Anda di halaman 1dari 125

A KALD-PARTUS HAGYOMANY

ES A MAGYAROK JEZUS-VALLASA

BADINY JOS FERENC


BUDAPEST, 1999
BOLDOGASSZONY
Figyelj a kiilso hangokra, ha nem hallod a belsot
Figyclj a bclso hangokra, ha nem hallod a kiilsot. A KALD-PARTUS
Ha latod a Fenyt, pcdig csukva a szemed
Ha latod az Utat, hoi tovabb kell mcnncd
HAGYOMANY
Hat indulj el, ne keslekedj
Feny mutatja, merrc jarj
ES A MAGYAROK
Most indulj cl, ne keslekedj
Mcrt az Utra ratalalsz JEZUS-VALLASA
Mely Orok cs Vegtelen.

(SzorenyiLevenle: Vegtelen ulon... 1986)

BUDAPEST
1999

© Prof. Badiny Jos Ferenc

Tartalomjegyzek
Bevezetonek szant Taniisagtetel 7
I. En Kald-Partus kereszteny vagyok...! 14
II. Korszakvaltas, vagy Istenek harca 21
III. Igazsag es miszterium az egyhazi miiveszetben 29
Leonardo da Vinci a kozmikus uton! 30
Fra Filippo Lippi keperol 40
A Lorettoi Sziiz 42
IV. A Kald-Partusokrol 48
Abraham es Sara 51
Vissza a kaldeusokhoz 56
ISBN 963 03 8280 6 Mien ..Partus"? 61
Mani imaja 65
V. Kald-magusok es hagyomanyaik Magyarorszagon 69
A beavatott KIRALYAINK 75
A szegenyek Kiraly-kisasszonya 81
Feher M. Jeno emlekeben 85

Gudea Parduc-Szimboluma a Szeki Vofelyek kalapdiszen 87


VI. A magus hitvilag kozmikus utja es torvenye 98
Mese Tunder Ilonarol es Argyelus kiralyfirol 103
BUDAPEST Elveszett mitologiank nyomaban 104
Osi Oroksegiink Alapitvany, 1999 A kozmikus uton 108
Hogyan neveztek oseink Jezust? 119
Milyen iparral rendelkezett a honfoglalo magyarsag...? 124
Arpad hajohada 129
Magyar nepviselet 131
Nyomdai kepelokeszites Fejes Imre Taltos - Magus - Istentisztelet 136
VII. A magyarok istcnc 149
A Magyarok Istenenek alakja nepi forrasaink nyoman 150
A Haromlenyii Kettos Szentharomsag 152
t Az osi hit ma is el 154
Nyomas es kotes a Gyomai Kner Nyomda Rt.-ben kesziilt,
A Magyar Osvallas Eve 155
a nyomda alapitasanak 117. esztendejeben
A Magyarok Istene 160
Felelos vezeto Papp Lajos vezerigazgato
A Boldogasszony 162
® 66/386-211
VIII. Uj Bibliat! 165
htlp ://ww\v. 1 ang.hu/gykner. nyomda
Kivonat XXIII. Janos papa beszedeibol 166
E-mail: gykner@lang.hu
A II. Vatikani Zsinatrol 166
E-mail: knernyomda@nap-szam.hu
A magyar hit allasfoglalasa 167
E-mail: knergyoma@bekes.hungary.net
5
HIT - TAN 177

I. A magyar feltamadas „Szent Solyoma" 179


II. A magyar vallasrol 181
III. Kis ttikor a magyar nemzeti vallasrol 183
IV. „A magyarok Jezus vallasanak kbvctoi" 189
V. „A magyar hit ctikaja" 191 Bevezetonek szant tanusagtetel
VI. Hitvallas 196
VII. Atilla szent koronaja 210 Ahitatos lelekkel kezdek neki e konyvnek. Mintha az enemben osszegytilt es a
VIII. A magyar cgyhaz 213 helkbznapok sodraban el nem mondott, de mindig erzett imakat kellene most
IX. Peter Apostol Tanai 217 leirnom. De tudom, hogy sok elmelkedesem altal a „felso vilagba" kiildott
kerdeseimre kapott leleletek, sugalmak, uzenetek es atelesck keriilnek kifeje-
X. Az Ister-Gami oroszlanok „tizcnkilenc" fokanak miszteriuma 231
zesre az itt kovetkezo fejezetekben.
Sokat meditaltam az elkezdes modjan, de vegiil is az itt, mintegy „el6sz6-
kent" frt „taniisagtetelem", amit ugy is mondhatnek, hogy „tanuvallomasom"-
ban foglaltak szerint, e munkam cimeill ,,Udvozit6nk"-nek a legfontosabb
kinyilalkoztatasat akartam adni, fgy:
»En es az Atya „EGY VAGYUNK"!«
Konyv-cim roviditesek:
Prof. Badiny Jos Ferenc konyveinek roviditesei:
De radobbentem, hogy a konyv cime alatt mindig ott van a „szerzo" neve is
Kaldeatol Ister-Gamig I. II. III. (KIG I. II. vagy III.) es ez a i'elallftas bizony nagyon megzavarna a Jezusi Igazsagol. - Igy aztan
Igaz Tortcnetiink Vezerfonala Arpadig (IGVA) atvaltoltam arra, amit a tudnivagyok siirgetnek es beszamoiok mindenrol, amit
Az Ister-Gami Oroszlanok Titka (IGOT) tartalmaz: »A Kald-Partus Hagyomany es a „Pogany" Magyarok Vallasa.«
Jezus Kiraly - a Partus Herceg (JKPH) Azt is lefrom, hogy mikeppen akarok visszaindulni a jelenlegi zsido-
keresztenysegiinkbol az osi Magyar Hit-hez.
De valosagos szandekom nemcsak a „visszaindulas"\ hanem ebben a zsido-
keresztenysegiinkben tengodo, annak tanitasa szerint elo es a kiilonfele litur-
giakat koveto nemzet-testvereimet meg akarom gyozni airol, hogy nem a koz-
niikus liton kozelednek az EGY-IGAZ-Istenhez, hanem oly vallaspolitikai
szervezet tagjai leltek. ahol „olyan tudomanyt tanitanak, amelyek emberek
parancsolatai" (Mark 7.7.). A hivatkozott evangeliumi vers szerint pedig ez
„nem Udvozitonk tisztelete".
Osszegezve sokoldalii joszandekomat, fo celomkent azt tiiztem magam ele,
hogy mindazokal, „akik keresik es kutatjak az Igazsagot" - visszavezessem
a „Vilag Vilagossagahoz". De „tanusagtetelem" valojaban mar befejezeit teny
ele allftja az olvasot az „EN es az ATYA EGY VAGYUNK" valosagaval, 6s
igy nekem csak az emberileg elerheto es a meggyozeshez sziikseges bizonyitc-
kokat kell felsorolnom.
Tudom. hogy igy is nehez dologra vallalkozom, hiszen Odvozitonknek a
„Fenybe valo visszateresc" utan es azota is sokfelekeppen crtelmeztek. tanf-
tottak, magyaraztak szavait, es csodalatos peldabeszedeit egyszeriien csak
„parabolanak" neveztek.
A hiba, mondhatni a nagy hiba ott keresendo, hogy az evangeliumokban
talalhato es Odvozitonknek tulajdonitott tanitast, beszedeit - egyszoval az 6
mondasait - olyan emberek irtak Ic, akik 6t sohasem hallottak. Tehat mind-
6 7
ezek csak a „hallomasoknak" irasban val6 rogzitesei, vagyis IJdvozitonkrol das. A mellekelt abra mutatja az „egyiptomi feny-harmassagot". A kaldeusok
fennmaradt szajhagyomanyok. Ennek ellenere van az evangeliumi frasokban tovabbfejlesztctlek ezt a hiedelmet es a „mikeppen a Mennyben ugy a Foldon
valoban „igazsagnak" nevezheto tanitas, azokban a szovegekben, amelyeket is" hit-torvenyiik szerint crtelmeztek a „ketszeri-harmassagban", amint az
a sok „ati'nis" es egyhdzpolilikai valloztatas nem simitott az oszovetsegi „t6r- UR varos kiralyanak - UR-NAMMU-nak a torvenytablajan lathato. (L.
veny"-hez, es az ott lei'rl zsido-legenda-hagyomanyhoz. Kaldeatdl Istcr-Gamig c. konyvem III. kcit. 206. oldaldn.)
Sajnos, az „ortodoxia" eretnekiildozese elpusztitotta draga Odvozitonknek
es tani'tvanyainak - az Apostoloknak - frasait. Az Aposloloknak Szkftiaban tSs
a Partus Birodalomban vegzett munkajara a feledes fatylal bori'totta, vagy a ISIS
hamisftasok bekly6iba zsugon'totla. SIRIUS
Ugyanez tortent MANI-val es az egyhazszervezetebol megmaradt fra-
sokkal is, pedig ezeket a jeles kutato - Le Coqe - ladaszamra bocsdtotta a
„muvelt Nyugat" rendelkezeseYe. A felsoroltakb61 lathatjuk, hogy bizony a
„visszavezetcs" utja sok homdlyon, szinte sotetsegen vezet at. Ezert akarok -
mikent emh'tcm - a „kaldeus hagyomanyokbol" kiindulni a kezdeti felvilago-
sMsl szolgalva.
Sok meditalasom azonban visszadobott az Udvozitonk foldre szallasa elot-
ti idobe. E hirtelen valtozashoz hozzajarult az a valdsag is, hogy egy fiatal
magyar kutatd, aki nem regesz, hanem „fenylato" es „feny-kereso", az egyip-
tomi THEBA-ban, a THOT-hegyi kopt szcntelyben pontosan olyan
„pantokrator" kepet talalt (t'alfcslmenyen), mint amilyen a Magyar Szent-
koronan van. EGYIPTOMI
Ennek a kopt-keresztenysegben alkotott pantokrator abrazolasnak eredete, FENY
valamint a kopt-keresz;tenyseg keletkezesenek osoka - ugy velem - ket HARMASSAG
iranyban, illetoleg ket korszakban keresendo.
Ezek egyiket: az egyiptomi 6s-hagyomanyok adjak, mig a masik korszak:
„Udv6zitonk"-nek emberk^nt va!6 mukodesi ideje.
Vissza kell menniink tehat 6s-Egyiptomnak ahhoz az idoszakahoz, mikor
NAPISTEN/ \ORION
az emberek hitvilaga valdban a kozmikus utat valasztotta a „felso vilaghoz" HORUS* 'NIMRUD
\a\6 eljutasaban. Amikor elt a „Feny-Szentharomsag" hitenek tudata. Sokan
az emberi civilizaci6 bolcsojenek nevezik ezt az egyiptomi idoszakot es ugy
velik, hogy ez megelfizte a „kald-sumer" kort. Indokolasuk a csillagok rendjc A kopt-keresztenysegben mcgtalalhato az 6s-egyiptomi „feny-szentharom-
szerint val6, inert Egyiptomban - ettol az osidotol kezd6doen - Foldiinknek sag" emleke, hiszen a gizai harom piramis ma is all, mint az ORION harom
eletet ado Napunkat, a NAPISTENT „HORUS" neven ismertek. A „Napis- ovcsillaganak foldi vetiilete es a mcreteiben azonos - „ATYA-ANYA" jelle-
ten"-nek ISTEN-ANYJA volt „ISIS", aki a SIRIUS-t uralta, mint a „Feny- gii ket piramis alatt, a 19,5 fokos, tetrahedral szogben fekvo, Menkaurei Ids
Sziize". Az 6 ferje pedig az ORION-ban lakozo „OSIRIS" neven volt isme- piramis jelkepezi a „FIUT". (Ezt majd kiilon fejczetben fogom largyalni, a
retes ebben a hiedelemben. 6s-Egyiptomnak az istenitett „Feny-Harmas- 19,5 fokos szoggel kapcsolatos magyar vonatkozasok emlftesevel.)
saga": HORUS-ISIS-OSIRIS - a csillagrendben a „NAP-SIRIUS- Ebb61 az egyiptomi „fenyvilagb61" minket legjobban a HORUS-NAP-
ORION" fenyeben tundokol. ISTEN hiedelme erdekel, fokent azert, mert HORUS-NAPISTEN-nek a
Az egyenld szani haromszOg volt a jelk^pe ennek a „szent-harmassagnak", foldon lathato megnyilatkozasa a „Szent Solyom" volt. A „fenymadar\
ahol az „ATVA" (ORION) mint „vilagugyelo", a „Feny-Fiu" (NAP) az melyet a kaldeusoknal ,.IM-DUGUD" neven - ket szarvas kozolt dllva - tala-
„eletet ado", es a „Feny-Sziize" (SIRIUS) a „gondviseles" volt, azert, mert a lunk meg, a nagyszentmiklosi aranykincs „fenymadarahoz" valo kiserteties
SIRIUS megjclcnesevel indult meg a minden termeshez sziikseges nflusi ara- hasonlosagban.
De innen maris eleriink Odvozitonkhoz mindazzal, amit jol leirtam „Jezus
Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvemben. Mert sok ujdonsagot kozoltem
V6ros Gyozo: Templom Theba koronajan. (Bp. 1998) ott a „Szent S6lyom", a szentlelekvivo fenymadar hagyomdnyrdl.

8
Bizonyara ujdonsag volt annak a bizonyflasa, hogy nem galamb, hanem az mitosza. a Mi Szentharomsagunk pedig, a NAPISTEN-SZtJZ MARIA-
egi „Szent-Feher-S6Iyom" - mint a Szentlelek hordozoja - szall rea Udvo- UDVOZITONK, mint „Feny-Atya - Feny-Szuze - Feny-Fia" tortenelmi
zitonk vallara akkor, amidon Keresztelo Szent Janost apostolla, egi kiildotte valosag.
avatja azzal a tettevel, hogy Janos kivansaga szerint meriil „fel" a folyoviz- E sorokkal tehat a foldre szallt es embertestet oltott NAPISTENT di-
bol es kinyilatkoztatja isteni kiildeteset. cserjiik, aki a mi Udvozitonk LETT.
De azt is bemulattam emlftett konyvemben, hogy az Adiabani kiralyi di- Vele kapcsolatos a thebai kopt szentelyben felfedezett, elobbiekben emlitett
nasztia (Jezusi-kiralyi haz) uralkodoi koronajukon, a homlokuk felett visel- „pantokrator" falfestmcny, amelynek azonos masa a Magyar Szentkorona
tek a Szent Solymot, Udvozitonkre valo emlekezesiil. zomanckepen talalhato.
Most azt kerdezhetjiik, hogy: „mit mondanak nekiink ezek - az 6s- A „hogyan lehetscges cz az azonossag"? - kcrdeseben arra is kell gondol-
Egyiptombol inditott es Udvozitonkig ero adatok...?" nunk, hogy az Odvozitonkrol, eletero! szolo es tanitasait is ismerteto, un.
Nemcsak a lorhetetlen Hit, hanem a logika is azt sugallja, hogy: Udvozi- „gnosztikus evangeliumok" kopt nyelven - vagyis egyiplomi nyelven - van-
tonk a fold re szallt NAPISTEN maga es igy ertheto e kijelentese: nak irva. Miutan Udvozitonk munkassaganak idejeben Roma hatalmi vajudasat
„En es az ATYA EGY VAGYUNK!" eli Egyiptomban, logikus az a kovetkeztetesiink, hogy Udvozitonk Egyipto-
Vagyis, NAPUNK az „ATYA" az egen - Szentfia a Foidon... mikent mot is bejarhatta, hiszen 6 nagyon jol tudhatta, hogy hoi es miert allanak a
mondja: piramisok es a „ki tudja, ki formalta" Szfinxet is megcsodalhatta. Annal is
„EN VAGYOK A VILAG VILAGOSSAGA." inkabb, mert akkor cnnek - a valoban csodalatos epi'tmenynek - nem Szfinx
volt a neve, hanem „HUN".
Udvozitonk e szavaival tulajdonkeppen a metafizikai valosagot fejezi ki. Valosziniinek tartom, hogy Jezus Urunk egyiptomi, szemelyes ottleterol es
Ugyanis a Nap-Istcn crcjc icrcmti meg a Foidon a „vilagossagot", melyben a tanftasairol tudosito, kopt nyclvii „gnosztikus evangeliumok" a kozvetlen
Szeretet, a Tudas es a Josag lakozik. hallomas termekei. Tehat olyanok irtak, akik hallottak Jezus Urunk tanflasat
Amikor a „sotetseg" uralma (gonoszsag, gyiikolas, bosszu, hamissag) ero- es ismertek eletet. Ezek a kopt nyelvii evangeliumok azt is bizonyitjak, hogy
sodott meg a Foidon, embertestet bit a Napisten a „f61di-vilag" vilagossa- Udvozitonk nem maganyosan jarta be Egyiptomot.
ganak a megovasara, megtartasara. Azert is gondolunk erre az „egyiptomi otlletre", mert a zsido-keresz-
A foldi elet torvenye szerint az „emberre-valashoz" - meg akkor is, ha „is- lenysegunk cvangclistai „igen gyanusan" hallgalnak arrol, hogy merre jart, hoi
teni csodaval" tortenik - sziikseg van a foldi „edesanyara". Igy kapta meg volt Jezus Urunk 12 eves koratol a 30. evenek betolteseig...? Ha Galileaban
hivataskent ezt a foldi feladatot - Isteniink megkerdojelezhetetlen udvterve toltotte volna el ezt az idot, biztosan tudositananak rola.
szerint - ADIABANI MARIA, partus kiralyi hercegno, aki foldi edesanyja De a kopt szentely „pantokrator" festmenyet vizsgalva mondhatjuk azt is,
lett a „Vilag Vilagossaganak". hogy Udvozitonk - mint partus-kiralyi herceg - partus-jcllegii ruhaban jart
Az „isteni-iidvterv" csodalatos tartalmi azonossaga fedezheto fel az 6s- Egyiptomban es ilyen formaban es oltozekbcn lathatjuk a kopt keresztcnyseg
egyiptomi „Feny-Harmassagban". OTT is es ITT is: szentclyeben megorokftve.
NAPISTEN az egen... az „eletet-ado". De ez a kopt-pantokrator nemcsak a korabeli partus herceget abrazol-
NAPISTEN - mint „Vilagossag" a Foidon... a „Szeretet" es a ja, hanem azt is jelenti - a szentely disziteseben -, hogy Jezus Urunk egy-
„Tudas" ben a koptok Udvozitojekent - Maga a Napisten. Igy a kopt-keresztenyseg
Az „emberre lett" Vilag Vilagossaganak szeploteleniil fogant is igy vallja: „En es az ATYA EGY VAGYUNK!"
Edesanyja - visszaterve a Fenyvilagba... a „Gondviseles" vegrehaj- Most forduljunk a kald-hitvilag fele. ahol a profeciak mar megkozeh'tettek
toja. az „advent"-tel bekovetkezett valosagot. inert ok az egyiptomi szentharomsagot
(Eppen ugy, mint ISIS volt Egyiptomban. Ezert adta Sziiz Marianak mar a megtestesulesi jovendoles szerint szimbolizaltak, ahol a „Feny-Atya"
az orlodoxia az cfczusi zsinaton ISIS meltosagnevet igy: „Egkiralyno". = EN-LIL anyagi formaba lenyegiil at, vagyis „testet olt", mint „EN-KI",
Lasd: „Jezus Kiraly - a Partus Hcrccg" c. konyvem 74. old.) vagyis anyaggd vdlik a Feny.
Ha osszekapcsoljuk az egyiptomi szimbolummal. az alabbi .,ketszeri-har-
Mondhatjuk azt, hogy a ..kozmikus uton" halado emberi hiedelem azonos- massag" szimbcilumat, lathatjuk:
saga fedezheto fel szinte evezredcken at. Az 6s-egyiptomi es Udvozitonk-
korabeli „Feny-Harmassagok" azonossaga melletl megis egy hatalmas kiilonb-
seget fedezhetiink fel a ketto kozott. Ugyanis az 6s-egyiptomi HORUS-ISIS-
OSIRIS rendiseg hosszil evezredek megfigyelesenek az egre vctitett vallasi
10 11
SIRIUS nepnek - a „Tudas-Nepenek" - amelynek vcrevel testet oltott, azonban cso-
dakent hagyta itt iranyitokent, ngyclmeztetokent es vedelmezSnek is a S6-
lyom-madarat. Azt, amit Egyiptomban HORUS-NAPISTENNEL azonosi-
tottak, de a kaldeus hagyomany szerinti neve: „TUR-UL". Nagyon fontos
ezt tudni es igy tudatositani. mert ebben is egyeznek az 6s-egyiptomi es a
kaldeus hagyomanyok.
Ugyanis ahogyan az egyiptomi hitvildgban a HORUS-nak nevezett feher,
ATYANK f "LIL / \ "T" J6ZUS „Szent Solyom" azonos volt magaval a Napistennel, hasonlatosan jelentette a
F&Y \ATYA /^ \ FIU / t e s t e t o l t o t t kaldeusoknal a TUR-UL a „kisebbik Napisten"-t, aki a „testet oltott" Nap-
FSNY
isten, a „Vilag Vilagossaga", akit a zsido-keresztenysegunkben csak Jezus
Krisztus neven ismernek.
Pedig a magyarsagnal a TUR-UL valosaganak emleket magasra viszi fel a
Szent Istvan ota, tchat 1000 even at iildozott Kerecsen-Solymunk, a magyar-
saggal husegesen egyiittelo Turul-Madar. aki a „Tudas, Huseg es Ero"
megorzoje. De ugyancsak 6 - mint TURUL hagyomany - emlekeztet arra is
minket, hogy a partus-ADIABANI-kiralyi dinasztia leszdrmazottjdnak1
EMESE osanyanknak megtermekenyitoje a NAPISTEN maga, TUR-UL-
NAP* \ / 111 1 ORION la valtozva. Igy a megtermekcnyitcs gyiimolcse az „Almos"-nak nevezett
napkiralyunk karizmaja Udvozitonkig er el.
Talan nagyon sok titkot fedtem fel ebben a bevezeto irasomban. Tudom,
hogy olvasoim kozott sokan meglepodve fogadjak majd adataimat. Oket ke-
rem, hogy ocsudjanak fel a ..biblikus" zsugorodasukbdl es a logikus kovetkez-
leleseket merlegeljek.
Bevezetomnek „tanusagtetel" efmet adlam. Lei'rtam hat tanusagtetelemet.
AMA-TU-AN-KI Azt a tanuvallomasomat, ahogyan Udvozitonket latom es az 6 „Igazsagat"
hiszem.
Az egyiplomi ISIS-HORUS-OSIRIS haromszogbe beillesztett kaldeus Javasolom tchat. hogy higgyiik es valljuk egyiitt azt, amit nekiink igy
„Feny-Szentharomsag" harmassaga az egyiptomival azonos ertelmet mu- mondott:
tat, a „fenyvilag" csillagrendjebe illo elnevezesek szerint. „En es az Atya EGY VAGYUNK!"
ISIS-SIRIUS (Egkiralyno) csucspontjaval szemben, a kaldeusi-rend sze-
rinl van AMA-TU-AN-KI (Eg-F6Id-Teremto-Anyja), a „Feny-Sziize", aki
Adiabani Mariaban oltott testet.
A kaldeus haromszog vfzszintes vonalan tortenik az „atlenyegiiles", EN-
LIL-ATYA... EN-KI (testte valt Istenne valtozik), vagyis „ATYA es FIU".
Pontosan ligy, amint az egyiplomi haromszog vfzszintesen ORION-NIMRUD
es HORUS-NAPISTEN es szemben is allanak (atya atyaval, fiu fiiival) a ha-
romszogek csiicsain. Bdr EN-LIL nem azonos NIMRUD-dal, a kaldeus-sumer
kepinis szerint NIMRUD (NIB-LIR = parduc hos), a NAP-PARDUCA-kent
megis EN-LIL-hez tartozik, mint a „csillagrcnd" Atyja-ura. (A zsidok a ba-
biloni fogsagban megismerlek ezi a kaldeus hagyomanyt es ezert nevezi a
TALMUD Jezus Urunkat Nimrud fianak.)
Udvozitonknek a „Feny-Vilagba" valo visszaterese. vagyis cmbertestenek
„tennye" valo visszavaltozasa utan (a Turin-i Szent Lepel bizonysaga ertelme-
ben) nemesak az „emleke". hancm ldnyegenek es hivatasanak valosaga is itt
maradt a Foldon, az „IGAZSAG" es a „TUDAS" eros varaiban. Annak a

12 13
„Az Atydnak sent hangjdt nem hallottdtok sofia, sent dbrdzatdt nem Idt-
tdtok" (Jan. 5.37.)
Elmdlkedve Jezus Urunknak e szavain, rajottem - logikus kovetkeztetessel
- arra, hogy a Nabukodoezzar altal a babiloni fogsagba via zsidok itt, a „fog-
I. sag" joletenek es bosegenek kb. 60 esztendeje alatt megismertek a kaldeusok
irasait, hagyomanyait es azokbol sajatitottak Id azt a sok mindent, amit
En Kald-Partus kereszteny vagyok...! - sajat elonyiikre valtoztatva - beiktattak - ott, Babilonban megszerve-
zett - vallasukba.
Nc csodalkozz - kcdves Olvaso - ezen a kijelentesemcn. Miutan a mi „keresz- Bizonyflekkent Ezekiel profetajukat idezem, aki - mint frja - „emberkent"
lenysegiink" hivatalos neve: „judeo-krisztitianizmus", vagyis „zsido-keresz- latta Istent. Idezziik csak az frasat: (Ezek. 40.3.):
tenyseg", azl akarom kozhfrrc tcnni. hogy en nem tartozom chhez a vallas- „Tekintete, mint az ercznek tekintete es len-zsinor vala a kezeben es me-
hoz, inert mindcn ..szentfrasa" a zsido hagyomanyok tanitasat tartalmazza. ropdlca."
Elhatarozasomat, hogy megint konyvbc foglalom az en tam'tasomat, vagyis Es ugy mondja az fras. hogy „Ezekiel a Kaldeusok foldjen elt" (1.3). Ko-
mindazt, amit a Partus Jezus Urunkrol tanultam, ket okkal indokolom. runk leghiresebb muveszettortenesze - Jose Pijoan - fgy meltatja Ezekiel
Egyik abbol a sok levelbol arad, amit kapok a kercsztenyektol es keresz- „isten-latasat": UR-NAMMU torvenytdbldjdnak jelenete egy csoddlatos dbrd-
zoldsa Ezekiel irdsdnak, amikor mondja, hogy olyan embernek latta Istent,
tyenektol. A leveh'rok mindcgyikc kijelenti, hogy „nem zsido-kereszteny".
aki kezeben a lenzsindrt is a meropdlcdt tartotta. Emlekezzunk arra, hogy
Egyhazuk tanait nem fogadja el es imadkozik a maga modjan.
„Isten szava" kifejezetten ahhoz az Ezekiel paphoz erkezett, aki Biizi fia, a
A masik szintcn a lcvclck tomege, melyben a jo magyar tcstverek kovetelik
Kaldeusok foldjen, a Kebdr folyd mellett - nem messze Ur vdrosdtol.
a Boldogasszonyos es item zsido Jezusos Magyar Egyhdznak letrehozasat.
Sokat tiinodtem azon, hogy milyen lehet most a lelki vilaguk ezeknek az - Hogyan feltetelezheto a: a hanyagsdg egy kegyeletes levitdtol, hogy nem
egyrdszl cgyhazukban csaliidott, masreszt a „nemzeti vallast" kovetelo nem- latogalja meg azt az UR-vdrost, ahonnan Abraham, mindnydjuk ose szdrma-
zet-lcslvcrcknck... ? zott.
Eszcmbc jutott az is, hogy „korszakvaItas" clott allunk es azok, akik a Az „lsten", akit Ezekiel Idtott, nem mds, mini UR-NAMMU oszlopdn leva
„Fenyben" allanak, valami csodat vamak a kozeljovotol. Talan azert is, mert szakdlas sumir-Istenseg. [Jose Pijoan: Historia General del Arte II. 84-85.
vilagossagra keriilt az. hogy Jezus Urunk es draga jo Edesanyja - oldal, (Espasa-Calpe S.A. Madrid, 1930.) ]
Napbaoltbzott Boldogasszonyunk - hun-magyar-partus verrel oltottck Bemutatom (a 16. oldalon) ezt a sumfr abrazolasl, mely folott a „hatagu"
emberi testet es Jezus Urunknak esak annyi kbze van a korabeli zsidosag- csillag tiindokol a napfenyben. Ezt Ezekiel ..villamlasokkal teli forgoszelnek"
hoz, amennyiben „azok" kialtottak ra a „Feszitsd meg"-et es szogeztettek latja, „mcly koriil fcnyesseg vala. kozepebol pedig mintha izzo ercz latszott
volna ki" (Ezekiel 1.4.).
a keresztfara.
Vegul is arra hatarozlam cl magamat - jobb lcsz, ha a sok maganlevel- Mi tudjuk, hogy ez a szimbolum a ,,sumir ketszeri-harmassag" abrazoliisa
valasz helyett lefrom azt a „HIT"-et, amit en kovetek. es az emberiseg elso torvenytablajat - UR-NAMMU, UR varos kiralyaet Kr.e.
Megertem a hozzam fordulokat, hiszen gyerekkoromban en is ennek a „zsi- (2011-2014 a.C.) - di'sziti2, amibol Ezekiel egy remek „latomasl" szerkeszt
Izrael nepenek buzdi'tasara, a „kilalalt" isteni kivalasztottsag bizonyi'tasara. Ma
do-keresztcnysegnek" a hillanat tanultam. „Szentfraskent" vetlem a Bibliat
pedig mindez ,,szenti'ras" es „Islcn-szava" a zsido-keresztenysegben. Viszont
addig, mi'g sorsom a tudomanyos kutatasokra, majd ezutan a „tanftasra" nem
Ezekiel „latomasa" meggyozott engem arrol, hogy:
rendelt. Jezus Uramhoz valo torhetetlen hiiseggel azonban itt is az 6 parancsat
kovetem, amint mondta: „Jezus Urunkrol szolo minden bizonyossagot a kaldeusok irasaiban
„Tudakozzdtok a regi irdsokat... es ezek azok, melyek bizonysdgot teszjiek kell keresni" es nem a judai-heber hagyomanyban, amit zsido-kcrcsz-
rolam". (Jan. 5.39.) tenysegiink „Isten-szavakent" kanonizalt.
Mar konyveimbcn lcfrtam, hogy a „regi irasok" csak a ma „sumirnak" De azoknak is valaszt akarok adni, akik a Magyar-Hit-Egyhazanak a
nevezett „kaldeusok" agyagtablai lehetnek, mert ezekcn van megjovendolve megszervezeset kovetelik.
az Istcn-Fianak embertestben valo megjelenese. Ezeknek iizenem: igazuk van!
A zsido-kcrcsztcnyseggcl valo szcmbcallasomat is Jezus Urunk sugallta.
Ugyanis jol megcrteltem - szinten Janos evangeliumaban kozolt - azon besze-
dct, amit a zsidoknak mondott, fgy:
2
KIG. III. 206. oldalan
14 15
„Pedig hidba lisztelnek engein, ha olyan tudomdnyokat tanitanak,
amelyek embereknek aparancsolatai." (Mark 7.7.)

Ez tokclclcscn raillik a zsido-keresztenysegre, men az egesz egyhaz-


szervezet, a liturgia, aldozas utjan valo biinbocsanat, a „bunrudatra" valo orok
emlekeztetes, „biinosok vagytok" orok szemrehanyasa es fokent .Jsten kiva-
lasztott nepenek" allando dicserete.... mind emberek „parancsolatainak"
minosithetok. A bibliai frasok is - kiveve Jezus Urunknak meg nem valtozta-
tott tanfto szavait.
Most allftsuk szembe ezzel az „emberek parancsolataival" a mi letiinknek
azt a valosagat, hogy Jezus Urunk es Edesanyja a hun-magyar-partus nep
verevel oltott emberi testet.
Ketezer ev alatt annak a nepnek a neve, amelynek verevel oltott testet a
Foldre szallt SZERETET, sokat valtozott. Lett szkfta, m^d, partus, hun, avar
6s 1100 evvel ezelott veglegesen „magyar", es azota a zsido-keresztenyseg
mindent megtett, hogy ezt a nepet kiirtsa, elpusztitsa... de NEM LEHET,
mert ez Jezus Nepe! Jezus Urunk vedelmezi es varja, hogy mikor ebred az
6 nepe a sajat ontudatara? Mikor latja meg vegre a nemzsido Jezust, az
IGAZAT - a partus-hun-magyar verbol LETT Jezus Kiralyt... a magyar
Lelek kiralyat!
Ne csodalkozzon az olvaso azon, hogy ..szervezett" magyar-irtasrol emle-
kezem. Most ezt a kifejezest csak ismetlem. mert mar 1971-ben leirtam reszle-
tesen a Kaldeatol Ister-Gamig I. kcitcteben (129-135. oldalakon). De ma
mindenkinek, aki keresi a „Fenyt", az igazsdgol, tudnia kell azt, hogy a Kar-
pat-medenceben iitkozik ossze a „nemzsido-Jezus-hit" es annak papi tes-
tiilete a zsid6-J£zust hirdeto nemet-romai egyhazi szervezet fanatikusai-
val, akik „eretnekkent" irtjak azokat, akik nem a zsid6-Jezus kovetoi,
hanem a nemzsido-Jezus Iriisegesei... is ezek mind MAGYAROK, meg akkor
is, ha sok tortenesz avarnak nevezi 6ket.
A „szervezett irtast" a Szent Istvannak nevczctt I. Islvan (Vajk) indftja meg,
akirol boldogemlekii Wass Albert fgy nyilalkozik t'rasban:
„Geza fia, Vajk eladta nepet az ordognek kit aranykorondert es aki
nem ha/loll terdet elotte a nyugati feudalizmus morese szerint, annak
szemet sziiratta esfejel vetette. "
A Magyar-Hit nem mas, mint Jezus Urunk tanitasa, rank hagyott
szellemi KINCS, mclyet nekiink kell vilagossagra hozni a sok hamisitas Es igy uralkodotl Magyarorszagon a nemet-romai-katolikus-zsido-ke-
szakadekaibol azert, mert zsido-keresztenysegunkben nem mondjak az reszteny egyhaz. Kiralylanyainkat mar gyerekkorban ,.exportaltak" a nyugatiak
igazat Rola. Ennek a zsidd-keresztenysegnek nem Jezus Urunk az alapitoja, uralkodoi sziimara. es „huszonharom" Arpad-hazi (Jezus-hazi) kiralyunk-
hancm a Saul rabbibol Pal apostolla lett zsido-farizeus, aki sohasem Iatta es bol „huszonketto" igen gyaniis korulmenyek koz5tt „hirtelen" halallal halt
sohasem hallotta a mi draga Jezus Urunkat, es ugy szerkesztette meg ennek meg.
a zsido-keresztenysegnck eszmetanat, hogy abban Jezus Urunk csak aldozati Ez az „anti-magyarizmus" pedig napjainkig ervenyben van es a mar romai-
barany. Meg akkor is az, ha 6t „lsten-baranyanak" nevezi. katolikus csango-magyarokig eler, akiknek a „magyar-nyelvii" misemondast a
Ebben a zsido-keresztenysegben tehat mindent a Saul-Pali ideologia adott, Vatikan nem engedi meg 1998-ban, pedig konyorogve kerik. Tehat MA, a
es az eg6sz zsido-kereszteny hitvilagi tartalom tekeletesen jellemezheto Jezus „inagyart" meg az emberi jogok scm illctik meg.
Urunk szavaival, amint igy mondja:
16 17
Igazuk van tchat azoknak. akik elfordulnak a mai zsid6-keresztenysegt6l tarn az cmh'tett ,.Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimu konyvemnek abban a
es „magyar-hitu", nemzsid6-Jezust koveto „egy-haz"-ba akarnak tartozni fejezeteben, amit fgy jellemeztem: „Harc a Jezusi oroksegert." Ugy gondo-
es „tanftast", felvilagosi'tast kovetelnek. Tudjak jol. hogy a „magyar" lelkiseg lom, hogy ennek a ..harcnak" most az utolso felvonasa. utolso ideje kovetkezik.
itthon igcn sebzetten cldcgel. A fel evszazados marxista terror itthoni hatalma- A „Jezusi oroksegert" valo harcra a kihivas - a Vatikan reszerol mar
sai nagyobbreszt a zsidosagbol keriiltck a barsonyszekekbe. Ennck eredmenye folyamatos. Ugyanis Janos Pal papa:
pedig az a magyar holokauszt volt, amit csak most kezdenck (igen halkan) 1. Mdria-Magdaldt - az eddig „prostitudltnak" tanitotl asszonyt,
emliteni. A kivegzettekrol. a „gulagokba" hurcoltakrol kevcscn frnak. „apostoli rangra" emelte.
Ez a pozitiv vesztesegiink az emberanyagban, de ehhez hozzajon a lel- 2. Jezus Urunk Edesanyjdt - a mi Boldogasszonyunkat - leertekeli,
kek sebesiilese. mert az ..Istent" - talan ugy mondom - a Magyarok Istenet ilyen kinyilatkozdssal:
nem volt szabad emliteni es lassan az ima is elhalkult. „6 a Szentlelek engedelmes lednya, a csendesseg, a hallgatds es
Sok mai fiatal - foleg a 35-50 ev kozottiek - igen „iiresjaratban" vannak remenyseg asszonya, aki magdba fogadta - mikent Abraham - Isten
Jezus Urunk es Nagyboldogasszonyunk tekinteteben. Gyermekeiket nem ke- akaratdt, remenykedve minden remenytelenseg ellenere. (Rom. 4.18.)
resztelik meg, mert nem akarnak a mai zsido-kercszteny egyhazakhoz tartozni. Mindig kinyilatkoztatta Jahwe szegenyeinek ohajdt es peldakent
Igy a gyerekek legfcljebb a nagymamaktol tanulhatnak valami imads^got. Fo- tiindbkol mindazoknak, kik teljes sziviikkel biznak Isten igereteiben.
leg videken. ha talalnak valahol meg cgy „pleh-Krisztust", vagy kobol fara- (Apost.level, 1996.)
gott feszuletet. 3. 1997-ben volt a ..hatvan" Biblia-tudos szimpdziuma a Vatikdn-
Valahogy olyannak latom a zsido-keresztenyseg okozta. itthoni, MAI hcly- ban. Ez a szimpdzium megerb'sitette Jezus zsido identitdsdt ds 6t, a zsi-
zctet, mint Luther Marlon idejeben volt a romai-katolicizmus. dosagbol valdnak visszakiiveteli. (E sorok irdja kirdezi: * Ha Jezus
Akkor „biinbocsat6 cedulakat" arult a r6mai egyhaz, ma meg keblere Urunkat 1997-ig zsiddnak hirdette, velte es tamtotta az ortodoxidbol
oleli a hajdan „feszitsd meg"-et kialtok kesei ivadekait. lett rdmai vallds, akkor most kitb'l koveteli vissza... ?)
Luther „reformalt". Megfrta a „nagy" es ,.kis" katejat es megsziiletett a ro- 4. II. Jdnos Pal papa egy zsido not akar szentte avatni 1999-ben.
mai vallasbol az „agostai" evangelikus nemet vallas. Ezutan a svajci Zwingli- A felsoroltakbol jogosan gondolhatunk az „Uj Vilagrend" titkos
Kalvinizmus, mely eltavoh'totta a templomb61 a „faragott kepeket". Ezeknel a szovetsegenek arra a szdndekdra, mely szerint a „korszakvaltast" ugy
„reformaci6knal" csak az a baj. hogy a romainiil is zsidobbak lettek ezek a akarjak vegrehajtani a zsido-keresztenyseg szervezeteinek segitse-
„keresztyenek". gevel, hogy a „kivdlasztott zsido nep vegye at a hatalmat az dsszes ne-
Mennyivel elonyosebb a MI helyzettink. Ugyanis Szent Istvan elott mar pekfelelt"!
letezett a mi jezus-i magyar vallasunk - a MAGYAR-HIT - a Hamlmas terv! - de a mi ke'rde'siink is HATALMAS igy:
Napbaoltozott Boldogasszonyunkkal egyiitt Hozzdjuk kell visszaterniink, ...Es ha nem sikeriil... ?
de nekiink kell megirni ennek az 1000 ev elotti Magyar-Hitnek a ..hittankony- Mi lesz a Vildggal es mi lesz a zsido-keresztenyseggel... ?
vet". Igy, ennek segftsegevel visszavezetni nemzet-testvereinket Jezus Urunk- in ugy hiszem, hogy a veriinkkel testet oltott nemzsido Jezus
hoz es a partus hercegno Sziiz Mariahoz. akiben az „6rok-Anya" testesiilt Urunk, a betlehemi Herceg, a feltdmadt Jezus-Kirdly es draga Edes-
meg es igy hivatast, elhivast adott annak a Nepnek, amelynek verevel tes- anyja, a Napbaoltozott Boldogasszonyunk fogjdk uralni a Vildgot es a
tet oltott 6 es Szentfia, a mi draga „nemzsido" Jezus Urunk. Lelkeket.
Sok titkot fclfedtcm „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimu kenyvemben, Igy legyen!... es igy lesz... csak hinni kell benne!
de most azt kell tani'tani, frni. hirdetni, hogy mikeppen terjiink vissza Hoz- * * *
za...? Hogyan legyiink lijra Magyar Hitiiek...? Hogyan imadkozzunk
egyiitt, a mindnyajunk altal ohajtott Magyar „egy-haz"-ban...? Szeretnem, ha az olvaso megertene szavaimat, mert itt ..keresztcnykifejezessel"
Mert nehez a visszateres Nagyboldogasszonyunkhoz es Szenttiahoz. Ne- mondtam: „Kald-partus-kereszteny" vagyok.
hez, mert a „zsido-Jezust", a buntol megvalto ..Messiast" - Krisztust - koveto Eletem alkonyan mondom igy es e kifejezes alalt azt ertcm. hogy: vallasi
es igcn j61 megszervezett zsido-kcreszteny egyhazak a kozepkori eretnek- felfogasombol kidobtam, kiszortam mindazt, ami zsido vonatkozas! He-
iildiizcs crcjcvcl cs modszcrevcl fordulnak ellenunk. Uj „keresztes haborut" lyette beillesztettem mindazokat az „isteni kinyilatkoztatasokat" tartalma-
indi'tanak a Partus Jezus, a betlehemi herceg es Edesanyja - Nagyboldog- zo kdldeus irdsok tartalmdt, amelyek a hun-magyar-partus verrel testet
asszonyunk - ellen. oltott Jezus Urunkrol tesznek bizonysagot.
Taldn valtoztalnom is kell ezen a kifejezesen: „Uj keresztes haboru". Ezeken az „ekiratokon" pedig annak a nepnek a hagyomanya olvasha-
Ugyanis ez nem „uj". hanem most nyfltan megindul az a kiizdelem, amit lefr- to, melyet az evangeliumok is „kald, kaldeus vagy magus" neven emlite-
18 19
nek. Dc mar az oszovetscgi ..Daniel kdnyve" szcrint a kald-Babiloniaban,
Nabukonodozor kald kiraly nevezi Danielt a ..maguspapok mesterenek".
(Daniel 4.9.) Aztan Jezus Urunkhoz is a „partus-magusok" mentek az „Isten-
Fiat", a verukkel lestet oltott, megszuletett Partus Herceget koszonteni, es a
zsido-keresztenyseg kozepkori inkvizfcioi a „magyar-magus papokat" irtot- II.
tak. Tehat a ..kaldeus-magus-vallasi hagyomany" Ezekieltdl es Danieltol kezd-
ve Jezus Urunk tanftasaval „igazsagga" Iett a Partus Birodalomban es ab- Korszakvaltas vagy Istenek harca
ban a „kbnyvnelkiili" vallasban, melynek hitet es szertartasait a zsido-
keresztenyseg a magyarok pogdny valldsdnak nevezi. Amikor a zsido 6s az arab vilag mai, konyortelen i5s minden eszkozt bevet6
Az en feladatom es hivatasom az. hogy az osi kaldcus hagyomanyokra ta- harcat nezziik, igazabol azt kell mondanunk, hogy ket - embercsinalta - Isten
maszkodo es ..magus vallasnak" is nevezett Jezusi-hitnek tanait ieirjam. harca ez. Ugyanis Jehova csak a zsidok istene cs Allah csak a muzulmano-
Hintsem a „MAG"-ot, a „tudast", a „MAG-AR" nepnek - tudatositva ke. Es ezek az „istenek" - a zsido es a mohamedan vallas tanftasa szerint -
benniik azt, hogy MAG-AR neveben hordja hivatdsdt, mint a „Tudds Nepe". csak a sajat nepiiket segitik. A ket „isten" neveben aztan futoszalagon men-
De azt is hirdetnem kell, hogy az a ..magyar". aki ezt az elhivast, mint hi- nek a robbantasok, gyilkolasok a hadi technika minden fejlett eszkozevel.
vatast nem teljesiti, orok eleteben mas nepek szolgaja lesz! A kozeli tSrtenelem felmutat olyan idoszakot, amikor az emberirtast azok
Nines a vilagon egyetlen mas nep sem, ameiyik ezt a nepneveben elo „hi- vegeztek, akik tagadtak az Isten letezeset. Az istentelen kommunizmus ve-
vatast" magaenak mondhatna. Ha pedig azt a valosagot is hozzaadjuk. hogy a gezte hazankban a „magyarirtast". Akik ennek a „magyar holokausztnak"
Foldre szallt SZERETET, draga Jezus Urunk is a „Tudas-Nepenek" vere- kiv^gzo modszereit kitalaltak es vegrehajtasal elrendeltek, azok kozott sok
vel oltott embertestet, akkor megerthetjuk a szervezett „magyar-irtast", a olyan is volt, aki Jehova tisztelojenek vallotta magat.
tobbsegben levo zsido es zsido-keresztenysegnek a „valaszakent". Mert ok Most Hazankban (1999-ben) egy „posztkommunizmusnak" nevezett a! la-
nagyon jol tudjak, hogy ez a „MAG-AR" a valosagos „Szent-Nep". pot van. Sokan vannak, akik tisztan latjak az esemenycket es ezek magukat a
Ebredjiink hat fel a rank eroszakolt kabulatbol! Talaljunk vissza az elha- „kozmikus uton" haladonak nevezik. Egyiknek sajtonyilatkozata a mai Ma-
gyott osvenyre, mely a veriinkkel testet oltott Jezus Urunkhoz cs draga Edes- gyarorszag nepet fgy csoportositja: az idegensziviiek, a Szentistvanosok es a
anyjahoz - Boldogasszonyunkhoz- vezet. Ezt az elhagyott osvenyt pedig koppanyi magyarok, akik - mint mondja - „kisebbsegben vannak", akar-
nevezziik csak b&tmn „MAGYAR-HIT"-nek, mert valqjaban igy oseink igaz csak az uralkodo „idegenszivfiek". E megallapftason elmelkedve, sajnos azt
vallasat kovetjiik. Az I. Istvan eiottit, az „6svallas Istenasszonyanak" ima- kell eszrevcnniink, hogy az „idegensziviiek" Jehova-istcnhez tartozonak vall-
dataval es a Szentlelket ado „ATYA-ANYA-FIU" egyigaz Isten, Szentha- jak magukat, a „Szentistvanosok" pedig a zsido-keresztenyseg egyhazaiba
romsaganak neveben. tartoznak es „szenti'rasuk" egyik reszc azonos a zsidokeval, akkor is. ha a
Tanuld meg hat tolem - ebbol a konyvbol - mindazt, ami a lelki megiijho- zsido-kereszlcnyek ezt „6-szovetseg"-kent tartjak „Isten szavanak". Tekint-
dasodat szolgaija! ve azt, hogy ebben a „szentfrlsban" az Isten neve .Jehova", az „idegcnszf-
Irok majd a „kaldcusokiol", akiket ma „sumer"-nek neveznek. A hagyo- vuek" es a „Szentistvanosok" azonos uton haladnak. Ezt az ulat azonban
manyukrol is, mely a MAGYAR-HIT-ben ma az „6si oroksegiink". „kozmikusnak" nem lehct nevezni, mert azoknak irtasara, akik nem Jehova-
A „partus"-iol is. Olyan .,csatarozast" is fogok ismertetni, melyet a kozep- istenhez tartoznak, erdekes ulasi'tasokat talalunk ebben a „szentfrasnak" neve-
kori, vallasos targyii es vilaghirii festmenyeken eszleltem. zett konyvben. Okosodjuk nehany idezetbol:
Jezus Urunk neveben koszonom meg minden olvasonak a segi'tseget a
„MAG" hinteseben es osi szokas szerint igy bucsuzom a kovetkezo fejezetig: „ Oh! Urunk! - Seregek Ura!
hrael Istene serkenjfel!
„Isten - Isten!" Bilntesd meg mind a pogdnyokat,
kik orcdjuk vala (59. Zsolt. 6-7.)
Napkeletre fordulva (Keletre fordulas:
imddkoznak a Napnak. Ezekiel8.16.)
Te Urunk, neveted oket es
megcsufolod mind e pogdny nepet

20 21
Jertek, veszessuk el oket, hogy Ezeknel a „koppanyi-magyar" masvallasuaknal a „magyar" jelzo azokat
ne legyenek nemzet. (88. Zsolt. 5.) az egyeneket jellemzi, akik magyar ncmzeti ontudattal elnek, vallasos ke-
Hogy ne emlegessek tobbi Izrael nevet. gyelettel apolva a hun-niagyui -partus szent hagyomanyainkat.
Csak akkor tudjuk azonban megerteni valojaban a „koppanyi-magyarsag"
Teddoket olyanokkd, mint aporfelho. lelkivilagat es eletszemleletet, ha megismerjuk a lortenelmi igazsagot DUX-
Kergesd oket a te szelveszeddel (88. Zsolt. 12-17.) KOPANY, vagyis Koppany magyar hercegre vonalkozoan. Ugyanis rola es
Toltsd el orcdjukat gyaldzattal. a „Szent Istvannak" nevezett I. Istvan kiralyunkra vonatkozo es ma is hivatalo-
Szegyeniiljenek meg es san tani'tott „magyar" tbrtenelmel idegen, romai-zsido-kereszteny papok frtak
reinuljenek el drdkke! meg nepiink gyalazatara es Szent Istvan dicseretere. Ha azonban az idegen
torteneszek allal frt magyar vonatkozasokat es a zsido-kereszteny-romai egyhaz
Pusztuljanak... pusztuljanak, (88. Zsolt. 19.) titkosan kezelt irasait bongessziik, a kovetkezo magyar tortenelmet talaljuk:
hogy megtudjdk, hogy Te, akinek neve Jehova JSTVANNAK„VAJK" volt a neve. Csak a keresztelesekor kapta az Istvan
egynmgad vagy afelseges Is ten... nevet. Apja magyar neve: Gdesd (Geza). Edesanyja SARALDU, Vajk szidetese
utdn hamarosan meghalt. Vajkot hdrom, idosebb Idnyteslvere nevelte addig,
Segi'ts meg minket szabaditd Istenunk, mig apja ujra meg nem hdzasodott es elvette a lengyel Adelhaidot, akivel
hogy nyilvdnvaldvd legyen nagyon sok idegen pap jolt Magyarorszdgra. A hdrom lednytestver nevelesevel
a Te szolgdid kiontott vereert, VAJK egy gyenge karakterii, ondllotlan es befolydsolhatd ember lett.
e pogdnyokon vald bossziidlldsod... " (79. Zsolt. 9-10.) 996-ban Geza kirdlyi kiildottseget meneszt Nagy Otto nemet-romai csd-
szdrhoz a bekesseg erdekeben. VAJK-Istvdn - apja tudla nelkiil - csatlakozik a
Meg sok hasonlo „idezetet" ludnek ide frni, de nem akarom e konyv lapjait kiildditseghez. On megismeri az elhaldlozoll II. Ilenrik Idnydt, Geseldt es olt,
ilyesmivel betolteni. Nezze meg az olvaso M6zes es Jozsue konyveit. Van rogvest megkeri a kezet. Gesela orommel mond „ igent", is Istvan - szinten az
benniik cppen eleg. Nekiink tehat sajat magunkkal, a kisebbsegben levo apja tudomdsa ne'Ikiil - magdval hozza Geseldt. Igy apjdt, a magyarok uralko-
„koppanyi-magyarsaggal" kell Ibglalkoznunk es tesszuk is. dojdt kesz helyzet ele dllitotta es Istvan meg abban az evben felesegiil is vette
Ugyanis a magyarsagnak ez a retege mar neveben is viseli az „idegenszf- Geseldt, akivel igen sok fegyveres pap es egy testorhadsereg erkezett. Veszp-
viiek" megveteset. A „koppanyi" jelzot ezek nemcsak a „poganysagra" vonat- rem vdrdban telepiilt meg Istvan Geseldval es sok nemet fegyveresevel, akik
a kiirnyekrol eliiztek a magyarokat is egy re tbbb teruletet foglaltak el, „ ki-
koztatjak, hanem az 6 eletukon kiviilallokat, a „falusit", a „bogatyast", a „pa-
rdlyi hi rtokkent".
rasztot" es a „magyar-nemzeti-bntudatuakat" is ide soroljak. Ez pcdig naluk
mind „kiirtando fajzat". Istvan ondlloan elhatdrozott es Geza akarata ellenere kdtott hdzassdgdnak
A „magyar" elnevezes - amit bar a „Szentistvanosok" is viselnek, nem megtortente utdn Geza orszdggyitlesre hivta a nemzetseg vezetoil azert, hogy
azonosan ertendo mind a kct oldalon. Ugyanis: egyiitt dontsenek a troniiriikos szemelyerol, inert Geza semmikeppen sem
„Szentistvdnos magyar" elnevezes alatt a zsido-keresztenyseg valamelyik akarta fiat - Istvdnt - akirol tudla, hogy teljesen Gesela es a vele bejott ne-
egyhazahoz tartozokat ertjiik. Azokat, akik eleget tesznek vallasi eloirasaiknak metek befolydsa alatt all is akaratuk szerint cselekszik - utddjdul kinevezni.
es vallasuk szolgalatat a nemzet erdeke ele helyezik. Nckik „Szent Istvantol" Igy az orszdggyulis - egy akarattal - Koppanyt jelblte Giza utodjakent, a
kezdodik a magyar tortenelem. Magyarok Uralkoddjdnak.
Miutan a zsido-kereszteny vallasok mindegyikeben a zsidosag „Isten kiva- Nagy csapds volt ez Istvdn reszere, de meg nagyobb Geseldnak. Ldtszdlag
lasztott nepenek" van tani'tva, hirdetve es tisztelve, ezeket a „magyarokat" az belenyugodtak es Istvdn csak azt kerte, hogy Veszpremet is az oda telepitett
Jdegensziviiek". az elit eletiikhoz szukseges szolganepnek tekintik es ugy is nimeteket senki se hdborgassa. Ezt a trdnorbkos Koppany is megigirte azzal
kezelik. Ennek a „szolga-eletnek" a megvalosftasahoz pedig nagy segftseget a feltetellel, hogy tbbb nemetpapot is fegyverest nem hoznak be az orszdgba.
nyujtanak zsido-keresztenysegiink papjai ? fopapjai es a kulbnbozo egyhazpoli- A „beszivdrgds" es nemet fegyveresek nyi'It bevonuldsa azonban folytatd-
tikai szervezetek. dott. Igy Koppany a kovetkezo evben (997) Istvdn ellen for dull. Megtdmadta
A „koppanyi-magyar"... „mdsvalldsd" es ezert is nevezik „poganynak". magyar csapataival Veszpremet, hogy megakaddlyozza a nemeiek hatalomra
Viszont ebben a „mas-vallasban" van elrejtve az osi, Magyar-Hit es ezt na- jutdsdt. Az iitkozetben, mely lulajdonkeppen magyar—nemet hdboru volt, men
gyon j61 tudjak a hatalmi helyzetben levo „idegensziviiek", akik bizonyos „ide- Istvdn melle cgyetlen magyar sem dllt, Koppany is megsebcsult es SOMOD
gen hanglejtessel" beszelik edes magyar nyelvunket. (Soinogy) vdrdban dpoltdk. Koppany - sebesiilese miatt -fiat, Vdszolyt jelblte
utddjdul, illetoleg maga lielyett, trdnorbkosnek. Ezzel meg jobban inaga ellen

22 23
mergesitette Istvdnt es Geseldt, akik azon tortek a fejuket, hogy mikeppen le- kimutattak, hogy ok nem akarjak azt, hogy a magyar nep miivelt maradjon.
hetne Koppdnyt felre dlliiani az liijukbdi Fondorlatos tervet agyaltak ki! Nem turtek a magyar hagyomanyokat, hanem az „iij hit" segftsegevel alazatos
Islvdn, a testveri szeretetre vald hivatkozdssal kerte a sebesiilt, de mar la- szolganeppc akartak atalakftani nemzctiinkcl. Es ez a szandek ma is el!
badozd Koppdnytdl, hogy megldtogathassa St. Koppdny johiszemiileg fogadta. Hazankban pedig MA ez a „Szent Istvan-i hagyatek" az idegenek
Istvdn magdval vine a nemet Hunt es Vencelin Jovugokat" is erb's,fegy- uralmanak eros indoka lett. Az. egyhaz altal szerkesztett „INTELMEK"-re
veres kiserettel mentek Koppdny vdrdba Jestveri latogatdsra". Beerve a valo hivatkozas (amit Szent Istvan sohasem irt lc),
vdrba, a ncmetek elfogtdk es megoltek Koppdny testorsegit. „Adj Fiam helyet az idegeneknek, inert gyenge az egynyelvii orszdg".
Koppdny valdban testverkent es fegyverteleniil, egyediil fogadta Istvdnt, aki
kardot rdntva felelossegre vonta a trondrokost, hogy - adott szava ellenere - A ..Szent Istvantol" ellell 1000 ev pedig azt bizonyftja, hogy nemesak „he-
miert tdmadta meg a veszpremi nemet telepiilest es miert bltek meg sok nemet lyet adtunk az idegeneknek", hanem ezeknek az „idegeneknek" sikerult min-
papot es fegyverest Koppdny csapatai... ? dig megszerezni es megtartani a magyar nep feletti uralmat. Az ..idegenek"
Koppdny meg vdlaszolni sent titdott, amikor Hunt es Vencelin es a „ne- kozott pedig sokan voltak az „iildozottek" is.
met" papi oltozetben levSfegyveresek berontottak, es Koppdnyt szbrnyuse'ge- Erdekesen tudosit enol Feher M. Jeno: „K6zepkori Magyar Inkvizicio"
sen meggyilkoltdk. (Transsylvania Bs.As. 1968.) c. konyveben a kovetkezokeppen:'
Istvdn Gesela elott akarta kemenyseget megimitatni, amikor Koppdny »Bruno olmiici piispok beszdmoldja szerint, mintegy tart ka-
negyfele darabolt teste! a veszpremi vdr negy kapubejdrata fble szbgeztelte. pukkal fogadta a 13. szdzad vallcis iildozte tomegeit, a gazdagok
Ezzel mutalta meg, hogy szabad kezet ad a nemeteknek es sajat nepet - a kizsdkmdnyoldsa ellen Idzaddkat, ugyanakkor, amikor a miivelt
„MAGYAR"-t - megretlentette. nyiigati orszdgok menekiiltek elleni hatdrzdrlata folytdn olyan
Amikor Geza ertesiilt errol a szornyiisegrol, magdhoz rendelte GySrbe (a sok emberelet puszlidt el. A szabadsdgszeretii magyarsdg szive-
mat Szekesfehervdr) Istvdnt es Geseldt, akik ne'hdny „papot" is vittek tnaguk- sen fogadta a szabadsdgukert hazdjukal elhagyd nepeket, azok
kal erre a kihallgatdsra. Geza iszonyii felhdboroddssal sz.idta fiat, Istvdnt es valldsi es szocidlis helyzetenek minden feliilvizsgdlata nelkiil.
Geseldt. Ezek a jovevenyek szdzadok folyamdn at megtarthattdk nemzeti
ondlldsdgukat, orszdgot alkottak az orszdgban es mint a miivelt
Megkegyelmezelt nekik, de elrendelte, hogy Huntnak es Vencelinnek,
nyugat iildozotl fiai, uj otthonukban tobb kivdltsdgot kapiak ki-
nemet seregeinek, papjainak azonnal el kell hagyni Magyarorszdgot!
rdlyainktol, mint pi. a szekelyek. Az inkvizkios perek folyamdn
Erre Gesela egyik „pap" kiseriije tort hiizott eld a reverenddjdbdl, es
Idtni fogjuk, hogy hamarosan eppen az erdelyi szdszok, akik a
megolte Geza-GecsSt, a magyarok nagy kirdlydt.
..Diploma Andreana'' a kdzepkorban egyediildlld kivaltsdgait
Igy lett Istvdn, a kirdly, a ne'metek foglya, kit Vencelin avatott „nemet" lo- annyira ki tudtdk haszndlni a maguk javdra, hogy meg a kor-
vaggd es igy engedelmeskednie kellett a nemet lovagrend nagymesterenek - nyekbeli magyar nyelvii falvak papjait is az inkvizicio ele dllit-
Vencelinnek. Istvdn also cselekedete az volt, hogy Koppdny vdrdt es birtok- jdk, ha a magyar hivekkel magyar nyelven foglalkoznak.
szdlldsdt Huntnak es Vencelinnek ajdndekozta.
Ebbb'l a „ nemet lovaggd" lett druldbol faragta ki aztdn a zsidd- Kolozsvdr domonkos rendi kolostordban, meg 1465-ben is
keresztenyseg nemet-rdmai egyhdza az o „Szent Istvdnjdt", akit ma is tisztel- ujjal mutogattdk a ..magyar szdnokot", akit Mdtyds parancsdra
nek a felrevezetett magyarok es „torvenyeire" hivatkoznak a hazdnkba tele- ki kellett jelolniok. A szebeni szdsz prepostok konyortelensege az
piilt es a magyar nepen uralkodni akaro „idegenek" es „mdsok", - az „ide- inkvizicio teren a magyar iigyekben, a tizedkovetelesekben,
genszivuek". egyenesen a lelkiek rovdsdra megy. Segitotdrsaik az Ispotdlyo-
Tudom jol, hogy az 1000 eves lam'las altal megesontosodott felfogast nehez sok, akikhez magyar vagy szekely beteg nem nagyon keriilt be,
megvalloztatni. Mi az.onban csak annyit akarunk bizonyftani. hogy: a zsido- viszont tiizzel-vassal irtjdk a nep osi magyar papjait, a sdmdno-
keresztenysegiink altal hirdetett ,,magyar" tortenelem NEM A NEMZET kat, nem annyira valldsuk miatt, hanem azert, inert orvoslo osi
tortenete, hanem a magyarorszagi zsido-kereszteny es nemet-romai egy- szeren brbkolt tuddsukkal neha nagyobb, de majdnem minden
haze, mely I. Istvan kiralybol „szentet" csinalt. esetben egyenertekii gyogyilo lehetseggel dlltak nepiik eleseltjei
es szegenyei mellett. S mindezt azert, inert az 6 anyagi erdekeikel
Ugyanis ez az egyhaz a „magyar" foldre valo erkezesenek pillanatatol
serteltek, elvonva toliik a betegek nagy szdmdt.«
kezdve, nyiltan es eroszakosan magyarellenes volt minden intezkedeseben.
Az tin. „magus inkvizicioival" kiirtotta az osi magyar tortenelmet es ha-
gyomanyt hirdeto regfiseinket, lantosainkat, kobzosainkat es a szegeny
nepet gyogyi'to „urusainkat", magus-orvos-papjainkat. Teljesen nyiltan 3
A megncvezett munka 190-191-197-198-199. oldalain.
24 25
A fentieket azzal a - szinte allando vafosaggal - egeszftheljiik ki, amcly pogdnykoltok es torteneszek osszes fekete szineit a keleti mdgu-
szerint a zsido-keresztenyseget allamvallassa tett es abba tartozo, azt ve- sok es kesobb ezek nepeinek gyaldzdsdra.
delmezo uralkodoink evszazados inkvizicioval irtottak a mai „koppanyi" A „sdmdn" helyett tehdl mindeniitt „mdgus" szerepel ajegy-
magyarsag oseit. zokonyvekben, minlegy kifejezve a szonak „mellekizet". Nem is
Azokat, akik nem akartak elhagyni osi hitiiket, a NAPISTEN fele valo feltuno ez, hiszen a pogdny papsdg meg/eldlesere mar a
fordulasukat, Udvozitonkhoz erzett lelki tartozasukat, minden kozvetito karolingi idok avarjainak a papjait is mdgusoknak nevezik a
nelkuli lelki kapcsolatukat, mely hatalmas erot adott nekik, amikor mint nyugati krdnikdk, kifejezve ezzel vardzsldi tehetsegiiket is.«
„eretnekek" a kinzasok es gyotrelmes vallatasok szenvedoi lettek. A „valla-
lok" es „ki'nzok" pedig a zsido-keresztenysegnek „idegen" piispokei, prcpost- De a fenti idezetbol lathatjuk, hogy a Kr.u.-i 15. szazadban ugyan az a
jai es papjai voltak. Aki elolvassa Feher M. Jenonek fent emlitett konyvet. helyzet van Magyarorszagon, mint amilyen az „0dvozitonk" idejeben volt
amiben csak a domonkosok inkviziciojanak jegyzokonyvei vannak altala - Judcaban. Ugyanis Ot is es Keresztelo Szent Janost is egyszeriien „mdgus-
egy volt domonkos-rendi altal - ,,atszurve", az ott igy „atszurten" kozolt bor- nak" neveztek a zsiduk. A judaisaghoz simitott evangeliumi fordftasok az
zalmas vallatasok ismereteben elkepzelheti, hogy valojaban mil szenvedhettck ercdeli gorog szoveg „magus" szavdt „6rdog van benne" (Mt. 11., 18.) vagy
a ma lin. ,,koppanyi-magyarsag" osei - es lelki vezetoik, a magus-papok. „Belzebub" (Mt. 12., 24. 6s Mk. 3.22) kifejezesekkel helyettesftik be. De tud-
Szuksegesnck laiom, hogy itt - a „magus" elnevezesnel - megalljunk egy juk, hogy az Udvozitonk-korabeli Jiideaban ugyancsak a „magus" kifejezes
pillanatra a fogalmak tisztazasa vegett. Ugyanis Feher M. Jeno kovetkezetesen volt a gyulolet maxiimimanak a meghatarozoja. Ez is bclctartozik, mar
.,samannak" nevezi a „magust". esaknem 2000 eve az „istenek harcaba", hiszen „magusaink" es a mai, koz-
mikus uton halado - „koppanyi magyarsag" is a NAPISTEN fele fordul es
Ezt az onkenyes valtoztatasat azzal indokolja, hogy a „Napisten" neve Ba-
atavisztikus ontudattal nevezi ezt a NAPISTENT a Magyarok Istenenek!
bilonban SAMAS volt, es ebbol szarmaztatja a „saman" elncvezest. Ezzcl
Odvozitonknek azon kijelentese szerint, hogy: „En es az Atya EGY
- talan minden rossz szandek nelkul - a finnugorosok elmelelchez simul, hi-
VAGYUNK!", az eletet ado" NAP fele fordulasunk, a fenybe-allasunk mar
szen a primitiv eszakiaknak csak „reviil6 samanjaik" voltak. Feher, ugy latszik,
maga a gyozelem ebben az aldatlan kiizdelemben, hiszen a mi NAPISTE-
nem tudta. hogy „samanu" semi-akkad elnevezdse az „o!ajkezeI6" papseged-
NUNKET semmifeie egyhazpolitikai iranyzat kisajatitani, eltulajdonitani,
nek. De megtalaljuk a sumcfr-kaldeus szavak kozott is, mint „SAMAN" (1.
megvaltoztatni nem tudja.
428), igen regi kcpjclkent, mint a „szent-olaj-kors6" jelentessel, foglalkozas-
kent pedig n jovendomond6, jos". De Napistenunktol el nem valaszthato a Foldre kuldott „Vilag Vilagossa-
De Feher maga is elismeri, hogy az inkvizfcio ala vetetl „magyarok"-at sem ga", a „Vilag Vilaga", Udvfizitonk, akit az evangeliumok csak Jezus Krisz-
a nep, sem a jegyzokonyvek sohasem emlitik „saman" neven. Csak es kizaro- tusnak hivnak. Osi hitunkben O a Napisten Fia. Ezert talaljuk meg a nepha-
lag „magus-papjai" vannak a nepnek. Ismet ideziink Fehertol: gyomanyban az „Oregisten", „J6isten" kifejezeseket es Jezus Urunkat e
»A „saman" nevel a jegyzokonyvek soha sem emlitik. Min- neven nem nevezi az 6s-hagyomany. Viszont az tin. regek es mondak megis
den mdgust, vagy ha tekintelyes, dreg sdmdnrol esik szd, beszelnek Rola anelkiil, hogy igy neveznek.
„pontifex magorum" magus fopap neven ilietik. Ez ertheto is, Magyar Adorjan frasaiban talaljuk meg ezeket a vonatkozasokat es
inert a kozepkor a „mdgusok" nevet, a sok keletrol Europdba - mondhatni - szent hagyomanyaink foszlanyait, amikct az inkvizfeiok sem-
szakadt valldsi eretnekseg nyomdn sokat hallhatta, mint kdr- mikeppen sem birtak elnemitani. A sokszinii es sokvaltozatii Csodaszarvas
hoztalott nevet. A mdgusok osz'dlyon ki'viil alio, felig kuruzsld, mondankbol idezek egyet Magyar Adorjan konyvebol:
felig misztikus csodabogdrszdmba mentek a kozepkor hajnaldn „Velem jer, dldott Nap, velem jer fenyes Nap, Vildg Vildgossdga, hivat
es meg kesobb, a 13. szdzadban is, igy nines mil csoddlkoznunk, Edesapdd, egbeli Atydd, inert keves a vildgossdg, csak csillagok vildgitanak,
ha eppen a hit tisztasdgdnak vedelmere rendelt intezmeny vegre- homdlyos a Vildg."
hajtoi. az inkvizitorok ezt a felig megveto kifejezest haszndlldk Mintha a mostani „korszakvaltas" idejere vonatkozna mindez. hiszen valo-
egy olyan vallds papjaival szemben, amelyet eredetetol pogdny- ban igen „homalyos" a vilag. A „Jer velem... Vilag Vilagossaga" kifejezes
nak tekintettek. A perzsa es egydltaldn a mezopotdmiai valldsok ketsegteleniil draga Jezus Urunkra vonatkozik, aki a mi foldre szallt Napunk
ellen a latin es gordg kereszteny egyhdzak sokszor nem tudnak es igen nagy sziiksegiink van arra, hogy vcliink legyen az igazsagban, a tanf-
jobb fegyvert hasz.ndlni, mint a leglehetetlenebb 6s legnwgdob- tasban es a tuddsban, a „Mag" hinteseben.
bentobb rdgalmakat. Semmi sem hangzott elottuk megveten-
dobhnek, mint a „magus" nev. Az egyhdzatydk Szent Jeromostol
Tertulidnig, Eusebiustdl Clementinusig dtvettek a gordg es latin
4
Magyar Adorjan: „A Csodaszarvas". (Bp.. 1991. 144. oldal)
26 27
6, a mi foldre szallt Napunk, nem lehet a politikai kontosii es eddig
hirdetett zsido Jezus Krisztus, Saul rabbi ideologiajanak elkepzelt, de igy,
ilyen minosegben sohasem letezett alakja, hanem a profeciak altal megjo-
vendolt es varva vart „Feny-Fia", „Jezus Kiraly - a Partus Herceg", ami- III.
keppen 6t neveztem a R61a irt cs ilyen cimii konyvemben.
Most en is Hozza esedezem es mondom fgy: „Jer velem, aldott Napom, Igazsag es miszterium az egyhazi
hogy ebben a konyvben is Igazsagot szolhassak, mert nagyon homalyos
lett a Magyar Vilag!"
miiveszetben
De bizakodjunk 6s bizlassuk egymast az „ujra-eledesre". Kerjiik igy egyiitt
Isteniink segedelmet. Enekeljiink Hozza szinten egyiitt. Te ott, en itt, a Zsido-keresztenysegiink felekezetei kozott leginkabb a romai vallashoz tartozd
kovetkezdkeppen: miiveszek foglalkoztak a Bibliaban leirt torteneseknek a megdrfikitesevel.
Csodalatos alkotasok orzik Jezus Urunk emleket, de talan curie! sokkal tobb a
„Sziiz Anya", „Szuz Maria" abrazolasoknak a szama. A legtobb festmeny es
szobor az egyhaz altal hivatalositott tortenelmi felfogas szerinti kifejezest
mutat, es csak keves azoknak a szama, amelyek valami mast, mondjuk pi. a
„gnosztikus evangeliumokban" kozoltekct abrazoljak.
Egyike ezeknek a „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvemben
kozSll Leonardo da Vinci „UtoIso vacsora" kepe, amelynek a „kozepresze"
lathalo megncvezcll konyvcm 32. oldalan. Dc a 31. oldalon hi'vom fel az olva-
sok figyelmet ana, hogy Leonardo, Jezus Urunk jobb oldalara egy hosszu
hajii es dus keblii not festett, akit en - a „gnoszlikus cvangeliumok" alapjan -
Maria Magdalanak ismertem fel.
Van az USA-ban egy aranyos, lelkes noi munkatarsam, aki igy ir onmaga-
rol, munkajarol es hivatasarol:
»Magam is nriiveszi utakon haladok, s a festeszet levego, Idpldlek
szdmomra. Ismerem az „Inspirdl6t", s tudom, hogy az, ami a „feher
tengerbol" felvelul, soha nem veletlen. A ..ielekrajzaim" azok, lelek-
rajzok. Lelekbol, onmagukbol hasadnak, nem tervezetl, irdnyilotl alko-
3S'"'ffff "it/ir/fsi• /-m,my-i>y//y,/:. ,%/m rt/f/r/s/tcp ^Mrrpyrts ..4&amf. -
tasok. Teljesen mdsok, mini azok, amiketpl. „kigondolok", men eszteli-
kailag lelszonek taldlom a megszerkeszlesiiket.«

De a „bizonysaga" ennek a „lelekrajznak" a Miskolcon es Budapesten meg-


rendezcll kialh'tasa volt, melyet dr. Pap Gabor csak ket szdval jellemezett, fgy:
„eI6 nepmiiveszet".
Szoval ettol a kedves - Agnes Makk Tibold - munkatarsamtol a napokban
kaptam kezhez egy USA-bcli kdpcs folyoiratot, mely a teljes Leonardo kepet
kozli es reszletesen tudosft arrol, hogy: dr. Pinin Brambilla Barcilon mar 20
eve dolgozik Leonardo e kepenck restauralasan. Idezek a folyoiralbol:
»Dr. Pinin Brambilla Barcilon tnisz evvel ezeloll kezdelt hozza a
festmeny teljes restaurdldsdhoz. A legerdsebb elektronmikroszkopok, fi-
nom sebeszmiiszerek es kiilonleges vegyszerek segitsegevel erkezett el
az elmiilt 500 ev alatt rdrakodott szutyok es durva rekonstrukcios prd-
bdlkozdsok alatt megbuvo eredeti Leonardo-festekpigmenthez es kczvo-
ndsokhoz.

28 29
A festmeny 15 lab magas es 28 lab hosszii. Naponta egy postabelyeg De megmaradt es hirdeti azt is, hogy a muvesz - Leonardo da Vinci - a
nagysdgu teriiletet rekonslrudh... „A szkeptikusok altdl feltek, hogy ha kozmikus vilagszemlelet kovetoje volt es nagyon jol ismerte a termeszet
letisztitja a rdrakoddsokat, semmi sent marad meg, csak a feher fal. torvenyet. Azt, amit - az 6 idejeben is - az asztrologusok hirdettek es val-
1796-ban Napoleon alakulatai nyilakal lottek az arcba (Jezus) es ko- lottak. Ugyanis az „Utols6 vacsora" asztal-tarsasaga, Jezus Urunk es a
vekkel dobdltdk - meg kivdjtdkjo par aposiol szemet...« „tizenket" tanitvanya sorrendben es elhelyezesben ennek a ..kozmikus
»A festmeny iragikus sorsa 1498-ban, azonnal befejezese utdn meg- vilagszemleletnek" a torvenyet tiikrozi.
kezdoddtt. Milano nedves levegoje beszivdrgott a falba, melyen Leo- A „torveny" pedig fgy mondja:
nardo dolgozotl, s annak hatdsdra a festek lehdmlott es eltiint egy feher »Foldiinknek eletet a NAP-sugdrzdsa ad. Ennek a sugdrzdsnak az
peneszreteg alalt. Amikor az aggodo szerzetesek egy vedovdsznat 16- ereje es minosege pedig az ..ekliptikdn" elhelyezkedo „tizenkel" dllo-
gatlak ele'je. kondenzdll vi'zfutott le az arcon - azt toriilkozokkel ilatldk csillag-rentlszeren dtsziirodo napero Altai vdltozik. A ,.12" dllocsillag-
fel, tovdbb koplatvdn a festekreteget. Hozzd nem erto restauralok meg renclszer mindegyikehez azonban egy-egy planeta tartozik, mely legna-
lovdbb romottak rajta: egyik hat ujjat adott Jakabnak. Vegiil is a gyobb sugdrzd erejet a hozzd illetekes dlldcsillagon at kiildi a Fbldre.
II. vildgluiboru bombdzdsaitdl csak egy hajszdlon menekillt meg.« (Azt mar rudjuk, hogy a „I2" dlldcsillag-rendszert ma „Zodidk-bv"-
nek nevczziik.) A „kozmikus-tdrvenyt" dbrdzolja az tin. „vlldg-
csillagkep" (vildglioroszkdp) a kb'vetkezokeppen:
Minket itt az erdekel, hogy jol lathatjuk a Jezus Urunk jobbjan iilo noi ala-
kot. Ezcrt kinagyflva illesztem ide es csak halaval emlekezhetOnk Leonardora,
inert a szep noi arc mellett, melyre, az asztalig hull le Maria Magdala hosszii.
szep haja, kelscgtelenftve az alaknak noi kivoltat.

Leonardo da Vinci a kozmikus uton!


„Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvem 32. oldalan kozlom az
erdemes olasz miivesz „Utolso vacsora" nevii festmenyreszletet. Vizsgalodva
neztem mindig e kepet es feltiint nekem az, hogy Leonardo - igen feltiino mo-
don - valodi zsidonak festette meg Judast. Olyan dus szakallal, aminl azt a
Mozesi Torveny rendeli (Moz. 111. 19/27. es 21/5.).
Most megszereztem a festmeny teljes kepet es latom, hogy rdszleteiben
olyan abrazolasokal mulat. amely egy kozmikus vilagszemleleti) egycn alkota-
sanak minositheto. Az „alkoto" tehat ismertc a tortenelmi valosagol es szem-
ben allt a hivatalos egyhazi felfogassal. Vcgyiik hat sorba az abrazolt sze-
melyeket a kozmikus Rend szerint.
Ezek kozott legfontosabb az a valosag, hogy a Jezus Urunk mcllctti - vagy-
is a ,jobbjan" 016 szemely nem Janos, hanem Maria-Magdala. Nagyon jol
abrazolja noi mivoltat ennek a „tam'tvanynak" a hosszu hajaval es (a nagyi'ta-
son jol lathato) noi kebellel. A noszemelyt jellemzo nagyon hosszura festett
hajkoronaval, teljesen ellentctescn vannak abrazolva a tobbi tanitvanyok.
Induljunk el a jobb oldali (asztal vegen 016) alaktol, aki a kanani SIMON.
Kopasz., csak a ket halantckarol logo haja hosszu. A Jezusig abrazolt 6t tanit-
vany (Tadeus, Mate, Jakab, Janos, Tamas) - mind rovid hajii. Ugyanfgy
Jezus Urunk masik oldalan, Maria-Magdalahoz er6k is mind „ferfi-hajuak".
Tehat a muvesz ezaltal is olyan ertelmezest ad a kepenek, mely - az 6 koraban A planetak uralma a jegyekben.
- igen nagy „eretneksegnek" volt minositve. Talan ez az oka annak, hogy csak (A planetak regi hazai)
egyetlenegy „egyhazi" kepe maradt meg, de ezzel nem sokat torodott az
„anyas/.entegyhaz". Valoban csodanak minositheto a megmaradasa.

