BSc Analzis I.

eloadasjegyzet
2009/2010. oszi felev
Sikolya Eszter
ELTE TTK Alkalmazott Analzis es Szamtasmatematikai Tanszek
2010. aprilis 30.

ii

Tartalomjegyz
ek
El
osz
o
1. Bevezet
es
1.1. Logikai
allt
asok, m
uveletek, tagadas .
1.2. Bizonyt
asi m
odszerek . . . . . . . . .
1.3. Fontos egyenl
osegek, egyenl
otlensegek
1.4. Halmazok . . . . . . . . . . . . . . . .
1.5. F
uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . .
1.6. Val
os sz
amok . . . . . . . . . . . . . .
1.6.1. M
uveletek es rendezes . . . . .
1.6.2. Intervallumok es k
ornyezetek .
1.6.3. Termeszetes, egesz es racionalis
1.6.4. Fels
o es als
o hat
ar . . . . . . .
1.6.5. Val
os sz
amok hatv
anyai . . . .

. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
szamok
. . . . .
. . . . .

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

1
1
2
3
7
9
11
11
12
13
14
16

2. Elemi f
uggv
enyek
2.1. Val
os f
uggvenyek alaptulajdonsagai . . . . . . .
2.2. Az elemi f
uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . .
2.2.1. Hatv
anyf
uggvenyek . . . . . . . . . . .
2.2.2. Exponenci
alis es logaritmus f
uggvenyek
2.2.3. Trigonometrikus f
uggvenyek es inverzeik
2.2.4. Hiperbolikus f
uggvenyek es inverzeik . .
2.2.5. Neh
any k
ul
onleges f
uggveny . . . . . . .

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

17
17
18
18
21
23
26
31

3. Sorozatok
3.1. A sorozat fogalma es tulajdonsagai . . . . . . . . . .
3.2. Sorozat veges hat
arerteke . . . . . . . . . . . . . . .
3.3. M
uveletek konvergens sorozatokkal . . . . . . . . . .
3.4. Reszsorozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.5. Sorozat lim sup-ja es lim inf-je . . . . . . . . . . . .
3.6. Cauchy-fele konvergencia-kriterium . . . . . . . . . .
3.7. Divergens sorozatok, sorozatok vegtelen hatarerteke
3.8. Sorozatok k
ozep-sorozatai . . . . . . . . . . . . . . .
3.9. Nevezetes sorozathat
arertekek . . . . . . . . . . . . .
3.10. Val
os sz
amok val
os kitev
oj
u hatvanyai . . . . . . . .

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

33
33
34
37
39
40
41
42
45
47
50

4. F
uggv
enyek hat
ar
ert
eke
es folytonoss
aga
4.1. Torl
od
asi pontok . . . . . . . . . . . . . .
4.2. F
uggveny hat
arerteke . . . . . . . . . . .
4.3. F
uggveny folytonoss
aga . . . . . . . . . .
4.4. Hat
arertek, folytonoss
ag es kompozcio .
4.5. Jobb es bal oldali hat
arertekek . . . . . .

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

53
53
54
58
61
62

iii

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.


TARTALOMJEGYZEK

iv

4.6. Elemi f
uggvenyek folytonoss
aga es hatarerteke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4.7. Nevezetes f
uggvenyhat
arertekek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4.8. Folytonos f
uggvenyek tulajdonsagai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5. Sorok
5.1. Vegtelen sorok . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.2. Konvergenciakriteriumok . . . . . . . . . . .
5.3. Vegtelen sorok
atrendezesei, Cauchy-szorzata
5.4. A sorok neh
any alkalmaz
as
ar
ol . . . . . . . .
5.4.1. Vegtelen tizedest
ortek . . . . . . . . .
5.4.2. Az e sz
am irracion
alis . . . . . . . . .

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

65
68
72
77
77
80
84
87
87
88

El
osz
o
Ez a jegyzet a 2009/2010-es tanev
oszi feleveben tartott Analzis I. kurzus anyagahoz kesz
ul. A
jegyzet a felev sor
an folyamatosan b
ov
ul, az utolso valtoztatas datuma a cmlapon lathato. A jegyzetben bizony
ara el
ofordulhatnak hib
ak ezek jelzeset orommel veszem a seszter@cs.elte.hu
e-mail-cmen !
A jegyzet sor
an az al
abb jel
oleseket hasznalom :
N termeszetes sz
amok, a 0-t is beleertve ;
Z egesz sz
amok ;
Q racion
alis sz
amok ;
R val
os sz
amok ;
R+ pozitv val
os sz
amok ;
R negatv val
os sz
amok (es hasonl
oan : Z+ , N+ , stb.)

vi

ELOSZ

Els
o fejezet

Bevezet
es
1.1. Logikai
allt
asok, m
uveletek, tagad
as
A k
ovetkez
okben neh
any alapvet
o logikai fogalmat targyalunk.

1.1. Definci
o. Allt
asnak nevez
unk egy olyan kijelentest, melyrol egyertelm
uen eldontheto, hogy
igaz vagy hamis.
Pl. : Ez az alma piros. A t
abla z
old.
tasokbol gyartanak u
1.2. Definci
o. Logikai m
uveletek : All
j alltasokat. Legyen A es B egy-egy
allt

as.
(a) es, jele :
A B pontosan akkor igaz, ha A es B is igaz.
(b) vagy, jele : (fontos ! megenged
o vagy)
A B pontosan akkor hamis, ha A es B is hamis.
(c) nem, jele :
A pontosan akkor igaz, ha A hamis (es fordtva).
(d) k
ovetkeztetes (implik
aci
o), jele :
A B pontosan akkor igaz, ha A vagy B igaz.
(e) ekivivalencia, jele :
A B pontosan akkor igaz, ha A B es B A is igaz.
1.3. Definci
o. Nyitott mondat : olyan alltas, mely valtozot tartalmaz. Igazsagerteke a valtozo
erteket
ol f
ugg.
Pl. : Az n sz
am negyzetsz
am. x2 3x + 2 = 0.
Ha A(x) nyitott mondat (x a v
altoz
o), akkor ebbol u
j alltasokat nyerhet
unk a (letezik) es
(minden) u
n. kvantorok segtsegevel :
(x)A(x),
(x)A(x).
2

Peld
aul : (x) x 3x + 2 0.
A fenti
allt
asok tagad
asa :
((x)A(x)) = (x)A(x),
((x)A(x)) = (x)A(x).
A peld
aban szerepl
o
allt
as tagad
asa : (x) x2 3x + 2 < 0.
1

 FEJEZET. BEVEZETES

ELSO

1.2. Bizonyt
asi m
odszerek
Indirekt bizonyt
as
Ennek a bizonyt
asi m
odszernek a menete, hogy feltessz
uk a bizonytando alltas ellenkezojet, es
ebb
ol ellentmond
asra jutunk.
Pelda :
t
1.4. All
as.

2 irracion
alis.

Bizonyt
as. Indirekt tegy
uk fel, hogy 2 racionalis. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan p, q pozitv
egesz sz
amok, q 6= 0, tov
abb
a p es q legnagyobb kozos osztoja 1, melyekre

2=

p
.
q

Mindket oldalt negyzetre emelve kapjuk, hogy

2=

p2
, amibol 2q 2 = p2 .
q2

Ebb
ol l
atszik, hogy p2 , gy p is p
aros szam kell legyen, vagyis p = 2r, ahol r egesz. Igy
2q 2 = 4r2 , vagyis q 2 = 2r2 ,
teh
at q is p
aros. Ezellentmond annak, hogy p es q legnagyobb kozos osztoja 1, tehat a kiindulo
felteves hamis, gy 2 irracion
alis.

Teljes indukci
o
Teljes indukci
oval olyan
allt
asokat bizonytunk, melyek minden n (vagy minden eleg nagy n)
termeszetes sz
amra vonatkoznak . A teljes indukcio menete a kovetkezo.
1. Bel
atjuk az
allt
ast n = 0-ra (vagy arra a legkisebb n-re, amirol az alltas szol).
2. Bel
atjuk a k
ovetkez
ot : ha az
alltas valamelyik n termeszetes szamra igaz, akkor igaz n+1-re
is.
A termeszetes sz
amok tulajdons
agaib
ol kovetkezik, hogy a fenti ket lepes bizonytasaval az alltast
minden termeszetes sz
amra bel
attuk. Ugyanis, az 1. lepes alapjan az alltas igaz n = 0-ra. A
2. lepesb
ol tudjuk, hogy ekkor az
alltas igaz n = 0 + 1 = 1-re is. Ismet alkalmazva a 2. lepest,
gy tovabb ,,vegtelen sok lepes utan kapjuk,
tudjuk, hogy az
allt
as igaz n = 1 + 1 = 2-re. Es
hogy az allt
as minden n termeszetes szamra teljes
ul.
A 2. lepesben szerepl
o feltevest szok
as indukci
os feltetelnek is nevezni.
Pelda :
t
1.5. All
as. Minden n 1 termeszetes sz
amra
2n > n.
Bizonyt
as. Vegrehajtjuk a teljes indukcio lepeseit.
1. n = 1 eseten az egyenl
otlenseg 21 > 1 alak
u, es mivel 21 = 2, ezert 2 > 1 teljes
ul.

 EGEK,

1.3. FONTOS EGYENLOS

EGYENLOTLENS
EGEK

2. Most tegy
uk fel, hogy az
allt
as valamelyik n termeszetes szamra igaz, vagyis erre az n-re
2n > n. L
assuk be, hogy ekkor n + 1-re is igaz ! A belatando alltas tehat :
2n+1 > n + 1.
Mivel 2n+1 = 2 2n , es a felteves szerint 2n > n, ezert
2n+1 = 2 2n > 2 n.
M
asreszt b
armilyen n 1 egeszre 2 n n + 1, tehat
2n+1 > n + 1,
es ezt kellett bel
atnunk.

1.6. Megjegyzes. A fenti

allt
as n = 0-ra is teljes
ul (hiszen 20 = 1 > 0), de az indukcios lepes csak
n 1 eseten m
uk
odik.
Fontos l
atnunk, hogy az indukci
o 2. lepeseben nem azt tessz
uk fel, hogy az alltas b
armely n-re
igaz hiszen akkor mag
anak az
allt
asnak az igaz-voltat teteleznenk fel, amit pedig bizonytani
akarunk. Csak annyit tesz
unk fel, hogy az alltas egy (valamelyik ) n termeszetes szamra igaz. Ilyen
n letezik, hiszen az 1. lepesben eppen ezt lattuk be.

1.3. Fontos egyenl

os
egek, egyenl
otlens
egek
1.7. T
etel (Bernoulli-egyenl
otlenseg). Minden n N+ es a 1, a R eseten
(1 + a)n 1 + n a.
Egyenl
oseg pontosan akkor teljes
ul, ha n = 1 vagy a = 0.
Bizonyt
as. A bizonyt
ast teljes indukcioval vegezz
uk.
1. n = 1 eseten a bel
atand
o
allt
as
1 + a 1 + a,
ami tetsz
oleges a-ra igaz.
2. Tegy
uk fel most, hogy az
allt
as valamelyik n Z+ -ra igaz ! Lassuk be, hogy ekkor az
egyenl
otlenseg n + 1-re is teljes
ul, vagyis
(1 + a)n+1 1 + (n + 1) a.
Az indukci
os felteves szerint
(1 + a)n 1 + n a.
Ebb
ol, kihaszn
alva, hogy 1 + a 0 (mivel a 1) kapjuk, hogy
(1 + a) (1 + a)n (1 + a) (1 + n a) = 1 + (n + 1) a + n a2 .

(1.1)

(1 + a)n+1 = (1 + a) (1 + a)n ,

(1.2)

Tudjuk, hogy

Osszevetve
(1.1)-et es (1.2)-t kapjuk, hogy
(1 + a)n+1 1 + (n + 1) a + n a2 1 + (n + 1) a,
amit l
atni akartunk.

(1.3)

 FEJEZET. BEVEZETES

ELSO

H
atravan meg az egyenl
oseg teljes
ulesenek esete. Vilagos, hogy n = 1 ill. a = 0 eseten egyenloseg
teljes
ul. Ha azt tessz
uk fel, hogy egyenloseg van, akkor ezt n helyett n + 1-re felrva, (1.3) alapjan
(1 + a)n+1 = 1 + (n + 1) a + n a2 = 1 + (n + 1) a
kell igaz legyen, amib
ol n a2 = 0. Ezert vagy n = 0, es akkor n + 1 = 1, vagy a = 0.
1.8. T
etel (Binomi
alis tetel). Tetsz
oleges a, b R es n N eseten
 
 
 


 
n n
n
n 2 n2
n
n n
n
n1
n1
a
b+
a ,
(a + b) =
b +
ab
+
a b
+ +
0
1
2
n1
n

(1.4)

m
askepp rva :
n

(a + b) =

n  
X
n
k=0

Itt

ak bnk .

 
n
n!
, 1 k n,
=
k! (n k)!
k

 
n
= 1.
0

Bizonyt
as. A bizonyt
ast teljes indukcioval vegezz
uk.
1. n = 0 eseten az egyenl
oseg
(a + b)0 =

 
0 0
b ,
0

ami 1 = 1.
2. Tegy
uk fel, hogy az (1.4) egyenl
oseg valamelyik n-re teljes
ul ! Belatjuk, hogy n + 1-re is igaz.
Mivel (a + b)n+1 = (a + b) (a + b)n , ezert az indukcios felteves szerint
 
 


  
n n
n
n
n n
n+1
n1
n1
(a + b)
= (a + b)
b +
ab
+ +
a
b+
a
0
1
n1
n
 
 


 
n
n 2 n1
n
n n+1
=
abn +
a b
+ +
an b +
a
+
0
1
n1
n
 
 
 
 
n n+1
n
n 2 n1
n n
+
b
+
abn +
a b
+ +
a b
0
1
2
n
 
   
   
n n+1
n
n
n
n
=
b
+
+
abn +
+
a2 bn1 +
0
0
1
1
2

  
 
n
n
n n+1
n
+
+
a b+
a
.
n1
n
n
Felhaszn
alva, hogy tetsz
oleges n N es k N, 1 k n eseten

   

n
n
n+1
+
=
,
k1
k
k
tov
abb
a

  
   

n
n+1
n
n+1
=
,
=
0
0
n
n+1

kapjuk, hogy
(a + b)n+1 =










n + 1 n+1
n+1
n + 1 2 n1
n+1 n
n + 1 n+1
b
+
abn +
a b
+ +
a b+
a
,
0
1
2
n
n+1
ami epp a bizonytand
o
allt
as n + 1-re.

 EGEK,

1.3. FONTOS EGYENLOS

EGYENLOTLENS
EGEK

1.9. T
etel (Sz
amtani-mertani-harmonikus kozep kozti egyenlotlenseg).
Legyenek a1 , a2 , . . . , an > 0 tetsz
oleges sz
amok (n 1). Ekkor
An :=

a1 + + an
n

(sz
amtani k
ozep),

a1 an (mertani/geometriai k
ozep),
n
Hn := 1
(harmonikus k
ozep)
+

+ a1n
a1

Gn :=

jel
olessel
Hn Gn An .

(1.5)

Egyenl
oseg pontosan akkor
all fenn, ha a1 = a2 = = an .
Bizonyt
as. A bizonyt
ast teljes indukcioval vegezz
uk. Az alltas n = 1 esetben trivialis. Tegy
uk
fel most, hogy valamely n-re es tetsz
oleges a1 , a2 , . . . , an > 0 szamokra
An G n .
Legyenek adva a1 , a2 , . . . , an , an+1 > 0 szamok, es tegy
uk fel, hogy u
gy vannak sorba rendezve,
hogy an+1 az (egyik) legnagyobb k
oz
ul
uk (vilagos, hogy az alltas nem f
ugg a szamok sorrendjetol).
Be kell l
atnunk, hogy An+1 Gn+1 , vagyis mindket oldalt n + 1. hatvanyra emelve


a1 + + an + an+1
n+1

n+1
a1 an an+1 ,

(1.6)

ami a bel
atand
o
allt
assal ekvivalens. Az alabbi atalaktast vegezz
uk :


a1 + + an + an+1
n+1

n+1


=

n An + an+1
n+1

n+1

(n + 1) An + an+1 An
=
n+1

n+1
an+1 An
=
An +
.
n+1

n+1

(1.7)

Mivel an+1 az (egyik) legnagyobb sz

am, ezert konnyen lathato, hogy an+1 An 0. Igy a kapott
kifejezest a Binomi
alis tetel szerint kifejtve az (1.4) osszegben minden tag pozitv. Ezert a hatvany
erteket cs
okkentj
uk, ha az (1.4)
osszegnek csak az utolso ket tagjat hagyjuk meg, vagyis

An +

an+1 An
n+1

n+1




n + 1 n an+1 An
n + 1 n+1
An
+
A
n
n+1
n+1 n
an+1 An
= (n + 1) Ann
+ An+1
n
n+1
n
n+1
= An (an+1 An ) + An = Ann an+1 .

Az indukci
os felteves szerint
Ann an+1 Gnn an+1 = a1 an an+1 ,
teh
at (1.7) es (1.8) alapj
an


a1 + + an + an+1
n+1

n+1
a1 an an+1 ,

(1.8)

 FEJEZET. BEVEZETES

ELSO

ami eppen a bizonytand

o (1.6) egyenlotlenseg.
A mertani es harmonikus k
ozep k
ozti egyenlotlenseg konnyen adodik az elobb bizonytott mertani
es sz
amtani k
ozep k
ozti egyenl
otlensegbol. Alkalmazzuk ez utobbit az a1 , a2 , . . . , an > 0 szamok
reciprokaira, ebb
ol
r
1
1
1
a1 + + an
n
.
n
a1 an
Mindket oldal reciprok
at veve kapjuk :
1
a1

n
+ +

1
an

a1 an ,

ami epp a bizonytand

o
allt
as.
Ha a1 = = an , akkor az (1.5) egyenlotlensegek egyenloseggel teljes
ulnek. Belatjuk, hogy
Gn = An = a1 = = an ,
a harmonikus k
ozep esete hasonl
oan bizonythato. Tegy
uk fel indirekt, hogy An = Gn , de peldaul
2
a1 6= a2 . Cserelj
uk ki a1 -t es a2 -t is a1 +a
-re,
az
a
,
.
.
.
,
a
amokat hagyjuk valtozatlanul ! Ekkor
3
n sz
2
k
onnyen l
athat
o, hogy az
a1 + a2 a1 + a2
,
, a3 , . . . , an
2
2
sz
amok sz
amtani k
ozepenek erteke v
altozatlanul An . Masreszt
a1 a2 <

a1 + a2 a1 + a2

0 < (a1 a2 )2
2
2

teljes
ul, mivel a1 6= a2 . Igy
a1 +a2
2

a1 +a2
2

+ a3 + + an

= An = Gn = n a1 a2 an <
n

r
n

a1 + a2 a1 + a2

an .
2
2

2 a1 +a2
Teh
at azt kaptuk, hogy az a1 +a
, 2 , a3 , . . . , an szamok mertani kozepe nagyobb, mint a szamtani
2
k
ozepe ami ellentmond
as.

A fenti egyenl
otlenseg-l
ancolathoz kapcsolhato meg egy : a negyzetes kozeprol szolo. Az a1 , a2 , . . . , an
sz
amok (n 1) negyzetes k
ozepe :
r
Qn :=

a21 + + a2n
.
n

1.10. T
etel. Az a1 , a2 , . . . , an > 0 sz
amok (n 1) k
ozepei k
oz
ott fenn
all az al
abbi egyenl
otlenseg :
Hn Gn An Qn .
Bizonyt
as. Vil
agos, hogy a fentiek alapjan eleg az utolso egyenlotlenseget bizonytani. Teljes
indukci
oval j
arunk el.
1. Az
allt
as n = 1-re trivi
alisan teljes
ul. Lassuk be n = 2-re, hogy A2 Q2 , mert erre a bizonytas
sor
an kes
obb sz
ukseg
unk lesz ! Mindket oldalt negyzetre emelve :
r
a1 + a2
a21 + a22
a21 + a22 + 2a1 a2
a2 + a22

1
2
2
4
2
a21 + a22 + 2a1 a2 2a21 + 2a22 0 (a1 a2 )2 ,
ami teljes
ul.

1.4. HALMAZOK

2. Tegy
uk fel, hogy valamely n-re es tetszoleges a1 , . . . , an szamokra igaz, hogy An Qn . Legyenek
adva a1 , . . . , an , an+1 val
osak. Be kell lassuk, hogy a belol
uk kepezett szamtani kozep kisebb vagy
egyenl
o, mint a negyzetes k
ozep vagy ami ezzel ekvivalens :


a1 + + an + an+1
n+1

2

a21 + + a2n + a2n+1

.
n+1

(1.9)

Atalak
tva a bal oldalt, az al
abbit kapjuk :


a1 + + an + an+1
n+1

2


=

n An + an+1
n+1

2
=

n2 A2n + 2nAn an+1 + a2n+1

.
(n + 1)2

(1.10)

Kihaszn
alva az indukci
os feltetelt, vagyis hogy A2n Q2n , kapjuk :
n2 A2n + 2nAn an+1 + a2n+1
n(a21 + + a2n ) + 2nAn an+1 + a2n+1

.
(n + 1)2
(n + 1)2

(1.11)

A jobb oldalon a sz
aml
al
oban a 2. tag
2nAn an+1 = 2 (a1 + + an ) an+1 = 2 (a1 an+1 + + an an+1 )
alak
u. Alkalmazzuk minden tagra az n = 2-re mar belatott G2 ( A2 ) Q2 egyenlotlenseget !
Ebb
ol
a2j + a2n+1
aj an+1
, j = 1, . . . , n.
2
Igy tov
abb alaktva (1.11) jobb oldal
at :

n(a21 + + a2n ) + 2 (a1 an+1 + + an an+1 ) + a2n+1

(n + 1)2
n(a21 + + a2n ) + (a21 + + a2n ) + n a2n+1 + a2n+1
(n + 1)2
2
2
2
a1 + + an + an+1
.
n+1

(1.12)

Egybevetve (1.10)-et, (1.11)-et es (1.12)-t kapjuk, hogy



a1 + + an + an+1
n+1

2

a21 + + a2n + a2n+1

,
n+1

ami epp a bizonytand

o
allt
as.

1.4. Halmazok
Egy halmazt akkor tekint
unk ismertnek, ha minden jol megfogalmazhato dologrol el tudjuk donteni, hogy hozz
a tartozik vagy nem tartozik hozza. (Az ,,okos gondolat, a ,,szep lany, az ,,eleg
nagy sz
am vagy a ,,kicsi pozitv sz
am nem tekintheto jol megfogalmazott dolognak, ezekrol nem
kerdezz
uk vagy hogy benne vannak-e valamilyen halmazban vagy hogy alkotnak-e halmazt.)
Legyen A halmaz, x egy j
ol defini
alt dolog. Ha x hozzatartozik a halmazhoz, akkor ezt x A
jel
olje. Ha x nem tartozik hozz
a a halmazhoz, akkor ezt x
/ A jeloli.
A halmaz elemeit felsorolhatjuk, peld
aul
A := {a, b, c, d}.

 FEJEZET. BEVEZETES

ELSO

Ilyenkor minden elemet csak egyszer sorolunk fel. Mas modon egy ertelmes tulajdonsaggal adhatjuk
meg a halmazt, peld
aul
B := {x : x valos szam es x2 < 2}.
A B halmaz megad
as
an
al haszn
alni fogjuk az alabbi (kevesbe precz) felrast is :
B := {x R : x2 < 2}.
1.11. Definci
o. Legyen A es B halmaz. Azt mondjuk, hogy A resze vagy reszhalmaza a B
halmaznak, ha minden x A eseten x B. Jele : A B.
1.12. Definci
o. Legyen A es B halmaz. Az A halmaz egyenl
o a B halmazzal, ha ugyanazok az
elemei. Jele : A = B.
Fontos, hogy az analzisben a fenti halmazok kozotti u
n. relacio jelenthet egyenloseget is.
K
onnyen meggondolhat
o az al
abbi
t
1.13. All
as. Legyen A es B halmaz. A = B pontosan akkor, ha A B es B A.
A k
ovetkez
okben defini
alunk neh
any m
uveletet, melyekkel halmazokbol u
jabb halmazokhoz juthatunk.
1.14. Definci
o. Legyen A es B halmaz.
Az A es B egyestese (uni
oja) az a halmaz, amelyre
A B := {x : x A vagy x B}.
Az A es B metszete (k
oz
os resze) az a halmaz, amelyre
A B := {x : x A es x B}.
Az A es B k
ul
onbsege az a halmaz, amelyre
A \ B := {x : x A es x
/ B}.
A metszet es a k
ul
onbseg kepzese soran elkepzelheto, hogy egyetlen x dolog sem rendelkezik a
kv
ant tulajdons
aggal. Azt a halmazt, amelynek barmely jol definialhato dolog sem eleme, u
res
halmaznak nevezz
uk. Jele : .
Legyen H halmaz es A H egy reszhalmaza. Az A halmaz (H-ra vonatkozo) komplementeren
hasznalni,
az Ac := H \ A halmazt ertj
uk (a komplementerhalmaz jelolesere sosem fogjuk az A-t
mert ez a kes
obbiekben m
ast fog jelenteni !). Itt fontos szerepe van a H u
n. alaphalmaznak is.
Legyen peld
aul A := [0,1] z
art intervallum. Ha H = R, akkor Ac = H \ A = (,0) (1, +)
nylt intervallumok uni
oja. Ha azonban H = [0,2], akkor Ac = H \ A = (1,2] balrol nylt, jobbrol
z
art intervallum.
De Morgan-azonoss
agok nak nevezik a kovetkezo tetelt.
1.15. T
etel. Legyen H halmaz, A, B H. Ekkor
c

(A B) = Ac B c

es

(A B) = Ac B c .

Bizonyt
as. H
azi feladat.
Tekints
uk alapfogalomnak az (a, b) rendezett p
art, amelynek lenyeges tulajdonsaga, hogy
(a, b) = (c, d) pontosan akkor, ha a = c es b = d.
A rendezett p
ar segtsegevel ertelmezz
uk a halmazok szorzatat.
1.16. Definci
o. Legyen A, B halmaz. Az A es B Descartes-szorzata
A B := {(a, b) : a A es b B}
rendezett p
arokb
ol
all
o halmaz.
Peld
aul A := {2,3,5}, B := {1,3} eseten
A B = {(2,1), (2,3), (3,1), (3,3), (5,1), (5,3)}.

