Analízis 3

Kristof Janos
A matematikai analzis elemei

III
Tartalomjegyzek
XI. Holomorf f uggvenyek
1. Cauchy-Riemann egyenlet (11)
(R-linearis f uggveny C-linearitasanak feltetele; az R-dierencialhatosag es a
C-dierenci alhatosag kapcsolata; Cauchy-Riemann egyenlet; holomorf f ugg-
venyek)
2. Holomorf f uggveny primitv f uggvenyei (19)
(Primitv f uggvenyek es globalis primitv f uggvenyek; a szakasz menti integral
es tulajdonsagai; a Newton-Leibniz-tetel komplex formaja; Goursat-lemma;
holomorf f uggveny primitv f uggvenyeinek letezese)
3. Komplex vonalintegral (45)
(A komplex vonalintegral es tulajdonsagai; tortvonal-integralok es korintegra-
lok; az indexf uggveny; korv indexf uggvenye; az indexf uggveny tulajdonsagai)
4. Cauchy integraltetele (61)
(Kont urhomotopia es egyszeresen osszef uggo halmazok; peldak egyszeresen
osszef uggo halmazokra; Cauchy integraltetele; Cauchy elso integralformulaja;
Cauchy masodik integr alformulaja)
5. A Cauchy integraltetel elemi kovetkezmenyei (81)
(Folytonos f uggveny Cauchy-transzformaltja; a Cauchy-transzformalt analiti-
kussaga es Taylor-sorfejtese; a megsz untetheto szingularitasok tetele; Cauchy-
egyenlotlenseg; Liouville-tetel; az algebra alaptetelenek uj bizonytasa; holomorf
f uggvenyek lokalis egyenletes limeszenek holomortasa)
6. Laurent-sorfejtes es meromorf f uggvenyek (137)
(Laurent-tetel; Laurent-sorfejtes; polusok es lenyeges szingularitasok; meromorf
f uggvenyek; reziduum-tetel)
XII. A funkcionalanalzis elemei
1. Folytonos linearis operatorok spektruma (167)
(A spektrum, a rezolvens halmaz es a rezolvens f uggveny ertelmezese; a
spektrum es a sajatertekek kapcsolata; linearis homeomorzmusok jellemzese
Banach-terekben; pontspektrum, folytonos spektrum es maradek spektrum; a
spektralsugar es tulajdonsagai; a spektrum kompaktsaga es a rezolvens f uggveny
analitikussaga; a spektrum es a spektralsugar specialis tulajdonsagai komplex
Banach-terek eseteben)
2. Baire-fele kategoriatetel (201)
(Sehol sem s ur u halmazok; elso es masodik kategoriaj u halmazok; Baire-fele
kategoriatetel; zart, konvex es elnyelo halmazok Banach-terekben)
3. Banach-Steinhaus-tetel (213)
(Az egyenletes korlatossag tetele; Banach-Steinhaus-tetel; a Banach-Steinhaus-
tetel kovetkezmenyei veges dimenzios esetben)
4. Banach nyltlekepezes tetele (225)
(Banach nyltlekepezes tetele; folytonos linearis bijekciok es linearis homeomor-
zmusok; a zartgraf-tetel)
5. Hilbert-terek (231)
(Paralelogramma egyenloseg; prehilbert- es Hilbert-terek; skalarszorzasok es
prehilbert-terek; Cauchy-Schwartz egyenlotlenseg; vektorok altal bezart szog
ertelmezese valos prehilbert-terben; ortogonalis projekciok letezese prehilbert-
terekben; Riesz-fele felbontasi-tetel; Riesz-fele reprezentacios tetel; Hilbert-ter
reexivitasa)
6. Ortogonalis rendszerek es ortogonalis sorok (253)
(Ortogonalis sorok konvergenciaja Hilbert-terben; Pithagorasz-tetel; Bessel-
egyenlotlenseg es Parseval-egyenl oseg; ortonormalt bazissorozatok es absztrakt
Fourier-sorok; szeparabilis Hilbert-terek)
7. Folytonos linearis operatorok Hilbert-terek kozott (291)
(Folytonos linearis operator adjungaltja es az adjungalas tulajdonsagai; norma-
lis es onadjungalt oper atorok; folytonos onadjungalt operator spektruma; uniter
operator spektruma)
8. Linearis operatorok Hilbert-terek kozott (325)
(A Heisenberg-fele kommutacios relacio teljesthet osege; s ur un ertelmezett
linearis operator adjungaltja; az adjungalt operator grafja; onadjungalt operator
folytonossaga)
XIII. Az analitikus geometria elemei
1. Veges dimenzios valos vektorterek reszsokasagai (347)
(m-dimenzios C
r
-osztaly u parameterezesek; reszsokas agok; peldak reszsokasa-
gokra; a transzform acios f uggvenyek simasaga; a dimenzio egyertelm usege;
erintoterek; C
r
-osztaly u f uggvenyek reszsokas agok kozott; derivaltf uggvenyek;
szintfel uletek kollektv parameterezese; reszsokasag ertelmezese normalegyen-
lettel; lokalis normalegyenletek; reszsokasagok szorzata; az allando rang tetele)
2. Riemann-sokasagok es fel uleti mertekek (373)
(Riemann-metrikak es Riemann-sokasagok; peldak Riemann-sokasagokra; pa-
rameterezes modulusa Riemann-sokasag eseteben; parameterezes modulusanak
simasaga; parameterezes modulusanak transzformacios tulajdonsaga; para-
meterezes modulusanak integralelemeleti jelentosege; szetvag asi lemma; Rie-
mann-sokasag fel uleti mertekenek es felsznenek ertelmezese; az euklideszi
mertekek; a fel uleti mertek szerinti helyettesteses integralas tetele; a fel uleti
mertek szerinti integralhatosag kriteriumai; kompakt tartoj u folytonos f ugg-
venyek integr alhatosaga fel uleti mertek szerint; szintfel uletek kollektv para-
meterezese euklideszi terben; egysegosztas-tetel reszsokasagokra; a terfogati es
fel uleti integralok kapcsolata; a Cavalieri-elv)
3. Nylt halmaz regularis hatara (425)
(Regularis hatarpontok es regul aris hatar; peldak a regularis hatarra; a regularis
hatar simasaga; kimeno normalvektor-mezo; kimeno uxus-s ur useg es uxus)
4. A Gauss-Osztrogradszkij-tetel (429)
(A problema megfogalmazasa; a Gauss-Osztrogradszkij-tetel alapformaja; foly-
tonosan dierencialhat o f uggvenyek osztalyai; aszimmetrikus es szimmetrikus
Green-formulak; alkalmazas elliptikus parcialis dierencialegyenletekre; a Ga-
uss-Osztrogradszkij-tetel altal anostasa)
F uggelek. Topologikus terek
1. Topologikus terek es folytonos f uggvenyek (447)
(Topologikus terek ertelmezese; peldak topologikus terekre; topologia inverz kepe
es az altertopologia; topologia kepe es a faktortopologia; kornyezetek ; topologia
bazisai; M
1
-terek es megszamlalhato bazis u terek; sz urok es racsok; topologia
ertelmezese kornyezetsz urokkel; halmaz belseje es lezartja; halmaz belso pontja,
erintesi pontja es torlod asi pontja; szeparabilis terek; folytonos f uggvenyek;
a folytonossag lokalitasa; homeomorzmusok; a folytonossag topologikus jel-
lemzese; a f uggvenym uveletek folytonossaga; nylt es zart lekepezesek; a
topologiak teljesen rendezett halmaza; inicialis topologi ak es a szorzattopologia;
metrizalhato terek topologikus szorzatanak metrizalhatosaga; nalis topologiak
es az osszegtopol ogia; osszef uggo es lokalisan osszef uggo terek; Darboux-tetel)
2. Szetvalasztasi tulajdonsagok (467)
(T
0
-terek, T
1
-terek es Hausdor-terek; T
1
-terek jellemzese; az egyenlosegek
folytatasanak elve; altalanostott sorozatok, es azok konvergenciaja; az ertintesi
pontok jellemzese altalanostott sorozatokkal; altalanostott reszsorozatok; at-
viteli elv folytonos f uggvenyekre; topol ogia jellemzese a konvergens altalano-
stott sorozatokkal; regularis, teljesen regularis es normalis terek; Lindelof-
terek; Tyihonov-lemma; Uriszon-tetel; Tietze-tetel; f uggveny tartoja; folytonos
egysegosztasok; egysegosztas-tetel normalis terekre; felmetrizalhato es teljesen
felmetrizalhato terek; felmetrika-rendszer altal generalt topologia; teljesen
regularis topol ogiak jellemzese; Uriszon beagyazasi tetele; Uriszon metrizacios
tetele)
3. Kompakt es lokalisan kompakt terek (493)
(Kompakt halmazok es kompakt terek; centralt halmazok es a kompaktsag
jellemzese; Cantor-fele kozosresz-tetel; Bolzano-Weierstrass-tetel; Tyihonov-
tetel; kompakt teren folytonos f uggvenyek tulajdonsagai; Weierstrass-fele ma-
ximum-minimum elv; alulrol- es fel ulrol felig folytonos f uggvenyek; alulrol
felig folytonos f uggveny folytonos approxim acioja metrizalhato teren; kompakt
terek metrizalhatosaganak jellemzese; lokalisan kompakt terek; kompakt ter
normalissaga; lokalisan kompakt halmazok jellemzese; az egypont u kompak-
tikacio egzisztenci aja es unicitasa; Uriszon-tetel, Tietze-tetel es egysegosz-
tas-tetel lokalisan kompakt terekre; Baire-terek es a Baire-fele kategoria-
tetel; parakompakt terek; parakompakt Hausdor-terek normalissaga; egy-
segosztas-tetel parakompakt terekre; -kompakt terek; lokalisan kompakt ter
parakompaktsaganak jellemzese; lokalisan kompakt ter metrizalhat osaganak jel-
lemzese)
4. Folytonos f uggvenyek lokalisan kompakt terek felett (523 )
(
Altalanostott f uggvenysorozat pontonkenti, egyenletes es lokalisan egyenletes

konvergenciaja; folytonos f uggvenyek lokalisan egyenletes limeszenek folyto-
nossaga; vegtelenben elt uno folytonos f uggvenyek jellemzese; linearis f ugg-
venyhalok; Stone-tetel; Stone-Weierstrass-tetel; Stone-Weierstrass-tetel loka-
lisan kompakt terekre; Dini-tetel; metrizalhato kompakt teren folytonos f ugg-
venyek terenek szeparabilitasa)
XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK 7
XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Ebben a fejezetben a komplex valtozos, komplex Banach-terekbe hato dif-
ferenci alhato (masneven holomorf) f uggvenyek specialis tulajdonsagaival foglal-
kozunk. Ennek a temakornek es a tobbdimenzios altalanostasainak fontos al-
kalmazasai vannak a matematikaban (peldaul a komplex Banach-terek kozott
hato folytonos linearis operatorok ter uleten, vagy a parcialis dierencialegyenletek
elmeleteben), es az elmeleti zikaban (peldaul a hidrodinamikaban, vagy a zikai
terelmeletekben). A tobbvaltozos komplex f uggvenytan termeszetes folytatasa az
egyvaltozos holomorf f uggvenyek elmeletenek, ezert a tobbdimenzios altalanostas
feltetelezi az egydimenzios specialis eset ismeretet.
A VII. fejezetben lattuk, hogy a valos normalt terek, illetve a komplex normalt
terek kozott hato f uggvenyek dierencialhatosaganak fogalma formalisan egyszerre
megadhato, es sok nemtrivialis dierencialis tulajdonsag ugyan ugy ervenyes, a
skalarterek valasztasatol f uggetlen ul. Ezert egyaltalan nem magatol ertetodo
az, hogy komplex Banach-terek kozott hato f uggvenyekre a dierencialhatosag
feltetele sokkal erosebb, mint valos Banach-terek eseteben. Latni fogjuk, hogy
a X. fejezetben targyalt geometriai integralelmelet egyfajta tovabbfejlesztese (a
komplex vonalintegralas) szoltaltatja azt az eszkozt, amely lehetove teszi a valos
es a komplex dierencialhato f uggvenyek tulajdonsagai kozott fennallo lenyeges
k ulonbsegek feltarasat.
Komplex normalt terek kozott hato f uggveny egyben az alulfekvo valos
normalt terek kozott hato f uggvenynek is tekintheto, ezert ilyen f uggvenyre ketfele
dierencialas-fogalom is ertelmes. A C-dierencialhatosag es az R-dierenci-
alhatosag kozotti kapcsolatot vizsgaljuk meg az elso pontban. Az R-dierencialhato
f uggvenyek C-dierencialhatosaganak sz ukseges es elegseges felteletet fejezi ki a
Cauchy-Riemann egyenlet.
L atni fogjuk, hogy a holomorf f uggvenyek primitv f uggvenyeinek letezese
donto szerepet jatszik a holomorf f uggvenyek specialis tulajdonsagait illetoen.
A masodik pontban bevezetj uk a szakasz menti integral fogalmat, es ennek
segtsegevel bebizonytjuk a Newton-Leibniz-tetel komplex formajat. A X. fejezet 2.
pontjaban igazoltuk, hogy az R egy nylt intervalluman ertelmezett, valos Banach-
terbe hato folytonos f uggvenynek sz uksegkeppen letezik primitv f uggvenye; ez a
Newton-Leibniz-tetel valos formaja. Ezzel szemben a C egy nylt csillaghalmazan
ertelmezett, komplex Banach-terbe hato folytonos f uggvenynek csak egy rendkv ul
specialis integralis mellekfeltetel teljes ulese eseten letezik primitv f uggvenye.
Itt meg nem lathato vilagosan, hogy ez az integralis feltetel mennyire eros
kovetelmeny; csak az nyilvanvalo, hogy ez nem teljes ul automatikusan minden
folytonos f uggvenyre. Kesobb kider ul (a Morera-tetelbol), hogy a Newton-Leibniz-
tetel komplex formajaban szereplo integralis mellekfeltetel ekvivalens a f uggveny
holomortasaval a nylt csillaghalmazon. A Goursat-lemma szerint a holomortas
elegseges a szobanforgo integralis feltetel teljes ulesehez. Ennek fontos kovetkezme-
nye, hogy minden holomorf f uggvenynek lokalisan leteznek primitv f uggvenyei.
A szakasz menti integral alkalmazasaval - kozvetlen ul - csak egeszen specialis,
lokalis termeszet u alltasok bizonythatok. A holomorf f uggvenyekkel kapcsolatos
erosebb, globalis eredmenyek szarmaztatasahoz sz ukseg van a szakasz menti integral
8 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
fogalm anak altalanostasara.

Igy jutunk el a komplex vonalintegralhoz, amirol a
harmadik pontban lesz szo. E fogalom pontos ertelmezese szempontjabol egeszen
lenyeges az integracios ut egzakt dencoja. Az altalunk valasztott altalanossag
szintjen mind elmeleti, mind gyakorlati szempontbol kielegto a szakaszonkent C
1
-
osztaly u vek menti vonalintegralas fogalma. Itt vezetj uk be az ilyen tpus u vek
indexf uggvenyet, ami gyakran elofordul bizonyos vonalintegralokkal kapcsolatos
formul akban.
A Cauchy-integraltetel es a Cauchy-integralformulak centralis jelentoseg uek a
holomorf f uggvenyek elmeleteben. A komplex f uggvenytan valamennyi nemtrivialis
tetele, legalabbis kozvetve, hivatkozik ezekre. Az otodik pontban bemutatjuk a
Cauchy-integraltetel nehany elemi kovetkezmenyet. Ezek koz ul kiemelkedik az az
elvi fontossag u alltas, hogy egy nylt halmazon C-dierencialhato f uggveny C-
analitikus az adott nylt halmaz minden pontjaban. Kider ul, hogy egy holomorf
f uggveny adott pontbeli Taylor-soranak osszegf uggvenye a f uggvenyt alltja elo
a pontnak meg azon a legnagyobb nylt gombi kornyezeten is, amely resze a
denci os tartomanynak; ez a Taylor-sorfejtes maximalitasa, ami valos analitikus
f uggvenyekre altalaban nem igaz. Megmutatjuk, hogy egyszeresen osszef uggo hal-
mazon ertelmezett holomorf f uggvenynek letezik primitv f uggvenye, es bebizo-
nytjuk a Morera-tetelt, amely a holomortas integralelmeleti jellemzeset adja.
Az altalanos dierencialelmeletben (a VII. fejezetben) lattuk, hogy a veges
novekmenyek formulaja sok nemtrivialis kovetkezmennyel jar. A veges novek-
menyek formulaja felso becslest ad egy dierencialhato f uggveny ertekeinek ta-
volsagara, a devaltf uggveny segtsegevel. Ezzel szemben, holomorf f uggvenyek
derivaltjainak normajat fel ulrol lehet becs ulni a f uggvenyertekek normajaval; ennek
a lenyegesen nemtrivialis alltasnak a pontos formaja a Cauchy-egyenlotlenseg. A
Cauchy-egyenlotlenseg alapjan konnyen igazolhatjuk a Liouville-tetelt, amelybol
az algebra alaptetelenek egeszen rovid, es a korabbi bizonytastol f uggetlen,
bizonytasa nyerheto. Ugyancsak a Cauchy-egyenlotlenseg alkalmazasa vezet arra
az eredmenyre, hogy holomorf f uggvenyek lokalisan egyenletesen konvergens soroza-
tanak limeszf uggvenye sz uksegkeppen holomorf; ez a Weierstrass-fele konvergencia-
tetel.
Az utolso pontban, a holomorf f uggvenyek Taylor-sorfejtesenek altalano-
stasakent, bevezetj uk a Laurent-sorfejtes fogalmat, es ezzel kapcsolatban ertel-
mezz uk a meromorf f uggvenyeket, amelyek a meromorf f uggvenyek legfontosabb
specialis tpusat kepviselik. A meromorf f uggvenyek komplex vonalintegraljainak
kiszamtasa szempontjabol erdekes a reziduum-tetel, amelynek egy viszonylag
egyszer u, de a gyakorlatban jol hasznosthato formajat mutatjuk be.
Veg ul hangs ulyozzuk, hogy ebben a fejezetben a holomorf f uggvenyek el-
meletenek csak a legelemibb, bevezeto reszet targyaljuk. A gyakorlatok anya-
gaban megtalalato nehany konnyen szarmaztathato eredmeny, peldaul a holo-
morf f uggvenyek gyokeinek izolaltsagarol, a Mittag-Leer problamakorrol, a ho-
lomorf f uggvenyek lokalis maximumanak elverol, valamint a Riemann-fele ze-
ta-f uggvenyrol.

Erint unk nehany feladattpust, amely jol szemlelteti a Cauchy-
integralformulak es a reziduum-tetel alkalmazhatosagat az improprius Lebesgue-
integralok kiszamtasara. A tobbvaltozos f uggvenyek igen nehez elmeletebol be-
mutatjuk a Hartogs-tetelet, valamint ennek altalanostasakent, a komplex nor-
malt terben ertelmezett es komplex Banach-terbe hato f uggvenyek holomor-
XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK 9
tasanak, skalaris holomortasanak, iranymenti holomortasanak es analitikussa-
ganak ekvivalenciajat. Megadjuk a Cauchy-egyenlotlenseg vegtelen dimenzios al-
talanost asat, es annak kovetkezmenyekent bemutatjuk a Cauchy-fele maximum-
elvet, valamint az altalanos Weierstrass-fele konvergencia-tetelt. Melyebb eredme-
nyek szarmaztatasahoz az altalanos topologia, a geometriai integralelmelet, es a
funkcionalanalzis eddig nem erintett, lenyegesen nemtrivialis ter uleteinek ismerete
sz ukseges.
Irodalomjegyzek
1. L. Schwartz, Analyse mathematique, Hermann, Paris, 1967.
2. N. Bourbaki,

Elements de mathematique, Varietes dierentielles et analitiques,
Fascicule de resultats, Hermann, Paris, 1967-1971.
3. J. Duncan, Bevezetes a komplex f uggvenytanba, M uszaki Konyvkiado, Budapest,
1974.
4. W. Rudin, Real and Complex Analysis, McGraw Hill Book, New-York, 1974.
5. J. Dieudonne,

Elements dAnalyse, tome I, Gauthier-Villars, Paris, 1975.
6. G. E. Xilov, Matematiqeski i analiz, Funkcii odnogo peremennogo,
Nauka, Moskva, 1969.
7. E. H. Spanier, Algebraic Topology, McGraw-Hill Co., New-York, 1966.
10 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
1. Cauchy-Riemann egyenlet 11
1. Cauchy-Riemann egyenlet
Legyen E komplex vektorter. Az E halmaz az E feletti osszeadas-f uggvennyel,
es a C E E lekepezes R E-re vett lesz uktesevel ellatva valos vektorter; ezt
nevezz uk az E alatt fekvo valos vektorternek es E
R
-rel jelolj uk (VI. fejezet, 2. pont).
Tehat az E es E
R
vektorterek alaphalmazai egyenlok, tovabba az E barmely ket
elemenek az osszege ugyanaz mindket vektorterben, es az E barmely elemenek a
szorzata barmelyik valos szammal megegyezik mindket vektorterben.
Legyenek E es F komplex vektorterek. Ekkor az alulfekvo valos vektorterek
denci oja alapjan vilagos, hogy L(E; F) L(E
R
; F
R
) teljes ul. Az L(E; F) elemeit
gyakran C-linearis, mg az L(E
R
; F
R
) elemeit R-linearis operatoroknak nevezz uk;
tehat az mondhato, hogy komplex vektorterek kozott hato C-linearis operator
sz uksegkeppen R-linearis. Ez a kovetkeztetes nem fordthato meg. Peldaul az
C C konjugalas-f uggveny nyilvanvaloan R-linearis, de nem C-linearis. Az 1.
gyakorlatban lerjuk az osszes nem C-linearis, de R-linearis C C f uggvenyt. A
kovetkezo alltasban sz ukseges es elegseges feltetelt adunk ahhoz, hogy egy R-linearis
operator C-linearis legyen.
Alltas. Legyenek E es F komplex vektorterek. Egy u : E F f uggveny

pontosan akkor C-linearis, ha R-linearis, es minden x E eseten
u(i.x) = i.u(x)
teljes ul. Ha (e
j
)
jJ
algebrai bazis az E komplex vektorterben, akkor az u : E F
f uggveny pontosan akkor C-linearis, ha R-linearis, es minden j J eseten
u(i.e
j
) = i.u(e
j
)
teljes ul.
Bizonytas. Mindket feltetel nyilvanvaloan sz ukseges. Az elso feltetel elegseges-
segenek bizonytasahoz legyenek , R es x E tetszolegesek; ekkor az u
additivitasa, R-homogenitasa, es a feltetel alapjan
u(( +i).x) = u(.x + (i).x) = u(.x) +u((i).x) = .u(x) +u(.(i.x)) =
= .u(x) +.u(i.x) = .u(x) +.(i.u(x)) = .u(x) + (i).u(x) = ( +i).u(x),
tehat minden C es x E eseten u(.x) = .u(x), gy az u lekepezes C-linearis.
Tegy uk fel, hogy (e
j
)
jJ
algebrai bazis az E komplex vektorterben, es minden j J
eseten u(i.e
j
) = i.u(e
j
), tovabba legyen u R-linearis. Az elozoek egyenloseg-lancot
alkalmazva j J eseten x helyere e
j
-t helyettestve azt kapjuk, hogy minden C
es j J eseten u(.e
j
) = .u(e
j
). Tehat ha x E tetszoleges, es (
j
)
jJ
C
(J)
az
12 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
a rendszer, amelyre x =
jJ
j
.e
j
, akkor minden C eseten
u(.x) = u
_
_
.
jJ
j
.e
j
_
_
= u
_
_
jJ
(
j
).e
j
_
_
=
jJ
u((
j
).e
j
) =
=
jJ
(
j
)u(e
j
) =
jJ
.(
j
.u(e
j
)) = .
jJ
j
.u(e
j
) =
jJ
u(
j
.e
j
) =
= .u
_
_
jJ
j
.e
j
_
_
= .u(x),
tehat az u f uggveny C-linearis.
Legyen E komplex normalt ter, es jelolje | | az E normajat. Az alulfekvo
valos vektorter dencioja alapjan nyilvanvalo, hogy ekkor | | norma az E
R
valos vektorter felett is, tehat E
R
az E normajaval ellatva valos normalt ter;
ezt nevezz uk az E komplex normalt ter alatt fekvo valos normalt ternek, es ezt
is az E
R
szimbolummal jelolj uk. Tekintettel arra, hogy az E es E
R
vektorterek
alaphalmazai es normai ugyanazok, a normak altal generalt metrikak is egyenlok,
gy topologiai szempontbol az E komplex normalt ter es az alulfekvo E
R
valos
normalt ter azonosak. De vigyazzunk arra, hogy ha E komplex vektorter, akkor
letezhet olyan E
R
feletti norma, amely nem norma az E komplex vektorter felett
(2. gyakorlat).
Legyenek most E es F komplex normalt terek. Ha f : E F f uggveny, akkor
f : E
R
F
R
f uggveny is, tehat van annak ertelme, hogy f az a E pontban
dierencialhato az E es F komplex normalt terek kozott (vagyis f az a-ban C-
dierencialhato), es az is ertelmes, hogy f az a pontban dierencialhato az E
R
es F
R
valos normalt terek kozott (vagyis f az a-ban R-dierencialhato). Megallapodunk
abban, hogy ha az f f uggveny R-dierencialhato az a pontban, akkor a derivaltjat
(Df)
R
(a) jeloli; tehat ez E
R
F
R
folytonos linearis operator, vagyis E F
folytonos R-linearis operator. Ugyanakkor, ha az f f uggveny C-dierencialhato
az a pontban, akkor a derivaltjat (Df)
C
(a) jeloli; tehat ez E F folytonos
linearis operator, vagyis E F folytonos C-linearis operator. Az adott pontbeli
C-dierencialhatosag es R-dierencialhatosag kapcsolatat rja le a kovetkezo alltas.
Alltas. Legyenek E es F komplex normalt terek, f : E F f uggveny, es

a E. Az f f uggveny pontosan akkor C-dierencialhato az a pontban, ha R-
dierencialhato a-ban, es a (Df)
R
(a) operator C-linearis. Ha az f f uggveny C-
dierencialhato az a pontban, akkor (Df)
C
(a) = (Df)
R
(a).
Bizonytas. Eloszor megjegyezz uk, hogy a Dom(f) halmaz topologikus belseje
ugyanaz az E komplex normalt terben, mint az E
R
valos normalt terben.
Tegy uk fel, hogy az f f uggveny C-dierencialhato az a pontban. Ekkor a (Df)
C
(a) :
E F lekepezes folytonos C-linearis operator es
lim
xa
f(x) f(a) ((Df)
C
(a))(x a)
|x a|
= 0.
1. Cauchy-Riemann egyenlet 13
Ekkor a (Df)
C
(a) : E F lekepezes folytonos R-linearis operator is, ezert a
fenti hatarertek-egyenloseg miatt az f f uggveny R-dierencialhato az a pontban, es
lathatoan (Df)
R
(a) = (Df)
C
(a).
Megfordtva, tegy uk fel, hogy az f f uggveny R-dierencialhato az a pontban, es a
(Df)
R
(a) operator C-linearis. Ekkor
lim
xa
f(x) f(a) ((Df)
R
(a))(x a)
|x a|
= 0,
tehat az f f uggveny C-dierencialhato az a pontban.
Tetel. Legyenek E es F komplex normalt terek. Az f : E F f uggveny
pontosan akkor C-dierencialhato az a E pontban, ha R-dierencialhato a-ban,
es minden x E eseten
((Df)
R
(a))(i.x) = i.((Df)
R
(a))(x)
teljes ul (Cauchy-Riemann egyenlet). Ha (e
j
)
jJ
algebrai bazis az E komplex
vektorterben, akkor az f : E F f uggveny pontosan akkor C-dierencialhato
az a E pontban, ha R-dierencialhato a-ban, es minden j J eseten
((Df)
R
(a))(i.e
j
) = i.((Df)
R
(a))(e
j
)
teljes ul.
Bizonytas. A ket elozo alltas alapjan nyilvanvalo.
Kovetkezmeny. Legyen f : C C f uggveny, es f
1
:= Re f, valamint
f
2
:= Imf (tehat f = f
1
+i.f
2
). Az f f uggveny pontosan akkor C-dierencialhato
az a C pontban, ha R-dierencialhato a-ban, es teljes ulnek az
(
1
f
1
)(a) = (
2
f
2
)(a),
(
1
f
2
)(a) = (
2
f
1
)(a)
egyenlosegek.
Bizonytas. Ha f az a-ban R-dierencialhato, akkor (Df)
R
(a) azonosthato a
_
(
1
f
1
)(a) (
2
f
1
)(a)
(
1
f
2
)(a) (
2
f
2
)(a)
_
Jacobi-matrixszal (VII. fejezet, 2. pont). Az elso alltas alapjan ez a matrix,
mint R
2
R
2
R-linearis operator, pontosan akkor C-linearis, ha felcserelheto az
R
2
R
2
; z iz R-linearis operatorral. Ez utobbi matrixa a
_
0 1
1 0
_
matrix. Ezert az 1. gyakorlat eredmenye es a Cauchy-Riemann egyenlet alapjan
az f f uggveny pontosan akkor C-dierencialhato az a C pontban, ha R-
dierenci alhato a-ban, valamint teljes ulnek a (
1
f
1
)(a) = (
2
f
2
)(a) es (
1
f
2
)(a) =
(
2
f
1
)(a) egyenlosegek.
Az elozo allitas alkalmazasaval konnyen felrhatok olyan C C f uggvenyek,
amelyek R-analitikusak (vagyis analitikusak a C alatt fekvo valos Banach-teren),
de sehol sem C-dierencialhatok (1. gyakorlat).
Elnevezes. A komplex normalt terek kozott hato C-dierencialhato f uggve-
nyeket holomorf f uggvenyeknek nevezz uk.
14 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
1. Cauchy-Riemann egyenlet (gyakorlatok) 15
Gyakorlatok
1. Legyenek a, b, c, d R, es az
_
a c
b d
_
matrixot tekints uk R
2
R
2
linearis
operatornak, vagyis C C R-linearis operatornak. Ez pontosan akkor C-linearis,
ha a = d es c = b. Ha a, b R, akkor az
_
a b
b a
_
: C C lekepezes megegyezik
a
C C; z (a +ib)z
f uggvennyel, tehat az a + ib komplex szammal valo szorzas operatoraval. Ha
a, b, c, d R, es a ,= d, vagy c ,= b, akkor az
_
a c
b d
_
: C C f uggveny R-
analitikus, de sehol sem C-dierencialhato.
2. Legyen E valos vektorter, es jelolje E
C
az E komplexikaciojat (IV. fejezet, 1.
pont, 7. gyakorlat), tehat E
C
alaphalmaza az E E szorzathalmaz, es minden
(x, y), (x
t
, y
t
) E E, valamint C eseten
(x, y) + (x
t
, y
t
) := (x +x
t
, y +y
t
),
.(x, y) := (Re().x Im().y, Im().x +Re().y).
Ha | | norma az E valos vektorter felett es E ,= 0, akkor az
E
C
R
+
; (x, y) max(|x|, |y|)
lekepezes nem norma az E
C
komplex vektorter felett, de norma az E
C
alatt fekvo
valos vektorter (azaz (E
C
)
R
) felett.
3. (Harmonikus f uggvenyek.) Legyen E veges dimenzios valos vektorter es g : E
E R olyan szimmetrikus bilinearis funkcional, amelyre az E E
; x g(x, )
lekepezes bijekcio (vagyis injektv). Azt mondjuk, hogy az u : E R f uggveny g-
harmonikus az U Dom(u) halmazon, ha u ketszer dierencialhato az U halmazon,
es
div(grad
g
(u)) = 0
teljes ul az U halmazon (VII. fejezet, 3. pont, 4. pelda). Azt mondjuk, hogy
az u : E R f uggveny g-harmonikus, ha g-harmonikus a Dom(u) halmazon.
Mutassuk meg, hogy ha f : C C ketszer R-dierencialhato holomorf f uggveny,
akkor a Ref : Dom(f) R es Imf : Dom(f) R f uggvenyek g-harmonikusak,
ahol g az euklideszi skalarszorzas R
2
felett. (Kesobb megmutatjuk, hogy holomorf
f uggveny sz uksegkeppen ketszer R-dierencialhato, sot R-analitikus is.)
4. Legyen n N, es nevezz unk egy U R
n
halmazt primitvnek, ha minden
X : U R
n
dierencialhato f uggvenyre teljes ul az, hogy ha minden j, k n eseten
j
X
k
=
k
X
j
az U halmazon, akkor van olyan V : U R dierencialhato f uggveny,
hogy minden n k-ra X
k
=
k
V az U halmazon (ahol minden k n eseten X
k
az
X f uggveny k-adik komponens-f uggvenye, vagyis X
k
:= pr
k
X). Mutassuk meg,
hogy ha f : C C holomorf f uggveny, es U Dom(f) primitv nylt halmaz,
akkor letezik olyan g : U C holomorf f uggveny, amelyre Dg f.
16 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
(Megjegyzes. Kesobb bebizonytjuk, hogy az R
n
minden egyszeresen osszef uggo
nylt reszhalmaza primitv (5. pont, 28. gyakorlat).)
(
Utmutatas. Legyen f : C C holomorf f uggveny es U Dom(f) primitv nylt

halmaz. Legyen f
1
:= Re f, valamint f
2
:= Im f. A Cauchy-Riemann egyenlet
alapjan
1
f
1
=
2
f
2
es
1
f
2
=
2
f
1
. Ekkor az
X : U R
2
; z (f
1
(z), f
2
(z))
f uggveny R-dierencialhato, es
2
X
1
=
2
f
1
=
1
f
2
=
1
X
2
,
tehat az U halmaz primitivitasa folytan letezik olyan V
1
: U R dierencialhato
f uggveny, amelyre
1
V
1
= X
1
= f
1
es
2
V
1
= X
2
= f
2
az U halmazon. Tovabba,
az
Y : U R
2
; z (f
2
(z), f
1
(z))
f uggveny R-dierencialhato, es
2
Y
1
=
2
f
2
=
1
f
1
=
1
Y
2
,
tehat az U halmaz primitivitasa folytan letezik olyan V
2
: U R dierencialhato
f uggveny, amelyre
1
V
2
= Y
1
= f
2
es
2
V
2
= Y
2
= f
1
az U halmazon. Kepezz uk a
g : R C; z V
1
(z) +iV
2
(z)
lekepezest, amely nyilvanvaloan R-dierencialhato, es az elozoek alapjan
1
V
2
=
f
2
=
2
V
1
es
1
V
1
= f
1
=
2
V
2
, vagyis g-re teljes ul az Cauchy-Riemann-egyenlet.
Ezert g holomorf f uggveny, es a fentiek alapjan f = Dg az U halmazon.)
5. Legyenek E es F komplex vektorterek, n N
+
, es u : E
n
F olyan szim-
metrikus valos n-linearis operator (azaz u L
s
n
(E
n
R
; F
R
)), hogy minden x E es
C eseten
u((.x)
[n]
) =
n
u(x
[n]
)
teljes ul. Mutassuk meg, hogy ekkor u szimmetrikus komplex n-linearis operator
(azaz u L
s
n
(E
n
; F)).
(
Utmutatas. Vezess uk be az
u
C
: E
n
F; (x
k
)
kn

1
2
n
0,1]
n
(i)
]]
u((i
k
x
k
)
kn
)
f uggvenyt, ahol 0, 1
n
eseten [[ :=
kn
k
. Ha : n n bijekcio, akkor a
0, 1
n
0, 1
n
;
lekepezes szinten bijekcio. Ebbol egyszer u szamolassal kapjuk, hogy az u
C
lekepezes
szimmetrikus. Megmutatjuk, hogy az u
C
lekepezes komplex n-linearis operator,
tehat u
C
L
s
n
(E
n
; F). Az u
C
szimmetrikussaga miatt ehhez eleg azt igazolni, hogy
1. Cauchy-Riemann egyenlet (gyakorlatok) 17
minden a E
n
eseten az u
C
in
n1,a
: E F lekepezes C-linearis. Legyen tehat
a := (a
k
)
kn
E
n
rogztett, es minden 0, 1
n
eseten
a() := (i
k
a
k
)
kn
E
n
.
Tovabba, minden 0, 1
n1
eseten legyen
0, 1
n
az a f uggveny nullaval
vett kiterjesztese n-re. Ha x E, akkor
(u
C
in
n1,a
)(x) :=
1
2
n
0,1]
n
(i)
]]
u((i
k
(in
n1,a
(x))
k
)
kn
) =
=
1
2
n
0,1]
n
(i)
]]
(u in
n1,a()
)(i
n1
x) =
=
1
2
n
0,1]
n
;
n1
=0
(i)
]]
(u in
n1,a()
)(x)+
+
1
2
n
0,1]
n
;
n1
=1
(i)
]]
(u in
n1,a()
)(ix) =
=
1
2
n
0,1]
n1
(i)
]]
(u in
n1,a(
)
)(x)+
+
1
2
n
0,1]
n1
(i)
]]+1
(u in
n1,a(
)
)(ix) =
=
1
2
n
0,1]
n1
(i)
]]
_
(u in
n1,a(
)
)(x) i(u in
n1,a(
)
)(ix)
_
.
Ebbol azonnal latszik, hogy x E eseten (uin
n1,a
)(ix) = i(uin
n1,a
)(x), ezert
az u in
n1,a
: E F lekepezes C-linearis. Ezutan eleg azt igazolni, hogy minden
E x-re u(x
[n]
) = u
C
(x
[n]
), hiszen akkor a VI. fejezet 3. pontjanak utolso alltasa
alapjan u = u
C
, tehat az u lekepezes C-multilinearis.
Ehhez megmutatjuk, hogy x E es k N, k n eseten
u((x
[k]
, (ix)
[nk]
)) = i
nk
u(x
[n]
),
ahol (x
[k]
, (ix)
[nk]
) E
n
az a rendszer, amelynek j-edik komponense x, ha j < k,
es ix, ha k j < n. Valoban, az u-ra vonatkozo hipotezis alapjan a
P : R F; t u(((t +i).x)
[n]
)
lekepezes legfeljebb n-ed fok u polinomialis vektorf uggveny, ugyanis t R eseten
P(t) = (t +i)
n
i(x
[n]
) =
n
k=0
_
n
k
_
t
k
i
nk
u(x
[n]
).
Ugyanakkor az u lekepezes R-multilinearitasa es szimmetrikussaga miatt t R
eseten
P(t) = u((t.x +i.x)
[n]
) =
n
k=0
_
n
k
_
t
k
u((x
[k]
, (ix)
[nk]
)).
18 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
A polinomialis vektorf uggvenyek egy utthatoinak egyertelm usegi tetele alapjan
ebbol leolvashato, hogy minden k n termeszetes szamra u((x
[k]
, (ix)
[nk]
)) =
i
nk
u(x
[n]
).
Ezut an mar konnyen belathato, hogy minden x E eseten u(x
[n]
) = u
C
(x
[n]
), mert
az u szimmetrikussaga folytan
u
C
(x
[n]
) :=
1
2
n
0,1]
n
(i)
]]
u((i
k
x)
kn
) =
=
1
2
n
0,1]
n
_
n
k
_
(i)
nk
u((x
[k]
, (ix)
[nk]
)) = u(x
[n]
)
teljes ul.)
2. Holomorf f uggveny primitv f uggvenyei 19
2. Holomorf f uggveny primitv f uggvenyei
Dencio. Legyen F komplex normalt ter. Egy f : C F lekepezes primitv
f uggvenyenek nevez unk minden olyan g : C F holomorf f uggvenyt, amelyre
Dg f. Az f : C F lekepezes globalis primitv f uggvenyenek nevezz uk az f
minden olyan g primitv f uggvenyet, amelyre Dom(g) = Dom(f).
Legyen F komplex normalt ter. Egy f : C F lekepezesnek sok primitv
f uggvenye letezhet, de ha a Dom(f) halmaz topologikus belseje ures, akkor az ures
f uggveny az f egyetlen primitv f uggvenye. Az f : C F f uggvenynek csakis akkor
letezhet globalis primitv f uggvenye, ha Dom(f) nylt halmaz C-ben, de a kovetkezo
pontban latni fogjuk, hogy van olyan C C holomorf f uggveny, amelynek nem
letezik globalis primitv f uggvenye. Ha Dom(f) osszef uggo nylt halmaz, akkor az
f barmely ket globalis primitv f uggvenye csak egy additv konstansban k ulonbozik
(VII. fejezet, 4. pont).
Jeloles. Ha a, b C, akkor
[a,b]
jeloli a
[0, 1] C; t a +t(b a)
lekepezest.
Legyenek a, b C rogztettek, F komplex Banach-ter, es f : C F olyan
folytonos f uggveny, amelyre [a, b] Dom(f). Ekkor az f
[a,b]
: [0, 1] F
lekepezes folytonos f uggveny, hiszen
[a,b]
olyan C-ben halado folytonos v, amelyre
Im(
[a,b]
) = [a, b] Dom(f). Ezert az f
[a,b]
f uggveny integralhato a
R
egy-
dimenzios Lebesgue-mertek szerint (X. fejezet, 1. pont), gy ertelmes a kovetkezo
dencio.
Dencio. Legyen F komplex Banach-ter es f : C F folytonos f uggveny.
Ekkor minden a, b C eseten, ha [a, b] Dom(f), akkor
_
[a,b]
f := (b a)
_
R
_
f
[a,b]
_
d
R
,
es ezt az F-beli vektort az f f uggveny [a, b] szakasz menti integraljanak nevezz uk.
Termeszetesen a dencio feltetelei mellett rhatjuk azt, hogy
_
[a,b]
f = (b a)
_
[0,1]
_
f
[a,b]
_
d
R
=
= (b a)
_
]0,1[
_
f
[a,b]
_
d
R
= (b a)
1
_
0
_
f
[a,b]
_
d
R
,
20 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
mert az R minden veges (sot megszamlalhato) reszhalmaza nullhalmaz az egy-
dimenzios Lebesgue-mertek szerint. A kovetkezo alltasban osszefoglaljuk a szakasz
menti integral szamunkra fontos tulajdonsagait.
Alltas. Legyen F komplex Banach-ter.

a) Ha f, g : C F folytonos f uggvenyek, C, es a, b C olyan pontok, amelyekre
[a, b] Dom(f) Dom(g), akkor
_
[a,b]
(f +g) =
_
[a,b]
f +
_
[a,b]
g,
_
[a,b]
(.f) = .
_
[a,b]
f,
_
_
_
_
_
_
_
_
[a,b]
f
_
_
_
_
_
_
_
[b a[ sup
z[a,b]
|f(z)|.
b) Ha f : C F folytonos f uggveny es a, b C olyan pontok, hogy [a, b] Dom(f),
akkor
_
[b,a]
f =
_
[a,b]
f,
es minden c [a, b] eseten
_
[a,b]
f =
_
[a,c]
f +
_
[c,b]
f.
c) Ha f : C F folytonos f uggveny, g : C F primitv f uggvenye f-nek, es
a, b C olyan pontok, amelyekre [a, b] Dom(g), akkor
_
[a,b]
f = g(b) g(a).
Bizonytas. a) Legyenek f, g : C F folytonos f uggvenyek, C, es a, b C olyan
pontok, amelyekre [a, b] Dom(f) Dom(g). Nyilvanvalo. hogy (f + g)
[a,b]
=
f
[a,b]
+g
[a,b]
es (.f)
[a,b]
= .(f
[a,b]
), ezert
_
(f +g)
[a,b]
_
=
_
f
[a,b]
_
+
_
g
[a,b]
_
,
_
(.f)
[a,b]
_
= .
_
f
[a,b]
_
,
tehat az integral linearitasabol es a szakasz menti integral denciojabol kapjuk,
hogy
_
[a,b]
(f +g) =
_
[a,b]
f +
_
[a,b]
g,
_
[a,b]
(.f) = .
_
[a,b]
f.
Tovabba nyilvanvalo, hogy
|
_
f
[a,b]
_
|
[0,1]
. sup
z[a,b]
|f(z)|,
amibol kovetkezik, hogy
_
_
_
_
_
_
_
_
[a,b]
f
_
_
_
_
_
_
_
= [b a[
_
_
_
_
_
_
_
R
_
f
[a,b]
_
d
R
_
_
_
_
_
_
[b a[
_
R
_
_
_
_
f
[a,b]
_
_
_
_ d
R

[b a[
_
_
_
R
[0,1]
d
R
_
_
sup
z[a,b]
|f(z)| = [b a[ sup
z[a,b]
|f(z)|.
b) Legyen f : C F folytonos f uggveny es a, b C olyan pontok, amelyekre
[a, b] Dom(f). Vezess uk be a
:]0, 1[]0, 1[; t 1 t
lekepezest, amely olyan C
1
-dieomorzmus, amelyre
[b,a]
=
[a,b]
es D = 1
a ]0, 1[ halmazon. Ezert a helyettesteses integralas tetele alapjan
_
[b,a]
f = (a b)
_
]0,1[
_
f
[b,a]
_
d
R
= (b a)
_
]0,1[
__
f
[b,a]
_

_
[D[d
R
=
= (b a)
_
]0,1[
_
f
[a,b]
_
d
R
=
_
[a,b]
f.
Legyen c [a, b] rogztett pont. Ha c = a, akkor
_
[a,b]
f =
_
[a,a]
f +
_
[a,b]
f =
_
[a,c]
f +
_
[c,b]
f.
Ha c = b, akkor
_
[a,b]
f =
_
[a,b]
f +
_
[b,b]
f =
_
[a,c]
f +
_
[c,b]
f.
Tegy uk fel, hogy c ,= a es c ,= b. Legyen
:=
c a
b a
;
ekkor ]0, 1[ es c = a +(b a). Tekints uk a
0
:]0, 1[]0, [; t t,
1
:]0, 1[], 1[; t + (1 )t
22 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
lekepezeseket, amelyek nyilvanvaloan C
1
-dieomorzmusok, es fennallnak a kovet-
kezo osszef uggesek
[a,b]

0
=
[a,c]
, D
0
= ,
[a,b]

1
=
[c,b]
, D
1
= 1 .
Ezert a helyettesteses integralas tetele alapjan
_
]0,[
_
f
[a,b]
_
d
R
=
_
]0,1[
__
f
[a,b]
_

0
_
(D
0
)d
R
=
= .
_
]0,1[
_
f
[a,c]
_
d
R
=
1
b a
_
[a,c]
f,
valamint
_
][,1
_
f
[a,b]
_
d
R
=
_
]0,1[
__
f
[a,b]
_

1
_
(D
1
)d
R
=
= (1 ).
_
]0,1[
_
f
[c,b]
_
d
R
=
1
b a
_
[c,b]
f.
Ebbol az integral additivitasa alapjan osszeadassal kapjuk, hogy
_
[a,b]
f = (b a)
_
]0,1[
_
f
[a,b]
_
d
R
=
= (b a)
_
]0,[
_
f
[a,b]
_
d
R
+ (b a)
_
],1[
_
f
[a,b]
_
d
R
=
_
[a,c]
f +
_
[c,b]
f.
c) Legyen f : C F folytonos f uggveny, g : C F primitv f uggvenye f-nek,
es a, b C olyan pontok, amelyekre [a, b] Dom(g). A f uggvenykompozcio
dierencialasanak tetele alapjan
D
_
g
[a,b]
_
= (b a).
_
(Dg)
[a,b]
_
= (b a).
_
f
[a,b]
_
a ]0, 1[ intervallumon. Tovabba a
_
D
_
g
[a,b]
__
: R F
f uggveny
R
-integralhato, mert a 0, 1 halmazon kv ul (amely
R
-nullhalmaz)
egyenl o a (b a)
_
f
[a,b]
_
f uggvennyel. Ezert az altalanostott Newton-Leibniz-

tetel alapjan
_
[a,b]
f = (b a)
_
]0,1[
_
f
[a,b]
_
d
R
=
_
]0,1[
_
(b a)
_
f
[a,b]
__
d
R
=
=
_
]0,1[
D
_
g
[a,b]
_
d
R
= lim
1
_
g
[a,b]
_
lim
0
_
g
[a,b]
_
= g(b) g(a)
teljes ul.
Megjegyezz uk, hogy ha F komplex Banach-ter es f : C F folytonos f ugg-
veny, akkor az elozo alltas b) pontja ekvivalens azzal, hogy minden a, b, c C
eseten, ha c [a, b] Dom(f), akkor
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0.
Valoban, ebbol trivialisan kovetkezik a b)-ben szereplo mindket egyenloseg, tovabba
a b)-ben bizonytott egyenlosegekbol ez kovetkezik, mert
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f =
_
[a,b]
f
_
[c,b]
f
_
[a,c]
f =
_
[a,b]
f
_
_
_
_
[a,c]
f +
_
[c,b]
f
_
_
_
= 0.
Azonban vigyazni kell arra, hogy ha F komplex Banach-ter, f : C F folytonos
f uggveny, es a, b, c C olyan pontok, hogy [a, b], [b, c], [c, a] Dom(f), de c / [a, b],
akkor lehetseges az, hogy
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f ,= 0
teljes ul (1. gyakorlat).
Jeloles. Ha a, b, c C, akkor
T(a, b, c) := a +b +c [ ((, , ) [0, 1]
3
) ( + + = 1) ,
L(a, b, c) := [b a[ +[c b[ +[a c[,
es a T(a, b, c) C halmazt a, b, c cs ucspont u haromszognek, es az L(a, b, c) R
+
szamot a T(a, b, c) haromszog ker uletenek nevezz uk.
Megjegyzesek. 1) Ha a, b, c C, akkor a T(a, b, c) halmaz kompakt es konvex
C-ben. Val oban, a T(a, b, c) halmaz konvexitasa nyilvanvalo, mg a kompaktsaga
abbol kovetkezik, hogy T(a, b, c) korlatos es zart C-ben.
2) Letezik olyan C R
+
, amelyre minden a, b, c C eseten
diam(T(a, b, c)) CL(a, b, c)
teljes ul, ahol diam(T(a, b, c)) a T(a, b, c) halmaz atmeroje az euklideszi metrika
szerint. Valoban, ha (, , ), (
t
,
t
,
t
) [0, 1]
3
olyanok, hogy + + = 1 =
t
+
t
+
t
, akkor konnyen lathato, hogy
(a +b +c) (
t
a +
t
b +
t
c) = (
t
)(a b) + (
t
)(b c),
24 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
ezert
t
,
t
[1, 1] miatt
[(a +b +c) (
t
a +
t
b +
t
c)[ [a b[ +[b c[ L(a, b, c),
kovetkezeskeppen diam(T(a, b, c)) L(a, b, c) teljes ul.
Tetel. (A Newton-Leibniz-tetel komplex formaja.) Legyen F komplex Banach-
ter, f : C F folytonos f uggveny, es U Dom(f) nylt csillaghalmaz. Akkor es
csak akkor letezik f-nek az U halmazon ertelmezett primitv f uggvenye, ha minden
a, b, c U pontra, T(a, b, c) U eseten
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0.
Tovabba, ha teljes ul ez az integralis feltetel, es c U csillagcentruma az U
halmaznak, akkor az
U F; z
_
[c,z]
f
f uggveny U-n ertelmezett primitv f uggvenye f-nek.
Bizonytas. Legyen g : U F primitv f uggvenye f-nek, es a, b, c U olyan pontok,
hogy T(a, b, c) U. Ekkor [a, b], [b, c], [c, a] U = Dom(g), gy az elozo alltas c)
pontja szerint
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = (g(b) g(a)) + (g(c) g(b)) + (g(a) b(c)) = 0.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy minden a, b, c U pontra, T(a, b, c) U eseten
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0.
Legyen c U csillagcentrum, es ertelmezz uk a
g : U F; z
_
[c,z]
f
f uggvenyt. Meg fogjuk mutatni, hogy z U eseten a g f uggveny C-dierencialhato
a z pontban es (Dg)(z) = f(z).
Legyen r R
+
olyan, hogy B
r
(z; C) U, es vegy unk tetszolges z
t
B
r
(z; C)
pontot. Ekkor a B
r
(z; C) halmaz konvexitasa miatt [a, z
tt
] B
r
(z; C) U,
kovetkezeskeppen
T(c, z, z
t
) =
_
z
[z,z
]
[c, z
tt
] U,
hiszen c csillagcentruma U-nak. A hipotezisbol kapjuk, hogy
_
[c,z]
f +
_
[z,z
]
f +
_
[z
,c]
f = 0,
tehat a g dencioja alapjan
g(z
t
) g(z) =
_
[z,z
]
f.
Ebbol a szakasz menti integral tulajdonsagait alkalmazva adodik, hogy
g(z
t
) g(z) (z
t
z).f(z) =
_
[z,z
]
f
_
[z,z
]
f(z) =
_
[z,z
]
(f f(z)),
tehat
|g(z
t
) g(z) (z
t
z).f(z)| =
_
_
_
_
_
_
_
_
[z,z
]
(f f(z))
_
_
_
_
_
_
_
[z
t
z[ sup
z
[z,z
]
|f(z
tt
) f(z)|.
Ha R
+
tetszoleges, akkor az f f uggveny z pontbeli folytonossaga miatt van
olyan R
+
, hogy < r es minden z
tt
B
(z; C) eseten |f(z

tt
) f(z)| < . Ezert
az elozo egyenlotlenseg alapjan z
tt
B
(z; C) z eseten
_
_
_
_
g(z
t
) g(z) (z
t
z).f(z)
[z
t
z[
_
_
_
_
.
Ez azt jelenti, hogy a g f uggveny C-dierencialhato a z pontban es (Dg)(z) = f(z).
Tehat a g f uggveny U-n ertelmezett primitv f uggvenye f-nek.
A kovetkezo tetel kapcsolatot teremt a Newton-Leibniz-tetel komplex for-
majaban szereplo integralis feltetel es a f uggveny C-dierencialhatosaga kozott.
Tetel. (Goursat-lemma.) Legyen F komplex Banach-ter es f : C F olyan
folytonos f uggveny, amely a Dom(f) halmaz minden pontjaban C-dierencialhato,
legfeljebb egy pontot kiveve. Ekkor minden a, b, c C pontra, T(a, b, c) Dom(f)
eseten
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0.
Bizonytas. (I) A bizonytas elso reszeben azt mutatjuk meg, hogy ha a, b, c C
olyan pontok, hogy T(a, b, c) Dom(f) es az f f uggveny a T(a, b, c) halmaz minden
pontjaban C-dierencialhato, akkor
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0.
26 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Ehhez vezess uk be az
M :=
_
_
_
_
_
_
_
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f
_
_
_
_
_
_
_
szamot; tehat azt kell igazolni, hogy M = 0. Rekurzioval igazoljuk olyan C
3
-ban
halad o ((a
n
, b
n
, c
n
))
nN
sorozat letezeset, amelyre teljes ulnek a kovetkezok:
- (a
0
, b
0
, c
0
) = (a, b, c);
- minden n N eseten
T(a
n+1
, b
n+1
, c
n+1
) T(a
n
, b
n
, c
n
), L(a
n+1
, b
n+1
, c
n+1
) =
1
2
L(a
n
, b
n
, c
n
);
- minden n N eseten
M
4
n

_
_
_
_
_
_
_
_
[a
n
,b
n
]
f +
_
[b
n
,c
n
]
f +
_
[c
n
,a
n
]
f
_
_
_
_
_
_
_
.
Az (a
0
, b
0
, c
0
) pont (egyertelm uen) megvalaszthato. Tegy uk fel, hogy n N es
((a
k
, b
k
, c
k
))
0kn
olyan rendszer C
3
-ban, hogy
- (a
0
, b
0
, c
0
) = (a, b, c);
- minden k < n termeszetes szamra eseten
T(a
k+1
, b
k+1
, c
k+1
) T(a
k
, b
k
, c
k
), L(a
k+1
, b
k+1
, c
k+1
) =
1
2
L(a
k
, b
k
, c
k
);
- minden k n termeszetes szamra
M
4
k

_
_
_
_
_
_
_
_
[a
k
,b
k
]
f +
_
[b
k
,c
k
]
f +
_
[c
k
,a
k
]
f
_
_
_
_
_
_
_
.
Vezess uk be a
a
t
:=
1
2
(b
n
+c
n
), b
t
:=
1
2
(a
n
+c
n
), c
t
:=
1
2
(a
n
+b
n
)
pontokat. Nyilvanvalo, hogy a T(a
n
, c
t
, b
t
), T(b
n
, a
t
, c
t
), T(c
n
, b
t
, a
t
) es T(a
t
, b
t
, c
t
)
haromsz ogek reszhalmazai a T(a
n
, b
n
, c
n
) haromszognek, valamint T(a
n
, b
n
, c
n
)
T(a, b, c) Dom(f), gy kepezhetok a kovetkezo vektorok
z
0
:=
_
[a
,b
]
f +
_
[b
,c
]
f +
_
[c
,a
]
f, z
1
:=
_
[a
n
,c
]
f +
_
[c
,b
]
f +
_
[b
,a
n
]
f,
z
2
:=
_
[b
n
,a
]
f +
_
[a
,c
]
f +
_
[c
,b
n
]
f, z
3
:=
_
[c
n
,b
]
f +
_
[b
,a
]
f +
_
[a
,c
n
]
f.
Ekkor a szakasz menti integral tulajdonsagait, valamint a c
t
[a
n
, b
n
], a
t
[b
n
, c
n
]
es b
t
[c
n
, a
n
] felteteleket kihasznalva kapjuk, hogy
z
0
+z
1
+z
2
+z
3
=
=
_
_
_
_
[a
,b
]
f +
_
[b
,c
]
f +
_
[c
,a
]
f
_
_
_
+
_
_
_
_
[a
n
,c
]
f +
_
[c
,b
]
f +
_
[b
,a
n
]
f
_
_
_
+
+
_
_
_
_
[b
n
,a
]
f +
_
[a
,c
]
f +
_
[c
,b
n
]
f
_
_
_
+
_
_
_
_
[c
n
,b
]
f +
_
[b
,a
]
f +
_
[a
,c
n
]
f
_
_
_
=
=
_
_
_
_
[a
,b
]
f +
_
[b
,a
]
f
_
_
_
+
_
_
_
_
[b
,c
]
f +
_
[c
,b
]
f
_
_
_
+
_
_
_
_
[c
,a
]
f +
_
[a
,c
]
f
_
_
_
+
+
_
_
_
_
[a
n
,c
]
f +
_
[c
,b
n
]
f
_
_
_
+
_
_
_
_
[b
n
,a
]
f +
_
[a
,c
n
]
f
_
_
_
+
_
_
_
_
[c
n
,b
]
f +
_
[b
,a
n
]
f
_
_
_
=
=
_
[a
n
,b
n
]
f +
_
[b
n
,c
n
]
f +
_
[c
n
,a
n
]
f.
A hipotezis szerint
M
4
n

_
_
_
_
_
_
_
_
[a
n
,b
n
]
f +
_
[b
n
,c
n
]
f +
_
[c
n
,a
n
]
f
_
_
_
_
_
_
_
= |z
0
+z
1
+z
2
+z
3
|
3
j=0
|z
j
|,
kovetkezeskeppen van olyan j 0, 1, 2, 3, hogy
M
4
n+1
|z
j
|.
Legyen j a 0, 1, 2, 3 halmaz legkisebb ilyen tulajdonsag u eleme, es vezess uk be az
(a
n+1
, b
n+1
, c
n+1
) C
3
elemet ugy, hogy
(a
n+1
, b
n+1
, c
n+1
) :=
_
_
(a
t
, b
t
, c
t
) , ha j = 0;
(a
n
, c
t
, b
t
) , ha j = 1;
(b
n
, a
t
, c
t
) , ha j = 2;
(c
n
, b
t
, a
t
) , ha j = 3;
Konnyen ellenorizheto, hogy
L(a
n+1
, b
n+1
, c
n+1
) =
1
2
L(a
n
, b
n
, c
n
),
tovabba T(a
n+1
, b
n+1
, c
n+1
) T(a
n
, b
n
, c
n
) trivialisan igaz, es a j szam valasztasa
szerint
M
4
n+1

_
_
_
_
_
_
_
_
[a
n+1
,b
n+1
]
f +
_
[b
n+1
,c
n+1
]
f +
_
[c
n+1
,a
n+1
]
f
_
_
_
_
_
_
_
,
28 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
vagyis a C
3
-ban halado ((a
k
, b
k
, c
k
))
0kn+1
rendszer olyan, hogy
- (a
0
, b
0
, c
0
) = (a, b, c);
- minden k < n + 1 termeszetes szamra eseten
T(a
k+1
, b
k+1
, c
k+1
) T(a
k
, b
k
, c
k
), L(a
k+1
, b
k+1
, c
k+1
) =
1
2
L(a
k
, b
k
, c
k
);
- minden k n + 1 termeszetes szamra
M
4
k

_
_
_
_
_
_
_
_
[a
k
,b
k
]
f +
_
[b
k
,c
k
]
f +
_
[c
k
,a
k
]
f
_
_
_
_
_
_
_
.
Tehat a kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio tetel alkalmazasaval kapjuk
olyan C
3
-ban halado ((a
n
, b
n
, c
n
))
nN
sorozat letezeset, amelyre teljes ulnek az elort
feltetelek. Az alabbiakban adottnak tekint unk egy ilyen sorozatot. Rogzt unk
tovabba egy olyan C R
+
szamot, amelyre minden (a
t
, b
t
, c
t
) C
3
eseten
diam(T(a, b, c
t
)) CL(a
t
, b
t
, c
t
).
A (T(a
n
, b
n
, c
n
))
nN
halmazsorozat monoton fogyo, es minden tagja nem ures
kompakt halmaz C-ben, ezert a Cantor-fele kozosresz-tetel alapjan
nN
T(a
n
, b
n
, c
n
) ,= .
Ha z es z
t
elemei ennek a metszethalmaznak, akkor minden n N eseten
[z z
t
[ diam(T(a
n
, b
n
, c
n
)) CL(a
n
, b
n
, c
n
) = C
L(a, b, c)
2
n
,
es itt jobb oldal 0-hoz tart, ha n , ezert z = z
t
. Tehat egyertelm uen letezik
olyan z C pont, amelyre
z =
nN
T(a
n
, b
n
, c
n
) T(a, b, c).
Ugyanakkor p / T(a, b, c), tehat z ,= p, vagyis az f f uggveny C-dierencialhato a z
pontban. Az
f(z) + (Df)(z)(id
C
z) : C F
f uggvenynek letezik globalis primitv f uggvenye; peldaul az
f(z)id
C
+
1
2
(Df)(z)(id
C
z)
2
: C F
f uggveny ilyen, ezert minden (a
t
, b
t
, c
t
) C
3
eseten
_
[a
,b
]
(f(z) + (Df)(z)(id
C
z)) +
_
[b
,c
]
(f(z) + (Df)(z)(id
C
z)) +
+
_
[c
,a
]
(f(z) + (Df)(z)(id
C
z)) = 0.
Vezess uk be a
g := f f(z) (Df)(z)(id
C
z) : Dom(f) F
f uggvenyt. Az elozoek alapjan minden n N eseten
_
[a
n
,b
n
]
g +
_
[b
n
,c
n
]
g +
_
[c
n
,a
n
]
g =
_
[a
n
,b
n
]
f +
_
[b
n
,c
n
]
f +
_
[c
n
,a
n
]
f.
Legyen R
+
tetszoleges. Az f f uggveny z pontbeli C-dierencialhatosaga alapjan
vehet unk olyan R
+
szamot, hogy B
(z; C) Dom(f) es minden z

t
B
(z; C)
eseten
|f(z
t
) f(z) (Df)(z)(z
t
z)| [z
t
z[.
Tekintettel arra, hogy minden N n-re z T(a
n
, b
n
, c
n
), valamint
lim
n
diam(T(a
n
, b
n
, c
n
)) = 0;
vehet unk olyan N N-t hogy minden n > N termeszetes szamra T(a
n
, b
n
, c
n
)
B
(z; C). Ha n N es n > N, akkor

M
4
n

_
_
_
_
_
_
_
_
[a
n
,b
n
]
f +
_
[b
n
,c
n
]
f +
_
[c
n
,a
n
]
f
_
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
_
_
[a
n
,b
n
]
g +
_
[b
n
,c
n
]
g +
_
[c
n
,a
n
]
g
_
_
_
_
_
_
_
[b
n
a
n
[ sup
z
[a
n
,b
n
]
|g(z
t
)|+[c
n
b
n
[ sup
z
[b
n
,c
n
]
|g(z
t
)|+[a
n
c
n
[ sup
z
[c
n
,a
n
]
|g(z
t
)|
([b
n
a
n
[ +[c
n
b
n
[ +[a
n
c
n
[) sup
z
[a
n
,b
n
][b
n
,c
n
][a
n
,c
n
]
|g(z
t
)| =
= L(a
n
, b
n
, c
n
) sup
z
[a
n
,b
n
][b
n
,c
n
][a
n
,c
n
]
|f(z
t
) f(z) (Df)(z)(z
t
z)|
L(a, b, c)
2
n
sup
z
T(a
n
,b
n
,c
n
)
|f(z
t
) f(z) (Df)(z)(z
t
z)|
L(a, b, c)
2
n
sup
z
T(a
n
,b
n
,c
n
)
([z
t
z[)
L(a, b, c)
2
n
diam(T(a
n
, b
n
, c
n
))

L(a, b, c)
2
n
CL(a
n
, b
n
, c
n
) =
L(a, b, c)
2
4
n
C.
Tehat fennall az
M L(a, b, c)
2
C
egyenl otlenseg, es itt R
+
tetszoleges, ezert M = 0.
(II) Most legyenek a, b, c C olyan pontok, hogy T(a, b, c) Dom(f) es f a
T(a, b, c) a halmaz minden pontjaban C-dierencialhato. Legyen (
n
)
nN
olyan
zerussorozat R-ben, amelyre minden n N eseten
n
]0, 1[. Minden N n-re
legyen
b
n
:= a +
n
(c a), c
n
:= a +
n
(b a).
30 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Ha n N, akkor c
n
[a, b] es b
n
[c, a], ezert
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f =
_
_
_
_
[a,c
n
]
f +
_
[c
n
,b]
f
_
_
_
+
_
[b,c]
f +
_
_
_
_
[c,b
n
]
f +
_
[b
n
,a]
f
_
_
_
=
=
_
_
_
_
[a,c
n
]
f +
_
[c
n
,b
n
]
f +
_
[b
n
,a]
f
_
_
_
+
_
_
_
_
[b,c]
f +
_
[c,c
n
]
f +
_
[c
n
,b]
f
_
_
_
+
+
_
_
_
_
[c,b
n
]
f +
_
[b
n
,c
n
]
f +
_
[c
n
,c]
f
_
_
_
Nyilvanval o, hogy n N eseten T(b, c, c
n
), T(c, b
n
, c
n
) Dom(f) a, tehat az f
f uggveny e haromszogek minden pontjaban C-dierencialhato, gy az (I) alapjan
_
[b,c]
f +
_
[c,c
n
]
f +
_
[c
n
,b]
f = 0 =
_
[c,b
n
]
f +
_
[b
n
,c
n
]
f +
_
[c
n
,c]
f,
_
_
_
_
_
_
_
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f
_
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
_
_
[a,c
n
]
f +
_
[c
n
,b
n
]
f +
_
[b
n
,a]
f
_
_
_
_
_
_
_
[c
n
a[ sup
z[a,c
n
]
|f(z)| +[b
n
c
n
[ sup
z[c
n
,b
n
]
|f(z)| +[a b
n
[ sup
z[b
n
,a]
|f(z)

n
L(a, b, c) sup
z[a,c
n
][c
n
,b
n
][b
n
,a]
|f(z)|
n
L(a, b, c) sup
zT(a,b,c)
|f(z)|,
ahol kihasznaltuk azt, hogy a dencio alapjan L(a, c
n
, b
n
) =
n
L(a, b, c), tovabba
T(a, c
n
, b
n
) T(a, b, c). Az f f uggveny folytonos a T(a, b, c) halmazon, hiszen
az a pontban is folytonos, ezert sup
zT(a,b,c)
|f(z)| < +. Ebbol es a lim
n
n
= 0
feltetelbol kovetkezik, hogy
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0.
(III) Veg ul legyenek a, b, c C olyan pontok, hogy T(a, b, c) Dom(f), es az f
f uggveny a T(a, b, c) halmaz minden pontjaban C-dierencialhato, legfeljebb egy
pontot kiveve. Legyen p T(a, b, c) olyan pont, hogy f a T(a, b, c) p halmaz
minden pontjaban C-dierencialhato. (Nem zarjuk ki, hogy f a p pontban is C-
dierencialhato, de nem kovetelj uk meg. Ugyanakkor a hipotezis szerint f folytonos
a p pontban.) Ekkor
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f =
_
_
_
_
[p,a]
f +
_
[a,b]
f +
_
[b,p]
f
_
_
_
+
+
_
_
_
_
[p,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,p]
f
_
_
_
+
_
_
_
_
[p,c]
f +
_
[c,a]
f +
_
[a,p]
f
_
_
_
,
es az f f uggveny C-dierencialhato a T(p, a, b)p, T(p, b, c)p es T(p, c, a)p
halmazokon, tehat a (II) alapjan az egyenloseg jobb oldalan zarojelek kozott allo
vektorok nullak, vagyis
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0
teljes ul.
Kovetkezmeny. Ha F komplex Banach-ter es f : C F olyan folytonos
f uggveny, amely a Dom(f) halmaz minden pontjaban C-dierencialhato, legfeljebb
egy pontot kiveve, akkor minden U Dom(f) nylt csillaghalmazhoz letezik f-nek
U-n ertelmezett primitv f uggvenye.
Bizonytas. A Newton-Leibniz-tetel komplex formaja es a Goursat-lemma alapjan
nyilvanvalo.
Kovetkezmeny. Ha F komplex Banach-ter es f : C F olyan folytonos
f uggveny, amely a Dom(f) halmaz minden pontjaban C-dierencialhato, legfeljebb
egy pontot kiveve, akkor a Dom(f) minden belso pontjanak van olyan nylt
kornyezete, hogy letezik f-nek ezen a kornyezeten ertelmezett primitv f uggvenye.
Bizonytas. Legyen z Int(Dom(f)), es a z-nek vegy uk olyan U nylt kornyezetet,
hogy U Dom(f) es U konvex. Ha a, b, c U tetszoleges olyan pontok, hogy
T(a, b, c) U, akkor a Goursat-lemma alapjan
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0.
Ezert a Newton-Leibniz-tetel komplex formaja miatt letezik f-nek olyan primitv
f uggvenye, amely az U halmazon ertelmezett.
32 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
2. Holomorf f uggveny primitv f uggvenyei (gyakorlatok) 33
Gyakorlatok
1. Legyenek a, b, c, d R es ertelmezz uk a kovetkezo lekepezest
f : C C; z (a +ic)Re(z) + (b +id)Im(z).
Ez a f uggveny R-analitikus es
_
[1,1]
f +
_
[1,i]
f +
_
[i,1]
f = (b +c) +i(a d),
tehat a bal oldalon allo szam pontosan akkor 0, ha a = d es c = b.
2. (Komplex logaritmusf uggveny.)

Ertelmezz uk az := z C[z / R
+
halmazt,
amely nylt csillaghalmaz C-ben.
a) Letezik egyetlen olyan Log : C holomorf f uggveny, amely primitv f uggvenye
az 1/id
C
f uggvenynek es eleget tesz a Log(1) = 0 egyenlosegnek. (Ezt a Log
f uggvenyt nevezz uk komplex logaritmusf uggvenynek.) A Log f uggvenyre fennall a
lim
z0
Log(1 +z)
z
= 1
egyenl oseg.
b) Az Exp : C C f uggveny injektv a H := z C[Im(z) ] , [ halmazon,
tovabba Im(Log) = H es
Log = (Exp[
H
)
1
.
c) Fennall a Log[
R
+ = log egyenloseg, vagyis a komplex logaritmusf uggveny a valos
logaritmusf uggveny holomorf kiterjesztese.
d) Ha z
1
, z
2
C olyanok, hogy Re(z
1
) > 0 es Re(z
2
) > 0, akkor z
1
, z
2
, z
1
z
2

Dom(Log) es
Log(z
1
z
2
) = Log(z
1
) +Log(z
2
).
Ha z
1
, z
2
Dom(Log) es z
1
z
2
Dom(Log), akkor letezik olyan k Z, hogy
Log(z
1
z
2
) = Log(z
1
) +Log(z
2
) + 2ik.
e) A B
1
(1, C) gombon fennall a
Log =
k=1
(1)
k+1
k
(id
C
1)
k
f uggvenyegyenloseg.
f) Vezess uk be a
Dom(Log) C C; (z, ) z
:= Exp(Log(z))
34 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
komplex hatvanyozas-f uggvenyt, es vizsgaljuk meg, hogy ez a holomorf f uggveny
milyen algebrai tulajdonsagokkal rendelkezik?
(
Utmutatas. a) A Goursat-lemma utan allo elso kovetkezmeny alapjan nyilvanvalo,

hiszen az nylt halmaz csillaghalmaz (minden szigor uan pozitv szam csillag-
centrum). A Log f uggveny a dencio alapjan C-dierencialhato az 1 pontban es
1 = (D(Log))(1) = lim
z0
Log(1 +z) Log(1)
z
= lim
z0
Log(1 +z)
z
.
b) Egyszer uen igazolhato, hogy az Exp : C C f uggveny injektv a H := z
C[Im(z) ] , [ halmazon, tovabba ExpH) = = Dom(Log). Ugyanakkor,
a Log f uggveny dencioja alapjan D(Log Exp id
H
) = 0 es a Log Exp id
H
f uggveny a 0-hoz 0-t rendel, ezert a H halmaz osszef uggosege miatt Log(Exp[
H
) =
id
H
. Ebbol kovetkezik, hogy Log = (Exp[
H
)
1
.
c) A b) alltasbol es a valos logaritmusf uggveny denciojabol kovetkezik.
d) Rogztett z
2
C, Re(z
2
) > 0 ponthoz tekints uk a z Log(zz
2
) es z
Log(z) + Log(z
2
) f uggvenyeket a z C[Re(z) > 0 halmazon. Vilagos, hogy
ez a ket holomorf f uggveny olyan primitv f uggvenye 1/id
C
-nek, amelyek az 1-hez
ugyanazt az erteket rendelik, ezert ezek a f uggvenyek egyenlok. Ezert minden z
1
C
pontra, ha Re(z
1
) > 0, akkor Log(z
1
z
2
) = Log(z
1
) +Log(z
2
).
Ha z
1
, z
2
Dom(Log) olyanok, hogy z
1
z
2
Dom(Log), akkor Exp Log =
id
Dom(Log)
miatt Exp (Log(z
1
z
2
) Log(z
1
) Log(z
2
)) = 1, ezert letezik olyan
k Z, hogy Log(z
1
z
2
) = Log(z
1
) +Log(z
2
) + 2ik.
e) A dencio es a Newton-Leibniz-tetel komplex formaja szerint minden z
Dom(Log) eseten
Log(z) =
_
[1,z]
1
id
C
= (z 1)
_
[0,1]
1
1 +t(z 1)
d
R
(t),
hiszen 1 csillagcentruma a Dom(Log) halmaznak. Ha z B
1
(1; C), akkor
1
1 +id
[0,1]
(z 1)
=
k=0
(1)
k
(z 1)
k
id
k
[0,1]
,
tovabba a
kN
(1)
k
(z 1)
k
id
k
[0,1]
f uggvenysor normalisan konvergens a [0, 1]
intervallumon, ezert a Lebesgue-tetel alapjan
_
[0,1]
1
1 +t(z 1)
d
R
(t) =
_
[0,1]
_

k=0
(1)
k
(z 1)
k
id
k
[0,1]
_
d
R
=
=
k=0
(1)
k
(z 1)
k
_
[0,1]
id
k
[0,1]
d
R
=
k=0
(1)
k
(z 1)
k
1
_
0
id
k
R
d
R
=
=
k=0
(1)
k
k + 1
(z 1)
k
amibol kovetkezik, hogy fennall a
Log(z) =
k=0
(1)
k
k + 1
(z 1)
k+1
=
k=1
(1)
k1
k
(z 1)
k
egyenl oseg.)
3. (Numerikus szorzatok.) Legyen (z
k
)
kN
komplex szamok sorozata. Emlekez-
tet unk arra, hogy a (z
k
)
kN
sorozathoz asszocialt vegtelen szorzatnak nevezz uk es
a
kN
z
k
szimbolummal jelolj uk azt a C-ben halado sorozatot, amely a 0-hoz az 1
szamot rendeli, es minden N
+
n-hez a
n1
k=0
z
k
veges szorzatot rendeli (II. fejezet,
4. pont). Tovabba, azt mondjuk, hogy a
kN
z
k
vegtelen szorzat konvergens, ha
ez a sorozat konvergens C-ben es a hatarerteke nem nulla. Ha a
kN
z
k
sorozat
konvergens C-ben, de a hatarerteke 0, akkor azt mondjuk, hogy a
kN
z
k
vegtelen
szorzat nullahoz divergal. Nyilvanvalo, hogy ha van olyan m N, hogy z
m
= 0,
akkor minden n > m termeszetes szamra
n1
k=0
z
k
= 0, tehat a
kN
z
k
vegtelen szorzat
nullahoz divergal. Ezert a vegtelen szorzatok konvergencia-vizsgalata soran csak
olyan szamsorozatokhoz asszocialt vegtelen szorzatokat tekint unk, amelyek minden
tagja nem nulla komplex szam.
a) Ha a
kN
z
k
vegtelen szorzat konvergens, akkor lim
k
z
k
= 1. (Ez a numerikus
vegtelen szorzatok konvergenciajanak termeszetes sz ukseges feltetele.) Azonban
letezik olyan (z
k
)
kN
valos szamsorozat, amelyre minden k N eseten z
k
> 0
es lim
k
z
k
= 1 teljes ul, de a
kN
z
k
vegtelen szorzat nem konvergens.
b) A
kN
z
k
vegtelen szorzat pontosan akkor konvergens, ha minden R
+
eseten
letezik olyan N N, hogy minden m, n > N termeszetes szamra
1
m1
k=0
z
k
n1
k=0
z
k
< .
(Ez a vegtelen numerikus szorzatok konvergenciajanak Cauchy-kriteriuma).
c) A
kN
z
k
vegtelen szorzat pontosan akkor konvergens, ha letezik olyan m N,
hogy minden k m termeszetes szamra z
k
Dom(Log) es a
kN; km
Log(z
k
)
36 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
sor konvergens C-ben. Tovabba, ha a
kN
z
k
vegtelen szorzat konvergens es m N
olyan, hogy minden k m termeszetes szamra z
k
Dom(Log), akkor
k=0
z
k
=
_
m1
k=0
z
k
_
Exp
_

k=m
Log(z
k
)
_
teljes ul, ahol m = 0 eseten
m1
k=0
z
k
:= 1.
d) Ha a
kN
(z
k
1) sor abszol ut konvergens C-ben, akkor a
kN
z
k
vegtelen szorzat
konvergens. Specialisan, ha z C es Re(z) > 1, akkor a
kN
_
1 +
1
(k + 1)
z
_
,
kN
_
1
1
(k + 2)
z
_
vegtelen szorzatok konvergensek. Ugyanakkor a
kN
_
1 +
(1)
k
)
k + 1
_
vegtelen szorzat konvergens, de a
kN
__
1 +
(1)
k
k + 1
_
1
_
numerikus sor nem abszol ut konvergens C-ben.
(
Utmutatas. Legyen (z
k
)
kN
olyan komplex szamsorozat, amelyre minden k N
eseten z
k
,= 0, es minden N
+
n-re legyen p
n
:=
n1
k=0
z
k
, valamint p
0
:= 1.
a) Ha a
kN
z
k
vegtelen szorzat konvergens, akkor letezik a p := lim
n
p
n
hatarertek
es p ,= 0. Legyen R
+
tetszoleges. Letezik olyan N N, hogy minden n > N
termeszetes szamra
[p p
n
[ < [p[

+ 2
.
Ha n [N es n > N, akkor
[p[ [p
n
[ [[p[ [p
n
[[ [p p
n
[ < [p[

+ 2
,
[p[
2
+ 2
< [p
n
[.
Ez azt jelenti, hogy n N es n > N eseten
[1 z
n
[ =
1
p
n+1
p
n
[p
n
p[ +[p p
n+1
[
[p
n
[
<
2[p[

+2
[p[
2
+2
= ,
ezert lim
k
z
k
= 1.
Nyilvanval o, hogy a
kN
_
1 +
1
k + 1
_
vegtelen szorzat divergens, mert teljes indukcioval konnyen igazolhato, hogy minden
N
+
n-re
n1
k=0
_
1 +
1
k + 1
_
= n + 1,
ugyanakkor termeszetesen
lim
k
_
1 +
1
k + 1
_
= 1,
gy a vegtelen szorzatok konvergenciajanak termeszetes sz ukseges feltetele nem
elegseges feltetel.
b) Tegy uk fel, hogy a
kN
z
k
vegtelen szorzat konvergens, tehat letezik a p := lim
n
p
n
hatarertek es p ,= 0. Legyen N
t
N olyan, hogy minden n > N
t
termeszetes
szamra [p
n
[ > [p[/2. Legyen R
+
tetszoleges. A (p
n
)
nN
sorozat Cauchy-
sorozat, ezert letezik olyan N
tt
N, hogy minden m, n > N
tt
termeszetes szamra
[p
n
p
m
[ < [p[/2. Ekkor m, n N es m, n > max(N
t
, N
tt
) eseten
1
p
m
p
n
=
[p
n
p
m
[
[p
n
[
<
[p[/2
[p[/2
= .
Megfordtva, tegy uk fel, hogy minden R
+
-hoz letezik olyan N N, hogy minden
m, n > N termeszetes szamra
1
p
m
p
n
< .
Legyen N
1
N olyan, hogy minden m, n > N
1
termeszetes szamra
1
p
m
p
n
<
1
2
.
Ha m N es m > N
1
, akkor [[p
N
1
[ [p
m
[[ [p
N
1
p
m
[ < [p
N
1
[/2, tehat
[p
N
1
[/2 < [p
m
[ < 3[p
N
1
[/2. Ha R
+
tetszoleges es N
2
N olyan, hogy minden
m, n > N
2
termeszetes szamra
1
p
m
p
n
<
3[p
N
1
[
2
,
akkor minden m, n > max(N
1
, N
2
) termeszetes szamra
[p
n
p
m
[ =
1
p
m
p
n
[p
n
[ <

3[p
N
1
[/2
3[p
N
1
[
2
= .
38 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Ez azt jelenti, hogy (p
n
)
nN
Cauchy-sorozat, gy konvergens C-ben. Tovabba,
lim
n
p
n
= lim
n
[p
n
[ [p
N
1
[/2 > 0,
tehat lim
n
p
n
,= 0, gy a
kN
z
k
vegtelen szorzat konvergens.
c) Legyen m N olyan, hogy minden k m termeszetes szamra z
k
Dom(Log)
es a

kN; km
Log(z
k
)
sor konvergens C-ben. Ha n N
+
, akkor Exp Log = id
Dom(Log)
alapjan
Exp
_
m+n1
k=m
Log(z
k
)
_
=
p
m+n
p
m
,
tehat az Exp f uggveny folytonossaga miatt a (p
m+n
)
nN
sorozat konvergens, gy a
(p
n
)
nN
sorozat is konvergens C-ben. Ugyanakkor
0 ,= Exp
_

k=m
Log(z
k
)
_
= lim
n
Exp
_
m+n1
k=m
Log(z
k
)
_
=
=
_
lim
n
p
m+n
_
/p
m
=
_
lim
n
p
n
_
/p
m
,
vagyis lim
n
p
n
,= 0, gy a
kN
z
k
vegtelen szorzat konvergens.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy a
kN
z
k
vegtelen szorzat konvergens. Az a) szerint
lim
k
z
k
= 1, es 1 belso pontja Dom(Log)-nak, ezert van olyan m N, hogy minden
k m termeszetes szamra z
k
Dom(Log). Minden n N
+
eseten legyen
s
m,n
:=
m+n1
k=m
Log(z
k
),
es s
m,0
:= 0. A b) alapjan vehet unk olyan N N szamot, hogy N > m es minden
k, n N termeszetes szamra
1
p
n
p
k
<
1
2
,
kovetkezeskeppen p
n
/p
k
Dom(Log). Ha n N es n > N, akkor
Exp(s
m,N
s
m,n
) =
Exp(s
m,N
)
Exp(s
m,n
)
=
m+N1
k=m
z
k
m+n1
k=m
z
k
=
m+N1
k=0
z
k
m+n1
k=0
z
k
=
p
m+N
p
m+n
,
tehat
Exp
_
Log
_
p
m+n
p
m+N
_
s
m,n
+s
m,N
_
= 1.
Ezert minden N n-hez van olyan k Z, hogy
Log
_
p
m+n
p
m+N
_
s
m,n
+s
m,N
= 2ik.
Tehat kivalaszthatunk olyan (k
n
)
nN; n>N
rendszert Z-ben, hogy minden n > N
termeszetes szamra
Log
_
p
m+n
p
m+N
_
= s
m,n
s
m,N
+ 2ik
n
teljes uljon. A
kN
z
k
vegtelen szorzat konvergenciaja folytan a (p
m+n
)
nN
sorozat
konvergens. Ugyanakkor n N es n > N eseten
1
p
m+n
p
m+N
<
1
2
,
ezert teljes ul az, hogy
lim
n
Log
_
p
m+n
p
m+N
_
B
1/2
(1; C) Dom(Log).
Tehat a Log f uggveny folytonossaga miatt letezik a
lim
n
Log
_
p
m+n
p
m+N
_
hatarertek, vagyis letezik a lim
n
(s
m,n
s
m,N
+ 2ik
n
) hatarertek is. Ebbol
kovetkezik, hogy
0 = lim
n
((s
m,n+1
s
m,N
+ 2ik
n+1
) (s
m,n
s
m,N
+ 2ik
n
)) =
= lim
n
(Log(z
m+n
) + 2i(k
n+1
k
n
)) .
Az a) alapjan lim
k
z
k
= 1, ezert lim
n
Log(z
m+n
) = 1. Ebbol kapjuk, hogy
lim
k
(k
n+1
k
n
) = 0, tehat van olyan N
t
> N termeszetes szam, hogy minden
n > N
t
termeszetes szamra k
n+1
= k
n
. Ezert az (s
m,n
)
nN
sorozat is konvergens
C-ben, ami eppen azt jelenti, hogy a
kN; km
Log(z
k
)
sor konvergens C-ben.)
40 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
4. Legyen T azon (a, b, c) C
3
pontok halmaza, amelyekre [ba[+[cb[+[ac[ > 0
(vagyis a ,= b vagy b ,= c vagy c ,= a). Mutassuk meg, hogy
sup
(a,b,c)T
diam(T(a, b, c))
L(a, b, c)
=
1
2
.
5. (A szakasz menti integr al altalanostasa.) Legyen E normalt ter es F Banach-ter.
Ha : E L(E; F) folytonos f uggveny (E feletti operatormezo) es a, b E olyan
pontok, hogy [a, b] Dom(), akkor a
[0, 1] F; t ((a +t.(b a))) (b a)
f uggveny folytonos, ezert jol ertelmezett az
_
[a,b]
:=
_
[0,1]
((a +t.(b a))) (b a)d
R
(t)
vektor; ezt nevezz uk az operatormezo integraljanak az [a, b] szakasz menten. Az
: E L(E; F) operatormezo primitv f uggvenyenek nevez unk minden olyan
f : E F dierencialhato f uggvenyt, amelyre Df teljes ul. Az globalis
primitv f uggvenyenek nevezz uk azokat a primitv f uggvenyeit, amelyek dencios
tartomanya egyenlo Dom()-val. Azt mondjuk, hogy az : E L(E; F) ope-
ratormezo egzakt, ha letezik -nak globalis primitv f uggvenye.
a) Ha : E L(E; F) f uggveny, akkor legyen d : E L
a
2
(E
2
; F) az a
lekepezes, amelyre Dom(d) := Dom(D), es minden a Dom(d) es x, x
t
E
eseten
((d)(a)) (x, x
t
) :=
1
2
((((D)(a)) (x)) (x
t
) (((D)(a)) (x
t
)) (x)) .
Azt mondjuk, hogy az : E L(E; F) operatormezo zart, ha dierencialhato
f uggveny es d = 0 (VII. fejezet, 3. pont, 5. pelda). Mutassuk meg, hogy
minden dierencialhato egzakt operatormezo zart, azonban zart operatormezo nem
sz uksegkeppen egzakt.
b) Legyen F komplex Banach-ter es f : C F folytonos f uggveny. Ekkor az
f
: Dom(f) L(C; F); z (z
t
z
t
.f(z))
f uggveny folytonos, es ha a, b C olyan pontok, hogy [a, b] Dom(
f
), akkor
_
[a,b]
f
=
_
[a,b]
f,
tehat az operatormezok iment bevezetett szakasz menti integralja a korabban
bevezetett szakasz menti integral-fogalomnak altalanostasa. Egy C F f uggveny
pontosan akkor primitv f uggvenye f-nek, ha primitv f uggvenye az
f
opera-
tormezonek. Tovabba, ha f holomorf, akkor
f
sz uksegkeppen zart.
c) Tegy uk fel, hogy E normalt ter K felett, es legyen g : E E K olyan
szimmetrikus, folytonos bilinearis funkcional, amelyre az E E
t
; x g(x, )
linearis operator bijekcio. Ha : E E folytonos f uggveny (vagyis E feletti
vektormezo), akkor az
g,
: Dom() E
t
; x g((z), )
kovektormezo folytonos, es ha a, b E olyan pontok, hogy [a, b] Dom(
g,
),
akkor
_
[a,b]
g,
:=
_
[0,1]
(
g,
(a +t.(b a))) (b a) d
R
(t) =
=
_
[0,1]
g((a +t.(b a)), b a) d
R
(t).
Ezt a K-beli elemet a vektormezo g szerinti munkajanak nevezz uk az [a, b] szakasz
menten, es ezt a
(g)
_
[a,b]
szimbolummal is jelolj uk. Egy V : E K f uggvenyt a : E E vektormezo

g-potencialjanak nevez unk, ha V dierencialhato f uggveny, es grad
g
V (VII.
fejezet, 3. pont, 3. pelda). Azt mondjuk, hogy a : E E vektormezo potenci alos
(g szerint), ha letezik -nak olyan g-potencialja, amelynek dencios tartomanya
egyenl o a Dom() halmazzal. Mutassuk meg, hogy ha : E E vektormezo,
akkor
(i) pontosan akkor dierencialhato, ha az
g,
kovektormezo dierencialhato;
(ii) a V : E K f uggveny pontosan akkor g-potencialja -nak, ha V primitv
f uggvenye az
g,
kovektormezonek;
(iii) az
g,
kovektormezo pontosan akkor zart, ha dierencialhato es minden
a Dom(), valamint minden x, x
t
E eseten
g(((D)(a)) (x), x
t
) = g(((D)(a)) (x
t
), x)
teljes ul, vagyis minden a Dom() pontra a (D)(a) : E E linearis operator
g-szimmetrikus;
(iv) pontosan akkor potencialos g szerint, ha az
g,
kovektormezo egzakt.
6. (Az altalanostott szakasz menti integral tulajdonsagai.) Legyen E normalt ter
es F Banach-ter K felett.
a) Ha ,
t
: E L(E; F) folytonos f uggvenyek, K, es a, b E olyan pontok,
42 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
amelyekre [a, b] Dom() Dom(
t
), akkor
_
[a,b]
( +
t
) =
_
[a,b]
+
_
[a,b]
t
,
_
[a,b]
(.) = .
_
[a,b]
,
_
_
_
_
_
_
_
_
[a,b]
_
_
_
_
_
_
_
|b a| sup
x[a,b]
|(x)|.
b) Ha : E L(E; F) folytonos f uggveny es a, b E olyan pontok, amelyekre
[a, b] Dom(), akkor
_
[b,a]
=
_
[a,b]
,
es minden c [a, b] eseten
_
[a,b]
=
_
[a,c]
+
_
[c,b]
.
c) Ha : E L(E; F) folytonos f uggveny, g : E F primitv f uggvenye f-nek,
es a, b E olyan pontok, amelyekre [a, b] Dom(), akkor
_
[a,b]
= g(b) g(a).
d) Legyen u : E E F folytonos bilinearis operator, es
u
: E L(E; F); x u(x, ).
Ekkor minden a, b E eseten
_
[a,b]
u
=
1
2
(u(b, b) u(a, a)) +
1
2
(u(a, b) u(b, a)).
7. (A Newton-Leibniz-tetel altalanostott formaja.) Legyen E normalt ter es minden
a, b, c E eseten
T(a, b, c) := a +b +c [ ((, , ) [0, 1]
3
) ( + + = 1) .
Legyen F Banach-ter, : E L(E; F) folytonos f uggveny, es U Dom()
nylt csillaghalmaz. Akkor es csak akkor letezik -nak az U halmazon ertelmezett
primitv f uggvenye, ha minden a, b, c U pontra, T(a, b, c) U eseten
_
[a,b]
+
_
[b,c]
+
_
[c,a]
= 0.
Tovabba, ha teljes ul ez az integralis feltetel, es c U csillagcentruma az U
halmaznak, akkor az
U F; z
_
[c,z]
f uggveny U-n ertelmezett primitv f uggvenye -nak.

8. (A Goursat-lemma altalanostasa.) Legyen E normalt ter, es minden a, b, c E
eseten
L(a, b, c) := |b a| +|c b| +|a c|.
Letezik olyan C R
+
, hogy minden a, b, c E eseten
diam(T(a, b, c)) C L(a, b, c).
Tovabba, ha : E L(E; F) olyan folytonos f uggveny, amely a Dom() halmaz
minden pontjaban dierencialhato, legfeljebb egy pontot kiveve, es d = 0, akkor
minden a, b, c E pontra, T(a, b, c) Dom() eseten
_
[a,b]
+
_
[b,c]
+
_
[c,a]
= 0.
(
Utmutatas. A bizonytasnak ugyanaz az elve, mint az egyvaltozos f uggvenyekre

vonatkozo Goursat-lemma eseteben. Tehat a T(a, b, c) Dom() felteves mellett a
kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio tetelet alkalmazva igazoljuk olyan E
3
-ban
halado ((a
n
, b
n
, c
n
))
nN
sorozat letezeset, hogy
- (a
0
, b
0
, c
0
) = (a, b, c);
- minden n N eseten
T(a
n+1
, b
n+1
, c
n+1
) T(a
n
, b
n
, c
n
), L(a
n+1
, b
n+1
, c
n+1
) =
1
2
L(a
n
, b
n
, c
n
);
- minden n N eseten
M
4
n

_
_
_
_
_
_
_
_
[a
n
,b
n
]
+
_
[b
n
,c
n
]
+
_
[c
n
,a
n
]
_
_
_
_
_
_
_
,
ahol bevezett uk az
M :=
_
_
_
_
_
_
_
_
[a,b]
+
_
[b,c]
+
_
[c,a]
_
_
_
_
_
_
_
szamot. Itt is kapjuk egyetlen olyan z E letezeset, amelyre
z =
nN
T(a
n
, b
n
, c
n
).
De most az ottani f(z) + (Df)(z)(id
C
z) : C F f uggveny helyett az
(z) + ((D)(z)) (id
E
z) : E L(E; F)
44 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
operatormezot kepezz uk, es eszrevessz uk, hogy az
E F; x ((z))(x) +
1
2
(((D)(z))(x z))(x z)
f uggveny az E-n dierencialhato, es minden x E pontban a derivaltja egyenlo az
((z))(x) + ((D)(z))(x z) + ((d)(z))(x z, )
operatorral, tehat (d)(z) = 0 eseten a derivaltf uggvenye egyenlo az (z) +
((D)(z)) (id
E
z) f uggvennyel. A hipotezis szerint (d)(z) = 0, ezert az
(z) + ((D)(z)) (id
E
z) f uggvenynek letezik primitv f uggvenye. Ezutan
kepezz uk a
g := (z) ((D)(z)) (id
E
z) : Dom() L(E; F)
lekepezest, amelyre minden n N eseten
_
[a
n
,b
n
]
g +
_
[b
n
,c
n
]
g +
_
[c
n
,a
n
]
g =
_
[a
n
,b
n
]
+
_
[b
n
,c
n
]
+
_
[c
n
,a
n
]
teljes ul. A bizonytast ugyan ugy fejezz uk be, mint korabban, de itt az altalanostott
szakasz menti integral 6. gyakorlatban megfogalmazott tulajdonsagait kell al-
kalmazni.)
9. Legyen E normalt ter, F Banach-ter, es : E L(E; F) olyan folytonos
f uggveny, amely a Dom() halmaz minden pontjaban dierencialhato, legfeljebb
egy pontot kiveve, es d = 0. Ekkor a Dom() minden belso pontjanak van
olyan nylt kornyezete, hogy letezik -nak ezen a kornyezeten ertelmezett primitv
f uggvenye.
3. Komplex vonalintegral 45
3. Komplex vonalintegral
Dencio. Legyen E normalt ter. Azt mondjuk, hogy az E-ben halado
folytonos v szakaszonkent C
1
-osztaly u, ha letezik olyan n N
+
es (t
k
)
0kn
szigor uan monoton novo rendszer R-ben, hogy Dom() = [t
0
, t
n
], es minden k < n
termeszetes szamra a f uggveny folytonosan dierencialhato a ]t
k
, t
k+1
[ inter-
vallumon, es a D f uggvenynek letezik t
k
-ban jobboldali es t
k+1
-ben baloldali ha-
tarerteke.
Lemma. Ha az E normalt terben halado szakaszonket C
1
-osztaly u v, akkor
a
|D| : Dom(D) R; t |(D)(t)|
f uggveny 0-val vett kiterjesztese R-re integralhato a Lebesgue-mertek szerint. Ha
F komplex Banach-ter, f : C F folytonos f uggveny, es olyan C-ben halado
szakaszonket C
1
-osztaly u v, hogy Im() Dom(f), akkor az
(f )(D) : Dom(D) F; t f((t))(D)(t)
f uggveny 0-val vett kiterjesztese R-re integralhato a Lebesgue-mertek szerint (vagyis
az (f )(D) f uggveny
R
-integralhato a Dom(D) halmazon).
Bizonytas. Legyen n N
+
es (t
k
)
0kn
olyan szigor uan monoton novo rendszer
R-ben, hogy Dom() = [t
0
, t
n
], es minden k < n termeszetes szamra a f uggveny
folytonosan dierencialhato a ]t
k
, t
k+1
[ intervallumon, es a D f uggvenynek letezik
t
k
k+1
-ben baloldali hatarerteke. Nyilvanvalo, hogy
|D|
=
n1
k=0
|(D)[
]t
k
,t
k+1
[
|
teljes ul az Rt
k
[k n+1 halmazon, tehat
R
-majdnem minden utt. Minden k < n
termeszetes szamra |(D)[
]t
k
,t
k+1
[
|
L
1
R
(R, R
R
,
R
), mert a |(D)[
]t
k
,t
k+1
[
| :
]t
k
, t
k+1
[ R f uggveny folytonos es letezik hatarerteke a t
k
es t
k+1
pontokban (X.
fejezet, 1. pont). Ezert a |D|
f uggveny integralhato a Lebesgue-mertek szerint.

Most tegy uk fel, hogy E := C, tovabba F komplex Banach-ter es f : C F olyan
folytonos f uggveny, amelyre Im() Dom(f). Ekkor
((f )(D))
=
n1
k=0
_
((f )(D)) [
]t
k
,t
k+1
[
_
teljes ul az R t
k
[k n + 1 halmazon, tehat
R
-majdnem minden utt. Minden
k < n termeszetes szamra
_
((f )(D)) [
]t
k
,t
k+1
[
_
L
1
F
(R, R
R
,
R
), mert a
((f )(D)) [
]t
k
,t
k+1
[
:]t
k
, t
k+1
[ F f uggveny folytonos es letezik hatarerteke a
t
k
es t
k+1
pontokban (X. fejezet, 1. pont). Ezert a |D|
f uggveny integralhato a
Lebesgue-mertek szerint.
46 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Dencio. Ha az E normalt terben halado szakaszonket C
1
-osztaly u v,
akkor
L() :=
_
R
|D|
d
R
,
es ezt a szamot a v hosszanak nevezz uk. Ha F komplex Banach-ter, f : C F
folytonos f uggveny, es olyan C-ben halado szakaszonket C
1
-osztaly u v, hogy
Im() Dom(f), akkor
_
f :=
_
R
((f )(D))
d
R
,
es ezt az F-beli vektort az f f uggveny v menti komplex vonalintegraljanak (vagy
egyszer uen menti integraljanak) nevezz uk; tovabba, ha a v zart, akkor az f
f uggveny menti vonalintegraljat a
_
f
szimbolummal is jelolj uk.
Megjegyezz uk, hogy az elozo dencio feltetelei mellett az f f uggveny menti
integraljat az
_
f(z) dz vagy
_
f(z) dz
szimbolummal is jelolj uk, leginkabb akkor, ha explicit formulank van az f f uggveny
ertekeire.
A kovetkezo alltasban osszefoglaljuk a komplex vonalintegral szamunkra fontos
tulajdonsagait.
Alltas. Legyen F komplex Banach-ter.

a) Ha f, g : C F folytonos f uggvenyek, C, es olyan C-ben halado
szakaszonkent C
1
-osztaly u v, hogy Im() Dom(f) Dom(g), akkor
_
(f +g) =
_
f +
_
g,
_
(.f) = .
_
f,
_
_
_
_
_
_
_
f
_
_
_
_
_
_
L() sup
zIm()
|f(z)|.
b) Ha f : C F folytonos f uggveny, g : C F primitv f uggvenye f-nek, es
olyan C-ben halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v, hogy Im() Dom(f), akkor
_
f = g((b)) g((a)),
ahol a, b R azok a pontok, amelyekre Dom() = [a, b].
c) Legyenek a, b, a
t
, b
t
R, a b, a
t
b
t
, es : [a
t
, b
t
] [a, b] olyan szigor uan
monoton novo folytonos f uggveny, hogy a [
]a
,b
[
:]a
t
, b
t
[]a, b[ f uggveny C
1
-diffe-
omorzmus, valamint D-nak letezik hatarerteke a
t
-ben es b
t
-ben. Ha : [a, b] C
szakaszonkent C
1
-osztaly u v, akkor a f uggveny is szakaszonkent C
1
-osztaly u
v, es ha f : C F olyan folytonos f uggveny, hogy Im() Dom(f), akkor
_
f =
_
f.
d) Legyen U C es (f
n
)
nN
olyan sorozat, amelynek minden tagja U F
folytonos f uggveny. Ha ez a f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens az
U halmazon, akkor minden U-ban halado szakaszonkent C
1
-osztaly u vre
_
_
lim
n
f
n
_
= lim
n
_
f
n
Ha a
nN
f
n
f uggvenysor lokalisan egyenletesen konvergens az U halmazon (peldaul
normalisan konvergens az U halmazon), akkor minden U-ban halado szakaszonkent
C
1
-oszt aly u vre a
nN
_
f
n
vektorsor abszol ut konvergens, es
_
n=0
f
n
_
=
n=0
_
f
n
.
Bizonytas. a) Nyilvanvalo, hogy (f + g) = f + g es (.f) = .(f ),
ezert
((f +g) )
= (f )
+ (g )
,
((.f))
= .(f )
,
tehat az integral linearitasabol es a komplex vonalintegral denciojabol kapjuk,
hogy
_
(f +g) =
_
f +
_
g,
_
(.f) = .
_
f.
Tovabba, ha h jeloli a Dom(D) F; t f((t)).(D)(t) f uggveny 0-val valo
kiterjeszteset R-re, akkor nyilvanvalo, hogy minden R t-re
|h(t)| [D[
(t) sup
t
Dom()
|f((t
t
))| = [D[
(t) sup
zIm()
|f(z)|,
48 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
tehat
_
_
_
_
_
_
_
f
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
_
R
h d
R
_
_
_
_
_
_
_
R
|h| d
R

_
_
_
R
[D[
d
R
_
_
sup
zIm()
|f(z)| =
= L() sup
zIm()
|f(z)|,
amivel az a) alltast igazoltuk.
b) Legyen n N es (t
k
)
0kn
olyan szigor uan monoton novo rendszer R-ben, hogy
Dom() = [t
0
, t
n
], es minden k < n termeszetes szamra a f uggveny folytonosan
dierencialhato a ]t
k
, t
k+1
[ intervallumon, es a D f uggvenynek letezik t
k
-ban
jobboldali es t
k+1
-ben baloldali hatarerteke. Legyen k < n rogztett termeszetes
szam. Ekkor a (g )[
]t
k
,t
k+1
[
: F f uggveny folytonosan dierencialhato es a
D((g )[
]t
k
,t
k+1
[
) = (f ).(D) a ]t
k
, t
k+1
[ intervallumon. Ebbol latszik, hogy a
D((g)[
]t
k
,t
k+1
[
) derivaltf uggvenynek letezik t
k
k+1
-ben baloldali
hatarerteke, gy
_
D((g )[
]t
k
,t
k+1
[
)
_
L
1
F
(R, R
R
,
R
) (X. fejezet, 1. pont, 5.
megjegyzes). Ezert a Newton-Leibniz-tetel X. fejezet, 2. pontbeli altalanostasat
alkalmazva
_
]t
k
,t
k+1
[
(f )(D) d
R
=
_
R
_
D((g )[
]t
k
,t
k+1
[
)
_
d
R
=
= lim
t
k+1
((g )[
]t
k
,t
k+1
[
) lim
t
k
((g )[
]t
k
,t
k+1
[
) = g((t
k+1
)) g((t
k
))
adodik. Ebbol kapjuk, hogy
_
f =
n1
k=0
_
]t
k
,t
k+1
[
(f )(D) d
R
=
=
n1
k=0
(g((t
k+1
)) g((t
k
))) = g((t
n
)) g((t
0
)) = g((b)) g((a)),
ahol a, b R azok a szamok, amelyekre Dom() = [a, b].
c) Legyen : [a, b] C szakaszonkent C
1
-osztaly u v. Legyen n N es (t
k
)
0kn
olyan szigor uan monoton novo rendszer R-ben, hogy Dom() = [t
0
, t
n
], es minden
k < n termeszetes szamra a f uggveny folytonosan dierencialhato a ]t
k
, t
k+1
[
intervallumon, es a D f uggvenynek letezik t
k
k+1
-ben baloldali
hatarerteke. Ekkor (
1
(t
k
))
0kn
olyan szigor uan monoton novo rendszer R-ben,
hogy Dom() = [a
t
, b
t
] = [
1
(t
0
),
1
(t
n
)], es minden k < n termeszetes szamra
a f uggveny folytonosan dierencialhato a ]
1
(t
k
),
1
(t
k+1
)[ intervallumon,
tovabba a D( ) = ((D) ).(D) derivaltf uggvenynek letezik
1
(t
k
)-ban
jobboldali es
1
(t
k+1
)-ben baloldali hatarerteke, tehat szakaszonkenmt C
1
-
osztaly u v.
Legyen f : C F olyan folytonos f uggveny, hogy Im() Dom(f). Nyilvanvalo,
hogy minden k < n termeszetes szamra az (f )(D) f uggeny lesz uktese a
]t
k
, t
k+1
[ intervallumra folytonos es korlatos, tehat Lebesgue-integralhato, tovabba
a [
]
1
(t
k
),
1
(t
k+1
)[
:]
1
(t
k
),
1
(t
k+1
)[]t
k
, t
k+1
[ f uggveny C
1
-dieomorzmus,
gy a helyettesteses integralas tetele alapjan az (((f )(D)) )(D) f uggveny
Lebesgue-integralhato a ]t
k
, t
k+1
[ intervallumon es
_
]
1
(t
k
),
1
(t
k+1
)[
(((f )(D)) )(D) d
R
=
_
]t
k
,t
k+1
[
(f )(D) d
R
,
_
]t
k
,t
k+1
[
(f )(D) d
R
=
_
]
1
(t
k
),
1
(t
k+1
)[
(f ( ))(D( )) d
R
.
Ebbol k szerinti osszegzessel kapjuk, hogy
_
f =
n1
k=0
_
]
1
(t
k
),
1
(t
k+1
)[
(f ( ))(D( )) d
R
=
=
n1
k=0
_
]t
k
,t
k+1
[
(f )(D) d
R
=
_
f.
d) Ha az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens az U halmazon,
akkor ez a f uggvenysorozat az U minden kompakt reszhalmazan egyenletesen
konvergens, tovabba az f := lim
n
f
n
f uggveny folytonos az U halmazon. Tehat
ha tetszoleges szakaszonkent C
1
-osztaly u v, akkor az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat
egyenletesen konvergens az Im() kompakt halmazon, tehat lim
n
sup
zIm()
|f
n
(z)
f(z)| = 0. Ezert n N eseten az a) alapjan
_
_
_
_
_
_
_
f
n

_
f
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
_
(f
n
f)
_
_
_
_
_
_
L() sup
zIm()
|f
n
(z) f(z)|,
tehat
_
f = lim
n
_
f
n
.
Ha a
kN
f
k
f uggvenysor lokalisan egyenletesen konvergens az U halmazon, es egy
U-ban halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v, akkor
lim
n
sup
zIm()
_
_
_
_
_
n1
k=0
f
k
(z) f(z)
_
_
_
_
_
= 0,
ahol f :=
k=0
f
k
. Ekkor az a) alapjan minden n N
+
eseten
_
_
_
_
_
_
n1
k=0
_
f
k

_
f
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
_
_
n1
k=0
f
k
f
_
_
_
_
_
_
_
L() sup
zIm()
_
_
_
_
_
n1
k=0
f
k
(z) f(z)
_
_
_
_
_
,
50 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
tehat
_
f = lim
n
n1
k=0
f
k
=
k=0
_
f
k
.
Ha a
kN
f
k
f uggvenysor az U minden kompakt reszhalmazan normalisan konvergens
es egy U-ban halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v, akkor a
kN
sup
zIm()
|f
k
(z)|
numerikus sor konvergens, es az a) alapjan minden N k-ra
_
_
_
_
_
_
_
f
k
_
_
_
_
_
_
L() sup
zIm()
|f
k
(z)|,
gy a majorans kriterium szerint a
kN
_
f
k
vektorsor abszol ut konvergens az F
Banach-terben.
Peldak (komplex vonalintegralokra).
1) Legyen n N
+
es (z
k
)
0kn
C
n+1
. Jelolje azt a [0, 1] C f uggvenyt,
amelyre (1) := z
n
, es minden t [0, 1[ eseten
(t) := z
k
+ (nt k)(z
k+1
z
k
),
ahol 0 k < n az az egyertelm uen meghatarozott termeszetes szam, amelyre
t [k/n, (k + 1)/n[. Konnyen belathato, hogy szakszonkent C
1
-osztaly u v, es
Im() =
n1
_
k=0
[z
k
, z
k+1
].
Ha F komplex Banach-ter, es f:CF olyan folytonos f uggveny, hogy Im()
Dom(f), akkor
_
f =
n1
k=0
_
[z
k
,z
k+1
]
f.
Ebbol kovetkezik, hogy a komplex vonalintegral a szakasz menti integral al-
talanostasa. Az ilyen tpus u veket tortvonal-veknek vagy poligonalis veknek
nevezz uk; ezek ertekkeszletei a tortvonalak vagy poligonok. A tortvonal-vek
menten vett komplex vonalintegralokat tortvonal-integraloknak vagy poligonalis
integraloknak nevezz uk.
2) Legyen a C, R R
+
, w U es m Z 0. Ekkor a
[0, 1] C; t a + (wR)Exp(2imt)
f uggvenyt a
a,R,w,m
szimbolummal jelolj uk. Vilagos, hogy
a,R,w,m
olyan C-ben
halad o zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v, amelyre
Im(
a,R,w,m
) = z C [ [z a[ = R .
A
a,R,1,1
vet altalaban a rovidebb
a,R
szimbolummal jelolj uk. A
a,R,w,m
alak u veket korveknek nevezz uk; ezek ertekkeszletei a korvonalak. A korvek
menten vett komplex vonalintegralokat korintegraloknak nevezz uk. Nyilvanvalo,
hogy Dom(D
a,R,w,m
) =]0, 1[ es minden t ]0, 1[ eseten
(D
a,R,w,m
)(t) = (2imwR)Exp(2imt),
ezert ha F komplex Banach-ter, es f : C F olyan folytonos f uggveny, hogy
z C[[z a[ = R Dom(f), akkor
_
a,R,w,m
f = (2imwR)
_
]0,1[
f (a + (wR)Exp(2imt)) Exp(2imt)d
R
(t).
Dencio. Legyen C-ben halado zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v. Ekkor
az
Ind
: C Im() C; z
1
2i
_
1
id
C
z
f uggvenyt a v indexf uggvenyenek nevezz uk es z C Im() eseten az Ind
(z)
szamot a z pont szerinti indexenek nevezz uk.
Termeszetesen a dencio ertelmes, mert z C Im() eseten az
1
id
C
z
: C z C
f uggveny folytonos, es Im() reszhalmaza C z-nek.
Pelda. (Korv indexf uggvenye.) Legyen a C, R R
+
, w U es m Z 0.
Ekkor
Dom(Ind
a,R,w,m
) = z C [ [z a[ ,= R ,
es z C, [z a[ ,= R eseten
Ind
a,R,w,m
(z) =
_
m , ha [z a[ < R,
0 , ha [z a[ > R
.
Specialisan, teljes ul az, hogy
Ind
a,R
(z) =
_
1 , ha [z a[ < R,
0 , ha [z a[ > R
.
Legyen ugyanis z Dom(
a,R,w,m
) rogztett, tehat z C es [z a[ ,= R. Ekkor
Ind
a,R,w,m
(z) =
1
2i
_
a,R,w,m
1
id
C
z
=
52 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
=
1
2i
_
]0,1[
1
a,R,w,m
(t) z
(D
a,R,w,m
)(t) d
R
(t) =
=
1
2i
_
]0,1[
1
a +RwExp(2imt) z
(2imRw)Exp(2imt) d
R
(t) =
= m
_
]0,1[
RwExp(2imt)
a +RwExp(2imt) z
d
R
(t).
Ha [z a[ < R, akkor
z a
Rw
< 1, tehat
Ind
a,R,w,m
(z) = m
_
]0,1[
1
1
_
z a
Rw
_
Exp(2imt)
d
R
(t) =
= m
_
]0,1[
k=0
_
z a
Rw
_
k
Exp(2imkt) d
R
(t) =
= m
k=0
_
z a
Rw
_
k
_
]0,1[
Exp(2imkt) d
R
(t) = m.
Itt felhasznaltuk azt, hogy a
kN
_
z a
Rw
_
k
Exp ((2imk).id
R
) f uggvenysor az
egesz R-en normalisan konvergens a
z a
Rw
< 1 egyenlotlenseg miatt, ezert az

integral as es a szummazas sorrendje felcserelheto, tovabba minden N k-ra az
elemi Newton-Leibniz formula alapjan
_
]0,1[
Exp(2imkt) d
R
(t) =
k,0
teljes ul.
Ha viszont [z a[ > R, akkor
Rw
z a
< 1, tehat
Ind
a,R,w,m
(z) =
m
z a
_
]0,1[
RwExp(2imt)
1
_
Rw
z a
_
Exp(2imt)
d
R
(t) =
=
m
z a
_
]0,1[
_

k=0
_
Rw
z a
_
k
Exp(2mkt)
_
RwExp(2imt) d
R
(t) =
= m
_
]0,1[
_

k=0
_
Rw
z a
_
k+1
Exp(2m(k + 1)t)
_
d
R
(t) =
= m
k=0
_
Rw
z a
_
k+1
_
]0,1[
Exp(2m(k + 1)t) d
R
(t) = 0.
Itt felhasznaltuk azt, hogy a
kN
_
Rw
z a
_
k+1
Exp((2im(k+1)).id
R
) f uggvenysor
az egesz R-en normalisan konvergens az
Rw
z a
< 1 egyenlotlenseg miatt, ezert az

integralas es a szummazas sorrendje felcserelheto, tovabba minden N k-ra az elemi
Newton-Leibniz formula alapjan
_
]0,1[
Exp(2im(k + 1)t) d
R
(t) = 0
teljes ul.
Alltas. Ha C-ben halado zart, szakaszonkent C

1
-osztaly u v, akkor Ind
olyan folytonos f uggveny, hogy Im(Ind
) Z, (tehat a C Im() halmaz minden

pontjanak szerinti indexe egesz szam) tovabba minden R R
+
eseten, ha
Im() B
R
(0; C), akkor minden z C B
R
(0; C) pontra Ind
(z) = 0.
Bizonytas. (I) Eloszor megmutatjuk, hogy Im(Ind
) Z.
A v szakaszonkent C
1
-osztaly u, ezert vehet unk olyan n N szamot es olyan
(t
k
)
0kn
szigor uan monoton novo rendszert R-ben, hogy Dom() = [t
0
, t
n
], es
minden k < n termeszetes szamra a f uggveny folytonosan dierencialhato a
]t
k
, t
k+1
[ intervallumon, es a D derivaltf uggvenynek letezik t
k
-ban jobboldali es
t
k+1
-ben baloldali hatarerteke. Legyen z Dom(Ind
) = CIm() rogztett pont.

Az index dencioja szerint
(2i)Ind
(z) =
_
1
id
C
z
=
_
R
_
D
z
_
d
R
,
es a
_
D
z
_
: R C f uggveny
R
-integralhato, tehat lokalisan is
R
-integralhato
(X. fejezet, 2. pont). Tekints uk most a
: R C; t
t
_
t
0
1
id
C
z
=
_
R
_
D
z
_
(s) d
R
(s)
f uggvenyt. A Newton-Leibniz tetel (X. fejezet, 2. pont) szerint folytonos
f uggveny, es D =
_
D
z
_
teljes ul azon pontok halmazan, ahol a

_
D
z
_
f uggveny folytonos. Specialisan;

_
kn
]t
k
, t
k+1
[ Dom(D), es t
_
kn
]t
k
, t
k+1
[
eseten (D)(t) =
(D)(t)
(t) z
. Tovabba nyilvanvalo, hogy (t
0
) = 0 es (t
n
) =
(2i)Ind
(z). Tekints uk most az

g :=
Exp
z
: Dom() C
54 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
folytonos f uggvenyt. Ez a f uggveny dierencialhato az
_
kn
]t
k
, t
k+1
[ halmazon, es
t
_
kn
]t
k
, t
k+1
[ eseten
(Dg)(t) =
Exp((t))(D)(t)((t) z) Exp((t))(D)(t)
((t) z)
2
= 0,
hiszen (D)(t)((t) z) = (D)(t). Ebbol kovetkezik, hogy minden k < n
termeszetes szamra a g f uggveny a ]t
k
, t
k+1
[ intervallumon allando. Ugyanakkor
g mindegyik t
k
osztopontban is folytonos, ezert a g f uggveny a [t
0
, t
n
] = Dom()
intervallumon allando. Ebbol kovetkezik, hogy
Exp ((2i)Ind
(z))
(t
n
) z
=
(t
n
)
(t
n
) z
=
(t
0
)
(t
0
) z
=
Exp(0)
(t
0
) z
=
1
(t
0
) z
,
vagyis fennall az
Exp ((2i)Ind
(z)) =
(t
n
) z
(t
0
) z
egyenloseg. A v zartsaga folytan (t
0
) = (t
n
), tehat Exp ((2i)Ind
(z)) = 1,
gy Ind
(z) Z.
(II) Megmutatjuk, hogy az Ind
: C Im() C f uggveny folytonos. Ehhez

legyen z CIm() rogztett pont, es (z
n
)
nN
tetszoleges olyan sorozat CIm()-
ban, amely z-hez konvergal. Legyen r R
+
olyan, hogy B
r
(z; C) C Im(),
tovabba legyen N N olysn, hogy minden n > N termeszetes szamra z
n

B
r
(z; C). Nyilvanvalo, hogy a
__
D
z
n
_
_
nN
f uggvenysorozat R-en pontonkent
konvergens es
_
D
z
_
= lim
n
_
D
z
n
_
. Ugyanakkor minden n > N

termeszetes szamra es Dom() t-re [(t) z
n
[ r, ezert
_
D
z
n
_
1
r
_
sup
tDom(D)
_
Dom()
L
1
R
(R, R
R
,
R
).
Ezert a Lebesgue-tetel alapjan
Ind
(z) :=
1
2i
_
1
id
C
z
=
1
2i
_
R
_
D
z
_
d
R
=
= lim
n
_
R
_
D
z
n
_
d
R
= lim
n
Ind
(z
n
)
teljes ul, ami az atviteli elv alapjan azt jelenti, hogy Ind
folytonos a z pontban.
(III) Legyen R R
+
olyan, hogy Im() B
R
(0; C). Ha z C B
R
(0; C), akkor
minden Im() z
t
-re [z
t
z[ [[z
t
[ [z[[ [z[ [z
t
[ [z[ R, ezert
[Ind
(z)[ =
1
2
1
id
C
z
L()
2
sup
z
Im()
1
[z
t
z[

L()
2
1
[z[ R
.
Ez azt mutatja, hogy az R
t
:= R+
L()
2
szam olyan, hogy z C B
R
(0; C) eseten
[Ind
(z)[ < 1, ezert Ind
(z) Z miatt Ind
(z) = 0. Konnyen lathato, hogy a

C B
R
(0; C) halmaz (vszer uen) osszef uggo, ezert az Ind
f uggveny folytonossaga
miatt Ind
C B
R
(0; C)) is osszef uggo halmaz C-ben. Ugyanakkor Ind
(z) Z,
ezert az Ind
f uggveny a C B
R
(0; C) halmazon allando. De C B
R
(0; C)
CB
R
(0; C), es az elozoek szerint Ind
a CB
R
(0; C) halmazon azonosan 0. ezert
Ind
C B
R
(0; C)) = 0.
Az alltasbol kovetkezik, hogy az Ind
f uggveny a C Im() halmaz minden

osszef uggo komponensen allando.
56 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
3. Komplex vonalintegral (gyakorlatok) 57
Gyakorlatok
1. Legyen E normalt ter, n N es (
k
)
0kn
olyan rendszer, amelynek
minden tagja E-ben halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v. Feltessz uk, hogy minden
k < n termeszetes szamra a
k
v vegpontja egyenlo a
k+1
v kezdopontjaval.
Minden k n termeszetes szamra legyenek a
k
, b
k
R azok a pontok, amelyekre
Dom(
k
) = [a
k
, b
k
].

Ertelmezz uk azt a : [0, 1] E f uggvenyt, amelyre
(1) =
n
(b
n
) es minden t [0, 1[ eseten
(t) :=
k
(a
k
+ (nt k)(b
k
a
k
)),
ahol k < n az az egyertelm uen meghatarozott termeszetes szam, amelyre t
[k/n, (k + 1)/n[. Ekkor E-ben halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v es
Im() =
n
_
k=0
Im(
k
).
Ezt a vet az
n
k=0
k
szimbolummal jelolj uk. Ha E := C, F komplex Banach-ter
es f : C F olyan folytonos f uggveny, amelyre Im
_
n
k=0
k
_
Dom(f), akkor
_
n
k=0
k
f =
n
k=0
_
k
f.
2. (A vonalintegral altalanostasa.) Legyen E normalt ter es F Banach-ter. Ha
: E L(E; F) folytonos f uggveny (vagyis E feletti oper atormezo) es olyan
E-ben halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v, amelyre Im() Dom(), akkor az
( )(D) : Dom() F; t ((t))((D)(t))
f uggveny 0-val vett kiterjesztese R-re integralhato a Lebesgue-mertek szerint; ekkor
az
_
:=
_
R
(((t))((D)(t)))
d
R
F-beli vektort az operatormezo menti vonalintegraljanak nevezz uk.
a) Legyen F Banach-ter K felett es f : K F folytonos f uggveny. Ekkor az
f
: Dom(f) L(K; F); z (z
t
z
t
.f(z))
f uggveny folytonos, es ha olyan K-ban halado folytonos v, hogy Im()
Dom(f) = Dom(
f
), akkor
_
f
=
_
Dom(D)
f((t))(D)(t) d
R
(t),
58 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
tehat K := C eseten
_
f
=
_
f,
vagyis az az operatormezok iment bevezetett vonalintegralja a komplex vonalin-
tegral altal anostasa.
b) Tegy uk fel, hogy E normalt ter K felett, es legyen g : E E K olyan
szimmetrikus, folytonos bilinearis funkcional, amelyre az E E
t
; x g(x, )
linearis operator bijekcio. Ha : E E folytonos f uggveny (vagyis E feletti
vektormezo), akkor az
g,
: Dom() E
t
; x g((x), )
kovektormezo folytonos, es ha olyan E-ben halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v,
hogy Im() Dom() = Dom(
g,
), akkor
_
g,
=
_
Dom(D)
g(((t)), (D)(t)) d
R
(t).
Ezt az F-beli vektort a vektormezo g szerinti munkajanak nevezz uk a v menten,
es ezt a
(g)
_
szimbolummal is jelolj uk.

3. (Az altalanos vonalintegral tulajdonsagai.) Legyen E normalt ter es F Banach-
ter K felett.
a) Ha ,
t
: E L(E; F) folytonos f uggvenyek, K, es olyan E-ben halado
szakaszonkent C
1
-osztaly u v, hogy Im() Dom(), akkor
_
( +
t
) =
_
+
_
t
,
_
(.) = .
_
,
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
L() sup
xIm()
|(x)|.
Ha g : E E K olyan szimmetrikus, folytonos bilinearis funkcional, amelyre
az E E
t
; x g(x, ) linearis operator bijekcio, tovabba : E E foly-
tonos f uggveny, es olyan E-ben halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v, hogy
Im() Dom(), akkor
_
_
_
_
_
_
(g)
_
_
_
_
_
_
_
|g|L() sup
xIm()
|(x)|.
3. Komplex vonalintegral (gyakorlatok) 59
b) Ha : E L(E; F) folytonos f uggveny, g : E F primitv f uggvenye -nak,
es olyan E-ben halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v, hogy Im() Dom(g),
akkor
_
= g((b)) g((a)),
ahol a, b R azok a pontok, amelyekre Dom() = [a, b].
c) Legyenek a, b, a
t
, b
t
R, a b, a
t
b
t
, es : [a
t
, b
t
] [a, b] olyan szi-
gor uan monoton novo folytonos f uggveny, hogy a [
]a
,b
[
:]a
t
, b
t
[]a, b[ f uggveny
C
1
-diffeomorzmus, valamint D-nak letezik hatarerteke a
t
-ben es b
t
-ben. Ha
: [a, b] E szakaszonkent C
1
-osztaly u v, akkor a f uggveny is E-ben halado
szakaszonkent C
1
-osztaly u v, es ha : E L(E; F) olyan folytonos f uggveny,
hogy Im() Dom(), akkor
_
=
_
.
d) Legyen U E es (
n
)
nN
olyan sorozat, amelynek minden tagja U L(E; F)
folytonos f uggveny. Ha ez a f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens az
U halmazon, akkor minden U-ban halado szakaszonkent C
1
-osztaly u vre
_
_
lim
n
n
_
= lim
n
_
n
Ha a
nN
n
f uggvenysor lokalisan egyenletesen konvergens az U halmazon (peldaul
normalisan konvergens az U halmazon), akkor minden U-ban halado szakaszonkent
C
1
-osztaly u vre a
nN
_
n
vektorsor abszol ut konvergens, es
_
n=0
n
_
=
n=0
_
n
.
60 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
4. Cauchy integraltetele 61
4. Cauchy integraltetele
Dencio. Legyen M metrikus ter. Azt mondjuk, hogy a
0
,
1
: [0, 1] M
zart folytonos vek kont urhomotopok az U M halmazban, ha letezik olyan
H : [0, 1] [0, 1] M folytonos f uggveny, hogy Im(H) U, es minden t [0, 1]
eseten H(0, t) =
0
(t) es H(1, t) =
1
(t), valamint minden p [0, 1] eseten
H(p, 0) = H(p, 1).
Dencio. Legyen M metrikus ter. Egy U M halmazt egyszeresen
osszef uggonek nevez unk, ha U vszer uen osszef uggo halmaz, es minden U-ban
halad o, [0, 1] intervallumon ertelmezett, zart folytonos v konturhomotop az U
halmazban egy [0, 1] U konstansf uggvennyel. Az M metrikus teret egyszeresen
osszef uggonek nevezz uk, ha az M halmaz egyszeresen osszef uggo.
Szemleletesen az mondhato, hogy az U M halmaz egyszeres osszef uggosege
azt jelenti, hogy U vszer uen osszef uggo es minden U-ban halado zart folytonos v
egy U-beli pontba deformalhato folytonosan, U-ban halado zart folytonos veken
kereszt ul.
Az egyszeres osszef uggoseg nyilvanvaloan topologikus tulajdonsag. Meg-
jegyezz uk, hogy az altalanos topologiaban megadhato a folytonos f uggvenyek ho-
motopiajanak, es a metrikus (sot topologikus) terek egyszeres osszef uggosegenek
altalanostasa (3. es 5. gyakorlatok).
Peldak. 1) Ha E normalt ter, akkor minden U E csillaghalmaz (gy minden
konvex halmaz is) egyszeresen osszef uggo. Valoban, ha c U csillagcentruma U-
nak, es : [0, 1] E olyan zart folytonos v, hogy Im() U, akkor a
H : [0, 1] [0, 1] E; (p, t) pc + (1 p)(t)
f uggveny folytonos, es minden t [0, 1] eseten H(0, t) = (t), H(1, t) = c,
es minden p [0, 1] eseten H(p, 0) = H(p, 1), mert (0) = (1), tovabba
Im(H) =

t[0,1]
[c, (t)] U, mert a v U-ban halad es c csillagcentruma U-nak.
2) Legyenek a C, R R
+
, w U es m Z 0. Ekkor a a
a,R,1,m
es
a,R,w,m
es vek kont urhomotopok minden olyan U C halmazban, amelyre
z C[[z a[ = R U. Valoban, letezik olyan [0, 1[, hogy w = Exp(2i), es
ekkor a
H : [0, 1] [0, 1] E; (p, t) a +R Exp(2i(p +mt))
f uggveny folytonos, es minden t [0, 1] eseten H(0, t) =
a,R,1,m
(t), H(1, t) =
a,R,w,m
(t), es minden p [0, 1] eseten H(p, 0) = H(p, 1), tovabba Im(H) = z
C[[z a[ = R U.
Tetel. (Cauchy intergaltetele.) Legyen F komplex Banach-ter, es f : C F
olyan folytonos f uggveny, hogy Dom(f) nylt halmaz es minden z Dom(f) eseten
62 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
van olyan g primitv f uggvenye f-nek, amelyre z Dom(g). Ha
0
,
1
: [0, 1] C
olyan zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u vek, amelyek kont urhomotopok Dom(f)-
ben, akkor
_
0
f =
_
1
f.
Bizonytas. Legyen H : [0, 1] [0, 1] C olyan folytonos f uggveny, hogy Im(H)
Dom(f), es minden t [0, 1] eseten H(0, t) =
0
(t) es H(1, t) =
1
(t), valamint
minden p [0, 1] eseten H(p, 0) = H(p, 1).
Az f-re vonatkozo hipotezis alapjan az Im(H) kompakt halmaznak van olyan
(
i
)
iI
nylt befedese, hogy minden i I eseten
i
Dom(f) es letezik f-nek
i
-n ertelmezett primitv f uggvenye. A Lebesgue-lemma szerint van olyan r R
+
,
hogy minden z Im(H) eseten letezik olyan i I, hogy B
r
(z; C)
i
. Tehat
az r sz am olyan, hogy minden Im(H) z-re f-nek letezik a B
r
(z; C) gombon
ertelmezett primitv f uggvenye.
Most a Heine-tetelt alkalmazzuk, vagyis kihasznaljuk a H egyenletes folytonossagat.
Tehat az r-hez vesz unk olyan R
+
szamot, hogy minden (p, t), (p
t
, t
t
)
[0, 1] [0, 1] eseten, ha max([p
t
p[, [t
t
t[) < , akkor [H(p
t
, t
t
) H(p, t)[ < r.
Legyen n N olyan szam, amelyre n > 1/, vagyis 1/n < . Minden j, k n
termeszetes szamra legyen p
j
:= j/n es t
k
:= k/n.
Minden j n termeszetes szamra ertelmezz uk a
j
: [0, 1] C f uggvenyt ugy,
hogy
0
:=
0
,
n
:=
1
, es 0 < j < n eseten
j
a (H(p
j
, t
k
))
0kn
rendszer altal
meghatarozott tortvonal-v. Megmutatjuk, hogy minden j n termeszetes szamra
j
olyan Dom(f)-ben halado zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v, amelyre minden
k < n termeszetes szam eseteben
j
[t
k
, t
k+1
]) B
r
(H(p
j
, t
k
); C).
A dencio szerint
0
:=
0
, tehat
0
1
-osztaly u
v, amely Dom(f)-ben halad. Ha k < n tetszoleges termeszetes szam, akkor
t [t
k
, t
k+1
] eseten [t t
k
[ 1/n < , tehat
[
0
(t) H(p
0
, t
k
)[ = [
0
(t) H(0, t
k
)[ = [H(0, t) H(0, t
k
)[ < r,
vagyis
0
(t) B
r
(H(p
0
, t
k
); C).
A dencio szerint
n
:=
1
, tehat
n
1
-osztaly u
v, amely Dom(f)-ben halad. Ha k < n tetszoleges termeszetes szam, akkor
t [t
k
, t
k+1
] eseten [t t
k
[ 1/n < , tehat
[
n
(t) H(p
n
, t
k
)[ = [
1
(t) H(1, t
k
)[ = [H(1, t) H(1, t
k
)[ < r,
vagyis
n
(t) B
r
(H(p
n
, t
k
); C).
Legyen 0 < j < n tetszoleges termeszetes szam. Ekkor a dencio szerint
j
a
(H(p
j
, t
k
))
0kn
rendszer altal meghatarozott tortvonal-v, tehat szakaszonkent
C
1
-oszt aly u v, tovabba zart is, mert
j
(0) := H(p
j
, t
0
) = H(p
j
, 0) = H(p
j
, 1) =
H(p
j
, t
n
) =:
j
(1). Legyen k < n termeszetes szam, es t [t
k
, t
k+1
], azaz
k/n t (k + 1)/n. Ekkor [t
k+1
t
k
[ = 1/n < es 0 nt k 1, gy a
j
dencioja alapjan
[
j
(t) H(p
j
, t
k
)[ = [H(p
j
, t
k
) + (nt k)(H(p
j
, t
k+1
) H(p
j
, t
k
)) H(p
j
, t
k
)[ =
= (nt k)[H(p
j
, t
k+1
) H(p
j
, t
k
)[ [H(p
j
, t
k+1
) H(p
j
, t
k
)[ < r,
vagyis
j
(t) B
r
(H(p
j
, t
k
); C). Ebbol lathato az is, hogy
Im(
j
) =
_
kn
j
[t
k
, t
k+1
])
_
kn
B
r
(H(p
j
, t
k
); C) Dom(f),
vagyis
j
is a Dom(f) halmazban halad.
Most megmutatjuk, hogy minden j < n termeszetes szamra
_
j
f =
_
j+1
f
teljes ul. Ha ez gy volna, akkor a bizonytas kesz van, hiszen akkor
_
0
f =
_
0
f +
jn
_
_
_
_
j+1
f
_
j
f
_
_
_
=
_
n
f =
_
1
f.
A bizonytashoz bevezet unk egyszer ustett jeloleseket. Minden j, k n termeszetes
szamra legyen z
j,k
:= H(p
j
, t
k
) es B
j,k
:= B
r
(z
j,k
; C), tovabba jeloljon g
j,k
egy olyan
B
j,k
F holomorf f uggvenyt, amely primitv f uggvenye f-nek, azaz Dg
j,k
= f a
B
j,k
gombon.
Ha j n termeszetes szam, akkor minden k < n termeszetes szamra a
j
[
[t
k
,t
k+1
]
v B
j,k
-ban halad, amelyen g
j,k
primitv f uggvenye f-nek, kovetkezeskeppen
_
j
f =
kn
_
j
]
[t
k
,t
k+1
]
f =
kn
(g
j,k
(
j
(t
k+1
)) g
j,k
(
j
(t
k
))) =
=
kn
(g
j,k
(z
j,k+1
) g
j,k
(z
j,k
)) .
Legyen most j < n rogztett termeszetes szam es
j
:=
_
j+1
f
_
j
f =
=
kn
(g
j+1,k
(z
j+1,k+1
) g
j+1,k
(z
j+1,k
) g
j,k
(z
j,k+1
) +g
j,k
(z
j,k
)) .
Minden k n termeszetes szamra a g
j+1,k
g
j,k
: B
j+1,k
B
j,k
F f uggveny
holomorf, es D(g
j+1,k
g
j,k
) = 0 a dencios tartomanyan, tovabba ez a dencios
tartomany osszef uggo (sot konvex) halmaz; ezert a g
j+1,k
g
j,k
f uggveny allando.
Ugyanakkor k N, k < n eseten z
j+1,k+1
B
j+1,k
B
j,k
. Valoban, a (p
j+1
, t
k+1
)
es (p
j+1
, t
k
) pontok tavolsaga [0, 1] [0, 1]-ben a max-metrika szerint eppen 1/n,
tehat -nal kisebb, gy [H(p
j+1
, t
k+1
) H(p
j+1
, t
k
)[ < r, tehat z
j+1,k+1
:=
H(p
j+1
, t
k+1
) B
r
(H(p
j+1
, t
k
); C) =: B
j+1,k
. Hasonloan; a (p
j+1
, t
k+1
) es (p
j
, t
k
)
pontok tavolsaga [0, 1] [0, 1]-ben a max-metrika szerint eppen 1/n, tehat -nal
kisebb, gy [H(p
j+1
, t
k+1
) H(p
j
, t
k
)[ < r, tehat z
j+1,k+1
:= H(p
j+1
, t
k+1
)
64 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
B
r
(H(p
j
, t
k
); C) =: B
j,k
. Ez azt jelenti, hogy z
j+1,k+1
B
j+1,k
B
j,k
. Teljesen
hasono ervelessel kapjuk, hogy z
j+1,k
B
j+1,k
B
j,k
is teljes ul, ezert
g
j+1,k
(z
j+1,k+1
) g
j,k
(z
j+1,k+1
) = g
j+1,k
(z
j+1,k
) g
j,k
(z
j+1,k
),
amibol atrendezessel adodik, hogy
g
j+1,k
(z
j+1,k+1
) g
j+1,k
(z
j+1,k
) = g
j,k
(z
j+1,k+1
) g
j,k
(z
j+1,k
).
Ezt behelyettestj uk a
j
-t kifejezo formulaba, tehat azt kapjuk, hogy
j
=
kn
(g
j,k
(z
j+1,k+1
) g
j,k
(z
j+1,k
) g
j,k
(z
j,k+1
) +g
j,k
(z
j,k
)) =
=
kn
(g
j,k
(z
j+1,k+1
) g
j,k
(z
j,k+1
))
kn
(g
j,k
(z
j+1,k
) g
j,k
(z
j,k
)) .
Ha 0 < k < n termeszetes szam, akkor [t
k
t
k1
[ = 1/n < es [p
j+1
p
j
[ = 1/n <
miatt z
j,k
, z
j+1,k
B
j,k
B
j,k1
, es a B
j,k
B
j,k1
halmaz nylt es osszef uggo,
tovabba ezen a halmazon Dg
j,k
= f = Dg
j,k1
, tehat a g
j,k
g
j,k1
f uggveny
allando, gy
g
j,k
(z
j+1,k
) g
j,k1
(z
j+1,k
) = g
j,k
(z
j,k
) g
j,k1
(z
j,k
),
amibol atrendezessel adodik, hogy
g
j,k
(z
j+1,k
) g
j,k
(z
j,k
) = g
j,k1
(z
j+1,k
) g
j,k1
(z
j,k
).
Ezt behelyettestj uk a
j
-t kifejezo formulaba, tehat azt kapjuk, hogy
j
=
n1
k=0
(g
j,k
(z
j+1,k+1
) g
j,k
(z
j+1,k
) g
j,k
(z
j,k+1
) +g
j,k
(z
j,k
)) =
=
n1
k=0
(g
j,k
(z
j+1,k+1
) g
j,k
(z
j,k+1
))
n1
k=1
(g
j,k
(z
j+1,k
) g
j,k
(z
j,k
))
(g
j,0
(z
j+1,0
) g
j,0
(z
j,0
)) =
=
n1
k=0
(g
j,k
(z
j+1,k+1
) g
j,k
(z
j,k+1
))
n1
k=1
(g
j,k1
(z
j+1,k
) g
j,k1
(z
j,k
))
(g
j,0
(z
j+1,0
) g
j,0
(z
j,0
)) =
=
n1
k=0
(g
j,k
(z
j+1,k+1
) g
j,k
(z
j,k+1
))
n2
k=0
(g
j,k
(z
j+1,k+1
) g
j,k
(z
j,k+1
))
(g
j,0
(z
j+1,0
) g
j,0
(z
j,0
)) =
= (g
j,n1
(z
j+1,n
) g
j,n1
(z
j,n
)) (g
j,0
(z
j+1,0
) g
j,0
(z
j,0
)) .
De z
j+1,n
:= H(p
j+1
, 1) = H(p
j+1
, 0) =: z
j+1,0
es z
j,n
:= H(p
j
, 1) = H(p
j
, 0) =
z
j,0
, gy az rhato, hogy
j
= (g
j,n1
g
j,0
) (z
j+1,0
) (g
j,n1
g
j,0
) (z
j,0
).
A B
j,0
B
j,n1
halmaz nylt es osszef uggo, tovabba ezen a halmazon Dg
j,0
=
f = Dg
j,n1
, gy a g
j,n1
g
j,0
f uggveny allando ezen a halmazon. Ugyanakkor
z
j,0
B
j,0
B
j,n1
, mert z
j,0
a B
j,0
gomb kozeppontja, gy z
j,0
B
j,0
, tovabba
z
j,0
= z
j,n
es [t
n1
t
n
[ = 1/n < , tehat [H(p
j
, t
n1
) H(p
j
, t
n
)[ < r, azaz
z
j,0
= z
j,n
:= H(p
j
, t
n
) B
r
(H(p
j
, t
n1
); C) = B
j,n1
. Hasonloan kapjuk, hogy
z
j+1,0
= z
j+1,n
miatt z
j+1,0
B
j,0
B
j,n1
. Ezert
(g
j,n1
g
j,0
) (z
j+1,0
) = (g
j,n1
g
j,0
) (z
j,0
),
vagyis
j
= 0.
Tetel. Legyen F komplex Banach-ter es f : C F olyan folytonos f uggveny,
amely a Dom(f) minden pontjaban C-dierencialhato, legfeljebb egy pontot kiveve.
Ha zart szakaszonkent C
1
-osztaly u v, es letezik olyan U C egyszeresen
osszef uggo nylt halmaz, amelyre Im() U Dom(f), akkor
_
f = 0.
(Cauchy elso integralformulaja.)
Bizonytas. Ha konstansf uggveny, akkor az alltas nyilvan igaz. Tegy uk fel, hogy
a, b R olyanok, hogy a < b es Dom() = [a, b]. Legyen : [0, 1] [a, b]; t
a +t(b a). Ekkor olyan szigor uan monoton novo f uggveny, amely ]0, 1[ es ]a, b[
kozott C
1
-dieomorzmus, tovabba a derivaltf uggvenyenek van hatarerteke a-ban
es b-ben. Ezert : [0, 1] C szinten zart szakaszonkent C
1
-osztaly u v es
_
f =
_
f.
Ha U olyan egyszeresen osszef uggo nylt halmaz, amelyre Im() U Dom(f),
akkor Im() = Im( ) miatt a v az U halmazban halad, gy annak
egyszeres osszef uggosege miatt van olyan c U, hogy kont urhomotop a
c
: [0, 1] C; t c konstans vvel az U halmazban. Az f[
U
: U F
f uggveny nylt halmazon ertelmezett, es a 2. pont utolso alltasa szerint a dencios
tartomanya minden pontjanak van olyan kornyezete, amelyen letezik neki primitv
f uggvenye. Ezert a Cauchy-integraltetelt alkalmazva az f[
U
f uggvenyre kapjuk,
hogy
_
f =
_
f =
_
f[
U
=
_
c
f[
U
= 0
teljes ul.
Kovetkezmeny. Ha F komplex Banach-ter es f : C F olyan holomorf
f uggveny, amelyre Dom(f) egyszeresen osszef uggo halmaz, akkor minden Dom(f)-
ben halado zart szakaszonkent C
1
-osztaly u vre
_
f = 0.
66 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Bizonytas. Az elozo alltas alapjan nyilvanvalo.
Tetel. Legyen F komplex Banach-ter es f : C F holomorf f uggveny. Ha
U Dom(f) egyszeresen osszef uggo nylt halmaz es tetszoleges U-ban halado
zart szakaszonkent C
1
-osztaly u v, akkor minden z U Im() eseten
f(z)Ind
(z) =
1
2i
_
f
id
C
z
.
(Cauchy masodik integralformulaja.)
Bizonytas. Legyen z U Im() rogztett pont, es ertelmezz uk azt a g : U F
f uggvenyt, amelyre minden z
t
U es z
t
,= z eseten
g(z
t
) :=
f(z
t
) f(z)
z
t
z
,
ugyanakkor g(z) := (Df)(z). Az f f uggveny a z pontban C dierencialhato, ezert
g-nek z-ben letezik hatararteke es az megegyezik g(z)-vel, vagyis g folytonos a z
pontban. Ugyanakkor g az U z halmaz minden pontjaban nyilvanvaloan C-dif-
ferencialhato, hiszen ezen a halmazon
g =
f f(z)
id
C
z
teljes ul. Ezert Cauchy elso integralformulajat g-re alkalmazva kapjuk, hogy ha
egy U-ban halado zart szakaszonkent C
1
-osztaly u v, akkor
0 =
_
g =
_
f f(z)
id
C
z
=
_
f
id
C
z

_
f(z)
id
C
z
=
_
f
id
C
z
f(z)
_
1
id
C
z
teljes ul, amit atrendezve es 1/2i-vel szorozva, az index dencioja alapjan kapjuk
a bizonytando egyenloseget.
Lathatjuk, hogy Cauchy elso integralformulaja a Cauchy-integraltetel, a
Goursat-lemma es a Newton-Leibniz-tetel komplex formajanak osszeillesztesebol
adodik, mg a masodik integralformula Cauchy elso integralformulajanak es az
indexf uggveny denciojanak kozvetlen kovetkezmenye.
A kovetkezo alltas Cauchy masodik integralformulajanak specialis esete kor-
vekre.
Kovetkezmeny. Legyen F komplex Banach-ter es f : C F holomorf
f uggveny. Ha a Dom(f) es r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) Dom(f), akkor
minden z B
r
(a; C) eseten
f(z) =
1
2i
_
a,r
f
id
C
z
.
Bizonytas. Eloszor megjegyezz uk, hogy letezik olyan R R
+
, amelyre r < R es
B
R
(a; C) Dom(f). Valoban, ha Dom(f) = C, akkor ez trivialis, mg Dom(f) ,= C
eseten van olyan R
+
, hogy
z C[dist
B
r
(a;C)
(z) < z C[dist
C\Dom(f)
(z) < = .
Nyilvanvalo, hogy z C[dist
B
r
(a;C)
(z) < = B
r+
(a; C), ezert R := r + R
+
olyan, hogy r < R es B
R
(a; C) Dom(f).
Most a
a,r
korvre es az U := B
R
(a; C) egyszeresen osszef uggo nylt halmazra
alkalmazva Cauchy masodik integralformulajat kapjuk, hogy minden z B
r
(a; C)
eseten
f(z) = f(z)Ind
a,r
(z) =
1
2i
_
a,r
f
id
C
z
,
hiszen ha [z a[ < r, akkor Ind
a,r
(z) = 1.
68 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
4. Cauchy integr altetele (gyakorlatok) 69
Gyakorlatok
1. Legyen M metrikus ter es U M. Ha
0
,
1
,
2
: [0, 1] M olyan zart folytonos
vek M-ben, hogy
0
es
1
kont urhomotopok az U halmazban, valamint
1
es
2
kont urhomotopok az U halmazban, akkor a
0
es
1
vek is kont urhomotopok az U
halmazban. (Ez a kont urhomotopia tranzitivitasanak tetele.)
(
Utmutatas. Legyenek H
1
, H
2
: [0, 1] [0, 1] M olyan folytonos f uggvenyek,
hogy Im(H
1
), Im(H
2
) U, es minden t [0, 1] eseten H
1
(0, t) =
0
(t),
H
1
(1, t) =
1
(t) = H
2
(0, t), H
2
(1, t) =
2
(t), valamint minden p [0, 1] eseten
H
1
(p, 0) = H
1
(p, 1) es H
2
(p, 0) = H
2
(p, 1). Ekkor a
H : [0, 1] [0, 1] M; (p, t)
_
H
1
(2p, t) ; ha p 1/2;
H
2
(2p 1, t) ; ha p > 1/2
f uggveny olyan, hogy Im(H) Im(H
1
) Im(H
2
) U, es minden t [0, 1]
eseten H(0, t) := H
1
(0, t) =
0
(t), H(1, t) := H
2
(1, t) =
2
(t), valamint minden
[0, 1/2] p-re H(p, 0) := H
1
(2p, 0) = H
1
(2p, 1) =: H(p, 1) es [1/2, 1] p-re
H(p, 0) := H
2
(2p 1, 0) = H
2
(2p 1, 1) =: H(p, 1). Ugyanakkor H folytonos is,
mert az F
1
:= [0, 1/2] [0, 1] es F
2
:= [1/2, 1] [0, 1] halmazok zartak [0, 1] [0, 1]-
ben, es [0, 1] [0, 1] = F
1
F
2
, tovabba H lesz uktese az F
1
es F
2
halmazokra
folytonos (mert folytonos f uggvenyek kompozcioi), tehat elegendo az V. fejezet, 7.
pontjanak, 2. gyakorlatara hivatkozni. Ezert a
0
es
1
vek is kont urhomotopok
az U halmazban.)
2. Legyenek a, b C es r, R R
+
olyanok, hogy r < R es [b a[ < Rr. Ekkor a
a,R
es
b,r
vek kont urhomotopok a B
R
(a; C) halmazban.
(
Utmutatas. Eloszor konnyen belathatjuk, hogy a

a,R
es
a,r
vek kont urhomotopok
a B
R
(a; C) halmazban, majd igazolhatjuk, hogy a
a,r
es
b,r
vek kont urhomotopok
a B
R
(a; C) halmazban. Ezutan alkalmazzuk a kont urhomotopia tranzitivitasat (1.
gyakorlat).)
3. Legyenek M es M
t
mertikus terek. Azt mondjuk, hogy az f
0
, f
1
: M M
t
f uggvenyek homotopok, ha letezik olyan H : [0, 1] M M
t
folytonos f uggveny,
hogy minden x M eseten H(0, x) = f
0
(x) es H(1, x) = f
1
(x). Azt mondjuk,
hogy az M es M
t
metrikus terek homotopok ha leteznek olyan f : M M
t
es
g : M
t
M f uggvenyek, hogy a g f es id
M
f uggvenyek homotopok, valamint az
f g es id
M
f uggvenyek homotopok.
a) F uggvenyek es metrikus terek homotopiaja topologikus tulajdonsag. Homeomorf
metrikus terek homotopok, de leteznek nem homeomorf homotop metrikus terek.
b) Ha f
0
, f
1
, f
2
: M M
t
f uggvenyek, es f
0
es f
1
homotopok, valamint f
1
es f
2
homotopok, akkor az f
0
es f
2
f uggvenyek is homotopok. (Ez a f uggvenyhomotopia
tranzitivitasa.) Ha M
tt
is metrikus ter, es az f
0
, f
1
: M M
t
f uggvenyek
homotopok, es a g
0
, g
1
: M
t
M
tt
f uggvenyek homotopok, akkor a g
0
f
0
es
g
1
f
1
f uggvenyek is homotopok.
c) Minden metrikus ter homotop onmagaval (vagyis a homotopia reexv). Ha az
M es M
t
metrikus terek homotopok, akkor az M
t
es M metrikus terek homotopok
(vagyis a homotopia szimmetrikus). Ha az M es M
t
metrikus terek homotopok,
70 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
valamint az M
t
es M
tt
metrikus terek homotopok, akkor az M es M
tt
metrikus
terek homotopok (vagyis a homotopia tranzitv).
d) Az M metrikus teret osszeh uzhatonak nevezz uk, ha az id
M
f uggveny homotop
egy M M konstansf uggvennyel. Ha M metrikus ter, akkor a kovetkezo alltasok
ekvivalensek.
(i) M osszeh uzhato.
(ii) M homotop valamely egypont u metrikus terrel, vagyis egy olyannal, amelynek
az alaphalmaza egy elem u.
(iii) Minden M
t
metrikus terre, barmely ket M
t
M folytonos f uggveny homotop
egymassal.
e) Ha E normalt ter es M E csillaghalmaz, akkor az M metrikus alter
osszeh uzhato.
(
Utmutatas. b) Legyenek f
0
, f
1
, f
2
: M M
t
f uggvenyek, es tegy uk fel, hogy f
0
es
f
1
homotopok, valamint f
1
es f
2
homotopok. Legyenek H
1
, H
2
: [0, 1] M M
t
olyan folytonos f uggvenyek, amelyekre minden x M eseten H
1
(0, x) = f
0
(x),
H
1
(1, x) = f
1
(x) = H
2
(0, x) es H
2
(1, x) = f
2
(x). Ekkor a
H : [0, 1] M M
t
; (p, t)
_
H
1
(2p, t) ; ha p 1/2;
H
2
(2p 1, t) ; ha p > 1/2
f uggveny olyan, hogy minden x M eseten H(0, x) := H
1
(0, x) = f
0
(x) es
H(1, x) := H
2
(1, x) = f
2
(x), ezert ha H folytonos volna, akkor f
0
es f
2
homotopok
volnanak. A dencio alapjan nyilvanvalo, hogy az F
1
:= [0, 1/2] M es F
2
:=
[1/2, 1] M olyan zart halmazok [0, 1] M-ben, hogy [0, 1] M = F
1
F
2
es H[
F
1
,
H[
F
2
folytonos f uggvenyek (mert folytonos f uggvenyek kompozcioi), tehat az V.
fejezet, 7. pont, 2. gyakorlat szerint H folytonos.
Legyenek M, M
t
es M
tt
metrikus terek es f
0
, f
1
: M M
t
, valamint g
0
, g
1
:
M
t
M
tt
f uggvenyek. Legyen H
t
: [0, 1] M M
t
olyan folytonos f uggveny,
hogy minden x M eseten H
t
(0, x) = f
0
(x) es H
t
(1, x) = f
1
(x). Legyen tovabba
H
tt
: [0, 1] M
t
M
tt
olyan folytonos f uggveny, hogy minden x
t
M
t
eseten
H
tt
(0, x
t
) = g
0
(x
t
) es H
tt
(1, x
t
) = g
1
(x
t
). Ekkor a
H : [0, 1] M M
tt
; x H
tt
(p, H
t
(p, x))
f uggveny folytonos, es minden x M eseten H(0, x) := H
tt
(0, H
t
(0, x)) := g
0
(f
0
(x))
es H(1, x) := H
tt
(1, H
t
(1, x)) := g
1
(f
1
(x)), gy a g
0
f
0
es g
1
f
1
f uggvenyek
homotopok.
d) Ha M osszeh uzhato metrikus ter, es c M olyan pont, hogy id
M
homotop a c
ertek u M M konstansf uggvennyel, akkor az egyetlen f : M c f uggveny es a
g : c M; x c f uggveny olyan, hogy mindketto folytonos, es g f egyenlo a c
ertek u M M konstansf uggvennyel (tehat g f es id
M
homotopok), ugyanakkor
f g = id
c]
(tehat f g es id
c]
) homotopok), ami azt jelenti, hogy az M es c
metrikus terek homotopok. Ezert (i)(ii) teljes ul.
A (ii)(iii) bizonytasahoz legyen P olyan egypont u metrikus ter, hogy M homotop
P-vel. Jelolje p a P egyetlen elemet, es legyenek f : M P, g : P M olyan
folytonos f uggvenyek, hogy gf es id
M
homotopok, valamint fg es id
P
homotopok.
Legyen M
t
tetszoleges metrikus ter, es h
0
, h
1
: M
t
M tetszoleges folytonos
f uggvenyek. Ekkor h
0
es h
0
homotopok, valamint g f es id
M
homotopok, gy a
b) szerint a g f h
0
es id
M
h
0
= h
0
f uggvenyek is homotopok. Tovabba h
1
es h
1
homotopok, valamint g f es id
M
homotopok, gy a b) szerint a g f h
1
es id
M
h
1
= h
1
f uggvenyek is homotopok. De g f h
0
= g f h
1
, hiszen
mindket f uggveny egyenlo a g(p) ertek u M
t
M konstansf uggvennyel, ezert a
f uggvenyhomotopia tranzitivitasa folytan h
0
es h
1
homotopok.
A (iii)(i) implikacio nyilvanvaloan igaz, mert ha c M tetszoleges pont es f
a c ertek u M M konstansf uggveny, akkor a (iii) alapjan f homotop az id
M
f uggvennyel, tehat M osszeh uzhato.
e) Legyen M csillaghalmaz az E normalt terben es c M csillagcentrum. Ha M
t
metrikus ter es f : M
t
M folytonos f uggveny, akkor a
H : [0, 1] M M; (p, x) pc + (1 p)f(x)
f uggveny folytonos, es minden x M
t
eseten H(0, x) := f(x) es H(1, x) := c,
vagyis f homotop a c ertek u M
t
M konstansf uggvennyel. Ebbol kovetkezik, hogy
barmely ket M
t
M folyonos f uggveny homotop egymassal, tehat a c) szerint M
osszeh uzhato metrikus ter.)
4. Jelolje S
1
a 0 kozeppont u, 1 sugar u korvonalat R
2
-ben, es lassuk el S
1
-t az R
2
feletti euklideszi metrika lesz uktesevel.

Ertelmezz uk az
e : [0, 1] S
1
; t (cos(2t), sin(2t))
f uggvenyt.
a) Az e[
]0,1[
f uggveny homeomorzmus ]0, 1[ es S
1
(1, 0) kozott.
b) Ha (t
n
)
nN
olyan sorozat ]0, 1[-ben, hogy lim
n
e(t
n
) = (1, 0) az S
1
metrikus
terben, akkor minden C ]0, 1[ kompakt halmazhoz letezik olyan N N, hogy
minden n > N termeszetes szamra t
n
/ C.
c) Ha M metrikus ter, akkor minden : [0, 1] M zart folytonos vhez letezik
egyetlen olyan : S
1
M folytonos f uggveny, hogy = e.
d) Legyen M metrikus ter,
0
,
1
: [0, 1] M zart folytonos vek, es jelolje
0
(illetve

1
) azt az S
1
M folytonos f uggvenyt, amelyre
0
=
0
e (illetve
1
=
1
e). A
0
es
1
vek pontosan kont urhomotopok az U M halmazban, ha a
0
: S
1
U
es
1
: S
1
U f uggvenyek homotopok. (Ez azt mutatja, hogy a kont urhomotopia
a f uggvenyhomotopia fogalmanak specialis esete.)
(
Utmutatas. a) A valos trigonometrikus f uggvenyek tulajdonsagai alapjan nyil-

vanvalo, hogy az e[
]0,1[
f uggveny folytonos bijekcio a ]0, 1[ nylt intervallum es
S
1
(1, 0) kozott. Az e[
]0,1[
f uggveny inverzenek folytonossaga azon m ulik, hogy
minden t, t
t
]0, 1[ eseten
|e(t) e(t
t
)|
2
= (cos(2t) cos(2t
t
))
2
+(sin(2t) sin(2t
t
))
2
= 4 sin
2
((t t
t
)),
ahol | | jeloli az euklideszi normat R
2
felett, tehat
|e(t) e(t
t
)| = 2[ sin((t t
t
))[.
72 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Ebbol, es a sin f uggveny tulajdonsagaibol konnyen kapjuk, hogy ha t ]0, 1[ es
]0, min(t, 1 t)[, akkor
e]t , t +[) = (S
1
(1, 0)) B
2 sin()
(e(t); d
||
),
tehat a t pont minden ]0, 1[-beli kornyezetenek e altal letestett kepe az e(t) pontnak
kornyezete az S
1
(1, 0) metrikus terben, azaz e[
]0,1[
nylt lekepezes, gy e[
1
]0,1[
folytonos.
b) Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy (t
n
)
nN
olyan sorozat ]0, 1[-ben,
amelyre lim
n
e(t
n
) = (1, 0) az S
1
metrikus terben, de C ]0, 1[ olyan kompakt
halmaz, hogy minden N N eseten letezik n > N termeszetes szam, amelyre t
n

C. Ekkor egyszer u rekurzioval ertelmezhet unk olyan : N N indexsorozatot,
hogy minden m N eseten t
(m)
C. A C kompaktsaga miatt letezik olyan t C,
es olyan
t
: N N indexsorozat, hogy lim
n
t
(
(n))
= t. Az e f uggveny folytonos,
ezert lim
n
e(t
(
)(n)
) = e(t), ugyanakkor t C ]0, 1[, gy e(t) ,= (1, 0). Azonban

t
: N N indexsorozat, ezert lim
n
e(t
(
)(n)
) = lim
n
e(t
n
) = (1, 0), ami
ellentmondas.
c) Ha : [0, 1] M zart folytonos v, akkor az a) szerint a

_
e[
]0,1[
_
1
: S
1
(1, 0) M
f uggveny folytonos. Ha ennek letezne hatarerteke az (1, 0) pontban, es jelolne
ennek folytonos kiterjeszteset S
1
-re, akkor = e teljes ulne. Ezert elegendo
a lim
(1,0)
_

_
e[
]0,1[
_
1
_
hatarertek letezeset vizsgalni. (Megjegyezz uk, hogy itt
nem alkalmazhato a f uggvenykompozcio hatarertekenek tetele, mert az
_
e[
]0,1[
_
1
f uggvenynek nincs hatarerteke az (1, 0) pontban.) Legyen (z
n
)
nN
olyan sorozat
S
1
(1, 0)-ban, amelyre lim
n
z
n
= (1, 0). Jelolje d az M metrikajat, es legyen
x := (0) = (1). Vegy unk tetszoleges R
+
szamot. A f uggveny folyonos
0-ban es 1-ben, valamint ezeken a helyeken ugyanazt az x erteket veszi fol, ezert
-hoz letezik olyan ]0, 1/2[ valos szam, hogy minden t [0, [ eseten d((t), x) =
d((t), (0)) < , valamint minden t ]1 , 1] eseten d((t), x) = d((t), (1)) < .
Tehat minden t [0, []1, 1] eseten d((t), x) < . A b) alapjan a [, 1] ]0, 1[
kompakt halmazhoz van olyan N N, hogy minden n > N termeszetes szamra
t
n
/ [, 1 ], ahol t
n
]0, 1[ az a pont, amelyre e(t
n
) = z
n
. Ekkor n N es n > N
eseten d(
_
e[
]0,1[
_
1
(z
n
), x) = d((t
n
), x) < . Ez azt jelenti, hogy a
_
e[
]0,1[
_
1
f uggvenynek letezik hatarerteke (1, 0)-ban (es egyenlo x-szel). Ezzel igazoltuk olyan
: S
1
M folytonos f uggveny letezeset, amelyre = e. A egyertelm usege
abbol kovetkezik, hogy ha = e, akkor =
_
e[
]0,1[
_
1
sz uksegkeppen teljes ul
az S
1
(1, 0) halmazon, es ez a halmaz s ur u S
1
-ben, es folytonos.
d) Tegy uk fel, hogy a
0
,
1
: [0, 1] M zart folytonos vek kont urhomotopok az
U M halmazban. Legyen H : [0, 1] [0, 1] M olyan folytonos f uggveny, hogy
Im(H) U, es minden t [0, 1] eseten H(0, t) =
0
(t) es H(1, t) =
1
(t), valamint
minden [0, 1] p-re H(p, 0) = H(p, 1).

Ertelmezz uk a kovetkezo f uggvenyt
H : [0, 1] S
1
M; (p, z)
_
H(p,
_
e[
]0,1[
_
1
(z)) ; ha z ,= (1, 0),
H(p, 0) ; ha z = (1, 0).
Erre teljes ul az, hogy z S
1
(1, 0) eseten

H(0, z) = H(0,
_
e[
]0,1[
_
1
(z)) =
0
(
_
e[
]0,1[
_
1
(z)) =
0
(z), es hasonloan

H(1, z) =
1
(z). Tovabba - a dencio
szerint -

H(0, (1, 0)) = H(0, 0) =
0
(0) =
0
(e(0)) =
0
((1, 0)), es hasonloan
H(1, (1, 0)) = H(1, 0) =

1
(0) =
1
(e(0)) =
1
((1, 0)). Vilagos tovabba, hogy
Im(

H) Im(H) U, gy a
0
: S
1
U es
1
: S
1
U folytonos f uggvenyek
homotopikussaganak bizonytasahoz elegendo azt igazolni, hogy a

H f uggveny
folytonos. A [0, 1] (S
1
(1, 0)) halmaz nylt a [0, 1] S
1
szorzatterben, es ezen
a nylt halmazon

H folytonos, mert megegyezik a H folytonos f uggveny es a
[0, 1] (S
1
(1, 0)) [0, 1]]0, 1[; (p, z)
_
p,
_
e[
]0,1[
_
1
(z)
_
folytonos f uggveny kompozciojaval. Ezert eleg azt igazolni, hogy minden p [0, 1]
eseten

H folytonos a (p, (1, 0)) pontban. Ehhez legyen p [0, 1] rogztett, es
((p
n
, z
n
))
nN
olyan sorozat [0, 1] S
1
-ben, amely konvergal a (p, (1, 0)) ponthoz.
Legyen R
+
tetszoleges, es minden n N eseten legyen t
n
[0, 1] olyan,
hogy e(t
n
) = z
n
. A H f uggveny folytonos a (p, 0) es (p, 1) pontokban, es ezekben
ugyanazt az erteket veszi fol. Ezert ha d jeloli az M metrikajat, akkor az -hoz
vehet unk olyan ]0, 1/2[ valos szamot, hogy minden (p
t
, t
t
) [0, 1] [0, 1] eseten,
ha [p
t
p[ < es t [0, []1 , 1], akkor d(H(p
t
, t
t
), H(p, 0)) < . Tovabba
lim
n
p
n
= p teljes ul [0, 1]-ben, ezert letezik olyan N
N, hogy minden n > N
termeszetes szamra [p
n
p[ < .

Ertelmezz uk most az A := n N[z
n
,= (1, 0)
halmazt. Ha A veges, akkor letezik olyan N
A
N, hogy minden n > N
A
termeszetes
szamra n / A, vagyis z
n
= (1, 0). Ekkor n Nes n > max(N
, N
A
) eseten [p
n
p[ <
es

H(p
n
, z
n
) = H(p, 0), ezert d(

H(p
n
, z
n
),

H(p, (1, 0))) = d(H(p
n
, 0), H(p, 0)) < ,
amibol kovetkezik, hogy lim
n
d(

H(p
n
, z
n
),

H(p, (1, 0))) = 0. Tegy uk fel, hogy A
vegtelen; ekkor (egyertelm uen) letezik olyan : N A szigor uan monoton novo
f uggveny, amely bijekcio. A (t
(m)
)
mN
sorozat olyan, hogy minden m N eseten
e(t
(m)
) = z
(m)
S
1
(1, 0), es lim
m
e(t
(m)
) = (1, 0) az S
1
metrikus terben,
ezert a b) alapjan a [, 1 ] ]0, 1[ kompakt halmazhoz van olyan N N, hogy
minden m > N termeszetes szamra t
(m)
/ [, 1 ], tehat t
(m)
[0, []1 , 1].
Ezert n N es n > max(N
, N) eseten
- ha n / A, akkor [p
n
p[ < es z
n
= (1, 0), tehat d(

H(p
n
, z
n
),

H(p, (1, 0))) =
d(H(p
n
, 0), H(p, 0)) < ;
- ha n A, akkor van olyan m N, hogy n = (m), tehat t
n
= t
(m)

[0, []1 , 1] miatt d(

H(p
n
, z
n
),

H(p, (1, 0))) = d(H(p
n
, t
n
), H(p, 0)) < .
Ez azt jelenti, hogy vegtelen A eseteben is lim
n
d(

H(p
n
, z
n
),

H(p, (1, 0))) = 0
teljes ul. Ezzel megmutattuk, hogy

H folytonos.
Megfordtva; tegy uk fel, hogy a
0
: S
1
U es
1
: S
1
U folytonos f uggvenyek
homotopok. Legyen

H : [0, 1] S
1
U olyan folytonos f uggveny, hogy minden
z S
1
eseten

H(0, z) =
0
(z) es

H(1, z) =
1
(z). Ekkor a
H : [0, 1] [0, 1] M; (p, t)

H(p, e(t))
f uggveny nyilvanvaloan folytonos, es minden t [0, 1] eseten H(0, t) =

H(0, e(t)) =

0
(e(t)) =
0
(t), es H(1, t) =

H(1, e(t)) =
1
(e(t)) =
1
(t). Tovabba, minden
74 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
p [0, 1] eseten H(p, 0) =

H(p, e(0)) =

H(p, e(1)) = H(p, 1), tehat a
0
es
1
vek
kont urhomotopok az U halmazban.)
5. Minden k N eseten jelolje B
k
(illetve S
k
) az euklideszi norma szerinti 0
kozeppont u, 1 sugar u zart gombot (illetve gombfel uletet) R
k
-ban (illetve R
k+1
-
ben). Minden k N eseten a B
k
(illetve S
k
) halmazt ellatjuk az R
k
(illetve
R
k+1
) feletti euklideszi metrika lesz uktesevel, tehat ez kompakt metrikus ter.
Vilagos, hogy k N eseten S
k
metrikus altere B
k+1
-nek. Az M metrikus teret
k-aszferikusnak nevezz uk, ha k N, es minden S
k
M folytonos f uggveny
kiterjesztheto B
k+1
M folytonos f uggvennye. Az M metrikus terek n-szeresen
osszef uggonek nevezz uk, ha n N es M minden k n termeszetes szamra k-
aszferikus.
a) A k-aszferikussag es az n-szeres osszef uggoseg topologikus tulajdonsagok.
b) Tegy uk fel, hogy M metrikus ter, k N es f : S
k
M folytonos f uggveny.
Az f f uggveny pontosan akkor homotop egy S
k
M konstansf uggvennyel, ha
kiterjesztheto B
k+1
M folytonos f uggvennye.
c)

Osszeh uzhato metrikus ter minden n N eseten n-szeresen osszef uggo.
d) A 0-szorosan osszef uggo (vagyis 0-aszferikus) metrikus terek azonosak az
vszer uen osszef uggo metrikus terekkel. Metrikus ter pontosan akkor egysze-
resen osszef uggo, ha 1-szeresen osszef uggo, vagyis a most bevezetett 1-szeres
osszef uggoseg-fogalom megegyezik a korabbi egyszeres osszef uggoseggel.
(
Utmutatas. b) Legyen M metrikus ter, k N es f : S

k
M folytonos f uggveny.
Ha

f : B
k+1
M folytonos kiterjesztese f-nek, akkor a
H : [0, 1] S
k
M; (p, x)

f((1 p)x)
f uggveny folytonos, es minden x S
k
eseten H(0, x) =

f(x) = f(x), valamint
H(1, x) =

f(0), vagyis az f f uggveny homotop az

f(0) ertek u S
k
M konstans-
f uggvennyel.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy az f f uggveny homotop a c M ertek u S
k
M
konstansf uggvennyel. Legyen H : [0, 1]S
k
M olyan folytonos f uggveny, amelyre
minden x S
k
eseten H(0, x) = f(x) es H(1, x) = c.

Ertelmezz uk a kovetkezo
f uggvenyt:
f : B
k+1
M; x
_
H(2(1 |x|), x/|x|) ; ha |x| 1/2;
c ; ha |x| < 1/2,
ahol | | jeloli az euklideszi normat R
k+1
felett. Nyilvanvalo, hogy

f az f
kiterjesztese, hiszen x S
k
eseten |x| = 1, tehat

f(x) = H(0, x) = f(x). To-
vabba, az

f f uggveny folytonos, mert a lesz uktese a B
1/2
(0) es B
k+1
B
1/2
(0)
zart halmazokra folytonos, gy eleg az V. fejezet, 7. pont, 2. gyakorlat eredmenyet
alkalmazni.)
6. Cauchy elso integralformulajanak alkalmazasaval igazoljuk a kovetkezo egyen-
losegeket:
+
_
0
sin(x)
x
dx =

2
,
+
_
0
e
ix
x
dx =

e
i/4
,
+
_
0
cos(x)
x
dx =
+
_
0
sin(x)
x
dx =
_
2
;
+
_
0
e
ix
2
dx =
2
e
i/4
,
+
_
0
cos(x
2
)dx =
+
_
0
sin(x
2
)dx =
2
.
(A ket utobbi osszef uggest Fresnel-formulanak nevezz uk.) Mutassuk meg, hogy ha
R
+
es R, akkor
_
R
e
x
2
ix
dx =
_
2
4
.
(
Utmutatas. (I) legyenek r, R R

+
olyanok, hogy r < R, es ertelmezz uk a kovetkezo
f uggvenyt:
: [0, 1] C; t
_
_
r + 4t(R r) ; ha t [0, 1/4[
Re
i(4t1)/2
; ha t [1/4, 1/2[
i(R + (4t 2)(r R)) ; ha t [1/2, 3/4[
re
2i(1t)
; ha t [3/4, 1].
Ez a f uggveny zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v C-ben, es nyilvanvalo, hogy
Im() U, ahol U := z C[Re(ze
i/4
) > 0. Az U halmaz nylt es konvex
(ez egy nylt felsk), tovabba U C 0. Ebbol Cauchy elso integralformulajat
alkalmazva kapjuk, hogy
_
e
iz
z
dz = 0.
Ezt a vonalintegralt negy specialis vonalintegral osszegere bontva, es alkalmas
helyettesteses integralasokat vegrehajtva kapjuk, hogy
R
_
r
e
ix
x
dx =
R
_
r
e
x
x
dx i
/2
_
0
e
iRe
i
d +i
/2
_
0
e
ire
i
d.
Ebbol kovetkezik, hogy
R
_
r
sin(x)
x
dx = Im
_
_
R
_
r
e
ix
x
dx
_
_
=
=
/2
_
0
e
Rsin()
cos(Rcos())d +
/2
_
0
e
r sin()
cos(r cos())d,
76 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
ugyanakkor
R
_
r
cos(x)
x
dx = Re
_
_
R
_
r
e
ix
x
dx
_
_
=
R
_
r
e
x
x
dx+
+
/2
_
0
e
Rsin()
sin(Rcos())d
/2
_
0
e
r sin()
sin(r cos())d.
A Lebesgue-tetel alkalmazasaval kapjuk, hogy
lim
R+
/2
_
0
e
Rsin()
cos(Rcos())d = lim
R+
/2
_
0
e
Rsin()
sin(Rcos())d = 0,
lim
r0
/2
_
0
e
r sin()
cos(r cos())d =

2
, lim
r0
/2
_
0
e
r sin()
sin(r cos())d = 0.
+
_
0
sin(x)
x
dx := lim
r0; R+
R
_
r
sin(x)
x
dx =

2
,
amibol a
lim
x0
sin(x)
x
hatarertek letezesenek ismereteben kapjuk az elso formulat.
(II) Legyen R R
+
, es ertelmezz uk kovetkezo f uggvenyeket
: [0, 1] C; t
_
_
3Rt ; ha t [0, 1/3[
Re
i(3t1)/4
; ha t [1/3, 2/3[
3R(1 t)e
i/4
; ha t [2/3, 1],
amelyek C-ben halado zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u vek. Cauchy elso integral-
formul ajat alkalmazva kapjuk, hogy
_
e
iz
2
dz = 0.
Ezeket a vonalintegralokat harom specialis vonalintegral osszegere bontva, es
alkalmas helyettesteses integralasokat vegrehajtva kapjuk, hogy
R
_
0
e
ix
2
dx = iR
/4
_
0
e
iR
2
e
2i
e
i
d +e
i/4
R
_
0
e
ix
2
e
i/2
dx =
= iR
/4
_
0
e
i(R
2
cos(2)+)
e
R
2
sin(2)
d +e
i/4
R
_
0
e
x
2
dx.
Ha t [0, /2], akkor sin(t) (2/)t, ezert
iR
/4
_
0
e
i(R
2
cos(2)+)
e
R
2
sin(2)
d
R
/4
_
0
e
R
2
sin(2)
d R
/4
_
0
e
R
2
(4/)
d =

4
_
1 e
R
2
R
_
,
gy fennall az
lim
R+
_
_
_
iR
/4
_
0
e
i(R
2
cos(2)+)
e
R
2
sin(2)
d
_
_
_
= 0
egyenl oseg. Ugyanakkor a X. fejezet, 3. pont, 4. gyakorlat szerint tudjuk, hogy
lim
R+
R
_
0
e
x
2
dx =
1
2
_
R
e
x
2
dx =
2
,
+
_
0
e
ix
2
dx =
2
e
i/4
.
Ebbol a Fresnel-formulak azonnal szarmaztathatok.
(III) Ha r, R R
+
olyanok, hogy r < R, akkor egyszer u helyettesteses integralassal
kapjuk, hogy
R
_
r
e
ix
x
dx = 2
R
_
r
e
it
2
dt.
Ebbol latszik, hogy
+
_
0
e
ix
x
dx = lim
r0; R+
R
_
r
e
ix
x
dx =
= 2
+
_
0
e
it
2
dt = 2
+
_
0
e
it
2
dt =

e
i/4
,
amibol az is kovetkezik, hogy
+
_
0
cos(x)
x
dx =
+
_
0
sin(x)
x
dx =
_
2
.
78 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
(IV) Megmutatjuk, hogy ha R
+
es R, akkor
_
R
e
x
2
ix
dx =
_
2
4
.
Ehhez eloszor megjegyezz uk, hogy
_
R
e
x
2
ix
dx =
_
R
e
(x+i

2
)
2
2
4
dx = e
2
4
_
R
e
(x+i

2
)
2
dx,
ezert elegendo az itt allo utolso integralt meghatarozni. Legyen r R
+
, es
ertelmezz uk a kovetkezo f uggvenyt:
r
: [0, 1] C; t
_
_
r(8t 1) ; ha t [0, 1/4[
r +i

2
(4t 1) ; ha t [1/4, 1/2[
i

2
+r(5 8t) ; ha t [1/2, 3/4[
r +i

2
4(1 t) ; ha t [3/4, 1].
Ekkor
r
zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v C-ben, gy Cauchy elso integral-
formulaja szerint
_
e
z
2
dz = 0.
Ezt a vonalintegralt negy specialis vonalintegral osszegere bontva, es alkalmas
helyettesteses integralasokat vegrehajtva kapjuk, hogy
r
_
r
e
(x+i

2
)
2
dx =
r
_
r
e
x
2
dx +i

2
1
_
0
e
(r+i

2
t)
2
dt i

2
1
_
0
e
(r+i

2
t)
2
dt.
A X. fejezet, 3. pont, 4. gyakorlat szerint
lim
r+
r
_
r
e
x
2
dx =
_
R
e
x
2
dx =
_
.
Ugyanakkor minden t [0, 1] eseten
e
(r+i

2
t)
2
e
r
2
e
2
4
t
2
,
kovetkezeskeppen
lim
r+
e
(r+i

2
t)
2
= 0,
es a
[0,1]
.e

2
id
2
R
f uggveny (r-ben) kozos integralhato majorans, gy a Lebesgue-tetel
alapjan
lim
r+
1
_
0
e
(r+i

2
t)
2
dt = 0,
amibol kovetkezik az
_
R
e
(x+i

2
)
2
dx =
_
egyenl oseg.)
7. (A Cauchy integraltetel altalanostasa.) Legyen E normalt ter, F Banach-ter es
: E L(E; F) olyan folytonos E feletti operatormezo, amelyre Dom() nylt
halmaz, es a Dom() minden pontjanak van olyan kornyezete, amelyen letezik -
nak primitv f uggvenye. Ha
0
,
1
: [0, 1] E olyan zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u
vek, amelyek kont urhomotopok a Dom() halmazban, akkor
_
0
=
_
1
.
(
Utmutatas. Kovess uk a Cauchy integraltetel bizonytasanak gondolatmenetet!)