30 31
Latjuk, hogy a fuggoleges tengely bal es jobb oldalan feliil a Nap es a re" is kiterjessze, a Merkur jotekony es pozitfv lulajdonsaganak fokozasaval.
Hold hclyezkedik el az Oroszlanban, illetve a Rakban. A ket „egi szo- Tam^s apostol meggyozodese csak erositette a ket testver - Janos es Jakab -
vetnek" csak egyszer szerepel az allatovi jegyekben, mindegyiknek csak munkassagat annyira, hogy Jezus Urunk „BOANERGES" nevet adott e test-
egy haza van. A tobbi planelanak mar ket-ket haz jut, megpcdig egeszen verparnak, ami annyit jelent, hogy a „mennydorgcs fiai" (Mark 3.17.).
szabalyosan: a kcl oldalon ugyanabban a sorrendben kovelkezik egymas A kozmikus uton val6 haladasban Jezus Urunknak igen nagy segitoje volt az
utan a Merkur, a Vcnusz. a Mars, a Jupiter es a Szaturnusz, mindcgyik a „Ikrek" pozitiv tulajdonsagat, a munkaban ervenyesitd „harom" testverpar:
maga jegycbcn. Meg kell tanulnunk, hogy melyik planetanak melyik Janos es Jakab, Peter es Andras, Tadeus es kanani Simon. E harom test-
jegy az otthona, melyik jegyben melyik planeta „uralkodik". Ha ezzel verpar szinte cgymast valtva teljesi'tik az „Ikrek" pozitiv merkuri feladatait.
tisztaban vagyunk, a tovabbiakat konnyen megerthetjuk. Igy pi. Janos es Jakab gyujtottek 6ssze mindig a nepet, amikor Jezus
Urunk a „hegyen". vagy a „to mellett" hirdette az Iget, de az Ur „vigyazoi,
De a phme'tdk csupdn a Nap kozponti erejenek kozvet/toi es dtalakitdl 6rei" biztosan Peter es Andras voitak, akik meg akartak 6t vedeni akkor,
A termeszettik audi fiigg, hogy mikeppen, milyen mddosuldsban kapjdk es amikor a Getsemane-kertben a zsido csocselek - Jiidassal az elen - elraboltak
adjdk tovdbb a NAP erosugdrzdsdt (dr. Bakiay Ervin megdllapitdsai). Jezusunkat.
»A NAP pozitiv, ferfias eroivel szemben a HOLD noies, negativ jellegu. Az evangeliumok csak Petert emlftik, hogy kovette Mesteret a szanhedrinbe
Kiegesziti a Napot. A planetdk osi, eredeii kozmikus helyzelenek (es eriekenek) is, de Andras biztosan ott volt vele. A kanani Simonra es Tadeusra harult
vizsgdlatdban telidl elsosorban a NAP-nak, mdsodsorban a HOLD-nak rdjuk azutan a Iegnagyobb feladat a fellamadas utan, amikor az Isten-Anyat, Mariat
irdnyulo sugdrzdsait kellfigyelembe venniink.« es Maria-Magdalat vedik, ovjak es kiserik Edessaba ABGAR kiralyhoz.
Most vagjuk ketfele a ..vilaghoroszkopot" a meroleges menten ugy, hogy De folytassuk Leonardo szemelyeit. K8vetkezo a „f61djeiu" „Bika-V6-
kiteritve, Leonardo kepe fold illcszthessiik (lasd a kepet). nusz"-i tulajdonsagokkal rendelkezo MATE (a vamszedo), aki bar josagos, de
Jezus Urunk a NAP es a Tanitvanyok - a rajuk illetekes planetahatas a „tenyeret tartja" a tobbi fele. Igy mutatja meg Leonardo nekiink ezt a Matet.
szerint - a „Napnak", vagyis Jezus Urunk erosugarzasanak (tanitasanak) Vegzodik az „asztal-tarsasag" a KOS-i tisztalelkusegii, de „Mars"-i erejii
kozvetitoi. TADEUS-sal es testverevel, a „Halak" bolcsessegevel es „Jupiter"-i josaggal
A mellette levd SZUZ - Maria-Magdala szemelyeben - pedig igazolja a megaldott kanani SIMON-nal. Ennek a „Simonnak" adta Jezus Urunk a
gnosztikus-evangeliumoknak azon alli'Uisat, hogy Maria-Magdala netnesak „PAL" nevet es fgy 6 az igazi „Pal apostol", nem a zsido-keresztenyseg Saul
Jezus Urunk legkepzettebb tani'tvanya, hanem „hitvese" is volt, mikeppen rabbija. (Ezt reszletesen bizonyitom Jezus Kiraly - a Partus Herceg cimii
lefrtam mar (lasd: JKPH. 32-33. oldalain). Igy a NAP es a SZUZ erosugarza- konyvem 332. es kovetkezo oldalain.)
sai elsodlegesen a sajat teriiletiikre aradnak, de ugyanakkor a SZUZ a Leonardo kepet igy elemezve es a kozmikus utra vetirve, a kovetkezoket
Napsugarzas eros felfogoja, kozvetitoje a Fold szamara... mondja a „tor- eszlclhetjuk:
veny". Tehat a kozmikus uton valo haladasban Maria-Magdala volt a Je- 1. Maria-Magdala van Jezus Urunk mellett, nem Janos, mikent azt az
zusi-vilagszemlelet Iegjobb megertoje, tanitoja es elettarsa a Mesternek, a evangeliumok frjak.
Napnak, Jezus Urunknak.
2. Csak „tizenegy" ferfit abrazol. Miutan az „Utolso vacsoran" Jezus
Erdekesen mutatja Leonardo kepenek kozmikus kiertekelese a „foszerepl6- Urunk tizenket tani'tvanya vett reszt - igy Maria-Magdala is a „tizenkett6"
arulo" JUDASNAK - a semi nepek jegyeben, a Skorpioban - az eroszakos egyike, - tehat „apostol", amikent II. Jdnos Pal papa elismcrte az 1998. 6vi
MARS altal bcfolyasolt szemelynek „beszoritasat" a „Merleg-Venuszi" hiisveti, „ex urbi et orbi" nyilatkozataban.
PETER es a „Nyilas-Jupitcr"-i testvere, ANDRAS koze valo behelyezcsevel. 3. Leonardo szerint csak „egy" JAKAB apostol Ietezett es ezt tokeletesen
Itt a ket „szaturnuszos"-sal, BERTALANNAL es FULOPPEL fejezodik be a igazoljak a „gnosztikus-evangeliumok" frasai, ahol megtalaljuk „Jakab titkos
kep. E ket tanflvany szaturnuszi kitartasara volt nagy sziiksege Andrasnak konyvet" is. (The Secret Book of James).
(mikent az egyhaziak frjak), a „szkitak" foldjen vegzett munkajara. Ennek mai De testvdre - Janos - sem marad le mogotte, mert az „Acts of John" cimii
eredmenyekent tiszteli a „kcleli ortodoxia" Andrast egyhazalapitojanak. gnosztikus frast meg a Nag Hammadi evangeliumok elott talaltak meg, es errol
Andras vedo karja kinyulik Maria-Magdalena fele - Judas mOgott - szinte Leo papa (447-ben) igy nyilatkozott: „nemcsak elfelejtendd, hanem tuzre
azert, hogy Judas meg se erinthesse 6t. igy kapcsolja egybe Leonardo Petert, vetve, elegetendo". Miutan pedig az „eretnekek" (vagyis a nemzsido Jezus-
Andrast Maria-Magdalaval. hit kovetoi) tovabb is hasznaMk, tanftottak es terjesztettek, a 2. nfceai zsinat
A Hold a hazabol, a „Rak" csillagkepbol tortend „gyengebb" sugarzasnak hivatalosan megismetli ezt az fteletet, harom evszazaddal Led papa utiin, 797-
jelkepe Tamas mutatoujja, melyben a Hold negativ volta mutatkozik meg, de ben.
csak ezert, hogy a Napero (Jezus) ercjevel hatasat meg a mellette levo „Ikrek-
32 33
Meg kell meg emlftenem Tamas apostolt, aki valoban HOLD-kent szere-
pel a tanftvanyok kozott, Jezus Urunk Nap-erejet, tanftasat legjobban ertelmez-
ve es irasban reank hagyva. Emlekezziink ra es tanuljuk is meg azt, amit fras-
ban rogzftett az tin. gnosztikus „Tamas evangelium"-ban. Itt elmondja Jezus
Urunk tanitasat az „Isten Orszagarol", fgy:
»Akik azt akarjdk veled elhitetni, hogy az „Isien-Orszdga" az Egben
van, akkor tudd meg, hogy a madarak dotted ernek oda. Ha azt mond-
jdk, hogy az a .Jengerben" van, akkor a halak fognak megelozni. A
valosdgban ez sajdt magad felfedezesenek birodalma, mert Isten Or-
szdga „benned" es a „kornyezetedben" van. Ha Te felismered bnma-
gadat, akkor j 61 tudod majd, hogy istenfiukent, az Eld Isten fiakent, mil
kell tenned.
De ha nem ebredsz bnmagadra, belezuhansz a szegenysegbe es Te
magad vagy a Szegenyseg, a Nincstelenseg!« (Atvettem a „Nag Ham-
madi Library 119-bol, Gospel of Thomas 32. 19-33.)
* * *
Az egyhazi muveszet termekeinek mondanivalqjat csakis ugy tudjuk megerteni,
ha megtalaljuk az alkoto mtivesz eletfelfogasat. Leonardonal sikeriilt felfedezni
kozmikus gondolkodasmodjat es kozmikus uton valo haladasat. A megfejtest, a
kiertekelest a kozmikus torveny megadta. Nezziik a tobbi alkotasokat is ha-
sonlo modszcrrel.
Talaltam cgy masik festmenyt is, mely szinten ekesen bizonyftja azt, hogy a
zsido-keresztenysegiink labilis tanftasait sokan egeszen maskeppen ertelmez-
tek. Jezus Urunkat nem hittek - a zsido acsmester genealogiaja szerinti -
David fianak, hanem a NAPISTEN fianak, akit az itt oldalon bemutatott
festmeny szerint en is ugy nevezek:
A Feny Fia

„Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvem 119. oldalan kbzlbm azt
az apokrif-evangdliumot, mely Jezus Urunk fenybol tSrtent szuleteset mondja
el. Egy kozepkori festmenyt is bemutatok, amelyik megoroki'tette az evange-
liumi szoveget.
Ism£telten nem tartom „veletlennek", hogy a konyvtaram rendezese alkal-
maval „kiesett" a sok konyv koziil egy regi „Westermanns" nemet havi folyo-
iratnak 1960. 6\i 12. szdma, mely a berlini muzeumban levo, hires festmenye-
ket kbzli. Boldogan talaltam meg benne Fra Filippo Lippi (1406-1469) itt
bemutatott festmcnyet, mely ugyancsak a fenybol sziiletest abrazolja. De a
muvesz arrol is tudositja a nezdt, hogy a kozepkori keresztenyseg Szentha-
romsagaba Jezus Edesanyja - Sziiz Maria - is beletartozott. Ugyanis csak
az Egbol Ietekint6 „Feny Atya", a most szuletett „Feny-Fia" es a mellette
terdeplo „Feny-Sziize" van a „gl6ridval" korondzva... es ez az elteto „Szent-
Haromsag". De csodalatos az is, hogy a kepen a „Szent Solyom" a lelekhor-
dozo. Belole arad a feny, hogy gyermekke valtozzon. Szinte igazolja mind-

36
azt, amil az emli'tett konyvem 259. oldalan frtam. „INRI es a Solyma" cimti vallasainak vezet6s^ge (a Vatikan es a protestansok vilagszovetsegei), mind-
fejezetben. mind ennek az „uralkodo-massagnak" a szovetsegesei. Ugyanis a zsidd-
Ismet arra kell gondolni, hogy ez a kcp is elkeriilte a romai egyhaz kozep- kcresztenysegnek a liturgiaja altal felmagasztalt zsidosag - mint Jehova-Isten
kori inkvizicidjat, es megmaradt nckiink, ekes bizonysdgakent annak, hogy az kivalasztott nepe - a hazankban uralkodo „massag"-ban poiitikailag erte el
igazhitu miivdszek lelkivilaga - szinte „6si oroksegk^nt" - tartotta meg a azt a diktatorikus hatalmat, amit az egyhazak a „vallas" utjan gyakorol-
nemzsido jezusi hagyomanyt, mert ennek a festmenynek a ..mondanivaloja" nak. Fontos ezt tudni, mert a zsido-kereszteny egyhazi segftseg nelkiil ezt so-
nemcsak ellenkezik, hanem szemben all az evangeliumok tudositasaval. De hasem tudtak volna clerni. De nem politikai sfkra akarok vdndorolni e sorok-
erositsilk meg ezt az allitast. ban, hanem azon csodalkozom, hogy a zsido-kereszteny romai katolikus
Amit e festmeny abrazol, az kitorli az emlekezetbol a David-fia tedriat, a magvarorszagi egyhaz vezetos^ge miert nem torodik a magyar Szentkoro-
zsido acsmesterhez valo tartozas mesejet es boldogan hirdeti: „megsziile- naval, amirol ugyanezen egyhaz altal megirt „magyar" tortenelemben azt allit-
jak, hogy „Szent Istvan kapta „apostoli koronakent" a romai papatol..."?
tett nekiink a „Feny-Fia".
Az „igazsagot" hirdeti akkor is, amidon a veriinkkel testet oltott „Sziiz Ma- Azert kerdezem ezt, mert ugyanennek az egyhaznak ket masik ,.szent tar-
riat" a Szentharomsagba sorolja es a „szentlelket" a szent solyom kozvetf- gyat*', a „szent jobbot" es a „Gizella-ereklyet" szinte „szentsegkent" keze-
tesevel kiildi a „Gyermekre", aki a mi „Udv6zitonk" LETT, Urunk- lik. Miert nem kap a „Szentkorona" is hasonlo megbecsulest ugyanettdl az
Isteniink iidvterve szerint. egyhaztol...? Miert hagyjak ezt a szinten „szent ereklyet" a Magyar Nemzeti
Nagyon fontos nekiink az, hogy a Kr.u.-i 15. szazadban meg el az a „szent- Muzeumban egyszerii „kiallitasi targykent". erdemteleniil heverni...?
haromsagi-tudat", melynek legekesebb bizonyiteka a magyarok „Szentko- Megkfserlem a valaszadast a magam „eretnek" mddjan: a zsidd-kereszteny
ronaja", ahol Jezus Urunk partus kiralykent es a Szuz Anya partus ki- romai egyhaz nagyon jol tudja azt, hogy a Magyarok Szentkoronaja sohasem
ralynekent van abrazolva. Ugyanis, ha a Magyar Szentkorona keletkezesi erintette a „szentnek" nevezett, de soha azza nem avatott I. Istvan kira-
idejeiil az Adiabene-dinasztia korat (Kr.u. 4. szazad.) vesszuk alapul, akkor - lyunk fejet, hanem az eddig homalyba boritott "Almos-Jezusi-Adiabani-
minden zsido-kereszteny ideoiogia ellenere - meg 1000 ev mulva is el a kiralyi dinasztiahoz" tartozik. Ezert nem torodnek vele.
„FenyAtya-Feny Sziize-Feny Fia" szentharomsaganak a tudata. Mond- Viszont a „szent jobb" es a „Gizella-ereklye" azokhoz tartozik, akik
hatjuk azt, hogy a kald-partus-hun-magyar hagyomanyok ereje ervenyesiil itt, 1000 evvel ezelott atadtak a hatalmat az idegeneknek.
melynek alapjat azok az osi profeciak kepezik, ahol az isteni kinyilatkoztatas Itt megint „uj" torlenclmct kell hirdetni es letaposni az eddigi tanftasokat.
a kald-Sziizanya - „INNANA" - emberi testet-olteset rendeli el. Talan Kezdjiik ott, hogy:
azert talaljuk INNANA kepjelet igy, ahogyan itt bemutatom. A „kettos- I. Istvan (Szent Istvdn) meghalt 1038-ban ugy, hogy hazankban nemctek
Islen Anyakenl",aminl azt abrazolom Kal- uralkodtak es Gizella, a gyilkos es arulo intezte az uralkodas jovojet. Az „ide-
deatol Ister-Gamig c. konyvem III. koteie- gen uralom" tetofokra azonban Salamon (1063-74) koraban kerult, amikor
nek 180. oldalan. Vehetjiik a kepjelet az nemcsak nemetck, hanem izmaelitak es zsiddk tomege erkezik hazankba es
„Isteni elrendeles'* elso abrazolasanak is, osszcfogva puszti'tjdk a magyart.
ahol az cgyik az „egi", a masik meg a „F61- Salamont a tortenelmi tanitas szerint I. Giiza (1074-77) gyozi le, azonban
don" MAJD testet oltendo Isten-Anyat je- az idegeneket pusztitb es legyozo „magyar kard" Las/16 hadvezer kezeben
lenti. Kaldeus oseink logikus gondolkodasa van, aki tronra lep Geza utan es 1095-ig uralkodik.
nyilvanul meg itt is, eppen ugy, mikent az Ez az 1. Laszlo kiralyunk tisztitja meg hazankat az idegenektol. akik fej-
osszes „kepjelekben" is, amelyek valojaban vesztetten menekulnek elole. Elkiipzelheto, hogy mennyien lehettek. hiszen az
a szimbolizmus kifejezdi es maguk is szim- Srulo I. Istvan utan 25 ev utan tr6nra lepo Salamon mar csak jobban
bolumok. »magyartalanitja" az I. Istvan es Gizella, meg Peter altal „idegenne" valt
A magyarok Szentkoronajanak „Szentharomsagat" megrontotta a zsido- orszagunkat. Mivel a nep nem felejtette el azt, hogy I. Istvan volt a „nagy
keresztenyseg inkvizfcioja. Nekiink nemzeti mitossza lett az eredeti forma, aruld", amikor a magyar nepet az idegenektol megtisztit6 I. Laszl6 kira-
ahol Boldogasszonyunk is a Szentkoronan tiindokol. De sajat letezesiink is lyunkat dicsoiti, ez a „magyar" kiraly kiemelteti sirjdbdl az orszdgveszto I.
mar mftoszi valosag, mert miota „magyar" letezik, azota pusztitja a titkos es htvdnt es az 6si torvenyek ^rtelmeben levdgatja az drulojobb kezet. Ezt az
idegen, zsido-kereszteny papsdg kaparintotla meg es - mivel eletuket es birto-
a rajta eloskodo idegenseg. (Ma „massagnak" ismerik ezeket a „magyarul
kaikat ennek az I. Istvannak koszonhcttek - „szent jobb"-kent adtak at, egy-
beszeloket".)
hazi pompaval az utokornak. Miutan pcdig a nep istenftclte I. Laszlo kira-
Ha mar az uralkodo „massagrol" beszeliink es a „Szentkoronankat" is
cmlftjiik, hozza kell tcnni azt is, hogy napjainkban a zsido-keresztenysegunk
38 39
lyunkat, es emleket halala uian is vallasos kegyelettel apolta, az egyhfc „szent-
te avatta", hogy „Szent Laszlo" dicseretevel es imadataval sikeriiljon a
Nepet is a zsido-keresztenyseg jarmaba tenni... es ez sikeriilt is. (Megjegy-
zeskent emlitem, hogy ugyanezt csinalta a romai egyhaz Japdnban, az fin.
„evangclizacios" eljarasaban. Az ottani „ten'tes" legnagyobb ellensegeit „va-
ratlanul vagy hirlelen" bekovetkczett halaluk utan szentte avatta.)
Igy lett azutan a nephitben elo Szent Laszlo-hagyomany az ,,uj vallas" er-
dekehcz kapcsoltan (anftva.
Le kelletl frnom ezt a valosagot akkor is, ha a targyalt temakorbe nem ege-
szen illik bele. De azt is javasolnam, hogy a Szent Laszlo emleket 6rzo legen-
dakat es abrazoldsokat at kellene ertelmezni a magyarsagtudat szcrint, elhagyva
a zsido-keresztenysegii egyhazi erdek hamis magyarazatait.
A „szent jobbal" kapcsolatban pedig azt kerdezem a torteneszektol: „van-e
valami mas logikus magyarazal az arulo I. Istvan kiraly ,jobbjdnak" levagasd-
ra, mint az, amit elmondtam..."?

Fra Filippo Lippi keperol


E tortenelmi kitero utan ide iktatorn az emlitett aranyos munkatarsamnak a
velemenyet errol a keprol, hiszen mindent egyiitt targyalunk meg ehhez a te-
makorhoz tartozo kerdesckben, es nagyon boldog vagyok, hogy egy lelkes es
magyar tanacsadom van ebben a szakmaban.
Igy fr Agnes:
»Nagyon erdekes Fra Filippo Lippi kepe es foleg az alakjai, melyen
eltunodlem rajluk. A Szent Csalad csoddlatos megjelenitese, s a sza-
kdllasferfi elgondolkozlalo. Bizlos, hogy nem a „zsido Jozsef". Oreg is,
is „fbldon tiili". Amint nezegettcm, az otlott fel bennem, hogy a kep el-
rendezeseben a Szent Gyennek a Foldon giigyog, mivel leszdllt kozenk
es emberi alakot Sltott. Az Anya orvend es a Gyennek fole bond vi-
gyazva. O is a Fold-Anya testen terdepel, defeje Eg es Fold kozott van.
Az Atya a Mennyekbol sngdrozza dlddsdt, az O sajdt regiojdbol. Az an-
gyalka jdhet-mehet, viszont a „szakdllas ferfi" valahol Eg es Fold ko-
zott imddkozik. Ezert ugy ereztem, hogy taldn „kapuban" all a vildgok
kozott. Lehet esetleg Szent Peter?«
az egyet nem ludom esszel felfogni, hogy II. Janos Pal romai papa ezt nem
En ugy gondolom, hogy jol latja az imadkozo, szakallas alakban „Szent tudja mcgerteni...?
Petcrl", hiszen ezcn a kepen valosagban a „Mennyorszag kapujaban van". De - mar vilagos mindenki elott, hogy azert nem ismeri igy el a valosagot,
A „Szent Csalad" ezen a kepen a „Feny-Atya", a „Feny-Sziize" es a ,.feny- mert - ha hiszi es vallja a „Feny-Fiat", akkor a zsido-Jezust nem tudja minden-
b61" embertestet 6lto „gyermek", aki a foldre szallt SZERETET-kent a mi nap „felaldozni" - a maig felgyiilemlett iszonyii sok ,.biinok bocsanatara".
Odvozitonk lett, de itt a hivo miivesz csodalatosan abrazolta a „Feny-Fianak". * * *
Amikor az ember ilyen miiveszi alkotasokat lat, csak megerosodik a Turini
Lepel csodajaban. Abban a hitben, hogy Odvozitonk a „fenybol" LETT 6s
amikor befejezte foldi kiildetcset, „Fennye" valtoztatta embertest6t. Itt csak azt

40 41
Valtoztatok a teman es bemutatok egy olyan festmenyt, mely tokeletesen beil- /. Ha vakon valldsos volt, s nem ertette az Istenanya jelentdseget,
lik a „Ji§zus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvemnek „Harc a Jezusi Or5k- csak az egyhdz domindld erejet, akkor lehetseges, hogy a kip nem mas,
segert" cfmii fejezetebe es az ott irottakat - taian igy mondom - „vilagvi- mint fenyiizd be/so dekordcio, amitol majd terdre eshetnek a hivok.
szonylatiiva" tcs/.i. 2. Mdsodik gondolata a szemleldnek esetleg az lehet, hogy a mester
Ism6t aranyos munkatarsamra - Agnesre - hivatkozom, mert 6 kuldte meg tatdn nem is volt hivo ember. S ha nem volt hivd, akkor kajla mosollyal,
az un. „Lorettoi Sziiz" kepet, mely a New Orleans-i muzeum tulajdona es merev nagyzoldsba rejtetten giinyolni kivdnta az egyhdzi hipokrdcidt.
1998-ban tobb eszak-amerikai varosban lett kozszemlere kiteve. De bevezet^s- 3. Ha viszont lelkeben Istenhez kotddo volt, s ismerte az igaz evan-
kent el kell mondanom, hogy az USA-ban a zsidok az „els6" letelepedokhoz geliumokat, akkor alkotdsa teljesen mas hagyate'kot ajdndekoz az utd-
tartoztak, akik itt „titkos tarsasilgokat" alakftottak, es Europabol dtvittek es kornak, mint afent emlitett fejtegetesek.
megszerveztek itt is a szabadkomiivesseget. (Sok munka foglalkozik ezzel a Ezt a rejtett hagyatekot veltem en felfedezni a nehez paldstba bur-
temaval es egyesek szerint Abraham LINCOLN is ..vakolo" volt es - alh'tdlag - koll Istenanydban. Amikor megpillanlottam a kartalan noi a/akot az ap-
az „Eszak Del elleni" haborut is ok inditottak meg.) ro, koronds gyermekfejjel a vdlldn, elszorult a szivem. Area sziirke,
De most nfoziik a „Lorettoi Sziiz" festmenyt. szenvtelen, mint egy halotti maszk. Ismerjiik a spanyol festok munkdit, a
kornak megfelelo nehez. tuldiszitett ruhdzatokat, de ez a paldst nem
csak ornamentdlis ruhadarab, hanem egy testi, lelki bdndn. Ez a Maria
A Lorettoi Szuz erinthetetlen, nem csak erintetlen. Titkot tart, nem csak titokzatos.
A gyermeket nem oleli karjaiban. mint anya, hanem a szive foldtt
Agnes ezt a kepet a kovetkezo velemenyadassal kuldte meg: lebeg eterikusan, testetleniil egy golydbison. A kdriilotte imddkozd ala-
»A legfrissebb csoddlaiomat egy XVII. sz&zadi olajfestmeny, a kok sem valodi emberek (szentek), hanem azok kobe merevedett mdsai.
„Lorettoi Sziiz" vdltotta ki. Ismeretlen spanyol (gyarmatosito) mi'tvesz Ennyi kiilsosegesseg, s ily nagy elszigetelt fdjdalom.
alkotdsa, s valahogy nagyon elter az dltaldnos valldsos Szuz Anyu db- Festhet-e egy muvesz ekkora megbilincseltseget erzeketlenid? Nem
rdzoldsoktdl. Tobb kerdest. mint vdlaszt rejt magdban, s itt hadd idez.- gondolndm. S azt sem gondolom, hogy az a „ Lorettoi Sziiz " Maria len-
zem a mu'kritikus Jane Grau vele kapcsolatos megfigyeleseit: ne, Jezus Urunk Edesanyja.
.Miert van a Madonna szobrokkal koriilveve. a tradiciondlis keru- A festmenyen szdzadok ota bdrtonpaldsljdba zdrt noi alak azt sut-
bok (angyalok) helyett? Miert nincsenek karjai? Mit jelentenek a gyer- togja nekem, hogy „En a Fekete Madonna vagyok". Az a No, aki Jezust
tyatartdk? Miert kopott (elettelen) az area? Aztdn meg Idtszolagos el- ismerte, szerette es hitte. Az, kinek Jezus feltdmaddsa utdn eldszor
lentmonddsokat kell egyeztetniink. Ez a portre arcdtlanul, a profdn megjelent. Az, akit a hamis egyhdz megaldzott. Az, aki ismeri a titkokat,
materializmus melle helyezi a szentseget, az egyhdzat, az Isten Fiat es a s aki az igazsdgot hirdeti: „Az vagyok, aki az utolso vacsordn a Mester
hitet. Hivok gyakran fordulnak Mdridhoz — aki egy elerheto lelekdpolo - jobbjdn Hit. az, aki magdban hordozza a mult valosdgait. En vagyok
megertesert, megbocsdtdsert es nyugalomert. Ez a hatalmas Loretto Maria, a Magdalai. En, a gyogyerdt hordozo. "
Dama regdlis oltozeteben inkdbb uralkodonak nez ki, mint egy Az ismeretlen miivesz nem minket gunyol ki, de alkotdsdval az egy-
matriarchdnak. Mit probdl mondani a megjelenitoje? hdzat sem tdmogatja. Inkdbb ilgy erzem, hogy a dagdlyossdg leple aiatt
Maga a festmeny, s a felvetett kerdesek meggondolkoztatjdk az er- becsiisztatta velemenyet az Atydk berkeibe, ahol ily megjelenitesben
deklodot. En is elti'inodtem a konflikcidkon es a furcsasdgokon, s mivel munkdjdt kritika nem erhette: viszont az abban elrejtett kerdojelek ser-
minden ..Madonna" erdekel, elbeszelgettem egy kicsit vele. tetlenul megoriztettek korunkig.«
A Lorettoi Sziiz — mivel valldsos szellemu festmeny - valosziniileg
megrendelesre keszult. A muvesz kellett, hogy ismerje a ..templomi ren- Igy ir Agnes, amihez en az alabbi velemenyt fuztem hozza:„01vashattad kony-
det" es az egyhdzi ..irdnyfdozdfidl". Vajon ismerte-e a Hatalmas vemben a „harcot a Jezusi orokscgert". A „korszakvaltasra" akarjak a szinte
Anydt? Tudott-e a kit MdridrdI? Tisztelte-e az Egyhdzat. szerette-e a 1000 eve miikodo tarsasagok a „Vilaguralmat" atvenni es ebben szOvetsegesuk
Szuz Anydt es gyermekel? a Vatikan. A romai papa is. Ezt a „szovetseget" es vilaguralmi celjat szimboli-
A festmeny kivitelezese. a paldst remekmii realiszlikdja es a kep zdlja az Altalad megtalalt „Lorettoi Sziiz" nevezetu festmeny. J61 latod azt is,
perspektivdja arra enged kovetkeztetni, hogy afestd ura mestersegenek. hogy itt a „szent alak" nem a „Sziiz Anya", hanem a „fekete Maria", a zsidonak
Technikailag azt tudfesteni, amit akar. A Madonna tehdt pontosan ugy velt Maria-Magdala, a vilaguralmi dinasztia „6sanyja", elso kiralynqje.
jelenik meg elottitnk, ahogy dt a muvesz meg akarta orokiteni. A kepen
seimni sent veletlen.
-12 43
Ugy gondolom, hogy az alkotomuvesz ismerte ezeket a .,titkos tarsasago-
kat". Talan kozttik is elt, de feltetienul „hivo" volt, mert Mariat gl6riaval abrd-
zolja. Vegyiik sorba a reszleteket.
A Paldst: jol mondod, hogy „titkot tart".
A fcstmeny lcgnagyobb reszct tcilti be es fgy mercteiben is kifejezi a „feke-
te-Mariahoz" kapcsolodo titkos szovetscg hatalmat. De tudosi't annak szer-
vezete>6l is, mert a palast felso resz6n ket hatarvonalat, - a nyaktol jovo
kisebb es a vallaktol indulo nagyobb - csipkelancot huz.
Ezeknek legmclycbb pontjan ket - csaknem egy-
forma - olyan di'szi'tcst talalunk, mely a palaston nem
ismetlodik meg. Az arc alia al6l indul a „felso" es
itt bemutatom: ez egy „emberarc ket olelo karral"
Az „also" is ilyen, az arcon vegzett kis valtoztatassal.
Gondolkodjunk csak, hogy mit is jelenthel cz a szimbo-
lum...?
En ugy velem, hogy a felso csipkelancba zartak a
titkos tarsasagok szuk es keves szamu „nagymester-
tanacsat" jelentik, az emberarcii „nagymesterrel".

Kinagyftva bemutatom az arc alattit, az arcot a papai koronaval es a gyer-


meket a gombbel, mely Foldiink jelkdpe. De az „also" emberarcot is lathatjuk a
papai kereszt behelyezesevel. Tehat az „als6" fcltelleniil a romai papat jel-
kepezi, es a nagyon hosszu csipkelancban levo motivumok a „vatikani szerve-
zetek"-et jelentik.
45
Gbmb a koronds Gyermekkel: el, csak a ket kis „ meddli-
Ketsegteleniil a „F61dgolyot" latjuk itt, melyen uralkodik a zsidd Jezus es on-vakablakban " feltiinte-
az abrazolt Maria-Magdala naszabol sziiletett „zsido fia"... es MA a leszarma- tett Jezus es Maria. A
zottai. „Fekete Madonna" mint-
Az also „emberarc" valosziniileg a szovetseges r6mai papat. A hosszu ha az egyhdzi merev dog-
csipkelancban pedig a „vatikani-szervezeteket" tiintette fel az - ismelel- mat reprezentdlnd, s a pa-
pal disz-korona a fejen a
ten - „beavatott" festomuvesz. Minden, ami az also csipkelancon ki'viil az,
hierarchidt szolgdlnd. A
talan a zsido-keresztenyseg millioinak szimboluma.
gyermekfej a foldgolyon
Jezus: a fcslmenyen erzekeltetve van, abrazolas nelkul. Valahol Maria- biztosan a judeo-keresz-
Magdala mogott lehct, mert az oldalt imadkozo alakok nem a „Lorettoi teny egyhdz vildguralmdt
Sziiz" fele fordulnak, hanem „mogotte" imadnak Vaiakit. Ez tehat nem fgeri, s most Idttam, hogy
lehel mas. mint a zsido Maria-Magdala ferje, a zsido-Jezus. a golyobis hdrom reszre
A ket angyal az egt'f gyertydkkal: van osztva egy abroncs-
Jehova-isten kuldott csal. Vajon az nut jelent-
ket „angyalk£t". akiknek a het? Hogy a jest6 kit, mil
gyertyafenye jelzi az „is- szolgdlt, nehez nekem kl-
teni-hozzaalMst", mert siitni, mivel az ,.lgazi" Je-
Maria-Magdala fejc mel- zus es Anyja, Maria a vo-
lett ketoldalt 16go lajnpak id, eld alakok a kepen.
nem adnak fenyt. A szim- Minden mas felepitett, ki-
bolizmus szerint: ami „so- agyalt struktiira."
tetben" van, az „titok".
igy fejezte ki a miivesz a Ezekrol a „vaklampak-
„beavatottsagat" is. Vi- rol" lelogo kereteket is -
szont ezekrol a „vak-lam- kinagyftva - egymas melle
pakrol" lelogd kerelekben tettcm es igy a jobboldali-
imadkozo alakokat latunk. ban lalhatjuk a „glorias
Ezeket csak az eredeti Szuzanyat". Szinte tokeletes abrazolasa a mindennapi imadsagnak: „Udvozlegy
kepr61 lehetett jol latni es Maria - malaszttal vagy teljes". Tehat a festo az „egi-Anyankal" lelte ide.
igy megtudjuk, hogy az A masik keretben a „f61don-jar6 Jezust" latjuk, amint „partus modon" int
egyik a „tanfto Jezus" es a jobb kez^vel. Gondolom, itt a rank maradt „tudast" akarta a miivesz kifejezni.
masik az „iidv6zult" Sziiz Mivel „mind a ketto" a zsido-kereszteny egyhazban „nem kivanatos", nagysze-
Maria, Istennek Szent- rii abrazolas a „vaklampakr61, bezartan valo lebegtetes" az eg es fold kozott.
anyja. Igy tudosft Agnes: Hogy az olvaso jol megertsen: Mdriu-Szu'zanydnkat..." nem imadjuk, csak
tiszteljiik"...mondja az egyhaz. Ezert imadkozzak az Udvozlegyben igy:
»„Amikor megldttam Jmadkozzal erettiink, biinosokert"...pedig ez a szoveg jobb lenne: „Hallgasd
az eredetil, megrendito meg a mi konyorgesunket es maradj veliink draga Egi Anyank!"
hatdssal volt rdm. ugy
tunt, mint egy halotti Jezus... azaz a Tudds: „En ezert jottem, hogy senki se maradjon sotetseg-
maszk. Mint ha tnaga az ben." Ha „tudsz" es ismered az „IGAZSAGOT"...eretnek vagy, mert csak
annyit „tudhalsz", amennyit zsido-kereszteny egyhazad neked lanftott.
„ istenno-figura" csak dl-
Most az olvaso azt kerdezheti, hogy miert foglalkoztam ezzel a festmeny-
arc lett volna, vagy egy
titkokat rejto szarkofdg. nyel? Kerdessel felelek: „Miert van ennek a kepnek egy „vandorkiallitasa"
A fdle boruld eg-kupola a csillagokkal es a Nappal szerintem nagyon je- az USA-beli varosokban pontosan a „korszakvaltas elott...?"
lentos, kiilonbsen, mivel az imadkozo alakok afele neznek, nem csak a Madon-
na moge. A ket fiiggoldmpds bar gyeren, defelfele vildgit. A kepen semmi nem
46 47
Talan jo lenne, ha a bibliai „Eszter kOnyve" cimii irasban, annak elolvasa-
saval mindenki meggyozodne arrol a gyiiloletrol, amivel a zsido nep a
kdldeusokat pusztflotta. Dr. Bobula jogosan kerdezi meg emlftett konyveben,
hogy ennek az „uj-kaldeus birodalomnak" osszeomlasa utdn mi tortcnl
IV. „Babylon bolcscivel."
Szerinte (es a tortenelmi valosag is azt mutatja) ezeknek a „kald-
A Kald-Partusokrol magusoknak" nagy resze atelt minden babiloni pusztftast es ott maradt. Masik
resze a Kaukazus hegyeiben hiizddott meg, es ezek alkotdi az un. „luristani
bronzoknak". Harmadik resziik MEDIABAN, az ottani tcstvernepnel telepedeit
,,Kaldeatol Ister-Gamig" cimii konyvem I. kotetenek 63-66. lapjain kozlom le es ezek a tuleloi a VAN-to mellett megalaki'tott Kald-Birodalomnak, melyet
egy Kr.e.-i 3. evezredbol szarmazo ekiratos tabla megfejteset, mely bizonyitja a torteneszek „az emberi civilizacio csiicspontjanak clereset letrehozo" allam-
azt, hogy ebben az idoben a Deltengertol (mai Perzsa-obol). az eszaki hegyekig nak neveznek.8
(Kaukazus) egy-azonos nyelvel beszeltek. Az ekirat a deli-tenger folotti reszt
Jezus Urunk eleteben ez volt az „ADIABENE-Kiralysag" terulete,
nevezi KAL-DA neven es a nagy hegyekig terjedo, eszaki resz neve SU-BIR-
EDESSA fovarossal es itt, Ormenyorszag mellett volt uralmon az a kiralyi
Kl, azaz a SU-BIR, SABAR, SZABAR nep orszdga.
dinasztia, melybol Jezus Urunk Edesanyja - ADIABENE-KHARAX MARIA
KAL-DA... a „KAL"-ok telepiilese, mert a „DA" helyhatarozo rag a - szarmazott. De igen elore ugrottunk a tortenelemben, mert a kaldeus-mdgus
sumerben es a magyarban is, amikeppen megtalaljuk EROS-D (a), KOVES-D tobbseg kozpontja MEDIA volt. Itt ringott a bolcsoje egy ZOROASTER-nek
(a), vagy ER-D stb. helysegneveinkben. De hasonlo szokepzes az „6vo-DA", nevezett magusnak, a rola elnevezctt vallas alapi'tojanak. Mivel „Zarathustra"
varro-DA, iro-DA es a KAL-LU-DA (kaloda), ahova a zsidd-kereszteny-romai neven is nevezik 6t a kulonbozo nyelvek szerint - sajnos vannak olyan lelkes
inkvizftorok szorftottdk be ki'nzasra a kozepkori „KAL"-okat, akiket mdr magyar honfitarsak, akik ebbol a nevbol „Zsarat-ostora" elnevezest latnak
MAGUS-nak neveztek ebben az idoben. valosagosnak. Kald nyelven pedig igy van ez a nev lei'rva: „ZA-RA-SUT-RA",
Dr. Bobula foglalkozik reszlctesen a „kdld" - „kdldeus" temakdrrel es amit ugy ertelmezhetunk, .,TE FENYADO". Valoban a „feny" vallasat hirdeti
nagyszerii konyveben5 elmondja, hogy a semitologusok mily probldmava val- 6, melynek kozeppontja „ANAHITA", vagyis a ,.Feny-Sziize". Szentharomsa-
loztattak a ldtezesiiket is. Mindenesetre Diodorus Siculus allftja, hogy „a ga „Anya-Atya-Fiu", azzal a kiemelessel, hogy a „Feny-Anya" lelrehozoja a
kaldeusok voitak Babilonia Sslakoi es papi testuletet kepeztek, ahol a tudo- „fenyvilagnak", hiszen minden teremtmenynek - meg a ,,fenynek" is - VAN
mdny apardl fiura szallt". Lcnormant ehhez azl teszi hozza. hogy „a sumfrok a edesanyja. Ebben a vallasban letezett a magusegyseg, amely kettetort a pcrzsa
legfelsobb papi osztalyuk tagjait hfvtak „KAL-U"-nak. Deimel szerint a sumi'r tiirsadalomban, ahol az un. „mazdeizmus" kettosseget vezettek be a „reforma-
fopap neve: tjKAL~MA.H(u)". Itt latjuk a ,,KAL" es a ,,MAH", vagyis a ,,kald". torok" - AHURA-MAZDA es ARIMAN istenalakokkal - es kizartak a hicde-
„kaldeus" es a „magus" szavak ertelmi azonossagat is. Tehat ok voitak a „tu- lembol ANAHIT-at, a „Feny-Sz(izet"'. A perzsak egy „magus meszarlast" ren-
das" orzoi 6s fejlesztoi. Sir Woolley meg is mondja konyvdben6, hogy: „az deztek a med-magusok kozott, mikeppen azt Herodotosnal olvashatjuk. Ezek
osszes nepek kulturajanak gyokere (es itt felsorolja 6ket), bele^rtve a gorogo- az un. „med-magusok" azonban ujraelednek a Pdrtus Birodalom megszuletese-
ket es a hebereket is, a kdldeusokndl talalhato. vel, a Kr.e. 3. szazadban es - talan ugy is mondhatjuk - egyesiilnek a kaldeus-
Miutan konyvenek ci'me: „UR in Chaldea" (UR Kaldeaban), mar meg is er- magusokkal, hiszen a rcgi Kaldca is a Partus Birodalomhoz tartozott es a par-
kezliink az I. fejezetben emlftett Ezekiel profetahoz, aki „emberkent lalta az tusok megoriztek, felujitoitak es tovabb fejlesztettek a regi kald-sumfr tudas-
Istent a kaldeusok foldjen". Es ez a judaiak babiloni fogsaganak ideje, a Kr.e. kincset. Az eddig elmondottak is sok magyarazatot es ismeretbovitest kivan-
nak.
7. szazad, amikor meg leteztek a kaldeusok ekiratos konyvtarai a kafd dicsoseg
tundoklo ujrasziiletes^vel az ,,uj-babiloni kald" birodaiomban. Ez a Biblia altal
Ugyanis »Zarathusztra medjei „turaniak" voitak, akik fovarosukban - UR-
is emlitett idoszak, amikor a „kald-kiraly" - Nabukodonozor Danielt, a „magu-
ban - egy nemzeti uralkodo dinasztidl alapiiottak« ...i'rom Kaldeatol Ister-
sok mesterenek" nevezi.7
Gamig III. kot. 155. oldalan, kozolve a forrdsadatokat is. De UR vdros
Szomoruan vegzodOtt ez a kald uralom az arulo es a zsid6 Eszter dltal „el- ..Kaldeaban" van es ugyanitt frok a „kaldeus profetakrol", akik sok-sok ember-
bajolt" Nabonid kiraly nemzetolo cselekedetevel, amit a zsidok meg ma is bltovel megeloztek a zsido profetakat es ki tudja?... talan a letezett „14 kaldeus
iinnepelnek a „purim"-nak nevezett gyilkolasokra valo emlekezessel. profeta" frasait valtoztattak at a zsidok a sajdt fzlesuk szerint. Mert - ahogyan
megnevezett konyvemben from es bizonyftom - „a tizenndgy kaldeus profeta
Dr. Bobula Ida: A sumir-magyar rokons^g (Ed.Esda Bs.As.1982.)
6
Sir Leonard Woolley: Ur in Chaldea (Brockhaus, Wiesbaden. 1957.) 8
7
Daniel konyve: 3/45. es 4/9 M. Rostovzeff: History of the Ancient World (Oxford, 1. 117. old.)
48 49
konyve: „az egi nyelven irodott szentirds" koti ossze a kaldeusokat a subar- Abraham es Sara
szabfrokkal. Az „egi-nyelv" pedig az ekiratokon fgy olvashato: ..AN-TA EME-
KU... vagyis az „eg-fele" (AN-TA) a „kald nyelven" (EME-KU). Igy ismerte- A Biblia (I. M6z. 11., 31.) ugy mondja, hogy „ABRAM" Thera nevii apjaval
tem Deimelre valo hivatkozassal Kaldeatol Ister-Gamig c. konyvemben is (I. indult el a kaldeai UR varosbol Kanaan foldjere. Mivel „UR" varosaban - az
kbtel 78. old.) (in. „patriarkak koraban" - zsidok nem laktak, sok tortenesz azt allftja, hogy ez
Deimel nem ismerte a .,kaldeus profelak" frasait, de azt megallapi'toila, az „ABRAM" valojaban kald-sumir lehetett.
hogy a babiloni „semitak, az frassal egyiitt alvettek a kaldeusoktol (6 sumin Magam is ugy gondolom, hogy kaldnak kcllett volna lennie, ha elt volna.
mond) a gazdasagi es allami elet teljes adminisztraciojat... vallasos hagyoma- Ugyanis az alabbiakban majd bebizonyftom, hogy az „assziriologia" nevii
nyaikat es szemleletiiket, egyszoval egesz vallasukat... Talan csak a jovo mu- tudomanynak es a bibliai torteneteket vizsgalok sokasaganak igazuk van,
tatja meg, hogy mi ,,mentodott at" a kald-sumirbol a manicheusok es a gnoszti- amikor ABRAM-ABRAHAM-ot es SARAI-SARA-t foldi eletben szereplo
kusok fantasziikus vallaskepzeteibe." (Sumfr Nyelvtan, Miskolc 1998. 10. szemelyekkent nem tudtdk megtaldlni.
old.). De az UR varosban elo HOLD-KULTUSZ ismereteben biztosan allfthat-
Termeszetesen Deimel, mint jezsuita, nem ismerte sem a manicheus vallast, juk azt, hogy mindketten az UR-i holdkultusz mitologizalt es megszemelyesi-
sem a gnosztikus evangeliumokat, hiszen egesz eletet a sumfr-akkdd ekiratos tett kifejezoi.
anyag osszegyiijtesere, regisztralasara es reszbeni megfejtesere szentelte. Hala- Tudnunk kell azt, hogy a kald-hiedelem szerint, minden varosnak meg van
val es nagy szeretettel kell megemlekezntink rola, inert az 6 munkassaga men- a valasztott „egi" oltalmazoja, akit - valamelyik cgilest dltal - megszemelye-
tette meg a ragozo sumfr nyelvet a semitak clpusztfto szandckatol. P. Deimel sflctlek 6s az „istenkar" (pantheon) lagjanak hiltck. Igy volt URUK-nak vedo-
adott publikaciot a korabeli osszes szakcmbcrnek, akik az ekiralokkal foglal- je INNANA (Venusz), UR varosnak pedig a HOLD (NANAR vagy SIN).
koztak es a vezetese alall alio Papai Biblia-Kutato Intezet kiadvanyainak 80%- Miutan a kaldeusok olvastak az „cg-konyveben", es pontosan le is jcgyeztek
at az ekiratos anyag toltotte be es csak 20% foglalkozolt a bibliai tanulma- azok mozgasat, mcgfigyeltck cgy erdekes helyzetet a Hold es a Venusz kozotti
nyokkal - mondhatni 50 even di. A sumerologianak nevezett szakot minden- „egi" kapcsolatban.
esetre P. Deimel alapftotta meg es iranyt is szabott a kutatasoknak ezzel a bator
kijclcnlescvcl: „Az ekiras feltalaloi a sumirok. A semita babiloniak atvcttek
ezt az frasrendszert anelkiil. hogy vaiami uj elvet hozzatettek volna."
A kald-sumir ekiratok lemasolasa es osszegyiijtese biztositotta a kaldeus-
hagyomany megmaradasat, es az ekiratos tablak megfejtese utan kapott szove-
gek egyre tobb gondot okoztak a bibliai oszovetsegben lefrt tortenelemnek,
melyet a zsidosag tulajdonanak tanitottaknak. Ugyanis az „oz6nvizt61" kezdve
- a mar emlftett Ezekiel „isten-latasaig" es meg sokkal tovabb is - kideriilt,
hogy a babiloni fogsagban elo semita-zsidok ugyaniigy kisajatilottak a kald-
sumir tudaskincsbol mindazt, amire szuksegiik volt vallasuk, tortenelmi mito-
szaik stb. megszerkesztcsehez, mikent P. Deimel altal emlftett tin. „scmita-
akkadok" tettek ezt a kald-sumfr ekfrassal, vallassal es szemlelclukkcl. Csak
azert hivatkozom ezekrc az ..alvctelekre" (melyeket maskeppen is lehct nevez-
ni). hogy a kaldeus-hagyomany tudaskincsenck hatalmas voltat bcmutassam.
Ugyanis „atvenni", „eltulajdonftani" csak onnan lehet, ahol VAN KINCS.
De hadd hozzak fel egy perdonto peldat, am it azert nevezek igy, inert a zsi-
do-keresztenyseg es a zsidosag elet-lehetosege erre van felepitve. Ez pedig:
ABRAHAM ATYANK" (///???///).
Igen fontos kerdes cz, mert a mostani rdmai papa - II. Janos Pal - a 2000.
Jubileumi ev elokeszitesere kiadott „Apostoli level"-ben azt irja es mondja.
hogy: „Maria - mikent Abraham - magaba fogadta Isten akaratat".
Tehat Jezus Urunk Edesanyjat hasonlftja a zsidok Abrahamjahoz. Vizsgal-
juk meg ezt az „Abraham-iigyet" a kald hagyomanyok es vallasi felfogas sze-
rint.
50 51
Bemutatok itt a Kr.e 12. szazadbdl egy „kudurru"-t (hatarkovet), mely a Bemutatom, hogyan latszik az egen ez az „Abram es Sarai"-ml'tosz.
KASSITA-KUSITA iddben is mutatja a „nyolcagu" csillaggal a Venusz szim- A SIRIUS heliaklikus megjelenese kozvetleniil napkelte elott. A SIRIUS mel-
bolumat es a kelo vagy fogyo Holdat. lett a „hal6d6-ki'gyd'\ a fogyo-hold (ABRAMU) es a Venusz-hajnalcsillag
A Venuszt egkiralynokent tiszleltek es kald-sumir neve: „SARRATU" (L. (SARA). A bibliai tortenel Abrahamot Egyiptomba es a filiszteusok foldjere
350.) vagy „SARA" (L. 344.) viszi. Mind a ket helyen .,NAP-kultusz" volt. Vagyis a ..Holdistent" kizartak a
A kepen lathatd „hold-kiflit" (tehat nem a „teliholdat") „AB-RA-MU" n6- hiedelembol. Ezert mondja Abraham Saranak, hogy „megolik" dt (mint
ven ismertek. ahol „AB" = atya (L. 128.) „RA" = fenylo, ragyogd (L. 381.) ..Holdistent"), de Sara - „egkiralynokent" mehetetl, hiszen a Nap-kultuszban is
es „MU" = szemelyes nevmasi rag, 1. szdm 1. szem. „AB-RA-MU", tehat imadott leny volt az „egkiralyno". ugyis, mint INNANA vagy ISIS. De maga
Jezus Urunk is ketsegesse leszi Abraham szemelyet, amikor azt mondja: »Mi-
„ragyogo atyam" jelentesii, vagyis a ..holdkultusz" istenenek a neve ez es
elott Abraham „lett", en VAGYOK.« Mert mit is erthetunk ebbol az igebol:
„SARA", vagy SARA1 az „egkiralyno". Ennek a holdkultusznak legnagyobb
„lett"...? Semmi esctre sem azt, hogy „sziiletett", „cmberre lett", hanem inkabb
unnepe az volt, amikor az „egkiralyno" (Venusz) mint „hajnalcsillag" nap- azl. hogy „csinaltak, kiagyaltak". Ugyanis eld szemelyre nem mondhatjuk
kelte elott egyiltl ragyogott az 6gen a „fogyo-Hold", ABRAMU-val, a Hold azt, hogy „lctt" es Jezus Urunk mindig pentosan es felrcertes nelkiil beszelt. De
lathatdsaganak utolso napjan. van meg egy masik evangeliumi szdveg, jezusi mondaskent, amikor azt mondja
Ugyanis ez az a pillanal az egcn, amikor „ABRAM" es „SARAI" kiilon- a zsidoknak: „M6zes adta nektek a koriilmetelkedest..." (Jan. 7.22.) Tehat
valnak egy idore, eppen ugy, mint a Bibliaban is le van irva, es ez a „szetva- Jezusunk nem Abrahamtol szarmaztatja ezt, pedig Jahwe Abrahamnak ren-
las" megint ..egyuttal lassa" lesz, hogy megismetlddjon ez a tortenes az egen es deli cl es nem Mozesnck, hiszen Abrahammal kdt szovetseget, mikent az frva
a zsidok dltal oly j61 6s tigyesen megszerkesztett mitologikus tortenetben is. van Mozes I. konyv 17. fejezeteben. Igy mondhatjuk azt, hogy Jezus Urunk
Ugyanis ABRAHAM nemcsak az egyiptomi farad reszere hagyta el SARA-t, nagyon jol ludta, hogy Abraham a zsidok megszemelyesftett mi'tosza.
hanem ez megismetlodott ABIMELEK, filiszteus kiraly latasakor is
(I. Mdz. 20.). De vizsgaljuk meg a zsidok „szent" iratait es a rabbinizmus allasfoglalasat
De folytassuk az egi tortenest. A kaldeusok mcgfigyeltek azt az egi tiine- is, Abraham es Sara tortenetere vonatkozoan.
mcnyt, hogy altol a naptol szamftva, amikor a fogyo-hold (ABRA-MU) eltii- Nem az a celom, hogy a zsidosag tortenetet ismertessem, de azt meg kell
nik az „egkiralyno" (Hajnalcsillag) melldl - a „ketszazotvenkettedik" cmh'icncm, hogy a zsidosag „Jahweista" es „Elohista" nevezetii irasai kiilonbo-
(252) napon „telihold" van. Miutan pedig Hammurabi uralkodasaval vezeto- zokeppen adjak Abraham biografiajat es tortenetet is. Minden friisukban
dik be az un. „Marduk-vallas" 6s az „isten-ido" a Hold-kultusz szerint valo - fdkent a rabbinizmusi hagyomanyban - a hangsuly azon van, hogy Jahwe
(holdjaras szerinti kalenddrium bevezetese), a semitak ettol kezdve a 252. milyen feltetelekhez koti Kanaannak, az ,,igeret-foldjenek" atadasat. Ez
napon bekovetkezett teliholdat „Istar oroszlanjanak" nevezik. Babiloni valosagban megismetlodik korunkban „Izrael" allamanak megalakitasaval.
dombormiivon valo abrazolasa a New York-i Metropolitan Muzeum elocsar- Rcgen a „filiszteusok" kiiizese volt feladatkent Jahwetdl elrendelve" es MA,
nokanak falan lathato. Fekvo oroszlan, mclynek szarva van. korunkban, Jahwet az „Egyesiill Nemzelek" kepvisclik, akik megengedtck,
hogy a zsidok kiiizzek a regi „filiszteusok" utodait, a mai „palesztinokat",
Itt - ennel a bibliai „Abra-
minden Abraham-story nelkiil. - Van azonban ebben az abrahami tortenetben
ham-mi'tosznal" - azt kell .^OZIMOAY
egy resz, amely hozzank, nepiinkig er. Ezt nem a ma forgalomban levo Bibli-
megallapitanunk ismet, hogy a , ^ B B B " ^ ^ ^ r " "^ akban kell keresni, mert azok szdveget allandoan valtoztaljak, a mindenkori
zsidok ezzel a hold-kultusszal JJ^ Wt^^=^^ . VENUS zsido-keresztenyseg egyhazpolilikai uralmanak erdeke szerint.
es hold-kalendariummal szin- k_\VU/
ten a babiloni fogsagban is^ M ^S^^ESBtp^r" rS Nezziik meg, mit mond a legregebbi Thora, melynek neve: „TARGUM".
merkedtek meg cs addig. mi'g • BZ^ • • / r K ^ " ft A harom nyelvii TARGUM Jonathan ben Uziel munkaja, mely forrasa
az ottani hosszu evek soran \, l* minden nyelvii mai Biblianak. Ennek segitsegevel allapithatjuk meg a kor kf-
veglegesen el nem kdszi'tettek vanta mddosftdsok bevezeteset is. Igy lathatjuk, hogy a ma hasznalatos dszo-
v
etsegi konyvek is „mddosultak" azota, mindenkor a heber ndp politikai erde-
a sajat ..vallasuk" tanait, ok is
kenek szolgalataban. Bemutatok egy minket erdekld reszletet, mely azt bizo-
az „egkiralyn6tol" kertek a n
>'itja, hogy a Genesis (Mozes I. konyve) 16. resz 5. versenek mai szovege nem
segftseget „Jtida varosaban es egyezik az eredctivel. Az alabbiakban kozlom a TARGUM heber es latin szo-
Jeruzsalem utcain". (Jer. veget facsimileben.
44:15.17.) S > . \ \ \ \ TEJUT
^ ZODlAK

52 53
A z ercdeti szflveg ma- ^ , , - t *i*m*1 wSi" tiink, inert meg van t'rva: Atkozott minden, aki a fan log... z igeretek pe-
gyar fordftasa fgy hang- ^ ? P ^ T ^ J K71 dig Abrahdmnak adattak is az o magvdnak. Nem mondja: es a „mag-
«ik: TJpTOl TVTQJ "13 n j H B J " V U " U r n vaknak", mint sokrol, hanem mint egyrol...ki a Krisztus«. (3.resz 7-
„Ne legyen sziikse- —^ • MnivmunJ?? 16.)-
gunk H a G a R f i a i r a , aki , K T ^ S l g g
a F a r a o Ianya, aki vi- Lathatjuk, hogy a mitikus es nem letezd Abramu-Abraham helyebe Jezus
szont azon N i m r u d n a k ..nee Urunkat teszi be „Krisztus-Christos" neven. Mozes torvenyerc valo hivatkozas-
fia, aki titeket a tiizke- opus habcamns filiis Hagar. filix sal pedis „atoknak" nevezi a mi Urunkat. A legcinikusabb modon illeszt min-
mencebe vetett." Pharaonis. filis Nimrod. qui Pro- denl a sajat, zsido vallasahoz. Farizeus volt cs „szent-palla" avatva a zsido-
A minket erdeklo es je.cit te. in fomacem ienis keresztenysegnek nevezett zsido szekta alia! - farizeus is maradt. Biicsuzzunk
nagyon erdekes iizencte a el tole, Abrahamtol is es a kiralyi agyakig juto Sara asszonysagt6l is. De tartsuk
bibliai tortencsnek az, hogy a „Haga>"-nak fordftott heber „ H G R " mini meg a kaldeus hagyomany ,,252" szamat. Ugyanis ez „kilenc" holdfordulo
„ H U N G R O E " (HUNGAR) nepnevkent es nem szemelynevkent szerepel a osszege es ennyi idcire van sziiksege egy aldott allapotban levo edesanya-
kovetkezo bibliafordftasokban: nak. hogy magzatat megsziilje (9 x 28 = 252). Orokkcvalo szent szam ez,
1. A WALTON-fele BIBLIA SACRA POLIGLOTA-ban melyet az „egi torveny" hataroz meg a fbldi ember szamara a „teremtest61" -
(London, 1657. III. kotete 218. - 83. Zsoltar. Kronikak maig.
Konyve V. 10., 19., 21.) * * *
2. BIBLIA HEBRAICA AMSTEALEDAMI, 1715.
3. BIBLIA HEBRAICA AUGSBURG, 1680. Az „Abraham-story"-ra es „Hagar" - HGR nevrc vonatkozolag egy igen ismert
semitologus fgy fr: (GOLDZIHER Ignac: „Mytology Among the Hebrew" c.
Ezek a regi es eredeti szovegu Bibliak tehat a HUNGAR nepet mar ismerik konyveben / Cooper Square Publishers Inc. N.Y. 1967.):
Abraham idejeben, mint NIMRUD fiait es igy ezek a hiteles adatok megerosi- „The battle of Abram against Nimrud must lake as the contest between the
tik a magyar nephitben eld NIMRUD OSAPANK Kozel-Keleten val6 uralko- Nightly heaven and the Sun." (31. old.) vagyis:
dasanak valosagat is. ..Abramnak Nimrud elleni harcdt tigy kell venni, mint az djszakai egboltnak
A heberben levo harom betii - HGR - valoszfnuleg a HUN-GAR nepnevre es a Napnak a versengeset. "
vonalkozik, hiszen az Egyiptomol uralo lovastarsadalom, a HIKSZOSZ neven „Abram the Moon and his wife Sarah the princess or queen of the heaven."
ismert ,.HAIG-KUS" nep - sok tortenesz szerint - a hunokbol kiszakadt es ide „Hagar (HGR) is consequently only one of the names of the SUN in a
vagtatott torzs-szovetseg, mely birtokba vette Egyiptomot. Valoszinuleg a female form." (119. old.)
zsidok ezt is a babiloni fogsagban tudtak meg a „filiszteusok" hagyomanyabol, „Abram a Hold es felesege, Sarah az eghercegno vagy egkirdlynd."
akik viszont ezeknek a hikszoszoknak a leszarmazottai es kiletuket mar rcszlc- „Hagar (HGR) ennek kovetkezteben csak a NAP egyik neve, nonemu formd-
lesen lei'nam a Kaldcatol Ister-Gamig III. kot. 302. oldalain. ban."
Tehat az ott frottak szerint most is Cigyelembe kell venni az „Abraham- „The SUN is a hunter..." (134. old.)
storynal" Sir Woolley figyelmeztetcset, amikent mondja: „Sun-God Bel is Nimru... in the Bible Nimrud a hunter." (135. old.)
„Amit Palesztindval kapcsolaiban valldsi alapon tudunk, ajdnlatos „A Nap egy vaddsz— "
a legnagyobb ovatossdggal kezelni, miutdn ezt kizdrolag erzelmi alapon ..A Napisten, Bel = Nimru, a Biblidban Nimrud, a nagy vaddsz. "
es nem tudomdnyos vizsgdlat litjdn hoztdk a kbztudatba. "
Goldziher konyve teljes elismerese annak, hogy a heberek vallasaban a
Most pedig elmelkedjtink. Judai-keresztenysegiink alapftoja - Saul rabbi kald-napkultusz es az Ur-varosi holdkultusz elemei mitologikus legendakban
(alias Szenl Pal) - mondja a Galacia-bcliekhez fit levelcben ehhez a „nem jutnak kifejezesre, de a „hivoknek" megtortent valosagnak tanitva es elo sze-
letezo" Abrahamhoz valo tartozasunkat. ime: melyekkent, a heber nep „6seinek" elfogadva. Ezek a kitalalt „6sok" aztan
mindig - a hasonlo m6don kilalalt - Jahwenak kivalasztott szemelyis£gei.
»ErtseIek meg tehat. hogy akik hitbol vannak, azok az Abraham jiai.
A fajdalom ebben csak az, hogy ez a „initologia" kepezi a zsido-keresztenyseg
Elore ldt\>dn pedig az Iras, hogy Isten hitbol fog/a megigazitani a po-
fundamentumat, „isteni kinyilatkoztatasnak" kanonizalva.
gdnyokat, eleve hirdette Abrahdmnak, hogy Te benned fognak megdl-
datni minden nepek. Ekkent a hitbol valok dldatnak meg Abrahdm- Egy igen lenyeges kcrd<Ss is ide iktathat6: „Ha mar Abram-Abrahamra val6
mal...Krisztus vdltott meg minket a tdrveny dtkdtdl, dtokkd leven eret- hivatkozas megtalalhato az evangeliumokban, es Saul-Pal leveleiben „szent-
55
54
fraskenf elismerve „lelki-Atyanak", akkor a Napistenkent emlftett NIMRUD
es nepe miert nem kapott ebben a „szentirasban" hasonlo ertekelest, hi-
szen a NAPISTEN ad eletet minden elolenynek..?"
A valaszt adja meg az Olvasd!

Vissza a kaldeusokhoz
A Bibliaban leirtak bizony igen keves tamogatast kapnak a tortenelemtol. Ep-
pen az tin. „babiloni fogsag" idcjere vonatkozolag is csak Flavius Josephustol
hallhalunk valamit. aki Jezus Urunk utani I. szazadban frta meg a zsidok torle-
nctct. Viszont Nabukodonozor kaldeus kiralyt nevezik mindenutt a zsidok
fogsagba vetqjenek.
Azonban az lin. „Uj-kaIdeus kiralysag" minden uralkodqja megiratta -
ekfrassal - a sajat kronikajat, melyek ismertetik a Kr.e. 626-161 539-ig ennek a
Babilon kozpontil birodalomnak a lortenetet. A British Museum tulajdonaban
vannak ezek az ekiralos kronikak es 1961-ben kiadasra keriilt a megfejtesiik9.
A kronikak leirjak az asszfr birodalom leveresct (Kr. e. 612.), a szkita-med
egyesiilt seregeknek es a babiloni uralkodonak - Nabopolassarnak (626-623)
diadalakenl, melyet az asszfrok a NINIVE-nel vi'volt csataban szenvedtek el.
Bcmutalom ezt az ekiratos anyagot, mely „NINIVE bukasa" cimmel szerepel
az emlftett konyvben.
Azt mar nagyon jol ludjuk, hiszen minden tortenesz ugy frja, hogy: „az asz-
szir birodalomnak a med-szkita szovetseg csapatai vetettek veget." Most a
kaldeus kronikak felvilagosl'tanak minket arrol, hogy az „uj-kaldeus" kiraly
- Nabopolassar - szovetsegesiik volt es kronikajaban lefrja azt is, hogy a
„med-szkita csapatok megvertek az asszirokat, miclott az 6 szovetseges
csapatai beerkeztek volna a csata helyere - Ninivebe. A med-szkitak azon-
ban megis reszesitettek 6t a hadi zsakmanyban." ime! Nepeink bccsiiletes-
segel olvashatjuk ezeken az ekiratokon is. Ha valaki elolvassa „Ninive bukasa-
nak" tortenetet valamelyik konyvben, latni fogja, hogy a torteneszek igen baj-
lodnak a ket nev ertelmezesevel. Nem adnak valaszt arra, hogy mit jelentenck.
Ezek: „UMAN-MANDA" es „KYAXARES". _
A bemutalott ekirat 38. soraban fgy olvassuk: „SAR-UMMAN-MINDA",
azaz a „ket sereg kiralya". Ugyanis: „UMMAN" = hadsereg es a „ket had-
sereg" a „med-szkita" egyesult ero, melynek vezere az a „KYACARES"-nek
nevezett szemely, akinek a neve fgy van frva ebben az ekiratos kr6nikaban:
„Mu-ma-kis-tar sar mat MA-DA-A"... vagyis „Mu-Ma-Kis-TAR" Media
kiralya. Itl lalhatjuk, hogy MEDIA neve = MA-DA..., amit az utolso magan-
hangzo elhagyasdval olvashatunk fgy is: MAD. (Itt megjegyzem, hogy dr.
Bobula is MA-DA neven bizonytja Mediat.)

9
..Chronicle of Chaldean Kings" (625-556 B.C.) in the British Museum.
By: D. J. WISEMAN (London, 1961).
56
or .-\ JIT n ay

cv . 40-

,' «;£.c?v> •• .,-s'..yiSepnaraa •—/


Corinlfft-'-;.'^"""" ' ^ % - S ^ / - ' : -

-;e
CAPHTOR" '^Sfe'
THE Gobol,
<?. Sid,
•, -_
KEDAR
JJEjfrene
wjfr
'">-«

UJ K A L D E A Raur
oTem THE RIVAL EMPIRES IN JEREMIAH'S TIME
oDedan (c. 585 B.C.I

SCALE OF MILES
0 100 200 300 400 500

BABYLONIAN EMPIRE GREEK INFLUENCE


MEDIAN EMPIRE AND COLONIZATION
THE KINGDOM OF EGYPT » » . INDEPENDENT TYRE
THE LYDIAN EMPIRE CITIES AND TOWNS

40-
„MU-MA-KIS-TAR" szoosszelcSlclt fgy ertelmezhetjuk: „Hazankbeli vi-
lag-vero". (Ugyanis „kis" = vilag es „tar" = tarolni, levagni.)
S5 *i*fS&% -
A tobbi kronikabol megtudhatjuk, hogy ezek a kaldeus-kiralyok mikcppen
oriztek, gondoztak, allitottak vissza az osi kald-sumir hagyomanyokat. Felepf- &w
tettck a regi lemplomokat, visszahoztak az asszfrok altal „fogsagba vitt" isten-
szobrokat. Egyik kiraly kulon mcgcmlfti, hogy ANUNIT istennot visszahelye-
zi Sipparba.
KiilSnosen nagy gondot fordit az 6si tradfciok apolasara az utolso kald ki-
raly - NABONIDUS (556-539 B. C ) , aki meg cgy kald-sumir muzeumot is
letesfteit es HARRAN-ban is restauralta a SIN-templomot, vagyis a .Jioldis-
ten-tisztelelere" szolgalot. NABONIDUS kronikajat nem kozli a British
Museum altal kiadott konyv. Errol kiilon kiadvany letezik"1, de Nabonidus
kronikaja semmifclc olyasmit nem tarlalmaz. ami a bibliai „Eszter-k6nyvebcn"
olvashalo es az ott megnevczett „AHAS-VERUS" kiraly sem azonosfthato
Nabonidussal. Igy megint abbahagytam a kaldeusokkal valo foglalkozast es
„Eszter-konyvenek" kclctkezese ulan kezdtcm kutatgatni. Az altalam mindig
igy (*) jelolt, 6t vaskos kotetet betoltd Bibliai szotarban" a kovetkezo megal-
lapftast talaltam erre vonatkozolag:
„It seems probably, that the book of Esther is primarly romance, not
history." (Valoszinimek latszik, hogy Eszter-konyve elsodlegesen romdnc, nem
tortenelem... irja a megnevezett konyv E. 151. oldaldn a biblialudosokbol es a
rabbikbol alio szerkeszto bizottsdg.)
Lassan maguk a zsido tuddsok fedik fel az igazsdgot es dltaluk bizonyoso-
dik meg, hogy a zsido-kcresztenyseg Oszdvetsegi „szent(rdsa" a legenddk.
romdncok mitologizdlt mdsai, ahovd a szerkesztok eld szemelyeket vardzsol-
nak. Ugyanis a vail as i uiasitdsok szerint eld „hivok" azl hiszik, am it nekik
valldsitk eloir. De erdekes cikket kbzbii az ai gen tin „LA NACION" c. napilap:
„Tagadjak a biblikus exodus letezeset" a focim, aztan igy:
»Az izraeli regeszeti professzor - Finkelstein - alli'tja: az Egyiptombol valo
exodus ugy. amint az! a szenti'ras lefrja nem letezett es az „igeret foldje" sem
Kanaan, mikent a Biblia lefrja. Finkelstein szerint - aki a Tel-Aviv-i Egyetem
Regeszeti Tanszekenek igazgatoja - a zsido pasztorkodo-ncp szarmazasa is-
meretlen es a regi kananeusok larsadalmi forradalmabol kclctkezett.«'
Ezt csak azcrt emlftem itt. hogy elmelkedjiink es kcrcssiik a sajat igazsa-
gunkat a mi nepeink hagyomanyaiban.
Hogy jol eligazodjunk a tortenelemben, ahonnet a hagyomanyokat akarjuk
kiemelni, szuksegiink van egy terkepre, mely feltiinteti az „Uj-Kaldeus" Biro-
dahnat es megisnierjtik azokat a teriiletekct is, melyek a „medek" orszagahoz
tartoztak. Mas szoval: milyen volt a kiterjedese osi nepeinknek ebben az ido-
ben, amikor minkel, az idegen torteneszck „med" newel illettek.

Sidney Smith: ..Babilonian Historical Texts" (London, 1924).