1.5. FUGGV
ENYEK

1.5. F
uggv
enyek
A f
uggv
eny fogalm
at alapfogalomnak tekintj
uk halmazok kozotti egyertelm
u hozzarendelest
ert
unk alatta. Az x-hez hozz
arendelt elemet f (x)-szel jelolj
uk. Ha X es Y tetszoleges halmazok,
akkor
f :XY
egy olyan f
uggveny, melyre
minden x D(f ) X eseten f (x) Y.
D(f ) jel
oli az f f
uggveny ertelmezesi tartom
any
at, vagyis
D(f ) = {x X : x-hez f hozzarendel valamit} ,
ami az X egy reszhalmaza. Az f f
uggveny R(f )-el jelolt ertekkeszlete Y -nak reszhalmaza es
R(f ) = {y Y : y = f (x) valamely x D(f )-re} .
Fontos fogalom a f
uggveny grafikonja.
1.17. Definci
o. Egy f : X Y f
uggveny grafikonja a D(f ) R(f ) Descartes-szorzat alabbi
reszhalmaza :
graph(f ) = {(x, f (x)) : x D(f )} ,
vagyis az (x, f (x)) alak
u pontok halmaza, ahol x az f ertelmezesi tartomanyabol valo.
Egy f : R R f
uggveny grafikonja tehat az R R = R2 , vagyis a sk egy reszhalmaza, es az
(x, f (x)) alak
u pontokat tartalmazza.
Egy f
uggveny inverze csak speci
alis, u
n. kolcsonosen egyertelm
u f
uggvenyek eseten ertelmezheto.
1.18. Definci
o. Legyen f : X Y f
uggveny. Azt mondjuk, hogy az f k
olcs
on
osen egyertelm
u
vagy injektv, ha k
ul
onb
oz
o x1 , x2 D(f ) elemeknek k
ulonbozo Y -beli elemeket feleltet meg, azaz
b
armely x1 , x2 D(f ), x1 6= x2 eseten f (x1 ) 6= f (x2 ).
M
askepp :
f (x1 ) = f (x2 ) x1 = x2 .
Az f : X Y bijektv f
uggveny vagy bijekci
o, ha f injektv, D(f ) = X es R(f ) = Y.
1.19. Definci
o. Legyen f : X Y injektv f
uggveny. Ekkor az f inverze vagy inverzf
uggvenye
az az
f 1 : Y X, D(f 1 ) = R(f )
f
uggveny, mely egy y R(f ) ponthoz azt az egyertelm
uen letezo x D(f ) pontot rendeli, amelyre
f (x) = y, vagyis
b
armely f (x) = y R(f ) eseten f 1 (y) = x.
1.20. Megjegyzes. Vil
agos, hogy ha f : X Y injektv, akkor az f 1 : Y X f
uggvenyre
1
R(f ) = D(f ), tov
abb
a f 1 is injektv. Ha f bijektv, akkor f 1 is bijektv.
K
onnyen meggondolhat
o, hogy ha f : R R kolcsonosen egyertelm
u, akkor graph(f 1 ) R2

u
gy nyerhet
o, hogy graph(f )-et t
ukr
ozz
uk a 45 -os (y = x) egyenesre.
1.21. Definci
o. Legyen g : X Y, f : Y Z. Ekkor az f es g f
uggvenyek kompozci
oja az az
f g : X Z f
uggveny, melyre
D(f g) = {x D(g) : g(x) D(f )} ,
es
b
armely x D(f g) eseten (f g)(x) := f (g(x)).

 FEJEZET. BEVEZETES

ELSO

10

1.22. P
elda. A g f
uggveny minden szam duplajahoz 1-et adjon hozza
g : R R, g(x) := 2x + 1;
az f f
uggveny pedig minden sz
amot emeljen negyzetre
f : R R, f (x) := x2 ,
akkor
(f g)(x) = (2x + 1)2

f g : R R,
lesz az f es g kompozci
oja.

1.23. Definci
o. Legyen f : X Y es H D(f ). Az f f
uggveny H-ra valo lesz
uktese az az
uggveny, amelyre b
armely x H eseten f|H (x) := f (x).
f|H : H Y f
A tov
abbiakban a veges, megsz
aml
alhato es a megszamlalhatoan vegtelen halmaz fogalmat defini
aljuk.
1.24. Definci
o. Azt mondjuk, hogy az A halmaz veges, ha letezik n Z+ es : A {1,2, . . . , n}
bijekci
o.
Azt mondjuk, hogy az A halmaz megsz
aml
alhat
oan vegtelen, ha letezik : A N bijekcio.
Azt mondjuk, hogy az A halmaz megsz
aml
alhat
o, ha letezik : A N, D() = A injektv
f
uggveny.
A definci
okb
ol k
ovetkezik, hogy egy megszamlalhato halmaz vagy veges vagy megszamlalhatoan
vegtelen.
Peld
ak megsz
aml
alhat
oan vegtelen halmazokra :
1. Legyen A a p
aros termeszetes szamok halmaza, vagyis
A := {2n : n N} .
K
onnyen( !) l
athat
o, hogy a
(n) := 2n, n N
f
uggveny bijekci
ot letest N es A kozott.
2. Meglep
o, de a racion
alis sz
amok Q halmaza megszamlalhato.
Irjuk fel az 1,2,3, . . . , n, . . . nevezoj
u torteket soronkent.
...
...
...

13
23
33

21

22

23

11

12

13

..
.

0
1

0
2

0
3

1
1

2
1

1
2

1
3

..
.

3
1

...

2
2

3
2

...

2
3

3
3

...

..
.

A : N Q bijekci
ot u
gy kesztj
uk, hogy
(1) :=

0
,
1

(2) :=

1
,
1

(3) :=

1
,
2

1
(4) := , . . .
2

A rajz szerinti lepegetessel haladunk, u

gyelve arra, hogy olyan tortet ugorjunk at, amely
m
ar egyszer sorra ker
ult. Ezzel biztostjuk, hogy valoban kolcsonosen egyertelm
u maradjon
a f
uggveny
unk. L
athat
o az is, hogy elobb-utobb minden racionalis szamhoz eljutunk, gy
bijekci
o lesz N es Q k
oz
ott, ami azt jelenti, hogy Q megszamlalhato.

 SZAMOK

1.6. VALOS

11

1.6. Val
os sz
amok
Kiskorunkt
ol sz
amolunk a val
os sz
amokkal, osszeadjuk, szorozzuk, osztjuk oket, hatvanyozunk,
abszol
ut erteket vessz
uk a sz
amoknak. Egyenleteket, egyenlotlensegeket ,,rendez
unk. Most lefektetj
uk azt a viszonylag egyszer
u szab
alyrendszert, amelybol a megtanult eljarasok levezethetok.

1.6.1. M
uveletek
es rendez
es
Legyen R nem u
res halmaz. Tegy
uk fel, hogy van meg egy osszeadasnak nevezett + : R R R
es egy szorz
asnak nevezett : R R R f
uggveny is, amelyek a kovetkezo tulajdonsagokkal
rendelkeznek :
a1.
a2.
a3.
a4.
m1.
m2.
m3.
m4.

b
armely a, b R eseten a + b = b + a (kommutativitas)
b
armely a, b, c R eseten a + (b + c) = (a + b) + c (asszociativitas)
van olyan 0 R elem, hogy b
armely a R eseten a + 0 = a (0 az osszeadas egysegeleme)
b
armely a R eseten van olyan a R ellentett elem, hogy a + (a) = 0.
b
armely a, b R eseten a b = b a (kommutativitas)
b
armely a, b, c R eseten a (b c) = (a b) c (asszociativitas)
van olyan 1 R elem, hogy b
armely a R eseten a 1 = a (1 a szorzas egysegeleme)
b
armely a R \ {0} eseten van olyan a1 R reciprok elem, hogy a a1 = 1.

d. b
armely a, b, c R eseten a (b + c) = a b + a c (disztributv a szorzas az osszeadasra nezve)
L
athat
o, hogy a szorz
as szab
alyrendszere a 4. kovetelmenyben lenyegesen elter az osszeadastol
(egyebkent nem is k
ul
onb
ozne az
osszeadas es a szorzas). A d. is az elterest erosti.
Tegy
uk fel, hogy R-en van egy olyan (kisebb vagy egyenlonek nevezett) u
n. rendezesi relacio,
amely a k
ovetkez
o tulajdons
agokkal rendelkezik :
r1. b
armely a R eseten a a (reflexv),
r2. ha a b es b a, akkor a = b (antiszimmetrikus),
r3. ha a b es b c, akkor a c (tranzitv),
r4. b
armely a, b R eseten vagy a b, vagy b a (teljes),
r5. minden olyan esetben, amikor a b es c R tetszoleges szam, akkor a + c b + c.
r6. minden olyan esetben, amikor a b es 0 c, akkor a c b c.

Allapodjunk
meg abban, hogy az a b, a 6= b helyett a < b jelolest hasznalunk.
Az a1.a4., m1.m4., d., r1.r6. alapj
an levezetheto az osszes egyenloseggel es egyenlotlenseggel
kapcsolatos ,,szab
aly. Kiegesztes
ul harom fogalmat k
ulon is megemlt
unk.
1.25. Definci
o. Legyen a, b R, b 6= 0. Ekkor

a
b

:= a 1b .

Az oszt
as teh
at elvegezhet
o a val
os sz
amokkal.
1.26. Definci
o. Legyen x R. Az x abszol
ut erteke

x, ha 0 x
|x| :=
x, ha x 0, x 6= 0.
Hasznosak az abszol
ut ertekkel kapcsolatos egyenlotlensegek.
1. B
armely x R eseten 0 |x|.
2. Legyen x R es R, 0 . Ekkor (x es x ) |x| .
3. B
armely a, b R eseten |a + b| |a| + |b| (haromszog-egyenlotlenseg)

 FEJEZET. BEVEZETES

ELSO

12
4. B
armely a, b R eseten ||a| |b|| |a b|.

Ezek az allt
asok k
onnyen igazolhat
oak. A 4. bizonytasat megmutatjuk.
Tekints
uk az a = a b + b egyenl
otlenseget. Ekkor a 3. szerint
|a| = |a b + b| |a b| + |b|.
Az r2. szerint |b| sz
amot mindket oldalhoz hozzaadva nem valtozik az egyenlotlenseg
|a| + (|b|) = |a| |b| |a b|.

(1.13)

Hasonl
o meggondol
assal
b=ba+a
|b| = |b a + a| |b a| + |a| / |a|
|b| |a| |b a|
(|a| |b|) |b a| = |a b|.

(1.14)

Az (1.13) es az (1.14) a 2. tulajdons

ag szerint (x := |a| |b| ; := |a b| szereposztassal) eppen
azt jelenti, hogy ||a| |b|| |a b|.

1.6.2. Intervallumok
es k
ornyezetek
1.27. Definci
o. Legyen I R. Azt mondjuk, hogy I intervallum, ha barmely x1 , x2 I, x1 < x2
eseten ha x1 < x < x2 , akkor x I.
1.28. T
etel. Legyen a, b R, a < b. Ekkor az al
abbi halmazok mindegyike intervallum.
[a, b] :={x R : a x b}
[a, b) :={x R : a x < b}
(a, b] :={x R : a < x b}
(a, b) :={x R : a < x < b}
[a, +) :={x R : a x}
(a, +) :={x R : a < x} ; (0, +) =: R+
(, a] :={x R : x a}
(, a) :={x R : x < a} ; (,0) =: R
(, +) := R
Megemltj
uk, hogy az [a, a] = {a} es az (a, a) = u
n. elfajul
o intervallumok.
1.29. Definci
o. Legyen a R, r R+ . Az a pont r sugar
u k
ornyezeten a
Kr (a) := (a r, a + r)
nylt intervallumot ertj
uk. Azt mondjuk, hogy K(a) az a pont egy k
ornyezete, ha van olyan r R+ ,
hogy K(a) = Kr (a).

 SZAMOK

1.6. VALOS

13

1.6.3. Term
eszetes, eg
esz
es racion
alis sz
amok
Most elk
ul
ontj
uk az R egy nevezetes reszhalmazat.
Legyen N R olyan reszhalmaz, amelyre
1o 0 N
2o b
armely n N eseten n + 1 N
3o b
armely n N eseten n + 1 6= 0 (a 0 az ,,elso elem)
4o abb
ol, hogy a) S N
b) 0 S
c) b
armely n N eseten n + 1 S
k
ovetkezik, hogy S = N. (Teljes indukcio.)
Az R-nek az ilyen N reszhalmaz
at a term
eszetes sz
amok halmaz
anak nevezz
uk.
Kiegesztes
ul
alljon itt meg neh
any megallapodas :
Z := N {m R : m N} az eg
esz sz
amok halmaza
alis sz
amok halmaza
Q := {x R : van olyan p Z, q N, q 6= 0, hogy x = pq } a racion
Q := R \ Q az irracion
alis sz
amok halmaza.
Az N segtsegevel a m
uveleti es rendezesi szabalyrendszer melle a harmadik kovetelmenyt illesztj
uk
az R-hez.
Archimedeszi axi
oma : B
armely x R szamhoz van olyan n N, hogy x < n.
K
onnyen l
athat
o, hogy ezen axi
om
aval ekvivalens az alabbi :
Archimedeszi axi
oma - v
altozat : Barmely y > 0 valos szamhoz van olyan n N, hogy
1
<
y.
n

Az Archimedeszi axi
oma egy fontos k
ovetkezmenye, hogy minden (nylt) intervallumban van racion
alis sz
am. Ez valami olyasmit jelent, hogy a racionalis szamok ,,s
ur
un helyezkednek el a
sz
amegyenesen.
1.30. K
ovetkezm
eny. Legyenek a < b tetsz
oleges val
os sz
amok. Ekkor az (a, b) nylt intervallumban van racion
alis sz
am, vagyis
(a, b) Q 6= .
Bizonyt
as. Az egyszer
useg kedveert legyen 0 < a < b, a tobbi eset hasonloan meggondolhato.
A bizonyt
as alapgondolata, hogy az Archimedeszi axioma biztostja, hogy az a es b szamokhoz
tal
alhat
o egy olyan q N sz
am, mellyel mindkettot megszorozva a k
ulonbseg
uk nagyobb, mint 1,
vagyis
1 < qb qa.
Ekkor a (qa, qb) nylt intervallumban van p N termeszetes szam, gy a <
reszletesen !

p
q

< b teljes
ul. Nezz
uk

Az Archimedeszi axi
oma szerint az
1
R
ba
sz
amhoz tal
alhat
o olyan q N, hogy
1
< q.
ba

(1.15)

 FEJEZET. BEVEZETES

ELSO

14

M
asreszt, szinten az Archimedeszi axioma miatt valaszthatunk olyan p N legkisebb szamot,
melyre qa < p, vagyis melyre
qa < p qa + 1
(1.16)
teljes
ul. Mivel (1.15) miatt
qa + 1 < qb,
ezert az (1.16)-b
ol kapjuk :
qa < p < qb a <
vagyis

p
< b,
q

p
(a, b) Q.
q

Az Archimedeszi axi
om
aval sem v
alt meg minden igenyt kielegtove az R. Ugyanis belathato,
hogy Q, a racion
alis sz
amok halmaza kielegti az osszes fenti axiomat tehat ezek az axiomak
nem biztostj
ak az irracion
alis sz
amok letezeset (a szamegyenesen maradtak ,,lyukak). Sz
ukseg
unk
lesz meg egy utols
o axi
om
ara, amelyet nehany fogalommal keszt
unk elo.

1.6.4. Fels
o
es als
o hat
ar
1.31. Definci
o. Legyen A R, A 6= . Azt mondjuk, hogy A fel
ulr
ol korl
atos szamhalmaz, ha
van olyan K R, hogy b
armely a A eseten a K. Az ilyen K az A halmaz egyik fels
o korl
atja.
Legyen A R, A 6= fel
ulr
ol korl
atos halmaz. Tekints
uk a
B := {K R : K felso korlatja az A halmaznak}
halmazt. Legyen R a B halmaz legkisebb eleme, azaz olyan szam, amelyre
1o B ( is fels
o korl
atja az A halmaznak)
2o b
armely K B fels
o korl
atra K.
A kerdes csup
an az, hogy van-e ilyen R.
Fels
o hat
ar axi
om
aja : Minden fel
ulrol korlatos A R, A 6= halmaznak van legkisebb felso
korl
atja.
Az ilyen R sz
amot (amely nem feltetlen
ul eleme az A halmaznak) a halmaz fels
o hat
ar
a nak
nevezz
uk, es gy jel
olj
uk :
:= sup A (,,az A halmaz szupremuma)
Nyilv
an igaz a sup A ket tulajdons
aga :
1o b
armely a A eseten a sup A
2o b
armely 0 < eseten van olyan a0 A, hogy (sup A) < a0 .
Ha sup A A, akkor sup A az A halmaz maximuma.
1.32. Megjegyzes. Ha A 6= fel
ulr
ol nem korlatos halmaz, akkor megallapodas szerint
sup A := +.

 SZAMOK

1.6. VALOS

15

Nezz
uk meg most egy peld
an, hogyan biztostja a felso hatar axiomaja az irracionalis szamok
letezeset !
1.33. P
elda. Tekints
uk az al
abbi halmazt !


A := x R : x2 < 2
Vil
agos, hogy A nem u
res, hiszen peld
aul 0 A. Masreszt A fel
ulrol korlatos, mivel 2 nyilvan egy
fels
o korl
atja. A Fels
o hat
ar axi
om
aja szerint letezik A-nak legkisebb felsokorlatja, sup A R,
amir
ol bel
athat
o, hogy nem lehet racionalis. Ezt a sup A szamot nevezz
uk 2-nek.
A m
uveleti, rendezesi szab
alyrendszerrel, az Archimedeszi axiomaval es a Felso hatar axiomajaval
teljesse tett
uk az R val
os sz
amok halmazat. Ezzel biztos alapot teremtett
unk a jovobeni szamolasokhoz is.
Neh
any tov
abbi meg
allapod
as.
1.34. Definci
o. Legyen A R, A 6= . Azt mondjuk, hogy A alulr
ol korl
atos, ha van olyan
L R, hogy minden a A eseten L a. Az L az A halmaz egyik als
o korl
atja.
Legyen A 6= alulr
ol korl
atos sz
amhalmaz. Az A also korlatjai koz
ul a legnagyobb a halmaz als
o
hat
ara. (Ennek letezesehez m
ar nem kell u
jabb axioma, visszavezetheto a felso hatar letezesere.)
Az A halmaz als
o hat
ar
at
inf A (,,az A halmaz infimuma)
jel
olje. Nyilv
an igaz, hogy
1o b
armely a A eseten inf A a
2o b
armely 0 < eseten van olyan a0 A, hogy a0 < (inf A) + .
Ha inf A A, akkor inf A az A halmaz minimuma.
1.35. Megjegyzes. Ha A 6= alulr
ol nem korlatos halmaz, akkor megallapodas szerint
inf A := .
1.36. Megjegyzes. A fentiekben nem volt szandekunk a valos szamok precz axiomatikus feleptese.
Megjegyezz
uk, hogy az Archimedeszi axioma melle eleg lett volna az alabbi axiomat feltenni, hogy
biztostsuk az irracion
alis sz
amok letezeset.
Cantor-axi
oma : Legyenek [an , bn ], n N u
n. egymasba skatulyazott zart intervallumok, vagyis
[an+1 , bn+1 ] [an , bn ],

n N.

Ekkor ezen intervallumoknak van k

oz
os pontja, vagyis
\
[an , bn ] 6= .
nN

1.37. Feladat. Bizonytsuk be, hogy az Archimedeszi es Cantor-axiomak egy

utt ekvivalensek a
Fels
o hat
ar axi
om
aj
aval, vagyis
(Archimedeszi axi
oma + Cantor-axioma) Felso hatar axiomaja.

 FEJEZET. BEVEZETES

ELSO

16

1.6.5. Val
os sz
amok hatv
anyai
1.38. Definci
o. Legyen a R. Ekkor a1 := a, a2 := a a, a3 := a2 a, . . . , an := an1 a, . . .

1.39. Defin
ci
o.Legyen a R, 0 a. A a jelentse azt a nemnegatv szamot, amelynek negyzete

a, azaz 0 a, ( a)2 = a.

Vegy
uk eszre, hogy b
armely a R eseten a2 = |a|.

1.40. Definci
o. Legyen a R, k N. A 2k+1 a jelentse azt a valos szamot, amelynek (2k+1)-edik
hatv
anya a.

Vegy
uk eszre, hogy ha 0 < a, akkor 2k+1 a > 0, es ha a < 0, akkor 2k+1 a < 0.

1.41. Definci
o. Legyen a R, 0 a, k N. A 2k a jelentse azt a nemnegatv szamot, amelynek
(2k)-adik hatv
anya a.
A gy
ok
ok letezese a Fels
o hat
ar axi
omajabol kovetkezik hasonloan, mint az 1.33. Peldaban, de itt
nem reszletezz
uk.
Vezess
uk be a k
ovetkez
o jel
olest : ha n N es a R az n paritasanak megfelelo, akkor

1
a n := n a.
1.42. Definci
o. Legyen a R+ , p, q N \ {0}.
p

a q :=

ap .

1.43. Definci
o. Legyen a R+ , p, q N \ {0}.
p
1
a q :=
.
q
ap

1.44. Definci
o. Legyen a R \ {0}. Ekkor a0 := 1.
L
athat
o, hogy ezzel a definci
ol
ancolattal egy a R+ barmely r Q racionalis kitevoj
u hatvanyat
ertelmezt
uk. Bel
athat
o, hogy a definci
okban szereplo szamok egyertelm
uen leteznek, es ervenyesek
a k
ovetkez
o azonoss
agok :
1. a R+ , r, s Q eseten ar as = ar+s ,
2. a, b R+ , r Q eseten ar br = (a b)r ,
3. a R+ , r, s Q eseten (ar )s = ars .
A kes
obbiekben defini
alni fogjuk egy szam irracionalis kitevos hatvanyat is.

M
asodik fejezet

Elemi f
uggv
enyek
Ismertetj
uk a val
os sz
amok halmaz
an ertelmezett, valos szam ertek
u f
uggvenyek legfontosabb
tulajdons
agait. Defini
aljuk a gyakran hasznalt valos f
uggvenyeket, melyeket elemi f
uggvenyeknek
neveznek. Az al
abbi temak
or
oket t
argyaljuk.
M
uveletek ; korl
atos, monoton, periodikus, paros, paratlan f
uggveny fogalma
Hatv
anyf
uggvenyek
Exponenci
alis es logaritmus f
uggvenyek
Trigonometrikus, hiperbolikus f
uggvenyek es inverzeik

2.1. Val
os f
uggv
enyek alaptulajdons
agai
2.1. Definci
o. Egy f : R R f
uggvenyt val
os f
uggvenynek nevez
unk.
2.2. Definci
o. Legyen f : R R, R. Ekkor f : R R,
(f )(x) := f (x), D(f ) = D(f ).
2.3. Definci
o. Legyen f, g : R R, D(f ) D(g) 6= . Ekkor f + g : R R es f g : R R,
D(f + g) = D(f ) D(g),

(f + g)(x) := f (x) + g(x),

D(f g) = D(f ) D(g).

(f g)(x) := f (x) g(x),

2.4. Definci
o. Legyen g : R R, H := D(g) \ {x D(g) : g(x) = 0} =
6 . Ekkor 1/g : R R,
(1/g)(x) :=
2.5. Definci
o. Legyen f, g : R R

1
, D(1/g) = H.
g(x)

f
:= f 1/g
g

2.6. Definci
o. Legyen f : R R. Azt mondjuk, hogy f fel
ulr
ol korl
atos f
uggveny, ha az R(f )
R fel
ulr
ol korl
atos halmaz.
Azt mondjuk, hogy f alulr
ol korl
atos f
uggveny, ha R(f ) R alulrol korlatos halmaz.
Azt mondjuk, hogy f korl
atos f
uggveny, ha R(f ) R alulrol is es fel
ulrol is korlatos halmaz.
2.7. Definci
o. Legyen f : R R. Azt mondjuk, hogy f monoton n
ov
o f
uggveny, ha
b
armely x1 , x2 D(f ), x1 < x2 eseten f (x1 ) f (x2 ).
17

MASODIK
FEJEZET. ELEMI FUGGV
ENYEK

18
Az f szigor
uan monoton n
ov
o f
uggveny, ha

b
armely x1 , x2 D(f ), x1 < x2 eseten f (x1 ) < f (x2 ).
Azt mondjuk, hogy f monoton fogy
o f
uggveny, ha
b
armely x1 , x2 D(f ), x1 < x2 eseten f (x1 ) f (x2 ).
Az f szigor
uan monoton fogy
o f
uggveny, ha
b
armely x1 , x2 D(f ), x1 < x2 eseten f (x1 ) > f (x2 ).
2.8. Definci
o. Legyen f : R R. Azt mondjuk, hogy f p
aros f
uggveny, ha
1. minden x D(f ) eseten x D(f ), es
2. minden x D(f ) eseten f (x) = f (x).
2.9. Definci
o. Legyen f : R R. Azt mondjuk, hogy f p
aratlan f
uggveny, ha
1. minden x D(f ) eseten x D(f ), es
2. minden x D(f ) eseten f (x) = f (x).
2.10. Definci
o. Legyen f : R R. Azt mondjuk, hogy f periodikus f
uggveny, ha letezik olyan
p R, 0 < p sz
am, hogy
1. minden x D(f ) eseten x + p, x p D(f ), es
2. minden x D(f ) eseten f (x + p) = f (x p) = f (x).
A p sz
am a f
uggveny egyik peri
odusa. (Vigyazat ! Nem biztos, hogy van legkisebb periodus !)

2.2. Az elemi f
uggv
enyek
Ebben a fejezetben az egyszer
useg kedveert a f
uggvenyeket mint f : D(f ) R t
untetj
uk fel (tehat
a nyl el
ott az ertelmezesi tartom
any
all minden esetben).

2.2.1. Hatv
anyf
uggv
enyek
1. Legyen id : R R, id(x) := x.

id

2.1. abra.
Az id szigor
uan monoton n
ov
o, paratlan f
uggveny (2.1. abra).

2.2. AZ ELEMI FUGGV

ENYEK

19

id2
1

2.2. abra.
2. Legyen id2 : R R, id2 (x) := x2 .
Az id2|R+ szigor
uan monoton n
ovo, az id2|R szigor
uan monoton fogyo. Az id2 paros (2.2.
abra).

3. Legyen id3 : R R, id3 (x) := x3 .

id3
1
1

2.3. abra.
Az id3 szigor
uan monoton n
ov
o, paratlan f
uggveny (2.3. abra).
4. Ha n N, akkor idn : R R, idn (x) := xn f
uggveny paros n eseten az id2 , paratlan n
3
eseten az id tulajdons
agait
or
okli.
5. Legyen id1 : R \ {0} R, id1 (x) := 1/x.
uan monoton fogyo (de id1 nem monoton !). Az id1 paratlan
Az id1| es az id1| + szigor
R
R
(2.4.
abra).
6. Legyen id2 : R \ {0} R, id2 (x) := 1/x2 .
Az id2| szigor
uan monoton no, az id2| + szigor
uan monoton fogy. Az id2 paros (2.5.
R
R
abra).

7. Legyen n N. Az idn : R \ {0} R, idn (x) := 1/xn f

uggveny paros n eseten az id2 ,
1
p
aratlan n eseten az id tulajdonsagait orokli.

8. Legyen id1/2 : [0, ) R, id1/2 (x) := x. Az id1/2 szigor

uan monoton novo f
uggveny (2.6.
abra).

MASODIK
FEJEZET. ELEMI FUGGV
ENYEK

20

id
1

2.4. abra.

id2
1

2.5. abra.

id1/2

2.6. abra.