8. (Cauchy elso integralformulajanak altalanostasa.) Legyen E normalt ter, F
Banach-ter es : E L(E; F) olyan folytonos E feletti operatormezo, amely
a Dom() minden pontjaban dierencialhato, legfeljebb egy pontot kiveve. Ha
d = 0 es olyan E-ben halado zart, szakaszonkent C
1
-osztaly uv, amelyhez letezik
olyan U E egyszeresen osszef uggo nylt halmaz, hogy Im() U Dom(),
akkor
_
= 0.
(
Utmutatas. A 2. pont 9. gyakorlatanak eredmenyet alkalmazva kapjuk, hogy

-ra teljes ulnek a 7. gyakorlatban megkovetelt feltetelek. Ezutan ugyan ugy bizo-
nythatunk, mint az elso Cauchy integralformula eseteben.)
80 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
5. A Cauchy integraltetel elemi kovetkezmenyei 81
5. A Cauchy integraltetel elemi kovetkezmenyei
Dencio. Legyen F komplex Banach-ter. Ha f : C F folytonos f uggveny,
es egy Dom(f)-ben halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v, akkor az f f uggveny
szerinti Cauchy-transzformaltjanak nevezz uk a
C
(f) : C Im() F; z
1
2i
_
f
id
C
z
lekepezest.
A dencio termeszetesen ertelmes, mert z C Im() eseten
f
id
C
z
: Dom(f) z F
olyan folytonos f uggveny, amelynek dencios tartomanya tartalmazza az Im()
halmazt. Figyelj uk meg, hogy a Cauchy-transzformalt denciojaban lenyegtelen a
v zartsaga.
Alltas. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F folytonos f uggveny, es

egy Dom(f)-ben halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v.
a) A C
(f) : C Im() F Cauchy-transzformalt C-analitikus f uggveny.

b) Minden a C Im() eseten a C
(f) Cauchy-transzformalt a centrum u Taylor-

soranak konvergencia-sugara nagyobb-egyenlo a dist
Im()
(a) szamnal.
c) Minden a C Im() eseten az a kozeppont u, dist
Im()
sugar u nylt
korlapon a C
(f) Cauchy-transzformalt egyenlo a sajat a centrum u Taylor-soranak

osszegf uggvenyevel.
d) Minden a C Im() es k N eseten
_
D
k
C
(f)
_
(a) =
k!
2i
_
f
(id
C
a)
k+1
.
Bizonytas. Legyen a C Im() roztett pont es R := dist
Im()
(a). Ekkor
B
R
(a; C) Im(), es ha z B
R
(a; C) es z
t
Im(), akkor
f(z
t
)
z
t
z
=
f(z
t
)
(z
t
a) (z a)
=
f(z
t
)
z
t
a
_
1
z a
z
t
a
_
1
=
k=0
f(z
t
)
(z
t
a)
k+1
(z a)
k
,
mert [z a[ < R [z
t
a[, tehat [(z a)/(z
t
a)[ < 1. Tehat minden z B
R
(a; C)
eseten
f
id
C
z
=
k=0
f
(id
C
a)
k+1
(z a)
k
82 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
teljes ul az Im() halmazon. Tovabba, minden z B
R
(a; C) eseten a
kN
f
(id
C
a)
k+1
(z a)
k
f uggvenysor normalisan (ezert egyenletesen is) konvergens az Im() halmazon, mert
ha k N, akkor
sup
z
Im()
_
_
_
_
f(z
t
)
(z
t
a)
k+1
(z a)
k
_
_
_
_
= sup
z
Im()
_
_
_
_
f(z
t
)
z
t
a
_
_
_
_
z a
z
t
a
1
R
_
sup
z
Im()
|f(z
t
)|
_
_
[z a[
R
_
k
,
es [z a[/R < 1. Ebbol kovetkezik, hogy z B
R
(a; C) eseten a
kN
(z a)
k
_
f
(id
C
a)
k+1
vektorsor abszol ut konvergens az F Banach terben, es
k=0
(z a)
k
_
f
(id
C
a)
k+1
=
_
_
_
k=0
(z a)
k
_
f
(id
C
a)
k+1
_
_
=
_
f
id
C
a
=: 2i (C
(f)) (z).
Ez azt jelenti, hogy a
kN
(id
C
a)
k
1
2i
_
f
(id
C
a)
k+1
hatvanyf uggveny-sor konvergencia-sugara nagyobb-egyenlo az R szamnal, es az
osszegf uggvenye egyenlo C
(f)-fel a B
R
(a; C) halmazon. Tehat a C
(f) Cauchy-
transzformalt az a pontban C-analitikus, es a VII. fejezet 10. pontjanak eredmenyei
alapjan kapjuk, hogy a C
(f) f uggveny a centrum u Taylor-sora egyenlo a
kN
(id
C
a)
k
1
2i
_
f
(id
C
a)
k+1
hatvanyf uggveny-sorral, es minden k N eseten
_
D
k
C
(f)
_
(a) =
k!
2i
_
f
(id
C
a)
k+1
teljes ul.
Tetel. Legyen F komplex Banach-ter es f : C F holomorf f uggveny.
Ekkor az f f uggveny C-analitikus, es minden a Dom(f) eseten az f f uggveny
a centrum u Taylor-soranak konvergencia-sugara nagyobb-egyenlo az r
a
:= supr
R
+
[B
r
(a; C) Dom(f) szamnal. Tovabba, ha a Dom(f), akkor az f f uggveny
a centrum u Taylor-soranak osszegf uggvenye egyenlo f-fel a B
r
a
(a; C) halmazon, es
ha r R
+
, r < r
a
, valamint k N, akkor minden z B
r
(a; C) eseten
(D
k
f)(z) =
k!
2i
_
a,r
f
(id
C
z)
k+1
.
Bizonytas. Cauchy masodik integralformulajanak kovetkezmenye szerint, ha r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) Dom(f), akkor f = C
a,r
(f) a B
r
(a; C) halmazon. Ezert az
elozo alltasbol kapjuk, hogy f az a pontban C-analitikus, es T
a
(f) = T
a
(C
a,r
(f))
miatt az f f uggveny a centrum u Taylor-soranak konvergencia-sugara nagyobb-
egyenlo a dist
a,r
(a) = r szamnal, gy r
a
-nal is nagyobb-egyenlo. Tovabba, a
C
a,r
(f) f uggveny a centrum u Taylor-soranak osszegf uggvenye egyenlo C
a,r
(f)-fel
a B
r
(a; C) halmazon, kovetkezeskeppen az f f uggveny a centrum u Taylor-soranak
osszegf uggvenye egyenlo f-fel a B
r
(a; C) halmazon. Ezert az f f uggveny a centrum u
Taylor-soranak osszegf uggvenye egyenlo f-fel a B
r
a
(a; C) halmazon is. Veg ul, az
elozo alltas vegen allo integralformula szerint, ha a Dom(f), k N es r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) Dom(f), akkor minden z B
r
(a; C) eseten
(D
k
f)(z) = (D
k
(C
a,r
(f)))(z) =
k!
2i
_
a,r
f
(id
C
z)
k+1
teljes ul.
Azonban vigyazzunk arra, hogy letezik olyan C C f uggveny, amely C-
dierencialhato a 0 pontban, de a C0 halmaz egyetlen pontjaban sem folytonos;
peldaul, ha E jeloli a racionalis valos es kepzetes resz u komplex szamok halmazat
(azaz E := Q Q), akkor a
E
.id
2
C
f uggveny ilyen. Tehat egyetlen pontban
a C-dierencialhatosag ugyan ugy gyenge feltetel, mint az R-dierencialhatosag.
Ha azonban a f uggveny a pont valamely kornyezetenek minden pontjaban C-
dierencialhato, akkor az elozo tetel alapjan az adott pontban C-analitikus is.
Ennek az alltasnak az analogja valos valtozos f uggvenyekre egyaltalan nem igaz.
A kovetkezo alltas elott emlekeztet unk arra, hogy egy M metrikus ter A
reszhalmazat diszkretnek nevezz uk, ha minden a A pontnak van olyan U
kornyezete M-ben, amelyre A (U a) = . Vigyazunk arra, hogy a zartsag es
a diszkretseg logikailag f uggetlen fogalmak, tehat diszkret halmaz nem feltetelen ul
zart, es zart halmaz nem feltetlen ul diszkret.
Alltas. (A megsz untethet o szingularitasok tetele.) Legyen F komplex Banach-

ter es f : C F olyan f uggveny, amelyre Dom(f) nylt halmaz. Ha letezik
olyan A Dom(f) diszkret halmaz, hogy f a Dom(f) A minden pontjaban C-
dierencialhato, es az A minden pontjaban folytonos, akkor f holomorf f uggveny,
tehat f az A halmaz minden pontjaban C-dierencialhato.
84 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Bizonytas. Legyen a A, es vegy uk a-nak olyan U nylt konvex (peldaul gombi)
kornyezetet C-ben, amelyre A (U a) = es U Dom(f). Ilyen kornyezet
azert letezik, mert A diszkret es Dom(f) nylt. Ekkor az f[
U
f uggveny az U a
halmaz minden pontjaban C dierencialhato, mert U a Dom(f) A, es az
a pontban folytonos. Ezert a Newton-Leibniz tetel komplex formaja es a Goursat-
lemma alapjan letezik olyan g : U F holomorf f uggveny, hogy f[
U
= Dg. De
g ketszer C-dierencialhato az U halmazon, gy f[
U
holomorf f uggveny, vagyis f[
U
az a pontban is C-dierencialhato. Ebbol a dierencialhatosag lokalitasa alapjan
kapjuk, hogy f az a pontban C-dierencialhato.
Alltas. Ha F komplex Banach-ter es f : C F holomorf f uggveny, akkor

minden U Dom(f) egyszeresen osszef uggo nylt halmazhoz letezik f-nek U-n
ertelmezett primitv f uggvenye.
Bizonytas. Legyen c U roztett pont. Az U halmaz nylt es osszef uggo C-ben, gy
az V. fejezet 10. pontjanak eredmenyei szerint minden z U eseten letezik olyan
n N
+
es olyan (z
k
)
0kn
rendszer U-ban, hogy z
0
= c, z
n
= z, es minden k < n
termeszetes szamra [z
k
, z
k+1
] U; tehat a (z
k
)
0kn
rendszer altal meghatarozott
tortvonal-v U-ban halad, valamint osszekoti a c es z pontokat.
Tehat minden z U ponthoz letezik olyan U-ban halado szakaszonkent C
1
-
osztaly uv, amely a c es z pontokat osszekoti. Jelolje minden z U eseten
z
a c es
z pontokat osszekoto, [0, 1] intervallumon ertelmezett, U-ban halado, szakaszonkent
C
1
-oszt aly u vek nem ures halmazat. A kiavalasztasi axioma szerint
zU
z
,= .
Legyen (
z
)
zU
eleme ennek a szorzathalmaznak, es kepezz uk a
g : U F; z
_
z
f
lekepezest. Megmutatjuk, hogy g holomorf, es minden z U eseten (Dg)(z) = f(z),
vagyis g az f-nek U-n ertelmezett primitv f uggvenye.
Legyen z U rogztett pont, es r R
+
olyan, amelyre B
r
(z; C) U. Ha
z
t
B
r
(z; C), akkor a
z,z
: [0, 1] C; t
_
z
(3t) ; ha t [0, 1/3[,
z + (3t 1)(z
t
z) ; ha t [1/3, 2/3[,
z
(3(1 t)) ; ha t [2/3, 1]
f uggveny olyan zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v, hogy Im(
z,z
) = Im(
z
)
Im(
z
) [z, z
t
] U, tehat Cauchy elso integralformulaja szerint
0 =
_
z,z
f =
_
z
f +
_
[z,z
]
f
_
f,
g(z
t
) g(z) (z
t
z).f(z) =
_
f
_
z
f (z
t
z).f(z) =
=
_
[z,z
]
f
_
[z,z
]
f(z) =
_
[z,z
]
(f f(z)).
Tehat minden z
t
B
r
(z; C) eseten
|g(z
t
) g(z) (z
t
z).f(z)| =
_
_
_
_
_
_
_
_
[z,z
]
(f f(z))
_
_
_
_
_
_
_
[z
t
z[ sup
z
[z,z
]
|f(z
tt
)|.
Ha R
+
tetszoleges, akkor az f f uggveny z pontbeli folytonossaga miatt van
olyan R
+
, hogy < r es minden z
tt
B
(z; C) eseten |f(z

tt
) f(z)| < . Ezert
az elozo egyenlotlenseg alapjan z
tt
B
(z; C) z eseten
_
_
_
_
g(z
t
) g(z) (z
t
z).f(z)
[z
t
z[
_
_
_
_
.
Ez azt jelenti, hogy a g f uggveny C-dierencialhato a z pontban es (Dg)(z) = f(z).
Tehat a g f uggveny U-n ertelmezett primitv f uggvenye f-nek.
A kovetkezo alltas azert erdekes, mert a holomortas, tehat egy dierencialis
tulajdonsag integralis jellemzeset adja. Ugyanakkor azt is megmutatja, hogy
Cauchy elso integralformul ajanak teljes ulese nemcsak sz ukseges, hanem elegseges
is egy nylt halmazon ertelmezett folytonos f uggveny holomortasahoz.
Tetel. (Morera tetele.) Ha F komplex Banach-ter es f : C F olyan foly-
tonos f uggveny, amelyre Dom(f) nylt halmaz C-ben, akkor a kovetkezo alltasok
ekvivalensek.
(i) Az f f uggveny holomorf.
(ii) Minden U Dom(f) egyszeresen osszef uggo nylt halmazra, es minden U-ban
halad o zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u vre
_
f = 0.
(iii) Minden a, b, c Dom(f) eseten, ha T(a, b, c) Dom(f), akkor
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0.
Bizonytas. (i)(ii) Cauchy elso integralformulajabol kovetkezik.
(ii)(iii) Legyenek a, b, c Dom(f) olyan pontok, hogy T(a, b, c) Dom(f). Eleg
azt igazolni, hogy letezik olyan U egyszeresen osszef uggo nylt halmaz, amelyre
T(a, b, c) U Dom(f), hiszen akkor a
: [0, 1] C; t
_
_
a + 3t(b a) ; ha t [0, 1/3[,
b + (3t 1)(c b) ; ha t [1/3, 2/3[,
c + (3t 2)(a c) ; ha t [2/3, 1]
86 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
v zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u, es Im() = [a, b] [a, b] [a, b] miatt U-ban
halad, gy a (ii) alapjan
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f =
_
f = 0
teljes ulne.
Egy ilyen tulajdonsag u U halmaz eloalltasahoz eloszor megjegyezz uk, hogy a
T(a, b, c) halmaz kompakt es reszhalmaza a Dom(f) nylt halmaznak, gy ha
Dom(f) ,= C (termeszetesen csak ez az eset erdekes), akkor van olyan R
+
,
hogy
z C [ dist
T(a,b,c)
(z) < z C [ dist
C\Dom(f)
(z) < =
(V. fejezet, 8. pont, 1. gyakorlat). Legyen z := (a + b + c)/3 es a R
+
szamot
valasszuk meg ugy, hogy ([a z[ +[b z[ +[c z[) < teljes uljon. Ha most
a
:= z + (1 +)(a z), b
:= z + (1 +)(b z), c
:= z + (1 +)(c z),
akkor minden z
t
T(a
, b
, c
) eseten dist
T(a,b,c)
(z
t
) < teljes ul, mert leteznek
olyan , , [0, 1] valos zamok, hogy + + = 1 es z
t
= a
+b
+c
, tehat
a +b +c T(a, b, c) miatt
dist
T(a,b,c)
(z
t
) [z
t
(a +b +c)[ = [(a +b +c) z[ =
= [(a z) +(b z) +(c z)[ ([a z[ +[b z[ +[c z[) < .
Ebbol kovetkezik, hogy T(a
, b
, c
) Dom(f), es konnyen lathato, hogy

T(a, b, c) Int(T(a
, b
, c
)),
tovabba az U := Int(T(a
, b
, c
)) nylt haromszog konvex, tehat egyszeresen ossze-

f uggo.
(iii)(i) Legyen z Dom(f) es V a z-nek olyan kornyezete, amely nylt es konvex
(peldaul gombi kornyezet), tovabba V Dom(f). A V konvexitasa miatt minden
a, b, c V eseten T(a, b, c) V Dom(f), ezert a (iii) alapjan
_
[a,b]
f +
_
[b,c]
f +
_
[c,a]
f = 0,
gy a Newton-Leibniz-tetel komplex formaja szerint f-nek letezik V -n ertelmezett
primitv f uggvenye, vagyis van olyan g : V F holomorf f uggveny, hogy Dg f.
A g holomorf f uggveny ketszer is C-dierencialhato (sot C-analitikus), ezert f a V
minden pontjaban C-dierencialhato, vagyis f holomorf.
Alltas. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny,

a Dom(f), es r R
+
olyan szam, amelyre B
r
(a; C) Dom(f). Ekkor minden
n N es z B
r
(a; C) eseten
|(D
n
f)(z)|
n!
r
n
1
_
1
[z a[
r
_
n+1
sup
z
C; ]z
a]=r
|f(z
t
)|
teljes ul. (Cauchy-egyenlotlenseg.)
Bizonytas. Nyilvanvalo, hogy Cauchy masodik integralformulaja szerint minden
n N es z B
r
(a; C) eseten
(D
n
f)(z) =
n!
2i
_
a,r
f
(id
C
z)
n+1
=
n!
2i
1
_
0
f(a +re
2it
)2ire
2it
(a +re
2it
z)
n+1
d
R
(t) =
=
n!
r
n
1
_
0
f(a +re
2it
)e
2int
_
1
_
z a
r
_
e
2it
_
n+1
d
R
(t),
|(D
n
f)(z)|
n!
r
n
1
_
0
|f(a +re
2it
)|
1
_
z a
r
_
e
2it
n+1
d
R
(t)
n!
r
n
_
sup
z
C; ]z
a]=r
|f(z
t
)|
_
1
_
0
1
1
_
z a
r
_
e
2it
n+1
d
R
(t).
Ha w C es [w[ 1, akkor [1 w[ 1 [w[ 0, ezert minden t [0, 1] eseten
minden N n-re es B
r
(a; C) z-re
1
1
_
z a
r
_
e
2it
n+1

1
_
1
[z a[
r
_
n+1
,
amibol a fentiek alapjan kovetkezik, hogy
|(D
n
f)(z)|
n!
r
n
_
sup
z
C; ]z
a]=r
|f(z
t
)|
_
1
_
1
[z a[
r
_
n+1
,
amit bizonytani kellett.
Az elozo alltas feltetelei mellett minden n N es z B
r
(a; C) eseten
|(D
n
f)(a)|
n!
r
n
sup
z
C; ]z
a]=r
|f(z
t
)|
is teljes ul. Gyakran ezt az egyenlotlenseget nevezik Cauchy-egyenlotlensegnek.
A kovetkezo alltas megfogalmazasa elott emlekeztet unk arra, hogy ha F
vektorter a K test felett, akkor egy P : K F lekepezest (legfeljebb n-ed
88 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
fok u, egyvaltozos) polinomialis f uggvenynek nevez unk, ha letezik olyan n N,
(c
k
)
0kn
F
n+1
es a K, hogy P =
n
k=0
c
k
.(id
K
a)
k
.
Tetel. (Liouville-tetel.) Legyen F komplex Banach-ter es f : C F holomorf
f uggveny. Tegy uk fel, hogy letezik olyan P : C F legfeljebb n-ed fok u polinomialis
f uggveny es letezik olyan R R
+
, amelyre minden z C eseten, ha [z[ > R, akkor
|f(z)| |P(z)| teljes ul. Ekkor f is legfeljebb n-ed fok u polinomialis f uggveny.
Bizonytas. Legyen (c
k
)
0kn
F
n+1
es a C olyan, hogy P =
n
k=0
c
k
.(id
C
a)
k
,
tovabba rogzts unk olyan R R
+
szamot, amelyre minden z C eseten, ha [z[ > R,
akkor |f(z)| |P(z)|.
Ha r ][a[ +R, [ es z
t
C olyan, hogy [z
t
a[ = r, akkor [z
t
[ r [a[ > R, ezert
a Cauchy-egyenlotlenseg alapjan minden N k-ra
|(D
k
f)(a)|
k!
r
k
sup
z
C; ]z
a]=r
|f(z
t
)|
k!
r
k
sup
z
C; ]z
a]=r
|P(z
t
)|
k!
r
k
sup
z
C; ]z
a]=r
n
j=0
|c
j
|[z
t
a[
j
=
k!
r
k
n
j=0
|c
j
|r
j
= k!
n
j=0
|c
j
|r
jk
.
Ebbol kovetkezik, hogy k > n eseten
|(D
k
f)(a)| lim
r
_
_
k!
n
j=0
|c
j
|r
jk
_
_
= 0,
vagyis (D
k
f)(a) = 0. Ugyanakkor az f f uggveny egyenlo a sajat a pontbeli Taylor-
soranak osszegf uggvenyevel az egesz C-n, gy
f =
k=0
(D
k
f)(a)
k!
. (id
C
a)
k
=
n
k=0
(D
k
f)(a)
k!
. (id
C
a)
k
,
tehat f legfeljebb n-ed fok u polinomialis f uggveny.
Kovetkezmeny. Ha F komplex Banach-ter es f : C F korlatos holomorf
f uggveny, akkor f allando.
Bizonytas. Az alltas a Liouville-tetel n = 0-ra vonatkozo specialis esete.
Kovetkezmeny. (Az algebra alaptetele.) Ha P : C C legalabb elsofok u
polinomialis f uggveny, akkor letezik olyan z C, hogy P(z) = 0.
Bizonytas. Indirekt bizonyunk, tehat feltessz uk, hogy P : C C olyan legalabb
elsofok u polinomialis f uggveny, amelynek nincs gyoke. Ekkor az 1/P reciprok-
f uggveny az egesz C-n ertelmezett holomorf f uggveny. Az V. fejezet 8. pontjaban
igazoltuk, hogy barmely C R
+
eseten van olyan R R
+
, hogy minden C z-
re, ha [z[ > R, akkor [P(z)[ > C. Rogztve egy C R
+
szamot, es valasztva
ehhez egy ilyen tulajdonsag u R
+
R-t; azt kapjuk, hogy minden z C eseten,
ha [z[ > R, akkor [1/P(z)[ < 1/C. Ugyanakkor a [P[ : C R f uggveny
folytonos es seholsem nulla, ezert a Weierstrass-fele minimum-elv alapjan van olyan
c R
+
, hogy a B
R
(0; C) kompakt gomb minden z pontjaban [P(z)[ > c. Ebbol
kovetkezik, hogy minden C z-re [1/P(z)[ max(1/C, 1/c), vagyis az 1/P : C C
holomorf f uggveny korlatos. A Liouville-tetel alapjan 1/P konstansf uggveny, ami
termeszetesen nem igaz.
Alltas. Legyen C nylt halmaz, F komplex Banach-ter, es (f

k
)
kN
olyan sorozat, hogy minden k N eseten f
k
: F holomorf f uggveny. Ha
ez a f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens az halmazon, akkor a
lim
k
f
k
: F limeszf uggveny szinten holomorf, es minden n N eseten
a (D
n
f
k
)
kN
f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens -n, valamint
D
n
_
lim
k
f
k
_
= lim
k
(D
n
f
k
).
Bizonytas. Legyen f := lim
k
f
k
. Az V. fejezet 11. pontjanak eredmenyei szerint
f folytonos f uggveny, tovabba az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat az minden kompakt
reszhalmazan egyenletesen konvergens.
Legyen a rogztett pont, es vegy unk olyan r R
+
szamot, amelyre B
r
(a; C).
Ha z B
r
(a; C), akkor az
_
f
k
id
C
a
_
kN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergens az Im(
a,r
) korven, mert ha z
t

Im(
a,r
), vagyis [z
t
a[ = r, akkor [z
t
z[ [z
t
a[ [z a[ = r [z a[,
tehat
sup
z
Im(
a,r
)
_
_
_
_
f
k
(z
t
)
z
t
a

f(z
t
)
z
t
a
_
_
_
_
sup
z
Im(
a,r
)
|f
k
(z
t
) f(z
t
)|
r [z a[
,
es itt a jobb oldal 0-hoz tart, ha k . Ezert a vonalintegral tulajdonsagai szerint
minden z B
r
(a; C) eseten
_
C
a,r
(f)
_
(z) =
1
2i
_
a,r
f
id
C
a
=
1
2i
lim
k
_
a,r
f
k
id
C
a
= lim
k
_
C
a,r
(f
k
)
_
(z),
ami azt jelenti, hogy a
_
C
a,r
(f
k
)
_
kN
f uggvenysorozat pontonkent konvergal a
C
a,r
(f) f uggvenyhez a B
r
(a; C) halmazon. Ugyanakkor minden N k-ra f
k
holomorf f uggveny, gy Cauchy masodik integralformulaja szerint f
k
= C
a,r
(f
k
)
a B
r
(a; C) halmazon. Tov abba, az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat a B
r
(a; C) halmazon
pontonkent konvergal f-hez, az f dencioja alapjan, ezert f = C
a,r
(f) teljes ul
a B
r
(a; C). Ebbol a Cauchy-transzformaltak analitikussagi tulajdonsagainak
ismereteben kapjuk, hogy f analitikus a B
r
(a; C) gomb minden pontjaban. Ezzel
megmutattuk, hogy f holomorf f uggveny.
Legyen most n N rogztett. Megmutatjuk, hogy ha a es r R
+
olyan, hogy
B
r
(a; C), akkor a (D
n
f
k
)
kN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergal D
n
f-hez a
90 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
B
r
(a; C) halmazon, ha r
t
< r. Valoban, legyen r
t
R
+
olyan, hogy r
t
< r es
z B
r
(a; C). A Cauchy-egyenlotlenseg szerint minden N k-ra
|(D
n
f
k
)(z) (D
n
f)(z)|
n!
r
n
1
_
1
[z a[
r
_
n+1
sup
z
C; ]z
a]=r
|f
k
(z
t
) f(z
t
)|
n!
r
n
1
_
1
r
t
r
_
n+1
sup
z
C; ]z
a]=r
|f
k
(z
t
) f(z
t
)|,
sup
zB
r
(a;C)
|(D
n
f
k
)(z) (D
n
f)(z)|
n!
r
n
1
_
1
r
t
r
_
n+1
sup
z
C; ]z
a]=r
|f
k
(z
t
) f(z
t
)|.
Tekintettel arra, hogy
lim
k
sup
z
C; ]z
a]=r
|f
k
(z
t
) f(z
t
)| = 0,
a (D
n
f
k
)
kN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergal D
n
f-hez a B
r
(a; C) hal-
mazon. Ezzel megmutattuk, hogy a (D
n
f
k
)
kN
f uggvenysorozat lokalisan egyen-
letesen konvergens -n, valamint D
n
_
lim
k
f
k
_
= lim
k
(D
n
f
k
).
4. A Cauchy integraltetel elemi kovetkezmenyei (gyakorlatok) 91
Gyakorlatok
1. a) A Cauchy-integraltetel ekvivalens a kovetkezo alltassal: ha F komplex
Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny, es
0
,
1
: [0, 1] C olyan zart,
szakaszonkent C
1
-osztaly u vek, amelyek kont urhomotopok a Dom(f) halmazban,
akkor
_
0
f =
_
1
f.
b) Az elso Cauchy integralformulara vonatkozo tetel ekvivalens a kovetkezo all-
tassal: ha F komplex Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny, es olyan zart,
szakaszonkent C
1
-osztaly uv C-ben, amelyhez letezik U C egyszeresen osszef uggo
nylt halmaz ugy, hogy Im() U Dom(f), akkor
_
f = 0.
(
Utmutatas. a) A Cauchy-integraltetelben az f f uggvenyre azt tessz uk fel, hogy

Dom(f) nylt halmaz es minden z Dom(f) ponthoz letezik f-nek olyan g primitv
f uggvenye, hogy z Dom(f). Ez a felteves ekvivalens az f holomortasaval, mert
minden C-dierencialhato f uggveny ketszer is C-dierencialhato.
b) Az elso Cauchy-integralformularol szolo tetelben az f f uggvenyre azt tessz uk fel,
hogy f folytonos es a Dom(f) minden pontjaban C-dierencialhato, legfeljebb egy
pontot kiveve. Legyen f ilyen f uggveny, es a Dom(f) olyan pont, hogy f folytonos
a-ban es a Dom(f)a minden pontjaban C-dierencialhato. Legyen olyan zart,
szakaszonkent C
1
-osztaly u v, amelyhez letezik olyan U Dom(f) egyszeresen
osszef uggo nytl halmaz, hogy Im() U. Ha a / U, akkor U Dom(f) a
miatt az f[
U
f uggveny holomorf. Ha a U, akkor a megsz untetheto szingularitasok
tetele szerint f az a pontban is C-dierencialhato, tehat az f[
U
f uggveny holomorf.
Ezert az f[
U
: U F holomorf f uggvenyre alkalmazva a b)-ben megfogalmazott
alltast kapjuk, hogy
_
f =
_
(f[
U
) = 0
teljes ul.)
2. Legyen F komplex Banach-ter es f : [0, 1] [0, 1] F folytonos f uggveny. Ekkor
2
_
0
f(cos(t), sin(t))dt = i
_
0,1
1
z
f
_
z +z
1
2
,
z z
1
2i
_
dz.
Ennek, es a masodik Cauchy integralformulanak alkalmazasaval igazoljuk, hogy
minden [0, 1[ eseten
2
_
0
1
1 2 cos(t) +
2
dt =
2
1
2
,
2
_
0
1
(1 + cos(t))
2
dt =
2
1
2
.
92 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
(
Utmutatas. Bebizonytjuk az utolso formulat. Teljes ulnek a kovetkezo egyenlose-

gek:
2
_
0
1
1 2 cos(t) +
2
dt = i
_
0,1
1/z
(1 +(z +z
1
)/2)
2
dz =
=
4i
2
_
0,1
z
(z
2
+ (2/)z + 1)
2
dz =
4i
2
_
0,1
id
C
(id
C
z
+
)
2
(id
C
z
)
2
,
ahol bevezett uk a
z
:=
1
1
2
jelolest. Konnyen lathato, hogy z

+
B
1
(0; C) es z
C B
1
(0; C), ezert az
id
C
/(id
C
z
)
2
: C z
C f uggveny dencios tartomanya tartalmazza a

B
1
(0; C) gombot, gy Cauchy masodik integralformulajat alkalmazva kapjuk, hogy
_
D
_
id
C
(id
C
z
)
2
__
(z
+
) =
1!
2i
_
0,1
id
C
(id
C
z
+
)
2
(id
C
z
)
2
.
Egyszer u szamolassal adodik, hogy itt a bal oldal egyenlo a
z
+z
+
(z
z
+
)
2
=

2
/4
1
2
szammal.)
3. (A Cauchy-transzformaci o altalanostasa.) Legyen (T, R, ) olyan mertekter,
hogy : R C korlatos komplex mertek, es T -veges R szerint. Legyen tovabba
g : T C tetszoleges -merheto f uggveny. Ekkor minden z C Im(g) es k N
eseten
1
(g z)
k+1
L
1
C
(T, R, ),
tovabba az
f
,g
: C Im(g) C; z
_
T
1
g(t) z
d(t)
f uggvenyre teljes ulnek a kovetkezok.
- Az f
,g
f uggveny C-analitikus.
- Minden a C Im(g) eseten az f
,g
f uggveny a kozeppont u Taylor-soranak
konvergencia-sugara nagyobb-egyenlo a r := dist
Im(g)
(a) szamnal, es f
,g
egyenlo a
Taylor-sor osszegf uggvenyevel a B
r
(a; C) halmazon.
- Minden a C Im(g) es k N eseten
(D
k
f
,g
)(a) = k!
_
T
1
(g(t) a)
k+1
d(t).
(
Utmutatas. Minden z C Im(g) es k N eseten az

1
(g z)
k+1
: T C
f uggveny -merheto es korlatos, ezert -integralhato, hiszen korlatos mertek (IX.
fejezet, 9. pont). Legyen a CIm(g) es r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) CIm(g).
Ha z B
r
(a; C), akkor minden N k-ra
sup
tT
(z a)
k
(g(t) a)
k+1
1
r
()
_
[z a[
r
_
k
es [z a[/r < 1, kovetkezeskeppen a
kN
(z a)
k
(g a)
k+1
f uggvenysor normalisan konvergens a T halmazon, es korlatos mertek, gy
f
,g
(z) :=
_
T
1
g(t) z
d(t) =
_
T
1
(g(t) a) (z a)
d(t) =
=
_
T
_
1
g(t) a
__
1
1 (z a)/(g(t) a)
_
d(t) =
=
_
T
k=0
(z a)
k
(g(t) a)
k+1
d(t) =
k=0
_
T
(z a)
k
(g(t) a)
k+1
d(t) =
=
k=0
(z a)
k
_
T
1
(g(t) a)
k+1
d(t).
Ebbol latszik, hogy a
kN
(id
C
a)
k
_
T
1
(g(t) a)
k+1
d(t)
f uggvenysor a B
r
(a; C) gomb minden pontjaban konvergens, es az osszegf uggvenye
egyenlo f
,g
-vel ezen a halmazon. Ezert f
,g
az a pontban C-analitikus es
T
a
(f
,g
) =
kN
(id
C
a)
k
_
T
1
(g(t) a)
k+1
d(t),
vagyis a T
a
(f
,g
) Taylor-sor konvergencia-sugara nagyobb-egyenlo a supr
R
+
[B
r
(a; C) C Im(g) szamnal, ami egyenlo dist
Im(g)
(a)-val, es a T
a
(f
,g
)
osszegf uggvenye egyenlo f
,g
-vel az a centrum u, dist
Im(g)
(a) sugar u nylt gombon.
Ebbol kiolvashato, hogy minden N k-ra
(D
k
f
,g
)(a) = k!
_
T
1
(g(t) a)
k+1
d(t)
94 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
teljes ul.)
4. (A parameteres integralf uggvenyek holomortasa.) Legyen F komplex Banach-
ter, C nylt halmaz, (T, R, ) komplex mertekter, es (f
t
)
tT
olyan f ugg-
venyrendszer, hogy minden t T eseten f
t
: F holomorf f uggveny. Tegy uk
fel, hogy minden z-re a T F; t f
t
(z) f uggveny -integralhato, tehat az
_
T
f
t
d(t) parameteres integralf uggveny dencios tartomanya egyenlo -val. Ha
minden a pontnak letezik olyan V kornyezete C-ben, hogy V es
_

sup
zV
|f
t
(z)| d[[(t) < +,
akkor az
_
T
f
t
d(t) f uggveny holomorf, es minden N n-re
D
n
_
_
_
T
f
t
d(t)
_
_
=
_
T
(D
n
f
t
)d(t).
(
Utmutatas. Legyen a rogztett pont. A felteves szerint van olyan r R

+
,
amelyre B
r
(a; C) es
_

sup
zB
r
(a;C)
|f
t
(z)| d[[(t) < +.
Vezess uk be a
h : T R
+
; t
4
r
sup
zB
r
(a;C)
|f
t
(z)|
f uggvenyt, amelyre az elozoek alapjan
_

h d[[ < +
teljes ul. Ha t T, akkor B
r
(a; C) = Dom(f
t
) miatt az f
t
f uggvenyre felrhato
a Cauchy-egyenlotlenseg, amely szerint minden z B
r/2
(a; C) eseten
|(Df
t
)(z)|
1
r
1
(1 [z a[/r)
2
sup
z
C; ]z
a]=r
|f(z
t
)|
4
r
sup
zB
r
(a;C)
|f
t
(z)| =: h(t).
Ezert a parameteres integralf uggvenyek dierencialhatosaganak tetele (IX. fejezet,
8. pont) alapjan az
_
T
f
t
d(t) parameteres integralf uggveny C-dierencialhato a-
ban (gyelembe veve a IX. fejezet, 8. pont, 6. gyakorlat eredmenyet), tovabba a
T F; t (Df
t
)(a) f uggveny -integralhato, es
_
_
D
_
_
_
T
f
t
d(t)
_
_
_
_
(a) =
_
T
(Df
t
)(a) d(t).
Ebbol kiindulva, n szerinti teljes indukcioval bizonythatunk a magasabb rend u
derivaltakra.)
5. Az f := 1/
_
1 +id
2
R
_
: R R f uggveny R-analitikus es T
0
(f) =
kN
(1)
k
id
2k
R
,
tehat az f f uggveny 0 kezdopont u Taylor-soranak konvergencia-sugara 1, ami nem
nagyobb-egyenlo a supr R
+
[B
r
(0; R) Dom(f) = + szamnal. Tehat a
Taylor-sorfejtes maximalitasa altalaban nem igaz valos analitikus f uggvenyekre.
Vizsgaljuk meg a 0 kozeppont u Taylor-sorfejtes maximalitasat az 1/(1 + id
2
C
) :
C i, i C holomorf f uggvenyre!
6. Legyen F komplex Banach-ter es f : C F holomorf f uggveny. Minden
U Dom(f) egyszeresen osszef uggo nylt halmazhoz letezik olyan (f
n
)
nN
f ugg-
venysorozat, hogy minden N n-re f
n
: U F holomorf f uggveny es D
n
f
n
f.
(
Utmutatas. Elemi rekurziot alkalmazhatunk olyan (f

n
)
nN
f uggvenysorozat leteze-
senek bizonytasahoz, amelyre minden n N eseten f
n
: U F holomorf f uggveny,
f
0
:= f az U halmazon, es ha n > 0, akkor Df
n
= f
n1
. Ehhez felhasznalhato
az, hogy egy holomorf f uggvenynek a dencios tartomanya altal tartalmazott egy-
szeresen osszef uggo nylt halmazon letezik primitv f uggvenye.)
7. (A szigor u lokalis maximum elve.) Legyen F komplex Banach-ter es f : C F
holomorf f uggveny. Ekkor az |f| : Dom(f) R
+
f uggvenynek a Dom(f) halmaz
egyetlen pontjaban sincs szigor u lokalis maximuma.
(
Utmutatas. Azt kell megmutatni, hogy ha a Dom(f), akkor az a pont minden

V kornyezetehez letezik olyan z (V a) Dom(f), amelyre |f(a)| |f(z)|.
Ez gy van, mert ha r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) V Dom(f), akkor a Cauchy-
egyenlotlenseg alapjan
|f(a)| sup
z
C; ]z
a]=r
|f(z
t
)|,
tehat az |f| f uggveny folytonossaga es a z
t
C[[z
t
a[ = r korvonal kompaktsaga
miatt letezik olyan z C, hogy [z a[ = r es
sup
z
C; ]z
a]=r
|f(z
t
)| = |f(z)|,
gy a z (V a) Dom(f) pontra |f(a)| |f(z)| teljes ul.)
8. Adjunk peldat olyan F komplex Banach-terre es olyan f : C F holomorf
f uggvenyre, amely nem konstansf uggveny, de letezik az |f| : Dom(f) R
+
f uggvenynek a Dom(f) halmaz valamely pontjaban (nem szigor u) lokalis maxi-
muma. Tudunk-e ilyen peldat adni dim(F) = 1 eseten?
(
Utmutatas. Legyen F := C
2
a max-normaval ellatva, u C olyan, hogy [a[ = 1,
tovabba ertelmezz uk az
f : B
1
(0; C) F; z (z, u)
f uggvenyt. Ekkor f nem allando holomorf f uggveny, de minden z B
1
(0; C) eseten
|f(z)| = max([z[, [u[) = 1, vagyis az |f| f uggvenynek a Dom(f) minden pontjaban
96 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
lokalis maximuma van. Ha dim(F) = 1, akkor a 10. gyakorlat szerint ilyen f uggveny
nem letezik.)
9. Legyen f : C C holomorf f uggveny, a Dom(f), es r R
+
olyan, hogy
B
r
(a; C) Dom(f). Ekkor fennall a
k=0
_
[(D
k
f)(a)[
k!
_
2
r
2k
=
1
2
2
_
0
[f(a +re
i
)[
2
d
egyenloseg.
(Megjegyzes. Ha F komplex Hilbert-ter (XII. fejezet, 5. pont), f : C F
holomorf f uggveny, es r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) Dom(f), akkor fennall a
k=0
_
|(D
k
f)(a)|
k!
_
2
r
2k
=
1
2
2
_
0
|f(a +re
i
)|
2
d
egyenloseg.)
(
Utmutatas. Legyen z B
r
(a; C); ekkor a
kN
(D
k
f)(a)
k!
(z a)
k
,
kN
(D
k
f)(a)
k!
(z a)
k
numerikus sorok abszol ut konvergensek, ezert ezek Cauchy-szorzata is abszol ut
konvergens es
[f(z)[
2
= f(z)f(z) =
k=0
_
_
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!
(D
kj
f)(a)
(k j)!
(z a)
j
(z a)
kj
_
_
.
Ebbol kovetkezik, hogy minden R eseten
|f(a +re
i
)|
2
=
k=0
r
k
_
_
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!
(D
kj
f)(a)
(k j)!
e
i(k2j)
_
_
,
tovabba a
kN
r
k
_
_
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!
(D
kj
f)(a)
(k j)!
e
i(k2j).id
R
_
_
f uggvenysor pontonkent abszol ut konvergens R-en. Megmutatjuk, hogy ez a f ugg-
venysor normalisan konvergens R-en. Valoban, jelolje R az f f uggveny a kozeppont u
Taylor-soranak konvergencia-sugarat, es legyen ]r, R[ rogztett szam. Ekkor
k N eseten minden R -ra
r
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!
(D
kj
f)(a)
(k j)!
e
i(k2j)
=
=
_
r
_
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!

j
(D
kj
f)(a)
(k j)!

kj
e
i(k2j)
_
r
_
k k
j=0
(D
j
f)(a)
j!

j
(D
kj
f)(a)
(k j)!

kj
=
_
r
_
k
_
_
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!

j
_
_
2
_
r
_
k
_
_
j=0
(D
j
f)(a)
j!

j
_
_
2
,
tehat minden k N eseten
sup
R
_
_
r
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!
(D
kj
f)(a)
(k j)!
e
i(k2j)
_
_
_
r
_
k
_
_
j=0
(D
j
f)(a)
j!

j
_
_
2
.
Ebbol r/rho ]0, 1[ miatt kapjuk, hogy a
kN
r
k
_
_
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!
(D
kj
f)(a)
(k j)!
e
i(k2j).id
R
_
_
f uggvenysor normalisan konvergens R-en, es az elozoek alapjan
|f(a +re
i.id
R
)|
2
=
k=0
r
k
_
_
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!
(D
kj
f)(a)
(k j)!
e
i(k2j).id
R
_
_
.
Ezert a Lebesgue-tetel alkalmazasaval
1
2
2
_
0
[f(a +re
i
)[
2
d =
k=0
_
_
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!
(D
kj
f)(a)
(k j)!
1
2
2
_
0
e
i(k2j)
d
_
_
=
=
k=0
_
_
k
j=0
(D
j
f)(a)
j!
(D
kj
f)(a)
(k j)!

2j,k
_
_
=
k=0
_
[(D
k
f)(a)[
k!
_
2
r
2k
adodik.)
10. (A lokalis maximum elve.) Legyen f : C C holomorf f uggveny es
a Dom(f). Ha f nem allando az a valamely kornyezeten, akkor az [f[ f ugg-
venynek nincs lokalis maximuma a-ban, vagyis a a minden kornyezeteben van olyan
z Dom(f) pont, amelyre [f(z)[ > [f(a)[.
(
Utmutatas. Legyen f : C C holomorf f uggveny es a Dom(f) olyan

pont, amelyben [f[-nek lokalis maximuma van. Megmutatjuk, hogy [f[ az a pont
valamely kornyezeten allando. Legyen r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) Dom(f)
98 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
es minden z B
r
(a; C) eseten [f(z)[ [f(a)[. Ekkor minden [0, 2] eseten
[f(a +re
i
)[ [f(a)[, tehat a 9. gyakorlat alapjan
[f(a)[
2
+
k=1
_
[(D
k
f)(a)[
k!
_
2
r
2k
=
1
2
2
_
0
[f(a +re
i
)[
2
d
1
2
2
_
0
[f(a)[
2
d = [f(a)[
2
.
k=1
_
[(D
k
f)(a)[
k!
_
2
r
2k
= 0,
tehat minden k N
+
eseten (D
k
f)(a) = 0, vagyis
f =
k=0
_
(D
k
f)(a)
k!
_
(id
C
a)
k
= f(a)
teljes ul a B
r
(a; C) halmazon.)
11. (Holomorf f uggveny gyokei.) Legyen F komplex Banach-ter, f : C F
holomorf f uggveny es
N
f
:= z Dom(f) [ f(z) = 0,
vagyis N
f
az f gyokeinek halmaza. Ha Dom(f) osszef uggo es f nem azonosan 0,
akkor teljes ulnek a kovetkezok.
a) Az N
f
halmaz diszkret, tehat minden pontja izolalt.
b) Minden a N
f
ponthoz egyertelm uen letezik olyan m N
+
es olyan g :
Dom(f) F holomorf f uggveny, hogy g(a) ,= 0 es minden Dom(f) z-re
f(z) = (z a)
m
g(z) (ezt az m szamot nevezz uk az a gyok multiplicitasanak).
c) Az N
f
halmaz megszamlalhato.
(
Utmutatas. Ha az a N
f
pont nem volna izolalt pontja N
f
-nek, akkor letezne
olyan N
f
-ben halado injektv sorozat, amely a-hoz konvergal; ekkor az f f uggveny
C-analitikussaga es Dom(f) osszef uggosege kovetkezteben f azonosan nulla volna
(VII. fejezet, 10. pont, 9. gyakorlat). Ezzel az a) alltast igazoltuk.
A b) bizonytasahoz legyen a N
f
rogztve. Van olyan k N
+
, hogy (D
k
f)(a) ,= 0,
k ulonben az f f uggveny a pontbeli C-analitikussaga es f(a) = 0 folytan letezne
fraka-nak olyan kornyezete, amely reszhalmaza N
f
-nek, ami az a) miatt lehetetlen.
Ezert jol ertelmezett az m := mink N
+
[(D
k
f)(a) ,= 0 termeszetes szam, gy
letezik a-nak olyan kornyezete, amelyen
f =
k=0
_
(D
k
f)(a)
k!
_
(id
C
a)
k
=
k=m
_
(D
k
f)(a)
k!
_
(id
C
a)
k
=
= (id
C
a)
m
k=m
_
(D
k
f)(a)
k!
_
(id
C
a)
km
teljes ul.

Ertelmezz uk a
g : Dom(f) F; z
_
f(z)/(z a)
m
; ha z ,= a,
(D
m
f)(a)/m! ; ha z = a
f uggvenyt. Az elozoek alapjan g folytonos az a pontban, es C-dierencialhato a
Dom(f) a halmaz minden pontjaban, ezert a megsz untetheto szingularitasok
tetele alapjan g holomorf. (Ez egyebkent latszik abbol is, hogy fennall a
g =
k=m
_
(D
k
f)(a)
k!
_
(id
C
a)
km
egyenl oseg az a valamely kornyezeten, ezert g az a pontban C-analitikus.) Tovabba,
g(a) ,= 0 es minden z Dom(f) eseten f(z) = (z a)
m
g(z). Ha g
t
: Dom(f) F
szinten olyan holomorf f uggveny, hogy g
t
(a) ,= 0 es minden Dom(f) z-re f(z) =
(z a)
m
g
t
(z), akkor m
t
< m eseten a Dom(f) a halmazon (id
C
a)
mm
g = g
t
,
gy g
t
(a) = lim
a
g
t
= 0, ami nem igaz; es hasonloan m < m
t
is lehetetlen, gy m = m
t
,
es akkor sz uksegkeppen g = g
t
. Ezzel a b) alltast is igazoltuk.
A c) bizonytasahoz vegy unk a C kompakt reszhalmazainak olyan (K
n
)
nN
soro-
zatat, hogy Dom(f) =

nN
K
n
(II. fejezet, 2. pont, 5. gyakorlat). Ekkor
N
f
=

nN
(K
n
N
f
), gy az N
f
megszamlalhatosaganak bizonytasahoz eleg volna
azt megmutatni, hogy minden K Dom(f) kompakt halmazra K N
f
veges. Ez
viszont a Bolzano-Weierstrass-tetel es az N
f
diszkretsege miatt nyilvanvalo, hiszen
ha KN
f
vegtelen volna, akkor letezne olyan ebben halado injektv sorozat, amely
a K valamely pontjahoz konvergalna; de egy ilyen limeszpont az f folytonossaga
miatt gyoke volna f-nek, gy nem lehetne izolalt pontja N
f
-nek, ami ellentmond az
a) alltasnak.)
12. Legyen f : C C holomorf f uggveny. Ha U Dom(f) olyan egyszeresen
osszef uggo nylt halmaz, hogy minden U z-re f(z) ,= 0, vagyis f-nek nincs gyoke
U-ban, akkor letezik olyan g : U C holomorf f uggveny, amelyre f = Exp g az
U halmazon.
(
Utmutatas. A (Df)/f : C C f uggveny holomorf, es a dencios tartomanya

tartalmazza U-t, tehat az U egyszeres osszef uggosege kovetkezteben letezik olyan
h : U C holomorf f uggveny, hogy (Df)/f = Dh az U halmazon. Ekkor
D
_
Exp h
f
_
=
(f(Dh) Df)(Exp h)
f
2
= 0
az U halmazon, gy az U osszef uggosege folytan az (Exp h)/f f uggveny allando,
tehat letezik olyan c C 0, hogy Exp h = cf az U halmazon. Ha b C olyan
szam, hogy c = Exp(b), akkor a g := hb f uggveny eleget tesz a kovetelmenyeknek.)
13. Legyen D C diszkret zart halmaz es F komplex Banach-ter. Tegy uk fel,
hogy f, g : C D F olyan holomorf f uggvenyek, hogy az f g f uggvenynek a D
halmaz minden pontjaban letezik hatarerteke, tovabba sup
zC\D
|f(z) g(z)| < +
100 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
(vagyis az f g f uggveny korlatos), es inf
zC\D
|f(z) g(z)| = 0. Ekkor fennall az
f = g egyenloseg.
(
Utmutatas. Jelolje h az f g f uggveny holomorf kiterjeszteset C-re. A megsz un-

tetheto szingularitasok tetele alapjan h : C F holomorf f uggveny, es az f g
korlatossaga miatt korlatos is. A Liouville-tetelt alkalmazva kapjuk, hogy h kons-
tansf uggveny. Az inf
zC
|h(z)| inf
zC\D
|f(z) g(z)| = 0 feltetel alapjan h = 0, gy
f = g.)
14. (Riemann-fele zeta-f uggveny.) Mutassuk meg, hogy a
kN
+
1
k
id
C
f uggvenysor normalisan konvergens minden z C[Re(z) alak u halmazon,
ahol > 1 tetszoleges valos szam. Igazoljuk, hogy
: z C [ Re(z) > 1 C; z
k=1
1
k
z
f uggveny (amit Riemann-fele zeta-f uggvenynek nevez unk) holomorf. Jelolje (p
k
)
kN
azt a szigor uan monoton novo sorozatot N-ben, amelyre p
k
[k N egyenlo a
prmsz amok halmazaval. Bizonytsuk be, hogy minden z C eseten, ha Re(z) > 1,
akkor a
kN
1
1 p
z
k
vegtelen szorzat konvergens, es fennall a
(z) =
k=0
1
1 p
z
k
egyenl oseg. Ebbol vezess uk le, hogy a
kN
1
1 p
1
k
vegtelen szorzat, valamint a
kN
1
p
k
sor divergens, tovabba minden z C eseten, ha Re(z) > 1, akkor (z) ,= 0, vagyis
-nak nincs gyoke a z C[Re(z) > 1 halmazban.
Igazoljuk tovabba, hogy a
kN; k1
(1)
k1
k
id
C
f uggvenysor egyenletesen konvergens az z C[Re(z) > 0 nylt felsk minden
kompakt reszhalmazan, ezert jol ertelmezett a
a
: z C[Re(z) > 0 C; z
k=1
(1)
k1
k
z
f uggveny. Bizonytsuk be, hogy a
a
f uggveny holomorf es minden z C eseten, ha
Re(z) > 1, akkor
(z) =

a
(z)
1 2
1z
,
kovetkezeskeppen a
z C[Re(z) > 0 1 C; z

a
(z)
1 2
1z
f uggveny holomorf kiterjesztese a f uggvenynek a z C[Re(z) > 01 halmazra.
Ezt a kiterjesztest is Riemann-fele zeta-f uggvenynek nevezz uk, es -val jelolj uk. Iga-
zoljuk, hogy
a
(1) = log(2) es
lim
z1
((z 1)(z)) = 1.
(Megjegyzes. A f uggvennyel kapcsolatos kapcsolatos az a Riemann-tol szarmazo,
maig sem bizonytott sejtes, hogy minden gyoke rajta van a z C[Re(z) = 1/2
egyenesen.)
(
Utmutatas. Legyen > 1 rogztett valos szam. Ha k N

+
, akkor
sup
zC; Re(z)
1
k
z
= sup
zC; Re(z)
1
k
Re(z)
=
1
k
,
es tudjuk, hogy a
kN; k1
1
k
hiperharmonikus sor > 1 miatt konvergens (II. fejezet, 4. pont), gy a majorans

kriterium alapjan a
kN
+
1
k
id
C
f uggvenysor normalisan konvergens a z C[Re(z) halmazon. Masfelol,
minden K z C[Re(z) > 1 kompakt halmazhoz van olyan > 1 valos szam,
hogy K z C[Re(z) , gy ez a f uggvenysor normalisan konvergens a
z C[Re(z) > 1 halmaz minden kompakt reszhalmazan. Minden k N
+
eseten
k
id
C
= Exp (id
C
.log(k)), ezert az k
id
C
: C C f uggveny holomorf, gy a
holomorf f uggvenyek lokalisan egyenletes limeszenek holomortasa miatt a
k=1
1
k
id
C
102 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
osszegf uggveny ertelmezve van es holomorf a z C[Re(z) > 1 halmazon.
Megmutatjuk, hogy z C es Re(z) > 1 eseten a
kN
1
1 p
z
k
vegtelen szorzat konvergens, es fennall a
(z) =
k=0
1
1 p
z
k
egyenl oseg. Ha z C es Re(z) > 1, akkor a
kN
1
1 p
z
k
vegtelen szorzat konvergenciaja kovetkezik a XI. fejezet, 2. pont, 2. gyakorlatabol
es abbol a nyilvanvalo tenybol, hogy a
kN
1
p
z
k
1
sor abszol ut konvergens. Legyen most z C olyan szam, amelyre Re(z) > 1. Ha
k N
+
, akkor [p
z
k
[ < 1, tehat minden n N
+
eseten
n1
k=0
1
1 p
z
k
=
n1
k=0
_
_
j=0
1
p
zj
k
_
_
= lim
m
n1
k=0
_
_
m1
j=0
1
p
zj
k
_
_
=
= lim
m
F(n;m)
_
n1
k=0
1
p
z(k)
k
_
= lim
m
F(n;m)
_
n1
k=0
p
(k)
k
_
z
=
= lim
m
jA
m,n
1
j
z
,
ahol m, n N
+
eseten
A
m,n
:=
n1
k=0
p
(k)
k
[ F(n; m) .
Ezert minden n N
+
eseten
(z)
n1
k=0
1
1 p
1
k
= lim
m
(z)
jA
m,n
1
j
z
=
= lim
m
_
_
lim
k
k1
j=1
1
j
z

jA
m,n
1
j
z
_
_
.
Megmutatjuk, hogy m, n N
+
eseten minden N A
m,n
j-re j min(2
m
, p
n
).
Valoban, ha j N A
m,n
, akkor j > 1, es az A
m,n
halmaz ertelmezese alapjan
- vagy letezik olyan k n termeszetes szam, hogy p
k
prmosztoja j-nek: ekkor
p
n
p
k
j;
- vagy a j mindegyik prmosztoja eleme a p
k
[k n halmaznak, de letezik
olyan k n es olyan q m termeszetes szam, hogy p
q
k
osztoja j-nek: ekkor
2
m
= p
m
0
p
q
k
j.
Ebbol kovetkezik, hogy ha m, n N
+
, akkor minden k > max(A
m,n
) termeszetes
szamra
k1
j=1
1
j
z

jA
m,n
1
j
z
jk; j / A
m,n
1
j
z
jk; j / A
m,n
1
j
Re(z)

j=min(2
m
,p
n
)
1
j
Re(z)
,
ezert fennall a
lim
k
k1
j=1
1
j
z

jA
m,n
1
j
z
j=min(2
m
,p
n
)
1
j
Re(z)
egyenl otlenseg. Nyilvanvalo, hogy minden N
+
n-re
lim
m
j=min(2
m
,p
n
)
1
j
Re(z)
=
j=p
n
1
j
Re(z)
,
(z)
n1
k=0
1
1 p
z
k
= lim
m
_
_
lim
k
k1
j=1
1
j
z

jA
m,n
1
j
z
_
_
j=p
n
1
j
Re(z)
,
ezert fennall a
(z) =
k=0
1
1 p
z
k
egyenl oseg is, hiszen
lim
n
j=p
n
1
j
Re(z)
= 0.
Legyen most z C olyan szam, amelyre Re(z) > 0. A felteteles konvergencia
Abel-kriteriumanak (II. fejezet, 4. pont) alkalmazasaval megmutatjuk, hogy a
kN; k1
(1)
k1
k
z
sor konvergens C-ben, es minden N
+
m-re teljes ul a
k=m
(1)
k1
k
z
[z[
Re(z)
1
m
Re(z)
104 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
egyenl otlenseg. Ehhez legyen minden k N
+
eseten a
k
:= k
z
es b
k
:= (1)
k1
.
Nyilvanvalo, hogy a (b
k
)
kN
sorozat korlatos reszletosszeg u, es Re(z) > 0 miatt az
(a
k
)
kN
+ sorozat korlatos valtozas u is, mert ha k N
+
, akkor a Newton-Leibniz-
formula alkalmazasaval kapjuk, hogy
1
k
z

1
(k + 1)
z
= z
k+1
_
k
1
t
z+1
dt,
1
k
z

1
(k + 1)
z
[z[
k+1
_
k
1
t
Re(z)+1
dt,
gy minden m, n N
+
eseten, ha n > m, akkor
n1
k=m
1
k
z

1
(k + 1)
z
[z[
n1
k=m
k+1
_
k
1
t
Re(z)+1
dt = [z[
n
_
m
1
t
Re(z)+1
dt
[z[
_
[m,[
1
t
Re(z)+1
dt =
[z[
Re(z)
1
m
Re(z)
(X. fejezet, 2. pont, 14. gyakorlat). Ez nemcsak azt mutatja, hogy az (a
k
)
kN
+
sorozat korlatos valtozas u, hanem az is kider ul belole, hogy minden N
+
m-re
k=m
1
k
z

1
(k + 1)
z
[z[
Re(z)
1
m
Re(z)
.
Ezert a felteteles konvergencia Abel-kriteriuma szerint a
kN; k1
a
k
b
k
=
kN; k1
(1)
k1
k
z
sor konvergens, es minden N
+
m-re
k=m
(1)
k1
k
z
k=m
1
k
z

1
(k + 1)
z
_
sup
nN; nm
k=m
(1)
k1
[z[
Re(z)
1
m
Re(z)
.
Ebbol mar kovetkezik, hogy a
a
: z C[Re(z) > 0 C; z
k=1
(1)
k1
k
z
f uggveny jol ertelmezett. Legyen K z C[Re(z) > 0 nem ures kompakt
halmaz. A Re f uggveny folytonos es szigor uan pozitv a K halmazon, ezert a
Weierstrass-fele minimum-elv alapjan letezik olyan C
(
K) R
+
, amelyre minden z
K eseten Re(z) C
(K). Ugyanakkor K korlatos, ezert van olyan C

+
(K) R
+
,
amelyre minden z K eseten [z[ C
+
(K). Ilymodon minden m > 1 termeszetes
szamra
sup
zK
a
(z)
m1
k=0
(1)
k1
k
z
= sup
zK
k=0
(1)
k1
k
z
sup
zK
_
[z[
Re(z)
1
m
Re(z)
_
C
+
(K)
C
(K)
1
m
C
(K)
,
lim
m
_
sup
zK
a
(z)
m1
k=0
(1)
k1
k
z
_
= 0,
vagyis a
kN; k1
(1)
k1
k
id
C
f uggvenysor egyenletesen konvergens a K halmazon. Ezert ez a f uggvenysor
lokalisan egyenletesen konvergens a z C[Re(z) > 0 nylt halmazon, gy ismet
a holomorf f uggvenyek lokalisan egyenletes limeszenek holomortasa alapjan a
a
f uggveny holomorf.
Legyen most z C olyan szam, amelyre Re(z) > 1. Ekkor
jN; j1
1
(2j)
z
,
jN
1
(2j + 1)
z
(abszol ut) konvergens sorok, ezert
(z) =
k=1
1
k
z
= lim
n
_
2n
k=1
1
k
z
_
= lim
n
_
_
n
j=1
1
(2j)
z
+
n1
j=0
1
(2j + 1)
z
_
_
=
=
j=1
1
(2j)
z
+
j=0
1
(2j + 1)
z
=
1
2
z
j=1
1
j
z
+
j=0
1
(2j + 1)
z
,
_
1
1
2
z
_
(z) =
j=0
1
(2j + 1)
z
.
Ugyanakkor teljes ulnek a kovetkezo egyenlosegek is
a
(z) =
k=1
(1)
k1
k
z
= lim
n
_
2n
k=1
(1)
k1
k
z
_
=
= lim
n
_
_
j=1
1
(2j)
z
+
n1
j=0
1
(2j + 1)
z
_
_
=
j=1
1
(2j)
z
+
j=0
1
(2j + 1)
z
=
=
1
2
z
(z) +
_
1
1
2
z
_
(z) =
_
1
1
2
z1
_
(z),
106 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
tehat igaz a
(z) =

a
(z)
1 2
1z
egyenl oseg is. Jelolje a
z C[Re(z) > 0 1 C; z

a
(z)
1 2
1z
kiterjesztett f uggvenyt is. A
a
lekepezes az 1-ben folytonos, es a X. fejezet, 2.
pont, 3. gyakorlat szerint
a
(1) :=
k=1
(1)
k1
k
= log(2),
tehat lim
z1
a
(z) =
a
(1) = log(2). Ugyanakkor teljes ul a
lim
z1
_
z 1
1 2
1z
_
=
1
log(2)
elemi hatarertek-egyenloseg is, ezert lim
z1
((z 1)(z)) = 1.)
15. Bizonytsuk be a kovetkezoket.
a) Minden z C Z eseten
2
Sin
2
(z)
=
1
z
2
+
k=1
1
(z k)
2
+
k=1
1
(z +k)
2
,
es minden C z-re, ha z (1/2) C Z, akkor
2
Cos
2
(z)
=
4
(2z 1)
2
+
k=1
1
(z k
1
2
)
2
+
k=1
1
(z +k
1
2
)
2
.
b) Minden z C Z eseten
Ctg(z) =
1
z
+
2z
k=1
1
z
2
k
2
,
es minden C z-re, ha z (1/2) C Z, akkor
Tg(z) =
2z
k=0
1
z
2
_
k +
1
2
_
2
.
c) Minden z C eseten, ha 0 < [z[ < , akkor
Ctg(z) =
1
z
2
k=1
(2k)
2k
z
2k1
,
ahol a Riemann-fele zeta-f uggveny (14. gyakorlat).
d) Minden z C eseten, ha 0 < [z[ < , akkor
1
Exp(z) 1
=
1
z

1
2
+
k=1
(1)
k+1
(2k)!
B
k
z
2k1
,
ahol k N
+
eseten, denci o szerint:
B
k
:=
2(2k)!
(2)
2k
(2k)
az un. k-adik Bernoulli-szam.
(
Utmutatas. Legyen r R
+
es H
r
:= z C[ r Re(z) r. Konnyen lathato,
hogy k N es k 2r eseten fennall a
sup
z0](H
r
\Z)
1
z k
sup
z0](H
r
\Z)
1
Re(z) k
sup
z0](H
r
\Z)
1
k [Re(z)[

2
k
egyenl otlenseg. Ha C 0(CZ) nem ures kompakt halmaz, akkor letezik olyan
r R
+
, hogy C H
r
, es akkor k N, k 2r eseten az imenti egyenlotlensegek
alapjan
sup
zC
1
z k
2
k
,
mg k N es 1 k < 2r eseten
sup
zC
1
z k
1
dist
C
(k)
< +
teljes ul. Ebbol kovetkezik, hogy a
kN; k1
1
(id
C
k)
2
,
kN; k1
1
(id
C
+k)
2
,
kN; k1
1
id
2
C
k
2
f uggvenysorok normalisan konvergensek a 0 (C Z) nylt halmaz minden nem
ures kompakt reszhalmazan, ezert lokalisan egyenletesen konvergensek, gy ezek
osszegf uggvenyei a 0 (C Z) halmazon ertelmezett holomorf f uggvenyek.
Az a) bizonytasahoz ertelmezz uk az
f : C Z; z

2
Sin
2
(z)

1
z
2

k=1
1
(z k)
2

k=1
1
(z +k)
2
f uggvenyt. Ez holomorf, es konnyen lathato, hogy minden C Z z-re es
Z n-re f(z + n) = f(z). Ezert, ha f-nek letezik hatarerteke 0-ban, es ha f a
z C0[0 Re(z) < 1 halmazon korlatos, akkor f-nek a Z minden pontjaban
letezik hatarerteke, es f korlatos a C Z halmazon. Az f-nek letezik hatarerteke a
0 pontban, mert minden z C Z eseten
2
Sin
2
(z)

1
z
2
=
1
z
2
_
1
Sin(z)
z
__
1 +
Sin(z)
z
__
z
Sin(z)
_
2
,
108 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
kovetkezeskeppen a
lim
z0
Sin(z)
z
= 1, lim
z0
_
1
z
2
_
1
Sin(z)
z
__
=

2
6
elemi hatarertek-egyenlosegek alapjan
lim
z0
_

2
Sin
2
(z)

1
z
2
_
=

2
3
,
tovabba vilagos, hogy
lim
z0
k=1
1
(z k)
2
=
k=1
1
k
2
,
hiszen a
kN; k1
1
(id
C
k)
2
,
kN; k1
1
(id
C
+k)
2
f uggvenysorok a 0 valamely kornyezeten egyenletesen konvergensek. Az konnyen
ellenorizheto, hogy az f f uggveny korlatos a z C0[0 Re(z) < 1 halmazon.
Ha t R
+
tetszoleges, akkor
f(it) =

2
sh
2
(t)
+
1
t
2
+
k=1
1
(t +ik)
2
+
k=1
1
(t ik)
2
es itt a ket elso tag 0-hoz tart, ha t tart +-hez, ugyanakkor
lim
t+
k=1
1
(t ik)
2
= 0
is teljes ul, ezert lim
t+
f(it) = 0, kovetkezeskeppen inf
zC\Z
[f(z)[ = 0. A 13.
gyakorlat szerint f = 0 a C Z halmazon, ami azt jelenti, hogy az a) elso formulaja
teljes ul. Az a) masodik formulaja az elsobol nyerheto, ha abban a z helyere a
z (1/2) szamot helyettestj uk.
A b) elso formulajat szinten a 13. gyakorlat eredmenyenek felhasznalasaval
igazolhatjuk, ha azt az
f : C Z; z Ctg(z)
1
z
,
f : C Z; z 2z
k=1
1
z
2
k
2
f uggvenyekre alkalmazzuk. A b) masodik formulaja az elsobol nyerheto.
A c)-ben szereplo formula szinten a b) elso formulajabol szarmaztathato, mert z C,
0 < [z[ < eseten z/ C Z, gy a b) alapjan
Ctg(z) = Ctg
_
_
=
1
z
2z
k=1
1
2
z
2
_
1
1 (z/(k))
2
_
=
=
1
z
2z
k=1
1
2
z
2
_
_
j=0
z
2j
2j
1
k
2j
_
_
=
1
z
2z
j=0
z
2j
2j+2
_

k=1
1
k
2j+2
_
=
=
1
z
2z
j=0
z
2j
(2j + 2)
2j+2
=
1
z
2
k=1
(2k)
2k
z
2k1
,
ahol felhasznaltuk azt, hogy 0 < [z[ < miatt minden N
+
k-ra [z/(k)[ < 1, es a
ket sorosszegzes a diszkret Lebesgue-Fubini-tetel alapjan felcserelheto (VII. fejezet,
10. pont).
Veg ul, ha z C es 0 < [z[ < , akkor 0 < [z/2[ < es
1
Exp(z) 1
=
1
2
+
1
2
Ctg
_
z
2
_
=
1
2
+
i
2
Ctg
_
iz
2
_
teljes ul, ezert a d) bizonytasahoz eleg a c)-t alkalmazni.)
16. Mutassuk meg, hogy minden k N
+
eseten (2k)/
2k
Q, ahol a Riemann-
fele zeta-f uggveny (14. gyakorlat), es fennallnak a kovetkezo egyenlosegek
k=1
1
k
2
=

2
6
,
k=1
1
k
4
=

4
90
,
k=1
1
k
6
=

6
945
,
k=1
1
k
8
=

8
9450
,
B
1
=
1
6
, B
2
=
1
30
, B
3
=
1
42
, B
4
=
1
30
,
ahol k N
+
eseten B
k
a k-adik Bernoulli-szam (15. gyakorlat).
17. Legyenek E es F normalt terek K felett, valamint f : E F f uggveny. Ha
a Int(Dom(f)) olyan pont, hogy minden u F
t
funkcionalra az u f : E K
f uggveny dierencialhato a-ban, akkor f folytonos az a pontban.
(Megjegyzes. Figyelj uk meg, hogy itt E es F valos normalt terek is lehetnek,
vagyis ennek az alltasnak az ervenyessege f uggetlen a K szamtest valasztasatol.
Az allt as bizonytasaban felhasznaljuk a Banach-Steinhaus-tetelt, amit majd a XII.
fejezet 3. pontjaban igazolunk.)
(
Utmutatas. Legyen (x
n
)
nN
olyan sorozat Dom(f) a-ben, amely a-hoz
konvergal. Ha u F
t
, akkor minden n N eseten
u
_
f(x
n
) f(a)
|x
n
a|
_
=
(u f)(x
n
) (u f)(a) (D(u f))(a)(x
n
a)
|x
n
a|
+
+(D(u f))(a)
_
x
n
a
|x
n
a|
_
,
110 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
es az u f : E K f uggveny a pontbeli dierencialhatosaga miatt
lim
n
(u f)(x
n
) (u f)(a) (D(u f))(a)(x
n
a)
|x
n
a|
= 0,
tovabba (D(u f))(a) E
t
, gy
sup
nN
(D(u f))(a)
_
x
n
a
|x
n
a|
_
|(D(u f))(a)| < +.

Tehat ha n N eseten y
n
:= (f(x
n
) f(a))/|x
n
a|, akkor az (y
n
)
nN
sorozat
olyan, hogy minden F
t
u-ra az (u(y
n
))
nN
sorozat korlatos K-ban. Ezert
az F
tt
-ban halado (j
F
(y
n
))
nN
funkcional-sorozat pontonkent korlatos, es F
t
a
funkcionalnormaval ellatva Banach-ter, ezert a Banach-Steinhaus-tetel (XII. fejezet,
3. pont) alapjan sup
nN
|j
F
(y
n
)| < +. A Hahn-Banach-tetelbol (VI. fejezet, 2.
pont) kovetkezik, hogy minden N n-re |j
F
(y
n
)| = |y
n
|, tehat az (y
n
)
nN
sorozat
korlatos az F normalt terben. Ebbol kovetkezik olyan C R
+
letezese, amelyre
minden n N eseten |f(x
n
) f(a)| C|x
n
a|, ezert lim
n
f(x
n
) = f(a), gy f
folytonos az a pontban.)
18. Legyenek E es F normalt terek K felett. Minden f : E F f uggvenyre,
N
+
n-re es (x
k
)
kn
E
n
rendszerre ertelmezz uk a
(x
k
)
kn
f : E F; x
0,1]
n
(1)
n+]]
f
_
x +
kn
k
x
k
_
f uggvenyt, ahol 0, 1
n
eseten [[ :=
kn
k
. Bizonytsuk be a kovetkezoket.
a) Ha f : E F f uggveny es x
0
, x
1
E, akkor minden E x-re
(
(x
0
)
f)(x) = f(x +x
0
) f(x),
(
(x
0
,x
1
)
f)(x) = f(x +x
0
+x
1
) f(x +x
0
) f(x +x
1
) +f(x)
teljes ul.
b) Ha m, n N
+
, m < n, (x
k
)
kn
E
n
es f : E F f uggveny, akkor
(
(x
k
)
kn
f)(x) =
_
(x
k
)
km
_
(x
k
)
knm
f
__
(x).
c) Ha n N
+
es f : E F olyan folytonos f uggveny, hogy minden (x
k
)
kn+1

E
n+1
eseten
(x
k
)
kn+1
f = 0,
tovabba minden k n termeszetes szamra es E x-re f(kx) = k
n
f(x), akkor az
u : E
n
F; (x
k
)
kn

1
n!
_
(x
k
)
kn
f
_
(0)
f uggveny olyan szimmetrikus folytonos valos n-linearis operator (vagy ami ugyanaz:
u L
s
n
(E
n
R
; F
R
)), amelyre minden x E eseten
f(x) = u(x
[n]
)
teljes ul. Ha K = C, es f-re meg az is igaz, hogy minden C z-ra es E x-re
f(z.x) = z
n
.f(x), akkor u L
s
n
(E
n
; F) is teljes ul, vagyis u szimmetrikus folytonos
komplex n-linearis operator.
(
Utmutatas. a) A dencio alapjan trivialis.

b) A denciobol nyilvanvaloan kovetkezik, ha felhasznaljuk azt a nyilvanvalo tenyt,
hogy m, n N
+
es m < n eseten a
0, 1
n
0, 1
m
0, 1
nm
; (
k
)
kn
((
k
)
km
, (
m+k
)
knm
)
lekepezes bijekcio, tovabba, ha (
k
)
kn
0, 1
n
, akkor [(
k
)
kn
[ = [(
k
)
km
[ +
[(
m+k
)
knm
[.
c) A denciobol trivialisan kovetkezik, mert minden : n n bijekciora a
0, 1
n
0, 1
n
; (
k
)
kn
(
(k)
)
kn
lekepezes bijkecio.
d) Eloszor megmutatjuk, hogy x E eseten f(x) = u(x
[n]
). Valoban
u(x
[n]
) =
1
n!
(
x
[n] f) (0) =
1
n!
0,1]
n
(1)
n+]]
f
_
0 +
kn
k
x
_
=
=
(1)
n
n!
0,1]
n
(1)
]]
f
__
kn
k
_
x
_
=
=
(1)
n
n!
0,1]
n
(1)
]]
_
kn
k
_
n
f(x) =
(1)
n
n!
_
_

0,1]
n
(1)
]]
[[
n
_
_
f(x).
Ugyanakkor a
0, 1
n
P(n); k n[
k
= 1
lekepezes bijekcio, tehat
0,1]
n
(1)
]]
[[
n
=
HP(n)
(1)
Card(H)
(Card(H))
n
=
=
n
k=0
_
_

HP(n); Card(H)=k
(1)
Card(H)
(Card(H))
n
_
_
=
n
k=0
_
n
k
_
(1)
k
k
n
=
=
n
k=0
_
n
n k
_
(1)
nk
(n k)
n
= (1)
n
n
k=0
_
n
k
_
(1)
k
(n k)
n
= (1)
n
n!,
ahol felhasznaltuk az I. fejezet, 3. pont, 15. gyakorlat eredmenyet. Ebbol
kovetkezik, hogy u(x
[n]
) = f(x).
112 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Ha (a
k
)
kn
, (x
k
)
kn
E
n
, akkor
_
(x
k
)
kn
f
_
(0)
_
(a
k
)
kn
f
_
(0) =
=
0,1]
n
(1)
n+]]
_
f
_
kn
k
x
k
_
f
_
kn
k
a
k
__
,
amibol nyilvanvaloan adodik a
|u((x
k
)
kn
) u((a
k
)
kn
)|
1
n!
0,1]
n
_
_
_
_
_
f
_
kn
k
x
k
_
f
_
kn
k
a
k
__
_
_
_
_
2
n
n!
max
0,1]
n
_
_
_
_
_
f
_
kn
k
x
k
_
f
_
kn
k
a
k
__
_
_
_
_
egyenlotlenseg. Ebbol lathato, hogy az f f uggveny folytonossaga maga utan vonja
az u folytonossagat.
A c) alapjan az u lekepezes szimmetrikus, ezert az u valos n-linearitasa ekvivalens
azzal, hogy minden E
n
a-ra az u in
n1,a
lekepezes R-linearis. Azt tudjuk, hogy
az uin
n1,a
: E F lekepezes folytonos, ezert a VI. fejezet, 1. pont, 17. gyakorlat
a) resze szerint az R-linearitasa ekvivalens az additivitasaval. Ha x E, akkor az
(x
k
)
kn
:= in
n1,a
(x) E
n
rendszerre teljes ulnek a kovetkezo egyenlosegek:
(u in
n1,a
)(x) = u((x
k
)
kn
) =
1
n!
_
(x
k
)
kn
f
_
(0) =
=
0,1]
n
(1)
n+]]
n!
f
_
kn
k
x
k
_
=
0,1]
n
(1)
n+]]
n!
f
_
n1
x+
kn1
k
a
k
_
=
=
0,1]
n
;
n1
=1
(1)
n+]]
n!
f
_
x +
kn1
k
a
k
_
+
+
0,1]
n
;
n1
=0
(1)
n+]]
n!
f
_

kn1
k
a
k
_
=
=
0,1]
n1
(1)
n+]
]+1
n!
f
_
x +
kn1
t
k
a
k
_
+
+
0,1]
n1
(1)
n+]
]
n!
f
_

kn1
t
k
a
k
_
=
=
0,1]
n1
(1)
n1+]
]
n!
f
_
x +
kn1
t
k
a
k
_
0,1]
n1
(1)
n1+]
]
n!
f
_

kn1
t
k
a
k
_
=
=
1
n
__
(a
k
)
kn1
f
_
(x)
_
(a
k
)
kn1
f
_
(0)
_
,
ami azt jelenti, hogy
u in
n1,a
() =
1
n
__
(a
k
)
kn1
f
_
()
_
(a
k
)
kn1
f
_
(0)
_
.
Tehat ha x
0
, x
1
E, akkor a b) alapjan
(x
0
,x
1
)
(u in
n1,a
) =
1
n
(x
0
,x
1
)
_
(a
k
)
kn1
f
_
=
1
n
(x
k
)
kn+1
f,
ahol (x
k
)
kn+1
E
n+1
az a rendszer, amelyre 2 k < n + 1 eseten x
k
:=
a
k2
. Ezert az f-re vonatkozo hipotezis alapjan minden x
0
, x
1
E vektorra
(x
0
,x
1
)
(u in
n1,a
) = 0, tovabba az u in
n1,a
-ra iment levezetett formulabol
lathato, hogy (u in
n1,a
)(0) = 0. Tehat az a) alapjan minden x
0
, x
1
E eseten
0 =
_
(x
0
,x
1
)
(u in
n1,a
)
_
(0) =
= (u in
n1,a
)(x
0
+x
1
) (u in
n1,a
)(x
0
) (u in
n1,a
)(x
1
) + (u in
n1,a
)(0),
vagyis u in
n1,a
additv.
Ha minden C es x E eseten f(x) =
n
f(x), akkor minden C es x E
eseten u((x)
[n]
) =
n
u(x
[n]
), tehat a XI. fejezet, 1. pont, 5. gyakorlat szerint u
komplex n-linearis operator.)
19. (Hartogs-tetel.) Ha F komplex Banach-ter, n N
+
es f : C
n
F olyan
f uggveny, hogy Dom(f) nylt halmaz, akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) Az f f uggveny holomorf.
(ii) Az f f uggveny folytonos, es f-nek a Dom(f) minden pontjaban minden n k-ra
letezik v
k
ir any u C-derivaltja, ahol (v
k
)
kn
a kanonikus bazis C
n
-ben.
(ii
t
) Az f f uggveny folytonos es Dom(f)

kn
Dom(
k
f).
(iii) Az f f uggveny C-analitikus.
(
Utmutatas. Az (i)(ii) es (iii)(i) kovetkeztetesek nyilvanvaloak, tovabba (ii) es

(ii
t
) a VII. fejezet 2. pontj anak utolso alltasa szerint ekvivalensek. Ezert csak a
(ii)(iii) kovetkeztetest kell bizonytani.
Legyen a Dom(f) es r R
+
olyan, hogy
kn
B
r
(a
k
; C) Dom(f) es f korlatos
a
kn
B
r
(a
k
; C) halmazon. Ilyen r szam letezik, mert a (ii) szerint f az a pontban
folytonos es a belso pontja Dom(f)-nek.
Most n szerinti teljes indukcioval igazoljuk, hogy z := (z
k
)
kn
(B
r
(0; C))
n
eseten
a
[0, 1]
n
F; (t
k
)
kn

f
_
a +r
kn
e
2it
k
v
k
_
kn
_
1
z
k
r
e
2it
k
_
114 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
folytonos f uggvenyre fennall a
f(a +z) =
_
[0,1]
n
f
_
a +r
kn
e
2it
k
v
k
_
kn
_
1
z
k
r
e
2it
k
_ d
n
((t
k
)
kn
)
egyenloseg.
Ha n = 1, akkor a (ii) alapjan f holomorf, es z
0
B
r
(0; C) eseten Cauchy masodik
integralformulaja szerint
f(a +z) = f(a +z
0
) =
1
2i
_
0,r
f(a +z
t
)
z
t
z
0
dz
t
=
_
[0,1]
f(a +re
2it
0
)
1
z
0
r
e
2it
0
d
R
(t
0
),
ami azonos a bizonytando integralformulaval n = 1 eseteben.
Tegy uk fel, hogy n > 1, es az alltas igaz minden n-nel kisebb dimenzio eseteben.
Legyen z := (z
k
)
kn
(B
r
(0; C))
n
rogztve, es ertelmezz uk azt az

f : C
n1
F
f uggvenyt, amelyre
Dom(

f) := (z
t
k
)
kn1
C
n1
[
kn1
z
t
k
v
k
+ (a
n1
+z
n1
)v
n1
Dom(f),
es minden (z
t
k
)
kn1
Dom(

f) eseten
f((z
t
k
)
kn1
) := f
_

kn1
z
t
k
v
k
+ (a
n1
+z
n1
)v
n1
_
.
Konnyen lathato, hogy Dom(

f) nylt halmaz C
n1
-ben, es az f-re vonatkozo (ii)
feltetel alapjan az

f : C
n1
F f uggveny folytonos es a dencios tartomanyanak
minden pontjaban, minden k n 1 eseten az v
k
irany menten C-dierencialhato,
ahol ( v
k
)
kn1
a kanonikus bazis C
n1
-ben. Tovabba, (a
k
)
kn1
Dom(

f), sot
kn1
B
r
(a
k
; C) Dom(

f) is teljes ul. Ezert az indukcios hipotezis alkalmazhato
az

f f uggvenyre, az (a
k
)
kn1
Dom(

f) pontra es a (z
k
)
kn1
(B
r
(0; C))
n1
elemre, vagyis
f((a
k
)
kn1
+ (z
k
)
kn1
) =
=
_
[0,1]
n1
f
_
(a
k
)
kn1
+r
kn1
e
2it
k
v
k
_
kn1
_
1
z
k
r
e
2it
k
_ d
n1
((t
k
)
kn1
).
Ugyanakkor a dencio szerint
f((a
k
)
kn1
+ (z
k
)
kn1
) =

f((a
k
+z
k
)
kn1
) =
= f
_

kn1
(a
k
+z
k
)v
k
+ (a
n1
+z
n1
)v
n1
_
= f(a +z),
tovabba minden (t
k
)
kn1
[0, 1]
n1
eseten
f
_
(a
k
)
kn1
+r
kn1
e
2it
k
v
k
_
=

f
_
(a
k
+re
2it
k
)
kn1
_
=
= f
_

kn1
(a
k
+re
2it
k
)v
k
+ (a
n1
+z
n1
)v
n1
_
=
= f
_
a +r
kn1
e
2it
k
v
k
+z
n1
v
n1
_
,
f(a +z) =
_
[0,1]
n
f
_
a +r
kn1
e
2it
k
v
k
+z
n1
v
n1
_
kn
_
1
z
k
r
e
2it
k
_ d
n
((t
k
)
kn
).
Legyen most (t
k
)
kn1
[0, 1]
n1
rogztve, es ertelmezz uk azt a g : C F
f uggvenyt, amelyre
Dom(g) := z C[a +r
kn1
e
2it
k
v
k
+zv
n1
Dom(f),
es minden z Dom(g) eseten
g(z) := f
_
a +r
kn1
e
2it
k
v
k
+zv
n1
_
.
Ekkor az f-re vonatkozo hipotezis alapjan g holomorf f uggveny, es B
r
(0; C)
Dom(g), valamint z
n1
B
r
(0; C), ezert Cauchy masodik integralformulaja szerint
f
_
a +r
kn1
e
2it
k
v
k
+z
n1
v
n1
_
=
= g(z
n1
) =
1
2i
_
0,r
g(z)
z z
n1
dz =
_
[0,1]
g
_
re
2it
n1
_
1
z
n1
r
e
2it
n1
d
R
(t
n1
) =
=
_
[0,1]
f
_
a +r
kn1
e
2it
k
v
k
+re
2it
n1
v
n1
_
1
z
n1
r
e
2it
n1
d
R
(t
n1
).
Ebbol a Lebesgue-Fubini-tetel alkalmazasaval kovetkezik, hogy
f(a +z) =
116 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
=
_
[0,1]
n1
_
[0,1]
f
_
a+r
kn1
e
2it
k
v
k
+re
2it
n1
v
n1
_
1
z
n1
r
e
2it
n1
d
R
(t
n1
)
kn1
_
1
z
k
r
e
2it
k
_ d
n1
((t
k
)
kn1
)
=
_
[0,1]
n1
_
_
_
_
_
_
_
[0,1]
f
_
a +r
kn
e
2it
k
v
k
_
kn
_
1
z
k
r
e
2it
k
_ d
R
(t
n1
)
_
_
_
_
_
_
d
n1
((t
k
)
kn1
) =
=
_
[0,1]
n
f
_
a +r
kn
e
2it
k
v
k
_
kn
_
1
z
k
r
e
2it
k
_ d
n
((t
k
)
kn
).
Ezzel a teljes indukciot vegrehajtottuk.
Legyen most z := (z
k
)
kn
(B
r
(0; C))
n
rogztve. Minden k n eseten [z
k
[ < r,
ezert minden [0, 1]
n
(t
k
)
kn
-re
1
kn
_
1
z
k
r
e
2it
k
_ =
kn
_
_
1
1
z
k
r
e
2it
k
_
_
=
kn
_

m=0
z
m
k
r
m
e
2imt
k
_
,
es minden n k-ra a
mN
z
m
k
r
m
e
2imt
k
geometriai sor abszol ut konvergens. Ezert a
VI. fejezet, 3. pont, 12. gyakorlat szerint minden (t
k
)
kn
[0, 1]
n
eseten a
mN
_
_

N
n
; ]]
1
=m
_
kn
z
k
k
r
k
e
2i
k
t
k
_
_
_
numerikus sor is abszol ut konvergens, es
kn
_

m=0
z
m
k
r
m
e
2imt
k
_
=
m=0
_
_

N
n
; ]]
1
=m
_
kn
z
k
k
r
k
e
2i
k
t
k
_
_
_
=
=
m=0
1
r
m
_
_

N
n
; ]]
1
=m
z
e
2i(]t)
_
_
,
ahol N
n
eseten [[
1
:=
kn
k
, es ([t) :=
kn
k
t
k
, valamint z
:=
kn
z
k
k
. Ez
azt jelenti, hogy
f(a+z) =
_
[0,1]
n
m=0
1
r
m
_
_

N
n
; ]]
1
=m
z
e
2i(]t)
_
_
f
_
a+r
kn
e
2it
k
v
k
_
d
n
(t).
Megmutatjuk, hogy itt az integralas es az osszegzes sorrendje felcserelheto. Ehhez
eleg azt igazolni, hogy az integrandus-f uggveny olyan f uggvenysor osszegf uggvenye,
amely a [0, 1]
n
halmazon normalisan konvergens. Valoban, ha m N, akkor
sup
t[0,1]
n
_
_
_
_
_
_
1
r
m
N
n
; ]]
1
=m
z
e
2i(]t)
f
_
a +r
kn
e
2it
k
v
k
_
_
_
_
_
_
_
_
_

N
n
]]
1
=m
r
m
_
_
sup
xB
r
(a)
|f(x)|
_
|z|
r
_
m
Card( N
n
[[[
1
= m) sup
xB
r
(a)
|f(x)|
_
|z|
r
_
m
Card( N
n
[[[
m) sup
xB
r
(a)
|f(x)|,
ahol N
n
eseten [[
:= max
kn
k
. Nyilvanvalo, hogy m N eseten Card(
N
n
[[[
m) = (m+ 1)
n
, es |z|
< r miatt a
mN
_
|z|
r
_
m
(m+ 1)
n
numerikus sor konvergens, gy a szobanforgo f uggvenysor normalisan konvergens a
[0, 1]
n
halmazon.
Felcserelve az integralas es a sorosszegzes sorrendjet, azt kapjuk, hogy
f(a +z) =
m=0
1
r
m
N
n
; ]]
1
=m
z
_
[0,1]
n
e
2i(]t)
f
_
a+r
kn
e
2it
k
v
k
_
d
n
(t).
Minden m N es N
n
eseten, ha [[
1
= m, akkor ertelmezz uk a
c
m,
:=
1
r
m
_
[0,1]
n
e
2i(]t)
f
_
a+r
kn
e
2it
k
v
k
_
d
n
(t) F
vektort. Vezess uk be tovabba minden N m-re a
p
m
: C
m
F; z
N
n
; ]]
1
=m
z
c
m,
f uggvenyt. Az iment bizonytottak szerint minden z (B
r
(0; C))
n
eseten fennall az
f(a +z) =
m=0
p
m
(z)
egyenl oseg.
118 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Most megmutatjuk, hogy minden m N szamhoz letezik olyan u
m
L
s
m
((C
n
)
m
; F)
szimmetrikus multilinearis operator, hogy minden C
n
z-re p
m
(z) = u
m
(z
[m]
)
teljes ul. Ehhez legyen m N rogztve, es ertelmezz uk a
m
: F(m; n) N
n
; (Card(
1
k)))
kn
lekepzest. Nyilvanvalo, hogy ha F(m; n), akkor Im() n miatt m =
_
kn
1
k), es ez diszjunkt unio, tehat m =
kn
Card(
1
k)) = [
m
()[
1
. Ezert
Im(
m
) N
n
[[[
1
= m, ugyanakkor minden N
n
multiindexhez, [[
1
= m
eseten konnyen magadhato olyan : m n f uggveny, amelyre
m
() = ; tehat
Im(
m
) = N
n
[[[
1
= m teljes ul. Most ertelmezz uk az
u
t
m
: (C
n
)
m
F; (z
k
)
km

F(m;n)
c
m,
m
()
Card(
1
m
()))
_
km
pr
(k)
(z
k
)
_
lekepezest, ahol j n eseten pr
j
: C
n
C a j-edik projekcio-f uggveny. Nyilvanvalo,
hogy u
t
m
L
m
((C
n
)
m
; F), es minden (z
k
)
km
(C
n
)
m
eseten
u
t
m
((z
k
)
km
) =
N
n
; ]]
1
=m
m
])
c
m,
m
()
Card(
1
m
()))
_
km
pr
(k)
(z
k
)
_
=
=
N
n
; ]]
1
=m
c
m,
Card(
1
m
))
m
])
_
km
pr
(k)
(z
k
)
_
,
hiszen F(m; n) =
_
N
n
; ]]
1
=m
1
m
), es itt diszjunkt unio all. Vilagos, hogy
ha z C
n
, N
n
, [[
1
= m es
1
m
), akkor
km
pr
(k)
(z
k
) = z
,
kovetkezeskeppen
u
t
m
(z
[m]
) =
N
n
; ]]
1
=m
c
m,
Card(
1
m
))
m
])
z
=
=
N
n
; ]]
1
=m
z
c
m,
=: p
m
(z).
Ebbol kovetkezik, hogy az u
t
m
L
m
((C
n
)
m
; F) m-linearis operator szimmetrizaltja,
amit u
m
fog jelolni; olyan lesz, hogy u
m
L
s
m
((C
n
)
m
; F) es minden z C
n
eseten u
m
(z
[m]
) = p
m
(z) (VI. fejezet, 3. pont). Azt is tudjuk, hogy u
m
ezekkel
a tulajdonsagokkal egyertelm uen van meghatarozva.
Latjuk tehat, hogy minden z (B
r
(0; C))
n
eseten fennall az
f(a +z) =
m=0
p
m
(z) =
m=0
u
m
(z
[m]
)
egyenl oseg, es (u
m
)
mN

mN
L
s
m
((C
n
)
m
; F). A bizonytas utolso lepesekent
megmutatjuk, hogy a
mN
u
m
(id
C
n a)
[m]
hatvanyf uggveny-sor Cauchy-fele konvergencia-sugara nagyobb 0-nal. Ha ez igaz,
akkor f egyenlo ennek a hatvanyf uggveny-sornak az osszegf uggvenyevel az a pont
valamely kornyezeten, tehat f analitikus az a pontban.
Legyen m N rogztett. A denciok alapjan, a VI. fejezet, 3. pont, 14. gyakorlat
jeloleseit alkalmazva kapjuk, hogy
|u
m
|
:= sup
zC
n
; |z|
1
|u
m
(z
[m]
)| = sup
zC
n
; |z|
1
p
m
(z) =
= sup
zC
n
; |z|
1
_
_
_
_
_
_
N
n
; ]]
1
=m
z
c
m,
_
_
_
_
_
_
sup
zC
n
; |z|
N
n
; ]]
1
=m
[z
[|c
m,
| =
= sup
zC
n
; |z|
N
n
; ]]
1
=m
[z
[
r
m
_
_
_
_
_
_
_
_
[0,1]
n
e
2i(]t)
f
_
a +r
kn
e
2it
k
v
k
_
d
n
(t)
_
_
_
_
_
_
_
1
r
m
Card( N
n
[[[
m) sup
xB
r
(a)
|f(x)|
(m+ 1)
n
r
m
sup
xB
r
(a)
|f(x)|.
Ugyanakkor a VI. fejezet, 3. pont, 14. gyakorlat szerint
|u
m
|
(2m)
m
m!
|u
m
|
,
kovetkezeskeppen
|u
m
|
1/m
2m
m
m!
(m+ 1)
n/m
r
_
sup
xB
r
(a)
|f(x)|
_
1/m
,
tehat a X. fejezet, 2. pont, 12. gyakorlat szerint limsup
m
|u
m
|
1/m
2e
r
, vagyis
a
mN
u
m
(id
C
n a)
[m]
hatvanyf uggveny-sor Cauchy-fele konvergencia-sugara
nagyobb-egyenlo az
r
2e
szamnal.)
20. Legyen E komplex normalt ter, F komplex Banach-ter, es f : E F olyan
f uggveny, hogy Dom(f) nylt halmaz. A kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) Az f f uggveny C-analitikus.
(ii) Az f f uggveny vegtelenszer C-dierencialhato.
120 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
(iii) Az f f uggveny holomorf.
(iv) Minden u F
t
funkcionalra az u f : E C f uggveny holomorf, vagyis f
skalarisan holomorf.
(v) Az f f uggveny folytonos, es letezik olyan H F
t
halmaz, hogy minden u H
funkcionalra az u f : E C f uggveny holomorf, tovabba minden z F 0
vektorhoz letezik olyan u H, hogy u(z) ,= 0.
(vi) Az f f uggveny a dencios tartomanyanak minden pontjaban minden irany
menten C-dierencialhato, es f lokalisan korlatos, vagyis minden a Dom(f)
pontnak van olyan U kornyezete E-ben, amelyre fU) korlatos halmaz F-ben.
Ha E veges dimenzios, akkor (vi) ekvivalens a kovetkezo alltassal.
(vi
t
) Az f f uggveny folytonos, es letezik olyan (e
i
)
iI
algebrai bazis E-ben, hogy f
a Dom(f) minden pontjaban minden I i-re az e
i
irany menten C-dierencialhato.
Ha F veges dimenzios, akkor (iv) ekvivalens a kovetkezo alltassal.
(iv
t
) Letezik olyan (u
i
)
iI
algebrai bazis F
t
-ben, hogy minden I i-re az u
i
f :
E C f uggveny holomorf.
(
Utmutatas. (i)(ii)(iii) trivialis. A (iii)(iv) kovetkeztetes azert igaz, mert

holomorf f uggvenyek kompozcioja holomorf. Ezert csak a (iv)(v), (v)(vi) es
(vi)(i) implikaciokat kell igazolni.
(iv)(v) A Hahn-Banach-tetelbol kovetkezik, hogy minden z F 0 vektorhoz
letezik olyan u F
t
, amelyre u(z) ,= 0 (VI. fejezet, 2. pont). Ezert a (iv)(v)
bizonytasahoz eleg azt megmutatni, hogy a (iv) hipotezise mellett f folytonos is:
ez pedig a 17. gyakorlat szerint igaz.
(v)(vi) Az (v) szerint f folytonos, tehat lokalisan korlatos, gy csak azt kell
igazolni, hogy az (v) hipotezise mellett minden a Dom(f) es e E 0 eseten
az
f
a,e
: z C [ a +ze Dom(f) F; z f(a +ze)
f uggveny a 0-ban C-dierencialhato. Legyenek tehat a Dom(f) es e E 0
rogztettek, tovabba H F
t
olyan halmaz, hogy minden H u-ra az uf : E C
f uggveny holomorf, valamint minden z F 0 eseten van olyan u H, hogy
u(z) ,= 0. Legyen r R
+
olyan, hogy B
r
(a) Dom(f); ekkor ]0, r/|e|[
eseten B
(0; C) Dom(f
a,e
). Ha u H, akkor az u f
a,e
: C C f uggveny
holomorf, mert ez megegyezik az u f : E C es C E; z a + ze holomorf
f uggvenyek kompozciojaval. Cauchy elso integralformulajabol kovetkezik, hogy ha
zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v, es Im() B
(0; C), akkor minden u H

eseten
0 =
_
(u f
a,e
) = u
_
_
_
f
_
_
,
ezert a H-ra vonatkozo hipotezis alapjan
_
f = 0
is teljes ul. Az f
a,e
[
B
(0;C)
: B
(0; C) F folytonos f uggvenyre alkalmazva a

Morera-tetelt kapjuk, hogy f
a,e
[
B
(0;C)
holomorf f uggveny, tehat f
a,e
a 0 pontban
C-dierencialhato. Ezzel megmutattuk, hogy az f f uggveny a Dom(f) minden
pontjaban, minden irany menten C-dierencialhato.
(vi)(i) Minden a Dom(f) es x E eseten jelolje f
a,x
azt a C F f uggvenyt,
amelyre Dom(f
a,x
) := z C[a + zx Dom(f), es minden Dom(f
a,x
) z-re
f
a,x
(z) := f(a+zx). A (vi) feltetele szerint minden a Dom(f) es x E eseten az
f
a,x
: C F f uggveny holomorf, mert a Dom(f) nyltsaga miatt a Dom(f
a,x
) C
halmaz nylt, es minden z Dom(f
a,x
) pontra a + zx Dom(f), tovabba f az
a +zx pontban az x irany menten C-dierencialhato, vagyis letezik a
lim
z
0
f((a +zx) +z
t
x) f(a +zx)
z
t
hatarertek, ami azzal ekvivalens, hogy letezik a
lim
z
0
f
a,x
(z +z
t
) f
a,x
(z)
z
t
hatarertek, azaz f
a,x
a z pontban C-dierencialhato.
Most megmutatjuk, hogy a (vi) feltetelei mellett f folytonos f uggveny. Ehhez legyen
a Dom(f) rogztve, es a (vi) alapjan vegy unk olyan r R
+
szamot, amelyre
B
r
(a) Dom(f), es fB
r
(a)) korlatos halmaz F-ben, vagyis sup
xB
r
(a)
|f(x)| < +.
Legyen (x
n
)
nN
olyan B
r
(a) a-ban halado sorozat , amely a-hoz konvergal;
azt kell megmutatni, hogy lim
n
f(x
n
) = f(a). Minden n N eseten legyen
v
n
:=
x
n
a
|x
n
a|
. A B
r
(a) Dom(f) feltetelbol kovetkezik, hogy B
r
(0; C)
nN
Dom(f
a,v
n
), tovabba minden N n-re az f
a,v
n
f uggveny holomorf. Legyen
most n N rogztett; ekkor az f
a,v
n
f uggvenyre alkalmazva Cauchy masodik
integr alformulajat kapjuk, hogy minden z B
r
(0; C) eseten
f(a +zv
n
) = f
a,v
n
(z) =
1
2i
_
0,r
f
a,v
n
id
C
z
=
1
_
0
f(a +re
2it
v
n
)
1
z
r
e
2it
dt.
Specialisan: |x
n
a| B
r
(0; C), tehat
f(a) = f
a,v
n
(0) =
1
_
0
f(a +re
2it
v
n
) dt,
f(x
n
) = f
a,v
n
(|x
n
a|) =
1
_
0
f(a +re
2it
v
n
)
1
|x
n
a|
r
e
2it
dt.
Ebbol kovetkezik, hogy minden n N eseten
f(x
n
) f(a) =
1
_
0
f(a +re
2it
v
n
)
1
|x
n
a|
r
e
2it
dt
1
_
0
f(a +re
2it
v
n
) dt =
=
1
_
0
_
_
_
f(a +re
2it
v
n
)
1
|x
n
a|
r
e
2it
_
_
_
|x
n
a|
r
e
2it
dt.
122 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Az (x
n
)
nN
sorozat B
r
(a)a-ban halad es a-hoz konvergal, ezert van olyan ]0, r[
valos szam, hogy minden n N eseten |x
n
a| . Ezert minden t [0, 1] eseten
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
f(a +re
2it
v
n
)
1
|x
n
a|
r
e
2it
_
_
_
|x
n
a|
r
e
2it
_
_
_
_
_
_
_
|x
n
a|
r
_
1

r
_ sup
xB
r
(a)
|f(x)|,
tehat teljes ul az, hogy
lim
n
_
_
_
sup
t[0,1]
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
f(a +re
2it
v
n
)
1
|x
n
a|
r
e
2it
_
_
_
|x
n
a|
r
e
2it
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
= 0.
Ebbol a Lebesgue-tetel alapjan kapjuk, hogy
lim
n
1
_
0
_
_
_
f(a +re
2it
v
n
)
1
|x
n
a|
r
e
2it
_
_
_
|x
n
a|
r
e
2it
dt = 0,
tehat lim
n
f(x
n
) = f(a), vagyis f folytonos az a pontban.
Legyen most a Dom(f) rogztett pont, es minden m N szamra ertelmezz uk a
p
a,m
: E F; x
1
m!
(D
m
f
a,x
)(0)
f uggvenyt. Megmutatjuk, hogy m N eseten letezik egyetlen olyan u
a,m

L
s
m
(E
m
; F), hogy minden E x-re p
a,m
(x) = u
a,m
(x
[m]
). A 18. gyakorlat
d) pontja alapjan ehhez elegendo azt igazolni, hogy p
a,m
folytonos, es minden
(x
k
)
km+1
E
m+1
eseten
(x
k
)
km+1
p
a,m
= 0, tovabba minden x E es C
eseten p
a,m
(x) =
m
p
a,m
(x).
A p
a,m
f uggveny folytonossaganak bizonytasahoz eloszor vegy unk olyan r R
+
szamot, amelyre B
r
(a) Dom(f) es sup
xB
r
(a)
|f(x)| < +, tovabba legyen x E
es (x
n
)
nN
olyan sorozat E-ben, amely x-hez konvergal. Letezik olyan M R
+
,
hogy minden N n-re |x
n
| < M es |x| < M. Ha ]0, r/M[ tetszoleges valos
szam, akkor B
(0; C) Dom(f
a,x
)
nN
Dom(f
a,x
n
), ezert minden n N eseten
Cauchy masodik integralformulaja szerint
p
a,m
(x
n
) :=
1
m!
(D
m
f
a,x
n
)(0) =
1
2i
_
0,
f
a,x
n
id
m+1
C
=
1
m
1
_
0
f(a +e
2it
x
n
)e
2imt
dt,
es hasonloan
p
a,m
(x) :=
1
m!
(D
m
f
a,x
)(0) =
1
m
1
_
0
f(a +e
2it
x)e
2imt
dt
is teljes ul. Az f folytonossaga miatt minden t [0, 1] eseten
lim
n
_
f(a +e
2it
x
n
)e
2imt
_
= f(a +e
2it
x)e
2imt
,
tovabba termeszetesen minden N n-re
sup
t[0,1]
|f(a +e
2it
x
n
)e
2imt
| sup
xB
r
(a)
|f(x)|,
ezert a Lebesgue-tetel alapjan
lim
n
1
_
0
f(a +e
2it
x
n
)e
2imt
dt =
1
_
0
f(a +e
2it
x)e
2imt
dt,
amibol kovetkezik, hogy lim
n
p
a,m
(x
n
) = p
a,m
(x), vagyis p
a,m
folytonos az x
pontban.
Legyen (x
k
)
km+1
E
m+1
rogztett; megmutatjuk, hogy
(x
k
)
km+1
p
a,m
= 0.
Ehhez legyen x E is rogztett; ekkor a 18. gyakorlatban bevezetett dencio
alapjan
_
(x
k
)
km+1
p
a,m
_
(x) :=
0,1]
m+1
(1)
m+1+]]
1
p
a,m
_
x +
km+1
k
x
k
_
=
=
(1)
m+1
m!
0,1]
m+1
(1)
]]
1
_
_
_
_
D
m
f
a,x+
km+1
k
x
k
_
_
_
_
(0).
Jelolje g : C
m+2
F azt a f uggvenyt, amelyre
Dom(g) := (z
k
)
km+2
C
m+2
[ a +
km+1
z
k
x
k
+z
m+1
x Dom(f),
es minden (z
k
)
km+2
Dom(g) eseten
g((z
k
)
km+2
) := f
_
a +
km+1
z
k
x
k
+z
m+1
x
_
.
Legyen tovabba 0, 1
m+1
eseten 0, 1
m+2
az a rendszer, amelynek k-
adik komponense:
k
:=
k
, ha k m + 1, es
m+1
:= 1. Vezess uk be minden
0, 1
m+1
eseten a
h
: C C
m+2
; z z
f uggvenyt. Nyilvanvalo, hogy minden 0, 1
m+1
eseten
f
a,x+
km+1
k
x
k
= g h
.
124 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Az f folytonossaga miatt a g f uggveny folytonos, es Dom(f) nyltsaga kovetkezteben
Dom(g) nylt. Azonkv ul g a Dom(g) minden pontjaban minden k m+ 2 eseten
a v
k
irany menten C-dierencialhato, ahol (v
k
)
km+2
a kanonikus bazis C
m+2
-
ben. Ez nyilvanvaloan kovetkezik a g denciojabol es abbol, hogy f a Dom(f)
minden pontjaban minden irany menten C-dierencialhato. Ezert a Hartogs-tetel
(19. gyakorlat) alapjan g vegtelenszer C-dierencialhato. Tovabba, 0, 1
m+1
eseten h
is vegtelenszer C-dierencialhato, gy
_
_
D
m
f
a,x+
km+1
k
x
k
_
_
(0) = (D
m
(g h
))(0) = ((D
m
g)(0)) (
[m]
) =
=
N
m+2
; ]]
1
=m
m!
!
(
g)(0)
km+2
k
k
=
N
m+2
; ]]
1
=m
1
!
(
g)(0)
km+1
k
k
Ezert rhatjuk, hogy
_
(x
k
)
km+1
p
a,m
_
(x) =
= (1)
m+1
0,1]
m+1
(1)
]]
1
N
m+2
; ]]
1
=m
1
!
(
g)(0)
km+1
k
k
=
= (1)
m+1
N
m+2
; ]]
1
=m
1
!
(
g)(0)
_
_

0,1]
m+1
(1)
]]
1
km+1
k
k
_
_
,
gy a
_
(x
k
)
km+1
p
a,m
_
(x) = 0 egyenloseg ervenyessege azon m ulik, hogy minden
N
m+2
multiindexre, [[
1
= m eseten
0,1]
m+1
(1)
]]
1
km+1
k
k
= 0
teljes ul, ami elemi uton igazolhato.
Legyen C es x E; megmutatjuk, hogy p
a,m
(x) =
m
p
a,m
(x). Valoban,
az f
a,x
: C F holomorf f uggveny egyenlo az f
a,x
: C F es C
E; z z holomorf f uggvenyek kompozciojaval, ezert a f uggvenykompozcio
dierencial asi szabalyanak alkalmazasaval nyerj uk, hogy minden z Dom(f
a,x
)
eseten (D
m
f
a,x
)(z) =
m
(D
m
f
a,x
)(z), ezert
p
a,m
(x) =
1
m!
(D
m
f
a,x
)(0) =
1
m!
m
(D
m
f
a,x
)(z) =
m
p
a,m
(x).
Tehat a Dom(f) eseten vehetj uk azt az (u
a,m
)
mN

mN
L
s
m
(E
m
; F) rendszert,
amelyre minden x E es m N eseten u
a,m
(x
[m]
) = p
a,m
(x). Megmutatjuk,
hogy a Dom(f) eseten a
mN
u
m
(id
E
a)
[m]
hatvanyf uggveny-sor Cauchy-
fele konvergencia-sugara nagyobb 0-nal, es az osszegf uggvenye egyenlo f-fel az a
valamely kornyezeten.
Legyen tehat a Dom(f) rogztve; eloszor also becslest adunk a
mN
u
m
(id
E

a)
[m]
hatvanyf uggveny-sor konvergencia-sugarara. Legyen r R
+
olyan, hogy
B
r
(a) Dom(f) es sup
xB
r
(a)
|f(x)| < +. Legyen ]0, r[ es x E olyan,
hogy |x| 1. Ekkor B
(0; C) Dom(f
a,x
) es f
a,x
: C F holomorf f uggveny,
tehat Cauchy masodik integralformulaja szerint minden N m-re
|u
a,m
(x
[m]
)| = |p
a,m
(x)| =
1
m!
|(D
m
f
a,m
)(0)| =
_
_
_
_
_
_
_
1
2i
_
0,
f
a,m
id
m+1
C
_
_
_
_
_
_
_
1
2
2 sup
zC; ]z]=
_
_
_
_
f
a,m
id
m+1
C
_
_
_
_
m
sup
x
B
r
(a)
|f(x
t
)|,
ezert fennall az
|u
a,m
(x
[m]
)|
1
r
m
sup
x
B
r
(a)
|f(x
t
)|
egyenl otlenseg. Ebbol kovetkezik, hogy m N
+
eseten
m!
(2m)
m
|u
a,m
| |u
a,m
|
:= sup
xE; |x|1
|u
a,m
(x
[m]
)|
1
r
m
sup
x
B
r
(a)
|f(x
t
)|
(VI. fejezet, 3. pont, 14. gyakorlat), tehat
|u
a,m
|
1/m
2m
m
m!
1
r
_
sup
x
B
r
(a)
|f(x
t
)|
_
1/m
.
A X. fejezet, 2. pont, 12. gyakorlat szerint lim
m
m
m
m!
= e, tovabba
limsup
m
_
sup
x
B
r
(a)
|f(x
t
)|
_
1/m
1, ezert
limsup
m
|u
a,m
|
1/m
2e
r
,
tehat a
mN
u
m
(id
E
a)
[m]
hatvanyf uggveny-sor konvergencia-sugara nagyobb-
egyenl o
r
2e
-nel. (Megjegyezz uk, hogy ez a konvergencia-sugar
r
e
-nel is nagyobb-
egyenl o, de itt csak az a lenyeg, hogy nagyobb 0-nal.)
Legyen most a Dom(f) rogztve, es r R
+
olyan, hogy B
r
(a) Dom(f),
valamint sup
xB
r
(a)
|f(x)| < +. Legyen x B
r
(a) 0 szinten rogztett vektor;
megmutatjuk, hogy a
mN
u
m
(id
E
a)
[m]
hatvanyf uggveny-sor az a +x pontban
konvergens, es az osszege egyenlo f(a + x)-szel. Ez mar azt jelenti, hogy az f
126 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
f uggveny az a pontban C-analitikus. (Megjegyezz uk, hogy a + x nem feltetlen ul
eleme a szobanforgo hatvanyf uggveny abszol utkonvergencia-tartomanyanak, de ha
x-et ugy valasztjuk meg, hogy |x| <
r
2e
legyen, akkor igen.)
Legyen ]1, r/|x|[ tetszoleges valos szam. Ekkor 1 B
(0; C) B
(0; C)
Dom(f
a,x
), ezert Cauchy masodik integralformulaja szerint
f(a +x) = f
a,x
(1) =
1
2i
_
0,
f
a,x
id
C
1
.
Ugyanakkor minden N
+
n-re
n1
m=0
u
a,m
(x
[m]
) =
n1
m=0
(D
m
f
a,x
)(0)
m!
=
n1
m=0
1
2i
_
0,
f
a,x
id
m+1
C
=
=
1
2i
_
0,
_
1
1
id
n
C
__
f
a,x
id
C
1
_
,
kovetkezeskeppen
f(a +x)
n1
m=0
u
a,m
(x
[m]
) =
1
2i
_
0,
1
id
n
C
_
f
a,x
id
C
1
_
.
Az
_
1
id
n
C
_
f
a,x
id
C
1
__
nN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergal 0-hoz az Im(
0,
)
halmazon, mert n N
+
eseten
sup
zC; ]z]=
_
_
_
_
1
z
n
_
f
a,x
(z)
z 1
__
_
_
_
=
1
n
sup
zC; ]z]=
|f(a +zx)|
[z 1[

n
_
1
1
_
sup
x
B
r
(a)
|f(x
t
)|,
es > 1. Ezert teljes ul az, hogy
lim
n
1
2i
_
0,
1
id
n
C
_
f
a,x
id
C
1
_
= 0,
vagyis a
mN
u
a,m
(x
[m]
) sor konvergens F-ben es az osszege egyenlo f(a +x)-szel.)
21. Legyen E komplex normalt ter, F komplex Banach-ter, es f : E F holomorf
f uggveny. Ha a Dom(f) es r R
+
olyan, hogy B
r
(a) Dom(f), akkor az f
f uggveny T
a
(f) Taylor-sora pontonkent abszol ut konvergens a B
r
(a) gombon, es az
osszegf uggvenye egyenlo f-fel ezen a halmazon.
(Megjegyzes. Azonban nem alltjuk azt (ami egyvaltozos f uggvenyekre igaz), hogy
az f f uggveny T
a
(f) Taylor-soranak Cauchy-fele konvergencia-sugara nagyobb-
egyenl o az r szamnal. Csak annyi igaz, hogy a T
a
(f) Taylor-sor Cauchy-fele
konvergencia-sugara nagyobb-egyenlo a

e
szamnal, ahol ]0, r[ olyan valos szam,
amelyre f korlatos a B
(a) gombon.)
(
Utmutatas. Legyen x B
r
(a) a rogztett pont, es tekints uk az
f
x
: B
r/|xa|
(0; C) F; z f(a +z(x a))
f uggvenyt. Vilagos, hogy az f
x
: C F f uggveny holomorf, ezert C-analitikus
is, es a T
a
(f
x
) Taylor-sor konvergencia-sugara nagyobb-egyenlo az r/|x a|
szamnal, valamint ennek a Taylor-sornak az osszegf uggvenye egyenlo f
x
-szel a
B
r/|xa|
(0; C) gombon. A 20. gyakorlat szerint f az a-ban vegtelenszer C-
dierenci alhato, ezert minden k N eseten (D
k
f
x
)(0) = ((D
k
f)(a))((x a)
[k]
),
tehat a
kN
1
k!
((D
k
f)(a))((xa)
[k]
)id
k
C
f uggvenysor pontonkent abszol ut konvergens
a B
r/|xa|
(0; C) gombon, es minden B
r/|xa|
(0; C) z-re
f(a +z(x a)) = f
x
(z) =
k=0
1
k!
(D
k
f
x
)(0)z
k
=
k=0
1
k!
((D
k
f)(a))((x a)
[k]
)z
k
.
Specialisan, r/|xa| > 1 miatt a z := 1 pontra f(x) =
k=0
1
k!
((D
k
f)(a))((xa)
[k]
)
teljes ul. Ez azt jelenti, hogy a T
a
(f) Taylor-sor pontonkent abszol ut konvergens a
B
r
(a) gombon, es az osszegf uggvenye egyenlo f-fel ezen a halmazon.)
22. (Cauchy-fele maximum-elv). Legyen E ,= 0 komplex normalt ter, F komplex
Banach-ter es E nem ures korlatos nylt halmaz. Ha f : F olyan folytonos
f uggveny, hogy az f[
f uggveny holomorf, akkor

sup
x
|f(x)| = sup
x
|f(x)| = sup
xFr()
|f(x)|.
Mutassuk meg, hogy ha nem korlatos, akkor ezek az egyenlosegek nem feltetlen ul
igazak, meg akkor sem, ha E = C.
(Megjegyzes. Ha E vegtelen dimenzios, akkor nem kompakt (V. fejezet,
5. pont, 6. gyakorlat), ezert f nem sz uksegkeppen korlatos, gy lehetseges
az, hogy mindharom szam +. Ha E veges dimenzios, akkor Fr() nem
ures kompakt halmaz E-ben, ezert a Weierstrass-fele maximum-elv alapjan az
|f| f uggveny folveszi maximalis erteket az Fr() halmazon, es az alltas szerint
a maximalis erteke megegyezik az |f| f uggveny halmazon felvett maximalis
ertekevel; ezert nevezik ezt a tetelt maximum-elvnek. Habar az alltas nem korlatos
-ra altalaban nem igaz, de bizonyos (|f| novekedesere vonatkozo) feltetelek
teljes ulese biztosthatja az alltas ervenyesseget. Az ilyen tpus u teteleket nevezz uk
Phragmen-Lindelof-teteleknek.)
(
Utmutatas. Eloszor megjegyezz uk, hogy a sup

x
|f(x)| = sup
x
|f(x)| egyenloseg meg
akkor is igaz, ha f[
nem holomorf f uggveny (de f folytonos), hiszen sup

x
|f(x)|
128 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
sup
x
|f(x)| trivialisan igaz, ugyanakkor a eseten van olyan (a
n
)
nN
sorozat
-ban, amely a-hoz konvergal, es akkor
|f(a)| = lim
n
|f(a
n
)| sup
nN
|f(a
n
)| sup
x
|f(x)|,
tehat sup
x
|f(x)| sup
x
|f(x)|.
Vilagos tovabba, hogy Fr() miatt sup
xFr()
|f(x)| sup
x
|f(x)|, ezert csak a
sup
x
|f(x)| sup
xFr()
|f(x)| egyenlotlenseget kell bizonytani. Ennek bizonytasat
harom lepesben hajtjuk vegre.
(I) Tegy uk fel, hogy E := C es osszef uggo. Legyen M := sup
x
|f(x)| es
t
:= x [|f(x)| = M. Az f folytonossaga miatt
t
zart az metrikus
alterben. Ha a
t
es r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) , akkor minden ]0, r[
valos szamra Cauchy masodik integralformulaja szerint
M = |f(a)| =
_
_
_
_
_
_
_
1
2i
_
a,
f
id
C
a
_
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
1
_
0
f(a +e
2it
)dt
_
_
_
_
_
_
1
_
0
|f(a +e
2it
)|dt,
vagyis
1
_
0
_
|f(a +e
2it
)| M
_
dt 0. Az M szam dencioja alapjan az itt allo
integrandus minden utt kisebb-egyenlo 0-nal, ezert
1
_
0
_
|f(a +e
2it
)| M
_
dt = 0.
Ebbol kovetkezik, hogy minden t [0, 1] eseten |f(a + e
2it
)| = M. Ezert
B
r
(a; C)
t
, vagyis
t
nylt halmaz C-ben. Az halmaz osszef uggo, ezert
t
=
vagy
t
= . Ugyanakkor az halmaz nem ures es kompakt, ezert a Weierstass-
fele maximum-elv es az |f| f uggveny folytonossaga miatt letezik olyan a , hogy
|f(a)| = M. Ha
t
= , akkor a / , tehat a =: Fr(), ezert
sup
x
|f(x)| = |f(a)| sup
xFr()
|f(x)|,
es a bizonytas kesz. Ha viszont
t
= , akkor |f| konstansf uggveny -n,
ezert az |f| folytonossaga miatt |f| konstansf uggveny az halmazon is, ezert
sup
x
|f(x)| = sup
xFr()
|f(x)|.
(II) Legyen most E := C, de nem feltetlen ul osszef uggo. Minden a eseten
legyen (a) az a pontot tartalmazo es altal tartalmazott osszef uggo nylt halmazok
unioja. Ekkor a eseten (a) nem ures, nylt, korlatos, osszef uggo halmaz C-
ben (V. fejezet, 10. pont). Tovabba, ha a , akkor Fr((a)) Fr(), mert
x Fr((a)) eseten x (a) , valamint x / , k ulonben letezne olyan r R
+
,
hogy B
r
(x; C) , es ekkor B
r
(x; C) (a) olyan osszef uggo nylt halmaz volna,
amelynek eleme az a es amely reszhalmaza -nak, tehat B
r
(x; C) (a) teljes ulne,
ami x Fr((a)) miatt lehetetlen. Ha most a tetszoleges, akkor az (I) alltast
alkalmazhatjuk az f[
(a)
holomorf f uggvenyre, tehat azt kapjuk, hogy
|f(a)| = |(f[
(a)
)(a)| sup
x(a)
|(f[
(a)
)(x)| =
= sup
xFr((a))
|(f[
(a)
)(x)| sup
xFr()
|(f(x)|,
kovetkezeskeppen sup
x
|f(x)| sup
xFr()
|(f(x)|, amit bizonytani kellett.
(III)

Atterve az altalanos esetre; legyen e E 0 rogztett vektor es a .
Vezess uk be az
a
:= z C[a +ze halmazt, valamint az
f
a
:
a
F; z f(a +ze)
f uggvenyt. A dencio jo, mert minden z
a
eseten a + ze =: Dom(f).
Vilagos, hogy f
a
[
a
holomorf f uggveny, tovabba
a
nem ures korlatos nylt halmaz
C-ben. Ezert a (II) alapjan
|f(a)| = |f
a
(0)| sup
z
a
|f
a
(z)| = sup
zFr(
a
)
|f
a
(z)|.
Az Fr(
a
) halmaz nem ures es kompakt C-ben, ezert van olyan z
a
Fr(
a
), hogy
|f(a +z
a
e)| = |f
a
(z
a
)| = sup
zFr(
a
)
|f
a
(z)|,
vagyis teljes ul az, hogy |f(a)| |f(a + z
a
e)|. Konnyen lathato, hogy a + z
a
e
Fr(). Valoban, leteznek olyan z
a
-hoz konvergalo (z
n
)
nN
es (z
t
n
)
nN
sorozatok
C-ben, amelyekre minden n N eseten z
n

a
es z
t
n
C
a
. Ekkor a , hiszen
a = lim
n
(a +z
n
e) es minden N n-re a +z
n
e . Ugyanakkor a E is igaz,
mert a = lim
n
(a + z
t
n
e) es minden n N eseten a + z
t
n
e E = E . Tehat
|f(a)| |f(a +z
a
e)| sup
xFr()
|f(x)|, amit bizonytani kellett.)
23. (
Altalanos Cauchy-egyenlotlenseg.) Legyen E ,= 0 komplex normalt ter, F

komplex Banach-ter es E nem ures korlatos nylt halmaz. Ha f : F olyan
folytonos f uggveny, hogy az f[
f uggveny holomorf, akkor minden k N es a

eseten
|(D
k
f)(a)|
_
k
dist
Fr()
(a)
_
k
sup
xFr()
|f(x)|.
Specialisan, ha r R
+
olyan, hogy B
r
(a) , akkor minden k N eseten
|(D
k
f)(a)|
_
k
r
_
k
sup
xE; |xa|=r
|f(x)|
teljes ul.
130 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
(Megjegyzesek. 1) A jobb oldalon allo formula ertelmes, mert dist
Fr()
(a) > 0,
hiszen ha r R
+
olyan, hogy B
r
(a) , akkor dist
Fr()
(a) dist
E\
(a) r,
vagyis dist
Fr()
(a) > 0. Tovabba, k = 0 eseten a 0
0
:= 1 konvencio alapjan az
|f(a)| sup
xFr()
|f(x)| egyenlotlensegrol van szo, ami a 22. gyakorlat szerint
igaz.
2) Ha E vegtelen dimenzios, akkor az a kozeppont u r sugar u gombfel ulet nem
kompakt halmaz, ezert lehetseges az, hogy sup
xE; |xa|=r
|f(x)| = +.
3) Ha E = C, akkor az egyvaltozos f uggvenyekre vonatkozo Cauchy-egyenlotlenseg
alapjan minden k N eseten
|(D
k
f)(a)|
_
k!
r
k
_
sup
xE; |xa|=r
|f(x)|
is teljes ul, ami nomabb becsles annal, amelyet itt felrtunk, mert ha k 2, akkor
k! < k
k
.
(
Utmutatas. Eloszor megmutatjuk, hogy ha r R

+
olyan, hogy B
r
(a) , akkor
minden k N eseten
|(D
k
f)(a)|
_
k
r
_
k
sup
xE; |xa|=r
|f(x)|
teljes ul. Ehhez minden x B
r
(a) a eseten tekints uk a
f
x
: B
r/|xa|
(0; C) F; z f(a +z(x a))
holomorf f uggvenyt. A 20. gyakorlat szerint f vegtelenszer C-dierencialhato,
gy ha k N es x B
r
(a) a, akkor (D
k
f
x
)(0) = ((D
k
f)(a))((x a)
[k]
). Ha
x B
r
(a) a, akkor r/|x a| > 1 miatt B
1
(0; C) Dom(f
x
), gy felrva a
Cauchy-egyenlotlenseget kapjuk, hogy minden k N eseten
|((D
k
f)(a))((x a)
[k]
)| = |(D
k
f
x
)(0)| k! sup
zC; ]z]=1
|f
x
(z)| =
= k! sup
zC; ]z]=1
|f(a +z(x a))|
teljes ul. Legyen e E olyan vektor, amelyre 0 < |e| 1. Ha ]0, r[ tetszoleges
valos szam, akkor az x := a+e B
r
(a)a pontra felrva az elozo egyenlotlenseget
kapjuk, hogy minden k N eseten
k
|((D
k
f)(a))(e
[k]
)| = |((D
k
f)(a))((e)
[k]
)|
k! sup
zC; ]z]=1
|f(a +ze)| k! sup
xE; |xa|
|f(x)|.
Ebbol kovetkezik, hogy ]0, r[, e E, |e| 1 es k N eseten
|((D
k
f)(a))(e
[k]
)|
k!
k
sup
xE; |xa|
|f(x)|
k!
k
sup
xE; |xa|r
|f(x)|,
amibol r hataratmenettel kapjuk, hogy
|((D
k
f)(a))(e
[k]
)|
k!
r
k
sup
xE; |xa|r
|f(x)| =
k!
r
k
sup
x E; |xa|=r
|f(x)|,
ahol felhasznaltuk a Cauchy-fele maximum-elvet (22. gyakorlat) az f[
B
r
(a)
foly-
tonos f uggvenyre. Ebbol kovetkezik, hogy k N
+
eseten
k!
k
k
|(D
k
f)(a)| |(D
k
f)(a)|
:= sup
eE; |e|1
|((D
k
f)(a))(e
[m]
)|
k!
r
k
sup
xE; |xa|=r
|f(x)|
(VI. fejezet, 3. pont, 14. gyakorlat), tehat
|(D
k
f)(a)|
_
k
r
_
k
sup
xE; |xa|=r
|f(x)|.
Legyen k N, a es r R
+
olyan, hogy r < dist
Fr()
(a). Ekkor B
r
(a) ,
mert x E eseten az [a, x] szakasz osszef uggo halmaz, tehat az V. fejezet
10. pontjanak eredmenyei alapjan van olyan z Fr(), hogy z [a, x]; ekkor
|x a| = |x z| + |z a| |x z| + dist
Fr()
(a) > r, vagyis x E B
r
(a).
Ezert az iment bizonytott egyenlotlenseget alkalmazva
|(D
k
f)(a)|
_
k
r
_
k
sup
x
E; |xa|=r
|f(x)|
_
k
r
_
k
sup
x
|f(x)| =
_
k
r
_
k
sup
xFr()
|f(x)|
adodik, ahol felhasznaltuk a Cauchy-fele maximum-elvet.)
24. (Weierstrass konvergencia-tetele.) Legyen E komplex normalt ter, F komplex
Banach-ter es E nem ures korlatos nylt halmaz. Legyen (f
n
)
nN
olyan
f uggvenysorozat, hogy minden n N eseten f
n
: F olyan folytonos f uggveny,
hogy f
n
[
holomorf. Ha Fr() Dom( lim

n
f
n
) es az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat
egyenletesen konvergens az Fr() halmazon, akkor teljes ulnek a kovetkezok.
a) Dom( lim
n
f
n
) = .
b) Az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergens az halmazon.
c) A lim
n
f
n
: F f uggveny folytonos es az
_
lim
n
f
n
_
[
f uggveny holomorf.
d) Minden k N eseten D
k
_
lim
n
f
n
_
= lim
n
(D
k
f
n
).
e) Minden k N eseten a (D
k
f
n
)
nN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergens az
halmazon.
Igazoljuk konkret peldaval, hogy az alltas nem feltetlen ul igaz, ha nem korlatos.
132 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
(
Utmutatas. Az alltas trivialisan igaz, ha E = 0, ezert feltessz uk, hogy

E ,= 0. Vezess uk be az f := lim
n
f
n
jelolest, es legyen R
+
tetszoleges.
A felteves szerint van olyan N N, hogy minden n > N termeszetes szamra
sup
xFr()
|f
n
(x) f(x)| <

2
. Ha m, n N, akkor az f
m
f
n
: F f uggveny
folytonos es az (f
m
f
n
) [
: F f uggveny holomorf, gy m, n > N eseten a

Cauchy-fele maximum-elv (20. gyakorlat) alapjan minden a pontra
|f
m
(a) f
n
(a)| sup
x
|f
m
(x) f
n
(x)| = sup
xFr()
|f
m
(x) f
n
(x)| < ,
tehat (f
n
(a))
nN
Cauchy-sorozat az F Banach-terben, gy a) igaz. Az is lathato,
hogy n N es n > N eseten
sup
a
|f(a) f
n
(a)| sup
a
_
lim
m
|f
m
(a) f
n
(a)|
_
,
tehat az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergens az halmazon, gy az
= Fr() halmazon is egyenletesen konvergens, vagyis b) teljes ul. Ezert az
V. fejezet 11. pontjanak eredmenyei alapjan f folytonos f uggveny.
Legyen a es r R
+
olyan, hogy r < dist
Fr()
(a). Ekkor B
r
(a) , es
minden x B
r
(a) pontra dist
Fr()
(x) dist
Fr()
(a) r, mert x
t
Fr()
eseten |x
t
x| + r > |x
t
x| + |x a| |x
t
a| dist
Fr()
(a), tehat
|x
t
x| > dist
Fr()
(a) r, gy dist
Fr()
(x) = inf
x
Fr()
|x
t
x| dist
Fr()
(a) r.
Ha m, n N, akkor f
m
f
n
: F folytonos f uggveny es az (f
m
f
n
) [
: F
f uggveny holomorf, tehat a 20. gyakorlat szerint vegtelenszer C-dierencialhato,
gy az altalanos Cauchy-egyenlotlenseg 21 alapjan minden k N eseten
sup
xB
r
(a)
|(D
k
(f
m
f
n
))(x)|
sup
xB
r
(a)
_
_
k
dist
Fr()
(x)
_
k
sup
x
Fr()
|(f
m
f
n
)(x
t
)|
_
_
k
dist
Fr()
(a) r
_
k
sup
x
Fr()
|f
m
(x
t
) f
n
(x
t
)|.
Ebbol kovetkezik, hogy minden a-ra es N k-ra ((D
k
f
n
)(a)
nN
Cauchy-
sorozat az L
k
(E
k
; F) Banach-terben, vagyis minden N k-ra a (D
k
f
n
)
nN
derivaltf uggveny-sorozat pontonkent konvergens az halmazon. Ugyanakkor min-
den k N, a es n N eseten
sup
xB
r
(a)
_
_
_ lim
m
(D
k
f
m
)(x) (D
k
f
n
)(x)
_
_
_
_
k
dist
Fr()
(a) r
_
k
sup
x
Fr()
|f(x
t
) f
n
(x
t
)|,
tehat a (D
k
f
n
)
nN
derivaltf uggveny-sorozat lokalisan egyenletesen konvergens az
halmazon. Ebbol a VII. fejezet 6. pontjanak utolso tetele alapjan kapjuk a c), d)
es e) allt asokat.)
25. Legyen E komplex normalt ter, F komplex Banach-ter es E (nem
feltetlen ul korlatos) nylt halmaz. Ha (f
n
)
nN
olyan f uggvenysorozat, hogy minden
n N eseten f
n
: F holomorf f uggveny, tovabba az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat
lokalisan egyenletesen konvergens az halmazon, akkor a lim
n
f
n
: F f uggveny
is holomorf, es minden k N eseten D
k
_
lim
n
f
n
_
= lim
n
D
k
f
n
, tovabba a
(D
k
f
n
)
nN
f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens az halmazon.
(
Utmutatas. Legyen a es r R
+
olyan, hogy B
r
(a) , es az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergens a B
r
(a) halmazon. A Weierstrass-fele
konvergencia-tetelt (24. gyakorlat) alkalmazva az
_
f
n
[
B
r
(a)
_
nN
f uggvenysorozatra
kapjuk, hogy a lim
n
f
n
f uggveny holomorf a B
r
(a) nem ures, korlatos es nylt
halmazon, tovabba minden N k-ra D
k
_
lim
n
f
n
_
= lim
n
(D
k
f
n
) a B
r
(a)
halmazon, valamint a (D
k
f
n
)
nN
f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens
B
r
(a) halmazon.)
26. (Holomorf f uggvenyek terei.) Legyen E komplex normalt ter, F komplex
Banach-ter es E (nem feltetlen ul korlatos) nylt halmaz.
a) Jelolje H
b
(; F) az F korlatos holomorf f uggvenyek halmazat. Ekkor
H
b
(; F) sup-normaban zart linearis altere az F korlatos folytonos f uggvenyek
C
b
(; F) terenek, gy H
b
(; F) a sup-normaval ellatva Banach-ter.
b) Jelolje H
b
(; F) azon f C
b
(; F) f uggvenyek halmazat, amelyekre f[
holomorf. Ekkor H
b
(; F) sup-normaban zart linearis altere C
b
(; F)-nek, gy
H
b
(; F) a sup-normaval ellatva Banach-ter.
c) Legyen m N es jelolje H
b
m
(; F) azon F holomorf f uggvenyek halmazat,
amelyekre minden k m termeszetes szamra D
k
f korlatos f uggveny. Ekkor a
H
b
m
(; F) R
+
; f
m
k=0
sup
x
|(D
k
f)(x)|
lekepezes olyan norma H
b
m
(; F) felett, amellyel H
b
m
(; F) Banach-ter.
d) Legyen m N es jelolje H
b
m
(; F) azon F korlatos folytonos f uggvenyek
halmazat, amelyekre f[
holomorf, es minden k m termeszetes szamra D

k
(f[
)
korlatos f uggveny. Ekkor a
H
b
m
(; F) R
+
; f
m
k=0
sup
x
|(D
k
f)(x)|
lekepezes olyan norma H
b
m
(; F) felett, amellyel H
b
m
(; F) Banach-ter.
(
Utmutatas. a) Tudjuk, hogy az F korlatos, folytonos f uggvenyek C

b
(; F) tere
a sup-normaval ellatva Banach-ter (V. fejezet, 11. pont), ezert ha f C
b
(; F) es
(f
n
)
nN
olyan sorozat H
b
(; F)-ben, amely az f-hez konvergal a sup-norma szerint,
akkor (f
n
)
nN
egyenletesen konvergens az halmazon (gy lokalisan egyenletesen
konvergens is), tehat a 25. gyakorlat szerint f H
b
(; F), ami azt jelenti, hogy
H
b
(; F) a sup-norma szerint zart C
b
(; F)-ben, tehat teljes is.)
134 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
27. Legyen E normalt ter, F Banach-ter es : E L(E; F) dierencialhato
operatormezo E felett. Legyen U Dom() egyszeresen osszef uggo nylt halmaz.
Az pontosan akkor zart az U halmazon, ha egzakt az U halmazon.
(
Utmutatas. Tegy uk fel, hogy zart az U halmazon, es legyen c U roztett pont.

Az U halmaz nylt es osszef uggo E-ben, gy az V. fejezet 10. pontjanak eredmenyei
szerint (a kivalasztasi axioma alkalmazasaval) vehet unk olyan (
x
)
xU
rendszert,
hogy minden U x-re
x
olyan U-ban halado szakaszonkent C
1
-osztaly u v, amely
a c es x pontokat osszekoti. Kepezz uk a
g : U F; x
_
lekepezest. Megmutatjuk, hogy g dierencialhato f uggveny, es minden x U eseten

(Dg)(x) = (x).
Legyen x U rogztett pont, es r R
+
olyan, amelyre B
r
(x) U. Ha x
t
B
r
(x),
akkor a
x,x
: [0, 1] E; t
_
x
(3t) ; ha t [0, 1/3[,
x + (3t 1)(x
t
x) ; ha t [1/3, 2/3[,
x
(3(1 t)) ; ha t [2/3, 1]
f uggveny olyan zart, szakaszonkent C
1
x,x
) = Im(
x
)
Im(
x
) [x, x
t
] U, tehat Cauchy elso integralformulaja szerint
0 =
_
x,x
=
_
x
+
_
[x,x
]

_
,
g(x
t
) g(x) (x)(x
t
x) =
_
f
_
x
f (x)(x
t
x) =
=
_
[x,x
]

_
[x,x
]
(x) =
_
[x,x
]
( (x)).
Tehat minden x
t
B
r
(x) eseten
|g(x
t
) g(x) (x)(x
t
x)| =
_
_
_
_
_
_
_
_
[x,x
]
( (x))
_
_
_
_
_
_
_
|x
t
x| sup
x
[x,x
]
|f(x
tt
)|.
Ha R
+
tetszoleges, akkor az f uggveny x pontbeli folytonossaga miatt van
olyan R
+
, hogy < r es minden x
tt
B
(x) eseten |(x

tt
) (x)| < . Ezert
az elozo egyenlotlenseg alapjan x
tt
B
(x) eseten
|g(x
t
) g(x) (x)(x
t
x)| |x
t
x|,
ami azt jelenti, hogy a g f uggveny dierencialhato az x pontban es (Dg)(x) = (x).)
28. Legyen n N
+
es X : R
n
R
n
olyan dierencialhato f uggveny, hogy Dom(X)
egyszeresen osszef uggo. Ekkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) Minden j, k < n termeszetes szamra
j
X
k
=
k
X
j
, ahol k n eseten
X
k
:= pr
k
X.
(ii) Letezik olyan V : Dom(X) R dierencialhato f uggveny, hogy minden k < n
termeszetes szamra X
k
=
k
V .
Ebbol kovetkezik, hogy az R
n
minden egyszeresen osszef uggo nylt reszhalmaza
primitv (1. pont, 4. gyakorlat).
(
Utmutatas. Az (i) feltetel ekvivalens azzal, hogy az
X,g
: Dom(X) L(R
n
; R); x g(X(x), )
dierencialhato kovektormezo zart (azaz d
X,g
= 0), ahol g az euklideszi skalar-
szorzas R
n
felett. Ugyanakkor (ii) azzal ekvivalens, hogy az
X,g
kovektormezo
egzakt. Ezert Dom(X) egyszeres osszef uggosege es a 27. gyakorlat alapjan (i) es
(ii) ekvivalensek.)
29. (Egzakt dierencialegyenletek.) Legyen R R es legyenek P, Q : R
dierenci alhato f uggvenyek. Ha U egyszeresen osszef uggo nylt halmaz es
minden (x, y) U eseten
P
y
(x, y) =
Q
x
(x, y),
akkor a P(x, y)dx + Q(x, y)dy = 0 derencialegyenletnek letezik U-n ertelmezett
elso integralja (VII fejezet, 12. pont, 4. gyakorlat). Ha U nylt csillaghalmaz
es (x
0
, y
0
) U csillagcsentruma U-nak, akkor az
U R; (x, y)
(x x
0
)
1
_
0
P(x
0
+t(x x
0
), y
0
+t(y y
0
))dt+
+(y y
0
)
1
_
0
Q(x
0
+t(x x
0
), y
0
+t(y y
0
))dt
f uggveny elso integralja a P(x, y)dx +Q(x, y)dy = 0 derencialegyenletnek.
(
Utmutatas. Tekints uk a
(P, Q) : U R
2
; (x, y) (P(x, y), Q(x, y))
vektormezot. Erre a 28. gyakorlat (i) feltetele teljes ul, ezert van olyan V : U R
dierencialhato f uggveny, hogy minden (x, y) U eseten
V
x
(x, y) = P(x, y);
V
y
(x, y) = Q(x, y),
136 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
vagyis V elso integralja a P(x, y)dx + Q(x, y)dy = 0 dierencialegyenletnek. Ha
U nylt csillaghalmaz es (x
0
, y
0
) U csillagcentruma U-nak, akkor a 2. pont
7. gyakorlata szerint az
U R; (x, y) (g)
_
[(x
0
,y
0
),(x,y)]
(P, Q)
f uggveny primitv f uggvenye a (P, Q) vektormezonek, azaz U-n ertelmezett elso
integr alja a P(x, y)dx + Q(x, y)dy = 0 dierencialegyenletnek, ahol g az euklideszi
skalarszorzas R
2
felett.)
30. (Schwarz-lemma.) Legyen F komplex Banach-ter, a C, r R
+
, f :
B
r
(a; C) F holomorf f uggveny, es C R
+
olyan, hogy minden z B
r
(a; C)
eseten |f(z) f(a)| C. Ekkor minden B
r
(a; C) z-re
|f(z) f(a)| C
[z a[
r
teljes ul.
(
Utmutatas. Legyen s ]0, r[ tetszoleges valos szam, es ertelmezz uk a

g
s
: B
s
(a; C) F; z
_
_
_
f(z) f(a)
z a
; ha z ,= a
(Df)(a) ; ha z = a
lekepezest. A megsz untetheto szingularitasok tetele alapjan g
s
[
B
s
(a;C)
holomorf
f uggveny, es termeszetesen folytonos a B
s
(a; C) gombon. Ezert a Cauchy-fele ma-
ximum-elvet (22. gyakorlat) alkalmazva a g
s
f uggvenyre kapjuk, hogy minden
z B
s
(a; C) a pontra
_
_
_
_
f(z) f(a)
z a
_
_
_
_
= |g
s
(z)| sup
z
B
s
(a;C)
|g
s
(z
t
)| = sup
z
Fr(B
s
(a;C))
|g
s
(z
t
)| =
= sup
z
Fr(B
s
(a;C))
_
_
_
_
f(z
t
) f(a)
z
t
a
_
_
_
_
=
1
s
sup
z
Fr(B
s
(a;C))
|f(z
t
) f(a)|
1
s
sup
z
B
r
(a;C)
|f(z
t
) f(a)|
1
s
C.
Legyen (r
n
)
nN
olyan valos sorozat, hogy minden N n-re 0 < r
n
< r es
lim
n
r
n
= r. Ha z B
r
(a; C) a, akkor van olyan N N, hogy minden n > N
termeszetes szamra 0 < [z a[ < r
n
, vagyis z B
r
n
(a; C) a; ekkor az elozoek
szerint
_
_
_
_
f(z) f(a)
z a
_
_
_
_
1
r
n
C
teljes ul minden n > N termeszetes szamra, amibol kovetkezik a bizonytando
egyenl otlenseg.)
6. Laurent-sorfejtes es meromorf f uggvenyek 137
6. Laurent-sorfejtes es meromorf f uggvenyek
Jeloles. Ha a C, R
1
, R
2
R
+
es R
1
R
2
, akkor
C
R
1
,R
2
(a) := z C [ R
1
< [z a[ < R
2
,
es ezt a halmazt a centrum u, R
1
belso es R
2
k ulso sugar u nylt korgy ur unek
nevezz uk.
Tetel. (Laurent-tetel.) Legyen F komplex Banach-ter, f : C F holomorf
f uggveny, a C, valamint R
, R
+
R
+
olyanok, hogy R
< R
+
es C
R
,R
+
(a)
Dom(f). Ekkor egyertelm uen letezik olyan F-ben halado (c
k
)
kZ
rendszer, amelyre
minden R
1
, R
2
R
+
eseten, ha R
< R
1
< R
2
< R
+
, akkor a
kN
c
k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
f uggvenysorok normalisan konvergensek a C
R
1
,R
2
(a) halmazon, es a C
R
,R
+
(a) nylt
korgy ur un fennall a
f =
k=0
c
k
(id
C
a)
k
+
k=1
c
k
(id
C
a)
k
egyenloseg. Ha tetszoleges olyan zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v, amely a
C
R
,R
+
(a)-ban halad, akkor minden n Z eseten
Ind
(a)c
n
=
1
2i
_
f
(id
C
a)
n+1
.
Bizonytas. (Egzisztencia.) Rogzts unk olyan R
1
, R
2
R
+
szamokat, amelyekre
R
< R
1
< R
2
< R
+
, es legyen z C
R
1
,R
2
(a). Valasszunk egy olyan r R
+
szamot, amelyre r < min(R
2
[z a[, [z a[ R
1
)[; ekkor B
r
(z; C) C
R
1
,R
2
(a).
Megmutatjuk, hogy
_
z,r
f
id
C
z
=
_
a,R
2
f
id
C
z

_
a,R
1
f
id
C
z
.
Ehhez minden p [0, 1] valos szamra legyen := [z a[ es
w
(p) :=
z a
[z a[
e
ip
,
tovabba ertelmezz uk azt a
H : [0, 1] [0, 1] C
138 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
f uggvenyt, amelyre minden (p, t) [0, 1] [0, 1] eseten
H(p, t) : =
_
_
a +R
1
w
(p)e
2i(8t)(1p)
; t [0, 1/8[,
(1(8t1))(a+R
1
w
+
(p))+(8t1)(a+(r)w
+
(p)) ; t [1/8, 2/8[,
a +w
+
(p) rw
+
(p)e
i(8t2)
; t [2/8, 3/8[,
(1(8t3))(a+(+r)w
+
(p))+(8t3)(a+R
2
w
+
(p)) ; t [3/8, 4/8[,
a +R
2
w
+
(p)e
2i(8t4)(1p)
; t [4/8, 5/8[,
(1(8t5))(a+R
2
w
(p))+(8t5)(a+(+r)w
(p)) ; t [5/8, 6/8[,

a +w
(p) +rw
(p)e
i(8t6)
; t [6/8, 7/8[,
(1(8t7))(a+(r)w
(p))+(8t7)(a+R
1
w
(p)) ; t [7/8, 1].

Konnyen lathato, hogy minden k < 8 termeszetes szamra a H lesz uktese a
[k/8, (k + 1)/8] intervallumra folytonos, ezert H folytonos f uggveny (V. fejezet,
7. pont, 2. gyakorlat), tovabba
Im(H) z
t
C [ (z
t
,= z) (R
1
[z
t
a[ R
2
) Dom(f) z.
Minden p [0, 1] eseten a H(p, ) : [0, 1] C f uggveny zart, szakaszonkent
C
1
-osztaly u v, ezert a H(0, ) es H(1, ) vek kont urhomotopok a Dom(f) z
halmazban, ami egyenlo az f/(id
C
z) holomorf f uggveny dencios tartomanyaval.
Tehat Cauchy integraltetele alapjan
_
H(0,)
f
id
C
z
=
_
H(1,)
f
id
C
z
.
Egyszer u helyettesteses integralasokkal nyerj uk, hogy
_
H(0,)
f
id
C
z
=
_
a,R
1
,w
+
(0),1
f
id
C
z
+
_
z,r,w
+
(0),1
f
id
C
z
+
_
a,R
2
,w
+
(0),1
f
id
C
z
=
=
_
a,R
1
f
id
C
z
+
_
z,r
f
id
C
z

_
a,R
2
f
id
C
z
= .
Hasonloan lathato, hogy ha z
t
:= 2a z, akkor
_
H(1,)
f
id
C
z
=
_
,r,w
+
(1),1
f
id
C
z
=
_
,r
f
id
C
z
= 0,
mert a
z
,r
v kont urhomotop a Dom(f) z halmazban a z
t
ertek u [0, 1] C
konstansf uggvennyel. Ezzel megmutattuk, hogy
_
z,r
f
id
C
z
=
_
a,R
2
f
id
C
z

_
a,R
1
f
id
C
z
.
Ezt az egyenloseget beszorozva 1/(2i)-vel, es kihasznalva azt, hogy B
r
(z; C)
C
R
1
,R
2
(a) Dom(f) z; a masodik Cauchy integralformula alapjan kapjuk,
hogy
f(z) =
1
2i
_
z,r
f
id
C
z
=
1
2i
_
a,R
2
f
id
C
z

1
2i
_
a,R
1
f
id
C
z
.
Tehat megmutattuk, hogy ha R
1
, R
2
R
+
olyanok, hogy R
< R
1
< R
2
< R
+
,
akkor minden z C
R
1
,R
2
(a) eseten
f(z) =
1
2i
_
a,R
2
f
id
C
z

1
2i
_
a,R
1
f
id
C
z
.
Legyenek most R
1
, R
2
R
+
olyan szamok, amelyekre R
< R
1
< R
2
< R
+
. Ekkor
minden z C
R
1
,R
2
(a) eseten a
kN
(z a)
k
f
(id
C
a)
k+1
f uggvenysor normalisan konvergens az Im(
a,R
2
) halmazon, mert minden N k-ra
sup
z
C; ]z
a]=R
2
_
_
_
_
(z a)
k
f(z
t
)
(z
t
a)
k+1
_
_
_
_
=
=
_
[z a[
R
2
_
k
_
1
R
2
_
_
sup
z
C; ]z
a]=R
2
|f(z
t
)|
_
,
es [z a[ < R
2
miatt a
kN
_
[z a[
R
2
_
k
numerikus sor konvergens. Ezert
1
2i
_
a,R
2
f
id
C
z
=
1
2i
_
a,R
2
k=0
(z a)
k
f
(id
C
a)
k+1
=
=
k=0
_
_
_
1
2i
_
a,R
2
f
(id
C
a)
k+1
_
_
_
(z a)
k
,
teljes ul es az itt allo vektorsorok abszol ut konvergensek az F Banach-terben.
Ugyanakkor, minden z C
R
1
,R
2
(a) eseten a
kN
(z a)
k1
f
(id
C
a)
k
140 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
f uggvenysor normalisan konvergens az Im(
a,R
1
) halmazon, mert minden N k-ra
sup
z
C; ]z
a]=R
1
_
_
_
_
(z a)
k1
f(z
t
)
(z
t
a)
k
_
_
_
_
=
=
_
R
1
[z a[
_
k
_
1
[z a[
_
_
sup
z
C; ]z
a]=R
1
|f(z
t
)|
_
,
es R
1
< [z a[ miatt a
kN
_
R
1
[z a[
_
k
numerikus sor konvergens. Ezert
1
2i
_
a,R
1
f
id
C
z
=
1
2i
_
a,R
1
k=0
(z a)
k1
f
(id
C
a)
k
=
=
k=0
_
_
_
1
2i
_
a,R
1
f
(id
C
a)
k
_
_
_
(z a)
k1
=
=
k=1
_
_
_
1
2i
_
a,R
1
f
(id
C
a)
k+1
_
_
_
(z a)
k
,
teljes ul es az itt allo vektorsorok abszol ut konvergensek az F Banach-terben.
Tehat minden z C
R
1
,R
2
(a) eseten
f(z) =
k=0
_
_
_
1
2i
_
a,R
2
f
(id
C
a)
k+1
_
_
_
(z a)
k
+
+
k=1
_
_
_
1
2i
_
a,R
1
f
(id
C
a)
k+1
_
_
_
(z a)
k
.
Nyilvanvalo, hogy ha R, R
t
R
+
olyanok, hogy R
< R < R
t
< R
+
, akkor a
a,R
es
a,R
vek kont urhomotopok a C
R
,R
+
(a) nylt korgy ur uben, ezert minden
Z k-ra
_
a,R
f
(id
C
a)
k+1
=
_
a,R
f
(id
C
a)
k+1
.
Tehat jol ertelmezett az a (c
k
)
kZ
rendszer F-ben, amelyre minden k Z eseten
c
k
:=
1
2i
_
a,R
f
(id
C
a)
k+1
,
ahol R R
+
tetszoleges olyan szam, amelyre R
< R < R
+
.
Ha z C
R
,R
+
(a), akkor vehet unk olyan R
1
, R
2
R
+
szamokat, amelyekre
R
< R
1
< [z a[ < R
2
< R
+
, vagyis z C
R
1
,R
2
(a), gy az elozoek alapjan
f(z) =
k=0
c
k
(z a)
k
+
k=1
c
k
(z a)
k
,
es ezek a sorosszegek F-ben halado abszol ut konvergens sorok osszegei. Ebbol
kovetkezik, hogy a C
R
,R
+
(a) nylt korgy ur un fennall a
f =
k=0
c
k
(id
C
a)
k
+
k=1
c
k
(id
C
a)
k
f uggveny-egyenloseg.
Most igazoljuk, hogy ha R
1
, R
2
R
+
olyanok, hogy R
< R
1
R
2
< R
+
, akkor a
kN
c
k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
R
1
,R
2
(a) halmazon. Tekintettel arra,
hogy
C
R
1
,R
2
(a) = B
R
2
(a; C) (C B
R
1
(a; C)),
eleg azt igazolni, hogy a
kN
c
k
(id
C
a)
k
hatvanysor normalisan konvergens a
B
R
2
(a; C) gonbon, es a
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
f uggvenysor normalisan konvergens
a C B
R
1
(a; C) halmazon.
A
kN
c
k
(id
C
a)
k
hatvanysor normalisan konvergens a B
R
2
(a; C) gonbon, mert ha
R R
+
olyan, hogy R
2
< R < R
+
, akkor minden k N eseten
sup
zB
R
2
(a;C)
|c
k
(z a)
k
| R
k
2
|c
k
| = R
k
2
_
_
_
_
_
_
_
1
2i
_
a,R
f
(id
C
a)
k+1
_
_
_
_
_
_
_
R
k
2
1
2
L(
a,R
) sup
z
C; ]z
a]=R
|f(z
t
)|
[z
t
a[
k+1
=
_
R
2
R
_
k
sup
z
C; ]z
a]=R
|f(z
t
)|,
es R
2
< R miatt a
kN
_
R
2
R
_
k
numerikus sor konvergens.
142 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
A
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
f uggvenysor normalisan konvergens a C B
R
1
(a; C)
halmazon, mert ha R R
+
olyan, hogy R
< R < R
1
, akkor minden k N
+
eseten
sup
zC\B
R
1
(a;C)
|c
k
(z a)
k
| R
k
1
|c
k
| = R
k
1
_
_
_
_
_
_
_
1
2i
_
a,R
f
(id
C
a)
k+1
_
_
_
_
_
_
_
R
k
1
1
2
L(
a,R
) sup
z
C; ]z
a]=R
|f(z
t
)|
[z
t
a[
k+1
=
_
R
R
1
_
k
sup
z
C; ]z
a]=R
|f(z
t
)|,
es R < R
1
miatt a
kN
_
R
R
1
_
k
numerikus sor konvergens.
(Unicitas.) Legyen (c
t
k
)
kZ
szinten olyan F-ben halado rendszer, hogy minden
R
1
, R
2
R
+
eseten, ha R
< R
1
< R
2
< R
+
, akkor a
kN
c
t
k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
t
k
(id
C
a)
k
R
1
,R
2
R
,R
+
(a) nylt
f =
k=0
c
t
k
(id
C
a)
k
+
k=1
c
t
k
(id
C
a)
k
egyenloseg. Legyen tetszoleges olyan zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v, amely
a C
R
,R
+
(a) nylt korgy ur uben halad. Az Im() halmaz kompakt es resze a
C
R
,R
+
(a) nylt halmaznak, ezert leteznek olyan R
1
, R
2
R
+
szamok, amelyekre
R
< R
1
< R
2
< R
+
es Im() C
R
1
,R
2
(a). A hipotezis szerint a
kN
c
t
k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
t
k
(id
C
a)
k
R
1
,R
2
(a) halmazon, ezert minden n Z
eseten a

kN
c
t
k
(id
C
a)
kn1
,
kN; k1
c
t
k
(id
C
a)
kn1
f uggvenysorok is normalisan konvergensek a C
R
1
,R
2
(a) halmazon, gy az Im()
halmazon is normalisan konvergensek, es fennall az
f
(id
C
a)
n+1
=
k=0
c
t
k
(id
C
a)
kn1
+
k=1
c
t
k
(id
C
a)
kn1
egyenl oseg. Ebbol kovetkezik, hogy minden Z n-re:
_
f
(id
C
a)
n+1
=
k=0
_
c
t
k
(id
C
a)
kn1
+
k=1
_
c
t
k
(id
C
a)
kn1
=
=
k=0
c
t
k
k,n
2iInd
(a) +
k=1
c
t
k
k,n
2iInd
(a) = 2iInd
(a)c
t
n
,
hiszen m Z 1 eseten
(id
C
a)
m
= D
_
(id
C
a)
m+1
m+ 1
_
,
vagyis (id
C
a)
m
-nek letezik primitv f uggvenye C a, gy
_
(id
C
a)
m
= 0;
ugyanakkor az index dencioja szerint
_
(id
C
a)
1
= 2iInd
(a),
tehat minden Z m-re
_
(id
C
a)
m
=
m,1
2iInd
(a).
Specialisan, ha R R
+
olyan, hogy R
1
< R < R
2
, akkor :=
a,R
vaalasztassal
kapjuk, hogy minden n Z eseten
c
t
n
=
1
2i
_
a,R
f
(id
C
a)
n+1
hiszen Ind
a,R
(a) = 1. Ez azt jelenti, hogy (c
t
k
)
kZ
ugyanaz a (c
k
)
kZ
rendszer,
amelyet az egzisztencia bizonytasaban ertelmezt unk, tehat a (c
t
k
)
kZ
rendszer
egyertelm uen van meghatarozva. Egyidej uleg az is lathato, hogy minden n Z
eseten
Ind
(a)c
n
=
1
2i
_
f
(id
C
a)
n+1
teljes ul.
Dencio. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny, es
a C olyan pont, amelynek letezik olyan V kornyezete C-ben, hogy V a
Dom(f). Legyen
r(a) := supr R
+
[B
r
(a; C) a Dom(f).
144 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Ekkor C
0,r(a)
Dom(f), tehat a Laurent-tetel alapjan egyertelm uen letezik olyan
(c
k
)
kZ
rendszer F-ben, hogy minden R
1
, R
2
R
+
eseten, ha 0 < R
1
< R
2
< r(a),
akkor a

kN
c
k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
R
1
,R
2
0,r(a)
(a) nylt
f =
k=0
c
k
(id
C
a)
k
+
k=1
c
k
(id
C
a)
k
egyenl oseg. Ekkor a
_
_
kN
c
k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
_
_
f uggvenysor-part az f f uggveny Laurent-sorfejtesenek nevezz uk az a pontban.
Tovabba, a
kN
c
k
(id
C
a)
k
hatvanyf uggveny-sort az f f uggveny a pontbeli Laurent-
sorfejtese regularis reszenek, mg a
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
f uggvenysort az f
f uggveny a pontbeli Laurent-sorfejtese foreszenek nevezz uk. A c
1
F vektort az
f f uggveny a pontbeli reziduumanak nevezz uk es a Res
a
(f) szimbolummal jelolj uk,
tehat
Res
a
(f) =
1
2i
_
a,r
f,
ahol r R
+
tetszoleges olyan szam, hogy B
r
(a; C) Dom(f).
A kovetkezo alltas megmutatja, hogy a Laurent-sorfejtes a Taylor-sorfejtes
altalanostasa.
Alltas. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny,

a Dom(f), es
_
_
kN
c
k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
_
_
az f f uggveny Laurent-sorfejtese az a pontban. Ekkor minden k N
+
eseten
c
k
= 0 es a Laurent-sorfejtes regularis resze egyenl o T
a
(f)-fel, vagyis az f f uggveny
a pontbeli Taylor-soraval.
Bizonytas. Legyen r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) Dom(f). Ekkor Ind
a,r
(a) = 1
miatt minden Z k-ra
c
k
=
1
2i
_
a,r
f
(id
C
a)
k+1
,
kovetkezeskeppen k > 0 eseten
c
k
=
1
2i
_
a,r
f(id
C
a)
k1
= 0,
hiszen az f(id
C
a)
k1
f uggveny holomorf Dom(f)-en, es B
r
(a; C) Dom(f).
A szerint, hogy egy holomorf f uggveny adott pontbeli Laurent-sorfejtesenek
foresze milyen specialis tulajdonsagokkal rendelkezik; a kovetkezo fogalmakat
vezetj uk be.
Dencio. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny, es
a C olyan pont, amelynek letezik olyan V kornyezete C-ben, hogy V a
Dom(f). Legyen
_
_
kN
c
k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
_
_
az f f uggveny Laurent-sorfejtese az a pontban.
- Azt mondjuk, hogy az f f uggveny az a pontban regularis, ha minden k N
+
eseten c
k
= 0 (vagyis a Laurent-sorfejtes foresze elt unik).
- Azt mondjuk, hogy az f f uggvenynek az a pontban m-ed rend u polusa van, ha
m N
+
, c
m
,= 0, es minden k > m termeszetes szamra c
k
= 0. Azt mondjuk,
hogy az f f uggvenynek az a pontban legfeljebb m-ed rend u polusa van, ha m N
+
,
es minden k > m termeszetes szamra c
k
= 0.
- Azt mondjuk, hogy az f f uggvenynek az a pontban lenyeges szingularitasa van,
ha a k N
+
[c
k
,= 0 halmaz vegtelen.
Dencio. Legyen F komplex Banach-ter. Egy f : C F holomorf f uggvenyt
meromorfnak nevez unk, ha letezik olyan C egyszeresen osszef uggo nylt halmaz
es olyan D diszkret zart halmaz, hogy Dom(f) = D, es az f f uggvenynek
a D minden pontjaban polusa van.
Ha peldaul f : C F holomorf f uggveny es Q : C C nem nulla
polinomialis f uggveny, akkor az f/Q f uggveny meromorf, mert Dom(f/Q) =
Dom(f) (Dom(f) [Q = 0]) es Dom(f) [Q = 0] halmaz veges (tehat diszkret
es zart), tovabba minden a Dom(f) [Q = 0] az f/Q f uggvenynek m-ed rend u
polusa van, ha az a pont m-szeres multiplicitas u gyoke Q-nak. Tovabbi paldat
latunk meromorf f uggvenyekre az 1. gyakorlatban.
Tetel. (Reziduum-tetel.) Legyen F komplex Banach-ter es f : C F holomorf
f uggveny. Tegy uk fel, hogy U C olyan egyszeresen osszef uggo nylt halmaz, es
A U olyan veges halmaz, hogy U A Dom(f), es f-nek az A minden pontjaban
polusa van (vagyis az f[
U\A
f uggveny meromorf). Ha olyan zart, szakaszonkent
C
1
-osztaly u v, amely U A-ban halad, akkor
_
f = 2i
aA
Ind
(a)Res
a
(f)
146 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
teljes ul.
Bizonytas. Minden a A eseten legyen
_
_
kN
c
a,k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
a,k
(id
C
a)
k
_
_
az f f uggveny Laurent-sorfejtese az a pontban. A felteves szerint minden a A
eseten van olyan n(a) N, hogy minden k > n(a) termeszetes szamra c
a,k
= 0.
ertelmezz uk most azt a g : U F f uggvenyt, amely U A-n egyenlo az
f
aA
_
_
n(a)
k=1
c
a,k
(id
C
a)
k
_
_
f uggvennyel, es minden A a-ra
g(a) := c
a,0

bA\a]
_
_
n(b)
k=1
c
b,k
(a b)
k
_
_
.
Ekkor g az U A halmazon holomorf es az A minden pontjaban folytonos, mert
minden a A eseten letezik a-nak olyan V kornyezete, hogy a V a halmazon
f =
k=0
c
a,k
(id
C
a)
k
+
n(a)
k=1
c
a,k
(id
C
a)
k
teljes ul, tehat
lim
a
g = lim
a
_
_
f
bA
_
_
n(b)
k=1
c
b,k
(id
C
b)
k
_
_
_
_
=
= lim
a
_
_
k=0
c
a,k
(id
C
a)
k
+
n(a)
k=1
c
a,k
(id
C
a)
k
bA
_
_
n(b)
k=1
c
b,k
(id
C
b)
k
_
_
_
_
=
= lim
a
_
_
k=0
c
a,k
(id
C
a)
k
bA\a]
_
_
n(b)
k=1
c
b,k
(id
C
b)
k
_
_
_
_
=
= c
a,0

bA\a]
_
_
n(b)
k=1
c
b,k
(a b)
k
_
_
=: g(a).
Ezert a megsz untetheto szingularitasok tetele alapjan g holomorf a U halmazon,
es U egyszeresen osszef uggo, gy Cauchy elso integralformulajat alkalmazva kapjuk,
hogy
_
g = 0.
_
f =
_
_
_
aA
_
_
n(a)
k=1
c
a,k
(id
C
a)
k
_
_
_
_
=
aA
_
_
n(a)
k=1
c
a,k
_
(id
C
a)
k
_
_
.
De a C es k N
+
eseten
_
(id
C
a)
k
= 0,
mert
(id
C
a)
k
= D
_
(id
C
a)
k+1
k + 1
_
,
vagyis (id
C
a)
k
-nak letezik primitv f uggvenye a C a halmazon. Ezert a
reziduumok ertelmezese alapjan kapjuk, hogy
_
f =
aA
c
a,1
_
(id
C
a)
1
= 2i
aA
Ind
(a)Res
a
(f)
teljes ul.
148 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
6. Laurent-sorfejtes es meromorf f uggvenyek (gyakorlatok) 149
Gyakorlatok
1. Ha f : C C nem azonosan nulla holomorf f uggveny, es Dom(f) osszef uggo
halmaz, akkor az 1/f : C C reciprok-f uggveny meromorf.
(
Utmutatas. Jelolje N
f
az f f uggveny gyokeinek halmazat, tehat N
f
:= z
Dom(f)[f(z) = 0. Az f holomorf f uggveny nem azonosan 0 es Dom(f) osszef uggo,
ezert az 5. pont, 11. gyakorlat szerint az N
f
minden eleme izolalt pontja N
f
-
nek. Tovabba, Dom(1/f) = Dom(f) N
f
, es a N
f
eseten egyertelm uen letezik
olyan m
a
N
+
es g
a
: Dom(f) C holomorf f uggveny, hogy g
a
(a) ,= 0 es
f = (id
C
a)
m
a
g
a
. Legyen a N
f
rogztett es r
a
az a legnagyobb elem R
+
-
ban, amelyre B
r
a
(a; C) a Dom(1/f). Ekkor 1/f = (id
C
a)
m
a
(1/g
a
) a
B
r
a
(a; C) a halmazon, tehat
1
f
= (id
C
a)
m
a
k=0
(D
k
(1/g
a
))(a)
k!
(id
C
a)
k
=
=
m
a
1
k=0
(D
k
(1/g
a
))(a)
k!
(id
C
a)
km
a
+
k=m
a
(D
k
(1/g
a
))(a)
k!
(id
C
a)
km
a
=
=
m
a
j=1
(D
m
a
j
(1/g
a
))(a)
(m
a
j)!
(id
C
a)
j
+
j=0
(D
m
a
+j
(1/g
a
))(a)
(m
a
+j)!
(id
C
a)
j
teljes ul a B
r
a
(a; C) a halmazon, amibol lathato, hogy 1/f-nek a-ban legfeljebb
m
a
-ad rend u polusa van.)
2. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny, es a C olyan
pont, amelynek letezik olyan V kornyezete C-ben, hogy V a Dom(f). Legyen
_
_
kN
c
k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
k
(id
C
a)
k
_
_
az f f uggveny Laurent-sorfejtese az a pontban, es
r(a) := supr R
+
[B
r
(a; C) a Dom(f).
Ekkor minden Z n-re es ]0, r(a)[ r-re
|c
n
|
1
r
n
sup
zC; ]za]=r
|f(z)|.
Ennek az egyenlotlensegnek alkalmazasaval igazoljuk a kovetkezo kijelenteseket!
a) Az f f uggveny pontosan akkor regularis az a pontban, ha letezik a-nak olyan U
kornyezete, hogy az fU) halmaz korlatos F-ben. (Ez az alltas is a megsz untetheto
szingularitasok tetelkorebe tartozik.)
150 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
b) Az f f uggvenynek pontosan akkor van n-ed rend u polusa a-ban (ahol n N
+
),
ha leteznek olyan r ]0, r(a)[ es C
1
, C
2
R
+
szamok, hogy minden z C eseten,
ha 0 < [z a[ r, akkor
C
1
[z a[
n
|f(z)|
C
2
[z a[
n
.
(Ilyenkor azt mondjuk, hogy az f es
1
[id
C
a[
n
f uggvenyek az a pontban ekviva-
lensek.)
c) Az f f uggvenynek pontosan akkor van lenyeges szingularitasa az a pontban, ha
minden R
+
szamhoz van olyan C
R
+
es
R
+
, hogy
r(a) es minden
]0,
[ r-re
C
sup
zC; ]za]=r
|f(z)|,
amit ugy is megfogalmazhatunk, hogy r 0 eseten az sup
zC; ]za]=r
|f(z)| kifejezes
gyorsabban tart +-hez, mint az 1/r barmelyik pozitv exponens u hatvanya.
(
Utmutatas. Ha r ]0, r(a)[, akkor a Laurent-tetel alapjan minden Z n-re

c
n
=
1
2i
_
a,r
f
(id
C
a)
n+1
,
|c
n
|
1
2
L(
a,r
) sup
zIm(
a,r
)
|f(z)|
[(z a)
n+1
[
=
1
r
n
sup
zC; ]za]=r
|f(z)|.
a) Ha ]0, r(a)[ olyan valos szam, hogy sup
zB
(a;C)\a]
|f(z)| < +, akkor minden
r ]0, [ valos szamra es N n-re
|c
n
| r
n
sup
zC; ]za]=r
|f(z)| r
n
sup
zB
(a;C)\a]
|f(z)|,
ezert n > 0 eseten
|c
n
| lim
r0
_
r
n
sup
zB
(a;C)\a]
|f(z)|
_
= 0,
gy c
n
= 0, vagyis f regularis az a pontban. Megfordtva, ha f regularis az a
pontban, akkor a Laurent-tetel alapjan lim
a
f letezik, ezert f korlatos az a pont
valamely kornyezeten.
b) Ha f-nek n-ed rend u polusa van az a pontban, akkor a Laurent-tetel alapjan a
B
r(a)
(a; C) a halmazon fennall az
|(id
C
a)
n
f c
n
| [id
C
a[
n
_
_
_
_
_
k=0
c
k
(id
C
a)
k
_
_
_
_
_
+
_
_
_
_
_
n1
k=1
c
k
(id
C
a)
nk
_
_
_
_
_
egyenlotlenseg, es a jobb oldalon allo f uggvenynek az a pontban 0 a hatarerteke,
ezert
lim
a
((id
C
a)
n
f) = c
n
,= 0.
Ebbol kovetkezik olyan r ]0, r(a)[ valos szam es C
1
, C
2
R
+
szamok letezese, hogy
minden z C pontra, ha 0 < [z a[ r, akkor
C
1
[z a[
n
|f(z)|
C
2
[z a[
n
.
Megfordtva; legyenek r, C
1
, C
2
R
+
ilyen tulajdonsag u szamok. Ekkor minden
k > n termeszetes szamra es ]0, r] -ra
|c
k
| =
k
sup
zC; ]za]=
|f(z)| =
kn
sup
zC; ]za]=
|(z a)
n
f(z)|
kn
C
2
,
ezert |c
k
| lim
0
_
kn
C
2
_
= 0. Ezert a Laurent-tetel alapjan a B
r(a)
(a; C) a
halmazon fennall az
(id
C
a)
n
f =
k=0
c
k
(id
C
a)
n+k
+c
n
+
n1
k=1
c
k
(id
C
a)
nk
egyenloseg. Ebbol lathato, hogy lim
a
((id
C
a)
n
f) = c
n
, ezert c
n
,= 0, hiszen a
felteves szerint
inf
zB
r
(a;C)\a]
([z a[
n
|f(z)|) C
1
> 0.
Ezert f-nek az a pontban n-ed rend u polusa van.
c) Tegy uk fel, hogy f-nek lenyeges szingularitasa van a-ban, es legyen R
+
tetszoleges. Legyen m N
+
olyan, hogy c
m
,= 0 es m > . Ha r ]0, min(r(a), 1)[
tetszoleges valos szam, akkor
|c
m
|
r

_
1
r
__
1
r
m
_
sup
zC; ]za]=r
|f(z)| =
= r
m
sup
zC; ]za]=r
|f(z)| sup
zC; ]za]=r
|f(z)|,
tehat C
:= |c
m
| R
+
es
:= min(r(a), 1) olyan szamok, amelyek

letezeset alltottuk. Megfordtva; tegy uk fel, hogy f-nek nincs lenyeges lenyeges
szingularit asa a-ban. Ekkor van olyan m N, hogy minden n > m termeszetes
szamra c
n
= 0. Ha r ]0, r(a)[ tetszoleges valos szam, akkor z C, [z a[ = r
eseten
f(z) =
k=1
c
k
(z a)
k
+
m
k=0
c
k
(z a)
k
,
ezert fennall az
|f(z)|
k=1
|c
k
|r
k
+
m
k=0
|c
k
|r
k
152 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
egyenl otlenseg, vagyis minden > m valos szamra
r
sup
zC; ]za]=r
|f(z)|
k=1
|c
k
|r
+k
+
m
k=0
|c
k
|r
k
.
Itt a jobb oldal > m eseten 0-hoz tart, ha r tart 0-hoz, gy ekkor
lim
r0
_
r
sup
zC; ]za]=r
|f(z)|
_
= 0,
kovetkezeskeppen van olyan R
+
(ti. barmely > m valos szam ilyen), hogy
nem letezik olyan C R
+
, amelyre minden r ]0, min(r(a), 1)[ valos szam eseteben
C
r
sup
zC; ]za]=r
|f(z)|
teljes ul.)
3. Mutassuk meg, hogy minden C a-ra az
Exp
_
1
id
C
a
_
: C a C
f uggvenynek lenyeges szingularitasa van az a pontban. Igazoljuk, hogy minden
A C veges halmazhoz letezik olyan f : C A C holomorf f uggveny, amelynek
az A minden pontjaban lenyeges szingularitasa van. Milyen tulajdonsag u A C
vegtelen halmazokhoz letezik olyan f : C A C holomorf f uggveny, amelynek az
A minden pontjaban lenyeges szingularitasa van?
(
Utmutatas. A C a halmazon
Exp
_
1
id
C
a
_
=
k=0
1
k!
1
(id
C
a)
k
teljes ul, tehat a bal oldalon allo f uggveny a pontbeli Laurent-sorfejtesenek foresze
a
kN
1
k!
1
(id
C
a)
k
f uggvenysor.)
4. (Weierstrass tetele a lenyeges szingularitasokrol.) Legyen f : C C holomorf
f uggveny es a C olyan pont, amelynek letezik olyan V kornyezete C-ben, hogy
V a Dom(f). Ha f-nek lenyeges szingularitasa van az a pontban, akkor az a
minden U kornyezetere fU a) = C.
(
Utmutatas. Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk az a pont olyan U kornyezetenek

letezeset, hogy fU a) ,= C. Legyen r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) U es
B
r
(a; C) a Dom(f), tovabba legyen c C fB
r
(a; C) a) rogztett pont.
Ekkor letezik olyan R
+
, hogy z C es 0 < [z a[ < r eseten fennall az
[f(z) c[ egyenlotlenseg, gy az
1
f c
holomorf f uggveny ertelmezve van
a C
0,r
(a) korgy ur un, es korlatos ezen a halmazon. A 2. gyakorlat a) pontja
szerint az
1
f c
f uggveny az a pontban regularis; jelolje g ennek a f uggvenynek
holomorf kiterjeszteset a B
r
(a; C) gombre. A B
r
(a; C) halmaz osszef uggo es g nem
konstansf uggveny, ezert g(a) = 0 eseten az 5. pont 11. gyakorlat szerint letezik
olyan m N es olyan h : B
r
(a; C) C holomorf f uggveny, hogy g = (id
C
a)
m
h
es h(a) ,= 0. Ha g(a) ,= 0, akkor ismet rhato, hogy g = (id
C
a)
m
h, ahol
m := 0 es h := g, gy h(a) ,= 0. Tehat vehet unk olyan m N szamot es
h : B
r
(a; C) C holomorf f uggvenyt, amelyre g = (id
C
a)
m
h es h(a) ,= 0.
Ekkor z C es 0 < [z a[ < r eseten
1
f(z) c
= (z a)
m
h(z), ezert h(z) ,= 0
es f(z) c = (z a)
m
1
h(z)
. Leteznek olyan ]0, r[ es C R
+
valos szamok,
hogy minden z B
(a; C) pontra [h(z)[ C. Ekkor minden z B
(a; C) pontra
[f(z) c[
1
C
1
[z a[
m
teljes ul, tehat a 2. gyakorlat a) es b) pontja szerint: ha
m = 0, akkor f regularis az a pontban, es ha m > 0, akkor f-nek legfeljebb m-
ed rend u polusa van az a pontban; ami ellentmond annak, hogy f-nek lenyeges
szingularitasa van a-ban.)
5. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny, es a C olyan
pont, amelynek letezik olyan V kornyezete C-ben, hogy V a Dom(f). Ha az
f f uggvenynek n-ed rend u polusa van az a pontban, akkor
Res
a
(f) =
1
(n 1)!
lim
a
_
D
n1
((id
C
a)
n
f)
_
.
(
Utmutatas. A 2. gyakorlat b) pontja alapjan az (id

C
a)
n
f holomorf f uggveny
korlatos az a pont valamely kornyezeten, gy ugyanazon gyakorlat a) pontja szerint
regularis a-ban. Jelolje g azt a C F holomorf f uggvenyt, amelyre Dom(g) :=
Dom(f) a, es g megegyezik az (id
C
a)
n
f f uggvennyel a Dom(f) halmazon.
Ha r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) a Dom(f), akkor a reziduum ertelmezese es
Cauchy masodik integralformulaja szerint
Res
a
(f) =
1
2i
_
a,r
f =
1
2i
_
a,r
(id
C
a)
n
f
(id
C
a)
n
=
=
1
(n 1)!
(n 1)!
2i
_
a,r
g
(id
C
a)
(n1)+1
=
1
(n 1)!
(D
n1
g)(a) =
1
(n 1)!
lim
a
(D
n1
g) =
1
(n 1)!
lim
a
(D
n1
((id
C
a)
n
f)),
hiszen D
n1
g folytonos f uggveny (sot holomorf), es g megegyezik az (id
C
a)
n
f
f uggvennyel a B
r
(a; C) a halmazon, tehat eleg a hatarertek lokalitasanak elvet
alkalmazni.)
6. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny, es Q : C C
legalabb elsofok u polinomialis f uggveny. Ha az a Dom(f) pont m-szeres mul-
tiplicit as u gyoke Q-nak es Q
a
: C C az a polinomialis f uggveny, amelyre
Q = (id
C
a)
m
Q
a
, akkor fennall a
Res
a
(f/Q) =
D
m1
(f/Q
a
)(a)
(m1)!
154 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
egyenl oseg.
(
Utmutatas. Legyen r R
+
olyan, hogy B
r
(a; C) a Dom(f/Q). A Q
a
f uggveny dencioja es Cauchy masodik integraformulaja szerint
Res
a
(f/Q) =
1
2i
_
a,r
f/Q
a
(id
C
a)
m
=
=
1
(m1)!
(m1)!
2i
_
a,r
f/Q
a
(id
C
a)
(m1)+1
=
(D
m1
(f/Q
a
))(a)
(m1)!
teljes ul.)
7. (Reziduum a vegtelen tavoli pontban.) Legyen F komplex Banach-ter es
f : C F olyan holomorf f uggveny, amelyhez letezik olyan K C kompakt
halmaz, hogy C K Dom(f). Ekkor minden a C ponthoz egyertelm uen
letezik olyan F-ben halado (c
a,k
)
kZ
rendszer, hogy minden r R
+
eseten, ha
C B
r
(a; C) Dom(f), akkor a
kN
c
a,k
(id
C
a)
k
,
kN; k1
c
a,k
(id
C
a)
k
r,+
(a) halmazon es
f =
k=0
c
a,k
(id
C
a)
k
+
k=1
c
a,k
(id
C
a)
k
teljes ul a C
r,+
(a) nylt korgy ur un. Tovabba, ha r R
+
olyan, hogy CB
r
(a; C)
Dom(f), es tetszoleges olyan zart, szakaszonkent C
1
-osztaly uv, amely C
r,+
(a)-
ben halad, akkor minden Z n-re
Ind
(a)c
a,n
=
1
2i
_
f
(id
C
a)
n+1
.
Mutassuk meg, hogy a c
a,1
F vektor az a C pont valasztasatol f uggetlen. (A
c
a,1
vektort az f f uggveny reziduumanak nevezz uk a vegtelen tavoli pontban, es
a Res
(f) szimbolummal jelolj uk. Tehat a dencio szerint

Res
(f) =
1
2i
_
a,r
f,
ahol r R
+
olyan, hogy C B
r
(a; C) Dom(f).
(
Utmutatas. Legyen a C eseten R(a) := infr R

+
[C B
r
(a; C) Dom(f).
Ekkor minden C a-ra C
R(a),+
(a) Dom(f), tehat eleg a Laurent-tetelt
alkalmazni az f f uggvenyre es a C
R(a),+
(a) nylt korgy ur ure.)
8. Ha F komplex Banach-ter, A C veges halmaz, es f : C A F meromorf
f uggveny, akkor
Res
(f) +
aA
Res
a
(f) = 0.
(
Utmutatas. A felteves szerint f-nek az A minden pontjaban polusa van, es C olyan

egyszeresen osszef uggo halmaz, amelyre C A Dom(f), ezert a reziduum-tetel
alapjan minden C A-ban halado zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u vre
_
f = 2i
aA
Ind
(a)Res
a
(f).
Ha r R
+
olyan, hogy A B
r
(0; C), akkor C B
r
(0; C) Dom(f), tehat a
Res
(f) vektor dencioja szerint

Res
(f) =
1
2i
_
a,r
f =
aA
Ind
a,r
(a)Res
a
(f) =
aA
Res
a
(f),
mert minden a A eseten Ind
a,r
(a) = 1.)
9. (Mittag-Leer-tetel.) Legyen F komplex Banach-ter, (a
k
)
kN
olyan injektv
sorozat C-ben, hogy a
k
[k N diszkret zart halmaz C-ben, es (P
k
)
kN
olyan
f uggvenysorozat, hogy minden N k-ra P
k
: C F polinomialis vektorf uggveny.
Ekkor letezik olyan f : Ca
k
[k N F meromorf f uggveny, hogy minden k N
eseten az f f uggveny a
k
pontbeli Laurent-sorfejtese foreszenek osszegf uggvenye
egyenl o a P
k

_
1
id
C
a
_
f uggvennyel.
(
Utmutatas. Legyen a C olyan pont, amelyre a / a

k
[k N. Vegy unk
olyan (
k
)
kN
sorozatot R
+
-ban, amelyre a
kN
k
sor konvergens. Ha k N,
akkor a P
k

_
1
id
C
a
k
_
f uggveny holomorf a a hozeppont u, [a
k
a[ sugar u nylt
gombon, ezert letezik olyan Q
k
: C F polinomialis f uggveny, hogy minden z C
eseten, ha [z a[
1
2
[a
k
a[, akkor
_
_
_
_
P
k
_
1
z a
k
_
Q
k
(z)
_
_
_
_
<
k
. Kivalasztva
egy ilyen (Q
k
)
kN
f uggvenyrendszert, kepezz uk a
kN
_
P
k

_
1
id
C
a
k
_
Q
k
_
f uggvenysort, es legyen f ennek az osszegf uggvenye. Konnyen ellenorizheto, hogy a
kN
_
P
k

_
1
id
C
a
k
_
Q
k
_
f uggvenysor normalisan konvergal a C a
k
[k N
halmaz minden kompakt reszhalmazan, tehat Dom(f) = Ca
k
[k N, es minden
N k-ra az f f uggveny a
k
pontbeli Laurent-sorfejtese foreszenek osszegf uggvenye
egyenl o a P
k

_
1
id
C
a
k
_
f uggvennyel.)
10. (Jordan-lemma.) Legyen a C, w U es [0, /2]; ekkor a
Sect(a, w, ) = a +rwe
it
[ (r R
+
) (t [, ])
halmazt a cs ucspont u, w irany u, felnylasszog u szektornak nevezz uk. Legyen F
komplex Banach-ter es f : C F olyan holomorf f uggveny, amelyhez van olyan
r
0
R
+
, hogy Sect(a, w, ) B
r
0
(a; C) Dom(f). Legyen minden r R
+
eseten
r
: [, ] C; t a +rwe
it
.
156 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Ha R
+
tetszoleges, akkor minden r r
0
valos szamra
_
_
_
_
_
_
_
r
f(z)e
wz
dz
_
_
_
_
_
_

_
sup
zIm(
r
)
|f(z)|
_
[e
wa
[
_
1 e
r
_
teljes ul. Specialisan, ha
lim
r+
_
sup
zIm(
r
)
|f(z)|
_
= 0,
akkor minden R
+
-ra
lim
r+
_
r
f(z)e
wz
dz = 0.
(Megjegyzes. Az eredeti Jordan-lemmaban az a := 0, w := i, := /2 specialis
esetrol van szo, tehat ekkor Sect(0, i, /2) = z C[Re(z) 0 a zart felso felsk C-
ben. Ebben a specialis esetben az f-re vonatkozo feltevesek mellett minden r r
0
valos szamra es R
+
-ra
_
_
_
_
_
_
_
r
f(z)e
iz
dz
_
_
_
_
_
_

_
sup
zIm(
r
)
|f(z)|
_
_
1 e
r
_
_
sup
zIm(
r
)
|f(z)|
_
teljes ul.)
(
Utmutatas. Legyen r r
0
valos szam es R
+
. Ekkor
_
r
f(z)e
wz
dz =
f(a +rwe
it
)rwie
it
e
w(a+rwe
it
)
dt =
= rwie
wa
f(a +rwe
it
)e
it
e
re
it
dt.
_
_
_
_
_
_
_
r
f(z)e
wz
dz
_
_
_
_
_
_
r[e
wa
[
|f(a +rwe
it
)|e
r cos(t)
dt
r
_
sup
zIm(
r
)
|f(z)|
_
[e
wa
[[
e
r cos(t)
dt.
Ezert eleg azt megmutatni, hogy
e
r cos(t)
dt
_
1 e
r
r
_
,
ami konnyen megkaphato, ha gyelembe vessz uk, hogy t [0, /2] eseten sin(t)
2
t, tehat
e
r cos(t)
dt = 2
_
0
e
r cos(t)
dt = 2
/2
_
e
r sin(t)
dt
2
/2
_
0
e
r
_
2
t
_
dt = 2
_
2
_
_
1 e
r
r
_
teljes ul.)
11. (A reziduum-tetel alkalmazasa racionalis tortf uggvenyek integralasara I.)
Legyen F komplex Banach-ter, P : C F polinomialis vektorf uggveny, es Q :
C C polinomialis f uggveny. Ha Q-nak nincs valos gyoke es deg(Q) deg(P) +2,
akkor a P/Q f uggveny R-re vett lesz uktese integralhato a Lebesue-mertek szerint
es
_
R
(P(x)/Q(x)) dx = 2i
aC; Q(a)=0, Im(a)>0

Res
a
(P/Q) =
= 2i
aC; Q(a)=0, Im(a)<0

Res
a
(P/Q).
Ennek, es a 6. gyakorlat alkalmazasaval igazoljuk, hogy minden a R
+
eseten
_
R
x
2
(x
2
+a
2
)
2
dx =

4a
.
(
Utmutatas. Legyen N
+
Q
:= z C[(Q(z) = 0) (Im(z) > 0) es N
Q
:= z
C[(Q(z) = 0) (Im(z) < 0). A Q-nak nincs valos gyoke, ezert N
+
Q
N
Q
egyenlo
a Q gyokeinek halmazaval. Legyen r R
+
olyan, hogy N
+
Q
N
Q
B
r
(0; C), es
ertelmezz uk a
r
: [0, 1] C; t
_
r(4t 1) ; ha t [0, 1/2],
re
i(2t1)
; ha t ]1/2, 1]
f uggvenyeket. Ekkor
+
r
es
r
1
-osztaly u vek, amelyek
a P/Q f uggveny dencios tartomanyaban haladnak, tovabba az U
+
:= z
C[Im(z) > max
aN
+
Q
Im(a) es U
:= z C[Im(z) < min

aN
+
Q
Im(a) halmazok olyan
nylt konvex (tehat egyszeresen osszef uggo) halmazok, hogy
Im(
r
) U
Q
Dom(P/Q).
158 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
Ezert a reziduum-tetel alkalmazhato a P/Q meromorf f uggvenyre es a
r
vekre:
_
r
P
Q
= 2i
aN
Q
Ind
r
(a)Res
a
(P/Q) = 2i
aN
Q
Res
a
(P/Q),
ahol felhasznaltuk azt, hogy a N
Q
eseten Ind
r
(a) = 1, mert letezik olyan
(a-tol f uggo) R
+
, hogy a
r
v kont urhomotop a
a,,1,1
korvvel az
1
id
C
a
f uggveny dencios tartomanyaban. Tovabba, konnyen lathato, hogy
_
r
P
Q
=
r
_
r
P(x)
Q(x)
dx +
_
r
P
Q
,
ahol bevezett uk a
r
: [0, 1] C; t re
it
felkorv-f uggvenyeket. Ez azt jelenti,
hogy ha r R
+
olyan, amelyre N
+
Q
N
Q
B
r
(0; C), akkor
r
_
r
P(x)
Q(x)
dx =
_
r
P
Q
2i
aN
Q
Res
a
(P/Q).
A deg(Q) 2 feltetel alapjan letezik olyan Q
0
: C C polinomialis f uggveny,
hogy Q = id
2
C
Q
0
, es ekkor deg(P) + 2 deg(Q) miatt deg(P) deg(Q
0
). Ebbol
lathato, hogy ha r
0
R
+
olyan, hogy N
+
Q
N
Q
B
r
0
(0; C), akkor P/Q
0
korlatos
a C B
r
0
(0; C) halmazon, tehat minden r r
0
valos szamra
sup
zIm(
r
)
_
_
_
_
P(z)
Q(z)
_
_
_
_
=
1
r
2
_
_
_
_
P(z)
Q
0
(z)
_
_
_
_
1
r
2
sup
zC\B
r
0
(0;C)
_
_
_
_
P(z)
Q
0
(z)
_
_
_
_
,
vagyis fennall a
lim
r+
_
sup
zIm(
r
)
_
_
_
_
P(z)
Q(z)
_
_
_
_
_
= 0
egyenl oseg. Ezert a P/Q f uggvenyre alkalmazhato a Jordan lemma (10. gyakorlat),
tehat lim
r+
_
r
P
Q
= 0.)
12. (A reziduum-tetel alkalmazasa racionalis tortf uggvenyek integral asara II.)
Legyen F komplex Banach-ter, P : C F polinomialis vektorf uggveny, es
Q : C C polinomialis f uggveny. Tegy uk fel, hogy deg(P) + 1 deg(Q) es a
Q minden valos gyoke egyszeres multiplicitas u. Minden , r R
+
eseten legyen
K
,r
azon x R pontok halmaza, amelyekre [x[ r es a Q minden a valos gyokere
[x a[ . Ha N
Q
jeloli a Q gyokeinek halmazat, akkor fennallnak a
lim
(,r)(0,+)
_
K
,r
(P(x)/Q(x)) dx =
= 2i
aN
Q
, Im(a)>0
Res
a
(P/Q) +i
aN
Q
, Im(a)=0
Res
a
(P/Q) +iRes
(P/Q) =
2i
aN
Q
, Im(a)<0
Res
a
(P/Q) i
aN
Q
, Im(a)=0
Res
a
(P/Q) iRes
(P/Q) =
= i
_
_

aN
Q
, Im(a)>0
Res
a
(P/Q)
aN
Q
, Im(a)<0
Res
a
(P/Q)
_
_
egyenlosegek.
13. Legyen F komplex Banach-ter. Tegy uk fel, hogy az f : R F f uggvenynek
letezik olyan

f : C F holmorf kiterjesztese es letezik olyan A z C[Im(z) >
0 veges halmaz, hogy z C[Im(z) 0 A Dom(

f), es

f-nak az A egyetlen
pontjaban sincs lenyeges szingularitasa, valamint
lim
r+
_
sup
t[/2,/2]
|
f(re
it
)|
_
= 0.
Ekkor minden R
+
eseten
lim
r+
r
_
r
f(x)e
ix
dx = 2i
aA
Res
a
(

f.e
iid
C
).
Ennek felhasznalasaval igazoljuk, hogy minden a, b R
+
eseten
+
_
0
cos(ax)
b
2
+x
2
dx = iRes
ib
_
e
iaid
C
b
2
+id
2
C
_
=
e
ab
2b
,
+
_
0
sin(ax)
b
2
+x
2
dx = Res
ib
_
e
iaid
C
id
C
b
2
+id
2
C
_
=
e
ab
2
,
(
Utmutatas. Az A halmaz korlatos C-ben, ezert van olyan r

0
R
+
, hogy A
B
r
0
(0; C). Ekkor z C[
Im
(
z) 0 B
r
0
(0; C) Dom(

f), tehat a Jordan-lemmat
(10. gyakorlat) alkalmazva az toldef f uggvenyre es a Sect(0, i, /2) szektorra
kapjuk, hogy minden R
+
eseten
lim
r+
_
f(z)e
iz
dz = 0,
160 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
ahol
r
jeloli a [/2, /2] C; t re
i(t+
2
)
felkorv-f uggvenyt. Legyen r r
0
rogztett val os szam, es ertelmezz uk a
r
: [0, 1] C; t
_
(4t 1)r ; ha t [0, 1/2[,
re
i(2t1)
; ha t [1/2, 1]
f uggvenyt. Ekkor
r
olyan zart. szakaszonkent C
1
r
)
Dom(

f) A. Letezik tovabba olyan U C egyszeresen osszef uggo (sot konvex)
nylt halmaz, hogy Im(
r
) U A Dom(

f) A. Ezert a reziduum-tetel alapjan
minden R
+
-ra
_
f(z)e
iz
dz = 2i
aA
Ind
r
(a)Res
a
(

fe
iid
C
).
Tovabba nyilvanvalo, hogy minden R
+
eseten
_
f(z)e
iz
dz =
r
_
r
f(x)e
ix
dx +
_
f(z)e
iz
dz,
r
_
r
f(x)e
ix
dx =
_
f(z)e
iz
dz + 2i
aA
Ind
r
(a)Res
a
(

fe
iid
C
).
Az itt szereplo osszeg r-tol f uggetlen, mert minden A a-ra Ind
r
(a) = 1, es
a Jordan-lemma (10. gyakorlat) szerint lim
r+
_
f(z)e
iz
dz = 0, ezert letezik a
lim
r+
r
_
r
f(x)e
ix
dx hatarertek, es teljes ul a bizonytando egyenloseg.)
14. Legyen F komplex Banach-ter. Tegy uk fel, hogy az f : R F f uggvenynek
letezik olyan

f : C F holmorf kiterjesztese es letezik olyan A z C[Im(z) >
0 veges halmaz, hogy z C[Im(z) 0 A Dom(

f), es

f-nak az A minden
pontjaban polusa van, tovabba leteznek olyan C, R, R
+
szamok, hogy minden
Dom(

f) z-re
|
f(z)|
C
[z[
teljes ul, ha [z[ R es Im(z) 0. Ekkor f folytonos es

lim
r+
r
_
r
f(x)dx = 2i
aA
Res
a
(

f).
Ennek alkalmazasaval mutassuk meg, hogy minden n 2 termeszetes szamra
_
R
1
(1 +x
2
)
n
dx =

4
n1
n2
k=0
_
n +k
n k
_
.
(
Utmutatas. Legyen r
0
R
+
, hogy A B
r
0
(0; C), es rogzts unk egy r > max(R, r
0
)
valos szamot. Tekints uk a
r
: [0, 1] C; t
_
(4t 1)r ; ha t [0, 1/2[,
re
i(2t1)
; ha t [1/2, 1]
f uggveny, ami zart, szakaszonkent C
1
-osztaly u v. Konnyen belathato olyan U C
egyszeresen osszef uggo nylt halmaz letezese, amelyre A Im(
r
) U es U A
Dom(

f). Ezert a reziduum-tetel alapjan
_
f = 2i
aA
Res
a
(

f),
ugyanakkor konnyen lathato, hogy
_
f =
r
_
r
f(x)dx +ir
1
_
0
f(re
it
)e
it
dt.
Az

f f uggeny tulajdonsagai alapjan
_
_
_
_
_
_
r
1
_
0
f(re
it
)e
it
dt
_
_
_
_
_
_
r
1
_
0
|
f(re
it
)|dt r
1
_
0
C
r
dt =
C
r
+1
,
tehat > 1 miatt lim
r+
_
_
r
1
_
0
f(re
it
)e
it
dt
_
_
= 0.)
162 XI. HOLOMORF F
UGGV
ENYEK
XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI 163

XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
A funkcionalanalzis (a legelemibb szinten) a normalt terek kozott hato
linearis operatorok elmelete. Ennek az elmeletnek bizonyos reszeivel korabban
foglalkoztunk. A VI. fejezetben erintett unk nehany alapfogalmat normalt terek
kozott hato folytonos linearis es multilinearis operatorokkal kapcsolatban. Szo volt
az operatornorm arol, a Neumann-sorokrol, normalt ter topologikus dualisarol es
bidualisarol, valamint a funkcionalanalzis egyik legfontosabb tetelerol: a Hahn-
Banach-tetelrol. Ezekre mar a dierencial- es integralelmelet kelloen altalanos szint u
targyal asahoz is sz ukseg volt, amit a VII., VIII. es IX. fejezetben lathattunk.
Az elso pontban a normalt teren ertelmezett folytonos linearis operatorok
spektrumaval es rezolvens f uggvenyevel foglalkozunk. A kvantummechanikaban
egy valos ertek u zikai mennyiseg adekvat matematikai modellje bizonyos feltete-
leknek eleget tevo linearis operator (onadjungalt operator Hilbert-terben), amely-
nek spektruma modellezi a szobanforgo zikai mennyiseg lehetseges ertekeinek
halmazat. Az operatorok spektruma sok esetben szetvaghato ket olyan reszre,
amelyek koz ul az egyik diszkret halmaz (vagyis minden pontja izolalt), mg a masik
intervallum (azaz folytonos halmaz). Ez t ukrozi azt a meggyelt jelenseget, hogy
bizonyos valos kvantummechanikai mennyisegek ertekhalmaza diszkret es folytonos
reszt egyarant tartalmazhat; peldaul egy kolcsonhato proton-elektron rendszerben
az elektron energiaja ilyen tulajdonsag u zikai mennyiseg. Masfelol, a spektrum
fogalma teljesen klasszikus feladatok megoldasa szempontjabol is lenyeges. A
klasszikus zika szamos problemaja vezet un. sajatertek-feladatok megoldasahoz;
peldaul a deformalhato testek mechanikajaban, vagy a klasszikus mechanikai-
es elektromagneses hullamjelensegek ter uleten talalkozunk ilyen problemakkal.
Ilyenkor rendszerint bizonyos integral- vagy dierencialoperatorok spektrumanak
meghataroz asara van sz ukseg. A gyakorlatok kozott bemutatjuk a Fredholm- es
Volterra-tpus u integraloperatorokat, es az ezekkel kapcsolatos sajatertek-problema
megoldasat. Latjuk majd, hogy ebben donto jelentoseg u lesz a teljesen folytonos
linearis operatorok spektralis tulajdonsagainak ismerete.
Itt hangs ulyozzuk, hogy az alkalmazasok megkovetelik a nem folytonos linearis
operatorok spektralelmeletenek kidolgozasat is. Az elso pontban csak a folytonos
linearis operatorok spektralis tulajdonsagaival foglalkozunk.
Ezutan a funkcionalanalzis negy, alapvetoen fontos tetelet targyaljuk: Banach
egyenletes korlatossag tetelet, a Banach-Steinhaus-tetelt, Banach nyltlekepezes
tetelet, es a zartgraf-tetelt. Ezek alapjaul ket olyan nemtrivialis alltas szolgal,
amelyek tisztan metrikus terekre vonatkoznak; az egyik a Baire-fele kategoriatetel,
a masik pedig egy olyan alltas, amely mertikus terek kozott hato folytonos
f uggvenyek egy specialis tulajdonsagarol szol. A Baire-fele kategoriatetelnek
egeszen meghokkento kovetkezmenyei vannak a metrikus terek elmeleteben is,
a funkcionalanalzistol f uggetlen ul. Ezt jol szemleltetik a masodik ponthoz
tartoz o gyakorlatok. A harmadik pontban bizonytott Banach-fele egyenletes
korlatossag tetelt es a Banach-Steinhaus-tetelt nagyon gyakran alkalmazzuk a
funkcionalanalzis alltasainak bizonytasaban, de erdekes alkalmazasai vannak
a klasszikus analzisben is, amint azt a gyakorlatok is mutatjak. Peldaul a
korlatos numerikus sorozatok tere felett altalanostott hatartek-fogalmakat lehet
164 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
bevezetni, a Banach-Steinhaus-tetel felhasznalasaval. A Banach-fele nyltlekepezes-
tetelnek legfontosabb kovetkezmanye az, hogy Banach-terek kozott hato folytonos
linearis bijekcio automatikusan homeomorzmus, tehat az inverze folytonos. Ennek
alkalmazasaval a funkcionalanalzis jo nehany tetelenek a feltetel-rendszere egy-
szer ustheto. Masfelol, a zartgraf-tetel szinte trivialisan kovetkezik Banach nylt-
lekepezes-tetelebol, es sok linearis operator folytonossaga konnyen bizonythato a
zartgr af-tetel alkalmazasaval.
Az otodik pontban vezetj uk be a prehilbert-terek es a Hilbert-terek fogalmat.
Latni fogjuk, hogy ezek annyiban specialis normalt terek (illetve Banach-terek),
amennyiben a normajuk eleget tesz az elemi skgeometriabol jol ismert para-
lelogramma-egyenlosegnek. Kider ul, hogy ezek a normak eppen azok, ame-
lyek skalarszorzasbol szarmaztathatok. Prehilbert-terek eseteben bevezetheto a
vektortok merolegessegenek (ortogonalitasanak) fogalma, es valos prehilbert-terben
ertelmezheto a nem nulla vektorok altal bezart szog. Ramutatunk a prehilbert-
terek teljes es konvex reszhalmazainak egy specialis tulajdonsagara, amelybol
le tudjuk vezetni a Hilbert-terek elemi elmeletenek ket legfontosabb tetelet: a
Riesz-fele felbontasi tetelt es a Riesz-fele reprezentaci os tetelt. Az utobbi nagyon
eros egzisztencia-tetel, ezert igen fontos alkalmazasai vannak a vegtelen dimenzios
linearis egyenletek megoldasaban.
Prehilbert-terekben lehetseges ortogonalis sorozatokat es ortogonalis sorokat
ertelmezni. Ezek altalanos tulajdonsagaival foglalkozunk a hatodik pontban, k ulo-
nos hangs ullyal az ortogonalis sorok konvergenciajara. A klasszikus Fourier-sorok,
illetve az ortogonalis polinomok szerinti sorfejtesek specialis esetei az absztrakt
Fourier-soroknak. A klasszikus ortogonalis polinomok eloalltasa szempontjabol
fontos a Gram-Schmidt-ortogonalizacio.