" (*) The Interpreter's Dictionary of the Bible (Abingdon Press. New York, 1962).
12
„LA NACION" 1998. dprilis 11-i szdmdnak 5. oldalan. 59
58
Igen boles es tudos nepnek kcllett lenni ennek, hiszen a gorogok orvosait is jeayezni azt is, hogy egeszseguk meglartasarol es apolasukrol is a magusok
a „med" ...azaz Judos" nev befogasaval neveztek „med-icus"-nak. Az aondoskodtak.
„icus"... a latinban meg ma is annyit jelent: „olyan, mint...'' Tehat a gorogok Tehat a „kaldeus-hagyomanyok" nemesak a vallas teriileten eszlelhetok,
(latinok) orvosa... »olyan. mini a „mid"«. hanem - eppen ugy, mikent a semi-Babilonia elo'tli Sumeriaban is volt - a
A (*) hivatkozott sz6tarbol veszem at az erre az idfiszakra szolo terkepet; betegsegelyezes es gyogyitas a magus-papi testulet kotelessege volt. Igy a
ahol lathatjuk a Sumeriat es Palesztinai magaba foglalo „Kald-Birodalmat'\ ma"usok nemesak „lekipasztorok" voltak, hanem „urusok" (orvosok) is.
„Mediat" es a hatalomra lendiilo „Perzsiat" is. 'kekiink nagyon fonlos annak a megallapftasa, hogy Kald-Babilonban es
A kaldeusok megmaradasanak bizonysagait megtalaljuk az asszirok torte- Mediaban azonos „Sziiz-Anya" kultusz letezett, hiszen az lij-kaldeus kira-
nelmcben is. Ugyanis az asszfr kiralyok esaknem mindegyike kiilon varost lyok altal SIPPARBA visszavitt „ANUNIT" ugyanaz a hivtilagban, mint
epftett maganak (Khorsabad, Ninive, Balavat, Nimrud, Assur) - sumir-Babilo- ANAHIT". Csak a neviik kiilonbozik, de csak az osi sumfr vallas - Sumeriaig
nialol eszakra. Dc az asszfr uralkodasnak szinte tartozeka volt az, hogy a Kald- 'visszanytilo - azonossagat bizonyftja. Egyik konyvemben bemutatom a „Szki-
Babilonban a helytarto mindig az asszfr kiraly testvere vagy rokona volt. De a ta-Istenanya" aranyba ontott szimbolumat is.
babiloni - kald-eredetii - lakossag minden asszir kiraly ellen fellazadt es ezt a joy ertheto meg a semi-asszir uralom elleni „kald-szkita-med" katonai
szinte folyamatos forradalmat megsziintetni sehogyan sem bfrtak. Az tcrme- szovetseg letrejotte, hiszen azonos „Istenhit" volt az alapja a „mas-istent"
szetcs, hogy ezeknek az allando forradalmaknak a szervezoi a kaldeus- vallo asszirok ellen valo kiizdelemnek. Ugy is mondhatjuk es talan jobb is, ha
magusok voltak. akik okosan alkalmazkodtak az adott koriilmenyekhez, mint a fgy mondjuk, hogy azonos nemzeti vallas tartotta ossze a sok nemzet-
regi. sumir papi-testiilet tudomanyanak es tekintelyenek tanult, boles es elokelo csaladba telepiilt hatalmas nepiinket. Ez az idegen torteneszek frasaibol is
Orokosei. Ezert a nep reszerol kulonos tiszteletben reszesiiltek, mint a „szent kiveheto, hiszen az altaluk „szkitanak" nevezett es a „medekkel" egyesiilt sere-
tudomanyok" letetemenyesei. oekben a „baktriaiak" is meg vannak emlflve. Ezeket pedig mar akkor „hu-
Az emlftett NABOPOLASSAR is elobb helytarto volt Babilonban, es csak noknak" nevezik.
ugy tudott az asszfrok elleneben „kaldeus-dinasztiat" alapftani, hogy chhez Vegigbongcszve az evezredeket, evszazadokat, batran mondhatjuk azt,
megszerezle a kaldeus-magusok bcleegyezeset es fgy a nep tamogatasat is, hogy „6svallasunk Isten-Asszonya" tartotta ossze nepeinket. Ugyanis: az itt
hiszen a nep engedelmeskedetl a magusainak. ismertetett kald-szkita-med-baktriai szovetsegben elo „Isten-Anya" adott erdt
Az osi magus papi testiiletnek e korban elo orokosei, az ellenuk inditott se- nepeinknek es osszesitette 6ket arra, hogy az iszonyii, kegyetlen semita-
mita oldokles miatt ket rcszre oszlottak. Egyik resziik ott maradt Babilonban, gyulolettel gyilkolo asszirok gyilkolasait megsziintessek. Ennek a nemzeti
elvegyiilve a nep kozc, mikent a kozepkorban a magyar nep magus-papjai, osvallasnak az „Isten-Asszonya" pedig atelte az evezredeket. mert gon-
ahogy a kovetkezokben majd latni fogjuk. doskodo kegyelme orokkevalo. Az orokkevalosaga tudatosult a nep lelkeben.
A miisik resziik elmenekult es biztos helyre vitte a tudast. Ezert frja Igy ne csodalkozzunk azon, ha a Kr.e. 256-ban eletre tamado es nepeinket 500
Herodotos, hogy: „a magusok Media hat torzsenek egyike volt."13 even at osszetarto, tin. „Partus Birodalomban" megtalaljuk 6t olyan mo-
Az elobbiekben lattuk, hogy a kald ekiratokon Media neve = MA-DA-A es don es elnevezessel, ami Jezus Urunkhoz es a sokezereves „adventtel",
ez valojaban a boles emberek, okos „magusok" sokasagat jelcnli. Ugyanis a draga Edesanyjahoz k6ti, kapcsolja nepiinket.
sumfr „mudu" valtozatakent, „MADA"-nak hivtak a magusokat, vagyis azt Eppen ezert kiilon kell foglalkoznunk azzal a nep-neviinkkel. amit fgy frtam
a papi testiiletet, akik apardl fiura megoriztek a „Nagy-Isten" titkait. le: „Partus". Kutassunk tehat tovabb is egyiitt.
Ebben az idoben - Mediaban - ennek a „Nagy-Istennek" nevet valoszf-
nuleg a Zoroasternek is nevezett „ZARASUTRA" adta fgy: „A-URA-
MADA". Miert „Partus"...?
Ennek valtozata lett az „AHURA-MAZDA", amibol aztan a perzsaknal
csak „ORMUZD" lett. aki allandoan kuzd „ARIMAN" ellen. Amikor megjelent „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvem, nehany
Zoroaster-Zarasutra vallasaban a „J6isten" mellett a „Sziiz-Anya" van a szakember azt kerdezte, hogy midrt frtam fgy: „Partus", hiszen az osszes
hiedelemben „ANAHIT(A)" neven es ezt az egi isten-part allftja a vallas a szakkonyv „Parthus"-nak nevc/.ik ezt a nepet es orszagukat „Parthian Empi-
foldi elet peldakepeve. A „med"-nek nevezett elodeinknek ez a josagos hitvila- re"-nek frjak az angolok. Valaszomban a „Kaldeatol Ister-Gamig I." kony-
ga alakftotta ki azt a tarsadalmi rendcl, mely a med-magusok vezetesevel lelki vem adatait adtam meg, ahol Justinus fnisara hivalkozom, aki ezt a nepet „par-
nyugalmat es tarsadalmi joletct biztosftott az allampolgaroknak. Es itt meg kell
„Igaz Tortenelmiink Vezcrfonala Arpadig" (Orient Press Bp. 131. old.)
13
Herodotos 1. konyv CL (101) E konyv ci'met a szovegben fgy rovidftcm: „ITVA".
60 61
tos, partus''-kent, „elpartoltnak" vagy inkabb ,.partiit6nek" nevezte. (L. megne- Azt is meg kell emliteniink. hogy nalunk a „part-a" a hajadonsiig vagy in-
vezctt munkam 170. oldalat.) Ez a konyvcm 1971-ben kerult kiadasra es azota kabb a „sziizesseg" jelkepe. Addig, mi'g a leany ferjhez nem megy, „parta-
is sokat gondolkodtam e nev keletkezese felol, es az 1996. evben kozreadott ban" van. Menyecskcnek m^r nem illetekes a „parta". Bobula a kald-sumfr
„ITVA" konyvem 380. oldalan ugy okoskodtam, hogy a „Par-tus" - mint BAR-DU" = ,,fejov" szoval azonosi'tja.
jelzo szo - valaminek a ietrejott „par"-jat jelenti. Ez mind megallja a helyet. De meg kell valtoztatnom az emlitett mondatban a kovetkezo szora vonat-
igy nyelvtanilag is es ertelemszeriien is, de megis ugy veltem, hogy ezekbol az kozd „dr- Novotny" megfejtest is. Ugyanis „eseulwek" liszlan mutatja az „6s-
ertelmezesekbol kimaradt a legfontosabb: az <Ssi hagyomany. elvek" jelentcst. Sokkal inkabb i'gy, mint a dr. Novotny szerint ertelmezett
Igy kczdlem lijra clmelkedni cs keresni az dsszefliggeseket annak ercleke- , elso-regiek" vagy „6selok'" olvasatot.
ben, hogy a hitvilagi tarlalmat is mcgleljem ennek a nevnek. A kovetkezo harom szo: „ereus zent ieleseuc"... konnyen ertelmezheto igy:
Visszatertem a „KaIdeatol Ister-Gamig I." 213. oldalahoz, ahol kozlom ,,eros szent jeleseik". Itt csak az a logikus kerdes vetheto fel, hogy ebben a
az I. Andras kiralyunk korabol szarmazo es a „pogany" magyarok megleri'tese - szinte „atok-imanak" nevezheto - szovegben miert nevezi annak iroja az
es megatkozasa celjabdl frl ..imadsagot". Most mar azzal a tudattal vet tern „6selvek" szent jeleseiket „szent"-nek...?
vizsgalat ala, hogy ezt a zsidd-keresztenyseg papja irta. Ebbol az „imadsagb61" Ketsegtelen, hogy ez az „imadsag" a »pogany« magyarok tanftasara, (a
ininket most csak a kovetkezS mondat erdekel: judcochrislian vallasra vald) „megten'tcserc" is vonatkozik. Pap-frqja valdszi-
„Ne wemaagguc bardous eseulwek ereus zent ieleseuc." niileg megtudhatta azt, hogy az osi „lsten-Anya" kultusz, mely igen erosen elt a
Az itt szereplo „bardous" szot dr. Novotny (akinek tanulmanyat kozlom a nep osi hiteben, EROS-D videken elt a legerosebben, es a nephit ebben a ha-
„Kaldeatol Ister-Gamig [." 289. oldalan) „foldmives" jelentesunek veli, de gyomanyban az Isten-Anyat „EROS" neven ismerte es imadta. Valoban O
maga is megjegyzi, hogy a B=P hangtani azonossag szerint a BAR=PAR is volt az „eros", aki mindig segitette a leigazott magyar Nepet.
lchet. De megint Sumcriaba kell visszamenniink az igazolasert, hiszen a sumfr
Most sajat magamat ncm ertem meg azert, hogy miert nem i'ordultam mar „Isten-Anya" - INNANA-Szuz Anya - testvere volt „ERES-K1-GAL", aki
az elso pillanatban, 1971-ben a kald-sumfr nyelvhez e problema megoldasa „EROS" (ERES)-kcnt NIN-GAL-al (hatalmas Isten Anyaval) azonos. O
crdekebcn...? A „Deimel szotart" fcliitve minden megoldodik es csodalatosan lehat a „magyar osvallas Istenasszonya", akit dr. Bobula „BAU-DUG-
feltamad az osi hagyomany. Ugyanis: ASAN"-kenl azonosft a magyarok Boldogasszonyaval.
„BAR (PAR)" (D. cs L. 74) jelentese „fenyesseg" ami „feliilrol jon". (Igy
frja Deimel: „hoch sein", „iicht von oben". Ketsegtelen az isteni vonatkozta- Az clmondotlak tehat jol bizonyftjak, hogy a majdnem 1000 eves ima em-
uis.) litett szovege arrol akarja megyozni a »pogany«-nak nevezett nepet, hogy:
Ezzel a „bardous" szonak az elso fele ertelmet kap a B=P hangzocsere „Ne inuidjuk a Partus oselvek Boldogasszonyi szentjeleseit."
eseten is. A ,.bar-dous" masik felet igy ertelmezem: „do-us" cs szeriniem az Dudas Rudolf szivessegebol tudunk felelni erre a kerdesre. aki felhivta fi-
egesz szd igy helyes: „BAR-DU-US" vagy „PAR-TU-US". gyelmemet Walter Hinz konyverc. Idezem Dudast:
Vcgyiik a kozcpso szotagot: »Walter Hinz: „The Lost World of Elam" (Sigdwick, London 1972.
„DU" (L. 206.) = „jarni, jonni, hozni" es ,,hozottnak lenni''. 43. old.) chnii konyveben azt irja, hogy ELAM keleti reszenek -AN-SA-
„TU" (L. 58.) = ,,sziilni", „sziiletett" (a mult idoben is igy van) AN-nak - Istenasszonydt „PARTI"-nak hivtdk, akit SUSA Istenasszo-
Az utolso szdtag - a sumfrban harom jelentesii, azonos irassal: nyakent is tiszteltek, a kirdlysdgnak kesobbi idejeben.
„U§" (L. 69.) = „d ingir" meghatarozdval = „istenseg". Kr.e. 1850 koriil keriilt hatalomra ELAM-ban az EPARTI uralko-
(L. 211.) visszafcle „6s", jelcnben = „leszarmazott". do-ltdz. Hinz szerint: „House of EPARTI or Grand Regents".
„1)§-KD" = (eskii, feleskudotl), de olvashatd „KALU"-nak is, es EPARTI jelentese: „PARTI-HAZI" vagy „Boldogasszony-hdzi", inert
igy jelentese „fo-pap" , „GALA-MAH" = pontifex maximus. „EPARTI" Isten Anydt, Boldogasszonyt jelent. E (sumir) = „hdz" (L.
(L. 271.) jelentese, „anyatol sziiletett", „megszult" (gyermek). 3241.). Hasonlatos az ,.Isten-hdza" kifejezesiinkhoz. ..Grand Regent"
taldn „F6-uralkod6nak" fordithato. Az EPARTI dinasztia Kr.e. 1500-
Mindezcket az erlekeket osszesi'tvc, batran mondhatjuk, hogy a ,,PAR-TU- ig uralkodott. Allamalkotd kepessegere utal az a kb. 900 agyagtdbldra
US"... "PAR-TUS" jelentese: „Isten-Anya gyermeke." (Nyelvtanilag helyes in lorvenykonyv. amit SUSA-ban taldltak.«
a „PAR-TUS" kifejezes, ugyanis. ha elhagyjuk a „harom szotagu" PAR-T(u)- A „Partus" nev tehat ugyanazt az „Isten Anya" tisztelo vallasszemleletet
m
US szobol a kdzepso „u" hangot, az elotte levo szotag maganhangzoja meg- utatja, mint amit a „kaldeusoknal" talaltunk. Azonos a nep es azonos, vagyis
hosszabbodik. Igv lesz „PAR"-bol... „PAR" es a teljes kifejezes igy valtozik: >,nemzeti" a vallas.
„PAR-T-US"... azaz ..."PARTUS".)
62 63
Arra a kerdesre pedig, hogy „kik voltak a Partus Sselvek szent jelesei"... Ugyanis a Partus Birodalom utani un. sassanida-perzsak nem imad-
azt felelhetjiik, hogy elsosorban Jezus Urunknak a tanitvanyai, az apostolok tdk az „Isten-anydt". Naluk lett AHURA-MAZDA-bol „ORMUZD" (a
akik a Partus Birodalomban megszerveztek a Jezus-i egyhdzat es utanuk jdsag istcne), es vele szcmbcn allt „ARIMAN", a megszemclyesftett es
„MANI", akit hitcert megoltek a perzsak. isteni rangra emelt „armany".
De - amikeppen a nemet-romai-judeo-kereszteny egyhaznak megvannak a 2. Herodotos frja le a Kuras utani tortenesekel 1 . Itt talalunk egy
sajat „jelesei" (a szentte avatottak), hasonldan a Partus oselvek , jeleseinek" med-magust, aki Kurasnak titokban meggyilkolt fia - ESMERIS - ne-
is - megmaradtak az emlckei, amint majd latni fogjuk a kbzepkori magus ink- vet veszi fel es valdjaban a med-magusok uralmat szervezi meg Perzsi-
vizi'cio adataibol. aban. A minket erdeklo erdeme az, hogy 6 az, aki II. XERXES kin'ilyi
Mert a Napisten es a Napbaoltozott Bol- neven ISIS-ANAHITA-t „szeplotelennek" kanonizalja a valldsban.
dogasszony vallasi hiedclme atelt minden iil- Ettol kezdve allandosul a hiedelemben a „Feny-Szuzenek" szeplotelen-
dozest, .,ten'tesl" es megmaradt! - A judai- sege.
kercsztenyseg ezer ev alatt sem tudott leljcs
uralomra jutni nepeinknel es nalunk - Ma-
Igy erkeztink el a Partus Birodalom „arsacida-veru" (tehat uralkodo kiralyi
gyarorszagon. A ,,nep", ebbol a „kereszteny-
csaladbol sziirmazott) apostolahoz - „MANI"-hoz.
segbol" csak azt fogadta el, ami 6si kepzetebe
Miutan a zsido-kereszteny ortodoxia az egesz Partus Birodalmat (tbrtenete-
beillesztheto volt.
vcl, uralkoddival es Adiabani Mariaval - Jezus Urunk draga Edesanyjaval
A „Napfordulokor" sziilcto Jezust, a Nap- egyiitl) „eretneknek" nyilvani'totta, igy sikkadt el es borult homalyba minden
fiat, az „egi-taltost", az 6si szertartassal nap- „partus" elodeinkre vonatkozolag. „MANI" hitvilagat azonositottak a
keltekor keszftett keresztvizet 6s a kelcti tajola- sassanida-perzsakeval. Igy a „keresztenynek" nevezelt felfogas MANI-t is a
su, kor alakii „nap-templomokat". melyekben ,jo" es „rossz" harcanak dualizmusaba zsugoritja annak ellenere, hogy
lathalo volt a „Napiit TSrvenye". (Lasd: Az (J^r^-^-^^-^^J~^~^^^-^^,^^S MANI vallasa nem „dualisztikus", hanem pontosan azt a „Szentharomsa-
Ister-Gami Oroszlanok Titka 116. old.)
got" imadja, tanitja es dicseri, aki a Magyar Szentkoronan VOLT, annak
A „felso vilag" segitsegenek veszem azt, hogy e sorok irasakor erkezett egy atalakitasa elott. Itt pedig az a perdonto valosag, hogy a „Feny-Szuze" par-
level az itt bemutatott bclyeggel ellatva, melyen az „Osku"-i (US-KU) tus kiralyndkent van a hiedelemben - eppen ugy, mikent a Szentkorona
koralakii templom lathalo. zomanckepen volt. Szentfia, a „partus-kiralykent" megjeleno Jezus Urunk
De csaknem harom evszazadot ugrotlunk at a kiildeus kiralyoktol a partuso- es a „J6isten" (pantokrator) harmas-egyistensegeben.
kig. Az emli'tett „uj kaldeus" kiralysagnak a med-anyatol eredo KURAS Igen nehez MANI i'rasait mcgtalalni, mert az ortodoxia maglyatuze pusztf-
(CYROS) vet veget, aki Mcdiat is birodalmahoz csatolja, es Herodotos tbrte- totta el. A keves, ami regrol megmaradt. angol kutatok munkaja.
neti'rasa szerint a szki'tak elleni csataban hal meg. De a medek kulturajaval a Egyiknek szbvegebol igyekeztem ima-formaban kifejezni MANI szavait es
perzsake ossze sem hasonlithato. A med magusok Zoroaster , ; feny-vallasanak" az alabbiakban kozlom. (A *-gal jelolt „taltos" szavunk az angol „magician"
voltak a papi testulete. De mindezt lefrtam mar (Kaldeatdl Ister-Gamig I. 112.
helyesnek velt fordftasa.)
es kbvetkezo oldalain).
Imadkozzunk hat egyiilt - MANIVAL - ..partus modon":
Itt csak azt akarom hangsulyozni, hogy ez a KURAS tclepiti at a babiloni
kald-magusokat az 6 Perzsiajaba, de ennek kozpontja nem KURAS palotajanak MANI IMAJA
varosaban - PASARGADAS-ban - van, ahol ma is olvashato a megmaradt Tdltos* vagyok en is mar sole szdmos eve,
romon a feli'rasa fgy: „Adam Kurash Kasyatiya Akamanisja" (En Kuras Leleklianggal ide, e b lis fold re tdve.
achcmenidai kiraly), hanem abban a SUSA nevu varosban, ahol az elobbiekben Eletemnek rendelt utal jdrom... jdrom,
emli'tct „EPARTI-dinasztia" uralkodott. De Istentol velem van a„Nagy-Szent-Hdrom".
Ezekrol az achcmenida-perzsakrol csak azt kell tudnunk, hogy: Erzem a Feny-Atya boles tudds-vildgdt,
1. A zoroasteri „feny-szentharomsdg" volt valldsi hiedelmiik alapja. Amely dsszetdri a sotelseg jdrmdt.
Ez pedig: AHURA-MAZDA - ANAHITA - MITRA. Tehat: a „J6 Is- Feny-Anydnk kel szeme
ten" + a „Feny Szuze" + a „NAP". Ez a szenlharomsag alapja az un. Tudom, in van raj tarn...
mitraizmusnak, mely hiedelem csak ezekncl az achemenida-perzsaknal, Azerl re beg Hozzd
tehat a Partus Birodalmat megelozci perzsaknal elt es volt gyakorlat-
ban. 15
Herodotos: III. konyv, LXXI1. (72.) fcjczcttol kezdodoen
64 65
Aldo imdt ajkam. Kozlom annak a himnusznak is egy reszet, melyet megtalaltak Kfnatol
Peldakepem pedig: Eayip'0"1^ 6s p
a r l i d b a n is:
Jezus - a Feny-Fia! Hozzdd kidltunk Jezus Urunk!
Igejenek bennem Hangos szdval mondort imddsdggal hivunk,
Kell feltdmadn ia! mert Te vagy az Elet!
Hdrmuk szolgdlata az igaz Szeretet, Te vagy a Feny nekiink.
Melynek magvdt „Hdrmuk" a sziviinkbe vetett! Te vagy az Igazsdgunk,
Kikel-e a szent mag.. ? Te vagy a Gyogyild - az Is ten Fia!
Csak Te, magad tudod. Hozd nekiink a Beket - Beke Apostola!
Hej! - Pedig be/die Te vagy, aki megrnentesz minket
Neked is sokjutolt. a gonosz szolgasdgdtol.
Ohjbjj! - Bekessegiinknek Uj kirdlya.
Szeretet-kaldszbol lesz az Eletkenyer, Ohjojj! - alvdknak felebresztoje,
Amit mindig csak ad - vissza sohase ker. halottak feltdmasztdja.
Szivedbe e nap is Szeretetet hozzon! Hozd a Bekesseget hatalmas Urunk!
A bun el ne erjen, hited ne lankadjon! Hozd a Bekesseget...az Igaz Tuddsnak teljes Fenye,
Higgy a Szeretetben es nefordulj mdshoz.. Hozd a Bekesseget-.tij napok Uralkodoja!
A szent „Feny-Hdromsdghoz" imddkozz... imddkozz! Hozd a Bekesseget...Isten ajdndeka!
Hozd a Bekesseget...Isten dicsosege!
Az imadsag utan talan iidvos lesz az, ha kozelehbrol megismerjiik MANI-t, Vedelmezd azokat, kik Hozzdd menekiilnek,
mint Jezus Urunk Apostolat, amikent sajat magrit nevezi. Urunk - Jezus! - Tieid vagyunk!
Idezeleket kozlok Manirol es a manicheizmusrol egy „megmaradt" es jo Konydriilj rajtunk!"
kbnyvbol: JES P. ASMUSSEN: „Manichean Literature (Texts from
Parthian Writings) - Scholars' Facsimiles and Reprints (Delmar, N.Y., 1967). Ugy erzem, hogy 1999-bcn fgy kell imadkozni a „kozmikus utra" feljutni
akard magyarsagnak es en itt, az irogep mellett adok halat az en draga Jezus
Idezetek a X. fejezetbol: „Jezus a Manicheizmusban"
Uramnak azert, hogy ezt az imadsagot is megtalalhattam, hiszen tudom, hogy
»Mani Jezus Apostolanak nevezi magat es fgy mondja: „Jezus ellensegei
O iranyitott ehhez a konyvhoz is. Aldott legyen altalatok es altalam!
az en ellensegeim is"«.
A „tortcnelmi" Jezusl fogadja el es koveti. A judeochristian tan a Ezekbol az imadsagokbol megertheto, hogy a partusok miert neveztek
Manit Jezus Urunk ujra-megjelenesenek. Maninak es kovetoinek valoban
„christologia" szerinte igen nehezen ertheto, mert itt a Feny, az anyagiassag
Jezus volt a „Vilag Vilagossaga"... a „Feny-Fia". Ezck a manicheusok valo-
bortonebe keriilt.
ban a Nap tele fordulva imadkoztak es a „fdnyben" Jezust lattak, hiszen ide
Visszautasitja a christologianak azt a dogmajat, hogy Jezus meghalt es
vezette oket az a „kozmikus-ut", az „elet utja", amin jartak. Az eletet megtarto
pokoira szallt, mert Isten-fia nem lehet egyiitt a gonoszokkal es az Atyaval
NAP-ATYA egi osvenyc szerint eltek es a ..Napbaoltozott Boldogasszony"
valo „egy"-sege miatt, haldlt nem ismer (103. old). gondviseleset biztositotta nekik az 6 ..Szent Fiahoz" intezett kbnyorgo ima.
„Jezus - mint megvalto-udvozito - a masodik hatalmassag a Feny-
Pentosan ellenkezoje ennek a zsido-keresztenysegiink, mert „Szentharom-
Atyat kovetoen a Feny-Sziize mellett" (111. old.).
sag '-abol hianyzik a „Feny-Sziize". Tehat semmikeppen sem mondhatjuk
Ebben a fejezetben talalunk egy hivatkozdst: Le Coque: „Turkische
errol a vallasrol azt, hogy a „kozmikus uton" halad. Ennek kovetkezteben teo-
Maniehaica" c. konyvere (1922. III. 12. old.), mely szerint: „az uiguroknal
logiaja NEM „Isten-Tan", hanem emberek parancsolatait tartalmazo es
Jezus (ay tangry) megelozi a hatalmas Atyat (az-ura tangry). (Erdckes, itt
»szentirasnak" nevezett konyvben foglaltak magyarazata.
Jezus es az Atya uigur neve)
Jezus Urunk elott elt „fenylatok"-nak - Melkizedcknek, Zoroasternek es
ASMUSSEN lovdbb fgy frja: „Jezus - mint a Feny-Fia - a manicheus
uddhanak - tanai ugyanezt a „kozmikus uton" valo elest rendelik es e harom
teologianak a legbecsesebb es legnepiesebb alakja". Nagyon sok ima, him-
.,egi-kuldottnek'" azonos tanitasat foglalta „egybe", „Igebe" a mi Udvozitonk,
nusz maradt fenn e terseg minden nyelven frva. A partusoknal is.
Jezus Urunk, a „foldre szallt Szeretet", akinek igaz kovetoje es apostola volt
Ime, egy „partus" fohaszkod^s:
a Partus kiralyi pap - MANI.
„ Jezus Uram! - Adj jo egeszseget nekem, mentsd meg lelkemet a haldl-
tol- hiszen Te vagy az e"lo Szeretet!"
67
66
I. Istvan utani ,.terito" es az „uj" vallast a nepre kenyszerito idegen papok
nagyon jol tudtak, hogy a magyar nepnek hiedclme „partus". Ezert neveznek
minket a nyugati kronikak legtobbszor „partusnak" 6s csak ritkan
„hungarus"-nak. (L. Kaldcatol Isler-Gamig I.) Dr. Bobula nagyszeriien leirja V.
cmlftett konyveben a kald-magusoknak eszak fele valo terjeszkedesei, es a
„magus-vallasu" magyaroknak a vandorlasail is. Megtalalta nepiinknel az „6s- Kald-magusok es hagyomanyaik
valias Istenasszonyat" is. Magyarorszagon
A reszletesen ismertetetl „Andras-kori ima" pedig azt is bizonyi'tja, hogy a
magyarok vallasi hagyomanyaiban a „partusok szenl jeleseinek tisztelete'" is el. jey nevezem osvallasunk papjait, akik nemcsak Jelkipasztorok" voltak, hanem
Uj fejezetet kell tehat nyitnunk annak a felderitesere, hogy e k&fele nevii. kepzett „urusok" (orvosok), „babak" (sziilesznok es orvosnok), akik a gyala-
de megis azonos hiedelmet szolgalo hagyomanyokat mikeppen lalaljuk meg zatos szolgasagba taszi'tott nepunket gondoztak es gyogyftottak. Letezesiiket es
honfoglalo oseinknel es azutan az edes hazaban - Magyarorszagon. munkassagukat legjobban bizonyftjak az ,,uj-vallas", a rajuk kenyszen'tett zsi-
Ezek utan nem fogunk csodalkozni azon, hogy oseinket es hazai nepunket d6-keresztenyseg inkviziciqjanak jegyzokonyvei18. Ezekbol megismerhetjiik a
is sokszor „manicheusnak" vagy „pogany-manicheusnak" ncvezik, de szol- sok szenvedest, kfnzasok szadista formait, amit a „keresztenysegnek" nevezett
galjon magyarazaikent az alabbi megallapftas: vallas „vedelmeben" vegeztek nepiink magus-papjain a kegyetlen piispokok,
»MANI halala utan, a „manicheizmus" (mint eretnekseg) Zoroaster dualiz- idegen fopapok, akik egyben birok is voltak es legnagyobb boldogsaguk az
musanak, a gnoszticizmiisnak, az osi kozmogonianak es a buddhizmusnak volt, ha a „maglyara vele" ftelelel kimondtak.
kevereke (kombinacioja) lett. Az a kutalo-tortenesz, aki ezzel a temaval foglalkozik es „magyar" is ma-
Ismerjiik Mani apostolait: Tamas, Addas es Hernias, akik „Szkftiatdl- radt, bizony konnyes szemmel allapftja meg - mint e sorok froja is - azt, hogy:
Egyiptomig" hirdettek Jezus igejel, de Mani kozpontja a kald-Babilonban az 1222-ben megindult es 1529-ig tarto zsido-kereszteny inkvicizio a ma-
volt.«16 gyar koznep 50%-at kiirtotta.
Az „igazi" manieheizmus es anyajogu szentharomsaga atelte a sassanida- De foglalkozni kell ezzel a szomorii tortenelmi valosaggal es halaval kell
perzsak dualisztikus felfogasat is, es oly szilard hagyomany maradt, hogy a gondolnunk a volt domonkos-rend hajdani konyvtarosara, Feher M. Jenore,
Perzsia teriiletet elozonlS iszlam szent konyve - a KORAN - is elismeri Jezus aki konyvbe foglalta ezeket a kozepkori, inkvizici6s jegyzokonyveket. Fogal-
Urunk Edesanyjat a Szentharomsag harmadik tagjakent (Koran V. 116.) mazasan sokszor eszreveheto ugyan a hajdani szerzetes „szur6je", de az, amit
kozol, eppen eleg ahhoz, hogy az olvaso megvesse, megutalja azl a cinikus,
6szovetsegi kegyellenseget, amivcl ezek a romai vallasu, idegen es „magyarul
nem beszelo" papok a mi „Istenes" es ..Boldogasszonyos" nepunket irtotlak.
Azon se csodalkozzon az olvaso, hogy azok a „papok", akik az uj vallasra
akartak „teriieni" nepunket, magyarul nem beszeltek. Ez bizonyi'tja legjobban
azt, hogy szandekuk nem az „uj-vallas tanitasa", hanem a magyarok el-
pusztitdsa volt. Ugyanis, ha „ten'teni, lanitani" akartak volna, nepiink nyelven
kellelt volna tenniok, men nepiink nem beszelt nemetiil, scm latinul. Es most
azon se csodalkozzon az olvaso - plane, ha magarol azt mondja: „en kalolikus
v
'agyok" - hogy az a hires „Szent Gellert", akinek szobra a budapesti Gellert-
ne
gyen ekeskedik, „husz evig volt a legelso fopap hazankban is husz ev
olatt sem tanulta meg az ekes magyar nyelviinket". Igy ir Feher (141. old.):
»A hazai koztudatban a kozepkor folyamdn elenken elt az emlek a
Magyar osvallds manicheusi „ereiitekseggel" valo kapcsolatairol, ame-
tyet azonban a velenceiek simulekony diplomdcidjdval elve nem men,
v
agy nem akart konkret vezeto szemelyisegekre vonatkoztatni. A forrds-
k'advdny, amely Szent Gellert emlitett vitairatdt elemzi, csak mellek-
"londatkent veti oda „...adversus manicheismum quoque pugnat
16
Victor N. Sharenkoff: „Manicheism in Bulgaria" (N.Y. 1927. 18. old.).
17 rcher M. Jeno: ..Kozepkori magyar inkvizi'cio" (Transsylvania, 1967).
Duranl Will: „Die Geschichle dcr Civilization 1. (Bern, 1942).
69
68
sanctus noster" - a rnanicheizmus ellen is harcolt szentiink (280). Bar asa sze r ' n t _ benne vannak szinten „ismeretlen" betiikkel irva, az 6si legen-
vannak velemenyek, hogy Szent Gellert, nem tudvdn magyarul, nem is- , .K gzeket az inkvizftor az „istentelen manicheistak" irasanak es konyveinek
merhette oseink hitvildgdt, azl kell vallanunk, hogy tobb mint husz ev evezi, de vegre megismerhetjiik a felsorolasb61 osi hitiinknek .jeleseit" nev
amit magyar fbldon eltoltdtt, bizonydra nem mult el nyomtalanul e te- szerint is- A kovetkezoket sorolja fel:
kintetben, hiszen a hitteritdk minden torekvese minden idokben az volt, Szent Elek legendaja (mely Buddha-hagyomdnynak van nyilvanitva),
hogy a gondjakra bizott nepek nyelvet mielobb elsajdtitsdk. De ettol el- Antiokiai Margit es Szent Katalin elete, „Remete ds a kiraly" es a „Barlam
tekintve a csanddi piispok nepiink mas regi szokdsdt, pi. a „lares"-ek Le°enddk", melyek Buddha es Mani eletmunkajahoz kapcsolodnak."
nepi elterjedeset csak itgy megfigyelte, mint dzsiai, szdmdra teljesen °Ezt az utobbi legenda-csoportot a magyarsag a honfoglalas elotti idokben
idegenszerii melankolikus eneket (28L).« elso kezbol kaphatta, es tovabb is fejlesztette. Ugy is mondhatjuk, hogy kald-
szabir-partus oseink hiteleteben elo „manicheusnak" nevezett Jezusi-vallasban
Eszreveheto itt is a szerzetes „enyhito" fogalmazasa, de ez a mai „Szent szereplo Barlam-legcndak koszoriija, mint irodalmi termek, lett a letrehozoja a
Gellert" valami igen nagy vetket kbvetett el a „magyarok" ellen, ha nepiink ezt belole eredo jambor, kesobb „kereszteny mezbe" oltozott „szentek elete" soro-
a szentte avatott „teritot" megbecsiiles helyett a Dunaba gurftotta. zatnak. De az inkvizitorok elismertek e legendak manicheus eredetet es annak
Ugy velem, hogy e temakor targyalasanal elso kerddsiink az kell legyen, eretnek" elet. Ugyanakkor ,,torok vallasnak" is neveztek oseink hitet. Ez a
hogy mik voltak a nep azon „bunei", amik miatt az „eretnekseg" vadjaval ,.konyv-inkvizicio" bizonyitja, hogy a „Halotti beszed" nem legosibb nyelv-
az inkvizitorok perbe fogtak es eh'teltek nepunket es a mdgusokat. A jegy- emlekiink, mert az „uj-vallas" (zsido-keresztenyseg) bevezetese elott jelentos
zokonyvek az alabbiakat soroljak fel: a lovasversenyek, a solymaszat szertarta- „konyvtara" van, rovasirassal irva a magyar osvallasnak. Igy ir errol Feher
sai, a temetoket jaro enek-korusok, a kopjafak allitasa, a pasztorok „szallas- (131. old.):
valtasa" (barmaiknak jobb legelot keresve), a „barbar" hajviselet, a hangos »A konyvinkvizicio vezetoi ketsegkivul tudatdban voltak, hogy kelet-
rikkantasu vigadozas, az 6si szertartasu lakomak (aldumasok), a tancos-enekes rol a Duna-medencebe nyomult oseink kapcsolatban dllottak a
falusi iinnepek, az eneklo regosok es dalaik, a magyar nyelvu vagy rovasirasos manicheista valldssal. Mint Idtni fogjuk, Kijev vdrdban tartozkoddsuk
kbnyvck es tulajdonosaik, olvasoik, a magusok es babak, es gyogyiUisaik, ke- emleket Photius, bizdnci keleti ortodox pdtriarka is megorizte „apolo-
zeleseik. getikus iratdban", ahol Ogek es Almos udvardt mar manicheusnak jel-
De mar I. Istvan Vajk-kal kezdodik az „irtas", mert ez a „magyar-kiraly'- zi. Vitairatdt egymdsutdnban mdsoljdk, kommentdljdk ujabb „apolo-
regoseinket a belpoklosok Szent Lazar nevu gyujtotaboraba tette (Feher 252. getdk", mint mytilenei Zakarids, akinek 932-bdl szdrmazo kezirata a
old.). kijevi barlang-kolostor konyvtdrdban volt is tbrtenelmi visszapillanlds
szdmba veheto a rnanicheizmus elterjedesere vonatkozdlag. De irt a
Feher emh'ti azt is, hogy a „het nemzetsegiink het oseitek" tisztelete igen
„tdrbk valias" ellen Method is, drill tdrsa, es szinten szemelyes kap-
nagy volt a nepnel is, es szobrokon, kepeken abrazoltak oket, mint a nep jele-
csolatai voltak a honfoglalas elotti Lebedidban es Dentumagyaridban
seit. Azt is kSzli azutan, hogy pontosan „szcnt" Gellert tiltja be e tisztelelet,
elo oseinkkel. Latin vonalon mar ismerjiik Szent Agoston irdsdt
mint „balvanyimadast". Az „6sok"-nek szobrai is ,,eretnekek" lettek, de az „iij-
Faustus, volt hittdrsa es mestere ellen, de meg nagyobb nepszeriisegnek
vallasnak", kiralyi parancsra epftett tcmplomaiba hclyezett „szent" kepek es
drvendett Damaszkuszi Jdnos: ..Contra Manicheos" cimii munkdja. A
szobrok nem voltak „balvanyok", hanem az uj valias tartozekai, amelyek elott
„torok vallds" tudatdt meg a honfoglalas Man is megorizte Szent Gel-
terdel kellclt hajtani a nepnek, bar azt sem tudtak, hogy kik azok.
lert munkdja oseink hiterdl, es igy a romai egyhdz hagyomdnyszeruen
Mar eddig is sok titkot fedtek fel az inkvizicio jegyzokbnyvei es segitseget ismerte czt a sokszor rovdsirdsok titokzatos jegyeibe burkolt irodalmi
is adnak a „kaldeusok" kereseseben is. Ugyanis a „Kassai Kodex" 1228-bol veszelyt, mely nem annyira dogmaszeru tanitdst, „ intellektudlis vallds-
tudosft, hogy: ismeretet" terjesztett, hanem nepi nyelven irott, ertelemhez es erzelem-
„Egy magyarul nem beszelo, Wolfgang nevu nemet inkvizitor Dees mcllett hez egyardnt szdld erkolcsi tanulsdgokat. A „manicheus" jelzd azert
- KALD kozsegbcn - „ismeretlen betiikkel" (rovasirassal) irt konyveket talalt. szerepel olyan silriin az inkvizicio jegyzdkbnyveiben meg a 13. szdzad-
Mivcl nem ismerte sem az irast, sem a nyelvet, csak „scripta curiosa'" nev alatt ban is, mert a nyugati latin miiveltsegu papoknak teljesen idegen volt
emliti oket, de hozzateszi, „Kald kozseg a regi poganysag feszke volt". Ezzel maga az osi magyar rovdsirds es meg inkdbb annak tartalma. Gondo-
megtaldltuk a kald-magusoknak egyik hazai kozpontjat, hiszen lakohelyiik a lattdrsitdssal tehdt az osi „tdrok valldst" jelkepezo irdsokat minden ha-
neveben viseli lakosaik kiletet. „KAL-D(a)" eppen ugy, mint a „kald- bozds ne'lkiil „ manicheus "-nak iteltek. ami egyenlo volt a mdglyaluz-
Sumeriaban" a „papi-testiilet lakohelye". igy aztan megertheto az is, hogy zcl.«
ugyanez az invizftor a Kald melletti „Gyertydnos" erdoben remetesegben el6
orcg magusnal is taldlt egy hasonlo konyvet, melyben - az breg miigus vallo-
70 71
De visszaterve a „Barlam-Legendara", Feher hivatkozasat kiegesziti Le A bizanciak ugy tudtiik, hogy a ,.kijevi" magyarok manicheus vallasiiak es
Coque, aki Turfan-ban talalta meg ezl a Barlam-torcdeket es fgy in naluk ez nem volt eretnekseg mdg, hanem „mas vallas", mint a buddhiznius is.
»Feljogosit minket ana a megdllapitdsra, hogy ..manicheusok" es nem ke- Csakis igy ertheto meg. hogy az „6svallasunknak" nevezett hiedelmunkben
resztenyek voltak a Barlam-Legenda terjesztoi Europdban, es hogy ennek csak Isteniink-Urunk es a Boldogasszonyunk emleke maradt meg, es Jezus
vdltozatai sugalmaztdk a nyugati nepek kulturdjdban ismert szentek eletet.« Urunk nevet a magusok csak a „Feny-Fia"-kent cmlitik, aki ujrasziiletik
O is bizonyitja, hogy csak a magyar nep ismerte elsci kezbol ezt a minden evben, a teli napfordulokor es „kerecsens61ymai" dicserik Ot a
- manicheista, vagy „torok vallasnak" nevezett hiedelembol eredo - le- „napk6szbnt6" imadsagok kisereteben.
genda-ciklust, minden europai nep elott. Ugyanebbol a munkajabol ismerjiik A hajnali Napba-nezes, ami a csiksomlyoiak hagyateka, szinten az „6sval-
meg a paYtus-manicheizmus papjait, magusait, taltosait. 19 Feher is megemleke- lasunk" szertai tasa, ahol a pirkanban megsziili Szentfiat a Napbaoltozott
zik c munkarol fgy: Boldogasszony. Mcgerlhctjiik tehat a magyar nepldlek tiltakozasat a Jezus
„A magyar hagyomdnyokban a tdltos fogalma maradt meg, fokep- Urunkat felaldozo „szentmise" ellen, mert 6k ugy tudtak, hogy a foldre szallt
pen a feherld dldozcitot szertartdsosan bemutald dldozo paprdl. A tdltos Szeretetet, az Udvozitot a zsid6 gyiilolet feszitette a keresztfara, mikent ezt
hagyomdnyos alakja hossz.u feher ruhdba oltozott. hajdt is homlokdt a „Maria-Siralom" nevezetu nyelvemlekiink is ekesen bizonyitja.
szi'nes vagy feher, szeles szalaggal kototte at. A Le Coque dltal kbzolt A magus papi-tcstiilci tehat azert tartotta titokban az Almos-Arpadi verbol
manicheusi tdredekek egyiken he't ilyen feher ruhds alak ill es ir. szarmazo kiralyainknak ADIABANI-Jezus-hazi eredetet, mert logikusan
Ugyanigy irja le oket Marquart tanulmdnya is, megemlitve az ezer ugy velekedtck, ha Jezus Urunkat megoltek a zsidok, akkor a zsido-
feher ruhdba oltozott es feher fejkotos (Hauptbinden) manicheust, akik tanokra alapitott „keresztenyseg" a Jezus-hazi kiralyokat is elpusztitja.
Batu kdnnak megterese elott, dlmdban megjelentek. Ha mdsbol nem is De az ortodoxia, vagyis a zsido-keresztenyseg vezetosege es a biborba 5lto-
sejtenenk, ez a kel adat mutatja, hogy a Mani-vallds papjainak es resz- zottek, a vilaguralom jovobeni remenyseget epitettek fel a „zsido-Jezus"-i
ben hiveinek is jellegzetes ruhdzata volt." (140. old.) idcologiara. Tudtak, ismertek a magyar kiralyok karizmatikus szarmazasat es
czcrt kovettek el mindent a magyar kiralyfiak „atnevclesere", kiskorii kiralyla-
Most megismertuk, hogy magusaink, laltosaink eppen olyan feher oltozetet nyainknak idegen udvarokba valo kihelyezescvel es idegenben valo felcsepere-
desevel, meg anyanyelviikct is ellcledtcltek veliik. (Erre legjobb pelda II. And-
viseltek, mint Jezus Urunk es a manicheusnak nevezett predikatorok. Azt is
ras es Gertrtid leanya, a „lhiiringiaiva" lett Szent Erzsebet.) De nem volt ke-
latnunk kell, hogy Turfantol Kijevig es Babiloniaig terjedo, hatalmas teriileten
gyclcm. Akilrhogy „idomullak" is Arpad-hazi kiralyaink a ..szentszek" akarata-
eltek Jezus-Mani-hitu elodeink, a ,,Feny Szentharomsaganak" valloi. Le Coque
hoz, huszonharom Arpad-hazi, karizmatikus kiralyunk koziil „huszonket-
kutatasai megallapi'tottak, hogy a turfaniaknal mar erezheto a buddhiznius
to" nem termeszetes halallal vegezte eletet. (Lasd: Grandpierre K. Endrc:
befolyasa, ami ertheto, hiszen itt evszazadok borultak mar azokra az egyliaz- „Kiralygyilkossagok" c. konyvel.)
szervezetekre, amelyeket valamikor MANI alapitott. De kiilon kell venni ettol
az un. ..kijevi", vagyis az Almos-Ai"pad-i es szinten „manieheizmusnak" neve- Az osi hitnek az „uj-vallas" elleni kiizdelmet, vagy mas szoval: „Jezus Ki-
zett osvallasunkat. Ugyanis ennek alapitoi azok a kald-partus magusok, akik a raly - a Partus Herceg" hiedelmenek a Saul-Pali zsido-Jezusnak a „biin6k
kaukazusi tersegbol vandoroltak eszak fele, es magukkal hoztak „szent titok- bocsanatara" valo hasznalata ellcn tiltakozo nepi magatartas okozta szen-
kent" az uralkodo Almos-Arpad-i dinasztia karizmatikus szarmazasat, a Jezus- vedeseket megmutatja nekiink az inkvizicio jegyzokonyveiben talalhalo
hazi ADIABANI csaladbol valo eredetet. „magyar" tortenelem.
Ez a „Turultol valo szarmazas" akkor isteni kinyilatkoztatas 6rvenyii volt, Amit ma „6svallasnak" mondunk, azt nyugodtan nevezhetjiik a partus kira-
mint Isteniink-Urunk iidvtcrve szcrinti rendelkezes, es a magyar nep elhiva- lyi predikator-apostol - MANI - altal felujftott es megszervezett Jezusi-
sanak, feladatanak isteni meghatarozasa. Tehat nem a zsido-keresztenyseg hitnek, mely ,,manicheizmus" neven ismeretes a szakirodalomban. Ez - mint
altal „atsziirt", egyszerii eredetmonda, mikeppen nekiink azt 1000 eve tanitjak. szamtalanszor bizonyflom - a Karpat-medence-Kaspi-Aral terseg es a Partus
Almos-Arpad idejeben azonban mar Bizanc is a Saul-pali vallas kovetoje Birodalom leruletcn (Babilon-Sippar szekhellyel) allamvallas, nemzeti vallas
volt a „zsidonak nyilvanftott" Jezussal, a paskan felaldozott isten-baranyaval. lett.
fgy a magusok a Jezus-hazi szarmazas titkat meg jobban oriztek es Arpad- Az Almos-Arpad-i „Honfoglalas"-t azert kell „hazateresnek" nevezni,
dal sem kozoltek, leven edesanyja, Almos felesege, Maria bizanci hercegno. mert a Karpat-medenceben mar a Kr.u. 5. szazadban .Jiazatero" es csak „avar"
neven ismert nepiink mar magaval hozta ezt a hiedelmet, es mikeppen .Jezus
Kiraly - a Partus Herceg" c. konyvem 152. es kovetkezo oldalain from, az
Ister-Gami Szentelyben mar „rejteki modon", szimb61umokkal fejezi ki a
Le Coque V.: „Ein christliches und ein manicheisches Fragmeni
in tiirkisehen Sprache." (Sitzungherichte von Berlin, 1909.)
72 73
„Vilag Vilagossagahoz" valo hiiseget, igy vallva meg Udvozitonkhbz val6 Sok szenvedessel telitett tortenelmunk azzal kezdodik, hogy - mint mar
tartozasat. sokszor elmondtam - a Karpat-medenceben iitkozik ossze „Jezus Kiraly - a
Ezek a „hazajov6k" pedig partusok, akkor is. ha a tortcnelemben a Partus Herceg" a „zsidonak hirdetett" Jezusra epitett vallasi ideologiaval.
„KANGAR" ndven maradtak meg. Termeszetesen ezekel is „poganynak" Ez a hamisftason alapulo es fgy „gyokertelcn" ideologia ket olyan koz-
nevezi az uralkodo judaizmus keresztenynek nevezclt szektaja. Istenhitiik ponttal rendelkezett, melyek mindegyike - a „zsido" szarmazasii Jezus
alapja a „tudas", eppen ugy, mint partus elodeike volt. Ezt a „tudas"-t mu- hiedelmevel akart politikai nagyhatalomma valni.
latja es valoban tiikrozi az a sok arany kincs. mclyben hitvilagukat kifejeztek es A Nemet-romai Csaszarsag es Bizanc kiizdott ezert a hatalomert. A ketto
szertartasaiknal hasznaltak is. Ezt raboltak el a „nyugatiak", akik messze lema- kozotti ktilonbseg - magyar szempontbol nezve - az, hogy mi'g a nemet-
radtak muveltsegbcn es erkolcsi ertekben az avarok miigott. romaiak a magyarsag „leigazasara" „ es Magyarorszagnak - a zsido-
Ezt foleg azert emlitem, mert akarhova nyiilunk, tekintiink nepeink torte- kereszteny vallas segitsegevel torteno - birtokbavetelere torekedtek (ami
neteben, minden tettiiknek alapja a „tudas". A nyilkeszitestol kezdve az irasig „Szent Istvan" segitsegevel sikeriilt is nekik), addig Bizanc kereste a magya-
es a gyogyftas vagy csillagismeret tudomanyaig. rokkal valo szovetseget es kiralyfiainkat szivesen latta sajat udvaraban anel-
„MAH-GAR" = a „mag-nepe", a „mag"-ban el az isteni tudas. De „mag" a kiil, hogy vallasa segftsegevel hazankban uralkodni akart volna.
„magus" is, aki a „tudas-embere", a „tudas-nepcnek" tudosa. Ha pedig igy
crlelmezziik: „MA-AR", ugyanazt az ertelmct kapjuk, mint azt a „par-t-us"
szonal elemeztiik, vagyis „Isten Anya nepe". Es ez mind az os-vallasunk A beavatott KIRALYAINK
szent hagyomanykincse, mely hagyomany tudalositva es atavisztikus erovel
elt a magyar neplelekben. Ezt a tudatositast kell eletre kelteni a mai magyar Kezdem a kald-magusok kcrcscsdt olyan kiralyunk uralkodasa alatt, aki Bi-
lelekben! zancban nevelkedett.
E sorok froja szent kolclessegenek tartja e tudatositast! Ezerszer es ezer- III. BELA (1172-1196) kirdlyunktol indulok. Felesege VII. Lajos, francia
szer kell ismetelni es hangoztatni, hirdetni, tanftani azt, hogy a magyar = a kiraly leanya, akitol harom gyermeke szuletett: Maria-Margit, Inu-e es Endre
tudas nepe! Igy a „tudas" nem egy kulonlegesseg, hanem nepi kbtelezettseg. (Andras). Maria-Margit bizanci csaszarno lesz es kezeben van Jezus Urunk
Isteni elhivas az „igazsag" ervenyesitesere es diadalara. A gonoszsagot csak halotti leple (a mai Turini Lepel).
a bolcsesseg es tudas tudja legyozni. Zsido-keresztenysegbe valo merulesiink- III. Bela nem volt hive a romai zsido-keresztenysegnek, bar udvaraban ott
kel veszendobe ment a „nepi-tudas", mely - mint a szent hagyomanyok soka- lezengtek a romai kikiildoUck, de tamogatta a mar „poganynak" nevezett
saga - aparol fiura oroklodott es behelyettesitettek olyan „vallassal", ahol a magyar magusokat, kiilonoscn a gyogyito „urusokat", akiknek tudasa messze
nepnek azt lehetett csak „tudni", amit a papok hirdettek, mert ok (a papok) tiilhaladia a romai vallas allal bchozott „fizikusoket". Kutatasaim eredmenye-
voltak az eletfolyamat meghatarozoi. parancsoloi es egyben iteio-birok is. kent mondom, es egyik konyvcmben (JKPH) lei'rtam, hogy 6 hozza haza a
A zsido-keresztenysegnek olyan lenyekre van sziikscge, akik nem latnak mesz- „megcsonk£tatIan" Szent Koronankat es annak vedelmere - titkos rend-
szebb annal, mint amit az orrukra illcsztett „vallasi-szemuveg" mutat. Az elet- kent - megalapitja a „korona-6rs6get". Utana fia:
hez eleg a vallasi eloirasok betartasa, a „szentmise" aldozassal, vagyis az isten- IMRE (1196-1204) kerul tronra, akit apja „beavatott" a Szent Korona tit-
fianak ujra valo „megt6resevel", csak azert, hogy galadul elkovetett es jova kaiba es - apjahoz hasonloan - a bizanci vallas es uralom fele mutat erdekelt-
nem tett vetkeink, mint „biinok" megbocsatasat hirdethesse egy masik ember, segct. Ezzel mar el is ertiink az „inkvizi'cio" koraba, mert a nemet-romaisagnak
aki azt mondja magarol, hogy „6 pap, ehhez neki joga van". Ezt a ,Jogof nem tetszik a kiraly bizanci kapcsolata es Imre kiraly „hirtelen" meghal,
neki azonban nem Isten adta, hanem egy masik ember, aki az egyhazi bar semmi betegsege nem volt. Hamarosan koveti 6t a sirba a mar megkorona-
letran magasabb fokon all ugyan, de meg nagyon messze van a mi feher- zott 6 eves kisfia, kit a tortenclcm HI. Laszlo nevcn tart szamon. Igy keriilt a
ruhas es emberi pompa nelkiili Udvozi'tonktol. tronra:
Ez a „letra" nem a „tudas-faja", melynek gyokereit Isteniink-Urunk rendelte II. ENDRE (Andras), akit apja nem avatott be a Szent Korona titkaba,
a Foldbe, hogy gyiimolcseivel taplalkozzunk, hanem csak alldogal a Fold szi- mert gyenge karakterii, szofogadatlan fia volt, akit a romai papok befolyasoltak
nen a raakasztott „dogmakkal" es „emberek parancsolataival" addig, mi'g ebbe cs kora ifjusagdban raakasztottak a nemet krdnikak altal „k6nnyuveriinek" (de
a vallasba tomon'teltek segftenek allva maradasahoz. Ha egyszer elengedik, mas crtclmczes szerint „szajhanak") nevezett merani-nemet Gertriidot, akit
lediil es maga ala temeti „bi"borosait". Bela fia Andras felesegul vett apja tiltakozasa ellenere, meg apja eleteben.
Nepiink a „tudas faja" kore sereglett es eroszakkal szakitottak el onnan. Gertruddal megindul az tin. „meraniak" beozonlese hazankba, es mintha
ezek „siettcttek" volna az orcg kiraly, majd Imre es Laszlo halalat is.

74 75
II. ENDRE (Andras) 1205-ben Iep trdnra, de valosagban nem 6, hanem allftottak es II. Endre egy ev mulva ujra meghazasodott. Felesegul vette a fran-
Gertrud adja ki a kiralyi rendeleteket. A beOzOnlo meraniak (nemetek. iz- cia Capet-hazbol valo Jolant, aki Courteney Peternek es a bizanci csaszar
maelitak, zsiddk) kepeztek az „uralkodo elitet" 6s valoban nyomon'tottak, noverenek a leanya.
irtottak a magyar nepet, hiszen gazdasagi es szellemi teren is ok uralkodtak. Ezzel II. Endre a francia kiralysagot es a bizanci csaszarsagot osszekti-
Gertriidot ismerjiik ugy. amint Katona Jozsef bemutatja 6t a ..Bank ban"-ban. to, nagyhatalmi egyesiiles tagja lett. Ebben a helyzetben pedig meg kellett
Val6sagban ennel sokkal gonoszabb volt. Pontosan a gonoszsagaval es ma- szabadulnia a Gertrud altal betclcpftett „merani-nemet-idegen" uralkodo
gyargyulbletevel okozta azt, hogy meggyilkoltak. A tortenelmi igazsag felmen- „elit"-t61, akiknek hatalma a foldbirtok-tulajdonban volt. Ugyanis a befolya-
ti Bank bant a gyilkossag vadja aI61, mert nem 6 volt az, aki megolte Gert- solhato „magyar" kiraly idegen felesege utjan hatalmas foldbirlokokat ajande-
riidot. kozott ezeknek az „idegeneknek", akik magyarul sem beszeltek. Fourak es
Erdcmes megismerni a valosagot itt is, mert Gertrud megoleteset sokkal fopapok lettek.
hatalmasabb, szelesebb es az egesz, akkori magyar tarsadalmat atfogo politikai De most, a bizanci nagyhatalmi szbvetsegben sziiksdg volt a foldbirtoktu-
esemeny sorozattai kell kapcsolatba hozni. Ennek vizsgalatdban a „merani- lajdonnak magyar kezbe valo visszajuttatasara, es fgy sziiletett az „Arany-
nak" nevezett es Gertrud kiralyne altal vezetett idegen uralom elleni ha- bulla" 1222-ben. Arra kell gondolnunk, hogy a magyar erdekeket szolgalo
talmas osszeeskiivest lathatunk, amit igazol Janos, esztergomi erseknek fourak koveteltek ezt a kiralytol. Ez valoban igaz, de azt sohasem emliti az
(Bank ban rokonanak), tortenelmileg ismert „ketertelmu" levele, amit majd „egyhaziak" altal frt, hivatalos tortcnelem, hogy mar 1221-ben beerkeztek
elmondando vagyok. Magyarorszagra a domonkos rendi inkvizitorok, akiknek vezetqje es III. Honor
Ugyanis ennek elozmenye az, hogy ezt a Janost Gertrud kidobta a kalo- papa altal kinevezetl - magyarorszagi „f6inkvizitora" a bolognai cgyetem volt
csai erseki szekbol es sajat bccset - Bertholdot - nevezte ki helyere, aki nem tudos rektora, MAGYAR Pal mester volt, aki nem „f6nemesek" gyermeke,
is volt pap. Ezt Gertrud azert tette, mert megtudta, hogy a kalocsai ersekseg hanem egyszeru magyar csaladbol szarmazott. Kulfbldon elve is megmaradt jo
volt a kozpontja es iranyitoja a Bizanc fele nyiilo politikai es vallasi kap- magyarnak. Az akkoriban Romaval vetelkedo Bologna egyetemere vitte ki
csolatoknak. Ennek ellendrzesere tette Gertrud a kalocsai erseki szekbe a sajat tanulni a magyar fiatalokat. Hazaterve, mint „f6inkvizitor" a „hit vedelmeben"
occsct es Janost esztergomi erseknek neveztek ki. Nagy csapas volt ez a Bizanc a meraniaktol, nemetektol, szaracenoktol es zsidoklol igyekszik megtisztitani
fele orientalodo szervezet reszere, aminek vezet6 tagjai es fgy a Gertrud elleni az orszagot, 6s az „Aranybulla" szovegezeseben is jelentos resze lehetett. Mi-
osszeeskiives vezetoi a delvideki fonemesek voltak, eliikon Petiir bannal, a vcl II. Andras mellelt ottmaradtak az „udvari fclcserek", Gertrud altal oda
bacs-megyei foispannal. Az osszeeskuves bizonyiteka Janos esztergomi bevitt olasz orvosok, ezek allandoan tiltakoztak a gyogyito „magusok" miiko-
ersek megmaradt. „ketertelmu" levele, melyet ketfclekeppen olvashatunk: dese cllen.
Egyik: a „tiltakozas", fgy: De „Pal mester" szembajat is a magyar magusok gyogyftottak meg, fgy v6di
„A kirdlynet megiilni nem kell - felnetek jo lesz - ha mindnydjan bele- oket es az „Inkvizici6 szolgalati szabalyzataban" az „INTELMEK" c. irataban
egyeztek - en nem - ellenzem." az olasz „fizikusok" ellen foglal allast e szavakkal:
A masik: a „beleegyezes", fgy: „ Ha valaki sajat anyagi haszndra ds pemert gyogyit. akkor miive-
„A kirdlynet megblni nem kell felnetek - jo lesz, ha mindnydjan bele- szete mdskent birdlando el, mintha valaki csak a beteg javdt nezi, tdvol
egyeztek - en nem ellenzem." tartva magdtol a nyereszkedesl, akkor miiveszele egyenesen dicseretre
melto meg akkor is, ha magus vagy termeszetes orvos."
Bar az osszeeskiivok halalra iteltek Gertriidot, az alkalmat erre az „itelet- »A „fizikus" nem buntetheto, ha teljes tuddsdt es muveszetet a be-
vegrehajtasra" Gertrud sajat maga adta meg. Annyira beleelte mdr magat a teg megkonnyebbitesere adja ugyan, de a beteg megis meghal, es ezt a
..korlatlan" uralkodasba, 6s a magyarsag gazdasagi es szellemi letaposasaba. hivatalos orvosok ellen mondom, akik rogton feleldssegrol, sot gyilkos-
hogy a magyar hagyomanyok szerint „szakralisnak" tisztelt Pilisi erdoben sdgrol beszelnek, ha a magusok altal gyogykezelt betegek valamelyike
- ahova csak a taltosok lephettek be - ott rendeztetett vadaszatot. Ma meghalt.«
„Holdvilag arok" a neve ennek az eidSnek, de akkor „HoIt-Vilag" erdonek „A termeszetes miiveszet inkdbb muveszet, a termeszetes tudas in-
neveztek. Ahogy Gertrud ide belepett, azonnal megoltek. Hogy ki volt a kdbb tudas, mint a mesteseges miiveszet es tanult tudomdny, ezt pedig
„gyilkos"? A szakralitas eszmetananak vedelmezfii nevtelenek! bizalmasan mondom, nehogy kdnnyen higgy az orvosoknak, akik azt
II. Endre tajekoztatva lett a delvideki fonemesek szervezeterol, de felesege dllitjdk, hogy a pdrisi, vagy sziciliai tudomdnyokban jdrlasak, de a
„gyilkosait" nem merte keresni 6s senkit sem biintetett meg. A tortenelmi temeszetes dolgokban annul jdratlanabbak es messze maradnak dre-
esemenyek azt bizonyitjak, hogy az Gsszeeskiivok, a kiralyne meggyilkolasa- geink mdgusaindl."
val, ezzel a hatalmi tettiikkel, a gyenge karakterii kiralyt a maguk oldalara
76 77
„ Ovatosan kell ertelmezni az elnevezeseket a csodafondsokrol, pa- tettek'* apjanak Szvegyet. „Keresztenyi" lelkiiletere jellemzoen az orvost ele-
takokrol es folydkrdl a betegek gyogyuldsa teren. Ugyanis nem maga a venen nyuzatta meg es Denes nadort rettento kinzasok kozott megvakfttatta.
forrds, patak vagy folyo vagy azok vizei csodaerejiiek, hanem azdltal, Magyar mester helyett a nemet TEUTON Janos lett a fbinkvizitor, de Ma-
hogy aforrdsvt'z, vagy a tobbi meglisztitjdk a testet, a tisztasdggal meg gyarorszdgon a legbuzgobb „eretnekirto" maga a kiraly - IV. Bela - lett,
is gydgyfljdk azl a belegsegbol.. .nem kell megbiintetni a nep mdgusait, aki a tcmplomokba, az oltdrhoz mcnckull iildozotl magyarokat a „templomi
ha azok ilyeti vizekre vezetik a ne'pet, vagy forrdsokban megmossdk, mencdekjog" mcgscrtcscvcl, onnan kivonszoltalta es a nemet foinkvizitor volt
sem csoddnak lekinteni, ha ezzel egyesek meg is gyogyulnak." a kiraly aliunde) kiseroje.
„Aminek a Nap az atyja, annak nincsen atyja... a pogdnyok riincse- Nc csodalkozzunk azon, hogy a magyar ncp inkabb a tatarokkal kimenekiilt
nek aldvelve az egyhdzi kdnonoknak. " a sajat orszagabol, a sajat kiralyanak uldbzese elol keresve menedeket. Ugyanis
„Nem velkezik az, aki dllati dldozatok bemulatdsdval tiszteli a Na- IV. Bela Budara nemeteket telepit, akiknek megadja azt a jogot, hogy: ha
pot, ha ezt isteni kinydatkoztatds fenxenel teszi: es ezt a regi magyarok eretneket feljelentenek, nem csak „lelki kegyelemben", hanem az „eretnektol"
papjainak javdra mondom, meg akkor is, ha ez a kinyilatkozlatds a elkobzott vagyonokbol cs biintctcspcnzckbcn is rcszcsiilnek.
regiek legfobb lenyetb'l ered, mert az Istennel azonositanda!" Igy a budai varosbiro is nemet lett, aki a kiraly kepeben ftelt mindenki
felett, aki hataskoreben elt. A budai nemet polgarok 1244-ben hoztak meg egy
Az clmondottakbdl lathatjuk, hogy a Vatikan altal megindftott es orszagunk torvenyt. mely a boszorkanyiildozest osszekapcsolta az eretnekirtassal es
teljes birtokbavetelet szolgalo Jnkvizicio" megrekedt egy idore, a „magusnak" mindketto reszere - eliteles eseten - a maglyahalalt allapitotta meg. Elkep-
is nevezheto „Pal mester" dominikanus foinkvizitor magyarsag szolgalata ko- zelhetjuk, hogy az elfteltek mind magyarok, magus-papok es babak voltak,
vctkezteben. ,,Pal mester" vallast cserelt, amikor katolikus lett, de az egyhaz mert a torveny kiterjedt az Jgezokre" es „buvosbkre". Mindketto a magusok-
szolgalalaban szivet nem cserelt. Megmaradt jo magyarnak es a kiralyt is ra vonatkozik.
magaval vitte ebben a magyarsag-szolgalatban. Mivel II. Endre kiralyunk- IV. Bela is Budara tette szekhelyet es igy Buda lett az orszag kozpontja.
nak hiaba iizengetett a papa, hogy pi. „helyettesitse be mohamedan hitii gazda- Ez annyibol volt jo, hogy a mai Pomaz kornyeki. volt kiralyi kozpont felszaba-
sagi tanacsadoit a romai vallas fopapjaival"... a kiraly nem is reagalt a papai dull cs a ma meg nemi romokban lathato „kiralyne palotaja" lett a III. Bela
„rendeletekre", a papa kiatkozta II. Endret. (Tehat nem Kun Laszlo kiralyunk altal titkositott „koronaorseg" szekhelye, a titokban tartott Szent Koronaval. Itt
volt az elso kiatkozott.) Ezt a ,,kiatkozast" csak akkor oldotta fel a papa, ami- egy hatalmas kcrdest kell feltenniink magahoz a „magyar tortcnclcmhez": „Mi-
kor II. Endre kiralyunk lanyat - az „6t" eves koraban Thiiringiaba exportalt ert nines librazolva cgyetlen kiralyunk sem a Szent Koronaval „kepcs" Kroni-
„magyar" kiralylanyt - Erzsebetet szentte avattak. A papan ki'viil II. Endre kainkban?"
kiralyunknak meg nagyon sok baja, nezctelterese, kiizdelme volt a sajat fiaval, A valasz csak az Ichct: ..nem ismertek a Szent Koronat".
aki 6t IV. Bela neven koveti majd a tronon. Ez a Bela kiralyfi anyjanak - Gert- II. Endre es IV. Bela biztosan nem is lattak, mert nem voltak beavatva
rtidnak - volt a „kedvenc" gycrmeke. A gertrudi neveles pedig oly er6s „ma- annak titkaba. A „titoklartasban" pedig a domonkos rendi „magyar" Pal mes-
gyargyiilolette" merevedett Belaban, hogy - marmint tronorbkos is - magyarul ter is segedkezett. Aranyfatyollal takarta be a partus-kiralynokent abrazolt
nem beszelo, nemet papokkal vette magat korul. Ezek voltak a tanacsadoi. De Sziiz Mariat. A tatarjaras veszelye is hozzajarult a Szent Koronanak gondos
hiaba igyekeztek az „oreg" kiralyt „atallftani", II. Endre csak megmaradt „Pal elrejtesehez, hiszen Pal mester nagyon jol ludta azt, hogy a papak koveteket
mester" vonalan 6s „Jolan" felescge elhalalozasa utan harmadszor is megno- kiildenek a tatarokhoz es legutoljara Balcsu kanhoz, annak erdekeben, hogy az
suit. egyesiilt papai cs tatar seregek megtamadjak Bagdadot, a szent sir felszabadfta-
sa erdekeben. Tudta azt is, hogy a magyar kiraly - IV. Bela - azert nem kapott
Endre kiraly 1234-ben felesegiil veszi a fiatal Estei Beatrixot. A mar hdzas
nyugatrol segftseget, hogy a magyarok csak harcoljanak a tatarok ellen es a ket
Bela fia iszonyiian felhaborodik ezen, de killonosen magyar-gyiilolo felesege
..testvernep" - a ..Magna Hungaria" nepe (ahova Julianus barat 1235-ben
- Maria - fordult minden intrikajaval a fiatal kiralyne cllen, plane azert, mert
ment) es Magyarorszag nepe ne tudjon egyesiilni a „kintlevok" hazatelepitese-
Endre kiraly fiatal felesege aldott allapotba keriilt, es Bela felesege Denes
vel, mert akkor Magyarorszag feladja a „nyugatot vedo bastya" szcrcpet.
nadorral hozta kapcsolatba a fiatal kiralynet, persze a legrosszabb vonatko-
A „bigott" r6mai vallasii IV. Bela crzesvilaga a tatarokat is „pogany-fajzatnak"
zasban.
minositette, es a Muhi-puszta is olyan magyarok ver6t itta, akiket kiralyuk
Aztan a kiraly hirtelen meghalt, cs orvosa azt dllftotta, hogy megmergcztek. ugyis „eretnekeknek" nevezclt.
Temetesere megjelcntek a nemel csaszari kovctek es bucsuziisukkor a fiatal
bzvegy, ferfiruhaba oltozve, a nemet kovetscg tagjai koze keveredett, es veliik Szent Koronankhoz ervc Atillat is meg kell cmlftenem, mert kutatasaim so-
„megszokott" Belatol es felesegetol valo felelmeben. IV. B^la nyiltan vadolta ran Szent Koronankat az 6 birtokaban valonak is talaltam, hiszen fia - Csaba -
Denes nadorl „hazassagtoresscl" cs azzal, hogy apja orvosaval egyiitt „kiszok- vitte es hclyezte biztonsagba Edcssaban. De Arpad-hazinak nevezett kira-
78 79
lyaink, Nimrudtol eredo es Atillat is magaba foglalo „toretlen" csaladfa juk Persze, ezek a szovegek nem egyeztek az evangeiiumokeval, mert pi. a „fel-
tudatat meg a legkeresztenyebb korszakokban is feltekenyen oriztek es tamadas" ugy volt benniik leirva, amikent az a qumrani tekercsek egyiken
vedtek. lit azt a „keresztenyi" valtoztatast kell beszurni, hogy ez a „kereszte- olvashato. (A napokban kozvetftette a londoni BBC a „nem zsido" szakembe-
nyesftcs" Nimrud helyebe az oszovetsegi „Noet" tette. De a tbretlen csaladfa rek eldadasat, akik az eredeti szovegeket bemutatva es olvasva kijelentettek,
le volt irva, valosziniileg az „6s-gesztaban". Fehe> is foglalkozik ezzel a te- hogy: »A qumrani irasok egeszen „mas" Jezust frnak le, mint amit az
maval (160. old.), amikor fgy fr: evangelistak kozolnek.« E sorok iroja megelegedetten hallotta, hogy a »ke-
»Az Arpcld-lidz kezdettol fogva vallott misztikus, isteni beavatko- resztenyek Pal apostolat hazugnak neveztek, mert Jezus tanait megvaltoz-
zdssal alapitott dinasztikus eredetlegenddja Almostol Atilldig, Atilldtdl tatva. .Jezus-nelkuli keresztenyseget" alapitott«).
Noeig vezette vissza ffseit. A biblikus csaladfa lehetett az inkvizicio Dentumagyaria (Lebedia) magyarjait az emlftett ..kereszteny" tuddsftasok
szenieben a „botrdnyko", ezt kelletl lecsiszolniok es folytatni Anony- „manicheus"-nak nevezik. Igy - mint „manicheusok" - igen sok konyvvel
mus „kiirtekelo" muveletet, item kereszteny motivumokat „para$ztok kellett rendclkczniiik, hiszen pi. Turfanban szi'nes inicialekkal keszftett remek
fecsegesenek" tartva, es a kritikus esz jdzansdgdval mellozve mindent, konyveket talall Le Couqe.
ami a kereszteny vildgkeppel ellenkezesben van.« Az inkvizicios jegyzokonyvek tanusaga szerint a 13. szazadban nepiink ma-
»Megkeresztelik az usi adatokat... Elhagynak reszeket, hogy az egy- gusai oszovetseg nelkiili iin. ,.Bibliakb61" tanftjak a nepnek Jezus Urunk
hdz felfogdsdt ne serisek. Igy maradt ki az elso, megtevo kronikdkbol a keresztrc feszfteset es feltamadasal, cs ezek a konyvek szi'nes illusztraciokban
biblikus csalddfa, mely Atilldval kapcsolja ossze a magyarsdg erede- igen gazdagok. De a Jezusi-tanok ,.sziikseges nektek megujulnotok", a ldlek
tit... Ezek lehetnek az „6s-geszta" e/tunesenek okai. Az eltiines mddja tisztasaganak megtartasa, a termeszet szerinti elet, a „hazugsag" ismeretlense-
az inkvizitorok udvari tartdzkoddsdval fUgghet ossze... Mint emlitettiik, ge, anyagi javaknak igazsagos cs josagos elosztasa, az egymason valo segftes
a magyar udvari konyvtdrakban bennfentes foinkvizitorok konnyen hoz- sib. mind le voltak frva Jezus pcldabeszedeivel egy konyvbe, melyet a „Szege-
zdjuthattak a magyar eredeti kronikdkhoz es taldn a buzgd kereszteny nyek Bibliajanak" neveztek. Azokat a magusainkat, akiknel ilycn konyveket
kirdlyaink valamelyike is hozzdjdrult, hogy a pogdny hunkirdly „hival- talaltak, az inkvizitorok maglyara vetettek, a konyvet pedig elvittck Firen
kodo biblikus csalddfdjdt" eltiintessek. Mindenesetre gondolkoddba zebe.
ejthet a tortenelmi adat, hogy IV. Bela belso bardtja Teuton Jdnos, De voltak a magusainknak konyvei a „Legszentebb orvosi titkokrol", a
magyar foinkvizitor.« „Csillagok jarasarol", „Madar-jos Konyvek" es az „istcntelen mani
»A magyarfbldi inkvizitorok buzgosdga unyanyelviisegunk irodalmi chcizmus"-hoz tartozo „Szentek Legendai"-rol is. „Gyasz-dalok Atilla halala-
termekeinek kiirtdsdval tett jovdtehetetlen kdrt. A firenzei adatok (aho- r61", es a Nyulak szigeten talalt, IV. Bela, igen nagy nehezsegckkel szentte
vd az elkobzott konyveket dsszegyujtottek) es az inkvizicio jegyzokony- avatott lanyanak, Margitnak az frasa: „A Lelki Tiikor".
vei alapjdn irodalomtortenetiinket keletrol hozott eredetlegenddink- Ide erkezve. igen nagy szeretettel kell emlekezniink erre - a ma mar Szent
kal... osi soron orokblt manicheasi szemszogbol egeszen iij szintezisbe Margitra, akit nevczziink csak fgy: a Szegenyek Kirdlykisasszonya.
kell dllftanunk. Az dzsiai szellemi oriikseg (amit en kdid-pdrtusnak ne-
vezek... a Szerzo beszurdsa) sokkal gazdagabb is fiikepp eredeti es
jellegzetesen magyar, idoben joval kordbbi a nyugati, mdsodlagos iro- A Szegenyek Kiraly-kisasszonya
dalmi hatdsokndl. Teves szemlelet pi., hogy a Szent Ldszlo-legenddknak
a gydkereit a spanyol Santiago irodalmdban keresik. Ferdftes, hogy a Bizony, az „egyhaz" semmikeppen sem akarta Margitot szentte avatni, pedig
..manicheus" Elek, Katalin, Vid (Barlam) legenddkat francia trubadu- Jstenes" es onfelaldozo eletevel a „szentte avatas" mindennemii feltetelet
roktol kaptuk. Tevedes a magyar csodaszarvas motivumokat a Stent teljesftettc. Az egyhaziak altal nekiink frt „magyar" tortenclcmbcn ugy tanul-
Hubertus-legenddbol eredeztetni. Osi szellemi tulajdonunk csakiigy, tuk, hogy apja, IV. Bela „fogadalmat tett arra, hogy ha megszabadftja Isten
mint a ..kacsaldbon forgo vdr", az „egig erofa" mesemotfvuinaink.« orszagunkat a tatar veszedelemtol, akkor leanyat, - Margitot - Isten szolgalata-
ra adja". Itt tudnunk kell azt, hogy IV. Bela kiralynak tiz gyermeke volt. Nyolc
KUlbn kOnyvet kellene irni ezekrol az osi irodalmi termekekrol. Ugyanis leany es ket flu. Az idosebb majd V. Istvank&it - Kun Erzsebet feleseggel
ezek mind az osvallas szent konyvei. Ha csak az un. BARLAM-legendakat koveti apjat a tronon, mfg a masik fiu - Bela - koran „elkoltbz6tt az iidvosseg
vizsgaljuk, megdobbenvc kell latnunk, hogy mindaz, amit Buddhara vagy honaba", mikent az 6t emlitd egyhazi kronika irja. Azt tudjuk, hogy Bela fia, -
Manira vonatkoztatnak. valojaban Jczus Urunkhoz vezet. Ezt bizonyftjak Istvan - „hadilabon" allt atyjaval. Ennek oka pedig IV. Bela kegyetlensege
azok a magyar nyelvii es rovasirasos „BibIiak", mclycket az inkvizitorok a volt, amcllycl Teuton Janos nemet foinkvizitorral egyiittmukodve eretnek-
magusoknal talaltak es elkoboztak, mert „hamis szovegiinek" minositettek. kent irtja a magyar nepet es foleg a magus-papokat. Margit is batyja olda-

80 81
Ian dill es apjaval szcmbefordult. Dc Margit eletere igcn nagy befolydssal volt morog. Ez a helyzcl csak rosszabbodik az Arpad-haz kihalasa utani kiralyok
gyerekkori jatszopajtasa, aki a hires es az inkvizicio jegyzokonyveben idejeben.
„pontifex magorum"-nak nevezett, HANIS-magusnak volt a fia. Ettol a Az iildozott magusok azonban tovabb elnek, mert az aparol fiiira valo
magus-fitol tudta meg a kiralyleany - Margit - azt, hogy milyen nagy szegeny- „tudas-atadas" mar a dedapakrol unoka utodokra oroklodessel marad
segben el a nep, es a kiraly nemhogy segftene, hanem az idegeneket tamogatja, eletben. Erdekes itt az indiai papi kaszthoz, a „brahman"-okhoz hasonh'tani a
betelepiti oket az edes hazaba es ezek az „idegenek" eretnekkent uldozik a „magus-tudas" atadasat. Ott is iildoztek oket. Ismerek olyan ..brahman sziile-
magyarokat. A serdulokorban levo kiralykisasszony mindezeket apjanak el- tesii" hindut, aki iszonyu szegeny csalad gyermeke. Apjatol tanulta meg a
mondta es miutan szeretet helyett megrovasban reszesult, otthagyta kiralyi cs szanszkrit nyelvet es frast, es a „szent ludomanyok tanait". De 16 eves koraban
pompas olthonat es a szigcti kolostorba ment. Dolgozolt es imadkozott. Apja ismerte csak meg a „cipot", a csalad szegenysege kovetkezteben. (Ma egyetemi
biineit akarta sajat sorsaval megvaltani es azt is mondta: „A magyar nep egyik tanar az USA-ban.)
szegenye vagyok." igy voltak a mi magusaink is. akik a sok uldozes elol ERDELY hegyei koze
Szenttc avatasi perenek akuii kozott szerepel az a levele is, amit a domini- menekiillck. Volt kozottuk sok olyan fiatal is. aki ktilfoldre mcnekiilt, arabul is
kanus foinkvizitornak irt, amikor gyerekkori jatszopajtasat, az ifju „HANIS- megtanult es az arab csillagaszati tudomanyokat hozta vissza a Honba, es a
magust" is „eretneki perbe" fogta az inkvizicio es az emlftett leveiben vedel- Pecs melletti, Mecsek-hcgyseghez tartoz6 MAKAR-hegyen csillagvizsgalo
mebe veszi az ifju Hanist. Az egyhazi vad erre Margit szenttc avatasi eljarasa- intezetet letesitett. Magat „szaracennek" nevezte, de magyarul beszelo miigus-
ban az volt, hogy: „Margitot a magusok befolyasoltak, aniikor a kiralylanyi ivadek.
gazdagsaga helyett a szegenyseget valasztotta, es ezzel a magusok tanitasat Az erdelyi magus-kozponlot bizonyftja a mar emlftett „KALD" kozseg, de
segitette." Volt olyan egyhazi szemcly, aki azzal az indokkal ellenezte a minden telepiilesben eloszlotlak a magusok, hiszen a nepet gyogyi'tani kellett.
szenttc avatast, hogy: „Margit maga is a magusokhoz tartozott." Az cmbereket is es az allatokat is.
A tortdnclmi valosag a magyar falvak iszonyu nagy szegenyseget es nyomo- De az inkvizicio is megerSsodik. mert a dominikanusokt61 a „szegeny kol-
ral mutatja IV. Bela uralkodasa idejdn, es a dolgos, munkas, de szegenysegben dulo" szerzetesekbol alio ferences-rend veszi at az eretnekiildozes folytatasat,
elo magyar asszonyoknak eszmenykepe lett az Arpad-hazi kiraly- es ezek a „ferencesek" meg kegyetlenebb eszkozoket agyalnak ki a magusok
kisasszony. teljes felszamolasara. Moldvdba is atmentek es azt a szigon'last ervenyesfleltek,
Az inkvizftorok Margit halala utan keletkezett lcgendakrol azt mondjak, hogy: „Az eliteltck vagyona az cgyhaze (vagyis a koldulo „fcrenceseke") lesz
hogy azok a magusok altal iranyitott hiedelemvilagbol taplalkoznak. Persze es az elitelt eretnekeket egy ejszakai siralomhaz utan hajnalban, a nyilva-
ezek a „kegyctlcn" zsido-kereszteny idegen papok nem tudtak azt mcgerteni, nossag kizarasaval meg kell egetni."
hogy a magyar nep sajatjanak, magaenak tudta es erezte a veliik azonos A „Kassai Kodex" szerint Nagy Lajos kiraly a gyogyithatatlannak velt
sorsot valasztott kiralyleanyt. b6rbajat a „forro vizek gozevel gyogyitja a pogany magusok eloirasa sze-
De meg tovabb is megy az „egyhaz" a Margit-ellenessegben, men a szcntte- rint" es azt is kozli a Kodex, hogy: „szemere hanyja a kiraly a ferencesek-
avatasi per aktai kozott ott van a kovetkezS „egyhazi" velemeny is, melynek nek, hogy „az asszonyok mezitelen testet ostorozzak".
„hivatalos" mincisege ketsegbe nem vonhato, fgy: E sorok froja a mostani „ferenceseket" latja, akik a Csiksomlyoi Napba-
»Ha Margit az oltdrra keriil, akkor - mint a szegenyek es elesettek min- oltozfitt Boldogasszonyunk 6si kultuszat „keresztenyesitettek". A bucsuso-
takepe - csak novelnifogja az „eretnekek" megvetett es iildozott tomeget«20. kat is jol megnezheljuk, akik - a mise utan - a kozmikus utra lepnek es varjak,
hogy a Napbaoltoztttt Boldogasszony ott, elottiik sziilje meg a „Feny-Fiat"
Es Margit, a .,Nyulak szigeterol" a magyar lelkek oltarara keriilt, teljesen a pirkan biboraban. Amikor pedig a boldogsagtol ragyogo szemekkel ott
fiiggetleniil az egyhazi elismerestol vagy szentte nyilvanitastol. Teljesen fug- allanak a felkelo Nap fenyeben, mindnyajan megigazulva valnak az igaz hit
getleniil a palotaban es kastelyokban lak(5 piispokok es a gazdagsagban tobzo- biborosaiva, a Nap biboraval es nem az egyhaztol kapott meltosaggal.
d6 fopapok velemenyetol. A „Lelki Tiikor" sokszorosi'tva lett a magusok altal, A szegeny neptol ..koldulo" ferencesek oriasi vagyonnal rendelkeznek ma is
es hiaba koboztcik el az invizitorok. a nep mar kivulrol tudta a benne levo es €s a „szcntistvanos" magyarsagot MA is a „romai-zsid6-kercszteny" egyhazba
Margit altal fit imadsagokat. tcrelik. Csfksomlyot is megszalltak, hogy ez a „tereles" folytatodjon eppen ugy,
Dc mulnak az evszazadok, melyekben a magyar nep valtozatlanul csak az mint regen, de most mar nyilvanos inkvizfcio ndlkiil. A csfksomlydi bucsun, a
„egyetlen QdvozitS" egyhaz szolganepekent es „eretneknek" nyilvanitva - nyo- „szcntistvanosnar' sokkal, de sokkal tobb a „koppanyi" magyarsag es ez
bizonysaga annak, hogy ezek a „bucsusok" mar a kozmikus uton haladnak.
Ennek az litnak a megtalalasat szandekoztam eldsegiteni annak a sok szen-
ved^snek az elmondasaval, amiben a „szentlelek" sugalmara es a maglyahalalra
Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I. koteteben.
82 83
vctes itelelenek kimondasa utani „te-deum" imadkozassal reszesi'lclldk istenes Feher M. Jeno emlekeben
nepiinket es magusainkat csak azert, mert hiiek maradtak Boldogasszo-
nyunkhoz es Szent Fiahoz - a maguk modjan, es nem a Jehova-Istent szol- Iszonyu nagy vesztesege volt a magyar oskutatas tudomanyanak Feher M.
galok kivansaga szerint. Jeno" tragikus es hirtelen halala. E sorok irojanak mondta el terveil. Mint a
Szeretcttcl es megbecsulessel emlekezem Feher M. Jenore, akinek a meg- kassai domonkosok konyvtarosa, halalmas anyagot mentett at onnan, es ha
nevezett konyvebdl vettem a kozolt peldakat. Fajdalmas es szomoru tortdnel- eletben marad - le is frt volna mindent. Hagyatekat - a kassai konyvtarbdl
miinkben a rank erdszakolt zsido-keresztenyseg magyar-irto „egyhazi" mod- elhozott anyagot - bzvegye atadta egy USA-ban letelepedett „jobaratnak",
szeret legjobban abbol a peldabol ismerhetjiik meg - a maga szadista, cinikus akinel minden-mindcn elegett egy hazi tuzeset alkalmaval. (fgy mondta ez a
6s farizeusi alkalmazasaval -, amit a kovetkezokben mondok el: .jobarat" e sorok irojanak, de azota mar tudjuk, hogy az illetot inkabb a „szlo-
vak" esemenyek erdeklik, jobban a magyarnal.)
Sarospatakon 1268. oktober 28-ara hirdeltek ki a „vasart", amelyre minden
evben igen sok ncp sereglett ossze. Megvalasztottak a vasarbirot es a vasari 6rizze dr. Feher M. Jeno emleket sajat alairasaval eliatott levele,
tanacs tagjait. mely ben „clete Iegnagyobb munkajat" akarla megvalosftani.
A megvalasztottak mindegyike „magus" volt. A domonkos rendi papok, Aldott Iegyen halo poraiban is!
akik a vasari Szent Domonkos napjara meghirdettek, elcscn tiltakoztak a magu-
sok megvalasztasa ellen, es a perjcliik vczelcsevel szembe fordultak a ndppel. »TERVEIM kozt szerepel az ATHOSZ-hegyi, 9. es 10. szazadi bol-
Sok magus jelent meg a v&saron es ezek voltak azok, akikkel a papok mar-mar gar es gorog alapitasii CSILANDAR- es ATANAZIOSZ-kolostorok
tettleges veszekedesbe keriiltek. Ekkor - valahonnet hatulrol, messzirol - egy kbnyv- es leveluir atkutatasa. Nem „turista"-kcnt, hanem nyomozo „de-
nyilvcsszo roppent, es sziven talalta a veszekedo perjelt. Nagy verekedes lett teklfv"-kcnt. Megbfzhato es bizalmas crlesuleseim vannak bazilila egy-
ebbol, mert az „attertek" a magusok ellen fordultak, es a vegen meg harom hazterteneszektol, hogy sok magyar „kincs" rejtozik az ezereves falak
halott maradt a vasarteren, mely a templom elott volt. IV. Bela uralkodasa alatt kozott. Itt nem a magyar fejedelmekhez, besenyo vezerekhez intezett le-
torlent es a sarospataki katonasag, valamint a kassai fegyveresek harom honapi veleket es olompecsdteket ertem, se nem az 6smagyar palmettaval
diszeskedd konyv tablajara vagyok kivancsi, hanem a belso tartalmara.
nyomozas es kutatas utan „tizenhat" magust vetettek bortonbe. Ezek sorsat
De meg ez sem a „kincs", amelynek nyomaban vagyok, hanem a hon-
i'gy frja le Feher:
szerzo NAGY ARPAD fejedelmiink besenyo bzvegyenek es kit (?) Id-
,,,4 kinvallalcisok alatt kicsikart vallomdsok erleke meg a bizottsdg
nydnak eletet ktdindris gorog nyelven versbeszedo kronika! Eletem leg-
szerint is ketseges, de a taniik vallomasai alapjdn megis elitellek dkei.
nehezebb es egyben legizgalmasabb kutatasa lesz ez. Legnehezebb,
A 16 vddlottbol az itelethirdeteskor mar csak 12 volt eletben, mert a mert a szerzetesek bizalmatlansagat magyar voltom csak nbveli, sot ez
mar emlitett kit magus mellett, akik nem bi'rtdk ki a kinzdsokat, Topol gyiilolkodesse is fajulhat, hiszen az Athosz-hegyi szakallas, muveletlen
harsdnyt a vddlott tdrsai egy ejjel megfojtottdk, mert szerintiik tobbet baratok 80 szazaleka ruman! Tehat csak mint „argentin" mereszkedem
vallott a kelletenel, mfg Bodfia, Csoge felakasztotta magdt. - Az itelet- kozejiik es magyar vonatkozasii dolgokat csak ugy mellesleg, majdnem
hirdetes napjara az egesz kornyekrol nagy tomegjott ossze es a kirdlyi „veletleniil" takilhalok. (Laszlo professzornak is megvoltak a maga ke-
ijdszok mindenre felkeszidten dlltdk koriil a birdkat. A Szent Erzsebet- serii tapasztalatai ezen a teren, pedig 6 6szak-amerikai Foundation kolt-
templom term, miutdn a foinkvizilor, frdler Sycardus segi'tsegiil hivta a segen „kutatott".) Hogy ez a „nyomozas" meddig tart, mennyi aldozatba
Szentlelkel, hogy a bt'rdk elmejet megvildgositsa, kihirdettik az fteletet: kerul, ma m6g csak nem is sejtem. S foleg a megtalalt verses kronika
A vddlottakat biinosnek taldlvdn elrendelik, hogy kozuluk azoknak, akik lemasolasa, fenykepczesc nyeli majd a pcnzl, amire ezek a keleti bara-
buneiket oszinten megvallottdk, enyhe bunteteskent homlokukra kereszt tok annyira „buknak", mint baksisra... Mindencsetre osszekoltetcscimet
jelet egessek, hajukat levdgjdk es hat fain hatdrdbol kiuzzek oket. A bii- mar illetekes cgyhazi helyeken kiepi'tellem, dc nem tudom, meddig nyult
neikben megdlalkodott es a gyilkossdgert fizikailag felelos bunbsoket, a segito kez.
Bodon fia Sdmsont, Tarkovi Demetert es Danko mdgusokat dtadjdk a
vildgi karhatalomnak, hogy azokat az orszdg torvenyei szerint az eret- KOROSI CSOMA igenytelensigevel indulok a tibeti Idmdkndl bi-
nekeknek es gyilkosoknak kijdrd biinteles szerint megegessek az itelet- zalmatlanabb, ellenscges indulatu szakadar baratok kornyezetebe, sanda
hirdelest koveto mdsodik napfelkelte elott. Az itelethirdetest Te Deum gyaniitol kfserve minden leptemet, hagyman es kenyeren elve, de hogy
fejezte be es az elitelteket a fegyveresek a vdrbbrtbnbe kisertek. Vagyo- ez az utam is sikeres leszen, isztambuli-niirnbergi—barcelonai-vatikani
nukat elkoboztdk, de ezt a vegzest kesobb V. Istvdn haldla utan Erzsebet kutatasi eredmenyeim igazoljak mar elore!
kirdlyne a meg eletben levo magusok, vagy azok utodai javdra meg-
vdltoztatta."
84 85
Mondanom sem kell, hogy taldn ez az utolso alkalom nemzeti tbrte- Veronika tanulmanyaban a „Nirmud-i szarmazast" az evezredeket atfogo
nelmiink kincseinek megmentescre! Jaruljunk hozza a „nyomozashoz", kald-sumir hagyomanyokon atvezetve - Ha/.ankban talalja meg a mai
hisz ez valoban nemzeti erdekiink! nepszokasban.
Igy kerjiik barataink es olvasoink tovdbbi szi'ves turelmet es bizal- Mas szoval mondva: a Nimrud-i parduc hagyomany megmaradasat mu-
mat! tatja be, az osidoktol kezdve - a mai napig.
Castelar, 1978 februarjaban« MartonVcronika - nagy szerenyen - csak rovidke ci'met adott a tanulma-
nyanak, fgy:
„A Lagasi Parduc"
« - o ^ E sorok froja kiegeszftette ezt, a tanulmany csodalatos tartalmi erteket di-
cserve es ertekelvc, igy:
„GUDEA Parduc-Szimboluma a Szeki Vofelyek Kalapdiszen"
Okosodjunk hat mindnyajan belole es koszonjuk meg egyiitt Marton Vero-
nikanak ezt az igen boles es alapos tanftast!
De foglalkozzunk csak tovabb a megkezdett temaval, magusainkkal. Meg-
ismertiik a hit iikhtiz. Boldogasszonyunkhoz es Szent Fiahoz valo husegiiket.
Azt is tudjuk mar, hogy ez az tin. „6s-vallas", nemzeti letiink megtartojakent Gudea Parduc-Szimboluma a Szeki Vofelyek Kalapdiszen
- nem mas, mint Jezus Urunk tanitasa szerinti MAGYAR HIT. A „Tudas"
A Lagasi Parduc
megtartasanak es tanitasanak szent kotelezettsege.
Ismerjiik meg hat kozelebbrol a „tanit6-mesterek" osi hagyomanyait, ame- A parduc a magyar kronikak szerint is kiralyi allat. Foltos b6re az Arpad-hazi
lyek oly csodalatos modon megmaradlak Ha/.ankban - napjainkig. uralkodok oltozekenek megkiilonbozteto disze volt. A sumi'r ekiratokon, pe-
A felvilagositas es tanilas meneteben igyekeztem maradando emieket allfta- csethengereken, szobrokon gyakran elofordul, de ki tudja miert, a kutatok
ni irasommal dr. Feher M. Jenonek, aki osi hagyomanyaink sokasagat fedte regen is es manapsag is oroszlannak latjak.
fel a „koz6pkori magus-inkvizicio" leirasaval. Emieket orizzuk 6s tegyiik oda Mind az oroszlan, mind a parduc vagy leopard a macskafclek csaladjaba
az ugart feltoro dr. Varga Zsigmond melie, de az idegen foldon is Nepiink tartozo, ragadozo, emlosallat. Az oroszlant a parductol zomok teste, sima, folt
kald-sumir osisegenek bizonyitasat vegzo dr. Bobula Ida es dr. Padanyi nelkiili bundaja, bozonlos farokbojtja es a him dllat dus sorenye kiilonbozteti
Viktor emleke melle is. meg. A kb. 160 cm hosszii leopard Afrikaban, a ketmeteres parduc Delnyugat-
E sorok froja, akinek Jezus Urunk kegyelme megadta azt, hogy eletenek 90. Azsiaban honos. A koztuk levo kiilonbseget foleg a kor, a szarmazasi hely es
eveben frhassa le mindezt. MOST az elok, az ut6dok dics6retes munkajat az eltero taplalkozas okozza. Tobb fajtaja van.21
akarja hirdetni. Teszem ezt a nagy boldogsagom oromeben, ugyanis 26 evig Az Egyiptomban, Etiopiaban cs a Szomali-felszigeten 616, un. pusztai leo-
tamtottam „idegenben", argentin egyetemen, argentin egyetemi hallgatoknak pard nimr neve semila eredetii. Feltehetoen az idok folyaman e szo vegerol
spanyolul a „sumfr-nyelvet es a kald-sumfr hagyomanyokat" „sumi'r-mitologia" lekophatott a vegmaganhangzo es ugyaniigy hangozhalott, mint az ekiratok-
neven. ban levo akkadul nimru-nak olvasott <fe= = leopard jelentesii szo (Labal
De megadatott nekem az a boldogsag, hogy 1997-ben a Miskolci Bolcsesz 444. a
Egyesuletben megalapithattam a „Kozel-keleti es Sumerologia" Tansze-
ket. Az alapftas legnagyobb valosaga az, hogy vannak fiatal tanarok es tanar-
nok Miskolcon, akik at tudtak venni a „tanitas kotelezettseget" es folytatjak a
magvetes nagy munkajat, a „Tudas-Nepenek" elhivottsaga es kotelessege
szerint. De nemcsak „folytatjak", hanem kutatasi eredmenyeikkel csodalatos
„hagyomany-kincset" tarnak fel Nepiink osisegeben.
Itt segi'tsegiikel kell kernem es kozolnom kell - e fejezet „zaro-pecset-
jekent" - a Miskolci Kozcl-keleti Tanszek Sumerologai Szak tanarnojenek - 21
Revai nagylexikona, 1911-1922. Budapest.
MARTON Veronikanak cgyik tanulmanyat. 22
Sumfrul UG-BANDA
Ugyanis a dr. Feher altal is emlitett es IV. B61a uralkodasa alatt „eltiint", ' Labat: Manuel d'Epigraphie Akkadienne, Imprimerie Nationale, Paris 1948.
„elvesztell" 6s-gesztank azon tartalmat egeszfti ki, ahol az „6s-geszta" Atilla- Deimcl: Sumerische Lexikon. Teil II. Band: 1-4. Scr. Pont. Inst. Biblici. Roma
verii magyar kiralyainknak NIMRUD-i szarmazasat bizonyitja. Marton 1933.
86 87
Minden, szamomra hozzaftrtieto sumir szotar, lexikon egybemossa az oroszlan es a leopard jeienteset:
- Deimel a 444-es jelzetii jelet hoi "oroszlan"-kent forditja, hoi pedig nimm-nak mondja, anelktil
hogy kfizolne, hogy a nimru "parduc"-ot jelent.
Csak az ujbabiloni korban keletkezett D.131/a jelzetu, sumirul NI-IB, akkadul nimru olvasatu
ekjelet H^ prfyy forditja, ha feltetelesen (kerdqjellel) is, de "parduc"-nak. a f$T£C\fl
- A teljesseg kedveert kozoljiik Deimel magyarazatat a fc£5g£" D. 130-as, PI.RIK-KU olvasatu, NI-E

hW
es U-UG hangerteku, "oroszlan" jelentesu ekjelre vonatkozoan, miszerint e jel alapformaja kettos
eredetu, vagyisa tpST*. ( D . 1 3 1 ) & a < ^ (D.444) jelbol szarmazik. AtgStt jelcsoportban
lev6<] UD = Nap jelet, viszonylag keson, az un.-Amama korszak ota hasznaljak.
- Egyertelmiien a "kutyafej" oskepii JlH D.575/33-as, sumir UR, akkad gi-ru. utguju
olvasatu ekjel jelenti az "oroszlan"-t, bar a Planetarium Babylonicum a 159-escsillagnevet UR A- u

M\£
nak, a 162-est UR-GULA-nak, es a 168-ast UR-MAH'-nak olvassak,'

Parducos pecsethenger (Louvre)

A fcnti kep akar oroszlanokat is abrazolhat, de a hosszii, bojt nelkiili farok


parducokra utal.
Nimrudban talaltak az alabbi, arannyal, lazurkdvel es karneollal berakott,
foniciai elefantcsont-faragvanyt.29 Az abrazolt jelenetet a szakkonyvek „fiatal,
negroid ferfit megtamado oroszlan"-kent hatarozzak meg. Keletkezesenek
idejet Kr.e. 8. szazadra becsiilik.
Elso pillantasra latszik. hogy az allat nem tamad, hanem gyengeden atoleli a
sumir oltozetii asszonyt, rajta sem latszik semmifele felelem vagy halaltusa. Ha
megforditjuk a kepet, akkor az emberalak nemi jellege szembetiinobb. Karja-
nak <5s labanak kidolgozasa egyaltalan nem ferfias. Furtos feje hatrahajlik,
szinte ahftatlal fogadja a parduc oleleset. Mert az allat parduc, egyaltalan ncm
Oros/Janos-szarvasos-sasos pecsethenger oroszlan. Az oroszlanl nem szoktak harmadik szemmel abrazolni.

A ket utobbi: nagy kutya.


26
Megvizsgalando lenne, miert e kettos elnevez.es, mert letezik egy „Nagy
Kutya" (Canis maior), melynek legfenyesebb csillaga a Sirius, es cgy
„Kis Kutya" (Canis minor) csillagkep. A jelenlegi fogalmaink szerint az
oroszlan inkabb a macskahoz hasonlft, mint a kutydhoz.
27 l.m.f. 11.p.
Weber: Alloricnlalisehe Siegelbildcr = Der Alte Orient, Hinrich Ische Buch
1920. Leipzig, 70. p. Magnusson: As6val a Biblia nyomaban, Gondolai, 1985. 128. p.
89
VEDELMOL ADOM (NEKTEK)
SIRBURLAKI LELKET, NINGIRSU
I STENT

Ha leforditjuk a beszelo neveket, ak-


kor a szoveg fgy hangzik:
VEDELMUL ADOM NEKTEK A
TELJESFENYU FOLD LELKET. AZ
URNO BOLCS BAJNOKAT

A sugaras korong ekiratos szcjvegenek reszletes elemzdsc:'


sumir-EKJEL-ujasszir'' Olvasat i Jclcnlcs i Jclzet :
ME iEN : D.61/8
L
\t | # MU : fia vkinek
: Nagislen (Samas=Panth.626)
:D.61/9
iD.61/54
, t-t-% BA | ajandekoz ;L.5
[W AL ! kapa,villa.csakany, FOKOS : D.298/1

Az egi parduc es egy foldi asszony nasza


it im SIR
! orkodik. oriz
;FENY
i D.298/3
iL.71
i ^
iU.
i ^ ir^ BUR •edcny i L.349
A parduc harmadik szeme jclzi, hogy ncm akarmilyen allatrol van szo. LA ; TEUESSEG, boscg iL.5
Ugyanaz lehel, amelyik Lagas varosaba hozta az egi fenyt? A jelenet talan az i *ff
egbol kuldott parduc es egy foldi asszony nasza, egy nep fogantatasanak kepi
megjclenftese. A kormegallapftas helye, volta nem vonhato ugyan ketscgbe. de
az abrazolt no tipikusan sumir ruhazata a tortdnelem elotti korok sumfr alakjai-
a:S \<m
i <>
1 j WTT
KI
LIL
;FO"LD
;LELEK.
"DINGIR : istcn (szocsoport mcghat.)
•L.461
;L.313
:L.13.
nak oltozeket formazza. ij * ! #
:umo
Toscannc: Les ideogrammes cuneiformes30 Paris, Leroux, 1908 c. kiadvany j t s i rm GIR i bajnok :L.i6
83. oldalan sugarkoszoriis parducfej lathal6. A veset a Gudea-feliratok kozul rj- i ^nr SU • boles jL.6
valo. A szQvegmagyarazat ez esetben is korongos oroszlanfejrol beszel, pedig \£h ! # r
vilagosan azonosflhato a parducfej. A korong felirata szerint ME „en", a2az a Napisten 6rz6kent kuldte
NINGlRSU-t, a hos parducot SIRBURLAKI-ba32, a „feny varosaba", hogy a
varos vedelmezoje, igazsagtevoje legyen. Es bizony a Gudea-szovegekbol
kitiinik, hogy Ningirsu minden vonatkozasban teljcsflelle e kiildetdst es a varos
igazi, vedelmezo ura lett. Jelkepe a sugaras korong. Ningirsu a Nap egyik

Labat: Manuel d'Epigraphie Akkadienne, Imprimerie Nationale, Paris 1948.


A tello-i dombban lalall varosmaradvany ekiratos neve SIRBURLAKI,
• 1. m.f, 83. p. kesobbi clnevezese Lagaas.
90 91
megjelenesi' formaja, a kelcti Nap, ezert abrazolhatjak fenysugaras koszoruval Gudea iigy latja 6t, mint „egy ferfit, aki az egekbe nyulik, ki a foldet eri, a
(Ningirsu felesege Bau). feje fcletti korona szerint isten voll, oldalan Imdugud, az isteni madar, labainal
Az ekiratokon ENLIL fiakent szereplo NIB, akkadul Nimrud 34 a h6s parduc a vihar, jobb cs bal oldalan egy-egy oroszlan volt". 41
varosa NIB.UR, azaz Nippur, az Orion (a Kaszascsillag) 35 foldrevetiilesenek Kr.e. 2250 koriil Lagasban Gudea, a papkiraly, a Kozel-Kelct legszeretet-
kozpontja. Nippuri (emploma az E.KUR. E templom papsaga „a negy vildgresz remcltobb alakja uralkodott. Aldast jelentett nepenek, mert a sumirok joletben
ura" clismercsekent, a torvenycs uralkodonak, aranykeresztet adott. Enelkiil 6s biztonsagban eltek hazajukban. Szamtalan szobor, kisplasztika, epuletma-
Sumfrban kiraly nem uralkodhatott 36 . radvany, ekirat dicseri a muveszetkedvelo kiraly es varosa vedistene Ningirsu
E kereszt rcndeltetese ugyanaz voll, mint a magyar Szent Koronde. A ma- nagysagat.
gyar ncp senkii sem ismert el kiralyanak, ha nem a Szent Koronaval korondztak Erzesem szerint a lagasi Gudea nem csupan onceluan, a szepseg kedveert
meg. keszfttethette a rankmaradt mualkotasokat. hanem bizonyitekul, hogy a pardu-
cos fenykorong sugallta Iget „mikcpp a mennyben, iigy a Foldon is", azaz az
egi liarmoniat megvalosftotta a Foldon. Nemcsak Gudea koraban, hanem a
kesobbi korokban is idorol idore feltunik a fejre, fejfedore illesztett sugaras
korong. Nem a lanyok partajara gondolok, mert vitathatatlan, hogy az is sugar-
koszorut jelkepez, hanem a ferfiak, a vitez hosok, a boles bajnokok fejekere.
Az egyik legszebb jelenclct abrazolo, asszir pecsethenger, valami nagyon-
nagyon regi mitologiai jelenetct orokfthct meg: a leopardon alio, teljes fcgy-
verzetii, fenycsillagos fejfedojii Ningirsu isten allhat a kep jobbszelen, elotte
egy noi alak, talan jovendo felesege, Bau istenno. Mindenesetre feltiino, hogy a
noi alak hajadonfott van, mint altalaban a ferjhez menendS lanyok, a hajado-
nok. A kct kos (rackajuh) jellegzetcs szki'ta pozban 42 all mogotte. Es az egesz
jelenetct kctoldalrdl lezarja egy-cgy fiirtos datolyapalma.

A keresztes pecscthenger
(Louvre)3'

A pecsethengeren lev6 szoveg: LU.NAR d'GAL.MU. jelentese Toscanne


szerinl: d'Galmu, az e'nekes. Deimel szerint GALMU isten 38 azonos
Ninurtaval" , azaz Ningirsuval. (Ezzel nem erhetunk egyet, mert a k£pen levo
futo alak inkabb a nippuri kereszt adomanyozasanak hirvivoje lehet, talan
Ningirsu fia, de ennck bizonyftasa kiilon tanulmanyt igenyelne.)
A parduc sugaras fejeken levo egyik felirat Ningirsu isten nevet emlfti.
Ningirsu Enlil fia Lagas (Sirburlaki) vdros istene, ura es birtokosa. Titulusa a
Gudea-szovegckbcn: „a vilag ura; a Korona ura; a Harcos, a Kiraly". Almaban

' Jensen: Kosmologie Babylonier, Strassbourg, 1890. verl. Trtibner, 456-463. pp. Ningirsu isten es Bau istenasszony
A magyar kronikak szerint Nimrud az Arpad-hazi kiralyok Ssapja.
33
Toroczkai-Wigand Ede: Oreg csillagok. Miiszaki KOnyvkiado. Bp., 1988. 26-27.
pp. u
Zyl. Gudea A. 4.14. und 5.13. pp.
Badiny Jos Fcrenc kozlese 1
Tharsicius Paflrath: Zur Gotterlchrc = Studien zur Geschichte und Kultur
Toscanne: Les ideogrammes cuneiformes. Paris, Leroux, 1908. 56. p. des Altertums, Padcrborn, 1913.
38 12
Panlh. Bab. 64/8. A szkita allatabrazolasokra jcllemzoen a ket azonos allat egybefonodva.
39
D. 343/39. egys6ges egeszkcnt szerepel.
92 93
E kep szinte minden szakkonyvben szerepcl. Ertelmezese is a legkiilonfe- pen ferfi. A vele szembenallo no lefel£ mutat. Kozepiitt ott a kuvasz. A mellso
lebb: labanal levo korocskek jelezhetik, hogy nem fbldi kutyarol, hanem talan a
- A Wcber-fele konyv csak a katalogusszamaf 43 kozli. Canis maior-rol, a Kutya csillagkeprol lehet szo. (E csillagkephez tartozik a
- Jeremias szerint 44 „Istar mint a vadaszat istennqje". Nem kozli, hogy a Sirius. ahonnan a dogon mitologia szerint emberi lenyek latogattak a Foldrc.)
ket alak melyike Istar. E pecsethengerrol sem hianyzik a Subad kiralyno sirjaban talalt kompozicio-
- Szerintem a parducon alio, felfcgyverzett alak szakalltalan ferfi, olloze- hoz nagyon hasonlo kos cs az eletfa.
ke tipikus ferfioltozek. A fejen, ill. a feje folfitt 16vo csillagos korong A kovetkezo pecsethenger keszitesenek korat Kr.e. 1045-610 koriili id6-
Ningirsura vail. A laba alatti allal talan oroszlan, de lehetne parduc is, szakra helyczik. Ezen is a csillagos, az oldalan ijat es fokos-fele fegyvert viselo
mert hianyzik a farokbojtja, es a sorenye is igen elnagyolt. A noi alak ferfialak lathato. Kozeputt a parja. A koson alio alak feltehetoen foisten. Az
lehet ugyan Istar, de Ningirsunak nem 6 a parja, hanem Bau. egesz jelenet olyan, mintha leanykeres lenne. Ti. a foisten keze aldast ado
- George Smith 43 szerint Bel isten a sarkannyal valo harcra kesziilodik. mozdulattal oroki'ttetett meg. A koson alio isten Enlil nem lehet, mert 6t, mivel
Sarkany ugyan sehol sem lalszik, a leopdrdon alio ferfialak, minden lathatatlan, nem oroki'tettek meg. Akkor talan An isten az, hiszen az 6 Ieanya
fegyverzete dacara sem tunik harciasnak, hanem mintha udvozolne" az Ningirsu jegyese, Bau istenno. A jelenet kozmikus voltara utal az egitestek
eiotte 16vo noalakot. abrazolasa.

