Nagy Imre

A Lumire-rksg
Filmek az ezredforduln III.
I. ktet
(19902000)
II. ktet
(20012006)

Kronosz Kiad
Pcs, 2013

Jelen ktet a Kronosz Kiad (Virg mandula Kft.) g ondozsban 2013-ban meg jelent knyv
vltozatlan kiadsa.
E ktet oktatsi seg dknyvknt szolg lhat a kzpiskolai, a fiskolai s az eg yetemi
filmmvszeti s mozg kpes tanulmnyokhoz.
Az I. ktet bortja Tom Tykwer Lola rennt (A l meg a Lola) cm filmjbl szrmaz kp
felhasznlsval kszlt. A kpen a film fszereplje,
Franka Potente lthat.
A II. ktet bortja Abbas Kiarostami Tam e guilass (A cseresznye ze) cm filmjbl
szrmaz kp felhasznlsval kszlt. A kpen a film fszereplje, Homayoun Ershadi lthat.
Bortterv: Ludvn Zsolt s Erss Zsolt
A szveg g ondozsban kzremkdtt:
Wlfing er Kitti

www.dig italpaper.hu
Kiadja a Virg mandula Kft.
Felels kiad a kft. g yvezetje
Dig itlis szerkeszts: Virg mandula Kft.
Pcs, 2013
Virg mandula Kft.
I. ktet ePub ISBN 978-615-5339-54-7
II. ktet ePub ISBN 978-615-5339-55-4

Nag y Imre
Kronosz Kiad

Alexnek, Benedeknek s Marcellnak

I. ktet

Lectori salutem!

Ennek a knyvnek a trtnete ktszer kezddtt. Elszr tbb mint neg yedszzada, amikor a
Dunntli Napl szerkeszti felkrtek filmkritikk ksztsre. g y jtt ltre a Futnak a kpek
cm rovat, amelynek darabjait, affle filmes naplknt, htrl htre rtam. Nhny hnapra
terveztem ezt a munkt, leg feljebb eg y-kt vre, de vg l tizent esztend lett belle. Mi
tag ads, mag val rag adott a kifejezsnek ez a formja. Soha nem volt, s taln nem is lesz
annyi olvasm, mint akkor. Szmtalan visszajelzs, telefon, levl, ksbb e-mail ig azolja ezt.
Jles rzssel g ondolok minderre vissza. Meg aztn, mivel irodalmrknt knyvek kztt lek,
szerettem cstrtk estnknt moziba menni, kpeket nzni, kikapcsoldni, feltltdni. s
kihvst jelentett szmomra azon meleg ben, de leg ksbb msnap reg g el meg rni a szveg et.
s a filmek eg yre inkbb hozzktdtek az letemhez. Tbb ez szmomra, mint kedvtels vag y
hobby. Inkbb ezt a szt hasznlnm: szenvedly. De 2006-ban g y g ondoltam, e tren mindent
meg rtam, kirtam mag ambl, amit tudok, s befejeztem. Msba fog tam. Ennyi volt, g ondoltam.
De a trtnet mshol, mshog yan, mg eg yszer elkezddtt. A pcsi blcsszkar Film- s
Mdiatudomnyi Tanszknek vezetje, Tarnay Lszl tjtt hozzm az Irodalomtrtneti
Tanszkre, s rbeszlt arra, hog y tantsak nluk filmkritika-rst. s n ismt csapdba estem.
Ennek kvetkezmnyeknt a D plet 004-es termben ltre jtt az a szeminrium, amely
stlusg yakorlatokkal, kreatv rsprbkkal indult, majd a kpek s a toll eg yttes vonzsa
jcskn kiszlestette a tematikt. Nhny irodalom szakos hallg atm is tjtt ezekre az rkra.
Tudtam, hog y kpekrl szavakkal beszlni, rni kicsit olyan, mintha (Weres Sndort idzve)
zong orn akarnnk heg edlni. De mg is meg kell prblni. Azt mondtam, hog y a filmkritika
szubjektv termszet, mert eg yni zlsen alapul, ppen ezrt csak eg y lehetsg es vlemny a
sok kzl. Meg alapozott, rvnyess akkor lehet tenni, ha hsg esek vag yunk nmag unkhoz.
Leg yen a lelketekben eg y idelis film, mondtam hallg atimnak, s mellette eg y res hely. Ha
vlemnyt mondotok, az a bennetek perg eszmnyi filmmel sszevethet leg yen. Az res
helyre pedig azrt van szksg , hog y llandan felkszltek leg yetek az j, a korbbiakra
rcfol tapasztalat befog adsra, addig i elvrsaitok trsra. Sajt filmes szveg eimrl j
ideig nem ejtettem szt. De a hallg atk, akik valahonnan tudtak ezekrl a dolg aimrl, krtek,
mutatnm meg ket. A szemlyes rintettsg felrml lehetsg e zavarba hozott. De vg l
felnyitottam nhny dobozomat, s tallomra elvettem eg y-kt szveg et. Az rn elhag ytam a
katedraknt szolg l helyet, s leltem az eg yik hallg ati asztalhoz. Mert most mr nem tanr
vag yok, csupn eg y tapasztaltabb trs, mondtam. Beszlg ettnk. Mivel ezekhez az elsrg ult
jsg lapokhoz nehz hozzfrni, hallg atim javaslatra s sztnzsre szletett meg ennek a
filmkritikai vlog atsnak a terve. E sorok rsa kzben rjuk g ondolok, s azokra a rg i

kzpiskolai tantvnyaimra, akikkel eg ykor, tanri plym kezdetn, filmklubokat

szerveztnk, ahol tartalmas beszlg etseket, olykor parzs vitkat folytattunk. Szeretnm, ha e
knyv eljutna hozzjuk is. Itt mondok ksznetet felesg emnek, Mathia Gyng yinek, aki
mindig els olvasja volt rsaimnak, s a szveg ek knyvv formlsa sorn is btortst s
hasznos tancsokat kaptam tle.
Nhny sz a vlog ats szempontjairl. Az eg ykor elkszlt rsoknak csak minteg y a fele
kerlt bele ebbe a knyvbe. Azokat rszestettem elnyben, amelyek, g y visszapillantva is,
valamilyen eszttikai, tematikai szempontbl, vag y a kzzls alakulsra nzve fontos
filmekrl szlnak. Mag yar filmek esetben kevsb voltam szig or, mert g y g ondoltam,
ezekrl rszletesebb tjkoztatst kell adnom, s erre nzve a problematikusabb munkk is
tanulsg osak lehetnek. Az eredeti arnyok hatatlanul meg vltoztak, a brlbb hang rsokat
tbbnyire mellztem, nem a hang vtelk, hanem a ma mr kevsb fontosnak tn trg yuk
alapjn. A kilencvenes vek szveg eibl kevesebbet vlog attam, a ksbbiekbl arnylag tbbet.
Ennek kt oka van. Eg yrszt g y 2001-tl a szerkesztsg taln a pozitv olvasi
visszajelzsek hatsra kedvezbb lehetsg eket biztostott szmomra azzal, hog y valamivel
nag yobb teret kaptam, 40 g pelt sor helyett kb. 50-55-t (akkor mg mechanikus rg ppel
dolg oztam), s az els vltozat leadsa utn a szveg csiszolsnak szmomra mindig is fontos
mvelett a korbbiaknl knnyebben vg ezhettem el az eg yik szerkesztsg i szobban.
Msrszt ekkor vltak szmomra elemi lmnny az irni filmekkel val tallkozsok, s a
keleti, zsiai filmek tapasztalatai, az r filmek s a dn Dog ma-mozg alom. Taln a posztmodern
kor eg yik jellemzje, hog y a filmmvszet mzsja a hag yomnyos mvszeti centrumok
helyett a perifrira kltztt. Ekkoriban fedeztem fel a mag am szmra a fiatal mag yar
rendezi g rda, Szsz Jnos, Hajdu Szabolcs, Mundrucz Kornl, Flieg auf Benedek s trsaik
munkit. Az adott keretek kztt ltre jtt rsaim eg ysg es knyvv g yrva remnyeim
szerint olyan camera obscuraknt mkdnek, amelyek vltozatos ltvnyban ig yekeznek
felidzni a kor mozg kpi vilg t. g y eg ytt, eg yms utn ezek a szveg ek tbbletjelentst
kapnak, msfl vtizeden keresztl vezetett filmes naplknt olvashatk. A befog adi lmny
hevben ezt ltalnos sszefg g sben rtem a kritikus, plne, ha naplr szerepbe
helyezkedik, persze, tvedhet. Kisebb baj, ha valamit tlrtkel, nag yobb, ha lefel tved. Ez
utbbi hibt ig yekeztem elkerlni, de lehet, hog y nem mindig sikerlt, pldul Pedro
Almodvar esetben, aki taln jobb rendez, mint ahog y n vlem. Woody Allen ksei mveirt
sem rajong ok, ppen azrt, mert korai filmjeit viszont nag yon szerettem. Thomas Vinterberg
jelentsg t, ma mr ltom, albecsltem, de, mint emltettem, ez a knyv az n kritikusi
utamat is dokumentlja. m elg nyitott voltam ahhoz, hog y kvetinek fontossg t mr
vilg osan felismerhessem. zlsem s rtkrendem valsznleg kiss konzervatv. De nem
bjhatok ki a brmbl, s mivel hajdan az olasz neorealizmus s a francia j hullm alkotsain
nttem fel, ezek a filmek ma is benne vannak a szemben. Formai szempontbl ezrt
rokonszenvesebbek szmomra a leveg s, szabadabban alakul hossz belltsok (a mag yar
mesterek kzl ezrt ll hozzm kzel Jancs Mikls s Tarr Bla), mint a g yors temp (kivtel
Tom Tykwer, akit nag yra tartok) s a g yakran manipulatvnak vlt les vg sos technika.

Filmes knonom (Jean Renoir, Franois Truffaut, Robert Bresson, Eric Rohmer, Jacques Tati,
Michelang elo Antonioni, John Cassavetes, Luis Buuel, Andrej Tarkovszkij, Jaszudzsiro Ozu,
Akira Kurosawa, az jabbak kzl mindenekeltt Wim Wenders, s Jim Jarmusch, tovbb Lars
von Trier s Aki Kaurismki) alapveten meg hatrozza a filmekrl val g ondolkodsomat. m
g y rzem, hog y nem csupn a knonomnak meg felel mveket tudtam rtkelni, nhny
filmet az elvrsaim ellenre is sikerlt meg kedvelnem. s ez vig asztal. Meg jeg yzem mg ,
hog y e knyv alapanyag ul szolg l rsaim mg az adott film hatsa alatt, az els lmny
hevben szlettek, ez mag yarzza, hog y mag ukon viselik a szemlyes rintettsg jeleit. Meg
aztn g y vlem, a kritikusnak, ha g y tli meg , hog y a m mlt erre, a film kveteknt,
hveknt kell dolg oznia. Mint ahog y ez a knyv is erre trekszik. Ezrt, br a knyvv formls
sorn a nyersanyag knt szolg l szveg eket hellyel-kzzel trtam, de az rtkelsen s a
mvel val kzvetlen kapcsolatba kerlsbl fakad meg rag adottsg jelein nem vltoztattam.
Valamit mg el kell mondanom trg yamrl, s a trg yamhoz val viszonyomrl.
Irodalomtrtnsz vag yok, effle knyvek, monog rfik szerzje. rimon (a most szban
forg eg yetlen kivteltl eltekintve) irodalomrl beszlek. Ezt most csak azrt emltem, hog y
tisztzzam: nem vag yok filmesztta, filmes szakember, nem veszek rszt a mozg kppel
kapcsolatos kzletben. Csak ppen ismerem a filmtrtnetet, s elolvastam, meg nztem
mindent, amit ezzel kapcsolatban kellett s lehetett. De az irodalom fell nzem a filmet.
Mikzben jl tudom, hog y a mozg kpi malkots ms termszet. Lehetsg es, hog y
nzpontom sajtossg bl kvetkezik e knyv (taln felttelezhet) rdekessg e. Onnan nzve,
ahol n llok, alkalmasint olyant is mondanak ezek a filmek, amit msoknak taln nem. Az
eg ykori rovat cme: Futnak a kpek erre a klns kettssg re utalt. A mozgkp kifejezs
nyelvi vltozatval az rsok trg yra mutat, m ritmikai tekintetben ez a szapphi strfbl
ismert adoniszi sor, ami annak jele, hog y e szveg eket eg y irodalmr rta. Aki a filmet
vg telenl eg yszer, szeg ny mvszetnek tekinti. A kpeken fnyt visszaverni kpes
trg yakat ltunk, mi sem htkznapibb ennl. Csakhog y ez az eg yszersg Szent Ferenc-i
szeg nysg . Hihetetlen bens g azdag sg titkt hordozza. Ha a film jl brzolja a trg yakat,
azoknak mlysg k tmad, a kpeknek pedig lelke lesz, szelleme. s akkor mr azt ltjuk, amit
a kpek nem is mutattak. Nem az a fontos, amit meg mutatnak nekem, hanem amit elrejtenek
ellem. Leg fkppen pedig az, ami ntudatlanul rejtzik bennk rta a nag y francia mester,
Robert Bresson. A kpeken hullmz vizet ltok, s n a lthatatlan szlre g ondolok. Ezt jelenti
szmomra a film. Remlem, e knyv rsai mltak lehetnek e g ondolathoz.
A rovat eg ykori cme a szhasznlat jelen idejvel mindig eg y ppen akkor bemutatott
filmre utalt. g y visszatekintve azonban ebben a knyvben, g y vlem, sajtos rlts keletkezik
arra az itt bemutatott, elemzett s rtelmezett tbb mint ng yszz filmbl ll halmazra,
amely az ezredfordul msfl vtizedben jtt ltre, s amelynek itt most kirajzoldnak
jellemz trekvsei, tendencii, s meg mutatkoznak eg yni zls tkrben sajtos rtkei.
Arrl kap kpet az olvas, hog y a ma s a kzelmlt filmalkoti mit tettek hozz e mvszet
immr szzves hag yomnyaihoz, miben kvettk eldeiket, s miben hoztak jat. Miknt
alakultak, vltoztak a mozik msorrteg ei. E tvlat s rlts, hag yomnyrzs s jts alapjn

lett a knyv cme: A Lumire-rksg. Azt vizsg lja, hog y az ezredfordul filmalkoti hog yan
sfrkodtak ezzel az rksg g el, s miknt hag yomnyozzk t az utnuk jvknek. Mivel az
eg yes rsok meg szletsk kronolg iai rendjben kvetik eg ymst, a msfl vtizedes
idmetszetben kt trtnet is kirajzoldik. Az ezredfordulhoz rt filmmvszet, ez a
fontosabb, s a szerz zlsnek, rdekldsnek alakulsa is meg fig yelhet. A kett, persze,
sszefg g eg ymssal, g y e knyv olvasinak is azt tancsolom, mint a hallg atimnak: az
elemzseket s rtkelseket csupn eg y lehetsg es vlemnynek tekintsk, s btran
vitatkozzanak velem. De ha lehet, nzzk meg ezeket a filmeket. Ez knnyen meg valsthat,
mert msoron vannak eg y-kt tvcsatornn, beszerezhetk DVD-n s ma mr az internet
seg tsg vel is elrhetk. A korbbi rsokbl sszeg yrt, a soksznsg et meg rizve eg ysg es
hang vtel szveg g formlt knyvbl a mozg kpi mvszet ezredforduls panormja
bontakozik ki, a film trtneti mltjra vonatkoz visszapillantsokkal. Az elemzett,
bemutatott filmek mennyisg e alapjn taln nem tlzs azt mondanom, hog y knyvem akr e
mvszeti g enciklopdijaknt is felfog hat, amely szemlyes hang on rdott, olvasmnyos
stlusban. Tartalmazza a leg fontosabb informcikat az eg yes filmekrl (az alkotk neve
mellett a filmek eredeti cmt is, mert ennek jelentshordoz szerepe van), de az adatok
minden esetben az elemzs s rtelmezs cljait szolg ljk.
s vg l: ezek a szveg ek nem szakmai termszetek. Nincsenek lbjeg yzetek, s csak
ritkn tartalmaznak tudomnyos hivatkozsokat. Pedig a filmtudomny s az eszttika, st az
irodalomelmlet ltalam felhasznlt anyag a s fknt szelleme ott rejlik ezeknek az rsoknak a
htterben, de a mfajbl addan bertem eg y-eg y utalssal. A knyv publicisztikai rsokat
tartalmaz (s nlunk e mfajnak Kosztolnyi s Mrai utn taln mg mindig rang ja lenne),
tpreng jeg yzeteket, kisesszket, irodalmi ig nnyel rt szveg eket. Olvassra szlettek. De,
ezt ismt hang slyozom, szndkuk szerint filmnzsre inspirlnak. Ahog y ez eg y msfl
vtizeden t, htrl htre vezetett filmes napltl elvrhat. A knyv a mozg kpi mvszet
hveinek szl, s azoknak, akik szeretnnek meg ismerkedi korunk e nag yszer mvszetnek
jabb alkotsaival. Ezrt ht: Lectori salutem!
Pcs, 2013. oktber 4.
A szerz

19901991

Vissza a meshez!
Ht kellett ez nekem? Ahelyett, hog y bks knyvtrszobmban lveznm a holt kltk
trsasg t, ismt behdolok a mozg kpnek, boldog ult rfi korom szenvedlynek, s felcsapok
filmkritikusnak. Ami, tudvalv, nem tartozik az rtalmatlan kedvtelsek sorba. Most itt lk
a pcsi Urnia moziban, s hog y a baj ne jrjon eg yedl, a Dick Tracy cm amerikai film pereg a
vsznon, melyrl a plakton is azt olvastam, hog y affle meg elevenedett kpreg ny.
Futnak ht a kpek, nha flnyesen elmosolyodom, s aztn, szinte mag am sem rtem,
valahog y mg is rabul ejt a ltvny. Gyant fog ok: bizonyra a remek technika, a profi
szakrtelem, a kiszmtottan adag olt sokfle hatselem, a feszes vg s csbt a csapdba.
Persze, g ondolom mag amban, amerikai film esetben mindez alapkvetelmny. De mintha itt
tbbrl lenne sz! Val ig az, a trtnet nem ppen eredeti, de olyan jtkos knnyedsg g el
veg yti az ang olszsz elbeszl hag yomny ismert motvumait Dickenstl Hitchcockig , illetve
Poe-tl a hszasharmincas vek g eng szterfilmjeiig , s a kzhelyeket is olyan ironikus
felhang g al ltja el, hog y a nz vg l is knytelen kiszolg ltatnia mag t a rendez, Warren
Beatty arctlanul meg nyer stlusnak. A sablonos s valszntlen fordulatokat pedig mr
csak azrt sem vethetjk a szemre, mert Vittorio Storaro kpi vilg a, a hatsosan stilizl
zenvel trstva, annyira erteljes, hog y elfog adjuk mg a kptelensg eket is.
g y vlem, hog y a sznszek mersz tlzsaibl szintn jkedv s der rad. Al Pacino Big
Boy Caprice alaktjaknt harsny g esztusokkal ijesztg et bennnket, mintha a Notre Dame-i
toronyr mostohatestvre lenne, a hres, vag y inkbb hrhedt nekesn, Madonna pedig g y
kedvelteti meg velnk (a fhssel, sajnos, nem) a mag a vg zetes asszonyt, hog y bizonyra
Marlene Dietrich szelleme sg neki, br nem mindig rti, mit. A cmszerepl viszont, a
rettenthetetlen rendr, akit mag a a rendez jtszik, olyan vakmer, m a szerelemben olyan
hsg es, st flszeg , hog y rokonszenvnket nem tag adhatjuk meg tle. S ami a leg fbb:
mindig makultlanul tiszta, hfehr ing ben jelenik meg ! S annyi lha s rosszul ltztt
detektv utn ezt nem hag yhatjuk fig yelmen kvl.
Kpreg ny? Az is. De a film, alaplmnye, a ltvny, az expresszv vilg tssal, a meseszer
dszletekkel, az g en lebeg hatalmas teliholddal s az tletesen torzt, bbfig urkra
emlkeztet maszkokkal, mg is inkbb a varzsmese hang ulatt idzi, s ez, mint tudjuk,
amg y is kzel ll a bng yi histriihoz. Ig en, most mr sejtem, hog y eng em a film
meslkedve fog ott meg . Ezrt ajnlom mindazok fig yelmbe, akiktl e trekvs nem ideg en,
Babits Mihly szavaival: Olcs s remek lvezet sszecsodlni e g yors jelenseket itt...

Hrabal filmje
Ji Menzel alkotsa, a filmmvszet elrvult strzsja a tli mozimsorban, valjban Hrabal
filmje. Nem a kzenfekv tnyekre g ondolok. Nem arra, hog y a rendez a kortrs prza l
klasszikusnak, Bohumil Hrabalnak elbeszlseit vette alapul. Inkbb azt jeleznm, hog y a
leg utbbi knyvvel szintn Hrabalt idz Esterhzy Pterhez hasonlan, Menzel is azzal az
ironikus villdzssal s trt varzzsal itatja t mvt, esendsg be rejtve fanyar ntudatt,
melyet a nag y cseh rtl ismernk. Ezrt Hrabal filmje a Pacsirtk crnaszlon (Skrivnci na
niti) a sz minsg i rtelmben. Ami annyit tesz: eredeti ltsmd, eurpai film.
Ha elmondom, hog y az tvenes vekben vag yunk, a kladni vasmben, ahol burzso
eg yedek tnevelse folyik, ne leg yintsnk, mert csak a tma ismers. S bizonyra a
rozsdatemetnek, a mindent elbort lomnak s az rtelmetlenl ide-oda szlltott
vashulladknak a ltvnya sem ideg en neknk. Tn mg azt is meg rtjk, miknt kerltek a
szemtbe a roncsolt rg pek s feszletek. Menzel azonban arra kr bennnket, hog y a
nzpontjra s az eladsmdjra fig yeljnk, mg pedig feszlten, ha lehet. Kedlyesen
kisszer vilg ez, g ondolnnk pldul, affle Svejkre szabott Gulag , hiszen a szomszdban nk
tnevelse folyik, s lelkesedni, st mg bartkozni is lehet. De hov lesznek az emberek? Akik
kvncsiak, s krdezskdni mernek. Lm, az eg yik munks, eg ybknt filozfus, elbb csupn
eg y g drben tnik el nhny msodpercre, mikzben Kantot idzve a csillag os g rl s az
erklcsi trvnyrl elmlkedik, m ksbb mintha eg y rejtelmes bug yor nyeln mag ba,
amelybl bizonyra sokkal nehezebb kievicklni.
s lassan a nzt is szinte rabul ejti eg y thatolhatatlanul zrtnak tn s az enyszet szneit
hordoz kpi vilg , melyben eg y ketrecbe zrt llat csknyssg vel vonul, psztz, kereng a
felvevg p, majd ttovn szemlldik s csorog . S kzben mindent belep a piszok s a rozsda.
A korrzi ltomsa ez!
A nyelv is kopott, a dialg usok is tredezettek. Aztn az eg yik jelenetben a film ifj, naiv
tisztasg bl s szomorsg bl g yrt hse nhny szt vlt az anyjval. Prbeszdk
lnyeg ben kt mondatot varil: Jl van, kisfiam. Jl van, anyukm. De annyit elmondanak az
erklcsrl s az emberi sorsrl, mint eg y si balladban! Akkor mr tudjuk, hog y a rontsnak
ezt az eltkozott fldjt mg is meg fog ja tiszttani eg y titokzatos er, melyet ez az
eszkztelenl dolg oz, szeg nyen g azdag film a tz s a fny si jelkpvel rzkeltet.
Felesleg es lenne rtelmezni a ltvnyt. m a fny jra s jra felrag yog a tkrben, meg csillan
a nk arcn s tekintetben, a tzet pedig elrenyjtott s ssze-sszer kezekkel krllljk
az emberek.
A film utols kpn a szereplkkel eg ytt eg y trnban sllyednk eg yre lejjebb, mikzben
a filozfus arrl beszl, hog y vg re meg lelte nmag t. A kamera pedig flfel tekint, az akna
eg yre tvolod, mg is dacosan sug rz nylsa fel.

Martin Luther hangja

Bruce Beresford filmjt meg elzte a hre. Mltn, hiszen ng y Oscar-djat kapni manapsg
nem akrmilyen meg tiszteltets. Most, hog y vg ig nztem a pcsi Apollo mozi esti eladsn
(g y ltszik, mifelnk csupn napi eg y vettsre jog ostja a nemzetkzi elismers), eljtszom
eg y g ondolattal, s a Miss Daisy sofrje (Driving Miss Daisy) sikert prblom a mag am szmra
meg indokolni.
Van eg y kzenfekv, br kiss rosszmj mag yarzatom. Lehet, hog y a djat odatl
bizottsg jeles tag jai mg g imnazista korukban meg szoktk, hog y a remekmvek bizony,
g yakran prbra teszik az olvask trelmt, s g y ksbb is mindig klnleg es rtkre
g yanakodtak, ha eg y mvet unalmasnak talltak. Ezrt aztn ezttal is, ltvn, hog y
meg lehetsen vontatottan csordog l a film cselekmnye, feltteleztk ezttal nag yon is
helyesen , hog y nem akrmilyen alkotsrl lehet sz.
Valban, e kt vtizedet fellel trtnetben nincsenek ltvnyos fordulatok vag y vratlan
esemnyek, mg csak drmai helyzetekrl sem beszlhetnk, mert azt a tnyt bizonyra nem
minsthetjk meg lepnek, hog y a szereplk annak rendje s mdja szerint lassan
meg vnlnek, hiszen Miss Daisy s a sofr mr a mese kezdetekor sem volt ppen fiatal. Vag y,
taln ppen ez a visszafog ottsg nyerte meg a brlk rokonszenvt, akiknek nag yon is eleg k
lehetett az esemnyds szuperprodukcikbl? Btor fick ez a rendez, g ondoltk mag ukban,
akinek manapsg van mersze kt reg htkznapjairl cseveg ni. Radsul ilyen furcsa prrl!
Eg y nyug djas tanrn meg eg y g pkocsivezet, az eg yik jmd, a msik viszont rl, hog y
meg keresheti a kenyert. Mi is trtnhet velk? Leg feljebb annyi, hog y a bizalmatlan s
rig olys reg hlg y eg yszercsak meg szortja a trelmes s nrzetes Hoke kezt, mintha
bartok lennnek.
Ez az eszkztelen eg yszersg aztn, furcsa mdon, szinte szrevtlenl hatalmba kerti a
nzt, A lassan perg kpek rezhet slyt kapnak. Eg y g yertya lobog fnye, eg y havas fag ,
mezk kzt kanyarg orszg t, s a kitn Jessica Tandy, aki Tolnay Klri hang jval elmesli
eg y kislnykori lmnyt, amikor meg ltta a teng ert: eg y pillanatra lehunyja a szemt s alig
szreveheten meg rinti nyelvvel az ajkt, hog y szinte mi is rezzk a ss vz keser zt. A
korfests nhny jelzs csupn: Martin Luther King nek pldul csak a hang jt halljuk, amint
arrl beszl, hog y az erszak vilg ban a jk, a fny fiai sem hallatjk a szavukat. De a
jog fosztottsg ot is mindssze kt rendr kpviseli eg y villansnyi jelenetben.
Mert Hoke ng er (s keresztny), Miss Daisy pedig zsid. Annak a kzfog snak ezrt n meg
a jelentsg e. Hiszen nemcsak k tartoznak eg y-eg y kisebbsg hez, hanem, mondjuk, a
bulg riai trk, a trkorszg i kurd vag y a kolozsvri mag yar is, st mi mind, valamennyien,
ha msknt nem, ht a fog lalkozsunk, a kedvtelsnk vag y az lmaink alapjn, g y ht ez a
keresetlenl eg yszer film valjban rlunk szl. Szeretnm hinni, hog y az Oscarok
hullsban ez a krlmny is szerepet jtszott.

Reszket tkr
Kzzel rt knyv nylik ottan, / Vilg terhe, minden, ott van, / tletre felrovottan. Br
majd, ha szket l ott, / Minden rejtek flderl ott, / Zsoldot bn el nem kerl ott. A
g yszmise sequentijnak szavai szmvetsrl s tlkezsrl zeng enek, s ezzel az ig nnyel
szlal meg j filmjben, a Magyar rekviem-ben Makk Kroly is.
A komor 1958-as vben vag yunk, a helyszn eg y brtn, st tbbnyire eg yetlen cella,
amelyben a film hsei, az elfog ott forradalmrok kszlnek a hallra. Zrt vilg , hideg en kk
sznek, statikus felvtelek, feszlt kzelkpek. A ltvny szinte bennnket is g zsba kt. A
hatst fokozza, hog y Kornis Mihly forg atknyve a szereplket hatrozott vonsokkal klnti
el, s ezltal minteg y keresztmetszetet rajzol a leg zolt kzdelemrl, a hsk emlkkpeinek
meg jelentse ltal pedig a lelkillapot kivettsn tl, vizulis ellenpontokkal ersti a fojtott
hang ulatot. Fknt a Klyk lmnak bemutatsra g ondolunk, a tiszta szvnek s a retteg
tudatnak erre az eg yszer llekrajzzal elksztett kpsorra, de sajnos, nem mindeg yik ltoms
ilyen biztos rajz, a kpzeletbeli cig nyvajda avatsnak harsny kpsort pedig
leg szvesebben mellztk volna.
A film alkoti nyilvn kerlni akartk az eszmnytssel jr veszlyeket, ezrt nem riadtak
vissza a rabsg g al, a testi-lelki kiszolg ltatottsg g al jr nyersebb tnusok alkalmazstl sem,
s btran vllaltk a hallflelem s a kivg zsek keg yetlen, st nha meg alz meg fig yelst is.
A klnfle stlusrnyalatok, a fensg es s a g roteszk meg felel arnynak biztostsa azonban
nem mindig sikerl. Mg pldul K Jnos s Kismacska trtnetben harmonikusan eg yesl a
mag asztos s a profn, s elhisszk, hog y szerelmk ltal csakug yan meg fog ant a szabadsg
klyke, a Cig ny trtnetbl hinyoljuk a mrtktartst.
A sznszek is tlsg osan ers hatselemekkel dolg oznak, mint mag yar filmekben
mostanban oly g yakran. Feltn, hog y a kt klfldi vendg szerepl visszafog ottabb jtka
mennyivel meg g yzbbnek tnik. Alkalmasint ezrt is vljk g y, hog y Mathieu Carrier
rnag ya s Hans Christian Blech Tanr ra a film kt leg kidolg ozottabb fig urja. Az azonban
bizonyra a forg atknyv s a rendezs hibja, hog y a forradalom eszmit a bemutatott sorsok
csak kevss rzkeltetik, g y a szemlyisg rajz hatatlanul csorbt szenved, a msik oldalt
kpvisel brtnrk pedig arctalanul g onosz smkk eg yszersdnek.
E kieg yenslyozatlan, m hiteles indulatoktl fesztett filmnek van eg y fjdalmasan szp
motvuma: az eg yik rab a zrka ablakba tartott kzitkr seg tsg vel fig yeli trsa kivg zst.
A tkrkp reszket, mert a kz remeg , taln a hirtelen feltolul rzelmek, taln a nag yon is
kzeli, g ytrelmes ltvny kvetkeztben. Ez a kpsor akr az eg sz film jelkpe is lehetne. A
szndk tiszta, a szemllet hatrozott, de a kp mg bizonytalan, krvonalai nha elmosdnak.
Az elmlssal perl knyrg s azonban meg szlalt: Uram, nekik adj j vg et, / Add meg
nekik bkessg ed.

Pn halla
Mr az Evang liumok is tanstjk, hog y Jzus trtnetnek elmondsban meg hatroz, az
elbeszlt mag t is minst szerepet jtszik a nzpont. A tantsokra fig yel, a szinte
eladsokat jeg yzetel Mt, az letrajz irnt rdekld Mrk, a klti lelklet Lukcs, a
filozofikus szellem Jnos ug yanazt mondjk el, ug yanarrl az rmhrrl szlnak, de a mag uk
szempontjt is rvnyestve, ezrt ms mdon.
Nem vletlen, hog y br a filmmvszet g yszolvn meg szmllhatatlanul sok Jzusbrzolst hozott ltre, a bibliai kpesknyvek sorbl csupn azok az alkotsok emelkednek
ki, melyek eg y-eg y jelleg zetes ltszg et is felmutatnak. Mint Zeffirelli, a meg rendlt
szemtan (A nzreti Jzus), a radiklis g ondolkods Pasolini (Mt evangliuma), vag y akr a
vitra ksztet, provoklan profn Scorsese (Krisztus utols megksrtse). Tapasztalhattuk, hog y
hitelesen felidzhet az Emberfia mg eg y mellkszerepl, mondjuk az eg yik lator szemvel is.
Damiano Damiani olasz filmje, a Nyomozs Krisztus holtteste utn (Linchiesta, 1986), puritn
stlusn s feszes dramaturg ijn tl, elssorban azrt fig yelemre mlt m, mert a rendez
eg y szkeptikus rmai hivatalnokot vlaszt fhsl, g y is mondhatnm, hog y eg y birodalmi
nzpontot alkalmaz. A mvelt s elktelezett Titus Valerius, Tiberius csszr keg yence teht
eg yenesen Rmbl rkezik Jeruzslembe, a provinciba, vidkre, az Isten hta mg , hog y
leszmoljon eg y kptelen s fura leg endval, mely azonban mg is politikai krdss vlt.
vekkel az esemnyek utn vag yunk, Pontius Pilatus tri a fejt: Jzus? Gyakori nv errefel.
Ig en, valami rmlik Nem tud, vag y nem akar emlkezni. m a felesg e, Claudia nag yon is a
lelkbe vste annak az ig az embernek arcmst. Mennyit szenvedett!
A srban mg ott a klap, melyen a holttest fekdt, a Getszemni kertben mg llnak az
olajfk, melyek alatt a halllal viaskodott, a Genezreti t fltt szinte mg ug yanaz a kd
szllong , melybl eltnt eg ykor. S meg szlalnak a szemtank. Nhny villansban nhny
sors: a szzados, aki drdjval tdfte az oldalt, az emmauszi szemtan, aki beszlt vele,
Mria Mag dolna, a meg trt bns.
Titus Valerius kszkdik a leg endval, s mr tudja, hog y lete a tt. Fokrl fokra azonosul
szerepvel, mg aztn ez a hvs s feg yelmezett polg r feladata meg szllottja lesz. Levetve
rmai ltzkt a nzreti nyomba ered. Van a filmnek eg y eg szen nag y pillanata: a csodra
szomjas emberek t vlik a Mesternek, krlveszik, meneklne, de mikor eg y ktsg beesett
asszony meg rinti, szinte akaratlanul beszlni kezd hozz, s Jzust idzi Aztn ismt
meneklne, de mr nincs hov. Amikor katoni berik, a meg villan kardban hirtelen Rma
jelkpt pillantja meg : les, mint a log ika, kemny, mint a bszke rmai erklcs, de mindez
mit sem r a leg endval szemben. Hv nem lett, de Rma ledlt a szvben. Meg kell halnia.
Damiano Damiani filmje teht azt a lelki fordulatot brzolja, melyet a mag yar nz
Reviczky Gyula szp versbl ismer: Pn s csaldja meg halt. l az Isten: Nem fben, fban,
kben, de a szvben

Falra festett rdg

nnepel a stb. A szereplk s bartok krben feltnik a hetvenves Mester, oldaln a hsg es
plyatrssal, az rval. Mosolyog nak (Be van fejezve a nag y m, ig en), de rmk mintha
nem lenne felhtlen (Mlt-e ilyen ag g astynhoz ilyen jtk?). Rosszat sejtenek tn? S
ekkor lvsek csattannak. A Mester hfehr ing n kt vrs folt jelenik meg , eg y pillanatig
ttovn ll, majd sszerog y. De hallosan meg sebeslt az r is, aki szintn leroskad. Most eg y
dobos tnik fel, szorong at s fenyeg et dobszl hang zik. Aztn elsttl a kp.
Ezzel a provokatv dobolssal vg zdik a film, de ezzel is kezddtt. Mintha eg yetlen
krforg st vg zett volna a bolyong felvevg p eg y titokzatosan bezrt trben. De ki ltte le a
Mestert? A trtnet log ikja szerint a visszatr oroszok, akik leszmolnak mindenkivel,
demokratkkal s kommunistkkal, ellensg eikkel s bartaikkal, rsztvevkkel s
szemllkkel eg yarnt. m a trtnet elmondsnak zavarba ejt irnija rejtetten azt is zeni,
hog y itt mag a a film, illetve alkotja vlt felesleg ess, aki me, falra festette az rdg t.
Ha nem tvedek, az Isten htrafele megy Jancs Mikls huszoneg yedik filmje. Pcsett, a
Kossuth mozi kicsiny Apollo termben vettettk, maroknyi rdekld jelenltben. sszesen
taln annyian lthattk, mint eg y divatos amerikai akcifilmet eg yetlen vettsen. Minek
farkasrl beszlni, g ondolhattk sokan, htha csakug yan kedve tmad a kertnk alatt kullog ni.
Meg aztn, mondjk, Jancs rg ta csak ismtli mag t a ltomsaival.
Ktsg telen, hog y a filmben sorra meg jelennek a jl ismert motvumok, eg y sajtosan
eg yni kpnyelv beszdes jelei. A stl-vonul szereplk (kztk jelleg zetes arcok: Eperjes
Kroly, Kozk Andrs, Drner Gyrg y), a meztelen leny, a mag nyos heg eds, meg a hossz
belltsok, az elfordul tekintetek, melyek a szemllt folytonosan helyzete trtkelsre
knyszertik, a kpeken bell meg jelen, s az alapjelentst llandan kieg szt s cfol, jabb
s jabb kpek radsa. S persze, a meg ig z ltvnyban feltrulkoz, m ug yanakkor
jelkpess is ftyolozd vilg : a helikopter lg csavar-rvnytl felkavart f retteg se, a
kavarg paprlapok g nyos villdzsa.
De ez a film mg is ms, mint a korbbiak. g y hordozza azok ernyeit (st mg hibit is,
melyek meg tlsem szerint forg atknyvi problmkra vezethetk vissza), hog y a
mozg kpi ltoms eddig rejtettebb motvumait felerstve Jancs vilg nak j tvlatait
villantja fel.
Taln a korai remekmvek ta nem volt nla ennyire fenyeg et a lt, s ilyen
kiszolg ltatottak s felkszletlenek a szereplk a leselked vg zettel szemben, s korbban
keser-jtkos irnijnak ostora sem suhog ott ilyen flelmesen. Ahog y teleszrja jeleneteit a
moszkvai televzi baljs kpeivel, ahog y elvarzsolja kamerjbl a filmtrtnet ismt
jelentsteliv tett fordulatait Eizenstein lehull szemveg tl Wim Wenders pisztolyknt
elre szeg ezett felvevg pig azzal nmag rl, mvszetrl pp g y vall, mint talakul
korrl. tlete jtkosan komoly, vag y inkbb komolyan jtkos. S amikor mag a is
meg jelenik a filmben, csupn nhny nag yon is htkznapi s semmitmond szt fog almaz
meg , de azutn, jabb meg lepetsknt, Kllai Ferenc blcs hang jn a tovbbperg ltvny

ironikus rtelmezsbe fog .

Eg szen a dobperg sig !

Mirt lejt a Vrs-tr?

A Vezr kpmsa ott meredezik a terem kells kzepn. Primitv brzols, a knyrtelen
terror s az eg yg y hdolat hivalkodan brg y tallkozsi pontja. m eg y fondorlatosan
bonyolult elnyom rendszert testest meg , melynek mrg e a lelkek mlyig szivrog . Ahog y
azt Szolzsenyicin bemutatta, aki A pokol tornc-ban meg rta Gleb s Nag ya szomor mltsg
beszljt, vag y Ribakov, mikor az Arbat gyermekei-ben elmeslte Sztlin fog fjsnak
abszurd, de llektanilag hajszlpontos trtnett. Ezek utn mr nem lehet a sztlinizmusrl a
hajdani vezrportrk leeg yszerst mdszervel szlni. Mert a sematikus kp neg atv
lenyomata is sematikus!
Hog y Tyendrjakov elbeszlse rdekes tmja ellenre milyen felletes, azt a nyomban
halad Bacs Pter Sztlin menyasszonya cm filmje szemllteti ig azn. zeltl veg ynk
eg yetlen pldt! A trag ikus sors Oszip Mandelstam ezt rta Az ajkam mg mozog cm versben:
A Vrs tr kerek, mindennl kerekebb, mag tl nknt lejt s fordul kemnyre. Hanyatt
zuhanva dl, a rizsfldig terl, mg a fld hta hord utols rabot lve. Bacs Pter filmjben is
beszlnek a Vrs tr lejtsrl, de ebbl csupn azt a kvetkeztetst szrik le, hog y ott
bizonyra nem lehet futballozni. Mandelstam flelmesen sszetett jelents szavai ltal a
meg jelentett tr a kivg zsek vg telenn tg tott, eg yetemes sznterv vlik. Ezzel szemben
Bacs meg elg szik eg y olcs kabartrfval. Bizony, ha ketten mondjk ug yanazt, az nem
ug yanaz!
Pedig a falu bolondjnak trtnete filmen is hls tma lehetne. A balg a lny, Paranya, aki a
meg alz hecceldsek ell a szeretve tisztelt Nag y Vezr kpmshoz menekl, s ezrt
aztn elbb meg knzott ldozatt, majd a g ondos ag ymoss kvetkeztben spion-t kiltoz
torz vg zetang yall vlik, sokrten s hitelesen meg rajzolhat fig ura. Bsti Juli mindent el is
kvet, hog y plasztikuss teg ye a bonyolult, trag ikomikus sorsot. Hatsos szerepformlsa
eg yszerre villantja fel hse veszedelmes voltt s esendsg t, flelmet s viszolyg st vlt ki
bellnk, de ug yanakkor sznalmat is rznk a szerencstlen eszels irnt.
Sajnos, Paranya a kvetkezetlen s elnag yolt brzols lg res terben lebeg . Eg ysk
krnyezet vezi, s leeg yszerstett, karikatrra emlkeztet mellkszereplk lljk krl. A
trtnet helyszne, rendrstl, tornatanrostl s boltostl, leg inkbb eg y operettfalu
dszletre emlkeztet, a lassan kocog cselekmny pedig sztes, s g yakran nem is eredeti
jelenetekbl szvdik. Bacs szemltomst vonzdik a g roteszkhez, m ez j esetben mindig
eg ysg es lmnyben tvzi az ellenttes minsg eket, mg itt Bsti Juli jtktl eltekintve
tbbnyire klnvlik a komolyabb szlam s az alpri hang .
g y ht a Vrs tr lejtsrl sok jat nem tudtunk meg . Mivelhog y Sztlin nem nzett
futballmeccset (nem futballmeccset nzett!) a Kreml ablakbl.

Csillagporban ll leny
Nzeg etem az j moziplaktokat, s meg llaptom, hog y beksznttt a nyr. Mert br a
makacsul kitart hvs id inkbb mg mrciust idz, a filmknlat mris knikulai. Csupa
pehelyknny butasg : krimi, fantasztikum, kaland, mese habbal. Mozg kpi rg g umik
dleltt, dlutn, este, minden idben. Gyantom, hog y eg y nmag t rendkvl blcsnek
kpzel ember, s mint tudjuk, efflbl nlunk nincs hiny, kitallta, hog y meleg ben a mag yar
nz, sajtos lelkialkata kvetkeztben, kptelen ig nyesebb filmet meg tekinteni. g y aztn a
nyr haznkban a mozibvlik vszaka lett a szellemi nudizmus jeg yben.
m amikor vg kpp elkedvetlenednk, Ollkez Edward s Ok-Nr ktes trsasg ban
hirtelen meg pillantom Sally Bowles-t. Lm csak, jra itt van, meg eshetett a szve rajtunk, nag y
nsg nkben. Ig en, Bob Fosse mltn vilg hr musical-jnek, a Kabar-nak (Cabaret, 1972) a
hsnjrl beszlek. Elindulok, hog y ismt meg nzzem a hsz ve kszlt filmet. S amint
elkezddik a vetts, fellleg zem, mint a kbult, aki ltet leveg hz jut.
Dicsrhetnm a film alapjul szolg l reg ny szerzjt, Christopher Isherwoodot, akit a
harmincas vekben a weimari korszak Berlinjbe vetett a sors, ahol, mint eg y eleven kamera,
rzkenyen s hitelesen rg ztette eg y enervlt vilg haldoklst s a diktatra srvermbe
hanyatlst. radozhatnk Ralph Burns s Joseph Kander g azdag szvs, flbemsz
zenjrl. S pldlzhatnk a rendezvel: mert Bob Fosse g y tudja a lebilincselen rdekes
mest eladni zens, ltvnyos filmben, hog y kzben metszen les korrajzot ad, hs-vr
fig urkat varzsol elnk, bonyolult lelki folyamatokat brzol, s meg rezteti velnk a tmul
vlasztott vlsg os idszak fojtog at hang ulatt.
De n most csak Sally Bowles-ra szeretnk fig yelni. Erre az adakoz, romlottan naiv, csacsi
kamlis hlg yre, erre az elbvl lnyra, akit Liza Minnelli forml meg neknk. Rla szlva
azonban hadd idzzem az eg ybknt mindig trg yilag os Thurz Gbor ezttal rtheten
elfog ult szavait: Nag yszer sznszn. g y nekel ha nem jobban! , olyan ellg yul lrval
s ag resszivitssal, mint Barbara Streisand. g y tncol, mint hajdan a g ppuska lb Eleanor
Powell. Csupa lra, csupa rafinlt esetlensg . risi, csodlatos szeme van, csf kis orra, flig
r szja, s van, amikor szebb, mint a szpek szpe. Taln azt lehetne r mondani
zsenilis.
Liza jtkt ltva az anyja, a trag ikus sors Judy Garland, az z, a csodk csodja eg ykori
sztrja, meg hatottan mondta: Csillag porban llsz, meg ltod, majd minden szereplsed utn
csillag ok hullanak rd. Jvendlse ig aznak bizonyult. Lnynak Oscar-djat hozott a Kabar (a
film sszesen hetet kapott), de taln mg ennl is fontosabb, hog y Liza, miknt a
leg nag yobbak, tpust teremtett. Eg y fekete, bubifrizurs lenyt, hossz, sttzldre lakkozott
krmkkel, hatalmas mszempillkkal, neccharisnyban. Akit nem lehet elfelejteni.

Egy vrsesszke hajfonat

Maupassant eg yik novelljnak hse eg yszer meg vsrol eg y don btordarabot, melynek
rejtett fikjban ni hajfonatra bukkan. Meg dbbenve, remeg ve, zavartan lltam ott!
Gyng den, szinte vallsos htattal nyltam rte, s kiemeltem rejtekhelybl. Abban a
pillanatban sztbomlott, sztrasztotta aranyhullmait, srn s knnyedn, rag yog an omlott
a fldig , mint az stks uszlya jeg yzi fel napljban.
E rszlet idzsre kt mag yarzattal is szolg lhatok. Az eg yik trg yszer: ez az elbeszls,
meg annyi ms irodalmi szveg g el eg ytt, elhang zik Michel Deville rtatlan gynyr (La
lectrice, 1988 [A felolvasn]) cm filmjben. Kptelensg , g ondolhatnnk, hog y lehet ennyire
filmszertlen tlettel elhozakodni? A krdsre vlaszolva a Maupassant-cittum szemlyes
indokt is meg adhatom. Csak mg yjt hse izg almhoz s htathoz tudom ug yanis
hasonltani azt az rmteli rzst, mellyel e filmet felfedeztem mag amnak a nyri mozimsor
sivatag nak vratlan ozisaknt. g y ltszik, miutn a mozg kpi brzols hag yomnyos
kellktrt elorozta a szrakoztat film, a hetedik mzsa szentlybe csak a meg lepetsek
titkos kapujn t lehet bejutni.
Michel Deville, a francia jhullm szabadszv, titkos titrsa ktsg kvl ismeri a jelszt.
Sejtettk rla eddig is, br A kkruhs n cm filmjt, mely eg y zenszrl szl, aki nem
szabadulhat eg y villansnyi tallkozs emlktl, nlunk csak kevesen lthattk, de a rejtelmes
hang ulat Bye bye Barbar-t mr tbben meg kedvelhettk. S most itt a vg s bizonytk!
Eg y fiatal n, Constance, elalvs eltt A felolvasn cm reg nyt olvassa fel lettrsnak, m
a kimondott szavak meg elevenednek, kpeket bvlnek elnk, s az asszony a knyv hsnjv,
Marie-v lnyeg l t, akinek a trtnett a sajtjaknt li meg . Mint ahog y Marie is mag v
formlja a felidzett sorsokat (Miou-Miou rett jtkval s Ktvlg yi Erzsbet hajlkony
szinkronhang jn). Teht Deville olvassa Raymond Jean-t, a reg ny szerzje, aki Constance-rl
beszl neknk, aki Marie-rl olvas, mikzben ez felolvassa Maupassant-t, aki viszont a
mg yjtrl szl... S az eg ymsra vettett tkrkpeknek ebben a sejtelmes villdzsban,
minteg y idzjelek kzt s feltteles mdban, feldereng elttnk az let, mint olvasat, s az
olvass, mint letad g esztus. Mert a felolvasn eg yik hallg atjt, a flszeg s hi frfit
elads kzben meg tantja a szerelem mvszetre, a bna kamaszt pedig azzal ajndkozza
meg , hog y szinte szrevtlenl sztnylik a szoknyja (midn pp az aranyg yapjrl mesl).
A mozg kpek perg st mindvg ig a szavak zenje ksri. Ahog y Marie cipje knnyed
zong orafutamok cseng se mellett kopog vg ig Arles vszzados utcin. Deville jelleg zetes
montzstechnikja, jtkosan feszes kpktsei, mersz asszocicii, knnyed idperg etsei s
skvltsai ppen azltal knlnak eredeti filmlmnyt, hog y ig azi franciaknt, nem mond le az
rnyalt beszdrl.
Mert a rendez g y beszl, hog y kzben ltni tant! Mint Marie eg yik leg szebb trtnetben
az inaszakadt fi, akit vak testvre a htra vett, kivitte a teng erpartra, pedig viszonzsul
elmondta neki, hog y milyen a teng er.

Valcsicsk rstja
g y reztem mag am Gothr Pter j filmjnek, a Melodrm-nak vettse alatt, mint a hajdani
mrtr, aki a mg lya lng nyelvei kzt makacsul ezt hajtog atta: Ltlak! Hasonl elszntsg g al
prbltam ug yanis felfedezni a tnteten csf kpek mg tt a mvszi szndk, a rendez
korbbi alkotsaibl ismert erteljes, eg yni ltoms jeleit. Nem nag y sikerrel.
A Megll az id fojtog at vilg ban felrag yog heroizmusnak vag y a Tiszta Amerika
fjdalmasan komor kalldslmnynek ezttal csupn fanyar utzt rzem, s leg feljebb
nhny emlkkp dereng fel imitt-amott: a lepusztult terek, a rideg fnyek, a kint is bent van
fak brtnhang ulata, no meg a kabinos a Rudas-frdben s a sok-sok unicum. De a korbbi
filmek ma is l hseivel szemben ezek a fig urk a semmiben lebeg nek, mint a fszerepl,
Valcsics Ferenc az eg yik g roteszk-fantasztikus jelenetben. Csakhog y az r itt a mvszi
brzols hinyaibl szrmazik.
Gothr Pter, akit rendezknt, a kudarc dacra, tovbbra is elsrendnek tartok, nmag t
kttte g zsba azzal, hog y mg korbbi mveiben olyan kivl s a hetedik mzsa szeszlyeit is
jl ismer rkkal dolg ozott eg ytt, mint Beremnyi Gza s Esterhzy Pter, most mag a rta
filmje alapanyag t. Mert a problmk g ykere a forg atknyvben rejlik. Ennek kvetkeztben
thidalhatatlan szakadk tmad Kardos Sndor szrrelisba hajl kpi vilg a s e cl nlkl
tblbol alakok kisszeren anekdotikus histrija kztt. A kutynak leg albb bolhja van, de
az apa s a fi e Gyuricza Istvn s Mag yar Attila ltal meg jelentett, fura kettsnek mg az
sincs. Leg feljebb a piszoktl vakarznak. Persze, rtem n, hog y kireseds, elemi indulatokk
s beszdfoszlnyokk torzuls, meg minden m vg l mag uk a fig urk vlnak rdektelenn.
Epizdszereplknt esetleg elmennnek.
Az ri elg ondols g yeng ire utal tbbek kztt az 1968-as csehszlovkiai invzi tmjt
rint expozci elnag yoltsg a, vag y a nag yapa (Lukts Andor) alakjt meg idz emlkkpek
knosan disszonns hang tse. Meg a sok rg tnzsnek hat jelenet. Ezrt aztn mg a
leg tletesebb kpek is elvesztik hitelket, s hiba g rdl t a Mricz Zsig mond krtr
vg nyain, ha jl szmoltam, hatszor is a Mukinak beczett kopott, szrke szerelkocsi,
meg lehetsen res jelkp marad. Ha csak a dcg st nem szmtjuk
Taln tlsg osan is kedvelem Gothr korbbi filmjeit, s a sznvonalklnbsg rzkelse
felnag yttatja velem a m hibit. S elfeledteti, hog y milyen jl sikerlt a Parancsnok (Bitskei
Tibor) alakjnak felvzolsa vag y a msik apa meg lsnek bemutatsa, s hog y mennyire
g azdag a befejez kpsor a meg szlal kutyval. A csalds mag yarzhatja, hog y leg inkbb
Valcsics Ferenc eg y jelleg zetes mondatra emlkszem. Eszerint, ha a lyuknak van vg e, akkor
az g dr. Ha nincs, akkor cs. Ehhez hozztennm, hog y ha viszont ide-oda kanyarog a fld
alatt, az esetben pedig vakondjrat.

A bnat szttrt pohara

Natalja meg semmislten ll az res laksban. Meg halt a frfi, akit szeretett. g y rzi, minden
rtelmetlenn vlt, mg a leg htkznapibb cselekvsek is. Pohart a fldre lki, tartalma
sztfrccsen a padln. Aztn felmond a munkahelyn, majd mag nyosan kborol a piszkos,
kietlen utckon. Ktsg beessben mr-mr leszmolna szerelme g ytr emlkvel is:
meg prblja odaadni mag t eg y msik frfinak, de kptelen erre. Vg e. Nincs tovbb.
Kivilg osodik a nztr, a kznsg tvozik. Csupn eg y kzpkor, szakllas frfi marad.
Alszik. S pereg tovbb a film, Kira Muratova trag ikus szpsg Vgelgyengls-e
(Asztenyicseszkij szindrom, 1989), mely a film a filmben szerkesztsmdot alkalmazva, a
mag nyos n fekete-fehr betttrtnetvel kezddtt. De most mr a folyton elalv frfi a
fhs, akinek az letbl szintn hinyzik valami ptolhatatlan. Ksrletei ug yang y csdt
mondanak, m nem szortja klbe a kezt, mint az asszony. Csak elalszik. Natalja s Nyikolaj
kln-kln fut trtnete mint kt eg ymsba fordtott tkr, felerstve vetti elnk azt a
knz hinylmnyt s szthullottsg ot, mely a szovjet letet jellemzi.
Rg en lttam mr ennyire meg rendt s felkavar filmet. Eg y rendszer, eg y letforma
vg tlete. S ez azrt olyan lesjt, mert Muratova kirlelt, eg yni veret s a korszer film
tbbszlam nyelvt beszl mvszete kpes meg teremteni az tletmonds hiteles pozcijt.
Ez az, ami keg yetlen filmjnek mltsg ot klcsnz, s br Nataljhoz hasonlan mag a is
szttrte benne a bnat pohart, g esztusa felemel.
Muratova kpein az orosz sors komor elg ija borong . Hsnek arca Bulg akov Mestert
idzi, s rla is elmondhatjuk, mint Goncsarov Oblomovjrl, hog y rks alvsa nem volt
knyszersg , mint a beteg , vag y az az ember, aki aludni akar, sem alkalmi dolog , mint az,
aki elfrad, sem lvezet, mint aki lustlkodik; ez volt az normlis llapota.
A llektani llapotrajz nag yon is mai talnyra a szatirikus krnyezetbrzols adja meg a
vlaszt. Ezen a skon szinte dokumentarista bsg g el sorakoznak az epizdok. Jelleg zetes
helyszneken jrunk, a metrn, eg y iskolban s az elmeg yg yintzetben, s mint vezeklk a
pokolban, g y bukkannak fel az eg yes alakok; az utasok, a halrus vag y a takartn, aki
htborzong at csasztuskt nekel Sztlinrl. A kopr terek s sivr utck utn furcsa,
ag yonzsfolt laksokba jutunk, melyek olyanok, akr az ztt llek torz mentsvrai. S
eg yszercsak eg y trombitn felzeng a panasz: Ideg enek az jszakban
A kpek rejtett mellkszlamaknt llatok tnnek idnknt elnk: meg fag yott halak, fog oly
madarak, kbor macskk s reszket, beteg kutyk a sintrtelepen. Szomoran, rtetlenl
nznek rnk. Nmelyik aludni prbl, mint Nyikolaj. Akivel az utols, hosszan kitartott kpen
eg y kirlt metrszerelvny szg uld a sttben.

E szzad gyermeknek vallomsai

Louis Buuel azt rta az nletrajzban, hog y a szpsg hez hrom eleng edhetetlen dolog
szksg es: a vrakozs, a harc s a hdts. Most, hog y az Apollo terem msorn, az szi
hnapok utols heteiben, az arag niai mester remekei szerepelnek, a szpsg eszmny els

felttele mr eleve adott. Oly rg en vrtunk mr erre az nnepi esemnyre!

A szzadunkkal eg yids, s szmomra e hitetlenl hv kort meg testest s meg vall
Buuel sohasem jzanodott ki az avantg rd mmorbl, ezrt aztn vnen is, holtig lan,
meg lepetsekre szomjas dik tudott maradni, elsznt csnytev, a filmmvszet rk kamasza.
Most sorra kerl kt filmje mr rett alkots, mondhatnm, ha vele kapcsolatban az rett
sz nem lenne ktszeresen is flrevezet. Eg yrszt mert mr a zseng i is maradand rtkek
(Az andalziai kutya nlkl nem is lehet elkezdeni a filmmvszetet), msrszt pedig azon
kivltsg osak kz tartozik, akiknek sohasem n be a fejk lg ya. Maradjunk inkbb annyiban,
hog y e mvek a hatvanas vekben keletkeztek.
Az Egy szobalny naplja (Le journal dune femme de chambre, 1964) Buuel filmjei kzl
taln a leg kevsb rejti el kemnysg t, radiklis szemlletmdjt. Komorlan valsg h
tnusai mg l azonban a szrrealizmus keg yelme sug rzik: az emberi llek mlysg eibe val
alszlls kpessg e s a titokzatos jelensg ek irnti vonzalom. A rendez ig en hatrozott
jelzssel utal is erre a kapcsolatra. A jobboldali tntetk azrt kiltozzk a film vg n, hog y
ljen Chiappe!, mert g y hvtk azt a prizsi rendrfnkt, aki Buuel ifjkori filmjt, az
Aranykor-t botrnyosnak tallta s betiltotta.
De ismerjk el, hog y a llekrajz elmlytshez jelentsen hozzjrult Jeanne Moreau, aki
mg a jrsval is kpes embert brzolni. S hog y ez nem is olyan mellkes, arrl a Mester
mag a tanskodik: A lba, ahog y meg y, remeg a mag as sark cipben. Izg at bizonytalansg
ez. Csodlatos sznszn: hag ytam, hadd csinljon, amit csak akar, alig szltam bele. Olyan
dolg okat mutatott meg nekem a fig urbl, amiket nem is sejtettem rta. Ilyen knny filmet
csinlni Jeanne Moreau-val.
A Tejt (La voie lacte, 1969) titokzatosabb m, br mesjnek kerett a leg sibb epikai
fog s alkotja, az utazs. Kt szerzetes zarndokol Santiag o de Compostelba, Szent Jakab
ereklyihez. m szrevtlenl kitg ul a tr, s tjrhatv vlik az id fala. Hvk s eretnekek
toppannak elnk klnbz korokbl, mg de Sade mrkival is tallkozunk, s ezt azrt
emltem, mert Michel Piccoli alaktja. A cm idtlen tvlatokra utal, meg arra, hog y a Tejutat
azeltt Santiag i tnak neveztk, amelyen rk zarndokok lbnyomai csillog nak. Vallsos
film, vag y hitetlen? Eg y biztos: trelmessg re, az ig azsg keressnek szksg essg re int. A
befejez jeleneten azta is tpreng ek. Jzus tallkozik a kt vakkal, akik krve krik, g yg ytsa
meg ket. A Mester meg knyrl rajtuk, illet az szemeiket, s mindjrt meg nyilatkoznak
az szemeik, s kvetk tet. Nhny lps utn ltjuk, amint Jzus s a tantvnyok eg yms
utn tlpnek eg y keskeny rkon, m k ketten meg torpannak, s botjaikkal tapog atznak
Hog y is van ez? Ml szemfnyveszts lett volna az eg sz, nhny pillanatra szl, s mris
szertefoszlott illzi? De hiszen tani voltunk, hog y lehullott szemkrl a hlyog ! Hog yne
ltnnak, g ondolom, m a mozdulataik, a reflexeik mg nem alkalmazkodtak az j helyzethez.
Vag y tn leplezni akarjk a velk trtnt csodt, mivel Jzus fig yelmeztette ket, hog y msok
errl ne szerezzenek tudomst. Az eg sz kpsor alig ktpercnyi, de mint az oplkristly, mely,
ha forg atom, klnbz sznekben sug rozza felm a mag ba srtett fnyt, folyton ms-ms
rtelmezsi lehetsg et knl szmomra. Melyiket vlasszam? krdezem. Leg yen neked a te

hited s zlsed szerint! feleli Buuel valahonnan a felhk mg l, s nylvn alig tud elfojtani
eg y huncut mosolyt.