Ertelmezz uk es jellemezz uk az ortogonalis
bazissorozatokat, es megmutatjuk, hogy az l
2
K
sorozatter a | |
2
normaval ellatva
lenyegeben az egyetlen vegtelen dimenzios szeparabilis Hilbert-ter K felett. A
gyakorlatok kozott megvizsgaljuk a klasszikus egyvaltozos Fourier-sorok ponton-
kenti konvergenciajanak problemajat, es bebizonytjuk a Fourier-transzform acioval
kapcsolatos legfontosabb alltast: a Plancherel-tetelt.
A hetedik pontban a Riesz-fele reprezentacios tetel alkalmazasaval ertelmezz uk
a Hilbert-terek kozott hato folytonos linearis operatorok adjungaltjat, es meg-
vizsgaljuk az adjungalas nevezetes tulajdonsagait. Az adjungalas segtsegevel
specialis operator-tpusokat ertelmezhet unk; ezek kozott a legfontosabbak az
onadjungalt, a normalis es az uniter operatorok. Megmutatjuk, hogy folytonos
onadjungalt operator spektruma resze a valos szamok halmazanak, es a maradek-
spektruma ures.
Befejezekeppen megvizsgalunk nehany altalanos problemat a Hilbert-terek
nem folytonos linearis operatorainak elmeletebol. Bevezetj uk a s ur un ertelmezett
linearis operatorok adjungaltjanak, es ezzel egy utt a nem folytonos linearis opera-
torok onadjungaltsaganak fogalmat. Bebizonytjuk, hogy egy Hilbert-terben s ur un
ertelmezett onadjungalt operator pontosan akkor folytonos, ha minden utt ertel-
mezett. Megmutatjuk tovabba, hogy a kvantummechanika jol ismert Heisenberg-
fele felcserelesei relaci ojanak kielegthetosegevel kapcsolatban milyen problemak
jelentkeznek, es hogy e problemak megoldhatosaga szempontjabol miert fontos
nem folytonos onadjungalt operatorokkal foglalkozni. A nem folytonos operatorok
elmeletebol nehany egyszer ubb tetel megtalalhato a gyakorlatok anyagaban, de
XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI 165

a melyebb eredmenyek szarmaztatasahoz nelk ulozhetetlen a metrikus terek elme-
letenek es az funkcionalanalzisnek tovabbfejlesztese.
A funkcionalanalzis magasabb szint u megertesehez feltetlen ul sz ukseges az
altalanos topologia, valamint a topologikus vektorterek elmeletenek bizonyos mely-
seg u ismerete. A f uggelekben megtalalhatok azok a legelemibb fogalmak es tenyek
az altalanos topologiabol, amelyeket ismerni kell. A kesobbi XIV. es XV. fejezetek
tartalmazzak a topologikus vektorterekkel kapcsolatos minimalis tudnivalokat. A
felsobb szint u funkcionalanalzis bizonyos eredmenyeit a normalt algebrakat, illetve
a harmonikus analzis elemeit bemutato XVI. es XVII. fejezetben targyaljuk.
Irodalomjegyzek
2. W. Rudin, Functional Analysis, McGraw-Hill Co., New-York, 1973.
3. Szokefalvi-Nagy Bela, Valos f uggvenyek es f uggvenysorok, Tankonyvkiado,
Budapest, 1981.
4. Riesz F.-Szokefalvi-Nagy B., Funkcionalanalzis, Tankonyvkiado, Budapest,
1988.
5. Kato T., Perturbation Theory for Linear Operators, Sprinder-Verlag, Berlin-
Heidelberg, 1966.
6. H. Schaefer, Topological Vector Spaces, Macmillan Company., New-York, 1966.
7. G. E. Xilov, Matematiqeski i analiz, Funkcii odnogo peremennogo,
Nauka, Moskva, 1970.
8. L. V. Kantoroviq- G. P. Akilov, Funkcionaln i analiz, Nauka, Moskva,
1977.
9. A. N. Kolmogorov- S. V. Fomin, lementy teorii funkci i i funkci-
onalnogo analiza,, Nauka, Moskva, 1974.
10. N. I. Ahi iezer- I. M. Glazman, Teori line inyh operatorov v
gilbertovom prostranstve, izd. Viwa wkola HGU, Harkov, 1977.
166 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
1. Folytonos linearis operator spektruma 167
1. Folytonos linearis operator spektruma
Dencio. Legyen E normalt ter K felett es u L(E). Ekkor
Sp(u) := K [ .id
E
u / GL(E),
tovabba ezt a halmazt az u operator spektrumanak, a K Sp(u) halmazt az u
operator rezolvens halmazanak, es a
K Sp(u) GL(E); R(u, ) := (.id
E
u)
1
lekepezest az u operator rezolvens f uggvenyenek nevezz uk.
Lemma. Legyen E Banach-ter, F normalt ter, es u L(E; F) injektv
operator. Ha az u
1
: Im(u) F operator folytonos, akkor Im(u) zart linearis
alter F-ben.
Bizonytas. Az u
1
: Im(u) F operator folytonossaga miatt letezik olyan
C R
+
, hogy minden y Im(u) eseten |u
1
(y)| C|y|, tehat minden E x-
re |x| C|u(x)|. Legyen y Im(u) es (y
n
)
nN
olyan sorozat Im(u)-ban, hogy
y = lim
n
y
n
. Egyertelm uen letezik olyan (x
n
)
nN
sorozat E-ben, amelyre minden
n N eseten u(x
n
) = y
n
. Ekkor minden N m, n-re |x
m
x
n
| C|u(x
m
x
n
)| =
C|y
m
y
n
|, ezert (x
n
)
nN
Cauchy-sorozat E-ben. Az E teljessege folytan letezik
olyan x E, hogy x = lim
n
x
n
, tehat az u folytonossaga es az atviteli elv alapjan
u(x) = lim
n
u(x
n
) = lim
n
y
n
= y. Ezert y Im(u), ami azt jelenti, hogy Im(u)
zart linearis alter F-ben.
Alltas. Ha E Banach-ter es u L(E), akkor u GL(E) ekvivalens azzal,

hogy u injektv, Im(u) s ur u F-ben, es u
1
folytonos.
Bizonytas. Azt kell igazolni, hogy ha u injektv, Im(u) s ur u F-ben, es u
1
folytonos,
akkor Im(u) = E. Ez viszont az elozo lemma alapjan nyilvanvalo, mert Im(u) zart
es s ur u F-ben.
Dencio. Legyen E normalt ter es L(E).
- Az u operator pontspektrumanak nevezz uk az
Sp
s
(u) := K [ .id
E
u nem injektv
halmazt. Az Sp
s
(u) halmaz elemeit az u sajatertekeinek nevezz uk.
- Az u operator folytonos spektrumanak nevezz uk az
Sp
c
(u) := K [ .id
E
u injektv es Im(.id
E
u) = E es
(.id
E
u)
1
nem folytonos
halmazt.
168 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
- Az u operator maradekspektrumanak nevezz uk az
Sp
r
(u) := K [ .id
E
u injektv es Im(.id
E
u) = E
halmazt.
Alltas. Legyen E normalt ter es u L(E). Ekkor

Sp
s
(u) Sp
c
(u) Sp
r
(u) Sp(u),
es a bal oldalon allo halmazok paronkent diszjunktak. Ha E Banach-ter, akkor
Sp
s
(u) Sp
c
(u) Sp
r
(u) = Sp(u).
Ha E veges dimenzios, akkor Sp(u) = Sp
s
(u), tehat Sp
c
(u) = Sp
r
(u) = es Sp(u)
veges halmaz.
Bizonytas. Ha Sp
s
(u), akkor id
E
u nem injektv, gy id
E
u / GL(E).
Ha Sp
c
(u), akkor a id
E
u operator injektv, de az inverze nem folytonos,
gy id
E
u / GL(E). Ha Sp
r
(u), akkor a id
E
u operator injektv, de nem
sz urjektv (sot az ertekkeszlete meg csak nem is s ur u), ezert id
E
u / GL(E).
Tehat Sp
s
(u) Sp
c
(u) Sp
r
(u) eseten id
E
u / GL(E), vagyis Sp(u).
A denciobol lathato, hogy az Sp
s
(u), Sp
c
(u) es Sp
r
(u) halmazok paronkent
diszjunktak.
Ha K (Sp
s
(u) Sp
c
(u) Sp
r
(u)) teljes ul, akkor / Sp
s
(u) miatt id
E
u
injektv, es / Sp
r
(u) miatt Im(id
E
u) s ur u linearis altere E-nek, valamint
/ Sp
c
(u) miatt (id
E
u)
1
folytonos. Tehat ha E Banach-ter, akkor az elozo
alltas alapjan id
E
u GL(E), vagyis / Sp(u), ami azt jelenti, hogy ekkor
Sp(u) Sp
s
(u) Sp
c
(u) Sp
r
(u) = Sp(u).
Ha E veges dimenzios, akkor K eseten id
E
u / GL(E) ekvivalens azzal,
hogy id
E
u nem injektv, azaz Sp
s
(u). Tovabba ekkor K eseten a
id
E
u operator pontosan akkor nem injektv, ha det(id
E
u) = 0. Ez azt
jelenti, hogy az u operator sajatertekei megegyeznek a K K; det(id
E
u)
polinomialis f uggveny gyokeivel, es ennek a f uggvenynek a gyokhalmaza legfeljebb
dim(E) szamossag u, gy Sp
s
(u) veges halmaz.
Vegtelen dimenzios Banach-ter felett letezhet olyan u folytonos linearis ope-
rator, hogy az Sp
s
(u) = , Sp
c
(u) = es Sp
r
(u) = egyenlosegek barmelyike
teljes ul, sot ezek koz ul barmely ketto is teljestheto. Meg veges dimenzios valos Ba-
nach-ter eseteben is elofordulhat az, hogy Sp(u) = (2. gyakorlat). Azonban veges
dimenzios komplex E normalt ter eseteben, ha E ,= 0, akkor minden u L(E)
operatorra az algebra alaptetele szerint Sp(u) ,= . Kesobb latni fogjuk, hogy ez az
alltas vegtelen dimenzios komplex normalt terek folytonos linearis operatoraira is
igaz.
Dencio. Ha E normalt ter, akkor minden u L(E) eseten
(u) := inf
nN
+
|u
n
|
1/n
,
es a (u) szamot az u operator spektralsugar anak nevezz uk. Ha E normalt ter,
akkor az u L(E) operatort kvazinilpotensnek nevezz uk, ha (u) = 0.
Ha E normalt ter es u L(E), akkor minden n N
+
eseten |u
n
| |u|
n
,
kovetkezeskeppen (u) |u|. Azonban itt altalaban nincs egyenloseg; peldaul, ha
u :=
_
0 1
0 0
_
L(K
2
), akkor u
2
= 0, ezert (u) = 0, ugyanakkor u ,= 0 miatt
|u| > 0 barmely L(K
2
) feletti normara.
Az is konnyen lathato, hogy ha E normalt ter K felett, u L(E) es K,
akkor (u) = [[(u), hiszen
(.u) = inf
nN
|(.u)
n
|
1/n
= inf
nN
_
[[|u
n
|
1/n
_
= [[ inf
nN
|u
n
|
1/n
= [[(u).
Alltas. Ha E normalt ter es u L(E), akkor az (|u

n
|
1/n
)
nN
+ sorozat
konvergens R-ben, es
(u) = lim
n
|u
n
|
1/n
.
Bizonytas. Ha letezik olyan m N
+
, hogy u
m
= 0, akkor minden n mtermeszetes
szamra u
n
= u
nm
u
m
= 0, tehat (u) = 0 es termeszetes az (|u
n
|
1/n
)
nN
+ sorozat
0-hoz konvergal, vagyis az alltas igaz. Ezert felteheto, hogy minden n N
+
eseten
u
n
,= 0, vagyis |u
n
| > 0. Legyen minden n N
+
eseten c
n
:= |u
n
|; ekkor (c
n
)
nN
+
olyan sorozat R
+
-ban, amelyre minden m, n N
+
eseten c
m+n
c
m
c
n
. Ezert a II.
fejezet, 3. pont, 10. gyakorlat eredmenye alapjan a (c
1/n
n
)
nN
+ sorozat konvergens
R-ben, es lim
n
c
1/n
n
= inf
nN
+
c
1/n
n
.
Az elozo alltasbol kovetkezik, hogy ha E normalt ter es m N
+
, akkor minden
u L(E) eseten (u
m
) = (u)
m
, hiszen
(u
m
) = lim
n
|(u
m
)
n
|
1/n
= lim
n
_
|(u
mn
|
1/(mn)
_
m
=
=
_
lim
n
|(u
mn
|
1/(mn)
_
m
= (u)
m
.
A spektralsugar legfontosabb tulajdonsagat fogalmazza meg a kovetkezo alltas.
Alltas. Legyen E normalt ter es u L(E). Ha (u) < 1, akkor a
kN
u
k
operatorsor abszol ut konvergens az L(E) feletti operatornorma szerint, es ha E
Banach-ter, akkor id
E
u GL(E), valamint
k=0
u
k
= (id
E
u)
1
.
Bizonytas. Legyen r ](u), 1[ rogztett valos szam. Ekkor van olyan n N
+
, hogy
minden k>n termeszetes szamra |u
k
|
1/k
<r, vagyis |u
k
|<r
k
. Az r ]0, 1[ feltetel
170 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
miatt, a majorans kriterium alapjan a
kN
u
k
operatorsor abszol ut konvergens az
L(E) feletti operatornorma szerint. Ha E Banach-ter, akkor kepezheto a
k=0
u
k
operatorsor-osszeg. Ezutan a bizonytast ugyan ugy lehet befejezni, mint a VI.
fejezet 1. pontjaban megfogalmazott analog alltas eseteben.
Tetel. Legyen E Banach-ter K-felett es u L(E).
a) Ha Kes [[ > (u), akkor a
kN
u
k
k
operatorsor abszol ut konvergens az L(E)
feletti operatornorma szerint, es id
E
u GL(E), valamint R(u, ) =
1
k=0
u
k
k
.
b) Az Sp(u) halmaz kompakt K-ban es Sp(u) B
(u)
(0; K).
c) Az R(u, ) : K Sp(u) L(E) rezolvens-f uggveny K-analitikus es vegtelenben
elt uno, vagyis minden R
+
eseten van olyan C K kompakt halmaz, hogy
K C Dom(R(u, )) es minden K C -ra |R(u, )| < .
Bizonytas. Legyen K es [[>(u). Ekkor a
1
uL(E) operatorra (
1
u) =
[[
1
(u)<1, tehat az elozo alltasbol kapjuk, hogy a
kN
u
k
k
operatorsor abszol ut
konvergens az L(E) feletti operatornorma szerint, es id
E
u = (id
E

1
u)
GL(E), valamint
R(u, ) := (id
E
u)
1
=
1
(id
E

1
u)
1
=
1
k=0
u
k
k
.
Ebbol kovetkezik a), es lathato, hogy K B
(u)
(0; K) K Sp(u), tehat Sp(u)
B
(u)
(0; K), gy Sp(u) korl atos halmaz K-ban.
Az Sp(u) kompaktsagahoz elegendo azt igazolni, hogy Sp(u) zart, vagyis K Sp(u)
nylt K-ban. Ehhez legyen
0
K Sp(u) rogztett pont, es r R
+
olyan szam,
amelyre r
1
|(
0
id
E
u)
1
|
. Ha B
r
(
0
; K), akkor [
0
[<
1
|(
0
id
E
u)
1
|
,
ezert
|(id
E
u) (
0
id
E
u)| = [
0
[|id
E
| [
0
[ <
1
|(
0
id
E
u)
1
|
,
gy id
E
u GL(E). (Itt azt hasznaltuk ki, hogy ha E Banach-ter es v
0
GL(E),
tovabba v L(E) olyan, hogy |v v
0
| <
1
|v
1
0
|
, akkor v GL(E).) Tehat
B
r
(
0
; K) K Sp(u), gy
0
belso pontja az u rezolvens-halmazanak. Ezzel
igazoltuk az Sp(u) zartsagat, tehat a b) alltast igazoltuk, ugyanakkor az is lathato,
hogy B
r
(
0
; K) eseten | (
0
)(
0
id
E
u)
1
| < 1, ezert
(id
E
u)
1
= ((
0
)id
E
+ (
0
id
E
u))
1
=
= (id
E
((
0
)(
0
id
E
u)
1
))
1
(
0
id
E
u)
1
=
=
_

k=0
(1)
k
(
0
)
k
((
0
id
E
u)
1
)
k
_
(
0
id
E
u)
1
=
=
k=0
(1)
k
(
0
)
k
((
0
id
E
u)
1
)
k+1
,
tovabba az itt allo operatorsor-osszegek abszol ut konvergens sorok osszegei. Tehat
B
r
(
0
; K) K Sp(u), es az u rezolvens-f uggvenye ezen a halmazon egyenlo a
kN
(1)
k
(id
K

0
)
k
((
0
id
E
u)
1
)
k+1
hatvanyf uggveny-sor osszegf uggvenyevel. Latjuk, hogy ez a hatvanyfuggveny-sor
abszol ut konvergens a B
r
(
0
; K) gombon, ezert az egyvaltozos hatvanyf uggveny-
sorokra vonatkozo Cauchy-Hadamard-tetel alapjan (V. fejezet, 11. pont) a
konvergencia-sugara nagyobb-egyenlo r-nel. Ez azt jelenti, hogy az u rezolvens-
f uggvenye K-analitikus a
0
pontban. Ezert mar csak azt kell iagzolni, hogy az u
rezolvens-f uggvenye vegtelenben elt uno.
Legyenek r, R R
+
tetszoleges olyan szamok, amelyekre R > r > (u), es legyen
N N olyan, hogy minden k > N termeszetes szamra |u
k
| < r
k
. Ekkor K es
[[ R eseten az a) alapjan
|R(u, )|
1
[[
k=0
|u
k
|
[[
k
=
1
[[
_
N
k=0
|u
k
|
[[
k
+
k=N+1
|u
k
|
[[
k
_
1
[[
_
N
k=0
|u
k
|
R
k
+
k=N+1
r
k
R
k
_
=
1
[[
_
_
N
k=0
|u
k
|
R
k
+
_
r
R
_
N+1
_
_
1
1
r
R
_
_
_
_
.
C(r, R) :=
N
k=0
|u
k
|
R
k
+
_
r
R
_
N+1
_
_
1
1
r
R
_
_
szamra teljes ul az, hogy minden K B
R
(0; K) eseten
|R(u, )|
C(r, R)
[[
.
Ebbol lathato, hogy az u rezolvens-f uggvenye a vegtelenben elt uno, amivel a c)
alltast is igazoltuk.
Lemma. Legyen E normalt ter es

E az E teljes burka. Ha u L(E) es u
jeloli az u folytonos linearis kiterjeszteset

E-re, akkor Sp( u) Sp(u).
Bizonytas. Elegendo azt igazolni, hogy v GL(E) eseten v GL(
E). Ez
valoban gy van, mert a v GL(E) feltetel miatt van olyan w GL(E), hogy
v w = w v = id
E
, ezert v w = w v = id
E
, gy v GL(
E).
172 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Tetel. Ha E nem nulla dimenzios komplex normalt ter, akkor minden u
L(E) eseten Sp(u) ,= .
Bizonytas. Eloszor tegy uk fel, hogy E teljes. Tegy uk fel, hogy az u L(E)
operator spektruma ures. Ekkor Dom(u, ) = C, vagyis R(u, ) : C L(E)
holomorf f uggveny, es ez vegtelenben elt uno, gy korlatos is. A Liouville-tetel
alapjan R(u, ) konstansf uggveny, es a vegtelenben elt unes miatt R(u, ) az azonosan
0 f uggveny. De R(u, ) ertekei GL(E)-ben vannak, ezert 0 GL(E), amibol
azonnal kovetkezik, hogy E = 0. Tehat ha E nem nulla dimenzios, akkor minden
u L(E) eseten Sp(u) ,= .
Legyen most E tetszoleges nem nulla dimenzios komplex normalt ter, es

E az
E teljes burka. Ekkor

E nem nulla dimenzios komplex Banach-ter, tehat ha
u L(E) es u jeloli az u folytonos linearis kiterjeszteset, akkor az elozo lemma
szerint ,= Sp( u) Sp(u).
Azonban meg veges dimenzios valos Banach-teren is letezhet olyan linearis
operator, amelynek a spektruma ures (2. gyakorlat).
Tetel. Ha E komplex Banach-ter es u L(E), akkor
(u) = minr R
+
[ Sp(u) B
r
(0; C)
(a spektralsugar minimalitasa).
Bizonytas. Tudjuk, hogy Sp(u) B
(0; C), ezert azt kell megmutatni, hogy ha

r R
+
olyan, amelyre Sp(u) B
r
(0; C), akkor (u) r. Indirekt bizonytunk,
tehat feltessz uk, hogy az r R
+
szamra Sp(u) B
r
(0; C), de r < (u). Legyen
R ]r, (u)[ rogztett szam, es teknts uk az
f : B
1/R
(0; C) L(E); z
_
R(u, z
1
) ; ha z ,= 0,
0 ; ha z = 0
f uggvenyt, ami jol ertelmezett, mert ha z C es 0 < [z[ < 1/R, akkor z
1
CB
R
(0; C) CB
r
(0; C) CSp(u). Az f f uggveny a B
1/R
(0; C)0 halmazon
holomorf, mert ezen a halmazon ket C-dierencialhato f uggveny kompozciojakent
allthato elo.
Ha z C es 0 < [z[ < 1/(u), akkor [z
1
[ > (u), tehat a
kN
z
k
u
k
operatorsor
abszol ut konvergens az L(E) feletti operatornorma szerint, es z
1
id
E
u GL(E),
valamint
f(z) := R(u, z
1
) =
_
z
1
id
E
u
_
1
= z
k=0
z
k
u
k
.
kN
id
k+1
C
u
k
hatvanyf uggveny-sor osszegf uggvenye ertelmezve
van a B
1/(u)
(0; C) gombon, es f(0) := 0 miatt f =
k=0
id
k+1
C
u
k
ezen a halmazon.
Vilagos, hogy a
kN
id
k+1
C
u
k
hatvanyf uggveny-sor konvergencia-sugara egyenlo a
1
limsup
k
|u
k1
|
1/k
=
1
(u)
szammal. Tehat az f f uggveny a 0 pontban C-analitikus, es az
kN
id
k+1
C
u
k
hat-
vanyf uggveny-sor megegyezik az f f uggveny 0 pontbeli Taylor-soraval. A holo-
morf f uggvenyek Taylor-sorfejtesenek maximalitasi tulajdonsagabol adodik, hogy
az f f uggveny 0 pontbeli Taylor-soranak konvergencia-sugara nagyobb-egyenlo a
sups R
+
[B
s
(0; C) Dom(f) = 1/R szamnal. Tehat 1/R 1/(u), holott
R < (u), ami ellentmondas.
Az eloz o tetel ervenyessege szempontjabol egeszen lenyeges, hogy E komplex
Banach-ter legyen (2. gyakorlat).
174 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
1. Folytonos linearis operator spektruma (gyakorlatok) 175
Gyakorlatok
1. Legyen E valos vektorter, es jelolje E
C
az E komplexikaciojat (IV. fejezet,
1. pont, 7. gyakorlat), tehat E
C
alaphalmaza az E E szorzathalmaz, es ezen a
linearis m uveletek a kovetkezok: minden (x, y), (x
t
, y
t
) E
C
E
C
es C eseten
(x, y) + (x
t
, y
t
) := (x +x
t
, y +y
t
),
.(x, y) := (Re()x Im()y, Im()x +Re()y).
a) Minden u : E E linearis operatorra az
u
C
: E
C
E
C
; (x, y) (u(x), u(y))
lekepezes C-linearis operator, es u pontosan akkor injektv (illetve sz urjektv), ha
u
C
injektv (illetve sz urjektv).
b) Legyen | | norma az E valos vektorter felett. Ekkor a
| |
C
: E
C
R
+
; (x, y) sup
tR
|xcos(t) y sin(t)|
lekepezes olyan norma az E
C
komplex vektorter felett, amelyre teljes ul az, hogy
minden (x, y) E
C
eseten
max(|x|, |y|) |(x, y)|
C
2 max(|x|, |y|).
Az (E
C
, | |
C
) komplex normalt teret az (E, | |) valos normalt ter komplexi-
kaciojanak nevezz uk. Az R-en a | | euklideszi abszol utertek-f uggvenyt veve nor-
makent, ||
C
azonos a C feletti euklideszi abszol utertek-f uggvennyel. Az (E
C
, | |
C
)
komplex normalt ter pontosan akkor teljes, ha az (E, | |) valos normalt ter teljes.
c) Legyen | | norma az E valos vektorter felett. Az u : E E linearis operator
pontosan akkor folytonos a | | szerint, ha u
C
folytonos a | |
C
szerint; es ha
u folytonos, akkor |u| = |u
C
|. Ha u : E E linearis operator, akkor Im(u)
pontosan akkor s ur u E-ben a | | szerint, ha u
C
s ur u E
C
-ben a | |
C
szerint.
d) Legyen | | norma az E valos vektorter felett. Ha u : E E linearis operator,
akkor u GL(E) ekvivalens azzal, hogy u
C
GL(E
C
). Ha u : E E folytonos
linearis operator, akkor
R Sp(u
C
) = Sp(u),
R Sp
s
(u
C
) = Sp
s
(u), R Sp
c
(u
C
) = Sp
c
(u), R Sp
r
(u
C
) = Sp
r
(u).
(Azonban Sp(u
C
)-nek altalaban leteznek nem valos elemei is.)
(
Utmutatas. b) A norma-tulajdonsagokat illetoen csak az nem nyilvanvalo, hogy

| |
C
-re (NO
II
) teljes ul. Ennek bizonytasahoz legyen (x, y) E
C
es a, b R.
Feltehetj uk, hogy a ,= 0 vagy b ,= 0, tehat letezik olyan t
0
R, amelyre
cos(t
0
) =
a
a
2
+b
2
, sin(t
0
) =
b
a
2
+b
2
.
176 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ekkor
|(a+ib)(x, y)|
C
= |(axby, bx+ay)|
C
= sup
tR
|(axby) cos(t)(bx+ay) sin(t)| =
= sup
tR
|(a cos(t) b sin(t))x (b cos(t) +a sin(t))y| =
=
_
a
2
+b
2
sup
tR
|(cos(t
0
) cos(t)sin(t
0
) sin(t))x(sin(t
0
) cos(t)+cos(t
0
) sin(t))y| =
=
_
a
2
+b
2
sup
tR
|xcos(t +t
0
) y sin(t +t
0
)| =
_
a
2
+b
2
|(x, y)|
C
= [a +ib[|(x, y)|
C
,
vagyis |(a +ib)(x, y)|
C
= [a +ib[|(x, y)|
C
.
A dencio alapjan nyilvanvalo, hogy ha (x, y) E
C
es t R, akkor |xcos(t)
y sin(t)| |x| + |y| 2 max(|x|, |y|), gy |(x, y)|
C
2 max(|x|, |y|).
Ugyanakkor, (x, y) E
C
eseten |x| = |xcos(0) y sin(0)| |(x, y)|
C
es
|y| = |xcos(/2) y sin(/2)| |(x, y)|
C
, gy max(|x|, |y|) |(x, y)|
C
is
teljes ul.
Az imenti egyenlotlensegekbol kovetkezik, hogy ha (x
n
)
nN
es (y
n
)
nN
sorozatok
E-ben, akkor az E
C
-ben halado ((x
n
, y
n
))
nN
sorozat pontosan akkor konvergens
(illetve Cauchy-sorozat) a | |
C
szerint, ha (x
n
)
nN
es (y
n
)
nN
mindketten konver-
gensek (illetve Cauchy-sorozatok) E-ben a | | szerint. Tovabba, ha (x
n
)
nN
es
(y
n
)
nN
konvergens E-ben halado sorozatok, akkor
lim
n
(x
n
, y
n
) = ( lim
n
x
n
, lim
n
y
n
)
teljes ul E
C
-ben | |
C
szerint. Ebbol azonnal kovetkezik, hogy az (E
C
, | |
C
)
komplex normalt ter pontosan akkor teljes, ha az (E, | |) valos normalt ter teljes.
c) Legyen u : E E folytonos linearis operator. Ha (x, y) E
C
, akkor
|u
C
(x, y)|
C
= |(u(x), u(y))|
C
= sup
tR
|u(x) cos(t) u(y) sin(t)| =
= sup
tR
|u(xcos(t) y sin(t))| sup
tR
|u||xcos(t) y sin(t)| = |u||(x, y)|
C
,
tehat u
C
: E
C
E
C
folytonos es |u
C
| |u|. Ha x E es |x| 1, akkor
|(x, 0)|
C
= |x| 1, tehat
|u(x)| = |(u(x), 0)|
C
= |u
C
(x, 0)|
C
|u
C
|,
gy |u| |u
C
|
C
.
Ha u : E E linearis operator, akkor a denciobol kovetkezik, hogy Im(u
C
) =
Im(u) Im(u), gy Im(u
C
) s ur usege E
C
-ben ekvivalens az Im(u) alter E-beli
s ur usegevel.
d) Legyen u : E E linearis operator. Ha u GL(E), akkor u
1
: E E
folytonos linearis operator es
u
C
(u
1
)
C
= (u u
1
)
C
= (id
E
)
C
= id
E
C
= (u
1
u)
C
= (u
1
)
C
u
C
,
tehat u
C
GL(E
C
) es (u
C
)
1
= (u
1
)
C
. Megfordtva, legyen u
C
GL(E
C
). Ekkor
a v := (u
C
)
1
: E
C
E
C
linearis operator folytonos es u
C
v = id
E
C
= v u
C
.
Vilagos, hogy az
j
1
: E E
C
; x (x, 0)
p
1
: E
C
E; (x, y) x
lekepezesek folytonos R-linearis operatorok, ezert a p
1
v j
1
: E E lekepezes
folytonos linearis operator, es konnyen ellenorizheto, hogy
u (p
1
v j
1
) = id
E
= (p
1
v j
1
) u,
tehat u GL(E).
Ha R, akkor / Sp(u) azzal ekvivalens, hogy id
E
u GL(E), vagyis
id
E
C
u
C
= (id
E
u)
C
GL(E
C
). Ez azt jelenti, hogy R Sp(u) = R Sp(u
C
),
vagyis R Sp(u
C
) = Sp(u).
Ha R, akkor az a) alapjan a id
E
u operator pontosan akkor nem injektv
(azaz Sp
s
(u)), ha a id
E
C
u
C
operator nem injektv (azaz Sp
s
(u
C
)). Ez
azt jelenti, hogy R Sp
s
(u) = R Sp
s
(u
C
), vagyis R Sp
s
(u
C
) = Sp
s
(u).
Ha R, akkor az a) alapjan a id
E
u operator pontosan akkor injektv,
ha a id
E
C
u
C
operator injektv, es a c) szerint Im(id
E
u) pontosan akkor
nem s ur u E-ben, ha Im(id
E
C
u
C
) nem s ur u E
C
-ben. Ez azt jelenti, hogy
R Sp
r
(u) = R Sp
r
(u
C
), vagyis R Sp
r
(u
C
) = Sp
r
(u).
Legyen Sp
c
(u). Ekkor id
E
u injektv, Im(id
E
u) s ur u E-ben, es
az (id
E
u)
1
: Im(id
E
u) E operator nem folytonos. Ekkor az a)
szerint id
E
C
u
C
injektv, es a c) szerint Im(id
E
C
u
C
) s ur u E
C
-ben. Ha a
(id
E
C
u
C
)
1
: Im((id
E
C
u
C
)) E
C
operator folytonos volna, akkor letezne
olyan C R
+
, hogy minden (x, y) E
C
eseten
|((id
E
u)(x), (id
E
u)(y))|
C
= |(id
E
u)
C
(x, y)|
C
C|(x, y)|
C
.
Ekkor minden E x-re
|(id
E
u)(x)| = |(id
E
u)
C
(x, y0)|
C
C|(x, y)|
C
= C|x|
teljes ulne, tehat a (id
E
u)
1
operator folytonos lenne. Ezert (id
E
C
u
C
)
1
nem
folytonos, gy R Sp
c
(u
C
).
Megfordtva, legyen R Sp
c
(u
C
). Ekkor id
E
C
u
C
injektv, Im(id
E
C
u
C
)
s ur u E
C
-ben, es a (id
E
C
u
C
)
1
: Im(id
E
C
u
C
) E
C
operator nem folytonos.
Ekkor az a) szerint id
E
u injektv, es a c) alapjan Im(id
E
u) s ur u E-ben. Ha
a (id
E
u)
1
: Im(id
E
u) E operator folytonos lenne, akkor letezne olyan
C R
+
, hogy minden x E eseten
|(id
E
u)(x)| C|x|.
Ekkor minden E
C
(x, y)-ra
|(id
E
u)
C
(x, y)|
C
= |((id
E
u)(x), (id
E
u)(y))|
C

178 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
max(|(id
E
u)(x)|, |(id
E
u)(y)|) C max(|x|, |y|)
C
2
|(x, y)|
C
,
tehat a (id
E
C
u
C
)
1
operator folytonos lenne. Ezert (id
E
u)
1
nem folytonos,
gy Sp
c
(u).)
2. Tekints uk az R
2
valos vektorteret az euklideszi normaval ellatva, es legyen
u L(R
2
) az a linearis operator, amelynek matrixa
_
0 1
1 0
_
. Ekkor Sp(u) = es
termeszetesen minr R
+
[Sp(u) B
r
(0; R) = 0 < 1 = (u) = |u|. Ugyanakkor
Sp(u
C
) = i, i = Sp
s
(u
C
).
3. Ha E normalt ter es u, v L(E), akkor
0 Sp(v u) = 0 Sp(u v)
(Jacobson-lemma). Igaz-e az Sp(v u) = Sp(u v) egyenloseg?
(
Utmutatas. Legyen K 0 olyan, hogy / Sp(u v). Ekkor a w :=

(id
E
u v)
1
L(E) operatorra
(id
E
+v w u) (id
E
v u) = (id
E
v u) (id
E
+v w u) = id
E
teljes ul, tehat id
E
v u GL(E), vagyis / Sp(v u). Ebbol kovetkezik, hogy
0 Sp(v u) = 0 Sp(u v).
Legyen p 1 tetszoleges val os szam, es az l
p
K
sorozatteret lassuk el a | |
p
normaval.
Legyen u : l
p
K
l
p
K
az a lekepezes, amelyre s l
p
K
es n N eseten u(s)(n) := s(n+1).
Tovabba legyen v : l
p
K
l
p
K
az a lekepezes, amelyre s l
p
K
es n N
+
eseten
v(s)(n) := s(n 1) es v(s)(0) := 0. Ekkor u, v L(l
p
K
) es u v = id
l
p
K
, tehat
0 / Sp(u v). Ugyanakkor v u nem injektv, tehat 0 Sp(v u).)
4. Legyen E normalt ter es u L(E). Ha , K Sp(u), akkor
R(u, ) R(u, ) = ( )R(u, ) R(u, )
(rezolvens-egyenlet). Ebbol kovetkezik, hogy az R(u, )[ K Sp(u) ope-
ratorhalmaz kommutatv, es ha az R(u, ) rezolvens-f uggveny a Int(K
Sp(u)) pontban folytonos, akkor R(u, ) a pontban erosen dierencialhato, es
(DR(u, ))() = R(u, )
2
(meg akkor is, ha E nem Banach-ter).
5. Ha E normalt ter es u, v L(E), akkor (u v) = (v u).
(
Utmutatas. Ha n N
+
, akkor (u v)
n
= u (v u)
n1
v.)
6. Adjunk peldat olyan E (sz uksegkeppen nem teljes) normalt terre, hogy letezik
olyan u L(E), amelyre u injektv, Im(u) = E es u
1
: Im(u) E folytonos, de
u / GL(E), azaz Im(u) ,= E.
(
Utmutatas. Legyen E := K
(N)
es E normaja a | |
sup-norma.

Ertelmezz uk azt
az u : E E lekepezest, amelyre s E eseten minden N n-re
u(s)(n) :=
_
2s(0) ; ha n = 0,
2s(n) +s(n 1) ; ha n ,= 0.
Ekkor u L(E), es u injektv, tovabba
Im(u) = s
t
K
(N)
[
k=0
(1)
k
2
k
s
t
(k) = 0 = Ker(f),
ahol f : E K az a linearis funkcional, amelyre s
t
E eseten
f(s
t
) :=
k=0
(1)
k
2
k
s
t
(k).
Az f funkcional nem nulla es nem folytonos a | |
szerint, ezert Ker(f) nem zart

es s ur u alter E-ben. Tehat u nem sz urjektv, gy u / GL(E), de Im(u) = E, es
konnyen lathato, hogy az u
1
: Im(u) E operator folytonos a | |
szerint.)
7. Legyen E := K
(N)
es az E felett a | |
normat vessz uk normakent.

Ertelmezz uk
azt az u : E E lekepezest, amelyre s E eseten minden N n-re
(u(s))(n) :=
_
s(0) ; ha n = 0
s(n) s(n 1) ; ha n > 0.
Ekkor u L(E), es teljes ulnek a kovetkezok.
a) Sp(u) = K, tehat az u rezolvens halmaza ures, es a spektruma nem korlatos
halmaz.
b) Sp
s
(u) = .
c) Sp
r
(u) = B
1
(1; K).
d) Sp
c
(u) = K[[ 1[ = 1.
e) Minden KB
1
(1; K) pontra a id
E
u operator injektv, Im(id
E
u) s ur u
E-ben, es (id
E
u)
1
folytonos, de id
E
u / GL(E).
(
Utmutatas. Konnyen lathato, hogy minden lambda K eseten a id

E
u
operator injektv; ebbol azonnal kovetkezik a b) alltas. Tovabba, minden K -
ra egyszer uen kiszamthat o a id
E
u operator inverze, es azt kapjuk, hogy
Dom((id
E
u)
1
) = Im(id
E
u) = Ker(f
), ahol f
: E K az a linearis
funkcional, amelyre minden s
t
E eseten
f
(s
t
) :=
k=0
(1 )
k
s
t
(k),
tovabba, ha ,= 1, akkor minden Dom((id
E
u)
1
) s
t
-re
(id
E
u)
1
(s
t
) =
_
(1)
n
( 1)
n+1
n
k=0
(1 )
k
s
t
(k)
_
nN
.
Ha B
1
(1; K), akkor az f
linearis funkcional folytonos, ezert Sp

r
(u), es
a = 1 esetet k ulon kezelve kapjuk, hogy 1 Sp
r
(u) is teljes ul, gy B
1
(1; K)
Sp
r
(u).
180 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ha KB
1
(1; K), akkor az f
linearis funkcional nem folytonos. Valoban, legyen

n N eseten s
n
E az a sorozat, amelyre k N es k > n eseten s
n
(k) = 0,
ugyanakkor minden k n termeszetes szamra s
n
(k) = 1. Ekkor az (s
n
)
nN
sorozat
korlatos E-ben, de konnyen lathato, hogy az (f
(s
n
))
nN
sorozat nem korlatos K-
ban. Ezert K B
1
(1; K) eseten a id
E
u operator injektv, es Im(id
E
u)
s ur u val odi alter E-ben. Ugyanakkor a (id
E
u)
1
operator folytonos, mert ha
s
t
Dom((id
E
u)
1
), akkor
|(id
E
u)
1
(s
t
)|

1
[ 1[ 1
|s
t
|
.
Azonban KB
1
(1; K) eseten (id
E
u)
1
/ GL(E), mert Im((id
E
u)
1
) ,=
E. Ebbol kapjuk az e) alltast.
Veg ul legyen K olyan, hogy [ 1[ = 1. Ekkor az f
linearis funkcional nem

folytonos. Valoban, legyen z := 1, es minden n N eseten s
n
E az az elem,
amelyre k N es k > n eseten s
n
(k) = 0, ugyanakkor minden k n termeszetes
szamra s
n
(k) = z. Ekkor az (s
n
)
nN
sorozat korlatos E-ben, de minden N n-re
f
(s
n
) = n + 1, tehat az (f
(s
n
))
nN
sorozat nem korlatos K-ban. Ezert ismet azt
kapjuk, hogy a id
E
u operator injektv, es Im(id
E
u) s ur u valodi alter E-ben.
Azonban ekkor a (id
E
u)
1
operator nem folytonos. Ha ugyanis minden n N
eseten s
t
n
E az az elem, amelyre minden N k-ra
s
t
n
(k) :=
_
_
0 ; ha k = 0,
z
k
; ha 1 k n,
z
k
z
n
; ha n + 1 k 2n,
0 ; ha k > 2n,
akkor az Im(id
E
u)-ban halado (s
t
n
)
nN
sorozat korlatos, de minden N n-re
|(id
E
u)
1
(s
t
n
)|
n, vagyis az (f
(s
n
))
nN
sorozat nem korlatos K-ban. Ezert
ebben az esetben Sp
c
(u). Ebbol, es az elozoekbol mar kovetkezik a), c) es d)
is.)
8. Legyen p 1 valos szam, s l
K
, es ertelmezz uk az
u
s
: l
p
K
l
p
K
; s
t
s s
t
linearis operatort (VI. fejezet, 1. pont, 7. gyakorlat). Az l
p
K
sorozatteret ellatjuk a
| |
p
normaval. Ekkor u
s
L(l
p
K
) es teljes ulnek a kovetkezok.
a) Sp(u
s
) = Im(s).
b) Sp
s
(u
s
) = Im(s).
c) Sp
c
(u
s
) = Im(s) Im(s).
d) Sp
r
(u
s
) = .
e) (u
s
) = |s|
= |u
s
|.
(
Utmutatas. Minden n N eseten legyen e

n
l
p
K
az a sorozat, amelyre minden
N m-re s
n
(m) =
m,n
. Ha n N, akkor u
s
(e
n
) := s e
n
= s(n)e
n
, tehat
s(n) Sp
s
(u
s
). Ez azt jelenti, hogy Im(s) Sp
s
(u
s
) Sp(u
s
), gy Sp(u
s
)
zartsaga miatt Im(s) Sp(u
s
).
Tegy uk fel, hogy K Im(s), es vegy unk olyan R
+
szamot, amelyre
B
(; K) Im(s) = , vagyis minden N n-re [s(n) [ . Ekkor s

t

Ker(id
l
p
K
u
s
) eseten (s)s
t
= 0 es a s sorozat ertekkeszleteben nincs benne a
0, gy s
t
= 0. Ez azt jelenti, hogy id
l
p
K
u
s
injektv operator. Minden n N eseten
(s(n))e
n
= (id
l
p
K
u
s
)(e
n
) Im(id
l
p
K
u
s
), ezert e
n
[n N Im(id
l
p
K
u
s
).
Ugyanakkor tudjuk, hogy az e
n
[n N halmaz linearis burka s ur u l
p
K
-ban (V.
fejezet, 3. pont, 3. gyakorlat), kovetkezeskeppen Im(id
l
p
K
u
s
) is s ur u l
p
K
-ban.
Konnyen lathato, hogy s
t
l
p
K
eseten
_
_
_(id
l
p
K
u
s
)(s
t
)
_
_
_
p
=
_

k=0
[ s(k)[
p
[s
t
(k)[
p
_
1/p

_

k=0
[s
t
(k)[
p
_
1/p
= |s
t
|
p
,
ezert a (id
l
p
K
u
s
)
1
operator folytonos. Ebbol kovetkezik, hogy id
l
p
K
u
s

GL(l
p
K
), vagyis K Sp(u
s
). Ezzel belattuk, hogy Sp(u
s
) Im(u
s
), tehat az
elozoek gyelembe vetelevel kapjuk, hogy Sp(u
s
) = Im(u
s
).
Ha K Im(s), akkor az imenti erveles alapjan lathato, hogy a id
l
p
K
u
s
operator injektv, ezert / Sp
s
(u
s
). Ebbol kovetkezik, hogy Sp
s
(u
s
) Im(s),
tehat az elozoek alapjan Sp
s
(u
s
) = Im(s). Ezzel az a) es b) alltasokat igazoltuk.
Most mar nyilvanvalo, hogy ha d) teljes ul, vagyis Sp
r
(u
s
) = , akkor c) is igaz
(hiszen l
p
K
Banach-ter). Ha Im(s), akkor a b) szerint Sp
s
(u
s
), ezert
/ Sp
r
(u
s
). Ha K Im(s), akkor a fentiekhez hasonlo gondolatmenettel
kapjuk, hogy e
n
[n N Im(id
l
p
K
u
s
), tehat Im(id
l
p
K
u
s
) s ur u l
p
K
-ban, ezert
/ Sp
r
(u
s
). Ez azt jelenti, hogy Sp
r
(u
s
) = , tehat d) es c) igaz.
Veg ul konnyen lathato, hogy n N eseten u
n
s
= u
s
n, ezert a VI. fejezet, 1.
pont, 7. gyakorlat eredmenye alapjan |u
n
s
| = |u
s
n| = |s
n
|
= |s|
n
, tehat
(u
s
) = lim
n
|u
n
s
|
1/n
= |s|
.)
9. Legyen T kompakt metrikus ter, es a T K folytonos f uggvenyek C(T; K)
vektorteret lassuk el a sup-normaval. Legyen f C(T; K) es ertelmezz uk az
u
f
: C(T; K) C(T; K); g f g
linearis operatort. Ekkor u
f
L(C(T; K)) es teljes ulnek a kovetkezok.
a) Sp(u
f
) = Im(f).
b) Sp
s
(u
f
) = K[Int(
1
f )) ,= .
c) Sp
r
(u
f
) = Im(f)[Int(
1
f )) = .
d) Sp
c
(u
f
) = .
e) (u
f
) = sup
tT
[f(t)[ = |u
f
|.
(
Utmutatas. Konnyen lathato, hogy u

f
L(C(T; K)) es |u
f
| = sup
tT
[f(t)[. Az is
nyilvanvalo, hogy n N
+
eseten u
n
f
= u
f
n, ezert (u
f
) = lim
n
|u
n
f
|
1/n
= sup
tT
[f(t)[,
amivel e)-t igazoltuk.
182 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
a) Legyen Im(f) es t T olyan, hogy f(t) = . Legyen (r
n
)
nN
tetszoleges R
+
-
ben halado, monoton fogyo zerussorozat. Letezik olyan (g
n
)
nN
sorozat C(T; K)-
ban, hogy minden N n-re Im(g
n
) [0, 1], g
n
(t) = 1 es [g
n
,= 0] B
r
n
(t). Ha
n N es t
t
T, akkor
- t
t
B
r
n
(t) eseten
[((id
C(T;K)
u
f
)(g
n
))(t
t
)[ = [( f(t
t
))g
n
(t
t
)[ [f(t) f(t
t
)[
B
r
n
(t)
(t
t
);
- t
t
/ B
r
n
(t) eseten ((id
C(T;K)
u
f
)(g
n
))(t
t
) = 0.
Ebbol kovetkezik, hogy minden n N eseten
|(id
C(T;K)
u
f
)(g
n
)| sup
t
B
r
n
(t)
[f(t) f(t
t
)[.
Ha R
+
tetszoleges, akkor az f f uggveny t pontbeli folytonossaga miatt van
olyan r R
+
, hogy minden t
t
B
r
(t) eseten [f(t) f(t
t
)[ < . Ekkor van olyan
N N, hogy r
N
< r, tehat minden n > N termeszetes szamra es t
t
B
r
n
(t)
pontra [f(t) f(t
t
)[ < , vagyis |(id
C(T;K)
u
f
)(g
n
)| . Ez azt jelenti, hogy
lim
n
(id
C(T;K)
u
f
)(g
n
) = 0 a C(T; K) Banach-terben. Ezert a id
C(T;K)
u
f
operatornak meg folytonos balinverze sem letezhet, hiszen ha volna ilyen, akkor
lim
n
g
n
= 0 teljes ulne C(T; K)-ban a sup-norma szerint, holott minden N n-re
|g
n
| = 1. Tehat id
C(T;K)
u
f
/ GL(C(T; K)), azaz Sp(u
f
). Ezzel igazoltuk
az Im(f) Sp(u
f
) osszef uggest.
Megfordtva, ha K Im(f), akkor az Im(f) K halmaz kompaktsaga miatt a
v
: C(T; K) C(T; K); g

g
f
lekepezes olyan folytonos linearis operator, hogy
v
(id
C(T;K)
u
f
) = (id
C(T;K)
u
f
) v
= id
C(T;K)
,
tehat id
C(T;K)
u
f
GL(C(T; K)), azaz K Sp(u
f
). Ezert Sp(u
f
) Im(f)
is teljes ul, amivel az a) alltast igazoltuk.
b) Legyen K olyan, hogy Int(
1
f )) ,= , es legyen t Int(
1
f ))
rogztett pont. Letezik olyan g C(T; K), hogy Im(g) [0, 1], g(t) = 1 es
[g ,= 0] Int(
1
f )). Ekkor (id
C(T;K)
u
f
)(g) = ( f) g = 0, tehat
Sp
s
(u
f
).
Megfordtva, legyen Sp
s
(u
f
) es g C(T; K) olyan, hogy g ,= 0 es u
f
(g) = g.
Ekkor ( f) g = 0, es van olyan t T, hogy g(t) ,= 0. A g f uggveny t pontbeli
folytonossaga alapjan letezik t-nek olyan V kornyezete T-ben, hogy minden t
t
V
eseten g(t
t
) ,= 0. Ebbol ( f) g = 0 miatt kovetkezik, hogy V [f = ], vagyis
V
1
f ), gy Int(
1
f )) ,= .
c) Legyen Im(f) olyan, hogy Int(
1
f )) = , es vegy unk olyan t T pontot,
amelyre f(t) = . Kepezz uk az
t
: C(T; K) K; g g(t)
lekepezest, amely nem nulla folytonos linearis funkcional C(T; K) felett. Minden
g C(T; K) eseten
t
((id
C(T;K)
u
f
)(g)) =
t
(( f) g) = ( f(t))g(t) = 0,
tehat Im(id
C(T;K)
u
f
) Ker(
t
), ugyanakkor Ker(
t
) zart valodi altere
C(T; K)-nak. Ebbol kovetkezik, hogy az Im(id
C(T;K)
u
f
) alter nem s ur u
C(T; K)-ban. Tovabba, a b) alapjan / Sp
s
(u
f
), vagyis a id
C(T;K)
u
f
operator
injektv. Ez azt jelenti, hogy Sp
r
(u
f
), vagyis Im(f)[Int(
1
f )) =
Sp
r
(u
f
). Ebbol a tartalmazasbol, az a)-bol es b)-bol adodik, hogy itt egyenloseg
all.
d) Az a), b) es c) alltasok nyilvanvalo kovetkezmenye.)
10. Minden T K kompakt halmazhoz letezik olyan E Banach-ter K felett, es
olyan u L(E), hogy Sp(u) = T es Sp
c
(T) = . Ha T-nek nincs izolalt pontja,
akkor E es u megvalaszthato ugy, hogy Sp(u) = T = Sp
r
(u) es Sp
c
(u) = Sp
s
(u) =
teljes ul.
(
Utmutatas. Tekints uk a T K folytonos f uggvenyek C(T; K) teret a sup-normaval

ellatva, es legyen u : C(T; K) C(T; K); g id
T
g. A 9. gyakorlat szerint
Sp(u) = Im(id
T
) = T es Sp
c
(u) = , tovabba
Sp
s
(u) = K[Int(
1
id
T
)) ,= = K[Int() ,= ,
ahol Int a T kompakt alter szerinti belsoresz-kepzes. Tehat ha T nem tartalmaz
izolalt pontot, akkor sz uksegkeppen Sp
s
(u) = .)
11. Legyen T tetszoleges metrikus ter, es a T K korlatos folytonos f uggvenyek
C
b
(T; K) vektorteret ellatjuk a sup-normaval. Legyen f C
b
(T; K) es ertelmezz uk
az
u
f
: C
b
(T; K) C
b
(T; K); g f g
linearis operatort. Hogyan modosulnak a 9. gyakorlat eredmenyei az u
f
operator
spektrumat illetoen?
12. Ha E normalt ter, akkor egy u L(E) operatort
- nilpotensnek nevez unk, ha letezik olyan n N
+
, hogy u
n
= 0;
- kvazinilpotensnek nevez unk, ha (u) = 0.
Nyilvanvalo, hogy minden nilpotens operator kvazinilpotens.
a) Adjunk peldat olyan E Banach-terre es u L(E) operatorra, hogy u kvazinil-
potens, de nem nilpotens! Van-e ilyen operator veges dimenzios E eseteben?
b) Adjunk peldat olyan E Banach-terre es u L(E) operatorra, hogy u nem kva-
zinilpotens, de letezik nilpotens operatoroknak olyan sorozata L(E)-ben, amely
u-hoz konvergal az operatornorma szerint!
c) Mutassuk meg, hogy ha E normalt ter, akkor a : L(E) R
+
spektralsugar-
f uggveny fel ulrol felig folytonos (V. fejezet, 8. pont, 4. gyakorlat), de van olyan E
Banach-ter, hogy nem folytonos az operatornorma szerint!
(
Utmutatas. Tekints uk az l
2
K
sorozatteret a | |
2
normaval ellatva, es minden n N
eseten legyen e
n
l
2
K
az a sorozat, amelyre minden N m-re s
n
(m) =
m,n
. Legyen
184 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
s l
K
rogztett sorozat. A s ur u alteren folytonos linearis operatorok kiterjesztesi
tetelenek alkalmazasaval konnyen belathato, hogy letezik egyetlen olyan v
s
L(l
2
K
)
operator, amelyre minden n N eseten v
s
(e
n
) = s(n)e
n+1
. Erre a v
s
operatorra
teljes ul az, hogy ha n N
+
, akkor
|v
n
s
| = sup
mN
n1
k=0
[s(m+k)[.
Ebbol lathato, hogy ha 0 / Im(s), akkor minden N
+
n-re |v
n
s
|
n1
k=0
[s(k)[ > 0,
tehat v
s
nem nilpotens operator. Az is nyilvanvalo hogy v
s
pontosan akkor kvazi-
nilpotens, ha
lim
n
_
_
sup
mN
_
n1
k=0
[s(m+k)[
_
1/n
_
_
= 0.
a) Most megadunk olyan s l
K
sorozatot, amelyre a v
s
operator kvazinilpotens,
de nem nilpotens. Ehhez vegy unk egy ]0, 1[ valos szamot, es legyen s : N R
az a sorozat, amelyre minden N m-re s(m) :=
m
. Ekkor minden N
+
n-re
sup
mN
_
n1
k=0
[s(m+k)[
_
1/n
=
(n1)/2
,
tehat lim
n
_
_
sup
mN
_
n1
k=0
[s(m+k)[
_
1/n
_
_
= 0, ugyanakkor 0 / Im(s), ezert az s
sorozat megfelelo.
b) Legyenek , : N N azok az egyertelm uen meghatarozott sorozatok, amelyekre
(0) = 0 = (0), es minden N
+
n-re n = 2
(n)
(n) es (n) paratlan (tehat minden
N
+
n-re (n) az a legnagyobb termeszetes szam, amelyre 2
(n)
osztoja n-nek, es
(n) :=
n
2
(n)
). Legyen ismet ]0, 1[ tetszoleges valos szam, es s : N R az
a sorozat, amelyre minden N m-re s(m) :=
(m)
. Megmutatjuk, hogy a v
s
operator nem kvazinilpotens. Valoban, ha m, n N
+
, akkor
_
n1
k=0
[s(m+k)[
_
1/n
=
_
n1
k=0
(m+k)
_
1/n
=
1
n
n1
k=0
(m+k)
.
A j termeszetes szam szerinti teljes indukcioval konnyen belathato, hogy
2
j
1
k=0
(2
j
+k) = 2
j
1,
ezert minden r N eseten
1
2
r
2
r
1
k=0
(k) =
1
2
r
r1
j=0
_
2
r
1
k=0
(2
j
+k)
_
=
1
2
r
r1
j=0
(2
j
1) =
=
2
r
r 1
2
r
= 1
r + 1
2
r
1.
Ebbol ]0, 1[ alapjan kapjuk, hogy minden N r-re
|v
2
r
s
|
1/2
r
=
_
sup
mN
2
r
1
k=0
[s(m+k)[
_
1/2
r
_
2
r
1
k=0
[s(k)[
_
1/2
r
=
1
2
r
2
r
1
k=0
(k)
,
kovetkezeskeppen fennall a
(v
s
) = lim
r
|v
2
r
s
|
1/2
r
> 0
egyenl otlenseg, tehat v
s
nem kvazinilpotens (itt meg nem lenyeges az, hogy < 1).
Legyen minden N n-re s
n
l
K
az a sorozat, amelyre minden m N eseten
s
n
(m) :=
_
s(m) ; ha n ,= (m),
0 ; ha n = (m).
Ha n N, akkor
|v
s
v
s
n
| = |v
ss
n
| = |s s
n
|
= sup
mN
[s(m) s
n
(m)[ =
n
,
tehat < 1 miatt lim
n
v
s
n
= v
s
az operatornorma szerint.
Megmutatjuk, hogy minden N n-re v
2
n+1
s
n
= 0, tehat v
s
n
nilpotens operator.
Ehhez legyen n N rogztett; ekkor a v
2
n+1
s
n
= 0 egyenloseg azzal ekvivalens, hogy
0 = |v
2
n+1
s
n
| = sup
mN
2
n+1
1
k=0
[s
n
(m+k)[,
ami azt jelenti, hogy minden N m-hez letezik olyan k < 2
n+1
termeszetes szam,
amelyre [s
n
(m+k)[ = 0, vagyis (az s
n
es s dencioja szerint) fennall a (m+k) = n
egyenloseg. Legyen m N tetszoleges.
- Ha (m) > n, akkor m + 2
n
= 2
(m)
(m) + 2
n
= 2
n
(2
(m)n
(m) + 1), es
2
(m)n
(m) + 1 paratlan szam, gy (m + 2
n
) = n, vagyis k := 2
n
< 2
n+1
olyan
termeszetes szam, hogy fennall a (m+k) = n egyenloseg.
- Ha (m) = n, akkor k := 0 < 2
n+1
olyan termeszetes szam, hogy fennall a
(m+k) = n egyenloseg.
- Ha (m) < n, akkor legyen p := minj N[(j paratlan ) (2
n
j > m)), es
k := 2
n
p m. Ekkor m+k = 2
n
p es p paratlan, tehat (m+k) = n. Ugyanakkor
p = 1 eseten k = 2
n
m 2
n
< 2
n+1
, mg p 3 eseten p 2 paratlan, tehat a
p minimalit asa folytan 2
n
(p 2) m, gy k = 2
n
p m 2
n+1
, sot k < 2
n+1
is
igaz, k ulonben 2
n+1
= 2
n
p m teljes ulne, azaz m = 2
n
(p 2), tehat (m) = n
teljes ulne, holott (n) < n. Tehat k < 2
n+1
olyan termeszetes szam, hogy fennall
a (m+k) = n egyenloseg.
186 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
c) Minden N
+
n-re legyen
n
: L(E) R
+
; u |u
n
|
1/n
.
Ekkor
n
operatornormaban folytonos f uggveny, es = lim
n
n
, ezert a : L(E)
R
+
spektralsugar-f uggveny fel ulrol felig folytonos. A b) alapjan E := l
2
K
eseten
nem folytonos az operatornorma szerint.)
13. Legyen E vektorter a K test felett. Egy u : E E linearis operator
sajatertekenek nevez unk minden olyan K elemet, amelyhez letezik olyan
x E 0, hogy u(x) = x teljes ul (vagyis a id
E
u operator nem injektv).
Legyen u : E E linearis operator, S(u) az u sajatertekeinek halmaza, es minden
S(u) eseten E
(u) := x E[u(x) = x (= Ker(id

E
u)), amit a
sajatertekhez tartozo sajatalternek nevez unk.
a) Legyen (
i
)
iI
tetszoleges nem ures injektv rendszer S(u)-ban, es (x
i
)
iI
olyan
rendszer E-ben, amelyre minden i I eseten x
i
E
i
(u) 0. Ekkor az (x
i
)
iI
rendszer linearisan f uggetlen E-ben.
b) Ha ,
t
S(u) es ,=
t
, akkor E
(u) E
(u) = 0.
c) Minden S(u) eseten E
(u)
S(u)\]
E
(u) = 0.
(
Utmutatas. a) Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy az (x

i
)
iI
rendszer
linearisan osszef ugg E-ben, vagyis letezik olyan S I nem ures veges halmaz,
hogy az (x
i
)
iS
rendszer linearisan osszef uggo. Jelolje S azon S I veges
halmazok halmaza, amelyekre az (x
i
)
iS
rendszer linearisan osszef uggo, es legyen
n := minCard(S)[S S. Legyen S S olyan halmaz, amelyre n = Card(S), es
vegy unk olyan (
i
)
iS
rendszert K-ban, amelyre
iS
i
x
i
= 0 es van olyan i S,
hogy
i
,= 0. Rogzts unk olyan j S elemet, amelyre
j
,= 0, es legyen S
t
:= Sj,
valamint minden S i-re
t
i
:=
i
/
j
. Ekkor x
j
=
iS
t
i
x
i
, gy x
j
,= 0 miatt
van olyan i S
t
, hogy
t
i
, = 0. Tovabba
iS
(
j
t
i
)x
i
=
j
x
j
= u(x
j
) =
iS
t
i
u(x
i
) =
iS
(
t
i
i
)x
i
,
tehat
iS
t
i
(
i
j
)x
i
= 0. A (
i
)
iI
rendszer injektivitasa miatt minden S
t
i-re
i

j
,= 0, es van olyan i S
t
, hogy
t
i
,= 0. Ez azt jelenti, hogy az (x
i
)
iS
rendszer linearisan osszef uggo, ami Card(S

t
) = n 1 miatt ellentmond az n szam
minimalitasanak.
b) Ha ,
t
S(u) es ,=
t
, akkor x E
eseten x = u(x) =
t
x, tehat
(
t
)x = 0, ezert x = 0.
c) Legyen S(u) es x E
(u)
S(u)\]
E
(u). Ekkor van olyan S S(u)

veges halmaz es olyan (x
S
rendszer, hogy x =
S
x
es minden S
t
-re
x
(u). Legyen x
:= x, es tekints uk az (x
S]
rendszert, amely az
elozoek szerint linearisan osszef uggo es a b) alapjan nyilvanvaloan injektv. Ha x ,= 0
volna, akkor S megvalaszthato lenne ugy, hogy minden
t
S eseten x
,= 0, tehat
az a) alapjan az (x
S]
rendszer linearisan f uggetlen lenne. Ezert x = 0.)
14. Legyen E Banach-ter es (u
n
)
nN
olyan sorozat GL(E)-ben, amely konvergens
az operatornorma szerint. A lim
n
u
n
operator pontosan akkor eleme GL(E)-nek,
ha az (u
1
n
)
nN
sorozat operatornormaban korlatos.
(
Utmutatas. Ha a lim
n
u
n
operator eleme GL(E)-nek, akkor a GL(E)-beli
inverzi o operatornorma szerinti folytonossaga miatt az (u
1
n
)
nN
sorozat konvergal
_
lim
n
u
n
_
1
-hoz az operatornormaban, tehat az (u
1
n
)
nN
sorozat sz uksegkeppen
korlatos az operatornorma szerint.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy az (u
1
n
)
nN
sorozat korlatos, es legyen u := lim
n
u
n
.
Ekkor termeszetesen lim
n
(u
1
n
(u
n
u)) = 0 is teljes ul az operatornorma szerint,
vagyis lim
n
u
1
n
u = id
E
. Letezik olyan n N, hogy |u
1
n
u id
E
| < 1, tehat
u
1
n
u GL(E), gy az u = u
n
(u
1
n
u) operator is eleme GL(E)-nek.)
15. Legyen E normalt ter K felett es u L(E). A K szamot az u operator
altalanostott sajatertekenek nevezz uk, ha letezik olyan (x
n
)
nN
sorozat E-ben,
amelyre inf
nN
|x
n
| > 0 es
lim
n
(x
n
u(x
n
)) = 0.
a) Az u operator minden sajatereke altalanostott sajatertek, es ha altalanostott
sajaterteke az u operatornak, akkor van olyan (x
n
)
nN
korlatos sorozat E-ben,
amelyre inf
nN
|x
n
| > 0 es lim
n
(x
n
u(x
n
)) = 0.
b) Az u operator minden altalanostott sajaterteke eleme Sp(u)-nak.
c) Ha E Banach-ter, akkor az Fr(Sp(u)) halmaz minden eleme altalanostott
sajaterteke az u operatornak.
d) Adjunk peldat olyan E Banach-terre es u L(E) operatorra, hogy u-nak van
olyan altalanostott sajaterteke, amely nem sajatertek.
(
Utmutatas. a) Legyen K altalanostott sajatererteke az u operatornak, es

legyen (x
n
)
nN
olyan sorozat E-ben, amelyre inf
nN
|x
n
| > 0 es lim
n
(x
n
u(x
n
)) =
0. Letezik olyan :NN szigor uan monoton novo sorozat N-ben, hogy inf
nN
|x
n
| =
lim
n
|x
(n)
|. Ekkor az (x
(n)
)
nN
sorozat korlatos es inf
nN
|x
(n)
| > 0, tovabba
termeszetesen lim
n
(x
(n)
u(x
(n)
)) = 0 is teljes ul.
b) Legyen K altalanostott sajatererteke az u operatornak; megmutatjuk, hogy
Sp(u). Ha nem gy volna, akkor id
E
u GL(E) teljes ulne, ugyanakkor
letezne olyan (x
n
)
nN
sorozat E-ben, amelyre inf
nN
|x
n
| > 0 es lim
n
(x
n
u(x
n
)) =
0. Ekkor 0 = (id
E
u)
1
_
lim
n
(x
n
u(x
n
))
_
= lim
n
x
n
, ami inf
nN
|x
n
| > 0 miatt
lehetetlen.
c) Tegy uk fel, hogy E Banach-ter, es legyen Fr(Sp(u)), tehat az Sp(u)
zartsaga miatt Sp(u) es / Int(Sp(u)). Ekkor letezik olyan (
n
)
nN
sorozat K Sp(u)-ban, hogy = lim
n
n
. A felteves alapjan minden N n-re
188 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
n
id
E
u GL(E), es termeszetesen id
E
u = lim
n
(
n
id
E
u) az operatornorma
szerint. Tekintettel arra, hogy id
E
u / GL(E), a 14 gyakorlat szerint a
((
n
id
E
u)
1
)
nN
operatorsorozat nem lehet korlatos az operatornormaban. Ezert
letezik olyan :NN szigor uan monoton novo sorozat N-ben, hogy minden N n-re
|(
(n)
id
E
u)
1
| > 0 es lim
n
1
|(
(n)
id
E
u)
1
|
= 0. Legyen minden n N
eseten
v
n
:=
(
(n)
id
E
u)
1
|(
(n)
id
E
u)
1
|
.
Nyilvanvalo hogy ha n N, akkor
|(id
E
u) v
n
| |((id
E
u) (
(n)
id
E
u)) v
n
| +|(
(n)
id
E
u) v
n
| =
= [
(n)
[|v
n
| +
1
|(
(n)
id
E
u)
1
|
,
ezert lim
n
((id
E
u) v
n
) = 0 az operatornorma szerint. Ha n N, akkor
|v
n
| = 1, ezert van olyan y E, hogy |y| = 1 es |v
n
(y)| > 1/2. Ezert
kivalaszthato olyan E-ben halado (y
n
)
nN
sorozat, amelyre minden n N eseten
|y
n
| = 1 es |v
n
(y
n
)| > 1/2. Ha tehat minden n N eseten x
n
:= v
n
(y
n
), akkor
(x
n
)
nN
olyan E-ben halado sorozat, amelyre inf
nN
|x
n
| = inf
nN
|v
n
(y
n
)| 1/2 > 0,
es 0 = lim
n
((id
E
u) v
n
)(y
n
) = lim
n
(id
E
u)(x
n
), tehat altalanostott
sajaterteke u-nak.
d) Legyen s olyan sorozat, amelyre Im(s) = Q]0, 1[. Legyen p 1 tetszoleges
valos szam, es az l
p
R
sorozatteret lassuk el a | |
p
normaval.

Ertelmezz uk az
u
s
: l
p
R
l
p
R
; s
t
s s
t
linearis operatort. Errol a 8. gyakorlat eredmenyei alapjan tudjuk, hogy Sp(u
s
) =
Im(s) = [0, 1], es Sp
s
(s) = Im(s) = Q]0, 1[. A c) szerint az Fr(Sp(u
s
)) =
0, 1 halmaz elemei az u
s
-nek altalanostott sajatertekei, de ezek nincsenek benne
Q]0, 1[-ben, tehat nem sajatertekek.)
16. (Teljesen folytonos operatorok.) Legyenek E es F normalt terek. Az u : E F
linearis operatort teljesen folytonosnak nevezz uk, ha minden B E korlatos
halmazra uB) F teljesen korlatos halmaz (V. fejezet, 5. pont).
a) Minden teljesen folytonos linearis operator folytonos, es ha E vegtelen dimenzios
normalt ter, akkor az id
E
operator nem teljesen folytonos. Ha E veges dimenzios,
akkor minden E F folytonos linearis operator teljesen folytonos.
b) Ha u : E F linearis operator, akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) Az u operator teljesen folytonos.
(ii) Letezik a 0 vektornak olyan V kornyezete E-ben, amelyre uV ) F teljesen
korlatos halmaz.
(iii) Minden E-ben halado (x
n
)
nN
korlatos sorozatra, (u(x
n
))
nN
-nek letezik
Cauchy-reszsorozata.
Ha F Banach-ter, akkor ezek ekvivalensek a kovetkezo alltassal.
(iv) Letezik a 0 vektornak olyan V kornyezete E-ben, amelyre uV ) F relatv
kompakt halmaz.
(Megjegyezz uk, hogy a (iv) feltetelnek eleget tevo operatorokat kompakt oper a-
toroknak nevezz uk.
c) Ha M metrikus ter, akkor egy H M halmaz pontosan akkor teljesen korlatos,
ha minden R
+
-hoz letezik olyan H
M teljesen korlatos (de nem feltetlen ul

veges) halmaz, amelyre H
_
xH
(x). Ennek felhasznalasaval igazoljuk, hogy

az E F teljesen folytonos linearis operatorok halmaza operatornormaban zart
L(E; F)-ben.
d) Ha M es M
t
metrikus terek, valamint f : M M
t
egyenletesen folytonos
f uggveny, akkor minden H M teljesen korlatos halmazra fH) M
t
teljesen
korlatos halmaz. Ennek alkalmazasaval igazoljuk, hogy ha E
1
es F
1
normalt terek,
v L(E
1
; E) es w L(F; F
1
), akkor minden u : E F teljesen folytonos linearis
operatorra w u v : E
1
F
1
teljesen folytonos operator. Tovabba, az E F
teljesen folytonos linearis operatorok halmaza linearis altere L(E; F)-nek.
e) Ha E valos normalt ter, akkor egy u : E E linearis operator pontosan akkor
teljesen folytonos, ha az u
C
: E
C
E
C
operator teljesen folytonos (1. gyakorlat).
(
Utmutatas. a) Minden teljesen korlatos halmaz korlatos, es normalt terek kozott

egy linearis operator pontosan akkor folytonos, ha minden korlatos halmazt korlatos
halmazra kepez le. Ezert minden teljesen folytonos linearis operator folytonos.
b) (i)(ii) Nyilvanvalo, mert normalt terben a 0-nak letezik korlatos kornyezete.
(ii)(iii) Legyen V olyan kornyezete E-ben a 0-nak, hogy uV ) F teljesen
korlatos halmaz, es legyen (x
n
)
nN
tetszoleges korlatos sorozat E-ben. Legyenek
r, C R
+
olyanok, hogy B
r
(0) V es minden N n-re |x
n
| C. Ekkor
barmely ]0, r/C[ valos szam olyan, hogy a (x
n
)
nN
sorozat V -ben halad,
tehat a (u(x
n
))
nN
sorozat az uV ) teljesen korlatos halmazban halad, ezert a
teljesen korlatos halmazok Hausdor-fele jellemzese (V. fejezet, 9. pont, Hausdor-
tetel) alapjan van olyan : N N szigor uan monoton novo f uggveny, hogy
(u(x
(m)
))
mN
Cauchy-sorozat F-ben. Ekkor termeszetesen is (u(x
(m)
))
mN
is
Cauchy-sorozat F-ben.
(iii)(i) Tegy uk fel, hogy (i) nem teljes ul, tehat van olyan B E korlatos
halmaz, hogy uB) F nem teljesen korlatos halmaz. A teljesen korlatos
halmazok Hausdor-fele jellemzese (V. fejezet, 9. pont, Hausdor-tetel) alapjan
van olyan uB)-ben halado (y
n
)
nN
sorozat, amelynek nincs Cauchy-reszsorozata.
Ha s
nN
(
1
u y
n
) B) tetszoleges elem, akkor s olyan b-ben halado (tehat
korlatos) sorozat, hogy az u s sorozatnak nincs Cauchy-reszsorozata, tehat (iii)
nem igaz.
Teljes metrikus terben a teljesen korlatos halmazok megegyeznek a relatv korlatos
halmazokkal (V. fejezet, 5. pont, 2. gyakorlat), ezert F teljessege eseten (iv) es (ii)
ekvivalensek.
c) Legyen M metrikus ter es H M olyan halmaz, hogy minden minden R
+
-
hoz letezik olyan H
M teljesen korlatos halmaz, amelyre H

_
xH
(x).
Megmutatjuk, hogy H teljesen korlatos halmaz.
190 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Legyen R
+
tetszoleges, es az /4 szamhoz legyen H
/4
H olyan teljesen
korlatos halmaz, amelyre H
_
xH
/4
B
/4
(x). A H
/4
halmaz teljesen korlatos,
ezert van olyan S H
/4
veges halmaz, hogy H
/4

_
xS
B
/4
(x). Ha x H,
akkor van olyan x
t
H
/4
, hogy x B
/4
(x
t
), es az x
t
-hoz van olyan x
tt
S, hogy
x
t
B
/4
(x
tt
); ekkor
d(x, x
tt
) d(x, x
t
) +d(x
t
, x
tt
) < 2(/4) = /2,
tehat x
_
x
S
B
/2
(x
tt
). Ez azt jelenti, hogy H
_
x
S
B
/2
(x
tt
), de az S veges
halmaz nem sz uksegkeppen resze H-nak. Legyen H
t
:= x
t
S[H B
/2
(x
t
) ,=
es rogzts unk egy f
_
x
(H B
/2
(x
t
)) f uggvenyt. Ha x H, akkor van olyan
x
t
S, hogy x B
/2
(x
t
), tehat x
t
H
t
, gy
d(x, f(x
t
)) d(x, x
t
) +d(x
t
, f(x
t
)) < 2(/2) = .
Ez azt jelenti, hogy Im(f) H olyan veges halmaz, amelyre
H
_
x
(f(x
t
)) =
_
x
Im(f)
B
(x
tt
),
vagyis H teljesen korlatos halmaz.
Legyen u L(E; F) olyan operator, amely eleme az E F teljesen folytonos
linearis operatorok halmaza operatornorma szerinti lezartjanak. Legyen B E
korlatos halmaz; azt kell igazolni, hogy uB) teljesen korlatos halmaz F-ben. Az
elozoek alapjan ehhez elegendo azt igazolni, hogy minden R
+
eseten van olyan
H
uB) teljesen korlatos halmaz, amelyre uB)

_
xH
(x). Legyen r R
+
olyan, hogy B B
r
(0), es legyen R
+
tetszoleges. Vehet unk olyan v : E F
teljesen folytonos linearis operatort, amelyre |v u| < /r. Ekkor x B eseten
|v(x) u(x)| |v u||x| < (/r)r = ,
vagyis u(x) B
(v(x)). Ebbol kovetkezik, hogy uB)

_
xvB)
B
(v(x)), ugyanak-
kor vB) teljesen korlatos halmaz F-ben, tehat a H := vB) valasztas megfelelo.
d) Legyenek (M, d), (M
t
, d
t
) metrikus terek, f : M M
t
egyenletesen folytonos
f uggveny, es H M teljesen korlatos halmaz. Legyen R
+
tetszoleges, es
vegy unk olyan R
+
szamot, amelyre minden x
1
, x
2
M eseten, ha d(x
1
, x
2
) < ,
akkor d
t
(f(x
1
), f(x
2
)) < . A -hoz legyen S H olyan veges halmaz, amelyre
H
_
xS
B
(x; d). Ha x H, akkor van olyan x

t
S, hogy x B
(x
t
; d), tehat
d(x, x
t
) < , gy d
t
(f(x), f(x
t
)) < , vagyis f(x) B
(f(x
t
); d
t
). Ebbol kovetkezik,
hogy fS) fH) olyan veges halmaz, amelyre
fH)
_
xS
B
(f(x); d
t
) =
_
yfS)
B
(y; d
t
),
vagyis fH) teljesen korlatos halmaz M
t
-ben.
Legyenek E
1
es F
1
normalt terek, v L(E
1
; E), w L(F; F
1
), es u : E F
teljesen folytonos linearis operator. Legyen B E
1
korlatos halmaz. Ekkor
vB) E korlatos halmaz, ezert az u teljes folytonossaga miatt az uvB)) F
halmaz teljesen korlatos. Ugyanakkor a w : F F
1
f uggveny egyenletesen
folytonos, gy az imentiek szerint a (w u v)B) = wuvB))) halmaz teljesen
korlatos F
1
-ben. Ez azt jelenti, hogy w u v : E
1
F
1
teljesen folytonos linearis
operator.
Ha H
1
es H
2
teljesen korlatos halmazok F-ben, akkor a H
1
+H
2
:= y
1
+y
2
[(y
1

H
1
) (y
2
H
2
) halmaz is teljesen korlatos. Valoban, a H
1
H
2
halmaz
teljesen korlatos az F F szorzatterben (V. fejezet, 5. pont, 3. gyakorlat), es
az s : F F F osszeadas-f uggveny egyenletesen folytonos, gy a H
1
+ H
2
=
sH
1
H
2
) halmaz teljesen korlatos. Ha u
1
, u
2
: E F teljesen folytonos linearis
operatorok, akkor u
1
+ u
2
is teljesen folytonos, mert ha B E korlatos halmaz,
akkor (u
1
+ u
2
)B) u
1
B) + u
2
B), es az elozoek szerint u
1
B) + u
2
B) teljesen
korlatos halmaz, gy (u
1
+u
2
)B) is teljesen korlatos, hiszen teljesen korlatos halmaz
minden reszhalmaza teljesen korlatos.
Ha H F teljesen korlatos halmaz es K, akkor a H := x[x H halmaz
is teljesen korlatos, mert a h
: F F; y y f uggveny egyenletesen folytonos

es H = h
H). Ebbol kovetkezik, hogy ha u : E F teljesen folytonos linearis

operator es K, akkor u is teljesen folytonos, mert ha B E korlatos halmaz,
akkor (u)B) = uB) is teljesen korlatos halmaz.
e) Legyen E valos normalt ter, u : E E teljesen folytonos linearis operator, es
B E
C
korlatos halmaz. Az 1. gyakorlat b) pontja szerint minden E
C
(x, y)-
ra max(|x|, |y|) |(x, y)|
C
2 max(|x|, |y|), ezert leteznek olyan B
1
, B
2
E
korlatos halmazok, hogy B B
1
B
2
. Ekkor
u
C
B) u
C
B
1
B
2
) = uB
1
) uB
2
),
es az u teljes folytonossaga miatt az uB
1
) es uB
2
) halmazok teljesen korlatosak
E-ben. De teljesen korlatos halmaz minden reszhalmaza teljesen korlatos, ezert
eleg azt igazolni az E barmely ket teljesen korlatos reszhalmazanak szorzata
teljesen korlatos E
C
-ben a | |
C
szerint. Ez viszont a | |
C
-re iment felrt
egynlotlensegekbol, es az V. fejezet, 5. pont, 3. gyakorlat eredmenyebol kovetkezik.)
17. Legyen E normalt ter.
a) Ha H E zart linearis alter es H ,= E, akkor minden r ]0, 1[ valos szamhoz
letezik olyan x E, hogy |x| = 1 es dist
H
(x) > r.
b) Az E vektorter pontosan akkor veges dimenzios, ha a zart egyseggomb teljesen
korlatos halmaz E-ben.
(
Utmutatas. a) Legyen y E H rogztett vektor. Ekkor dist

H
(y) > 0,
k ulonben a H zartsaga miatt y H = H teljes ulne. Ha r ]0, 1[ tetszoleges
valos szam, akkor
1
r
dist
H
(y) > inf
x
H
|x
t
y|, tehat letezik olyan x
r
F, hogy
|x
r
y| <
1
r
dist
H
(y). Ha x :=
x
r
y
|x
r
y|
, akkor |x| = 1 es minden H x
t
-re
nyilvanvaloan x
r
|x
r
y|x
t
H, tehat
|x x
t
| =
_
_
_
_
x
r
y
|x
r
y|
x
t
_
_
_
_
=
|x
r
y |x
r
y|x
t
|
|x
r
y|
=
192 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
=
|(x
r
|x
r
y|x
t
) y|
|x
r
y|
>
dist
H
(y)
1
r
dist
H
(y)
= r.
b) Ha E veges dimenzios, akkor az E zart egyseggombje kompakt, ezert teljesen
korlatos.
Tegy uk fel, hogy E vegtelen dimenzios. A kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio
tetelet alkalmazva megmutatjuk olyan E-ben halado (x
n
)
nN
sorozat letezeset,
amelyre minden n N eseten |x
n
| = 1 es ha H
n
jeloli az x
k
[k n halmaz
altal generalt linearis alteret E-ben, akkor dist
H
n
(x
n
) > 1/2.
Legyen x
0
E tetszoleges olyan vektor, amelyre |x
0
| = 1; ekkor H
0
= 0, tehat
dist
H
0
(x
0
) = 1 > 1/2. Tegy uk fel, hogy n N es (x
k
)
kn
olyan rendszer, hogy
minden k < n termeszetes szamra |x
k
| = 1 es dist
H
k
(x
k
) > 1/2, ahol H
k
az
x
j
[j k halmaz altal generalt linearis alter E-ben. Jelolje H
n
az x
j
[j n
halmaz altal generalt linearis alteret E-ben. A H
n
halmaz veges dimenzios linearis
alter, tehat H
n
,= E es H
n
zart, gy az a) szerint van olyan x
n
E, amelyre
|x
n
| = 1 es dist
H
n
(x
n
) > 1/2. Ekkor az (x
k
)
kn+1
rendszer olyan, hogy minden
k < n + 1 termeszetes szamra |x
k
| = 1 es dist
H
k
(x
k
) > 1/2.
Legyen (x
n
)
nN
olyan sorozat E-ben, hogy minden n N eseten |x
n
| = 1 es
ha H
n
jeloli az x
k
[k n halmaz altal generalt linearis alteret E-ben, akkor
dist
H
n
(x
n
) > 1/2. Ha m, n N es m < n, akkor x
m
H
n
, tehat |x
n
x
m
|
dist
H
n
(x
n
) > 1/2. Ezert az (x
n
)
nN
sorozatnak nincs olyan reszsorozata, amely
Cauchy-sorozat, gy a teljesen korlatos halmazokat jellemzo Hausdor-tetel alapjan
az E zart egyseggombje nem teljesen korlatos halmaz.)
18. (Teljesen folytonos linearis oper ator spektruma.) Legyen E Banach-ter K felett
es u L(E) teljesen folytonos operator.
a) Az u operator minden 0-tol k ulonbozo altalanostott sajaterteke az u-nak
sajaterteke.
b) Minden r R
+
eseten a KB
r
(0; K) halmaz az u-nak csak veges sok sajaterteket
tartalmazhatja.
c) Minden r R
+
eseten a Sp(u) B
r
(0; K) halmaz veges, es minden eleme
sajaterteke u-nak.
d) Sp(u) megszamlalhato halmaz, Sp(u) 0 minden eleme sajatertek, es
Sp(u) 0 eseten a -hoz tartozo sajatalter (tehat az x E[u(x) = x halmaz)
veges dimenzios. Tovabba, Sp(u) 0 eseten izolalt pontja Sp(u)-nak.
e) (Fredholm-alternatva.) Minden K eseten a ket kovetkezo eset koz ul pontosan
az egyik teljes ul.
(I) Minden E y-hoz letezik egyetlen olyan x E, hogy x u(x) = y.
(II) Letezik olyan x E, hogy x ,= 0 es x u(x) = 0.
(
Utmutatas. a) Legyen K nem nulla altalanostott sajaterteke u-nak, es (x

n
)
nN
olyan korlatos sorozat E-ben, amelyre inf
nN
|x
n
| > 0 es lim
n
(id
E
u)(x
n
) = 0
(15. gyakorlat a) pontja). Ekkor az x
n
[n N halmaz korlatos, ezert az u teljes
folytonossaga miatt az u(x
n
)[n N halmaz teljesen korlatos. A teljesen korlatos
halmazok Hausdor-fele jellemzese (V. fejezet, 9. pont, Hausdor-tetel) alapjan van
olyan : N N szigor uan monoton novo f uggveny, hogy (u(x
(n)
))
nN
Cauchy-
sorozat E-ben, tehat az E teljessege miatt konvergens. Ha n N, akkor
x
(n)
=
1
(id
E
u)(x
(n)
) +
1
u(x
(n)
),
es lim
n
(id
E
u)(x
(n)
) = 0. Ezert az (x
(n)
)
nN
sorozat konvergens E-ben;
legyen x := lim
n
x
(n)
. Ekkor |x| = lim
n
|x
(n)
| inf
nN
|x
n
| > 0, tehat x ,= 0.
Ugyanakkor lim
n
(id
E
u)(x
(n)
) = 0, amibol kovetkezik, hogy (id
E
u)(x) = 0,
tehat sajaterteke u-nak.
b) Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk olyan r R
+
letezeset, amelyre a
K B
r
(0; K) halmaz az u-nak vegtelen sok sajaterteket tartalmazza. Legyen
(
n
)
nN
olyan injektv sorozat, amelyre minden n N eseten
n
sajaterteke u-
nak es [
n
[ > r. Legyen (x
n
)
nN
olyan sorozat E-ben, amelyre minden n N
eseten u(x
n
) =
n
u(x
n
) es x
n
,= 0. A 13. gyakorlat szerint az (x
n
)
nN
sorozat
linearisan f uggetlen. Minden N n-re jelolje H
n
az x
k
[k n halmaz altal generalt
n-dimenzios linearis alteret E-ben. Vilagos, hogy n N eseten uH
n
) H
n
,
hiszen ha x H
n
, akkor van olyan (
k
)
kn
K
n
, hogy x =
kn
k
x
k
, tehat
u(x) =
kn
k
x
k
H
n
. Legyen n N rogztett. Ekkor H
n
zart linearis
altere a H
n+1
normalt alternek (mert H
n
veges dimenzios), es x
n
H
n+1
H
n
.
A 17. gyakorlat a) pontja szerint letezik olyan y
n
H
n+1
, hogy |y
n
| = 1 es
dist
H
n
(y
n
) > 1/2. Ezert kivalaszthato olyan E-ben halado (y
n
)
nN
sorozat, hogy
minden N n-re |y
n
| = 1 es dist
H
n
(y
n
) > 1/2.
Megmutatjuk, hogy az (u(y
n
))
nN
sorozatnak nincs Cauchy-reszsorzata, ami
ellentmond annak, hogy u teljesen folytonos. Minden n N eseten H
n+1
=
Kx
n
H
n
, ezert egyertelm uen letezik olyan (
n
)
nN
sorozat K-ban, hogy z
n
:=
y
n

n
x
n
H
n
. Ha n N, akkor
u(y
n
) = u(z
n
+
n
x
n
) = u(z
n
) +
n
n
x
n
=
= u(z
n
) +
n
(y
n
z
n
) =
n
y
n
(
n
id
E
u)(z
n
).
Tehat m, n N es m < n eseten
|u(y
n
) u(y
m
)| = |
n
y
n
((
n
id
E
u)(z
n
) +u(y
m
))| =
= [
n
[
_
_
y
n

1
n
((
n
id
E
u)(z
n
) +u(y
m
))
_
_
>
1
2
[
n
[ >
1
2
r,
mert y
m
H
m+1
miatt u(y
m
) H
m+1
H
n
, es (
n
id
E
u)(z
n
) H
n
. Ebbol
lathato, hogy az (u(y
n
))
nN
sorozatnak nincs Cauchy-reszsorzata.
c) Legyen r R
+
rogztett szam. Eloszor a K := C esetre bizonytjuk, hogy az
Sp(u) B
r
(0; C) halmaz veges, es minden eleme sajaterteke u-nak. A 15. gyakorlat
c) pontja alapjan az Fr(Sp(u)) B
r
(0; C) halmaz minden pontja altalanostott
sajaterteke u-nak, tehat az a) szerint sajaterteke is az u-nak, vagyis Fr(Sp(u))
B
r
(0; C) Sp
s
(u) B
r
(0; C). A b) alapjan Sp
s
(u) B
r
(0; C) veges halmaz, ezert a
H := Fr(Sp(u)) B
r
(0; C) halmaz is veges. Megmutatjuk, hogy Sp(u) B
r
(0; C)
194 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
H. Ezt indirekt bizonyjuk, tehat feltessz uk, hogy Sp(u) B
r
(0; C) es / H.
A H halmaz vegessege alapjan egyszer u geometriai megfontolasokkal igazolhato
olyan z C letezese, amelyre [z[ = 1 es az L := + Rz C egyenes nem
metszi a H B
r
(0; C) halmazt. Az L Sp(u) halmaz kompakt C-ben es nem
ures, mert L Sp(u), ezert a Weierstrass-fele maximum-elv alapjan letezik
olyan
0
L Sp(u), hogy
[
0
[ = sup
LSp(u)
[
t
[.
Legyen t
0
R az a szam, amelyre
0
= +t
0
z. Ha t
0
,= 0, akkor
0
Fr(Sp(u)),
mert ha (
n
)
nN
egy R
+
-ban halado zerussorozat, akkor lim
n
(
0
+ sign(t
0
)
n
z) =
0
, ugyanakkor minden N n re
[
0
+sign(t
0
)
n
z [ = (1 +
n
)[
0
[ > [
0
[,
tehat
0
+sign(t
0
)
n
z / Sp(u). Ha t
0
= 0, akkor
0
= es LSp(u) =
0
, tehat
ha (
n
)
nN
egy R
+
-ban halado zerussorozat, akkor lim
n
(
0
+
n
z) =
0
, ugyanakkor
minden N n-re
0
+
n
z / Sp(u), gy ekkor is teljes ul az, hogy
0
Fr(Sp(u)).
Tehat
0
Fr(Sp(u)) es
0
L C B
r
(0; C), vagyis
0
H, ami H L =
miatt lehetetlen.
Legyen most K := R. Ekkor az 1. gyakorlat e) pontja szerint u
C
teljesen folytonos
linearis operator az E
C
komplex Banach-ter felett, ezert az elozoek alapjan az
Sp(u
C
)B
r
(0; C) halmaz veges es minden eleme sajaterteke u
C
-nek. Az 1. gyakorlat
alapjan Sp(u) = RSp(u
C
), ezert az Sp(u) B
r
(0; R) halmaz is veges. Ugyancsak
az 1. gyakorlat szerint az u sajatertekei megegyeznek az u
C
valos sajatertekeivel,
ezert az Sp(u) B
r
(0; R) halmaz minden eleme sajaterteke u-nak.
d) Legyen (r
n
)
nN
egy R
+
-ban halado zerussorozat. A c) szerint minden n N
eseten Sp(u) B
r
n
(0; K) veges halmaz es Sp(u) B
r
n
(0; K) = Sp
s
(u) B
r
n
(0; K).
Ezert
Sp(u) 0 = Sp(u)
nN
B
r
n
(0; K) =
_
nN
_
Sp(u) B
r
n
(0; K)
_
=
=
_
nN
_
Sp
s
(u) B
r
n
(0; K)
_
= Sp
s
(u) 0,
es Sp(u) 0 megszamlalhato, mert veges halmazok sorozatanak az unioja. Ha
Sp(u) 0, akkor van olyan r R
+
, hogy Sp(u) B
r
(0; K), es
Sp(u) B
r
(0; K) veges halmaz, tehat van olyan V kornyezete -nak K-ban, hogy
V K B
r
(0; K) es V (Sp(u) B
r
(0; K)) = ; ekkor V Sp(u) = , vagyis
izolalt pontja az u spektrumanak.
Legyen Sp(u) 0; ekkor az E
(u) := x E[u(x) = x sajatalter veges

dimenzios. Ha ugyananis B E
(u) korlatos halmaz, akkor uB) E teljesen

korlatos, ugyanakkor uB) = B, ezert B is teljesen korlatos halmaz. Specialisan, az
E
(u) zart egyseggombje is teljesen korlatos E-ben, gy az E
(u) normalt alterben

is teljesen korlatos, tehat a 17. gyakorlat b) pontja szerint E
(u) veges dimenzios.

e) Tegy uk fel, hogy K. Ha = 0, akkor id
E
u = id
E
, tehat (I) teljes ul. Ha
,= 0 es 1/ / Sp(u), akkor (1/)id
E
u GL(E), ezert id
E
u GL(E), gy
(I) teljes ul. Ha ,= 0 es 1/ Sp(u), akkor a d) szerint 1/ Sp
s
(u), tehat (II)
teljes ul.)
19. Legyen X metrikus ter, Y kompakt metrikus ter, F normalt ter, es f : XY
F folytonos f uggveny. Az Y F folytonos f uggvenyek C(Y ; F) teret ellatjuk a
sup-normaval. Ekkor a
X C(Y ; F); x f(x, )
f uggveny folytonos.
(
Utmutatas. Az alltas nyilvanvaloan igaz, ha Y = , ezert feltessz uk, hogy Y ,= .

Legyen x
0
X rogztett pont es R
+
tetszoleges. Minden y Y eseten az f
f uggveny folytonos a (x
0
, y) pontban, ezert letezik az x
0
-nak olyan U
y
kornyezete
X-ben es letezik az y-nak olyan V
y
kornyezete Y -ban, hogy
( (x, y
t
) U
y
V
y
) : |f(x, y
t
) f(x
0
, y)| <

2
.
Kivalasztunk ilyen tulajdonsag u (U
y
)
yY
es (V
y
)
yY
kornyezet-rendszereket. Ekkor
Y =

yY
V
y
, tehat az Y kompaktsaga folytan van olyan H Y veges halmaz, hogy
Y =

yH
V
y
. Ha H = , akkor Y = volna, ezert H ,= . Legyen U :=

yH
U
y
;
ez az x
0
-nak kornyezete X-ben. Ha x U es y Y , akkor van olyan z H, hogy
y V
z
, tehat (x, y) UV
z
U
z
V
z
, ezert |f(x, y)f(x
0
, z)| < /2; ugyanakkor
(x
0
, y) U
z
V
z
is teljes ul, tehat |f(x
0
, y) f(x
0
, z)| < /2, amibol kovetkezik,
hogy |f(x, y) f(x
0
, y)| < . Ez azt jelenti, hogy
sup
(x,y)UY
|f(x, y) f(x
0
, y)|
teljes ul, vagyis x U eseten [[[f(x, ) f(x
0
, )[[[
Y
.)
20. (Fredholm-fele integraloperator.) Legyen n N
+
es T R
n
kompakt halmaz.
A T K folytonos f uggvenyek C(T; K) teret ellatjuk a sup-normaval, es legyen
K : T T K folytonos f uggveny.
a) Minden x C(T; K) es t T eseten a
T K; s K (t, s)x(s)
f uggveny folytonos, es a
T K; t
_
T
K (t, s)x(s) d
n
(s)
f uggveny is folytonos. Tovabba, ha F
K
jeloli azt a C(T; K) C(T; K) lekepezest,
amely minden C(T; K) x-hez hozzarendeli a T K; s
_
T
K (t, s)x(s) d
n
(s)
f uggvenyt, akkor F
K
teljesen folytonos linearis operator a C(T; K) Banach-ter
felett. (Ezt az F
K
operatort a K magf uggveny altal meghatarozott Fredholm-fele
integraloperatornak nevezz uk.)
196 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
(Fredholm-alternatva.) Minden K eseten a ket kovetkezo eset koz ul pontosan
az egyik teljes ul.
(I) Minden C(T; K) y-hoz letezik egyetlen olyan x C(T; K), hogy minden
T t-re
x(t)
_
T
K (t, s)x(s) d
n
(s) = y(t).
(II) Letezik olyan x C(T; K), hogy x ,= 0 es minden T t-re
x(t)
_
T
K (t, s)x(s) d
n
(s) = 0.
(Megjegyzes. Ha
n
(T) = 0, akkor termeszetesen minden K : T T K
folytonos f uggvenyre F
K
= 0; ez az eset nem erdekes. Ezert az erdektelen eset
kisz urese celjabol a T halmazt rendszerint alak unak valasztjuk, ahol R
n
nem ures relatv kompakt nylt halmaz.)
(
Utmutatas. a) Legyen x C(T; K) es t T rogztett. Ha (t

k
)
kN
olyan sorozat
T-ben, amely t-hez konvergal, akkor a
T T K; (t
t
, s) K (t
t
, s)x(s)
f uggveny folytonossaga miatt a ((K (t
k
, )x())
)
kN
f uggvenysorozat pontonkent
konvergal R
n
-en a (K (t, )x())
f uggvenyhez, es e f uggvenysorozat minden tagjat a
n
-integr alhato
_
sup
(t
,s
)TT
[K (t
t
, s
t
)[
_
|x|
T
f uggveny sup-normaban majoralja,
ezert a Lebesgue-tetel alapjan
lim
k
_
T
K (t
k
, s)x(s) d
n
(s) =
_
T
K (t, s)x(s) d
n
(s),
ami azt jelenti, hogy a
T K; t
_
T
K (t, s)x(s) d
n
(s)
Ha x C(T; K), akkor minden t T eseten
[F
K
(x)(t)[
_
T
[K (t, s)[[x(s)[ d
n
(s)
_
sup
(t
,s
)TT
[K (t
t
, s
t
)[
_
n
(T)|x|,
ezert |F
K
|C|x|, ahol C :=
_
sup
(t
,s
)TT
[K (t
t
, s
t
)[
_
n
(T), gy az F
K
:
C(T; K) C(T; K) lekepezes folytonos linearis operator.
Megmutatjuk, hogy F
K
teljesen folytonos. Legyen ehhez B C(T; K) korlatos
halmaz; azt kell igazolni, hogy F
K
B) C(T; K) teljesen korlatos halmaz. Az
elozoek alapjan minden t T eseten sup
xB
[F
K
(x)(t)[ sup
xB
|F
K
(x)| < +, vagyis
az F
K
(x)(t)[x B K halmaz korlatos, tehat teljesen korlatos K-ban. Ezert az
Ascoli-tetel (V. fejezet, 11. pont, 11. gyakorlat) alapjan eleg volna azt megmutatni,
hogy az F
K
B) f uggvenyhalmaz ekvifolytonos. Legyen t
0
T rogztett pont es
R
+
tetszoleges. Legyen
t
R
+
olyan, hogy
t
n
(T)
_
sup
xB
|x|
_
< . A 19.
gyakorlat eredmenyet alkalmazva kapjuk a t
0
-nak olyan V kornyezetet T-ben, hogy
minden t V es s T eseten [K (t, s) K (t
0
, s)[ <
t
. Ekkor t V es x B
eseten
[F
K
(x)(t) F
K
(x)(t
0
)[
_
T
[K (t, s) K (t
0
, s)[[x(s)[d
n
(s)

t
n
(T)
_
sup
xB
|x|
_
< ,
tehat az F
K
B) f uggvenyhalmaz ekvifolytonos a t
0
pontban.)
21. (Volterra-fele integraloperator.) Legyenek a, b R, a < b es
K : (t, s) [a, b] [a, b][s t K
folytonos f uggveny.
a) Minden x C([a, b]; K) es t [a, b] eseten az
[a, t] K; s K (t, s)x(s)
f uggveny folytonos es az
[a, b] K; t
t
_
a
K (t, s)x(s) ds
f uggveny is folytonos. Tovabba, ha V
K
jeloli azt a C([a, b]; K) C([a, b]; K)
lekepezest, amely minden x C([a, b]; K) f uggvenyhez hozzarendeli az [a, b]
K; t
t
_
a
K (t, s)x(s) ds f uggvenyt, akkor V
K
olyan teljesen folytonos linearis
operator a sup-normaval ellatott C([a, b]; K) Banach-ter felett, hogy Sp(V
K
) =
0. (Ezt az V
K
operatort a K magf uggveny altal meghatarozott Volterra-fele
integraloperatornak nevezz uk.)
b) Minden K es y C([a, b]; K) eseten letezik egyetlen olyan x C([a, b]; K),
hogy minden t [a, b] pontra
x(t)
t
_
a
K (t, s)x(s) ds = y(t).
198 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
(
Utmutatas. a) Legyen x C([a, b]; K). Ha (t

k
)
kN
olyan sorozat [a, b]-
ben, amely a t [a, b] ponthoz konvergal, akkor K folytonossaga miatt a
_
[a,t
k
]
(K ()t, )x())
_
kN
f uggvenysorozat pontonkent konvergal a R t halma-
zon (tehat
R
-majdnem minden utt) a
[a,t]
(K ()t, )x())
f uggvenyhez, es e f ugg-
venysorozat minden tagjat a
R
-integralhato (sup[K [)|x|
[a,b]
f uggveny sup-nor-
maban majoralja, ezert a Lebesgue-tetel alapjan
lim
k
_
[a,t
k
]
K (t
k
, s)x(s) d
R
(s) =
_
[a,t]
K (t
k
, s)x(s) d
R
(s),
ami azt jelenti, hogy az
[a, b] K; t
t
_
a
K (t, s)x(s) ds
A V
K
operator folytonossaga hasonloan lathato be, mint a 20. gyakorlat a)
pontjaban. A V
K
operator teljes folytonossaganak bizonytasa is ugyan ugy tor-
tenhet, miutan a K f uggvenyt folytonosan kiterjesztj uk az [a, b] [a, b] teglara a
Tietze-tetellel (TOP, 2. pont), es erre a kiterjesztesre alkalmazzuk a 19. gyakorlat
eredmenyet.
Legyen K 0; megmutatjuk, hogy / Sp(u). Indirekt bizonytunk, tehat
feltessz uk, hogy Sp(u), tehat a 18. gyakorlat d) pontja szerint Sp
s
(u), gy
van olyan x
0
C([a, b]; K), hogy x
0
,= 0 es V
K
(x
0
) = x
0
. Legyen t
0
:= supt
[a, b][[a, t]
1
x
0
0). Az x
0
f uggveny folytonossaga miatt x
0
(t
0
) = 0 is teljes ul,
es t
0
< b, k ulonben x
0
= 0 lenne. Ha ]0, b t
0
[ tetszoleges valos szam, akkor
letezik olyan t ]t
0
, t
0
+[, hogy x
0
(t) ,= 0, k ulonben [a, t]
1
x
0
0), ami t
0
< t es
a t
0
dencioja alapjan lehetetlen. Legyen ]0, b t
0
[ rogztett. A Weierstrass-fele
maximum-elv alapjan van olyan t
[t
0
, t
0
+], hogy [x
0
(t
)[ = sup
t[t
0
,t
0
+]
[x
0
(t)[ > 0;
ekkor
[[
_
sup
t[t
0
,t
0
+]
[x
0
(t)[
_
=[[[x
0
(t
)[=[V
K
(x
0
)(t
0
)[
_
[a,t
]
[K (t
, s)[[x
0
(s)[ d
R
(s)=
=
_
[t
0
,t
]
[K (t
, s)[[x
0
(s)[ d
R
(s) (sup[K [)
_
sup
t[t
0
,t
]
[x
0
(t)[
_
(t
t
0
)
(sup[K [)
_
sup
t[t
0
,t
]
[x
0
(t)[
_
,
ezert [[ (sup[K [) teljes ul minden ]0, b t
0
[ szamra, ami ellentmond annak,
hogy ,= 0.
Ezzel megmutattuk, hogy Sp(V
K
) 0. Ugyanakkor a V
K
operator nem eleme
GL(C([a, b]; K))-nak, hiszen meg csak nem is sz urjektv, mert minden y Im(V
K
)
eseten y(a) = 0. Ezert 0 Sp(V
K
), amivel az Sp(V
K
) = 0 egyenloseget
igazoltuk.
b) Ha = 0, akkor az alltas nyilvanvaloan igaz. Ha ,= 0, akkor az
a) alapjan 1/ K 0 = K Sp(V
K
), vagyis az 1/ szam eleme a V
K
operator rezolvens halmazanak, gy (1/)id
C([a,b];K)
V
K
GL(C([a, b]; K)), tehat
id
C([a,b];K)
V
K
GL(C([a, b]; K)) is teljes ul, amibol kovetkezik, hogy minden
y C([a, b]; K) eseten letezik egyetlen olyan x C([a, b]; K), hogy xV
K
(x) = y.)
200 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
2. Baire-fele kategoriatetel 201
2. Baire-fele kategoriatetel
Dencio. Legyen M metrikus ter es H M.
A H halmazt sehol sem s ur unek nevezz uk, ha Int(H) = .
A H halmazt elso kateg oriaj unak nevezz uk, ha H eloall az M megszamlalhato sok
sehol sem s ur u reszhalmazanak uniojakent.
A H halmazt masodik kategoriaj unak nevezz uk, ha nem elso kategoriaj u (vagyis
H nem all elo megszamlalhato sok sehol sem s ur u halmaz uniojakent).
Megjegyzesek. 1) Sehol sem s ur u (illetve elso kategoriaj u) halmaz minden
reszhalmaza is sehol sem s ur u (illetve elso kategoriaj u). Egy halmaz pontosan
akkor sehol sem s ur u, ha a lezartja sehol sem s ur u. Elso kategoriaj u halmazok
megszamlalhato rendszerenek az unioja szinten elso kategoriaj u. Ezek az alltasok a
denci obol nyilvanvaloan kovetkeznek.
2) Ha M metrikus ter, akkor egy H M halmaz pontosan akkor sehol sem s ur u,
ha az M H halmaz s ur u M-ben. Valoban, Int(H) = M (M H), ezert H sehol
sem s ur usege (azaz Int(H) = ) ekvivalens azzal, hogy (M H) = M (azaz M H
s ur u).
3) Veges sok sehol sem s ur u halmaz unioja sehol sem s ur u. Ezt elegendo ket sehol
sem s ur u halmaz uniojara igazolni. Legyen M metrikus ter es legyenek H
1
, H
2
M
sehol sem s ur u halmazok. Azt kell megmutatni, hogy az M H
1
H
2
halmaz s ur u
M-ben, vagyis H
1
H
2
= H
1
H
2
es a de-Morgan egyenloseg alapjan azt, hogy
(M H
1
) (M H
2
) s ur u halmaz. Ennek bizonytasahoz legyen x M es V nylt
kornyezete M-nek. A H
1
halmaz sehol sem s ur u, ezert M H
1
s ur u M-ben, tehat
(M H
1
) V ,= ; legyen x
t
(M H
1
) V . Az (M H
1
) V halmaz nylt
kornyezete x
t
-nek, ugyanakkor H
2
sehol sem s ur u, tehat M H
2
s ur u M-ben, gy
(M H
2
) (M H
1
) V ,= . Ez azt jelenti, hogy (M H
1
H
2
) V ,= , gy
M H
1
H
2
s ur u halmaz, vagyis H
1
H
2
sehol sem s ur u.
4) Megszamlalhatoan vegtelen sok sehol sem s ur u halmaz unioja nem sz uksegkeppen
sehol sem s ur u (csak elso kategoriaj u). Peldaul R-ben az euklideszi metrika szerint
minden egy elem u halmaz sehol sem s ur u (1. gyakorlat), gy Q elso kategoriaj u
halmaz, de termeszetesen Q nem sehol sem s ur u R-ben.
5) Ha M metrikus ter, akkor egy H M halmaz pontosan akkor elso kategoriaj u,
ha letezik az M zart sehol sem s ur u reszhalmazainak olyan (F
n
)
nN
sorozata, hogy
H

nN
F
n
. Valoban, ha H elso kategoriaj u, es (H
n
)
nN
sehol sem s ur u halmazok
olyan sorozata, hogy H =

nN
H
n
, akkor a (H
n
)
nN
halmazsorozat mindegyik
tagja sehol sem s ur u zart halmaz, tovabba H

nN
H
n
. Megfordtva, ha (F
n
)
nN
az M zart sem s ur u reszhalmazainak olyan sorozata, hogy H

nN
F
n
, akkor
H =

nN
(HF
n
), es minden N n-re F
n
H sehol sem s ur u halmaz, tehat H elso
kategoriaj u.
202 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Tetel. (Baire-fele kategoriatetel.) Teljes metrikus ter minden nem ures nylt
reszhalmaza masodik kategoriaj u.
Bizonytas. Legyen M teljes metrikus ter, M nem ures nylt halmaz, es (F
n
)
nN
az M zart sehol sem s ur u reszhalmazainak tetszoleges sorozata. Megmutatjuk, hogy
ekkor

nN
F
n
,= , gy nem lehet elso kategoriaj u.
Elosz or megjegyezz uk, hogy minden n N eseten
n
k=0
F
k
sehol sem s ur u zart halmaz,
vagyis Int
_
n
k=0
F
k
_
= , gy
n
k=0
F
k
,= , k ulonben ,=
n
k=0
F
k
teljes ulne,
tehat Int
_
n
k=0
F
k
_
,= igaz volna.
Most a kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio tetelet alkalmazva igazoljuk olyan
M R
+
-ban halado ((x
n
, r
n
))
nN
sorozat letezeset, amelyre
B
r
0
(x
0
) F
0
,
es minden n N eseten
B
r
n+1
(x
n+1
) B
r
n
(x
n
)
n+1
_
k=0
F
k
,
valamint r
n+1
<
r
n
2
teljes ul.
Az F
0
halmaz nylt es nem ures, gy van olyan x
0
M es r
0
R
+
,
hogy B
r
0
(x
0
) F
0
. Legyen n N es ((x
m
, r
m
))
0mn
olyan rendszer
M R
+
-ban, hogy B
r
0
(x
0
) F
0
, es minden 0<m<n termeszetes szamra
B
r
m+1
(x
m+1
) B
r
m
(x
m
)
m+1
k=0
F
k
, valamint minden m < n termeszetes szamra
r
m+1
<
r
m
2
. Ekkor
n+1
k=0
F
k
,= es ez nylt halmaz, gy van olyan x M es r R
+
,
hogy B
r
(x)
n+1
k=0
F
k
. Legyen x
n+1
:= x es r
n+1
R
+
tetszoleges olyan szam,
amelyre r
n+1
< min(r, r
n
/2). Ekkor az ((x
m
, r
m
))
0mn+1
rendszer M R
+
-ben
halad, es minden m < n+1 termeszetes szamra B
r
m+1
(x
m+1
) B
r
m
(x
m
)
m+1
k=0
F
k
,
valamint minden m < n termeszetes szamra r
m+1
<
r
m
2
. Ezert a kivalasztasi
axiomaval kombinalt rekurzio tetele szerint vehet unk olyan M R
+
-ban halado
((x
n
, r
n
))
nN
sorozatot, amely rendelkezik az elort tulajdonsagokkal.
Konnyen lathato, hogy m, n N es m n eseten x
n
B
r
n
(x
n
) B
r
m
(x
m
), gy
d-vel jelolve az M feletti metrikat; d(x
m
, x
n
) r
m
teljes ul. Ebbol latszik, hogy
minden N m, n-re d(x
m
, x
n
) r
min(m,n)
. Ugyanakkor minden n N
+
eseten
r
n
<
r
0
2
n
, vagyis az (r
n
)
nN
szamsorozat 0-hoz tart R-ben. Ezert (x
n
)
nN
Cauchy-
sorozat M-ben, gy vehetj uk azt az x M pontot, amelyre x := lim
n
x
n
. Ha
m N, akkor az (x
m+n
)
nN
reszsorozat az B
r
m
(x
m
) zart halmazban halad, ezert
2. Baire-fele kategoriatetel 203
x = lim
n
x
m+n
B
r
m
(x
m
). Tehat minden N m-re x B
r
m
(x
m
), ugyanakkor
B
r
m
(x
m
)
m
k=0
F
k
= . Ez azt jelenti, hogy x

kN
F
k
teljes ul.
A Baire-fele kategoriatetelbol kovetkezik, hogy ha M nem ures teljes metrikus
ter es (F
n
)
nN
az M zart reszhalmazainak olyan sorozata, hogy M =

nN
F
n
, akkor
letezik olyan n N, hogy F
n
belseje nem ures, hiszen ha nem gy volna, akkor
minden N n-re F
n
sehol sem s ur u volna, tehat M elso kategoriaj u halmaz lenne
M-ben, holott M nem ures nylt halmaz az M teljes metrikus terben.
A Baire-fele kategoriatetel szerint egy metrikus ter teljessege elegseges ahhoz,
hogy benne minden nem ures nylt halmaz masodik kategoriaj u legyen; azonban a
teljesseg nem sz ukseges ehhez (5. gyakorlat).
A Baire-fele kategoriatetel itt bizonytott alakja a metrikus terek elmeletehez
tartozik, es abban szamos alkalmazasa van, amit a gyakorlatok jol illusztralnak.
Most alkalmazni fogjuk a tetel a normalt terek elmeleteben. Ehhez eloszor
emlekeztet unk arra, hogy a K feletti E vektorter H reszhalmazat elnyelonek
nevezz uk, ha minden x E eseten letezik olyan R
+
, hogy x .H (VI.
fejezet, 2. pont, 4. pelda). Vilagos, hogy normalt terben a 0 vektor minden zart
gombi kornyezete zart, konvex es elnyelo halmaz; azonban letezik olyan normalt ter,
amelyben van olyan zart, konvex es elnyelo halmaz, amely nem kornyezete a 0-nak.
Azonban Banach-terek eseteben ez lehetetlen; ezt mutatja a kovetkezo tetel.
Tetel. Banach-terben minden zart, konvex es elnyelo halmaz a 0-nak kor-
nyezete.
Bizonytas. Eloszor megjegyezz uk, hogy ha T olyan konvex halmaz az E vektor-
terben, hogy 0 T, akkor minden [0, 1] valos szamra .T T, hiszen minden
x T pontra x = (1 )0 + x T. Tovabba, ha T olyan konvex halmaz az E
vektorterben, hogy 0 T, akkor , R es 0 < eseten .T .T teljes ul,
mert az eloz oek szerint (/).T T, gy .T = .((/).T) .T.
Legyen most E Banach-ter es T E zart, konvex es elnyelo halmaz. Feltessz uk,
hogy T szimmetrikus is, vagyis T T teljes ul. Az altalanos eset bizonytasat
majd visszavezetj uk erre a specialis esetre.
Fenn all az E =

nN
+
n.T egyenloseg, hiszen x E eseten van olyan R
+
,
hogy x .T, hiszen T elnyelo, gy veve barmely n > termeszetes szamot:
x .T n.T teljes ul. A Baire-fele kategoriatetel szerint van olyan n N
+
,
hogy n.T nem sehol sem s ur u halmaz, vagyis Int(n.T) ,= . Az E E; x n.x
lekepezes (linearis) homeomorzmus, ezert Int(n.T) = n.Int(T). Ebbol kovetkezik,
hogy Int(T) ,= ; legyen x Int(T) = Int(T) rogztett pont, es vegy unk olyan
r R
+
szamot, hogy B
r
(x) T.
Ekkor a T szimmetrikussaga miatt B
r
(x) T is igaz, mert ha y B
r
(x), akkor
r > |y (x)| = |x (y)|, vagyis y B
r
(x) T, gy y T T. Ha most
y B
r
(0), akkor y +x B
r
(x) T es y x B
r
(x) T, tehat a T konvexitasa
folytan y =
1
2
(y + x) +
1
2
(y x) T. Ez azt jelenti, hogy B
r
(0) T, tehat T
kornyezete a 0-nak.
204 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ha a T E halmaz zart, konvex es elnyelo, de nem feltetlen ul szimmetrikus, akkor
vegy uk a T (T) halmazt, amely nyilvanvaloan zart, konvex es szimmetrikus. Ha
ez elnyelo is volna, akkor az elozoek alapjan kornyezete lenne a 0 vektornak, es akkor
T meg inkabb kornyezete lenne 0-nak. Tehat eleg azt igazolni, hogy a T (T)
halmaz elnyelo. Ehhez legyen x E rogztett vektor. A T halmaz elnyelo, gy
x-hez van olyan
+
R
+
, hogy x
+
.T, ugyanakkor a x vektorhoz van olyan
R
+
, hogy x
.T. Legyen R
+
tetszoleges olyan szam, amelyre
> max(
+
,
). Ekkor
+
.T .T es
.T .T miatt x, x .T. Ez azt

jelenti, hogy
1
x T es
1
(x) T, azaz
1
x T. Tehat
1
x T (T), azaz
x .(T (T)), gy T (T) elnyelo halmaz.
2. Baire-fele kategoriatetel (gyakorlatok) 205
Gyakorlatok
1. Ha M metrikus ter, akkor x M eseten az x halmaz pontosan akkor sehol
sem s ur u, ha x nem izolalt pontja M-bek. Ha az M nem ures metrikus ter teljes es
nincs izolalt pontja, akkor az M halmaz nem megszamlalhatoan vegtelen.
(
Utmutatas. Tegy uk fel, hogy M ,= es M teljes. Vilagos, hogy M =

xM
x, tehat
ha az M halmaz megszamlalhato volna, akkor a Baire-fele kategoriatetel alapjan
volna olyan x M, hogy x nem sehol sem s ur u, vagyis x izolalt pontja M-nek.)
2. Az irracionalis szamok halmaza nem allthato elo megszamlalhato sok R-beli zart
halmaz uniojakent.
(
Utmutatas. Ha letezne R-ben zart halmazoknak olyan (F

n
)
nN
sorozata, amelyre
RQ =
_
nN
F
n
, akkor R =
_
_
nN
F
n
_
_
_
_
xQ
x
_
_
, tehat a Baire-fele kategoriatetel
alapjan letezne olyan n N, hogy Int(F
n
) ,= , ezert Int(R Q) ,= , ami nem
igaz.)
3. Ha E normalt ter es F E olyan zart linearis alter, hogy F ,= E, akkor F sehol
sem s ur u halmaz E-ben. Ha E vegtelen dimenzios Banach-ter, akkor nem letezik
olyan B E megszamlalhato halmaz, hogy az E minden eleme eloall veges B-ben
halado rendszer linearis kombinaciojakent.
(
Utmutatas. Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy az E vegtelen dimenzios

Banach-terben letezik olyan B megszamlalhato halmaz, amelyre az E minden eleme
eloall veges B-ben halado rendszer linearis kombinaciojakent. Ekkor B nem veges,
k ulonben E veges dimenzios lenne. Legyen : N B bijekcio. Minden n N
eseten legyen
F
n
:=
kn
k
(k) [ (
k
)
kn
K
n
.
Ekkor n N eseten F
n
az E-nek n-dimenzios linearis altere, gy F
n
zart E-ben, es
a hipotezis szerint E =
_
nN
F
n
. Ugyanakkor minden N n-re F
n
,= E, ezert F
n
sehol sem s ur u E-ben, gy E elso kategoriaj u halmaz, ami ellentmond a Baire-fele
kategoriatetelnek.)
4. A K
(N)
vektorter felett egyaltalan nem letezik olyan norma, amellyel ellatva K
(N)
Banach-ter volna.
(
Utmutatas. Minden n N eseten legyen

F
n
:= s K
(N)
[ ( k N) : (k > n) (s(k) = 0).
Ekkor minden N n-re F
n
veges dimenzios linearis altere K
(N)
-nek es K
(N)
=
_
nN
F
n
. Ha volna olyan norma K
(N)
felett, amellyel K
(N)
Banach-ter, akkor
minden n N eseten F
n
zart linearis altere K
(N)
-nek es F
n
,= K
(N)
, tehat a 3.
gyakorlat szerint K
(N)
elso kategoriaj u halmaz lenne, ami ellentmond a Baire-fele
kategoriatetelnek.)
206 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
5. Legyen M a Q 0 R
2
es (1/n, k/n) R
2
[(n N
+
) (k Z) halmazok
unioja. Az M halmazt ellatjuk az R
2
feletti euklideszi metrika lesz uktesevel. Ekkor
M nem teljes metrikus ter, de az M minden nem ures nylt reszhalmaza masodik
kategoriaj u.
(
Utmutatas. Jellemezz uk a sehol sem s ur u halmazokat ebben a metrikus terben!)

6.

Ertelmezz uk a kovetkezo f uggvenyhalmazt:
E := f C([0, 1]; R) [ ( R
+
)(t [0, [) : f(t) = 0 ,
amely nyilvanvaloan linearis altere a [0, 1] R folytonos f uggvenyek C([0, 1]; R)
terenek. Az E valos vektorteret ellatjuk a sup-normaval. Ekkor a
T :=
_
f E ( m N
+
) :
f
_
1
m
_
1
m
_
halmaz olyan szimmetrikus, zart, konvex es elnyelo reszhalmaza E-nek, amely nem
kornyezete a 0 E vektornak az E normalt terben. Tovabba; az E halmaz elso
kategoriaj u az E metrikus terben. (Termeszetesen E nem Banach-ter.)
(
Utmutatas. Megmutatjuk, hogy ha r R

+
tetszoleges, akkor a B
r
(0) gomb
nem reszhalmaza T-nek. Legyen tehat r R
+
rogztett, es minden N
+
n-re
ertelmezz uk a kovetkezo f uggvenyt:
f
n
: [0, 1] R; t
_
_
0 ; ha t [0,
1
3n
[,
6t
2
n
; ha t [
1
3n
,
1
2n
[,
1
n
; ha t [
1
2n
, 1].
Ekkor n N
+
eseten f
n
E, es ha n >
1
r
, akkor f
n
B
r
(0); ugyanakkor minden
m
_
n,
5n
2
_
termeszetes szamra f
n
_
1
m
_
>
1
m
, tehat f
n
/ T. Ezert B
r
(0) nem
reszhalmaza T-nek, vagyis T nem kornyezete a 0-nak E-ben.
Legyen (
n
)
nN
tetszoleges valos zerussorozat a ]0, 1] intervallumban, es minden
n N eseten
F
n
:= f E[( t [0,
n
]) : f(t) = 0.
Ekkor (F
n
)
nN
az E valodi zart linearis altereinek olyan sorozata, amelyre E =
_
nN
F
n
, ezert E elso kategoriaj u halmaz.)
7. Ha M teljes metrikus ter es H M elso kategoriaj u halmaz, akkor Int(H) =
es M H s ur u halmaz M-ben.
(
Utmutatas. Tudjuk, hogy M H = M Int(M (M H)) = M Int(H), tehat

M H pontosan akkor s ur u M-ben, ha Int(H) = . Ha Int(H) ,= , akkor a
Baire-fele kategoriatetel szerint Int(H) masodik kategoriaj u halmaz, ezert H nem
lehet elso kategoriaj u.)
8. Legyenek (M, d) es (M
t
, d
t
) metrikus terek. Minden f : M M
t
f uggvenyre
vezess uk be az
f
: M R
+
; x inf
V T
d
(x)
(diam
d
(fV )))
lekepezest, amit az f ingadozas-f uggvenyenek nevez unk.
a) Az f : M M
t
f uggveny pontosan akkor folytonos az a M pontban, ha
f
(a) = 0; vagyis az f szakadasi pontjainak halmaza egyenlo az x M[
f
(x) > 0
halmazzal.
b) Ha f : M M
t
tetszoleges f uggveny, akkor az
f
: M R
+
f uggveny fel ulrol
felig folytonos (V. fejezet, 8. pont, 4. gyakorlat).
c) Legyen (f
n
)
nN
olyan sorozat, hogy minden N n-re f
n
: M M
t
folytonos
f uggveny, es tegy uk fel, hogy az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat pontonkent konvergens
az M halmazon. Ekkor a lim
n
f
n
pontonkenti limeszf uggveny szakadasi pontjainak
halmaza elso kategoriaj u halmaz M-ben, es ha az (M, d) metrikus ter teljes, akkor
a lim
n
f
n
f uggveny folytonossagi pontjainak halmaza s ur u M-ben.
d) A
Q
: R R Dirichlet-f uggveny nem allthato elo R R folytonos f uggvenyek
sorozatanak pontonkenti limeszf uggvenyekent, de letezik R R f uggvenyeknek
olyan (f
n
)
nN
sorozata, hogy
Q
= lim
n
f
n
, es minden N n-re f
n
eloallthato
R R folytonos f uggvenyek sorozatanak pontonkenti limeszf uggvenyekent.
(
Utmutatas. a) Tegy uk fel, hogy f folytonos az a M pontban. Ha R

+
, akkor
letezik a-nak olyan V kornyezete, hogy fV ) B
(f(a); d
t
); ekkor x
1
, x
2
V eseten
d
t
(f(x
1
), f(x
2
)) d
t
(f(x
1
), f(a)) +d
t
(f(a), f(x
2
)) < 2,
vagyis
f
(a) diam
d
(fV )) 2. Ebbol kovetkezik, hogy
f
(a) = 0.
Megfordtva, legyen a M olyan, hogy
f
(a) = 0. Ekkor minden R
+
eseten
f
(a) < , tehat letezik a-nak olyan V kornyezete M-ben, amelyre
diam
d
(fV )) < ; ekkor x V eseten d
t
(f(x), f(a)) diam
d
(fV )) < , vagyis
fV ) B
(f(a); d
t
). Ez azt jelenti, hogy f folytonos az a pontban.
b) Legyen c R es a [
f
< c]. Ekkor
f
(a) < c, tehat van olyan V kornyezete
a-nak M-ben, hogy diam
d
(fV )) < c. Legyen M olyan nylt halmaz, hogy
a V . Ha x , akkor kornyezete x-nek M-ben, ezert
f
(x) diam
d
(f)) diam
d
(fV )) < c,
vagyis x [
f
< c], azaz [
f
< c]. Ez azt jelenti, hogy a Int([
f
< c]),
vagyis [
f
< c] nylt halmaz M-ben, tehat
f
fel ulrol felig folytonos f uggveny.
c) Legyen f := lim
n
f
n
, valamint minden R
+
-ra es N n-re legyen
F
n
() :=
(p,q)NN, p,qn
x M [ d
t
(f
p
(x), f
q
(x)) .
Megmutatjuk, hogy ha n N, ,
t
R
+
es
t

3
, akkor az [
f
> ]F
n
(
t
) halmaz
sehol sem s ur u, vagyis Int
_
[
f
> ] F
n
(
t
)
_
= . Tegy uk fel ugyanis, hogy n N
208 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
es ,
t
R
+
olyanok, hogy [
f
> ]F
n
(
t
) nem sehol sem s ur u, vagyis letezik olyan
[
f
> ] F
n
(
t
) halmaz, amely nylt es nem ures; bebizonytjuk, hogy ekkor
t
>

3
. Minden p, q N szamra x M[d
t
(f
p
(x), f
q
(x))
t
zart halmaz M-ben,
ezert F
n
(
t
) is zart halmaz M-ben, tehat [
f
> ] F
n
(
t
) F
n
(
t
) = F
n
(
t
).
Ez azt jelenti, hogy x eseten minden p, q N szamra, ha p, q n, akkor
d
t
(f
p
(x), f
q
(x))
t
, ezert
d
t
(f(x), f
n
(x)) = lim
p
d
t
(f
p
(x), f
n
(x))
t
.
Legyen a rogztett pont. Az f
n
f uggveny folytonos a-ban, tehat az a)
alapjan
f
n
(a) = 0, gy az
t
-hoz letezik a-nak olyan V nylt kornyezete, amelyre
diam
d
(f
n
V ))
t
, azaz minden x
1
, x
2
V eeten d
t
(f
n
(x
1
), f
n
(x
2
))
t
. Tehat
ha x
1
, x
2
V , akkor
d
t
(f(x
1
), f(x
2
)) d
t
(f(x
1
), f
n
(x
1
)) +d
t
(f
n
(x
1
), f
n
(x
2
)) +d
t
(f
n
(x
2
), f(x
2
)) 3
t
,
tehat diam
d
(fV )) 3
t
, gy minden x V eseten V T
d
(a) miatt
f
(x) diam
d
(fV )) 3
t
.
Ugyanakkor a V [
f
> ] F
n
(
t
) [
f
> ] es V nylt halmaz, tehat
V [
f
> ] ,= . Ha x V [
f
> ], akkor
<
f
(x) 3
t
,
tehat < 3
t
. Ezzel megmutattuk, hogy ha n N, ,
t
R
+
es
t

3
, akkor az
[
f
> ] F
n
(
t
) halmaz sehol sem s ur u M-ben.
Legyen most R
+
rogztett es
t
]0, /3] tetszoleges valos szam. Minden x M
eseten (f
n
(x))
nN
Cauchy-sorozat M
t
-ben, ezert
t
-hoz letezik olyan n N, hogy
minden p, q N szamra, ha p, q n, akkor d
t
(f
p
(x), f
q
(x))
t
, gy x F
n
(
t
).
Ez azt jelenti, hogy M =
_
nN
F
n
(
t
), gy [
f
> ] =
_
nN
([
f
> ] F
n
(
t
)), es az
elozoekben lattuk, hogy minden N n-re az [
f
> ] F
n
(
t
) halmaz sehol sem
s ur u M-ben. Ezert az [
f
> ] halmaz elso kategoriaj u M-ben.
Legyen most (
n
)
nN
tetszoleges zarussorozat R
+
-ban. Ekkor [
f
> 0] =
_
nN
[
f
>
n
], es az iment bizonyitottuk, hogy minden N n-re az [
f
>
n
halmaz elso
kategoriaj u M-ben, ezert az [
f
> 0] halmaz is elso kategoriaj u M-ben.
Ha (M, d) teljes metrikus ter, akkor az f folytonossagi pontjai halmazanak (vagyis
az [
f
= 0] halmaznak) az M-re vonatkozo komplementuma elso kategoriaj u, tehat
a 7. gyakorlat eredmenye szerint az f folytonossagi pontjainak halmaza s ur u M-
ben.
d) A Dirichlet-f uggveny sehol sem folytonos, ezert a c) miatt nem allthato elo
folytonos f uggvenyek sorozatanak pontonkenti limeszf uggvenyekent. Minden m, n
N eseten legyen
f
m,n
: R R; x [ cos(n!x)[
m
.
Konnyen lathato, hogy minden N n-re az (f
m,n
)
mN
f uggvenysorozat pontonkent
konvergens az R halmazon, es
Q
= lim
n
_
lim
m
f
m,n
_
.)
9. Legyenek a, b R es a < b. Jelolje H azon f : [a, b] R folytonos f uggvenyek
halmaz at, amelyekhez letezik olyan t [a, b[, hogy
sup
t
]t,b]
f(t
t
) f(t)
t
t
t
< +.
Ekkor H elso kategoriaj u halmaz az [a, b] R folytonos f uggvenyek sup-normaval
ellatott Banach-tereben. Letezik olyan [a, b] R folytonos f uggveny, amely az [a, b[
intervallum egyetlen pontjaban sem dierencialhato jobbrol.
(
Utmutatas. Ha a H halmaz elso kategoriaj u volna a C([a, b]; R) Banach-terben,

akkor C([a, b]; R)H nem ures (sot s ur u a sup-norma szerint), es f C([a, b]; R)H
eseten minden t [a, b[ eseten
sup
t
]t,b]
f(t
t
) f(t)
t
t
t
= +,
tehat f-nek t-ben nem letezhet jobboldali derivaltja, k ulonben letezne olyan
]0, b t[ valos szam, hogy
sup
t
]t,t+]
f(t
t
) f(t)
t
t
t
< +,
ugyanakkor a
[t +, b] R; t
t

f(t
t
) f(t)
t
t
t
f uggveny folytonos a [t +, b] kompakt intervallumon, gy korlatos is, tehat
sup
t
]t,b]
f(t
t
) f(t)
t
t
t
max
_
sup
t
]t,t+]
f(t
t
) f(t)
t
t
t
, sup
t
]t+,b]
f(t
t
) f(t)
t
t
t
_
< +
is teljes ulne.
Megmutatjuk, hogy H elso kategoriaj u a sup-normaval ellatott C([a, b]; R) Banach-
terben. Legyen N az
1
b a
szam egesz resze, es minden n > N termeszetes szamra
legyen
H
n
:= f C([a, b]; R) [ ( t [a, b
1
n
]) : sup
t
]t,b]
f(t
t
) f(t)
t
t
t
n.
Ha f H, akkor letezik olyan t [a, b[, hogy
sup
t
]t,b]
f(t
t
) f(t)
t
t
t
< +,
210 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
tehat van olyan n > N termeszetes szam, hogy t b
1
n
, es sup
t
]t,b]
f(t
t
) f(t)
t
t
t
n, vagyis f H
n
. Ez azt jelenti, hogy H
_
nN, n>N
H
n
, gy eleg azt igazolni, hogy
minden n > N termeszetes szamra H
n
sehol sem s ur u.
Legyen n > N rogztett termeszetes szam. Eloszor megmutatjuk, hogy H
n
zart
a sup-norma szerint. Ehhez legyen f C([a, b]; R) es (f
k
)
kN
olyan sorozat
H
n
-ben, amely egyenletesen (vagyis a sup-normaban) konvergal f-hez. Letezik
olyan (t
k
)
kN
sorozat az
_
a, b
1
n
_
intervallumban, hogy minden k N eseten
sup
t
]t
k
,b]
f
k
(t
t
) f
k
(t
k
)
t
t
t
k
n. A Bolzano-Weierstrass-tetel szerint van olyan :

N N szigor uan monoton novo f uggveny es t
_
a, b
1
n
_
pont, hogy t =
lim
k
t
(k)
. Legyen t
t
]t, b] rogztett pont. Van olyan k(t
t
) N, hogy minden
k > k(t
t
) termeszetes szamra t
t
]t
(k)
, b], ezert
f
(k)
(t
t
) f
(k)
(t
(k)
)
t
t
t
(k)
n,
kovetkezeskeppen
[f(t
t
)f(t)[ [f(t
t
)f
(k)
(t
t
)[ +[f
(k)
(t
t
)f
(k)
(t
(k)
)[ +[f
(k)
(t
(k)
)f(t
(k)
)[+
+[f(t
(k)
) f(t)[ |f f
(k)
| +n[t
t
t
(k)
[ +|f
(k)
f| +[f(t
(k)
) f(t)[.
Itt a jobb oldal hatarerteke k eseten n[t
t
t[, ezert
f(t
t
) f(t)
t
t
t
n, vagyis
f H
n
.
Ezert eleg azt megmutatni, hogy Int(H
n
) ,= , vagyis a C([a, b]; R) H
n
halmaz
s ur u C([a, b]; R)-ben a sup-norma szerint. Ehhez legyen f C([a, b]; R) rogztett
f uggveny es R
+
tetszoleges. Olyan f
t
C([a, b]; R) f uggvenyt keres unk, amelyre
f
t
/ H
n
es |f f
t
| < . Az f egyenletes folytonossagat kihasznalva vesz unk olyan
m N
+
szamot es olyan (t
k
)
0km
szigor uan monoton novo rendszert az [a, b]
intervallumban, amelyre t
0
= a, t
m
= b, valamint minden k < m termeszetes
szamra es minden t, t
t
[t
k
, t
k+1
] pontra [f(t
t
) f(t)[ <

4
. Legyen h : [a, b] R
az a f uggveny, amelyre minden k m termeszetes szamra h(t
k
) := f(t
k
), es ha
k < m, valamint t ]t
k
, t
k+1
[, akkor
h(t) := f(t
k
) +
_
f(t
k+1
) f(t
k
)
t
k+1
t
k
_
(t t
k
).
Vilagos, hogy h C([a, b]; R) es |fh|

2
, hiszen t [a, b]t
k
[(k N)(k < m)
eseten letezik egyetlen olyan k < m termeszetes szam, amelyre t ]t
k
, t
k+1
[, tehat
[f(t) h(t)[ =
f(t) f(t
k
)
_
f(t
k+1
) f(t
k
)
t
k+1
t
k
_
(t t
k
)
[f(t) f(t
k
)[ +[f(t
k+1
) f(t
k
)[
_
t t
k
t
k+1
t
k
_
<

4
+

4
1 =

2
.
Tovabba, a C := max
kN, k<m
f(t
k+1
) f(t
k
)
t
k+1
t
k
szamra teljes ul az, hogy minden

t [a, b] t
k
[(k N) (0 < k < m) pontban h dierencialhato es [(Dh)(t)[ C.
Legyen most g C([a, b]; R) olyan szakaszonkent linearis f uggveny, hogy |g|

2
,
es az [a, b] minden olyan t pontjaban, ahol g dierencialhato fennall a [(Dg)(t)[ >
C + n egyenlotlenseg. Konnyen lathato, hogy ekkor az f
t
:= h + g f uggvenyre
f
t
C([a, b]; R) H
n
es |f f
t
| < teljes ul.)
212 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
3. Banach-Steinhaus-tetel 213
3. Banach-Steinhaus-tetel
Ebben a pontban normalt terek kozott hato folytonos linearis operatorok
sorozatainak pontonkenti konvergenciajaval folgalkozunk.
Alltas. Legyenek E es F normalt terek, u L(E; F), es (u

n
)
nN
olyan
sorozat L(E; F)-ben, hogy letezik olyan D E halmaz, hogy a D linearis burka
s ur u E-ben es u = lim
n
u
n
a D halmazon. Ha sup
nN
|u
n
| < + (vagyis az (u
n
)
nN
operatorsorozat operatornormaban korlatos), akkor u = lim
n
u
n
, vagyis az (u
n
)
nN
operatorsorozat pontonkent konvergens az E halmazon.
Bizonytas. Jelolje E
0
a D halmaz linearis burkat. Nyilvanvalo, hogy minden x E
0
eseten u(x) = lim
n
u
n
(x), es a hipotezis szerint E
0
s ur u linearis altere E-nek.
Legyen C R
+
olyan szam, amelyre C > |u| + sup
nN
|u
n
| teljes ul.
Rogzts unk egy x E pontot; megmutatjuk, hogy u(x) = lim
n
u
n
(x). Ehhez legyen
R
+
tetsz oleges, es az E
0
s ur useget kihasznalva vegy unk olyan x E
0
vektort,
amelyre |x x
0
| <

2C
. Ekkor az u(x
0
) = lim
n
u
n
(x
0
) egyenloseg miatt van olyan
N N, hogy minden n > N termeszetes szamra |u
n
(x
0
) u(x
0
)| <

2
. Ha most
n > N tetszoleges termeszetes szam, akkor fennallnak a kovetkezo egyenlotlensegek
|u
n
(x) u(x)| |u
n
(x) u
n
(x
0
)| +|u
n
(x
0
) u(x
0
)| +|u(x
0
) u(x)|
|u
n
||x x
0
| +|u
n
(x
0
) u(x
0
)| +|u||x
0
x|
_
sup
mN
|u
m
| +|u|
_
|x x
0
| +|u
n
(x
0
) u(x
0
)| < C

2C
+

2
= ,
amibol kovetkezik az alltas.
Tetel. (Banach egyenletes korlatossag tetele.) Legyen E Banach-ter, F normalt
ter, es H L(E; F) olyan operatorhalmaz, amelyre minden x E eseten az
u(x)[u H F halmaz korlatos F-ben (amit ugy fejez unk ki, hogy a H
operatorhalmaz pontonkent korlatos). Ekkor H az operatornormaban is korlatos,
vagyis sup
uH
|u| < +.
Bizonytas. Termeszetesen feltehetj uk, hogy H ,= . Legyen
T :=
uH
1
u B
1
(0)).
Minden u H eseten u : E F folytonos f uggveny, es B
1
(0) F zart hal-
maz, ezert
1
u B
1
(0)) zart halmaz E-ben, gy T is zart halmaz. Minden u H
eseten u : E F linearis f uggveny, es B
1
(0) F konvex halmaz F-ben, ezert
1
u B
1
(0)) konvex halmaz E-ben, gy T is konvex halmaz. Ha x E, akkor az
u(x)[u H F halmaz korlatos F-ben, tehat van olyan R
+
, amelyre
214 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
minden H u-ra |u(x)| , vagyis |u((1/)x)| 1, azaz (1/)x
1
u B
1
(0));
ez azt jelenti, hogy (1/)x T, azaz x .T.
Tehat a T halmaz zart, konvex es elnyelo az E Banach-terben, ezert T kornyezete
a 0 vektornak, vagyis vehet unk olyan r R
+
szamot, amelyre B
r
(0) T. Ekkor
u H es x B
1
(0) eseten rx B
r
(0) T
1
u B
1
(0)), gy |u(rx)| 1, tehat
|u(x)|
1
r
. Ebbol kovetkezik, hogy minden H u-ra |u| := sup
xB
1
(0)
|u(x)|
1
r
,
tehat sup
uH
|u|
1
r
< +.
Tetel. (Banach-Steinhaus-tetel.) Legyen E Banach-ter, F normalt ter, es
(u
n
)
nN
olyan sorozat L(E; F)-ben, amely pontonkent konvergens az E halmazon.
Legyen u := lim
n
u
n
.
a) Az (u
n
)
nN
operatorsorozat operatornormaban korlatos, vagyis sup
nN
|u
n
| < +.
b) u L(E; F) es |u| liminf
n
|u
n
|.
c) Az (u
n
)
nN
operatorsorozat az E minden relatv kompakt reszhalmazan egyen-
letesen konvergens.
Bizonytas. a) Az u
n
[n N L(E; F) operatorhalmaz pontonkent korlatos,
mert minden x E eseten, a hipotezis alapjan, az (u
n
(x))
nN
sorozat konvergens,
tehat az u
n
(x)[n N halmaz korlatos F-ben. Ezert Banach egyenletes korlatossag
tetele alapjan az u
n
[n N operatorhalmaz korlatos az operatornorma szerint,
vagyis sup
nN
|u
n
| < +.
b) Legyen x E; ekkor minden N n-re |u
n
(x)| |u
n
||x|, ezert
|u(x)| = | lim
n
u
n
(x)| = lim
n
|u
n
(x)| = limsup
n
|u
n
(x)|
liminf
n
|u
n
||x| =
_
liminf
n
|u
n
|
_
|x|.
Az a) szerint liminf
n
|u
n
| sup
nN
|u
n
| < +, ezert az u linearis operator folytonos
es |u| liminf
n
|u
n
|.
Azt kell igazolni, hogy ha K E kompakt halmaz, akkor az (u
n
)
nN
operator-
sorozat egyenletesen konvergens a K halmazon. Ehhez legyen C R
+
olyan szam,
amelyre C sup
nN
|u
n
|, es vegy unk tetszoleges R
+
szamot.
Minden x K eseten az u operator folytonos x-ben, ezert van olyan R
+
,
hogy minden uB
(x)) B
/3
(u(x)); tovabba vilagos, hogy ekkor minden
t
]0, [
szamra uB
(x)) B
/3
(u(x)) teljes ul. Ezert a kivalasztasi axioma alkalmazasaval
vehet unk olyan (
x
)
xK
rendszert R
+
-ban, hogy minden K x-re
x
<

3C
es
uB
x
(x)) B
/3
(u(x)). Ekkor termeszetesen K

xK
B
x
(x), es K kompakt,
gy van olyan A K veges halmaz, hogy K

aA
B
a
(a). Ha a A, akkor
u(a) = lim
n
u
n
(a), ezert van olyan N N, hogy minden n > N termeszetes szamra
3. Banach-Steinhaus-tetel 215
|u
n
(a) u(a)| < /3. Tehat kivalaszthatunk olyan (N
a
)
aA
rendszert N-ben, hogy
minden a A eseten, minden n > N termeszetes szamra |u
n
(a) u(a)| < /3.
Legyen N N olyan termeszetes szam, amelyre minden a A eseten N
a
N
teljes ul.
Megmutatjuk, hogy minden n > N termeszetes szamra es minden K x-re
|u
n
(x) u(x)| < . Valoban, legyen n > N termeszetes szam es x K. Ekkor
K

aA
B
a
(a) miatt vehet unk olyan a A pontot, amelyre x B
a
(a), vagyis
|x a| <
a
. Vilagos, hogy ekkor |u(x) u(a)| < /3 es n > N N
a
mi-
att |u
n
(a) u(a)| < /3, valamint
a
<

3C
, gy ervenyesek a kovetkezo egyen-
lotlensegek
|u
n
(x) u(x)| |u
n
(x) u
n
(a)| +|u
n
(a) u(a)| +|u(a) u(x)| <
< |u
n
||x a| +

3
+

3
C
a
+
2
3
< .
Ezzel megmutattuk, hogy a K E kompakt halmazra
( R
+
)(N N)(x K)(n N) : (n > N |u
n
(x) u(x)| < )
teljes ul, ami eppen azt jelenti, hogy az (u
n
)
nN
operatorsorozat egyenletesen
konvergens a K halmazon.
A Banach-Steinhaus-tetel feltetelei mellett az (u
n
)
nN
operatorsorozat nem
sz uksegkeppen konvergal a lim
n
u
n
folytonos linearis operatorhoz az operatornorma
szerint (6. gyakorlat). A tetel c) pontja mindossze azt alltja, hogy az (u
n
)
nN
operatorsorozat csak az E relatv kompakt reszhalmazain konvergal egyenletesen,
de a korlatos halmazokon mar nem sz uksegkeppen egyenletesen konvergens. Meg
az is elofordulhat, hogy az (|u
n
|)
nN
valos szamsorozat nem konvergens, bar a tetel
a) pontja szerint korlatos; ilyen esetben biztos az, hogy (u
n
)
nN
nem konvergens
az operatornorma szerint. Azonban veges dimenzios indulasi ter eseteben igaz a
kovetkezo alltas.
Kovetkezmeny. Legyen E veges dimenzios normalt ter es F normalt ter.
Az L(E; F)-ben halado (u
n
)
nN
operatorsorozat akkor es csak akkor konvergens
pontonkent az E halmazon, ha konvergens az operatornorma szerint.
Bizonytas. A B
1
(0) gomb E-ben korlatos es zart, gy kompakt, mert E veges
dimenzios. Ezert a Banach-Steinhaus-tetel alapjan az (u
n
)
nN
operatorsorozat a
B
1
(0) gombon is egyenletesen konvergens, ami eppen azt jelenti, hogy konvergens
az operatornorma szerint.
Megjegyezz uk meg, hogy a Banach-Steinhaus-tetel b) pontjaban felrt |u|
liminf
n
|u
n
| osszef uggesben szigor u egyenlotlenseg is lehetseges (6. gyakorlat).
216 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
3. Banach-Steinhaus-tetel (gyakorlatok) 217
Gyakorlatok
1. Legyenek E es F normalt terek, valamint (u
n
)
nN
olyan sorozat L(E; F)-ben,
amely pontonkent konvergens az E halmazon. Jelolje u az (u
n
)
nN
operatorsorozat
pontonkenti limeszf uggvenyet. Ha sup
nN
|u
n
| < +, akkor teljes ulnek a Banach-
Steinhaus-tetelben megfogalmazott a), b) es c) alltasok. (Tehat itt nem az E
teljesseget, hanem az (u
n
)
nN
sorozat operatornorma szerinti korlatossagat tessz uk
fel.)
(
Utmutatas. Figyelj uk meg, hogy a Banach-Steinhaus-tetel bizonytasaban hol, es

hogyan hasznaltuk fel az E teljesseget!)
2. Legyen E Banach-ter, F normalt ter, es (u
n
)
nN
olyan sorozat L(E; F)-ben,
amely pontonkent konvergens az E halmazon. Ha (x
n
)
nN
konvergens sorozat E-
ben, akkor
_
lim
n
u
n
__
lim
n
x
n
_
= lim
n
u
n
(x
n
).
(
Utmutatas. Legyen u := lim

n
u
n
es x := lim
n
x
n
. A Banach-Steinhaus-tetel
alapjan u L(E; F), es C := sup
nN
|u
n
| < +. Az atviteli elvbol kovetkezik, hogy
u(x) = lim
n
u
n
(x), tehat tetszoleges R
+
eseten van olyan N N, hogy minden
n > N termeszetes szamra |x
n
x| < es |u
n
(x) u(x)| < , gy
|u
n
(x
n
) u(x)| |u
n
(x
n
) u
n
(x)| +|u
n
(x) u(x)| <
< |u
n
||x
n
x| + (C + 1),
amibol kovetkezik, hogy u(x) = lim
n
u
n
(x
n
).)
3. Legyen s egy K-ban halado sorozat.
a) s l
K
pontosan akkor teljes ul, ha minden s
t
l
1
K
eseten a
kN
s(k)s
t
(k) sor
konvergens.
b) Ha p, q [1, [ olyan valos szamok, hogy
1
p
+
1
q
= 1, akkor s l
q
K
ekvivalens
azzal, hogy minden s
t
l
p
K
eseten a
kN
s(k)s
t
(k) sor konvergens.
(
Utmutatas. a) A majorans kriterium alapjan az s l
K
feltetelbol meg az is
kovetkezik, hogy minden s
t
l
1
K
eseten a
kN
s(k)s
t
(k) sor abszol ut konvergens. Az
elegsegesseg bizonytasahoz legyen minden n N eseten
u
n
: l
1
K
K; s
t

n
k=0
s(k)s
t
(k).
Ekkor (u
n
)
nN
olyan sorozat
_
l
1
K
_
t
-ben, amely az s-re vonatkozo felteves alapjan
pontonkenk konvergens az l
1
K
halmazon, gy az egyenletes korlatossag tetele szerint
218 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
sup
nN
|u
n
| < +. Ugyanakkor konnyen lathato, hogy minden N n-re |u
n
| =
max
0kn
[s(k)[, ami azt jelenti, hogy
sup
nN
[s(n)[ = sup
nN
_
max
0kn
[s(k)[
_
= sup
nN
|u
n
| < +,
vagyis az s sorozat korlatos.
b) Az elemi Holder-egyenlotlenseg alapjan az s l
q
K
feltetelbol meg az is
kovetkezik, hogy minden s
t
l
p
K
eseten a
kN
s(k)s
t
(k) sor abszol ut konvergens.
Az elegsegesseget pontosan ugyan ugy bizonytjuk, mint az a) pontban, felhasznalva
azt, hogy most a VI. fejezet, 1. pont, 6. gyakorlat alapjan minden N
+
n-re
|u
n
| =
_
n1
k=0
[s(k)[
q
_
1/q
teljes ul.)
4. Legyenek p, q [1, [ olyan valos szamok, hogy
1
p
+
1
q
= 1, es minden s l
q
K
eseten
u
s
: l
p
K
K; s
t

k=0
s(k)s
t
(k).
Tudjuk, hogy s l
q
K
eseten u
s
(l
p
K
)
t
, es az
l
q
K
(l
p
K
)
t
; s u
s
lekepezes linearis izometria (VI. fejezet, 1. pont, 6. gyakorlat). Mutassuk meg,
hogy ez a lekepezes sz urjektv, vagyis minden u (l
p
K
)
t
funkcionalhoz van olyan
s l
q
K
, hogy u
s
= u. (Ez azt jelenti, hogy az l
q
K
normalt sorozatter kit untetett
modon - a fenti linearis izometria altal - azonosul az (l
p
K
)
t
dualis terrel, tehat rhato,
hogy (l
p
K
)
t
= l
q
K
.) Igazoljuk, hogy minden p ]1, [ valos szamra az l
p
K
Banach-ter
reexv.
(
Utmutatas. Minden N n-re legyen e

n
az az elem l
p
K
-ban, amelyre minden m N
eseten e
n
(m) =
m,n
. Legyen u (l
p
K
)
t
rogztett, es s az a sorozat, amelyre minden
n N eseten s(n) := u(e
n
). Megmutatjuk, hogy s l
q
K
es u = u
s
.
Az nyilvanvalo, hogy ha s l
q
K
teljes ulne, akkor minden N n-re u(e
n
) = s(n) =
u
s
(e
n
), gy u = u
s
az e
n
[n N halmaz altal generalt linearis alteren (azaz K
(N)
-
en), ami s ur u l
p
K
-ban, tehat az u es u
s
folytonossaga miatt u = u
s
. Tehat csak azt
kell igazolni, hogy s l
q
K
.
Minden n N eseten legyen s
n
az a K-ban halado sorozat, amelyre minden N m-
re s
n
(m) := s(m), ha m < n, es s
n
(m) := 0, ha m n. Ha n N, akkor
s
n
K
(N)
l
q
K
, tehat a VI. fejezet, 1. pont, 6. gyakorlat szerint u
s
n
(l
p
K
)
t
es
|u
s
n
| = |s
n
|
q
=
_
n1
k=0
[s(k)[
q
_
1/q
. Ha s
t
l
p
K
, akkor minden n N
+
eseten
u
s
n
(s
t
) =
k=0
s
n
(k)s
t
(k) =
n1
k=0
s(k)s
t
(k) =
n1
k=0
u(e
k
)s
t
(k) = u
_
n1
k=0
s
t
(k)e
k
_
,
ugyanakkor s
t
=
k=0
s
t
(k)e
k
= lim
n
n1
k=0
s
t
(k)e
k
az l
p
K
-ban | |
p
szerint, tehat
az u folytonossaga miatt lim
k
u
_
n1
k=0
s
t
(k)e
k
_
letezik. Ez azt jelenti, hogy az
(u
s
n
)
nN
funkcional-sorozat pontonkent konvergens az l
p
K
sorozatteren. Ezert Ba-
nach egyenletes korlatossag tetele alapjan sup
nN
|u
s
n
| < +, vagyis
sup
nN
_
n1
k=0
[s(k)[
q
_
1/q
= sup
nN
|s
n
|
q
< +,
tehat s l
q
K
.)
5. Jelolje c
K,0
a K-ban halado zerussorozatok vektorteret a | |
normaval ellatva.
a) Mutassuk meg, hogy c
K,0
egyenlo a K
(N)
alter | |
szerinti lezartjaval l
1
K
-ban.
b) Legyen minden l
1
K
s-re
u
s
: c
K,0
K; s
t

k=0
s(k)s
t
(k).
Bizonytsuk be, hogy s l
1
K
eseten u
s
(c
K,0
)
t
, es az
l
1
K
(c
K,0
)
t
; s u
s
lekepezes izometrikus linearis bijekcio (termeszetesen l
1
K
felett | |
1
normat, es a
(c
K,0
)
t
dualis ter felett a funkcionalnormat veve normakent).
(
Utmutatas. a) Minden N n-re legyen e

n
az a sorozat, amelyre minden m N
eseten e
n
(m) =
m,n
. Megmutatjuk, hogy minden s c
K,0
sorozatra a
kN
s(k)e
k
sor konvergens c
K,0
-ban a | |
norma szerint es
k=0
s(k)e
k
= s; ebbol mar
kovetkezik, hogy c
K,0
resze a K
(N)
alter | |
szerinti lezartjanak l
K
-ban. Valoban,
minden n N
+
eseten
_
_
_
_
_
s
n1
k=0
s(k)e
k
_
_
_
_
_
= sup
mN
s(m)
n1
k=0
s(k)e
k
(m)
= sup
mN, mn
[s(m)[,
tehat ha R
+
, akkor lim(s) = 0 miatt van olyan N N, hogy minden m > N
termeszetes szamra [s(m)[ < , gy minden n > N termeszetes szamra
_
_
_
_
_
s
n1
k=0
s(k)e
k
_
_
_
_
_
,
vagyis a
kN
s(k)e
k
sor konvergens c
K,0
-ban a | |
norma szerint es
k=0
s(k)e
k
= s.
220 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Megmutatjuk, hogy a K
(N)
alter | |
szerinti lezartja l
K
-ban resze c
K,0
-nak.
Legyen ugyanis (s
n
)
nN
olyan sorozat K
(N)
-ben es legyen s l
K
olyan sorozat,
hogy s = lim
n
s
n
a | |
szerint; azt kell igazolni, hogy lim(s) = 0. Legyen R

+
rogztett. Letezik olyan n N, hogy |s s
n
|
< /2. Termeszetesen lim(s

n
) = 0,
ezert van olyan N N, hogy minden m > N termeszetes szamra [s
n
(m)[ < /2.
Ekkor minden m > N termeszetes szamra
[s(m)[ [s(m) s
n
(m)[ +[s
n
(m)[ |s s
n
|
+[s
n
(m)[ < 2(/2) = ,
tehat lim(s) = 0.
b) Az, hogy s l
1
K
eseten az u
s
: c
K,0
K linearis funkcional a | |
szerint
folytonos es |u
s
| = |s|
1
, ugyan ugy bizonythato, mint a VI. fejezet, 1. pont, 5.
gyakorlatban. Legyen u (c
K,0
)
t
; megmutatjuk, hogy az s := (u(e
n
)
nN
) sorozat
eleme l
1
K
-nak es u
s
= u. Ehhez legyen minden n N
+
eseten s
n
:=
n1
k=0
s(k)e
k
,
valamint s
0
:= 0. Minden N n-re s
n
K
(N)
, ezert u
s
n
(c
K,0
)
t
es |u
s
n
| =
|s
n
|
1
=
n1
k=0
[s(k)[, ha n > 0. Ha s
t
c
K,0
, akkor n N
+
eseten
u
s
n
(s
t
) =
k=0
s
n
(k)s
t
(k) =
n1
k=0
s(k)s
t
(k) =
n1
k=0
u(e
k
)s
t
(k) = u
_
n1
k=0
s
t
(k)e
k
_
,
es az a) bizonytasa alapjan a
kN
s
t
(k)e
k
sor konvergens c
K,0
-ban a | |
szerint es s
t
=
k=0
s
t
(k)e
k
. Ugyanakkor u folytonos a | |
szerint, ezert az
_
u
_
n1
k=0
s
t
(k)e
k
__
nN
+
szamsorozat konvergens. Ez azt jelenti, hogy az (u
s
n
)
nN
funkcional-sorozat pontonkent konvergens a c
K,0
halmazon. Az a) alapjan c
K,0
Banach-ter a | |
normaval, ezert Banach egyenletes korlatossag tetele szerint

sup
nN
+
n1
k=0
[s(k)[ = sup
nN
+
|u
s
n
| < +.
Ezert s l
1
K
, tehat jol ertelmezett az u
s
: c
K,0
K linearis funkcional, amely az
u-val egy utt folytonos | |
szerint, es nyilvanvaloan u = u
s
a K
(N)
alteren, amely
viszont s ur u c
K,0
-ban a | |
szerint, gy u
s
= u teljes ul.)
6. Adjunk peldat olyan E Banach-terre, es olyan E
t
-ben halado (u
n
)
nN
sorozatra,
amely pontonkent konvergens, de
_
_
_ lim
n
u
n
_
_
_ < liminf
n
|u
n
|.
(
Utmutatas. Tekints uk a K-ban halado zerussorozatok c

K,0
teret a | |
normaval
ellatva, es legyen minden n N eseten u
n
: c
K,0
K; s s(n). Ekkor minden
N n-re |u
n
| = 1 es lim
n
u
n
= 0.)
7. Jelolje c
K
a K-ban halado konvergens sorozatok vektorteret a | |
normaval
ellatva.
a) Mutassuk meg, hogy c
K
zart linearis altere l
K
-nak a | |
norma szerint.
b) Legyen minden s l
1
K
eseten
u
s
: c
K
K; s
t

k=0
s(k)s
t
(k).
Bizonytsuk be, hogy minden l
1
K
s-re u
s
(c
K
)
t
, es az
l
1
K
(c
K
)
t
; s u
s
lekepezes linearis izometria, de a
lim : c
K
K; s
t
lim(s
t
)
lekepezes olyan eleme (c
K
)
t
-nek, amelyhez nem letezik olyan s l
1
K
, hogy u
s
= lim.
c) Minden (, s) Kl
1
K
parra az
u
(,s)
: c
K
K; s
t
. lim(s
t
) +u
s
(s
t
lim(s
t
))
lekepezes eleme (c
K
)
t
-nek, es a
Kl
1
K
(c
K
)
t
; (, s) u
(,s)
lekepezes linearis bijekcio.
(
Utmutatas. a) Nyilvanvalo, hogy c

K
= c
K,0
K1, ahol 1 az azonosan 1 sorozat,
ezert a VI. fejezet, 1. pont, 11. gyakorlat eredmenye alapjan c
K
zart l
K
-ban a
| |
norma szerint, hiszen az 5. gyakorlat szerint c

K,0
is zart l
K
-ban a | |
norma szerint.
b) Kovess uk ugyanazt a gondolatmenetet, mint a VI. fejezet, 1. pont, 5. gyakorlat
alltasanak bizonytasaban! Ha s l
1
K
olyan sorozat lenne, hogy lim = u
s
, akkor
c
K,0
Ker(u
s
), vagyis az u
s
lesz uktese c
K,0
-ra a 0 funkcional, gy az 5. gyakorlat
b) pontja szerint s = 0, ami lehetetlen.)
8. (
Altalanostott hatarertekek.) Egy u : l
K
K lekepezest limeszoperacionak
nevez unk, ha Dom(u) olyan linearis altere l
K
-nak, amely tartalmazza a K-ban
halado konvergens sorozatok halmazat, es u : Dom(u) K olyan K-linearis
funkcional, amely folytonos a | |
norma szerint, es minden s c

K
sorozatra
u(s) = lim(s), vagyis u a sup-norma szerint folytonos linearis kiterjesztese a
lim : c
K
K; s lim(s) funkcionalnak. Azt mondjuk, hogy az u : l
K
K
limeszoperacio nemtrivialis, ha u ,= lim, vagyis a K-ban halado konvergens sorozatok
c
K
halmaza valodi reszhalmaza Dom(u)-nak.
a) Legyen C lim : l
K
K az a lekepezes, amelyre
Dom(C lim) := (x
k
)
kN
l
K
[
_
1
n + 1
n
k=0
x
k
_
kN
konvergens sorozat K-ban,
222 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
es (x
k
)
kN
Dom(C lim) eseten
(C lim) ((x
k
)
kN
) := lim
n
1
n + 1
n
k=0
x
k
.
Mutassuk meg, hogy ez a C lim lekepezes nemtrivialis limeszoperacio. A C lim
funkcionalt Cesaro-fele limeszoperacionak nevezz uk.
b) Legyen t = (t
j,k
)
(j,k)NN
K
NN
, es jelolje (t) lim : l
K
K azt a lekepezest,
amelyre Dom((t) lim) azon (x
k
)
kN
l
K
sorozatok halmaza, amelyekre minden
j N eseten a
kN
t
j,k
x
k
sor konvergens es a
_

k=0
t
j,k
x
k
_
jN
sorozat konvergens,
valamint (x
k
)
kN
Dom((t) lim) eseten
((t) lim)((x
k
)
kN
) := lim
j
k=0
t
j,k
x
k
.
Bizonytsuk be, hogy Dom((t) lim) linearis altere l
K
-nak, es (t) lim linearis
funkcional, tovabba (t) lim pontosan akkor limeszoperacio, ha t-re teljes ulnek a
kovetkezok.
(i) Minden N j-re a
kN
t
j,k
sor abszol ut konvergens, es sup
jN
k=0
[t
j,k
[ < +.
(ii) A
_

k=0
t
j,k
_
jN
sorozat konvergens, es lim
j
k=0
t
j,k
= 1.
(iii) Minden N k-ra lim
j
t
j,k
= 0.
(Ezt az allt ast nevezz uk Toeplitz-tetelnek.) Ha t-re teljes ulnek az (i), (ii) es (iii)
feltetelek, akkor azt mondjuk, hogy t Toeplitz-matrix. Adjuk meg azokat a t K
NN
Toeplitz-matrixokat, amelyekre (t) lim egyenlo lim-mel, illetve C lim-mel.
c) Legyen (p
n
)
nN
tetszoleges olyan sorozat R
+
-ban, hogy p
0
> 0. Keszts uk el azt
a t = (t
m,n
)
(m,n)NN
K
NN
f uggvenyt, amelyre (m, n) N N eseten
t
m,n
:=
_
_
p
mn
m
k=0
p
k
; ha m n
0 ; ha m < n.
Mutassuk meg, hogy t pontosan akkor Toeplitz-matrix, ha
lim
n
p
n
n
k=0
p
k
= 0.
d) Nem letezik olyan tK
NN
Toeplitz-matrix, amelyre Dom((t) lim) = l
K
. (Tehat
a VI. fejezet, 2. pont, 11. gyakorlatban ertelmezett Banach-limesz olyan limesz-
operacio, amely semmilyen t R
NN
Toeplitz-matrixra nem egyezik meg a (t) lim
limeszoperacioval.)
(
Utmutatas. a) Kozvetlen ul es konnyen belathato, de a b)-nek is kovetkezmenye.

b) Tegy uk fel, hogy t = (t
j,k
)
(j,k)NN
K
NN
Toeplitz-matrix; megmutatjuk,
hogy (t) lim limeszoperacio. Trivialis az, hogy Dom((t) lim) linearis altere l
K
-nak,
es (t) lim : Dom((t) lim) K linearis funkcional, tehat csak azt kell igazolni, hogy
lim (t) lim es minden s c
K
eseten ((t) lim)(s) = lim(s).
Az (i) elso feltetele miatt j N eseten (t
j,k
)
kN
l
1
K
, ezert minden (x
k
)
kN
l
K
sorozatra a
kN
t
j,k
x
k
sor abszol ut konvergens. Ezert elegendo azt megmutatni, hogy
ha (x
k
)
kN
c
K
, akkor a
_

k=0
t
j,k
x
k
_
jN
sorozat konvergens es lim
j
k=0
t
j,k
x
k
=
lim
k
x
k
. Ehhez minden j N eseten ertelmezz uk az
u
j
: c
K,0
K; (x
k
)
kN

k=0
t
j,k
x
k
lekepezest. Az 5. gyakorlat b) pontja szerint minden N j-re u
j
(c
K,0
)
t
es
|u
j
| = |(t
j,k
)
kN
|
1
=
k=0
[t
j,k
[, tehat az (i) masodik feltetele alapjan sup
jN
|u
j
| =
sup
jN
k=0
[t
j,k
[ < +. Legyen (x
k
)
kN
K
(N)
es n N olyan, hogy minden k > n
termeszetes szamra x
k
= 0. Ekkor minden N j-re
u
j
((x
k
)
kN
) =
k=0
t
j,k
x
k
=
n
k=0
t
j,k
x
k
,
ezert a (iii) feltetel alapjan lim
j
u
j
((x
k
)
kN
) = 0. Ez azt jelenti, hogy az
(u
j
)
jN
funkcional-sorozat (c
K,0
)
t
-ben halad, korlatos a funkcionalnorma szerint, es
pontonkent konvergal a 0 funkcionalhoz a K
(N)
c
K,0
alteren, amely az 5. gyakorlat
a) pontja szerint s ur u c
K,0
-ban. Ezert az (u
j
)
jN
funkcional-sorozat pontonkent
konvergal 0-hoz az egesz c
K,0
teren.
Ezzel megmutattuk, hogy minden (x
k
)
kN
c
K,0
eseten a
_

k=0
t
j,k
x
k
_
jN
=
(u
j
((x
k
)
kN
))
jN
szamsorozat konvergens es lim
j
k=0
t
j,k
x
k
= 0. Ha most
(x
k
)
kN
c
K
tetszoleges es x := lim
k
x
k
, akkor (x
k
x)
kN
c
K,0
, tehat a
_

k=0
t
j,k
(x
k
x)
_
jN
sorozat konvergens es lim
j
k=0
t
j,k
(x
k
x) = 0, tovabba
a (ii) feltetel alapjan a
_

k=0
t
j,k
x
_
jN
sorozat is konvergens es lim
j
k=0
t
j,k
x = x,
ezert a
_

k=0
t
j,k
x
k
_
jN
sorozat is konvergens es lim
j
k=0
t
j,k
x
k
= x = lim
k
x
k
. Ez
azt jelenti, hogy (t) lim limeszoperacio.
224 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Megfordtva, tegy uk fel, hogy t = (t
j,k
)
(j,k)NN
K
NN
olyan rendszer, amelyre
(t) lim limeszoperacio; megmutatjuk, hogy ekkor t Toeplitz-matrix. Jelolje 1 az
azonosan 1 sorozatot, es minden n N eseten legyen e
n
az a sorozat, amelyre
minden N m-re e
n
(m) =
m,n
. Ekkor 1 c
K
Dom((t) lim), ezert minden j N
eseten a
kN
t
j,k
sor abszol ut konvergens es lim
j
k=0
t
j,k
= ((t) lim)(1) = lim(1) = 1.
Ez azt jelenti, hogy t-re az (i) feltetel elso fele es a (ii) feltetel teljes ul. Tovabba,
minden j N eseten (t
j,k
)
kN
l
1
K
miatt jol ertelmezett az
u
j
: c
K
K; (x
k
)
kN

k=0
t
j,k
x
k
linearis funkcional es |u
j
| = |(t
j,k
)
kN
|
1
=
k=0
[t
j,k
[. A c
K
Dom((t) lim) feltetel
alapjan a (c
K
)
t
-ben halado (u
j
)
jN
sorozat pontonkent konvergens, es a pontonkenti
limeszf uggvenye megegyezik a (t) lim limeszoperacio c
K
-ra vett lesz uktesevel.
Banach egyenletes korlatossag tetele alapjan sup
jN
k=0
[t
j,k
[ = sup
jN
|u
j
| < +, gy
teljes ul az (i) feltetel masodik fele is. Veg ul, minden k N eseten e
k
c
K

Dom((t) lim), tehat (t) lim(e
k
) = lim(e
k
) = 0, ugyanakkor (t) lim(e
k
) = lim
j
t
j,k
,
tehat (iii) is teljes ul.
d) Legyen t = (t
j,k
)
(j,k)NN
K
NN
Toeplitz-matrix. Ekkor konnyen igazolhato
olyan (x
k
)
kN
szamsorozat letezese, amelyre minden k N eseten x
k
0, 1 es a
_

k=0
t
j,k
x
k
_
jN
sorozat nem konvergens, ezert (x
k
)
kN
/ Dom((t) lim).)
4. Banach nyltlekepezes tetele 225
4. Banach nyltlekepezes tetele
Lemma. Legyenek E es F normalt terek, valamint u L(E; F) olyan, hogy
Im(u) masodik kategoriaj u halmaz F-ben. Ekkor a 0 E vektor minden W kor-
nyezetere uW) a 0 F vektornak kornyezete.
Bizonytas. Legyen W tetszoleges kornyezete a 0 E vektornak, es r R
+
olyan,
hogy B
r
(0) W. Minden k N
+
eseten k.B
r
(0) = B
kr
(0), ezert E =

kN
+
k.B
r
(0).
Im(u) = u
_
kN
+
k.B
r
(0)) =
_
kN
+
uk.B
r
(0)) =
_
kN
+
k.uB
r
(0)).
A felteves szerint Im(u) masodik kategoriaj u halmaz F-ben, ezert letezik olyan
k N
+
, hogy k.uB
r
(0)) nem sehol sem s ur u halmaz, azaz
,= Int
_
k.uB
r
(0))
_
= k.Int(uB
r
(0)))
ahol kihasznaltuk, hogy az F F; y k.y lekepezes homeomormus. Ezert
Int(uB
r
(0))) ,= ; legyen y Int(uB
r
(0))) es R R
+
olyan, hogy B
R
(y)
uB
r
(0)). Nyilvanvalo, hogy az uB
r
(0)) halmaz szimmetrikus es konvex, ezert ha
y
t
B
R
(0), akkor y + y
t
B
R
(y) uB
r
(0)) es y + y
t
B
R
(y) = B
R
(y)
uB
r
(0)) uB
r
(0)), amibol kovetkezik, hogy
y
t
=
1
2
(y +y
t
) +
1
2
(y +y
t
) uB
r
(0)).
Ez azt jelenti, hogy B
R
(0) uB
r
(0))uW), tehat uW) a 0 F vektornak
kornyezete.
Lemma. Legyen E teljes metrikus ter, F metrikus ter, es f : E F olyan
folytonos f uggveny, hogy
(r R
+
)(s R
+
)(x E) : B
s
(f(x)) fB
r
(x)).
Ha (r, s) R
+
R
+
olyan par, hogy minden E x-re B
s
(f(x)) fB
r
(x)), akkor
minden r
t
> r valos szamra
(x E) : B
s
(f(x)) fB
r
(x))
teljes ul.
Bizonytas. Legyen (r, s) R
+
R
+
olyan par, hogy minden E x-re B
s
(f(x))
fB
r
(x)), es rogzts unk egy r
t
> r valos szamot, valamint egy x
0
E pontot.
Azt kell megmutatni, hogy B
s
(f(x
0
)) fB
r
(x
0
)). Ehhez valasszunk egy
y B
s
(f(x
0
)) pontot. Olyan x B
r
(x
0
) elemet keres unk, amelyre f(x) = y
teljes ul.
226 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Legyen (r
k
)
kN
+ olyan rendszer R
+
-ban, amelyre a
kN
+
r
k
sor konvergens R-ben, es
r
1
= r, valamint
k=1
r
k
< r
t
. Az f f uggvenyre vonatkozo hipotezis alapjan minden
N
+
k-hoz letezik olyan s
k
R
+
, hogy minden E x
t
-re B
s
k
(f(x
t
)) fB
r
k
(x
t
)).
Ezert kivalaszthatunk olyan R
+
-ban halado (s
k
)
kN
+ rendszert, hogy s
1
= s,
lim
k
s
k
= 0 es minden N
+
k-ra es minden E x
t
-re B
s
k
(f(x
t
)) fB
r
k
(x
t
)).
Most a kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio tetelenek alkalmazasaval igazoljuk
olyan E-ben halado (x
n
)
nN
+ rendszer letezeset, hogy minden N
+
n-re x
n

B
r
n
(x
n1
) es f(x
n
) B
s
n+1
(y).
Az x
1
E pontot ugy kell megvalasztani, hogy x
1
B
r
1
(x
0
) = B
r
(x
0
) valamint
f(x
1
) B
s
2
(y) teljes uljon. Ilyen valasztas lehetseges, mert y B
s
(f(x
0
))
fB
r
(x
0
)) es B
s
2
(y) az y-nak kornyezete, tehat
B
s
2
(y) fB
r
(x
0
)) ,= ,
gy letezik olyan x
1
B
r
(x
0
), hogy f(x
1
) B
s
2
(y).
Tegy uk most fel, hogy n N
+
es (x
k
)
1kn
olyan rendszer E-ben, hogy minden
1 k n termeszetes szamra x
k
B
r
k
(x
k1
) es f(x
k
) B
s
k+1
(y). Olyan
x
n+1
B
r
n+1
(x
n
) pontot keres unk, amelyre f(x
n+1
) B
s
n+2
(y). Ha x
n+1
ilyen
pont volna, akkor f(x
n+1
) B
s
n+2
(y) fB
r
n+1
(x
n
)) teljes ulne, tehat
B
s
n+2
(y) fB
r
n+1
(x
n
)) ,= .
Megfordtva, ha B
s
n+2
(y) fB
r
n+1
(x
n
)) ,= , akkor
1
f B
s
n+2
(y)) B
r
n+1
(x
n
) ,= ,
es e halmaz barmely x elemere f(x) B
s
n+2
(y) es x B
r
n+1
(x
n
) teljes ulne,
tehat az x
n+1
:= x valasztas megfelelo volna. Tehat azt kell igazolni, hogy
B
s
n+2
(y) fB
r
n+1
(x
n
)) ,= . A B
s
n+2
(y) gomb kornyezete y-nak, ezert eleg
volna azt igazolni, hogy y fB
r
n+1
(x
n
)). Ez viszont igaz, mert B
s
n+1
(f(x
n
))
fB
r
n+1
(x
n
)) es f(x
n
) B
s
n+1
(y), vagyis y B
s
n+1
(f(x
n
)).
Legyen tehat (x
n
)
nN
+ olyan E-ben halado rendszer, amelyre minden n N
+
eseten
x
n
B
r
n
(x
n1
) es f(x
n
) B
s
n+1
(y). Ha m, n N es m < n, akkor d-vel jelolve az
E feletti metrikat kapjuk, hogy
d(x
m
, x
n
)
n
k=m+1
d(x
k1
, x
k
) <
n
k=m+1
r
k
<
k=m+1
r
k
,
amibol kovetkezik, hogy minden N m, n-re
d(x
m
, x
n
)
k=min(m,n)
r
k
.
A
kN
+
r
k
sor konvergens R-ben, ezert lim
m
k=m+1
r
k
= 0. Ebbol adodik, hogy
(x
n
)
nN
+ Cauchy-sorozat E-ben. Az E metrikus ter teljessege folytan az (x
n
)
nN
+
sorozat konvergens E-ben; legyen x := lim
n
x
n
.
4. Banach nyltlekepezes tetele 227
Ha n N
+
, akkor d(x
0
, x
n
)
k=1
r
k
, ezert d(x
0
, x) = lim
n
d(x
0
, x
n
)
k=1
r
k
< r
t
,
vagyis x B
r
(x
0
). Az f f uggveny folytonos, ezert f(x) = lim
n
f(x
n
). Ugyanakkor
minden N
+
n-re f(x
n
) B
s
n+1
(y), es (s
n
)
nN
+ zerussorozat R-ben, gy y =
lim
n
f(x
n
) = f(x). Ezzel az elort tulajdonsag u x pont letezeset igazoltuk.
Tetel. (Banach nyltlekepezes tetele.) Legyenek E es F Banach-terek, valamint
u L(E; F). A kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) u nylt lekepezes.
(ii) u sz urjektv lekepezes.
(iii) Im(u) masodik kategoriaj u reszhalmaza F-nek.
Bizonytas. (i)(ii) Ha u nylt lekepezes, akkor Im(u) kornyezete a 0-nak F-ben,
ezert elnyelo halmaz. Ugyanakkor az Im(u) halmaz zart a skalarokkal vett szorzasra
nezve, ezert Im(u) = F.
(ii)(iii) A Baire-fele kategoriatetel szerint F masodik kategoriaj u reszhalmaza az
F Banach-ternek.
(iii)(i) A (iii) hipotezis, es az elso lemma alapjan a 0 E vektor minden W
kornyezetere az uW) halmaz kornyezete a 0 F vektornak. Ezert minden R
+
r-
hez van olyan s R
+
, hogy B
s
(0) uB
r
(0)). Ha r, s R
+
ilyen tulajdonsag u
szamok, akkor az u additivitasa folytan minden x E eseten
B
s
(u(x)) = u(x) +B
s
(0) u(x) +uB
r
(0)) = u(x) +uB
r
(0)) =
= ux +B
r
(0)) = uB
r
(x)),
ahol kihasznaltuk azt, hogy barmely y F eseten az F F; y
t
y + y
t
lekepezes homeomorzmus. Ez azt jelenti, hogy az E es F teljes metrikus terek
kozott hato u folytonos f uggvenyre teljes ul a masodik lemma hipotezise. Tehat
az elozoek es a masodik lemma alapjan kapjuk, hogy (r, s) R
+
R
+
olyan
par, hogy B
s
(0) uB
r
(0)), akkor minden r
t
> r valos szamra es E x-re
B
s
(u(x)) uB
r
(x)).
Legyen most E tetszoleges nylt halmaz es x . Legyen r
t
R
+
olyan, hogy
B
r
(x) , es rogzts unk egy r ]0, r
t
[ valos szamot. Az elozoek alapjan van olyan
s R
+
, hogy B
s
(0) uB
r
(0)), ezert B
s
(u(x)) uB
r
(x)) u) teljes ul. Ez
azt jelenti, hogy u) nylt reszhalmaza F-nek, vagyis (i) igaz.
Kovetkezmeny. Banach-terek kozott hato folytonos linearis bijekcio sz ukseg-
keppen homeomorzmus, tehat az inverze is folytonos.
Bizonytas. Egy ilyen operator sz urjektv, tehat Banach nyltlekepezes tetele alapjan
nylt lekepezes, ami azzal ekvivalens, hogy az inverze folytonos.
Tetel. (Zartgraf-tetel.) Legyenek E es F Banach-terek, valamint u : E F
linearis operator. Ha u grafja zart halmaz az E F normalt szorzatterben, akkor
u folytonos.
Bizonytas. Legyen G := (x, u(x)) E F[x E, tehat G az u operator grafja.
Ez linearis altere az EF szorzatternek, es a hipotezis alapjan zart a szorzatnorma
228 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
szerint. Az E es F normalt terek teljesek, tehat az EF normalt szorzatter is teljes,
gy G a szorzatnorma lesz uktesevel ellatva Banach-ter.