Hasonlokcppen abrazoltatik az asszfr korban is a csillag-forgos ferfialak.


Mellette, mint mindig, ott all noi parja es nem hianyzik a kos sem.

Csillagos ferfialak iidvozli az eiotte levo asszonyt46

A pecsethenger ugyancsak asszfr, 6s a megorokftctt mitologiai jelenet me-


gint csak nagyon regi eredetu lehet. Feltetelezesem szerint e kepecsken is
Ningirsu isten es Bau istenno orekittetett meg. A ferfi kalapjan kigyoszeru ratet A British Museumban oiv.ott. lij-asszir pecsethenger
van, a feje felett ragyog a kozmikus jellegre utal6 csillag, ezt megerositi a rao-
gotte levo, kilenc csillagbol alio csillagfuzer is. A ferfi fegyvertelen, kezeben A bemutalott pccsethengerek Java reszen ott a kos. Hoi parban, hoi az eletfa
elott maganyosan. A kos megjelenitese utal a pecsethengeren megorokitett jele-
talan palca lehet. E kepen is szakalltalan, de az oltozekebol itelve mindenkep-
net eredelijere. A megorokitett jelenet kivitelezese, az alakok ruhazata, a rajta
16vo iras behatarolja a pecsethenger keszitesenek korat, de nem kozli a meg-
1. m. f. Weber 49. p. Kalalogusszam: Ouimet (gyiijtemeny) 59 III. 3. orokitett, mitologiai jelenet eredetet. Erre a pecsethengeren abrazolt jelenetbol,
Alfred Jeremias: Das alte Testament itn Lichte des alien Orients, Leipzig,
Hinrichs'sche Buch. 1904. 38. p.
Gcorg Smith: Chaldaische Genesis. Leipzig, Hinrichs'sche Buch. 1876. Woolley: Vor5 tausend Jahren, Franch'sche Buch, Stuttgart, 1930. PG.
Kaulen Fercncz: Asszyria es Babylonia, Temesvar, 1891. 317. p. 1237-es sir melleklelc
95
94
a rajta levo alakokbol lehet kovetkeztetni. A kepen levo zodiakus allat, jelen
esetben a kos, arra utal, hogy az eredcli jelenet akkor tortent vagy legalabbis
akkor orokitettek meg talan elsokent, amikor a tavaszpont, a felkelo tavaszi
Nap a Kos preccsszios periodusra esett. Ezerl nyugodtan kijelenthetjiik, hogy a
korongos parduc megjeleni'tctte Ningirsu. nem csupan Lagas helyi islene, ha-
nem a Kos-i nepek istene is lehet. Jelkepe a sugaras korong mindmaig meg6r-
zodott a Kos-i szkfta nepek hagyomanyaiban.
Mi erre a bi/.onyi'tek?
Szabd Antonia 1983-ban az erdelyi Szeken fenykdpezte le a nepviseletben
levo vofelyeket. A legenyek fejfeddj^t, pazar, korongos forgo ekesiti. A hom-
lok fold, szintc harmadik szemkent valo illesztdse pontosan olyan, mint a
Gudea korabol sziirmazo korongos parducon. A Napisten kiildotte, Lagasi par-
due fejeke visszakoszon a szeki vSfelyek kalpagjan! A folytonossag olyannyira
szembetiino, hogy a kozbenso, az asszir Ningirsu-abrazolasokon a fejfedon
levo kigy6 formaju disz, a szeki kalpagdisz alatti, ket levelkejen ismerszik fel.
Az asszir fejfedok szarvas-kigyos kalapdisze hasonlo, mint a Mariban talalt
noi meszko szobor sisakjan levo, ket szarv alaku kikepzes. Sumfrul
SU.GAR.RA annyit jelent, hogy „olyasmi, ami messze hatol be a vilagminden-
segbe".48
Ezcrt jelenik meg a „foldi" Ningirsu-abrazolasokon a szarvas-kigyos kalap-
disz es levelle szelidQlve a szeki vofelyek kalpagjan. A Ningirsu-parduc leszallt
a Foldre magaval hozva az egi fenyl, amil a kalapon abntzolt sugar kot ossze az
Eggel.
Feltetelezem, bar a kepen nem latszik, de a keztartasbol kovetkeztetheto,
hogy a legenyek vofelybotja a fokos lehet.
A szdki legenyek sugaras-korongos kalapdiszenek eredete az idok szedito
melysegebe nyiilik vissza. Egyre tobb es tobb megcafolhatatlan sumfr bizonyi-
t^k bukkan fel es kapcsolodik valamelyik, meg ma is elevenen elo hagyoma-
nyunkhoz. E targyi bizonyi'tekok folyamatos lancolatanak feltarasa nem egyeni
erdem, mert csak elerkezett az ideje, hogy vegso pusztulasa kUszoben a ma-
gyarsag visszahokoljon es eszrevegye: egy dicso nep utolso sarja, a sumfr ha-
gyomanyok egyedlili 6rz6 es elteto aranysugara. Hiszem es velem egyiitt higy-
gye el mindenki, hogy e csodas bizonyi'tekok nem onceluak, nem csupan szep
kepek, hanem into-6vo jelek, hogy hazank, a magyar nep barmi rosszat is mon-
danak rola. barmennyire is probaljak megfosztani mellosagatol, bizton fel-
cmelkedik.

Gyor, 1998. januar 10-en, Ningirsu isten ds Bau istenno mennyegzojenek


unnepen

Szeki vofelyek nepviseletben4

Badiny Jos Fcrenc kozlese. Szabo Antonia: Szeki vofelyek nepviseletben, Erdely 1983.
96 97
Ez az elgondolas nagyszeriien beillett a zsido-keresztenyseg vallasaba, ahol
a n „yalok sokasagaval vald „iidvbzules" mellett a „pokol" tiize is lobog a
bunbst" kinozo 6s sutbgeto „ord6gok"-kel.
A nepi hiedelem fgy - bizony csaknem 1000 cv alatt - osszefonodotl ezzel
VI. a n g yal-ordbgos vallassal es mcgsziilettek a babonak. Ezt mar 1877-ben
eszrevette VARGA Janos, amikor a „magyar orvosok es termeszetvizsgalok
A Magus hitvilag kozmikus utja es torvenye altal jutalmazott palyamiivet" - a Babonak Konyvet kiadta es fgy fr:51
„Nem is lehet tagadni, hogy a sok babonasdg azert nem akar ki-
veszni, inert a mai miiveltseg mellett is maga a vallds dpol olyan hitet,
Magusaink es hitvilaguk a megismereseben egycdiili tamaszunk a nephagyo-
mefy a tudatlan, muveletlen embert tulzdsokra, valosdgos babondra ve-
many. A nepnel fennmaradt szokasokbol nagyon sok mindenre visszakbvet-
keztethetlink, de igen nagy ovatossaggal kell kisziirni az igazsagot. Ugyanis zeti."
mikent lefrtam (Kaldeatol Ister-Gamig I. 131. es kov. oldalain), papai rende- „Taldn eppen a babonasdgnak az a resze a legveszedelmesebb,
lettel induit meg n6piink tort6nelmenek, szarmazasanak, 6sis6genek es mind mely a valldsossdg tulhajtdsdbol, az vn. istensegbol szdrmazik; vesze-
delmes azert, inert hatdsdt alig lehet kiszdinftani, s az ily lelki tevelyges
ezekben talalhato hitvilaganak „pogannya. muveletlenne es barbarra" nyilva-
tobbnyire oriiltsegben vegzodik.
nitasa 6s tanitasa, mely elso k6zb61 befolyasolta a neppel val6 banasmodot.
A Habsburg szellemi elnyomas errol a „vallasi" alaprol induit es politikai- De veszedelmes azert is, mert a tiilzott valldsossdgbol szdrmazd ba-
boiidknak vege-hossza alig van. llyen babonak a csoddk ezrei, ilyenek a
lag egeszitette ki a zsido-kereszteny egyhaz altal - „eretneks6g" f'edSnev alatt-
valldsos rajongds es a kepzelodes sziilemenyei, a jelenesek, az isiner-
elindi'tott kegyellen „magyar-frtast". A sok aldozat azonban bizonyftekot is
tebb csoddlatos alakok, a meztelenek es bojtolok, a csoda es josldtok es
kovetelt es sehol sem talaltak meg a Karpat-medenc6ben a „muveletlenseg"
hallok, ilyenek vegre az ordogtol megszdllottak es a stigmatizdltak,
bizonyi'tekait. Ugyanis a sok „magus-kivegzcs", a „maglyahalai" es a „homlok-
vagyis a verzo sziizek. "
ra egetett" kereszttel jaro emberek a nepben csak megerositettek a regi hagyo-
manyokhoz val6 ragaszkodast. es ezek a hagyomanyok akkor is eltek, ha az lij
vallds mezebe lettek bltbztetve. A babonaba fojtott nephagyomanybol is ki tudjuk sziirni az igazsagot ak-
kor, ha nepiink osi elettorvenyet, vagyis az eletfolyamatnak a NAP-hoz valo
Ugy tanftottam mindig, hogy cgy nep hiedelemvilagat megmutatja az „elet
igazodasat vesszuk alapul. Es ez kiilonbozteti meg osi hitiink alapjait a
torvenye", amely szerint el. Ezt ma „kalendariumnak" nevezziik es lathatjuk,
jelenlegi zsido-kereszteny naptari-eletiinktol, mely „paskajaval" a zsido
hogy minden neinzeti vallasnak mas es mas a kalendariuma, vagyis vallasi
hold-kultuszhoz illeszkedik. Konstantin rendeletevel - a Jegyozhetetlen
iinnepnapjai nem azonosak. Mi a zsido-keresztenyseg kalendariuma szerint
Napisten" december 21. napjara rendelt „Jezus sziiletesnapjat" is zsid6sftotta
elunk I. Istvan 6ta, dc a nephagyomanyban ma is megtalalhatd a „Napisten" az „cgyhaz". miutan az „uj esztendo" elso napjan, Jezus Urunk - allitolagos -
fele haladas kozmikus utja es ennek az utnak az iinnepnapjai. „koriilmeleleset" unncpli. Mennyivel istenesebb, szebb es az egi rendhez al-
A szinte 150 ev ota magyamak egyaltalaban nem nevezheto „MAGYAR kalmazkodo volt az „6svallasunknak" nevezett MAGYAR HIT uj esztendeje-
TUDOMANYOS AKADEMIA" hatalmas osszegeket fordftott azoknak a nek iinnepe.
konyveknek soknyelvii kiadasara es terjesztesdre, amelyek a „Magyar Nep
A babiloni kaldeusok, a sippari partusok, subar-szabir-magyar oseink ha-
Hitvilagat" meghamisitottak, es a sziberiai, lappfoldi, eszkimo stb. nepek
sonloan Hazank nepehez ugy kezdtek az „uj esztendot", amint azt az „eg torve-
„saman-kultuszaval" azonosnak hirdettek.
nye" rendeli... a tavaszi nap-ej egyenloseg napjaval.
Miutan a Karpat-medenceben nem tudtak talalni tekergo es reviilo sama- J Z S lJrunk
nokat, sem saman dobokat, elindftottak jol fizetett „kutatokat" az eszaki, ide- f, " keresztre fesziteseig ez a nap - marcius 21. - a Szuz Anya
lcsoitese, tinnepelese volt, hiszen a termeszet ujraeledese az 6 „gondvisele
gen teruletekre cs megjelentek magyar nyelven azok a konyvek, melyek a sa-
senek" es josaganak a megnyilatkozasa.
manokat kerestek Sziberiaban 50 . Ezekben aztan azt frtak, hogy eppen ilye-
A Sziiz Anya dicsereteben „gbrgbl6-rugyes" gallyakkal kbszontottek egy-
nek voltak a magyar nep samanjai is es ennek kovetkezteben a „magya r
masi az emberek. Ahol volt olaj ag, azzal, masutt meg a nyirfa vagy a tuzfa-
hitvilag" is a kOrbeforgo, revuldbzo, primitiv emberek iranyitasa szerint yaJ4
=a y riigyei voltak az „uj ev" megerkezesenck istenadta hfrnokei. Kantalasok-
aki egyszer az egig dobolja fel magat, aztan hamar a demonok-ordogok 3
' ene klesekkel fejeztek ki a kozos oromot es ez is a Szerelet nagy megnyil-
koze is lehull. v
"nulasa volt.

50
Dioszegi Vilmos: Samanok nyomdban Sziberia foldjen (Magveto. 1960.) emlftett munka 13., 106-107. oldalain
98 99
Jezus Urunknak keresztre-feszitese utan a Sziiz Anya fele arado nepi Qroni ley, a lermeszet lorvcnye szerint folylatodik elet-torvenyiink dvc, mert
kiegeszitodott a „feltamadas" dicsoi'tesevel. Itt tudni kell azt. hogy a zsidok Husvet utan „negyven" napra jon Piinkosd iinnepe. Mi6rt „negyven" nap
..paskaja". amikor egy „kost" aldoznak fel a nep biineiert, tulajdonkeppen a mulva? Ezzel a „negyvennel" (amit kdld-babiloni szamjeggyel irva ott latha-
„nap-kultusz" Napistenehez tartozo egyik unnepenek a „hold-kultuszhoz" valo tunk az Ister-Gami oroszlanok testen is), visszatertink a „Sziiz Anyahoz", az
kapcsolasa, amely szerint a zsidok kalendariuma felepiil. A zsidok ugyanis a t° Kiralyndjehez", aki kald-Sumeriaban INNANA, a partusoknal ANAHIT,
tavaszi „nap-ej egyenloseg utan" eso, azon napokra teszik a „paskajuk" idcjei, jg'nrindegyik a Venusz-planetaban tiindokol az egen. Csak az emberek-adta
amikor a Hold „fogyo" allapotba indul. Igy volt ez Jezus Urunknak „kos- neviik valtozik. A Venusz szinodikus mozgasaban a „titok" szama a „negy-
helyetti" felaldozasanal is. Nepiink addig, mfg a zsido-keresztenysegnek a ma ven". Ugyanis, amikor a Venusz megjelenesi alakjat valtja, megvaltoztatja,
is hasznalt kalendariuma meg nem sziiletett, a marcius 21-e elotti csiitortokot negyven napig lathatatlan. Osi hitvilagunkban a tavaszi nap-ej egyenlosdg
nevezte „zbld-csut6rtbknek". Ez volt az ev egyetlen napja, amikor megujul- utani „negyvenedik" nap is a Sziiz Anya iinnepe voit. Valojaban a „viragok
tak Jezus Urunk rendelkezeset kbvetve es megujitottak a VELE kdtott iinnepe"> melyek sokasagat a Szuz Anya gondviselese tette pompassa, amikor
„verszbvetseget". Ittdk a bort, mely Jezus vereve valt benniik es ettek az ,ieli van a hatar nyflo vadviraggal - piros Piinkosd napjan". Ezen a napon
„elet kenyer6t", az O emlekeben. Az „uj-valias" eretnekuldoz^scben bizony regdseink ^nekeltek a „regi dicsosegrol" nappal a falvakat jarva, ejjel pedig a
nehez volt ezt kozos ahftattal vegezni. De tudjuk azt, hogy mindcn ferfinak tuzeket korbe iilve tanitottak a fiataloknak osi dalainkat. De a legnagyobb nepi
overe volt fiiggesztve az „iv6kaja'\ mclyct legtobbszor allati szarvbol keszftet- iinnepseg a „piinkosdi kinily" valasztasa volt. Ez egy „szerrel" osszekapcsolt es
tek. A „pohar" tehat mindenkinel ott volt es az asszonyok egyiitt ittak a ferj- szertartasos feltetelekhez szabott lovasverseny altal tOrtdnt, amelynek gyoztese
urukkal. A kenyer kiosztasat pedig megoldottak a magus-asszonyok, a „bab;ik", leii a „punkosdi kiraly", akinek a nep a „Szent Laszlo" nevet adta. A lovak
akik kosarukbol kmaltak mindenkinek a frissen siitott „pogacsat". Nyugodtan csak olyan „menek" lehettek, melyek alkalmas es tokeletes voltat a „magusok"
mondhatjuk, hogy megtalaltuk a „pogacsa" keletkezesenek indokat es okat megallapitottak. A lovasokat is megvizsgaltak. Csak ep testii es kivalo lovasok
ezzel. A „taltosok pedig nem Jezus Urunk szenvedeseirol beszeltek (mint ma ulheltek nyeregbe.
az egyhaziak), hanem a „Feltamadas" isteni akaratat hirdettck, mikeppen
A nyertes „egy evig" valoban kiralyi modon elt. Mindenki tiszteleteben es
Fcher emh'ti az „istentelen manicheus konyvck" elkobozasanak eseteiben.
a nep adomanyaval gazdagodott. De volt eset, hogy a „piispokok"' eretnekseg-
Ugyanis mar a partusoknal is igy volt, a ma „urvacsoranak" nevezett, Jezussal
gel vadoltak a nep piinkosd! kiralyat a/.crt, mert nem volt hajlando „tize-
meguji'tott „verszerzodes" liturgiaja. „Nagypentek"-et osi hitunkben nem
det" fizetni a piispoknek (aki legtobbszor idegen volt, es magyarul sem be-
unnepeltiik es a „Feltamadas" nagy oroine osszefonodott a Sziiz Anya
szelt).
dicseretevel. igy a „gorg6I6-riigyes" gallyakkal valo koszontesben a Sziiz
Anyaval is tudatta a Nep, hogy Szent Fia feltamadott. Aki a „verszerzodes" De mar a nyari idbszakba eriink, Junius 21-dn, az ev legnagyobb iinnepe-
megiijflasanak kozos iinnepere elmenni nem tudott, ahhoz a magusok valame- hez - a „nyari napfordulohoz" - amikor a Napisten „mind a ket tenyeret"
lyike vitle el a bort es a pogacstit a „g6rg6l6-riigyes" vesszovel egyiitt. Ugyanis felenk forditja, vagyis - a legerosebb a Nap fenye.
ezt a szokast az „uj vallas" is atvette, a papok altal „megszentelt" vesszok va- A Partus Birodalomban ismeretes volt a nyari napfordulo Napistenenek a
razserejenek a hirdetesevel. igy indult a MAGYAR HIT uj eve, Boldogasz- neve - „MITRA" - es JKPH c. kbnyvem 290-291. oldalain ismertetem ennek
szonyunk es Szent Fia dicseretevel. jelentoseget. Nepiink e napon kulonlegcs modon fordult a NAP fele" ugy, hogy
imadsagot mondva - mind a ket tenyeriiket feleje tartottak. Tegyiik mi is e
napon es mondjuk el az 6 imajukat is, igy:
Ma, ..Husvet" unnepevel elvalasztotta zsido-keresztcnysegiink tavaszt fa-
kaszto Sziiz Anyankat Szentfiatol. Igy a nephagyomany a Husv6t hetebe eso „Istentink! - Urunk! Te, ki megfenyesited a Vildgot! Drdga Na-
csiitortokot tartotta meg „zbldcsutortoknek" es Husvet hetfojen azok a „le- punk! Erositsd meg a mi tenyerttnket a Tiedbb'l sugdrzd Kegyelemmel
gennye" avatottak (vagyis azok, akik atestek a „pilisezes" szertartasan), scgite- a jo munkdra, az bsszefogdsra. - Sziviinket tbltsd be a Szeretet fenye-
nek a Sziiz Anyanak az „el6-viragok'\ a leanykak novekedcscben azzal, hogy vel.
vizzel jol meglocsoljak oket. Itt a „husveti ontozkodes'* eredete. Adj.' - Boldog munkdlkoddst, okossdgot, drdga Hazdnk megtartd-
Ne felejtsuk azt soha el, hogy a magyarsag osi hitvilaga a termeszethez sara, hogy elpusztuljon a gonoszsdg sotetsege.
kapcsolodik. Nepiink miiveszete. miiveszeti ihletettsege term^szeti kepeken Ezt kerjiik Elotted dllva! Feled forditott tenyereinkkel mulatva
alapul, mert a terme^zetben 61tek. Nepmeseink, nepdalaink elo bizonysagai meg bmnagunkat!"
ennek, es ezer e"v „keresztenysege" sem tudta kiirtani ezekbol az osi hitvilagi
Atveszem
tudatot, azt, amit ma „taltos mitologiiinak" neveziink annak elienere, hogy tudat 2 egyik konyvembol (Igaz Tortenelmiink Vezerfonala Arpadig
alatt minden benniink el! N " o l d ) 6s 'f is bemutatom azt a zodiakus abrat, melybol jol megcSrtheto a
a
P-eiklus ketfelesege, az „evi" es a „precesszi6s" is.

101
100
Tiinder Ilona es Argyelus kiralyfi tortenete ez, melyben megjelenik az
- csillagos egbolt olyan sorrendben, ahogyan Hazank felett felragyognak a
csillagok.

Mese Tiinder Honarol es Argyelus kiralyfirol


Volt egyszer egy kirdly, akinek a kertjeben igigerb'fa dill. A kUlOndsfa csak
eiiel virdgzott es gyiimblcsei rogton beerlek. Egy hajnalban a kirdly azt Idtja:
csodafdjdrol eltiintek a gyiimolcsok. Fiai kdztil a legkisebb, Argyilus az, aki
ebren tud maradnl es kilesi, mikenl is liinnek el az almdk. Hollok jottek
rabolni. Kbziil'dk egynek megkapta a Idbdt es felkidltott: „Megvagy, lolvaj!
De mire rdtekintett, mdr egy gyonybrii Idnyfekiidt a karjai kbzbtt. A holldbdl
left Idny volt Tiinder llona. Egymdsba szerettek, de a Venbanya levdgott egy
aranyfiirtbt a tiinder hajdbol es ezzel a gonoszkoddssal elvdlasztotta a sze-
relmeseket.
Argyelus a tiinderldny keresesere indul. Kerdi a Napot, a Holdat, a Sze-
let, vegiil az Allatkirdlyt - merre induljon tovdbb. Az Allatkirdly kifaggatja
birodalma nipet, de senki sent tud a tiinderrol. Vegre eloballagoti egy sdnta
farkas. „En tudok rdla - mondta. - A Fekete-tengeren tul lakik, ott tbrtek el
a Idbamat." Es szdz esztendb'kbn at vdndorolva elvezette Argyelust a kedve-
sehez. Utkbzben hdrom brdbggel taldlkoztak, akik az brbksegiikbn - a va-
rdzskbpenyen, bocskoron es ostoron vitatkoztak. Argyelus megszerezte a
vurdzsliolmikat es Tiinder llondndl termett. Legyb'zte a Venbanydt es vissza-
tert szerelindvel a sziilb'i lidzba.«
Magusaink Argyelus kiralyfit azonosftottak Atilla „Csaba" nevii fiaval, aki
a Fckete-tenger videkerc (Kis-Scylhiaba) ment es onnan vett feleseget maga-
nak.
Ezek a mese fobb motivumai. Most lassuk a jelenteset! A fa egig er, vagyis
Zodiakus ahra arany gyiimblcsei maguk a csillagok. amiket hajnalra „ellopnak". mert eltunnek
szemunk elol. Ez a mese feltehetoen marciusban keletkezett, mert akkor tiinik
De ugy mondtam, hogy hitvilagunk a termeszethez es torvenyehez kap- fel egboltunkon az Oroszlan-csillagkep, legfenyesebb csillagaval, a Regulusz-
csolddik. Ennek kovetkeztebcn vallasi hiedelmiink tartalma eppen olyan szal. amit nepiink Argyelussal azonositott. Utana feltiinik a Hollo, alig fel orara
oriasi, mint az egbolt, a Nappal, Holddal es osszes csillagaival. ra megjelenik a Leanyszemu (azaz a Spica), a Sziiz-csillagkep legfenyesebb
Az emberek altal kiagyalt vallasokat azert nem tudta Nepiink Iclkileg at- csillaga, es mar fenn van az Aranyhaj (Coma Berenice) is, ami egy kodszeriien
venni, mert hitvilaganak hagyomanyai: a nepmeseink, enekeink, regos- renylo terulet. A Merleg-csillagkepet mi Kilenc csillagnak nevezziik, benne jol
dalaink a csillagos-egi torteneseket tartalmazzak. ainato az olio. Az Okresz nyilvanvalo kopeny formaja. bocskor alakja es az
°stor (a Serpens Caput: Kfgyo feje) tokelelesen atfedik a meset. Az ejszaka
Ez a kozmikus kapcsolat a Nep es a csillagos eg kozolt meg jobban meg- v
egere megjelenik a Venbanya is, a Skorpio-csillagkiSpben.
erosodott az inkvizicio megindulasakor es a neplelek a csillagmitoszokba bur-
kolozott, mert magusaink, tallosaink mesekbe foglaltak a csillagos eget azert, - Es a santa farkas?
hogy tanftasukat fgy - a szajhagyomanyok utjan - orokftsek meg. Mert a „me- - A legperdontobb alakja mesenknek. Valoban santa a magyar egbolton. Ha
se" orokkevalo. Elmondja az anya-szaj, de akkor a Icgszcbb, amikor este koriil ^'iszont elmegyiink oda, ahol „megsantftottak", vagyis a Fekete-tenger viddke-
iilik a liizet a esillagos eg alatt. -• ott mar nem hianyzik a laba, az egesz Farkas-csillagkep jol lathato.
Tanuljuk meg azegyik legszebbikct. mely cgyben egy kedves beszelgetesre bleink - ugy latszik - azt tartottak. hogy meg meselni is csak „ahogy a
CSl|
valo emlekezes is, ami 1985-ben tortent Harkai Istvannal. lag megy az egen - ugy erdemes".

102 103
Elmelkedjiink! Azt kell megailapi'tanunk, hogy ebben a meseben ott van az Nos egyik ilyen „magyar rege" a „LUDAS MATYI", amit Fazekas Mi-
a miiveszi egyseg, mely tenyekben mondja el az emberit. Olyan absztrakcio h'lv szfivegezesevel olvashatunk. (Mora Ferenc Kiado, 1957. Budapest).
ez, amit egy gyermek is jol megerl. Sainos, hogy ennek a „magyar regenek" az otezer 6v tdvolaba nyul6 elme-
De olyan hitvilagot tar fel, amelynek kulcsa valoban a termeszet, es .'i;sevel, eredetenek keresesevel a hazai jeles tudosaink nem foglalkoznak.
csak akkor valik egysikuva, erthetetlenne, ha magat a termeszetet veszejt- Nvilvan azert, mert bizony az „6kori LUDAS MATYI" „6tletekkel magyaraz-
jiik vagy veszftjiik el. • •• a fjnniieor szarmazasi elmelet kbvetoinek, hogy „hol az igazsag...?"
Az „uj-vallas" kidobta a „lermeszetet" es lorvenyet egyiittesen, mert dog- Icy az Erdelyiinket elfoglalo roman nep hazafias tudomanyos kutat6i igye-
makkal helycttesitette be a „metafizikai valosagokat". A dogmakhoz hozzateit kcz.nek a maguk javara felhasznalni a mi ..LLFDAS MATYI"-nkat, amikeppen
- mint Jezus Urunk monda - „olyan tudomanyokat, amelyek emberek pa- ,/i es/lelhetjtik: Julow V.: „A nippuri szegeny ember meseje es a Lildas
rancsolatai" (Mark 111.). A Saul-Pali frasokra es „szentfrasi" voltukra gondo- Matyi oromaniai nepmese mintajanak kerdese" c. munkaban (Megjelent:
lok itt, hiszen 6t es nem Jezust nevezi a szakirodalom a zsido-keresztenyseg Irodalomtortcneti Kozlemenyek 67. 1963. 678-690. old.)
„alapftojanak". Ismet csak arra intern az olvasot, hogy itt, a ..kozmikus uton" A mezopotamiai ekiratos irodalmi hagyomanyt nagyszeriien ismero Komo-
valo haladasunk alkalmaval zarjunk ki Ielkiviliigunkbol minden eddigi ,.ke- roczy Geza azonban mar ezen is ttilmegy cs a „Liidas Matyi" c. regehez ha-
resztenynek" nevezett vallasossagot es forduljunk - minden „szentfras" nclkiil sonlo .,Nippuri szeg6ny ember" mesejet mar „semi-akkad" munkanak minositi,
a Feny fele. amint irja:
Elmondom majd a „kozmikus litra" valo visszateresiink reszletcs tervei es „Mezopotamiaban az i. e. 2-1. evezredben egy nepmesei ihletesii akkad
modjat is. hiszen a kald-sumirokig terjedo, sok ezer eves multunk hagyomanyai kiseposz (A nippuri szegeny ember) szolgal a folklor bizonyftekaul." (Sumi'r
segftenek ebben a visszateresben. Miutan ezt a hagyomanyunkat ma „mitolo Irodalmi Hagyomany c. munkajanak 17. oldalan. Magveto Konyvkiado, 1979.
gianak" nevezik szaknyelven, nemesak a „csillagok latasa" vezet vissza minket Bp.)
az osi multba, hanem nepmeseink eredetet is megtalaljuk. Elmondom hat a Az olvaso az eddigiekbol mar eszlelheti, hogy a mai hazai „hivatalos" kol-
legerdekesebbet. temenynek kezclt „LUDAS MATYI" mesejenek eredetkerdeseben micsoda
„kisajatftasi" igyekezet folyik. Ez pedig annyit jelent, hogy „LUDAS MATYI"
meseje, tematikaja es ..otezer ev tavolaba" nyiilo hagyomanya a ludomany
Elveszett mitologiank nyomaban kincsenek egy ertckes darabja. ami „LUDAS MATYI" nepenek szarmazasi
kerdeseben egyik „perdQnto" bizonyiteknak szamit. Pontosan azert, - es csak
Az otezer eves „Ludas Matyi"
ezert - akarjak a rumdnck is es a semiek is magukenak elismertetni.
Mar Torma Zsofia megallapi'totta a esaknem 11 000 erdelyi regeszeti lelet ki- Ha mar ily nagy fontossagot tulajdoni'tanak ennek a nepmesenek a tudoma-
crtckelesi eredmenyekent a magyar nephagyomany es nepi szimbolizmus me- nyos kutatok, nezzunk csak mi is egyiitt a dolgok melyere.
zopotamiai kapcsolatait. Az(5ta az is bizonysagot nyert, hogy a Tordos-Kultiira Annyit maris meg tudunk allapitani, hogy a rege otezer ev eldtti szereplojet
(i. e. 5000) cserepedenyeinek darabjain levo jelkepek es abrazolasok, mintak, a mai kulatok „nippuri szegenyember" neven ismerik. Hat keressuk meg ezl a
jelek - mint nepmiiveszeti motivumok - a magyar szottes, irasos es varroltas ..nippuri szegenyembert".
himzeseken is fellelhetok. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy ezeknek a jelke- E sorok frojanak a keresesben egyik ausztraliai munkatarsunk segftetl, aki
peknek a titkos mondanivaloit ismerte a magyar nephagyomany ds eppen azert szfves volt megkuldeni Hans BAUMANN: „In the Land of UR" c. konyvebol
maradtak meg mind-mind valtozatlanul - a hosszii evezredek alatt - inert a a 108-109. lapok fenymasolatait, ahol is egy nagyszerii tudositassal mutatja be
hozzajuk tapado jelentes szent tana orizte letezesiiket es valtoztathatatlan vol- nekiink a kituno szerzo a „Nippuri Szegenyember"-t es a tortenetet. Magyar
tukat. fordftasban fgy olvashatunk rola:
Ugyanezt a nephagyomanyi valtoztathatatlansagot mutatja a magyar nepze- „Mindig volt szegeny ember Sumeriaban es megmaradt egy erdekes torte-
ne osi allaga, amit Kodaly es Bartok a „haromhangu, recitalo dallamban" fe- net egy nippuri emberrol, aki keves penzzel, de nagyszerii humorral rendelke-
z
deztek fel, a magyar nep lelkeben elo evezredes hagyomanykent. eu. R6ia SZ(5| e gy va gy s z a z s o r o s ekiratos tabla, amit }6 par szaz merfoldnyire
De a „magyar mondavilag" is csatlakozik ide 6s - akarhogyan irtottak a Nippur, sumi'r varostol lalalt meg a Seton Lloyd vezelese alatt miikodo angol-
0r
regoseinket - csak megmaradt valami a regi regekbol. Ezek azert erdekesek, 6k regeszeti expedi'cio. A Sultan Tepe-i asatasoknal keriilt elo azzal a 600
mert a nep jellemere, szokasaira, gondolkodasmodjara 6s eletmodjara vetneK 'K ekiratos tablaval, amely egy sumi'r pap konyvtaral kepczte.
A
fenyt. Ebben is megtalaljuk az allandosagot, a vaUozatlansagot - meg otezer ev nippuri szegenyember neve: GIMIL-NIN-UR-TA.
Az
tavlataban is. agyagtablar61 a kovetkezo „nepi-mese" szoveget olvastak le:

104 105
„Gimilninurta otthon ult - gondokkal kiiszkodve. Penzteleniil, kenyer, sor etne feliilni az udvari hintora. Ha a kiraly kolcsonadna neki. fizetne is erte
SZ C
es hiis nelkul kibfrhatatlannd valt az elete. Baratait is vendegelni akarta, de , mina" aranyat. Nevctett a kiraly es nem utasftotta vissza a kerelmet, es fgy
egyetlen vagyona koponyege volt. Szerette volna a kopenyt egy iiriiert becsc- r^ ilninurta - a berbe kapott udvari hintdn, tenyes oltozetbcn elhajtatott a
relni, de csak egy kecsket adtak erte. A kecskevel a hos meglenne mar, de a sor '., ost>iro elott. akinek a szaja is tatva maradt a csodalkozastol. Elobb azonban
meg hianyzik - mondta. Gondolkodott es egy Stlete tamadt. Hurkot kototi a vGimilninurta elhiresztelte az egesz varosban, hogy 6 a templom pincejebe
kecske nyakaba es elvezette a varosbfro hazdhoz azzal a szandekkal, hosv helycztc cl kincseit, amire a varosbfro vigyaz.
meghfvja a varosbirot is a vendegsegbe es 6 majd biztosan gondoskodik a A varosbir6 is ertesiilt e hirrol es abban a remenyben, hogy reszt kap a
sorrol. A kapu orei azt hittek, hogy ajandekba hozza a kecsket a varosbironak kincsbfil - nagy lakomat rendezett. A lakoman azonban sokat ivott ds amikor
hat beengedtdk. res/xasegeben az asztal aid fordulva elaludt- Gimilninurta egy betordst szfnlelt
Amikor azonban Gimilninurta eloadta jovetelenek celjat a varosbironak, az a templo'rri pinceje ellen, es azt hiresztelte, hogy a kincs mar nines ott. mert
fclhaborodottan kialtotta a szolgainak, hogy dobjak ki Gimilninurtat, de elobb elloptak.
adjanak ncki egy csontot, egy korty sort es egy jo verest- a kecskeje fejebcn. - Felraztak a varosbfrot reszeg almabol es Gimilninurta - hangos szoval es
Ugy is tortent... de a verig sertett Gimilninurta megcskiidott, hogy haromszor azonnal - jovatetelt kovetelt t61e. A varosbfro meg magahoz sem tert a reszeg-
adja vissza a verest a varosbfronak." se°bol. de nagyon megijedt es rogtcin „ket mina" aranyat adott Gimil-
ninurtiinak, aki azt magahoz vette, de hangos szoval szidta a becstelen varos-
birot azert, hogy felelotlensegevel megkarositott egy polgart es a szidas koz-
Mielott tovabb meselnenk a Nippuri Szegenyember tortenetel - maris tegyunk ben korbacsaval jol elverte. Az utolso iitesnel azonban nevetve mondta a sze-
egy osszehasonh'tast a mi „LUDAS MATYINK"-kal. mebe „ez az elso levonas", aztan sietve beult az udvari hintoba. A kiralyi pa-
Az otezereves nepmese nem „Liidas", hanem „KECSKES" Matyit emlft, lotahoz vagtatott, visszaadta a kocsil, kifizctett erte „egy mina" aranyat, mfg
akitol csakiigy elveszi a „hatalmas ur" a kecsket, mint Liidas Matyitol a ludakat - a varosbfrotol szerzett - „masodik mina" arany a zsebeben maradt. Azutan
Dobrogi lir - Dobrog vdros ura. azon torte a fejet, hogy mikeppen adja meg a varosbfronak a „masodik levo-
A „nippiiri hatalmas" csakiigy megvercti a ..kecskes Matyit", mikeppen a nast".
,.dobrogi hatalmas" teszi ..Liidas Matyival".
Es - otezer evvel Liidas Matyi elott - Gimilninurta - a nippuri „kecskes
Matyi" eppeniigy fogadja meg Nippiirban, hogy ..haromszor adja vissza a ve- Ha osszeha'sonh'tjuk ezt a mesel ..Liidas Matyi elso levonasaval - lathatjuk a
rest". mikenl azt Liidas Matyi eskiidtc az egre Dobrogben. tarsadalmi korulmenyek altal megszabott lehetdsegekbeli kiilonbseget. Mint
Ugy latszik, hogy mar otezer evvel elottunk - Nippiirban is - ugyaniigy volt mar emlftettiik - nem ez szamft, hanem az alaptemaban rogzftett fogadalom
„harom a magyar igazsag", mint Dobrogben is vallottak otezer 6\ utan vegrehajtasa. De - hogy a „Nippiiri .szegenyember" es „Liidas Matyi" meseje
ugyanazt. egy osi gyokerbol, azonos nepi gondolkodasmodbol fakad - azt megerositik a
Ezt az osszehasonh'tast pedig azerl kellett most - „Kecskes Matyi" tortene- 2. cs 3. „levonasok" vegrehajtasanak azonos formai es beallftasai. Tehat most
tenek ismertetese elott - megtenni. mert a ket azonos tematikajii mese koriil- mar ezeket szem elott tartva, hallgassuk tovabb a „Nippuri szegenyember" - a
menyei es reszletei mindenkor az illeto kor tarsadalmi korulmenyeihez alkal- ..Kecskes Matyi" mesejet:
mazkodtak a nepkolteszctbcn. A mese alaptortenelc tehat beilleszkcdik abba a „Gimilninurta leborotvaltatta a fejet es orvosi mezt oltott. Mint a ..Larsai
komyezetbe, amelyik a „meselo koranak a kialakult tenneke". igy majd a ko- Csodadoktor" jelentette be magat a varosbfrohoz. Felsorolta az osszes bctegse-
vetkezokben latni fogjuk, hogy a tenia gyokere - vagyis az igazsagtalanul meg- geket, amiket meg tud gyogyftani es ezek kozolt sok volt olyan. amiben a va-
vert honpolgar azon fogadalma, hogy a hatalmaval visszaelo „nagytirnak" rosbiro is szenvedett. Igy kerte a „csodadoktort". hogy gy6gyitsa meg 6t is.
haromszorosan adja vissza az iitlegeket - otezer ev alatt semmit sem valtozott, Gimilninurta elrendelte, hogy a varosbirot - mint „pacienst" - helyezzek egye-
s6t a legfontosabb reszletesemenyek is azonosak. dul egy sotet szobaba, es amikor mindenki elment es egyedul maradtak a sotet
szobaban, Gimilninurta ismct jol megverte a varosbfrot es - tdvozoban - mon-
d
a neki: „Ez volt a masodik levonas".
E kitero utan most terjunk vissza Nippurba es olvassunk tovabb az ekiratos A varosbiro ezek utan orokkel vette magat koriil. A veres utan egy hettel
agyagtdblan: azonban hazon kiviil volt dolga es kfseretevel egyiitt elhagyta a hazat. Alig
„T6rtent azutan - j o ido miiltan -, hogy az uralkodo meglatogatta Nippur tettek par lepest - latjdk. hogy egy ember vezet egy kecskdt elottuk es incsel-
ke
varosat. A huncut Gimilninurta a kiraly elebe ment. Leterdelt elotte, megcso- do hangon kiabalja felejuk: „En vagyok a kecskes ember..." ...en vagyok a
kolta labait (5s konyorgo szavakkal kerte a kiralyt, hogy egyszer az eletben
106 107
kecskes ember"... A varosbiro ordit az oreinek: „Nosza... fogjatok meg!" Ha- kozlese altal, inert „rovasbotjaikat „ is maglyiira tcttc az „uj-vallas". Azert nem
talmas hajsza kezdodott, de az igazi „Kecsk£s Ember" (talan most mar mond- hagytak irasban sem ahitet, sem a tudast, mert taltosaik „igeje" fgy mondta:
haljuk fgy: „Kecskes Matyi") ncm az volt, akit kergellck. Hanem az, aki az „Isten nem akarja, hogy azok szentsegtelen kezekbe keriiljenek es
egyedul maradt varosbfrot megint clvcrte." maga az Isten irja le ezeket a dolgokat a kivdlasztottak emlekezetebe."
* * * Ebbe a „szajhagyomany-6r6ksegbe" azonban bele tanozik az osok tisz-
Hat ilyen volt a mi „Liidas Matyink" meseje otezer ev elott. De Nippur varos- telete is. Eire is hagytak rendelkezist a taltosaink meg abban az idoben, ami-
bfrajaval is csak az tortent, mint Dobrog uraval: „hatalmaval valo visszaelese kor az „uj-vallas" igajaban kellett elniok, gycigyitaniok es mindent megtenni,
miatt - „haromszor" verte el rajta a port egy okos paraszt". hogy az osi „HIT" megmaradjon. Nem mondhattak ki az igazsagot, nem tilta-
Az otezer eves tortenet csakncm teljes tematikajaval maradt meg a magyar kozhattak a nep nyomorgatasa miatt, amikor a nyomorusaghan is az „iij-vallas"
„Ludas Matyi"-ban. Csak az ,,els6"' megveres korulmenyei killonboznek. De ez kover papjai fegyveresekkel szedtek be a „tizedet", es aki nem tudott fizetni,
a tarsadalom rendszerebol es a mindennapi elet lehetosegeibol adodo terme- azt „eretneknek" nyilvanftottak. Ezert sohasem szidalmaztdk az „uj-vallast",
szetes kovelkezmdny. hanem fgy mondtak es konyveik elkobzasa utan csak a „szd erejevel" tanftot-
A masodik megvcrcst a „Nippiiri Szegenycmber" is es „Ludas Matyi" is - tak:
„esodadoktor" kepeben es alcajaban vegzi el. „Jobb volt akkor, amikor elt mdg az osok tisztelete, mert akkor
A harmadik es utolso botozas agyafurtsaga is azonos. Mindkcnt valtozatban nem kellett erdemteleneket, olyanokat, akik nem elnek istenes eletet,
a „botozo" es az „adossagot visszafizeto" mas embert szalajt ,,Ltidas Matyi- szolgdlni."
kent", vagy „kecskes emberkent", aki kiabalva vonja el a testorseget a megver-
ni dhajtott ..hatalmas urtdl", s amig a testorseg iildozi ura parancsara a vesze- Az 6sok tiszteleterol, hdsi harcaikrol Enekeltek regoseink, Jutas vezer
delmes cllenseget, addig az igazi „Ltidas Matyi" - az cgyedtil maradt Ddbrogi hostetteirol, de Szent Laszld harcairol is, amikor az idegeneket iizte ki a hazd-
urat veri el Dobrogon es - otezer evvel elottiink - ugyanilyen koriilmenyek bol. De a szent kiralyokroi es harom lovas szentrol is mcseltek legendakat.
kozt adja meg a „Nippuri kecskes ember" a „harmadik Icvonast" Nippur varos lit pedig nem szabad a romai egyhaz szentjeikent venni e harom lovas-
igazsagtalan bi'rajanak. szentunket, mert az osi MAGYAR HIT-nek is meg voltak a sajat „szentjei".
Ime - egy ujabb bizonyftek arra, hogy a Nep lelkeben elve maradnak a ha- Lchetseges, hogy „machineus" oroksegkent, de valosziniileg az osi sumfr „ZI-
gyomanyok es sem ido, sem eroszak, sem szenvedes el nem tiinteli azokat. EN-TU" = „lelekkenl szuletett" ertelmezcssel atveve a hiedelembc. Igy teljes
bizonyossaggal allfthatjuk azt, hogy Szent Laszlo a MAGYAR HIT szentje
Az elmondott ket peldabol lathatjuk a nephagyomany gazdagsdgat. A csil- volt elobb, mint a romai vallasban megkapta a „szentte avatasat". Azdrt is
lagos egtol a nep torteneteig es az osok dicsdreteig mindent megtalalunk az 6si vehctjiik ezt bizonyosnak, mert a magyar szentte avatasa, a Veszprem mel-
hilviliigu nep lelkeben. lett letezett, „TAPE" nevu faluban tSrtent, ahova magusaink egy kor ala-
Meg a „szentek" tiszteletet is, amit majd a kovetkezokben fogok ismertetni. ku nap-templomot epitettek, mely elott allt Laszlo kiralynak - fabol fara-
De a lelkiseg eltetoje: a „feny", a Nap fele valo fordulas, a „Vilag Vilagossa- gott - lovas szobra. Ez a tatarok utan is megmaradt. A templom kozvetlen
ganak" kovctese, az IGAZSAG ismerclevel. Es ez a „kozmikus ut", ahol az kozeleben van a Szent Laszlo forras, melynek vizevel avattak „legennye" a
utat megvilagftja az IGAZSAG F&NYE. ftatalokat.
igy ertheto meg, hogy az un. „magus-vallasunk"-nak harom „lovas
szentje" van. A tavasze: Szent Gyorgy. Az osze: Szent Marton es a Piin-
A kozmikus uton kosde: Szent Laszlo.
Szent Gyorgy es Szent Marton iinnepe aztan 6sszefon6dott a romai egyhaz
Vissza kell terniink erre az litra, mcrt amikor nepiink ebben a hiedelembcn elt, hasonlo nevu szentjeinek emlekezesevel es ma mar nem is tudjuk megallapitani
boldogabbak voltak akkor a magyarok, es fenycsebbek is voltak akkor a azt. hogy melyik Szent Gyorgy volt nepiinknek az osi szentje..? De magyara-
csillagok...mondta egy magus, inkvizfcios vallatasitnak fajdalmaiban. De azt is zatot kap az a valosag, hogy az „antiokiai" Szent Margit. Szent Elek cs a
megtudhatjuk toltik, hogy miert „beszeltek es enekeltek a regi idfik nagy es Barlam-legendahoz kapcsolodo szemelyek mindnyajan az 6s-vallasukban tisz-
szep esemenyeirol es megfogadtattak a fiatalsaggal, hogy a hallottakat teltek voltak, „szcnt" megkiilonboztetessel.
emlekezetebol kiveszni ne hagyja." Megmaradt az a hagyomany, hogy: „Szent Gyorgy napjan a makkoltatdk
Ok hittek a szajhagyomanyok erejeben, hiszen a tudasukat, a gyogyitas sok (konddsok es kanaszok) gorgolo vesszoket vittek az anyasertesek tulajdonosai-
titkiit is aparol-fiiira, anyardl-lanyra orokoltek, szinten csak a beszcd, a „szo" nak." A masik lovas szentet, „Szent Martont a besenyok iinnepeltek nagy vi-
108 109
galommal". A magusok altal szentte avatotl lovasunk Szent Laszlo kira- „Pogany"'-nak nevezett oseink Istenes-eletet ismerjuk meg a „szentek"-re
Iyunkrol pcdig igen sok „keresztenyesitett" legcnda mar „mftossza" vaitoztatja valo emlekezesbol is, akiknek iinnep-napjai csak gazdagitottak a kozmikus lit
josagos elelet, de „keresztenyi" szente-avatasaval, az „uj-vallas" csakneni torvenyenek valoban „szent" napjait. Folytassuk tehat az osi hitvilag nagy
„eretnek-iild6z6kent" emlekezik meg rola, ami valotlansag. iinnepeinek a felsorolasat.
Azokat a regi „szenteket*\ akiket az uj-vallds nem tudott „keresztenyesfte- A Nap-isten fele fordulas legnagyobb iinnepe - mint az elobbiekben
ni", vagyis a sajat liturgiajaba dtvenni, egyszeriien elfeledtettek a ndppel, a megismertiik - a Nyari Napfordulo volt. A halaadas nagy napjakent el meg
„poganysag gonoszainak" nevezve 6ket. ma is ncpiinkncl, hiszcn a „napforduloval" beerett a vetes cs Boldogasszony-
Ezt tettek Antiokiai Szent Margittal, aki meg a 13. szazadban is nepunk Anydnk, a Venusz fenyevel eleri a Sziiz-csillagkep „SPICA" nevii fenyes
tisztcleteben volt, mint „manicheus" martir, a „beteg asszonyok segitojekent". csillagat, amit Nepunk „Kalasz-Csillag" neven ismer es „Sarlos-Boldog-
A magusok egyiitt kertek segitseget a „verfolyos" nokkel. asszonykent" Julius 2-an iinnepel.
Hasonl6 sorsra jutott a szcgcnyseget valaszto gazdag kiralyfi is, Szent A nyari napfordulo es Sarlos-Boldogasszony napja kozotli napoknak vala-
Elek, akinck legendajat Buddha-ra vonatkoztattak, mert 6 szinten"kiralyi sarj" melyiken kezdodik az aratas, ahol az elso kaszavagast az egyik fo-taltos
volt, aki mcgvetette a gazdagsagot. vegezte el egy „iinnepi-szertartas"-sal. Az aratas utan jo idobe telik, amig a
Csak igen k6son sikeriilt a romai egyhaznak Szent Illes tiszteletet meg- buzaszem a malomba keriil es az iij lisztbol megsiitheto az uj kenyer, es vele az
sziinletni, mert - szinten a 13. szazadban - letezett egy bctegseg, mcly nevet „uj kenyer iinnepe" is megtarthato volt.
viselte, a „Szent Illes-baj". A romai vallasnak az volt nagyon kellcmetlen, Nagyon sokat kcresgeltcm mindenfclc, hogy az „uj-kenycr" napjanak pon-
hogy ez a Szent Illes nem volt azonos a zsidok altal tisztelt „IHes-pr6f'e- tos idejet megtalaljam, de sehol sem lellem pontos ddtumot. Mindenki cmli'ti,
taval", hanem mint „gyogykovacs" kezdte elctet es azutan, mint tanult ma- mint a „nyar-6sz" unnepet.
gus, a manicheus-vallasszervezetben, MERV piispoke volt. Igy lett a kova- Aztan arra gondollam, hogy az ormenyck Jezus Urunk sziiletcsnapjat au-
csok vedoszentje, akiben a mitikus „kovacs-kiraly" hagyomanyai eltek tovabb gusztus 11-en iinneplik cs talan czen a napon lenne az „uj-kenyer" unnepe?
es maradtak meg. Kultuszanak nyomait megtalaljuk oseink Kijevi varaban, Azert is jutottam erre a gondolatra, mert 6 mondta: „En vagyok az elet ke-
ahol meg tcmploma is volt, mikeppen azt a Ncstor-Kronika is mondja, hogy a nyere".
„Dnycper keleti partjan allt a Szent Illcs templom". A kijevi fegyver- De az aratas idejetol szamitva (cseples, magszaritas, malomban valo meg-
kovacsokkent ismeretes TARJAN-nemzetsegunk tortenelmiinkbcn fejlesztette orles) az uj liszt elkesziteseig - orszagos viszonylatban - keves az augusztus
tovabb a Szent Illes-kultuszt es hozia magaval a Karpat-medenciSbe. 11-ig terjedo ido. Arra van adat a nephagyomanyban, hogy nepunk is e napon
Magusaink elettorvenye szerint mind a haromnak meg volt az evi emlekezo unnepelte Jezus sziiletesnapjiit, hiszcn a mar emli'tett ,jo-tengri" (Joisten)
napja, amikor vallasos kegyelettel unnepeltek oket addig, mig a zsido- mellctt ismcrt egy masik „tengri"-t is, es ez a nev csak Jezus Urunkra vonat-
keresztenyseg inkvizi'cioja ki nem l'rtotla emlekiiket. kozhal. De a romai-zsido-keresztenysegiink augusztus 20.-at „Szent Istvan"
Tehat a „pogany" magyarsagnak is voltak „szentjei", akiknek segitseget nappa valtoztatta. Ennek kovetkezteben az is felt^telezheto es valoszinuleg ez
az igazsag, hogy nepunk csak titokban emlekezhetett Jezus Urunk valosa-
imadkozva kertek es akkor talan megsem lehettek olyan „istentelen poga-
gos es az ormenyek altal is bizonyitott sziiletesnapjanak - a romai-
nyok", amikeppen meg ma is tanftjak zsido-keresztenysegUnk papjai oseink
egyhaztol kiilonbozo - iinnepere. igy az „uj-kenyer" napjat osszekapcsol-
hitvilagat. Eppen ezert hangsulyozottan kell tanftani, hogy a zsido- tak a Jteusi-szuletesnappal. Ettek az „elet-kenyeret" es ittak a bort az 6
keresztenyseg azert tartja „poganynak'^ az 6 vallasukra at nem tert ma- emlekezetere - augusztus 20-an.
gyarokat, mert a zsidok torvenye - a TORA - szerint minden mas vallasu
„pogany". Csak a zsidok es igy a zsido-keresztenyek „istenesek"... es naluk Igy maradt meg ez a hagyomany a mai napig. Zorad Ivan mutalja be nagy-
az isten neve: JEHOVA, vagy Jahwe. szerii festmenyen ezt a szent hagyomanyunkat.
Nem az igazi „JOISTEN", akit a „poganynak" nevezett magusaink A szertartasosan kesziilt „uj-kenyeret" es a bort egy „menyecskc" viszi az
„jo-tengri" newel kiildnboztettek meg az „uj-vallas" Jehova-istenetol, es a „uj-kenyer" iinnepere. Halasan gondolok Zorad Ivanra, aki az itt bemutatott
NAP fele fordulva imadkoztak hozza. A nephagyomany megorzott egy „Mi- kepel fclcsegemnek ajandekozta.
atyankot" is, melyet magusaink a nc'ppel egyiitt fgy imadkoztak: Erdekes valtozast hozott a „magyar-sors" gorbngyos utjan egy kormany-
„Miatydnk, ki vagy a Mennyekben. rendelet, amikor - az orosz elnyomatasunk idejen alakult - magyarorszagi
Vralkodol mindeneken. kommunista hatalom (talan a tortenelmi valosag ismerete nelkiil), fgy mond-
Szenteltessek meg szent neved... hatjuk, hogy csak a kcrcsztcnyseg megsziintetescrc valo igyekezeteben augusz-
Eg es Fold dldjon Tegedet." tus 20-at lijra az „uj-kenyer" iinnepenek nevezte. Igy - dlmenetileg - meg is
sziintette a „Szent Istvan"-kultuszt.
HI
110
Sajnos az oroszok kivonulasa utan erore kapott idegen „massag" es a
„szentistvanosok" osszefogasa ismel az idegen-uralom cegerenek tette a „Szent
Istvan" napot, a zsido-keresztenyseg megerositese erdekeben. Igy a Nepnek
MA nines „uj-kenyere"! A nephagyomany azonban - foleg a videken - meg
megmaradt egy halovany emlekezesben, de eros felfrissitesre szorul, amit a
Magyar Hit liturgiajanak felujitasaval kell megvalositani.
Az „uj-kenyer" iinnepen pedig Boldogasszonyunkal kell halaadassal ko-
szonteni, hiszen a termes, a buzaszem, vagy ahogyan a regiek neveziek - az
„elet" - bizony az 6 gondviselesenek gazdag ajandeka. De az osi neplelek
sohasem tudta elvalasztani Szent Fiatol, mert a Szent Fiat nepiink a NAP-ban
koszontotte ugyan, de az osi, es meg a kozepkorban is elo „fenyszimbolikaban"
Maria Hajnalcsillagkent sziili a Napot, ahogy a regiek kantalasa is mondja:
„...oromod leszen, mikoron Te szep Hajnalcsillag a fenyes Napot
sziiled, mikeppen az Hold az ofenyet..."

Egy masik enek pedig fgy mondja meg 1719-ben:


„6h felkeWfenyes nappal
tiindoklo szep piros hajnal.
Dragaldtos Szu'z-Mdria!
Hozdfel nekiink a szep Napot,
Hogy lathassuk Jezusunkot!"

Ezeket a kozepkori Maria-enekcket bongeszve megtalalhatjuk azt is, hogy a


nephagyomany milyen erdekes modon tiltakozik a romai-vallas altal bevezetett
„zsido-Jczusi-alak" ellen.
Tipikus „nepi furfanggal" az edesanyat - Mariat - iisztonzik, serkenlik
Szentfia vedelmere, ilyen vallasos-mezu enekekkel:
„FolszdlIt a kakas a kapura - azt kidltja kelljfel Maria!
Zsidok kergetik Jezust!"
„Az dlombu szdl a kakas: kelljfel Maria!
- Megfogtdk Jezuskdt!"
„Mezo kozepen aranzoccsig. - Ott id asszonyunk Szu'z-Mdria.
Oda megy Jezus Urunk, kerdi tola: Mer sirsz, mer keseregsz...?
Oh szent flam! Szerelmes flam. - Hogyne sirnek, keseregnek
Mikor Teged dlmomban a kegyetlen zsidok megfogtak, keresztre
feszitettek."
* * *
„Feher rozsa Maria. - Feltekintek az egbe.
Ott Idtok egy szent b'rzoangyalt. - Kbzepihe Szu'z Mdridt.
Tergyen tartja szent levelel. - Szent iijjdval hajtya.
Szent szemivel nezi. - Jezusunkat pogdny zsidok megfogtdk!"*

52
A fenti kantalasokat atvettem: Erddlyi Zsuzsanna: „Hegyet Hagck, lolot lepek"
(Magvcto, 1976. Bp.) c. kijnyvcbol
12 113
Ezekbol a „vallasos" enekekbol lathatjuk, hogy nepiink lelkivilaga po- „Boldogfai templom a mi hdzunk lehetne.
ganynak es kegyetlennek nevezte a zsidokat. Igy semmikeppen sem azo- Benne valo oltdr - mi asztalunk lehetne.
nosithatta Jezus Urunkat „zsidonak", zsido szarmazasunak. Inkdbh Misemondo ruha - mi abroszunk lehetne.
azt mondhatjuk, hogy a „nem zsido" Jezust elbujtatta hiteben a , jo-Tengri" Benne void kelhe - mi poharunk lehetne.
melle, „Nap-Tengri"-nek nevezve es a „Jezus" nevet soha ki nem mondva. Benne valo ostya - mi kenyerenk lehetne.
A felhozott peldakbol lathatjuk nepiinknek a Sziiz Anyahoz, Mariahoz valo Ret bkdr, regi torven..
ragaszkodasat. Ezt bizonyitjak az osvallas Maria-iinnepei, amelyek reszben Haj, regit rejtem! "
„keresztenyesftve" lcttek, reszben pedig osszefonodtak az ,,uj-va!las" allal
rendelt Maria-napokkal. De a „fogolykivaIto" Boldogasszony iinnepe bizto- Ebbol az „6sszefon6dasb6r nehez kivalasztani az osi nepmuveltsegiink
san az inkvizfcid idejen keletkczhcletl, mcrt magus-papjainkat bizony sokszor enekcit, mondhatni ertekrendjet, mely az elet minden fazisaban es minden
„fogolykent" tartottak a borlonokben zsido-keresztenysegiink piispokei, pre- miikodesi teriileten atavisztikus erovel befolyasolt minden magyart. Ugyanis
postjai. barmihez fogott, az „6si-ver" hagyomanyai szerint tette azt. Napi munkabc-
Az „uj-kenyer" iinnepenek meglelesehez legjobban Nagyboldogasszony osztitsatol az alkotasig, epi'tesig, faragasig, hfmzesig es egyeb kezimunkaig,
napja, augusztus 15-e vezet, mcrt Jezus Urunk valosagos, (de nem unnepelhe- minden-minden a „hagyomany-rendje" szerint tortent, vagyis ugy, amint
to) sziiletesnapja es augus/.tus 20-a - Szent Istvan napja - kozc csik. De azeYt „apamtol, vagy anyamtol tanultam".
is rogzfthetjiik Nagyboldogasszony iinnepere az „uj-kenyer" napjat is, mcrt Dr. Pap Gabor ad nagyszerii modszert ehhez a „kivalasztashoz", vagy „ki-
az elso vilaghaboru utani idoben (1920), a faluk nepe valoban augusztus 15.- crtekeleshez" a kovetkezokben:
en iinnepelte - Nagyboldogasszonyunk dicseretevel - az „uj-kenyer" nap- »....a magyar nepi miiveltseg hcirom nagy emlekcsoporlja - az epii-
jat, olyan szorgalmas es diszes kontosii menyecskek kezebol atadva, amikep- letek eppemigy, mint az oltozekek, illetve „keszsegek" - egyszerre tolt
pen azt a kozoll „Z6rad-kepen" bemutattam. Ettol a naptol kezdve a „kozmi- be haszndlati es ritudlis szerepkort. A ketfele funkcid sem elvileg, sem
kus-naptar", mint mondtam osszefonodva az „uj-vallascval" Boldogasszonyunk gyakorlalilag nem vdlaszthatd el egymdstdl. Mas szdval, ez azt jelenti,
kozcleben halad. hogy minden paraszthdz egyszersmind elemi fokozalu szentelynek is te-
Augusztus 22-en a „Vilag Kiralynejat", szeptember 8-an Kis-Bol- kintheto, minden etkezes elemi dldozati ritusnak, minden cifra suba,
dogasszonyt es oktober 7-cn a Rozsafiizer Kiralynejat dicsoitik. vagy szi'ir szertartdsi diszruhdnak, es minden „keszseg" — ritudlis kel-
De a szeptember 21-i „nap-ej" egyenloseg idejen az 6 gondviselo kegyel- leknek. Ma nem ez utobbiak korebdl vdlogatjuk hozzdjuk az analogid-
met kcri a Ncp, a „betakan'tas". a telre valo felkesziilesnck napjaiban. A hori- kat, sohasem fog megvildgosodni elottimk „ diszilmenyeik" kepi mon-
zontalis sfkon zajlo elet allando fohiisza ez, mely biztosan tudja, hogy az imad- dandoja.
sagban kert segitseget Boldogasszonyunktol megkapja. Mcrt O az elet vedel- Magdtol ertetodik, hogy a XX. szdzad mertekteleniil lidspecializdlt
mezqje, a nepi „raolvasasok" cimzettje. O a megerto es segito Szeretet, aki- eletvitelenek dldozata a mai dtlagpolgdr, nehezen tudja elkepzelni, ho-
hez a „kelo-hold" esillagkepen at erkezik a konyOrges. Igy 6 a Babba-Ma- gyan is „miikodhet" egy ilyen tomenysegi foku tdrsadalmi keplet. Sot
ria is. meg azt is vonakodik elfogadni, hogy ilyenfajta tdrsadalom-
De a „Vilag Kiralynejat" is iinnepelte a hagyomany es a termeszet rende- szervezodesi model! eg}>dllaldban letezhetett valaha a vildgon. A ta-
lese szcrinl leteznie kcll „Vilag Kiralyanak" is. Unnepnapja november 20., mdskodds ertheto, de nem ludjuk eIfogadni.«5i
amikor a V6r6s Vandor kcpcben megjelenik a regosok kfsereteben.
A szertartas az volt, hogy az cgyik regos fejen a rot-bika volt, szarvai ko- Csak annyit tesziink hozza a fenti megallapftashoz, hogy: aki ezen a szem-
zott a Napkoronggal, es felszdh'tottak a hazak nepet a megtisztulasra. Ennek a leleti gaton nem tud atvergodni, az vagy nemzetietlen kozombosseggel eli
na
kcrcszteny formaja a „Mikulas-nap'\ PJait, vagy a zsido-keresztenyseg megvallasaban, csak a „szentistva-
Hogy az 6si hitvilag altal kialakult nepi miiveltseg elemei mennyire .Ossze- nosok" szolgarendjet szaporitja.
fonodtak" a keresztcnysegnek ncvezett „uj valllssal", azt nagyon jol jellemzi Miutdn dr. Pap Gabortol az idezctet „A magyar nepi miiveltseg hetkoz-
ni
egy - Bartok Bela altal lejegyzett - regosenek: »pi es iinnepi area" c. fejezetebol vettem at, bemutatom az altala kozolt ket
»szakralis" oltozeket: a subat es a cifraszurt is.

Dr. Pap Gabon Jo Pasztorok Hagyalcka, Magyar Ncpmiiviiszel (Podium Mii-


hely Egyesiilet - Maganyos Kiado, Debrecen, 1993.) 81. oldalon.
114 115
es hitte az cmberi eletet. Az „adventi-koszoru" a ncgy gyertyaval is valojaban
az 6 emleket dicsoiti es ez is osi-hagyatek, mert az utolso gyertya ellobbanasa-
kor jon a Karacsony, az osi hitvilag ,,s61yom-unnepe". A nep viszi a magu-
sokhoz ald^sra a solyom-madarait, hogy azutan eloszor repitse fel az eg
fele. Zsidd-keresztcnysegunk papjai ma is „pogany" szertartasnak, pogany szo-
kasnak minositik az osi solyom-iinnepet. Ez a nem Istent, hanem „emberek
parancsolatait" tartalmazo, „konyvet" imado vallas ma sem ludja telfogni,
megerteni azt a szeretetet es ragaszkodast, amellyel Nepiink Boldogasszo-
nyunkhoz es Szent Fiahoz kotodott.
Ugyanis a solyom-iinnepen Jezus Urunkat dicserte es aldotta a Nep
azokkal a szent madarakkal, amelyek egyike - valamikor regen - a ve-
riinkkel testet oltott Istenfianak vallara szallt... ahogy mondjak a regiek...
a „Szentlelek" hozojakent.
Gondoljunk arra, hogy a Partus Birodalom megszunte ota - a Magyar Nep
feltve orzott titka volt a Jezus-nepetol valo eredet-tudat, hiszen az ortodo-
xia mar hivatalosftotta Jezus Urunk zsido-eredetenek hamis tanat Amikor
Nepunk a teli-napfordulokor, a „Feny-ujraeledesenek" napjan szabadda
engedte a „feny-madarait", valojaban Jezus Urunkat dicserte abban a
hitben, hogy ezek a szent madarak megtalalj^k 6t fenn, a magasban es
visszaternek az 6 aldasat hozva. Ez volt a „kerecsen-s6lyom" KARA-
CSONYI, elso repitesenek a nagy miszteriuma. Ugyanis ez nem „vadaszat"
volt, hanem elso repites, Jezus Urunkra - a „szent-solyommal" jelkepezett
Partus Hercegre - valo emlekezeskent.
Ne felejtsuk el azt, hogy az ADIABENE-kiralysag uralkodoinak korona-
jan, a homlok felctt ott van a szent-solyom, Jezus kiralyra - a Partus Her-
cegre valo emlekezeskent.
De a teli-napforduloval a „Feny Fia" kel uj eletre es 6t eppen ugy
TURUL neven ismeri a kald-sunur hagyomany, mikeppen a „kerecsen-
solyom is a magyarsag „Turul" nevu feny-madara. A karacsonyi „TURUL"
unnepseget igy joggal nevezhetjiik az osi hitvilag legnagyobb iinnepenek es
indokolt az is, hogy ezen a napon a gycrmekeknck a Jezuska hozza a szeretet
ajandekait. Erre az unnepre lehat igen szepen es iidvosen fonodott egybe az
6si hagyomany az uj vallas liturgiajaval es az Unncprendjevel.
De akarhogyan rohan veliink a vegtelen Ido szekere, ujjongo szeretettel es
A szertartasoknal hasznaltak mind a kettot. Ma mar nehez megallapitani, remenyseggel jutunk el evrol evre a Karacsonyhoz, amikor a „legyozhetetlen
hogy melyik iinnephez milyen szertarlas tartozolt, de az a teny, hogy nepiink a Isten" a „Feny Fiu" megtijul a teli napfordulo orok torvenyevel.
II. vilaghaboru kezdeteig a „cifraszurt" keszitette es hasznalta, az oshagyomany Mert gyonyoriiseges a hitunkben az, hogy a SZERETETET egy artatlan kis
halhatatlansagat bizonyi'tja. gyermek erkezeseben hisszuk, aki a mi Jezusunk es Udvozitonkke valik. Mi
De tovabb sorolva osi unnepeinket, elerkeziink december 8.-hoz, mely ma alatt pedig a fenyben allok keresik egymas kezet a SzercteUGyermekere valo
is a „szeplotelen fogantatas"-ra valo kegycletes emlekezes. Ennel a napnal emlekezessel, a „gonoszok" mindent elkovetnek - egy „uj-vildgrend" jelsza-
biztosan mondhatjuk azt, hogy az 6si hitvilag unnepet vette at a keresztenyseg, vdval - hogy a Szent Gyermeknek emleket, letezeset kiirtsak a Iclkckben.
mert ettol a naptol szamitott kilenc holdfordulo, vagyis 252 nap utan, Eppen ezert boldogan kcll hatalmas unncpiinkel - a Karacsonyt - megtarta-
augusztus 11-en van Jezus Urunk szuletesnapja. Nepiink iinnepelte a szep- ni annak mindcn cercmoniajaval, a r6gi ds az uj vallas szerinti szokasaival.
lotelen fogantatas emleknapjat az osi modon is, es az „uj-vallas" szerint is, Karacsonyfaval is es solyomrepitessel is.
inert Nagyboldogasszonyunk - az „6s-vallas" Istenasszonya oltalmaban tudta

116 117
Sajnos nemcsak a solymaszat, hanem a solyom-madarunk is „eretnek" nyil- tusz" szerint elo nepek (mikent az ABRAHAM tortenet mondja), nem ismer-
vanftast kapott cs zsido-keresztcny papjaink lassacskan leszoktattak a nepel a tek a Feny-Szentharomsagat. Igy csak a foldon tekeregtek, mikent a gonos-
solyom becsiileserol es tiszteleterol. Mint emlitettem, I. Istvan betiltotta a „tu- zsag kfgyoja. Jezus Kiraly - a Partus Herceg c. konyvemben reszletesen
rul" sz.6 hasznalatat es - miutan ez a nev a „turul-nemzetsegre" is vonatko- elmondom Jezus Urunknak, a Szent-Solyomkent valo tiszteletet, ami Ne-
zott, meg Anonymus koraban sem volt tanacsos e nev kiejtese. Azt is szamba punkn<51 a „titkok-titka" volt.
kell venni, hogy Magyarorszag fGIdbirtok testenek 80%-a papi es fonemesi Ezert kell az osi Karacsony-Kerecscny unnepiinkel az „Uj Feny" erkczesc-
tulajdonban volt (pi. grof Festetics Taszilonak Keszthclyen 40 000 hold erde- kor, szertartasos meltosaggal mcgtartani. A vilag kereszteny nepei dfszes
je), itt bizony a „solyom" is csak vadasz-zsakmanykent clhetett, ha tudott. kanicsonyfaval iinneplik a ,.kis Jezus" erkezeset es a csaladi szeretet melcgsege
Napjainkban kapjuk azt az Orvcndetes hi'rt, hogy kerecsensolyom mada- teszi boldogga a hivo lelkeket. J61 van ez igy, de fogadjuk el vegre, hogy a
raink egyre tobb feszket fedezik fel es boldogan nezik a szaporulatot. Magyarsag MA a nagyvilag egyetlen nepe, akit nemcsak a vallasossag, a
hiedelem kot Udvozitonkhoz, Jezus Urunkhoz, hanem a versegi azonossag
is. Ez pedig egy „elhivas" az apostoli munka kfitelezo elvegzesere. Ezt tettek
oseink is. Az 6 kovetesiikben nem maradhatunk, nem elhetunk a kozombosseg
utvesztojeben. De a hamis tanok kovcteseben sem!
Igen nagy orom es megnyugvas azt latni, hogy Pomazon, a Klissza-
dombon epitett „Feny-templomnaI" (Honfoglalasi Emlekmunel) december
21-en a „fenyt-varok" es ,,tisztulni vagyok" koszontik az ujraeledo Napis-
tent. Barmilyen hideg is az ido, e napon 300-500 hivo jon ossze az unnepseg-
re. A mult evbcn tobben hoztak a sdlyom-madaraikat is az „elso" roppentes-
re. Hala legycn crte a Magyarok Islcncnck!
A regi ,,nap-kalendarium" unnepei kozelebb visznek minket Teremto
Urunk-Isteniinkhoz, mert igy betartjuk azt a torvenyet, amit nekiink a ,.terme-
szct-rcndjevel" adott. Ez az egy-igaz torveny, amit Jezus Urunk is megpecse-
telt. amikor igy mondta: „En azert jottem a vilagra, hogy senki se maradjon
sotetsegben." (Jan. 12, 46.) De meg azt is hozzateszi: „aki en bennem hisz".
Jdzus Urunk tani'tasanak az clf'ogadasa tchal maga a „vi!agossag". A „fenybe-
allas" feltetele pedig az 6 igaz tani'tasanak ismerete, es ez az Igazsag tuda-
sa es tudata is.
De azt kerdezem, hogy az „Isten-Fiat", az „Udv6zitot" oseink valoban „Je-
zusnak" hfvtak...? Ha igen, akkor a kozepkori magus inkvizicio szenvedo
maguspapjai miert nem neveztek igy? Miert nem mondtak ki nevet igy?
Hiszen e szoval talan mcgszabadultak volna a sok kfnzastol. De nem mondtak
ki igy. Tehat indokolt a kovetkezo kerdesem:

Hogyan neveztek oseink Jezust...?