Egsz valnk csak lmok szvete

Louis Buuel fig yelte meg , hog y amikor belnk eg y moziba, majd lassan elsttedik a terem,
s meg kezddik a vettett kpek ramlsa, valami hasonl trtnik velnk, mintha elaludnnk
s lmodni kezdennk, tudatunk bels vsznn perg ltomsokat szemllve. s a Mester
minden filmjt t is leng i valami hol bizarr, hol mla lomszersg , A mozg kp, aminek
msok inkbb trg yilag ossg t, st dokumentumjelleg t szoktk hang slyozni, g y lesz nla a
fantasztikum lelhelye s a titok ds televnye. Klns lomvilg a valjban eg y llek
tobzdsa erinek ktetlen hasznlatban. Az lom vdg t az let szablyossg val s
meg szokottsg val szemben, szabad feldlse a meg kttt kpzeletnek; lmok nlkl
bizonyra hamarabb reg ednnk, s g y az lmot adomnynak kell tekintennk,
zarndokutunk bartsg os ksrjnek a sr fel rta eg ykor Novalis, s hasonlkppen
vlekedik Buuel is.
Az 1970-ben kszlt Tristana-ban az brenlt Don Lope, a szabadelv hidalg hiteles
krnyezetrajzzal bemutatott vilg val azonos. Az idsd frfi, akit a rendez eg yik kedves
sznsze, Fernando Rey forml meg szndkosan avult, ironikusan pzol stlusban, hzba
fog adja fiatal unokahg t, m eg yben prdjnak is tekinti a lnyt. Apd vag yok s frjed, s
mag am dntm el, mikor melyik mondja neki. Ezzel lerombolja azokat az eszmnyeket,
amelyeknek a meg vdse lett volna a feladata. E filmben az lmok a hsn szabadulsi
ksrleteivel kapcsolatosak. A szpsg es Catherine Deneuve meg rendt jtka azt a folyamatot
mutatja be, melynek sorn Tristana fokozatosan lemond vg yairl, majd testileg -lelkileg
eltorzulva elbb meg szabadul knyurtl, s vg l mag a vlik a hz zsarnokv. Vag yis az
lmok elvesztse erklcsi lertkeldssel jr eg ytt.
A burzsozia diszkrt bja (Le charme discret de la bourg eoisie) cm, 1972-ben forg atott
filmben mg kibog ozhatatlanabbul keveredik a jzan realits a kpzelettel, a val vilg a
ltszattal. A kertszrl pldul meg tudjuk, hog y ig azbl pspk, eg y vendg lben, ahov
hseink betrnek, halottsirats folyik, eg y msik alkalommal pedig vacsora kzben hirtelen
felmeg y eg y fg g ny, s kiderl, hog y a rsztvevk sznpadon lnek, a kznsg vrakozva
fig yel, m k rmlten dbbennek r: nem tudjk a szerepet. Ez a lazn szerkesztett,
epizdokbl szvd m, melyben Fernando Rey mellett Michel Piccoli s Delphine Seyrig
g roteszk tnusokbl kevert jtka sug allja leg inkbb a buueli ltomst, a mulatsg osnak tn
fordulatok mlyn nyomaszt lmot rejteg et. Mert ha eg yszer bren is elfelejtennk a
szerepnket, fl, hog y nmag unkat is elvesztennk.
Amikor e filmet Oscar-djra jelltk, eg y jsg r meg krdezte Buuelt: Mit g ondol, Don
Louis, meg kapja a djat? Ig en, felelte hallkomolyan, mr lefizettem a huszontezer dollrt,
amit krtek. Erre termszetesen iszony botrny trt ki, a producer felhborodottan krdezte a

Mestert, mi a fene jtt r. Csak hlyskedtem, hang zott a vlasz. Rossz vicc volt, mert ezek
utn soha nem fog od e djat elnyerni, mondtk neki a bartai... A film hrom ht mlva
meg kapta az Oscart.

A vndorbot kivirgzik
Szab Istvn filmjei konokul s kitartan rzik a mese bvlett. Alkotjuk jbl s jbl arra
trekszik, hog y a mozg kpekkel elbeszljen eg y-eg y forms trtnetet, melyek azonban
eleg ns csiszoltsg uk s g rdlkenysg k kvetkeztben mindig tbbet mondanak
nmag uknl. S ez a tbblet: a vlsg ba jutott ember tallkozsa sorsval, az szrevtlenl,
szinte htkznapi termszetessg g el rtr vg zettel. E randev ttje pedig nem ms, mint az
nismeret. A sors szembl a hs leg tbbszr nnn tekintett ltja csillog ni.
Tallkozs Vnusszal (Meeting Venus) cm j filmjnek fszereplje, a tehetsg es, m
ismeretlen mag yar karmester lete nag y lehetsg t kapta meg : a prizsi Eurpa Opera
sznpadn veznyelheti a Tannhuser-t, s az eladst mholdas tvkzvetts rvn vag y hsz
orszg zenerajong i lvezhetik. rthet, hog y Sznt Zoltn g y vli, most vg re alkalma
nylik a vilg hr meg szerzsre. Pedig a sors valdi zenett eg y n hozza szmra, s ez a
hrads mindent trtkel, mert a karnag y felismeri, hog y a frfikor szeptemberi htatban
lete nag y szerelme rkezett meg hozz.
Ez a trtnet oly vonz s mag tl rtetd, hog y mr-mr affle lektrre g yanakszunk, m
ha a mlyre pillantunk, a meg lepetstl szinte meg szdlnk. A Vnusszal val tallkozs
ug yanis hrom llekforml erprbt is rejt. Niels Arestrup meg g yz alaktsa ennek
felismersn alapul. Ahog y a kelet-eurpai frfi flszeg sg eibl kibontja a lobog szenvedlyt,
az nla felteheten eg yszerre tudatos jtk s meg lt tapasztalat, lvn mag a is eg y kis nemzet
fia. Az operatr, Koltai Lajos nag y rdeme, hog y kpes rzkeltetni a jtk s a cselekmny eme
klns rteg zettsg t. Ezrt a hiteles s benssg esen rnyalt ltvnyt, a kiss hosszas, s taln
tlzottan is zsnerfest jelleg expozci utn, a trtnet kulcshelyzeteiben mlyrl feltr
sug rzs telti. A hrmas prbattelnek meg felelen g y formldik meg a film hrom
leg fontosabb kpi metaforja.
Az els a lthatv bvlt zene, leg inkbb a zarndokok tbbszr is felcsendl krusa. A
Tannhuser ug yanis alzatos odaadst kvetel eladitl. Ne feledjk, hog y Thomas Mann azt
rta Wag nerrl: szenved s risi, mint a szzad, amelyet a mag a teljessg ben kifejez, a
tizenkilencedik, s mg Adorno is elismerte, aki pedig nem nag yon szerette, hog y zenjben a
szorong s nlkli let eslye zeng .
A msik metafora viszont jelleg zetesen huszadik szzadi. Ez a beszdes nev Eurpa Opera,
ahol az eladmvszek tevkenysg t that demokrcia, rtheten, tisztelettel tlti el
hsnket, annak ellenre, hog y t, a keletit, meg alz hajbkolsra ksztetik a pnztr eltt, s
azt is tapasztalnia kell, hog y a demokratk jog szer fontoskodsa s nzse vg l mag t az
eladst fenyeg eti, melynek ltrehozsra szvetkeztek.

g y tnik, hog y a harmadik metafora, a ni jsg ltal meg vltott Tannhuser kivirg z
vndorbotja, idtlen, mint a szerelem. A klns szpsg Glenn Close olyan ihletetten
formlja meg Karin Andersont, hog y az nnepelt nekesn mag abiztos fellpse mg tt meg
tudja mutatni a meg hdtott asszonyt, aki van olyan blcs s ers, hog y adakoz s g yeng d
leg yen. Glenn Close-t ltva meg rtjk Tannhuser rk vallomst: Halld, az eg sz vilg , g
harag ja ellen, mg lek, mindig rted harcolok.
A Tallkozs Vnusszal szp film, mrfldk Szab Istvn plyjn: eg yesl benne a Mephisto
slya s a Bizalom benssg essg e.

A macskamenyasszony
Az idestova tz ve halott Rainer Werner Fassbinder filmjei g y rkeznek meg hozznk, mint
eg y tvoli g itestrl kldtt, m mg iscsak rlunk szl zenetek. Tudjuk, hog y a rendez
elkpeszten termkeny volt, pazarl alkotkedve g yorsan fel is emsztette leterejt. Ig az,
lnyeg ben mindvg ig ug yanazt mondta, g azdag letmve eg yetlen hatalmas monolg . S
mikzben eladja, folyton klt rzza a vilg ra. Hiba fog adta be az anyag i s mvszi
lehetsg ekben nem szklkd nmet filmvilg , eredeti termszett plebejus indulatait,
mssg t, dacos borltst sohasem tag adta meg . Olyan volt, mint az a macska, akibe
beleszeretett a g azdja, de hasztalan varzsolta g ynyr nv, mert jszaka, lelkezs kzben
az asszony, ha eg eret hallott motozni a sttben, minduntalan kiug rott az g ybl, s utna
vetette mag t.
Fassbinder eg ere minden hjjal meg kent kis jszg : a fog yaszti trsadalom. Hiba kapja el,
a kvetkez jjel mg pimaszabbul cincog . Akrcsak a most bemutatott, de mg 1975-ben
kszlt filmben, A szabadsg kljog-ban (Faustrecht der Freiheit).
A fhst Franz Biberkopfnak hvjk, s ez azrt fontos, mert g y neveztk a nmet
expresszionizmus fmvnek, Alfred Dblin Berlin, Alexanderplatz cm reg nynek fszerepljt
is. Eg ybknt Fassbinder ksztett e m alapjn eg y tbb mint 20 rs filmet. A nvadssal
ezttal azt jelezte, hog y az Biberkopfjnak kurtra szabott letben Dblin h-snek keserves
sorsa inkarnldik. Aki, mint tudjuk, brtnviselt szlltmunks volt, s hiba prblt j,
tisztessg es letet kezdeni, a trsadalom knyrtelenl kitasztotta.
Ez a mostani Franz is alulrl rkezik. Ig azi proli: mveletlen, rossz modor, s nem tud mit
kezdeni a lottn nyert flmillival. Eg y kzposztlybeli trsasg tag jai, akik kztt ideg ennek
s kiszolg ltatottnak rzi mag t, m akikhez baljs vonzalom fzi, cinikus elszntsg g al
kihasznljk, majd keg yetlenl flrelkik. A trtnetbl nem nehz kihallani a rendez
nvallomst. E szemlyes vonatkozst azzal is hang slyozta, hog y mag a jtszotta el
Biberkopf szerept.
A tmhoz val szubjektv viszony azonban a szemllet beszklsvel jrt, annl is inkbb,
mivel a sematikus meg oldsokra val hajlam Fassbinder brzolsmdjt amg y is g yakran
korltozza. A film vilg a tlzottan zrt s eg ynem, nlklzi az ellenpontokat s a kieg szt

szneket, Lecsupasztott cselekmnybonyoltsa pedig nha tanmesre emlkeztet, melynek

fordulatai nem lepnek meg bennnket klnsebben. A jelkpesnek sznt kpsorok is elg g
tltszak: rg tn rjvnk, hog y a rendez Franz majdani sorsra utal, mikor eg y
mutatvnyos bdban levg ott fej-knt lpteti fel, s knnyen meg rtjk azt is, hog y az eg yik
jelenet helysznl szolg l viszolyog tat iszapfrd valjban a hs krnyezett hivatott
minsteni.
A vg kifejlet trag ikuma mg is meg g yz, tn ppen azrt, mert mellz minden
humnumot s katarzist. A befejez kpsor ennek kvetkeztben olyan, akr eg y g roteszk
g yszszertarts. Az ng yilkos Biberkopf holtan fekszik a kirlt, rideg metrlloms
kvezetn, majd kt arra jr, jl ltztt kisfi krltekint alapossg g al s mdszeres
szakszersg g el kifosztja. Leszedik az rjt, elveszik maradk pnzt, lehzzk rla a
dzsekijt, s otthag yjk flmeztelenl. Htborzong at beleg ondolni, hog y Fassbinder ennyire
sttnek s meg vltoztathatatlannak ltta a jvt.

Romantikus naplemente
Ha ezt a ng y szt kimondom: vg y, szabadsg , kpzelet, lom, tdiknek rg tn
hozzfzhetem: romantika. Errl viszont tudjuk, hog y olyan, mint Nemo kapitny hajja, a
Nautilus, mely lthatatlan teng ermlyi vndorlsok utn fel-fel szokott bukkanni. g y keltek j
letre, s vltak jelen idejv a fog almak Buuel reg kori mveiben. Minteg y bearanyozta
velk a mag a naplementjt, mikor, ahog y Baudelaire rja, a g yzhetelen j mr kifeszti
strt, birodalma stt, borzong , iszapos. A kpzelet meg vig asztal, g ondolta utols filmjeire
kszlve, hiszen mindig is g y vlte, hog y rablncra fzni a kpzelert annyi, mint
meg futamodni mindaz ell, ami a leg fbb ig azsg parancsszavra hallg at a lelknk mlyn.
A szabadsg fantomj-ban (Le fantme de la libert, 1974) a kpzelet az abszurdits mezbe
ltzik. A rendrsg lzasan keres eg y elrabolt kislnyt, mikzben a nyomozst irnyt
felg yel pp az elveszettnek vlt g yermektl krdezi a szksg es adatokat. A rendrfnkt
tbb ve elhunyt nvre telefonon felhvja a temetbl, s kri, ltog assa meg . E kptelen vilg
azonban mag tl rtetd, st pimasz termszetessg g el jelenik meg Buuel filmjben. Ennek
kvetkeztben pedig elleplez ellentt bontakozik ki a fantzia ktetlen szrnyalsa s az adott
letforma kztt, melyben a szabadsg csupn fantom, ksrtet, kdkp.
A vgy titokzatos trgya (Cet obscur objet du dsir, 1977) is keg yetlen s talnyos alkots, no
s, persze, sziporkzan szellemes, mint az a blcs, reg suhanc, aki rendezte. Mathieu
hallosan beleszeret Conchitba, a szolg jba, aki folyton hiteg eti ug yan az reg ed frfit, de
minduntalan kisiklik karjai kzl. S aztn mindig jra visszatr. Mifle klcsns
kiszolg ltatottsg ez, krdezzk. A birtokls taln? A svrg s s az rdek tallkozsbl
fakad? Mi akadlyozza meg ily konokul a vg y beteljeslst? Lehet, hog y mg Rimbaud
tapintott r a lnyeg re, akinek Ami Nint visszatartja cm versben a fi lmait a leny ltal
kpviselt jzan, htkznapi szmts foszlatja szt. Conchita mg is ms: titokzatosabb. Buuel

bohks tlete, hog y kt, mg csak nem is hasonlt sznsznvel jtszatja el a szerepet, ezttal
is tkletesen bevlt. E meg oldssal az eg yszernek tn esemnyek is tbbrtelmv vltak,
felersdtt prteuszi jelleg k. Az idsd Mathieu rzelmeinek csaldsnak,
vdtelensg nek, meneklsnek s olthatatlan szomjnak bemutatsa pedig fanyar lrval
telti a trtnetet.
Buuel mg azt is meg eng edheti mag nak, hog y a cselekmnyszvs olyan si mdozatait
alkalmazza, mint a keretes elbeszls vag y a visszapillant szerkeszts. Mert a kerettrtnet
remekl kivlasztott szerepli, pldul a llekbvr trpe g roteszk-ironikus fig urja, szinte
szrevtlenl tlnyeg tik a mest, amin a meg hkkent befejezs mg csavar is eg yet. S ezzel
Buuel a log ikt, meg vet mozdulattal, vg kpp szmzi filmjbl.
Az eg yik bevezet kpsoron a kamera, aki a fhst ksri, eg yszercsak eg y zskot cipel
ember utn fordul. Ez rg tn g yans. s lm, a kpeken idnknt ckmkos emberek tnnek
fel, st a mindig eleg ns Mathieu is mind g yakrabban jelenik meg tetemes batyukkal a vlln.
Az eg yik zrjelenet plyaudvari targ oncjra pedig mintha az sszes zskot sszehordtk
volna
Szeretnm meg krdezni a Mestert, mit akart kifejezni e motvummal. Ig az, tudom, hog y
ezt vlaszoln: Fog almam sincs, de valahog y ez tetszik leg jobban az eg szben.

A megszabadtott Ariel
Olyan mozit szeretnk csinlni, amely mlyen g ykerezik a kultrban, amely tele van
mindenfle rejtett utalssal, amely csupa kirlelt kpbl ll ssze, de amelynek mg is van
valamifle narratv tartalma. Peter Greenaway e nemrg iben tett nyilatkozata vilg osan jelzi,
hog y nla szokatlanul kzel ll eg ymshoz az alkoti szndk s a meg valsult m. Szerinte,
fzte mg hozz, Shakespeare ma filmrendez vag y leg albbis forg atknyvr lenne.
A rendez korbbi munkibl ismert rokonszenves vakmersg e ezttal a nag y ang ol klt
szellemhez val hsg g el trsult, minthog y Prospero knyvei (Prosperos Books) cm
filmjhez nem csupn narratv alapanyag ot klcsnztt A vihar-bl, hanem, valban a kultra
mlyrteg be frva mve g ykereit, a drma mozg kpi rtelmezsre vllalkozott. Elkpzeli,
mit tenne Shakespeare, ha toll helyett kamert venne a kezbe. Mintha az 1623-as
sszkiadsban tallhat res lapokat kvnn betlteni kpalkot fantzijnak szemfnyveszt
tobzdsval. S mi csaknem elkbulunk e ktrs kporg itl. Milyen mersz hdolat ez a film,
micsoda alzatos szentsg trs!
Fktelensg e mg tt mekkora nuralom rejlik: a statikus belltsok tbbnyire szles
kpskokra nylnak s a lehet leg eg yszerbb mdon illeszkednek a jelenetekhez.
Amikor Prospert elztk Miln trnjrl, a kevske tel s friss vz mell a j Gonzalo
eg yebet is csempszett a hajra: Meg tudva, hog y a knyvekrt rajong ok, Knyvtrambl
elltott pr ktettel, Amely herceg sg emnl tbbet r. E huszonng y ktetben rejlik az a
tuds, miltal a hs szmkivetve is rr lesz az elemeken. A filmben, ahog y Prospero elkpzeli

a trtnetet, meg elevenednek a holt betk. Eg y mg ikus varzslat rszesei lesznk, mely a
renesznsz ember vilg t idzi elnk. S mikzben a ng y elem mersz veg ytst szemlljk, a
vz fltt fellobog a tz, s a leveg a fld leheleteknt suhan el. A nyzsg lnyek lncolata
eleven fokokbl csolt ltraknt vel a mag asba. A szig etet bacchnsnk, nimfk, szatrok,
hrpik s kentaurok lakjk, a teng er meg talkodott bnsket s esend halandkat vet
partra, eg y reg bl a vad s idtlen Caliban ront el, de Miranda, mint a neve is mutatja,
csodland, s apja vllra varzskpenyt tertenek, Ariel pedig elnyerve szabadsg t vg l a
mag asba szrnyal. Az oszlopsor vissza-visszatr motvuma is rendrl s teljessg rl
tanskodik.
A vihar azonban nemcsak a ss hullmok fltt tombol, hanem a szvekben is. A knyvek
azonban arra is meg tantottk a srtett s kitasztott herceg et, hog y a meg bocsts s a
nag ylelksg nemesebb, mint a g yllet s a bossz. Ezt sug rozza a leg nag yobb l ang ol
sznsz, a nyolcvanht ves John Gielg ud nemesen eg yszer jtka. Felejthetetlen Prosperknt
az sszes szerepet mag a mondja el, g ynyr dikcival, mely mr zene szinte, hiszen mindenki
az teremtmnye, mert a meg testeslt knyv. S Greenaway, akinek korbbi filmjei olyan
vilg ot idztek meg , mely mr-mr az rdg zskmnya lett, most mintha mag a is
meg bklne az lettel. s mintha most kapn meg ig azn a hang jt, mint Prospero meg tisztult
teremtmnyei az utols jelenetekben.
A hetedik mzsa, akit a filmg yrts a tmeg szrakoztats ig jba knyszertett, g y
mg iscsak szabadulni ltszik. Miknt Ariel, kit a boszorkny eg y meg hasadt feny odvba
zrt, m Shakespeare hsnek varzsereje kiszltotta onnt. Gondolom, sokan szeretnnk
jelkpknt felfog ni Greenaway filmjnek zrkpt, ahol a lg i tndr a mag asba emelkedik.

1992

Dosztojevszkij s a palermi rm
Vajon hnyan nzik meg nlunk Gianni Amelio Nyitott ajtk (Porte aperte, 1990) cm mvt?
Bizonyra nag yon kevesen. Pedig ez az alkots, mely az olasz mozg kp leg jabb trekvseit
reprezentlja, tavalyeltt a leg jobb eurpai filmnek jr Felix-djat rdemelte ki. m a
ltvnyos mozimesk rnykban a nag yrdem kznsg alig ha fog ja felfedezni. Mert mg
eg y valamire val akcifilmben lg inyi szereplt ldoznak fel az izg almak oltrn, itt
eg yetlen ember lte a tt. S ez a frfi, g y tnik, meg sem rdemli az letet. Hiszen a
palermi rm. Mire val ht a sok nyg lds? Az effle alakokat mielbb hhr kezre kell
juttatni, hog y a bks emberek nyug odtan, nyitott ajtkkal aludhassanak.
A Leonardo Sciascia ltal meg rt trtnet 1937-ben jtszdik. Eg y Scalia nev frfi
meg g yilkolja volt fnkt, eg y fasiszta prthivatal vezetjt, aki elbocstotta t, majd vg ez a
helyt elfog lal knyvelvel, aztn meg li sajt felesg t is. Ez a vres histria, mely
alkalmasint kitlttt volna akr eg y bng yi sorozatot is, Gianni Amelio filmjben csupn
neg yedrs expozci. Aztn mr a trg yals kpsorait ltjuk. Az eset eg yrtelm, a hallos
tlet vitathatatlannak ltszik. Radsul mag a a g yilkos is azon van, hog y mielbb vg ezzenek
vele. Mintha g y akarna eg y jabb, eg y neg yedik g yilkossg fszerepljv vlni.
Scalia klns mag atartsa, npuszttan rdg i tekintete azonban sttl izzssal telti az
elintzettnek vlt bntnyt. Meg tudjuk, hog y a halott asszony a leszrt fnk szeretje volt, de
mikor fltkenysg i drmaknt rtelmeznnk az g yet, kiderl, Scalia tudott e viszonyrl, st
mag a knyszertette felesg t fnke g yba. g y trul fel lassan elttnk e hrhedt eset
borzalmas szennyese. Mert nem szerelem s flts rejlik itt a tettek mlyn, hanem uralomvg y
s bossz. Eg y embertelen hatalom korrupt birtokosai kirekesztettk azt a cinkosukat, aki
tlsg osan knyelmetlenn vlt szmukra. A g yilkossg ok teht a konctl ellktt
appartusbeli hivatalnok srtdtt, irig y felhborodsbl fakadnak.
A trtnet rtelmezsnek azonban van mg eg y rteg e, s a rendezt ez fog lalkoztatja
leg inkbb. A komoran szemlld s lassan vonul felvevg p ug yanis a kutat pillantsok s
lnokul rezzenstelen arcok mg tt eg y jog i, illetve erklcsi dilemmra irnytja
fig yelmnket: a hallbntets problmjra. Gian Maria Volont brja konokul g y vli, az
lst mg az ls mag a sem teszi indokoltt. Ez a nag yszer sznsz, immr hanyatl
fizikumt, reg ed arct is jtkeszkzz formlva, bellrl lobog , visszafojtott tzzel jtssza
el e tapasztalt, mag nyos, tpreng frfit, akinek tudatban meg fr eg ymssal a meg ismers
szomja s a meg g yzds biztonsg a, az tlkezs szig ora s az let felttlen tisztelete.

Az eg yik jelenetben a br fradtan elbbiskol a teng erparton. A felvtel sejtelmes

hang ulat, a slyosan trg yszer kpek kz keldve szinte lebeg en titokzatosnak hat,
hiszen Fellinitl tudjuk, hog y e helyszn a sorsdnt felismersek tere. s lm, a hs felocsdva
eg y Dosztojevszkij-ktetre lel, s benne ott az zenet: Aki szabad kezet kapott, hog y eg y msik,
Isten kpre teremtett lnyt a leg keg yetlenebbl meg alzzon, az mr eleve elveszti uralmt
tulajdon rzsei felett. A br tbb nem vlik meg e knyvtl, mely ert ad neki ahhoz, hog y
mg eg y g yilkossal szemben se ig nyelje e szabadsg ot.
Nem elg teht a laksunk ajtajt nyitva tartanunk, a lelknket is ki kell trnunk, hog y
elrkezhessen hozznk az zenet.

Az szmester kristlylma
Stephen Leacocktl olvastam a kvetkez trtnetet. Eg y patins kzpiskolban alkalmaztak
eg y szmestert, aki nag y lelkesedssel hozz is fog ott tnykedshez. Remek eredmnyeket
rt el, bajnokokat nevelt. Aztn eg y szp napon kiderlt, hog y nem tud szni. ppen a
mellszs fortlyait mag yarzta tantvnyainak, szoksa szerint a medence szln llva, mikor
hirtelen meg szdlt s belezuhant a vzbe. g y kellett kimenteni. Persze, elbocstottk.
Nhny nvendke azonban meg sajnlta, meg tantotta szni, g y jra elhelyezkedhetett
szmesterknt eg y msik iskolban. De mr soha tbb nem tudta meg ismtelni eg ykori
sikereit. Azt mondtk rla, jl szik, de tantani nem tud.
Ezt a pedag g iai pldzatot ezttal Simon Wincer Harley Davidson s a Marlboro man cm
filmje juttatta eszembe. E leg jabb moziltvnyossg alkotit ug yanis nag yon meg tantottk
szni, azaz kalandfilmet csinlni. Minden kpkockn ltszik, hog y profi mdon rtik a
feszltsg kelts sszes csnjt-bnjt. A csapat valamennyi tag ja g yesen vg zi a dolg t,
minden klappol. De az eg sz mg is hideg en hag y bennnket. Meg nzzk, rblintunk,
elfelejtjk, ksz.
Bezzeg azokra a rg i, naiv kalandfilmekre ma is emlksznk mg , mr akik lttuk eg ykor
az izg alom reg mestereinek munkit. Pedig harmadnyi szakmai rafinria, moziszociolg usok
ltal kifztt fog s, trkk, mieg yms, semmi sem volt azokban. Arrl nem is szlva, hog y tized
ennyi pnzbl kellett tempzni. John Ford eg y eg sz filmet leforg atott annyibl, amennyibe itt
eg yetlen jelenet kerl. Teszem fel az, melyben eg y szuperhelikopter nevel clzattal sztlvi a
g onosz bankr kacsalbon forg felhkarcoljt. A rg i idk rendezje eg yszeren csak rtett a
mozg kphez, tudott meslni, de nem akart minket a felvtelek vaskos szakszersg vel
elkbtani. llt a parton, miknt a hajdani szmester, jelezte a tempkat, s hag yta, hog y mi
sszunk, kpzeletnkben meg lve a felidzett kalandokat.
Ezek a maiak viszont mindent meg akarnak mutatni. Valdi a szg ulds, hiteles a
lvldzs (mg a tltny is elfog y eg yszer e filmben, szerencse, hog y a g onosz leg nynl, de
g y kell neki), ig azi a robbants, csak valahog y az eg sz lesz hamis. rdektelen. A mester
szemlyesen vetette bele mag t a vzbe, mi, rdekld hvei pedig lassan kiszorulunk a

medencbl. Kvlrl fig yeljk a nag y pardt. Nincs szksg a kpzeletnkre, mindent
kitalltak helyettnk. Unatkozunk. Nzzk az szmestert, milyen jl szik. A rendez annyira
rti a cszit, hog y mr eg yetlen eredeti tlete sincs. Gondolta ht, leforg atja mg eg yszer a
Butch Cassidyt a Sundance klykkel eg yetemben, hozzcsap eg y szeld motorost, meg spkeli
mg a kk villmmal, sok-sok hollywoodi sikertablettt kever bele, no meg eg y bankrablst ht
tonna dollrral.
m bankjeg yek s arany rudak helyett eg y minden korbbinl tkletesebb kbtszert
tartalmaznak az ellopott zskok. Kristlylomnak nevezik. A szemnkbe kell csepeg tetni, s
mris hupikkben ltjuk a vilg ot. Nem kell hozz injekcist. Elg eg y vettg p.

Az enyszet ltomsa
Ahog y Thomas Mann trag ikus sors muzsikusa, Adrian Leverkhn ktsg beesett elsznssal
perli vissza a mltatlann vlt emberisg tl a Kilencedik szimfni-t, g y Peter Greenaway 1985ben kszlt Z00 (A Zed & Two Noug hts, 1985 [Z s kt nulla]) cm mve is szenvedlyes vita a
nag y nmetalfldi mesterrel, Jan Vermeerrel. A film eg yik jelenetben a rendez eljtszatja
szereplivel A mterem cm hres alkotst, hog y aztn meg semmistse, s g y rkre
visszaveg ye tlnk a kpet. Ltjuk a festt, amint tekintett dicsfnnyel vezett modelljre
szeg ezi, aki ezttal meztelen ug yan, m a kezben ott a diadalmas hang szer, a harsona, a
httrben pedig Hollandia trkpre esik tekintetnk. Szinte halljuk a kp zenett: a festszet
Hollandia dicssg e.
Most kpzeletben merevtsk ki a ltvnyt, hog y ezltal rtelmezhessk a film kprombol
dht! A Hollandia-motvum Greenaway jelleg zetes vilg ba kalauzol bennnket.
Szmokba fojtva cm filmjnek hse az Amszterdam ton lakik, A rajzol szerzds-ben
Orniai Vilmost emleg etik, A szakcs, a tolvaj, a felesge s ennek szeretje trtnete pedig eg y
Hollandia nev tteremben jtszdik. S ez nem vletlen, mert e filmek technikai krnyezete
csupn lcja eg y jelkpes trnek, melynek idbeli nyitnya a nmetalfldi festszet kora,
mikor az ember az let tapasztalati mdszerekkel trtn tanulmnyozsra sznta el mag t.
Vermeerrl pldul tudjuk, hog y meg fig yelseihez optikai eszkzket is ig nybe vett. Mintha
az veg lencsjn t bocstott fnysug r trn t a Z00-ban az id falt, eg szen Lda s a
hatty trtnetig (mert a film e mtosz posztmodern kifordtsaknt is felfog hat), s a
darwini fejldsreg ny Ariadn-fonaln visszafel haladva eg szen az eg ysejtekig eljutunk.
A fest-motvum knnyebben rtelmezhet. Greenaway filmjeinek eg yik fhse ug yanis
csaknem mindig a meg fig yel, aki hol rajzol vag y ptsz, hol knyvg yjt, hol pedig
halottkm. A Z00-ban eg y zoolg us ikerprral ismerkednk meg , akik a hallt frkszik. Mert a
rendez hrom konokul ismtelt tmja, az evs, a nemisg s az enyszet kzl itt ez utbbi
komorlik elnk stt halltncknt. A lt g eometrikus llatkerti rcsai mg tt meg fig yelt
ltoms kibomlsa sorn nem is a hall tnye borzaszt el bennnket, hanem a felbomls

ltvnya, az oszl tetemek iszonyata. Azt hiszem, Greenaway ezttal a lthatv tehet vilg
leg szls peremig merszkedett, ha mg eg y lpst tenne, mr be kellene hnynunk a
szemnket. A n-motvum mg sohasem volt ennyire deformlt. S noha a rendez keg yetlenl
meg csonktja vonzan hervad, ds idom asszonyt, az eg yetemes romlsba mg is lop
nmi remnysug arat.
Halla eltt mg ikreket szl, s e kisdedekben mintha a kt frfihs nyerne j letet, de az is
lehet, hog y eg y mtosz sei k, vag y taln Castor s Pollux, Lda ikerfiai, akik holtuk utn
nemcsak a fld alatt lakoznak, de az g en, a fnyben is.
s most indtsuk el ismt a Vermeerrel viaskod mterem-jelenetet! A hlg y elveti a
harsont s kilp a kpbl. A meg fig yel mag ra marad. A film utols kpein teht a kt
zoolg us nnn felbomlst kvnja rg zteni az ng yilkossg uk eltt mag ukra irnytott
kamerk seg tsg vel. m eg y id utn a testket bebort frg ek s csig k az elektromos
berendezseket is ellepik, s rvidzrlatot okoznak. A meg fig yelsnek hatrt szabott a
termszet. A kp meg semmislt. A fny kialszik.

Utasok a rejtelmek vonatn

A j filmeknek kln vilg uk van, sajtos helysznk, melyet jelleg zetes hang ulat leng t. A
Mystery Train (1989) trtnete a Tennessee llambeli Memphisben jtszdik, eg y sivrnak,
kopottnak s lepusztultnak ltott vrosban. A szereplk kietlen, szemetes utckon
bolyong anak, kedlytelen vendg lkbe trnek be, s olcs, rosszul felszerelt szllodban tltik
az jszakt. A kpek szrkskk alaptnusa hideg hang ulatot raszt. Mintha eg y fanyar blues
meldijt hallannk. Kesernys zt rznk, s stt g ondolatok sejtelme bred bennnk. A
Mystery Train j film, tbbek kztt azrt, mert sszetveszthetetlenl eg yni milit jelent
meg . Eg y olyan vilg ot, ahol a trg yakat a hozzjuk val szemlyes viszony mvszi ltomss
lnyeg ti t. Hideg rzs Memphisben lenni mondja az eg yik szerepl, meg jellve e
mozg kpi blues alaptnust.
Pedig Elvis Presley vrosban, a rockn roll szlfldjn vag yunk. Az eg yik tren meg lehet
csodlni a Kirly g itros szobrt, a hotelszobkban ott lg az arckpe, a rdibl pedig a Blue
Moon des-bs dallama rad. Elvis ltszlag mindentt jelen van, mg az autsok is t ltjk
az orszg t szln csorog ni, pedig mr vek ta halott, csak a mtosza l eg y ideg enn vlt
vilg ban. Az eg yik kpsoron Elvis ksrtete is meg jelenik, majd ttovn krlnz, s zavartan
kzli, nem tudja, hog y kerlt ide, bizonyra eltvedt.
De ideg enek Memphisben a film szerepli is. A kt japn fiatal, akik a Kirly eg ykori
otthonhoz kvnnak zarndokolni, mikzben rettenten tvol rzik mag ukat Yokohamtl.
Vag y az olasz fiatalasszony, aki halott frje koporsjt ksri haza Itliba. De cltalanul
kalldik ebben a vilg ban Didi is, aki meg unta memphisi bartjt, s most haza akar kltzni a
Mississippihez, s ideg en az a hrom csetl-botl balfk, akiket eg y g yilkossg i ksrlet miatt
krz a rendrsg .

Jim Jarmuschnak ez a neg yedik filmje, s mindeg yik az otthontalansg lmnyrl mesl. A
Florida, a paradicsom hsei leg ett fiatalok, akik az lmok fldjt keresik, de csak eg y vig asztalan
Floridt tallnak. A Trvnytl sjtva balekjeit pedig eg y brtncellban ismerjk meg , ahova
eg y bohks olaszt sodor a vletlen, aki nem ismeri Amerikt, tri az ang olt, mg is jobban
elig azodik ebben a kznys, fojtog at vilg ban, mint shonos trsai.
Jim Jarmusch a ltbevetettsg lmnynek potja. Ezrt kedveli a szig or kompozcit.
Jelenetei szinte a brtnrcsok komor rendjvel sorjznak. De mg nem alkotott ilyen feszes
szerkezet, klasszikusan zrt filmet, mint a Mystery Train, azaz a Rejtelmes vonat. A cm Elvis
Presley eg yik hres dalra utal, s a vonat, mely a film nyitnyban meg hozza a japnokat, s az
utols jelenetben velk eg ytt elviszi az olasz nt s Didit, folyton fel-feltnik a kpeken.
A film mesje az eg yidejsg elvre pl, a hrom trtnet eg ymssal prhuzamosan zajlik,
vratlan eg ybecseng sekkel, eg yetlen jszakn. A csaknem mozdulatlanul szemlld kamera
is a meg llni ltsz id rzett sug allja. Az eg yes szlakat titokzatos sszefg g sek s a hrmas
szmra pl bizarr szmmisztika fzi eg ssz. A szereplk ug yanabban a hotelben tltik az
jszakt, s valamennyien tvol vannak valamitl.
Hog y mitl? Termszetesen Yokohamtl. Mert valamennyinknek van eg y Yokohamja,
amit elhag ytunk, vag y ahova vg ydunk, mikzben utazunk, eg yre csak utazunk a rejtelmek
vonatn.

sszernek-e a vasti snek?

Kt rendr meg y a vasti sneken. Mennek, mennek, mikor az eg yik hirtelen elremutat, s ezt
mondja trsnak: Nzd, ezek a snek sszernek. Azt mondja a msik: Menjnk oda, nzzk
meg ! Mennek, mennek, nag yon sok mennek, eg yszer csak meg szlal az imnti rendr: Te,
fordulj csak meg ! Mirt? Mi trtnt? Azt hiszem, tlmentnk rajta.
Ezt a viccet, melyet rkny Istvn meslt el eg y alkalommal, Tmr Pter Csapd le csacsi
cm filmje juttatta eszembe. Eg yrszt azrt, mert ebben is szp szmmal szerepelnek
eg yenruhsok, Sanyi rendr s eg y csapatnyi munksr, akik ppen g y tvesen rtelmezik a
valsg ot, mint a vicc hsei. Msrszt a filmet is thatja az a g roteszk szemlletmd, amely
rkny kajn trfjt jellemzi.
1989-ben vag yunk, eg ybknt a film is ekkor kszlt, teht az brzols eg yidej, s ez nem
kis rdem. E sorsfordt esztend sznkpe kt szomszdos hz nhny napjnak trtnetben
srsdve trul fel elttnk. Huszrk mai kisemberek, hzat pt, vag yonkjukat rz,
ig yekv npek, akiknek lett fakszrkv koptatta a szerzs. Reg g el el, este haza, aztn
vacsora, jsg , tv. Ennyi. Tl sok Huszr lakik a krnyken, mondja a posts, aki el is cserli a
leveleket, s ezzel meg teremti a vg jtki konfliktust eredmnyez flrertst. Bla szomszdot
bezzeg ms fbl farag tk. Neki nag y tervei vannak. Fld alatti bzist ltestett a telken, s
eg ykori elvtrsaibl munksr eg ysg et szervezett, melyet lland harckszltsg ben tart.
Vrjk, hog y forduljon a kocka, s addig is g yakorlatoznak, s kzben brndoznak a rg i szp

idkrl, g ppisztolyos vadkanvadszatokrl, ing yen dlsrl: vzis, fakutya, titoktarts

Ez az alaphelyzet vlemnyem szerint kitn, s ezt azrt is hang slyozom, mivel a mag yar
filmvg jtkok ig en g yakran ppen a kiindulsul szolg l viszonyok meg teremtsekor
hibznak. Ez azutn tbbnyire visszat, hiszen, hog y ismt rknyt idzzem, a szituci ltnk
matematikja. S ez a szmts most annyira jl sikerlt, hog y taln mag ukat az alkotkat is
felkszletlenl rte, ezrt a nyitny sokkal tbb komikus lehetsg et hordoz, mint amennyit a
film kiaknz belle. Valszn, a szemlletmdot is tg tani kellett volna. Nem azt hibztatom,
hog y az utcn eg y llek sem jr, s a metrlloms teljesen nptelen, mert ez nyilvn
pnzkrds. m ha mr munksrk g yakorlatoznak a mlyben, a demokratk is elkerlhettek
volna, akiket itt csupn emleg etnek, vag y pedig a Szacsvay Lszl ltal g y is kitnen
felvzolt Aladr fig urjt kellett volna szervesebben a cselekmnybe pteni. Keveslem a lrt
is, azt a kiss csehes, leg inkbb Menzeltl ismert hang ulatot, ami annyira illik a g roteszkhez,
s amit csak a kiss ksn, a trtnet kifejletben meg jelen, nag yszer Trcsik Mari varzsolt
a vszonra.
Az alkotk a cselekmny burleszk vonulatt erstettk fel, s a sznszek, fknt Pap Vera,
Eszenyi Enik, Koltai Rbert s a Bla szomszdot meg forml Eperjes Kroly, ig azn remekl
komdiznak. Jl illeszkedik e harsny tnusokhoz a szellemi ig nytelensg leleplezse, amire
mr a cmben emleg etett, kzismerten nem tl bonyolult krtyajtk is utal, s a lefokozott
vg yakhoz trsul rossz zls bemutatsa Cskos Miska daltl a kerti trpkig . Szatmri Pter
kamerja bizonyra ezrt kedveli az elideg ent belltsokat s a flnyes fels nzpontokat.
ppen a burleszk szempontjbl tartom mulasztsnak, hog y a hzaspr s a munksrk
prhuzamosan fut cselekmnyszlai, a viccbeli vasti snektl eltren, nem rnek ssze,
pedig micsoda kalamajka tmadhatott volna ebbl!
A film e hibk ellenre is a rendszervlts dokumentuma. Ezen, miknt a vicc rendrei,
azta tljutottunk, de Tmr Pter mve ma is meg nevettet bennnket.

Vizulis emlkezetnk
A 23. Mag yar Filmszemln rvendetes kezdemnyezsknt msorra tztek kt olyan alkotst,
amelyek tbb mint hetven vvel ezeltt keletkeztek, m akr j mnek is tekinthetk. E
klns ketts termszetk miatt taln meg rdemelnek eg y rvid visszapillantst.
A falu rossza cm filmet 1916-ban ksztette Vajda Lszl s Psztory M. Mikls.
Feldolg ozsuk alapanyag ul, mint a cm is jelzi, Tth Ede 1873-ban rt, plyadjnyertes
npsznmvt vlasztottk, mely eg ykor orszg os hrnevet szerzett rjnak, akit eladdig csak
rong yos komdisnak tekintettek, s a siker hrre csak g y tudott felutazni Budapestre, hog y
Szig lig eti Ede elre elkldte neki a szz aranyat. Finum Rzsi trtnete, s ebben ktsg kvl
nag y szerepe volt Blaha Lujza alaktsnak, akinek Tth Ede zokog va cskolt kezet a bemutatt
kveten, nemzedkek szmra jelentett feledhetetlen sznhzi lmnyt. Nem csoda ht, hog y

mr a mozg kp ttri is szemet vetettek a darab hsnjre, a talpraesett menyecskre, aki

hamarosan meg jelent a mozivsznon Frakni Ilona alaktsban.
Az obsitos cm film eg y vvel ksbb, 1917-ben kszlt. Rendezje, Balog h Bla, Klmn
Imre operettjt vette alapul (melynek csak a cme azonos Garay Jnos elbeszl kltemnyvel).
A film hse bartjnak hallhrt viszi haza a frontrl, majd beleszeret az elhunyt bajtrs
hg ba, s g y a szomor histria mg iscsak boldog vg et r.
A kt m jog g al kerlt eg yms mell a szemle prog ramjn.
S nem csupn azrt, mert a felvteleket mindkt esetben Zitkovszky Bla ksztette, akiben
az els mag yar film, A tnc alkotjt is tisztelhetjk. Nem is csak az a krlmny indokolta a
pros felidzs szndkt, hog y mindkt filmet elveszettnek hittk, m meg rong ldottan
ug yan, de elkerltek. Az eg yttes szerepeltetst az tette ig azn indokoltt, hog y Tth Jnos
rt kezekkel s nag y-nag y mg onddal restaurlta s jra meg tekinthetv tette e filmeket, a
mag yar mozg kp trtnetnek korai dokumentumait. Munkjban nag y seg tsg re volt
Vidovszky Lszl, a feljts zeneszerzje, akinek tletg azdag , lelemnyesen korfest s ig en
kifejez muzsikja a helyenknt meg csonkult kpanyag meg bzhat tartszerkezetv vlt. Van
teht kt rg i-j filmnk.
Tth Jnos munkja azonban arra is felhvja a filmkedvelk fig yelmt, hog y a mvszetben
nemcsak az rtkteremts pillanatnak van jelentsg e, hanem az rtkek meg rzsnek is. Ez
a festszet esetben termszetes, m a film, g y tnik, csak most jut el fejldsnek abba a
stdiumba, amikor vilg oss vlik a rg i, rosszul trolt s nem is mindig idll anyag okat
felhasznl alkotsok mentsnek, illetve feljtsnak fontossg a.
Gyrey Vera, a Mag yar Filmintzet ig azg atja sajttjkoztatjn elmondotta, hog y tbb
szz film, kztk alapmvek, filmtrtneti rtkek vrnak rt restaurtorokra, s mindez
bizony tetemes kltsg et is jelent. Csupn eg yetlen pldjt idzem. A Krhinta, ami nlkl alig
kpzelhet el a hetedik mzsa hazai trtnete, a pusztuls olyan fzisba jutott, hog y az eredeti
neg atvot mr csak klnleg es eljrsokkal lehet meg menteni.
A tt: vizulis emlkezetnk meg rzse!

Hazajr lelkek
Vajon hov lettek a mozirajong k? Korbban sokan g y vltk, csak a mvszfilmek vesztik el
a kznsg ket, mivel a kommersz, a mozg kpi tmeg ru elhdtja ig nytelenebb nziket.
Ezzel szemben azt tapasztalom, hog y az eg yetemi Huszrik Mozi Greenaway-sorozatnak
vettsein flezer fiatal szorong , mg a fldn is lnek, s idnknt ki kell nyitni az ablakot
kevsnyi friss leveg rt. A pcsi Urniban viszont Kenneth Branag h Meghalsz jra! (Dead ag ain)
cm filmjt, mely pedig az utbbi hnapok leg jobb szrakoztat mozija, kong nztr eltt
vettik.
Ennyire meg kopott volna a kalandfilm varzsa? De az is lehet, hog y az emberek eg yszeren
meg csmrlttek az erszak s a szex vizulis konfekcijtl, s valami nemesebbre vg ydnak.

A sok hitvnysg adjt aztn, g y ltszik, most Kenneth Branag h-nak is meg kell fizetnie,
noha ha nem is Hitchcock sznvonaln, de azrt rti a mestersg t, kesen bizonytva, hog y
szrakoztat filmet is lehet ig nyesen, szakmai hozzrtssel kszteni.
A m a leg sibb mtoszok eg yikre, az rk visszatrs s a hallt leg yz szerelem
kpzetre pl. Szerelmnk clja az, hog y a jt rkre mag unkv teg yk rta eg ykor
Platn A lakom-ban, s a kltk tbbsg e s taln minden szerelmes azta is osztja nzett.
rkk eg ytt, mondjk e filmben is, s Mike Church, a lezser nyomoz s az emlkezett
vesztett, rmlmoktl g ytrt leny, Grace, valban ug yanazt a trtnetet lik meg , mint
eg ykor Roman Strauss s az Marg aretje. Ne csodlkozzunk, hiszen ez utbbiak lelke szletett
jj bennk, visszatrve a csillag ok kzl, hog y vg re ttrhessk annak a vres, szrny
vg zetnek a falt, mely elz letkben rabul ejtette ket.
A film teht, melyben a ketts szerepeket mag a a rendez s Emma Thompson jtssza, eg y
mese keretei kztt kt trtnetet mond el, s az alkotk az eg ysg es lmnybe remekl
belerejtik a klnbzsg mozzanatait is. A sznszek, az emltetteken kvl Andy Garcia, Derek
Jacobi s a Fassbinder filmjeibl ismert Hanna Schyg ulla, hitelesen rzkeltetik az eg yms
mellett fut fekete-fehr s sznes kpsorokat elvlaszt flszzadnyi idt, mikzben a
mmort s g yilkos szenvedlyek idtlensg t is kifejezik. A befejez szakasz pedig , ahol a kt
esemnysor eg ytt szg uld a vg kifejlet fel, mikor termszetesen a bng yi rejtly is
meg olddik, a prhuzamos montzs iskolapldja, a stlusrzk s a szakmai biztonsg kzs
g ymlcse.
Eg yszval, tudnak ezek, krem, a forg atknyv rjtl a vg ig s az operatrig , aki
lelemnyes vilg tsi effektusaival szinte szra brja a trg yakat. Ezenkvl rendelkeznek kt
olyan ernnyel, melyek eg y izg almas mozihoz, g y ltszik, nlklzhetetlenek: feg yelmezettek
s g azdag ok. Bizonyra ezrt nem akarnak mindenron mvszek lenni. Meslnek csupn.
J is volna hinni a llek fldi vndorlsnak eszmjben, s remlni, hog y amit elrontunk az
letnkben, azt mg majd eg y msik, ug yancsak evilg i ltben helyrehozhatjuk. Attl tartok
azonban, hog y az emberi szemlyisg eg yedli pldny, s Kosztolnyival szlva szeg ny a
forg and, tndr szerencse, hog y e csodt jlag meg teremtse. Brhog y is van azonban, a
Meghalsz jra! rdekes film.
Most nzzk ht meg , ne halasszuk a kvetkez letnkre!

A bbu s a pota
Federico Fellini 1989-ben ksztett filmjnek, A Hold hangj-nak fszereplje, ez az esetlen,
csetl-botl, mag nyos frfi, bolyong sai sorn elvetdik nvre csaldias hang ulat
otthonba, melyhez t is szemlyes emlkek fzik. Az eg yik szobban r is tall a jl ismert
fabbura, Pinokkira, a falrl pedig eg y romantikus klt, alkalmasint Leopardi arckpe tekint
r. g y vlem, ez a jelenet kulcsot knl neknk a fhs szemlyisg hez, st a film eg y
lehetsg es rtelmezsre is sarkallhat bennnket.

Mert ez az rtelmisg i kllem, szemveg es fig ura mintha mag a is bbu lenne, eg y fura,
lomszer kalandsor g roteszk mesehse. Az ltala tlt, vag yis inkbb elszenvedett esemnyek
szntere, a jelleg zetes olasz kisvros pedig felteheten mag t Eurpt idzi patins ftervel,
don vroshzval, a kivilg tott templommal s a kvhzzal. Itt rendezik meg a
Gombcnnepet, a vaskos letrm, a vidkies kpzelet s a kereskedi furfang alpri
fesztivljt, ahol hsnk ideljt szpsg kirlynv vlasztjk, amit a mi embernk a
dszemelvny al rekesztve szemll. A jtk szntert baljs motvumok krnyezik. Tl g yakran
tvednk ki a temetbe, az utckon kvncsi japn turistk csattog tatjk fnykpezg peiket, a
hatrban pedig ertl duzzad afrikai nk bukkannak fel. Eg y ideg en vilg hrnkei, akik taln
az reg kontinens halotti torra rkeztek.
Ha g y nzem, A Hold hangja (La voce della luna), mint Fellini ksei mvei ltalban, az
illziveszts filmje, az enyszet s a szemlyisg szthullsnak ltomsa. Eg y si
hag yomnyokon alapul vilg alkonya.
m ez a vzi most is, miknt a Ginger s Fred vag y az s a haj megy jelensei, mag ban rejti
a dacosan meg rztt lmokat, s fanyar fintorok kz rejtve ug yan, de mg iscsak hordozza a
pusztulssal felesel varzslatot. Mert a mi hsnkben ott bujkl eg y pota flszeg lelke is,
mint ahog y az eg sz filmnek van eg y fel-felcsendl, bvpatakknt el-eltr klti
szlama. Idnknt hang okat hallunk a rt kzepn ll ktbl, s a csatornatisztt munks eg y
titokzatos, fld alatti vilg rl hoz hrt. S nem klt-e az reg , borosts arc prefektus, aki
hervad kedvesnek lenykori arckpt rzi szekrnyben? s amikor a film leg szebb
kpsorban fog lyul ejtik a Holdat, mely ott rag yog lektzve eg y kzeli majorban, a sok
rtetlen hivatalnok s szjt tt bmszkod kzt akad eg y ember, aki a mag a htkznapi,
pallrozatlan nyelvn ug yanazt a krdst teszi fel, mint Leopardi A psztor ji dal-ban: , Hold,
te g i lnyka, mrt van, mrt l a psztor? s te mrt vag y? mondd, mivg re hord a htn
eng em a fldi svny s tg ed az g i plya? A film akr e kltemny mai, kibrndultan is
bizakod, kpekkel trtn jramondsaknt is felfog hat.
Leopardi, mint tudjuk, ppos volt, vaksi s beteg es, bizonyra sznalmas fig ura, mint a film
hse, s holdkros, miknt Fellini szerepli. Konokul vallatjk a Holdat, s persze, vlaszt nem
kapnak soha. De vajon nem mag a a krds-e a Hold hang ja?
Fellini, az immr hetvenves mester ksei filmjei vizulis kltemnyek, fny a tintjuk,
ezttal az lomszv, ezsts holdfny.

A vtek slya
Ezt a sivr, kdlepte, ks szi vag y tli tjat sokig nem lehet elfelejteni. A nyirkos avart, a
fag yos fatrzseket s a dermedt bokrokat. A kietlen orszg utakat. A nma homlyt s a tvolban
borong heg yeket.
Ez a tj a hse Janisch Attila els jtkfilmjnek. Holt vidk, mely csak fekete-fehrben
kpzelhet el. A rendez stlusrzkt bizonytja, hog y e mra kiss szokatlan, m ppen ezrt

jbl vallatra fog hat technikt vlasztotta. me, Sas Tams operatr kamerja akr szavak
nlkl is kpes beszdess bvlni ezeket a kopr kpeket. g y ltszik, tudja, hog y a
mozg kp, amikor vizsg lati trg g y teszi az embert, s oly mdon szemlli, akr eg y
kivg sra sznt fatrzset, akkor a krnyezetet viszont lelki tjj formlja, s a trg yakat
tlnyeg tve valjban a kedlyllapotot, a tudat mlynek szorong sait jelenti meg .
Janisch Attila hsnek szembl eg y zord vidk tkrzdik felnk, a milibl pedig a benne
bolyong ember tekintete vetl rnk. A film cme pontosan kifejezi kp s llek hang ulati
eg ysg t: rnyak a havon. Ltoms, mely a lthatatlant szemllteti. A kpek vallomst
jelentsen felersti a nlunk vag y hsz ve mellztt cinemascope kpszabs, mely ismt az
alkotk formasztnt bizonytva ezttal lehetv teszi, hog y az elemz kzelkpek se
fosszk meg az arcokat az ket vez tj zenettl.
, ez a kd, vacog tat hideg , lehullni mindenrl, mi tarts, forms, s hog y kts, hit,
benssg nincsenek; isten, istenek! Nyirok, szorong s! Gottfried Benn szavaival prblom
rzkeltetni, hog y a film tjltomsa nem ms, mint a bnbe esett ember llekrajza. A Miroslaw
Baka ltal meg formlt hs ltszlag vletlenl sodrdik bele a bnbe. Forg ch Andrs
forg atknyvnek leg fbb rdeme azonban e vletlen ketts rtelmezse. g y eg yszerre
vag yunk tani a hs esetleg esnek tn kalldsnak, s annak a flelmes okszersg nek, ami a
szerepl nyomorsg nak s lelki krzisnek kvetkezmnyeknt jelenti meg a trtnteket. S
van-e nag yobb kiszolg ltatottsg annl, mikor eg y vletlenben kell felismernnk a vg zet
felemelt ujjt? tlhetjk-e ennl borzong atbban a vtek rnk nehezed slyt?
A film vilg nak mlyrl Dosztojevszkij s Kafka tekint rnk. Elbbit a bn llekrajza idzi,
s az ezzel kapcsolatos motvumok, a balta, a halott reg asszony s az orzott zskmnyt rejt
fekete zsk. Utbbira pedig a kiszolg ltatottsg brzolsa emlkeztet, valamint az elvesztett
kulcs, az eltorlaszolt ajt s a fk a hban. E nevek idzsvel nem a fiatal alkotk
nlltlansg t, hanem ig nyessg t kvnom jelezni. Mint ahog y annak meg llaptsval is,
hog y a mag yar film blcseleti ig ny, komor sorsltomsait ltom itt folytatdni, Tarr Bla
Krhozat-t s Fehr Gyrg y Szrklet-t.
Ezrt vag yok elfog ult, s nem szlok a film hibirl, az idrend bizonytalansg airl s nhny
fig ura arclnek elmosdott voltrl. E fog yatkozsok eg y erteljes, eredeti vzi rszeiknt el
is vesztik fontossg ukat. A j m eg yik titka, hog y a hinyai is beszlni kezdenek.
Miknt a befejez kpen a vszon kifehredse. A mr mindentl s mindenkitl elszakadt
hst sebeslt, szks lba g tolja a tovbbi meneklsben. jraindtja zsebrjt, majd felemeli
a fejszt, s lesjt. Ekkor szakadnak meg a kpek. Mintha mag a a jelrendszer, a mozg kpi
kzeg lyukadna ki. De van-e beszdesebb szzat e nmasg nl? Hog yha pedig a te kezed vag y
lbad azt mveli, hog y meg botrnkozzl, vg d el azokat s vesd el ket...

A szemrmes kurtizn
Kertsz Imre bcsi jeg yzeteiben felvillantja eg y fut benyomst, mely minket, honi

mozikedvelket is elg ondolkodsra ksztet. Az r srzg et eg y kvhz teraszn. Szemben

mozit ltok, prblom kivenni, mit adnak. Te j isten, ht nem pp eg y pornmozi vicsortja
rm rikt plaktjt? ppen vg et rhet az elads, mert nyitog atjk az ajtkat; eg y barna br
fiatalember ballag kifel, zsebre dug ott kzzel. Vrom a kitdul kznsg et: nem jn. g y
ltszik, volt az, a barna fiatalember. Hog yan? Ht itt mr a pornfilm sem fontos? dbbenek
meg .
Mindezt az a friss tapasztalatom juttatta eszembe, hog y nlunk sem tolong tak a nzk a
Salon Kitty (Madam Kitty, 1976) cm film vettsein, br a plakt, sokat sejteten, erotikus
ltvnyossg knt hirdette. Azt hiszem, nem rt, ha tisztzzuk e fog almat, fknt azok
rdekben, akik jeg yet vltottak e furcsasg ra, s taln meg nyug tatjuk mindazokat, akik ig en
helyesen g y dntttek, hog y otthon maradnak.
Tinto Brass filmje valban nem pornfilm. Taln nem tlzs azt lltani, hog y rosszabb
annl, mivel meg prblja leplezni nag yon is nyilvnval szndkait. Eg y szinte pornfilmrl
ug yanis lehet tudni, hog y az, ami. Akinek kedve szottyan efflre, meg nzi, miknt a barna
fiatalember, tudja, nag yjbl mire szmthat, a finnysak pedig keresnek mag uknak msfle
mozit. Mert rzik azt, amit Foucault g y fog almazott meg , nem csupn a trg y formlja a
diskurzust, hanem a diskurzus is a trg yat. s ha g y beszlnek a szexualitsrl, az torztja,
rombolja s szg yenletess teszi azt, ami szp, emberi s termszetes. Mint ltjuk, Kertsz Imre
meg fig yelse szerint olykor mr a jobb zlsek vannak tbbsg ben. Lm csak, erre a pornog rf
csemeg re is r lehet unni. Mg az is lehet, hog y az emberek jra szemrmesekk vlnak, s
elg lesz ismt, mint hajdan, eg y karcs ni boka meg villansa ahhoz, hog y a frfiak lzba
jjjenek. Bizony meg trtnhet, jtszom el a g ondolattal; hiszen az eg yes korok nag yon is
klnbznek eg ymstl a szerelem s az emberi test nyilvnossg nak meg tlse
szempontjbl. Vannak korszakok, mikor termszetesnek tartjk a meztelensg et, ms idkben
viszont leg szvesebben mg az asztal lbra is harisnyt hznnak, hog y ne lljanak olyan
pucran.
A Salon Kitty pedig g y tesz, mint a szende kurtizn, aki tisztessg et mmel, s szemforg at
mdon mutog atja, hog y juj, msok milyen erklcstelenek. m nem ez a leg nag yobb baj. Az
ig azi problmk ott kezddnek, mikor Tinto Brass meg prbl prog resszv s mvszi lenni, s
el akarja hitetni nzivel, hog y itt valami eg szen msrl van sz, eg yltaln nem arrl. A
vaskosabb zls nz pedig g y van ezzel, mint Julis, akit a leg ny arra biztatott, hog y ljn
fel a szekerre. Nem merek, mondta Julis, mert mg erszakot teszel rajtam. Nyug odtan lj fl,
nem bntalak, nyug tatta meg a leg ny. Akkor meg minek, vlaszolta Julis.
De vg tre is mi ez az eg sz? Nem pornfilm, rendben van. m a mvszethez sincs semmi
kze. A cselekmnyszvs esetlen, a dramaturg ia tlet nlkli, a jellembrzols pedig
krlbell olyan szinten ll, mint eg y nkpzkri szrnyprblg atsban. A nz feszeng a
szkn, s sznja a taln jobb sorsra rdemes sznszeket.
De a Salon Kitty nem is erotikus film. Az erotika, ahog y mr Balzs Bla felismerte, fontos
filmtma, mert az erotikus lmny mindig testi lmny is, teht lthat. Ezrt a mozg kpen
mvszi rtket kaphat, ha tszellemltt vlik. Ez pedig akkor kvetkezik be, ha a szereplk

rzelmeit jelenti meg , teht a mvszi brzols jelv vlik. Nos, e filmben nyoma sincs
ennek az tlnyeg lsnek. A csupasz ltvny ezrt vlt ki viszolyg st bellnk. Eg yszeren
rossz film, maradjunk ennyiben.

Ne nzz vissza, Angyalka!

Martin Scorsese A rettegs foka (Cape Fear) cm filmjnek kulcsszereplje, Danielle (Juliette
Lewis), a Bowden-hzaspr tizent ves lnya, Thomas Wolfe Nzz vissza, Angyal cm reg nyt
olvassa. Gyakran ltni kezben a knyvet, eg yszer beszl is olvasi lmnyrl. Akkor mg nem
tudja, hog y csaldjnak bks, tlag osan szrke htkznapjai hamarosan szintn reg nyszer
fordulatot vesznek. De mifle reg ny lesz ez? Meztelenl s mag nyosan kerltnk
szmzetsbe rta Thomas Wolfe. A stt anyamhben nem ismertk desanynk arct,
testnek brtnbl jutottunk e fldnek elmondhatatlan, lerhatatlan brtnbe. Ilyeneket
olvas Danielle.
Scorsese filmjnek vilg a is brtnre emlkeztet. Tbolyult hse, Max Cady brtnbl
rkezik, tizenng y vi fog sg utn, ott formldott bnzbl szrnyeteg g , akit most mr
csak az eszels bossz ltet, hog y meg torolja korbbi vdg yvdje, Sam Bowden mulasztst,
aki annak idejn elmellztt eg y szerinte perdnt bizonytkot, ami esetleg meg menthette
volna t a slyos bntetstl. s Max Cady, mikzben a retteg s hljt kiveti, pokoli brtnn
vltoztatja a Bowden-csald otthont. tletnek vg rehajtst a fiatal s lelkileg vdtelen
Danielle meg krnykezsvel kezdi, akit az iskola pincesznhzba csal, ahol g y vrja a lnyt,
mint Piroskt a farkas. Eg ybknt ez a film leg jobb jelenete.
m ez a brtnre emlkeztet vilg ezttal csak eg y rmtrtnet jelleg zetes helyszne,
mely tlag os s kiss kznsg es letszersg vel nag yon is tvol esik Thomas Wolfe, vag y a
szintn sokat emleg etett Henry Miller sznvonaltl, akik g y kerltek a filmbe, mint Piltus a
crdba. De ez a horror ersen klnbzik attl a harminc vvel ezeltt kszlt filmtl is,
melynek Scorsese mve a mai zlshez ig aztott, j feldolg ozsa. Ott Sam Bowden vtlen
szemtanknt kerlt az esemnyek forg atag ba, teht vilg osan elklnlt eg ymstl a bn s
az rtatlansg . Itt az g yvd (Nick Nolte) mag a is vtkes, s szthull csaldjval sem tudunk
ig azn rokonszenvezni. (A felesg et Jessica Lang e jtssza.) Pedig a rendez nyilvnvalan arra
utazott, hog y tlag osra formlt hsnek meg nyerje a mai tlag nz eg yttrzst. A rg i
filmbl g yszlvn csak az idkzben jcskn meg reg edett Greg ory Peck maradt, aki akkor a
pozitv hst jtszotta, most pedig eg y naiv g yvd rpke szerepben lp elnk.
De ez a film nag yon elrug aszkodott Martin Scorsese korbbi munkitl is, a felkavar
lmnyt jelent Taxisofr-tl, vag y az ironikus Nagymenk-tl. n mindig is g yantottam, hog y
Scorsese, ha akar, tud kszteni eg y ilyen kiszmtott dramaturg ij, hatsosan fnykpezett,
kznsg csalog at, profi mozit. De most mr nem vag yok biztos abban, hog y kpes-e mg
olyan llekbe markol, mvszi mozg kpet alkotni, mint amilyen, mondjuk, az Alice mr nem
lakik itt. S ha netn ig en, eng edik-e majd a producerek?