Ertelmezz uk a kovetkezo
linearis operatorokat
v : E G; x (x, u(x)),
w : G F; (x, y) y.
Ekkor u = w v, ezert u folytonossagahoz elegendo a v es w operatorok
folytonossaga. A w f uggveny nyilvanvaloan folytonos, mert a pr
2
: E F F
projekci o folytonos es w := pr
2
[
G
. A v operator nyilvanvaloan linearis bijekcio
es v
1
folytonos, mert a pr
1
: E F E projekcio folytonos es v
1
= pr
1
[G.
Banach nyltlekepezes tetelenek elozo kovetkezmenyet alkalmazva kapjuk, hogy a
v
1
: G E operator linearis homeomorzmus, ezert v folytonos.
4. Banach nyltlekepezes tetele (gyakorlatok) 229
Gyakorlatok
1. Azt mondjuk, hogy az E valos vagy komplex vektorter feletti | |
1
es | |
2
normak osszehasonlthatok, ha letezik olyan C
1
R
+
, hogy | |
2
C
1
| |
1
, vagy
letezik olyan C
2
R
+
, hogy | |
1
C
2
| |
2
. Mutassuk meg, hogy ha | |
1
es | |
2
osszehasonlthato normak az E valos vagy komplex vektorter felett, es E a | |
1
es
| |
2
normakkal ellatva Banach-ter, akkor a | |
1
es | |
2
normak ekvivalensek.
(
Utmutatas. Jelolje E
1
(illetve E
2
) az E vektorteret a | |
1
(illetve | |
2
)
normaval ellatva. Ekkor E
1
es E
2
Banach-terek, tovabba a | |
1
es | |
2
normak
osszehasonlthatosaga miatt az id
E
: E
1
E
2
operator, vagy az id
E
: E
2

E
1
operator folytonos. Barmelyik esetben a Banach nyltlekepezes-tetel alapjan
id
E
linearis homeomorzmus E
1
es E
2
kozott, ezert a | |
1
es | |
2
normak
ekvivalensek.)
2. Legyen E normalt ter, F Banach-ter, es (T, R, ) mertekter. Azt mondjuk, hogy
az L(E; F)-ben halado (u
t
)
tT
rendszer -integralhato, ha minden x E eseten a
T F; t u
t
(x) f uggveny -integralhato, vagyis eleme L
1
F
(T, R, )-nak. Ha az
(u
t
)
tT
rendszer -integralhato, akkor az
_
T
u
t
d(t) : E F; x
_
T
u
t
(x) d(t)
lekepezest az (u
t
)
tT
rendszer -integraljanak nevezz uk. Nyilvanvalo, hogy az
_
T
u
t
d(t) f uggveny linearis operator. Mutassuk meg, hogy ha E is Banach-ter
es (u
t
)
tT
egy L(E; F)-ben halado -integralhato rendszer, akkor
_
T
u
t
d(t)
L(E; F), vagyis az
_
T
u
t
d(t) operator folytonos.
(
Utmutatas.

Ertelmezz uk az
u
: E L
1
F
(T, R, ); x (t u
t
(x))
linearis operatort, tovabba jelolje I

,F
az L
1
F
(T, R, ) F -szerinti integralt.
Tudjuk, hogy L
1
F
(T, R, ) Banach-ter a | |
,1
normaval, es az I
,F
linearis operator
folytonos. Nyilvanvalo tovabba, hogy
_
T
u
t
d(t) = I
,F
u
,
ezert eleg azt igazolni, hogy az u
linearis operator folytonos. A zartgraf-tetel

alapjan elegendo azt megmutatni, hogy az u
grafja zart az EL
1
F
(T, R, ) normalt
szorzatterben.
Legyen (x
n
)
nN
olyan sorozat E-ben es (x, ) E L
1
F
(T, R, ) olyan par, hogy
x = lim
n
x
n
az E normaja szerint es = lim
n
u
(x
n
) az L
1
F
(T, R, ) feletti
230 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
| |
,1
norma szerint. Azt kell bizonytani, hogy u
(x) = . Legyen minden

n N eseten f
n
: T F; t u
t
(x
n
); ekkor f
n
L
1
F
(T, R, ), es az u
denci oja alapjan u
(x
n
) = f
n
. Legyen f L
1
F
(T, R, ) olyan, hogy = f
.
A hipotezis alapjan az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat konvergal f-hez L
1
F
(T, R, )-ban
a | |
,1
felnorma szerint. A Riesz-Fischer tetel alapjan letezik olyan : N N
szigor uan monoton novo f uggveny, hogy az (f
(m)
)
mN
f uggvenysorozat -majdnem
minden utt konvergal f-hez. Tehat -majdnem minden T t-re
f(t) = lim
m
f
(m)
(t) = lim
m
u
t
(x
(m)
)
az F normaja szerint, ugyanakkor t T eseten u
t
L(E; F) es x = lim
m
x
(m)
,
tehat
lim
m
u
t
(x
(m)
) = u
t
(x).
Ez azt jelenti, hogy ha g : T F; t u
t
(x), akkor g L
1
F
(T, R, ) es -majdnem
minden T t-re g(t) = f(t). Ezert g
= f
= , tovabba a dencio szerint

u
(x) = g
, tehat u
(x) = .)
5. Hilbert-terek 231
5. Hilbert-terek
Ha n N, akkor | |
2
olyan norma K
n
felett, hogy minden x, y K
n
eseten
|x +y|
2
2
+|x y|
2
2
= 2|x|
2
2
+ 2|y|
2
2
teljes ul; ez egyszer u aritmetikai szamolassal belathato. Ugyanakkor minden p 1
valos szamra; ha p ,= 2, akkor a K
n
feletti | |
p
norma olyan, hogy leteznek
x, y K
n
elemek, amelyekre
|x +y|
2
p
+|x y|
2
p
,= 2|x|
2
p
+ 2|y|
2
p
.
Az l
2
K
sorozatter felett a | |
2
norma olyan, hogy minden x, y l
2
K
eseten
|x +y|
2
2
+|x y|
2
2
= 2|x|
2
2
+ 2|y|
2
2
teljes ul; ez egyszer u sorosszegzessel belathato. Ugyanakkor minden p 1 valos
szamra; ha p ,= 2, akkor az l
p
K
sorozatter feletti | |
p
norma olyan, hogy leteznek
x, y l
p
K
elemek, amelyekre
|x +y|
2
p
+|x y|
2
p
,= 2|x|
2
p
+ 2|y|
2
p
.
Ha (T, R, ) mertekter, akkor az L
2
K
(T, R, ) vektorter felett a | |
,2
norma
olyan, hogy minden x, y L
2
K
(T, R, ) eseten
|x +y|
2
,2
+|x y|
2
,2
= 2|x|
2
,2
+ 2|y|
2
,2
teljes ul; ez egyszer u integral assal belathato.
A fenti peldak mutatjak, hogy tartalmas a kovetkezo dencio.
Dencio. Az E normalt teret prehilbert-ternek nevezz uk, ha minden x, y E
eseten teljes ul a
|x +y|
2
+|x y|
2
= 2|x|
2
+ 2|y|
2
paralelogramma-egyenloseg. Az E normalt teret Hilbert-ternek nevezz uk, ha E teljes
prehilbert-ter.
Tehat a prehilbert-terek (illetve Hilbert-terek) specialis normalt (illetve Ba-
nach-) terek, amelyek pontosan annyiban specialisak, hogy a normajukra teljes ul
a paralelogramma-egyenloseg. A K
n
es l
2
K
vektorterek a | |
2
normaval ellatva
Hilbert-terek. Ugyanez igaz az L
2
K
(T, R, ) alak u vektorterekre, amelyek felett ter-
meszetesen a | |
,2
normat vessz uk normakent.
Ha E prehilbert-ter es F E linearis alter, akkor az F normalt alter
nyilvanvaloan szinten prehilbert-ter. Ez azt mutatja, hogy sok nem teljes prehilbert-
ter letezik; peldaul minden Hilbert-ter mindegyik nem zart linearis altere, az
alternormaval ellatva prehilbert-ter, de nem teljes, tehat nem Hilbert-ter.
232 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
A kovetkezo dencioban bevezet unk egy f uggvenytpust, amelynek segtsegevel
konnyen eloallthatunk prehilbert-tereket.
Dencio. Ha E vektorter a K test felett, akkor egy b : EE K f uggvenyt
E feletti skalarszorz asnak nevez unk, ha teljes ulnek a kovetkezok:
- minden y E eseten a b(, y) : E K parcialis f uggveny K-linearis;
- minden x, y E eseten b(x, y) = b(y, x);
- minden x E eseten b(x, x) R
+
, es b(x, x) = 0 pontosan akkor teljes ul, ha
x = 0.
Ha b skalarszorzas E felett, akkor az x, y E vektorokat b-ortogonalisaknak vagy
b-merolegeseknek nevezz uk, ha b(x, y) = 0; tovabba, minden H E halmazra a
H
:= y E [ (x H) : b(x, y) = 0
halmazt a H halmaz b-ortogonalis komplementerenek nevezz uk.
Megjegyzesek. Legyen E vektorter K felett.
1) Ha b skal arszorzas E felett, akkor minden x E vektorra a b(x, ) : E K
parcialis f uggveny olyan, hogy minden y, y
1
, y
2
E es K eseten
b(x, y
1
+y
2
) = b(x, y
1
) +b(x, y
2
),
b(x, y) = b(x, y).
Ez azonnal kovetkezik abbol, hogy b(x, ) = b(, x), es a b(, x) funkcional K-linearis.
Az ilyen tulajdonsag u E K lekepezeseket konjugalt-linearis funkcionaloknak
nevezz uk.
2) Ha K = R, akkor egy b : E E R lekepezes pontosan akkor skalarszorzas E
felett, ha b pozitv denit, szimmetrikus bilinearis funkcional E felett.
3) Legyen b skalarszorzas E felett. Minden H E halmazra H
linearis altere
E-nek, mert ha H ,= , akkor
H
yH
Ker(b(, y)),
tovabba nyilvanvaloan
= E. Az is vilagos, hogy ha H E, akkor H (H
(a (H
halmazt rendszerint a H
szimbolummal jelolj uk). Tovabba, ha

H
1
, H
2
E, akkor H
1
H
2
eseten H
2
H
1
.
4) Legyen b skalarszorzas E felett. Ekkor minden H E eseten H
= (H
,
mert a 3) alapjan H H
miatt (H
, ugyanakkor szinten a 3) alapjan

H
(H
, es nyilvanvalo, hogy (H
= (H
.
A tovabbiakban a skalarszorzas-f uggvenyekre az absztrakt jelolesi konvenciot
alkalmazzuk, tehat minden skalarszorzast ugyanazzal a ([) szimbolummal jelol unk,
ha ez nem okoz felreertest.
Alltas. Legyen E vektorter K felett, es ([) skalarszorzas E felett. Ekkor a

| | : E R
+
; x
_
(x[x)
lekepezes olyan norma E felett, amelyre teljes ul a paralelogramma-egyenloseg, es
minden x, y E eseten fennall a
[(x[y)[ |x||y|
(Cauchy-Schwartz-egyenl otlenseg). Tovabba,
ha K = R, akkor minden E x, y-ra
(x[y) =
1
4
(|x +y|
2
|x y|
2
);
ha K = C, akkor minden E x, y-ra
(x[y) =
1
4
(|x +y|
2
|x y|
2
+i|x +iy|
2
i|x iy|
2
)
teljes ul (polarizacios formulak).
Bizonytas. Nyilvanvalo, hogy az itt ertelmezett | | f uggvenyre (NO
I
) es (NO
II
)
teljes ul. A haromszog-egyenlotlenseg bizonytasa elott a Cauchy-Schwartz-egyen-
lotlenseget igazoljuk. Ehhez legyenek x, y E rogztettek, es tegy uk fel, hogy
(x[y) ,= 0.

Ertelmezz uk a
P : K R
+
; (x +y[x +y)
lekepezest. A skalarszorzas tulajdonsagai szerint minden K -ra
P() = (x[x) +(y[x) +(x[y) +[[
2
(y[y) = |x|
2
+(y[x) +(y[x) +[[
2
|y|
2
=
= |x|
2
+ 2Re((y[x)) +[[
2
|y|
2
.
Ebbol kovetkezik, hogy minden t R eseten
0 P
_
t
(x[y)
[(x[y)[
_
= |x|
2
+ 2Re
_
t
(x[y)
[(x[y)[
(y[x)
_
+t
2
(x[y)
[(x[y)[
2
|y|
2
=
= |x|
2
+ 2t[(x[y)[ +t
2
|y|
2
,
tehat az
R R; t |x|
2
+ 2t[(x[y)[ +t
2
|y|
2
lekepezes olyan masodfok u valos polinomialis f uggveny, amely minden utt pozitv
erteket vesz fol, gy a diszkriminansa kisebb-egyenlo 0-nal, vagyis 4[(x[y)[
2
4|x|
2
|y|
2
0. Ebbol azonnal kapjuk a Cauchy-Schwartz-egyenlotlenseget.
Ha x, y E, akkor a Cauchy-Schwartz-egyenlotlenseget alkalmazva kapjuk, hogy
|x +y|
2
= (x +y[x +y) = (x[x) + (x[y) + (y[x) + (y[y) =
= |x|
2
+ 2Re(x[y) +|y|
2
|x|
2
+ 2[(x[y)[ +|y|
2
|x|
2
+ 2|x||y| +|y|
2
= (|x| +|y|)
2
,
tehat | |-ra (NO
III
) is teljes ul.
234 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ez a norma eleget tesz a paralelogramma-egyenlosegnek, mert x, y E eseten
|x +y|
2
+|x y|
2
= (x +y[x +y) + (x y[x y) =
= (x[x) + (x[y) + (y[x) + (y[y) + (x[x) (x[y) (y[x) + (y[y) =
= 2(x[x) + 2(y[y) = 2|x|
2
+ 2|y|
2
.
Veg ul, a polarizacios formulak trivialis kovetkezmenyei a skalarszorzas algebrai tu-
lajdonsagainak es a | | denciojanak.
Dencio. Ha E vektorter K felett, es ([) skalarszorzas E felett, akkor a
| | : E R
+
; x
_
(x[x)
lekepezest a ([) skalarszorzas altal generalt normanak nevezz uk.
A polarizacios formulakbol lathato, hogy ha E normalt ter, akkor legfeljebb
egy olyan skalarszorzas letezik az E felett, amely az E normajat generalja. A
kovetkezo tetel teljes jellemzast ad azokra a normakra, amelyek skalarszorzasbol
szarmaztathatok.
Tetel. Az E normalt pontosan akkor prehilbert-ter, ha letezik olyan E feletti
skalarszorzas, amely az E normajat generalja.
Bizonytas. (I) Eloszor feltessz uk, hogy E valos prehilbert-ter.

Ertelmezz uk az
([) : E E R; (x, y)
1
4
(|x +y|
2
|x y|
2
)
lekepezest. Nyilvanvaloan azt kell megmutatni, hogy ([) olyan skalarszorzas E
felett, amely az E normajat generalja.
Vilagos, hogy a | |-ra vonatkozo (NO
I
) es (NO
II
) miatt minden E x-re
|x|
2
= (x[x) teljes ul, tehat eleg azt igazolni, hogy ([) skalarszorzas E felett. Ebbol
az (NO
I
) alapjan kapjuk, hogy x E eseten (x[x) R
+
es (x[x) = 0 pontosan
akkor teljes ul, ha x = 0. Az (NO
II
) alapjan a ([) f uggveny szimmetrikus, gy csak
az szorul bizonytasra, hogy minden E y-ra az ([y) : E R parcialis f uggveny
linearis.
Legyen y E rogztett. Vegy unk tetszoleges x
1
, x
2
E vektorokat, es rjuk fel a
paralelogramma-egyenloseget az x
1
+y es x
2
, valamint az x
1
es x
2
y vektorokra:
|x
1
+y +x
2
|
2
+|x
1
+y x
2
|
2
= 2|x
1
+y|
2
+ 2|x
2
|
2
,
|x
1
+x
2
y|
2
+|x
1
x
2
+y|
2
= 2|x
1
|
2
+ 2|x
2
y|
2
.
Ezekb ol kovetkezik, hogy
4(x
1
+x
2
[y) := |x
1
+x
2
+y|
2
|x
1
+x
2
y|
2
=
= |x
1
+y x
2
|
2
+2|x
1
+y|
2
+2|x
2
|
2
+|x
1
x
2
+y|
2
2|x
1
|
2
2|x
2
y|
2
=
= |x
1
+y|
2
|x
2
y|
2
+ 2|x
2
|
2
2|x
1
|
2
+
_
|x
1
+y|
2
|x
2
y|
2
_
.
A paralelogramma-egyenloseg alapjan
|x
1
+y|
2
|x
2
y|
2
= |x
1
y|
2
+2|x
1
|
2
+2|y|
2
+|x
2
+y|
2
2|x
2
|
2
2|y|
2
,
amit az elozo egyenlosegbe helyettestve
4(x
1
+x
2
[y) = |x
1
+y|
2
|x
1
y|
2
+|x
2
+y|
2
|x
2
y|
2
=: 4(x
1
[y) + 4(x
2
[y)
adodik. Ez azt jelenti, hogy a ([y) : E R parcialis f uggveny additv.
Megmutatjuk, hogy y E eseten a ([y) : E R parcialis f uggveny folytonos a
| | szerint. Valoban, legyen x E es (x
n
)
nN
olyan sorozat E-ben, amely x-hez
konvergal a | | szerint. Ekkor minden N n-re
[(x
n
[y)(x[y)[ = [(x
n
[y)+(x[y)[ = [(x
n
y[y)[ =
1
4
[|x
n
x+y|
2
|x
n
xy|
2
[,
ahol kihasznaltuk azt, hogy az ([y) : E R f uggveny additivitasa miatt (x[y) =
(x[y), hiszen (x[y)+(x[y) = (x+x[y) = (0[y) = 0. Tudjuk, hogy a | | : E R
f uggveny folytonos a | | szerint, es a felteves alapjan lim
n
(x
n
x + y) = y es
lim
n
(x
n
x y) = y a | | szerint, gy
lim
n
[(x
n
[y) (x[y)[ =
1
4
[|y|
2
| y|
2
[ = 0.
Tehat y E eseten a ([y) : E R parcialis f uggveny additv es folytonos a | |
szerint. Ebbol a VI. fejezet, 1. pont. 17. gyakorlat a) resze alapjan kovetkezik,
hogy minden E y-ra a ([y) : E R parcialis f uggveny linearis.
(II) Tegy uk most fel, hogy E komplex prehilbert-ter. Az E alatt fekvo E
R
valos
normalt ter nyilvanvaloan valos prehilbert-ter, ezert az (I) alapjan letezik olyan
([)
R
: E
R
E
R
R skalarszorzas az E
R
valos vektorter felett (vagyis olyan pozitv
denit szimmetrikus bilinearis funkcional E
R
felett), amelyre minden x E eseten
|x|
2
= (x[x)
R
teljes ul. Vilagos, hogy minden E x, y-ra
(x[y)
R
=
1
4
(|x +y|
2
|x y|
2
).
Ertelmezz uk a
([) : E E C; (x, y) (x[y)
R
+i(x[iy)
R
lekepezest. Konnyen lathato, hogy minden E x, y-ra (x[iy)
R
= (y[ix)
R
es
(ix[iy)
R
= (x[y)
R
, mert
4(x[iy)
R
= |x +iy|
2
|x iy|
2
= |i(ix +y)|
2
|i(ix y)|
2
=
= |y ix|
2
|y +ix|
2
= 4(y[ix)
R
,
4(ix[iy)
R
= |ix +iy|
2
|ix iy|
2
= |x +y|
2
|x y|
2
= 4(x[y)
R
.
236 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ebbol kovetkezik, hogy minden E x-re (x[ix)
R
= 0, gy
(x[x) := (x[x)
R
+i(x[ix)
R
= (x[x)
R
= |x|
2
.
Tehat eleg azt igazolni, hogy a ([) f uggvenyre teljes ul az, hogy minden E y-ra a
([y) : E C parcialis f uggveny C-linearis, es minden E x, y-ra (x[y) = (y[x).
Legyen y E rogztett. Az ([y) : E C parcialis f uggveny R-linearis, mert a
([y)
R
: E
R
R es ([iy)
R
: E
R
R f uggvenyek R-linearisak, es a dencio szerint
([y) = ([y)
R
+i([iy)
R
. Ha x E es , R, akkor
(( +i)x[y) := (( +i)x[y)
R
+i(( +i)x[iy)
R
=
= (x[y)
R
+(ix[y)
R
+i(x[iy)
R
+i(ix[iy)
R
=
= (x[y)
R
(x[iy)
R
+i(x[iy)
R
+i(x[y)
R
=
= ( +i)(x[y)
R
+ ( +i)i(x[iy)
R
= ( +i)(x[y).
Ez azt jelenti, hogy a ([y) : E C parcialis f uggveny C-linearis.
Veg ul, ha x, y E, akkor a ([)
R
f uggveny szimmetrikussaga es (x[y)
R
, (x[iy)
R
R
miatt
(x[y) := (x[y)
R
i(x[iy)
R
= (y[x)
R
i(iy[x)
R
= (y[x)
R
+i(y[ix)
R
= (y[x)
tehat a ([) f uggveny skalarszorzas E felett.
Tehat a prehilbert-tereket ugy is lehetseges (es szokas) ertelmezni, mint olyan
(E, ([)) parok, amelyekre E vektorter K felett es ([) : E E K skalarszorzas
E felett.
Alltas. Ha E es F prehilbert-terek es u : E F linearis operator, akkor

u pontosan akkor izometria (a skalarszorzasok altal generalt normak szerint), ha
minden E x, y-ra (u(x)[u(y)) = (x[y) teljes ul (vagyis u skalarszorzas-tarto).
Bizonytas. Ha u skalarszorzas-tarto, akkor nyilvanvaloan izometria, mert minden
x E eseten
|u(x)|
2
= (u(x)[u(x)) = (x[x) = |x|
2
,
tehat |u(x)| = |x|.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy u izometria. Ha E es F valos prehilbert-terek, akkor
a polarizacios formula szerint minden E x, y-ra
4(u(x)[u(y)) = |u(x) +u(y)|
2
|u(x) u(y)|
2
= |u(x +y)|
2
|u(x y)|
2
=
= |x|
2
|y|
2
= 4(x[y),
tehat (u(x)[u(y)) = (x[y). Ha E es F komplex prehilbert-terek, akkor a polarizacios
formula szerint minden E x, y-ra
4(u(x)[u(y)) = |u(x)+u(y)|
2
|u(x)u(y)|
2
+i|u(x)+iu(y)|
2
i|u(x)iu(y)|
2
=
= |u(x +y)|
2
|u(x y)|
2
+i|u(x +iy)|
2
i|u(x iy)|
2
=
= |x +y|
2
|x y|
2
+i|x +iy|
2
i|x iy|
2
= 4(x[y),
tehat (u(x)[u(y)) = (x[y).
Dencio. Ha E valos prehilbert-ter es x, y E nem nulla vektorok, akkor az
Arccos
_
(x[y)
|x||y|
_
[0, ]
szamot az x es y vektorok altal bez art szognek nevezz uk, ahol
Arccos :=
_
cos[
[0,]
_
1
.
Ha tehat E valos prehilbert-ter, x, y E nem nulla vektorok, tovabba jeloli
az x es y vektorok altal bezart szoget, akkor az elemi geometriabol ismert
(x[y) = |x||y|cos()
formula valojaban a szog dencioja (a [0, ] mellekfeltetellel egy utt).
A prehilbert- (illetve Hilbert-) terek specialis normalt (illetve Banach-terek),
ezert varhat o, hogy ezekre sok olyan k ulonleges alltas igaz, amely tetszoleges
normalt- (illetve Banach-) terekre nem igaz. Most megfogalmazzuk a prehilbert-
terek egyik legfontosabb specialis tulajdonsagat.
Alltas. Legyen E prehilbert-ter es H E nem ures, teljes, konvex halmaz.

Ekkor minden x E eseten letezik egyetlen olyan x
H
H, hogy |x x
H
| =
dist
H
(x). Ha x E, akkor erre az x
H
vektorra teljes ul az, hogy minden H y-ra
Re(y x
H
[x x
H
) 0.
Bizonytas. Legyen x E rogztett vektor. Ekkor dist
H
(x) := inf
yH
|y x| miatt
vehet unk olyan H-ban halado (x
n
)
nN
sorozatot, amelyre dist
H
(x) = lim
n
|x
n
x|.
Minden m, n N eseten az x
m
x es x
n
x vektorokra felrva a paralelogramma-
egyenloseget kapjuk, hogy
4 dist
H
(x)
2
+|x
m
x
n
|
2
4
_
_
_
_
x
m
+x
n
2
x
_
_
_
_
2
+|x
m
x
n
|
2
=
= |(x
m
x) + (x
n
x)|
2
+|(x
m
x) (x
n
x)|
2
= 2|x
n
x|
2
+ 2|x
m
x|
2
,
ahol kihasznaltuk azt, hogy a H konvexitasa es x
m
, x
n
H miatt
x
m
+x
n
2
H,
ezert dist
H
(x)
_
_
_
_
x
m
+x
n
2
x
_
_
_
_
. Tehat minden N m.n-re
|x
m
x
n
|
2
2|x
n
x|
2
+ 2|x
m
x|
2
4 dist
H
(x)
2
,
es itt a jobb oldal 0-hoz tart, ha m es n tart vegtelenhez. Ebbol kovetkezik, hogy
(x
n
)
nN
Cauchy-sorozat, gy a H teljessege miatt egyertelm uen letezik az az x
H
H
vektor, amelyre x
H
= lim
n
x
n
. Nyilvanvalo, hogy
|x
H
x| = lim
n
|x
n
x| = dist
H
(x).
238 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ha x
t
H
H szinten olyan, hogy |x
t
H
x| = dist
H
(x), akkor az x
H
x es x
t
H
x
vektorokra felrva a paralelogramma-egyenloseget kapjuk, hogy
|x
H
x
t
H
|
2
= |(x
H
x) (x
t
H
x)|
2
=
= |(x
H
x) + (x
t
H
x)|
2
+ 2|x
H
x|
2
+ 2|x
t
H
x|
2
=
= 4
_
_
_
_
x
H
+x
t
H
2
x
_
_
_
_
2
+ 4 dist
H
(x) 0,
hiszen a H konvexitasa es x
H
, x
t
H
H miatt
x
H
+x
t
H
2
H, ezert dist
H
(x)
_
_
_
_
x
H
+x
t
H
2
x
_
_
_
_
. Ezzel az adott tulajdonsag u x
H
pont egyertelm u letezeset
igazoltuk.
Legyen most x E es x
H
H az a pont, amelyre |x
H
x| = dist
H
(x), tovabba
rogzts unk egy y H pontot. Minden [0, 1] valos szamra, a H konvexitasa
miatt (1 )x
H
+y H, ezert
|x
H
x|
2
|(1 )x
H
+y x|
2
= |(y x
H
) (x x
H
)|
2
=
=
2
|y x
H
|
2
2Re(y x
H
[x x
H
) +|x
H
x|
2
.
Ebbol kapjuk, hogy minden ]0, 1] valos szamra
Re(y x
H
[x x
H
)

2
|y x
H
|
2
,
gy -val 0-hoz tartva Re(y x
H
[x x
H
) 0 adodik.
Dencio. Ha E prehilbert-ter es H E nem ures teljes konvex halmaz, akkor
P
H
jeloli azt az E E f uggvenyt, amely minden x E vektorhoz azt az x
H
H
vektort rendeli, amelyre |x x
H
| = dist
H
(x).
Tetel. (Riesz-fele felbontasi tetel.) Ha E prehilbert-ter es H E teljes linearis
alter, akkor
E = H H
,
H = H
teljes ul, tovabba a P

H
: E E lekepezes olyan folytonos linearis operator, amelyre
P
H
P
H
= P
H
, H = Im(P
H
) es H
= Ker(P
H
).
Bizonytas. Legyen x E rogztett vektor. Nyilvanvalo, hogy legfeljebb egy olyan
(x
1
, x
2
) H H
par letezhet, amelyre x = x

1
+x
2
, hiszen ha (x
t
1
, x
t
2
) H H
is ilyen par, akkor x

1
x
t
1
= x
t
2
x
2
es x
1
x
t
1
H, valamint x
t
2
x
2
H
,
gy x
1
x
t
1
= x
t
2
x
2
= 0, vagyis x
1
= x
t
1
es x
2
= x
t
2
. Vilagos tovabba, hogy
x = P
H
(x) +(xP
H
(x)) es P
H
(x) H, ezert ha xP
H
(x) H
, akkor igazoltuk
a E = H H
egyenloseget.
Az x P
H
(x) H
osszef ugges bizonytasoz eloszor megjegyezz uk, hogy az elozo

alltas szerint minden y H eseten Re(y P
H
(x)[x P
H
(x)) 0. Ha y H,
akkor P
H
(x) H miatt P
H
(x) + y H + H H is igaz, gy az imenti
egyenl otlensegben az y helyere a P
H
(x) + y vektort helyettestve kapjuk, hogy
Re(y[xP
H
(x)) 0. Ha y H, akkor y H H, tehat Re(y[xP
H
(x)) 0,
vagyis Re(y[x P
H
(x)) 0 is teljes ul. Ez azt jelenti, hogy minden H y-ra
Re(y[x P
H
(x)) = 0. Ha E valos prehilbert-ter, akkor ebbol kapjuk, hogy minden
y H eseten (y[x P
H
(x)) = Re(y[x P
H
(x)) = 0, vagyis x P
H
(x) H
.
Ha E komplex prehilbert-ter, akkor minden y H eseten iy iH H,
tehat Im(y[x P
H
(x)) = Re(i(y[x P
H
(x))) = Re(iy[x P
H
(x)) = 0, azaz
Im(y[x P
H
(x)) = 0 is teljes ul, ami azt jelenti, hogy x P
H
(x) H
.
Ha x H
, akkor x P
H
(x) H
, hiszen P
H
(x) H H
es H
linearis alter E-ben. Ugyanakkor x P

H
(x) H
, ezert x P
H
(x) = 0, vagyis
x = P
H
(x) H. Ez azt jelenti, hogy H
H is igaz, gy H = H
.
Ha x E, akkor |x P
H
(x)| = dist
H
(x) miatt P
H
(x) = x azzal ekvivalens,
hogy dist
H
(x) = 0, vagyis x H. A H alter teljes, ezert zart is, tehat
x E eseten P
H
(x) = x ekvivalens azzal, hogy x H. Ebbol lathato, hogy
Im(P
H
) = H, tovabba, ha x E, akkor P
H
(x) H miatt P
H
(P
H
(x)) = P
H
(x)
teljes ul, vagyis fennall a P
H
P
H
= P
H
egyenloseg. Ha x Ker(P
H
), akkor
x = x P
H
(x) H
, tehat Ker(P
H
) H
. Megfordtva, ha x H
, akkor
x = 0 + x es x = P
H
(x) + (x P
H
(x)) az x ket olyan eloalltasa osszeg alakban,
amelyekre 0, P
H
(x) H es x, x P
H
(x) H
, ezert 0 = P
H
(x) es x = x P
H
(x),
vagyis x Ker(P
H
) is igaz. Ezzel igazoltuk a Ker(P
H
) = H
egyenloseget is.
A P
H
f uggveny additv, mert ha x
1
, x
2
E, akkor
x
1
+x
2
= (P
H
(x
1
) +P
H
(x
2
)) + ((x
1
P
H
(x
1
)) + (x
2
P
H
(x
2
))) =
= P
H
(x
1
+x
2
) (x
1
+x
2
P
H
(x
1
+x
2
)),
es P
H
(x
1
)+P
H
(x
2
), P
H
(x
1
+x
2
) H, valamint (x
1
P
H
(x
1
))+(x
2
P
H
(x
2
)), x
1
+
x
2
P
H
(x
1
+x
2
) H
, ezert P
H
(x
1
) +P
H
(x
2
) = P
H
(x
1
+x
2
). Ha x E es K,
akkor
x = P
H
(x) +(x P
H
(x)) = P
H
(x) + (x P
H
(x)),
es P
H
(x), P
H
(x) H, valamint (x P
H
(x)), x P
H
(x) H
, ezert
P
H
(x) = P
H
(x).
Veg ul, a P
H
linearis operator folytonos is (sot norma-nem-novelo), mert ha x E,
akkor P
H
(x)x P
H
(x) miatt
|x|
2
= |P
H
(x) + (x P
H
(x))|
2
= |P
H
(x)|
2
+|x P
H
(x)|
2
|P
H
(x)|
2
,
vagyis |P
H
(x)| |x|.
Ha E Hilbert-ter, akkor egy H E halmaz pontosan akkor teljes, ha zart;
ezert minden H E zart linearis alter eseteben
E = H H
,
H = H
teljes ul, es P
H
L(E) olyan operator, hogy P
H
P
H
= P
H
, H = Im(P
H
)
es H
= Ker(P
H
). De ha E nem teljes prehilbert-ter, akkor letezhet olyan
240 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
H E zart linearis alter, hogy H ,= E es H
= 0, tehat H H
,= E es
H
= 0
= E ,= H (7. gyakorlat).
Kovetkezmeny. Ha E Hilbert-ter es A E, akkor A
egyenlo az A altal
generalt zart linearis alterrel, tovabba minden H E linearis alterre
H
= 0 H
= E H = E
teljes ul.
Bizonytas. Az A
halmaz olyan zart linearis alter E-ben, amely tartalmazza az

A halmazt, ezert csak azt kell igazolni, hogy ha H E olyan zart linearis alter,
amelyre A H, akkor A
H is teljes ul. Ez viszont igaz, mert A H miatt

A
, es a Riesz-fele felbontasi tetel alapjan H
= H, hiszen H zart
linearis alter az E teljes normalt terben, vagyis a H alter teljes is.
Ha H E linearis alter, akkor termeszetesen H egyenlo a H altal generalt zart
linearis alterrel, ezert az elozoeket alkalmazva kapjuk, hogy H
= H, gy a
H = E es H
= E egyenlosegek ekvivalensek. Tovabba, H
= 0 eseten
H
= 0
= E, es megfordtva, ha H
= E, akkor a 4) megjegyzes alapjan

H
= (H
= (H
= E
= 0.
Most megmutatjuk, hogy prehilbert-ternek szoros kapcsolata van a sajat
topologikus dualisaval.
Alltas. Ha E prehilbert-ter, akkor minden x E eseten ([x) E

t
, es a
J
E
: E E
t
; x ([x)
lekepezes konjugalt-linearis izometria, tehat minden E x-re
|x| = sup
yE; |y|1
[(y[x)[.
Bizonytas. A skalarszorzas tulajdonsagai alapjan minden E x-re a ([x) : E K
parcialis f uggveny linearis funkcional, es a Cauchy-Schwartz-egyenlotlenseg szerint
folytonos is, mert minden y E eseten [(, x)(y)[ = [(y[x)[ |x||y|. Ebbol meg
az is latszik, hogy x E eseten |([x)| |x|. Itt valojaban egyenloseg all, mert ha
x E es x ,= 0, akkor
x
|x|
E egysegvektor, gy a funkcionalnorma ertelmezese
alapjan
|([x)|
([x)
_
x
|x|
_
_
x
|x|
x
_
= |x|.
Tehat a J
E
: E E
t
; x ([x) lekepezes izometria, amelynek a konjugalt-
linearitasa azonnal kovetkezik az E
t
feletti linearis m uveletek denciojabol, es
abbol, hogy minden y E eseten az (y[) : E K parcialis f uggveny konjugalt-
linearis funkcional.
Dencio. Ha E prehilbert-ter, akkor a
J
E
: E E
t
; x ([x)
f uggvenyt az E es E
t
kozotti kanonikus lekepezesnek nevezz uk.
Tehat egy prehilbert-ter es a topologikus dualisa kozotti kanonikus lekepezes
konjugalt-linearis izometria, ezert sz uksegkeppen injektv is. Azonban ez a lekepezes
altalaban nem sz urjektv; errol szol a kovetkezo tetel.
Tetel. (Riesz-fele reprezentacios tetel.) Az E prehilbert-ter pontosan akkor
Hilbert-ter, ha a J
E
: E E
t
kanonikus lekepezes sz urjektv, tehat ha minden
f E
t
funkcionalhoz letezik olyan x E, hogy minden E y-ra f(y) = (y[x).
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy J
E
f uggveny sz urjektv, es legyen (x
n
)
nN
Cauchy-
sorozat E-ben. Ekkor a J
E
izometrikussaga miatt (J
E
(x
n
))
nN
Cauchy-sorozat
E
t
-ben, ugyanakkor E
t
teljes, tehat van olyan f E
t
, hogy a (J
E
(x
n
))
nN
sorozat
f-hez konvergal a funkcionalnorma szerint, vagyis lim
n
|J
E
(x
n
) f| = 0. A J
E
sz urjektivitasa miatt van olyan x E, hogy J
E
(x) = f. Ugyanakkor J
E
izometria
is, gy minden n N eseten |J
E
(x
n
) f| = |J
E
(x
n
) J
E
(x)| = |x
n
x|, tehat
az (x
n
)
nN
sorozat konvergal x-hez E-ben. Ez azt jelenti, hogy E Hilbert-ter.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy E Hilbert-ter, es legyen f E
t
. Olyan x E vektort
keres unk, amelyre J
E
(x) = f, vagyis minden E y-ra f(y) = (y[x). Termeszetesen
f ,= 0 felteheto.
Az E teljessege es a Riesz-fele felbontasi tetel szerint E = Ker(f) (Ker(f))
,
ezert (Ker(f))
,= 0, k ulonben E = Ker(f), azaz f = 0 teljes ulne. Legyen

z (Ker(f))
rogztett nem 0 vektor; termeszetesen ekkor z / Ker(f), vagyis

f(z) ,= 0. Ha y E tetszoleges, akkor nyilvanvaloan y
f(y)
f(z)
z Ker(f), ezert
_
y
f(y)
f(z)
z z
_
= 0. Ez azt jelenti, hogy minden y E eseten (y[z) =
f(y)
f(z)
|z|
2
,
tehat az x :=
f(z)
|z|
2
z vektorra f(y) = (y[x) = J
E
(x)(y) teljes ul, vagy ami ugyanaz
f = J
E
(x).
Emlekeztet unk arra, hogy ha E normalt ter, akkor letezik egy kit untetett
j
E
: E E
tt
linearis izometria (VI. fejezet, 1. es 2. pont). Megmutatjuk, hogy
ha E Hilbert-ter, akkor ez az operator ket kit untetett konjugalt-linearis izometria
kompozciojakent all elo.
Kovetkezmeny. Ha E Hilbert-ter, akkor E
t
a funkcionalnormaval ellatva
szinten Hilbert-ter, es j
E
= J
E
J
E
. Minden Hilbert-ter reexv Banach-ter.
Bizonytas. Ha E Hilbert-ter, akkor a Riesz-fele reprezentacios tetel alapjan a J
E
operator konjugalt-linearis izometrikus bijekcio, tehat f, g E
t
eseten leteznek
olyan x, y E, amelyekre f = J
E
(x) es g = J
E
(y), gy
|f +g|
2
+|f g|
2
= |J
E
(x) +J
E
(y)|
2
+|J
E
(x) J
E
(y)|
2
=
= |J
E
(x +y)|
2
+|J
E
(x y)|
2
= |x +y|
2
+|x y|
2
= 2|x|
2
+ 2|y|
2
=
= 2|J
E
(x)|
2
+ 2|J
E
(y)|
2
= 2|f|
2
+ 2|g|
2
,
242 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
ami azt jelenti, hogy az E
t
feletti funkcionalnormara teljes ul a paralelogramma-
egyenloseg. Ugyanakkor E
t
mindig teljes, meg akkor is ha E nem teljes normalt
ter. Ezert ha E Hilbert-ter, akkor E
t
a funkcionalnormaval ellatva szinten Hilbert-
ter. Jelolje ([)
t
az az E
t
feletti skalarszorzast, amely az E
t
feletti funkcionalnormat
generalja. Ha x E es f E
t
, akkor a denciok szerint
((J
E
J
E
)(x))(f) = (J
E
(J
E
(x)))(f) = (f[J
E
(x))
t
= (J
E
(J
1
E
(f))[J
E
(x))
t
=
= (x[J
1
E
(f)) = J
E
(J
1
E
(f))(x) = f(x) = (j
E
(x))(f)
teljes ul, ahol kihasznaltuk, hogy a J
E
: E E
t
konjugalt-linearis izometriara
minden x
1
, x
2
E eseten fennall a (J
E
(x
1
)[J
E
(x
2
))
t
= (x
2
[x
1
) egyenloseg (12.
gyakorlat).
Ezzel megmutattuk, hogy j
E
= J
E
J
E
teljes ul, es a Riesz-fele reprezentacios
tetel szerint J
E
es J
t
E
mindketten sz urjektvek, ezert j
E
is az, vagyis E reexv
Banach-ter.
Azonban leteznek olyan reexv Banach-terek, amelyek nem Hilbert-terek;
peldaul minden veges dimenzios normalt ter reexv Banach-ter, de nem sz uk-
segkeppen Hilbert-ter. Termeszetesen olyan vegtelen dimenzios reexv Banach-
tereket is meg lehet adni, amelyek normajara nem teljes ul a paralelogramma-
egyenloseg (XII. fejezet, 3. pont, 4. gyakorlat).
5. Hilbert-terek (gyakorlatok) 243
Gyakorlatok
1. Ha (T, R, ) K-mertekter es F Hilbert-ter K felett, akkor L
2
F
(T, R, ) a | |
,2
normaval ellatva Hilbert-ter.

Irjuk fel azt az L
2
F
(T, R, ) feletti skalarszorzast,
amely a | |
,2
normat generalja.
(
Utmutatas. Ha , L
2
F
(T, R, ) es f , g , akkor
| +|
2
,2
+| |
2
,2
= |f +g|
2
,2
+|f g|
2
,2
=
_
T
|f +g|
2
d[[ +
_
T
|f g|
2
d[[ =
=
_
T
_
|f +g|
2
+|f g|
2
_
d[[ =
_
T
_
2|f|
2
+ 2|g|
2
_
d[[ =
= 2
_
T
|f|
2
d[[ + 2
_
T
|g|
2
d[[ = 2|f|
2
,2
+ 2|g|
2
,2
= 2||
2
,2
+ 2||
2
,2
,
ahol felhasznaltuk azt, hogy f, g L
2
F
(T, R, ) miatt |f+g|
2
, |fg|
2
, |f|
2
, |g|
2
L
1
R
(T, R, ), es az integral linearis operator. Tehat a | |
,2
normara teljes ul
a paralelogramma-egyenloseg, tovabba a Riesz-Fischer tetel szerint L
2
F
(T, R, ) a
| |
,2
normaval ellatva Banach-ter. Tovabba, az (f[g) : T K; t (f(t)[g(t))
f uggveny eleme L
1
K
(T, R, )-nak, tehat jol ertelmezett az
_
T
(f[g) d[[ integral, es
ez csak a es ekvivalencia-osztalyoktol f ugg. Ebbol konnyen kaphato, hogy
([) =
_
T
(f[g) d[[.)
2. Minden valos vagy komplex vektorter felett letezik olyan norma, amelyre teljes ul
a paralelogramma-egyenloseg.
(
Utmutatas. Legyen E vektorter K felett, es B algebrai bazishalmaz E-ben (IV.

fejezet, 1. pont, 2. gyakorlat). Ekkor a
| | : K
(B)
R
+
; f
_
bB
[f(b)[
2
_
1/2
f uggveny olyan norma a K
(B)
vektorter felett, amelyre teljes ul a paralelogramma-
egyenl oseg. Ha u : K
(B)
E a kanonikus linearis bijekcio (IV. fejezet, 1. pont, 1.
es 2. gyakorlatok), akkor a | | u
1
: E R
+
lekepezes olyan norma E felett,
amelyre teljes ul a paralelogramma-egyenloseg.)
3. Ha E prehilbert-ter K felett es x, y E, akkor az [(x[y)[ = |x||y| egyenloseg
pontosan akkor teljes ul, ha letezik olyan K, hogy y = x vagy x = y.
(
Utmutatas. Ha x ,= 0 es [(x[y)[ = |x||y|, akkor y =

(y[x)
|x|
2
x, ami azonnal belathato
az
_
_
_
_
y
(y[x)
|x|
2
x
_
_
_
_
2
szam ertekenek meghatarozasaval.)
244 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
4. Legyen E komplex prehilbert-ter, n N, n 2, es z C olyan szam, hogy
z
n
= 1 es minden k < n termeszetes szamra z
k
,= 1 (peldaul z := Exp(2i/n)).
Ekkor x, y E eseten teljes ul az
(x[y) =
1
n
n1
k=0
z
k
|x +z
k
y|
2
altalanostott polarizaci os formula.
(
Utmutatas. Teljes ulnek a

n1
k=0
z
k
= 0 =
n1
k=0
z
2k
egyenosegek!)
5. Legyen E prehilbert-ter es H E tetszoleges halmaz. Ha x E es x
t
H olyan
vektorok, hogy minden H y-ra Re(y x
t
[x x
t
) 0, akkor |x x
t
| = dist
H
(x).
(
Utmutatas. Legyen y H tetszoleges, es rjuk fel a paralelogramma-egyenloseget

az y x
t
es x x
t
vektorokra:
|(y x
t
) + (x x
t
)|
2
+|(y x
t
) (x x
t
)|
2
= 2|y x
t
|
2
+ 2|x x
t
|
2
.
Ebbol kapjuk, hogy
|y x
t
|
2
+ 2Re(y x
t
[x x
t
) +|x x
t
|
2
+|y x|
2
= 2|y x
t
|
2
+ 2|x x
t
|
2
,
vagyis 2Re(yx
t
[xx
t
)+|yx|
2
= |yx
t
|
2
+|xx
t
|
2
. Ekkor Re(yx
t
[xx
t
) 0
miatt
|y x|
2
2Re(y x
t
[x x
t
) +|y x|
2
= |y x
t
|
2
+|x x
t
|
2
|x x
t
|
2
,
tehat |yx| |xx
t
|. Ebbol kovetkezik, hogy dist
H
(x) := inf
yH
|yx| |xx
t
|.
Ezert |x
t
x| = dist
H
(x), hiszen x
t
H miatt |x x
t
| dist
H
(x) is igaz.)
6. Legyen E prehilbert-ter, es H E olyan halmaz, amelyre H H H, vagyis
minden x
1
, x
2
H eseten x
1
x
2
H. Ha x E es x
t
H olyan vektorok, hogy
x x
t
H
, akkor |x x
t
| = dist
H
(x).
(
Utmutatas. A felteves szerint x

t
H, ezert |x x
t
| dist
H
(x). Ha y H
tetsz oleges, akkor x y = (x
t
y) + (x x
t
), valamint x
t
y H H H es
x x
t
H
, tehat
|x y|
2
= |x
t
y|
2
+|x x
t
|
2
|x x
t
|
2
,
gy |x y| |x x
t
|, kovetkezeskeppen dist
H
(x) := inf
yH
|x y| |x x
t
|.)
7. Legyen E := K
(N)
, es lassuk el E-t a | |
2
normaval; ekkor E nem teljes
prehilbert-ter. Legyen c l
2
K
olyan sorozat, hogy minden N k-ra c(k) ,= 0
(peldaul legyen minden c := (1/(k + 1))
kN
).

Ertelmezz uk az
f
c
: E K; s
k=0
c(k)s(k)
linearis funkcionalt. Itt minden E s-re veges osszeg all. Bizonytsuk be a kovet-
kezoket.
a) Az f
c
lekepezes nem nulla folytonos linearis funkcional E felett.
b) (Ker(f
c
))
= 0.
c) Ker(f
c
) (Ker(f
c
))
,= E, es (Ker(f
c
))
,= Ker(f
c
). A Ker(f
c
) halmaz nem
teljes, zart linearis alter E-ben.
d) Nem letezik olyan x E, hogy f
c
= J
E
(x), vagyis f
c
E
t
Im(J
E
).
(
Utmutatas. a) Az altalanostott Cauchy-Schwartz-egyenlotlensegbol (IV. fejezet, 1.

pont) kovetkezik, hogy s E eseten [f
c
(s)[ |c|
2
|s|
2
, tehat f
c
folytonos linearis
funkcional, es vilagos, hogy f
c
,= 0.
b) Minden k N eseten legyen e
k
E az az elem, amelyre minden N j-re
e
k
(j) =
j,k
. Konnyen lathato, hogy j, k N eseten c(j)
1
e
j
c(k)
1
e
k
Ker(f
c
),
tehat ha s (Ker(f
c
))
, akkor minden N j, k-ra 0 = (c(j)

1
e
j
c(k)
1
e
k
[s) =
c(j)
1
s(j) c(k)
1
s(k). Ez azt jelenti, hogy letezik olyan K, hogy minden
N k-ra s(k) = c(k), azaz s = c. Ugyanakkor s K
(N)
, es minden N k-ra
c(k) ,= 0, ezert = 0, gy s = 0.
d) Ha s E olyan volna, hogy f
s
= J
E
(s), akkor minden k N eseten
c(k) = f
c
(e
k
) = (e
k
[s) = s(k) teljes ulne, ami lehetetlen, mert s K
(N)
es minden
N k-ra s(k) ,= 0.)
8. Legyen E prehilbert-ter K felett, (x
n
)
nN
sorozat E-ben, es x E. Tekints uk a
kovetkezo alltasokat.
(i) lim
n
x
n
= x az E normalt terben.
(ii) Minden E y-ra lim
n
(y[x
n
) = (y[x) a K-ban, es lim
n
|x
n
| = |x| az R-ben.
(iii) Minden E y-ra lim
n
(y[x
n
) = (y[x) a K-ban.
Mutassuk meg, hogy (i)(ii) es (ii)(iii). Ha E veges dimenzios, akkor (i), (ii)
es (iii) ekvivalensek. Ha E vegtelen dimenzios, akkor az x vektor es az (x
n
)
nN
sorozat megvalaszthato ugy, hogy (iii) teljes ul, de (i) nem.
(
Utmutatas. Az (i)(ii) es (ii)(iii) kovetkeztetesek nyilvanvaloan igazak. Minden

n N eseten
|x x
n
|
2
= |x|
2
+|x
n
|
2
2Re(x[x
n
),
ezert ha (ii) teljes ul, akkor a jobb oldal 0-hoz tart, ha n tart vegtelenhez, tehat (i)
is igaz. Ha E veges dimenzios, es (e
i
)
iI
ortonormalt bazis E-ben (XII. fejezet,
6. pont), akkor a (iii) teljes ulese eseten minden I i-re lim
n
(e
i
[x
n
) = (e
i
[x), gy
lim
n
(x
n
[e
i
) = (x[e
i
) is teljes ul, ugyanakkor minden n N eseten x
n
=
iI
(x
n
[e
i
)e
i
,
tehat (i) is igaz. Ha E vegtelen dimenzios, akkor letezik E-ben (e
k
)
kN
ortonormalt
sorozat (XII. fejezet, 6. pont), gy minden y E vektorra lim
k
(e
k
[y) = 0, hiszen a
kN
[(y[e
k
)[
2
sor konvergens R-ben. Ugyanakkor az (e
k
)
kN
sorozat nem tart 0-hoz
az E normaja szerint.)
9. Legyen E Hilbert-ter K felett, es (x
n
)
nN
olyan sorozat E-ben, hogy minden
E y-ra az ((y[x
n
))
nN
sorozat konvergens K-ban. Ekkor az (x
n
)
nN
sorozat
246 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
korlatos E-ben, es letezik egyetlen olyan x E, amelyre minden y E eseten
lim
n
(y[x
n
) = (y[x).
(
Utmutatas. A felteves szerint a (J

E
(x
n
))
nN
funkcional-sorozat pontonkent
konvergens az E halmazon, ezert a Banach-Steinhaus-tetel alapjan az u :=
lim
n
J
E
(x
n
) funkcional folytonos, es fennallnak a sup
nN
|x
n
| = sup
nN
|J
E
(x
n
)| < +
osszef uggesek, vagyis az (x
n
)
nN
sorozat korlatos az E normaja szerint. A Riesz-
fele reprezentacios tetel alapjan letezik olyan x E, hogy u = J
E
(x). Ekkor x
olyan elem, hogy minden y E eseten lim
n
(y[x
n
) = lim
n
J
E
(x
n
)(y) = u(y) =
J
E
(x)(y) = (y[x). Ha x
t
E szinten olyan vektor, hogy minden E y-ra
lim
n
(y[x
n
) = (y[x
t
), akkor x x
t
E
= 0, vagyis x
t
= x.)
10. (Elemi Lebesgue-Radon-Nicodym tetel.) Legyen R halmazgy ur u a T halmaz
felett. Ha ,
t
: R K mertekek, akkor azt mondjuk, hogy
t
abszol ut folytonos
szerint, ha a T minden -nullhalmaza
t
-nullhalmaz. Mutassuk meg, hogy ha
,
t
: R K olyan mertekek, hogy 1
T
L
1
R
(T, R, ) L
1
R
(T, R,
t
) (ahol 1
T
az
T R azonosan 1 f uggveny), es
t
abszol ut folytonos szerint, akkor van olyan
g L
1
K
(T, R, ), hogy
t
= g..
(Megjegyzes. Ha T -veges R szerint, akkor minden : R K mertekre az
1
T
L
1
R
(T, R, ) feltetel a IX. fejezet 9. pontja alapjan ekvivalens azzal, hogy a
mertek korlatos.)
(
Utmutatas. (I) Tegy uk fel eloszor, hogy , : R R

+
olyan pozitv mertekek, hogy
1
T
L
1
R
(T, R, ) L
1
R
(T, R, ), es abszol ut folytonos szerint. Bebizonytjuk
olyan g L
1
R
(T, R, ) f uggveny letezeset, amelyre g 0 es = g..
Elosz or megjegyezz uk, hogy a -nullhalmazok megegyeznek a +-nullhalmazokkal.
Ez azonnal kovetkezik a + mertekegyenlotlensegbol, a IX. fejezet, 1. pont,
10. gyakorlat c) pontjabol, es abbol, hogy abszol ut folytonos szerint.
Tovabba, a IX. fejezet, 5. pont, 8. gyakorlat szerint
L
1
R
(T, R, ) L
1
R
(T, R, ) = L
1
R
(T, R, +)
teljes ul, tehat a hipotezis alapjan 1
2
T
= 1
T
L
1
R
(T, R, + ), gy a IX. fejezet, 6.
pontja utolso alltasanak c) resze alapjan 1
T
L
2
R
(T, R, +). Ebbol kovetkezik,
hogy f L
2
R
(T, R, +) eseten f = f 1
T
L
1
R
(T, R, +), vagyis fennallnak a
L
2
R
(T, R, +) L
1
R
(T, R, +) = L
1
R
(T, R, ) L
1
R
(T, R, )
relaci ok. Ezert jol ertelmezett az
u : L
2
R
(T, R, +) R; f
_
T
f d
lekepezes, amely termeszetesen linearis funkcional. A Holder-egyenlotlenseg alapjan
minden f L
2
R
(T, R, +) eseten
[u(f)[ =
_
T
f d
_
T
[f[ d =
_

[f[ d
__

1
2
T
d
_
1/2
__

[f[
2
d
_
1/2
_
_
_
T
1
T
d
_
_
1/2
__

[f[
2
d( +)
_
1/2
=
_
_
_
T
1
T
d
_
_
1/2
|f|
+,2
,
tehat az u linearis funkcional folytonos az L
2
R
(T, R, + ) f uggvenyter feletti
| |
+,2
felnorma szerint. Ezert letezik egyetlen olyan
u
: L
2
R
(T, R, +) R
linearis funkcional, amelyre teljes ul az, hogy minden f L
2
R
(T, R, +) eseten
u
(f
) = u(f) :=
_
T
f d.
Vilagos, hogy ez az u
funkcional folytonos az L
2
R
(T, R, +) valos Hilbert-ter felett.
A Riesz-fele reprezentacios tetel alapjan letezik olyan g
0
L
2
R
(T, R, + ), hogy
minden f L
2
R
(T, R, +) eseten u
(f
) = (f
[g
0
), ahol ([) az L
2
R
(T, R, +)
Hilbert-ter skalarszorzasa. Ez azt jelenti, hogy minden f L
2
R
(T, R, + ) f ugg-
venyre
_
T
f d =
_
T
fg
0
d( +).
Megmutatjuk, hogy -majdnem minden t T eseten g
0
(t) 0 teljes ul. Valoban,
a T halmaz + -integralhato, es g
0
L
2
R
(T, R, + ) L
1
R
(T, R, + ), ezert
a IX. fejezet, 8. pont lemmaja szerint a [g
0
< 0] halmaz + -integralhato, vagyis
2
[g
0
<0]
=
[g
0
<0]
L
1
R
(T, R, +). Tehat
[g
0
<0]
L
2
R
(T, R, +) is teljes ul, gy
0
_
T
[g
0
<0]
d =
_
T
[g
0
<0]
g
0
d( +) 0,
hiszen
[g
0
<0]
g
0
0 a T halmazon minden utt. Ezert
_

(
[g
0
<0]
g
0
) d( +) =
_
T
(
[g
0
<0]
g
0
) d( +) = 0,
es
[g
0
<0]
g
0
0 a T halmazon minden utt, gy
[g
0
<0]
g
0
= 0 a T halmazon
+-majdnem minden utt. Ez azzal ekvivalens, hogy a [
[g
0
<0]
g
0
,= 0] = [g
0
< 0]
halmaz + -nullhalmaz, vagyis g
0
0 a T halmazon + -majdnem minden utt,
tehat -majdnem minden utt is.
Most megmutatjuk, hogy -majdnem minden t T eseten g
0
(t) < 1 teljes ul. A
IX. fejezet, 8. pont lemmaja szerint a [g
0
1] halmaz + -integralhato, hiszen
g
0
L
1
R
(T, R, + ). Ezert
2
[g
0
1]
=
[g
0
1]
L
1
R
(T, R, + ), gy
[g
0
1]

L
2
R
(T, R, + ), tehat
[g
0
1]
g
0
L
1
R
(T, R, + ) = L
1
R
(T, R, ) L
1
R
(T, R, ),
kovetkezeskeppen:
_
T
[g
0
1]
d =
_
T
[g
0
1]
g
0
d( +) =
_
T
[g
0
1]
g
0
d +
_
T
[g
0
1]
g
0
d.
248 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ebbol kapjuk, hogy
0
_
T
[g
0
1]
(1 g
0
) d =
_
T
[g
0
1]
g
0
d 0,
hiszen
[g
0
1]
(1 g
0
) 0 es
[g
0
1]
g
0
0 a T halmazon minden utt. Ezert
_

[g
0
1]
g
0
d =
_
T
[g
0
1]
g
0
d = 0,
ami azzal ekvivalens, hogy a [
[g
0
1]
g
0
,= 0] = [g
0
1] halmaz -nullhalmaz, vagyis
-majdnem minden t T eseten g
0
(t) < 1 teljes ul.
Legyen N := [g
0
< 0] [g
0
1]. Az elozoek alapjan N -nullhalmaz, tehat a
g
1
: T R; t
_
g
0
(t) ; ha t T N,
0 ; ha t N
f uggveny a g
0
f uggvennyel -majdnem minden utt egyenlo, ezert g
1
L
2
R
(T, R, +
), es minden f L
2
R
(T, R, +) eseten
_
T
f d =
_
T
fg
1
d( +),
ugyanakkor minden T t-re g
1
(t) [0, 1[. Vezess uk most be a
g :=
g
1
1 g
1
: T R
+
f uggvenyt. Megmutatjuk, hogy g L
1
R
(T, R, ) es = g., vagyis minden E R
halmazra
(E) =
_
T
E
g d
teljes ul.
Legyen f L
2
R
(T, R, + ) rogztett pozitv f uggveny. Ha k N, akkor az fg
k
1
f uggveny + -merheto es 0 fg
k
1
f L
2
R
(T, R, + ), ezert a negyzetes
integr alhatosag kriteriuma (IX. fejezet, 8. pont) alapjan fg
k
1
L
2
R
(T, R, + ),
kovetkezeskeppen
_
T
fg
k
1
d =
_
T
fg
k+1
1
d( +).
Ezert minden N
+
n-re
n1
k=0
_
T
fg
k
1
d =
n1
k=0
_
T
fg
k+1
1
d( +) =
n1
k=0
_
T
fg
k+1
1
d +
n1
k=0
_
T
fg
k+1
1
d,
amibol konnyen kapjuk, hogy
_
T
f d =
n1
k=0
_
T
fg
k+1
1
d +
_
T
fg
n
1
d.
Az (fg
n
1
)
nN
f uggvenysorozat L
1
R
(T, R, )-ben halad, monoton fogyo, mindegyik
tagja pozitv f uggveny, es inf
nN
(fg
n
1
) = 0. Ezert a Beppo-Levi-tetel alapjan
lim
n
_
T
fg
n
1
d = 0, vagyis a
kN
_
T
fg
k+1
1
d sor konvergens. Ebbol ismet a Beppo-
Levi-tetel alapjan kapjuk, hogy az fg =
k=0
fg
k+1
1
f uggveny eleme L
1
R
(T, R, )-nek
es
_
T
f d = lim
n
n1
k=0
_
T
fg
k+1
1
d + lim
n
_
T
fg
n
1
d =
k=0
_
T
fg
k+1
1
d =
=
_
T
_

k=0
fg
k+1
1
_
d =
_
T
fg d.
Ezzel megmutattuk, hogy minden f L
2
R
(T, R, + ) pozitv f uggvenyre fg
L
1
R
(T, R, ) es
_
T
f d =
_
T
fg d
teljes ul. A hipotezis szerint 1
T
L
2
R
(T, R, + ), ezert g = 1
T
g L
1
R
(T, R, ) is
teljes ul, es ha E R, akkor
E
L
2
R
(T, R, +) miatt
(E) :=
_
T
E
d =
_
T
E
g d,
vagyis = g..
(II) Most megmutatjuk, hogy ha : R K olyan mertek, hogy 1
T
L
1
R
(T, R, ),
akkor letezik olyan g L
1
K
(T, R, ), hogy minden t T eseten [g(t)[ = 1, valamint
= g.[[ es [[ = g..
Ha K := R, akkor a valos mertekek elemi Hahn-Jordan felbontasat (VIII. fejezet,
4. pont) alkalmazva rhato, hogy =
+

es
+
,
: R R
+
olyan pozitv
mertekek, hogy
+
[[ es
[[, gy a
+
es
mertekek nyilvanvaloan abszol ut

folytonosak a [[ mertek szerint. Ugyanakkor a IX. fejezet, 5. pont, 8. gyakorlat
alapjan
1
T
L
1
R
(T, R, ) L
1
R
(T, R,
+
) L
1
R
(T, R,
),
gy az (I) miatt leteznek olyan g
+
, g
L
1
R
(T, R, [[) = L
1
R
(T, R, ) f uggvenyek,
amelyekre
+
= g
+
.[[ es
= g
.[[. Ekkor g := g
+
g
L
1
R
(T, R, )
nyilvanvaloan olyan f uggveny, hogy = g.[[.
250 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ha K := C, akkor a komplex mertekek elemi Hahn-Jordan felbontasat (VIII. fejezet,
4. pont) alkalmazva rhato, hogy
= (Re())
+
(Re())
+i(Im())
+
i(Im())
,
ahol (Re())
+
, (Re())
, (Im())
+
, (Im())
: R R
+
olyan pozitv mertekek,
amelyeket a [[ mertek majoral, tehat ezek a pozitv mertekek mind abszol ut
folytonosak a [[ mertek szerint. Ugyanakkor a IX. fejezet, 5. pont, 8. gyakorlat
szerint
1
T
L
1
C
(T, R, ) L
1
C
(T, R, (Re())
+
) L
1
C
(T, R, (Re())
)
L
1
C
(T, R, (Im())
+
) L
1
C
(T, R, (Im())
)
ezert az (I) miatt leteznek olyan g
+
, g
, h
+
, h
L
1
R
(T, R, [[) = L
1
R
(T, R, )
f uggvenyek, amelyekre
(Re())
+
= g
+
.[[, (Re())
= g
.[[, Im())
+
= h
+
.[[, Im())
= h
.[[.
Ekkor g := g
+
g
+i(h
+
h
) L
1
C
(T, R, ) nyilvanvaloan olyan f uggveny, hogy
= g.[[.
Ezzel igazoltuk olyan g L
1
K
(T, R, ) letezeset, amelyre = g.[[. Ebbol az
egyenlosegbol a IX. fejezet, 6. pont, 5. gyakorlat alapjan kapjuk, hogy [[ =
[g.[[[ = [g[.[[. Ebbol konnyen belathato, hogy [g[ = 1 teljes ul T-n -majdnem
minden utt. Termeszetesen g megvaltoztathato ugy, hogy minden T t-re [g(t)[ = 1
legyen. Nyilvanvalo, hogy ekkor g. = g.(g.[[) = [g[
2
.[[ = [[ is teljes ul.
(III) Legyenek ,
t
: R K olyan mertekek, hogy 1
T
L
1
R
(T, R, )L
1
R
(T, R,
t
),
es
t
abszol ut folytonos szerint. Ekkor [
t
[ abszol ut folytonos [[ szerint, tehat az
(I) alapjan van olyan h L
1
R
(T, R, ), hogy [
t
[ = h.[[. A (II) alapjan leteznek
olyan g
1
L
1
K
(T, R, ) es g
2
L
1
K
(T, R,
t
) f uggvenyek, hogy [g
1
[ = 1 = [g
2
[,
valamint [[ = g
1
. es [
t
[ = g
2
.
t
. Ekkor g
2
.
t
= (hg
1
)., amibol ugyan ugy, mint
az elobb
t
= (g
2
hg
1
). adodik, tehat a g := g
2
hg
1
L
1
K
(T, R, ) f uggveny olyan,
hogy
t
= g..)
11. Legyen E normalt ter es F prehilbert-ter. Minden u L(E; F) teljesen
folytonos linearis operatorhoz letezik olyan L(E; F)-ben halado (u
n
)
nN
sorozat,
amely konvergal u-hoz az operatornorma szerint, es minden N n-re az Im(u
n
) F
linearis alter veges dimenzios.
(Megjegyzes. Ha F nem prehilbert-ter, akkor mar letezhet olyan u L(E; F)
teljesen folytonos linearis operator, amely nem approximalhato operatornormaban
veges dimenzios ertekkeszlet u folytonos linearis operatorokkal.)
(
Utmutatas. Az u L(E; F) operator teljes folytonossaga miatt az uB

1
(0)) F
halmaz teljesen korlatos. Legyen R
+
tetszoleges; ekkor van olyan H B
1
(0)
veges halmaz, hogy
uB
1
(0))
_
xH
B
(u(x)).
Jelolje F
az uH) veges halmaz altal generalt linearis alteret F-ben. Az F
alter
teljes, ezert tekinthetj uk az F
-ra vetto P
F
ortogonalis projektort. Ha x B
1
(0),
akkor letezik olyan x
t
H, hogy u(x) B
(u(x
t
)), azaz |u(x) u(x
t
)| < . Ekkor
a P
F
operator ertelmezese alapjan

|u(x) (P
F
u)(x)| = inf
yF
|u(x) y| min
zH
|u(x) u(z)| |u(x) u(x
t
)| <
teljes ul, ami azt jelenti, hogy |u P
F
u| ; ugyanakkor a P
F
u L(E; F)
operator ertekkeszlete veges dimenzios alter F-ben.)
12. Ha E es F prehilbert-terek es u : E F konjugalt linearis operator, akkor
u izometrikussaga ekvivalens azzal, hogy minden x
1
, x
2
E eseten fennall az
(u(x
1
)[u(x
2
)) = (x
2
[x
1
) egyenloseg.
(
Utmutatas. Hasonloan jarhatunk el, mint a linearis operatorok izometrikussaganak

eseteben.)
252 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
6. Ortogonalis rendszerek es ortogonalis sorok 253
6. Ortogonalis rendszerek es ortogonalis sorok
Dencio. Legyen E prehilbert-ter. Az E-ben halado (x
i
)
iI
rendszert
ortogonalisnak nevezz uk, ha minden i, j I, i ,= j indexre (x
i
[x
j
) = 0. Az E-ben
halado (x
i
)
iI
rendszert ortonormaltnak nevezz uk, ha ortogonalis, es minden I i-
re |x
i
| = 1. Az ortogonalis sorozatokhoz asszocialt sorokat ortogonalis soroknak
nevezz uk.
Legyen E prehilbert-ter es (x
i
)
iI
E-ben halado veges ortogonalis rendszer.
Ha I ,= , akkor
_
_
_
_
_
iI
x
i
_
_
_
_
_
2
=
_
iI
x
i
iI
x
i
_
=
iI
_
_
jI
(x
i
[x
j
)
_
_
=
iI
|x
i
|
2
.
Ha megallapodunk abban, hogy az ures rendszer osszege 0 az E-ben, akkor ez az
egyenloseg-lanc I = eseten is igaz. Ezt az osszef uggest elemi Pithagorasz-tetelnek
nevezz uk. Most megfogalmazzuk ennek altalanostasat ortogonalis sorokra.
Alltas. (Az ortogon alis sorok kovergenciajanak kriteriuma.) Legyen E Hilbert-

ter es (x
k
)
kN
ortogonalis sorozat E-ben. A
kN
x
k
sor pontosan akkor konvergens
E-ben, ha a
kN
|x
k
|
2
sor konvergens R-ben. Ha a
kN
x
k
sor konvergens E-ben,
akkor
_
_
_
_
_
k=0
x
k
_
_
_
_
_
2
=
k=0
|x
k
|
2
(Pithagorasz-tetel).
Bizonytas. Minden n N
+
eseten, az elemi Pithagorasz-tetel alapjan
_
_
_
_
_
n1
k=0
x
k
_
_
_
_
_
2
=
n1
k=0
|x
k
|
2
,
tehat ha a
kN
x
k
sor konvergens E-ben, akkor
_
_
_
_
_
k=0
x
k
_
_
_
_
_
2
=
_
_
_
_
_
lim
n
n1
k=0
x
k
_
_
_
_
_
2
= lim
n
_
_
_
_
_
n1
k=0
x
k
_
_
_
_
_
2
= lim
n
n1
k=0
|x
k
|
2
=
k=0
|x
k
|
2
.
Megfordtva, ha a
kN
|x
k
|
2
sor konvergens R-ben, akkor m, n N eseten, az elemi
Pithagorasz-tetel alapjan
_
_
_
_
_
m1
k=0
x
k

n1
k=0
x
k
_
_
_
_
_
2
=
_
_
_
_
_
_
max(m,n)1
k=min(m,n)
x
k
_
_
_
_
_
_
2
=
max(m,n)1
k=min(m,n)
|x
k
|
2
k=min(m,n)
|x
k
|
2
,
254 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
amibol lathato, hogy a
kN
x
k
sor (mint sorozat) Cauchy-sorozat E-ben, tehat az E
teljessege miatt konvergens.
Tetel. Legyen E Hilbert-ter, (e
k
)
kN
ortonormalt sorozat E-ben, es H az
e
k
[k N halmaz altal generalt zart linearis alter E-ben.
a) Minden x E vektorra a
kN
[(x[e
k
)[
2
sor konvergens R-ben, es fennall a
k=0
[(x[e
k
)[
2
|x|
2
Bessel-egyenlotlenseg.
b) Minden E x-re a
kN
(x[e
k
)e
k
sor konvergens E-ben, es teljes ulnek az
P
H
(x) =
k=0
(x[e
k
)e
k
,
|P
H
(x)|
2
=
k=0
[(x[e
k
)[
2
Parseval-egyenlosegek.
Bizonytas. Legyen x E rogztett. Minden n N
+
eseten, az elemi Pithagorasz-
tetel alapjan
_
_
_
_
_
x
n1
k=0
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
2
= |x|
2
2Re
_
x
n1
k=0
(x[e
k
)e
k
_
+
_
_
_
_
_
n1
k=0
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
2
=
= |x|
2
2Re
n1
k=0
(x[e
k
)(x[e
k
) +
n1
k=0
[(x[e
k
)[
2
= |x|
2
n1
k=0
[(x[e
k
)[
2
,
amibol lathato, hogy
n1
k=0
[(x[e
k
)[
2
|x|
2
.
Ebbol kovetkezik, hogy a
kN
[(x[e
k
)[
2
sor konvergens R-ben, es fennall a Bessel-
egyenl otlenseg, gy az a) alltast igazoltuk. Ebbol azt is kapjuk, hogy a
kN
(x[e
k
)e
k
sor konvergens E-ben. Tehat a Pithagorasz-tetel alapjan a b) bizonytasahoz
elgend o azt megmutatni, hogy P
H
(x) =
k=0
(x[e
k
)e
k
.
Az nyilvanvalo, hogy
k=0
(x[e
k
)e
k
= lim
n
n1
k=0
(x[e
k
)e
k
H,
ezert a P
H
(x) =
k=0
(x[e
k
)e
k
egyenloseg bizonytahoz eleg azt megmutatni, hogy
minden y H eseten
|x y|
_
_
_
_
_
x
k=0
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
.
Az E feletti norma-f uggveny folytonossaga miatt ehhez eleg igazolni, hogy minden
n N
+
es (
k
)
kn
K
n
eseten
_
_
_
_
_
x
kn
k
e
k
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
x
k=0
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
teljes ul, hiszen
H =
_
nN
+
_
kn
k
e
k
(
k
)
kn
K
n
_
.
Nyilvanvalo, hogy
_
_
_
_
_
x
k=0
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
2
= |x|
2
2Re
_

k=0
(x[e
k
)e
k
x
_
+
_
_
_
_
_
k=0
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
2
=
= |x|
2
2Re
k=0
(x[e
k
)(e
k
[x) +
k=0
[(x[e
k
)[
2
= |x|
2
k=0
[(x[e
k
)[
2
,
ahol kihasznaltuk a Pithagorasz-tetelt, es azt, hogy z E eseten a ([z) : E K
f uggveny folytonos linearis funkcional, ezert
_

k=0
(x[e
k
)e
k
z
_
=
k=0
(x[e
k
)(e
k
[z).
Ezert elegendo azt igazolni, hogy ha n N
+
es (
k
)
kn
K
n
, akkor
_
_
_
_
_
x
kn
k
e
k
_
_
_
_
_
2
|x|
2
kn
[(x[e
k
)[
2
,
hiszen az elozoek szerint
|x|
2
kn
[(x[e
k
)[
2
|x|
2
k=0
[(x[e
k
)[
2
=
_
_
_
_
_
x
k=0
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
2
.
Ez viszont nyilvanvaloan igaz, mert az elemi Pithagorasz-tetel alapjan
_
_
_
_
_
x
kn
k
e
k
_
_
_
_
_
2
|x|
2
+
kn
[(x[e
k
)[
2
=
256 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
= |x|
2
2Re
kn
k
(e
k
[x) +
kn
[
k
[
2
|x|
2
+
kn
[(x[e
k
)[
2
=
=
kn
_
[
k
[
2
2Re(
k
(e
k
[x)) +[(x[e
k
)[
2
_
=
kn
[
k
(x[e
k
)[
2
0.
Kovetkezmeny. Legyen E Hilbert-ter, (e
k
)
kN
ortonormalt sorozat E-ben, es
H az e
k
[k N halmaz altal generalt zart linearis alteret E-ben. A kovetkezo
alltasok ekvivalensek.
(i) Ha x E olyan, hogy minden k N eseten (x[e
k
) = 0, akkor x = 0.
(ii) Az e
k
[k N halmaz altal generalt zart linearis alter (vagyis H) egyenlo E-vel.
(iii) Minden E x-re |x|
2
=
k=0
[(x[e
k
)[
2
.
(iv) Minden E x-re x =
k=0
(x[e
k
)e
k
.
Bizonytas. (i)(ii) Az (i) alltas azt jelenti, hogy e
k
[k N
= 0, amibol
kovetkezik, hogy e
k
[k N
= 0
= E, es itt a bal oldalon H all.

(ii)(iii) Ha H = E, akkor P
H
= id
E
, ezert a Parseval-egyenloseg szerint minden
E x-re
|x|
2
= |P
H
(x)|
2
=
k=0
[(x[e
k
)[
2
.
(iii)(iv) Minden x E es n N
+
eseten
_
_
_
_
_
x
n1
k=0
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
2
= |x|
2
n1
k=0
[(x[e
k
)[
2
,
ezert ha (iii) igaz, akkor minden x E vektorra x =
k=0
(x[e
k
)e
k
, vagyis (iv) teljes ul.
(iv)(i) Ha x E olyan, hogy minden k N eseten (x[e
k
) = 0, es (iv) teljes ul,
akkor x =
k=0
(x[e
k
)e
k
= 0.
Dencio. Legyen E Hilbert-ter. Az E-ben halado (e
k
)
kN
ortonormalt
sorozatot ortonormalt bazissorozatnak nevezz uk, ha teljes ulnek ra az elozo alltasban
megfogalmazott (i), (ii), (iii) es (iv) alltasok. Ha (e
k
)
kN
ortonormalt sorozat az
E Hilbert-terben, akkor x E eseten a
kN
(x[e
k
)e
k
vektorsort az x vektor (e
k
)
kN
szerinti absztrakt Fourier-soranak nevezz uk.
Alltas. (Gram-Schmidt-ortogonalizacio.) Legyen E prehilbert-ter es (x

n
)
nN
linearisan f uggetlen sorozat E-ben. Ekkor letezik egyetlen olyan (e
n
)
nN
orto-
normalt sorozat E-ben, hogy minden N
+
n-re az (x
k
)
kn
es (e
k
)
kn
rendszerek
altal generalt linearis alterek egyenlok, es minden N n-re (x
n
[e
n
) R
+
.
Bizonytas. Minden N n-re legyen H
n
az x
k
[k n halmaz altal generalt (n-
dimenzios) linearis alter E-ben. Az (x
n
)
nN
rendszer linearis f uggetlensege miatt
minden n N
+
eseten x
n
/ H
n
, vagyis x
n
,= P
H
n
(x
n
); legyen y
n
:= x
n
P
H
n
(x
n
).
Ha n N, akkor (x
n
[y
n
) = 0 lehetetlen, k ulonben 0 = (x
n
[y
n
) = (x
n
[x
n
P
H
n
(x
n
)),
azaz (x
n
[P
H
n
(x
n
)) = |x
n
|
2
, gy
0 |y
n
|
2
= |x
n
P
H
n
(x
n
)|
2
= |x
n
|
2
2Re(x
n
[P
H
n
(x
n
)) +|P
H
n
(x
n
)|
2
=
= |P
H
n
(x
n
)|
2
|x|
2
0,
tehat y
n
= 0, holott y
n
,= 0.
Ha n N, akkor x
n
H
n+1
es P
H
n
(x
n
) H
n
H
n+1
, tehat y H
n+1
.
Ugyanakkor y
n
:= x
n
P
H
n
(x
n
) H
n
, gy K.y
n
H
n+1
H
n
. Tekintettel
arra, hogy K.y
n
es H
n+1
H
n
mindketten egydimenzios linearis alterek E-ben, itt
egyenloseg all, azaz K.y
n
= H
n+1
H
n
.
Most igazoljuk az (e
n
)
nN
sorozat egyertelm useget. Legyen tehat (e
n
)
nN
olyan
ortonormalt sorozat, amelyre minden n N eseten az e
k
[k n halmaz altal
generalt linearis alter egyenlo H
n
-nel es (x
n
[e
n
) R
+
. Ekkor minden N n-
re e
n
H
n+1
H
n
= K.y
n
, gy letezik egyetlen olyan
n
K, amelyre
e
n
=
n
y
n
; ekkor |e
n
| = 1 miatt [
n
[ =
1
|y
n
|
. Ugyanakkor minden N n-re
n
(x
n
[y
n
) = (x
n
[e
n
) R
+
, kovetkezeskeppen
n
=
1
|y
n
|
.
(x
n
[y
n
)
[(x
n
[y
n
)[
.
Ez azt jelenti, hogy az adott tulajdonsagok az (e
n
)
nN
sorozatot egyertelm uen
meghat arozzak.
Most vilagosan latszik, hogy a keresett (e
n
)
nN
sorozatot ugy kell ertelmezni, hogy
minden n N eseten
e
n
:=
_
1
|y
n
|
.
(x
n
[y
n
)
[(x
n
[y
n
)[
_
y
n
.
Trivialisan ellenorizheto, hogy erre a sorozatra teljes ulnek az elort feltetelek.
Az elozo alltas feltetelei mellett minden n N
+
eseten
P
H
n
(x
n
) =
n1
k=0
(x
n
[e
k
)e
k
,
ahol H
n
az (e
k
)
kn
rendszer altal generalt linearis alter E-ben, ezert
e
n
=
x
n

n1
k=0
(x
k
[e
k
)e
k
_
|x
n
|
2
n1
k=0
[(x
k
[e
k
)[
2
,
258 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
valamint e
0
= x
0
/|x
0
|. Ez rekurzv formula az (e
n
)
nN
sorozatra.
Elnevezes. Ha E prehilbert-ter es (x
n
)
nN
linearisan f uggetlen sorozat E-
ben, akkor az elozo allasban ertelmezett (e
n
)
nN
ortonormalt sorozatot az (x
n
)
nN
sorozat Gram-Schimdt-fele ortogonalizaltjanak nevezz uk.
Tetel. Ha E Hilbert-ter K felett, akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) Letezik E-ben halado ortonormalt bazissorozat.
(ii) Letezik izometrikus linearis bijekcio az E es l
2
K
Hilbert-terek kozott.
(iii) E vegtelen dimenzios es szeparabilis.
Bizonytas. (i)(ii) Legyen (e
k
)
kN
ortonormalt bazissorozat az E Hilbert-terben.
Ekkor a Parseval-egyenloseg miatt az
u : E l
2
K
; x ((x[e
k
))
kN
lekepezes izometrikus linearis operator. Az ortogonalis sorok konvergenciajanak
kriteriuma alapjan minden s l
2
K
sorozatra a
jN
s(j)e
j
sor konvergens E-ben es
u
_
_
j=0
s(j)e
j
_
_
=
_
_
_
_
j=0
s(j)e
j
e
k
_
_
_
_
kN
=
_
_
j=0
s(j)(e
j
[e
k
)
_
_
kN
= s,
tehat az u operator sz urjektv is.
(ii)(iii) Ha u : E l
2
K
izometrikus linearis bijekcio, akkor E vegtelen dimenzios,
mert l
2
K
is vegtelen dimenzios, tovabba E szeparabilis is, mert az l
2
K
sorozatter
szeparabilis es u homeomorzmus E es l
2
K
kozott.
(iii)(i) Elegendo azt igazolni, hogy ha (iii) teljes ul, akkor letezik olyan linearisan
f uggetlen (x
k
)
kN
sorozat E-ben, amelyre az x
k
[k N halmaz altal generalt
linearis alter s ur u E-ben. Ha ugyanis (x
k
)
kN
ilyen sorozat, akkor ennek Gram-
Schmidt-fele ortogonalizaltja ortonormalt bazis E-ben.
Vegy unk tetszoleges olyan (z
k
)
kN
sorozatot E-ben, amelyre a z
k
[k N halmaz
altal generalt linearis alter s ur u E-ben; ilyen az E szeparabilitasa miatt letezik.
Minden N n-re legyen E
n
az z
k
[k n halmaz altal generalt (legfeljebb n-
dimenzios) linearis alteret E-ben. Vilagos, hogy n N eseten E
n
E
n+1
, gy
E
:=

nN
E
n
linearis alter E-ben, es ez tartalmazza a z
k
[k N halmazt, tehat
E
s ur u linearis altere E-nek.

Van olyan k N, hogy z
k
,= 0, k ulonben z
k
[k N = 0, gy E = 0, holott E
vegtelen dimenzios. Ezert jol ertelmezett az m := mink N[z
k
,= 0 termeszetes
szam.
Ha n N, akkor van olyan k > n termeszetes szam, hogy z
k
/ E
n
, k ulonben
z
k
[(k N) (k > n) E
n
, ezert z
k
[k N E
n+1
teljes ulne, amibol
E
= E
n+1
kovetkezne, tehat az E
n+1
zartsaga es E
s ur usege folytan E = E
n+1
,
ami lehetetlen, mert E vegtelen dimenzios. Ezert jol ertelmezett a
g : N N; n mink N[(k > n) (z
k
/ E
n
)
f uggveny. Jelolje a g f uggveny es az m kezdopont altal meghatarozott iteracios
sorozatot. Tehat : N N az a f uggveny, amelyre (0) := m, es minden n N
eseten (n + 1) = g((n)). A denciok alapjan konnyen ellenorizheto, hogy a
(z
(n)
)
nN
sorozat linearisan f uggetlen, es a z
(n)
[n N halmaz altal generalt
linearis alter egyenlo E
-vel, vagyis s ur u E-ben.

260 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
6. Ortogonalis rendszerek es ortogonalis sorok (gyakorlatok) 261
Gyakorlatok
1. Legyen F valos vektorter. Egy f : R F f uggvenyt F-be hato trigonometrikus
polinom nevez unk, ha letezik olyan n N es leteznek olyan (s
k
)
0kn
, (c
k
)
0kn
rendszerek F-ben, hogy minden R t-re
f(t) =
n
k=0
(c
k
cos(kt) +s
k
sin(kt)).
a) Ha P : R F poliniomialis vektorf uggveny, akkor a P cos : R F f uggveny
trigonometrikus polinom.
b) Ha f : R F trigonometrikus polinom, akkor az f. sin f uggveny, es minden
R t
0
-ra az R F; t f(t +t
0
) f uggveny is trigonometrikus polinom.
c) (Weierstrass approximaci os tetele.) Legyen F valos normalt ter, es jelolje
C
([, ]; F) azon f : [, ] F folytonos f uggvenyek halmazat, amelyekre

f() = f(). Az F-be hato trigonometrikus polinomok [, ]-re vett lesz u-
kteseinek halmaza s ur u a C
([, ]; F) f uggvenyterben a sup-norma szerint, vagyis

minden f : [, ] F folytonos f uggveny eseteben, ha f() = f(), akkor
letezik F-be hato trigonometrikus polinomoknak olyan sorozata, amely egyenletesen
konvergal f-hez a [, ] intervallumon.
(
Utmutatas. a) Legyen N N, (z
n
)
0nN
F
N+1
, es tekints uk a P :=
N
n=0
z
n
id
n
R
polinomialis vektorf uggvenyt. Ekkor P cos =
N
n=0
z
n
cos
n
, ezert az
a) bizonytasahoz eleg azt megmutatni, hogy minden n N eseten van olyan
(c
n,k
)
0kn
R
n+1
, hogy minden R t-re
cos
n
(t) =
n
k=0
c
n,k
cos(kt).
Valoban, n N eseten minden R t-re a binomialis formula alkalmazasaval nyerj uk,
hogy
cos
n
(t) =
_
e
it
+e
it
2
_
n
=
1
2
n
n
j=0
_
n
j
_
e
i(n2j)t
=
= Re
_
_
1
2
n
n
j=0
_
n
j
_
e
i(n2j)t
_
_
=
1
2
n
n
j=0
_
n
j
_
cos((n 2j)t)
adodik. Tehat ha minden k n termeszetes szamra
c
n,k
:=
_
_
_
1
2
n
_
n
(n k)/2
_
; ha n k paros,
0 ; ha n k paratlan,
akkor minden R t-re cos
n
(t) =
n
k=0
c
n,k
cos(kt) teljes ul.
262 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
b) A trigonometrikus f uggvenyekre vonatkozo addcios formulak szerint minden
k N es t R eseten
cos(kt) sin(t) =
1
2
(sin((k + 1)t) sin((k 1)t)),
sin(kt) sin(t) =
1
2
(cos((k + 1)t) cos((k 1)t)),
ezert minden f : R F trigonometrikus polinomra az f. sin f uggveny is trigono-
metrikus polinom. Tovabba, minden t, t
0
R eseten
cos(k(t +t
0
)) = cos(kt
0
) cos(kt) sin(kt
0
) sin(kt),
sin(k(t +t
0
)) = cos(kt
0
) sin(kt) + sin(kt
0
) cos(kt),
ezert minden f : R F trigonometrikus polinomra az R F; t f(t + t
0
)
f uggveny is trigonometrikus polinom.
c) Legyen eloszor f : [, ] F paros folytonos f uggveny, tehat minden
t [, ] pontra f(t) = f(t). Legyen R
+
tetszoleges. Az f Arccos :
[1, 1] F f uggveny folytonos (ahol Arccos :=
_
cos [
[0,]
_
1
), ezert a Bernstein-fele
approximacios tetel (V. fejezet, 8. pont) szerint van olyan P : R F polinomialis
f uggveny, hogy sup
t[1,1]
|f(Arccos(t)) P(t)| < . Ebbol kovetkezik, hogy
sup
t[0,]
|f(t) P(cos(t))| = sup
t[1,1]
|f(Arccos(t)) P(t)| < ,
hiszen cos[0, ]) = [1, 1]. Az f es cos f uggvenyek parossaga folytan
sup
t[,0]
|f(t) P(cos(t))| = sup
t[0,]
|f(t) P(cos(t))|,
ezert fennall a sup
t[,]
|f(t) P(cos(t))| < egyenlotlenseg, es a P cos f uggveny
az a) alapjan trigonometrikus polinom. Ez azt jelenti, hogy minden [, ] F
paros folytonos f uggveny egyenletesen approximalhato a [, ] intervallumon
trigonometrikus polinomokkal.
Most megmutatjuk, hogy ha f : [, ] F tetszoleges folytonos f uggveny,
akkor az f. sin
2
f uggveny egyenletesen approximalhato a [, ] intervallumon
trigonometrikus polinomokkal. Legyen R
+
tetszoleges, es ertelmezz uk a
f
1
: [, ] F; t
1
2
(f(t) +f(t)),
f
2
: [, ] F; t
1
2
(f(t) f(t)) sin(t)
f uggvenyeket. Ezek folytonosak es parosak, tehat az elozoek szerint leteznek olyan
g
1
, g
2
: R F trigonometrikus polinomok, hogy sup
t[,]
|f
1
(t) g
1
(t)| < /2 es
sup
t[,]
|f
2
(t) g
2
(t)| < /2. Ekkor f. sin
2
= f
1
. sin
2
+f
2
. sin, kovetkezeskeppen
sup
t[,]
|f(t) sin
2
(t) (g
1
(t) sin(t) +g
2
(t)) sin(t)|

2
+

2
= .
A b) alapjan a (g
1
. sin+g
2
). sin f uggveny is trigonometrikus polinom, tehat f. sin
2
egyenletesen approximalhato a [, ] intervallumon trigonometrikus polinomokkal.
Veg ul bebizonytjuk, hogy ha f : [, ] F tetszoleges folytonos f uggveny,
akkor f() = f() eseten letezik F-be hato trigonometrikus polinomoknak
olyan sorozata, amely egyenletesen konvergal f. cos
2
-hez a [, ] intervallumon.
Ebbol mar kovetkezik a Weierstrass-fele approximacios tetel, mert ha f
C
([, ]; F), akkor az f. sin

2
es f. cos
2
f uggvenyek egyenletesen approximalhatok
a [, ] intervallumon trigonometrikus polinomokkal, tehat az f = f. sin
2
+f. cos
2
f uggveny is egyenletesen approximalhato a [, ] intervallumon trigonometrikus
polinomokkal.
Legyen tehat f C
([, ]; F) rogztett, es terjessz uk ki az f f uggvenyt R-re 2

szerint periodikus f uggvennye. Ilyen kiterjesztes azert letezik, mert f() = f(),
tovabba vilagos, hogy a kiterjesztett f uggveny is folytonos. Ezt a kiterjesztett f ugg-
venyt szinten f fogja jelolni, es ertelmezz uk az
f
: R F; t f
_
t +

2
_
lekepezest. Legyen R
+
tetszoleges. Az elozoek szerint letezik olyan g
: R F
trigonometrikus polinom, hogy
sup
t[,]
|f
(t) sin
2
(t) g
(t)| < .
Az f
. sin
2
es g
f uggvenyek 2 szerinti periodikussaga miatt

sup
t[,]
|f
(t) sin
2
(t) g
(t)| = sup
tR
|f
(t) sin
2
(t) g
(t)|,
sup
t[,]
_
_
_f(t) cos
2
(t) g
_
t

2
__
_
_
sup
tR
_
_
_f
_
t

2
_
sin
2
_
t

2
_
g
_
t

2
__
_
_ = sup
tR
|f
(t) sin
2
(t) g
(t)| < .
g : R F; t g
_
t

2
_
f uggvenyre fennall a
sup
t[,]
|f(t) cos
2
(t) g(t)| <
egyenl otlenseg.)
2. Legyen F komplex vektorter. Egy f : R F f uggvenyt F-be hato komplex
trigonometrikus polinomnak nevez unk, ha letezik olyan n N es letezik olyan
(c
k
)
nkn
rendszer F-ben, hogy minden R t-re
f(t) =
n
k=n
c
k
e
ikt
.
264 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Legyen F komplex normalt ter, es jelolje C
([, ]; F) azon f : [, ]
F folytonos f uggvenyek halmazat, amelyekre f() = f(). Az F-be hato
komplex trigonometrikus polinomok [, ]-re vett lesz ukteseinek halmaza s ur u a
C
([, ]; F) f uggvenyterben a sup-norma szerint, vagyis minden f : [, ] F

folytonos f uggveny eseteben, ha f() = f(), akkor letezik F-be hato komplex
trigonometrikus polinomoknak olyan sorozata, amely egyenletesen konvergal f-hez
a [, ] intervallumon.
(
Utmutatas. Jelolje F
R
az F alatt fekvo valos normalt teret (VI. fejezet, 2. pont),
es alkalmazzuk az 1. gyakorlatban megfogalmazott Weierstrass-fele approximacios
tetelt F
R
-re! Ehhez vegy uk eszre, hogy az F
R
-be hato (valos) trigonometrikus
polinomok egyben F-be hato komplex trigonometrikus polinomok is (az Euler- de
Moivre formula szerint), tovabb a C
([, ]; F) = C
([, ]; F
R
) nyilvanvaloan
teljes ul.)
3. Legyen T R
+
rogztett szam es := 2/T. Legyen tovabba F valos (illetve
komplex) Banach-ter, es jelolje C
([T/2, T/2]; F) azon f : [T/2, T/2] F

folytonos f uggvenyek halmazat, amelyekre f(T/2) = f(T/2). Ekkor minden
f C
([T/2, T/2]; F) f uggvenyhez letezik R F valos (illetve komplex)

trigonometrikus polinomoknak olyan (f
n
)
nN
sorozata, hogy az (f
n
(.id
R
))
nN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergal f-hez a [T/2, T/2] intervallumon.
(
Utmutatas.

Ertelmezz uk a : [T/2, T/2] [, ]; t t lekepezest. Ha
f C
([T/2, T/2]; F), akkor f

1
C
([, ]; F), tehat az 1 (illetve 2.)

gyakorlat szerint letezik R F valos (illetve komplex) trigonometrikus polino-
moknak olyan (f
n
)
nN
sorozata, hogy (f
n
(id
R
))
nN
egyenletesen konvergal az f
f uggvenyhez a [T/2, T/2] intervallumon.)
4. Legyen F Banach-ter es f L
1
F
(R, R
R
,
R
).
a) Minden R eseten az
R F; t f(t) sin(t),
R F; t f(t) cos(t)
f uggvenyek
R
-integralhatok, es
lim
_
R
f(t) sin(t) d
R
(t) = 0,
lim
_
R
f(t) cos(t) d
R
(t) = 0
teljes ul.
b) Ha F komplex Banach-ter, akkor minden R eseten az
R F; t f(t)e
it
f uggveny
R
-integralhato es
lim
_
R
f(t)e
it
d
R
(t) = 0
teljes ul.
(
Utmutatas. a) Ha R, akkor az R F; t f(t) sin(t) es R

F; t f(t) cos(t) f uggvenyek Lebesgue-merhetok es a normaf uggveny uket |f()|
majoralja, ezert az integralhatosag kriteriuma (IX. fejezet, 8. pont) alapjan ezek a
f uggvenyek Lebesgue-integralhatok.
Legyenek a, b R olyanok, hogy a < b. Az elemi Newton-Leibniz-formula (X.
fejezet, 2. pont) alkalmazasaval konnyen belathato, hogy minden R eseten
_
R
[a,b[
(t) cos(t) d
R
(t) =
b
_
a
cos(t) d
R
(t) =
= (b a)sinc
_
(b a)
2
_
cos
_
(b +a)
2
_
,
valamint
_
R
[a,b[
(t) sin(t) d
R
(t) =
b
_
a
sin(t) d
R
(t) =
= (b a)sinc
_
(b a)
2
_
sin
_
(b +a)
2
_
,
es a sinc (sinus cardinalis) f uggveny a -ben 0-hoz tart. Ebbol kovetkezik, hogy
minden f E
F
(R, R
R
) lepcsosf uggvenyre
lim
_
R
f(t) sin(t) d
R
(t) = 0,
lim
_
R
f(t) cos(t) d
R
(t) = 0
teljes ul.
Legyen f L
1
F
(R, R
R
,
R
) es R
+
tetszoleges. Letezik olyan g E
F
(R, R
R
),
hogy
_
|f g| d
R
< /2. Az elozo bekezdes alapjan van olyan L R
+
, hogy
minden R eseten, ha [[ > L, akkor
_
_
_
_
_
_
_
R
g(t) sin(t) d
R
(t)
_
_
_
_
_
_
<

2
,
_
_
_
_
_
_
_
R
g(t) cos(t) d
R
(t)
_
_
_
_
_
_
<

2
.
Tehat minden R eseten, ha [[ > L, akkor
_
_
_
_
_
_
_
R
f(t) sin(t) d
R
(t)
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
R
(f(t) g(t)) sin(t) d
R
(t)
_
_
_
_
_
_
+
266 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
+
_
_
_
_
_
_
_
R
g(t) sin(t) d
R
(t)
_
_
_
_
_
_
_
R
|f(t) g(t)|d
R
(t) +
_
_
_
_
_
_
_
R
g(t) sin(t) d
R
(t)
_
_
_
_
_
_
< ,
es hasonloan kapjuk, hogy
_
_
_
_
_
_
_
R
f(t) cos(t) d
R
(t)
_
_
_
_
_
_
< .
b) Elegendo alkalmazni az a) alltast az F alatt fekvo F
R
valos Banach-terre.
De eljarhatunk ugy is, hogy megismetelj uk az a) bizonytasaban kovetett gondo-
latmenetet, hivatkozva arra, hogy a, b R es a < b eseten minden R -ra az elemi
Newton-Leibniz-formula szerint
_
R
[a,b[
(t)e
it
d
R
(t) =
b
_
a
e
it
d
R
(t) = (b a)sinc
_
(b a)
2
_
Exp
_
i(b +a)
2
_
teljes ul.)
5. (Klasszikus egydimenzios valos Fourier-sorok.) Legyen T R
+
rogztett szam es
:= 2/T. Minden N k-ra legyen
e
2k+1
:=
[T/2,T/2]
sin((k + 1)id
R
),
e
2k
:=
[T/2,T/2]
cos (kid
R
).
Az (e
m
)
mN
f uggvenysorozatot (T parameter u) valos trigonometrikus rendszernek
nevezz uk.
a) Az (e
m
)
mN
f uggvenysorozat L
2
R
(R, R
R
,
R
)-ben halad, es (e
m
)
mN
ortogonalis
sorozat az L
2
R
(R, R
R
,
R
) valos Hilbert-terben, tovabba az e
m
[m N halmaz altal
generalt zart linearis alter L
2
R
(R, R
R
,
R
)-ben egyenlo az
f
[ (f L
2
R
(R, R
R
,
R
)) (
R
([f ,= 0] (R [T/2, T/2])) = 0)
halmazzal. (Itt, es a tovabbiakban f L
2
R
(R, R
R
,
R
) eseten f
jeloli az f f uggveny
ekvivalencia-osztalyat L
2
R
(R, R
R
,
R
)-ben.)
b) Legyen f L
2
R
(R, R
R
,
R
) olyan f uggveny, hogy
R
([f ,= 0](R[T/2, T/2])) =
0. Ekkor minden k N eseten jol ertelmezettek a
c
k
(f) :=
2
T
T/2
_
T/2
f(t) cos(kt) d
R
(t), s
k
(f) :=
2
T
T/2
_
T/2
f(t) sin(kt) d
R
(t)
szamok, es a
kN
+
[T/2,T/2]
(c
k
(f) cos (kid
R
) +s
k
(f) sin(kid
R
))
f uggvenysor konvergens a | |
R
,2
felnorma szerint, es
f
=
c
0
(f)
2

[T/2,T/2]
+
k=1
_
[T/2,T/2]
(c
k
(f) cos (kid
R
) +s
k
(f) sin(kid
R
))
_

teljes ul az L
2
R
(R, R
R
,
R
) normaja szerint, vagyis
lim
n
T/2
_
T/2
f(t)
_
c
0
(f)
2
+
n
k=1
(c
k
(f) cos(kt) +s
k
(f) sin(kt))
_
2
d
R
(t) = 0.
Tovabba, letezik olyan : N N szigor uan monoton novo f uggveny, hogy
R
-
majdnem minden t [T/2, T/2] eseten
f(t) =
c
0
(f)
2
+ lim
n
(n)
k=1
(c
k
(f) cos(kt) +s
k
(f) sin(kt))
teljes ul. Ezenkv ul fennall a
2
T
_
R
[f[
2
d
R
=
c
0
(f)
2
2
+
k=1
(c
k
(f)
2
+s
k
(f)
2
)
egyenl oseg. (Megjegyezz uk, hogy a
c
0
(f)
2
+
kN; k1
(c
k
(f) cos (kid
R
) +s
k
(f) sin(kid
R
))
f uggvenysort az f f uggveny valos trigonometrikus Fourier-soranak nevezz uk.)
c) Legyen F valos Banach-ter es f : R F olyan T szerint periodikus f uggveny,
hogy
[T/2,T/2]
f L
1
F
(R, R
R
,
R
). Ekkor minden k N eseten jol ertelmezettek a
c
k
(f) :=
2
T
T/2
_
T/2
f(t) cos(kt) d
R
(t), s
k
(f) :=
2
T
T/2
_
T/2
f(t) sin(kt) d
R
(t)
vektorok. (Megjegyezz uk, hogy ekkor is a
c
0
(f)
2
+
kN; k1
(c
k
(f) cos (kid
R
) +s
k
(f) sin(kid
R
))
vektorf uggveny-sort az f f uggveny valos trigonometrikus Fourier-soranak nevez-
z uk.) Minden n N
+
es t R eseten
c
0
(f)
2
+
n
k=1
(c
k
(f) cos(kt) +s
k
(f) sin(kt)) =
T/2
_
T/2
f(t +s)D
n
(s)
R
(s),
ahol D
n
: R R az a f uggveny, amelyre minden R s-re
D
n
(s) :=
_
_
1
T
sin
_
(n +
1
2
)s
_
sin
_
1
2
s
_ ; ha
s
T
/ Z,
1
T
(2n + 1) ; ha
s
T
Z.
268 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
(Ez az n-edik Dirichlet-fele magf uggveny.)
d) Legyen F valos Banach-ter es f : R F olyan T szerint periodikus f uggveny,
hogy
[T/2,T/2]
f L
1
F
(R, R
R
,
R
). Ha a t R ponthoz van olyan z F, hogy az
R F; s
_
_
_
f(t +s) +f(t s) 2z
s
; ha s ,= 0,
0 ; ha s = 0
f uggveny
R
-integralhato a 0 valamely kornyezeten, akkor az f f uggveny valos
trigonometrikus Fourier-sora konvergens a t pontban es
c
0
(f)
2
+
k=1
(c
k
(f) cos(kt) +s
k
(f) sin(kt)) = z.
e) Legyen F valos Banach-ter es f : R F olyan T szerint periodikus f uggveny,
hogy
[T/2,T/2]
f L
1
F
(R, R
R
,
R
). Legyen t R rogztett, es tekints uk a kovetkezo
kijelenteseket.
(i) f dierencialhato a t pontban.
(ii) Leteznek olyan C, , R
+
szamok, hogy minden s ] , [ eseten
|f(t +s) f(t)| C[s[
.
(iii) Az
R F; s
_
_
_
f(t +s) f(t)
s
; ha s ,= 0,
0 ; ha s = 0
f uggveny
R
-integralhato a 0 valamely kornyezeten (Dini-feltetel).
(iv) Az f-nek letezik t-ben a jobboldali es a baloldali hatarerteke, es leteznek olyan
C, , R
+
szamok, hogy minden s ]0, [ eseten
|f(t +s) f(t + 0)| C[s[
,
|f(t s) f(t 0)| C[s[
.
(v) Az f-nek letezik t-ben a jobboldali es a baloldali hatarerteke, es letezik olyan
R
+
, hogy az
R
+
F; s
f(t +s) f(t + 0)
s
,
R
+
F; s
f(t s) f(t 0)
s
f uggvenyek
R
-integralhatok a ]0, [ intervallumon (egyoldali Dini-feltetel).
Ekkor igazak az (i)(ii)(iii), valamint (i)(ii)(iv)(v) kovetkeztetesek. Ha
a Dini-feltetel (vagyis (iii)) teljes ul, akkor az f f uggveny valos trigonometrikus
Fourier-sora konvergens a t pontban es
c
0
(f)
2
+
k=1
(c
k
(f) cos(kt) +s
k
(f) sin(kt)) = f(t).
Ha az egyoldali Dini-feltetel (vagyis (v)) teljes ul, akkor az f f uggveny valos
c
0
(f)
2
+
k=1
(c
k
(f) cos(kt) +s
k
(f) sin(kt)) =
f(t + 0) +f(t 0)
2
.
(
Utmutatas. a) Jelolje H az e
m
[m N halmaz altal generalt zart linearis alteret
L
2
R
(R, R
R
,
R
)-ben. Legyen f L
2
R
(R, R
R
,
R
) olyan f uggveny, hogy f
;
megmutatjuk, hogy ekkor
R
([f ,= 0] [T/2, T/2]) = 0.
A felteves szerint minden N m-re (f
[e
m
) = 0, ami azzal ekvivalens, hogy minden
g : R R trigonometrikus polinomra
_
R
(
[T/2,T/2]
f)g d
R
=
_
R
f(
[T/2,T/2]
g) d
R
= 0.
Ha g : [T/2, T/2] R olyan folytonos f uggveny, hogy g(T/2) = g(T/2),
akkor a Weierstrass-fele approximacios tetel (3. gyakorlat) szerint letezik R R
trigonometrikus polinomoknak olyan (g
m
)
mN
sorozata, hogy a (g
m
(id
R
))
mN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergal g-hez a [T/2, T/2] intervallumon; ekkor a
Lebesgue-tetel alapjan
_
R
fg
d
R
= lim
m
_
R
f(
[T/2,T/2]
(g
m
(id
R
))) d
R
= 0.
Specialisan, ha g : R R olyan folytonos, kompakt tartoj u f uggveny, hogy
supp(g) [T/2, T/2], akkor
_
R
fg d
R
= 0 teljes ul. A X. fejezet, 3.
pontjanak eredmenyei szerint az f[
[T/2,T/2]
f uggvenyhez letezik olyan (g
m
)
mN
f uggvenysorozat, hogy minden N m-re g
m
:] T/2, T/2[ R folytonos, kompakt
tartoj u f uggveny, es supp(g
m
) ] T/2, T/2[, es lim
m
g
m
=
_
f[
[T/2,T/2]
_
a
| |
R
,2
felnorma szerint. Ekkor
0 = lim
m
(f
[(g
m
)
) = (f
[((f[
[T/2,T/2]
)
) =
_
R
[T/2,T/2]
[f[
2
d
R
,
hiszen az elozoek alapjan minden N m-re (f
[(g
m
)
) =
_
R
fg
m
d
R
= 0.
Ez azt jelenti, hogy
[T/2,T/2]
[f[
2
= 0 az R-en
R
-majdnem minden utt, azaz
[f ,= 0]] T/2, T/2[
R
-nullhalmaz, gy teljes ul a
R
([f ,= 0] [T/2, T/2]) = 0
egyenl oseg.
Megfordtva, ha fL
2
R
(R, R
R
,
R
R
([f ,= 0][T/2, T/2]) =
0, akkor f =
R\[T/2,T/2]
f teljes ul R-en
R
-majdnem minden utt, gy minden N m-
re (f
[e
m
) = 0, vagyis f
. Ez azt jelenti, hogy

H
= f
[(f L
2
R
(R, R
R
,
R
)) (
R
([f ,= 0] [T/2, T/2]) = 0).
270 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ebbol kovetkezik, hogy ha f L
2
R
(R, R
R
,
R
), akkor f
(
[T/2,T/2]
f)
,
ezert az f
H = H
relacio maga utan vonja azt, hogy

_
R
[f[
2
d
R
= |f
|
2
R
,2
= (f
[f
) = (f
[(
[T/2,T/2]
f)
) =
_
R
[T/2,T/2]
[f[
2
d
R
,
R
([f ,= 0] (R [T/2, T/2])) = 0. Megfordtva,
ha f L
2
R
(R, R
R
,
R
) es
R
([f ,= 0] (R [T/2, T/2])) = 0, akkor f =
R\[T/2,T/2]
f teljes ul R-en
R
-majdnem minden utt, es minden g
elemre
R
([g ,= 0] [T/2, T/2]) = 0, vagyis g =
[T/2,T/2]
g teljes ul R-en
R
-majdnem
minden utt, gy fg = 0 teljes ul R-en
R
-majdnem minden utt, vagyis (f
[g
) = 0,
ami azt jelenti, hogy f
= H.
b) Ha H az e
m
[m N halmaz altal generalt zart linearis alter L
2
R
(R, R
R
,
R
)-ben,
akkor az a) alapjan minden f L
2
R
(R, R
R
,
R
) eseten P
H
(f
) = (
[T/2,T/2]
f)
,
gy ha
R
([f ,= 0] (R [T/2, T/2])) = 0, akkor f
= (
[T/2,T/2]
f)
. Ebbol mar
kovetkezik a b) alltas, ha a Riesz-Fischer-tetelt es az absztrakt Fourier-sorokra
vonatkozo ismereteket alkalmazzuk a konret
mN
(f
[e
m
)
|e
m
|
2
e
m
Fourier-sorra.
c) Legyen n N
+
rogztett. Ha s R olyan, hogy e
is
,= 1 (vagyis
s
T
/ Z), akkor
1
2
+
n
k=1
cos(ks) =
1
2
+
n
k=0
cos(ks) =
1
2
+
n
k=0
e
iks
+e
iks
2
=
=
1
2
+
1
2
_
1 e
i(n+1)s
1 e
is
+
1 e
i(n+1)s
1 e
is
_
=
1
2
sin
_
(n +
1
2
)s
_
sin
_
1
2
s
_ =
T
2
D
n
(s),
es ha e
is
= 1 (vagyis
s
T
Z), akkor
1
2
+
n
k=1
cos(ks) = n +
1
2
=
T
2
D
n
(s).
Ez azt jelenti, hogy minden R s-re
D
n
(s) =
2
T
_
1
2
+
n
k=1
cos(ks)
_
,
amibol azonnal kovetkezik, hogy
T/2
_
T/2
D
n
(s) d
R
(s) = 1.
Nyilvanval o tovabba, hogy a D
n
f uggveny paros. Ezert minden R t-re, a
(c
k
(f))
kN
es (s
k
(f))
kN
vektorsorozatok ertelmezese, a Lebesgue-mertek transz-
lacio-invarianciaja, es az f f uggveny T szerinti periodikussaga alapjan
c
0
(f)
2
+
n
k=1
(c
k
(f) cos(kt) +s
k
(f) sin(kt)) =
=
2
T
T/2
_
T/2
f(t
t
)
_
1
2
+
n
k=1
cos(k(t t
t
))
_
d
R
(t
t
) =
T/2
_
T/2
f(t
t
)D
n
(t t
t
) d
R
(t
t
) =
=
t+T/2
_
tT/2
f(t +s)D
n
(s) d
R
(s) =
T/2
_
T/2
f(t +s)D
n
(s) d
R
(s).
d) Legyenek t R es z F olyanok, hogy a
g
t
: R F; s
_
_
_
f(t +s) +f(t s) 2z
s
; ha s ,= 0,
0 ; ha s = 0
f uggveny
R
-integralhato a 0 valamely kornyezeten. Ha n N, akkor a D
n
f uggveny
paross aga miatt
T/2
_
T/2
f(t +s)D
n
(s) d
R
(s) =
T/2
_
T/2
f(t s)D
n
(s) d
R
(s),
ezert a c) es a Dirichlet-fele magf uggveny dencioja alapjan
c
0
(f)
2
+
n
k=1
(c
k
(f) cos(kt) +s
k
(f) sin(kt)) z =
T/2
_
T/2
f(t +s)D
n
(s) d
R
(s) z =
=
1
2
_
_
_
T/2
_
T/2
f(t+s)D
n
(s)d
R
(s)+
T/2
_
T/2
f(ts)D
n
(s)d
R
(s)
T/2
_
T/2
2zD
n
(s)d
R
(s)
_
_
_
=
1
2
T/2
_
T/2
(f(t +s) +f(t s) 2z)D
n
(s)d
R
(s) =
=
1
T
T/2
_
T/2
g
t
(s)
1
2
s
sin
_
1
2
s
_ sin
__
n +
1
2
_
s
_
d
R
(s) =
=
1
T
T/2
_
T/2
g
t
(s)
sinc
_
1
2
s
_ sin
__
n +
1
2
_
s
_
d
R
(s).
Az R R; s sinc
_
1
2
s
_
f uggveny a [T/2, T/2] intervallumon pozitv es ezen a
halmazon majoralja a sinc
_
2
_
> 0 szamot. Ezert a g
t
-re vonatkozo integralhato-
sagi hipotezis alapjan az
R F; s
_
_
_
g
t
(s)
sinc
_
1
2
s
_ ; ha s [T/2, T/2],
0 ; ha s / [T/2, T/2]
272 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
f uggveny Lebesgue-integralhato. Ebbol a 4. gyakorlat a) pontja szerint kovetkezik,
hogy
lim
n
T/2
_
T/2
g
t
(s)
sinc
_
1
2
s
_ sin
__
n +
1
2
_
s
_
d
R
(s) = 0,
e) Az (i)(ii)(iii), valamint (i)(ii)(iv)(v) implikaciok konnyen igazolhatok.
Minden s R 0 eseten
f(t +s) +f(t s) 2f(t)
s
=
f(t +s) f(t)
s

f(t s) f(t)
s
,
ezert a Dini-feltetelbol (vagyis a (iii)-bol) kovetkezik a d)-ben megfogalmazott
tulajdonsag a t R pontra es a z := f(t) vektorra.
Tovabba, minden s R 0 eseten
f(t +s) +f(t s) 2
_
f(t + 0) +f(t 0)
2
_
s
=
=
f(t +s) f(t + 0)
s
+
f(t s) f(t 0)
s
,
ezert az egyoldali Dini-feltetelbol (vagyis (v)-bol) kovetkezik a d)-ben megfogal-
mazott tulajdonsag a t R pontra es a z :=
f(t + 0) +f(t 0)
2
vektorra.)
6. (Klasszikus egydimenzios komplex Fourier-sorok.) Legyen T R
+
rogztett szam
es := 2/T. Minden N k-ra legyen
e
2k+1
:=
[T/2,T/2]
Exp (i(k + 1)id
R
),
e
2k
:=
[T/2,T/2]
Exp (ikid
R
).
Az (e
m
)
mN
f uggvenysorozatot (T parameter u) komplex trigonometrikus rend-
szernek nevezz uk.
a) Az (e
m
)
mN
f uggvenysorozat L
2
C
(R, R
R
,
R
)-ben halad, es (e
m
)
mN
ortogonalis
sorozat az L
2
C
(R, R
R
,
R
) komplex Hilbert-terben, tovabba az e
m
[m N halmaz
altal generalt zart linearis alter L
2
C
(R, R
R
,
R
)-ben egyenlo az
f
[ (f L
2
C
(R, R
R
,
R
)) (
R
([f ,= 0] (R [T/2, T/2])) = 0)
halmazzal. (Itt, es a tovabbiakban f L
2
C
(R, R
R
,
R
) eseten f
jeloli az f f uggveny
ekvivalencia-osztalyat L
2
C
(R, R
R
,
R
)-ben.)
b) Legyen f L
2
C
(R, R
R
,
R
R
([f ,= 0](R[T/2, T/2])) =
0. Ekkor minden k Z eseten jol ertelmezett a
z
k
(f) :=
1
T
T/2
_
T/2
f(t)e
ikt
d
R
(t)
szam, es a
_
n
k=n
[T/2,T/2]
z
k
(f)Exp (ik.id
R
)
_
nN
f uggvenysorozat konvergens a | |
R
,2
felnorma szerint, valamint
f
= lim
n
_
n
k=n
[T/2,T/2]
z
k
(f)Exp (ik.id
R
)
_
teljes ul az L
2
C
(R, R
R
,
R
) normaja szerint, vagyis
lim
n
T/2
_
T/2
f(t)
n
k=n
[T/2,T/2]
z
k
(f)e
ikt
2
d
R
(t) = 0.
Tovabba, letezik olyan : N N szigor uan monoton novo f uggveny, hogy
R
-
majdnem minden t [T/2, T/2] eseten
f(t) = lim
n
n
k=n
[T/2,T/2]
z
k
(f)e
ikt
teljes ul. Ezenkv ul fennall a
1
T
_
R
[f[
2
d
R
= lim
n
n
k=n
[z
k
(f)[
2
egyenl oseg. (Megjegyezz uk, hogy a
_
n
k=n
z
k
(f)Exp (ikid
R
)
_
nN
f uggvenysorozatot az f f uggveny komplex trigonometrikus Fourier-soranak nevez-
z uk.)
c) Legyen F komplex Banach-ter es f : R F olyan T szerint periodikus f uggveny,
hogy
[T/2,T/2]
f L
1
F
(R, R
R
,
R
). Ekkor minden k Z eseten jol ertelmezett a
z
k
(f) :=
1
T
T/2
_
T/2
f(t)e
ikt
d
R
(t)
vektor. (Megjegyezz uk, hogy ekkor is a
_
n
k=n
z
k
(f)Exp (ikid
R
)
_
nN
274 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
vektorf uggveny-sorozatot az f f uggveny komplex trigonometrikus Fourier-soranak
nevezz uk.) Minden n N es t R eseten
n
k=n
z
k
(f)e
ikt
=
T/2
_
T/2
f(t +s)D
n
(s)
R
(s),
ahol D
n
: R R az 5. gyakorlat c) pontjaban bevezetett n-edik Dirichlet-fele
magf uggveny.
d) Legyen F komplex Banach-ter es f : R F olyan T szerint periodikus f uggveny,
hogy
[T/2,T/2]
f L
1
F
(R, R
R
,
R
). Ha a t R ponthoz van olyan z F, hogy az
R F; s
_
_
_
f(t +s) +f(t s) 2z
s
; ha s ,= 0,
0 ; ha s = 0
f uggveny
R
-integralhato a 0 valamely kornyezeten, akkor az f f uggveny komplex
lim
n
n
k=n
z
k
(f)e
ikt
= z.
e) Legyen F komplex Banach-ter es f : R F olyan T szerint periodikus f uggveny,
hogy
[T/2,T/2]
f L
1
F
(R, R
R
,
R
). Ha t R es f-re teljes ul a t pontban a Dini-
feltetel (5. gyakorlat), akkor az f f uggveny komplex trigonometrikus Fourier-sora
konvergens a t pontban es
lim
n
n
k=n
z
k
(f)e
ikt
= f(t).
Ha az egyoldali Dini-feltetel teljes ul a t R pontban az f f uggvenyre (5. gyakorlat),
akkor az f f uggveny komplex trigonometrikus Fourier-sora konvergens a t pontban
es
lim
n
n
k=n
z
k
(f)e
ikt
=
f(t + 0) +f(t 0)
2
.
(Megjegyezz uk, hogy t R eseten a
lim
n
n
k=n
z
k
(f)e
ikt
hatarerteket szokas a
k=
z
k
(f)e
ikt
szimbolummal is jelolni minden olyan t R pontban, ahol letezik a hatarertek.)
7. (Klasszikus ortogonalis polinomok.) Ha p L
1
R
(R, R
R
,
R
) olyan pozitv f ugg-
veny, hogy minden N k-ra id
k
R
L
1
R
(R, R
R
, p
R
), akkor azt mondjuk, hogy p
s ulyf uggveny (a Lebesgue-mertek szerint).
a) Egy p : R R
+
f uggveny pontosan akkor s ulyf uggveny, ha minden N k-ra
id
k
R
p L
1
R
(R, R
R
,
R
) (IX. fejezet, 8. pont, 11. gyakorlat). Ha p : R R
+
s ulyf uggveny, akkor a p
R
: R
R
R
+
mertek korlatos, es minden Q : R R
polinomialis f uggvenyre Q L
2
R
(R, R
R
, p
R
).
b) Legyen p : R R
+
s ulyf uggveny. Ekkor az ((id
k
R
)
)
kN
sorozat linearisan
f uggetlen az L
2
R
(R, R
R
, p
R
) valos Hilbert-terben. Tovabba, letezik olyan R
R polinomialis f uggvenyekbol allo (P
k
)
kN
sorozat, hogy (P
k
)
kN
egyenlo az
((id
k
R
)
)
kN
sorozat Gram-Schmidt-ortogonalizaltjaval az L
2
R
(R, R
R
, p
R
) Hilbert-
terben; ezt a (P
k
)
kN
polinomialisf uggveny-sorozatot a p s ulyf uggveny szerint
ortogonalis polinomsorozatnak nevezz uk.
c) A p s ulyf uggveny valasztasa szerint a kovetkezo nevezetes klasszikus ortogonalis
polinomsorozatokat ertelmezhetj uk.
- p := id
]1,1[
eseten a Legendre- vagy szferikus polinomok.
- p :=
_
1 id
2
R
_
1
2
]1,1[
eseten a -parameter u Gegenbauer- vagy ultraszferikus
polinomok, ahol ] 1/2, [ valos szam.
- p := (1id
R
)
(1id
R
)
]1,1[
eseten az (, )-parameter u Jacobi-polinomok, ahol
, ] 1, [.
- p := exp
_
id
2
R
_
eseten a Hermit-polinomok.
- p :=
1
_
1 id
2
R
]1,1[
eseten az elsofaj u Csebisev-polinomok.
- p :=
_
1 id
2
R
]1,1[
eseten az masodfaj u Csebisev-polinomok.
Ellenorizz uk, hogy ezek valoban s ulyf uggvenyek, vagyis olyan pozitv Lebesque-
integr alhat o f uggvenyek, hogy minden N k-ra id
k
R
L
1
R
(R, R
R
, p
R
). Vegy uk
eszre, hogy a Legendre-, Gegenbauer- es Csebisev-polinomok specialis Jacobi-
polinomok!
8. Legyen E normalt ter. Egy E-ben halado (x
i
)
iI
rendszert szummalhatonak
nevez unk, ha letezik olyan x E, hogy minden R
+
-hoz letezik olyan
K I veges halmaz, amelyre minden J I veges halmazra, ha K J, akkor
_
_
_
_
_
x
iJ
x
i
_
_
_
_
_
< .
a) Ha az E-ben halado (x
i
)
iI
rendszer szummalhato, akkor egyetlen olyan x E
vektor letezik, hogy minden R
+
-hoz letezik olyan K I veges halmaz, amelyre
minden J I veges halmazra, ha K J, akkor
_
_
_
_
_
x
iJ
x
i
_
_
_
_
_
< . Ezt az x vektort
az (x
i
)
iI
szummalhato rendszer osszegenek nevezz uk, es a
i,I
x
i
szimbolummal
jelolj uk.
b) Ha (x
i
)
iI
olyan rendszer E-ben, hogy az I
0
:= i I[x
i
,= 0 halmaz veges,
akkor az (x
i
)
iI
rendszer szummalhato, es
i,I
x
i
=
iI
0
x
i
. Ha (x
k
)
kN
olyan E-
276 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
ben halado sorozat, hogy a
kN
x
k
sor abszol ut konvergens es konvergens, akkor az
(x
k
)
kN
k,N
x
k
=
k=0
x
k
. Azonban egy szummalhato
sorozathoz asszocialt sor nem sz uksegkeppen abszol ut konvergens, meg akkor sem,
ha E teljes.
c) Legyen (x
i
)
iI
egy E-ben halado rendszer, es tekints uk a kovetkezo alltasokat.
(i) Az (x
i
)
iI
rendszer szummalhato.
(ii) Minden R
+
-hoz letezik olyan K I veges halmaz, hogy minden H I
veges halmazra, ha K H = , akkor
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
< .
(ii)
t
Minden R
+
-hoz letezik olyan K I veges halmaz, hogy minden J, J
t
I
veges halmazra, ha K J es K J
t
, akkor
_
_
_
_
_
iJ
x
i

iJ
x
i
_
_
_
_
_
< .
(iii) Minden R
+
-hoz letezik olyan K I veges halmaz, hogy minden i I K
eseten |x
i
| < .
(iv) Az i I[x
i
,= 0 halmaz megszamlalhato.
Ekkor teljes ulnek az (i)(ii), (ii)(ii)
t
, (ii)(iii)(iv) kovetkeztetesek. (Megje-
gyezz uk, hogy az ekvivalens (ii) es (ii)
t
alltasokat a szummalhatosag Cauchy-krite-
riumanak nevezz uk.) A Cauchy-kriterium a szummalhatosaghoz sz ukseges, es ha E
teljes, akkor elegseges is.
d) (A szummalhat osag kommutativitasa.) Ha (x
i
)
iI
szummalhato E-ben halado
rendszer, I
t
halmaz, es : I
t
I bijekcio, akkor az (x
(i
)
)
i
I
rendszer is
szummalhat o E-ben, es
i,I
x
i
=
,I
x
(i
)
. Specialisan, egy E-ben halado szum-
malhat o rendszer barmely atrendezese szummalhato, es ugyanaz az osszege, mint
az eredeti rendszere.
e) Legyen (x
k
)
kN
egy E-ben halado sorozat. A kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) A
kN
x
k
sor konvergens E-ben, es minden R
+
-hoz van olyan K N veges
halmaz, hogy minden H N veges halmazra, ha K H = , akkor
_
_
_
_
_
kH
x
k
_
_
_
_
_
<
(vagyis az (x
k
)
kN
rendszerre teljes ul a szummalhatosag Cauchy-kriteriuma).
(ii) Az (x
k
)
kN
sorozat szummalhato E-ben.
(iii) A
kN
x
k
sor feltetlen konvergens (vagyis minden atrendezese konvergens).
Tovabba, ha az (i), (ii) vagy (iii) feltetel teljes ul, akkor
k=0
x
k
=
k,N
x
k
.
f) (A szummalhatosag asszociativitasa.) Legyen (x
i
)
iI
szummalhato rendszer az
E Banach-terben. Ha (I
)
A
az I halmaznak partcioja (vagyis olyan diszjunkt
halmazrendszer, amelyre I =

A
I
), akkor minden A -ra az (x

i
)
iI
rendszer
szummalhat o E-ben, tovabba a
_
_
i,I
x
i
_
_
A
rendszer szummalhato E-ben, es
i,I
x
i
=
,A
_
_
i,I
x
i
_
_
.
Specialisan, ha (x
i
)
iI
szummalhato rendszer az E Banach-terben, es I
t
I, akkor
az (x
i
)
iI
es (x
i
)
iI\I
rendszerek szummalhatok E-ben es
i,I
x
i
=
i,I
x
i
+
i,I\I
x
i
.
g) Legyen (x
i
)
iI
E-ben halado rendszer, es (I
)
A
az I halmaznak olyan
partcioja, hogy A veges. Ha minden A -ra az (x
i
)
iI
rendszer szummalhato
E-ben, akkor az (x
i
)
iI
rendszer szummalhato E-ben.
h) (A szummalhatosag linearitasa.) Ha E, F normalt terek, u : E F folytonos
R-linearis operator, es (x
i
)
iI
szummalhato E-ben halado rendszer, akkor az F-ben
halado (u(x
i
))
iI
i,I
u(x
i
) = u
_
_
i,I
x
i
_
_
.
i) (A szummalhatos ag disztributivitasa.) Legyenek E, F normalt terek, G Banach-
ter, u : E F G folytonos R-bilinearis operator, es (x
i
)
iI
szummalhato
rendszer E-ben, valamint (y
j
)
jJ
szummalhato rendszer F-ben. Ha a G-ben halado
(u(x
i
, y
j
))
(i,j)IJ
rendszer szummalhato G-ben, akkor
(i,j),IJ
u(x
i
, y
j
) = u
_
_
i,I
x
i
,
j,J
y
j
_
_
.
j) Az R
+
-ban halado (x
i
)
iI
rendszer pontosan akkor szummalhato R-ben, ha
sup
JI, J veges
iJ
x
i
< +.
Ha az R
+
-ban halado (x
i
)
iI
rendszer szummalhato R-ben, akkor
i,I
x
i
= sup
JI, J veges
iJ
x
i
.
k) Legyen E prehilbert-ter. Ha az E-ben halado (x
i
)
iI
ortogonalis rendszer
szummalhato E-ben, akkor az (|x
i
|
2
)
iI
rendszer szummalhato R-ben es
_
_
_
_
_
_
i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
2
=
i,I
|x
i
|
2
278 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
(altal anos Pithagorasz-tetel). Ha E Hilbert-ter, akkor az E-ben halado (x
i
)
iI
ortogonalis rendszer pontosan akkor szummalhato E-ben, ha a (|x
i
|
2
)
iI
rendszer
szummalhat o R-ben.
(
Utmutatas. b) Legyen (x
k
)
kN
olyan E-ben halado sorozat, hogy a
kN
x
k
sor
abszol ut konvergens es konvergens. Legyen R
+
tetszoleges, es vegy unk olyan
N N szamot, amelyre
k=N+1
|x
k
| <

2
. Ekkor N olyan veges reszhalmaza N-nek,
hogy minden J N veges halmazra, ha N J, akkor
_
_
_
_
_
k=0
x
k
kJ
x
k
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
k=N+1
x
k
+
N
k=0
x
k
kJ
x
k
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
k=N+1
x
k
kJ, kN+1
x
k
_
_
_
_
_
_
k=N+1
|x
k
| +
kJ, kN+1
|x
k
| < 2
_
2
_
= ,
tehat az (x
k
)
kN
k,N
x
k
=
k=0
x
k
. Kesobb - a
k) pont bizonytasanak vegen - latni fogjuk, hogy egy szummalhato sorozathoz
asszocialt sor meg Hilbert-terben sem sz uksegkeppen abszol ut konvergens.
c) Legyen (x
i
)
iI
egy E-ben halado rendszer.
Ha az (x
i
)
iI
rendszer szummalhato es x :=
i,I
x
i
, akkor R
+
eseten letezik
olyan K I veges halmaz, hogy minden J I veges halmazra, ha K J, akkor
_
_
_
_
_
x
iJ
x
i
_
_
_
_
_
<

2
. Ekkor barmely H I veges halmazra, ha K H = , akkor
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
iH
x
i
+
iK
x
i

iK
x
i
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
iHK
x
i

iK
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
iHK
x
i
x
_
_
_
_
_
+
_
_
_
_
_
x
iK
x
i
_
_
_
_
_
< 2
_
2
_
= ,
ezert (i)(ii) teljes ul.
A (ii)(ii)
t
kovetkeztetes nyilvanvalo, mert ha az R
+
szamhoz a K I veges
halmazt ugy valasztjuk meg, hogy minden H I veges halmazra, KH = eseten
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
<

2
, akkor minden J, J
t
I veges halmazra: K J es K J
t
eseten
_
_
_
_
_
iJ
x
i

iJ
x
i
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
iJ
\K
x
i

iJ\K
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
iJ
\K
x
i
_
_
_
_
_
_
+
_
_
_
_
_
_
iJ\K
x
i
_
_
_
_
_
_
<
teljes ul, hiszen J
t
K es J K olyan veges reszhalmazai I-nek, amelyek nem metszik
a K halmazt.
A (ii)
t
-bol kovetkezik a (ii), mert ha az R
+
szamhoz a K I veges halmazt ugy
valasztjuk meg, hogy minden J, J
t
I veges halmazra: K J es K J
t
eseten
_
_
_
_
_
iJ
x
i

iJ
x
i
_
_
_
_
_
< , akkor minden H I veges halmazra, ha K H = , akkor
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
iKH
x
i

iK
x
i
_
_
_
_
_
< .
A (ii)-bol trivialisan kovetkezik a (iii) alltas. Tegy uk fel, hogy (iii) teljes ul es
legyen (
n
)
nN
tetszoleges zarussorozat R
+
-ban. A (iii) alapjan kivalaszthato olyan
(K
n
)
nN
halmazsorozat, hogy minden N n-re K
n
I veges halmaz, es minden
i I K
n
eseten |x
i
| <
n
. Ekkor K :=

nN
K
n
I olyan megszamlalhato halmaz,
hogy i I K eseten minden N n-re i I K
n
, gy |x
i
| <
n
. Ez azt jelenti,
hogy i I K eseten x
i
= 0, tehat i I[x
i
,= 0 K, gy i I[x
i
,= 0
megsz aml alhato halmaz, vagyis (iv) teljes ul.
Tegy uk fel, hogy E Banach-ter, es az (x
i
)
iI
rendszerre teljes ul a (ii) feltetel;
megmutatjuk, hogy (x
i
)
iI
szummalhato rendszer. Az elozoek alapjan ekkor (iv)
teljes ul; legyen I
0
:= i I[x
i
,= 0. Ha I
0
veges halmaz, akkor a b) elso alltasa
szerint az (x
i
)
iI
rendszer szummalhato. Ha I
0
vegtelen halmaz, akkor vehet unk
egy : N I
0
bijekciot. Bebizonytjuk, hogy a
kN
x
(k)
sorra teljes ul a (sorokra
vonatkozo) Cauchy-fele konvergenciakriterium. Valoban, legyen R
+
tetszoleges,
es a (ii) alapjan vegy unk olyan K I veges halmazt, hogy minden H I veges
halmazra, K H = eseten
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
< . Ekkor
1
K) N veges halmaz;
legyen N N olyan szam, hogy
1
K) N. Ha m, n N es m, n > N,
akkor N
m,n
:= k N[ min(m, n) < k max(m, n) olyan veges halmaz, hogy
K N
m,n
) = , hiszen N < min(m, n), ezert teljes ul a
_
_
_
_
_
m
k=0
x
(k)

n
k=0
x
(k)
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
kN
m,n
x
(k)
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
iN
m,n
)
x
i
_
_
_
_
_
_
<
egyenlotlenseg. Tehat az E teljessege folytan a
kN
x
(k)
sor konvergens E-ben;
legyen x :=
k=0
x
(k)
. Megmutatjuk, hogy x az (x
i
)
iI
rendszer osszege. Legyen
ugyanis R
+
, es N N olyan, hogy minden n > N termeszetes szamra
_
_
_
_
_
x
n1
k=0
x
(k)
_
_
_
_
_
<

2
. A (ii) alkalmazasaval vegy unk olyan K I veges halmazt,
hogy minden H I veges halmazra, K H = eseten
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
<

2
.

Alltjuk,
hogy minden J I veges halmazra, ha K J, akkor
_
_
_
_
_
x
iJ
x
i
_
_
_
_
_
< teljes ul. Ha
280 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
ugyanis J I veges halmaz es K J, tovabba az n N szamot ugy valasztjuk
meg, hogy n > N es J I
0
(k)[(k N) (k < n) teljes uljon, akkor
_
_
_
_
_
x
iJ
x
i
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
x
iJI
0
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
x
n1
k=0
x
(k)
_
_
_
_
_
+
_
_
_
_
_
_
_
n1
k=0
x
(k)

k
1
J)
x
(k)
_
_
_
_
_
_
_
<

2
+
_
_
_
_
_
_
_
kN\
1
J), k<n
x
(k)
_
_
_
_
_
_
_
< ,
hiszen ha H := (k)[(k N) (k < n) J, akkor
kN\
1
J), k<n
x
(k)
=
iH
x
i
,
es a H halmaz nem metszi J-t, gy K J miatt K-t sem metszi, tehat
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
<

2
.
d) Legyen (x
i
)
iI
szummalhato rendszer E-ben, es : I
t
I bijekcio. Legyen
x :=
i,I
x
i
es R
+
tetszoleges. Vegy unk olyan K I veges halmazt, hogy
minden J I veges halmazra, ha K J, akkor
_
_
_
_
_
x
iJ
x
i
_
_
_
_
_
<

3
. Ekkor minden
H I veges halmazra, ha K H = , akkor
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
iKH
x
i

iK
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
iKH
x
i
x
_
_
_
_
_
+
_
_
_
_
_
x
iK
x
i
_
_
_
_
_
<
2
3
.
Ezert
1
K) I
t
olyan veges halmaz, hogy minden J
t
I
t
veges halmazra, ha
1
K) J
t
, akkor
_
_
_
_
_
x
x
(i
)
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
_
x
iK
x
i

\
1
K)
x
(i
)
_
_
_
_
_
_
_

3
+
_
_
_
_
_
_
_
\
1
K)
x
(i
)
_
_
_
_
_
_
_
=

3
+
_
_
_
_
_
_
iJ
)\K
x
i
_
_
_
_
_
_
<

3
+
2
3
= ,
vagyis az (x
(i
)
)
i
I
,I
x
(i
)
=
i,I
x
i
.
e) Legyen (x
k
)
kN
E-ben halado sorozat. A d) alapjan (ii)(iii) teljes ul. Az
(i)(ii) bizonytasahoz legyen R
+
tetszoleges, es vegy unk olyan K N veges
halmazt, hogy minden H N veges halmazra, ha K H = , akkor
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
<

2
.
Az (i) szerint a
kN
x
k
sor konvergens E-ben, ezert az -hoz van olyan N N,
hogy minden n > N termeszetes szamra
_
_
_
_
_
x
n
k=0
x
k
_
_
_
_
_
<

2
, ahol x :=
k=0
x
k
. Ha
N
t
N olyan, hogy N < N
t
es minden k K eseten k < N
t
, akkor N
t
olyan veges
reszhalmaza N-nek, hogy minden J N veges halmazra: N
t
+ 1 J eseten
_
_
_
_
_
x
iJ
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
x
N
k=0
x
k
_
_
_
_
_
_
+
_
_
_
_
_
_
kJ, k>N
x
k
_
_
_
_
_
_
< ,
mert Kk N[k > N
t
= . Ez azt jelenti, hogy az (x
k
)
kN
sorozat szummalhato
E-ben, es
k,N
x
k
=
k=0
x
k
.
A (iii)(i) bizonytasahoz tegy uk fel, hogy (i) nem igaz; megmutatjuk, hogy ekkor
a
kN
x
k
sor nem feltetlen konvergens, vagyis letezik olyan : N N bijekcio, hogy
a
kN
x
(k)
sor nem konvergens.
Feltehetj uk, hogy a
kN
x
k
sor konvergens, de letezik olyan R
+
, hogy minden
K N veges halmazhoz van olyan H N veges halmaz, hogy K H = , de
_
_
_
_
_
iH
x
i
_
_
_
_
_
. Egy ilyen -hoz a kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio tetelenek
alkalmazasaval konnyen eloallthatjuk az N-nek olyan (J
m
)
mN
partciojat, hogy
minden m N szamra J
m
veges, es
_
_
_
_
_
iJ
m
x
i
_
_
_
_
_
vegtelen sok N m-re igaz.
Minden N
+
n-re legyen
(n) :=
n1
m=0
Card(J
m
),
es (0) := 0. Ha n N, akkor az k N[(n) k < (n + 1) halmaz
szamossaga egyenlo Card(J
n
)-nel, ezert letezik k N[(n) k < (n +1) J
n
bijekcio. Ezert a kivalasztasi axiomat alkalmazva vehet unk olyan (
n
)
nN
sorozatot,
hogy minden N n-re
n
: k N[(n) k < (n + 1) J
n
bijekcio.
Ekkor egyertelm uen letezik az a : N N f uggveny, amelyre teljes ul az, hogy
minden n N eseten
n
egyenlo a f uggveny k N[(n) k < (n + 1)-re
vett lesz uktesevel. Ekkor az N-nek permutacioja es a
kN
x
(k)
sor azert nem
konvergens, mert minden n N
+
eseten
_
_
_
_
_
_
(n+1)1
m=0
x
(m)

(n)1
m=0
x
(m)
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
(n+1)1
m=(n)
x
(m)
_
_
_
_
_
_
=
=
_
_
_
_
_
_
(n+1)1
m=(n)
x
n
(m)
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
iJ
n
x
i
_
_
_
_
_
,
282 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
ezert a
_
_
(n)1
m=0
x
(m)
_
_
nN
sorozat nem Cauchy-sorozat E-ben.
f) Tegy uk fel, hogy E Banach-ter es (x
i
)
iI
szummalhato rendszer E-ben.
Ekkor (x
i
)
iI
-re teljes ul a szummalhatosag Cauchy-kriteriuma, amibol azonnal
kovetkezik, hogy minden I
t
I halmaz eseteben az (x
i
)
iI
rendszerre is teljes ul
a szummalhatosag Cauchy-kriteriuma, gy az (x
i
)
iI
rendszer is szummalhato
E-ben. Legyen (I
j
)
jJ
az I halmaznak partcioja; ekkor minden J jre az
(x
i
)
iI
j
rendszer szummalhato E-ben. Legyen R
+
tetszoleges. Az (x
i
)
iI
rendszer szummalhatosaga miatt letezik olyan I
t
I veges halmaz, hogy minden
H I veges halmazra, ha I
t
H, akkor
_
_
_
_
_
_
iH
x
i

i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
<

2
. Legyen
J
t
:= j J[I
j
I
t
,= . Termeszetesen J
t
J veges halmaz, mert (I
j
)
jJ
az I halmaznak partcioja. Megmutatjuk, hogy ha H J olyan veges halmaz, hogy
J
t
H, akkor
_
_
_
_
_
_
jH
_
_
i,I
j
x
i
_
_
i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
< .
Ehhez legyen
t
R
+
olyan, hogy
t
Card(H) <

2
. Ha j H, akkor az (x
i
)
iI
j
rendszer szummalhato, ezert az
t
-hoz van olyan I
t
j
I
j
veges halmaz, hogy minden
K I
j
veges halmazra, ha I
t
j
K, akkor
_
_
_
_
_
_
iK
x
i

i,I
j
x
i
_
_
_
_
_
_

t
; gy aztan
is
_
_
_
_
_
_
iI
j
x
i

i,I
j
x
i
_
_
_
_
_
_

t
is teljes ul. Termeszetesen j H eseten az I
t
j
halmaz
megvalaszthato ugy, hogy I
j
I
t
I
t
j
teljes uljon. Ekkor az I
H
:=

jH
I
t
j
halmaz
veges reszhalmaza I-nek, es I
t
=

jJ
(I
j
I
t
)

jH
(I
j
I
t
) I
H
, kovetkezeskeppen
_
_
_
_
_
_
iI
H
x
i

i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
<

2
, ezert
_
_
_
_
_
_
jH
_
_
i,I
j
x
i
_
_
i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
jH
_
_
i,I
j
x
i
_
_
jH
_
_
iI
j
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
+
+
_
_
_
_
_
_
jH
_
_
iI
j
x
i
_
_
i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
jH
_
_
_
_
_
_
i,I
j
x
i

iI
j
x
i
_
_
_
_
_
_
+
_
_
_
_
_
_
iI
H
x
i

i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
<
<
t
Card(H) +

2
< ,
g) Legyen (x
i
)
iI
E-ben halado rendszer, es (I
j
)
jJ
az I halmaznak olyan partcioja,
hogy J veges, es minden J j-re az (x
i
)
iI
j
rendszer szummalhato E-ben. Legyen
R
+
tetszoleges, es az
t
R
+
szamot valasszuk meg ugy, hogy
t
Card(J) <
legyen. Minden j J eseten vegy unk olyan K
j
I
j
veges halmazt, hogy minden
H I
j
veges halmazra, ha K
j
H, akkor
_
_
_
_
_
_
iH
x
i

i,I
j
x
i
_
_
_
_
_
_
<
t
. Ekkor
K :=

jJ
K
j
veges reszhalmaza I-nek, es ha H I veges halmaz, valamint K H,
akkor minden J j-re H I
j
I
j
olyan veges halmaz, hogy K
j
H I
j
, ezert
_
_
_
_
_
_
iH
x
i

jJ
_
_
i,I
j
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
_
jJ
_
_

iHI
j
x
i
_
_
jJ
_
_
i,I
j
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
jJ
_
_
_
_
_
_
iHI
j
x
i

i,I
j
x
i
_
_
_
_
_
_

t
Card(J) < ,
ahol kihasznaltuk azt, hogy H =

jJ
(H I
j
), hiszen (I
j
)
jJ
az I halmaznak
partcioja. Tehat az (x
i
)
iI
rendszer szummalhato E-ben es
i,I
x
i
=
jJ
_
_
i,I
j
x
i
_
_
.
h) Legyenek E, F normalt terek, u : E F folytonos R-linearis operator, es
(x
i
)
iI
szummalhato rendszer E-ben. Legyen R
+
tetszoleges, es az
t
R
+
szamot valasszuk meg ugy, hogy |u|
t
< legyen. Az
t
-hoz legyen K I
olyan veges halmaz, hogy minden H I veges halmazra, ha K H, akkor
_
_
_
_
_
_
iI
x
i

i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
<
t
. Ekkor minden H I veges halmazra, ha K H, akkor
_
_
_
_
_
_
iH
u(x
i
) u
_
_
i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
_
_
|u|
_
_
_
_
_
_
iI
x
i

i,I
x
i
_
_
_
_
_
_
|u|
t
< ,
tehat (u(x
i
))
iI
szummalhato rendszer F-ben, es
i,I
u(x
i
) = u
_
_
i,I
x
i
_
_
.
i) Legyenek E, F normalt terek, G Banach-ter, u : EF G folytonos R-bilinearis
operator, es (x
i
)
iI
szummalhato rendszer E-ben, valamint (y
j
)
jJ
szummalhato
rendszer F-ben. Tegy uk fel, hogy az (u(x
i
, y
j
))
(i,j)IJ
G-ben. Minden j J eseten legyen A
j
:= I j; ekkor (A
j
)
jJ
az I J
halmaznak partcioja. A g) alapjan minden J j-re az (u(x
i
, y
j
))
((i,j)A
j
rendszer
szummalhato G-ben, es fennall a
(i,j),IJ
u(x
i
, y
j
) =
j,J
_
_

(i,j),A
j
u(x
i
, y
j
)
_
_
egyenl oseg. Ha j J, akkor az I A
j
; i (i, j) lekepezes bijekcio, ezert a
szummalhatosag kommutativitasa miatt az (u(x
i
, y
j
))
iI
rendszer szummalhato G-
ben, es
i,I
u(x
i
, y
j
) =
(i,j),A
j
u(x
i
, y
j
). A szummalhatosag linearitasa folytan j J
284 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
eseten
i,I
u(x
i
, y
j
) = u
_
_
i,I
x
i
, y
j
_
_
, hiszen az u(, y
j
) : E G parcialis f uggveny
folyonos R-linearis operator, tovabba (x
i
)
iI
szummalhato rendszer E-ben. Tehat
az
_
_
u
_
_
i,I
x
i
, y
j
_
_
_
_
jJ
rendszer szummalhato G-ben es
(i,j),IJ
u(x
i
, y
j
) =
j,J
u
_
_
i,I
x
i
, y
j
_
_
.
Ezutan ismet a szummalhatosag linearitasabol nyerj uk, hogy
j,J
u
_
_
i,I
x
i
, y
j
_
_
= u
_
_
i,I
x
i
,
j,J
y
j
_
_
,
hiszen az u
_
_
i,I
x
i
,
_
_
: F G lekepezes folytonos es R-linearis.
j) Tegy uk fel, hogy az R
+
-ban halado (x
i
)
iI
rendszer szummalhato R-ben
(termeszetesen az R euklideszi abszol uterteke szerint), es legyen x :=
i,I
x
i
. Minden
R
+
-ra jeloljon K
I olyan veges halmazt, hogy minden H I veges

halmazara, ha K
H, akkor
iH
x
i
< , vagyis x <
iH
x
i
< x+. Ekkor
minden J I veges halmazra es minden R
+
-ra
iJ
x
i

iK
J
x
i
< x + ,
tehat minden J I veges halmazra
iJ
x
i
x is teljes ul Ugyanakkor minden
R
+
-ra x < +
iK
x
i
+ sup
JI, J veges
iJ
x
i
is teljes ul, amibol kovetkezik,
hogy x sup
JI, J veges
iJ
x
i
. Ezzel megmutattuk, hogy sup
JI, J veges
iJ
x
i
< + es
sup
JI, J veges
iJ
x
i
=
i,I
x
i
.
Megfordtva, tegy uk most fel, hogy az R
+
-ban halado (x
i
)
iI
rendszerre x
t
:=
sup
JI, J veges
iJ
x
i
< +, es legyen R
+
tetszoleges. Ekkor van olyan K I veges
halmaz, hogy x
t
< +
iK
x
i
. Ha J I olyan veges halmaz, hogy K J, akkor
x
t
< +
iJ
x
i
meg inkabb teljes ul, mert az (x
i
)
iI
rendszer minden tagja pozitv
szam, ezert
x
t

iJ
x
i
< , ami azt jelenti, hogy az (x

i
)
iI
R-ben.
k) Legyen E prehilbert-ter, (x
i
)
iI
szummalhato ortogonalis rendszer E-ben, es
x :=
i,I
x
i
. Ekkor j I eseten a ([x
j
) : E K funkcional folytonossaga es
linearitasa miatt, a h) alapjan
(x[x
j
) =
_
_
i,I
x
i
x
j
_
_
=
i,I
(x
i
[x
j
) = |x
j
|
2
,
ahol kihasznaltuk az (x
i
)
iI
rendszer ortogonalitasat. Ezert minden J I veges
halmazra
0
_
_
_
_
_
_
x
jJ
x
j
_
_
_
_
_
_
2
= |x|
2
2Re
_
_
x
jJ
x
j
_
_
+
_
_
_
_
_
_
jJ
x
j
_
_
_
_
_
_
2
=
= |x|
2
2Re
jJ
(x[x
j
) +
jJ
|x
j
|
2
= |x|
2
jJ
|x
j
|
2
.
Ez azt jelenti, hogy minden J I veges halmazra
jJ
|x
j
|
2
|x|
2
, tehat a j)
alapjan az (|x
i
|
2
)
iI
rendszer szummalhato R-ben es fennall a
i,I
|x
i
|
2
= sup
JI, J veges
jJ
|x
j
|
2
|x|
2
egyenl otlenseg. Ha R
+
tetszoleges, es K I olyan veges halmaz, hogy minden
J I veges halmazra: K J eseten
_
_
_
_
_
_
x
jJ
x
j
_
_
_
_
_
_
< , akkor a fentiek szerint
barmely ilyen J halmazra
|x|
2
<
2
+
jJ
|x
j
|
2

2
+
i,I
|x
i
|
2
.
Ebbol kovetkezik, hogy |x|
i,I
|x
i
|
2
is teljes ul, gy |x|
2
=
i,I
|x
i
|
2
.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy (x
i
)
iI
olyan ortogonalis rendszer az E prehilbert-
terben, hogy az (|x
i
|
2
)
iI
rendszer szummalhato R-ben. A szummalhatosag
Cauchy-kriteriuma szerint minden R
+
szamhoz van olyan K I veges halmaz,
hogy minden J I veges halmazra, ha K J = , akkor
iJ
|x
i
|
2
< ; ekkor
viszont
_
_
_
_
_
iJ
x
i
_
_
_
_
_
2
=
iJ
|x
i
|
2
miatt
_
_
_
_
_
iJ
x
i
_
_
_
_
_
<

is igaz. Ez azt jelenti, hogy az
(x
i
)
iI
rendszerre is teljes ul a szummalhatosag Cauchy-kriteriuma, gy ha E teljes,
akkor az (x
i
)
iI
rendszer szummalhato E-ben.
Most konnyen eloallthatunk olyan Hilbert-teret, es olyan abban halado sorozatot,
amely szummalhato, de a hozza asszocialt sor nem abszol ut konvergens. Ha ugyanis
286 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
c l
2
K
olyan sorozat, hogy c / l
1
K
, akkor a
kN
c(k)e
k
sor nem abszol ut konvergens
l
2
K
-ban a | |
2
szerint (ahol k N eseten e
k
az a sorozat, amelyre minden N j-
re e
k
(j) =
j,k
), hiszen a
kN
|c(k)e
k
|
2
=
kN
[c(k)[ sor divergens. Ugyanakkor
a (c(k)e
k
)
kN
rendszer ortogonalis l
2
K
-ban, es az (|c(k)e
k
|
2
2
)
kN
= ([c(k)[
2
)
kN
sorozat szummalhato R-ben, gy a j) szerint a (c(k)e
k
)
kN
l
2
K
-ban.)
9. Legyen E prehilbert-ter es (e
i
)
iI
ortonormalt rendszer E-ben. Ekkor minden
E x-re a ([(x[e
i
)[
2
)
iI
rendszer szummalhato R-ben es fennall a
i,I
[(x[e
i
)[
2
|x|
2
Bessel-egyenlotlenseg. Ha E Hilbert-ter, akkor minden E x-re az ((x[e
i
)e
i
)
iI
ortogonalis rendszer szummalhato E-ben es teljes ulnek a
P
H
(x) =
i,I
(x[e
i
)e
i
, |P
H
(x)|
2
=
i,I
[(x[e
i
)[
2
Parseval-egyenlosegek, ahol H az e
i
[i I halmaz altal generalt zart linearis alter
E-ben.
(
Utmutatas. Ha x E, akkor minden J I veges halmazra

0
_
_
_
_
_
x
iJ
(x[e
i
)e
i
_
_
_
_
_
2
= |x|
2
iJ
[(x[e
i
)[
2
,
tehat sup
JI, J veges
iJ
[(x[e
i
)[
2
|x|
2
, gy a 8. gyakorlat j) pontja szerint az
([(x[e
i
)[
2
)
iI
rendszer szummalhato R-ben, es
i,I
[(x[e
i
)[
2
= sup
JI, J veges
iJ
[(x[e
i
)[
2
,
vagyis a
i,I
[(x[e
i
)[
2
|x|
2
Bessel-egyenlotlenseg teljes ul.
Ha x E, akkor ([(x[e
i
)[
2
)
iI
= (|(x[e
i
)e
i
|
2
)
iI
, tehat ha E teljes, akkor a 8.
gyakorlat h) pontja alapjan az ((x[e
i
)e
i
)
iI
rendszer szummalhato E-ben, tovabba
_
_
_
_
_
_
i,I
(x[e
i
)e
i
_
_
_
_
_
_
2
=
i,I
[(x[e
i
)[
2
.
Ezert a Parseval-egyenloseg bizonytasahoz eleg azt igazolni, hogy az y :=
i,I
(x[e
i
)e
i
vektorra y = P
H
(x) teljes ul, ahol H az e
i
[i I halmaz altal generalt
zart linearis alter E-ben. A szummalhato rendszerek osszegenek dencioja szerint
y H = H. Tovabba, k I eseten a 8. gyakorlat h) pontja alapjan
(x y[e
k
) = (x[e
k
)
_
_
i,I
(x[e
i
)e
i
e
k
_
_
= (x[e
k
)
i,I
(x[e
i
)(e
i
[e
k
) = 0,
tehat xy e
i
[i I
= H
. Az 5. pont 6. gyakorlata, valamint a P

H
operator
ertelmezese szerint y = P
H
(x).)
10. Legyen E Hilbert-ter es (e
i
)
iI
ortonormalt rendszer E-ben. A kovetkezo
(i) Ha x E olyan, hogy minden i I eseten (x[e
i
) = 0, akkor x = 0.
(ii) Az e
i
[i I halmaz altal generalt zart linearis alter E-ben egyenlo E-vel.
(iii) Minden E x-re
i,I
[(x[e
i
)[
2
|x|
2
.
(iv) Minden E x-re x =
i,I
(x[e
i
)e
i
.
Ha (e
i
)
iI
olyan ortonormalt rendszer E-ben, amelyre (i), (ii), (iii) es (iv) teljes ul,
akkor azt mondjuk, hogy (e
i
)
iI
ortonormalt bazis E-ben.
(
Utmutatas. Ugyan ugy bizonytunk, mint az ortonormalt sorozatok eseteben, de itt

a 9. gyakorlat eredmenyeire kell hivatkozni.)
11. Minden Hilbert-terben letezik ortonormalt bazis, es barmely ket ortonormalt
bazisanak az indexhalmazai ekvipotensek. (Ha E Hilbert-ter es (e
i
)
iI
ortonormalt
bazis E-ben, akkor a Card(I) szamossagot az E Hilbert-dimenzioj anak nevezz uk,
es a dim(E) szimbolummal jelolj uk.)
(
Utmutatas. (I) Nevezz unk egy H E halmazt ortonormaltnak, ha minden

x, y H es x ,= y eseten (x[y) = 0, valamint minden H x-re |x| = 1.
Megmutatjuk, hogy minden H E ortonormalt halmazhoz letezik olyan B E,
hogy H B es a (b)
bB
rendszer ortonormalt bazis E-ben. Valoban, legyen
S
H
az E azon ortonormalt reszhalmazainak halmaza, amelyek tartalmazzak H-
t, es rendezz uk S
H
-t a relacioval. Ekkor S
H
induktvan rendezett halmaz,
mert ha (B
i
)
iI
olyan rendszer S
H
-ban, hogy minden I i, j-re B
i
B
j
vagy
B
j
B
i
, akkor nyilvanvalo, hogy

iI
B
i
olyan eleme S
H
-nak, amely felso korlatja
(sot szupremuma) a (B
i
)
iI
rendszernek. A Zorn-lemma alapjan van olyan B S
H
,
amely az S
H
-nak maximalis eleme. Ha a (b)
bB
ortonormalt rendszer nem volna
ortonormalt bazis, akkor a 10. gyakorlat szerint letezne olyan b
t
E, hogy |b
t
| = 1
es b
t
ortogonalis a B minden elemere; ekkor B b
t
S
H
olyan halmaz volna,
amely valodi reszkent tartalmazza B-t, ami ellentmond a B maximalitasanak.
(II) Az ortonormalt reszhalmaza E-nek, ezert az (I) alapjan van olyan B
ortonormalt halmaz E-ben, amelyre (b)
bB
ortonormalt bazis. Ezert letezik E-ben
ortonormalt bazis.
(III) Legyenek (e
i
)
iI
es (f
j
)
jJ
ortonormalt bazisok E-ben. Ha I vagy J veges,
akkor E veges dimenzios, es (e
i
)
iI
, (f
j
)
jJ
mindketten algebrai bazisok E-ben,
gy I es J vegesek, es Card(I) = dim(E) = Card(J). Ezert felteheto, hogy I es J
288 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
vegtelenek. Minden i I eseten legyen J
i
:= j J[(e
i
[f
j
) ,= 0. Ha i I, akkor
az ([(e
i
[f
j
)[
2
)
jJ
rendszer szummalhato R-ben (9. gyakorlat), ezert a 8. gyakorlat
c) pontja szerint J
i
megszaml alhato halmaz. Ha j J, akkor f
j
,= 0, ezert a 10.
gyakorlat szerint van olyan i I, hogy (e
i
[f
j
) ,= 0, vagyis j J
i
J =

iI
J
i
. Ugyanakkor az

iI
J
i
halmaz nyilvanvaloan kisebb-egyenlo szamossag u
az

iI
(i J
i
) diszjunkt unional, hiszen konnyen kepezheto

iI
(i J
i
)

iI
J
i
sz urjekci o. Az I. fejezet 3. pontjanak 25. gyakorlata szerint az I halmaz ekvipotens
iI
(i J
i
)-vel, hiszen I vegtelen. Tehat J kisebb-egyenlo szamossag u I-nel. Az
I es J szerepet felcserelve, az imenti ervelessel kapjuk, hogy I is kisebb-egyenlo
szamoss ag u J-nel, gy a Schroder-Bernstein-tetel alapjan I es J ekvipotensek.)
12. Legyen I halmaz, R
I
az I veges reszhalmazainak halmaza, es
I
: R
I
R
+
a szamlalo mertek I felett (VIII. fejezet, 1. pont, 1. pelda). Minden I i-
re legyen e
i
K
(I)
= E
K
(I, R
I
) az a f uggveny, amelyre e
i
(i) = 1, es minden
j I i eseten e
i
(j) = 0. Ekkor L
2
K
(I, R
I
,
I
) felett a | |
I
,2
felnorma
norma, es L
2
K
(I, R
I
,
I
) a | |
I
,2
normaval ellatva olyan Hilbert-ter, amelyben az
(e
i
)
iI
rendszer ortonormalt bazis. Minden n szamossaghoz letezik olyan Hilbert-
ter, amelynek Hilbert-dimenzioja egyenlo n-nel.
(
Utmutatas. Az az egyetlen
I
-nullhalmaz I-ben (IX. fejezet, 1. pont,
8. gyakorlat), ezert a | |
I
,2
felnorma norma, gy L
2
K
(I, R
I
,
I
) a | |
I
,2
normaval ellatva Hilbert-ter. Nyilvanvalo, hogy az (e
i
)
iI
rendszer ortonormalt
az L
2
K
(I, R
I
,
I
) Hilbert-terben, tovabba az altala generalt linearis alter egyenlo a
K
(I)
= E
K
(I, R
I
) f uggvenyterrel, amely az L
2
K
(I, R
I
,
I
) dencioja alapjan s ur u
ebben a Hilbert-terben a | |
I
,2
norma szerint.)
13. Ha E Hilbert-ter K felett es (e
i
)
iI
ortonormalt bazis E-ben, akkor az E
Hilbert-ter es a 12. gyakorlatban ertelmezett L
2
K
(I, R
I
,
I
) Hilbert-ter izomorfak.
Ket Hilbert-ter pontosan akkor izomorf, ha a Hilbert-dimenzioik megegyeznek.
(
Utmutatas. (I) Tegy uk fel, hogy f : I K olyan f uggveny, hogy az ([f(i)[

2
)
iI
rendszer szummalhato R-ben. Ekkor a 8. gyakorlat j) pontja es a IX. fejezet, 1.
pont, 8. gyakorlat szerint
_

[f[
2
d
I
= sup
JI, J veges
iJ
[f(i)[
2
< +,
vagyis f F
2
K
(I, R
I
,
I
). Ugaynakkor i I[f(i) ,= 0 megszamlalhato
halmaz, ezert letezik olyan sorozat E
K
(I, R
I
)-ben, amely az I halmazon minden utt
pontonkent konvergal f-hez, gy f merheto a
I
mertek szerint. A negyzetes
integralhatosag kriteriuma szerint f L
2
K
(I, R
I
,
I
).
(II) Ha x E, akkor az ([(x[e
i
)[
2
)
iI
rendszer szummalhato R-ben, ezert az (I)
alapjan ((x[e
i
))
iI
L
2
K
(I, R
I
,
I
).

Ertelmezz uk az
u : E L
2
K
(I, R
I
,
I
); x ((x[e
i
))
iI
linearis operatort. Az altalanos Parseval-egyenloseg szerint u izometria, amibol
kovetkezik, hogy Im(u) zart linearis alter az L
2
K
(I, R
I
,
I
) Hilbert-terben. Ha
(
i
)
iI
K
(I)
= E
K
(I, R
I
), akkor az x :=
iI
i
x
i
vektorra u(x) = (
i
)
iI
teljes ul,
ezert E
K
(I, R
I
) Im(u), gy Im(u) s ur u az L
2
K
(I, R
I
,
I
) Hilbert-terben, vagyis u
sz urjektv is. Ez azt jelenti, hogy az E es L
2
K
(I, R
I
,
I
) Hilbert-terek izomorfak.
(III) Ha E es F olyan Hilbert-terek, amaelyek Hilbert-dimenzioja ugyanaz a n
kardinalis szam, akkor a (II) alapjan E es F mindketten izomorfak az L
2
K
(n, R
n
,
n
)
Hilbert-terrel, tehat egymassal is izomorfak.)
14. (Hilbert-terek Hilbert-osszege.) Legyen (E
i
)
iI
Hilbert-terek tetszoleges
rendszere, es minden I i-re jelolje | |
i
az E
i
normajat. Legyen
E := (x
i
)
iI

iI
E
i
[ sup
JI, J veges
iJ
|x
i
|
2
i
< +.
Ekkor E linearis altere a
iI
E
i
linearis szorzatternek, es az
E R
+
; (x
i
)
iI

i,I
|x
i
|
2
i
lekepezes olyan norma E felett, amellyel ellatva E Hilbert-ter. Tovabba, a
iI
E
i
:= (x
i
)
iI

iI
E
i
[ i I[x
i
,= 0 veges halmaz
halmaz s ur u linearis altere az E Hilbert-ternek. Fennall a
dim(E) =
iI
dim(E
i
)
egyenl oseg, ahol a jobb oldalon kardinalis szamok osszege all (I. fejezet, 3. pont,
41. gyakorlat).
(Megjegyzes. Az itt ertelmezett E Hilbert-teret az (E
i
)
iI
Hilbert-ter-rendszer
Hilbert-osszegenek nevezz uk, es a

iI
E
i
szimbolummal jelolj uk.)
15. Legyen H Hilbert-ter, valamint (H
i
)
iI
es (K
i
)
iI
a H zart linearis altereinek
ortogonalis rendszerei. Ha a
iI
K
i
:=
_
iI
i
(
i
)
iI

iI
K
i
_
halmaz s ur u H -ban es minden i I eseten K
i
H
i
, akkor minden I i-re
K
i
= H
i
.
290 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
7. Folytonos linearis operatorok Hilbert-terek kozott 291
7. Folytonos linearis operatorok Hilbert-terek kozott
Alltas. Legyen E Hilbert-ter, F prehilbert-ter es u L(E; F). Egyertelm uen

letezik olyan u
: F E f uggveny, amelyre
(x E)(y F) : (u(x)[y) = (x[u
(y))
teljes ul. Az u
f uggveny olyan folytonos linearis operator, amelyre

|u
| = |u|, |u
u| = |u|
2
.
Bizonytas. Ha y F, akkor az
E K; x (u(x)[y)
f uggveny folytonos linearis funkcional E felett, ezert a Riesz-fele reprezentacios tetel
alapjan letezik egyetlen olyan z E, amelyre ([z) megegyezik ezzel a funkcionallal,
vagyis minden E x-re (u(x)[y) = (x[z). Ezert egyertelm uen letezik olyan
u
(x E)(y F) : (u(x)[y) = (x[u
(y))
teljes ul.
Az u
f uggveny additv, mert ha y

1
, y
2
F, akkor tetszoleges x E eseten
(u(x)[y
1
) = (x[u
(y
1
)) es (u(x)[y
2
) = (x[u
(y
2
)), ezert
(x[u
(y
1
+y
2
)) = (u(x)[y
1
+y
2
) = (u(x)[y
1
) + (u(x)[y
2
) =
= (x[u
(y
1
)) + (x[u
(y
2
)) = (x[u
(y
1
) +u
(y
2
)),
amibol kovetkezik, hogy u
(y
1
) + u
(y
2
) u
(y
1
+ y
2
) E
= 0, vagyis
u
(y
1
) +u
(y
2
) = u
(y
1
+y
2
).
Az u
f uggveny K-homogen, mert ha y F es K, akkor minden x E eseten

(u(x)[y) = (x[u
(y)), ezert
(x[u
(y)) = (u(x)[y) = (u(x)[y) = (x[u
(y)) = (x[u
(y)),
(y) u
(y) E
= 0, vagyis u
(y) = u
(y).
Az u
: F E linearis operator folytonossaganak bizonytasahoz eleg felrni a

kovetkezo egyenlosegeket
sup
yF; |y|1
|u
(y)| = sup
yF; |y|1
_
sup
xE; |x|1
[(x[u
(y))[
_
=
= sup
yF; |y|1
_
sup
xE; |x|1
[(u(x)[y)[
_
= sup
xE; |x|1
_
sup
yF; |y|1
[(u(x)[y)[
_
=
292 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
= sup
xE; |x|1
|u(x)| =: |u|.
Ebbol lathatjuk, hogy u
folytonos, es kiolvashato belole az |u
| = |u| egyenloseg
is. Ebbol kovetkezik, hogy |u
u| |u
||u| = |u|
2
. Ha |u| = 0, akkor ebbol
azonnal kovetkezik az egyenloseg. Ezert a fordtott egyenlotlenseg bizonytasanal
feltehetj uk, hogy |u| > 0. Legyen c R
+
tetszoleges olyan szam, amelyre c < |u|
2
.
Ekkor

c < |u| = sup
xE; |x|1
|u(x)|, tehat van olyan x E, hogy |x| 1 es
c < |u(x)|, tehat a Cauchy-Schwartz-egyenlotlenseget alkalmazva

c < |u(x)|
2
= [(u(x)[u(x)[ = [(x[u
(u(x))[ |x||u
u||x| |u
u|.
Ez azt jelenti, hogy |u|
2
|u
u| is teljes ul.
Dencio. Ha E Hilbert-ter, F prehilbert-ter es u L(E; F), akkor az u
adjungaltjanak nevezz uk azt az u
L(F; E) operatort, amelyre minden x E es

y F eseten (u(x)[y) = (x[u
(y)) teljes ul.
Alltas. Legyen E Hilbert-ter es F prehilbert-ter.

a) Az L(E; F) L(F; E); u u
lekepezes konjugalt-linearis izometria.

b) Ha F Hilbert-ter, akkor az L(E; F) L(F; E); u u
lekepezes olyan
bijekci o, amelynek inverze az L(F; E) L(E; F); v v
lekepezes, vagyis
minden L(E; F) u-ra (u
= u.
c) Ha F Hilbert-ter, G prehilbert-ter, u L(E; F) es v L(F; G), akkor
(v u)
= u
.
Bizonytas. a) Ha u
1
, u
2
L(E; F), akkor minden x E es y F eseten
(x[(u
1
+u
2
)(y)) = (x[u
1
(y) +u
2
(y)) = (x[u
1
(y)) + (x[u
2
(y)) =
= (u
1
(x)[y)+(u
2
(x)[y) = (u
1
(x)+u
2
(x)[y) = ((u
1
+u
2
)(x)[y) = (x[(u
1
+u
2
)
(y)),
amibol kovetkezik, hogy (u
1
+u
2
)
= u
1
+u
2
.
Ha u L(E; F) es K, akkor minden x E es y F eseten
(x[(u)
(y)) = ((u)(x)[y) = (u(x)[y) = (u(x)[y) =

= (x[u
(y)) = (x[u
(y)) = (x[(u
)(y)).
amibol kovetkezik, hogy (u)
= u
.
Tehat az L(E; F) L(F; E); u u
lekepezes konjugalt-linearis, es az elozo

alltas szerint izometria.
b) Tegy uk fel, hogy F is Hilbert-ter. Ekkor u L(E; F) eseten u
L(F; E),
gy van ertelme az (u
L(E; F) operatornak, amelyre minden y F es x E

eseten
(y[(u
(x)) = (u
(y)[x) = (x[u
(y)) = (u(x)[y) = (y[u(x)),

amibol kovetkezik, hogy (u
=u. Ebbol lathato, hogy az L(E; F)L(F; E); u

u
lekepezes olyan bijekcio, amelynek inverze az L(F; E) L(E; F); v v
lekepezes.
7. Folytonos linearis operatorok Hilbert-terek kozott 293
c) Tegy uk fel, hogy F Hilbert-ter, G prehilbert-ter, u L(E; F) es v L(F; G).
Ha x E es z G, akkor
(x[(v u)
(z)) = ((v u)(x)[z) = (v(u(x))[z) = (u(x)[v
(z)) = (x[u
(v
(z))),
amibol lathato, hogy (v u)
= u
.
Dencio. Legyen E Hilbert-ter es u L(E). Azt mondjuk, hogy az u
operator
- normalis, ha u
u = u u
, vagyis u es u
felcserelhetok egymassal;
- onadjungalt, ha u
= u;
- pozitv, ha letezik olyan veges (v
i
)
iI
rendszer L(E)-ben, amelyre u =
iI
v
i
v
i
;
- uniter, ha u
u = u u
= id
E
, vagyis u GL(E) es u
1
= u
;
- projektor, ha u
= u = u
2
, vagyis u onadjungalt es idempotens.
Termeszetesen minden projektor pozitv operator, minden pozitv operator
onadjungalt, es es minden onadjungalt vagy uniter operator normalis. Tovabba,
ha E Hilbert-ter, akkor egy u : E E linearis operator pontosan akkor uniter,
ha izometrikus linearis bijekcio. Ez azonnal kovetkezik az adjungalt operatorok
ertelmezesebol es abbol, hogy prehilbert-terek kozotti linearis operator pontosan
akkor izometria, ha skalarszorzas-tarto (a polarizacios formulak alapjan). Azonban
vigyazzunk arra, hogy ha E Hilbert-ter es u : E E linearis izometria, akkor u
nem sz uksegkeppen sz urjektv, ezert u nem feltetlen ul uniter operator.
Alltas. Legyen E Hilbert-ter es F prehilbert-ter. Minden u L(E; F) eseten

(Im(u))
= Ker(u
),
es ha F is Hilbert-ter, akkor
Im(u) = (Ker(u
))
.
Bizonytas. Ha u L(E; F), akkor minden y F eseten nyilvanvaloan teljes ulnek
a kovetkezok
y (Im(u))
(x E) : (u(x)[y) = 0 (x E) : (x[u
(y)) = 0
u
(y) E
= 0 u
(y) = 0 y Ker(u
),
ami azt jelenti, hogy (Im(u))
= Ker(u
). Ha F is Hilbert-ter, akkor u L(E; F)

eseten Im(u)
megegyezik az Im(u) F linearis alter altal generalt zart linearis

alterrel, vagyis Im(u)-val, tehat az iment igazolt osszef ugges alapjan Im(u) =
(Ker(u
))
.
Kovetkezmeny. Ha E es F Hilbert-terek, es u L(E; F), akkor Im(u)
pontosan akkor s ur u F-ben, ha u
injektv.
294 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Specialisan, ha E Hilbert-ter es u L(E) onadjungalt operator, akkor u
pontosan akkor injektv, ha Im(u) s ur u E-ben.
Alltas. Legyen E komplex Hilbert-ter es u L(E) onadjungalt operator.

Ekkor Sp(u) R, Sp
r
(u) = , es minden C R eseten
|R(u, )|
1
[Im()[
.
Bizonytas. Legyen C es x E. Ekkor u
= u miatt (x[u(x)) R, hiszen

(x[u(x)) = (u(x)[x) = (x[u
(x)) = (x[u(x)),
ezert teljes ulnek a kovetkezok
|(id
E
u)(x)|
2
= |x u(x)|
2
= [[
2
|x|
2
2Re ((x[u(x))) +|u(x)|
2
=
= (Im())
2
|x|
2
+ (Re())
2
|x|
2
2Re () (x[u(x)) +|u(x)|
2
=
= (Im())
2
|x|
2
+|Re()x u(x)|
2
(Im())
2
|x|
2
.
Tehat |(id
E
u)(x)| [Im()[|x|, ezert ha C R, akkor a id
E
u operator
injektv es az (id
E
u)
1
: Im(id
E
u) E inverzoperator folytonos, sot az is
lathato, hogy
|(id
E
u)
1
|
1
[Im()[
.
Ha CR, akkor CR, gy az elozoek szerint a id
E
u operator injektv, es ez
u
= u miatt egyenlo a (id

E
u)
adjungalt operatorral. Az elozo alltas alapjan ez

azt jelenti, hogy CR eseten Im(id
E
u) = (Ker((id
E
u)
))
= 0
= E,
vagyis Im(id
E
u) s ur u altere E-nek. De a XII. fejezet 1. pontjanak elso allasa
szerint C R eseten az Im(id
E
u) alter zart E-ben, mert id
E
u injektv
es az inverze folytonos. Ez azt jelenti, hogy ha CR, akkor id
E
u GL(E),
vagyis C Sp(u).
Ezzel megmutattuk, hogy Sp(u) R, es azt is latjuk, hogy C R eseten
|R(u, )| = |(id
E
u)
1
|
1
[Im()[
.
Ha Sp(u) es id
E
u injektv operator, akkor az id
E
u onadjungaltsaga
miatt Im(id
E
u) s ur u alter E-ben, ezert Sp
r
(u) lehetetlen. Ez azt jelenti,
hogy Sp
r
(u) = .
Alltas. Ha E Hilbert-ter K felett es u L(E) uniter operator, akkor

Sp(u) K[[[ = 1.
Bizonytas. Vilagos, hogy |u|
2
= |u
u| = |id
E
| 1, ezert (u) |u| 1, gy
Sp(u) B
(u)
(0; K) B
1
(0; K). Ez azt jelenti, hogy Sp(u) eseten [[ 1.
Tovabba, ha Sp(u), akkor ,= 0, hiszen u GL(E), es
1
id
E
u
1
= (id
E
u) (
1
u
1
) = (
1
u
1
) (id
E
u),
ugyanakkor a
1
u
1
, a id
E
u es a
1
id
E
u
1
operatorok paronkent
felcserelhetok, gy id
E
u / GL(E) eseten
1
id
E
u
1
/ GL(E). Ez azt
jelenti, hogy ha Sp(u), akkor
1
Sp(u), gy [
1
[ 1 is teljes ul, tehat
[[ = 1.
7. Folytonos linearis operatorok Hilbert-terek koz ott (gyakorlatok) 295
Gyakorlatok
1. Legyenek E, F normalt terek es u L(E; F). Ekkor kepezheto az u operator
topologikus transzponaltja, vagyis az az u
t
L(F
t
; E
t
) operator, amelyre minden
f F
t
eseten u
t
(f) := f u (VI. fejezet, 2. pont, 16. gyakorlat). Ha E Hilbert-ter
es F prehilbert-ter, akkor u
= J
1
E
u
t
J
F
.
(
Utmutatas. Ha y F, akkor a denciok alapjan minden E x-re

(x[(J
1
E
u
t
J
F
)(y)) = (x[J
1
E
(u
t
(J
F
(y))) =
= (u
t
(J
F
(y))[x) = (J
F
(y))(u(x)) = (u(x)[y),
ezert az u
ertelmezese szerint u
= J
1
E
u
t
J
F
.)
2. Legyen E normalt ter es F prehilbert-ter K felett. Ha u L(E; F), akkor a
b
u
: E F K; (x, y) (u(x)[y)
lekepezes folytonos konjugalt-bilinearis funkcional. Ha F teljes, akkor minden
b : E F K folytonos konjugalt-bilinearis funkcionalhoz letezik egyetlen olyan
u L(E; F), amelyre b
u
= b. Ebbol kiindulva adjunk uj bizonytast arra, hogy
ha E Hilbert-ter, F prehilbert-ter, es u L(E; F), akkor letezik egyetlen olyan
u
L(F; E) operator, amelyre minden x E es y F eseten (u(x)[y) = (x[u
(y))
teljes ul.
(
Utmutatas. Legyen b : E F K folytonos konjugalt bilinearis funkcional, es

x E rogztett. Tekints uk az
F K; y b(x, y)
lekepezest, ami folytonos linearis funkcional F felett. A Riesz-fele reprezentacios
tetel alapjan letezik egyetlen olyan z F vektor, hogy J
F
(z) egyenlo ezzel a
funkcionallal, vagyis minden F y-ra (y[z) = (J
F
(z))(y) = b(x, y); ezert jol
ertelmezett az az u : E F f uggveny, amelyre x E es y F eseten
(u(x)[y) = b(x, y) teljes ul. Az u lekepezes linearis operator, mert ha x
1
, x
2
E,
akkor u(x
1
) +u(x
2
) F olyan vektor, hogy minden F y-ra
(u(x
1
) +u(x
2
)[y) = (u(x
1
)[y) + (u(x
2
)[y) = b(x
1
, y) +b(x
2
, y) =
= b(x
1
+x
2
, y) = (u(x
1
+x
2
)[y),
tehat u(x
1
) + u(x
2
) = u(x
1
+ x
2
), tovabba, ha x E es K, akkor u(x) F
olyan vektor, hogy minden F y-ra
(u(x)[y) = (u(x)[y) = b(x, y) = b(x, y) = (u(x)[y),
tehat u(x) = u(x).
Az u : E F linearis operator folytonos, mert a b konjugalt bilinearis lekepezes
folytonossaga miatt letezik olyan C R
+
, hogy minden (x, y) E F eseten
[b(x, y)[ C|x||y|, tehat minden E x-re
|u(x)| = sup
yF, |y|1
[(u(x)[y)[ = sup
yF, |y|1
[b(x, y)[ C|x|.
296 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Veg ul, a dencio alapjan trivialis, hogy fennall a b
u
= b egyenloseg.
Ha E Hilbert-ter es F prehilbert-ter, akkor nyilvanvalo, hogy az
F E K; (y, x) (y[u(x))
lekepezes konjugalt-bilinearis funkcional, es folytonos is, mert a Cauchy-Schwartz-
egyenl otlenseg alapjan x E es y F eseten [(y[u(x))[ |u||x||y|. Az elozo
tetel alapjan letezik egyetlen olyan u
L(F; E), hogy minden y F es x E

eseten (y[u(x)) = (u
(y)[x) teljes ul, vagy ami ugyanaz: (u(x)[y) = (x[u
(y)).)
3. Ha E Hilbert-ter, akkor az u L(E) operator pontosan akkor normalis, ha
minden x E eseten |u
(x)| = |u(x)|.
(
Utmutatas. Tegy uk fel, hogy E x-re |u
(x)| = |u(x)| teljes ul. Ekkor K := C

eseten a polarizacios formulat alkalmazva kapjuk, hogy
((u
u)(x)[y) = (u(x)[u(y)) =
1
4
3
k=0
i
k
|u(x) +i
k
u(y)|
2
=
1
4
3
k=0
i
k
|u(x +i
k
y)|
2
=
=
1
4
3
k=0
i
k
|u
(x +i
k
y)|
2
=
1
4
3
k=0
i
k
|u
(x) +i
k
u
(y)|
2
=
= (u
(x)[u
(y)) = ((u u
)(x)[y),
tehat u
u = uu
. A K := R esetben szinten a polarizacios formulat alkalmazzuk.)

