiptomban is laktak (hiszen
Egyiptomnak - ha csak kesobb is, de - volt kusita dinaszliaja.) Hogy Nimrod
ismert volt Egyiptomban, arra bizonyftek a hieroglif iratokban megjeleno neve:
NAMART
237
 ugyanezheberul N M R D y ^ j Munkatarsam bizonyitekai megerositik az eddig irottakat, vagyis azt, hogy
a Piramisokat Nimrud-Nepe epitette. De hivatkozik a „szettelepulesre" is,
mclynek tcrmeszetes kovetkezmenye lett a Nagy-Nepnek es reszeinek kiilon-
(E. A. Wallis Budge: An egyptian hieroglyphic dictionary). Fentiekbol vi- fele elnevezese a korszakvaltasok idejeben.
lagosan latszik az egyiptomi es a heber ati'ras hasonlosaga. Az egyiptomi ki- Termeszetesen ennek kiilbn konyvtara van, mert az erore kapott semi nepek
ralylisuikban talalunk egy faraol, aki a 23. dinaszlia tagjakent Hermopoliszban igyckeznek minden nimrudi hagyomanyt eltiintetni, vagy inkabb a sajat nepi
uralkodott (Kr. e. 818-715.). Kartusba frt nevet fgy orokftettek meg: termekiiknek elismertetni. De minket most nem ez, hanem a „Piramisok-
uzenete" foglalkoztat, melynek abrajat - mint epitesi tervrajzot, jobban kife-
NIMLOT __5, jezve az Egi rcndelkezes szerint felepitett Szentelyek titkanak megfejteset -
kozlom itt.
A megcrteshez szuk-
J61 Idthato, hogy a jelcsoporl tokeletesen azonos a fenti NAMART jellel. s6ges a rcgiek „szent-
Termeszetesen a ketto nem ugyanaz a szemeMy, de megkockaztathatjuk a ko- szamanak", a „PI"-nek
vetkezSt: ha a fenti esetben a heber frast olvasva NMRD massalhangz6kat (3,14) megismerese. Tud-
kapunk es ez a hieroglif frassal ugyanugy frodik, mint a 23. dinasztiabeli juk jol, hogy a kbr kerii-
NIMLOT fdrao neve, akkor ennek a kesei kiralynak a nevet is NIMROT-nak letenek cs teriiletenek ki- Pyramids
(vagy NAMART-nak) kell olvasni. annal is inkabb, mert a kartus jobb felso szamflasahoz hasznalja a
jele ( ) az „r" betunek felel meg. Tehat azt mondhatjuk, hogy itt szande- mi geomelriank ezt (7C), Sphinx
kos vagy veletlen torzflassal allunk szemben. Az egcsznek pedig csupan annyi
a jelentosege, hogy a 23. dinasztia idejen. Kr. e. 800 korul volt egy farao, aki
felvettc a NIMROD nevet, vagyis NIMROD Kus fia, aki Kam fia, legalabbis
de schol sent talaljuk meg
a „PHI" (7t) gorbejet,
amit a tudomany FIBO-
NARCI nevevel emlft. (Itt
..H~~ ITTAZ
HUN
nevcben tovabb elt Egyiptoinban. Ez azt is jelenti tovabba, hogy igaz kell le-
fontos azt is tudni, hogy a ff1- ORION LEGFEJNYESEBB
gyen az a - korabban legendanak vtSit - teny, hogy Nimrod Egyiptom foldjen
ell es onnan koltozott ki Evilat foldjere. (Nemeti Kalman szerint a nagy to- Magyar Szentkorona , | CSILLAGA=
7 ALNITAK
ronyepftes is Egyiptomban tortcnt. ami nem mils, mint a nagy piramis, hiszen aninyrendszcrc is a Fibo-
meg kozepkori terkepeken is szerepel 6-Kairo regi neve: Babilon. narci szamsor szerinti.)
C
Ha ehhez hozzatesszuk, hogy ugyancsak Nemeti fedezte fel a Szfinx nevet, Az itt kozolt abra mutatja, 19.5
ami a hieroglif frasban ~ a szotarakban is - HUN-nak olvasandd, tovabba. hogy hogy a Gizai harom pira-
Heliopolisz neve: ON, AN-Gardiner: Egyptian Grammar szerint: „IWNW = mis es a Szfinx pentosan
iuni, ami viszont teljesen egybevag a hunok „hiungnu" ki'nai nevenek ezen szent gorbe betarta-
„(h)iunnu" olvasataval, akkor csakugyan erdemes elgondolkodnunk a veletlen- saval epult es itt a gorbe
nek nem mondhato egyezcscken.) kozeppontja a „HUN".