Csupn a Max Cady-t alakt, nag yszer Robert De Niro idzi a dalis idket. Dmoni
erej jtka dbbenetes ervel jelenti meg eg y eltorzult llek pokoli bug yrait. Hol g nyosan
talnyos, mint amikor a mesebeli ordast idzi elnk, hol pedig tombol szrnyeteg , akit
valjban csak az elemek, a tz s a vz kpesek leg yzni.
Danielle azt mondja a rettenet tlse utn, hog y nem akar visszatekinteni a trtntekre,
mert retteg s helyett most mr lni szeretne. Azt hiszem, a nz tanulhat a kislnytl, s e
ktrnyi szorong s utn mag a is ig yekszik tllpni ezen az izg almas, de azrt felejthet
moziltvnyossg on.
Teht: Ne nzz vissza, Ang yalka! Nem rdemes...

Paprtelihold
Ahog y pereg tek elttem John Hug hes Huncutka (Curly Sue) cm filmjnek jelenetei, eg yre
inkbb g y reztem, hog y ezeket a kpeket mintha mr lttam volna. Amikor aztn a
cmszerepl, a kilencves hsn csves nevelapjval, Bill-lel meg rendezett eg y mbalesetet, s
ezzel a trkkel eg y vacsora erejig meg fejtk a g zol g yvdnt, mr tudtam: Peter
Bog danovich rkszp filmjt, a Paprhold-at idzi ez a mostani trtnet.
Brcsak ne tenn! Mert a szorg os John Hug hes krlbell g y van a zsenilis
Bog danovichcsal, mint az ig yekv feg yverhordoz, aki eg y alkalmasnak ltsz pillanatban
meg prblta mag ra lteni urnak pncljt, m ertlen karjai nem brtk el annak slyos
feg yvereit.
A Paprhold eg yszerre volt korfests s llekrajz. A furcsa prrl, eg y kedves szlhmosrl s
talpraesett kislnyrl szl elbeszls rvn hiteles s kritikus krkpet kaptunk a harmincas
vek Amerikjrl, de a hol kedves, hol szomorks kalandok sorn tlhettk kt kitasztott
ember eg yms irnti szeretetnek elmlylst, mikzben sszetartozsuk tudatosulst is
nyomon kvethettk. Eg ymsba kapaszkodsuk vdekezs volt eg y nz s rideg vilg g al
szemben, melybe nem hajtottak beilleszkedni. Ezrt dacos kvlllsuk minden
nyomorsg uk s kklersg k ellenre is klnb volt, mint az a konszolidlt letforma, mely a
trg yi g azdag odsrt lelki elszeg nyedssel fizetett. Felejthetetlen film, melyhez fog hatt
manapsg csak ritkn vettenek.
A Huncutka alaphelyzete nag yon hasonl. Csakhog y itt minden jra fordul, kikerekedik a
vilg , mint a telihold. A hajlktalan csavarg ntudatos dolg ozv szeldl, s jutalmul
bekltzhet eg y elkelen modern (mit modern, posztmodern!) laksba, s a kezdetben fag yos,
m mindvg ig kellemds g yvdn szemlyben asszonyra is szert tesz, cserben viszont a
hlg y felismeri, hog y a dsg azdag , de unalmas fels kzposztlybeli letnl mg iscsak
kellemesebb a kevsb dsg azdag s bizonyra nem annyira unalmas kzps kzposztlybeli
let. Eg yszval hasonlan alakulnak a dolg ok, br a nemi szerepeket tekintve az ellenkez
oldalrl, mint Leacock Gertrd, a neveln cm, fanyar humor mvben. A szerelmesek
felvltva estek eg yms karjba... A kel nap fnyben mindenki elrag adtatva g ratullt

eg ymsnak... Jjj, Gertrd! mondta Ronald g yng den. Tvozzunk eg yms lben.
Vltoznak az idk, s velk vltozunk mi is. A Paprhold az emberi szabadsg pldzata volt, a
farkasok dala, a Huncutka a kzpszer s a beilleszkeds dicsrete, a derk hzrzk
farkcsvlg atsa, akiknek kosztja s kvrtlya mr nem olyan bizonytalan, mint a kutya
vacsorja. Mindez, persze, zlstrtneti dokumentumknt is felfog hat. S ha Bog danovich
szelleme hag yta volna, helyenknt mg derltem volna is a g ndr haj kislny kalandjain,
pldul a trhats mozi valban tletes jelenetn, vag y Bill klns bcsleveln (Itt vag yok
a nappaliban.), melyben mintha mg nirnia is felcsillanna. De a meg olds, sajnos, tl sok
jt knl.
Nem a hsk boldog sg t sokallom. Tvozzanak eg yms lben, vag y g y, ahog y jlesik
nekik. Csak Huncutkt sajnlom, akit a tehetsg es, br kiss mris modoros Alisan Porter
jtszik. Nem elg , hog y levg jk a hajt, de ksbb mg iskolba is beadjk. Vg e a
g yng yletnek! Hiba, a konszolidcinak ra van. Se felesels, se csnya beszd, se rg s, se
pofozkods, inti t meg jmborodott apukja. A mai filmek zmre g ondolva el kell ismernnk,
hog y ez azrt nem semmi.

Arcok a sttben
Jim Jarmusch j filmje, az jszaka a Fldn (Nig ht on Earth) t klnll trtnetet mond el,
melyek eg ymstl tvol, eg y-eg y nag yvrosban jtszdnak le. Ltszlag csupn annyi
rokonsg van kztk, hog y ug yanazon az jszakn, eg y idben pereg nek az esemnyek, s ezek
alaphelyzete is hasonl. Az epizdok taxisofrk s utasaik vletlenszer, esetleg es
tallkozsra plnek.
De vajon lehet-e ezzel a mdszerrel filmet kszteni? Hiszen a felvevg p mag a is csak ott
szorong az autban, a klvilg bl szinte semmit sem ltunk, mivel stt van, leg feljebb nhny
elmosd neonfny tnik szemnkbe, a kocsi flhomlyban csupn arcokat ltunk, s kt rn
keresztl hallg athatjuk, mirl beszlg etnek azok az emberek, akik mg csak nem is ismerik
eg ymst. Tallkoznak, rvid ideig eg ytt utaznak, fecseg nek, aztn elksznnek, s belevesznek
az jszakba.
A krds teht az, szlethet-e ebbl a fura anyag bl film. Jim Jarmusch tmavlasztsa s
szerkesztsmdja ezttal oly szokatlan, az eredmny pedig annyira meg lep, hog y fontoskod
eszttizls helyett inkbb mag am is eg y rvid trtnettel vlaszolnk a fenti krdsre. Eg y
bvs hzban alv embernek tizenkt dzsinn jelent meg jjelenknt, kezbe adtak eg y
vasvesszt, aztn ott tncoltak eltte; nem hag ytk aludni, vg l mindeg yik dzsinn odadobott
neki eg y rzg arast, s azzal eltntek. A szeg ny atyafi g y ldeg lt tizenkt g arasnyi
alamizsnbl. Eg yszer az ccse hlt helyette az elvarzsolt szobban, s az a dzsinnekre rvert a
vasvesszvel, s az tstl azok eg yszerre aranyszobrokk vltoztak.
Jim Jarmusch is meg rinti valahog y ezeket a semmitmondnak ltsz trtneteket, s azok
hirtelen felrag yog nak, mint a nemesfm. S oly szrevtlenl trtnik mindez, hog y a nz g y

rzi, mintha csakug yan varzslat szemtanja lenne. Az lmnyt alig lehet szavakba nteni.
Eg yszercsak azt vesszk szre, hog y a fradt arcokon felsejlik valami, amit kiss felleng sen
taln a sors blyeg nek nevezhetnk, s mr-mr hajlunk arra, hog y drmai, st klti
dialg usknt rtelmezzk a szereplk keresetlen szavait, st g yakran eg szen kznsg es
beszdt. Mi lehet a varzsvessz? Taln az a md, ahog y Jarmusch szerepli eg yms fel
fordulnak a sttben. Ahog y ki-ki meg hallg atja a msik g ondjt-bajt. Vag y az a fanyar
mlab, mely tleng i a tovatn kpeket. De az is elfordulhat, hog y a rendez titka az
elg ikus hang ot ellenpontoz g roteszk humorban rejlik. Esetleg abban az sszetett, mg is
eg ysg es hang ulatban keresend, mely titatja az eg yes trtneteket s szerves meg szt
forml bellk.
A New York-i epizdban pldul eg y brooklyni ng ert jnhny taxi fakpnl hag y, majd
vg re meg ll eg y, m kiderl, hog y vezetje, aki kelet-nmetorszg i meneklt, nem nag yon
ura jrmvnek. A ng er tveszi tle a volnt, hazafuvarozza mag t, s kzben trsalog nak.
Klcsnsen viccesnek talljk eg yms nevt, majd szreveszik, eg yforma a sapkjuk.
Bcszul Yoyo (Giancarlo Esposito) nhny hasznos tancsot ad Helmutnak (akit a nag yszer
Armin Mller-Stahl jtszik). Tanuld a nyelvet, s mindig szmold meg a viteldjat, mert
tvernek, fig yelmezteti. Ennyi az eg sz. De mivel Jim Jarmusch mesli el, az apr, pici esemny
klns jelentsg re tesz szert, s nag y-nag y cselekmnny vlik.
Sejtjk, hog y itt valami hallatlanul fontos dolog trtnt. jszaka a Fldn.

Hamlet, a mozihs
Nem jtszanl eg yet a spon? krdi Hamlet az t kikmlelni akar Guildensterntl. Nem
tudok, felsg vlaszolja ez. A kirlyfi erre azutn meg leckzteti a meg lepdtt udvaroncot,
persze, nem a fuvolajtk mikntjt illeten, hanem az emberismeret nehzsg eire
fig yelmeztetve t, majd g y fakad ki: A keservt! Azt hiszitek, knnyebb nrajtam jtszani,
mint eg y rossz spon?
g y vlem, e mondat int fig yelmeztetsl, szolg lhat mindazoknak, akik meg prbljk
meg fejteni a dn kirlyfi titkt. A klnfle rtelmezsek mr eddig is knyvtrnyira rg nak.
Hog y csupn nhny rdekesebb ksrletre utaljak, sokan a mvelt humanistt lttk
Hamletben, akit a lnytl ideg en feladatra knyszert a sorsa, msok modern rtelmisg inek
vltk, akinek lteleme nem a tett, hanem a tpreng s, s tbben, mint a felejthetetlen Laurence
Olivier, az dipusz-komplexus ldozatnak tekintettk. Meg annyi felttelezs, ig azak is, meg
nem is. Az viszont tny, hog y mg a m forrsul szolg l Hamlet-mondban Claudius nyltan,
szinte az udvar szeme lttra hajtotta vg re a g yilkossg ot, mellyel meg kaparintotta a trnt a
meg zveg ylt kirlynval eg yetemben, Shakespeare-nl ez titokban trtnik, g y a helyzet
nem eg yrtelm, s a bntettet az g y tisztzsra vllalkoz Hamletnek be kell bizonytania
nmag a s a vilg szmra. Ennek sorn pedig nemcsak ellenfeleivel, de nnn
g yeng esg eivel, ktelyeivel s g tlsaival is meg kell kzdenie. A szerz teht llektani drmt

formlt a vres bosszhistribl, melyben a meg lehetsen zeg zug os cselekmny ig azbl
mellkess vlik, hiszen a leg fontosabb trtnsek Hamlet vvd tudatban zajlanak le.
Franco Zeffirelli, aki a Rme s Jli-val mr tanstotta, hog y kpes a nag y ang ol
klasszikushoz mlt, de a mai mozinzk letrzshez s zlshez alkalmazkod filmet
kszteni, most a Hamlet-tel vg ezte el ug yanezt az tltetst. Az eredmny, valljuk be, ezttal
sokkal problematikusabb, m a vllalkozs merszsg e folytn nem kevsb tiszteletre mlt.
Zeffirelli, taln okulva a fuvolrl szl tantsbl, nem hajt jabb hipotzissel szolg lni.
St, szemllett tekintve visszalp a mondhoz. Filmje szenvedlyes bosszdrma, lobog
indulatokkal, lendletesen perg esemnyekkel, sznpomps jelenetekkel, sok mozg ssal,
izg almas vvssal. A lthatval, a kls esemnyekkel fog lalkozik, azt helyezi eltrbe teht,
ami Shakespeare-nl msodlag os. Mert ami itt ig azn fontos lenne, az, Hamlet szavaival, bell
van s nem ltja szem.
A sznszek kitnen alkalmazkodnak a rendez felfog shoz, s bizonyos mrtkig
ig azoljk is azt. Fknt Glenn Close (Gertrd) s Paul Scofield (Szellem), s termszetesen Mel
Gibson, a cmszerepl, aki ezttal eg yltaln nem mlakros, hanem elsznt s flnyesen
ironikus. Zeffirelli nyilvn tudja, hog y a mai, mozg kpen felntt nemzedk nem rendelkezik
akkora kpzelervel, mint eldei, ezrt a szig oran meg hzott szveg vizulis
szemlltetsre trekszik. Mutat teht eg y romantikus Helsing rt, komor bstykkal s tg as
trsg ekkel, Hamlet a vr knyvtrtermben olvas, a nag ymonolg ot pedig a kriptban mondja
el. Ezt a jelenetet a videoklipek kpvilg hoz szokott nzknek kedvezve, nem kevesebb, mint,
ha jl szmoltam, tizennyolc vg ssal teszi mozg almass.
Lp a rig nak, leg yinthetnnk g nyosan. De nem lenne ig azunk, s mag unk is csak
fontoskodnnk, mint a fkamars. Ki tudja, Shakespeare eg ykori kznsg nek zme nem a
lthat cselekmnyre fig yelt-e elssorban? Mirt lenne a mai filmnz klnb? Ha mozi,
leg yen mozi, g ondolta Zeffirelli, s rbzta mag t a mozg kp meg mutat erejre, s hag yta,
hog y a ltvny mag tl beszlni kezdjen, krptolva bennnket az elvesztett kltszetrt.
A tbbi nma csend.

Az utcalny esete a felvevgppel

Pirandello eg yik reg nyben filmet forg atnak, a jtk azonban valdi drmv alakul. A
fltkeny sznsz eg y vadszjelenetben nem a tig rist lvi le, ahog y a szerep elrn, hanem,
kilpve a filmbl, a felvtelt szemll felesg vel vg ez. Az elszabadult fenevad pedig rveti
mag t a g yilkosra, s sztmarcang olja. Mindenki fejvesztetten menekl, csupn az operatr tart
ki, s rendletlenl meg rkti a vres esemnyt.
A mozg kp, akrcsak Pirandello hse, fontos kldetsnek tartja a szrnysg ek
meg idzst, s kitartan szembest bennnket az embertelensg , a testi-lelki nyomorsg
klnfle meg nyilvnulsaival.
A naturalista meg oldsairl s leleplez ig azmondsrl ismert Ken Russell felvevg pe

sem szokott meg torpanni az let nyersebb tnyei eltt. Gondoljunk az rdgk-re (azt hiszem,
ez a leg jobb filmje), mely eg y hrhedt, 17. szzadi boszorknyper felkavar s katartikus erej
bemutatsa, de esznkbe juthat akr A fehr szrny bvhelye cm vmprhistria is.
Leg jabb filmje, A prosti (Whore) brutalitsban tltesz a korbbiakon. Hsnje eg y Los
Ang eles-i utcalny, aki a trsul szeg d kamernak kertels nlkl feltrja mindennapjait. A
dokumentumfelvtelekre emlkeztet kp nlklz minden kokott-romantikt. A bemutatott
vilg ot a pnz, az nzs, az eltorzult vg yak, s ami taln Liz leg keservesebb tapasztalata, az
g yfelek klcsns meg vetse s g yllete jellemzi. Hol vag yunk mr a kamlis hlg yek
szeld mlabjtl!
A film kemnysg e nyilvn sokakat elriaszt. Pedig a nyersesg mg nem lenne okvetlenl
baj. A mozg kp jelentse ug yanis mindig meg haladja a vsznon meg jelen let konkrt,
lthat-hallhat szfrjt. Az zenet mindig elvlaszthatatlan a rmutats g esztustl. Ezrt
mg a leg durvbb ltvnyt is ig azolhatja a rtekint szem, a pillants humnuma. Ken Russel
j filmjbl pp ezt hinyolom. Nem a lthatval, hanem a lthatv tevs mikntjvel szemben
vannak fenntartsaim. A felidzs tlsg osan szemlytelen, trg yias, a nzpont sokszor
elfog adhatatlanul hvs, st kznys, s emiatt a tekintet g yakran mag a is lesllyed az
embertelenhez. A fel-felbukkan alpri humor pedig taln akaratlanul is cinizmust sug all.
A rmutats szenvtelen, s olykor rideg nek tn g esztusban csupn eg yetlen
benssg esebb, s ha nem Ken Russellrl lenne sz, meg kockztatnm, hog y mr-mr rzelmes
mozzanat rejlik. Arra a jelenetre g ondolok, amikor a meg g ytrt utcalny ledl eg y padra s a
kisfia jut az eszbe, akit elvlasztottak tle, s csak olyankor lthatja, mikor meg lesi az iskola
eltt. A felvevg p a meg alzott n mell kuporodik, nzi kibontott, hossz hajt, mely a
padrl lelg va a fldet spri, s hallg atja nmag t vig asztal, ttova motyog st. A g yereknek
j sora van, mondja, de azrt nem felejtette el mg az ig azi anyjt, s biztosan vrja t. A kpsort
eg y szaxofon rekedt, keser meldija ksri.
Br a rendez eg y szolg latksz pincr rpke szerepben mag a is fellp a filmben, mg is
g y vlem, inkbb az idzett jelenetben mutatta meg mag t ig azn. Mert az a Pirandello ltal
jellemzett, rzketlen s a dolg okat knyrtelen hitelessg g el rg zt kamera olykor mg Ken
Russell trsasg ban is kpes felhborodni s meg illetdni.

Ni arcok elgija
Amikor Nmeth Lszl Irgalom cm reg nyben a hadifog sg ot meg jrt Kertsz tanr r
hossz tvollt utn ismt meg jelenik rg i iskoljban, semmi rendkvli nem trtnik, m a
kvetkez aprsg okra mg is rdemes felfig yelnnk: a jrkelk elre ksznnek neki, az
altiszt elcsodlkozik lenyrt bajuszn, mivel emlkszik r, hog y rg ebben milyen g ondosan
kipdrte, kollg i eg yttrz bartsg g al g ylnek krje, az ig azg at pedig nyjasan dvzli.
Abban a vilg ban ug yanis tiszteltk a Tanrt. Annak ellenre, hog y a mestersg nimbuszt mr
akkor is jcskn meg tpzta a nyomorsg , ezrt nosztalg ival idzik a bkebeli idket,

amidn mg esemnynek szmtott, ha a Tanr r vg ig stlt a futcn.

Ezek utn tekintsk meg , hog y mifle prbeszdek folynak Szab Istvn j filmjnek tanri
szobjban, s mi trtnik, ha a kedves tanrn vg ig meg y a Vci utcn! Az des Emma, drga
Bbe errl a klnbsg rl szl. nismeretre tant teht bennnket, ezrt rlk, hog y noha
nhny hete mr jtszottk nlunk, most visszahoztk.
A szakma ltalnos devalvldsa a trtnet hsnje, Emma szmra szemlyes letnek
vlsg aknt jelenik meg : orosztanrknt immr felesleg es, szerelme zskutcba jutott,
bartnje eltvolodott tle, nll laksa nincs, falujban pedig nem hajt, de nem is lenne
kpes visszamenni. A kitn Johanna ter Steeg e hiteles, eleven, hs-vr jellemet forml
szmunkra a fhs szerepbl. Verg d lnyben eg y szeretetre szomjas, s meg alzottsg ban,
srtett szenvedlyessg ben is mltsg ot s tisztasg ot sug rz llek vvja mindennapi
kzdelmt. Kr, hog y Bbe alakja elmosdottabb, halvnyabb, s ez nem Brcsk Enik
eg ybknt rokonszenves s tlt jtkra, hanem a szereppel kiss mostohn bn
forg atknyvre vezethet vissza. A jellembrzolsban meg mutatkoz eltrst a film alcme
(Vzlatok, aktok) sem mag yarzza meg , mivel ez alkalmasint a cselekmnyt tleng , s a
rendez korai mveit idz lraisg ra utal.
A trg yhoz val klti viszonyt a kiszolg ltatott ember sorsnak indulatos meg idzse
indokolja. Eg y jelleg zetes kzp-eurpai helyzetre val friss mvszi reag ls teremti ug yanis
ezttal a formt, mely az letviszonyoknak a jelenben meg rag adhat tmenetisg t a lrai
szemllet srt erejvel ltalnostja. Nzze, n nemrg mltam tvenves, s csak amita n
lek, hatszor fordult meg itt teljesen a vilg . Az ember dolg a, hog y mindezt tllje, st az
rtelmt is meg tallja ennek a rvid, de eg yetlen letnek mondja a film eg yik jelenetben a
rendrtiszt. Emma s Bbe szvt azonban most csupn nnn felesleg essg k rzse tlti be.
A knyszersg bl jsg ot rul Emma filmet zr kiltozsa (Mai Nap! Ez a Mai Nap!)
ezrt tbbflekppen rtelmezhet. Ironikus visszautals eg y korbbi filmre, ahol Ruttkai va
hirdette, hog y Itt a Szabadsg !, publicisztikus hvvel meg fog almazott aktulis kritika, s
ug yanakkor az brzols azon lrai jelleg nek a cmre visszatekint ismtelt kinyilvntsa,
mely nem a felfordulsok cljra tekint, hanem jelenbeli g ytrelmt li meg .
g y lett Szab Istvn j alkotsa az arcok filmje, kzelkpekbl sztt elg ia, melynek
szomor zrakkordja a haldokl s nmn ttog Bbe s a flje hajl, lesjtott Emma
kettsportrja.
Csillag hlban hnyd, partravont halak

Egy kicsit ez, egy kicsit az

Gyarmathy Lvia A csals gynyre cm filmjnek els kpein eg y sivr laktelepre vag y
barakkra emlkeztet plettmb felrobbantsnak vag yunk tani. Amikor leszll a por, a
romok kzt eg y g uberlt pillantunk meg , aki kzli velnk, hog y vg e a bolsevizmusnak. A
film valjban ennek az nmag ban vve taln kiss alleg orikus nyitnynak a kibontsa s

tovbbg ondolsa eg y nag yon is htkznapi trtnet keretben.

g y ht Szab Istvn des Emm-ja s Tmr Pter Csapd le csacsi! cm szatrja utn mris itt
van eg y jabb film a rendszervltsrl. Az epikus brzols szlesre trt horizontjt tekintve
ktsg kvl Gyarmathy Lvia alkotsa a leg becsvg ybb ezek kzl, m a rokonszenves
ig yekezet sajnos, nem ll arnyban a meg lehetsen szerny eredmnnyel.
A cselekmny azzal indul, hog y a hsn, eg y harmincves rtelmisg i a diplomjval s a
nyelvtudsval eg yetemben, ahog y manapsg oly sokszor halljuk, laptra kerl. Ezzel
eg yidejleg felbomlik a hzassg a is, mivel frje minden idejt s energ ijt az j helyzethez
val alkalmazkods emszti fel. Andorai Pter a tle jl ismert, zaklatott, lohol s tartst
veszt fig urt j sznekkel nem g azdag tja, azonban elhiteti velnk, hog y ennek a kzpkor
frfinak valban nem knny a helyzete, hiszen olyan kzeg ben kellene talpon maradnia, ahol
az apk Moszkvban vg eztk az eg yetemet, a fik viszont Amerikban szereznek diplomt. Az
asszony, akit Fr Anik a beletrds g esztusaiba rejtett lelki ig nyessg rzkeltetsvel
formlt meg , eg y csehban vllal felszolg li llst, g y aztn vele eg ytt neknk is alkalmunk
van bepillantani kt zleti rdekszvetsg alvilg i kzdelmbe. S minteg y mellkesen
meg ismerkednk eg y neg yvenves g yvdn lelki vlsg val is, akinek orszg g ylsi
kpvisel bartja, ns ember lvn, retteg az esetleg es botrnytl.
Azrt utaltam a cselekmny f szlaira, hog y rzkeltessem, tl sok ez g y eg ytt. Radsul
a film meg g ondolatlanul veg yti a llektani rdekldst a szatirikus szndkkal, a
trsadalomkritikt pedig tvzi a kznsg re kacsint bng yi histria komdiba hajl
fordulataival. Azaz g y keverednek itt a klnfle hang nemek s motvumok, mint az rdg
mkja a szeg ny ember klesvel.
A fentiekbl kitnik, hog y a film kudarcrt Bszrmnyi Gza publicisztikus hevlet, m
felletes s kieg yenslyozatlan forg atknyvt terheli a felelssg . Ezt a sajnlatos tnyt
bizonytjk a cselekmnyszvs s jellembrzols bnt kvetkezetlensg ei. Lssunk ezek
kzl nhnyat, csak g y tallomra! Ha a kpvisel ennyire fl a botrnytl, akkor mi a
csudnak rendezi meg sznalmas ng yilkossg i komdijt? Mirt fordul a hsn szembe
jdonslt fnkvel ppen eg y olyan kalamajka kapcsn, melynek elksztsben mag a is
rszt vllalt? S eg y ilyen kritikus hang vtel trtnet utn hog yan kerl a film vg re a
kivilg tott fvros kpeslap-ltvnya? Sajnos, Rita Tushing ham meg hvsa sem bizonyult
szerencssnek az g yvdn szerepre. Nem nag yon tallja helyt a filmben, radsul, br ezt
taln nem illend meg emlteni, jval idsebbnek ltszik, mint a szerepe ltal ig nyelt a fig ura.
Vajon mirt volt pp r szksg , amikor, pldul, Pog ny Judit eg yperces szerepben az
emberbrzols mintapldjt villantotta fel?
Gyarmathy Lvia taln tlsg osan is vatos s szmt volt ezttal, ezrt rag aszkodott a
bevltnak vlt meg oldsokhoz, s g y bonyoldhatott bele a felszni jelensg ek halmazba.
Pedig korbban emberi s mvszi btorsg t tiszteltem ig azn.

A fltmads szomorsga
Bizonyra sokan emlkeznek r, hog y Jancs Mikls s Herndi Gyula leg utbbi, Isten htrafel
megy cm alkotsukban mag uk is meg jelentek a filmvsznon, eljtszva nnn hallukat. Most
bemutatott j filmjket, a Kk Duna kering-t ltva g y vlem, a meg hkkent tlet baljs
zenete valsnak bizonyult: a rg i alkotpros mintha csakug yan halott lenne. Az a Jancs
Mikls, akit a kznsg a Fnyes szelek s a Szerelmem, Elektra rendezjeknt ismeri, nincs tbb.
Ne tvesszen meg senkit a ltvny. A jelleg zetes hossz belltsok meg maradtak, s az
eg ykori filmeket idzi a mozg sok lktet ritmusa, az eszkztelen sznszi jtk s a jelkpekbl
sztt, stilizlt vilg . A ltvny log ikja azonban merben ms. A Jancs-filmek mag vt kpez
baloldali, radiklis ideolg ia, mely vg s soron az eurpai felvilg osodsban g ykerezve
hitt a vilg meg vltoztathatsg ban, immr a semmibe foszlott.
A Kk Duna kering azt brzolja, hog y a hatalom s erszak rendjnek omladkain eg y
zrzavaros vilg tenyszete burjnzott el, amit a rendez kibrndultan szemll. A jozefinista
lmok kudarcval prhuzamosan elillant a kpek rejtett, visszafog ott, mg is mindig jelenlv
ptosza is, helyt az irnia hvs lg ramlata fog lalta el, bizarr lmok s g roteszk jtkok
trmelkvel bortva el a filmvsznat. Ezzel eg ytt elmosdtak a ltvny vilg os krvonalai, s a
szinte minden jelenetben felbukkan kpernyk, a jelen idej cselekmny lland felbontsval
s zavarba ejt ellenpontozsval, talnyos kpszvevnny alaktjk a trtnetet.
A filmet Cseh Tams g roteszk dala keretezi. Ez a fanyar Duna-kering az esemnyek
minsg t, alaptnust nyomatkostja. Eg y kisszer, kznsg es vilg ot idz fel, ahol a
mag asbl oly mltsg teljesen kkl nag y folyamhoz mltatlan hatalmi harc zajlik. Ennek
sorn mernyletet kvetnek el a miniszterelnk ellen. Kitervelje a Cserhalmi Gyrg y ltal
jtszott fhs, aki csaldott korbbi bartja politikjban, vg rehajtja pedig a szeretje, ez
pedig nem ms, mint a kormnyf neje. Hamarosan kiderl azonban, hog y a g yilkossg
teljesen rtelmetlen. A film a trtnet tbbfle rtelmezsi lehetsg t is felknlja nzinek. A
vg zetes lvs, ltszlag , htborzong at mernyletsorozatot indt el. m az is lehet, hog y
mindez rdg i csapda, szrny eg rfog , melynek kiszemelt ldozatai mag uk a g yilkosok.
Vg l felfog hatom az eg szet nyomaszt lomknt is. Vag y ttova soroknak eg y tbolyda
faln: Se mentsg mr, se menedk. tl ha lesz a maradk. Nem kit pp csak t a tett.
Finita. Elvg eztetett. Ahog y Szilg yi Domokos rta.
Furcsa mdon, a bonyodalmat szolg ltat cselekvs kptelensg t csak fokozza a tbbfle
meg oldsbl fakad bizonytalansg . Mert brhog y is forg atom, a lnyeg ug yanaz marad. Az
nmag ba minduntalan visszafordul vres drma szerepli a g yertyafny krl kering , s az
emszt tzben elbb-utbb meg semmisl lepkk sorst idzik. Vrrel keverten ss az des
nekli Cseh Tams.
Pesszimista m? Ig en, az. De az lmny szemlyes hitele s a meg jult mvszi forma
meg g yz ereje mg is inkbb llt, nem pedig tag ad. Rmlmot idz, de nem hvja a vszt,
inkbb elzni seg ti. A rg i Jancs meg halt, mondja az j Jancs, akinek szvt most a
feltmads szomorsg a tlti el.

A celluloidszalag s a mrvny
Olyan dolg okat akarok meg mutatni a filmvsznon, melyeket filmrevihe-tetlennek tlnek,
olyan rzelmeket brzolni, melyekrl azt tartjk, lehetetlen a meg eleventsk, hiszen tl
mlyen rejlenek a tudat brtnben. Eric Rohmer, akinek ars poeticjt idzem, Robert
Bresson mellett minden bizonnyal a francia film leg nag yobb alakja. Munkit, e klns
remekeket, ha ig az, most sorra meg tekinthetjk majd, s ez a tallkozs komoly kihvst jelent
az jabban nag yon is msfajta ltnivalkhoz szokott mag yar nz szmra. Rohmer ug yanis, a
harsny s hivalkod filmek korban, szeld bj s finom csipkzet, s ezrt mr-mr
filmszertlennek tn alkotsokat kszt, htkznapi tmkrl, tlag polg rokrl.
Mvei a semmit tuprozzk, marasztalta el a rendezt eg y mag yar kritikusa. Pedig ebbl a
semmibl nla mindig szletik valami, s ha ez ig az, akkor Rohmer teremt, miknt az ig azi
mvszek. A vszon fehr felletre eg y sszetveszthetetlenl eg yni, rohmeri vilg ot vett,
melynek szrkesg bl felrag yog szpsg e a ltoms eredetisg bl tpllkozik. A romlkony
celluloidszalag ot ezltal a mrvny mltsg val s maradandsg val ruhzza fel.
Hsei keveset cselekszenek, inkbb csak vg yakoznak, s tbbnyire sokat beszlnek, akr eg y
trsalg si sznm szerepli. Marion, a Pauline a strandon (Pauline la plag e, 1983) eg yik hse
llandan szerelemrl cseveg , mikzben rzelmeit eg y mltatlan kalandra fecsrli. Pedig tudja,
hog y aki nem hozzill prt vlaszt, az csak a sajt boldog talansg t pti. Ha mst nem is, ezt
bizonyra meg tanulja Marion sorsbl tizenng y ves unokahg a, Pauline, aki nyitott, br flig
mg g yermeki szemmel fig yeli a felnttek lett, s a trtnet vg re mr tbbet tud az
ig azsg rl, mint csaldott, m vdekezsl mg is a hamis ltszathoz rag aszkod nag ynnje.
Rohmer filmjnek ezttal is, mint mindig , nem annyira cselekmnye, inkbb csak
alaphelyzete van, ami eg yszersg e ellenre is, vag y tn pp ezrt, meg eng edi a szereplk
szmra a klnfle rtelmezst, a kimag yarzkodst s a csalst. Rohmer, ez az eleg ns s
tisztn lt moralista elnz humorral s szeld mlabval szemlli hseit s hallg atja
flhazug sg aikat. Rejtzkd felvevg pe, miknt mskor is, hiszen ez a mdszer stlusnak
eg yik meg hatroz jeg ye, makacs mozdulatlansg g al fig yeli a szereplk viselkedst. Mert a
sz, g y ltszik, arra val, hog y eltakarja a g ondolatot, de a kp arra, hog y feltrja.
A beszd s a ltvny e tudatos szembelltsa a Komdik s kzmondsok cmmel
sszefog lalt ciklus eg szre is rvnyes. A Pauline-filmen kvl A pilta felesge, a Teliholdas
jszakk, a J hzassg s a Zld sugr tartozik ide. Ez utbbi 1986-ban nag ydjat nyert a velencei
filmfesztivlon. Hse, aki titkrn, a lenyug v nap leg utols sug art akarja meg pillantani. Vele
szemben Pauline mg nem tudja, hog y csak ez a ritka, titokzatos sug r emelheti ki letnket a
htkznapok sivrsg bl. Pontosabban a vg y, mely e fny elrsre sarkall bennnket. De
Marion, Pierre s Henri letnek tanulsg ai taln az szvben is elltetik ezt az hajt.
A film nyit s zr kpn eg y bartsg os kertet ltunk. A ltvnyt rszben eg y rcsos kapu
takarja el. Itt ez a helyszn a Rohmer-filmek jelleg zetes res tere, mely benpesl elttnk.
Amikor a film vg n a kinyitott kapu ismt becsukdik, s Marion tvozik Pauline-nal, g y
rezzk, az letnk trult fel elttnk msfl rra, majd zrult be jra. Az eladsnak vg e.

vegcserp aranylncon
A leg szebb rzs, ami osztlyrszl juthat, az a rejtly rzkelse. Ez minden ig az mvszet,
minden ig az tudomny forrsa. Aki ezt az rzst soha nem ismerte, az olyan, mintha nem is
lne: a szeme csukva van. Albert Einstein szavai nemcsak az emberi kultra aranykszlett
alkot klasszikus mvek ltrejttt vilg tjk meg , de mag yarzatot adnak a mveltsg tmeg
kz szrt g arasainak, a detektvtrtneteknek npszersg re is. Mert ezek sava-borst is eg yeg y rejtly meg fejtse adja.
Ezrt volt ig aza Hankiss Jnosnak, mikor a kt hbor kzt, a bng yi histrik hazai
npszersg nek els tetzse idejn kijelentette, az irodalomtrtnet nem lehet csupn az
rk trtnete, az olvask is kell hog y leg yen. s knyvet rt a detektvreg nyrl, mely e
tmban mindmig a leg jobb mag yar m.
Rg ta tudjuk, hog y rang os mvszek is vonzdtak a mfajhoz. Apollinaire s a
szrrealistk pldul nag yra becsltk Gaston Leroux-t, aki mile Gaboriau s Georg es
Simenon mellett a francia krimi leg kivlbb kpviselje. A srga szoba titka cm mvt nem
kisebb kortrs fordtotta mag yarra, mint Tth rpd, A feketeruhs hlgy illat-t s Az operahz
fantomj-t pedig jabban a posztmodern irodalom elkpei kz soroljk. Taln nem is tlzs
ez, ha meg g ondoljuk, hog y az utbbiban az elbeszli nzpont feszltsg fokoz vltog atsa, a
jtkos idzetek, a komolykod lbjeg yzetek s nreflexik, tovbb a tnyszersg s a
fantasztikummal val kacrkods mersz ellenpontjai valban a mai prza mdszereire
emlkeztetnek. A szerz irnija s rnyalt stlusa a tmval kapcsolatos rt, st visszataszt
mozzanatoknak is irodalmi kifejezst klcsnz. A trtnetmond stlusrzke mg az olyan
jeleneteket is uralja, amikor, teszem, az nekesn szjbl kiug rik eg y varang yos bka, vag y
amelyben Christine letpi Erik larct, s meg pillantja szrnysg es arct. Mivel a balsors ifj
A gyztes Don Juan cm opera szerzje, Leroux irnti tiszteletemnek tovbbi mag yarzkods
helyett azzal adok kifejezst, hog y a hs szemlyisg t s Christine-hez val viszonyt Jean
Cocteau ng ysorosnak seg tsg vel villantom fel: Opera-pholy csg g az estben / A Spanyol
utccskk sorn. / Ki ez a bjos ismeretlen? / Hall. Tid lesz, Don Juan.
Az operahz fantomj-nak (The Phantom of the Opera, 1989) j, amerikai mozivltozatbl
pp ez a kltisg s ig ny hinyzik. Helyt az undortnak s a sokkolnak ncl, szinte
kjelg halmozsa fog lalja el. Szennyvz, hemzseg patknyok, hscafatok, meg nyzott
tetemek s sztfrccsen vr mindentt, a film cscspontjn feltlalt hslevesbl pedig eg y
levg ott fej mered rnk. S e mszrszk-killtst feldsztik a Faust-leg endbl, s a
romantikusoktl elcsaklizott misztikus motvumokkal. Dwig ht H. Little filmjnek zlse (hm,
zlse?), sajnos, a mai tmeg film eg yik, vrtl iszamos tjt jelzi. S ez eg yre messzebb visz a
krimi hag yomnyos normitl.
Csekly krptlsnak tekintem, hog y a npszer mozi mfajban rg en lttam ennyire
szpen fnykpezett filmet. Tkletes kameramozg s, kifejez szemlyes g pllsok, eleg ns
kpkts, leheletfinom ttnsek, telt hang ulat, pazarl g azdag sg ltvny. Az operatr:
Rag lyi Elemr. Lm, lm, az zlet kacrkodik a mzsval, g ondolom. Vag y tn nszra is

kszl vele? S vajon a g iccs s a mvszet tallkozsakor melyik fl lesz rr a msikon? s mi

lesz a nszajndk? veg cserp fityeg az aranylncon.

Az igazsg pillanata
Sokan vlekednek g y, hog y a film a lthat dolg okhoz kttt mvszet. Ne vrjunk ht tle
blcselkedst vag y llekbrzolst. Ami a kamera szmra rzkelhetetlen, az ideg en ettl a
mvszettl, mondjk. Taln nem is g ondoljk, hog y ha ez csakug yan g y lenne, akkor a
hetedik mzsa szurtos Hamupipkv vlna, akire, mg szpsg es nvrei blba kszlnek,
csak az alantasabb hzimunkk elvg zse vr.
Eric Rohmer neve ezrt olyan a filmbartok eltt, mint eg y titkos jelsz a beavatottaknak.
Ig azols s tansg ttel. A mozi mltsg nak bizonysg a. Fontos, hog y mveit immr nlunk
is elvettk az archvumok mlyrl, s g y vg re a pcsi kznsg szmra is elrhetv vltak.
Az 1969-ben ksztett jszakm Maudnl (Ma nuit chez Maud) a most hetvenkt ves mester
eg yik leg talnyosabb filmje. Fokozottan rvnyes r Rohmer rt s sokszor mg is oly
tancstalan kritikusaink tbbszr is meg fog almazott elkpedse. Rohmer filmjrl mr
meg int lehetetlen rni llaptotta meg eg y francia brlja. Filmjei elbeszlhetetlenek. Ez a
filmnyelv kikezdhetetlen. rdg lakat. vetette paprra nemrg Bron Gyrg y.
Pedig a trtnet mag a, mint a hatvanas vekben ksztett Morlis pldzatok cm ciklus
darabjai ltalban, ltszlag ig en eg yszer. A fszerepl eg y nt keres, meg ismerkedik eg y
msikkal, aki felkelti az rdekldst, majd visszatr az elzhz summzta a rendez e
filmek cselekmnyt. Induljunk ki ebbl!
A fhs, ahog y nmag t bemutatja: harmincng y ves, szzhetvenkt centimter mag as,
katolikus mrnk, a film nyit jelenetben lthat misn meg pillant eg y hsz v krli, szeld,
szke lnyt, akirl mg semmit nem tud, csak azt, hog y lesz a felesg e. Bizonyra nem
vletlen, e tallkozsra karcsony eltt, a tli napfordul idejn kerl sor. Az viszont
valsznleg szndktalan nvazonossg , hog y Jean-Louis-t Jean-Louis Trintig nant alaktja.
Brhog y is van, a kitn sznsz a jellemet szinte nvallomsknt formlja meg , a sorsa irnti
bizalmat, a nyitottsg ot s a trelmet msokkal szemben s az nkritikt emelve ki a fig urbl.
Brmilyen kzpszer, tlag os, lang yos vag yok is, elrhetem, ha nem is a tkletessg et, de
leg albb az ig azsg nak eg y bizonyos fokt mondja.
Franoise-hoz azonban, akit a film leheletfinom fnyszimbolikval brzol, hossz t vezet.
Most mg jszaka van s hideg . Ennek meg jelentse sorn a htkznapi trtnet s az rnyalt
krnyezetrajz, kibontva a cm jelkpes utalst, szinte szrevtlenl kap eg y mg ttes
dimenzit, mely Rohmer janzenizmustl ihletett blcseletnek termszetes kzeg v vlik. A
morlfilozfia azonban mg sem a szerelmi sokszg feltrsban, mg csak nem is a hsk elre
jelzett sszekerlsben rejlik. Abban a pillanatban teljesedik ki, mikor ezek, mr mint
hzaspr, vekkel ksbb, ismt sszefutnak Mauddal. Franoise zavart ltva Jean-Louis
hirtelen felismeri, felesg e nem attl tart, amit tle, a frjtl meg tudhat a mltrl, hanem

attl, amit tudhatna meg a felesg tl, s amire most csak most! hirtelen rdbben. S
aminek immr semmi jelentsg e. Ekkor meg fog ja felesg e kezt. Ez az ig azsg pillanata, ez a
mozdulat.
Rohmer trelmesen szemlld felvevg pe ezeken a tartzkod tnus, flkzeli kpeken
ppen a hol ttova, hol hatrozott g esztusok meg fig yelsvel tekint a llekbe s brzolja a
szereplk vltoz viszonyait. Ezrt tlttt el az az rzs, mikor e filmet meg nztem, mint a
Pascalt olvas Jean-Louis-t: Ig en, n voltam meg clozva, szemlyesen n.

Egy film a posztcsarnokbl

Mra mr kzhelly kopott annak az hajnak a hang oztatsa, miszerint Eurpa fel kell (vag y
kellene) haladnunk. Nem vllalkoznk most arra, hog y meg tljem, Komp-orszg unk mekkora
tempval is halad a nyug ati partok irnyba, azt azonban kijelenthetem, a filmforg almazs
tekintetben Ausztrihoz mr eg szen kzel jutottunk. Onnan tudom, hog y br tbb mint eg y
hnapja Bcsben tartzkodom, mg sem jelent szmomra klnsebb g ondot az otthoni
mozimsor nyomon kvetse, minthog y itt zmben ug yanazokat a filmeket jtsszk, mint
Budapesten vag y Pcsett.
A vlasztk persze jval nag yobb, ig az, a filmek huzamosabb tfutsa is hozzjrul a
sznskla g azdag tshoz. Az utnjtsz filmsznhzakban mg pereg a Batman, az Elemi sztn
vag y a Beethoven-kutya trtnete, s tbb moziban is msoron tartjk Ron Howard Tvoli fldn
cm alkotst (Tom Cruise eddig i leg rettebb alaktsval), amit odahaza Tl az perencin
cmmel mr szintn jtszottak. Kt-hrom Bcs krnyki kisvrosban meg tekinthet mg a
Wayne vilga cm amerikai vg jtk is, ami Pcsett ppen most kerl msorra. J szvvel
ajnlhatom, mert tletesen meg rendezett s helyenknt valban szellemes komdia, br, mint
az jabb teng erentli vg jtkok zme, azrt felejthet.
A premier mozikban viszont mr feltntek azok a vadonatj produkcik, melyek hozznk
majd csak ezutn fog nak meg rkezni. Most inkbb ezek eg yikrl szeretnk szlni, jelre
felhva r az otthoni filmkedvelk fig yelmt. Andrew Birkin Salt on our Skin (Salz auf unserer
Haut A szerelem fszkei) cm munkja ug yanis azt ig azolja, hog y a npszer mfajban is
lehet tlzsoktl mentes, szinte, emberi mozg kpet kszteni. A film cme (mag yarul S a
brnkn lenne, de szvesebben fordtanm, nmi klti htlensg g el g y: Mint brnkn a s)
arra utal, hog y a trtnet szerelmesprjnak, Georg e-nak s Gavinnak szenvedlye, mely eg y
kzs frdzssel kezddtt, g y tapad lethosszig lan a brkre, mint eg ykor a teng er vznek
sja. Elssorban, leg albbis kezdetben, rzki vonzalomrl van teht sz, mely eltphetetlenl
sszekapcsolja ket, jllehet letk ms-ms irnyba vezetett. De hog yan is lhetne eg ytt eg y
mvelt asszony, eg y vjtfl irodalmr, aki Prizsban az eg zisztencializmust tanulmnyozza s
eg y eg yszer skt halsz.
Jl tudom, most tbben felszisszennek, s a Lady Chatterley szeretj-nek szentimentlis
utnrzst g yantjk a mesben, nem eg szen alaptalanul. Benoite Groult bestsellere, mely

Birkin alapanyag ul szolg lt, a rokon tma brzolsakor valban Lawrence kemny
realizmust cserli fel rzelmes ecsetelg etssel. A film azonban, a fszerepeket alakt Vincent
DOnofrio s klnsen Greta Scacchi jvoltbl, kpes elhitetni a tbb mint hsz vig tart
viszony valdisg t, s ami ennl is fontosabb tn, azt, hog y a testek titkos jelbeszde ig azbl a
llek zenett kzvetti. Eng em fknt az fog ott meg Birkin munkjban, tl a kulturlt
fnykpezsen s a meg szokott fordulatoktl nem mentes, mg is hatsos s lendletes kpi
elbeszlstechnikn, hog y ezt az erotikus csemeg zsre s knnyfacsarsra eg yarnt csbt
tmt milyen mrtktartan s helyenknt humorral fszerezve bontotta ki.
A filmet a Tuchlaubenben (azaz Posztcsarnokban) lttam, a nzknek mg sem kellett
zsebkendk tucatjt telesrniuk Georg e keserdes trtnete lttn. Mag am is inkbb csak
valami szolid meg rendlsflt reztem, ami olyankor szokott eltlteni bennnket, ha eg y
emberi sors trul fel elttnk. De kvnhatunk-e tbbet eg y g ynevezett kznsg filmtl?
Remlem, hamarosan otthon is lthatjuk.

Fny a stt vlgy felett

Hadd nnepeljen ezttal a filmkritikus is, odatlve a mag a nem ltez, ezrt minden
klnsebb ceremnia nlkl tnyjthat filmdjt annak a mnek, mely szerinte nemcsak az
oktberi bemutatk kzl emelkedik ki toronymag asan, de nyug odt llekkel nevezhet az v
filmjnek. Kurosawa Akira Ran (Kosz) cm alkotsrl beszlek, mely 1985-ben kszlt,
haznkban most mutattk be, de hamarosan jra jtszani fog jk, s vettik majd szerte a vilg on
mindaddig , mg csak lesz mozi.
A film leg fbb rtke az eg yetemessg ben rejlik. ltalnos emberi rvny, s ug yanakkor
mlyen japn. Tvednnk, ha csupn, br ez sem lenne kevs, Shakespeare Lear kirly-nak a
felkel nap fldjre thelyezett vltozatt ltnnk benne, jllehet a rendez mr hsz vvel
ezeltt is tervezte e drma meg filmestst, de akkor Grig orij Kozincev meg elzte t.
Kurosawa eg y 16. szzadi japn klnfnk, Hidetora trtnett mesli el (az rnyklovas-bl
ismert Nakadai Tatsuya jtssza, ha azt rom: lenyg zen, keveset mondok), aki elrve az
ag g kort tadja fiainak(!) a hatalmat, btor szkimondsrt kitag adva a leg ifjabbat, Saburt.
Ezzel kezdett veszi az a szrny hnyattats, mely mg is Lear kirly sorst idzi, sokkal, de
sokkal ig azabban, mintha Kurosawa jelenetrl jelenetre lefnykpezte volna az eredeti
trtnetet.
A vihartl tpett, kietlen pusztasg ban, a vak fuvols kunyhjnak deszkafalai kztt, a mr
rlt Hidetorval ezttal is a Bolond, Kyomai osztja meg a szenvedst (ez a sajtos mdon
felfog ott fig ura eg y Peter nev tncos-komikus nimittor emlkezetes jutalomjtka), aki
sokallja is mr a meg prbltatst, elmeneklne, de nincs szve mag ra hag yni a g ymoltalan
reg et. Saburo hsg e mellett Kyomai kitartsa e remnytelenl kesernek tlt film msik
humnus motvuma. Van mg eg y ilyen mozzanat, s ez a fuvols szemlyvel kapcsolatos.
Hidetora eg ykor kiirtotta a csaldjt, t pedig meg vakttatta, ltala teht nnn mltjval

szembesl a fhs. Ahog y a cselekmnyt mozg at Kaede (Harada Mieko jtka a film harmadik
nag y alaktsa) fig urjban is az vtke ltal szlt g onoszsg testesl meg . Ezt a dmoni nt
hajdan szintn Hidetora fosztotta meg a csaldjtl, s knyszertette felesg l leg idsebb
fihoz. Azta a bossz lteti, szaktva az eg yik leg fbb japn tradcival, miszerint a n leg yen
eng edelmes, s viselje el sorst. Itt teht Lear nemcsak elszabadtja, de nemzi is a pokoli erket,
ltala lesz rr a vilg on a kosz, melyben halomra lik eg ymst a hatalomrt a klnok, s
felbomlanak az emberi kapcsolatok. A hs feltmad bntudata a film katarzisnak zlog a.
Ezltal vlik Kurosawa pesszimizmusa a film msik alaprtkv. Az idn nyolcvankt ves
Mester, aki szoksa szerint a forg atknyvet is mag a rta, st a vg s munkjt sem eng edte t
msnak, a lelkbl rad kesersg et felemel ltomss formlja. Filmet forg atni nem eg yb,
mint celluloidszalag on rg zteni a tudatunkban nyzsg kpeket mondta. Ezek a kpek
vallanak a mozdulatok s a sznek nyelvn (a vtek slyt cipel Hidetora fehrbe ltzik, mint
Kaede), szlnak a hatalmas csatajelenetek, kiltanak a vronts lng ol vzii, mikzben a
kamera g yakran felpillant a vg telen, m tbbnyire bors g boltra. Taln mert a szent heg y, a
Fuji kzelben jtszdnak az esemnyek, az istenek lbainl. Vajon mit rejtenek ellnk a
vonul felhk?
Nomen est omen. A Kurosawa sz fekete vlg yet jelent, az Akira pedig vilg ossg ot s
fnyt.

Egy eurpai film

A Viennale, az idn oktberben harmincadszor meg rendezett bcsi nemzetkzi filmszemle
bizonyra meg rdemli, hog y e rvid cikket neki szenteljem, miutn jelenleg az osztrk
fvroshoz kt kutatmunkm kellemes kieg sztseknt tbb rendezvnyn is rszt
vehettem. Jellemzsl csak annyit: minimlis ceremnia, pontos s fig yelmes szervezs,
tartalmas vitk, neves rendezk (Ag ns Varda, Eric Rohmer, Martin Scorsese s msok),
eg ymst jl kieg szt, prhuzamosan fut msorok. Ez utbbiak eg yikeknt retrospektv
sorozat formjban levettik Robert Bresson teljes letmvt.
A fprog ram bemutati Peter Handke A tvollt (Labsence) cm filmjtl James Ivory
Howards End-jig szemlletesen tkrzik a vilg film mai trekvseit. S br az esemnyek mg
zajlanak, s a kritikusok javban, vitznak, n mag amban mr csendesen kivlasztottam eg y
filmet a ltottak kzl.
Gianni Amelio A gyerektolvaj (Il ladro di bambini) cm mvbl mindaz hinyzik, ami a
manapsg mshol orrvrzsig lthat amerikai mozisikerek elmaradhatatlan kellke: nincs
benne erszak, rmsg , melodrma, flanc, nincsenek sztrok, nincs felhajts. Van viszont
mvszi alzat, benssg es krnyezetfests, elmlylt llekrajz, s valami eg szen klnleg es
rzk a trg yszer mozg kp tlelkestsre, olyan, amilyennel olasz filmen utoljra Ermanno
Olminl tallkoztam.
A rendez 1945-ben szletett Calabriban, els nll alkotst 1970-ben ksztette (A jtk

vge), s azta tz nll jtkfilm fzdik a nevhez. Nyitott ajtk cm munkja 1990-ben
nemzetkzi sikert aratott, s mint Az v leg jobb eurpai filmje elnyerte az Arany Glbuszdjat. E mostani film, a mag a rejtzkdbb szpsg vel, mlt folytats, st az emberi
kapcsolatok finoman rnyalt brzolsban mg elrelpsnek is tekinthet.
A gyerektolvaj kamarajtk, htkznapi mese. Antonio, a fiatal csendr azt a meg bzst kapja,
hog y ksrjen kt mag ra maradt milni g yereket, a tizeneg y ves Rosettt s nyolcves
ccst, Luciant eg y Rma melletti intzetbe. A g yerekek anyjt ug yanis elfog ta a rendrsg , s
nem csak prostitcival vdoljk, hanem azzal is, hog y zleti rdekbl kislnyt is erre
knyszertette. Az eg ynaposra tervezett t azonban kiss elhzdik. Vratlan akadlyok
ksleltetik utasainkat, mint a vndorls motvumra pl trtnetekben mindig , hiszen
enlkl nem lenne cselekmny. Gianni Amelio azonban szndkosan vlaszt ilyen szokvnyos
s tlag os esetet. Mg a kalandok is tipikusak. A kisfi meg beteg szik, s ha mr emiatt g yis
kslekednik kell, a fiatal csendr tba ejti nvrt, ahol pp csaldi nnepsg et tartanak, majd
meg llnak a teng erparton, meg frdenek, s Antonio szni tantja Luciant.
Ilyen szrevtlenl bontja ki a rendez a szemlytelenl htkznapi g ybl a szemlyesen
s meg rendten emberit. Ki neked, krdi Antonira mutatva eg y turistalny Rosettt, az
apukd? Ig en, a papm, vlaszolja bszkn a kislny, elszr sejtve meg , mit is jelenthet az a
fog alom, hog y csald. De aztn kzbelp a hivatal. A varzslatnak vg e. Vg e?
Ennyire eg yszer ez a film. Ilyen rendkvli. A mag yar mozikban, ahova remlhetleg
villmg yorsan eljut, ama bizonyos amerikai filmcsodk kzt olyan lesz majd, mint a rt
kiskacsa a mesben. Akirl persze kiderl, hog y valjban hatty.

Meslj neknk, Vilgszpe!

A szpnek eg yetlen tpusa van, a rtnak ezer, mondta Victor Hug o, s e meg llaptsval
ktsg kvl az jabb idk eg yik jelleg zetes letrzsnek adott hang ot. Mert br csf tritonok,
szatrok s kklopszok az antik mitolg iban is g yakran szerepelnek, vag y mank, lidrcek s
srknyok a g tikus templomok kfarag vnyain, a rt kltszett mg iscsak a romantika
fedezte fel. Klnsen akkor patakzott dsan ez a hol fjdalmas, hol felszabadt pozis, ha a
csnya s a g roteszk a bjossal s a szppel trsult. Amikor az ijeszt arc Nevet Ember
mellett meg jelent a tndri Dea. A tovbbi pldkat akr el is hag yhatjuk, hiszen a
Bkakirlyrl szl Grimm-mest g yis mindenki ismeri, akrcsak az llatvleg nnyel
kapcsolatos trtneteket, amelyekben, mint tudjuk, a szrny mindig frfi, s csak eg y n
vlthatja meg a g onosz varzs all.
Az ellenttek rejtlynek vallatsn tl bizalomra, trelemre, a mssg meg rtsre s
rszvtre intenek bennnket ezek a furcsa mesk, s arrl tanskodnak, hog y a sors sokszor
milyen fondorlatosan akarja elvlasztani a nag yon is sszetartoz lelkeket. Ez valban
romantikus, st modern felismers. Az antik korban nem szlethetett volna meg A szpsg s a
szrnyeteg mesje ezt ismt csak Victor Hug o rta Leprince de Beaumont hres mvre

utalva, amelyrt a mi szzadunk sem sznt meg rajong ani. Meg is filmestettk tbbszr,
elszr, g y tudom, Jean Cocteau 1945-ben. A leg jabb vltozatrt a Disney-stdinak
lehetnk hlsak, g yerekek s felnttek eg yarnt.
A trtnet teht jelleg zetesen eurpai, leg inkbb taln azrt, mivel a sznalom ig nyt az
reg kontinens embernek leg slyosabb g ondjval, nkeressvel, identitsnak
bizonytalansg val s nje elvesztsnek komor lehetsg vel trstja. Akr Kafka freg g
vltozott hsre is g ondolhatunk, mikor a szrnyeteg g bvlt dlceg ifj histrija
meg elevenedik elttnk.
De kiss sok is mr a blcselkedsbl, utvg re Garry Trousdale s Kirk Wise mve csak eg y
rajzfilm, semmi tbb, g ondolhatnnk. Ht pp ez az! Hog y itt van eg y amerikai animcis
mozg kp, amely kpes ennyire eurpai s ennyire sokrtelm lenni. Elmlkedsre ksztet
teht. Mikzben tiszta s eg yszer, remekl rt a g yermekek nyelvn, mg sem akarja
manipullni a kpzeletket, csak szlesre trja elttk eg y csodkban bvelked mesevilg
kapujt. Ahol eg y elvarzsolt kastly don szobjban titkos rtelm rzsa hullatja szirmait, de
mr kzeledik a meg vlt hatalm szpsg . A g yerekek pedig bizonyra nem is tudjk, mi
mindenre meg tantja ket ez a mese.
Mert k csak nzik, nzik ezt a kedves filmet, a mozik karcsonyi ajndkt, tlik a fhsk
meg prbltatsait, s kzben nag yszeren elszrakoznak a mellkszereplk, a meg elevened
trg yak srg ldsn, a mulatsg os Tiktak r bohsg ain, s szvkbe zrjk a jsg os Kanna
mamt s cserfes csemetjt, Csszikt. s ha nem is rtesltek arrl, hog y a furfang os Disneyleg nyek hromdimenzis htteret alkalmaztak itt, rajzfilmben elszr (mert ht a technika az
amerikai!), s ha a film zenjnek Oscar-djrl sem hallottak, de mulni s g ynyrkdni azrt
zavartalanul tudnak.
n pedig arra g ondolok, hog y taln a hollywoodi boszorknyok ltal elcsftott amerikai
jtkfilmnek is lehetnek mg eslyei a meg vltsra ott, ahol ilyen elbvl mesefilmet kpesek
kszteni. Seg ts rajta is, jsg os Vilg szpe! Mieltt a leg utols rzsaszirom is lehullana

Karcsonyi trtnetek, ms-ms hangnemben

Leontes, Sziclia kirlya, Shakespeare Tli reg-jnek hse nz, g yanakv s lobbankony frfi
volt, aki oktalan fltkenysg vel hallba kerg ette hitvest, Hermiont. Az asszony azonban,
ismerjk a mest, valjban mg sem halt meg , s a vtkeit bn, mag nyos Leontes vekkel
ksbb visszakaphatta t.
Eric Rohmer Tli mese (Conte dhiver) cm filmjben bizonyra nem vletlenl idzi
hosszan e szndarabnak azt a jelenett, amikor a jsg os Paulina, mintha eg y kszobrot
eleventene meg , visszaadja a nt mul urnak. Kszldj, olyan mvet ltsz, mely letet
msol fig yelmezteti a kirlyt a r vr meg lepetsre, majd hozzfzi: De ehhez hit kell,
szilrd hit. Rohmer mvben a Shakespeare jelenet j jelentsrnyalatokkal g azdag odik,
mikzben a film hsnje, Flicie, knnyezve fig yeli a sznpadon meg elevened kprzatot.

Ezltal elkszti azt a htkznapi csodt, amely a karcsonykor jtszd cselekmny kifejlett
kpezi: a lny ismt meg tallja lete eg yetlen szerelmt, g yermeke apjt, akinek t vvel
korbban, g ondatlansg a s felletessg e kvetkeztben nyomt vesztette.
De hisz csak a vletlennek ksznhet a szerencss fordulat, g ondolhatnnk, ha csupn a
kls esemnyekre fig yelnnk. m a film valjban arrl a bmulatos finomsg g al brzolt
lelki folyamatrl mesl, melynek sorn a lny felkszti s mltv teszi mag t a csoda
befog adsra. A Rohmer-hsnkre jellemz szeld konoksg g al tvolt el minden mltatlan
vg yat s meg alkuvst a szvbl, s midn lelki adventjnek neg yedik g yertycskjt is
meg g yjtja, meg pillantja elvesztett kedvest. Hog yan is beszlhetnnk vletlenrl ott, ahol
ilyen ers hit munklkodik.
Rohmer, e hit jeg yben, a Zld sugr utn jabb halhatatlan mvet ksztett, amannak mlt
prjt. Ezrt a Tli rege meg idzse, amire mr a film cme is utal, a nz szmra a mozg kp
varzslatt is kifejezi, amit oly ritkn lhetnk t ennyire tisztn s teljesen, mint e filmben,
amelyben letre kelnek a holt trg yak, beszlni kezd a k, s lthatv vlik a llek.
Az idei karcsony azonban a pusztn szrakozni s feldlni akar, fknt serdletlen
mozirajong khoz is keg yes volt. Elrulom, flve ltem be Chris Columbus Reszkessetek betrk
cm burleszkjnek msodik rszhez, kiss erltetettnek tnt az jabb nekifuts, s nag yon
zletszag a volt a dolog nak. De amikor tverg dtem a bonyodalom vontatott elksztsn, s a
mag yar szinkron durva stlushoz is hozzedzdtem, eng em is mag val sodort a g eg eket
pattog tat bohzati forg atag .
Persze, bizonyos jtkszablyokat el kell fog adni. Pldul azt, hog y ha valakit ng yszer
eg yms utn fejbe dobnak eg y tg lval, utna pedig felg yjtjk benzinnel, azon nevetni kell.
Ha ez sikerl, a tbbi mr g yerekjtk, akr Kevin ismtelt leszmolsa a ktbalkezes
betrduval.
A karcsonyhoz ktd tma azonban ezttal eg y meleg cseng s, kedvesen rzelmes
motvumot is belesztt a filmbe, a g alambos n szemlye ltal, s ez a talpraesett kisfi
trtnett szreveheten meg emeli. Mert g y a komdia mks hasraessek s cseles tversek
kzepette nemcsak arrl mesl, hog yan kell a rosszcsontokkal elbnni, hanem az elesettek s a
mag nyosak irnti sznalom hang jt is meg szlaltatja. A film befejez kpn a park kzepn
eg yedl csorg g alambos n ajndkot kap Kevintl: eg y kis manyag madrkt.
De ahog y n ismerem, mg e cseklysg nek is nag yon tudott rlni.