Mintha jeleznek a „visszatero" s61yom-madarak a Szent-Solyom ujra-meg- Tudom, hogy nemcsak kenyes, de erdekes temat vctek fel ezzel a kerdessel.
jeleneset. Jezus Urunk S61yom kepe igazsaganak gyozelmet a gonoszsag felett. Onnan indulok, hogy I. Istvan „teritese" elott nepiinknek - mikeppen dr.
Hiszen egyre tobben allanak be a fenybe. Egyre tobben fordulnak a Nap felc, Bobula frja - lelkivilagaban elt az „Isten-anya", vagyis az osvallas Isten-
csodat varo szemekkel. asszonyanak tisztclcte es Boldogasszonykent (BAU-DUG-ASAN) adla gond-
viselo kegyelmet a Magyar Nepnek. igy neveztek 6t oseink. - De semmit nem
A lelkek megujulasat es az eljovendo „idok teljesseget", a Szent-Solyom
tudunk „Jezus" neverol. Semmi emlek nem maradt a terites elotti idobol e
MAI diadalat jelkepezi nekiink az egyiptomi I. dinasztia DJET nevii faraoja-
nevre vonatkozolag.
nak a Kr.e. 4. evezred vegerol valo sirkfive. Jelzi, hogy Horus legyozi a Hold-
nak engedelmeskedo gonoszsag kigyojat. Itt tudni kell azt, hogy a „holdkul-
118 119
Feher M. Jeno: „A Kozepkori Magus (saman) Inkvizi'ci6" c. konyveben ko- Regcn keresem a kiindulas pontjat, adatat, de csak most kaptam meg az
zolt Jegyzokonyvek" azt tanusiljak, hogy a kegyetlen eszkozokkel vallate iizenetet Urunk-lsteniink elott Szent lstvan bunei^rt vezekelo VAJK-toI
zsido-kereszteny piispokoknek a kerdc.se mindig az volt a kfnpadra huzott akkor, amidon sajat magat es a Magyar Nepet
„magusokhoz" : „Ki a ti Istenetek...? - Kit imadtok...? A „magusok" azon- TUR-IVADEKNAK
ban nemak maradtak minden ki'nzas ellenerc is. nevezi es mondja, hogy „Nem 6, hanem GESELA es nemet papjai 6Itek
Tehat semmi adatunk nines arra vonatkoz61ag, hogy az „Udvozitot", I. Ist- meg a TUR-IVADEK GECSOT (Geyzat) es Koppanyt is".
van elott oseink „Jezus" newel emlftettek volna. A hunoknal sem talalunk erre Lavinakent zuhant ram ez az iizenet minden tartalmaval, mert mikent lefr-
vonatkozo adatot es a Partus Birodalomban sem.(A Saul-Pal fele „Krisztus" tam (Igaz Tortenelmiink Vczcrfonala Arpadig 262. oldal), TUR-UL jelentese a
(Christos) azaz „messiaY' es ,,Chrestos" (egyetlen szent) kozolti kulonbscgeket ..Kisebbik Feny", a „Feny-Fia", amit a lcgregibb sumfr ideogramma „herceg,
mar ismerjiik). vezerpap" ertelemmel orzott meg, mint a „TUR" crteket. „UL"... a teli-
napfordulo ujraeledo Fenyenek neve a sumir-mahgar osi nyelviinkben. - De
A „terftessel bevezetelt zsido-kcresztenysegiinkben azonban csak a „Jezus"
„TUR-UL" a neve annak a Napmadarnak is, mely Szent Hagyomanyunk sze-
nevet ismerjiik es azt is tudjuk, hogy honnan cred ez a nev.
rint EMESE osanyankat aldott allapotiiva tette, es e „TUR-UL" nemzette
„JEZUS" nevet sokan a gorogbol, masok a heberbol szarmaztatjak. A g o - az Almosnak nevezett nagykiraiyunkat, es igy a leszarmazottai valoban
rogbol" azert. mert a Kanai mennyegzot ismerteto gorog szoveg ugy monda, „TUR-IVADEK" nevet kell viseljenek.
hogy: „Ott volt anyja IESOUS-nak." „IESOUS"... „Udvozit6"-t jelent a
gorog nyelvben. Az eredcti gorog szoveg tehat fgy mondja: „Ott volt az Ud- De elottiik - ATILLA nagykiralyunk zaszlait is ez a „TUR-UL" madar
vozfto edesanyja." diszitette, ekesitette es milyen varatlan es megdobbento annak a felfedezese,
A heberben ugyanez „JESUA", de irasaikban mindig „JESU" rovidftesben hogy c Szentmadarnak neve, a TUR-UL, I. Istvun dekretumaira valo hivat-
talaljuk. A szammisztikajuk (gammatria) metodusa szerint „JESU" 316 sz6m- kozassal tiltott volt. Tehat az „uj-vallas" - a romai zsido-keresztenyscgiink
1000 even at „biinnek vette a „TUR-UL" nev kimondasat, hasznalatat. Emle-
mal van kifejezve. Ugyanez a 316 azonban harom heber szonak - IMMACH
kezziink arra, hogy csak a Millenniumkor jelenik meg az elso Turul-madar
SEMO VEZIRKO - nak a takarqja. E harom szo titkos es alaltomos jelentesc
szobor, emlekmu Hazankban.
pedig: „Legyen neve es emleke orokre kitorulve!" A kezdo betiik osszeolva-
sasaval azonban „JESU"-t kapunk. Igy, ezzel a newel fejezi ki a rabbinizmus Es eddig senkinek sem jutott cszebe megkerdezni azt, hogy miert tiltotta
De e
Jezusra vonatkozo megveteset es a zsidok csak azert hivjak az „Udvozit6nket" gy ..madainev" hasznalatat az elso apostoli magyar kiraly?
„JESU"-nak, mert naluk ez egy figyelmezteto, hogy „a megfeszitett neve es Megint az ortodoxiatol eredo „eretnek-uldozesekre" kell hivatkoznom, hi-
emleke orokre legyen elfelejtve"! szen - mint mondtam - a volt Partus Birodalomtol Egyiptomig elpusztftottak
Mohamed „Koran"-jaban is szerepel Udvozitonk, de szo sines arrol, hogy mindent, ami a nem zsido ideologiajii felfogast szolgalta, vagy osi hagyo-
„acs" vagy „acs-fia". many volt.
A Sziiz Anya arab neve: „MARYAM". Igy fia: „ISSA ibn MARYAM". Amikor a zsido-keresztenyseg Romatol Bizancig uralta a vilagot az evan-
Az arab „ISSA" es az aram (heber) „JESU" ket fiiggetlen nevnek latszik, de geliumok zsido Jezusaval, a mi ncpeink rejteki modon, a TUR-UL madarral
gorogrc forditva, vagyis gorog ertelemmel „Udvozito" jelentesii mind a ket- vittek magukkal az Udvozitot, igejet es tanitasat, lelkisegilk tartalmakent.
to...vagyis „nem ember nemzette isteni alkotas". Tudtak, hogy e ,.szentmadar", melyet utmutatqjuknak hiltek es vallotlak, a
„Feny-Fia" - „TUR-UL" - aki a zsido-kereszttmysegben „Jezuskent" volt
„Jesus"...a „JESU" latinizalt formaja. „MANI"-nak azt a kijelentcset,
ismeretes.
hogy: „Jezus baratja az en baratom is" csak forditasbol ismerjiik. Valoszf-
niileg 6 is „Udvozit6t" mondott. Igy nepiink - EMESE ota - „TUR" ivadeknak nevezte, hitte es vallotta ma-
gat. Ezt a hitet akarta clpusztftani a szentistvani „ten'tes", es bizony mondhat-
* * * juk, hogy ez 1000 ev alatt sikcriilt is a ma is rajlunk terpeszkedo zsido-
Talan nem is olyan fontos, hogy milyen nevet adunk az „Istenfianak". a „Feny keresztenyseg zsido Jezusaval, a Saul-pali aldozati barannyal.
Fianak", a Szentiiaromsag tagjanak. Fontos, hogy imadkozzunk Hozza, kerjiik „De eljott az idok teljessegc!"
Kcgyelmet foldi napjaink bajaiban es oromeiben. „Az Igazsag tesz szabadda Titeket, ma el6 TUR ivadekok!..."
De szent hagyomanyaink legtobb orzoi azok a kozepkori maguspapjaink Tudatositani kell azt, hogy a TUR-UL (Jezus) nepe a MAGYAR!
voltak, akikct a zsido-keresztenysegiink halalmasai, piispokei es a papjai tiizes Ezert van sztikseg az elihetek tett konyvemre, mely nek fejezeteit most ege-
vassal vallattak e nev miatt. A rajuk valo emlekezes osztonzott ennek a tema- szftem ki a TUR-UL ertelmezessel.
nak a kibogozasara. Ugyanis sem a „TUR" = „herceg, vez^rlo pap" ertelmet, sem az „UL" =
a teli-napfordulo ujraeledo fenyet elzsidositani nem lehet 6s a neptinket
121
120
vezerlo TURUL-MADAR is TUR-ivadek, mint az Udvozitonek, a Feny- az „uj-vallas" templomaban, a „kereszteny" Iiturgia szerint is. A ..naszme-
Fianak Istenakarta mcg.jclcnc.se. a Tudas Nepenek az Igazsag fele valo net" azonban mindig az osi hagyomanyok betartasa szerint valo. Boldogan
tereleseben. mutatom be itt Vago Palnak, a hires ..Feszti korkepiink" lovas-csatait festo
Osi hitvilagunk feleleveniteseben vissza kell hoznj tehat a regi clncvezese- muvesziink „Naszmcnet" cimii remek alkotasanak megmaradt fenykepet. amit
ket, fogalmakat es osszeegyeztetni az 1000 eves zsido-kcresztenysegiink kife- fiatol. az Argentmaban elhunyt dr. Vag(3 Paltol kaptam emlekbe. Csodalattal
jezeseivel. E modszer szerinl tehat tovabb mondhatjuk i'gy: „Jezus Urunk", fedeztem fel ill, a vcifely kalapdiszen ugyanazt a kald-sumir Nimrud-i
mcrt mar tudjuk, hogy nepiink igaz torteneteben a „Jezus" nev mily csodalatos szimbolumot, amit Marton Veronika a szeki legenyek kalapjan talalt.
nem zsido hagyomanyokat rejt.
Fogadjatok el tehat ezt a mai intesemet velem es vezerlommel, iranyitom-
mal egyiitt, akit i'gy neveztem: „Jezus - a Partus Herceg".
Az elmondottak mind a teli napfordulo mitologiajahoz tartoznak. De a
„mitol6gia" helyett inkabb mondjuk ugy, hogy ..nepiink hitvilaganak" tarto-
zeka a „TUR-UL" minden valosaga, ertelmezese es hagyomanya. A testei
oltott Isten Fianak Igejc, a „Szent Solyom" Jezuskent valo elfogadasa es a
karaesonyi ..Kerecsen-Solyom" elso ropitese az 0 dicseretere.
A teli-naptbrdulo ulan pcdig meg nem erkeziink be az „iij-evbe", a „nap-
kalendarium" szerint. Csak a „kcrcszteny" naptar teszi ezt. A tel bealltaval
pedig mar megindultak a hetkoznapok oromiinncpei, a disznooles, tollfosztls,
kukoricamorzsolas csaladi es testveri, banili lalalkozasai, osszejovetelei. Kan-
talasok, mesek, tancolasok es ezcknek a csiicspontja a „farsangi" ido. A „mu-
latsagok" valojaban a „feny erosodesenek" gyozelmi iinnepei es ezt az ero-
sodo es a sotetseg gonoszsagat legyozo „uj-fenyt", a Gyertyaszentelo Boldog-
asszony valoban megszenteli februar 2-an, a napfordulo es a nap-ej egyenlo-
scg fclidejcben.
A nep lelke mindig visszater Boldogasszonyahoz. Minden tinnepet O szen-
tel meg addig, mig a kozmikus „uj-ev", marciusi nap-ej egyenlosegenek napjan
„Gyiim6Icsolt6-Boldogasszony" neven meginditja a termeszet viragzasat. Az
„iij-vallas" kenylelcn volt elfogadni ezt az evezredes, Isten-Anyahoz vezeto
hicdelmel es be is iklatla vallasi iinnepei koze.
A ..terfteni" szandekozok eszreveltek. hogy Nepiink kifejezetten „het" Ezek a hagyomanyok csak olyan nepnel maradhattak fenn, amelyiknek az
Boldogasszonyt tisztel. (Sziilo, fajdalmas, gyertyaszentelo, sarlos, segito, vagy eletiiket a sajat tudasukkal biztosflo. ontudatos egyenei voltak. Ugyanis ez az
fogolykivalto, havi es a kisasszony neven.) „egyeni" iintudat es „egyeni" tudas osszessege adja meg a Nep es igy a Nem-
Boldog emlekii dr. Bobula Ida vczeti vissza ezt a hagyomanyt a kald- zet miiveltsegi fokat. Mai kifejezessel elve mondhatjuk, hogy a dolgozo Ma-
sumir osvallasunkig nagyszerii konyveben", ahol megmagyarazza mindezek- gyar Nep minden tagja egy kiilon existencia volt, amelyet sajat maga vedett,
nek az „uj-vallasba" torteno „atcsusztatasat" is. Ennek kovetkezteben Nepiink oltalmazott es erdeke szerinti celt is kituzott maga ele. Az egyeni celok elere-
mind a ket kalendarium szerinti iinnepeket megtartja es azok szertarta- senek osszesftett szandeka pedig nem mas, mint a Nemzet miiveltsegi foka-
sain reszt is vesz. Az osvallas magus-papjainak tekintelye azonban sokkal nak a fejlesztese.
nagyobb, mint az uj-vallasban mukodoke. Ekes peldaja ennek az, hogy pi. az Ez tortent az evezredek soran ncpiinkkel, az osidoktol kezdve, a zsido-
„alkukotesnel" a megallapodast a magus-pap kezesapasaval szentesiti. Ez keresztenyseg fclvctclcig. amikor ez a „fejlesztes", a feudalizmus „kereszteny-
tobbet ert minden szerzodesnel, vagy „kereszteny" papi aldasnal. Mert ainit a nek" nevezett kapitalizmusanak eroszakos uralma kovetkezteben megrekedt,
iruigus-papok „megszentelnek", vagy „megdldanak", az valtozhatatlan erejii. illctoleg erdszakkal akadalyozva lett az idegen vallas hatalmi ereje altal.
i'gy az „eljegyzest", „hazassagok kotesdt" is 6k keszitik elo. iranyitva a Ha osszehasonlftjuk nepiinknek I. Istvan kiraly elotti miiveltsegi helyzetet
sztiloket es a fiatalokat. A hazassagkotes megtortenik a regi ritus szerint, de az „uj-vallas" altal alkalmazott „terflesi" (vagy inkabb „kii'rtasi") modszerek
kovelkczlebcn kcletkezcll szolgai allapottal, csak a keseriiseg es fajdalom
54
toltheti be a sziviinket. Ugyanis ez a „keresztcnyseg'* mindent es mindenkit a
Dr. Bobula Ida: A Sumir-Magyar Rokonsag (Esda Bs. As. 1982.).
122 123
sajat egyhazanak a szolgalalaba akart allftani, azzal a mondassal, hogy „Isten mar fejlett kezmiiiparral rendelkeztek. A magyarsag a borgyartast mar Azsia-
szolgalata" az, amit kernek. Es papjaik nem kertek, hanem mindent kove- ban ismerte. A magyarsag altal gyartott borfelek keresett cikkei voltak az euro-
teltek, de a nepet semmire sem tanitottak meg. Csak koteleztek templomok pai es azsiai piacoknak. A faggyuval atitatott szarvasmarhabort Europaban mea
epitesere, adofizetesre (tized), a „szentmisen" val6 reszvetelre es a „k5telezove a XV. szazadban is „magyarb6rkent" ismertek. KulfSldi feljegyzesek szerint a
tett gyonasra", amelyei papi ,.kemkedesnek" is nevezhetiink. Ezek a papok franciak roviddel a honfoglalas utan Magyarorszagra jottek a szattyanbor ke-
maguknak az „atya" nevet adtak es a neptol is ezt a megszolitast koveteltek, szi'tes elsajatflasara.
annak ellendre, hogy papi eskiijiikben „notlenseget" fogadtak. Igy - csalad es A hadsereg iitokepessegenek elsorangu feltetele a jo felszereles es a sziik-
gyermekek nelkiil - valojaban nem lehettek senkinek az „atya"-ja. De ez a segletek utanpotlasa. Ez abban az idoben epp olyan fontos volt, mint manap-
papi fogadalom fenyt vet ennek a judai-kereszteny-romai-vallasu papsagnak a sag. A muzeumi leleteket nezve szembetiinik, hogy az egyes hasznalati targyak
leki-vilagara, mert a „notlensegi" fogadalommal nem mondanak le a szexua- meg ma is korszeriiek, ami arra vail, hogy jol megszervezett ipari hadsereggel
lis elet gyakorlasarol. Igy a „gyonas" lehet a „szereto-kerites"-nek egyik le- rendelkeztek minosegileg is. Ha pedig a mennyiseget nezziik, olyan tekintelyes
hetosege, vagy talan „modszere" is. Viszont a „notlenseg" valojaban Jezus szamot kapunk, hogy az eloallitas csak iranyitott kezmuipari gyartas es celsze-
tanitasa ellen valo, mert O a hazassagot megszentelte, amint a gnosztikus rii elosztas mellett volt lehetseges.
Fiilop Evangelium mondja Jezus Urunk szavaikenl: „Nagy a hazassag misz- Ha a szamok es mennyisegek utan kutalunk, vegyiik alapul a honfoglalo
teriuma. Nelkule a vilag nem letezhetett volna." (Lasd: Jezus Kiraly - a magyarsag letszamat, ami hivatalos becslcs szerint 380 000 fot tesz ki. Ebbol
Partus Herceg 33. oldalon). 40 .000 vonalbeli harcost tudlak hadba allftani. Ha csak a vonalbeli 40 000
llyen erkolcsi visszassagban elok kovetelik meg MA is, hogy oket a Nep harcos allando sziiksegletet nezziik, meglepo szamokat kapunk. Igy megertjtik,
„tisztelend6-umak" tekintse es nevezze, es e tekintelyiik altal az egesz Nep hogy nyersanyag beszerzes mialt micrt telepedtek egyes csoportok a sfk tajakon
szellemi es politikai eletfelfogasat iranyithassak. es micrt masok a hegyes videken, viszont masok a folyok menten. Oda tele-
Termeszetes es logikus tehat, hogy Nepiink a multban magus-papjaihoz pedtek, ahol a nyersanyagot talaltak, vagy ahol az iparcikkek eloallitasahoz
menekiilt, hiszen ok tanitottak, neveltek es gyogyitottak az embert es az alla- legalkalmasabb volt a hcly.
tot. Mindig csak adtak es sohasem kertek. Sohasem fogadtak el „halapcnzt" Ha csak 40 000 harcos ruhazati, fcgyverzeti es mas sziiksegleteit nezziik,
vagy ajandekot munkajukert, pedig eppen olyan szegdnyek voltak, mint a kitiinik, hogy evi labbeli sziiksegletiik 40 000 par csizma. Egy par csizma elo-
..szolgasagba taszi'tott" Magyar Nep. alh'tasara, ha negy munkanapot vesziink (ennyi volt sziikseges), akkor egy
Majd megismerjuk a magusok papi-rendjet is. ember 300 munkanap alatt 70-74 par csizmat tudott eloallitani. A 40 000 par
Elobb azonban szeretnem bemutatni Nepiink szakmai kepzettseget. Vagyis csizma elkeszftesehez 5300-5400 iparosra volt sziikseg, de hoi van a tobbi
a nemzetfenntarto ipari muveltsegunket. Nagyon fontos ezt megismerni, szakma? A csizma kdszitese es mas kezmuipari munka hclyhcz kotott cs igy
mert a hajdani „koppanyi" nepiinket zsido-kcresztenysegiink hivatalosan is, es egymas kSzStt szerves tarsadalmi elet fejlodott ki, bar kiilon csoportokat al-
MA is, muveletlen ,,pogany" nepsegnek nevezi. Sot, meg azt is tanitjak, hogy: kottak, azonban az egymasra utaltsag akkor is eppugy fennallotl. mint ma. Igy a
„A honfoglalo magyar nep muveletlen, vad hordakent jott Europaba". bor eloallitasahoz sziikseg volt a szarvasmarha-tenyesztes is. Tervszerii volt,
Miutan az eddig elmondottakban fcikent a hitvilagot es az 6s-vallast is- mert a bor kikeszitese, cserzese egy-ket evet vett igdnybe. Tudjuk, hogy a ma-
mertettem, kiegeszitve az erdekes „neprajzi" adatokkal, most nezziik meg gyar szarvasmarhanak hire volt Europaban.
egyiitt azt, hogy: Termeszctcsen nem erdektelen a kutatas tobbi resze sem, hogy milyen
sziiksfiglcti cikkek voltak meg. A leleteket a szerint vizsgalom, hogy vajon
eleink milyen modszerrel allitottak elo? A kezmiiipari szerszamok ezer ev ota
Milyen iparral rendelkezett a honfoglalo magyarsag...? nagyon kis valloziison mentek at. Igy kovetkeztetni lehet, hogy az iparcikket
kOnnyen vagy nehezen allitottak elo. Ki lehet szamitani, hogy melyik kellek
Az etelkozi verszerzodes nem csak politikai, hanem melyrehato gazdasagi milyen cllerjedesscl bfrt. Szamitasba lehet venni, hogy a helyhezkotoltscg mi-
jellegii is. A katonai vallalkozas csak a gazdasagi sziiksegletek tervszerii kiele- lyen hosszii ideig tartott, valamint milyen nagy volt a nepmozgas es mekkora
gftesevel lehetseges. teriileten. Etelkozben pi. hosszu idot toltottiink, tehat idonk es modunk volt,
Ha megnezziik a honfoglalo magyarsag fegyvcrzetct, ruhazatat es egyeb hogy rendbe hozzuk magunkat gazdasagi teren.
telszereleset, bebizonyosodik elottunk, hogy eloallitasuk kezmiiipari tudast A hiteles muzeumi targyak cs kepek szerint a honfoglalo magyarsag ruha-
kivant. Ha pedig kiszamitjuk az evente elSallitott mennyiseget, azonnal meg- zata volt a legfejlettebb Europaban, belole alakult ki kesobb a francia es angol
dol oseink muveletlen, pusztan lovasnomad jellege. Bar lortenelmiink nem divat. A honfoglalas koraban Europaban meg nem ismertek a gombos ruhat,
emliti. de az idegen tortenelemiras adatai szerint oseink Kx.u. az V. szazadban sem az also fehememiit, amivel a magyarsag mar rendelkezett. Europaban meg
124 125
a torzsi kozossegben el6, apro nepek eltek. Ezzel szemben a magyarsag ruha- Gondoljunk itt ana, hogy a Kr.e. 4. evezredtbl, a hazatero Almos-Arpad-i
zata, hadielszereiese fejlett, egyseges allamkozossegu nepe volt, mely hatalmat nepunkbn at a mai napig, a „fokos", a hajdani gyozelmes fegyver es szerszam,
jelentett, nemcsak politikai. de gazdasagi teren is. Csak fgy volt lehetseges, ma mar csak „ereklyekent" talalhato nehany „hagyomanyorz6'' csaladnal. El-
hogy az idegcn nepcsoportokat katonai ereje aid hajtotta, akik gazdasdgi szem- felejtettuk szent hagyomanyainkat. Az erot ado hagyomanytiszteletet felcse-
pontbol tabbet nyertek, mint elozo allapotukbol. reltiik zsido-kercsztcnyscgiink nemzetkozisegevel es „Jehova-isten" legycn«f-
A helyhez kotott ipariiz^s megteremtette a lakdhazat, es fgy feltetleniil er- tette a Magyarsagot. Testileg-lelkileg megkorbacsolta.
venyesult naluk is az Azsiabol magukkal hozoft epiteszeti szokas, ami foleg Pedig addig, amfg a „fokos" ereje lendftette osszefogasra nepiinket, addig
fahazak epfteseben nyilvanult meg. Boldogasszonyunk gondviselo kegyelme is velunk volt, hiszen osi oroksegtink,
A vasipar, a kohaszat, s az egyes nyersnyagok feldolgozasa mind-mind ar- a Tatarlakan mcgtalalt amulctt ,.hetezer" eves imadsaga is ott volt a Nep ajkan,
rol tanuskodnak, hogy hatalmas lehetctt az az ipari hadsereg, mely szervesen amikor fgy imadkoztak:
hozzatartozott nemzetunk kbzossegi cletehez. „OLTALMAZ6NK! -
Valoban hatalmas ipari hadsereg letezeset koveteli a logika is. Ugyanis ne A minden titok dicso Nagyasszonya!
csak a harcosok „csizmaira" gondoljunk. Azok elkeszftesere, hanem pi. pro- Vigyazo ket szemed ovjon Nap-Atyank Fenyeben."
baljuk kiszami'tani azt, hogy egy 40 000 f6s „nyilazo" hadseregnek mennyi
„nyilvessz6re" volt sziiksege...? A nyilvesszo pedig olyan harci eszkoz, mint Ezt is elfelejtettiik, vagy - jobban mondva - elfelejtcttek velunk. A csilla-
ma a loszer. Ha egyszer kilottek, ujjal kell potolni. Ketszer nem hasznalhato. gok rendje ligy intezi sorsunkat, hogy Boldogasszonyunkhoz valo visszatere-
Az ijj es nyilvesszo keszites azonban mar a partus-hun-avar-magyar egyazonos siink megadja a magyar kezek szoros bsszefogasal. Boldogan kapom a hfrt
nep olyan letsziikseglete volt, mely az eletct, a megmaradast biztosftotta, es ez arrol, hogy a Klisszadombi Fcny, a „Gyertya-lemplomunknaT', marcius 21-en
is a hagyomany-kincs egyik nagyon fontos reszlete. Valosziniileg „hadi titok" jol beragyogta a „kopp;inyiak" lelket, inert - mikent frjak - „meg soha sem
is volt maga az elkeszites, de a nyilhegyek elSallitasahoz mar akkor, amikor voltunk ennyien egyiitt zarandokok".
nepiinket ,.szkitanak" neveztek, meg voltak a tomeggyartast szolgalo ipari
segedeszkbzok. Ezek pedig az evezredek folyaman tokcletesftve, nepiinknel Ott voltam lelkileg es imadsagomat, amit itt is kozlbk. Tanuljatok meg Ti is
mar „6si broksegkent" voltak hasznalatban. es mondjatok!
Mondjatok jo ..koppanyi" modon az „Udv6zlegy, Mariat".
Ugyanilyen „6si broksegunk" volt a fokosgyartas is, mely nemcsak harci
eszkoz volt, hanem a MUNKA Istentol rendelt szerszama, amikent azt a mi „6-
Szovetsegiink" bizonyftja (I. Jezus Kiraly - a Partus Herceg 42-43. oldalait). A Fenyben-alloknak es Tisztulni Vagyoknak mondom
Csodalatos azonban az, hogy nem magyar kutatok fedezik fel a Karpat-
medcncei nepnel a fokosgyartas monopoliumat, amikeppen azt bemutatom
e Szent Helyen - a Klisszadombi Templomunknal
Dayton alabbi terkepen. Eljbtlcm en is idc a vilag masik vegerol 6s Lelekben itt vagyok veletek.
Az Atya-Anya-Fiu, Egy-Igaz-Isten Szentlelke legyen veliink!
Mindazokkal, akik most ilt vannak es azokkal is, akik a Lclkiikkel idcemek.
Dayton terkepe Ennek a Szentleleknek hordozoja, a Turul-madarunk orkodik itt Gyertya-
a fokos magyarorszagi Templomunk tetejen drcbe ontve es ezt mindenkinek ereznie kell, aki betert
lelohelyeirol. ide, kozos imadsdgra.
A sok mcgprdballatast hozo hideg telben — december 21-en - megjelent a
John Dayton: ,,Minerals.
Metals, Glanzing and
Napisten elso sugara, uj remenyt fakasztott mindazoknak a sziveben, akik
Man". (George G. Herrap akkor e szakralis, szent helyre zarandokoltak. Akkor kaptuk egi jelet annak,
& Co. Ltd., London, 1978) hogy el es velunk van es megujul a Feny. Intes volt ez a mi megujulasunk-
ra is, mert uj erore kell tamadnunk!
A fokosgyartas karpat-me- Nagyon nagy erore van sziiksegunk eppen most, men a sotetsegnek a go-
dencei monopoliumanak noszsaga nagyon eros, es bizony nagyon sok magyar testveriinket kapesol ki a
kezdete: Kr. e. 4. £vezred
kozepe. (Gordon Childe
nemzetmentb osszefogasbol.
megallapitasa.) Ismerjiik a gonoszsag armanyat mindnyajan nii, koppanyi, lelku magya-
rok, es azt is, hogy a sotetseg sziili a lelekben a kozombosseget, a megalku-
vast es a remenytelenseget.
126 127
De tudjak ezt jol a gonoszok is, es lathatjatok, ha visszaneztck, hogy cnnek Az 1998-ban keszftett .^onfoglahis" c. tllmre gondolok, aminek az isko-
a sotetsegnek az idejeben, idegenszivu hatalmasok akarjak elhitetni Ne- lakban valo levetfteset elrendelte a posztkommunista Horn-kormany. Magyar
piinkkel azt, hogy Orszagunk mar nem is letezik, mert elmosta a tbrtene- szempontbol nezve „botrany"-nak nevezheto ez a film. Teljesen tukrozi alko-
lem vihara. tojdnak „mas" - tehat nem-magyar lelkivilagat.
A sotetseg ulolso rikoltasa ez, hiszen a mai nappal mcgsziinik a sotetseg De „nincs olyan titok, mely nyilvanvalova ne lenne" (Luk. 8.17.) es fgy
ereje es ezaltal a gonoszok is meggyengiilnek, mert a Viiagossagban, a csodalatos bizonyitekokkal rendelkeziink „hazatero" elodeink magas mtiveltse-
Fenyben a „gyavasag" uralja oket. gere es tudasara vonatkozoan. A perdonto bizonyitekok egyiket kozlom a ko-
A „Fenyben-alloknak" tehat pontosan MOST kell osszcfogni. - Most kell vetkczokben:
az eros es bsszekapcsolt karokkal a nemzet-vedelem lancat megteremteni
azoknak, akiknek a Lelkiik osszeer. Csak az elhataYozas erejc kell chhez,
inert Napbaoltozbtt Boldogasszonyunk uralja a kozmikus utnak ezt az Arpad hajohada
idoszakat, a Napisten megnyilatkozasaig, Junius 21-ig.
Forduljunk Hozza! Kerjiik egyutt, kozos imadsdggal segedelmet edes Ha- Fay Elek 1860-ban megjelent, Akademia altal kittintetett „Magyarok oshona"
zank es Nemzetiink megmenlesere ininyulo s/.andckunkban. cimii munkajabol vettem Mircse Janos olasz es velencei forrasbol mcn'tett
Mondjunk el egyutt egy „Udvozlegy"-et jo „koppanyi" modon. Tehat ne a adatait, melyet az olasz hadtortenelmi adattar tart nyilvan. Nevezetesen, a hon-
„szentistvanos-terftes" szerint belenk sulykolt szoveget mondjuk, hogy „imad- foglalo magyarsag 899-ben nagy erovel tort be Italiaba 6s a langobard hadat
kozzal erettiink, biinosokert", hanem az Isten Anya, a „Feny Sziize" Ke- Brcntanal szetvertc. Italiabol 900-ban visszaterve szdrazon es vfzen mindent
gyelmet kerjiik, mert nekiink, embereknek kell Hozza, az Isten-Anydhoz elkovetett a Lagiina-varos bevetelcrc. Idezem:
fohdszkodni! „...Arpad koraban, 900. ev jun. 29-en volt Velence Koztarsasag es a
magyarsag kozott az elso tengeri utkozet. Velence reszerol Pietro
Tegyiik hat MOST, fgy egyutt: Tribune Dozse szemelyesen vczette hajohadat az iitkozetbe. Bar a ta-
„Felemelt fovel, edes orcaval imadsagra allunk, madok kiscbb hajokkal rendelkeztek, megis a gyilkos csata diadala a
A Fenyben szolunk Hozzad Egi Edesanyank, magyarok fele hajlott. Mar-mar megrendult az akkori vilag legnagyobb
Imaval dicserve isteni Felsegedet: tengeri hadereje. A Dozse lelkesito, hazafias beszeddel igyekezett lelket
Udvozlegy Boldogasszonyunk — Maria. onteni harcosaiba, ugyhogy megis, nagy erofeszitessel sikeriilt vissza-
Urunk-Isteniink van Teveled. verni a tamad6kat. Ebbol kiliinik, hogy a magyarok a IX. szazad vegen
hajokkal rendelkeztek es magat a Lagiina-varost is bevenni torekedtek.
Aldott voltal Te a foldi asszonyok kozott es
Tehat ebben az idoben a magyaroknak a tengereszethez es a hajoepi-
Orokke aldott a Te mehednek gyiimolcse - Jezus Urunk.
teshez is erteniok kellett."
Nagyasszonyunk! - Sziiz Maria, lstennek Szent Anyja!
Hallgasd meg a mi konyorgesiinket es maradj
veliink draga egi Anyank. Az idegen nep oszinte. jo indulatu feljegyzese igazolja, hogy 6seink olyan
Szent Fiad, a mi Jezus Urunk neveben keriink... Amen." iparral es kepzettseggel bfrtak, ami m6g manapsag is nagy tudast kovetel. Itt
jelentkezik az altalam felvetett ipari muveltseg. Kerdes az is, milyen iskola-
Az ima er6t ad, mert a Gondviseles azonnal valaszol a hMnek. Ismerem, rendszeriik volt, hogy ezt a nagyszerii ipari miiveltseget, tudast at tudtak adni
tudom azt a nagy feladatot, amire vallalkoztam, hogy segftek karizmalikus az ipari tomcgnek. Algebraval, matematikaval, geometriaval, stb. kell tisztaban
nepemnck - a MAGYARNAK - onmaga megtalalasaban. Ezert mindig a „fel- lenni, hogy hajot epi'tsenek!
so vilag" fele terelem az olvaso gondolatait. Ez az oka annak, hogy sokszor A „hajohad" letezeset megtudva, meg kell valtoztatnuk a „honfoglalasnak"
elejtcm a cimkent megadott fonalat - mint anyagot - es a lelkiseg erejet hivom nevezett hazateresiink torteneteben azt az allftasunkat, hogy „a bizanci hajok
segi'tsegul. szallitottak felfele a Dunan a hazatero magyar csaladokat". (IGVA 522.
De most vissza kell terncm a „honfoglalo"-nak nevezett, de valojaban .,ha- old.) Ugyanis nem a bizanci flotta, hanem a sajat, magyar hajohad hozta
zatero" Almos-Arpad-i nepiinkhoz megint. Ugyanis meg napjainkban is igen HAZA a nep zomet, valdsziniileg a kezmiiipari szerszamokkal es a gepek-
erolkodik az otthoni „idegenszivii" nepseg azon, hogy olyan csatazo, rombolo kel egyutt. Csak a kardgyartas maradt Kijevben - talan a tarjan ncmzetseg
es mas nepeket leigazo es mindenkeppen miiveletlen nepnek mutassa be osein- felevcl - a vikingekkel valo mcgallapodas szerint, mert a magikus kardok
ket tigy, amikent azt a „Feszty-korkeprc" kellett festeni a nagy alkotoknak. gyartasa a Karpat-medenceben folytatodott.

128 129
Hazaterve a nep folytatta osszes hazi-ipar&t. Ezek kozott talan legfoniosabb
volt a vaszonszoves es a labbeli keszites. De, ha a magyar nepviselet ruhazatat
reszletesen megvizsgaljuk, nemcsak az ipar, hanem a nepmiiveszet csodalatos
motivumai tanuskodnak olyan nepmuveltsegrol, mely az europai nepek kora-
beli kulturalatlansagaval ossze sem vetheto. Ezek - mikent emlitettem - a fe-
hernemut nem ismertek. es a nepnek „kiralyi ajandek" volt egy gyapju ing.
Erdemes tiizetesen megnezni a magyar nepviselet gazdagsagat. A noi 6s ferfi-
oltonyok pompas kivitelei, diszitesiik miiveszi voltat es a minden eghajlathoz
valo alkalmalossagal. Ezcrl szanok egy oldalt ennek bemutatasara. „Pogany-
nak" pedig ilyen miiveszetu nepet nevezni nem lehet, hiszen minden miiveszi
alkotas Istenhez valo felemelkedes. A Lelek uralma az anyagon, es ez tobb
az emberek altal kiagyalt „vallasnal". A ,,felso vilaggal" allando kapcsolat-
ban levo es ebben sziklaszilard „neplelek" eletfolyamata ez.

A magyar nep evezrcdes ipari miilttal ren-


delkezik. Mindig a sajit erejere tamaszko-
dott es a sajat esze szerint kialakult i'zlesc
mutatkozik meg a haziiparban es a nepmii-
veszetben. De miiveszetenek szimbolumai
tukrozik - rejteki modon - az osi hitvilagat,
ahol a „tulipan" mindig a Sziiz Anyat jelke-
pezte, Oltozetenek anyagait a szorgalmas
asszonyok rokkai es szovoszekei szolgal-
tattak es ezek kozott legfoniosabb volt a vd-
szon.
A vaszonbol minden kitcllett. men ken-
derbol, gyapotbol (pamut) es a legfinomabb
lenbol kesziilt. Eghajlatunk szelsosegeiben,
a forro nyar es a fSldmivetes hiivos, szellos,
feher es bo redozetii ruhat kovetelt. A ferfi
„gatya" nem ujkeletu, mert mar a kald-
Sumeriaban is viseltek. Neve: „GADA". A
hideg tel pedig a gyapju ruhat sziiksegelte
es a gyapjuszovetet is eloallitorta a nepipar.
De a „SUBA" 6s a „SZUR" szinten a kald-
sumi'r hagyatek. (1. „Magyar Biblia" 12. o.)
Csodalatos az, hogy hatalmas Nepiink
minden nemzctsege a sajat „nemzetsegi"
izlese szerint oltozkodott es a diszito ele-
meket is eszerint valasztotta.
Ezert mondjuk ma pi. „kalocsai", „buz.saki", „matyo" stb. himzesek, mert
ott telepedtek le nemzetsegeink. Palocok, jaszok, kunok stb. a sajat szokiisuk,
130 131
nepi hagyomanyuk es osi, nemzetsegi izlestik szerint oltbzkodtek es diszitettek
ollozctiikel.
Volt azonban egy ferfi ruhanemii, am it minden nemzetsegunk egyontetiien
es boldogan viselt, valosziniileg a higienikus volta miatt, de talan meg azert is,
hogy igen megkonnyebbftette az alsotest tisztan tartasat.
Ez volt a GATYA, melyet - mint mondtam - sumir-kald oseink is viseltek.
A rajtunk uralkodo „idegcn hatalmasok" mindig a megvetes es ocsarlas szan-
dekaval neveztck minket „bo-gatyas" ncpsegnek.
Nem ludtak, hogy czzel valojaban „btezer eves" kultiirankat bizonyftjak.
Igcn boldogan es nagy megbecsiilesscl teszem ide a Miskolci Bolcsesz Egyc-
siilet „Okori Kozel-Keleti es Sumerilogiai Tanszek" tanarnqjenek - MARTON
Veronikanak - erre a „bo-gatyara" vonatkozo felfedezeset. Egyben koszo-
nom szfvesseget, hogy konyvemben valo kozleset megengedte, amit az alabbi-
akban olvashatunk:

Gatyds torz.6
„A Louvre-ban levo egynyelvii, sumfr, un. Gudea-szovegek Toscanne55 feldol-
gozta szojegyzekenek szinte minden egyes cfmszava nemcsak a magyar nep
emlekezeteben megorzodott hagyomanyokkal hozhato kapcsolatba, hanem a
bizonyi'tott tortenelmi es nyelveszeti tenyekkel is. A hianyossag csak abban
rejlik, hogy a Gudea-szovegeket es a magyar hagyomanyokat egymassal nem
hozzak osszefiiggesbe. A mult szazadi es korunk torteneszei. nyelveszei, az
idegenek, de a magyarok sem merik feltetelezni, es ezert nem is bizonyftjak,
hogy a sumfr es a magyar nep kozott az otezer evnyi tavolsag ellenere is koz-
vetlen leszarmazas van.
A ferfi torz6nak a matyo ferfiak gatyajara es kotenyere emlekezteto ruha-
zatan levo minta nem diszites, hanem iras. Ezt Toscanne is eszrevette es meg is
fejtette. De nem ismerven a magyar nyelvet es a magyar nepi hagyomanyokat,
a mcgfejtese hamis iranyba tol6dott."
Toscanne a negy vonalas jelet „LUKU, a meghodolt" (Luku, le soumis)
-nak ertelmezi.
A „LU.KU" ekjelet le sem fordftja, hanem szemelynevnek tartja, pedig
nem az. A ket alak testtartasa, mar amennyire a toredekbol kovetkeztetni lehet,
sem mutatja a hodfto cs meghodolt kozti viszonyt. A „mcghodolt", leigazott
ember altalaban esendo testtartasban, de rabsagaban is meltosaggal abrazolta-
tik, mint a behisztuni sziklakepen vagy az asszfr abrazolasokon:

:i
' Paul Toscanne: Les ideogrammes cuneiformes - signes archaiques. Lcroux
fiditeur, 1908. Paris, 35. p.
132
A gatyas torzo kotenyen leve negy ekjel megfejtese A megfejte'shez csak annyit kivanok hozzaszc>lni,hogy a 3. jelet „HUM"
ertekkel vehetjuk „igei allitmanynak" is. Ebben az esetben is ugyanazt az
ertclmct kapjuk, csak mas kifcjezessel, fgy:
Vonalasjel Ekjel Olvasat Jelentes Jelzet „HUN EMBER-nek SZULETTEM EN!"

| LU ember D. 330/2 Marton Veronika tanarno megtalalta ebben a Kr.e. 2200 korUl irt szoveg-
ben a „bo-gatyas" HUN nemzets^get Sumeriaban. Viseljuk csak mi is bfisz
DEI? Jg HUN hun (berlo),
vet.dob
D. 536/6
D.536/46
ken, men ez a tcsli tisztasag jelkepe.
Az osmagyarsag tisztalkodasat es higienejet Padanyi V.: ..Denlu-magyaria"
cimii munkaja hosszasan targyalja. Elgondolasaihoz csak annyit kell „kiege-
$ fc= HUM anyameh
kuld
D. 565/2
D. 65/46 szitcsul" hozzatennunk, hogy az altala festett allapot meg csak* a
honfoglalaskori idok Europajat idezi, pedig nyugaton sokaig nem valtozott a
MU en, D. 61/11 helyzct. Mikor a magyar II. Andras leanyat, a kis Erzsebetet Thuringiaba
•** • * mag (emberi) D. 61/21 kuldtc jcgyesevel, Lajossal 1216-ban, bizonyara tudta es ismerte a nyugati
tisztalkodls clmaradolt voltat, ezert adott leanyanak hozomanyul egy „ezust
LU olvasatu I) jel jelentese ember. furdokadat", amelyet a?, egesz akkori nemetseg szajtatva bamult, az egykorii
A hozza kapcsolodo "marokko" alapjelentesii, vonalkazott jelet *"B? "KU"-nak nemet kronikak szerint. De a „Nap-Kiraly" sem furdott sokat a fenyen es pom-
olyassa, de nem forditja le, pedig a jelentese jelentese dob, vet. Pontosan illik a „marokko" pan ki'vul masban, amit pi. vfznek neveznek. Hires palotajaban nem is volt
szohoz, amit tenyieg eldobnak, elhajitanak E jel olvasata HUN, ami a "szemet vet" akkad fiirdoszoba (I: G. Lenotre: Historias intimas de Versailles. Madrid, 1945).
kifejezesben fordul elo. A k_ es a h_ hang nagyon kozel all egymashoz, es a toredek-kep is Hires kurtizanjai is csak meglocsoltak magukat illatos vizzel tisztalkodas he-
megerositi, hogy a "hun" esetleg a "kun" olvasat is megfelelo. E szot nem forditjuk le, lyetl. Maga a Nap-Kiraly borzalmas biizt lehelt es 40 eves koraban mar egyet-
hiszen mind a "hun" , mind a „kun" szonak magyarul igenis van jelentese: 1. Istvan kora len foga sem volt, csak par rossz foggyokere. Fogorvosa, a „vilaghiru"
utani un, poganyiildozesek idejen azok a magyarajku nepek neveztek igy magukat, amelyek
nem voltak liajlandok attemi a judeo-keresztenysegre, es megkulonboztetesiil megtartottik Cabanes, aki a kiraly „sinusitis maxilar"-jat kezelte mondja el ezeket az inti-
a sajat nepnevuket. mitasokat. - De a Habsburgok sem voltak sokkal tisztabbak: 6k a „spanyol
A masik ket jelet Toscanne "meghodolt"-nak forditja, de §jl 'jelentese "anyameh". etiquette" szerint eltek, amely szerint egy kiraly vagy kiralyne sohasem lehct
"kuld" .... A annyira piszkos. hogy furdenie kelljen. Meg Erzsebet kiralynenknak is harcol-
A % jel jelentese: "fiu" , "6n" (szemelyes nevmas), "emberi mag".... Ezt nia kellett, hogy „kicsikarjon" maganak egy furdoszobat. Maria Terezia es
inkabb "en, a szuletett"-kent iehetne ertelmezni. udvarholgyeinek „fejkapar6jat" barki megtekintheti a becsi k.u.k. Hol'mu-
Eszerinta negy jel jelentese: "HUN (kiin) EMBER VAGYOK". seumban. Ez a kulonos szerszam valojaban kb. 30 cm hosszu, eziist botocska,
amelyet boldogult tulajdonosai arra hasznaltak. hogy megenyhi'tsek a barokk,
Gyor, 1999. marcius3. tornyos parcika hajviselet alatt lapulo, apro elosdiek okozta kinjaikat, megvaka-
raszva vele fejboruket.

Erdekes itt megjegyezni azt, hogy nemcsak a ruhavisclet es annak dfszi'tese,


a kezimunkak motfvumai kulonboztettek meg nemzetsegeinkct, hanem a „ne-
viik" szerint is elhatarolodtak a „magyar" nevt6l. Ennek az elhatarolodasnak
oka pedig csakis az lehetett, hogy a „magyar" nevii n^pseg, a szentistvanos
teritessel raeroszakolt uj vallas szerint mar zsido-kereszteny volt. Mert bizony
jol tudjuk a tortenelmunkbol, hogy a kunok, jaszok, palocok milyen kemenyen
vedtek osi hituket es csak az Arpad-haz kihalasa utan uralkod6 „idegen" k'ira-
Iyok „pogdny-ellenes" rendelkezesei es az egyhazi inkvizicio kegyetlensege
tudta megtomi oket. igy rejt6z6tt el az osi hitvilag szent hagyomanya a kezi-
munkak szimbolizmusaba es a nepmiiveszeti alkotasokba, mialatt az „6svallas
Istenasszonya" megbujt a nepmesekben es a balladainkban. Jeles neprajzosaink
foglalkoznak ezzel a temaval es - miutan meg mindig az idegenek altal fit tin.
* * * „finnugoros" tortenelmet tanftjak a „magyar" iskolakban, ezek a jeles kutatoink

134 135
nem az „6svallas Istenasszonya" elnevezest hasznaljak, hanem pi. ..Istennfi r•ijuknak" - kizarolagosan ervenyes - bolcsesseget. Minden mas ..tudas" nekik
modell a ndpmeseinkben es balladainkban" cim alatt targyaljak es tarjak fel 5si lylX is megvetendo. A mai „ebredo-magyarok" Fcnyhc-allasa pedig meg enncl
igazsagainkal. Nagyon Fontos a legkisebb hitvilagi reszletcknck is a felderitcse • porzasztobb, hiszen a kozmikus uton valo haladasaval, teljesen elveti es
cs lanftasa, hiszen: kizarja az egyhazi meltosagok egyeduralmat. A ..kozmikus utra" tertek sokasa-
„A HIT valojaban nem mas, mint az IGAZSAG ismeretebcil oa azonban valamclyik zsido-kcresztcny egyhaz szerinti „vallasos nevelest"
szarmazo ontudat". kapott sziileitol, es bizony a ..tudas-szerzes", a term^szet rendjenek ,,massaga-
ban" valo lelki felszabadulas crcje volt sziikseges ahhoz, hogy felrevezeteset
A Magyar nemzet karizmajaval pedig „istenes elet csakis a nemzeti ontu- felismerje. A magam miiltjara gondolok most. Arra, hogy mennyi tanulas,
dattal, vagyis a szent hagyomanyainknak vallasos kegyelettel valo apola- kutatas volt sziikseges ahhoz, amig meglattam a zsido-keresztcJiysdg ,,szent-
saval letezhet". evangcliumainak" szovegeben az oda nem illo, zsido erdekii torai beekeleseket.
Itt talaljuk meg a kiilonbseget a magusaink altal orzott, tanitott osvallasunk lay laUilkoztam aztan sok „Biblia-kutato" azon velemenyevel is, melyben
es a rank eroszakolt zsido-keresztenyseg kozott. Ugyanis: amig a MAGYAR- azt alh'totiak, hogy „Janos evangeliumanak prologusat meghamisi'totta az
HIT a nemzet apolasaval, tanftasaval, gyogyftasaval, az eletsziikscgletek meg- Epiphanius-i ortodoxia".
adasaval - minden feltetel es kovetelmeny nelkiil — eletet biztosft. addig az ,.uj Vegyiik csak elo es olvassuk egyiitt ennek az evangeliumnak a kezdo sorait.
vallas" - a zsido-keresztenyseg - csak azt fogadja be, aki ennek a vallasnak mely fgy szol:
szabalyait, eloirasait teljesiti es eltartja a vallas-szervezet papjail, piispokcit, „Kezdetben vala az IGE, es az IGE vala az Istennel, es Isten vala az
mindcnkor es mindenutt szolgai alazattal. Aki ezt nem teszi, az mini ..pogany" IGE."
- kiirtando - ennek a vallasnak tin. ,,eretnek torvenyei" szerint.
Nem az a celom. hogy „kiassam a harci bardot" a zsido-keresztenyseg el- Annak ellenere, hogy igen felemelo ez a szoveg, megis gondolkodjunk
len, hanem az, hogy - mikent konyvem ci'me is mondja - bemutassam a „po- azon, hogy mil is akar kifejezni ez a szo: „IGE"...? - Isteni szozat? - De a 2.
ganynak" nevezett oseink vallasat. Azt a „vallast", amelyiknek nem volt egyha- vers megcafolja az elsot (mely azt mondja: „Isten vala az IGE"), mert a 2.
zi szervezete, nem voltak „felszentelt" papjai, piispokei stb. - de voltak lani'lo vers szerint az „IGE" — „kezdetben Istennel vala". Ha az IGE maga az
es gyogyi'to magusai, az ,,eg kcinyveben" olvaso taltosai. Most nezzuk meg Isten, akkor mi az, ami „kezdetben Istennel vala..."?
egyiitt, hogy milyen is volt a
A 14. vers aztan vegleg megzavar, mert „az IGE testte lett es lakozek
mikozottiik"... teljes vala kegyelemmel es igazsaggal"...ugyan, de „a tor-
Taltos - Magus - Istentisztelet veny Mozes altal adatott"... (17. vers). A „kegyelmet" es ,,igazsagot" Jezus
Urunknak adja aztan a szoveg, de mar „M6zes" idevetese es emlitese eppen
Ez a harom „fogalom" osvallasunknak nemcsak az alapjat, hanem a lenyeget es eleg indokot ad arra, hogy a hamisi'tast elfogadjuk, es csatlakozzunk azokhoz a
lartalmal is megadja. De igen alaposan es lelkiismerctescn kell felden'teni min- kutatokhoz, akik Janos irasaban keresik az igazsagot. fgy bongesztem at a Nag
dent, ami hozzajuk tartozik - talan ugy mondom - a „gyokert6l" kezdodoen. Hammadi frasokat, a gnosztikusok evangeliumait es sok minden mast, amfg
Nem szabad csak a kozepkori, im. „magus-inkviziciokban" gyakran elofordulo „Tanusagtetel az Igazsagrol" (Testimony of Truth" Nag Hammadi Konyvtar
es minositett, az uj vallas altal nagyon gyiilolt, megkinzott „magusok v es „ma- 415.) cimii szovegben ezt talaltam: „hten az IGAZSAG felett van!"
gus-nok" munkassagdt alapul venni, inert ez mar csak a utolso szakasza, utol- Ugy velem, hogy az ott talalt kovetkezo szoveg volt Janos evangeliumdban
so ideje nepiink magusi vollanak. A „magus-elet" utolsd felvonasa ez, amikor ls
az un. prologus, bevezeto iras. Olvassuk 6s higgyiik egyiitt. ime a ,.szent-
az eletet ado „TUDAS" valoban aparol fiura adatik al, mint a megmaradas fras":
osi titka. 1- Kezdetben volt a Tudas Igazsaga es az Igazsag felett az Isten.
Itt most megkerdezheti az olvasd, hogy a „TUDAS"-t es „tudos"-t a „ma- 2. Minden a Tudas altal es az Igazsag szerint lett.
gusban" miert uldozte, irtotta az a vallas, a szentistvanos zsido-keresztenyseg, ?• A Vilagossag is Igazsag es Isten VAN ott is.
4
melynek papjai allandoan a „krisztusi szeretetrol" besz^ltek... mikozben mag- - A Tudas Igazsaga testte lett es lakozek kozottiink,
lyara lettek a „tudokat", a betcgsegek gyogyftdit...? Midrt volt ennek a szerve- •nint a Vilag Vilagossaga.
5
zetl „egyhaznak", eppen a „TUDAS" a legnagyobb ellensege? , - Vartak 6t es befogadtak mindazok, akiknek Lelket
a
Feleletet erre taliin legjobban a mai koriilmenyek tudnak adni,_ inert a zsido- Feny-vilagossaga elteti.
keresztenysegunkben kikepzetl papok ma sem szerelik a „TUDAS" emhtese • • A/ok vartak, akik nem ismerik a sotetseget.
Nekik csak az a „tudas", am it ok hirdetnek, mint az un. „scolasztikus filozo

136 137
7. Nem ismerik, mert a sotetseg a gonoszsag forrasa, a hazugsag
letrehozoja es fgy az elet nem Islene, mert nincsen benne Igazsag.
8. A gonoszsag szolgaloi akartak megolni a testte lett Tudast,
Istennek Igazsagat, aki Jczusban LETT a Foldon.

Ezek ulan talan helyesnek veli az olvaso, ha az „IGE" fogalom helvett Ja-
nos -evangcliumaba, a „TUDAS"-t tessziik es prologusnak is clfogadjuk a i'enti
szdveget, hiszcn a gnosztikus evangeliumok szerini Jezus Urunk azt is mondja-
„A te tudaskincsed Isten tulajdona is es legy a tudatlanok tanitoja. Ha
nem hozod ki magadbol azt, ami benned tudaskent el, onmagadat teszed
tonkre." (Tamas cvangeliuma 45., 30-33. Nag Hammadi 126.)
Talan ezek a jezusi szavak eltek abban a nepben, amelyet mi kovetkezcte-
sen a „Tudas Nepenek" mondunk es magunkat, MAGYAROKAT nevezziik
fgy. De Jezus Urunk csak megerositette nepeben a TUDAS ontudatat, vagyis
azt a lelki erot, mely az onmi'veles, (anulas es tanftas litjan, valojaban e nepnel,
a karizmatikus erejii hitvilagban lett az istenes-elet feltetele es torvcnye.
„T6rveny"-nye pedig azerl valt. mert Jezus Urunk ennek a nagy nepnek
verevel oltott emberi testet es pontosan abban az idoben, amikor a „tudast"
es az „igazsagot" a gonoszsag es az cmbcristenck hatalma akarta elpusztftani.
Itl a jeruzsdlemi szinhedriumra es Roma kOnySrtclensegere gondolok. A Nagy
Nepiink karizmatikus kiildetesenek es erejenck - valoban Isteniink-Urunk
iidvlervenek csodalatos rendclkczese szerinti - forrasa az, hogy az cmberre lett
Istenfianak Edesanyja a mi halalmas nemzetsegunk egyik kinilyleanya:
„ADIABANI-KHARAX MARIA," a „Tudas-Nepenek" hercegnojc.
Ez lett az osi MAH-GAR nep elhivasanak - a TUDAS megtartasara es
apolasara szolito es rendelo - pecs6tje.
Itt pedig arra az osi nepre kell gondolnunk, amelyik Jezus Urunk toldre
szallasa elotti evezredekben megismerte, megtartotta, apolta es fejlesztette az
Istentol nyert „TUDAS"-t.
A torlcnelcm „magus"-nak nevezi ezt a nepet, mint a „bolcsek testiiletdt.
Dr. Bobula Ida irja le nagyszeru 56 a „Magusok Vandorlasa" c. fejezeteben,
sorsukat. Azt is megtudjuk tole - Ammianus Marcellinusra valo hivatkozas
sal -, hogy ezek a „magusok, megkiilonbdztetett nemzetsegkent" - a tobbi
lakossagtol elvalaszlolt helyisegckbcn eltek es azonosak a „kald"-nak is ne-
vezett „MAG" neppel, melyet a „kanani Biblia" „MAG" neven ismer, es
ugy frja, hogy »ezt a „MAG" nepet a sajat torvenye tartotta meg.«

,,A tudas: hatalom!" - Gudea, a sumer uralkodok jellcgzetes meditacios


kfztartasaval, amely a kettos spiralt, illetvc a Mobius-szalagot jelkcpezi
("For knowledge itself is power!" ) Gudea sumerian ruler; his meditativ
hand position symbolizes the double helix respectively
the Mobius-band, diorit, 73,6 cm, i.e. 2100 k. Lagas,
56 British Museum, London (G. Garbin nyoman)
Dr. Bobula Ida: „Sumcr-Magyar Rokonsag" (Ed. ESDA 1982. Bs. As.)
138 139
De tovabb hompolyog tortenelmiink, inert a kaldok ludomanya es nyelve A taltosok
annak a nepnek a lartozeka, amelyet a zsidd-kcrcsztenyseg bibliaja is kald, Az evezredes ..titkok" birtokosai, akik ezt valdban aparol fiura adtak at. Tudtak
kaldeus es magus neven emlit. olvasni az „eg konyveben", vagyis - mai ertelemben mondva - kivalasztrol 6-
Azutan ez a vandor-iit a Kaukazusba es azon at is vezet es a „Tudas-Nepe" gusok voltak.
tortenetenek ezt a f'ejezetet, dr. Bobula mar „Magyar Vandorlasok"-nak Az evezredes hagyomanyokban pedig oriztek az uralkodo kiralyi dinasz-
nevezi akkor, amikor elhagytak a Kaukazust, melynek abban az idoben tiajuk - a TURUL nemzetseg - Jezusi szarmazasanak valosagat, mely
„MAGYAR HEGYSEG" volt a neve. „titkot" akkor adtak at a trdnra lepfi uralkodonak, amikor 6t, a „beava-
De abban is meg kell egycznunk, hogy mit ertsiink a „TUDAS-NEPE" el- tasi" szertartason meltonak iteltek e „titok" atvetelere.
nevezes alatt...? Elsosorban azt, hogy „irastud6" nep volt, vagyis eppen olyan, Most azt kerdezheti az olvaso, hogy mit tartalmazhatott az, amit mi „titok-
amilyen mi vagyunk MA. Az „irastudo" tarsadalom szervezete pedig szinten nak" nevezunk...? Elmelkedjunk egyiitt azon, hogy mit is tartalmazhatott...?
hasonlatos a mi tarsadalmunkhoz. Vagyis a nep altalanos muveltseggel rendel- Gondoljunk Jezus Urunk szavaira, a „T6rvenyiinkre":
kezik ugyan, de megvannak az okosai. Orvosok, tanfto-testiilet, matematikusok „Szeressetek egymast, mint en szeretlek titeket!"
(csillagaszok), allatorvosok, memokok, babdk stb. - akik mindenkor a Nep Az „uralkodo" reszere ebben van a „Jezus-hit" es a Neprol valo gondosko-
crdekeit szolgaljak. Es mindezt ligy tekinti mindenki, mint az Istcn rendeleset. dasnak a „szeretet" torvenyc. Ez a „Jezus-hit" pedig nem a zsido-keresz-
jobban kifejczve - a Termeszet rendje szerint valot. tenyseg zsido Jezusat dicseri, hanem a veriinkbol LETT Jezust, aki meg-
Csakis igy ertheio meg es bizonyithato a nepi (faji) megmaradas es nem- dicsoiilt Edesanyjaval, a mi Boldogasszonyunkkal egyiitt uralja a Magyar
zeti ontudat allandosulasa, az ELET egyetlen feltetelekent. Lelkeket.
Ez az evszazados tarsadalmi egybefonodas es a nemzeli ontudattal tortent A „hunok" nagy kiralya, Atilla biztosan „beavatott" volt, eppen ugy, mint
Istcnhez valo felcmelkedes olyan HITET hozott letre, mely az elodoket, az CSABA is, hiszen a „Turulos" zaszlo lengett Romatol Bizancig.
osoket nem valasztotta el az eloktol, hanem az elok segitojekent tisztelte. Az „avar" Bajan-fiak pedig az evezredes „advent" jezusi litkainak szim-
Az elhunytak lelkeit tehat halhatatlannak tekintetlck es hittek abban, hogy bdlumaival dfszftettdk a „beavatas-szentelyet", az esztergomi - (Ister-Gam-i)
a felso vilag lamogatasat hozzak mindenkor a jora valo menekedesben es a varkapolnajukban. (Itt a 14 Oroszlanra gondolok, melybol „tizenharmat" leva-
veszelyeket is csodalatos niodon elhan'tjak. Csakis igy ertheto meg az, hogy kartak a falrol a gonoszok es a mai zsido-kereszteny uralom semmit nem tesz
az altalunk „6svallasnak" nevezett „istenes-eletnek" nem voltak komplikalt az „egyetlen" megmaradt, nemzsido Jezus emleket dicsoito Oroszlan megor-
ceremoniai, „miseruhas" papjai. hanem mindenki vegezte hivatasat, munkajat, zesere. Restauralasat nem remeljuk!) Ismerve a „szentistvanos'" lorlcnclmiin-
dolgat Isten rendelesenek ludva azt, a Nep, a kciz Java es erdeke szerint. ket, most azt kerdezziik meg egymastol, hogy hany Arpad-hazi (Jezus-hazi)
kiralyunkat „avathattak" be taltosaink az osi Jezus-Hit „szeretet-tor-
igy indult meg, ezzel a tarsadalmi renddel, eloszor a „HUN-GAR", utana a
venyebe"...?
„KAN-GAR" es vegul a „MAH-GAR" nemzetseg a Karpat-medence fele.
Hoztak magukkal a Tudaskincset, az ontudatos nep-ero-egyscget es a Mar Gecso (Geyza-Geza) „beavatasanal" valami hiba lehetett, men meg-
veriikkel testet oltott Istenfianak „szeietet-torvenyet", az osi es szent ha- tiirte VAJK fia pipogyasagat. A VAJK-bol lett ISTVAN aztan szoba sem jo-
gyomanyaiknak vallasos kegyelettel valo apolasaval egyiitt. hctctt, de fia - IMRE herceg - tortenete igen homalyos. Ugyanis a biziinci
igy jottck HAZA a HUN-ok, az AVAR-nak nevezett „Kan-Gar"-ok es a kutfok szerint bizanci hereegno volt a menyasszonya, de a romai papok altal irt
mi MAGYAR nepunk. tortenelem ezt cafolja es GELLERT piispokot mondjak oktatojanak, aki
- szerintiik - ezt az egeszseges es derck kiralyfit „sziizi megtartoztatasra"
A nep okosai azonban az osi tudas-atadas es megorzds modszerevel
nevelte. Viszont az elmiilt czcr ev alatt annyil mar sikcriilt fcldcrftcniink es
nyertek kepesitest es tudast. Ezt a bolcsek-testiiletet nevezziik ma „magus-
bizonyi'tjuk is, hogy ez a GELLERT piispok nem beszelte ekes magyar nyel-
papsag"-nak es a „MAG"-(h), valamint a „PAP" kifejezes is a ma ,,kald-
viinket, es iszonyii nagy velket kovetett el a Magyar Nemzet ellcn, amiert a jo
sumir"-nak nevezett nyelviinkbol valo, azonos ertelemmel. De amikent a „tu-
magyarok hord6ba tettek es a Dunaba guritottak. Valoszinu tehat, hogy IMRE
das" es a ,,tudos" ma is fokozatokba sorolhato a minoseg tekinteteben, ugy
herceg nevelesenel cs tani'tas^ban taltosaink is kozremukodtek. A lovat es
oseinknel is megtalaljuk ezeket a fokozatokat, annal is inkabb, mert az osi
foleg a lohatrol valo nyilazast - ami abban az idoben minden „vadaszat" alapja
tudaskincsnek megvoltak a titkai, melyeket az erre kivalasztott bolcsek oriz-
volt - biztosan toliik es altaluk tanulta meg IMRE, hiszen a magyar iron 6ro-
tek es adtak at - a szinten kivalasztott - utddaiknak. Ezzel pedig elerkcztiink a
kosenek a „f6vezeri" tulajdonsagokkal is rendelkeznie kellett. Ebben a mino-
„bolcsek testiiletenek" legmagasabb szintjehez. Ezek a „bolcsek" voltak az un.
segben pedig „peldat" kellett adnia a harcosainak, eppen ugy, mikent dicsd
„magus-papi-testiilet" vezetoi, mint az „Isteni-Tudas" ismeroi. Neviik a
elodei is tettek azt mindenkor.
kiild-sumfr nyelven „TAL-TAL" (Deimcl 383/3.) volt. Nepunknel ok:

141
140
Valoszinii lehet az, hogy taltosaink „beavattak" a tronorokos IMRE sokasagat emlitik ezek a jegyzokonyvek, es mindenkor hozzateszik, hogy a
herceget, aki elfogadhatta az osi Igazsagot. Ehhez azonban sziikseges volt a magus a tegezeben hordott „rovasbot"-r61 olvasta le a sziikseges gyogyfu-
Ielki megujulasa, vagyis radobbenes arra, hogy a Gellert altal hirdetett vet.
tanok, vagyis az, hogy Urunk-Isteniinkhoz kizarolag a romai vallas es Igy mondhatjuk, hogy a ma „Kneip-kuranak" nevezett gyogymodnak lelta-
cgyhaz kozvetitesevel lehet felemelkedni - a Magyar Nepen valo uralko- laloi a mi magusaink. Mindenkor a fliliiket a beteg mellere teve, az titoer es a
dasnak egyhazpolitikai eszkoze es nem isteni akarta. szivmiikodes ellenorzese volt az elso dolguk es utana a „vizelet" vizsgalata.
A „nemzsido" Jezus Urunkhoz valo versegi tartozds valosaga pedig De a reumatikus fajdalmak gy6gyitdsaban is mesterek voltak, men eppen
olyan elhatarozsist sziilhetett nemes lelkeben, mely Nepenek megmentesere olyan vulkanikus eredctii es felmelegitett koveket tettek a fajdalmas testreszek-
vonatkozhatott. Miutan fiatal erejevel ezt - valosziniileg - ki is mutatta, ebben re, amikent a mai reumalologia teszi es „modern"-nek nevezi ezt a gyogymo-
az esetbcn a „t6rtenelmi-vadkannak" nevezett, zsidd-keresztenyseg aldozata dot. Miivi beavatkozasokat is vegeztek. Daganatokat tavolitottak el a testbol,
left. (Valoszinii, hogy Gellert Dunaba guritasanak egyik oka Imre herceg meg- de ilyenkor „elaltattak" a beteget valami „feher folyadekkal". Harom napig
gyilkolasa volt, amiert a Nep 6t es az idegen kardot viselo romai papokat aludt a beteg es felebredt daganat nelkiil. Ugyam'gy tavolitottak el a szem szi-
okolta, mint gyilkosokat.) varvanyhartyajanak a halyogjait is. Vese- es gyomorbajok gyogyultak meg
gyogyteaik altal es a csonttoreseket is remekiil osszenovesztettck a gipszkotes-
Utana valosziniileg a ma „szentnek" nevezett LASZLO kiralyunk volt a hez hasonlo rogzftessel.
kovetkezo „bcavatott", aki felbontotta Vajk-Istvan sirjat es - az 6si, szkita
tiirveny szerint - levagatta jobb kezet az arulo Istvannak. A romai zsidd- Nagyszeruek voltak a noi-urusok, a „magus-noverek", akik sziilesznok is
keresztenyseg papjai megkaparintottak ezt a „jobb kart", es amikor mar vegleg voltak. A nep ..Iniba" nevel adolt nckik es ugy hittek, hogy a tudomanyukat az
uralkodtak a magyarsagon, „szent jobbkent" tiszteltettek a neppel. Eppen „egi, szent babatol kaptak, aki ragyogo, feher ruhaban jelent meg nekik,
ugy, mint MA is. LASZLO kiralyunk tisztftotta meg orszagunkat az idege- atadva csodas tudomanyat, apro kek-kovecskekkel egyiitt". - Ez a legenda
nektol, de 6 is „hirtelenul" es „varatlanul" halt meg. azert ovezte oket, inert ezek a „babak" minden ujsziilott nyakaba ilyen felfiizott
„kek-kovecsket" tettek, mondva, hogy a „szcnt Baba ovja meg ezaltal minden
Miutan osszes Arpad-hazi kiralyaink ilyen titokzatos modon fejeztek be
bajtol". Az inkvizflorok azutan nem csak a „kek-kovecskekel" tapostak el,
eletiiket, arra gondolhatunk, hogy nehanyukat akkor erhette az ilyen „r6mai"
hanem a hordozoikat is.
vegzet, amikor ..beavalasuk" szerint prdbaltak megvaltoztatni a magyar eletet.
Ma mar nehez a tortenelemben ezt kinyomozni. de azt biztosan tudjuk, hogy Aztan, amikor valdban csodttlalos gyogyftasokat vegeztek ezek a jo „md-
IV. Bela nem volt beavatva, es fgy sokaig elt es uralkodott. puszti'tva sajat gus-noverek", a Nep szinte imadkozo ahitattal varta mindeniitt oket es igy
nepet. Viszont nagyapjarol, III. Belarol biztosan mondhatjuk, hogy „Jezus- mondtak: „A magus-noverek latjak Boldogasszonyunkat es altaluk iizen 6
hazi" kiralyunk volt, mint fia - IMRE - is addig, mig a „meraniak" (itt az 6 a nepnek es Boldogasszonyunk mondja meg nekik, mikent gyogyitsanak".
kifcjczcsiikcl hasznalom) „cl nem tettek lab alol". A gyalazatos szolgasagba taszitott Nepiink kozott elo ily hiedelem es a tokele-
tes gyogyitas volt az oka annak, hogy ezekbol a boles, tudos es josagos „ma-
Ahogyan „elfogytak" a „Jezus-hazi" kiralyaink, veluk pusztultak a tallosok
gus-noverekbol" sokat maglyara vetett az „uj-vallas" papjainak itelete. Miutan
is. A „titok" azonban tovabb elt. Halkabban es kisebb tartalommal a magu-
ezek a papok fanatikus es kcgyctlcn lenyck voltak, a „tudas" hatalma naluk
soknal, akik a nep kozott clvc, az inkvizfeiok ki'nzasaiban is megtartottak
boszorkanysag es az ordogokkel valo cimboralas tenyenek szamitott. De
Jezus Urunk Igazsagat es Torvenyet, egymas szereteteben. Veliik is kell
miert...? - Azert, men jdl tudtak, hogy „6rdogi munkat" vegeznek a sok halalos
foglalkoznunk.
ftelettel, az „okosoknak", „tudosoknak", „gy6gyftoknak" a kivegzdsevel, igy
legjobban az ordogtol feltek es nem az Istentol. De csak azert, mert az ,,6"
A magusok hitiik szerinti „pokol"-ba csak akkor keriil egy „felszentelt-pap", ha nem telje-
Hajdanaban, amikor meg nepiink nem volt bezsugorftva a zsido-keresztenyseg siti azt, amit az 6 egyhaza elrendel reszere. Itt kell a kutatonak keresni a „ma-
kalodajaba, a nep tanitoi voltak az elet minden szakmajaban es valtozataban. gyarirtasnak" es a magusok elleni inkvizfeionak az indftekat. Az „ember-
Kiegeszl'tettek a „taltosok" munkajat a tudas szetosztasaban, a Nep fiai altal gyogyitas" utan a legfontosabb volt az allatok gydgyitasa es az ezt v^gzok neve
valo elsajatitasban. Vegyiik csak sorra oket, a tudomanyuk szerinti csoportosi- volt.
tassal.
1. „URUS"-ok. - Ma „orvos" a nevuk. A Nep gyogyftoi voltak. Ma mar 2. „Gyogykovacsok", vagyis a ,,16-doktorok". Nagy sziikseg volt a tudo-
csak a kozepkori inkvizicids jegyzokonyvekbol tudjuk az „orvos- manyukra, hiszen a szkfta-hun-avar-magyar hatalmas nepiinknek mindig oriasi
ludomanyukat" ismcrlclni, de a mai homeopatia gyogymoddal azonosi'thatjuk lotenycsztese volt. Ezert ket reszre osztottak ezt a feladatot:
az 6 gyogyito modszeruket. Fokent a gyogyfuvekbol keszitett italok fiirdok,
borogatasok (izzasztasok), gozoles, kiilonfele vizes pakolasok es lemosasok
143
142
Gyogykovacsok valojaban az allatorvosok es egyben a „patkolok" is vol- melyek akarhol is lehetnek, de mindeniitt a keszitSik istenes lelkiseget 6s mu-
tak, termeszelesen elosztva es tokeletesi'tve mindegyiket a maga kbtelessegere. veszi tudasat bizonyitjak.
A „l6-szak£rt6k"-nek az ide tartozo masik csoportja az 6. A „szer-magusok" voltak a ..taltosok" segedei, akik a kulonfelc
Ijasz-magusoke volt. Ezek tanftoitak a fiatalsagot - mar kicsi koruktol „szer"-tartasokat gazdagitottak eneklessel („harsany"), az osokrol valo
kezdve - a lovaglasra, majd a mindeniitt gybzedelmet arato megemlekezessel (igric) az elkbvetkezendo idoben valo kbtelessegteljesites
Lovas-ijaszatra. Eppen ezert alcsoportjaik voltak az ijkeszitok es a nye- elmondasaval (nezo). Ugyanis a regi kronikak is emlftik azt, amit a nephagyo-
reg-, 16szerszanikeszitok. (A nyilgyartas a nemzet kiilbn ipara volt.) Ezcket a many mond, hogy a „szent berkekben" gyiilekeztek oseink az „aldumasra",
lovas-ijasz magusokat neveztek „bacs"-nak. Valojaban mar a kiskortol a szent iinnepeken. De az inkvizt'eios jegyzokonyvek beszelnek „szaz-
kezdve, katonai kikepzes volt ez az ifjak reszere, de ugy, mint a ferfiusag ele- sirhalom berek"-rol es arrol. hogy halottaikat ide temettek, mert az „uj-vallas"
tenek a hozzatartozoja. A nemes 16 es a gazdajanak kozos leljesftmenye. papjai csak azokat engedtek eltemetni az 6 templomuk melletti temetobe, aki-
Mondhatjuk ugy is, hogy a ket nemes teremtmeny cgyiittmukode.se mar ket megkereszteltek az „uj-vallas" szerint. Ezekbol az adatokbol lathatjuk,
szkita bseinktbl kezdbdben, es a gbrogbk oket jelkepeztek az 6 „kentaur"- hogy bizony nagyon sokan nem voltak hajlandok felvenni a zsido-
abrazolasukkal. keresztenyseget es megmaradtak az osi hitben. Ezek azt mondtak, hogy: „az uj
vallas papjai akkor keresztelnek, amikor az emberfia meg nem tudja
3. A „makkoltatok-magusai". Itt azt kell figyelembe venni. hogy nepiink
hasznalni az eszet." (Vagyis csecsemo-korban). Az 6si hit viszont ezt nem
az elethez sziikseges elelzsiradckot, csaknem kizarblagosan a sertestenyesztes-
„keresztelesnek" nevezte, hanem „leany- es legeny beavatasnak", de az „uj-
bol szerezte be. A hideg teleket „disznboles" nelkiil m6g ma sem lehet elkep-
mod" szerint „keresztelesnek" is. Talan azert, mert ez is „szentelt-vfzzel"
zelni. Tehat a sertestenyesztes is iranyftva volt a „magusok" altal, de ugyancsak
tortent. De ez a viz azert volt „szentelt", mert a termeszetbol kibugyogb, tiszta
az 6 neveltjeik vegeztek a series feldolgozasat is. A bollerek vegeztek a disz-
forrasvi'z volt, amit az Isten szenlelt meg t5s ncm a romai papok.
noolest es a feldolgozast (hurka, kolbasz, szalonnakeszftdst, fustole'st es aba-
last). Tanflottak a nepet a sertestenyesztes es a hus-, zsirelkeszi'tes mindcn A mai „kereszteles" valojaban nem mas, mint a zsido-keresztenyseg vala-
lenyeges reszletere. A falukban es varosokban osszegyujlottek mindennap a melyik egyhazaba valo hivatalos felvetele annak az ujszulottnek, akinck a sor-
serlcseket es czeket a „kan-asz" vitte makkoltatni, vagy a megfelelo legelore. sat igy sziilei hatdrozzak meg ezzel az egyhazi vegzessel. Az osi-hit szerint az
Estere hazatertek az allatok, hogy reggel kezdodjon ujra ez a megszokott elc- ujsztilotlet egy csaladi szcrtartiissal „csaladba fogadtak" es az edesanya adott
ttik, addig, mi'g az anyasertesck nem szaporftottak az allomanyt, vagy ncm vette nevet gyermekenek, mikeppen leirom a „Lilurgia" c. fejezetben. Azutan kovet-
el clctiiket az „ember", a sajat eletenck szolgalatara. A „parosMsokat" es a kezett a „legeny-avatas" (vagy „pilisezes") 18 eves korban es a „Ieanyoknak
„miskarolasokat" is ezek a „kanasz-magusok" vegeztek. Hasonlokeppen volt a partaba-avatasa" a hajadonsag 16. eveben.
megszervezve a „marhatenyeszles" is, amit ininyftottak a
4. „Gulyas-magusok". Ma mar ismerjuk a marhatenyesztes minden nehez- A „legeny-avatas" vagy „pilisezes":
seget. de nepiink az tin. „rideg-marhakat" tenyesztette. Ezek a magusok int^z- Amikor a fiu-gyermek betbltotte a 18. eletevet, a taltosok elvittek 6t egy
tek a juh-tcnyesztesl is, a csavart szarvu racka-juhok szapon'tasaval. „szent" forrashoz. Lenyfrtak elol a hajat es derekig megmostak a forras vize-
A ,juh-asz" is igen megbecsiilt szakma volt, hiszen a juhtejbol keszitett sajtok, ben, azutan a hatat bekentek a Boldogasszony fiiveibol keszitett szent olajjal
turok liislolesre is kcrullek, es a lei ridegsegeben bizony sok jo es taplalb falat- annak eYdekeben, hogy birja jol az elet terheit es kapott egy borbol valo ferfi-
kent szolgaltak. Gyapjuk pedig eppen a tel folyaman keriilt feldolgozasra a nep 6vet, a ferfiassag jelkepekent.
meleg ruhanemujenek eloallilasa vegett. De a gulyasok ugyanczt vegeztek a A hajadonok „partaba-avatasa" igen magasztos csaladi unnepseggel
tehentejellatas megszervczesevel, ami az elet nelkiilozhetetlen kelleke volt. tortent es nagyon sokszor „eljegyzes" is volt egyidejiileg. A neprajzosainknak
5. Az otvos-magusok valojaban a hagyomany firzoi voltak, hiszen az 6si kcllene felderfteni ennek a reszleteit. Nekiink csak keves adatot sikeriilt talalni
hiedelem titkait ontottek nemes t'emekbe, mint a hiedelem jelkepeit. Ez a tu- erre vonatkozolag, de azok is igen jellemzik ennek a csaladi iinnepnek jelcnto-
domany is mar szkitanak nevezett oseink tulajdona es tanusitjak az aranyba segei. Ugy ludjuk, hogy a leanyaink 16 eves korukig ket copfba fonottan
ontott csodas abrazolasok. Ezeket bemutatom az egyik konyvemben. (Igaz viseltek hajukat. E napon unnepelyesen megsziint a kettos hajfonat. Itt is
Torte'nelmiink Vezerfonala Arpadig) De a hun-avar-magyar miiltunk is tele van „hajvagas" volt a ritualis kezdet es aztan vagy kibontolt hajdi'sz, vagy „egy"
e szent hagyomany ertekeivel, amit a karpat-medencei sirok rejtettek es a min- hajfonat volt a ..parta" alapja. »A partat rendszerint az avatasra kerillo hajadon
ket letipro Habsburg-uralom ellopott toliink, (mint a Nagyszentmiklosi sajat maga keszitette, mintegy vizsgadarabkent kezimunka miiveszetenek az
Aranykincs a becsi miizeumban), vagy „beolvasztani" rendelt es az aranyat, igazolasara. Az egesz csalad es a meghivott „legenyek" elott tortent a „parta-
eziistot tulajdonftotta el. A nemet-romai vallas kegyszereinek nagy resze azok zas", amikor is a parta feltevese elott egy „szer-m^gusn6" osi imadsaggal
az avaroktol ellopott aranykincsek atalaki'tasaval keszult egyhazi kegytargyak, fordult Boldogasszonyunkhoz, kerve, hogy vegye leanyai koze az uj „par-

144 145
tas" hajadont, akinek homlokat kente be azutan a Boldogasszony fiiveibol ilyen fras cmli'ti azt, hogy a nep a ligetekben es az erdoben „aldozik pogany
keszitett szent olajja).« isteneinek", pogany szokasai szerint.
A kozcpkori inkvizi'ciok kegyetlensege miatt azonban ezeket az iinnepsege- Ebbol minket csak az erdekel, hogy az osi hiedelem nepiinket a romlatlan
ket nem tudtak a csaladi hazban tartani, hanem a „rejtckhelyeken". Azert emli- Termeszethez kapcsolta. Ugyanis ezzel is tanusagot tettek jo Jezus Urunkhoz
tik a jegyzfikbnyvek a „biijoberek", „lap-biij6" vagy „lovagotelke" clneve- valo husegtikrSI, hiszen 6 is a „tonal", a „hegyen", a „ligetben" beszelt -
zesekct. De nepiink minden veszdly ellenere is megtartotta ezeket az iinnepeket vagyis tartotl „Isten-tiszteletet'' az osszegyiilt nepnek. Osi Jezus-hitiink tehat jo
es a hazassagkbtcseket, valamint a „halotti" tort is. Az elmondotlakkal ezcknek Odvozitonkre valo emlekezeskent gyiilt ossze az isten szabad ege alatt mar
a „szer-magusoknak" a fontossagat akartam kiemelni azert, mert ugy velem, akkor is, amikor nem kellett elrejtoznie iinnepeinek szertartasaira. Igen fontos
hogy a mai Magyarsagnak a kozmikus litra valo tereleseben az altalam „Ma- ezt tudni es hangstilyozni, a zsido-keresztenysdg tcmplomban valo osszejbve-
gyar-Hit"-nek nevezett osi Jezus Hitunket tanito „apostoloknak", pontosan lelenek kenyszere miatt. (Csak igy, zarojclben hivatkozom a r6mai kalolikus
ezcknek a „szer-magusoknak" a hivatasat kell atvenni. Vagyis szent hagyo- egyhazi torvenyre. mcly szerint ..biint kovet el az, aki nem vesz reszt a va-
manyainkat apolni, oseink dicsoseges es igaz tortinelmet tanitani, rovas- sarnapi szentmisen".) Nepiink orommel es boldogan ment el a „ligetekbe"
irasunkkal egyiitt. Szeretnem, ha az olvaso mcgerlene jo szandekomat. vagy a „puszta-helyre" eppen ugy, amikent Jezus Urunkhoz is boldogan ment a
Ugyanis nepiink lelki atalakulasat kell megteremteni a „tudoknak", az Nep, amint az evangeliumok is igy mondjak. (Mark 1. 35., Luk. 4. 42.) Lu-
ujvilag ,.taltosainak". Azoknak, akik mar a fenyben allanak. Jezus Urunk kacsnak az itt idczett verseben azt is mcgtalaljuk, hogy Jezus Urunk mar a
rendelkezdsc szerint kell ezt a megujulasunkat elni. Igy mondta nekiink: Napkelte elott ott volt az imadkozas helyen. Osi hitiink valloi szinten a Nap-
keltekor mondtak el az elso imadsagot es idegen torteneszek frjak ezt nagy
„Sziikseges nektek ujraszuletnetek viztol es lelektol" (Tamas evan- kiralyunkrol - ATILLA-rol - is.
geliumaban fgy frva es Janos 3. 3 es 5.).
Miutan az elobbiekben hivatkoztam az evangeliumokra, most a zsido-
Menj hat, Testverem egy forrashoz. Mosd lc magadrol a multad mindense- keresztenysegunk vedoi biztosan azzal vagnak szembe, amit Lukacs ir a hivat-
get, derekig megfiirodve benne. Igy atestel a „pilisezes" osi szertartasan. es kozott rcsz masik versciben igy:
vesd ki lelkedbol mindazt, ami nem forraszt egybe a mi veriinkkel testet 61- „ Jezus pedig megtere a Leleknek erejevel Galiledbct es hire meni
tott Jezus Urunkkal, draga udvozitonkkel. neki az egesz kornyeken. — Es O tanita azoknak a zsinagogdiban, di-
A „tudas" majd taltossa avat es segitsd a Magyart a Fenybe. Olyan csoitven mendenektdl. " (Luk. 4. 24-25.)
templomokra, mint amelyekkel a jelenlegi zsido-keresztenyscgiink „egyhaza-
nak" nevezett szektai rendelkeznek nines sziiksegiink. Mert: „ahol ketten- Ezzel az evangeliumi szbveggel kfvanjak azt bizonyi'tani, hogy a mi draga
harman bsszejonnek, ott vagyok En veliik..." mondta UdvozitSnk es ilyen Jezus Urunk a zsidok zsinagogaiban (zsidotemplomokban) tani'lotl.
kozos imadsagoknal erezni lehet az O jelenletet is. Ketezer ev alatt a „keresz- „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimu konyvemben bizonyitom azt,
tcnyi-szellemnek" nevezett dogmatika hozzaszoktatta az embereket ahhoz, hogy „Gallielaban csak Kr.u. 3. evszazadban epiilnek a zsidok templomai"
hogy csak a templom az „Isten haza". Ott lehet csak az „istentiszteletet" tarta- (213. oldal), tehat Jezus Urunk nem tanfthatott czekben a „zsinagoganak"
ni es vegezni. Den'tsiik fel tehat megint egyutt, hogy osi Jezus-hitiinkben mi- nevezett „templomokbaiv', mert ilyenek az 6 koraban nem leteztek. Most ab-
keppen volt ban a helyzctben vagyok, hogy ismet fel tudom hi'vni olvasoim figyelmet az
evangeliumi frasok tudatos hamisitasara.
Az Isten-tisztelet A gorogul frt cvangeliumokban szerepel a „synagogue" kifejezes. Egy ki-
Legeloszor azt kell elfogadnunk, hogy a „romIatlan", tehat a zsido- valo szakkonyv: „AZIMOV's Guide to the Bible, the Old Testament" c.
keresztenysegbe be nem zsugorftott Nepiink egesz elete Urunk-Isteniink tisz- kbtet 500. oldalan igy ir:
telete volt. Amikor az „uj" es ,-idegcn cgyhaz" templomainak felepi'lcsere »The word „synagogue" is from the greek expression, meaning „an
rendeltek es kenyszeritettek az osi Jezus-hitii n^piinket, akkor a „r^gi szokasok assembling together"...* Magyarra fordi'tva:
szerinti Istendicseretre" osszegyiilekcztck titkosan es csendesen a romlatlan »A ..zsinagoga" gdrog kifejezes, jelentese egyiittes (kozos) osszejb-
es iide Termeszet ligeteiben, berkeiben es az Egre nezve imadkoztak, enekel- velel"... (laldn ..gyiilekezesi hely").«
tek, oriiltek. daloltak, tancoltak az Isten tiszteletere. Mikor a Nap lement, tiizet
gyiijtottak es a Tiiz-fenyeben megjelentek a dicso osok az oreg-magusok me- Ha Azimov professzor adata szerint ertelmezzuk az idezctt evangeliumi
seivcl. szovegeket, akkor bizony Udvbzitonk nem a zsidok templomaiban tanitott es
Vajk-Istvantol kezdodoen Nepiink tbrtenetebol csak az maradt meg frasban, tartott Isten-tiszteletet, hanem a Termeszetben lev6 gyiilekezo helyeken, a
amit ezek a nyugati es idegen papok leirtak a vesztiinkre es karunkra. Minden „tonal", a „hegyen", a „ligetekben".

146 147
Ezt utanoztak tehat Jezus-hitii oseink. De Azimov bolcsen megmagyarazza VII.
ezt a „sz6-atvetelt" fgy:
»A ..synagogue" (zsinagdga) kifejezes templomra valo vonatkozta- A magyarok istene
tdsa a zsiciokndl csak a kiiizetesiik (exile) uldn keletkezett, amikor a
MAGYAROK1STENE
kozponti. jeruzsdlemi templomuk leromboltatott, es a „kozpontositott
istentisztelet ritudlis kellekei megszuntek".« Imddkozunk Hozzdd.
Eli bed borulunk...
Fordil.id felenk orcdd!
Az evangeliumokban levo sok „torai" (zsidoertekii) beekelest tehat kiege-
szftettck a „gyiilekezeti-hely" (synagogue)-nek „zsid6-templomma" (zsina- Igen! - A MAGYAROK ISTENEHEZ (fgy, nagybetuvel) fordulunk. Hozza
gogava) valo valtoztatasaval. Ezzel is Jezus Urunk zsido-voltat kfvanjak bizo- kialtunk. Hozza fohaszkodunk, mert csakis 0, az 0 csodalatos megnyilatkoza-
nyitani azok az evangeliumi szovegek, ameiyek igy Udvozitonket a zsidok saval tud kivezetni minket ebbol az utvesztdbol, ahova az „utat tevesztett"
templomaiba (zsinagogaiba) helyezik. Magyarsag kerult.
Jezus Urunk soha nem tette be a labat a jeruzsdlemi kozponti zsido- A MAGYAROK ISTENE is az Egyellenl tiikrozi, de a magyar nep sajatos
templomba. Mas templomuk a zsidoknak ebben a korban nem volt, hiszen lelkiseg^nek a sugaraban ds ezt a „nepi sugark^vet", a nep lelk^ben £16 osi
akkor nem Kajafasek szedtek volna az „adot" a zsidoktol, hanem a „ma- Istenszemleletel igyekezett megvallozlatni a judai-keresztenyseg ten'tese. Ezt
sik" templom. Csak itt lehetett Jahwenak „aldozatokat" beszolgaltatni a - a Magyarok lstene>61 formalt szemleletet - nevezte aztan a mmai-judai-
fopapok es papi hercegek kezeihez valo juttatassal. kereszteny hitoktatds „poganysagnak" es fgy lettiink poganyok mindnyajan,
De frnom kell a MI templomainkrol, ameiyek a Pdrtus Birodalomban akik a Magyarok Istenehez imddkozunk.
voltak es a Kr.u. 3. szazadban mar MANI egyhazszervezetehez tartoztak. El^rkezettnek latjuk az „idok teljess^get" arra, hogy megismerjuk a
Tudjuk, hogy a a perzsak 360 templomunkat romboltak le. Ezek azonban nem MAGYAROK ISTENET. Nem egy „kul6n" Istent, hanem azt az EGYET-
olyan „templomok", „parokiak" voltak, mint a mai zsido-keresztenyseg temp- LENT, aki Vilagunk minden teremtmeny6nek Istene ds ugy ismerjilk meg OT.
lomai, hanem a „tudas-hazai". Csillagvizsgalok, egyetemek, iskoldk, korha- amint a mai napig el a Magyar N6p-Lelekben. Egyszerii szoval kifejezve -
zak, egeszsegugyi szervek, sziilootthonok, bOlcsodek es meg a szinhaz is a tanitjuk, hirdetjiik, ismertetjiik az „Istcn-latas", Istenre nezes es a Hozza valo
templomi szervezet kezeieseben volt. Tehat a sziiietestol a jolet-bosegen at az kozelites osi es magyari modjat. Tehdt nem utanozunk mas ncpekct. Tisztel-
oregsegi gondoskodasig, a halotti tisztesseg megadasaig minden, de minden a jiik a zsidok, mohamedanok, hinduk es mindenki mds s/.emlcletel, de meg-
Partus Birodalom templomai altal volt megszervezve. Ezaltal ervenyesiilt a hagyjuk nekik 6s mi a sajat lelkisegiinkb6I fakadt Istenszemldlclct kiiveljiik es
Partus Hercegben testet oltott Isten Fianak ez a torvenye: ebben az EGYETLEN azert a MAGYAROK ISTENE, mert mi OT igy latjuk
„Szeressetek egymast, mint en szeretlek titeket!" 6s Ldnyet - a magunk hite szerint - fgy magyarazzuk.
Ezt a magyari Istenlatasunkat talan ahhoz a pdldahoz hasonlithaljuk a leg-
Isten Fianak a Nepe csak igy elhetett, mcgbecsiilve Nemzctenek karizma- jobban, ha szaz festomuveszt a Napkelte ele allitunk es kerjtik oket, hogy rog-
tikus kiildeteset es elhfvasat. Mert azert sziiletett embertestben e Nemzet zits£k le a vasznon a pirkadas gyonyoriis^get. Biztosak vagyunk abban, hogy
verevel az Isten Fia. mind a szaz kep kulonbozo lesz. A szaz koziil mi a „magyari" kepet vessziik a
Ez a Jezus-Hit a magyar ujraeledes kotelessege, a Magyar Leleknek a magunkenak.
karizmaja. Hdt igy tekintiink - magyari modon - az Egyetlenre is es szi'viink, lelkiink
magyari erztSs^vel nevezzUk 6t a MAGYAROK ISTENENEK.
Nagyon fontos, hogy visszaterjunk Hozza eppen MOST, amikor egyszerre
6s szervezctten fordul ellene a judai-keresztenyseg 6s az „allft61agos ateista" -
de mindcniitt zsidok altal vezetett es iranyi'lott - idcoldgiai tamadas.
Minden magyar Testvert hfvunk a Magyarok Istenenek a lauisara. Mindent
elmondunk, ami oseinket Hozza kototte es a N6p Lelkeben 616 Magyar Hit az
O Lenyeg6t 6s Tartalmat a mai napig megorizte. Mas hitre tanitottak minket es
mds szemiivegen neztuk eddig az Egyetlent. Vegyiik lc a szemtivegckct es
nezzunk a sajat szemiinkkcl.
Ezt az Istenes szandekot szolgaljak az elk6vetkezend6 tanulmanyok.

149
148
^

A magyarok Istenenek aiakja nepi forrasaink nyoman S tenyleg nepi imadsagainkban ezt a hdrmas tagolodast megtalaljuk (Isten
„Mikeppen a Mennyben, azonkeppen itt a Foldon is" akarata = ertelem, Isten josaga = erzelem, Isten bosege = anyag). Nines tehat
Isten fogalma lesziikitve egy Szellemi Lenyre, sem a Lathatatlan Szeretetre.
Ma is enekeljiik: „Magyarok Islene rontsd a labanc erejet". Ma is egyiitt Nem, a Magyarok Istene magaban foglalja az Orok Anyagot is, es nem engedi
mondjuk Petofivel: „A Magyarok Istenere cskiisziink..." es csak mi magyarok meg Hannas Lenyegenek darabokra bontasat.
eskiisziink az „Elo Istenre." Mit takar a szaz es szaz peldaval bizonyithato Ez a Szentharomsiig lokeletes osszhangot sugaroz. Az ember foldi feladata
elofordulas, milyen vallasi fogalmat takar a „Magyarok Istene"? ezen harmonia mcgkozelftese. Mert az ertelem tulsiilya az embert elmaganyo-
Am miert sziikseges a mai elvilagiasult korban az egi magyar istenfogalom sitja, gogbsse teszi. Az ertelem es erzelem kozos tultengese a test tagadasaval
keresese? Hiszen nem tagadhatjuk, igaza volt Iranyinak, aki a mull szazadban rajongot fejleszt ki. Az erzelem egyeduralma szertelenseget okoz, viszont tul-
figyelmezietett: sulyos kapcsolodasa a testtel, az embert az allat szintjerc siillyeszti. A test
„Nem az a fontos, sej ocsem! hogy honnan jottel, hanem az, hogy imadata meg az embert csupan az anyagesere biztosftasa)a allflana be.
hovd mesz!" Pcrsze a szellem, lelek es a test harmoniajat az ember el nem erheti, csak
megkozelitheti. Ez kel okbol ertheto: az ember nyitott lenykent szuletik a fold-
Csak 6 meg tudta, vagy sejtette, honnan jottunk, s tudta azt is, hogy a kiin- re, s mindharom osszetevojet fejlesztenie kell, de buktatokkal van tele a fejlo-
dulasi pont nelkiil nem lehet a megtett utat felmerni, es utunk celjat kitiizni. des utja. Masodszor, men cgyeni harmoniajat csak az cmberi tarsadalom ossz-
Eszmefuttatasunk sarkkSveve az osi szOveget tesszuk: „Mikeppen a hangzatahoz viszonyftva fejlesztheti. Mas szoval az ember nem el elefantcsont-
mennyben, azonkeppen itt a foldon is..." Az oszovetsegi teremtcstbrtenet, tornyaban, hanem fiigg tarsait61.
melynek eredetc ismert, hasonlo megfogalmazast ad: ,,Tcremtsiink embert a mi De azok is fuggenek tole: ezert koteles embenarsaiert cselekedni, hogy
kepiinkre es hasonlatossagunkra." Termeszetcsen nem lehet ezt a hasonlatossi- azok is segithessenek ncki egyensiilya kialakftasaban. Tehat nem az aszketa a
got kezzelfoghato modon felfogni es magunknak egy emberkepii Istent megal- eel, hanem a tarsadalomcrt is dolgozo, kicgycnsiilyozott egyeniseg.
kotni. Ketsegtelen, hogy egy atvitt ertelemben istenkepii emberrol lehet csak De a legfobb segitseget Teremtojetol, a Magyarok Istenetol kapja. Ez a se-
szo. gitseg elsosorban sorsanak legfobb meghatarozojat, a nemiseget erinti. Oseink
egyik legnagyobb erejii felismerese az volt, hogy az Orok Isten magaban fog-
lalja a ferfi- es a noelvet is. Persze itt is csak atvitt ertelmii tulajdonsagokrol
Harom a magyar igazsag van szo. amelyeket jobb hi'jan fgy neveziink.
Miben hasonlfthat tehat az ember Istenhez? Ha ndpi forrasainkal vizsgaljuk, A ferfielv jelenti a kisugarzast, kiszorasl, megtermekenyi'lcst: az alkotoerot.
azonnal feltiinik a hannas szam gyakori, rendszeres es tudatos elofordulasa: A noelv a visszasugarzast, befogadast es megtermekenyiilest: a termoerot jelzi.
hiirom a Magyar Igazsag, harom az also vilag (nem alvilag!), harom nepme-
se'ink fid- es leanytcstvere, hannas az arany, rez es eziist jelkep-egyiittese, a
harmashalom az orszag jele, harom a tanc (lassii, mersekclt es gyors), mely a A ferfielvu es nSelvii Orok Isten
magyar lelek ritmusabol fakad. De a hosnek is harom feladatot kell elvegezni Ez a felismeres tette lehetove, hogy mindenki sajat nemenek megfeleloen ker-
es az esztendo is csak harom nap. hette az Isten kcgyelmet es megertcset, kereshette Islcnnel valo azonosulasat.
Ezen kfviil harom Boldogasszonyunk van (Nagyasszony, Boldogasszony es Az ember azonban foldi palyafutasa folyaman harom eletszakaszon megy
Kisasszony). Ketsegki'viil a harom egy szent szam, melynek mely vallasi gyo- keresztiil.
kere van, hisz „3" a Feltamadas szama is. - Az elso szakaszban eloszor anyjatol valik el veglegesen testben (7. ev),
S valoban az ember is egy hannas cgyseg. a magyar Szentharomsag foldi majd erzelmileg szakad el sziileitol (14. ev), hogy a szellemi onallosulas
hasonmasa: az ertelem (szellem), az erzelem (lelek) es az anyag (test = elo is bekovetkezzek a 21. eletevvel.
anyag) osszefonodasa. - Aztan kfivetkezik az alkotas korszaka, amely az 55. eletevvel fejezodik
Ilycn es csak ilyen ertelemben lehet az ember hasonlo Istenhez. Ertheto, be. A csaladalapftas, a letalapok megteremtese es a gyermekneveles
hogy osidoktol fogva a hannas kor jelentette az Orbk Istent: ezen szakasz fobb allomasai.
a belso kor: az Orok Anyag, - A harmadik korszak a testi hanyallas, de a lelki gazdagodas es szellemi
a kbzepso kor: az Orok Lelek (erzelem), teren a tanitas ideje. Ekkor kesziti elo utodjat, s adja at tapasztalatait,
a kiils6 k6r: az Orok BSlcsesseg (tudas). tudasat a kovetkezo zaszlovivo nemzedeknek.