Ha ezek utan megvizsgaljuk azt a videket - a bibliai Sennart vagy Sineart -
ahova Nimr6d „kik61tozott", es ahol „birodalmanak kezdete" volt Babel,
Erech, Achad es Kalne, majd ahonnan Asszi'riaba ment „holott epi'te Ninivet,
A keriileti fv pontosan
a piramisok csiicspontjait
kbti ossze es az ORION
AZ ARANY ALMA k
Rechoboth varost es Kalaht", akkor azt talaljuk, hogy az emlftetl helyek, kiilb- kozepso ovcsillaganak a
noscn az utobbiak mar igencsak Perzsia haldran vannak. Ezt az eszaki teruletet foldi vetiileten is athalad,
lobb neven is neveztdk a tortenelem sordn: Urartu, Subartu, Aram Naharaim 6s amikor (az ev bizonyos,
ennek megfeleloen az itt lako nep is kiilonfele neveken szerepel. talan legszenlebb napjan)
Atilla nevet kutatva velemenyem szerint mindenkeppen kovetniink kell a az ORION pontosan a pi-
Nimrod leszarmazottak vonulasat es az a fenti teriileten zajlott. A terulettel es ramisok felett tiindokol.
annak nyelvi problemaival foglalkozo hiirom kcinyv keriilt a kezembe: Ignace Valojdban a Szenlharomsagnak a gcometriai egyesftese tortenik meg ezzel
Gelb: Hurrians and Subarians; Artur Ungnad: Subartu; 6s E.Speiser: Meso- az elhelyezessel, de a harom ovcsillag egyikenek neve az AL-NIT-AG (clct-
potamian Origins c. munkai." nyitas, eletre-keles. szapon'las) valqjaban ,,torveny" is Nimrud-Nepe reszere,
amit megerosit ennek a furcsa, szabalyos gorbenek a vegzodese. Sajnos itt csak
238 239
a talalgatasokra szoritkozhatunk, de ebbol is emlitek ket Iehet6seget, k«St valo- Az ok az volt, hogy ez
szinuseget. a„SOHO" 1998. Junius 1.
Ezeket a lehetosegeket azonban maga a „PI"-g6rbe mulatja azzal a kiilonle- es 2-an megfigycll egy
ges szabalyossagaval, mely szerini a gorbe kozpontja a SPHINX (vagyis a Napba meriilo „Iker-
„HUN"). A harom piramis esucsanak egyesftese utan athalad az ORION harom Komctat", („Krcutz-Sun-
Grazers"), melyet egy
6v-csillaganak kozcpcn ugy, hogy az ALNITAG vetulete esik a 19,5 -ra. Ettol
6riasi tomegii kiomlo fc-
kezdve a gorbe legmagasabb pontjain levo merdlegesek - folyamatosan -
nycsscg kovctctt, cs ez az
osztjak ket-k£t reszre az iv-maradvanyokat addig, mig a legbelsobb „mag" „Iker-Kometa" pontosan
olyan abrat mutat, mely pi. a mi Szentkoronank merolegesen felbevagott mo- 19,5 -os szogben jott a
delljenek is tekintheto. Nap fele az ORION-bol.