1993

A vllfagynk halla
Ha eg y npszer sznsz tvenves korban elhatrozza, hog y j filmjben nmag t fog ja
meg rendezni, annak valsznleg szemlyes elfog ultsg az oka. Olyannyira sajt lelkbl,
eg yni emlkeibl fakadhat a tma, hog y ebbe az intim kapcsolatba, mely trg yhoz, hshez
fzi, nem hajt eg y kvlllt, eg y illetktelent beavatni.
g y rezhette Koltai Rbert is, hiszen a Sose halunk meg cm filmben sajt nag ybtyjnak, a
lversenyrajong vllfag ynknek, eg y kedves, nag yszj, srg -forg kisembernek lltott
emlket. Aki folyton tnkremeg y, akit minduntalan meg alznak, m elpusztthatatlan
kedllyel talpraug rik meg int. Tordai Gyula alakjt a film, szubjektv nzpontjbl addan,
g ondosan kimunklt ketts fnytrsben vetti elnk. A kamasz unokacs, vag yis a rendez
eg ykori nje, a film cselekmnyt kitlt nhny napos kalandsor msik hse, inkbb csak az
elnyhetetlen kpt ltja benne, akinek vg l bejn a holtbiztos tippje, mg az idkzben
szintn nag ybcsi korv rett mvsz mr rtelmezni is kpes a hajdani trtnetet. Gyula
btyja szerept eljtszva a benne meg testeslt sorsot kvnja felmutatni.
De mifle sorsot? Ki ez a Tordai Gyula ig azbl? Szenvedlyes jtkos, az g etplya
trzsvendg e? Ktsg kvl az is, s minthog y ilyen meg szllottak mindig akadnak, a film e
tekintetben az rk vesztes tpust rajzolja meg , aki az elg ikus hang keretjtk tansg a
szerint immr felntt unokaccse kpben lmodik tovbb a nag y nyeremnyrl.
A trtnet mag vt alkot, kiss kakukmarcis kalandozs azonban inkbb az eg ykori
kisvllalkozt hajtja meg idzni, a jg htn is meg l vllfakereskedt, az g ynkt, aki
dacosan, s ha kell, szltol lelemnyessg g el rzi a mag a klnbejrat fg g etlensg t. Azt el
is fog adnnk, hog y ez a kt szenvedly, a lovak s a ruhaakasztk, tallkozhat eg y fig urban,
hiszen ha az zletbl csak nyomorog ni lehet, a fog adirodk s versenyplyk vlhatnak a siker
ptcselekvsnek sznterv.
De az brzolst, szmottev rtkei mellett, mg is csonknak rezzk. Tordai Gyula
alakjban ug yanis az tvenes vek rideg lg krben veg etl mag yar kispolg rnak kellett
volna meg testeslnie, aki a mag a csavarg ltbe menekti embersg t, mikzben ltnia kell,
hog y a knyszer rejtzkds el is torztja fltve rztt rtkeit. Mint Balog h II leg ends
futballtehetsg t az jhelyi kiskocsma. Innen nzve az g et akr a provincializmusbl val
menekls terepnek is tnhetne.
A kispolg ri lt rajznak trg yszer hitelt azonban korltozza a sznsz s a rendez
azonossg a, az brzol s az brzolt pozcijnak sszevonsa. Koltai Rbert sznszknt most

is sodr lendlettel s zsnerfest tehetsg g el jtszik, de az eg yes epizdokat humoros

mag nszmknt fog ja fel. Ennek kvetkeztben eltlozza a karakter svihk vonsait, s
mikzben nmag ra s a ponra fig yel, meg -meg feledkezik a jellemnek tvlatot, leveg t ad
krnyezetrajzrl. A mellkszereplk vzlatosak, az utck nptelenek, a boltok kong anak, az
llomson nincsenek utasok. Leg feljebb eg y-kt statiszta. g y aztn a kamera sem meri levenni
merev tekintett Koltai Rbertrl.
Amikor a vllfag ynk meg hal, eg yedl ltjuk t eg y padon. s e kpeken valjban
mindig is mag nyosnak lttuk t.

Don Quijote s a toronydaru

Jean-Luc Godard j filmjnek mr a cmt is csak krlmnyesen lehet mag yarul visszaadni, a
benne rejl szjtk kvetkeztben: Nmetorszg kilenc(j)nulla (Allemag ne 90 neuf zro).
Eg yszerre juttatja esznkbe Rossellini klasszikus mvt, a Nmetorszg nulla v-et, s azt a tnyt,
hog y 1990-ben a nmetek szmra j idszmts kezddtt.
Ezek utn nem meg lep, hog y mag a a film is rendkvl sszetett s talnyos. Az eg yik
bevezet kpen pldul eg y Mercedes keresztlhajt eg y fldn hever Karl Marx Strasse
felirat utcatbln meg eg y csokor virg on. Ez eddig vilg os. Erre mit ltunk? Az aut
rendszmnak betjele: M-RX. g y viszont mr eltpreng hetnk, miknt is rtelmezzk a
ltottakat. Ironikus fintorrl lenne sz? Esetleg arrl, hog y a rendez szerint a Fal leomlsa
alig vltoztat a korszellemen? Vag y netn arra cloz, a Keletet pp azok a g azdasg i tnyek s
trvnyek buktattk meg , amelyekrl mindig is papoltak itt?
De nincs idnk elmlkedni, mert jabb s jabb talnyok zporoznak rnk, sokszor bizony
alig kvetheten. Szabad asszocicik, filmidzetek, feliratok, eg y lazn sszefztt mozg kpi
essz g ondolatvillansai. Godard a francia tv felkrsre ksztette mvt, bizonyra e
krlmny mag yarzza a mg tle is szokatlanul oldottnak tn kpvilg szthullmz
kplkenysg t. Az ad ltal meg jellt tma a mag nyossg volt. Nyilvn ezzel fg g ssze,
hog y a film hse eg y felesleg ess vlt amerikai km, fradt, tsks arc reg r, nag y, lg
tlikabttal, aki felteheten haza akar trni. tvg Berlinen, majd a vros krnykn bolyong ,
elg ikus hang ulat szi erdkben, s mindenkitl azt krdezi, merre van Nyug at.
Ilymdon a film eg yszerre csak mag rl Nmetorszg rl kezd beszlni. Eg y emlkez tudat
g omolyg kptredkei ltal felidzi az elmlt fl vszzad trtnelmt. A kibontakoz
ltoms zavarba ejten polifon termszet. A kamera tekintete kvlrl szemlld, kritikus, de
t-tmeleg ti Godard vonzalma is, aki, mint eg yszer meg vallotta, elbb ismerte Novalist, mint
Camus-t, s a nmet romantiktl, az j hullm ms kpviselihez hasonlan, bsg es szellemi
travalt kapott.
E nzpontbeli kettssg jeg yben idzi meg a film Heg el szellemt. Idnknt ug yanis eg y
filozfus s eg y fordt prbeszdt halljuk, akik a nag y svb blcsel eg yik mvrl
rtekeznek. m mikzben a clszer fejlds mag abiztos g ondolatai eljutnak flnkbe, olyan

kpeket ltunk, amelyek cfolni ltszanak az elhang zottakat. S kzben tbbszr is meg jelenik a
Speng lerre utal felirat: A Nyug at alkonya. Hog yan? krdezzk csodlkozva. Hiszen az imnt
mg csupn a Kelet ag nijrl esett sz.
s ekkor seg tsg nkre jn Don Quijote. Eg y don szlmalom is feltnik a httrben, a
nemes lovag azonban inkbb eg y hatalmas toronydaru fel veszi tjt. Sancho Panst is
meg pillantjuk, amint nag y keservesen tol eg y Trabantot. Ez a bedg ltt jrm nemcsak a
meg bukott diktatra, a volt Kelet-Nmetorszg jelkpe, hanem az elavult s leszktett
g ondolat modellje is. S a francia j hullm veternja minden kpkockjval ez ellen tiltakozik.
Rejtlyes s ellentmondsos, olykor taln mg zavaros is, itt azonban nag yon is eg yrtelm.
Eltklten az.
Vitathatatlan elszntsg a ert ad neki. Nemcsak a szlmalom ellen, de akr a toronydaruval
szemben is.

Az angyalok tekintete
Ez a zimanks kora tavasz klnleg es filmlmnyt g r: Wim Wenders A vilg vgig cm
mvt. A rendez, a mozg kp eg yik l s mg viszonylag fiatal klasszikusa mr a Prizs, Texas
utn hozz akart fog ni e filmje forg atshoz, m az elhzd elmunklatok kvetkeztben
elbb mg is a Berlin fltt az g cm alkotst ksztette el. A kzjtkbl remekm szletett,
amely ers hatssal volt A vilg vgig meg formlsra is. g y csak helyeselni tudom, hog y
ennek bemutatja eltt Pcsett msorra kerlt az 1987-ben kszlt Berlin-film is.
A Berlin fltt az g (Der Himmel ber Berlin) fordulpont Wenders plyjn. A bolyong s
korbbi lmnye utn ez mr a tudatos keress, st a meg lels filmje. Mert az a mvsz, aki
korbban beismerte, hog y nmetsg e szinte semmit nem jelent szmra, e mvvel lelkileg is
hazatrt Amerikbl, s meg prblt otthonra lelni Berlinben, ahol akkor mg llt a Fal. S
mikzben Ruttmann utn hatvan vvel meg teremtette e nag yvros j szimfnijt, a vilg
eg szt is jelentette szmra e meg osztott vros, melynek szellemi eg ysg t azzal fejezte ki,
hog y ang yalai thatoltak azon a szrny falon. (A kelet-berlini hatsg ok ezrt nem
eng edlyeztk nhny jelenet ottani forg atst. tmenni a falon? Azt mr nem. Ha ang yalok,
akkor sem.)
Trtnetem hsei ang yalok. Ig en, ang yalok. s mirt is ne? Mr annyi szrnyet s kpzelt
lnyt lttunk a vsznon. A vltozatossg kedvrt mirt ne lehetne nhny jtt llek is?
krdezte, tmavlasztst indokolva a rendez. Ezek az ang yalok a vros klnbz pontjain
tnnek fel, szemllik az eljk trul letet, kpesek meg hallani az emberek g ondolatait, k
viszont lthatatlanok, leg feljebb a g yermekek pillantjk meg ket nha. Aztn eg yikk (Bruno
Ganz) osztozni hajt az emberek sorsban, s otthonra lel eg y francia artistan (Solveig
Dommartin) oldaln. Elfordul az ilyen, Peter Falkrl is kiderl, szintn ang yal volt azeltt.
Mirt is ne, krdezi ezttal a nz, hiszen a tma az elnk trul ltvny nzpontjt is
meg hatrozza, a vlasztott trg y s a hozz rendelt forma kikezdhetetlen harmnijt

biztostva. A klnleg es, mg is oly termszetesnek tn kamerallsok az ang yalok tekintett

idzik, a kpskok knnyed vltsai, a szles lendtsek s g yors kocsizsok pedig a lebeg s
lmnyt fejezik ki, s a vg y szrnyainak titokzatos suhog st rzkeltetik. Eg yszval mg a
leg aprbb formai meg oldsok is szavakkal meg sem fog almazhat lelki tartalmakat
sug roznak felnk.
Wendersnek azonban meg kellett szlaltatnia az ang yalok nyelvt, s ez Peter Handke ltal
sikerlt is neki, aki a kpekhez mlt irodalmi szveg g el g azdag totta a filmet. Azt hiszem,
Bresson Egy hallratlt megszktt cm mve ta nem kszlt film, amely a ltvny s a sz
ilyen eszmnyi eg ysg t valstotta volna meg .
Mikor a g yermek g yermek volt, a kvetkez krdsek ideje volt: Mirt vag yok n n? Mirt
nem vag yok te? Mirt vag yok itt, s mirt nem ott? Mikortl van id, s a tr milyen tg ?
letnk a nap alatt nem lom csupn? s a g yermek krdseire a sorst meg tall s
identitst vllal felntt vlaszt knlja a film. Ez a meg tallt felelet jog ostotta fel Wenderst
arra, hog y mvt hrom ang yalnak ajnlja, Jaszudzsirnak, Franois-nak s Andrejnek. Jog g al,
hiszen az tekintetk, azaz a japn Ozu, a francia Truffaut s az orosz Tarkovszkij ld
pillantsa is bizonyra meg rintette Wenders remekt. Amikor forg atni kezdte, eg y Rilkeverset jeg yzett fel mag nak: Hog yha eg y ang yal llna elbem, s ha szemem meg ldan
g y trtnt.

A vak, a kplt s az elbeszl

Vrni lehetett, hog y Wim Wenders j filmje, A vilg vgig (Bis ans Ende der Welt), zavarba fog ja
ejteni a kritikusokat. Mert hivatalukbl addan meg akarjk fejteni ezt a kt s fl rs
ltomst, amely azonban Prteuszknt folyton j s j alakot ltve, minduntalan kicsszik a
kezkbl.
Aztn fakpnl hag yva ket eliramlik a jv szzad fel. Szeg ny kritikusok meg g y hozz
vannak bilincselve a mag uk dog mihoz s mrcihez, hog y moccanni is alig tudnak. Mint a
film eg yik jelenetben a hsn, Claire, akit hozzktttek eg y hasznavehetetlen jrm
rtelmetlenn vlt ajtajhoz.
Ejnye, mondjk a btrabb brlk, hiszen a kirly meztelen. Nzhetetlen film, olvasom az
eg yik szaklapban a meg fellebbezhetetlen tletet. Hiteltelen, res fantazmag ria, lltja a
msik. A jnev tsz pedig g y fanyalog : tl hossz. Eredj borblyhoz a szaklladdal,
vlaszolnm neki. A nznek pedig azt tancsolom, bzza r mag t a filmre, de ne feledje,
Wenders mag a fig yelmeztet erre, feg yelmezett szemmunka kell hozz.
Induljunk ki abbl, hog y a trtnet a kzelg ezredforduln jtszdik, a vilg vg nek
vszterhes hang ulatban. Az idk vg ezetnek lmnye azonban eg y visszahajl s bezrul
trben srsdik ssze, hiszen a szereplk folyton ton vannak, mg is mintha mindig
ug yanott maradnnak, a vilg vg n llva, hog y aztn a semmibe lg pallrl elrug aszkodva
ismt idutazsba kezdjenek, ezttal visszafel, eg szen az ausztrliai bennszlttekig s a

kkorszakig . Ekzben pedig kihasad a rendez mesezskja, s klns trtnetek g urulnak

szerteszt belle.
Eg y ldzses smese plul, amelynek szerepli eg yms sarkba hg va rohannak tova. Az
r Claire-t kerg eti, ez Trevort, akit eg y nyomoz is zbe vett, viszont a szleit szeretn
felkutatni. Aztn van itt eg y hamistatlan pikareszk trtnet, sznpomps csavarg vilg ,
orszg utak, transzszibriai vast, lg ifolyosk, knyszerleszlls, nyolcvan nap alatt a Fld
krl. De kibontakozik mg eg y klasszikus szabs krimi is ellopott oplokkal, eg y modern scifi atomrobbanssal, s eg y szerelmi trtnet radsul, ami viszont g y tnik, idtlen.
Ezt a pazarl g azdag sg meseszttest klnfle nzpontokbl rtelmezi a film, s
ironizlja is eg yben. g y teht amikor vg re kivlasztannk eg y kedvnkre val meg fejtst,
kezdhetnk mindent ellrl. Hiszen az utazs mr a llek tjain halad, a szerelmi bonyodalom
csaldreg nybe torkollik, a jvre irnytott tekintet pedig eg yszercsak az emlkezet mlyrl,
az eltnt id ktjbl kezdi meg idzni a rg en elporladt kpeket.
Mert vakok vag yunk mind, nemcsak Edith, a Jeanne Moreau ltal jtszott anya, de a
mozg kp, szzadunk g yermeke, akr a kplt fi a filmben, meg ajndkozza szljt az
sszeg yjttt ltnivalkkal. Hog y is mondta Balzs Bla? A modern ember elvesztette a lelkt,
de a film cserbe visszaadja neki a testt, amelytl kpmutat korok meg fosztottk. Csakhog y
Wendersnek, g y tnik, ez nem elg . Nem akarja, hog y tetszelg nszemllk leg ynk, miknt
Solveig Dommartin Claire-je, aki g y mered a mltjt meg elevent kpernyre, mint eg ykor
Nrcisz a vztkrre.
Wenders a lelknket akarja meg menteni. Visszaszerzi ht a mest, s ha kell, szttri a
kpet, hog y kiszabadtsa belle a szemnket. Ezrt kommentlja mindvg ig a ltvnyt eg y
irodalmr-narrtor, aki mindenhov mag val cipeli sdi rg pt ebben a szmtg pes
vadonban. Kopog nak a betk, eg yre csak kopog nak. Mikzben Claire mr eg y rhajbl tekint a
Fldre. s kezdett veszi eg y j trtnet.

narckp hrmas tkrben

A Mozg kp Innovcis Trsuls eg y hrom rszbl ll j mag yar filmmel ajndkozott meg
bennnket, s e tny mellett nem mehetnk el sztlanul. A Hrom bagatell valban j film, noha
eg yes darabjai 1974 s 1985 kztt keletkeztek Bdy Gbor, Szab Ildik s Xantus Jnos
mhelyben. A Trsuls rtkment munkjnak eredmnyeknt e mozg kpi etdk ug yanis
g y, eg ytt, eg y filmes g enerci narckpt adjk, htkznapisg g al viaskod filozofikus
vizualitst reprezentljk. A filmnyelvi rokonsg on tl azonban a szemllet nkritikus irnija
is eg ysg be fzi ezeket a bag atelleket.
Bdy Gbor Hogyan verekedett meg Jappe s Don Escobar utn a vilg cm filmje Thomas Mann
1911-ben kszlt novelljt vette alapul, amely eg y sznidei kamaszverekeds trtnett
mesli el. A rendez finom rzkkel ltta meg , hog y ez a semmitmond eset az r kezben a
tma ironikus kezelse sorn vlik jelentss. Az epizdot ug yanis eg y flnk, tizenhrom ves

fi mesli el, aki ezltal sajt elfojtott vg yait li meg . A fura kakaskods pedig Knaak r, a
hamburg i tnc- s illemtanr felg yelete mellett zajlik, s e g roteszk fig ura rvn a htkznapi
g y a szzadel mltsg ot majmol, m valjban kiresedett s tartst vesztett polg ri
letviszonyainak leleplezjv vlik.
Bdy zsenilis belerzssel formlja vizulis lmnny ezt a nzpontokba rejtett kritikt.
Eg y reg esen motyog narrtor fellptetsvel knyrtelenl elideg ent bennnket a
ltvnytl, aminek ug yanakkor a kpek dokumentarista kezelsvel s a felvtelek szndkos
roncsolsval valszer hitelt is biztost. A piruettez Knaak r ismtelt meg idzsvel,
valamint g roteszk lomjelenetek beillesztsvel pedig tovbb nveli a szemll s a szemllt
immr komikuss fokozott tvolsg t, hog y aztn remekl kivlasztott filmidzetek
seg tsg vel az eg sz trtnelemre kiterjessze a hibavalsg nak jr, fjdalmasan nevetsg es
minstst.
Tanulsg os, milyen meg bzhat eg yenslyrzkkel trstja Bdy a mag a sokszor kihv
eredetisg -ig nyt az alapul vett szveg irnti tiszteletvel. Szzadunk vres bohsg nak
eg yni lmnyt ezltal Thomas Mann szavai is hitelestik, aki szerint ez akkor trtnt,
amikor kztnk, fik kzt, nag y becsben llt az er, s amikor sok mindenflt lenztnk, mert
pipog yasg nak minstettk.
Xantus Jnos Werther s lete cm fanyar Goethe-parafrzisa mintha e pipog yasg ot
idzn meg , ezrt nbrlata kevsb tfog ug yan, mint Bdy, viszont amaznl
szemlyesebb. Fknt azrt, mivel a szentimentlis hs szembestse a realitsokkal flttbb
kibrndt. A rendez nemcsak azt hozza tudomsunkra, hog y a krnyezet, a Balaton-felvidk
Klopstockot idz szpsg nek nincs mr fedezete a szubjektumban, de hse meg alkuvst sem
rejti vka al. Ltjuk, amint Werther beletrdik, hog y a kpzelt csnak klti ring st immr
eg y nyikorg nyoszolya ptolja szmra. Lottrl ne is beszljnk
Xantus filmjben eg ybknt a rendez kollg ja, Szikora Jnos lp elnk Wertherknt, Szab
Ildik A msik oldal cm filmjben pedig Jeles Andrst lthatjuk eg y keg yetlenl g roteszk
szerepben. Ez utbbi film konok, trg yias szig orral ellenpontozza a msik kt m szemlyes
ltomst. Az az rnyalt s kendzetlen narckp, amelyrl fentebb szltunk, nhny kemny
karakterjeg g yel g azdag odik ezltal. Xantus Jnosnak s Szab Ildiknak meg adatott, hog y
tovbb g azdag thassk e portrt.

A 104-es jrat angyala

Ezen a tavaszon az amerikai film frfisztrjai uraljk a mozikat. Jack Nicholson, Al Pacino s
Kevin Costner utn most Dustin Hoffman ig azolja, a Mondvacsinlt hs (Accidental Hero) cm
film fszerepljeknt, hog y a teng erentli mozg kpnek ezt a kzrthet, m mvszileg sem
ig nytelen tpust az ersebb nem reprezentlja. Taln azrt, mert annak a npszer
sznjtknak a dramaturg ija, amelybl oly sok hatselemet tvesz, szintn frfiszerepekre
pl. De az is lehet, a rendezk g y g ondoltk, hog y a leg utbbi vekben eg yszeren nem

akadt olyan sznszn, akinek a tehetsg e vetekedhetne, mondjuk, Dustin Hoffmanval. Ig az, a
ni szerepkrkhz tbb kzhely s kaptafa kapcsoldik, mint a frfi fig urkhoz, s e bklyk
flrevetse valban rendkvli adottsg okat s elsznst ig nyelne.
Az j papnkre vrva eg yelre be kell rnnk a hetedik mzsa hollywoodi papjaival.
Akik, persze, szolg latuknak szinte minden fortlyt ismerik. Dustin Hoffman, mr
alkatbl addan is, a kisember hivatott meg testestje. 1967 ta, amikor a Diploma eltt
flszeg hseknt kiug rott, tbbnyire eg yszer embereket alakt, akiknek eszk g ban sincs
hss vlni, st kzzel-lbbal tiltakoznak a sors effle ksrtsei ellen, s g yszlvn akaratlanul
knyszerlnek rendkvli helytllsra (Maraton letre-hallra). Vg l aztn, miknt e mostani
filmben, a Hoffman-fle antihs, nem szvesen ug yan, de bemerszkedik az oroszln
barlang jba.
Stephen Frears Mondvacsinlt hs-ben a sznsz eg y szerencstlen kis csalt forml, aki
tmenetileg szabadlbon g yeskedik az apr, szrke verebek jelleg zetes mag atartsval: csak
semmi feltns! s akkor elje pottyan az g bl eg y replg p, pedig knytelen-kelletlen
meg menti a 104-es jrat tvenng y utast. Majd nmi kszpnzt s hitelkrtyt mag hoz vve
eltnik, mint Hamupipke a blbl, fl pr cipjt htrahag yva.
Ezt a klnleg es helyzetet s a belle: fakad, mulattatva elg ondolkodtat bonyodalmakat
Dustin Hoffman rett jellembrzolsa mellett az a dramaturg iai lelemny is hitelesti,
amellyel a film alkoti a tmt kibontjk. Ltszik, hog y a rendez, Stephen Frears, akit a
Veszedelmes viszonyok cm filmje tett ismertt, korbban ang ol sznhzakban, tovbb Karel
Reisz s Lindsay Anderson asszisztenseknt tanulta a szakmt. Ironikus ltsmdja, energ ikus
belltsai s beszdes vg stechnikja j iskolrl, s eredeti talentumrl tanskodik. Nhny
jelenetet azonban harsnyabbra vett a kelletnl, de ht Amerikban a producer nag y r,
ezeken a kpeken bizonyra annak az zlse rvnyeslt.
Nem a rendez rdemeit szeretnm kisebbteni, de a film perg ritmusa, mely a kzps,
kiss fradtabb szakasz ellenre is jl rvnyesl, tovbb az zleti szellem televzizs s a
rendkvli sztorik hajszolsval a valsg ot meg hamist riporteri mag atarts erteljes
leleplezse sznvonalas forg atknyvre is utal. Bizonyra nem vletlen, hog y David Webb
Peoples msik tavalyi munkjbl, a Nincs bocsnat-bl is jeles filmet forg attak. Ezttal az
ang yal szerepet ellop lhs, s a nvtelensg be meg felel fjdalomdj hatsra beletrd,
botcsinlta hrosz kritikusan meg rt brzolsa tanskodik jellemforml vnrl. S az is,
ahog y a film mulat az emberek hs-szksg letn, amellyel sajt kisszersg ket
ellenslyozzk.
Eg yszval, mint minden j szrakoztat film, ez is ig en eg yszeren kszlt: ez meg rta, az
meg rendezte, pedig eljtszotta...

ldozatok s gyilkosok
Br ismertem korbbi filmjeit, ig azbl mg is csak akkor fig yeltem fel Szab Ildikra, amikor a

2000 cm lap tavaly novemberi szmban elolvastam msodik g yermeknek meg szletsvel
kapcsolatos napljeg yzeteit. Aztn jtt a Filmszemle, amelynek szakmai vitjn keresetlen
szavakkal elkldte a kritikusait, finoman szlva, Kukutyinba zabot heg yezni. Nag y hh
kerekedett, tbben meg utltk eg y letre, de nekem tetszett a dolog . Vg re trtnik valami
sajtg yben, g ondoltam.
Most pedig a mrciusi Filmkultrban, rnyaltabban ug yan, de meg ismtli a kritikval
kapcsolatos, s szerintem ig en elg ondolkodtat kifog sait. Hog y ez elssorban szolg lat lenne,
s csak azutn nkifejezs, rja. Cikkben beszmol eg y alkoti lmnyrl is. Elmondja, hog y
huszonng y napig , amg forg atta a Gyerekgyilkossgok cm filmjt, minden reg g el retteg ve
kmlelte az eg et, st-e a nap, ug yanis derlt idre volt szksg a felvtelekhez, s csupn annyi
pnze volt, hog y huszonng y napig forg asson, a huszontdik napra mr nem tellett volna az
ersznybl.
Ez, krem, olyan, mint eg y tanmese a mai mag yar film helyzetrl, azokrl a
krlmnyekrl, amelyek kzepette eg y hazai rendeznek dolg oznia kell. A trtnetnek
ezttal, szerencsre, a befejezse is mesbe ill. A Gyerekgyilkossgok elnyerte a szemle
nag ydjt, st a klfldi kritikusok elismerst is meg szerezte. Szab Ildiknak teht tovbbra
is rag yog a Nap.
Filmjben eg ybknt semmi nyoma a fesztett munkatempnak, hacsak azt nem tekintjk
annak, hog y rendkvl szig oran szerkesztett, feg yelmezett dramaturg ij alkots. Hsei
tizenves g yerekek, eg y fi s kt lny, akik ldozatknt pusztulnak el ebben a komor,
vg zetesen stt trtnetben, mikzben felelsek is eg yms kiontott vrrt. A film a fi sorst
meg rag adva kveti az esemnyeket, akiben g yilkos tette ellenre is ldozatot lt, a
krlmnyek martalkt.
s ez g y is van, m az tlkez tekintet akr meg is fordthatja a kpletet: az ldozat
g yilkos. Ezt pedig azrt emelem ki, mert szerintem ppen e tnyben rejlik a fi ldozat
voltnak mag yarzata, hog y tiszta szvvel kell lnie. A tmnak ezt az arculatt azonban
kevsb hang slyozza a film, mert mg az ng yilkos cig nylnyt kzelrl mutatja be neknk,
meg elg szik a msik lny vzlatos jellemzsvel s szleinek tlzan sarktott brzolsval.
A szemlletmdban meg fig yelhet arnytalansg jelzsvel nem kvnom a m brzolsi
mdszernek jog osultsg t is vitatni. Szab Ildik ug yanis drmai-srt eszkzkkel
dolg ozik, rthet ht, hog y filmje vilg t mvszi elg ondolsnak meg felel emberi
viszonyokbl pti fel. g y a cig nylny alakja mellett klnsen fontoss vlik a fhs
nag yanyjnak, az eg ykori primadonnnak a fig urja, akit Kllay Ilona forml meg , a film
kiemelked sznszi teljestmnyt nyjtva. Az unoka flt g ondoskodsnak bemutatsa
nmag ban is meg hatrozza az erklcsi tlkezst, a Jzsef Attila-vers deklamlsa rzsem
szerint mr felesleg es volt, amg y is meg tri az eg ysg es hang ulatot.
Azt a trag ikus lg krt, amelyet Sas Tams fekete-fehr felvtelei oly teltetten
rzkeltetnek, sejtetve velnk a trtnet homlyban hag yott elemeit is. Szab Ildiknak teht
nemcsak a napstssel volt szerencsje, hanem a munkatrsaival is. Remlem, rt kznsg re
is tall. A kritikusok pedig mondjanak, amit akarnak. Most g yis rajtuk a sor.

A bosnyk Nanuk
A posztmodem llapot: jelents a tudsrl. Emir Kusturica, mintha ezt a hress vlt ttelt
kvnn ig azolni, Arizonai lmodozk (Arizona Dream) cm remek filmjben az amerikai
lom-rl kszt jelentst. Zrjelentst, g y lehet. A kpeken elrad szeld mlab a
beszmol ksei jelleg bl fakad. Az lom mr sztpukkadt, miknt a film bevezet kpsornak
vg n az Alaszktl New Yorkig lebeg piros jtklg g mb, de az alv mg nem vesz errl
tudomst. Azt lmodja, hog y felbredt, s alszik tovbb.
Kusturica lombli lovag jai eg ytl eg yig meg rg ztt lmodozk. Le bcsi autkbl akar
tornyot pteni a Holdig , Elaine, a habkos zveg y, a film hsnje, eg y hzilag ksztett
replg ppel hajt a mag asba emelkedni (ez nha sikerl is neki, mr ami a felszllst illeti),
hasonlkppen dilis lnya pedig arrl brndozik, hog y halla utn teknsbkv vltozik, s
mindent elkvet ezen tlnyeg ls mielbbi bekvetkezse rdekben.
A hs pedig a film keretjtkban eszkimkrl lmodik, boldog vademberekrl, akik
bksen halszg atnak. Hajjuk neve: Nanuk! A j reg Flaherty, hajdani mozg kpeinek
meg idzst ltva, elg edetten fordul srjban a msik oldalra. S kzben kuncog , mert
bizonyra tudja, hog y Axel, azaz a tinisztr szerepeibl kintt Johnny Depp, felbredve
(lmban persze) milyen szdletes szerelmi hromszg be csavarodik a kt kerg e tykkal,
akiket Faye Dunaway s Lili Taylor varzsol a vszonra. Vg l aztn az eg yikbe belecsap a
mnk, de a sz leg szorosabb rtelmben m!
Mr ha a szavaknak s a kpeknek ez a kzvetlen, kzzelfog hat jelentse eg yltaln szmt
valamit eg y ilyen elbvlen jtkos filmben. Amelyben a szereplk idnknt a leveg be
emelkednek szkestl, a mentaut tsuhan a tlvilg ra a halott nag ybcsival, halak libeg nek a
mag asban, ficnkolnak a fk fltt, mint eg y Chag all kpen, kztk Nanuk kedvence, amit n
tkrpontynak nznk, ha nem lenne mindkt szeme az eg yik oldaln. Ez a film fmotvuma,
g ondolom. Akasszanak fel, ha rtem (elnzst, Ig notus r), de nag yon szp.
Elg az hozz, az Arizonai lmodozk nag yszer film. Mlt a rendez korbbi filmjeihez
(Emlkszel Dolly Bellre?, A papa szolglati tra megy, Cignyok ideje), st, leg albbis szerintem,
mersz elrelps a plyn. Alkotja olyan flnyes biztonsg g al keveri a klnfle mfajokat
s hang nemeket, hog y a leg kptelenebbnek tn vltsokat is elhiszem neki. Azt is, amikor az
eg yik pillanatban elrzkenyedik, a msikban viszont felszabadultan kacag . Cary Grantot idz
Hitchcock-pardija pldul a kpi humor mag asiskolja. Emir Kusturica, ez a bosnyk ember
most mr tbb, mint kitn rendez. A mozg kp eg yik remnysg nek mernm nevezni,
hog y a mozi taln mg sem sllyed eg y mentlis dessg bolt sznvonalra. Mert ott, ahol a vsz
terem, n a szabadt is. Tbben is lesznek, vannak.
Ez a bosnyk Nanuk alkalmasint az eg yik kzlk.

Az egygy s ltva lt szem

Uram! adj eg yg y szemet, hog y szreveg yk a haszontalan dolg okat, s adj ltva lt
szemet, hog y meg lssuk ig azsg odat. Ezek a szavak, amelyeket Kierkeg aard, a nag y dn
filozfus eg yik knyve mottjaknt vetett paprra, ezek jrtak eszemben, amikor a Baraka cm
film klnleg esen szp kpsoraiban g ynyrkdtem a parnyi Apollo terem zsfolt nztern.
Nem tudom, a m rendezje, Ron Fricke elmondta-e ezt a fohszt, mieltt belekezdett volna a
forg atsba, vag y eg yltaln ismeri-e, m ktsg kvl rszeslt ama ketts adomnyban. Kpes
volt szrevenni a haszontalannak tn dolg okat, s ezrt azok hlbl feltrtk szmra
ig azsg ukat: ltezsk csodjt.
Baraka... Melyik jelentst vlasszam e furcsa kelet-zsiai sznak, hog y visszaadjam az
lmnyt, amelyet a ltottak kivltottak bellem? Lleg zet? Ig en. Ron Fricke sztlan
filmkltemnye eg y l, lkteten eleven vilg mozaikkpt trja elnk, s ezeket hallatlanul
tudatos g ondolatritmus formlja eg ysg es ltomss. Valban ltezik itt minden, mg az a
csonka trzs fa is, amely az eg yik jelenetben eg y romos plet szthnyt kvei kztt nyjtja
g rcss g ykereit a sovny talajba. Vag y az g benyl heg ycscsok fltt elnk trul g bolt.
Ez a vissza-visszatr motvum ug yanakkor arra int, hog y a lleg zet szt ez esetben
kvnatosabb lenne a rg i helyesrs szerint rni, g y: llekzet.
De a baraka azt is jelenti: leter, s ez az rtelme taln mg pontosabban kifejezi a ltvny
lnyeg t. Az zsiai szerzetesek drmai lendlet kultikus tncbl g y rad ez a titokzatos
esszencia, mintha csak annak a lezdul vzessnek rombol energ ija vlna itt jtkony
hatalomm, amelyet eg y msik kpben lthatunk. Felteheten ebbl a vitalitsbl rad a film
humora is, ahog y a modern vrosi let g roteszk jeleneteit felidzi, hol a rohan id
rtelmetlensg t kifejez g yorstott felvtelekkel, hol elg ondolkodtatan mulatsg os
kpzettrstsokkal, mint amilyen a mozg lpcs s a csibket szllt futszalag remek
montzsa.
Ez a humor tbbnyire meg fontolt blcsessg g el trsul. Az eg yik kpen pldul eg y
nyomorg hajlktalant vesznk szre valamelyik nag yvros nyomorneg yednek utcjn, amint
eg y hevenyszett prknyon ll viskban alszik. Nincs semmije. De nini, a vityill alatt
meg hzdva ott szunykl a kutyja, aki, lm csak, hsg esen meg osztja vele
nincstelensg t. A tnyszeren komor brzolsba g y eg y cseppnyi vig asz is veg yl. Szeld
ptosz, szentimentalizmustl mentes rszvt, ami eg y koldusnak, st eg y ebnek is kijr.
Mint ltjuk, Ron Fricke trg yilag os kpeinek mindig a nzpont, az szrevtel
eg yedisg bl fakad a ptosza, s ezt kvetkezetesen annak a bizonyos ltva lt szemnek az
ig aza hevti t. Ezrt rtjk meg a jelenet szimbolikus sug rzst, midn eg y ng er tncost
pillantunk meg , amint el-elrug aszkodva a talajtl a mag asba emelkedik. S amikor a film
g yorstott felvtelein (ezek nha plnvltssal kszltek, ami kln bravr) felhk ramlst
ltom, majd elfordul az g bolt, elvonulnak fejnk fltt a csillag ok, s felkel a Nap, mr tudni
vlem, hog y a baraka sz valjban annyit jelent: lds. Mert Ron Fricke szerint is eg y
ismeretlen rnak a vendg ei vag yunk.

A technika s a stlus
Az Aranypolgr ug yanolyan mdon vlik idtllv, mint Griffith vag y Pudovkin bizonyos
filmjei: senki nem tag adja trtneti rtkeit, de senki nem fog ja meg nzni jra rta Jorg e
Luis Borg es 1945-ben Orson Welles filmjrl, majd hozztette: Tl vaskos, kimdolt, unalmas.
Nem intellig ens, hanem a sz leg sttebb s leg g ermnabb rtelmben zsenilis.
Nos, ebbl a kritikbl csupn eg yetlen sz ig az, a leg utols: a film valban zsenilis. Amit
az is bizonyt, hog y az Aranypolgr-t (1941) vilg szerte jra s jra msorra tzik, s most,
tvenkt vvel szletse utn a mag yar mozik is feljtjk. S mint a vn Toldi az lmlkod
tmeg nek, Orson Welles is meg mutatja neknk, hog yan is kell bnni a feg yverrel, ami az
szmra a kamera.
Mert ezt a filmet nem a sztorija teszi maradand rtkv, hanem az a nzpont, ahonnt a
felvevg p a hst s a vilg ot szemlli, s az a md, ahog yan a rendez a cselekmnyt
meg jelenti. A trtnet nmag ban nem ms, mint eg y jelleg zetes amerikai karrierhistria.
Leg feljebb annyiban tbb ennl, hog y az zleti siker eladsa itt eg y meg rendt emberi buks
meg vallsval prosul, m vg eredmnyben ez a kettssg sem j tallmny, hanem a polg ri
reg ny rksg e, amivel Orson Welles, mondanom sem kell, rendkvl hatsosan sfrkodik. A
film titka azonban, mint jeleztem, nem itt keresend. Ez eg yszeren csak j.
Hanem a stlus, az csakug yan zsenilis! Mert ennek a filmnek stlusa van, s az ma
elevenebbnek s eredetibbnek tnik, mint korbban brmikor. s most sem a formanyelv
klssg eire g ondolok. Nem arra a robusztus erre, s szinte barokkosan rad kpzuhatag ra,
amelyet a rendez rajong i olyannyira csodlnak, eg ybknt jog g al, hadd teg yem hozz. A
rejtly ig azi meg oldsa azonban sokkal, de sokkal eg yszerbb.
Ltszlag csupn eg y aprcska technikai lelemnyrl van sz, csakhog y ez a film minden
porcikjra kihat. Olyan, mint a fhs letnek titkt rz varzssz, a rzsabimb. Mindent
ez mag yarz. Orson Welles, operatrje, Greg g Toland mellzhetetlenl fontos
kzremkdsvel, szaktott az les vg sokra pl eladsmddal, amely mindaddig
meg hatrozta a mozg kpi trtnetmonds szerkezett. Ehelyett hossz belltsokban futtatja
a kpet, mikzben felvevg pe azonos lessg g el leli t az eg sz ltmezt, kiaknzva annak
korbban tbbnyire homlyba borul mlysg eit is. Ez a mdszer ketts kvetkezmnnyel jr: a
termszetes lts kzvetlensg vel hat, s visszaadja a kp eredend tbbrtelmsg t.
g y vlt az Aranypolgr, eredeti cmn a Citizen Kane a kinematog rfia trtnetnek eg yik
leg fontosabb mrfldkvv. Sokan azt mondjk, a vilg leg jobb filmje. Ez valsznleg tlzs,
de az mra bizonyosnak ltszik, hog y a leg kivlbbak eg yike. S felteheten a modern,
nag ykor film nyitnya. Nem utolssorban azrt, mert a rendez felismerte nnn
mdszernek, a hosszan kitartott, mlysg les felvteleknek mvszi lehetsg eit, fakpnl
hag yta a pillr-dramaturg it, s felszabadultan csapong ott az emlkezs trsg ein, feltrva
eg y llek bels univerzumt.
Orson Welles teht embert teremtett a filmvszonra. g y szletett a technikbl stlus.

Klnvlemny Annrl
Amire meg rkezett hozznk, bukott n lett belle, akire kg yt-bkt kiablnak. Azt mondjk
rla, hog y hazug , kpmutat s unalmas. Olyan is akad, aki az eg ykori Cilike sznvonaln
meg szlal maradisg g al vdolja, aminek leg feljebb Tutsek Anna rlne, nem pedig eg y mai
asszony.
Eg yszval az Anna filmje, mert a m fhsrl beszlek, csnyn meg bukott leg albbis a
kritikusok vlemnye szerint. A Filmvilg recenzensei pldul hol nrcisztikus
nmutog atssal, hol konzervatv szemrmessg g el g yanstjk, ami elg g klnleg es
eset lenne g y eg ytt. Meg aztn, adjk tudtunkra, a rendez, Molnr Gyrg y, flrertette az
rt, Esterhzy Ptert, aki mag a is ludas a dolog ban, amennyiben csak kapisg lta mestert,
Hrabalt. g y beszlik.
Azaz mindenki flrertett mindenkit, s cseklysg em most tovbb nveli a koszt,
minthog y ezek utn van kpem klnvlemnyt bejelenteni, miszerint az Anna filmje rtkes
alkots, st, az elmlt v eg yik kiemelked mvt tisztelem benne. Mag am is konzervatv
lennk? Nem hiszem, mint ahog y a film sem az, amirt, teszem azt, a csaldot, a g yermeket,
mg a mag zatot is, teht az letet mag t, rtknek tekinti. S mert Anna g y dnt, hog y
hromg yermekes anya ltre meg szli a neg yediket is, ha mr eg yszer g y alakult.
Ig az, Molnr Gyrg y nem kis kockzatot vllalt, amikor korbbi munkja, a meg lehetsen
kzepes Vrs vurstli utn Esterhzy Pter rsaira vetette a szemt. Radsul taln pp a film
alapjul vlasztott kt m rejti a leg tbb alkoti titkot, jelesl abban a szinte meg rag adhatatlan
varzslatban vag y mi a csudban, amely az nletrajzi motvumokat emberi sorskrdsekk
lnyeg ti t. Miltal a Hrabal knyv-ben a g yermek meg szletse, A szv segdigi-ben pedig az
anya halla, eg yetemes ltproblmv vlik.
E tren, ismerjk el, a mozg kp jzan konkrtsg a, valamint a mag yar film zsnerfest
hajlandsg a s alleg orizl hag yomnya valban komoly akadlyokat lltott a rendez el. s
valljuk be azt is, hog y a hazai kinematog rfia kpi nyelvezete csak rszben alkalmas az
Esterhzy-mvek rszvtteljes irnijnak, trag ikumot tjr derjnek, tovbb az epikai vilg
szveg szersg nek, teht nyelvi szntrknt val meg jelentsnek kzvettsre.
nmag a korltait Molnr Gyrg y sem lphette t: cselekmnyrtelmezse tlzottan
anekdotikus, ezrt a kpfolyamatot felesleg es feliratokkal tri meg , s letkpeket fest, ig az,
kitnen, g ondoljunk a posts jelenetre, de inkbb lebeg nie kellene. m elrt eredmnyei is
ig en szmottevek. Leg inkbb taln az, hog y a film ltvnyteremtse s kpszvse, fknt a
meg lep nzpontok s az jszer vilg ts rvn, helyenknt nmi modorossg g al ug yan, de
az eredeti stlustrekvs fmjelt viseli. s az sem mellkes, hog y a m bvelkedik a szakma
mai hazai lvonalnak meg felel sznszi teljestmnyekben. A fhsket jtsz Rczkevei Anna
s Cserhalmi Gyrg y mellett most csak Lzr Katit, Marg itai g it, Vg vri Tamst s Haumann
Ptert emltjk, s fknt Tmr va szvbemarkolan szp Anya-alaktst emeljk ki.
s szp, amikor Vallai Pter kpben meg jelenik az r Charlie Parker szaxofonjval a
kezben. Szp. Hadd leg yen most ez az utols sz.

Ripacsok a vilg vgn

Mindig a deficit jrja, Semmi sincsen a pnztrba zeng i a kt reformkori tetrista, Liliomfi
s Szellemfi, kart karba ltve. Ezt a dalocskt akr Beremnyi Gza j filmjnek hsei is
elnekelhetnk, hiszen k is vndorsznszek, s bizony nekik is g yakorta res a zsebk. Ezrt is
hatrozzk el, hog y vllaljk annak a vidki turnnak a meg prbltatsait, amelynek sorn
neg yven nap alatt, vag yis eg y nag ybjtnyi idben, kilencven fellpst kell ledarlniuk.
A turn errl az utazsrl szl, cselekmnye teht a mesemonds taln leg sibb motvumra
pl, lazn felfztt kalandok sorozata, olyan, mint eg y csavarg reg ny. Beremnyi,
valsznleg tudatosan, s alkalmasint nag yokat kuncog va, jcskn meg is dzsmlja a
pikareszk trtnetek g azdag trhzt, tveszi pldul az epeked szalmazveg y, a bkez vrr
s a lkt zsivnyok (itt, persze, autt lopnak) ismert fig urit, a Gil Blas-bl pedig elcsaklizza
azt a hres jelenetet, amikor a g ranadai rsek, a neves sznok, meg kri titkrt, fig yelmeztesse,
ha unalmasan beszlne, s amikor a g yantlan fiatalember ezt csakug yan meg teszi, srtdtten
kihajtja.
De hol vag yunk mr Liliomfik derjtl, s hova tnt a hajdani kalandreg nyek felszabadult
komikuma! Ez a trtnet keser, mint az epbe mrtott vackor. Rideg mveldsi hzakban,
bartsg talan szllsokon s kietlen utakon jtszdik, napjainkban, eg y olyan vilg ban, ahol a
film szerint a pnz utni hajsza a leg fbb, ha nem eg yetlen letszervez er.
Csodlkozhatunk-e azon, hog y a mi elnytt komdisaink is a g zsi meg szllottjai?
Mindent ez mag yarz. A Hznv (Eperjes Kroly) folytonos hzng seit, a Zong orista (Cseh
Tams) nrzetesked g esztusokkal trsul lapos pillantsait s a Bonvivn (Benedek Mikls)
hisztrikus kitrseit s g roteszk blcselkedst. Ez eg y tarts nlkli, lha, s ug yanakkor
sznalmasan kiszolg ltatott trsasg , amelynek tag jai hinyos mondatokban fejezik ki azt, ami
ppen eszkbe jut, trmelkszavakkal rintkeznek, ttovn cselleng enek, majd vratlanul
pofozkodni kezdenek. Az utazs srg i mesje mintha a lejrt id, a fg g ny leg rdlse utni
lt lmnyvel trsulna.
Azt hiszem, a film kulcsmondatt az lmaiba zrkz Dva fog almazza meg ( a film
leg jobban meg rt, s leg sznvonalasabban eljtszott fig urja, alaktja, ki is lehetne ms,
Trcsik Mari), mikor g y vlaszol a Finak, aki kijelenti, hog y hamarosan itt a vilg vg e:
Amikor mag a meg szletett, mr rg en vg e volt, Ang yalom.
Csak az a baj, hog y rajta kvl elg g rdektelenek ezek a komdisok. Kiss unjuk a
Szubrettet (Brcsk Enik), aki lelkezs kzben felshajt, mennyire szeretlek, te te, melyik
is vag y?. Meg a Primadonnt (Bordn Irn), aki imig yen fordul szobjba belp, jstet
hdoljhoz, mikor szreveszi, hog y valaki mr nag yon is ott van az g yban: Ht most mr
g y alakult...
A film is csak g y alakul, alakulg at szpen. Zavarba ejten nincs nzpontja. g y tnik, a
kamera sem jobb a Dekn vsznnl, amin nem akadnnk fnn, ha nem csuklana ssze emiatt a
szerkezet. m a vg e fel mg iscsak felprg nek az esemnyek. Amikor szeg ny Hznv,
befejezve hbrg seit, holtan esik ssze, s eg y mveldsi otthon kultraszervez bajnoka

szablyszeren kifosztja, mintha csak az azincourt-i csatban esett volna el, az nag y jelenet. S
az is az, midn trsai kiteszik a holttestt az autbl, s otthag yjk eg y padon. mr tudja,
hog y a Dvnak ig aza volt: vg e a vilg nak.

1994

Romantika, h
1816 kora nyarn, a vadreg nyes svjci heg yvidk eg yik elkel kastlyban klns trsasg
idztt. A snta Lord, a mr vilg hres Byron ltta itt vendg l kltbartjt, az Ang lit
szintn elhag yni knyszerlt Shelleyt, s a ksretben lv hlg yeket: lettrst, Maryt, s ennek
mostoha-sg ornjt, Claire-t, akit annyira meg ig zett a hzig azda titokzatos varzsa, hog y
mr a szve alatt hordja Byron g yermekt. De irodalmi szempontbl is termkenynek
bizonyultak ezek a szerelmes napok. Byron ekkor rta a Chilloni fogoly-t, Shelley pedig nhny
fensg esen szrnyal dt. S kzben nag yokat stltak, krlhajztk a g enfi tavat,
felltog attak a Mont Blanc-ra, meg ht jtszottak is. Mary fog adsbl meg rt eg y
rmtrtnetet, vag y ahog y akkor neveztk, g tikus reg nyt, s estnknt remekl szrakoztak a
htborzong at epizdokon, mikzben kkes holdfny mltt el a festi vidken, s a szl
sejtelmesen lobog tatta a fehr fg g nyket.
Shelley kedvese bizonyra mag a se hitte volna, hog y Frankenstein histrija olyan
maradandnak bizonyul, hog y ktszz v mlva tbben fog jk ismerni, mint a Chilloni fogoly-t
vag y az Alastor-t. Ken Russel, az ang ol film javthatatlan renitense is tudja ezt, ezrt Gtika
(Gothic, 1986) cm filmjben annak a viharos jniusi jszaknak a trtnett dolg ozta fel,
amikor a szrny meg szletett. A mvet horrorfilmknt forg almazzk, s nem is alaptalanul,
hiszen alkotja bven mert a rmfilm forrsbl, kiss flsen is, mintha csak azt akarn, hog y
a horrornak ezt a misztikus-don-ksrteties tpust most mr g tikus filmnek nevezzk.
Pedig Ken Russell valjban hsei hborg tudatba hajtana belepillantani. Alig hanem az
a sajtos pszichikai llapot, az a mentalitstrtneti pillanat rdekli, amikor a modern ember
elkpnek, a romantikus embernek a lelkbl elrppent nhny ang yal, s helykn pokoli
szlttek tttek tanyt. Az brzols azonban tlsg osan klssg es, ezrt a llekrajz nem
nag yon kpes ttrni a sttl pinceboltokon. Vg l a romantika tndrei el is menekltek a
g onosz erk ltal meg szllt kastlybl, csupn a holdfnyt, az omlatag draprikat s a lobog
fg g nyket felejtettk ott. Kicsit olyan a film, mint az a villmsjtotta fa az eg yik jelenetben,
ami ltvnyknt sem eredeti, jelkpknt viszont eg szen elkoptatott, noha a pirotechnikusok
szpen felg yjtottk.
A horrorisztikus trg yi elemek tobzd bsg e a tmban rejl irnia kiradsnak is
g tjv vlik. Pedig ez nemcsak a romantikus kor hang ulatnak felidzshez s a g tikus
reg ny vilg nak vizulis meg jelentshez lenne nlklzhetetlen, hanem a mi jelennkre
trtn utalsok rtelmezse is meg kvnn. Az olyan jeleneteket keveslem, mint Claire

keblnek szrrealista bemutatsa, amit Bataille ihletett ug yan, de annyi baj leg yen, a fricskt
meg rdemeljk, s a trtnetbe is beleillik a ltvny, minthog y a filmbeli Shelley elszeretettel
rajzolg at szemeket, mintha az emberek elvesztett tekintett keresn. Byron is ezt teszi, amikor
fltestvrnek, Aug ustnak halotti maszkjt eg y szolg latksz hlg y arcra illeszti. E kpet
ltva nem tudjuk eldnteni, hog y a nemes Lord itt lv bvlt-e eg y holtat, vag y inkbb
bbuv formlt eg y eleven asszonyt. Azt hiszem, Ken Russell is ezen tpreng folyvst,
felteheten ezrt lpteti fel a knai bbfig urkat, mikzben a doktor a szrny ltrehozsn
fradozik.
Ez trtnt azon a viharos jszakn? Lehet. Msnap viszont rag yog ott az g . Errl azonban a
film mr nem beszl.

Lngok marta seb

Jeles Andrs filmje, a Senkifldje 194344-ben jtszdik. Eg y zsid polg rcsald deportlsnak
trtnett mesli el. Felidzi a trag dia elzmnyeit, majd a bevag onrozs kpvel zrul, amit
fekete-fehr dokumentum-felvtel jelent meg , sok ezer csald szenvedstrtnetv
ltalnostva az addig ltottakat. A ltvny szig or s trg yilag os, s ug yanakkor vg telenl
kibrndult: a szrny kpeket Mozart zenje: ksri, Pamina s Papag eno kettse a
Varzsfuvol-bl. Mintha eg y eg sz kulturlis jelrendszer vlna rtelmetlenn ebben a
rettenetes finlban. A holokauszt fstjnek az a hossz, stt rnyka borul r a vilg ra, amirl
Kertsz Imre beszlt eg yik rsban, a lng okrl is szlva, amelyek eltakarhatatlan sebet
g ettek az g re. Jeles Andrs filmje erre a fstre, s ezekre a lng okra irnytja tekintetnket.
A trtnetet eg y tizenhrom ves kislny szemvel ltjuk, a jelenetek az napljt
eleventik meg , kieg yenslyozott, lass tempban sorjzva. A hig g adt kzlsforma hang ulati
eg ysg t a kpszvs sajtos mdszere ersti: lsvg s helyett az elstteds-kivilg osods
mdszervel ktdnek eg ymshoz a felvtelek, lleg zetvtelre emlkeztet sznetekkel tag olva
az elbeszlst, s eg yben az id mlst is rzkeltetve.
A kpeknek ez a tnd vonulsa azt a bels, lelki folyamatot is meg idzi, ami; ppen olyan
felkavar, mint az elhurcoltats drmja, s szorosan sszefg g azzal. A patikus csald vg s
meg semmistse eltt ug yanis eg yes tag jait kln-kln is meg rli az embertelensg mozsara.
A hallg atag , blcselkedsre hajlamos Blt, akit Halsz Pter alakt slyosan, illzitlan
jzansg g al, az eg yenslyt vesztett, rzki anyt (Kathleen Gti), a patrcius mltsg ot
sug rz, szeld nag ypapt (Ss Elemr) s a nag ymamt, akinek sokszn meg formlsval
Lng va a film kiemelked alaktst nyjtja: az jellembrzolsban eg yesl taln a
leg szervesebben a rszvt s az nkritika.
A trtnet httert ad jelleg zetes mag yar kisvros, nptelen, kockakves utcival, don
falaival, mll vakolat hzaival s beomlott, csonka boltozataival szintn az elmls komor
hang ulatt rasztja. A Mozart-zenvel vizulisan sszecseng , szomor utalsknt
rtelmezhet, hog y a film forg atsnak helyszne az a Tallin, amely mintha a kelet-kzp-

eurpai mveltsg trbeli meg testeslse lenne.

A csald fizikai s lelki szthullst termszetesen a kamaszlny-hsn (Cora Fischer) is
rzkeli, bizonyra ezrt menekl kedves knyvnek, a Copperfield David-nak a vilg ba, miltal
eg y msik, a fcselekmny mellkszlamt kpez kpsor keletkezik, lomjelenetek fzre, s
ebben ug yancsak eg y meg alzott g yerek sorsa trul elnk. Ez a prhuzamos letrajz, a nmet
romantikus festmnyekre emlkeztet teng erparti tjkpekkel eg ytt, tudatosan belepl a
film kulturlis utalsrendszerbe, s ez a trtnetet abba az eurpai szellemisg be g yazza, amit
rtkalkotnak tekintnk, s ami mg is lehetv tette ezt a szrnysg et. Mert nemcsak a
trtnet mag a trag ikus Jeles Andrs szp filmjben, hanem a szemllet remnytelensg e is az.
Nincs katarzis, nincs felolds, mondja a rendez, csak a fst van s a lng , ms nem is lehet. A
vilg senkifldje...
A film alapg ondolata, amit a francia vltozat cme kln is kiemel (Dieu nexiste Isten
nem eg zisztl) taln mg sem az eg yrtelm tag ads zenett fog almazza meg . Hiszen, ahog y
Balassa Pter rmutatott, ez a tzis, ppen a film eszttikuma ltal, Simone Weil hres
mondatprost idzi: A vilg eg zisztl, rossz s irrelis. Isten nem eg zisztl, j s relis.

Zzdsok s kacagsok
A mozi nyomozs: azt akarja kiderteni, hog y milyen ez a mi letnk, s hog y kik is vag yunk
voltakpp. Kirt-mirt vag yunk felelsek... n semmitl se riadok vissza, hog yha eg y problma
meg oldsrl van sz, mg attl sem, hog y filmet csinljak rla. Ezekkel a vallomsos
szavakkal fog almazta meg ars poeticjt John Cassavetes, az jabb amerikai film ktsg kvl
leg nag yobb alakja. Taln csak nla, s rajta kvl mg Tarkovszkijnl rvnyesl ilyen
tisztasg g al az eszttikumot betlt erklcsi tudat nemes rag yog sa. Filmjei ezrt eg ytl
eg yig valamilyen g ytr krdssel, g onddal viaskodnak.
Arcok (Faces) cm mve, amelyet harminc ve, 1964 s 1968 kztt ksztett, eg yike a
Budapest Film ltal most bemutatott t Cassavetes-remeknek. Ennek a hzassg vlsg a a
problmja. Richard s Maria g yben nyomoz. Mirt ment tnkre az letk? A kamera szinte
nem is fnykpez, hanem vallat. Rtapad az arcokra, fig yeli a tekinteteket, s lecsap a leg aprbb
g esztusokra is. Testkzelbl rzkeli a vizsg lat trg yt kpez sorsokat. Eg sz addig , mg
vg l kirl a kp, s eg y hosszan kitartott felvtelen csak eg y lpcst ltunk. Itt zajlott le a
hzaspr utols beszlg etse, aztn a frfi flfel, az asszony pedig lefel tvozott a kpbl.
Csak a lpcs maradt, sutn s funkcitlanul, eg y rtelmt vesztett trg y, eg y rideg laks
felesleg ess vlt darabja, amelyre rmered a kamera. Ezek a lpcsfokok mr sehova nem
vezetnek. A ltvnyban jelkpp rg zlt a szereplk sorsa, a felelssg hinya s a
kommunikcira val kptelensg .
Mieltt meg lnl, tltk mag amnak eg y italt, halljuk a vszonrl, s ez a mondat is
srtmnye lehet a lthatv tett letnek. Ironikusan trflkoz, s hallosan komoly. Azt
hiszem, nincs mg eg y film, amelyben ennyit nevetnnek, mikzben rezni, hog y a kacag sok

mlyn ktsg beess lappang . Szellemeskednek, trflkoznak, vicceldnek, s meslnek a

librl, amelyik lement a metrba, s hallra rmtette az utasokat. Majd meg szakadnak a
nevetstl. Ez a der vszaka, mondjk, aztn Maria ng yilkossg ot ksrel meg . Milyen
vidmak vag yunk, llaptjk meg , mikzben Jeannie szembl kipottyan a knny.
Gena Rowlands, akiben felteheten korunk eg yik leg nag yobb filmsznsznjt tisztelhetjk,
itt mr a nag y Cassavetes-szerepek emlkezetes sort nyitotta meg . Arcn ott a felismers: j
vszak llt be hirtelen, a csmr s a flelem kora. Meg a zzdsok, amikor, ahog y Sylvia
Plath mondja, zrul a szv, htracsusszan a teng er, letakarva a tkrk.
A filmnek van eg y nhny perces eljtka, s ennek vg n a rendez minteg y nmag ra, s
rnk, nzire fordtja a felvevg pet. Mert Cassavetes valjban bennnket fag g at, mikzben
vallomst is tesz. Ezrt olyan eg yszer, kzvetlen s termszetes. Pedig nem improvizl,
nag yon is tudatosan, st aprlkos mg onddal alkot. E mvnek a vg sn pldul hrom vig
dolg ozott. Azt akarta, hog yha msknt nem, ht a hinya ltal meg jelenjen a vsznon az, amit
mindennl fontosabbnak tl: a g yng dsg , a meg rts, a belts, eg yszval a szeretet.
Rbredsz majd eg y hinyra, nemsokra, mondja szereplinek s nzinek, de most mg tompa
vag y, s n szeretem a butasg od vak tkrt. Nem ltok benne ms arcot, csak a mag amt...
Hollywood diadala korban John Cassavetes a msik amerikai filmet kpviseli. 1989-ben halt
meg , hatvanves korban.

Fnyrzkeny gesztusok
A fnyrzkeny sz olyan anyag ot jell, amely elvltozik, ha fny ri, a filmszalag on
ilyesformn keletkezik a kp, a valsg sajtos lenyomata. Erdss Pl Fnyrzkeny trtnet-nek
cmt rtelmezhetem a tmra vonatkoz kzvetlen clzsknt, hiszen a hsn fog lalkozsa
fnykpsz, de arra is utalhat a rendez, hog y valjban a fszerepl sorsa mag a vlik fog kony
kzeg g , amely mai vilg unk, mindennapjaink hiteles kpt tkrzi vissza. Felfog hatom a
cmet tovbb a cselekmny elterbe lltott asszony srlkenysg nek, st
kiszolg ltatottsg nak hang slyozsaknt is.
Valamikppen mindhrom rtelmezs jog os. Juli lete fjdalmasan perg , eleven
filmszalag knt rg zti azokat a bajokat, amelyek eg y mai fiatalasszony feje felett tornyosulnak.
Elveszti munkalehetsg eit, s eg yre slyosabb anyag i nehzsg ekkel kell viaskodnia. Anyja
mag a is szeg ny, apja pedig , akinek j csaldja van, szg yenkezve vallja be neki a film eg yik
leg emlkezetesebb jelenetben, hog y msokrl kell g ondoskodnia, rajta mr nem seg thet. Juli
foti is eg yre ritkbban kelnek el, s dokumentumfelvteleire sem tartanak mr ig nyt a lapok.
Radsul lettrsa is csak szaportja a g ondokat, a fbrl meg kiteszi ket a laksbl.
Eg yszval csstl szakad Julira a szerencstlensg , taln tlsg osan is. Elhihetjk-e, hog y
ennyire villmcsapsos helly vlt az lete? Nem vonom ktsg be, hog y Erdss Pl, aki a
budapesti iskola dokumentumfilmesei kztt vlt rett rendezv, miknt korbbi mvei
esetben, ezttal is g ondos eltanulmnyokat vg zett, s a htkznapi valsg bl mertett,

hiteles tnyek alapjn dolg ozott. A fig ura eszttikai teherbrsa mintha mg is kevs lenne
ahhoz, hog y a ktsg bevonhatatlanul vals esemnyek hinytalanul mvszi ig azsg g
lnyeg ljenek t. Azt hiszem, a rendeznek fel kellett volna ersteni a szociog rfiai fotkkal
kapcsolatos cselekmnyszlat, akr ms rszletek felldozsval, miltal cltudatosabb
vlhatott volna az brzols nzpontja.
Ez a tovbbiakra nzve sem mellkes krds. Julira ug yanis mg eg y csapst mr a sors, s ez
a leg slyosabb. Mnchenben l volt frje elcsalja tle, s elszkteti kisfit. m ppen az anya
kifosztsnak g y is szvbemarkol drmja ig enyelte volna leg inkbb az sszefog ottabb s
eg yszersmind erteljesebb meg alapozst.
A film leg fbb rtke Ozsda Erika jtka, aki mltn nyerte el Mexikban e hsn
meg formlsrt a leg jobb ni alakts djt. Nem szerepel, hanem l a filmvsznon. S nem a
szavaival, inkbb mozdulataival, a tekintetvel trja fel a jellemet. Amikor mr mindent
elvesztett, a jrda szlre kuporodva, elg ytrten nzi kisfia fnykpt, majd lassan sszeg yri
a fott, s markolja ktsg beesetten, a flrelktt s elhag yott anya fjdalmval, aztn kisimtja,
jra nzi, s kzben potyog nak a knnyei... Errl a sztlan jelenetrl kln tanulmnyt lehetne
rni. Eg y ni llek trag ikus sznjtka ez, apr, htkznapi mozdulatokban elbeszlve.
Ozsda Erika g esztusai valban olyanok, mint a fnyrzkeny filmszalag : lthatv teszik az
let lelknkben hordott terheit.