150 151
Teljesen £rtheto oseink felfogasa, hogy az Orok Isten minden eletszakasz- csillag). Legujabban amerikai csillagaszok Kr.e. 2-ben a Rcgulus es a Ju-
ban mindket nembeli lenynek peldat es segftseget nyiijl. A gyermekeknek ott a piter konjunkcidjarol beszelnek. Ez sem zavar minket, mert Regulus a mi
Gyermek es a Sziiz (Kisasszony), az elet teljeben tevoknek a Fiu es az Anya Argyelusunk es kiskiralynak (kiralyfinak) ismerjuk.
(Boldogasszony). az idosebbeknek az Atya 6s a Nagyasszony (Nagybol- - A Nagyasszonye az Eletved6 Tudas, O az elet vedelmezoje, a raolvasa-
dogasszony). S itt lalhatjuk vilagosan, hogy egy evezred kereszldnysege elleniS- saink cimzettje. O a Megerto Szeretet, s hozzd tartozik a Visszasugarzo
re is mindezen Isteni SzemeTyek - gondolatsorunk ezen pontjan kimondhatjuk: Anyag. Csillagjelkepe a Hold. Eire lij es perdontd anyagunk van: „Edes-
a ketszeres Szentharomsag tagjai - ncpiinkben feledhetetleniil es kitorolhetet- apam, Csilip Peter nem is nevezte a Hodat maskeppen, csak Babba Mari£-
leniil elnek.
nak. Feleje fordulva imadkozott este, reggel meg a felkelo nap fele. Mindig
keletre fordulva imadkozott. Mi is fgy imadkozunk most az oregemmel.
Lalja, a kcleti falon van a kereszt. Rdgen mindenki haza keleti falara tette a
A Haromtenyegii Kettos Szentharomsag
keresztct vagy a szentkepet. A Babba Maria kepet is es arra fele fordulva
Termeszetescn minden Isteni SzemeTy magaban foglalja kulon-kulon is az imadkozott."
anyag, lelek es szellem (ertelem) harmassagat. „A gyermekeknek minden olyan kep, amelyiken Jezus van (Anyjdval), az
mar Babba MaYia. Mert a gyermek ugy ismcri meg az Istent, hogy az Babba
OROK ISTEN Maria."
„A Babba Maria? Hat az a Joisten." (Babba szekely szo. Jelent6se: szep.
csinos, kecses.)
„Babba Maria Gyimesben val6ban a Feny-Sziizet jelenlelte."
„Mitologiai szotarakat szinten atnezve, mindossze ket olyan nevet talaltam,
amely Babbaval hasonlo hangzasu. Az egyik a sumir BABA, mas olvasat-
ban Bawu vagy Bau, a termekenyseg istennoje, vagy foldanya. aki eletet le-
hel az elolenyekbe. A kozismert szlav Babanak semmi olyan tulajdonsaga
nines, amely a gyimesi Isten-novel rokonithatna. Babba Maria nyomait a
Sz^kelyfoldon, elsosorban Csikban kellene tovabb kutatni. Talan az a rej-
tely is megoldodnek, hogy miert lett Babba Mdria kultikus kozpontja
Csfksomlyo, vagyis, hogy szazadok ota miert eppen a somlyoi Mariahoz se-
reglenek a bucsujaro szekelyek es csangok." (Dacszo Arpad: A gyimesi
Babba Maria, Nepismereti Dolgozatok 1980, Kriterion Konyvkiado, Buka-
rest, 231-38. oldalak). Kulonben lasd a „Sarlos Mdriat" is (a hold sarloja!).
- Boldogasszony maga az Elethozo Tudas (Boldogasszony agya), s 6ve a
hatartalan „Eletszeretet". Hozza tartozik az EI6 Anyag. Csillagkepe a Fold
(Fold-anyank!). Nem veletlen, hogy a kereszteny Sziiz Anya-abrazolasokon
is gyakran talalkozunk a foldgombbel labai alatt...
- A Kisasszony az Eletsejto Tudas, a Varakozo Szeretet es anyagi szinten
egydrtelmuen kotodik az eTetre kesziilo, az Eletre varo Anyaggal. Csillag-
jelkepe az Esthajnal. S valdban a Szent Sziiz csillaga egy elethordozasra
kesziilo bolygo. Veletlen?
Nem kell sok magyarazat az abrahoz:
- Az Atyahoz tartozik a Tani'to Ertelem, a Megbocsato Szeretet es az anyag Mindent egybevetve, a Magyarok Istenenek 18 megnyilvanulasarol kaptunk
vonalkozasaban a Mindenseg Sugarziisa. Csillagkepe az Oreg Ut (UTU?), a kepet. Ebb6l 3x3 a fiirfielvet 6s ugyancsak 3x3 a noeivet ttikrOzi. Erdemes
Nagy Ut, a Hadak Utja. meggondoini, hogy ezt az 6si tudaskincsbol szarmazo felismerest az atvevQ
- A Fiiihoz tartozik az Alkoto Ertelem, a Cselekvo Szeretet es a Tomeny niSpek nem ertettek meg es lenyeget elfelejtettek. Fura istencsaladokat alakf-
Sugarzas. Csillagkdpe a Nap (Idsd a napkoszonteseket). tottak ki, amelyek cselszov^ssel 6s mulatozassai teli Eletet eltek. Zeusz az Os-
- A Gyermeke a Nyflt (nyiladoz6) Ertelem, a Gyermeki (elfogulatlan) Sze- istent (nagyapjat) ennek megfeleloen letaszitotta tronjarol (Uranos = Ur - an -
retet 6s a sziileto, Novekvd Sugarzas. Csillagjelkdpe az llstokos (betlehemi
152 153
os?) 6s cmberarcii istentarsait (feYj, fcleseg, gyerekek, testvcrek) az Olym- Atya
poszra helyczte.
A romaiak kovettek persze a gorogoket. Igy lett a Gyermekbol Amor es
Erosz, a Sziizbol Aphrodite cs Vesta, a Fiubol Apollo es Janusz, a Boldogasz-
szonybol Demeter es Ceresz, az Atyabol Zeusz es Jupiter, a Nagyboldog-
asszonybol Hera es Juno. Persze az igaz ertelmet feledve, napi es hazi sziik-
SSSh "^^Orok Anyag*
seglctcik szerint az islenek tarsasagat hihetetleniil megszapon'toltak.
Kfvanatos lenne, ha tbrteneszeink ezen felismeresek birtokaban oskutata-
sunk idevonatkozo anyagat feliilvizsgalnak. Celszeru lenne a csillagjelkepek Orok Lelek
alnczese is, mcrt lehetseges, hogy mind a 18 isteni tulajdonsagnak kiilon jelke-
pe volt.

Az osi hit ma is el Fiu

Honfoglalo oseink bizonyara csodalkozlak, amikor a hitteritok nekik egy szo- -Orok Tud^s
katlan osszetetelii Szentharomsagot hirdettek, amely ugyan az atfogo magyar
istenkepnek reszc - Alya, Fiii es Szentlelek - de mcgis csak csonka resze. Az Nagyasszony
Atya es Fiu mellol hianyzik a Gyermek, akit ugyan a foldre szallt Fiu mellol
hianyzik a Gyermek, akit ugyan a foldre szallt Fiii gycrmekkora eleg jol potoll.
A Szentlelek mellol hianyzik az Orok Ertelem es az Orbk Anyag. A Boldog-
asszony-Harmas teljesen eltiint, s valosagos csoda, hogy Szent Istvan halalos
agyan megis Neki ajanlotta orszagat es nepet. Sziiz Maria, Jezus Foldi Anyja A Magyar Osvallas Eve
beazonosi'tasa sem jart meg a mai napig teljes sikerrel. talan a Kisasszony (Harom napbol all az esztendo)
alakjat kiveve, de Ot sem Isteni Szemelykent, hanem egy alacsonyabb szinten -
bar kiilon szerepben. Ha a fenti abran az ora jarasaval egyezo iranyban haladunk, megkapjuk a nap-
De az osvallas erejet jelenti, hogy azota Sziiz Maria alakja differencialo- tari ev lefolyasat meghatarozo eroparokat:
dott, kiszelesedett es a Sziiz mellett tovabb el az Anya es az Eg Kiralynoje is. - Gyermek - Boldogasszony (Anya)
Mindcncsetrc csak a magyar egyhazi enekeskonyvekbcn vannak kiilon fejeze- - Fiii - Nagyasszony (Nagyboldogasszony)
tekben a Maria- cs Boldogasszony-enekek! - Atya - Kisasszony.
Legnagyobb nchezsegct jclenthette azonban az Orok Anyag isteni lenyege-
nek fcladasa. Nem voltak tiibbe szent hegyek, szent folyok (Ister), szent forra- Azl hiszem, osszetartozasuk logikaja vilagos es nem szorul magyanizatra.
sok (a kesobbi bucsujarohelyek kiindul6pontjai), s mondai jellegiive valt a Az Eroparok idfiszakai nem teljesen egyeznek. Ez abbol kovetkezik, hogy a
Vilag Aranyos Szeglete, a Magyar Haza. De a kenyerrc ma is azt mondjuk, Szeplotelen Fogantatas a Gyermek sziiletese elott tortenik. Az idoszakokat
hogy Elet, s az titszeli keresztek, kapolnak es szentkepck ma is a regi felfogas- nepmeseink logikaja szerint napoknak, a Magyarok Istcnc napjainak nevezziik.
rol tanuskodnak.
A magyar nep tudta, hogy az Orok Istenhez az uj hit utjan is el lehet jutni -
hiszen a foldre szallo Istenfiut 6 is varta -, de nem adta fel a tobbi jol bevalt lit
hasznalatat. Ez eredmenyezte vallasi tiirelmesseget es az „uj" hitbe valo „bele-
nyugvasat". Mindezt osszefoglalva a Haromlenyegu Kettos Szentharomsag
szimbolumat egy ismertebb alakban adhatjuk vissza:

154 155
Teli napfordulo • December 22-en sziiletik ujja a nap, sziiletik az Isteni Gyermek. Az ev-
kezdo regoles napja a szarvasagancsos regosok biivos jokivansagaival.
Januar 6: jonnek a napkeleti magusok. Januar 9-en vfzbe merftik (meg-
kcresztclik) a Gycrmeket. Viragvasarnapkor jon a kiszehajtas es a
villozes: a tel, a sotetseg elhajtasa es az elet behozatala. Husvetkor a
foldi emberre valt Gyermek feltamadasanak dicsoseget unneplik.
— Nagyasszony napja
Fiu napja
(aprilis 22.-augusztus 21-ig)
• Majus a Szuz Anya honapja es Junius 18-dn a Sziiz Szivet linnepeljiik.
Julius 2-an van a Sarlos Boldogasszony napja, mely szinte elorejelzi
augusztust, Nagyboldogass/.ony honapjat. Augusztus 5-en iidvozoljuk
Havas Boldogasszonyt (Havas = Havi = a noi termekenyseg orzqje?).
Augusztus 15-en Nagyboldogasszony es 22-en a Vilag Kiralynqje.
• Majus 29-en kiildte el a Piti a Szentlelket. Punkosdi kiraly valasztasa.
Junius 9-en iinnepeljuk az Ur napjat. 21-en meggyujtjuk a Szentivaneji
tiizet es tiizugrassal fejezziik ki 5romiinket a Vilag Vilagossaganak
gyozelme miatt a sotetseg felett. Valoszinii, hogy valaha augusztus 20.
is a Fiu iinnepe volt nepunknel. Igy erthetjiik meg, hogy miert sziikseg-
szeriien es termeszetesen eppen ebben az isteni napban itelkeztek az
Arpadok az esztergomi oroszlanok kozott: a Nagyasszony es a Fiu
- jelkepezve a Nap es a Hold altal - legerosebb kisugarzasa idejen!
- Kisasszony napja
Atya napja
(augusztus 22.-december 21-ig)
Nyari napfordulo • Szcplember a Kisasszony honapja. 8-an iinnepeljuk Kisboldog-
asszonyt, 12-en Magyarok Nagyasszonyat, 15-en a Hetfajdalmu Sziiz-
anyat. Oktober 7-en emlekeziink a Rozsafuzer Kiralynojere es novem-
ber 21 -en a Sziiz Bemutatasara.
• Az oszi nap-ej egyenloseg az Atya evzaro, merlegelo es itelkezo ido-
szakanak szimbolikus jegye. November 20-iin imadjuk a Vilag Kira-
lyat. aki a Voros Vandor kepeben december 21-en oldoz fel minket
biineink alol. Ekkor jottek a reg6s5k a rot bika szarvai kozott fiiggo
napkoronggal, s felszolftottak a ha/, nepet a tisztulasra. Mai kereszteny
formaja a Mikulas napja.
Most forgassuk Ie az oegyhdzi csztendot: igy erthetjiik meg, hogy nepmesehoseinknek miert harom nap volt egy esz-
Boldogasszony napja tendo, ha a Josagos oregembemel" vagy ,.asszonynal" szolgaltak. Nyilvan a
Gyermek napja leendo taltosok kikepzeserol volt szo.
(december 22.—aprilis 21-ig) Csodalatos modon minden az osvallasunkra utalo nepszokas stb. a „helyc-
• A Szeplotelen Fogantatas napjan, december 8-an kezdddik az Anya, a re" kerul, s mindenki szamara erthetove valik az osmagyar vallasi ev. Azon,
Boldogasszony idfiszaka. Januar 1-je Isten Anyja iinnepe. Februar 1- hogy a kereszteny egyhazi evvel is szinte teijesen egyezik, ne csodalkozzunk.
jen a Gyertyaszentelo Boldogasszony megszenteli az iij ftnyt es marci- Egytdrol fakadt mind a ketto...
us 25-en, a Gyumolcsolt6 Boldogasszony megindi'tja a termeszet virdg-
zasat.

156 157
Az Eletfa, Egigero fa, a Paradicsomi fa Tehat az eletfa abrazolasndl a kovetkezo szimbolumokra ugyeljunk:
Felso vilagok: viragok
Az eletfa irodalma gazdag es egyre bovul. Itt most csak azokat a gondolatokat Bimbok korona
fuzziik e targyhoz, amelyek a magyar osvallas szempontjabol megerteset szol- levelek
galjak. Hiszcn ketscgtelen jelkcpi jellege, amely nem mds, mint az omagyar
vilagkep osszefoglalasa. Kozepso vilagok:embcr
(De eppen az „eletfa" abrazolas es a hozza tapado felfogas melyiti el 6s- Allat torzs
vallasunk eredelet az okori Mezopotamiaig is.) noveny

Alsd vilagok: eziist


Also Vilagok Rez harmas kor = gyoker
Nepmeseink hosei legendasan hosszu nyilason ereszkednek le a legbelsobb arany
arany vilagba. Ez az eros izzas vilaga, mely a Nap izzasahoz hasonlo.
Kifele" jovet ismet a rezvilagba jutnak eloszor. Ez a voros izzas, tehat hules Befejezo kivansag
retege, az eletre kesziilo anyag jele. Nem vdletlen, hogy a felso vilagbeli Est-
hajnal bolygoval azonos ertekii. Persze, mai nepmeseink - felejtve az izzas Scgflscn meg minket a Magyarok Istene, hogy ez a kis munka fclgyujtsa a mult
lenyegesseget - a femek ertekrendszerdbol kiindulva - az arany utan az eziist- kulatoinak szfvet, hogy meg jobban behatolhassunk multunk titkaiba.
vilagot emlitik. Vizsgalataink alapjan most helyrcalli'thatjuk az credeti sorren- KLEMENT KORNEL
det. A legkiilsobb also vilag a megszilardult anyag, az eziist retege, mely ismet * * *
a Holdra utal. Tehat itt is ervenyesiil a szent harmas tagozodas!
Peldak az Eletfa-motivumra:
1. Reszlet egy Istvan-k6sz6ntobol: (Csacsbozsok, Zala)
E16 Vilagok A Szent Istvdn udvardn, udvardn
Ez is harmas beosztasu. A legalso, a szilard anyagra rasimulo r^teg az elo Vagyon egy szep alma/a.
anyag legegyszeriibb formaja (novenyvilag stb.). Kovetkezo vilag az 616 anyag Fold adja gyokeret,
es a lelek kettos vilaga (allat-vilag), hiszen nem hiaba beszeliink „lelkes alla- Gyoker adja fdjdt,
lokrol". Hogy az allatok erzelmi kepesseggel rcndelkeznek - persze csak a Fdja adja dgdi,
legalsobb szinten - az ma mar kctsegtelen. Aga adja bimbojdt,
A legfelso elo vilag az ember vilaga, akinel az elo anyag nemcsak a lelek- Bimbo adja virdgdl,
kcl. hanem az ertelcmmei is kapcsolodik. Itt mar az en tudata jelen van, s ez az Virdg adja almdjdt.
ontudat egyedi lennye tcszi az embert. Dicserjiik a boldogsdgos Sziiz Mdridt.

2. Egy Janos-koszonto: (Nagyszalonta, Bihar)


Felso Vilagok Mennyorszdg piaca gye'mdnlbul van rakva,
A felso vilagok szinten harmas tagozodasanak also resze az eMetet hordozo annak kdzepin egy aranyalmafa;
bolygok ove. Nepmese hoseink az egigero fan felmaszva lakhato helyekre Pirossat bimbodzik, zdlddel leveledzik;
jutottak, amelyeket a mesemondok levellel jelkepeznek. Annak a bimbojdt az angyalok szedik.
Angyalok szedik, bokretdba kotik
A kovetkezo reteg a forro, eletre kesziilo bolygok megszamlalhatatlan soka-
saga. Itt felmeriil a kerdes iijolag, honnan lehetett err61 6seinknek tudomasa? Szent (Jdnos)fejire ajdndikul teszik.
Hogyan sziiletett ezen felismeresiik? Jelkepuk az eletfan a bimbo. Ha szent (Jdnos) meghal, vitessik a mennybe.
A felso reteg - ha a felso vilaggal kapcsolatban egyaltalan lehet retegekrol Aranybil korona titessik fejire!
beszelni - a fenylo sugarzas, a csillagmillidk (napok) ove. Ezek a „szazezer Szi'vesen kivdnom.
sovenyck'-, melyek „gyiijtatlan gyulladnak, s oltatlan alusznak". Jelkepuk az * * *
eletfan a virag.

159
158
A magyarok Istene Az ember reszere a szeretet a legegyenesebb es a legkedvesebb ut Is-
ten hez.
fele vezeto utat mutatjuk es tanitjuk azt is, hogy mikeppen lattak az 6 Hatal-
massagat oseink - a hitvilagukban. Azert tessziik ezt, mert a judai-kereszteny- * * *
segben hianyzik az Isteni N6-elviiseg, amit a magyar ntSpi hiedelem olyan ti-
Mivel az Isten bennetek lakozik, mar at is hidalta a veges es vegtelen
tokzatosan, de eros hittel - a mai napi megorzott. kozdtti hezagot.
A keresztenysegben - talan eppen az Isteni N6-elvtiseg hianya - okozza azt
a tenyt. hogy a SZERETET - amit Jezus „UJ TORVENYNEK" nevezett - * * *
sokszor meg a csaladon beliil sem ervenyesiil ugy, amint annak lennie kellene. Minel jobban megkozeliti az ember az Istent a szeretet dltal, annul
Pedig a sok judai-kereszteny felekezetbe szetverodott magyarsag ismeri Janos nagyobb annak az embernek a valosdga.
Evangeliumat, ahol is a 13. rcsz 34. verse szerint Jezus Urunk fgy mondta:
„ Uj parancsolatot adnk nekiek, hogy egymdst szeressetek, amint en * * *
szerettelek titekct, ugy szeressetek ti is egymdst." (Az eredeti gorog szd-
Az emberi tiszta gondolat az, ami az Isten fele vezerel titeket."
vegben nem „parancsolat" van irva, hunem „tbrveny".)
* * *
Arra a „magyar-keresztenyre" pedig, aki fgy - szeretet nelkiil el - az Isten
Nagy Torvenyenek ftelete hull, hisz ezt is megmondta a veriinkkcl testet oltotl
Isten-Fiii fgy: A magyarok Istene!
mindaz, aki haragszik az o atyafidra ok nelkiil - melld az itelet- Keresve kutatom nagy titkaidat -
re..." (Mate 5, 22.) pedig jdl tudom, kis ember vagyok.
Egyetlen kincsem csak az, mitadtdl...
A „magyarokra", akik nemzcti ontudat nelkiil elnek es fgy „ok nelkul" s ami mindig a szememben ragyog.
haragusznak azokra az atyal'iaikra, akik a nemzettestveri szeretet gyakorlasat. A Hit, a Le'lek
egymas megbecsiileset kerik es az osok tisztcletet hirdetik, bizony csak erve- amit mi -foldi kontdrok -
nyesse valik ez az „it^let". Mert Istentol nyert kotelessegunk a „vilagossag" csak eltemeiiink,
terjesztese. Az ..igazsag" tanftasa es hirdetese, hiszen ez a nepnevunkben is de ertekelni, Hozzdd emelni
parancskent ott van. MAH-GAR ... MAGYAR ... az osi nyelven: a „TUDAS nines eleg eronk, se eleg betiink.
NEPE". Jezus Urunk mondta fgy: Magyarok Istene!
„77 vagytok a vildg vildgossdga. Nem rejlhetik el a hegyen epiilt vd- Te csak mindig adsz,
rost. Ti vagytok a foldnek savai, ha pedig a so megi'zetleniil, mivel soz- s mi megis mindig tobbet keriink.
zdk meg... ? Nem jo azutdn semmire, hanem hogy kidobjdk es eltapossdk Osszetett kezzel vdrunk, remelunk.
az emberek." (Mate, 5, 13-14.) Es lassan elfogy a magyar elet,
A sok nap, ev mind - mind elmegy
Legyiink igazsagosak... Nem „eltaposodik" minden „megfzetleniilt" magyar Csak egy marad itt - mindig, orokke:
ebben a nagy vilagban? A Te Irgalmad, nagy Kegyelmed.
Olvasoink kozott igen sokan vannak, akik elmelyednek az Istenre valo gon- (Badiny)
dolasban. Vannak, akik „magyari hiedelem" szerint elnek es olyanok is, akik
mas, keleti magyarazatok szerint haladnak. De minden igaz lit Istenhcz vezet.
mert minden igaz osveny az ove. Egyik olvasonk az alabbi gondolatokkal ko-
szontott minket:
„Az Isten utdni kutatas a szeretet korldllan adomdnyozdsdbol es
azokbol a velejdrd bdmulatos felfedezdsekbol all, melyek reven uj es
bosigesebb szeretelet lehet adomdnyozni.
* * *

160
A Boldogasszony hirdetoit is kinpadra vittek - aranyba, ezustbe vert^k a szent jelkepeket, hogy
megmaradjanak a kinilyi es egyhazi edenyeken.
irtunk mdr sokat a MAGYAROK ISTENEROL. Arrol a nepi hiedelemrol, Igy talaltuk meg pi. az Arpiid-haz utolso agacskajanak, a TOS-i zardaba
amelyikben elSdeink benne hittek a „noi, Isteni Teremto Ero" hatalmassagat es szenvedesrc ftelt Erzsebetnek a kincsesladajan is - a titkos helyre vesetl - hat-
azt - megszemelyesftve - NAGYBOLDOGASSZONY-NAK hivtak. Minden agii csillagokat. Ez a vaslada pedig 1300 korul kesziilt.
teremtett ember Egi Edesanyjanak hittek, akit az Atyaistentol elvalasztani neni A „hatagu" csillag tehat eredetileg nem David-csillaga, hanem a Magyarok
lehet. Isten^nek kebeleben hitt ferfi- es no-elviiseg ketszeri Szentharomsaganak a
Ennek az osi hitnek aztan igazan nem volt nehez elfogadni Jezusnak, mint a titkat rejto jelkep, amelyet a kozepkori zsidosag azert tudott kisajatitani, mert a
foldrc jott FENY FIUNAK edesanyjat - Mariat - a Nagyboldogasszony lea- magyarsag szent jelkepe akkor mar az a kereszt volt, amelyre 6t - Jezussal
nyakent, aki szeplotelenul fogantatva. Sziizkent viselte szive alatt az „egi kill- egyiitt - felfeszitettek.
dottet", hogy az „emberkent" sziilessen a Foldre szabott Torvcny szerint.
Maria - Jezus Edesanyja - tehat ZI-DE-ES lanya a Nagyboldogasszonynak,
akit a regiek a FENY SZUZENEK ismertek. Zi-dc-cs... a kaldeusok nyelven A magyarok csillaga
van. Jelentese: „beavatott, felkent". De a nephit fgy nevezi az edesanyat is - De mcgsem nevezhetjiik a hatagii csillagot - a magyarok csillaganak. Ugyanis
amikor azt mondja: „a zides". ez nines kapcsolatban az egbolttal, hanem a Magyar Hitnek egy Istent-mutato
El kell fogadnunk a nepi hiedclem czen hagyomanyat, mely megmaradt az jelkepe. A MAGYAROK CSILLAGA az egen tundokol. Az Eg Konyvebe frt
elnevezesben, hiszen minden edesanya, aki cMctet sziil e vilagra, „beavatottja" magyari hagyomanyok egyik hirdetoje.
lesz az Isten orok, nagy Titkanak, amellyel a Teremtes Rendjet es Torvenyet Gorog neve CASIOPEIA es a magyar hagyomany ebben a „W" alaku
megszabta. csillagkepben az egi Csodaszarvas. a szarvat viselo csodaszarvas UNO (tehat
Csakis ez a „felkentseg vagy beavatottsag" adhat az edesanyaknak oly ha- anya-szarvas) csillagagancsat latta. Ez a hagyomany nagyon mely eredetii 6s
talmas erot, melyrol igy nyilatkoznak a latok, a koltok: visszaviszi ncpiinket a KUS-i mivoltahoz. Ugyanis LANDSEER John (1769-
„Minden eronel erosebb ero: az anyai Szeretet. Emberi testbe oltozcirt 1859) - az angol regeszeti csillagaszat jeles tudosa - szerint ennek valodi neve:
NAPFENY. Isten szivebol leszallott szent lang, halaltol nem felo eros gyonge- KUSHIOPEIA... cs jelentese: A KUSOK KIRALYNEJA.
seg." (Gardonyi Geza: Az Egri Csillagokban frja fgy.) Erdekes megjegyezni ennel az adatnal azt, hogy a judai-keresztenys6g, ahol
Amikor tehat a NAGYBOLDOGASSZONYROL, Magyarorszag Olialma- a Kam-KUS-Nimrudi szarmazasbol eredok az „atkozottak" es a „SEM-i"
zojarol beszelunk - a MAGYAROK ISTENEBEN elo FENY SZUZERE szarmazasiiak a „kivalasztottak" - amikor a 17. szazadban elvegezte a csillag-
gondolunk. akinck loldi leanya - Maria - fcladata volt vilagra hozni a FENY kepek nevcinek - egyhazi erdekti - atertekelcset, ez a KUSHIOPEIA, a
FIAT, Jezust. Szeressiik hat nagyon Mariat is, aki foldi hivatasa utan megbol- Kusok Kiralyneja - MARIA MAGDALENAVAL lett azonosftva. A zsid6
dogultan visszatert a Nagyboldogasszony kebelebe! csillagaszat es a zsido hagyomany szerint ez a csillagkep BETHSABE-nak,
Higgyiink abban is, hogy a Teremtes Rendjenek Titka ma is kiild kivalasz- Salamon anyjanak egi tronja (Bethsabe nem volt zsido, hanem hitita.)
totiakat es „hivatottakat". A nepi hiedelem ezeket a sziiletesuk szerint ismerte A kaldeusok is ismertek es toliik vettek at a babiloniak, ahol a neve: mul
fcl. Igy a tavaszi Napfordulokor sziiletett leanykakat Boldogasszony Lanyanak LU-LIM (Deimel: Planetarium Babylonicum 248. alatt).
mondtak es a Teli Napfordulokor sziiletett fiuk - a Fcny Fiaikcnt - Taltosok Kaldeus neve: UDU-SI. Jelentese: a KOS SZEME.
hiteben voltak. Ezek voltak a „sziilctett" es nem „lett" Taltosok. Eppen ugy, Persze itt most felmeriilhet az a kerdes is, hogy ha mar a zsido hagyomany-
mint pi. a ,.hetediknek" sziiletett fiugyermek is Taltos volt. ban ez a csillagkep „Salamon anyjanak egi tronjaul" van elismerve, akkor a
Aztan ezeknek a Taltosoknak es Boldogasszony Ldnyainak - mint sziiletett judai-kereszteny egyhazi ..atertekeles" miert nem Marianak, Jezus anyjanak
hivatottaknak - valoban az volt a hivatasuk, hogy a Magyarok Istenet szolgal- ftelte oda ezt az egi lakohelyet es miert eppen Maria Magdalenat erte a meg-
jak ugy, hogy a Benne kepzelt Ferfi- es N6-elviiseg Szentharomsagait es azok tisztelleles - a Salamon anyjaval valo egycnjogusftassal...?
kegyes kozelseget megismertessek mindenkivel. Igy maradt meg a „terftesig" a Erre valaszt ad Szent Jeromos ,,Onomasticon" cimii munkajaban, amikoris
hatagii csillagga osszefonodott ketszeri Szenlhdromsag a lelkekben - mint az eszaki sarkcsillagot nevezi STELLA MARIS-nak, azaz „Maria Csillaga-
Atya-Fiu-Gyermek es Nagyboldogasszony-Boldogasszony-Kiasszony - a Ma- nak".
gyarok Islene Atya es Anyai Gondviselesenek megszemelyesftcsdvel. Erdekes itt visszamenni megint a kaldeusokhoz, akik a mai eszaki sarkcsil-
Ez a „titok" a terftes utan is elve maradt. Valoban titokkent a regosok es lagot - vagyis a Kis Goncol rudas csillagat - mul IBILU-E-MAH neven ves-
taltosok rendjtSben es amikor a kegyetlenseg nemcsak az osi, magyar hagyo- tek agyagtablara.
manykincs irldsahoz fogott, hanem a hosszu idegen uralmak a hagyomanyok
162 163
Err61 reszletesen irok „Az Ister-Gami Oroszlanok Titka" cimii konyvem
102. oldalan, s elmondom, hogy ennek magyari ertelme „a mindentudo, ha-
talmas ifjii haza" es a niSphagyomanyunkban mint „vilagiigyelo" talalhato
meg. Mivcl a kaldeusoknal EN-LIL csillaga volt ez, kozte a „vilagugyel6" 6s a
foldre szallt Jegyozhetetlen Isten" - a FENY FIA - Jezus kozott - szinte VIII.
Isteni titokzatossagu kapcsolat erezhetd. Ez a miszterium is beletartozik azon-
ban abba a melyseges hiedelembe, amellyel nephagyomanyunkban kialakult a Uj Bibliat!
MAGYAROK ISTENENEK kettos elvii alakja.
A Vallas 6s Hit sohasem nelkiilozi a misztikat es azt minden, tin. „religio"- UJ BIBLlAT kovetel a vilag - a regi IGAZSAGGAL. Nem a magyaroktol
ban megtalaljuk. - Ne csodalkozzunk tehat, ha a MAGYAR HIT-ben is felfe- indul ez a kivansag, hanem sok mas - kereszteny hitre terftett - neptol. Leg-
dezziik. utdbb a perui indianoktol.
Es a perui indianoknak igazuk van, mert oket is 6ppen ligy irtottak a judai-
keresztenyseg hitteritoi, mikent a Jezus-hitii magyarokat is.

Mi tortent Peruban II. Janos Pal papaval...?


A perui indian oslakok kiildottsege kerte, hogy fogadja oket a papa. Megkaptak
az engedclyt, hogy a papa szfnc clc jarulhatnak.
Es jarultak. Meg_jelentek osi nepviseletukben, a biborban es arany keresz-
tekkel tiindoklo fopapok kozott alio romai papa elott, aki Peruban is azt hir-
dette, hogy mi - kereszlenyck - a zsidosag olajfajaba oltattunk be es fgy Isten-
nek „fogadott gyermekci" vagyunk.
A perui indianok azonban nem sokat torddtek a papai besz^ddel, hanem
ajandekul vittek a papanak egy BIBLIAT es a kovetkezdt mondtak neki:
»Ezt a Bibliat visszaadjuk a romai egyhdz fejenek, mert ezzel a
konyvvel irtottak ki nepiinket azok, akik ezt „valldsunknak" hoztdk.«

Ne csodalkozzon tehat senki, ha nyilvanossagra hoztuk a „KALDEUSOK


IRASA SZERINTIIGAZ BIBLIAT".
De e szandek teljesftesenel sem mi voltunk ennek a folyamatnak az elindf-
toi, hanem - mikeppen hozzank is elcrkczcll a hir - XXIII. Janos papa volt a
kezdemenyezo, aki az IGAZSAG BIBLIAJANAK szerkesztesere hivta ossze
1962-ben a II. Okumenikus Vatikdni Zsinatot, amelyen csak egyetlenegy be-
szedet tudott elmondani - azlan hirtelen meghalt. Beszedet kiadta az „AZIONE
CATOLICA ITALIANA" „NOVENA ALLO SPIRITO SANTO DE
GIOVANNI XXIII" liluglio 1962 per il Conci'lio Ecumenico Vaticano II...
cfmmel, de ezt a kiadvdnyt schol sem lehet megszerezni. Hozzdnk - bizalmas
liton - beerkezett XXIII. J&nos papa beszedenek erre vonalkozo masolata,
melyct eredeti latin es magyarra fordftott szoveggel az alabbiakban kozliink.
Tehat, amikor a Kaldeusok Bibliajat olvassuk lc az ekiratos agyagtablakrol,
nemcsak az Igazsag 6s 6si, mahgar hagyomanyaink tiszta forrasat leljiik meg,
hanem egy joakaratii romai papa aldozattal teli eletceljat is - jo munkaval -
foiytatjuk. Meghalt XXIII. Janos papa, mert ki merte mondani, hogy a jelenlegi

164 165
XXIII. Janos pdpa ezt a beszedet 1962. Julius 1-jdn mondta el a II. Okume-
oszdvetseg „egy osszelopkodott es atirt okori hagyomanynak 6s letunt
nepnek megmasitott tortenelme". nikus Zsinat megkezdesekor es a romai „Azione Cattolica Italiana" (Via
Concilliazione 1. Roma) adta ki egy nyomtatott fiizetben a kovetkezo cimmel:
6 nem tudat azt, hogy az az okori nep - a TUDAS NEPE - dl es tovabb vi- »„Novena Alio Spirito Santo" di GIOVANNI XXIII, 1° luglio 1962,
szi a Tudas Igazsagat a mai MAGYAR Nepben. Es ennek a Nepnek Istentol
- a MUNKA SZOVETSEGEVEL VETT - kotclessege a Tudas megtartasa. per il Concilia Ecumenico Vaticano ll.«
Ezert frtuk le az UJ BIBLIAT a kaldeusok agyagtablairol.
A fedolap fenymasolatat be tudom mutatni. Ugyanis az eredetit 1975-ben
* * * atadtam nehai tanartarsamnak - PESTI Jozsef jezsuita paternek - aki Romaba
utazott es kertem, hogy szerezze be a kiadotol. Pesti pdtcr nehany ev utan visz-
szajott Buenos Airesbe es a kovetkezokeppen szamolt be a kiadonal tett lato-
gatasarol:
Kivonat XXIII. Janos papa beszedeibol „Bemutattam, illetve atadtam nekik az 1962-bcn kiadott nyomtatvanyl es
A II. Vatikani Zsinaton kertem, hogy szuksegem lenne az eredeti nyomasura, mert ez is fotdmiisolat.
' tvettek es mondtak, hogy varjak. Nemsokara kijott egy vezetd szemely es azt
»...Nei nostri seminari non si iusegna la rettorica c i fedeli sono costretti di ondta, hogy ok (Azione Cattolica) sohasem adtak ki az altalam bemutalott
subire le prediche scadenti dei nuovi preti e le loro favole ingenue e pietose. Le nyomtatvanyt es nem is adtak vissza azt, amit atadtam."
loro teste sono pienc di idee dogmatiche speculative e di un nazionalismo
Tudjuk, hogy XXIII. Janos papa „hirtclen" mcghalt es ulana MONTINI
antropomorfista screditalo e da un tempo passato del „Vecchio Testamente" e
hercegersek lett a romai cgyhdz papaja VI. Pal neven. Errol a paparol konyvek
si sforzano i poveri discepoli sbagliati di spicgare l'amorc divino universale, i jelentek meg „The Montinian Church" es hasonlo ci'mckcn, melyck kozlik,
diritli naturali dati a tutti i popoli e la universalita di Cristo. Ovvero ancor oggi hogy zsido csaladbol szarmazott. Ez a papa folytatta a Vatikani Zsinatot.
si muoviamo su un livello dcN'evo antico e falso, quando le scienze positive, la
A tortenetet csak a zsinat altal kiadott jegyzdkonyv alapjan ismerhetjiik
archeologia, l'antropologia c la geologia e non meno la prima biblia Sumera
meg. XXIII. Janos halala utan, 1965-ben kiadott „Jegyz6konyvek" a II. Vati-
rilrovata (Ur 1954, Dr. Kramer: La Biblia Parallela 1956) tutto chiaramente kani Okumenikus Zsinaton reszt vevok altal - „minden ember reszere" - cim-
rilevano e spiegano. Nessuno capisce questa retrograda e gia passata impor- zett „iizenettel" kezdodnek, melynek datuma 1962. oktober21.
tanza del vecchio testamento, la quale ingran parted una storia falsificata dei
A zsinat befejezdddtt 1965. december 8-an.
popoli scomparsi (sumcri, accadi, caldei e babilonesi) e di trescritte tradizioni
prese in prcstito daqua e la..." „Con una parola siarno legati adun certo
giudaismo in vecchiato c per noi non basta Cristo, il figlio di Dio!...«
A magyar hit allasfoglalasa

Magyar nyelven Annak a jd szdndeknak a tekinteteben, mely a II. Vatikani Zsinatnak „Oku-
menizmusra vonatkozo Rendelete"-bol arad a kovetkezokeppen:
„A szeminariumainkban alig van ekesszolastan es a hi'vek kenylclenek vegig
„Az osszes keresztenyek kozotti egyseg visszaallitdsanak az elomoz-
ki'nlddni az ujpapok gyatra beszedeit es naiv, pietozus meseit! Tele a fejuk
ditdsa a II. Vatikani Szent Okumenikus Zsinat egyikfo inditvdnya, mert
spekulatfv dogmdval es az 6-Szovetseg idejet mult es megcafolt antropo- annak ellenere, hogy csak Egyetlen a Krisztus Urunk Egyhdza, megis
morfista nacionalizmusaval, s beleizzadnak szegeny elneveltek, hogy kihoz- igen sok a kereszteny egyhdzkozosse'gek szdma, melyek bnmagukat Je-
hassdk az isten egyetcmes szeretetet, minden ncpeknek adotl termeszeti jogokat zus Krisztus oroksegekent hirdetik az embereknek, mindegyik Jezus ta-
es a Krisztusi-univerzalitast! Vagyis hamis es okori ni'vdn mozgunk ma is, nitvdnydnak vallja magdt, megis kiildnfele modon ereznek es kiildnfele
amikor a pozitfv tudomanyok es az archeologia es geologia, nem kulonben a utakon jdrnak, mintha csak Krisztus reszekre lenne osztva." (I. Cor.: 1.,
megtalalt Sumfr Elso-Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is 13.)
mindent vilagosan feltartak es megmagyaraztak.
„ Ez a megoszlds nylltan Jezus akarata ellen van, ez botrdnya a vi-
Senki nem erti, ezt a maradi es mar kimult oszovetsdgi fontossagol, ami lagnak es az Evangeliumnak - az emberek reszere vald - hirdeteseben
nagyreszt egy osszelopkodott es atirt okori hagyomanynak es letunt nepnek is kdrosnak bizonyul... " (az „ELOSZO" egy reszlete).
(sumfr, akkad, kald, babyloni) megmasitott tortenelme. Szoval, kotve vagyunk
valami osdi judaizmussal 6s nckiink nem eleg Krisztus, az Isten Fia!..."

167
166
Amikor azonban dttanulmdnyoztuk ezt a szentpapfrba csomagolt javaslatot, Az egyhaz mindig szeme elott tartja Pal apostolnak - az 6 vertestvereire
annak I. fejezet 3. pontjaban - „a katolikus egyhaz kapcsolata a kulonvalt test- vonatkozo szavait; (akik izraelitak) - akike a fiiisag es a dicsoseg es a szovet-
verekkel" - befejezett teny ele allit minden „nem katolikus" Jezus-kbvetot, segek, a lorveny, az istentisztelet es az fgeretek es az atyak (patriarkak), akik
amikor az egyiittmukodes es Krisztus „egyetlen" egyhazaba hiv6 szozata mel- koziil valo test szerint Krisztus (Rom. 9, 4-5.) Szuz Maria fia (3). Emlekezik
letl kegyetleniil lerogzi'ti azt, hogy: arrol is, hogy az apostolok alapjai es oszlopai az Egyhaznak, a zsido nepbol
„egyediil Krisztus katolikus egyhdzdnak utjan - amelyik az Udvos- sziilettek, mint sokan azok az elso tam'tvanyok is, akik hirdettek a vilagban
sdg legfobb segftsege - erhetok el az udvbssig teljes sziiksegletei..." Krisztus Evangeliumat. (4)
Mikeppen a Szentiras rogziti, Jeruzsalem nem ismerte az 6 latogatasanak
Igy maris kizar benniinket az udvozules elnyeresebol akkor, ha nem teriink idejet, (Luk. 19, 42.) a zsidok nagy resze nem ismerte el az Evangeliumot, s6t
vissza „Krisztus katolikus egyhazaba". nem kevescn voltak, akik elleneztek annak hirdeteset. Ennek ellenere, az
Itt tehat „megsziinik minden egyiittmukodes, mert a „kiilonvalt testverek" apostolok szerint a zsidok meg Isten kedveltjei az 6 atyaik miatt, mert az Isten
- keresztenyi minosegiikben - igy semmifele tiszteletet nem kapnak a kaloliku- nem banja meg az 6 adomanyat es az elhatarozasat. Az Egyhaz - a profetakkal
6s az Apostollal magaval egyiitt - varja azt a napot, amit csak Isten ismer,
sok re"szerol.
amikor a nepek egy hangon hi'vjak segftsegiil Istent, akit majd egyemberkent
A II. fejezetben - „Az Okumenizmus Gyakorlata" - a 9. pont megengedi
szolgalnak. (Soph. 3, 9; Is. 66, 23; Ps. 65, 4; Rom. 11,11-32.)
ugyan a „teologiai kerdeseknek egyenrangu felkent tfirteno megvitatasat" - de
csak bizonyos prelalusok feliigyelete alatt - annak erdekeben, hogy „a katoli- Miutan ennek kovetkezteben olyan nagy a kozos lelki oroksege a kereszte-
kus egyhaz igazi karaktere vilagosabb ismeretekhez jusson." A rendeletbol nyeknek es a zsidoknak, ez a szent zsinat ajanlani es segfteni akarja a kolcso-
megallapfthato, hogy az okumenizmus gyakorlata es tervezete teljesen a Saul- nos megismerest es egymas megbecsuleset es legfokeppen azt, hogy ez sike-
Pali ideoldgiara van felepi'tve, s ezt megpecseteli a II. fejezet 21. pontja - „A riiljon a biblikus es teoldgiai tanulmanyoknak testveries megtargyaMsa utjan.
szentfras ismerete". Itt Saul-Pal szavait idezi - privilegizalva sauli modon a Annak ellenere, hogy a zsido hatosagok az 6 kovetdikkel koveteltek Krisz-
zsidokat igy: „mert az Evangelium Istennek hatalma minden hivonek iidvosse- tus haldlal (Jan. 19, 6.) - azt, ami az 6 szenvedelyiikben megtortent, nem lehet
gere, a zsidonak eldszor, de a grjrognek is." (Rom. 1. 16.) valogatas nelkiil minden zsidonak a szamlajara frni, akik akkor eltek es a mai
Az ember csak akkor crti meg a II. Vatikani Zsinatnak az Okumenikus zsidokera sem.
Mozgalomra valo szanddkat, amikor az „EGYHAZ viszonya a nemkereszteny Kulonben is az Egyhaz Isten uj nepe nem jelolheti meg a zsidokat, mint Is-
vallasokkal" cimu nyilatkozat4. pontjat attanulmanyozza. ten elvetemiiltjeit es atkozottakat, amint az a Szentirasbol kivehetd. Ennek
Ezt latin szdvegben is mellekeljiik, hogy esetleg gyarlo kifejezeseinket a kovetkezteben mindenki igyekezzen arra, hogy olyan dolgokat ne lam'tson
ludas helyesbfteni ludja. A 4. pont a „Zsido Vallast" igy targyalja: - sem a katekizmusban, sem az Isten szavanak hirdeteseben - ami az evange-
liumi igazsaggal es Krisztus lelkisegevel nines osszhangban.
»Az egyhaz rcjtelyenek kutatasaban ez a szent zsinat megemlekezik arrol a
kapcsolatrol, amellyel az Uj-Testamentum nepe Abraham fajzatjaval lelkileg Azonki'vul az Egyhaz, mely helytelcnft minden emberiildozest, biiszke a
egyesftve van. (1) zsidokkal kozos ordksegere - nem politikai okoktol, hanem az evangeliumi
Ez azert is van, mert Krisztus Egyhaza elismeri, hogy az 6 hitenek kezdete vallasi felebarati szeretettol osztonozve - sajnalatosnak tartja a gyiiloletet, az
es kivalasztasa m£r a patriarkakban lortenik. Mozesben es a profetakban, Isten Uldozeseket es az antiszemitizmus megnyilvanulasait. minden idoben es bar-
iidvossegi misztcriuma szerint. Elismeri, hogy az osszes keresztenyek Abraham mily szemelytol, a zsidok ellen.«(5)
fiai - a hit szerint - (Gal. 3, 7.) beletartoznak ugyanennek a patriarkanak a Ezzel a felsobbrendiiseg - a II. Vatikani Szent Zsinat utjan - atadatott az
kiildetesebe es hogy az Egyhaz megvaltasa rejtelyesen megjelent a kivalasztott „Isten kivalasztott Nepenek" es az „Egyhaz Megvaltasat" nem az Or Jezus
nepnek a rabszolgasag fbldjerol valo kivonulasaban. Ennek kovetkezteben az vegezte el, hanem az 6 sziiletese elott „ez a megvaltas rejtelyesen megjelent
Egyhaz nem tudja elfelejteni, hogy az 6-Testamentumi kinyilatkoztatast annak a kivalasztott nepnek a rabszolgasag foldjerfil valo kivonulasaban".
a nepnek a reven kapta, amelyiket Isten - az O kimondhatatlan irgalmassaga Mit jelent ez a „Katolikus" fogalmazas...?
kovetkezteben - meltonak tartott az 6-Szovctseg megkotesere, nem tudja elfe- Teljesen ugy ertheto, hogy az „Okumenia" a mai emberiseg vezeteset atadja
lejteni, hogy ez taplaldja a jo olajfa gyokerenek, amelyikbe beoltodtak a vad a zsidosagnak, hiszen „6k a taplaloi a jo olajfa gy6kerenek" 6s mi - „vad
olajfa agak, azaz a gentiles (nem zsidok) (R6m. 11, 17-24.) (2) olajfaagak" (keresztenyek) - oriiljunk, hogyha megengedik nekiink, hogy
Az Egyhaz ennek kovetkezteben hiszi, hogy Krisztus, a mi Bekessegunk „beoltodjunk" ebbe az osi gyokerbe.
kibdkitette az 6 keresztje altal a zsidokat es a nemzsidokat (gentiles) es eggye A MAGYAR HITNEK megvan a sajat OSI GYOKERE, s igy ezzel a ra-
olvasztotta oket bnmagaban. vasz es „kivdIasztott nep" bkumeniaval semmi kapcsolalot nem erez. Sem
lelkileg, sem vallasilag - hanem a zsido vilaguralmi politikanak a romai modon
169
168
valo tamogatasat es annak eszkozeit fedezi fel az „okumcnikus mozgalom" ludos teologusainak ismerni kell az ekiratos sumfr tablak tartalmdt, mert a
ideologiajaban. Papai Bibliakutato Intezct adta ki az ekiralok nyelvenek osszes megfejteseit.
Felhi'vja tehat a Magyar Hit Eletkozossegenek hiveit, hogy tartsak ta- Tehat ezeknek mellftzese es - existenciajuk ellencre - a zsidosag iratainak
vol magukat ettol a mozgalomtol. clismerese nem Jezus-i, hanem a zsido felsobbrendiiseg tendenciozus tamo-
Csupan a tcoldgiai igazsag kedveert mutatjuk be az „6kumenia" rendeletei- gatasa.
ben talalhato ellenlmondasokat, melyeket megszamoztunk. Az Evangeliumban schol sem talalhato az a kitetel, hogy a ..zsidosag lenne
laplaloja a jo olajfa gyokcrcnek, amibe mi - a nem zsidok - beoltod-
(l)-hcz: Az Oj-Testamentum nepe Jezussal van egyesftve, nem Abra- tunk"... ellenben megvan a mi igaz „sz616tonk" - az Ur Jezus es ennek a
hammal, mert Jezus azt mondta: „miel6tt Abraham left - en vagyok". (Janos „sz616tonek" mi vagyunk a gyumolcsot ad6 vesszoi. (Janos 15. 1-7.) Az Ur
8,58.) fgy mondta: „ha valaki nem marad en bennem, kivettetik, mint a szolovesz-
Azutan pedig fgy szolt: „En es az Atya egy vagyunk". (Janos 10. 30.) Az szo... s a tiizre vettetik".
Evangeliumban sehol scm talalhato az. hogy az Ur az Evangelium nepet Abra- Elobbre valonak tartja tehat a II. „Szent Zsinat" azt az olajfagyokeret,
ham fajtajaval ..lclkileg" egyesflcllc volna, mert eppen Jezus „6rokeletet" hir- amelyik nincsen a Szentirasban - a Szenti'ras szolotojenel? Ehhez a felfo-
deto Igeje volt az abrahami lelkiseg elott az a megbocsathatatlan hiba, ami gashoz a MAGYAR HIT - az 6 tiszta Jezus-koveteseben - semmifcle vele-
mialt Jezus Urunkat a fara szogeztek. Ugyanis a zsidosiig — Abraham fajtaja - menyt nem nyilvanft.
scm Jezus idejeben, scm ma nem hiszi a lulvilagi elclcl, cs nem hiszi a feltama-
dast es az iidvoztilest, ami a kereszteny hit alapja. Ezekben valo kulonbozoseg- (3)-hoz: Eljotl vegre az ideje annak. hogy a teologia lerantsa a lcplct arrol a
ben tehat eppen lelkileg nem tud egyesiilni a kereszteny hivo a zsido hittel, tendenciozus zsido szellemii beallitasrol, ahogyan a zsido Saul - a katolikus
mert ehhez egyszerii materialista zsidova kellene valnia. egyhaz Szcnt Palja (ahogy a II. Szent Zsinat allandoan nevezi: „az Apostol") -
Valosziniileg a „szent zsinat" biborosi kara az, melynek nagy resze valosa- a mi Urunk Jezust kisajatftja es a zsidosag politikai celjainak felhasznalasara
gosan Abraham fajtajabdl szarmazik tcstileg es sajat hovatartozandosagukat Jezus alakjat teljesen megmasi'tja. A II. Vatikani Szent Zsinat ismelli Saul
akarjak a „keresztenyseg lclkisegere" dtvinni. szavait es ellbgadja hamis alh'tasat is. annak ellencre, hogy ezeket a sauli sza-
Ezl azonban a Magyar Hit kivihetctlcnnek tartja annal az oknal fogva, hogy vakat a tortenclcmtudomany es a bibliai archeologia mar mcgcafolta. Ugyanis:
a Szenti'ras 6-Teslamentumi reszeben a zsidosag megadja velemenyet es ba- a) A „fiusag" nem az izraelitake, hanem az „Ur Jezuse, aki Galileaban
nasmodjat a „nemzsido vilag" tagjaira vonatkozoan (Ezekiel 23, 20.). Ez a sziiletett maguspap". Janos Evangeliumanak 8. resz 48. verseben az
velemeny a zsidosagnal ma is ervenyben van, s ha ezen torveny ervenyszeriise- „6rdog van benned" fordftas helytelen. Az eredcti szciveg fgy mondja:
ge mellett. mely a mai Talmud rendelkezese is (Talmud, Berakholh 58. a. lap; „te magus vagy!" Ezzel bizonysagot nyer az, hogy az Ur a ma
Abodazara 13. b. Sanhedrin 57. a. es Jom-tob 2 1 . b. lap), az Or nem tudta sumirnak nevezett nep SZERETET VALLASANAK UDVOZITOJE
meggyozni a zsidokat, hogy higgyenek az udvossegben - a „szent zsinat" es Istenfiiisaga az 6si sumfr MAH-GAR hagyomdnyokban mar irasban
nyilatkozatanak sem lesz nagyobb eredmenye, mert a kereszteny lelek talalhato - az elso bibliai kezirat mcgjelenese elott eppen 3000 ev-
„lelkileg" csak azzal tud egyesiilni, aki hiszi az Ur Jezus Isten-fiusagat. vel.
Errol pedig a zsidosag vallasaban szo sem volt soha es ma sines. (Talmud, b) A ..torveny" - Mozes Torvenye - valoban a zsidosage, de ezl sem az
Sanhcdrin 43. a lap es Rasi, 67. a. lap; 72. b. Tesephoth.) De: „Aki velem Or, sem Peter apostol el nem ismerte. Mozes Torvenye az, amirol az
nincsen, ellenem van" - szol az Ur. (Mate 12, 30.) Or fgy beszel: ..Hallottatok, hogy megmondatott: Szemet szcmerl ds
fogat fogert". (Mate 5, 38. es III. Moz. 24, 19-20.)
(2)-hoz: A katolikus egyhaz „hitenek kivalasztasat" a patriarkakban „En pedig tij parancsolatot adok nektek. hogy egymast szercssetek"
latja. A bibliai regeszct mar megallapftotta, hogy a „patriarkak" kora a mezo- (Janos 13, 34.) A „TORVENY" tehat - a „keresztenyek torvenye",
potamiai kald birodalom letezesenek korara esik, amikor meg sem Abraham, nem a zsidoktol j6n, hanem az Or Jezustol.
sem az 6 fajtaja nem letezett. Ha tehat az „egyhaz kivalasztasa" Isten „udvos- Hasonlokeppen hamis Saul oly beallftasa is, hogy az Or „testileg" a zsid6-
segi miszteriuma szerint" a patriarkak koraban tortent, akkor ez a „kivalasztott sage. Hiszen ha 6t a „patriarkak"-bol szarmaztatjuk, ezek csak a sumfr-mah-gar
egyhaz nem a zsiddke es nem a katolikusoke, hanem - a ma sumirnak neve- patriarkak lehetnek. mert a Kr.e. 3. es 4. evezredben sem zsidosagrol, sem a
zett - MAH-GAR Nep SZERETET VALLASANAK EGYHAZA VOLT, s zsidosag elejirol beszelni nem lehet.
igy az isteni kinyilatkoztatasok reszese is ez a nep. A zsidosag a babiloni
fogsagban ismerkedett meg ennek a nepnek a tudaskincs^vel Kr. elott 572-527
kozott, es azt egyszeriien beiktatta a sajat vallasszemleletebe. A szent zsinat
170 171
(4)-hez: A teologiai tanulmanyokban kozismert az a teny, hogy Jezus urunk KIVONAT
12 lam'tvanya kozott csak „egyellen" volt Saul vertestvere - Judas - aki eladta
az Urat 30 eziistpenzert. A tobbi „tizenegy" nem volt zsido faju, hanem ero- A II. Vatikani Zsinat jegyzokonyvebol
szakkal kellett kovetniok a zsido vallast, hiszen Her<5des proklamalta a Jeru- „Declaratio De Ecclesiae Habitudine ad Religiones Non-Christianas"
zsalemi Nagy Szinhedrium azon torvenyet Kr.e. 39-ben, hogy az 6 fennhato-
saga alatt levo romai provinciaban csak a „Jahwe vallas" gyakorlata van 4. Mysterium Ecclesiae perscrutans, Sacra haec Synodus meminu vinculi, quo
megengedve 6s minden mas vallaskovetok halallal lakolnak". populus Novi Testamenti cum stirpe Abrahae spiritualiter coniunctus est.
Ecclesia enim Christi agnoscit fidei et clcctionis suae initia iam apud
* * * Patriarchas, Moysen et Prophetas, iuxta salutare Dei mysterium, inveniri.
A Saul-pali ferdesegek magyarazataul csupan azt a velemenyiinket kivanjuk itt Confitetur omnes Christifideles, Abrahae filios secundum fidem (cf. Gal. 3, 7.)
leszogezni, mely szerint az igazsagos teologiai kutatasok eredmenye alapjan in eiusdem Patriarchae vocatione includi et salutem Ecclesiae in populi electi
felteheto egy kerdes a judeo-keresztenyseg „iranyftott" teologusaihoz. Neve- exitu de terra servitutis mystice praesignari. Quare nequit Ecclesia oblivisci se
zetesen: „mi tortent volna, ha a zsidiik nem feszi'tik fel az Ur Jezust es hagyjak, per populum ilium, quocum Deus ex ineffabili misericordia sua Antiquum
hogy tovabb hirdessc az orcik clct cs a feltamadas tanait"...? Foedus inire dignatus est, Rcvclationem Veteris Testamenti accepisse et nutriri
A logika azt feleli, hogy a zsido vallas megszunt volna, s igy a napjainkig radice bonae olivae, in quam inserti sunt rami oleastri Gentium (cf. Rom 11.
letezo „gyul6let vallasa" helyett talan mar az egesz foldet betoltotte volna Je- 17-24.). Credit enim Ecclesia Christum, Pacem nostram, per crucem Iudaous
zus Urunk SZERETETT VALLASA. et Gentes reconciliasse et utraque in Semetipso fecisse unum (cf. Eph. 2, 14-
Ebben az esetben pedig semmifele „6kumcnikus mozgalomra" sziikseg nem 16.).
lenne. Semper quoque prae oculis habet Ecclesia verba Apostoli Pauli de cognatis
eius, quorum adoptio est filiorum ct gloria et testamentum et legislatio et
(5)-hoz: Az „ANTISZEMITIZMUS" TEKINTETEBEN: A MAGYAR obsequium et promissa, quorum patrcs et ex quibus est Christus secundum
HIT- ES ELETKOZOSSEG azt vallja, hogy carnem (Rom. 9, 4-5.), filus Mariac Virginis. Recordatur etiam ex populo
a) a judeo-kcresztenyek tcmplomaiban keresztre feszitett, megki'nzott es iudaico natos esse Apostolos, Ecclesiae fundamenta et columnas. atque pluri-
veYtol csepegS ember-Jezus a legjobb inditeka minden antiszemitiz- mos illos primos discipulos, qui Evangelium Christi mundo annuntiaverunt.
musnak, men minden erkolcsos es istenes emberben lelki felhaborodast Teste Sacra Scriptura, Ierusalem tempus visitationis suae non cognovit (cf.
okoz az egykori gaztett, aminek megorokftese a mi Urunk ilyen for- Lc. 19, 42.) atque Iudaei magna parte Evangelium non acceperunt, immo non
maju szimbolikaja. Mert: „verontassal nines bunbocsanat". pauci diffusioni elus se opposuerunt (cf. Rom. 11, 28.) Nihilominus, secundum
b) A II. Szcnt Zsinat tudos teologiai tanarairol, akik a vilag osszes mcglc- Apostolum, Iudaei Deo, cuius dona et vocatio sine poenitentia sunt, adhuc
vo vallasait es vallasi szent konyveit attanulmanyoztak. es azokrol hi- carissimi manent propter patres 2. Una cum Prophetis eodemque Apostolo
vatalos velemenyt adtak - feltetelezheto-e, hogy a mozesi torveny Ecclesia diem Deo soli notum expectat, quo populi omnes una voce Dominum
vegrehajtasi utasitasat - a Talmudot nem ismerik...? Ugyanis csakis invocabunt et servient el humcro uno (Soph. 3, 9; cf. Is. 66, 23; Ps. 65, 4; Rom.
akkor nyilatkozhatnanak a kozolt formaban a „zsido vallasrol" ugy, 11, 11-32.)
amint azt tettek - ha a Talmudot nem ismernek. Cum igitur adeo magnum sit patrimonium spirituale Christianis et Iudaeis
Ebben az esetben azonban a katolikus hivoknek kellene a II. Szent Zsinat commune, Sacra haec Synodus mutuam utriusque cognitionem et aestima-
vezetosegenek tudoniasara hozni, hogy a keresztenyek tobbsege mar ismeri a tionem, quae praesertim studiis biblicis et theologicis atque fraternis colloquiis
Talmud „kercsztenyellenes" es ..nemzsido" ellenes rendelkezeseit. Ha a obtinetur, fovere vult et commendare.
II. Szent Zsinat teologusai a buddhizmus osszes konyveit es az iszlam Etsi auctoritates Iudaeorum cum suis asseclis mortem Christi urserunt (cf.
KORAN-jat is atbongesztek, itt az ideje, hogy a Talmudba is betekintsenek, Io. 19, 6.) tamen ea quae in passione Eius perpetrata sunt nee omnibus
mar csak arra valo tekintcttel is, hogy hfveik kfvansaganak eleget tegyenek. indistincte Iudaeis tunc viventibus, nee Iudaeis hodiernis imputari possunt.
Licet autcm Ecclesia sit novus populus Dei. Iudaei tamen neque ut a Deo
* * * reprobati neque ut maledicti exhibeantur. quasi hoc ex Sacris Litteris sequatur.
Ideo curent omnes nc in catechesi et in Verbi Dei praedicatione habenda
quidquam doceant, quod cum veritate evangelica et spiritu Christi non
congruat.

172 173
Praeterea, Ecclesia, quae omnes persccutiones in quosvis homines reprobat.
memor communis cum Iudaeis patrimonii, ncc rationibus politicis sed religiosa
caritate evangelica impulsa, odia, persccutiones, antisemitismi manifestationes,
quovis tempore et a quibusvis in ludeaos habita dcplorat.
Ceterum Chrislus, uti semper tenuit et tenet Ecclesia, propter peccata
omnium hominum voluntarie passionem suam et mortem immensa caritate
obiit, ul omnes salutcm consequantur. Ecclcsiae praedicantis ergo est annun-
tiare crucem Christi tamquam signum universalis Dei amoris et fonlem omnis
gratiae.

A hivatkozott talmudi idezetek


Berakoth 58. a. lap: „aki a vilagi nepek seregeit latja, ezt mondja: Igen meg-
szegyeniilt a ti anyatok, aki szegyenere sziilt benneteket (Jeremias 50, 12.) Az 6
testiik, mint a szamarak teste." (Ezekiel 23, 20.)
Abodazara 13. b. lap: A gojokat es az apro-barmok pasztorait, a rablokat az
ember tie huzza ftil a verembol, ha eletvcszelyben vannak, hanem hagyja 6ket
meghalni es kezzel (eroszakkal) kell oket a verembe letaszitani, hogy meghal-
janak.
Sanhedrin 57. a.: „A munkabernek a letartasa egy nemzsidonak zsidoval
szembcn tilos, egy zsidonak nemzsidoval szemben azonban meg van engedve."
58. b. : „Ha valaki egy izraelitat arcul iit, az eppen olyan. rnintha az Isten-
seget iitotte volna arcul." Hozzdd szdlok Uram,
59. a.: „A nemzsidonak ncm lehet mondani: Ti embernek neveztettek." - Magyarok Istene!
Jom-tob. 21. a.: „Ertetek es nem a kutyakcrt, ereltetek es nem a Tudom, nem ersz rd,
nemzsidokert vannak az unncpnapok. Miert vannak a kutyak beleertve a hisz teremtesz ma is -
nemzsidok pedig kizarva...? Mert azoknak (a kutyaknak) tapliilasa kotelesse- nap, mint nap uj vildgokat.
gcd, a nemzsidok tapialasa pedig nem kolelcsseged." Ana kerlek megis,
* * * szakits idol nepednek, Uram.

Tekints le rank onnan a magasbol,


vagy lenn a melybol,
mertfent, vagy lent az egyremegy Neked;
s tie hagyd eiveszni,
oh, el ne hagyd. veszendo gyermeked...

Ldsd Uram Magad;


most megint orvgyilkosok vaddsznak rednk,
- olik nepedet mar anyja mehiben.
S kit nem tudott megolnie se
Habsburg, se idegen,
kiirtja azl most e nagy magzathaldl.
...ha nem konyoriUsz nepeden, Uram.

175
174
Most Stent Fiaddal kertink Teged;
„ Miiljek el toltink e keserii pohdr "
...ha Te is ligy akarod, Uram,
hisz' fene'kig ittuk, oh, annyiszor mdr...!

Ezer evig tanitottdk nekiink


mas nip fertelmes, hazug tdrte'netet,
s kozben a mienket a dicsot,
a drdgdt iildoztek Uram,
- akdr a nepet, amely azzal elt.

De itt vagyunk me'gis,


- annyi kin utcin,
s ki nem hajtottfejet soha
mas, idegen istenek elott,
most leborul labaidhoz, Uram
s kerve ker, hogy mentsd meg nepedet!

Add. hogy magyar lehessen


ujra minden magyar,
s egy szabad hazdban elj Te is veliink,
mint hajdandn,
middn Arpdd apdnk
a hont szerze nekiink.

Vigydzz rednk Uram,


s ne engedj ismet tevutakra minket,
- hogy ne bdnthassa tobbe senki a magyart!
Aldj meg minket ujra - Magyarok Istene,
s maradj kozottunk most mdr mindorokre...
I.
A magyar feltamadas „Szent Solyma"
Kosziinet es hala erte az „aIkotonak", aki szent hagyomanyainkat, osi hitiink
forrasaval egyesftette es szent-jelkepkent nekiink adta.
A „Szent-S61yom" Jezus Urunk maga es rank vonatkoztatva a Hozza
valo hiisegiink jelkepe.
Karmaiban az „Isten-Kardja", amelyel az „Isten-Ostoranak", Atilla
nagykinilyunknak a kezebe adolt. Fcje folott van a „Szent-Koronank", ame-
lyen 6si hitiinknek torvenye - a „Feny-Szentharomsaga" - embcri abrazolas-
ban lundokol, partus kiralyi oltozt-tbuii.
1999 - i'gy valdban a „Szent-S61yom" erkezesenek esztendeje, hiszen az
„Mindannyian vagyunk fiai a Napnak, isteni ihletettsegu „alkotok" mindig a „felso-vilag" uzeneteit tolmacsoljak.
'Kik kozcnk lartoznak magyar erot kapnak, Mert „velctlcn" alkotasnak nem lehet azt nevczni, hogy egy magyar miivesz
Ilyen csodas ero nines tobb a vilagon, i'gy foglalja cgybe az osi-hit hagyomanyait es torvenyet, inert elmejet es
Hadak Ura soha ne hagyd hiilni langom!" alkoto kezct az isteni iidv-terv iranyftja, egy ugyancsak „isteni-cel" erde-
keben.
Elmelkedjiink!
A felrevezetett es a solctseg homalyaba terelt Magyar Nepiink egyre jobban
kozcledik az Igazsag Fenyehez. Egyre tobben es tobben jonnek ra ana, hogy
az emberek altal kiagyalt vallas-politikai szervezet szolgalataban topognak,
amikor a zsido-keresztenyseg rcndclkezesei es papjainak iranyftasa szerint
akarjak mcgtalalni a Mindenhato Istent. Ebbe a „rendelkezesbe" pedig bele-
tartozik a vallasi liturgianak az a resze is, amikor a zsido-keresztenyseg zsi-
donak tanftott Jezusat „fe!aldozzak" ujra es iijra, biineik bocsanatara, igy
kerve jo Urunkat-Isteniinket: „fogadd szivesen ezt az aldozatot!" - teljesen
ugy, amint az „aldozati szertartast" a m6zesi tbrveny eloirja.
Ez a „radobbenes" - most mar nem „tudat-alatt" - hancm a Ielkiismeret
hangjakent azt sugallja, hogy valami igen rossz dolgot cselekediink ezzel a
„felaldozassaI", ezzel a „Jezust-felaIdozo" szertartassal es emlekeztet ininket
arra, amit Jezus Urunk i'gy mondott:
„En es azAtya Egy vagyunk!"

E kinyilatkoztatas ertelmeben a „Fiu" felaldozasanak szertartasa az Atydt


egysieriien megsemmisili, mert a „Fiiiban" Ot is feldldozza, hiszen a Fiii az
Atydtol el nem vdlaszthato. „En es az Alya Egy vagyunk!"
Az ilyen „dldozat" ellen liltakoztak mindig a mi Jezits-hitu oseink es be-
tartottak Jezus Urunk Igejet, amikor i'gy mondta:
„Irgalmassdgot akarok es nem aldozatot!"

179
178
De nemcsak „betartottak" az Iget, hanem tudatosftottak lelkiikben azt, hogy
a megfcszftett es fennye LETT Jezus Urunk nemcsak szavaival terelt minket
a „Feny" fcle, a kozmikus litra, hanem a „Szent-S61yom" eletben-maradasaval
TURUL-kent iranyitja az 6 nepet. Azt, amelyiknek a verevel Oltott emberi
testet. II.
Higgyuk es valljuk tehat, hogy a mi „Szent-S6Iymunk" MA is megjelenik
az ujra-eledesunkre, a Feltamadasunkra. Alljunk be tehat mindnyajan A magyar vallasrol
abba a ,,Fenybe", amelyikben 6t mindig megtalaljuk. Ma es orokke.
Az 6 aldasat keri a „fenyben-aI16" nemzettestvereire e sorok iroja - Nehez es haladatlan kczdcmenyezes, de a Magyar Nemzet fennmaradasa
nagy szeretettel. szempontjabol feltelleniil sziikseges. Csak a Magyar vallas biztosil „magyar
egyseget".
Egy peldat emlftek a „sokvallas" beketlensegere. 1937-ben, a viharba sod-
rodo Magyarorszagon a rcformatusok - szokas szerint - okt6bcr 31-en iinne-
peltek a refomiacid ^vfordulqjat. Kispesten, a reformatus templom elotti ter
fekete volt a tomegtol. A szonokok egy erkelyrol beszeltek. A szomszedos
katolikus templomban elkezdtek iszonyii erosen harangozni es sziintelen ha-
rangoztak, egyszeriien nem hag>tak abba. Ha lett volna katolikus kozonseg is a
sajat templomuk koriil a ket tomeg bizlosan egymasnak ment volna.
Nezziik a tortenelmi peldakal is.
Az olasz allam sokaig fogsagban tartotta a papat es az egyestiles elott ltdlia
allamai nem egyszer hadjaralot vezetlek a Vatikan ellen.
A ncmctek evszazadokon al kontrollaltak a Papasagot, majd amikor ez mar
vegkepp nem ment (az 1525-6s Saco di Roma utan) - elojottek a lutheranus
vallassal.
Anglia kitermelte a maga protestans felekezeteit, mi'g VIII. Henrik a katoli-
kus vallast egyszeriien az angol uralkodo fennhatosaga ala helyezte es a katoli-
kus nevet „anglikan"-ra cserelte es csak a papa-hii angolok neveztek magukat
tovabb katolikusnak. Anglia azonban meggazdagodott es fellendiilt a nemzeti
vallassal, mfg a katolikus nagyhatalmak, mint Spanyolorszag es Portugalia - a
ziilles utjara keriiltek. Ezen az lilon erte el PortugaMia az „Europa legszegc-
nyebb allama" cfmet.
Viszont - tovabb nezve Europa orszagait - lathatjuk, hogy Hollandia es
Skandinavia, valamint a csehek is jol eltek nemzeti jellegu protestans vallasuk-
kal, sot haboriit is viseltek annak megvedesere. A katolikus litaniaban nemcsak
a „magyarok nyilaitol" kertek az Isten oltalmat, hanem fgy imadkoztak:
„Ments meg uraih minket a hakka pelitdklol!" Ugyanis „Hakka Pelle"...
azaz „Viigd fejbc"... volt Guszlav Adolf sved kiraly lovassaganak a csata
kialtasa. Tehat ezek az allamok a nemzeti vallasukkal orizttik meg a fuggetlen-
seguket.
Arpad-hazi kiralyaink legnagyobb mulasztasa az volt, hogy nem maradtak
meg a gSrog-keleti keresztenysegben es a gorog hatalom bukasa elott igy nem
vehettek at a Keleti Ortodoxia Patronusa (es ezzel „feje") szerepet, ami fgy az
orosz carnak jutott.
Az Arpad-haz kihalasa utan uralkodo Anjou es egyeb kiralyaink - a Vati-
kan unszolasara - a Balkanon igen megerosodott gorog-orthodox vallasuakat,
180 181
mint „eretnekeket" kiirtottak, s nem egyszer a templomba menekulo hivokre
ragyujtottak a templomukat. Tulajdonkeppen in kezdodott a szomszedos nepek
magyargyiilblete, inert a Vatikan e>dekeben a „magyar" kiralyok csapatai ve-
zettek vallashaborut a „masvallasuak" ellen. Ez a kegyctlen vallashaboni egyt- III.
sftette a gorog orthodoxia hi'veit az orosz carok „vedelme" ala, akik aztan a
panszldvizmus nemzcti vallasava tettek czt a - kalolikusok altal iildozott -
orthodoxiat. Kis tiikor a magyar nemzeti vallasrol
Ket kiralyunk volt, akinek meg volt a lehetos^ge arra, hogy a „nemzeti val-
las" bevezetesevel politikai vallozast is hozzon. K: AzAVAR BIRODALOM avarjai, tehat Lsz. 558-ban telepedtek le a Kdrpdt-
Egyik KUN LASZLO volt, akit kun-magyar vere es geniusza is kepesse medenceben. Ez volt az egyetlen „betelepules" vagy van kesobbi is, amelyet
tett volna erre, 6s szembe is szallt az 6t kornyezo nemet-r6mai katolikus f6- szinten „avar" neven hfv a tortenelem?
papokkal addig, mfg Kiskunlachazan - ismeretlen kbriilmenyek kozott - meg- F: Laszlo Gyula: „A Kettos Honfoglalas" c. kbnyveben rdszletesen ismer-
iilfek. teti a torteneszek alldspontjat es kutalasi eredmenyeit erre vonalkozolag. fgy e
Ugyanez volt Matyas kiralyunk sorsa, aki 50 ev koriili lehetett es ebed konyvenek (Magveto, Bp., 1978.) 90. oldalan idezi Horvath Tibor dolgozata-
utan rosszul lett, s meghalt. Nagy hibaja az volt, hogy udvari papsaga szinlen a nak adatail (Arch. Hung. XIX. 124.), melyek a hun-avar-magyar azonossagra
nemet-romai katolikusok koziil keriill ki. igen biztos fcnyl derftenek. fgy az idezet:
De Bathory Istvan lengycl kiraly sorsa is a halal lett, amikor Rettenetes „Kimutathato a Kaukazusban es a Kuban folyo videken a VI~VIII. szazad-
Ivan legyozdse utan Magyarorszag felszabaditasara akart indulni. ban egy olyan kultiira. melyben megtalalhatok az avar kerekfulii edenyek meg-
Ugy velem, mindez elkeriilheto lett volna, ha Magyarorszag nem a Vatikan feleloi es amely a femmiivesseg teren is szolgaltat megfelelo jelensegeket... a
vazallusakent, hanem a Magyar Nemzeti Vallas szerint elte volna le - boldo- kapcsolatok... oly nagyok, hogy egyszeru atvetelre nem gondolhatunk, torzsi
gan, gazdagon es igen mcgszaporodva - azt a gyaszos 1000 evet, amit az ide- csatlakozast kell feltetclezniink. Ezek a tSrzsek pcdig a magyarsagbol valtak ki,
genek szentistvanos honfoglalasa ota - sok sebbdl verezve atszenvedett. De az mely nep az V. szazad vege ota lakta a Kuban cs a Kaukazus videkel es az
azsiai tcstvernepck sem bantottak volna minket, s nem vedtuk volna elleniik a egykorii froknal hun, szabir es onogur nevek alatt szercpelt. Az avarok nem-
„miivelt nyugatot". Csakis a rdmai hitu vallasunknak kbszonhetjiik, hogy 100 csak a kuturgur-ulurgur torzseket ragadtak magukkal Del-Oroszorszagbol,
ev alatt 37 tatarbelores erte orszagunkat, hiszen a torteneszek mar kiderftettek, hanem a magyarsag egy reszet is; mindezek a torzsek az avarokkal egy id6ben,
hogy a latarok nagyresze a kcleti orthodoxia kercsztenysegelie tartozott. 568-ban koltoztek be a longobardoklol elhagyott Magyarorszag foldjere."
Tehat a „tatarbetoresek" is vallasi haboruk voltak, es fgy megertheto az is, Ezt az idezetel aztan Laszlo Gyula kiegeszfli meg a sajat - alabbi - vele-
hogy IV. Bela kiralyunk a Vatikanhoz - tehat a „megtamadott vallas" fejehez - mcnyevel:
fordult segitsegert. De az csak most derult ki, hogy a segitseget ker6 levelet a „Magyarorszag teriileten az avar korban feltiinik, fbldrajzilag elegge zartan
romai papa fel sem bontotta. (a Tisza-Maros-Aranka szoglctben) egy csoport. Ennek leletei a Kaukazus
A Magyar Nemzet fennmaradasa erdekeben tehat feltdtlcnul sziikseg van a eszaki reszere mutatnak, temetesi szokasai meg hun, de fokent a honfoglalo
MAGYAR NEMZETI VALLASRA, es ez pontosan napjainkban a legaktuali- magyarsag temetkezesmodjanak pontos megfeleloi. Ez a regeszeti csoport
sabb, amikor egyre-masra alakulnak uj felekezetek a nyugati - judai-keresz- minden bizonnyal az avarok altal a kaukazusi dshazabol magukkal szakitott
teny - eletlcrben. magyar neptorzs emleke..."
A Magyar Vallas azonban nem „iij felekezet", men arrdl van szo, hogy A regeszet bizonyftekait kiegcszftik az cmbertani adatok is cs nagyon 6rde-
visszaterjiink Honalapft6 Nagy Arpad Apank azon hitere, amely Jdzus igehir- kes ide csatolni Liptak Pal velcmenyet, amint azt - Laszlo Gyulanak frt - osz-
detesen alapszik, es amelyrol elteritve-judai-kcreszteny lett a magyar. szefoglalasaban kozli: (op. eit. 91. old.).
Adja Isten, hogy minel tobben megertsek e jo akaratu es feltetleniil „A magyar nep etnogenezisenck lolyamata hosszadalmas cs tobb szalbol
magyar erdeku szandek sziikseget! fonddik ossze. A Kama cs Bjelaja tolyok videken - a mai Baskiria teriileten -
16v6 oshaza es termeszetesen a Karpat-medence a donto szintere ezeknek a
folyamatoknak.
A Karpat-medenceben mar az V. szazadban megjclentek az osbolgarok.
akik magyar (talan helyesebben magyar-ugor. illetoleg protomagyar) torzseket,
vagy torzstoredekeket is hozhattak magukkal. Ez volt az els6 fazis. A masodik
fazis mindenkdppen az avarokkal (uar-hunokkal, varchonitakkal) kapcsolatos,
183
182
akik 568-ban jelentek meg <£s az egesz Karpat-medenc& kitciltottdk, sot azontiil A tortenelem kerekenek visszqforgatasanal igen nehez megallapftani a kii-
is terjedt birodalmuk. Lehetsdges, hogy az avarok torzsszovetsegenek els6 lonbseget a nesztorianizmus es a manicheanizmus gyakorlati eredmenyeiben.
hullamaval ujabb magyar torzsek is jottek, de a regeszeti leletckkel alatamasz- Annyira egymas mellett haladnak es ez i^rtheto is, hiszen mind a ketto a minden
tott 670 koriili - a Kama videker61 tortent - betelepiitessel a magyarok ujabb judaisagtol mentes Jezus alakot tiizi zaszlajara es tulajdonkeppen Jezus tanft-
megjelenese nem kctseges." vanyainak evangelizacioja k^pezi hitbeli alapjukat. Foleg ANDRAS es
K: Tehdt akkor ugy nez ki a helyzet, hogy a Kdrpdt-medencen meg tiilter- TAMAS apostolokat emlilik az un. mai kereszteny apokrif iratok a kcleti ke-
jedd, halalmas AVAR BIRODALOM letrehozoi egy oriasi tdrzsszovetsegben reszt&iyseg magvetoinek.
egyesiilt nepek voltak. Mi volt a valosdgos inditeka ennek az osszefogdsnak es Teny az, hogy a manicheanizmus is es a nesztorianizmus is eljutott Kozep-
ncpi egyesiilesnek... ? Azsian at Ki'naig.
F: A mezopotamiai ekiratokon meglalalhato a HUN-MAH-GAR nepnev A nesztorianizmus valojaban a manicheanizmus szekiaja. ahol a gorog filo-
(melyet a magyarul nem tudo ekiras-szak^rtok KU-MAH-GAR megfejtesben zofia is helyet kapott. Ugyanis az i.sz. III. szazadban a manicheanizmus vallasi
olvasnak le, inert az elso ekjel olvashato Hun es KU kiejtessel). Ennek jelente- tanai teljesen kialakultan es „i'rottan" leteznek es a vallas szervezetei messze
se magyarul: HATALMAS-TUDOS-NEP. Khorezm foldrajzi es politikai Kozep-Azsiaba elnyulnak. Fokeppen S/.amarkand lett a kozpontja. A IV. sza-
elncvezesbcn maradt fenn ennek a nepnek orszaga, melyet dr. Novotny - prof. zadban az Oxus videk, Transoxania cs Turkesztan osszes ndpe ezt a vallast
Djakonoff jovahagyasaval - KU-MAH-GAR-RI-ES-MA etimologiaval ve- koveti. A szir abc-bol szannazo manichcus fras csaknem mindeniitt meglalal-
zetett vissza a sumi'r korba. Igy a sumfrok ezen a neven - HATALMAS- hato. A Kozep-Azsiaba - Perzsiabol - menekulok „ujgur"-nak nevezett vallasi
TUDOS-NEPI-FOLD-nek neveztek azt a valoban hatalmas teruletet, ahol ma nevuket nepnevnek haszualjdk. (Csak az ulokor nevezi czt a vallast
- Mezopotamhitol a Karpdt-medenceig, Kozep-Azsiaig es Indiaig bizonyitjak a „manicheusnak". A hivok UJ-GUR vallasnak - vagyis „ujra eledesnek" ne-
regeszeti leletck a sumfrnak nevezett nep kulliirajanak szetterjedeset, vagyis az veztek hitiiket. Talan azert, mert Jezus tanftotta igy: „sziikseges nektek ujra
egy-azonos nep telepedeset. sziiletnetek". Az arami szcivegbol „szuletni" van forditva, de inkabb „eledni"
ertclmet ad az eredeti szoveg.) Az „uj-gur"-ok viszik hitiiket Kinaba is... es a
A hun, avar, onogur, szabi'r, magyar, ogur, szkfta stb. neveket a korabcli „tiirk" nepek nagy resze is czen a hiten volt. Egymas mellett halad a ket Jezus-
idegen tortendszek es nepek adtak e hatalmas tudos nep egyes reszeinek, alkotd hit, s igy ma mar inkabb ..neszlorianizmusnak" nevezik az egyhaztorteneszek
neplorzseinck, amelyek mind-mind egy-azonos nyelvel beszeltek, es e beszed- azt a kercsztenyseget, mely Tibetben es Mongoliaban is hodft; 1253-ban itt
jiik nyelvjarasai eppen ugy hasonli'totlak egymashoz, mikeppen pi. nyugaton a eros telepulesei vannak, hisz pi. Dzsingisz kan is Jezus hiten volt. Moravcsik
thiiringiai hasonlft a svabhoz vagy hessenihez. szcrint „nesztorianus szerzetesek voltak a torok es mongol fcjedelmek irode-
K: Az AB-AR, KAN-GAR neprol megtudluk az elobbiekben, hogy J£zus- akjai, s ok alkottak meg a torok iras ama abc-jet. amely Kozep-Azsiaban hasz-
hitiiek (azaz, keresztenyek) es azt is, hogy Anosirvdn perzsa kirdly kivegezleti nalatos volt, sot a koreai iras is a nesztorianusoktol nyerte eredetct".
Mar Grigort, a Perzsidban lakozd kangdrok fopapjdl. Kiterjedl ez a kereszteny
len'tes a Kaukdzusban lakd es a Fekete-lenger parti nepekre is... ? K: Vannak-e regi - (rdsos - bizonyftekaink arra vonatkozohig, hogy a
F: Emlftettuk, hogy a kereszlenysegben - azaz a jezusi hitben - harom Kaukdzus-i es Fekete-tenger melleki teriileteken valoban elterjedt a keleti
iranyzatot ktilonboztetunk meg ebben az idoben. keresztenyseg valamelyik formdja... ?
1. ORTHODOXIA... a bizanci allamvallas, mely atvclte a romai keresz- F: Van bizonyitek boven. De vegyilk elo a legregebbieket. Eusebios torte-
tenysegjudaizmusat. netiro, a IV. szazadban irt egyhaztortenete az Apostolok terito utjanak felsoro-
2. NESZTORIANIZMUS... Nestor patriarka utan. aki tanait az antiochiai lasa kozben megemlckc/.ik arrdl, hogy ,,Andras Apostol Szkitiaban is jart".
gorog filozofia alapjan ervenyesiti es Jezus Isten-lelkiiseget tanitja A kesobbi egyhazi iratok aztan j6l megmagyarazzak es reszlelesen lefrjak
(monophysitizmus). Az orthodoxia alapja a zsidd, paulinista teologia. A nesz- munkassagat is cs annak helyet is pontosan megjelolik igy:
torianizmus ezl a gorog „logos"-i filozofiaval helyettesfti be, cs nem ismcri el a „Andras Apostol tdrsaival vegig jarta a Fekete-tenger partvideket, megfor-
zsido-keresztcny folyamatossagot. Jezustol indftja a hitet es eppen ezert a bi- dult az alanoknal, szarmataknal, a Kaukazus es Meotisz videken... es a Dnye-
zanci - orthodoxia - al lamval last „eretneks^g"-nek minositi. A perzsak megen- per menlen Kijevig jutott el." (Die lateinischen Bearbeitungen der Acta
gedtek a nesztorianizmus gyakorlatat, de a bizanci orthodoxiat minden eszkoz- Andreaa et Matthiae apud anthropophagos. Hrsg. von F. Blatt, Giessen, 1930.)
zel iildoztek. PI. II. Chosroes perzsa kiraly a VII. szazad elejen lerombollatja (firdekes itt megjegyezni, hogy ez a romai egyhazi apokrif iral mindazokat
az orthodox templomokat es a nesztorianizmust minden eszkozzel erositi biro- a „hun-f61e" nepeket, ahol Andras es tarsai jartak „Anthropophagos"... azaz
„emberev6knek" nevezi... 6ppen ugy, miktSnt a jelenlegi francia tortenelem is
dalmaban.
beszel a Karpat-medencet 896-ban elfoglalo magyarokrol.)
3. MANICHEANIZMUS, mely nek tanMsat mar ismertettuk.