2.2. AZ ELEMI FUGGV

ENYEK

21

u f
uggveny inverzekent is ertelMegemltj
uk, hogy az id1/2 az id2|[0,) kolcsonosen egyertelm
mezhet
o.
9. Legyen r Q. Az idr : R+ R, idr (x) := xr . Nehany r eseten szemleltetj
uk az idr
f
uggvenyeket (2.7.
abra).

id3/2
1/2

id

id2/3

id0
1

2.7. abra.
10. Veg
ul legyen id0 : R R, id0 (x) := 1. Az id0 monoton novo es monoton fogyo is, paros
f
uggveny. B
armilyen p > 0 sz
am szerint periodikus (2.7. abra).

2.2.2. Exponenci
alis
es logaritmus f
uggv
enyek
Legyen a R+ . Az a alap
u exponenci
alis f
uggveny
expa : R R, expa (x) := ax .

(2.1)

1. expa szigor
uan monoton n
ov
o, ha a > 1,
2. expa szigor
uan monoton fogy
o, ha a < 1,
3. expa = id0 , ha a = 1 (monoton novo es monoton fogyo is) (2.8. abra).
Ha a > 0 es a 6= 1, akkor R(expa ) = R+ , vagyis az expa csak pozitv erteket vesz fel (es minden
pozitv sz
amot fel is vesz). B
armely a > 0 eseten minden x1 , x2 R mellett
expa (x1 + x2 ) = expa (x1 ) expa (x2 ).

expa a<1

expa a>1

2.8. abra.

exp1

MASODIK
FEJEZET. ELEMI FUGGV
ENYEK

22

(Ez a legfontosabb ismertet

ojele az exponencialis f
uggvenyeknek.) Kit
untetett szerepe van az
expe =: exp f
uggvenynek (2.9.
abra) (e az u
n. Euler-fele szam).

exp

2.9. abra.
Legyen a > 0, a 6= 1. Mivel expa szigor
uan monoton, ezert kolcsonosen egyertelm
u is, tehat van
inverzf
uggvenye.
loga := (expa )1
lesz az a alap
u logaritmusf
uggveny (2.10. abra). Tehat
loga : R+ R, loga (x) = y, amelyre expa (y) = x.
Ha a > 1, akkor loga szigor
uan monoton novekedo, ha a < 1, akkor loga szigor
uan monoton

loga a>1

loga a<1

2.10. abra.
fogy
o. A logaritmusf
uggvenyek alapveto tulajdonsagai a kovetkezok :
1. b
armely a > 0, a 6= 1 es minden x1 , x2 R+ eseten
loga (x1 x2 ) = loga x1 + loga x2 ,
2. b
armely a > 0, a 6= 1 es minden x R+ es k R eseten
loga xk = k loga x,
3. b
armely a, b > 0, a, b 6= 1 es minden x R+ eseten
loga x =

logb x
.
logb a

2.2. AZ ELEMI FUGGV

ENYEK

23

A 3. tulajdons
ag szerint ak
ar egyetlen logaritmusf
uggveny szamszorosakent az osszes logaritmusf
uggveny el
o
all. Ezert is van kit
untetett szerepe az e alap
u logaritmusnak :
ln := loge
a ,,termeszetes alap
u logaritmus (2.11. abra).

ln
1

2.11. abra.

2.2.3. Trigonometrikus f
uggv
enyek
es inverzeik
A sin : R R f
uggveny precz definci
oja a kesobbi felevek anyaga. Itt most a kozepiskolabol ismert
definci
ot ismetelj
uk
at. Vegy
unk fel a skon egy origo kozeppont
u, 1 sugar
u kort ! Ahol a vzszintes
(2)
1

x
sin x

(1)

2.12. abra.
tengely (pozitv fele) metszi a k
ort (vagyis az (1,0) pont), abbol a pontbol ,,merj
uk fel az x R
sz
amnak megfelel
o hossz
us
ag
u vet a kor ker
uletere, pozitv x eseten pozitv, negatv x eseten
negatv ir
anyt
assal. [Ez a m
uvelet nagy kez
ugyesseget igenyel !. . . ] Az v P vegpontjanak masodik
koordin
at
aja legyen a sin x (2.12.
abra). A sin f
uggveny paratlan, p = 2 szerint periodikus (2.13.
abra). R(sin) = [1,1].

Legyen cos : R R, cos x := sin(x + 2 ). Konnyen lathato, hogy ez a fenti modon definialt P pont
1. koordin
at
aja lesz. A cos f
uggveny p
aros, p = 2 szerint periodikus (2.14. abra). R(cos) = [1,1].
Alapvet
o
osszef
uggesek :
1. B
armely x R eseten cos2 x + sin2 x = 1.
2. B
armely x1 , x2 R eseten
sin(x1 + x2 ) = sin x1 cos x2 + cos x1 sin x2 ,

MASODIK
FEJEZET. ELEMI FUGGV
ENYEK

24

sin
/2
/2

2.13. abra.

cos
/2

/2

2.14. abra.
cos(x1 + x2 ) = cos x1 cos x2 sin x1 sin x2 .
Legyen
tg :=

sin
cos
es ctg :=
.
cos
sin

Az ertelmezesb
ol k
ovetkezik, hogy
n
o
D(tg) = R \
+ k : k Z , D(ctg) = R \ {k : k Z} .
2
A tg es ctg is p
aratlan, p = szerint periodikus (2.15. es 2.16. abra).
A trigonometrikus f
uggvenyek periodikussaguk miatt nem kolcsonosen egyertelm
uek.
Tekints
uk a sin|[ , ] lesz
uktest. Ez a f
uggveny szigor
uan monoton novo, ezert kolcsonosen
2 2
egyertelm
u, gy van inverzf
uggvenye :

1
arcsin := sin|
[ 2 , 2 ]
Az ertelmezesb
ol arcsin : [1,1] [ 2 , 2 ], arcsin x = , amelyre sin = x.
Az arcsin szigor
uan monoton n
ov
o, p
aratlan f
uggveny (2.17. abra).
A cos f
uggveny [0, ] intervallumra valo lesz
uktese szigor
uan monoton fogyo, ezert van inverzf
uggvenye :

1
arccos := cos|[0,]

2.2. AZ ELEMI FUGGV

ENYEK

25

tg

/2

/2

2.15. abra.

ctg

/2

/2

2.16. abra.
/2

arcsin
1
1

/2

2.17. abra.

Az ertelmezesb
ol k
ovetkezik, hogy arccos : [1,1] [0, ], arccos x = , amelyre cos = x.
Az arccos f
uggveny szigor
uan monoton fogyo (2.18. abra).
A tg f
uggveny ( 2 , 2 ) intervallumra valo lesz
uktese szigor
uan monoton novo, ezert van inverzf
uggvenye :
arctg := (tg| )1
( 2 , 2 )
Az ertelmezesb
ol k
ovetkezik, hogy arctg : R ( 2 , 2 ), arctg x = , amelyre tg = x.

MASODIK
FEJEZET. ELEMI FUGGV
ENYEK

26

arccos

2.18. abra.
Az arctg szigor
uan monoton n
ov
o, p
aratlan f
uggveny (2.19. abra).
/2

arctg

/2

2.19. abra.
A ctg f
uggveny (0, ) intervallumra valo lesz
uktese szigor
uan monoton fogyo, ezert van inverzf
uggvenye :

1
arcctg := ctg|(0,)
Az ertelmezesb
ol k
ovetkezik, hogy arcctg : R (0, ), arcctg x = , amelyre ctg = x.
Az arcctg szigor
uan monoton fogy
o f
uggveny (2.20. abra).

2.2.4. Hiperbolikus f
uggv
enyek
es inverzeik
1. Legyen sh : R R,

ex ex
.
2
Az sh szigor
uan monoton n
ov
o, paratlan f
uggveny (2.21. abra).
sh x :=

2. Legyen ch : R R,
ch x :=

ex + ex
.
2

A ch|R szigor
uan monoton fogyo, a ch|R+ szigor
uan monoton novo. A ch paros f
uggveny.
R(ch) = [1, +). A f
uggveny grafikonjat l
ancg
orbe nek is nevezik (2.22. abra).

2.2. AZ ELEMI FUGGV

ENYEK

27

/2

arcctg

2.20. abra.

sh

2.21. abra.

ch

2.22. abra.
Alapvet
o
osszef
uggesek :
a) B
armely x R eseten

ch2 x sh2 x = 1.

b) B
armely x1 , x2 R eseten
sh(x1 + x2 ) = sh x1 ch x2 + ch x1 sh x2 ,
ch(x1 + x2 ) = ch x1 ch x2 + sh x1 sh x2 .

MASODIK
FEJEZET. ELEMI FUGGV
ENYEK

28
3. Legyen
th :=

sh
ch
, cth := .
ch
sh

Az ertelmezesb
ol k
ovetkezik, hogy
th : R R, th x =

ex ex
,
ex + ex

cth : R \ {0} R, cth x =

ex + ex
.
ex ex

A th es cth p
aratlan f
uggvenyek (2.23. abra).

cth
1

th
1

2.23. abra.
A th szigor
uan monoton n
ov
o f
uggveny. R(th) = (1,1).
A cth|R szigor
uan monoton fogyo, a cth|R+ szigor
uan monoton novo. R(cth) = R \ [1,1].
4. Az sh szigor
uan monoton n
ov
o f
uggveny, ezert van inverzf
uggvenye : arsh : R R,
arsh := (sh)1 .
Az arsh szigor
uan monoton n
ovo, paratlan f
uggveny (2.24. abra).

arsh

2.24. abra.
5. Az ch f
uggveny [0, ) intervallumra valo lesz
uktese szigor
uan monoton novo, ezert van
inverzf
uggvenye : arch : [1, ) [0, ),
arch := (ch|[0,) )1 .
Az arch szigor
uan monoton n
ov
o f
uggveny (2.25. abra).

2.2. AZ ELEMI FUGGV

ENYEK

29

arch

2.25. abra.
6. Az th szigor
uan monoton n
ov
o, ezert van inverzf
uggvenye : arth : (1,1) R,
arth := (th)1 .
Az arth szigor
uan monoton n
ov
o, paratlan f
uggveny (2.26. abra).

arth
1
1

2.26. abra.
7. Az cth f
uggveny R+ intervallumra valo lesz
uktese szigor
uan monoton fogyo, ezert van inverzf
uggvenye : arcth : (1, +) R+ ,

arcth

2.27. abra.

30

MASODIK
FEJEZET. ELEMI FUGGV
ENYEK
arcth := (cth|R+ )1 .
Az arcth szigor
uan monoton fogyo f
uggveny (2.27. abra).

2.2. AZ ELEMI FUGGV

ENYEK

31

2.11. Feladat. L
assuk be az al
abbiakat !

(a) arsh x = ln(x + x2 + 1), x R,

(b) arch x = ln(x +
(c) arth x =

1
2

(d) arcth x =

x2 1), x 1,

1+x
ln 1x
, x (1,1),
1
2

x+1
ln x1
, x > 1.

2.2.5. N
eh
any k
ul
onleges f
uggv
eny
1. Legyen abs : R R, abs(x) := |x|, ahol (emlekeztetou
l)

x, ha x 0
|x| :=
(2.28. abra)
x, ha x < 0.

abs

2.28. abra.
2. Legyen sgn : R R,

sgn

2.29. abra.

1, ha x > 0
0, ha x = 0
sgn(x) :=

1, ha x < 0.

MASODIK
FEJEZET. ELEMI FUGGV
ENYEK

32
3. Legyen ent : R R, ent(x) := [x], ahol

[x] := max{n Z : n x}.

(Az x R sz
am ,,egesz resze az x-nel kisebb vagy egyenlo egeszek koz
ul a legnagyobb.)
(2.30.
abra)

ent

2.30. abra.
4. Legyen D : R R,


D(x) :=

1, ha x Q
0, ha x R \ Q.

Dirichlet-f
uggvenynek nevezik, nem is kserelj
uk meg a szemlelteteset.
5. Legyen R : R R

R(x) :=

0, ha x R \ Q
ha x Q, x =

1
q,

p
q

ahol p Z, q N, es p-nek es q-nak nincs valodi kozos osztoja. Riemann-f

uggvenynek
nevezik, ezt sem kserelj
uk meg szemleltetni.

Harmadik fejezet

Sorozatok
A sorozatok igen egyszer
u f
uggvenyek. Rajtuk tanulmanyozhato a kozeltes pontossaga. Hasznos
ept
ok
ovei a kes
obbi fogalmaknak. Az alabbi temakoroket targyaljuk.
Sorozat fogalma, monotonit
as, korlatossag
Hat
arertek es konvergencia
Fontos hat
arertekek
Hat
arertek es m
uveletek kapcsolata
Az e sz
am definci
oja
Cauchy-fele konvergenciakriterium sorozatra

3.1. A sorozat fogalma

es tulajdons
agai
A sorozat a pozitv termeszetes sz
amok halmazan ertelmezett f
uggveny.
Legyen H 6= halmaz, ha a : N+ H, akkor H-beli sorozatrol beszel
unk. Ha peldaul H a valos
sz
amok halmaza, akkor sz
amsorozatr
ol ; ha H bizonyos jelek halmaza, akkor jelsorozatrol ; ha H
az intervallumok halmaza, akkor intervallum-sorozatrol beszel
unk.
Legyen a : N+ R sz
amsorozat. Ha n N+ , akkor a(n) helyett az an jelolest hasznaljuk, es an -et
a sorozat n-edik tagj
anak nevezz
uk. Magat az a : N+ R szamsorozatot is a rovidebb
(an )
helyettestse, esetleg (an ) R hangs
ulyozza, hogy szamsorozatrol van szo.
Peld
aul az a : N+ R, an := n1 helyett az ( n1 ) sorozatrol beszel
unk.
Neha a t
om
or (an ) helyett az a1 , a2 , . . . , an , . . . jelolest is hasznalhatjuk. Peldaul az (n2 ) helyett
1, 4, 9, . . . , n2 , . . . sorozatr
ol beszel
unk.
Mivel a sorozat is f
uggveny, gy a korl
atossag, a monotonitas, m
uveletek sorozatokkal nem igenyelnek
u
j definci
ot. Emlekeztet
ou
l megis u
jrafogalmazunk egy-ket elnevezest.
3.1. Definci
o. Azt mondjuk, hogy (an ) sorozat korl
atos, ha van olyan K R, hogy minden
n N+ eseten |an | K.
3.2. Definci
o. Azt mondjuk, hogy (an ) monoton n
ov
o, ha minden n N+ eseten an an+1 .
3.3. Definci
o. Ha (an ) sorozat, es R, akkor
(an ) := ( an ).
33

34

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

Ha (an ), (bn ) ket sorozat, akkor

(an ) + (bn ) := (an + bn ),
(an ) (bn ) := (an bn ).
Ha meg bn 6= 0 (n N+ ), akkor
(an )
:=
(bn )

an
bn


.

n
Peld
aul az ( n+1
) sorozat korl
atos, hiszen barmely n N+ eseten n < n + 1, ezert



 n 
n


 n + 1  = n + 1 < 1.
n
Az ( n+1
) monoton n
ov
o, mert b
armely n N+ eseten

an =

n+1
n
<
= an+1 ,
n+1
n+2

mivel n(n + 2) < (n + 1)2 .

3.4. P
elda. Fontos nevezetes sorozat az

(en ) :=

1+

1
n

n 
.

(3.1)

Ez a sorozat is monoton n
ov
o. Ugyanis legyen n N+ . A szamtani es mertani kozep kozott fennallo
egyenl
otlenseg szerint

en =

n+1
n

n
=1

n+1 n+1
n+1

n
n
n }
{z
|

1 + n n+1
n
n+1

n+1


=

n+2
n+1

n+1
= en+1 .

n
Az (en ) sorozat korl
atos is, b
armely n N+ eseten n+1
4. Ugyanis szinten a szamtani es
n
mertani k
ozep k
ozti egyenl
otlensegb
ol adodik a kovetkezo :
1

n+1
n

n
=

1 1 n+1
n+1

2 2 | n
n }
{z

1
2

1
2

+n
n+2

n+1
n

n+2
= 1.

3.2. Sorozat v
eges hat
ar
ert
eke
Most a sorozatok egy mer
oben u
j tulajdonsagaval ismerked
unk meg. Ha az a1 , a2 , . . . , an , . . .
sorozat tagjai valamilyen sz
am k
or
ul keveset ingadoznak, akkor az ilyen sorozatot konvergensnek
fogjuk nevezni. Pontosabban :
3.5. Definci
o. Azt mondjuk, hogy az (an ) szamsorozat konvergens, ha van olyan A R szam,
hogy b
armely > 0 hibakorl
athoz van olyan N N (-tol f
uggo) k
uszobindex, hogy minden
n N, n N eseten
|an A| < ,
vagy ami ezzel ekvivalens :
A < an < A + ,


ERT
EKE

3.2. SOROZAT VEGES

HATAR

35

m
askepp
an K (A).

(3.2)

Ha van ilyen A sz
am, akkor ez a sorozat hat
arerteke lesz, es
lim an = A vagy an A
jel
oli.
A fenti definci
oban nagyon fontos, hogy a (3.2) (vagy az ezzel ekvivalens alltasok) b
armely pozitv
-ra teljes
ulnek, de k
ul
onb
oz
o -okra m
as-m
as k
uszobindextol kezdve.
3.6. Megjegyzes. K
onnyen l
athat
o a defincio alapjan, hogy
an A (an A) 0 |an A| 0.
t
3.7. All
as.

1
0.
n

Bizonyt
as. Legyen > 0 tetsz
oleges. Az
N N, amelyre

N>

szamhoz az Archimedeszi axi

oma alapjan van olyan
1
1

< .

Ha pedig n N , akkor
azaz

1
1

< ,
n
N


1

 0 < .
n


Teh
at egy tetsz
olegesen adott > 0-hoz talaltunk olyan N k
uszobindexet, hogy n N eseten a
sorozatelemek legfeljebb -al ternek el 0-tol ezert a sorozat 0-hoz tart.
Egy m
asik peldakent vegy
unk egy 1 meteres rudat. Ha felbevagjuk, majd a felrudat is felbevagjuk,
majd az egyik darabot ismet felbev
agjuk es gy tovabb, akkor a r
udhosszaknak
1 1 1
1
, ,
,..., n,...
2 4 23
2
tast, a fentivel analog modon belathato, hogy
sorozat
ahoz jutunk. Alkalmazva az 1.5. All
azaz a keletkezett u
j darabok tetsz
olegesen kicsik lesznek.

1
2n

0,

3.8. Definci
o. Legyen (an ) olyan sorozat, melyre an = a minden n-re. Ekkor (an )-et konstans
sorozatnak nevezz
uk. Ha an = a csak egy indextol kezdve teljes
ul, akkor (an ) kv
azikonstans
sorozat.
A definci
o alapj
an trivi
alis, hogy ha (an ) kvazikonstans (vagy konstans) a sorozat, akkor an a.
3.9. Megjegyzes. A sorozathat
arertek egyertelm
u. Tehat nem lehet, hogy an A es an B
teljes
ulnek, de A 6= B.
Bizonyt
as. Ha A 6= B, akkor := |A B|/2 jelolessel konnyen lathato, hogy K (A) K (B) = .
A sorozathat
arertek definci
oja alapj
an azonban eleg nagy n-re an K (A) K (B) teljes
ul, ami
nem lehetseges.
t
3.10. All
as. Ha az (an ) sorozat konvergens, akkor (an ) korl
atos.
Bizonyt
as. A definci
o szerint az := 1 szamhoz is van olyan N k
uszobindex, hogy minden n N
eseten
A 1 < an < A + 1.
Ha K := max{|a1 |, |a2 |, . . . , |aN 1 |, |A 1|, |A + 1|}, akkor n N+ eseten |an | K.

36

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

Igaz-e vajon a fenti

allt
as megfordtasa, vagyis hogy minden korlatos sorozat konvergens is ?
Tekints
uk az an := (1)n , n N+ keplettel megadott sorozatot ! A sorozat tagjai
1, 1, 1, 1, . . .
+

alak
uak. Mivel |an | = 1, n N , ezert (an ) korlatos. Masreszt konnyen meggondolhato, hogy mivel
a sorozat tagjai k
oz
ott tetsz
oleges index utan elofordul 1 es 1 is, (an ) nem lehet konvergens.
Igaz azonban az al
abbi tetel.
3.11. T
etel. Ha (an ) monoton es korl
atos, akkor (an ) konvergens, megpedig
1. monoton n
ov
o (an ) eseten an , ahol = sup{a1 , a2 , . . . , an , . . .} =: sup an R;
n

2. monoton fogy
o (an ) eseten an , ahol = inf{a1 , a2 , . . . , an , . . .} =: inf an R.
n

Bizonyt
as. Tegy
uk fel, hogy (an ) monoton novo es korlatos. A Felso hatar axiomaja miatt a
sorozat tagjaib
ol alkotott halmaznak letezik (veges) felso hatara, ez legyen := sup an . Megmun

tatjuk, hogy an . Ehhez legyen adva egy tetszoleges > 0 szam. A halmaz felso hataranak
tulajdons
agai alapj
an
(a) n N+ eseten an , es
(b) N N+ : aN > .
Bel
atjuk, hogy a (b) pont alapj
an letezo N jo k
uszobindex -hoz. Legyen n N tetszoleges, es
becs
ulj
uk meg a sorozat n-edik tagj
at :
< aN an < + ,
ahol kihaszn
altuk, hogy a sorozat monoton novo. Ebbol kovetkezik, hogy an .
Monoton fogy
o sorozat eseten hasonl
oan igazolhato, hogy a sorozat a tagjaibol alkotott halmaz
infimum
ahoz tart.
3.12. Definci
o. Az (en ) := ((1 + n1 )n ) sorozatrol mar lattuk a 3.4. Peldaban, hogy monoton
n
ov
o es korl
atos, ezert a fenti tetel alapjan konvergens. A hatarerteket e-vel jelolj
uk, ez az u
n.
Euler-fele sz
am, teh
at
n

1
e := lim 1 +
.
n
3.13. T
etel (Rend
or-elv). Legyen (an ) olyan sorozat, amelyhez leteznek olyan (xn ) es (yn ) sorozatok, hogy
1. n N+ eseten xn an yn , es
2. lim xn = lim yn =: A.
Ekkor (an ) konvergens, es lim an = A.
Bizonyt
as. Legyen adva egy tetsz
oleges > 0 szam.
Mivel xn A, ezert -hoz letezik N1 , hogy minden n N1 eseten
A < xn < A + .
Mivel yn A, ezert -hoz letezik N2 , hogy minden n N2 eseten
A < yn < A + .
Legyen N := max{N1 , N2 } es n N tetszoleges. Ekkor
A < xn an yn < A + ,
amib
ol |an A| < . Teh
at -hoz N j
o k
uszobindex, gy kovetkezik az alltas.
3.14. Megjegyzes. K
onnyen l
athat
o, hogy a fenti tetel 1. felteteleben elegendo lett volna megkovetelni, hogy xn an yn eleg nagy n-re.


3.3. MUVELETEK
KONVERGENS SOROZATOKKAL

37

3.3. M
uveletek konvergens sorozatokkal
t
3.15. All
as. Ha an 0 es bn 0, akkor an + bn 0.
Bizonyt
as. Legyen adva > 0 tetsz
oleges szam.
Mivel an 0, ezert /2-h
oz letezik N1 , hogy minden n N1 eseten

< an < .
2
2

Mivel bn 0, ezert /2-h

oz letezik N2 , hogy minden n N2 eseten

< bn < .
2
2

Legyen N := max{N1 , N2 } es n N tetszoleges. Ekkor

= < an + bn < + = ,
2 2
2 2
azaz |an + bn | < , ha n N . Teh
at an + bn 0.
t
3.16. All
as. Ha an 0 es (cn ) korl
atos (vagyis |cn | < K, n N+ ), akkor an cn 0.
Bizonyt
as. Legyen adva > 0 tetsz
oleges szam. Mivel an 0, ezert
minden n N eseten

|an | < .
K
Legyen n N tetsz
oleges. Ekkor
|an cn | = |an ||cn | |an | K <

> 0-hoz letezik N , hogy

K = ,
K

amib
ol k
ovetkezik, hogy an cn 0.
t
3.17. All
as. Ha an A es R, akkor an A.
Bizonyt
as. Nyilv
an
(an A) = () (an A).
Mivel an A 0, a () korl
atos sorozat, ezert az elozoek alapjan
() (an A) 0 an A.

t
3.18. All
as. Ha an A es bn B, akkor an + bn A + B.
Bizonyt
as. K
onnyen l
athat
o, hogy
(an + bn (A + B)) = (an A + bn B) = (an A) + (bn B).
tas alapjan az osszeg
Mivel an A 0 es bn B 0, ezert a 3.15. All
uk is 0-hoz tart, azaz
an + bn A + B.
t
3.19. All
as. Ha an A es bn B, akkor an bn AB.
Bizonyt
as. Egyszer
u sz
amol
assal
(an bn AB) = (an bn Abn + Abn AB) = (an A)(bn ) + (A)(bn B).
tas szerint a szorzatuk 0-hoz
Mivel an A 0, es (bn ) konvergens, ezert korlatos, gy a 3.16. All
tas szerint
tart. Hasonl
oan, bn B 0, es (A) korlatos, ezert szorzatuk is 0-hoz tart. A 3.15. All
ket 0-hoz tart
o sorozat
osszege is 0-hoz tart, tehat an bn AB.

38

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

t
3.20. All
as. Ha bn B, B 6= 0, akkor

1
bn

1
B.

Bizonyt
as. A B 6= 0 feltetelb
ol ad
odik, hogy bn 6= 0 eleg nagy n-re. Legyen B > 0. Ekkor
 

 

1
B bn
1
1
1

=
=
(bn B)
bn
B
Bbn
B
bn
 
Tudjuk, hogy bn B 0. Megmutatjuk, hogy b1n korlatos. Mivel bn B, ezert :=
sz
amhoz letezik N , hogy minden n N eseten

B
2

>0

B
B
< bn B < ,
2
2

vagyis
B
amib
ol

B
B
< bn < B + ,
2
2

1
2
2
>
>
.
B
bn
3B

Ez azt jelenti, hogy

1
bn

szorzata 0-hoz tart, ezert

tas alapjan 0-hoz tarto es korlatos sorozat

korl
atos. Mivel a 3.16. All
1
bn

1
B.

t
3.21. All
as. Ha an A es bn B 6= 0, akkor

an
bn

A
B.

Bizonyt
as. Mivel


an
bn

az el
oz
o ket tetel szerint
an
teh
at

an
bn


= (an )

1
bn


,

1
1
A ,
bn
B

A
B.

t
3.22. All
as. Ha an A, akkor |an | |A|.
Bizonyt
as. Az al
abbi egyenl
otlensegb
ol es a 3.13. Tetelbol (Rendor-elv) kovetkezik :
0 ||an | |A|| |an A| n N+ .

t
3.23. All
as. Ha an A es p N+ , akkor apn Ap .
tas p-szeri alkalmazasabol (bn ) = (an )-re.
Bizonyt
as. R
ogt
on ad
odik a 3.19. All

t
3.24. All
as. Ha an A, an > 0 es q N+ , akkor q an q A.
Bizonyt
as. A hatv
anyoz
as azonoss
agaibol konnyen meggondolhato az alabbi :



1
q

q

.
 an A = |an A| q1

q
q2
q
q
q
( an )
+ ( an )
A + ( an )q3 ( q A)2 + + ( q A)q1
Itt a m
asodik tenyez
o q darab pozitv korlatos sorozat osszegenek a reciproka tehat korlatos.
Ezt megszorozva egy 0-hoz tart
o sorozattal 0-hoz tarto sorozatot kapunk, ami a bizonytando
allt

as.