Sok hh egy j filmrt

Urak, j reg g elt! Fklyt oltsatok! Mr farkas nem jr, virradat dereng , S oszlatja szt a
napszekr eltt lmos Keletnek ritkul homlyt. Don Pedro, Arag nia herceg e ksznti e
szavakkal trsait s a hajnalt Shakespeare Sok hh semmirt cm vg jtkban. Lm, Claudio
mg alig srta el panaszt Hero kriptja eltt, mg alig hang zott el a g yszdal, s a herceg mr
az j napot ksznti. Hja, az let meg y tovbb, g ondolnnk, ha nem tudnnk, a szp
menyasszony nem hunyt el, hallhre valjban jelkpes kifejezse annak, hog y eg y g onosz
rmny rg alommal szennyezte be. Don Pedro szavai akaratlanul is sejtetik, Claudio
visszakapja kedvest, az a becslett, a g onoszok meg bnhdnek, Baltazr fanyar nekrl
pedig ig yeksznk meg feledkezni: Kisasszonyok, ne srjatok! A frfi mind kalandor Minden
jra fordul.
Csakhog y furcsa sebre kerl itt ez a furcsa r, mint ahog y az eg sz vg jtk is klns eg y
kicsit. A szerelmeseket g onosz ltszat tveszti meg , a kacag sok kztt siratnek zendl,
Claudio s Hero els ltsra tmad romantikus szvreg nyt pedig elg g meg hkkenten
ksri Benedetto s Beatrice trtnete, akik mr rg ta ismerik eg ymst, m szerelmket
folytonos marakodssal leplezik, s minduntalan szellemes sziporkaprbajt vvnak.
De a leg meg lepbb mg is taln az a dramaturg iai eljrs, amellyel a szerz a kedvez
meg oldst nag yon is mltatlannak tn kezekbl szrmaztatja. Mert itt vannak ezek a mvelt
nemesurak, akiktl nyug odtan srhatnnk a vg n, ellenben a primitv, bug ris polg rrsg

eg yg y tag jai g yorsan leleplezik a bnsket, s kidertik az ig azsg ot. Eg yszval Lasponya,
Furk s trsaik hozzk azt a bizonyos g yg yrt. Ht nem furcsa?
Kenneth Branag h-t azonban bizonyra pp e komdia szokatlan sznvilg a, rdekes s
vonz elhang oltsg a rag adta meg , s ezrt hatrozta el, hog y az emlkezetes V. Henrik utn, s
eg y nag y kznsg sikert kveten (Meghalsz jra), a Sok hh semmirt (Much Ado About
Nothing ) lesz kvetkez Shakespeare-feldolg ozsa. s most is remek rzkkel nylt a tmhoz!
szrevette, hog y e jtk klncsg ei kt olyan jeg g yel trsulnak, amelyek nag yszeren
rvnyeslnek a mozg kpen: a ltvnyossg ra s a szertartsos jelleg re g ondolok.
A trtnet eredetileg Szicliban jtszdik, de a rendez szeld, kelta lelknek jobban
tetszett a toszkn tj valahol Firenze s Siena kztt, s ebben is ig aza volt, mert e dsabb s
emberibb krnyezet inkbb illik ehhez a vrb histrihoz, s alig hanem a felvevg pnek is tbb
lehetsg et knlt, mint Messina. A vltozatos miliben mg az is kedves tletnek tnik, hog y
a nemes lovag ok g y jnnek meg a csatbl a film elejn, mint a ht mesterlvsz.
S szemet g ynyrkdteten rvnyesl a vsznon a cselekmnyt tszv ceremnik sora:
vendg fog ads, lenykrs, tnc, jelmezbl, sirat, eskv. Mennyi szn! A renesznsz let
vltozatos szertartsai. Gyszra nsz! Pomps film, m ig azi g azdag sg t a nag yszer sznszi
alaktsok sora adja. Kenneth Branag h nmag t jutalmazta meg Benedetto szerepvel, s persze
minket is. Beatrice fig urjt pedig ki msnak is adhatta volna, mint az elbvl (s a Howards
End-rt Oscar-djas) Emma Thompsonnak, akivel mr az V. Henrik-ben is eg ytt jtszott, s a
filmben is, meg utna az letben is felesg l vette. E trtnet vg n is sszehzasodnak, soksok felszabadult komdizs utn, s Kenneth Branag h mg Baltazr dalt is Beatricnek
ajndkozza. Vajon mit szlt hozz a leny?

Egy fa az Igazak tjn

Oscar Schindler nem szletett hsnek. zletember volt, aki a hbort kezdetben csupn a
meg g azdag ods kedvez alkalmnak tekintette. Hadiszlltknt eg yttmkdtt a
nmetekkel, st mag a is tag ja volt a nci prtnak. Frjnek sem volt kivl. Szeretett jl lni,
kedvelte a nket, a knyelmet, a hatalom nyjtotta vdettsg et. Eleinte a zsidkban is csak az
olcs munkaert ltta. Azutn mg is arra hasznlta fel sszeg yjttt vag yont, hog y
meg mentse a pusztulstl a nla dolg ozkat, a Schindler-zsidkat. Tbb mint ezren
ksznhetik neki az letket. Ksbb ezrt ltettek tiszteletre Izraelben eg y ft az Ig azak
tjn.
Oscar Schindler trtnett Thomas Keneally rta meg 1982-ben a tllk elbeszlsei
alapjn, s ez a knyv szolg lt forrsul Steven Spielberg leg jabb filmje szmra. A Schindler
listja (Schindlers List) becsletes, tiszta s szp alkots, a rendez eddig i leg jobb munkja.
Becsletes, mert szembenz a szrnysg ekkel s tiszta, mivel mg is van ereje ahhoz, hog y a
meg alzottakrt hozott ldozat ritka g esztusairl szljon. S szp is, mert Spielberg az ltala
kimunklt dramaturg it ezttal szokatlanul puritn eszkzkkel trstja, s a tmhoz ill

eg yszer mltsg g al fog almaz. Ebben a felfog sban jtszanak a kitn sznszek is: Liam
Neesson a cmszerepben, Ben King sley, Itzhak Stern alaktja, tovbb Ralph Fiennes, aki a
retteg ett SS-tiszt, Goeth (milyen szrny most ezt a nevet lerni!) fig urjt formlja meg .
A m kpi vilg a g yakran a korabeli dokumentumfilmek felvteleit idzi, klnsen azok a
jelenetek, amelyeket kzi kamerval rg ztettek, az eg yidej jelenlt esetleg es, m annl
meg dbbentbb belltsaira s nzpontjaira emlkeztetve. De Spielberg , aki Janus Kaminski
operatr szemlyben hibtlan zls munkatrsra lelt, fknt arra trekedett, hog y a
cselekmnymonds a harmincasneg yvenes vek mozg kpi stlusval tallkozzon, hog y a
tma s ltvny g y ltrehozott eg ysg vel is hang slyozza a trtnet ig azsg t. Ezt a clt
szolg ljk az eg ykori filmekre utal plnok, les vg sok s prhuzamos montzsok, valamint a
korltozott mlysg lessg kpek alkalmazsa s a drmai vilg ts.
Ez a beszdmd mag yarzza, hog y Spielberg , ig en helyesen, ezttal a fekete-fehr technika
mellett dnttt, eg yrszt rag aszkodva a stlus eg ysg hez, msrszt pedig ily mdon is a
ltottak hitelessg t rzkeltetve. S ebben a hol szrkn, hol g yszstten komorl kzeg ben
annl inkbb szven ti a nzt nhny sznes villans: az elrejtz kislny, a halott n piros
ruhja, a g yertyk fellobog lng ja, s a befejez jelenet nemes szertartsa: zsidk emlkeznek
eg y katolikus embertrsuk srjnl.
Mert aki csak eg yetlen lelket is meg mentett, az eg y eg sz vilg ot mentett meg , tantja a
Talmud, de ezt olvassuk az Evang liumban is. Ezrt adja Spielberg hsnek a g yrt, amelybe
ezen ig k vannak belevsve, s midn az ldozatokrt felzeng a hber g ysznek, ezrt mutatja a
kamera kzelkpen, hog y Schindler keresztet vet.
De be lehet-e fejezni meg bklssel ezt a trtnetet ennyi kiontott vr utn? Nem tl szp
ez a trtnet g y? A meg mentett ezrek trtnete nem vonja-e el fig yelmnket a meg lt millik
trag dijrl? Bizonyra e krdsek mag yarzzk, hog y a tbor felszabadulsnak jelenete
furn visszafog ott, st g roteszk. A bevonul Vrs Hadsereg et eg yetlen katona kpviseli, aki
lhton poroszkl be a kpbe. elg edettnek ltszik. De a meg hatott Schindler azzal bcszik
vdenceitl, hog y taln mg sem tett meg minden tle telhett, s esetleg tbb embert is
meg menthetett volna. Mg tzet, vag y leg albb mg eg yet... Ha eg yltaln lehet e filmnek
katarzisa, az valahol ebben az elg edetlensg ben rejlik.

Sznsznk a magasban
Isabel Allende eg ycsapsra a latin-amerikai irodalom lvonalba emelkedett, amikor 1982-ben
napvilg ot ltott A szellemek hza cm reg nye, amit Ksrtethz (The House of the Spirits)
cmmel mr mag yarul is olvashatunk. A chilei rn eg y szmunkra tvoli orszg huszadik
szzadi sorst mutatja be eg y csald ng y nemzedknek letn keresztl. Azt a vilg ltst
kpviseli, amelyben klns nszt l eg ymssal a nphag yomny s a modern trtnelem, a
ballada s a krnika, a fantasztikum s a nyers valsg . Az emberek itt hol szenvedlyeik, hol
feg yvereik ldozataiv vlnak, mikzben srg a virg ok hullanak az g bl es g yannt, s csak

az ideg enek csodlkoznak azon, ha eg y kislny szeld tekintettl tra kelnek a poharak az
asztalon. Idnknt meg jelennek a halottak, hog y btortsk szeg ny lket, vag y
fig yelmeztessk ket elmulasztott ktelessg eikre.
Ezt a mg ikus realizmust Gabriel Garca Mrquez emelte vilg irodalmi rang ra. Isabel
Allende a stlus npszerbb s kevsb eredeti vltozatt kpviseli. A korszer przt a lektr
olvasmnyossg val prostja: ni rzkenysg g el r, szereti kicsit sarktani a jellembrzolst,
mesje kifog yhatatlanul, romantikus fordulatokkal, helyenknt tlrad rzelmekkel buzog .
Eg yszval a Ksrtethz-at mg az elbeszls szelleme is arra teremtette, hog y meg filmestsk, s
ez most az rn vonakodsa ellenre be is kvetkezett. Jllehet, a mozg kpi vltozat
Eurpban kszlt, m az alkotk messzemenen fig yelembe vettk az amerikai mozin
felcseperedett nzk hollywoodias g usztust. Emellett a film versenykpessg t nemzetkzi
sszefog ssal is biztostani kvntk. A producer nmet (Bernd Eiching er nevt A rzsa neve s A
szerelem fszkei tettk ismertt), a rendez Bille Aug ust dn s szereti Berg mant, a mvet
Portug liban forg attk vilg sztrok kzremkdsvel.
Az eredmny veg yes rzelmeket vlt ki a nzbl. Tl sokfle hag yomny, szoks, zls,
ig ny tereldtt itt ssze ahhoz, hog y kieg yenslyozott alkots szlessen. Ezrt aztn kitn
meg oldsok g yeng bb jelenetekkel, remek felvtelek bnt mellfog sokkal vltakoznak a
vsznon. rlnk, s kicsit bosszankodunk is. Bille Aug ust filmjnek az a leg feltnbb hibja,
hog y korrajza ersen leeg yszerstett: ang yalok s rdg k knnyen kvethet kzdelme
jellemzi. Ez a sematizmus azutn az alakrajzra is: kihat. Eg y katona elvetemltsg t pldul
azzal juttatjk kifejezsre, hog y csizms lbt az asztalra teszi s tkezs kzben, tele szjjal
fenyeg etdzik. Amibl elssorban nem a g onoszsg ra, hanem a neveletlensg re
kvetkeztetnk.
Ezek nyilvnvalan szakmai rvidzrlatok. Bonyolultabb problma viszont, hog y a jelenetek
g yakran sznpdiasak, s ebben alig hanem az operatr, Jrg en Persson is ludas, aki nem
rzkelte, hog y a skandinv llektani filmek statikus felvtelei nem illenek ehhez a mozg almas,
kls esemnyekben g azdag csaldreg nyhez. Eg y oldottabb, dinamikusabb fnykpezs
bizonyra tomptotta volna nhny bellts tetrlis jelleg t.
g y Isabel Allende reg nynek sok rtke elenysz a vsznon, m ami marad, az mg is
krptol bennnket a flrecsszsokrt. No s, persze, a sznszek! A nag yhr, s nlunk a
Swann szerelm-bl ismert: Jeremy Irons jtka szmomra ezttal kiss nyers s klssg es
ug yan, a kitn Armin Mller-Stahl pedig tlsg osan hamar meg halni knyszerl, de a nk
felemelik a filmet, s g y tartjk, mint a kariatidk az plet homlokzatt. Az epizdszerepben
fllp Vanessa Redg rave, Winona Ryder, aki eg y alkattl ideg en szereppel is meg tud
kzdeni, s mindenekeltt a kt nag yasszony, Glenn Close s Meryl: Streep. k ketten, azt
hiszem, mg soha nem jtszottak eg ytt. sszjtkuk hibtlan, pedig mintha eg ymson
akartak volna tltenni. Valahol a mag asban, a tbbiek feje fltt.

Csak sznjtk, zenvel

Valamikor a 17. szzadban, felteheten Ang liban, de az is elkpzelhet, hog y
Franciaorszg ban, eg y szntrsulat eladja a maconi g yermek trtnett, akit rvid letben
mindenki kihasznlt s meg alzott, testvrnnjtl kezdve, aki a kisded szz desanyjnak adta
ki mag t, a vakbuzg tmeg ig , s a hivatalos hatalmakig . Az elads szerepli, a nzkkel
eg ytt rszesei eg yben eg y msik sznjtknak, amelynek szintn van kznsg e, radsul a
kt szint ig en g yakran eg ymsba keldik, mikzben eg y pompzatos barokk ceremnia
szemtani vag yunk. Nem lehet tudni, hog y eg y hatalmas szkeseg yhzban zajlik-e le mindez,
vag y pedig a templom csupn eg y dszlet a misztriumjtk sznpadn. Csak az ltszik
bizonyosnak, hog y ez az eg sz theatrum mundi simn belefrt Peter Greenway mtermbe,
amikor A maconi gyermek (The Baby of Macon) cm filmet forg atta, miknt a mesebeli
kisg mbcbe az eg sz npes familia huszrostl.
Mi, mozinzk, pedig csak nzzk a nzket, akik a nzket nzik, akik ltjk m, hog y a
kkszem g yermek fig yeli, amint az anyja, aki valjban persze nem is az anyja, baljs mdon
ppen r tekint. S ahog y idig eljutunk a moziban, az az rzsnk tmad, hog y mi mag unk is
eg y elads szerepli vag yunk, s a vg n minket is meg tapsolnak majd, amikor is szre fog juk
venni, hog y a vettg p mg tt Jorg e Luis Borg es l Arthur Schopenhauer lben. Hog y
biztosak leg ynk a dolg unkban, kifel menet meg is krdezzk tle: Nemde, uram, n
Borg es? Ig en, olykor, feleli a meg szltott, mint eg ykor Buenos Airesben.
Csoda-e ezek utn, hog y Peter Greenaway is csak olykor azonos nmag val? Most ppen
nem. Mert ig az, a Prospero knyvei-t is ksztette, ezt a slyos, maradand rtk
remekmvet, de ht annak a szveg t Shakespeare Vilmos rta, A maconi gyermek rjt viszont
Greenaway Pternek hvjk, s ez azrt nag y klnbsg .
A rendez hiba akar ug yanaz maradni, ez csak rszben sikerl neki, noha nag yon kitesz
mag rt. A kpek most is bujn g azdag ok, mg arra is g yelt, hog y a tnusok a szoksosnl
sttebbek leg yenek, mintha csakug yan eg y mirkulum jelenetei pereg nnek elttnk az
eg ykori vilg tsi viszonyok kztt. Az arcok s a testek harsny jelbeszde ezttal is g y zeng ,
mint eg y rad karnek, br kiss sokalljuk mr a kvr potrohokat, a vrt s a vladkokat. A
jelenetek sznpompsak, a plnok festiek, a ltvny impozns mret. De hiba. A film
mg sem j.
ri szempontbl van elhibzva. s nem csupn azrt, mert a cselekmny felfog som szerint
mltatlan, st srt mdon profanizlja az evang liumi trtnetet, s ug yanakkor nag yon is
behdol korunk divatmtoszainak, mg ha g y tesz is, mintha fordtva llna a dolog . F
kifog saim azonban eszttikai termszetek: a szemllet zavaros, a ltvny ncl, a trtnet
motivlatlan, a fig urk pedig lettelenek, drton rng atott bbuk csupn, taln az eg y Cosimo
Medicit leszmtva, a hres firenzei csald eg yik utols leszrmazottjt, aki elg ondolkodtatan
eg yesti mag ban a nz s a szerepl mag atartst. A sznsz-sg -narrtor-ceremniamester
talnyos fig urja viszont alig hanem a szerz nzpontjt kpviseli, ezrt is jelenti be a vg n,
hog y amit lttunk nem ms, mint sznjtk zenvel. Azt hiszem, ig aza van.

Forg atknyvrknt sokszor veszem hasznt a matematiknak rta velencei

killtsnak katalg usban Greenaway. Eg y filmet azonban nem elg pusztn kiszmtani. A
rendez feladata: szmtva klteni. E nlkl a film valban nem ms, csak sznjtk, zenvel.

A csend martalka
1824-ben Lipcsben kivg eztek eg y Woyzeck nev borblyleg nyt, mert meg lte htlen
szeretjt. Az eset nag y feltnst keltett, s tz vvel ksbb Georg Bchner drmt rt belle.
Ennek szveg e azonban 1837-ben, a szerz hallakor eltnt, s a csonka kziratot csak tven v
mlva talltk meg , ig en nehezen olvashat llapotban. De mg fl vszzadot kellett vrni,
amikor az expresszionistk vg re felismertk a m rendkvli jelentsg t.
A Woyzeck a kisemberi sors trag dija. Hse kiszolg ltatott lny, akit a Kapitny parancsai,
az Orvos ksrletei s lettrsa csalrdsg a eg yarnt meg alznak. Semmije sem marad, s nincs
mibe kapaszkodnia, mert a vilg , amelyben l, kptelen s rtelmetlen.
A darab eg yik jelenetnek szveg e szerint a hold reves fa, a nap elhervadt napraforg virg ,
a csillag ok az g boltra tztt aranyleg yek, a fld pedig eg y felborult fazk. Nag yon fontos,
hog y ezek nem az elkeseredett Woyzeck szavai! Eg y unokinak meslg et nag yanya ltja g y. A
m keretein bell teht kzvlekeds, hog y a vilg ilyen. Szsz Jnos, ig en tudatosan, e
szavakat filmje lre helyezi.
Woyzeck amg y sem tudn ezt ilyen szemlletesen meg fog almazni, mivel beszdkszsg e
messze elmarad szenvedseinek nag ysg tl. Gytrd szelleme hiba drmbl a nyelv
kapujn, mondja rla Georg e Steiner. Valban, e sors trag ikuma abbl fakad, hog y nem kpes
eljutni a kifejezsig . Ajka bna, nyelve nehzkesen forog , ismtelg eti a szavakat, meg g ytrt
szvt rkre lepecstelte a csend. Fjdalma nem formldhat se panassz, se knyrg ss, se
imv. Ez taln seg tene rajta. De g y csak a g esztusok maradnak, a hajszoltsg , a sietsg , csak
tovbb, csak tovbb, s vg l a g yilkolsra emelt ks.
A modern lt alaplmnyei srsdtek itt malkotss! Ez mag yarzza, hog y a drma ms
mvszeti g ak rdekldst is kivltotta. De mg Alban Berg operja szksg kppen
trtelmezi a hs trag ikumt, mivel a zene rzelmeinek kifejezsre kszteti, addig a
mozg kp ppen Woyzeck sorsnak lnyeg t tudja meg rag adni, hiszen a beszd csak jrulkos
eleme, s kpes csupn tekintetek, arcok s mozdulatok nma jelbeszdvel feltrni a verg d
ember lelkt.
Szsz Jnos ezt ismerte fel! Akkor is nag yon kvetkezetesen jrt el, amikor huszadik szzadi
krnyezetbe helyezte t a trtnetet, s Bchner kzkatonjbl vltrt formlt, akinek bdja
az let leg villmcsapsosabb helyv vlik, hasztalan akarja szeg ny thelyezni. A filmet
feg yelmezett narrci, eg ysg es hang ulat s pontos llekrajz jellemzi. Azt hiszem, jobb, mint
Werner Herzog 1978-as feldolg ozsa. Kemnyebb, szig orbb, trag ikusabb. Annak ellenre,
hog y sajnos, belecsszott eg y bnt stlustrs a kiss mesterklt cig nyfolklrral s Gspr
Sndor inkbb realista komdikba ill rmester fig urjval.

Hanem Kovcs Lajos cmszerep-alaktsa felejthetetlen lmny! Amikor meg jelenik a

vsznon, rg tn tudjuk, hog y Woyzeck. Kimered szeme, kopaszod feje, arcnak kemny
redi, ttova beszde, nehzkes jrsa az. Mth Tibor drmai hang szerels kpei pedig a
komor tmhoz ill fekete-fehr technika sug allatos remekei. Nemcsak a szp, szilrd, szrke
g bchneri, meg a kopr-piszkos tj, hanem a vast vilg a is az, a fehr fstkdkkel s a
csattog kerekek zajval.
Szsz Jnos filmje abba a vonulatba tartozik, mint a Krhozat, a Szrklet s az rnyk a havon.
Mltn kapta meg az idei filmszemle fdjt, tovbb a leg jobb operatri munknak s
frfisznsznek jr elismerst.

A Vaskorszak ltomsa
Valahol a tajg n, vg telen hmez kzepn ll eg y hatalmas aclg yr, eg y titokzatos
hadizem. Dolg ozi kietlen, zord krlmnyek kzt lnek. Nemcsak a munkjuk embertelen,
hanem a szrakozsaik is: estnknt eg y hatalmas, rideg csarnokban vodkt isznak, s lelkesen
kszlnek a nag y prviadalra, amelynek sorn eg yik emberk klharcot vv majd a
szomszdos zem bajnokval. Az eg yik munks elmesli, hog y eg yszer rg en meg ltog atta
ket eg y npbiztos, aki nem volt meg elg edve a g yrtott acl minsg vel, ezrt dhben
kllel kittte a kohsz fog ait.
Mikor azonban kiderlt, hog y elhamarkodottan tlt, s az acl kivl, krptlsul
csinltatott a munksnak vasfog akat. Jobbak, mint a rg iek, fzi hozz nevetve, akr eg y vdrt
is elharap velk. Ht ilyen vilg ez. A plyakezd Tth Tams Vasisten gyermekei (Gyetyi
csug unnih bog ov) cm filmje eg y npmese s eg y rmltoms mersz keverke. A cselekmny
folklorisztikusan szvdik. Lazn eg ymshoz illesztett epizdokbl ll, ezek kzt okozati
sszefg g s alig van, a trtnet vratlan kanyarokat vesz, elkezddik valami, majd furcsn
abbamarad.
Hseink, csak g y szrakozsbl, brnyokat rabolnak a baskroktl, de kis hjn
rajtavesztenek, aztn kifosztanak eg y vonatot, amely thalad a sztyeppn. Nhny bla vattt
zskmnyolnak meg szkeket, amiket ksbb eldoblnak. A trtnet fszereplje, eg y Ig nat
nev heg eszt, a mesehsk ksei utdaknt, a film cscspontjn sorra kerl prviadalon
leg yzi a nag y ellenfelet, s meg menti a g yr becslett.
Vasmunksba oltott Toldi Mikls, mondanm, ha ez a m mag yar rendezjvel eg ytt nem
volna zig -vrig orosz film, s ha a npmese felhasad szvetn nem komorlana t folyton a
vg pusztuls g roteszk ltomsa. A moszkvai filmfiskoln vg zett Tth Tams meg lepen
erteljes stlusrzkkel festi ezt a htkznapi apokalipszist, amely leg jobb perceiben
Tarkovszkij hatst jelzi. Filmje sokat g r, eredeti hang munka, annak ellenre, hog y a
jellembrzols mg nem elg g rnyalt, a kpkapcsols pedig kisebb-nag yobb zkkenkkel
jr.
A Vasisten gyermekei-nek oroszsg a elssorban nem az esemnyek helysznbl s a szereplk

nemzeti hovatartozsbl s nyelvbl fakad, sokkal inkbb stlusbeli sajtossg , s azzal a

vilg szemllettel fg g ssze, mely a vaskorszaki vzit thatja.
Taln nem felesleg es tudni, hog y az orosz nyelvben a vas meg nevezsre kt sz is
hasznlatos, a zselzo s a csug n. Elbbi a vasrcet, a fmet, utbbi viszont az ember ltal
meg munklt ntttvasat jelli. A film eredeti cmben ez az utbbi szerepel. s ennek komoly
oka van, hiszen nem a termszet, hanem mag a az ember hozta ltre azt az antihumnus
krnyezetet, amelynek szrny ntformiba, hog y Jzsef Attila is esznkbe jusson,
belelttyintette a trtnelem hseinket.
Mert a vasisten, azaz a csug nnij bog nem ms, mint eg y rmes ntvny, vasbl formlt
blvny, amely ig ba hajtja a g yermekeit. A film hideg kk s lng vrs kpein ezt a szrnyet
ltjuk fstt fjva, szikrt hnyva s; tzet okdva. A zene is t idzi: rejtlyes zakatolsba
idnknt mintha llati vltsek veg ylnnek. Tth Tams rtkes mve a trtnelem s a
mtosz hatrn szletett. Ahol a vasisten fiai lik mindennapi hallukat.

Szarajevtl Szarajevig
A huszadik szzad valjban nyolcvan esztendvel ezeltt, a bosnyk fvrosnl kezddtt,
olvasom eg y tekintlyes trtnsz knyvben. Baljs nyitny volt ez, fstlg romok, vresk
kvettk. Most mintha a finlt ltnnk: a helyszn ug yanaz, a jelenetek nemklnben. Micsoda
trag ikus tma a mozg kp szmra! Grunwalsky Ferenc Utrius cm mvnek cselekmnye az
els vilg hbor idejn jtszdik, majd eg y villansnyi utjtk leperg svel 1994-ben
fejezdik be: eg y fiatalember katonai behvt kap, miknt a film hse, Utrius Pl, a trtnet
kezdetekor.
A z Utrius eg yni hang , eredeti ltsmd munka, mg sem hat a nzre ig azn, ahog y
fjdalmasan idszer tmja alapjn vrhatnnk, s br az idei filmszemln rendezi djat
kapott, amivel bizonyra nll karaktert jutalmaztk, ig en eg yenetlen, felems munknak
tartom. A felems szval a film alkatnak diszharmonikus jelleg re kvnok utalni. S ez
felteheten azzal a tnnyel fg g ssze, hog y az Utrius rja, rendezje s operatre eg y s
ug yanaz a szemly. Azt g ondolnnk, ez az az eset, amikor a m eg yntetsg e eleve adott, s
lm, mennyire nem g y van. Ha jtszani akarnk a szavakkal, azt mondanm: a szemly eg y, m
mg sem ug yanaz.
Az operatr Grunwalsky Ferenc eltt le a kalappal, mert kivl teljestmnyt nyjt. Ig az,
szerencsje is van, mert nem kell csatakpeket s tmeg jeleneteket fnykpeznie. Ehhez, g y
tnik, eleg end pnze sem lett volna, meg ht a sajnos jl ismert dokumentumfelvtelekkel
g ysem lehet versenyre kelni. g y marad neki eg y kamaradrma, arcokkal, tekintetekkel, eg y
fiatalemberrl, aki nem akar a trnrksrt meg halni, s szeretne eg y vakblmtttel
meg meneklni a lvszroktl, de eg y vrmrg ezs pp olyan knyrtelenl vg ez vele, mint
eg y g yg oly. A kzelkpekbl sztt sorstrag dia szlai kz eg ykori hradfelvtelek
keldnek, a hbors jelen pedig elg ikus emlkkpekkel veg yl. A pusztuls lmnyt

Grunwalsky a kpek szndkos roncsolsval is kifejezsre juttatja. Ez a meg olds, noha nem j,
Bdy Gbor emlkezetes mdon alkalmazta az Amerikai anzix-ban, az Utrius formavilg ba is
kitnen beleillik. A felvtelek eg ymsra montrozsa, az emlktredkek elexponlsa s a
kontrok foltszerv kense eg yszerre rzkelteti a mlt s az let elvesztst.
Grunwalsky Ferenc, az r, viszont g yakran mellfog . Erltetett s szeg nyes jelenetek
kvetik eg ymst, mint a homokdomb krl g yakorlatoz eg y szem katona vg et rni nem
akar felvtele, vag y mint a feszlyezen kptelen sorozsi hercehurca. A fig urk, a vizulis
rg zts mag as sznvonala ellenre, skszerek, a dialg usok nem eg yszer lettelenek, a
szerkezet pedig olyan sztes, akr eg y abroncst vesztett hord.
Szeg ny rendez-Grunwalsky helyzete bizony nem lehetett knny. Ha az rra hallg atott,
akkor hatatlanul tlforg atta a jeleneteket s felesleg es epizdokkal terhelte meg a vzna
cselekmnyt, s a meg felel hang ulatot sem mindig tallta el. Ha viszont az operatrre
hag yatkozott, akkor lrai szpsg rszletek kerltek ki a keze all, mint amilyen a fhs
kedvesnek vissza-visszatr motvuma.
Ezrt azt tancsoljuk, a triumvirtus fennmaradsa esetn a rendez titokban fog jon ssze
az operatrrel, s idnknt szavazzk le az rt. Mindhrman jl jrnak. S amennyiben a nz is
szmt a dolog ban, akkor mg inkbb.

Az el nem nyert den fjdalma

James Ivory j filmje, a Napok romjai (The Remains of the Day), elz munkihoz hasonlan,
sokkal, de sokkal tbbet mond, mint amennyit kzlni ltszik. Hse eg y komornyik, s valljuk
be, amint errl tudomst szerznk, mr el is knyveltk, hog y a m bizonyra a nag yvilg i
letet alulnzetben, a szolg k szempontjbl bemutat alkotsok sorba tartozik. Nos, e
meg llaptssal ig en messze jrunk az ig azsg tl, habr azt sem llthatja senki, hog y
alapveten tvednk. Mert Darling ton Hall, ahol a harmincas vek vg n a trtnet lejtszdik,
jelents esemnyek sznhelye, s ezeket a tapintatosan srg ld Mr. Stevens szemvel ltjuk.
Ura, a g rf, a mag a jszndk, m naiv mdjn, a bke meg rzse rdekben meg prbl
szvetsg re lpni a nmetekkel, s nem veszi szre, hog y avult eszmnyei ag resszv erk
jtkszerv teszik.
A film nemesen rnyalt, visszafog ottan vlasztkos stlusban mondja el ezt a trtnetet, eg y
Don Quijote-i llek bnbeesst, mg sem errl szl. A trtnet kzppontjban ug yanis a
komornyik s a hzvezetn szerelme ll. Eg y csk nlkli romnc kpei pereg nek elttnk,
eg y elfojtott szenvedly jelenetei, finom ttnsekkel, szeld, szomor lrval. Az elvirg z
Miss Kenton beleszeret Mr. Stevensbe, a kieg yenslyozott, mltsg ot sug rz frfiba, de ez
utbbi, noha rejtett lobog ssal viszonozza a n rzelmeit, hvs-udvarias tartzkodssal
utastja el. Miss Kenton ekkor frjhez meg y az els krjhez, aki tjba akad, hog y meg sebezze
Mr. Stevenst.
De vajon mi mag yarzza e klns lemondst? Azt hiszem, az nfelldoz szolg lat

aszkzise. Mert nemcsak a g rf rabja a 19. szzad eszmnyeinek, a komornyikja is az. Eg sz

lett betlti a munka, a feladat, amelyet g y fog fel, mintha szerzetes vag y katona lenne. Eg y
kilincs letrlse s a tertk meg felel elhelyezse szmra metafizikai problmt jelent.
letben eg yszeren nem lehet helye az rzelmeknek, az emberi g yeng knek. Ilyen rtelemben
a film a klasszikus trag dik s polg ri drmk leszrmazottja, amelyek szerettk a ktelessg
s a boldog sg vlasztjra lltani hseiket. Mr. Stevens felttlen odaadsa s szolg ai alzata
ug yanakkor e szzadi kpzettrstsokra is feljog ost bennnket.
A filmet azonban akkor rtjk meg ig azn, ha a rendezhz hasonlan mi is a keretjtk
fell kzeltjk meg . Kt vtizeddel az esemnyek utn a komornyik elindul, hog y mg eg yszer
lthassa a hzvezetnt. Utazs kzben felelevenednek emlkei, ezekbl kpzdik a film, amit
teht az eltnt id mlabja leng be, eleg nsan, tlzsok nlkl. A tallkozs sorn hseink
felismerik, hog y jvtehetetlenl elveszteg ettk az letket. Az id elporladt, a napok
romokban hevernek. Minden fjdalmuk s szerelmk eg y nma kzfog sba srsdik...
Istenem, de j is volt meg int eg y pkzlb trtnetet ltni a moziban, aminek volt eleje,
kzepe s vg e. A Napok romjai-ban azonban ez a trtnet attl lesz ig azn fontos, hog y kt
csodlatos sznsz jelenti meg , meg kockztatnm: utolrhetetlenl, Anthony Hopkins s
Emma Thompson. Jellemformlsuk s llekrajzuk tkletes, sszjtkuk hibtlan. Ez a film
velk s ltaluk mond sokkal tbbet nmag nl. Nlklk elkpzelhetetlen lenne. Eg yszval, le
a kalapokkal! Amit a cselekmnyrl elmondhattunk, azt is az tekintetkbl olvastuk ki.

A Szeretktl a szeretkig
Louis Malle a kieg yenslyozott, meg bzhat mesterek sorba tartozik. les szem, rzkeny
alkot, aki nem keresi a hivalkodan eg yni meg oldsokat, az jtsok sem vonzzk
klnsebben, eg yszval kedveli a jrt utat, ott viszont mag abiztosan tjkozdik, s szakmai
felkszltsg e s ig nyessg e is elsrang . Tudja, hog y a filmeket tisztessg esen meg kell
csinlni, mg a rosszakat is.
Szeret elhatroldni az j hullm filmmvszeitl, s szvesen nevezi mag t kzmvesnek.
Ennek ellenre alig hanem a modern francia film eg yik leg maradandbb mvt alkotta meg
1958-ban a Szeretk-kel, Zazie a metrn (1960) cm Queneau-feldolg ozsa pedig az j hullm
jelleg zetes mdszereinek (s modorossg ainak) ironikusan szellemes srtmnye. Ezekhez
fog hat remekek ksbb nem kerltek ki a keze all, de azrt minden filmje kerekded,
tartalmas s nzhet mozi. Szeret a llekbe leszllni, ig az, nem merszkedik tl mlyre, csak
ahog y a knnybvr merl al a hullmokba. Ebbl a szempontbl htlen Cousteau
kapitnyhoz, akinek az operatreknt elkezdte plyjt.
Leg jabb filmje, az ang ol-francia koprodukciban kszlt Vgzet (Damag e), a nem ppen
eredeti pszicholg it a mai zlsnek meg felelen eg y erotikus drmba g yazza. Amg y
klasszikus szabs vg zettrag dia arrl, hog y eg y tvenves, tekintlyes frfi hog yan rombolja
le nhny ht alatt mindazt, amit tbb vtized munkjval felptett. Stephen Fleming et

hasztalan fig yelmeztetik okos tancsok s baljs jelek kzelg romlsra, elvakultan zuhan a
vg zet csapdjba. Az embernek az az rzse, akkor is ezt tenn, ha pontosan tudn, mi vr re
s a csaldjra. Louis Malle s Josephine Hart, akinek a reg nybl a forg atknyv kszlt
g y vlekedik, ahog y a j reg naturalistk, hog y az ember a vrben, az sztneiben hordozza
a sorst, ami a termszeti trvnyek krlelhetetlensg vel valsul meg . A film eg yik leg fbb
g yeng je ppen az, hog y e szemlletmd ellenre meg eng edhetetlenl nag y szerepet szn a
vletlennek.
Az Oscar-djas Jeremy Irons sztlan kvetkezetessg g el jtssza el (a filmben szinte alig
vannak dialg usok) a fhs mmort kiszolg ltatottsg t, s mindvg ig ig yekszik elhitetni
velnk, hog y a csaldos frfi feg yelmezett mag atartsnak omladoz sncai mg l eg y nz
sztnlny lp elnk, akiben radsul mg ktelyek sem merlnek fel viselkedsvel s visszs
helyzetvel kapcsolatosan. A szereplk jtkt rintve el kell ismernnk, hog y Louis Malle-nak
van mg eg y, eddig nem emltett ernye is: rt a nkhz, azaz rendkvl j rzkkel tudja
kivlasztani filmjei szmra a leg meg felelbb ni szereplt. Ahog y annak idejn a fiatal Jeanne
Moreau-ra bzta a Szeretk falakjnak meg formlst, aki emlkezetes jtkkal hllta meg a
rendez bizalmt, g y most a Pont Neuf szerelmesei-ben feltnt Juliette Binoche-nak adta Anna
Barton szerept, s dntse meg int csak bevlt. Nem tudom, Binoche kpes-e nag y eldje
nyomdokaiba lpni, m ezttal ktsg kvl remekel, br az az rzsem, szinte kizrlag
sztnsen dolg ozik. Most azonban pp ezltal tallja telibe a fig urt. Olyan tvolsg tart
nyug alommal s g tlstalan kznnyel jtssza el szerept, hog y hajlandnak mutatkozunk a
filmet idnknt tbbnek ltni, mint ami.
Pedig csak eg y kzmves munkja, br a leg jobbak eg yik.

Tehenszlnyok s csavargk
Vg re film, st mindjrt kett! rdemes ht belni meg int az Apoll terembe, ahol Gus Van
Sant kt alkotst is meg tekinthetjk eg yms utn, az Otthonom, Idaho-t, ez mg 1991-ben
kszlt, s a friss Tehenszlnyok-at, Nha a csajok is gy vannak vele cmmel. Nem g ncstalan
remekmvek, de eredeti hang juk van s eg yni, helyenknt tlburjnz stlusuk, no s sajt,
kln vilg uk.
Vg telen t kg yzik a kietlen prrin, fltte felhket sodor rohanva a szl. Aztn eg y
mag nyos farmhoz rnk, a kzelben darvak lejtik nsztncukat. A szikls heg yormon remete
tanyz, aki nmi ksztetsre vlemnyt is forml a krltte zajl esemnyekrl s a vilg rl,
g y ltalban, imig yen: Ha-ha, ho-ho, hi-hi. Majd vltozik a kp. jszaka van, a koszos
siktorban csavarg k, tolvajok, prostitultak, a kj seg dmunksai lpnek elnk, mintha eg y
mai Satyricon lapjai elevenednnek meg .
Gus Van Sant hsei a hold keg yeltjei: kihullottak a csald sztfoszl ktelkeibl, tbbnyire
bnk rnykban lnek, vtkes viszonyok kzt hnydnak, s kedvelik az jszakt. Mint az a
zlltt fi, aki az desanyjt keresi s vele az lmait, s a hallt tallja meg helyette, akr

alaktja, a szeg ny River Phoenix. s az autstoppos lny, akinek nemcsak a jrmvek llnak
meg , hanem mg eg y stks is elindul felje az g en, ha felmutatja hatalmas hvelykujjt, a
termszetnek ezt a fura ajndkt, amelyet olyan bszkn visel, mint Cyrano az orrt.
De ezek a hsk szinte kivtel nlkl blyeg et viselnek. Ksz szerencse, ha meg sszk eg y
mretes hvelykkel, miknt Sissy Hankshaw. Azzal leg albb lehet mit kezdeni az utakon. Mert
llandan ton vannak, hiszen k Jack Kerouac elhag yott, rva g yermekei s a road movie
rksei. Csak ppen nincs hova mennik, mert brhov utaznak, ug yanaz a rideg szoba,
ug yanaz a szennyes aszfalt fog adja ket. Pedig csupn eg y csipetnyi szeretetre htoznak, s
eg y-eg y ritka pillanattl eltekintve csak a fanyar kbulat marad nekik.
Az Otthonom, Idaho (My Own Private Idaho) a jobb film, ez a komor lom, amelynek mlyn
eg y eleg nsan s kibrndultn meg idzett Shakespeare-mesre bukkanunk, Falstaff s a
leend V. Henrik keg yetlen trtnetre. A cselekmny itt is temetssel zrul, de most nem
tudjuk biztosan, ki a halott. Ez a m kerek eg sz: lkteten rad, m feszesen meg szerkesztett
ltoms. Mg is a Nha a csajok is gy vannak vele a rokonszenvesebb film. Ha vlasztanom kne,
ezt nznm meg jra. Mert jtkosabb, szellemesebb s felszabadultabb a msiknl. Meg ht,
valljuk be, a tehenszlnyok is vonzbbak, mint az Idaho csavarg i. Klns szerzetek! rdemes
volt kitallni ket. s nem csupn azrt, mert meg vdik a darvakat s bekattannak a bluesra,
hog y Tom Robbins hres hippireg nyre is utaljak vg re (Even Cowgirls Get the Blues, a filmnek is
ez az eredeti cme), ami a trtnet alapjt kpezte, s amivel a rendez nag y-nag y belerzssel
s a kvnatos htlensg g el sfrkodott.
Ezt a filmet az irnia s a humor szlesre nyitott daruszrnyai emelik a mag asba. Ott fnn
azutn ltjuk, hog y ez a knnyed szellem mennyire mlabs. De nem is lehet ms, hiszen
folyton bele-belejtszanak az Idaho stt tnusai. De Keanu Reeves s Udo Kier is visszatr, hog y
meg csodlja Uma Thurman hvelykujjt, az elrppent Phoenix-madr helyett pedig itt van a
hg a, Rain, Bonanza Jellybean szerepben, s az ajnls: For River.

A legfrissebb csfsgok
Nem akarok kertelni, ezrt kimondom kereken: nem kedvelem Pedro Almodvar filmjeit,
dacra a felhajtsnak, amely vezi ket. Eng em bizony nem g yztt meg ig azn sem az
Asszonyok az idegsszeomls szln, sem a Ktzz meg!, de mg a Tsarok sem, pedig taln ez a
leg jobb. m sohasem reztem azrt ennyire blff-g yansnak a dolg ot, mint a rendez leg jabb
filmje, a Kika esetben. Almodvar ezttal olyan kiszmtottan g tlstalan, s annyira
furfang osan szedeg eti ssze azokat a tmkat, amelyeknek botrnyos voltrl meg van
g yzdve, hog y az eng em eg y kiss taszt.
De azt sem tag adom, hog y valami a Kik-ban is meg fog s elg ondolkoztat. Akaratom
ellenre ug yan, de mg is. Vajon mi? A szereplk eg y kivtelvel, de errl ksbb , nem
rdekelnek. Van itten ug yebr eg y elszabadult szexrlt, aztn eg y lelkibeteg fiatalember,
akinek az a szoksa, hog y idnknt feltmad halottaibl, tovbb eg y r, persze amerikai,

akirl kiderl, hog y tbbszrs g yilkos. Ezek, krem, eg y g roteszk kpreg ny elrajzolt fig uri.
Ahhoz, hog y ebbl a matribl amolyan fekete komdia kerekedjk, sokkal tbb szellem
szksg eltetne, szrrealizmus, teszem azt, hog y eg y divatjamlt kifejezst hasznljak, s
kevesebb kimdoltsg . Valami olyasmi, amit az rt fag g at televzis nag yany rvid jelenete
vilant fel.
A nzpont viszont, ahonnt Almodvar ezt a csf s zlltt vilg ot szemlli, ha nem is
eredeti, de azrt fig yelemre mlt. Nem a voyerizmus problmjrl beszlek, amit tbben
tlrtkelnek a film kapcsn, az itt csupn rg y, affle keret; a rendeznek az ig azi fejtrst az
let fotn, illetve mozg kpen val rg ztsnek szinte korltlan lehetsg ei okozzk, valamint
a felvtelek, mondjuk g y: az ellopott kpek kmletlen s feleltlen kzreadsnak tnyei
fog lalkoztatjk. Az g ynevezett valsg -show, amit a filmben Sebhelyesarc Andrea kpvisel,
aki szintn televzis szemlyisg , a fentebb emltett tisztes asszonysg nak az ellentte, mert
attl elalszanak, ettl meg frszt kapnak a nzk, a sztrja A mai nap csfsgai cm nag y
siker msornak. Marslak szerelse a fejn forg kamerval a film eg yik leg jobb tlete, ezt ne
felejtsk el meg llaptani.
De ht mi mst lthatnak a rendez titokzatos kjlesi s lesipusks felvevg p-feg yveresei,
mint a g yilkossg , az erszak, a bn klnfle vltozatait. Jellemz, s ez ktsg kvl
Almodvar kvetkezetessg tl tanskodik, hog y a film centrumban (mert majdhog ynem
klasszikusan elrendezett, kieg yenslyozott szerkesztsmdnak lehetnk tani, ez meg lep
ug yan, de g y van), szval a dolg ok kells kzepben eg y meg erszakolsi jelenet ll, s szp
nyug odtan e kr pl a cselekmny.
s most jutottunk el mondandnk (s persze a film) lnyeg hez. Mert a mernylet ldozata a
hsn, Francesca, azaz Kika (Veronica Forqu), aki fodrsz, sminkes vag y ilyesmi, s ha nmag t
nem kpes is meg vdeni, az l-halottakat rvid idre azrt feltmasztja nha, s ha rk
mosolyval s szeleburdi mozg sval meg jelenik a vsznon, mr-mr hajlandk vag yunk azt
hinni, hog y eg szen j filmet ltunk, ami nag y tlzs.
Kika nem ernyes s nem is rossz, olyan lehet, mint az let, szval elhisszk nki, hog y ha
nem is g lrival, de csak-csak ltallpi a mai nap csfsg ait, s a trtnet vg n, ahog y a
hajdani filmekben volt szoks, j ismersvel lassan eltnik a szemnk ell.

Egy felemelen htkznapi komdia

Oly rg ta vrtunk mr eg y ig azi, trlmetszett filmvg jtkra, hog y most, midn
meg rkezett, nem tudom trtztetni a tollamat, s rg tn kijelentem: a Mregzsk (The Snapper)
kitn film! Rendezje, Stephen Frears mr eddig is ksztett hrom fig yelemre mlt mvet:
Az n szp kis mosodm a mai ang ol trsadalom feszltsg eit brzolta, a Veszedelmes viszonyok
izg almasan mai rtelmezst adta az ismert 18. szzadi reg nynek, a Mondvacsinlt hs, a
mvsz hollywoodi kiruccansnak g ymlcse pedig a npszer mozi eg yni, hamis
mtoszoktl mentes meg valstsra tett ksrletet. Ezek utn vrhat volt eg y nag y dobs. A

Mregzsk (The Snapper) azonban annyira j, hog y fellml minden vrakozst.

Ehhez azonban, g y vlem, a rendeznek haza kellett trnie Eurpba. A Mregzsk ang ol
film. Pontosabban r: katolikus dublini munkskrnyezetben jtszdik, r sznszek alaktjk a
szerepeket (rdekes arcok s szikrz tehetsg ek), de a produkci ang ol, s a BBC televzi adta
hozz a pnzt. A remek forg atknyv Roddy Doyle eredeti tehetsg t dicsri, akinek irodalmi
sikereit mr nemcsak a zld szig eten jeg yzik.
A film szerepli eg yszer melsok. Nem mvelt emberek, s bizony az erny bajnokainak
sem nevezhetk. Szabadszjak, szkimondk, g yakran felntenek a g aratra, estnknt, mi
tag ads, nem sznhzba jrnak vag y fog adsokra, hanem belnek a kocsmba eg y pofa srre,
amibl persze rendszerint tbb kors barnasr lesz, aztn hang oskodnak, nyzsg nek, a kezk
is eljr nha, eg yszval lik az letket. A film, azt hiszem, szociolg iai szempontbl is kivl.
Minden kockja hiteles.
A realista eszkzkkel elmeslt trtnet hsei a Curley-csald tag jai: apa, anya, hat g yerek
plusz eg y tarka kutya. S azzal kezddik a dolog , hog y a nag ylny, Sharon, bejelenti: terhes.
Frje persze sehol, st eg yelre azt sem hajland elrulni, ki volt a csbt. Majd kituddik,
nem kis meg lepetst okozva, m ez valjban mellkes, mert a film nem errl szl. Azt a
folyamatot mesli el, hallatlanul g ondos llekrajzzal, aminek sorn a csaldot rt szg yen elbb
beletrdss, majd meg bklss, aztn rmteli vrakozss lnyeg l t. s vg l Sharon
apja, aki eddig soha nem tudott jelen lenni g yermekei szletsekor, mert mindig dolg oznia
kellett, most lzas trelmetlensg g el vrja a szlszoba eltt unokja vilg ra jttt. Hog y
azutn az jszltt els szopsval eg yidben mag a is felhajtsa mr rg ta esedkes
barnasrt. s a kis jvevnyt befog adja a csald, a meg lv hat g yerek mell hetediknek. A
hetes, mint tudjuk, meseszm.
A Mregzsk azonban nem mese, csak a mag a harsnyan vrb, bumfordi bjval olyan szp
s termszetes, mintha eg y tndri-realista mese volna. Pedig varzslk nincsenek benne, ig az,
csoda, az van: szletsnek hvjk. Eg yszval ez eg y kedves tenyerestalpas s radan kacag tat
vg jtk. Eg y nag yon htkznapi komdia! De pp ezrt tud ptosz, nneplyessg nlkl,
keresetlen kzvetlensg g el szlni arrl, amit eg ybknt csak olyan fennklt kifejezsekkel
lehetne krlrni, mint szeretet, meg bocsts, csaldi sszetartozs. No s, ki ne felejtsem,
embersg .
De a Mregzsk hsei nem hasznlnak ilyen nag y szavakat. A film, eg yb ernyei mellett,
ezrt is olyan j. Szerepli eg yszeren csak lnek, s olykor ez mindennl tbbet jelent.

Boldog, szomor film

Vannak mvek, amelyek a lehetetlent ostromoljk. Ezt teszi Richard Attenboroug h is j
filmjben. Az rnykorszg (Shadowlands) eg y reg ed irodalomprofesszor s eg y hallosan
beteg fiatalasszony szerelmrl szl. Hog yan? Love story tvenen tl? krdezhetik sokan. s
eg yltaln, tehetnk hozz a ktelkedk, lehet-e eg y filmben, tbb, mint eg y rn t

eszttikusn haldokolni? Ezek jog osnak ltsz krdsek. Ig az, a cselekmny meg trtnt
esemnyeken alapul, mind C. S. Lewis oxfordi tanr, mind Joy Gresham kltn ltez, st
ismert szemlyek voltak, de ht az let ms, mint a mvszet. Ez ktsg kvl g y van.
s az mykorszg mg is szvbemarkolan szp film! Richard Attenbo-roug h a Gandhi ta
nem forg atott ennyire eg ysg es hang ulat s g azdag mozg kpet. Nem tudom, mi a film
titka. Taln az alzat, amivel a rendez William Nicholson rval karltve a lehetetlennek tn
feladathoz kzeledett. Ami sallang mentess formlta a stlust, vg telenl eg yszerv a
dramaturg it, s diszkrt, nemesen visszafog ott ltsmdra tette kpess a kamert. Mondjk,
hog y a film tl vlasztkos, tl irodalmias. s ha ig en? Meg hog y lass, s kicsit hossz is. Ha
g y van, n ezekkel a hibkkal eg ytt szeretem.
Az elbeszl az rzelmek iskoljnak hrom fokozatn vezet vg ig bennnket, mikzben
bemutatja Lewis: professzor s Joy tallkozst, tartzkod bartsg uk elmlylst, majd
elmesli tlrad szerelmk fjdalmasan szp trtnett. A kieg yenslyozott, mag nyos frfi,
aki Prosperhoz hasonlan g y vli, hog y eg y knyvtr pp elg nag y kirlysg , a
boldog sg ot s a szenvedst kezdetben eg ymst kizr ellentteknek tekinti, s elg edett, ha
vlaszthat a kett kzl. Ez az els lloms: blcs preldium.
Azutn a film tetpontjn, amikor mr mindketten tudjk, hog y hamarosan el kell vlniuk,
mert Joy g yg ythatatlan beteg , a frfi mg belefeledkezne eg y kzs sta szeld rmbe, az
asszony azonban kzelg hallra fig yelmezteti, mert, mint mondja, szeretn, ha a jvend
szomorsg a jelen boldog sg nak rszv vlna. Ez a msodik stci: a g ondolkod ndszl
mltsg a. Vg l pedig a tanr, mr g ysztl sjtottan, s Joy emlkbe kapaszkodva, kpes
meg fordtani a kpletet: a jelen szenveds taln majd eg y jvend boldog sg eljtkaknt
nyer rtelmet. Ez mr a hit szava, a keresztny remnykeds, a vg kifejlet.
A film hsei mvelt irodalmrok, akik kpesek rnyaltan s plasztikusan kifejezni
g ondolataikat, de ez a film, s valsznleg ez a leg jobb benne, elssorban mg sem szavakkal,
hanem az rzelmekkel blcselkedik, lelkillapotokat fest, arcjtkokbl s tekintetekbl sz
emberi sorsot. Ehhez termszetesen kt nag yszer sznszre volt szksg . Anthony Hopkinsrl
(A brnyok hallgatnak, a Howards End s fknt a Napok romjai esetben) mr elmondtuk, milyen
kivl emberbrzol, leg jobb formjt mutatja most is. Debra Wing er pedig (akit az Oltalmaz
g-ben s a Becz szavak-ban lthattunk) alig hanem eddig i leg jobb alaktst nyjtja Joy
szerepben. Eg yszval mlt partnere Sir Anthonynak, s ezzel mindent elmondtunk.
Ez a film arrl szl, hog y let s hall, rm s szenveds eg yedl a szeret szvek szmra
valsg . Ezrt olyan boldog ez a film. s ezrt olyan szomor.

A vilgossg a sttsgben fnylik

Bevallom, kiss flve ltem be az Apoll terembe Wim Wenders j filmjnek vettsre. Ng y
vvel ezeltt ug yanis, miknt a rendez annyi ms hvnek, nekem is oly felejthetetlen lmnyt
jelentett a Berlin fltt az g (ami ktsg kvl a szzad eg yik alapmve), hog y attl tartottam, a

folytats nem ismtelheti meg a csodt. m a perg kpek hamarosan eloszlattk

ag g odalmaimat, s meg g yztek arrl, hog y a Tvol s mgis kzel (In weiter Ferne, so nah) mlt
a korbbi ang yaleposzhoz. Lehet, nem annyira makultlan remek, de a mag a nemben
nag yszer s katartikus erej, g y ht nincs rtelme a mricsklsnek. Soha mltbb alkots
nem kapta a cannes-i nag ydjat!
Wenders nem eg yszeren folytatta a Berlin-filmet, hanem mintha annak testvri ellenprjt
hozta volna ltre. Az a trtnet lraibb s rzelmesebb volt, ez felszabadultabb s kalandosabb.
Abban tbb volt a filozfia, ezt mlabs humor leng i be. s ironikus jtkossg : ahog y Columbo
felveszi a ballonkabtjt, s meg szervez eg y betrst, vag y amikor az artistk ellopjk a
feg yvercsempszek rujt, aztn az ablak eltt vacog ang yal, s g y tovbb. Ott a tr lekzdse
jelentette a hsk szmra a leg fbb nehzsg et. Volt fent s lent, s mg llt a Fal, amely
kettszelte a Vrost s elvlasztotta az g tjakat. Damiel ang yal beleszeretett Marionba, s
emberr vlva kereste a lnyt, akit elrejtett elle az utck kreng eteg e. Itt viszont az id vlt
problematikuss.
A tr titkt mr ismerni vljk, a vros bejrhat, a tvolsg ok elvesztettk jelentsg ket
szellemi rtelemben is, ami tvolinak tnik, valjban nag yon is kzel van, amint a film cme is
mondja, az ang yalok jelenltre utalva. Az id falai viszont nehezen trhetk t, s az elfut rk
zaja elnyeli az ag g odalom kiltst. Ezrt oly szomorak most az ang yalok.
A leg fbb klnbsg azonban mg is az, hog y mg a Berlin-film az rzelmek bredsnek s
a szeretet meg tallsnak mve volt, addig a mostani alkots az rzs cselekvss, jtett
alaktsnak lehetsg eirl vall. A kedlyes pizzastv tlnyeg lt Damiel (Bruno Ganz)
immr boldog an li vilg t Marion (Solveig Dommartin) oldaln, trsa, Cassiel (Otto Sander)
viszont ktszer is meg menti eg y kislny lett, ig az, a mag rn, m a zuhans ezttal flfel
irnyul.
De a Tvol s mgis kzel a Berlin-filmen tl az eg sz Wenders-letmre is reflektl. Blcs
nismerettel. Peter Falkon kvl az eg yik j g i kldtt, Nastassja Kinski is a rendez korbbi
alkotsait idzi, a haj pedig , amely elmeg y a hskkel, a Berlin fltt az g operatrnek nevt
viseli. Horst Buchholz s Heinz Rhmann tovbb tg tja a horizontot: k a hatvanas s hetvenes
vek nmet mozg kpt juttatjk esznkbe.
A filmet ezenkvl Vig o-, Cassavetes-, Fellini- s Bresson-utalsok hlzzk t, mintha eg y
szzadvg i szmvets szemtani volnnk. s ami messzi mltnak tnt, milyen kzelinek
ltszik ebben az rtelemben is. Ekzben Wenders termszetesen a vszonra bvli a mag a rk
rang yalait: Jaszudzsirt, Franois-t s a kedves Andrejt
A Tvol s mgis kzel nag y film. Azok kz a mvek kz tartozik, ne restelljk ezttal a
patetikus fordulatot, amelyek taln visszaadjk szemnknek a lts kpessg t.

Kpes poma a nemltez lovagrl

Giuseppe Tornatore annak idejn a Cinema Paradiso-val arra tett ksrletet, hog y a

szemlyessg et, a vallomsszersg et a sznes ltvnypard harsny nyelvn szlaltassa meg .

Mintha eg y heg ed finom, meg hitt dallamt eg y fvszenekar hol pattog , hol bls
hang jaival vltog atn. Az eredmnyt tbben vitattk, m a film tag adhatatlan sikert aratott,
mg ha visszs meg nyilvnulsok ksrtk is.
Hatsos vziba rejtett intimits, szubjektivitssal kevert utnrzs: taln g y
jellemezhetnnk Tornatore vllalt stlust. De jabban mintha Dino Buzzati Kpes pom-jnak
ironikus-fanyar popularitst Italo Calvino szrrealista fantzijval trstan. Portkja most
sem mindig eredeti, de a leg jobb mhelyekbl szrmazik, s br nem mond le arrl, hog y
szlesebb publikumhoz szljon, soha nem vlik kznsg ess.
Puszta formalits (Una pura formalit) cm filmje, amelynek a forg atknyvt is jeg yzi,
rendkvl erteljes expozcival indul. Tvoli vidken, eg y mag nyos rendrrsn vag yunk,
ahol rejtlyes g yilkossg i g yben nyomoz eg y vkonydong j, kispolg ri meg jelens
felg yel, akit Roman Polanski jtszik, ig en meg g yzen, villansnyi mozdulatokkal:
ttovnak tnik, mikzben nag yon is flnyes, st krlelhetetlen, mg is rszvttel teli. ppen
eg y hatalmas termet, mog orva fickt hoztak be az emberei, aki llekszakadva, s szemlyi
iratok nlkl rohant az erdei svnyen. Azt lltja mag rl, hog y nem ms, mint Onoff, a
zsenilis r. t Grard Depardieu alaktja, a jl ismert, szlesebb g esztusokkal s a tle
meg szokott sznvonalon. Kitn pros, g ondosan ellenpontozott fig urk, lelemnyes sszjtk
ez a film eg yik f rtke.
A film kivlan sikerlt bevezet flrja azrt is tetszett, mert Tornatore ig en
meg fontoltan, m korbbi munkihoz kpest szinte szokatlan visszafog ottsg g al hlzza t a
kpeket azokkal a motvumokkal, amelyek jelzik szmunkra, finoman, mg is eg yrtelmen,
hog y a trtnet valjban nem fldi dimenziban jtszdik. Az letet jelkpez tej kidntse, a
vacog testre bortott kk kpeny, a fels g pllsbl fnykpezett, kriptaszer helyisg ek, s a
mindent elraszt esvz eg yarnt eg y klns, msvilg i rg iba vezeti a tekintetnket. Az
sem vletlen vag y puszta hatsvadszat, hog y a bevezet kpen szubjektv szuperkzelin ltjuk
rnk szeg ezdni a pisztolyt, mikzben halljuk a flsikett csattanst, majd az elfl liheg st.
Bravros indts, tehetsg esen felprg etett els felvons.
Innen aztn, sajnos, fokozatosan leereszt a film. A dialg usok tovbbra is rdekesek, de
eg yre g yakrabban emlkeztetnek a mr emltett szerzk mellett Drrenmatt s Pirandello
eg yes jeleneteire, a milirajz g yszintn, a fnykpekkel val jtk pedig kiss elkoptatott mr.
Az emlkidz g yorsmontzsok s a kamera meg hkkent nzpontjai ellenben vg ig
izg almasak, s kellen talnyosak maradnak.
A befejezs aztn meg int felszrnyal. A keretszer ismtlsek, s fknt a cselekmnyt zr
szp bcsjelenet szilrd szerkezetet biztostanak a ltvnynak, s tg as, mg is hatrozottan
meg vont keretet knlnak az rtelmezs szmra.
A Puszta formalits hibival, g yeng bb szakaszaival is fig yelemre rdemes m. Eg y ig nyes,
jllehet letisztultnak mg nem tekinthet szemllet tanbizonysg a, eg y g azdag od plya
g retes eredmnye.