185
184
Mar ebbol az adatbol is lathalo, hogy az „Apostoli keresztenyseg" (tehat Minket most a Karpat-mcdcncebe telepiilt avarok vallasi allapota erdekel.
Jdzus Aposlolainak misszios munkaja) es a Saul-pali zsido-alapu keresztenyseg Mint lattuk - ezek hagyatekaban a legujabb kutatasok - etnikai es miiveszeti
kozott lenyeges kiilbnbseg allt fenn. Ugyanis Saul-Pal hilterito tevekenysege sikon - kettos retegezodest mutatnak. Ezek kbziil az egyik, amelyet a preselt
kbvetkezteben Kis-Azsiaban igen sok zsido-kereszteny cgyhazkozbsscg ala- femmuvesseg jellemez - bizanci kereszteny hagyomanyokat tudosito motivu-
kull, de a Partus Birodalombol kisugarzo „Apostoli keresztenyseg'"-gel mokat mutat, mig a masik nesztori vagy inkabb manichcus elemcket sugaroz.
szemben mindaddig nem jutotl ervenyre, mi'g a Partus Birodalom letezett. Barmelyik is legyen a mervado - jelen ismertetesiinknel arra hclyezziik a hang-
Csakis az i.sz. 3. szazadban jut ervenyre akkor, amidon Berozamad gyenge fia sulyt. hogy az avarok kereszteny mivoltat hirdessiik es lesepcrjuk r61uk a
- Kamszar - atter a romai hitre, s vele egyiitt Ormenyorszag kiralya - Tiridat - „muvelt nyugat" altal hirdetett giinyt, hogy „barbarok" voltak.
az arszak verii „Vilagosito Gergely" (257-331) hatasara felvette es Ormeny- De a „pogany" jelzovel sem illetheti senki oket, hisz a keleti keresztenyseg
orszagban hivatalosftotta a romai-judai-keresztenyseget. valamelyik agazatanak kovetoi voltak, s igy csak az nevezte es nevezi ma is
Ez a kaukazusi es a Fekete-tenger parti hunoknak schogyscm tctszctt es ta- 6ket „poganynak", akinel meg mindig ervenyben van a romai-judai-
lan ez is hozzajarult ahhoz, hogy hamarosan megszalljak a Karpat-medencet. katolicizmus azon kozepkori torvenye, mely szerint mindenki pogany es eret-
A hunok legjobb vedelmezoi a partusok tiszta Jezus-hiten alapulo manichcus nek, aki nem ezt a vallast kbveti.
vallasnak - a r6mai-judai-kcrcsztcnyseggel szemben - mert Hieronimus egy- Az avar leletek kereszteny elemeit illetoleg ajanljuk az alabbi munkak ta-
hazatya (348^120) eppen ezert nevezi oket „eszak farkasainak" es tudosit a nulmanyozasal:
kaukazusi hunoknak Ormenyorszagba, Szfriaba, Kis-Azsiaba es Mezopotamia- A. Alloldi: Zur historischen Bcstimmung der Avarenfunde, Eurasia
ba valo pusztito betoreserol. A hunok semmikeppen sem voltak hajlandok a Septentionalis Antiquia9. 1934. 285-307. old.
romai-judai-kereszlenysegre atlerni es clhagyni a manichcus Jezus-hitiiket. Ezt Laszlo Gyula: Adatok az avarkori muipar 6-kereszteny kapcsolataihoz. Bp.,
bizonyftja az is, hogy megoltek Vilagosfto Gergely unokajal, aki meg akarta 1935.
teriteni a romai hitre a masszagctaknak ncvezett hunok kiralyal - Sancsan-t
(i.sz. 343-ban).
Tudunk arrol is, hogy pi.: »Justinianus csaszar ketezer „kereszteny"
kutrigur csaladot telepit lc Thrakiaban i.sz. 550-ben«. (Prokopios: De bello
Golhico IV. 19. Ed. Haury II. 585-86.) SZENT FERENC NAPHIMNUSZA
A Kaukazus videki hunok nesztorianus kercsztcny voltarol is vannak hiteles (Sohasem volt papnbvendek es felszentelt pap sem)
bizonyflekaink, melyek arrol szolnak, hogy:
„Arran piispoke Quardusat es papjai cgyhazkozsegeket szerveztek a Kau- Leghatalmasabb es edes jo Drunk
kazus-videki hunok es szabi'rok kozott es a szenliratokat hun nyelven es hun Tied a dicsoseg, hdlank, szavunk,
frassal lefrtak." (A Zacharias rhetor f. egyhaztortenet adata. Ahrens-Kriiger Feled tdrulkozik s Tied mind, mi el,
kiad. 254-255.) a mellatlan ember is, inikor Rolad beszei
Talan ezzel kell osszefuggesbe hoznunk azt a tenyt, hogy 527 tajan, a Dicserlessel Uram mindent61, ki vagy,
szabi'rok ozvegy kiralyneja szovetkezik Justinianus csaszarral a perzsak ellen dicserjen tiindoklo bdtydnk is, a Nap,
es leveri azt a kel masik hun fejedelmel, akik a perzsak szovetsegesei voltak. melybol vitdgossdgfeny es nappal fakad,
(Theophancs ad. C. de Boor, 218 old.) Egyetleniink, kiben elrejtetted Magad,
Kosmas Indiklopeustes 547-549 tajan irt hfres kereszteny topografiajan halalmas Or, 6 hinti aranyad!
megrajzolja a nesztorianizmus kclct fele valo terjedescnek kepet es a Dicserlessel Uram step Hold-nenenkert,
baklriaiak, perzsak es hunok (ephtalitak) nepeit emlfti, mint akiknek foldjen csillagok Idgy sugardert egykent.
kereszteny egyhazak vannak. (The Christian Topography of Cosmas Indi- Dicserlessel Uram, hugocskdnk a Sz.el
clopcustcs edited with geographical notes by E. O. Winstedt, Cambridge 1909. pajkos erejeerl, ahogy lizi szeszely,
119. old.) de ki eltet, eleszl s ki kezed altal el.
Dicserlessel Uram - teslverkenk a Viz
Mindazokrol a teruletekrol tehat, ahol a hunok, szabi'rok, onogurok, avarok tiszta, jo hiiseert, mely ajkunkon az iz.
es magyarok laktak Azsiaban, nemesak irodalmi forrasaink vannak a keresz- Dicserlessel Uram, bdtydnkert - a Tuz
teny egyhazak letezesenek bizonyftasara, hanem a regeszeli leletek is kcreszte- bus ejszakdt sfHelmet messze u'z,
nyi eredetet mutatnak. mily eros. viddm, halalmas es derus!

186 187
Dicsertessel Uram, testveriink a Fold
anydnk is, ki tdpldl, ruhdz, betdlr,
gyiimolcsot dd, herbal s virdgpaldstot dlt.
Aldus is dicseret ertiik en Uram,
holds aldzatial sziviink telve van. IV.
Dicsertessel Uram, azok dltal is,
kikben megbocsdjtd szeretet lakozik, „A magyarok Jezus vallasanak kovetoi..."
kik beken hordanak szenvedest es csapdst;
leghatalmasabb Or, add nekik korondd! „A magyarok Jezus vallasanak kovetoi..." allitjak a kozepkori zsido apologeti-
S dicsertessel Uram nenenkerl, a Haldll kus frasok.
el nem keriilheli halando, rdtaldl. ,.Kaldeatol Ister-Gamig" cimii konyvem 227. oldalan azt irom, hogy:
Jaj azokert, kik biinnel hulltak sirba; „A Tudas Nepe - a Duna-medencebc kcriillek cs a Dcntumagyariak partus,
dldottak, kik utadjdrtdk Benned bizva, szabir nepe - az egyetlen, mely megorzi az osvallas Jezussal megtisztult for-
azoknak a Haldl tbbbe mdr sosem art. majat. Ma - ezt a megtisztult format - az Uj-Jezus Vallasanak nevezem es
allftom, hogy a „poganynak nevezett'" Honfoglalo Magyarsag ezt - a Mi Urunk
Vallasat - kovette.
Erre eddig csak a kereszleny cgyhazi iratokban talaltunk bizonyftekokat,
mint pi. Luitbrandt cremonai piispok frasaban, aki Lombardiat megszallo ma-
gyarokkal valo egyevi allando erintkezese utan - 910-ben - fgy fr: „gens
hungarorum videlicet Christiana"... azaz ,.a Magyar Nemzet nyilvanvaloan
kereszteny".
Torteneszeink valosziniileg a romai egyhazpolitikat kovettek akkor, midon
ilyen allitasokat egyszeriien nem vettek figyelembe, vagy - legjobb esetben -
azt mondtak, hogy „valoszinuleg a poganysagukban megismertek a bizanci
kercszlenyseget".
Luitbrandt cremonai piispok 910-ben tett allitasat meger6sitik azok a ko-
zepkori zsido vailasi iratok, melyek a Jezust koveto es magukat keresztenynek
nevezo vallasformak ellen, azok kifigurazasara iiodtak. Ezek az irasok a gyii-
lolct tcrmekei es az cmberi inlelligencia legmagasabb fokan mutatkozd apolo-
gclika rendszcrcssegevel akarjak - a kereszteny es zsido vallasfilozofiakat
kitiinoen ismero zsido rabbik - a jezusi doktrinakat beszennyezni es az Ur
Jezus koveteset kicsufolni.
A sok irat koziil azt emli'tem meg, amelyik minket legjobban erdckel. Ez
pedig: Izsak ben Abraham TROKI, lengyelorszagi rabbinak, a kercsztcnyseg
akkori — Roma altal elismcrt - legnagyobb ellensegenek : „CHIZZUK
EMUNA" (A hitben valo megerosites) c. konyve. Ez a Troki Izsak 1533-ban
sziiletett is meghalt 1594-ben. A megnevezett munkaja igen nagy feltiinest
keltett.
Romai kutforrasokbol eredo kozepkori cafolatokat nem talaltam, de pro-
testans reszrol WAGNSEIL: „Tela Ignea Satanae" (Altdorf, 1681.) „gyalazatos
es pokoli termcknek nevezi" Troki irasal es Wolff ennel is tovabb megy, mert
egyszeruen ,.nagyon dbgveszes iratnak" aposztrofalja. (Bibliotheca Hebrea I.
641.)
Troki Izsak ebbcn a munkaban azt bizonyitja, hogy: „a keresztenysegnek
Isten elott nincsen semmi joga a letezesre, mert a profetak szerint megjovendolt
189
Messias megerkezesckor csak egy lorveny es csak egy vallas uralkodhat az
egesz toldon, s ez pedig a zsido vallas leszen, s igy a zsido nemzet iildozoire az
Isten hatalmas biintetese vdr".
Ez az alapeszme vezeti minden indokolasdt, mely a dialektika iigyes mes-
terkedeseivel - celtudatosan 6s zsido vallasszemleletu logikaval - igyekszik a V.
keresztenyseg tortcneti eredmenyeinek bizonyi'tekait megcafolni. Ebben a nagy
cafolatban egyik argumenluma az, hogy a zsidosag sorsat hasonli'tja ossze a
keresztenyckevel. Ahogyan Izraelt megbiintette az Ur a „balvanyimadas" miatt.
„A magyar hit etikaja"
ugyanez lesz a sorsa a katolikusoknak is, mert balvanyimadast iiznek. Ahogyan
A Magyar Hit - es az erre epiilo MAGYAR EGYHAZ - a Termeszet rendje-
Izraeltol elvetetett - Isten buntetesekeppen a kiralysag - ugyanugy vetette el a
nek tiszta cs egeszseges szemleleten nyugvo erkolcsot hirdet, lanft es gyakorol,
goiog keresztenyeket is az Isten a szine elol, mert nekik sincsen mar kiralysa-
guk, hanem a torok csaszar alattvaldi lellck. melyet az Istennel kozvetlen kapcsolatban alio hivd lelkek josagara es jora
torekvescrc alapi't.
..Ugyanez a helyzct a Magyarokkal is, akik a NAZARI JEZUS VALLA- Ez az erkolcstan tehat nem szolgal vallasi erdeket, hanem a Tiszta Lelkiis-
SAT KOVETTEK, de kiestek a meltosagukbol es ok is elvesztettek a kiralysa- meretet tartja az cmberi indi'tekok es megnyilatkozasok forrasanak, es ennek az
gukat"... mondja Troki Izsak - felreerthetetlen emlekezesul a magyarok osi Istentdl iranyitott Tiszta Lelkiismeretnek a szavat hiszi „Isten Szavanak"
vallasara. es „Isten Akaratanak".
Ugyanis Magyarorszagon - Troki frasa idejcben - immaron eppen 500 6ve Az Istennel kapcsolatban alio hivo lelkiismeret-tudatanak kifejlodesehez es
a romai katolicizmus az allamvallas es a protestantizmus elleni „ellenreforma- megerosodesehez azonban a Magyar Egyhaz azt a tanitasat fiizi, mely szerint
cio" tetopontjan van. az egyent a termeszet rendje szerint teremtett sziiletesi es szarmazasi kap-
Miert veszi kiilon emlftesre Troki a magyarokat, akik mar 500 eve kaloliku- csolataihoz kotelezi.
sok, mint Jezus Vallasanak kovetoit? Nyilvan azert, mert szerinte az 6-szovet- Ugyanis az Isteni Gondviseles szerint minden embemek meg vannak az 6t
segi alapon alio romai es gorog keresztenyseg ncm volt „Jezus vallasa". nemzo es a vilagra hivo es tev6 SZULEI. Tehat mindenki beletartozik abba a
Ez az egyetlen Troki konyveben, ami - a kcresztenyekre vonatkoztatva - csal^dba, amelyben szuletett. A Mindenhato rendelkezese szerint valo az, hogy
valoban fcdi az igazsagot. a csaladok nemzetsegeket es nemzeteket alkotnak, melyeknek meg vannak a
„Jezus Vallasa" az a Jezus-koveles volt, ainit a „poganynak" nevezett ke- sajatossagaik. Tarsadalmi rend, szokasok, nyelv, hagyomdnyok, vilagnezet,
resztenyek gyakoroltak az idoszamitasunk szerinti 50. evben tartott un. „apos- cletszemlelet es az Istennel valo kapcsolat formaja is azon ncmzetseg fze sze-
toli zsinaton" rogzi'lclt hatarozat szerint. Itt ugyanis senki mas, mint PETER rint mutatkozik meg az egyenben, amelyikbe tartozik.
apostol jelentelle ki, hogy Miutan pedig a Magyar Egyhaz es benne a Magyar Hitii-Magyar Vallas
„NEM KOTELEZO A MOZESI TORVENYEK BETARTASA". celja: visszavezetni az embert az eredetenek tisztasagahoz, s ezaltal az
Vagyis Jezus-Hit T6ra nelkiil. (Bovebb felvilagositast ad: ...Huber Lipot: emberi iintudatot a Mindenhato tisztasaganak tudatara emelni, onmagatol
Ujkori es modern zsidok Jezusrol es a keresztenysi^grol c. „nihil obstat" kony- adodik az etikai alap, mely az ember fizikai (testi) es lelki (szellemi) eredet-
venek 266. oldala. Kalocsa, 1933.) forrasahoz vezeto, egyenes es becsiiletes eletiit lejarasat van hivatva biztosf-
Igy szolgal bizonyi'tckul egy zsido apologetikus irat arra, hogy egyediil a tani.
I lonfoglalo Magyarsag orizte meg Jezus Urunk Vallasat.
Kerem Nemzet-lestvereimet, hogy vedj^k meg Oseinket minden lebecsii- 1. A testi eredetforras tisztasaga a sziilok es osok szeretete es tisztelete.
lestol es karomlastol. Sohasem voitak poganyok 6k, hanem az Ur-Jezus igaz es Ugyanis senki sem lephet at az elodein anelkul, hogy onmagat meg ne semmi-
szenvedesben gazdag kovetoi! sitse. A Mindenhato rendelkezese a csaladi, torzsi, nemzeti folyamatossag,
melyet - mint fizikai egyseget, ugy kell betartani az egymast szereto es egybe-
tartozo Lelkek Kozossegenek, mikeppcn a fatorzsek tartjak egybe az agakal es
mindegyik el az osi gyoker Istenadta aldott eletnedvevel. A Termeszetben csak
egy - mindenrc ervenyes - T6rv6ny van. A csalad, a Nemzetsdg eppen olyan
„nagyfa", mint egy hatalmas tiilgy. De mfg a noveny „egyseget" a Mindcnhat6
osszeteremtette, addig az emberi Nemzetsegeket az Isteni Szikraval rendelkezo
es szabad akarattal megajandekozott „egyen" - az Isten-fia - szellemi es lclki-
ismereti erejere bizta. Tehat a Nemzet-csaladok csak ugy lesznek az eros es
190 191
vihari iillo tolgyfak masai, ha a Nemzetseget az isteni ontudattal rendelkezo Az embernek azonban kettos eredete van. Testi (fizikai) cs lelki (szelie-
nemzettagok tartjak egybe egy „istenes" - tehat erkolcsbs - es az egymast mi). A vallasnak tehat ket uton kell visszavezetnie az embert az oserede-
szereto lelkek isteni szellemisegen alapozott olyan eletben, amelyikben a tehez.
Nemzetcsalad magahoz tartozonak vallja - mint csahldfot - a Mindenhato
Egy Igaz Istent. * * *
Igy valik a Magyar Vallas a Nemzetcsalad osszetartqjava, lenyegeve es fgy A „fizikai" visszateres utjan: minden nemzet a sajat hagyomanyainak es
biztosi'tja az Islen megismereset cs liszteletet a Termeszet Rendje szcrint, hi- osisegenek tiszteleten at jut a testi eletet ado „TEREMTO EDESATYAHOZ,
szen a sziilok es osok mogott tatja mindig az „eredetenek edesatyjat" - az Egy A MINDENHATO EGY IGAZ ISTENHEZ".
Igaz Istent. A „lelki-szellemi" visszateres utjat a vallasnak kell az erkolcstanaval
Ugyanis a Termeszetben senki es semmi nines egyediil. Minden teremt- kikovezni.
meny tartozik valahova es mindennek van eredete, amihez kbvesedett, gyo- Eppen ezert rogzi'tjuk le a MAGYAR HIT okmanyaiban MAGYAR
kerezett, vagy amibdl szarmazott. VALLASUNK ERKOLCSTANAT, hogy Teremtonk Tiszta Oseredetehez valo
A Termeszet Torvenye szerint valo tehat a Nemzetcsaladi clet. kozos es egyiittes visszateresiink litjat megmutassuk.
Miutan ezek az utak minden faj es nemzetseg altal kovethetok, felmerill a
2. Szeliemi eredetforrasunk Maga a Mindenhato. kerdes, hogy miert kell a ..MAGYAR EGYHAZ" kereten belul es szervezete-
A Magyar Hit ide akarja visszavezetni az egesz Nemzetcsaladot es valosa- nek segitsegevel visszavezetni a hivoket a FIZIKAI es SZELLEMI
gos - Isteni ontudatu - tarlalmat adni fgy az egyeneknek is es a kozossegnek is. EREDETUNK TISZTA FORRASAHOZ - tovabba az is, hogy miert kell v e -
Ebben az igyekezelbcn osszhangot akarunk leremteni az egycnck altal formalt zetni" - es miert nem teheti meg mindenki ezt onalloan...?
kozossegek es a Vilagcgyetem kozott.
* * *
Ezt csak ugy erhctjiik el, ha tokeletesftcni ludjuk az egyenek sajatos erte-
keit. Ha kinek-kinek adottsaga szerinti kepesseget valosagos „tudassa" tudjuk Az elobbiekben megmagyaraztuk az egyenek a csaladhoz es a Nemzethez valo
fejieszleni. E tudasra valo torckvesben azonban mindig az abszoliit lelkiisme- - clszakflhatatlan es fcloldhatatlan - odatartozasat. Akarja - nem akarja - egy
ret parancsolta tisztasag, josag es jora valo torekves az inditek - a Terme- csaladbol es valamelyik nemzetbol tetetett erre a vilagra. Szilleit, oseit elhagy-
szet Torvenye szerinti jogos onvedelem es elniakaras elismeresevel. hatja, de oket megtagadni nem tudja meg akkor sem, ha politikailag mas allam-
Az egyen kimuveleset azert tartjuk Iegfontosabbnak, mert a szeliemi sikon polgarsagot vesz fel. (Eppen ez a szarmazasi odatartozas van torvenyesftve sok
valo iitkozesek, ellentetek es meg nem ertesek akkor allanak elo, ha az egyenek mai allam alkotmanyaban, ahol is a bcvandorlokat szuletesi helyiik szerinti
ertekfej lodeseben es a tokeletessegre valo tfirekves munkajaban tores, szakadas nemzclbc tartozonak soroljak.)
all be. Vagyis, az egyen ncm tudta elcrni azt a szeliemi szintet, ami kepessege A pozitiv alapii es nem politikai erdekeket szolgalo vallasnak tehat kotelez-
szerint neki, a Mindenhato altal elokeszittetett. ni kell a hiv6t sajat szarmazasi hagyomanyainak tiszteletben tartasara,
Eppen azert, hogy az egyen megertse az elet legmelycbb crtelmet, es szel- hiszen - mint mondottuk - szulein. csaladjan es osein kereszttil jut el az 6 fajat,
lemisegeben a Mindenhato szintjere emelkedhessen - segiteni akarunk annak nemzetet teremto Isten tisztasaganak forrasahoz. A termeszet torvenyeinek
meghalarozasaban, hogy a Naptiszta abszoliit lclkiismeret szerint, mikeppen tiszleletere alapitott tiszta es pozitiv vallas minden nemzettol megkoveteli a
erheti el az egyen az Islenfiui onludatat - mely a mcgelegedes es a boklogsag fizikai eredet tisztasagahoz vezeto, sajat nemzeti hagyomanyainak vallasos
ebben a loldi eletben. kegyelettel valo apolasat.
A szeliemi Isteni eredet tisztasagahoz vezeto pozitiv erkolcsi alapii vallas
* * *
tehat nem koveteli egyetlen nemzettol sem azt, hogy dobja el, felejtse el
Tehat azt tessziik vallasi szervezetunkben, amit minden pozitiv erkolcsu vallas sajat nemzeti hagyomanyait es a vallas altal kivalasztott masik, idegen nep
tesz az egyennek Istenhez valo vezetescben. hagyomanyail tisztelje. mert az a Nep, amelyik saj&t oseit nem tiszteli sem
Mert mi is a „vallas" feladata...? fizikai, sem Ielki-szellcmi uton, Istent meg nem ismeri. Ha egy magat „val-
Ezt legjobban megmutatja nekiink a vallas latin neve: „re-ligion". Ebben - lasnak" nevezo ideologikus szervezet az Istent kereso hivotol ilyet kOvetel,
„re" = vissza, „ligion" - a „ligere" = vezetni - igebol jon. „Re-ligion"... tehat bizony nem pozitiv erkolcsi alapii vallas az, hanem politikai erdekii ideologia,
annyit jcicnt, mint: visszavezetes... es ezzel van meghatarozva a „vallas" fel- mely a felrevezetett hinni akarok feletti szeliemi egyeduralomra torekszik.
adata, mely es/.erinl: visszavezetni az embert az eredetenek tisztasagahoz, Miutiin a mai judai-kereszteny egyhazak mindegyike mellozi a nemzeti ha-
vagyis a Teremto Mindenhatohoz. gyomanyokat es minden nemzetet a kivalasztott „judai" nemzetseg hagyoma-

192 193
nyainak vallasos kegyelettcl valo apolasara kotelez - a poziti'v es tiszta crkol- Szellemi sfkon, tehat Jezus Urunk a TESTTE LETT ISTEN-LELEK, em-
csii, valodi vallas visszaallitasat es a berkent pedig partus kiralyi testben elo, pdrtus-hercegkent lett foldi utjara
MAGYAR NEMZETI HAGYOMANYOKON AT A TISZTA ISTENl rendelve.
EREDETHEZ VALO VISSZAVEZETES ES A TESTl EREDETFOR- De azt is koztudatba kell vinni, hogy az un. Arpad-hazi kiralyaink osanyja -
RASUNK TISZTAZASAHOZ VALO EUUTASUNK UTJAT ES LEHE- EMESE - szinten a Jezusi-ADIABANI-dinasztia szulottje, sarja es a hun-
TOSEGET mutatja meg a MAGYAR EGYHAZ es benne a poziti'v es partus-avar-magyar nevek azonos nepetjelentenek.
tiszta erkblcsi alapii MAGYAR HIT. Ez a Mah-Gar Nepet arra kotelezi, hogy az Isten Fiat ne csak a szelle-
mi-lelki eredet tisztasagahoz valo visszateresben higgye „Utnak, Igazsag-
Ezt a visszajutast, az osok es nemzeti hagyomanyok tiszteletevel es a fel- nak es Eletnek" (mint mindegyik mas nemzetseg is teheti), hanem a Tiszta
emelkedelt szellemiseg Istenhez valo julasaval megteheti mindenki onalloan is. TESTI ISTENl Eredet ontudatanak megvilagosodasaban es hiteben is
De - akik egyiilt imadkoznak - azok egyiitt is maradnak, es a Nagy Magyar Jezus Urunkat tudja vertestverenek, csaladjanak, hagyomanyanak es
Csalad az egymast szereto Lelkek Kozossege is. Igy megmaradasunk els6- ezzel a kijelolessel, az emberre lett Lstenfiahoz valo testi odatartozassal -
rendu 6rdeke az osszetartozas tudata, egymas szeretete es egymas segitese. „Istenfiusagi ontudattal vegye at a Magyar Nemzet a Mindenhatosag
Egy test, egy ve> 6s egynyelvii Nemzetseg vagyunk, melyet a MAGYAR LEL- Szellemi eredetforrasanak tisztasagahoz valo VEZETES feladatat".
KISEG ontudata ural. Nagyobb az eronk, szebb es boldogabb az eletiink, ha A Magyar Nemzelnck tehat folytatnia kell azt a munkat, amit az Ur Jezus
egymast megbecsiilve - egyiitt megyiink ercdetiink tisztasagahoz es szellemi megkezdett.
ontudatunknak a Mindenhaldhoz valo felemelcseben is segitiink egymasnak. Sziikseg van tehat a MAGYAR EGYHAZRA, mert ez az Ur Jezus
De tudnunk kell azt is, hogy a zsido-kereszteny egyhazak azert kovetelik Szellemenek visszaterese, megerosodve es Feltamadva ugyanabban a test-
- minden nemzettol - a zsiddsagnak „Isten kivalaszlott nepekent" valo felma- ben, mint amit O erdemesitett emberre valo leveseben, es Ember-Fiakent
gasztalasdt, es azert nevezik „szenlfrasnak" a zsido hagyomanyokat, men Jezus tortent letezeseben.
Urunkat, a testet oltott „Istenfiut" hazug mddon, zsido szarmazasLinak hirdetik Eppen ezert: A MAGYAR HIT TORVENYE - az URI HAGYATEK.
es tanftjak MA is.
Most annak a bizonyftasa, hogy az Isten-Fia, Jezus Kiralyunk, Partus
Hercegi Verrel oltott testet, az egyenlo elbiralas szerint azt kovetelne, hogy:
1. a mahgar-partus-hun-szabir-magyar legyen a „felmagasztalt" nep es
2. e nep hagyomanykincse legyen a „szentiras".

A „Magyar-Hit" csak azt akarja, hogy a nagy Magyar Nemzet Csaladban


hirdettessek igy az Igazsag. A tobbi ncpek akaratat mi nern befolyasolhatjuk es
nem is akarjuk befolyasolni, mert a Magyar Testveri osszetartozas funda-
mentuma es os-oka a veriinkkel testet oltott Jezus Urunk. 6 a mi „Udv6zi-
tcink" es altala jutunk el a Mindenhatd Urunk-Isteniinkhoz, hiszen igy
mondta nekiink:
„Az Atya szereti a Fiiit, es az o kezebe adott mindent." (Jan. 3. 35.)

Ezt szolgalja a MAGYAR HIT es ezert sziikseges a Magyar Egyhaz.


De a Magyar Egyhazban valo tomorialesl megkoveteli egy olyan adoltsagunk es
nepi sajatossagunk is, amivel egyetlen mas nep sent rendelkezik.
Ez pedig az a valosag, hogy az Isten-Fia, Jezusban a Man-Gar Nep tcstevel
lett emberre es fgy az Atya-Isten ezt a nepet a flzikai (testi) eredetforras tisz-
tasagahoz valo tartozasaban megerositette es kijcloltc.
Teljes erovel 6s a ..tudas" biztonsagaval kell hirdetniink azt, hogy Jezus
Urunknak az Edesanyja - ADIABANI MARIA - partus-kiralyi hercegnd volt,
akit Isteniink iidvterve valasztotl ki arra, hogy a foldre szallt „Vilag Vilaganak"
foldi edesanyja legyen.

194 195
II. I S T E N H E Z V E Z E T O T O R V E N Y U N K „ H E T P I L L E R E "
I. SZERESD AZ ISTENT, IMADKOZZAL!
VI. Isten, a mi szereto Edesatyank, aki mindent adott nekunk es semmit sem ker
erte. Ingyen kaptunk mindent - kegyelembol. Fiat is elkiildte hozzank, hogy
Hitvallas konnyebbftse az elctiinket es a Hozzajutasunk utjat megmutassa. Ha imadkozol
- kapcsolatot teremtesz Istennel es igy azonosul, eggye valik onmagad - atya
avagy a MAGYAR HIT harmas fundamentuma es fiii fogalma. Hiszed es tudod, hogy a FIU EGY AZ ATYAVAL. Feltbgod a
MAGYAROKISTENE FOGALMAT, a vereddel einberre lett Istenfianak es a
A „fenybe-allas" es a „fenyben-eles" az Egi-Feny Torvenye szerint valo. Ezt Josagos Mcnnyei Atyanak orok egybetartozasat es imiidkozasodban majd er-
hatarozza meg es szabalyozza eletiink folyaman a Termeszethez igazodo koz- zed, hogy TE IS EGY VAGY VELUK, hiszen Te is Isten Gyermeke vagy,
mikus Nap-kalendarium. A hozza valo illcszkcdesiink pedig a kozmikus-ut, amikor szellemi ontudatod Hozzajuk felcmelkedik.
amelyen Islcnhez erkeziink.
A MAGYAR-HIT Magyar Vallasa segfteni akar ebben az Istenhez valo ko- De a mi Szentharomsagunkban az „ANYA-Isten" is benne van. 0 a mi
zeledesben. Ennek erdekeben meghatarozzuk vallasunk alapteteleU, melyek Boldogasszonyunk, aki embertestet oltott - TeremtS Urunk-Isteniink iidvterve
segftsegevel egyetertesben es egyuttelcssel kozosen vegzett imadsaggal ki'va- szerint - a MI vcriinkkel, hogy foldi Edesanyja legyen az Isten-Fianak.
nunk reszt vcnni az altalunk fgy vallott Isleniink tiszteleteben: Hitiink iinncpnapjai a foldre-szallt Isten-Anya es Szent-Fia foldi tortenete-
Magyar vallasunk alapjait a kovetkezokeppen hatarozzuk meg: hez kapcsolodnak es egyben nemzeti hagyomanyainkat is kepezik.
I. Szentharomsagunk... mint „T6rveny" Hozzajuk imadkozunk kulonos szeretettel minden nap es Hitunk unnepein.
II. Istenhez vezeto Torvenyiink „het" pillere Szenteld meg hdt a Hozzajuk vezet6 uton a Nemzeti hagyomanyaid Unne-
III. Hagyomanytanunk. peit es tartsd meg szellemiscgcdben a lelki fclemelkedes Istenes Unnepnapjait!

II. SZERESD, APOLD, TISZTELD ES BECSULD


I. SZENTHAROMSAGUNK TORVENYE SZULEIDET, TESTVEREIDET, HITVESEDET,
CSALADODAT, OSEIDET, NEMZETEDET ES
Ugy hissziik, hogy a lemerhetetlen, abrazolhatatlan, de oroktol fogva letezo HAGYOMANYAIDAT!
ISTEN (I'Z-TEN) Szentlelke az ATYA-ANYA-FIU kozmikus Szenlharomsa-
gaban, annak EGYSEGEBEN nyilatkozott meg. Ennek kovctkezteben az Beloliik teremtettel es ok kepezik reszedre az Egymast Szereto Lelkek K6-
ATYA-ANYA-FIU Szentharomsaga a Szentlelek tulajdonosa. A Szentlelek zosseget. Az elet egyediil nehez, de a Szereto Lelkek Kozossegeben boldog-
ereje es aldasa hozzad e Szenlharomsagbol jon attol, akitol kered. sagot, segitseget es oromot lelsz.
E Szentharomsag adja a „TORVENYT", hogy minden ugy legyen: Istenaldas csak ott van, ahol a testver, csalad es Nemzetseg egymas szere-
„ MIKEPPEN A MENNYBEN -UGY A FOLDON IS!" tetevel, egymas tamogatasaval es a testvernck okozott orom teljesftesebcn eli le
eletet. Oszd meg tieiddel mindenedet es el ne feledkezz soha az osok dicse-
Ez a .TORVENY" pedig csak ugy lesz ervenyes a FOLDON, ha az Egi reterol es emlekuk megtartasar61.
Szentharomsag PARJAKENT a Foldon is megjelenik es Szentsegge valik az A „csalad" a foldon 616 „SZENTSEG" es a foldi boldogsag forrasa.
ATYA-ANYA-FIU harmassaganak cgysege, ami a CSALAD.
Torvenyiink tehat a Csalad alapftasat, vedelmet es egyuttmaradasat koveteli UI. SZERESD, APOLD, TISZTELD ES ISMERD
itt a Foldon, hogy altala megvalosuljon es megszentelodjon a KETSZERI- MEG ONMAGADAT!
HARMASAG. Az „EGI-HARMASSAG" fgy valik a „FOLDI-HARMASSAG-
GAL" a boldogsag forrasava es lesz az EGI Szentseg dltal aldotl es megszen- Fedezd fel kepessegeidet, amit Istentol kaptal. Miiveld ki magadat e kapott
tclt a loldi Csaldd. erlekck szerint, mert akkor szolgalod a Mindenhatot, ha a Neked adott lelki,
szellemi es testi kivalosagaidat gyarapftod, tokdletesi'ted azert. hogy az ertekeid
szerint megszerzett TUDASSAL hirdesd az 6 Valdsagat.
El ne hagyd Magadat! Ne legy a nemt5rodomseg betege, mert tested, lelked
gondozasra szorul. Lelki tisztasagodat orizd a mindennapos lelkiismeret-
vizsgalattal es az fgy megtartott tiszta Lelkedet tartsd meg apolt es gondozott
196 197
testben, hiszen tested a Lelkcd temploma. A tiszta es fennkolt Lelek tiszta, ViMgossagra keriil - fgy a Te hamissagodat is felfedi az Igazsag. Felesleges
apolt es gondozolt testet kovetel, hiszen ezert mondja fgy a vilag osszes nepei- lclkedet terhelni olyan dolog eltulajdoni'tasaval, ami nem a tied.
nek kozmondasa: „ep testben - ep Lelek lakozik". De ncmesak penzt, anyagol lehct lopni, hanem gondolatot, eszmet, hitet es
Tehat „tcsti" es „lelki" gyakorlalokat kell vegezned. szcrelmet is.
A testgyakorlas es szabad levegon valo tomamunka okvetlenul szukseges Itt is tartsd be tehat lelkiismereted szent parancsal fgy: NE LOPJ...!
mindenki reszere. Ez Tested apolasa, karbantartasa, er6sit6se.
De ugyanezt kell tenned a lelkiallapoloddal is. VI. LEGY HUSEGES...!
A Magyar Egyhazban a Lelkigyakorlat egyenlo a „LELKIISMERET mindenhez, aminek hiiseget fogadtal
VIZSGALATTAL". Mi a LELKIISMERETET azon „isteni szozatnak"
liissziik, mely orok ertekii, orokkon orokke elo es soha el nem avulo 6s Mindenhez, amibol eredtel. Csaladodhoz, Nemzetedhez, Istenedhez. Szavad
Istentol eredo TAN IT AS is, 6s aki erre hallgat, biinos sohascin lesz. legyen olyan, mint a lelkiismereted, „isteni szdzata", mindig igaz. Legy hu
Apold lehat lelkiismeretcdcl. Tarts vizsgalatot 6s ha megszokod, hogy lel- mindhalalig!
kiismereled szavara hallgatsz, jo leszel. Napjaidat oromben es megelegedett- Hiisegedben osztozik a HIT-VES-ed, aki HITED reszese, aki eletednek a
segben toltod. Ez az allapot a tiszta lelkiismeret boldogsaga. Tiszta lelkiis- FELE - hisz ugy hivod: „FELE-SEG". 6 Neked igy mondja: „URAM". Eppen
meret nelkiil nines lelki egyensuly. Lelki egyensuly nelkiil pedig nincsen ugy, mint az Istennek es ebben a szoban benne kell foglaltatnia az asszonyi
boldogsag. hiisegnek. 6si szent hagyomanyokbol erednek ezek az elnevezesek, be kell
Legy sajat magad vezetoje es tanitoja, mert VEZETOD: az „esz" 6s TANI- tartani az allaluk rendelt es parancsoll HUSEG valtozhatatlan torvenyeit.
TOD: az „ertelem". Elj tehat esszeriien. Az elme ereje: a „Tudas", mert a Tu- De vigyazzatok arra, hogy a HUSEGET csak az 1GAZI, TISZTA es Isten-
das maga a „feny", mely orok lampaskent eg benned. A „Fenytelen tudatlanok" fiusaghoz melto dolgokhoz kossetek, mert aki a Hamissaghoz marad hii, nem
sajat maguk elpusztfl6i. szabadlelkii. hanem szolgalelku az, aki lelkiismeretenek „isteni szozatat" nem
Tehat szeresd, apold, gondozd fgy Testcdet-Lelkcdet es boldog leszel ezen hallgatja meg.
a foldon!
VII. SEGITS - AHOL TUDSZ!
IV. NE OLJ...!
Jot tenni, masnak segfteni. adni annak, aki ker, mind olyan cselekedetek, me-
Nc olj se fegyverrel. se szoval, se masnak artalmas csclekedettel. Nines jogod lyek a Lelkiismeret szava szerint valok. Aki a Lelkiismeretere hallgat, az segi't
arra, hogy valakit megolj, fclaldozz a Te jobb eletedert. is es tudja, hogyan es mikor.
Viszont senkinek sines joga arra, hogy Teged oljon meg, s ha cllened ira- De jo - ha kotclessegunk koze iktatjuk masok segiteset. Ez a segftes azon-
nyulna ez az akarat, ha valaki Teged akar megolni - Istcni Jogod az ONVE- ban elsosorban a Nemzettestverek es a Nemzet iranyaban kotelezo, hiszen az
DELEM, hiszen minden teremtmeny vedekezik a letct megsziinlelni akaro apa is eloszfir a sajat gyerekeit latja el, aztan gondol a szomszedaira.
halal ellen. Segiteni sokfelekeppen lehet. A „Gazdagok" elsorendii kotelessege a segf-
Amikent a fizikai fegyverek es 616 szerszamok nem a tieid. ugy a „szellemi tes... es itt nemesak az „anyagi javakban valo" gazdagsagot ertjiik, mert sok-
fegyvereiddel" se vidd veghez masnak elpusztitasat. De ha a szellemi fegyve- szor egy „lelekben gazdag", jo szandeku bolcsnek az iranyfto segftsege tobbet
rckkel tamadnak Tdged - ugyancsak kotelesseged az onvedelem. Az „eletet" az 6r az aranynal. A Lelkek megsegitese a legfontosabb, mert a Lelekero Tiszta-
Isten adta es 6 rendeli annak befejeztiset is. Nines jogod tehat ahhoz, hogy saga uralja az anyagot.
valakinek elvedd az eletet. Mindenki segi'tsen azzal, amijc van.
Adj tehat oda, ahpl sziikseget latsz, s majd Te is kapsz a Te sziikseged-
ben!
V. NE LOPJ...!
* * *
Az Isten annyi szepet es jot leremtett koriilotted - a Te rendelkczesedre, hogy
kepessegcid segftsegevel mindent megszerezhetsz, amire sziikseged van. Minel
nagyobb a tudasod es szellemed, annal tobb gyonyoriiseg all rendelkezesedre
az Isten ajandekaibol. Sziiksegtelen (chat, hogy anyagi javakkal a lopas utjan
gazdagi'tsd magadat, mert az ilyenen ugy sines Istendldds. Minden Igazsag

198 199
Ennyiben hirdetjuk a MAGYAR EGYHAZ MAGYAR HITENEK ERKOLCS- A „PA" HAGYOMANY
TANAT:
Mikor most elolvastad - tarts mindjart Lelkiismeret-vizsgdlatot. Hisszfik, A „PA" HAGYOMANY-ban van tudatosftva az „Istenfiak" pasztori munka
hogy Lelkiismereted Szava Hozzank vezet, hogy egyutt imadkozzunk... es az vdgzesenek fcladata ligy, - mikeppen a Mah-Gar verrel embcrre lelt Jezus
Egymast Szereto Lelkek Kbzossegeben - Egyutt is maradjunk. Urunk is es Peter Apostol is tette. Az 6 kovetoik mindnyajan ebben a ,,pasz-
torkodasban" talaltak bckesseget. bromot es boldogsagot.
* * * Ez a „PA-HAGYOMANY" a Magyar Nep Istentol rendelt es az Ur Jezus-
sal megerositett igehirdetesi kbtelessegek tudatositasa.
Hiszen neviinkben is ezt a kotelezettseget hordjuk fgy: MAH-GAR (ahol
III. HAGYOMANYTANUNK „MAH" = TUDOS PAP. magus latinul, es „GAR" = NEMZETSEG).
MAH-GAR tehat PAPI NEMZETSEG - TUDAS NEPE.
Hagyomany kifejczes alatt a Magyar Osisegenek szellemi tartalmat ertjiik. (Osi fdldunk neve az osi nyelven: KU-MAH-GAR-RI-ES-MAD, vagyis
Ez nekiink az Egyistenhivd es Isten-Fiat ismerd - legalabb 5-6000 evvel - „a hatalmas, nagy nemzetseg foldje", ahol - az ekiratok szerint - ott elt a
irasban rogzitett MAH-GAR dsvallas hitvilaganak tanitasa, ami hozzank az MAH-GAR = papi nemzetseg, tudas nepe es a HUN-GAR = a kenyeret add,
„agyagtablak" uzenetevel erkezett, es amit a Magyar Nep lelkiileteben eld foldmiives nemzetseg. (A mai magyarsagban egyesiilve el e kettd.)
mondak, regek, nepszokasok 6s szajhagyomanyok megerdsitenek.
Ebben a Iegfontosabb es ma mindcn ujja elcdett es a MAGYAR HITBEN „TE-HAGYOMANY" ISMERETE
megvilagosodott Nemzettestverre kotelezd gyakorlati erejii az a hitvilagi tarta-
lom, amelyik a „Papkiraly" kotelesseget eldirta. Mas szdval - annak magyarazata, hogy mikeppen es hogyan rendelte az Ur
Ez a „papkiralyi" kotelesseg azonban mindenkire vonatkozott, mert min- a Mah-Gar Nepiinket a Tudas „mcgkeresesere, megtartasara es hirdete-
denkinek ezzel a „papkiralyi feleldsseggel" kellett feladatat teljcsfteni. sere."
A papkiralyi kotelesseg neve osi nyelviinkdn: A regi nepek lortcnete, tarsadalmuk es s/.ellemvilaguk tartalma mind sajatos
nepi - tchat egyeni - tulajdonsagokat mutat. Minden ndpnel mas es mas forma-
ban lortenik a vilag felfedezese. Mas a vilag teremtesenek elkep/.elese es mas
PA-TE-SI formaja van a nepek Istcnhez vald kozeledesenek is. Mondhatjuk azt, hogy
„neinzetkdziseget" az dkori nepek vilagaban nem talalunk es cz a fogalom
Ebbe az egy sz6ba suritettek bele - az ekirassal ird - sumfrnak nevezett, Mah- ismeretlen naluk.
Gar dseink azt a harom fogalmat, amit annak a foldi halanddnak a feladataul
hittek, aki szellemi es lelki vilaguk bizalmasa. gondjaik viseloje es az ISTEN A „nemzetkozisegnek" eppen az cllenkezojet fedezhetjuk fel. mert minden
igazsaganak hirdetdje volt. dkori nep „istcntudata" olyan „gondviselest" ismer, amelyik csak az ove. Ez
nem onzes cs nem egoizmus, hancm a termeszet-tdrvdny alkalmazasiinak es
PA-... fogalma a mai „pasztor"-t jelcnti.
clismeresenck kerlelhetetlen logikaja, amelynek crtelmeben a Nep, Tarsadalom
A gondoskoddt, a nyajat terelot es a ra-vigyazot.
- mint NEMZETCSALAD - mindent elkdvet fennmaradasa erdekeben es
TE-... azonos az osi „temen" (tomeny) szavunk ertelmevel. mely a jo eros- letezeset a sajat jovenddjenek biztositasa erdekehez formalja. Annak a valtoz-
re dongolt fundamentum maga. tathatatlan Isteni Akaratnak a kovetkezmenye ez, mely Nemzetcket, Fajokal
SI-... fogalomjegye az „egi hatalomtol nyert Iathatatlan fejek". teremtett es azokon beliil kialaki'tani engedte a nemzeti es nepi szokasokat,
Amikor a romai papa „apostoli koronat" adomanyozolt egy uralko- felfogasl, gondolkodasmddot es nepi egyeniseget.
donak - ennek a ,.SI" fogalomnak egyhazpolitikava valtoztatott ha-
sonlosagat gyakorolta. De a kulonbseg oriasi. „SI" - az egi ajandek, Mai vilagunk egyszeruen csak ..mitoldgianak" nevezi az dkori nepek ezen
sajatossagat es ezeknek a regi szemlelcteknek „lekicsinylese" ellenere is ezek a
a TUDAS MAGA. a „gloria", mely megkoronazza a tudds tejet, s
„mholdgiak" kepezik a mai istenszcmleletek alapjat meg akkor is, ha azt „hi-
fgy ragyog az korona nelkul is. Viszont az „apostoli kiralyok" gyar-
vatalosan" el sem ismerjiik.
ldsaga meg arany koronaval ekcsftve sem szolgalt az Islen aldasara.
A mi Magyar Vilagunk dsisegenek erdekessege az, hogy az a ..szemlelet",
vagy sajatos nepi tulajdonsagunk, amellyel elddeink az dkori tarsadalmukat
kialakitottak, kepezi alapjat az eletteriikben eld mas nepek tarsadalmi felfoga-
sanak es „mitoldgiajanak".

201
200
Ugyanis a mi osi szellemvilagunkbol - mint kristalytiszta forrasvizbdl - A mi hagyomanytanunk 5000 eves frott emlekei ugy mondjiik, ho^v
meritettdk a maguk altal formalt valtozatok alapjait. A mi oseink tudaskincse »IZ-TEN letezeseben megjelcnt a VILAGOSSAG - mint az Isten
szolgalt „kovaszul" a mas ..istenszemleletek" kialakftasahoz, amelyek szinten Akaratanak kovetkezmenye - EN-LELEK alakban... es 6 az ISTEN
magukon viseltek - az atformalt, megvaltozott osi alaptudas kincsunk felfedez- FIA. Isten Lelke az Isten Fia, a feny, a tisztasag, a tudas... es fgy
heto fenye mellett - az elsajatitast vegzo nepek sajatos tulajdonsagait is. mondja a Hatalmas: „EN-LELEK". Tehat a Fiu is AZ ISTEN... En...°a
Igy lesz a mi istenszemleletiink osi Isten-Fia - „En Lelck" (En-Lil), a Fiii es az Atya azonos, EGY... igy leirva az ekiratokon 3000 evvel
babiloniaknal Marduk, aki mar ncm „mah-gar", hancm „bab-il-ani". azelott, ahogy a veriinkbol lett Jezus Urunk is mondta: „En es az Atya
Mardukbol fejlcszlik ki azlan a judaiak Jchovajukat, aki szinten csak a judai egy vagyunk" (Jan. 10, 30.) ...es „en vagyok a Vilag Vilagossaga". «
nemzelcsalade. Teves az a felfogas, hogy ezek a megvaltoztatott „isten-fiu" (Jdn. 8., 12.)
alakok valoban „istenek". Nem azok, hanem a nemzet fennmaradasanak
biztositekai, az istenitett nemzetiesseg megszemelyesitett hatalmassagai. De a valosagos „Istenfia" ncm kellett a tobbi nepnek. Nem fogtak fcl ennek
A nepi sajatossagok es tulajdonsagok olyan nagymervii tudatositasai ezek. az „istenlatasban" levo „ATYA-FIU EGYSEGNEK" vilaguralmi es univerzalis
amelyikben a nemzettudat sajat magat az Isten egi tronjara helyezi. hatalmat. mert nekik nem a lelkek megnyugtatasara, hanem az embcrek felett
Vagyis: AZ ISTENSZOLGALAT AZONOS A NEMZETSZOLGALAT- valo uralmat elosegito es biztosit6 istenszemlelet megszemelyesitett hatalmas-
TAL es Nemzetszolgalat nelkiil NINCS ISTENDICSERET. sagara volt sziikscgiik. Igy szuletett meg naluk az istenitett nemzetiesseg Is-
Ez minden nepnel a TE-HAGYOMANY, mclyet ismetlem a mi - sumfr- tenalakja, mely - ismetlem - mas nepek feletti politikai uralmat biztosftolt
nak nevezett - Mah-Gar oseinktol vettek at es atformaltak a sajat nemzetuk nekik. Igy ez a „nemzcli Islcnalak" nem mas, mint a politikai hatalomra jutas
erdek6hcz. nepnevelo eszkoze.
De miert kellett nekik atformalni...? Miert nem tarlottak meg tigy - eredet- Hosszii ezredek es szazadok jelzik ezeknek a „politikai istcnszemlelettel"
ben - amikenl a Mah-Gar oseinknel ez meg volt? Nos ezzel a kerdessel erkez- rendelkezo nepeknek foldi diadalat es mas nepeken valo uralkodasat, mig
tiink el a Mah-Gar nep Isteni hivatasahoz es erre a nagy feladatra torteno „elhi- ugyanakkor az Isten Fiaban bizakodo Mah-Gar nep sorsa a pusztulas, a van-
vasanak" megismeresehez. dorlas. Osi otthonai, Istenhazai felegetve maradnak mogotte. Aranya, foldi Java
A „kovaszl" eltulajdonfto nepek ma is olvashalo mitologikus frasai beszel- a tamado es gyilkolo nepek zsakmanya lesz. Minden anyagi kincse, crtcke
nek ,,isteni kinyilatkozlatasokrol". Ezeket az „istenlatasokat" azonban olyan elvesz...
regi idore teszik, amikor ok maguk meg nem leteztek. A logika tehat azt Csak egy marad meg, amit visz a Nep - a Nagy Mah-Gar Nep - es ad to-
mondja, hogy ezek az „isteni kinyilatkoztatasok" annal a nepnel tortentek meg, vabb aparol fiura... es ez az OSI TUDASKINCS, s az a szent hagyomany,
amclyik tudaskincset „kovaszul" hasznaltak a tobbi nepek, sajat nemzeti letiik hogy az Isten Fia majd megjelenik ugy, amint sok ezer eve irva vagyon -
elteto - legtobbszor „kovasztalan" - eledelenek elkeszitesehez. Es igy is volt, anyagi formaban - emberben - mint „EN-ANYAG" (En-KJ) majd akkor,
hiszen a mi oseink magukat MAH-GAR-nak neveztek, ami a mi mai nyelvun- amikor ..eljott az idok teljessege".
kon annyit jclent: TUDAS NEPE. Az a Nagy Nep, melynek okosai tudasuk es Es fgy is tortent. Eljott az Or - az Isten Fia, aki EGY az Atyaval.
felemelkedelt szellemisegiik litjan ugy lattak meg az Istent, ahogyan azt a Eljott a Mah-Gar Nep tcslcbcn cs azt mondta: ,,Azcrt jottetn, hogy megke-
TEREMTO nekik sugallta. Ebben az „istenlatasban" a Tudas N6penek Nyelve rcssem cs megtartsam azt, ami clvcszclt". (Lukacs 19. 10.)
valoban az Isten Igeje, hiszen nines mas nyelve a vilagnak, amelyik egyetlen Az Ur eljovetele - Nepenel - a hivatasra rendeles betoltesenek jele. Az
szoval ki tudna fejezni az Isten fogalmat, letezeset, eredet6t es ennek az Isteni a Nep. amelyik a Tudas Nepe nevet viselte evezredek ota es hitte, tisztelle az
Letezesnek emberi aggyal felfoghato titokzatossagat - igy: IZ-TEN. Isten Fiat, tani'totta letet s varta eljovetelet - megszenteltetett hiteben azzal,
Ugyanis ebben a szdban: IZ - „Isten-lelke", amelyik mindeniitt ott van. Az hogy verevel oltott testet az Isten Fia. Es ez a nep sohasem akart mas ne-
emberben, gyumolesben. faban, allatban, hiszen mindegyik „mas izu". Es ez a pek felett uralkodni. Hirdettc az Isteni Igazsagot. Hitt az Isten Fiaban es varta
mah-gar „IZ" nem azonos sem a nemet „Geschmaek", sem az angol „t a s t e" megerkezeset. Ebben a hilben vallalla a keresztre feszfteseket, a puszti'tast, az
fogalommal, mert a mienk IZ... azaz az Isten-Ielke, mely oroktol fogva VAN otthonanak elegeteset... de HITT... cs sohasem hirdette azt, hogy az Isten-Fia
es csak a mi nyelvtinkon ertheto, mar sok ezer eve valtoztathatatlanul ^s valto- neki olyan, mint a babiloniak Mardukja, a judaiak Jehovaja, aki azt ren-
zatlanul. Es ennek az IZ-nek tartozeka a TEN - a nagy csend, az osallapot delte ill cs ott is ..kivalasztott ncpenck", hogy a mas nepeket irtsa ki. Ilyen
nyugalma. A tudaskincsiinkct eltulajdonft6 es megmasfto judaiak fgy frjdk hagyomany es ilyen istenszemlelet a Mah-Gar Nepnel nem lelezett.
mitologiajukban: „Isten lelke lebegctt a vizek felett." (I. Mozes 1, 2.) Ilyen sok A Mag-Gar Nep fiai az Istenfiiisag tudataval oriztek a Tudast minde-
szot kell mondaniuk arra, hogy megmagyarazzak a mi egyetlen szavunk ertel- niitt, amerre jartak. A Mah-Gar Nepi bntudat az Istenfiusag tudata volt.
met - az IZ-TEN-t, az 6 sajat nepi „izuk" szerint.

202 203
Isteniik: az Igazsagos Egyetlen es nem az istenitett, onzo nemzetsegtudat szandekat, mellyel az altala embernek hitt Islen-Fiu eletere tortek - bitofara
hatalmassaga. szOgezve 6t - egyszerii „aldozatnak" minositette - a „bun eltfirlese" ve-
Es amikor a „mas nepek" sovinizmusa mar istenne telte az onzest, a sajat 8ett
hatalmanak istenesite'sevel, s a leigazott nepek „isten-szemleletenel" erosebb-
Ha lgy egymdsra tcssziik e szintezis adatait, szinte hihetetlen az, amit la-
nek mondva a sajat istenftett nemzettudalat - akkor lett emberre az Isten-Fia a
tunk.
Mah-Gar nep verevel, es eppen azon a fbldon, ahol az onzes is es a kegyetlen-
„AZ ISTEN" helyett az istenitett nemzettudat van szentesitve, de csak
kedes is a legnagyobb volt.
a judaiak reszere.
A Mah-Gar Nep tiai mcgismcrtck es kovettek. Mas nepek nemertettek es Mas nepek hazafiassagat, nemzclszercletct a judai-keresztenyseg nem tiiri.
amikor cafolhatatlan igazsagaira valaszt mar nem talaltak, elhataroztak. hogy A Mah-Gar verrel emberre lett Jezus Urunkat - zsidonak nyilvanftva - a judai
..megolik", mert csak embernek lartottak. istenftett nemzettudathoz csatolja a judai-kereszteny teologia, es az osi idoktol
Aztan, amikor 6 legyozte a halalt - megijedtek. Az „6si Igazsag" megha- fogva Igazsagkent hitt, univerzalis „Istcnfia-tant" egyetlen nemzet erdekenek
misftasanak vadja es a hamissag bukasa volt az Istenfiu feltamadasa. Most fejlesztesere es vilaguralmi hatalmanak gyarapftasara „messianizmussa" siily-
igazolodtak be legjobban azon szavai, mellyel a „hazugsag, a hamissag gyer- lyeszti. A nemzetiseget frtja, de a judai nep nemzettudatat „isteni kivalasz-
mekeinek" nevezte a zsidokat akkor, amidon nem ismerte el „istennek" az tottsagnak" tudja, tanitja es szolgalja.
istenne tett nemzettudatukat. (lit Janos evangeliuma 8. resz 44. verset cmlf- Tamadnak Origeneszck, Nestorok. Sokan rajbnnek a hamisftasra. Ezek
tem, melynck fordftasa helytelen. Az eredeti szoveg crtelme i'gy hangzik: „Ti a azonban eretneknek nyilvanftva, vagy a boszorkanyegetesek, inkvizfciok aldo-
hamissagbol eredtek es hazug erdekeitek kfvansagait akarjatok tcljesfteni. Em- zataikent tiinnek el, s lassan mar Galileik is alig akadnak. Igy haladunk at az
berolok voltatok kezdeltol fogva es nem alltok az igazsagban, mert nincsen evszazadokon. Semmikeppcn sem lehet tehal veletlennek, vagy indokolatlan-
bennctek igazsag. Hazugsagotok a ti tulajdonsagotok, s hazugok vagytok eppen nak minositeni peldaul Muhhamad lelki forradalmat, aki eszrevette, hogy a
ugy, mint atyaitok." Senki se feltetelezze a tOkeletes emberben elo Isten Fiarol judaisag es judai-keresztenyseg unioja minden nemzetet lelki szolgasagba
azt, hogy az „ATYA" fogalmat „6rdogre" vonatkoztatta. 6 nagyon jol tudta, visz, ahol a nemzeti bntudatot a judaisagot fcltetel nelkiil szolgalo „egy-
hogy „ordbg" az Istcni Orokkevalosagban nem letezik, hanem a foldi, emberi haztudat" helyettesfti be. Muhhamad okos volt es tokclctcsen meg csinalta
rosszasag az ordog maga.) ugyanazt a nemzettudal-istenftest az arabok reszere, mint amit a judaizmus
Ezekbol a szavaibol meggyozodhetilnk arr61 a szandekarol, mely szerint az sajat maga erdekenek szolgalatara kialakitott. Es a nagyszerfi ebben a munka-
„istenitett nemzettudati hatalom" helyebe a mindenkirol gondoskodo, ban az, hogy meg idoben telte. Amikor a nepek meg nem voltak beszervezve
szereto Mennyei Atya Gondviselo Kegyelmet akarta visszahelyezni. Ez mind a mozesi iga jarmaba. igy szulclelt meg az Iszlam istenitett nacionalizmu-
nem nemzetkoziseg, hanem a „nemzetcsaladok" visszavezetese a valosagos sa, es ennek creje napjainkban is mutatja, hogy melto ellenfelc a judaizmusnak.
EGY Istenhez, a nemzetcsaladok szokasa es sajatos egyenisege szerint. Aztan a kozepkori „ujrasziilclesi szandek" (rennaissance) probalkozott a
Ezert mondja: „Adjatok meg a csaszarnak azt, ami a csaszare, es Istennek, ami modositassal, de csak „reformaciok" alakultak ki, ahol a romai eredetii judai-
Islene." Ezert kiildi tani'tvanyait mondva: „Amikent engem kiildoll az Atya, en kereszlenyseg hamissagai a joakaralu reformalorok szandekoztak „igazsagga"
is akkcppen kiildelek Titeket!" (Janos 20. 21.) valtoztatni. Minthogy azonban az osi „Isten-Fia Tant" nem ismertek, csak any-
De a hamissag felfedezte az Igazsag aldott kovetkezmdnyeit <Ss Kajafas ezt nyit ertek el, hogy a „romai egyseg" szerteszet esett. Ma ez a sauli ideologiara
i'gy fcjezte ki: „Ha az O emleke fennmarad - az 6 nepe magara talal"... epftett judai-keresztenyseg ol nagy felekezetbe es 272 szektaba van szetsza-
vagyis akkor a Tudas Nepe hirdeti az Ige Igazsagat mindeniitt - az Ur kadva es annak ellenere, hogy a hivektol „nemzetkoziseget" kovetel - a
rendelkezese szerint. nemzeti eszmeket es megmozdulasokat ellenezve - minden felekezet a „fe-
Es az 6 nepe magara talalt. A Partus Birodalom nepenek osi „feny-vallasa" lekezeti bntudatot" hirdeti. Igy a „nemzetkoziseg es nemzetietlenseg" alla-
ujult meg a varva vart Udvbzitonkkel, es brdmmel fogadta be Jezus Urunk potat megteremtve - a „felekezetiseg sovinizmusa es erdekkepviselete" lep
apostolait. Itt SIPPAR volt a kozpont es ANTIOCHIA. az Isten altal teremtett nemzetcsaladok helyebe, s helyettesfti be a „nagy-
csaladi es faji szeretetet" a heterogen lelkiiletii es nemzetkozi „egyhazi
Peter Apostol egyhazan keresztiil vitte mindenuve az Ur Igazsagat es Tor-
erdck-tudattal".
venyet. Ez ellen az Igazsag ellen tort Saul rabbi - a kereszlenyek mai Szent
Palja. Ideoiogiajavai meg jobban felfbkozta a zsidosag „istenne tett nem- Ennek eredm^nye az, hogy a romai egyhaz magat „egyetlen iidvbzitdnek"
zettudatat" akkor, amidon az Urat a judaiak Messiasanak nevezte ki, hirdeti. Hogy a „protestans" fclckezetek is csak az „6nos egyhazi erdek sovi-
megerdsitve ezzel a jehovai „kivalasztottsag tananak" pillereit. A judaiak nizmusaval" elnek. Mindegyik azt hirdeti, hogy „az 6 egyhaza", jobban mond-
altal formalt romai judai-keresztenyseg kanonizalta e „messiasi ideologiat' is va - csakis az 6 „egyhaza" a Krisztus valodi gyulekezete. A tobbi nem az.
^s Saul „azon biinbaki teoriajal" is elfogadta, amivel a judaiak azon gonosz A sovinizmusnak pedig ma meg van a mertekegysege azokban a mammut-
204 205
tokckben es hatalmas vagyonban, amelyet ezek a „Krisztust mindennap megfe- Most lathatjuk. hogy azert. mert ha az Ur Nepe tovabb is hirdetheti az Ur
szito vagy biinbocsanatra hasznalo" judai-kereszteny egyhazak magukenak J^zus Igejet, akkor minden istentol teremtett nemzetcsalad - az 6 sajatos
ludnak. adottsagaival is a maga egyeni modjan - megy a Szereto Mennyei Atya-
Lathatjuk a celt. Eltorolni minden faj es nemzet nemzeti ontudatat. Be- hoz azon az „EGY UTON", amit az Isten Fia jelSlt ki, amidon mondta:
olvasztani oket a nagy nemzetkozi judai-keresztenyseg egyhaz-kohoiba, „En vagyok az UT, az IGAZSAG es az ELET".
hogy a nemzetcsaladjaval nem torodo, sokszor annak karat szolgalo, de
„judai-kereszteny egyhaztudattal" rendelkezo nemzetkozi polgar keruljon Ha nem valtoztatja meg ezt a judai-keresztenyseg, akkor minden nemzet
ki az lij ontvenykent, aki fajtajat, nemzetet megtagadja ugyan (legfcljebb sajat nemzeti ontudataval, sajat hagyomanyaival, multjanak es oseinek tiszte-
csak a nyelvet beszeli) - dc a judai nep istenftett nemzettudatat es isteni letevel biztosan megy - liszla hagyomanytiszteletevel - az Ur Jezus fele.
kivalasztottsagat nemcsak elismeri, de „judai-kereszteny egyhaztudata- A valtoztatassal minden ut a judai nemzettudat szolgalatara kotelez.
val" szolgalja is. Nepi, nemzeti sajatossagok eppen ugy nem leteznek, mint nemzetcsaladi
Hat eppen ilyen ..nemzetkozi polgar" az a magyarul beszelo is, aki a Ma- ontudat sem. Csak egy hagyomanytisztelet kotelezo minden nemzetcsalad
gyarsag crdekei elc hclyezi judai-keresztenyscgenek szolgalatat. Aki a judai- reszere: az O-testamentumnak nevezett konyvbe sfiritett judai hagyoma-
keresztenyseg felvetclet a Magyarsag ..megmentesenck" hirdeti es semmit nyok vallasos kegyelettel valo apolasa, mert ezt a judai-keresztenyseg
nemzetcsaladjaert nem tesz, hanem „magyar nyelven" szolgalja a judai- fanatizmusa minden nemzetcsalad reszere kovetendo ^s kotelezo „Isten
kereszteny cgyhazanak erdekeit - sokszor bizony a Nemzet karara. Ezeknek Szavanak" tanitja.
nines ..nemzettudatuk", hanem csak „magyarul eneklo felekezet-tudatuk". Hu- igy valt az osi TE-HAGYOMANY - egy csaknem 2000 dves fondorlatos
segiik sem a Magyar Nemzethez koti oket, hanem az Or Je^zus fele valo igyeke- hamisi'lassal es valtoztatassal a judai nemzetcsalad istcnitett nemzcttudauinak
zetiikben ..hiiseggel szolgaljak" azt a judai-egyhazat, melynek szellemi tartal- szolgalqjava.
mat nem ismerik. Azt hiszik, hogy az Ur fele mennek es nem veszik eszre, Pedig oly egyszerii a megoldas. Oly egyszerii a visszateres az osi TE(men)-
hogy a feleje vezeto uton az egyetlen bezart kapu maga az a judai-kereszteny re valo visszaallassal. Ugyanis ez a fundamentum eros es biztos, mert az ek-
egyhaz. mely nem a Vilag Vilagossagat hirdeti, hanem a „zsidok messiasat", es iratokon leirt „Isteni Kinyilatkoztatasok"-at MAGA AZ UR JEZUS EROSI-
ez nem az osi Isten-Fiii Tan. amelyet az 5000 eves frott bizonyftekaink szerinti TETTE MEG azzal, hogy megismetelte az ott irottakat.
„Isteni Kinyilatko/.tatasok" hirdctnek. Nem vagyunk mi az egyeduliek, akik erre az eros fundamentumra valo
Amagyar nyelvii judai-kercsztenyek legszcbb nemzeti tulajdonsagukat - a visszaallast kovctcljiik. De - miulan ez a fundamentum maga a Mah-Gar verrel
HUSEGET - tehat nem az Ur Je/usnak adjak, hanem tudatlanul is butan testet oltott Isten-Fia, az Or Jezus - a judai-keresztenyseg mai igyekezete az,
dicsoitik es magyar faji hiiseggel szolgaljak - a judai-keresztenysegiik- hogy magat a fundamentumot szorja ki. Ezert talalhato a rdmai szent zsinat
ben - a zsidosag istcnitett nemzet-tudatat, amelynek egyik tartozeka a jegyzdkonyveben az a megallapitas, hogy az eddig liirdetett es az Or Jezusnak
Messias. tulajdoni'tott „Vilagmegvaltast" nem O vegezte el, hanem a judai nep, ami-
A mi Urunk Je'zust pedig Messiasnak senki scm nevezheti, mert Messias - kor a rabszolgasag foldj^rol (Egyiptombol) kivonult. (Lasd: Ec. 7s\n. Jegy-
nemzetpolitikai meltosag, amelyik csak a judaiake. Ugyanis egyetlen mas zokonyvei.)
ne'p nemzettudataban sem talalkozunk Messiassal, vagyis olyan istenftett sze- * # *
mellyel. akinek csakis az az egyetlen feladata, hogy vilaguralmi hatalomra
emelje azt a nemzetet, amelybol szarmazik. Testverem, ki olvasod e sorokat, elmelkedjiink egyiitl! Kcressuk egyiitl az
Az ide vetett Magyar Hiiseg tehat a „kutyak ele vettetett", mert az Ur Jezus igazsaghoz vezet6 utat. Keressiik egyiitt a kibontakozast, a lehetoseget arra,
- a Vilag Vilagossaga - nem a judai nemzetseg fia. hogy Magyar Nemzctiinket is es Jezus Urunkat is hiven szolgaljuk.
A Mah-Gar nep verevel testet oltott Udvozitonk O, „Jezus Kiraly — a Ha szavainkat merlcgre teszed, belatod biztosan, hogy igenis van kibonta-
Partus Herceg". kozas. Van a Magyarsagnak jovoje Trianon es Helsinki halalos iteleteinek
Az 6 hatalma nem valtoztathato politikai uralomma, mert 6: az ellenere is. Azt kerdezed, hogy mi a teend6...?
IGAZSAG es nem a judai-messianizmus politikajanak huncutsaga. Ezt megmutatja a Magyar Nep reszere az osi
* * *
SI - HAGYOMANY
Ezzel elerkeztunk a feltett kerdesre valo feleletadas legbelsobb tartalmahoz...
Azt kerdeztuk, hogy miert kellett megvaltoztatni igy az osi Isten-Fiu Tan Igaz- Ogy mondjuk, hogy SI = „az egi hatalomtol nyert lathatatlan fejek... a Tu-
sagait...? das Maga". (Innen eredo szavak: si-sag, si-igi - siiveg.)
207
206
Igy az osi - sumfrnak nevezett - Mah-Gar nyelvunk SI szava mondja meg a Velunk van 6 es erot ad nekunk, hogy a tudas megtisztitasaert es vissza-
teendot: szerzeseert indftott megujulasunkban - a Magyar Kulturforradaimat - sajat
A Mah-Gar Nep a Tudas Nepe... tehat vissza kell ternie az osi tudas magunk lclkiscgenek megliszti'tasan kezdjiik.
szinvonalara. Meg kell ismernie az osi hagyomanyt, a „sumir biblianak"
nevezheto tudaskincsiinket, melyet 5000 evvel elottunk foglaltak irasba * *
okos papjaink. Ez a tudaskincs szabadit meg minket a judai hamisitasok- Aira a ..nemzeti ontudatra" gondolok es a fentiekben ana hivatkozok, mely
tol es ezen masitasok alapjan keletkezett judai-kereszteny hamis tanoktol. mahgar-partus-hun-avar-magyar neven ismert oseinket megtartotta. Ennek a
A SI-HAGYOMANY - a Tudas Hatalma, mely szerint a Magyar Nepnek „megtartasnak" osi gyokeret megtalaljuk a „Kaldeusok Irasa Szerinti Ma-
be kell tolteni osi hivatasat. amire rendelve lett. Vagyis: gyar Bibliaban". ahol a „Szovetseg" c. fejezet fgy mondja:
1. Visszaszerezni az osi tudaskincset. 5. Amikor EN-LIL megteremtette igy a Fokost es annak sorsdt is
2. Az osi hagyomanyokat vallasos kegyelettel apolni es azokat, mint a megszabta, afejen ekeskedo Szent Korondjdt annak az EM-BAR-nak
Mah-Gar nep verevel emberi testet bltott Jezus Urunk altal meg- fejere illesztette, akit mar elobb a Foldre kuldott es most kegyesen ne-
tisztitott es lijra ertelmezett, betoltott TORVENYT kell hirdetnie. zett raj uk.
3. A Magyar Nemzetcsalad ncmzeti ontudatat kell feltamasztanunk es EN-LIL Szent Koronajaban elt az Egi-Tudas, amit a „Fokos Szovetsege-
a Jezusi kotelezettseg teljesitesere kepesse fejleszteniink. Ez pedig vel" az Em-BAR-nak atadott. Jezus Urunkban testesiilt meg ujra ez az „Egi-
nem olyan, mint a judai - mely a tobbi nepek feletti uralomra toro nem- Tudas" abban az idoben, amikor a gonoszsag emberi erdekke valtoztatta azt.
zet tudatat istenfli. Az O feltamadasa utan tanitvanyai, az „Apostolok" vittek mindazt, amit Udvo-
zitonktol tanultak es a Partus Birodalomban „ujitottak" meg az osi Tudast,
A Magyar Nemzettudat - az Ur Jezus Nepenek magara ebredese abbol Jezus Urunk akarata szerint, hiszen O igy mondta:
a cclbol. hogy az Ige hirdettessek tisztan es igaz modra mindeniitt. Abbol a „En azert jottem, hogy senki se maradjon sbtetsegben". (Jan. 12. 46.)
celbol, hogy az Ur Jezus Istenfiusaga - az 6 isteni lenye eiismertessek. Ennek a Jezussal megujult ..Tudasnak" erejet <5s igazsagos hatalmat jelke-
Hogy a hivok lelkisegebe visszateYjen az az Istenfiu, aki „EGY AZ peztek a partus kiralyok a koronajukon ekeskedo Szent-Solyommal addig, mfg
ATYAVAL"... tehat Isten maga is. a gonoszsag ujra harcra indult a Jezusi Igazsag ellen. a Saul rabbi altal kiagyalt
Ebben a magyar Ncmzcttudalban tehat nem a ..nemzettudat nyer isteni- zsidosfto ideologiaval.
test", hanem az Istenfiusag es feladatra elhivas valosaga igazolodik, hiszen Ebben az idoben valt az altalam ..partus-keresztenysegnek" nevezett szel-
ebbol a tudasra es tanitasra elhivott nepbol oltott testet az Istennek Fia. lemiseg a taltos-magus papi testiilet Kltett es hiven orzott tudaskincseve.
Az - aki azonos, aki „egy" magaval a csodalatos hatalmu es letezo EGY Ez az „Uri-Hagyatek", melynek szive, belso tartalma es a megtartoja a
IGAZ ISTENNEL. „Feny-ATYA-ANYA-FIU" Szentharomsaganak tana volt.
Aki az eletet ado NAP-unk, a jo NAPISTEN es az embertestet oltott A Saul-pali judaizmusra gondosan felepi'tctt orlodoxia ellen igen nehez volt
VILAG-VILAGA is, a mi Jezus Urunk. az igazak kuzdelme, men a valosagos „Jezusi-Tanok" frasait maglyara hanytak,
Igy valik ennek a nemzettudatnak fundamentumaul maga az Ur.Jezus, azok hirdetoivel egytitt. Sokat elrejtettek ezekbol az irasokbol a barlangokba es
aki itt a foldon mah-gar testtel lett ember, £s 6ppen ezert az 6 isteni 16nye csoddlatos modon napvilagra is keriiltek. Ezeket nevezziik ma Gnosztikus-
a Magyarok Istene. Evangeliumoknak.
Ez nem sovinizmus es nem a nemzettudat istenitese, hanem az Ur altal De az ADIABANI-dinasztia uralkodoi, akiket en mindig „Jezus-hazi" ki-
az „6 nepenek" eloirt istenszolgalat vallalasa. ralyoknak nevezek, vagy talan inkabb huseges es hites utodaik hataroztak el
Igy lesz a Magyar Nemzetcsalad nemzeti ontudata annak a valosagnak az egy olyan kiralyi kegytargy elkesziteset, mely megorokiti a ,,Feny-Szentha-
egyuttes elismereseve. mely szerint ezt az istenszolgalatot az EGfiSZ romsagat" azokkal az Apostolokkal egyiitt, akik ezt tanitottak es azokat is,
MAGYAR NEMZETCSALAD vallalja. akik eletiiket aldoztak Erte.
Tehat magara ebred az O Nepe, amelyet evezredek soran pusztitott, rontott, fgy kesziilt el - mikent Csomor Lajos frja - egy kaukazusi otvbsmagus
sanyargatott a hamissag ereje, cgy „istenne tett masik es hamis nemzeti ontu- miihelyben a mai „Magyar Szentkorona", melyen (a gyalazatos atalakitasa
dat" - de csak azert. hogy a valosagos Isten - az ATYA-FIU hatalma helyere a elott) ott volt Sziiz-Maria zomanckepe is, ugyanugy, mint az „Atya"
sajat nemzetsegenek tiszteletet tegye. (pantokrator), Fiu (Jezus Urunk) es mind a barman „partus kiralyi oltozet-
Az Ur - a MAGYAROK ISTENE - azonban nem hagyta el azt a nepet, ben". Mellettuk a „nyolc" Apostol, akik a Partus Birodalomban tanitottak
es a ket martirunk is. Igy LETT ez a „Tudas" Szentkoronaja.
amelyet az igehirdetes feladataval megbizott.