3.25. K
ovetkezm
eny. Legyen an A, an > 0 es p, q N+ , akkor q apn q Ap .
Bizonyt
as. Azonnal ad
odik a fenti ket alltasbol.


3.4. RESZSOROZATOK

39

Ezeknek a teteleknek az alkalmaz

asakent nezz
uk a kovetkezo peldat.
3.26. P
elda.
lim

3 2 n1 +
3n2 2n + 1
=
lim
2n2 + n
2 + n1

hiszen n1 0, ezert a sz
aml
al
oban
h
anyadossorozat is konvergens.

1
n2

1
n

1
n

1
n2

3
,
2

0. A nevezoben 2 +

1
n

2 + 0 6= 0, gy a

3.4. R
eszsorozatok
3.27. Definci
o. Egy n : N+ N+ szigor
uan monoton novekedo sorozatot indexsorozatnak
nevez
unk.
K
onnyen meggondolhat
o, hogy i N+ eseten
ni i.
3.28. Definci
o. Legyen a, b : N+ R. Azt mondjuk, hogy b az a sorozat egy reszsorozata, ha
+
+
n : N N indexsorozat, hogy b = a n, azaz (bi ) = (ani ).
Peld
aul (an ) := 1, 21 , 31 , . . . ,

1
n,

. . . es (ni ) := 2, 4, 6, . . . , 2n, . . . eseten

(ani ) :=

1 1 1
1
, , ...,
, ...
2 4 6
2n

lesz a reszsorozat.
t
3.29. All
as. Ha lim an = A, akkor b
armely (ani ) reszsorozat
ara lim ani = A
Bizonyt
as. Azonnal ad
odik a sorozat konvergenciajanak definciojabol : adott > 0-hoz ugyanaz
az N k
usz
obindex j
o lesz a reszsorozathoz, is, mivel nN N .
3.30. T
etel. Minden sorozatnak van monoton reszsorozata.
Bizonyt
as. Az (an ) sorozat egy am tagjat cs
ucsnak nevezz
uk, ha n m eseten an am . Ket
eset lehetseges :
1. Az (an ) sorozat tagjai k
oz
ott vegtelen sok cs
ucs van.
2. Az (an ) sorozat tagjai k
oz
ott veges sok (esetleg 0) cs
ucs van.
Nezz
uk az 1. esetet ! Legyen an1 egy cs
ucs a sorozatban. Mivel vegtelen sok cs
ucs van, ezert letezik
olyan n2 > n1 index, hogy an2 cs
ucs. Ismet felhasznalva, hogy vegtelen sok cs
ucs van a sorozatban,
letezik olyan n3 > n2 index, amire an3 cs
ucs. Folytatva az eljarast, kapjuk a sorozatnak cs
ucsokbol
all

o
an1 , an2 , an3 , . . .
reszsorozat
at, amely a cs
ucs definci
oja alapjan monoton fogyo reszsorozata (an )-nek.
A 2. esetben letezik olyan N N+ , hogy minden n N eseten an nem cs
ucs. Legyen n1 := N.
Mivel an1 nem cs
ucs, ezert letezik n2 > n1 index, hogy an2 > an1 , a cs
ucs defincioja miatt. Mivel
an2 sem cs
ucs, ezert tal
alunk olyan n3 > n2 indexet, melyre an3 > an2 . Folytatva az eljarast,
kapjuk a sorozatnak egy olyan (csupa nem-cs
ucsbol allo)
an1 , an2 , an3 , . . .
reszsorozat
at, mely a sorozat tagjainak megvalasztasa alapjan szigor
uan monoton novo.
3.31. T
etel (Bolzano-Weierstrass-tetel). Minden korl
atos sorozatnak van konvergens reszsorozata.
Bizonyt
as. A 3.30. Tetel alapj
an a sorozatnak van monoton reszsorozata. Nyilvan ez a reszsorozat
is korl
atos lesz. A 3.11. Tetel szerint egy monoton es korlatos sorozat konvergens.

40

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

3.5. Sorozat lim sup-ja

es lim inf-je
Legyen (an ) korl
atos sorozat. Keszts
uk el az
1

:=

sup{a1 , a2 , a3 , . . . , an , . . .}

2 :=
..
.

sup{a2 , a3 , a4 , . . . , an , . . .}

k :=
..
.

sup{ak , ak+1 , ak+2 , . . . , an , . . .}

(3.3)
sz
amsorozatot. Mivel {a1 , a2 , . . . , an , . . .} {a2 , a3 , . . . , an , . . .}, ezert a felso hatarukra nyilvan
1 2 . Ezt tov
abb gondolva l
atszik, hogy (k ) monoton fogyo sorozat. Az (k ) ugyanolyan
korl
atok k
oze szorthat
o, mint az eredeti (an ) sorozat. Mivel (k ) monoton es korlatos, ezert
konvergens, es inf k -hoz tart (ld. a 3.11. Tetelt).
k

3.32. Definci
o. lim sup an := lim k .
Az el
oz
o gondolatmenethez hasonl
oan legyen
1

:=

inf{a1 , a2 , a3 , . . . , an , . . .}

2 :=
..
.

inf{a2 , a3 , a4 , . . . , an , . . .}

k :=
..
.

inf{ak , ak+1 , ak+2 , . . . , an , . . .}

(3.4)
Nyilv
an 1 2 , es ez a tendencia megmarad, gy (k ) monoton novo. A (k ) is korlatos. Mivel
(k ) monoton es korl
atos, ezert konvergens.
3.33. Definci
o. lim inf an := lim k .
A definci
okb
ol l
atszik, hogy k N+ eseten k k , gy
lim inf an = lim k lim k = lim sup an .
Bizonyt
as nelk
ul megemltj
uk a lim sup an erdekes tulajdonsagait.
(a) Minden > 0 eseten a (lim sup an ) szamnal nagyobb tag vegtelen sok van az (an ) sorozatban, a (lim sup an ) + sz
amn
al nagyobb tag csak veges sok van az (an ) sorozatban.
(b) A lim sup an az (an ) sorozat konvergens reszsorozatainak a hatarertekei koz
ul a legnagyobb
(teh
at van is olyan (ani ) konvergens reszsorozat, amelyre ani lim sup an .)

Ertelemszer
u m
odost
assal megfogalmazhatok a lim inf an tulajdonsagai is.
(a) Minden > 0 eseten a (lim inf an ) + szamnal kisebb tag vegtelen sok van az (an ) sorozatban,
a (lim inf an ) sz
amn
al kisebb tag csak veges sok van az (an ) sorozatban.
(b) A lim inf an az (an ) sorozat konvergens reszsorozatainak a hatarertekei koz
ul a legkisebb (tehat
van is olyan (ani ) konvergens reszsorozat, amelyre ani lim inf an .)
A fentiek segtsegevel bebizonythat
o az alabbi alltas.

3.6. CAUCHY-FELE
KONVERGENCIA-KRITERIUM

41

3.34. T
etel. Az (an ) korl
atos sorozat konvergens lim inf an = lim sup an .
tas alapjan minden reszsorozata ugyanoda tart,
Bizonyt
as. Ha (an ) konvergens, akkor a 3.29. All
ezert a konvergens reszsorozatok hat
arertekei koz
ul a legnagyobb megegyezik a legkisebbel gy
az el
oz
o (b) pontok alapj
an lim inf an = lim sup an .
Megfordtva, ha lim inf an = lim sup an = A, akkor A-ra teljes
ul mindket fenti (a) tulajdonsag,
vagyis b
armely > 0 eseten az (A , A + ) intervallumon kv
ul a sorozatnak csak veges sok
tagja van ami eppen azt jelenti, hogy an A.

3.6. Cauchy-f
ele konvergencia-krit
erium
A sorozat konvergenci
aj
anak definci
oja tartalmaz egy komoly nehezseget : meg kell sejteni azt
az A R sz
amot, amelyhez a sorozat tagjai tetszolegesen kozel ker
ulnek. Ezt k
uszoboli ki a
Cauchy-fele konvergencia-kriterium.
3.35. Definci
o. Azt mondjuk, hogy (an ) Cauchy-sorozat, ha
> 0 N N+ , hogy n, m N eseten |an am | < .
Teh
at egy sorozat Cauchy-sorozat, ha b
armely pozitv -hoz van olyan k
uszobindex, hogy ettol az
indext
ol kezdve a sorozat tagjai -n
al kozelebb vannak egymashoz.
3.36. T
etel (Cauchy-fele konvergencia-kriterium). Legyen (an ) sz
amsorozat. Ekkor
(an ) konvergens (an ) Cauchy-sorozat.
Teh
at az, hogy a sz
amsorozat hozz
asimul, tetszolegesen megkozelt egy szamot, egyenertek
u azzal,
hogy a sorozat tagjai tetsz
olegesen megkozeltik egymast.
Bizonyt
as. () Legyen lim an =: A. Legyen > 0 tetszoleges. Mivel an A, ezert az
sz
amhoz

N, hogy n N eseten |an A| < .

2

> 0

Legyenek n, m N tetsz
oleges indexek. Ekkor
|an am | = |an A + A am | |an A| + |A am | <

+ = .
2 2

Ezek szerint (an ) Cauchy-sorozat.

() Legyen (an ) Cauchy-sorozat. Megmutatjuk, hogy (an ) korlatos. Ugyanis az := 1 pozitv
sz
amhoz is N1 , hogy n, m N1 eseten
|an am | < 1.
R
ogzts
uk az m = N1 indexet ! Igy
aN1 1 < an < aN1 + 1,
ami azt jelenti, hogy n N1 eseten a sorozat tagjai a ket korlat koze esnek. Az a1 , a2 , . . . , aN1
veges sok tag m
ar nem ronthatja el az egesz (an ) sorozat korlatossagat.
Mivel (an ) korl
atos, ezert a 3.31. Bolzano-Weierstrass-tetel miatt van (ani ) konvergens reszsorozata.
Legyen
:= lim ani .
Megmutatjuk, hogy an .
Legyen > 0 tetsz
oleges. Mivel ani , ezert az

> 0 szamhoz N2 , hogy

i N2 eseten |ani | <

.
2

(3.5)

42

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

Mivel (an ) Cauchy-sorozat, ezert az

> 0 szamhoz N3 , hogy

n, m N3 eseten |an am | <

.
2

(3.6)

Legyen N := max{N2 , N3 }, es legyen n N tetszoleges. Rogzts

unk le egy i n indexet ekkor
ni i n N is teljes
ul. A (3.5) alapjan es a (3.6)-ban m = ni -t veve kapjuk, hogy
|an | = |an ani + ani | |an ani | + |ani | <

+ = .
2 2

Ezek szerint an .

3.7. Divergens sorozatok, sorozatok v

egtelen hat
ar
ert
eke
3.37. Definci
o. Egy (an ) sorozatot divergensnek nevez
unk, ha nem konvergens. Maskepp : ha
A R sz
amhoz > 0, hogy N N+ k
uszobindex utan n N olyan, hogy |an A| .
Divergens sorozat peld
aul az (n2 ) es a ((1)n ) sorozat is. Az (n2 ) sorozathoz tagabb ertelemben
lehet
oseg lesz hat
arerteket rendelni.
Korl
atos (an ) sorozat eseten a 3.34. Tetel alapjan a divergencia ekvivalens azzal, hogy
lim sup an 6= lim inf an .
K
onnyen l
athat
o, hogy
lim sup(1)n = 1 6= lim inf(1)n = 1.

3.38. Definci
o. Azt mondjuk, hogy az (an ) szamsorozatnak + a hat
arerteke, ha K R
sz
amhoz N N+ k
usz
obindex, hogy n N eseten an > K, vagyis an (K, +).
Ha az (an ) sorozat ilyen, akkor
lim an = + vagy an +.
Ez a definci
o arr
ol sz
ol, hogy a sorozat eleg nagy k
uszobindextol kezdve ,,kozel van a +-hez.
Ezert k
onnyen l
athat
o, hogy eleg lett volna a feltetelt pozitv K szamokra megkovetelni. Hasonloan
defini
aljuk a -hez tart
as fogalm
at.
3.39. Definci
o. Azt mondjuk, hogy az (an ) szamsorozatnak a hat
arerteke, ha K R
sz
amhoz N N+ k
usz
obindex, hogy n N eseten an < K, vagyis an (, K).
Ha az (an ) sorozat ilyen, akkor
lim an = vagy an .
K
onnyen meggondolhat
o, hogy a definciot eleg lett volna negatv K szamokra megkovetelni.
Peldakent : lim n2 = + es lim(n2 ) = .
3.40. Megjegyzes. A fenti definci
okb
ol kovetkezik, hogy a sorozathatarertek itt is egyertelm
u,
hasonl
oan a veges hat
arertek esetehez.
Megmutatjuk, hogy egy +-hez tart
o sorozat alulrol, egy -hez tarto pedig fel
ulrol korlatos.
t
3.41. All
as. Ha an +, akkor (an ) alulr
ol korl
atos, ha pedig an , akkor (an ) fel
ulr
ol
korl
atos sorozat.


ERT
EKE

3.7. DIVERGENS SOROZATOK, SOROZATOK VEGTELEN

HATAR

43

Bizonyt
as. Legyen an + tetsz
oleges sorozat. Ekkor K = 1-hez is letezik olyan N N+
k
usz
obindex, hogy minden n N eseten an > 1. Legyen
L := min {a1 , a2 , . . . , aN 1 ,1} .
Vil
agos, hogy an L minden n N+ eseten. Az an eset hasonloan lathato be.
Jel
olje a tov
abbiakban
R := R {+} {}

(3.7)

az u
n. kib
ovtett sz
amegyenest, teh
at a valos szamokhoz hozzaveve a + es szimbolumokat.
Fontos, hogy ez ut
obbiak val
oban szimbolumok, es nem valos szamok !
t
3.42. All
as. Ha lim an = A (A R), akkor b
armely (ani ) reszsorozatra lim ani = A
tas.
Bizonyt
as. Ugyan
ugy bel
athat
o, mint a 3.29. All
K
onnyen meggondolhat
o az al
abbi
alltas.
t
3.43. All
as. Minden monoton sorozatnak van hat
arerteke.
Bizonyt
as. Ha a monoton sorozat korlatos, akkor a 3.11. Tetel alapjan tudjuk, hogy konvergens.
Ha (an ) nem korl
atos, akkor monoton novo esetben ez csak u
gy lehet, hogy fel
ulrol nem korlatos.
Legyen K R tetsz
oleges. Mivel (an )-nek K nem felso korlatja, ezert letezik N N, hogy aN > K.
Node n N eseten - a monoton n
ovest kihasznalva - kapjuk, hogy
an aN > K.
Mivel K tetsz
oleges volt, ebb
ol k
ovetkezik, hogy an +. A monoton fogyo sorozat esete
hasonl
oan bizonythat
o.
A + vagy hat
arertek
u sorozatokkal vegzett m
uveletek (ilyenek osszege, szorzata, hanyadosa)
nagy k
or
ultekintest igenyelnek.
3.44. T
etel (Vegtelen hat
arertek es m
uveletek). Az al
abbiak teljes
ulnek az (an ) es (bn ) sorozatokra.
1. Ha an + es (bn ) alulr
ol korl
atos (pl. (bn ) konvergens vagy +-hez tart), akkor
an + bn +.
2. Ha an + es (bn )-nek egy indext
ol kezdve van pozitv als
o korl
atja (pl. (bn ) egy pozitv
sz
amhoz vagy +-hez tart), akkor an bn +.
3. Ha an + es (bn )-nek egy indext
ol kezdve van negatv fels
o korl
atja (pl. (bn ) egy negatv
sz
amhoz vagy -hez tart), akkor an bn .
4. Ha an es (bn ) fel
ulr
ol korl
atos (pl. (bn ) konvergens vagy -hez tart), akkor
an + bn .
5. Ha an es (bn )-nek egy indext
ol kezdve van pozitv als
o korl
atja (pl. (bn ) egy pozitv
sz
amhoz vagy +-hez tart), akkor an bn .
6. Ha an es (bn )-nek egy indext
ol kezdve van negatv fels
o korl
atja (pl. (bn ) egy negatv
sz
amhoz vagy -hez tart), akkor an bn +.
7. Ha an + vagy an , akkor

1
an

0.

8. Ha an 0 es an > 0 egy indext

ol kezdve, akkor
1
kezdve, akkor an .

1
an

+, ha pedig an < 0 egy indext

ol

44

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

Bizonyt
as. 1. Legyen K R tetsz
oleges. A feltetel szerint letezik olyan L R szam, hogy minden
n N+ eseten bn L. Mivel an +, ezert K L-hez letezik olyan N N, hogy minden n N
eseten an > K L. Teh
at n N eseten
an + bn > K L + L = K,
amib
ol k
ovetkezik az
allt
as.
2. Legyen K > 0 tetsz
oleges sz
am. A feltetel szerint letezik olyan L R+ szam es N1 N, hogy
minden n N1 eseten bn L. Mivel an +, ezert K/L-hez letezik olyan N2 N, hogy minden
n N2 eseten an > K/L. Legyen N := max{N1 , N2 }. Ekkor n N indexekre
an bn >

K
L = K,
L

ahol kihaszn
altuk, hogy K/L > 0 es L > 0. Igy kovetkezik az alltas.
A 3 6.
allt
asok a fentiekkel anal
og modon lathatok be.
7. Legyen an + es > 0 tetsz
oleges. Ekkor az 1/ > 0 szamhoz letezik N N, hogy n N
eseten an > 1/. Ebb
ol
 
 1 
1
=   < , n N.
an
an
Ezert 1/an 0. Ha an , akkor an +, amibol a1n 0, gy
8. Az el
oz
oh
oz hasonl
oan l
athat
o.

1
an

0 kovetkezik.

A fentiek alapj
an k
onnyen meggondolhatok az alabbi, tablazatba rendezett eredmenyek sorozatok
osszegenek, szorzat

anak ill. h
anyados
anak hatarertekeirol.
t
3.45. All
as. Ha an A es bn B, akkor az (an + bn ) sorozat hat
arerteke az al
abbiak szerint
alakul :
A R A = + A =
BR
A+B
+

B = +
+
+
?
B =

Ha an A es bn B, akkor az (an bn ) sorozat hat

arerteke az al
abbiak szerint alakul :

B>0
B=0
B<0
B = +
B =

A>0
AB
0
AB
+

Ha an A es bn B, akkor az

an
bn

A>0
B>0
A/B
B=0
?
B<0
A/B
B = +
0
B =
0

A=0 A<0
0
AB
0
0
0
AB
?

?
+

A = + A =
+

?
?

+
+

sorozat hat
arerteke az al
abbiak szerint alakul :
A=0 A<0
0
A/B
?
?
0
A/B
0
0
0
0

A = + A =
+

?
?

+
?
?
?
?

 EP-SOROZATAI

3.8. SOROZATOK KOZ

45

Ahol a t
abl
azatokban ? szerepel, ott t
obbfajta eshetoseg van ld. gyakorlatok.
A -el vegzett m
uveleteket az alapj
an szoktak definialni, ami a fenti tablazatokban a megfelelo
hat
arertekkel rendelkez
o sorozatok k
ozotti m
uveletekre ervenyes.
A vegtelen hat
arertek es a rendezes kapcsolatarol szol az alabbi alltas.
t
3.46. All
as.
1. Ha an + es (bn ) olyan sorozat, hogy egy indext
ol kezdve bn an , akkor bn +.
2. Ha an es (bn ) olyan sorozat, hogy egy indext
ol kezdve bn an , akkor bn .
Bizonyt
as. H
azi feladat.

3.8. Sorozatok k
oz
ep-sorozatai
3.47. Definci
o. Legyen (an ) egy pozitv tag
u sorozat, vagyis an > 0 minden n-re. Kepezz
uk
ekkor (an )
(a) sz
amtanik
ozep-sorozat
at mint
An :=

a1 + a2 + + an
,
n

n N+ ;

(b) mertanik
ozep-sorozat
at mint
Gn :=

n N+ ;

a1 a2 an ,

(c) harmonikusk
ozep-sorozat
at mint
Hn :=

1
a1

1
a2

n
+ +

1
an

n N+ .

3.48. T
etel. Ha an A (A R), akkor a fent defini
alt k
ozep-sorozatai is mind A-hoz tartanak,
teh
at
An A, Gn A, es Hn A.
Bizonyt
as. 1. Legyen el
osz
or an 0. Megmutatjuk, hogy (An ), (Gn ) es (Hn ) is 0-hoz tart.
Legyen > 0 r
ogztve. Ekkor /2-h
oz letezik N1 k
uszobindex, hogy
n N1 eseten |an | < /2.

(3.8)

R
ogzts
uk le N1 -et ! Ekkor |a1 | + |a2 | + + |aN1 | konstans. Ezert /2-hoz letezik olyan N2 N,
hogy n N2 eseten
|a1 | + |a2 | + + |aN1 |
< /2.
(3.9)
n
Legyen N := max{N1 , N2 }. Ha n N , akkor (3.8) es (3.9) alapjan


 a1 + a2 + + an  |a1 | + |a2 | + + |an |

|An | = 

n
n
|a1 | + + |aN1 | |aN1 +1 | + + |an |
/2 (n N1 )
/2 n
=
+
< +
< +
= .
n
n
2
n
2
n
Ez bizonytja az An 0
allt
ast. Az 1.9. Tetel alapjan
0 Hn Gn An ,

n N,

46

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

ezert a 3.13. Tetelb

ol (Rend
or-elv) k
ovetkezik, hogy Gn 0 es Hn 0 is teljes
ul.
2. Legyen most an A R \ {0}, es mivel an > 0, azert A > 0. Ekkor

 

 a1 + a2 + + an
  a1 + a2 + + an nA 




|An A| = 
A = 

n
n


 a1 A + a2 A + + an A  |a1 A| + |a2 A| + + |an A|

= 

n
n
A kapott fels
o becsles a (bn ) := (|an A|) 0-hoz tarto sorozat szamtanikozep-sorozata, ami 1.
alapj
an 0-hoz tart. Igy |An A| 0, vagyis an A.
M
asreszt a1n A1 , es gy az el
obbieket az ( a1n ) sorozatra alkalmazva kapjuk, hogy
1
a1

+ +
n

1
an

1
= Hn =
A

1
a1

n
+ +

1
an

A.

Az 1.9. Tetel es a 3.13. Tetel (Rend

or-elv) miatt Gn A is igaz.
tas 7. pontja alapjan 1 0. Ezert a bizonytas
3. M
ar csak az A = + eset van h
atra. A 3.45. All
an
1. resze miatt
1
1
n
a1 + + an
0 = Hn = 1
1 +,
n
a1 + + an
tas 8. pontja). Kihasznalva, hogy 0 < Hn Gn
mivel (Hn ) pozitv tag
u sorozat (ld. a 3.45. All
tast kapjuk, hogy
An es Hn +, valamint alkalmazva a 3.46. All
Gn + es An +.

3.49. P
elda. Legyen
1
an :=
.
n
n!
Mi az (an ) hat
arerteke ?
Nyilv
an
r
an =

1 1
1
,
1 2
n

vagyis (an ) mertanik

ozep-sorozata az ( n1 ) sorozatnak. Ezert a fenti tetel alapjan an 0.
3.50. P
elda. Legyen

n
an :=
.
n
n!

Mi az (an ) hat
arerteke ?
Vegy
uk eszre, hogy a (3.1)-ben defini
alt (en ) sorozatbol kepezett mertanikozep-sorozat a kovetkezo
alak
u:
s

2 32
nn1
(n + 1)n
n+1
n
e1 e2 en = n 2

=
,
n
n1
1 2
(n 1)
nn
n!
ami a fenti tetel alapj
an e-hez tart. Ebbol
an =

n
n+1

1 e = e.
n + 1 n n!

 ERT
EKEK

3.9. NEVEZETES SOROZATHATAR

47

3.9. Nevezetes sorozathat

ar
ert
ekek
1.
lim

1
= 0.
n

t
Bizonyt
as. Ld. a 3.7. All
ast.
2.
lim

n = 1.

Bizonyt
as. A sz
amtani-mertani kozep kozti egyenlotlensegbol (ld. az 1.9. Tetelt) n 2-re

n+ n+n2
2
n
n
1 n=
n n 1| {z
1}
< 1 + 1 + 0 = 1.
n
n
n2

Innen a 3.13. Rend

or-elv alapj
an kovetkezik az alltas.
3.
lim

a=1

(a R+ ).

Bizonyt
as. Az Archimedeszi axiomabol kovetkezik, hogy N N :
n N eseten

1
1
1

< a < N n =
< n a < n n.
n
n
N
n

1
N

< a < N. Ezert

Innen az el
oz
oek es a 3.13. Rendor-elv alapjan kovetkezik az alltas.
4.

0,
|q| < 1,

1,
q = 1,
lim q n =

+, q > 1,

@,
q 1.
Bizonyt
as. Ha 0 < q < 1, akkor konnyen lathato, hogy (q n ) (szigor
uan) monoton fogyo,
teh
at a 3.11.
T
e
tel
szerint
az
infimum
a
hoz
tart.
Ha
a
>
0
infimuma
volna, akkor q n a,

n
vagyis q a volna, amib
ol hatarerteket veve q 1 ez ellentmondas. Tehat q n 0.
Ha 1 < q 0, akkor az el
obbiek szerint a sorozat abszol
ut erteke, gy maga a sorozat is
0-hoz tart. Ha q > 1, akkor ( 1q )n 0, es ebbol q n +, mivel a sorozat pozitv tag
u. A
q 1 esetben a sorozatnak van +-hez es -hez tarto reszsorozata.
5.


lim nk q n = 0

(k Z, |q| < 1).

Bizonyt
as. Eleg bel
atni 0 < q < 1 esetre. Mivel
an+1
(n + 1)k q n+1
=
=
an
nk q n


k
1
1+
q 1 q = q < 1,
n

ezert eleg nagy n-re

an+1 < an ,
teh
at a sorozat (szigor
uan) monoton fogyo, gy az infimumahoz tart. Ha a > 0 also korlatja
lenne, akkor

a nk q n n a ( n n)k q

48

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

volna, amib
ol hat
arerteket veve
1q
k
ovetkezne ez ellentmond
as.
6.

nk
=0
an

lim

(k Z, a > 1).
1
a

jelolessel.

an
=0
n!

(a > 1).

Bizonyt
as. Azonnal ad
odik az elozobol q =
7.
lim

Bizonyt
as. Ha n [a] + 1 =: N ([a] az a egeszresze), akkor

a
n

< 1. Igy n > N -re

an
a aa
aN a
=

0.
n!
1 2n
N! n

0<

Innen a 3.13. Rend

or-elv alapj
an kovetkezik az alltas.
8.
lim

n!
= 0.
nn

Bizonyt
as.
0<

1
n!
1 2 n

=
n
n
n n n
n

es Rend
or-elv.
9.


x n
= ex
lim 1 +
n

(x R).