4. Legyen E pehilbert-ter. Egy u L(E) operatort formalisan szimmeretrikusnak
nevez unk, ha minden x, y E eseten (u(x)[y) = (x[u(y)) teljes ul.
a) Ha u L(E) formalisan szimmetrikus operator, akkor
|u| = sup
xE; |x|1
[(u(x)[x)[,
es u ,= 0 eseten |u| vagy |u| altalanostott sajaterteke u-nak (XII. fejezet, 1.
pont, 15. gyakorlat).
b) Ha u L(E) formalisan szimmetrikus operator, tovabba e E olyan vektor,
hogy |e| = 1 es [(u(e)[e)[ = |u|, akkor u(e) = (u(e)[e)e, vagyis az (u(e)[e) K
szam sajaterteke u-nak es e E ehhez a sajatertekhez tartozo sajatvektor.
c) Ha u L(E) formalisan szimmetrikus kompakt operator, akkor u ,= 0 eseten
van olyan e E, hogy |e| = 1 es [(u(e)[e)[ = |u| (XII. fejezet, 1. pont,
16. gyakorlat). Specialisan; prehilbert-ter nem nulla, formalisan szimmetrikus,
kompakt operatoranak letezik sajaterteke, meg akkor is, ha valos prehilbert-terrol
van szo.
d) Ha u L(E) formalisan szimmetrikus kompakt operator es Im(u) vegtelen
dimenzios alter E-ben, akkor letezik olyan (e
n
)
nN
ortonormalt sorozat E-ben, hogy
minden N n-re e
n
sajatvektora u-nak, es minden x E vektorhoz letezik olyan
(
k
)
kN
l
2
K
sorozat, hogy u(x) =
k=0
k
e
k
(tehat Im(u) resze az e
k
[k N
halmaz altal generalt zart linearis alternek).
(Megjegyzesek. 1) Ha E Hilbert-ter, akkor az u L(E) operator formalis
szimmetrikussaga ekvivalens az u onadjungaltsagaval, de a formalis szimmetrikus-
sag nem teljes prehilbert-ter eseten is ertelmezheto, mg az adjungalt operatorokat
csak Hilbert-teren ertelmezett operatorokra ertelmezz uk.
2) A XII. fejezet, 1. pont, 16. gyakorlat szerint normalt terek kozott hato
kompakt operator teljesen folytonos, es ennek megfordtasa is igaz, ha az erkezesi
ter teljes. De ha E nem teljes prehilbert-ter, akkor letezhet olyan u L(E)
teljesen folytonos linearis operator, amely nem kompakt operator. Ha E nem teljes,
akkor a c) alltasban nem elegendo az u teljes folytonossagat feltenni (a formalis
szimmetrikussag mellett), hanem az erosebb kompaktsagot tessz uk fel.)
(
Utmutatas. a) Legyen u L(E) formalisan szimmetrikus operator. Jelolje C

a bizonytando egyenlotlenseg jobb oldalan allo valos szamot, amely az Cauchy-
Schwartz-egyenlotlenseg alapjan nyilvanvaloan kisebb-egyenlo |u|-nal (meg akkor
is, ha u nem formalisan szimmetrikus). A dencio alapjan az is vilagos, hogy
minden E x-re [(u(x)[x)[ C|x|
2
. Legyenek x E es R
+
tetszolegesek.
Ekkor
(u(x
1
u(x))[x
1
u(x)) =
=
2
(u(x)[x) +
2
(u(u(x))[u(x)) (u(x)[u(x)) (u(u(x))[x) =
=
2
(u(x)[x) +
2
(u(u(x))[u(x)) 2|u(x)|
2
,
(u(x +
1
u(x))[x +
1
u(x)) (u(x
1
u(x))[x
1
u(x)) = 4|u(x)|
2
.
Ebbol a paralelogramma-egyenlotlenseg alkalmazasaval kapjuk, hogy x E es
R
+
eseten
4|u(x)|
2
C|x +
1
u(x)|
2
+C|x
1
u(x)|
2
= 2C(
2
|x|
2
+
2
|u(x)|
2
).
Ez azt jelenti, hogy minden E x-re
|u(x)|
2
C
2
inf
R
+
(
2
|x|
2
+
2
|u(x)|
2
).
Konnyen lathato, hogy a, b R0 eseten az
R
+
R;
2
a
2
+
2
b
2
f uggvenynek a
_
b
a
helyen globalis minimuma van es
inf
R
+
(
2
a
2
+
2
b
2
) = min
R
+
(
2
a
2
+
2
b
2
) =
b
a
a
2
+
a
b
b
2
= 2ba.
Tehat ha x E olyan, hogy u(x) ,= 0, akkor
|u(x)|
2
C
2
2|u(x)||x| = C|u(x)||x|,
298 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
vagyis |u(x)| C|x|. Termeszetesen az utobbi egyenlotlenseg akkor is igaz, ha
u(x) = 0, gy azt kapjuk, hogy |u| C.
Tegy uk fel, hogy u ,= 0; ekkor E ,= 0. Ha x E es 0 < |x| 1, akkor
[(u(x)[x)[ =
_
u
_
x
|x|
_
x
|x|
_
|x|
2
sup
eE, |e|=1
[(u(e)[e)[,
|u| = sup
xE, |x|1
[(u(x)[x)[ = sup
eE, |e|=1
[(u(e)[e)[.
Ezert letezik olyan (e
n
)
nN
sorozat E-ben, hogy minden n N eseten |e
n
| =
1, es |u| = lim
n
[(u(e
n
)[e
n
)[. Ekkor az ((u(e
n
)[e
n
))
nN
valos szamsorozat
korlatos, tehat a Bolzano-Weierstrass kivalasztasi tetel alapjan van olyan : N
N szigor uan monoton novo f uggveny, hogy a ((u(e
(m)
)[e
(m)
))
mN
reszsorozat
konvergens; legyen := lim
m
(u(e
(m)
)[e
(m)
). Termeszetesen ekko [[ =
lim
m
[(u(e
(m)
)[e
(m)
)[ = lim
n
[(u(e
n
)[e
n
)[ = |u|, tehat = |u| vagy = |u|.
Ha k N, akkor
|e
(k)
u(e
(k)
)|
2
=
2
+|u(e
(k)
)|
2
2(u(e
(k)
)[e
(k)
)

2
+|u|
2
2(u(e
(k)
)[e
(k)
),
amibol
2
=|u|
2
es = lim
k
(u(e
(k)
)[e
(k)
) miatt lim
k
_
e
(k)
u(e
(k)
)
_
=0 ko-
vetkezik. Ez azt jelenti, hogy altalanostott sajaterteke u-nak.
b) Tegy uk fel, hogy u L(E) formalisan szimmetrikus operator, valamint e E
olyan vektor, amelyre |e| = 1 es [(u(e)[e)[ = |u|. Ekkor
|(u(e)[e)e u(e)|
2
= [(u(e)[e)[
2
+|u(e)|
2
2(u(e)[e)(e[u(e)) = 0,
tehat u(e) = (u(e)[e)e.
c) Tegy uk fel, hogy u ,= 0 formalisan szimmetrikus kompakt operator. Az a)
bizonytasaban lattuk olyan (e
k
)
kN
sorozat letezeset, hogy minden k N eseten
|e
k
| = 1 es 0 = lim
k
(e
k
u(e
k
)), ahol = |u| vagy = |u|. Az u
operator kompakt, ezert az (u(e
k
))
kN
sorozat benne halad az E egy kompakt
reszhalmazaban, tehat a Bolzano-Weierstrass-tetel alapjan letezik olyan : N N
szigor uan monoton novo f uggveny, hogy az (u(e
(k)
))
kN
reszsorozat konvergens
E-ben. Ekkor a (e
(k)
)
kN
sorozat is konvergens E-ben, tehat [[ = |u| , = 0
miatt van olyan e E, hogy e = lim
k
e
(k)
. Az u operator folytonossaga alapjan
u(e) = lim
k
u(e
(k)
) = lim
k
_
e
(k)
(e
(k)
u(e
(k)
))
_
= e. Ugyanakkor
|e| = 1, tehat sajaterteke u-nak, ezert [(u(e)[e)[ = [[ = |u| is teljes ul.
d) Eloszor megjegyezz uk, hogy ha u L(E) formalisan szimmetrikus kompakt
operator es H E olyan zart linearis alter, hogy uH) H, akkor u[
H
L(H) is
formalisan szimmetrikus es kompakt operator. Valoban, az u[
H
operator formalis
szimmetrikussaga nyilvanvalo, es ha V olyan kornyezete a 0 E vektornak, hogy
uV ) relatv kompakt E-ben, akkor a V H halmaz olyan kornyezete H-ban a
0-nak, hogy uV H) uV ) H es uV ) kompakt E-ben es H zart E-ben, gy
uV ) H kompakt E-ben es resze H-nak, tehat kompakt a H normalt alterben is,
gy (u[
H
)V H) = uV H) relatv kompakt H-ban, vagyis u[
H
L(H) kompakt
operator.
Megjegyezz uk tovabba azt, hogy ha u L(E) formalisan szimmetrikus operator,
akkor Im(u) (Ker(u))
, hiszen x E es y Ker(u) eseten (u(x)[y) =

(x[u(y)) = 0, vagyis minden E x-re u(x) (Ker(u))
.
Legyen most u L(E) formalisan szimmetrikus kompakt operator es Im(u)
vegtelen dimenzios alter E-ben. A kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio tetelet
alkalmazva megmutatjuk olyan (e
n
)
nN
ortonormalt sorozat letezeset E-ben, hogy
minden N n-re [(u(e
n
)[e
n
)[ = |u[
E
n
|, ahol E
n
:= e
k
[k n
.
Az u operator formalisan szimmetrikus, kompakt es nem nulla, ezert a c) alapjan
van olyan e
0
E, hogy |e
0
| = 1 es [(u(e
0
)[e
0
)[ = |u|. Termeszetesen E
0
=
= E,
vagyis |u| = |u[
E
0
|.
Legyen most n N
+
es tegy uk fel, hogy (e
k
)
kn
olyan ortonormalt rendszer E-ben,
amelyre minden k n eseten [(u(e
k
)[e
k
)[ = |u[
E
k
| teljes ul, ahol E
k
:= e
j
[j N
.
Legyen E
n
:= e
k
[k n
; ekkor uE
n
) E
n
es u[
E
n
,= 0, k ulonben E
n
Ker(u),
azaz Im(u) (Ker(u))
E
n
=
kn
Ke
k
teljes ulne, tehat dim(Im(u)) n
volna, holott Im(u) vegtelen dimenzios alter E-ben. Ugyanakkor u[
E
n
kompakt
es formalisan szimmetrikus operator, ezert c)-t alkalmazva u[
E
n
-re kapjuk olyan
e
n
E
n
vektor letezeset, hogy |e
n
| = 1 es [((u[
E
n
)(e
n
)[e
n
)[ = |u[
E
n
|, vagyis
[(u(e
n
)[e
n
)[ = |u[
E
n
|. Ekkor (e
k
)
kn+1
olyan ortonormalt rendszer E-ben, hogy
minden k n + 1 eseten [(u(e
k
)[e
k
)[ = |u[
E
k
| teljes ul, ahol minden n + 1 k-ra
E
k
:= e
j
[j k
.
Legyen tehat (e
n
)
nN
olyan ortonormalt sorozat E-ben, hogy minden N n-re
[(u(e
n
)[e
n
)[ = |u[
E
n
|, ahol E
n
:= e
k
[k n
. A b) alapjan minden N n-re e

n
sajatvektora u[
E
n
-nek, gy u-nak is, es a hozza tartozo sajatertek az (u(e
n
)[e
n
) valos
szam. Nyilvanvalo, hogy az (|u[
E
n
|)
n]N
valos szamsorozat monoton fogyo, hiszen
minden N n-re E
n+1
E
n
.

Alltjuk, hogy lim
n
|u[
E
n
| = 0. Ha ugyanis nem
gy volna, akkor letezne olyan c R
+
, hogy minden N n-re |u[
E
n
| c. Tehat
ha minden n N eseten x :=
e
n
|u[
E
n
|
, akkor az (x
n
)
nN
sorozat korlatos volna
E-ben, gy az u kompaktsaga miatt az (u(x
n
))
nN
sorozatnak letezne konvergens
reszsorozata. De minden N n-re fennall az
u(x
n
) =
e
n
|u[
E
n
|
=
(u(e
n
)[e
n
)e
n
[(u(e
n
)[e
n
)[
=
n
e
n
,
osszef ugges, ahol
n
:= sign((u(e
n
)[e
n
)). Ezert m, n N es m ,= n eseten
|u(x
m
) u(x
n
)|
2
= |
m
e
m

n
e
n
|
2
= 2, gy az (u(x
n
))
nN
sorozatnak meg
Cauchy-reszsorozata sem letezik, ami ellentmondas.
Ha most x E tetszoleges, akkor minden N n-re x
kn
(x[e
k
)e
k
e
k
[k n
=
E
n
, gy
_
_
_
_
_
u(x)
kn
(x[e
k
)(u(e
k
)[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
=
_
_
_
_
_
u
_
x
kn
(x[e
k
)e
k
__
_
_
_
_
300 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
|u[
E
n
|
_
_
_
_
_
x
kn
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
|u[
E
n
||x|,
hiszen az (e
k
)
kn
rendszer ortonormaltsaga folytan nyilvanvaloan
_
_
_
_
_
x
kn
(x[e
k
)e
k
_
_
_
_
_
2
= |x|
2
kn
[(x[e
k
)[
2
|x|
2
.
Ezert x E eseten lim
n
|u[
E
n
| = 0 miatt a
kN
(x[e
k
)(u(e
k
)[e
k
)e
k
sor konvergens
E-ben, es u(x) =
k=0
(x[e
k
)(u(e
k
)[e
k
)e
k
.)
5. Legyen E Hilbert-ter es F prehilbert-ter. Ha u L(E; F) olyan operator,
hogy u
u teljesen folytonos, akkor u is teljesen folytonos. Ha F is Hilbert-ter es

u L(E; F) teljesen folytonos operator, akkor u
L(F; E) is teljesen folytonos

operator.
(
Utmutatas. Tegy uk fel, hogy az u
u L(E) operator teljesen folytonos. Legyen

(x
n
)
nN
korlatos sorozat E-ben es C R
+
olyan, hogy minden N n-re |x
n
| C.
A XII. fejezet, 1. pont, 16. gyakorlat b) resze szerint letezik olyan : N N
szigor uan monoton novo f uggveny, hogy ((u
u)(x
(m)
))
mN
Cauchy-sorozat E-
ben. Ha j, k N, akkor
|u(x
(j)
) u(x
(k)
)|
2
= ((u
u)(x
(j)
x
(k)
)[x
(j)
x
(k)
) =
= [((u
u)(x
(j)
x
(k)
)[x
(j)
x
(k)
)[
|(u
u)(x
(j)
) (u
u)(x
(k)
)||x
(j)
x
(k)
)|
2C|(u
u)(x
(j)
) (u
u)(x
(k)
)|,
amibol lathato, hogy (u(x
(m)
))
mN
Cauchy-sorozat F-ben. Ebbol a XII. fejezet, 1.
pont, 16. gyakorlat b) resze alapjan kapjuk, hogy u is teljesen folytonos operator.
Ha F teljes es u L(E; F) teljesen folytonos operator, akkor XII. fejezet, 1. pont,
16. gyakorlat c) resze szerint u u
L(F) is teljesen folytonos, es ez az operator

egyenlo az (u
operatorral. Az elozo alltast alkalmazva u helyett az u
operatorra (E-t es F-t felcserelve) kapjuk, hogy u
is teljesen folytonos.)
6. Legyen E Hilbert-ter es u L(E).
a) u GL(E) pontosan akkor teljes ul, ha u
GL(E). Ha u GL(E), akkor

(u
1
)
= (u
)
1
.
b) Sp(u
) = [ Sp(u).
c) Ha u normalis, akkor Sp
s
(u
) = [ Sp
s
(u), tovabba Sp
s
(u) eseten az
E
(u) es E
(u
) sajatalterek megegyeznek. Ha u nem normalis, akkor lehetseges

az, hogy Sp
s
(u
) ,= [ Sp
s
(u).
d) Ha u normalis es ,
t
Sp
s
(u) olyanok, hogy ,=
t
, akkor az E
(u) es E
(u)
sajatalterek ortogonalisak egymasra.
e) Ha E szeparabilis es vegtelen dimenzios, tovabba u teljesen folytonos onadjungalt
operator, akkor letezik E-ben olyan ortonormalt bazissorozat, amelynek minden
tagja sajatvektora u-nak.
(
Utmutatas. a) Ha u GL(E), akkor az u u

1
= id
E
= u
1
u egyenlosegbol
(u
1
)
= id
E
= u
(u
1
)
kovetkezik.
b) Ha K, akkor / Sp(u) ekvivalens azzal, hogy id
E
u GL(E), vagyis az
a) alapjan azzal, hogy id
E
u
GL(E). Ezert K Sp(u
) = K [ Sp(u)
teljes ul.
c) Legyen [ Sp
s
(u) es x E 0 olyan, hogy u(x) = x. Ekkor az u
normalissagat kihasznalva a 3. gyakorlat alapjan kapjuk, hogy
|x u
(x)|
2
= [[
2
|x|
2
+|u
(x)|
2
2Re((x[u
(x))) =
= [[
2
|x|
2
+|u(x)|
2
2Re((u(x)[x)) = [[
2
|x|
2
+|x|
2
2Re((x[x)) = 0,
tehat u
(x) = x. Ez azt jelenti, hogy [ Sp

s
(u) Sp
s
(u
), es Sp
s
(u)
eseten E
(u) E
(u
). Ebbol az u helyere u
-t teve kapjuk, hogy [

Sp
s
(u
) Sp
s
((u
) = Sp
s
(u), es Sp
s
(u
) eseten E
(u
) E
((u
) =
E
(u).
Tekints uk az l
2
K
sorozatteret a | |
2
normaval ellatva. Legyen u : l
2
K
l
2
K
az
a lekepezes, amelyre s l
2
K
eseten minden N n-re (u(s))(n) := s(n + 1).
Ekkor u L(l
2
K
) es konnyen lathato, hogy u
: l
2
K
l
2
K
az a lekepezes, amelyre
s l
2
K
eseten (u
(s))(0) := 0 es minden N
+
n-re (u(s))(n) := s(n 1). Ekkor
u u
= id
l
2
K
, mg (u
u)(e
0
) = 0, ahol e
0
az a szamsorozat, amelyre minden
n N eseten e
0
(n) :=
0,n
. Ezert u nem normalis operator, es 0 Sp
s
(u), hiszen
u(e
0
) = 0, azonban 0 / Sp(u
), hiszen u
injektv operator (sot izometria).

d) Legyenek ,
t
Sp
s
(u) es x, x
t
E olyanok, hogy u(x) = x es u(x
t
) =
t
x
t
.
A c) szerint u
(x) = x, ezert
t
(x
t
[x) = (
t
x
t
[x) = (u(x
t
)[x) = (x
t
[u
(x)) = (x
t
[x) = (x
t
[x),
tehat (
t
)(x
t
[x) = 0, gy ,=
t
eseten (x
t
[x) = 0.
e) Legyen E szeparabilis es vegtelen dimenzios Hilbert-ter, tovabba u L(E)
teljesen folytonos onadjungalt operator. A XII. fejezet, 1. pont, 18. gyakorlat
szerint Sp(u) megszamlalhato halmaz, es Sp(u) 0 eseten sajaterteke u-
nak, tovabba az E
(u) sajatalter veges dimenzios. Minden Sp(u) 0 eseten

legyen n
:= dim(E
(u)), tovabba legyen (e

,i
)
in
ortonormalt bazis E
(u)-ban.
Jelolje H az e
,i
[( Sp(u) 0) (i n
) halmaz altal generalt zart linearis

alteret E-ben. Vilagos, hogy
e
,i
[( Sp(u) 0) (i n
) Im(u) Im(u) = (Im(u))
=
= (Ker(u
))
= (Ker(u))
.
Ebbol kovetkezik, hogy H (Ker(u))
. Ha Im(u) vegtelen dimenzios, akkor

a 4. gyakorlat d) pontja szerint Im(u) H, ezert (Ker(u))
= Im(u)
H, vagyis H = (Ker(u))
teljes ul. Ezert a Riesz-fele felbontasi tetel alapjan

E = Ker(u) (Ker(u))
= Ker(u) H. Ha most Ker(u) = 0 (vagyis u

302 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
injektv operator), akkor E = H, gy (e
,i
)
Sp(u)\0], in
olyan ortonormalt
rendszer, amelynek letezeset alltottuk. (Itt megjegyezz uk, hogy szeparabilis
vegtelen dimenzios Hilbert-terben letezik injektv teljesen folytonos operator, amit
majd a XII. fejezet, 8. pont, 3. gyakorlatban fogunk igazolni.) Ha viszont
Ker(u) ,= 0, akkor a 0 szam sajaterteke u-nak es E
0
(u) = Ker(u). Ebben
az esetben a Ker(u) normalt alter szeparabilis Hilbert-ter (ugyanis szeparabilis
metrikus ter metrikus alterenek szeparabilitasa nyilvanvaloan kovetkezik az V.
fejezet, 3. pontjanak utolso alltasabol), ezert a 6. pont utolso alltasa alapjan
van olyan A megszamlalhat o (esetleg veges) halmaz es olyan (e
)
A
ortonormalt
rendszer Ker(u)-ban, amely ortonormalt bazis a Ker(u) Hilbert-alterben. Ekkor
az (e
)
A
es (e
,i
)
Sp(u)\0], in
rendszerekbol konnyen eloallthato E-ben

ortonormalt bazis (eleg osszef uzni ezeket a rendszereket); es ennek a rendszernek
minden tagja sajatvektora u-nak.)
7. a) Legyen (T, R, ) K-mertektekter, F normalt ter K felett, es f : T F
-merheto f uggveny. Ha minden u F
t
funkcionalra a u f : T K f uggveny -
elt uno (ilyenkor azt mondjuk, hogy az f f uggveny skalarisan -elt un o), akkor az f
f uggveny -elt uno. Mutassuk meg, hogy ha az f : T F f uggveny nem -merheto,
akkor lehetseges az, hogy f skalarisan -elt uno, de nem -elt uno.
b) (du-Bois-Reymond lemma.) Legyen n N
+
es : R
n
K tetszoleges mertek.
Ha F Banach-ter K felett es f : R
n
F olyan f uggveny, hogy minden : R
n
K
kompakt tartoj u C
-osztaly u f uggvenyre f L
1
F
(R
n
, R
n
, ) es
_
R
n
f d = 0,
akkor az f f uggveny -elt uno.
(Megjegyzes. Latni fogjuk, hogy a du-Bois-Reymond lemma viszonylag kony-
nyen kovetkezik az a) alltasbol. A du-Bois-Reymond lemmara a Fourier-fele in-
verzios tetel bizonytasaban lesz sz ukseg unk (8. gyakorlat h) pontja). Az a) all-
tas bizonytasaban felhasznalunk egy olyan tetelt, amelyet csak kesobb, a XIV.
fejezetben igazolunk. Termeszetesen a XIV. fejezet eredmenyeinek szarmazta-
tasahoz sem az a) alltast, sem annak kovetkezmenyeit nem hasznaljuk fel.)
(
Utmutatas. a) Az f f uggveny -merhetosege miatt letezik olyan (f

k
)
kN
sorozat
E
F
(T, R)-ben, hogy f = lim
k
f
k
a T halmazon -majdnem-minden utt. Ekkor
van olyan N T -nullhalmaz, hogy fT N)

kN
Im(f
k
). Jelolje F
0
az
kN
Im(f
k
) megszamlalhato halmaz altal generalt zart linearis alteret F-ben. Ekkor
F
0
szeparabilis Banach-ter es Im(
T\N
f) F
0
. A XIV. fejezetben majd igazoljuk,
hogy ha E szeparabilis normalt ter, akkor letezik olyan H E
t
megszamlalhato
halmaz, hogy minden z
1
, z
2
E eseten, ha z
1
,= z
2
, akkor letezik u H ugy,
hogy u(z
1
) ,= u(z
2
); vagyis a H funkcional-halmaz szetvalaszto E felett. (Itt
megjegyezz uk, hogy ha E veges dimenzios, vagy szeparabilis Hilbert-ter, akkor ilyen
H letezese azonnal kovetkezik abbol, hogy E
t
is szeparabilis a funkcionalnorma
szerint.) Tehat az F
0
-hoz vehet unk olyan H F
t
0
megszamlalhato halmazt,
amely szetvalaszto F
0
felett. Minden u H eseten a Hahn-Banach-tetel alapjan
u F
t
[u u ,= , ezert a kivalasztasi axioma alkalmazasaval vehet unk egy

uH
u F
t
[u u kivalaszto f uggvenyt. Ekkor

H := Im() F
t
olyan megszamlalhato halmaz, amely szetvalaszto F
0
felett (de lehet, hogy

H
nem szetvalaszto F felett, mert elofordulhat, hogy F nem szeparabilis). Ekkor
Im(
T\N
f) F
0
miatt
(T N) t T[f(t) ,= 0
_
u
H
t T[( u f)(t) ,= 0,
es itt a jobb oldalon -nullhalmaz all, ha f skalarisan -elt uno. Ugyanakkor
t T[f(t) ,= 0 = ((T N) t T[f(t) ,= 0) (N t T[f(t) ,= 0) ,
ezert ha f skalarisan -elt uno, akkor t T[f(t) ,= 0 is -nullhalmaz, gy az f
f uggveny -elt uno. (Megjegyezz uk, hogy az f f uggveny -merhetosege helyett eleg
lett volna azt fetenni, hogy letezik olyan S F megszamlalhato halmaz, es olyan
N T -nullhalmaz, hogy fT N) reszhalmaza az S altal generalt F-beli zart
linearis alternek.)
Megmutatjuk, hogy letezik olyan (T, R, ) K-mertekter, F Hilbert-ter K felett es
olyan f : T K f uggveny, amely skalarisan -elt uno, de nem -elt uno (es akkor
f sz uksegkeppen nem -merheto). Ehhez jelolje R az R veges reszhalmazainak
halmazgy ur ujet, legyen : R R
+
a szamlalo mertek, es jelolje F az L
2
C
(R, R, )
Hilbert-teret (XII. fejezet, 6. pont, 12. gyakorlat). Minden t R eseten legyen
e
t
F az a f uggveny, amelyre minden R s-re e
t
(s) :=
s,t
; ekkor (e
t
)
tR
ortonormalt bazis az F Hilbert-terben. Tekints uk az (R, R
R
,
R
) mertekteret, es
ertelmezz uk az f : R F; t e
t
f uggvenyt. Ha u F
t
, akkor a Riesz-fele
reprezentacios tetel szerint egyertelm uen letezik az a g
u
F f uggveny, amelyre
minden F h-ra (h[g
u
) = u(h), ahol ([) az F Hilbert-ter skalarszorzasa. Tehat
u F
t
eseten minden R t-re (uf)(t) = u(e
t
) = (e
t
[g
u
) = g
u
(t), vagyis g
u
= uf.
De a XII. fejezet, 6. pont, 9. gyakorlat szerint minden F
t
u-ra az ((e
t
[g
u
))
tR
rendszer szummalhato C-ben, gy a XII. fejezet, 6. pont, 8. gyakorlat c) resze
alapjan a t R[(e
t
[g
u
) ,= 0 halmaz megszamlalhato, tehat
R
-nullhalmaz. Ez
azt jelenti, hogy minden F
t
u-ra az u f f uggveny
R
-elt uno, vagyis f skalarisan
R
-elt uno, ugyanakkor minden R t-re f(t) := e
t
,= 0, vagyis f nem
R
-elt uno.
b) Jelolje C
0
(R
n
; K) az R
n
K kompakt tartoj u C
-osztaly u f uggvenyek teret.

Eloszor azt mutatjuk meg, hogy ha f L
1
K
(R
n
, R
n
, ) olyan f uggveny, hogy
minden C
0
(R
n
; K) eseten
_
R
n
f d = 0, akkor az f f uggveny -elt uno.
Ehhez eleg azt igazolni, hogy az adott feltevesek mellett minden E R
n
halmazra
_
R
n
f
E
d = 0, hiszen ha ez igaz, akkor minden E
K
(R
n
, R
n
) eseten
_
R
n
f d = 0,
kovetkezeskeppen a IX. fejezet, 6. pont, 3. gyakorlat szerint
_

[f[ d[[ =
_
R
n
[f[ d[[ = sup
E
K
(R
n
,R
n
), ]]1
_
R
n
f d
= 0,
gy az f f uggveny -elt un o. Legyen tehat E R
n
rogztett halmaz. A sima
f uggvenyekkel p-edik hatvanyon valo approximacio tetelenek bioznytasaban (X.
fejezet, 3. pont) lattuk, hogy letezik olyan (
k
)
kN
sorozat C
0
(R
n
; R)-ben, hogy
304 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
minden N k-ra 0
k
1 es
E
= lim
k
k
. Ekkor f
E
= lim
k
(f
k
), es minden
N k-ra [f
k
[ [f[, es termeszetesen
_

[f[ d[[ < +. Tehat a Lebesgue-tetel
es az f-re vonatkozo hipotezis alapjan
_
R
n
f
E
d = lim
k
_
R
n
f
k
d = 0.
Legyen most F Banach-ter K felett es f : f : R
n
F olyan f uggveny, hogy minden
C
0
(R
n
; K) eseten f L
1
F
(R
n
, R
n
, ) es
_
R
n
f d = 0. Legyen (
k
)
kN
olyan sorozat C
0
(R
n
; R)-ban, hogy lim
k
k
= 1. Legyenek u F
t
es k N
rogztettek. Ekkor f
k
L
1
F
(R
n
, R
n
, ), tehat az integral linearitasa folytan
u (f
k
) L
1
K
(R
n
, R
n
, ), es minden C
0
(R
n
; K) -re (f
k
) = f(
k
)
L
1
F
(R
n
, R
n
, ), gy (u (f
k
)) = u (f(
k
)) L
1
K
(R
n
, R
n
, ), es fennall az
_
R
n
(u (f
k
)) d = u
_
_
_
R
n
(f
k
)
_
_
= 0
egyenl oseg. Ebbol az elozoek alapjan kapjuk, hogy az u (f
k
) f uggveny -elt uno.
Tehat ha u F
t
, akkor f = lim
k
(f
k
) miatt u f = lim
k
(u (f
k
)), kovetkezes-
keppen
x R
n
[(u f)(x) ,= 0
_
kN
x R
n
[(u (f
k
))(x) ,= 0,
es itt a jobb oldalon az elozoek szerint -nullhalmaz all, vagyis az f-re vonatkozo
feltetelbol kovetkezik, hogy minden F
t
u-ra az u f f uggveny -elt uno, gy
az f f uggveny skalarisan -elt uno. De f = lim
k
(f
k
), es minden N k-ra
f
k
L
1
F
(R
n
, R
n
, ), tehat az f
k
f uggveny -merheto, es -merheto f uggvenyek
pontonkenti limeszf uggvenye is -merheto (IX. fejezet, 8. pont, 3. gyakorlat), ezert
az f f uggveny is -merheto. Ebbol az a) alapjan kapjuk, hogy az f f uggveny -
elt uno.)
8. (Klasszikus Fourier-transzformacio.) Legyen n N
+
rogztett, es minden p R
n
eseten vezess uk be a
p
: R
n
C; x e
i(p]x)
f uggvenyt, ahol ([) az R
n
feletti euklideszi skalarszorzas. Legyen tovabba F
rogztett komplex Banach-ter.
a) Ha f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), akkor minden R
n
p-re f
p
, f
p
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
)
es az
Ff : R
n
F; p
1
(2)
n/2
_
R
n
f
p
d
n
=
1
(2)
n/2
_
R
n
f(x)e
i(p]x)
d
n
(x),
Ff : R
n
F; p
1
(2)
n/2
_
R
n
f
p
d
n
=
1
(2)
n/2
_
R
n
f(x)e
i(p]x)
d
n
(x),
f uggvenyek folytonosak, vegtelenben elt unok, tovabba
[[[Ff[[[ |f|
n
,1
, [[[Ff[[[ |f|
n
,1
teljes ul, ahol [[[ [[[ a sup-normat jeloli az R
n
F korlatos f uggvenyek teren.
Az Ff (illetve Ff) f uggvenyt az f Fourier-transzformaltjanak (illetve konjugalt
Fourier-transzform altjanak) nevezz uk.
b) Minden a R
n
eseten legyen
a
: R
n
R
n
; x x a. Tovabba, jelolje i
R
n
az R
n
R
n
; x x lekepezest. Ha f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), akkor minden q R
n
eseten teljes ulnek a kovetkezo egyenlosegek:
F(
a
f) = (Ff)
a
, F(f
a
) =
a
Ff,
F(
a
f) = (Ff)
a
, F(f
a
) =
a
Ff,
F(f i
R
n) = Ff, F(f i
R
n) = Ff.
c) Ha f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) es g L
1
C
(R
n
, R
n
,
n
), akkor
f(Fg), (Ff)g, f(Fg), (Ff)g L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
),
tovabba
_
R
n
f(Fg) d
n
=
_
R
n
(Ff)g d
n
,
_
R
n
f(Fg) d
n
=
_
R
n
(Ff)g d
n
.
d) Tekints uk a kovetkezo f uggvenyt
: R
n
R; x exp
_
1
2
|x|
2
_
,
ahol | | az euklideszi norma R
n
felett. Ekkor L
1
C
(R
n
, R
n
,
n
) es F = ,
valamint
(0) =
1
(2)
n/2
_
R
n
F d
n
.
e) Legyen f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) olyan f uggveny, hogy Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
)
(illetve Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
)). Ekkor Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) (illetve Ff
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
)) is teljes ul, es a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) f = F(Ff), vagyis minden p R
n
eseten
f(x) =
1
(2)
n
_
R
n
_
_
_
R
n
f(x
t
)e
i(p]x
)
d
n
(x
t
)
_
_
e
i(p]x)
d
n
(p)
teljes ul (Fourier-fele inverzios formula).
(i)
t
f = F(Ff), vagyis minden p R
n
eseten
f(x) =
1
(2)
n
_
R
n
_
_
_
R
n
f(x
t
)e
i(p]x
)
d
n
(x
t
)
_
_
e
i(p]x)
d
n
(p)
306 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
teljes ul (Fourier-fele inverzios formula).
(ii) f folytonos es vegtelenben elt uno.
(iii) f folytonos es korlatos.
f) Ha F komplex Hilbert-ter, f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), es g : R
n
F olyan folytonos
korlatos f uggveny, hogy g L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) es Fg L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), akkor az
(f[g) : R
n
C; x (f(x)[g(x)),
(Ff[Fg) : R
n
C; p ((Ff)(p)[(Fg)(p)),
(Ff[Fg) : R
n
C; p ((Ff)(p)[(Fg)(p))
f uggvenyek
n
-integralhatok es
_
R
n
(f[g) d
n
=
_
R
n
(Ff[Fg) d
n
=
_
R
n
(Ff[Fg) d
n
teljes ul (Parseval-formula).
g) Legyen r N
+
es f : R
n
F olyan r-szer folytonosan dierencialhato
f uggveny, hogy minden N
n
multiindexre, [[
1
:=
kn
(k) r eseten
f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) es
vegtelenben elt uno f uggveny. (A
f parcialis de-
rivaltf uggvenyek ertelmezese megtalalhato a VII. fejezet, 3. pontjanak, 3. gyakor-
lataban.) Ekkor minden N
n
multiindexre, ha [[
1
r es p R
n
, akkor
(F(
f))(p) = i
]]
1
p
(Ff)(p),
ahol p
:=
kn
p
(k)
k
. Ebbol bizonytsuk be, hogy ha f : R
n
F kompakt tartoj u
vegtelenszer dierencialhat o f uggveny, akkor minden q [1, [ valos szamra
Ff L
q
F
(R
n
, R
n
,
n
) es f = F(Ff) = F(Ff) teljes ul.
h) (Fourier-fele inverzios tetel.) Ha f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), akkor Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) es
f = F(Ff) = F(Ff)
teljes ul R
n
-en
n
-majdnem minden utt.
i) (Plancherel-tetel.) Legyen F komplex Hilbert-ter. Egyertelm uen leteznek olyan
F, F : L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
)
uniter operatorok, amelyekre minden f : R
n
F kompakt tartoj u vegtelenszer
differenci alhato f uggveny eseteben F(f
) = (Ff)
es F(f
) = (Ff)
teljes ul. (Az

F uniter operatort az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-ter feletti Fourier-transzformacionak
nevezz uk.)
j) Legyen F komplex Hilbert-ter. Ha f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
), akkor
Ff L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) es F(f
) = (Ff)
. Ha (
k
)
kN
olyan f uggvenysorozat,
hogy minden k N eseten
k
L
1
R
(R
n
, R
n
,
n
), 0
k
1, supp(
k
) kompakt
es lim
k
k
= 1 az R
n
halmazon, akkor minden f L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) es k N eseten
f
k
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
), es az (F(f
k
))
kN
f uggvenysorozat
konvergens a | |
n
,2
felnorma szerint es
F(f
) = lim
k
(F(f
k
))
teljes ul az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-terben a | |
n
,2
norma szerint. Fennall az
F
1
= F egyenloseg.
(Megjegyzesek. 1) Ha F komplex Hilbert-ter es fL
2
F
(R
n
, R
n
,
n
), akkor az Ff
f uggvenyt nem ertelmezt uk, hiszen ekkor lehetseges az, hogy f / L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
)
es minden p R
n
eseten f
p
/ L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), gy a
_
R
n
f
p
d
n
szimbolum
egyetlen p R
n
pontra sem ertelmes. Azonban az i) alapjan ekkor is jol
ertelmezett az F(f
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) elem, es ha g L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) olyan
f uggveny, hogy g
= F(f
), akkor a g f uggvenyt nevezhetj uk az f f uggveny

Fourier-transzformaltjanak. De vigyazzunk arra, hogy g nincs egyertelm uen meg-
hatarozva (hanem csak
n
-majdnem minden utt), ezert nincs ertelme az f Fourier-
transzformaltjanak adott pontbeli ertekerol beszelni.
2) Ha (E
k
)
kN
az R
n
relatv kompakt
n
-integralhato reszhalmazainak olyan
monoton novo sorozata, hogy R
n
=

kN
E
k
, akkor a (
k
)
kN
:= (
E
k
)
kN
f uggvenysorozat eleget tesz a j)-ben megfogalmazott felteteleknek. (Konkret pelda:
minden N k-ra E
k
:= [k, k[
n
.) Ha (C
k
)
kN
olyan halmazsorozat, hogy minden
k N eseten C
k
R
n
kompakt halmaz, C
k
Int(C
k+1
) es R
n
=

kN
C
k
, akkor
Dieudonne-fele egysegosztas-tetel alapjan kivalaszthato olyan (
k
)
kN
sorozat, hogy
minden k N eseten
k
: R
n
R kompakt tartoj u, C
-osztaly u f uggveny,
0
k
1, C
k
[
k
= 1] es supp(
k
) Int(C
k+1
). Ekkor a (
k
)
kN
f uggvenysorozatra szinten teljes ulnek a j)-ben megfogalmazott feltetelek. Ezek az
alltasok azt mutatjak, hogy leteznek olyan (
k
)
kN
f uggvenysorozatok, amelyek
eleget tesznek a j)-ben megkovetelt felteteleknek.
3) Ha F komplex Hilbert-ter, f L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
), es (
k
)
kN
olyan f uggveny-
sorozat, hogy minden N k-ra
k
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), 0
k
1, supp(
k
)
kompakt halmaz R
n
-ben es lim
k
k
= 1 az R
n
halmazon, akkor a j) szerint az
(F(f
k
))
kN
f uggvenysorozat konvergens a | |
n
,2
felnorma szerint, es F(f
) =
lim
k
(F(f
k
))
teljes ul az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-terben a | |
n
,2
norma szerint.
Azonban az (F(f
k
))
kN
f uggvenysorozat nem feltetlen ul konvergens pontonkent
R
n
-en. A Riesz-Fischer-tetel alapjan csak annyit allthatunk, hogy ennek a f ugg-
venysorozatnak van olyan reszsorozata, amely
n
-majdnem minden utt konvergens
R
n
-en.
4) Ebben a gyakorlatban a klasszikus Fourier-transzformaciorol van szo. Ennek
letezik altalanostasa arra az esetre, amikor az euklideszi topologiaval es az
osszeadassal ellatott R
n
additv csoport helyere tetszoleges kommutatv lokalisan
kompakt csoportot tesz unk. A Fourier-transzformacio ilyen irany u (nemklasszikus)
altalanostasarol a XVII. fejezet 8. pontjaban, a harmonikus analzisben lesz
szo. Az R
n
additv csoportjaval kapcsolatos klasszikus Fourier-transzformacionak
308 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
letezik mas irany u altalanostasa is; bevezethetok a gyorsan fogyo alapf uggvenyek,
a csillaptott disztrib uciok, es a csillaptott disztrib uciok teren termeszetes modon
ertelmezheto egy olyan linearis operator, amely a klasszikus Fourier-transzformacio
(bizonyos ertelm u) kiterjesztese.)
(
Utmutatas. a) Legyen f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
). Ha p R
n
, akkor a
p
es
p
f uggvenyek
n
-merhetok (mert folytonosak), ezert f
p
es f
p
mindketten
n
-
merhetok, tovabba a norma-f uggveny uket |f| majoralja, amelyre
_

|f| d
n
<
+, gy az integralhatosag kriteriuma alapjan f
p
, f
p
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), vagyis
az Ff, Ff : R
n
F f uggvenyek jol ertelmezettek. Trivialis az, hogy Ff es Ff
korlatosak es [[[Ff[[[, [[[Ff[[[ |f|
n
,1
. Tovabba, a denciobol lathato, hogy
p R
n
eseten (Ff)(p) = (Ff)(p), ezert az Ff folytonossagabol es vegtelenben
elt unesebol kovetkezik az Ff folytonossaga es vegtelenben elt unese.
Az Ff f uggveny folytonossaganak bizonytasahoz legyen p R
n
rogztett es (p
k
)
kN
olyan sorozat R
n
-ben, amely p-hez konvergal. Ekkor az (f
p
k
)
kN
f uggvenysorozat
pontonkent konvergal f
p
-hez R
n
-en, es minden k N eseten |f
p
k
| |f|
valamint
_

|f| d
n
< +, ezert a Lebesgue-tetel alapjan lim
k
_
R
n
f
p
k
d
n
=
_
R
n
f
p
d
n
, vagyis Ff a p pontban folytonos.
Az Ff f uggveny vegtelenben elt unesenek bizonytasahoz eloszor megmutatjuk, hogy
minden g E
F
(R
n
R
n
) lepcsosf uggvenyre az Fg Fourier-transzformalt vegtelenben
elt uno. Val oban, a g lepcsosf uggvenyhez letezik olyan (z
)
A
veges rendszer F-ben
es olyan (E
)
A
rendszer S
n
-ben, hogy g =
. Ekkor p R
n
eseten
(Fg)(p) :=
1
(2)
n/2
_
R
n
g(x)e
i(p]x)
d
n
(x) =
=
1
(2)
n/2
A
_
_
_
R
n
(x)e
i(p]x)
d
n
(x)
_
_
z
A
(F
E
)(p)z
,
ezert Fg vegtelenben elt uno, ha minden E S
n
eseten az F
E
: R
n
C Fourier-
transzformalt vegtelenben elt uno. Ha (a
k
)
kn
, (b
k
)
kn
R
n
olyan rendszerek, hogy
minden n k-ra a
k
< b
k
, akkor az E :=
kn
[a
k
, b
k
[ S
n
halmazra a Lebesgue-
Fubini-tetel, valamint a Newton-Leibniz-formula alkalmazasaval konnyen kaphato,
hogy minden p := (p
k
)
kn
R
n
pontra
(F
E
)(p) :=
1
(2)
n/2
_
R
n
E
(x)e
i(p]x)
d
n
(x) =
=
1
(2)
n/2
kn
b
k
_
a
k
e
ip
k
x
k
d
1
(x
k
) =
=
e
i
2
(p]a+b)
(2)
n/2
_
kn
(b
k
a
k
)
__
kn
sinc
_
1
2
p
k
(b
k
a
k
)
_
_
,
amibol lathato, hogy az F
E
f uggveny vegtelenben elt uno R
n
felett, mert a sinus
cardinalis f uggveny vegtelenben elt uno R felett. Tehat minden g E
F
(R
n
R
n
)
lepcsosf uggvenyre az Fg Fourier-transzformalt vegtelenben elt uno. Ha f
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) tetszoleges, akkor letezik olyan (f
k
)
kN
sorozat E
F
(R
n
R
n
)-ben,
amelyre lim
k
|f f
k
|
,1
= 0. Ekkor lim
k
[[[Ff Ff
k
[[[ = 0 meg inkabb
teljes ul, tehat az (Ff
k
)
kN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergal Ff-hez R
n
-en,
es lattuk, hogy minden N k-re Ff
k
vegtelenben elt uno, ezert Ff is vegtelenben
elt uno.
b) A bizonytando formulak egyszer u szamolassal kaphatok, felhasznalva a Le-
besgue-mertek szerinti integral invariancia-tulajdonsagait (X. fejezet, 3. pont) es a
Fourier-transzformacio denciojat.
c) Legyenek f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) es g L
1
C
(R
n
, R
n
,
n
). Az a) alapjan Fg
es Ff korlatos folytonos f uggvenyek, ezert az integralhatosag kriteriuma szerint
f(Fg), (Ff)g L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
). Tovabba, az
R
n
R
n
F; (x, p) f(x)g(p)e
i(p]x)
f uggveny
n

n
-integralhato, hiszen a X. fejezet, 7. pont, 3. gyakorlat szerint
az R
n
R
n
F; (x, p) f(x)g(p) f uggveny
n

n
-integralhato, es az
R
n
R
n
F; (x, p) e
i(p]x)
f uggveny korlatos es folytonos (gy
n

n
-
merheto). Tehat a Lebesgue-Fubini-tetel alapjan
_
R
n
f(Fg) d
n
=
_
R
n
f(x)(Fg)(x) d
n
(x) =
=
1
(2)
n/2
_
R
n
f(x)
_
_
_
R
n
g(p)e
i(x]p)
d
n
(p)
_
_
d
n
(x) =
=
1
(2)
n/2
_
R
n
R
n
f(x)g(p)e
i(p]x)
d(
n

n
)(x, p) =
=
1
(2)
n/2
_
R
n
_
_
_
R
n
f(x)e
i(p]x)
d
n
(x)
_
_
g(p) d
n
(p) =
=
_
R
n
(Ff)(p)g(p) d
n
(p) =
_
R
n
(Ff)g d
n
,
_
R
n
f(Fg) d
n
=
_
R
n
(Ff)g d
n
.
310 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ezt az egyenloseget felrhatjuk g helyett a g i
R
n L
1
C
(R
n
, R
n
,
n
) f uggvenyre is,
amibol a helyettesteses integralas tetele, valamint b) alapjan kapjuk, hogy
_
R
n
f(Fg) d
n
=
_
R
n
f(F(g i
R
n)) d
n
=
_
R
n
(Ff)(g i
R
n) d
n
=
=
_
R
n
(((Ff) i
R
n)g) i
R
n d
n
=
_
R
n
((Ff) i
R
n) g d
n
=
_
R
n
(Ff)g d
n
,
d) A X. fejezet, 3. pont, 4. es 7. gyakorlat szerint a f uggveny
n
-integralhato,
tovabba p R
n
eseten
(F)(p) =
1
(2)
n/2
_
R
n
(x)e
i(p]x)
d
n
(x) =
1
(2)
n/2
_
R
n
e
1
2
|x|
2
i(p]x)
d
n
(x) =
=
1
(2)
n/2
kn
_
R
e
1
2
x
2
k
ip
k
x
k
d
1
(x
k
).
A XI. fejezet, 4. pont, 6. gyakorlat szerint: ha R
+
es R, akkor
_
R
e
x
2
ix
d
1
(x) =
_
2
4
.
Ebbol a f uggveny Fourier-transzformaltjara azt kapjuk, hogy minden p R
n
eseten
(F)(p) =
1
(2)
n/2
kn
_
R
e
1
2
x
2
k
ip
k
x
k
d
1
(x
k
) =
=
1
(2)
n/2
kn
2e
1
2
p
2
k
= e
1
2
|p|
2
= (p).
Ebbol az is lathato, hogy
1
(2)
n/2
_
R
n
F d
n
=
1
(2)
n/2
_
R
n
d
n
=
1
(2)
n/2
_
R
n
e
1
2
|x|
2
d
n
(x) =
= (F)(0) = (0) = 1,
e) Az (i) es (i)
t
alltasok ekvivalenciaja a b)-ben fert harmadik formula-parosbol
azonnal kovetkezik. Az a) alapjan egy integralhato f uggveny konjugalt Fourier-
transzformaltja sz uksegkeppen folytonos es vegtelenben elt uno, ezert (i)(ii) igaz,
tovabba (ii)(iii) trivialis, ezert eleg azt igazolni, hogy ha f : R
n
F olyan
folytonos es korlatos f uggveny, hogy f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) es Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
),
akkor f = F(Ff) teljes ul.
Jelolje ugyanazt a f uggvenyt, mint d)-ben, es minden k N
+
eseten ertelmezz uk
a
k
: R
n
R; x
_
x
k
_
f uggvenyt. A helyettesteses integralas tetele alapjan minden N
+
k-ra
k

L
1
R
(R
n
, R
n
,
n
), es a c) eredmenyeit alkalmazva kapjuk, hogy minden p R
n
eseten
(F
k
)(p) =
1
(2)
n/2
_
R
n
k
(x)e
i(p]x)
d
n
(x) =
1
(2)
n/2
_
R
n
_
x
k
_
e
i(p]x)
d
n
(x)=
=
1
(2)
n/2
_
R
n
(x)e
ik(p]x)
k
n
d
n
(x) = k
n
(F
k
)(kp).
Most adott k N
+
eseten c)-t alkalmazzuk a g :=
k
valasztassal, es helyettesteses
integralast hajtunk vegre:
_
R
n
(Ff)
k
d
n
=
_
R
n
f(F
k
) d
n
=
= k
n
_
R
n
f(p)(F)(kp) d
n
(p) =
_
R
n
f
_
p
k
_
(p) d
n
(p).
A (
k
)
kN
+ f uggvenysorozat pontonkent konvergal az R
n
halmazon a (0)
ertek u konstansf uggvenyhez, tehat lim
k
k
= 1. Ugyanakkor minden N
+
k-
ra |(Ff)
k
| |Ff| es a felteves alapjan Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), vagyis
_

|Ff| d
n
< +. Ezert a Lebesgue-tetel alapjan
lim
k
_
R
n
(Ff)
k
d
n
=
_
R
n
Ff d
n
.
A felteves szerint f folytonos, ezert minden R
n
p-re lim
k
(f(k
1
p)(p)) =
f(0)(p). Tovabba, f korlatos is, ezert k N
+
es p R
n
eseten |f(k
1
p)(p)|
[[[f[[[(p) es L
1
R
(R
n
, R
n
,
n
), vagyis
_

d
n
< +. Ismet a Lebesgue-
tetelt es a d) eredmenyeit alkalmazva
lim
k
_
R
n
f
_
p
k
_
(p) d
n
(p) = f(0)
_
R
n
(p) d
n
(p) = (2)
n/2
f(0)
adodik. Ez azt jelenti, hogy
f(0) =
1
(2)
n/2
_
R
n
Ff d
n
= (F(Ff))(0).
312 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ezzel megmutattuk, hogy ha f : R
n
F olyan folytonos es korlatos f uggveny, hogy
f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) es Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), akkor f(0) = (F(Ff))(0) teljes ul.
De ha f ilyen f uggveny, akkor minden a R
n
eseten az f
a
: R
n
F f uggveny is
folytonos, korlatos, es a Lebesgue-mertek transzlacio-invarianciaja folytan f
a

L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), tovabba a b) alapjan F(f
a
) =
a
(Ff) L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
),
hiszen Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
). Ezert minden a R
n
pontra
f(a) = (f
a
)(0) = (F(F(f
a
)))(0) = (F(
a
(Ff)))(0) = (F(Ff))(a),
ahol ismet almalmaztuk a b)-ben felrt formulakat.
f) Eloszor megmutatjuk, hogy az
R
n
R
n
C; (x, p) (f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
f uggveny
n

n
-integralhato. Valoban, a feltevesek alapjan az f, g : R
n
F
f uggvenyek
n
-integralhatok, es az F feletti skalarszorzas F F C folytonos
R-bilinearis operator, ezert a X. fejezet, 7. pont, 3. gyakorlat szerint az
R
n
R
n
C; (x, p) (f(x)[(Fg)(p)) f uggveny
n

n
-integralhato. Tovabba,
az R
n
R
n
C; (x, p) e
i(p]x)
f uggveny folytonos, ezert
n

n
-merheto, es
korlatos, ezert a X. fejezet, 8. pont, 2. gyakorlat szerint az R
n
R
n
C; (x, p)
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
f uggveny
n

n
-integralhato.
Most a Lebesgue-Fubini-tetelt alkalmazzuk erre a
n
n
-integralhato f uggvenyre.
Eloszor is az adodik, hogy
n
-majdnem minden x R
n
pontra az
R
n
C; p (f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
f uggveny szinten
n
-integralhato, es az R
n
-ben
n
-majdnem minden utt ertelmezett
R
n
C; x
_
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d
n
(p)
f uggveny is
n
-integralhato, es fennall az
_
R
n
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d(
n

n
)(x, p) =
=
_
R
n
_
_
_
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d
n
(p)
_
_
d
n
(x)
egyenl oseg. Azonban ebben a konkret esetben minden x R
n
eseten az R
n
C; p (f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
f uggveny
n
-integralhato, mert az R
n
F; p
(Fg)(p)e
i(p]x)
f uggveny
n
-integralhato, es vilagos, hogy az (f(x)[) : F C
f uggveny folytonos R-linearis funkcional. Ebbol meg az is kovetkezik, hogy minden
R
n
x-re
_
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d
n
(p) =
_
_
f(x)
_
R
n
(Fg)(p)e
i(p]x)
d
n
(p)
_
_
=
= (2)
n/2
(f(x)[(F(Fg))(x)),
ami a g-re vonatkozo Fourier-fele inverzios formula alapjan azt jelenti, hogy
(f(x)[g(x)) =
1
(2)
n/2
_
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d
n
(p).
Tehat az (f[g) : R
n
C; x (f(x)[g(x)) f uggveny
n
-integralhato (ami egyebkent
is nyilvanval o), es teljes ul az
_
R
n
(f[g) d
n
=
1
(2)
n/2
_
R
n
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d(
n

n
)(x, p)
egyenloseg (ami egyaltalan nem nyilvanvalo).
Masfelol, a Lebesgue-Fubini-tetelbol kovetkezik, hogy
n
-majdnem minden p R
n
eseten az
R
n
C; x (f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
f uggveny
n
-integralhato, es az R
n
-ben
n
-majdnem minden utt ertelmezett
R
n
C; p
_
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d
n
(x)
f uggveny szinten
n
_
R
n
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d(
n

n
)(x, p) =
=
_
R
n
_
_
_
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d
n
(x)
_
_
d
n
(p)
egyenl oseg. Azonban ebben a konkret esetben minden p R
n
eseten az R
n
C; x (f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
f uggveny
n
-integralhato, mert az R
n
F; x
f(x)e
i(p]x)
f uggveny
n
-integralhato, es vilagos, hogy az ([(Fg)(p)) : F C
f uggveny folytonos R-linearis funkcional. Ebbol meg az is kovetkezik, hogy minden
R
n
x-re
_
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d
n
(x) =
_
_
_
R
n
f(x)e
i(p]x)
d
n
(x) (Fg)(p)
_
_
=
= (2)
n/2
((Ff)(p)[(Fg)(p)),
ami azt jelenti, hogy az (Ff[Fg) : R
n
C; p ((Ff)(p)[(Fg)(p)) f uggveny
n
-integr alhato, es
_
R
n
(Ff[Fg) d
n
=
1
(2)
n/2
_
R
n
(f(x)[(Fg)(p))e
i(p]x)
d
n
(p)
314 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
teljes ul. Ebbol kovetkezik az
_
R
n
(f[g) d
n
=
_
R
n
(Ff[Fg) d
n
Parseval-formula. Ugyanakkor a helyettesteses integralas tetele alapjan
_
R
n
(Ff[Fg) d
n
=
_
R
n
(Ff[Fg) i
R
n d
n
=
_
R
n
(Ff[Fg) d
n
is teljes ul, kovetkezeskeppen
_
R
n
(f[g) d
n
=
_
R
n
(Ff[Fg) d
n
is igaz.
g) Az alltast r szerinti teljes indukcioval bizonytjuk. Eloszor legyen f : R
n
F olyan folytonosan dierencialhato es vegtelenben elt uno f uggveny, hogy f

L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), es minden n k-ra
k
f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), valamint
k
f
vegtelenben elt uno. Legyen k n rogztett szam, es p R
n
tetszoleges. Ekkor
(
k
f)chi
p
=
k
(f
p
) f(
k
p
) es
k
p
= ip
k
p
, tehat
(F(
k
f))(p) =
1
(2)
n/2
_
R
n
(
k
f)
p
d
n
=
=
1
(2)
n/2
_
R
n
k
(f
p
) d
n

1
(2)
n/2
_
R
n
f(
k
p
) d
n
=
=
1
(2)
n/2
_
R
n
k
(f
p
) d
n

1
(2)
n/2
(ip
k
)
_
R
n
f
p
d
n
= ip
k
(Ff)(p),
mert az f
p
f uggveny is vegtelenben elt uno, ezert a a Lebesgue-Fubibi-tetel es a
Newton-Leibniz formula szerint
_
R
n
k
(f
p
) d
n
= 0. Ez azt jelenti, hogy az alltas
igaz r = 1 eseten.
Tegy uk fel, hogy az alltas igaz az r N
+
szamra, es legyen f : R
n
F olyan r +1-
szer folytonosan dierencialhato f uggveny, hogy f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), es minden
N
n
multiindexre, ha [[
1
r + 1, akkor
f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), valamint
f
vegtelenben elt uno. Legyen N
n
olyan, hogy [[
1
r +1. Ha [[
1
< r +1, akkor
az indukcios hipotezis szerint F(
f) = i
]]
1
id
R
nFf teljes ul, hiszen az f f uggveny
r-szer is folytonosan dierencialhato, es minden N
n
multiindexre, ha [[
1
r,
akkor
f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), valamint
f vegtelenben elt uno. Ezert elegendo az

[[
1
= r + 1 esetet vizsgalni. Ekkor van olyan k n es N
n
, hogy [[
1
= r es
f =
k
(
f). Ha p R
n
, akkor
(
f)
p
=
k
(
f)
p
=
k
((
f)
p
) +ip
k
(
f)
p
,
es az indukcios hipotezis szerint (F(
f))(p) = i
]]
1
p
(Ff)(p), gy
(F(
f))(p) =
1
(2)
n/2
_
R
n
(
f)
p
d
n
=
1
(2)
n/2
_
R
n
k
(
f)
p
d
n
=
=
1
(2)
n/2
_
R
n
k
((
f)
p
) d
n
+
1
(2)
n/2
(ip
k
)
_
R
n
(
f)
p
d
n
=
= ip
k
(F(
f))(p) = ip
k
_
i
]]
1
p
(Ff)(p)
_
= i
]]
1
p
(Ff)(p),
mert a (
f)
p
f uggveny is vegtelenben elt uno, ezert a Lebesgue-Fubini-tetel es a
Newton-Leibniz formula alapjan
_
R
n
k
((
f)
p
) d
n
= 0. Ez azt jelenti, hogy az
alltas teljes ul az r + 1 szamra is.
Legyen f : R
n
F kompakt tartoj u vegtelenszer dierencialhato f uggveny.
Barmely N
n
multiindexre es p R
n
pontra |(F(
f))(p)| = [p
[|(Ff)(p)|,
tehat
[p
[|(Ff)(p)| =
_
kn
[p
k
[
k
_
|(Ff)(p)| [[[
f[[[.
Ebbol kovetkezik, hogy minden P : R
n
R polinomialis f uggvenyre (VI. fejezet,
3. pont, 1. gyakorlat) a PFf f uggveny korlatos. Az n dimenzio szerinti teljes
indukcioval konnyen igazolhato, hogy minden N
+
n-re az
1
(1 +| |
2
n
)
n
: R
n
R
f uggveny
n
-integralhato, ahol | |
n
az euklideszi norma R
n
felett. Ugyankkor
az (1 + | |
2
n
)
n
f uggveny eppen 2n-ed fok u polinomialis f uggveny, tehat van olyan
C
n
(f) R
+
, amelyre (1 + | |
2
n
)
n
|Ff| C
n
(f), vagyis |Ff|
C
n
(f)
(1 +| |
2
n
)
n
.
Ha q [1, [ tetszoleges valos szam, akkor ebbol |Ff|
q
C
n
(f)
q
(1 +| |
2
n
)
qn
C
n
(f)
q
(1 +| |
2
n
)
n
adodik, tehat a q-adik hatvanyon integralhatosag kriteriuma alapjan
Ff L
q
F
(R
n
, R
n
,
n
). Ugyanakkor f folytonos es vegtelenben elt uno, ezert az e)
szerint f = F(Ff) = F(Ff) is teljes ul.
h) Legyen f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) olyan f uggveny, hogy Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
).
Ekkor Ff = (Ff) i
R
n, gy a helyettesteses integralas tetele alapjan Ff
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) is teljes ul. Legyen : R
n
C tetszoleges kompakt tartoj u
vegtelenszer dierencialhato f uggveny. A g) szerint F L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) es
f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), tehat c)-t alkalmazva a g := F valasztassal
_
R
n
f(F(F)) d
n
=
_
R
n
(Ff)(F) d
n
.
Ugyanakkor a hipotezis szerint Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), es tudjuk, hogy F
L
1
C
(R
n
, R
n
,
n
), tehat ismet c)-t alkalmazva f helyett Ff-re es a g := f uggvenyre
_
R
n
(Ff)(F) d
n
=
_
R
n
(F(Ff)) d
n
316 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
adodik. A -re alkalmazhatjuk a Fourier-fele inverzios formulat, tehat = F(F).
Ezekbol az egyenlosegekbol kovetkezik, hogy
_
R
n
f d
n
=
_
R
n
(F(Ff)) d
n
.
Tehat az f F(Ff) : R
n
F k ulonbseg-f uggveny olyan, hogy minden : R
n
C kompakt tartoj u vegtelenszer dierencialhato f uggvenyre

_
f F(Ff)
_

L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) es
_
R
n
_
f F(Ff)
_
d
n
= 0,
gy a du Bois-Reymond lemma (7. gyakorlat) szerint f = F(Ff) teljes ul R
n
-en
n
-majdnem minden utt. Az elozo ervelest megismetelve az F es F szimbolumok
felcserelesevel azt kapjuk, hogy f = F(Ff) teljes ul R
n
-en
n
Ebbol kovetkezik, hogy F(Ff) = F(Ff) teljes ul R
n
-en
n
De ezek folytonos f uggvenyek es supp(
n
) = R
n
, ezert F(Ff) = F(Ff) teljes ul
R
n
-en minden utt.
i) Legyen F komplex Hilbert-ter es C
0
(R
n
; F)
:= f
[f C
0
(R
n
; F), ahol
f L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) eseten f
az f f uggveny ekvivalencia-osztalya L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
)-
ben. A sima f uggvenykkel p-edik hatvanyon valo approximacio tetele (X. fejezet,
3. pont) alapjan C
0
(R
n
; F)
s ur u linearis altere az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-ternek.
A g) szerint f C
0
(R
n
; F) eseten Ff L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
), ezert supp(
n
) = R
n
miatt jol ertelmezett a
F
0
: C
0
(R
n
; F)
L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
); f
(Ff)
lekepezes, amely a Parseval-formula alapjan linearis izometria a | |
n
,2
norma
szerint. A s ur un ertelmezett folytonos linearis operatorok kiterjesztesi tetele alapjan
egyertelm uen letezik olyan
F : L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
)
folytonos linearis operator, amely F
0
-nak kiterjesztese, vagyis f C
0
(R
n
; F) eseten
F(f
) = (Ff)
teljes ul. Az egyenlosegek folytatasanak elve alapjan az F operator is

izometria, ezert F pontosan akkor uniter, ha Im(F) s ur u L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
)-ben, hiszen
Banach-teren ertelmezett linearis izometria ertekkeszlete sz uksegkeppen zart.
Megmutatjuk, hogy f C
0
(R
n
; F) eseten f
Im(F
0
). Valoban, a g) szerint
Ff L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
), ezert letezik olyan (g
k
)
kN
sorozat C
0
(R
n
; F)-ben, amelyre
Ff = lim
k
g
k
a | |
n
,2
felnorma szerint, vagyis lim
k
_

|Ff g
k
|
2
d
n
= 0. Ha
k N, akkor g
k
= F(Fg
k
), es az f Fg
k
: R
n
F f uggveny folytonos, korlatos,
n
-integr alhato, es a konjugalt Fourier-transzformaltja is
n
-integralhato, gy a
Parseval-formula szerint
_

|Ff g
k
|
2
d
n
=
_

|Ff F(Fg
k
)|
2
d
n
=
_

|f Fg
k
|
2
d
n
.
Ez azt jelenti, hogy az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) terben halado (Fg
k
)
kN
f uggvenysorozat f-
hez konvergal a | |
n
,2
felnorma szerint. Ezert f
= lim
k
(Fg
k
)
= lim
k
F
0
(g
k
) az
L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-ter normaja szerint, ezert f
Im(F
0
). Tehat meg Im(F
0
)
is s ur u az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-terben, gy F uniter operator. Teljesen hasonloan
lathato be az F uniter operator letezese.
j) (I) Eloszor feltessz uk, hogy f L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) es f kompakt tartoj u. Ekkor
f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) is igaz, mert f = f
supp(f)
es f,
supp(f)
L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
).
Megmutatjuk, hogy ekkor Ff L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) es F(f
) = (Ff)
. Legyen
ugyanis (f
k
)
kN
olyan sorozat C
0
(R
n
; F)-ben, amely a | |
n
,2
felnorma szerint
konvergal f-hez. Legyen C
0
(R
n
; R) olyan f uggveny, amelyre 0 1
es supp(f) [ = 1]. Ekkor az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat is konvergal f-hez a
| |
n
,2
felnorma szerint, mert f = f, tehat minden N k-ra
_

|f f
k
|
2
d
n
=
_

|f f
k
|
2
d
n

_

|f f
k
|
2
d
n
.
Ugyanakkor minden N k-ra supp(f
k
) supp() es f
k
C
0
(R
n
; F).
Megmutatjuk, hogy az (F(f
k
))
kN
f uggvenysorozat az R
n
-en pontonkent (sot
egyenletesen) konvergal Ff-hez. Valoban, p R
n
eseten f = f es
p

C
0
(R
n
; F) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
), tehat a Holder-egyenlotlenseg alapjan minden
N k-ra
|(Ff)(p) (F(f
k
))(p)| =
1
(2)
n/2
_
_
_
_
_
_
_
R
n
(f f
k
)
p
d
n
_
_
_
_
_
_
=
=
1
(2)
n/2
_
_
_
_
_
_
_
R
n
(f f
k
)
p
d
n
_
_
_
_
_
_
1
(2)
n/2
|f f
k
|
n
,2
|
p
|
n
,2
=
=
1
(2)
n/2
|f f
k
|
n
,2
||
n
,2
.
Ebbol lathat o, hogy
lim
k
_
sup
pR
n
|(Ff)(p) (F(f
k
))(p)|
_
= 0,
amint azt alltottuk. Ebbol kovetkezik, hogy |Ff|
2
= lim
k
|F(f
k
)|
2
az R
n
-en
pontonkent, tehat a Fatou-lemma szerint
_

|Ff|
2
d
n
=
_

liminf
k
|F(f
k
)|
2
d
n
liminf
k
_

|F(f
k
)|
2
d
n
.
Minden k N eseten az f
k
C
0
(R
n
; F) f uggvenyre felrhato a Parseval-formula,
vagyis
_

|F(f
k
)|
2
d
n
=
_

|f
k
|
2
d
n
= |f
k
|
2
n
,2
.
318 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
De az (|f
k
|
n
,2
)
kN
szamsorozat korlatos (sot konvergens), mert az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat is konvergal f-hez a | |
n
,2
felnorma szerint. Ezert
liminf
k
_

|F(f
k
)|
2
d
n
< +,
kovetkezeskeppen
_

|Ff|
2
d
n
< +.
A negyzetes integralhatos ag kriteriuma szerint ebbol azt kapjuk, hogy Ff
L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
), hiszen a Ff f uggveny
n
-merheto is, hiszen folytonos. Az is
latszik, hogy
|Ff|
n
,2
=
__

|Ff|
2
d
n
_
1/2
liminf
k
__

|F(f
k
)|
2
d
n
_
1/2
=
= lim
k
|f
k
|
n
,2
= |f|
n
,2
,
ezert minden k N eseten
|Ff F(f
k
)|
2
n
,2
= |Ff|
2
n
,2
+|F(f
k
)|
2
n
,2
2Re(Ff[F(f
k
))
n
,2
=
= |Ff|
2
n
,2
+|f
k
|
2
n
,2
2Re
_
R
n
(Ff[F(f
k
)) d
n
=
= |Ff|
2
n
,2
+|f
k
|
2
n
,2
2Re
_
R
n
(f[f
k
) d
n
=
= |Ff|
2
n
,2
+|f
k
|
2
n
,2
2Re(f[f
k
)
n
,2
,
ahol ([)
n
,2
jeloli a skalarszorzast L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) felett. Ismet felhasznaljuk azt,
hogy az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat is konvergal f-hez a | |
n
,2
felnorma szerint,
gy
lim
k
_
|Ff|
2
n
,2
+|f
k
|
2
n
,2
2Re(f[f
k
)
n
,2
_
=
= |Ff|
2
n
,2
+|f|
2
n
,2
2Re(f[f)
n
,2
= |Ff|
2
n
,2
|f|
2
n
,2
0.
Ebbol kovetkezik, hogy az (F(f
k
))
kN
f uggvenysorozat konvergal Ff-hez a
| |
n
,2
felnorma szerint. Ezert az F Fourier-transzformacio alapveto tulajdonsagai
szerint
(Ff)
= lim
k
(F(f
k
))
= lim
k
F((f
k
)
) = F(f
).
(II) Legyen (
k
)
kN
olyan f uggvenysorozat, hogy minden k N eseten
k

L
1
R
(R
n
, R
n
,
n
), 0
k
1, supp(
k
) kompakt es lim
k
k
= 1 az R
n
halmazon. Megmutatjuk, hogy minden f L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) es k N eseten
f
k
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) es az (F(f
k
))
kN
f uggvenysorozat
konvergens a | |
n
,2
felnorma szerint, es
F(f
) = lim
k
(F(f
k
))
.
Valoban, az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat minden tagja eleme L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
)-nek,
es
k
L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) is igaz, ezert f
k
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
).
Tovabba, k N eseten |f
k
| |f| es
_

|f|
2
d
n
< +, azonkv ul
f= lim
k
(f
k
) az R
n
-en pontonkent, tehat a Lebesgue-tetel alapjan az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat konvergal f-hez a | |
n
,2
felnorma szerint. Ebbol kovetkezik,
hogy az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
)-ben halado ((f
k
)
)
kN
sorozat konvergal f
-hoz a | |
n
,2
norma szerint, gy az F Fourier-transzformacio folytonossaga miatt F(f
) =
lim
k
F((f
k
)
) teljes ul az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-terben. De minden k N
eseten az f
k
L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) f uggveny kompakt tartoj u, ezert az (I) miatt
F((f
k
)
) = (F(f
k
))
. Ezert az (F(f
k
))
kN
f uggvenysorozat konvergens a
| |
n
,2
felnorma szerint, es F(f
) = lim
k
(F(f
k
))
az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-
terben.
(III) Legyen most f L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
)L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
); megmutatjuk, hogy Ff
L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) es F(f
) = (Ff)
. Ehhez legyen (
k
)
kN
olyan f uggvenysorozat,
hogy minden k N eseten
k
L
1
R
(R
n
, R
n
,
n
), 0
k
1, supp(
k
) kompakt es
lim
k
k
= 1 az R
n
halmazon. A (III)-ban lattuk, hogy az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat
konvergal f-hez a | |
n
,2
felnorma szerint, gy
|f|
2
n
,2
= lim
k
|f
k
|
2
n
,2
is teljes ul. Ugyanakkor p R
n
eseten f
p
= lim
k
(f
p
) az R
n
-en minden utt, es
minden N k-ra |f
p
| |f|, valamint
_

|f| d
n
< +. Ezert a Lebesgue-
tetelbol azt kapjuk, hogy minden p R
n
eseten az (f
p
)
kN
f uggvenysorozat
konvergal f
p
-hez a | |
n
,1
felnorma szerint, gy
(Ff)(p)=
1
(2)
n/2
_
R
n
f
p
d
n
=
1
(2)
n/2
lim
k
_
R
n
f
k
p
d
n
= lim
k
(F(f
k
))(p)
is teljes ul. Ebbol kovetkezik, hogy |Ff|
2
= lim
k
|F(f
k
)|
2
az R
n
-en pontonkent.
Ugyanakkor minden k N eseten a (II) miatt |F(f
k
)|
2
n
,2
= |f
k
|
2
n
,2
, gy a
Fatou-lemma alkalmazasaval
_

|Ff|
2
d
n
liminf
k
_

|F(f
k
)|
2
d
n
= liminf
k
|f
k
|
2
n
,2
= |f|
2
n
,2
adodik. A negyzetes integralhatosag kriteriuma alapjan Ff L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
)
es |Ff|
2
n
,2
|f|
2
n
,2
0 is lathato. Ezutan az F(f
) = (Ff)
egyenloseget
ugyanazzal az ervelessel kapjuk, mint az (I) bizonytasanak a vegen.
(IV) Veg ul megmutatjuk, hogy F
1
= F. Ehhez legyen f C
0
(R
n
; F) tetszoleges.
Ekkor a g) szerint Ff L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
), tehat a (III) alapjan
F(Ff) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) (ami maskeppen is kovetkezik a Fourier-fele inverzios
formul abol, hiszen F(Ff) = f C
0
(R
n
; F))), tovabba
F((Ff)
) = (F(Ff))
= f
.
320 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
De az F denciojabol kovetkezik, hogy F(f
)=(Ff)
, tehat fennall az (FF)(f
) =
f
egyenloseg. Ez azt jelenti, hogy F F egyenlo az L

2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-ter
identikus operatoraval az f
[f C
0
(R
n
; F) s ur u alteren, tehat minden utt, gy
F
1
= F teljes ul.)
9. Legyen (T, R, ) pozitv mertekter es F Hilbert-ter. Legyen : T T
olyan f uggveny, hogy minden E R eseten a
1
E) halmaz -integralhato es
(
1
E)) = (E) (itt az egyenloseg bal oldalan a mertek kiterjesztese all a -
integralhato halmazok -gy ur ujere). Legyen w L(F) tetszoleges operator.
a) Minden L
2
F
(T, R, ) eseten w L
2
F
(T, R, ), es egyertelm uen letezik
olyan
u
w,
: L
2
F
(T, R, ) L
2
F
(T, R, )
linearis operator, amelyre minden L
2
F
(T, R, ) eseten
u
w,
(
) = (w )
.
Tovabba, az u
w,
operator folytonos es |u
w,
| |w|.
b) Ha a w operator izometria, akkor az u
w,
operator is izometria.
c) Ha bijekcio es minden R E-re a E) halmaz -integralhato, akkor jol
ertelmezett az u
w
,
1 operator is, es u
w
,
1 = (u
w,
)
.
d) Ha a w operator onadjungalt, akkor az u
w,id
T
operator onadjungalt. Ha a w
operator uniter es olyan bijekcio, hogy minden R E-re a E) halmaz -
integr alhato, akkor az u
w,
operator uniter.
(Megjegyzes. A nemrelativisztikus kvantummechanikaban az adott terirany u
spinoperatorok u
w,id
T
alak uak, ahol w onadjungalt operator es F veges dimenzios.
Megjegyezz uk meg, hogy a es kapcsolatara megfogalmazott feltetelt a mertek
-invarianciajanak nevezz uk.)
(
Utmutatas. Legyen E
F
(T, R), es (E
i
)
iI
olyan veges diszjunkt rendszer R-
ben es (z
i
)
iI
olyan rendszer F-ben, hogy =
iI
z
i
E
i
. Ekkor w =
iI
w(z
i
)
1
E
i
es a hipotezis szerint minden I i-re a

1
E
i
) halmaz -
integr alhato, gy
1
E
i
L
2
R
(T, R, ), tehat w L
2
F
(T, R, ). Tovabba, a
(
1
E
i
))
iI
halmazrendszer diszjunkt, ezert
|w |
2
=
iI
|w(z
i
)|
2
1
E
i
,
gy a mertek -invarianciaja kovetkezteben fennallnak a
|w |
2
,2
=
_
T
|w |
2
d =
iI
(
1
E
i
))|w(z
i
)|
2
=
=
iI
(E
i
)|w(z
i
)|
2
=
_
T
iI
|w(z
i
)|
2
E
i
d =
_
T
|w |
2
d |w|
2
||
2
,2
osszef uggesek. Ebbol azonnal lathato, hogy az E
F
(T, R)
:=
[ E
F
(T, R)
L
2
F
(T, R, ) linearis alteren egyertelm uen ertelmezheto az az L
2
F
(T, R, )-be hato
linearis operator, amely minden E
F
(T, R) eseten
-hoz a (w )
erteket
rendeli. Sot azt is latjuk, hogy ha w izometria, akkor ez az operator is izometria.
Az altal anos esetben ez a linearis operator folytonos es a normaja kisebb-egyenlo a
|w| szamnal. Ezert a s ur u alteren folytonos linearis operatorok kiterjesztesi tetele
alapjan ez az operator egyertelm uen kiterjesztheto L
2
F
(T, R, ) L
2
F
(T, R, )
folytonos linearis operatorra, amelynek a normaja szinten kisebb-egyenlo a |w|
szamn al; jelolje u
w,
ezt a kiterjesztest. Az egyenlosegek folytatasanak elvebol
kovetkezik, hogy ha w izometria, akkor u
w,
is izometria.
Megmutatjuk, hogy minden L
2
F
(T, R, ) eseten w L
2
F
(T, R, ), es
fennall az u
w,
(
) = (w )
egyenloseg.
Legyen L
2
F
(T, R, ) rogztett, es vegy unk olyan (
k
)
kN
sorozatot E
F
(T, R)-
ben, amely a | |
,2
felnorma szerint konvergal -hez es a T halmazon -
majdnem minden utt is konvergal -hez (ilyen a Riesz-Fischer-tetel alapjan letezik).
Ekkor (w
k
)
kN
Cauchy-sorozat a | |
,2
felnorma szerint, mert az iment
bizonytott egyenlotlenseget minden j, k N eseteben felrva helyett a
j

k
lepcsosf uggvenyre
|w
j
w
k
|
,2
= |w (
j

k
) |
,2
|w||
j

k
|
,2
adodik. Tehat a Riesz-Fischer-tetel alapjan letezik olyan
t
L
2
F
(T, R, ) es
olyan : N N szigor uan monoton novo f uggveny, hogy a (w
(j)
)
jN
f uggvenysorozat konvergal
t
-hoz a | |
,2
felnorma szerint es a T halmazon -
majdnem minden utt. A (w
(j)
)
jN
f uggvenysorozat -majdnem minden utt
konvergal a w f uggvenyhez, mert w folytonos es (
(j)
)
jN
konvergal -hez
-majdnem minden utt. Tehat ha N azon t T pontok halmaza, amelyekre
a
_
(w
(j)
)(t)
_
jN
vektorsorozat nem konvergal (w )(t)-hez F-ben, akkor
(N) = 0. Ha t T olyan pont, hogy a

_
(w
(j)
)(t)
_
jN
vektorsorozat nem
konvergal (w )(t)-hez F-ben, akkor (t) N, azaz t
1
N). Ugyanakkor a
1
N) halmaz -nullhalmaz, mert a -nullhalmazok mertekelmeleti jellemzese (IX.
fejezet, 2. pont utolso alltasa) alapjan minden R
+
-hoz letezik olyan (E
k
)
kN
sorozat R-ben, hogy N
_
kN
E
k
es
k=0
(E
k
) < ; ekkor a mertek -invarianciaja
miatt
_
1
N)
_

_
_
kN
1
E
k
)
_
k=0
(
1
E
k
)) =
k=0
(E
k
) < ,
tehat
(
1
N)) = 0. Ebbol kovetkezik, hogy a (w
(j)
)
jN
f uggvenysorozat
-majdnem minden utt konvergal w -hoz, gy w =
t
L
2
F
(T, R, ) a
T halmazon -majdnem minden utt, tehat w L
2
F
(T, R, ). Ugyanakkor
(w )
= (
t
)
= lim
j
(w
(j)
)
= lim
j
u
w,
((
(j)
)
) = u
w,
(
)
teljes ul L
2
F
(T, R, )-ben, mert a (w
(j)
)
jN
t
-hoz
a | |
,2
felnorma szerint, es u
w,
folytonos. Ezzel az a) es b) alltasokat igazoltuk.
322 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Legyen olyan bijekcio, hogy minden R E-re a E) es
1
E) halmazok -
integr alhat ok. Ha , L
2
F
(T, R, ), akkor
(u
w,
(
)[
)
,2
=
_
T
(w [) d =
_
T
([w

1
) d =
=
_
T
([w

1
) d = (
[u
w
,
1(
))
,2
,
mert konnyen lathato, hogy ([w

1
) L
1
K
(T, R, ), es minden f
L
1
K
(T, R, ) eseten a mertek -invarianciaja miatt f L
1
K
(T, R, ) es
_
T
(f ) d =
_
T
f d
teljes ul, hiszen a IX. fejezet, 6. pont, 8. gyakorlat eredmenyeit alkalmazhatjuk,
mivel () = es f L
1
K
(T, R, ()). Ezert u
w
,
1 = (u
w,
)
teljes ul, vagyis c)-t

igazoltuk.
A d) bizonytasahoz eleg c)-re es a)-ra hivatkozni, gyelembe veve azt a konnyen
igazolhato alltast, hogy ha w
1
, w
2
L(F) es
1
,
2
: T T olyan f uggvenyek,
hogy E R eseten a
1
1
E) es
1
2
E) halmazok -integralhatok es (
1
1
E)) =
(E) = (
1
2
E)), akkor u
w
1
,
1
u
w
2
,
2
= u
w
1
w
2
,
1
2
.)
10. Legyen E Hilbert-ter es u L(E) idempotens operator, vagyis u = u
2
. Ekkor
Im(u) zart linearis alter E-ben, es a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) u = u
(gy u projektor).
(ii) (Im(u))
= Ker(u).
(iii) (Ker(u))
= Im(u).
(iv) Im(u)Ker(u).
(v) u = P
Im(u)
.
Megfordtva, minden H E zart linearis alterre P
H
L(E) projektor, es ha P(E)
jeloli az E projektorainak halmazat, es M(E) jeloli az E zart linearis altereinek
halmazat, akkor a
P(E) M(E); u Im(u),
M(E) P(E); H P
H
lekepezesek olyan bijekciok, amelyek egymas inverzei.
(Megjegyzes. Ez az alltas azert fontos, mert megmutatja, hogy Hilbert-ter
zart linearis altereinek halmaza es a projektorainak halmaza kit untetett mo-
don (kanonikusan) azonosthato. Ezaltal a Hilbert-terek zart linearis altereivel
kapcsolatos (tehat geometriai) alltasok lefordthatok a projektorokkal kapcsolatos
(tehat algebrai) kijelentesekre, es fordtva.)
(
Utmutatas. Az Im(u) alter zart, mert ha y Im(u), akkor van olyan (x

n
)
nN
sorozat E-ben, hogy y = lim
n
u(x
n
), tehat az u folytonossaga es idempotenciaja
miatt u(y) = lim
n
u(u(x
n
)) = lim
n
u(x
n
) = y, vagyis y = u(y) Im(u).
Az (i)(ii) kovetkeztetes nyilvan helyes, mert (Im(u))
= Ker(u
). A (ii)(iii)
implikacio azert igaz, mert Im(u) zart, tehat Im(u) = Im(u) = (Im(u)), tehat
ha (Im(u))
= Ker(u), akkor (Ker(u))
= Im(u). A (iii)(iv) alltas trivialis.

A (iv)(v) kovetkeztetes bizonytahoz legyen x E tetszoleges. Azt kell igazolni,
hogy
|u(x) x| = inf
yIm(u)
|y x|,
hiszen a P
Im(u)
operator dencioja alapjan ez az egyenloseg azt jelenti, hogy
u(x) = P
Im(u)
(x). Ha y Im(u) tetszoleges, akkor y u(x) Im(u) es
u(x) x Ker(u), ezert a (iv) miatt (y u(x)[u(x) x) = 0, gy
|y x|
2
= |(y u(x)) +(u(x) x)|
2
= |y u(x)|
2
+|u(x) x|
2
|u(x) x|
2
,
ezert |y x| |u(x) x|, amibol u(x) Im(u) alapjan kovetkezik a bizonytando
egyenl oseg.
Az (v)(i) kovetkeztetes bizonytahoz megmutatjuk, hogy minden H E zart
linearis alterre a P
H
operator onadjungalt. Valoban, ha x, y E, akkor P
H
(x) H
es a Riesz-fele felbontasi tetel szerint y P
H
(y) H
, ezert
(P
H
(x)[y) = (P
H
(x)[y P
H
(y)) + (P
H
(x)[P
H
(y)) = (P
H
(x)[P
H
(y)).
Ugyanakkor x, y E eseten P
H
(y) H es a Riesz-fele felbontasi tetel szerint
x P
H
(x) H
, ezert
(x[P
H
(y)) = (x P
H
(x)[P
H
(y)) + (P
H
(x)[P
H
(y)) = (P
H
(x)[P
H
(y)),
amibol kovetkezik, hogy (P
H
(x)[y) = (P
H
(x)[P
H
(y)) = (x[P
H
(y)), gy P
H
= P
H
.
Ezzel az ot alltas ekvivalenciajat igazoltuk, es megmutattuk, hogy minden H E
zart linearis alterre a P
H
operator onadjungalt, tovabba folytonos es idempotens
is, tehat projektor. Azt is tudjuk, hogy minden H E zart linearis alterre
H = Im(P
H
), amibol azonnal kovetkezik az utolso alltas.)
324 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
8. Linearis operatorok Hilbert-terek kozott 325
8. Linearis operatorok Hilbert-terek kozott
A kvantummechanika heurisztikus megalapozasaban donto jelentosege van a
Heisenberg-fele felcserelesi relacionak eleget tevo operatorok eloalltasanak. Pon-
tosabban, olyan E ,= 0 komplex Hilbert-teret (esetleg prehilbert-teret) keres unk,
amelyben leteznek olyan q es p onadjungalt operatorok, amelyekre [q, p] = i.id
E
teljes ul, ahol egy 0-nal nagyobb valos szam, es [q, p] a q es p operatorok
kommutatora, tehat [q, p] := q p p q. Ha itt q es p mindketten E E linearis
operatorok, akkor [q, p] szinten E E linearis operator, tehat ilyenkor azt varjuk
el, hogy a [q, p] kommutator az identikus operator nem nulla szamszorosa legyen.
A kovetkezo alltas megmutatja, hogy a Heisenberg-fele felcserelesi relacio nem
elegtheto ki nemtrivialisan folytonos linearis operatorokkal.
Alltas. Legyen E normalt ter K felett, es legyenek q, p L(E) olyan

operatorok, valamint K olyan szam, hogy
[q, p] = .id
E
,
ahol [q, p] := q p p q. Ekkor E ,= 0 eseten = 0, tehat [q, p] = 0, azaz
q p = p q.
Bizonytas. Eloszor teljes indukcioval igazoljuk, hogy minden n N
+
eseten
[q, p
n
] = np
n1
. Ez n := 1 eseten a [q, p] = .id
E
feltetel alapjan igaz. Ha n N
+
es az allt as igaz n-re, akkor az indukcios hipotezis alkalmazasaval
[q, p
n+1
] = q p
n+1
p
n+1
q = (q p
n
) p p
n+1
q =
= (p
n
q +np
n1
) p p
n+1
q = (p
n
q) p +np
n
p
n+1
q =
= p
n
(q p) +np
n
p
n+1
q = p
n
(p q +.id
E
) +np
n
p
n+1
q =
= p
n+1
q +p
n
+np
n
p
n+1
q = (n + 1)p
(n+1)1
adodik.
Tehat ha n N
+
, akkor
n[[|p
n1
| = |[q, p
n
]| = |(q p) p
n1
p
n1
(p q)|
(|q p| +|p q|)|p
n1
|.
Feltessz uk, hogy E ,= 0; ekkor ket kizaro eset lehetseges.
(I) p nilpotens operator, tehat van olyan n N
+
, hogy p
n
= 0; ekkor legyen
m := minn N
+
[p
n
= 0. Ha m > 1, akkor p
m1
,= 0 es p
m
= 0, gy
0 = [q, p
m
] = mp
m1
, tehat = 0. Ha m = 1, akkor p = p
1
= 0, ezert
0 = [q, p] = .id
E
, tehat id
E
,= 0 miatt = 0 (itt hasznaltuk ki, hogy E ,= 0).
(II) p nem nilpotens operator, tehat minden n N
+
eseten p
n
,= 0. Ekkor minden
N
+
n-re az iment bizonytott egyenlotlensegbol
[[
1
n
(|q p| +|p q|)
326 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
kovetkezik, tehat = 0.
Pelda. Legyen n N
+
es jelolje C
0
(R
n
; C) az R
n
C kompakt tartoj u,
vegtelenszer dierencialhato f uggvenyek teret. Minden k n eseten legyen
q
k
: C
0
(R
n
; C) C
0
(R
n
; C); pr
k
,
ahol pr
k
: R
n
R a k-adik projekcio-f uggveny, es legyen
p
k
: C
0
(R
n
; C) C
0
(R
n
; C); i
k
,
ahol R
+
egy rogztett szam. Nyilvanvalo, hogy minden n k-ra q
k
es p
k
linearis
operatorok, es trivialis szamolassal belathato, hogy minden j, k n eseten
[q
j
, p
k
] = i
j,k
id
C
0
(R
n
;C)
,
tehat minden n k-ra a q
k
es p
k
operatorok kielegtik a Heisenberg-fele felcserelesi
relaciot. Az elozo alltasbol kovetkezik, hogy nem letezik olyan norma a C
0
(R
n
; C)
f uggvenyter felett, amely szerint minden n k-ra a q
k
es p
k
operatorok folytonosak.
Alltas. Legyen E Hilbert-ter, F prehilbert-ter, es u : E F olyan linearis

operator, amelyre Dom(u) s ur u linearis altere E-nek (ilyenkor azt mondjuk, hogy
u s ur un ertelmezett). Ekkor letezik egyetlen olyan u
Dom(u
) = y F [ (u()[y) : Dom(u) K folytonos linearis funkcional,

es teljes ul az, hogy
(x Dom(u))(y Dom(u
)) : (u(x)[y) = (x[u
(y)).
Ez az u
: F E lekepezes linearis operator, es ha u L(E; F), akkor az gy

ertelmezett u
operator megegyezik az u (korabban ertelmezett) adjungaltjaval.

Bizonytas. A J
F
: F F
t
lekepezes konjugalt-linearitasabol kovetkezik, hogy a
Dom(u
) halmaz linearis altere F-bek. Legyen y Dom(u
) rogztett. Ekkor
az (u()[y) : Dom(u) K linearis funkcional folytonos, es Dom(u) s ur u E-ben,
ezert a folytonos linearis operatorok kiterjesztesi tetele (VI. fejezet, 2. pont)
alapjan letezik egyetlen olyan f E
t
, amely az (u()[y)-nak kiterjesztese. A
Riesz-fele reprezentacios tetel alapjan letezik egyetlen olyan z E vektor, hogy
([z) = f. Ekkor z az a vektor E-ben, amelyre minden x Dom(u) eseten
(u(x)[y) = f(x) = (x[z) teljes ul. Ezzel megmutattuk, hogy
(y Dom(u
))(z E)(x Dom(u))(y Dom(u
)) : (u(x)[y) = (x[u
(y)).
Ha y Dom(u
) es z
1
, z
2
E olyanok, hogy minden Dom(u) x-re (x[z
1
) =
(u(x)[y) = (x[z
2
), akkor az E feletti ([z
1
) es ([z
2
) folytonos linearis funkcionalok
megegyeznek a Dom(u) s ur u halmazon, gy az egyenlosegek folytatasanak elve
alapjan ([z
1
) = ([z
2
), tehat z
1
= z
2
. Ezert jol ertelmezett az az u
: Dom(u
) E
f uggveny, amelyre minden y Dom(u
) es x Dom(u) eseten (u(x)[y) = (x[u
(y)).
Az u
f uggveny additv, mert ha y

1
, y
2
Dom(u
), akkor tetszoleges x Dom(u)

eseten (u(x)[y
1
) = (x[u
(y
1
)) es (u(x)[y
2
) = (x[u
(y
2
)), ezert
(x[u
(y
1
+y
2
)) = (u(x)[y
1
+y
2
) = (u(x)[y
1
) + (u(x)[y
2
) =
= (x[u
(y
1
)) + (x[u
(y
2
)) = (x[u
(y
1
) +u
(y
2
)),
(y
1
) + u
(y
2
) u
(y
1
+ y
2
) Dom(u)
= 0, vagyis
u
(y
1
) +u
(y
2
) = u
(y
1
+y
2
).
Az u
f uggveny K-homogen, mert ha y Dom(u
) es K, akkor minden
x Dom(u) eseten (u(x)[y) = (x[u
(y)), ezert
(x[u
(y)) = (u(x)[y) = (u(x)[y) = (x[u
(y)) = (x[u
(y)),
(y) u
(y) Dom(u)
= 0, vagyis u
(y) =
u
(y).
Ez azt jelenti, hogy u
: F E linearis operator. Ha u L(E; F), akkor minden

y F eseten (u()[y) E
t
, tehat Dom(u
) = F, es az u
operator itteni dencioja

szerint minden E = Dom(u) x-re (u(x)[y
2
) = (x[u
(y
2
)), ezert u
egyenlo a
korabban ertelmezett adjungalt operatorral.
Dencio. Legyen E Hilbert-ter, F prehilbert-ter, es u : E F s ur un
ertelmezett linearis operator. Ekkor az u operator adjungaltj anak nevezz uk es u
-gal
jelolj uk azt az u
: F E linearis operatort, amelyre

Dom(u
) = y F [ (u()[y) : Dom(u) K folytonos linearis funkcional,

es minden (x, y) Dom(u) Dom(u
) eseten (u(x)[y) = (x[u
(y)). Ha E Hilbert-
ter, akkor egy u : E E s ur un ertelmezett linearis operatort onadjungaltnak
(illetve szimmetrikusnak) nevez unk, ha u = u
(illetve u u
).
Vigyazzunk arra, hogy E Hilbert-ter, F prehilbert-ter, es u : E F
nem s ur un ertelmezett linearis operator (vagyis Dom(u) ,= E), akkor az imenti
dencioval adott Dom(u
) F linearis alter ertelmezheto ugyan, de letezik olyan

y Dom(u
), hogy vannak olyan x

1
, x
2
E vektorok, amelyekre x
1
,= x
2
, de
minden Dom(u) x-re (x[x
1
) = (u(x)[y) = (x[x
2
), gy az u
(y) E vektor
nem ertelmezheto egyertelm uen. Ezert csakis s ur un ertelmezett linearis operatorok
adjungaltjar ol beszel unk.
Egy s ur un (sot akar minden utt) ertelmezett linearis operator adjungaltjanak
dencios tartomanya lehet a 0 alter (2. gyakorlat). Ha viszont az ad-
jungalt operator is s ur un ertelmezett, akkor beszelhet unk az operator masodik
adjungaltjarol.
Alltas. Legyenek E es F prehilbert-terek (illetve Hilbert-terek). Az E F

linearis szorzatter az
E F R
+
; (x, y)
_
|x|
2
+|y|
2
328 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
normaval ellatva szinten prehilbert-ter (illetve Hilbert-ter). Ezt a normat az
(E F) (E F) K; ((x, y), (x
t
, y
t
)) (x[x
t
) + (y[y
t
)
skalarszorzas generalja.
Bizonytas. Az V. fejezet 4. pontja szerint ez a f uggveny olyan norma az E F
linearis szorzatter felett, amely ekvivalens a szorzatnormaval, tovabba egyszer u
szamolassal ellenorizheto, hogy teljes ul ra a paralelogramma-egyenloseg. Ha E es
F teljesek, akkor az E F linearis szorzatter is teljes a szorzatnormaval ellatva,
ezert ezzel a normaval ellatva is teljes.
Megallapodunk abban, hogy ha E es F prehilbert-terek (illetve Hilbert-terek),
akkor az E F linearis szorzatteret a tovabbiakban mindig az elozo alltasban
ertelmezett normaval latjuk el, tehat E F prehilbert-ter (illetve Hilbert-ter) lesz.
Dencio. Legyenek E es F normalt terek. Egy u : E F linearis operatort
zartnak nevez unk, ha a gr(u) := (x, u(x))[x Dom(u) halmaz zart az E F
szorzatterben a
E F R
+
; (x, y)
_
|x|
2
+|y|
2
norma szerint.
Megjegyezz uk, hogy ha E es F normalt terek, akkor egy u : E F linearis
operator pontosan akkor zart, ha minden Dom(u)-ban halado (x
n
)
nN
konvergens
sorozatra teljes ul az, hogy ha lim
n
x
n
Dom(u), akkor az (u(x
n
))
nN
sorozat
konvergens F-ben es u
_
lim
n
x
n
_
= lim
n
u(x
n
). Valoban, ez a feltetel ekvivalens
azzal, hogy minden gr(u)-ban halado, E F-ben konvergens sorozat hatarerteke
eleme gr(u)-nak, ami a zart halmazok sorozatokkal valo jellemzese alapjan eppen
azt jelenti, hogy gr(u) zart E F-ben.
Lemma. Legyenek E es F Hilbert-terek. Ekkor az
U
E,F
: E F F E; (x, y) (y, x),
V
F,E
: F E E F; (y, x) (x, y)
lekepezesek uniter operatorok, es minden u : E F s ur un ertelmezett linearis
operatorra
U
E,F
(gr(u))
) = gr(u
), V
F,E
gr(u
)) = (gr(u))
.
Bizonytas. Konnyen ellenorizheto, hogy V
F,E
U
E,F
= id
EF
es U
E,F
V
F,E
=
id
FE
, tehat U
E,F
es V
F,E
linearis bijekciok, tovabba termeszetesen izometriak,
ezert mindketten uniter operatorok, es U
1
E,F
= V
F,E
. Ebbol kovetkezik, hogy a ket
bizonytando egyenloseg ekvivalens egymassal; a masodikat fogjuk igazolni.
Legyen (x
t
, y
t
) E F. Ekkor a denciok alapjan
(x
t
, y
t
) (gr(u))
(x Dom(u)) : ((x
t
, y
t
)[(x, u(x))) = 0
(x Dom(u)) : (x
t
[x) + (y
t
[u(x)) = 0
(x Dom(u)) : (u(x)[y
t
) = (x[ x
t
) (y
t
Dom(u
)) (u
(y
t
) = x
t
)
(y
t
Dom(u
)) ((x
t
, y
t
) = (u
(y
t
), y
t
))
(y
t
Dom(u
)) ((x
t
, y
t
) = V
F,E
(y
t
, u
(y
t
))).
Ezert (gr(u))
V
F,E
gr(u
)) teljes ul. Ha (x
t
, y
t
) V
F,E
gr(u
)), akkor van olyan

y Dom(u
), hogy fennall az
(x
t
, y
t
) = V
F,E
(y, u
(y)) = (u
(y), y)
egyenl oseg, gy y
t
= y es (x
t
, y
t
) = V
F,E
(y
t
, u
(y
t
)), tehat az imenti ekvivalenciak
szerint (x
t
, y
t
) (gr(u))
, kovetkezeskeppen V
F,E
gr(u
)) (gr(u))
Alltas. Ha E, F Hilbert-terek, es u : E F s ur un ertelmezett linearis

operator, akkor u
zart operator. Hilbert-terben onadjungalt operator zart opera-

tor.
Bizonytas. Az elozo lemma alapjan gr(u
) = U
E,F
(gr(u))
) es (gr(u))
zart
halmaz E F-ben, tovabba az U
E,F
: E F F E operator uniter, tehat
homeomorzmus, gy U
E,F
(gr(u))
) is zart F E-ben.
Alltas. Ha E Hilbert-ter es u : E E onadjungalt operator, akkor

Dom(u) = E ekvivalens azzal, hogy u folytonos.
Bizonytas. Ha Dom(u) = E, akkor az elozo alltas alapjan u : E E zart
linearis operator az E Banach-teren, tehat a zartgraf-tetel szerint u folytonos.
Megfordtva, ha u folytonos, akkor nyilvanvalo, hogy Dom(u
) = E, tehat u = u
miatt Dom(u) = E.
Kovetkezmeny. Ha E Hilbert-ter K felett es q, p : E E onadjungalt
operatorok, valamint K 0 olyan szam, hogy
[q, p] .id
E
,
(ahol [q, p] := q p p q a q es p operatorok kommutatora), akkor E ,= 0
eseten q vagy p nem folytonos operator (vagy ami ugyanaz: q vagy p nem minden utt
ertelmezett operator).
(Megjegyzes. A dencio szerint [q, p] : E E az a linearis operator, amelyre
Dom([q, p]) :=
1
q Dom(p))
1
p Dom(q)), es minden Dom([q, p]) x-re [q, p](x) :=
q(p(x)) p(q(x)). Tehat ha q vagy p nem minden utt ertelmezett, akkor [q, p] sem
minden utt ertelmezett, ezert biztosan nem teljes ulhet a [q, p] = .id
E
operator-
egyenloseg, hiszen itt a jobb oldalon E-n minden utt ertelmezett operator all.)
Bizonytas. Ha q es p folyonosak (vagy ami az elozo allias alapjan ugyanaz:
minden utt ertelmezve vannak), akkor a [q, p] .id
E
tartalmazasbol [q, p] = .id
E
kovetkezne, tehat E ,= 0 miatt = 0.
330 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
A 10. gyakorlatban megvilagtjuk, hogy a Heisenberg-fele felcserelesi relacio
milyen ertelemben elegtheto ki Hilbert-ter onadjungalt operatoraival. Joval kesobb,
a XVII. fejezet 12. pontjaban szo lesz a Heisenberg-fele felcserelesi relacio alternatv
formajarol, a Weyl-fele felcserelesi relaciorol, amely matematikai szempontbol
sokkal konnyebben kezelheto, mint Heisenberg eredeti formulaja.
8. Linearis operatorok Hilbert-terek kozott (gyakorlatok) 331
Gyakorlatok
1. Legyen E veges dimenzios vektorter a 0 karakterisztikaj u K test felett, es
legyenek q, p : E E olyan linearis operatorok, valamint K olyan elem,
hogy
[q, p] = id
E
,
(ahol [q, p] := q p p q a q es p operatorok kommutatora). Ekkor E ,= 0 eseten
= 0, tehat [q, p] = 0, vagyis q p = p q.
(
Utmutatas. Ha [q, p] = .id

E
, akkor Tr([q, p]) = Tr(id
E
) = dim(E), es konnyen
igazolhato, hogy Tr([q, p]) = Tr(q p) Tr(p q) = 0, tehat ha dim(E) ,= 0, akkor
= 0.)
2. Legyen E Hilbert-ter K felett, es u : E K linearis funkcional E felett. Ekkor
az u
: K E jol ertelmezett linearis operator, es

- ha u folytonos, akkor Dom(u
) = K es u
(1) = J
1
E
(u);
- ha u nem folytonos, akkor Dom(u
) = 0, tehat az u
: K E adjungalt
operator nem s ur u ertelmezett.
3. (Linearis operatorok az l
2
K
sorozatterben.) Az l
2
K
sorozatteret ellatjuk a | |
2
normaval: ekkor l
2
K
Hilbert-ter. Minden n N eseten legyen e
n
l
2
K
az a sorozat,
amelyre minden m N eseten e
n
(m) =
m,n
. Jelolje tovabba M
N
(K) az N N
K f uggvenyek halmazat, amelynek elemeit vegtelen matrixoknak tekinthetj uk.
Minden t := (t
jk
)
(j,k)NN
M
N
(K) eseten ertelmezz uk az u
t
: l
2
K
l
2
K
f uggvenyt
ugy, hogy
Dom(u
t
) := (x
k
)
kN
l
2
K
_
(j N) : (t
jk
x
k
)
kN
l
2
K
_
_
_
_

k=0
t
jk
x
k
_
jN
l
2
K
_
_
,
es minden (x
k
)
kN
Dom(u
t
) eseten
u
t
((x
k
)
kN
) :=
_

k=0
t
jk
x
k
_
jN
.
a) Mutassuk meg, hogy u
t
: l
2
K
l
2
K
linearis operator, es a kovetkezo alltasok
ekvivalensek.
(i) K
(N)
Dom(u
t
).
(ii) Minden k N eseten e
k
Dom(u
t
).
(iii) Minden k N eseten (t
jk
)
jN
l
2
K
, vagyis a t matrix mindegyik oszlopaban
allo sorozat negyzetesen abszol ut szummalhato.
Tovabba, a
(K
(N)
Dom(u
t
)) (u
t
K
(N)
) K
(N)
)
kijelentes ekvivalens azzal, hogy minden N k-hoz van olyan n
k
N, hogy minden
j > n
k
termeszetes szamra t
jk
= 0, vagyis a t matrix mindegyik oszlopaban allo
sorozat eleme K
(N)
-nek.
332 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
b) Legyen t := (t
jk
)
(j,k)NN
M
N
(K), es dencio szerint t
:= (t
kj
)
(j,k)NN
.
Tegy uk fel, hogy minden j N eseten (t
jk
)
kN
l
2
K
es a
jN
_

k=0
[t
jk
[
2
_
sor
konvergens. Ekkor u
t
: l
2
K
l
2
K
teljesen folytonos linearis operator es u
t
= u
t
.
Mutassuk meg, hogy szeparabilis Hilbert-ter felett letezik injektv teljesen folytonos
onadjungalt operator!
c) Legyen t := (t
jk
)
(j,k)NN
M
N
(K) olyan, hogy u
t
L(l
2
K
). Ekkor minden
j N eseten (t
jk
)
kN
l
2
K
es sup
jN
k=0
[t
jk
[
2
< +, tovabba minden k N eseten
(t
jk
)
jN
l
2
K
es sup
kN
j=0
[t
jk
[
2
< +.
(
Utmutatas. a) Az (i)(ii) kovetkeztetes nyilvanvalo, mert minden n N eseten

e
n
K
(N)
. Ha (ii) teljes ul, akkor minden N j, k-ra e
k
Dom(u
t
) miatt
(t
j,m
e
k
(m))
mN
= t
j,k
e
k
l
1
K
, es (t
j,k
)
jN
=
_

m=0
t
j,m
e
k
(m)
_
jN
l
2
K
, vagyis (iii)
teljes ul. Veg ul, ha (iii) igaz es k N, akkor
_

m=0
t
j,m
e
k
(m)
_
jN
= (t
j,k
)
jN
l
2
K
,
tehat a Dom(u
t
) ertelmezese alapjan e
k
Dom(u
t
), ezert K
(N)
Dom(u
t
), hiszen
K
(N)
egyeno az e
k
[k N halmaz altal generalt linearis alterrel l
2
K
-ben, gy (i)
teljes ul.
Ha a
(K
(N)
Dom(u
t
)) (u
t
K
(N)
) K
(N)
)
kijelentes teljes ul, akkor k N eseten (t
j,k
)
jN
= u
t
(e
k
) K
(N)
, tehat letezik olyan
n
k
N, hogy minden j > n
k
termeszetes szamra t
j,k
= 0. A fordtott kovetkeztetes
hasonl oan igazolhato.
b) Jelolje n N eseten t
n
M
N
(K) azt az elemet, amely minden (j, k) N N
parhoz a 0 erteket rendeli, ha j > n, mg a t
j,k
erteket rendeli, ha j n. Ekkor
n N eseten u
t
n
: l
2
K
l
2
K
veges dimenzios ertek u folytonos linearis operator, es ha
(x
k
)
kN
l
2
K
, akkor az elemi Cauchy-Schwartz-egyenlotlenseg alapjan
|(u
t
u
t
n
)((x
k
)
kN
)|
2
2
=
j=n+1
k=0
t
j,k
x
k
j=n+1
_

k=0
[t
j,k
[
2
__

k=0
[x
k
[
2
_
_
_
j=n+1
_

k=0
[t
j,k
[
2
_
_
_
|(x
k
)
kN
|
2
2
,
kovetkezeskeppen fennall az
|u
t
u
t
n
|
j=n+1
_

k=0
[t
j,k
[
2
_
egyenl otlenseg. A (ii) alapjan ez azt jelenti, hogy az (u
t
n
)
nN
operatorsorozat
konvergal u
t
-hez az operatornorma szerint. Ugyanakkor minden N n-re u
t
n
teljesen folytonos operator, ezert a XII. fejezet, 1. pont, 16. gyakorlat c) pontja
szerint u
t
is teljesen folytonos operator.
Legyenek x := (x
k
)
kN
, y := (y
k
)
kN
l
2
K
tetszolegesek. Az (i) alapjan minden
N j-re (t
j,k
)
kN
l
2
K
, tehat a
kN
t
j,k
x
k
sor abszol ut konvergens, gy a
kN
t
j,k
x
k
y
j
sor is abszol ut konvergens. Tovabba, j N eseten az elemi Cauchy-Schwartz-
egyenlotlenseg alapjan
k=0
[t
j,k
x
k
y
j
[
k=0
[t
j,k
[
2
|x|
2
[y
j
[,
es a
jN
_
_
k=0
[t
j,k
[
2
_
_
[y
j
[ sor konvergens, hiszen y l
2
K
es a felteves szerint
_
_
k=0
[t
j,k
[
2
_
_
jN
l
2
K
is teljes ul. Ez azt jelenti, hogy a
jN
_

k=0
[t
j,k
x
k
y
j
[
_
sor
konvergens, ezert a (t
j,k
x
k
y
j
)
(j,k)NN
kettos sorozatra alkalmazhatjuk a diszkret
Lebesgue-Fubini-tetelt (VII. fejezet, 10. pont). Az adodik, hogy minden N k-ra
a
jN
t
j,k
x
k
y
j
sor abszol ut konvergens, es a
kN
_
_
j=0
[t
j,k
x
k
y
j
[
_
_
sor konvergens, es
fennall a
k=0
_
_
j=0
t
j,k
x
k
y
j
_
_
=
j=0
_

k=0
t
j,k
x
k
y
j
_
egyenloseg. Ez barmely ket x, y l
2
K
elemre teljes ul, tehat ha y l
2
K
rogztett,
akkor, akkor minden k N eseten a
jN
t
j,k
y
j
sor abszol ut konvergens (ehhez
eleg olyan l
2
K
x-et valasztani, amelyre x
k
= 1), gy a
jN
t
j,k
y
j
sor is abszol ut
konvergens, es a
_
_
j=0
t
j,k
y
j
_
_
kN
sorozat eleme l
2
K
-nak, mert az elemi Cauchy-
Schwartz-egyenlotlenseg alapjan minden N k-ra
j=0
t
j,k
y
j
_
_
j=0
[t
j,k
[
2
_
_
|y|
2
2
,
es a felteves szerint a
kN
_
_
j=0
[t
j,k
[
2
_
_
sor is konvergens, ami lathato a diszkret
Lebesgue-Fubini-tetelbol, ha azt alkalmazzuk a ([t
j,k
[
2
)
(j,k)NN
kettos sorozatra.
334 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
Ez azt jelenti, hogy l
2
K
= Dom(u
t
). Ha x, y l
2
K
tetszolegesek, akkor az elozoek
alapjan
(x[u
t
(y)) =
k=0
_
_
j=0
t
j,k
x
k
y
j
_
_
=
j=0
_

k=0
t
j,k
x
k
y
j
_
= (u
t
(x)[y) = (x[ (u
t
)
(y)),
ezert u
t
= (u
t
)
.
Ha (c
k
)
kN
l
2
K
olyan sorozat, hogy minden k N eseten c
k
,= 0, es t :=
(c
k
j,k
)
(j,k)NN
, akkor az elozoek szerint u
t
L(l
2
K
) teljesen folytonos operator
(amely meg onadjungalt is, ha minden N k-ra c
k
R), es konnyen lathato, hogy
u
t
injektv. Ebbol a XII. fejezet 6. pontjanak utolso alltasa alapjan kapjuk, hogy
minden szeparabilis Hilbert-terben letezik injektv teljesen folytonos onadjungalt
operator.
c) Legyen t := (t
j,k
)
(j,k)NN
M
N
(K) olyan, hogy u
t
L(l
2
K
). Az u
t
operatorra
K
(N)
l
2
K
= Dom(u
t
), ezert az a) alapjan minden k N eseten (t
j,k
)
jN
l
2
K
. Ha
(x
k
)
kN
l
2
K
, akkor (x
k
)
kN
Dom(u
t
), tehat minden N j-re a
kN
t
j,k
x
k
sor
(abszol ut) konvergens, gy a XII. fejezet, 3. pontja, 3. gyaakorlat b) resze alapjan
(t
j,k
)
kN
l
2
K
. Minden N k-ra e
k
Dom(u
t
) es |e
k
|
2
= 1, ezert
j=0
[t
j,k
[
2
=
j=0
m=0
t
j,m
e
k
(m)
2
= |u
t
(e
k
)|
2
|u
t
|
2
,
tehat fennall a
sup
kN
j=0
[t
j,k
[
2
|u
t
|
2
< +
egyenl otlenseg. Legyen most j N rogztett, es x az a numerikus sorozat, amelyre
|(t
j,m
)
mN
|
2
= 0 eseten x := 0, mg |(t
j,m
)
mN
|
2
> 0 eseten minden N k-ra
x
k
:=
t
j,k
|(t
j,m
)
mN
|
2
. Ekkor x l
2
K
es |x|
2
1, tehat
|u
t
| |u
t
(x)|
2
[(u
t
(x))
j
[ =
k=0
t
j,k
x
k
= |(t
j,m
)
mN
|
2
.
Ez minden j N eseten igaz, tehat teljes ul a
+ > |u
t
|
2
sup
jN
|(t
j,m
)
mN
|
2
2
= sup
jN
k=0
[t
j,k
[
2
egyenl otlenseg is.)
4. Legyen E Hilbert-ter K felett. Egy u : E E (nem feltetlen ul s ur un
ertelmezett) linearis operatort formalisan szimmetrikusnak nevez unk, ha minden
x, y Dom(u) eseten (u(x)[y) = (x[u(y)).
a) Ha K := C, akkor egy u : E E linearis operator pontosan akkor formalisan
szimmetrikus, ha minden x Dom(u) eseten (u(x)[x) R,
b) Az u : E E linearis operator pontosan akkor szimmetrikus, ha formalisan
szimmetrikus es s ur un ertelmezett.
c) Az u : E E linearis operator formalisan pozitvnak nevezz uk, ha minden
x Dom(u) eseten (u(x)[x) R
+
. Minden formalisan pozitv operator formalisan
szimmetrikus. Ha u : E E s ur un ertelmezett formalisan pozitv operator, es
x Dom(u), valamint y E, akkor az u(x) = y egyenloseg ekvivalens azzal, hogy
a
Dom(u) R; x
t
(u(x
t
)[x
t
) 2Re(x
t
[y)
f uggvenynek globalis minimuma van az x pontban. (Megjegyezz uk, hogy a s ur un
ertelmezett formalisan pozitv operatorokat pozitv oper atoroknak nevezz uk.)
d) Legyen n N
+
es jelolje C
0
(R
n
; C) az R
n
C kompakt tartoj u, C
-osztaly u
f uggvenyek teret. Ha f C
0
(R
n
; C) es g L
2
C
(R
n
, R
n
,
n
), akkor a
f = g teljes ul R
n
-en
n
-majdnem minden utt
kijelentes ekvivalens azzal, hogy a
C
0
(R
n
; C) R;
_
R
n
1
2
|grad()|
2
d
n
+Re
_
R
n
g d
n
energia-funkcionalnak globalis minimuma van az f pontban. (Itt f, C
0
(R
n
; C)
eseten f :=
kn
2
k
f es |grad()|
2
:=
kn
[
k
[
2
.)
(
Utmutatas. a) Tegy uk fel, hogy minden x Dom(u) eseten (u(x)[x) R. Legyenek

x, y Dom(u). Ekkor minden C szamra teljes ul az, hogy (u(x+y)[x+y) R,
tehat
[[
2
(u(x)[x) +(u(x)[y) +(u(y)[x) + (u(y)[y) R,
gy (u(x)[x), (u(y)[y) R miatt minden C eseten
Im((u(x)[y) +(u(y)[x)) = 0.
Ebbol a := 1 valasztassal kapjuk, hogy Im(u(x)[y) = Im(x[u(y)), es a := i
valasztassal Re(u(x)[y) = Re(x[u(y)) adodik, tehat (u(x)[y) = (x[u(y)). Ezert u
formalisan szimmetrikus operator.
b) Ha u formalisan szimmetrikus es Dom(u) s ur u E-ben, akkor y Dom(u)
eseten J
E
(y) u : Dom(u) K olyan linearis funkcional, amelyre barmely
x Dom(u) eseten (J
E
(y) u)(x) = (u(x)[y) = (x[u(y)) = J
E
(u(y))(x), vagyis
J
E
(y) u = J
E
(u(y))[
Dom(u)
, gy J
E
(y) u folytonos, azaz y Dom(u
). Ez azt
jelenti, hogy Dom(u) Dom(u
), es minden x, y Dom(u) eseten (x[u
(y)) =
(u(x)[y) = (x[u(y)), tehat u
(y) = u(y). Ezert az u operator szimmetrikus.

c) Legyen u : E E s ur un ertelmezett, formalisan pozitv operator es x Dom(u),
y E. Tegy uk fel, hogy u(x) = y. Ekkor konnyen lathato, hogy minden
Dom(u) z-re az u formalis pozitivitasa folytan
(u(x+z)[x+z)2Re(x+z[y) = (u(x)[x)2Re(x[y)+(u(z)[z) (u(x)[x)2Re(x[y),
336 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
tehat a
Dom(u) R; x
t
(u(x
t
)[x
t
) 2Re(x
t
[y)
f uggvenynek x-ben globalis minimuma van.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy ennek a f uggvenynek x-ben globalis minimuma van;
megmutatjuk, hogy az u(x)y vektor ortogonalis a Dom(u) alterre, tehat u(x) = y.
Ehhez legyen z Dom(u) rogztett. Ekkor az x-re vonatkozo felteves es az u
formalis pozitivitasa (tehat formalis szimmetrikussaga) folytan
0 (u(x +z)[x +z) 2Re(x +z[y) (u(x)[x) + 2Re(x[y) =
= (u(z)[z)+(u(x)[z)+(u(z)[x)2Re(z[y)=(u(z)[z)+(u(x)[z)+(z[u(x))2Re(z[y) =
= (u(z)[z) + 2Re(z[u(x) y).
Ide z helyere a z vektort teve 0 (u(z)[z) 2Re(z[u(x) y) adodik, ezert minden
Dom(u) z-re
[Re(z[u(x) y)[
1
2
(u(z)[z).
Ha z Dom(u) rogztett, akkor minden R
+
eseten felrva ezt az egyenlotlenseget
z helyett az z vektorra azt kapjuk, hogy [Re(z[u(x) y)[
1
2
2
(u(z)[z), tehat
minden Dom(u) z-re es R -ra
[Re(z[u(x) y)[
1
2
(u(z)[z)
teljes ul. Adott z Dom(u) eseten itt -nal 0-hoz tartva kapjuk, hogy Re(z[u(x)
y) = 0. Ha z Dom(u), akkor iz Dom(u), ezert 0 = Re(iz[u(x) y) =
Im(z[u(x) y), tehat (z[u(x) y) = 0, amit bizonytani kellett.
d) Tekints uk az L
2
C
(R
n
, R
n
,
n
) komplex Hilbert-teret, es legyen
u : L
2
C
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
C
(R
n
, R
n
,
n
)
az a linearis operator, amelyre Dom(u) := f
[f C
0
(R
n
; C), es minden
f C
0
(R
n
; C) eseten u(f
) := (f)
. Ekkor u s ur un ertelmezett, formalisan

pozitv operator L
2
C
(R
n
, R
n
,
n
)-ben, mert ha f C
0
(R
n
; C), akkor a Lebesgue-
Fubini-tetel es a Newton-Leibniz formula alapjan
(u(f
)[f
n
,2
= ((f)
[f
n
,2
=
_
R
n
_
kn
2
k
f
_
f d
n
=
=
_
R
n
kn
_
k
((
k
f)f) [
k
f[
2
_
d
n
=
kn
_
R
n
k
((
k
f)f) d
n
+
+
_
R
n
|grad(f)|
2
d
n
=
_
R
n
|grad(f)|
2
d
n
0,
ahol ([)
n
,2
jeloli az L
2
C
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-ter skalarszorzasat. Ezert f
C
0
(R
n
; C) es g L
2
C
(R
n
, R
n
,
n
) eseten a c) pontbol kapjuk, hogy az u(f
) =
(g)
egyenl oseg ekvivalens azzal, hogy az

E : Dom(u) R;
(u(
)[
n
,2
2Re(
[(g)
n
,2
lekepezesnek globalis minimuma van f
-ban. Ugyanakkor az u(f
) = (g)
egyenl oseg ekvivalens azzal, hogy f = g teljes ul R

n
-en
n
Ugyanakkor C
0
(R
n
; C) eseten
E (
) = 2
_
_
_
R
n
1
2
|grad()|
2
d
n
+Re
_
R
n
g d
n
_
_
,
tehat az E f uggvenynek pontosan akkor van globalis minimuma van f
-ban, ha a
C
0
(R
n
; C) R;
_
R
n
1
2
|grad()|
2
d
n
+Re
_
R
n
g d
n
lekepezesnek az f helyen globalis minimuma van.)
5. Legyenek E es F Hilbert-terek. Ha u : E F s ur un ertelmezett linearis
operator, akkor
(Im(u))
= Ker(u
),
es u ertekkeszlete pontosan akkor s ur u F-ben, ha u
injektv. Ha u : E E
onadjungalt operator, akkor Im(u) pontosan akkor s ur u E-ben, ha u injektv.
6. Legyenek E es F Hilbert-terek. Ha u : E F s ur un ertelmezett zart operator,
akkor az u
: F E operator is s ur un ertelmezett es u = (u
.
(
Utmutatas. Legyen y (Dom(u
))
. Ekkor y
t
Dom(u
) eseten (y[y
t
) = 0,
kovetkezeskeppen
0 = ((0, y)[(u
(y
t
), y
t
)) = ((0, y)[V
F,E
(y
t
, u
(y
t
))),
tehat az u zartsaga miatt (0, y) (V
F,E
gr(u
)))
= (gr(u))
= gr(u) = gr(u).
Ezert van olyan x Dom(u), hogy (0, y) = (x, u(x)), vagyis x = 0 es y = u(x) = 0.
Ez azt jelenti, hogy az u
: F E operator is s ur un ertelmezett. Ezert rhato,

hogy
V
E,F
gr(u
)) = (gr(u
))
,
gy u zartsaga miatt fennallnak a
gr(u) = gr(u) = (gr(u))
= (V
F,E
gr(u
)))
= V
F,E
(gr(u
))
) =
= V
F,E
V
E,F
gr(u
))) = gr(u
) = gr(u
)
egyenlosegek, hiszen V
F,E
V
E,F
= id
EF
.)
7. Legyenek E es F Hilbert-terek. Egy u : E F (nem feltetlen ul s ur un ertel-
mezett) linearis operatort lezarhat onak nevez unk, ha letezik olyan v : E F zart
operator, hogy u v.
338 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
a) Ha u : E F s ur un ertelmezett lezarhato operator, akkor u (tehat az u EF
halmaz lezartja az E F normalt szorzatterben) az egyetlen olyan E F zart
linearis operator, amely az u-nak kiterjesztese; ezt az u : E F (szinten s ur un
ertelmezett) zart linearis operatort nevezz uk az u lezartjanak.
b) Minden u : E E szimmetrikus operator lezarhato, de lehetseges az, hogy u
nem onadjungalt operator.
c) Az u : E E s ur un ertelmezett linearis operator pontosan akkor lezarhato,
ha u
is s ur un ertelmezett. Ha u : E E s ur un ertelmezett lezarhato linearis

operator, akkor u = (u
.
(
Utmutatas. c) Tegy uk fel, hogy az u : E F s ur un ertelmezett linearis operator

lezarhat o. Ekkor u : E F is s ur un ertelmezett es zart operator, tehat a 6.
gyakorlat szerint az u
: F E operator is s ur un ertelmezett es u
. Ezert
u
is s ur un ertelmezett es u u
= u. De u
zart operator, tehat az u

denci oja szerint u u
, gy u = u
.
Megfordtva, ha u : E F s ur un ertelmezett linearis operator es u
is s ur un
ertelmezett, akkor u u
es u
zart operator, tehat u lezarhato.)

8. Legyen (T, R, ) pozitv mertekter, F Hilbert-ter K felett, es f : T K -
merheto f uggveny.

Ertelmezz uk azt a
Q
f
: L
2
F
(T, R, ) L
2
F
(T, R, )
lekepezest, amelyre
Dom(Q
f
) :=
L
2
F
(T, R, ) [ f L
2
F
(T, R, ),
es minden
Dom(Q
f
) eseten
Q
f
(
) := (f)
.
a) Q
f
s ur un ertelmezett linearis operator az L
2
F
(T, R, ) Hilbert-terben, es (Q
f
)
=
Q
f
.
b) Ha -majdnem minden t T eseten f(t) R, akkor Q
f
onadjungalt operator.
c) Ha f korlatos, akkor Dom(Q
f
) = L
2
F
(T, R, ) es Q
f
folytonos normalis operator,
valamint |Q
f
| [[[f[[[.
d) Ha -majdnem minden t T eseten [f(t)[ = 1, akkor Q
f
uniter operator.
(
Utmutatas. a) Legyen L
2
F
(T, R, ) rogztett, es vegy unk olyan (E
n
)
nN
monoton novo halmazsorozatot R-ben, amelyre [ ,= 0]

nN
E
n
, valamint legyen
minden N n-re H
n
:= E
n
[[f[ n]. Ekkor az (H
n
)
nN
halmazsorozat is
monoton novo es minden tagja -integralhato, tovabba termeszetesen [ ,= 0]
nN
H
n
. Ha n N, akkor
H
n
L
2
F
(T, R, ) es f
H
n
L
2
F
(T, R, ), mert
f
H
n
: T C korlatos -merheto f uggveny. Ez azt jelenti, hogy minden n N
eseten (
H
n
)
Dom(Q
f
). Tovabba
= lim
n
(
H
n
)
a | |
,2
szerint, mert
lim
n
|
H
n
|
2
= 0 a T halmazon pontonkent, es minden N n-re
|
H
n
|
2
=
T\H
n
||
2
||
2
,
es
_

||
2
d < +, tehat a Lebesgue-tetel alapjan
lim
n
|
H
n
|
2
,2
= lim
n
_

|
H
n
|
2
d = 0.
Ezert a Dom(Q
f
) alter s ur u az L
2
F
(T, R, ) Hilbert-terben.
Megmutatjuk, hogy (Q
f
)
= Q
f
. Ha L
2
F
(T, R, ), akkor az f f uggveny
-merhetosege es a negyzetes integralhatosag kriteriuma szerint teljes ulnek a
kovetkezo ekvivalenciak:
Dom(Q
f
) f L
2
F
(T, R, )
_

|f|
2
d < +
_

|f|
2
d < + f L
2
F
(T, R, )
Dom(Q
f
),
ami azt jelenti, hogy Dom(Q
f
) = Dom(Q
f
). Tehat ha , L
2
F
(T, R, ) olyanok,
hogy
Dom(Q
f
), akkor
(Q
f
(
)[
) =
_
T
(f[) d =
_
T
([f) d = (
[Q
f
(
)).
Dom(Q
f
) eseten a
Dom(Q
f
) C;
(Q
f
(
)[
)
linearis funkcional folytonos, tehat
Dom((Q
f
)
), es (Q
f
)
) = Q
f
(
),
vagyis Q
f
(Q
f
)
.
Megfordtva, legyen L
2
F
(T, R, ) olyan, hogy
Dom((Q
f
)
). Legyen
t
L
2
F
(T, R, ) olyan, hogy (
t
)
= (Q
f
)
), vagyis minden Dom(Q

f
)
eseten (Q
f
(
)[
)
,2
= (
[(
t
)
)
,2
. Legyen (E
n
)
nN
olyan monoton novo
halmazsorozat R-ben, amelyre [ ,= 0] [
t
,= 0]

nN
E
n
, tovabba legyen minden
N n-re H
n
:= E
n
[[f[ n]. Minden N n-re legyen
n
:=
H
n
(
t
f).
Ha n N, akkor a
n
f uggveny -merheto, tovabba
_

|
H
n
f|
2
d n
2
_

||
2
d < +,
tehat a negyzetes integralhatosag kriteriuma szerint
H
n
f L
2
F
(T, R, ), azon-
kv ul termeszetesen
H
n
t
L
2
F
(T, R, ) is teljes ul, gy
n
L
2
F
(T, R, ). Ha
n N, akkor f
H
n
t
L
2
F
(T, R, ), mert f
H
n
korlatos -merheto f uggveny. Ha
n N, akkor f
H
n
f = [f[
2
H
n
L
2
F
(T, R, ), mert [f[
2
H
n
is korlatos -mer-
heto f uggveny. Ebbol kovetkezik, hogy minden n N eseten f
n
L
2
F
(T, R, ),
vagyis
n
Dom(Q
f
). Ezert minden N n-re
_
T
(f
n
[) d = (Q
f
(
n
)[
)
,2
= (
n
[(
t
)
)
,2
=
_
T
(
n
[
t
n
) d,
340 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
ami azzal ekvivalens, hogy
0 =
_
T
(
n
[
t
) d
_
T
(f
n
[) d =
_
T
(
n
[
t
f) d =
_

H
n
|
t
f|
2
d.
Ebbol a felso integral monoton -folytonossaga es
[|
t
f|
2
,= 0] [ ,= 0] [
t
,= 0]
_
nN
H
n
alapjan kapjuk, hogy
_

|
t
f|
2
d =
_

nN
H
n
|
t
f|
2
d =
_

_
sup
nN
H
n
_
|
t
f|
2
d =
= sup
nN
_

H
n
|
t
f|
2
d = 0.
Ezert f =
t
teljes ul a T halmazon -majdnem minden utt, gy f L
2
F
(T, R, ),
azaz
Dom(Q
f
) es Q
f
(
) := (f)
= (
t
)
= (Q
f
)
). Ez azt jelenti, hogy

(Q
f
)
Q
f
is teljes ul.
b) Ha -majdnem minden t T eseten f(t) R, akkor f = f a T halmazon
-majdnem minden utt, ezert Q
f
= Q
f
, gy az a)-bol azonnal kapjuk, hogy
Q
f
= (Q
f
)
.
c) Ha f korlatos, akkor a negyzetes integralhatosag kriteriuma szerint minden
L
2
F
(T, R, ) eseten f L
2
F
(T, R, ), vagyis Dom(Q
f
) = L
2
F
(T, R, ).
Tovabba, ha L
2
F
(T, R, ), akkor
|Q
f
(
)|
2
,2
= |f|
2
,2
=
_
T
[f[
2
||
2
d [[[f[[[
2
||
2
,2
,
tehat Q
f
folytonos es |Q
f
| [[[f[[[
2
|. Ekkor a Q
f
operator nyilvanvaloan normalis,
mert az a) alkalmazasaval (Q
f
)
Q
f
= Q
f
Q
f
= Q
]f]
2 = Q
f
Q
f
= Q
f
(Q
f
)
adodik.
d) Ha -majdnem minden t T eseten [f(t)[ = 1, akkor [f[
2
= 1 a T halmazon -
majdnem minden utt, tehat a c)-ben fert operatoregyenlosegek alapjan (Q
f
)
Q
f
=
Q
f
(Q
f
)
= Q
]f]
2 = Q
1
T
= id
L
2
F
(T,R,)
, ahol 1
T
a T C azonosan 1 f uggveny.
Ezert Q
f
uniter operator.)
9. Legyen E Hilbert-ter es u L(E) uniter operator. Ha v : E E s ur un
ertelmezett linearis operator, akkor u
1
v u : E E szinten s ur un ertelmezett
linearis operator es
(u
1
v u)
= u
1
v
u.
Specialisan, ha v : E E onadjungalt operator, akkor u
1
v u is onadjungalt
operator.
10. (A Heisenberg-fele felcserelesi relaci o teljestese onadjungalt operatorokkal.)
Legyen n N
+
, F komplex Hilbert-ter, es minden k n eseten
q
k
: L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
)
az a lekepezes, amelyre
Dom(q
k
) :=
L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) [ pr
k
L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
),
es minden
Dom(q
k
) eseten
q
k
(
) := (pr
k
)
,
ahol pr
k
: R
n
R a k-adik projekcio-f uggveny. Legyen tovabba R
+
rogztett
szam es minden n k-ra
p
k
:= F
1
q
k
F,
ahol F az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-ter feletti Fourier-transzformacio (XII. fejezet, 7.
pont, 8. gyakorlat). Ekkor minden k n eseten
[ C
0
(R
n
; F) Dom(q
k
) Dom(p
k
),
es C
0
(R
n
; F) eseten
p
k
(
) = (i
k
)
.
Tovabba, minden k n eseten q
k
es p
k
nem folytonos (vagyis nem minden utt
ertelmezett) onadjungalt operatorok az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-terben, es ha j, k
n, akkor
[q
j
, p
k
] = i
jk
id
L
2
F
(R
n
,R
n
,
n
)
teljes ul az
[ C
0
(R
n
; F) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) s ur u linearis alteren.
(
Utmutatas. Minden n k-ra q

k
= Q
pr
k
(8. gyakorlat), ezert q
k
onadjungalt
operator az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-terben, gy a 9. gyakorlat szerint p
k
is
onadjungalt operator az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
) Hilbert-terben, hiszen az L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
)
ter feletti Fourier-transzformacio uniter operator. Ha C
0
(R
n
; F) es k n,
akkor pr
k
C
0
(R
n
; F), tehat
[ C
0
(R
n
; F) Dom(q
k
).
Legyen most k n rogztve. Megmutatjuk, hogy
[ C
0
(R
n
; F) Dom(p
k
),
es minden C
0
(R
n
; F) -re p
k
(
) = (i
k
)
. Valoban, ha C
0
(R
n
; F),
akkor minden p R
n
eseten (
k
)
p
=
k
(
p
) + ip
k
p
es
p

C
0
(R
n
; F), ezert a Lebesgue-Fubini-tetel es a Newton-Leibniz formula alapjan
(F(
k
))(p) =
1
(2)
n/2
_
R
n
(
k
)
p
d
n
=
1
(2)
n/2
_
R
n
k
(
p
) d
n
+
+
1
(2)
n/2
(ip
k
)
_
R
n
p
d
n
= ip
k
(F)(p).
Ez azt jelenti, hogy C
0
(R
n
; F) eseten pr
k
F = iF(
k
), es termeszetesen
k
C
0
(R
n
; F), tehat a XII. fejezet, 7. pont, 8. gyakorlat szerint pr
k
F
342 XII. A FUNKCION
ALANAL
IZIS ELEMEI
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
) L
2
F
(R
n
, R
n
,
n
). Ezert minden C
0
(R
n
; F) f uggvenyre
F(
) = (F)
Dom(q
k
), vagyis

1
F Dom(q
k
)) = Dom(p
k
). Tovabba,
ha C
0
(R
n
; F), akkor a XII. fejezet, 7. pont, 8. gyakorlat szerint
p
k
(
) = (F
1
q
k
F)(
) = F
1
(q
k
((F)
)) = F
1
((pr
k
F)
) =
= ((F(pr
k
F))
= i(F(F(
k
)))
= (i
k
)
.
Ha j, k n, akkor minden C
0
(R
n
; F) f uggvenyre a
[q
j
, p
k
](
) = i
j,k
egyenl oseg az elozoek alapjan egyszer u szamolassal belathato.)

XIII. AZ ANALITIKUS GEOMETRIA ELEMEI 343
XIII. AZ ANALITIKUS GEOMETRIA ELEMEI
Az analitikus geometria a geometriai termeszet u objektumok analitikus
tulajdonsagaival foglalkozik. Geometriai termeszet u objektumok a k ulonfele
fel uletek veges dimenzios valos vektorterekben. Habar a fel uletek fogalma
intuitve elegge tisztanak t unik, korantsem trivialis olyan szigor u denciot adni
rajuk, amely osszhangban van a roluk alkotott intuitv kep unkkel, ugyanakkor
tartalmas analitikus elmelet uk is letezik. Ennek indoklasakent elegendo a vonalak
(vagyis az egydimenzios fel uletek) esetet tekinteni. Elso kozeltesben ezek
folytonos f uggvenyek ertekkeszleteikent ertelmezhetok, de az V. fejezet 11. pont-
janak 13. gyakorlataban lattuk, hogy ez a dencio nincs osszhangban a (folytonos)
vonalakrol kialakult szemlelet unkkel.
Az analitikus geometrianak harom, viszonylag jol megk ulonboztetheto aga
van. A topologikus geometria (masneven topologikus sokasagok elmelete) azoknak
a topologikus tereknek a specialis tulajdonsagaival foglalkozik, amelyek minden
pontjanak van olyan kornyezete, amely homeomorf egy veges dimenzios valos
vektorter nylt reszhalmazaval. Az ilyen tulajdonsag u topologikus terek lokalisan
euklideszi tereknek is nevezz uk. A dierenci algeometria (masneven dierencialhato
sokasagok elmelete) azokkal a topologikus terekkel foglalkozik, amelyek minden
pontjahoz hozzarendelheto egy Banach-ter (a pont erintotere) olymodon, hogy a
pont valamely kornyezete homeomorf az erintoter valamely nylt reszhalmazaval,
tovabba az a f uggveny, amely a halmaz minden pontjahoz a erintoteret rendeli
(bizonyos ertelemben) dierencialhato. Az ilyen tpus u terekkel kapcsolatban
olyan objektumokat lehet ertelmezni (elsosorban a tenzormezoket), amelyek leg-
egyszer ubb specialis esetet (ti. a Banach-terek kozott hato folytonosan diffe-
rencialhat o f uggvenyek esetet) a VII. fejezetben reszletesen megvizsgaltuk. Veg ul,
az integralgeometria nem mas, mint az altalanos geometriai integralelmelet, amely-
rol a X. fejezet bevezeteseben volt szo. Tehat az integralgeometriaban a spe-
cialis dierencialhato sokasagokkal (peldaul Riemann-sokas agokkal), valamint a
specialis felteteleknek eleget tevo dierencialformakkal kapcsolatban bevezetheto
kit untetett mertekeket, valamint az integralelmeleti es dierencialelmeleti tulaj-
donsagok kozotti osszef uggeseket elemezz uk. Az integralgeometria nevezetes resze
a Stokes-tetelkor, amelynek fontos reprezentansa az itt bemutatasra ker ulo Gauss-
Osztrogradszkij tetel.
Az analitikus geometrianak rendkv uli jelentosege van az analzis alkalmazasai
szempontj abol. Ennek szemleltetesekent felsoroljuk az elmeleti zikanak nehany
fejezetet, amelyekben az analitikus geometria fogalmainak es teteleinek alkalmazasa
nek ulozhetetlennek t unik.
- A klasszikus mechanikaban, a sok szabadsagi fokkal rendelkezo mechanikai
rendszerek fazistere egy specialis dierencialhato sokasag-tpussal modellezheto: a
szimplektikus sokasagok ko-erintoterevel. A klasszikus statisztikus mechanikaban
szinten megjelennek (lokalisan veges dimenzios) dierencialhato sokasagok, a
klasszikus Fock-terek.
- A klasszikus dinamikai rendszerek elmeleteben, es a termodinamikaban nelk u-
lozhetetlenek a kozonseges dierencialegyenlet-rendszerek, es azok megoldasainak
tere, ami rendszerint olyan specialis dierencialhato sokasag, amelynek analitikus
344 XIII. AZ ANALITIKUS GEOMETRIA ELEMEI
geometriai tulajdonsagai jol t ukrozik a rendszer egyens ulyi, stabilitasi, illetve
kaotikus vonasait. A termodinamikaban a fazisok es a fazisatmenetek egzakt le-
rasaban felhasznaljuk az analitikus geometria fogalmait.
- A klasszikus elektrodinamika integralis alapegyenleteinek (a Maxwell-egyenletek)
megfogalmazasa elkepzelhetetlen a tenzormezokkel kapcsolatos elemi dierencial-
operaci ok (divergencia, rotacio, Laplace-operator, k ulso derivalt, stb.), es a
Riemann-sokasagokon bevezetheto fel uleti mertekek ismerete nelk ul.
- A gravitacios terek klasszikus elmeleteben, es k ulonosen az altal anos relativi-
taselmeletben alapvetoen fontos a Lorentz-sokasagok fogalma, valamint az ezeken
bevezethet o konnexio, parhuzamos eltolas, torzio-tenzor es Ricci-tenzor ertelmezese.
Ezek nelk ul fel sem lehet rni a gravitacios terek alapegyenletet, az Einstein-
egyenletet.
- A specialis relativisztikus kvantumelmeletben fontos bizonyos Lie-csoportok foly-
tonos uniter abrazolasainak ismerete. A Lie-csoportok olyan csoportok, amelyek
egyben dierencialhato sokasagok is, es a csoportm uvelet dierencialhato f uggveny.
- A gravitacios terek kvantumelmeleteben es a kvantumterelemeletben hatarozott
jele van annak, hogy a kifogastalan elmeleti modellezesben k ulonos szerepe lehet
a holomorf (vagyis komplex dierenci alhato) sokasagoknak.
Magat ol ertetodo, hogy egy ennyire szerteagazo es alkalmazasokban ilyen
gazdag elmeletet gyakorlatilag lehetetlen bemutatni a teljesseg igenyevel. Ezert
ebben a fejezetben csak egy olyan bevezeto elmeletet targyalunk, amely segtseget
ny ujthat az analitikus geometria melyebb problemainak megertesehez. Az ana-
lzisnek ez a fejezete az altalanossagnak k ulonosen sokfele szintjen targyalhato.
A legelemibb szinten aritmetikai terek (vagyis a K
n
terek) reszsokasagait kellene
targyalni. Az aritmetikai terekben letezik egy kit untetett algebrai bazis, es
ez meghataroz egy kit untetett koordinatazast. Ez a teny kifejezetten zavaro
lehet abban a gyakran elofordulo esetben, amikor olyan dierencialgeometriai
probem at vizsgalunk, amelynek megoldasahoz ez a kit untetett koordinatazas nem
megfelel o. Ilyen esetben mas koordinatazas, vagyis masfele bazis valasztasa valik
sz uksegesse (vagy neha semmifele koordinatazas nem celszer u); ekkor viszont
lenyegtelen az, hogy a vizsgalt reszsokasag aritmetikai terbe van beagyazva,
vagyis csak az szamt, hogy egy veges dimenzios valos vektorter reszsokasagarol
van szo. Ezert a sokasagelmelet legelemibb szintjen is erdemes veges dimenzios
valos vektorterek reszsokasagait tekinteni. Az ilyen tpus u reszsokasagok azert
k ulonosen egyszer uek, mert a vel uk kapcsolatban bevezetheto legfontosabb differen-
cialgeometriai objektumok viszonylag konkret formaban ertelmezhetok; peldaul
az erint oterek a tartalmazo vektorter linearis alterei.
A veges dimenzios valos vektorterek reszsokasagainak vannak olyan k ulso
objektumai, illetve tulajdonsagai, amelyek attol f uggenek, hogy szobanforgo sokasag
melyik vektorter reszsokasaga. Peldaul a harmadik pontban reszletesen targyaljuk
a folytonos normalvektor-mezok letezesenek problemajat euklideszi ter bizonyos
hiperfel uletein; ez tipikus peldaja az euklideszi terekbe agyazott sokasagok k ulso
objektumanak. Azonban a dierencialgeometriaban k ulonosen fontos kerdes a
sokasagok belso, tehat csak a sokasag-strukt ura altal meghatarozott jellemzoinek
kidertese. Ez a problema vezetett el az absztrakt sokasagok ertelmezesehez, es azok
analzisehez. Ebben a fejezetben nem foglalkozunk absztrakt sokasagokkal, de az 1.
XIII. AZ ANALITIKUS GEOMETRIA ELEMEI 345
pont 9. gyakorlataban bemutatjuk azt a termeszetes gondolatmenetet, amelynek
menten eljuthatunk a reszsokasagok fogalmatol az absztrakt sokasagokig.
Az elso pontban ertelmezz uk a veges dimenzios valos vektorterek reszsokasagait
es ezek erintotereit. Az erintoterek segtsegevel vezethetok be sokasagok felett a
tenzormezok (specialisan a dierencialform ak). Ugyancsak az erintoterek letezese
teszi lehetove sokasagok kozott hato f uggvenyek dierencialhatosaganak es derivalt-
f uggvenyenek ertelmezeset. Ezutan bemutatjuk azokat a legfontosabb eljarasokat,
amelyek segtsegevel reszsokasagok konstrualhatok. E modszerek koz ul kiemelkedik
a reszsokasagok normalegyenletekkel valo maghatarozasa, amelyrol kider ul, hogy
ez egyben (lokalisan) a legaltalanosabb modja reszsokasagok ertelmezesenek. A
normalegyenletekkel kapcsolatos a szintfel uletek kollektv parameterezesenek tetele,
amelynek fontos alkalmazasa lesz az integralgeometriaban. Gyakori konstrukcio a
reszsokasagok szorzasa, valamint aritmetikai terek nylt reszhalmazainak (bizonyos)
dierenci alhato f uggvenyek altali kepek eloalltasa. Ez utobbi nehez problema
megoldasaban fontos az allando rang tetele.
A masodik pontban ertelmezz uk a vegesdimenzios valos vektorterekbe agyazott
Riemann-sokasagokat es bemutatunk nehany nemtrivialis peldat. Itt csak azokrol
az alaptulajdonsagokrol lesz szo, amelyek nelk ulozhetetlenek lesznek a fel uleti
mertekek ertelmezesehez. A Riemann-sokasagokkal kapcsolatban bevezetheto
geometriai fogalmakra (peldaul a Levi-Civita konnexio, gorb uleti tenzormezo,
Gauss-gorb ulet, stb.) nem ter unk ki. A Riemann-geometria reszletes targyalasa
megtalalhat o a felsorolt szakirodalomban. Ezutan a Riemann-sokasagok feletti
fel uleti mertekek pontos dencioja kovetkezik, majd megvizsgaljuk a fel uleti
mertekek szerinti integralas kriteriumait. Megmutatjuk, hogyan lehet folytonosan
dierenci alhato f uggvenyelbol allo egysegosztast eloalltani sokasagok eseteben, es
megvizsgaljuk a terfogati es fel uleti mertekek szerinti integralok kapcsolatat, amit
a Cavalieri-elv fejez ki.
A harmadik pontban megadjuk az euklideszi terek nylt reszhalmazai topo-
logikus hataranak felbontasat a regularis, illetve irregularis hatarra. Latni fogjuk,
hogy a regularis hatar olyan Riemann-sokasag lesz, amelyen bevezethet a kimeno
normalvektor-mezo. Ennek, es a fel uleti merteknek segtsegevel ertelmezheto a
regularis hataron adott vektorf uggvenyek uxusa.
Az utolso pontban bebizonytjuk a Gauss-Osztrogradszkij tetel alapformajat, es
annak kozvetlen kovtkezmenyeit: a Green-formulakat. A tetel alkalmazhatosagat
az elliptikus parcialis dierencialegyenletek megoldasaval kapcsolatban illusztraljuk.
A Gauss-Osztrogradszkij tetel felteteleibol es bizonytasabol lathato, hogy az
ervenyessege lenyegeben azon m ulik, hogy a tetelben szereplo vektormezo tartoja a
nylt halmaz irregularis hatarat bizonyos ertelemben kicsi halmazban metszi.
Megjegyezz uk, hogy a fejezet utan allo f uggelek altal tartalmazott, topologikus
terekkel kapcsolatos ismeretek nagyon hasznosak a fejezet anyaganak megertese
szempontjabol, de nem nek ulozhetetlenek. Azonban az absztrakt sokasagok elmelete
feltetelezi az altalanos topologia bizonyos melyseg u ismeretet, sot ennek az el-
meletnek van olyan specialis ter ulete (a globalis analitikus geometria), amelyben
a sokasagok topologikus tulajdonsagai k ulonos hangs ulyt kapnak. A topologikus
geometria pedig kifejezetten a lokalisan euklideszi topologikus terek elmeletenek
tekinthet o.
Ebben a fejezetben a kovetkezo megallapodasokhoz tartjuk magunkat.
Az E bet u minden utt veges dimenzios valos vektorteret jelol; dim(E) az E
dimenzioja.
Az m es n szimbolumok termeszetes szamokat jelolnek. Tovabba, r es s nullanal
nagyobb termeszetes szamokat, vagy a szimbolumot jelolik.
Euklideszi teren veges dimenzios valos Hilbert-teret ert unk, amelynek skalar-
szorzasat a ([), es normajat a | | szimbolum jeloli.
Minden m N
+
eseten R
m
jeloli a standard halmazgy ur ut R
m
felett, es
m
jeloli
az m-dimenzios Lebesgue-merteket.
Irodalomjegyzek
2. S. Kobayashi - K. Nomizu, Foundations of Dierential Geometry, vols. I-II,
Interscience Pub., New York-London-Sydney, 1969.
3. D. Gromoll - W. Klingenberg - W. Meyer, Riemannsche Geometrie im Groen,
Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 1968.
4. J. Beem - P. Ehrlich, Global Lorentzian Geometry, Marcel Dekker Inc., New
York-Basel, 1981.
5. M. M. Postnikov, Vvedenie v teori Morsa, Nauka, Moskva, 1971.
6. L. Hormander, The Analysis of Linear Partial Dierential Operators, Vol. I,
Distribution Theory and Fourier Analysis, Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg-New
York-Tokyo, 1983.
7. M. Berger, Geometrie, I-II, CEDIC, Paris, 1977-1978.
8. N. Bourbaki,

Elements de mathematique, Varietes dierentielles es analytiques,
Fascicule de resultats, Hermann, Paris, 1967-1971.
9. S. Lang, Dierential Manifolds, Springer P.C., New York-Berlin-Heidelberg,
1985.
10. H. Whitney, Geometric Integration Theory, Princeton Univ. Press, 1957.
11. H. Federer, Geometric Measure Theory, Springer-Verlag, 1969.
12. S. Sternberg, Lectures on Dierential Geometry, Prentice Hall, Inc., Englewood
Clis, N.J., 1964.
1. Veges dimenzios valos vektorterek reszsokasagai 347
1. Veges dimenzios valos vektorterek reszsokasagai
Dencio. Az M E halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u lokalis parametereze-
senek nevez unk minden olyan : R
m
E f uggvenyt, amelyre teljes ulnek a kovet-
kezok.
- Az Im() halmaz nylt M-ben, vagyis letezik olyan E nylt halmaz, amelyre
Im() = M .
- A f uggveny homeomorzmus Dom() es Im() kozott.
- A : R
m
E f uggveny C
r
-osztaly u (ezert Dom() is nylt halmaz R
m
-ben), es
minden p Dom() eseten a (D)(p) : R
m
E linearis operator injektv.
Az M E halmaz lokalis parameterezeset globalisnak mondjuk, ha Im() = M.
Megallapodunk abban, hogy a tovabbiakban a parameterezes szo minden utt
lokalis parameterezest jelent; ahol globalis parameterezesrol van szo, ott ezt k ulon
megemltj uk.
Dencio. Azt mondjuk, hogy az M E halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u
reszsokasaga E-nek, ha letezik az M halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u para-
meterezeseinek olyan (
i
)
iI
rendszere, amelyre M =

iI
Im(
i
). Azt mondjuk,
hogy az M E halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u elemi reszsokasaga E-nek,
ha letezik az M halmaznak m-dimenzios, C
r
-osztaly u globalis parameterezese.
Az E vektorter dim(E) 1 dimenzios reszsokasagait hiperfel uleteknek, es az E
egydimenzios reszsokasagait vonalaknak nevezz uk E-ben.
Tehat az M E halmaz pontosan akkor m-dimenzios, C
r
-osztaly u resz-
sokasaga E-nek, ha az M halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezeseinek
ertekkeszletei befedik M-et, vagyis ha minden a M eseten van olyan V nylt
kornyezete a-nak E-ben, hogy letezik M-nek olyan m-dimenzios, C
r
-osztaly u
parameterezese, amelyre Im() = M V .
Megjegyzesek. 1) Nyilvanvalo, hogy egy M E m-dimenzios, C
r
-osztaly u
parameterezese egyben m-dimenzios, C
s
-osztaly u parameterezese is, ha s r. Ezert
m-dimenzios, C
r
-osztaly u (elemi) reszsokasag egyben m-dimenzios, C
s
-osztaly u
(elemi) reszsokasag is, ha s r.
2) Ha m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezese az M E halmaznak, es
E nylt halmaz, akkor a
1
)
f uggveny szinten m-dimenzios, C
r
-osztaly u
parameterezese M-nek, es termeszetesen Im
_
1
)
_
= M . Ezt az elemi
tenyt gyakran alkalmazzuk, k ulon hivatkozas nelk ul.
3) Ha M nem ures m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek, akkor m
dim(E), hiszen ha a M es V olyan nylt kornyezete a-nak E-ben, hogy a
: R
m
E f uggveny m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezese M-nek es
Im() = M V , akkor a (D)(
1
(a)) : R
m
E linearis operator injektv,
ezert m = dim(R
m
) dim(E).
4) Legyen M E legalabb ket elem u kompakt halmaz. Ekkor nem letezik
olyan m N es r N
+
, hogy M m-dimenzios, C
r
-osztaly u elemi
reszsokasaga volna E-nek, vagyis M-nek nem letezhet m-dimenzios, C
r
-osztaly u
globalis parameterezese. Ha ugyanis a : R
m
E f uggveny m-dimenzios, C
r
-
osztaly u globalis parameterezese M-nek, akkor homeomorzmus a Dom() R
m
nylt halmaz es Im() = M kozott; ekkor Dom() nem ures kompakt (ezert zart)
es nylt reszhalmaza R
m
-nek, tehat az R
m
osszef uggosege miatt Dom() = R
m
.
Kovetkezeskeppen m = 0, hiszen m > 0 eseten R
m
nem kompakt. Ekkor viszont
M = Im() = (0), vagyis M egy elem u.
5) Tegy uk fel, hogy ,
t
E nylt halmazok, es :
t
C
r
-dieomorzmus
es
t
koz ott. Ha M m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek es M , akkor
M) szinten m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek. Valoban, ha a M)
es V olyan nylt kornyezete
1
(a)-nak E-ben, amelyre a : R
m
E f uggveny
olyan m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezese M-nek, hogy Im() = M V ,
akkor nyilvanvalo, hogy a V ) halmaz olyan nylt kornyezete a-nak E-ben,
hogy a f uggveny m dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezese M)-nek es
Im( ) = M) V ).
6) Az elemi reszsokasagok eloalltasanak standard modja az, hogy tekint unk egy :
R
m
E C
r
-osztaly u f uggvenyt, amely homeomorzmus Dom() es Im() kozott,
es minden p Dom() eseten a (D)(p) : R
m
E linearis operator injektv.
Ekkor az Im() halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u elemi reszsokasaga E-nek, es
termeszetesen az Im()-nek globalis m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezese.
Peldak. 1) Az E minden nem ures diszkret reszhalmaza 0-dimenzios, C
-
osztaly u reszsokasaga E-nek. Az E minden egy elem u reszhalmaza 0-dimenzios,
C
-osztaly u elemi reszsokasaga E-nek. Minden M E nylt halmaz dim(E)-

dimenzios, C
-osztaly u elemi reszsokasaga E-nek, es ha u : R

dim(E)
E linearis
bijekci o, akkor az u
1
u M)
: R
dim(E)
E f uggveny az M-nek globalis dim(E)-
dimenzios, C
-osztaly u parameterezese.
2) Legyen F is veges dimenzios valos vektorter, U E nem ures nylt halmaz, es
f C
r
(U; F) tetszoleges f uggveny. Ekkor a
f
: U E F; x (x, f(x))
f uggveny C
r
-osztaly u, es homeomorzmus az U es gr(f) := Im(
f
) halmazok
kozott, valamint minden x U eseten a (D
f
)(x) : E E F derivaltoperator
injektv. Ezert minden u : R
dim(E)
E linearis bijekciora a
f
u : R
dim(E)
gr(f) lekepezes dim(E)-dimenzios, C

r
-osztaly u globalis parameterezese az gr(f)
halmaznak, tehat gr(f) (vagyis az f f uggveny grafja) dim(E)-dimenzios, C
r
-
osztaly u elemi reszsokasaga E F-nek.
Valoban, a
f
f uggveny nyilvanvaloan injektv, tehat
f
bijekcio az U := Dom(
f
)
es a gr(f) halmaz kozott. Tovabba, a
f
f uggveny mindket komponens-f uggvenye
C
r
-osztaly u, gy
f
is C
r
-osztaly u. A C
r
-osztaly u inverze az E F E elso
projekcio-f uggveny gr(f)-re vett lesz uktese, tehat
f
homeomorzmus U es gr(f)
kozott. Veg ul, x U eseten minden E z-re ((D
f
)(x)) (z) = (z, ((Df)(x)) (z)),
amibol lathato, hogy a (D
f
)(x) : E E F derivaltoperator injektv.
3) Tekints uk a kovetkezo lekepezest
: R R
2
; p
_
p(1 +p
2
)
1 +p
4
,
p(1 p
2
)
1 +p
4
_
,
es legyen M := Im(). Ezt az M halmazt Bernoulli-lemniszkatanak nevezz uk. A
f uggveny folytonos bijekcio R es M kozott, tovabba C
osztaly u, es minden p R
eseten a (D)(p) : R R
2
operator injektv. Azonban a inverze nem folytonos
a (0, 0) pontban, tehat nem 1-dimenzios, C
-osztaly u globalis parameterezese

M-nek. Konnyen lathato, hogy M vegtelen kompakt halmaz R
2
-ben, tehat a
4) megjegyzes alapjan M-nek egyaltalan nem letezhet 1-dimenzios, C
-osztaly u
globalis parameterezese.
4) Legyen E euklideszi ter. Minden a E es r R
+
eseten az
S
r
(a) := x E [ |x a| = r
gombfel ulet C
osztaly u hiperfel ulet E-ben (2. gyakorlat).

5) Legyen E euklideszi ter. Ha a E, n E es |n| = 1, valamint ] 1, 1[ valos
szam, akkor a
C
n,
(a) := x E a [ (x a[n) = |x a|
k upfel ulet C
osztaly u elemi hiperfel ulet E-ben (3. gyakorlat).

6) Legyen E euklideszi ter. Minden m R
+
eseten a
P
m
:=
_
(p
0
, p) R E p
0
=
|p|
2
2m
_
forgasi paraboloid C
osztaly u elemi hiperfel ulet R E-ben (4. gyakorlat).

7) Legyen E euklideszi ter es m R
+
.

Ertelmezz uk a kovetkezo halmazokat
X
m
:= (p
0
, p) R E [ p
0
=
_
|p|
2
+m
2
,
ha m > 0, mg
X
0
:= (p
0
, p) R (E 0) [ p
0
= |p| .
Ekkor az X
m
halmazok C
osztaly u elemi hiperfel ulet R E-ben (5. gyakorlat).

Legyen a f uggveny m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezese az M E
halmaznak. Ekkor injekcio, tehat beszelhet unk a
1
: E R
m
inverzf ugg-
venyrol, de ha az Im() (= Dom(
1
)) halmaz nem nylt reszhalmaza E-nek (es
latni fogjuk, hogy m < dim(E) eseten mindig ez a helyzet), akkor a
1
f uggveny
a dencios tartomanyanak egyetlen pontjaban sem lehet dierencialhato, hiszen a
Dom(
1
) halmaz belseje ures. Meg az sem allthato, hogy
1
kiterjesztheto egy
E R
m
C
r
-osztaly u f uggvennye. Az viszont igaz, hogy
1
lokalisan kiterjesztheto
C
r
-osztaly u E R
m
f uggvennye. A pontos alltas a kovetkezo.
Tetel. Legyen a f uggveny m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezese az
M E halmaznak. Minden a Im() pontnak letezik olyan V nylt kornyezete
E-ben, es letezik olyan h C
r
(V ; R
m
) f uggveny, hogy
h = id
1
V )
, hV Im()) Dom(), (h(a)) = a
teljes ul, ami ekvivalens azzal, hogy
_
1
_
V Im()
h es (h(a)) = a.
Bizonytas. Jelolje p Dom() azt a pontot, amelyre (p) = a. A (D)(p)
L(R
m
; E) operator injektv, ezert vehet unk olyan v L(E; R
m
) operatort,
amelyre v (D)(p) = id
R
m. Ekkor a v : R
m
R
m
f uggveny dencios
tartomanya egyenlo Dom()-vel, C
r
-osztaly u, es D(v )(p) = v (D)(p) = id
R
m
linearis homeomozmus. Ezert az inverzf uggveny-tetel alapjan letezik a p-nek olyan
U Dom() nylt kornyezete R
m
-ben, hogy a (v )[
U
f uggveny injektv, a
W := (v )U) halmaz nylt kornyezete R
m
-ben a v((p)) = v(a) pontnak, es
a ((v )[
U
)
1
: W U f uggveny C
r
-osztaly u. Nyilvanvalo, hogy a V :=
1
v W)
halmaz nylt E-ben, vV ) W es a V . Legyen
h := ((v )[
U
)
1
v
V
.
Ekkor h C
r
(V ; R
m
) es
h =
_
((v )[
U
)
1
v
V
_
= ((v )[
U
)
1
(v[
V
) =
= ((v )[
U
)
1
(v )
1
V )
= id
1
V )
.
Tovabba nyilvanvalo, hogy
hV Im())=
_
((v )[
U
)
1
v
V
_
V Im())=((v )[
U
)
1
vV Im()))
((v )[
U
)
1
W) U Dom().
Veg ul, h(a) = ((v )[
U
)
1
(v(a)) = p, mert (p) = a, gy (h(a)) = (p) = a. Ez
azt jelenti, hogy h olyan f uggveny, amelynek a letezeset alltottuk.
Kovetkezmeny. Ha a f uggveny m-dimenzios es a f uggveny n-dimenzios,
C
r
-osztaly u parameterezese az M E halmaznak, akkor a
1
: R
n
R
m
es
1
: R
m
R
n
f uggvenyek (amelyek egymas inverzei) C
r
-dieomorzmusok,
tehat Im() Im() ,= eseten m = n.
Bizonytas. Eleg azt igazolni, hogy a
1
: R
n
R
m
f uggveny C
r
-osztaly u.
Legyen p Dom
_
1

_
=
1
Im() Im()) rogztett pont. Az elozo tetel
alapjan a (p) Im() pontban letezik olyan V nylt kornyezete E-ben, es letezik
olyan h C
r
(V ; R
m
), hogy
1
= h a V Im() halmazon. Ekkor
1
= h
az U :=
1
V Im())Dom(
1
) halmazon. Az U halmaz nylt R
n
-ben, mert
Im() es Im() nyltak M-ben, vagyis leteznek olyan
es
nylt halmazok
E-ben, hogy Im() = M
es Im() = M Im(), gy
U =
1
V Im() Im()) =
1
V M
) =
1
V
)
nylt R
n
-ben, hiszen : R
n
E folytonos es V
nylt E-ben. Ezert

a [
U
: U E f uggveny C
r
-osztaly u, es a h : V R
m
f uggveny is C
r
-osztaly u,
valamint Im([
U
) = U) V Dom(h), kovetkezeskeppen a h([
U
) : U R
m
f uggveny C
r
-osztaly u. De ez a f uggveny egyenlo a
1
f uggvennyel az U
halmazon, es termeszetesen p U. Ezzel megmutattuk, hogy Dom(
1
)
nylt halmaz R
n
-ben, es a
1
f uggveny a dencios tartomanyanak minden
pontjanak valamely kornyezeten egyenlo egy C
r
-osztaly u f uggvennyel, ezert a
magasabb rendben valo folytonos dierencialhatosag lokalitasa miatt a
1

f uggveny C
r
-osztaly u.
Ha Im() Im() ,= , akkor a
1
: R
n
R
m
f uggveny C
r
-dieomorzmus
a
1
Im() Im()) R
n
es
1
Im() Im()) R
m
nem ures nylt halmazok
kozott, tehat ha p
1
Im() Im()), akkor D(
1
)(p) : R
n
R
m
linearis
bijekcio, gy m = n.
Kovetkezmeny. Ha M nem ures m-dimenzios es n-dimenzios reszsokasaga
E-nek, akkor m = n.
Bizonytas. Legyen a M rogztett pont. Az M-nek letezik olyan m-
dimenzios C
r
-osztaly u parameterezese, es letezik olyan n-dimenzios C
r
-osztaly u
parameterezese, hogy a Im() Im(). Ekkor Im() Im() ,= , tehat az
elozo allt as alapjan m = n.
Dencio. Ha M nem ures m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek,
akkor az eloz o alltas szerint egyertelm uen meghatarozott m szamot dim(M) jeloli,
es ezt az M sokasag dimenziojanak nevezz uk.
Kovetkezmeny. Ha a es f uggvenyek m-dimenzios, C
r
-osztaly u para-
meterezesei az M E halmaznak, akkor minden a Im() Im() eseten
Im((D)(
1
(a))) = Im((D)(
1
(a))).
Bizonytas. Legyen a Im() Im(). Nyilvanvalo, hogy = (
1
)
a
1
Im() Im() halmazon. Latuk, hogy a
1
: R
m
R
m
f uggveny
C
r
-dieomorzmus, tovabba a : R
m
E f uggveny C
r
-osztaly u, es
1
(a)
1
Im() Im()). Ezert a f uggvenykompozcio dierencialasi szabalya szerint
(D)(
1
(a)) = (D)(
1
(a)) (D(
1
))(
1
(a)).
Ebbol az egyenlosegbol kovetkezik, hogy Im((D)(
1
(a))) Im((D)(
1
(a))).
A es parameterezesek szerepet felcserelve kapjuk, hogy Im((D)(
1
(a)))
Im((D)(
1
(a))) is igaz, amibol kovetkezik az alltas.
Az imenti alltas azt mutatja, hogy ha M m-dimenzios, C
r
-osztaly u resz-
sokasaga E-nek, a M es tetszoleges olyan m-dimenzios, C
r
-osztaly u para-
meterezese M-nek, hogy a Im(), akkor a
Im((D)(
1
(a))) E
m-dimenzios linearis alter f uggetlen a valasztasatol. Ezert ertelmes a kovetkezo
denci o.
Dencio. Legyen M m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek es a M.
Ekkor
T
a
(M) := Im((D)(
1
(a))),
ahol tetszoleges olyan m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezese M-nek, amelyre
a Im(). A T
a
(M) E m-dimenzios linearis alteret az M sokasag a pontbeli
erintoterenek nevezz uk.
Dencio. Legyen M
1
m
1
-dimenzios, C
r
1
-osztaly u reszsokasaga az E
1
veges
dimenzios valos vektorternek es M
2
m
2
-dimenzios, C
r
2
2
veges dimenzios valos vektorternek. Azt mondjuk, hogy az f : M
1
M
2
f uggveny
C
r
-osztaly u, ha r min(r
1
, r
2
) es az M
1
minden
1
m
1
-dimenzios, C
r
1
-osztaly u
parameterezesere es az M
2
minden
2
m
2
-dimenzios, C
r
2
-osztaly u parameterezesere
a
1
2
f
1
: R
m
1
R
m
2
f uggveny C
r
-osztaly u.
Figyelj uk meg, hogy C
r
1
-osztaly u sokasagbol C
r
2
-osztaly u sokasagba vezeto
f uggvenynek csak olyan C
r
-osztaly u simasagat ertelmezt uk, amelyre r min(r
1
, r
2
)
(holott logikailag nem helytelen magasabb simasag ertelmezese sem).
Alltas. Legyen M
1
m
1
-dimenzios, C
r
1
1
veges
2
m
2
-dimenzios, C
r
2
2
veges dimenzios valos vektorternek. Legyen f : M
1
M
2
C
r
-osztaly u f uggveny. Ha
1
,
1
az M
1
-nek m
1
-dimenzios, C
r
1
-osztaly u parameterezesei, valamint
2
,
2
az
M
2
-nek m
2
-dimenzios, C
r
2
-osztaly u parameterezesei, tovabba a Im(
1
)Im(
1
)
es f(a) Im(
2
) Im(
2
), akkor
_
(D
2
)(
1
2
(f(a))
_
_
(D(
1
2
f
1
))(
1
1
(a))
_
_
(D
1
)(
1
1
(a))
_
1
=
=
_
(D
2
)(
1
2
(f(a))
_
_
(D(
1
2
f
1
))(
1
1
(a))
_
_
(D
1
)(
1
1
(a))
_
1
teljes ul.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy
1
es
1
parameterezesei M
1
-nek, valamint
2
es
2
parameterezesei M
2
-nek. Legyen a Im(
1
) Im(
1
) olyan pont, hogy
f(a) Im(
2
) Im(
2
). A
1
2
f
1
f uggveny C
r
-osztaly u, ezert a
Dom(
1
2
f
1
) =
1
1
f Im(
2
))) =
1
1
Im(
1
)
1
f Im(
2
)))
halmaz nylt R
m
1
-ben. es
1
homeomorzmus Dom(
1
) es Im(
1
) kozott, gy az
Im(
1
)
1
f Im(
2
)) =
1
1
Im(
1
)
1
f Im(
2
))))
halmaz nylt Im(
1
)-ben, amely viszont nylt az M
1
topologikus alterben. Ebbol
kovetkezik, hogy az Im(
1
)
1
f Im(
2
)) halmaz nylt M
1
-ben. Hasonloan kapjuk,
hogy az Im(
1
)
1
f Im(
2
)) halmaz is nylt M
1
-ben. Ezert ezek metszete, vagyis
az
:= (Im(
1
) Im(
1
))
1
f Im(
2
) Im(
2
))
halmaz is nylt M
1
-ben, es ez mind Im(
1
)-nek, mind Im(
1
)-nek reszhalmaza,
valamint a . Ezert
2
(
1
2
f
1
) =
2
(
1
2
f
1
) (
1
1

1
)
teljes ul a
1
1
) halmazon, es
1
1
) nylt kornyezete R
m
1
-ben a
1
1
(a) pontnak.
A
1
1

1
f uggveny C
r
-osztaly u, es a felteves alapjan a
1
2
f
1
f uggveny
C
r
-osztaly u, ezert a f uggvenykompozcio dierencialasi szabalya szerint
_
(D
2
)(
1
2
(f(a))
_
_
(D(
1
2
f
1
))(
1
1
(a))
_
=
=
_
(D
2
)(
1
2
(f(a))
_
_
(D(
1
2
f
1
))(
1
1
(a))
_
_
(D(
1
1

1
))(
1
1
(a))
_
.
Ugyanakkor
1
=
1
(
1
1

1
) teljes ul a
1
1
Im(
1
) Im(
1
)) R
m
1
nylt
halmazon, tehat
(D
1
)(
1
1
(a)) =
_
(D
1
)(
1
1
(a))
_
_
(D(
1
1

1
))(
1
1
(a))
_
,
vagyis fennall a
(D(
1
1

1
))(
1
1
(a)) =
_
(D
1
)(
1
1
(a))
_
1
_
(D
1
)(
1
1
(a))
_
osszef ugges is. Ezt az elozo egyenlosegbe helyettestve es a (D
1
)(
1
1
(a)) operator
inverzevel jobbrol komponalva kapjuk, hogy
_
(D
2
)(
1
2
(f(a))
_
_
(D(
1
2
f
1
))(
1
1
(a))
_
_
(D
1
)(
1
1
(a))
_
1
=
=
_
(D
2
)(
1
2
(f(a))
_
_
(D(
1
2
f
1
))(
1
1
(a))
_
_
(D
1
)(
1
1
(a))
_
1
Dencio. Legyen M
1
m
1
-dimenzios, C
r
1
1
veges
2
m
2
-dimenzios, C
r
2
2
veges dimenzios valos vektorternek, valamint f : M
1
M
2
C
r
-osztaly u f uggveny.
Minden a M
1
eseten
T
a
(f) :=
_
(D
2
)(
1
2
(f(a))
_
_
(D(
1
2
f
1
))(
1
1
(a))
_
_
(D
1
)(
1
1
(a))
_
1
,
ahol
1
az M
1
-nek olyan m
1
-dimenzios, C
r
1
-osztaly u parameterezesei, valamint
2
az M
2
-nek olyan m
2
-dimenzios, C
r
2
-osztaly u parameterezesei, hogy a Im(
1
) es
f(a) Im(
2
). A
T
a
(f) L(T
a
(M
1
); T
a
(M
2
))
linearis operatort az f f uggvany a pontbeli derivaltjanak nevezz uk, valmint a
T(f) := (T
a
(f))
aM
1

aM
1
L(T
a
(M
1
); T
a
(M
2
))
lekepezest az f derivaltf uggvenyenek nevezz uk.
Az E veges dimenzios valos vektorter reszsokasagainak szokasos eloalltasi
modja az, hogy vesz unk egy n N szamot, valamint egy h : E R
n
f uggvenyt,
es minden w Im(h) eseten kepezz uk a [h = w] szintfel uletet, vagyis a
1
h w)
halmazt. Kider ul, hogy bizonyos h-ra vonatkozo simasagi es a h derivalf uggvenyere
vonatkozo nemelfajultsagi feltetelek teljes ulese eseten ezek a szintfel uletek valoban
reszsokasagok lesznek.
Tetel. (Szintfel uletek kollektv parameterezesenek tetele.) Legyen m N,
m dim(E) es h : E R
dim(E)m
C
r
-osztaly u f uggveny. Ha a Dom(h)
olyan pont, hogy a (Dh)(a) L(E; R
dim(E)m
) operator sz urjektv, akkor letezik
a-nak olyan V
a
Dom(h) nylt kornyezete E-ben, es letezik h(a)-nak olyan U
h(a)
nylt kornyezete R
dim(E)m
-ben, es letezik a 0-nak olyan U
0
nylt kornyezete R
m
-
ben, es letezik olyan : U
0
U
h(a)
V
a
f uggveny, amely C
r
-dieomorzmus, es
(0, h(a)) = a, valamint minden w U
h(a)
eseten a (, w) : U
0
E f uggveny m-
dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezese a [h = w]V
a
halmaznak (tehat [h = w]V
a
m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek).
Bizonytas. A (Dh)(a) L(E; R
dim(E)m
) operator sz urjektivitasa miatt vehet unk
olyan v L(R
dim(E)m
; E) linearis operatort, amelyre ((Dh)(a))v = id
R
dim(E)m.
A v operator injektv, ezert dim(Im(v)) = dim(E) m, tovabba konnyen lathato,
hogy Ker((Dh)(a)) Im(v) = E, ezert dim(Ker((Dh)(a))) = m. Legyen
u : R
m
Ker((Dh)(a)) tetszoleges linearis bijekcio, es kepezz uk azt az
f : (R
m
R
dim(E)m
) R
dim(E)m
R
dim(E)m
f uggvenyt, amelyre
Dom(f) := ((p, w), q) (R
m
R
dim(E)m
)R
dim(E)m
[a+u(p)+v(q) Dom(h),
es minden ((p, w), q) Dom(f) eseten
f((p, w), q) := h(a +u(p) +v(q)) w.
Vilagos, hogy ((0, h(a)), 0) Dom(f) es f((0, h(a)), 0) = 0. Tovabba, Dom(f) nylt
reszhalmaza (R
m
R
dim(E)m
) R
dim(E)m
-nek, mert a
g : (R
m
R
dim(E)m
) R
dim(E)m
E; ((p, w), q) a +u(p) +v(q)
lekepezes an f uggveny, tehat folytonos, es Dom(f) =
1
g Dom(h)), es Dom(h)
nylt halmaz E-ben. Ugyanakkor az f f uggveny C
r
-osztaly u, mert f = h g j,
ahol
j : (R
m
R
dim(E)m
) R
dim(E)m
R
dim(E)m
; ((p, w), q) w,
es a j f uggveny C
-osztaly u (mert linearis), es a g f uggveny C
-osztaly u (mert
an), es h a hipotezis szerint C
r
-osztaly u. Konnyen lathato, hogy ((p, w), q)
Dom(f) eseten az f((p, w), ) : R
dim(E)m
R
dim(E)m
parcialis f uggvenyre
(D(f((p, w), )))(q) = ((Dh)(a +u(p) +v(q))) v,
(D(f((0, h(a)), )))(0) = ((Dh)(a)) v = id
R
dim(E)m,
vagyis (D(f((0, h(a)), )))(0) linearis homeomorzmus. Ezert az implicitf uggveny-
tetel alapjan letezik a (0, h(a)) pontnak olyan U
t
nylt kornyezete R
m
R
dim(E)m
-
ben, es letezik olyan : U
t
R
dim(E)m
C
r
-osztaly u f uggveny, hogy (0, h(a)) =
0, es minden (p, w) Dom() = U
t
pontra ((p, w), (p, w)) Dom(f), valamint
f((p, w), (p, w)) = f((0, h(a)), 0) = 0. Az f dencioja alapjan ez azt jelenti, hogy
minden (p, w) U
t
eseten a +u(p) +v((p, w)) Dom(h) es
h(a +u(p) +v((p, w))) = w.
Ertelmezz uk most a kovetkezo f uggvenyt
t
: U
t
E; (p, w) a +u(p) +v((p, w)).
Vilagos, hogy a
t
f uggveny C
r
-osztaly u, Im(
t
) Dom(h),
t
(0, h(a)) = a, es
minden (p, w) U
t
eseten h(
t
(p, w)) = w.
Megmutatjuk, hogy Im(
t
) nylt halmaz E-ben, tovabba
t
C
r
-dieomorzmus a
Dom(
t
) = U
t
es Im(
t
) halmazok kozott. Ha (p, w) U
t
, akkor (Dh)(a) v =
id
R
dim(E)m miatt
((Dh)(a)) (
t
(p, w) a) = ((Dh)(a)) (u(p) +v((p, w))) = (p, w),
tehat v((p, w)) = (v (Dh)(a))(
t
(p, w) a), gy
u(p) =
t
(p, w) a (v (Dh)(a))(
t
(p, w) a)
teljes ul. Az u operator injektv, ezert (p, w) U
t
eseten
p = u
1
(
t
(p, w) a (v (Dh)(a))(
t
(p, w) a)) .
Ugyanakkor minden U
t
(p, w)-re
w = h(
t
(p, w)),
(p, w) =
_
u
1
(
t
(p, w) a (v (Dh)(a))(
t
(p, w) a)) , h(
t
(p, w))
_
.
Konnyen lathato, hogy minden x E eseten
x a (v (Dh)(a))(x a) Ker((Dh)(a)) = Im(u),
mert (Dh)(a) v = id
R
dim(E)m, tehat jol ertelmezett az
E R
m
; x u
1
(x a (v (Dh)(a))(x a))
lekepezes, amely nyilvanvaloan C
-osztaly u, hiszen an f uggveny (es E veges

dimenzios). Ebbol kovetkezik, hogy a
: Dom(h) R
m
R
dim(E)m
; x
_
u
1
(x a (v (Dh)(a))(x a)) , h(x)
_
f uggveny C
r
-osztaly u, es
t
= id
U
, vagyis a
t
-nek C
r
-osztaly u balinverze.
Ezert
t
injektv, es minden (p, w) U
t
eseten a f uggvenykompozcio dierencialasi
szabalya szerint
id
R
m
R
dim(E)m=(Did
U
)(p, w) = (D(
t
))(p, w)=(D)(
t
(p, w)) (D
t
)(p, w),
vagyis a (D)(
t
(p, w)) operator balinverze a (D
t
)(p, w) : R
m
R
dim(E)m
E
linearis operatornak, tehat ez utobbi operator injektv, gy dim(R
m
R
dim(E)m
) =
dim(E) miatt bijekcio. Az inverzf uggveny-tetelbol kovetkezik, hogy Im(
t
) nylt
halmaz E-ben, es
t
C
r
-dieomorzmus a Dom(
t
) = U
t
es Im(
t
) halmazok
kozott.
Az U
t
halmaz nylt kornyezete a (0, h(a)) pontnak R
m
R
dim(E)m
-ben, ezert a 0-
nak van olyan U
0
nylt kornyezete R
m
-ben es h(a)-nak olyan U
h(a)
nylt kornyezete
R
dim(E)m
-ben, hogy U
0
U
h(a)
U
t
.