208 209
Ezek az adatok valtottak ki belolem azt az elgondolast, hogy a mi Szentko-
ronank Atillanak kesziilt. De tovabb is mcgyek a feltetelezesbcn. Mondom:
Atillanak es a Szentkoronank keszitoinck ismcrniiik kelletl a mi O-
szovetsegiinket, a „Fokos Teremteset" es „En-Lil szentkoronajanak az
EM-BAR fejere valo helyezeset" ugy, amint azt a kaldeus bolcsek leirtak.
VII. Ugyanis ez a Pap Gabor altal emlitett „szkita osbolcsesseg, mely a teremtes
forrasabol jon". Jobban mondva: csakis ez, mert NINCS mas os-okmanyunk
Atilla szent koronaja a ma sumi'rnak nevezett szkita bolcsessegrol. igy lett a Szentkoronank az osi
„SI-hagyomany" iidvtorteneti bizonylata a szkita-partus verrel testet
A szakemberek kozott elenk vita folyik a Szentkoronank t6rteneter61. Ma mar
oltott Udvozitonk akarata es torvenye szerint orokitve meg a Tudast es az
tudjuk, hogy nem ket koronabol raktak ossze, amint a romai egyhaz tani'iotia,
Igazsagot.
hanem egysegesen keszitett, otvosi remekmii, az „ATYA-ANYA-FIU"
Szentharomsag legtokeletesebb abrazolasaval. Erdekesen fr rola dr. Pap A zsido-keresztenyseg Romaja talan tud valamit errol es azert hever MA
Gabor, amint „Szent Csillagnak" nevezi, mely „a szkita SsbSlcsessegen ke- Szentkoronank egy muzeumban, men a r6mai egyhaz egyaltalaban nem tartja
resztiil jon le a teremtes forrasabol... egy iidvtorteneti program, amely „szentnek" es meg ma is fel a ,,szkita osbolcsesseget" megujito nem zsido
csak szkita-utod kiralynak szolhat". (Pap Gabor: „Angyali Korona, szent Jezustol - a Partus Hercegtol, aki feltamadt es „Feny Fiakent" itt hagyta
cirok valosagat a Turini Leplen.
csillag" (1996. 21. Oldal.)
Sokszor felmerult bcnnem a/, a gondolat, hogy talan Atilla szkita-hun Tudaskincsiinkkent tehat be kell sorolnunk a „Sl-hagyomanyunkba"
nagykiralyunknak kesziilt...? Talan akkor akarta fejerc illcs/.teni, amikor Szentkoronankat es a Turini Lepel Jezus Kepet is, mert ezek az elo bizo-
Romat 6s Bizancot legyozve vissza akarta alli'tani a Jezusban megujult, nyitekai a kald, vagy szkita osbolcsessegiink letezesenek es Jdzus Urunk
szkita osbolcsesseg hitvilagat, Skytianusz es Mani szervezeteinek a fel- altali megujitasanak.
elesztesevel. Lehetscgcs, hogy Aetius is „beavatottja" volt ennck a lervnek. Hatalmas kincs es ero birtokosai vagyunk igy, mint az istcni iidvterv be-
Ugyanis mas indoka nem lehetett Valentius, romai csaszarnak arra, hogy orvul avatottjai... es igy valik a Nemzetszolgalatunk Istendicserette, Mindenha-
megolesse. (Erdekes itt megjegyezni azt is, hogy Aetius szarmazasarol, csa- tonk es Szentfia akarata szerint.
ladjarol semmit nem kdzol Roma.) !!!„En es az Atya EGY VAGYUNK"!!!
Alillara vonatkozolag van meg egy fontos adatunk is, melyet IMRE Kal- * * *
man munkatarsam szivessegebol kozolhetek, nevezetesen az, hogy:
»Izgato kerdes a kronikas azon megjegyzese, hogy Atilla Elmelkedjetek, Testverek, es e szavak alapjan vegyetek szdmba a Magyar
„Engadiban nevelkedett", mivelhogy ENGADI csak egy talalhato ter- Multat.
kepen es ez a Holt-lenger nyugati partjan fekszik, azonos tavolsagra Je- Ebben a Partus Birodalom tortenete ostortenetunk legerdekesebb szakaszat
ruzsalemtol es Aradtol, nem is messze az esszeusok vagy esszenusok fo kepezi eppen azert, mert a Jezusi magvet^snek itt volt a legbovebb aratasa.
feszketol, Qumrant61.« Miutan inncn szakadtunk ki mindnyajan es Dentu-mahgaria nepe is, akik a
Partus Birodalmi allamvallast, a Jezusi hitet vallottak es hittek az Ur Jezus,
mint Mah-Gar-Ember-Fia - Nepenek t3rtenelmet6I el nem valaszthat6.
Itt a Palesztinaban levo „ARAD"-rol van szo, es azt is tudni kell, hogy
Atilla „kiralyi cserefiiikent" volt a romai csaszarnal, mialatt a romai herceg O nem „csak" vallasi tartalom, hanem lstenfianak lelkevel Mah-Gar testet
- Aetius - a hun-kiraly udvaraban nevelkedett. Igy kerultek Atilla es Aetius oltott valosagos ember, aki eletevel, beszedevel, tanitasaval es Torvenyevcl
Nepe tortenelmeben a legfontosabb fcjezeteket alkotta meg.
(Eciusz) szoros baratsagba. „Engadi" tehat Atilla idejeben a R6mai Biroda-
lomhoz tartozo teriilet es fgy is mondhatjuk - „zsid6talanftoU" tcriilet volt, ahol Ne felejtsetek el, hogy a judai-kcresztenyseg azzal okolta meg a judai nep-
Peter apostol altal alapftolt un. „antiochiai" gyiilekezethez larlozok eltck. Va- nek mas nepek felelt valo uralmat es ,.kivalasztottsagat", hogy a veriinkbol lett
Isten fiat zsido-fajunak tanitotta es hirdette.
gyis ezek is a Saul-Pal-fele zsido-kercsztenyseg visszautasitoi voltak, tehat az
orlodoxia „erctnekei". Ha Atilla ill nevelkedett, akkor ketszeresen volt „J6zus- Csakis Jezus Urunkkal sikeriilt annak a nepnek reszere, melyet az Ur „ha-
zugnak es hamisnak" nevezett, a vilag osszes judai-kcrcszteny nepei felett
hitu". Szuletesenel fogva, mint hun-kiralyfi es a mai „kopt-keresztenyseg''
uralkodo"nemzetsegi ideologiat" kialaki'tani.
oseinel is a sajat vallasat elhette Engadiban. De valoszinuleg a kaukazusi
De az Ur Jezus nem volt judai. O a Mah-Gar nepbol sziiletett, a mah-gar
hun-tcstvereit is meglatogatta, es Edessaban is jarl, hiszen litjdba esett es aze>t
nep vereVel es teslevel jart emberkenl a foldon, fgy hamisftas ez a judai idcolo-
kuldle kiralyi apja a romaiakhoz, hogy a rdmai es a veliik szomszedos „hun"
gia.
teriileteket es ncpciket megismerje.
210 211
O a mienk es akkor a Magyar Nemzetseghivatasra vald rendelese nem
lehet ketseges.
Minket - a Magyar Nemzetcsaladot ~ az Ur munkara valasztott ki.
Magyar tortenelemmS tette azt a feladatot, amit adott nekiink es ez az 6
Tbrvenyenek hirdetese, tanitasa es alkalmazasa. Ezert nem hagyott min- VIII.
ket elpusztulni annak ellenere, hogy megerdemeltuk volna, hisz csatlakoz-
tunk azokhoz, akik az Isten-Fiab61, a Magyarok IstenSboI „biinbakot"
csinaltak es egyszeru „biinbocsanati alanykent" hasznaltuk 6t is es emle-
Magyar egyhaz
ket is.
A kozmikus liton haladok mindegyike sziiksegesnek tartja egy MAGYAR
Kezdjiink hat a munkahoz! A Magyar Nemzetcsalad Istenszolgalatanak Egyhaz letesfteset... Magyarorszagon. Hivatkoznak sokan arra, hogy a jelenlegi
Szent Ontudataval tomoriiljiink az 6 koveteseben. Fogjunk Ossze es Tudasunk magyar torvenyek szerint:
liatalma majd megadja a Magyar Nemzetcsalad reszere a SI-Hagyomany „Szaz ember minden crdemi kontroll nclkul, jogi szempontbol azonos cgy-
diadalat, - a „lathatatlan korona ckesiteset", amely nekunk az Ur aldasa, hazat alapfthat, mint a katolikus vagy reformatus egyhaz."
magunkra ebredesiink, Nemzetcsaladi eronk, tudasunk es igazsagunk
Tehat „szaz" alafrasos kervenyt kell az illclekes „vallasiigyi" miniszterium-
gloriaja es majdan az Orszag is - a mi Fdldunk - a Karpat-medence,
hoz benyujtani. az eloirt egyeb formasagok betartasaval. Ez meg is lenne k6ny-
amelyet O nekunk igert es adott.
nyen. Az egyetlen nehezsege a mi iigyunknek a jelzo szonk: ..MAGYAR".
* * * Ugyanis rogton visszavagnak a mai hatalmasok azzal a kerdessel, hogy: „Ak-
kor a jelenleg Magyarorszagon miikOdO egyhazak nem ,,magyarok"...? Azt nem
A Magyar Hitben valo osszeallasunkban vegyetek hat igy at es tudatosi'lsatok mondhatjuk a kervenyben. hogy azok ,judai-keresztenyek" es mi „masok"
magatokban a vagyunk. Tehat a hivatalos lelcsftesncl ieltetlen el kell hagyni a „magyar" szot.
PA-IDEOLOGIA szent kotelesscget, Igen, de akkor hogyan lesz megis ..Magyar Egyhaz"? E sorok iroja javasolja
a TE-HAGYOMANY igazsaganak iszonyu erejet egy boles fedonev hasznalatat es a „Boldogasszony Gyulekezete" elnevezes
es a SI-HAGYOMANY ludaskincsenek uralkodo hatalmat. alatti tomoriilest. A „bolcscknck". akik az indulast vegrehajtjak, bizlosan indo-
kolast kell adni a kervenyben arra vonatkozolag, hogy valdjaban mi is az a
Ha ez a harom osszetevo a Magyar Nepben tudatosul, akkor a Magyar „tartalom" mely indokolja egy uj ,.szekta" (mert szerintiik csak az lesz) letre-
Nemzetcsalad el van keszftvc hivatasanak betoltesere, amit el kell vegeznie. hozasat. Itt javasolnam az „ATYA-ANYA-FIU" Szentharomsag bevezclcse'nck
Ezzel a tOkeletesseggel pedig hivatasaban visszanyeri osi vezeto szerepet ko- sziiksegesseget hangsulyozni es a jelenlegi „keresztenyseg" hianyanak fcltiin-
runk felfogasa szerint. Tchat most nem a „szkftak kiralyi torzsekent" vezet, tetni. mert mar az tin. „pogany" magyarok osvallasaban is szerepelt az osvallas
hanem mint a Jezushitii nemzetcsaladok PA-TE-SI-je, az Ur Jezus altal Istenasszonya, akit azonosnak veliink a Magyarok Boldogasszonyaval.
megerositett 5000 eves iras rendelkezese szerint indul az uj ezer evre, az 5000
Azonban ezt az elhatarozast meg kell eloznie a kozmikus uton halado „bol-
eves szentfrast bctoltve fgy:
cscink" tanacskozasanak.
„UR OLTARA VAGY TE - EMELD FEL A FEJED!" Vagyis okosainkat kell os.szchfvni egy „zsinat-felesegre", ahol a hivatalo-
* * * sftasi tigyek mellclt rogzitve lesznek ennek a ..Magyar Vallasii" Boldogasszony
Gyulekezete nevet viselo „EGYHAZ"-nak az alaptetelei. Vagyis ebben a
Eddig az iras es ez nem egyszeru tizenet. Nem felhivas es nem tudomanyos konyvben felsorakoztatolt adatok kiegdszitendok lennenek egy „Kozmikus-
feivilagosftas. leologiai Bolcsesz Kutatocsoport" mcgallapi'tasaival. Ez a „kutald-csoport"
Ez a Magyarsag SZENTIRASA. azutan atalakulna ..Kozmikus Teologiai Bolcsesz" Tanszekke azzal a cellal,
hogy kikepezze a Gyiilekezet Tani'toit.
Ugyanis meg kell talalni azt a Jezusi modszert, mely szerint NEM piispo-
kOk vagy fopapok ..rendelkezese" szerint miikOdtetjiik az egyhazba tomorult
fenyben-allok kozos vallasat, hanem a „tudas" tudos-bolcsei vezetik a hivoket
az „Ulon, az Igazsag es Elet" Ura fclc.
De a letesit^s 6s az elorejutas a fejlodds anyagi reszet is valahogyan meg
kell oldani. Ezert sziikseges a ..tortcnclmi honossaghoz" kototlseg bizonyi'tasa,
valamint annak bizonyi'tasa is, hogy a mcgalapftott ..Boldogasszony Gyuleke-
212 213
zete" kozfeladatot vallal at es akkor az allamtol mcgkapja az elismert, az egy- NIMRUD, nemzeti osiink nevevel ismeri a mitologiank az Orion csillagke-
hazaknak jar6 koltsegvetesi illetmenyt. pet. Mitologiai ertclmezes szerint tehat:
Nehez dolog tchat cbben a megcsontosodott judai-kereszteny vilagban ki- listen (EN-LIL) az Orionban lako Fiat lekiildte a Foldre, aki ural-
nyitni a nemzsido Jezus Urunkhoz vezeto kaput, mert bizony oly bator „predi- kodott a ..SINEAR" foldjen". Azota bizonyitdst nyert, hogy ez a
katorokra" van szukseg, mint az a bizonyos „negyven" volt, akit galyarabnak ..Sinedr" azonos Kdldedvai, vagyis a ma Sumerianak nevezett terUlet-
adtak el az akkori jezsuitak. Ezert nagyon meggondolando az indulas formaja. tel.«
Van masik modszcr is. Egyik: a „2x2 = 5". Vagyis mindenki magahoz kap-
csol „ket" hivot. A hozzam kapcsolt ..ketto" mindegyike ugyancsak „kettot" kot A mitologiankban cz volt az Isten-Fianak az „els6" lekuldese Foldunkre. Es
magahoz es ez a lanflas utja is, valamint a hfradas is. NIMRUD uralkodott a Foldon es felesegiil vette a liinderszep „EN-E(h)"-t. Ez
A „titkos tarsasagok" modszere is hasznalhato. Ugyanis ok ezt az „eretnek- ekfrassal van lcfrva az tin. sumfr-mitologiaban „INNANA leszallasa" cfmmel
kcnt uldozott" gnosztikusoktol vettek at, ahol a tudds cs az igazsag, a Jezusi kozreadva. Lcnyege az, hogy ez a NIMRUD, akit a mindent kisajatfto semita
Igazsag kozlcse cs megtartasa volt a eel es csak a „beavatottak" (a minden nepek GILGAMES-nek nevcztek el, nagyon megtetszik a NAPISTEN leanya-
titkot ismerok) irtak le m indent es vezettek a hiisegeseket az „ahogy lehet" nak - INNANA-nak-. akit „IL-AMA"-nak is neveznek az ekiratok. (Itt talaljuk
helyzeti alkalmak szcrint. meg a kesobbi magyar mondavilag „Tiinder IL-ONA"-jat.)
Most lenne szukseg cgy profetara, talan olyanra, mint Mohamed volt, hogy INNANA megszereti Nimrudot es keri Apjat, hogy leszallhasson Nimrud-
6 is leirjon mindent, mert nehez az atallas a zsido-keresztenyseg „szentirasa- hoz a Fcildre. A NAPISTEN azt feleli: „Akkor a Foldnek a torvenye szerint
nak" hiedelmebol. A keleti ortodox egyhazak megoldottak a „nemzeti" vallas kell elned cs holtoddal az alvilagba kerulsz, ahova az en fenyem nem er le. fgy
problcmajat, hiszen eddig nem ismertek el a romai papa fennhatosagat. Minden segfteni nem tudok rajtad." INNANA megis leszall a Foldre. Felesegiil megy
„szlav" nemzetnek meg van a sajat „p6paja". Az oroszoknak - orosz, a szerb- Nimrudhoz es kct gyermeket is sziil neki. Itt kapcsolodik ossze ezzel a mitolo-
nek - szerb es az olahnak - olah, akik a „szentiras" magyarazata elott, a nem- giaval a magyar mondai-hiedelcm, mert Innana ket gyermekc: „HUN-AR" 6a
zeti ontudatra nevelik ncpiikct. Mindezt pedig a zsidosag felmagasztalasa nel- „MAG-AR". Amikor INNANA meghal, vagyis „leszall az alvilagba", ket fia-
kiil. nak szeretete emeli ki 6t onnan es ujraeledve GIMSZARVAS-kent vezeti k^t
Ezzel teljesen ellcntctesek a magyarok egyhazai, mert akar katolikus, akar fidt a „boldogsag foldjere.
protestans legyen az, mindegyik „teol6giaja" az „6-sz6vetsegnek" nevezett
zsido torteneteket es legendakat illeszti be a „hitebe", es a papok minden erol- Mi a lenyege a mitologianak?
kodessel akarjak ezeket a szovegeket draga OdvOzitdnkkel, Jezus Urunk tanitd- 1. Az ..Isten-Fia „embertestct oh a „KUS"-i nep verevcl. Miutan elvegezte
saival osszehangolni. Vannak sokan, akik ezeket a tortenelmileg nem elleno- azt, amit Istenunk-Urunk, a TE-RAM-TU rea bfzott, visszater egi honaba.
rizhetS es legkevesbe bizonyithato bibliai torteneseket, legendakat stb. csak 2. A Napisten leanya, INNANA, akit a kesdbbi ekiratok „BAU-DUG-
„zsido mitologianak" nevezik cs fgy hozzak a koztudatba annak erdekeben, ASAN" neven ismernek, leszall a foldre, embertcstet olt es megsziili a
hogy megmaradjon. Ncm „szenti'ras", hanem csak mitologia, amit cl is lehet HUNOK es a MAGYAROK osfiat (nemzetseget). Az isteni Udv-terv szerint
hinni, hogy valosag. A eel tehat mindenkeppen az, hogy czek a zsidofelesegek Hazal is ad nekik, a boldogsag honaba vezetve 6ket.
megmaradjanak. Amikor a gonoszsag legnagyobb lett a foldon, cz a „mitologiai" tortenes
A mitologia sikjan pedig mennyivel elonyosebb helyzetben van a Magyar- megismetlodik. Az „ISTEN-FIA" embertestet olt a hun-magyar-partus nep
sag, hiszen a NIMRUD-ig er6 mitol6giank evezredekkel elozi meg a biblikus verevel. Ugyaniigy, mint NIMRUD-rol frja a hdber mitologia. mert NIMRUD
lci'rasokat, es ezek egyenes vonaiban viszonylanak Jezusunkhoz cs driiga Edes- „KUS-fia" lett cmberk6nt es a kaldok-hunok-magyarok-partusok is mind „kus-
anyjahoz, a mi Boldogasszonyunkhoz. Le is from ezt a „mitologiat", mert majd ok". A valtozatlan isteni udv-terv szerint az 6si „Anya-Istenno" - BAU-DUG-
kiderul rola, hogy dstortenelmi valosagunk. ASAN - mint ,.BOLDOGASSZONY" is testet olt ADIABANI-Maria partus
hercegnoben, aki emberi Edesanyjava valik a verevel embertestet oltott Isten-
Urunk-Isteniink rendelese szerint a kaldeusok Istene - EN-LIL - ncvezte fi-
Fianak. „Jezus Kiralynak - a Partus Hercegnek".
anak „NIB-UR"-t, kinek nevet a biblikus semi-nepek frtak fgy: „NIMRUD". Ez
a neve maradt meg a zsido mitologiaban is, mikent az 6 ..szentirasuk" mondja: Az „isteni udv-terv" ezen masodik szakasza pedig mitologianak nem ne-
„Hatalmas vadasz az Ur el6tt, mint Nimrud... a Sinear foldjen". (Moz. I. 10.. vezheto, mert Jezus Urunk es Edesanyja elete valosag.
9-10.) Elmelkedjunk azon, hogy milyen szepen tudnak az clmondotlakat egy igaz
„szentirasba" foglalni a Magyar Lelkuletu teologusok. Olyanok, akik a tudas es
az igazsdg szolgaloi. Es milyen mds ez a ..mitologianak" nevezett 6s szeretettel
telitett osiseg anndl, mint amit a mostani zsido-keresztenyseg ,,6-szovet-

214 215
segeben" levo nep-gyilkolasok, oldoklesre szolito „Isteni rendelesek" tar-
talmaznak.
Hiaba mondta a scyhopolisi fopap - BASILIDES - es utana ORIGENES
azt, hogy: „Jezus igehirdetdset es tani'tasat nem lehet cs nem szabad a zsido
szellemmel osszekeverni." (Lasd: Igaz Tortenelmiink Vezerfonala Arpadig IX.
391. oldal.)
Osszemostak a kettot azokban az irasokban, amit „evangeliumnak" nevez a Peter Apostol Tanai
zsido-keresztenysegunk es minden egyhaza ..szentirdsnak", vagyis „ISTEN
IGEJENEK" hirdet. Ma is ebben a szellemben oktatjdk a nepet a papok es Igy mondta Peter:
bizony ebbol a kornyezetbol kell uj eletre tamadni a Magyarsagnak - ha „ NEKUNK AZ 1GE ES A TOR VENY - JEZUS!"
MAGYAR VALLAS-t akarunk kovetni, es Jezus Urunk altal hirdetett „IGAZ-
SAG"-ot atvenni, hogy - mikent 6 mondta - altala, az Igazsag altal szabadok A Jezusi Igazsag Megtalalasanak kegyclmes ahitataval togunk hozza e ta-
iegyunk. nok kozlesehez, mclyek valosagban az Ur Jezus altal alapi'tott Egyhaz lunda-
De itt is van egy kiindulasi tamaszunk. A romai papa onmagat Peter apostol mentumai... vagyis a MAGYAR HIT ALAPJAI.
utodjanak nevezi, es arra hivaikozik, hogy a romai Szent Peter-katedralisban es A Peter Tanok megcrtcsehez sziikseges az clnevezesek helyes ertelmezese.
a romai egyhazban folytatodik a Peter Apostoli Tanok hirdetese. De mindnya- Szaknyelvcn mondva - cnnek a taniiasnak is meg van a maga „vocabulario"-ja.
jan j(51 tudjuk, hogy ez nem igaz, mert az eg^sz zsido-keresztenyscg tin. igy:
..szkolasztikus filozofiaja'" Saul rabbi, alias Pal apostol altal kitalalt ideologian 1. Az Ur Jezus is cs Peter is kiilonbseget tesz „izraelita" es „judai" kozott,
alapszik. minek kovetkezteben: Jezus idejeben izraelita einevezes alatl nem ertendo
Itt az ideje, hogy betekintsunk - ismel egyiitt - abba, hogy milyenek is vol- judai - azaz zsido. (L.: KIG. III. 297. oldal.)
lak valojaban: Peter apostol tanai. 2. Amikor Peter a „TORVENY"-rol beszel - magat az Ur Jezust es az 6
tani'tasat erti es sohascm a mozcsi torvenyl, vagyis a zsidoket.

Peter Apostol „KULDETESI KIJELENTESENEK" toredekei


(Az alabbiakban kozolt Pctcri Tanftasokat valoban Peter szajabol elhangzott-
nak ismeri el a Kr.u. 180-bol szarmazo Gnosztikus Hcrakleon es maga
Origencs is.)
,.Az Ur szol feltamadasa utan nemzcttestvereihez:
Tizenket tanitvanyl valasztottam szamotokra, mivel meltoknak talaltam
oket. hogy vilagga kiildetesetekkel a foldkereks^gen hirdessetek az emberek-
nek az igazsagot, azert, hogy van egy Isten, azaltal, hogy a belem (Jezusba)
vetett hit altal kinyilatkoztassatok a jovendot azert, hogy akik meghalljak es
hisznek, mcgrncntessenek.
* * *
Ismerjetek be tchat, hogy Egy Isten van. aki mindennek kezdetet alkotta es aki
a Veg felett rcndelkezik. Aki lathatatlan, de mindent Ml. Aki megfoghatatlan,
de mindent alfog. Aki igenytelen, de mindenkinek szuksege van Ra. Akinek
akaratabol letezik a felismerhetetlen, a mindig letezo, az elmulhatatlan, a mas
altal nem teremtctt, aki hatalmaval mindent tcrcmtett.
Ezt az Istent ne tiszteljetek gorog modra. Mert (a gorogok) tudatlansagba
sodr6dva az Isten ismerete nclkul anyagbol, amelyek hasznalata felett nekik
teljhatalmat adott: fabol es kobol, ercbol es vasbol, aranybol es eztistbol, a
hasznalatukra szolgalo anyagokbol - alkottak; abbol, ami letiiket szolgalja,
217
216
keszitettek es ezt tisztelik. Azt is, amit Isten eledeliil adott nekik; a levegd Kr.u. 40-ben Sziria fovarosaban, Antiokiaban alakul meg az elso egyhazkozbs-
szamyasait, a tengerben uszot es a foldon csuszdt. A foldmuves negylabu bar- seg, amclyik mentes a zsidosagtol. Zsidokat nem nevezik a romaiak pogany-
man ki'viil a vadat, iirget es egeret, macskat es kutyat es majmot es ezeket tisz- kereszlcnyeknck es a „nazari" vagy „galileai" elnevezes hclyett ezekre hasz-
telik. Azutan elelmiiket aldozzak, halottat a haloltnak, mikcnt isteneknek es naljak eloszor a ..christian!" ncvct. es ezzel kiilonboztetik meg az idc tartozo
czzel halatlanok lcsznek Istenncl szcmbcn, mert ezek altal megtagadjak letdt. Jezus-kovetoket a Jeruzsalemi kozpont zsido-kereszt6nyeitol.
De ne tiszteljetek az Istcnt zsidd (judai) mddra sem. Mert ezek is - azon Ahogyan Jeruzsalem lett a kozpontja az evangelium zsidok kozbtt valo ter-
csalard kabulatukban, hogy csak egyediil ok ismerik az Istent - tudatlanok. jesztesenek, tigy Anlidkia a kiindulasi pontja a ncmzsidok Jezus-hitenek es
Mert angyaloknak es arkangyaloknak szolgalnak, meg a hdnapnak es a Hold- innen indult ki - Peter vezetesevel - az a tbrekvcs, hogy a Jezus-hit teljesen
nak. Es ha a Hold nem vilagit, nem iinnepelik az un. elso szombatot megszabaduljon a sziikkeblu zsidosag bilincseitol. Mar eros az Antiokiai gyu-
(Sabbath)." lekezet az elso apostoli gyiiles osszehivasanak idejen - Kr.u. 47-ben - es ennek
(A felsoroltakbdl kiveheto, hogy Peter ugy biralja a zsidok hitenek „tudat- a zsidomentes gyiilckczetnek a hatalmara tamaszkodik Peter Apostol. amikor
lansagat", hogy az Istent dicserni nem az Ujhold tiszteletevel, sem a kovaszta- szembehelyezkedik Saul-Pal altal kovetelt allasponttal, ds a nemzsidd Jezus-
lan kenyerek napjaval, sem a satoros Qnneppel, sem a „nagy engesztelo nap- hitiieket mentesiti a mdzesi torvenyek elismerese es kdvetese aldl ezekkel a
pal", hanem szerctcttcl cs imadsaggal kell.) szavakkal: „Most azert mit kfsertitek az Istent, hogy a tam'tvanyok nyakaba oly
igat tegyetek, mclyet sem a mi atyaink. sem mi el nem hordozhattunk...?" (Ap.
* * * Csel. 15, 10.)
„Ezert tanuljatok 6s orizzetek meg tisztan es szent-tankdnt mindazt, amit at- Az evangelium szerint Peter itt elhangzott szavai: „Isten regebbi idd dta ki-
adunk Nektek. valasztott engem mi koziiliink, hogy a poganyok az dn szambdl halljak az
Ezzel Istent tiszlelitck az uj mddon - a Jczus altal. evangeliumnak a beszcdjcl cs higgyenek." (Ap. Csel. 15. 7.) nyilvanvaldan
Mert a gorogfik cs zsidok bolcselele elavult. Azert hat Ti vagytok a „har- megerositik azt, hogy Peter az Antiokiai Egyhaz feje, es hclycs az a tortenelmi
madik nemzetseg" - az Ural tudassal tiszteld Jezus-hituek. megallapitas, hogy a jeruzsalemi kozpont elso vezetqje a zsidd Saul rabbi es
AZ UR JEZUS MAGA A TUDAS ES 0 A TORVENY IS!" utana a zsidd Jakab volt.
Erdekes veletlennek nem mondhatd az a hasonld eset, hogy a rdmai egyhaz
okmanytarabdl dppen ugy eltiintek a Peter-Tan iratai, es Pdtcr apostolra vonat-
„Az olyan lelek, aki torekszik, kozel van Istenhez. kozd minden tortenelmi adal, mikeppen az I. Istvan korabcli, es erre a „nyu-
Gazdag az, aki sokakon konyorul meg es Isten kovetcscben ad abbol, amije gatbahclyczcsrc" alapitott rdmai terftes fosztotta meg a Magyarsagot ugyancsak
van. Mert Isten mindenkinek mindent megadott abbol, amit teremtett. Ezert minden tortenelmi adalatdl cs okmanyatdl, amelyik Honfoglald cs Honalapftd
gondoljatok meg ti gazdagok, hogy szolgalnotok (adnotok) kell, mert tobbet NAGY ARPAD ulddainak uralkodasara vonatkozik. A rovasfakldl is!
kaptatok, mint amirc szuksegetek van. Lassatok be, hogy masok hianyaban Miutan azonban az evangeliumi iratok kdzott szereplo „ket" levelet Peter
vannak annak, amibcn foloslcgctek van. Szegyelljetek magatokat, ha idegen Apostol a „Pontusban, Galalziiiban, Kappadociaban. Azsiaban cs Bithiniaban
javakat tartotok meg. Kovessetek Isten nagylelkuseget, akkor nem lesz senki elszeledtcknck" frja, es ez a terulet magiiba foglalja Kis-Azsiat, a Kaspi-tenger
sem szegdny." deli reszct es az egesz Partus Birodalmat az Indus volgyeig - biztosan alh'that-
juk. hogy Peter Apostol tokeletcsen eivcgezte a Jezusi megbi'zatas kuldetesenek
* * * munkajat es hirdette az Ur Igejet a sajat Nepe kozcitt, akiket akkor
„scythaknak" nevczlck gorogdscn es akiknek nyelvet bcszcltc is.
Mert nem a zsiddknak. hanem a nagy Mah-Gar Nepnek mondja fgy:
Az Egyhazalapitas „Ti pedig valaszloll Nemzetseg, kiralyi papsag, Szent Nemzet, meglarldsra
valo Nep vagytok, hogy hirdessetek Annak hatalmas dolgait, ki a sotetsegbol
Nyilvanvalo, hogy a Peteri-Egyhaz alapitoja az Ur Jezus (Mt. 16, 18.) es 0 az 6 csodalatos vilagossagara hivott el Titeket." (Peter I. lev. 2, 9.)
nevezi ki Petert Egyhaza fonokeve. A tizenegy tanitvany reszere utolso utasita- De mar nem Antiokiabdl koszonti oket, hanem azzal bucsuzik: „Kosz8nt
sait cs rendelkezeseil valahol Galilcaban a ..hegyen" adja (Mt. 28. 16.), ahol bennelckct a Vcletck egyiitt valasztott babiloni gyiilekezet". (Peter I. lev. 5,
tanitvanyai utoljara lattak 6t a feltamadas utan. 13.)
Kiivessiik most Peter utjat! A Partus Birodalom nagy Babilonja lett fgy a zsiddktdl mentes Peteri Egy-
Galileabol Jeruzsalembe ter, de a nagy synhcdrium tobbszbr bebortonzi 6s haz Eufrdteszen inneni kozpontja, es Antidkia maradt a rdmai rnegszallds terii-
Peter eltiinik Jeruzsalembol. Tobb mint tfz evig nem tudunk rola semmit, de leten az egyhazi szekhely.

218 219
Igcn fontos ennek az Egyhaznak Peteri-Tanaibol hangsiilyozni azt a fclfo- kczmenyc a zsidosagnak Paleszlinabol valo kiszorasa lett (Kr.u. 135.) Igy ezek
gast, hogy az Ur Jezus nem Megvalto, tehat nem azerl jolt, hogy minket a a zsidok - nagyrcszben - Babilonba vandorollak. A Partus Birodalom bekes
..btintol megvaltson". uralkodoi Jezus szeretetbol beengedtek ezeket a bevandorlokat es tamogattak a
Peter mindenkor MEGTARTO-nak nevezi az Urat. (Peter II. 1,11. es 3,2.) romai hatalom (a Partusok egyetlen ellensege) elleni polilikai szervezettsegiiket
- aki megtartotta az 6 Nepet. is. A Babiloni Talmud taniisaga szerint vallasilag teljesen fiiggetlenek voltak a
Peter nem ertetl egyet Saul-Pal zsido-keresztenysegcvel es - mi tigy vel- Partus Birodalomban. (Valahogy ugy, amint Magyarorszagon is voltak.) Ezek-
jtik - hogy azert tuntek el a Peteri irasok, hogy a romai modra kifejlodott ke- nek a babiloni zsidoknak a feje az „exilarcha" - vagyis „a szamiizottseg feje"
resztenyseg ..Pali modon" alakulhasson. nevet viselte es Kr.u. 299-ben mar ..harom ludomanyos intezetiik" van
Parthiaban, az Eufratesz partjan.
Peter II. leveleben inti hiveit a Pal-fele „nehezen ertheto dolgok" (3,16.)
iigyeben, hogy „ki ne essenek sajat erdssegiikbol" (3,17.) A Partus Birodalom bukasat es a perzsa-szaszanida dinasztia fellepeset ok
Az Uj-Szovetsegbe foglalt iratokbol - kulonosen az Apostolok Cselekede- lamogatjak a Partus kereszlenyseg ellen es a perzsak alatt allamot alkotnak az
teibol - azt latjuk, hogy a kereszlenyseg terjeszteseben azokra a feljegyzesekre allamban. A partus Jezus-hitiiek ellen azonban Ardasir, az uj szaszanida kiraly
esik a hangsiily, melyek a zsidosag, a gorog es romai teruletek lakosaira vonat- nem lep fel, hanem visszaallftja a rcgi perzsa zoroasztrianizmust es a ket „jo
vallas" - a Jezus-hit es Zoroaszter magus-tana - megfer egymas mellett, sot
koznak. Viszont - a Szentlelek kitoltetcsenek tanusagteteleben a szambeli
kolcsonos hatast is gyakorolnak egymasra. Amikor azonban a Romai Biroda-
loleny es tulsiily a ..Partusok cs Medck, Elarnitak es azok, kik lakoznak Mezo-
lomban Nagy Konstantin allamvallasa tcszi a kcrcsztenyseget, perzsa kortarsa,
potamiaban... Kappadociaban. Pontusban es Azsiaban" (Ap. Csel. 2,9.) oldalan II. Sapor hadjaratot vezet a keresztenyek ellen. Ertheto, hogy innen telepulnek
van. at a Kaukazus fole a Jezus-hitiiek. a Dantu-magharia nepe is, Arpad nepenck
Ez tehat azt bizonyflja, hogy a „Peteri Egyhaz"-nak sokkal lobb hfvc volt, oselejei. A babiloni zsido ..akademiak" tehat pontosan tudtak, hogy a Jezus-
mint a Saul alapftasu judai-kereszlcnynck. hitii es Peter Tanain alapulo Partus Birodalom-beli „magus papok"' mcrre viltek
Miutan a „Bibliat" e judai-kereszteny saulizmus szerkesztette es kanoni- az Igct es a Nepet is.
zalta, teljesen ertheto, hogy az Evangeliumi irasokban hianyoznak azok az
adatok, melyek Peter Egyhazara cs a „szkfta" nepre vonatkoznak. De mindan- Igy lett a ..babiloni Peteri gyiilekezet" orokose a Karpat-medencei Magyar-
nak ellenere fgy is megallapfthato az apokril'us iratokbol es a „gnosztikus" sag, mert NAGY ARPAD istcni kiildetessel mentetle at a Hitet es a Nepet is a
evangeliumokbol, hogy a „scylhak es partusok" kozoll Peter es occse Andras, judai-kercszenyseg cs az iszlammal szovetkczctl zsidosag pusztflasabdl.
valamint Tamas Apostolok voltak „otthon". Nagyszeriien leirja ezt Tamas Es igy maradt meg a Mah-Gar nep ,.HAGRI" neve is azzal a „bosszuallasi"
Evangeliuma, hogy ..Parthia lejedelmci hogyan ragaszkodtak Tamas Parthiaba iradfcioval, hogy „ez is az a nep, amelyiket el kell pusztuani".
valo visszateresehez".
Ezek mind beleiartoznak abba a „Nagy Nepbe". amit a Biblia HGR heber
jellel frt „ncpnev" fordftasakent ,.hagarenus'"-nak fr, akik ellcn harcol Saul Mi az igazsag Peter Apostolrol...?
kiraly, (I. Kronika 5, 10. 20.) David is kapcsolatban van veliik (I. Kronika 27,
31.) cs akik a Judca elleni nepszovetseg tagjai (Zsolt. 83. 1.). Nem velctlen. Otl kell kezdeniink, hogy a ket szemely - Peter 6s Pdl - valoban leteztek.
hogy a kozepkori es ujkori zsido I'rok HGR alatt Magyarorszagot ertik es a PETER - galileai volt, aki a galileai nemzsido-faju lakossag nyelvct beszeltc.
heber frasokban a ..magyart" ugy frjak hagri". A gorogiH hibasan bfrta, mert az evangeliumi frasokban hivatkozds van aira,
Igy vczcli le a zsido vallasos irodalom a zsidomentes babiloni Jezus-Hitet hogy a beszedjebol vettek eszre. hogy ..galileai" - vagyis „gojim". Pal eppen
fordiioltja volt ennck. Tiszta zsidofaju, neve SAUL, foglalkozasa rabbi, vagyis
Peter apostol alapftiisatol az Arpadokon at - a mai magyarokig. Ezerl frja Izsik
judai-pap, heberul es giirogiil beszelt, - Jezus anyanyelvet nem ismerte.
Ben Troky: „A magyarok a Nazareti Jezus vallasanak egyetlen kovetoi."
Ugyanis a Partus Birodalom babiloni Jezus-hitu kozpontjanak ellensulyoza- Peter ugy van beallitva a romai leologiaban, hogy a ..tanult, muvelt, teolo-
sara az a jeruzsalemi nagy szynhedrium, amelyiket a romaiak Kr.u. 70-ben giai kepzettsegu hivatasos pap - Saul-Pal mellett" csak egyszerii „halaszfele",
elhamvasztottak es kiiiztek onnan a zsid6sagot, Babilonba telepiilt at, ahol mar aki talan frni sem tudott. Es itt a ..tcologia" elhallgalja a/.t a legfontosabbat,
500 eve megerosodott zsido kolonia elt azoknak a leszarmazottaibol, akik hogy:
Nabukodonozor babiloni fogsagabol nem tertek vissza Judeaba. Amikor Trajan Peter az Or Jezus lani'lvanya volt, aki kb. 10 evig „tanult" a Vilag Vilagos-
(Kr.u. 98-117.) es Hadrian (117-138) romai csaszarok uldoztek a zsidokat, sagatol, a Mesterek Mesteretol, akivel egyiltt elt, akit kovetett, s akit nem ha-
csak szaporodott ezeknek a Babilonba telepulteknek a szama. gyott el soha. Tehat Peter e hosszu ido alatt „legalabbis" olyan tudasra kellett
Ezek a babiloni zsidok voltak tulajdonkeppen a szellemi vezetoi es finan- szert tegyen a Jezus-hitben, mint aminovel rendelkezett Saul a judaisagban, de
szfrozoi az tin. Bar Kochba lelc jeruzsalemi zsido Iazadasnak, amelynek kovet-
220 221
a ket hitvilag meroben kulonbozott egymastol. Tekintetbe kell azt is venni, Az Urat tehat Saul legeloszor ennek a judai tannak szolgajava teszi, s aztan
hogy: - mint nem zsidot - a talmudi es biblikus felfogas szerint - egyszeru dldozati
Peter csak es kizarolag az Ortol tanulta azt, amit tudott, ezzel szemben Saul allatkent veszi, amint az frva vagyon a ncm zsidokr61:
sohasem latta az Urat, es sohascm beszelt vele. A „palfordulas" a judai „hun- „kiknek teste olyan. mint a szamarak teste. (Ezekiel 23, 20.) es igy Peter
cutsag" egyik modszere, amivel kisajatftotta az tJr alakjat kizarolagos „judai nagyon jol latta, hogy Saul az Or Jezust egyszeru „aldozati allatnak" hirdeti,
has/.nalatra". aki ..eltorli a judai nep biineit" eppen ugy, mint az evenkent ene a celra aldo-
Itt kell keresnunk tulajdonkeppen annak a felfogasnak a kiilonbozoseget is. zott valosagos „biinbak", hisz Saul igy tanitotta:
ami Peter es Saul kozott - eppen az Or Jezus alakjanak es feladat-betoltesenek „Mert amely allatoknak veret a topap beviszi a szentelybe a biinen, azok-
es maganak a ..Jezusi Tam'tasnak" magyarazataban - mutalkozik. nak testct megegctik a laboron ki'viil. Annak okaert Jezus is. hogy megszenteije
A Jezus-hit es Peter hirdeli az Isteni Univerzalitast - vagyis az Edesatya az 6 tulajdon verevel a nepet, a kapun kiviil szenvedett. (Zsid. 13. 11-12.)
mindenkire halo gondoskodasat es az 6 szereteten alapulo szeretetet, mfg a Tehat az Or olyan, mint az ..allatok, melyek veret a fopap beviszi" es Saul a
judaizmus cs Saul - csak a judaiak Jehovajat szolgalja, aki csak a judaiakrol „nep" kifejezes alatt csakis a zsido nepet erti, hiszen hozzajuk intezi e levelet.
gondoskodik es a tobbi nepeket a judaiak szolgajanak rcndelte. Itt tehiit egy De meg ncm elegszik meg ennyivel, hanem azt a zsido aldozati n'tust es
/.art. elkulonilctt nep reszere sajali'todik ki mindcn isteni gondoskodas es ez az [udai-ideologiat, ami ellen az Ur a kcrcszlrc fesziteseig kiizdott, csak fokozza,
..istcntan" a judaiakkal kihasznaltatja es gyiilolteti a tobbi nepeket. Szeretet mondva:
helyett a gyiiloiet es a bosszu az uralkodo. „es csaknem minden verrel tiszti'ttatik meg a torveny szerint es verontas
Peter es Saul kornyezcte, nevelese, iranyi'lasa es tanullsaganak tartalma te- nelkiil nincsen biinbocsanat." (Zsid. 9,22.)
hat teljesen clienteles polusok indftcka. Ez a magyarazata annak. hogy sohasem Ez pedig ncm m.is, mint a Jczusi Igehirdetes teljes kiforgatasa es a judai
tudtak egymasl megerteni, jobban mondva - ncm is kerestek a megcrtes leheto- ideologiaval valo behelyettesftese, men azt a Mozesi Torvenyt, amire itt Saul
segct. hiszen az evangeliumi tortenesekct kiertekclve, egymast ket fzben latuik. hivatkozik, az Or sohasem ismerte el es az „oldokl6 aldozatokat" az Or meg-
Ez azt jelenti, hogy nem is kerestek a kapcsolatot. Nyilvan azert nem, men az vetcllc mondva:
Ur Jezus szolgalataban, illetoleg az Ori Tanitas folytatasaban kozottiik athidal- „...j6n ido, hogy aki oldokol titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet
hatatlan szakadck latongott. cselekszik" (Jan. 16, 2.) ...nyilvanvaloan a verontas judai rftusat ertve ez alatt.
Peter bizalmatlanul nezte Saui varatlan elhatarozasat, aki a Jezus-kovetok Peter azt is nagyon jol tudta, hogy az Or nem ..biinbocsanat szerzesre" es a
uldozcset hirtclcn „messianizmussa" valtoztatta. Pdter sohasem hirdette azt, •judai nep" megmentesere jott, hiszen meg elenken emlckdben voltak azok a
hogy az Ur Jezus a zsidok messiasa, men „mashijas" heber polilikai cim, olyan sulyos szavak, amiket az Or a zsidoknak mondott - elitelve oket, igy:
„cmber" neve, aki a judaizmus ideologiajaban a mas nepek feletti uralomra „Ti az ordog atyatol valok vagytok es a li atyatok kivansagait akarjatok
jutlatja a judaiakat. Ez nem egy ,.istenfiui" hivatas, hanem egy onzo, emberi, teljesiteni. Az emberolo volt kezdettol fogva, es nem allott meg az igazsagban,
gyiiloletre alapozott politikai uralom, mely semmikeppen sem lehetett az Or inert nincsen obenne igazsag. Mikor hazugsagot szol. a sajatjabol szol, mert
Jezus feladata. (Itt van a judai-kercsztenyseg legnagyobb tevedese, hogy ezt a hazug es a hazugsag atyja. (Jan. 8,44.)
Sauli messianizmust „vallassa" tctle.)
Peter nem ugy latta Sault, mint a mai biblikusok, men az 6 idejeben az a
„damaszkuszi litkanyarban torlcnt Jezus-jelcnes" meg ismcretlen volt. Peter Peter allasfoglalasa Saullal szemben
cszrevette, hogy Saul az Ur Jezusl nem Isten Fiakent hirdeti. Tchat nem mint az
osi sumir hitvilag ujraelesztqjet, megtisztitojat es megtartojat, hanem 6t a Feltetelezheti-e egy logikusan gondolkodo ember Peterrol azt, hogy „bizalom-
judaizmus hamistananak legali/.alasara sajati'tja ki, mondva: mal" viseltetett Saul rabbi irant akkor, amikor az Or „istenfiui" tani'tdsa valo-
„Mondom pedig. hogy Jezus Krisztus szolgaja lett a zsidoknak..." (Rom. ban „sziklakove" valt benne...? Ugye, nem.
15. 8.) De nezziik csak a tobbi korulmenyt is. Peter koronatanuja volt Jezus Urunk
Ugyanis ezzel a kijclentcssel Saul az Abrahami „szovetseg" szolgalataba ellen elkovetett fondorlatos biintenynek. Latta, hogy a nagy-szynhedrium iigy-
alh'tja az Urat, hiszen emlekezziink csak vissza errc, hogy mi is tulajdonkeppen nokei mikent kisertek itllandoan az Urat, hogy a judai hoher-torvenyek szerint
az „<5-szovetscg"...? Igy van lei'rva: 6t minel hamarabb megoljek. Latta az ,.iskariotes"-nek nevezelt Judas - „be-
„Annak l'elclte mondta Isten Abrahamnak: ...ez pedig az en szovetsegem, epitett judai ugynok" munkajat, aki igen nagy penzert tette meg terhelo vallo-
mclyct meg kell tartanotok en koztem cs ti kozottetek es a te utanad valo ma- masat hivatalosan es jegyzokonyvileg az Or Jezus - mint „hamis profeta es mas
god kozott: mindcn ferfi koriilmeteitessek nalatok." (Mozes I. 17, 10.) vallast hirdeto predikator" ellen. Ugyanis ezek azok a megnevezesek, amik
meghataroztak a .judaizmus cllensegcinek" tevekenyseget es amennyiben ezek
223
222
a tevekenysegek szavahiheto tanuk Altai lettek tanusitva, a halalos itelet meg- folytatta volna a Jezusi inkviziciot, azt, amit oly zsenialis tervszeriiseggel ve-
hozhato volt a vadlott ellen. Judas tehat csak kiegeszftette a tobbi hivatalos zetctt le a keresztre feszftesig.
iigynok vallomasat es foleg azt bizonyitotta, hogy Figyelembc kcll venniink azt, hogy az Ur Jezus „istcnalakja" csupan a „testi
1. az Ur Jezus olyan Istent hirdet es olyan „mennyei Atyaiol" tani't, aki halal" bekovelkezcsc utan mutatkozott a zsido materializmus realitasaban,
univerzalis, tehat nemcsak a judaiak istene, hanem - eppen tigy, mint a hiszen a ..feltamadas" - zsido gondolkodas szerinti - „lehetellensegenek" be-
NAP - mindenkie; kovetkezeset, a jchovai rendeleteket tovabbfto judai papi testiiletnck - a nagy
2. azt mondja, hogy cz az Isten mindenkit egyforman szeret, tehat azokra szynhedriumnak is - el kellett ismemie, mert a szemeik lattara tortent meg es
a nepekre is kiterjeszli gondoskodasat, akik nem judaiak; tudomasul kellett venni azt is, hogy a halottnak hilt Jdzus - a „hamis profeta" -
nem halott, hanem feltamadt es emberi testevel egyiitt eltiint a materializmus
3. ez az isten mindenkinek orok dletet ad, tehat az cmberi lelek nem hal
vilagabol.
meg a testtel. hanem ehhez az Istennez, mint szeretd mennyei Atyahoz
ter vissza es orokkc el. Itt kerul szembe az „ordog-Alya liainak" vilaga a valosagos es univerzalis
Isteni Akarattal. Viszont ezek a cinikus judai fopapok nagyon jol tudjak azt,
Es itt alljunk meg egy pillanatra, ennel az „iska>iotes"-nek nevezett Judas- hogy a nep azt hiszi, amit neki bebeszclnek.
nal. Ugy lanflotta nekiink a boles Aisleilncr prol'esszorunk a teologian, hogy a Kivarjak tehat az esemenyek lefolyasat, es amikor mar biztosak abban,
biblikusok eloszor azt hittek, hogy az „is-kariot" egy helyseget jelent. llycl hogy nem kell sem az elottuk erthetetlen Isteni Akarattal, sem a halalt legyozo
azonban eddig nem sikeriilt talalni. Ellcnben az arami nyelvben e szo eredeli Jezussal vitazniuk, hanem a „tanftvanyok" - azaz emberek hirdetik a szerintuk
gyoke „kar" es igy a „kartevo, hazug, arulo es gonosz emberek" megjclolesere „mas vallas" lanait - akkor indftjak Sault a Jezusi ideologia megmasi'tasara.
hasznaltak, tehat a heberesflelt formaja az „iskar" Judas... annyil jelent magya- Teljesen ertheto tehat, hogy Peter es a tobbi „szkitaveru" tanitvany ott-
rul, mint „kar-os"(is) Judas", gonosz Judas. hagyja a zsido komyezetet es a „sajat" nepiik kozott hirdetik az osi sumfr vallas
De mondott meg mast is az igazsagot hirdeto Aisleitner porfesszorunk Ju- Istenfianak igazsagdt. Igy teszi at szekhelyet Peter Babilonba, majd Antiokiaba.
dasra vonatkozoan. Nevezetesen azt, hogy „az ephipani iratokat megelozo Itt latjuk Babilon fontossagat, hiszen itt a Peter anyanyelvet beszelo Partus
hivalkozasok tigy emlftik JCidasi. mint aki a Palla lett Saul rabbinak a testvere Birodalom - Roma egyetlen ellenfele - uralkodik es innen Babilonbol - azaz
volt". egyik varosabol SIPPARBOL - mentek az osi sumfr hit magus papjai Jezus-
hoz, amikor megsziiletett. 6k voltak az egyetlenek, akik a regi sumfr iratokb61
Most mar megerihctjuk Peter Apostol - Saul f'ele megnyilatkozo - bizal- ismertek a jovendolest, hogy az „isten fia emberi testet olt". (Lasd: Werner
matlansagat, dc Saul tartozkodasal is Peter fele. Keller: „Der Bibel hat doch Recht".)
Peter latta, hogy itt egy zsido maffia folyik, amelyik eloszor eladta penzert
az Urat, aztan aldozati baranykent a „judai nepert" felaldozottnak nyilvani'iotta Nezztik csak meg, mit ir errol Eusebius cgyhazatya (1. Vita Constantini
- ugy, mint Kajafas mondta: „Jobb nekiink, hogy egy ember haljon meg a ne- 4,3,): „Koran jelentek meg az igehirdetok Parthiaban es terjesztettck Jezus
pert es az egesz nep el ne vesszen." (Jan. 11, 50.) tanait. Ugyanis az itt uralkodo Partus Dinasztia - az ARSZAK - turelmessege
Ugyanis, ha az Urat nem szegezik bit6fara - Aisleitner szerint - a bosszti- folytan - akik a perzsak regi vallasat, Zoroaszter tanat megvetettek - a Jezus-
hit nemcsak haborftatlanul terjedt el, hanem oly gyors viragzasnak indult, hogy
allas vallasa - a judaizmus megsziint volna, s igy a judai papsag valoban el-
a 2. szazad elejen 360 kotemploma volt."
vesztette volna a „nepet".
Amikor mindezeket veghez vittck, sziikseg volt valakire, aki a szynhedrium Azota mar tudjuk, hogy ezt a „gyors terjedest" az segitette elo, hogy a Je-
azon hatarozatat teljesfti. mellyel megallapftottak az Una vonatkozoan: zus-hit lett a Partus Birodalom allamvallasa. Ennek az allamvallasnak koz-
„ha az 6 emleke megmarad - az 6 nepe (a szamariai nep) magara talal" - pontja Babilon volt es feje Peter Apostol, akinek segitoi voltak itt testvere
hiszen a szamariaiak fegyveres felkelesben tortek a romaiakra, amikor Jezust Andras es Tamas, aki itt is halt meg es nem Indiaban „vertanuhalalt". (Tamas
partial miikodeset nagyon sok apokrif irat emliti.) De az Apostolok Cseleke-
f'elfcszi'tetiek a zsidokkal. Ezt a „veszedelmes" nepct tehat felre kellett vezetni,
detei is tanusftja ezt a Partus Birodalmi Peteri Egyhaz letezeset, hisz azon a
s mivel az Or „emleket" naluk cltorolni lehetetlen volt, ezt az „emldket" meg
bizonyos punkosdi napon a partusok nepe volt tiilsiilyban a Jeruzsalemi ossze-
kellett valtoztatni a ,judai ideologiithoz" simuloan. Nos erre a feladatra jelolte jbvelelen - mint „partusok, medck, elamitak" - vagyis az egesz Partus Biro-
ki Sault a zsido legfelsobb tanacs - a nagy szynhedrium. Es - mi'g a „zsido dalom nepeinek kepviselete. (Ap. Csel. 2, 9.) Igy indokolt Peter azon irasa,
szolgalatba illesztett Jezust" hirdeto Saul minden tamogatast megkapott a zsi- melyben hfveit igy iidvozli:
dosagtol es Herodestol is, addig Herodes Petert „halalra kerestette", tomlocbe
is veti (Ap. Csel. 12, 3-12.) nyilvan azcrt, hogy ..jezusi igehirdctcset megaka- „K6szbnt tileket a veletek egyiitt valasztott babiloni gyiilekezet." (I. Peter,
dalyozza". Ugyanis nem tetelezheto fel az a zsidosagrol, hogy „tervszeriitlenul" 5,13.)

225
224
Meg egy dologra szeretnem felhivni a Magyar Lelki Megujhodas Peterhitti Peternek az Ur rendeli, hogy 6t „raegtagadja"
kedveseinek a figyelmct. Megint csak a boles Aisleitner professzoromhoz kell
visszamennem, aki szinten ..peterhitti" volt, es mindig azt mondta, hogy Peter Vegyiik elo az evangeliumot, Janos 13. resz 37. verset. Itt latjuk, hogy Peter a
ugy gondolkodott, mint a szekelyek. [6 meg nem ismerte azokat a palesztinai ve^gso kitartasig meno hiiseget jelenti ki az Urnak „6Ietemet adorn eretted"
legujabb asatasi credmenyeket, melyek azt allapftottdk meg, hogy a PLST-i kijelentessel. Felt6telezheto-e az Ur J^zusrol, aki Peter husdget annyira komo-
(filiszteus) nep hozta mozgasba a kanani oslakosokat, a „SCL - sicul" nepet, lyan vette, hogy rea bizta az Anyaszentegyhazat es 6t „kosziklanak" nevezte
(akiknek nyelvc ismeretlen).] Ha ezt ismerte volna, akkor biztosan azt mondta - e g y ii 11 ell vele - hogy az „elctcnek felajanlasaert" az Ur Jezus Petert kifi-
volna, hogy Peter „sicul - azaz szekcly" volt. Peter gondolkodasmodja ezt gurazza es hazugsagnak minositi mondasat...mike'nt az a 38. versben magya-
tokeletesen igazolja is. Ugyanis sohascm nyugodott bele a „rossz helyzetbe" es razva van...? Ugye nem feltetelezheto az Urrol ily gunyos cinizmus. Tehat itt a
furfangos (szekcly) modon kcresctt es lalalt is mindig kiutat. Aisleitner igen magyarazat is es a forditas is hclylelen.
mergesen cafolla azt a biblikus kitetelt, hogy „Peter megtagadta" az Urat es ezt
szeretnem eppen ugy megmagyarazni az igazhitiieknek, mik^ppen azt ez a Jezus es Peter egymas kozott a „szamariai" nyelven beszeltek, amit egyesck
boles teologiai tanar a mi crtesunkre adta. araminak, masok szki'ta nyclvnck mondanak. Sir Rawlinson az ekiratok nyclvet
nevezi szki'ta nyelvnek. Az 6 nyelviik tehat nem semita nyelv, hanem
aglutinald. Az osnyelvek majdnem mindegyikenek meg van az a sajatossaga
- a ragozo nyelvcknel pedig azonnal bizonyi'thato - mely szerint a parancsolo
modot rendszerint a ,jovo ido" segitseg^vel fejezi ki.
Mindjart vegyiink egy pcldat a magyarbol. Azt mondom pi.: „te el fogsz
oda menni, mert en igy akarom". Ez ugyan jovo idoben van mondva, de paran-
csolo hangsullyal, tchal a parancsolo mod kifejezese. Ugyanfgy mondhatjuk:
„te meg fogsz engem lagadni"... tehat kotelezlek arra, hogy tagadj meg... 6s
hogy az Ur ezt igy mondta Peternek, azt bizonyitja az 6 tisztanlato kepessege.
Tehat tudta, ha Peter bccsiilctesen felfedi szemelyazonossagat a zsidoknak.
talan 6t ott, azonnal a helyszinen meg6lik es ezt az Or nem akarta. Viszont
ismerte Peterl, ludta, hogy utana megy azzal a szandekkal, hogy kiszabaditsa,
hat inkabb arra kotelezte, hogy ki ne adja magat. Mondja azt, hogy nem ismeri
az Urat. Ez logikus es ertheto a Jezusi josag es gondoskodas szempontjabol is.
Megerositi ezt a forditas bizonytalansaga, mert a septuaginta gorog szovege
nem mondja „bizony bizony" es latin fordftasa sem, hanem igy kezdi:
„Amen...! Amen...! azaz „ugy legyen - ugy legyen!"... Tehdt az Ur Jezus azon
kfvansaga van ebbe belefordi'tva, mellyel Peternek azt a rendelest adta, hogy
azon az ejszakan fel ne fedje a hozza larlozdsat, es az Ur nagyon jol tudta micrl
teszi, hisz Peter nelkiil talan semmifclc Jezusi „keresztenyseg"' nem maradt
volna. A judaiak mindent kiirtottak volna.
Az evangeliumi szoveg mar a Saul-pali leologia sziilemenye, mely masKl-
ezer eV alatt iszonyu valtoztatasokal szenvedett - mindig Peter hatranyara es
Egy „peteri" igehirdeto cifraszurben, Antiukia Saul-Pal el6nyere.
kernyektfrol Az Ur Jezus es Galilea-i nemzettestverei
altal alapi'tott „Peleri Anya-Szent-Egyhaz"
Szimboluma, ahol:

A
a HARMAS HALOM: 6si mah-gar
(sunu'r) frasjel, Kur, mada, mad, jelentese:
orszag.
A KETTOS KERESZT szinten az osi
kepfrds jele: PA = pasztor. A „PA-TE-SI"
hagyomanyban a „PA" ideologiat jelent.
226 227
Peter Romaban...? igat tegyetck, melyet sem a mi atyaink, se mi el nem hordozhatlunk..." (Ap.
Csel. 15.10.)
Vcgezelul pedig osszesiteni szeretnem az eszokokat arra vonatkozolag, hogy * * *
miert nem tartdzkodhatott Peter Romaban.
1. Az apokrif irasok szerint Peter is es occse is csaladjuk szkita nyelvet A MAGYAR EGYHAZ is ezt hirdeti. Vagyis minden judaisagtol mentes
beszeltek, ami a partusok nyelve volt. A logika szerint tehdt oda ment tiszta Jezus-hitet.
„iget hirdetni". ahol megertettek. * * *
1. Ez pedig a Partus Birodalom volt es a Pontus-i szkitak Antiokiaja, ahol
szinten ez a nyelv uralkodott. Igy alapitotta az egynyelvii Babiloni A MAGYAR EGYHAZ A MAGYAR NEPNEK HITET ES ORSZAGOT
Gyiilekczetet Babilon es Antiokia kozpontokkal. Az ortodox egy- AD!
haz meg ma is unnepli februar 6-an az Antiokiai Egyhazalapitas iinne- * * *
pet.
2. Peter Romaba nem julhatott be, inert nem volt romai allampolgar, vi- A MAGYAR EGYHAZ jelkepe es jelvenye az osi Kdld-babiloni szimbo-
szont Romaba jutasi utlcvelet szerezni nem tudott, hiszen a romaiak lum:
kegycncc - Hcrddes - halalra kerestette. a HARMAS HALOM - KETTOS KERESZTTEL.
3. Nem szabad osszcteveszleniink Peter helyzetet Saul-Pal adottsagaivai, * * *
aki romai allampolgar es zsido farizeuskent jutott el Romdba, es ott
nem „keresztenyseget", hancm egy messianizmusra alapi'tott zsido Az ,,IDOK TELJESSEGE" kflzeleg es ez nem mas, mint az Or Jezus visz-
szektat hoz lctre, mely „aldozalra es a verontasi n'tus folytatasara" epiil szajovetelc.
A romai teoldgusok allandoan a Saul-Pal Roma-bcliekhcz frt levelet De ne varjatok Ot megint emberi testben. 6 visszater az 6 Igejenek ereje-
emlegetik bizonyi'tasul arra, hogy Peter mar Rom&ban hirdet, s Pal is ben...Az Ur Igejet es Szeretet-Torvenyet az 6 nepenel hagyta es most az 6
odament... pedig ilyen ott irva nines, a 15. resz 21. verseben eppen azt Nepe - a Mah-Gar Nep - lelki megiijhodasaban latta meg az Uri Igazsagot.
olvassuk, hogy „R6maban meg nem hirdetik az iget es Saul eppen azert Azok a megvilagosodotlak es uj cletre keltek, akik a Mah-Gar Nep verevel
megy oda"... es a 16. reszben Saul mindenkit tidvozol, aki Romaban testet oltolt Isten-Fiat az 6 valdsagos alakjaban felismertek, felsorakoznak az
Ur moge. Az 0 utjan, az 6 rendelkezese szerinti modon, a Peter Aspotol altal
van. Feltetelezheto, hogy Petert - a Jezusi Egyhaz fejet - ne iidvb-
ezerkilencszaz-egynehany evvel elottiink megalapitott es most a megvilagoso-
zolne, ha ott lenne...? De nines ott, es sohasem tctte labat a romai
dottak altal ujra cletre hi'vott MAGYAR EGYHAZBAN.
foldre az Ur Babiloni Anyaszentegyhazat alapitd Fdpasztor - Peter
Apostol. A MAGYAR EGYHAZ tehat nem uj alakulas es nem uj alapftas, hanem az
Ur Jezus es Peter altal alapi'tott es elindi'tott szeretet-kbzosseg felujftasa.
Peter egyhaza tehat NEM A ROMAI. A Magyar Egyhaznak semmi koze nines a judai-keresztenyseghez... es Is-
Hiaba tesz a Vatikan a Szent Peterrol elnevezett katedralisaba egy P6ter- lenszemlelete, valamint ideologikus tartalma - a MAGYAR HIT - attol le-
szobrot. Hiaba hi'vja magat a papa „Peter ulodjanak"... nem az igazi Peter nyegben es igazsagban kulonbozik.
utodja 6, hanein Saul rabbie, akinek teologiai alakja behelyettesiti a peteri A judai teologia Jezus nemzetseget „KUTAI" vagy „KUTEUS" neven em-
hagyatekot, s ami az Uri hitben „fcher" volt, - azt a judaisag feketesegebe h'ti, amit „szamaritanusnak vagy nazarenusnak" neveznek a magyarazatok.
oltozteti. Igy valik a Szcnt Pcter-bazilikahan kiallitott „Fckete Peter" szobor a (Misne Tdra, Holkot: Roceach 2.11.) A rabbinizmus iratai Kr.u. 1340-ben meg
P6ter helyen miikodo Saul-pali idcologia szimbolumava, s igy leu Saul rabbi a minclig hasznaljak a KUTAI vagy NAZARENUS elncvezdst, de kizarolag a
romai judai-keresztenyseg FEKETE PETERE. magyarokat hivjak igy - megkiilonboztetve oket a romai-hitii „keresztenyek-
tol".
A Magyar Lelki Megiijhodas alapja a Jezusi igazsag.
A Magyar Egyhaz az osi Peter Tanokra epiti feltamadasat 6s kizarja hittu- Vannak utalasok a judai teoldgia kozepkori irataiban arra vonatkozolag.
domanyabol a Saul-pali judaizmust. hogy Jezus Nemzetseget, amelyikct subar-sabar-samar elnevezesebol judaiak
A judai-keresztenyseg mai helyzete nagyon hasonll't a Peter korabeli mdu- „szamaritanusnak" azaz „kuta fiainak" mondtak es frtak, a vallasfilozofiai
lashoz. A Magyar Egyhaznak kovetnie kell abban is Petert tehat, ahogy O az beallitodottsaguk es istenszemleleti ritusuk utan „oroszlantiszteloknek" nevez-
elso jeruzsalemi zsinaton felemelte szavat a judaizmus ellen, amikor azt ordf- tek, akiknek - a magaslatokon epftett tcmplomaikban - oroszlanos jelkepek
totta azok fiilebe, akik a Jezus-hitiiekre ki akartak terjeszteni a mozesi torvii- voltak a falakra festve... Szamariaban es Galileaban. Ok voltak a megtartoi az
nyek crejet: ..Most mit kl'sertetitek az Istent. hogy a tanitvanyok nyakaba oly
229
228
oroszlan- vagy parductestii emberszobroknak, amiben nagy osiiket - NIMRU-
DOT - lisztcltek vallasos kcgyclcttel.
A mai kutatasok azt bizonyftjak, hogy az OROSZLAN is a NIMRUD Nem-
zetseg EMBER-FIAT - a nazari-partus Jezus Urunkat jelkepezte X.
FELTAMADASA UTAN.
Az Ister-Gami oroszlanok
Ilyen ..oroszlanos" jelkepcket tetlek a Partus Birodalombol Hazankba visz-
szatero kangar-avarok az Islcr-Gami szentelyuk falaira di'szftesiil cs ..torveny-
„tizenkilenc" fokanak miszteriuma
kent" is. Arr61 a „lizenkilenc" fokrol beszclek itt, amellyel az Istcr-Gami oroszlan-
dbrazolasok „eletfajanak" mindegyike elhajlik a merolegestol. Ugyanis a mi-
tologia torvenye szerint: „az eletfa koti ossze a foldi vilagot az egi vilaggal."
Ahol az eletfa all, ott van a Vilag, vagyis a Foldi Uralom Kozcppontja, es me-
rSleges allasa az Eg kozepere, a Sarkcsillagra mutat, mely az Egi Hatalom
Kozpontja.
A szimbolikus abrazolasokon tehat az „eletfanak" merolegesen kell alinia.
Ha „elhajlik" a merolegestol, akkor idopontot jelez Foldunknek a ,,precesszios"
idoszamitasa szerint, ahol „egy" fok = 72 evvel.
Tud6s elodeink tokeletesen ismertek az „eg csillagait" es - mai kifejezessel
- mondhatjuk azt, hogy kivalo asztronomusok voltak. J61 tudtak, hogy a Fold
tengelyc mikor fog pontosan a Sarkcsillagra mutatni es a Partus Birodalombol
a Karpat-medencebe hazatero „kangarok", akiket csak „avar" neven emli't a
tottcnclcmszemlelet, ezzel az idomeghatarozo modszerrel kflzoltek a „beava-
tottak" reszere az oroszlanos szcntclyuk epi'tesenek idcjet.
Az errol irt konyvemben (Az Ister-Gami Oroszlanok Titka) az eletfanak a
merdlegestol valo elhajlasat „tizenkilenc" foknak irtam azert, mert ennyi mer-
heto (megkozelito pontossaggal). E konyvem megirasa ota azonban annyi cso-
dalatos dolog tortent nemcsak korulottem, hanem az (irkutatasoknal is, hogy ezt
az „elhajlast" ki kell egeszi'tenunk „fcl" fokkal, es fgy az Ister-Gami Oroszlanos
abrazolasok eletfaja „tizcnkilcnc es fel" fokkal (19,5 ) hajlik el a merolegestol.
A szentely cpftese idejet tehat 36 evvel hatrabb kell tenniink. Igy az 566-
ban epult.
Igazat kell adnunk a halo poraiban is aldotl szekely tudosunknak - nehai dr.
Lasz.lo Gyulanak - aki elso honfoglalasnak nevezi, ugyanezzel az idoponttal az
avarok letelepcdeset.
Az alabbiakban mutatom be ezt az ido-meghatarozast.

230 231
ORION

1! +20°
<>

Az itt abrazolt „19" fokot kell lehat „fcT fokkal kiegeszfteni, hogy ez is az
osi mitologia torvenye szerint legyen.
De most azt kcrdezheti az olvaso, hogy miert olyan fontos nekiink ez a
„fel"-fokos v&ltoztatas es miert adok olyan nagy jelentoseget a ,,19,5-es" szam-
nak...? EQUATOR
Ezt a konyvemet az egyiptomi „Feny-Szentharomsagra" (OSIRIS-ISIS-
HORUS) valo hivatkozassal kezdtem es itt sem nevezhetem „erdekes veletlen-
nek" azt, hogy a „HIT-TAN" fejezetnck irasa idejeben erkeztek be - ismeretlen
szemelyektol - az „urhaj6zassal" kapcsolatos olyan adatok, amelyek visszave-
tithetok 6s-Egyiptom tortenelmi es mitologiai idejebe. De abba a regi idoszak-
ba, amikor Egyiptom es a ma Sumerianak nevczctl Mezopotamia egybetartoz-
tak. (Gondoljunk itt arra a regeszeli vak5sagra, hogy pi. a sumi'r ERIDU-ban
„tizenot" Qzonviz elotti Zigurrat van egymasra epftve.)
Ezt, az tin. ..termekeny-felhold" tertileten kialakult kozmologikus vallas-
szcmleletel ismertetem az I. fejezetben. Igy tudjuk meg, hogy a „Fenyatya-
Fenyszuze-Fenyfia" Feny-Szentharomsaganak egi kepviseloje az ORION-
SIRIUS es a NAP volt. Harmuk kozott az ORION, mint az EG URA (sumer
neve URU-AN), „ATYA-ISTENKENT" uralkodik, hiszen a Fold minden
pontjarol lathato. Negyszeres (quadruple) csillagteste az Egyenliton
(equatoron) helyezkedik cl es a csillagtest alapjanak magassaga „tizenkilen 6s
fel"fok(19,5).
232 233
Igy lett ez a fok-szam a Nimrudhoz tartozo, egi magikus erd szimboluma, A fenti kepen lathatjuk, hogy az „ATYA" es az „ANYA" piramis cgyforma
mely - mikent latni fogjuk - az osi hitvilag foldi vetiiletein is megtalalhato, nagysagu. mfg a „FIU"-e joval kisebb. A „Fiu" piramisanak MEN-KA-URE
mert: neve sumer nyelven a „VILAG-UR KAPUJA" crtelmet ad. Az alaprajz azt
„mikeppen a mennyben - ugy a foldon is." mutatja, hogy ez a piramis egy ketszeres ,,19,5-es" telrahedrdlos szoggel illesz-
kedik a masik kettohoz.
A mitologia az ORION csillagkepet szorosan osszekapcsolja a mi NIM- Modhatjuk azt, hogy ezzel az adattal
RUD-unkkal, hiszcn NIMRUD lcjott a foldre. Itt ell. Felesege ket fiat sziilt, a Foldon talaltuk meg az ORION egi,
akik HUNOR es MAGOR-kcnt maradtak meg napjainkig, a mar „monda- magikus szamdt.
vilagnak" nevezett mullunkban. A „ketszeres" 19,5 -es szog kozott „6
Ez a „mondavilag" azonban nem valaszthato el a sumir vallasi-hiedelemtol, „-os szog van, mely rcnormalt formaja a
mely NIMRUD-ol Isten Fianak tiszteli, akit EN-LIL kiildott a Foldre. 33-nak, vagyis 3+3-nak. Ezzel pcdig mdr
Az ekiratokon IZ-DU-BAR neven szerepel, melynck jelentese: „Isten- beerlink az osi, adventi mitologiaba, va-
lelkenek sziiletett parja." gyis nepiinknek „Isten-Fia" varasaba. A
Ezt valtoztattak meg a semita nepek (az „akkadnak" nevezett „hapiru"-k, harom Piramis titka fgy oldja meg a
melybol a „heber" elnevezes is ered), az 6 felfogasuk szerinti „GIS-GIL- multban elhagyottakat es a jovoben var-
MAS'"-ra, majd „GILGAMES"-re. A sumir hitviUig aztan a vilaghfres „GIL- lakat.
GAMES EPOSZ"-ra valtozolt, de NIMRUD egi hatalmat meg ma is orzi az eg Ugyanis a NIMRUD-IZ-DU-BAR
is es a fbld is, az 6s magikus erej& jelzo ,,19,5 „ miszteriumaval, amint majd foldi eletet ugy vehetjuk, mint ISTEN-
latni fogjuk a kovetkezokben. FIA „elso" megjeleneset, ^ l s o " testet-
Visszateriink tehat Egyiptomba, ahol az osi hitvilag GIZA (Gizeh) teriileten oltescl. Meg a zsido-kcresztcnyseg rcgi
harom piramist epi'tett OSIRIS-ISIS-HORUS dicseretere. legendai is azt mondjak, hogy: „NIM-
Sokan az ORION „harom 6v-csillaga" foldi vetuletenek neveztek, de sem- RUD hozta a „Tudast" es a „Tiizet" az
mi bizonyitekot nem adnak erre a feltetelezesre. Megis, minden valosziniiseg egbol." Most, itt a foldi tervrajz egyik
szerint lehetseges, hogy az osi hitvilag szerint a hatalmas ORION, a Vilag-Ura, 19,5 fokiit vehetjuk NIMRUD „egi" 6s a
az „ATYAISTEN" onmagaban dicsoiti meg a „Feny-Szuzet" es a „F6ny-Fiat", masik 19,5 fokot a foldi tartozkodasi
idejenck, mely utan veglegesen az eg-
a harom fenyes ov-csillagaval ekesitve az egboltot. Itt van az 6s-oka Jezus
bolton maradt, mint „SIPA-ZI-ANNA",
Urunk azon ket kijclentesenek is: ,.En es az Atya Egy vagyunk", es „Az en
vagyis „az Eg hiiseges pasztora". Min-
Anyam a Szentlelek". Ezeket az evangeliumi irasokat azonban megelSzi a
dezeket pcdig az ckiratokrol leolvasott
valosag, amit bemutatok a harom piramis fenykepevel es a helyszfni tervrajzzal
un. „sumi'r mitoszok" alapjan mondom
is. fgy. De erdekes az, hogy a „harmadik"
piramis helyzctenek miszteriumabol fgy
egyeztetheto a mitosz a val6saggal.
Ugyanakkor a „hat" fokos szog is teljes
erovel beleszol a sejtelmeinkbe, hiszen a xS
sumfr profeciak azon jovendoleset cro-
sfti meg, hogy az „Isten-Fia" a profeciak
nepenek verevel fog testet olteni. X-

Testet is ollott Partus Hcrcegkent es 19.5 C


LETT a mi draga Jezus Urunk, aki 33
evet ell a F o l d o n , a mi ncpiink, a nim-
rudi-nep testeben. Vele lett valosagga az
Isten-Fianak „masodik" megjclencse a
sw
Trans World Airlaind Photo Foldon.
Aerial view of the pyramids of Khufu, Khaf-Re, and Men-kau-Re at Gizeh
234 235
Vele leljesedett be a piramisok altal adott „hat" fok, vagyis a „harmincha- De a bolcsesseget es batorsagot sugarz6 arc kobev^sese meghatarozza
rom" miszteriuma. Emlitsiik csak meg itt batran azt is, hogy a ma el6 es muko- NIMRUD-nepenek fajisagat is es ez az embertanilag megvizsgalt arcforma
do „titkos tarsasagok" vezetoinek mindegyike „harmincharmas", vagyis a „33. azonos a kald-hun-mahgar-partus-szabfr nepiink jellegevel, vagyis Nimrud-
fokra" emelkedve iranyitjak es befolyasoljak vilagunk torteneseit. 6k nagyon nepenek sajatossagaval.
j6l ismerik a piramisoknak legfontosabb iizenelet es minden erejiikkel titkoljak Nem tudjuk, hogy ki adta ennek a csodalatos es emberfaragta muemleknek
ezt, illetoleg evszazadok ota ellenkezo iranyba terelik es befolyasoljak a „mu- a SZFINX nevet. Valosziniileg a „titkos tarsasagok" neveztek el igy azert, mert
vclt-nyugat" ndpeinek gondolkodasmodjat es tarsadalmanak vallasi felfogasat. ok nagyon jol tudjak, hogy valamikor, az osidokben a neve - a mostani elneve-
Gondosan vigyaznak arra, nehogy valaki rajojjon es esetleg hirdesse is a pira- zesenel sokkal jelentosebb volt.
misok iizenetet. Persze mindenki a „r6geszet" altali mcgallapftasokra hivatko- Igy t'rtak es mondtak a nevet: „HUN".
zik, fara6k tcmetkezesi helyenek es minden masnak nevezik ezcket a remek A nagy jovendomondo, Nostradamus is igy sejtelmezi, amint majd elmon-
epitmenyeket, nehogy valaki megis akadjon, aki - egyszeru - „paraszti" esszel dando leszek. Tudom, nagy meglepctes az olvaso reszdre ennek a hires
gondolkodva - mcgnevezze ezt a lathato es a Foldre rogzi'lelt „nagy titkot", „Szfinx"-nek a „HUN" neve, de majd meglatjuk, hogy a harom Piramis es a
„HUN" (Szfinx) epi'tesi terve cs foldi helyzete meghatarozza jol es felreerthe-
„A hdrom Piratnis az „ATYA-ANYA-FIU" Szenthdromsdg Torvenye." tetleniil Nimrud-nepe kotelessegel es jovendo fennmaradasanak lehetoseget is.
Emeljiik ki a mtiltbol, a feledes homalyabol ezt is, megint Egyiitt.
Vagyis utasftas, a Fiildon megorokftett szent epi'lmcnyckkel, ennek az „ATYA- Az egyiittes kutatasban, annak bizonyftasara, hogy NIMRUD-ncpc volt
ANYA-FIU" Szcntharomsag megorz6sere, megtartasara es tiszteletere. De azt Egyiptom oslakoja. nagy megbecslilessel es halas koszonettel veszem at egy
is rendeli meg. hogy ez, az embcri lelkekben valo megorokftes kedves munkatarsamnak - IMRE Kalmannak - ertekes adatait, amit t'r az
N1MRUD Nepe allal tortenjek. Ez viszont azola lett „titok", amiota Nimrud- „AT1LLA Szemelynev Eredete Uj Megvilagitasban" cimii munkajaban (Osi
nepenek pusztitasa megkezdodott, es evezredek ota folytatodik. Az osok, a Gyiiker, 1998. evi 4. szam 180-181. oldalain) a kovetkezokben:
piramis-epitfik, Nimrud-nepenek faji kinezeset is meghataroztak az ANYA- „ Induljiink ki abbot az egyszeru tenybol, amit tobb kronikds is kb-
Piramis melle helyezett „EMBER-arcu, OROSZLAN-kormii, BIKA-ldbii, zol, hogy li. „Ali!la. Bendegiiz fia, a nagy Nimrod unokdja, aki
SZARNYAS" Sphinx altal, mely nem is „rejteki" mddon hatarozza meg a Engadiban nevelkedett, Isten kegyelmeboi a hunok, medek, gdtok es dd-
Vilag-Horoszkop kcreszljet (Oroszlan-Vizonto-Bika-Sas(ma Skorpio). kok kirdlya, a foldkerekse'g felelmc es Isten ostora."

Szeretiink clmcnni a teny mcllett, hogy Nimrod kiraly a bibliai nemzetseg-


labla szerint is Kus fia. aki Kam fia. Ha ennel a hivatkozasnal Kezai a ,.nagy
Magog" unokajakent cmlfti Atillat, feltetleniil szcmbekeriil a fenti tennyel. De
itt mindenkeppen erdemes elolvasni Sebestyen Llszlo: Kezai Simon vedelme-
ben c. munkajat, amibol sok homalyra deriil feny. Megis, most abbol indulok
ki, hogy a Nimrudtol szarmaztatoknak van igazuk, es crre vonatkozoan sorol-
r\6k fel nehany tamogalo ervet.
A hamilak - Kam fiai - a nyugati 6s deli reszeket kaptak lakhelytil (ok vol-
tak az egyiptomiak, a kusitak, az indiaiak, a hitteusok es a filiszteusok), ezen
beliil a kusitak a Felso-Egyiptom feletti Kus foldjet. (Ez nem mas, mint Nubia.)
Ebbol tenykent lehetne maris elfogadni, hogy Egyiptomban is laktak (hiszen
Egyiptomnak - ha csak kesobb is, de - volt kusita dinaszliaja.) Hogy Nimrod
ismert volt Egyiptomban, arra bizonyftek a hieroglif iratokban megjeleno neve:

NAMART
Courtesy of the Arab Infotmation Center, New York
The sphinx and the pyramid of Khaf-Re at Gizeh, near Cairo

236 237
ugyanezheberul N M R D y ^ j Munkatarsam bizonyitekai megerositik az eddig irottakat, vagyis azt, hogy
a Piramisokat Nimrud-Nepe epitette. De hivatkozik a „szettelepulesre" is,
mclynek tcrmeszetes kovetkezmenye lett a Nagy-Nepnek es reszeinek kiilon-
(E. A. Wallis Budge: An egyptian hieroglyphic dictionary). Fentiekbol vi- fele elnevezese a korszakvaltasok idejeben.
lagosan latszik az egyiptomi es a heber ati'ras hasonlosaga. Az egyiptomi ki- Termeszetesen ennek kiilbn konyvtara van, mert az erore kapott semi nepek
ralylisuikban talalunk egy faraol, aki a 23. dinaszlia tagjakent Hermopoliszban igyckeznek minden nimrudi hagyomanyt eltiintetni, vagy inkabb a sajat nepi
uralkodott (Kr. e. 818-715.). Kartusba frt nevet fgy orokftettek meg: termekiiknek elismertetni. De minket most nem ez, hanem a „Piramisok-
uzenete" foglalkoztat, melynek abrajat - mint epitesi tervrajzot, jobban kife-
NIMLOT __5, jezve az Egi rcndelkezes szerint felepitett Szentelyek titkanak megfejteset -
kozlom itt.
A megcrteshez szuk-
J61 Idthato, hogy a jelcsoporl tokeletesen azonos a fenti NAMART jellel. s6ges a rcgiek „szent-
Termeszetesen a ketto nem ugyanaz a szemeMy, de megkockaztathatjuk a ko- szamanak", a „PI"-nek
vetkezSt: ha a fenti esetben a heber frast olvasva NMRD massalhangz6kat (3,14) megismerese. Tud-
kapunk es ez a hieroglif frassal ugyanugy frodik, mint a 23. dinasztiabeli juk jol, hogy a kbr kerii-
NIMLOT fdrao neve, akkor ennek a kesei kiralynak a nevet is NIMROT-nak letenek cs teriiletenek ki- Pyramids
(vagy NAMART-nak) kell olvasni. annal is inkabb, mert a kartus jobb felso szamflasahoz hasznalja a
jele ( ) az „r" betunek felel meg. Tehat azt mondhatjuk, hogy itt szande- mi geomelriank ezt (7C), Sphinx
kos vagy veletlen torzflassal allunk szemben. Az egcsznek pedig csupan annyi
a jelentosege, hogy a 23. dinasztia idejen. Kr. e. 800 korul volt egy farao, aki
felvettc a NIMROD nevet, vagyis NIMROD Kus fia, aki Kam fia, legalabbis
de schol sent talaljuk meg
a „PHI" (7t) gorbejet,
amit a tudomany FIBO-
NARCI nevevel emlft. (Itt
..H~~ ITTAZ
HUN
nevcben tovabb elt Egyiptoinban. Ez azt is jelenti tovabba, hogy igaz kell le-
fontos azt is tudni, hogy a ff1- ORION LEGFEJNYESEBB
gyen az a - korabban legendanak vtSit - teny, hogy Nimrod Egyiptom foldjen
ell es onnan koltozott ki Evilat foldjere. (Nemeti Kalman szerint a nagy to- Magyar Szentkorona , | CSILLAGA=
7 ALNITAK
ronyepftes is Egyiptomban tortcnt. ami nem mils, mint a nagy piramis, hiszen aninyrendszcrc is a Fibo-
meg kozepkori terkepeken is szerepel 6-Kairo regi neve: Babilon. narci szamsor szerinti.)
C
Ha ehhez hozzatesszuk, hogy ugyancsak Nemeti fedezte fel a Szfinx nevet, Az itt kozolt abra mutatja, 19.5
ami a hieroglif frasban ~ a szotarakban is - HUN-nak olvasandd, tovabba. hogy hogy a Gizai harom pira-
Heliopolisz neve: ON, AN-Gardiner: Egyptian Grammar szerint: „IWNW = mis es a Szfinx pentosan
iuni, ami viszont teljesen egybevag a hunok „hiungnu" ki'nai nevenek ezen szent gorbe betarta-
„(h)iunnu" olvasataval, akkor csakugyan erdemes elgondolkodnunk a veletlen- saval epult es itt a gorbe
nek nem mondhato egyezcscken.) kozeppontja a „HUN".
Ha ezek utan megvizsgaljuk azt a videket - a bibliai Sennart vagy Sineart -
ahova Nimr6d „kik61tozott", es ahol „birodalmanak kezdete" volt Babel,
Erech, Achad es Kalne, majd ahonnan Asszi'riaba ment „holott epi'te Ninivet,
A keriileti fv pontosan
a piramisok csiicspontjait
kbti ossze es az ORION
AZ ARANY ALMA k
Rechoboth varost es Kalaht", akkor azt talaljuk, hogy az emlftetl helyek, kiilb- kozepso ovcsillaganak a
noscn az utobbiak mar igencsak Perzsia haldran vannak. Ezt az eszaki teruletet foldi vetiileten is athalad,
lobb neven is neveztdk a tortenelem sordn: Urartu, Subartu, Aram Naharaim 6s amikor (az ev bizonyos,
ennek megfeleloen az itt lako nep is kiilonfele neveken szerepel. talan legszenlebb napjan)
Atilla nevet kutatva velemenyem szerint mindenkeppen kovetniink kell a az ORION pontosan a pi-
Nimrod leszarmazottak vonulasat es az a fenti teriileten zajlott. A terulettel es ramisok felett tiindokol.
annak nyelvi problemaival foglalkozo hiirom kcinyv keriilt a kezembe: Ignace Valojdban a Szenlharomsagnak a gcometriai egyesftese tortenik meg ezzel
Gelb: Hurrians and Subarians; Artur Ungnad: Subartu; 6s E.Speiser: Meso- az elhelyezessel, de a harom ovcsillag egyikenek neve az AL-NIT-AG (clct-
potamian Origins c. munkai." nyitas, eletre-keles. szapon'las) valqjaban ,,torveny" is Nimrud-Nepe reszere,
amit megerosit ennek a furcsa, szabalyos gorbenek a vegzodese. Sajnos itt csak
238 239
a talalgatasokra szoritkozhatunk, de ebbol is emlitek ket Iehet6seget, k«St valo- Az ok az volt, hogy ez
szinuseget. a„SOHO" 1998. Junius 1.
Ezeket a lehetosegeket azonban maga a „PI"-g6rbe mulatja azzal a kiilonle- es 2-an megfigycll egy
ges szabalyossagaval, mely szerini a gorbe kozpontja a SPHINX (vagyis a Napba meriilo „Iker-
„HUN"). A harom piramis esucsanak egyesftese utan athalad az ORION harom Komctat", („Krcutz-Sun-
Grazers"), melyet egy
6v-csillaganak kozcpcn ugy, hogy az ALNITAG vetulete esik a 19,5 -ra. Ettol
6riasi tomegii kiomlo fc-
kezdve a gorbe legmagasabb pontjain levo merdlegesek - folyamatosan -
nycsscg kovctctt, cs ez az
osztjak ket-k£t reszre az iv-maradvanyokat addig, mig a legbelsobb „mag" „Iker-Kometa" pontosan
olyan abrat mutat, mely pi. a mi Szentkoronank merolegesen felbevagott mo- 19,5 -os szogben jott a
delljenek is tekintheto. Nap fele az ORION-bol.
Talan utasitasnak veheto ez az abrazolas a piramisok altal megorokitett
„Feny-Szentharomsag" kegytargyban val6 rogzite^sere es megorzeseYe...? EI6- Bemutatom itt a SO-
deink ezt talan fgy ertelmeztek <;s ennek kovetkezteben kesziilt cl - (litem sze- HO altal keszftett ket
rint - ATILLA nagykiralyunknak Szciitkoronanknak eredetije, amin rajta volt a fenykepet es bizony a
„Fimy-Szuze" - „Maria" zomanckepc is. NASA tudosai is meg-
Az utolso elotti felkort ertelniezhetjiik a Szentkorona magjanak 6s a jelentes akadtak az ..erdekes ve-
crtelmet egyellen szoval fejezhetjiik ki: „ANYAMEH". Vagyis a Nimrudi Nep letlenen", amit a 19,5-es
megmaradasanak egyetlen feltetcle az „Anyajogu Szentharomsag Nepenek" elindulas jelent az ,.ORI-
tovabbelese. ON"-b61. SOHO
Kerem az olvasot, hogy elmelkedjen Nepiink sorsan. Tckintsen vissza az Ugyanis ,.veletlennek"
evezredes „magyarirtasra", az utolso 50 esztendoben a magyar nokon vegre- cgyaltalan nem minosit-
hajtott abortuszokra, az „anyameh" megszentsegtelenit^sere - az „idegenszivu" heto ennek az „Iker-Ko-
magyarul beszelok altal ervenybe hozott torvenyekre - akkor talan elfogadja mclanak" olyan helyzeti
fgy az osok uzenetet. a Magyar Anyak Mehenek vallasos kegyelettel es „ma- megjelcnese, mely ponto-
gyar" torvenyekkel valo megovasara. san a Gizeh-i piramisok
Meg soha, senki fgy le nem frta a Piramisok uzenetet. Most le kellett frnom folott egyesfti a ,.Feny-
ezt fgy, mint utolso ligyelmeztetest, mert Jezus Urunknak - az ISTEN- atya" (ORION) - „Feny-
FIANAK- a „harmadik" testetoltese kozeleg. Sziize" (SIRIUS)
Nem Nostradamusi joslat ez, hanem a „VILAG-UR" ttzeni a „VILAG-UR"- „Feny-Fia" (NAP) Szent-
bol az ember altal hozzaferhetellen modon. haromsagat a „ 19,5-es" Comet image from SOHO's LASCO instrument
Az ember mar csaknem Jsteni" erovel rendelkezik es furk^szi erosen a misztcriumaval.
„felso vilagot". Ugyanis 1998. Majus 20-an a SOHO szerint az „Iker-Kometa" a SIRIUS-al
Igy kering a Fold koriil szatelitkent a Solar and Heliospheric Observatory allt 19,5-en, mint a fenykep mulatja. Dc Junius 24-en (tehal a SOHO kikap-
(rcividftve: SOLAR), mclynck kepet itt bemutatom ezen a felv&elen. Ez a labo- csolasa utan), a MARYLAND-i obszervatorium megallapflasa szerint: az
ratorium el van latva a legmodernebb miiszerekkel, es folyamalosan lekuldi a „Iker-Kometa" 19,5-ban all a Bika csillagk^pben levo NAP-hoz (mikent a 3.
fenykepeket a NASA foldi kozpontjdnak. De 1998. Junius 24-en titokzatos kepen is lathato).
modon fclmondta a szolgalatot es azert volt sziikseg az ENTER PRISE Felmerul most a nagy kerdes: „Mit jelent ez az egi iizenet, mely az „Anya-
MISSION-ra (JohnGlennel). hogy a vildg asztronomiaja megszabaduljon ettdl jogii-Szentharomsag" megorokftesere epftett harom Piramis felett, a misztikus
a csapastol. Hat meg is szabadull, de csak a ..Mission" utan lett koztudomasu, tetrahedralis 19,5-os szoggel egyesfti azt a harom egitestet, amelyek e „Szent-
hogy a SOHO miikod^s^t a Goddard Spaceflight Center (Grcenbelt, Maryland) hdromsag" egi megnyilatkozasai? De ezt az egyesftest letrehozo „Iker-Kometa"
sziintette meg ideiglenesen. szuletese tortenik-e 19,5-os szog - most iillandosult - csodajaval.

241
240
Bemutatom annak az „egi-gl6rianak" a kepet is, amit szintCn a SOHO ob-
szervat6riuma vett fel, es amit ..Monstrous Coronal Mass Ejection"-nak ne-
veztek a szakertok. Egy foldi ember - NOSTRADAMUS - jovendolte, hogy:
.,1999 hetedik holdjaval visszater a nagy HUNKIRALY."

Ezt nem tudva tiizte musorra Szorenyi Levente: „Atilla Isten Kardja" ope-
rajat a Szegedi Szabadteri Szfnpad Julius 9-re. Igy a Nimrud-fi, Atilla a Foldon,
az egen pedig JEZUS-KIRALY az ORION-NIMRUD-bol indul el a TE-
RAMTU-URUNK-ISTENUNK valtoztathatatlan udvterve es akarata szcrint.
Kesziiljiink erosen, batran es boldogan fogadasara Boldogasszonyunk oltalmal
tudatositva a lankadokban, a gyengtilokben. Hiszen az evangeliumi iras is igy
biztat: „Mikor a Nap clsotetedik, a Hold nem fenylik, a hatalmassagok meg-
rendulnek..." (Mark 13. 24-26.)
De azt hiszem Mark eredeti frasat mcgvaltoztatlak. mert a mostani evange-
lium azt irja, hogy .....akkor meglatjak az embernek-fiat eljonni a felhoben"...!
Az evangelista eredeti frasa „Islennek Fiat" frja c's mondja.
Mi is igy hissziik es varjuk az Islcn-Fianak harmadik testet- oltdset es
VELE Nimrud-Nepenek ujraclcdcscl is. Napjainkban mar csak a ,.magyarsag"
nevezheto Nimrud Nepenek. Ezt a magyar-cllcncsck nagyon jol tudjak e"s az
Ugyanis meg sohasem tortenl meg a Vildg letezese <5ta, hogy az EG-URA, egesz. szervezelt zsido-keresztenyseg ide sorolhato. Itt kercsse az a jambor
az ORION csillagtestebol uj csillagok szulettek volna. magyar, aki „katolikusnak" mondja magat az okat annak, hogy egyhazanak
feje, a romai papa miert nem ment el az erdelyi katolikusokhoz akkor, amidon
Meditalasaim arra intenek, hogy ez az ..dgi-iizenet" Nimrud Nepenek szol.
a romaniai ortodoxokat a szfvere olelte.
Gondolom - kotelessegenek, feladatanak es sorsanak jelzqjekent. Talan ez
hozza meg az „idok teljesseget"...az Isten-Fianak „harmadik" testetolteset? Az Ne varjunk tehat semmit epulesiinkre. Csak magunkra szami'thatunk. Le-
obszervatoriumok es az asztronomusok meghokkenese mar magaban is egy gyiink hat boldogan. batran es buszken MAGYAROK.
figyelmezteto jelzese valami oiyan foldi tortenesnek, mely az emberi akarat Kesziiljunk fel az Urjovetre - Icvclvc minden idegen Iclki-tcsti gunyat ma-
feletti, tehat Istentol valo. gunkrol. Legyiink csak azok, akinek az ..idegensziviiek" neveznek es ismcrnek
Megerositi ezt az elgondolast es sejtest az „Iker-Kometat" koveto es mo- minket: ..NIMRUD-NEPE" es senki mas.
gotte levo hatalmas fenyozon, melyet erezhetiink az erkezo „Isten Fiat" koriil-
vev6 „gI6rianak". Persze mindezek csak silany, emberi talalgatasok, talan cso-
dak varasa is. A felso vilag iizenete
Nimrud Nepe vagyunk a szent
hagyomanyaink szcrint, de „fel- Hiszen igy sz61 hozzank A FELSO-VILAG UZENETE:
revezettek" minket idcologiak, »„ Nem sok ido muiva egy nagy lilok, mely az egesz magyar mullrol
vallasok, papok es komivesek. fellebbenti a fdtylat, a Vildg szeme ele land... es a Vilag megszegyeniil!
Most az egen, az „egbol" jon Elismeressel tekirit majcl a megesonkitott, szetzuzott magyar nepre.
vissza hozzank szent hagyoma- A hidegszivu politikusok gaztettei nyilvanossdgra jutnak: tonkre-
nyunk ereje. Olyan csodalatos ziizlak egy nepet, mely szellemileg sokkal magasabb szinten dllt, mint
mcgnyilatkozassal, amilyen meg azt a Vildg gondolta. Az oseredet tudata megvildgosilja, felemeli, meg-
soha sem volt. Magunkra kell te- tisztitja majda lelkeket. Melyrehata irdnyftdsokat nyer, hazdt noveszt es
hdl ebredniink MOST es teljes kiteljesedik a szeljem!
hatarozotlsaggal megvallani ma- Ontudat elvesztesevel elpusztul az erkolcs is, de az ontudat vissza-
gyari mivollunkat. Visszavcnni az szerzescvel megleremtodik a tiszta elet is.
eihagyolt NIMRUD NEPENEK Folemelt fovel fogtok jdrni a Vildg szine elo'tt, mert az Igazsdg vild-
nemzeti ontudatat. gossdga Fenyt ad minden homlokra...
243
242
Legyen szivetekben a Jezusi szeretet bekeje es eljetek a nagy eseme-
nyek vdrdsdval es remenyevel. - Emelje fel sziveteket a szomorusdgbol
az a biztos tudat, hogyjd helyen vagytok, jo fold, Szent Fold az, ame-
lyen eltek...!
Az dsok orkodnek a hatarokon, az osi berceken es ovjdk, vedik ne-
peleket.
Az Isten karja vezerel benneteket...!«

244