Bizonyt
as. Legyen an + tetszoleges sorozat. Ekkor, ha [an ] jeloli az an egeszreszet,


1
1+
[an ] + 1

[an ]

A bal ill. jobb oldalon az ((1 +

mindegyike e-hez tart, teh
at

Ha x > 0, akkor an :=

n
x

1
n
n+1 ) )

1
1+
an

an

ill. ((1 +

1
1+
[an ]

1 n+1
)
n)

[an ]+1
.

egy-egy reszsorozata all, melyek

an

1
1+
e.
an

tas alapjan
+, ezert az elozoek es a 3.58. All


x n
1+
=
n

"
1+

 nx #x

n
x

ex .

A negatv x esete hasonl

oan gondolhato meg.
10.
lim

n
X
1
= e.
k!

k=0

(3.10)

 ERT
EKEK

3.9. NEVEZETES SOROZATHATAR

49

Bizonyt
as. Megmutatjuk, hogy
0<1+


n
1
3
1
1
1
<
+ + +
1+
,
1! 2!
n!
n
2n

(3.11)

1 n
ahonnan az
allt
as a Rend
or-elv alapjan kovetkezik.
Fejts
u
k
ki
az
kifejezest a
1
+
n




n
n
Binomi
alis tetel szerint ! Ekkor, kihasznalva, hogy 0 = 1 es 1 = n,

n
1
1
1
1
1 + + + +
1+
1! 2!
n!
n
 

   
 
1
n
1
1
1
n
n
1
n
1
= 1 + + + +
n

+
+
2 + +
n
1! 2!
n!
0
1
n
2
n
n
 
 

 
1
n
1
n
1
1
1
n
1
=
3 + +
n
+ + +

2+
3
n
2! 3!
n!
2
n
n
n


1
1
1
n(n 1) 1
n(n 1)(n 2) 1
n(n 1) 1 1
=
+ + +

2+
3 + +
n
2! 3!
n!
2!
n
3!
n
n!
n


1
1
1
1 n1
1 (n 1)(n 2)
1 (n 1) 1
=
+ + +

+
+ +

2! 3!
n!
2!
n
3!
n2
n!
nn1







1
1
1
1
2
=
1 1
+ 1 1
1
+ +
2!
n
3!
n
n



 

1
2
n1
1
1
1
+ 1 1
n!
n
n
n







n
X 1
1
2
k1
=
1 1
1
1
(3.12)
k!
n
n
n
k=2

A kapott kifejezes nyilv

anval
oan pozitv. Tovabba az u
n.
altal
anostott Bernoulli-egyenl
otlensegb
ol k
ovetkezik, hogy tetsz
oleges 2 k n eseten

 



1
2
k1
k (k 1)
2
k1
1
1
=1
,
1
1
1
n
n
n
n n
n
2n
teh
at
 
 



n
X
1
1
2
k1
1 1
1
1

k!
n
n
n



n
X
1
k (k 1)
11+
k!
2n

k=2

k=2
n
X

1
1

.
(k 2)! 2n

(3.13)

1
3
(1 + 2) =
.
2n
2n

(3.14)

k=2

Kihaszn
alva, hogy (k 2)! 2k3 , k 3, kapjuk :
n
X
k=2

1
1
1

(k 2)! 2n
2n

1+

n
X
k=3

1
2k3

Egybevetve (3.12)-t, (3.13)-at es (3.14)-et, kapjuk (3.11)-et.

11.

1
lim
= 0.
n
n!
Bizonyt
as. Ld. a 3.49. Peld
at.

12.

n
lim
= e.
n
n!
Bizonyt
as. Ld. a 3.50. Peld
at.

50

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

3.10. Val
os sz
amok val
os kitev
oj
u hatv
anyai
Az els
o fejezet vegen volt sz
o val
os szamok racionalis kitevos hatvanyairol, amelyeket a kozepiskol
aban megismert m
odon vezett
unk be. Most a sorozathatarertek fogalmanak ismereteben defini
alni tudjuk egy (pozitv) sz
am tetszoleges valos, gy irracionalis kitevos hatvanyat is u
gy, hogy
a hatv
anyoz
ast
ol ,,elv
art tulajdons
agok ervenyben maradjanak.
A definci
ohoz sz
ukseg
unk lesz a k
ovetkezo alltasokra.
t
3.51. All
as. Legyen r, s Q, r < s. Ha a > 1, akkor
ar < as ,
ha pedig 0 < a < 1, akkor
ar > as .
Legyen 0 < a < b es r Q. Ha r > 0, akkor
ar < br ,
ha pedig r < 0, akkor
ar > br .
Bizonyt
as. Legyen el
osz
or a > 1. A hatvanyozas azonossagaibol es a valos szamok (r6.) rendezesi
tulajdons
ag
ab
ol k
ovetkezik, hogy
ar < as 1 < asr ,
ezert eleg bel
atni, hogy ha p Q, p > 0, akkor ap > 1. Legyen p =
ap =

n
m,

m 6= 0. Ekkor

an .

Mivel a > 1, azert szinten a hatv

anyoz
as azonossagaibol esa rendezes (r6.) tulajdonsagabol kovetkezik, hogy an > 1 is teljes
ul. Tegy
uk fel indirekt, hogy m an 1. Ekkor az elobbiekhez hasonlo
meggondol
assal
 m
m
an
= an 1,

ami ellentmond
as. Teh
at ap = m an > 1.
Ugyangy l
athat
o be az 0 < a < 1 eset is.
Ha 0 < a < b, akkor
 r
b
r
r
a < b 1 <
,
a
ahol ab > 1 es r > 0. Ez a bizonyt
as elso resze alapjan adodik. Hasonloan gondolhato meg az
r < 0 eset is.
Az Archimedeszi axi
oma k
ovetkezmenye lesz az alabbi alltas.
t
3.52. All
as. Ha x R tetsz
oleges, akkor tal
alhat
o olyan (rn ) Q racion
alis sz
amokb
ol
all
o
szigor
uan monoton n
ov
o sorozat, melyre rn x.
Bizonyt
as. Az 1.30. K
ovetkezmeny azt mondja, hogy minden nylt intervallumban, gy az (x1, x)
intervallumban is van racion
alis sz
am. Ezert
r1 (x 1, x) Q.
Vil
agos, hogy (r1 , x) (x 21 , x) egy nylt intervallum. Ezert igaz, hogy
1
r2 (r1 , x) (x , x) Q.
2

 SZAMOK

KITEVOJ
U
HATVANYAI

3.10. VALOS
VALOS

51

Hasonl
oan,
1
r3 (r2 , x) (x , x) Q.
3
Folytatva az elj
ar
ast, kapjuk racion
alis szamoknak olyan r1 , r2 , r3 , . . . szigor
uan monoton novo
sorozat
at, melyre
1
0 < x rn < = rn x.
n
3.53. Definci
o. Legyenek a R+ es x R tetszoleges szamok. Ekkor a fentiek alapjan letezik
tas
(rn ) Q racion
alis sz
amokb
ol
all
o szigor
uan monoton novo sorozat, melyre rn x. A 3.51. All
rn
q
szerint az (a ) sorozat monoton, es korlatos (hiszen barmely q > x, q Q eseten a egy felso
ill. als
o korl
atja, att
ol f
ugg
oen, hogy a > 1 vagy 0 < a < 1) tehat konvergens. Definialja
ax := lim arn .
Be kell l
atnunk meg, hogy a fenti defincio nem f
ugg az (rn ) sorozat megvalasztasatol. Ehhez az
al
abbi
allt
ast gondoljuk meg, mely az

n
a 1 (a > 0)
nevezetes sorozathat
arertek
altal
anostasat mondja ki.
t
3.54. All
as. Legyen (rn ) Q, rn 0 racion
alis sz
amokb
ol a
ll
o nullsorozat es a > 0 tetsz
oleges.
Ekkor
arn 1.
1

Bizonyt
as. Legyen > 0 r
ogztve. Tudjuk, hogy a n 1 es ezert a reciproksorozatra a n 1.
Igy -hoz letezik olyan N N+ , hogy n N eseten
1

a n , a n (1 , 1 + ).
Speci
alisan,

a N , a N (1 , 1 + ).
Mivel rn 0, ezert

1
N

(3.15)

> 0-hoz letezik olyan K N+ k

uszobindex, hogy k K eseten

1
1
< rk < .
N
N

t
A (3.15)-b
ol es a 3.51. All
asb
ol kapjuk, hogy a > 1 eseten
1

1 < a N < ark < a N < 1 + ,

k K.

uszobindexet, hogy k K eseten ark (1 , 1 + ),

Teh
at > 0-hoz tal
altunk olyan K N+ k
rn
ezert a 1.
A 0 < a < 1 eset k
onnyen meggondolhato abbol, hogy ilyenkor a1 > 1.
3.55. K
ovetkezm
eny. Az ax , x R fenti definci
oja nem f
ugg az x-hez tart
o (szigor
uan monoton
n
ov
o) racion
alis sz
amokb
ol
all
o sorozat megv
alaszt
as
at
ol, teh
at tetsz
oleges (rn ), (qn ) Q, rn x
es qn x szigor
uan monoton n
ov
o sorozatok eseten lim arn = lim aqn .
Bizonyt
as. Ha rn x es qn x a fenti tulajdonsag
u, akkor sn := rn qn , n N+ defincioval
(sn ) Q es sn 0. Az el
oz
o
allt
as alapjan
a rn
= arn qn = asn 1.
aqn
Mivel (arn ) es (aqn ) is konvergens, ezert a hatarertek
uk meg kell egyezzen.

52

HARMADIK FEJEZET. SOROZATOK

A sorozathat
arertek es m
uveletek kapcsolatabol adodik, hogy a fent definialt valos kitevos hatvanyoz
as
meg
orzi a hatv
anyoz
as ismert azonoss
agait.
t
3.56. All
as. Legyenek a, b R+ . Ekkor a hatv
anyoz
as azonoss
agai ervenyben maradnak val
os
kitev
os hatv
anyokra is, teh
at b
armely x, y R eseten
1. ax ay = ax+y ;
2. ax bx = (a b)x ;
3. (ax )y = axy .
t
Tov
abb
a, ervenyben maradnak a 3.51. All
asban kimondott rendezesi tulajdons
agok is r, s R
eseten.
Bizonyt
as. Az 1.
allt
ast bizonytjuk, a tobbi hasonloan megy. Legyenek (rn ), (qn ) Q, rn x
es qn y tetsz
oleges szigor
uan monoton novo sorozatok. Nyilvan rn + qn x + y es (rn + qn )
szigor
uan monoton n
ov
o. A definci
o alapjan, es kihasznalva a sorozathatarertek es m
uveletek
kapcsolat
ar
ol tanultakat :
ax ay = (lim arn ) (lim aqn ) = lim (arn aqn ) = lim arn +qn = ax+y ,
ahol alkalmaztuk a racion
alis kitev
os hatvanyozas azonossagat.
Ezen
allt
as egyik k
ovetkezmenye, hogy a tovabbiakban, ha ax -et akarjuk kozelteni, vehet
unk
tetsz
oleges (xn ) R, xn x sorozatot.
3.57. K
ovetkezm
eny. Ha a > 0 es xn x tetsz
oleges val
os sorozat, akkor
axn ax .
Bizonyt
as. A hatv
anyoz
as azonoss
agai miatt
axn ax

axn
= axn x 1.
ax

tas bizonytasaval analog modon lathato, hogy axn x 1

Tudjuk, hogy xn x 0 es a 3.54. All
teljes
ul (a bizonyt
asban sehol sem hasznaltuk ki, hogy a kitevok racionalisak !).
Veg
ul bel
atjuk, hogy a 3.25. K
ovetkezmeny is altalanosthato valos kitevore.
t
3.58. All
as. Legyen (an ) val
os sz
amsorozat, an , A > 0 es an A. Ekkor b
armely x R eseten
axn Ax .
Bizonyt
as. Legyen el
osz
or x > 0. Eleg megmutatni, hogy
 a x
axn
n
=
1,
Ax
A
ahol
an
bn :=
1.
A
Bel
atjuk, hogy bxn 1. Legyen 0 < < 1. Ekkor felhasznalva, hogy
t
a 3.56. All
ast
1
1
(1 ) x < 1 < (1 + ) x .

1
x

> 0, es alkalmazva

Mivel bn 1, ezert letezik N N+ , hogy n N eseten

1

(1 ) x < bn < (1 + ) x = 1 < bxn < 1 + ,

hiszen x > 0. Teh
at b
armely > 0-hoz letezik olyan N k
uszobindex, hogy n N eseten
bxn (1 , 1 + ),
ezert bxn 1.
Az x < 0 eset k
ovetkezik abb
ol, hogy egy 1-hez tarto sorozat reciproka is 1-hez tart.

Negyedik fejezet

F
uggv
enyek hat
ar
ert
eke
es
folytonoss
aga
Egy f
uggveny hat
arerteke az a pontban A, ha az a-hoz kozeli helyeken a f
uggveny A-hoz kozeli
ertekeket vesz fel. Egy f
uggveny folytonos az a pontban, ha az a-hoz kozeli helyeken a f
uggveny
f (a)-hoz k
ozeli ertekeket vesz fel. Az alabbi temakoroket targyaljuk.
F
uggveny hat
arertekenek es folytonossaganak fogalma
Hat
arertek ill. folytonoss
ag es m
uveletek kapcsolata
Vegtelenbeli es vegtelen hat
arertek
Egyoldali hat
arertek
Monoton f
uggveny hat
arerteke
Intervallumon folytonos f
uggvenyek tulajdonsagai

4.1. Torl
od
asi pontok
Az el
oz
o fejezet 3.7. Definci
oj
anak megfeleloen jelolje a tovabbiakban
R := R {+} {}
az u
n. kib
ovtett sz
amegyenest.
Idezz
uk fel, hogy az 1.29. Definci
oban bevezett
uk egy a R szam r > 0 sugar
u k
ornyezetet mint
a
Kr (a) = (a r, a + r)
nylt intervallumot. B
ar a + es nem valos szamok, sz
ukseg
unk lesz a kornyezet
uk fo
galm
ara, melyeket nem korl
atos intervallumokkent ertelmez
unk. Legyen r > 0 pozitv szam, ekkor


1
Kr (+) :=
, + ,
r


1
.
Kr () :=
,
r
Vil
agos, hogy a fenti jel
olessel, ha r > 0 kicsi es x Kr (+), akkor x kozel van a +-hez.

Tov
abb
a az is k
onnyen l
athat
o, hogy egy (an ) sorozat A R (veges vagy vegtelen) hatarertekenek
fogalma a fenti k
ornyezetek segtsegevel egyszer
uen definialhato az alabbi modon.
53

54

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

4.1. Definci
o. Az (an ) sorozat hat
arerteke A R, ha
> 0 sz
amhoz letezik N N k
uszobindex, melyre n N eseten an K (A).
Bevezetj
uk meg egy a pont r > 0 sugar
uu
n. kipontozott k
ornyezetet, mely az a-n kv
uli pontokat
tartalmazza az r sugar
u k
ornyezetb
ol, vagyis
K r (a)

(a r, a) (a + r), ha a R,


1
, + ,
K r (+) := Kr (+) =
r


1

.
Kr () := Kr () = ,
r
:=

4.2. Definci
o. Legyen H R tetsz
oleges halmaz. Azt mondjuk, hogy egy a R pont torl
od
asi
pontja H-nak, ha
minden r > 0 eseten K r (a) H 6= ,
vagyis ha az a pont tetsz
oleges k
ornyezete tartalmaz tole k
ulonbozo H-beli elemet.
Egy H R halmaz torl
od
asi pontjainak halmazat jelolje H 0 .
K
onnyen l
athat
o, hogy ha a H 0 , akkor a H es a
/ H is elofordulhat (pl. a = + vagy a =
is lehet). Ha H = N, akkor H 0 = {+}, tovabba ha H = [a, b], akkor H 0 = [a, b]. Masreszt, ha H
veges halmaz, akkor meggondolhat
o, hogy H 0 = .
Az al
abbi
allt
as a torl
od
asi pont egy fontos ekvivalens definciojat fogalmazza meg.
t
4.3. All
as. Legyen H R tetsz
oleges halmaz, a R. Ekkor az al
abbi
allt
asok ekvivalensek.
(i) a H 0 ;
(ii) letezik olyan (hn ) H H-beli sorozat, melyre hn 6= a, n N es hn a.
Bizonyt
as. (i) (ii) : Tegy
uk fel, hogy a H 0 teljes
ul. Legyen
hn K n1 (a) H
tetsz
oleges elem ilyen a torl
od
asi pont defincioja alapjan letezik. Vilagos, hogy az gy kapott
(hn ) sorozat kielegti a kv
analmakat.
(ii) (i) : Mivel hn a, ezert r > 0 eseten letezik N N, hogy minden n N eseten
hn Kr (a). A feltetelek miatt n N eseten hn K r (a) H is teljes
ul, ezert r > 0 eseten
K r (a) H 6= , gy a val
oban torl
od
asi pontja H-nak.

4.2. F
uggv
eny hat
ar
ert
eke
Vizsg
aljunk meg h
arom, egym
ashoz nagyon hasonlo f
uggvenyt !
Legyen
f1 : R R
f1 (x) := x + 2,
f2 : R \ {2} R

f2 (x) :=

x2 4
x2


f3 : R R

f3 (x) :=

(x2)(x+2)
x2

x + 2,
1,

= x + 2,

ha x 6= 2
ha x = 2.

(4.1. abra)

A f
uggvenyek a := 2 pont k
or
uli viselkedesere vagyunk kvancsiak. Az f1 f
uggveny eseten jol
l
athat
o, hogy ha x k
ozel van a 2-h
oz, akkor az f1 (x) = x + 2 ertekek kozel esnek a 4-hez, amely
eppen f1 (2).
Az f2 f
uggveny ugyan nincs ertelmezve a 2-ben, de ha x kozel van a 2-hoz, az f2 (x) = x+2 ertekek

ERT
EKE

4.2. FUGGV
ENY
HATAR

f1

f (2)
1

55

f2

1
2

f3

4.1. abra.
egy sz
am, ebben az esetben a 4 k
or
ul keveset ingadoznak.
Az f3 f
uggveny a 2-ben is ertelmezve van. Ha x kozel van a 2-hoz (de x 6= 2), akkor az f3 (x) = x+2
ertekek (az f1 es f2 f
uggvenyhez hasonloan) a 4 kor
ul keveset ingadoznak (f
uggetlen
ul attol, hogy
f (2) = 1).
A peld
akban tapasztalt jelensegek nyoman alaktjuk ki a f
uggveny hatarertekenek fogalmat.
Az f f
uggveny a pontbeli hat
arertekenek fogalmat olyan pontokra ertelmezz
uk, melyek eleg kozel

vannak az ertelmezesi tartom

anyhoz, de annak nem feltetlen
ul elemei vagyis melyek D(f )0 -ben
vannak.
4.4. Definci
o. Legyen f : R R es a D(f )0 az ertelmezesi tartomany egy torlodasi pontja.
Azt mondjuk, hogy az f f
uggveny hat
arerteke a-ban az A R pont, ha
> 0 eseten > 0, hogy ha x K (a) D(f ), akkor f (x) K (A),
vagyis a-hoz eleg k
ozeli (ertelmezesi tartomanybol valo) pontok eseten a f
uggvenyertekek kozel

vannak A-hoz.
Jel
olesben :
lim f = A vagy lim f (x) = A.
a

xa

Fontos megjegyezn
unk, hogy amennyiben a D(f )0 D(f ), vagyis a az ertelmezesi tartomanynak
is eleme, a definci
o nem f
ugg a f
uggveny a-ban felvett helyettestesi erteketol, f (a)-tol !
Tov
abb
a, azert k
ovetelt
uk meg, hogy a az ertelmezesi tartomany torlodasi pontja legyen, hogy gy
(b
armely > 0 eseten) a K (a) D(f ) tartalmazzon (legalabb egy) x elemet.
4.5. Feladat. Fogalmazzuk meg a fenti defincio osszesen 9 specialis esetet aszerint, hogy a R,
a = + vagy a = , illetve A R, A = + vagy A = !
Nezz
uk meg peldakent az a R, A R esetet ! A defincio az alabbi format olti :
lim f = A
a

> 0-hoz > 0, hogy ha x (a , a + ) D(f ), x 6= a, akkor f (x) (A , A + ).

Nezz
uk meg az a R, A = + esetet is ! A defincio az alabbi format olti :
lim f = +
a

> 0-hoz > 0, hogy ha x (a , a + ) D(f ), x 6= a, akkor f (x) >

(Vil
agos, hogy itt helyett K > 0-t es f (x) > K-t is rhattunk volna.)

1
.

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

56

A fejezet elejen lev

o peld
aban
lim f1 = lim f2 = lim f3 = 2.
2

Pelda vegtelen hat

arertekre :
1
= .
x2
A k
ovekez
o fontos tetel a f
uggvenyhatarertek fogalmat viszi at sorozathatarertek fogalmara

ezert a neve Atviteli

elv.
lim

x0

4.6. T
etel (Atviteli
elv f
uggvenyhat
arertekre). Legyen f : R R, a D(f )0 es A R. Ekkor az
al
abbi
allt
asok ekvivalensek.
(i) lim f = A ;
a

(ii) minden (xn ) D(f ), xn 6= a (n N), xn a sorozat eseten f (xn ) A.

Bizonyt
as. (i) (ii) : Legyen (xn ) D(f ), xn 6= a, xn a tetszoleges sorozat (ilyen letezik
t
a D(f )0 es a 4.3. All
as miatt !). Legyen adva > 0. Mivel (i) szerint lim f = A, ezert a defincio
a
alapj
an
> 0-hoz letezik > 0, hogy ha x K (a) D(f ), akkor f (x) K (A).

(4.1)

Node xn a miatt
> 0-hoz letezik N N, hogy n N eseten xn K (a).
Mivel a feltetel szerint xn 6= a, xn D(f ) is teljes
ul, ezert n N eseten xn K (a) D(f ), es
gy (4.1) miatt
f (xn ) K (A), n N.
Teh
at adott -hoz tal
altunk olyan N N k
uszobindexet, hogy n N eseten f (xn ) K (A), ezert
f (xn ) A teljes
ul.
(ii) (i) : Tegy
uk fel, hogy (ii) teljes
ul. Indirekt tegy
uk fel, hogy f -nek A nem hatarerteke a-ban.
Ekkor
> 0, hogy minden

1
> 0 eseten talalhato olyan xn K n1 (a) D(f ), melyre f (xn )
/ K (A).
n

Igy kaptunk egy (xn ) D(f ), xn 6= a, xn a sorozatot (hiszen xn K 1 (a)), melyre f (xn ) 9 A
n
(hiszen f (xn )
/ K (A) minden n-re), ami ellentmond (ii)-nek.
4.7. K
ovetkezm
eny. Adott pontbeli f
uggvenyhat
arertek egyertelm
u. Teh
at
lim f = A es lim f = B = A = B.
a

Bizonyt
as. K
ovetkezik a 3.9. es 3.40. Megjegyzesekbol es a 4.6. Tetelbol.
4.8. P
elda. Egyszer
u pelda olyan f
uggvenyre, amelynek nem letezik hatarerteke egy pontban, az
el
ojelf
uggveny, azaz legyen

1, ha x < 0,
f (x) = sgn(x) =
0,
ha x = 0, .

1,
ha x > 0.
Ennek az a = 0 pontban nincs hat
arerteke, hiszen ha xn = n1 0, akkor f (xn ) = 1 1, viszont
1
ha xn = n 0, akkor f (xn ) = 1 1. Viszont konnyen lathato, hogy ez a f
uggveny sem
teljesen cs
unya, mert rendelkezik a kovetkezo tulajdonsaggal. Ha xn > 0, xn 0, azaz az (xn )

sorozat jobbr
ol tart az a ponthoz, akkor f (xn ) = 1 1. Hasonloan, ha xn < 0, xn 0, azaz az
(xn ) sorozat balr
ol tart az a ponthoz, akkor f (xn ) = 1 1.

ERT
EKE

4.2. FUGGV
ENY
HATAR

57

Az Atviteli
elv egy k
ovetkezmenye, hogy f
uggvenyek veges hatarertekere megfogalmazhatunk a
sorozat konvergenci
aj
aval anal
og m
odon Cauchy-kriteriumot (ld. a 3.36. Tetelt).
4.9. T
etel (Cauchy-kriterium f
uggvenyhatarertekre). Legyen f : R R, a D(f )0 . A k
ovetkez
ok
ekvivalensek.
(i) Letezik lim f = A R.
a

(ii) B
armely > 0 sz
amhoz tal
alhat
o olyan > 0, hogy minden x, y K (a) D(f ), eseten
|f (x) f (y)| < .
Bizonyt
as. (i) (ii) : Tegy
uk fel, hogy letezik lim f = A R. Ez azt jelenti a hatarertek
a
definci
oja szerint, hogy
> 0-hoz > 0, hogy x K (a) D(f ) eseten |f (x) A| <

.
2

Igy ha x, y K (a) D(f ), akkor

|f (x) f (y)| |f (x) A| + |A f (y)| <

+ = .
2 2

(ii) (i) : Legyen (xn ) D(f ), xn 6= a, xn a. Ekkor a sorozathatarertek defincioja alapjan

> 0-hoz N N, hogy n N eseten xn K (a) D(f ).
Legyen > 0 adva. A (ii) feltetelb
ol kapjuk, hogy ehhez letezik megfelelo > 0 szam. Valasszunk
-hoz az el
obbiek szerinti N k
usz
obindexet ! Ekkor (ii) alapjan
n, m N eseten xn , xm K (a) D(f ) |f (xn ) f (xm )| < .
Teh
at erre az (xn ) sorozatra (f (xn )) sorozat Cauchy-sorozat, gy letezik lim f (xn ) veges hatarertek.
Azt kell meggondolnunk, hogy k
ul
onb
ozo (xn ) sorozatokra nem kaphatunk k
ulonbozo hatarertekeket
(teh
at minden esetben ugyanaz az A szam lesz a hatarertek). Legyen (xn ) D(f ), xn 6= a, xn a
sorozat ehhez tal
alhat
o A R, hogy f (xn ) A. Hasonloan, legyen (zn ) D(f ), zn 6= a, zn a.
Az el
oz
oek alapj
an ehhez is tal
alhat
o B R, hogy f (zn ) B.
Ekkor
osszefes
ulve az (xn ) es a (zn ) sorozatot kapjuk, hogy az alabbi sorozat

x1 , z1 , x2 , z2 , . . . , xn , zn , . . .
a-hoz tart. Az el
oz
oek alapj
an k
ovetkezik, hogy
f (x1 ), f (z1 ), f (x2 ), f (z2 ), . . . , f (xn ), f (zn ), . . .
sorozat Cauchy-sorozat, azaz konvergens. Mivel a paratlan index
u reszsorozata A-hoz, a paros
t
index
u B-hez tart, ezert a 3.29. All
as miatt A = B.