Ertelmezz uk a V
a
halmazt ugy, hogy V
a
:=
t
U
0
U
h(a)
); ekkor V
a
nylt kornyezete a-nak E-ben es V
a
Im(
t
) Dom(h).
Vilagos, hogy a :=
t
[
U
0
U
h(a)
: U
0
U
h(a)
V
a
f uggveny C
r
-dieomorzmus.
A bizonytas befejezesekent megmutatjuk, hogy minden w U
h(a)
pontra a
(, w) : U
0
E f uggveny m-dimenzios C
r
-osztaly u parameterezese a [h = w] V
a
halmaznak. Ehhez legyen w U
h(a)
rogztett. Minden p U
0
eseten
(D(, w))(p) = (D)(p, w) j,
ahol j : R
m
R
m
R
dim(E)m
; p (p, 0), ezert a (D(, w))(p) : R
m
E
operator injektv, hiszen j nyilvanvaloan injekcio es (D)(p, w) bijekcio R
m
R
dim(E)m
es E kozott. Az is vilagos, hogy (, w) homeomorzmus U
0
es
Im((, w)) kozott, hiszen (, w)
1
=
1
Im((,w))
, es tudjuk, hogy a
1
: V
a

R
m
R
dim(E)m
f uggveny folytonos. Ezert elegendo az Im((, w)) = [h = w] V
a
egyenloseget igazolni. Ha p U
0
, akkor a
t
es ertelmezese alapjan h((p, w)) =
h(
t
(p, w)) = w, tehat fennall az Im((, w)) [h = w] V
a
tartalmazas.
Megfordtva, legyen x [h = w] V
a
tetszoleges. Ekkor V
a
:=
t
U
0
U
h(a)
)
miatt van olyan (p
t
, w
t
) U
0
U
h(a)
, hogy x =
t
(p
t
, w
t
). Ekkor w = h(x) =
h(
t
(p
t
, w
t
)) = w
t
, tehat w = w
t
, tovabba ((, w))(p
t
) = (p
t
, w) =
t
(p
t
, w
t
) = x,
amibol kovetkezik, hogy x Im((, w)). Ezert [h = w] V
a
Im((, w)) is
teljes ul.
Tetel. (Reszsokas ag ertelmezese normalegyenlettel.) Legyen m N, m
dim(E) es h : E R
dim(E)m
olyan C
r
-osztaly u f uggveny, hogy minden x
Dom(h) eseten a (Dh)(x) L(E; R
dim(E)m
) operator sz urjektv. Ekkor minden
w Im(h) eseten a [h = w] halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek,
es minden a [h = w] eseten T
a
([h = w]) = Ker((Dh)(a)).
Bizonytas. Legyenek wIm(h) es a[h=w] rogztett pontok. A felteves szerint
a (Dh)(a) L(E; R
dim(E)m
) operator sz urjektv, ezert a szintfel uletek kollektv
parameterezesenek tetele alapjan letezik a-nak olyan V
a
E nylt kornyezete, es
letezik w = h(a)-nak olyan U
w
nylt kornyezete R
dim(E)m
-ben, es letezik a 0-
nak olyan U
0
nylt kornyezete R
m
-ben, valamint letezik olyan : U
0
U
w
V
a
f uggveny, amely C
r
-dieomorzmus, (0, w) = a, es minden w
t
U
w
eseten a
(, w
t
) : U
0
E f uggveny m-dimenzios C
r
-osztaly u parameterezese a [h = w
t
]V
a
halmaznak es Im((, w
t
)) = [h = w
t
] V
a
. Ha a V
a
, U
w
, U
0
halmazokat es a
f uggvenyt gy valasztjuk meg, akkor a (, w) : U
0
E f uggveny is m-dimenzios
C
r
-osztaly u parameterezese a [h = w] V
a
halmaznak es Im((, w)) = [h =
w] V
a
teljes ul, vagyis Im((, w)) nylt reszhalmaza a [h = w] halmaznak es
a Im((, w)). Ez azt jelenti, hogy a [h = w] halmaz m-dimenzios C
r
-osztaly u
reszsokasaga E-nek. Vilagos tovabba, hogy a h (, w) : U
0
R
dim(E)m
f uggveny a w ertek u konstansf uggveny (mert Im((, w)) [h = w]), ezert a
f uggvenykompozcio dierencialasi szabalya szerint
0 = (Dh)(a) (D(, w))
_
(, w)
1
(a)
_
,
gy teljes ul a
T
a
([h = w]) = Im
_
(D(, w))((, w)
1
(a))
_
Ker((Dh)(a))
tartalmazas. A (Dh)(a)L(E; R
dim(E)m
) operator sz urjektivitasabol kovetkezik,
hogy dim(Ker((Dh)(a))) = m, es persze dim(T
a
([h = w])) = m, ezert ebbol
T
a
([h = w]) = Ker((Dh)(a)) adodik.
Az elozo tetel hatekony eljarast ad reszsokasagok eloalltasara. Nem minden
reszsokasag allthato elo globalisan ezzel a modszerrel, de lokalisan igen. A pontos
alltas a kovetkezo.
Tetel. Legyen M m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek. Minden
a M eseten letezik a-nak olyan V
a
nylt kornyezete E-ben, es letezik olyan
h C
r
(V
a
; R
dim(E)m
) f uggveny, hogy [h = h(a)] = MV
a
, es minden Dom(h) x-
re a (Dh)(x) L(E; R
dim(E)m
) operator sz urjektv.
Bizonytas. Legyen V olyan nylt kornyezete a-nak E-ben es olyan m-dimenzios
C
r
-osztaly u parameterezese M-nek, hogy Im() = M V . A (D)(
1
(a))
L(R
m
; E) linearis injekciohoz legyen v L(E; R
m
) olyan, hogy v(D)(
1
(a)) =
id
R
m. Konnyen lathato, hogy ekkor E = Ker(v) T
a
(M) teljes ul. A v : R
m
R
m
lekepezes C
r
-osztaly u es
(D(v ))(
1
(a)) = v (D)(
1
(a)) = id
R
m GL(m, R).
Ezert az inverzf uggveny-tetel alapjan letezik olyan U nylt kornyezete
1
(a)-nak
R
m
-ben, hogy U Dom(), es (v )U) nylt kornyezete v(a)-nak R
m
-ben,
valamint a (v )[
U
f uggveny C
r
-dieomorzmus U es (v )U) kozott.
Ertelmezz uk most azt a g : E E f uggvenyt, amelyre Dom(g) =

1
v (v )U)),
es minden x Dom(g) eseten
g(x) := x
_
((v )[
U
)
1
(v(x))
_
,
vagyis g egyenlo az id
E
((v )[
U
)
1
v f uggveny
1
v (v )U))-re vett
lesz uktesevel. Vilagos, hogy Dom(g) nylt halmaz E-ben, a Dom(g), es
Im(g) Ker(v), mert ha x Dom(g), akkor v(x) (v )U), tehat letezik
olyan p U, amelyre v(x) = v((p)), gy
g(x) := x
_
((v )[
U
)
1
(v(x))
_
= x
_
((v )[
U
)
1
(v((p)))
_
=
= x (p) Ker(v).
Az E = Ker(v) T
a
(M) egyenloseg miatt dim(Ker(v)) = dim(E) m. Legyen
u : R
dim(E)m
Ker(v) tetszoleges linearis bijekcio, es vezess uk be a H := u
1
g
f uggvenyt. Ekkor H : E R
dim(E)m
olyan C
r
-osztaly u f uggveny, amelyre
Dom(H) = Dom(g) =
1
v (v )U)).
Megmutatjuk, hogy [H = 0] = U) Dom(H). Valoban, ha x [H = 0], akkor
x Dom(H) = Dom(g) es 0 = H(x) = u
1
(g(x)), ezert g(x) = 0, gy x =
_
((v )[
U
)
1
(v(x))
_
U), ami azt jelenti, hogy [H = 0] U) Dom(H).
Megfordtva, ha x U) Dom(H), akkor letezik olyan p U, hogy x = (p),
ezert
H(x) := u
1
(g(x)) = u
1
_
x
_
((v )[
U
)
1
(v(x))
__
=
= u
1
_
x
_
((v )[
U
)
1
(v((p)))
__
= u
1
(x (p)) = 0,
tehat U) Dom(H) [H = 0].
Az U halmaz nylt R
m
-ben, U Dom(), es homeomorzmus Dom() es
Im() koz ott, ezert U) nylt reszhalmaza Im()-nek. Ez azt jelenti, hogy letezik
olyan E nylt halmaz, amelyre U) = Im() teljes ul. Ugyanakkor
Im() nylt reszhalmaz M-ben, tehat letezik olyan
t
E nylt halmaz, amelyre
Im() =
t
M. Ebbol kovetkezik, hogy a V
a
:=
t
Dom(H) halmaz olyan
nylt kornyezete a-nak E-ben, hogy a h := H[
V
a
f uggvenyre
[h = 0] = [H = 0] V
a
= (U) Dom(H)) (
t
Dom(H)) =
= (Im() ) Dom(H)
t
= M
t
Dom(H)
t
= M V
a
teljes ul, tovabba termeszetesen h C
r
(V
a
; R
dim(E)m
).
Azt kell meg igazolni, hogy minden x V
a
eseten a (Dh)(x) L(E; R
dim(E)m
)
operator sz urjektv. A dencio szerint x V
a
eseten h(x) = u
1
(g(x)), ezert
(Dh)(x) = u
1
(Dg)(x). Az u
1
: Ker(v) R
dim(E)m
lekepezes linearis bijekcio,
ezert x V
a
eseten a (Dh)(x) : E R
dim(E)m
operator sz urjektivitasa ekvivalens
a (Dg)(x) : E Ker(v) operator sz urjektivitasaval. Legyen x V
a
rogztett; ekkor
x Dom(H) = Dom(g) =
1
v (v )U)) miatt vehet unk olyan p U pontot, hogy
v(x) = v((p)). A g dencioja es a f uggvenykompozcio dierencialasi szabalya
szerint
(Dg)(x) = id
E
(D)
_
((v )[
U
)
1
(v(x))
_
__
D((v )[
U
)
1
_
(v(x))
_
v =
= id
E
(D)(p)
__
D((v )[
U
)
1
_
(v(x))
_
v,
mert v(x) = v((p)) miatt
_
((v )[
U
)
1
_
(v(x)) = p. Ez azt jelenti, hogy
id
E
(Dg)(x) = (D)(p)
__
D((v )[
U
)
1
_
(v(x))
_
v.
Ebbol kapjuk, hogy Im(id
E
(Dg)(x)) Im((D)(p)) es
((D)(p))
1
(id
E
(Dg)(x)) =
__
D((v )[
U
)
1
_
(v(x))
_
v,
hiszen a (D)(p):R
m
E operator injektv. Ebbol az egyenlosegbol, valamint a
((D)(p))
1
injektivitasabol kapjuk, hogy zKer(v) eseten (id
E
(Dg)(x)) (z) =
0, vagyis z = ((Dg)(x))(z) Im((Dg)(x)). Tehat Ker(v) Im((Dg)(x)), vagyis
a (Dg)(x) : E Ker(v) operator sz urjektv.
Alltas. (Reszsokasagok szorzata.) Legyen (E

i
)
iI
veges dimenzios valos
vektorterek nem ures veges rendszere, es minden I i-re M
i
m
i
-dimenzios C
r
i
-
osztaly u reszsokasaga E
i
-nek. Ekkor a
iI
M
i
halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u
reszsokasaga a
iI
E
i
linearis szorzatternek, ahol m :=
iI
m
i
es r := min
iI
r
i
.
Bizonytas. Legyen (a
i
)
iI

iI
M
i
rogztett. Minden I i-hez letezik a
i
-nek
olyan V
i
nylt kornyezete E
i
-ben, hogy az M
i
halmaznak van olyan
i
: R
m
i
E
i
m
i
-dimenzios C
r
i
-osztaly u parameterezese, amelyre Im(
i
) = M
i
V
i
. Ekkor a
:
iI
Dom(
i
)
iI
E
i
; (p
i
)
iI
(
i
(p
i
))
iI
lekepezes nyilvanvaloan homeomorzmus Dom() es Im() =
iI
Im(
i
) kozott.
Tovabba, ez a f uggveny C
r
-osztaly u, es (p
i
)
iI
Dom(Phi) eseten a
(D) ((p
i
)
iI
) = ((D
i
)(p
i
))
iI
operator injektv. Azonkv ul,
iI
V
i
nylt kornyezete a (a
i
)
iI
pontnak
iI
E
i
-
ben, es konnyen lathato, hogy Im() =
_
iI
M
i
_

_
iI
V
i
_
. Ezert ha u
jelol egy tetszoleges R
m
iI
R
m
i
linearis bijekciot, akkor a u f uggveny
nyilvanvaloan olyan m-dimenzios C
r
-osztaly u parameterezese
iI
M
i
-nek, hogy
Im( u) =
_
iI
M
i
_
iI
V
i
_
.
Most azt a problemat vizsgaljuk meg, hogy ha n N es f : R
n
E C
r
-
osztaly u f uggveny, akkor az Im(f) halmaz reszsokasaga lesz-e E-nek? Erre a
kerdesre a Bernoulli-lemniszkata peldaja (3. pelda) alapjan konnyen kapjuk azt
a valaszt, hogy nem (13. gyakorlat). Ezert az erdekes kerdes az, hogy milyen
f-re vonatkozo feltetelek biztostjak azt, hogy Im(f) reszsokasaga legyen E-nek?
Erre a kerdesre ad valaszt az allando rang tetele. Ehhez eloszor ertelmezz uk diffe-
rencialhat o f uggveny rangjanak fogalmat.
Dencio. Ha E es F veges dimenzios valos vektorterek es f : E F
dierencialhato f uggveny, akkor minden a Dom(f) eseten a dim(Im((Df)(a)))
termeszetes szamot az f f uggveny rangjanak nevezz uk az a pontban, es az rg
a
(f)
szimbolummal jelolj uk.
Tetel. (Az allando rang tetele.) Legyen n N es f : R
n
E C
r
-osztaly u
f uggveny. Ha az a Dom(f) pontnak letezik olyan kornyezete R
n
-ben, hogy
annak minden x pontjaban rg
x
(f) = rg
a
(f) (vagyis f allando rang u az a pont
valamely kornyezeten), akkor letezik a-nak olyan U
a
nylt kornyezete R
n
-ben, hogy
U
a
Dom(f) es az fU
a
) halmaz rg
a
(f)-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-
nek.
Bizonytas. (I) Legyen a Dom(f) olyan pont, amelynek valamely kornyezeten a
f f uggveny allando rang u. Legyenek Q L(E) es P L(R
n
) olyan operatorok,
hogy QQ = Q, Im(Q) = Im((Df)(a)), PP = P es Im(P) = Ker((Df)(a)) (VII.
fejezet, 11. pont, 2. gyakorlat). Vezess uk be az X := Ker(P) es Y := Ker(Q)
jeloleseket; ekkor X Ker((Df)(a)) = R
n
es Y Im((Df)(a)) = E. Konnyen
lathato, hogy a (Df)(a)[
X
: X Im((Df)(a)) = Im(Q) lekepezes linearis bijekcio
X es Im((Df)(a)) kozott, ezert dim(X) = rg
a
(f) is teljes ul. Az is konnyen igazol-
hato, hogy
((Df)(a)[
X
)
1
((Df)(a)) +P = id
R
n.
Kepezz uk most a
:= ((Df)(a)[
X
)
1
Q f +P : Dom(f) R
n
lekepezest, amely nyilvanvaloan C
r
-osztaly u, es a f uggvenykompozcio dierenci-
alasi szabalya, valamint Q (Df)(a) = (Df)(a) miatt
(D)(a) = ((Df)(a)[
X
)
1
Q(Df)(a)+P = ((Df)(a)[
X
)
1
(Df)(a)+P = id
R
n.
Ezert az inverzf uggveny-tetel alapjan letezik a-nak olyan U
t
Dom(f) nylt
kornyezete, hogy U
t
) R
n
nylt halmaz, es a [
U
f uggveny C
r
-dieomorzmus
U
t
es U
t
) kozott. Az U
t
halmaz nyilvanvaloan megvalaszthato ugy, hogy minden
U
t
x-re rg
x
(f) = rg
a
(f). A (a) U
t
) pontnak letezik olyan W nylt
kornyezete R
n
-ben, amely konvex es W U
t
). Ekkor az U :=
1
W) halmaz is
nylt kornyezete a-nak, es a := [
U
f uggveny C
r
-dieomorzmus az U es W nylt
halmazok kozott, valamint W = U), tehat a U) halmaz konvex. (Kesobb
kider ul, hogy miert fontos a ertekkeszletenek konvexitasa.) Ekkor a es
f uggvenyek dencioja alapjan
id
U)
=
1
=
1
= ((Df)(a)[
X
)
1
Q f
1
+P
1
teljes ul, es ezt az egyenloseget a (Df)(a) operatorral balrol komponalva
(Df)(a)[
U)
= Q f
1
adodik, hiszen (Df)(a) P = 0 es (Df)(a) ((Df)(a)[
X
)
1
= id
Im((Df)(a))
=
id
Im(Q)
.
(II) Megmutatjuk, hogy z U), z
0
Ker((Df)(a)) es z + z
0
U) eseten
(f
1
)(z + z
0
) = (f
1
)(z) teljes ul. Valoban, a (Df)(a)[
U)
= Q f
1
f uggveny-egyenloseg alapjan minden z
t
U) eseten
(Df)(a) = (D(Q f
1
))(z
t
) = Q ((D(f
1
))(z
t
)) =
= Q
_
(Df)(
1
(z
t
))
_
_
(D
1
)(z
t
)
_
.
Itt z
t
U) eseten (D
1
)(z
t
) GL(n, R), ezert
Im((Df)(a)) = QIm((D(f
1
))(z
t
))) = QIm((Df)(
1
(z
t
)))),
es a felteves szerint
dim(Im((Df)(
1
(z
t
)))) = rg
1
(z
)
(f) = rg
a
(f) = dim(Im((Df)(a))),
kovetkezeskeppen a Q operator sz uksegkeppen injektv az Im((D(f
1
))(z
t
)) E
linearis alteren. Ugyanakkor z
0
Ker((Df)(a)) es z
t
U) eseten
0 = ((Df)(a)) (z
0
) =
_
Q ((D(f
1
))(z
t
))
_
(z
0
) = Q
__
(D(f
1
))(z
t
)
_
(z
0
)
_
,
gy
_
D(f
1
))(z
t
)
_
(z
0
) = 0. Ez azt jelenti, hogy az f
1
f uggveny tetszoleges
z
0
Ker((Df)(a)) irany menti derivaltja barmely z
t
U) pontban nulla.
Legyenek most z U) es z
0
Ker((Df)(a)) olyanok, hogy z + z
0
U).
Tekints uk a
g : [0, 1] E; t (f
1
)(z +t.z
0
)
lekepezest. Ez jol ertelmezett, mert t [0, 1] eseten z +t.z
0
= (1 t).z +t.(z +z
0
)
es z U), valamint U) konvex halmaz, tehat z +t.z
0
U). Vilagos, hogy a
g f uggveny folytonos es a ]0, 1[ intervallum minden pontjaban dierenecialhato (sot
C
r
-osztaly u). Ugyanakkor t ]0, 1[ eseten az elozoek alapjan
(Dg)(t) =
_
(D(f
1
))(z +t.z
0
)
_
(z
0
) = 0.
Ebbol kovetkezik, hogy g a ]0, 1[ intervallumon allando, tehat a g folytossaga miatt
(f
1
)(z +z
0
) = g(1) = g(0) = (f
1
)(z)
is teljes ul, amint azt alltottuk.
(III) Most megmutatjuk, hogy f(a)-nak letezik olyan V nylt kornyezete E-ben, es
letezik olyan : V V f uggveny, amely C
r
-dieomorzmus, valamint letezik az
a-nak olyan U
a
nylt kornyezete R
n
-ben, hogy U
a
U, fU
a
) V , es fennall a
(Df)(a) = f
1
egyenloseg a U
a
) halmazon, vagy ami ezzel ekvivalens: ((Df)(a)) U
a
))
V ) = V es
f =
1
((Df)(a))
teljes ul az U
a
halmazon.
Ehhez elosz or megjegyezz uk, hogy (Q f)[
U
= ((Df)(a)) es homeomorzmus
U es U) kozott, mg a (Df)(a) : R
n
Im((Df)(a)) operator folytonos es
sz urjektv, ezert Banach nyltlekepezes-tetele alapjan nylt lekepezes, gy a (Qf)[
U
:
U Im((Df)(a)) f uggveny szinten nylt lekepezes, vagyis barmely U
t
U nylt
halmazra (Q f)U
t
) nylt halmaz az Im((Df)(a)) alterben (de az E-ben nem
sz uksegkeppen nylt). Masfelol, az
U R
n
; x (x) +P(a x)
lekepezes folytonos, es a-hoz a (a) U) erteket rendeli, ezert letezik a-nak olyan
U
a
nylt kornyezete R
n
-ben, hogy U
a
U es minden U x-re (x) + P(a x)
U). Az U
a
halmazt gy valasztva teljes ul az is, hogy y
1
Q(Q f)U
a
)) eseten
van olyan x U
a
, hogy Q(y) = (Q f)(x), tehat a dencioja szerint
_
(((Df)(a))
X
)
1
Q+P(a)
_
(y) = (((Df)(a))
X
)
1
(Q(y)) +P(a) =
= (((Df)(a))
X
)
1
(Q(f(x))) +P(a) = (x) P(x) +P(a) U).
Ebbol kovetkezik, hogy a V :=
1
Q(Q f)U
a
)) E halmazon jol ertelmezett a
:= id
E
(id
E
Q) (f
1
)
_
(((Df)(a))
X
)
1
Q+P(a)
_
f uggveny. A (Q f)U
a
) halmaz nylt az Im((Df)(a)) alterben, es a Q : E
Im((Df)(a)) lekepezes folytonos, ezert V nylt reszhalmaza E-nek. Ha y V ,
akkor Q(y) (Q f)U
a
) es Q (id
E
Q) = 0 miatt Q((y)) = Q(y), tehat
(y)
1
Q(Q f)U
a
)) =: V . ez azt jelenti, hogy V ) V . Az nyilvanvalo, hogy
a f uggveny C
r
-osztaly u. Ha x U
0
, akkor termeszetesen f(x) V es
_
(((Df)(a))
X
)
1
Q+P(a)
_
(f(x)) =
_
(((Df)(a))
X
)
1
Q f
_
(x) +P(a) =
= (x) +P(a x),
kovetkezeskeppen
(f(x)) = f(x) (id
E
Q)
_
(f
1
) ((x) +P(a x))
_
=
= f(x) (id
E
Q)
_
(f
1
)((x))
_
= (Q f)(x),
mert (x) U), P(a x) Ker((Df)(a)) es (x) + P(a x) U), tehat a
(II) alapjan
(f
1
)((x) +P(a x)) = (f
1
)((x)) = f(x).
Ez azt jelenti, hogy f = Q f = ((Df)(a)) az U
a
halmazon. Ha szinten a V
halmazon ertelmezz uk a
t
:= id
E
+ (id
E
Q)
_
(((Df)(a))
X
)
1
Q+P(a)
_
f uggvenyt, akkor az elozoek mintajara kapjuk, hogy
t
V ) V , es egyszer u
szamolas mutatja, hogy
t
=
t
= id
V
, gy a : V V f uggveny C
r
-
dieomorzmus.
(IV) Nyilvanvalo, hogy a h := (id
E
Q) : V Ker(Q) f uggveny C
r
-osztaly u,
es minden y V pontra
(Dh)(y) = (id
E
Q) ((D)(y)) : E Ker(Q)
linearis sz urjekcio, mert (D)(y) : E E linearis bijekcio, es id
E
Q : E
Ker(Q) linearis sz urjekcio. Tovabba, az U
a
halmazon teljes ulnek a kovetkezo
egyenlosegek:
h f = (id
E
Q) f = (id
E
Q) ((Df)(a)) = 0,
mert Im((Df)(a)) = Im(Q) = Ker(id
E
Q). Ez azt jelenti, hogy fU
a
) [h = 0].
Megfordtva, legyen y [h = 0] tetszoleges. Ekkor 0 = h(y) = (id
E
Q)((y)),
vagyis (y) Ker(id
E
Q) = Im(Q), azaz (y) = Q((y)) = Q(y), hiszen
Q (id
E
Q) = 0 miatt, a dencioja alapjan Q = Q[
V
. Ugyanakkor
y V =
1
Q(Q f)U
a
)) tehat van olyan x U
a
, hogy Q(y) = Q(f(x)).
Ezert (y) = Q(f(x)) = ((Df)(a))((x)) = (f(x)), gy injektivitasa folytan
y = f(x) fU
a
). Ezzel megmutattuk, hogy fU
a
) = [h = 0], tehat a reszsokasagok
normalegyenlettel valo eloalltasanak tetele alapjan az fU
a
) halmaz dim(E)
dim(Ker(Q)) (= dim(Im(Q)) = rg
a
(f)) dimenzios C
r
-osztaly u reszsokasaga E-
nek.
A Bernoulli-lemniszkata peldaja (3. pelda) mutatja, hogy egy C
r
-osztaly u
f uggveny ertekkeszlete meg akkor sem sz uksegkeppen reszsokasag, ha f allando
rang u es injektv; tehat az allando rang tetele sz uksegkeppen lokalis termeszet u.
Masfelol, egyszer u peldakon szemleltetheto, hogy ha az f C
r
-osztaly u f uggveny
nem allando rang u egy pont valamely kornyezeten, akkor elofordulhat, hogy a pont
minden U kornyezetere az fU) halmaz nem reszsokasag. Tekints uk peldaul az
f : R
2
R
3
; (r, ) (r cos(), r sin(), r)
C
-osztaly u f uggvenyt, amelyre konnyen lathato, hogy Im(f) = (x, y, z)

R
3
[x
2
+y
2
= z
2
. Minden (r, ) R
2
eseten
(Df)(r, ) =
_
_
cos() r sin()
sin() r cos()
1 0
_
_
,
ezert fennall az
Im((Df)(r, )) = R.(cos(), sin(), 1) +R.(r sin(), r cos(), 0)
egyenl oseg, vagyis r ,= 0 eseten rg
(r,)
(f) = 2, mg rg
(0,)
(f) = 1. Ez azt jelenti,
hogy minden R eseten a (0, ) pont barmely kornyezeten f nem allando rang u.
Ugyanakkor belathato, hogy minden R -re a (0, ) pont barmely U kornyezetere
a fU) halmaz nem reszsokasaga R
3
-nak (14. gyakorlat).
1. Veges dimenzios val os vektorterek reszsokasagai (gyakorlatok) 365
Gyakorlatok
1. Legyen M E nem ures halmaz. Az M halmaz pontosan akkor nylt E-ben,
ha M dim(E)-dimenzios C
-osztaly u reszsokasaga E-nek. Az M halmaz pontosan

akkor diszkret E-ben, ha M 0-dimenzios C
-osztaly u reszsokasaga E-nek.

2. (Euklideszi gombfel uletek.) Ha E euklideszi ter, akkor minden a E es r R
+
eseten az
S
r
(a) := x E[|x a| = r
halmaz C
-osztaly u hiperfel ulet E-ben, es x S

r
(a) eseten
T
x
(S
r
(a)) = (x a)
.
Adjuk meg az S
r
(a)-nak ket olyan parameterezeset, amelyek ertekkeszletei befedik
S
r
(a)-t!
(
Utmutatas. Az 5. megjegyzes alapjan ezt elegendo az a := 0 pontra igazolni, hiszen

a : E E; x a +x lekepezes C
-dieomorzmus es S
r
(0)) = S
r
(a).
Legyen n E olyan rogztett vektor, amelyre |n| = 1, es jelolje n
a n-re
ortogonalis E-beli vektortok halmazat. A Riesz-fele felbontasi tetel alapjan az n
halmaz dim(E)1 dimenzios linearis altere E-nek es E = n
(R.n).

Ertelmezz uk
a kovetkezo f uggvenyeket:
: n
E; p
_
2r
2
|p|
2
+r
2
_
.p r
_
|p|
2
r
2
|p|
2
+r
2
_
.n.
Konnyen lathato, hogy a
f uggvenyek C
-osztaly u injekciok, es Im(
) =
S
r
(0) r.n, valamint a
f uggvenyek inverzei a
S
r
(0) r.n n
; q
q (q[n).n
1
(q[n)
r
f uggvenyek. Ebbol lathato, hogy a
f uggvenyek homeomorzmusok a dencios

es keptartomanyaik kozott. Ugyanakkor p n
eseten minden n
z-re
((D
)(p)) (z) =
_
4r
2
(|p|
2
+r
2
)
2
_
(p[z).p +
_
2r
2
|p|
2
+r
2
_
.z
_
4r
2
(|p|
2
+r
2
)
2
_
(p[z).n =
_
2r
2
|p|
2
+r
2
__
z +
_
2(p[z)
|p|
2
+r
2
_
.(p r.n)
_
,
amibol nyilvanvalo, hogy ((D
)(p)) (z) = 0 eseten z = 0, vagyis a (D
)(p)
operatorok injektvek. Ha tehat u : R
dim(E)1
n
tetszoleges linearis bijekcio,

akkor a
u : R
dim(E)1
E f uggvenyek dim(E) 1 dimenzios C
osztaly u
parameterezesei az S
r
(0) r.n halamzoknak. Ugyanakkor
S
r
(0) r.n = S
r
(0) (E r.n) ,
tehat S
r
(0) r.n nylt halmazok S
r
(0)-ban, es termeszetesen
S
r
(0) = (S
r
(0) r.n) (S
r
(0) r.n) ,
gy a S
r
(0) halmaz C
-osztaly u hiperfel ulet E-ben. Megemltj uk, hogy a
f ugg-
venyeket r.n cs ucspont u sztereograkus projekcioknak nevezz uk.)
3. (Euklideszi k upfel uletek.) Ha E euklideszi ter, akkor minden a E, n E,
|n| = 1 es ] 1, 1[ eseten a
C
n,
(a) := x E a [ (x a[n) = |x a|
halmaz C
-osztaly u elemi hiperfel ulet E-ben, es x C

n,
(a) eseten
T
x
(C
n,
(a)) =
_
n

(1 )
2
|x a|
. (x a (x a[n).n)
_
.
Adjuk meg C
n,
(a)-nak globalis parameterezeset!
(
Utmutatas. Jelolje n
az n-re ortogonalis vektortok halmazat E-ben. A Riesz-fele

felbont asi tetel alapjan az n
halmaz dim(E) 1 dimenzios linearis altere E-nek

es E = n
(R.n).

Ertelmezz uk a kovetkezo f uggvenyt:
: n
0 E; p a +p +
|p|
1
2
.n.
Konnyen lathato, hogy a f uggveny C
-osztaly u injekcio, es Im() = C

n,
(a),
tovabba
1
: C
n,
(a) n
0 az a lekepezes, amelyre minden x C

n,
(a)
eseten
1
(x) = x a |x a|n,
tehat
1
folytonos, gy homeomorzmus n
0 es C
n,
(a) kozott. Ha
p n
0, akkor minden n
z-re
((D)(p)) (z) = z +

1
2
(p[z)
|p|
.n.
Ebbol lathato, hogy minden n
0 p-re a (D)(p) : n
E linearis
operator injektv. Ezert barmely u : R
dim(E)1
n
linearis bijekciora a
u : R
dim(E)1
0 E lekepezes dim(E) 1 dimenzios C
-osztaly u
parameterezese a C
n,
(a) halmaznak.)
4. (Euklideszi paraboloidok.) Ha E euklideszi ter, akkor minden R
+
m-re a
P
m
:=
_
(p
0
, p) R E [ p
0
=
|p|
2
2m
_
halmaz C
-osztaly u elemi hiperfel ulet az R E vektorterben, es (p

0
, p) P
m
eseten
T
(p
0
,p)
(P
m
) = (, q) R E [ = m(p[q).
Adjuk meg P
m
-nek globalis parameterezeset!
5. (Euklideszi hiperboloidok.) Legyen E euklideszi ter es m R
+
roztett szam.
Ertelmezz uk a kovetkezo halmazokat

X
m
:= (p
0
, p) R E [ p
0
=
_
|p|
2
+m
2
,
ha m > 0, mg
X
0
:= (p
0
, p) R (E 0) [ p
0
= |p| .
Ekkor az X
m
halmaz C
-osztaly u elemi hiperfel ulet az RE vektorterben. Adjuk

meg X
m
-nek globalis parameterezeset!
(
Utmutatas. Ha m > 0, akkor a
m
: E X
m
; p
_
_
|p|
2
+m
2
, p
_
lekepezesek bijekciok es a
m
: E R E f uggvenyek C
-osztaly uak (hiszen

a komponens-f uggvenyeik is azok), tovabba
m
homeomorzmus E es X
m
kozott,
mert (
m
)
1
= pr
E
[
X
m
, ahol pr
E
az RE E kanonikus projekcio (ami folytonos
f uggveny, gy az X
m
-re vett lesz uktesei is folytonosak). Ugyanakkor fennallnak a
pr
E
m
= id
E
osszef uggesek, ezert a f uggvenykompozcio dierencialasai szabalya
szerint minden p E eseten pr
E
((D
m
)(p)) = id
E
, ezert a (D
m
)(p) :
E R E operatorok injektvek. Ezert barmely u : R
dim(E)
E linearis
bijekci ora a
m
u : R
dim(E)
RE f uggvenyek dim(E) dimenzios C
-osztaly u
parameterezesei az X
m
halmaznak.
Hasonlo meggondolasokkal igazolhato, hogy a
0
: E 0 X
0
; p (|p|, p)
lekepezesek olyanok, hogy barmely u : R
dim(E)
E linearis bijekciora a
0
u :
R
dim(E)
RE f uggveny dim(E) dimenzios C
-osztaly u parameterezese az X
0
halmaznak.)
6. (Mobius-szalag.) Legyenek a, r R
+
olyanok, hogy a r. Jelolje M
a,r
az
__
r + sin
_
2
__
cos(),
_
r + sin
_
2
__
sin(), cos
_
2
__
R
3
pontok halmazat, ahol Res ]a, a[ tetszolegesek. Ekkor az M
a,r
halmaz C
-
osztaly u hiperfel ulet R
3
-ban. (Az M
a,r
halmazt (a, r)-parameter u Mobius-szalagnak
nevezz uk.)
7. Legyen M
1
m
1
-dimenzios, C
r
1
1
veges dimenzios valos
vektorternek, M
2
m
2
-dimenzios, C
r
2
2
veges dimenzios
valos vektorternek, es M
3
m
3
-dimenzios, C
r
3
3
veges
dimenzios valos vektorternek. Ha f : M
1
M
2
C
r
-osztaly u f uggveny es g : M
2

M
3
C
r
-osztaly u f uggveny, akkor a g f : M
1
M
3
f uggveny is C
r
-osztaly u, es
minden a M
1
eseten
T
a
(g f) = T
f(a)
(g) T
a
(f)
teljes ul (a f uggvenykompozci o dierencialasanak szabalya).
8. (Reszsokasag erintotere.) Legyen M m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga
E-nek, es tegy uk fel, hogy r 2. Bevezetj uk a
T(M) :=
_
aM
(a T
a
(M))
jelolest. Ekkor az M sokasag minden parameterezesere a
Dom() R
m
E E; (p, v) ((p), ((D)(p))(v))
f uggveny 2m-dimenzios, C
r1
-osztaly u parameterezese a T(M) halmaznak. Igazol-
juk, hogy a T(M) halmaz 2m-dimenzios, C
r1
-osztaly u reszsokasaga az EE valos
vektorternek. (Ezt a T(M) sokasagot nevezz uk az M erintoterenek.)
9. (Absztrakt sokasagok.)
a) Legyen M m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek es jelolje Par(M) az M
halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezeseinek halmazat. Legyen tovabba
Ch(M) :=
1
[ Par(M); a Ch(M) elemeit az M halmaz m-dimenzios, C
r
-
osztaly u terkepeinek nevezz uk. Teljes ulnek a kovetkezo alltasok.
(i) Minden Ch(M) f uggveny olyan M R
m
injekcio, amelyre Im() nylt
reszhalmaza R
m
-nek.
(ii) Ha , Ch(M), akkor a
1
,
1
: R
m
R
m
f uggvenyek C
r
-
osztaly uak (tehat C
r
-dieomorzmusok, hiszen ezek egymas inverzei).
(iii) Fennall az M =

Ch(M)
Dom() egyenloseg.
(iv) Ha : M R
m
olyan injekcio, hogy Im() R
m
nylt halmaz, es minden
Ch(M) -re a
1
,
1
: R
m
R
m
f uggvenyek C
r
-osztaly uak, akkor
Ch(M).
b) Legyen M tetszoleges halmaz. Ekkor M feletti m-dimenzios, C
r
-osztaly u struk-
t uranak nevez unk M R
m
f uggvenyek tetszoleges olyan Ch halmazat, amelyre
az a) pont (i), (ii), (iii) es (iv) alltasai teljes ulnek, a Ch(M) helyere Ch-t rva.
Az (M, Ch) part (absztrakt) m-dimenzios, C
r
-osztaly u sokasagnak nevezz uk, ha Ch
m-dimenzios, C
r
-osztaly u strukt ura az M halmaz felett. Tehat a dencio, es az
a) alapjan vilagos, hogy ha M m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga az E veges
dimenzios valos vektorternek, akkor az (M, Ch(M)) par m-dimenzios, C
r
-osztaly u
sokasag.
c) Legyen M tetszoleges halmaz. Ekkor M feletti m-dimenzios, C
r
-osztaly u atlasz-
nak nevez unk M R
m
f uggvenyek tetszoleges olyan A halmazat, amelyre az a)
pont (i), (ii) es (iii) alltasai teljes ulnek, a Ch(M) helyere A-t rva. Mutassuk
meg, hogy ha A m-dimenzios, C
r
-osztaly u atlasz az M halmaz felett, es Ch jeloli
azon : M R
m
injekciok halmazat, amelyekre Im() nylt halmaz R
m
-ben,
es minden A -re a
1
,
1
: R
m
R
m
f uggvenyek C
r
-osztaly uak,
akkor Ch az az egyertelm uen meghatarozott m-dimenzios, C
r
-osztaly u strukt ura
M felett, amelyre A Ch teljes ul (ezt a Ch strukt urat nevezz uk az A atlasz altal
generalt strukt uranak).
d) Legyen (M, Ch) m-dimenzios, C
r
-osztaly u sokasag, es jelolje T azt a legkisebb
M feletti topologiat, amelyre minden Ch -re Dom() T (tehat T a
Dom()[ Ch halmazt tartalmazo M feletti topologiak metszete). Ekkor
minden Ch eseten a f uggveny homeomorzmus a Dom() T -nylt topologikus
alter es az Im() R
m
-beli nylt topologikus alter kozott (termeszetesen R
m
felett
az euklideszi topologiat veve). A T topologiat az (M, Ch) sokasag-topologiaj anak
nevezz uk. Mutassuk meg, hogy ha M m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasag az
E veges dimenzios valos vektorterben, akkor az (M, Ch(M)) sokasag-topologiaja
egyenl o az E euklideszi topologiaj anak M-re vett lesz uktesevel. Azonban letezik
olyan absztrakt sokasag, amelynek sokasag-topologiaja nem Hausdor-fele.
e) Legyen (M, Ch) m-dimenzios, C
r
-osztaly u sokasag, es a M. Legyen
T
a
(M, Ch) := (v, ) R
m
Ch [ a Dom().
A T
a
(M, Ch) halmazon ertelmezz uk az
a
relaciot ugy, hogy (v
1
,
1
), (v
2
,
2
)
R
m
Ch eseten
(v
1
,
1
)
a
(v
2
,
2
)
df
v
2
=
_
D(
2

1
1
)
_
(
1
(a))v
1
.
Ekkor
a
ekvivalecia-relacio T
a
(M, Ch) felett; legyen
T
a
(M, Ch) := T
a
(M, Ch)/
a
,
valamint jelolje
a
a T
a
(M, Ch) T
a
(M, Ch) kanonikus sz urjekciot. Mutassuk meg,
hogy ha Ch olyan, hogy a Dom(), akkor a
,a
: R
m
T
a
(M, Ch); v
a
(v, )
lekepezes bijekcio, es ha Ch szinten olyan, hogy a Dom(), akkor
1
,a

,a
=
_
D(
1
)
_
((a)) GL(m, R).
f) Ha (M, Ch) m-dimenzios, C
r
-osztaly u sokasag es a M, akkor a T
a
(M, Ch)
halmazon letezik egyetlen olyan valos vektorter-strukt ura, amelyre minden Ch
eseten, ha a Dom(), akkor a
,a
: R
m
T
a
(M, Ch) lekepezes linearis
bijekcio. A T
a
(M, Ch) halmazt, ezzel a valos vektorter-strukt uraval ellatva az
(M, Ch) sokasag a pontbeli erint oterenek nevezz uk, es a T
a
(M, Ch) halmaz elemei
az (M, Ch) sokasagot a pontban erinto vektorok. Mutassuk meg, hogy ha M m-
dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasag az E veges dimenzios valos vektorterben, akkor
minden a M eseten a T
a
(M) E linearis alter es a T
a
(M, Ch(M)) erintoter
kozott letezik kit untetett linearis bijekcio, amely altal a T
a
(M) konkret es a
T
a
(M, Ch(M)) absztrakt erintoterek kanonikusan azonosulnak.
10. (Absztrakt sokasagok szorzata.) Legyen ((M
i
, Ch
i
))
iI
olyan nem ures veges
rendszer, hogy minden I i-re (M
i
, Ch
i
) m
i
-dimenzios, C
r
i
-osztaly u (absztrakt)
sokasag. Legyen m :=
iI
m
i
es r := max
iI
r
i
; es minden (
i
)
iI

iI
Ch
i
eseten
ertelmezz uk a
iI
i
:
iI
Dom(
i
)
iI
R
m
i
; (a
i
)
iI
(
i
(a
i
))
iI
lekepezest. Ekkor az
iI
M
i
szorzathalmaz felett letezik egyetlen olyan Ch m-
dimenzios, C
r
-osztaly u strukt ura, hogy minden u :
iI
R
m
i
R
m
linearis
bijekciora, es minden (
i
)
iI

iI
Ch
i
rendszerre u
iI
i
Ch teljes ul. Ezt az
iI
M
i
feletti m-dimenzios, C
r
-osztaly u strukt urat nevezz uk a (Ch
i
)
iI
strukt ura-
rendszer szorzatanak, es a
iI
Ch
i
szimbolummal jelolj uk. Tovabba, a
_
iI
M
i
,
iI
Ch
i
_
m-dimenzios, C
r
-osztaly u sokasagot az ((M
i
, Ch
i
))
iI
sokasag-rendszer szorzatanak
nevezz uk. Mutassuk meg, hogy minden (a
i
)
iI

iI
M
i
eseten a
T
(a
i
)
iI
_
iI
M
i
,
iI
Ch
i
_
absztrakt erintoter kit untetett modon linearisan azonosthato a
iI
T
a
i
(M
i
, Ch
i
)
linearis szorzatterrel.
11. (Absztrakt sokasag erintotere.) Legyen (M, Ch) m-dimenzios, C
r
-osztaly u
sokasag, es tegy uk fel, hogy r 2. Legyen
T(M, Ch) :=
_
aM
(a T
a
(M, Ch)) ,
es jelolje
M
azt a T(M, Ch) M f uggvenyt, amely minden (a, t) T(M, Ch)
parhoz az a pontot rendeli; vilagos, hogy
M
sz urjekcio. Minden Ch eseten
legyen
:
1
M
Dom()) R
m
R
m
; (a, t)
_
(a),
1
,a
(t)
_
.
Ekkor a T(M, Ch) halmaz felett letezik egyetlen olyan T(Ch) 2m-dimenzios, C
r1
-
osztaly u strukt ura, amelyre minden Ch eseten T(Ch). A (T(M, Ch), T(Ch))
2m-dimenzios, C
r1
-osztaly u sokasagot az (M, Ch) sokasag erint oterenek nevezz uk.
Mutassuk meg, hogy ha M m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasag az E veges
dimenzios valos vektorterben, akkor a (T(M, Ch(M)), T(Ch(M))) absztrakt
es (T(M), Ch(T(M))) konkret erintoterek kit untetett modon azonosulnak egy-
massal.
12. (Morzmusok absztrakt sokasagok kozott.) Legyen (M
1
, Ch
1
) m
1
-dimenzios,
C
r
1
-osztaly u sokasag, (M
2
, Ch
2
) m
2
-dimenzios, C
r
2
-osztaly u sokasag, es f : M
1

M
2
f uggveny. Azt mondjuk, hogy az f f uggveny C
r
-osztaly u (a Ch
1
es Ch
2
strukt ur ak szerint), ha r min(r
1
, r
2
), es minden
1
Ch
1
es
2
Ch
2
eseten
a
2
f
1
1
: R
m
1
R
m
2
lekepezes C
r
-osztaly u. Mutassuk meg, hogy ha az f : M
1
M
2
f uggveny C
r
-
osztaly u, akkor minden a M
1
,
1
Ch
1
es
2
Ch
2
eseten, ha a Dom(
1
) es
f(a) Dom(
2
), akkor a
2
,f(a)

_
D(
2
f
1
1
)
_
(
1
(a))
1
1
,a
L(T
a
(M
1
, Ch
1
); T
f(a)
(M
2
, Ch
2
))
linearis operator f uggetlen a
1
es
2
terkepek valasztasatol, tehat ha
1
Ch
1
es
2
Ch
2
is olyan terkepek, hogy a Dom(
1
) es f(a) Dom(
2
), akkor
2
,f(a)
_
D(
2
f
1
1
)
_
(
1
(a))
1
1
,a
=
2
,f(a)
_
D(
2
f
1
1
)
_
(
1
(a))
1
1
,a
teljes ul. Ha az f : M
1
M
2
f uggveny C
r
-osztaly u, akkor minden a M
1
eseten a
2
,f(a)

_
D(
2
f
1
1
)
_
(
1
(a))
1
1
,a
operatort a T
a
(f) szimbolummal jelolj uk (ahol
1
Ch
1
es
2
Ch
2
olyan terkepek,
hogy a Dom(
1
) es f(a) Dom(
2
)), es a
T
a
(f) L(T
a
(M
1
, Ch
1
); T
f(a)
(M
2
, Ch
2
))
operatort az f f uggveny erinto-oper atoranak, vagy derivaltjanak nevezz uk az a
pontban (a Ch
1
es Ch
2
strukt urak szerint).
13. Jelolje M a Bernoulli-lemniszkatat (3. gyakorlat). Ekkor nem letezik olyan
m N es r N
+
, hogy az M halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga R
2
-
nek.
(
Utmutatas. Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy m N es r N

+
olyan
szamok, amelyekre az M halmaz m-dimenzios, C
r
2
-nek.
Ekkor letezik olyan V nylt kornyezete a 0 := (0, 0) M pontnak R
2
-ben, es letezik
olyan h : V R
2m
C
r
-osztaly u f uggveny, hogy minden V x-re a (Dh)(x)
operator sz urjektv es [h = 0] = M V ; tovabba, ha h ilyen f uggveny, akkor
T
0
(M) = Ker((Dh)(0)). Tekints uk most a 3. peldaban ertelmezett
: R R
2
; p
_
p(1 +p
2
)
1 +p
4
,
p(1 p
2
)
1 +p
4
_
lekepezest. Vilagos, hogy (0) = 0, ezert letezik olyan R
+
, hogy ] , [)
MV , vagyis h = 0 a ] , [ intervallumon. Ezert ((Dh)(0))((D)(0)) = 0, es
konnyen kiszamthato, hogy (D)(0) = (1, 1), gy (1, 1) Ker((Dh)(0)) = T
0
(M).
Ugyanakkor lim
p+
(p) = 0, ezert van olyan c R, hogy fennall a ]c, [)
MV tartalmazas, azaz h = 0 a ]c, [ intervallumon. Ezert minden ]c, [ p-
re
((Dh)((p)))
_
p
2
.(D)(p)
_
= p
2
.(D(h ))(p) = 0.
A konkret alakjabol kovetkezik, hogy lim
p+
_
p
2
.(D(h ))(p)
_
= (1, 1), ezert
az elozo egyenloseget es Dh folytonossagat felhasznalva kapjuk, hogy
((Dh)(0))(1, 1) = lim
p+
_
((Dh)((p)))
_
p
2
.(D)(p)
__
= 0,
vagyis (1, 1) Ker((Dh)(0)) = T
0
(M). Ez azt jelenti, hogy a (1, 1) es (1, 1)
linearisan f uggetlen vektorok elemei T
0
(M)-nek, tehat dim(T
0
(M)) = 2, vagyis
m = 2. Az 1. gyakorlat alapjan ebbol kovetkezik, hogy M nylt halmaz R
2
-ben,
ami nem igaz.)
14. Tekints uk az
f : R
2
R
3
; (r, ) (r cos(), r sin(), r)
C
-osztaly u f uggvenyt. Ha R es U a (0, ) pontnak kornyezete R

2
-ben, akkor
nem letezik olyan m N es r N
+
, hogy az fU) halmaz m-dimenzios, C
r
-osztaly u
reszsokasaga R
3
-nak.
(
Utmutatas. Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy R, U kornyezete a

(0, ) pontnak R
2
-ben, m N es r N
+
, valamint az fU) halmaz m-dimenzios,
C
r
3
-nak. Letezik a 0 := (0, 0, 0) fU) pontnak olyan V
nylt kornyezete R
3
-ban, es letezik olyan h : V R
3m
C
r
-osztaly u f uggveny, hogy
minden V x-re a (Dh)(x) operator sz urjektv es [h = 0] = fU) V ; tovabba,
ha h ilyen f uggveny, akkor T
0
(fU)) = Ker((Dh)(0)). Az f f uggveny folytonos a
(0, ) pontban, ezert a (0, )-nek vehetj uk olyan W nylt kornyezetet R
2
-ben, hogy
W U es fW) V . Legyenek r, R
+
olyanok, hogy ]r, r[]2, +2[ W,
es kepezz uk a
0
:] r, r[R
2
; p (p, ),
+
:] r, r[R
2
; p (p, +),
:] r, r[R
2
; p (p, )
gorbeket, amelyek mind W-ben haladnak es C
-osztaly uak. Vilagos, hogy

f(
0
(0)) = f(
+
(0)) = f(
(0)) = 0, es h f
0
= h f
+
= h f
a
] r, r[ intervallumon. A f uggvenykompozcio dierencialasi szabalyat alkalmazva
ebbol kapjuk, hogy a
(D(f
0
))(0) = (cos(), sin(), 1),
(D(f
+
))(0) = (cos( +), sin( +), 1),
(D(f
))(0) = (cos( ), sin( ), 1)

vektorok elemei Ker((Dh)(0))-nak, vagyis a T
0
(fU)) erintoternek. Azonban
egyszer u linearis algebrai megfontolasokkal belathato, hogy < eseten ez harom
vektor linearisan f uggetlen R
3
-ban, ezert m = 3. Az 1. gyakorlat alapjan ebbol
kovetkezik, hogy fU) nylt halmaz R
3
-ban, ami nem igaz, hiszen meg az Im(f)
halmaznak sincs belso pontja R
3
-ban.)
2. Riemann-sokasagok es fel uleti mertekek 373
2. Riemann-sokasagok es fel uleti mertekek
Dencio. Az (M, g) part m-dimenzios, C
r
-osztaly u Riemann-sokasagnak
nevezz uk E-ben, ha M m-dimenzios, C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek, es
g
aM
L
2
(T
a
(M)
2
; R)
olyan f uggveny, hogy minden a M eseten a g(a) L
2
(T
a
(M)
2
; R) bilinearis
funkcional skalarszorzas a T
a
(M) valos m-dimenzios vektorter felett, es az M
minden m-dimenzios, C
r
-osztaly u parameterezesere a
g
: Dom() L
2
((R
m
)
2
; R); p g((p)) ((D)(p) (D)(p))
f uggveny C
r1
-osztaly u.
Peldak 1) Legyen E euklideszi ter. Ekkor az E halmaz dim(E)-dimenzios,
C
-osztaly u reszsokasaga E-nek, es ha g az az E-n ertelmezett konstansf uggveny,

amelynek erteke az E feletti ([) skalarszorzas, akkor az (E, g) par dim(E)-
dimenzios, C
-osztaly u elemi Riemann-sokasag E-ben, mert ha az E halmaznak

dim(E)-dimenzios, C
-osztaly u parameterezese, akkor minden Dom() p-re

g
(p) := g((p)) ((D)(p) (D)(p)) = ([) ((D)(p) (D)(p)) ,

tehat a g
f uggveny a
Dom() L(R
dim(E)
; E) L(R
dim(E)
; E); p ((D)(p), (D)(p))
C
-osztaly u, es az
L(R
dim(E)
; E) L(R
dim(E)
; E) L(R
dim(E)
R
dim(E)
; E E); (u, v) uv
C
-osztaly u, valamint az
L(R
dim(E)
R
dim(E)
; E E) L
2
((R
dim(E)
)
2
; R); w ([) w
C
-osztaly u f uggveny kompozcioja, gy C
-osztaly u.
2) Az elso pelda altalanostasakent legyen E euklideszi ter es M m-dimenzios,
C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek. Minden M a-ra T
a
(M) linearis altere E-nek,
ezert a ([)
T
a
(M)
2 : T
a
(M)
2
R f uggveny skalarszorzas a T
a
(M) m-dimenzios
valos vektorter felett. Legyen g az az M-en ertelmezett f uggveny, amelyre minden
a M eseten g(a) := ([)
T
a
(M)
2. Ekkor (M, g) m-dimenzios, C
r
-osztaly u Riemann-
sokasag E-ben. Valoban, ha parameterezese az M sokasagnak, akkor p Dom()
eseten
g
(p) := g((p)) ((D)(p) (D)(p)) := ([)

T
a
(M)
2 ((D)(p) (D)(p)) =
= ([) ((D)(p) (D)(p)) ,
tehat a g
f uggveny a
Dom() L(R
dim(E)
; E) L(R
dim(E)
; E); p ((D)(p), (D)(p))
C
r1
-osztaly u, es az
L(R
dim(E)
; E) L(R
dim(E)
; E) L(R
dim(E)
R
dim(E)
; E E); (u, v) uv
C
-osztaly u, valamint az
L(R
dim(E)
R
dim(E)
; E E) L
2
((R
dim(E)
)
2
; R); w ([) w
C
-osztaly u f uggveny kompozcioja, gy C

r1
-osztaly u. Ez a pelda jol mutatja,
hogy a C
r
-osztaly u Riemann-sokasagok denciojaban miert azt kell megkovetelni,
hogy a sokasag minden parameterezesere a g
f uggveny csak C
r1
-osztaly u
legyen, es nem feltetlen ul C
r
-osztaly u. Ha a g
alak u f uggvenyektol azt kovetelnenk

meg, hogy C
r
-osztaly uak legyenek, akkor a most ertelmezett (M, g) par csak C
r1
osztaly u Riemann-sokasag lenne, holott M C
r
-osztaly u reszsokasaga E-nek.
3) A masodik pelda altalanostasakent legyen M
1
m
1
-dimenzios, C
r
1
-osztaly u
reszsokasaga az E
1
veges dimenzios valos vektorternek, es legyen (M
2
, g
2
) m
2
-
dimenzios, C
r
2
-osztaly u Riemann-sokasag az E
2
veges dimenzios valos vektorterben.
Legyen f : M
1
M
2
olyan C
r
-osztaly u f uggveny, hogy minden a M
1
eseten
a T
a
(f) : T
a
(M
1
) T
f(a)
(M
2
) operator injektv (ilyenkor azt mondjuk, hogy f
immerzio). Termeszetesen ekkor M
1
,= eseten sz uksegkeppen m
1
m
2
. Minden
M
1
a-ra legyen
g
1
(a) := g
2
(f(a)) (T
a
(f) T
a
(f)).
Ekkor az (M
1
, g
1
) par m
1
-dimenzios, C
r
-osztaly u Riemann-sokasag E
1
-ben.
Lemma. Legyen E valos prehilbert-ter, es jelolje ([) az E skalarszorzasat. Ha
n N
+
es (f
i
)
in
linearisan f uggetlen rendszer E-ben, akkor az ((f
i
[f
j
))
(i,j)nn

M
n
(R) matrix determinansa 0-nal nagyobb valos szam.
Bizonytas. Legyen (e
i
)
in
olyan ortonormalt rendszer E-ben, amely ugyanazt az n
dimenzios linearis alteret generalja, mint az (f
i
)
in
rendszer. Egyertelm uen letezik
olyan L M
n
(R), hogy minden n i-re f
i
=
jn
L
j,i
.e
j
. Ekkor minden (i, j) nn
parra az (e
i
)
in
rendszer ortonormaltsaga folytan
(f
i
[f
j
) =
_
kn
L
k,i
.e
k
ln
L
l,i
.e
l
_
=
kn
_
ln
L
k,i
L
l,j
(e
k
[e
l
)
_
=
=
kn
_
ln
L
k,i
L
l,j
k,l
_
=
kn
L
k,i
L
k,j
= (L
T
L)
i,j
,
ahol L
T
az L matrix transzponaltjat es a matrixszorzast jeloli M
n
(R)-ben. Ez
azt jelenti, hogy az ((f
i
[f
j
))
(i,j)nn
matrix egyenlo az L
T
L matrixszal, tehat a
determinans-f uggveny ismert tulajdonsagai szerint
det
_
((f
i
[f
j
))
(i,j)nn
_
= det
_
L
T
L
_
= det(L
T
)det(L) = (det(L))
2
.
Ugyanakkor az (f
i
)
in
rendszer linearisan f uggetlensege miatt det(L) ,= 0, ezert
(det(L))
2
> 0.
Kovetkezmeny. Ha E es F valos Hilbert-terek, E veges dimenzios, es u
L(E; F) injekcio, akkor det(u
u) > 0.
Bizonytas. Ha n := dim(E) es (e
i
)
in
algebrai bazis E-ben, akkor det(u
u) egyenlo
az (((u
u)(e
i
)[e
j
))
(i,j)nn
M
n
(R) matrix determinansaval. Ha i, j n, akkor
((u
u)(e
i
)[e
j
) = (u(e
i
)[u(e
j
), es az u injektivitasa folytan az (u(e
i
))
in
rendszer
linearisan f uggetlen F-ben. Ezert az elozo alltas alapjan det(u
u) > 0.
Ha (M, g) m-dimenzios, C
r
-osztaly u Riemann-sokasag, es parameterezese
M-nek, akkor minden p Dom() eseten a (D)(p) : R
m
T
(p)
(M) linearis
operator bijekcio, es R
m
az euklideszi skalarszorzassal ellatva euklideszi ter, mg
T
(p)
(M) a g((p)) skalarszorzassal ellatva szinten euklideszi ter. Ilyen esetben
a ((D)(p))
szimbolum a (D)(p) operator adjungaltjat jelenti e skalarszorzasok

szerint. Ezert az elozo alltas alapjan ertelmes a kovetkezo dencio.
Dencio. Legyen (M, g) m-dimenzios, C
r
-osztaly u Riemann-sokasag es
parameterezese M-nek. Ekkor
mod
g
() : Dom() R
+
; p
_
det(((D)(p))
(D)(p)),
es a mod
g
() f uggvenyt a parameterezes g-modulus anak nevezz uk.
Vegy uk eszre, hogy ha (M, g) m-dimenzios, C
r
parameterezese M-nek, akkor mod
g
() lenyegesen f ugg a g Riemann-metrikatol,
hiszen p Dom() eseten
(mod
g
()) (p) :=
_
det(((D)(p))
(D)(p)),
es itt a (D)(p) : R
m
T
(p)
(M) linearis operator adjungaltja all az R
m
feletti
euklideszi skalarszorzas es a T
(p)
(M) feletti g((p)) skalarszorzas szerint; ez az
adjungalt teljesen mas lehet, ha a g((p)) skalarszorzast megvaltoztatjuk.
Alltas. Ha (M, g) m-dimenzios, C

r
-osztaly u Riemann-sokasag es para-
meterezese M-nek, akkor a mod
g
() : Dom() R
+
f uggveny C
r1
-osztaly u
(tehat legalabb folytonos).
Bizonytas. Felteheto, hogy m > 0 (1. gyakorlat). Legyen (e
i
)
im
a kanonikus bazis
R
m
-ben, parameterezese M-nek es p Dom(). Ekkor
(mod
g
())
2
(p) := det(((D)(p))
(D)(p)) =
= det
_
___
((D)(p))
(D)(p)
_
(e
i
) e
j
_
R
m
_
(i,j)nn
_
=
= det
_
( g((p)) (((D)(p))(e
i
), ((D)(p))(e
j
)) )
(i,j)nn
_
=
= det
_
( g
(p)(e
i
, e
j
) )
(i,j)nn
_
=
S
m
_
im
g
(p)(e
i
, e
(i)
)
_
,
ahol ([)
R
m jeloli az R
m
feletti eulideszi skalarszorzast. A felteves szerint a
g
: Dom() L
2
((R
m
)
2
; R) f uggveny C
r1
-osztaly u, es minden (e, f) R
m
R
m
eseten az L
2
((R
m
)
2
; R) R; b b(e, f) lekepezes linearis, tehat C
-osztaly u.
Ezert minden i, j m indexre a
Dom() R; p g
(p)(e
i
, e
j
)
f uggveny C
r1
-osztaly u, gy a (mod
g
())
2
f uggveny is C
r1
-osztaly u. Ezert
mod
g
() is C
r1
-osztaly u, hiszen ez az R
+
R negyzetgyokvonas-f uggveny
es a (mod
g
())
2
kompozcioja, ugyanis az elozo kovetkezmeny szerint minden
Dom() p-re det(((D)(p))
(D)(p)) > 0.
Most megvizsgaljuk Riemann-sokasag k ulonbozo parameterezesei modulusai-
nak egymassal valo kapcsolatait.

r
-osztaly u Riemann-sokasag es , para-
meterezesei M-nek, akkor
mod
g
() = det(D(
1
)) (mod
g
()) (
1
)
teljes ul a
1
Im() Im()) halmazon.
Bizonytas. Legyen p
1
Im() Im()) rogztett pont. Vilagos, hogy =
(
1
) a
1
Im() Im()) R
m
nylt halmazon, es a
1
: R
m
R
m
f uggveny dierencialhato p-ben (sot C
r
-osztaly u), gy a f uggvenykompozcio
dierenci al asi szabalya szerint
(D)(p) = (D
_
(
1
)
_
)(p) = (D)((
1
)(p)) (D(
1
))(p),
kovetkezeskeppen
((D)(p))
(D)(p) =
= (D(
1
))(p)
(D)((
1
)(p))
(D)((
1
)(p)) (D(
1
))(p).
Ebbol kapjuk, hogy
(mod
g
())
2
(p) := det(((D)(p))
(D)(p)) =
= det
_
(D(
1
))(p)
_
det
_
(D)((
1
)(p))
(D)((
1
)(p))
_
det
_
(D(
1
))(p)
_
=
_
det
_
(D(
1
))(p)
__
2
(mod
g
())
2
_
(
1
)(p)
_
,
amibol kovetkezik az alltas.
A kovetkezo alltasbol kider ul a parameterezesek modulusainak integralelmeleti
jelentosege.

r
-osztaly u Riemann-sokasag, , para-
meterezesei M-nek, F Banach-ter es f : M F olyan f uggveny, hogy [f,=0]
Im() Im(). Ekkor az (f )mod
g
() : Dom() F f uggveny pontosan
akkor integralhato a Dom() halmazon a
m
Lebesgue-mertek szerint, ha az
(f )mod
g
() : Dom() F f uggveny integralhato a Dom() halmazon a
m
Lebesgue-mertek szerint. Tovabba, ha az (f )mod
g
() : Dom() F f uggveny
integr alhato a Dom() halmazon
m
szerint, akkor
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
.
Bizonytas. Legyen :=
1
Im() Im()) es
t
:=
1
Im() Im());
ezek nylt halmazok R
m
-ben. Az (f )mod
g
() f uggveny (a dencio szerint)
pontosan integralhato a Dom() halmazon a
m
Lebesgue-mertek szerint, ha
((f )mod
g
())
L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
). Az [f,=0] Im() Im() feltetel
alapjan ((f )mod
g
())
= ((f )mod
g
()

)
, ezert az (f )mod
g
()
f uggveny pontosan integralhato a Dom() halmazon a
m
szerint, ha az (f
)mod
g
()

:
t
F f uggveny integralhato az
t
halmazon a
m
mertek szerint.
A
1
:
t
lekepezes C
r
-dieomorzmus, ezert a helyettesteses integralas
tetele alapjan az (f )mod
g
()

:
t
F f uggveny pontosan akkor integralhato
az
t
halmazon a
m
szerint, ha a
[det(D(
1
))[. ((f )mod
g
()

) (
1
) : F
f uggveny integralhato az halmazon a
m
szerint. De a modulus transzformacios
tulajdonsaga alapjan
[det(D(
1
))[. ((f )mod
g
()

) (
1
) = (f )mod
g
()

,
tehat az (f )mod
g
() f uggveny pontosan integralhato a Dom() halmazon a
m
szerint, ha az (f )mod
g
()

: F f uggveny integralhato az halmazon a
m
szerint. Ez utobbi alltas viszont az ((f )mod
g
())
= ((f )mod
g
()

)
miatt azzal ekvivalens, hogy az (f )mod

g
() : Dom() F f uggveny
integralhato a Dom() halmazon a
m
szerint. Tehat az (f )mod
g
() es
(f )mod
g
() f uggvenyek
m
szerinti integralhatosaga ekvivalens tulajdonsagok,
es a helyettesteses integralas formulajat alkalmazva kapjuk, hogy ha (f)mod
g
()
integr alhat o a Dom() halmazon a
m
szerint, akkor
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
=
_
((f )mod
g
()) [
d
m
=
=
_
[det(D(
1
))[. ((f )mod
g
()[
) (
1
) d
m
=
=
_
((f )mod
g
()) [
d
m
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
teljes ul.
Dencio. Legyen (M, g) m-dimenzios, C
r
-osztaly u Riemann-sokasag. Az M
sokasag minden parameterezesere ertelmezz uk az R
g,
P(Im()) halmazt es
a
g,
: R
g,
R
+
halmazf uggvenyt a kovetkezokeppen:
R
g,
:=
_
H Im()
_
1
H
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
)
_
,
g,
: R
g,
R
+
; H
_
Dom()
1
H
mod
g
() d
m
,
ahol a nullaval valo kiterjesztest jeloli Dom()-rol R
m
-re.
Alltas. Legyen (M, g) m-dimenzios, C

r
-osztaly u Riemann-sokasag. Ha
parameterezes az M sokasagnak, akkor a R
g,
halmaz -gy ur u Im() felett, es
g,
pozitv mertek.
Bizonytas. Nyilvanvalo, hogy R
g,
. Legyen (H
n
)
nN
tetszoleges sorozat R
g,
-
ben. A felteves szerint minden N n-re
_
1
H
n
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
),
es termeszetesen a H :=

nN
H
n
halmazra
_
1
H
mod
g
()
_
= inf
nN
_
1
H
n
mod
g
()
_
teljes ul. A Levi-tetelbol kovetkezik, hogy

_
1
H
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
),
vagyis

nN
H
n
R
g,
.
Legyenek H, H
t
R
g,
. Ekkor H H
t
R
g,
is teljes ul, gy a dencio szerint
_
1
H
mod
g
()
_
,
_
1
H
mod
g
()
_
,
_
1
HH
mod
g
()
_
f uggvenyek integralhatok R
m
-en a
m
szerint. Ugyanakkor nyilvanvaloan
_
1
HH
mod
g
()
_
= sup
__
1
H
mod
g
()
_
,
_
1
H
mod
g
()
_
_
,
_
1
H\H
mod
g
()
_
=
_
1
H
mod
g
()
_
1
HH
mod
g
()
_
,
kovetkezeskeppen HH
t
, HH
t
R
g,
. Ezzel megmutattuk, hogy a R
g,
halmaz
-gy ur u.
A
g,
: R
g,
R
+
halmazf uggveny -additivitasanak bizonytasahoz legyen
(H
k
)
kN
tetszoleges olyan diszjunkt sorozat R
g,
-ben, amelyre H :=

kN
H
k

R
g,
. A felteves szerint minden N k-ra
_
1
H
k
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
),
es a (H
k
)
kN
rendszer diszjunktsaga folytan
k=0
_
1
H
k
mod
g
()
_
=
_
1
H
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
).
Ezert a Levi-tetel es a
g,
dencioja alapjan
g,
_
_
kN
H
k
_
=
_
Dom()
1
H
mod
g
() d
m
=
_
R
m
_
1
H
mod
g
()
_
d
m
=
=
k=0
_
R
m
_
1
H
k
mod
g
()
_
d
m
=
k=0
_
Dom()
1
H
k
mod
g
() d
m
=
=
k=0
g,
(H
k
)
teljes ul, vagyis a
g,
halmazf uggveny -additv.
Lemma. (Szetvagasi lemma.) Legyen (M, g) m-dimenzios, C
r
-osztaly u
Riemann-sokasag es parameterezese M-nek. Ha H R
g,
es parameterezese
M-nek, akkor H Im() R
g,
R
g,
.
Bizonytas. (I) Eloszor megmutatjuk, hogy ha F tetszoleges Banach-ter es f
L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
), akkor minden R
m
nylt halmazra
.f L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
).
Legyen ugyanis (K
n
)
nN
olyan halmazsorozat, hogy minden n N eseten K
n

R
m
kompakt halmaz, K
n
K
n+1
es =

nN
K
n
. Letezik olyan (
n
)
nN
f uggvenysorozat, hogy minden N n-re
n
: R
m
R kompakt tartoj u foyltonos
f uggveny, 0
n
1, supp(
n
) es K
n
[
n
= 1]. Ekkor n N eseten a
n
f uggveny
m
-merheto, tehat f L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
) eseten a
n
.f : R
m
F
f uggveny is
m
-merheto, tovabba |
n
.f| |f|, es
_

|f|d
m
< +, ezert
az integr alhatosag kriteriuma szerint
n
.f L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
). Termeszetesen
.f = lim
n
(
n
.f), ezert a Lebesgue-tetel alkalmazasaval kapjuk, hogy
.f
L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
).
(II) Legyen H R
g,
es parameterezese M-nek. Ekkor H Im(), ezert
1
H Im()) =
1
Im() Im() H) =
1
Im() Im())
1
H),
_
1
HIm()
mod
g
()
_
=
1
Im()Im()
_
1
H
mod
g
()
_
,
es a jobb oldalon allo f uggveny az (I) alapjan
m
-integralhato, mert a
1
Im()
Im()) R
m
halmaz nylt es
_
1
H
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
). Ez azt
jelenti, hogy H Im() R
g,
. Ugyanakkor a
1
HIm()
: M R f uggvenyre
teljes ul az, hogy
_
HIm()
,= 0
Im() Im(), ezert a

__
HIm()

_
mod
g
()
_
=
_
1
HIm()
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
)
kijelentes ekvivalens azzal, hogy
__
HIm()

_
mod
g
()
_
=
_
1
HIm()
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
).
Az iment lattuk, hogy
_
1
HIm()
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
), kovetkezeskep-
pen
_
1
HIm()
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
) is teljes ul, ami eppen azt jelenti,
hogy H Im() R
g,
.
Kovetkezmeny. Legyen (M, g) m-dimenzios, C
r
parameterezese M-nek. Ha H Im() es letezik M-nek olyan parameterezese,
hogy H R
g,
, akkor H R
g,
.
Bizonytas. A szetvagasi lemma szerint H = H Im() R
g,
R
g,
.
Jeloles. Legyen (M, g) m-dimenzios, C
r
-osztaly u Riemann-sokasag es jelolje
Par(M) az M parameterezeseinek halmazat. Az S
g
P(M) halmazt a kovet-
kezokeppen ertelmezz uk
S
g
:=
_
Par(M)
R
g,
,
valamint R
g
jeloli az S
g
altal generalt halmazgy ur ut.

r
-osztaly u Riemann-sokasag, akkor S
g
felgy ur u M felett, es letezik egyetlen olyan
g
: R
g
R
+
pozitv mertek, hogy az M minden parameterezesere
g
R
g,
=
g,
teljes ul.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy H
1
, H
2
S
g
, es legyenek
1
,
2
olyan parameterezesei
M-nek, hogy H
1
R
g,
1
es H
2
R
g,
2
. A szetvagasi lemmabol kovetkezik, hogy
H
1
Im(
2
) R
g,
2
. Ugyanakkor H
2
R
g,
2
es R
g,
2
halmazgy ur u, ezert
H
2
Im(
2
) es a szetvagasi lemma alapjan
H
1
H
2
= H
1
(H
2
Im(
2
)) = (H
1
Im(
2
)) H
2
R
g,
2
,
gy H
1
H
2
R
g,
2
S
g
.
Tegy uk fel, hogy H
1
, H
2
S
g
es H
1
H
2
; megmutatjuk, hogy H
2
H
1
S
g
.
Legyenek
1
es
2
olyan parameterezesei M-nek, hogy H
1
R
g,
1
es H
2
R
g,
2
.
A szetvagasi lemma alapjan H
1
Im(
2
) R
g,
2
, ezert H
1
H
2
es H
1
Im(
2
)
miatt
H
1
= H
1
H
2
= H
1
(H
2
Im(
2
)) = (H
1
Im(
2
)) H
2
R
g,
2
,
hiszen R
g,
2
halmazgy ur u. Ezert H
2
H
1
R
g,
2
S
g
, hiszen R
g,
2
halmazgy ur u.
Ezzel megmutattuk, hogy S
g
felgy ur u.
Jelolje most Par(M) az M sokasag parameterezeseinek halmazat, es tekints uk a
(
g,
)
Par(M)
mertek-rendszert. Akkor es csak akkor letezik olyan : S
g
R
+
f uggveny, amelyre minden Par(M) eseten
R
g,
=
g,
, ha minden ,
Par(M) es H R
g,
R
g,
eseten
g,
(H) =
g,
(H) teljes ul (I. fejezet, 2.
pont, 20. gyakorlat). Tehat legyenek , Par(M) es H R
g,
R
g,
.
Ekkor a
H
: M R f uggvenyre [
H
,= 0] Im() Im() teljes ul, tovabba
H R
g,
miatt a (
H
)mod
g
() f uggveny integralhato a Dom() halmazon a
m
Lebesgue-mertek szerint, ezert a (
H
)mod
g
() f uggveny is integralhato a
Dom() halmazon a
m
Lebesgue-mertek szerint es
g,
(H) :=
_
Dom()
1
H
mod
g
() d
m
=
_
Dom()
(
H
)mod
g
() d
m
=
=
_
Dom()
(
H
)mod
g
() d
m
=
_
Dom()
1
H
mod
g
() d
m
=:
g,
(H).
Ezzel megmutattuk, hogy egyertelm uen kepezheto az a : S
g
R
+
f uggveny,
amelyre minden Par(M) eseten
R
g,
=
g,
.

Alltjuk, hogy ez a f uggveny -
additv. Ehhez legyen (H
k
)
kN
olyan diszjunkt rendszer S
g
-ben, hogy

kN
H
k
S
g
.
Legyen olyan parameterezese M-nek, hogy

kN
H
k
R
g,
. Ha k N, akkor
H
k
Im() es H
k
S
g
miatt letezik az M-nek olyan
k
parameterezese, hogy
H
k
R
g,
k
, gy a szetvagasi lemma kovetkezmenye szerint H
k
R
g,
. Ezert a
denci oja es a
g,
halmazf uggveny -additivitasa folytan
_
_
kN
H
k
_
=
g,
_
_
kN
H
k
_
=
k=0
g,
(H
k
) =
k=0
(H
k
),
tehat a : S
g
R
+
f uggveny -additv.
Ebbol a VIII. fejezet 1. es 6. pontjanak eredmenyei alapjan kapjuk egyetlen olyan
g
: R
g
R
+
mertek letezeset, amely -nek kiterjesztese. Ez a
g
egyben az az
egyertelm uen meghatarozott pozitv mertek, amely R
g
-n ertelmezett, es amelyre
teljes ul az, hogy az M minden parameterezesere
g
R
g,
=
R
g,
=
g,
.
Megjegyezz uk, hogy az elozo alltas feltetelei mellett S
g
olyan felgy ur u M
felett, amely zart a megszamlalhato metszet-kepzesre nezve es zart a halmaz-
k ulonbseg-kepzesre is, de altalaban nem zart a veges unio-kepzesre nezve, ezert S
g
nem feltetlen ul halmazgy ur u, vagyis S
g
,= R
g
lehetseges. Kesobb megmutatjuk,
hogy ha (M, g) elemi Riemann-sokasag es globalis parameterezese M-nek, akkor
S
g
= R
g,
= R
g
. Az is konnyen bizonythato, hogy R
g
valojaban -gy ur u (4.
gyakorlat), azonban R
g
altalaban nem zart a megszamlalhato unio-kepzesre nezve,
vagyis R
g
nem feltetlen ul -gy ur u.
Dencio. Ha (M, g) Riemann-sokasag, akkor az elozo alltasban ertelmezett
g
: R
g
R
+
pozitv merteket az (M, g) Riemann-sokasag fel uleti mertekenek
nevezz uk, tovabba, ha az M halmaz
g
-integralhato, akkor az
_
M
M
d
g
R
+
szamot az (M, g) Riemann-sokasag felsznenek nevezz uk.
Pelda. (Euklideszi mertekek.) Legyen E euklideszi ter, m := dim(E), E
nylt halmaz, es jelolje g a ([) skalarszorzas altal meghatarozott feletti Riemann-
metrikat. Ekkor tekinthetj uk az R
g
halmazgy ur ut es a
g
fel uleti merteket, amit
az E skalarszorzasa altal meghatarozott feletti euklideszi merteknek nevez unk.
Az
g
euklideszi mertek szoros kapcsolatban all az R
m
feletti Lebesgue-mertekkel.
A pontos kapcsolat meghatarozasa celjabol legyen u : R
m
E tetszoleges linearis
bijekcio; ekkor u
1
u )
globalis parameterezese az sokasagnak. Minden p
1
u )
eseten
_
D
_
u
1
u )
__
(p) = u, ezert a mod
g
_
u
1
u )
_
:
1
u ) R
+
modulus-
f uggveny egyenlo a
_
det(u
u) ertek u konstansf uggvennyel. Ebbol kovetkezik,

hogy
R
g
=
_
H
_
1
u H
mod
g
_
u
1
u )
__
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
)
_
=
=
_
H
1
u H
_
det(u
u) L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
)
_
=
=
_
H
1
u H
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
)
_
,
es H R
g
eseten
g
(H) =
_
det(u
u)
m
_
1
u H)
_
.
Specialisan, ha az u : R
m
E linearis bijekcio sklarszorzas-tarto az R
m
feletti
euklideszi skalarszorzas es az E felett adott skalarszorzas szerint, akkor minden
H R
g
eseten
g
(H) =
m
_
1
u H)
_
,
hiszen ekkor u
u = id
R
m, tehat
_
det(u
u) = 1. Jol lathato, hogy az R

g
halmazgy ur u f uggetlen az u operatortol, sot meg az E feletti skalarszorzastol sem
f ugg, ezert erre a halmazgy ur ure az R
jelolest alkalmazzuk. Tehat R
P()
az a halmaz, amelyre H R
pontosan akkor teljes ul, ha H es van olyan

u : R
m
E linearis bijekcio, amelyre az
1
u H) R
m
halmaz Lebesgue-integralhato
(ekkor minden u : R
m
E linearis bijekciora az
1
u H) R
m
halmaz Lebesgue-
integr alhat o).
Azonban a
g
fel uleti mertek lenyegesen f ugg az E feletti skalarszorzastol, ami a
g
-re iment felrt formulakbol lathato. A pontos osszef ugges meghatarozasa celjabol
legyen ([)
t
szinten skalarszorzas E felett, es jelolje g
t
a ([)
t
altal meghatarozott
feletti Riemann-metrikat. Legyenek u, u
t
: R
m
E olyan linearis bijekciok, hogy u
megtartja az ([)
m
es ([) skalarszorzasokat, valamint u
t
megtartja az ([)
m
es ([)
t
skalarszorzasokat, ahol ([)
m
az euklideszi skalarszorzas R
m
felett. Ha H R
,
akkor a helyettesteses integralas tetelet alkalmazva az u
1
u
t
: R
m
R
m
C
1
-
dieomorzmusra es a
H
u L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
) f uggvenyre
g
(H) =
m
_
1
u
t
H)
_
=
_
R
m
H
u
t
d
m
=
_
R
m
(
H
u) (u
1
u
t
) d
m
=
=
1
[det(u
1
u
t
)[
_
R
m
H
u d
m
=
1
[det(u
1
u
t
)[
m
(
1
u H))=
1
[det(u
1
u
t
)[
g
(H)
adodik. Ez azt jelenti, hogy
g
= [det(u
1
u
t
)[
g
teljes ul.
Lemma. Legyen (M, g) m-dimenzios, C
r
parameterezese M-nek.
a) Minden K Im() kompakt halmazra K R
g,
.
b) Ha f : Im() R
+
kompakt tartoj u folytonos f uggveny, akkor f
E
+
(Im(), R
g,
) L
1
R
(Im(), R
g,
,
g,
).
c) Ha F Banach-ter es f : Im() F veges dimenzios ertek u, kompakt tartoj u
folytonos f uggveny, akkor f L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
).
Bizonytas. a) Ha K Im() kompakt halmaz, akkor
_
1
K
mod
g
()
_
=
_
mod
g
()
1
K
_
,
es mod
g
()
1
K
:
1
K)R olyan folytonos f uggveny, amelynek mod
g
() folytonos
kiterjesztese a Dom() R
m
nylt halmazra, es
1
K) kompakt halmaz R
m
-ben,
mert homeomorzmus Dom() es Im() kozott, tehat a X. fejezet 1. pontjanak
eredmenyeibol kovetkezik, hogy
_
1
K
mod
g
()
_
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
), azaz
K R
g,
.
b) Legyen f : Im() R
+
kompakt tartoj u folytonos f uggveny, es K
Im() olyan kompakt halmaz, amelyre [f ,= 0] K. Megmutatjuk, hogy
f E
+
(Im(), R
g,
) L
1
R
(Im(), R
g,
,
g,
). Ehhez legyen minden N
+
n-
re
f
n
:=
n2
n
1
k=1
k
2
n
1
f [k/2
n
,(k+1)/2
n
[)
: Im() R
+
.
Az (f
n
)
nN
+ f uggvenyrendszer monoton novo, es pontonkent (sot egyenletesen)
konvergal f-hez az Im() halmazon (V. fejezet, 3. pont, 8. gyakorlat),
tovabba minden N
+
n-re [f
n
,= 0] [f ,= 0] K. Ha minden N
+
n-re f
n
L
1
R
(Im(), R
g,
,
g,
) teljes ulne, akkor a Levi-tetel alapjan f
L
1
R
(Im(), R
g,
,
g,
) is igaz volna, hiszen n N
+
eseten 0 f
n
f [[[f[[[
K
,
es az eloz oek alapjan
_

K
d
g,
< +, gy sup
nN
+
|f
n
|
g,
,1
[[[f[[[
g,
(K) <
+. Tehat eleg volna azt igazolni, hogy a, b R, 0 < a < b eseten az
1
f [a, b[)
halmaz
g,
-integralhato. Ez viszont gy van, ha (b
k
)
kN
olyan szamsorozat, hogy
minden N k-ra a < b
k
< b, valamint b = lim
k
b
k
, akkor
1
f [a, b[) =
_
kN
1
f [a, b
k
]) K,
es a K halmaz, valamint az a) alapjan minden N k-ra az
1
f [a, b
k
]) halmaz is
g,
-
integralhat o, hiszen ez kompakt, gy a IX. fejezet 5. pontjanak eredmenyei alapjan
1
f [a, b[) is
g,
-integralhato halmaz. Az is lathato, hogy
1
f [a,b[)
= sup
kN
1
f [a,b
k
])
,
es az a) miatt minden k N eseten
1
f [a,b
k
])
E
+
(Im(), R
g,
). Ezert minden
N n-re f
n
E
+
(Im(), R
g,
), gy f = sup
nN
f
n
E
+
(Im(), R
g,
).
c) Legyen F Banach-ter es f : Im() F olyan folytonos f uggveny, amelyhez
letezik olyan K Im() kompakt halmaz, hogy [f ,= 0] K, es az Im(f)
altal generalt linearis alter veges dimenzios F-ben. Megmutatjuk, hogy f
L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
). Ekkor ugyanis letezik olyan (z
i
)
iI
veges rendszer F-ben
es letezik Im() R
+
kompakt tartoj u folytonos f uggvenyeknek olyan (f
i
)
iI
rendszere, hogy minden I i-re [f
i
,= 0] K es f =
iI
z
i
f
i
. A b)-bol
kovetkezik, hogy minden I i-re f
i
L
1
R
(Im(), R
g,
,
g,
), ezert
f =
iI
z
i
f
i
F L
1
R
(Im(), R
g,
,
g,
) L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
),
Lemma. Legyen (M, g) m-dimenzios, C
r
parameterezese M-nek.
a) Ha F Banach-ter, akkor minden f E
F
(Im(), R
g,
) eseten az (f )mod
g
()
f uggveny integralhato a Dom() halmazon a
m
Lebesgue-mertek szerint es
_
Im()
f d
g,
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
.
b) Minden f E
+
(Im(), R
g,
) f uggvenyre
_
Im()
f d
g,
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
.
c) Minden f : Im() R
+
f uggvenyre
_
Im()
f d
g,

_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
.
d) Az N Im() halmaz pontosan akkor
g,
-nullhalmaz, ha a
1
N) Dom()
halmaz
m
-nullhalmaz.
Bizonytas. a) Legyen f E
F
(Im(), R
g,
). Letezik olyan (H
i
)
iI
veges rendszer
R
g,
-ben es olyan (z
i
)
iI
rendszer F-ben, hogy f =
iI
z
i

H
i
. Ekkor az R
g,
halmazgy ur u dencioja alapjan
((f )mod
g
())
iI
z
i
_
(
H
i
)mod
g
()
_
iI
z
i
1
H
i
)
mod
g
()
_
F L
1
K
(R
m
, R
m
,
m
) L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
),
tehat az (f )mod
g
() f uggveny integralhat o a Dom() halmazon a
m
Lebesgue-
mertek szerint, es a
g,
mertek dencioja alapjan
_
Im()
f d
g,
=
iI
z
i
g,
(H
i
) =
iI
z
i
_
R
m
_
(
H
i
)mod
g
()
_
d
m
=
=
_
R
m
_
iI
z
i

_
(
H
i
)mod
g
()
_
_
d
m
=
_
R
m
((f )mod
g
())
d
m
=
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
.
b) Legyen f E
+
(Im(), R
g,
), es vegy unk olyan E
+
(Im(), R
g,
)-ben halado
(f
k
)
kN
monoton novo sorozatot, amelyre f = sup
kN
f
k
. Az a) alapjan minden
N k-ra ((f
k
)mod
g
())
L
1
R
(R
m
, R
m
,
m
), es
_
((f
k
)mod
g
())
_
kN
olyan monoton novo f uggvenysorozat, hogy
((f )mod
g
())
= sup
kN
((f
k
)mod
g
())
teljes ul.

Igy a felso integral monoton -folytonossagat es a)-t alkalmazva kapjuk,
hogy
_
R
m
(f )mod
g
() d
m
=
_
R
m
sup
kN
((f
k
)mod
g
()) d
m
=
= sup
kN
_
R
m
(f
k
)mod
g
() d
m
= sup
kN
_
Dom()
(f
k
)mod
g
() d
m
=
= sup
kN
_
Im()
f
k
d
g,
=
_
Im()
f d
g,
.
c) Legyen f : Im() R
+
tetszoleges f uggveny. Ha h E
+
(Im(), R
g,
) olyan,
hogy f h, akkor termeszetesen ((f )mod
g
())
((h )mod
g
())
, ezert az
a) alapjan
_

((f )mod
g
())
d
m

_

((h )mod
g
())
d
m
=
_
Im()
h d
g,
.
_

((f )mod
g
())
d
m
inf
hE
+
(Im(),R
g,
); fh
_
Im()
h d
g,
=
_
Im()
f d
g,
,
d) Legyen az N Im() halmaz
g,
-nullhalmaz. Ekkor a c) alapjan
0 =
g,
(N) :=
_
Im()
N
d
g,

_

((
N
)mod
g
())
d
m
=
=
_

((
N
)mod
g
())
d
m
,
ezert ((
N
)mod
g
())
= 0 az R
m
-en
m
-majdnem minden utt. Ugyanakkor a
_
((
N
)mod
g
())
,= 0
halmaz egyenlo
1
N)-nel, tehat a
1
N) halmaz
m
-
nullhalmaz.
Megfordtva; tegy uk fel, hogy N Im() olyan halmaz, amelyre az
1
N) halmaz
m
-nullhalmaz. A X. fejezet 3. pontjaban megmutattuk, hogy ekkor minden
R
+
-hoz van olyan
R
m
nylt halmaz, hogy
1
N)
es
m
(
) < . A
Dom() halmaz nylt R
m
-ben es
1
N) Dom(), ezert R
+
eseten az
R
m
nylt halmaz megvalaszthato ugy, hogy
1
N)
Dom() es
m
(
) < .
Ekkor fennall a
N
(mod
g
())
1

(mod
g
())
1
=
_

mod
g
()
_

1
f uggveny-egyenlotlenseg Im()-n, kovetkezeskeppen
_
Im()
_

N
(mod
g
())
1
_
d
g,

_
Im()
__

mod
g
()
_

1
_
d
g,
.
Ebbol lathato, hogy ha teljes ulnenek a
_
Im()
__

mod
g
()
_

1
_
d
g,
=
=
_
R
m
____

mod
g
()
_

1
_

_
mod
g
()
_
d
m
=
m
(
)
egyenl osegek, akkor
_
Im()
_

N
(mod
g
())
1
_
d
g,
<
adodna (minden R
+
eseten), vagyis

N
(mod
g
())
1
= 0 teljes ulne Im()-n
g,
-majdnem minden utt, tehat az N halmaz
g,
-nullhalmaz lenne. Tehat eleg
azt igazolni, hogy ha Im() nylt halmaz, akkor az f :=
_

mod
g
()
_

1
:
Im() R
+
f uggvenyre
_
Im()
f d
g,
=
_
R
m
((f )mod
g
())
d
m
teljes ul. Ennek bizonytasahoz legyen (
k
)
kN
olyan f uggvenysorozat, hogy minden
N k-ra
k
: R
m
R kompakt tartoj u folytonos f uggveny, es 0
k

k+1
1,
supp(
k
) , valamint
= sup
kN
k
. Legyen minden k N eseten f
k
:=
_

k
mod
g
()
_
1
. Ekkor k N eseten f
k
: Im() R kompakt tartoj u folytonos
f uggveny, es az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat monoton novo, valamint f = sup
kN
f
k
az
Im() halmazon. A
g,
szerinti felso integral monoton -folytonossaga miatt
_
Im()
f d
g,
= sup
kN
_
Im()
f
k
d
g,
.
Az eloz o lemma b) pontja szerint k N eseten f
k
E
+
(Im(),
g,
), tehat a b)
alapjan
_
Im()
f
k
d
g,
=
_
R
m
((f
k
)mod
g
())
d
m
.
Ugyanakkor k N eseten ((f
k
)mod
g
())
=
k
, valamint ((f )mod
g
())
, tehat a
m
szerinti felso integral monoton -folytonossaga kovetkezteben
_
Im()
f d
g,
= sup
kN
_
R
m
k
d
m
=
_
R
m
_
sup
kN
k
_
d
m
=
=
_
R
m
d
m
=
_
R
m
((f )mod
g
())
d
m
,
Most bebizonytjuk a X. fejezet 3. pontjaban igazolt helyettesteses integralas
tetelenek termeszetes altalanostasat (5. gyakorlat).
Tetel. (Fel uleti mertek szerinti helyettesteses integralas tetele.) Legyen (M, g)
m-dimenzios, C
r
-osztaly u Riemann-sokasag, parameterezese M-nek es F Banach-
ter. Ha f : Im() F tetszoleges f uggveny, akkor f L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
)
ekvivalens azzal, hogy az (f)mod
g
() f uggveny integralhato a Dom() halmazon
a
m
Lebesgue-mertek szerint. Ha f L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
), akkor
_
Im()
f d
g,
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
.
Bizonytas. (I) Tegy uk fel, hogy f L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
). Ekkor letezik olyan
E
F
(Im(), R
g,
)-ben halado (f
k
)
kN
sorozat, hogy
lim
k
_
Im()
|f f
k
| d
g,
= 0.
Ekkor termeszetesen
_
Im()
f d
g,
= lim
k
_
Im()
f
k
d
g,
is teljes ul. Az elozo lemma
a) es c) pontja szerint minden k N eseten ((f
k
)mod
g
())
L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
),
es
_
Im()
|f f
k
| d
g,

_
R
m
((|f f
k
| )mod
g
())
d
m
=
=
_
R
m
|((f )mod
g
())
((f
k
)mod
g
())
| d
m
,
kovetkezeskeppen
lim
k
_
R
m
|((f )mod
g
())
((f
k
)mod
g
())
| d
m
= 0.
Ebbol kapjuk, hogy ((f )mod
g
())
L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
), vagyis az (f
)mod
g
() f uggveny integralhato a Dom() halmazon a
m
szerint es
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
=
_
R
m
((f )mod
g
())
d
m
=
= lim
k
_
R
m
((f
k
)mod
g
())
d
m
= lim
k
_
Dom()
(f
k
)mod
g
() d
m
=
= lim
k
_
Im()
f
k
d
g,
=
_
Im()
f d
g,
.
(II) Tegy uk fel, hogy az (f )mod
g
() f uggveny integralhato a Dom() halmazon
a
m
szerint, azaz ((f )mod
g
())
L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
); megmutatjuk, hogy f
L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
). A sima f uggvenyekkel p-edik hatvanyon valo approximacio
tetelenek X. fejezet 3. pontjaban bizonytott kovetkezmenye alapjan van olyan
(g
k
)
kN
f uggvenysorozat, hogy minden N k-ra g
k
: Dom() F veges dimenzios
ertek u, C
-osztaly u, es van olyan C

k
R
m
kompakt halmaz, hogy [g
k
,= 0] C
k
,
valamint fennall a
lim
k
_
R
m
|g
k
((f )mod
g
())
| d
m
= 0
egyenl oseg. Minden N k-ra ertelmezz uk az
f
k
:=
_
g
k
mod
g
()
_

1
: Im() F
f uggvenyt; vilagos, hogy ez folytonos, veges dimenzios ertek u, es kompakt tartoj u,
kovetkezeskeppen
g,
-integralhato. Tovabba, k N eseten g
k
= (f
k
)mod
g
(),
tehat
lim
k
_
R
m
| ((f
k
)mod
g
())
((f )mod
g
())
| d
m
= 0.
Ebbol lathato, hogy az
_
((f
k
)mod
g
())
_
kN
f uggvenysorozat Cauchy-sorozat
L
1
F
(R
m
, R
m
,
m
)-ben a | |
m
,1
felnorma szerint. Tovabba, j, k N eseten
|f
j
f
k
| : Im() R
+
kompakt tartoj u folytonos f uggveny, gy |f
j
f
k
|
E
+
(Im(),
g,
), tehat
_
Im()
|f
j
f
k
| d
g,
=
_
R
m
((|f
j
f
k
| ) mod
g
())
d
m
=
=
_
R
m
| ((f
j
)mod
g
())
((f
k
)mod
g
())
| d
m
.
Ezert az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat Cauchy-sorozat L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
)-ben a
| |
g,
,1
felnorma szerint. A Riesz-Fischer tetelbol kovetkezik, olyan f
t

L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
) letezese, hogy az (f
k
)
kN
f uggvenysorozat konvergal f
t
-hoz
a | |
g,
,1
felnorma szerint, tovabba letezik olyan : N N szigor uan monoton
novo f uggveny, hogy az (f
(j)
)
jN
reszsorozat konvergal f
t
-hoz az Im() halmazon
g,
-majdnem minden utt. Legyen N azon x Im() pontok halmaza, amelyekre
az (f
(j)
(x))
jN
vektorsorozat nem konvergal F-ben f
t
(x)-hez; ekkor
g,
(N) = 0,
tehat az elozo lemma d) pontja szerint az
1
N) R
m
halmaz
m
-nullhalmaz.
Az N es dencioja szerint az
_
_
(f
(j)
)mod
g
()
_
_
jN
f uggvenysorozat
konvergal ((f
t
)mod
g
())
-hoz az R
m
1
N) halmazon, tehat
m
-majdnem
minden utt. Ugyanakkor az
_
_
(f
(j)
)mod
g
()
_
_
jN
az ((f )mod
g
())
f uggvenyhez a | |
m
,1
felnorma szerint, tehat ismet a
Riesz-Fischer tetelt alkalmazva kapjuk olyan
t
: N N szigor uan monoton
novo f uggveny letezeset, hogy az
_
_
(f
(
(j))
)mod
g
()
_
_
jN
f uggvenysorozat
konvergal ((f )mod
g
())
-hoz R
m
-en
m
-majdnem minden utt. Ebbol kapjuk,
hogy az ((f
t
)mod
g
())
es ((f )mod
g
())
f uggvenyek
m
-majdnem minde-
n utt egyenlok, vagyis a H := [((f
t
)mod
g
())
,= ((f )mod
g
())
] halmaz
m
-nullhalmaz. Nyilvanvalo, hogy H Dom() es H =
1
[f
t
,= f]), tehat az
elozo lemma d) pontja szerint a H) = [f
t
,= f] halmaz
g,
-nullhalmaz. Ez
azt jelenti, hogy f
t
= f az Im() halmazon
g,
-majdnem minden utt, tehat az is
teljes ul, hogy f L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
), hiszen f
t
L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
) az f
t
megv alasztasa miatt igaz.
Tetel. (A fel uleti mertek szerinti integralhatosag elemi kriteriuma.) Legyen
(M, g) m-dimenzios, C
r
-osztaly u elemi Riemann-sokasag. Az M sokasag minden
globalis parameterezesere R
g,
= S
g
= R
g
es
g,
=
g
. Tovabba, ha F Banach-
ter es f : M F f uggveny, akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) f L
1
F
(M, R
g
,
g
).
(ii) Az M minden globalis parameterezesere az (f )mod
g
() f uggveny
integralhato a Dom() halmazon a
m
(iii) Az M-nek letezik olyan globalis parameterezese, amelyre az (f )mod
g
()
f uggveny integralhato a Dom() halmazon a
m
Ha F Banach-ter, f L
1
F
(M, R
g
,
g
) es globalis parameterezese M-nek, akkor
_
M
f d
g
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
.
Bizonytas. Legyen globalis parameterezese M-nek; ekkor a dencio szerint
R
g,
S
g
R
g
. Legyen H R
g
; ekkor a felgy ur u altal generalt halmazgy ur u
jellemzesi tetele alapjan letezik az M sokasag parameterezeseinek olyan (
i
)
iI
veges rendszere, es letezik olyan (H
i
)
iI
halmazrendszer, hogy H =

iI
H
i
es minden
I i-re H
i
R
g,
i
. A szetvagasi lemma szerint minden i I eseten H
i
Im()
R
g,
, es R
g,
halmazgy ur u, ezert H = H Im() =

iI
(H
i
Im()) R
g,
,
gy R
g
R
g,
is teljes ul. Ebbol kovetkezik, hogy R
g,
= S
g
= R
g
, tehat a
g
dencioja szerint
g
=
g R
g,
=
g,
. Ezert az (i)(ii) es (iii)(i) implikaciok,
valamint az
_
M
f d
g
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
egyenloseg (ahol f L
1
F
(M, R
g
,
g
) es globalis parameterezese M-nek) koz-
vetlen ul adodik a fel uleti mertek szerinti helyettesteses integralas tetelebol. A
(ii)(iii) kovetkeztetes nyilvanvaloan helyes, mert M elemi sokasag, tehat M-nek
letezik globalis parameterezese.
Lemma. Legyen (M, g) Riemann-sokasag es parameterezese M-nek. Minden
f : M R
+
f uggvenyre
_
M
Im()
f d
g
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
.
Bizonytas. (I) Eloszor mgmutatjuk, hogy ha F Banach-ter es f E
F
(M, R
g
),
akkor az M minden parameterezesere
Im()
f E
F
(M, R
g
) es f[
Im()

E
F
(Im(), R
g,
), valamint
_
M
Im()
f d
g
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
.
Valoban, letezik olyan (H
i
)
iI
veges rendszer S
g
-ben, es olyan (z
i
)
iI
olyan rendszer
F-ben, hogy f =
iI
(z
i

H
i
). Letezik az M parameterezeseinek olyan (
i
)
iI
rendszere, hogy minden I i-re H
i
R
g,
i
. Ha parameterezese M-nek, akkor a
szetvagasi lemma alapjan minden i I eseten H
i
Im() R
g,
R
g
, ezert
Im()
f =
iI
z
i

H
i
Im()
E
F
(M, R
g
),
valamint
f[
Im()
=
iI
(z
i

H
i
)[
Im()
=
iI
z
i

H
i
Im()
[
Im()
E
F
(Im(), R
g,
),
tovabba az elemi integral dencioja alapjan
_
Im()
f[
Im()
d
g,
=
_
M
_
iI
z
i

H
i
Im()
_
d
g
=
iI
z
i
g
(H
i
Im()) =
=
iI
z
i
g,
(H
i
Im())=
_
Im()
iI
z
i
H
i
Im()
[
Im()
d
g,
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
,
amint azt alltottuk. Ebbol az is kovetkezik, hogy ha f E
+
(M, R
g
), akkor
Im()
f E
+
(M, R
g
) es f[
Im()
E
+
(Im(), R
g,
), valamint
_
M
Im()
f d
g
=
_
M
Im()
f d
g
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
.
(II) Legyen most f E
+
(M, R
g
), es vegy unk olyan monoton novo (
n
)
nN
sorozatot E
+
(M, R
g
)-ben, hogy f = sup
nN
n
. Legyen rogztett parameterezese
M-nek. Az (I) alapjan minden n N eseten
Im()
n
E
+
(M, R
g
),
n
[
Im()

E
+
(Im(), R
g,
), es
_
M
Im()
f d
g
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
. Nyilvanvalo tovabba,
hogy
Im()
f = sup
nN
_
Im()
n
_
es f[
Im()
= sup
nN
_
n
[
Im()
_
, ezert
_
M
Im()
f d
g
= sup
nN
_
M
Im()
n
d
g
= sup
nN
_
Im()
n
[
Im()
d
g,
=
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
.
(III) Legyen f : M R
+
tetszoleges f uggveny. Ha h E
+
(M, R
g
) olyan f uggveny,
hogy
Im()
f h, akkor nyilvanvaloan f[
Im()
h[
Im()
, es a (II) alapjan
_
Im()
f[
Im()
d
g,

_
Im()
h[
Im()
d
g,
=
_
M
Im()
h d
g

_
M
h d
g
,
kovetkezeskeppen
_
Im()
f[
Im()
d
g,
inf
hE
+
(M,R
g
);
Im()
fh
_
M
h d
g
=:
_
M
Im()
f d
g
,
vagyis fennall az
_
Im()
f[
Im()
d
g,

_
M
Im()
f d
g
egyenl otlenseg. Ez trivialisan teljes ul akkor is, ha nem letezik olyan h E
+
(M, R
g
),
hogy
Im()
f h, hiszen akkor a jobb oldalon (a dencio szerint) + all.
Megfordtva, legyen h E
+
(Im(), R
g,
) olyan f uggveny, hogy f[
Im()
h. Ekkor
Im()
f =
_
f[
Im()
_
, ahol a 0-val vett kiterjesztest jeloli Im()-rol M-re.

Trivialis az, hogy h
E
+
(M, R
g
), es h
=
Im()
h
, valamint (h
) [
Im()
= h,
ezert a (II) alapjan
_
M
Im()
f d
g

_
M
d
g
=
_
M
Im()
h
d
g
=
=
_
Im()
(h
) [
Im()
d
g,
=
_
Im()
h d
g,
,
kovetkezeskeppen
_
M
Im()
f d
g
inf
hE
+
(Im(),R
g,
); f]
Im()
h
_
Im()
h d
g,
=:
_
Im()
f[
Im()
d
g,
,
vagyis fennall az
_
M
Im()
f d
g

_
Im()
f[
Im()
d
g,
egyenlotlenseg. Ez trivialisan teljes ul akkor is, ha nem letezik olyan h
E
+
(Im(), R
g,
), hogy f[
Im()
h, hiszen akkor a jobb oldalon (a dencio
szerint) + all.

r
-osztaly u Riemann-sokasag es F
Banach-ter. Ha f : M F f uggveny es parameterezese M-nek, akkor a kovetkezo
(i)
Im()
f L
1
F
(M, R
g
,
g
).
(ii) f[
Im()
L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
).
(iii) (f)mod
g
() integralhato a Dom() halmazon a
m
Ha az (i), (ii) es (iii) alltasok koz ul valamelyik teljes ul, akkor fennallnak a kovetkezo
egyenl osegek:
_
M
Im()
f d
g
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
.
Bizonytas. A fel uleti mertek szerinti helyettesteses integralas tetele alapjan a (ii)
es (iii) allt asok ekvivalensek.
(i)(ii) Tegy uk fel, hogy
Im()
f L
1
F
(M, R
g
,
g
). Letezik olyan (f
k
)
kN
sorozat
E
F
(M, R
g
)-ben, hogy fennall a
lim
k
_
M
|
Im()
f f
k
| d
g
= 0
egyenloseg. Minden N k-ra
|
Im()
f f
k
|
Im()
|
Im()
f f
k
| = |
Im()
f
Im()
f
k
| =
Im()
|f f
k
|,
tehat az elozo lemma szerint
_
M
|
Im()
f f
k
| d
g

_
M
Im()
|f f
k
| d
g
=
_
M
|f[
Im()
f
k
[
Im()
| d
g
,
lim
k
_
M
|f[
Im()
f
k
[
Im()
| d
g
= 0.
Az elozo lemma bizonytas anak (I) resze alapjan nyilvanvalo, hogy minden k N
eseten
Im()
f
k
E
F
(M, R
g
) es f
k
[
Im()
E
F
(Im(), R
g,
), valamint
_
M
Im()
f
k
d
g
=
_
Im()
f
k
[
Im()
d
g,
.
Ezert f[
Im()
L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
) es
_
Im()
f[
Im()
d
g,
= lim
k
_
Im()
f
k
[
Im()
d
g,
=
= lim
k
_
M
Im()
f
k
d
g
=
_
M
Im()
f d
g
.
(ii)(i) Tegy uk fel, hogy f[
Im()
L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
). Van olyan (f
k
)
kN
sorozat E
F
(Im(), R
g,
)-ben, hogy fennall a
lim
k
_
Im()
|f[
Im()
f
k
| d
g,
= 0
egyenl oseg. Minden N k-ra f
k
= (f
k
)
[
Im()
, ahol a 0-val vett kiterjesztest jeloli
Im()-rol M-re. Ezert az elozo lemma alapjan minden k N eseten
_
Im()
|f[
Im()
f
k
| d
g,
=
_
Im()
|f[
Im()
(f
k
)
[
Im()
| d
g,
=
=
_
Im()
|f f
k
|
Im))
d
g,
=
_
M
Im()
|f f
k
| d
g
=
=
_
M
|
Im()
f
Im()
f
k
| d
g
=
_
M
|
Im()
f f
k
| d
g
,
lim
k
_
M
|
Im()
f f
k
| d
g
= 0.
Trivialis, hogy k N eseten f
k
E
F
(M, R
g
), ezert
Im()
f L
1
F
(M, R
g
,
g
).
r
-osztaly u Riemann-sokasag
es F Banach-ter. Ha f : M F f uggveny es olyan parameterezese M-nek, hogy
[f ,= 0] Im(), akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) f L
1
F
(M, R
g
,
g
).
(ii) f[
Im()
L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
).
(iii) (f)mod
g
() integralhato a Dom() halmazon a
m
Ha az (i), (ii) es (iii) alltasok koz ul valamelyik teljes ul, akkor fennallnak a kovetkezo
egyenlosegek:
_
M
f d
g
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
=
_
Dom()
(f )mod
g
() d
m
.
Bizonytas. Az [f ,= 0] Im() feltetel alapjan f =
Im()
f, ezert az alltas
nyilvanval oan kovetkezik az elozobol.
r
-osztaly u Riemann-sokasag,
F Banach-ter es f L
1
F
(M, R
g
,
g
). Ekkor az M minden parameterezesere
Im()
f L
1
F
(M, R
g
,
g
) es f[
Im()
L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
) teljes ul, valamint
_
M
Im()
f d
g
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
,
es fennall a
sup
Par(M)
_
Im()
_
_
f[
Im()
_
_
d
g,
< +
egyenl otlenseg, ahol Par(M) az M sokasag parameterezeseinek halmaza.
Bizonytas. Legyen f L
1
F
(M, R
g
,
g
) es az M-nek parameterezese. Letezik
olyan (C
k
)
kN
halmazsorozat, hogy minden N k-ra C
k
Dom() kompakt
halmaz, C
k
C
k+1
es Dom() =

kN
C
k
. Ekkor (C
k
))
kN
olyan halmazsorozat,
hogy minden k N eseten C
k
) Im() kompakt halmaz, C
k
) C
k+1
),
valamint Im() =

kN
C
k
). Ha k N, akkor C
k
) R
g,
R
g
,
gy
C
k
E
R
(M, R
g
). Az f L
1
F
(M, R
g
,
g
) feltetelbol kovetkezik, hogy
minden N k-ra
C
k
f L
1
F
(M, R
g
,
g
), tovabba termeszetesen
Im()
f =
lim
k
_
C
k
f
_
teljes ul az M halmazon pontonkent. Azonkv ul, k N eseten
|
C
k
f| |f| az M halmazon minden utt es

_
M
|f| d
g
< +. Ezert a
Lebesgue-tetel alkalmazasaval
Im()
f L
1
F
(M, R
g
,
g
) adodik, es az elozo alltas
alapjan kapjuk, hogy f[
Im()
L
1
F
(Im(), R
g,
,
g,
), valamint
_
M
Im()
f d
g
=
_
Im()
f[
Im()
d
g,
. Ugyanakkor
sup
Par(M)
_
Im()
_
_
f[
Im()
_
_
d
g,
= sup
Par(M)
_
M
Im()
|f| d
g

_
M
|f| d
g
< +
is teljes ul.
Tetel. (A fel uleti mertek szerinti integr alhatosag kriteriuma.) Legyen (M, g)
m-dimenzios, C
r
-osztaly u Riemann-sokasag es F Banach-ter. Minden f : M F
f uggvenyre az f L
1
F
(M, R
g
,
g
) kijelentes ekvivalens azzal, hogy letezik az
M parameterezeseinek olyan (
k
)
kN
sorozata es letezik olyan (H
k
)
kN
diszjunkt
halmazsorozat, hogy teljes ulnek a kovetkezok:
a) minden N k-ra H
k
R
g,
k
;
b) minden N k-ra
H
k
f[
Im(
k
)
L
1
F
(Im(
k
), R
g,
k
,
g,
k
) (vagy ami ugyanaz:
a
1
k
H
k
.(f
k
)mod
g
(
k
) f uggveny integralhato a Dom(
k
) halmazon a
m
Lebesgue-mertek szerint);
c)
k=0
_
Im(
k
)
H
k
_
_
f[
Im(
k
)
_
_
d
g,
k
< +;
d) [f ,= 0]

kN
H
k
.
Ha f L
1
F
(M, R
g
,
g
) es (
k
)
kN
az M parameterezeseinek olyan sorozata es
(H
k
)
kN
olyan diszjunkt halmazsorozat, amelyekre a), b), c) es d) teljes ul, akkor a
kN
_
Im(
k
)
_
H
k
f[
Im(
k
)
_
d
g,
k
sor abszol ut konvergens F-ben es
_
M
f d
g
=
k=0
_
Im(
k
)
_
H
k
f[
Im(
k
)
_
d
g,
k
.
Bizonytas. Eloszor tegy uk fel, hogy f L
1
F
(M, R
g
,
g
). Ekkor
_
M
|f| d
g
< +,
ezert letezik olyan (H
t
n
)
nN
diszjunkt halmazsorozat R
g
-ben, hogy [f ,= 0]
nN
H
t
n
. Minden N n-hez van olyan (H
t
n,i
)
iI
n
veges diszjunkt rendszer S
g
-
ben, hogy H
t
n
=

iI
n
H
t
n,i
. Az S
g
dencioja alapjan minden n N es i I
n
eseten letezik M-nek olyan
t
n,i
parameterezese, hogy H
t
n,i
R
g,
n,i
. Vezess uk be
az A := n N[I
n
,= jelolest. Ekkor ket eset lehetseges.
1) Az A halmaz vegtelen; ekkor az

nA
(nI
n
) halmaz megszamlalhatoan vegtelen.
Legyen : N

nA
(nI
n
) tetszoleges bijekcio, es minden N k-ra H
k
:= H
t
(k)
es
k
:=
t
(k)
.
2) Az A halmaz veges; ekkor az

nA
(n I
n
) halmaz veges, gy egyertelm uen
letezik olyan N N, hogy N ekvipotens az

nA
(n I
n
) halmazzal. Legyen
olyan N-en ertelmezett f uggveny, hogy [
N
bijekcio az N es

nA
(n I
n
) kozott,
tovabba minden k N termeszetes szamra (k) := . Legyen minden k N eseten
H
k
:= H
t
(k)
es
k
:=
t
(k)
, valamint minden k N termeszetes szamra H
k
:=
es
k
:= .
Mindket esetben (
k
)
kN
es (H
k
)
kN
olyan rendszerek, hogy minden N k-ra
k
parameterezese M-nek, H
k
R
g,
k
, es a (H
k
)
kN
halmazrendszer diszjunt,
valamint [f ,= 0]

kN
H
k
. Az elozo alltasbol tudjuk, hogy minden k N
eseten f[
Im(
k
)
L
1
F
(Im(
k
), R
g,
k
,
g,
k
), ezert
H
k
E
R
(Im(
k
), R
g,
k
) miatt
teljes ul az, hogy
H
k
f[
Im(
k
)
L
1
F
(Im(
k
), R
g,
k
,
g,
k
), vagyis a
1
k
H
k
.(f
k
)mod
g
(
k
k
) halmazon
m
szerint. Ha k N,
akkor
H
k
E
R
(M, R
g
) es f L
1
F
(M, R
g
,
g
) miatt
H
k
f L
1
F
(M, R
g
,
g
),
tovabba [
H
k
f ,= 0] H
k
Im(
k
), ezert
_
M
H
k
|f| d
g
=
_
Im(
k
)
H
k
|f[
Im(
k
)
| d
g,
k
,
gy minden N n-re a (H
k
)
kN
halmazrendszer diszjunktsagat kihasznalva
n1
k=0
_
Im(
k
)
H
k
|f[
Im(
k
)
| d
g,
k
=
n1
k=0
_
M
H
k
|f| d
g
=
=
_
M
_
n1
k=0
H
k
|f|
_
d
g

_
M
|f| d
g
< +,
tehat (iii) is teljes ul.
Megfordtva; tegy uk fel, hogy (
k
)
kN
es (H
k
)
kN
olyan rendszerek, amelyekre
a), b), c) es d) teljes ul. A (H
k
)
kN
rendszer diszjunktsaga es a d) alapjan
f =
k=0
_
H
k
f
_
. Minden k N eseten a
H
k
f : M F f uggveny olyan, hogy
[
H
k
f ,= 0] H
k
Im(
k
), es a b) alapjan (
H
k
f)[
Im(
k
)
=
H
k
f[
Im(
k
)

L
1
F
(Im(
k
), R
g,
k
,
g,
k
), kovetkezeskeppen
H
k
f L
1
F
(M, R
g
,
g
) es
_
M
H
k
f d
g
=
_
Im(
k
)
(
H
k
f)[
Im(
k
)
d
g,
k
.
Ha n N
+
, akkor
_
M
_
_
_
_
_
f
n1
k=0
H
k
f
_
_
_
_
_
d
g
=
_
M
_
_
_
_
_
k=n
H
k
f
_
_
_
_
_
d
g

k=n
_
M
H
k
|f| d
g
=
=
k=n
_
M
H
k
|f[
Im(
k
)
| d
g,
k
=
k=n
_
M
H
k
|f[
Im(
k
)
| d
g,
k
,
es a c) szerint fennall a
lim
n
k=n
_
Im(
k
)
H
k
_
_
f[
Im(
k
)
_
_
d
g,
k
= 0
egyenloseg. Ebbol kovetkezik, hogy f L
1
F
(M, R
g
,
g
) es a
kN
_
H
k
f
_
f uggveny-
sor f-hez konvergal L
1
F
(M, R
g
,
g
)-ben a | |
g
,1
felnorma szerint. Ezert
_
M
f d
g
=
k=0
_
Im(
k
)
_
H
k
f[
Im(
k
)
_
d
g,
k
is teljes ul. Veg ul, a
kN
_
Im(
k
)
_
H
k
f[
Im(
k
)
_
d
g,
k
sor abszol ut konvergens F-
ben, mert n N
+
eseten
n1
k=0
_
_
_
_
_
_
_
_
Im(
k
)
_
H
k
f[
Im(
k
)
_
d
g,
k
_
_
_
_
_
_
_
n1
k=0
_
Im(
k
)
H
k
|f[
Im(
k
)
| d
g,
k
=
=
n1
k=0
_
M
H
k
|f| d
g
=
_
M
_
n1
k=0
H
k
|f|
_
d
g

_
M
|f| d
g
< +
teljes ul.

r
-osztaly u Riemann-sokasag es (
k
)
kN
az M parameterezeseinek olyan sorozata, hogy az (Im(
k
))
kN
halmazrendszer
diszjunkt, es az M

kN
Im(
k
) halmaz
g
-nullhalmaz. Legyen F Banach-ter es
f : M F f uggveny. Ekkor f L
1
F
(M, R
g
,
g
) ekvivalens azzal, hogy minden
N k-ra f[
Im(
k
)
L
1
F
(Im(
k
), R
g,
k
,
g,
k
) (vagy ami ezzel ekvivalens: az
(f
k
)mod
g
(
k
k
) halmazon a
m
Lebesgue-
mertek szerint) es
k=0
_
Im(
k
)
_
_
f[
Im(
k
)
_
_
d
g,
k
< +. Ha f L
1
F
(M, R
g
,
g
),
akkor a
kN
_
Im(
k
)
f[
Im(
k
)
d
g,
k
sor abszol ut konvergens F-ben es
_
M
f d
g
=
k=0
_
Im(
k
)
f[
Im(
k
)
d
g,
k
.
Bizonytas. Legyen f L
1
F
(M, R
g
,
g
). Tudjuk, hogy ekkor az M minden para-
meterezesere f[
Im()
L
1
F
(Im(), R
g,Im()
,
g,Im()
),
Im()
f L
1
F
(M, R
g
,
g
)
es
_
M
Im()
f d
g
=
_
Im()
f[
Im()

g,Im()
teljes ul, kovetkezeskeppen minden
N k-ra f[
Im(
k
)
L
1
F
(Im(
k
), R
g,Im(
k
)
,
g,Im(
k
)
),
Im(
k
)
f L
1
F
(M, R
g
,
g
)
es
_
M
Im(
k
)
f d
g
=
_
Im(
k
)
f[
Im(
k
)

g,Im(
k
)
. Ezert, es az (Im(
k
))
kN
halmaz-
rendszer diszjunktsaga folytan minden N
+
n-re
n1
k=0
_
Im(
k
)
|f[
Im(
k
)
| d
g,
k
=
n1
k=0
_
Im(
k
)
|f[
Im(
k
)
| d
g,
k
=
=
n1
k=0
_
M
|
Im(
k
)
f| d
g
=
_
M
_
n1
k=0
Im(
k
)
|f|
_
d
g

_
M
|f| d
g
,
tehat
k=0
_
Im(
k
)
|f[
Im(
k
)
| d
g,
k
< +.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy minden Nk-ra f[
Im(
k
)
L
1
F
(Im(
k
), R
g,
k
,
g,
k
)
es
k=0
_
Im(
k
)
_
_
f[
Im(
k
)
_
_
d
g,
k
< +. Ekkor minden N k-ra
Im(
k
)
f
L
1
F
(M, R
g
,
g
) es f =
k=0
Im(
k
)
f az M halmazon
g
-majdnem minden utt,
mert az (Im(
k
))
kN
halmazrendszer diszjunkt es az M

kN
Im(
k
) halmaz
g
-
nullhalmaz. Minden n N
+
eseten
_
_
_
_
_
n1
k=0
Im(
k
)
f
_
_
_
_
_
=
n1
k=0
|
Im(
k
)
f| |f|,
ezert ha
_
M
|f| d
g
< + teljes ulne, akkor a Lebesgue-tetel alapjan kapnank,
hogy f L
1
F
(M, R
g
,
g
). Ez viszont gy van, mert a megszamlalhato konvexitas
tetele alapjan
_
M
|f| d
g
=
_
M
k=0
Im(
k
)
f| d
g

k=0
_
M
Im(
k
)
|f| d
g
=
=
k=0
_
Im(
k
)
_
_
f[
Im(
k
)
_
_
d
g,
k
< +,
amivel a bizonytast befejezt uk.
Alltas. Ha (M, g) Riemann-sokasag es F Banach-ter, akkor minden f : M

F kompakt tartoj u folytonos f uggvenyre f L
1
F
(M, R
g
,
g
) teljes ul, tovabba az
M F kompakt tartoj u, vegesdimenzios ertek u, folytonos f uggvenyek halmaza
s ur u L
1
F
(M, R
g
,
g
)-ben a | |
g
,1
mertek szerint.
Bizonytas. Eloszor megmutatjuk, hogy minden K M kompakt halmazhoz letezik
az M parameterezeseinek olyan (
i
)
iI
veges rendszere es letezik olyan (
i
)
iI
rendszer, hogy minden I i-re
i
: M R kompakt tartoj u folytonos f uggveny,
0
i
1, supp(
i
) Im(
i
), tovabba K
_
iI
i
= 1
_
.
Valoban, jelolje Par(M) az M parameterezeseinek halmazat; ekkor nyilvanvaloan
M =

Par(M)
Im(), es minden Par(M) -re
Dom() =
_
HDom(); H kompakt
H,
tovabba, ha H Dom() kompakt halmaz, akkor
H) nylt halmaz M-ben. Ez

azt jelenti, hogy
K
_
Par(M); HDom(); H kompakt
H),
gy letezik olyan (
i
)
iI
veges rendszer Par(M)-ben, es letezik olyan (H
i
)
iI
rendszer, hogy minden i I eseten H
i
Dom(
i
) kompakt halmaz es K
iI
H
i
). Letezik olyan (
i
)
iI
i
nylt halmaz
E-ben es
i
H
i
) =
i
M. A K halmaz E-ben is kompakt es (
i
)
iI
a K-
nak nylt befedese E-ben, ezert a Dieudonne-fele egysegosztas-tetel alapjan letezik
olyan (
t
i
)
iI
rendszer, hogy minden i I eseten
t
i
: E R kompakt tartoj u
C
-osztaly u f uggveny, es 0
t
i
1, supp(
t
i
)
i
, valamint K
_
iI
t
i
= 1
_
.
Legyen minden I i-re
i
:=
t
i
[
M
; ekkor minden i I eseten
i
: M R
folytonos (sot C
r
-osztaly u) f uggveny, es 0
i
1, tovabba K
_
iI
i
= 1
_
.
Ha i I, akkor
[
i
,= 0] = [
t
i
,= 0] M supp(
t
i
) M
i
M =
i
H
i
)
i
H
i
) Im(
i
),
es a
i
H
i
) halmaz kompakt, tehat zart M-ben, gy tartalmazza a
i
f uggveny
M-beli tartojat, vagyis
i
kompakt tartoj u es supp(
i
) Im(
i
).
Legyen f : M F kompakt tartoj u folytonos f uggveny, es a supp(f)
M kompakt halmazhoz vegy uk az M parameterezeseinek olyan (
i
)
iI
veges
rendszeret es vegy unk olyan (
i
)
iI
rendszert, hogy minden I i-re
i
: M R
kompakt tartoj u folytonos f uggveny, 0
i
1, supp(
i
) Im(
i
), tovabba
supp(f)
_
iI
i
= 1
_
. Ekkor i I eseten [
i
f ,= 0] supp(
i
)
Im(
i
), tehat
i
f L
1
F
(M, R
g
,
g
) pontosan akkor teljes ul, ha (
i
f)[
Im(
i
)

L
1
F
(Im(
i
), R
g,
i
,
g,
i
), vagy ami ugyanaz: ((
i
f)
i
) mod
g
(
i
) : Dom(
i
)
F f uggveny integralhato a Dom(
i
) halmazon a
m
mertek szerint. Ha i I,
akkor a ((
i
f)
i
) mod
g
(
i
) : Dom(
i
) F f uggveny folytonos es kompakt
tartoj u, ezert integralhato a Dom(
i
) halmazon a
m
mertek szerint, vagyis
i
f L
1
F
(M, R
g
,
g
). Ezert f =
iI
(
i
f) miatt f L
1
F
(M, R
g
,
g
).
Legyen f E
F
(M, R
g
) es R
+
tetszoleges. Megmutatjuk, hogy letezik olyan
h : M F kompakt tartoj u, folytonos es vegesdimenzios ertek u f uggveny, hogy
|h f|
g
,1
< . Ebbol mar kovetkezik, hogy az M F kompakt tartoj u,
vegesdimenzios ertek u, folytonos f uggvenyek halmaza s ur u L
1
F
(M, R
g
,
g
)-ben a
| |
g
,1
mertek szerint.
A felgy ur uk altal generalt halmazgy ur uk jellemzese (VIII. fejezet, 1. pont) alapjan
kapjuk, hogy letezik az M parameterezeseinek olyan (
i
)
iI
veges rendszere es
olyan (H
i
)
iI
diszjunkt halmazrendszer, valamint olyan (z
i
)
iI
rendszer F-ben,
hogy minden I i-re H
i
R
g,
i
es f =
iI
(z
i

H
i
). Rogzts unk olyan
t
R
+
szamot, hogy
t
iI
|z
i
| < . Ha i I, akkor az R
g,
i
dencioja alapjan a
i
H
i
mod
g
(
i
) : Dom(
i
) R f uggveny
m
-integralhato a Dom(
i
) halmazon,
ezert a sima f uggvenyekkel p-edik hatvanyon valo approximacio tetele (X. fejezet,
3. pont) alapjan vehet unk olyan
i
: R
m
R kompakt tartoj u, C
-osztaly u
f uggvenyt, hogy supp(
i
) Dom(
i
) es
_
R
m
i

_
i
H
i
mod
g
(
i
)
_
d
m
<
t
.
Minden I i-re a
i
f uggveny homeomorzmus Dom(
i
) es Im(
i
) kozott, ezert
a
_

i
mod
g
(
i
)
_

1
i
: Im(
i
) R
f uggveny kompakt tartoj u es folytonos (sot C
r1
-osztaly u); jelolje
i
ennek 0-val
vett kiterjeszteset M-re, tehat
i
: M R kompakt tartoj u folytonos f uggveny.
Vilagos, hogy i I eseten (
i

i
)mod
g
(
i
) =
i
a Dom(
i
) halmazon. Ebbol
kovetkezik, hogy
_
M
_
_
_
_
_
iI
(z
i

i
) f
_
_
_
_
_
d
g
=
_
M
_
_
_
_
_
iI
(z
i

i
)
iI
(z
i

H
i
)
_
_
_
_
_
d
g

iI
|z
i
|
_
M
i

H
i
d
g
=
iI
|z
i
|
_
M
i

H
i
d
g
=
=
iI
|z
i
|
_
Dom(
i
)
_
i

H
i

i
_
mod
g
(
i
) d
m
=
=
iI
|z
i
|
_
Dom(
i
)
i

_
H
i

i
_
mod
g
(
i
)
d
m
=
=
iI
|z
i
|
_
R
m
i

_
i
H
i
mod
g
(
i
)
_
d
m
< ,
ahol felhasznaltuk azt, hogy i I eseten
i
H
i
L
1
R
(M, R
g
,
g
) es [
i
H
i
,=
0] Im(
i
). Ez azt jelenti, hogy a h :=
iI
(z
i

i
) : M F kompakt tartoj u,
folytonos es vegesdimenzios ertek u f uggvenyre |h f|
g
,1
< teljes ul.
Lemma. Legyenek E, F Hilbert-terek, u : F E skalarszorzas-tarto (vagy
ami ugyanaz: izometrikus) linearis operator, es n E olyan, hogy |n| = 1 es
Im(u) = n
. Ekkor u
u = id
F
es minden E e-re
|e|
2
= [(e[n)[
2
+|u
(e)|
2
teljes ul.
Bizonytas. Az u
u = id
F
egyenloseg azonnal kovetkezik abbol, hogy az u
skalarszorzas-tarto (sot azzal ekvivalens). Legyen e E rogztett. Ekkor (e[n)n
es e (e[n)n egymasra meroleges vektorok E-ben, ezert
|e|
2
= |(e[n)n+e(e[n)n|
2
= |(e[n)n|
2
+|e(e[n)n|
2
= [(e[n)[
2
+|e(e[n)n|
2
.
Ugyanakkor e(e[n)n n
= Im(u), ezert van olyan f F, hogy u(f) = e(e[n)n;

ekkor
|e (e[n)n|
2
= |u(f)|
2
= |f|
2
= |(u
u)(f)|
2
= |u
(e (e[n)n)|
2
= |u
(e)|
2
,
mert u
(n) = 0, hiszen n (Im(u))
= Ker(u
).
Tetel. (Szintfel uletek kollektv parameterezesenek tetele euklideszi terre.) Le-
gyen E ,= 0 euklideszi ter, h : E R C
1
-osztaly u f uggveny, es a Dom(h) olyan
pont, amelyre (Dh)(a) ,= 0. Ekkor letezik olyan R
+
, es letezik a 0-nak olyan
U
0
nylt kornyezete R
dim(E)1
-ben, es letezik az a-nak olyan V
a
Dom(h) nylt
kornyezete, tovabba letezik olyan
: U
0
]h(a) , h(a) +[ V
a
C
1
-dieomorzmus, hogy minden w ]h(a) , h(a) +[ eseten a (, w) : U
0
E
parcialis f uggveny globalis dim(E) 1 dimenzios, C
1
-osztaly u parameterezese a
[h = w] V
a
halmaznak, es minden (p, w) U
0
]h(a) , h(a) +[ parra
det (((D(, w))(p))
((D(, w))(p))) =
= |(grad(h))((p, w))|
2
det (((D)(p, w))
((D)(p, w))) ,
vagyis fennall a
(mod
g
w
((, w))) (p) = |(grad(h))((p, w))| (mod
g
()) (p, w)
egyenl oseg, ahol w ]h(a) , h(a) + [ eseten g
w
jeloli az E skalarszorzasa altal
induk alt Riemann-metrikat [h = w] V
a
felett, es g jeloli az E skalarszorzasa altal
induk alt Riemann-metrikat V
a
felett.
(Megjegyzes. Ha (p, w) U
0
]h(a) , h(a) +[, akkor nyilvanvalo, hogy
((D(, w))(p))
((D(, w))(p)) : R
dim(E)1
R
dim(E)1
linearis operator, ugyanakkor
((D)(p, w))
((D)(p, w)) : R
dim(E)
R
dim(E)
linearis operator, tehat itt ket k ulonb ozo dimenzios matrix determinansanak kap-
csolatarol van szo.)
Bizonytas. A (Dh)(a) ,= 0 feltetel alapjan a Ker((Dh)(a)) E linearis alter
dim(E) 1 dimenzios; legyen u : R
dim(E)1
Ker((Dh)(a)) olyan linearis
bijekci o, amely megtartja az R
dim(E)1
feletti euklideszi skalarszorzast es az E
feletti skalarszorzas Ker((Dh)(a)) Ker((Dh)(a))-ra vett lesz ukteset. Vezess uk
be az n :=
(gradh)(a)
|(gradh)(a)|
jelolest; ekkor a grad dierencialoperator dencioja
alapjan Im(u) = Ker((Dh)(a)) = n
, tovabba ((Dh)(a))(n) = ((gradh)(a)[n) = 1.

Megjegyezz uk, hogy az n vektor nem 0, mert (Dh)(a) ,= 0, azonban |n| nem
feltetelen ul egyenlo 1-gyel. Az eddigiekbol lathato, hogy az R E; .n
linearis operator jobbinverze a (Dh)(a) operatornak. A szintfel uletek kollektv
parameterezesenek bizonytasa szerint letezik a-nak olyan V
a
Dom(h) nylt
kornyezete E-ben, es letezik h(a)-nak olyan U
h(a)
nylt kornyezete R-ben, es letezik
olyan : U
0
U
h(a)
R f uggveny, amely C
1
-osztaly u, (0, h(a)) = 0, es minden
U
0
U
h(a)
(p, w)-re a+u(p)+(p, w).n Dom(h) es h(a+u(p)+(p, w).n) = w,
valamint a
: U
0
U
h(a)
V
a
; (p, w) a +u(p) +(p, w).n
f uggveny C
1
-dieomorzmus, (0, h(a)) = a, es minden U
h(a)
w-re a (, w) :
U
0
E f uggveny dim(E) 1 dimenzios C
1
-osztaly u globalis parameterezese a
[h = w] V
a
halmaznak (tehat a [h = w] V
a
halmaz dim(E) 1 dimenzios C
1
-
osztaly u elemi reszsokasaga E-nek).

Ertelmezz uk most a
Q : R
dim(E)1
R E; (p, w) u(p) +w.n
0
lekepezest, ahol n
0
:=
n
|n|
. Nyilvanvalo, hogy Q linearis operator, es Im(Q) =
Im(u) (R.n) = n
(R.n) = E, tehat dim(R

dim(E)1
R) = dim(E) miatt
Q bijekcio. Az is trivialis, hogy Q megtartja az R
dim(E)1
R feletti euklideszi
skalarszorzast es az E feletti skalarszorzarst. Ugyanakkor a
(grad(h)) : U
0
U
h(a)
R; (p, w) (((gradh)(a))((p, w))[n
0
)
f uggveny folytonos, es a (0, h(a)) ponthoz a ((grad(h))(a)[n
0
) = 1/|n| > 0 erteket
rendeli, ezert az U
0
, U
h(a)
es V
a
kornyezetek megvalaszthatok ugy, hogy minden
U
0
U
h(a)
(p, w)-re (((gradh)(a))((p, w))[n
0
) neq0 (sot > 0) teljes uljon. Kisse
hosszadalmas, de teljesen elemi szamolas utan kapjuk, hogy minden (p, w)
U
0
U
h(a)
eseten a
Q
1
(D)(p, w) : R
dim(E)1
R R
dim(E)1
R
linearis operator olyan, hogy minden R
dim(E)1
R (p, w)-re
_
Q
1
(D)(p, w)
_
(p, w) =
_
p,
w(u
((grad(h))((p, w)))[p)
R
dim(E)1
((grad(h))((p, w))[n
0
)
_
,
ahol ([)
R
dim(E)1 az euklideszi skalarszorzas R
dim(E)1
felett, es ([) a skalarszorzas
E felett, valamint u
az u : R
dim(E)1
E linearis operator adjungaltja a
([)
R
dim(E)1 es ([) a skalarszorzasok szerint. Ebbol kovetkezik, hogy minden
(p, w) U
0
U
h(a)
eseten
det
_
Q
1
(D)(p, w)
_
=
1
0
)
,
ezert a (Q
1
)
= Q egyenloseg alkalmazasaval
det (((D)(p, w))
((D)(p, w))) =
= det
_
((D)(p, w))
(Q
1
)
Q
1
((D)(p, w))
_
=
= det
_
_
Q
1
(D)(p, w)
_

_
Q
1
(D)(p, w)
_
_
=
_
det
_
Q
1
(D)(p, w)
__
2
=
=
1
0
)
2
adodik, ami ugy is rhato, hogy
(mod
g
()) (p, w) =
1
[ ((grad(h))((p, w))[n
0
) [
.
Elemi szamolassal kapjuk, hogy minden (p, w) U
0
U
h(a)
pontra es p R
dim(E)1
vektorra
(((D(, w))(p))
((D(, w))(p))) (p) =

= p +
(u
((grad(h))((p, w)))[p)
R
dim(E)1
.u
((grad(h))((p, w)))
0
)
2
,
amibol az adodik, hogy minden (p, w) U
0
U
h(a)
pontra
det (((D(, w))(p))
((D(, w))(p))) = 1 +
|u
((grad(h))((p, w)))|
2
[((grad(h))((p, w))[n
0
)[
2
.
Az eloz o lemmat alkalmazva az u : R
dim(E)1
E linearis izometriara es az n
0
egysegvektorra
|(grad(h))((p, w))|
2
= [((grad(h))((p, w))[n
0
)[
2
+|u
((grad(h))((p, w)))|
2
adodik minden (p, w) U
0
U
h(a)
pontra, tehat
det (((D(, w))(p))
((D(, w))(p))) =
_
_
_
_
(grad(h))((p, w))
0
)
_
_
_
_
2
,
vagy ami ugyanaz:
(mod
g
w
((, w))) (p) =
|(grad(h))((p, w))|
[((grad(h))((p, w))[n
0
)[
=
= |(grad(h))((p, w))| (mod
g
()) (p, w),
Alltas. (Egysegosztas-tetel sokasagokra.) Legyen M m-dimenzios, C

r
-osztaly u
reszsokasaga az E veges dimenzios valos vektorternek, K M kompakt halmaz, es
(
i
)
iI
az M nylt reszhalmazainak olyan veges rendszere, hogy K
_
iI
i
. Ekkor
letezik olyan (
i
)
iI
i
: M R kompakt tartoj u
C
r
-osztaly u f uggveny, es 0
i
1, supp(
i
)
i
, valamint K
_
iI
i
= 1
_
es
iI
i
1 az M halmazon.
Bizonytas. Minden r R
+
es p R
m
eseten jelolje B
r
(p) (illetve B
r
(p)) a p
kozeppont u, r sugar u nylt (illetve zart) gombot barmely rogztett R
m
feletti norma
szerint.
(I) Eloszor megmutatjuk, hogy minden a M ponthoz es M nylt halmazhoz,
a eseten letezik az M sokasagnak olyan parameterezese, hogy Im() ,
Dom() = B
1
(0) es (0) = a. Ehhez eloszor vegy uk az M-nek olyan
parameterezeset, amelyre a Im(). Az es Im() halmazok nyltak M-ben,
ezert az Im() halmaz nylt Im()-ben, es homeomorzmus Dom() es
Im() kozott, gy
1
Im()) olyan nylt reszhalmaza Dom()-nek R
m
-ben,
amelynek eleme a
1
(a) pont. Ezert van olyan r R
+
, hogy B
r
(
1
(a))
1
Im()). Ekkor a : B
1
(0) B
r
(
1
(a)); p r.p +
1
(a) lekepezes
C
-dieomorzmus, es konnyen lathato, hogy a := : B

1
(0) M lekepezes
olyan parameterezese az M sokasagnak, hogy Im() , Dom() = B
1
(0) es
(0) = a.
(II) Most azt igazoljuk, hogy ha K M kompakt halmaz, M nylt halmaz
es K , akkor letezik olyan : M R kompakt tartoj u C
r
-osztaly u f uggveny,
hogy 0 1, supp() es K [ = 1]. (Ez az alltasnak az a specialis esete,
amikor I egy elem u.) Termeszetesen felteheto, hogy K ,= .
Az (I) alapjan, a kivalasztasi axioma alkalmazasaval vesz unk olyan (
a
)
aK
rendszert, hogy minden a K eseten
a
parameterezese az M sokasagnak, es
Im(
a
) , Dom(
a
) = B
1
(0) valamint
a
(0) = a. A
_
a
B
1/2
(0))
_
aK
halmazrendszer mindegyik tagja nylt M-ben es K
_
aK
a
B
1/2
(0)), ezert
K kompaktsaga miatt vehet unk olyan A K veges halmazt, hogy K
_
aA
a
B
1/2
(0)); ekkor K ,= miatt A ,= .
A Dieudonne-fele egysegosztas-tetel (X. fejezet, 1. pont) alapjan a B
1/2
(0) R
m
kompakt halmazhoz es a B
1
(0) R
m
nylt halmazhoz van olyan : R
m
R
f uggveny, hogy 0 1, supp() B
1
(0) es B
1/2
(0) [ = 1].
Minden a A eseten jelolje
a
a
1
a
: Im(
a
) R f uggveny 0-val vett
kiterjeszteset M-re. Megmutatjuk, hogy minden A a-ra a
a
f uggveny C
r
-
osztaly u. Ehhez legyen tetszoleges parameterezese az M sokasagnak; azt kell
igazolni, hogy a
a
: Dom() R f uggveny C
r
-osztaly u. A
1
Im(
a
))
halmaz nylt Dom()-ben, tehat R
m
-ben is, es ezen a halmazon a
a
f uggveny
egyenlo a (
1
a
) f uggvennyel, amely C
r
-osztaly u, hiszen a
1
a
:
1
Im(
a
))
1
a
Im()) f uggveny C
r
-dieomorzmus es a f uggveny C
r
-
osztaly u. Masfelol, a supp() kompaktsaga miatt a
a
supp()) halmaz kompakt
Im(
a
)-ban, gy M-ben is, kovetkezeskeppen az M
a
supp()) halmaz nylt
M-ben. Ezert a
1
M
a
supp())) halmaz nylt Dom()-ben, tehat R
m
-ben
is, es ezen a halmazon a
a
f uggveny azonosan 0. Ugyanakkor Dom() =
1
Im(
a
))
1
M
a
supp())), ami azt jelenti, hogy a
a
f uggveny a
denci os tartomanyanak barmely pontjanak valamely R
m
-beli kornyezeten egyenlo
egy C
r
-osztaly u f uggvennyel, ezert C
r
-osztaly u. (Megjegyezz uk, hogy itt a
1
Im(
a
)) es
1
M
a
supp())) halmazok altalaban nem diszjunktak.)
Ertelmezz uk most a := 1

aA
(1
a
) : M R f uggvenyt, amely az elozoek
alapjan C
r
-osztaly u. Nyilvanvalo, hogy 0 1, es ha x K, akkor van olyan
a A, hogy x
a
B
1/2
(0)), tehat
1
a
(x) B
1/2
(0) B
1/2
(0) [ = 1], vagyis
a
(x) = (
1
a
(x)) = 1, amibol kovetkezik, hogy (x) = 1, tehat K [ = 1].
Vilagos tovabba, hogy
[ ,= 0]
_
aA
[
a
,= 0]
_
aA
a
supp())
_
aA
Im(
a
) ,
es az
_
aA
Im(
a
) halmaz kompakt M-ben, ezert kompakt tartoj u es
supp() . Ez azt jelenti, hogy olyan f uggveny, amelynek a letezeset alltottuk.
(III)

Atterve az altalanos eset bizonytasara, eloszor az (I) alapjan es a kivalasztasi
axioma alkalmazasaval vesz unk olyan (
a
)
aK
rendszert, hogy minden a K eseten
a
parameterezese az M sokasagnak, Dom(
a
) = B
1
(0),
a
(0) = a, es van olyan
i I, hogy Im(
a
)
i
. A
_
a
B
1/2
(0))
_
aK
halmazrendszer mindegyik tagja
nylt M-ben es K
_
aK
a
B
1/2
(0)), ezert K kompaktsaga miatt vehet unk olyan
A K veges halmazt, hogy K
_
aA
a
B
1/2
(0)).
Legyen : A I olyan f uggveny, hogy minden a A eseten Im(
a
)
(a)
, es
minden I i-re legyen A
i
:= a A[(a) = i. Minden i I eseten ertelmezz uk az
U
i
:=
_
aA
i
a
B
1/2
(0)), K
i
:=
_
aA
i
a
B
1/2
(0))
halmazokat. Vilagos, hogy i I eseten U
i
nylt es K
i
kompakt halmaz M-ben,
valamint
U
i
K
i

_
aA
i
a
B
1
(0)) =
_
aA
i
Im(
a
)
_
aA
i
(a)
=
i
,
tovabba fennallnak a
K
_
aA
a
B
1/2
(0)) =
_
iI
_
aA
i
a
B
1/2
(0)) =
_
iI
U
i
osszef uggesek.
Most i I eseten a (II) alltast alkalmazva a K
i
M kompakt es
i
M
nylt halmazra, valasztunk olyan
i
: M R f uggvenyt, amely kompakt tartoj u,
C
r
-osztaly u, 0
i
1, K
i
[
i
= 1] es supp(
i
)
i
. Ismet a (II)
alltast alkalmazva a K M kompakt es
_
iI
U
i
M nylt halmazra, valasztunk
olyan : M R f uggvenyt, amely kompakt tartoj u, C
r
-osztaly u, 0 1,
K [ = 1] es supp()
_
iI
U
i
. Ha x
_
iI
U
i
, akkor van olyan i I, hogy x U
i
,
tehat van olyan a A, hogy x
a
B
1/2
(0))
a
B
1/2
(0)) K
i
[
i
= 1], gy
sz uksegkeppen
jI
j
(x) > 0. Ez azt jelenti, hogy
_
iI
U
i

_
_
jI
j
,= 0
_
_
teljes ul.
Minden i I eseten legyen
i
: M R az a f uggveny, amelyre minden x M
eseten
i
(x) :=
_
i
(x)(x)
jI
j
(x)
, ha x
_
jI
U
j
;
0 , ha x M
_
jI
U
j
.
Megmutatjuk, hogy a (
i
)
iI
rendszer olyan, amelynek a letezeset alltottuk.
Nyilvanvalo, hogy i I eseten 0
i
1, es [
i
,= 0] [
i
,= 0] supp(
i
)
i
,
valamint supp(
i
) kompakt M-ben, gy zart is M-ben, ezert supp(
i
) supp(
i
),
vagyis
i
kompakt tartoj u es supp(
i
)
i
. Tovabba, ha x K, akkor x
_
iI
U
i
,
ezert a dencio szerint
iI
i
(x) =
iI
_
_
_
_
i
(x)(x)
jI
j
(x)
_
_
_
_
= (x) = 1,
mert K [ = 1]. Ez azt jelenti, hogy K
_
iI
i
= 1
_
. Nyilvanvalo tovabba,
hogy
iI
i
1 az egesz M halmazon.
Tehat csak azt kell meg igazolni, hogy i I eseten a
i
: M R f uggveny C
r
-
osztaly u, vagyis az M sokasag minden parameterezesere a
i
: R
m
R
f uggveny C
r
-osztaly u. A
1
_
iI
U
i
) halmaz nylt a Dom() halmazban, tehat R
m
-
ben is, es ezen a halmazon
i
=
(
i
) ( )
jI
(
j
)
,
ezert ezen a halmazon a
i
f uggveny C
r
-osztaly u. A
1
M supp()) halmaz
nylt a Dom() halmazban, tehat R
m
-ben is, es ezen a halmazon
i
= 0, ezert
ezen a halmazon a
i
f uggveny C
r
-osztaly u. Ugyanakkor
Dom(
i
) =
1
_
iI
U
i
)
1
M supp())
teljes ul, mert supp()
_
iI
U
i
. (Megjegyezz uk, hogy a
1
_
iI
U
i
) es
1
M
supp()) halmazok altalaban nem diszjunktak.) Ebbol kovetkezik, hogy a
i

f uggveny C
r
-osztaly u.
Tetel. (A terfogati es fel uleti integralok kapcsolata: a Cavalieri-elv.) Legyen
E ,= 0 euklideszi ter es h : E R olyan C
1
-osztaly u f uggveny, hogy minden
a Dom(h) eseten (Dh)(a) ,= 0. Jelolje g az E skalarszorzasa altal indukalt
Riemann-metrikat a Dom(h) E nylt halmaz felett, es minden w Im(h)
eseten jelolje g
w
az E skalarszorzasa altal indukalt Riemann-metrikat a [h = w] C
1
-
osztaly u hiperfel ulet felett. Ha F Banach-ter es f : Dom(h) F
g
-integralhato
f uggveny, akkor
1
-majdnem minden w Im(h) szamra az
f
|grad(h)|
f uggveny
lesz uktese a [h = w] szintfel uletre
g
w
f : R F
w
_
_
_
[h=w]
f[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
ha wIm(h) es
f[
[h=w]
|grad(h)|
L
1
F
([h = w], R
g
w
,
g
w
)
0 egyebkent
f uggveny
1
_
Dom(h)
f d
g
=
_
R
f d
1
egyenl oseg, amit (kevesbe pontosan) ugy is rhatunk, hogy
_
Dom(h)
f d
g
=
_
Im(h)
_
_
_
_
[h=w]
f[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
_
_
_
d
1
(w).
Bizonytas. (I) Eloszor feltessz uk, hogy az f : Dom(h) F f uggveny
g
-integ-
ralhato es kompakt tartoj u, tehat van olyan K Dom(h) kompakt halmaz, hogy
[f ,= 0] K. Ha a Dom(h), akkor (Dh)(a) ,= 0, gy a szintfel uletek
kollektv parameterezesenek tetele es a kivalasztasi axioma alapjan letezik olyan
(U
a
, W
a
, V
a
,
a
)
aDom(h)
rendszer, hogy minden a Dom(h) eseten
U
a
nylt kornyezete a 0-nak R
dim(E)1
-ben;
W
a
nylt kornyzete h(a)-nak R-ben;
V
a
Dom(h) nylt kornyezete a-nak E-ben;

a
: U
a
W
a
V
a
olyan f uggveny, amely C
1
-dieomorzmus,
a
(0, h(a)) = a,
minden W
a
w-re a
a
(, w) parcialis f uggveny parameterezese a [h = w] C
1
-
osztaly u hiperfel uletnek, Im(
a
) = [h = w] V
a
, es (p, w) U
a
W
a
eseten
(mod
g
w
(
a
(, w))) (p) = |(grad(h))(
a
(p, w))| (mod
g
(
a
)) (p, w)
teljes ul.
Ekkor a (V
a
)
asupp(f)
rendszer E-ben nylt befedese a supp(f) Dom(h) kompakt
halmaznak, tehat vehet unk olyan A supp(f) veges halmazt, hogy supp(f)
_
aA
V
a
. Az Dieudonne-fele egysegosztas-tetel (X. fejezet, 1. pont) alapjan van
olyan (
a
)
aA
rendszer, hogy minden A a-ra
a
: Dom(h) R kompakt tartoj u
folytonos (sot C
-osztaly u f uggveny), 0
a
1, supp(
a
) V
a
, tovabba
supp(f)
_
aA
a
= 1
_
. Nyilvanvalo, hogy f =
aA
(
a
f), es minden a A
eseten [
a
f ,= 0] supp(
a
) V
a
= Im(
a
), es a
a
f uggveny C
1
-osztaly u
parameterezese Dom(h)-nak, tovabba a
a
f f uggveny
g
-integralhato, ezert a
helyettesteses integralasa tetele alapjan
_
Dom(h)
f d
g
=
aA
_
Dom(h)
(
a
f) d
g
=
=
aA
_
U
a
W
a
((
a
f)
a
) mod
g
(
a
) d
_
dim(E)1

1
_
.
Legyen a A rogztett. Tudjuk, hogy
(((
a
f)
a
) mod
g
(
a
))
L
1
F
(R
dim(E)1
R, R
dim(E)1
R
1
,
dim(E)1

1
),
ezert a Lebesgue-Fubini tetel alapjan az
N
a
:=wR[ (((
a
f)
a
)mod
g
(
a
))
(, w)/ L
1
F
(R
dim(E)1
, R
dim(E)1
,
dim(E)1
)
halmaz
1
-nullhalmaz, es ha

f
a
jeloli azt az R F f uggvenyt, amelyre w R N
a
eseten
f
a
(w) :=
_
R
dim(E)1
(((
a
f)
a
) mod
g
(
a
))
(p, w) d
dim(E)1
(p),
mg w N
a
eseten

f
a
(w) := 0, akkor

f
a
L
1
F
(R, R
1
,
1
), es
_
U
a
W
a
((
a
f)
a
) mod
g
(
a
) d
_
dim(E)1

1
_
=
_
R
f
a
d
1
.
Ha (p, w) U
a
W
a
, akkor
(((
a
f)
a
) mod
g
(
a
))
(p, w) = (((
a
f)
a
) mod
g
(
a
)) (p, w) =
= ((
a
f)
a
) (p, w)
(mod
g
w
(
a
(, w))) (p)
|(grad(h))(
a
(p, w))|
=
=
___

a
f
|grad(h)|
_

a
(, w)
_
mod
g
w
(
a
(, w))
_
(p),
ami azt jelenti, hogy w W
a
eseten
(((
a
f)
a
) mod
g
(
a
))
(, w)=
___

a
f
|grad(h)|
_

a
(, w)
_
mod
g
w
(
a
(, w))
_
teljes ul R
dim(E)1
-en. Ezert w W
a
N
a
eseten a jobb oldalon allo f uggveny
dim(E)1
-integralhato es
f
a
(w) :=
_
R
dim(E)1
(((
a
f)
a
) mod
g
(
a
))
(p, w) d
dim(E)1
(p) =
=
_
U
a
__

a
f
|grad(h)|
_

a
(, w)
_
mod
g
w
(
a
(, w)) d
dim(E)1
=
=
_
[h=w]
(
a
f)
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
,
hiszen a
a
(, w) : U
a
E f uggveny parameterezese a [h = w] C
1
-osztaly u
hiperfel uletnek, tovabba
_
(
a
f)
[h=w]
|grad(h)|
,= 0
_
[h = w] [
a
,= 0] [h = w] V
a
= Im(
a
(, w)).
Ugyanakkor trivialis, hogy w R W
a
eseten (((
a
f)
a
)mod
g
(
a
))
(, w) = 0
L
1
F
(R
dim(E)1
, R
dim(E)1
,
dim(E)1
), gy w RN
a
(tehat N
a
W
a
) es

f
a
(w) =
0.

Osszefoglalva: ha w N
a
vagy w RW
a
, akkor

f
a
(w) = 0, es ha w W
a
N
a
,
akkor
(
a
f)
[h=w]
|grad(h)|
L
1
F
([h = w], R
g
w
,
g
w
) es

f
a
(w) =
_
[h=w]
(
a
f)
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
.
Most megmutatjuk, hogy

f =
aA
f
a
az R
_
aA
N
a
halmazon, tehat R-en
1
-
majdnem minden utt. Ehhez legyen w R
_
aA
N
a
tetszoleges; ekkor ket esetet
k ulonboztethet unk meg: w R
_
aA
W
a
, vagy w
_
_
aA
W
a
_
_
_
aA
N
a
_
.
Tegy uk fel, hogy w R
_
aA
W
a
. Ekkor minden a A eseten w / W
a
, gy
f
a
(w) = 0, vagyis
aA
f
a
(w) = 0. Ugyanakkor

f(w) = 0 is teljes ul. Ha ugyanis
f(w) ,= 0, akkor az

f ertelmezesesebol kozvetlen ul kapjuk, hogy w Im(h) es
f[
[h=w]
|grad(h)|
L
1
F
([h = w], R
g
w
,
g
w
), valamint 0 ,=

f(w) :=
_
[h=w]
f[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
,
tehat vehet unk olyan x [h = w] pontot, hogy f(x) ,= 0. De [f ,= 0]
_
aA
V
a
, tehat
ekkor van olyan a A, hogy x [h = w] V
a
. A V
a
= Im(
a
) egyenloseg miatt
letezik olyan (p, w
t
) U
a
W
a
, hogy x = (p, w
t
), gy w = h(x) = h((p, w
t
)) =
w
t
W
a
, hiszen Im(
a
(, w
t
)) = [h = w
t
] V
a
. De w / W
a
, ami ellentmondas, ami
azt jelenti, hogy

f = 0 =
aA
f
a
az R
_
aA
W
a
halmazon.
Tegy uk fel, hogy w
_
_
aA
W
a
_
_
_
aA
N
a
_
. Ha a A olyan, hogy w / W
a
, akkor
f
a
(w) = 0, mg w W
a
eseten w W
a
N
a
, kovetkezeskeppen
(
a
f)
[h=w]
|grad(h)|

L
1
F
([h = w], R
g
w
,
g
w
) es

f
a
(w) =
_
[h=w]
(
a
f)
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
. Ebbol kapjuk, hogy
aA
f
a
(w) =
aA; wW
a
f
a
(w) =
aA; wW
a
_
[h=w]
(
a
f)
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
=
=
_
[h=w]
((

aA; wW
a
a
)f)[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
.
Tehat ha f =
_
_

aA; wW
a
a
_
_
f teljes ul a [h = w] halmazon, akkor ebbol kapjuk,
hogy w Im(h) (mert nyilvanvaloan
_
aA
Im(h)) es
f[
[h=w]
|grad(h)|
L
1
F
([h =
w], R
g
w
,
g
w
), valamint
aA
f
a
(w) =
_
[h=w]
f[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
=:

f(w),

f =
aA
f
a
az
_
_
aA
W
a
_
_
_
aA
N
a
_
halmazon. Azt tudjuk,
hogy f =
aA
(
a
f), ezert mar csak azt kell igazolni, hogy a A es a / W
a
eseten
f = 0 a [h = w] halmazon. Ez viszont pontosan ugyan ugy bizonythato (indirekt
modon), mint az elozo bekezdes vegen.
Tehat

f =
aA
f
a
teljes ul az R-en
1
-majdnem minden utt, es minden A a-ra
f
a
L
1
F
(R, R
1
,
1
), tovabba az elozoek alapjan
_
R
f d
1
=
aA
_
R
f
a
d
1
=
aA
_
U
a
W
a
((
a
f)
a
) mod
g
(
a
) d
_
dim(E)1

1
_
=
=
_
Dom(h)
f d
g
,
amivel az alltast bebizonytottuk, azzal a mellekfeltetellel, hogy f kompakt tartoj u.
(II) Megmutatjuk, hogy ha f L
1
R
(Dom(h), R
g
,
g
) pozitv f uggveny, es

f jeloli
azt az R R
+
f uggvenyt, amelyre w Im(h) eseten
f(w) :=
_
[h=w]
f[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
,
mg w R Im(h) eseten

f(w) := 0, akkor
_
Dom(h)
f d
g
=
_
R
f d
1
teljes ul.
A Dom(h) halmaz nylt E-ben, ezert vehetj uk az E kompakt reszhalmazainak olyan
(K
n
)
nN
monoton novo sorozatat, amelyre Dom(h) =
_
nN
K
n
. Legyen minden
N n-re f
n
=
K
n
f; ez a Dom(h) R f uggveny pozitv,
g
-integralhato es
kompakt tartoj u. Az (I) alapjan teljes ul az, hogy minden N n-re a
N
n
:=
_
w Im(h)
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
/ L
1
R
([h = w], R
g
w
,
g
w
)
_
halmaz R-ben
1
-nullhalmaz, es az
f
n
: R R
w
_
_
_
[h=w]
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
, ha wIm(h) es
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
L
1
R
([h = w], R
g
w
,
g
w
)
0 , egyebkent
f uggveny
1
-integralhato, valamint
_
Dom(h)
f
n
d
g
=
_
R
f
n
d
1
. Vilagos tovabba,
hogy az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat monoton novo es f = sup
nN
f
n
, gy a Levi-tetel
alapjan az (f
n
)
nN
g
,1
felnorma szerint es
_
Dom(h)
f d
g
= lim
n
_
Dom(h)
f
n
d
g
= sup
n
_
Dom(h)
f
n
d
g
.
Legyen w Im(h)
_
nN
N
n
rogztett. Ekkor az
_
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
_
nN
f uggvenysorozat
monoton novo, es mindegyik tagja pozitv, valamint eleme L
1
R
([h=w], R
g
w
,
g
w
)-
nek. Nyilvanvaloan fennall a
f[
[h=w]
|grad(h)|
= sup
nN
_
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
_
egyenloseg, ezert a
g
w
altal generalt felso integral monoton -folytonossaga alapjan
sup
nN
f
n
(w) = sup
nN
_
[h=w]
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
= sup
nN
_
[h=w]
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
=
=
_
[h=w]
f[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
=:

f(w).
Ha w R Im(h), akkor minden N n-re

f
n
(w) = 0, ugyanakkor

f(w) = 0, tehat
sup
nN
f
n
(w) =

f(w) ismet igaz. Ez azt jelenti, hogy az R
_
nN
N
n
halmazon (tehat
1
-
majdnem minden utt) sup
nN
f
n
=

f, es nyilvanvalo, hogy az (
f
n
)
nN
f uggvenysorozat
monoton novo az R
_
nN
N
n
halmazon. A
1
altal generalt felso integral monoton
-folytonossaga alapjan ebbol kapjuk, hogy
_
R
f d
1
=
_
R
_
sup
nN
f
n
_
d
1
= sup
nN
_
R
f
n
d
1
= sup
nN
_
R
f
n
d
1
=
= sup
nN
_
Dom(h)
f
n
d
g
=
_
Dom(h)
f d
g
,
amit bizonytani akartunk.
(III) Legyen most f : Dom(h) F tetszoleges
g
-integralhato f uggveny. A Dom(h)
halmaz nylt E-ben, ezert (ugyan ugy, mint a (II)-ben) vehetj uk az E kompakt
reszhalmazainak olyan (K
n
)
nN
monoton novo sorozatat, amelyre Dom(h) =
_
nN
K
n
. Ismet legyen minden N n-re f
n
=
K
n
f; ez a Dom(h) F f uggveny
g
-integralhato es kompakt tartoj u, tovabba |f
n
| |f| a Dom(h) halmazon.
Tovabba, f = lim
n
f
n
a Dom(h) halmazon, es a hipotezis alapjan
_
Dom(h)
|f| d
g
<
+. Ebbol a Lebesgue-tetel alapjan kovetkezik (mellesleg kozvetlen ul is belathato),
hogy az (f
n
)
nN
g
,1
felnorma szerint es
_
Dom(h)
f d
g
= lim
n
_
Dom(h)
f
n
d
g
.
Minden n N eseten legyen
N
n
:=
_
w Im(h)
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
/ L
1
F
([h = w], R
g
w
,
g
w
)
_
.
Ha n N, akkor f
n
: Dom(h) F kompakt tartoj u
g
-integralhato f uggveny,
tehat az (I) alapjan az N
n
halmaz R-ben
1
-nullhalmaz, es az
f
n
: R F
w
_
_
_
[h=w]
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
ha wIm(h) es
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
L
1
F
([h = w], R
g
w
,
g
w
)
0 egyebkent
f uggveny
1
-integralhato, valamint fennall az
_
Dom(h)
f
n
d
g
=
_
R
f
n
d
1
egyenloseg.
_
Dom(h)
f d
g
= lim
n
_
R
f
n
d
1
is teljes ul.
Jelolje |
f| azt a Dom(h) R
+
lekepezest, amely minden w R Im(h) eseten a
w-hez a 0 erteket rendeli, tovabba minden Im(h) w-re
|
f|(w) :=
_
[h=w]
|f|
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
.
Ekkor a (II) alapjan
_
R
f| d
1
=
_
Dom(h)
|f| d
g
< +, mert az |f| : Dom(h)
R f uggveny pozitv es
g
-integralhato. Ezert az N := w R[|
f|(w) = +
halmaz
1
-nullhalmaz.
Legyen most w Im(h)
_
N
_
nN
N
n
_
rogztett. Ekkor
f[
[h=w]
|grad(h)|
=
lim
n
_
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
_
a [h = w] halmazon, ugyanakkor n N eseten w Im(h) N
n
,
gy
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
L
1
F
([h = w], R
g
w
,
g
w
). Ezenkv ul, minden N n-re
_
_
_
_
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
_
_
_
_
=
|f
n
|
[h=w]
|grad(h)|

|f|
[h=w]
|grad(h)|
,
es w Im(h) N miatt
_
[h=w]
|f|
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
=: |
f|(w) < +.
A Lebesgue-tetel alapjan
f[
[h=w]
|grad(h)|
L
1
F
([h=w], R
g
w
,
g
w
), es az
_
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
_
nN
f[
[h=w]
|grad(h)|
-hoz a | |
g
w
,1
felnorma szerint es
f(w) :=
_
[h=w]
f[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
= lim
n
_
[h=w]
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
= lim
n
f
n
(w).
Ha w RIm(h), akkor a dencio szerint

f(w) = 0, es minden N n-re

f
n
(w) = 0.
Ez azt jelenti, hogy az (
f
n
)
nN
f uggvenysorozat pontonkent konvergal

f-hoz az
R
_
N
_
nN
N
n
_
halmazon, tehat
1
-majdnem minden utt, hiszen az N
_
nN
N
n
halmaz
1
-nullhalmaz.
Ha w Im(h)
_
N
_
nN
N
n
_
, akkor minden N n-re
|
f
n
(w)| =
_
_
_
_
_
_
_
_
[h=w]
(f
n
)[
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
_
_
_
_
_
_
_
_
[h=w]
|f
n
|
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w

_
[h=w]
|f|
[h=w]
|grad(h)|
d
g
w
=: |
f|(w),
azaz |
f
n
(w)| |
f|(w). Ha w RIm(h), akkor a dencio szerint |
f
n
(w)| = 0 =
|
f|(w). Ez azt jelenti, hogy |
f
n
| |
f| az R
_
N
_
nN
N
n
_
halmazon, tehat
1
-majdnem minden utt, es lattuk, hogy
_
R
|
f| d
1
< +. Ismet a Lebesgue-
tetelre hivatkozva kapjuk, hogy az

f : R F f uggveny
1
(
f
n
)
nN

f-hoz a | |
1
,1
felnorma szerint, amibol azonnal
kovetkezik, hogy
_
Dom(h)
f d
g
= lim
n
_
R
f
n
d
1
=
_
R
f d
1
,
2. Riemann sokasagok es fel uleti mertekek (gyakorlatok) 417
Gyakorlatok
1. Jellemezz uk a 0-dimenzios es a dim(E)-dimenzios Riemann-sokasagokat az E
veges dimenzios valos vektorterben!
(
Utmutatas. (I) Legyen (M, g) tetszoleges 0-dimenzios C

r
-osztaly u Riemann-soka-
sag E-ben. Ekkor M diszkret (de nem feltetlen ul zart) reszhalmaza E-nek, es
minden M a-ra g(a) L
2
(T
a
(M)
2
; R) skalarszorzas. De ha a M, akkor
T
a
(M) = R
0
= 0, tehat g(a) egyenlo a 0 0 R azonosan 0 f uggvennyel.
Megfordtva, ha M E tetszoleges diszkret halmaz, es minden M a-ra
g(a) : 0 0 R az azonosan 0 f uggveny, akkor az (M, g) par 0-dimenzios
C
r
-osztaly u Riemann-sokas ag E-ben.
(II) Legyen (M, g) egy dim(E)-dimenzios C
r
-osztaly u Riemann-sokasag E-ben.
Ekkor M nylt reszhalmaza E-nek, es minden a M eseten g(a) L
2
(T
a
(M)
2
; R)
skalarszorzas. De ha a M, akkor T
a
(M) = E, tehat g(a) L
2
(E
2
; R)
skalarszorzas. Ha u : R
dim(E)
E tetszoleges linearis bijekcio, akkor a :=
u
1
u M)
:
1
u M) M f uggveny globalis parameterezese M-nek, ezert a
g
: Dom() L
2
((R
dim(E)
)
2
; R); p g((p)) ((D)(p) (D)(p))
f uggveny C
r1
-osztaly u. De Dom() =
1
u M), es minden p
1
u M) eseten
(D)(p) = u, ezert az
1
u M) L
2
((R
dim(E)
)
2
; R); p g((p)) (u u)
f uggveny C
r1
-osztaly u. Az u u :
_
R
dim(E)
_
2
E
2
f uggveny linearis bijekcio,
ezert ebbol kovetkezik, hogy a g u :
1
u M) L
2
((R
dim(E)
)
2
; R) f uggveny
C
r1
-osztaly u, tehat a g : M L
2
((R
dim(E)
)
2
; R) f uggveny is C
r1
-osztaly u.
Tehat azt kaptuk, hogy ha (M, g) dim(E)-dimenzios C
r
-osztaly u Riemann-sokasag
E-ben, akkor M E nylt halmaz, es g : M L
2
((R
dim(E)
)
2
; R) olyan
C
r1
-osztaly u f uggveny, hogy minden M a-ra g(a) L
2
((R
dim(E)
)
2
; R)
skalarszorzas. Hasonloan konnyen kaphato, hogy ha M nylt reszhalmaza E-nek
es g : M L
2
((R
dim(E)
)
2
; R) olyan C
r1
-osztaly u f uggveny, hogy minden M a-
ra g(a) L
2
((R
dim(E)
)
2
; R) skalarszorzas, akkor (M, g) dim(E)-dimenzios C
r
-
osztaly u Riemann-sokasag E-ben.)
2. Legyen E euklideszi ter es m R
+
. Kepezz uk az X
m
dim(E)-dimenzios,
C
-osztaly u reszsokasagot R E-ben (1. pont, 5. gyakorlat). Jelolje g

E
az E
skalarszorzasa altal meghatarozott R E feletti kanonikus Lorentz-format, tehat
g
E
: (RE) (RE) R az a lekepezes, amelyre (p
0
, p), (p
t
0
, p
t
) RE eseten
g
E
((p
0
, p), (p
t
0
, p
t
)) := p
0
p
t
0
+ (p[p
t
).
Minden (p
0
, p) X
m
eseten legyen g(p
0
, p) a g
E
szimmetrikus (de nem pozitv
denit) bilinearis funkcional lesz uktese a T
(p
0
,p)
(X
m
)
2
(R E) (R E) hal-
mazra. Ekkor az (X
m
, g) par dim(E)-dimenzios, C
-osztaly u Riemann-sokasag.
Mi a problema az m = 0 esettel?
(
Utmutatas. Ha (p
0
, p) X
0
, akkor a g
E
bilinearis funkcional lesz uktese
T
(p
0
,p)
(X
0
)
2
-re nem pozitv denit, hanem csak pozitv szemidenit, ezert a fentiek
alapjan ertelmezett g f uggveny ertekei nem skalarszorzasok. Ezert zartuk ki az
m = 0 esetet.)
3. (Absztrakt Riemann- es Lorentz-sokasagok.) Legyen (M, Ch) m-dimenzios, C
r
-
osztaly u (absztrakt) sokasag (1. pont, 9. gyakorlat). Minden
g
aM
L
2
(T
a
(M, Ch)
2
; R)
f uggvenyre es Ch -re legyen
g
: Im() L
2
((R
m
)
2
; R); x g(
1
(x))
_
,
1
(x)

,
1
(x)
_
.
a) Azt mondjuk, hogy g Riemann-metrika (M, Ch) felett, ha minden a M
eseten a g(a) L
2
(T
a
(M, Ch)
2
; R) bilinearis funkcional skalarszorzas a T
a
(M, Ch)
valos m-dimenzios vektorter felett, es minden Ch eseten a g
: R
m
L
2
((R
m
)
2
; R) f uggveny C
r1
-osztaly u. Az (M, Ch, g) harmast m-dimenzios, C
r
-
osztaly u (absztrakt) Riemann-sokasagnak nevezz uk, ha (M, Ch) m-dimenzios, C
r
-
osztaly u sokasag es g Riemann-metrika (M, Ch) felett.
b) Azt mondjuk, hogy g Lorentz-metrika (M, Ch) felett, ha minden a M eseten
a g(a) L
2
(T
a
(M, Ch)
2
; R) bilinearis funkcional Lorentz-forma a T
a
(M, Ch) valos
m-dimenzios vektorter felett, vagyis letezik olyan (t
i
)
im
algebrai bazis T
a
(M, Ch)-
ben, hogy minden j, k m eseten g(a)(t
j
, t
k
) = G
j,k
, ahol (G
j,k
)
(j,k)mm
az
a diagonalis matrix, amelyre G
0,0
= 1 es ha 1 j m, akkor G
j,j
= +1;
tovabba minden Ch eseten a g
: R
m
L
2
((R
m
)
2
; R) f uggveny C
r1
-
osztaly u. Az (M, Ch, g) harmast m-dimenzios, C
r
-osztaly u (absztrakt) Lorentz-
sokasagnak nevezz uk, ha (M, Ch) m-dimenzios, C
r
-osztaly u sokasag es g Lorentz-
metrika (M, Ch) felett.
4. Ha (M, g) Riemann-sokasag, akkor az R
g
halmazgy ur u -gy ur u.
(
Utmutatas. Legyen (H
k
)
kN
tetszoleges sorozat R
g
-ben. Minden k N eseten
letezik olyan (H
k,i
)
iI
k
veges halmazrendszer es az M parameterezeseinek olyan
(
k,i
)
iI
k
rendszere, hogy H
k
=
_
iI
k
H
k,i
es minden I
k
i-re H
k,i
R
g,
k,i
. Ha
k N es i I
0
, akkor
H
k
H
0,i
= (H
k
Im(
0,i
)) H
0,i
=
_
jI
k
((H
k,j
Im(
0,i
)) H
0,i
) ,
es a szetvagasi lemma szerint minden j I
k
eseten H
k,j
Im(
0,i
) R
g,
0,i
,
amibol kovetkezik, hogy minden I
k
j-re (H
k,j
Im(
0,i
)) H
0,i
R
g,
0,i
, hiszen
R
g,
0,i
halmazgy ur u. Ezert i I
0
eseten
kN
(H
k
H
0,i
) R
g,
0,i
R
g
, mert a
R
g,
0,i
halmazgy ur u -gy ur u. De R
g
halmazgy ur u, ezert ebbol kovetkezik, hogy
kN
H
k
=
_
kN
H
k
_
H
0
=
_
kN
H
k
_
_
_
iI
0
H
0,i
_
=
_
iI
0
_
kN
(H
k
H
0,i
)
_
R
g
,
amit bizonytani kellett.)
5. Legyenek es
t
nylt halmazok R
m
-ben, :
t
C
1
-dieomorzmus,
es jelolje g
t
az R
m
feletti euklideszi skalarszorzas altal meghatarozott Riemann-
metrikat
t
felett. Ekkor globalis m-dimenzios, C
1
-osztaly u parameterezese az
t
nylt reszsokasagnak, es mod
g
() = [det(D)[. Tovabba, ha F Banach-ter, akkor az
f :
t
F f uggveny pontosan akkor eleme L
1
F
(
t
, R
)-nek, ha az f f uggveny
integr alhato
t
-n a
m
Lebesgue-mertek szerint; tovabba, ha f L
1
F
(
t
, R
),
akkor
_
f d
g
,
=
_
f d
m
.
A fel uleti mertekekre vonatkozo helyettesteses integralas tetele alapjan ebbol
kovetkezik, hogy ha F Banach-ter es az f :
t
F f uggveny integralhato
t
-n
a
m
Lebesgue-mertek szerint, akkor
_
f d
m
=
_
(f )[det(D)[ d
m
teljes ul, vagyis visszakapjuk a helyettesteses integralas X. fejezet 3. pontjaban
igazolt tetelet.
6. (n-dimenzios euklideszi gombfelszn.) Legyen n N
+
es minden r R
+
eseten
S
r
(n) :=
_
_
_
(x
k
)
kn+1
R
n+1
_
n
k=0
x
2
k
= r
_
_
_
.
Ekkor S
r
(n) C
-osztaly u hiperfel ulet R

n+1
-ben es R
n+1
az euklideszi skalar-
szorzassal ellatva Riemann-sokasag, gy S
r
(n) n-dimenzios kompakt Riemann-
sokasag R
n+1
-ben. Szamtsuk ki az S
r
(n) fel uleti merteket (amit
S
r
(n)
-nel jelo-
l unk), es mutassuk meg, hogy az S
r
(n) felszne egyenlo a
2r
n

n+1
2
_
n+1
2
_
szammal.
(
Utmutatas. Legyen
B
r
(n) :=
_
_
_
(p
k
)
kn
R
n
_
n1
k=0
p
2
k
< r
_
_
_
,
es ertelmezz uk a
: B
r
(n) S
r
(n); (p
k
)
kn

_
_
p
0
, , p
n1
,
_
r
2
n1
k=0
p
2
k
_
_
lekepezeseket. Konnyen lathato, hogy
+
es
parameterezesei az S
r
(n) C
-
osztaly u sokasagnak, tovabba
Im(
) = (x
k
)
kn+1
S
r
(n) [ x
n
> 0.
Ezert Im(
+
) Im(
) = es S
r
(n) (Im(
+
) Im(
)) = (x
k
)
kn+1

S
r
(n)[x
n
= 0, ami azt jelenti, hogy az S
r
(n) (Im(
+
) Im(
)) halmaz
S
r
(n)
-
nullhalmaz. Ezert minden F Banach-terre es minden f L
1
F
(S
r
(n), R
S
r
(n)
,
S
r
(n)
)
f uggvenyre
_
S
r
(n)
f d
S
r
(n)
=
_
Im(
+
)
f d
_
S
r
(n)
[Im(
+
)
_
+
_
Im(
)
f d
_
S
r
(n)
[Im(
)
_
=
=
_
B
r
(n)
(f
+
)mod(
+
) d
n
+
_
B
r
(n)
(f
)mod(
) d
n
.
Specialisan, az S
r
(n) felsznere
S
r
(n)
(S
r
(n)) :=
_
S
r
(n)
1 d
S
r
(n)
=
_
B
r
(n)
mod(
+
) d
n
+
_
B
r
(n)
mod(
) d
n
teljes ul. Lathato, hogy a
S
r
(n)
mertek meghatarozasahoz sz ukseg van a mod(
) :
B
r
(n) R
+
f uggvenyek kiszamtasara. Ha (p
k
)
kn
B
r
(n), akkor
(D
) ((p
k
)
kn
) =
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
1 0 . . . 0
0 1 . . . 0

0 0 . . . 1
p
0
_
r
2
n1
k=0
p
2
k
p
1
_
r
2
n1
k=0
p
2
k
. . .
p
n1
_
r
2
n1
k=0
p
2
k
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
((n + 1) n-es matrix), es
((D
) ((p
k
)
kn
))
=
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
1 0 . . . 0
p
0
_
r
2
n1
k=0
p
2
k
0 1 . . . 0
p
1
_
r
2
n1
k=0
p
2
k

0 0 . . . 1
p
n1
_
r
2
n1
k=0
p
2
k
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
(n(n+1)-es matrix), ezert ((D
) ((p
k
)
kn
))
(D
) ((p
k
)
kn
) a kovetkezo nn-
es matrix:
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
1 +
p
2
0
r
2
n1
k=0
p
2
k
p
0
p
1
r
2
n1
k=0
p
2
k
. . .
p
0
p
n1
r
2
n1
k=0
p
2
k
p
1
p
0
r
2
n1
k=0
p
2
k
1 +
p
2
1
r
2
n1
k=0
p
2
k
. . .
p
1
p
n1
r
2
n1
k=0
p
2
k

p
n1
p
0
r
2
n1
k=0
p
2
k
p
n1
p
1
r
2
n1
k=0
p
2
k
. . . 1 +
p
2
n1
r
2
n1
k=0
p
2
k
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
_
.
Ez azt jelenti, hogy ha v R
n
eseten v v jeloli az R
n
R
n
; x (x[v)
n
v
linearis operatort (ahol ([)
n
az euklideszi skalarszorzas R
n
felett), akkor minden
B
r
(n) p-re
((D
)(p))
((D
)(p)) = id
R
n +
_
p
_
r
2
|p|
2
n
_
_
p
_
r
2
|p|
2
n
_
,
ahol | |
n
az euklideszi norma R
n
felett. Nyilvanvalo, hogy v R
n
eseten
det (id
R
n +v v) = 1 + |v|
2
n
, mert v ,= 0 eseten a v
n 1-dimenzios es R.v
egydimenzios sajataltere az id
R
n + v v operatornak, gy az 1 szam n 1-szeres
multiplicitas u sajatertek, es 1 + |v|
2
n
a v vektorthoz tartozo sajatertek. Ebbol
kapjuk, hogy minden b B
r
(n) eseten
(mod(
)) (p) =
1 +
|p|
2
n
r
2
|p|
2
n
=
r
_
r
2
|p|
2
n
.
Tehat ha F Banach-ter, akkor egy f : S
r
(n) F f uggveny pontosan akkor
S
r
(n)
-
integr alhat o, ha a
B
r
(n) F; p
f
_
p
_
r
2
|p|
2
n
_
_
r
2
|p|
2
n
f uggvenyek
n
-integralhatok, tovabba, ha f L
1
F
(S
r
(n), R
S
r
(n)
,
S
r
(n)
), akkor
_
S
r
(n)
f d
S
r
(n)
=
= r
_
B
r
(n)
f
_
p +
_
r
2
|p|
2
n
_
_
r
2
|p|
2
n
d
n
(p) +r
_
B
r
(n)
f
_
p
_
r
2
|p|
2
n
_
_
r
2
|p|
2
n
d
n
(p).
Specialisan:
S
r
(n)
(S
r
(n)) = 2r
_
B
r
(n)
1
_
r
2
|p|
2
n
d
n
(p).
A : B
1
(n) B
r
(n); q rq lekepezes C
1
-diffeomorzmus, ezert a helyettesteses
integr al as tetelet alkalmazva
S
r
(n)
(S
r
(n)) = 2r
_
B
1
(n)
1
_
r
2
|(q)|
2
n
[det ((D)(q)) [ d
n
(q) =
= 2r
_
B
1
(n)
1
r
_
1 |q|
2
n
r
n
d
n
(q)
adodik, vagyis
S
r
(n)
(S
r
(n)) = 2r
n
s
n
, ahol
s
n
:=
_
B
1
(n)
1
_
1 |q|
2
n
d
n
(q).
Most a Lebesgue-Fubini tetel alkalmazasaval rekurzv formulat szarmaztatunk
az (s
n
)
nN
+ renszerre. Eloszor a ] /2, /2[] 1, 1[; sin() C
1
-
dieomorzmussal vegrehajtott helyettesteses integralassal konnyen kapjuk, hogy
s
1
:=
_
B
1
(1)
1
_
1 |q|
2
1
d
1
(q) =
_
]1,1[
1
_
1 q
2
d
1
(q) = .
Legyen most n N
+
tetszoleges. Ekkor a Lebesgue-Fubini tetelt alkalmazva
s
n+1
=
_
B
1
(n+1)
1
_
1 |q|
2
n+1
d
n+1
(q) =
=
_
]1,1[
_
_
_
_
_
_
_
_
_
B
1q
2
n
(n)
1
_
1 q
2
n

n1
k=0
q
2
k
d
n
((q
k
)
kn
)
_
_
_
_
_
_
_
_
d
1
(q
n
)
adodik. Ha q
n
] 1, 1[, akkor a
: B
1
(n) B
1q
2
n
(n); z
_
1 q
2
n
.z
lekepezes C
1
-dieomorzmus es det(D) =
_
_
1 q
2
n
_
n
, ezert a helyettesteses
integr al as tetele alapjan kapjuk, hogy
_
B
1q
2
n
(n)
1
_
1 q
2
n

n1
k=0
q
2
k
d
n
((q
k
)
kn
) =
=
_
B
1
(n)
(1 q
2
n
)
n/2
_
1 q
2
n

n1
k=0
(1 q
2
n
)z
2
k
d
n
((z
k
)
kn
) =
= (1 q
2
n
)
n1
2
_
B
1
(n)
1
_
1
n1
k=0
z
2
k
d
n
((z
k
)
kn
) =: (1 q
2
n
)
n1
2
s
n
.
Ez azt jelenti, hogy fennall az
s
n+1
= s
n
_
]1,1[
(1 q
2
n
)
n1
2
d
1
(q
n
)
egyenl oseg. Ebben az integralban helyettestest hajtunk vegre a ] /2, /2[
] 1, 1[; sin() C
1
-dieomorzmussal. A gamma-f uggveny dencioja (X.
fejezet, 3. pont, 2. gyakorlat) szerint kapjuk, hogy
s
n+1
s
n
=
_
]1,1[
(1 q
2
n
)
n1
2
d
1
(q
n
) =
_
]/2,/2[
cos
n
() d
1
() =

_
n+1
2
_
_
n+2
2
_.
Ebbol kovetkezik, hogy n > 1 eseten
s
n
= s
1
n1
k=1
s
k+1
s
k
=
n1
k=1
_
_
k+1
2
_
_
k+2
2
_
_
=
n1
2
(1)
_
n+1
2
_ =

n+1
2
_
n+1
2
_,
tehat azt kapjuk, hogy
S
r
(n)
(S
r
(n)) = 2r
n

n+1
2
_
n+1
2
_
teljes ul. Ebbol termeszetesen specialis esetkent visszakapjuk a kozepiskolai anal-
zisbol jol ismert
S
r
(1)
(S
r
(1)) = 2r es
S
r
(2)
(S
r
(2)) = 4r
2
formulakat.)
7. Legyen E euklideszi ter, m R
+
es tekints uk a 2. gyakorlatban ertelmezett
(X
m
, g) dim(E)-dimenzios, C
-osztaly u Riemann-sokasagot R E-ben. Ha F

Banach-ter es f : X
m
F f uggveny, akkor f L
1
F
(X
m
, R
X
m
,
X
m
) pontosan
akkor teljes ul, ha az
E F; p
f
_
_
|p|
2
+m
2
, p
_
_
|p|
2
+m
2
f uggveny
E
-integralhato (ahol
E
az E euklideszi merteke), tovabba, ha f
L
1
F
(X
m
, R
X
m
,
X
m
), akkor
_
X
m
f d
X
m
= m
_
E
f
_
_
|p|
2
+m
2
, p
_
_
|p|
2
+m
2
d
E
(p).
8. Legyenek
1
es
2
nylt halmazok az E euklideszi terben, F Banach-ter es
h :
1

2
F f uggveny. Jelolje h
1
(illetve h
2
) a h nullaval vett kiterjeszteset
1

2
-rol
1
-re (illetve
2
-re). Ekkor
h
1
L
1
F
(
1
, R
1
,
1
)hL
1
F
(
1

2
, R
2
,
2
)h
2
L
1
F
(
2
, R
2
,
2
),
es ha h L
1
F
(
1

2
, R
2
,
2
), akkor
_
1
h
1
d
1
=
_
2
h d
2
=
_
2
h
2
d
2
teljes ul.
(
Utmutatas. Legyen n := dim(E) es u : R

n
E tetszoleges linearis bijekcio.
Minden f : R
n
F f uggvenyre jelolje f
az f f uggveny nullaval vett kiterjeszteset

R
n
-re. Tudjuk, hogy h
1
L
1
F
(
1
, R
1
,
1
) pontosan akkor teljes ul, ha (h
1
u)

L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), es vilagos, hogy (h
1
u)
= (h u)
, ezert h
1
L
1
F
(
1
, R
1
,
1
)
ekvivalens azzal, hogy (hu)
L
1
F
(R
n
, R
n
,
n
), ami viszont eppen azt jelenti, hogy
h L
1
F
(
1

2
, R
2
,
2
). Ugyanakkor h L
1
F
(
1

2
, R
2
,
2
)
eseten
_
2
h d
2
=
_
det(u
u)
_
R
n
(h u)
d
n
=
=
_
det(u
u)
_
R
n
(h
1
u)
d
n
=
_
1
h
1
d
1
.
Az imenti ervelesben a h
1
-t h
2
-vel felcserelve kapjuk, hogy h
2
L
1
F
(
2
, R
2
,
2
)
ekvivalens azzal, hogy h L
1
F
(
1

2
, R
2
,
2
), tovabba, ha h
L
1
F
(
1

2
, R
2
,
2
), akkor
_
2
h d
2
=
_
2
h
2
d
2
teljes ul.)
3. Nylt halmaz regularis hatara 425
3. Nylt halmaz regularis hatara
Dencio. Az E nylt halmaz regularis hatarpontjanak nevez unk minden
olyan a Fr() pontot, amelynek letezik olyan V nylt kornyezete E-ben es letezik
olyan h : V R f uggveny, amely C
1
-osztaly u es
(Dh)(a) ,= 0, [h < 0] = V, [h = 0] = Fr() V
teljes ul. Az E nylt halmaz regularis hataranak nevezz uk es -val jelolj uk az
halmaz regularis hatarpontjainak halmazat. Azt mondjuk, hogy az halmaz
regularis hatar u, ha Fr() = , vagyis az minden hatarpontja regularis
hatarpont. Az Fr() halmazt az irregularis hataranak nevezz uk es
irr
-val
jelolj uk.
Ha E nylt halmaz es a , akkor letezik a a pontnak olyan V nylt
kornyezete E-ben es letezik olyan h C
1
(V ; R), hogy minden x V eseten
(Dh)(x) ,= 0, valamint [h < 0] = V es [h = 0] = Fr() V . Valoban, a
dencio szerint van olyan

V nylt kornyezete a-nak es letezik olyan

h C
1
(
V ; R),
hogy (D
h)(a) ,= 0, valamint [
h < 0] =

V es [
h = 0] = Fr()

V . Ekkor
a D
h :

V E
t
derivaltf uggveny a pontbeli folytonossaga es (D
h)(a) ,= 0 miatt
letezik a-nak olyan V nylt kornyezete E-ben, hogy V

V es minden V x-re
(D
h)(x) ,= 0. Ekkor a h :=

h[
V
f uggvenyre h C
1
(V ; R) teljes ul es minden x V
eseten (Dh)(x) = (D
h)(x) ,= 0, valamint [h < 0] = [
h < 0]V = (
V )V = V
es [h = 0] = [
h = 0] V = (Fr()

V ) V = Fr() V .
Alltas. Ha E nylt halmaz es a , akkor a /
.
Bizonytas. Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy a es a
. Legyen U
olyan nylt kornyezete a-nak, hogy U , tovabba legyen V olyan nylt kornyezete
a-nak es h C
1
(V ; R) olyan f uggveny, hogy (Dh)(a) ,= 0 es [h < 0] = V ,
valamint [h = 0] = Fr() V . Ekkor U V V = ( V ) (Fr() V ) =
[h 0], es U V nylt kornyezete a-nak, tovabba h(a) = 0. Ez azt jelenti, hogy h-
nak lokalis maximuma van a-ban, tehat (Dh)(a) = 0, ami ellentmond a (Dh)(a) ,= 0
feltetelnek.
Kovetkezmeny. Ha az E nylt halmaz regularis hatar u, akkor =
.
Bizonytas. Az elozo alltas alapjan nyilvanvalo, hogy ha a
, akkor
a / = Fr() = , tehat a , gy
. A fordtott tartalmazas
nyilvanvaloan teljes ul.
Peldak 1) Legyen H E veges halmaz. Ekkor Fr(E H) = H es ha
dim(E) > 0, akkor (E H) = , vagyis E H-nak egyaltalan nincs regularis
hatarpontja, hiszen
E H = E.
2) Legyen u E
nem nulla funkcional es c R. Ekkor az [u < c] nylt felter

olyan nylt halmaz E-ben, hogy Fr([u < c]) = [u = c] = [u < c]. Valoban, az
h := uc : E R f uggveny C
-osztaly u, es minden x E eseten (Dh)(x) = u ,= 0,

tovabba [u < c] = [h < 0] es Fr([u < c]) = [u = c] = [h = 0]. Tehat minden
a Fr([u < c]) eseten a h C
(E; R) f uggveny (az a-tol f uggetlen ul) olyan,

amelynek letezese maga utan vonja, hogy az a pont regularis hatarpont.
3) Legyen u E
nem nulla funkcional es c R. Ekkor az E [u = c] halmaz nylt

es Fr(E [u = c]) = [u = c], valamint (E [u = c]) = , vagyis E [u = c]-nek
egyaltal an nincs regularis hatarpontja, hiszen
E [u = c] = E.
4) Legyen E euklideszi ter, a E es r R
+
. Ekkor B
r
(a), vagyis az a kozeppont u,
r sugar u nylt gomb regularis hatar u nylt halmaz E-ben, mert a h : E R; x
|x a|
2
r
2
f uggveny C
-osztaly u, es minden x Fr(B

r
(a)) = S
r
(a) eseten
(grad h)(x) = 2(x a) ,= 0 (gy (Dh)(x) ,= 0) es [h < 0] = B
r
(a), valamint
[h = 0] = S
r
(a) = Fr(B
r
(a)).
Alltas. Ha E nylt halmaz, akkor olyan nylt halmaz Fr()-ban,

amely C
1
-osztaly u hiperfel ulet E-ben, tovabba
irr
zart halmaz E-ben.
Bizonytas. Legyen a , tovabba V olyan nylt kornyezete a-nak es h C
1
(V ; R)
olyan f uggveny, hogy minden V x-re (Dh)(x) ,= 0 es [h < 0] = V , valamint
[h = 0] = Fr() V . Ekkor az Fr() V halmaz minden eleme nyilvanvaloan
regularis hatarpontja -nak, gy nylt halmaz Fr()-ban. Ugyanakkor minden
x V eseten a (Dh)(x) L(E; R) funkcional sz urjektv, gy a [h = 0]
halmaz C
1
-osztaly u hiperfel ulet E-ben, tehat letezik a [h = 0] halmaznak olyan
dim(E) 1 dimenzios C
1
-osztaly u parameterezese, hogy a Im() es Im()
nylt reszhalmaza a [h = 0] = Fr()V = ()V halmaznak. Ekkor Im() nylt
reszhalmaza a regularis hatarnak is, tehat C
1
-osztaly u hiperfel ulet E-ben.
A denci o szerint
irr
= Fr() , tehat
irr
zart halmaz Fr()-ban, es
Fr() zart halmaz E-ben, ezert
irr
zart E-ben.
Alltas. Legyen E euklideszi ter es E nylt halmaz. Egyertelm uen letezik

olyan n
: E f uggveny, hogy minden a pontra, es az a minden E-

beli V nylt kornyezetere, es minden h C
1
(V ; R) f uggvenyre: ha (Dh)(a) ,= 0,
[h < 0] = V es [h = 0] = Fr() V , akkor
n
(a) =
(grad h)(a)
|(grad h)(a)|
.
Ez az n
: E f uggveny folytonos.
Bizonytas. Legyen a rogztett, es vegy unk az a-nak olyan V , V
t
nylt
kornyezeteit E-ben, es olyan h C
1
(V ; R), h
t
C
1
(V
t
; R) f uggvenyeket, hogy
(Dh)(a) ,= 0, [h < 0] = V , [h = 0] = Fr() V , valamint (Dh
t
)(a) ,= 0,
[h
t
< 0] = V
t
, [h
t
= 0] = Fr() V
t
. Kepezz uk az
n :=
(grad h)(a)
|(grad h)(a)|
, n
t
:=
(grad h
t
)(a)
|(grad h
t
)(a)|
vektorokat. Meg fogjuk mutatni, hogy n = n
t
.
3. Nylt halmaz regularis hatara 427
A dencio alapjan nKer((Dh)(a)) es n
t
Ker((Dh
t
)(a)). Ugyanakkor tudjuk,
hogy Ker((Dh)(a)) = T
a
() = Ker((Dh
t
)(a)), es T
a
() az E-ben dim(E) 1
dimenzios linearis alter, ezert van olyan R, hogy n
t
= n. Ugyancsak a dencio
alapjan |n| = 1 = |n
t
|, ezert 1, 1. Ez azt jelenti, hogy az n = n
t
egyenloseg
bizonytasahoz eleg azt megmutatni, hogy = (n
t
[n) 0.
Ertelmezz uk a kovetkezo f uggvenyt:

: V a R; x
h(x) h(a) ((grad h)(a)[x a)
|x a|
.
A h f uggveny dierencialhato a-ban, es minden e E eseten (a gradiens dencioja
alapjan) ((Dh)(a)) (e) = ((grad h)(a)[e), ezert a f uggvenynek letezik hatarerteke
a-ban es lim
a
= 0.
Vegy unk most olyan r R
+
szamot, hogy B
r
(a) V V
t
. Bebizonytjuk, hogy
minden ]0, r[ valos szamhoz van olyan t ] , 0[ valos szam, hogy h(a+tn) < 0.
Indirekt bizonytunk, tehat tegy uk fel olyan ]0, r[ valos szam letezeset, hogy
minden t ] , 0[ valos szamra h(a + tn) 0. Ekkor barmely t ] , 0[ valos
szamra
0 h(a +tn) = h(a) + ((grad h)(a)[tn) +[t[(a +tn),
amibol az n dencioja, h(a) = 0 es t < 0 alapjan
0 t|(grad h)(a)| t(a +tn)
kovetkezik, amit t-vel osztva (t < 0) kapjuk, hogy |(grad h)(a)| (a + tn).
Ez minden t ] , 0[ val os szamra igaz, ezert a lim
a
= 0 egyenloseg alapjan
|(grad h)(a)| 0 adodik, azaz (grad h)(a) = 0, holott (Dh)(a) ,= 0, ami ellent-
mondas.
Tehat minden ]0, r[ valos szamhoz van olyan t ] , 0[ valos szam, hogy
h(a +tn) < 0, gy letezik olyan (t
k
)
kN
zerussorozat R-ben, hogy minden N k-ra
t
k
] , 0[ es h(a + t
k
n) < 0. Ekkor k N eseten a + t
k
n [h < 0] = V ,
azaz a + t
k
n . Ugyanakkor k N eseten a + t
k
n B
r
(a) V
t
, gy
a +t
k
n V
t
= [h
t
< 0], vagyis h
t
(a +t
k
n) < 0.
Ertelmezz uk most a kovetkezo f uggvenyt:
t
: V
t
a R; x
h
t
(x) h
t
(a) ((grad h
t
)(a)[x a)
|x a|
.
A h
t
f uggveny dierencialhato a-ban, es minden e E eseten (a gradiens de-
ncioja alapjan) ((Dh
t
)(a)) (e) = ((grad h
t
)(a)[e), ezert a
t
f uggvenynek letezik
hatarerteke a-ban es lim
a
t
= 0.
Tehat ha k N, akkor
0 > h
t
(a +t
k
n) = h
t
(a) + ((grad h
t
)(a)[t
k
n) +[t
k
[
t
(a +t
k
n),
tehat h
t
(a) = 0 es az n
t
dencioja alapjan
0 > t
k
|(grad h
t
)(a)|(n[n
t
) t
k
t
(a +t
k
n).
Ebbol t
k
-val osztva (t
k
< 0) kapjuk, hogy |(grad h
t
)(a)|(n
t
[n)
t
(a + t
k
n).
Innen k eseten, lim
a
t
= 0 alapjan |(grad h
t
)(a)|(n
t
[n) 0 adodik, tehat
(n
t
[n) 0, mivel |(grad h
t
)(a)| > 0. Ezzel bebizonytottuk, hogy n = n
t
.
Tehat jol ertelmezett az az n
: E f uggveny, amely minden a ponthoz

az
n
(a) :=
(grad h)(a)
|(grad h)(a)|
erteket rendeli, ahol h : E R tetszoleges olyan folytonosan dierencialhato
f uggveny, amelyre a Dom(h), (Dh)(a) ,= 0, [h < 0] = Dom(h) es
[h = 0] = Fr() Dom(h).
Az n
f uggveny folytonos, mert ha a , akkor van olyan h : E R folytonosan

dierencialhato f uggveny, amelyre a Dom(h), es minden x Dom(h) eseten
(Dh)(x) ,= 0, valamint [h < 0] = Dom(h) es [h = 0] = Fr() Dom(h); ekkor
minden x Dom(h) pontra
n
(x) =
(grad h)(x)
|(grad h)(x)|
,
vagyis n
a () Dom(h) halmazon egyenlo a

grad h
|grad h|
f uggvennyel, es
() Dom(h) kornyezete a a pontnak -ban, es
grad h
|grad h|
: Dom(h) E
folytonos f uggveny.
Dencio. Legyen E euklideszi ter es E nylt halmaz. Az elozo alltasban
ertelmezett
n
: E
f uggvenyt a hiperfel ulet kimeno normalvektor-mez ojenek nevezz uk, mg a n
:
E f uggvenyt a hiperfel ulet bemen o normalvektor-mezojenek nevezz uk. Ha
f : E E olyan f uggveny, hogy Dom(f), akkor az
(f[n
) : R; x (f(x)[n
(x))
lekepezest az f vektormezo hiperfel uleten kimeno uxus-s ur usegenek nevezz uk.
Ha f : E E olyan f uggveny, hogy Dom(f) es a (f[n
) f uggveny
-
integralhato, akkor az
_
(f[n
) d
R
integral-erteket az f vektormezo hiperfel uleten kimeno uxusanak nevezz uk.
4. A Gauss-Osztrogradszkij tetel 429
4. A Gauss-Osztrogradszkij tetel
Legyen E euklideszi ter es E nylt halmaz. Ekkor tekinthetj uk
a
merteket, vagyis az feletti euklideszi merteket, ami nem mas, mint az

E skalarszorzasa altal meghatarozott Riemann-metrika szerinti fel uleti mertek az
dim(E)-dimenzios, C
-osztaly u Riemann-sokasagon;
a halmazt, vagyis az halmaz regularis hatarat, ami C
1
-osztaly u hiperfel ulet
E-ben, es az E skalarszorzasa altal meghatarozott Riemann-metrikaval ellatva
dim(E) 1 dimenzios, C
1
-osztaly u Riemann-sokasag;
a
merteket, vagyis a Riemann-sokasag fel uleti merteket;

az n
f uggvenyt, vagyis a halmazon kimeno normalvektor-mezot.