Talan utasitasnak veheto ez az abrazolas a piramisok altal megorokitett
„Feny-Szentharomsag" kegytargyban val6 rogzite^sere es megorzeseYe...? EI6- Bemutatom itt a SO-
deink ezt talan fgy ertelmeztek <;s ennek kovetkezteben kesziilt cl - (litem sze- HO altal keszftett ket
rint - ATILLA nagykiralyunknak Szciitkoronanknak eredetije, amin rajta volt a fenykepet es bizony a
„Fimy-Szuze" - „Maria" zomanckepc is. NASA tudosai is meg-
Az utolso elotti felkort ertelniezhetjiik a Szentkorona magjanak 6s a jelentes akadtak az ..erdekes ve-
crtelmet egyellen szoval fejezhetjiik ki: „ANYAMEH". Vagyis a Nimrudi Nep letlenen", amit a 19,5-es
megmaradasanak egyetlen feltetcle az „Anyajogu Szentharomsag Nepenek" elindulas jelent az ,.ORI-
tovabbelese. ON"-b61. SOHO
Kerem az olvasot, hogy elmelkedjen Nepiink sorsan. Tckintsen vissza az Ugyanis ,.veletlennek"
evezredes „magyarirtasra", az utolso 50 esztendoben a magyar nokon vegre- cgyaltalan nem minosit-
hajtott abortuszokra, az „anyameh" megszentsegtelenit^sere - az „idegenszivu" heto ennek az „Iker-Ko-
magyarul beszelok altal ervenybe hozott torvenyekre - akkor talan elfogadja mclanak" olyan helyzeti
fgy az osok uzenetet. a Magyar Anyak Mehenek vallasos kegyelettel es „ma- megjelcnese, mely ponto-
gyar" torvenyekkel valo megovasara. san a Gizeh-i piramisok
Meg soha, senki fgy le nem frta a Piramisok uzenetet. Most le kellett frnom folott egyesfti a ,.Feny-
ezt fgy, mint utolso ligyelmeztetest, mert Jezus Urunknak - az ISTEN- atya" (ORION) - „Feny-
FIANAK- a „harmadik" testetoltese kozeleg. Sziize" (SIRIUS)
Nem Nostradamusi joslat ez, hanem a „VILAG-UR" ttzeni a „VILAG-UR"- „Feny-Fia" (NAP) Szent-
bol az ember altal hozzaferhetellen modon. haromsagat a „ 19,5-es" Comet image from SOHO's LASCO instrument
Az ember mar csaknem Jsteni" erovel rendelkezik es furk^szi erosen a misztcriumaval.
„felso vilagot". Ugyanis 1998. Majus 20-an a SOHO szerint az „Iker-Kometa" a SIRIUS-al
Igy kering a Fold koriil szatelitkent a Solar and Heliospheric Observatory allt 19,5-en, mint a fenykep mulatja. Dc Junius 24-en (tehal a SOHO kikap-
(rcividftve: SOLAR), mclynck kepet itt bemutatom ezen a felv&elen. Ez a labo- csolasa utan), a MARYLAND-i obszervatorium megallapflasa szerint: az
ratorium el van latva a legmodernebb miiszerekkel, es folyamalosan lekuldi a „Iker-Kometa" 19,5-ban all a Bika csillagk^pben levo NAP-hoz (mikent a 3.
fenykepeket a NASA foldi kozpontjdnak. De 1998. Junius 24-en titokzatos kepen is lathato).
modon fclmondta a szolgalatot es azert volt sziikseg az ENTER PRISE Felmerul most a nagy kerdes: „Mit jelent ez az egi iizenet, mely az „Anya-
MISSION-ra (JohnGlennel). hogy a vildg asztronomiaja megszabaduljon ettdl jogii-Szentharomsag" megorokftesere epftett harom Piramis felett, a misztikus
a csapastol. Hat meg is szabadull, de csak a ..Mission" utan lett koztudomasu, tetrahedralis 19,5-os szoggel egyesfti azt a harom egitestet, amelyek e „Szent-
hogy a SOHO miikod^s^t a Goddard Spaceflight Center (Grcenbelt, Maryland) hdromsag" egi megnyilatkozasai? De ezt az egyesftest letrehozo „Iker-Kometa"
sziintette meg ideiglenesen. szuletese tortenik-e 19,5-os szog - most iillandosult - csodajaval.

241
240
 Bemutatom annak az „egi-gl6rianak" a kepet is, amit szintCn a SOHO ob-
szervat6riuma vett fel, es amit ..Monstrous Coronal Mass Ejection"-nak ne-
veztek a szakertok. Egy foldi ember - NOSTRADAMUS - jovendolte, hogy:
.,1999 hetedik holdjaval visszater a nagy HUNKIRALY."

Ezt nem tudva tiizte musorra Szorenyi Levente: „Atilla Isten Kardja" ope-
rajat a Szegedi Szabadteri Szfnpad Julius 9-re. Igy a Nimrud-fi, Atilla a Foldon,
az egen pedig JEZUS-KIRALY az ORION-NIMRUD-bol indul el a TE-
RAMTU-URUNK-ISTENUNK valtoztathatatlan udvterve es akarata szcrint.
Kesziiljiink erosen, batran es boldogan fogadasara Boldogasszonyunk oltalmal
tudatositva a lankadokban, a gyengtilokben. Hiszen az evangeliumi iras is igy
biztat: „Mikor a Nap clsotetedik, a Hold nem fenylik, a hatalmassagok meg-
rendulnek..." (Mark 13. 24-26.)