A f
uggvenyhat
arertek es m
uveletek kapcsolata konnyen meggondolhato az Atviteli
elv es a soro tas).
zathat
arertek es m
uveletek kapcsolat
arol tanultak alapjan (ld. 3.45. All
t
4.10. All
as (F
uggvenyhat
arertek es m
uveletek). Legyenek f es g val
os f
uggvenyek, legyen a
0
(D(f ) D(g)) , es A, B R. Tegy
uk fel, hogy
lim f = A es lim g = B.
a

Ekkor
lim |f | = |A|,
a

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

58
tov
abb
a

lim(f + g)
a

lim(f g)
a

= A + B, ha A + B ertelmes ;
= A B, ha A B ertelmes.

Ha g 6= 0 az a egy kipontozott k
ornyezeteben, akkor
 
A
A
f
= , ha
ertelmes.
lim
a
g
B
B
t
Az A es B k
oz
otti m
uveleteket a 3.45. All
as alapj
an ertelmezz
uk.
tasbol. Peldakent nezz
Bizonyt
as. A bizonyt
asok ad
odnak a 4.6. Tetelbol es a 3.45. All
uk meg
az f + g hat
arertekenek esetet ! A 4.6. Tetel szerint eleg megmutatni, hogy
ha (xn ) D(f ) D(g), xn 6= a, xn a akkor (f + g)(xn ) A + B.
Mivel lim f = A es lim g = B, ezert a 4.6. Tetel alapjan igaz, hogy minden ilyen sorozatra
a

f (xn ) A es g(xn ) B.
t
Alkalmazva a 3.45. All
ast kapjuk, hogy ha A + B ertelmes, akkor
lim(f + g)(xn ) = lim (f (xn ) + g(xn )) = A + B.

A kes
obbiekben l
atni fogjuk, hogy az f g kompozcio-m
uvelet nem viselkedik ilyen jol a f
uggvenyhat
arertekre
nezve.

4.3. F
uggv
eny folytonoss
aga
Legyen f1 : R R f1 (x) := x, a := 2. Egy masik f
uggveny pedig legyen f2 : R R,

1, ha x < 2
2, ha x = 2
f2 (x) :=
(4.2. abra)

3, ha x > 2

f1(2)

f2(2)

4.2. abra.
L
athat
o, hogy az f1 f
uggveny olyan, hogy ha x kozel van az a := 2 ponthoz, akkor az f1 (x) =
= x f
uggvenyertekek is k
ozel lesznek az f1 (2) = 2 ertekhez. Ugyanezt nem mondhatjuk el az f2
f
uggvenyr
ol. Ak
armilyen x sz
amot vesz
unk is, amely kozel van az a = 2 ponthoz (x 6= 2), az f2 (x)
f
uggvenyertekek eleg t
avol lesznek az f2 (2) = 2 szamtol (biztosan 21 -nel tavolabb). Az f1 f
uggveny
viselkedese nyom
an fogalmazzuk meg a folytonossag fogalmat.

4.3. FUGGV
ENY
FOLYTONOSSAGA

59

4.11. Definci
o. Legyen f : R R es a D(f ) az ertelmezesi tartomany egy pontja.
Azt mondjuk, hogy az f f
uggveny folytonos a-ban, ha
> 0 eseten > 0, hogy ha x K (a) D(f ), akkor f (x) K (f (a)),
vagyis a-hoz eleg ,,k
ozeli (ertelmezesi tartomanybol valo) pontok eseten a f
uggvenyertekek kozel
vannak f (a)-hoz.
Ha H D(f ) olyan reszhalmaz, hogy f minden a H pontban folytonos, akkor azt mondjuk,
hogy f folytonos H-n. Ha H = D(f ), akkor azt mondjuk, hogy f folytonos (f
uggveny).
Figyelj
uk meg, miben k
ul
onb
ozik ez a defincio a f
uggvenyhatarertek 4.4. Definciojatol ! Most
megk
ovetelt
uk, hogy a D(f ) legyen ertelmezesi tartomanyon kv
uli pontban nem beszelhet
unk
a f
uggveny folytonoss
ag
ar
ol. M
asreszt, a defincioban szereplo x K (a) D(f ) pont x = a is
lehet. Erre azonban trivi
alisan teljes
ul, hogy f (x) = f (a) K (f (a)), mivel itt A helyett f (a)
szerepel.

4.3.
abra. f folytonos x0 -ban, f (x0 ) = y0
t
4.12. All
as. Ha a D(f )0 D(f ), akkor
f folytonos a-ban lim f = f (a).
a

Bizonyt
as. R
ogt
on ad
odik a 4.4. es 4.11. Definciokbol.
A folytonoss
ag definci
oja segtsegevel a veges helyen vett veges hatarertek fogalma is u
jradefinialhat
o
az al
abbi m
odon.
4.13. Definci
o. Ha a D(f )0 R, akkor
(
f (x),
lim f =: A R f(x) :=
a
A,

x 6= a,
f
uggveny folytonos a-ban.
x=a

Ha peld
aul D(f ) intervallum, akkor a D(f )0 D(f ) teljes
ul minden pontjara.
Egyszer
uen meggondolhat
o, hogy a Dirichlet-f
uggveny egyetlen pontban sem folytonos.
4.14. Megjegyzes. Ha a D(f ) \ D(f )0 , akkor a u
n. izol
alt pontja D(f )-nek. Konnyen lathato a
definci
o alapj
an, hogy ilyenkor f mindig folytonos a-ban.

60

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

4.15. T
etel (Atviteli
elv f
uggveny folytonossagara). Legyen f : R R es a D(f ). Ekkor az
al
abbi
allt
asok ekvivalensek.
(i) f folytonos a-ban ;
(ii) minden (xn ) D(f ), xn a sorozat eseten f (xn ) f (a).
Bizonyt
as. Anal
og m
odon t
ortenik, mint a 4.6. Tetele.
(i) (ii) : Legyen (xn ) D(f ), xn a tetszoleges sorozat. Legyen adva > 0. Mivel (i) szerint
f folytonos a-ban, ezert a definci
o alapjan
> 0-hoz letezik > 0, hogy minden x K (a) D(f ) eseten f (x) K (f (a)).

(4.2)

Node xn a miatt
> 0-hoz letezik N N, hogy minden n > N indexre xn K (a).
Mivel a feltetel szerint xn D(f ) is teljes
ul, ezert n > N eseten xn K (a) D(f ), es gy (4.2)
miatt
f (xn ) K (f (a)), n > N.
Teh
at adott -hoz tal
altunk olyan N N k
uszobindexet, hogy n > N -re f (xn ) K (f (a)), ezert
f (xn ) f (a) teljes
ul.
(ii) (i) : Tegy
uk fel, hogy (ii) teljes
ul. Indirekt tegy
uk fel, hogy f nem folytonos a-ban. Ekkor
> 0, hogy minden

1
> 0 eseten talalhato olyan xn K n1 (a)D(f ), melyre f (xn )
/ K (f (a)).
n

Igy kaptunk egy (xn ) D(f ), xn a sorozatot (hiszen xn K 1 (a)), melyre f (xn ) 9 f (a)
n
(hiszen f (xn )
/ K (f (a)) minden n-re), ami ellentmond (ii)-nek.
4.16. Megjegyzes. Ha a fenti
atviteli elvet akarjuk alkalmazni egy a D(f ) \ D(f )0 pontban, akkor
t
a 4.3. All
as alapj
an nincs olyan (xn ) D(f ) sorozat, hogy xn 6= a, n N es xn a. Ezert a
(ii)-ben csak olyan (xn ) sorozatokat vizsgalunk, melynek tagjai egy indextol kezdve megegyeznek
a-val. Ekkor egy indext
ol kezdve f (xn ) = f (a), tehat f (xn ) f (a) teljes
ul. Ezzel belattuk
a 4.14. Megjegyzest is.
A f
uggvenyek k
oz
otti m
uveletek a folytonossagra is ,,jol viselkednek.
t
4.17. All
as (Folytonoss
ag es m
uveletek). Legyenek f es g val
os f
uggvenyek es a D(f ) D(g).
Tegy
uk fel, hogy f es g folytonosak a-ban. Ekkor
|f |,
f + g,
f g es
f
(ha g(a) 6= 0)
g
is folytonosak a-ban.
Bizonyt
as. A bizonyt
asok ad
odnak a 4.15. Tetelbol es es a sorozatok kozotti m
uveletekrol tanultakb
ol. Peldakent nezz
uk meg az f g folytonossaganak esetet ! A 4.15. Tetel szerint eleg megmutatni, hogy
ha (xn ) D(f ) D(g), xn a akkor (f g)(xn ) (f g)(a).
Mivel f es g folytonosak a-ban, ezert a 4.15. Tetel alapjan igaz, hogy minden ilyen sorozatra
f (xn ) f (a) es g(xn ) g(a).
t
Alkalmazva a 3.19. All
ast kapjuk, hogy
lim(f g)(xn ) = lim (f (xn ) g(xn )) = f (a) g(a) = (f g)(a).

 ERT
EK,
FOLYTONOSSAG
ES
KOMPOZICIO

4.4. HATAR

61

4.4. Hat
ar
ert
ek, folytonoss
ag
es kompozci
o
Az el
oz
o fejezet utols
o tetele a folytonossag es f
uggvenyek kozotti m
uveletek kapcsolatarol a
f
uggvenyhat
arertekre vonakoz
o megfelelo tetel analogonja. Van azonban a f
uggvenyek kozott lehetseges m
uveletek k
oz
ott meg egy, a kompozci
o (ld. 1.21. Defincio), melyre folytonossag es
hat
arertek eseten lenyegesen k
ul
onb
ozo teteleket kell megfogalmaznunk. Kezdj
uk a folytonossag
es f
uggvenyek k
oz
otti kompozci
o kapcsolataval.
4.18. T
etel (Folytonoss
ag es kompozcio). Legyenek f es g val
os f
uggvenyek, es tegy
uk fel, hogy
g folytonos az a D(f g) pontban, f pedig az g(a)( D(f )) pontban. Ekkor f g folytonos az a
pontban.

Bizonyt
as. Az
allt
ast legegyszer
ubben a 4.15. Atviteli
elv segtsegevel bizonythatjuk. Legyen
xn a, (xn ) D(f g) tetsz
oleges sorozat. A g f
uggveny a-beli folytonossagara vonatkozo
atviteli elv alapj

an g(xn ) g(a). Az f f
uggveny g(a) pontbeli folytonossagat kihasznalva
(f g)(xn ) = f (g(xn )) f (g(a)) = (f g)(a),
amib
ol az
allt
as k
ovetkezik.
Pr
ob
aljuk meg megfogalmazni a f
uggvenyhatarertekre vonatkozo, fentinek megfelelo alltast !
t
Hamis All
as. Legyenek f es g val
os f
uggvenyek, a D(f g)0 . Tegy
uk fel, hogy lim g = b es
a
lim f = c. Ekkor
b

lim(f g) = c.
a

Egy nagyon egyszer

u peld
an megmutathato, hogy a fenti alltas nem igaz ! Legyen
(
0, x 6= 1,
g(x) :=
3, x = 1.
(
f (x) :=

x 6= 0,
x = 0.

1,
2,

Ekkor
(
(f g)(x) =

2,
1,

x 6= 1,
x = 1.

Legyen a = 1. Ekkor lim g = b = 0, lim f = lim f = c = 1, de

a

lim(f g) = 2 6= c = 1!
a

A problema azzal van, hogy a g f

uggveny ,,nagyon nem injektv az a pont kornyezeteben. Ha
t
megpr
ob
aln
ank a fenti Hamis All
ast az atviteli elv segtsegevel bizonytani, kider
ul, ez miert baj.
Legyen (xn ) D(f g), xn 6= a, xn a tetszoleges sorozat. Ekkor a 4.6. Tetel alapjan g(xn ) b.
Ebb
ol azonban nem k
ovetkezik (feltetlen
ul), hogy (f g)(xn ) = f (g(xn )) c ugyanis nem biztos,

hogy g(xn ) 6= b (legal

abb egy indext
ol kezdve) teljes
ul ! Epp
ez a problema az elobbi peldaban is.
A k
ovetkez
o tetel a helyes
allt
ast fogalmazza meg.
4.19. T
etel (Hat
arertek es kompozci
o). Legyenek f es g val
os f
uggvenyek, a D(f g)0 . Tegy
uk
fel, hogy lim g = b. Ekkor az al
abbi 1. es 2.
allt
asok b
armelyikeb
ol k
ovetkezik, hogy
a

lim(f g) = c.
a

62

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES
1. b D(f ) es f folytonos b-ben, f (b) = c ;
2. b D(f )0 es lim f =: c, tov
abb
a a-nak letezik olyan K(a) k
ornyezete, hogy g(x) 6= b, ha
b

x K(a)
(pl. g injektv/szigor
uan monoton az a egy k
ornyezeteben vagy b = ).
Bizonyt
as. A bizonyt
as lenyege, hogy mindket esetben m
ukodik az atviteli elv. Legyen (xn )
D(f g), xn 6= a, xn a tetsz
oleges sorozat. Ekkor a 4.6. Tetel alapjan g(xn ) b. Tovabba :
1. Mivel f folytonos b-ben, ezert (f g)(xn ) = f (g(xn )) f (b) = c.

2. Mivel xn K(a)
egy indext
ol kezdve, ezert g(xn ) 6= b teljes
ul eleg nagy n-re. Igy ismet alkalmazva a 4.6. Tetelt, lim f = c miatt kapjuk, hogy (f g)(xn ) = f (g(xn )) c.
b

4.5. Jobb
es bal oldali hat
ar
ert
ekek
4.20. Definci
o. Egy a R sz
am r > 0 sugar
u bal oldali k
ornyezeten a
Kr (a) := (a r, a]
intervallumot ertj
uk. Az r sugar
u jobb oldali k
ornyezeten a
Kr+ (a) := [a, a + r)
nylt intervallumot ertj
uk. A +-nek csak bal oldali, a -nek csak jobb oldali kornyezeteit
ertelmezz
uk ezek megegyeznek az eredeti kornyezetekkel, vagyis


1

Kr (+) = Kr (+) :=
, + ,
r


1
+
.
Kr () = Kr () :=
,
r
4.21. Definci
o. Egy a pont r > 0 sugar
u kipontozott bal/jobb oldali k
ornyezetein azon halmazokat ertj
uk, melyek az a-n kv
uli pontokat tartalmazzak az r sugar
u bal/jobb oldali kornyezetbol,
vagyis
K r (a) := (a r, a), ha a R,
K r+ (a) := (a, a + r), ha a R,


1
K r (+) := Kr (+) =
, + ,
r


1
K r+ () := Kr () = ,
.
r
4.22. Definci
o. Legyen H R tetsz
oleges halmaz. Azt mondjuk, hogy egy a R pont bal (jobb)
oldali torl
od
asi pontja H-nak, ha
minden r > 0 eseten K r (a) H 6= (K r+ (a) H 6= ),
vagyis ha az a pont tetsz
oleges bal (jobb) oldali kornyezete tartalmaz tole k
ulonbozo H-beli elemet.
0
0
Egy H R halmaz bal ill. jobb oldali torlodasi pontjainak halmazat jelolje H
ill. H+
.
0
0
H 0 es H+
H 0 , de a fordtott irany
u
4.23. Megjegyzes. K
onnyen meggondolhato, hogy H
0
tartalmaz
asok nem
allnak fent feltetlen
ul ! Peldaul, H = (a, b) eseten a H 0 , de a
/ H
.

Az al
abbi
allt
as a bal/jobb oldali torlodasi pont fontos ekvivalens definciojat fogalmazza meg.
t
4.24. All
as. Legyen H R tetsz
oleges halmaz, a R. Ekkor az al
abbi
allt
asok ekvivalensek.
0
0
(i) a H
(a H+
);

 BAL OLDALI HATAR

ERT
EKEK

4.5. JOBB ES

63

(ii) letezik olyan (hn ) H sorozat, melyre hn < a (hn > a), n N es hn a.
t
Bizonyt
as. Ld. mint a 4.3. All
as bizonytasa.
Most defini
aljuk f f
uggveny a pontbeli bal/jobb oldali hatarertekenek fogalmat.
4.25. Definci
o. Legyen f : R R es a D(f )0 (a D(f )0+ ) az ertelmezesi tartomany egy bal
(jobb) oldali torl
od
asi pontja.
Azt mondjuk, hogy az f f
uggveny bal (jobb) oldali hat
arerteke a-ban az A R pont, ha
> 0 eseten > 0, hogy ha x K (a) D(f ) (x K + (a) D(f )), akkor f (x) K (A).
Jel
olesben :
lim f = A vagy lim f = A vagy
a

a0

lim f = A vagy lim f = A vagy

a+

a+0

lim f (x) = A ill.

xa0

lim f (x) = A.

xa+0

Vil
agos, hogy +-ben csak bal oldali, -ben pedig csak jobb oldali hatarerteket ertelmezhet
unk.
t
4.26. All
as. Legyen f : R R es a D(f )0 D(f )0+ . Ekkor
lim f lim f, lim f es lim f = lim f.
a

a0

a+0

a0

a+0

Bizonyt
as. Azonnal ad
odik a definci
obol.
4.27. P
elda.

1
1
1
= + =
6 = lim
@ lim
x0+ x
x0 x
x0 x
lim

A bal/jobb oldali hat

arertek definci
ojahoz hasonlo modon ertelmezhetj
uk egy f
uggveny balrol
ill. jobbr
ol val
o folytonoss
ag
at.
4.28. Definci
o. Legyen a D(f )0 D(f ) (a D(f )0+ D(f )). Azt mondjuk, hogy f balr
ol
(jobbr
ol) folytonos a-ban, ha
lim f = f (a)
a0

( lim f = f (a)).
a+0

4.29. Feladat. Fogalmazzuk meg a f

uggveny bal/jobb oldali hatarertekere ill. folytonossagara
vonatkoz
o
atviteli elvet !
4.30. T
etel (Monoton f
uggvenyek hatarertekerol). Minden monoton f
uggvenynek az ertelmezesi
tartom
anya minden bal (jobb) oldali torl
od
asi pontj
aban letezik bal (jobb) oldali hat
arerteke, megpedig :
1. ha f monoton n
ov
o, akkor
lim f

a0

lim f

a+0

sup

f,

(,a)D(f )

inf

f,

(a,+)D(f )

2. ha f monoton fogy
o, akkor
lim f

a0

lim f

a+0

inf

f,

(,a)D(f )

sup
(a,+)D(f )

f.

(4.3)

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

64
Itt

sup f

:=

sup {f (x) : x H} ,

:=

inf {f (x) : x H} .

inf f
H

Bizonyt
as. A (4.3) esetet bizonytjuk, a tobbi hasonloan meggondolhato.
Legyen
A :=
sup
f.
(,a)D(f )

Be kell l
atni, hogy lim f letezik es = A. Legyen > 0 tetszoleges. A szupremum defincioja miatt
a0

x0 (, a) D(f ) : f (x0 ) K (A)

(ha A veges, akkor A < f (x0 ) < A). Mivel f monoton novo, ezert
ha x0 < x < a es x D(f ), akkor f (x0 ) f (x) A f (x) K (A).
Nyilv
an > 0, melyre (x0 , a) = K (a) (ha a R, akkor := |a x0 |). Ezzel a valasztassal
x K (a) D(f ) ( x0 < x < a, x D(f )) eseten f (x) K (A),
teh
at lim f = A.
a0

A bal es jobb oldali hat

arertek segtsegevel osztalyozhatjuk egy f
uggveny ertelmezesi tartomanyanak
azon pontjait, melyekben nem folytonos.

4.4.
abra. Els
ofaj
u szakadasi hely - ugras (f (x0 ) = 0)

4.5.
abra. Megsz
untetheto szakadasi hely (f (x0 ) = 0)

HATAR
ERT
EKE

4.6. ELEMI FUGGV

ENYEK
FOLYTONOSSAGA
ES

65

4.31. Definci
o (Szakad
asi pontok osztalyozasa). Ha a D(f ) olyan pont, hogy f nem folytonos
a-ban, akkor a szakad
asi pontja f -nek.
Az a D(f )0 D(f ) az f els
ofaj
u szakad
asi pontja, ha
lim f, lim f R.
a0

a+0

Ilyenkor
u := | lim f lim f |
a+0

a0

az f ugr
asa a-ban.
Az els
ofaj
u szakad
asi pont speci
alis esete a megsz
untethet
o szakad
asi pont, ahol u = 0, vagyis
R 3 lim f = lim f (= lim f 6= f (a)).
a0

a+0

Az a D(f ) m
asodfaj
u szakad
asi pont, ha nem elsofaj
u.
4.32. Megjegyzes. A 4.30. Tetelb
ol r
ogt
on adodik, hogy intervallumon ertelmezett monoton f
uggvenynek
b
armely szakad
asi pontja csak els
ofaj
u lehet, de nem megsz
untetheto. (Vilagos, hogy a monotonit
as miatt a letez
o egyoldali hat
arertekek vegesek.)
4.33. Megjegyzes. A Dirichlet-f
uggvenynek minden valos szam masodfaj
u szakadasi pontja.

4.6. Elemi f
uggv
enyek folytonoss
aga
es hat
ar
ert
eke
Jelen fejezet tanulm
anyoz
as
ahoz erdemes visszalapozni a masodik fejezethez, es az ott szereplo
abr

akhoz !
t
4.34. All
as. A 2.2.1. fejezetben felsorolt hatvanyf
uggvenyek folytonosak.

Bizonyt
as. Alkalmazzuk a 4.15. Atviteli
elvet ! Legyen xn , x D(idr ) (n N), xn x tetszoleges
sorozat. Be kell l
atni, hogy
idr (xn ) = xrn idr (x) = xr .
t
Ez k
ovetkezik a 3.58. All
asb
ol.
A hatv
anyf
uggvenyek folytonoss
aga miatt hatarertekeiket elegendo az ertelmezesi tartomanyon
kv
uli torl
od
asi pontokban meggondolni.
t
4.35. All
as. Ha n p
aros, akkor
lim idn

lim idn

lim idn

lim idn = +,

lim idn = 0,

+.

Ha n p
aratlan, akkor
lim idn = ,

lim idn = +,

lim idn

lim id
0

= ,

lim idn = 0,

lim idn = +.
0+

Tov
abb
a, ha r R tetsz
oleges, akkor az R+ -on ertelmezett idr f
uggvenyre
lim idr

+,

lim idr

+,

+
0+

r > 0,
lim idr = 0,

r < 0.

66

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

Bizonyt
as. Ad
odik a 4.6. Atviteli
elvbol es a f
uggvenyek szigor
u monotonitasabol a megfelelo
t
intervallumokon, ld. a 3.56. All
asnak a hatvanyozas es rendezes kapcsolatarol szolo reszet.
t
4.36. All
as. B
armely a > 0, a 6= 1 eseten az expa exponencialis f
uggveny (ld. (2.1)) folytonos.

Bizonyt
as. Alkalmazzuk a 4.15. Atviteli
elvet ! Legyen x R, xn x tetszoleges sorozat. Be kell
l
atni, hogy
expa (xn ) = axn expa (x) = ax .
Ez ad
odik a 3.57. K
ovetkezmenyb
ol.
t
4.37. All
as. B
armely a > 0, a 6= 1 eseten a loga = (expa )1 logaritmusf
uggveny folytonos.
Bizonyt
as. K
ovetkezik a 4.52. Tetelb
ol (folytonos f
uggveny inverze is folytonos).
Az exponenci
alis es logaritmusf
uggvenyek folytonossaga miatt hatarertekeiket elegendo az ertelmezesi
tartom
anyon kv
uli torl
od
asi pontokban meggondolni.
t
4.38. All
as. B
armely a > 1 eseten
lim expa

lim loga = +,

lim loga = .

lim expa = 0,

0+

B
armely 0 < a < 1 eseten
lim expa

lim loga = +,
0+

lim loga = .

lim expa = 0,

tasnak
Bizonyt
as. Ad
odik a 4.6. Atviteli
elvb
ol es a f
uggvenyek szigor
u monotonitasabol, ld. a 3.56. All
a hatv
anyoz
as es rendezes kapcsolat
ar
ol szolo reszet.
t
4.39. All
as. A 2.2.3. fejezetben felsorolt trigonometrikus f
uggvenyek es inverzeik folytonosak.
Bizonyt
as. A 4.6.
abra alapj
an bel
athato |x| <

2 -re

| sin x| |x|,

(|x| >

2 -re

pedig trivialis), hogy

x R.

A 4.15. Atviteli
elvet alkalmazzuk. Legyen x R es xn x tetszoleges sorozat. Ekkor felhasznalva,
hogy | cos | 1, kapjuk :






xn + x
xn x 
xn x 


|sin xn sin x| = 2 cos
sin
2 sin
.
2
2 
2 
A fenti egyenl
otlenseg alapj
an


 xn x 

 = |xn x| 0,
|sin xn sin x| 2 
2 
es ezt akartuk bel
atni.
Mivel
cos x = sin

(4.4)


x ,

2
ezert a 4.18. Tetel miatt cos is folytonos. A tg es ctg f
uggvenyek gy ket folytonos f
uggveny
tast). A trigonometrikus f
h
anyadosakent
allnak el
o, ezert folytonosak (ld. a 4.17. All
uggvenyek
inverzeinek folytonoss
aga pedig a 4.52. Tetelbol adodik.
K
onnyen meggondolhat
o, hogy a sin es cos f
uggvenyeknek nincs hatarertek
uk -ben. Azonban
ervenyesek az al
abbiak :

HATAR
ERT
EKE

4.6. ELEMI FUGGV

ENYEK
FOLYTONOSSAGA
ES

67

t
4.40. All
as.
lim

2 +k0

tg = +,

lim ctg = ,

lim

2 +k+0

lim ctg = +, k Z,

k0

k+0

lim arctg = ,
2
lim arcctg = ,

tg = , k Z,

,
2
lim arcctg = 0.
lim arctg =

t
4.41. All
as. A 2.2.4. fejezetben felsorolt hiperbolikus f
uggvenyek es inverzeik folytonosak.
Bizonyt
as. A hiperbolikus f
uggvenyek folytonossaga adodik az exp f
uggveny folytonossagabol es
t
a 4.17. All
asb
ol, az inverzeik folytonossaga pedig a 4.52. Tetelbol.
t
4.42. All
as.
lim sh = ,

lim sh = +,

lim ch

lim th

lim th

lim cth = ,

lim ch = +,

lim cth = 1,

lim cth = 1,

lim cth = +.

0+

Bizonyt
as. A sh esetet bizonytjuk, a tobbi hasonloan megy. Felhasznaljuk az exp f
uggveny
hat
arertekeit.
ex ex
0
lim shx = lim
=
= .
x
x
2
2
t
4.43. All
as.
lim arsh = ,

lim arsh = +,

lim arch = +,

lim arth

lim arth

lim arcth

1+0
10

lim arcth = ,

10

lim arcth = ,

1+0

lim arcth = 0.

Bizonyt
as. Ad
odik a megfelel
o inverzf
uggvenyek hatarertekeibol.

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

68

4.7. Nevezetes f
uggv
enyhat
ar
ert
ekek
Az al
abbi nevezetes f
uggvenyhat
arertekek bizonytasa mind adodik a 4.19. Tetel megfelelo szereposzt
assal val
o alkalmaz
as
ab
ol.
1.

lim x x = 1.

x+

Bizonyt
as. A 4.6. Tetelt alkalmazzuk. Legyen xn tetszoleges sorozat, es tegy
uk fel,
hogy xn > 1 (egy indext
ol kezdve ez biztos teljes
ul). Ekkor
1

([xn ]) [xn ]+1 (xn ) xn ([xn ] + 1) [xn ] .