Csendlet hegedvel
Kritikusai szerint Claude Sautet ma a leg jelenidejbb prizsi filmrendez. Az j hullmot
felvlt j termszetessg meg hatroz eg ynisg e, aki hseinek mindennapi sorsn
keresztl ltleletet kszt a trsadalom kzllapotrl. Apr letkpekbl, szinte szrevtlenl
bontakozik ki, ll ssze nla a korrajz, a tabl. Az let dolgai rdeklik, ahog y 1969-ben forg atott, s
tn mindmig leg ismertebb mvnek szinte prog ramad cmvel kifejezsre juttatta
szndkait. Filmjei bisztrkban, ttermekben, boltokban, irodkban s laksokban, a polg ri
let jelleg zetes sznterein jtszdnak. Hseit barti s szerelmi kapcsolatok hlzata fzi
eg ymshoz (ismt kt beszdes cm: Vincent, Franois, Paul s a tbbiek, Csar s Rosalie), s ennek a
viszonyrendszemek hol drmai, hol majdnem szrevtlen trendezdse alkotja a film tmjt.
Dermedt szv (Un coeur en hiver) cm mvben Camille, a heg edmvszn, aki benssg es,
m szenvedlymentes viszonyban l Maxime-mal, beleszeret kedvese bartjba, Stphane-ba, a
zenert heg edksztbe. Camille (Emmanuelle Bart alaktja, ig en rnyaltan s elmlylten,
g y tnik, veszi t Sautet kedvenc sznsznjnek, Romy Schneidernek a szerepkrt)
meg vallja szerelmt a frfinak, de az szelden, mg is keg yetlenl visszautastja. Nem kpes
viszonozni a lny rzelmeit, res a szve, mintha valami meg halt volna benne, mondja.
Lnyeg ben ennyi a cselekmny, m ezzel valjban alig mondtunk valamit. Mert ami ig azn
lnyeg es, az itt a felszn alatt ramlik (a film eg yik jelenetben minteg y vletlenl emltik
Csehovot), amirl Claude Sautet beszl, az nehezen fog lalhat szavakba, arrl inkbb csak a
tekintetek vallanak. Arrl az nkritikrl, sebzettsg bl, vg ybl, g g bl s kznybl sztt
mag atartsrl pldul, ami Stphane dermedt, behavazott szvnek a titkt rejti.
s a film ppen e beszdes nmasg miatt nag yon j. Csupn az elutastott Camille
kiborulsnak jelenetsora tri meg a hang ulatot s a stlus eg ysg t, ez az eg y hiba azonban
kis hjn felbillenti a m klasszicizl, Rohmert idz, nemes eg yenslyt. Szerencsre az
eleg ns, tomptott hang nem mg is elg ellenllnak bizonyul, s a dramaturg iai kisikls utn
ismt uralomra jut a szemlletmd hig g adt, nyug odt, ug yanakkor rszvttel teli blcsessg e.
A hang ulat eg ysg nek meg rzsben komoly szerepe van Maurice Ravel zenjnek, s
Claude Sautet mvszi rzkt mi sem bizonytja jobban, mint a ltvny s a hang zsvilg
kifinomult eg ysg e. E dallamok pp olyan hajlkonyak s mg is hatrozott vonalvezetsek,
rzkiek s eg yttal hvsen kiszmtottak, mint a kpek, amelyeket ksrnek s rtelmeznek.
S ezekkel a kpekkel a rendez sokkal tbbet beszl el, mint amennyit mondani ltszik. S
mint a j fest munki, az arckpei is sorsokat idznek. Csendletei titkokrl vallanak.
Felteheten ezt az j filmjt sem fog jk sokan meg nzni, de ht a kevesek majd idvel sokan
lesznek. Mert Claude Sautet termszetesnek tn, valjban nag yon is tudatos ltsmdja
nemcsak az let dolg ait jelenti meg , de feltrja azok httert is, azt, ami a dolg ok mg tt van.
Pillantsa a llekbe hatol.

A vadsz esete az rdggel

Kimondom teketria nlkl: Az n huszadik szzadom utn tbbet vrtam a Bvs vadsz-tl. Nem
kaptam keveset, csak tbbre szmtottam. Enyedi Ildik j filmje is tehetsg rl tanskodik,
hibi taln ppen ezrt oly szembetnek.
Mg is elismerssel kezdem. A trtnet alapjul szolg l mese nem csupn szp s rdekes,
hanem valami sejtelmes sug rzsa is van, mint a j mesknek ltalban. Nzzk. Eg y
kommands slyos hibt kvet el: eg y kilezett helyzetben msodpercnyi ksssel hzza meg a
ravaszt, s g y a mernyl helyett a tszt sebesti meg . Lelki vlsg ba kerl. Ekkor a fnke, aki
az rdg g el azonos, felajnlja neki klnleg es tltnyeit, szm szerint hetet, hiszen mesrl
van sz. Ezek a g olyk mindig clba tallnak, de a hetediket az rdg irnytja.
Ez a szituci finoman visszarmel Weber operjra, amelynek nyitnya fel is csendl a
filmben, s a rendez, ig en szellemesen, a g olyntsi jelenetet is felidzi. A kommands, Weber
hsnek mai inkarncija, most is elfog adja a baljs ajndkot, nem sejtve, hog y az a bizonyos
utols tltny majd, Mth Tibor bravros lasstott felvteln, felesg e szve fel fog tartani.
A mese, mint mondtam, ig en j alapanyag , s valsznleg meg is rag adn a nzt, aki
Weber zenedrmjt ismerve a trtnetmonds irnijt is lvezn, ha... Ha a filmnek,
mondjuk, lett volna eg y olyan ig nyes librettistja, mint Webernek. Azaz mr meg int a
forg atknyv g yeng inl lyukadunk ki, ki tudja hnyadszor. Az rdg , hog y stlszeren
szljak, mint a mag yar filmeknl sajnos nem eg y esetben, a forg atknyvben lakik. Ezek a
fig urk meg ratlanul lebeg nek a cselekmny lg ritka terben. Se a sakkozval, se a sebeslt,
majd felplve felbukkan tsszal nem nag yon tudunk mit kezdeni. Hsnk rzelmeinek,
hzassg a vlsg nak brzolsa pedig eg yszeren felletes.
Ezeknek a fig urknak nincs benssg e, s a trtnetbl pp az hinyzik, ami Az n huszadik
szzadom-nak eg yik f ernye volt: az eg ysg es hang ulat. g y aztn hinyzik az sszhang z
rtelem is, hog y mag am is eg y rdg t idzzek. A kvetkezmny: az g y, a sors eg yszer
esett szrkl.
Ezrt az alapmeshez kapcsold mitikus trtnetszlak sem vlhatnak a film vilg nak
szerves rszeiv, pedig a cselekmny rostjai kz sztt aranyfonl, amit a lelemnyesen
felhasznlt Szz Mria-leg endk alkotnak, eredeti ltsmdra utal. Ezeken a kpsorokon a
szemllet bbjos naivsg a eg yesl valami nag yon mai, kibrndultsg bl felocsd
csodahittel. Sajnos, a kzpkori jelenetsor a hdpt rdg g el rendkvl kidolg ozatlan, sutn
szerkesztett s feltnen szeg nyes. A flszem bart histrija pedig szinte teljesen elsikkad,
kr, mert fontos lehetne. Arnylag mg a frzeket meg trteni akar Bonifciusz bart trtnete
a leg meg g yzbb e prhuzamos jelenetfzrek kzl.
Ez az r szerzetes ki akarta vg ni a frzek szent tlg yt, m eg y nyl, mint tudjuk, s ltjuk
is, meg mentette a farist. A menekl nyulacskt pedig az ldzi ell Mria rejtette a
palstja al, aki azt a vg zetes g olyt is rtalmatlann teszi az utols pillanatban. A film
dramaturg iai g yeng in azonban, g y ltszik, nem seg tett a csoda. szintn sajnlom. A Bvs
vadsz jobb lehetett volna. De jelen formjban csak eg y kitn film vzlata. Olyan, mint eg y

opera zong orakivonata.

rnyk s fny keresztjn

Krzysztof Kieslowski Hrom szn (Trois couleurs) cm trilg ija az eurpai film leg fontosabb
rtkeit srti mag ba. Azt akarja elrni, amit az reg kontinens maradand mozg kpei
mindig is clul tztek mag uk el: Tetten rni a folyamatot, mikor sznn a lnyeg tsajog ,
hog y eg y nag y kltt idzzek, aki a kprs rk trvnyt summzta ezekkel a szavakkal. A
filmkp ltalnos lertkeldse idejn Kieslowski leng yel-francia-svjci mvnek kldetse
van. Az eurpai film, e szeg ny, meg mentsre vr hajtrtt palackpostja ez a jv szmra.
Azzal az zenettel, hog y a technika s az eszttikum ig enis tallkozhat.
A trilg ia rszeit g ondosan sztt szlak fzik ssze, de a trtnetek kln-kln is nll
eg szet alkotnak. A hrom szn, amely az eg yes darabok cmt adja (Kk, Fehr s vg l most a
Piros, azaz inkbb Vrs, mert a Rouge-t helyesebb lett volna taln g y fordtani), eg y
bonyolult, alig hanem szznl is tbb elembl ll, mg sem hivalkod jelkphlzat vezrszlt
nyjtja a keznkbe. Ennek birtokban ksrletet tehetnk a ltvny evilg i, humanista
rtelmezsre, hiszen bizonyra a francia trikolr sznei jutnak esznkbe, a bennk testet lt
hrmas jelszval, s ennek jeg yben a piros a Testvrisg re utal.
Ha arra a nnikre g ondolunk, aki az eg yik kpen nem ri fl a szemtg yjt nylst, s akit
sznnival ig yekezetben a film hsnje seg t, akkor tudjuk, nem jrunk rossz nyomon. Vag y
arra az elg zolt kutyra, akit ug yancsak Valentine visz orvoshoz (a nvms alakja g y helyes,
annl is inkbb, mivel a sebeslt jszg ot Ritnak hvjk, sejtjk, mirt). De a film eg sz vilg t
a testvrisg nemes szelleme leng i be: a trtnet eg y mag nyos lnyrl s eg y reg brrl
szl, akik vletlenl (?) tallkoznak, bartsg szvdik kztk, s elmondjk eg ymsnak letk
titkt. Nehog y tanmesre g ondoljunk, mert ami ig azn fontos, az itt a dolg ok mg tt rejlik.
Valsznleg mg kzelebb jutunk a film titknak meg sejtshez, ha azok a bizonyos sznek
a hit-remny-szeretet keresztny ernyhrmasra fig yelmeztetnek bennnket. A Piros eszerint
a Szeretet filmje, ahog y e sznt Ang elus Silesius rtelmezte: Mint bbor rzsa, mely Urunk
vrn terem. Ha g y nzzk a mvet, eg y felemel misztriumjtk tani vag yunk. Ennek
sorn a nag yon tehetsg es Irne Jacob ltal jtszott fotmodell, eg y konzumlt
kiszolg ltatottja, elbb szembesl a Br tletvel (Kieslowski tudta, hog y e szerephez JeanLouis Trintig nant erejre s intellig encijra van szksg !), majd e titokzatos alak jsg os
kzremkdsvel a lny tallkozik mlt trsval, a neki rendelt ifjval. Ez a leg esleg utols
kpen trtnik. Mert a rendez azt is tudja, hog y az ig azi trtnet akkor r vg et, amikor
msok hozz szoktak fog ni a meshez. Aug uste lete eg ybknt prhuzamosan futott
Valentine-val, pr lpsnyire eg ymstl perg ettk napjaikat, mg sem vettk szre eg ymst.
Valamit k sem rtek fl, miknt az a bizonyos nnike az utcn, de nekik is seg tett valaki.
Ennyit a film cmrl. Mag rl a mrl leg feljebb knyvet lehetne rni, s majd fog nak is, ebben
biztos vag yok. Mert s most befejezsl meg int a kltt idzem rag yog ja, ami ki sem

mondhat, rnyk s fny keresztjn a val.

1995

Hrom ember egy csnakban

Nem szmtvn a kutyt. Ezt a remek cmet, sajnos, nem n talltam ki, hanem Jerome K.
Jerome, de knytelen voltam klcsnvenni, mert szemlletesen kifejezi Curtis Hanson Veszlyes
vizeken (The River Wild) cm filmjnek kezd szitucijt. Gail, a vonz fiatalasszony, a
hajdani vadevezs (azrt ez nem volt olyan rg en), aki most mr a hzassg csendesebb vizein
navig l, elhatrozza, hog y eg y csnakkirnduls keretben meg mutatja tzves finak kedves
folyjt. Nmi habozs utn velk tart a csaldf is, aki ig en elfog lalt ember, de most ert vesz
mag n, s meg prbl g y tenni, mintha ott lenne. S mivel Mag g ie nev kutyjuk is g y ltja,
hog y nemcsak g azdi vlsg ba jutott hzassg nak, de szemly szerint neki is kifejezetten jt
tesz eg y kis leveg vltozs, ht kialakult a fentebb jelzett alaphelyzet. Amibl a cselekmny
log ikja szerint annak kell kvetkeznie, hog y a csald haramik fog sg ba esik.
Gailt Meryl Streep jtssza, bemutatva, hog y eg y remek sznszn, ha ppen nem ll
rendelkezsre ig nyesebb forg atknyv, ht eg y akci-thrillerben is tud kivl lenni. Mg
evezni is meg tanult a szerep hitelessg e rdekben, s nyilvn azrt is, hog y ne leg yen szmra
tl eg yszer a feladat. az eg yik szerepl, aki miatt, mint mindig , most is rdemes belni a
moziba.
A trtnet pedig olyan, amilyen. Eg y idben (szz ve is van annak) divatosak voltak azok a
sznmvek, amelyek eg y g ynevezett nag yjelenetre pltek. Azrt voltak meg rva. Tetszett,
nem tetszett a llektannak s a dramaturg inak, annak a jelenetnek muszj volt elkvetkeznie.
Nos, a Veszlyes vizeken is ilyen. Az a bizonyos kzponti szcna itt a vzessen val tkels,
forg kkal, zg kkal, rvnyekkel meg tetzve. A trtnetet ezrt talltk ki.
Pedig nem volt knny ide eljutni. Ennek rdekben szeg ny bnzknek, ahelyett, hog y
szp simn kereket oldottak volna a zskmnnyal, a menekls lehet leg komplikltabb mdjt
kellett vlasztaniuk. Ig az, hseink mltnyoltk nag yvonalsg ukat, mert a frj, akit a
g azfickk a derk ebbel eg yetemben ltszmfelettinek nyilvntottak, s kiszlltottak a
csnakbl, nem hvott seg tsg et, ami kzenfekv lett volna, hanem fstjelekkel s tetszets
piktog rammokkal rtestette szeretteit holltrl. Tovbb hallatlan trelemmel konstrult
eg y bonyolult emelszerkezetet, hog y ha a csald netn meg szn a zuhatag ot, ki tudja ket
menteni.
De van mg eg y szerepl, aki mltv teszi a filmet arra, hog y jeg yet vltsunk hozz. Azt
hiszem, Kootenainak hvjk, de ebben nem vag yok eg szen bizonyos. a vad foly, amelyen
hseink ksretben mi is vg ig eveznk, mikzben, ha ppen nem rvnylik a vz, g ynyr

felvteleket s vadreg nyes tjkpeket lthatunk. Valahol Oreg onban vag y Montanban mg
van ilyen vidk, s ilyen makultlan foly (nem a Beretty).
A vz olyan tiszta, hog y amikor Meryl Streepnek az eg yik jelenetben hajat kellett volna
mosnia, nem volt szve a samponnal beszennyezni a folyt, ezrt krte a rendezt, hadd
mrtzzon inkbb meg . Ez a felvtel j oldalrl mutatja meg a nag yszer sznsznt: azt,
hog y szp, eddig is tudtuk, de hog y ennyire szereti a termszetet, azt leg feljebb csak sejtettk.

Stntang
Konrd Gyrg y 1969-es Ltogat-ja ta nem jelentkezett r ilyen els knyvvel. E szavakkal
kezdte Radnti Sndor 1985-ben Krasznahorkai Lszl Stntang cm reg nynek mltatst,
elsk kztt mutatva r a m rendkvli rtkeire. A trtnet valahol eg y dlkeletmag yarorszg i, isten hta mg tt lv majorban s krnykn jtszdik. Itt, a romls
telephelyn veg etlnak a szereplk, akik ostobn s mg is sznnival esendsg g el
vg yakoznak eg y jobb letre, szeretnnek tteleplni valahov, mag uk sem tudjk, hov, s eg y
Irimis nev hamis prfta, g yanthatan a rendrsg szolg latban ll szlhmos
ldozataiv vlnak. A reg ny teht komor, kibrndult dvtrtnetknt is rtelmezhet,
amelynek kt fmotvuma a romls s a csodavrs.
Tarr Bla 1991-tl 1993-ig forg atott filmje, amelynek forg atknyve az r s a rendez
kzs munkja, minden zben mlt a reg nyhez. A ltvny pldtlan hsg g el kveti a
szveg et, s idzi fel azt a milit, ahol az otthontalansg vilg llapott vlt. Az esztatta tjat,
a sros udvarokat, kietlen mezket, a kdt s azt a remnytelenl hossz utat, ahol Irimis
meg y-meg y-meg y trsaival, mikzben szemetet, paprhulladkot sodor a szl. A hosszan
kitartott kpek hatalmas s klasszikusan zrt mozg kpi ltomss szervezdnek, amelynek
bels log ikjt az rdg i tang g onosz tncrendje, dmoni rkmenete adja.
Mr Tarr Bla elz filmjben, a Krhozat-ban meg csodlhattuk a felvevg p tudatos
mozg atsnak, lttatva rtelmez szerepnek maradktalan rvnyre juttatst. A rendez a
Stntang-ban kvetkezetesen tovbb g ondolta s az adott tmhoz hang olta mdszert. A
kamera g yakran szinte mozdulatlanul szemlldik, s mindig csak olyan mozg sokat vg ez,
amelyek mlhatatlanul szksg esek. Ez a meg olds eg yszerre sug rozza a hvs nyug alom s
a fig yelmes rszvt hang ulatt, s Krasznahorkai trg yias elbeszlsmdjhoz hasonlan a
sorsszersg rzst kelti.
A stlus letisztult, a forma szig or s bellrl meg hatrozott. A felvevg p a tjat mindig
frontlisan fnykpezi, valami si remnytelensg et rasztva, az arcokrl viszont mozg almas
portrtanulmnyokat kszt. A felvtelek a lts kvetkezetessg e miatt szinte belevsdnek
emlkezetnkbe. A vg et nem r tnc a kocsmban, a flkeg yelm Estike szadista jtka a
macskval, dbbenetesen brzolt ng yilkossg a, Irimis fortlyos sznoklata, vag y a Doktor
hossz menetelse a demizsonnal.
Sok mindenrl szlnom kellene mg . Az idrl pldul, tbbfle vonatkozsban is. Mint az

brzols trg yrl, a romls nmag ba visszafordul kzeg rl, s mint a ltoms konkrt
idtartamrl. Mert a film vettsi ideje ng yszztven perc, azaz harminc perc hjn nyolc ra.
m ez csak g y kvlrl hang zik meg hkkentnek, ha bent vag yunk a moziban, ez a kls id
eg yszeren rvnyt veszti. Sokan g y g ondoljk, hog y eg y ilyen hossz film az kptelensg ,
plne eg yhuzamban, s hog y valjban ilyen nem is ltezik. Nos, nem is volt eddig , ez ig az. De
most mr van. Ezrt sajt tapasztalatom alapjn is csak azt mondhatom errl, amit Esterhzy
Pter. Hog y a ht s fl ra nem sok, ha valaminek ht s fl rnak kell lenni. Eg y
remekmnek minden vonatkozsban meg vannak a mag a sajtos trvnyei.

Mechanikus hamburger
Oliver Stone Szletett gyilkosok (Natural Born Killers) cm filmjnek tmja az erszak. Ez
nmag ban eszttikai szempontbl termszetesen nem kifog solhat, hiszen a brutalits s a
vronts, sajnos Kin ta velejrja az emberi trtnelemnek, g y mvszi brzolsa is
elkerlhetetlen. Elg Shakespeare-re, a romantikus drmkra vag y az jabb amerikai przra
(Truman Capote, Norman Mailer) utalni. rthet, hog y a filmmvszet sem mellzte ezt a
trg yat, st a mozg kp klnleg es lehetsg eit s hatst kiaknzva az olyan filmek, mint
Stanley Kubrick Mechanikus narancs-a, az brzolhatsg hatrig merszkedtek e tren. Addig
a pontig , ameddig az erszak meg jelentst mg nem rezzk nclnak.
De most itt van ez a mechanikus hamburg er, az j Stone-produkci, kt pszichopata
tmeg g yilkos vrfrcsg tet mokfutsval. Mire vljk ezt az eg szet? Vizulis provokci?
Perverz tobzds? Drzslt szmts, amely bizonyos nzk alantas sztneire spekull? Avag y
modern vilg vg ltoms? Ellen-utpia? Netn az erszak trsadalmnak szatrja? Tartok tle,
hog y ez is, az is.
A Szletett gyilkosok stlusa ktsg kvl karakterisztikus, a rafinria s a primitvsg ravasz
veg ylke alkotja, ig en ersen stilizlt (a g yilkossg ok brzolsa teht nem tekinthet
naturalisztikusnak), s meg hatroz eszkze a dinamikus vg s, amit Stone szinte a vg letekig ,
mr-mr az rtelmetlensg ig kimunklt. Msodperces snittek g yors eg ymsutnja,
kpintarzik, kollzsok, elsznezs, expresszv vilg ts, rviden szlva: ktrs videoclip. Amit
eg y id utn unni kezdnk. Eg y zaklatott elme rmltomsa, ami csakhamar viszolyg st vlt ki
bellnk. Tl sok a vr, a kifordult szem, az eltorzult arc, tovbb a kobra s a csrg kg y. A
szkincs viszont, mit is mondjak, tlsg osan szeg nyes. Bonnie s Clyde annak idejn azrt
mg nhny nyomdafestket tr szt is ismert, de azta mr a rendrtisztek s a
brtnig azg atk is az elemi szitkokig szktettk nyelvi kszletket. s ezt szintn meg lehet
unni.
Aztn persze mindenki g onosz, aljas, ferdehajlam s szadista. Vrnsz barom. Az imnt
aposztroflt feg yhzparancsnok pldul eg y hatalmas kampval jr al s fel, s el-elkapja vele a
delikvensek orrt. Oliver Stone itt mr lthatan minden maradk mrtktartst is elvesztette.
Ennek kvetkeztben a brtnlzads tetpontknt szolg l jelenett elkpeszten tlrendezte.

Itt nha mr olyan, mint a vsri mutatvnyos.

Nag y tallata viszont a rendeznek a televzis rlet bemutatsa. Ahog y szenzcira hes
riporterek s flesz msorvezetk sztrt csinlnak aljas g yilkosokbl. S milyen leleplez, hog y
ezek a fig urk vg s soron eg y g yknyen rulnak a banditkkal. Ezt ltva Octavio Paz
bizonyra sokak ltal ismert meg llaptsa jut eszembe: a rg ieknek vzii voltak, neknk
televzink
g y tnik, errl Oliver Stone hasonlan g ondolkodik. Ez rendben volna. De azt nem tudni, a
g yilkosokrl akkor ht hog yan is vlekedik. Mert bizonyra is tisztban van vele, hog y azt a
zavaros filozfit, amit elad, nem vehetjk komolyan. Ht akkor?

Magyar bgcsiga
Kt komoly rv is szlt amellett, hog y Bacs Pter elksztse a neg yedszzad eltti nag y siker,
a Tan folytatst. Az eg yik ktsg kvl a tma rkzld jelleg e. A naiv, rtatlan kisember
sorsnak brzolsa, akit manipull, kisajtt s meg alz a hatalom, ez ma is idszer, st
bizonyra holnap is az lesz. A folytats mellett szl msik indok mag a a fhs. A jhiszem,
g yantlan g tr, Pelikn Jzsef ug yanis lejtt a vszonrl, s a filmtl fg g etlen letet kezdett
lni. Ezrt a nzben g yakran feltltt a krds: l-e mg Pelikn r? S ha ig en, hog y vlekedik
manapsg a dolg ainkrl?
Szval vrtuk a folytatst. S mg sem titkolom, hog y a Megint tan, leg albbis szmomra,
csaldst jelent. Pedig Kllai Ferenc most is jl jtszik, rezig nlt, eg yg ysg be oltott
blcsessg g el, keser tnussal g azdag tja az ismert Pelikn-portrt. s az alaphelyzet is
vrakozst breszt bennnk. Kt prt (valjban kt rdekszvetsg ) kzdelme a koncrt eg y
Duna parti teleplsen, aminek sorn mindeg yik fl eszkzknt hasznlja fel, majd veti flre a
jszndk g trt ez bsg es komikumforrsnak g rkezik. Csakhamar kiderl azonban, hog y
a kmyezetrajz bizony klssg es, a mellkfig urk elnag yoltak, a jelenetek sznpadiasak. Vajon
mirt?
Mert a Tan-hoz kpest meg vltoztak a krlmnyek. m nemcsak az let ltal felknlt
lmnyanyag mdosult jelentsen a hetvenes vekhez viszonytva, ezt Bacs is rzkelteti,
hanem ezzel eg ytt meg vltozott a kznsg s a mozg kp kapcsolata, az a kzeg , ami
befog adja a filmet, azaz a mozi hang ulata. A rendez stlusa, beszdmdja ellenben lnyeg ben
nem vltozott, s n ebben ltom a leg fbb problmt. A Tan sikere jrszt a szellemes
utalsokbl s az ig azsg mersz kimondsbl fakadt. Most ez mr kevs. Azon, hog y mi
vag yunk Eurpa, meg hog y te vag y a parasztok eleje, ma mr nevetni sem tudunk ig azn.
S a tiltott g ymlcs izg alma is hinyzik. A mag yar narancs (kicsit sok mag van benne s
savany) remek tlet volt, a mag yar bg csig a inkbb csak utnrzs. Bstya elvtrs akkor
bravros, leleplez telitallat, ma, g ysztbornokk tlnyeg lve, nem tbb, mint eg y j pon,
amin lehet nevetni, de aztn elfelejtjk. s g y tovbb.
Szemlletbeli oka van teht annak, hog y a Megint tan cselekmnyszvsbl hinyzik az

ig azi lendlet, a rendez s a sznszek amg y elismersre mlt ig yekezete ellenre is. A
filmet helyenknt vontatottnak rzem, amit slyosbt a feliratokkal tag olt, epikus jelenetezs,
az ismtld helyzetek, a nem elg g szig or vg s (leg albb flrnyi felesleg es anyag tl
meg kellett volna szabadulni) s a humor tbbnyire verblis termszete. A nemzet mint flkar
ris, ez mulatsg os tlet, amg csak ltjuk a jelmondatot, de aztn el is mag yarzzk, hog y
min kell nevetni, s ez felesleg es. Sok a sznoklat, a beszls, s kevs a kpi lelemny, mint
pldul az autra szerelt hint az eg yik jelenetben, vag y a homokvr a nemzeti zszlval.
g y ht ez a bg csig a bizony lassacskn s dcg ve forog . Mg is rdemes volt azrt
felhzni Kllai Ferenc miatt. Ahog y bejn a kertjbl eg y hatalmas kposztval, vag y ahog y
szg yenkezve letpi a vlasztsi plaktokat, arra emlkezni fog unk. Neki elhisszk, hog y
Pelikn rnak ig aza van: a Duna jn, mindig csak jn... A Dunra leg albb lehet szmtani.

Mindhallig lakodalom
Olvastam, hog y Mike Newell Ngy eskv s egy temets (Four Wedding s and a Funeral) cm
ang ol filmjt milyen nag y sikerrel jtsszk mindentt. Mg az amerikai mozipiacra is be tudott
trni, s ott szintn a nzk elismersvel tallkozott. Mit is mondhatnk ezek utn. A puding
prbja a meg evs: ha a kznsg szeret eg y filmvg jtkot, akkor azt rdemes volt elkszteni.
s a film tnyleg j Habr nem annyira.
De ezt mr a fanyalg kritikus teszi hozz (hadd okoskodjon), s a kznsg nek nem
ktelessg e, hog y hallg asson r. (Meg van annak a mag hoz val esze.) A kritikusnak meg
szempontjai (eltletei?) vannak. Az pldul, hog y ami a Ngy eskv-ben csakug yan j, az a
West End-i ang ol vg jtk hag yomnybl fakad. A komikusan ismtld alaphelyzet mdszere
pldul: a szereplk, nag yjbl ug yanaz a trsasg , folyton eskvkre jrnak, s ott szrakoznak,
mulatnak, tbbnyire az ifj hzasok rovsra. Eg y ilyen alkalommal tallkozik a kt fszerepl,
Charles s Carrie (kt fiatal sztr, Hug h Grant s Andie MacDowell alaktsban), meg is
szeretik eg ymst, m az ifj hallani sem akar a nslsrl, jl elvan eg yedl is. Nos, ebbl
szrmazik a bonyodalom, mert a nknek, mint tudjuk, nem elg a boldog sg , frjhez is akarnak
menni.
A helyzet, teht az rks lakodalom-van-a-mi-utcnkban, s a fhsk lelkillapota kztt
eg yre nag yobb feszltsg kpzdik. Elvlik az tjuk, noha mr tudjk, hog y rkre
sszetartoznak. Ezt az rzelmi krzist ig en rokonszenvesen brzolja a film. S ekzben a barti
trsasg brzolsa is eg yre szatirikusabb rnyalatot kap. Ez teht valban j. Mg az sem
ellenszenves, hog y az ang ol vg jtkhag yomny az abszurd humor s a film noir
jelleg zetessg eivel eg yesl, amire mr a cm is utal. Az ppen esedkes lag zin a szereplk
eg yike, tettl talpig skt npviseletben, hallra eszi-issza (inkbb mg is issza) mag t. Persze,
a temetse is kacag sba fullad. Tisztn lt, szda nlkl. Az eg yensly kedvrt a soron
kvetkez eskv viszont elg g g yszos vg et r. Szval ehhez a humorhoz mr kell eg y kis
ionesci vag y Jarry-fle bets a nzben, de ht ez mirt ne lenne meg , hiszen a temets s

a lakoma trstsa, g roteszk keresztezse a filmvsznon is honos Ren Clair Felvonskz-e ta.
Ez is rendben van. Ellenben A fentebb is jelzett kifog som abbl ered, hog y a rendez a
polg ri vg jtk s a fekete humor ketts szvedkhez eg y harmadik szlat is hozzsodort, s
ezzel eg y kznsg esebb, alpribb, falsabb tnust kevert a trtnetbe. Elannyira, hog y idnknt
g y rezzk, mintha a Folytassa-sorozat eg y jabb epizdjt ltnnk. Nem tudom, ki hog y
van vele, n bevallom, a humornak ez a fajtja elg g tvol ll tlem. Taln azrt, mert
tlsg osan sokat olvastam Leacock s Wodehouse mveit, k pedig ders, jkedly, m finom
ang ol riemberek voltak. S nekem ma is k jelentik a mrct.
Mindebbl azt a kvetkeztetst vonom le, hog y a filmrendezknek sem elg az a boldog sg ,
hog y vg re csinlnak eg y j filmvg jtkot, azt el is akarjk adni. Ezrt eg y kicsit elrontjk.

Trtnetek a kegyelemrl
Fejedelmi ajndk! Eg ytt lthatjuk most, eg ymst kvet napokon, Krzysztof Kieslowski
nag yszer filmtrilg ijt, a Hrom szn-t. Hrom nllan is kerek eg sz trtnet, de tudatosan
szerkesztett motvumhlzat kti ssze s fzi ket eg y mag asabb rend eg szbe. A Kk (Bleu):
eg y zveg y fiatalasszonyrl szl, aki autbalesetben eg yszerre vesztette el frjt s kislnyt. A
Fehr (Blanc): eg y francia n s leng yel frje kapcsolatt mesli el. A Piros-ban (Roug e, amelyrl
korbban mr rtam) eg y nyug almazott br hozzseg t eg y fiatal lnyt ahhoz, hog y meg tallja
boldog sg t. Ennek zrkpein, hajkatasztrfa tlliknt eg ytt pillanthatjuk meg a hrom
trtnet fhseit. k a kivlasztottak. Vajon mirt? Ezt mondja el Kieslowski.
De nag yon kell fig yelni r, mert eg yszersg e valjban hallatlanul bonyolult, ltszlag os
naivitsa pedig mlysg es blcsessg et takar. g y tnhet, tl sok nla a jelkp, az elre- s
visszautals, s kimdolt a sznek talnyos beszde, ez a vizulis zene. S hog y alleg orikus jtk a
hrom szn meg feleltetse a polg ri forradalom eszmnyeivel s a keresztny ernyekkel. Nem
olyan ez, mint eg y szp tanmese? krdezhetik nhnyan. A bevezet kpen pldul eg y
autbl kinyl kz valami kk csomag olpaprt lobog tat a szlben, amit elkap, majd
tovasodor a lg ramls. J, tudjuk, ilyen az emberi let, g ondolnnk leg yintve, mikor eg y perc
mlva a fstlg kocsironcsot ltjuk, pedig a film ppen arrl szl, hog y mg sem ilyen.
Akik a metaforkra sszpontostjk fig yelmket, sznob ksztetssel vag y rtelmisg i
szkepszissel, knnyen mesterkltnek tlhetik a cselekmnyszvst. S kzben g y jrnak,
mintha eg y templomablak sznes mozaikdarabkit nzeg etve nem vennk szre, hog y ig azi
fny trt t az veg en. Hog y a kimunklt, de leleplezhet technika mg tt (minden technika
leleplezhet) valdi varzslat trtnik.
A Kk mutatja taln leg inkbb, milyen erssg e Kieslowskinak az irnia. De nem az a fajta
g unyor, ami lltva tag ad, hanem eg y adakoz kedly meg nyilvnulsa, amely lltva llt, de
valami mst, tbbet, mint amit mondani ltszik. Szeretetteljes irnia, g y neveznm, ha nem
hang zana kptelensg nek, pedig ht Kieslowski ppen ezt csinlja. Ezrt trek vissza most a
trilg inak erre a darabjra.

Julie eg yedl lte tl a szrny balesetet. Bezrkzik a g yszba: mag nyosan,

szeretetlenl. Eladja mindent, meg semmisti zeneszerz frje htrahag yott mvnek kottit, s
nnn lelkben is ig yekszik lerombolni a mag rl rztt kpet. Juliette Binoche kitnen
rzkelteti ezt a bels zuhanst. Vag yis teht Julie-t, a tllt fenyeg eti leg inkbb a hall, a
llek pusztulsa. Jellemz apr villans, hog y szreveszi ug yan a hulladktrolval kszkd
reg asszonyt, de nem siet a seg tsg re. A keg yelemnek azonban ms terve van Julie-vel, s erre
pp ezltal dbben r, hog y meg tudja: frje lete mg is folytatdik eg y msik lnyben, neki is
vllalnia kell ht a mag t, a szeretet jeg yben. S ez lesz a Fehr zenete is. Ez profnabb,
rzelmesebb, fldkzelibb. De szintn flfel tekint. Zuhanva is.
A szeretettl zeng az jjszletett zenem krusa a Kk zrkpein, Pl apostol szavaival.
Operai finl? Dehog y. Kieslowski filmje olyan szinte s benssg es, mint eg y nyitott szem,
amelyben visszatkrzdik a msik ember.

Tatjna kendje, avagy egy rendez felfedezse

Felfedeztem mag amnak eg y filmrendezt, s most szeretnm az rmmet meg osztani
olvasimmal. Bizonyra akad, akinek nem mondok jat, korbban mag am is lttam mr ennek
az rnak eg y-kt munkjt, tetszett pldul, amit a lening rdi kovbojok-rl elmondott, de
hog y ennyire jelents alkot, arra csak most jttem r, j mvt ltva. A film cme: Vigyzz a
kenddre, Tatjna! (Pid huivista kiinni, Tatjana) A rendez: Aki Kaurismki. Az a mvsz, aki
btyjval, Mikval vllvetve, ppen mostansg emeli a finn filmmvszetet az eurpai
mozg kp lvonalba.
Utoljra Jim Jarmuschtl lttam ilyent. Ezeket a szrke tnus, tredezett fekete-fehr
kpeket. Ezt a furcsa vg stechnikt, amely g yakran kimetszi a trtnet fontosnak tn
szakaszait, s rendhag y mdon meg hag yja azt, ami felesleg esnek ltszik. s ezek a mafla,
cselleng hsk is mintha Jarmusch kpnyeg bl bjtak volna el. A hasonlsg alkalmasint
nem vletlen, hiszen a Kaurismki-fivreket szoros barti s munkakapcsolat fzi a Mystery
Train mesterhez. m e vonz stlusrokonsg g al eg ytt is a sajt tjukat jrjk.
A Vigyzz a kenddre, Tatjna! g roteszk idill, ha ltezik ilyen, s mirt ne lenne, amikor van.
Kt, mr nem ppen hamvas fiatalember, Valto s Reino, akik a mag uk bumfordi mdjn
rokker-nek kpzelik mag ukat, elindulnak eg y reg Volg val (benne 12 voltos kvfz s
korong os lemezjtsz), kicsit meg bombzni a nag yvilg ot, az isteni Elvisre g ondolva
szntelen. tkzben meg ismerkednek kt orosz nvel, Tatjnval (sztorszg bl) s
Klavg yijval (Alma-Atbl). Elviszik ket a kiktbe, a tallinni hajhoz. Nag yjbl ennyi a
trtnet. A hatvanas vekben jtszdik, ironikus nosztalg it sejtetve.
De a film nag y-nag y titka, hog y valjban arrl szl, amit meg sem mutat, s amirl g y
utlag beszlni is nag yon nehz. Arrl, hog y valami flszeg , kiss restellt s titkolt, taln naiv,
mg is mlyen emberi vonzalom tmad a kt frfi s a kt n kztt. Ennek kvetkeztben aztn
a rokkerek (ahog y a leg nyek nmag ukat minstik), vag yis a sket finnek (ahog y a ruszki

csajok nevezik ket kezdetben) s a kbor hlg yek esetlen kalandja eg yszer csak
meg emelkedik, s lebeg ni kezd a mag asban, valahol az lom s a val kztt. Ez teht eg y
szentimentlis film, a sz leg esleg nemesebb rtelmben, noha nem shajtoznak benne,
vallomst se tesznek, mg csak meg se cskoljk eg ymst.
Most pedig elmeslem a film eg yik leg szebb jelenett! Tatjna eg y kopott fal eltt csrg ,
valami vasszerkezeten, vag y min. Reino eg yszer csak mell l, mikzben lopva a bartjra
pillant, hog y az mit szl a dolog hoz. Kisvrtatva Tatjna Reino vllra hajtja a fejt, ez pedig
nmi habozs utn flszeg mozdulattal tleli Tatjna derekt. Nem szlnak semmit. Ebben a
filmben eg ybknt is alig beszlnek. Azt a szt se mondjk ki, hog y szeretet. Mg is errl szl
a film minden kockja. Aki ezt meg tudja csinlni, az mindent tud a mozg kprl.
A fenti jelenetet alig hanem elblicceltk azok, akik tavaly a djakat osztog attk, Cannes-ban
pldul. No, de sebaj, te csak vig yzz a kenddre, Tatjna!

New York-i hztetk alatt

Hal Hartley az amerikai film msik arct kpviseli. dten nem-hollywoodi filmeket csinl.
Valami vonz, laza profizmus jellemzi, szemben az lomg yr sikerfilmjeinek feszes
szakszersg vel. Ers szocilis rzkenysg fig yelhet meg mveiben, klnsen a
klvrosok vilg ban mozog otthonosan, A New York-i iskola ksei leszrmazottjnak
tekinthet. Leg jobb pillanataiban mintha John Cassavetes szellemujja vezetn. Kitnen ismeri
az eurpai mozg kpet is. Leg inkbb Wenderstl s Godard-tl tanult sokat, ez utbbitl taln
tlsg osan is sokat.
A Hihetetlen igazsg s a Semmi gn utn tavaly leg jabb munkjt, az Amatr-t is lthattuk
mr, s most ez utbbinl eg y vvel korbban, 1993-ban kszlt filmjt, az Egyszer emberek-et
(Simple Men) tztk msorukra a hazai mozik (a jobbak). Ennek hsei is jelleg zetes Hartleyfig urk, amire a cm is utal, persze ironikus csavarssal. Eg y testvrpr keresi az apjt, a
neg yedszzada bjkl anarchistt. Az idsebb fi bnz, a film bevezet kpein pp eg y
rabls utmunklatait vg zi trsaival, mint kiderl, mag a is inkbb ldozat, mert tverik az
osztozsnl, radsul a kedvese is elhag yja. Az apval ellenttben t nem rdeklik az eszmk s
a politika, szmra a betrs szimpla zleti vllalkozs. Az ccse viszont filozfit tanul, s nem
a tettek, hanem a szavak embere, ez utbbiak nha t is becsapjk, miknt btyjt a ravasz
cimbork. Kt klnbz jellem, sorsuk mg is rokon. Szemlletesen pldzza ezt, hog y a film
kzepe tjn, nag yjbl eg yidejleg , mindkettt felpofozza eg y-eg y n.
Mert letvitelk eltr klssg ei ellenre k hasonlkppen eg yszer emberek, akik a
sznak leg emberibb mdjn boldog ok szeretnnek lenni. S a trtnet csattanjaknt kiderl,
hog y az apa sem azonos azzal, akinek g ondoljk, nem dobta annak idejn a bombt a
Pentag onra, ellenben nag y tisztelje az ifj hlg yeknek.
s a cselekmny sorn felbukkan furbbnl furbb fig urk lelke mlyn hasonl brnd
rejlik. Az epilepszis romn terroristalny, a mag nyos asszony, akinek a faltets a

szenvedlye, a tpeld, elvont problmkkal bajld rendr s a franciul tanul benzinkutas

eg yarnt a boldog sg madarnak (esetleg sltg alambjnak) eljvetelre vr. Ez a benzinkutas
eg ybknt azrt tanulja oly szorg almasan Rimbaud nyelvt, mert szve hlg yt francinak vli,
pedig olasz az istenadta. Hiba, itt senki sem az, akinek hiszik.
Ig en, ezek valban eg yszer emberek. A fiatal rendez azonban izg almasan jtkos
polifnival mutatja be ket. A zrkpen pldul az idsebb fivr j kedvese, a faltets hlg y
keblre hajtja a fejt, mikzben a rendrk azt kiltjk a hta mg tt: Ne mozduljon! Biztos
vag yok benne, hog y a hs leg szvesebben csakug yan ezt tenn. Sorsa tbbfle rtelemben is
beteljesedett. Mert Hal Hartley tisztban van azzal, hog y a boldog sg csak eg y pillanat, de g y
ltszik azt is tudja, mikor kell az idt meg lltani.

Az alzat szabadsga
Tbb mint hsz ve annak, hog y Kolozsvrott meg ismertem Bodor dmot. Minden lert sora
meg alzan filmszerbb volt, mint amit valaha is forg attam rta Gothr Pter j filmjvel
kapcsolatos jeg yzeteiben. rthet, hog y A rszleg cm Bodor-novellt lnyeg ben s rszleteiben
eg yarnt forg atknyvnek tekintette, amikor majd msfl vtizedes tervezg ets utn tavaly
vg re nekifog hatott a forg atsnak. Szig or, szinte htatos hsg g el mondja el jra pontrl
pontra a trtnetet. A fig urkat s a prbeszdeket is tveszi, a cmet sem vltoztatja meg , s eg y
narrtor-hang alkalmazsval mag t az elbeszlt is meg idzi.
De lehet-e ekkora alzattal ntrvny filmet kszteni? Az eredmny ktsg kvl azt
tanstja, hog y lehet. St az a meg g yzdsem, csak g y volt szabad. Mert ez a stlus a novella
leg mlyebbrl fakad, leg rejtettebb zenett kzvetti a ltvny nyelvn. Mintha az
eladsmd alzata mag a lenne az zenet. Mindez nem pusztn a meg mutatott trg yakkal s
emberekkel kapcsolatos, hanem inkbb a meg mutats mikntjvel. A kpek nma jelbeszdvel.
Nehz errl beszlni, mg is meg prblom.
Annak a vzinak a felvillantsval kell kezdeni, amelyet Gothr az elbeszls
krnyezetrajznak meg jelentsvel ltrehoz. A trtnet expozcijban eg y lepusztult,
primitv ipari civilizci barbr kpe trul elnk. A szereplk mag yarul beszlnek, tbben trik
a nyelvet, nem anyanyelvk, romn mondatok is elhang zanak, jelzsl, hog y valahol
Romniban vag yunk, s felteheten a dikttor halla utn. Ebben a miliben ismerkednk meg
Weisz Gizellval, a novella hsvel, akit kineveznek eg y tvoli rszleg vezetjnek, ahov
nyomban el kell utaznia. A cselekmny g erince az utazs.
Gothr s a kivl operatr, Vivi Drag an Vasile kkesszrke kpeinek meg dbbent trg yi
hitele azonban nem szkti be, inkbb kitg tja a szveg rtelmezsi horizontjt. Annak a
ktnapos tnak, amelyet a csodlatos Nag y Mari ltal alaktott Weisz Gizella meg tesz, tbb
dimenzija van. Az els szint: a valsg ra val rdbbens. A mrnkn eg yre inkbb felismeri,
hog y rszleg vezeti meg bzatsa valjban szmzets. Baljs jelek fig yelmeztetik erre:
beletrnak a holmijba, fehrnemjrl leszaktjk a cmkt, meg fosztjk szemlyes trg yaitl.

De az llomshelyhez kzeled Weisz Gizella mintha visszafel haladna: az idben. Ez a

msodik szint. Az autbusz s a vonat utn sdi kzihajtnyon utazik, majd lovas kocsira l,
vg l g yalog osan folytatja tjt. S ekzben kiszakad a szennyes-torz emberi kzeg bl, s
meg rkezik a havasok kopr, de romlatlan vilg ba. Ahol nem marad mr semmije, csak az
alzata.
Harmadik szint? Vag y a sokadik? A lnyeg az, hog y a szmzets eg yben felszabaduls is.
Bizonyra ezrt kezdi a hsn j lett a menytes hzban jelkpes tisztlkodssal. Weisz
Gizella meg oldja derekn a g ombokat, letol mag rl minden ruht, ujjval meg fricskzza a
vizet, aztn belel Krltte kicsi hullmokban remeg a vz.

Cse(h)mege
g y kezddik, mint a mese. Ivn Csonkin eg yszer kiskatona, nincs rajta semmi rendkvli.
Kt szeme van, meg eg y orra. Felettesei eg yszer eg y elromlott replg p rzsvel bzzk meg
Vrsfalva hatrban. szorg almasan rkdik is eg y ideig , m meg ismerkedik a tzrlpattant
s ig en-ig en jszv postslnnyal, akit sokkal, de sokkal vonzbbnak tall, mint a bedg ltt
g pmadarat. Idilljknek mg a hbor kitrse sem vet vg et, minthog y a mi Vnynkrl a
leg teljesebb mrtkben meg feledkeztek felettesei. lett az ismeretlen katona, bizony m.
Aztn eg y szp napon eg yik harag osa tollat rag ad, s ber szovjet polg rhoz mltan meg rja az
illetkes hatsg nak, hog y eg y km rejtzik a faluban. Mg hozz nem is eg yedl, adja tovbb
az elhrt tiszt a parancsnoknak a hrt, hanem a babjval. Elkpzelhet, mi lesz ebbl.
n azrt meg mondom: az utbbi vek leg jobb filmvg jtka. Az Ivn Csonkin kzkatona lete
s klnleges kalandjai (Zivot a neobycejna dobrodruzstvi vojaka Ivana Conkina) mg ennl is
tbb. Mlt Ji Menzel korbbi remekeihez, ami nag y sz, de tnyleg . Nem a Srgyri Capriccio
lrai humora jellemzi, inkbb a Hvirgnnep s Az n kis falum g roteszk tnusai jelennek meg
benne. Sokan taln meg lepdnek, hog y a mester ezttal orosz tmt dolg oz fel oroszul beszl
mvben. m a rendez, mint mindig , most is h nmag hoz. Mit is tehetne mst szeg ny, ha
csak eg y van belle.
Vlag yimir Vojnovics emig rns r knyve alapjn a szovjet rendszer bohzatba hajl
szatrjt adja, sziporkz tletekkel, amelyek a kedlyes hang ulat, zsnerfest expozci utn
eg yre g yorsul temben zporoznak a nzre, a nag y, klasszikus komdik szablyai szerint.
Menzel meg csinlta, amire ktsg kvl t szemelte ki a mozg kp mzsja: a keleteurpai
komdit. Svejki tapasztalatokkal, mulatsg osan kifordtott szocrel kzhelyekkel, menzeli
zsenialitssal. g y ltnk Vrsfalvn, mondja, s komikus ltomsval lezrja a mltat. A film
humora ezrt olyan felszabadt s meg tisztt erej. Bizonyra ez okbl fnykpezteti a
zrkpen a hssel, s kedvesvel felszll replg pet g y, mintha a moziterem is hozz lenne
kapcsolva, s azt is vontatn mag val.
A Gennag yij Nazarov ltal kivlan jtszott Ivn Csonkin, mint jeleztem, affle orosz Svejk,
akit a rendez mlysg es rokonszenvvel s meg rt szeretettel brzol. Hog y is van ez? Orosz?

Vag y inkbb cseh? Esetleg ms? Oly mindeg y. Eg yszer ember, akinek kt szeme van, meg eg y
orra, holdvilg kpe, s jsg os, br kissg eg yg y mosolya. s akinek a szve, az rzki valja,
g y ltszik, leg albbis Menzel remnyei szerint, romlatlan maradt. Ami nem is csoda, hiszen a
g ondvisels a kedves Nyra kpben (a lnyt Zora Burjak alaktja, nag yszeren) ig en
hathatsan seg tette. Csoda azrt mg is trtnik, mert a g p mag tl meg javul, s g y
emelkedik a mag asba Ivnnal s a babjval. No s a bandjval, vag yisht velnk.

Holdnvr megprbltatsai
Giovanni Verg a, a verizmusnak nevezett olasz realizmus fnykornak nag y alakja fiatalon,
harmincves korban rta Egy apca trtnete cm reg nyt, amely mg a letn romantika
rzelmi g azdag sg t is meg rizte. A knyv hse, Mria, nem sokkal felszentelse eltt dbben
r, hog y elsznt erfesztsei ellenre sem kpes lekzdeni szerelmt. Meg vallja rzelmeit a
korbban elutastott fiatalembernek, aki mg mindig szereti t, de lett mr mshoz kttte.
Ebben az alaphelyzetben bomlik ki a llek drmja. Mg Diderot Apc-ja a hivats elleni elsznt
lzadsrl szlt, Verg a eg y tiszta szv, nfelldoz lny meg prbltatsrl beszl, a
Hamupipke-motvumot a csaldi krnyezet s a szicliai mili sokszn kpbe szvi.
A hetvenkt ves Franco Zeffirelli, blcsen s mlysg es belerzssel, a trtnet llekrajzi
vonatkozsait emeli ki a reg nybl ksztett filmjben, amelyet nlunk Egy apca szerelme (Storia
di una capinera) cmen jtszanak. A cselekmny bevezet szakasznak kpei, finom utalsokkal,
a hsz vvel korbbi m, a (npszer zens mfaj keretei kztt) szpsg es Napfivr, Holdnvr
jeleneteit idzik, m ez a mostani alkots annl komorabb, st, trag ikusabb. Mria, ez a kedves,
meg sebzett Holdnvr, akit a trkeny bj, ztekintet, s ig en plasztikus alaktst nyjt
Ang ela Bettis jtszik, ezttal, mag nyosan vvja harct nmag val, nmag rt. Zeffirelli tbb
hron szlaltatja meg e fjdalmas dallamot. Test s llek, a fldi vg yak s az tszellemlt
szziessg , az g i s fldi szerelem drmjbl keser felismersek fakadnak, m az a
meg tisztt sejtelem is kicsendl, hog y a makultlan szeretet mg is kpess teszi Mrit a
lemondsra, s ez meg menti t a krhozattl, de attl az ldozati szereptl is, amit Ag ata nvr
kpvisel (Venessa Redg rave meg rendt epizdalaktsban).
A film taln leg szebb jelenete, amikor a novcia meg tudja, hog y a szeretett ifj felesg e
g yermeket vr, s csak annyit mond: Eg y l g yermek tbbet jelent, mint eg y lom. s
visszameg y a kolostorba. Apca lett, immr vg rvnyesen.
Franco Zeffirelli a lelkillapotok g azdag , vltozatos skljn bontakoztatja ki a cselekmnyt.
Az expozcit kpez kolerajrvny komor nyitnya utn a bks csaldi otthon idilli kpei
kvetkeznek, majd a szicliai tj telt tnusai az Etna fenyeg et ltvnyval, aztn a kolostor zrt
tereibe vonul a kamera, s eg y mlyen hv llek mr-mr vg zetes verg dst szemlli,
tartzkodan, m nem titkolt eg yttrzssel. Sokat tud az emberrl, aki ezt brzolni kpes, s
keveset, aki rtetlenl, ktkedve fig yeli a ltottakat, mert bizonyra ilyen is akad.
Vg l Mria tg ra nyitott szemt ltjuk, amint rborul a jelkpes szemfedl. A drma vg et

rt, hog y kezdett vehesse az ig azi trtnet.

Kik azok az albnok?

Gianni Amelit n nem leg hresebb filmje, a Nyitott ajtk hatsra fedeztem fel mag amnak,
hanem a Gyermekrabl ltal, amit hrom vvel ezeltt lttam Bcsben az oktberi filmszemln.
rtam is rla azon nyomban eg y elismer mltatst Egy eurpai film cmmel, hang slyozva,
hog y Amelio mve az eurpai mozg kp leg jobb hag yomnyaibl tpllkozik. Azta a film
tbb djat kapott (akrcsak a Nyitott ajtk), mindenhol jtszottk, mg a mag yar televzi is
bemutatta.
A kivl rendez j munkja, a Lamerica, hasonlan mag as sznvonal alkots, s szintn
eurpai film, nemcsak minsg e s stlusa, hanem tmja szerint is. Arrl szl, amin az reg
kontinens (kivltkppen s kzvetlenl a keleti fele) keresztlment s meg y a kommunista
rendszerek sszeomlsa utn. A trtnet szntere Albnia, a cselekmny 1991-ben jtszdik.
Eg y olasz-albn veg yesvllalat alaptsa indtja el az esemnyeket. A moh, mindig ug rsra
ksz haszonvg y trsul itt a baksisra csing z eg yg ysg g el s kiszolg ltatottsg g al.
Nyug at s Kelet, szak s Dl tallkozsa a szkipetrok fldjn. Amelio elfog ulatlanul
szemlldik: kendzetlenl brzolja az albnok testi-lelki nyomort, de honfitrsait se kmli.
A vllalat nvleg es elnkl eg y ppen kiszabadult politikai fog lyot, eg y bennszlttet
szemelnek ki, akirl hamarosan kiderl, hog y valjban olasz katonaszkevny, s tven vvel
ezeltt elvesztette az emlkezett. Midn a leg nyek mg a Rosamundt nekeltk, nem pedig
a Litaliant. Ez a film msik dimenzija: mlt s jelen szembeslse. Az reg harcos rhelli az
elnksg et. Meg szkik ismt, kszl haza, Szicliba. Az olasz nag yfnk fiatal ksrje, Gino,
meg keresi, majd eg ytt vndorolnak. Errl az utazsrl mesl a film. Kalandreg nyt ltunk.
Abszurd pikareszket. Groteszk balkni balladt. Felejthetetlen kpeket: a koldul fikat a tren,
Terz anya szelden s eltklten imdkoz lnyait, a kitertett holttestet a teheraut platjn s
az asszonyt, aki nmn felajnlja a rszorulnak halott frje cipjt.
Hseink eg yre vadabb vidkre jutnak, kopr heg yek s betonbunkerek kztt vezet az tjuk.
Krlttk emberradat: az albnok exodusa a nag y lom, Olaszorszg fel. Kzben Gino sorra
elveszti a civilizci kellkeit: az autjt, a csomag jt, az tlevelt. s ezzel prhuzamosan (s
milyen g yorsan!) lekopnak rla a nyug ati kultra mag abiztosan flnyes g esztusai. S aztn
csak eg y arc a tmeg ben. Albn
Nzem Gianni Amelio szles ecsetvons, trg yilag os hang s ppen ezrt felkavar
filmeposzt, s azon g ondolkodom, kik is ezek az albnok. Lehet, hog y mindannyian azok
vag yunk?

Gyngy, tkr, kopors

Ismt eg y rtkes mag yar film, amely eg y klasszikus irodalmi m adaptcija, s ug yanakkor
ntrvny mozg kpi alkots! St, szerzi film, Kosztolnyi eg yni s eredeti vizulis
olvasata. Termkeny irodalmi inspircija alapjn prhuzamba llthat a Szrklet-tel, a
Woyzeck-kel, A rszleg -g el s Tarr Bla jabb munkival, mg is inkbb Huszrik Szindbd-jval
rokon.
Pacskovszky Jzsef Esti Kornl csodlatos utazsa cm filmje, tl azon, hog y a forrsm
rtkeit is felcsillant s stlusos alkots, mg kt klns szempontbl is fig yelmet rdemel.
Az eg yik a trtnettel mag val, a msik annak kpi elbeszlsvel kapcsolatos. A rendez
meg rzi a mest, az irodalmi szveg ltal eg yszer mr elmondott epizdokat, csakhog y
Kosztolnyi kt ciklusbl ll novellafzrben, a modern prza trekvseivel sszhang ban,
szaktott a jl meg formlt trtnet eszmnyvel, s nem akarta a tnyleg esen meg trtnt,
sszefg g histria benyomst kelteni. Pacskovszky szinte tveds nlkl feltallja mag t
abban az izg almas, kztes dimenziban, amelybe az r nyomn haladva kerlt, ahol a fny
nem kvlrl jn, hanem bellrl, eg y szubjektv cselekmny tredkes kzeg nek sajtos
trvnyei szerint.
A fiatal, mg plyakezd rendez az utazs motvumnak polifon kpi kibontsval tg as,
de szig oran szerkesztett teret biztost a vizulis fantzinak. Kt idskot vett eg ymsra: az
eg yik a fiatal Esti Kornl a teng erhez, a msikon az reg ed, beteg hs utols felolvassra
utazik. E dramaturg iai meg olds trs nlkl rzkelteti, hog y a trtnet valsg os milije a
llek, s ezltal a kpek voltakppen a lelkillapot kivetlseiknt rtelmezhetk. Mt Gbor
intellektulis jtka eg ysg es keretbe fog lalja a hs s az elbeszl, az utaz s a valsg os r
eg ylnyeg , mg is ketts portrjt. S aztn a clba rs lmnyben eg yesl a szpsg , a
mvszi ihlet s a hall. Az r kedves szavaival: a g yng y, a tkr s a kopors.
m llek s nyelv Kosztolnyinl elvileg azonos, a g ondolkods pedig a jelek tudatos
hasznlatt jelenti. S ez az a msik szempont, ahonnt nzve Pacskovszky filmjt g retes
alkotsnak lehet tekintennk. Mert nem eg yszeren tveszi (ahol lehet) az r nyelvi
meg oldsait, hanem ezek vizulis kibontsra is eredmnyes ksrletet tesz. Ahog y a vasti
flke bels terbl kilp, ahog y elvonatkoztat a konkrt ltvnytl, s az a knnyedsg , amivel
tlendl eg yik idskbl a msikba, az eg y nag y v rendezi plya g rett hordozza.
Ig az, kivl trsra is lelt Gzon Franciscban, akinek rzkeny fnykpezse, festi bels
terei, rnyalt portri s finom vg sai hitelesen kzvettik a rendezi lmnyt. Eg y vilg rl,
amely emberi volt. s szp. De elmlt. Az utols kpen Esti Kornl halott szeme mered rnk
eg y tkrbl. Ez a tkr: a film. De nemcsak koporst mutat. Gyng yt is.

Szavak, arcok, kpek

A fiatal Milko Mancsevszki Es eltt (Before the Rain) cm ang olfranciamacedn filmje, amely
tavaly meg kapta a velencei fesztivl Arany Oroszln-djt, hrom epizdbl ll. Ezek azonban,
az effle szerkesztsmd szoksos lazasg val szemben, ig en szorosan eg ymsba fondnak.

Mindeg yik eg y-eg y rtelmetlen hall trtnett mesli el. A trag ikus triptichon teng elyben
eg y fotriporter alakja lthat, aki mag a is az irracionlis ldkls ldozatv vlik.
A film ktsg kvl rtkes m, m plyakezd alkotsrl lvn sz stlusa mg nem
ig azn kirlelt s eredeti. Nem azt rovom fel, hog y a macedn Mancsevszki, eg ybknt ig en
tudatosan, eg yik mesternek, a szerb Alekszander Petrovicsnak hres alkotst, a Tallkozsok-at
kveti, mert ennek mg zenetrtke is lehet. Kevsb tudok meg bklni viszont azzal, hog y a
rendez, nyilvn a koprodukci knyszert krlmnyeibl addan is, tlsg osan
alkalmazkodott a nyug ati mozinz zlshez. Ez kzhelyszer jelkphasznlatot eredmnyez
(brnyok szletse, a nma meg szlalsa, a meg tisztt, a vrfoltokat lemos es), s fknt a
krnyezetrajznak a llekbrzols s a motivci krra trtn elhatalmasodsval jr,
minteg y meg fordul a httr s az eltr viszonya, arnya.
A cselekmny centrumban a londoni jelenet ll, ez is a leg jobb: eg y vlflben lv
hzaspr az elkel tteremben pp az elkerlhetetlennek ltsz szaktsrl beszlg et. Szolid
polg ri drmt ltunk, intim rszleteket tudunk meg . A fiatalasszony terhes, az j kapcsolat
miatt mg is elhag yni kszl leend g yermeke apjt. Benssg es enterirk, tapintatos
flkzelik, bizalmas premier plnok laza fzre bomlik ki elttnk. A httrben eg yszercsak
eg y torzonborz balkni frfi szvltsba kezd az eg yik pincrrel, aki bizonyra a honfitrsa, eg y
id utn azonban tvozsra brjk. m kisvrtatva visszatr, lvldzni kezd, s tbb vendg et
meg l. Kztk az imnt emltett frjet is.
A jelenet flelmetesen ironikus. Azt a meg dbbent rtetlensg et rzkelteti, ahog y a
Nyug at a balkni esemnyeket szemlli. Sajnos a film, a nzpont bizonytalansg a
kvetkeztben, rszben mag a is ezt a mag atartst tanstja. Romantikus misztikba burkolja a
vronts tnyeit, ami ktsg kvl ig en ltvnyos, m az eg zotikum g yakran elfedi a valdi
folyamatokat. A film bevezet s zr harmada Macedniban jtszdik, termketlen, vad
helyek kztt, eg y si szoksok uralta vilg ban, ahol trzsi viszlyok s vrbossz puszttja az
letet. Ahol meg llt az id valamikor a harmincves hbor korban. Mintha mg nem mentek
volna ki a trkk. Ezt az idtlensg -lmnyt sug allja a kitnen meg oldott, nmag ba
visszahajt, krkrs kompozci.
A feszes, zrt szerkezet ezttal szintn stt-ironikus funkcij, mivel azt sejteti, hog y csak
a filmnek van vg e, a trtnetnek nincs.