De azt hiszem Mark eredeti frasat mcgvaltoztatlak. mert a mostani evange-
lium azt irja, hogy .....akkor meglatjak az embernek-fiat eljonni a felhoben"...!
Az evangelista eredeti frasa „Islennek Fiat" frja c's mondja.
Mi is igy hissziik es varjuk az Islcn-Fianak harmadik testet- oltdset es
VELE Nimrud-Nepenek ujraclcdcscl is. Napjainkban mar csak a ,.magyarsag"
nevezheto Nimrud Nepenek. Ezt a magyar-cllcncsck nagyon jol tudjak e"s az
Ugyanis meg sohasem tortenl meg a Vildg letezese <5ta, hogy az EG-URA, egesz. szervezelt zsido-keresztenyseg ide sorolhato. Itt kercsse az a jambor
az ORION csillagtestebol uj csillagok szulettek volna. magyar, aki „katolikusnak" mondja magat az okat annak, hogy egyhazanak
feje, a romai papa miert nem ment el az erdelyi katolikusokhoz akkor, amidon
Meditalasaim arra intenek, hogy ez az ..dgi-iizenet" Nimrud Nepenek szol.
a romaniai ortodoxokat a szfvere olelte.
Gondolom - kotelessegenek, feladatanak es sorsanak jelzqjekent. Talan ez
hozza meg az „idok teljesseget"...az Isten-Fianak „harmadik" testetolteset? Az Ne varjunk tehat semmit epulesiinkre. Csak magunkra szami'thatunk. Le-
obszervatoriumok es az asztronomusok meghokkenese mar magaban is egy gyiink hat boldogan. batran es buszken MAGYAROK.
figyelmezteto jelzese valami oiyan foldi tortenesnek, mely az emberi akarat Kesziiljunk fel az Urjovetre - Icvclvc minden idegen Iclki-tcsti gunyat ma-
feletti, tehat Istentol valo. gunkrol. Legyiink csak azok, akinek az ..idegensziviiek" neveznek es ismcrnek
Megerositi ezt az elgondolast es sejtest az „Iker-Kometat" koveto es mo- minket: ..NIMRUD-NEPE" es senki mas.
gotte levo hatalmas fenyozon, melyet erezhetiink az erkezo „Isten Fiat" koriil-
vev6 „gI6rianak". Persze mindezek csak silany, emberi talalgatasok, talan cso-
dak varasa is. A felso vilag iizenete
Nimrud Nepe vagyunk a szent
hagyomanyaink szcrint, de „fel- Hiszen igy sz61 hozzank A FELSO-VILAG UZENETE:
revezettek" minket idcologiak, »„ Nem sok ido muiva egy nagy lilok, mely az egesz magyar mullrol
vallasok, papok es komivesek. fellebbenti a fdtylat, a Vildg szeme ele land... es a Vilag megszegyeniil!
Most az egen, az „egbol" jon Elismeressel tekirit majcl a megesonkitott, szetzuzott magyar nepre.
vissza hozzank szent hagyoma- A hidegszivu politikusok gaztettei nyilvanossdgra jutnak: tonkre-
nyunk ereje. Olyan csodalatos ziizlak egy nepet, mely szellemileg sokkal magasabb szinten dllt, mint
mcgnyilatkozassal, amilyen meg azt a Vildg gondolta. Az oseredet tudata megvildgosilja, felemeli, meg-
soha sem volt. Magunkra kell te- tisztitja majda lelkeket. Melyrehata irdnyftdsokat nyer, hazdt noveszt es
hdl ebredniink MOST es teljes kiteljesedik a szeljem!
hatarozotlsaggal megvallani ma- Ontudat elvesztesevel elpusztul az erkolcs is, de az ontudat vissza-
gyari mivollunkat. Visszavcnni az szerzescvel megleremtodik a tiszta elet is.
eihagyolt NIMRUD NEPENEK Folemelt fovel fogtok jdrni a Vildg szine elo'tt, mert az Igazsdg vild-
nemzeti ontudatat. gossdga Fenyt ad minden homlokra...
243
242
 Legyen szivetekben a Jezusi szeretet bekeje es eljetek a nagy eseme-
nyek vdrdsdval es remenyevel. - Emelje fel sziveteket a szomorusdgbol
az a biztos tudat, hogyjd helyen vagytok, jo fold, Szent Fold az, ame-
lyen eltek...!
Az dsok orkodnek a hatarokon, az osi berceken es ovjdk, vedik ne-
peleket.
Az Isten karja vezerel benneteket...!«

244