1

A bal ill. jobb oldalon az (n n+1 ) ill. ((n+1) n ) egy-egy reszsorozata all, melyek 1-hez tartanak.
Igy (xn ) x1n 1, amib
ol az
allt
as kovetkezik.
2.
lim xx = 1.

x0+

Bizonyt
as. Mivel tetsz
oleges xn 0+ eseten


1
xn

 xn
=

1
xn

+, ezert az 1. pont alapjan

1
1,
xxnn

ul. A 4.6. Tetel alapjan kesz.

gy xxnn 1 is teljes
3.

logc x
=0
x+ xp
lim

(p, c > 0, c 6= 1).

Bizonyt
as. Vil
agos, hogy ha p > 0, akkor limx xp = +. Alkalmazva a 4.19. Tetel 2.
pontj
at es az 1. nevezetes hat
arerteket kapjuk, hogy
1

lim (xp ) xp = 1.

x+

Kihaszn
alva a logc f
uggveny folytonossagat es a 4.19. Tetel 1. pontjat,
logc xp
p logc x
= lim
= logc 1 = 0.
x+
x+
xp
xp

lim logc (xp ) xp = lim

x+

Ebb
ol p-vel val
o oszt
as ut
an k
ovetkezik az alltas.
4.

xq
=0
x+ ax
lim

Bizonyt
as. A fenti 3.-at p :=

1
q

(a (1, +), q > 0).

es c := a szamokra alkalmazva kapjuk, hogy

lim

x+

loga x
1

= 0.

xq

Tudjuk, hogy a > 1 miatt lim ax = +. A 4.19. Tetel 2. pontjat felhasznalva

x+

lim

x+

loga ax
1

(ax ) q

= lim

x+

x
1

(ax ) q

= 0.

ERT
EKEK

4.7. NEVEZETES FUGGV

ENYHAT
AR

69

Mivel limx0 xq = 0, ezert a 4.19. Tetel 1. pontja alapjan tulajdonkeppen a fenti hatarertek
q. hatv
any
at veve ,
!q
x
xq
lim
= lim x = 0.
1
x+
x+ a
(ax ) q

5.
lim xp logc x = 0

x0+

(p, c > 0, c 6= 1).

Bizonyt
as. Ha x 0+, akkor xp 0+ is teljes
ul. Felhasznalva 2.-t es a 4.19. Tetel 1.
pontj
at, kapjuk :
p
lim (xp )x = 1.
x0+

Ismet alkalmazva a 4.19. Tetel 1. pontjat es a logc f

uggveny folytonossagat,
p

lim logc (xp )x = lim xp logc xp = lim p xp logc x = logc 1 = 0.

x0+

x0+

x0+

Innen p-vel osztva kapjuk a kv

ant egyenloseget.
6.
x
1
lim
1+
x+
x
x

1
lim
1+
x
x


e,

e.

Bizonyt
as. A 3.9. fejezet 9. pontjanak bizonytasaban meggondoltak szerint kovetkezik.
7.

lim (1 + t) t = e.

t0

Bizonyt
as. Legyen tn 0 tetsz
oleges sorozat. Ekkor az ( t1n ) sorozat vagy +-hez tart, vagy
-hez, vagy ket olyan reszsorozatbol all ossze, melyek egyike +-hez, a masik -hez
tart. A 6. pont alapj
an ezert
(1 + tn )

1
tn

1+

1
1
tn

! t1

e,

es ezt kellett megmutatni.

8.
lim

t0

logc (1 + t)
1
=
t
ln c

(c > 0, c 6= 1).

Bizonyt
as. Mivel logc folytonos, ezert alkalmazva a 4.19. Tetel 1. pontjat es a fenti 7.
hat
arerteket :
1
logc (1 + t)
1
= logc e =
.
lim logc (1 + t) t = lim
t0
t0
t
ln c

9.
lim

xa

logc x logc a
1
=
xa
a ln c

(a, c > 0, c 6= 1).

70

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES
Bizonyt
as. Vil
agos, hogy

x
1 0.
a
A 4.19. Tetel 2. pontja es a fenti 8. hatarertek alapjan
x a

logc (1 + xa 1)
1
logc x logc a
=
.
= lim a
x
xa
xa
x

a
ln
c

1
a
lim

Ebb
ol a-val osztva ad
odik az
alltas.
10.

cx 1
= ln c (c > 0, c 6= 1).
x0
x
lim

Bizonyt
as. Vil
agos, hogy
x 0 cx 1 0.
A 4.19. Tetel 2. pontja es a fenti 8. hatarertek alapjan
logc (1 + cx 1)
x
1
= lim x
=
.
x0
x0 c 1
cx 1
ln c
lim

Ebb
ol reciprokot veve ad
odik az alltas.
11.

cx ca
= ca ln c (c > 0, c 6= 1).
xa x a
lim

Bizonyt
as. Vil
agos, hogy
x a x a 0.
A 4.19. Tetel 2. pontja es a 10. hatarertek alapjan
1 cx ca
cxa 1
= lim a
= ln c.
xa c
xa x a
xa
lim

Ebb
ol ca -nal szorozva ad
odik az alltas.
12.
lim

x0

sin x
=1
x

4.6. abra.

ERT
EKEK

4.7. NEVEZETES FUGGV

ENYHAT
AR

71

Bizonyt
as. A 4.6.
abra alapj
an meggondolhato, hogy
sin x < x < tan x, ha 0 < x <

.
2

Ebb
ol
cos x <

sin x
<1
x

ad
odik, es felhaszn
alva a cos f
uggveny 0 pontbeli folytonossagat, kapjuk, hogy
lim

x0+

sin x
= 1.
x

A
sin(x)
sin x
=
x
x
egyenl
oseg alapj
an
sin x
=1
x0 x
lim

is igaz, gy az
allt
ast bizonytottuk.
t
4.44. All
as. Legyen f : R R, a D(f )0 es tegy
uk fel, hogy lim f = 1. Tegy
uk fel tov
abb
a,
a
hogy
lim g(x) (f (x) 1) =: b.
xa

Ekkor

e ,
lim f g = lim exp = 0,
a

+,

b R;
b = ;
b = +.

Bizonyt
as. Tegy
uk fel el
osz
or, hogy a-nak letezik olyan K(a) kornyezete, hogy f (x) 6= 1, x

K(a).
Vil
agos, hogy lim f = 1 miatt K(a)-t
u
gy is megvalaszthatjuk, hogy ott f > 0. Ekkor
a

ln f (x)

f (x)g(x) = eg(x)ln f (x) = eg(x)(f (x)1) f (x)1 ,

x K(a)

A 8. nevezetes hat
arertek alapj
an
lim

t0

ln(1 + t)
= 1.
t

Alkalmazva az f (x) 1 bels

o f
uggvennyel valo helyettestest (ez megteheto, mivel f (x) 6= 1,

x K(a),
ld. a 4.19. Tetel 2. pontja) kapjuk, hogy
ln f (x)
= 1.
xa f (x) 1
lim

Mivel lim g(x) (f (x) 1) = b, ezert

xa

ln f (x)

lim f (x)g(x) = lim eg(x)(f (x)1) f (x)1 = lim ey .

xa

xa

yb

M
asreszt, ha f az a-hoz tetsz
olegesen kozel felvesz 1-t, akkor sz
uksegszer
uen b = 0, f g pedig az a
k
ozeleben 1, gy a-beli hat
arerteke is 1 = e0 .

72

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

4.45. P
elda. Sz
amtsuk ki az


lim

x+

xc
x+c

x
(c R)

hat
arerteket ! A fenti szereposzt
assal :
f (x) :=

xc
,
x+c

g(x) := x,

tov
abb
a

a := +,

xc
=1
x+ x + c

lim f (x) = lim

x+

es


lim g(x) (f (x) 1) = lim x

x+

x+


2c x
xc
1 = lim
= 2c =: b.
x+ x + c
x+c

Igy

lim

x+

xc
x+c

x

= e2c .

4.8. Folytonos f
uggv
enyek tulajdons
agai
Ebben az alfejezetben intervallumon ertelmezett folytonos f
uggvenyek tulajdonsagaival foglalkozunk, ezert az al
abbiakban az f : I R jeloles alatt mindig D(f ) = I-t ert
unk. Az elso fontos
eredmenyt egyszer
ubben u
gy fogalmazhatjuk meg, hogy egy intervallumon folytonos f
uggveny
grafikonj
anak lerajzol
asakor ,,nem emelj
uk fel a ceruzat.
4.46. T
etel (Bolzano-Darboux-tetel). Legyen f : [a, b] R folytonos f
uggveny. Ekkor ha u R
olyan, hogy
f (a) < u < f (b) (vagy f (b) < u < f (a)),
akkor letezik c (a, b), melyre f (c) = u.

4.7.
abra. Bolzano-Darboux-tetel
Bizonyt
as. Legyen peld
aul f (a) < u < f (b). Definialjuk a kovetkezo halmazt :
H := {x [a, b] : f (x) < u} .
Ekkor H 6= , ugyanis a H. M
asreszt H fel
ulrol korlatos, mivel H [a, b], tehat b egy felso
korl
atja. Igy a Fels
o hat
ar axi
om
aja miatt H-nak van legkisebb felso korlatja, sup H R. Legyen
c := sup H.

4.8. FOLYTONOS FUGGV

ENYEK
TULAJDONSAGAI

73

H [a, b] miatt c [a, b] teljes

ul. A szupremum tulajdonsagai alapjan
n N eseten xn H : c

1
< xn c.
n

Az gy kapott (xn ) H sorozatra nyilvan xn c igaz. Alkalmazva f -re a 4.15. Atviteli

elvet,
kapjuk, hogy
f (xn ) f (c).
Mivel f (xn ) < u minden n-re, ezert f (c) u. Indirekt tegy
uk fel, hogy f (c) < u. Jelolje
:=

u f (c)
> 0,
2

ekkor u > f (c) + . Az f f

uggveny c-beli folytonossagat kihasznalva,
az > 0 sz
amhoz > 0, hogy x (c , c + ) [a, b] eseten f (x) (f (c) , f (c) + ).
V
alasszunk egy x (c, c + ) [a, b] sz
amot ! A c = sup H defincio miatt x
/ H. Masreszt a fentiek
alapj
an
(f (c) <) f (x) < f (c) + < u
kellene teljes
ulj
on, amib
ol viszont x H kovetkezik ez ellentmondas.
Ennek a tetelnek egy fontos k
ovetkezmenye, hogy intervallum folytonos f
uggvennyel vett kepe is
intervallum.
4.47. K
ovetkezm
eny. Ha f egy tetsz
oleges I intervallumon ertelmezett folytonos f
uggveny, akkor
f Darboux-tulajdons
ag
u, azaz b
armely J I intervallum eseten
f (J) := {f (x) : x J}
intervallum.
Bizonyt
as. Legyen f egy I intervallumon ertelmezett folytonos f
uggveny, es legyen J I intervallum. Be kell l
atni, hogy f (J) is intervallum, vagyis az intervallum 1.27. Defincioja szerint
b
armely y1 < u < y2 , y1 , y2 f (J) eseten u f (J).
Mivel y1 = f (a) es y2 = f (b) valamely a, b J szamokra, tovabba f : [a, b] R folytonos (hiszen
[a, b] J I), ezert alkalmazhatjuk a Bolzano-Darboux-tetelt. Ennek alapjan
c (a, b) J, melyre f (c) = u,
vagyis u f (J), es ezt akartuk bel
atni.
4.48. K
ovetkezm
eny (Bolzano-tetel). Ha f olyan, intervallumon ertelmezett folytonos f
uggveny,
mely felvesz pozitv es negatv erteket is, akkor f -nek van gy
oke (nullhelye) az intervallumban.
Bizonyt
as. A feltetel szerint leteznek olyan a, b I szamok, melyekre f (a) < 0 < f (b). A BolzanoDarboux-tetel alapj
an c (a, b) (vagy c (b, a)), melyre f (c) = 0.
Ha egy halmaz infimuma/szupremuma eleme a halmaznak, akkor azt mondjuk, hogy ez a halmaz
minimuma/maximuma. Hasonl
oan definialhatjuk egy f
uggveny minimumat/maximumat mint az
ertekkeszletenek megfelel
o elemet.
4.49. Definci
o. Legyen f : R R tetszoleges f
uggveny. Ha letezik olyan x0 D(f ), hogy
x D(f ) eseten f (x) f (x0 ) (ill. f (x) f (x0 )),
akkor f (x0 ) az f minimuma (ill. maximuma).

74

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

4.8. abra. Weierstrass-tetel

4.50. T
etel (Weierstrass-tetel). Legyen f : [a, b] R folytonos f
uggveny. Ekkor f -nek van minimuma es maximuma.
Bizonyt
as. A 4.47. K
ovetkezmeny alapjan R(f ) = f ([a, b]) intervallum. Jelolje m := inf R(f ) es
M := sup R(f ). Azt kell bel
atni, hogy m, M R(f ). Az infimum tulajdonsagai alapjan
n N eseten yn R(f ) : m yn < m +

1
.
n

A kapott (yn ) sorozatra yn m teljes

ul. Mivel yn R(f ), n N, ezert leteznek xn [a, b], n N
sz
amok, melyekre f (xn ) = yn . Igy
f (xn ) m.
A kapott (xn ) [a, b] sorozat korl
atos, ezert a 3.31. Bolzano-Weierstrass-tetel szerint van konvergens reszsorozata, (xni ). Legyen
d := lim xni [a, b].

A 4.15. Atviteli
elv alapj
an az f f
uggveny d-beli folytonossagabol adodik, hogy
f (xni ) f (d) = m,
mivel (f (xni )) reszsorozata az m-hez tarto (f (xn ))-nek. Ezzel belattuk, hogy f (d) = m R(f ).
Az M esete ezzel anal
og m
odon gondolhato meg.
4.51. K
ovetkezm
eny. Korl
atos es z
art intervallumon ertelmezett folytonos f
uggveny ertekkeszlete
korl
atos es z
art intervallum.
Bizonyt
as. Azonnal ad
odik a 4.47. K
ovetkezmenybol es a 4.50. Weierstrass-tetelbol.
A k
ovetkez
o tetelben azt gondoljuk meg, hogy milyen tulajdonsag
u egy (intervallumon ertelmezett)
folytonos f
uggveny inverze.
4.52. T
etel (Folytonos f
uggveny inverze). Legyen f egy I intervallumon ertelmezett folytonos es
injektv f
uggveny. Ekkor f szigor
uan monoton. Tov
abb
a, az f 1 inverz f
uggveny
is intervallumon van ertelmezve ;
szigor
uan monoton ugyan
ugy, mint f ;
folytonos.

4.8. FOLYTONOS FUGGV

ENYEK
TULAJDONSAGAI

75

Bizonyt
as. El
osz
or meggondoljuk, hogy ha f folytonos es injektv, akkor szigor
uan monoton.
Tegy
uk fel indirekt, hogy
x1 , x2 , x3 I, x1 < x2 < x3 , hogy f (x1 ) < f (x3 ) < f (x2 ),
(az
osszes t
obbi ,,rossz eset hasonl
oan gondolhato meg).
Mivel [x1 , x2 ] I = D(f ) es f (x1 ) < u := f (x3 ) < f (x2 ), ezert a 4.46. Bolzano-Darboux-tetel
alapj
an
c (x1 , x2 ) : f (c) = u = f (x3 ).
Ez azonban ellentmond f injektivit
as
anak, ugyanis c < x3 .
Most l
assuk be az inverzf
uggvenyre vonatkozo alltasokat !
A 4.47. K
ovetkezmeny alapj
an D(f 1 ) = R(f ) intervallum.
Legyenek y1 < y2 , y1 , y2 D(f 1 ) = R(f ) szamok, es tegy
uk fel, hogy f szigor
uan monoton
n
ov
o. Ekkor a letez
o x1 , x2 D(f ), f (x1 ) = y1 , f (x2 ) = y2 szamokra nyilvan
f 1 (y1 ) = x1 < x2 = f 1 (y2 )
teljes
ul. A szigor
uan monoton fogyo eset hasonloan meggondolhato.
Indirekt tegy
uk fel, hogy y az f 1 egy szakadasi pontja. Mivel f 1 intervallumon ertelmezett
szigor
uan monoton f
uggveny, ezert a 4.32. Megjegyzes alapjan y-ban csak elsofaj
u, nem
megsz
untethet
o szakad
asa lehet. Ez azonban azt jelentene, hogy R(f 1 ) = D(f ) nem volna
intervallum, ami ellentmond
as. Tehat f 1 folytonos.

Az al
abbiakban a folytonoss
agnak egy fontos specialis esetet definialjuk, amikor egy halmaz pontjaiban a folytonoss
ag definci
oja alapj
an > 0-hoz letezo nem f
ugg a pont helyetol.
4.53. Definci
o. Legyen f : R R es H D(f ). Azt mondjuk, hogy az f f
uggveny egyenletesen
folytonos H-n, ha
> 0-hoz > 0, hogy x, y H, |x y| < eseten |f (x) f (y)| < .
4.54. P
elda. Az f (x) = x egyenletesen folytonos R-en. Az f (x) = x2 azonban nem egyenletesen
folytonos R-en. Kes
obb l
atni fogjuk, hogy viszont ez a f
uggveny is egyenletesen folytonos barmely
[a, b] korl
atos es z
art intervallumon.
4.55. P
elda. Az f : R R f
uggvenyt Lipschitz-tulajdons
ag
u nak mondjuk, ha letezik olyan L > 0
konstans, hogy
|f (x) f (y)| L |x y|, x, y D(f ).
Egy Lipschitz-tulajdons
ag
u f
uggveny egyenletesen folytonos D(f )-en, ugyanis ha > 0 adott,
akkor := L v
alaszt
assal, x, y D(f ), |x y| < eseten
|f (x) f (y)| L |x y| < L

= .
L

Lipschitz-tulajdons
ag
u peld
aul az id es a sin (ld. a (4.4) becslest xn = y-ra) L = 1 konstanssal.
t
4.56. All
as. Ha f egyenletesen folytonos H-n, akkor folytonos is H-n.
Bizonyt
as. Legyen a H tetsz
oleges es > 0 adva. Ekkor az egyenletes folytonossag defincioja
alapj
an
> 0-hoz > 0, hogy x, y H, |x y| < eseten |f (x) f (y)| < .
Ezzel a v
alaszt
assal, a fentit y = a-ra alkalmazva kapjuk, hogy
|x a| < eseten |f (x) f (a)| < ,
ami epp az a-beli folytonoss
agot jelenti.

76

ERT
EKE

FOLYTONOSSAGA

NEGYEDIK FEJEZET. FUGGV

ENYEK
HATAR
ES

A 4.54. Peld
aban l
attuk, hogy az
alltas megfordtasa altalaban nem igaz, tehat van olyan H
halmaz es H-n folytonos f
uggveny, mely nem egyenletesen folytonos. A kovekezo tetel azt mondja
ki, hogy ha H korl
atos es z
art intervallum, akkor ez az eset nem allhat fenn.
4.57. T
etel (Heine-tetel). Ha f : [a, b] R folytonos f
uggveny, akkor f egyenletesen folytonos
[a, b]-n.
Bizonyt
as. Indirekt tegy
uk fel, hogy f nem egyenletesen folytonos [a, b]-n. Ez a defincio alapjan
a k
ovetkez
ot jelenti :
> 0, hogy > 0 eseten x , y [a, b], |x y | < , melyre |f (x ) f (y )| .
V
alasszunk megfelel
o xn , yn [a, b] pontokat =
(xn ), (yn ) [a, b] sorozatokat, melyekre
|xn yn | <

1
n

> 0-hoz minden n N-re ! Igy kaptunk olyan

1
es |f (xn ) f (yn )| ,
n

n N.

Mivel (xn ) [a, b] korl

atos sorozat, ezert a 3.31. Bolzano-Weierstrass-tetel szerint letezik konvergens reszsorozata, (xni ). Legyen
x := lim xni [a, b].
Az |xn yn | <

1
n

miatt (yni ) is konvergens es

x = lim yni .

A 4.15. Atviteli
elv alapj
an az f f
uggveny x pontbeli folytonossagabol kovetkezik, hogy
f (xni ) f (x) es f (yni ) f (x),
ami ellentmond
as, hiszen
|f (xni ) f (yni )| ,

i N.

 odik fejezet
Ot

Sorok
A sorokra akkor van sz
ukseg
unk, mikor vegtelen sok szamot akarunk osszeadni. A sorok tulajdonkeppen speci
alis alak
u, veges
osszegekbol allo sorozatok. Az alabbi temakoroket targyaljuk.
Sor konvergenci
aja,
osszege
Konvergenciakriteriumok sorokra
Sorok Cauchy-szorzata

5.1. V
egtelen sorok
Vegy
unk egy 1 meteres rudat. A harmadik, sorozatokrol szolo fejezetben meggondoltak szerint ha
a rudat felbev
agjuk, majd a felrudat is felbevagjuk, majd az egyik darabot ismet felbevagjuk es
gy tov
abb, akkor a r
udhosszaknak
1 1 1
1
, 2, 3,..., n,...
2 2 2
2
sorozat
ahoz jutunk. Most gondoljunk arra, hogy valaki a r
ud szeletelesenel kapott darabokat ossze
szeretne illeszteni, azaz az
1
1
1
1
+
+ 3 + ... + n + ...
2 22
2
2
usag
ut, gy a kapott r
ud
,,
osszeget szeretne elkeszteni. Akkor az 21 -hez hozzaragasztja az 212 hossz
1
1
1
1
1
1
+
hossz
u
lesz
;
majd
ehhez
ragasztja
az
hossz
u
s
a
g
u
t,

gy
+
+
hossz
u
t
kap,

e
s

gy
2
3
2
3
2
2
2
2
2
2
tov
abb. A kapott
osszegekb
ol
all
o sorozatot fogjuk vegtelen sornak nevezni.
5.1. Definci
o. Legyen (an ) egy adott sorozat. Keszts
uk el az
S1 := a1 , S2 := a1 + a2 , S3 := a1 + a2 + a3 , . . . , Sn := a1 + a2 + . . . + an , . . .
osszegek

sorozat
at. A kapott (Sn ) := (a1 + a2 + . . . + an ) sorozatot (vegtelen) sor nak nevezz
uk,
P
es
an -nel jel
olj
uk, azaz
X
an := (Sn ).
Itt Sn := a1 + a2 + . . . + an a sor n. reszlet
osszege vagy szelete.
A vegtelen sor teh
at egy speci
alis alak
u sorozat. Ennek megfeleloen beszelhet
unk arrol, hogy egy
sor konvergens vagy divergens.
P
5.2.
o. Azt mondjuk, hogy a an vegtelen sor konvergens, ha az (Sn ) sorozat konvergens.
P Definci
an divergens, ha az (Sn ) sorozat divergens.
77

 ODIK

OT
FEJEZET. SOROK

78

Ha az (Sn ) sorozatnak letezik (veges vagy vegtelen) hatarerteke, akkor a

a reszlet
osszeg-sorozat hat
arerteket ertj
uk, azaz

an vegtelen sor
osszegen

an := lim Sn .

n=1

5.3. P
elda. Mertani sor
Legyen q R, |q| < 1. Tekints
uk a (q n ) osszeadando sorozatot ! Az n-edik reszletosszeg (n 0) :
Sn = 1 + q + q 2 + q 3 + . . . + q n =

q n+1 1
.
q1

Mivel q n 0, ezert
lim Sn = lim
teh
at a

q n+1 1
1
1
=
=
.
q1
q1
1q

q n vegtelen sor konvergens, es

qn =

n=0

1
1q

a vegtelen sor
osszege.
Ha q 1, akkor a fenti reszlet
osszegre Sn teljes
ul, tehat

q n = .

n=0

Ha pedig q 1, akkor a

q n sornak nem letezik osszege.

5.4. P
elda. A (3.10) nevezetes hat
arertek tulajdonkeppen az alabbi sorosszeget jelenti :

X
1
= e.
n!
n=0

A veges sok sz
am
osszead
as
ara teljes
ulo azonossagok koz
ul a vegtelen sorok osszegere teljes
ul az
asszociativit
as, valamint, hogy konstanst kiemelhet
unk belole. A vegtelen sorok szorzatara (es a
szorzat megfelel
o defini
al
as
ara) vonatkozo szabalyok mar bonyolultabbak, errol a fejezet vegen
ejt
unk neh
any sz
ot.
5.5. T
etel (Sorok
osszege es m
uveletek). Tegy
uk fel, hogy

an = A R es

bn = B R,

n=1

n=1

c R. Ekkor
(a)

(c an ) = c

n=1

an = c A;

n=1

(b)

(an + bn ) =

n=1

X
n=1

an +

X
n=1

bn = A + B, ha az o
sszeg ertelmes.


5.1. VEGTELEN
SOROK

79

Bizonyt
as. Jel
olje Sn := a1 + + an , Tn := b1 + + bn . A feltetelek szerint lim Sn = A,
lim Tn P
= B.
(a) A (c an ) sor n. szeletere
Un = (c a1 ) + (c an ) = c (a1 + + an ) = c Sn .
Ebb
ol k
ovetkezik, hogy

(c an ) = lim Un = c lim Sn = c A = c

n=1

(b) A

an .

n=1

P
(an + bn ) sor n. szeletere
Vn = (a1 + b1 ) + (an + bn ) = (a1 + + an ) + (b1 + + bn ) = Sn + Tn .

Ebb
ol k
ovetkezik, hogy

(an + bn ) = lim Vn = lim Sn + lim Tn = A + B =

n=1

X
n=1

an +

bn .

n=1

A reszlet
osszegek sorozata gy a sor pontosan akkor konvergens, ha teljes
ul ra a Cauchykriterium.
P
5.6. T
etel (Cauchy-kriterium sorokra). A
an sor pontosan akkor konvergens, ha
> 0-hoz N N, hogy n > m N eseten |am+1 + + an | < .
Bizonyt
as. Alkalmazzuk a 3.36. Tetelt az (Sn ) sorozatra, es hasznaljuk fel, hogy
|Sn Sm | = |am+1 + + an | ,

n > m.

A Cauchy-kriteriumb
ol k
ovetkezik, hogy ha egy sor konvergens, akkor a tagjaibol allo sorozat
0-hoz tart.
P
t
5.7. All
as. Ha
an konvergens, akkor an 0.
P
Bizonyt
as. Mivel
an egy konvergens sor, ezert az (Sn ) sorozat konvergens. A fenti Cauchykriterium szerint b
armely > 0 hibakorlathoz van olyan N k
uszobindex, hogy minden m N es
n := m + 1 > N eseten
|am+1 + + an | = |an | < .
Ez eppen azt jelenti, hogy an 0.
Fontos megjegyezn
unk, hogy a fenti alltas megfordtasa nem igaz ! Ehhez az alabbi peldakat
gondoljuk meg.
5.8. P
elda. Legyen (an ) := (ln n+1
uk a
n ), vagyis tekints
X n+1
ln
n
sort ! Mivel

n+1
n

=1+

1
n

1, ezert
an = ln

n+1
ln 1 = 0.
n

M
asreszt minden n N eseten


2
3
4
n+1
2 3 4
n+1
Sn = ln + ln + ln + . . . + ln
= ln

= ln(n + 1).
1
2
3
n
1 2 3
n
P
Mivel ln(n + 1) , ezert (Sn ) nem korlatos, gy
an nem konvergens.