Szerelmes, szellemes romnc

Mi tag ads, el vag yok bvlve! A Nyakunkon az let cm film fiatalos bja, szintesg e s
btorsg a eg yszeren levett a lbamrl. Ig az, mondhatnm, hog y ezt vag y azt taln msknt
kellett volna, de nem teszem. Elfog ult vag yok. A kellemes szrakozs s a mlyrl fakad
valloms ritkn jr g y eg ytt, s ez a lnyeg .
Ami a film huszonves, friss diploms hseivel meg trtnik, persze nem j, csak k hiszik
annak. Szembeslnek a plyakezds nehzsg eivel, anyag i g ondokkal, a kibrndt, g oromba

tnyekkel, mindazzal, amire a m eredeti cme (Reality Bites) oly tallan utal. A szerelmi
bonyodalom sem ismeretlen: csak hosszas kerlt meg ttele utn tallnak eg ymsra azok,
akikrl pedig mindenki ms tudta (a nzk is), csak k mag uk nem, hog y eg ymsnak lettek
teremtve. A hag yomnyos tmt az jmdi nzpont avatja lmnyszerv. A rendez, Ben
Stiller ug yanis jtkosan komoly irnival brzolja hseit, mikzben, remek fog ssal,
nmag t is belehelyezi a kpbe, eljtszva a nyernek ltsz, m vg l mg is hoppon marad
yuppie-t.
s ahog y e fiatalok sajtjukknt meg lik ezeket az rknek ltsz problmkat, az
ktsg kvl eg yni s eredeti, s ettl rdekes s tanulsg os ig azn a film (az idsebb korosztly
szmra is). Ezltal kpes eg y eg sz g enercirl hiteles kpet rajzolni. Ennek a nemzedknek
alapvet lmnye a mag rahag yottsg . Msok tanulhattak a szleiktl, vag y leg albb
meg vvhattk apikkal a mag uk kzdelmt. Az szleik azonban eg yszeren rdektelenn
vltak. Hseink kszen kaptak tlk eg y arc nlkli civilizcit a mdiumoktl az AIDS-ig , de
ami ig azn fontos, arra mag uknak kell rjnnik. g y rtem, nemcsak a feleleteket, de a
krdseket is nekik kell kitallniuk. Lelaina s Troy romncnak ez a ttje. Nemcsak eg ymst
keresik, nmag ukat is. Nem knny. S mindezt szrakoztatva elmondani, ht az sem semmi.
Mert nsajnlat helyett felszabadult humor rad a filmbl, az letrzs meg hatroz
elemeknt, no s a helyenknt tlcsordul rzelmek ellenpontjaknt is, ami meg bzhat
arnyrzkrl tanskodik. Ez jellemzi a sznszek rett jtkt is, lkn Ethan Hawke-kal s
Winona Ryderrel.
Winona... Ksz csoda ez a lny. Ezt mr- akkor lehetett tudni, amikor Gena Rowlands
partnereknt eljtszotta Jim Jarmusch taxisg irljt az jszaka a fldn cm filmben. A kisujja
rezdlsben is llek vibrl, arcjtka vizulis tanulmny az ezredvg emberrl. Lelainja
ellentmondsokbl sztt, m irig ylsre mltan eg ysg es szemlyisg . Trkeny s aclos,
kibrndult s leters. Nem g yakorl szz, ahog y mondja nmag rl eg yszer, mert
tapasztalt, st csaldott, mikzben rtatlan s tiszta. Azt mondjk, Winona a jv sztrja.
Szerintem sokkal tbb is lehet: Gena Rowlands mlt rkse. Csak neki is kldjn az g eg y
Cassavetest.

Szeptemberi szzszorszp
A Muriel eskvje (Muriels Wedding ) ausztrl film, eg yike a tvoli szig etorszg sznvonalas
mozg kpeinek. Helyi tmt dolg oz fel, jelleg zetes fig urkkal s sznekkel, a helyzetek
mg is ismersek. A rendez-forg atknyvr Paul J. Hog annak ktsg kvl van nll
mondanivalja s sajt ltsmdja, de knytelen alkalmazkodni a npszer film, azon bell az
desbs vg jtk stlushoz, bevlt fog saihoz. Ezrt rezzk g y, hog y nhny meg olds
visszakszn. Ezzel eg ytt a film kellemes meg lepets. A jelenetek eg y rsze szeptemberben
jtszdik, m Ausztrliban, mint tudjuk, ilyenkor tavasz van.
A trtnet hse eg y kedves, telt idom, flszeg -g tlsos vidki lny, akinek minden lma,

hog y frjhez mehessen. Szabad idejben menyasszonyi ruhkat prblg at klnbz

zletekben, lefnykpezteti mag t, majd a kpet berag asztja eg y albumba, s vrja a nag y -t.
De nem kell senkinek. Mg kelektya bartni is kikzstik, ne lg j folyton rajtunk, mondjk
neki, elriasztod a hapsikat, hog y nzel ki, eg ybknt is hog y lehet manapsg az ABB-t meg a
hetvenes vek tnczenjt hallg atni, micsoda ciki.
s valban, Murielen nem seg t senki s semmi. Se az apjtl csaklizott dollrezrek, se a
lopott ruha, de mg jsttet, bolondos bartnje se, akivel eg ytt prblnak szerencst
Sidney-ben, kiss a chytilovi szzszorszpek mdjra. s akkor, g y tnik, mg is
rmosolyog a szerencse eg y dl-afrikai szbajnok szemlyben, akinek az olimpiai
rszvtelhez leg albb annyira kell az ausztrl llampolg rsg , mint a mi Murielnknek az
eskvi csokor, g y ht meg llapodnak. Muriel vg re frjhez meg y.
De aztn... A trtnet bvelkedik fordulatokban, ig azbl azonban a felvillantott sorsok
teszik rdekess. Ilyen az ng yilkossg ba kerg etett anya alakja, aki irnt csak Muriel rez
rszvtet, de mg sem vette szre, mikor az eskvi sokadalomban szernyen-sutn lldog lt
a lnynak vsrolt ajndkaival. letismeretre s llektani rzkre vall a film keserdes
meseszvse is, mlabba ztatott derje, fanyar mosolyt idz alaptnusa. s j a
krnyezetrajz, a brg y, lhetetlen csalddal, s a kisszer-ostoba vidki vrossal, amelyet
jellemz mdon Delfinztonynak neveznek.
A film leg fbb rtke a cmszerepet alakt, rendkvl tehetsg es Tony Collette sokszn
jtka. Remek humorrzke van, s kivlan rti a g roteszk sznezst. Szereprtelmezse, ig en
cltudatosan, ahhoz a katartikus felismershez vezet, hog y vllalnunk kell nmag unkat, s meg
kell keresnnk azt a lnyt, aki a lelknkben lakik, s a nevnket viseli. Ezt a Murielt mutatja fel a
film befejez jelenetben, midn a nv rett lny bcst vesz a Delfinztonytl. A huszonkt
ves sznsznnek ez a msodik filmszerepe. Azt hiszem, mg hallunk rla.

Partravont halak
Alig hanem Francis Ford Coppola leg jobb filmjt lthatjk azok, akik most jeg yet vltanak a
pcsi Apollo terembe. A Rablhal (Rumble Fish) erteljes, szig oran szerkesztett, puritn stlus
drma. Klasszicizl eg yszersg e nha eg szen meg lep, klnsen, ha a rendez
leg ismertebb, barokkosan bonyolult s tldimenzionlt alkotsaihoz viszonytjuk. Ez az
eg yszersg persze hallatlanul kiszmtott s tudatos, de ppen ezrt olyan hatsos. A komor
kpsorok, les rnykok, a flelmes dobszlkkal ksrt kemny kontrasztok mindvg ig
eg ysg es hang ulatban tartjk a filmet.
A Rablhal teht sznvonalas alkots. Csak kiss ksn rkezett meg hozznk. 1983-ban
kszlt, s az id, g y tnik, eg y ponton azrt mr kikezdte. Jelkphasznlata, ha nem is
neveznm elavultnak, de ma kiss divatnak ltszik. Ez azonban Coppola ms mveire is
jellemz, csak azokban a dsan burjnz sallang ok inkbb elfedik e problmt, mg ebben a
vilg os s tiszta szerkezetben itt-ott leleplezdik a dolog .

A halakra g ondolok, amelyek a nyolcvanas vek amerikai fiatalsg nak rossz kzrzett,
ltalnos lg szomjt ttog jk felnk az akvrium veg n t. Ez a film fmotvuma, s
tag adhatatlanul szorosan kapcsoldik a cselekmnyhez s a jellemekhez. Az eg yik fhs
ug yanis, a Motorbiciklis (Mickey Rourke leg ends alaktsban!), mag a is eg y partra vont,
fog sg ba ejtett, fuldokl hal a szomor-blcs mosolyval, kiszabadtja sorstrsait
veg celljukbl, s be akarja doblni ket a folyba, hadd sszanak a vg telen cen fel. A
szabadsg vg ynak ez a klns-naiv aktusa a hs letbe kerl.
A motvumnak teht, hog y g y mondjam, funkcija van. Csakhog y a hal tlsg osan ismert,
s ezrt knnyen rtelmezhet metafora. Amerikban is eredmnyesen kifog tk mr tbbszr
Moby Dick-tl Santiag o zskmnyig . Ig az, Coppolnl a halak ironikusan kicsik, tovbb piros
s kk sznek, s eg y fekete-fehr filmben ez akkor jszer meg oldsnak szmtott, de nag yon
is kzvetlenl utal a csillag os-svos lobog szneire.
A film eg ybknt eg y klvrosi trtnetet mond el a bandk alkonyrl, mikor a srcok
mr tbbnyire cltalanul tik-verik eg ymst. Amikor ldklnnk s csatznunk nincs mirt,
de kell, ahog y a klt mondta mshol, ms idben. Sajnljuk e fiatalokat, mert vdtelenek s
rtatlanok. A bnt mg az elz nemzedk kvette el. Nem vletlen, hog y Coppola Dennis
Hoppert, a nag y filmeld, a Szeld motorosok sznsz-rendezjt krte fel, hog y jtssza el a
lecsszott, alkoholista apa fig urjt.
A trtnet msik hse, Rusty James (Matt Dillon) olyan szeretne lenni, mint a btyja, a
Motorbiciklis. Annak halla utn rkli a hres ktkerekt, s elszg uld vele. Az utols kpen
meg pillantja a teng ert. De lehet, hog y ez is csak lom, csalka lebeg s.

A szmztt forgatknyvr
Ha valakit kiutastanak a sajt hzbl, az bizony kellemetlen. Ha ezt a szerencstlent mg az
lettl is meg fosztjk, az szmra ktsg kvl trag ikus. Eg y film hsnek a halla adott
esetben rszvttel tlti el a nzket is. m ha ez a szerepl nem ms, mint a trtnet szerzje,
mondjuk, a film forg atknyvrja, akit csak g y eg yszeren likvidlnak a bonyodalom kells
kzepn, az mr olyan csaps, amit csak a francia j reg ny keretei kztt lehet valahog y
elviselni.
De ha a forg atknyvrt szmzik nnn szveg bl, akkor vajon befejezhet-e a mese? s
ltezik-e eg yltaln a film?
Persze, ltezik, hog yne ltezne. Ez a cme: Tbolyt zrejek a Kk Villa krl (Un bruit qui rend
fou). Mind a szz perce arrl tanskodik, hog y van. Szz percig nzzk, s utna mg hossz
ideig tpreng nk a ltottakrl. A film csak ekkor kel letre ig azn! Amikor kpzeletnk bels
mozijban vettjk le a jeleneteket. A sajt forg atknyvnk szerint? Lehetsg es. Taln
kevesebb komolykod pzzal s mg tbb jtkkal, mint eredetileg . Mert mr mi vag yunk a
szerzi.
Csakhog y elvileg mg sincs film, leg albbis a sz hag yomnyos, auktorilis rtelmben

nincs. Mint ahog y az r-rendez, Alain Robbe-Grillet szerint a mvszet s a vilg viszonya
is alapveten problematikus, mivel a dolg ok s a rluk alkotott kpeink sem feleltethetk meg
eg ymsnak. No s mi mag unk azonosak vag yunk-e nmag unkkal? Ezek a krdsek a Husserl
utni filozfia kzhelyei, ez ktsg telen, csakhog y a mozg kpen nem nag yon vetdtek fel
Robbe-Grillet eltt. Nla viszont csstl a nyakunkba zdulnak. Hsnjt, a Santa nev lnyt, a
Kk Villnak nevezett bordlyhz lakjt (fog lyt?) bizonyra ezrt jtssza kt sznszn, eg yik
a jelenbeli, msik a mltbeli kpeken. A titokzatos bolyg hollandirl, Frankrl pedig nem
lehet tudni, hog y l-e mg , vag y csak a ksrtete jelenik meg a trtnetben, de lehet, hog y
puszta rzkcsalds, hiszen a vitorlsa is teljes szlcsendben suhan a vzen.
Nem tudjuk, hol vag yunk, s hog yan kerltek eg y g rg szig etre a knaiak a mah-jong
dominkkal, amelyeknek rjt zaja stt hullmversknt ksri a kpeket. Mikzben e kpek
ironikus tncot lejtenek s furn-knnyedn szkellnek az id klnbz skjain s a fikci ms
s ms szintjein. s termszetesen azzal sem vag yunk tisztban, hog y ki lte meg a lnyt,
meg halt-e eg yltaln, s hog y kit rejt a kripta. s amit ltunk, az bng yi trtnet-e vag y
ksrtethistria? Esetleg csak lom?
Eg yszval semmit sem tudunk. Mg is g y rezzk, s ez alkalmasint Alain Robbe-Grillet (s
a tantvnybl munkatrsv ellpett Dimitri de Clercq) leg fbb rdeme, hog y ez a nemtuds az ismeret eg yik lehetsg es fajtja. s ez a nem ltez film a mozg kp eg yik rvnyes
meg valsulsa.

Tparti elgia
John Sayles az eg yik leg ismertebb fg g etlen filmes Amerikban, aki mindeddig ellent tudott
llni a nag y stdik csbtsainak. Olcs filmeket kszt, a htkznapok eg yszer esemnyeivel
fog lalkozik. Hsei tlag emberek, akiket tapintatos rzkenysg g el, finom belerzssel szemll.
Kitn meg fig yel.
A Passion Fish kt mai asszonyrl szl. May-Alice sokrszes szappanoperk npszer
szereplje, aki eg y autbaleset kvetkeztben slyosan meg srl, s tolkocsiba knyszerl.
Elvonul a vilg tl, visszakltzik g yermekkora sznhelyre, louisianai hzba. Elkeseredsben
inni kezd, mindenkivel sszeveszik, g y tnik, killhatatlan, hzsrtos nszemly vlik belle.
j g ondozja, a fekete Chantelle ppen tl van eg y kbtszer-elvon krn. Kislnyt elvettk
tle. is menekl az emberek ell. Ig yekszik talprallni.
Ennyi. Kt szerencstlen nt eg yms mell sodor az let. Kezdetben ideg enl s
bizalmatlanul viselkednek, majd lassanknt meg rts s rokonszenv bred a szvkben a msik
irnt, s aztn meg prblnak eg ymsnak seg teni. Errl szl a film. Nincsenek vratlan
fordulatok, nem trtnik csoda, nincs happy end.
Ez eg y nag yon eg yszer film. Ilyenek is kszlnek odat, persze, nem Hollywoodban.
Emberi arcokat ltunk a vsznon. A May-Alice-t alakt Mary McDonnel szp, szomor vonsait,
a fjdalom, a beletrds s a ttova remny villansait a tekintetben. Alfre Woodard jtka

Chantelle szerepben rzkeny, meg bzhatan pontos mellkszlamot alkot. Tpreng

zong orafutam ksr eg y visszafog ottan mlabs heg edmotvumot. Kamaramuzsika lass
ttelekben.
Az arcok htterben eg y vadreg nyes tvidk eg zotikus kpe trul elnk. Vg telennek tn
rterlet, pag onyok, berkek, mocsarak. Kg yk, teknsbkk, vzi madarak, halak, kztk a
vg yakat esetleg beteljest passion fish is, a szerelem-hal. A felbukkan mellkszereplk
(bartnk, rokonok, tvsek) inkbb csak karikatrk. John Sayles tlzottan kilezi a mesterklt
civilizci s a romlatlan termszet jl ismert ellenttt, ennek kvetkeztben a tparti
elg iba harsny sznek veg ylnek, ami nmileg meg bontja a klnben eg ysg es hang ulatot, s
helyenknt kiss didaktikuss teszi a trtnetet. Pedig a kpek, e sokszor mulattat, mg is
felesleg es kitrk nlkl, nmag ukban is elg beszdesek.
Azt hiszem, John Sayles-nek be kellett volna rnie a kt nvel. Aztn mr nem is lett volna
szksg msra, mint a tpartra s eg y kamerra.

Pokoli idill
A Csalka napfny (Utomlennije szolncem) franciaorosz koprodukciban kszlt. De tallbban
kifejezi a film rtkrendjt s stlusnak lnyeg t, ha eg yszeren azt mondom: eurpai film.
Eltletek s elfog ultsg ok nlkli, s ppen ezrt knyrtelen szembenzs s leszmols a
mlttal, a modern mozg kp leg jobb sznvonaln. Mltn kapott rang os djakat.
Nyikita Mihalkov mve eg y nyri vasrnap jtszdik, 1936-ban, valahol a birodalomban.
Kotov tbornoknak, a polg rhbor leg ends tbornoknak otthonban bks, idilli hang ulat
honol. A rendez a r jellemz stlusrzkkel idzi fel ezt a lg krt, szaunval, kedlyesen
ropog falpcskkel, prolg levessel. Csehovi tnusok, laza jvs-menssel, oldott
cseveg ssel. Cseresznyskert. Virtuz kamarajtkot ltunk, g esztusokbl arcjtkbl sztt
zsnerkpet. s remek sznszi alaktsok sort, persze, de ez itt olyan termszetes, hog y
mondanom sem kellene.
A patriarchlis tabl kzppontjban a csaldf ll. A parancsnok. A Vezr harcostrsa.
Vonz, kzpkor frfi: mindenki tiszteli, felesg e szereti, kislnya rajong ssal tekint r. Apa
s lenya. Az letben is, mert a fszerepet a sznsznek is elsrang Mihalkov alaktja, Ng ya
alakjt pedig sajt kisebbik lnya kelti letre, kettejk intim sszjtka kln cikket rdemelne.
Baljs idill. Csalka napfny. Csal nap. Tudjuk, de g y mg nem lttuk. Mr a film elejn
g yakorlatoz tankok akarjk letaposni a g abont, ksbb minduntalan ttrk masroznak
perg dobokkal a kpbe, aztn a folyparton a frdzk kzt a polg ri vdelem g zlarcot
visel tag jai tnnek fel. Aki akar, mag a is ormnyos maszkot hzhat a fejre. Ebbe a milibe
toppan be Mitya, hossz tvollt utn, Kotov felesg nek rg i szerelme. Meg tudjuk, hog y
eg ykor a parancsnoknak is szerepe volt abban, hog y k elszakadtak eg ymstl. Szerelmi
hromszg , g ondoljuk, ironikus polg ri drma rklt (vag y lefog lalt) zong orval.
Mozg kpi remekls, ahog y ebbl az elkomorod derbl kibomlik a trag dia a mag a

vg zetes, kptelen log ikjval, s eg szen ms mdon, mint ahog y vrnnk. Ahog y a g yilkos s
ldozat szerepe felcserldik, a kpeken pedig vg ig vonul a titokzatosan fnyl g mbvillm. A
parancsnokrt hamarosan meg rkezik az a bizonyos fekete aut. A csald nem sejt semmit,
Kotov is trflkozik. Mkznak. De mr a pokol torncn vag yunk. s ott is voltunk.
A g roteszk jelenet a film cscspontja. Ami ezutn kvetkezik, nag yon hatsos ug yan, de
mr nem ez a sznvonal. Eng edmny a kzzlsnek, a mozinak.
A befejez szakasz ismert motvumokbl szervezdik. A pribkek izzadt homloka, Kotov
vresre vert arca, a dikttor mag asba emelked, hatalmas, el-eltorzul arckpe. Ezt mr lttuk.
s most, hog y jraperg etem mag amban a filmet, befejezem ott, ahol a fekete aut tvonul a
kpen s eltnik a bzamezn.

A vad lny s a civilizci

A vadember alakja a felvilg osods kornak eg yik leg kifejezbb jelkpe. Az eurpai
civilizci viszonylag ossg -lmnye fog almazdik meg ltala, a mvelt ember nkritikus
rdbbense arra, hog y nemcsak Robinsonknt, de Pntekknt is elkpzelhet az emberi lt.
Voltaire nemes lelk huronja vag y Bessenyei Gyrg y Kirakadese olykor mintha flnybe is
kerlne iskolzott trsaival szemben. Ksbb a romantika kultrcsmre s termszet irnti
nosztalg ija sokszor mr szinte g lrit rajzolt a tvoli erdk s vadszmezk eg yszer lakinak
feje kr, akikben az ember si romlatlansg a testeslt meg . Az amerikai bennszltt, aki
elsknt fedezte fel Kolumbuszt, g onosz dolg ot fedezett fel, mondta valaki.
A huszadik szzad meg rizte a tmt, de filozfiai rdekldssel kzeledett hozz. Lehet-e
emberknt lni a trsadalmon kvl? Hog yan viseli el a pszich a tarts mag nyt? Van-e
g ondolkods nyelv nlkl? Werner Herzog Kaspar Hauser-je a remekm szintjn bontotta ki a
trg yban rejl mozg kpi lehetsg eket.
Nem kis btorsg ra vall teht, hog y Michael Apted most jra vszonra idzi a tmt Nell, a
remetelny cm filmjvel. Ennek hsnje, eg y huszonves lny, eg yedl l a vadonban.
Ikertestvrt mg g yerekkorban elvesztette, mag nyos anyja nevelte, aki eg y szlts
kvetkeztben csak eltorzult szavakat tudott kiejteni, ezrt Nell eg y furcsa, mag a teremtette
nyelven beszl. Ner pirinke tui, mondja a tkrkpnek, ami taln annyit tesz: Ne srj,
kicsim.
Mert lenne oka a knnyekre. Anyja halla utn felfedezik, tudomst szereznek ltrl (ezzel
kezddik a film), s kezdett veszi eg y szomor, m szksg szer folyamat: elbb meg fig yels
al veszik, majd meg jelenik az jsg s a televzi, eg yszval a civilizci a mag a kvncsi
tolakodsval s szaktudomnyos ostobasg val. Nellnek meneklnie kell az t vdelmez
orvossal s annak kollg anjvel, aki ekzben: szeld tust is meg vv a vad lnnyal a frfirt. E
prost a Schindler listj-bl is ismert Liam Neeson s a vonzan intellig ens Natascha
Richardson jtssza.
A rendezs ltalban korrekt, de llektani szempontbl nem elg rnyalt, a termszeti

kpek szpek, m kevss eredetiek, nhny jelenet kiss sznpadias.

Hanem Jodie Foster csodlatosan jtszik a remetelny nem knny szerepben! Alaktsa
aprlkosan kimunklt, mindvg ig eg ysg ben tartott, nag yv teljestmny. Nelljbl
tisztasg rad s vg telen szomorsg . Embernek szletett, eg y baljs denben. Ha van
trag ikus naivits, e kedves, szeg ny, mag nyos lny bizonyra az.

A csodlatos posts
A Kisvrosi nnep (Jour de fte), Jacques Tati els jtkfilmje, 1947-ben kszlt. Az idsebbek
lthattk akkoriban fekete-fehrben. Jmag am leg albb tzszer meg nztem klnbz
filmklubokban. Tudjuk, hog y a filmtrtnet eg yik leg nag yobb alkotsa. Most a rendez lenya,
Sophie Tatiseff, restaurlta az eredeti, sznes kpit, s a nag y m e hiteles-meg jult alakjban
kerlt a kznsg el. m ez a nemes vllalkozs, valljuk be, majdnem remnytelen. Ez a film
annyira tkletes, olyan hibtlan, hog y napjaink mozijban szinte alig van eslye. Jacques Tati
az ang yalok nyelvn szl, de ma alig rtik ezt a beszdet.
szintn szlva sajt kora sem knyeztette. Mindssze t jtkfilm elksztsre kapott
lehetsg et (a Kisvrosi nnep utn sorrendben: Hulot r nyaral, Nagybcsim, Playtime, Hulot r
kzlekedik), utols kt munkja zleti szempontbl meg bukott, minden vag yona elszott.
Szeg ny emberknt halt meg 1982-ben. Kelektya Ang yal volt, ahog y mlt kritikusa, Andr
Bazin mondta rla.
Ht, ig en. Mert nzzk csak... Tati trtnetei? Zavarba jvnk. Filmjeinek ug yanis alig van
elmeslhet cselekmnye. A Kisvrosi nnep arrl szl (?), hog y eg y vidki teleplsre
vndorcirkusz rkezik. Van ott eg y hrihorg as, fura posts, Franois nev, aki mindenhol
felbukkan a biciklijvel, mindig seg teni akar, s llandan bajt kever. Ez minden.
No s a Tati-fle g ag ek? Zavarunk fokozdik. Mert ez a humor mlyen filozofikus
(helyenknt ig en kzel van a trag ikumhoz), szemlld termszet, diszkrt s szemlyes.
Mozg kpi humor, mint Chaplin, akinek Tati eg yenrang trsa. Kszldnk az nnepre?
nyit be Franois kedlyeskedve eg y szobba, ahol a hzig azda ppen a nyakkendjt kti.
Amikor becsukja az ajtt, meg ltjuk, hog y eg y halott fekszik kitertve az g yon. Aztn ott van
az a darzs, amelyik idnknt fel-felzmmg a szereplk krl. A posts vitustncot jrva
hajtja el mag tl, eg y paraszt lmlkodva nzi, majd kezd r a tncra, mikzben Franois
tovbb kerekez. Majd elmasrozik eg y fvszenekar. A cintnyros az tem szerint csapkodja
hang szervel a darazsat.
s Tati vilg szemllete? Nos, ez a leg meg hkkentbb a dolog ban. ug yanis rg ivg s,
konzervatv ember, s ezt nem is titkolja. Kispolg r. Filmjei eg y letn vilg ot brzolnak. Eg y
benssg es, kedlyes, otthonias vilg ot. Amely a mlt, s ezt Tati jl tudja. Meg rt humorral
szemlli, s kzben meg szakad a szve rte. Ezrt rad el kpein az a szeld mlab, amely
mveinek taln leg sajtabb vonsa. s a jv? Ht itt van ez a derk Franois. Aki eg y
dokumentumfilm hatsra meg prblja utnozni az amerikai postsok szdletes tempjt. Ez

a film leg zsenilisabb kpsora.

A Kisvrosi nnep teht rlunk szl. A posts neknk cmzett levelet kzbest. Neknk zen.
De vajon meg rtjk-e?

1996

Szerelem, szerelem
Hal Hartley filmjei dten eltnek az amerikai film hollywoodi eg yenfazonjtl. A rendez
inkbb a New York-i iskola hag yomnyait folytatja, s eredeti mdon hasznostja az eurpai
mvszfilm friss eredmnyeit. Leg jabb mve, az amerikai-nmet-japn koprodukciban
ksztett Flrt, amelynek forg atknyvt is rta, eng em leg inkbb Jim Jarmusch jszaka a
Fldn cm alkotsra emlkeztet, jllehet krdsfelvetse s ltsmdja ms. A Flrt is
epizdokbl ll, azonos helyzetekbe, ismtld szituciba helyezi hseit, s fig yeli, hog y azok
miknt viselkednek.
Arra kvncsi, vajon a helyzet knyszere uralkodik az emberen, vag y a szemlyisg az
ersebb, s kpes kitrni a mili szortsbl, eg yni vlaszt adni a krlmnyek kihvsra. Az
brzolt helyzet a lehet leg htkznapibb: eg y szerelmespr eg yik tag ja hosszabb idre
klfldre utazik, a msik nem tudja, van-e kapcsolatuknak ilyen mdon jvje, s nem jelent-e
tbbet szmra az a romnc, amely nemrg vette kezdett eg y harmadikkal, akinek szintn van
eg y hasonlkppen felbomlban lv kapcsolata.
Ezt mesli el Hal Hartley hromszor eg yms utn. Ms-ms szereplkkel ug yanaz
trtnik. Vag y mg sem? Eg y-eg y pisztolylvs zrja az epizdokat, ug yang y, mg is
mskpp. Mint ahog y a dialg usok is ismtldnek, m mintha a szavak jelentse nem ug yanaz
lenne: az azonossg s a mssg kztt lebeg nek, a nzre bzvn, melyik elemet rzi
meg hatrozbbnak. A vlasz szempontjbl fontosnak ltszik, hog y a Flrt-ben, Jarmusch
emltett filmjvel ellenttben, nem az eg yidejsg , hanem az eg ymsutnisg dominl. A New
York-i jelenet 1993-ban jtszdik, a berlini eg y vvel ksbb, a tokii pedig 1995-ben.
Ug yanazt eljtszatni hromszor, hog y mg se ug yanaz leg yen, ez mg nem lenne j, jl
ismerjk az idevg irodalmi s mozg kpi pldatrat Kurosawtl Mraiig , a nzpontvlts
mdszervel eg ytt, csakhog y Hartley, s ez roppant fontos, vltoz szereplkkel vg ezteti a
mveletet, ami tletnek kitn, br nem kockzatmentes.
A hrom felvons nem is eg yenrtk. A New York-i helyenknt szrkbb a kvnatosnl, a
berlini kiss klssg es a nemi szerepek mdostsval, ig azn az nrtelmez bettjelenet
dobja fel, s itt csendl fel Sebestyn Mrta szp dala, a Szerelem, szerelem..., a tokii epizd
azonban ig azi remekls, amely utlag az els kt rszt is meg emeli. E kiug r teljestmnyben
nem kis szerepe van a japn sznszek nag yszer jtknak (kzlk is hadd emeljem ki Miho
Nikaidoh alaktst), de az idkezels technikja is a tokii sznben a leg kirleltebb, s a
nzpont mozg atsnak irnija is itt rvnyesl leg inkbb.

Teht Hal Hartley a Hihetetlen igazsg, az Egyszer emberek s az Amatr utn j filmjben, a
Flrt-ben is kitallt valamit, amire oda kell fig yelni.

Az Eiffel-torony rnykban
Az jabb amerikai filmvg jtk ltalban g y viselkedik, mint eg y telhetetlen kamasz: mindig
a klnleg eset keresi, mert olthatatlan vg yat rez a nem-mindennapi irnt. Amit tbbnyire a
lehet leg szokvnyosabb formban ad el. Billy Crystal most meg prblt fordtani a dolg on. j
filmje, a Felejtsd el Prizst! (Forg et Paris!) a leg esleg htkznapibb trg yat vlasztja. Az
eladsmd viszont kifejezetten szellemes, st ironikusan ttteles. Vag yis Billy Crystal rjtt
valamire, amit az olaszok s a francik ug yan mindig is tudtak, de jobb ksn, mint soha,
szval felfedezte, hog y a filmvg jtk titka, leg albbis a hang osfilm feltallsa ta, nem a
komikus helyzet rendkvlisg ben, hanem a sajtos jtkfelfog sban, az elbeszls
eredetisg ben rejlik.
A tma tulajdonkppen mellkes. Mickey s Ellen trtnete annyira eg yszer s tlag os,
hog y ez mr szinte nem is trtnet, hanem mag a az let. Meg ismerkednek, eg y mmoros hetet
eg ytt tltenek Prizsban, majd sszehzasodnak, s aztn jnnek Amerikban az unalmas
htkznapok. Az Eiffel-toronynak hossz az rnyka g y nz ki, hog y elvlnak, de aztn
rjnnek, hog y eg ytt mg iscsak jobb, mint kln. Nna!
Ezt a cselekmny-semmisg et azonban Billy Crystal lelemnyesen kifundlt beszdhelyzet
ltal jelenti meg , azaz jtkosan idzjelbe teszi, amitl elkezd rdekess vlni a dolog . Eg y
barti trsasg tag jai meslik el eg ymsnak Mickey s Ellen esett valamilyen vendg lben,
mg hozz g y, hog y az asztalt eg yre tbben lik krl, s az jonnan rkezk szvik tovbb a
fura love storyt, friss hreket hozva, kedlyesen cseveg ve, pletyklkodva. Ez g y olyan
hang ulatos, mintha Woody Allen tallta volna ki.
Persze nem minden ennyire j. Sajnos, nem. A sznszi munka sszkpe pldul ig encsak
eg yenetlen. A fszereplk kitesznek mag ukrt, klnsen Debra Wing er kedves
termszetessg e tetszik, de a mellkfig urk alaktinak jtkt inkbb a g pies rutin jellemzi. A
dialg usok sincsenek meg felelen meg rva. Mindenki mindig jpofa szeretne lenni, llandan
valami szellemeset akar kivg ni, amibl g yakran erltetett ponkods lesz. Prizs olyan, mint
New York, csak eg szen ms, mondjk, a saltstlat zldsg eskertnek nevezik, s amikor
Mickeynek azonostania kell apja holttestt, kri, fordtsk hasra, merthog y mindig csak
tvozban ltta. Vag yis a szoksos hollywoodi zlsficamok sem maradnak el.
De ne vrjunk eg yszerre tl sokat. A Felejtsd el Prizst! g y is mlt a fig yelmnkre. Billy
Crystal jl tjolta be mag t, s valami fontosat meg tudott a filmvg jtkrl. Csak ksbb el ne
felejtse...

Csak azrt is hegy a dombunk!

Eg y kis g yban, eg y kis szobban, eg y kis hzban, eg y kis faluban szlettem, eg y nag yon
kicsi orszg , Wales dlkeleti sarkban. g y kezddik Christopher Mong er nletrajzi reg nye,
ez az iciri-piciri nag y mese Az Angol Aki Dombra Ment Fel De Hegyrl Jtt Le (The Eng lishman Who
Went Up a Hill But Came Down a Mountain), amelybl most a szerz kicsit meg toldva a
trtnetet filmet rendezett. Ez a hossz cm valjban eg y embernek, mg hozz a
fszereplnek a neve.
A jtkos kelta fantzia ug yanis lelemnyesen jellemz rag advnynevekkel ltta el a
histria sznterl szolg l heg ysg lakit. Az iszkost Flaska Evansnek hvjk,
meg klnbztetve pldul Kelkposztabajnok Evanstl s az utols tletre kszl Vilg vg e
Evanstl, a kocsmrost Kanos Morg annek titulljk (ki tudja, mirt), de van itt Telefonflke
Williams, mert a npek emlkeznek r, hol kezddtt eg ykor az illet fldi plyafutsa, st
lakik a teleplsen (fig yelem, honfiak!) eg y Mg walesibb Mrs. Jones is. Nekem leg jobban mg is
a falu bolondjainak szerept betlt ikerpr tetszett e vonatkozsban: az eg yik Tusk Thomas, a
msik pedig Tusk Thomas Testvre (vag y fordtva).
No de mirt hvjk hsnket annak a bizonyos ang olnak (lsd fent)? Mert a falu hatrban
emelkedik eg y heg y, a kimondhatatlan nev Ffynnon Garw (taln: fljnon g r), az els walesi
heg y, amit Ang lia fell rkezve meg pillant a vndor, ha netn erre tmad vndorolni kedve.
Ott kezddik Wales. 1917-ben, mikor trtnetnk jtszdik, kt ang ol trkpsz (az eg yik:
hsnk) azzal a feladattal rkezik a faluba, hog y mrjk meg a heg y mag assg t. Kiderl, hog y
984 lb mag as. Amit a walesiek rendkvl felhbortnak tallnak. Merthog y eg y korabeli
szabvny szerint csak s kizrlag az ezer lb feletti mag aslatok szmtanak hegynek, ami ennl
alacsonyabb, az csupn domb lehet, s mint ilyen r sem kerl az orszg os trkpre. Ha pedig ott
nincs heg y, akkor Wales sincs, csak Ang lia. Az pedig nem mindeg y.
Valamit ki kell ht tallni. Elvg re azon a nyavalys tizenvalahny lbon nem mlhat a
walesi nemzeti bszkesg . Hog y mit? Errl szl ez a kedves, bartsg os-otthonias leveg j
film, amely a rg i j vg jtkok blcs humort idzi. Idnknt, a film leg jobb pillanataiban,
mintha eg y Mikszthba oltott Dylan Thomas-novella elevenedne meg elttnk, valahol a j
palcok s a klykkutya-ciklus kztt.
Ig en rokonszenves, ahog y az elbeszls az irnit vltog atja a ptosszal, a g roteszk humort
a realista letkppel. s jk a sznszek is: Hug h Grant, aki szoksa szerint eg y meg nyeren
flszeg ang olt jtszik, a cardiffi Bettyt alakt Tara Fitzg erald, s fknt a Mregzsk-bl ismert
Colm Meaney, aki ezttal is kicsattanan hiteles fig urt teremt.
Eg yszval ezt a dombot (vag y heg yet?) rdemes meg mszni.

A hrom testr estje

Bertrand Tavernier filmjeit a mag yar kritika ltalban elg g tartzkodan fog adja.

Alkotjukat filmes publicistnak tartjk, ig nytelen, htkznapi tmkkal, reg ionlis

tnusokkal, s a kzpmeznybe helyezik. Bevallom, n ennl jval tbbre becslm t.
Szeretem oldott stlust, amely rnyalatokban g azdag , kedvelem csiszolt, eleg ns kpi
beszdmdjt, amivel mindig tbbet mond, mint amennyit mondani ltszik. Eg yszersg e
valjban ig nyes meg munkltsg , realizmusa sejtelmekkel teltett. Errl tanskodik leg szebb
filmje, a Vidki vasrnap, felidzve a szzadel impresszionista hang ulatt eg y reg fest
eg yetlen napjnak bemutatsn keresztl.
j mve, a DArtagnan lnya (La fille de dArtag nan), Dumas Sndor (hadd mondjam g y!)
ezerszer meg filmestett reg nynek folytatsa s ironikus kifordtsa ig azolja, hog y Tavernier
a kosztms mozg kpnek is avatott mestere. A tovbbsztt s kiss leporolt mese az kezben
csupa lelemny s jtk. Heloise, a leg ends bajnok kolostorban neveld lnya, vag yis Sophie
Marceau, a Hzibuli dvskje, szerteg az sszeeskvs nyomra bukkan. Felkeresi ht apjt,
(akit, micsoda meg lepets, s mekkora ajndk a nznek, Philippe Noiret alakt, Tavernier
kedves sznsze!), hog y ismt szksg van az eg ykori hskre. Csakhog y DArtag nan most eg y
kireg edett, keg yvesztett s nyug almazott katonatiszt, aki vvleckket ad, s szerny
honorriumokbl teng dik.
s bizony, jcskn eljrt az id a hrom testr felett is. Minden tag uk fj, cszuk van meg
aranyerk, de azrt nyereg be szllnak, hog y meg mutassk, szvk mg a rg i ritmusra dobog .
A film eg yik jelenetben pldul vakmeren meg msznak eg y hatalmas vrfalat, ig az, teljesen
felesleg esen, mert a vr res, s mint kiderl, eg ybknt is nyitva volt a kapu. Hsies, de
illog ikus, mondja a jzanabb Aramis, m az sszersg Mazarin bboroshoz illik, aki ennek
ellenre elfelejti fig yelmeztetni a leend XIV. Lajost, hog y soha ne vonja vissza a nantes-i
edictumot, s br eszbe jut a mulasztsa, de restell visszamenni.
A film elbvl anakronizmusai kzl nzznk mg eg yet! Hseink a hasonl histrikbl
jl ismert postakocsival indulnak tnak. De most nag yon furcsa ez a jelenet. Ug yan mirt?
Hamarosan rjvnk: dcg a kp, mert a kocsival eg ytt a kamera is rzkdik a rossz ton. Ez
a Tavernier-fle realizmus, g ondolnnk. No de hol volt a 17. szzadban kamera? Ha viszont ez a
felvevg p nem az brzolt vilg rsze, minthog y nem az, hanem az brzols eszkze, akkor
nem szabadna rzkdnia. A dcg s teht Tavernier szellemes fintora: a fikci leleplezse.
Ez krem, eg yetlen kp. s a filmnek mind a szzhuszont percrl lehetne valami okosat
szlni. De Tavernier bizonyra harag udna rte. Ez csupn eg y kalandfilm, mondan. Mi persze,
akkor is tudnnk, hog y nem csak az.

Szeptemberi rzsk
Clint Eastwood alig hanem lete leg merszebb feladatra vllalkozott, mikor meg filmestette
Robert James Waller bestsellert, a Madison megye hdjai-t. A trtnet ug yanis kt rett, st
idsd ember szenvedlyes szerelmi romnca knnyen rzelg ssg be fulladhatott volna a
vsznon.

Szerencsre nem ez trtnik, br a film utols harmadt azrt szpen vg ig lehet zokog ni,
m ez a hats ppen a trg y mrtktart kezelsvel fg g ssze. Mert Eastwood, a rendez, a
tmhoz leg inkbb ill, noha nem kzenfekven add eladsmdot vlasztotta: az
eg yszersg et. A cselekmnyszvs kellen, de nem tlzan realisztikus, a bevezet szakasz
az rnyalt krnyezetrajz s a fig urk plasztikus bemutatsa rdekben mg a lasssg , st az
esemnytelensg ltszatt, kockzatt is vllalja (tl hossz is, bizony), a fnykpezs nem
nag yon tletes, de mentes minden hivalkodstl, a plnvlaszts s a vilg ts eleg nsan
tapintatos, a vg s keresetlenl clirnyos, klnsen a befejez, g yorstott tempj rszben, a
zene flbemszan dallamos, de nem telepszik r a kpekre.
A szv hdjai (The Bridg es of Madison County) teht nzhet film, mert kiszmtottsg a
ellenre szintnek hat, messze jobb, mint az alapul vett lektr. Szerelemrl s felelssg rl
beszl, vg yakrl s lemondsrl, s arrl, hog y a szv nem rncosodik, csak az arc, ami kzhely,
de ig az. s a leg fontosabb: csak annyit mond el ezekrl a tmkrl, amennyit a mfaj
meg eng ed, s mg elbr.
Dicsrem a rendezt, meg rdemli, de hozzteszem: ezt a filmet Meryl Streep nlkl ilyen
szinten nem lehetett volna meg csinlni. Mert A szv hdjai az jutalomjtka. A kitn
sznszn a trtnet ng y napjba kpes eg y eg sz letet belesrteni. Csalhatatlan sztnnel
mozog szerepben, s formlja meg tekintetekbl, g esztusokbl s a llek mlyrl feltr
szavakbl Francesca jellemt, aki eg y ksei szerelem mmorban mindent elnyer az lettl,
hog y mindent elvesztsen. Nemcsak a vg re meg tallt, hozz val frfit, hanem azzal eg ytt
nmag t is. Meryl Streep ezt jtssza el: a boldog sg elg ijt.
Meg bzhat partnere a sznsz Clint Eastwood, a hallg atag hs, s ha ennek jtka eg szben
nem is mrhet Meryl Streep teljestmnyhez, nhny jelenete, g y a nma bcszs a szakad
esben, mlt partnerhez. Eastwood elg okos volt ahhoz, hog y tudja: a nag y sznszn
mellett csak ezzel a visszafog ott jtkkal van eslye, s ez a belts mg stlusrzkt is dicsri,
hiszen Francesca nemcsak fhse, de elbeszlje is a trtnetnek, teht mindenkppen neki kell
a film kzppontjban llnia.
De hol is llna, ha eg yszer Meryl Streep alaktja.

Lgermese a pityeri rablrl

Gothr Pter Haggyllgva Vszka cm filmje, mint tudjuk, az idei filmszemle fdjas alkotsa.
Vettse teht fontos esemny, s ami ennl is tbb: meg tekintse emlkezetes lmny.
A rendez, mint leg utbb A rszleg esetben, most is irodalmi inspirci alapjn dolg ozott,
m a forrsul vlasztott szveg ezttal inkbb a kzkltszethez ltszik kzel llni, semmint a
hivatsos literatrhoz. A nag y pityeri rabl trtnete ug yanis mfajt tekintve mese,
pontosabban: lg ermese, s mint ilyen, a huszadik szzadi folklr jelleg zetes alkotsa.
Lejeg yzje Marjna Kozirjeva, aki apja, Lev Gordon irodalmr elmondsa alapjn vetette paprra
a histrit, ez utbbi pedig a fehr-teng eri csatornaptsen raboskodva g yjttte. A mese a

Szumerki (vag yis: szrklet) cm szentptervri folyiratban ltott napvilg ot, idehaza a 2000
kzlte 1994-ben Bratka Lszl kitn tltetsben. rta a film szveg knyvt is.
Mindezt azrt rszletezem, mert a trtnetmonds tbbszrs tttelnek szem eltt tartsa
alkalmasint kulcsot knlhat szmunkra e film eg y lehetsg es rtelmezshez. Mert a Vszkrl
szl lg ermese a metamorfzis, a folytonos alakvltozs rzett kelti bennnk, ami valjban
s ez Gothr Pter keze nyomn bomlik ki ig azn a trtnet rteg zettsg eknt, a beszdmd
tbbszlamsg aknt
realizldik.
A
npkltszet
ismert
motvumai
korunk
fog alomkszlethez idomulnak-torzulnak, s lesz bellk pldul hullmos g riffog ly az
g ig r fn s vrehullat szardniakulcs, a tejeskcsg bl pedig fejeskcsg , s mag a a
cselekmny (a vrs vezrfonallal) a szovjet rendszer g roteszk szatrjv vlik.
Meg fellebbezhetetlen tlkezss, amely a szjhag yomny kollektv kzeg ben alakult ki, m a
rg zts, az tlet kimondsa az eg yni meg szlals nemes blyeg t hordja.
A rendez leg fbb rdeme e polifnia meg tlsem szerint maradand rtk vizulis
meg valstsa. Ebben kt kivl munkatrsra lelt. Az eg yik az operatr, Gzon Francisco, aki
tudatos s ig en feg yelmezett kpi stilizlssal illeszkedik a mesei hang ulathoz, mikzben a
sznesen fotog raflt alapcselekmnybe olyan fekete-fehr felvteleket illeszt, amelyeket
szndkos roncsolssal s lnaiv sznezssel eg y primitv vaskorszak dokumentumaiv alakt
t. Mt Gbor meslje pedig , pratlan szellemessg g el s jabb ironikus csavarssal,
eg yszerre tlti be a szentptervri krnyezetben, orosz sznszekkel, Makszim Szerg ejevvel s
Jevg enyij Szig yihinnel, az orosz nyelven forg atott film szinkronjnak szerept, valamint a
narrtor feladatkrt, aki a trtnet rszese s kvlll rtelmezje eg yben.
A nag y pityeri rabl viszont mg ma is l, ha meg nem halt.

Balkni ltoms indulatokkal

Emir Kusturica j filmje balkni csaldreg nyknt indul: kt jug oszlv hazafi a fhse,
mindketten Tito prthvei. Mrk a kommunista hatalom eg yik fembere lesz, aki eg y
pincealag tba knyszerti s fldalatti ltre krhoztatja a msikat, a mozg alom titkos rdekeire
hivatkozva, s elhitetve vele, hog y a vilg hbor odafnt tovbb folytatdik, mikzben a
kedvest is elszereti Petrnak. Ezt a trtnetet a rendez erteljes, vrb sznekkel adja el, a r
jellemz g roteszk tnusokkal.
A film cme, Underground, taln Dosztojevszkijre utal (Feljegyzsek az egrlyukbl), s mi, nzk,
a csaldi histria exponlsa utn arra szmtunk, hog y Kusturica a realits s a fantasztikum
eg ysg nek mozg kpi meg valstsra tesz ismt ksrletet, mint korbban az Arizonai
lmodozk-ban.
Sajnos, nem ez trtnik. Eg yre inkbb elvont s kiss erltetett trtnelmi parabolv vlik,
ami a vsznon meg jelenik, majd olyan apokaliptikus vzi kerekedik belle, amely bizonyra a
balkni koszt kvnja rzkeltetni, m az brzols mag a is kaotikusnak, tletszernek, st,
helyenknt kifejezetten feg yelmezetlennek tnik. A jellemrajz pedig ekzben eg yre

szeg nyesebb vlik. Mire a befejez, tlvilg i lomjelenethez rnk, mr kiss unjuk az
eg szet.
Tag adhatatlan, hog y Kusturicnak most is akad nhny kitn, formtumhoz mlt
hzsa. Ilyen Petr feljvetele a pincbl, aki eg y partiznfilm forg atsba csppen, amit
valsg nak vl, majd a leg termszetesebb mdon bekapcsoldik a polg rhborba, mivel azt
hiszi, ez mg a vilg hbor. s valjban neki van ig aza, mint ahog y a film eg sze is a meg llt
id dlkelet-eurpai lmnyt sug rozza.
Sajnos, kt tnyez ersen korltozza ezen lmny kibontsnak mvszi erejt. Az eg yik:
Kusturica ezttal meg lehetsen tltsz jelkpekkel dolg ozik (alag t, eg ymshoz ktztt frfi
s n, lvldz majom stb.), s ez kiss didaktikuss teszi a ltvnyt. A msik pedig , hog y
eg yre inkbb valami indulatos, tlz szerb ntudat lesz rr a filmen (fel-felsejl oroszszimptival), aminek kvetkeztben a rendez mind ing ovnyosabb talajra tved. Mintha
vg s soron az ideg enek sszeeskvseknt rtelmezn a trtnteket, s eg y nevezre hozn a
nmeteket, Tito kommunistit s az ENSZ-katonkat. Szinte remlem, hog y flrertem
Kusturict, de ha mg sem, meg krdem: ennyire meg llt volna az id a Balkn fltt?
A film eredetileg hatrs volt, ez a mostani a nem eg szen hromrs cannes-i vltozat.
Tzbe meg int a felt, tancsolom a rendeznek, m alkalmasint hiba, hiszen az Arany Plma
t ig azolta.

A bjj vlt rtelem

Emma Thompsont mr eddig is a leg jelentsebb filmsznsznk kz helyeztem, j filmjt, az
rtelem s rzelem (Sense and Sensibility) cm mvet ltva mg inkbb meg ntt a szememben.
Ezrt is rom g y: az filmje, jllehet Ang Lee rendezte, m Emma Thompson ezttal nemcsak
a hsn, Elinor kivl alaktjaknt lp elnk, rta a forg atknyvet is Jane Austen 1811-ben
meg jelent reg nye alapjn.
Jane Austen, mint tudjuk, az ang ol llektani reg ny meg teremtje. Fejld jellemeket,
vltoz eg ynisg eket brzolt, akiknek bemutatshoz a bels monolg , a nma mag nbeszd
eszkzt vette ig nybe. Az elbeszl prza eg yik meg jtja volt, pedig reg nyeiben alig esik
msrl sz, ahog y Szerb Antal finom irnival meg fog almazta, mint ifj hlg yekrl, akiknek
mr ig azn frjhez kellene mennik, s titokzatos fiatalemberekrl, akiknek titokzatossg a
leg inkbb abbl ll, hog y mg sem akarjk elvenni az ifj hlg yeket.
m ha Jane Austen knyveit olvassuk, aki ma sokkal lbbnek tnik, mint nag y kortrsa,
Walter Scott, rjvnk, hog y a mag nletnek azok az aprsg ai, amikrl beszl, valjban
nem is aprsg ok. Emma Thompsont a Hamupipke-tma rag adta meg az rtelem s rzelemben, amikor a lelki g azdag sg hoz nem trsul meg felel anyag i helyzet. Ebbl fakadnak a
trtnet bonyodalmai, amelyek sorn eg y testvrpr lett: kt ni sorsot ismerhetnk meg .
Marianne szenvedlyes, romantikus lny, aki knnyen feltrja titkait, s ppen ezrt
srlkeny s kiszolg ltatott. Elinor viszont a jzan sz feg yelmvel csendesti le szve

hborg st, zrkzott, s akr a lemondsra is kpes.

Melyikk boldog ul inkbb a htkznapokban? Vag y a Gondvisels, Jane Austen reg nynek
valdi fszereplje, aki a film eg yik leg szebb jelentben a beteg Marianne g yra pillant, amint
Elinor virraszt mellette, mindkettnek jutalmat tartog at? s vajon Marianne kpes lesz-e az
eszre hallg atni, mg az okos Elinort netn az rzelmei juttatjk rvbe?
Ezek a film nag y krdsei. Az alkotknak le kellett mondaniuk a bels monolg okrl, mert
ezek bizonyra nehzkess tettk volna a cselekmnyszvst, g y a kpek s g esztusok nyelvn
idzik meg az emberi benst. Mi-chael Coulter felvtelei finoman rhang oldnak a korabeli
festk stlusra, s remek sznszi alaktsok teszik elevenn a rg volt hsket: Emma
Thompson mellett fknt Kate Winslet (Marianne) s Hug h Grant (Edward) jeleskedik,
utbbinak eddig ez a leg jobb alaktsa.
A film f rtke az az utolrhetetlen ni okossg s kedvessg , amivel eg ykor Jane Austen
brzolta hseit, s amivel Emma Thompson ma a vszonra idzi ket. Bebizonytvn, hog y a
frfias filmek durvasg a, ostobasg a s tszli hang ja mellett ilyen is ltezik: lelki finomsg ,
j modor s vlasztkos stlus. Teht van remny.

Az rnyk s a fny
1847-ben a hrom Bront-nvr, Charlotte, Emily s Anne, eg y-eg y jelents reg nyt publiklt,
mag nyos lmodozsaik g ymlcseit. Ezek kzl ma Emily mvt, az vlt szelek-et tartja
leg maradandbb rtknek a kritika, a meg szllott, sron tl is lobog szerelmi szenvedly
meg lepen modern, tbbszlam reg nyt. De annak idejn Charlotte alkotst, a Jane Eyre-t
fog adta nag yobb elismerssel az irodalmi kzvlemny, s a knyv jottnyit sem vesztett
rdekessg bl az azta eltelt msflszz v alatt.
Ez a m eg y neveln trtnett mondja el: a knyv els fele, Szerb Antal szavval,
tang yi rmreg ny, msodik rsze pedig eg y ldozatos szerelem elbeszlse. Franco
Zeffirelli ez a ksei, filmes romantikus mvszi alzattal kveti a cselekmny f vonulatt,
nem aktualizlja a mest, mert jl tudja, hog y az vltozatlanul idszer ma is s nem tlozza
el a kastly szrny titkval kapcsolatos romantikus fordulatokat, inkbb a llekben lezajl
esemnyekre fig yel. Az rn szellemnek meg felelen mg Edward Rochestert is jobbra
vvd-szenved frfinak brzolja, s nem byroni hsnek, ahog y sokan g ondoljk. A rendez
rt-azonosul elkpzelst kitn sznszek kvetik: Joan Plowrig ht, Geraldine Chaplin, Maria
Schneider s William Hurt.
Charlotte Bront nletrajzi formt vlasztott knyvhez: a hsn az elbeszl szerept is
betlti, mindvg ig az nzpontjbl elevenedik meg a trtnet. A tiszta, hatrozott jellem
Jane meg bzhat mesl, s ha nha mai jzansg g al kiss ktelkednk is a szavban, ez mg
inkbb nveli a rokonszenvnket irnta. Eg yszer pldul srtetten tvozik az elkel, g g s
trsasg bl, kint a folyosn azonban, mint mondja, meg ll, hog y meg ksse cipje kiolddott
szalag jt. Az emberben felbred a g yan, hog y ez csak rg y, s valjban azrt torpant meg ,

hog y a szeretett frfi utolrhesse. Ezek a ni aprsg ok teszik a reg nyt llektani szempontbl
is izg almass.
Zeffirelli ktsg telen rdeme a szemlyes nzpont tmentse a mozg kp trg yiasabb
kzeg be. A kamera rdekldsnek f clpontja mindvg ig a hsn, de a rendez tapintatosan
a httrben marad, s csak nha mutatkozik meg eg y-eg y sokatmond villansra. Amikor a
felvevg p Helen hallakor felpillant a kdbe burkolt, tli g boltra, vag y amikor a film
befejezsekor, mr a Vg e felirat utn, a mai realitsokhoz szrkl a kp.
A leg nag yobb lmnyt azonban a rendkvl tehetsg es Charlotte Gainsbourg Jane Eyrealaktsa jelenti. Ahog y a fiatal sznszn (az nekes Serg e Gainsbourg s a sznszn Jane
Birkin lnya, akit mr lthattunk Bertrand Blier Ksz, megvagyok s Claude Miller A kis tolvaj lny
cm filmjben) spadtan s trkenyen meg jelenik, simra fslt hajval, fjdalmasan dacos
llval s meleg , asszonyi tekintetvel, tudjuk: Jane Eyre. Akinek van hite, s tudja, az rnyk
leg albb olyan fontos, mint a fny.

Htszrrel
A Csajok cm film, amelyet Szab Ildik rt s rendezett, hrom elromlott hzassg , hrom
szakts trtnete, a felesg ek szempontjbl elmeslve. A tma fontos, a nzpont ellen sem
emelhetnk kifog st, st, elfog ultsg aival eg ytt is rokonszenves s hiteles lehetne az
brzols. Sajnos, nem az.
Meg tkzsnk ott kezddik, hog y a szereplk szinte kivtel nlkl eg y-eg y elmekrtani
esetet kpviselnek, az eg yik pldul indinnak kpzeli mag t, a msiknak az otthonban bantu
ng erek ropjk trzsi tncukat, stb. A durva, trg r stlus eg y id utn mr viszolyg st is kelt
bennnk e fura csodabog arakkal szemben. Jmag am azt sem kedvelem, ha vallsi jelkpekbl
s keg ytrg yakbl g nyt znek. No, de ne a morlt nzzk, hanem a kidolg ozst.
Az eg yszersg kedvrt veg ynk eg y jelenetet! Fiatal hzaspr autval utazik. Az asszony
apjt holtan viszik mag ukkal a hts lsen, merthog y szeg nyek, g y nem kell a tetem
szllttatsrt kln fizetni. Ez eg y klasszikus m hres jelenetre hajaz ug yan kicsit (mint
ms vonatkozsban az indin is), m ott meg rendt volt a helyzet, itt kptelenl kiag yalt.
Aztn hseink valahol, valamirt elhag yjk az autt, s mire visszatrnek, hlt helyt talljk,
elloptk a holttesttel eg ytt. Ez mr vicc, morbid anekdota. Az asszonyka jajveszkel, most el se
tudom temetni az apmat, kiltozza. Tz msodperc mlva, mintha nem is ug yanaz a szemly
volna, azt vg ja frje fejhez: g y kell neked, de rlk, elloptk az autdat. A frfi
fig yelmezteti, holnap lenne killtsnak a meg nyitja, most nem rnek oda. Mire g yllkd
hitvese (jabb ag ymoss?) eg yttrz szeretettel keblre borul. Ht krem, ilyen nincs. A Szab
Ildik-fle htrelt nem lehet b papk szrrealizmusval keverni.
Vag y itt van mg eg y g yng yszem. Rokonszenvesnek ltsz ids hlg y elkeseredsben
kiveti mag t az ablakon. Ug yancsak rokonszenves frje ag g dva keresi, majd mikor odalent
meg leli az aszfalton, flje hajol, s azt mondja: Drg m, ha mg nem haltl meg , szlj, n

kivrom. Mr most krdem: hog y kerl ide ez a kocsmba val pon, amely se a fig urkkal, se
a helyzettel nincs sszhang ban?
Nem rdemes folytatni. A film szakmai hibk sorozata. Eg y kellemetlen modor g rcss
ismtldsei kpezik. Fknt ri szempontbl kudarc, de a rendezs is kvetkezetlen, s ami
tetzi a bajt, knosan ncl s mag amutog at. Jt csak Msik Jnos szpen hang szerelt
ksrzenjrl tudok mondani, s az operatri munkrl, ami eg ybknt szintn nem
eg ysg es tnus, de azrt van kvalitsa (Sas Tams, Jankura Pter). s, g y ltszik, Udvaros
Dorottya sem tud rossz lenni, mg akkor sem, ha, mint most, mg a szerepe sincs meg rva.
Tudom, ez kemny kritika. De azrt ilyen, mert szeretnm, ha Szab Ildik nem ezen az
alaknzott ton haladna tovbb, hanem folytatn azt, amit a Gyermekgyilkossgok utn, ki tudja
mirt, abbahag yott.

Oroszln a hztetn
Terry Gilliam mr meg int nem akrmilyen fba vg ta posztmodern fejszjt. Eg y populris
rmmesbe oltott szrrealista ltomst vett elnk 12 majom (Twelve Monkeys) cm filmjben.
Mintha eg y kecskt hzastana ssze eg y pacsirtval. Lehetsg es ez? Mirt is ne. Nekem tetszett
a film pro-fizmussal trsult eredetisg e.
Pedig a mest hrom nag yon is jl ismert, s mr-mr panelknt is szolg l motvum
alkotja. Az eg yik eg y apokaliptikus histria az emberisg pusztulsrl. Most, hog y lassan, de
arnylag biztosan kzelednk az ezredvg hez, ez a tma, g y ltszik, ismt meg borzong atja az
embert, mint az idszmts ciklusainak befejez szakaszban rendszerint. Ha vilg hbor
kitrsvel taln nem is kell szmolnunk, de eg y-kt rlt, valamint a vrusok azrt ma is
kapra jnnek Nostradamus rkseinek.
A film hajmereszt ltvnyvilg a azt sug allja, hog y Terry Gilliam, a szemtelenl mersz
Brazil eg ykori rendezje, jabban mag a is Kasszandra-komplexusban szenved. s g y flra
utn mr mi is. Mert mi tag ads, a palota tetejn stlg at oroszln vag y az elhag yott
sznhzban felbukkan dmoni alakok kpe nag yon beleesik a szemnkbe.
A msik motvum, az ura varzsplcjt elorz bvszinas trtnete, eg yben az alszll
(ezttal drrenmatti) kultrjavak jabb pldjt knlja a nznek, azzal a klnbsg g el, hog y
itt nem a fizikusok, hanem eg y biolg us-virolg us (milyen jl hang zik!) felfedezse kerl
illetktelen kezekbe. Ezek az alkotelemek az idutazs sci-fi-tmjval trsulnak, ezttal a
2035 s 1990 kzti svban oda-vissza, eg y els vilg hbors lvedkkel meg spkelve.
A rendez, szaktvn a hollywoodi mozi leeg yszerst, szjbarg s mdszervel,
izg almasan nyitott teszi a vg kifejletet, ami visszamenleg az eg sz trtnetet zavarba ejten
talnyoss bvli. Ravaszul g yes meg olds, hog y a film eg yik kulcsjelenett, a visszavisszatr repltri felvtelt a kisfival, mindig ms-ms nzpontbl fnykpezik, trkksen
tg tva ezzel a kpsor rtelmezsnek krt. A msik fontos jelenetet pedig , mint hallom, a
rendez eg yszeren kivg ta a filmbl. Kpzeljk el mi, ahog y akarjuk, g ondolhatta a r

jellemz ironikus fintorral.