Legyen f : E E olyan f uggveny (vagyis vektormezo E felett), hogy
Dom(f) es az f[
f uggveny dierencialhato. Ekkor tekinthetj uk

a div(f) : R; x Tr((Df)(x)) divergencia-f uggvenyt;
az f[
: E lesz uktett f uggvenyt;

az (f[n
) : R kimeno uxus-s ur useget.

Azt kerdezz uk, hogy a div(f) f uggveny
(terfogati) mertek szerinti integ-

ralhat osaga milyen kapcsolatban van az (f[n
) f uggveny
fel uleti mertek

szerinti integralhatosagaval; es ha mindket f uggveny integralhato a megfelelo mertek
szerint, akkor teljes ul-e az
_
div(f) d
=
_
(f[n
) d
egyenl oseg? Gauss-Osztrogradszkij tetelnek nevez unk minden olyan alltast, amely
valaszt ad ezekre a kerdesekre.
Tetel. (A Gauss-Osztrogradszkij tetel alapformaja.) Legyen E euklideszi ter,
E nylt halmaz, es f : E olyan kompakt tartoj u folytonos f uggveny, hogy
f[
: E folytonosan dierencialhato f uggveny. Ha a div(f) : R f uggveny
-integr alhato es
irr
supp(f) = , akkor az (f[n
) : R f uggveny
-integralhato es
_
div(f) d
=
_
(f[n
) d
teljes ul.
Bizonytas. A bizonytas soran az n := dim(E) jelolest alkalmazzuk, tovabba ([)
n
jeloli az euklideszi skalarszorzast R
n
felett.
(I) Eloszor feltessz uk, hogy supp(f) . Vilagos, hogy ekkor f = 0 a halmazon,
ezert
_
(f[n
) d
= 0.
Ugyanakkor az supp(f) halmaz nylt E-ben, es f = 0 ezen a halmazon, ezert
supp(f) [div(f) = 0], gy supp(div(f)) supp(f) . Tehat div(f) : R
kompakt tartoj u folytonos f uggveny, gy sz uksegkeppen div(f) L
1
R
(, R
),
vagyis ekkor a div(f) f uggveny
-integralhatosaganak feltetele felesleges. Legyen

(e
i
)
in
ortonormalt bazis az E euklideszi terben, es legyen u : R
n
E az a linearis
operator, amelyre teljes ul az, hogy minden i n eseten u(e
i
) = e
i
, ahol (e
i
)
in
a
kanonikus bazis R
n
-ben. Ekkor u megtartja az R
n
es az E feletti skalarszorzast, gy
_
div(f) d
=
_
1
u )
(div(f) u) d
n
=
_
1
u )
Tr((Df)(u(p))) d
n
(p) =
=
in
_
1
u )
(((Df)(u(p)))(e
i
)[e
i
) d
n
(p) =
=
in
_
1
u )
(((Df)(u(p)))(u(e
i
))[u(e
i
)) d
n
(p) =
=
in
_
1
u )
_
((D(u
1
f u))(p))(e
i
)[e
i
_
d
n
(p).
Tehat ha i n eseten f
i
jeloli az u
1
f u : R
n
R
n
f uggveny i-edik komponenset,
akkor
_
div(f) d
in
_
1
u )
(
i
f
i
)(p) d
n
(p).
Ezert eleg volna azt igazolni, hogy minden i n eseten
_
1
u )
(
i
f
i
)(p) d
n
(p) = 0.
Ezaltal a problemat a kovetkezo feladat megoldasara redukaltuk: igaz-e, hogy
minden n N
+
szamra, R
n
nylt halmazra, es : R kompakt tartoj u
C
1
-oszt aly u f uggvenyre
_
(
i
) d
n
= 0
teljes ul minden n i-re? Erre a kerdesre n-szerinti teljes indukcioval konnyen
kaphatunk igenlo valaszt, ha felhasznaljuk a Newton-Leibniz tetelt es a Lebesgue-
Fubini tetelt.
(II) Most feltessz uk, hogy a es V
a
olyan nylt kornyezete a-nak E-ben,
hogy supp(f) V
a
, valamint (h
a
, U
a
,
a
,
a
) olyan negyes, amelyre teljes ulnek a
kovetkezok:
a) h
a
: V
a
R folytonosan dierencialhato f uggveny, es minden x V
a
eseten
(Dh
a
)(x) ,= 0, valamint
[h
a
< 0] = V
a
, [h
a
= 0] = Fr() V
a
;
b) U
a
nylt kornyezete a 0-nak R
n1
-ben;
c)
a
R
+
;
d)
a
: U
a
]
a
,
a
[ V
a
olyan C
1
-dieomorzmus, hogy
a
(0, 0) = a, es minden
w ]
a
,
a
[ eseten a
a
(, w) f uggveny parameterezese a [h
a
= w] C
1
-osztaly u
hiperfel uletnek, es Im(
a
(, w)) = [h
a
= w] V
a
, es minden U
a
]
a
,
a
[ (p, w)-
re
(mod
g
w
(
a
(, w))) (p) = |(grad h
a
)(
a
(p, w))| (mod
g
(
a
)) (p, w),
ahol g az E skalarszorzasa altal meghatarozott V
a
feletti Riemann-metrika, es
w ]
a
,
a
[ eseten g
w
az E skalarszorzasa altal meghatarozott Riemann-metrika
a [h
a
= w] C
1
-osztaly u hiperfel uleten.
Rogzts unk olyan : R R folytonos f uggvenyt, hogy 0, supp() [0, 1] es
_
R
d
1
= 1.

Ertelmezz uk tovabba a
: R R; t
t
_
0
d
1
f uggvenyt. A Newton-Leibniz tetel alapjan a f uggveny C
1
-osztaly u, tovabb a
nyilvanval o, hogy t R es t 0 eseten (t) = 0, es t [0, 1] eseten 0 (t) 1,
valamint t 1 eseten (t) = 1. Rogzts unk tetszoleges (
k
)
kN
zerussorozatot
R
+
-ban. Vilagos, hogy minden N k-ra a
1
k
h
a

k
_
: V
a
R
f uggveny C
1
-osztaly u, tovabba, ha
V
a
: V
a
R jeloli az V
a
halmaz
karakterisztikus f uggvenyet V
a
-ban, akkor teljes ulnek a kovetkezok:
ha x V
a
, akkor h
a
(x) < 0, ezert lim
k
1
k
h
a
(x)
k
_
= 1 =
V
a
(x);
ha x Fr() V
a
, akkor h
a
(x) = 0, ezert lim
k
1
k
h
a
(x)
k
_
= (0) =
0 =
V
a
(x);
ha x V
a
, akkor h
a
(x) > 0, ezert lim
k
1
k
h
a
(x)
k
_
= 0 =
V
a
(x).
Ez azt jelenti, hogy a V
a
halmazon fennall a
lim
k
1
k
h
a

k
_
=
V
a
f uggveny-egyenloseg.
Az ( V
a
) supp(f) halmaz nylt E-ben, es f = 0 ezen a halmazon, ezert
( V
a
) supp(f) [div(f) = 0], gy [div(f) ,= 0] supp(f) V
a
. Ez azt
jelenti, hogy a div(f) : R f uggveny egyenlo a (div(f))
V
a
f uggveny 0-val vett
kiterjesztesevel -ra. Ugyanakkor a hipotezis szerint div(f) L
1
R
(, R
), gy
a 2. pont 8. gyakorlatanak eredmenyet alkalmazhatjuk az
1
:= ,
2
:= V
a
nylt halmazokra, es a (div(f))
V
a
f uggveny 0-val vett kiterjesztesere V
a
-ra,
amit ((div(f))
V
a
)
fog jelolni. Tehat azt kapjuk, hogy ((div(f))

V
a
)

L
1
R
(V
a
, R
V
a
,
V
a
) es
_
div(f) d
=
_
V
a
((div(f))
V
a
)
d
V
a
=
_
V
a
V
a
((div(f))
V
a
)
d
V
a
=
=
_
V
a
_
lim
k
_
1
k
h
a

k
__
_
((div(f))
V
a
)
d
V
a
.
Ha k N, akkor 0 1 miatt
1
k
h
a

k
__
((div(f))
V
a
)
((div(f))
V
a
)
,
ugyanakkor ((div(f))
V
a
)
L
1
R
(V
a
, R
V
a
,
V
a
), ezert
_
1
k
h
a

k
__
((div(f))
V
a
)
L
1
R
(V
a
, R
V
a
,
V
a
)
es a Lebesgue-tetel alapjan
_
V
a
_
lim
k
_
1
k
h
a

k
__
_
((div(f))
V
a
)
d
V
a
=
= lim
k
_
V
a
_
1
k
h
a

k
__
((div(f))
V
a
)
d
V
a
.
Legyen most k N rogztve. Az V
a
halmazon nyilvanvaloan fennallnak a
_
1
k
h
a

k
__
((div(f))
V
a
)
=
_
1
k
h
a

k
__
div(f) =
= div
__
1
k
h
a

k
__
f
_
_
grad
_
1
k
h
a

k
__
f
_
=
= div
__
1
k
h
a

k
__
f
_
+
1
k
_
(D)
_
1
k
h
a

k
__
(grad h
a
f) =
= div
__
1
k
h
a

k
__
f
_
+
1
k
_

_
1
k
h
a

k
__
(grad h
a
f)
egyenlosegek.
Jelolje
__
1
k
h
a

k
__
f
_
a
_
1
k
h
a

k
__
f : V
a
E f uggveny
0-val vett kiterjeszteset V
a
-ra.

Alltjuk, hogy a
__
1
k
h
a

k
__
f
_
f uggveny
folytonosan dierencialhato, tovabba ez a f uggveny kompakt tartoj u. Legyen
ugyanis x [
__
1
k
h
a

k
__
f
_
,= 0]. Ekkor x V
a
olyan pont,
hogy x [f ,= 0] supp(f) V
a
, es
_
1
k
h
a
(x)
k
_
,= 0, tehat
x [h
a
<
2
k
] [h
a

2
k
]. De a [h
a

2
k
] halmaz zart a V
a
nylt
halmazban, ezert van olyan H E zart halmaz, hogy [h
a

2
k
] = H V
a
.
Tehat x (H V
a
) supp(f) = H supp(f), ugyanakkor H supp(f) kompakt
halmaz E-ben. Ezert supp
_
__
1
k
h
a

k
__
f
_
_
kompakt halmaz es resze
Hsupp(f)-nek. Vilagos, hogy
__
1
k
h
a

k
__
f
_
= 0 a V
a
(Hsupp(f))
nylt halmazon, ezert ez a f uggveny itt folytonosan dierencialhato. Ugyanakkor
H supp(f) H V
a
[h
a

2
k
] [h
a
< 0] = V
a
, es az V
a
halmazon fennall a
__
1
k
h
a

k
__
f
_
=
_
1
k
h
a

k
__
f egyenloseg,
tovabba itt a jobb oldalon allo f uggveny folytonosan dierencialhato V
a
-n. A
folytonos dierencialhatosag lokalitasa alapjan a
__
1
k
h
a

k
__
f
_
: V
a

E f uggveny folytonosan dierencialhato. Ezert az (I) alltasbol kovetkezik, hogy
div
_
__
1
k
h
a

k
__
f
_
_
: V
a
R kompakt tartoj u folytonosan dierenci-
alhato f uggveny es
_
V
a
div
_
__
1
k
h
a

k
__
f
_
_
d
V
a
= 0.
Ebbol kapjuk, hogy
_
V
a
_
1
k
h
a

k
__
((div(f))
V
a
)
d
V
a
=
=
1
k
_
V
a
_

_
1
k
h
a

k
__
(grad h
a
f
a
) d
V
a
,
ahol f
a
jeloli az f[
V
a
: V
a
E f uggveny 0-val vett kiterjeszteset V
a
-ra. Most
felhasznaljuk azt, hogy a
a
: U
a
]
a
,
a
[ V
a
f uggveny parameterezese a V
a
nylt, n-dimenzios, C
1
-osztaly u reszsokasagnak, ezert
_
V
a
_

_
1
k
h
a
k
__
(grad h
a
f
a
) d
V
a
=
=
_
U
a
]
a
,
a
[
_

_
1
k
h
a

k
_

a
_
((grad h
a
f
a
)
a
) mod
g
(
a
)d (
n1
1
) .
Kihaszn alva azt, hogy (p, w) U
a
]
a
,
a
[ eseten h
a
(
a
(p, w)) = w, tovabba
(mod
g
(
a
)) (p, w) =
(mod
g
w
(
a
(, w))) (p)
|(grad h
a
)(
a
)(p, w)|
,
kapjuk, hogy
_
U
a
]
a
,
a
[
_

_
1
k
h
a

k
_

a
_
((grad h
a
f
a
)
a
) mod
g
(
a
) d (
n1
1
) =
=
_
U
a
]
a
,
a
[
(
1
k
w
k
)
(grad h
a
f
a
) (
a
(p, w))
|(grad h
a
)(
a
(p, w))|
(mod
g
w
(
a
(, w))) (p) dp dw.
Ebben az integralban helyettestest hajtunk vegre a
: U
a

_
k

a
k
,
k
+

a
k
_
U
a
]
a
,
a
[; (p, t) (p,
k
t
2
k
)
C
1
-dieomorzmussal, amelyre nyilvanvaloan teljes ul az, hogy minden (p, t)
U
a

_
k

a
k
,
k
+

a
k
_
eseten [det(D)[(p, t) =
k
. Azt kapjuk, hogy
_
U
a
]
a
,
a
[
(
1
k
w
k
)
(grad h
a
f
a
) (
a
(p, w))
|(grad h
a
)(
a
(p, w))|
(mod
g
w
(
a
(, w))) (p) dp dw =
=
k
_
R
n1
R
(t)(p,
k
t
2
k
) dp dt,
ahol : R
n1
R R az a f uggveny, amelyre (p, w) R
n1
R eseten
(p, w) :=
(grad h
a
f
a
) (
a
(p, w))
|(grad h
a
)(
a
(p, w))|
(mod
g
w
(
a
(, w))) (p),
ha (p, w) U
a
]
a
,
a
[, es (p, w) := 0 egyebkent. Tehat eljutottunk oda, hogy
_
div(f) d
= lim
k
_
R
n1
R
(t)(p,
k
t
2
k
) dp dt.
Nyilvanvalo, hogy a f uggveny kompakt tartoj u es supp() U
a
]
a
,
a
[,
mert ha K V
a
olyan kompakt halmaz E-ben, hogy [f
a
,= 0] K, akkor
[ ,= 0]
1
a
K). Tovabba folytonos is, az U
a
]
a
,
a
[ nylt halmazon
nyilvanvaloan folytonos, hiszen ezen folytonos f uggvenyek kompozciojaval egyenlo,
tovabba az (R
n1
R) supp() halmazon is folytonos, mert ez tartalmazza az
(R
n1
R) (U
a
]
a
,
a
[) halmazt, es ez utobbi halmazon = 0. Ezert minden
(p, t) U
a
R eseten
lim
k
(p,
k
t
2
k
) =
(grad h
a
f
a
) (
a
(p, 0))
|(grad h
a
)(
a
(p, 0))|
(mod
g
0
(
a
(, 0))) (p),
es termeszetesen (p, t) (R
n1
U
a
) R eseten lim
k
(p,
k
t
2
k
) = 0. A
a
(, 0) : U
a
f uggveny parameterezese a C
1
-osztaly u hiperfel uletnek,
tovabba a kimeno normalvektor-mezo ertelmezese alapjan minden U
a
p-re
n
(
a
(p, 0)) =
(grad h
a
)(
a
(p, 0))
|(grad h
a
)(
a
(p, 0))|
,
tehat minden (p, t) U
a
R parra
lim
k
(p,
k
t
2
k
) = (n
f) (
a
(p, 0))
_
mod
g
(
a
(, 0))
_
(p),
ahol g
jeloli az E skalarszorzasa altal meghatarozott Riemann-metrikat felett.

Ebbol a Lebesgue-Fubini tetel alkalmazasaval nyerj uk, hogy
_
div(f) d
=
_
U
a
R
(t) (n
f) (
a
(p, 0))
_
mod
g
(
a
(, 0))
_
(p) dp dt =
=
_
_
_
R
(t)dt
_
_
_
_
_
U
a
(n
[f) (
a
(p, 0))(mod
g
(
a
(, 0)))(p)dp
_
_
=
_
(n
[f) d
,
hiszen
_
R
(t) dt = 1 es [(n
f) ,= 0] () V
a
= Im(
a
(, 0)).
(III)

Atter unk az altalanos eset bizonytasara. Ha a supp(f), akkor van
olyan V
a
nylt kornyezete a-nak E-ben, hogy V
a
. Ha a supp(f) , akkor
(
irr
) supp(f) = miatt a () supp(f), ezert van olyan V
a
nylt kornyezete
a-nak E-ben, amelyhez letezik olyan (h
a
, U
a
,
a
,
a
) negyes, amelyre teljes ulnek a
bizonytas (II) reszenek elejen megfogalmazott a), b), c) es d) alltasok. Ezert a
kivalasztasi axioma alkalmazasaval vehet unk olyan (V
a
)
asupp(f)
rendszert, hogy
ha a supp(f), akkor V
a
olyan nylt kornyezete a-nak E-ben, hogy V
a
;
ha a supp(f) , akkor V
a
olyan nylt kornyezete a-nak E-ben, hogy letezik
olyan (h
a
, U
a
,
a
,
a
) negyes, amelyre teljes ulnek a bizonytas (II) reszenek elejen
megfogalmazott a), b), c) es d) alltasok.
A supp(f) halmaz kompaktsaga miatt letezik olyan A supp(f) veges halmaz,
hogy supp(f)
_
aA
V
a
. Az E (n-dimenzios, C
1
-osztaly u) sokasagra vonatkozo
egysegosztas-tetel alapjan vehet unk olyan (
a
)
aA
rendszert, hogy minden a A
eseten
a
: E R folytonosan dierencialhato f uggveny, 0
a
1, supp(
a
)
V
a
, es supp(f)
_
aA
a
= 1
_
(valamint
aA
a
1 is felteheto, de ezt most nem
hasznaljuk ki). Ekkor termeszetesen
f =
aA
a
f =
aA
a
f +
aA\
a
f.
Ha a A , akkor supp(
a
f) supp(
a
) V
a
, ezert (n

a
f) = 0
L
1
R
(, R
), es az (I) alapjan div(

a
f) : R kompakt tartoj u folytonos
f uggveny, gy div(
a
f) L
1
R
(, R
), es
_
div(
a
f) d
= 0 =
_
(n

a
f) d
.
Ha a A, akkor supp(
a
f) supp(
a
) V
a
, es V
a
olyan nylt kornyezete a-nak
E-ben, hogy letezik olyan (h
a
, U
a
,
a
,
a
) negyes, amelyre teljes ulnek a bizonytas
(II) reszenek elejen megfogalmazott a), b), c) es d) alltasok, ezert a (II) alapjan
div(
a
f) L
1
R
(, R
), (n

a
f) L
1
R
(, R
),
tovabba
_
div(
a
f) d
=
_
(n

a
f) d
,
es itt altalaban egyik integral erteke sen nulla.
(n
f) =
_
n
aA
a
f
_
=
aA
(n

a
f) =
=
aA\
(n

a
f) L
1
R
(, R
),
ugyanakkor div(
a
f) L
1
R
(, R
) az f-re vonatkozo hipotezis szerint teljes ul,

tovabba
_
div(f) d
=
_
div
_
aA
a
f
_
d
aA
_
div(
a
f) d
=
=
aA
_
(n

a
f) d
=
_
_
n
aA
a
f
_
d
=
_
(n
f) d
,
Most bevezetj uk a parcialis dierencialegyenletek klasszikus elmeleteben leg-
gyakrabban elofordulo folytonosan dierencialhato f uggvenyek tereit. Ehhez emle-
keztet unk arra, hogy ha E, F normalt terek es U E nylt halmaz, valamint r N
vagy r = , akkor C
r
(U; F) jeloli az r-szer folytonosan dierencialhato U F
f uggvenyek halmazat (VII. fejezet, 5. pont), tovabba f C
r
(U; F) eseten minden
k r termeszetes szamra D
k
f jeloli az f f uggveny k-adik derivaltf uggvenyet, ami
U L
s
k
(E
k
; F) folytonos f uggveny, ahol L
s
k
(E
k
; F) az E
k
F szimmetrikus
folytonos k-linearis operatorok normalt tere.
Dencio. Legyen E normalt ter, E nylt halmaz es F normalt ter. Ha
r N vagy r = , akkor C
r
(; F) jeloli azon f : F f uggvenyek halmazat,
amelyekhez letezik olyan U E nylt halmaz es olyan

f C
r
(U; F), hogy U
es

f[ = f. Ha r, s N vagy r = vagy s = , akkor
C
(r,s)
(; F) := f C
r
(; F) [ f[
C
s
(; F),
C
(r,s)
0
(; F) := f C
(r,s)
(; F) [ f kompakt tartoj u.
Termeszetesen C
(r,0)
(; F) = C
r
(; F) es C
(0,s)
(; F) = f C(; F)[f[

C
s
(; F), tehat a Gauss-Osztrogradszkij tetel alapformajaban szereplo f f ugg-
venyre vonatkozo feltetel ugy is megfogalmazhato, hogy f C
(0,1)
0
(; E),
irr

supp(f) = es div(f) L
1
R
(, R
).
Nyilvanvalo, hogy ha r, s, r
t
, s
t
N vagy r = vagy s = vagy r
t
=
vagy s
t
= , akkor r r
t
es s s
t
eseten C
(r
,s
)
(; F) C
(r,s)
(; F) es
C
(r
,s
)
0
(; F) C
(r,s)
0
(; F). Az is trivialis, hogy
C
(r,s)
(; F) = C
(r,0)
(; F) C
(0,s)
(; F),
C
(r,s)
0
(; F) = C
(r,0)
0
(; F) C
(0,s)
0
(; F).
Konnyen lathato, hogy ha E normalt ter, E nylt halmaz, F normalt ter,
r, s N vagy r = vagy s = , akkor C
(r,s)
(; F) linearis altere az F(; F)
f uggvenyternek, es C
(r,s)
0
(; F) linearis altere a C
(r,s)
(; F) f uggvenyternek.
Alltas. Legyen E normalt ter, E nylt halmaz es F normalt ter. Ha

r N, akkor minden f C
r
(; F) f uggvenyhez es k r termeszetes szamhoz
egyertelm uen letezik olyan D
k
f : L
k
(E
k
; F) folytonos f uggveny, amelyre
teljes ul az, hogy minden U E nylt halmazra es minden f C
r
(U; F) f uggvenyre:
ha U es f = f[
, akkor D
k
f = (D
k
f)[
.
Bizonytas. Az alltas nyilvanvaloan kovetkezik abbol, hogy ha f
1
, f
2
: E F olyan
C
r
-osztaly u f uggvenyek, amelyekre Dom(f
1
) Dom(f
2
), es f
1
[
= f = f
2
[
,
akkor f
1
= f
2
az nylt halmazon, gy minden k r termeszetes szamra a
magasabb rend u folytonos dierencialhatosag lokalitasa alapjan D
k
f
1
= D
k
f
2
az halmazon, tehat a D
k
f
1
es D
k
f
2
derivaltf uggvenyek folytonossaga miatt
D
k
f
1
= D
k
f
2
teljes ul az halmazon is.
Specialisan, ha E euklideszi ter, E nylt halmaz es f C
1
(; R), akkor az
elozo alltas alapjan jol ertelmezett a Df : E
t
f uggveny; ekkor ertelmezheto a
grad(f) := J
1
E
Df : E
kiterjesztett gradiens-f uggveny is, ahol J
E
az E valos Hilbert-ter altal meghatarozott
E E
t
kanonikus lekepezes. Termeszetesen ekkor a grad(f) f uggveny a grad(f)-
nek folytonos kiterjesztese -rol -ra.
Alltas. (Green-formulak.) Legyen E euklideszi ter, E regularis hatar u,

relatv kompakt nylt halmaz es p C
1
(; R).
a) Ha v C
1
(; R) es u C
(1,2)
(; R) olyan f uggveny, hogy div(p.grad(u))
L
1
R
(, R
), akkor
_
v div(p.grad(u)) d
=
_
v.(grad(u)[n
).p d
p.(grad(v)[grad(u)) d
teljes ul (aszimmetrikus Green-formula).

b) Ha u, v C
(1,2)
(; R) olyan f uggvenyek, hogy div(p.grad(u)), div(p.grad(v))
L
1
R
(, R
), akkor
_
(u.div(p.grad(v)) v.div(p.grad(u))) d
=
=
_
(u.(grad(v)[n
) v.(grad(u)[n
)).p d
teljes ul (szimmetrikus Green-formula).

Bizonytas. a) A v : R f uggveny folytonos es korlatos, valamint a hipotezis
szerint div(p.grad(u))L
1
R
(, R
), amibol kovetkezik, hogy v.div(p.grad(u))

L
1
R
(, R
). Masfelol, p.(grad(v)[grad(u)) : R olyan f uggveny, amelynek

p.(grad(v)[grad(u)) egy folytonos kiterjesztese az kompakt halmazra, ezert a
p.(grad(v)[grad(u)) f uggveny is integralhato
szerint. Ugyanakkor
div(v.(p.grad(u))) = v.div(p.grad(u)) +p.(grad(v)[grad(u))
teljes ul az halmazon, ezert div(v.(p.grad(u))) L
1
R
(, R
). A simasagi fel-
tevesek miatt v.(p.grad(u))C
(0,1)
(; E), tehat a Gauss-Osztrogradszkij tetel alap-
formajat alkalmazhatjuk erre a f uggvenyre. Azt kapjuk, hogy
_
v.(n
[grad(u)).p d
=
_
div(v.(p.grad(u))) d
=
=
_
v.div(p.grad(u)) d
+
_
p.(grad(v)[grad(u)) d
,
b) Ha a b) feltetelei teljes ulnek, akkor v C
1
(; R) es u C
(1,2)
(; R) olyan
f uggvenyek, amelyekre div(p.grad(u)) L
1
R
(, R
), tovabba u C
1
(; R) es
v C
(1,2)
(; R) olyan f uggvenyek, amelyekre div(p.grad(v)) L
1
R
(, R
).
Ezert az a) alapjan felrhato az aszimmetrikus Green-formula a (v, u) es (u, v)
f uggvenyparra. Ha ezt a ket formulat kivonjuk egymasbol, akkor a szimmetrikus
Green-formulat kapjuk.
A Green-formulak alkalmazasakent bebizonytunk egy unicitas-tetelt a masod-
rend u elliptikus parcialis dierencialegyenletek elmeletebol.
Tetel. Legyen E euklideszi ter, E regularis hatar u, relatv kompakt,
osszef uggo nylt halmaz, tovabba p C
1
(; R), q C(; R), f C(; R) es
, , C(; R). Feltessz uk, hogy minden x eseten p(x) > 0, q(x) 0,
tovabba minden x pontra (x)(x) 0 (vagyis es a minden pontjaban
egyforma elojel u) es [ = 0] [ ,= 0].
a) Ha q nem azonosan nulla, akkor legfeljebb egy olyan u C
(1,2)
(; R) f uggveny
letezik, amelyre
div(p.grad(u)) +q.u = f az halmazon,
.u +.(grad(u)[n
) = a halmazon
teljes ul.
b) Ha u
1
, u
2
C
(1,2)
(; R) olyan f uggvenyek, hogy
div(p.grad(u
1
)) = f = div(p.grad(u
2
)) az halmazon,
.u
1
+.(grad(u
1
)[n
) = = .u
2
+.(grad(u
2
)[n
) a halmazon,
akkor az u
1
u
2
: R f uggveny allando.
Bizonytas. Legyenek u
1
, u
2
C
(1,2)
(; R) olyan f uggvenyek, amelyekre
div(p.grad(u
1
)) +q.u
1
= f = div(p.grad(u
2
)) +q.u
2
az halmazon,
.u
1
+.(grad(u
1
)[n
) = = .u
2
+.(grad(u
2
)[n
) a halmazon
teljes ul. Ekkor u := u
1
u
2
C
(1,2)
(; R) olyan f uggveny, amelyre
div(p.grad(u)) +q.u = 0 az halmazon,
.u +.(grad(u)[n
) = 0 a halmazon
teljes ul. Azt kell megmutatni, hogy az u f uggveny allando, es ha q nem azonosan
nulla, akkor u = 0. Ehhez az (u, u) f uggvenyparra felrjuk az aszimmetrikus Green-
formulat:
_
u div(p.grad(u)) d
=
_
u.(n
[grad(u)).p d
p.|grad(u)|
2
d
,
es kihasznaljuk azt, hogy div(p.grad(u)) = q.u az halmazon, tovabba gyelembe
vessz uk azt, hogy a [ ,= 0] halmazon (n
[grad(u)) =
_
_
.u, mg a
[ = 0] [ ,= 0] halmazon u = 0. Azt kapjuk, hogy
_
q.u
2
d
=
_
.u
2
.p d
p.|grad(u)|
2
d
,
ahol
_
jeloli az

: [ ,= 0] R f uggveny 0-val vett kiterjeszteset -ra. A bal

oldalon allo integral integrandusa pozitv f uggveny, mert q 0 az halmazon, ezert
az integral is pozitv. A jobb oldalon allo integralok integrandusai szinten pozitvak,
mert p 0 az halmazon es
_
0 a halmazon. Ebbol kovetkezik, hogy

_
q.u
2
d
= 0,
_
.u
2
.p d
= 0,
_
p.|grad(u)|
2
d
= 0,
gy q.u
2
= 0 az halmazon
-majdnem minden utt, es

_
.u
2
.p = 0 a
halmazon
-majdnem minden utt, valamint p.|grad(u)|

2
= 0 az halmazon
-
majdnem minden utt. A felteves szerint minden x-re p(x) > 0, ezert a harmadik
egyenl osegbol kapjuk, hogy |grad(u)|
2
= 0 az halmazon

A grad(u) f uggveny folytonossaga miatt ebbol kovetkezik, hogy grad(u) = 0 az
halmazon. Az osszef uggosege alapjan az u[
: R f uggveny allando, tehat az

egyenl osegek folytatasanak elvet alkalmazva kapjuk, hogy az u : R f uggveny is
allando. A q.u
2
f uggveny folytonos az halmazon, ezert q.u
2
= 0. Ha tehat x
olyan pont, hogy q(x) ,= 0, akkor u(x) = 0, ezert u = 0. Ha viszont q = 0, akkor
csak arra kovetkeztethet unk, hogy u allando.
A Gauss-Osztrogradszkij tetel alapformajaban szereplo nylt halmazra es f
vektormezore feltett uk azt, hogy (
irr
) supp(f) = . Ez automatikusan teljes ul
akkor, ha
irr
= , vagyis ha regularis hatar u. Masfelol, a gyakorlatban sokszor
elofordulnak nem regularis hatar u nylt halmazok es olyan vektormezok, amelyekre
teljes ulnek a Gauss-Osztrogradszkij tetel alapformajaban megfogalmazott feltetelek,
kiveve azt, hogy (
irr
) supp(f) = . Ezert sz ukseg van a Gauss-Osztrogradszkij
tetel altal anostasara olyan esetben, amikor (
irr
) supp(f) ,= . Tobbfele alta-
lanostas letezik; ezek egyike a kovetkezo.
Tetel. (Gauss-Osztrogradszkij tetel.) Legyen E euklideszi ter, E nylt
halmaz, es (
n
)
nN
olyan f uggvenysorozat, hogy minden N n-re
n
: E R
folytonosan dierencialhato f uggveny,
irr

[
n
= 1], 0
n
1 es lim
n
n
=
irr
.
a) Ha f C
(0,1)
0
(; E) olyan f uggveny, hogy div(f) : R
-integralhato
es (f[n
) : R
-integralhato f uggveny, akkor minden N n-re a

(grad(
n
)[f) f uggveny -ra vett lesz uktese
-integralhato, tovabba
lim
n
_
(grad(
n
)[f) d
=
_
div(f) d
(n
[f) d
.
b) Ha a (
n
)
nN
f uggvenysorozatra teljes ul az is, hogy
lim
n
_
|grad (
n
[
)| d
= 0,
akkor minden f C
(0,1)
0
(; E) f uggvenyre: ha div(f) : R
-integralhato es
(n
[f) : R
-integralhato f uggveny, akkor

_
div(f) d
=
_
(n
[f) d
(f uggetlen ul attol, hogy (

irr
) supp(f) ures-e vagy sem).
Bizonytas. Ha a) igaz es teljes ulnek a b) feltetelei, akkor minden n N eseten
(grad(
n
)[f) d
[(grad(
n
)[f)[ d
_
sup
x
|f(x)|
__
|grad (
n
[
) | d
,
ezert fennallnak a
_
div(f) d
(f[n
) d
= lim
n
_
(grad(
n
)[f) d
= 0
egyenl osegek. Tehat elegendo az a) alltast igazolni.
Legyen f C
(0,1)
0
(; E) olyan f uggveny, hogy div(f) : R
-integralhato es
(n
[f) : R
-integralhato f uggveny. Ha n N, akkor az (1

n
).f
C
(0,1)
0
(; E) f uggvenyre teljes ulnek a Gauss-Osztrogradszkij tetel alapformajanak
feltetelei. Valoban, [(1
n
).f ,= 0] supp(f)
[
n
= 1], es itt a jobb oldalon olyan
kompakt halmaz all, amely nem metszi az
irr
halmazt, tehat a supp((1
n
).f)
halmaz is kompakt es nem metszi
irr
-t. Ugyanakkor minden n N eseten a
div(f) f uggvennyel egy utt
n
.div(f) is integralhato
szerint, mert
n
korlatos es
-merheto (IX. fejezet, 8. pont, 2. gyakorlat).

Megmutatjuk, hogy n N eseten a (grad(
n
-inetgralhato. Vilagos, hogy ez az -n ertelmezett f uggveny folytonos es

kompakt tartoj u, ezert letezik olyan
n
: E R kompakt tartoj u folytonos
f uggveny, amely ennek kiterjesztese (F uggelek, 3. pont, Tietze-tetel lokalisan
kompakt terekre). Ezert ha u : R
dim(E)
E tetszoleges linearis bijekcio, akkor
a
n
u : R
dim(E)
R f uggveny kompakt tartoj u, folytonos, es kiterjesztese a
(grad(
n
)[f) u f uggvenynek. Ekkor a IX. fejezet 1. pontjanak eredmenyei alapjan
kovetkezik, hogy a (grad(
n
)[f) u f uggveny
1
u ) halmazra vett lesz uktese
dim(E)
-integralhato, tehat a (grad(
n
-
inetgr alhat o.
Az elozoekbol kapjuk, hogy n N eseten a div((1
n
).f) : R f uggveny
-integralhato, hiszen
div((1
n
).f) = div(f)
n
.div(f) (grad(
n
)[f),
es az egyenloseg jobb oldalan allo f uggvenyek
-integralhatok. Tehat minden n N

eseten (1
n
).f olyan f uggveny, amelyre teljes ulnek a Gauss-Osztrogradszkij tetel
alapformajanak feltetelei. Tovabba, minden N n-re
_
div(f) d
n
.div(f) d
(grad(
n
)[f) d
=
=
_
div((1
n
).f) d
=
_
(n
[(1
n
).f) d
=
=
_
(n
[f) d
n
.(n
[f) d
,
ahol kihasznaltuk azt, hogy a felteves alapjan a (n
[f) : R f uggveny
-
integr alhat o. Ebbol kovetkezik, hogy n N eseten
_
div(f) d
(n
[f) d
=
=
_
(grad(
n
)[f) d
+
_
n
.div(f) d
n
.(n
[f) d
.
A lim
n
n
=
irr
feltetel, valamint (
irr
) = es () (
irr
) = miatt
lim
n
(
n
.div(f)) = 0 az halmazon, es lim
n
(
n
.(n
[f)) = 0 a halmazon.
Ugyanakkor n N eseten [
n
.div(f)[ [div(f)[ az halmazon, es [
n
.(n
[f)[
[(n
[f)[ a halmazon; tovabba az f-re vonatkozo integralhatosagi feltetelek

alapjan
_
[div(f)[ d
< +,
_
[(n
[f)[ d
< +.
Ezert a Lebesgue-tetelbol kapjuk, hogy
lim
n
_
n
.div(f) d
= 0, lim
n
_
n
.(n
[f) d
= 0.
Ebbol azonnal kovetkezik, hogy
lim
n
_
(grad(
n
)[f) d
=
_
div(f) d
(n
[f) d
,
Figyelj uk meg, hogy az elozo tetel b) reszeben az (f[n
) : R uxus-
s ur useg
-integralhatosaga hipoteziskent szerepel, mg a Gauss-Osztrogradszkij

tetel alapformajaban (a tobbi feltetel alapjan) ezt bizonytani lehetett.
Megmutathato, hogy minden H E zart halmazhoz letezik olyan (
n
)
nN
f uggvenysorozat, hogy minden N n-re
n
: E R C
-osztaly u f uggveny, H
[
n
= 1], 0
n
1 es lim
n
n
=
H
. De ha E nylt halmaz, akkor a
irr
()
zart halmazhoz nem sz uksegkeppen valaszthato meg a (
n
)
nN
f ugvenysorozat
ugy, hogy (az elozo feltetelek mellett) meg lim
n
_
|grad (
n
[
)| d
= 0 is
teljes ulj on. Kider ul, hogy ilyen tulajdonsag u (
n
)
nN
f uggvenysorozat letezese a
irr
irregularis hatar analitikus geometriai szerkezeten m ulik. A pontos alltasok
megtal alhatok a [10] konyvben.
F
UGGEL
EK: TOPOLOGIKUS TEREK 443

TOPOLOGIKUS TEREK
Mar az analzis bevezeto fejezeteiben nyilvanvalova valik, hogy annak legsaja-
tosabb gondolatai a sorozatok konvergenciajaval kapcsolatosak. Az V. fejezetben
lattuk, hogy a numerikus sorozatok konvergenciaja specialis esete a metrikus
terekben halado sorozatok konvergenciajanak. Mar ott hangs ulyoztuk, hogy a
metrikus terekben ertelmezheto konvergencia-fogalom kozvetlen ul nem a metrikatol,
hanem a metrika altal meghatarozott nylthalmaz-fogalomtol (vagyis a topologiatol)
f ugg. Azt mondtuk, hogy egy metrikus terekre vonatkozo tulajdonsag topolo-
gikus, ha csak a metrika altal meghatarozott topologiatol f ugg, tehat nem val-
tozik meg akkor, ha a metrikat lecserelj uk egy vele ekvivalens metrikara. A so-
rozatok konvergenciaja, a halmazok kompaktsaga es osszef uggosege, valamint a
f uggvenyek hatarertekenek letezese es folyonossaga ilyen ertelemben topologikus
tulajdonsagoknak bizonyultak. Ezzel szemben a halmazok korlatossaga, teljes
korlatossaga, teljessege, valamint a f uggvenyek egyenletes folytonossaga nem to-
pologikus tulajdonsagok.
Az altalanos topologia a topologikus tulajdonsagok elmelete. Vizsgalatanak
kozeppontjaban a topologikus ter, valamint a topologikus terek kozott hato foly-
tonos f uggvenyek fogalma all. Az altalanos topologiaban ertelmezz uk az (altala-
nostott) sorozatok konvergenci ajat, es a topologikus terek kozott hato f uggvenyek
hatarerteket. A topologikus tereket azonosto f uggvenyeket homeomorzmusoknak
nevezz uk, es a topologikus tulajdonsagok szempontjabol egyforman viselkedo,
vagyis topologikusan azonosthato topologikus tereket homeomorfaknak nevezz uk.
Az altalanos topologia megmutatja, hogy a topologikus terek rendkv ul sokfelek
lehetnek, ezert a topologikus terek erdemi vizsgalata minden esetben csak specialis
ter-osztalyon bel ul lehetseges. Ezeket a specialis topologikuster-osztalyokat rend-
szerint k ulonfele axiomakkal valasztjuk ki; ilyenek a megszamlalhatosagi, szetva-
lasztasi, metrizalhat osagi, osszef uggosegi, illetve kompakts agi feltetelek.
Az elso pontban ertelmezz uk a topologi akat es a topologikus tereket, tovabba
attekintest adunk azokrol a legfontosabb eljarasokrol, amelyek segtsegevel to-
pologikus tereket allthatunk elo. A topologiakkal kapcsolatos legkozvetlenebb fo-
galom a kornyezetek fogalma. A topologikus terek pontjainak kornyezeteit vizsgalva
termeszetes modon jutunk el a sz urok es racsok fogalmahoz. Latni fogjuk, hogy
topologikus terben a pontok kornyzetei egyertelm uen meghatarozzak a topologiat,
sot azt is megvizsgaljuk, hogyan lehet elorni a pontok kornyezeteit valamely
topologia szerint. Bevezetj uk a halmazok belsejenek es lezartj anak fogalmat
topologikus terben; ezekkel egy utt ertelmezhetok a halmazok belso pontjai, erintesi
pontjai, hatarpontjai, valamint torlodasi pontjai. Itt adjuk meg a topologikus
terek kozott hato f uggvenyek folytonossaganak fogalmat, es bebizonytunk nehany
folytonossaggal kapcsolatos elemi alltast.
A topologikus terek konstrukcioja szempontjabol k ulonosen fontos teny az,
hogy egy halmaz feletti topologiak halmaza a relacioval ellatva teljes halo, vagyis
olyan rendezett halmaz, amelyben minden reszhalmaznak letezik szupremuma es
inmuma. Ez ad lehetoseget arra, hogy bevezess uk az inicialis es nalis topologiak
fogalm at. A topologiak inverz kepei, az altertopologiak, valamint a szorzattopologiak
specialis inicialis topologiak. A nalis topologiak legfontosabb specialis esetei a
topologiak kepei, a faktortopologiak, es az osszegtopologiak. Pontos jellemzest adunk
444 F
UGGEL
EK: TOPOLOGIKUS TEREK

a topol ogia-szupremumra es topologia-inmumra vonatkozoan, amelyek segtsegevel
az inicialis es nalis topologiakat is jellemezhetj uk. Az altalanos topologia
alkalmazasai szempontjabol a szorzattopologiak k ulonosen jelentosek, ezert ezekkel
valamivel reszletesebben is foglalkozunk. Megmutatjuk peldaul, hogy metrizalhato
terek megszamlalhato rendszerenek a topologikus szorzata szinten metrizalhato. A
fejezet vegen megadjuk a metrikus terekkel kapcsolatban ertelmezett osszef uggoseg
fogalmanak altalanostasat topologikus terekre.
A masodik pontban bevezetj uk a leggyakrabban elofordulo szetvalasztasi tulaj-
donsagokat, es bevezetj uk az ezeknek eleget tevo topologikus tereket: a T
0
-tereket,
T
1
-tereket, T
2
-(vagy Hausdor-)tereket, regularis tereket, teljesen regularis tereket,
es normalis tereket. A T
1
-terekre es a regularis terekre elemi topologiai jellemzest
adunk. A Hausdor-terekre bebizonytjuk az egyenlosegek folytatasanak elvet. Itt
vezetj uk be az altalanostott sorozatok, azok konvergenciajanak es hatarertekenek
fogalmat. Az altalanostott sorozatokkal kapcsolatban igazolunk nehany olyan
alltast, amelyet metrikus terekben halado sorozatokra mar jol ismer unk. Ezek
koz ul a legfontosabb a f uggvenyek folyonossagat jellemzo atviteli elv.
A normalis terekre bebizonytjuk a harom legismertebb, es az alkalmazasok
szempontj abol legfontosabb karakterizacios tetelt: az Uriszon-tetelt, a Tietze-
tetelt es az egysegosztas-tetelt. Ezek a lenyegesen nemtrivialis tetelek specialis
felteteleknek eleget tevo folytonos f uggvenyek letezeset alltjak. Az Uriszon-tetel
alapjan valik vilagossa, hogy a normalis T
1
-terek teljesen regularisak, tehat a
T
1
terek koreben a normalissag az altalunk bevezetett legerosebb szetvalasztasi
tulajdonsag. Bebizonytjuk, hogy eppen azok a topologikus terek teljesen regu-
larisak, amelyek topologiaja felmetrika-rendszer altal generalhato. Ebbol kapjuk,
hogy a teljesen regularis Hausdor-terek homeomorfak a [0, 1]
I
alak u topologikus
kockak topologikus altereivel. Ezt a pontot Uriszon metrizaci os tetelevel zarjuk,
amely megmutatja, hogy a [0, 1]
N
euklideszi kocka a szeparabilis metrizalhato
topologikus terek szamara abban az ertelemben univerzalis, hogy minden ilyen
topologikus ter homeomorf az euklideszi kocka valamely topologikus alterevel.
A kompaktsag es a lokalis kompaktsag ket rendkv ul fontos topologiai tulaj-
donsag; ezekkel foglalkozunk a harmadik pontban. A Bolzano-Weierstrass-tetel
altalanostott sorozatokkal jellemzi a kompaktsagot. Megadjuk a Cantor-fele ko-
zosresz-tetel altalanostasat is. Az altalanos topologia analzisbeli alkalmazasai
szempontj abol donto jelentoseg u a Tyihonov-tetel, amely szerint kompakt terek
topologikus szorzata kompakt. A kompakt tereken folytonos valos f uggvenyekre
vonatkozo Weierstrass-fele maximum-minimum elvet altalanostjuk alulrol, illetve
fel ulrol felig folytonos f uggvenyekre. A kompakt terek metrizalhatosagat jellemezve
kider ul, hogy kompakt ter pontosan akkor metrizalhato, ha megszamlalhato bazis u,
ami azzal is ekvivalens, hogy a ter homeomorf az euklideszi kocka valamely zart
topologikus alterevel.
Reszletesen megvizsgaljuk a lokalisan kompakt terek szetvalasztasi tulajdonsa-
gait. Ehhez fontos segedeszkoz az egypont u kompaktikaci o, vagyis annak lehetose-
ge, hogy lokalisan kompakt teret topologikusan azonosthatunk egy olyan kompakt
ter nylt alterevel, amely egyetlen ponttal nagyobb az eredeti lokalisan kompakt
ternel. Kider ul, hogy a lokalisan kompakt terek teljesen regularisak, bar nem
feltetlen ul normalisak. Ezert lokalisan kompakt terekre nem lehet ervenyes az
Uriszon-, a Tietze-, illetve egysegosztas-tetel normalis tereket jellemzo eredeti
F
UGGEL
EK: TOPOLOGIKUS TEREK 445

alakja. Azonban megadhato ezeknek a teteleknek lokalisan kompakt terekre vo-
natkozo valtozata. Bebizonytjuk a Baire-fele kategoriatetelt lokalisan kompakt
terekre, es jellemzest adunk a lokalisan kompakt terek feletti felig folytonos
f uggvenyekre. Bevezetj uk a -kompaktsag es parakompaktsag fogalmat, majd meg-
mutatjuk, hogy a parakompaktsag az a topologikus tulajdonsag, amely a leheto
legerosebb egysegosztas-tetel ervenyesseget biztostja. Veg ul jellemzest adunk a
lokalisan kompakt terek parakompaktsagara es metrizalhatosagara.
A lokalisan kompakt tereken ertelmezett folytonos f uggvenyek tereinek specialis
tulajdonsagait vizsgaljuk a negyedik pontban.

Ertelmezz uk a topologikus terek
kozott hato folytonos f uggvenyek altalanostott sorozatainak pontonkenti limesz-
f uggvenyet, valamint az altalanostott f uggvenysorozatok egyenletes, illetve lokalisan
egyenletes konvergenciajanak fogalmat abban a specialis esetben, amikor a f ugg-
venyek metrikus terekbe erkeznek. Megfogalmazzuk a pontonkenti, es az egyenletes
f uggvenyapproximacio problemajat. Az egyenletes approximacio temakorebol
igazoljuk a Stone-tetelt, valamint a Stone-Weierstrass-tetel kompakt, illetve loka-
lisan kompakt terekre vonatkozo valtozatat. Ezeknek a teteleknek az analzisben
valo alkalmazasok szempontjabol kivetelesen fontos szerep uk van, ugyan ugy, mint
a ponotnkenti es egyenletes konvergencia kozotti kapcsolatra vonatkozo Dini-
tetelnek. Befejezes ul jellemzest adunk a kompakt terek metrizalhatosagara a rajtuk
ertelmezett folytonos valos f uggvenyek terenek megszamlalhatosagi tulajdonsagaval.
Ez a f uggelek a metrikus terekkel foglalkozo V. fejezet anyaganak altala-
nostasat tartalmazza. Az a celja, hogy a topologikus vektorterek, a normalt al-
gebrak, valamint a harmonikus analzis elmeleteben nelk ulozhetetlen topologiai tud-
nivalokat egy csoportba gy ujtse. A kesobbi fejezetekben kozvetlen ul alkalmazni
fogjuk az itt bemutatasra ker ulo konstrukciokat es teteleket.
Irodalomjegyzek
1. N. Bourbaki,

Elements de mathematique, Topologie generale, Hermann, Paris
2. K. Kuratowski, Topology, vols. I-II, Acad. Press, 1968.
3. J. L. Kelley, General Topology, D. Van Nostrand Co., 1957.
4. Csaszar

Akos, Bevezetes az altalanos topol ogiaba, Akademiai Kiado, 1970.
5. H. Schubert, Topologia, M uszaki Konyvkiado, 1986.
6. K. Borsuk, Theory of Retracts, Polish Sci. Publishers, Warszawa, 1967.
7. M. M. Postnikov, Vvedenie v teori Morsa, Nauka, Moskva, 1971.
446 F
UGGEL

1. Topologikus terek es folytonos f uggvenyek 447
1. Topologikus terek es folytonos f uggvenyek
Dencio. Legyen T halmaz. Egy T P(T) halmazt T feletti topologianak
nevez unk, ha teljes ulnek a kovetkezok.
(O
I
) T T .
(O
II
) Minden T -beli nem ures veges rendszer metszete eleme T -nek.
(O
III
) Minden T -beli rendszer unioja eleme T -nek.
A (T, T ) part topologikus ternek nevezz uk, ha T topologia a T halmaz felett.
Ha (T, T ) topologikus ter, akkor a T topologia elemeit a T halmaz T -nylt
reszhalmazainak nevezz uk, es egy F T halmazt T -zartnak nevez unk, ha a T F
halmaz T -nylt.
Ha T topologia a T halmaz felett, akkor az (O
III
) miatt az ures rendszer
unioja, vagyis az szinten eleme T -nek.
A denciobol es a de Morgan-egyenlosegekbol (I. fejezet, 2. pont, 14. es
15. gyakorlatok) kovetkezik, hogy a (T, T ) topologikus terben az es T halmazok
T -zartak, tovabba T -zart halmazok barmely nem ures rendszerenek a metszete
T -zart, valamint veges sok T -zart halmaz unioja T -zart.
Peldak (topologikus terekre) 1) Legyen T halmaz. Ekkor az , T es a
P(T) halmazok nyilvanvaloan topologiak T felett. A , T topologiat T feletti
antidiszkret topologianak nevezz uk es a T
ind
(T) szimbolummal jelolj uk. A P(T)
topologi at T feletti diszkret topologianak nevezz uk es a T
dis
(T) szimbolummal
jelolj uk. Nyilvanvalo, hogy minden T feletti T topologiara T
ind
(T) := , T
T P(T) =: T
dis
(T) teljes ul.
2) Ha (M, d) metrikus ter, akkor T
d
topologia M felett (V. fejezet, 2. pont);
ezt nevezz uk a d metrika altal generalt topologianak. A T halmaz feletti T
topologi at metrizalhatonak nevezz uk, ha letezik olyan T feletti d metrika, amelyre
T = T
d
teljes ul (V. fejezet, 1. pont). A T halmaz feletti T topologiat teljesen
metrizalhatonak nevezz uk, ha letezik olyan T feletti d metrika, amelyre T = T
d
es (T, d) teljes metrikus ter (V. fejezet, 9. pont). Vilagos, hogy barmely halmaz
felett a diszkret topologia teljesen metrizalhato (V. fejezet, 1. pont, 1. pelda), mg
az antidiszkret topologia biztosan nem metrizalhato, ha az alaphalmaz legalabb ket
elem u.
3) Ha K test es [ [ abszol utertek-f uggveny K felett (II. fejezet, 2. pont), akkor
d
]]
metrika K felett (V. fejezet, 1. pont, 3. pelda), tehat T
d
||
topologia K
felett; ezt nevezz uk az [ [ abszol utertek-f uggveny altal generalt topologianak, es
erre a T
]]
egyszer ustett jelolest alkalmazzuk. Speialisan, ha [ [ jeloli az euklideszi
abszol utertek-f uggvenyt K felett (II. fejezet, 2. pont), akkor a T
]]
topologiat K
feletti euklideszi topologianak nevezz uk. Az R (illetve C) feletti euklideszi topologat
gyakran az E
R
(illetve E
C
) szimbolummal jelolj uk.
4) Ha (E, | |) normalt ter, akkor d
||
metrika E felett (V. fejezet, 1. pont, 4.
pelda), tehat T
d
topologia E felett; ezt nevezz uk a | | norma altal generalt

topologainak, es a T
||
szimbolummal jelolj uk. A K feletti E vektorter alaphalmaza
448 F
UGGEL

feletti T topologiat normalhatonak nevezz uk, ha letezik olyan | | norma E felett,
amelyre T = T
||
teljes ul. A K feletti E vektorter alaphalmaza feletti T topologiat
teljesen normalhatonak nevezz uk, ha letezik olyan | | norma E felett, amelyre
T = T
||
es (E, | |) Banach-ter.
5) Legyen E vektorter K felett. Ket E feletti norma ekvivalenciaja - a dencio
szerint - azt jelenti, hogy az altaluk generalt topologiak egyenlok (V. fejezet, 2.
pont). Ha E veges dimenzios, akkor barmely ket E feletti norma ekvivalens (V.
fejezet, 5. pont), es letezik norma E felett (IV. fejezet, 3. pont, 4. gyakorlat), tehat
letezik egyertelm uen olyan E feletti topologia, amelyet barmelyik E feletti norma
general; ezt nevezz uk az E veges dimenzios valos vagy komplex vektorter euklideszi
topologiajanak.
6) (Topologia inverz kepe.) Legyen T halmaz, (T
t
, T
t
) topologikus ter es f : T T
t
f uggveny. Ekkor az
1
f [T
t
] :=
1
f
t
)[
t
T
t
halmaz nyilvanvaloan topologia T felett; ezt nevezz uk a T

t
topologia f f uggveny
altal letestett inverz kepenek. Specialisan, ha , E T es in
E,T
jeloli az E T
kanonikus injekciot, akkor a T topologia in
E,T
altal letestett inverz kepe topologia
az E reszhalmaz felett; ezt nevezz uk a T topologia E-re vett lesz uktesenek es a
T [E szimbolummal jelolj uk. A dencio alapjan vilagos, hogy
T [E = E[ T .
A (T, T ) topologikus ter topologikus alterenek nevez unk minden olyan (T
t
, T
t
)
topologikus teret, amelyre T
t
T es T
t
= T [T
t
teljes ul.
7) (Topologia kepe.) Legyen T halmaz, (T
t
, T
t
) topologikus ter es f : T
t
T
f uggveny. Ekkor az
f[T
t
] := P(T)[
1
f ) T
t
halmaz nyilvanvaloan topologia T felett; ezt nevezz uk a T

t
topologia f f uggveny
altal letestett kepenek. Specialisan, ha (T, T ) topologikus ter, R ekvivalencia-
relacio T felett es
T/R
jeloli a T T/R kanonikus sz urjekciot, akkor a T
topologia
T/R
altal letestett kepe topologia a T/R faktorhalmaz felett; ezt
nevezz uk a T topologia R ekvivalencia-relacio szerinti faktortopol ogiajanak es a
T /R szimb olummal jelolj uk. A (T, T ) topologikus ter topologikus faktorterenek
nevez unk minden olyan (T
t
, T
t
) topologikus teret, amelyhez van olyan T feletti R
ekvivalencia-relacio, hogy T
t
= T/R es T
t
= T /R teljes ul.
Dencio. Legyen (T, T ) topologikus ter. Minden t T eseten
T (t) := V P(T) [ ( T ) : t V ,
es az T (t) halmaz elemeit a t pont kornyezeteinek nevezz uk a T topologia szerint.
Ha t T, akkor egy R T (t) halmazt a t pont kornyezetbazisanak nevez unk a T
topologia szerint, ha minden V T (t) eseten van olyan U R, hogy U V .
A kornyezetek es az altertopologia dencioja alapjan nyilvanvalo, hogy ha
(T, T ) topologikus ter es E T, akkor t E eseten (T [E)(t) = V E[V T (t).
Dencio. Ha (T, T ) topologikus ter, akkor egy B T halmazt a T topologia
bazisanak nevez unk, ha minden T -hoz letezik olyan B-ben halado (
i
)
iI
rendszer, amelyre =

iI
i
.
Dencio. Azt mondjuk, hogy az (T, T ) topologikus ter M
1
-ter, ha a T minden
pontjanak letezik megszamlalhato kornyezetbazisa T szerint. Azt mondjuk, hogy
az (T, T ) topologikus ter M
2
-ter, vagy megszamlalhat o bazis u, ha a T topologianak
letezik megszamlalhato bazisa.
Ha (T, T ) topologikus ter es B bazisa a T topologianak, akkor nyilvanvalo,
hogy minden t T eseten az B[t halmaz a t pontnak kornyezetbazisa
T szerint. Ebbol kovetkezik, hogy minden M
2
-ter M
1
-ter.
Minden metrizalhato topologikus ter M
1
-ter, mert ha (M, d) metrikus ter
es (r
n
)
nN
tetszoleges R
+
-ban halado zerussorozat, akkor minden T t-re a
B
r
n
(t; d)[n N halmaz megszamlalhato kornyezetbazisa t-nek a T
d
topologia
szerint. A 3. pontban peldat mutatunk olyan topologikus terre, amely nem
metrizalhato M
1
-ter es nem M
2
-ter.
Letezik olyan topologikus ter, amely nem M
1
-ter. Ilyenre sok peldat latunk
majd a XIV. fejezetben, a topologikus vektorterek kozott.
Dencio. Legyen T halmaz. Egy F P(T) halmazt sz uronek nevez unk T
felett, ha teljes ulnek ra a kovetkezok.
(F
I
) F ,= es minden V F eseten V ,= , vagyis / F.
(F
II
) Minden V, V
t
F eseten V V
t
F.
(F
III
) Minden E T halmazra, ha letezik olyan V F, hogy V E, akkor E F.
Egy R P(T) halmazt racsnak nevez unk T felett, ha teljes ulnek ra a kovetkezok.
(R
I
) R ,= es minden R R eseten R ,= , vagyis / R.
(R
II
) Minden R, R
t
R halmazhoz van olyan S R, hogy S R R
t
.
Alltas. Legyen (T, T ) topologikus ter. Ha t T, akkor T (t) olyan sz uro T

felett, hogy minden T (t) V -re t V . Ha t T, akkor a t minden T szerinti B
kornyezetbazisa olyan racs T felett, amelyre minden V B eseten t V .
Bizonytas. (F
I
) es (F
III
) a T (t) denciojabol kovetkezik, mg (F
II
) azon m ulik,
hogy ket T -nylt halmaz metszete szinten T -nylt. Ha B kornyezetbazisa a t T
pontnak a T topologia szerint, akkor V, V
t
B eseten leteznek olyan es
t
T -
nylt halmazok, hogy t V es t
t
V
t
. Ekkor t
t
T , tehat

t
T (t), gy van olyan W B, hogy W
t
, gy W V V
t
. Ebbol
kovetkezik, hogy a B halmaz racs.
Ha (T, T ) topologikus ter, akkor a denciok alapjan nyilvanvalo, hogy
T = P(T) [ ( t ) : T (t).
Valoban, ha T , akkor minden t eseten, a T (t) ertelmezese alapjan,
T (t) teljes ul. Megfordtva, ha T olyan halmaz, hogy minden t
450 F
UGGEL

eseten T (t), akkor kivalaszthato olyan (
t
)
t
rendszer, amelynek mindegyik
tagja eleme T -nek es minden t-re t
t
; ekkor =

t
t
teljes ul,
tehat az (O
III
) alapjan T . Ez azt jelenti, hogy a topologiat egyertelm uen
meghat arozzak a pontok kornyezetei. Felvetodik a kerdes, hogy ha minden t T
ponthoz hozzarendel unk egy T feletti F
t
sz urot ugy, hogy minden t T es V F
t
eseten t V , akkor letezik-e olyan T feletti T topologia, hogy minden T t-re
T (t) = F
t
? Erre a kerdesre ad valaszt a kovetkezo alltas.
Alltas. Legyen T halmaz es (F

t
)
tT
olyan rendszer, hogy minden t T eseten
F
t
sz uro T felett es minden F
t
V -re t V . Akkor es csak akkor letezik olyan T
feletti T topologia, amelyre minden t T eseten T (t) = F
t
, ha teljes ul a kovetkezo
alltas:
( t T)( V F
t
)( V
t
F
t
)( t
t
V
t
) : V F
t
.
Ha ez a feltetel teljes ul, akkor a
T := P(T) [ ( t ) : F
t
halmaz az egyetlen olyan T feletti topologia, amelyre minden t T eseten

T (t) = F
t
.
Bizonytas. A feltetel sz ukseges, mert ha T olyan topologia T felett, hogy minden
T t-re T (t) = F
t
, akkor t T es V F
t
eseten van olyan T , hogy t F
t
,
es ekkor minden t
t
-re T (t
t
) = F
t
, tehat V F
t
, ami azt jelenti, hogy a
V
t
:= halmazra V
t
F
t
es minden V
t
t
t
-re V F
t
teljes ul.
A feltetel elegsegessegenek bizonytasahoz ertelmezz uk a T halmazt az alltasban
megfogalmazott modon. Vilagos, hogy T T , mert minden t T eseten T F
t
(a sz urok dencioja alapjan). Ha (
i
)
iI
tetszoleges rendszer T -ben es t

iI
i
,
akkor van olyan j I, hogy t
j
es F
t
sz uro T felett, gy
j

iI
i
miatt
iI
i
F
t
; ezert

iI
i
T . Ha (
i
)
iI
tetszoleges nem ures veges rendszer T -
ben es t

iI
i
, akkor minden I i-re
i
F
t
, gy

iI
i
F
t
, hiszen F
t
sz uro T
felett; ezert

iI
i
T . Ez azt jelenti, hogy T topologia T felett.
A T topologia, valamint a kornyezetsz urok dencioja alapjan nyilvanvalo, hogy
t T eseten T (t) F
t
. Valoban, ha V T (t), akkor van olyan T , hogy
t V , tehat F
t
, gy V F
t
, mert F
t
sz uro T felett.
Megmutatjuk, hogy t T eseten F
t
T (t). Legyen V F
t
es ertelmezz uk az
:= t
t
T[V F
t
halmazt. Ha teljes ulne az, hogy t V es T ,
akkor V T (t) is igaz volna (amit bizonytani kell). A dencio es V F
t
miatt
t . Ha t
t
, akkor V F
t
, ezert t
t
V , vagyis V teljes ul. Az
T osszef ugges bizonytasahoz legyen t
t
tetszoleges. Ekkor V T
t
, ezert a
hipotezist alkalmazva a t
t
pontra es a V halmazra kapjuk olyan V
t
F
t
letezeset,
amelyre minden t
tt
V
t
eseten V F
t
, azaz t
tt
. Tehat V
t
F
t
olyan, hogy
V
t
, gy F
t
, mert F
t
sz uro T felett. Ez azt jelenti, hogy minden t
t

eseten F
t
, tehat T .
Veg ul, a kornyezetek egyertelm uen meghatarozzak a topologiat, ezert legfeljebb egy
olyan T feletti T topologia letezhet, amelyre minden t T eseten T (t) = F
t
.
Alltas. Legyen (T, T ) topologikus ter. Minden E T halmazhoz letezik

olyan tartalmazas tekinteteben legnagyobb (illetve legkisebb) T -nylt (illetve T -
zart) halmaz, amely resze E-nek (illetve tartalmazza E-t).
Bizonytas. Az E altal tartalmazott T -nylt halmazok unioja T -nylt, es a tar-
talmaz as tekinteteben ez a legnagyobb mindazon T -nylt halmazok koz ul, amelyek
reszhalmazai E-nek. Az E halmazt tartalmazo T -zart halmazok metszete T -zart,
es a tartalmazas tekinteteben ez a legkisebb mindazon T -zart halmazok koz ul,
amelyeknek E reszhalmaza.
Dencio. Legyen (T, T ) topologikus ter es E T. Az E halmaz belsejenek
(illetve lezartjanak) nevezz uk a T topologia szerint a tartalmazas tekinteteben
legnagyobb (illetve legkisebb) T -nylt (illetv T -zart) halmazt, amely resze E-nek
(illetve tartalmazza E-t). Az E halmaz T szerinti belsejet (illetve lezartjat) az
Int(E) vagy

E (illetve Cl(E) vagy E) szimbolum jeloli. Az Int(E) (illetve Cl(E))
elemeit az E halmaz belso pontjainak (illetve erintesi pontjainak) nevezz uk a T
topologia szerint. Az E
E halmazt az E hataranak nevezz uk a T topologia

szerint, es az Fr(E) vagy

E szimbolummal jelolj uk. Azt mondjuk, hogy a t T
pont torlodasi pontja E-nek a T topologia szerint, ha t E t.
Megjegyezz uk, hogy ha (T, T ) topologikus ter es E T, akkor
E = t T [ ( V T (t)) : V E,
E = t T [ ( V T (t)) : V E ,= .
Ezak az egyenlosegek a kornyezetek ertelmezese valamint az elozo dencio alapjan
ugyan ugy bizonythatok, mint a metrikus terek eseteben (V. fejezet, 2. pont). Az
is konnyen belathato, hogy ha (T, T ) topologikus ter es E T, akkor
E = T T E, E = T
(T E),
tovabba, ha (E
i
)
iI
a T reszhalmazainak tetszoleges nem ures veges rendszere, akkor
iI
E
i
=
iI
E
i
,
_
iI
E
i
=
_
iI
E
i
,
es ez utobbi osszef ugges termeszetesen I = eseten is (trivialisan) igaz.
Dencio. Ha (T, T ) topologikus ter, akkor az E T halmazt s ur unek
nevezz uk a T topologia szerint, ha E = T. A (T, T ) topologikus teret
szeparabilisnak nevezz uk, ha letezik T-nek megszamlalhato s ur u reszhalmaza.
Metrizalhato topologikus ter pontosan akkor szeparabilis, ha megszamlalhato
bazis u; ezt az V. fejezet 3. pontjaban igazoltuk. Minden megszamlalhato bazis u
topologikus ter szeparabilis, mert ha a (T, T ) topologikus ter M
2
-ter es B T
megsz amlalhato bazis, akkor a B
0
:= B halmazra a kivalasztasi axioma alapjan
452 F
UGGEL
B
0
,= , es ha f eleme ennek a szorzathalmaznak, akkor Im(f) megszamlalhato
es s ur u reszhalmaza T-nek, hiszen ha t T es V T (t), akkor van olyan T ,
hogy t V , gy van olyan
t
B, hogy t
t
, tehat
t
B
0
es
f(
t
)
t
, vagyis f(
t
) V Im(f).
Megjegyezz uk, hogy letezik olyan (sz uksegkeppen nem metrizalhato) topo-
logikus ter, amely szeparabilis, de nem megszamlalhato bazis u.
Dencio. Legyen (T, T ) topologikus ter es (T
i
)
iI
a T reszhalmazainak
rendszere. Azt mondjuk, hogy (T
i
)
iI
pontonkent veges, ha minden T t-re az
i I[t T
i
halmaz veges. Azt mondjuk, hogy (T
i
)
iI
lokalisan veges a T
topologia szerint, ha minden T t-nek van olyan V kornyezete T szerint, hogy az
i I[T
i
V ,= halmaz veges.
Alltas. Ha (T, T ) topologikus ter es (F

i
)
iI
a T halmaz T -zart reszhal-
mazainak lokalisan veges rendszere, akkor a

iI
F
i
halmaz is T -zart.
Bizonytas. Felteheto, hogy I ,= , k ulonben az alltas nyilvanvaloan igaz. Legyen
t T
iI
F
i
; megutatjuk, hogy t belso pontja a T
iI
F
i
halmaznak a T topologia
szerint, vagyis a T

iI
F
i
halmaz T -nylt. Az (F
i
)
iI
halmazrendszer lokalisan
veges, ezert letezik olyan V T (t), hogy a J := i I[V F
i
,= halmaz veges.
Ha J = , akkor V T

iI
F
i
, tehat t belso pontja a T

iI
F
i
halmaznak a T
topologia szerint. Tegy uk fel, hogy J ,= . Ha i I eseten t T F
i
es a T F
i
halmaz T -nylt, tehat T F
i
T (t). Ezert V

iJ
(T F
i
) olyan kornyezete a t
pontnak a T topologia szerint, amely resze a T

iI
F
i
halmaznak, tehat t belso
pontja a T

iI
F
i
halmaznak a T topologia szerint.
Dencio. Legyenek (T, T ) es (T
t
, T
t
) topologikus terek. Egy f : T T
t
f uggvenyt folytonosnak nevez unk a t T pontban a T es T
t
topologiak szerint, ha
minden V
t
T
t
(t
t
) kornyezethez van olyan V T (t), amelyre fV ) V
t
teljes ul
(vagy ami ugyanaz: minden T
t
(t
t
) V
t
-re
1
f V
t
) T (t)). Azt mondjuk, hogy
az f : T T
t
f uggveny folytonos a T es T
t
topologiak szerint, ha f a T minden
pontjaban folytonos a a T es T
t
topologiak szerint.
Alltas. (A folytonossag lokalitasa.) Legyenek (T, T ) es (T

t
, T
t
) topologikus
terek, valamint f, g : T T
t
f uggvenyek. Legyen t T olyan pont, amelyhez van
olyan V T(t), amelyre f = g a V halmazon. Az f f uggveny pontosan akkor
folytonos a t pontban a T es T
t
topologiak szerint, ha g folytonos a t pontban a
T es T
t
topologiak szerint.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy f folytonos a t pontban a T es T
t
topologiak szerint,
es legyen V
t
T (t) olyan, hogy f = g a V
t
halmazon. Ha V
t
T
t
(g(t)), akkor
g(t) = f(t) miatt V
t
T
t
(f(t)), tehat letezik olyan V (t), amelyre fV ) V
t
;
ekkor V V
t
T (t) es f = g a V V
t
halmazon, gy gV V
t
) = fV V
t
)
fV ) V
t
, vagyis g folytonos a t pontban a a T es T
t
topologiak szerint.
Alltas. Legyenek (T, T ), (T

t
, T
t
) es (T
tt
, T
tt
) topologikus terek, valamint
f : T T
t
es g : T
t
T
tt
f uggvenyek. Ha f folytonos a t T pontban a
T es T
t
topologiak szerint, valamint g folytonos az f(t) pontban a T
t
es T
tt
topologi ak szerint, akkor g f folytonos a t pontban a T es T
tt
topologiak szerint.
Ha f folytonos a T es T
t
topologiak szerint es g folytonos a T
t
es T
tt
topologiak
szerint, akkor g f folytonos a T es T
tt
topologiak szerint.
Bizonytas. A masodik allt as nyilvanvaloan kovetkezik az elsobol. Az elso alltas
bizonytasahoz legyen V
tt
T ((g f)(t)) tetszoleges. A g f uggveny folytonos
az f(t) pontban a T
t
es T
tt
topologiak szerint, ezert van olyan V
t
T
t
(g(t)),
hogy gV
t
) V
tt
. Ha V
t
ilyen kornyezet, akkor van olyan V T (t), hogy
fV ) V
t
, mert f folytonos a t pontban a T es T
t
topologiak szerint. Ekkor
(g f)V ) = gfV )) gV
t
) V
tt
, tehat g f folytonos a t pontban a T es T
tt
topologiak szerint.
Dencio. Ha (T, T ) es (T
t
, T
t
) topologikus terek, akkor egy f : T T
t
f uggvenyt homeomorzmusnak nevez unk a T es T
t
topologiak szerint, ha f
bijekcio, es f folytonos a T es T
t
topologiak szerint, valamint f
1
folytonos a T
t
es T topologiak szerint. A (T, T ) es (T
t
, T
t
) topologikus teret homeomorfaknak
nevezz uk, ha letezik olyan f : T T
t
f uggveny, amely homeomorzmus a T es T
t
topologi ak szerint.
Konnyen lathato, hogy a topologikus terek barmely halmazan a homeomora
ekvivalencia-relacio, ugyanis
- a (T, T ) topologikus ter homeomorf onmagaval, mert az id
T
: T T f uggveny
homeomorzmus a T es T topologiak szerint (a homeomora reexv);
- ha a (T, T ) es (T
t
, T
t
) topologikus terek homeomorfak es f : T T
t
homeomorzmus a T es T
t
topologiak szerint, akkor az f
1
: T
t
T f uggveny
homeomorzmus a T
t
es T topologiak szerint, gy a (T
t
, T
t
) es (T, T ) topologikus
terek homeomorfak (a homeomora szimmetrikus);
- ha a (T, T ) es (T
t
, T
t
) topologikus terek homeomorfak, valamint a (T
t
, T
t
) es
(T
tt
, T
tt
) topologikus terek homeomorfak, akkor van olyan f : T T
t
f uggveny,
amely homeomorzmus a T es T
t
topologiak szerint, valamint van olyan g :
T
t
T
tt
f uggveny, amely homeomorzmus a T
t
es T
tt
topologiak szerint; ekkor a
g f : T T
tt
f uggveny homeomorzmus a T es T
tt
topologiak szerint, tehat a
(T, T ) es (T
tt
, T
tt
) topologikus terek homeomorfak (a homeomora tranzitv).
Alltas. (A folytonossag topologikus jellemzese.) Ha (T, T ) es (T

t
, T
t
) topo-
logikus terek, akkor az f : T T
t
f uggveny pontosan akkor folytonos a T es T
t
topologi ak szerint, ha minden
t
T
t
halmazra
1
f
t
) T teljes ul (vagy ami
ugyanaz:
1
f [T
t
] T ).
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy f folytonos a T es T
t
topologiak szerint, es legyen
t
T
t
tetszoleges. Ha t
1
f
t
), akkor f(t)
t
, ezert
t
T
t
miatt
t
T
t
(f(t)), gy az f f uggveny t pontbeli folytonossaga kovetkezteben letezik
olyan V T (t), hogy fV )
t
, vagyis V
1
f
t
). Ez azt jelenti, hogy az
1
f
t
)
halmaz minden pontja belso pont a T topologia szerint, tehat
1
f
t
) T .
454 F
UGGEL

Megfordtva, tegy uk fel, hogy minden
t
T
t
halmazra
1
f
t
) T teljes ul.
Legyen t T es V
t
T
t
(f(t)). Ekkor van olyan
t
T
t
, hogy f(t)
t
V
t
,
vagyis t
1
f
t
)
1
f V
t
). A felteves miatt
1
f
t
) T , gy V :=
1
f V
t
) T (t)
es fV ) V
t
, azaz f folytonos a t pontban a T es T
t
topologiak szerint.
Ha T, T
t
halmazok es f : T T
t
f uggveny, akkor minden F
t
T
t
halmazra
1
f T
t
F
t
) = T
1
f F
t
). Ebbol, es az elozo alltasbol kovetkezik, hogy ha (T, T ) es
(T
t
, T
t
) topologikus terek, akkor az f : T T
t
f uggveny pontosan akkor folytonos
a topologiak szerint, ha minden F
t
T
t
T
t
-zart halmazra az
1
f F
t
) halmaz T -zart.
Kovetkezmeny. Legyenek (T, T ) es (T
t
, T
t
) topologikus terek es f : T T
t
f uggveny. Ha f folytonos a T es T
t
topologiak szerint, akkor minden E T
halmazra az f[
E
: E T
t
f uggveny folytonos a T [E es T
t
topologiak szerint. Ha
(T
i
)
iI
a T halmaz T -zart reszhalmazainak lokalisan veges befedese a T topologia
szerint, es minden I i-re az f[
T
i
: T
i
T
t
f uggveny folytonos a T [T
i
es T
t
topologiak szerint, akkor f folytonos a T es T
t
topologiak szerint.
Bizonytas. Az elso alltas bizonytasahoz tegy uk fel, hogy f folytonos a T es T
t
topologiak szerint, es legyen E T tetszoleges. Ha az
t
T
t
halmaz T
t
-
nylt, akkor a folytonossag topologikus jellemzese alapjan az
1
f
t
) halmaz T -nylt,
ugyanakkor nyilvanvaloan
1
f[
E
t
) = E
1
f
t
), tehat az altertopologia ertelmezese
alapjan
1
f[
E
t
) T [E. Ismet a folytonossag topologikus jellemzesere hivatkozva
kapjuk, hogy az f[
E
: E T
t
f uggveny folytonos a T [E es T
t
topologiak szerint.
A masodik alltas bizonytasahoz tegy uk fel, hogy minden I i-re az f[
T
i
: T
i
T
t
f uggveny folytonos a T [T
i
es T
t
topologiak szerint. Legyen F
t
T
t
tetszoleges
T
t
-zart halmaz. Ekkor
1
f F
t
) =

iI
1
f[
T
i
F
t
), es minden i I eseten a folytonossag
topologikus jellemzese alapjan az
1
f[
T
i
F
t
) halmaz T [T
i
-zart reszhalmaza T
i
-nek.
De minden I i-re T
i
a T-nek T -zart reszhalmaza, ezert az
1
f[
T
i
F
t
) halmaz T -zart
is. Tovabba, a (T
i
)
iI
rendszer lokalisan veges a T topologia szerint, es minden
i I eseten
1
f[
T
i
F
t
) T
i
, gy az
_
1
f[
T
i
F
t
)
_
iI
halmazrendszer is lokalisan veges
a T topologia szerint. Ezert

iI
1
f[
T
i
F
t
) a T-nek T -zart reszhalmaza, tehat a
folytonossag topologikus jellemzese alapjan az f f uggveny folytonos a T es T
t
topologiak szerint.
Alltas. (A f uggvenym uveletek folytonossaga.) Legyen (T, T ) topologikus ter

es (F, | |) normalt ter K felett.
a) Ha az f, g : T F f uggvenyek folytonosak a t
0
T pontban a T es T
||
topologiak szerint, akkor az f +g : T F; t f(t) +g(t) f uggveny folytonos a t
0
pontban a T es T
||
topologiak szerint.
b) Ha az f : T F f uggveny folytonos a t
0
T pontban a T es T
||
topologiak
szerint, valamint a : T K f uggveny folytonos a t
0
T pontban a T es E
K
topologi ak szerint, akkor a .f : T F; t (t).f(t) f uggveny folytonos a t
0
T
pontban a T es T
||
topologiak szerint.
c) Ha az f : T F f uggveny folytonos a t
0
T pontban a T es T
||
topologiak
szerint, akkor az |f| : T R; t |f(t)| f uggveny folytonos a t
0
pontban a T es
E
R
d) Ha az f : T K f uggveny folytonos a t
0
T pontban a T es E
K
topologiak
szerint es minden t T eseten f(t) ,= 0, akkor az 1/f : T K; t 1/f(t) f uggveny
folytonos a t
0
T pontban a T es E
K
topologiak szerint.
e) Ha az f, g : T R f uggvenyek folytonosak a t
0
T pontban a T es
E
R
topologi ak szerint, akkor a sup(f, g) : T R; t max(f(t), g(t)) es az
inf(f, g) : T R; t min(f(t), g(t)) f uggvenyek folytonosak a t
0
T pontban a
T es E
R
topologiak szerint.
Bizonytas. Mindegyik esetre felrjuk azokat az egyenlotlensegeket, amelyekbol
nyilvanvaloan kovetkezik az alltas.
a) Ha t T, akkor
|(f +g)(t) (f +g)(t
0
)| := |(f(t) +g(t)) (f(t
0
) +g(t
0
))|
|f(t) f(t
0
)| +|g(t) g(t
0
)|.
b) Ha t T, akkor
|(.f)(t) (.f)(t
0
)| := |(t).f(t) (t
0
).f(t
0
)|
[(t) (t
0
)[|f(t) f(t
0
)| +[(t) (t
0
)[|f(t
0
)| +[(t
0
)[|f(t) f(t
0
)|.
c) Ha t T, akkor
[|f|(t) |f|(t
0
)[ := ||f(t)| |f(t
0
)|| |f(t) f(t
0
)|.
d) Ha t T, akkor
[(1/f)(t) (1/f)(t
0
)[ :=
1
f(t)

1
f(t
0
)
=
[f(t
0
) f(t)[
[f(t)[[f(t
0
)[
.
Az f f uggveny folytonos a t
0
pontban es [f(t
0
)[ > 0, ezert barmely c ]0, [f(t
0
)[[
rogztett szamhoz letezik olyan V T (t
0
), hogy minden V t-re [f(t
0
)[ [f(t)[
[f(t
0
) f(t)[ < c, gy [f(t)[ > [f(t
0
)[ c, vagyis
[(1/f)(t) (1/f)(t
0
)[
[f(t
0
) f(t)[
([f(t
0
)[ c) [f(t
0
)[
.
Tehat ha R
+
es W T (t) olyan, hogy minden t W eseten [f(t
0
) f(t)[ <
([f(t
0
)[ c) [f(t
0
)[, akkor a fenti egyenlotlenseg alapjan minden W V -re
[(1/f)(t) (1/f)(t
0
)[ < es W V T (t), tehat 1/f folytonos a t
0
T pontban
a T es E
K
topologiak szerint.
e) Ha t T, akkor
[ max(f, g)(t) max(f, g)(t
0
)[ := [ max(f(t), g(t)) max(f(t
0
), g(t
0
))[
456 F
UGGEL

[f(t) f(t
0
)[ +[g(t) g(t
0
)[,
[ min(f, g)(t) min(f, g)(t
0
)[ := [ min(f(t), g(t)) min(f(t
0
), g(t
0
))[
[f(t) f(t
0
)[ +[g(t) g(t
0
)[
teljes ul.
Vigyazzunk arra, hogy nylt (illetve zart) halmaz folytonos f uggveny altal
letestett kepe nem sz uksegkeppen nylt (illetve zart). Ezert tartalmas a kovetkezo
dencio.
Dencio. Ha (T, T ) es (T
t
, T
t
) topologikus terek, akkor egy f : T T
t
f uggvenyt nyltnak (illetve zartnak) nevez unk, ha minden T T -nylt (illetve
F T T -zart) halmazra az f) T
t
(illetve fF) T
t
) halmaz T -nylt (illetve
T -zart).
Alltas. Ha T halmaz, akkor a T feletti topologiak halmaza a relacioval

ellatva olyan rendezett halmaz, amelynek a T feletti antidiszkret topologia a
legkisebb es a T feletti diszkret topologia a legnagyobb eleme, tovabba a T feletti
topologi ak tetszoleges (T
i
)
iI
rendszerere letezik a sup
iI
T
i
felso hatar es az inf
iI
T
i
also hatar a relacio szerint. (Ezt ugy is megfogalmazhatjuk, hogy a T feletti
topologiak halmaza a relacioval ellatva teljes rendezett halmaz.)
Bizonytas. Legyen (T
i
)
iI
T feletti topologiak tetszoleges rendszere. Ha I = ,
akkor a T feletti diszkret topologia a (T
i
)
iI
rendszer legnagyobb also korlatja a
rendezes szerint. Ha I ,= , akkor konnyen lathato, hogy

iI
T
i
olyan topologia T
felett, amely also korlatja a (T
i
)
iI
rendszernek a rendezes szerint, es ha T olyan
topologia T felett, hogy minden I i-re T T
i
, akkor termeszetesen T

iI
T
i
,
ezert

iI
T
i
a (T
i
)
iI
rendszer legnagyobb also korlatja a rendezes szerint. Tehat
a T feletti topologiak tetszoleges rendszerenek letezik inmuma a rendezes szerint.
Ebbol mar kovetkezik, hogy a (T
i
)
iI
topologia-rendszer felso korlatjai halmazanak
az inmuma letezik es egyenlo a (T
i
)
iI
rendszer szupremumaval a remdezes
szerint.
Megallapodunk abban, hogy a tovabbiakban minden T halmazra a T feletti
topologi ak halmazat a rendezessel ellatva (teljes) rendezett halmaznak tekintj uk.
Az elozo alltas szerint a T halmaz feletti topologiak barmely (T
i
)
iI
nem ures
rendszerere inf
iI
T
i
=

iI
T
i
, ugyanakkor a sup
iI
T
i
topologiara nem adtunk ilyen
explicit formulat. A kovetkezo alltas teljes jellemzest ad a topologia-szupremumra.
Alltas. Legyen T halmaz, (T

i
)
iI
T feletti topologiak tetszoleges nem ures
rendszere, es ertelmezz uk a
iI
T
i
:=
_
(
i
)
iI

iI
T
i
i I[
i
,= T veges halmaz
_
halmazt. Ekkor a
B :=
_

iI
i
(
i
)
iI

iI
T
i
_
halmaz bazisa a sup
iI
T
i
topologianak.
Bizonytas. Eloszor megmutatjuk, hogy barmely B-ben halado nem ures veges
rendszer metszete eleme B-nek. Legyen ugyanais ((
,i
)
iI
)
A
nem ures veges
rendszer
iI
T
i
-ben. Minden i I eseten

A
,i
T
i
, mert T
i
-re (O
II
) teljes ul,
ezert
_

A
,i
_
iI
iI
T
i
. Tovabba, minden A eseten van olyan I
I
veges halmaz, hogy minden I i-re:
,i
,= T eseten i I
. Ha i I es
,i
,= T, akkor van olyan A, hogy
,i
,= T, gy i I
. Ez azt jelenti,
hogy
_
i I
,i
,= T
_
_
A
I
,
es itt a jobb oldalon veges halmaz all, ezert
_

A
,i
_
iI
iI
T
i
. Ebbol
kovetkezik, hogy
A
_
iI
,i
_
=
iI
_
,i
_
B.
Ertelmezz uk a
T
t
:=
_
_
HB
H B
t
B
_
halmazt, es vezess uk be a T := sup
iI
T
i
jelolest. Vilagos, hogy a T
t
= T
egyenl oseget kell igazolni.
Minden i I eseten T
i
T , ezert a T -re vonatkozo (O
II
) feltetel es a B
ertelmezese alapjan B T , amibol azonnal kovetkezik, hogy T
t
T is teljes ul,
mert T -re (O
III
) teljes ul.
Minden I i-re T
i
B T
t
nyilvanvaloan igaz, ezert ha T
t
topologia lenne T
felett, akkor T T
t
is teljes ulne, amit bizonytani kell. A T
t
-re (O
I
) es (O
III
)
trivialisan igaz. Az (O
II
) bizonytasahoz legyen (H
)
A
nem ures veges rendszer
T
t
-ben; azt kell belatni, hogy

A
H
T
t
. Minden A -hoz van olyan B
B
halmaz, hogy H
=

HB
H. Legyen F :=
A
B
; ekkor az ismert disztributivitas-

formula (I. fejezet, 2. pont, 26. gyakorlat) alapjan
A
H
A
_
_
HH
H
_
=
_
fF
_
A
f()
_
T
t
,
458 F
UGGEL

mert a dencio szerint minden f F eseten minden A -ra f() B
B,
ezert

A
f() B, mert lattuk, hogy barmely B-ben halado nem ures veges
rendszer metszete eleme B-nek.
Tetel. Legyen T halmaz, ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus terek rendszere es (f
i
)
iI
olyan rendszer, hogy minden i I eseten f
i
: T T
i
f uggveny. Ekkor letezik T
felett olyan T topologia, amely a legkisebb mindazon T feletti topologiak kozott,
amelyekre minden i I eseten az f
i
: T T
i
i
topologiak szerint.
Bizonytas. Minden I i-re legyen
1
f
i
[T
i
] :=
_
1
f
i
i
)
i
T
i
_
. Ekkor i I
eseten
1
f
i
[T
i
] topologia T felett; legyen T := sup
iI
1
f
i
[T
i
]. Ha i I es
i
T
i
, akkor
a dencio szerint
1
f
i
i
)
1
f
i
[T
i
] T , tehat minden i I eseten az f
i
: T T
i
i
topologiak szerint. Ha T
t
olyan topologia T felett,
hogy minden i I eseten az f
i
: T T
i
f uggveny folytonos a T
t
es T
i
topologiak
szerint, akkor minden I i-re es T
i

i
-re
1
f
i
i
) T
t
, gy
1
f
i
[T
i
] T
t
, vagyis
a T dencioja alapjan T T
t
. Ez azt jelenti, hogy T az topologia, amely a
legkisebb mindazon T feletti topologiak kozott, amelyekre minden i I eseten az
f
i
: T T
i
i
topologiak szerint.
Dencio. Legyen T halmaz, ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus terek rendszere es
(f
i
)
iI
i
: T T
i
f uggveny. Ekkor
a ((T
i
, T
i
), f
i
)
iI
rendszer altal projektvan eloalltott (vagy inicialis) T feletti
topologianak nevezz uk azt a legkisebb T feletti T topologiat, amelyre minden i I
eseten az f
i
: T T
i
i
topologiak szerint.
Az elozo tetel bizonytasabol lathato, hogy ha T halmaz, ((T
i
, T
i
))
iI
topo-
logikus terek nem ures rendszere es (f
i
)
iI
olyan rendszer, hogy minden i I
eseten f
i
: T T
i
f uggveny, akkor a ((T
i
, T
i
), f
i
)
iI
rendszer altal eloalltott T
feletti T inicialis topologiara T = sup
iI
1
f
i
[T
i
] teljes ul, ezert a topologiak inverz
kepenek dencioja es a szupremum-topologiak jellemzesere vonatkozo korabbi all-
tasunk szerint a
_
iI
1
f
i
i
)
_
(
i
)
iI

iI
T
i
_
(i I[
i
,= T
i
veges halmaz)
_
halmaz bazisa a T topologianak.
Tehat ha T halmaz, (T
t
, T
t
) topologikus ter es f : T T
t
f uggveny, akkor
az
1
f [T
t
] topologia megegyezik a ((T
t
, T
t
), f) rendszer altal eloalltott T feletti
inicialis topologiaval. Specialisan, ha (T, T ) topologikus ter es E T, akkor a
T [E altertopologia megegyezik a ((T, T ), in
E,T
) rendszer altal eloalltott E feletti
inicialis topologiaval, ahol in
E,T
az E T kanonikus injekcio.
Alltas. Legyen T halmaz, ((T

i
, T
i
))
iI
i
)
iI
i
: T T
i
f uggveny.
a) Ha T a ((T
i
, T
i
), f
i
)
iI
rendszer altal eloalltott T feletti inicialis topologia,
akkor minden (T
t
, T
t
) topologikus terre es f : T
t
T f uggvenyre: az f pontosan
akkor folytonos a T
t
es T topologiak szerint, ha minden I i-re a f
i
f : T
t
T
i
t
es T
i
topologiak szerint.
b) Ha T olyan topologia T felett, hogy minden (T
t
, T
t
) topologikus terre es
f : T
t
T f uggvenyre: az f pontosan akkor folytonos a T
t
es T topologiak
szerint, ha minden I i-re a f
i
f : T
t
T
i
t
es T
i
topologiak szerint, akkor T megegyezik a ((T
i
, T
i
), f
i
)
iI
rendszer altal eloalltott
T feletti inicialis topologiaval.
Bizonytas. a) Ha az f : T
t
T f uggveny folytonos a T
t
es T topologiak szerint,
akkor minden i I eseten az f
i
f : T
t
T
i
t
es T
i
topologi ak szerint, mert f
i
: T T
i
folytonos a T es T
i
topologiak szerint, es
folytoos f uggvenyek kompozcioja folytonos.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy minden I i-re a f
i
f : T
t
T
i
f uggveny folytonos
a T
t
es T
i
topologiak szerint. Ha i I es
i
T
i
, akkor a folytonossag topologikus
jellemzese alapjan
1
f
1
f
i
i
)) =
1
(f
i
f)
i
) T
t
,
tehat
1
f
i
i
) f[T
t
] :=
_
P(T)
1
f ) T
t
_
. Ez azt jelenti, hogy minden
i I eseten az f
i
: T T
i
f uggveny folytonos az f[T
t
] es T
i
topologiak szerint.
Az inicialis topologia dencioja alapjan T f[T
t
], vagyis minden T eseten
1
f ) T
t
, tehat f folytonos a T
t
es T topologiak szerint.
b) Legyen T olyan topologia T felett, hogy minden (T
t
, T
t
f : T
t
T f uggvenyre: az f pontosan akkor folytonos a T
t
ha minden I i-re a f
i
f : T
t
T
i
t
es T
i
topologiak
szerint.
Az id
T
: T T f uggveny folytonos a T es T topologiak szerint, gy a feltetelt
alkalmazva a (T
t
, T
t
) := (T, T ) topologikus terre es az f := id
T
f uggvenyre kapjuk,
hogy minden I i-re az f
i
= f
i
id
T
: T T
i
i
topologiak szerint.
Megfordtva, ha T
t
olyan topologia T felett, hogy minden I i-re az f
i
id
T
=
f
i
: T T
i
t
es T
i
topologiak szerint, akkor a feltetelt
alkalmazva a (T, T
t
) topologikus terre es az id
T
f uggvenyre kapjuk, hogy id
T
folytonos a T
t
es T topologiak szerint, ami azzal ekvivalens, hogy T T
t
. Ez
azt jelenti, hogy T a legkisebb topologia T felett, amelyre minden i I eseten az
f
i
: T T
i
i
topologiak szerint.
Kovetkezmeny. Ha (T, T ) topologikus ter, E T es (T
t
, T
t
) topologikus ter,
akkor egy f : T
t
E f uggveny pontosan akkor folytonos a T
t
es T [E topologiak
szerint, ha f folytonos a T
t
460 F
UGGEL

Dencio. (Szorzattopologia.) Legyen ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus terek rend-
szere, es minden I j-re jelolje pr
j
a
iI
T
i
T
j
projekcio-f uggvenyt. Ek-
kor a ((T
i
, T
i
), pr
i
)
iI
rendszer altal eloalltott
iI
T
i
feletti inicialis topologiat
a (T
i
)
iI
topol ogia-rendszer szorzatanak nevezz uk, es a
iI
T
i
szimbolummal
jelolj uk. A
_
iI
T
i
,
iI
T
i
_
topologikus teret a ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus ter-rendszer
szorzatanak nevezz uk. Ha minden i I eseten (T
i
, T
i
) = (T, T ) ugyanaz a
topologikus ter, akkor
iI
T
i
= F(I; T) = T
I
, es ekkor a
iI
T
i
topologiat a T
I
szimbolummal jelolj uk, tovabba a
_
T
I
, T
I
_
alak u topologikus tereket topologikus
kockaknak nevezz uk. Specialisan, a
_
[0, 1]
I
, (E
R
[[0, 1])
I
_
alak u topologikus kockakat
euklideszi kockaknak nevezz uk.
Figyelj uk meg, hogy a dencio szerint tetszoleges (T, T ) topologikus terre es
tetsz oleges I halmazra, az osszes I T f uggvenyek halmaza (vagyis T
I
-n) felett van
ertelmezve a T
I
szorzattopologia; ez a legkisebb olyan F(I; T) feletti topologia,
amelyre teljes ul az, hogy minden i I eseten a F(I; T) T; f f(i) f uggveny
folytonos. A f uggvenyhalmazok feletti topologiakkal a XIV. fejezetben foglalkozunk
reszletesen.
Az elozoek alapjan nyilvanvalo, hogy ha ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus terek nem
ures rendszere, akkor a
_

iI
1
pr
i
i
)
_
(
i
)
iI

iI
T
i
_
(i I[
i
,= T
i
veges halmaz)
_
halmaz bazisa a
iI
T
i
topologianak.
Emlekeztet unk arra, hogy ha (T
i
)
iI
tetszoleges rendszer, t = (t
i
)
iI

iI
T
i
es
k I, akkor in
k,t
jeloli azt a T
k

iI
T
i
f uggvenyt, amelynek k-adik komponens-
f uggvenye egyenlo a T
k
T
k
identikus f uggvennyel, es minden I k i-re az
i-edik komponens-f uggvenye egyenlo a t
i
ertek u T
k
T
i
konstansf uggvennyel (V.
fejezet, 6. pont).
Alltas. Ha ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus terek rendszere, (T
t
, T
t
) topologikus ter
es f :
iI
T
i
T
t
olyan f uggveny, amely a t = (t
i
)
iI

iI
T
i
pontban folytonos
a
iI
T
i
es T
t
topologiak szerint, akkor minden I k-ra az f in
k,t
: T
k
T
t
f uggveny folytonos a t
k
pontban a T
k
es T
t
topologiak szerint.
Bizonytas. A folytonos f uggvenyek kompozciojanak folytonossaga miatt az alltas
ekvivalens azzal, hogy minden t = (t
i
)
iI

iI
T
i
pontra es I k-ra az in
k,t
: T
k

iI
T
i
f uggveny folyonos a t
k
pontban a T
k
es
iI
T
i
topologiak szerint. Ennek
bizonytasahoz eleg azt igazolni, hogy minden j, k I es t = (t
i
)
iI

iI
T
i
eseten
a pr
j
in
k,t
: T
k
T
j
k
es T
j
topologiak szerint. Ez viszont
igaz, mert ha j = k, akkor pr
j
in
k,t
= id
T
k
folytonos a T
k
es T
j
topologiak szerint,
mg j ,= k eseten pr
j
in
k,t
egyenlo a t
j
ertek u T
k
T
j
konstansf uggvennyel, ami
szinten folytonos a T
k
es T
j
topologiak szerint.
Alltas. Legyenek ((T

i
, T
i
))
iI
es ((T
t
i
, T
t
i
))
iI
topologikus terek rendszerei
(ugyanazzal az I indexhalmazzal), es (f
i
)
iI
olyan rendszer, hogy minden I i-re
f
i
: T
i
T
t
i
folytonos f uggveny a T
i
es T
t
i
topologiak szerint. Ekkor a
iI
f
i
:
iI
T
i

iI
T
t
i
, (t
i
)
iI
(f
i
(t
i
))
iI
f uggveny folytonos a
iI
T
i
es
iI
T
t
i
topologiak szerint.
Bizonytas. Minden j I eseten legyen pr
j
a
iI
T
i
T
j
projekcio-f uggveny, es
pr
t
j
a
iI
T
t
i
T
t
j
projekcio-f uggveny. Tudjuk, hogy a
iI
f
i
f uggveny pontosan
akkor folytonos a
iI
T
i
es
iI
T
t
i
topologiak szerint, ha minden I j-re a
pr
t
j

_
iI
f
i
_
:
iI
T
i
T
t
j
iI
T
i
es T
t
j
topologiak szerint. A
iI
f
i
f uggveny dencioja alapjan nyilvanvalo, hogy minden j I eseten
pr
t
j

_
iI
f
i
_
= f
j
pr
j
,
tovabba a pr
j
:
iI
T
i
T
j
iI
T
i
es T
j
topologiak szerint,
valamint f
j
: T
j
T
t
j
a hipotezis alapjan folytonos a T
j
es T
t
j
toplogiak szerint,
ezert az f
j
pr
j
:
iI
T
i
T
t
j
iI
T
i
es T
t
j
topologiak szerint,
hiszen folytonos f uggvenyek kompozcioja folytonos.
Alltas. Ha ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus terek rendszere, J halmaz es : J I
bijekci o, akkor az
f :
iI
T
i

jJ
T
(j)
; (t
i
)
iI
(t
(j)
)
jJ
f uggveny homeomorzmus a
_
iI
T
i
,
iI
T
i
_
es
_
_
jJ
T
(j)
,
jJ
T
(j)
_
_
topologikus
terek kozott.
462 F
UGGEL

Bizonytas. Vezess uk be a T :=
iI
T
i
, T
t
:=
jJ
T
(j)
, T :=
iI
T
i
es T
t
:=
jJ
T
(j)
jeloleseket, tovabba i I es j J eseten legyenek pr
i
: T T
i
es
pr
t
j
: T
t
T
(j)
a projekcio-f uggvenyek. Az f f uggveny pontosan akkor folytonos
a T es T
t
topologiak szerint, ha minden J j-re a pr
t
j
f : T T
(j)
f uggveny
folytonos a T es T
(j)
topologiak szerint. Az f denciojabol lathato, hogy j J
eseten pr
t
j
f = pr
(j)
, es a szorzattopologia ertelmezese alapjan pr
(j)
folytonos
a T es T
(j)
topologiak szerint. Tehat f folytonos a T es T
t
topologiak szerint.
Vilagos, hogy a
g :
jJ
T
(j)

iI
T
i
; (t
t
j
)
jJ

_
t
t
1
(i)
_
iI
f uggveny az f inverze, es g pontosan akkor folytonos a T
t
ha minden I i-re a pr
i
g : T
t
T
i
t
es T
i
topologiak
szerint. A g denciojabol lathato, hogy minden i I eseten pr
i
g = pr
t
1
(i)
es a
szorzattopologia ertelmezese alapjan a pr
t
1
(i)
projekcio-f uggveny folytonos a T
t
es T
i
topologiak szerint. Tehat f
1
folytonos a T
t
Alltas. Metrizalhato terek megszamlalhato rendszerenek topologikus szorzata

metrizalhat o topologikus ter.
Bizonytas. Legyen ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus terek olyan rendszere, hogy I meg-
szamlalhato halmaz es minden I i-re a (T
i
, T
i
) topologikus ter metrizalhato.
Kivalaszthatunk olyan (d
i
)
iI
rendszert, hogy minden i I eseten d
i
metrika T
i
felett es T
i
= T
d
i
, valamint minden (t, t
t
) T
i
T
i
parra d
i
(t, t
t
) 1 (V. fejezet, 2.
pont, 1. pelda). Legyen T :=
iI
T
i
, T :=
iI
T
i
, es minden I i-re pr
i
a T T
i
projekcio-f uggveny. A (T, T ) topologikus ter metrizalhatosagat harom lepesben
bizonytjuk.
(I) Eloszor feltessz uk, hogy I veges. Ekkor kepezheto a ((T
i
, d
i
))
iI
veges
metrikuster-rendszer szorzata, amelynek topologiaja megegyezik a
iI
T
i
szorzat-
topologi aval (V. fejezet, 4. pont).
(II) Most feltessz uk, hogy I = N. Legyen (c
k
)
kN
olyan sorozat R
+
-ban, hogy a
kN
c
k
sor konvergens R-ben, es ertelmezz uk a
d : T T R
+
; ((t
k
)
kN
, (t
t
k
)
kN
)
k=0
c
k
d
k
(t
k
, t
t
k
)
f uggvenyt. Konnyen lathato, hogy d metrika a T szorzathalmaz felett; megmutat-
juk, hogy T = T
d
.
Legyen t := (t
k
)
kN
T es V T
d
(t). Rogzts unk olyan R
+
szamot, hogy
B
(t; d) V . Vegy unk olyan N N szamot, hogy
k=N+1
c
k
<

2
, es legyen
minden k N termeszetes szamra
k
:=
/2
(N + 1)c
k
. Minden N k-ra legyen
k
:= B
k
(t
k
; d
k
), ha k N, es
k
:= T
k
, ha k > N. Ekkor k N eseten
k
T
d
k
= T
k
, es k N[
k
,= T
k
k N[k N veges halmaz, tehat a
szorzattopologia ertelmezese alapjan
kN
k
T . Ugyanakkor t
kN
k
, tehat
kN
k
T (t).

Alltjuk, hogy
kN
k
B
(t; d). Valoban, ha (t

t
k
)
kN

kN
k
,
akkor k N es k N eseten t
t
k
B
k
(t
k
; d
k
), tehat
d ((t
k
)
kN
, (t
t
k
)
kN
) =
k=0
c
k
d
k
(t
k
, t
t
k
) =
N
k=0
c
k
d
k
(t
k
, t
t
k
) +
k=N+1
c
k
d
k
(t
k
, t
t
k
) <
<
N
k=0
c
k
k
+
k=N+1
c
k
=
N
k=0
c
k
/2
(N + 1)c
k
+
k=N+1
c
k
=

2
+
k=N+1
c
k
< ,
amint alltottuk. Ebbol kovetkezik, hogy V T (t). Ezert T
d
T teljes ul.
Megfordtva, legyen t := (t
k
)
kN
T es V T (t). Letezik olyan (
k
)
kN
sorozat,
hogy minden N k-ra
k
T
k
= T
d
k
, es k N[
k
,= T
k
veges halmaz,
es t
kN
k
V . Legyen N N olyan, hogy minden k > N termeszetes
szamra
k
= T
k
. Minden k N termeszetes szamhoz valasszunk olyan
k
R
+
szamot, amelyre B
k
(t
k
; d
k
)
k
, es legyen := min
0kN
(c
k
k
).

Alltjuk, hogy
B
(t; d)
kN
k
. Valoban, ha (t
t
k
)
kN
B
(t; d), akkor minden k N termeszetes

szamra d
k
(t
k
, t
t
k
) <
k
, hiszen ha n N olyan termeszetes szam volna, hogy
d
n
(t
n
, t
t
n
)
n
, akkor
:= min
0kN
(c
k
k
) c
n
n
c
n
d
n
(t
n
, t
t
n
)
N
k=0
c
k
d
k
(t
k
, t
t
k
) d ((t
k
)
kN
, (t
t
k
)
kN
) <
teljes ulne, ami lehetetlen. Ebbol kovetkezik, hogy V T
d
(t). Ezert T T
d
teljes ul.
(III) Veg ul feltessz uk, hogy I megsz amlalhatoan vegtelen halmaz. Ekkor letezik
: N I bijekcio, gy az elozo alltasbol kovetkezik, hogy a
_
iI
T
i
,
iI
T
i
_
es
_
kN
T
(k)
,
kN
T
(k)
_
topologikus terek homeomorfak, ugyanakkor az utobbi a
(II) alapjan metrizalhato, ezert
_
iI
T
i
,
iI
T
i
_
metrizalhato topologikus ter.
Tetel. Legyen T halmaz, ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus terek rendszere, es (f
i
)
iI
i
: T
i
T f uggveny. Ekkor letezik
olyan T feletti legnagyobb T topologia, amelyre teljes ul az, hogy minden I i-re
az f
i
: T
i
i
464 F
UGGEL

Bizonytas. Minden i I eseten f
i
[T
i
] :=
_
P(T)
1
f
i
) T
i
_
topologia
T felett; legyen T := inf
iI
f
i
[T
i
]. Ha i I es T , akkor a dencio szerint
f
i
[T
i
], vagyis
1
f
i
) T
i
, tehat az f
i
: T
i
i
es
T topologiak szerint. Ha T
t
olyan topologia T felett, hogy minden I i-re az
f
i
: T
i
i
es T topologiak szerint, akkor minden i I es
T
t
eseten
1
f
i
) T
i
, vagyis f
i
[T
i
], tehat T , gy T
t
T . Ez azt
jelenti, hogy T a legnagyobb T feletti topologia, amelyre minden i I eseten az
f
i
: T
i
i
Dencio. Legyen T halmaz, ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus terek rendszere, es
(f
i
)
iI
i
: T
i
T f uggveny.
Ekkor a ((T
i
, T
i
), f
i
)
iI
rendszer altal induktvan eloalltott (vagy nalis) T feletti
topologi anak nevezz uk azt a legnagyobb T feletti T topologiat, amelyre minden
i I eseten az f
i
: T
i
i
Az elozo tetel bizonytasabol latszik, hogy ha T halmaz, ((T
i
, T
i
))
iI
topo-
logikus terek rendszere, es (f
i
)
iI
olyan rendszer, hogy minden i I eseten
f
i
: T
i
T f uggveny, akkor a ((T
i
, T
i
), f
i
)
iI
rendszer altal induktvan eloalltott T
feletti T topologiara T = inf
iI
f
i
[T
i
] teljes ul, ezert a topologiak kepenek dencioja
szerint
T = P(T) [ ( i I) :
1
f
i
) T
i

teljes ul.
Tehat ha T halmaz, (T
t
, T
t
) topologikus ter es f : T
t
T f uggveny, akkor az
f[T
t
] topologia megegyezik a ((T
t
, T
t
), f) rendszer altal induktvan eloalltott T
feletti topologiaval. Specialisan, ha (T, T ) topologikus ter es R ekvivalencia-relacio
T felett, akkor a T /R faktortopologia megegyezik a ((T, T ),
T/R
) rendszer altal
induktvan eloalltott T/R feletti topologiaval, ahol
T/R
a T T/R kanonikus
sz urjekcio.
Alltas. Legyen T halmaz, ((T

i
, T
i
))
iI
i
)
iI
i
: T
i
T f uggveny.
a) Ha T a ((T
i
, T
i
), f
i
)
iI
rendszer altal induktvan eloalltott T feletti topologia,
akkor minden (T
t
, T
t
) topologikus terre es f : T T
t
f uggvenyre: az f pontosan
akkor folytonos a T es T
t
topologiak szerint, ha minden I i-re a f f
i
: T
i
T
t
i
es T
t
topologiak szerint.
b) Ha T olyan topologia T felett, hogy minden (T
t
, T
t
f : T T
t
f uggvenyre: az f pontosan akkor folytonos a T es T
t
topologiak
szerint, ha minden I i-re a f f
i
: T
i
T
t
i
es T
t
topologi ak szerint, akkor T megegyezik a ((T
i
, T
i
), f
i
)
iI
rendszer altal induktvan
eloalltott T feletti topologiaval.
Bizonytas. a) Ha az f : T T
t
t
topologiak szerint,
akkor minden I i-re az f f
i
: T
i
T
t
i
es T
t
topologiak
szerint, mert folytonos f uggvenyek kompozcioja folytonos, es minden i I eseten
az f
i
i
Megfordtva, tegy uk fel, hogy minden i I eseten az f f
i
: T
i
T
t
f uggveny
folytonos a T
i
es T
t
topologiak szerint. Legyen
t
T
t
; ekkor a folytonossag
topologikus jellemzesenek ismereteben azt kell igazolni, hogy
1
f
t
) T . Az
1
f
t
) T halmaz olyan, hogy minden i I eseten
1
f
i
1
f
t
)) =
1
(f f
i
)
t
) T
i
,
hiszen f f
i
folytonos a T
i
es T
t
topologiak szerint. Ez azt jelenti, hogy minden
I i-re
1
f
t
) f
i
[T
i
], tehat az induktvan eloalltott topologiak ertelmezese
alapjan
1
f
t
) inf
iI
f
i
[T
i
] = T .
b) Legyen T olyan topologia T felett, hogy minden (T
t
, T
t
f : T T
t
f uggvenyre: az f pontosan akkor folytonos a T es T
t
topologiak szerint,
ha minden I i-re a f f
i
: T
i
T
t
i
es T
t
topologiak
szerint. Az id
T
: T T f uggveny folytonos a T es T topologiak szerint, ezert a
feltetelt alkalmazva a (T
t
, T
t
) := (T, T ) topologikus terre es f := id
T
f uggvenyre
kapjuk, hogy minden I i-re az f
i
= id
T
f
i
: T
i
i
es
T topologiak szerint.
Ha T
t
olyan topologia T felett, hogy minden i I eseten az f
i
= id
T
f
i
f uggveny
folytonos a T
i
es T
t
topologiak szerint, akkor a hipotezist alkalmazva a (T, T
t
)
topologikus terre es az id
T
f uggvenyre kapjuk, hogy id
T
folytonos a T es T
t
topologiak szerint, ami azzal ekvivalens, hogy T
t
T . Tehat T a legnagyobb
topologia T felett, amelyre minden i I eseten az f
i
f uggveny folytonos T
i
es T
szerint.
Kovetkezmeny. Ha (T, T ) topologikus ter, R ekvivalencia-relacio T felett,
es (T
t
, T
t
) topologikus ter, akkor egy f : T/R T
t
f uggveny pontosan akkor
folytonos a T /R es T
t
topologiak szerint, ha az f
T/R
: T T
t
f uggveny
folytonos a T es T
t
topologiak szerint.
Dencio. (
Osszegtopologia.) Legyen ((T

i
, T
i
))
iI
topologikus terek rendszere,
T :=

iI
(i T
i
) es minden I i-re ertelmezz uk az f
i
: T
i
T; t (i, t)
f uggvenyt. A ((T
i
, T
i
), f
i
)
iI
rendszer altal eloalltott T feletti nalis topologiat a
(T
i
)
iI
topologia-rendszer osszegenek nevezz uk, es a
iI
T
i
Az
_
iI
(i T
i
) ,
iI
T
i
_
topologikus teret a ((T
i
, T
i
))
iI
topologikus ter-rendszer
osszegenek nevezz uk.
Megjegyezz uk, hogy ha (T
i
)
iI
tetszoleges rendszer, akkor a

iI
(i T
i
)
halmazt a
iI
T
i
szimbolummal is jelolj uk, es a (T
i
)
iI
rendszer halmazosszegenek
vagy diszjunkt uniojanak nevezz uk.
Dencio. Legyen (T, T ) topologikus ter. Azt mondjuk, hogy a C T halmaz
osszef uggo a T topologia szerint, ha nem leteznek olyan E, F T halmazok,
466 F
UGGEL

amelyekre C = E F, E ,= ,= F es E F = = E F. Azt mondjuk,
hogy a (T, T ) topologikus ter osszef uggo, ha a T halmaz osszef uggo a T topologia
szerint.
Konnyen belathato, hogy ha (T, T ) topologikus ter, akkor a C T halmaz
pontosan akkor osszef uggo a T topologia szerint, ha a (C, T [C) topologikus alter
osszef uggo topologikus ter.
Alltas. Ha (T, T ) topologikus ter, akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.

(i) (T, T ) osszef uggo topologikus ter.
(ii) Minden E T halmazra, ha E nylt es zart a T topologia szerint, akkor E =
vagy E = T,
(iii) Minden E T halmazra, ha E ,= es E ,= T, akkor Fr(E) ,= .
Bizonytas. Szo szerint kovethetj uk az V. fejezet 10. pontjaban kimondott, metrikus
terekre vonatkozo analog alltas bizonytasat.
Tetel. (Darboux-tetel.) Ha (T, T ) es (T
t
, T
t
) topologikus terek, az f : T T
t
t
topologiak szerint, es a C T halmaz osszef uggo T
szerint, akkor az fC) T
t
halmaz osszef uggo T
t
szerint.
Bizonytas. Ugyan ugy bizonythato, mint az V. fejezet 10. pontjaban igazolt
Darboux-tetel.
Alltas. Legyen (T, T ) topologikus ter. Ha C T osszef uggo halmaz a T

topologia szerint, akkor C is osszef uggo a T topologia szerint. Ha (C
i
)
iI
olyan
nem ures rendszer, hogy minden i I eseten C
i
T osszef uggo halmaz a T
topologia szerint es

iI
C
i
,= , akkor az

iI
C
i
halmaz osszef uggo a T topologia
szerint. Minden t T ponthoz letezik olyan tartalmazas tekinteteben legnagyobb
C T halmaz, amely osszef uggo a T topologia szerint es t C (ez a t pont
osszef uggo komponense a T topologia szerint).
Bizonytas. Az alltas az V. fejezet 10. pontjaban kimondott, metrikus terekre
vonatkozo analog kijelentesek bizonytasat kovetve igazolhato.
2. Szetvalasztasi tulajdonsagok 467
2. Szetvalasztasi tulajdonsagok
Dencio. Azt mondjuk, hogy a (T, T ) topologikus ter:
- T
0
-ter, ha minden t, t
t
T pontra, t ,= t
t
eseten letezik olyan V T (t) hogy
t
t
/ V vagy letezik olyan V
t
T (t
t
), hogy t / V
t
;
- T
1
t
T pontra, t ,= t
t
eseten letezik olyan V T (t) hogy
t
t
/ V es letezik olyan V
t
T (t
t
), hogy t / V
t
;
- T
2
t
T pontra, t ,= t
t
eseten letezik olyan V T (t) es
V
t
T (t
t
), hogy V V
t
= .
Megemltj uk, hogy a T
1
-tereket Kolmogorov-tereknek, mg a T
2
-tereket Haus-
dor-tereknek is nevezz uk. E ket elnevezes koz ul csak az utobbi terjedt el szeles
korben. A Hausdor-tereket meg szeparalt topologikus tereknek is nevezz uk.
Logikai okok miatt nyilvanvalo, hogy minden T
1
-ter T
0
-ter es minden T
2
-ter
T
1
-ter. Antidiszkret topologikus ter nem T
0
-ter, ha az alaphalmaz legalabb ket
elem u, hiszen ilyen terben barmely ket pontnak ugyanazok a kornyezetei.
Letezik olyan T
0
-ter, amely nem T
1
-ter. Legyen peldaul T azon R
halmazok halmaza, amelyekre teljes ul az, hogy minden t eseten [t, [ .
Ekkor T topologia R felett, es az (R, T ) topologikus ter T
0
-ter, de nem T
1
-ter.
Valoban, ha t, t
t
Res t ,= t
t
, akkor t < t
t
vagy t
t
< t; az elso esetben [t
t
, [ T (t
t
)
es t / [t
t
, [, mg a masodik esetben [t, [ T (t) es t
t
/ [t, [. Ugyanakkor
t < t
t
eseten minden T (t) V -re t
t
V , es t
t
< t eseten minden T (t
t
) V
t
-re
t V
t
, ezert (R, T ) nem T
1
-ter.
Letezik olyan T
1
-ter, amely nem T
2
-ter. Tekints uk peld aul azt az R relaciot
a [1, 1] R intervallum felett, amlyet ugy ertelmez unk, hogy R := (t, t)[t
[1, 1](t, t)[t [1, 1]. Ekkor R ekvivalencia-relacio [1, 1] felett, es konnyen
ellenorizheto, hogy a ([1, 1], E
R
/[1, 1]) topologikus faktorter T
1
-ter, de nem T
2
-
ter.
Nyilvanvalo, hogy minden metrizalhato topologikus ter Hausdor-ter.
Alltas. A (T, T ) topologikus ter pontosan akkor T

1
-ter, ha minden t T
eseten a t halmaz T -zart.
Bizonytas. Legyen (T, T ) T
1
-ter es t T. Ha t
t
T t, akkor t ,= t
t
, tehat
letezik olyan V T (t), hogy t
t
/ V , es letezik olyan V
t
T (t
t
), hogy t / V
t
;
ekkor V
t
T t, tehat t
t
belso pontja a T t halmaznak T szerint. Ez azt
jelenti, hogy T t nylt a T topologia szerint, tehat a t halmaz T -zart.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy minden t T eseten a t halmaz T -zart. Legyenek
t, t
t
T olyanok, hogy t ,= t
t
. A hipotezis szerint V := T t
t
es V
t
:= T t
mindketten nylt halmazok, es t V (tehat V T (t)), t
t
V
t
(tehat V
t
T (t
t
)),
valamint nyilvanvaloan t / V
t
es t
t
/ V . Ez azt jelenti, hogy a (T, T ) topologikus
ter T
1
-ter.
468 F
UGGEL
Alltas. Legyen (T, T ) topologikus ter es (T

t
, T
t
) Hausdor-ter. Ha f, g :
T T
t
olyan f uggvenyek, amelyek folytonosak a T es T
t
topologiak szerint, akkor
a t T[f(t) = g(t) halmaz T -zart.
Bizonytas. Legyen t
0
T t T[f(t) = g(t) rogztett. Ekkor f(t
0
) ,= g(t
0
), es
(T
t
, T
t
) Hausdor-ter, tehat letezik olyan V
t
T
t
(f(t)) es W
t
T
t
(g(t)), hogy
V
t
W
t
= . Az f es g f uggvenyek t
0
pontbeli folytonossaga miatt van olyan
V T (t
0
) es W T (t
0
), hogy fV ) V
t
es gW) W
t
. Ekkor V W T (t
0
),
es ha t V W, akkor f(t) V
t
es g(t) W
t
, gy V
t
W
t
= miatt f(t) ,= g(t).
Ez azt jelenti, hogy V W T t T[f(t) = g(t), tehat t
0
belso pontja a
T t T[f(t) = g(t) halmaznak T szerint, gy a t T[f(t) = g(t) halmaz
T -zart.
Kovetkezmeny. (Az egyenlosegek folytatas anak elve.) Legyen (T, T ) topo-
logikus ter es (T
t
, T
t
) Hausdor-ter. Ha f, g : T T
t
olyan f uggvenyek, amelyek
folytonosak a T es T
t
topologiak szerint, es E T olyan halmaz, hogy f = g az
E halmazon, akkor f = g az E halmazon.
Bizonytas. Az elozo alltas szerint a t T[f(t) = g(t) halmaz T -zart, es a
hipotezis alapjan E t T[f(t) = g(t), gy E t T[f(t) = g(t) is
nyilvanval oan teljes ul.
Alltas. Hausdor-terek topologikus szorzata Hausdor-ter.

Bizonytas. Legyen ((T
i
, T
i
))
iI
Hausdor-terek tetszoleges rendszere es legyenek
(t
i
)
iI
, (t
t
i
)
iI

iI
T
i
olyan pontok, hogy (t
i
)
iI
,= (t
t
i
)
iI
. Legyen k I
olyan, hogy t
k
,= t
t
k
. A (T
k
, T
k
) topologikus ter Hausdor-ter, gy leteznek olyan
k
,
t
k
T
k
halmazok, hogy
k

t
k
= es t
k

k
, valamint t
t
k

t
k
. Ekkor
(t
i
)
iI

1
pr
k
k
)
iI
T
i
es (t
t
i
)
iI

1
pr
k
t
k
)
iI
T
i
, tovabba
k

t
k
=
miatt
1
pr
k
k
)
1
pr
k
t
k
) =
1
pr
k
k

t
k
) = . Ez azt jelenti, hogy
_
iI
T
i
,
iI
T
i
_
Hausdor-ter.
Dencio. Legyenek (T, T ), (T
t
, T
t
) topologikus terek, f : T T
t
(nem
feltetlen ul minden utt ertelmezett) f uggveny, es t T a Dom(f) halmaznak torlodasi
pontja a T topologia szerint. Azt mondjuk, hogy az f f uggvenynek letezik
hatarerteke a t pontban a T es T
t
topologiak szerint, ha
( t
t
T
t
)( V
t
T
t
(t
t
))( V T (t)) : fV t) V
t
teljes ul.
Alltas. Legyenek (T, T ), (T

t
, T
t
t
f uggveny, es
t T a Dom(f) halmaznak torlodasi pontja a T topologia szerint. Ha (T
t
, T
t
)
Hausdor-ter, akkor legfeljebb egy olyan t
t
T
t
letezik, amelyre
( V
t
T
t
(t
t
))( V T (t)) : fV t) V
t
teljes ul.
Bizonytas. Ugyan ugy bizonythatunk, mint az V. fejezet 3. pontjaban.
Dencio. Legyenek (T, T ), (T
t
, T
t
t
f uggveny,
es t T a Dom(f) halmaznak torlodasi pontja a T topologia szerint. Ha (T
t
, T
t
)
Hausdor-ter es letezik az f f uggvenynek hatarerteke a T es T
t
topologiak szerint,
akkor lim
t
f jeloli azt az egyertelm uen meghatarozott pontot T
t
-ben, amelyre teljes ul
az, hogy minden V
t
T
t
_
lim
t
f
_
eseten van olyan V T (t), hogy fV t) V
t
;
es ezt a lim
t
f T
t
pontot az f f uggveny hatarertekenek nevezz uk a t pontban a T
es T
t
topologiak szerint.
A topologikus terek koz ott hato f uggvenyek hatarertekere vonatkozoan konnyen
igazolhato az V. fejezet 6. pontjaban megfogalmazott alltasok nagy resze, csak arra
kell vigyazni, hogy az erkezesi ter mindig Hausdor-ter legyen. A tovabbiakban
nem hasznaljuk a hatarertek altalanos fogalmat, viszont sz ukseg unk lesz a metrikus
terben halado sorozatok konvergenciaja fogalmanak topologikus altalanostasara.
Dencio. A reexv es tranzitv relaciokat elorendezeseknek nevezz uk. Azt
mondjuk, hogy I elorendezett halmaz, ha adott I felett egy elorendezes. Az I
halmaz feletti elorendezest felfele iranytottnak nevezz uk, ha minden i
1
, i
2
I
eseten van olyan i I, hogy i
1
i es i
2
i.
Peldaul egy halmaz feletti linearis rendezes nyilvanvaloan felfele iranytott
rendezes. Ennek leggyakrabban elofordulo specialis esete az, amikor a halmaz N
es a linearis rendezes az N feletti termeszetes rendezes.
Az NN halmaz felett vezess uk be azt a relaciot, amelyre (i, j), (i
t
, j
t
) NN
eseten (i, j) (i
t
, j
t
) azt jelenti, hogy i < i
t
(az N termeszetes rendezese szerint),
vagy i = i
t
es j j
t
(az N termeszetes rendezese szerint). Konnyen lathato, hogy
olyan felfele iranytott rendezes N N felett, amely nem linearis rendezes.
Dencio.

Altalanostott sorozatnak nevez unk minden olyan (t
i
)
iI
rendszert,
amelynek I indexhalmaza nem ures, felfele iranytott elorendezett halmaz. Ha
(T, T ) topologikus ter, akkor azt mondjuk, hogy a T-ben halado (t
i
)
iI
altala-
nostott sorozat konvergal a t T ponthoz a T topologia szerint, ha
( V T (t))( i I)( j I) : (i j) (t
j
V )
teljes ul. Ha (T, T ) topologikus ter, akkor azt mondjuk, hogy a T-ben halado (t
i
)
iI
altalanostott sorozat konvergens a T topologia szerint, ha letezik olyan t T,
amelyhez (t
i
)
iI
konvergal T szerint.
Vigazzunk arra, hogy ha (T, T ) topologikus ter, akkor a T-ben halado (t
i
)
iI
altalanostott sorozat tobb ponthoz is konvergalhat T szerint; sot ha T egyenlo a T
feletti antidiszkret topologiaval, akkor minden T-ben halado (t
i
)
iI
altalanostott
sorozat konvergal minden t T ponthoz T szerint.
Alltas. A (T, T ) topologikus ter pontosan akkor Hausdor-ter, ha minden

T-ben halado altalanostott sorozathoz legfeljebb egy olyan pont letezik T-ben,
amelyhez az adott altalanostott sorozat konvergal T szerint.
470 F
UGGEL

Bizonytas. Tegy uk fel, hogy (T, T ) Hausdor-ter, es legyen (t
i
)
iI
olyan T-ben
halad o altal anostott sorozat, amely konvergal a T topologia szerint a t T es
t
t
T pontokhoz. Ha t ,= t
t
volna, akkor leteznek olyan V T (t) es V
t
T (t
t
),
hogy V V
t
= . Ekkor leteznek olyan i
V
I es i
V
I, hogy minden i I eseten,
ha i i
V
, akkor t
i
V , illetve, ha i i
V
, akkor t
i
V
t
. Az I elorendezett halmaz
felfele iranytott, ezert volna olyan i I, hogy i i
V
es i i
V
egyszerre teljes ulne;
ekkor t
i
V V
t
, holott V V
t
= .
Tegy uk fel, hogy (T, T ) nem Hausdor-ter; olyan T-ben halado altalanostott
sorozatot keres unk, amely k ulonbozo pontokhoz konvergal a T topologia szerint.
A hipotezis alapjan vehet unk olyan t, t
t
T pontokat, hogy t ,= t
t
, de minden
V T (t) es minden V
t
T (t
t
) eseten V V
t
,= . A kivalasztasi axioma szerint
a
(V,V
)T (t)T (t
)
(V V
t
) nem ures; legyen (t
V,V
)
(V,V
)T (t)T (t
)
eleme ennek
a szorzathalmaznak. A T (t) T (t
t
) halmaz felett bevezetj uk a relaciot ugy,
hogy (V, V
t
), (W, W
t
) T (t) T (t
t
) eseten (V, V
t
) (W, W
t
) pontosan akkor
teljes uljon, ha W V es W
t
V
t
. Ekkor (T (t) T (t
t
), ) olyan rendezett
halmaz, amely felfele iranytott, mert T (t) es T (t
t
) racsok.

Alltjuk, hogy a
(t
V,V
)
(V,V
)T (t)T (t
)
altalanostott sorozat t-hez is es t
t
-hoz is konvergal a T
topologia szerint. Valoban, ha V T (t), akkor (V, T) T (t) T (t
t
) olyan,
minden (W, W
t
) T (t) T (t
t
) eseten, ha (V, T) (W, W
t
), akkor W V , gy
t
W,W
W W
t
W V ; tehat (t
V,V
)
(V,V
)T (t)T (t
)
konvergal a t ponthoz a
T topologia szerint. Ugyanakkor V
t
T (t
t
) eseten (T, V
t
) T (t) T (t
t
) olyan,
minden (W, W
t
) T (t) T (t
t
) eseten, ha (T, V
t
) (W, W
t
), akkor W
t
V
t
, gy
t
W,W
W W
t
W
t
V
t
; tehat (t
V,V
)
(V,V
)T (t)T (t
)
konvergal a t
t
ponthoz
a T topologia szerint.
Dencio. Ha (T, T ) Hausdor-ter es (t
i
)
iI
olyan T-ben halado altalanostott
sorozat, amely konvergens T szerint, akkor lim
i, I
t
i
jeloli a T-nek azt az egyetlen
pontjat, amelyhez (t
i
)
iI
konvergal T -szerint, es ezt a lim
i, I
t
i
T pontot a (t
i
)
iI
altalanostott sorozat hatarertekenek, vagy limeszpontjanak nevezz uk T szerint.
Pelda. (Szummalhato rendszerek normalt terekben.) Legyen (E, | |) normalt
ter es (x
i
)
iI
tetszoleges nem ures E-ben halado rendszer. Jelolje P
0
(I) az I nem
ures veges reszhalmazainak halmazat, es rendezz uk a P
0
(I) halmazt a relacioval;
ekkor felfele iranytott rendezett halmazt kapunk. Tekints uk az E-ben halado
_
iJ
x
i
_
JP
0
(I)
altalanostott sorozatot (azzal a konvencioval, hogy
i
x
i
:= 0).
Ez az altalanostott sorozat pontosan akkor konvergens E-ben a T
||
topologia
szerint, ha letezik olyan x E, amelyre minden R
+
eseten van olyan J I veges
halmaz, hogy minden H I veges halmazra, ha J H, akkor
_
_
_
_
_
x
iH
x
i
_
_
_
_
_
< .
Pontosangy ertelmezt uk az (x
i
)
iI
rendszer szummalhatosagat E-ben a | | norma
szerint (XII. fejezet, 6. pont, 8. gyakorlat), tehat a szummalhatosag fogalma az
altalanostott sorozatok konvergenciajanak specialis esete. Az is lathato, hogy ha
az (x
i
)
iI
rendszer szummalhato E-ben a | | norma szerint, akkor
i, I
x
i
= lim
J, P
0
(I)
iJ
x
i
teljes ul, tehat a rendszer osszege a veges reszletosszegek altalanostott sorozatanak
hatarerteke a T
||
topologia szerint.
Konnyen lathato, hogy ha (t
i
)
iI
olyan R-ben halado nem ures altalanostott
sorozat, amely monoton novo (tehat i, j I es i j eseten t
i
t
j
) es sup
iI
t
i
< +,
akkor (t
i
)
iI
konvergens az E
R
topologia szerint, es lim
i, I
t
i
= sup
iI
t
i
.
Alltas. Ha (T, T ) topologikus ter, E T es t T, akkor t E ekvi-

valens azzal, hogy letezik olyan E-ben halado (t
i
)
iI
altalanostott sorozat, amely
konvergal t-hez a T topologia szerint.
Bizonytas. Ha (t
i
)
iI
olyan E-ben halado altalanostott sorozat, amely t-hez
konvergal a T topologia szerint, akkor minden V T (t) kornyezethez van olyan
i I, hogy t
i
V , tehat V E ,= , gy t E.
Megfordtva, legyen t E. Ekkor minden V T (t) kornyezetre V E ,= , gy
a kivalasztasi axioma szerint
V T (t)
(V E) ,= ; legyen (t
V
)
V T (t)
eleme ennek a
szorzathalmaznak. A T (t) halmazt a relacioval ellatva felfele iranytott rendezett
halmazt kapunk. Vilagos, hogy az E-ben halado (t
V
)
V T (t)
altalanostott sorozat
t-hez konvergal a T topologia szerint, hiszen minden T (t) V -re igaz az, hogy ha
W T es V W, akkor t
W
W V .
Dencio. Legyen (t
i
)
iI
altalanostott sorozat. Ha J felfele iranytott
elorendezett halmaz es : J I olyan monoton novo f uggveny, hogy Im()
konalis I-vel (vagyis minden i I eseten van olyan j J, hogy i (j)), akkor
a (t
(j)
)
jJ
altalanostott sorozatot a (t
i
)
iI
altalanostott sorozat altalanostott
reszsorozatanak nevezz uk. (Megjegyezz uk, hogy az Im() halmaz I-vel valo
konalitasa es I ,= miatt J ,= .)
Alltas. Ha (T, T ) topologikus ter es (t

i
)
iI
olyan T-ben halado altalanostott
sorozat, amely konvergal a t T ponthoz T szerint, akkor a (t
i
)
iI
minden
altalanostott reszsorozata konvergal t-hez T szerint.
Bizonytas. Legyen J felfele iranytott elorendezett halmaz es : J I olyan
monoton novo f uggveny, amelyre Im() konalis I-vel. Legyen V T (t), es
vegy unk olyan i
V
I indexet, amelyre minden i I eseten, ha i i
V
, akkor
t
i
V . Az Im() halmaz konalis I-vel, ezert van olyan j
V
J, hogy i
V
(j
V
).
Ha j J es j j
V
, akkor a monotonitasa folytan (j) (j
V
) i
V
, gy
t
(j)
V . Ez azt jelenti, hogy a
_
t
(j)
_
jJ
altalanostott sorozat konvergal t-hez a
T topologia szerint.
Alltas. (
Atviteli elv.) Legyenek (T, T ) es (T

t
, T
t
) topologikus terek. Az
f : T T
t
f uggveny pontosan akkor folytonos a t T pontban a T es T
t
topologi ak szerint, ha minden T-ben halado, T szerint t-hez konvergalo (t
i
)
iI
472 F
UGGEL

altalanostott sorozatra a T
t
-ben halado (f(t
i
))
iI
altalanostott sorozat konvergal
f(t)-hez T
t
szerint.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy f folytonos a t T pontban a T es T
t
topologiak
szerint, es legyen (t
i
)
iI
olyan altalanostott sorozat T-ben, amely t-hez konvergal a
T topologia szerint. Legyen V
t
T
t
(f(t)) tetszoleges. Ekkor van olyan V T (t),
hogy fV ) V
t
, es a V -hez van olyan i
V
I, hogy minden I i-re, ha i i
V
,
akkor t
i
V , tehat f(t
i
) fV ) V
t
. Ez azt jelenti, hogy a T
t
-ben halado
(f(t
i
))
iI
altalanostott sorozat konvergal f(t)-hez T
t
szerint.
Tegy uk fel, hogy f nem folytonos a t pontban a T es T
t
topologiak szerint.
Ekkor letezik olyan V
t
T
t
(f(t)), hogy minden T (t) V -re fV ) V
t
, vagyis
V
1
f V
t
) ,= . A kivalasztasi axioma szerint
V T (t)
_
V
1
f V
t
)
_
,= ; legyen
(t
V
)
V T (t)
eleme ennek a szorzathalmaznak. A T (t) halmazt a relacioval
ellatva felfele iranytott rendezett halmazt kapunk. Vilagos, hogy az T-ben halado
(t
V
)
V T (t)
altalanostott sorozat t-hez konvergal a T topologia szerint, hiszen
minden T (t) V -re igaz az, hogy ha W T es V W, akkor t
W
W V .
Ugyanakkor minden V T (t) eseten t
V
V
1
f V
t
), azaz f(t
V
) / V
t
, ezert az
(f(t
V
))
V T (t)
altalanostott sorozat nem konvergal f(t)-hez a T
t
topologia szerint.
A konvergens altalanostott sorozatok jellemzik a topologiakat. Pontosabban,

a kovetkezo fontos tenyrol van szo.
Alltas. Tegy uk fel, hogy T es T

t
topologiak a T halmaz felett. A T = T
t
egyenl oseg pontosan akkor teljes ul, ha minden t T pontra, es minden T-ben
halado, (t
i
)
iI
altalanostott sorozatra: a (t
i
)
iI
konvergal t-hez a T topologia
szerint kijelentes ekvivalens a (t
i
)
iI
konvergal t-hez a T
t
topologia szerint
kijelentessel.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy T ,= T
t
; ekkor van olyan T , hogy / T
t
,
vagy van olyan
t
T
t
, hogy
t
/ T . A meghatarozottsag kedveert tegy uk
fel az utobbit, tehat legyen
t
T
t
, hogy
t
/ T . Az
t
halmaz nem T -
nylt, ezert vehet unk olyan t
t
pontot, amely a T topologia szerint nem belso
pontja
t
-nek, vagyis minden V T (t) eseten V
t
,= . A kivalasztasi axioma
szerint
V T (t)
(V
t
) ,= ; legyen (t
V
)
V T (t)
eleme ennek a szorzathalmaznak.
A T (t) halmazt a relacioval ellatva felfele iranytott rendezett halmazt kapunk.
Vilagos, hogy az T-ben halado (t
V
)
V T (t)
altalanostott sorozat t-hez konvergal
a T topologia szerint, hiszen minden T (t) V -re igaz az, hogy ha W T es
V W, akkor t
W
W V . Ugyanakkor a (t
V
)
V T (t)
altalanostott sorozat nem
konvergal t-hez a T
t
topologia szerint, hiszen
t
T (t) es minden T (t) t-re
t
V
/
t
.
Megjegyezz uk, hogy az elozo alltasban lenyeges, hogy altalanostott soro-
zatokrol van szo, nem pedig termeszetes szamokkal indexezett sorozatokrol. A XIV.
fejezetben majd peldat latunk olyan k ulonbozo topologiakra (adott halmaz felett),
amelyek szerint ugyanazok a konvergens sorozatok, de (az elozo alltas alapjan) nem
ugyanazok a konvergens altalanostott sorozatok.
Megallapodunk abban, hogy ha T halmaz, f : T R f uggveny, es c R, akkor
az
1
f c,
1
f R c),
1
f ] , c[),
1
f ]c, [),
1
f ] , c]),
1
f [c, [)
halmazokat a tovabbiakban rendre a kovetkezo szimbolumokkal jelolj uk
[f = c], [f ,= c], [f < c], [f > c], [f c], [f c].
Dencio. Azt mondjuk, hogy a (T, T ) topologikus ter
- regularis, ha minden F T T -zart halmazhoz es t T F ponthoz leteznek olyan
,
t
T diszjunkt T -nylt halmazok, amelyekre F es t
t
;
- teljesen regul aris, ha minden F T T -zart halmazhoz es t T F ponthoz
letezik olyan f : T R f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint,
0 f 1, F [f = 0] es f(t) ,= 0;
- normalis, ha barmely ket F, F
t
T diszjunkt T -zart halmazhoz leteznek olyan
,
t
T diszjunkt T -nylt halmazok, amelyekre F es F
t

t
.
Nyilvanvalo, hogy a (T, T ) topologikus ter pontosan akkor teljesen regularis,
ha minden T T -nylt halmazhoz es t ponthoz letezik olyan f : T R
f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint, 0 f 1, f(t) = 1 es
[f ,= 0] .
Alltas. T
0
-ter (illetve T
1
-ter, illetve Hausdor-ter) minden topologikus altere
T
0
-ter (illetve T
1
-ter, illetve Hausdor-ter). Teljesen regularis ter minden topo-
logikus altere teljesen regularis. Regularis (illetve normalis) ter minden zart topo-
logikus altere regularis (illetve normalis).
Bizonytas. Az elso alltas nyilvanvaloan kovetkezik abbol, hogy ha (T, T ) topo-
logikus ter es t E, akkor minden V T (t) eseten V E (T [E)(t).
Legyen (T, T ) teljesen regularis ter, E T, t E es F E olyan T [E-zart
halmaz, hogy t / F. Ekkor van olyan G T T -zart halmaz, hogy F = G E, es
termeszetesen t T G, ezert a (T, T ) topologikus ter teljes regularitasa miatt van
olyan f : T R f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint, 0 f 1,
G [f = 0] es f(t) ,= 0. Ekkor f[
E
: E R olyan f uggveny, amely folytonos a
T [E es E
R
topologiak szerint, valamint F = G E [f = 0] E = [f[
E
= 0] es
(f[
E
)(t) = f(t) ,= 0, tehat (E, T [E) teljesen regularis ter.
Legyen (T, T ) regularis ter, E T T -zart halmaz, t E es F E olyan T [E-zart
halmaz, hogy t / F. Ekkor az F halmaz T -zart is, ezert a (T, T ) topologikus ter
regularit asa folytan leteznek olyan ,
t
T T -nylt halmazok, hogy F es
t /
t
. Ekkor E es
t
E diszjunkt T [E-nylt halmazok, es termeszetesen
F E, valamint t
t
E, gy (E, T [E) regularis ter.
Legyen (T, T ) normalis ter, E T T -zart halmaz, es F, F
t
E diszjunkt T [E-
zart halmazok. Ekkor az F es F
t
halmazok T -zartak is, gy a (T, T ) topologikus
ter normalissaga miatt leteznek olyan ,
t
T T -nylt halmazok, hogy F es
F
t

t
. Vilagos, hogy ekkor E es
t
E diszjunkt T [E-nylt halmazok, es
termeszetesen F E, valamint F
t

t
E, tehat (E, T [E) normalis ter.
474 F
UGGEL
Alltas. A (T, T ) topologikus ter pontosan akkor regularis, ha a T minden

pontjanak letezik T -zart halmazokbol allo kornyezetbazisa a T topologia szerint.
Bizonytas. Legyen (T, T ) regularis ter, t T es V T (t). Ekkor letezik olyan
T , amelyre t V . Tehat t / T es T T -zart halmaz, gy a
(T, T ) topologikus ter regularitasa miatt leteznek olyan
t
,
t
T diszjunkt T -
nylt halmazok, hogy t
t
es T
t
. Ekkor t
t
T
t
V , tehat
V
t
:= T
t
olyan T -zart kornyezete t-nek, amelyre V
t
V . Ez azt jelenti, hogy a
V T (t)[V zart T szerint halmaz zart halmazokbol allo kornyezetbazisa t-nek
a T topologia szerint.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy a T minden pontjanak letezik T -zart halmazokbol
allo kornyezetbazisa a T topologia szerint. Legyen t T es F T olyan T -zart
halmaz, hogy t / F. Ekkor T F a t-nek T -nylt kornyezete, gy a hipotezis szerint
van olyan V T (t), hogy V T F es a V halmaz T -zart. Legyen T olyan,
hogy t V , valamint legyen
t
:= T V . Ekkor es
t
diszjunkt T -nylt
halmazok, es t , valamint F T V =:
t
, tehat (T, T ) regularis ter.
Most megmutatjuk, hogy topologikus ter regularitasa, bizonyos megszam-
lalhatosagi feltetellel egy utt, maga utan vonja a normalissagot. Ehhez bevezet unk
egy nevezetes topologikus ter-tpust.
Dencio. A (T, T ) topologikus ter T -nylt befedesenek nevez unk minden
olyan (
i
)
iI
rendszert, amelyre T =

iI
i
es minden I i-re
i
T -nylt
reszhalmaza T-nek. A (T, T ) topologikus teret Lindelof-ternek nevezz uk, ha a
T halmaz barmely (
i
)
iI
T -nylt befedesehez letezik olyan J I megszamlalhato
halmaz, hogy (
i
)
iJ
is befedese T-nek.
Alltas. (Lindelof-tetel.) Minden megszamlalhato bazis u topologikus ter Linde-

lof-ter.
Bizonytas. Legyen B megszamlalhato bazisa a (T, T ) topologikus ternek, es legyen
(
i
)
iI
a T-nek tetszoleges T -nylt befedese. Kivalaszthat o olyan (B
i
)
iI
rendszer,
hogy minden i I eseten B
i
B es
i
=

B
i
. Ekkor a B
t
:=

iI
B
i
halmaz
megszamlalhato, mert B
t
B, tovabba nyilvanvaloan T =

B
. A B
t
dencioja
szerint minden B
t
eseten van olyan i I, hogy B
i
. Ezert kivalaszthato
olyan f : B
t
I f uggveny, hogy minden B
t
-ra B
f()
. Ekkor Im(f) I
megszamlalhato reszhalmaz es T =

iIm(f)
i
.
A 3. pontban latni fogjuk, hogy minden kompakt ter is Lindelof-ter, de nem
feltetlen ul megszamlalhato bazis u.
Alltas. (Tyihonov-lemma.) Minden regularis Lindelof-ter normalis.

Bizonytas. Legyen (T, T ) regularis Lindelof-ter, es legyenek F, F
t
T nem ures,
diszjunkt T -zart halmazok. Ha t F, akkor t T F
t
es a T F
t
halmaz T -
nylt, ezert a regulartitas miatt letezik t-nek olyan V T -nylt kornyezete T szerint,
hogy V T F
t
, azaz V F
t
= . Ezert kivalaszthat o olyan (V
t
)
tF
rendszer,
hogy minden F t-re V
t
T (t) es a V
t
halmaz T -nylt, valamint V
t
F
t
= .
Az F es F
t
halmazok szerepet felcserelve hasonloan kapjuk olyan (V
t
)
tF
rendszer
letezeset, hogy minden F
t
t-re V
t
T (t) es a V
t
halmaz T -nylt, valamint
V
t
F = . Legyen olyan halmaz, hogy / F F
t
, es legyen V
:= T (F F
t
).
Ekkor (V
t
)
tFF
]
a T halmaznak T -nylt befedese, es (T, T ) Lindelof-ter, ezert
letezik olyan D F F
t
megszamlalhato halmaz, hogy T =

tD
V
t
. Ha t F,
akkor van olyan s D, hogy t V
s
, es nyilvanvalo, hogy s / F
t
(mert t V
s
F
es s F
t
eseten meg V
s
F = is igaz), tovabba termeszetesen s ,= (mert
t / T (F F
t
) =: V
). Ez azt jelenti, hogy t F eseten van olyan s DF, hogy

t V
s
, vagyis F

sDF
V
s
. Felcserelve az F es F
t
halmazok szerepet hasonloan
kapjuk, hogy F
t

sDF
V
s
teljes ul. Feltett uk, hogy F ,= , ezert D F nem
ures megszamlalhato halmaz, gy letezik olyan : N D F f uggveny, amely
sz urjekci o. Hasonloan adodik
t
: N DF
t
sz urjekcio letezese is. Legyen minden
n N eseten
n
:= V
(n)

n
_
k=0
V
(k)
,
t
n
:= V
(n)

n
_
k=0
V
(k)
,
tovabba ertelmezz uk az
:=
_
nN
n
,
t
:=
_
nN
t
n
halmazokat. Vilagos, hogy minden N n-re
n
es
t
n
mindketten T -nylt halmazok
T-ben, ezert es
t
szinten T -nylt halmazok. Ha m, n N es m n, akkor
n
V
(m)
= es
t
m
V
(m)
, ezert
n

t
m
= . Ha m, n N es n m, akkor
t
m
V
(n)
= es
n
V
(n)
, ezert
t
m

n
= . Ez azt jelenti, hogy minden
N m, n-re
n
t
m
= , amibol kovetkezik, hogy
t
= . Minden k N eseten
F V
(k)
= , ugyanakkor F

tDF
V
t
=

nN
V
(n)
, ezert F

nN
n
=: .
Minden k N eseten F
t
V
(k)
= , ugyanakkor F
t

tDF
V
t
=

nN
V
(n)
, ezert
F
t

nN
t
n
=:
t
.
A Lindelof-tetel es a Tyihonov-lemma osszetevesebol kapjuk, hogy minden
megsz amlalhato bazis u regularis ter normalis.
Alltas. Minden teljesen regularis T

1
-ter Hausdor-ter.
Bizonytas. Legyen (T, T ) teljesen regularis T
1
-ter, es legyenek t, t
t
T olyanok,
hogy t ,= t
t
. Ekkor a t
t
halmaz T -zart, tehat T t
t
a t-nek nylt kornyezete T -
szerint. A teljes regularitas miatt van olyan f : T R f uggveny, amely folytonos
a T es E
R
topologiak szerint, valamint 0 f 1, [f ,= 0] T t
t
es f(t) > 0.
Ekkor barmely r ]0, f(t)[ valos szamra t
1
f ]r, [) es t
t

1
f ] , r[), tovabba
az
1
f ]r, [) es
1
f ] , r[) halmazok diszjunktak es T -nyltak, tehat ezek diszjunkt
T -nylt kornyezetei t-nek, illetve t
t
-nek.
M askent fogalmazva: ha egy teljesen regularis ter nem Hausdor-ter, akkor
mar T
1
-ter sem lehet (de elofordulhat az, hogy T
0
-ter). Megemltj uk, hogy a teljesen
regularis T
1
-tereket Tyihonov-tereknek is nevezik.
476 F
UGGEL
Alltas. Minden metrizalhato topologikus ter normalis.

Bizonytas. Ezt az alltast korabban, az V. fejezet 7. pontjaban mar igazoltuk.
Kesobb (a 3. pontban) latni fogjuk, hogy minden parakompakt Hausdor-ter
(specialisan minden kompakt Hausdor-ter) normalis. Most a normalissag es a teljes
regularitas kapcsolatat tisztazzuk. Ebbol a szempontbol a legfontosabb eredmeny
az Uriszon-tetel, amely megmutatja, hogy normalis teren eleg sok folytonos
valos f uggveny letezik. Nemtrivialis folytonos f uggvenyek letezese altalaban nem
sz uksegszer u; peldaul az antidiszkret terekrol indulo, T
0
-terekbe erkezo folytonos
f uggvenyek nyilvanvaloan mind trivialisak (vagyis allandok).
Tetel. (Uriszon-tetel.) Ha (T, T ) topologikus ter, akkor a kovetkezo kijelen-
tesek ekvivalensek.
(i) (T, T ) normalis ter.
(ii) Minden F T T -zart halmazhoz es minden T T -nylt halmazhoz, F
eseten letezik olyan U T T -nylt halmaz, hogy F U U .
(iii) Minden F T T -zart halmazhoz es minden T T -nylt halmazhoz, F
eseten letezik olyan (
)
[0,1]
rendszer, hogy minden [0, 1] szamra
T -nylt
reszhalmaza T-nek, es F
, tovabba minden [0, 1] , -ra, ha

< , akkor
.
(iv) Minden F T T -zart halmazhoz es minden T T -nylt halmazhoz, F
eseten letezik olyan f : T R f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak
szerint, 0 f 1, valamint F [f = 1] [f ,= 0] .
(v) Barmely ket F, F
t
T diszjunkt T -zart halmazhoz letezik olyan f : T R
f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint, 0 f 1, valamint
F [f = 1] es F
t
[f = 0].
Bizonytas. (i)(ii) Legyen az F T halmaz T -zart, az T halmaz T -nylt,
es tegy uk fel, hogy F . Ekkor F es T diszjunkt T -zart halmazok, ezert az
(i) miatt leteznek olyan U, V T diszjunkt halmazok, hogy F U es T V .
Ekkor U T V es a T V halmaz T -zart, ezert F U U T V .
(ii)(iii) Legyen az F T halmaz T -zart, az T halmaz T -nylt, es tegy uk
fel, hogy F . Minden n N eseten ertelmezz uk a
D
n
:=
_
k
2
n
(k N) (k 2
n
)
_
halmazt, es legyen D :=

nN
D
n
. (A D halmaz elemeit a [0, 1] intervallum diadikusan
racionalis elemeinek nevezz uk.) Vilagos, hogy minden n N eseten D
n
D
n+1
,
mert ha k N es k 2
n
, akkor 2k 2
n+1
, es
k
2
n
=
2k
2
n+1
D
n+1
. Tovabba, a D
halmaz megszamlalhato, es s ur u a [0, 1] intervallumban, mert t [0, 1] eseten van
olyan (c
k
)
kN
sorozat, hogy minden N k-ra c
k
0, 1 es t =
k=0
c
k
2
k
(ez a t szam
felrasa a kettes szamrendszerben), tehat ha R
+
, akkor van olyan n N, hogy
t
n
k=0
c
k
2
k
< , ugyanakkor nyilvanvaloan

n
k=0
c
k
2
k
=
1
2
n
n
k=0
2
nk
c
k
D
n
, hiszen
0
n
k=0
c
k
2
k
t 1, vagyis 0
n
k=0
2
nk
c
k
2
n
.
A kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio tetelet alkalmazva megmutatjuk olyan
_
(
n,r
)
rD
n
_
nN
sorozat letezeset, amelyre minden n N eseten (
n,r
)
rD
n
olyan
(veges) T -ben halado rendszer, hogy minden D
n
r-re F
n,r

n,r
,
valamint minden r, s D
n
eseten, ha r < s, akkor
n,r

n,s
, tovabba minden
D
n
r-re
n+1,r
=
n,r
.
A (ii) hipotezis alapjan az F es halmazokhoz letezik olyan U T , hogy
F U U . Ismet a (ii) hipotezist alkalmazva az U es halmazokra kapjuk
olyan V T letezeset, hogy U V V . Ha
0,0
:= U es
0,1
:= V , akkor
(
0,r
)
rD
0
olyan rendszer T -ben, hogy minden D
0
r-re F
0,r

0,r
,
tovabba minden r, s D
0
= 0, 1 eseten, ha r < s, akkor
0,r

0,s
.
Tegy uk fel, hogy n N
+
es
_
(
k,r
)
rD
k
_
kn
olyan rendszer, hogy minden k n
eseten (
k,r
)
rD
k
olyan T -ben halado rendszer, amelyre minden r D
k
eseten
F
k,r

k,r
, valamint minden r, s D
k
eseten, ha r < s, akkor
k,r

k,s
, tovabba minden n k-ra, ha k+1 < n es r D
k
, akkor
k+1,r
=
k,r
.
Minden r D
n1
eseten legyen
n,r
:=
n1,r
. Legyen r D
n
D
n1
rogztett;
ekkor egyertem uen letezik olyan k N, hogy 2k + 1 2
n
es r =
2k + 1
2
n
.
Vilagos, hogy k < 2
n1
, tehat r
0
:=
k
2
n1
D
n1
es r
1
:=
k + 1
2
n1
D
n1
,
tovabba r
0
< r < r
1
, es r a D
n
egyetlen eleme, amely r
0
es r
1
koze esik. Az
_
(
k,r
)
rD
k
_
kn
rendszer tulajdonsagai alapjan
n1,r
0

n1,r
1
, gy a (ii)
hipotezist alkalmazva az
n1,r
0
es
n1,r
1
halmazokra kapjuk olyan
n,r
T
letezeset, hogy
n1,r
0

n,r

n,r

n1,r
1
. Ebbol latszik, hogy a most
ertelmezett
_
(
k,r
)
rD
k
_
kn+1
rendszer teljesti ugyanazokat a felteteleket, mint
az
_
(
k,r
)
rD
k
_
kn
rendszer, ha az n helyere az n + 1 szamot rjuk.
Legyen tehat
_
(
n,r
)
rD
n
_
nN
olyan sorozat, amelynek a letezeset iment igazoltuk.
Ha r D, akkor minden N m, n-re, r D
m
D
n
eseten
m,r
=
n,r
.
Ezert minden r D szamra ertelmezhetj uk a D
r
halmazt ugy, hogy
r
:=
n,r
minden olyan N n-re, amelyre r
n,r
. Vilagos, hogy minden r D eseten
F
r

r
. Tovabba, r, s D eseten van olyan n N, hogy r, s D
n
,
tehat ha r < s, akkor
r
:=
n,r

n,s
=:
s
. Legyen minden [0, 1] D eseten
:=

rD; r
r
. Ekkor minden [0, 1] D eseten
T es F
0

,
valamint
is teljes ul, mert < 1 (hiszen 1 D), tehat a D s ur usege miatt

van olyan s D, hogy < s, gy

s
, vagyis

s
. Tovabba, ha
, [0, 1] es < , akkor ismet a D s ur usegebol kovetkezik olyan r, s D szamok
letezese, hogy < r < s < , es ekkor

r

s


(
)
[0,1]
olyan rendszer, amelynek a letezeset (iii)-ban alltottuk.
(iii)(iv) Legyen az F T halmaz T -zart, az T halmaz T -nylt, es tegy uk
478 F
UGGEL

fel, hogy F . A (iii) alapjan vegy unk olyan (
)
[0,1]
rendszert, hogy minden
[0, 1] szamra
T -nylt reszhalmaza T-nek, es F
, tovabba
minden [0, 1] , -ra, ha < , akkor
Ertelmezz uk a g : T R f uggvenyt ugy, hogy minden t

1
eseten
g(t) := inf [0, 1] [ t
,
es minden T
1
t-re g(t) := 1. Vilagos, hogy T T
1
[g = 1], es minden
t T eseten 0 g(t) 1.
Megmutatjuk, hogy ha , [0, 1] es < , akkor
1
g ], [)

1
g [, ]).
Valoban, ha t
1
g ], [), akkor g(t) := inf [0, 1][t
< miatt van olyan

[0, 1], hogy t
es < ; ekkor
miatt t
. Ugyanakkor t /
,
k ulonben minden [0, 1] szamra, < eseten t
, tehat g(t)
teljes ulne, gy fennallna a g(t) egyenlotlenseg, holott g(t) > . Tovabba, ha
t
, akkor t
, gy g(t) := inf [0, 1][t
, valamint g(t) ,
k ulonben volna olyan [0, 1], hogy < es t
, ami lehetetlen, mert ekkor

t
teljes ulne, holott t /
.
Megmutatjuk, hogy
0
[g = 0]. Valoban, ha t [g ,= 0] es t
1
, akkor
g(t) := inf [0, 1][t
> 0, es ha ]0, g(t)[, akkor t /
, gy t /
0
, mert
. Ha pedig t [g ,= 0] es t /
1
, akkor t /
0
, mert
0

1
.
Most bebizonytjuk, hogy a g : T R f uggveny folytonos a T es E
R
topologiak
szerint. Ehhez legyen t T rogztett pont; ekkor harom eset lehetseges.
- Ha t
1
g ]0, 1[), akkor barmely ]0, min(g(t), 1 g(t)] valos szamra az elozoek
alapjan
t
1
g ]g(t) , g(t) +[)
g(t)+

g(t)

1
g [g(t) , g(t) +]),
tehat a V
:=
g(t)+
g(t)
halmaz a t pontnak olyan T -nylt kornyezete, amelyre
gV
) [g(t) , g(t) +], gy g folytonos a t pontban a T es E

R
topologiak szerint.
- Ha t [g = 0], vagyis 0 = g(t) := inf [0, 1][t
, akkor vegy unk tetszoleges

R
+
szamot. Rogzts unk olyan [0, 1] szamot, amelyre < .

Alltjuk,
hogy
olyan T -nylt kornyezete t-nek, hogy g
) [, ]. Valoban, az elozoek
alapjan
0

1
g [0, ])
1
g [0, ]), tovabba
0

0
[g = 0]
1
g [0, ]),
ezert
=
_

0
_

0
_
1
g [0, ]) =
1
g [, ]),
vagyis g
) [, ]. Ebbol kovetkezik, hogy g folytonos a t pontban a T es E

R
topologiak szerint.
- Ha t [g = 1], akkor ket alternatva van; t /
1
vagy t
1
. Az elso esetben
T
1
olyan T -nylt kornyezete t-nek, amelyen g = 1, ezert a folytonossag lokalitasa
miatt g folytonos a t pontban a T es E
R
topologiak szerint. Ezert felteheto, hogy
t
1
. Legyen ]0, 1[ tetszoleges valos szam. Ekkor t T
1
, k ulonben
veve egy ]1 , 1[ szamot kapnank, hogy t
1

, gy g(t) < 1,
holott g(t) = 1. Tehat T
1
a t pontnak T -nylt kornyezete, es az elozoek
alkalmazasaval
gT
1
) = gT
1
) g
1

1
) 1 [1 , 1] [1 , 1 +],
tehat g folytonos a t pontban a T es E
R
topologiak szerint.
Ezzel megmutattuk, hogy a g : T R f uggveny folytonos a T es E
R
topologiak
szerint, 0 g 1, valamint
0
[g = 0] es T
1
[g = 1]. Ezert az
f := 1 g : T R f uggveny is folytonos a T es E
R
valamint F
0
[g = 0] = [f = 1] es [f ,= 0] = [g ,= 1]
1
, vagyis az f
f uggveny eleget tesz a (iv) kovetelmenyeinek.
(iv)(v) Legyenek F, F
t
T diszjunkt T -zart halmazok. Ekkor := T F
t
olyan
T -nylt halmaz, hogy F , gy a (iv) alapjan van olyan f : T R f uggveny,
amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint, 0 f 1, valamint F [f = 1] es
[f ,= 0] , vagyis F
t
[f = 0].
(v)(i) Legyenek F, F
t
T diszjunkt T -zart halmazok, es az (v) alapjan legyen
f : T R olyan f uggveny, amely folytonos a T es E
R
valamint F [f = 1] es F
t
[f = 0]. Ekkor barmely r ]0, 1[ valos szamra
F [f < r] es F
t
[f > r], tovabba [f < r] :=
1
f ] , r[) es [f > r] :=
1
f ]r, [)
diszjunkt T -nylt halmazok. Ezert a (T, T ) topologikus ter normalis.
Kovetkezmeny. Minden normalis T
1
-ter teljesen regularis Hausdor-ter.
Bizonytas. Legyen (T, T ) normalis T
1
-ter, F T T -zart halmaz es t T F.
Ekkor a t halmaz T -zart, mert (T, T ) T
1
-ter, gy az Uriszon-tetel szerint van
olyan f : T R f uggveny, amely folytonos a T es E
R
valamint t [f = 1] es F [f = 0]. Ez azt jelenti, hogy (T, T ) teljesen regularis
ter, es korabban lattuk minden teljesen regularis T
1
-ter sz uksegkeppen Hausdor-
ter.
A kovetkezo tetel megfogalmazasa elott megjegyezz uk, hogy ha (T, T ) topo-
logikus ter, az F T halmaz T -zart es f : F R olyan f uggveny, amely
folytonos a T [F es E
R
topologiak szerint, akkor f nem sz uksegkeppen terjesztheto ki
T R f uggvennye ugy, hogy a kiterjesztes folytonos legyen a T es E
R
topologiak
szerint. Maskent fogalmazva: topologikus ter zart topologikus alteren folytonos
valos f uggveny nem feltetlen ul terjesztheto ki a terre folytonosan. A Tietze-tetel
eppen azt mondja, hogy a zart topologikus altereken folytonos valos f uggvenyek
folytonos kiterjeszthetosege ekvivalens a ter normalissagaval.
Tetel. (Tietze-tetel.) Ha (T, T ) topologikus ter, akkor a kovetkezo kijelentesek
ekvivalensek.
(ii) Ha az F T halmaz T -zart es f : F R folytonos f uggveny a T [F es
E
R
topologi ak szerint, valamint minden F t-re [f(t)[ 1 teljes ul, akkor minden
c ]0, 1/3] valos szamhoz letezik olyan g : T R f uggveny, amely folytonos a T
es E
R
topologiak szerint, es minden t T eseten [g(t)[ c, valamint minden t F
eseten [f(t) g(t)[ 1 c teljes ul.
480 F
UGGEL

(iii) Ha az F T halmaz T -zart es f : F R olyan f uggveny, amely folytonos
a T [F es E
R
topologiak szerint, akkor letezik olyan

f : T R f uggveny, amely
folytonos a T es E
R
topologiak szerint es f =

f[
F
.
Bizonytas. (i)(ii) Legyen az F T halmaz T -zart es f : F R olyan
f uggveny, amely folytonos a T [F es E
R
topologiak szerint, valamint 1 f 1.
Rogzts unk egy c ]0, 1/3] valos szamot. Az folytonossag topologikus jellemzese
alapjan az
1
f [1, c]) halmaz T [F-zart es F a T-ben T -zart, ezert az
1
f [1, c])
halmaz is T -zart. Ugyangy, az
1
f [c, 1]) halmaz T -zart T-ben, es termeszetesen
1
f [1, c])
1
f [c, 1]) = . A (T, T ) topologikus ter normalissaga es az Uriszon-
tetel alapjan letezik olyan h : T R f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak
szerint, 0 h 1, valamint
1
f [1, c]) [h = 1] es
1
f [c, 1]) [h = 0].
Ertelmezz uk a g := c(2h 1) f uggvenyt, amely szinten folytonos a T es E

R
topologi ak szerint, valamint [h = 1] = [g = c] es [h = 0] = [g = c]. Ebbol
kovetkezik, hogy
1
f [1, c]) [g = c] es
1
f [c, 1]) [g = c]. Vilagos, hogy
0 h 1 miatt [2h 1[ 1, ezert [g[ c. Tovabba, t F eseten
- ha t
1
f [1, c]), akkor 1 f(t) c es g(t) = c, tehat 1 + c
f(t) g(t) 0 1 c;
- ha t
1
f [c, 1]), akkor c f(t) 1 es g(t) = c, tehat 1 +c 0 f(t) g(t)
1 c;
- ha t
1
f ] c, c[), akkor c < f(t) < c, c g(t) c es c 1/3, gy
1 +c 2c < f(t) g(t) < 2c 1 c,
ami azt jelenti, hogy [f(t) g(t)[ 1 c teljes ul, tehat g olyan f uggveny, amelynek
a letezeset alltottuk.
(ii)(iii) Legyen az F T halmaz T -zart es f : F R olyan f uggveny, amely
folytonos a T [F es E
R
topologiak szerint. Az f megfelelo kiterjesztesenek letezeset
harom lepesben fogjuk igazolni.
(I) Eloszor feltessz uk, hogy az F halmazon [f[ 1, es megmutatjuk olyan

f : T R
f uggveny letezeset, amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint,

f[
F
= f, valamint
a T halmazon eleget tesz a [
f[ 1 egyenlotlensegnek.
Legyen c ]0, 1/3] rogztett valos szam. A kivalasztasi axiomaval kombinalt
rekurzio tetelenek alkalmazasaval bebizonytjuk olyan (f
n
)
nN
sorozat letezeset,
hogy minden N n-re f
n
: T R folytonos f uggveny a T es E
R
topologiak
szerint, tovabba a T halmazon [f
n
[ 1 (1 c)
n+1
es [f
n
f
n+1
[ c (1 c)
n+1
,
valamint az F halmazon [f f
n
[ (1 c)
n+1
teljes ul.
Az f
0
: T R f uggvenynek olyannak kell lennie, hogy folytonos a T es E
R
topologi ak szerint, [f
0
[ c es az F halmazon [f f
0
[ 1 c teljes ul. A (ii)
alltas eppen ilyen tulajdonsag u f uggveny letezeset mondja ki.
Legyen n N
+
es (f
k
)
kn
olyan rendszer, hogy minden n k-ra f
k
: T R
folytonos f uggveny a T es E
R
topologiak szerint, tovabba a T halmazon a [f
k
[
1(1c)
k+1
es k+1 < n eseten [f
k
f
k+1
[ c (1c)
k+1
, valamint az F halmazon
[f f
k
[ (1 c)
k+1
teljes ul. Ekkor az (1 c)
n
(f f
n+1
) : F R f uggvenyre
alkalmazva a (ii) alltast kapjuk olyan g : T R f uggveny letezeset, amely folytonos
a T es E
R
topologiak szerint, tovabba a T halmazon [g[ c es az F halmazon
[(1 c)
n
(f f
n+1
) g[ 1 c teljes ul. Ekkor az f
n
:= f
n1
+(1 c)
n
.g : T R
f uggveny folytonos a T es E
R
topologiak szerint, tovabba a dencio szerint az F
halmazon [f f
n
[ (1c)
n+1
teljes ul. Tovabba, a T halmazon [f
n1
[ 1(1c)
n
es [g[ c is igaz, ezert
[f
n
[ [f
n1
[ + (1 c)
n
[g[ 1 (1 c)
n
+ (1 c)
n
c = 1 (1 c)
n+1
.
Ugyanakkor, a dencio szerint, a T halmazon [f
n
f
n1
[ = (1 c)
n
[g[ c(1 c)
n
.
Ez azt jelenti, hogy az (f
k
)
kn+1
rendszer olyan, hogy minden n + 1 k-ra
f
k
: T R folytonos f uggveny a T es E
R
topologiak szerint, tovabba a T halmazon
a [f
k
[ 1 (1 c)
k+1
es k +1 < n +1 eseten [f
k
f
k+1
[ c (1 c)
k+1
, valamint
az F halmazon [f f
k
[ (1 c)
k+1
teljes ul. Ezert van olyan f uggvenysorozat,
amelynek a letezeset alltottuk; legyen (f
n
)
nN
ilyen sorozat.
Ha m, n N olyanok, hogy m < n, akkor minden t T eseten
[f
n
(t) f
m
(t)[
n
k=m+1
[f
k
(t) f
k1
(t)[
n
k=m+1
c(1 c)
k
=
= c(1 c)
m+1
nm1
k=0
(1 c)
k
= c(1 c)
m+1
1 (1 c)
nm
c
(1 c)
m+1
.
Ebbol kovetkezik, hogy minden T t-re az (f
n
(t))
nN
sorozat Cauchy-sorozat R-
ben, gy konvergens is az E
R
topologia szerint, tehat jol ertelmezett az
f : T R; t lim
n
f
n
(t)
f uggveny. Minden n N es t F eseten [f(t) f
n
(t)[ (1 c)
n+1
es
1 c ]0, 1[, ezert f(t) := lim
n
f
n
(t) = f(t), vagyis

f az f f uggveny kiterjesztese.
Vilagos tovabba, hogy minden t T eseten [
f(t)[ 1, mert minden N n-re

[f
n
(t)[ 1 (1 c)
n+1
1, gy [
f(t)[ = lim
n
[f
n
(t)[ 1.
Megmutatjuk, hogy

f folytonos a T es E
R
topologiak szerint. Ehhez legyen t T
rogztett es R
+
tetszoleges. Legyne N N olyan, hogy minden k > N
termeszetes szamra (1c)
k+1
<

3
. Az elozoek alapjan minden m, n > N temeszetes
szamra es T t
t
-re [f
n
(t
t
) f
m
(t
t
)[ (1 c)
min(m,n)+1
<

3
. A dencio szerint
minden n > N termeszetes szamra es minden T t
t
-re
[f
n
(t
t
)

f(t
t
)[ = lim
m
[f
n
(t
t
) f
m
(t
t
)[

3
.
Ugyanakkor

f(t) = lim
n
f
n
(t), ezert van olyan n N, hogy n > N es [
f(t)f
n
(t)[ <
3
; legyen n N ilyen szam. Ekkor az f
n
f uggveny t pontbeli folytonossagat
482 F
UGGEL

kihaszn alva kapjuk olyan V T (t) kornyezet letezeset, hogy minden t
t
V eseten
[f
n
(t) f
n
(t
t
)[ <

3
. Ha t
t
V , akkor
[
f(t)

f(t
t
)[ [
f(t) f
n
(t)[ +[f
n
(t) f
n
(t
t
)[ +[f
n
(t
t
)

f(t
t
)[ <
teljes ul, ami azt jelenti, hogy

f folytonos a t pontban a T es E
R
topologiak szerint.
(II) Most feltessz uk, hogy az f : F R f uggvenyre minden t F eseten teljes ul
az [f(t)[ < 1 szigor u egyenlotlenseg, es megmutatjuk olyan

f : T R f uggveny
letezeset, amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint,

f[
F
= f es minden t T
eseten [
f(t)[ < 1.
Tekintettel arra, hogy a felteves alapjan minden F t-re [f(t)[ 1 is teljes ul, az
(I) alapjan van olyan

f
0
: T R f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak
szerint,

f
0
[
F
= f es minden t T eseten [
f
0
(t)[ 1. Ekkor az F, [
f
0
= 1] es
[
f
0
= 1] halmazok paronkent diszjunktak es T -zartak T-ben, ezert az
f
1
: F [
f
0
= 1] [
f
0
= 1] R; t
_
_
f(t) , ha t F
1 , ha t [
f
0
= 1],
1 , ha t [
f
0
= 1]
f uggveny jol ertelmezett es folytonos a T [(F [
f
0
= 1] [
f
0
= 1]) es E
R
topologi ak szerint, hiszen a lesz uktesei a F, [
f
0
= 1] es [
f
0
= 1] halmazokra
folytonosak a megfelelo altertopologia es E
R
szerint. Nyilvanvalo, hogy minden
t F [
f
0
= 1] [
f
0
= 1] eseten [f
1
(t)[ 1, ezert ismet az (I) alltast alkalmazva
az f
1
f uggvenyre kapjuk olyan

f
1
: T R f uggveny letezeset, amely folytonos
a T es E
R
topologiak szerint,

f
1
F[ f
0
=1][ f
0
=1]
= f
1
es minden t T eseten
[
f
1
(t)[ 1. Ekkor az
f : T R; t
f
0
(t) +

f
1
(t)
2
R
topologiak szerint,

f[
F
= f es nyilvanvalo, hogy
minden t T eseten [
f(t)[ < 1.
(III)

Atterve az altalanos esetre; legyen f : F R olyan f uggveny, amely folytonos
a T [F es E
R
topologiak szerint. Vegy unk egy olyan g : R ] 1, 1[ f uggvenyt,
amely homeomorzmus a E
R
es E
R
[] 1, 1[ topologiak szerint. Ilyen peldaul a
g : R ] 1, 1[; x
x
1 +[x[
f uggveny, de a tovabbiakban a g konkret alakja lenyegtelen. Termeszetesen a
g f : T R f uggveny folytonos a T [F es E
R
topologiak szerint, es minden
t F eseten [(g f)(t)[ < 1. A (II) alapjan van olyan h : T R f uggveny,
amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint, h[
F
= g f es minden t T
eseten [h(t)[ < 1. Ekkor h folytonos a T es E
R
[] 1, 1[ topologiak szerint is,
tehat az

f := g
1
h : T R f uggveny folytonos a T es E
R
topologiak szerint, es
f[
F
= g
1
(h[
F
) = g
1
(g f) = f.
(iii)(i) Legyenek F, F
t
T diszjunkt T -zart halmazok, es ertelmezz uk az
f : F F
t
R; t
_
1 , ha t F,
0 , ha t F
t
f uggvenyt. Az F halmaz T [(F F
t
)-nylt, mert F = (F F
t
) (T F
t
) es a
T F
t
halmaz T -nylt. Az F es F
t
szerepet felcserelve kapjuk, hogy az F
t
halmaz
T [(F F
t
)-nylt. Ezert a folytonossag lokalitasat alkalmazva nyilvanvalo, hogy f
folytonos a T [(F F
t
) es E
R
topologiak szerint, es az F F
t
halmaz T -zart, gy a
(iii) alapjan van olyan

f : T R f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak
szerint, valamint

f[
FF
= f. Ekkor barmely r ]0, 1[ valos szamra F [
f > r]
es F
t
[
f < r], tovabba [
f < r] es [
f > r] diszjunkt T -nylt halmazok. Ezert a

(T, T ) topologikus ter normalis.
Megjegyezz uk, hogy ha (T, T ) normalis ter, az F T halmaz T -zart, , R,
es f : F R olyan f uggveny, amely folytonos a T [F es E
R
topologiak szerint
es f , akkor letezik olyan

f : T R f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint es f =

f[
F
, valamint

f . Valoban, a Tietze-tetel alapjan
van olyan g : T R f uggveny, amely folytonos a T es E
R
topologiak szerint es
g[
F
= f; ekkor az

f := sup(, inf(g, )) : T R f uggveny folytonos a T es E
R
topologiak szerint, f =

f[
F
, valamint

f .
Dencio. Legyen (T, T ) topologikus ter, F vektorter es f : T F f uggveny.
Ekkor az
1
f F 0) halmazt az f f uggveny tartojanak nevezz uk a T topologia
szerint, es a supp(f) szimb olummal jelolj uk.
Nyilvanvalo, hogy ha (T, T ) topologikus ter, F vektorter a K test felett, es
f, g : T F f uggvenyek, valamint K, akkor
supp(f +g) supp(f) supp(g), supp(.f) supp(f).
Tovabba, ha (T, T ) topologikus ter, K test es f, g : T K f uggvenyek, akkor
supp(f g) supp(f) supp(g).
Ha (T, T ) normalis ter, az F T halmaz T -zart, az T halmaz T -nylt
es F , akkor az Uriszon-tetel szerint van olyan f : T R f uggveny, amely
folytonos a T es E
R
topologiak szerint, 0 f 1, valamint F [f = 1] es
supp(f) .
Dencio. Ha (T, T ) topologikus ter es (T
i
)
iI
a T halmaz befedese, akkor
(T
i
)
iI
-nek alarendelt folytonos egysegosztasnak nevez unk minden olyan (f
i
)
iI
f uggvenyrendszert, amelyre teljes ul azt, hogy minden I i-re f
i
: T R folytonos
f uggveny a T es E
R
topologiak szerint, 0 f
i
1, supp(f
i
) T
i
, es a (supp(f
i
))
iI
halmazrendszer lokalisan veges a T topologia szerint, valamint minden t T eseten
iI
f
i
(t) = 1 (azzal a konvencioval, hogy az ures indexhalmazra vett osszeg egyenlo
0-val).
484 F
UGGEL

Megjegyezz uk, hogy az elozo dencioban szereplo
iI
f
i
(t) kifejezes ertelmes,
mert a felteves alapjan a (supp(f
i
))
iI
halmazrendszer lokalisan veges a T topologia
szerint, gy pontonkent is veges, ezert minden T t-re az i I[f
i
(t) ,= 0 halmaz
veges.
Tetel. (Egysegosztas-tetel normalis terekre.) Ha (T, T ) topologikus ter, akkor
a kovetkezo kijelentesek ekvivalensek.
(ii) A (T, T ) topologikus ter barmely (
i
)
iI
pontonkent veges T -nylt befedesehez
letezik a T-nek olyan (U
i
)
iI
T -nylt befedese (ugyanazzal az I indexhalmazzal),
amelyre minden i I eseten U
i

i
.
(iii) A (T, T ) topologikus ter barmely lokalisan veges T -nylt befedesehez letezik
annak alarendelt folytonos egysegosztas.
Bizonytas. Eloszor megmutatjuk, hogy az (i) es (ii) alltasok ekvivalensek egy-
massal.
(i)(ii) Tegy uk fel, hogy (T, T ) es legyen (
i
)
iI
a T-nek pontonkent veges T -nylt
befedese. Jelolje S az T azon (U
i
)
iI
T -nylt befedeseinek halmazat, amelyekre
minden i T eseten U
i

i
vagy U
i
=
i
. (Megjegyezz uk, hogy ha (U
i
)
iI
S,
akkor letezhet olyan i I, hogy U
i

i
es U
i
=
i
egyszerre teljes ul; ekkor
i
egyszerre T -nylt es T -zart halmaz.) Nyilanvalo, hogy (
i
)
iI
S, tehat S ,= .
Az S halmazon bevezetj uk azt a relaciot, amelyre (U
i
)
iI
, (V
i
)
iI
S eseten
(U
i
)
iI
(V
i
)
iI
pontosan akkor teljes ul, ha minden I i-re: ha U
i

i
, akkor
U
i
= V
i
. Esetszetvalasztasokkal konnyen ellenorizheto, hogy a relacio rendezes a
S halmaz felett.
Megmutatjuk, hogy (S, ) induktvan rendezett halmaz. Legyen ((U
j,i
)
iI
)
jJ
olyan nem ures rendszer, amelyre minden j J eseten (U
j,i
)
iI
S, es minden
J j
1
, j
2
-re (U
j
1
,i
)
iI
(U
j
2
,i
)
iI
vagy (U
j
2
,i
)
iI
(U
j
1
,i
)
iI
. Minden I i-
re legyen U
i
:=

jJ
U
j,i
.

Alltjuk, hogy (U
i
)
iI
S, es minden J j-re
(U
j,i
)
iI
(U
i
)
iI
, vagyis (U
i
)
iI
felso korlatja az ((U
j,i
)
iI
)
jJ
rendszernek az
(S, ) rendezett halmazban. Legyen i I rogztett es J
i
:= j J[U
j,i

i
.
Ha J
i
= , akkor minden j J eseten U
j,i
=
i
(a S halmaz dencioja es
(U
j,i
)
iI
S miatt), ezert U
i
=
i
. Ha j
1
, j
2
J
i
, akkor U
j
1
,i

i
es
U
j
2
,i

i
, ugyanakkor (U
j
1
,i
)
iI
(U
j
2
,i
)
iI
vagy (U
j
2
,i
)
iI
(U
j
1
,i
)
iI
teljes ul,
gy sz uksegkeppen U
j
1
,i
= U
j
2
,i
(a rendezes ertelmezese alapjan). Ez azt jelenti,
hogy ha J
i
,= , akkor barmely j J eseten U
i
= U
j,i
. Tehat minden I i-re
U
i
T , es ha J
i
= , akkor U
i
=
i
, mg J
i
,= eseten barmely J
i
j-re U
i
= U
j,i
,
gy U
i
= U
j,i

i
. Ezert (U
i
)
iI
S pontosan akkor teljes ul, ha (U
i
)
iI
befedese
T-nek, azaz T =

iI
U
i
. Ennek igazolasahoz eloszor megjegyezz uk, hogy az elozoek
szerint minden I i-hez letezik olyan j J, hogy U
i
= U
j,i
, ezert a kivalasztasi
axioma alkalmazasaval vehet unk olyan : I J f uggvenyt, hogy minden I i-
re U
i
= U
(i),i
. Legyen t T rogztett pont. Az (
i
)
iI
rendszer pontonkent
veges befedese T-nek, ezert az I
t
:= i I[t
i
halmaz veges es nem ures. A
I
t
) J halmaz szinten veges es nem ures, ezert az (U
j,i
)
iI
[j I
t
) halmaz
szerinti linearis rendezettsege folytan van olyan j
0
I
t
), hogy minden I
t
) j-re
(U
j,i
)
iI
(U
j
0
,i
)
iI
. Az (U
j
0
,i
)
iI
rendszer befedese T-nek, ezert van olyan i
0
I,
hogy t U
j
0
,i
0
. De U
j
0
,i
0

i
0
, ezert t
i
0
, vagyis i
0
I
t
. Tehat (i
0
) I
t
),
gy a j
0
ertelmezese alapjan (U
(i
0
),i
)
iI
(U
j
0
,i
)
iI
. Ebbol kovetkezik, hogy ha
U
(i
0
),i
0

i
0
, akkor t U
j
0
,i
0
= U
(i
0
),i
0
= U
i
0
, ugyanakkor U
(i
0
),i
0
=
i
0
eseten
t
i
0
= U
(i
0
),i
0
= U
i
0
. Ez azt jelenti, hogy t U
i
0
, tehat (U
i
)
iI
befedese T-nek.
Ezzel megmutattuk, hogy (U
i
)
iI
S; az kell meg igazolni, hogy minden J j-re
(U
j,i
)
iI
(U
i
)
iI
. Ez azonban nyilvanvalo, mert ha j J es i I olyanok, hogy
U
j,i

i
, akkor az elozoek alapjan U
j,i
= U
i
.
A Zorn-lemma alapjan vehet unk olyan (U
i
)
iI
S elemet, amely maximalis a
rendezes szerint. Megmutatjuk, hogy minden i I eseten U
i

i
, tehat az (U
i
)
iI
rendszer olyan T -nylt befedese T-nek, amelynek letezeset a (ii)-ben alltottuk.
Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy i
0
I olyan, amelyre nem igaz az
U
i
0

i
0
tartalmazas: ekkor U
i
0
=
i
0
es U
i
0
,= U
i
0
. A T

iI; i,=i
0
U
i
halmaz T -
zart es T

iI; i,=i
0
U
i
U
i
0
, mert (U
i
)
iI
befedese T-nek. A (T, T ) topologikus ter
normalis, ezert van olyan U T , hogy T

iI; i,=i
0
U
i
U U U
i
0
.