 ODIK

OT
FEJEZET. SOROK

80
5.9. P
elda. Harmonikus sor
Tekints
uk a

X1
n

P1
etelt
vegtelen sort ! Tudjuk, hogy n1 0. Megmutatjuk, hogy a
n sor nem konvergens. Az 5.6. T
alkalmazzuk. Legyen := 21 . Ekkor b
armely N N eseten m = N es n = 2N valasztassal


 1
1
1 
1

|am+1 + + an | = 
N
+ +
= ,
N +1
2N 
2N
2
P1
ul a Cauchy-kriterium, gy nem konvergens.
teh
at a
n sorra nem teljes
A gyakorlatban el
ofordulnak az u
n. abszol
ut konvergens sorok.
P
P
5.10. Definci
o. A
an abszol
ut konvergens, ha
|an | konvergens.
P
P
t
5.11. All
as. Ha
an abszol
ut konvergens, akkor
an konvergens.
P
Bizonyt
as. Mivel
|an | konvergens, ezert az 5.6. Tetel alapjan > 0-hoz N , hogy n > m
N eseten
||am+1 | + . . . + |an || = |am+1 | + . . . + |an | < .
P
Ekkor a
an sorra is teljes
ul a Cauchy-kriterium ugyanezen k
uszobindexszel, hiszen
|am+1 + . . . + an | |am+1 | + . . . + |an | < .
P
Ez eppen azt jelenti, hogy
an konvergens.

5.2. Konvergenciakrit
eriumok
A gyakorlatban sokszor nehez eld
onteni egy-egy sor konvergenciajat a defincio vagy a Cauchykriterium alapj
an. M
asreszt,
altal
aban a sor osszegenek ertekere nincs sz
ukseg
unk, csak annak
ismeretere, hogy konvergens-e. Az al
abbiakban nehany olyan tetellel ismerked
unk meg, melyek
hasznosak lehetnek sorok konvergenci
ajanak/divergenciajanak meghatarozasahoz. A teteleket pozitv ( 0) tag
u sorokra mondjuk ki, majd altalanostjuk tetszoleges elojel
u tagokbol allo sorokra.
El
osz
or azt gondoljuk meg, hogy egy pozitv tag
u sornak mindig letezik osszege.
t
5.12. All
as. Ha an 0, n N, akkor

an = A R

n=1

mindig letezik, megpedig A R (teh

at a sor konvergens), ha a reszlet
osszegeib
ol a
ll
o (Sn ) sorozat
fel
ulr
ol korl
atos, es A = +, ha (Sn ) fel
ulr
ol nem korl
atos.
Bizonyt
as. K
ovetkezik abb
ol, hogy ilyenkor (Sn ) monoton novo sorozat, tehat alkalmazhato
t
a 3.43. All
as : (Sn ) hat
arerteke veges vagy +, attol f
uggoen, hogy fel
ulrol korlatos vagy nem.
5.13. K
ovetkezm
eny. Az 5.9. Peld
aban a harmonikus sor
osszege

X
1
= +.
n
n=1

t
Az 5.12. All
as alapj
an az al
abbi, pozitv tag
u sorokra kimondott konvegenciakriteriumok eseteben
mindig elegend
o azt vizsg
alni, hogy a reszletosszegekbol allo sorozat fel
ulrol korlatos vagy nem.
Az els
o az u
n.
osszehasonlt
o vagy majorans- ill. minoranskriterium.


5.2. KONVERGENCIAKRITERIUMOK

81

5.14. T
etel (Osszehasonl
t
o kriterium). Legyen 0 an bn , n N.
P
P
(a) Ha
bn konvergens, akkor
an konvergens.
(b) Ha

an divergens, akkor

bn divergens.

Bizonyt
as. Legyen Sn := a1 + a2 + . . . + an es Tn := b1 + b2 + . . . + bn , n N. Az elobbiek alapjan
(Sn ) es (Tn ) monoton n
ov
o sorozatok. Tovabba, a feltetel szerint
Sn Tn ,

n N.

(5.1)

P
(a) Ha bn konvergens, akkor ez azt jelenti, hogy (Tn ) konvergens, P
tehat fel
ulrol korlatos. Az (5.1)
miatt ilyenkor (Sn ) is fel
ulr
ol korl
atos, tehat konvergens, azaz
an konvergens.
P
(b) Ha an divergens, akkor (SnP
) fel
ulrol nem korlatos. Az (5.1) miatt ilyenkor (Tn ) sem korlatos
bn divergens.
fel
ulr
ol, teh
at divergens, gy

5.15. Megjegyzes. K
onnyen meggondolhato, hogy a fenti tetelben eleg lett volna megkovetelni,
hogy an bn egy N indext
ol kezdve teljes
uljon.
5.16. P
elda. Hiperharmonikus
sorok
P1
P 1
Az 5.9. Pelda alapj
an a
sor
divergens. Gyakorlatokon lattuk, hogy
n
n2 konvergens. Mivel
1
n
1
n

1
, n N, ha 1;
n
1
, n N, ha 2,
n2

ezert az 5.14. Tetel alapj

an
X 1
divergens, ha 1;
n
X 1
konvergens, ha 2.
n
5.17. Feladat. * Igazoljuk, hogy
X 1
konvergens, ha > 1!
n
A tov
abbiakban a h
anyados- es gy
okkriteriummal ismerked
unk meg.
5.18. T
etel (DAlambert-fele h
anyadoskriterium). Legyen (an ) adott sorozat, an 0, n N.
(a) Ha q (0,1) es N N, hogy

akkor

n N,

an+1
q,
an

n N,

an konvergens.

(b) Ha q > 1 es N N, hogy

akkor

an+1
q,
an

an divergens.

 ODIK

OT
FEJEZET. SOROK

82
Bizonyt
as. Legyen k N. Az (a) feltetelbol

aN +1
q aN +1 aN q
aN
aN +2
q aN +2 aN +1 q aN q 2
aN +1
..
.

aN +k
q
aN +k1
Ekkor a

aN +k aN +k1 q . . . aN q k .

an sor n = N + k-adik reszletosszegere

Sn = SN +k

a1 + . . . + aN 1 + aN + aN +1 + aN +2 + . . . + aN +k

L + aN + aN q + aN q 2 + . . . + aN q k

L + aN (1 + q + . . . + q k ) < L + aN

1
,
1q

ahol L := a1 + a2 + . . . + aN 1 , es felhasznaltuk az 5.3. Peldabol, hogy 0 < q < 1 eseten

1
= 1q
.
P
Teh
at (Sn ) fel
ulr
ol korl
atos, gy konvergens, ami azt jelenti, hogy
an konvergens.
A (b) feltetel esete hasonl
oan meggondolhato.
5.19. Megjegyzes. A h
anyadoskriterium feltetelei teljes
ulnek, ha
(a)
lim

an+1
= q [0,1),
an

illetve
(b)
lim

an+1
= q > 1.
an

5.20. T
etel (Cauchy-fele gy
okkriterium). Legyen (an ) adott sorozat, an 0, n N.
(a) Ha q (0,1) es N N, hogy
akkor

akkor

an q,

n N,

an q,

n N,

an konvergens.

(b) Ha q > 1 es N N, hogy

P

an divergens.

Bizonyt
as. Legyen k N. Az (a) feltetelbol

N
aN q aN q N

N +1
aN +1 q aN +1 q N +1
..
.

N +k
aN +k q aN +k q N +k .
P
Ekkor a
an sor n = N + k-adik reszletosszegere
Sn = SN +k

= a1 + . . . + aN 1 + aN + aN +1 + . . . + aN +k
L + q N + q N +1 + . . . + q N +k
= L + q N (1 + q + . . . + q k ) < L + q N

1
,
1q

n=0

qn =


5.2. KONVERGENCIAKRITERIUMOK

83

ahol L := a1 + a2 + . . . + aN 1 , es felhasznaltuk az 5.3. Peldabol, hogy 0 < q < 1 eseten

1
= 1q
.
P
Teh
at (Sn ) fel
ulr
ol korl
atos, gy konvergens, ami azt jelenti, hogy
an konvergens.
A (b) eset hasonl
oan gondolhat
o meg.

n=0

qn =

5.21. Megjegyzes. A gy
okkriterium feltetelei teljes
ulnek, ha
(a)
lim

an = q [0,1),

illetve
(b)
lim

an = q > 1.

Ha a fenti kriteriumokat tetsz

oleges elojel
u sorokra akarjuk alkalmazni, akkor a sor tagjainak
abszol
ut ertekere kell
oket vonatkoztatni.
t
5.22. All
as. Tegy
uk fel,Phogy (an )P
es (bn ) tetsz
oleges el
ojel
u sorozatok. Ekkor az 5.14., 5.18. es
5.20. Tetelek felteteleit a
|an | ill.
|bn | sorra alkalmazva, mindegyik tetelben az
P
(a) feltetel teljes
ulese eseten
an abszol
ut konvergens, gy konvergens ; a
P
P
(b) feltetel teljes
ulese eseten
an divergens kiveve, az 5.14. Tetelben csak a
|an | divergenci
aj
at a
llthatjuk.
Bizonyt
as. A bizonyt
as az (a) esetben megegyezik a korabbi tetelek bizonytasaval. A (b) feltetel
eseteben az 5.18. es az 5.20. Tetelek alkalmazasakor meggondolhato, hogy (|an |), gy (an ) sem
tarthat 0-hoz.
5.23. Feladat. Adjunk peld
at olyan konvergens ill. divergens sorra, melyrol sem a hanyados- sem
a gy
okkriterium alapj
an nem d
onthet
o el, hogy konvergens-e ! (Tehat ezek a kriteriumok messze
nem sz
ukseges feltetelt adnak.)
P
5.24. Feladat. L
assuk be, hogy ha a
an sorra az 5.18. Tetel (hanyadoskriterium) valamelyik
feltetele teljes
ul, akkor az 5.20. Tetel (gyokkriterium) megfelelo feltetele is teljes
ul ra !
Adjunk peld
at olyan sorra, melynek a gyokkriterium alapjan eldontheto a konvergenciaja, a
h
anyadoskriterium alapj
an azonban nem ! Tehat az elobbi alltas megfordtasa nem igaz, gy a
gy
okkriterium tenylegesen er
osebb a hanyadoskriteriumnal.
P1
P 1
5.25. P
elda. A
es a
en is
n divergens
n2 konvergens sor eset
lim

an+1
= lim n an = 1
an

teljes
ul. Teh
at az 5.19. es az 5.21. Megjegyzesben a feltetelek elesek.
Az altern
al
o sorokra vonatkozik a k
ovetkezo tetel.
5.26. T
etel (Leibniz-tetel). Legyen (an ) szigor
uan monoton fogy
o, an 0. Ekkor a
X
(1)n+1 an
vegtelen sor konvergens.
Bizonyt
as. Legyen k N. Ekkor
S1 = a1
S3 = a1 a2 + a3
..
.

S2 = a1 a2
S4 = a1 a2 + a3 a4
..
.

S2k1 = a1 a2 + . . . + a2k1

S2k = a1 a2 + . . . + a2k1 a2k

 ODIK

OT
FEJEZET. SOROK

84
Mivel an > 0 minden n-re, ezert
S1

>

S2

S3

>
..
.

S4

S2k1

>

S2k .

Felhaszn
alva, hogy a1 > a2 > a3 > a4 > . . . > a2k1 > a2k > . . . , kapjuk az alabbit
S1 > S3 > . . . > S2k1 > . . . es S2 < S4 < . . . < S2k < . . .
Ebb
ol k
ovetkezik, hogy (S2k1 ) es (S2k ) is monoton, korlatos sorozat, tehat konvergens (ld. a 3.11. Tetelt).
Mivel S2k1 S2k = a2k , ezert
lim(S2k1 S2k ) = lim a2k = 0,
hiszen an 0. Ez eppen azt jelenti, hogy
lim S2k1 = lim S2k = A R,
P
amib
ol k
ovetkezik, hogy (Sn ) is konvergens, lim Sn = A, tehat (1)n+1 an konvergens.
A bizonyt
asb
ol l
atszik, hogy A [S2k , S2k1 ] minden k N-re, gy
|S2k1 A| a2k a2k1 es |S2k A| a2k (k N),
azaz
|Sn A| an ,

n N.

Ez hasznos lehet az altern

al
o sor
osszegenek a becslesehez.
5.27. Definci
o. Ha egy sor kielegti a Leibniz-tetel felteteleit, vagyis
X
(1)n+1 an
alak
u, ahol (an ) szigor
uan monoton fogyo, an 0, akkor Leibniz-sor nak nevezz
uk.
5.28. P
elda. A

X
1
(1)n+1
n
sor Leibniz-sor,

gy
a
Leibniz-t
e
tel
szerint
konvergens.
Azonban nem abszol
ut konvergens, mert
P1
l
attuk, hogy
divergens.
n
P
5.29. Definci
o. Azt mondjuk, hogy an feltetelesen konvergens, ha konvergens, de nem abszol
ut
konvergens.

5.3. V
egtelen sorok
atrendez
esei, Cauchy-szorzata
5.30. Definci
o. Egy p : N N bijekciot (p kolcsonosen egyertelm
u es R(p) = N) a termeszetes
sz
amok permut
aci
oj
a nak nevez
unk.
Peld
aul a 3,2,1,6,5,4, . . . ,3k+3,3k+2,3k+1, . . . sorozat egy permutacioja a termeszetes szamoknak.
Vil
agos, hogy egy permut
aci
o egyben egy sorozat is, ezert a
p(n) = pn ,
jel
olest fogjuk haszn
alni.

nN

5.3. VEGTELEN
SOROK ATRENDEZ
ESEI,
CAUCHY-SZORZATA

85

5.31. Definci
o. Legyen adva az (an ) es (bn ) sorozat. Azt mondjuk, hogy (bn ) az (an ) sorozat
egy
atrendezese, ha letezik p permut
acioja a termeszetes szamoknak, hogy (bn ) = (apn ).
A k
ovetkez
o ket tetelt bizonyt
as nelk
ul mondjuk ki.
P
P
5.32. T
etel. Legyen
an abszol
ut konvergens sor. Ekkor minden p permut
aci
o eseten
apn is
abszol
ut konvergens, s
ot

X
X
apn =
an .
n=1

n=1

E tetel szerint az abszol

ut konvergens sorok oroklik a veges sok szam osszeadasanal teljes
ulo
kommutativit
ast. Ezzel szemben a feltetelesen konvergens sorok nagyon labilis kepzodmenyek.
P
5.33. T
etel. Legyen
an feltetelesen konvergens sor.
1. Minden A R sz
amhoz letezik p permut
aci
o, hogy

apn = A.

n=1

2. Letezik olyan p permut

aci
o, hogy

apn divergens.

A k
ovetkez
okben technikai okokb
ol a sorozatok tagjait n = 0-tol kezdve sorszamozzuk.
P
P
P
5.34. Definci
o. Legyenek
an es
bn vegtelen sorok. E ket sor Cauchy-szorzatan azt a
cn
vegtelen sort ertj
uk, melyre
cn = a0 bn + a1 bn1 + . . . + an b0 =

n
X

ak bnk .

k=0

Form
alisan a Cauchy-szorzatot u
gy kepzelhetj
uk el, mintha a vegtelen sorok vegtelen osszegek
lennenek, es szorz
asukkor minden tagot minden taggal megszorzunk.
P
P
5.35. T
eP
tel (Mertens-tetel). Legyen
an abszol
ut konvergens es
bn konvergens vegtelen sor.
Ekkor a
cn Cauchy-szorzatuk konvergens, tov
abb
a
!
!
n

X
X
X
X
X
ak bnk =
an
bn .
cn =
n=0

n=0 k=0

n=0

n=0

Miel
ott a tetelt bizonytan
ank, gondoljuk meg az alabbi lemmat !
P
5.36. Lemma. Ha
an abszol
ut konvergens vegtelen sor es (xn ) nullsorozat, akkor
lim

n
X

ak xnk = lim (a0 xn + a1 xn1 + + an x0 ) = 0.

k=0

Bizonyt
as. Legyen > 0 tetsz
oleges. Valasszunk egy K pozitv szamot, melyre
|xn | K, n N es

|an | K.

(5.2)

n=0

Mivel xn 0, a
hogy

|an | sorra pedig teljes

ul az 5.6. Cauchy-kriterium, ezert letezik olyan N N,
|xn | <

es |aN +1 | + ... + |an | <

,
2K
2K

n > N.

(5.3)

 ODIK

OT
FEJEZET. SOROK

86
Ha n > 2N , akkor n k > N
 n

X



ak xnk  =



k=0

minden 0 k N eseten, ezert (5.2) es (5.3) alapjan

N

n
X

X


ak xnk +
ak xnk 



k=0

N
X

k=N +1

n
X

|ak | |xnk | +

k=0

|ak | |xnk |

k=N +1

N
n
X

K +K
= .
|ak | + K
|ak | <
2K
2K
2K

<

k=0

k=N +1

Ezzel az
allt
ast bel
attuk.
Bizonyt
as. (Mertens-tetele)
Jel
olje

an := A R,

n=0

Be kell l
assuk, hogy

bn := B R.

n=0

(a0 bn + a1 bn1 + . . . + an b0 ) = A B.

n=0

Legyen Sn := a0 + a1 + an , Tn := b0 + b1 + bn . Ekkor lim Sn = A es lim Tn = B. Felrva a

Cauchy-szorzat n. reszlet
osszeget,
atalaktasok utan az alabbit kapjuk :
Vn

= a0 b0 + (a0 b1 + a1 b0 ) + (a0 b2 + a1 b1 + a2 b0 ) + + (a0 bn + a1 bn1 + + an b0 )

=

a0 Tn + a1 Tn1 + + an T0

a0 (Tn B) + a1 (Tn1 B) + + an (T0 B) + (a0 + a1 + an ) B

[a0 (Tn B) + a1 (Tn1 B) + + an (T0 B)] + Sn B.

Mivel a (xn = Tn B) sorozat 0-hoz tart, ezert az 5.36. Lemma alapjan a kapott osszeg 1. (szogletes
z
ar
ojelben lev
o) tagja 0-hoz tart. Az 2. tag pedig defincio szerint A B-hez tart, amivel a tetelt
bel
attuk.1
5.37. P
elda. K
onnyen l
athat
o (ak
ar a hanyados-, akar a gyokkriterium segtsegevel), hogy a
X xn
n!
sor abszol
ut konvergens b
armely x R eseten. Szamtsuk ki a
X xn
X yn
es
n!
n!
P
sorok Cauchy-szorzat
at tetsz
oleges x, y R valos szamokra ! Az 5.34. Defincio alapjan a
cn
szorzatsor n. tagja
n
n  
X
y nk
1 X n k nk
xk

x y
,
cn =
k! (n k)!
n!
k
k=0

k=0

ami az 1.8. Binomi

alis tetel alapj
an

cn =

(x + y)
.
n!

Teh
at a ket sor Cauchy-szorzat
ara

X
xn
n!
n=0

teljes
ul.
1A

bizonyt
as Szil
agyi Tivadart
ol sz
armazik.

X
yn
n!
n=0

!
=

X
(x + y)n
n!
n=0

 ANY

AR
OL

5.4. A SOROK NEH

ALKALMAZAS

87

5.4. A sorok n
eh
any alkalmaz
as
ar
ol
5.4.1. V
egtelen tizedest
ortek
A val
os sz
amok k
ozepiskol
ab
ol ismert vegtelen tizedestort-eloalltasa
x = a0 , a1 a2 a3 . . . ,

a0 Z, an {0,1, . . . ,9} , n 1

tulajdonkeppen egy vegtelen sor

osszeg :

X
an
x=
n
10
n=0

(5.4)

Kerdesek :
1. Ha adva van egy ilyen sor, miert konvergens ?
2. Ha adva van x R, hogyan kapjuk meg az eloalltasat ?
3. Ha adva van x R, egyertelm
u-e az eloalltas ?
1. Mivel

an
9
n , n 1,
10n
10
P 1

ezert az 5.14. Osszehasonl

t
o kriterium es a
ertani sor konvergenciaja miatt az (5.4)
10n m
sorel
o
allt
as mindig konvergens.
0

2. V
alasszuk meg az a0 Z sz
amot u
gy, hogy
a0 x < a0 + 1.
A tov
abbiakban az egyszer
useg kedveert tegy
uk fel, hogy a0 0 (az a0 < 0 eset hasonloan
gondolhat
o meg). V
alasszuk meg az a1 {0,1, . . . ,9} szamot u
gy, hogy
a0 +

a1 + 1
a1
x < a0 +
.
101
101

V
alasszuk meg az a2 {0,1, . . . ,9} sz
amot u
gy, hogy
a0 +

a1
a2
a1
a2 + 1
+ 2 x < a0 + 1 +
.
101
10
10
102

Tov
abb folytatva, az n. lepesben v
alasszuk meg az an {0,1, . . . ,9} szamot u
gy, hogy
a0 +

a1
an
a1
an + 1
+ + n x < a0 + 1 + +
,
101
10
10
10n

Mivel az
sn := a0 +

a1
an
+ + n,
101
10

nN

sorozatra (5.5) alapj

an
0 x sn <
teljes
ul, ezert sn x, vagyis

1
,
10n

nN

X
an
= x.
n
10
n=0

3. Tegy
uk fel indirekt, hogy x el
o
all mint
x=

X
X
ak
bk
=
,
k
10
10k

k=0

k=0

n N.

(5.5)

 ODIK

OT
FEJEZET. SOROK

88

es legyen n N az els
o olyan index, melyre an 6= bn . Felteheto, hogy an < bn , es mivel egesz
sz
amokr
ol van sz
o, an + 1 bn , teh
at
a0 = b0 , . . . , an1 = bn1 , an + 1 bn .
Ekkor az (5.5)-
ot (bn )-re es (an )-re alkalmazva
a0 +

an + 1
b1
bn
a1
an + 1
a1
+ +
b0 + 1 + + n x < a0 + 1 + +
,
1
n
10
10
10
10
10
10n

ami ellentmond
as.
Meggondolhat
o, hogy a fenti elj
ar
assal a vegtelen sok 9-esre vegzodo tizedestort-alakokat zartuk
ki.

5.4.2. Az e sz
am irracion
alis
Az 5.4. Peld
aban meggondoltak alapj
an

X
1
= e.
n!
n=0

A (3.10) bizonyt
as
aban l
attuk, hogy

n
1
1
1
1
2 1+
1 + + + + .
n
1! 2!
n!
Tegy
uk fel indirekt, hogy
e=

p
, p, q Z+ , q 2.
q

Az

1
1
1
+ + + , n N
1! 2!
n!
jel
olessel sn e szigor
uan monoton n
ovo modon. Legyen n > q tetszoleges. Ekkor


1
1
1
0 q! (sn sq ) = q!
+
+ +
(q + 1)! (q + 2)!
n!
1
1
1
=
+
+ +
q + 1 (q + 1) (q + 2)
(q + 1) n


1
1
1
1+
+ +
=
q+1
q+2
(q + 2) n


1
1
1
1

1+
+
+ +
q+1
q + 1 (q + 1)2
(q + 1)nq1
1
1
1
1

1 = q 2.
q + 1 1 q+1
sn := 1 +

Ebb
ol az n hat
ar
atmenetet elvegezve kapjuk, hogy
0 q! (e sq )

1
.
2

M
asreszt, az indirekt felteves alapj
an




p
p
1
1
1
0 q! (e sq ) = q!
sq = q!
1
Z,
q
q
1! 2!
q!
ami ellentmond
as.

T
argymutat
o
Archimedeszi axi
oma, 13
Bernoulli-egyenl
otlenseg, 3
Binomi
alis tetel, 4
Bolzano-Darboux-tetel, 72
Bolzano-tetel, 73
Bolzano-Weierstrass-tetel, 39
Cauchy konvergencia-kriterium, 41
e sz
am, 36, 88
f
uggveny
grafikonja, 9
inverze, 9
k
olcs
on
osen egyertelm
u (injektv), 9
kompozci
o, 9
f
uggvenyhat
arertek

Atviteli
elv, 56
bal/jobb oldali, 63
Cauchy-kriterium, 57
definci
o, 55
elemi f
uggvenyek, 6567
kompozci
o, 61
m
uveletek, 57
monoton f
uggvenye, 63
nevezetes hat
arertekek, 6872
Fels
o hat
ar axi
om
aja, 14
folytonoss
ag

Atviteli
elv, 60
balr
ol/jobbr
ol, 63
definci
o, 59
elemi f
uggvenyek, 6567
folytonos f
uggvenyek tulajdons
agai, 7276
kompozci
o, 61
m
uveletek, 60
szakad
asi helyek, 65
halmaz(ok)
Descartes-szorzata, 8
megsz
aml
alhat
oan vegtelen, 10
Heine-tetel, 76
intervallum, 12
k
ornyezetek, 53

bal/jobb oldali, 62
Rendor-elv, 36
R, 43
sor
osszege, 78
osszehasonlto kriterium, 81
abszol
ut konvergens, 80
Cauchy-kriterium, 79
Cauchy-szorzat, 85
defincio, 77
feltetelesen konvergens, 84
gyokkriterium, 82
hanyadoskriterium, 81
harmonikus sor, 80
konvergens, divergens, 77
Leibniz-sor, 84
Leibniz-tetel, 83
mertani sor, 78
m
uveletek, 78
Mertens-tetel, 85
sorozat
Cauchy-sorozat, 41
divergens, 42
hatarertek es m
uveletek, 3739, 4345
kozepsorozatai, 45
kozepsorozatai hatarerteke, 45
konstans, 35
konvergens, 34
korlatos, 33
lim sup-ja, lim inf-je, 40
monoton novo, fogyo, 33
nevezetes sorozatok, 4749
reszsorozata, 39
veges hatarerteke, 34
vegtelen hatarerteke, 42
Szamtani-mertani-harmonikus kozep egyenlotlensege,
5
Tetelek

Osszehasonl
to kriterium sorokra, 81

Atviteli elv f
uggvenyhatarertekre, 56

Atviteli
elv folytonossagra, 60
Binomialis tetel, 4
89

90
Bolzano-Darboux-tetel, 72
Bolzano-tetel, 73
Bolzano-Weierstrass-tetel, 39
Cauchy konvergencia-kriterium, 41
Cauchy-kriterium f
uggvenyhat
arertekre, 57
Cauchy-kriterium sorokra, 79
Gy
okkriterium sorokra, 82
H
anyadoskriterium sorokra, 81
Heine-tetel, 76
Leibniz-tetel, 83
Mertens-tetel, 85
Monoton f
uggveny hat
arerteker
ol, 63
Monoton sorozat konvergenci
aja, 36
Rend
or-elv, 36
Weierstrass-tetel, 74
torl
od
asi pont, 54
bal/jobb oldali, 62
vegtelen tizedest
ort, 87
Weierstrass-tetel, 74

TARGYMUTAT
O