Ertelmezz uk
a (V
i
)
iI
rendszert ugy, hogy minden i I i
0
eseten V
i
:= U
i
, tovabba V
i
0
:= U.
Vilagos, hogy (V
i
)
iI
S, es (U
i
)
iI
(V
i
)
iI
, valamint (U
i
)
iI
,= (V
i
)
iI
,
k ulonben U
i
0
= V
i
0
= U, gy U
i
0
= U
i
0
teljes ulne, holott U
i
0
,= U
i
0
. Ez azt jelenti,
hogy (V
i
)
iI
S olyan elem, amely nagyobb (U
i
)
iI
-nel a rendezes szerint; ez
viszont ellentmond az (U
i
)
iI
maximalitasanak.
(ii)(i) Legyenek F es F
t
diszjunkt T -zart halmazok T-ben. Legyen I := 0, 1,
0
:= T F
t
es
1
:= T F. Ekkor (
i
)
iI
veges, tehat pontonkent veges T -
nylt befedese a T halmaznak. A (ii) alapjan vehetj uk a T-nek olyan (U
i
)
iI
T -
nylt befedeset, amelyre minden i I eseten U
i

i
. Ekkor := T U
1
es
t
:= T U
0
olyan T -nylt halmazok, amelyekre F = T
1
T U
1
=: es
F
t
= T
0
T U
0
=:
t
, valamint
t
= . Ez azt jelenti, hogy a (T, T )
topologikus ter normalis.
(ii)(iii) Legyen (
i
)
iI
a T topologia szerint lokalisan veges es nylt befedese a
T halmaznak. Ekkor (
i
)
iI
pontonkent is veges, tehat a (ii) alapjan vehetj uk a
a T-nek olyan (U
i
)
iI
T -nylt befedeset, amelyre minden i I eseten U
i

i
.
(Megjegyezz uk, hogy itt meg csak az (
i
)
iI
pontonkenti vegesseget hasznaljuk ki,
de kesobb sz ukseg lesz a T topologia szerinti lokalis vegessegere is.) Minden I i-
re U
i

i
, ezert az (
i
)
iI
rendszer pontonkenti vegessege folytan az (U
i
)
iI
rendszer is pontonkent veges. Ezert ismet a (ii) alltast alkalmazva az (U
i
)
iI
rendszerre kapjuk a T olyan (V
i
)
iI
T -nylt befedeset, amelyre minden i I eseten
V
i
U
i
. Lattuk, hogy (ii)(i) teljes ul, tehat a (T, T ) topologikus ter normalis,
gy az Uriszon-tetel alapjan minden I i-hez van olyan g : T R f uggveny, amely
folytonos a T es E
R
topologiak szerint, 0 g 1, es V
i
[g = 1] [g ,= 0] U
i
;
ekkor supp(g) := [g ,= 0] U
i

i
is igaz. Tehat a kivalasztasi axioma
alkalmazasaval vehet unk olyan (g
i
)
iI
rendszert, hogy minden I i-re g
i
: T R
folytonos f uggveny a T es E
R
topologiak szerint, 0 g
i
1, valamint V
i
[g = 1]
es supp(g
i
) U
i

i
. Vilagos, hogy minden I i-re V
i
U
i

i
, ezert az
(
i
)
iI
rendszer T topologia szerinti lokalis vegessege miatt az (U
i
)
iI
es (V
i
)
iI
rendszerek szinten lokalisan vegesek T szerint. A (V
i
)
iI
rendszer T szerint lokalis
veges befedese T-nek, ezert minden T t-hez van olyan i I, hogy g
i
(t) = 1, gy
486 F
UGGEL

a i I[g
i
(t) ,= 0 halmaz nem ures es veges. Legyen minden I i-re
f
i
: T R; t
g
i
(t)
jI; g
j
(t),=0
g
j
(t)
.
Nyilvanvalo, hogy i I eseten supp(f
i
) supp(g
i
) U
i

i
, es minden T t-
re 0 f
i
(t) 1, valamint
iI; f
i
(t),=0
f
i
(t) = 1. Tehat ha minden I i-re az f
i
f uggveny folytonos volna a T es E
R
topologiak szerint, akkor az (f
i
)
iI
rendszer az
(
i
)
iI
befedesnek alarendelt folytonos egysegosztas volna. A denciobol lathato,
hogy ha a
G : T R; t
iI; g
i
(t),=0
g
i
(t)
f uggveny folytonos volna a T es E
R
topologiak szerint, akkor minden I i-re f
i
is
folytonos lenne ugyanezen topologiak szerint.
A G f uggveny folytonossaganak bizonytasahoz legyen t T rogztett. Az (
i
)
iI
rendszer T szerinti lokalis vegessege miatt van olyan V T (t) kornyezete, hogy
I
V
:= i I[V
i
,= veges halmaz. Ha t
t
V , akkor i I[g
i
(t
t
) ,=
0 I
V
, tehat G(t
t
) =
iI
V
g
i
(t
t
). Maskent fogalmazva: G egyenlo a
iI
V
g
i
osszegf uggvennyel a V kornyezeten. Tehat a folytonossag lokalitasa miatt G
folytonos a t pontban a T es E
R
topologiak szerint.
(iii)(i) Tegy uk fel, hogy a (T, T ) topologikus ter olyan, hogy a T barmely
T szerint lokalisan veges es nylt befedesehez letezik annak alerendelt folytonos
egysegosztas. Legyenek F es F
t
diszjunkt T -zart halmazok T-ben. Legyen
I := 0, 1 es
0
:= T F
t
, valamint
1
:= T F. Ekkor (
i
)
iI
veges, tehat
a T szerint lokalisan veges T -nylt befedese T-nek. Legyen (f
i
)
iI
egy (
i
)
iI
-nek
alarendelt folytonos egysegosztas. Ekkor [f
0
,= 0] T F
t
, tehat F
t
[f
0
= 0],
tovabba [f
1
,= 0] T F, tehat F [f
1
= 0]. De minden t T eseten
f
0
(t) + f
1
(t) = 1. Ebbol kovetkezik, hogy barmely r ]0, 1[ valos szamra az
:= [f
0
> r] es
t
:= [f
0
< r] halmazok T -nyltak, diszjunktak, valamint F
es F
t

t
, gy a (T, T ) topologikus ter normalis.
Dencio. A T halmaz feletti felmetrikanak (vagy elteresnek) nevez unk minden
olyan d : T T R
+
f uggvenyt, amelyre teljes ulnek a kovetkezok.
(SM
I
) Minden t T eseten d(t, t) = 0.
(SM
II
) Minden t, t
t
T eseten d(t, t
t
) = d(t
t
, t) (szimmetrikussag).
(SM
III
) Minden t, t
t
, t
tt
T eseten d(t, t
tt
) d(t, t
t
) + d(t
t
, t
tt
) (haromszog-
egyenlotlenseg).
A (T, d) part felmetrikus ternek nevezz uk, ha d felmetrika a T halmaz felett. Ha
(T, d) felmetrikus ter, akkor minden R
+
r-re es T t-re
B
r
(t; d) := t
t
T[d(t, t
t
) < r,
B
r
(t; d) := t
t
T[d(t, t
t
) r,
S
r
(t; d) := t
t
T[d(t, t
t
) = r.
Peldak 1) Ha T halmaz, akkor minden T feletti metrika felmetrika, tovabba
a T T R
+
azonosan 0 f uggveny olyan felmetrika T felett, amely nem metrika,
ha T legalabb ket elem u. Minden metrikus ter felmetrikus ter.
2) Legyen T halmaz es f : T R tetszoleges f uggveny. Ekkor a
d
f
: T T R
+
; (t, t
t
) [f(t) f(t
t
)[
lekepezes felmetrika T felett; ezt nevezz uk az f f uggveny altal generalt fel-
metrikanak.
3) A 2. pelda altalanostasakent legyen T halmaz, F normalt ter es f : T F
tetszoleges f uggveny. Ekkor a
d
f
: T T R
+
; (t, t
t
) |f(t) f(t
t
)|
lekepezes szinten felmetrika T felett.
4) Legyen p felnorma az E valos vagy komplex vektorter felett (VI. fejezet, 2. pont).
Ekkor az
E E R
+
; (x, x
t
) p(x x
t
)
lekepezes felmetrika E felett. Ez a felmetrika pontosan akkor metrika, ha a p fel-
norma norma.
Alltas. Ha d felmetrika a T halmaz felett, akkor egyertelm uen letezik olyan

T topologia T felett, amely szerint minden t T eseten a B
r
(t; d)[r R
+
halmaz
kornyezetbazisa a t pontnak.
Bizonytas. Ha letezik ilyen T topologia, akkor sz uksegkeppen
T = T [ ( t )( r R
+
) : B
r
(t; d) ,
ezert a keresett topologia egyertelm usege nyilvanvalo, ugyanakkor a letezese azon
m ulik, hogy az iment felrt T halmaz topologia-e T felett. Ez viszont pontosan
ugyan ugy bizonythato, ahogy metrikak eseteben igazoltuk azt, hogy a metrika altal
generalt topologia eleget tesz az (O
I
), (O
II
) es (O
III
) felteteleknek (V. fejezet, 2.
pont, ahol a bizonytasban csak azt hasznaltuk ki, hogy d felmetrika T felett).
Dencio. Ha d felmetrika a T halmaz felett, akkor T
d
jeloli azt a T
feletti topologiat, amely szerint minden t T eseten a B
r
(t; d)[r R
+
halmaz kornyezetbazisa a t pontnak; ezt a topologiat a d felmetrika altal generalt

topologianak nevezz uk. Azt mondjuk, hogy a T halmaz feletti T topologia fel-
metrizalhato, ha letezik olyan T feletti d felmetrika, amelyre T
d
= T .
Megjegyezz uk, hogy ha T halmaz es d : T T R
+
az azonosan 0 f uggveny,
akkor T
d
egyenlo a T feletti antidiszkret topologiaval.
Dencio. Ha (M, d) felmetrikus ter, akkor egy M-ben halado (x
n
)
nN
sorozatot Cauchy-sorozatnak nevez unk a d felmetrika szerint, ha minden R
+
eseten van olyan N N, hogy minden m, n > N termeszetes szamra d(x
m
, x
n
) < .
Azt mondjuk, hogy az (M, d) felmetrikus ter teljes, ha minden M-ben halado, d
488 F
UGGEL

szerinti Cauchy-sorozat konvergens a T
d
topologia szerint. Azt mondjuk, hogy
a (T, T ) topologikus ter teljesen felmetrizalhato, ha letezik olyan T feletti d
felmetrika, amelyre T = T
d
es (M, d) teljes felmetrikus ter.
Megjegyezz uk, hogy ha (M, d) felmetrikus ter, akkor minden M-ben halado,
T
d
szerint konvergens sorozat Cauchy-sorozat a d felmetrika szerint; ez ugyan ugy
igazolhato, mint metrikus terek eseteben (V. fejezet, 9. pont).
Dencio. Ha (d
i
)
iI
a T halmaz feletti felmetrikak tetszoleges rendszere,
akkor a sup
iI
T
d
i
topologiat a (d
i
)
iI
felmetrika-rendszer altal generalt topologianak
nevezz uk es a T
(d
i
)
iI
szimbolummal jelolj uk. Ha (f
i
)
iI
a T halmazon ertelmezett
valos ertek u f uggvenyek tetszoleges rendszere, akkor a (d
f
i
)
iI
felmetrika-rendszer
altal generalt T feletti topologiat az (f
i
)
iI
f uggvenyrendszer altal generalt topo-
logianak nevezz uk es a T
(f
i
)
iI
Legyen (d
i
)
iI
a T halmaz feletti felmetrikak nem ures rendszere. A topologia-
szupremumra vonatkozo korabbi ismereteink es a T
(d
i
)
iI
topologia ertelmezese
alapjan a
B :=
_

iI
i
(
i
)
iI

iI
T
d
i
_
halmaz bazisa a T
(d
i
)
iI
topologianak, ahol
iI
T
d
i
:=
_
(
i
)
iI

iI
T
d
i
i I[
i
,= T veges halmaz
_
.
Ha (
i
)
iI

iI
T
d
i
es J := i I[
i
,= T, akkor J ,= eseten

iI
i
=

iJ
i
,
mg J = eseten

iI
i
= T. Ha J ,= , akkor t

iI
i
eseten van olyan
(r
i
)
iI
rendszer R
+
-ban, amelyre minden i J eseten B
r
i
(t; d
i
)
i
, tehat
iJ
B
r
i
(t; d
i
)

iJ
i
=

iI
i
. Ebbol kovetkezik, hogy egy T halmaz pontosan
akkor nylt a (d
i
)
iI
felmetrika-rendszer altal generalt topologia szerint, ha minden
t ponthoz letezik olyan J I nem ures veges halmaz, es olyan (r
i
)
iJ
rendszer
R
+
-ban, hogy

iJ
B
r
i
(t; d
i
) (vagy ami ugyanaz: minden t ponthoz letezik
olyan J I nem ures veges halmaz, es olyan r R
+
, hogy

iJ
B
r
(t; d
i
) ).
Tovabba, a T
(d
i
)
iI
:= sup
iI
T
d
i
topologia megegyezik a ((T
i
, T
d
i
), id
T
)
iI
rendszer
altal projektvan eloalltott T feletti topologiaval, ezert minden (T
t
, T
t
) topologikus
terre, es minden f : T
t
T f uggvenyre, az f pontosan akkor folytonos a T
t
es
T
(d
i
)
iI
topologiak szerint, ha minden I i-re az f f uggveny folytonos a T
t
es T
d
i
Az elozoek alapjan konnyen lathato, hogy ha (d
i
)
iI
a T halmaz feletti
felmetrikak nem ures rendszere, akkor a T
(d
i
)
iI
topologia pontosan akkor Haus-
dor-topologia, ha minden t, t
t
T ponthoz, t ,= t
t
eseten letezik olyan i I, hogy
d
i
(t, t
t
) > 0.
Alltas. Ha T halmaz es (f
i
)
iI
T R f uggvenyek rendszere, akkor a T
(f
i
)
iI
topologia egyenlo az ((R, E
R
), f
i
)
iI
rendszer altal projektvan eloalltott T feletti
topologi aval, vagyis T
(f
i
)
iI
az a legkisebb T feletti topologia, amelyre minden i I
eseten az f
i
: T R f uggveny folytonos a T
(f
i
)
iI
es E
R
topologiak szerint.
Bizonytas. Ha I = , akkor a dencio alapjan T
(f
i
)
iI
megegyezik az T feletti
antidiszkret topologiaval; ugyanakkor minden I i-re az f
i
f uggveny folytonos
a T feletti antidiszkret topologia es E
R
szerint, tehat az ((R, E
R
), f
i
)
iI
rendszer
altal projektvan eloalltott T feletti topologia egyenlo a T feletti antidiszkret
topologiaval. Ezert felteheto, hogy I ,= .
Jelolje T az ((R, E
R
), f
i
)
iI
rendszer altal projektvan eloalltott T feletti topologiat,
es T
t
:= T
(f
i
)
iI
. Ha i I es r
i
R
+
, akkor minden T t-re B
r
i
(t; d
i
) =
[[f
i
f
i
(t)[ < r
i
], es a jobb oldalon allo halmaz T -nylt, hiszen f
i
folytonos a T es
E
R
topologiak szerint. Ebbol kovetkezik, hogy ha J I nem ures veges halmaz es
(r
i
)
iJ
R
+
-ban halado rendszer, akkor minden T t-re a

iJ
B
r
i
(t; d
i
) halmaz T -
nylt. Az alltas elott allo megjegyzes szerint ezek a halmazok topologikus bazisat
alkotjak a T
t
topologianak, ezert T
t
T .
A fordtott tartalmazas bizonytasahoz eleg azt megmutatni, hogy minden i I
eseten az f
i
: T R f uggveny folytonos a T
t
es E
R
topologiak szerint, hiszen a
denci o szerint T a legkisebb ilyen tulajdonsag u T feletti topologia. Legyen i I,
R
+
es t T. A B
(t; d
i
) gomb T
t
-nylt kornyezete t-nek, es vilagos, hogy
f
i
B
(t; d
i
)) B
(f
i
(t); R), tehat f
i
a t pontban folytonos a T
t
es E
R
topologiak
szerint.
Tetel. (Teljesen regularis terek karakterizacios tetele.) Ha (T, T ) topologikus
ter, akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) (T, T ) teljesen regularis.
(ii) Letezik T [0, 1] f uggvenyeknek olyan (f
i
)
iI
rendszere, hogy T = T
(f
i
)
iI
.
(iii) Letezik T feletti felmetrikaknak olyan (d
i
)
iI
rendszere, hogy T = T
(d
i
)
iI
.
Tovabba, ha (T, T ) teljesen regularis ter es I F(T; [0, 1]) olyan halmaz, hogy
minden f I eseten f folytonos a T es E
R
[[0, 1] topologiak szerint, valamint minden
F T T -zart halmazhoz es T F t-hez letezik olyan f I, hogy F [f = 0] es
f(t) = 1, akkor T = T
(f)
fI
.
Bizonytas. Az alltas trivialisan igaz akkor, amikor T a T feletti antidiszkret
topologia.
(i)(ii) A (T, T ) topologikus ter teljesen regularis, ezert van olyan I F(T; [0, 1])
halmaz, hogy minden f I f uggveny folytonos a T es E
R
[[0, 1] topologiak szerint,
valamint minden F T T -zart halmazhoz es T F t-hez van olyan f I,
hogy f(t) = 1 es F [f = 0]. Megmutatjuk, hogy barmely ilyen tulajdonsag u
I halmazra az (f)
fI
f uggvenyrendszer altal generalt T feletti topologia egyenlo
T -vel.
Jelolje T
t
az (f)
fI
f uggvenyrendszer altal generalt T feletti topologiat, es legyen
t T rogztett pont.
Legyen V T (t); ekkor van olyan T , hogy t V . A T halmaz T -
zart es t / T , gy az I f uggvenyhalmaz valasztasa szerint van olyan f I, hogy
f(t) = 1 es T [f = 0]. Az f f uggveny folytonos a T
t
es E
R
topologiak szerint,
490 F
UGGEL

ezert barmely r ]0, 1[ valos szamra az [f > r] =
1
f ]r, [ halmaz T
t
-nylt es
t [f = 1] [f > r] [f ,= 0] V , gy V T
t
(t). Ez azt jelenti, hogy
T (t) T
t
(t).
Megfordtva, legyen V T
t
(t); ekkor van olyan T
t
, hogy t
t
V . Legyen
J I olyan nem ures veges halmaz es r R
+
olyan, hogy

fJ
B
r
(t; d
f
) V . Ha
f J, akkor B
r
(t; d
f
) = [[f f(t)[ < r], es az f f uggveny folytonos a T es E
R
topologiak szerint, gy a [[f f(t)[ < r] halmaz T -nylt. Ebbol kovetkezik, hogy
fJ
B
r
(t; d
f
) T , gy V T (t). Ez azt jelenti, hogy T
t
(t) T (t).
Tehat minden t T eseten T (t) = T
t
(t), gy T = T
t
teljes ul. Ezzel nemcsak az
(i)(ii) implikaciot, hanem az utolso alltasunkat is igazoltuk.
(ii)(iii) Trivialis.
(iii)(i) Legyen (d
i
)
iI
a T halmaz feletti felmetrikaknak olyan rendszere, hogy
T = T
(d
i
)
iI
. Ha i I es t T, akkor d
i
(, t) : T R f uggveny folytonos a
T es E
R
topologiak szerint, mert a d
i
-re vonatkozo haromszog-egyenlotlenseg es
szimmetria alapjan minden T t
1
, t
2
-re fennall a [d
i
(t
1
, t) d
i
(t
2
, t)[ d
i
(t
1
, t
2
)
egyenl otlenseg.
Legyen az F T halmaz T -zart es t T F. Ekkor a T F halmaz a t pontnak
T -nylt kornyezete, ezert van olyan J I nem ures veges halmaz es r R
+
, hogy
iJ
B
r
(t; d
i
) T F. Ekkor az
f := 1 inf
_
1,
1
r
sup
iJ
d
i
(, t)
_
: T R
R
topologiak szerint, tovabba 0 f 1, es F [f = 0],
valamint f(t) = 1. A dencio alapjan ez azt jelenti, hogy a (T, T ) topologikus ter
teljesen regularis.
Az imenti tetel bizonytasanak (i)(ii) reszebol lathato, hogy ha (T, T )
teljesen regularis ter es I F(T; [0, 1]) olyan halmaz, hogy minden f I
eseten f folytonos a T es E
R
[[0, 1] topologiak szerint, valamint minden F T
T -zart halmazhoz es T F t-hez letezik olyan f I, hogy F [f = 0] es
f(t) = 1, akkor T = T
(f)
fI
. Masfelol lattuk, hogy a T
(f)
fI
topologia megegyezik
az ((R, E
R
), f)
fI
rendszer altal eloalltott T feletti inicialis topologiaval. Ebbol
azonnal kovetkezik, hogy ha I ilyen tulajdonsag u f uggvenyhalmaz, akkor minden
(T
t
, T
t
) topologikus terre, es minden g : T
t
T f uggvenyre: a g pontosan akkor
folytonos a T
t
es T topologiak szerint, ha minden I f-re az f g : T
t
R
t
es E
R
topologiak szerint.
Kovetkezmeny. Ha (T, T ) teljesen regularis Hausdor-ter es I F(T; [0, 1])
olyan halmaz, hogy minden f I eseten f folytonos a T es E
R
[[0, 1] topologiak
szerint, valamint minden F T T -zart halmazhoz es T F t-hez letezik olyan
f I, hogy F [f = 0] es f(t) = 1, akkor a
_
[0, 1]
I
, (E
R
[[0, 1])
I
_
topologikus
kockanak van olyan topologikus altere, amely homeomorf (T, T )-vel (amit ugy
fejez unk ki, hogy a (T, T ) teljesen regularis ter beagyazhat o a
_
[0, 1]
I
, (E
R
[[0, 1])
I
_
topologikus kockaba).
Bizonytas. Legyen T
t
:= (E
R
[[0, 1])
I
, es ertelmezz uk a
: T [0, 1]
I
; t (f f(t))
lekepezest, tehat t T eseten (t) [0, 1]
I
az a f uggveny, amely minden f I
f uggvenyhez az f(t) erteket rendeli.
Legyenek t, t
t
T es t ,= t
t
; akkor t T t
t
es a t
t
halmaz T -zart, mert a (T, T )
topologikus ter T
1
-ter. Ezert az I valasztasa szerint van olyan f I, hogy f(t) = 1
es t
t
[f = 0], azaz f(t
t
) = 0. Tehat (t)(f) = 1 ,= 0 = f(t
t
) = (t
t
)(f), vagyis
a f uggveny injektv.
Minden f I eseten jelolje pr
f
az f altal meghatarozott [0, 1]
I
[0, 1] projekciot.
A szorzattopologia denci oja alapjan a f uggveny pontosan akkor folytonos a T
es T
t
topologiak szerint, ha minden I f-re a pr
f
: T [0, 1] f uggveny
folytonos a T es E
R
[[0, 1] topologiak szerint. De f I eseten minden T t-re
(pr
f
) (t) = f(t), azaz pr
f
= f, es f folytonos a T es E
R
[[0, 1] topologiak
szerint. Ezert a : T [0, 1]
I
lekepezes folytonos a T es T
t
topologiak szerint.
Tehat a : T Im() f uggveny olyan bijekcio, amely folytonos a T es T
t
[Im()
A bizonytas utolso lepesekent megmutatjuk, hogy a
1
: Im() T f uggveny
folytonos a T
t
[Im() es T topologiak szerint. Az alltas elott allo megjegyzes
alapjan
1
pontosan akkor folytonos a T
t
[Im() es T topologiak szerint, ha
minden I f-re az f
1
: Im() R f uggveny folytonos a T
t
[Im() es E
R
topologi ak szerint. Ha f I, akkor nyilvanvaloan f
1
= pr
f
[
Im()
, vagyis f
1
egyenl o a pr
f
: [0, 1]
I
[0, 1] projekcio-f uggveny Im()-re vett lesz uktesevel. A
szorzattopologia ertelmezese alapjan minden f I eseten a pr
f
f uggveny folytonos
a T
t
es E
R
[[0, 1] topologiak szerint, gy pr
f
[
Im()
folytonos a T
t
[Im() es E
R
[[0, 1]
topologi ak szerint. Ezert minden I f-re f
1
folytonos a T
t
[Im() es E
R
Tetel. (Uriszon beagyazasi tetele.) Minden megszamlalhato bazis u regularis
T
1
-ter homeomorf a
_
[0, 1]
N
, (E
R
[[0, 1])
N
_
euklideszi kocka valamelyik topologikus
alterevel.
Bizonytas. Legyen (T, T ) megszamlalhato bazis u regularis T
1
-ter. A Lindelof-tetel
szerint minden megszamlalhato bazis u topologikus ter Lindelof-ter, es a Tyihonov-
lemma szerint minden regularis Lindelof-ter normalis. Ezert (T, T ) normalis T
1
-
ter, gy (T, T ) teljesen regularis Hausdor-ter. Ha letezne olyan I F(T; [0, 1])
megszamlalhato halmaz, hogy minden f I eseten f folytonos a T es E
R
[[0, 1]
topologi ak szerint, valamint minden F T T -zart halmazhoz es T F t-hez
letezik olyan f I, hogy F [f = 0] es f(t) = 1, akkor a teljesen regularis terek
karakteriz acios tetelenek kovetkezmenye alapjan a
_
[0, 1]
I
, (E
R
[[0, 1])
I
_
topologikus
kockanak van olyan topologikus altere, amely homeomorf (T, T )-vel. Ekkor I
veges, vagy ekvipotens N-nel. Az elso esetben
_
[0, 1]
I
, (E
R
[[0, 1])
I
_
homeomorf
a
_
[0, 1]
N
, (E
R
[[0, 1])
N
_
euklideszi kocka valamelyik topologikus alterevel, mg a
masodik esetben
_
[0, 1]
I
, (E
R
[[0, 1])
I
_
es
_
[0, 1]
N
, (E
R
[[0, 1])
N
_
homeomorfak. Ezert
(T, T ) is homeomorf volna a
_
[0, 1]
N
, (E
R
[[0, 1])
N
_
euklideszi kocka valamelyik topo-
logikus alterevel.
492 F
UGGEL

Egy ilyen tulajdonsag u I f uggvenyhalmaz eloalltasa celjabol vegy uk a (T, T )
topologikus ternek egy B megszamlalhato topologikus bazisat, es legyen I :=
(U, V ) BB[U V . A (T, T ) topologikus ter normalis, ezert az Uriszon-tetel
alapjan minden I (U, V )-hez van olyan f : T R f uggveny, amely folytonos
a T es E
R
topologiak szerint, 0 f 1, U [f = 1] es [f ,= 0] V . Ezert
kivalaszthatunk olyan
_
f
U,V
_
(U,V )I
rendszert, hogy minden I (U, V )-re f
U,V
:
T R folytonos f uggveny a T es E
R
topologiak szerint, U [f
U,V
= 1] es [f
U,V
,=
0] V . Az I halmaz megszamlalhato, ezert I :=
_
f
U,V
(U, V ) I
_
F(T; [0, 1])
olyan megszamlalhato f uggvenyhalmaz, amelynek minden eleme folytonos a T es
E
R
topologiak szerint. Legyen az F T halmaz T -zart es t T F. A B
halmaz topologikus bazisa a (T, T ) topologikus ternek, ezert vehet unk olyan V B
halmazt, hogy t V T F. A (T, T ) topologikus ter regularis, ezert a V T (t)
kornyezethez van olyan W T (t), amely T -zart es W V . Ekkor t
W T ,
gy ismet kihasznalva azt, hogy B topologikus bazisa (T, T )-nek kapunk olyan
U B halmazt, hogy t U
W. Vilagos, hogy U W V , tehat (U, V ) I,

es f
U,V
(t) = 1, valamint F T V [f
U,V
= 0]. Ez azt jelenti, hogy I olyan
f uggvenyhalmaz, amelynek a letezeset alltottuk.
Kovetkezmeny. (Uriszon metrizacios tetele.) Ha (T, T ) T
1
-ter, akkor a
kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) (T, T ) regularis es megszamlalhato bazis u.
(ii) (T, T ) homeomorf a
_
[0, 1]
N
, (E
R
[[0, 1])
N
_
euklideszi kocka valamelyik topolo-
gikus alterevel.
(iii) (T, T ) metrizalhato es szeparabilis.
Bizonytas. (i)(ii) Ez a kovetkeztetes ekvivalens Uriszon beagyazasi tetelevel (a
T
1
terek koreben).
(ii)(iii) A
_
[0, 1]
N
, (E
R
[[0, 1])
N
_
euklideszi kocka metrizalhato, es nyilvanvalo, hogy
metrizalhato topologikus ter barmely topologikus altere metrizalhato.
(iii)(i) Az V. fejezet 3. pontjaban lattuk, hogy szeparabilis metrikus ter
megsz amlalhato bazis u, es az V. fejezet 7. pontjanak utolso tetele alapjan
metrizalhato topologikus ter meg normalis is (es persze Hausdor-ter), ezert
sz uksegkeppen regularis.
3. Kompakt es lokalisan kompakt terek 493
3. Kompakt es lokalisan kompakt terek
Ettol kezdve atter unk a topologikus terek jelolesevel kapcsolatos szokasos kon-
venciora. Tehat minden topologikus teret egyetlen szimbolummal, az alaphalmaz
jelevel jelol unk, ha ez nem okoz felreertest. Hasonlo megallapodashoz tartottuk
magunkat a testek, a vektorterek, a metrikus terek es a normalt terek eseteben
is. Tovabba, a K test minden reszhalmazat az euklideszi topologia (vagyis E
K
)
lesz uktesevel ellatva topologikus ternek tekintj uk. Tehat a K reszhalmazain mas
topologiat nem vesz unk; ha arra megis sz ukseg volna, akkor azt k ulon megemltj uk.
Dencio. A T topologikus terek kompaktnak nevezz uk, ha a T barmely
nylt befedesenek letezik nylt reszbefedese. A T topologikus ter E reszhalmazat
kompaktnak mondjuk, ha E a T topologiajanak lesz uktesevel ellatva kompakt ter.
A T topologikus ter E reszhalmazat relatv kompaktnak mondjuk, hogy az E halmaz
kompakt T-ben.
Teh at a kompaktsagot ugy ertelmezz uk, hogy kompakt terekre a Borel-
Lebesgue befedesi-tetel (V. fejezet, 5. pont) dencio szerint teljes uljon.
Az analzis tobb fejezeteben (peldaul a XV., XVI. es XVII. fejezetekben)
megallapodunk abban, hogy csak olyan kompakt tereket tekint unk, amelyek
Hausdor-terek. Ilyen esetekben a kompakt ter kifejezes azt fogja rovidteni,
hogy kompakt Hausdor-ter. De ez nem azt jelenti, hogy minden kompakt
ter automatikusan Hausdor-ter. Peldaul minden antidiszkret ter nyilvanvaloan
kompakt, de ha az alaphalmaz legalabb ket elem u, akkor nem Hausdor-ter (sot
nem is T
1
-ter).
Alltas. Legyen T topologikus ter. Az E T halmaz pontosan akkor kompakt,

ha a T nylt reszhalmazainak barmely (
i
)
iI
rendszerere teljes ul az, hogy ha
E

iI
i
, akkor letezik olyan J I veges halmaz, amelyre E

iJ
i
.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy az E T halmaz kompakt, es legyen (
i
)
iI
a T nylt
reszhalmazainak olyan rendszere, hogy E

iI
i
. Az altertopologia tulajdonsagai
szerint ekkor az (E
i
)
iI
halmazrendszer mindegyik tagja nylt az E toplogikus
alterben, es E =

iI
(E
i
). Az E kompaktsaga miatt van olyan J I veges
halmaz, hogy E =

iJ
(E
i
). Termeszetesen ekkor E

iJ
i
is teljes ul.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy a T nylt reszhalmazainak barmely (
i
)
iI
rendszerere
teljes ul az, hogy E

iI
i
eseten van olyan J I veges halmaz, hogy E
iJ
i
. Legyen (
t
i
)
iI
olyan halmazrendszer, hogy minden i I eseten
t
i
nylt
reszhalmaza az E topologikus alternek es E =

iI
t
i
. Az altertopologia denciaja
alapjan kivalaszthatunk olyan (
i
)
iI
rendszert, hogy minden I i-re
i
nylt
reszhalmaza T-nek es
t
i
= E
i
. Vilagos, hogy ekkor E =

iI
t
i
=

iI
(E
i
)
494 F
UGGEL
iI
i
, tehat a felteves alapjan van olyan J I veges halmaz, hogy E

iJ
i
.
Ezert E =

iJ
(E
i
) =

iJ
t
i
, gy E kompakt halmaz T-ben.
Legyen T topologikus ter, E T kompakt halmaz, es (V
t
)
tE
olyan rendszer,
hogy minden E t-re V
t
a t-nek kornyezete. Ekkor van olyan H E veges halmaz,
hogy E

tH
V
t
. Valoban, a kornyezetek ertelmezese alapjan kivalaszthatjuk a
T nylt reszhalmazainak olyan (
t
)
tE
rendszeret, amelyre minden t E eseten
t
t
V
t
, tehat E

tE
t
. Ez azt jelenti, hogy (
t
)
tE
nylt befedese
E-nek, gy az E kompaktsaga folytan van olyan H E veges halmaz, hogy
E

tH
t

tH
V
t
. Ezt az alltast a kovetkezokben gyakran alkalmazzuk.
Alltas. Legyen T topologikus ter es T

t
T. Az E T
t
halmaz pontosan
akkor kompakt T-ben, ha kompakt a T
t
topologikus alterben.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy az E T
t
halmaz kompakt a T
t
topologikus alterben,
es legyen (
i
)
iI
a T nylt reszhalmazainak olyan rendszere, hogy E

iI
i
.
Ekkor a (T
t

i
)
iI
rendszer a T
t
altertopologiaja szerint nylt reszhalmazainak
olyan rendszere, hogy E

iI
(T
t
i
). Ezert van olyan J I veges halmaz, hogy
E

iJ
(T
t
i
)

iJ
i
. Ez azt jelenti, hogy E kompakt a T topologikus terben.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy az E T
t
halmaz kompakt a T topologikus terben,
es legyen (
t
i
)
iI
a T
t
topologikus alterben nylt halmazok olyan rendszere, hogy
E

iI
t
i
. Az altertopologia tulajdonsagai szerint kivalaszthato a T nylt
reszhalmazainak olyan (
i
)
iI
rendszere, hogy minden i I eseten
t
i
= T
t

i
.
Ekkor E

iI
i
, gy letezik olyan J I veges halmaz, hogy E

iJ
i
. Minden
I i-re
t
i
T
t
, ezert ebbol kovetkezik, hogy E T
t
iJ
i
_
=

iJ
(T
t

i
) =
iJ
i
. Ez azt jelenti, hogy E kompakt a T
t
topologikus alterben.
Veges sok veges halmaz unioja veges, ezert nyilvanvalo, hogy topologikus ter
veges sok kompakt reszhalmazanak unioja kompakt. Tovabba, topologikus ter
barmely veges reszhalmaza nyilvanvaloan kompakt halmaz.
Alltas. Hausdor-ter minden kompakt reszhalmaza zart. Kompakt ter min-

den zart reszhalmaza kompakt. Kompakt Hausdor-terben egy halmaz pontosan
akkor kompakt, ha zart.
Bizonytas. A harmadik alltas nyilvanvaloan kovetkezik az elso kettobol.
Legyen E nem ures kompakt halmaz a T Hausdor-terben, es t
0
T E rogztett
pont. Minden t E eseten t ,= t
0
, ezert letezik t-nek olyan V kornyezete es t
0
-
nak olyan U kornyezete, hogy V U = . Tehat kivalaszthatunk olyan (V
t
)
tE
es (U
t
)
tE
rendszereket, hogy minden E t-re V
t
a t-nek es U
t
a t
0
-nak olyan
kornyezete T-ben, hogy V
t
U
t
= . Az E kompaktsaga miatt letezik olyan H E
veges halmaz, hogy E

tH
V
t
. Az E ,= feltetel alapjan H ,= , gy a U :=

tH
U
t
halmaz a t
0
-nak olyan kornyezete T-ben, hogy U
_

tH
V
t
_
= , kovetkezeskeppen
U E = , azaz U T E. Ez azt jelenti, a T E halmaz minden pontja belso
pont, tehat E zart halmaz T-ben.
Legyen T kompakt ter es E T zart halmaz. Legyen (
i
)
iI
a T nylt
reszhalmazainak olyan rendszere, amelyre E

iI
i
. Legyen olyan halmaz,
hogy / I, es
:= T E, tehat az E zartsaga miatt
nylt reszhalmaza T-nek.

Ekkor (
i
)
iI]
a T nylt befedese, gy a T kompaktsaga folytan letezik olyan
J I veges halmaz, amelyre T =

iJ
i
. Vilagos, hogy E
= , ezert
E =

iJ
(E
i
) =

iJ\]
(E
i
)

iJ\]
i
. Tehat J I olyan veges
halmaz, hogy E

iJ\]
i
. Ez azt jelenti, hogy E kompakt halmaz T-ben.
De vigyazzunk arra, hogy kompakt terben letezhet nem zart kompakt resz-
halmaz; peldaul ha T kompakt, de nem T
1
-ter, akkor van olyan t T, hogy a t
halmaz nem zart, de kompakt.
Kovetkezmeny. Ha T topologikus ter, E T kompakt halmaz es F T zart
halmaz, akkor E F kompakt halmaz T-ben.
Bizonytas. Az altertopologiak tulajdonsagai alapjan az E F halmaz zart az E
kompakt topologikus alterben, gy az elozo alltas szerint E F kompakt az E
altertopologi aja szerint. Ezert E F kompakt T-ben is.
Alltas. Regularis topologikus terben minden kompakt halmaz relatv kom-

pakt.
Bizonytas. Legyen T regularis topologikus ter es K T kompakt halmaz. Legyen
(
i
)
iI
nylt befedese K-nak T-ben. Ha t K, akkor van olyan i I, hogy t
i
,
tehat a T regularitasa miatt van olyan V zart kornyezete t-nek, hogy V
i
. Tehat
kivalaszthato olyan (V
t
)
tK
rendszer, hogy minden t K eseten V
t
zart kornyezete
t-nek es van olyan i I, amelyre V
t

i
. Ekkor (V
t
)
tK
kornyezetekkel valo
befedese a K kompakt halmaznak, ezert van olyan H K veges halmaz, hogy
K
_
tH
V
t
. Itt a jobb oldalon zart halmaz all, ezert K
_
tH
V
t
. Ha f : H I
olyan f uggveny, hogy minden t H eseten V
t

f(t)
, akkor Im(f) olyan veges
reszhalmaza I-nek, hogy K
_
iIm(f)
i
, tehat K kompakt halmaz T-ben.
Alltas. Minden kompakt Hausdor-ter normalis.

Bizonytas. Eloszor megmutatjuk, hogy minden kompakt Hausdor-ter regularis.
Legyen ugyanis T kompakt Hausdor-ter, F T nem ures zart halmaz, valamint
t T F. Minden s F eseten t ,= s, ezert van olyan U nylt kornyezete t-
nek es olyan V nylt kornyezete s-nek, hogy U V = . Kivalaszthatunk tehat
olyan (U
s
)
sF
es (V
s
)
sF
rendszereket, hogy minden F s-re U
s
az t-nek nylt
kornyezete es V
s
az s-nek nylt kornyezete es U
s
V
s
= . Az F halmaz zart a
496 F
UGGEL

T kompakt terben, tehat F kompakt halmaz, gy van olyan S F veges halmaz,
hogy F

sS
V
s
. Az F ,= feltetel alapjan S ,= , ezert U :=

sS
U
s
a t-nek
nylt kornyezete T-ben. Vilagos, hogy := U es
t
:=

sS
V
s
olyan diszjunk nylt
halmazok T-ben, amelyekre t es F
t
. Ez azt jelenti, hogy T regularis ter.
Legyen T kompakt Hausdor-ter, es legyenek F, F
t
T nem ures diszjunkt zart
halmazok T-ben. A T regularitasa miatt minden t F eseten van olyan U nylt
kornyezete t-nek es olyan
t
T nylt halmaz, hogy F
t

t
es U
t
= .
Kivalaszthatunk tehat olyan (U
t
)
tF
es (
t
t
)
tF
rendszereket, hogy minden F t-re
U
t
nylt kornyezete t-nek,
t
t
nylt halmaz T-ben, valamint F
t

t
t
es U
t
t
t
= .
Az F halmaz zart a T kompakt terben, ezert F kompakt halmaz, gy van olyan
H T veges halmaz, hogy F

tH
U
t
. Az F ,= feltetel alapjan H ,= . Ekkor
:=

tH
U
t
es
t
:=

tH
t
t
olyan nylt halmazok, hogy F , F
t

t
es

t
= . Ez azt jelenti, hogy T normalis ter.
Megjegyezz uk, hogy kompakt ter trivialisan Lindelof-ter, es a Tyihonov-lemma
szerint regularis Lindelof-ter normalis (2. pont). Ezert az imenti bizonytas elso
reszeb ol a Tyihonov-lemma alapjan is kovetkezik az alltas. Azonban a fenti
bizonytas nem koveteli meg a Lindelof-terek fogalmanak es a Tyihonov-lemmanak
az ismeretet.
Tehat lattuk, hogy kompakt Hausdor-ter sz uksegkeppen regularis is. Azonban
a kovetkezo pelda szerint van olyan kompakt ter T
1
-ter, amely nem Hausdor-ter (es
akkor meg kevesbe regularis, hiszen regularis T
1
-ter sz uksegkeppen Hausdor-ter).
Pelda. Legyen T tetszoleges halmaz es
T := P(T) [ T veges halmaz .
Ekkor T topologia T felett, es (T, T ) kompakt ter. Valoban, T -re (O
I
) teljes ul,
es ha (
i
)
iI
nem ures veges rendszer T -ben, es minden I i-re
i
,= , akkor
T
_
iI
i
_
=

iI
(T
i
) veges halmaz T-ben, tehat

iI
i
T , hiszen veges
sok veges halmaz unioja veges, gy T -re (O
II
) is teljes ul. Ha (
i
)
iI
tetszoleges
nem ures rendszer T -ben es van olyan i I, hogy
i
,= , akkor T
_
iI
i
_
=
iI
(T
i
), tehat

iI
i
T , hiszen veges halmaz minden reszhalmaza veges, gy
T -re (O
III
) is teljes ul. Tehat T topologia T felett, es konnyen lathato, hogy
egy F T halmaz pontosan akkor T -zart, ha F = T vagy F veges. A (T, T )
topologikus ter kompaktsaganak bizonytasahoz legyen (F
i
)
iI
a T nem ures T -
zart halmazainak tetszoleges lefele iranytott nem ures rendszere; azt kell igazolni,
hogy

iI
F
i
,= . Legyen I
0
:= i I[F
i
,= T. Ha I
0
= , akkor

iI
F
i
= T ,= ,
ezert felteheto, hogy I
0
,= . Termeszetesen ekkor

iI
F
i
=

iI
0
F
i
teljes ul, es minden
I
0
i-re F
i
veges halmaz. A Card(F
i
)[i I N halmaz nem ures, ezert van
olyan i
0
I
0
, hogy minden I
0
i-re Card(F
i
0
) Card(F
i
). Ha i I, akkor van
olyan j I, hogy F
j
F
i
0
F
i
, gy F
j
F
i
0
, tehat Card(F
j
) = Card(F
i
0
), vagyis
F
i
0
= F
j
F
i
. Ebbol kovetkezik, hogy

iI
0
F
i
= F
i
0
,= , gy (T, T ) kompakt
ter. Vilagos, hogy a (T, T ) topologikus ter T
1
-ter, mert a T minden egy elem u
(sot veges) reszhalmaza zart T szerint. Ha T veges, akkor T egyenlo a T feletti
diszkret topologiaval. Azonban vegtelen T eseteben a (T, T ) topologikus ter nem
Hausdor-ter (de kompakt T
1
-ter). Legyenek ugyanis t, t
t
T olyan pontok, hogy
t ,= t
t
. tegy uk fel olyan diszjunkt ,
t
T halmazok letezeset, amelyekre t es
t
t

t
. Ekkor ,= T, mert t
t
/ , gy T veges halmaz es
t
T , ezert
t
veges. Hasonloan,
t
,= T, mert t /
t
, gy T
t
veges halmaz es T
t
, ezert
veges. Ebbol kovetkezik, hogy a T = (T ) halmaz is veges. Tehat ha T
vegtelen, akkor a T barmely ket pontjanak barmely kornyezetei metszik egymast,
gy T nem Hausdor-ter.
Megjegyezz uk, hogy a nem Hausdor-fele kompakt terek elmelete rendkv uli
jelentoseggel br az altalanos topologia algebrai topologiai alkalmazasaiban. Azon-
ban az analzisben, majdnem minden termeszetes modon felbukkano kompakt ter
Hausdor-ter. Ezert az analzisben szokasos az a konvencio, hogy egy topologikus
ter kompaktsaga azt jelenti, hogy a ter kompakt Hausdor-ter. Ebben a pontban
meg nem kovetj uk ezt a konvenciot, de a XIV. fejezettol kezdve minden kompakt
teret eleve szeparaltnak fogunk tekinteni.
Dencio. Egy C halmazt centraltnak nevez unk, ha C ,= es minden C
t
C
nem ures veges halmazra

CC
C ,= .
Alltas. Ha T topologikus ter, akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.

(i) T kompakt ter.
(ii) Minden C P(T) centralt halmazra

CC
C ,= .
(iii) Minden R P(T) racsra

RR
R ,= .
(iv) Ha (F
i
)
iI
a T zart reszhalmazainak nem ures lefele iranytott rendszere (vagyis
minden j, k I eseten van olyan i I, hogy F
i
F
j
F
k
) es

iI
F
i
= , akkor van
olyan i I, hogy F
i
= .
(v) Ha (
i
)
iI
a T nylt reszhalmazainak felfele iranytott rendszere (vagyis minden
j, k I eseten van olyan i I, hogy
j

k

i
) es

iI
i
= T, akkor van olyan
i I, hogy
i
= T.
Bizonytas. (i)(ii) Tegy uk fel, hogy T kompakt ter es C P(T) centralt halmaz.
Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy

CC
C = . Ekkor T ,= es a (TC)
CC
rendszer nylt befedese T-nek, ezert van olyan C
t
C veges halmaz, amelyre
T =

CC
(T C). De T ,= , ezert C
t
,= , gy T =

CC
(T C) = T
_

CC
C
_
,
vagyis

CC
C = . Ugyanakkor

CC
C

CC
C, ezert

CC
C = is teljes ul, ami

ellentmond annak, hogy C centralt. Tehat ha T kompakt ter es C P(T) centralt
halmaz, akkor

CC
C ,= .
498 F
UGGEL

(ii)(iii) Nyilvanvalo, mert minden racs centralt halmaz.
(iii)(iv) Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy az (F
i
)
iI
halmazrendszerre
teljes ulnek a (iv) alltas feltetelei, de minden I i-re F
i
,= . Ekkor az F
i
[i I
halmaz a T zart reszhalmazaibol allo racs, tehat a (iii) alapjan

iI
F
i
,= , ami
ellentmond a

iI
F
i
= hipotezisnek.
(iv)(v) Indirekt bizonytunk, tehat feltessz uk, hogy az (
i
)
iI
halmazrendszerre
teljes ulnek az (v) alltas feltetelei, de minden I i-re
i
,= T. Ekkor a (T
i
)
iI
nem ures halmazrendszer nyilvanvaloan lefele iranytott, es mindegyik tagja nem
ures zart halmaz T-ben. Ezert a (iv) alapjan

iI
(T
i
) = lehetetlen, gy a de
Morgan egyenloseg szerint

iI
i
,= T, ami ellentmond a

iI
i
= T feltetelnek.
(v)(i) Legyen (
i
)
iI
nylt befedese T-nek es A az I nem ures veges resz-
halmazainak halmaza (ami nem ures, mert A). Minden A -ra legyen
U
:=

i
i
. Ekkor , A eseten a := halmazra A es U
= U
teljes ul, tehat az (U
)
A
halmazrendszer felfele iranytott. Ugyanakkor

A
U
:=
A
_
i
_
=

iI
i
= T. Tehat az (U
)
A
halmazrendszer nem ures, felfele
iranytott es nylt befedese T-nek. Ezert az (v) alapjan van olyan A, hogy
T = U
:=

i
i
, vagyis (
i
)
i
veges reszbefedes. Ez azt jelenti, hogy T kompakt
ter.
Kovetkezmeny. (Cantor-fele kozosresz-tetel.) Ha T topologikus ter es
(K
)
A
a T nem ures zart es kompakt reszhalmazainak lefele iranytott nem ures
rendszere, akkor

A
K
,= .
Bizonytas. Legyen
0
A rogztett. Ha A
t
A nem ures veges halmaz, akkor
a (K
)
A
halmazrendszer lefele iranytottsaga miatt van olyan A
t
, hogy
K
, tehat ,= K
0

A
(K
0
). Ezert a K
0
[ A
halmaz centralt. Minden A -ra a K
0
halmaz kompakt es zart T-ben
(mert K
es K
0
mindketten zartak es kompaktak), ezert K
0
kompakt
a K
0
kompakt topologikus alterben is, gy az elozo alltas (ii) pontja szerint
,=

A
K
0
=

A
(K
0
)

A
K
.
Kovetkezmeny. (Bolzano-Weierstrass-tetel.) A T topologikus ter pontosan
akkor kompakt, ha minden T-ben halado altalanostott sorozatnak letezik olyan
altalanostott reszsorozata, amely konvergens T-ben.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy T kompakt, es legyen (t
i
)
iI
tetszoleges T-ben halado
altalanostott sorozat. Minden I i-re legyen F
i
:= t
j
[(j I) (j i). Ekkor az
(F
i
)
iI
halmazrendszer minden tagja nem ures zart halmaz T-ben, es az I halmaz
felfele iranytottsaga miatt minden i
1
, i
2
I eseten van olyan i I, hogy F
i
F
i
1
es F
i
F
i
2
; vagyis az (F
i
)
iI
rendszer a tartalmazas tekinteteben lefele iranytott.
Minden i I eseten F
i
kompakt T-ben, mert zart es T kompakt. A Cantor-fele
kozosresz-tetel alapjan

iI
F
i
,= . Megmutatjuk, hogy barmely t

iI
F
i
ponthoz
letezik a (t
i
)
iI
-nek olyan altalanostott reszsorozata, amely t-hez konvergal.
Valoban, legyen t

iI
F
i
rogztett, F a t pont kornyezeteinek halmaza T-ben, es
J := (i, V )[(V F) (t
i
V ). A J halmazon bevezetj uk a relaciot ugy, hogy
(i
1
, V
1
), (i
2
, V
2
) J eseten (i
1
, V
1
) (i
2
, V
2
) dencio szerint jelentse azt, hogy
i
1
i
2
es V
1
V
2
. Az I felfele iranytottsaga es az F sz uro tartalmazas szerinti
lefele iranytottsaga miatt J a relacioval ellatva felfele iranytott elorendezett
halmaz.

Ertelmezz uk most a : J I; (i, V ) i lekepezest; ez nyilvanvaloan
monoton novo f uggveny. Az Im() halmaz nyilvanvaloan konalis I-vel, mert
i I eseten (i, T) J olyan, hogy ((i, T)) := i (tehat meg Im() = I is
igaz). Ezert
_
t
(j)
_
jJ
altalanostott reszsorozata (t
i
)
iI
-nek. Megmutatjuk, hogy
a
_
t
(j)
_
jJ
altalanostott sorozat konvergal t-hez T-ben. Valoban, ha V a t-nek
kornyezete T-ben, azaz V F, akkor van olyan i
V
I, hogy (i
V
, V ) J, mert
I ,= , es ha i
0
I rogztett, akkor t F
i
0
:= t
j
[(j I) (j i
0
) miatt
V t
j
[(j I) (j i
0
) ,= , gy van olyan i I, hogy t
i
V , azaz (i, V ) J.
Ha (i
V
, V ) J, akkor (i, W) J es (i
V
, V ) (i, W) eseten t
(i,W)
= t
i
V
i
V .
_
t
(j)
_
jJ
altalanostott sorozat konvergal t-hez T-ben.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy minden T-ben halado altalanostott sorozatnak
letezik konvergens altalanostott reszsorozata. Legyen (F
i
)
iI
a T nem ures zart
reszhalmazainak nem ures, tartalmazas tekinteteben lefele iranytott rendszere;
megmutatjuk, hogy ekkor

iI
F
i
,= . Ehhez eloszor a kivalasztasi axioma
alkalmaz asaval vesz unk egy (t
i
)
iI

iI
F
i
rendszert, es az I halmazon bevezetj uk
a relaciot ugy, hogy i
1
, i
2
I eseten i
1
i
2
azt jelentse, hogy F
i
1
F
i
2
.
Termeszetesen ekkor I a relacioval ellatva felfele iranytott elorendezett halmaz
(amelyen a elorendezes nem sz uksegkeppen antiszimmetrikus), tehat (t
i
)
iI
altalanostott sorozat T-ben. A felteves alapjan letezik olyan J felfele iranytott
elorendezett halmaz es olyan : J I monoton novo f uggveny, hogy az Im()
halmaz konalis I-vel, es (t
(j)
)
jJ
altalanostott sorozat konvergal T-ben egy t
ponthoz.

Alltjuk, hogy barmely ilyen t pontra t

iI
F
i
teljes ul, vagyis minden
I i-re t F
i
, ami az F
i
halmaz zartsaga miatt azzal ekvivalens, hogy a t minden
V kornyezetere V F
i
,= . Legyen ugyanis V kornyezete t-nek es i I. A hipotezis
szerint a (t
(j)
)
jJ
altalanostott sorozat konvergal T-ben t-hez, ezert letezik olyan
j
1
J, hogy minden j J eseten, ha j j
1
, akkor t
(j)
V . Az Im() halmaz
kon alis I-vel, ezert az i-hez van olyan j
2
J, hogy (j
2
) i. A J halmaz
elorendezese felfele iranytott, ezert van olyan j
0
J, hogy j
0
j
1
es j
0
j
2
.
Ekkor j J es j j
0
eseten j j
1
, tehat t
(j)
V , es a monoton novese miatt
(j) (j
2
) i, kovetkezeskeppen az I halmazon adott elorendezes dencioja
alapjan t
(j)
F
(j)
F
i
, gy t
(j)
V F
i
.
Lemma. Ha T halmaz es C P(T) centralt halmaz, akkor letezik olyan
T feletti F sz uro, amely tartalmazza C-t es egyetlen olyan T feletti sz uronek sem
valodi resze, amely tartalmazza C-t (vagyis F tartalmazas tekinteben maximalis C-t
tartalmaz o T feletti sz uro).
500 F
UGGEL

Bizonytas. Jelolje C azon E T halmazok halmazat, amelyekhez van olyan C
t
C
nem ures veges halmaz, hogy

CC
C E. Konnyen lathato, hogy C sz uro T

felett es C C, sot az is nyilvanvalo, hogy C a tartalmazas tekinteteben legkisebb
T feletti sz uro, amely C-t tartalmazza. Tehat letezik T feletti sz uro, amely C-t
tartalmazza, vagyis S := F[F sz uro T felett es C F nem ures halmaz. A S
halmazt a relacioval rendezz uk, es megmutatjuk, hogy ez a rendezett halmaz
induktvan rendezett; ekkor a Zorn-lemma alapjan letezik S-nek maximalis eleme,
ami olyan sz uro lesz T felett, amelynek a letezeset alltottuk.
Legyen (F
i
)
iI
olyan S-ben halado nem ures rendszer, amelyre minden i, j I
eseten F
i
F
j
vagy F
j
F
i
.

Ertelmezz uk az F :=

iI
F
i
halmazt; megmutatjuk,
hogy F S. Ha F
1
, F
2
F, akkor van olyan i
1
I es i
2
I, hogy F
1
F
i
1
es F
2
F
i
2
; ekkor F
i
1
F
i
2
eseten F
1
, F
2
F
i
2
, gy F
1
F
2
F
i
2
F, illetve
F
i
2
F
i
1
eseten F
1
, F
2
F
i
1
, gy F
1
F
2
F
i
1
F. Tovabba, ha E T olyan
halmaz, amelyhez van olyan F F, hogy F E, akkor van olyan i I, hogy
F F
i
, gy E F
i
F, hiszen F
i
sz uro T felett. Minden I i-re / F
i
,
ezert / F. Veg ul, I ,= miatt C F. Vilagos, hogy az F sz uro a tartalmazas
tekinteteben felso korlatja az (F
i
)
iI
rendszernek az S rendezett halmazban.
Tetel. (Tyihonov-tetel.) Kompakt terek topologikus szorzata kompakt ter.
Bizonytas. Legyen (T
i
)
iI
kompakt terek tetszoleges rendszere, T :=
iI
T
i
, es
C P(T) centralt halmaz. Bebizonytjuk, hogy

CC
C ,= , ami azt jelenti, hogy a
T topologikus szorzatter kompakt.
Az eloz o lemma alapjan vehet unk olyan T feletti F sz urot, hogy C F es F egyetlen
C-t tartalmazo T feletti sz uronek sem valodi resze. Ha E T olyan halmaz, hogy
minden F F-re E F ,= , akkor E F, hiszen ekkor E F P(T) centralt
halmaz, tehat letezik olyan T feletti F
t
sz uro, hogy E F F
t
; ekkor az F
maximalit asa folytan F
t
= F, tehat E F, mert E F
t
nyilvanvaloan igaz.
Megmutatjuk, hogy
iI
_
FF
pr
i
F)
_
FF
F
CC
C.
Legyen t
iI
_
FF
pr
i
F)
_
rogztett pont, F F es V a t-nek kornyezete a T
topologikus szorzatterben; azt kell igazolni, hogy V F ,= . A szorzattopologia
denci oja szerint van olyan J I nem ures veges halmaz es olyan (V
i
)
iJ
rendszer,
hogy minden J i-re V
i
kornyezete pr
i
(t)-nek T
i
-ben es
iJ
1
pr
i
V
i
) V . Ha i J,
akkor minden E F eseten pr
i
(t) pr
i
E), ezert V
i
pr
i
E) , = . Ez azt jelenti,
hogy i J eseten minden F E-re E
1
pr
i
V
i
) ,= , gy
1
pr
i
V
i
) F, ezert a J
vegessege folytan
iJ
1
pr
i
V
i
) F. Ebbol kovetkezik, hogy V F, mert F sz uro T
felett, gy V F ,= .
Veg ul igazoljuk, hogy
iI
_
FF
pr
i
F)
_
,= . Minden I i-re a pr
i
F)[F F
halmaz centralt reszhalmaza P(T
i
)-nek, mert minden F-ben halado (F
j
)
jJ
nem
ures veges rendszerre F :=

jJ
F
j
F, tehat F ,= , gy ,= pr
i
F)
jJ
pr
i
F
j
).
Tehat i I eseten a T
i
kompaktsaga miatt
FF
pr
i
F) ,= . Ebbol a kivalasztasi
axioma alkalmazasaval kapjuk, hogy
iI
_
FF
pr
i
F)
_
,= .
Kovetkezmeny. Ha T kompakt ter es I halmaz, akkor a T
I
topologikus kocka
kompakt ter. Ha T metrizalhato kompakt ter es I megszamlalhato halmaz, akkor a
T
I
topologikus kocka szinten metrizalhato kompakt ter. A [0, 1]
N
euklideszi kocka
metrizalhat o kompakt ter.
Bizonytas. Az elso alltas a Tyihonov-tetelbol es a topologikus kockak ertel-
mezesebol kovetkezik. Metrizalhato terek megszamlalhato rendszerenek a topo-
logikus szorzata metrizalhato, ezert a masodik alltas kovetkezik az elsobol. A
harmadik alltas kovetkezik a masodikbol es abbol, hogy a [0, 1] R intervallum
(az euklideszi topologiaval) metrizalhato kompakt ter.
Alltas. Ha T, T
t
topologikus terek, f : T T
t
folytonos f uggveny es K T
kompakt halmaz, akkor fK) T
t
kompakt halmaz.
Bizonytas. Az alltas pontosan ugy bizonythato, mint az V. fejezet 5. pontjaban
metrikus terekre megfogalmazott analog alltas.
Kovetkezmeny. Ha T kompakt ter, T
t
Hausdor-ter es f : T T
t
folytonos
bijekci o, akkor T Hausdor-ter, T
t
kompakt ter es f homeomorzmus T es T
t
kozott.
Bizonytas. Ha F T zart halmaz, akkor F kompakt, tehat fF) T
t
szinten
kompakt, gy zart is, mert T
t
Hausdor-ter. Ez azt jelenti, hogy minden F T
zart halmazra az
1
_
f
1
_
F) = fF) halmaz zart T
t
-ben. Tehat a folytonossag
topologikus jellemzese alapjan az f
1
Kovetkezmeny. Ha T topologikus ter, M metrikus ter, f : T M folytonos
f uggveny es K T kompakt halmaz, akkor fK) M korlatos halmaz.
Bizonytas. Az fK) halmaz kompakt M-ben, es metrikus terben kompakt halmaz
korlatos (V. fejezet, 5. pont).
Tetel. (Weierstrass-fele maximum-minimum elv.) Ha T topologikus ter,
f : T R folytonos f uggveny es K T nem ures kompakt halmaz, akkor
inf(fK)) fK) es sup(fK)) fK), vagyis f a K halmazban minimalis es
maxim alis erteket is felvesz.
Bizonytas. Az elozo alltasbol kovetkezik, hogy fK) kompakt halmaz R-ben az
E
R
topologia szerint, es (R, E
R
) Hausdor-ter, tehat fK) zart halmaz R-ben, gy
502 F
UGGEL

fK) = fK). Ugyanakkor az inmum es szupremum dencioja, valamint az E
R
topologia ertelmezese alapjan inf(fK)) fK) es sup(fK)) fK).
Most altalanostani fogjuk a Weierstrass-fele maximum-minimum elvet. Ehhez
bevezetj uk az alulrol- es fel ulrol felig folytonos f uggvenyek fogalmat.
Dencio. Ha T topologikus ter es f : T R f uggveny, akkor azt mondjuk,
hogy f alulrol (illetve fel ulrol) felig folytonos, ha minden c R eseten az [f > c]
(illetve [f < c]) halmaz nylt T-ben.
Megjegyzesek. 1) A dencio alapjan nyilvanvalo, hogy ha T topologikus ter,
akkor az f : T R f uggveny pontosan akkor alulrol (illetve fel ulrol) felig folytonos,
ha a f f uggveny fel ulrol (illetve alulrol) felig folytonos.
2) Konnyen lathato, hogy ha T topologikus ter, akkor az f : T R f uggveny
pontosan akkor folytonos, ha alulrol is es fel ulrol is felig folytonos. Valoban, a
feltetel sz uksegessege a folytonossag topologikus jellemzesebol kovetkezik, mg az
elegsegesseg azert igaz, mert ha f alulrol is es fel ulrol is felig folytonos, akkor minden
a, b R eseten
1
f ]a, b[) = [f > a][f < b] nylt halmaz T-ben, ezert minden R
nylt halmazra
1
f ) nylt halmaz T-ben, hiszen R-ben minden nylt halmaz eloall
(megsz amlalhato sok) korlatos nylt intervallum uniojakent.
3) Ha T topologikus ter es E T, akkor a
E
: T R karakterisztikus f uggveny
pontosan akkor alulrol (illetve fel ulrol) felig folytonos, ha E nylt (illetve zart)
halmaz T-ben. Specialisan, a
E
: T R karakterisztikus f uggveny pontosan
akkor folytonos, ha E nylt-zart halmaz T-ben.
4) Ha T topologikus ter es (f
i
)
iI
olyan nem ures f uggvenyrendszer, hogy minden
i I eseten f
i
: T R alulrol (illetve fel ulrol) felig folytonos f uggveny, akkor a
sup
iI
f
i
: T R felso burkolo (illetve az inf
iI
f
i
: T R also burkolo) szinten alulrol
(illetve fel ulrol) felig folyonos. Ez nyilvanvaloan kovetkezik abbol, hogy minden
c R eseten
_
sup
iI
f
i
> c
_
=
_
iI
[f
i
> c] es
_
inf
iI
f
i
< c
_
=
_
iI
[f
i
< c], valamint nylt
halmazok unioja nylt.
5) Ha T topologikus ter es (f
i
)
iI
olyan nem ures veges f uggvenyrendszer, hogy
minden i I eseten f
i
: T R alulrol (illetve fel ulrol) felig folytonos f uggveny,
akkor az inf
iI
f
i
: T R also burkolo (illetve az sup
iI
f
i
: T R felso burkolo) szinten
alulrol (illetve fel ulrol) felig folyonos. Ez nyilvanvaloan kovetkezik abbol, hogy I
vegessege miatt minden c R eseten
_
inf
iI
f
i
> c
_
=
iI
[f
i
>c] es
_
sup
iI
f
i
< c
_
=
iI
[f
i
< c], valamint nylt halmazok nem ures veges rendszerenek metszete nylt.
Alltas. Legyen T topologikus ter, K T kompakt halmaz es f : T R

olyan alulrol (illetve fel ulrol) felig folytonos f uggveny, amelyre / Im(f) (illetve
+ / Im(f)). Ekkor f alulrol (illetve fel ulrol) korlatos a K halmazon, es ha K ,=
es zart, akkor inf(fK)) fK) es sup(fK)) fK), vagyis f a K halmazban
minimalis es maximalis erteket is felvesz.
Bizonytas. Legyen f : T R olyan alulrol felig folytonos f uggveny, amelyre
/ Im(f). Minden n N eseten az
n
:= [f > n] halmaz nylt, mert f
alulrol felig folytonos, es T =
_
nN
n
, mert / Im(f). Ugyanakkor vilagos,
hogy az (
n
)
nN
halmazsorozat monoton novo. A K halmaz kompaktsaga miatt
van olyan n N, hogy K
n
, ezert fK) alulrol korlatos halmazt R-ben. Tegy uk
fel, hogy K zart is es nem ures. Legyen c := inf(fK)) es vegy unk tetszoleges
R
+
-ban halado (
n
)
nN
monoton fogyo zerussorozatot. Legyen minden N n-re
K
n
:= [f c +
n
] K. Minden n N eseten [f c +
n
] zart halmaz, mert
f alulrol felig folytonos, gy K
n
kompakt halmaz T-ben, es K
n+1
K
n
, valamint
K
n
,= . Tovabba, minden N n-re K
n
zart, mert a K zart. A Cantor-fele
kozosresz-tetelbol kovetkezik, hogy

nN
K
n
,= . Ha t

nN
K
n
, akkor minden
N n-re c f(t) c +
n
, ezert lim
n
n
= 0 miatt c = f(t), gy inf(fK)) fK).
Ebbol mar kovetkezik a fel ulrol felig folytonos f uggvenyekre vonatkozo alltas is
(atterve f-rol a f f uggvenyre).
Alltas. Legyen T metrizalhato topologikus ter es f : T R alulrol felig

folytonos f uggveny. Ekkor letezik olyan (f
n
)
nN
f uggvenysorozat, hogy minden
n N eseten f
n
: T R folytonos f uggveny, es minden T t-re f
n
(t) f
n+1
(t) ,
es f = sup
nN
f
n
.
Bizonytas. (I) Eloszor tegy uk fel, hogy T nylt halmaz, es f =
. Metrikus
terben minden nylt halmaz F
-halmaz, tehat letezik a T zart reszhalmazainak olyan

monoton novo (F
n
)
nN
sorozata, hogy =

nN
F
n
(V. fejezet, 7. pont). Minden
n N eseten az F
n
zart halmazhoz, es az ezt tartalmazo nylt halmazhoz van
olyan g : T R folytonos f uggveny, hogy minden t T eseten 0 g(t) 1, es
supp(g) , valamint F
n
[g = 1] (V. fejezet, 7. pont). Tehat kivalaszthatunk
olyan (g
n
)
nN
f uggvenysorozatot, hogy minden n N eseten g
n
: T R folytonos
f uggveny, es minden t T eseten 0 g
n
(t) 1, es supp(g
n
) , valamint
F
n
[g
n
= 1]. Minden n N eseten legyen f
n
:= sup
0kn
g
k
. Ekkor nyilvanvalo,
hogy (f
n
)
nN
olyan f uggvenysorozat, hogy minden n N eseten f
n
: T R
folytonos f uggveny, es minden T t-re 0 f
n
(t) f
n+1
(t) 1 , valamint
= sup
nN
f
n
.
(II) Most tegy uk fel, hogy f : T R olyan alulrol felig folytonos f uggveny, hogy
minden t T eseten 0 f(t) 1. Minden N n-re es 1 k n termeszetes
szamra legyen
n,k
:=
_
f >
k
n + 1
_
es
g
n
:=
1
n + 1
n
k=1
n,k
.
Megmutatjuk, hogy minden N n-re es T t-re 0 f(t) g
n
(t)
1
n + 1
. Ehhez
legyen n N es t T rogztett. Ha 0 f(t)
1
n + 1
, akkor minden 1 k n
504 F
UGGEL

termeszetes szamra t /
n,k
, gy g
n
(t) = 0, vagyis 0 f(t) g
n
(t)
1
n + 1
. Ha
1
n + 1
< f(t) 1, akkor egyertelm uen letezik olyan 1 j n termeszetes szam,
hogy
j
n + 1
< f(t)
j + 1
n + 1
; ekkor a dencio szerint t
n,k
, ha 1 k j es
t /
n,k
, ha j + 1 k n, gy a dencio alapjan
g
n
(t) :=
1
n + 1
n
k=1
n,k
(t) =
1
n + 1
j
k=1
n,k
(t) =
j
n + 1
,
tehat
0 < f(t)
j
n + 1
= f(t) g
n
(t)
1
n + 1
.
Ebbol kovetkezik, hogy f = sup
nN
g
n
. Az f alulrol felig folytonossaga miatt minden
N n-re es 1 k n termeszetes szamra
n,k
nylt halmaz T-ben, gy az
(I) alapjan vehet unk olyan (h
n,m
)
mN
sorozatot, hogy minden m N eseten
h
n,m
: T R folytonos f uggveny, es minden T t-re 0 h
n,m
(t) 1, es
g
n
= sup
mN
h
n,m
. Minden n N eseten legyen f
k
:= sup
mk; nk
h
n,m
; ekkor (f
k
)
kN
olyan f uggvenysorozat, hogy minden k N eseten f
k
: T R folytonos f uggveny,
es minden T t-re 0 f
k
(t) f
k+1
(t) 1 , es f = sup
kN
f
k
.
(III) Most tegy uk fel, hogy f : T R korlatos alulrol felig folytonos f uggveny, es
legyenek a, b R olyanok, hogy a < b es minden t T eseten a f(t) b. Legyen
g :=
f a
b a
; ekkor g : T R olyan alulrol felig folytonos f uggveny, hogy minden
t T eseten 0 g(t) 1, gy a (II) alapjan van olyan (g
n
)
nN
f uggvenysorozat,
hogy minden n N eseten g
n
: T R folytonos f uggveny, es minden T t-re
0 g
n
(t) g
n+1
(t), es g = sup
nN
g
n
. Legyen minden N n-re f
n
:= a + (b a)g
n
;
ekkor f
n
: T R folytonos f uggveny, es minden T t-re a f
n
(t) f
n+1
b, es
f = sup
nN
f
n
.
(IV) Veg ul, legyen f : T R tetszoleges alulrol felig folytonos f uggveny. Minden
n N eseten g
n
:= inf(n, sup(f, n)) : T R korlatos alulrol felig folytonos
f uggveny, ezert a (III) szerint van olyan (g
n,m
)
mN
sorozat, hogy minden N m-
re g
n,m
: T R folytonos f uggveny, es minden T t-re n g
n,m
(t)
g
n,m+1
(t) n, valamint g
n
= sup
mN
g
n,m
. Vilagos, hogy minden n N es t T
eseten g
n
(t) g
n+1
(t) es f = sup
nN
g
n
. Ebbol kovetkezik, hogy ha minden N k-ra
f
k
:= sup
nk; mk
g
n,m
, akkor (f
k
)
kN
olyan f uggvenysorozat, hogy minden k N
eseten f
k
: T R folytonos f uggveny, es minden T t-re f
k
(t) f
k+1
(t), es
f = sup
kN
f
k
.
Tetel. (Kompakt terek metrizalhatosaga.) Ha T kompakt Hausdor-ter, akkor
a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) T megsz amlalhato bazis u.
(ii) T homeomorf a [0, 1]
N
euklideszi kocka valamelyik zart topologikus alterevel.
(iii) T metrizalhato.
Bizonytas. (i)(ii) Kompakt Hausdor-ter regularis T
1
-ter, tehat ha (i) teljes ul,
akkor T megszamlalhato bazis u regularis T
1
-ter. Ezert Uriszon beagyazasi tetele
alapjan T homeomorf a [0, 1]
N
euklideszi kocka valamelyik K topologikus alterevel.
Ekkor K sz uksegkeppen kompakt, tehat zart is a [0, 1]
N
Hausdor-terben.
(ii)(iii) A [0, 1]
N
euklideszi kocka metrizalhato, es metrizalhato topologikus ter
barmely topologikus altere metrizalhato, ezert (ii)-bol nyilvanvaloan kovetkezik (iii).
(iii)(i) Legyen d olyan metrika T felett, amely a T topologiat generalja, es
(
n
)
nN
tetszoleges R
+
-ban halado zerussorozat. Minden N n-re a (B
n
(t; d))
tT
gomb-rendszer nylt befedese T-nek, ezert T kompaktsaga folytan letezik olyan
D T veges halmaz, hogy T =

tD
B
n
(t; d). Kivalaszthatunk tehat a T
veges reszhalmazainak olyan (D
n
)
nN
sorozatat, amelyre minden n N eseten
T =

tD
n
B
n
(t; d). Legyen D :=

nN
D
n
es B := B
n
(t; d)[(n N) (t D
n
).
Vilagos, hogy B olyan megszamlalhato halmaz, amelynek minden eleme nylt
reszhalmaz T-ben.
Megmutatjuk, hogy B a T-nek topologikus bazisa, tehat T megszamlalhato bazis u.
Ehhez legyen nylt halmaz T-ben es t . Olyan n N szamot es t
t
D
n
pontot keres unk, hogy t B
n
(t
t
; d) . Ehhez eloszor vesz unk olyan R
+
szamot, amelyre B
(t; d) , majd valasztunk olyan n N szamot, hogy

n

2
.
Ekkor t T =

t
D
n
B
n
(t
t
; d) miatt van olyan t
t
D
n
, hogy t B
n
(t
t
; d).
Konnyen lathato, hogy ekkor B
n
(t
t
; d) , mert ha t
tt
B
n
(t
t
; d), akkor
d(t
tt
, t) d(t
tt
, t
t
) +d(t
t
, t) <
n
+
n
< , vagyis t
tt
B
(t; d) .
Azonban letezik olyan kompakt ter, amely szeparabilis M
1
-ter, de nem
metrizalhat o (mert nem megszamlalhato bazis u). Legyen peldaul
T := P(R) [ ( t )( R
+
) :] t , t[[t, t +[ .
Ekkor T topologia R felett es a ([1, 1], T [[1, 1]) topologikus alter kompakt
szepar abilis M
1
-ter, de nem M
2
-ter.
Megjegyezz uk, hogy az elozo metrizacios tetel szerint a [0, 1]
N
euklideszi
kocka olyan metrizalhato kompakt ter, amely abban az ertelemben univerzalis a
metrizalhato kompakt terek szamara, hogy a zart topologikus alterei (homeomora
erejeig) az osszes metrizalhato kompakt teret megadjak.
Dencio. Egy topologikus terek lokalisan kompaktnak nevez unk, ha Haus-
dor-ter es minden pontjanak letezik kompakt kornyezete. A T topologikus ter E
reszhalmazat lokalisan kompaktnak mondjuk, ha az E topologikus alter lokalisan
kompakt ter.
Alltas. Minden lokalisan kompakt ter regularis. Lokalisan kompakt terben

minden pontnak letezik kompakt halmazokbol allo kornyezetbazisa.
Bizonytas. Legyen T lokalisan kompakt ter, F T zart halmaz es t T F. Legyen
V a t-nek kompakt kornyezete. Ha V F = , akkor :=

V es
t
:= T V olyan
506 F
UGGEL

diszjunkt nylt halmazok T-ben, hogy t es F
t
. (Itt kihasznaltuk, hogy a
V kompakt halmaz zart, mert T Hausdor-ter.) Tegy uk fel, hogy V F ,= ; ekkor
V F nem ures kompakt halmaz T-ben es t T (V F). A T topologikus ter
Hausdor-ter, ezert kivalaszthatunk olyan (
s
)
sV F
es (V
s
)
sV F
rendszereket,
hogy minden V F s-re V
s
nylt kornyezete s-nek,
s
nylt kornyezete t-nek es
s
V
s
= . Ekkor V F

sV F
V
s
, tehat a V F kompaktsaga folytan van
olyan S V F veges halmaz, amelyre V F

sS
V
s
. A V F ,= feltetel
alapjan S ,= .

Ertelmezz uk az :=

V
_
sS
s
_
es
t
:= (T V )
_
sS
V
s
_
halmazokat. Az halmaz veges sok nylt halmaz metszete, tehat nylt, es vilagos,
hogy t . A V halmaz kompakt, gy zart a T Hausdor-terben, gy
t
nylt
halmazok (veges) rendszerenek az unioja, tehat nylt. Nyilvanvalo, hogy F
t
,
mert ha t
t
F es t
t
V , akkor t
t
V F

sS
V
s

t
, mg t
t
F es t
t
/ V eseten
t
t
T V
t
. Veg ul,
t
= is teljes ul, mert ha t
t
, akkor t
t

V V ,
tehat t
t
/ T V , valamint t
t
/

sS
V
s
is igaz, mert t
t

sS
s
, es a

sS
s
es

sS
V
s
halmazok diszjunktak, ezert t
t
/
t
. Ezzel megmutattuk, hogy T regularis ter.
Legyen t T es V a t tetszoleges kornyezete. Legyen V
t
a t-nek kompakt kornyezete.
Lattuk, hogy T regularis, ezert letezik t-nek olyan V
tt
kornyezete, amely zart es
V
tt
V . Ekkor V
t
V
tt
olyan kompakt kornyezete t-nek, amely reszhalmaza V -
nek, tehat a t kompakt kornyezeteinek halmaza a t-nek kornyezetbazisa T-ben.
Kovetkezmeny. Ha T lokalisan kompakt ter es B topologikus bazisa T-nek,
akkor a B
c
:= U B[U relatv kompakt halmaz is topologikus bazisa T-nek.
Bizonytas. Legyen nylt halmaz T-ben es t . A B halmaz topologikus
bazis T-ben, ezert van olyan V B, hogy t V . A V halmaz nylt, tehat
kornyezete t-nek, gy a T lokalis kompaktsaga es az elozo alltas szerint van olyan
W kompakt kornyezete t-nek, hogy W V . Ekkor

W a t-nek nylt kornyezete,
ezert van olyan U B, hogy t U
W. A W halmaz zart, mert T Hausdor-ter,

kovetkezeskeppen U W, tehat U kompakt halmaz. Ez azt jelenti, hogy U B
relatv kompakt halmaz es t U .
Kovetkezmeny. Ha T lokalisan kompakt ter, K T kompakt halmaz es
T olyan nylt halmaz, hogy K , akkor letezik olyan U T relatv kompakt
nylt halmaz, amelyre K U U .
Bizonytas. Ha t K, akkor nylt kornyezete T-nek, ezert letezik a t-nek olyan
V kompakt kornyezete, hogy V ; ekkor

V olyan relatv kompakt nylt halmaz,
amelyre t
V es

V . Ezert kivalaszthatunk olyan (U
t
)
tK
rendszert, amelyre
minden t K eseten U
t
relatv kompakt nylt kornyezete t-nek es U
t
. Ekkor
(U
t
)
tK
nylt befedese K-nak, gy a K kompaktsaga miatt letezik olyan H K
veges halmaz, hogy K

tH
U
t
. Az U :=

tH
U
t
halmaz nylt, K U, es
U =

tH
U
t
, tehat U kompakt (mert veges sok kompakt halmaz unioja kompakt),
gy U is teljes ul.
Alltas. Ha T Hausdor-ter es E T lokalisan kompakt halmaz, akkor van

olyan T nylt halmaz, hogy E = E. Ha T lokalisan kompakt ter, akkor egy
E T halmaz pontosan akkor lokalisan kompakt, ha letezik olyan T nylt es
F T zart halmaz, hogy E = F.
Bizonytas. Legyen E Hausdor-ter es E T lokalisan kompakt halmaz. Ki-
valaszthato olyan (V
t
)
tE
rendszer, hogy minden E t-re V
t
a t-nek kompakt
kornyezete az E topologikus alterben. Az altertopologia es a kornyezetek dencioja
szerint kivalaszthato olyan (
t
)
tE
rendszer, hogy minden E t-re
t
nylt halmaz
T-ben es t E
t
V
t
. Legyen :=

tE
t
; ez olyan nylt halmaz T-ben, amelyre
megmutatjuk, hogy E = E teljes ul. Valoban, legyen t E tetszoleges.
Letezik olyan s E, hogy t
s
. Ha a V halmaz kornyezete t-nek T-ben, akkor
V
s
is kornyezete t-nek T-ben, tehat t E miatt E (V
s
) ,= , vagyis
V (E
s
) ,= . Ez azt jelenti, hogy t eleme az E
s
halmaz T-beli lezartjanak,
tehat E
s
V
s
miatt t V
s
. De V
s
kompakt az E topologikus alterben, gy
T-ben is kompakt, tehat zart T-ben, mert T Hausdor-ter. Ezert t V
s
es V
s
E,
vagyis t E. Ez azt jelenti, hogy E E. A fordtott tartalmazas trivialisan
igaz.
Tegy uk fel, hogy T lokalisan kompakt ter, T nylt halmaz es F T zart
halmaz. Megmutatjuk, hogy F lokalisan kompakt halmaz T-ben. Legyen
ugyanis t F tetszoleges; ekkor kornyezete t-nek T-ben, tehat letezik t-
nek olyan V kompakt kornyezete T-ben, amelyre V . Az F halmaz zartsaga
miatt az F V halmaz kompakt T-ben es F V = F (V ) = (F ) V ,
vagyis F V olyan kornyezete t-nek az F topologikus alterben, amely T-ben
kompakt. De F V F , gy F V kompakt az F topologikus alterben is.
Ez azt jelenti, hogy az F topologikus alter lokalisan kompakt.
Kovetkezmeny. Hausdor-ter lokalisan kompakt s ur u reszhalmaza nylt.
Bizonytas. Ha T Hausdor-ter es E T lokalisan kompakt s ur u halmaz T-ben,
akkor az elozo alltas szerint van olyan T nylt halmaz, hogy E = E =
T = , tehat E nylt halmaz T-ben.
Az elozo alltasbol kovetkezik, hogy Q nem lokalisan kompakt halmaz R-ben.
Tetel. (Egypont u kompaktikacio letezese es egyertelm usege.) Legyen T
lokalisan kompakt ter.
a) Letezik olyan T
t
kompakt Hausdor-ter, hogy T topologikus altere T
t
-nek es
T
t
T egy elem u halmaz.
b) Ha T
t
es T
tt
olyan kompakt Hausdor-terek, amelyeknek T topologikus altere,
es amelyekre T
t
T es T
tt
T egy elem u halmazok, akkor letezik egyetlen olyan
f : T
t
T
tt
homeomorzmus, amelyre f[
T
= id
T
.
Bizonytas. a) Legyen olyan halmaz, hogy / T (ilyen letezik, k ulonben T az
osszes halmazok halmaza volna), es T
t
:= T . Jelolje T a T topologiajat es
T
:= T
t
K[K kompakt halmaz T-ben. Megmutatjuk, hogy T
t
:= T T
olyan topologia T
t
felett, hogy (T
t
, T
t
) kompakt Hausdor-ter es T
t
[T = T .
Vilgos, hogy T
t
= T
t
T
T
t
, tehat T
t
-re (O
I
) teljes ul. Ket T -beli halmaz
metszete eleme T -nek, mert T -re (O
II
) teljes ul. Ket T
-beli halmaz metszete

508 F
UGGEL

eleme T
-nak, mert a T barmely ket kompakt reszhalmazanak az unioja kompakt

T-ben. Ha T es K T kompakt halmaz, akkor (T
t
K) = (T K) T ,
mert nylt T-ben es K zart T-ben, hiszen K kompakt es T Hausdor-ter. Ezert
T
t
-re teljes ul az (O
II
) tulajdonsag. A T -re teljes ul (O
III
), tovabba a T kompakt
reszhalmazai tetszoleges nem ures rendszerenek a metszete kompakt T-ben, gy
barmely T
-ban halado nem ures rendszer unioja eleme T
-nak. Ha T nylt
halmaz es K T kompakt halmaz, akkor (T
t
K) = ( (T K)) =
(T (K )) T
, mert K kompakt halmaz T-ben. Ezert T

t
-re (O
III
)
is teljes ul, vagyis T
t
topologia T felett.
Ha T , akkor = T T
t
[T, hiszen T
t
. Megfordtva, legyen T
t
[T;
ekkor van olyan
t
T
t
, hogy =
t
T. Ha
t
T , akkor =
t
T . Ha
t
T
, akkor van olyan K T kompakt halmaz, hogy

t
= T
t
K; ekkor
= (T
t
K) T = T K T . Ez azt jelenti, hogy T = T
t
[T.
Megmutatjuk, hogy (T
t
, T
t
) kompakt Hausdor-ter. Legyen (
t
i
)
iI
olyan halmaz-
rendszer, hogy minden i I eseten az
t
i
T
t
halmaz T
t
-nylt es T
t
=

iI
t
i
.
Letezik olyan i() I, amelyre
t
i()
. Termeszetesen ekkor
t
i()
T
, gy
van olyan K T kompakt halmaz, hogy
t
i()
= T
t
K. A K halmaz a T
t
topologia
szerint is kompakt, mert T
t
[T = T es K kompakt a T topologia szerint. Ezert van
olyan J I veges halmaz, hogy K

iJ
t
i
. Vilagos, hogy az (
t
i
)
ii()]J
halmaz
veges reszbefedes, ami azt jelenti, hogy (T
t
, T
t
) kompakt ter. Ha t T, akkor a T
lokalis kompaktsaga folytan van olyan V T (t) T
t
(t) kornyezet, amely kompakt
a T szerint; ekkor T
t
V T
, gy T
t
V T
t
() es V T
t
(t), es ezek
diszjunkt halmazok. Ezert (T
t
, T
t
) Hausdor-ter.
b) Legyenek T
t
es T
tt
olyan kompakt Hausdor-terek, hogy T topologikus altere
T
t
-nek es T
tt
-nek, valamint a T
t
T es T
tt
T halmazok egy elem uek. Legyen
t
= T
t
T es
tt
= T
tt
T, tovabba ertelmezz uk azt az f : T
t
T
tt
f uggvenyt,
amelyre f(
t
) :=
tt
es minden t T eseten f(t) := t. Ez az egyetlen olyan T
t
T
tt
f uggveny, amely kiterjesztese az id
T
identikus f uggvenynek. Minden t T eseten
a T halmaz nylt kornyezete t-nek T
t
-ben, ezert a folytonossag lokalitasa alapjan f
folytonos t-ben. Tehat azt kell igazolni, hogy f az
t
pontban folytonos. Legyen V
kornyezete az f(
t
) =
tt
pontnak T
tt
-ben. Letezik olyan T
tt
nylt halmaz, hogy
tt
V . A K := T
tt
halmaz zart, tehat kompakt a T
tt
kompakt terben, es
tt
miatt K T, gy K kompakt T-ben is, hiszen T topologikus altere T
tt
-nek.
Ezert K kompakt T
t
-ben, mert T topologikus altere T
t
-nek is, kovetkezeskeppen K
zart T
t
-ben, mert T
t
Hausdor-ter. Tehat T
t
K nylt kornyezete
t
-nek T
t
-ben,
es
t
T
t
K = T
t

1
f K) =
1
f T
tt
K) =
1
f )
1
f V ), tehat
1
f V ) az
t
pontnak kornyezete T
t
-ben, gy f folytonos az
t
pontban. Tehat az f : T
t
T
tt
f uggveny folytonos bijekcio, kovtkezeskeppen homeomorzmus a T
t
es T
tt
kompakt
terek kozott.
Dencio. A T lokalisan kompakt ter egypont u (vagy Alekszandrov-fele)
kompaktikaciojanak nevez unk minden olyan T
t
kompakt Hausdor-teret, amelynek
T topologikus altere, es amelyre T
t
T egy elem u halmaz. Ha T
t
egypont u
kompaktikacioja a T lokalisan kompakt ternek, akkor a T
t
T halmaz elemet
a vegtelen tavoli pontnak nevezz uk T
t
-ben.
Tehat minden lokalisan kompakt ternek letezik egypont u kompaktikacioja
es barmely ket egypont u kompaktikacioja kit untetett modon, topologikusan
azonosthato egymassal, tehat az egypont u kompaktikacio (ilyen ertelemben)
egyertelm u. Az egypont u kompaktikacio fogalmanak alkalmazasakent konnyen
bebizonythato a kovetkezo alltas.
Alltas. Minden lokalisan kompakt ter teljesen regularis.

Bizonytas. Minden lokalisan kompakt ter homeomorf barmely egypont u kom-
paktikaciojanak valamelyik topologikus alterevel. Ugyanakkor kompakt Haus-
dor-ter normalis T
1
-ter, tehat teljesen regularis, tovabba teljesen regularis ter
minden topologikus altere teljesen regularis.
L attuk, hogy a kompakt Hausdor-terek normalisak, ezert alkalmazhato
rajuk a 2. pontban igazolt Uriszon-tetel, a Tietze-tetel, es az egysegosztas-tetel.
Azonban a lokalisan kompakt terek nem sz uksegkeppen normalisak, ezert az iment
emltett tetelekben megfogalmazott tulajdonsagok csak korlatozott formaban telje-
s ulhetnek rajuk. Az egypont u kompaktikacio fogalmanak alkalmazasaval konnyen
bebizonythatjuk ezeknek a teteleknek lokalisan kompakt terekre vonatkozo val-
tozat at.
Tetel. (Uriszon-tetel lokalisan kompakt terekre.) Ha T lokalisan kompakt ter,
K T kompakt halmaz es T olyan nylt halmaz, hogy K , akkor letezik
olyan f : T R kompakt tartoj u folytonos f uggveny, hogy 0 f 1, K [f = 1]
es supp(f) .
Bizonytas. Legyen U T olyan relatv kompakt nylt halmaz, amelyre K U
U . Legyen T
t
egypont u kompaktikacioja T-nek. A K halmaz kompakt T
t
-
ben, tehat zart is T
t
-ben, mert T
t
Hausdor-ter. Az U halmaz nylt T
t
-ben, mert
T nylt topologikus altere T
t
-nek. A T
t
kompakt Hausdor-ter normalis, ezert az
Uriszon-tetel alapjan van olyan f
t
: T
t
R folytonos f uggveny, hogy 0 f
t
1,
K [f
t
= 1] es [f
t
,= 0] U. Ekkor az f := f
t
[
T
: T R f uggveny folytonos,
0 f 1, k [f = 1] es [f ,= 0] = [f
t
,= 0] T U, gy supp(f) := [f ,= 0] U,
tehat f kompakt tartoj u es U miatt supp(f) .
Tetel. (Tietze-tetel lokalisan kompakt terekre.) Legyen T lokalisan kompakt
ter, K T kompakt halmaz es T olyan nylt halmaz, hogy K . Ha az
f : K R f uggveny folytonos a K altertopologiaja szerint, akkor letezik olyan
g : T R kompakt tartoj u folytonos f uggveny, amelyre g[
K
= f es supp(g) .
Bizonytas. Legyen T
t
egypont u kompaktikacioja T-nek. A lokalisan kompakt
terekre vonatkozo Uriszon-tetel alapjan rogzt unk olyan : T R kompakt
tartoj u folytonos f uggvenyt, hogy 0 1, K [ = 1] es supp() . A
K halmaz kompakt T
t
-ben is, ezert zart, mert T
t
Hausdor-ter. Alkalmazva a
Tietze-tetelt a T
t
normalis terre, a K T
t
zart halmazra, es az f : K R alteren
folytonos f uggvenyre kapjuk olyan f
t
: T R folytonos f uggveny letezeset, amelyre
f
t
[
K
= f. Ekkor az g := . (f
t
[
T
) : T R f uggveny folytonos kiterjesztese f-nek
es supp(g) supp() , tehat g kompakt tartoj u is.
Legyen T lokalisan kompakt ter, K T kompakt halmaz, T olyan
nylt halmaz, hogy K , es f : K R olyan f uggveny, amely folytonos a
510 F
UGGEL

K altertopologiaja szerint, valamint f , ahol , R olyan szamok,
hogy . Ekkor van olyan g : T R folytonos kompakt tartoj u f uggveny,
amely f-nek kiterjesztese, supp(g) es g teljes ul. Valoban, a
lokalisan kompakt terekre vonatkozo Tietze-tetel szerint van olyan g
t
: T R
kompakt tartoj u folytonos f uggveny, amely kiterjesztese f-nek es supp(g
t
) .
Ekkor a g := inf(, sup(, g
t
)) f uggveny szinten folytonos kiterjesztese f-nek,
supp(g) supp(g
t
) , es g nyilvanvaloan teljes ul.
Tetel. (Egysegosztas-tetel lokalisan kompakt terekre.) Legyen T lokalisan
kompakt ter, K T kompakt halmaz es (
i
)
iI
a T nylt reszhalmazainak olyan
veges rendszere, hogy K

iI
i
. Ekkor letezik olyan (f
i
)
iI
rendszer, hogy minden
I i-re f
i
: T R kompakt tartoj u folyonos f uggveny, 0 f
i
1, supp(f
i
)
i
,
es K
_
iI
f
i
= 1
_
, valamint
iI
f
i
1 a T halmazon minden utt.
Bizonytas. Eloszor megmutatjuk olyan (U
i
)
iI
halmazrendszer letezeset, hogy
minden I i-re U
i
relatv kompakt nylt reszhalmaza T-nek, U
i

i
, es K

iI
U
i
.
Valoban, kivalaszthatunk olyan (V
t
)
tK
halmazrendszert, hogy minden K t-re V
t
olyan relatv kompakt nylt kornyezete t-nek, amelyhez letezik olyan i I, hogy
V
t

i
. A K kompaktsaga miatt van olyan H K veges halmaz, hogy K

tH
V
t
.
Minden i I eseten legyen H
i
:= t H[V
t

i
, es ertelmezz uk az U
i
:=

tH
i
V
t
halmazt. Nyilvanvalo, hogy minden i I eseten U
i
olyan nylt halmaz, hogy
U
i
=

tH
i
V
t

i
, es lathatoan U
i
relatv kompakt, mert minden H
i
t-re V
t
kompakt halmaz. Ha t K, akkor van olyan s H, hogy t V
s
, es letezik olyan
i I, hogy V
s

i
; ekkor s H
i
es t V
s
U
i
. Ez azt jelenti, hogy K

iI
U
i
,
tehat (U
i
)
iI
olyan halmazrendszer, amelynek a letezeset alltottuk.
Minden I i-re alkalmazzuk a lokalisan kompakt terekre vonatkozo Uriszon-tetel
az U
i
kompakt halmazra es
i
nylt halmazra; tehat kivalasztunk olyan g
i
: T R
folytonos f uggvenyt, hogy 0 g
i
1, U
i
[g
i
= 1] es supp(g
i
)
i
.

Ujra
alkalmazzuk az Uriszon-tetelt a K kompakt halmazra es az

iI
U
i
nylt halmazra;
tehat vesz unk olyan g : T R kompakt tartoj u folytonos f uggvenyt, hogy
0 g 1, K [g = 1] es supp(g)

iI
U
i
. Ezutan minden I i-re ertelmezz uk az
f
i
: T R; t
_
_
g(t)g
i
(t)
jI
g
j
(t)
; ha t
_
jI
U
j
,
0 ; ha t T
_
jI
U
j
f uggvenyt, amelyre 0 f
i
1 es supp(f
i
) supp(g
i
)
i
nyilvanvaloan teljes ul,
tovabba
K = K [g = 1]
_
_
iI
U
i
_
[g = 1]
_
iI
f
i
= 1
_
,
es termeszetesen
iI
f
i
g 1. Ezert eleg azt igazolni, hogy minden i I eseten
f
i
folytonos f uggveny. Legyen i I rogztett. A folytonossag lokalitasa alapjan
nyilvanvalo, hogy f
i
folytonos az

jI
U
j
nylt halmaz minden pontjaban. Tovabba,
f
i
= 0 a T supp(g
i
) halmazon, ami a T

jI
U
j
halmaz minden pontjanak nylt
kornyezete, ezert ismet a folytonossag loakalitasa miatt f
i
folytonos a T

jI
U
j
halmaz minden pontjaban. Tehat T = (T supp(g))
_
jI
U
j
_
miatt f
i
folytonos
f uggveny.
Alltas. Legyen T lokalisan kompakt ter es jelolje K (T; R) a T R kompakt

tartoj u folytonos f uggvenyek halmazat.
a) Ha f : T R
+
alulrol felig folytonos f uggveny, akkor
f = sup
K(T;R); 0f
.
b) Ha f : T R
+
kompakt tartoj u fel ulrol felig folytonos f uggveny, akkor
f = inf
K(T;R); f
.
Bizonytas. a) Legyenek t T es c R olyanok, hogy c < f(t). Elegendo olyan
K (T; R) f uggvenyt talalni, amelyre 0 f es c (t). Az f alulrol
felig folytonossaga miatt a [c < f] halmaz nylt kornyezete t-nek. A lokalisan
terekre vonatkozo Uriszon-tetelt alkalmazzuk a t kompakt halmazra es [c < f]
nylt halmazra. Letezik tehat olyan K (T; R), hogy 0 1, (t) = 1
es supp() [c < f]. Ekkor a := c f uggveny kompakt tartoj u, folytonos, es
(t) = c. Ha s [c < f], akkor nyilvanvalo, hogy 0 (s) := c(s) c < f(s),
ugyanakkor s T [c < f] eseten (s) = 0 f(s), tehat 0 f.
b) Eloszor megjegyezz uk, hogy f fel ulrol korlatos, mert az f fel ulrol felig foly-
tonossaga miatt az ([f < n])
nN
monoton novo halmazsorozat mindegyik tagja
nylt halmaz, es + / Im(f) miatt T =

nN
[f < n], gy a supp(f) kompakt
halmazhoz van olyan n N, amelyre Im(f) [f < n], tehat minden T t-
re f(t) < n. A lokalisan kompakt terekre vonatkozo Uriszon-tetelt alkalmazva
a supp(f) kompakt halmazra es T nylt halmazra kapjuk olyan
0
K (T; R)
letezeset, amelyre 0 1 es supp(f) [
0
= 1]. Ha C R
+
olyan, hogy f C,
akkor a := C
0
K (T; R) f uggvenyre f teljes ul.
Rogzts unk olyan K (T; R) f uggvenyt, amelyre f . Ekkor f : T R
+
alulrol felig folytonos f uggveny, tehat az a) alapjan rhato, hogy
f = ( f) = sup
K(T;R); 0f
= inf
K(T;R); 0f
( ) =
= inf
K(T;R); 0; f
( ) = inf
K(T;R); f
t
,
512 F
UGGEL

ahol kihasznaltuk azt a nyilvanvalo tenyt, hogy
[( K (T; R))(0 )(f ) =
t
[(
t
K (T; R))(f
t
)
teljes ul. Ugyanakkor
inf
K(T;R); f
inf
K(T;R); f
t
nyilvanval oan igaz, ezert
inf
K(T;R); f
f
is teljes ul. A fordtott egyenlotlenseg trivialis, ezert itt egyenloseg all.
Alltas. Legyen T lok alisan kompakt ter, T

t
Hausdor-ter es : T T
t
folytonos es nylt sz urjekcio. Ekkor minden K
t
T
t
kompakt halmazhoz van olyan
K T kompakt halmaz, amelyre K) = K
t
.
Bizonytas. Legyen K
t
T
t
kompakt halmaz. A T lokalis kompaktsaga miatt
van olyan (V
t
)
tT
rendszer, hogy minden T t-re V
t
kompakt kornyezete a t
pontnak. A f uggveny nylt sz urjekcio, ezert a (
V
t
))
tT
halmazrendszer nylt
befedese T
t
-nek. A K
t
kompaktsaga folytan van olyan H T veges halmaz, hogy
K
t

tH
V
t
). Legyen K :=
1
K
t
)
_

tH
V
t
_
. A K
t
halmaz zart T
t
-ben,
mert kompakt es T
t
Hausdor-ter. A f uggveny folytonos, ezert
1
K
t
) T zart
halmaz, ugyanakkor

tH
V
t
kompakt halmaz T-ben, gy K T kompakt halmaz.
Alltjuk, hogy K) = K
t
teljes ul. Valoban, K)
1
K
t
)) K
t
; tovabba
t
t
K
t

tH
V
t
) eseten van olyan t H, hogy t
t

V
t
); ekkor letezik olyan
s V
t
, hogy (s) = t
t
K
t
, tehat s
1
K
t
) V
t
K, vagyis t
t
= (s) K),
ami azt jelenti, hogy K
t
K) is teljes ul.
Dencio. Legyen T topologikus ter. A H T halmazt sehol sem s ur unek
nevezz uk, ha
H = . Az E T halmazt elso kategoriaj unak nevezz uk, ha E eloall

megszamlalhato sok sehol sem s ur u halmaz uniojakent. A T nem elso kategoriaj u
reszhalmazait masodik kategoriaj uaknak nevezz uk. Azt mondjuk, hogy a T topo-
logikus ter Baire-ter, ha a T minden nem ures nylt reszhalmaza masodik kate-
goriaj u.
Legyen T topologikus ter. Egy H T halmaz pontosan akkor sehol sem s ur u,
ha a T H halmaz s ur u. A T veges sok sehol sem s ur u reszhalmazanak unioja sehol
sem s ur u. Egy E T halmaz pontosan akkor elso kategoriaj u, ha letezik a T zart
sehol sem s ur u reszhalmazainak olyan (F
n
)
nN
sorozata, amelyre E

nN
F
n
. Ezek
az alltasok ugyan ugy bizonythatok, mint metrikus terek eseteben (XII. fejezet, 2.
pont).
Tetel. (Baire-fele kategoriatetel.) Minden teljesen felmetrizalhato es minden
lokalisan kompakt ter Baire-ter.
Bizonytas. A teljesen felmetrizalhato topologikus terekre lenyegeben ugyan ugy
bizonythatunk, mint a XII. fejezet 2. pontjaban. Az osszes k ulonbseg annyi,
hogy az ottani, kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio alkalmazasaval eloalltott
(x
n
)
nN
Cauchy-sorozatnak nem vehetj uk az x hatarerteket, hanem csak egy x
limeszpontj at, amely a teljes felmetrizalhatosag miatt letezik. Ezutan az indirekt
bizonytast ugyan ugy lehet befejezni.
Lokalisan kompakt terekre szinten indirekt bizonytunk. Legyen tehat T lokalisan
kompakt ter, es tegy uk fel, hogy T nem ures, elso kategoriaj u nylt halmaz.
Legyen (H
n
)
nN
olyan halmazsorozat, amelynek mindegyik tagja sehol sem s ur u
zart halmaz T-ben es

nN
H
n
.
A kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio tetelet alkalmazva igazoljuk olyan
(K
n
)
nN
halmazsorozat letezeset, hogy K
0
H
0
, es minden N n-re K
n
T
kompakt halmaz,

K
n
,= , valamint K
n+1

K
n

_
n+1
k=0
H
k
_
.
A H
0
halmaz sehol sem s ur u es zart, gy

H = , tehat ,= miatt H
0
,= . Ha
t H
0
, akkor H
0
nylt kornyezete t-nek, tehat letezik olyan U T relatv
kompakt nylt halmaz, hogy t U U H
0
. Legyen K
0
:= U; ekkor K
0
kompakt halmaz T-ben, K
0
H
0
es

K
0
U ,= .
Legyen n N
+
, es tegy uk fel, hogy (K
j
)
jn
olyan rendszer, hogy K
0
H
0
,
es minden n j-re K
j
T kompakt halmaz,

K
j
,= , valamint j + 1 < n eseten
K
j+1

K
j

_
j+1
k=0
H
k
_
. Az

K
n1
halmaz nylt es nem ures, tovabba
n
k=0
H
k
sehol sem s ur u zart halmaz, ezert

K
n1

_
n
k=0
H
k
_
,= . Ha t eleme ennek
a halmaznak, akkor letezik olyan U T relatv kompakt nylt halmaz, amelyre
t U U
K
n1

_
n
k=0
H
k
_
. Legyen K
n
:= U; ekkor K
n
kompakt reszhalmaza
T-nek, K
n

K
n1
_
n
k=0
H
k
_
es

K
n
U ,= . Tehat a (K
j
)
jn+1
rendszer olyan,
hogy K
0
H
0
, es minden n + 1 j-re K
j
T kompakt halmaz,

K
j
,= ,
valamint j + 1 < n + 1 eseten K
j+1

K
j

_
j+1
k=0
H
k
_
.
Rogzts unk egy olyan (K
n
)
nN
halmazsorozatot, amelynek letezeset igazoltuk az
iment. Minden N n-re K
n+1
K
n
es K
n
,= kompakt halmaz, ezert a Cantor-
fele kozosresz-tetel alapjan

nN
K
n
,= ; legyen t

nN
K
n
. Ekkor t K
0
,
ugyanakkor minden n N
+
eseten t K
n

K
n1

_
n
k=0
H
k
_
, tehat t /
n
k=0
H
k
.
Ezert t /

nN
H
n
, vagyis t
_

nN
H
n
_
, ami ellentmond az

nN
H
n
feltetelnek.
Dencio. Ha (U
i
)
iI
es (V
j
)
jJ
halmazrendszerek, akkor azt mondjuk, hogy
(V
j
)
jJ
nomtasa (U
i
)
iI
-nek, ha minden j J eseten van olyan i I, hogy
514 F
UGGEL

V
j
U
i
. Azt mondjuk, hogy a T topologikus ter parakompakt, ha a T barmely nylt
befedesenek letezik olyan nomtasa, amely lokalisan veges nylt befedese T-nek. A
T topologikus ter E reszhalmazat parakompaktnak mondjuk, ha az E topologikus
alter parakompakt ter.
Peld aul, ha (U
i
)
iI
tetszoleges halmazrendszer, akkor minden J I halmazra
(U
i
)
iJ
nomtasa (U
i
)
iI
-nek. Ugyanakkor topologikus ter reszhalmazainak
barmely veges rendszere nyilvanvaloan lokalisan veges. Ezert minden kompakt ter
parakompakt, vagyis a parakompaktsag a kompaktsag fogalmanak altalanostasa.
Lemma. Legyen T parakompakt ter es F, F
t
T olyan zart halmazok, hogy
minden t F pontnak van olyan V kornyezete es van olyan
t
T nylt halmaz,
hogy F
t

t
es V
t
= . Ekkor leteznek olyan ,
t
T nylt halmazok, hogy
F , F
t

t
es
t
= .
Bizonytas. A hipotezis alapjan kivalaszthatunk olyan (V
t
)
tF
es (
t
t
)
tF
rend-
szereket, hogy minden t F eseten V
t
nylt kornyezete t-nek es
t
t
T olyan nylt
halmaz, hogy F
t

t
t
es V
t
t
t
= . Legyen olyan halmaz, hogy / F es V
:=
T F. Ekkor (V
t
)
t]F
nylt befedese T-nek tehat a T parakompaktsaga miatt
vehetj uk a T-nek olyan (
i
)
iI
lokalisan veges nylt befedeset, amely nomtasa
a (V
t
)
t]F
halmazrendszernek. Ha i I, akkor van olyan t F, hogy
i
V
t
, es ha F
i
,= , akkor t ,= , k ulonben
i
V
= T F, vagyis F
i
=
teljes ulne. Legyen J := i I[F
i
,= es :=

iJ
i
. A J dencioja szerint
F , mert (
i
)
iI
befedese T-nek. Kivalasztunk olyan : J F f uggvenyt,
hogy minden i J eseten
i
V
(i)
.
Bebizonytjuk olyan
t
T nylt halmaz letezeset, amelyre F
t

t
es
t
= .
Az (
i
)
iI
halmazrendszer lokalis vegessege miatt kivalaszthatunk olyan (V
t
)
t
rendszert, hogy minden F

t
t
t
-re V
t
olyan nylt kornyezete t
t
-nek, hogy az
i I[V
t

i
,= halmaz veges. Minden t
t
F
t
eseten legyen I(t
t
) := J i
I[V
t

i
,= ; ez is veges halmaz. Ha t
t
F
t
olyan, hogy I(t
t
) = , akkor minden
J i-re V
t

i
= ; legyen ekkor U
t
:= V
t
. Ha t
t
F
t
olyan, hogy I(t
t
) ,= ,
akkor minden J i-re az U
t
:= V
t

jI(t
t
(j)
halmaz nem metszi
i
-t. Valoban,
i
V
(i)
miatt
i
V
t

jI(t
t
(j)
=
_
i
V
(i)
_
V
t

jI(t
t
(j)
=
= (
i
V
t
)
jI(t
)
_
t
(j)
V
(i)
_
,
es ha ez nem volna ures, akkor
i
V
t
,= , gy i I(t
t
), tehat
t
(i)
V
(i)
,=
is teljes ulne, holott minden F t-re (gy a t := (t) pontra is) V
t

t
t
= .
Ugyanakkor t
t
F
t
es I(t
t
) ,= eseten minden I(t
t
) j-re F
t

t
(j)
, ezert a
V
t

jI(t
t
(j)
halmaz nylt kornyezete t
t
-nek; legyen ekkor U
t
:= V
t

jI(t
t
(j)
.
Tehat (U
t
)
t
F
olyan halmazrendszer, hogy minden F
t
t
t
-re U
t
nylt kornyezete
t
t
-nek, es minden i J eseten
i
U
t
= . Ezert t
t
F
t
eseten U
t
= is
teljes ul, gy az
t
:=

t
U
t
halmaz nylt, F
t

t
es
t
= .
Alltas. Minden parakompakt Hausdor-ter normalis.

Bizonytas. Legyen T parakompakt Hausdor-ter es F, F
t
T diszjunkt zart
halmazok. Ha t
t
F
t
, akkor az elozo lemmat alkalmazhatjuk az F es t
t
zart
halmazokra, mert T Hausdor-ter. Tehat minden t
t
F
t
ponthoz leteznek olyan
,
t
T diszjunkt nylt halmazok, hogy F es t
t

t
. Ezert ismet
alkalmazhatjuk az elozo lemmat az F es F
t
diszjunkt zart halmazokra, amibol
kovetkezik az alltas.
A 2. pontban lattuk, hogy normalis terekre ervenyes az egysegosztas-tetel
c) pontj aban megfogalmazott alltas. A parakompakt Hausdor-terek specialis
normalis terek, ezert varhato, hogy ezekre erosebb egysegosztas-tetel is igaz. A
pontos alltas a kovetkezo.
Tetel. (Egysegosztas-tetel parakompakt terekre.) Parakompakt Hausdor-ter
barmely nylt befedesehez letezik annak alarendelt folytonos egysegosztas.
Bizonytas. Legyen (
i
)
iI
nylt befedese a T parakompakt Hausdor-ternek, es
vegy uk a T-nek olyan (U
)
A
lokalisan veges nylt befedeset, amely nomtasa
(
i
)
iI
-nek. Az elozo alltas szerint T normalis ter, ezert a normalis terekre
vonatkozo egysegosztas-tetel alapjan letezik (U
)
A
-nak alarendelt folytonos
egysegosztas; legyen (g
)
A
ilyen f uggvenyrendszer. Tehat minden A -ra
g
: T R folytonos f uggveny, 0 g
1, supp(g
) U
, es minden t T
eseten
A; g
(t),=0
g
(t) = 1. Kivalasztunk olyan : A I f uggvenyt, hogy minden

A -ra U

()
. Minden i I Im() eseten legyen f
i
a T R azonosan
nulla f uggveny, tovabba minden Im() i-re legyen f
i
: T R az a f uggveny,
amely minden t T ponthoz az
f
i
(t) :=
A; g
(t),=0; ()=i
g
(t)
erteket rendeli. Megmutatjuk, hogy az (f
i
)
iI
f uggvenyrendszer (
i
)
iI
-nek alaren-
delt folytonos egysegosztas.
Ha i Im(), t T es V olyan kornyezete t-nek, hogy az A
V
:= A[V U
,=
halmaz veges, akkor f
i
=
A
V
; ()=i
g
teljes ul a V halmazon, ezert a folytonossag

lokalitasa miatt f
i
folytonos a t pontban. Ebbol lathato, hogy minden I i-re az
f
i
: T R f uggveny folytonos.
Ha i Im(), akkor
[f
i
,= 0]
_
A; ()=i
[g
,= 0]
_
A; ()=i
supp(g
)
_
A; ()=i
U

i
,
tovabba a (supp(g
))
A; ()=i
halmazrendszer lokalisan veges, es mindegyik tagja
zart, gy
_
A; ()=i
supp(g
) is zart halmaz T-ben, kovetkezeskeppen fennallnak a

516 F
UGGEL

supp(f
i
) := [f
i
,= 0]

A; ()=i
supp(g
)
i
osszef uggesek. Ez azt jelenti, hogy
minden I i-re supp(f
i
)
i
.
Az
_
_
_
A; ()=i
supp(g
)
_
_
iI
halmazrendszer lokalisan veges. Valoban, ha t T
es V olyan kornyezete t-nek, hogy az A
V
:= A[V U
,= halmaz veges,
akkor i I es V
_
A; ()=i
supp(g
) ,= eseten van olyan A, hogy () = i

es ,= V supp(g
) V U
, gy A
V
, vagyis
_
_
_
i I V
_
A; ()=i
supp(g
) ,=
_
_
_
A
V
),
es persze A
V
) veges halmaz. Ebbol kovetkezik, hogy a (supp(f
i
))
iI
halmaz-
rendszer is lokalisan veges, hiszen lattuk, hogy minden i I eseten supp(f
i
)
A; ()=i
supp(g
).
Veg ul, ha t T, akkor konnyen lathato, hogy
1 =
A; g
(t),=0
g
(t) =
iI; f
i
(t),=0
_
_

A; g
(t),=0; ()=i
g
(t)
_
_
=
iI; f
i
(t),=0
f
i
(t)
teljes ul
Alltas. Ha (T
)
A
olyan pontonkent veges (peldaul diszjunkt) befedese a T
topologikus ternek, hogy minden A eseten T
parakompakt nylt reszhalmaza

T-nek, akkor T is parakompakt.
Bizonytas. Legyen (
i
)
iI
tetszoleges nylt befedese T-nek. Minden A
eseten (T

i
)
iI
nylt befedese a T
topologikus alternek, ezert a T
halmaz
parakompaktsaga folytan kivalaszthatunk olyan ((
,j
)
jJ
)
A
rendszer, hogy
minden A -ra (
,j
)
jJ
olyan lokalisan veges nylt befedes a T
topologikus
alterben, amely nomtasa a (T

i
)
iI
halmazrendszernek.
Minden A -ra T
nylt T-ben, ezert az (

,j
)
jJ
halmazrendszer mindegyik
tagja T-ben is nylt, gy az (
,j
)
A, jJ
halmazrendszer nylt befedese T-nek.

Tovabba, minden A es j J
eseten van olyan i I, hogy

,i
T
i

i
,
tehat az (
,j
)
A, jJ
halmazrendszer nomtasa az (
i
)
iI
halmazrendszernek.
Megmutatjuk, hogy az (
,j
)
A, jJ
halmazrendszer lokalisan veges. Legyen

ugyanis t T rogztett pont. A (T
)
A
halmazrendszer pontonkenti vegessege
folytan az A(t) := A[t T
halmaz veges es persze nem ures, hiszen (T
)
A
befedese T-nek. Ha A
(
t), akkor az (
,j
)
jJ
halmazrendszer lokalis vegessege

miatt letezik t-nek olyan U
kornyezete T
-ban, hogy J
t
:= j J
[U
,j
,=
veges halmaz. Ekkor U :=

A(t)
U
kornyezete t-nek T-ben. Ha A es j J
olyanok, hogy U
,j
,= , akkor
,j
U
,= , tehat j J
t
, vagyis
(, j)[( A) (j J
) (U
,j
,= )
_
A(t)
( J
t
)
teljes ul, es itt a jobb oldalon veges halmaz all.
Dencio. A T topologikus teret -kompaktnak nevezz uk, ha letezik a T
kompakt reszhalmazainak olyan (K
n
)
nN
sorozata, amelyre T =

nN
K
n
. A T
topologikus ter E reszhalmazat -kompaktnak mondjuk, ha az E topologikus alter
-kompakt ter.
Ha T nem megszamlalhatoan vegtelen halmaz, akkor T a diszkret topologiaval
ellatva lokalisan kompakt, de nem -kompakt topologikus ter, tehat lokalisan
kompakt ter nem feltetlen ul -kompakt. Nyilvanvalo, hogy minden kompakt
ter -kompakt, tehat a -kompaktsag a kompaktsag fogalmanak altalanostasa.
Vigyazzunk arra, hogy -kompakt Hausdor-ter nem sz uksegkeppen lokalisan
kompakt (ilyenekre peldakat latunk majd a XIV. fejezetben, a Banach-Alaoglu-
tetellel kapcsolatban).
Ha T topologikus ter es E T, akkor az E egy reszhalmaza pontosan akkor
kompakt T-ben, ha kompakt az E topologikus alterben; ezert E pontosan akkor -
kompakt halmaz T-ben, ha eloall a T megszamlalhato sok kompakt reszhalmazanak
uniojakent.
Lemma. Ha T -kompakt lokalisan kompakt ter, akkor letezik a T relatv
kompakt nylt reszhalmazainak olyan (
n
)
nN
sorozata, amelyre T =

nN
n
es
minden N n-re
n

n+1
.
Bizonytas. Legyen (K
n
)
nN
a T kompakt reszhalmazainak olyan sorozata, hogy
T =

nN
K
n
. A kivalasztasi axiomaval kombinalt rekurzio tetelet alkalmazva
megmutatjuk olyan (
n
)
nN
halmazsorozat letezeset, hogy minden N n-re
n
relatv kompakt nylt halmaz T-ben es
n
K
n

n+1
; egy ilyen halmazsorozat
nyilvanvaloan eleget tesz a kovetelmenyeknek.
Az
0
halmaz a T tetszoleges relatv kompakt nylt reszhalmaza lehet, peldaul
0
:= is megfelel. Tegy uk fel, hogy n N
+
, es legyen (
i
)
in
olyan rendszer,
hogy minden n i-ra
i
relatv kompakt nylt halmaz T-ben es i + 1 < n eseten
i
K
i

i+1
. Ekkor
n1
K
n1
kompakt reszhalmaza T-nek, tehat van olyan
n
T relatv kompakt nylt halmaz, hogy
n1
K
n1

n
. Ekkor az (
i
)
in+1
rendszer olyan, hogy minden n+1 i-ra
i
relatv kompakt nylt halmaz T-ben es
i + 1 < n + 1 eseten
i
K
i

i+1
.
Alltas. Minden -kompakt lokalisan kompakt ter parakompakt.

Bizonytas. Legyen T -kompakt lokalisan kompakt ter, es (U
i
)
iI
nylt befedese T-
nek; megmutatjuk, hogy (U
i
)
iI
-nek letezik olyan nomtasa, amely lokalisan veges
nylt befedese T-nek.
Elosz or vegy uk a T relatv kompakt nylt reszhalmazainak olyan (
n
)
nN
sorozatat,
amely befedese T-nek es minden N n-re
n

n+1
. Legyen minden m Z
negatv egesz szamra
m
:= . Termeszetesen ekkor minden Z m-re
m

m+1
teljes ul.
Legyen n N rogztett es K
n
:=
n

n1
. A K
n
halmaz kompakt T-ben es
K
n

n+1

n2
. Ha t K
n
, akkor van olyan i I, hogy t U
i
, tehat
518 F
UGGEL

U
i

_
n+1

n2
_
olyan nylt kornyezete t-nek, amely reszhalmaza
n+1

n2
-
nek. Ezert kivalaszthatunk olyan (W
t
)
tK
n
rendszert, hogy minden t K
n
pontra
W
t
nylt kornyezete t-nek es W
t

n+1

n2
, es van olyan i I, hogy W
t
U
i
.
Ekkor K
n
kompaktsaga miatt van olyan H K
n
veges halmaz, hogy K
n

tH
W
t
.
Az elozoek alapjan kivalaszthatunk olyan (H
n
)
nN
es ((V
n,t
)
tH
n
)
nN
sorozatokat,
hogy minden N n-re H
n
K
n
veges halmaz, es (V
n,t
)
tH
n
a T nylt
reszhalmazainak olyan rendszere, hogy K
n

tH
n
V
n,t
, valamint minden H
n
t-
re t V
n,t

n+1

n2
es letezik a t-hez (es n-hez) olyan i I, hogy
V
n,t
U
i
. Legyen J :=

nN
(n H
n
). Nyilvanvalo, hogy a (V
n,t
)
(n,t)J
halmazrendszer nylt befedese T-nek, mert (K
n
)
nN
befedese T-nek. Trivialis
tovabba az, hogy (V
n,t
)
(n,t)J
nomtasa az (U
i
)
iI
halmazrendszernek, ezert a
T parakompaktsagahoz eleg volna azt igazolni, hogy (V
n,t
)
(n,t)J
lokalisan veges
T-ben.
Ehhez legyen t T rogztett es m := minn N[t
n
. Az m dencioja szerint
t
m
es t /
m1
, kovetkezeskeppen t /
m2
, hiszen
m2

m1
. Ez
az jelenti, hogy a V :=
m

m2
nylt kornyezete t-nek. Ha (n, s) J olyan,
hogy V
n,s
V ,= , akkor V
n,s

n+1

n2
T
n2
es V
m
miatt
n m + 1, k ulonben n 2 m teljes ulne, gy
n2

m
, tehat igaz volna a
V
n,s
V (T
n2
)
m
= osszef ugges. Ez azt jelenti, hogy
(n, s) J [ V
n,s
V ,=
_
nm+2
(n H
n
) ,
es itt a jobb oldalon veges halmaz all. Ezert a (V
n,t
)
(n,t)J
halmazrendszer lokalisan
veges.
A bizonytasbol lathato, hogy -kompakt lokalisan kompakt ter barmely
nylt befedesenek letezik olyan megszamlalhato (indexhalmaz u) nomtasa, amely
lokalisan veges nylt befedes.
Tetel. (Lokalisan kompakt ter parakompaktsaganak jellemzese.) Ha T lokalisan
kompakt ter, akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) T parakompakt ter.
(ii) Letezik a T-nek relatv kompakt nylt halmazokbol allo lokalisan veges befedese.
(iii) Letezik a T-nek -kompakt nylt halmazokbol allo diszjunkt befedese.
(iii)
t
Letezik a T-nek -kompakt nylt halmazokbol allo pontonkent veges befedese.
Bizonytas. (i)(ii) Jelolje T
c
a T relatv kompakt nylt reszhalmazainak halmazat.
Ekkor (U)
UT
c
nylt befedese T-nek, ezert a T parakompaktsaga miatt vehetj uk a
T-nek olyan (
i
)
iI
nylt befedeset, amely lokalisan veges nomtasa az (U)
UT
c
halmazrendszernek. Tehat minden I i-hez van olyan U T relatv kompakt nylt
halmaz, hogy
i
U, gy
i
is relatv kompakt nylt halmaz.
(ii)(iii) Legyen (
i
)
iI
a T relatv kompakt nylt halmazokbol allo lokalisan veges
befedese. Jelolje R azon (t, t
t
) T T parok halmazat, amelyekhez van olyan
n N es olyan (i
k
)
kn+1
rendszer I-ben, hogy t
i
0
, t
t

i
n
es minden k < n
termeszetes szamra
i
k

i
k+1
,= . Konnyen lathato, hogy R ekvivalencia-relacio
T felett. Az ()
T/R
halmazrendszer diszjunkt befedese T-nek, ezert eleg volna
azt igazolni, hogy minden T/R halmaz nylt es -kompakt halmaz T-ben.
Ha T/R, akkor t eseten van olyan i I, hogy t
i
; ekkor az R relacio
ertelmezese alapjan trivialis, hogy minden
i
t
t
-re (t, t
t
) R, vagyis t
t
, gy
i
. Ezert minden T/R halmaz nylt T-ben, es ebbol az is kovetkezik,
hogy minden T/R halmaz zart is T-ben, hiszen T =

T/R;
,=
t
is nylt
T-ben. Tehat csak azt kell igazolni, hogy minden T/R halmaz -kompakt.
Legyen T/R es t rogztett. Rekurzioval ertelmezz uk azt az (U
n
)
nN
halmazsorozatot, amelyre U
0
:=

iI; t
i
i
es minden N
+
n-re U
n
:=
iI;
i
U
n1
,=
i
.
Teljes indukcioval igazoljuk, hogy minden n N eseten van olyan I
n
I veges
halmaz, hogy U
n
=

iI
n
i
es minden I
n
i-re
i
. Ez n = 0 eseten igaz,
mert I
0
:= i I[t
i
veges halmaz, hiszen az (
i
)
iI
befedes pontonkent
(sot lokalisan) veges, es a dencio szerint U
0
=

iI
0
i
, tovabba t miatt es
az R relacio ertelmezese alapjan minden I
0
i-re
i
. Legyen most n N
es I
n
olyan veges halmaz, hogy U
n
=

iI
n
i
es minden I
n
i-re
i
. A
rekurzv dencio szerint U
n+1
=

iI;
i
U
n
,=
i
. Az U
n
halmaz kompakt, mert
az indukcios hipotezis alapjan U
n
veges sok relatv kompakt halmaz unioja. Az
(
i
)
iI
befedes lokalis vegessege miatt kivalaszthatunk olyan (V
s
)
sU
n
rendszert,
hogy minden U
n
s-re V
s
nylt kornyezete s-nek, es az i I[
i
V
s
,= halmaz
veges. Legyen H U
n
olyan veges halmaz, hogy U
n

sH
V
s
. Ekkor
i I [
i
U
n
,= i I [
i

_
sH
V
s
,=
_
sH
i I [
i
V
s
,= ,
tehat az I
n+1
:= i I[
i
U
n
,= halmaz veges, es a rekurzv dencio alapjan
U
n+1
=

iI
n+1
i
. Ha i I
n+1
es t
t

i
U
n
, akkor t
t
, hiszen az indukcios
hipotezis kovetkezteben U
n
; ezert az R relacio ertelmezese alapjan
i
.
Ezzel a teljes indukciot vegrehajtottuk.
Tehat minden n N eseten U
n
relatv kompakt nylt halmaz T-ben, mert veges sok
relatv kompakt nylt halmaz unioja relatv kompakt nylt halmaz, tovabba U
n
.
Megmutatjuk, hogy =

nN
U
n
. Valoban, legyen t
t
, es vegy unk olyan n N
szamot es olyan I-ben halado (i
k
)
kn+1
rendszert, hogy t
i
0
, t
t

i
n
es minden
k < n + 1 termeszetes szamra
i
k

i
k+1
,= . Ekkor minden k n termeszetes
szamra
i
k
U
k
teljes ul. Ha nem gy volna, akkor ertelmezhetnenek az
m := min k N [ (k n) (
i
k
U
k
,= )
szamot. Vilagos, hogy
i
0
U
0
, hiszen t
i
0
; ezert m > 0. Ekkor viszont
i
m1
U
m1
es
i
m1

i
m
,= , tehat U
m1

i
m
,= , gy az U
m
ertelmezese
520 F
UGGEL

szerint
i
m
U
m
, holott
i
m
U
m
,= . Tehat minden k n termeszetes szamra
i
k
U
k
, gy t
t

i
n
U
n
. Ezzel megmutattuk, hogy =

nN
U
n
.
Minden n N eseten U
n
es zart T-ben, ezert U
n
, gy =

nN
U
n
is teljes ul. De minden N n-re U
n
kompakt halmaz T-ben, ezert az halmaz
-kompakt.
(iii)(iii)
t
Nyilvanvalo, mert minden diszjunkt halmazrendszer pontonkent veges.
(iii)
t
(i) Ha (T
)
A
pontonkent veges nylt befedese T-nek es minden A -
ra T
-kompakt reszhalmaza T-nek, akkor minden A eseten a T
topologikus
alter lokalisan kompakt es -kompakt, gy az elozo alltas szerint parakompakt nylt
halmaz T-ben; tehat T is parakompakt.
Kovetkezmeny. Ha a T lokalisan kompakt ter parakompakt es osszef uggo,
akkor T -kompakt.
Bizonytas. A hipotezis es az elozo tetel alapjan letezik olyan (T
)
A
diszjunkt
halmazrendszer, amely befedese T-nek es minden A -ra a T
halmaz nylt es
-kompakt T-ben. Minden A eseten T T
=

A\]
T
, ezert T
zart T-ben.
A T osszef uggosege alapjan minden A -ra T
= T vagy T
= . Tehat A ,=
eseten van olyan A, hogy T = T
, gy T -kompakt. Ha A = , akkor T = ,
tehat T -kompakt.
Tetel. (Lokalisan kompakt ter metrizalhatos aganak jellemzese.) Ha T lokalisan
kompakt ter, es T
t
egypont u kompaktikacioja T-nek, akkor a kovetkezo alltasok
ekvivalensek.
(i) T megsz amlalhato bazis u.
(ii) T
t
metrizalhato kompakt ter.
(iii) T metrizalhato es -kompakt.
Bizonytas. (i)(ii) A kompakt terek metrizalhatosaganak jellemzesi tetele alapjan
eleg azt megmutatni, hogy ha T megszamlalhato bazis u, akkor T
t
is megszamlalhato
bazis u. Jelolje a vegtelen tavoli pontot T
t
-ben, es legyen B megszamlalhato
topologikus bazisa T-nek. Tudjuk, hogy a B
c
:= U B[U relatv kompakt
halmaz szinten topologikus bazisa T-nek. Ebbol kovetkezik, hogy T =

UB
c
U,
ezert a T topologikus ter -kompakt. Ezert letezik a T relatv kompakt nylt
reszhalmazainak olyan (
n
)
nN
sorozata, hogy T =

nN
n
es minden N n-re
n

n+1
.
Megmutatjuk, hogy a BT
t
n
[n N halmaz topologikus bazisa a T
t
kompakt
ternek. Val oban, legyen
t
tetszoleges nylt reszhalmaza T
t
-nek. Ha
t
, akkor
T
t
t
olyan kompakt halmaz T
t
-ben, amely resze T-nek, tehat ez T-ben is kompakt
halmaz, gy letezik olyan n N, hogy T
t

t

n

n
, tehat T
t

n

t
teljes ul. Ha t T
t
, akkor van olyan U B, hogy t U T
t
, mert a T
t
halmaz nylt T-ben, es B topologikus bazisa T-nek.
(ii)(ii) Metrizalhato topologikus ter minden topologikus altere metrizalhato, ezert
ha (ii) teljes ul, akkor T metrizalhato, hiszen T topologikus altere T
t
-nek. Tovabba,
metrizalhato topologikus ter M
1
-ter, ezert ha a vegtelen tavoli pont T
t
-ben es
(ii) teljes ul, akkor letezik az nylt kornyezeteinek olyan (U
n
)
nN
sorozata, hogy
az U
n
[n N halmaz kornyezetbazisa -nak T
t
-ben. Ekkor a (T
t
U
n
)
nN
halmazsorozat befedese T-nek, hiszen

nN
U
n
= . Tovabba, minden N n-
re T
t
U
n
kompakt halmaz T
t
-ben es reszhalmaza T-nek, ezert T-ben is kompakt.
Ebbol kovetkezik, hogy a T topologikus ter -kompakt.
(iii)(i) Legyen (K
n
)
nN
a T kompakt reszhalmazainak olyan sorozata, amely
befedese T-nek. A hipotezis alapjan minden N n-re a K
n
topologikus alter
kompakt es metrizalhato, ezert a kompakt terek metrizalhatosaganak jellemzese
alapjan a K
n
topologikus alter megszamlalhato bazis u, gy szeparabilis is. Ki-
valasztunk olyan (D
n
)
nN
halmazsorozatot, hogy minden n N eseten D
n
K
n
megszamlalhato s ur u halmaz a K
n
topologikus alterben. Ha t T es V kornyezete
t-nek T-ben, akkor van olyan n N, hogy t K
n
, es ekkor V K
n
kornyezete t-nek
a K
n
topologikus alterben, kovetkezeskeppen ,= (V K
n
) D
n
= V D
n
. Ez azt
jelenti, hogy az

nN
D
n
megszamlalhato halmaz s ur u a T topologikus terben, vagyis
T szeparabilis. Ugyanakkor T metrizalhato is, ezert megszamlalhato bazis u.
522 F
UGGEL

4. Folytonos f uggvenyek lokalisan kompakt terek felett 523
4. Folytonos f uggvenyek lokalisan kompakt terek felett
Jeloles. Ha T es T
t
topologikus terek, akkor C(T; T
t
) jeloli a T T
t
folytonos
f uggvenyek halmazat.
Dencio. Legyen T halmaz, T
t
Hausdor-ter es (f
i
)
iI
olyan altalanostott
sorozat, hogy minden I i-re f
i
: T T
t
f uggveny. Ekkor lim
i, I
f
i
jeloli azt a
T T
t
f uggvenyt, amelyre
Dom
_
lim
i, I
f
i
_
:= t T[ az (f
i
(t))
iI
altalanostott sorozat konvergens T
t
-ben,
tovabba minden t Dom
_
lim
i, I
f
i
_
eseten
_
lim
i, I
f
i
_
(t) := lim
i, I
f
i
(t).
A lim
i, I
f
i
f uggvenyt az (f
i
)
iI
olyan altalanostott f uggvenysorozat pontonkenti
limeszf uggvenyenek nevezz uk. Azt mondjuk, hogy az (f
i
)
iI
altalanostott f ugg-
venysorozat pontonkent konvergens az E T halmazon, ha E Dom
_
lim
i, I
f
i
_
.
Tehat az elozo dencio feltetelei mellett az (f
i
)
iI
altalanostott f uggveny-
sorozat akkor es csak akkor pontonkent konvergens az E T halmazon, ha
( t E)( t
t
T
t
)( V
t
T
t
(t
t
))( j I)( i I) : (i j f
i
(t) V
t
)
teljes ul, ahol T
t
jeloli a T
t
topologiajat.
A pontonkenti approximacio problemaja a kovetkezokeppen fogalmazhato meg.
Legyen T halmaz, T
t
Hausdor-ter es H F(T; T
t
). Azt kerdezz uk, hogy milyen
tulajdonsag uak azok az f : T T
t
f uggvenyek, amelyekhez letezik olyan H-
ban halado (f
i
)
iI
altalanostott sorozat, hogy f = lim
i, I
f
i
; ezeket a f uggvenyeket
mondjuk H-beli f uggvenyekkel pontonkent approximalhatoknak.
Metrikus terbe erkezo f uggvenyek altalanostott sorozatara ertelmezheto az
egyenletes konvergencia fogalma.
Dencio. Legyen T halmaz, M metrikus ter, es (f
i
)
iI
olyan altalanostott
i
: T M f uggveny. Azt mondjuk, hogy az
(f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat egyenletesen konvergens az E T halmazon,
ha pontonkent konvergens az E halmazon, es az f := lim
i, I
f
i
pontonkenti limesz-
f uggvenyre
lim
i, I
_
sup
tE
d(f
i
(t), f(t))
_
= 0
524 F
UGGEL

teljes ul.
Tehat - az elozo dencio feltetelei mellett - az (f
i
)
iI
sorozat pontosan akkor egyenletesen konvergens az E T halmazon, ha pontonkent
konvergens az E halmazon, es az f := lim
i, I
f
i
pontonkenti limeszf uggvenyre
( R
+
)( j I)( i I) : (i j sup
tE
d(f
i
(t), f(t)) )
teljes ul, ahol d jeloli az M metrikajat. Ez ugy is rhato, hogy
( R
+
)( j I)( i I)( t E) : (i j d(f
i
(t), f(t)) ).
Legyen T halmaz, M metrikus ter, es (f
i
)
iI
olyan altalanostott sorozat, hogy
minden I i-re f
i
: T M f uggveny. Ha az (f
i
)
iI
egyenletesen konvergens
az E T halmazon, akkor (f
i
)
iI
az E minden reszhalmazan is egyenletesen
konvergens. Ha (E
)
A
olyan veges rendszer, hogy minden A eseten E
T
es (f
i
)
iI
egyenletesen konvergens az E
halmazon, akkor (f
i
)
iI
egyenletesen
konvergens az

A
E
halmazon is.
Alltas. Legyen T halmaz, M metrikus ter es F

b
(T; M) a T M korlatos
f uggvenyek halmaza a sup-metrikaval ellatva (V. fejezet, 11. pont). Legyen
f F
b
(T; M) es (f
i
)
iI
F
b
(T; M)-ben halado altalanostott sorozat. Az
(f
i
)
iI
altal anostott f uggvenysorozat pontosan akkor konvergal f-hez a sup-metrika
szerint, ha f = lim
i, I
f
i
es az (f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat egyenletesen
konvergens a T halmazon.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy (f
i
)
iI
konvergal f-hez a T
d
topologia szerint, ahol
d sup-metrika F
b
(T; M). Minden T t-re es I i-re d(f
i
(t), f(t)) d(f
i
, f),
ahol d jeloli az M feletti metrikat. Ebbol lathato, hogy minden t T eseten
f(t) = lim
i, I
f
i
(t), vagyis f = lim
i, I
f
i
. Ha R
+
tetszoleges, akkor van olyan i
I,
hogy minden I i-re, ha i i
, akkor sup
tT
d(f
i
(t), f(t)) d(f
i
, f) , tehat
minden T t-re d(f
i
(t), f(t)) . Ez azt jelenti, hogy az (f
i
)
iI
altalanostott
f uggvenysorozat egyenletesen konvergens a T halmazon.
Megfordtva, tegy uk fel, hogy f = lim
i, I
f
i
es az (f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat
egyenletesen konvergens a T halmazon. Legyen V az f kornyezete F
b
(T; M)-ben
a T
d
topologia szerint. Vegy unk olyan R
+
szamot, hogy B
(f; d) V . Az
(f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat egyenletesen konvergenciaja miatt van olyan
i
I, hogy minden i I es t T eseten, ha i i
, akkor d(f
i
(t), f(t)) , vagyis
minden i I eseten, ha i i
, akkor d(f
i
, f) := sup
tT
d(f
i
(t), f(t)) . Ez azt
jelenti, hogy i I es i i
eseten f
i
B
(f; d) V , azaz (f
i
)
iI
konvergal f-hez
a sup-metrika szerint.
Dencio. Legyen T topologikus ter, M metrikus ter es (f
i
)
iI
olyan
altalanostott sorozat, hogy minden I i-re f
i
: T M f uggveny. Azt mondjuk,
hogy az (f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens az
E T halmazon, ha minden t E pontnak letezik olyan V kornyezete T-ben, hogy
(f
i
)
iI
egyenletesen konvergens az E V halmazon.
Tehat - az elozo dencio feltetelei mellett - az (f
i
)
iI
sorozat pontosan akkor lokalisan egyenletesen konvergens az E T halmazon,
ha pontonkent konvergens az E halmazon, es az f := lim
i, I
f
i
pontonkenti limesz-
f uggvenyre
( t E)( V T (t))( R
+
)( j I)( i I) : (ij sup
sEV
d(f
i
(s), f(s)))
teljes ul, ahol T jeloli a T topologiajat es d jeloli az M metrikajat. Ez ugy is rhato,
hogy
( t E)( V T (t))( R
+
)( j I)( i I)( s E V ) :
(i j d(f
i
(s), f(s)) ).
Alltas. Legyen T topologikus ter, M metrikus ter es (f

i
)
iI
olyan al-
talanostott sorozat, hogy minden I i-re f
i
: T M f uggveny. Ha az (f
i
)
iI
al-
talanostott f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens a T halmazon, akkor
(f
i
)
iI
a T minden kompakt reszhalmazan egyenletesen konvergens. Ha T lokalisan
kompakt es (f
i
)
iI
a T minden kompakt reszhalmazan egyenletesen konvergens,
akkor (f
i
)
iI
lokalisan egyenletesen konvergens a T halmazon.
Bizonytas. Tegy uk fel, hogy az (f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat lokalisan
egyenletesen konvergens a T halmazon es legyen f := lim
i, I
f
i
. Rogzt unk egy K T
kompakt halmazt, es kivalasztunk egy olyan (V
t
)
tT
rendszert, hogy minden t K
pontra V
t
nylt kornyezete t-nek, es (f
i
)
iI
egyenletesen konvergens V
t
-n. Ekkor a
K kompaktsaga miatt van olyan H K veges halmaz, hogy K

tK
V
t
. Vilagos,
hogy (f
i
)
iI
egyenletesen konvergens az

tH
V
t
halmazon, ezert a K halmazon is
egyenletesen konvergens.
Megfordtva, ha (f
i
)
iI
a T minden kompakt reszhalmazan egyenletesen konvergens
es T lokalisan kompakt, akkor (f
i
)
iI
a T minden pontjanak valamely kornyezeten
egyenletesen konvergens, gy (f
i
)
iI
lokalisan egyenletesen konvergens a T hal-
mazon.
Az egyenletes (illetve lokalisan egyenletes) approximacio problemaja a kovet-
kezokeppen fogalmazhato meg. Legyen T halmaz (illetve topologikus ter), M
metrikus ter es H F(T; M). Azt kerdezz uk, hogy milyen tulajdonsag uak azok
az f : T M f uggvenyek, amelyekhez letezik olyan H-ban halado (f
i
)
iI
al-
talanostott sorozat, hogy f = lim
i, I
f
i
, es (f
i
)
iI
egyenletesen (illetve lokalisan
egyenletesen) konvergens a T halmazon; ezeket a f uggvenyeket mondjuk H-beli
f uggvenyekkel egyenletesen (illetve lokalisan egyenletesen) approxim alhatoknak.
526 F
UGGEL

A kovetkezo tetel teljes jellemzest ad arra, hogy topologikus ter egy pont-
jaban folytonos f uggvenyek altalanostott sorozatanak pontonkenti limeszf uggvenye
folytonos legyen az adott pontban.
Tetel. Legyen T topologikus ter, M metrikus ter es (f
i
)
iI
olyan altalanostott
i
: T M f uggveny. Tegy uk fel, hogy (f
i
)
iI
pontonkent konvergens a T halmazon, es legyen f := lim
i, I
f
i
. Ha t T olyan pont,
hogy minden I i-re f
i
folytonos t-ben, akkor a kovetkezo alltasok ekvivalensek:
(i) Az f f uggveny folytonos a t pontban.
(ii) Minden R
+
szamhoz letezik olyan olyan j I, hogy minden i I,
i j indexhez letezik t-nek olyan V kornyezete T-ben, hogy minden V t
t
-re
d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) < teljes ul.
(iii) Minden R
+
es j I eseten letezik olyan i I, i j index, es letezik a
t-nek olyan V kornyezete T-ben, hogy minden V t
t
-re d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) < teljes ul.
(iv) Minden R
+
szamhoz letezik olyan i I es olyan V kornyezete t-nek T-ben,
hogy minden V t
t
-re d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) < teljes ul.
Bizonytas. (i)(ii) Legyen R
+
rogztett, es az f f uggveny t-beli folytonossaga
alapjan vegy uk a t-nek olyan V () kornyezetet T-ben, hogy minden V () t
t
-re
d(f(t
t
), f(t)) < /3. Az f dencioja alapjan az (f
i
(t))
iI
konvergal f(t)-hez M-ben, gy van olyan j I, hogy minden i I, i j indexre
d(f
i
(t), f(t)) < /3 teljes ul. Ha i I olyan, hogy i j, akkor az f
i
f uggveny t-beli
folytonossaga alapjan letezik t-nek olyan V
i
kornyezete T-ben, hogy minden V
i
t
t
-
re d(f
i
(t
t
), f
i
(t)) < /3 teljes ul; ekkor a V := V () V
i
halmaz olyan kornyezete
t-nek T-ben, hogy minden V t
t
-re
d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) d(f
i
(t
t
), f
i
(t)) +d(f
i
(t), f(t)) +d(f(t), f(t
t
)) <
teljes ul. Tehat minden R
+
-hoz talaltunk olyan I j-t, hogy minden i I,
i j indexhez letezik a t-nek olyan V kornyezete, amelynek minden t
t
elemere
d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) < teljes ul, gy (ii) kovetkezik (i)-bol.
(ii)(iii) Legyen R
+
es a (ii) alapjan vegy unk olyan j
I indexet, hogy minden

i I, i j
indexhez letezik t-nek olyan V kornyezete T-ben, hogy minden V t

t
-
re d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) < teljes ul. Ekkor minden j I eseten az I felfele iranytottsaga
miatt vehet unk olyan I i-t, hogy i j es i j
; ekkor az i-hez letezik t-nek olyan

V kornyezete T-ben, hogy minden V t
t
-re d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) < teljes ul. Ezert (iii)
kozetkezik (ii)-bol.
(iii)(iv) Logikai trivialitas, mert I ,= .
(iv)(i) Legyen R
+
rogztett, es az /3 szamhoz a (iv) alapjan vegy unk olyan
i I indexet es a t-nek olyan V
t
kornyezetet T-ben, hogy minden V
t
t
t
-re
d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) < /3 teljes ul. Specialisan, t V
t
miatt d(f
i
(t), f(t)) < /3 is
teljes ul. Az f
i
f uggveny folytonos t-ben, ezert letezik t-nek olyan V
tt
kornyezete
T-ben, hogy minden V
tt
t
t
-re d(f
i
(t
t
), f
i
(t)) < /3 teljes ul. Ekkor V := V
t
V
tt
olyan kornyezete t-nek T-ben, hogy minden t
t
V pontra
d(f(t
t
), f(t)) d(f(t
t
), f
i
(t
t
)) +d(f
i
(t
t
), f
i
(t)) +d(f
i
(t), f(t)) <
teljes ul, ami azt jelenti, hogy f folytonos a t pontban.
Tetel. Legyen T topologikus ter, M metrikus ter es (f
i
)
iI
olyan altalanostott
i
C(T; M). Ha az (f
i
)
iI
altalanostott
f uggvenysorozat lokalisan egyenletesen konvergens a T halmazon, akkor lim
i, I
f
i

C(T; M)
Bizonytas. Jelolje d az M metrikajat, f := lim
i, I
f
i
, es legyen t I rogztett pont.
Vegy unk tetszoleges R
+
szamot. A T pontnak olyan V kornyezetet keress uk
T-ben, amelyre fV ) B
(f(t); d) teljes ul.

Elosz or vegy uk a t-nek olyan V
1
kornyezetet, amelyen az (f
i
)
iI
altalanostott
f uggvenysorozat egyenletesen konvergens, vagyis lim
i, I
_
sup
t
V
1
d(f
i
(t
t
), f(t
t
))
_
= 0.
Ekkor az /3 szamhoz vehet unk olyan j I indexet, hogy minden I i-re, ha i j,
akkor sup
t
V
1
d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) /3 teljes ul. Tehat ha i I es i j, akkor minden
V
1
t
t
-re d(f
i
(t
t
), f(t
t
)) /3. Ezert i I es i j eseten d(f
i
(t), f(t)) /3
is igaz, hiszen t V
1
. A hipotezis alapjan az f
j
: T M f uggveny folytonos a t
pontban, tehat a t-nek van olyan V
2
kornyezete T-ben, hogy minden t
t
V
2
eseten
d(f
j
(t
t
), f
j
(t)) < /3 teljes ul. Tehat V := V
1
V
2
olyan kornyezete t-nek T-ben,
hogy minden V t
t
-re
d(f(t
t
), f(t)) d(f(t
t
), f
j
(t
t
)) +d(f
j
(t
t
), f
j
(t)) +d(f
j
(t), f(t)) < 3

3
= ,
vagyis fV ) B
(f(t); d).
Figyelj uk meg, hogy az elozo alltas bizonytasaban csak azt hasznaltuk fel,
hogy f = lim
i, I
f
i
es minden t T pontnak van olyan V kornyezete T-ben, hogy
inf
iI
_
sup
t
V
d(f
i
(t
t
), f(t
t
))
_
= 0. Ez hatarozottan gyengebb feltetelnek t unik annal,
hogy (f
i
)
iI
lokalisan egyenletesen konvergal f-hez a T halmazon.
Jeloles. Ha E halmaz, F normalt ter es f olyan f uggveny, hogy E Dom(f)
es Im(f) F, akkor
[[[f[[[
E
:= sup
tE
|f(t)|,
ha E ,= , mg [[[f[[[
:= 0; tovabba a [[[f[[[
Dom(f)
szimbolum helyett az egyszer ubb
[[[f[[[ jelet alkalmazzuk.
Emlekeztet unk arra, hogy ha T halmaz es F normalt ter, akkor a T F
korlatos f uggvenyek F
b
(T; F) halmaza a pontonkent ertelmezett m uveletekkel
ellatva vektorter ugyanazon test felett, amely felett F vektorter, es az F
b
(T; F)
R
+
; f [[[f[[[
T
sup-normaval ellatva normalt ter, es a [[[ [[[
T
norma eppen a
sup-metrikat generalja (V. fejezet, 11. pont).
Dencio. Ha T lokalisan kompakt ter es F normalt ter, akkor egy f : T F
f uggvenyt vegtelenben elt unonek nevez unk, ha minden R
+
eseten van olyan
K T kompakt halmaz, hogy minden T K t-re |f(t)| < . Ha T lokalisan
kompakt ter es F normalt ter, akkor K (T; F) jeloli a T F kompakt tartoj u
528 F
UGGEL

folytonos f uggvenyek halmazat, es K (T; F) jeloli a T F vegtelenben elt uno
folytonos f uggvenyek halmazat.
Alltas. Ha T lokalisan kompakt ter es F normalt ter, akkor K (T; F) egyenlo

a K (T; F) f uggvenyhalmaz sup-norma szerinti lezartjaval F
b
(T; F)-ben.
Bizonytas. Legyen f K (T; F). Vegy unk tetszoleges (
n
)
nN
zarussorozatot
R
+
-ban. Az f f uggveny vegtelenben elt uno, ezert kivalaszthatjuk a T kompakt
reszhalmazainak olyan (K
n
)
nN
sorozatat, hogy minden n N es t T K
n
eseten
|f(t)| <
n
. A lokalisan kompakt terekre vonatkozo Uriszon-tetelt alkalmazva
kivalasztunk olyan (
n
)
nN
sorozatot, hogy minden n N eseten
n
: T R
folytonos f uggveny, 0
n
1 es K
n
[
n
= 1]. Ekkor a K (T; F)-ben halado
(
n
f)
nN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergal f-hez a T halmazon. Valoban,
ha R
+
es N N olyan, hogy minden n > N termeszetes szamra
n
< ,
akkor minden n > N termeszetes szamra es T K
n
t-re |f(t) (
n
f)(t)| =
(1
n
(t))|f(t)| <
n
< , mg
n
f = f a K
n
halmazon.
Legyen (f
n
)
nN
olyan sorozat K (T; F)-ben, amely egyenletesen konvergal az f :
T F f uggvenyhez a T halmazon. Az elozo tetel alapjan f folytonos. Legyen
R
+
es vegy unk olyan n N szamot, hogy minden T t-re |f
n
(t)f(t)| < . Ha
t T supp(f
n
), akkor f
n
(t) = 0 miatt |f(t)| |f(t)f
n
(t)|+|f
n
(t)| < , vagyis
az szamhoz a K := supp(f
n
) kompakt halmaz olyan, hogy minden T K t-re
|f(t)| < . Ez azt jelenti, hogy f vegtelenben elt uno.
A topologikus ter zart reszhalmazainak altalanostott sorozatokkal valo jel-
lemzese alapjan az elozo alltas ugy is megfogalmazhato, hogy lokalisan kompakt
teren ertelmezett, normalt terbe hato korlatos f uggveny pontosan akkor vegtelenben
elt un o es folytonos, ha egyenletesen approximalhato kompakt tartoj u folytonos f ugg-
venyekkel. Tehat az elobbi alltas szinten az egyenletes approximacio temakorebe
tartozik.
Dencio. Ha T halmaz es H olyan halmaz, amelynek elemei T-n ertelmezett
f uggvenyek, akkor azt mondjuk, hogy H szetvalaszto T felett, ha minden T t, t
t
-re,
t ,= t
t
eseten letezik olyan f H, hogy f(t) ,= f(t
t
).
Peldaul, a Hahn-Banach-tetelbol kovetkezik, hogy egy normalt ter felett a
folytonos linearis funkcionalok halmaza szetvalaszto (VI. fejezet, 2. pont). A
dencio szerint nyilvanvalo, hogy ha T teljesen regularis T
1
-ter, akkor a C(T; [0, 1])
f uggvenyhalmaz szetvalaszto T felett.
A kovetkezo alltasban megfogalmazzuk a pontonkenti approximacio prob-
lemaja megoldhatosaganak termeszetes sz ukseges feltetelet, abban a specialis
esetben, amikor lokalisan kompakt teren ertelmezett, K-ba erkezo f uggvenyek
approximaciojarol van szo.
Alltas. Ha T lokalisan kompakt ter es H F(T; K) olyan reszhalmaz, hogy

minden f : T [0, 1] kompakt taroj u folytonos f uggvenyhez van olyan H-ban
halado (f
i
)
iI
altalanostott sorozat, hogy f := lim
i, I
f
i
, akkor H szetvalaszto T
felett.
Bizonytas. Ha t, t
t
T es t ,= t
t
, akkor a lokalisan kompakt terekre vonatkozo
Uriszon-tetel szerint a t kompakt halmazhoz es a T t
t
nylt halmazhoz van
olyan f : T [0, 1] kompakt tartoj u folytonos f uggveny, amelyre t [f = 1] (azaz
f(t) = 1) es supp(f) T t
t
, tehat f(t
t
) = 0. A hipotezis szerint van olyan H-ban
halado (f
i
)
iI
altalanostott sorozat, hogy f := lim
i, I
f
i
. Ekkor 1 = f(t) := lim
i, I
f
i
(t),
gy van olyan i
1
1
, akkor f
i
> 1/2. Ugyanakkor
0 = f(t
t
) := lim
i, I
f
i
(t
t
), gy van olyan i
2
2
, akkor
f
i
< 1/2. Az I elorendezett halmaz felfele iranytott, ezert van olyan i I, hogy
i i
1
, i
2
; ekkor f
i
(t) > 1/2 > f
i
(t
t
) es f
i
H.
Dencio. Ha T halmaz, akkor egy H F(T; R) f uggvenyhalmazt T feletti
linearis f uggvenyh alonak nevez unk, ha H linearis altere a F(T; R) f uggvenyternek,
es minden h H eseten a [h[ : T R; t [h(t)[ f uggveny eleme H-nak.
Alltas. Ha T halmaz es H F(T; R) linearis alter, akkor a kovetkezo alltasok

ekvivalensek.
(i) H linearis f uggvenyhalo T felett.
(ii) Minden f, f
t
H eseten az inf(f, f
t
) : T R; t min(f(t), f
t
(t)) f uggveny
eleme H-nak.
(iii) Minden f, f
t
H eseten az sup(f, f
t
) : T R; t max(f(t), f
t
(t)) f uggveny
eleme H-nak.
(iv) Minden f H eseten a f
+
: T R; t max(f(t), 0) f uggveny eleme H-nak.
(v) Minden f H eseten a f
: T R; t max(f(t), 0) f uggveny eleme H-nak.

Bizonytas. Ha f, f
t
: T R f uggvenyek, akkor
inf(f, f
t
) =
1
2
(f +f
t
[f f
t
[), sup(f, f
t
) =
1
2
(f +f
t
+[f f
t
[),
sup(f, f
t
) = inf(f, f
t
), f
+
= sup(f, 0), f
= f
+
f, [f[ = f + 2f
.
Ezekbol azonnal kovetkezik az alltas.
Ha H linearis f uggvenyhalo a T halmaz felett es (f
i
)
iI
tetszoleges nem ures
veges rendszer H-ban, akkor a
sup
iI
f
i
: T R; t max
iI
f
i
(t),
inf
iI
f
i
: T R; t min
iI
f
i
(t)
f uggvenyek elemei H-nak. Ez az elozo alltasbol az I indexhalmaz szamossaga
szerinti teljes indukcioval kovetkezik.
Jeloles. Ha T halmaz, akkor a T R azonosan 1 f uggvenyt 1
T
jeloli.
Tetel. (Stone-tetel.) Legyen T kompakt Hausdor-ter es H olyan linearis
f uggvenyhal o T felett, hogy 1
T
H C(T; R). A H halmaz pontosan akkor
s ur u C(T; R)-ben a sup-norma szerint, ha H szetvalaszto T felett.
530 F
UGGEL

Bizonytas. Ha T = , akkor az alltas trivialisan igaz (es erdektelen), ezert felteheto,
hogy T ,= . Csak az elegsegesseg szorul bizonytasra, tehat feltessz uk, hogy H
szetvalaszto T felett.
Elosz or megjegyezz uk, hogy minden t, t
t
T es ,
t
R eseten, ha t ,= t
t
,
akkor letezik olyan f H, hogy f(t) = es f(t
t
) =
t
. Valoban, a H
halmaz szetvalaszto T felett, tehat van olyan h H, hogy h(t) ,= h(t
t
); ekkor
az f :=
_
h(t
t
)
t
h(t)
h(t
t
) h(t)
_
.1
T
+
_

t

h(t
t
) h(t)
_
.h H f uggvenyre f(t) = es
f(t
t
) =
t
teljes ul.
Legyen f C(T; R) rogztett f uggveny es R
+
. Megmutatjuk, hogy letezik olyan
h H, amelyre [[[f h[[[ teljes ul.
Ha t, t
t
T es t ,= t
t
, akkor letezik olyan h H, hogy h(t) = f(t) es h(t
t
) = f(t
t
). Ha
t, t
t
T es t = t
t
, akkor h := f(t).1
T
H olyan, hogy h(t) = f(t) es h(t
t
) = f(t
t
).
Ezert kivalaszthatunk olyan (h
(t,t
)
)
(t,t
)TT
rendszert, hogy minden (t, t
t
) T T
eseten h
(t,t
)
(t) = f(t) es h
(t,t
)
(t
t
) = f(t
t
).
Legyen t
t
T rogztett pont. Ha t T, akkor h
(t,t
)
(t) = f(t) < f(t) + ,
vagyis t [h
(t,t
)
f < ], es a h
(t,t
)
f : T R f uggveny folytonos, tehat a
[h
(t,t
)
f < ] halmaz nylt kornyezete t-nek. A T kompaktsaga miatt letezik
olyan (t
i
)
iI
veges rendszer T-ben, amelyre T =
_
iI
[h
(t
i
,t
)
f < ]. Vilagos,
hogy I ,= , mert T ,= . Legyen h := inf
iI
h
(t
i
,t
)
; ekkor h H es t I eseten
van olyan i I, hogy h
(t
i
,t
)
(t) < f(t) + , tehat h(t) < f(t) + . Ugyanakkor
h(t
t
) := min
iI
h
(t
i
,t
)
(t
t
) = f(t
t
).
Ezzel megmutattuk, hogy minden t
t
T eseten van olyan h H, hogy minden
T t-re h(t) < f(t) + es h(t
t
) = f(t
t
). Kivalaszthatunk tehat olyan (h
t
)
t
T
rendszert, hogy minden T t
t
-re h
t
H, h
t
(t
t
) = f(t
t
) es minden T t-re
h
t
(t) < f(t) +.
Ha t
t
T, akkor h
t
(t
t
) = f(t
t
) > f(t
t
) , vagyis t
t
[h
t
f > ], es a
h
t
f : T R f uggveny folytonos, gy [h
t
f > ] nylt kornyezete t
t
-
nek. A T kompaktsaga miatt letezik olyan (t
t
j
)
jJ
veges rendszer T-ben, hogy
T =
_
jJ
[h
t
j
f > ]. Vilagos, hogy J ,= , mert T ,= .

Ertelmezz uk a
h := sup
jJ
h
t
j
f uggvenyt. Ekkor h H, es t T eseten van olyan j J, hogy
h
t
j
(t) > f(t) , tehat h(t) > f(t) . Ugyanakkor minden T t-re es J j-re
h
t
j
(t) < f(t) + , tehat h(t) < f(t) + . Ez azt jelenti, hogy minden T t-re
f(t) < h(t) < f(t) +, kovetkezeskeppen [[[h f[[[ .
Emlekeztet unk arra, hogy ha T halmaz, akkor az F(T; K) f uggvenyhalmaz
a pontonkent ertelmezett osszeadassal, szammal vett szorzassal es a szorzassal
ellatva algebra a K test felett (IV. fejezet, 2. pont); ennek reszalgebrait nevezz uk
T feletti f uggvenyalgebraknak. Tehat egy A F(T; K) halmaz pontosan akkor
f uggvenyalgebra T felett, ha minden f, g A es K eseten f + g, fg, f A es
A ,= .
Megjegyezz uk, hogy ha T halmaz es A linearis altere F(T; K)-nak, akkor A
pontosan akkor f uggvenyalgebra T felett, ha minden f A eseten f
2
A. Ez abbol
kovetkezik, hogy minden f, g : T K f uggvenyre fg =
1
4
_
(f +g)
2
(f g)
2
_
.
Lemma. Minden K R kompakt halmazhoz letezik R R polinomialis
f uggvenyeknek olyan (p
n
)
nN
sorozata, amely egyenletesen konvergal az euklideszi
abszol utertek-f uggvenyhez a K halmazon, es minden N n-re p
n
(0) = 0.
Bizonytas. (I) Eloszor megmutatjuk, hogy elegendo olyan (p
n
)
nN
sorozat letezeset
igazolni, amelynek mindegyik tagja R R polinomialis f uggveny, es egyenletesen
konvergal az euklideszi abszol utertek-f uggvenyhez a [1, 1] intervallumon, es min-
den N n-re p
n
(0) = 0. Valoban, legyen (p
n
)
nN
ilyen sorozat es K R tetszoleges
kompakt halmaz. Ekkor van olyan c R
+
, hogy K [c, c], es ha minden n N
eseten bevezetj uk a
p
n
: R R; t c p
n
(t/c)
f uggvenyt, akkor ( p
n
)
nN
olyan sorozat, amelynek minden tagja R R polinomialis
f uggveny, minden N n-re p
n
(0) = 0, valamint
sup
tK
[ p
n
(t) [t[[ sup
t[c,c]
[c p
n
(t/c) [t[[ = c sup
t[c,c]
[p
n
(t/c) [t/c[[ =
= c sup
t[1,1]
[p
n
(t) [t[[ ,
es a jobb oldal tart 0-hoz, ha n tart vegtelenhez, ezert ( p
n
)
nN
egyenletesen
konvergal az euklideszi abszol utertek-f uggvenyhez a K halmazon.
(II) Megmutatjuk, hogy ha letezik R R polinomialis f uggvenyeknek olyan (q
n
)
nN
sorozata, amely egyenletesen konvergal a

f uggvenyhez a [0, 1] intervallumon es
minden N n-re q
n
(0) = 0, akkor letezik R R polinomialis f uggvenyeknek
olyan (p
n
)
nN
sorozata, amely egyenletesen konvergal az euklideszi abszol utertek-
f uggvenyhez a [1, 1] intervallumon, es minden N n-re p
n
(0) = 0. Valoban, a
_
q
n
id
2
R
_
nN
f uggvenysorozat mindegyik tagja R R polinomialis f uggveny, es
minden n N eseten
_
q
n
id
2
R
_
(0) = 0, valamint minden n N es t [1, 1]
eseten
q
n
(t
2
)
t
2
q
n
(t
2
) [t[
, amibol kovetkezik, hogy

lim
n
_
sup
t[1,1]
q
n
(t
2
) [t[
_
= 0,
vagyis
_
q
n
id
2
R
_
nN
egyenletesen konvergal [ [
R
-hez a [1, 1] intervallumon.
Ezert az (I) alapjan elegendo ilyen tulajdonsag u (q
n
)
nN
f uggvenysorozatot talalni.
(III) Legyen P az R R polinomialis f uggvenyek halmaza, es ertelmezz uk a
g : P P; q q +
1
2
_
id
R
q
2
_
lekepezest. Jelolje (q
n
)
nN
a g f uggveny es az R R azonosan 0 f uggveny, mint
kezdopont altal generalt iteracios sorozatot. Tehat (q
n
)
nN
az a sorozat, amelyre
532 F
UGGEL

q
0
az R R azonosan 0 f uggveny, es minden N n-re q
n
: R R polinomialis
f uggveny es
q
n+1
= q
n
+
1
2
_
id
R
q
2
n
_
.
Megmutatjuk, hogy a (q
n
)
nN
f uggvenysorozatra teljes ulnek a (II)-ben meg-
fogalmazott tulajdonsagok, vagyis minden N n-re q
n
(0) = 0 es (q
n
)
nN
egyenletesen konvergal az

f uggvenyhez a [0, 1] intervallumon, vagyis
lim
n
_
sup
t[0,1]
q
n
(t)
_
= 0.
A dencio szerint q
0
(0) = 0, es ha az n N szamra q
n
(0) = 0 teljes ul, akkor
q
n+1
(0) = q
n
(0) +
1
2
(q
n
(0)
2
) = 0, ezert a teljes indukcio elve alapjan minden
N n-re q
n
(0) = 0.
Teljes indukcioval igazoljuk, hogy minden n N eseten minden [0, 1] t-re
0 q
n
(t)
t . Ez trivialisan teljes ul, ha n = 0, mert minden R t-re q

0
(t) = 0.
Tegy uk fel, hogy n N olyan, hogy minden [0, 1] t-re 0 q
n
(t)
t . Ekkor
t q
n+1
(t) =

t q
n
(t)
1
2
_
t q
n
(t)
2
_
=
=
t q
n
(t)
1
2
(
t q
n
(t))(
t +q
n
(t))=(
t q
n
(t))
_
1
1
2
(
t +q
n
(t))
_
,
es az indukcios hipotezis szerint

t q
n
(t) 0, valamint
1
2
(
t + q
n
(t))
1
2
(
t +
t ) =

t 1, ezert

t q
n+1
(t) 0 teljes ul, tovabba 0 q
n
(t)
t alapjan q
n+1
(t) = q
n
(t) +
1
2
_
t q
n
(t)
2
_
q
n
(t) 0. Ebbol az is lathato, hogy
a (q
n
(t))
nN
szamsorozat monoton novo.
Ugyancsak teljes indukcioval igazoljuk, hogy t [0, 1] eseten minden N n-re
t q
n
(t)
2
t
2 +n
t
.
Ha n = 0, akkor itt trivialis egyenloseg van, mert q
0
(t) = 0. Tegy uk fel, hogy
n N olyan, amelyre teljes ul ez az egyenlotlenseg. Ekkor az indukcios hipotezis es
q
n
(t) 0 miatt
t q
n+1
(t) = (
t q
n
(t))
_
1
1
2
(
t +q
n
(t))
_
t
2 +n
t
_
1
1
2
(
t +q
n
(t))
_
t
2 +n
t
_
1
1
2
t
_
t
2 + (n + 1)
t
,
mert atrendezessel trivialisan adodik, hogy
1
1
2
t
2 +n
1
2 + (n + 1)
t
.
Nyilvanvalo, hogy n N
+
es t [0, 1] eseten
2
t
2 +n
2
n
, ezert 0
t q
n
(t)
2
n
, amibol kovetkezik, hogy minden n N
+
szamra
sup
t[0,1]
t q
n
(t)

2
n
teljes ul, gy lim
n
_
sup
t[0,1]
t q
n
(t)
_
= 0.
Jeloles. Megallapodunk abban, hogy ha T halmaz es f : T K f uggveny,
akkor f jeloli a T K; t f(t) f uggvenyt, es az f f uggvenyt az f konjugaltjanak
nevezz uk.
Tetel. (Stone-Weierstrass-tetel.) Legyen T kompakt Hausdor-ter es A olyan
f uggvenyalgebra T felett, amelyre 1
T
A C(T; K) es minden f A eseten
f A. Az A halmaz pontosan akkor s ur u C(T; K)-ban a sup-norma szerint, ha A
szetvalaszto T felett.
(Megjegyzes. Termeszetesen K = R eseten minden A f-re f = f A
automatikusan teljes ul, de K = C eseten a konjugaltakra vonatkozo feltetel nem
trivialis es sz ukseges.)
Bizonytas. Csak az elegsegesseget kell igazolunk, tehat feltessz uk, hogy A szet-
valaszto T felett.
(I) Elosz or a K = R esetre bizonytunk. Jelolje A az A halmaz sup-norma szerinti
lezartj at C(T; R)-ben. Ekkor A linearis altere C(T; R)-nek, mert normalt ter
linearis alterenek lezartja linearis alter. Tovabba, 1
T
A A teljes ul. Az A
szetvalaszto T felett, ezert A A miatt A meg inkabb szetvalaszto T felett. Ezert
a Stone-tetel alapjan eleg azt igazolni, hogy A linearis f uggvenyhalo T felett, vagyis
minden f A eseten [f[ A. Valoban, ha gy volna, akkor a Stone-tetel alapjan A
s ur u volna C(T; R)-ben a sup-norma szerint, ugyanakkor zart is, tehat A = C(T; R)
teljes ulne.
Megmutatjuk, hogy ha minden f A eseten [f[ A teljes ul, akkor A linearis
f uggvenyhal o T felett. Valoban, legyen f A, es (f
n
)
nN
olyan A-ban halado
sorozat, amelyre lim
n
[[[f
n
f[[[ = 0. A felteves szerint minden N n-re [f
n
[ A,
tovabba [[[[f
n
[ [f[[[[ [[[f
n
f[[[, ezert az A-ben halado ([f
n
[)
nN
sorozat a
sup-normaban konvergal [f[-hez. Ebbol kovetkezik, hogy [f[ A, hiszen A zart
C(T; R)-ben a sup-norma szerint.
Tehat eleg azt igazolni, hogy f A eseten [f[ A, vagyis [f[ egyenletesen
approximalhato a T halmazon A-beli f uggvenyekkel. Legyen f A rogztett.
Az Im(f) halmaz kompakt R-ben, ezert az elozo lemma szerint letezik R R
polinomialis f uggvenyeknek olyan (p
n
)
nN
sorozata, amely egyenletesen konvergal
az [ [
R
f uggvenyhez az Im(f) halmazon. Minden n N eseten
[[[p
n
f [f[[[[ = sup
tT
[p
n
(f(t)) [f(t)[[ = sup
Im(f)
[p
n
() [[[ = [[[p
n
[ [
R
[[[,
534 F
UGGEL

tehat a (p
n
f)
nN
f uggvenysorozat a sup-norma szerint konvergal az [f[ f ugg-
venyhez. Ugyanakkor minden p : R R polinomialis f uggvenyhez van olyan n N
es (c
k
)
kn
R
n
, hogy p =
kn
c
k
id
k
R
, kovetkezeskeppen p f =
kn
c
k
f
k
A, mert
A valos f uggvenyalgebra T felett es 1
T
A. Ezert minden N n-re p
n
f A, gy
[f[ A teljes ul.
(II) Most feltessz uk, hogy K = C. Legyen A
R
:= f A[Im(f) R. Nyilvanvalo,
hogy A
R
valos f uggvenyalgebra T felett, es A
R
C(T; R), valamint 1
T
A
R
.
Tovabba, minden f A eseten Re f =
1
2
(f +f) A es Im f =
1
2i
(f f) A,
ezert Re f, Im f A
R
. Ez azt jelenti, hogy minden A f-hez leteznek olyan
f
1
, f
2
A
R
, amelyekre f = f
1
+ if
2
. Ebbol trivialisan kovetkezik, hogy ha A
szetvalaszto T felett, akkor A
R
is szetvalaszto T felett. A valos f uggvenyalgebrakra
vonatkoz o Stone-Weierstrass tetelt (vagyis az (I) alltast) alkalmazva A
R
-re kapjuk,
hogy ha A szetvalaszto T felett, akkor A
R
a sup-norma szerint s ur u C(T; R)-ben.
Ekkor f C(T; C) eseten minden R
+
-hoz leteznek olyan g
1
, g
2
A
R
, hogy
[[[Re f g
1
[[[ < /2 es [[[Im f g
2
[[[ < /2, gy a g := g
1
+ig
2
A f uggvenyre
[[[f g[[[ [[[Re f g
1
[[[ +[[[Im f g
2
[[[ <
teljes ul. Ez azt jelenti, hogy A s ur u C(T; C)-ben a sup-norma szerint.
Megjegyezz uk, hogy a Stone-Weierstrass-tetel (I) reszenek bizonytasaban
szereplo (p
n
)
nN
polinomialis f uggvenysorozatra nem hasznaltuk ki, hogy minden
N n-re p
n
(0) = 0. Ha K R kompakt halmaz es a, b R olyanok, hogy a < b
es K [a, b], tovabba minden n N
+
eseten p
n
jeloli az [a, b] R; t [t[
f uggveny n-edik Bernstein-polinomjat (V. fejezet, 8. pont), akkor a (p
n
)
nN
+
f uggvenysorozat egyenletesen konvergal az euklideszi abszol utertek-f uggvenyhez a
K halmazon, azonban nem minden n N
+
eseten teljes ul a p
n
(0) = 0 egyenloseg.
Tetel. (Stone-Weierstrass-tetel lokalisan kompakt terekre.) Legyen T lokalisan
kompakt ter es A olyan f uggvenyalgebra T felett, amelyre A K (T; K) es minden
f A eseten f A. Az A halmaz pontosan akkor s ur u K (T; K)-ban a sup-norma
szerint, ha A szetvalaszto T felett es minden T t-hez van olyan f A, hogy
f(t) ,= 0.
Bizonytas. Csak az elegsegesseget kell igazolnunk, tehat feltessz uk, hogy A
szetv alaszto T felett, es minden T t-hez van olyan f A, hogy f(t) ,= 0. Legyen
T
t
egypont u kompaktikacioja T-nek, es jelolje a vegtelen tavoli pontot T
t
-ben.
Legyen
A := c.1
T
+f
[ (c K) (f A) ,
ahol f A eseten f
jeloli az f f uggveny 0-val vett kiterjeszteset T-rol T

t
-re,
tehat f
() := 0 es minden T t-re f
(t) = f(t). Nyilvanvalo, hogy

A olyan
f uggvenyalgebra T
t
felett, amelyre 1
T

A C(T
t
; K), valamint minden

A f-
re f

A. Az A halmaz szetvalaszto T felett, es minden T t-hez van olyan
f A, hogy f(t) ,= 0, ezert

A szetvalaszto T
t
felett. Valoban,

A nyilvanvaloan
szetvalasztja a T pontjait, es ha t T, valamint f A olyan, hogy f(t) ,= 0, akkor
f

A es f
(t) = f(t) ,= 0 = f
(). A Stone-Weierstrass tetelt alkalmazzuk a T

t
kompakt Hausdor-terre es az

A f uggvenyalgebrara; tehat

A s ur u C(T
t
; K)-ban a
sup-norma szerint.
Legyen f K (T; K) rogztett f uggveny. Ekkor f
C(T
t
; K), tehat van olyan
(c
n
)
nN
sorozat K-ban es olyan (f
n
)
nN
sorozat A-ban, hogy lim
n
[[[c
n
.1
T
+ f
n

f
[[[ = 0. Ekkor a (c
n
.1
T
+f
n
)
nN
f uggvenysorozat pontonkent is konvergens a T
t
halmazon, ezert 0 = f
() = lim
n
(c
n
+f
n
()) = lim
n
c
n
. Ebbol kovetkezik, hogy
lim
n
[[[f
n
f
[[[ = 0. Ha n N, akkor nyilvanvaloan [[[f

n
f[[[ = [[[f
n
f
[[[,
ezert f eleme az A halmaz sup-norma szerinti lezartjanak.
Emlekeztet unk arra, hogy ha T halmaz es (f
i
)
iI
olyan rendszer, hogy minden
I i-re f
i
: T R f uggveny, akkor a
sup
iI
f
i
: T R; t sup
iI
f
i
(t),
inf
iI
f
i
: T R; t inf
iI
f
i
(t)
f uggvenyeket az (f
i
)
iI
f uggvenyrendszer felso (illetve also) burkolojanak nevezz uk
(VIII. fejezet, 6. pont). Itt a jobb oldalon allo szupremumot es inmumot az R
rendezett halmazban kell venni.
Tetel. (Dini-tetel.) Legyen T lokalisan kompakt ter es (f
i
)
iI
olyan K (T; R)-
ben halado altalanostott sorozat, amely monoton novo (tehat minden I i, j-re,
ha i j, akkor f
i
f
j
). Ha f := sup
iI
f
i
K (T; R), akkor f = lim
i, I
f
i
es az
(f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat egyenletesen konvergens a T halmazon, vagyis
minden R
+
-hoz letezik olyan i
I, hogy minden i I, i i
es t T eseten
[f
i
(t) f(t)[ < teljes ul.
Bizonytas. Ha t T, akkor az R-ben halado (f
i
(t))
iI
monoton novo, es a hipotezis szerint sup
iI
f
i
(t) = f(t) < +, ezert (f
i
(t))
iI
konvergens R-ben es f(t) = lim
i, I
f
i
(t). Tehat csak azt kell igazolni, hogy az (f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat egyenletesen konvergens a T halmazon.
Eloszor arra a specialis esetre bizonytunk, amikor minden I i-re f
i
0. A
hipotezis szerint f kompakt tartoj u es minden I i-re 0 f
i
f, ezert
supp(f
i
) supp(f). Legyen R
+
tetszoleges. Minden i I eseten az f (elort)
folytonossaga miatt az
i
() := [f f
i
< ] halmaz nylt T-ben, es vilagos, hogy
supp(f)
_
iI
i
(). Ebbol a supp(f) kompaktsaga miatt kovetkezik olyan J I
veges halmaz letezese, amelyre supp(f)
_
iJ
i
(). Ugyanakkor az (
i
())
iI
altalanostott halmazsorozat a tartalmazas tekinteteben monoton novo, mert az
(f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat monoton novo. Tovabba, az I elorendezett
halmaz felfele iranytott, nem ures, es J veges, ezert van olyan i
I, hogy minden
i J eseten i i
; ekkor
_
iJ
i
()
i
() teljes ul. Tehat i I es i i
eseten supp(f)
i
()
i
(), ezert T =
i
(), hiszen f es f
i
a T supp(f)
halmazon a 0-val egyenlok. Tehat ha i I es i i
, akkor minden T t-re

536 F
UGGEL

f
i
(t) < f
i
(t) f(t) < f
i
(t) + , vagyis [f
i
(t) f(t)[ < teljes ul. Ez azt
jelenti, hogy az (f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat egyenletesen konvergens a T
halmazon.
Most elvetj uk azt a hipotezist, hogy minden I i-re f
i
0. Legyen I rogztett
es I
:= i I[i . Az I
halmaz az I felett elorendezes lesz uktesevel ellatva

szinten felfele iranytott elorendezett halmaz, tovabba az (f
i
f
)
iI
altalanostott
f uggvenysorozat K (T; R)-ben halad, monoton novo, es sup
iI
(f
i
f
) =
_
sup
iI
f
i
_
K (T; R), mert nyilvanvaloan sup

iI
f
i
= sup
iI
f
i
. Ugyanakkor minden I
i-re
f
i
f
0, ezert az elozoek alapjan az (f

i
f
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat
egyenletesen konvergens a T halmazon. Ebbol azonnal kovetkezik, hogy az (f
i
)
iI
altalanostott f uggvenysorozat is egyenletesen konvergens a T halmazon.
A Dini-tetel gyakran alkalmazott specialis esete a kovetkezo: ha T lokalisan
kompakt ter es (f
n
)
nN
olyan K (T; R)-ben halado sorozat, amely monoton novo es
f := sup
nN
f
n
K (T; R), akkor f egyenlo az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat pontonkenti
limeszf uggvenyevel, es az (f
n
)
nN
f uggvenysorozat egyenletesen konvergens a T
halmazon.
Tetel. (Kompakt terek metrizalhatosaga.) Ha T kompakt Hausdor-ter, akkor
a kovetkezo alltasok ekvivalensek.
(i) T metrizalhato.
(ii) Minden M szeparabilis metrikus terre a C(T; M) f uggvenyter a sup-metrikaval
ellatva szeparabilis.
(iii) A C(T; [0, 1]) f uggvenyter a sup-metrikaval ellatva szeparabilis.
(iv) Letezik olyan H C(T; [0, 1]) megszamlalhato halmaz, amely szetvalaszto T
felett.
Bizonytas. (i)(ii) Jelolje d
M
az M metrikajat, es legyen d olyan metrika T felett,
amely a T topologiajat generalja. Rogzts unk egy R
+
-ban halado zerussorozatot, es
minden m, n N eseten legyen
C
m,n
:= f C(T; M) [ ( (t, t
t
) T T) : d(t, t
t
)
m
d
M
(f(t), f(t
t
))
n
.
A (T, d) par kompakt metrikus ter, ezert a Heine-tetel (V. fejezet, 8. pont) alapjan
minden T M folytonos f uggveny egyenletesen folytonos a d es d
M
metrikak
szerint. Teh at minden N n-hez es C(T; M) f-hez van olyan R
+
, hogy
minden (t, t
t
) T T eseten, ha d(t, t
t
) < , akkor d
M
(f(t), f(t
t
)) <
n
; ugyanakkor
lim
m
m
= 0 miatt van olyan m N, hogy
m
< , ezert f C
m,n
. Ez azt
jelenti, hogy minden n N eseten C(T; M) =
_
mN
C
m,n
. A T halmaz teljesen
korlatos a d metrika szerint (V. fejezet, 5. pont), ezert kivalaszthato olyan (T
m
)
mN
halmazsorozat, hogy minden N m-re T
m
T veges halmaz es T =
_
tT
m
B
m
(t; d).
Legyen D M megszamlalhato s ur u halmaz (a d
M
metrika szerint). Minden
m, n N eseten minden : T
m
D f uggvenyre legyen
C
m,n,
:= f C
m,n
[ ( t T
m
) : d
M
(f(t), (t))
n
.
Ha m, n N es f : T M tetszoleges f uggveny, akkor D = M miatt
minden t T
m
pontra D B
n
(f(t); d
M
) ,= , tehat a T
m
vegessege folytan
tT
m
_
D B
n
(f(t); d
M
)
_
,= , es ha eleme ennek a szorzathalmaznak, akkor
: T
m
D olyan f uggveny, hogy minden T
m
t-re d
M
(f(t), (t))
n
. Ebbol
kovetkezik, hogy minden N m, n-re
C
m,n
=
_
F(T
m
;D)
C
m,n,
.
Ertelmezz uk most a
:= (m, n, ) [ (m N) (n N) ( F(T
m
; D)) (C
m,n,
,= )
_
mN
(m N F(T
m
; D))
halmazt. Minden N m-re m NF(T
m
; D) megszamlalhato halmaz, ezert
is megszamlalhato. A kivalasztasi axioma alkalmazasaval vegy unk egy
_
f
(m,n,)
_
(m,n,)

(m,n,)
C
m,n,
elemet. Megmutatjuk, hogy az f
(m,n,)
[(m, n, ) megszamlalhato halmaz
s ur u C(T; M)-ben a d
M
altal meghatarozott sup-metrika szerint. Legyen f
C(T; M) rogztett, es R
+
tetszoleges. Legyen n N olyan, hogy
n
/4.
Lattuk, hogy
C(T; M) =
_
mN
C
m,n
=
_
mN
_
_
_
F(T
m
;D)
C
m,n,
_
_
,
ezert vehet unk olyan m N szamot es F(T
m
; D) f uggvenyt, hogy f C
m,n,
.
Ekkor C
m,n,
,= , ezert (m, n, ) .

Alltjuk, hogy sup
tT
d
M
(f(t), f
(m,n,)
(t))
. Legyen ugyanis t T tetszoleges; ekkor T =
_
sT
m
B
m
(s; d) miatt letezik
olyan s T
m
, hogy t B
m
(s; d), vagyis d(t, s) <
m
. A dencio szerint
C
m,n,
C
m,n
, ezert f C
m,n
, gy d
M
(f(t), f(s))
n
. Ugyanakkor a
C
m,n,
halmaz dencioja, f C
m,n,
es s T
m
alapjan d
M
(f(s), (s))
n
.
Tovabba, f
(m,n,)
C
m,n,
, tehat s T
m
miatt d
M
_
f
(m,n,)
(s), (s)
_

n
, es
f
(m,n,)
C
m,n
, valamint d(t, s) <
m
miatt d
M
_
f
(m,n,)
(t), f
(m,n,)
(s)
_

n
.
Ezekb ol az egyenlotlensegekbol kovetkezik, hogy
d
M
(f(t), f
(m,n,)
(t)) d
M
(f(t), f(s)) +d
M
(f(s), (s))+
+d
M
_
(s), f
(m,n,)
(s)
_
+d
M
_
f
(m,n,)
(s), f
(m,n,)
(t)
_
4
n
.
Ezert sup
tT
d
M
(f(t), f
(m,n,)
(t)) teljes ul.
538 F
UGGEL

(ii)(iii) Trivialis, mert a [0, 1] intervallum az euklideszi metrikaval ellatva
szepar abilis.
(iii)(iv) Ha H C(T; [0, 1]) olyan halmaz, amely s ur u a sup-metrika szerint,
akkor H sz uksegkeppen szetvalaszto T felett.
(iv)(i) A (iv)-bol kovetkezik olyan C(T; [0, 1])-ben halado (f
n
)
nN
sorozat lete-
zese, hogy az f
n
[n N f uggvenyhalmaz szetvalaszto T felett. Ekkor a
: T [0, 1]
N
; t (f
n
(t))
nN
f uggveny injektv es folytonos a [0, 1]
N
feletti szorzattopologia szerint, mert ha
n N eseten pr
n
: [0, 1]
N
[0, 1]; f f(n) az n-edik projekcio-f uggveny, akkor
pr
n
= f
n
: T [0, 1] folytonos f uggveny. Az Im() topologikus alter Hausdor-
ter, es lattuk, hogy : T Im() folytonos bijekcio. Tehat a T kompaktsaga
miatt homeomorzmus a T topologikus ter es az Im() topologikus alter kozott.
Ugyanakkor az Im() topologikus alter metrizalhato, mert a [0, 1]
N
euklideszi kocka
is az. Ezert T metrizalhato topologikus ter.

Analízis 3

Diunggah oleh

Informasi Dokumen

Judul Asli

Hak Cipta

Format Tersedia

Bagikan dokumen Ini

Bagikan atau Tanam Dokumen

Opsi Berbagi

Apakah menurut Anda dokumen ini bermanfaat?

Apakah konten ini tidak pantas?

Hak Cipta:

Format Tersedia

Analízis 3

Diunggah oleh

Hak Cipta:

Format Tersedia

Kristof Janos

A matematikai analzis elemei

Altalanostott f uggvenysorozat pontonkenti, egyenletes es lokalisan egyenletes

Alltas. Legyenek E es F komplex vektorterek. Egy u : E F f uggveny

Alltas. Legyenek E es F komplex normalt terek, f : E F f uggveny, es

Utmutatas. Legyen f : C C holomorf f uggveny es U Dom(f) primitv nylt

Alltas. Legyen F komplex Banach-ter.

f uggvennyel. Ezert az altalanostott Newton-Leibniz-

(z; C) eseten |f(z

(z; C) Dom(f) es minden z

(z; C). Ha n N es n > N, akkor

Utmutatas. a) A Goursat-lemma utan allo elso kovetkezmeny alapjan nyilvanvalo,

szimbolummal is jelolj uk. Egy V : E K f uggvenyt a : E E vektormezo

f uggveny U-n ertelmezett primitv f uggvenye -nak.

Utmutatas. A bizonytasnak ugyanaz az elve, mint az egyvaltozos f uggvenyekre

f uggveny integralhato a Lebesgue-mertek szerint.

Alltas. Legyen F komplex Banach-ter.

< 1 egyenlotlenseg miatt, ezert az

< 1 egyenlotlenseg miatt, ezert az

Alltas. Ha C-ben halado zart, szakaszonkent C

olyan folytonos f uggveny, hogy Im(Ind

) Z, (tehat a C Im() halmaz minden

) = CIm() rogztett pont.

teljes ul azon pontok halmazan, ahol a

f uggveny folytonos. Specialisan;

(z). Tekints uk most az

: C Im() C f uggveny folytonos. Ehhez

. Ugyanakkor minden n > N

(z)[ < 1, ezert Ind

(z) Z miatt Ind

(z) = 0. Konnyen lathato, hogy a

f uggveny a C Im() halmaz minden

szimbolummal is jelolj uk.

Utmutatas. Eloszor konnyen belathatjuk, hogy a

Utmutatas. a) A valos trigonometrikus f uggvenyek tulajdonsagai alapjan nyil-

H(1, (1, 0)) = H(1, 0) =

N, hogy minden n > N

Utmutatas. b) Legyen M metrikus ter, k N es f : S

Utmutatas. (I) legyenek r, R R

Utmutatas. Kovess uk a Cauchy integraltetel bizonytasanak gondolatmenetet!)

Utmutatas. A 2. pont 9. gyakorlatanak eredmenyet alkalmazva kapjuk, hogy

Alltas. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F folytonos f uggveny, es

(f) : C Im() F Cauchy-transzformalt C-analitikus f uggveny.

(f) Cauchy-transzformalt a centrum u Taylor-

(f) Cauchy-transzformalt egyenlo a sajat a centrum u Taylor-soranak

(f) f uggveny a centrum u Taylor-sora egyenlo a

Alltas. (A megsz untethet o szingularitasok tetele.) Legyen F komplex Banach-

Alltas. Ha F komplex Banach-ter es f : C F holomorf f uggveny, akkor

(z; C) eseten |f(z

) Dom(f), es konnyen lathato, hogy

)) nylt haromszog konvex, tehat egyszeresen ossze-

Alltas. Legyen F komplex Banach-ter, f : C F holomorf f uggveny,

Alltas. Legyen C nylt halmaz, F komplex Banach-ter, es (f

Utmutatas. a) A Cauchy-integraltetelben az f f uggvenyre azt tessz uk fel, hogy

Utmutatas. Bebizonytjuk az utolso formulat. Teljes ulnek a kovetkezo egyenlose-

jelolest. Konnyen lathato, hogy z

C f uggveny dencios tartomanya tartalmazza a

Utmutatas. Minden z C Im(g) es k N eseten az

Utmutatas. Legyen a rogztett pont. A felteves szerint van olyan r R

Utmutatas. Elemi rekurziot alkalmazhatunk olyan (f

Utmutatas. Azt kell megmutatni, hogy ha a Dom(f), akkor az a pont minden

Utmutatas. Legyen f : C C holomorf f uggveny es a Dom(f) olyan

Utmutatas. A (Df)/f : C C f uggveny holomorf, es a dencios tartomanya