Nem tudom, az a szlesebb publikum, amelyet Terry Gilliam most clba vett, mennyire
veszi majd a lapokat. De a npszer sznszek biztosan becsalog atjk a nzket a moziba: a
stlust s fig urt (valamint idskot) vlt Bruce Willis, a pszicholg usnt alakt Madeleine
Stowe s a g roteszk tlzsoktl sem visszariad Brad Pitt.
A 12 majom teht j film. Taln tl j is ebben a mfajban.

A fst slya
Sir Walter Raleig h, aki kalandozsai sorn Ang liban meg honostotta a dohnyzst, eg y
alkalommal kvncsisg bl lemrte a fst slyt. Mrleg re tett eg y szivart, majd rg yjtott, s
az g y keletkezett hamu slyt levonta a szivarbl, miltal meg kapta a kvnt eredmnyt.
Ezt a trtnetet Paul Benjamin, a Fst (Smoke) cm film r hse mesli el, minteg y a m
nyitnyaknt, arra fig yelmeztetve, hog y az anekdotabeli mrs hitelessg t a meg olds
szellemessg e ig azolja. Akrcsak a j elbeszls hitelt: mert olyan hazug sg ez, mely ezerszer
ig azabb az g ynevezett valdinl.
Paul Benjamin, akit William Hurt alakt (t leg utbb a Jane Eyre-ben lthattuk), hitelesen
rajzolva meg a fig ura ketts, narrtori s szerepli arclt, mg kt fontos trtnetet mond el,
taln kszl reg nybl. Az eg yik ironikus mvszparabolaknt eg y orosz fog sg ba esett
rrl szl, aki mve kziratnak lapjait cig arettapaprknt fstli el, a msiknak pedig eg y
fiatalember a hse, aki eg y skirndulson meg pillantja rg halott apja jg be fag yott tetemt.
Ig en, ez eg y mesls film. Visszatr helyszne eg y dohnyruda, ahol fel-felbukkannak a
szereplk, elcseveg nek, s ahol Aug g ie alaktjaknt az ezttal is kivl Harvey Keitel a trafikos.
Olyan ez a kis bolt, mint a klasszikus mesk esetben a madrfttys dombtet vag y a
vendg fog ad. Mert a Fst az irodalom s a film termkeny tallkozsbl szletett, az r, Paul
Auster s a rendez, Wayne Wang kzs vllalkozsa hozta ltre. s mg rad a mese, s az
eg ymsba fond trtnetek jtkos-komolyan meg idzik a felesg t g yszol Orfeus, az apjt
keres Tlemachos s a lnynak tmaszt szerz, kalzszem Gaia histrijt, az elbvlt
kamera szinte mozdulatlanul fig yeli a csodt, amint szpen letre kel a szv jeg be fag yott
holttest.
Mikzben, persze, mindvg ig Brooklynban vag yunk, t nag yon mai emberrel s eg y mg
maibb karcsonyi finlval, ami olyan ig az, mint Jim Jarmusch leg szebb mesi: jszaka a Fldn
(a mester nem vletlenl lp fel mag a is a film ikerdarabjban), s nemesen tiszta is, mint a
bankrablk pnze abban a jelenetben, midn a trafikos tadja azt a hajdanvolt kedvesnek.
A mozg kp manapsg alig tehet ennl tbbet: meg ajndkoz bennnket emlkezetes
fig urkkal s helyzetekkel. S eg y trtnettel, amelynek titka van. Mint azoknak a fnykpeknek,
amiket Aug g ie kszt naprl napra, ug yanazon a sarkon, ug yanabban az idpontban. A kpek
tmja azonos, mg is ms s ms.
Aztn kimeg ynk a mozibl, s meg mrjk a fst slyt. Ki hitte volna. Szinte nehezebb,

mint mag a a szivar.

Ezrt aztn elhatrozzuk, hog y a jv hten okvetlenl meg nzzk a folytatst is: Egy fst
alatt.

Hongkongi hztetk alatt

Akik a hong kong i mozg kpet netn csak a karate-filmek s a kung fu-mozik alapjn tltk
meg , azok most kellemesen csaldhatnak. Wong Kar-wai, a fiatal knai filmesek alig hanem
leg tehetsg esebb kpviselje ug yanis, jeles eurpai s teng erentli kortrsaihoz hasonlan,
remek elbeszl s kivl portrfest. Ltszik, hog y sokoldal forg atknyvr g yakorlattal
rendelkezik (eddig minteg y flszz klnfle szveg knyvet ksztett), s erre a szilrd szakmai
fundamentumra pt, mikor rendezknt ll a kamera mg . Ilyenkor szvesen s btran
improvizl, mint a j dzsessz-zensz, aki szig or s rendszeres g yakorlatozs utn fnt a
pdiumon flreteszi a kottt, s hang szervel el-elkalandozik az ihlet hullmain.
Wong Kar-wai filmjei publicisztikus, valsg kzeli tmkat bontanak ki, s formlnak
ltszlag ig en lazn szerkesztett, de mindvg ig eg ysg es hang ulat s eg yni stlus lrai
ltomss. Knai kollg ival ellenttben jl ismeri az eurpai mozg kp meg hatroz
rtkeit, fknt Rohmer hatott r, de az amerikai rendezk leg jobbjai sem ideg enek szmra,
els filmjt pldul bevallottan Scorsese eg yik munkja ihlette. Azt sem tag adhatja le, hog y
ltta Jarmusch mveit. Nem is akarja.
A Csungking expressz (Chong qing senlin) cselekmnynek helyszne az a vrosneg yed, amely
Hong kong eg yik leg ismertebb plete, a Chunking House krl terl el. A leg klnbzbb
kultrk keverednek itt, a ltvny s a hang zsvilg elkpeszten zsfolt ezredvg i eg yveleg .
A hsk McDonalds tterembe jrnak s farmernadrg ot viselnek, de valami si, tvol-keleti
animizmus folyomnyaknt szvesen el-elbeszlg etnek a trg yakkal: mosakods kzben
eg yttrzen krdezik meg a szappantl, mitl fog yott le annyira, taln valami bnata van, s
ha hiba vrnak htlen kedveskre, eg y rz szv srsveg nek panaszoljk el az ket rt
mltatlansg ot, mire a derk veg ig yekszik lelket nteni beljk.
A film kt trtnetet mond el eg y-eg y rendrrl, akiket elhag yott a bartnjk. Az eg yes
elbeszlsek teht ug yanannak a tmnak a varicii. Ezt a rendez finom prhuzamokkal,
jtkos eg ybecssztatsokkal is rzkelteti. Szinte valamennyi szerepl sebzett, flszeg ember,
akik humorral tekintenek nmag ukra, pedig flnek az jabb kudarctl, mikzben remnykedve
pillantanak a msikra.
Ig en, ez eg y rzelmes film, fehr holl manapsg , de ersen titkolja: ironikus fordulatokkal,
fanyar dervel, flnyesen tudatos kamerakezelssel leplezi emocionlis teltettsg t. Amitl
mg rokonszenvesebb. Sajt vilg a, milije van. s ig azi hsei. Akik tlnk tvol lnek, s
ug yanakkor valahog y mg iscsak itt laknak a szomszdban. Hong kong i hztetk alatt.

A rz meg a krt
Ag nieszka Holland annak idejn Zanussi asszisztenseknt kezdte plyjt, majd Wajda
munkatrsa lett. nll filmjeiben (Vidki sznszek, Magnyos n) btran szt emelt a
lleknyomort trsadalmi ig azsg talansg ok ellen. 1981-ben, a szksg llapot bevezetsekor
elhag yta Leng yelorszg ot. Azta klfldn l, s fknt ltvnyos produkcikat forg at.
Leg jabb mvnek, az Ang liban forg atott Teljes napfogyatkozs-nak (Total Eclipse) a tmja
az a viharos kapcsolat, amely a kltszet kt nag y meg jtjt, Paul Verlaine-t s Arthur
Rimbaud-t oly vg zetesen eg ymshoz fzte. Ennek eg yik zrakkordjaknt, mint tudjuk,
Verlaine rltt fiatal bartjra, meg sebestette, aminek kvetkeztben, valamint a viszonyukat
illet vdak miatt, kt v brtnnel sjtottk. (Ahol Verlaine szervezete meg tisztult az
alkoholtl, meg trt, s a modern vallsos lra kiemelked alakja lett.)
Ag nieszka Holland filmje vlemnyem szerint mvszi kudarc. Ig az, a ltvny a
jelleg zetes, szrke tnusokkal, a kpek krniksn monoton perg svel mg a hajdani, eg yni
ltsmd rendezt idzi, m a tma kibontsa tartalmi szempontbl ig encsak felletes. g y a
film nem eg yb, mint meg lehetsen szokvnyos letrajzi feldolg ozs, amely helyenknt
mendemondkon, csak flig -meddig hiteles dokumentumokon alapul. Ez a trtnet kt
magnemberrl szl, akikrl tudjuk, hog y nag y kltk voltak, ennek a tnynek azonban ezttal
szinte eg yltaln nincs szerepe. Ha csak azt nem szmtjuk, hog y a Verlaine-t alakt David
Thewlis idnknt felolvas eg y-eg y Rimbaud-sort, s meg llaptja, hog y felettbb szp, br nem
rti.
Vag yis a kltszet, ami itt, hog y g y mondjam, a lnyeg lenne, sajnlatos mdon kvl esik
a rendez rdekldsi krn. Az a Rimbaud, aki radiklisan trtelmezte a romantikus pozis
ltnok-szerept s n-felfog st, a vadon termett misztikus, ahog y Claudel nevezte, szba
sem kerl. Nhny verset, g y A vlgy alvj-t, csupn eg y-eg y, sznpadias jelenet idzi, az Egy
vad a pokolban-t pedig annyi, hog y ltjuk paprra vetni eg yik fejezetnek cmt, anlkl, hog y
rzkelhetnnk a g ytrelmes meg semmislsnek s a mmort jjszletsnek azt a drmjt,
amit a m mag ban fog lal.
Azt mr taln mondanom se kell, hog y a verlaine-i hang ulatok titkhoz sem jutunk
kzelebb. S nem vilg lik meg a nz eltt e kt ember bartsg nak ig azi tartalma sem. Hog y
mirt is rja Verlaine eg yik leg szebb verse, a Szvemben knnyezik fl ezt a Rimbaud-sort: Es
knnyben ll a vros. A vsznon csupn eg y eszels kamaszt s eg y rszeg es bohmet
ltunk Rimbaud g y vilg totta meg let s mvszet viszonyt: a rz eg yszerre arra bred,
hog y krt lett belle. Ag nieszka Holland ppen fordtva jrt el: a krtbl rezet olvasztott.

Hangyalesk, lepkegyjtk
Philip Haas Angyalok s rovarok (Ang els and Insects) cm filmje g y kezddik, akr eg y
fordtott robinzond. Zoolg us hse, William Adamson, Dl-Amerikbl hazafel tartva

hajtrst szenved, jformn mindent elveszti, de mag a visszakerl szlhazjba,

Ang liba. Az is szig et, br lakatlannak ppen nem mondhat, hanem azrt ott is lehet
mag nyos valaki, ha nag yon ig yekszik.
Sir Alabaster azonban elkel hzba fog adja a sorsldzte termszettudst. Az 1860-as
vekben vag yunk, s Darwin tanai, amelyeket az urasg is respektlni knytelen, no meg a kzs
rovarg yjt szenvedly, eleg end mag yarzatul szolg lnak e nag ylelk g esztusra nzve. m a
folytats mg is inkbb olyan, mint eg y hang ulatos viktorinus reg ny, ig az, vannak, akik A
fajok eredet-t is annak tartjk. Szval a derk William a dolg ok rendje s mdja szerint
beleszeret a szp-szomor Eug enia Alabasterbe, s lssunk csodt, a bszke apa hozz is adja
lnyt a szorg os iparosszrmazkhoz. g y tnik, Eug enia fivre, a rtarti Edg ar kivtelvel
mindenki boldog , de mg az g iek is rlhetnek, minthog y venknt eg y-eg y bjos aprsg g al
ldjk meg a frig yet.
Aztn persze jn eg y vratlan fordulat, ltunk eg y klns jelenetet, s hirtelen eg szen ms
rendben ll ssze a film. jra kell g ondolnunk az eg szet, minteg y visszafel haladva, s nag yon
is ms jelentst kapnak a ltottak, mint korbban. ppen ettl j Philip Haas mve, ha olykor
kilg is a posztmodern ang yal dekonstrult szrnya vg e, de ht az azrt van, hog y idnknt
kilg jon.
S eg yszerre rtelmet kapnak az addig alig szlelt utalsok, a lepkk metamorfzisa, a
hang yk kszldse, s a jelenetfzs cseles jelbeszde. Meg rtjk, mirt is voltak bizonyos
belltsok olyan hang slyozottan sznpadiasak (hiszen ms vonatkozsban is sznjtkot
lttunk), mit zentek a palota alag sort ellep rovarok, s mit rejtett a szolg k furcsa nmasg a.
St, arra is rjvnk, homlokunkra csapva, hog y mr a hsn neve, de a film cme is szjtkos
utalst hordozott: Eug enia eug enika, insect incest. Lateinerek s ang listk elnyben, de
csitt
Ennyi mr akr elg is lenne eg y fig yelemre mlt filmhez. De hsnk radsul kzben
mag a is meg r eg y viktorinus reg nyt, termszetesen a hang ykrl, affle jvltomst,
amelyhez az illusztrcikat a csald szeg ny nrokona, a szp kacsj Matty kszti. m ez a
mozzanat mr a trtnet befejezse fel terel bennnket, mikor a csavar, rg i j ang olszsz
szoksknt, ismt fordul eg yet.

Lisszabon alatt a tenger

Wim Wenders j filmje, a Lisszaboni trtnet (Lisbon Story) izg almas ktarc m. Eg yfell
felcsendlnek benne a rendez korbbi alkotsainak, klnsen rett remekeinek motvumai: a
vros lmnye, az utazs mint ltllapot, s a vrakozs keservvel-remnnyel teli rme.
Msfell viszont az tkeress jellemzi.
A helyszn a portug l fvros, ahov rendez bartja srg et hvsra meg rkezik a kszl
film hang mrnke, akit Rdig er Vog ler alakt. A rendeznek azonban idkzben nyoma
veszett, s hsnk, mikzben vrja, hog y kollg ja elkerljn, a vg asztalon meg tallt

felvtelekhez hang anyag ot g yjt, mikrofonjval a vros utcit s tereit rva. E szlon haladva
remek Dzig a Vertov-parafrzis bomlik ki elttnk: ember felvevg p helyett
hang rg ztvel, amely a ltvnynl sokszor hitelesebb hang okra fig yel. De Wim Wenders, aki
eg ykor Lisszabonban forg atta A dolgok lls-t, mintha rg ebbi nmag t is keresn a zeg zug os
utckon.
A mozg kp hskorhoz val visszahajls kt szempontbl is tudatos: Wim Wenders,
mikzben tiszteleg a szzves mozi eltt, a filmes brzols jelenbeli krdseit feszeg eti.
Ltezik-e mimetikus sszefg g s a trg y s vizulis kpmsa kztt, amint azt a rg iek
feltteleztk, vag y pedig a kp nmag nak (s ksztjnek) ltezsn kvl nem ig azol
cfolhatatlanul semmilyen msfajta valsg ot. Mint ahog y emlkeink ig azsg a sem trg yi,
hanem szubjektv termszet. S mikzben a mltat meg ljk a jelenben, a jelen pillanat mag a
is emlkk porlik.
Vag yis, mg a korbbi Wenders-mvek alapproblmja a trrel volt leg inkbb kapcsolatos, a
krdsek a tvolsg s kzeleds, az elvlasztottsg s a boldog eg yesls lmnynek
mg neses terben fog almazdtak meg , ebben az j filmben az idnek (a leg utbbi vekben mr
fel-felbukkant) problematikja nyomul eltrbe. Amit a kls felvteleken a Lisszabon heg yre
kapaszkod utci alatt hullmz teng er vissza-visszatr motvuma is sejtet. A metafizikai
rdeklds helyre pedig az ismeretelmleti tjkozds lp. A ltvny talnya. A tekintet
tancstalan meg torpansa a kp peremnl. Mindezzel prhuzamosan Wenders, rezheten s
bevallottan, a ksei Antonioni ig en termkenyt vonzskrbe kerl.
Szerencss meg olds, s nem kevs merszsg rl tanskodik, hog y a slyos s kompliklt
alkoti lmnyt ezttal eg y lazn sztt, dervel, st, helyenknt burleszk elemekkel eleg ytett
trtnet hordozza, amelybe kollzsszeren, a fikci kereteit ironikusan tlpve pl bele
nhny fontos elem. Ilyen a Madredeus eg yttes szereplse, Fernando Pessoa verseinek idzse,
tovbb a kivl portug l rendez, Manoel de Oliveira fellptetse.
A Lisszaboni trtnet Wenders immr felszabadult szembenzse nnn letmvvel s a
mozg kp lehetsg eivel, a tovbb vel plya g retes llomsa.

A szrnyatrt hatty
(...) semmit nem rzek, mi enym volna, nincs n, elg ttelt sem, a fd lehetne illyen forma,
hog y g ondoskodik a nehezkeds trvnynek meg bizonytsrul (...), minden vres, vrben
vonyog elibm, rtsd meg, elmlt, elmlt, ht elmlt..., rzsa vrvirg szivrkodik a mellyn, nyl
flfel, terjed, g az, nem!!!, a szerelem nem mlhatik el soha, soha, soha!!!
Azrt idzem Csokonai Lili nletrsnak eg yik leg fontosabb szakaszt, hag yomnyos
szval taln azt is mondhatnm, tetpontjt, hog y rzkeltessem: mi mindent nem kpes,
sajnos, visszaadni Esterhzy Pter knyvbl a belle kszlt film. Nem csupn az a bajom,
hog y a Tizenht hattyk citlt jelenetnek helyn az rzkek iskolja cm Slyom Andrs-filmben
eg y elszomortan, st mellbevg an kznsg es s semmitmond mozg kpklist ltunk a

felbszlt szeretrl, amint ppen lepuffantja a htlen frfit. Ez csupn zlsficam. Slyosabb
hiba az, hog y a rendez (s nyomban a szerepre ig encsak retlennek mutatkoz Gryllus Dorka)
nyilvnvalan nem fig yelt fel arra, hog y a felvillantott esemnyen tl mirl is szl ez a beszd.
Hog y itt valjban a beszl is meg semmisl (nincs n), hog y aztn, a frfi elutast szavaira
hatrozott tag adssal vlaszolva, s szerelmnek maradandsg ra rdbbenve, e felismersben
jj is teremtse nmag t. A felettbb knos eg ybevetst ms jelenetekre is kiterjeszthetnm.
Esterhzy knyvnek hse mag a a szveg . Az elbeszl-hsn szemlyisg t az alakulteremtd textus hozza ltre. A szk nkem leg ersebb tmaszom, mondja, de a szavak
radsa ug yanakkor talnyosan el is mossa a fig ura kontrjait. Csokonai Lili beszde ezrt az
identits keressrl val (vall) beszd. Ez a keress bizonyos fokig tag adhatatlanul
eredmnyes, erre utal a prmszmok emltse, ezek eg yike a cmben is szerepel, m az idill
pillanatban felsejl beteljesls ug yanakkor a szemlyisg brtnnek is bizonyul. Ezt kzli a
m utols eltti mondata. Se elre nem brok nzni, se htra.
A filmben ehelyett eg y csupasz trtnetet kapunk, modoros stilizlssal. Slyom Andrst
ktsg kvl menti az a tny, hog y a Tizenht hattyk meg filmestse, szerintem, elvi
kptelensg . Nem lehet jl meg csinlni. Ig az, hag yomnyos trtnetmonds helyett a
mozg kp radiklis felszabadtsval taln tbbre lehetett volna menni. Csakhog y a film, fiatal
mvszet lvn, nem rendelkezik azzal a barokk nyelvi tradcival, amely Esterhzy
archaizlsnak alapjt kpezi. Ezrt is t el annyira a ltvnytl Lzr Kati szp narrtorszveg e.
res hely hag yva. Ez a reg ny leg utols mondata. A meg jellt hely valban res.

Felhk alatt, felhk felett

Michelang elo Antonionit 1985-ben szlts rte. Elvesztette beszdkszsg t, mindssze pr
szval kpes kommuniklni. Nem tud rni, s mozg sban is ersen korltozott. Nyolcvanng y
ves. s most elksztett eg y j filmet, amely mlt a korbbi letmvhez. Hog yan csinlta? A
stb tag jaival rajzok s g esztusok tjn rintkezett, s mindenkit Enric-nak szltott. (g y
hvjk a felesg t, s eg yedl ezt a nevet tudja kimondani.) m ez mellkes. Hanem a film, az
zavarbaejten szp.
Tl a felhkn (Al di l delle nuvole), mondja a cm. Fnt a mag asban, ahol mindig kk az g ,
jllehet a tekintet lefel irnyul, a mlysg ek, sttbe borult tjak, kd lte sorsok fel. A
filmben soha nem st ki a nap, szl sodorja a teng erparti homokot, esik az es.
Antonioni ng y epizdbl ptette fel a kompozcit, a ksei mvekre (Bresson, Buuel,
Kurosawa) oly g yakran jellemz, talnyosan laza technikval. A m alapjul a rendez sajt
novellsktete szolg lt, amely nhny vvel ezeltt mag yarul is meg jelent Egy sosemvolt
szerelem krnikja cmmel. Mind a ng y trtnet eg y frfi s eg y n tallkozsrl szl, ami
valjban vg leg es bcs.
Eg y fiatalember elhag yja a szeretett lnyt (Ines Sastre), mieltt szerelmk beteljeslhetne, s

taln pp azrt, hog y a vg yat ne szennyezze be a meg valsuls. Eg y lny (Sophie Marceau)
vratlanul bevallja a nyomba szeg d frfinak, hog y meg lte az apjt. Eg y asszony (Fanny
Ardant) szakt htlen frjvel, s akkor dbben r, hog y letk mennyire helyrehozhatatlanul
tnkrement, mikor felismeri: nem maradt eg yedl. Eg y ifjnak meg tetszik eg y sug rzan szp
lny (Irene Jacob), aki azonban kzli vele, hog y msnap kolostorba vonul. me, varicik a
jelleg zetes, Antonioni-fle klnlt-lmnyre, eg y-eg y titokzatos, nehezen azonosthat
nalakkal.
A producerek krsre Wim Wenders vllalkozott arra, hog y Antonioni asszisztenseknt
keretjtkot ksztsen az epizdokhoz. Eg y tdik trtnetet. Wenders tiszteletre mlt
alzattal tlttte be nem knny szerept a nla trg yiasabb stlus s empirikusabb ltsmd
ids mester mellett. Mg abba is beletrdtt, hog y Antonioni ersen meg vg ta a filmet,
klnsen a keretjtk felvteleit. Ez utbbi valsznleg nem vlt a m javra, mert kiss
elmosta az elbeszlknt fellp rendez (John Malkovich) fig urjt.
A filmben vilg sztrok sora lp fel. Az eg yik jelentben jra eg ytt ltjuk Az jszaka
felejthetetlen prost, Mastroiannit s Jeanne Moreau-t. Mastroianni eg y festt jtszik, aki
nll alkots helyett Czanne eg yik tmjt szeretn jrafesteni, a zseni mozdulatait felidzve.
Wenders s Antonioni. Jelen s l, rk mlt. Lent a fldn, s tl a felhkn.

Az orosz hssalta
A Hrom testr Afrikban cm film ig en ellentmondsosan viszonyul Rejt Jen reg nyhez. Az
r-rendez, Bujtor Istvn arnylag szorosan kveti a npszer szerz cselekmnyszvst,
stlusban mg is htlenn vlik a knyvhz, aminek kvetkeztben humora kevsb hatsos s
eg szen ms jelleg . Olyan ez a film, mint a nag yapm bicskja, amely ma is itt van a
fikomban. Csak a peng jt kellett kicserlni eg yszer, mert elvsott. Eg yszer meg a nyelt,
mely korhadni kezdett.
Rejt Jen ironikus humora ug yanis nyelvi termszet, ezrt a mozg kpeken, a szksg es
peng e- s nylcsere utn, csak korltozottan rvnyesl. Itt van mindjrt a reg ny els mondata:
Ng y klnbz nemzetisg kpviselje volt az asztalnl: eg y amerikai g yalog os, eg y francia
rvezet, eg y ang ol g ppusks s eg y orosz hssalta. A ravaszul meg szerkesztett mondat, a
felsorols log ikai bukfencnek eredmnyeknt, remek ponnal zrul. Nem g y a filmen. Amikor
a narrtor elkezdi mondani a szveg et, mr ltom, hog y csak hrman lnek az asztal krl, g y
a csattan az orosz hssaltval nem l elg g . Alkalmasint hiba volt kistotlban adni a
jelenetet, a szveg cselessg t kzelkpekkel inkbb vissza lehetett volna adni.
Rejt humornak lnyeg e a lappang s g ejzrknt fel-feltr dinamika: klnbz fog almi
skok lland tkztetse. Ezt a ltvny nyelvn nag yon nehz visszaadni, klnsen olyan
statikus-btortalan fnykpezssel, mint itt, kivlt a film els felben. Annl jobban rltnk a
vizulis komikum olyan frappns pldinak, mint amilyen a meg ktztt bakter jelenete volt.
De ilyen kevs van.

Nyilvnval, a kamert bntotta, hog y tbbnyire nem tl g azdag on berendezett mtermi

belltsokat kellett fnykpeznie. A kong i esemnyeket eleve mellzni kellett, ltalban kevs
statisztval dolg oztak, a dialg usok akusztikja hang mrnki szempontbl kifog solhat, mert
nem tnik termszetesnek, s a g ondatlan vilg ts kvetkeztben a Szahara forr napja alatt
idnknt kt mteres rnykokat ltunk.
De ig azsg talanok lennnk, ha a mrleg msik serpenyjrl meg feledkeznnk. Bujtor
Istvn az adott trg yi felttelek kztt mg iscsak elksztett eg y jobbra nzhet mag yar
kznsg filmet, ami nmag ban is elismersre mlt. Bizonyra szereti Rejtt, csak a humort
nem rti ig azn. Jl sikerlt Frenreisz Kroly lg is dala, br hang szerelse nem elg hatsos.
A sznszeket is jobbra dicsrhetjk. Klnsen a Cslk szerepben fellp Koncz Gbor s a
Tusk Hopkinst alakt Stenczer Bla tetszett (a kivl komikus eg yszer mg remek Vanek r is
lehet), tovbb a mrtktartan komdiz Benedek Mikls, a Nag y Levin meg formlja s Kllai
Ferenc mint doktor Kvasztics Fedor. Utbbiak tallkozsa a sivatag ban a film taln leg jobban
eltallt jelenete. s az orosz hssalta is kitn volt. Ezt azonban kizrlag Rejt Jentl tudjuk.

Az elektromos konzervnyit
Irvine Welsh a kortrs skt irodalom eg yik leg ismertebb alakja. Rendszerint a trsadalmon
kvl vag y annak perifrijn l emberekrl r, alvilg i fig urkrl, bnzkrl,
futballhulig nokrl, narksokrl. Stlusa nyers, szkimond, helyenknt kifejezetten durva.
Trainspotting cm knyve kbtszeres fiatalok szrny kalldsrl, emberi lt alatti
veg etlsrl szl. Eddig hromszztvenezer pldnyt adtak el belle. A belle kszlt film
pedig telt hzakkal meg y vilg szerte.
Ami nem azt jelenti, hog y remekm. De keg yetlen realizmusval eltallt eg y provokatv
szlamot, amelynek rdes hang zsban izg almasan eg yesl a szereplkkel kapcsolatos
tlkezs s rszvt. A film, azt hiszem, eg y kicsit a reg nynl is jobb, mert a rendez, Danny
Boyle kpi fantzija ig en szemlletesen, de tlzsok nlkl adja vissza a drog os szereplk
rmlmait, mikzben valdi krnyezetkrl is meg dbbenten hiteles kpet fest. A
trtnetszvs g roteszk, helyenknt a burleszk hatrt srol fekete humora is mintha
erteljesebben rvnyeslne a vsznon, mint a nyomtatott lapokon. Sajnos, a film vilg ltsa, a
reg nyhez hasonlan, leg albbis szmomra, eg yoldal, rtkrendje problematikus.
Trainspotting... A cmben rejl szjtkot mag yarul nem lehet visszaadni. Vonatfig yelk?
Ez ltszana a leg meg felelbb mag yar sznak, de az eredeti utal a kbtszeres eksztzisra is, a
drog hatsra tlt mmoros, sokszor vg zetes utazsra, amelybl g yakran nincs visszatrs.
A film fszereplje, s eg yben a trtnet narrtora, Mark Renton, aki, g y tnik, mg is kpes
leszllni a vonatrl, hog y aztn bejelentse: Olyan leszek, mint akrki ms: a munka, a csald, a
rohadt nag ykpernys tv, a mosg p, a kocsi, a cd s az elektromos konzervnyit... Hol is
szllt le? Leszllt eg yltaln?
s eljn majd a nap, mondja, amikor meg hal. De arrl nem szl, vajon addig hnyszor fog

eszbe jutni az a csecsem, akinek, kbulatban fekv trsaival eg ytt, g ondatlansg bl a hallt
okozta. Ez eg ybknt a film leg felkavarbb jelenete. A meredten fekv kicsiny test, az ocsd
arcok, az anya szrny vistsa.
Mindez arra fig yelmeztet, hog y a heroin s az elektromos konzervnyit helyett taln ms
rtkek jeg yben is lehetne lni. A helyzet ebbl a szempontbl eg szen remnytelennek
ltszana, ha ez a film, infernlis vilg a, s bizonyra torzt perspektvja dacra, nem lenne
olyan pontosan meg szerkesztett, arnyos s tg ondolt, mint amilyen. Ez a precz
kieg yenslyozottsg pedig , ha g y tetszik: feg yelem, az n rtelmezsem szerint nem pusztn
formai tnyez, hanem ig en hatrozott kritikja is annak a vilg nak, azoknak a hsknek, amit,
akiket a kamera bemutat.
Ezrt becslm ezt a filmet. De nem nag yon szeretem.

Budapest Rendez Plyaudvar

Fekete Ibolya 1992-ben
eg y
eredeti
hang vtel,
g ondosan
meg szerkesztett
dokumentumfilmmel hvta fel mag ra a filmszemle kznsg nek fig yelmt. A m hrom
orosz fiatalemberrl szlt, akik a vltozsok idejn nekivg tak a vilg nak. ticljuk a Nyug at
volt, tmenetileg azonban Budapesten telepedtek meg . Zenltek, csencseltek, alkalmi
munkkbl ltek. Remnykedtek, veszteg eltek, oroszosan kalldtak. Ez volt az Apokalipszis
gyermekei cm film.
A rendezn most a valsg os trtnetet fikcionlis eszkzkkel, sznszek bekapcsolsval
jraforg atta. Ez a Bolse Vita. Nem hibtlan alkots, az nmag ban jl meg rt forg atknyv
vizulis kibontsa nem mindig elg meg g yz, de meg rkt valamit, amit alig hanem csak
ebbl a filmbl ismerhetnk meg . Azt, amit Fekete Ibolya a Budapest Rendezplyaudvar
lmnynek nevez. Amikor, az vtizedfordul tjkn, klnbz ncikhoz tartoz emberek
sorsa futott ssze a mag yar fvrosban. Amerikai hob-lnyok tallkoztak orosz
fiatalemberekkel, leng yelek hoztk portkikat, s a rjazanyi fg ysz kseket rult a piacon.
Modellrtk helyzetek, jelleg zetes fig urk tnnek fel a kpeken. Ilyen pldul a sug rfertztt
minszki fi, a jvtlen ember, neve sincs, trsai csak rv-nak nevezik. s ltjuk az ang ol
konzul diplomataarct, aki alig leplezett meg dbbenssel s rosszallssal krdezi
honfitrsnjt: csakug yan felesg l akar-e menni ehhez a Mr. Fomich-hoz.
A Bolse Vita azonban ig azbl azrt fontos m, mert g y mesli el hrom orosz fiatalember
trtnett, hog y kiss rlunk is szl, mag yarokrl. Mit lttak itt, hog yan szemlltek bennnket
msok. Az eg yik kpen Mag g ie s Jura beszlg et. Valjban prhuzamos monolg okat
mondanak, hiszen nem rtik eg yms nyelvt. Jura arrl szl, hog y nluk az emberek nem
mernek trsalog ni, mert flnek, s g yanakodva lesik a msikat. Mennyire ms itt, Budapesten,
az emberek nyltak, bartsg osak. Mag g ie pedig arrl beszl, hog y Ang liban minden unalmas,
a szomszdok lelik az letket anlkl, hog y ismernk eg ymst. Ezzel szemben
Mag yarorszg on ig az, nag y a szeg nysg de mindenki rdekldik a msik irnt, s rzik,

hog y lnek, mert megtrtnnek a dolg ok.

Ez a klns prbeszd 1990-ben vag y 1991-ben hang zik el. Ktsg kvl a rendez
nosztalg ija rad belle ama lzas-remnyked vek irnt, jllehet a szituci bemutatsa
leg albb annyira ironikus is. s hamarosan meg rkezik a trtnet eg yik helysznl szolg l
piacra az orosz maffia, Szerg ejt lelvik, Jura Brig htonbl mosolyog rnk. Vag yim szaxofonja
pedig eg yre fanyarabbul szl. A film a kelet-eurpai rezsimek sszeomlsnak ismert kpeivel
kezddtt, prg ai tntetssel, berlini fallal, de Szarajev vres jeleneteivel zrul.
A budapesti rendezplyaudvarrl elmentek a vonatok.

Utazs, ktely, nosztalgia

Theo Ang elopulosz Odsszeusz tekintete (To Vlemma tou Odyssea) cm mvnek filmrendezhse, akit A.-nak neveznek, hazatr Amerikbl g rg szlvrosba. Eg yik munkjnak
bemutatjra rkezik, de ms clja is van: a Balkn els filmeseinek, a Manakisz-fivreknek
hrom elhvatlan tekercst keresi. Azokat a felvteleket, amelyek a vilg hbork eltti
emberek tiszta, naiv szemlletmdjt rg ztettk eg ykor. Odsszeusz rtatlan pillantst mg
a trjai vrfrd eltt. Ang elopulosz rendezje mind sajt alkoti vlsg ra, mind pedig a
mozg kp ltalnos krzsre orvosszert reml tallni az elveszett tekercsek meg kerlse ltal.
Ezek azonban a lng okban ll mai Balkn valamelyik archvumban lappang anak. A., akiben
viszont mr a bnbeess utni Ulysses inkarnldik, elindul a tekercsek nyomban.
Ang elopulosz a fg g etlen amerikai film eg yik kiemelked sznszeg ynisg re, Harvey
Keitelre bzta A. szerept, akit leg utbb a Fst ders-talnyos trafikosaknt lthattunk.
Alaktsa eszkztelenl szp s slyosan komoly. Zmk alakjval, kemnyen farag ott arcval
eg sz mai tudsunkat cipeli, amint kopr orszg utakon, h bortotta heg yek kztt,
sztg yzott vrosokon keresztl vndorol. Albniban, Macedniban, s a hborban jult
Szerbiban.
De nemcsak trben halad, hanem idben is. A bukaresti lomjelenetek sorn nnn
g yermekkornak vilg ba rkezik. A filmet zr szarajevi apokalipszis pedig mr ismt a
jelen, de ug yanakkor az rk trtnelem is. A mindenre rborul kd aztn eltakarja a romokat
s eltnteti az g tjakat jell csillag okat. A Dunn azonban Nyug at fel ig yekszik baljs
rakomnyval eg y titokzatos uszly.
Kzben A. tallkozik Odsszeusz asszonyaival, Pnelopval, Kirkvel, Kalpszval, s vg l a
szeg ny-rtatlan Nauszika is felbukkan. ket Maia Morg enstern idzi meg , aki bmulatosan
tud mindig ms s ms, s mg is ug yanaz maradni.
A szarajevi archvum re, az elveszett tekintetek g yjtje pedig Berg man s Tarkovszkij
hse, Erland Josephson, akiben mintha a filmmvszet szelleme ltene testet. Ahog y sorban
rmutat a rg i mozg kpek dobozaira, rezzk, hog y eg y szellemi sereg szemle rszesei
vag yunk. Kint a vros romokban hever, mg drg nek a feg yverek, de az archvumban
elhvjk a meg lelt tekercseket.

Levettik majd ezeket? Mert Theo Ang elopulosz ebben a slyosan szp s trag ikus mvben
arrl vall, hog y a filmvetts: tekintetek tallkozsa. Eg ymsra veti pillantst a film nzje s
alkotja. De azok utn, amik meg trtntek Szarajevtl Szarajevig , kpesek vag yunk-e erre a
szembeslsre? S fknt: Mltk-e? Nzzk a meg tallt, meg mentett kpeket. De vajon ltjuk-e
ket?
Szembe tud-e nzni Ulysses Odsszeusszal?

Bcs a szp vrsesszktl

A francia film l klasszikusnak, Eric Rohmernek filmjeiben, mint tudjuk, sokat beszlnek. j
munkja, a Prizsi randevk (Les rendez-vous de Paris) is ilyen: hrom epizdbl ll, s
mindhrom jelenetfzrt eg y-eg y hossz dialg us alkotja. Perg ritmus eszmecsere,
g ondolatok, rzelmek s hang ulatok jtkos-tnkeny villdzsa.
A kamera viszont, miknt a mesternl ltalban, rendkvl keveset mozog , inkbb csak
meg ll s fig yelmesen szemlldik. Elfog lal valahol eg y fix pontot, ezttal valamelyik prizsi
utcn vag y tren, nzi, amint meg jelennek a szereplk, s rg zti a viselkedsket. A
jelleg zetes rohmeri szekondokban, a trsalg si pozci trg yilag os flkzeli kpein. Ennyire
eszkztelenl persze csak az dolg ozhat, akinek az istenek Jean Renoir s Robert Bresson mellett
mr kijelltk a helyt a Boldog ok Szig etn. Az eg yik jelenetben a szereplk meg tekintik s
rtelmezik Picasso 1907-ben kszlt kpt, az Anya s leny-t. A fest itt mr flnyesen bnik a
sznekkel, s tkletesen ura lett a vonalnak, mondja az eg yik hs, aki szintn mvsz. A felvtel
nzpontja, az elhang zott prbeszd interpretcija ktsg kvl ironikus. Mert Rohmer
viszont, kilencven vvel a festmny elkszlte utn, szinte minden vizulis eszkzrl
lemondott. Nem ural semmit s senkit, a formlsnak g yszlvn eg yltaln nem adja
tanjelt. Csak eg yetlen pont maradt neki a trben, ahonnt fig yeli az esemnyeket. s ltja,
amint a htkznapok folyamatban felolddnak a helyzetek s sztporlanak az emberi
viszonylatok.
A rendez g y viselkedik, mint eg y fotog rfus. Csak olykor mg rzketlenebb s
ideg enszerbb. Valjban teht olyan, mint eg y fnykpezg p. Meg fontoltan s eltklten
olyan. s a celluloidszalag on minden elmosdni ltszik. A modern kor vg n vag yunk, st
utna immr, mikor vg kpp szttrt s darabjaira hullott a kubistk g eometrikus ltomsa.
Minden viszonylag oss vlt. Ezrt Rohmer most elbcszik Apollinaire csods vrsesszke
njtl, a modernsg jelkptl. Jean-Francois Lyotard szerint a posztmodern mag atartst a
bizonytalansg ok kutatsa jellemzi. A Prizsi randevk ebbl az aspektusbl ktsg kvl
posztmodern film.
Holott nag yon is klasszicizlnak ltszik. Elannyira, hog y a keretjtkban, a rg i francia
filmekre emlkezteten, fellp eg y utcai muzsikus s eg y nekesn, akik arrl dalolnak, hog y
me, g y szletnek a mesk, rzsasznek, feketk... Rohmer objektivitsa azonban ironikusan
rcfol a meg idzett Ren Clair eg ykori rzelmessg re.

De mg is, a hrom hsnt, Esthert s trsait, szeretettel s rokonszenvvel szemlli a mester.

A kamera stabil nzpontja mellett ez a szeld s nemes vonzalom az, ami a mvszi
brzolsmd biztos tmpontjaknt e ksei remekmben mg meg maradt. A mai s holnapi
nz g azdag rksg eknt.

A bbu vre
David Cronenberg alaposan prbra teszi Karambol (Crash) cm filmjnek nzit.
Ennek hsei ug yanis realisztikusan szemllve, mrpedig a nz hajlamos arra, hog y a
kpeket konkrt jelentsk szerint rtelmezze eg ytl eg yig pszichopatk, st: aktv rltek.
s mivel nag yon rrnek, azzal szrakoznak, hog y karambolokat adnak el. Akkurtus
mg onddal eljtsszk szzadunk hres baleseteit, James Dean s Jayne Mansfield eg ykori,
vg zetes autzst. Azutn az tkzst kveten eltmolyog nak a voln mg l, mr aki
tllte e perverz sznjtkot, s vrtajtkos ajakkal elrebeg ik: csodlatos volt.
Ez bizony, g ondolnnk g yantlanul, meg lehetsen szlssg es meg valstsa a keg yetlen
sznhznak. Fura Living Theatre, amelynek mfajai: elszlls a hallkanyarban, frontlis
tkzs, szg ulds a semmibe. s kzben a szereplk arrl filozoflg atnak, hog y az aut a
modern ember blcsje s koporsja, s mg nszg ya is, merthog y a szerelem is a mszerfal
eltt a leg desebb.
Ha g y nzem a filmet, mint ahog y sokan, akkor a tma ktsg kvl morbid, a stlus pedig
srten provokatv. Ezrt meg rtem, hog y a film bemutatja Cannes-ban hatalmas botrnyt
kavart, mindenki csrolta Cronenberg et, st meg akartk verni. Csakhog y, szerintem, nem
helyes g y szemllni a ltottakat. Ez a film ug yanis valjban vg jtk. Pontosabban: abszurd
komdia, Ionescba oltott Bataille. Torzkp korunk emberrl, g roteszk ltoms. Ebbl fakad a
szereplk g pszer mozg sa s a fnykpezs parodisztikus jelleg e.
Ez a mfaj pedig meg kveteli a nztl az ttteles, metaforikus rtelmezst. A filmnek
ppen az a hibja, hog y ezt a g ondolati erfesztst nem mindig knnyti meg a befog adnak,
nha pedig kifejezetten akadlyozza. Ami sszefg g het azzal a tnnyel, hog y a dialg usok
szveg ben kevs a lendlet, a fantzit ltalban durvasg g al akarjk helyettesteni, s mivel a
jelenetfzsben is uralkodik, nyilvn szndkosan, a mechanikus elem, helyenknt, fknt a
film kzepe tjn, elnehezedik, lel, unalmass vlik a trtnet.
Marinetti, mint tudjuk, eg ykor dt rt a versenyauthoz, ami az avantg rddal eg ytt,
ppen akkoriban szletett. Cronenberg , persze, nem Marinetti sznvonaln, a folyamat vg t
mutatja be. Amikor vg zetesen beteljeslni ltszik a futuristk eg ykori, mg g yantlan
szerelmi svrg sa: Hajr, j dmon, tid vag yok eg szen. S ekzben keg yetlen-fonk
ltleletet kapunk a homo technicus-rl. Ezek az emberek valjban lelkkben viselik szrny
forradsaikat, s a g ondolataik is kattog jrg peken mozog nak. Erklcsi rzkk sem nag yobb
a halott fmeknl. Bbuk, akikbl vr helyett mr csak hitvny kc fakad.
Vak az g bolt, csillag hiba lobban...

1997

Csoportkp hlggyel, kamerval

Mike Leig h Titkok s hazugsgok (Secrets and Lies) cm mve tavaly Cannes-ban Arany Plmt
kapott. Eg yszer dolog , tehetnnk hozz, hiszen a film, mondjuk ki rg tn mi is, kivl
alkots. De vajon mi a titka? Mirt rag adja ennyire mag val a nzt?
Taln hozzseg thet bennnket ezen alkots meg rtshez, ha tudjuk, hog y Mike Leig h,
amellett, hog y jelennk eg yik leg marknsabb arc filmrendezje, ismert sznpadi szerz is, aki
drmit mag a szokta sznpadra lltani. Kivlan ismeri teht a dramaturg ia klasszikus s
modern mdszereit. Munkjnak centrumba az eg yik leg sibb drmai motvumot lltotta: a
szereplk eg ymshoz val viszonyt alapveten meg vltoztatja az eg yik hs szrmazsval
kapcsolatos titok kiderlse. Az adott szituciban azonban ez a hag yomnyos elem jszeren
ironikus rtelmezst nyer.
A film kt fhse: Cynthia, az idsd, mveletlen munksasszony s Hortense, a diploms,
feketebr optikus. Ltszlag elkpzelni sem lehet kt eg ymstl tvolabb ll embert. A
leperg kpek az eg ymsra tallsuk szvszort szp trtnett meslik el. Mike Leig h
krltekint alapossg g al, bmulatos llektani rzkkel rajzolja meg a szereplk klnll
portrit, majd a hiteles jellemekbl rnyalt motivcival fejleszti ki a cselekmnyt, amelynek
kezdetben eg ymstl fg g etlenl alakul szlai eg y csaldi tablkpben fondnak ssze.
Ennek sorn a szereplk minsg i talakulson mennek keresztl. Fokozatosan leomlik
mag nyuk meg szoksbl, nzsbl s sszersg bl emelt fala, s kinyjtjk eg yms fel a
kezket. Ez a szerkezet John Cassavetes filmjeit idzi, akinek az ang ol Mike Leig h eg yni
hang , mlt tantvnya. Kpformlsa is jelleg zetesen eredeti. A g yakran mozdulatlanul
szemlld kamera leg szvesebben benssg es hang ulat kistotlokban mutatja a fig urkat,
amely eg yarnt hang slyozza az eg yes alakokat s a kzttk formld viszonyt.
A hsk kezdetben, kivlt Cynthia, kptelenek a valdi prbeszdre, inkbb csak
monolog izlnak, de ahog y mind kzelebb kerlnek eg ymshoz, mag nbeszdkbl dialg us
formldik, miltal feltrulnak titkaik, s korbbi hazug sg aikbl szinte valloms fakad. A
kommunikci kpessg nek visszanyerse g y summzhatnnk e felejthetetlenl szp film
lnyeg t. E folyamat bemutatsa sorn a fszerepeket jtsz sznszkvintett tag jai eg yarnt
remekelnek. Mg is kiemelkedik kzlk a Cynthit alakt Brenda Blethyn, aki mltn nyerte
el Cannes-ban a leg jobb ni alakts djt.
A sznszek szerepformlsa eg yszerre tudatos s dokumentumfilmre emlkezteten
spontn, ami a rendez sajtos munkamdszernek fg g vnye. Sznszeit nem mindig avatja

be az eg yes fig urk titkaiba. g y pldul Cynthia kivtelvel mag uk sem tudtk, valjban ki is
az a fekete lny, aki meg rkezik a szletsnapi rendezvnyre. Meg dbbensk ezrt olyan
hiteles. Ilyent csak eg szen nag y filmekben lehet ltni.

rmzene, fanyar szlamokkal

Robert Altman, mrnki diplomval a zsebben s eg y B 54-es bombz fedlzeti tisztjeknt
szerzett lmnyekkel a hta mg tt, hossz vekig szinte kizrlag a televzinak dolg ozott,
mikor, jval tl a neg yvenen, meg kapta lete nag y lehetsg t. Rbztk a M.A.S.H.
meg rendezst. A folytatst ismerjk: Arany Plma Cannes-ban, vilg hr, zleti siker.
De ami a leg fontosabb: eg yni hang ot, sajtos stlust alaktott ki, s ezt meg is rizte.
Leg inkbb a sokszerepls, tbb szlbl sztt, mozaikszeren sszerakott mozg kpi
elbeszlseket kedveli. Ilyen taln leg ismertebb munkja is, a Rvidre vgva. Most,
hetvenvesen, g yermekkornak vilg t idzte meg leg jabb munkjban, a Kansas City-ben.
A trtnet 1934-ben, a g azdasg i vlsg idejn jtszdik. A film eg y visszalsekkel teli,
erszakos manverekkel beszennyezett vlasztsi kzdelem kzeg ben mesli el kt n
trtnett, kapcsolatuk alakulst. Szszi, a fiatal tvirdszlny ktsg beesett lpsre sznja el
mag t: elrabolja s tszknt fog va tartja Carolynt, Roosevelt elnk eg yik tancsadjnak
felesg t, hog y cserbe kiszabadtsa tolvajlsbl l frjt, aki a g eng szterek fog sg ba esett.
Szszit Jennifer Jason Leig h jtssza, Carolynt pedig Miranda Richardson alaktja. Mindketten
kitnen alkalmazkodnak a rendez stlushoz: plasztikus jtkuk eg yszerre ad rnyalt
szemlyisg kpet s jelleg zetes korrajzot.
A Kansas City, azt hiszem, Altman leg szubjektvebb filmje, jllehet a rendez ezttal is
elrejtzik eg y mozg almas cselekmny htterben. De flreismerhetetlenl v a pontos
krnyezetbrzols, amellyel meg jelenti szlvrosnak eg ykori vilg t. Erre csak az lehetett
kpes, aki valban otthon van ebben a kzeg ben, s mellesleg mg elg pnz is rendelkezsre
ll ahhoz, hog y a film minden kpkockja maradktalanul hiteles leg yen.
Ennek a milifestsnek rendkvl fontos eleme a jazz, a hajdani klubok s zenekarok
hang ulatnak, muzsikjnak bemutatsa. Ez a trtnet vissza-visszatr fmotvuma. De a
kpek mag uk is a swing hullmzst, lktet lebeg st idzik, hol bop-szeren g yors,
kromatikus kpvezetssel, hol a hvs jazz, a cool kieg yenslyozottabb leg ato-jtkval, riffes
ismtldsekkel, kemny ellenpontozssal. A szereplk monolg jai pedig improvizlt
hang szerszlknt csendlnek fel. Ilyen Harry Belafonte ironikus-g roteszk szveg else,
g eng szterfnki rizszsa, amely az eg sz filmet tszvi alattomos-ravasz utalsaival,
flelmetes kiszlsaival.
A jazzband rmzent jtszik. Fmes rzhang zssal, fenyeg et dobeffektusokkal. A fanyar
szlamok mln lebeg nek, meg -meg szdlve billeg nek a mag asban, majd ttovn zuhannak a
mlysg be.

Rszleges napfogyatkozs
Christopher Hampton ang olfrancia koprodukciban kszlt filmje, a Carrington meg trtnt
esemnyeket mond el az ang ol kultrban kzismert szemlyekrl. Dora Carring ton festn s
Lytton Strachey esszista letre szl szerelmnek a histrijt idzi fel. Azoknak, akik
mifelnk ennek hallatn valamifle viharos, romantikus szenvedlyre g ondolnak, elruljuk,
hog y ezttal eg szen msrl van sz: ez a kapcsolat valsznleg mindvg ig plti maradt. S
ha netn akadnak, akiknek most nem alaptalanul Grdonyi szp reg nye, az bel s Eszter jut
eszbe, el kell mondanunk azt is, hog y e viszony eg yb vonatkozsban is klnleg esnek
mondhat. A frfi jval idsebb volt, mint kedvese, radsul ig en csnya s hozz mg
homoszexulis. Ezek utn mit is mondjunk a hlg yrl? Elg az hozz: jval Oscar Wilde utn
vag yunk, e szzad tzes-hszas veiben.
m nha mg is romantikakzelben rezzk mag unkat. s meg kell hag yni, ezek a film
leg jobb pillanatai: a mag nyos hsn, amint hza eltt llva felnz az ablakokra, amelyek
mg tt bartainak lete s nnn rvasg a trul fel eltte, a walesi mezkn stlg at pr
ltvnya, a brsg i trg yals vag y a jelenet a puskval. Amikor az elismersre mltan korh
dszletek, kellkek s maszkok mg tt valami eg yetemesre, sorsszerre ltni eg y furcsa
kapcsolat tkrben. Ezeknek a felvteleknek a szpsg t jelentsen fokozza Michael Nyman
Schubert-motvumokbl ptkez zenje, amely telt hang zsval s cizelllt finomsg val
felersti a kpek romantikus interpretcijt.
Sajnos, a film r-rendezje, Christopher Hampton ( szerezte a Teljes napfogyatkozs cm
Verlaine-Rimbaud film forg atknyvt is), aki Mi-chael Holroyd nevezetes Strachey-letrajza
alapjn dolg ozott, g y ltszik, nem bzott az eg ymshoz menekl kt mag nyos llek
nrcisztikus viszonyban feltrul pszicholg iai mlysg ek mozg kpi brzolhatsg ban.
Ennek kvetkeztben, klnsen a film msodik felben, kiss elmerlt a hsk klnfle,
extremitsukkal eg ytt is meg lehetsen rdektelen kapcsolatainak brzolsban, ahelyett,
hog y a ketts portrt formlta volna mg plasztikusabb.
Ig az, az r-rendez kitn sznszekkel jtszatta el a fszerepeket, akik a fradtabbertlenebb szakaszokon is jobbra tlendtik a filmet. Jonathan Pryce aprlkosan kidolg ozott
alaktssal azonosul Lytton statikusan meg tervezett fig urjval, mg Emma Thompson inkbb
nmag hoz ig aztja a festn dinamikusan kibontott alakjt, eg yarnt bemutatvn elbb az
nmag t keres lnyt, majd a lelke trvnyeihez mindvg ig h s a leg vg s kvetkezmnyeket
is btran vllal asszonyt.
Fknt Emma Thompsonnak tudhat be, hog y a Carrington felems voltban, rszleg es
szpsg vel is fig yelemre mlt m.

Csodlatos szappanbubork
Nzem, csak nzem Peter Greenaway j mvt, a Prnaknyv-et (The Pillow Book), s eg yre

inkbb zavarba jvk. Pr vvel ezeltt ug yanis a Prospero knyvei emlkezetes lmnyt jelentett
szmomra, s arra kszltem, valami hasonlt fog ok ltni most is. m ahog y mlnak a vetts
percei, ez az j opusz mind kevsb tetszik. Elszr arra g ondoltam, hog y bizonyra Sir John
Gielg ud hinyzik nekem, s persze, Shakespeare, de aztn r kell jnnm: mag val a filmmel
van bajom. Az eg sszel.
De azrt meg prblom jobb beltsra brni mag am. Keresem ht a fog dzkat valamifle
pozitv rtelmezs rdekben. Itt van mindjrt a Heian-kor, az els vezred vg e, amikor Sei
Shonag n, eg y unatkoz, rzkeny s szkimond japn asszony meg rta a filmben sokat
emleg etett napljt, korabeli terminussal: nikki-jt, a Prnaknyv-et. Abban a korban klnsen
kedveltk a ritulis ceremnikat, s virg zott a kallig rfia, a mvszi ig ny szprs.
Greenaway bizonyra g y vli, a jelenkor is vonzdik a dekoratv klssg ekhez, s ezt akr
nkritiknak is vehetnnk, csakhog y a rendez nem tud mit kezdeni a trtnelmi
prhuzammal, s beri nhny felsznes utalssal. A Heian-korral teht nem sokra meg ynk, ha
rtelmezni akarjuk a ltottakat.
Kezdjnk hozz mshog y. Nzzk a trtnetet! A film hsnjnek, Nag iknak az arcra
kislnykorban desapja elszeretettel rajzolt rsjeleket. Ebbl kvetkezen a ksbbiekben
sszekapcsoldtak szmra a testi rmk s az irodalom g ynyrsg ei, ami g y nyilvnul
meg , hog y szeretinek testre, minteg y a mmor betetzseknt klti szveg eket r. A
rendez ennek bemutatsakor, valamint a textus effle rg ztsvel visszal knyvkiad
tetteinek brzolsakor az idfelbonts szmtalan fortlyt alkalmazza, de ezzel sem sikerl
ellepleznie, hog y valjban nincs elbeszlnivalja. Mert, kvezzenek meg br rtetlensg emrt,
azon nem hajtok elg ondolkodni, hog y a kecskebr helyett itt az emberi test vlik
perg amenn, s hog y ennek milyen filozfiai kvetkezmnyei lennnek.
m ttelezzk fel, a rendezt valjban nem is rdekli a sztori, hanem, mint mag a is
hang slyozza, inkbb mozg kpi festszetet kvn ltrehozni. Kiszabadtani a kpeket a
trtnet fog sg bl. Csakhog y a ltvny, leg albbis szerintem, attl mg nem vlik szimultn
rteg zettsg v s polifn termszetv, ha llandan vltoztatjk a kpkivg st, intarzikat, s
eg ymsravettseket alkalmaznak, s minduntalan feliratokkal ltjk el a felvteleket. Ez
modoros s eg y id utn fraszt is.
Feladom teht a kzdelmet. Az a g yanm, ez a film olyan, mint a szappanbubork.
Sznpomps s dekoratv, csak ppen res, s sztpukkad, ha hozzrnk.

Krumplistszta-kering
A Csinibaba kpein nhnyszor feltnik eg y tizenkt-tizenhrom ves kamaszfi. ldg l,
eszeg et, vizet iszik, s ki-kinz a vszonrl. Hamisks-cinkosan sszenevet a publikummal. Az
utols felvtelek eg yikn is t ltjuk. Vajon ki ez a leg nyke? A film cselekmnyben nem vesz
rszt, csak ott van. Mg is fontos szerepl. az elbeszls nzpontja.
mulva szemlli a felnttek vilg t. A VIT-re val lzas kszldst, a tmbtrsak

sernykedst, hazatrst a munkbl, az esti tncmulatsg ot, mikzben reszket a hold a t-

vizn Ismeri a szereplket: Boston Czrjt a csnaklnccal, Mancikt s Tupirkt, a
fontoskod hzmestert (pardon, tmbbizalmit) s termszetesen Bajkon urat a tvcsvvel.
1962-ben vag yunk. Gag arin felreplt az rbe vag y hova, de Sztlin szobrnak levg ott bronzmutatujja immr hat ve eg y decens frfi tskjban pihen. A kamaszsrc ez utbbit nem
tudja, leg feljebb csak sejti.
Mint annyi mst is. Hog y az ifj zenszek Helsinkibe kszlnek, de valjban Amerikba
szeretnnek eljutni (ez onnan mr csak eg y ug rs), Fecskt szvnak, de Chesterfieldet
szeretnnek, bambit isznak, m coca-cola utn epedeznek, s mikzben Ang lnak teszik a
szpet, a dskebl Anita Ekberg jr az eszkben. Infantilis dolce vita... Fura, kpmutat vilg .
Olyan, mint az a pereces a moziban, akirl mindenki tudja, hog y valjban rendr. Ig az, Trike
nem hazudik, csakug yan van rajta bug yi, nemcsak mondja, ami ktsg kvl meg nyug tat.
Szval 1962-ben vag yunk. Ki mit tud. Kaparj, kurta... A Mag nyos Szvek Bisztrjban pedig
szl a Krumplistszta-kering .
A filmbeli fi ma tven fel jr. Biztosan nzi a filmet, a rg i, letnt vilg ot. A kisszer,
leszortott, hazug , hztmbkrli ltet. s restelli ug yan, mg is nmi nosztalg ival rzkeli
azt a kiss naiv dert, ami az akkori fiatalok kzelben lebeg , mint a hideg ben a pra a fag y
ellen vdekez emberi test krl. Ez a kett eg ytt: a hatvanas vek. Ezrt szeretem Tmr
Pter filmjt. Hog y ezt a kettt eg yben tudja ltni s lttatni. A prt s a hideg et. A
krumplistsztt s a kering t.
A tbbi, mrmint a dolog szakmai rsze, innen mr mag tl rtetd. Az ntrvnysg re
trekv, g roteszk ltvnyvilg , a szereplk klnleg es mozg atsval s a kprg zts
ironikusan vltakoz tempjval, a szellemesen thang szerelt dalokkal (Kispl s a Borz). No s
Glvlg yi els filmszerepben, aztn Andorai Pter, Reviczky Gbor, Cseh Tams, Nag y Natlia,
Ig va s Lzr Kati mint Ernesztin. Szval ez eg y j mag yar filmvg jtk.
Aminek a vg n Bajkon r rg i vg ya is beteljesl. Aztn mintha eg y kz letrln a
vszonrl a kpeket. g y ht azok most mr a szemnkben pereg nek tovbb...

Prolonglt jgkorszak
A Coen-fivrek, Ethan s Joel tizenkt v alatt hat filmet ksztettek. Ezek kzl leg ismertebb a
Hollywoodi lidrcnyoms, amelyet a Roman Polanski ltal vezetett zsri 1991-ben nag ydjjal
jutalmazott Cannes-ban. Coenk rdekldst a bng yi tematika vonzza leg inkbb, szinte
minden alkotsukban fontos szerepet tlt be pldul az emberrabls motvuma. Filmjeiket
g roteszk ltsmd jellemzi. Sokan a film noir meg jtit ltjk bennk. Leg jabb munkjuk, a
Fargo, amelyet idn tbb Oscar-djra is jelltek, szlfldjkn, Minnesotban jtszdik. Szinte
jg korszaki miliben, az elnk trul ltvny: jeg es utak, vg telen hmezk, palaszrke g bolt.
A kpeken feltnen hinyzik a horizont. Nem lehet tudni, mit rejtenek a tvlatok, tovbb azt
sem, hol vg zdik a fld, s hol kezddik az g , s kezddik-e valahol eg yltaln. A ltvny azt

sug allja, hog y a dermeszt hideg mindent that.

Mg az itt l embereket is, akik ormtlan csizmikban, vatelinnal kitmtt kabtjaikban,
flvds prmsapkikkal olyanok, mintha a neandervlg yi barlang bl bukkantak volna el, s
valamilyen mdon tkerltek a huszadik szzadba. Ahol fsvny zletemberek, pitiner
szlhmosok, eg yg y felesg ek, bamba prostitultak s pszichopata bnzk lettek bellk.
De akad mg itt eg y szadista indin is s eg y beteg esen hazudoz tvol-keleti fazon. A fig urk
eg ytl eg yig torzkpek. A szereplket az elbeszl flnyesen lekezel szemlletmddal
rajzolja ilyennek. S nem tudjuk, ezt pesszimizmusnak vag y nteltsg nek minstsk-e?
A cselekmny eg yszer emberrablsi g yknt indul. Eg y balfcn frj nyaka krl, kisszer
csalsai kvetkeztben, szorul a hurok, mire elraboltatja felesg t, hog y a g azdag apstl
kicsikart vltsg djon majd meg osztozzon a bnzkkel. Ebben a vilg ban azonban
termszetesen mindenki elszrja a szerept, g y ht vres rmdrma kerekedik az g ybl.
Aminek kvetkeztben a film eg yre inkbb horrorr alakul, mikzben, zavarba ejt mdon,
valjban abszurd komdit ltunk, helyenknt eg szen parodisztikus meg oldsokkal.
Zavarunk csak nvekszik, mikor szrevesszk, hog y a ltsmd cinizmusba mrtott irnija
kiterjed a nyomozst vezet rendrnre is (Marg e szerept Frances McDormand alaktja), aki,
miutn eg y vletlen folytn elcspi a trst ppen miszlikbe aprt fbnst, naiv tanmeseknt
rtelmezi a trtnteket. Majd meg knnyebblten bjik be bug yuta frje mell a csaldi g yba.
Ott j meleg van.
Feszlyezettsg nk ellenre is ltunk kell azonban, hog y a Fargo ktsg kvl kvalitsos
film. Csak ppen nem knny meg bartkozni vele. s nem is biztos, hog y erre szksg lenne.
Mert a rokonszenv s az elismers nem mindig jrnak eg ytt, st, olykor el el is vlhatnak
eg ymstl. Mint ezttal.

Egy humanista film

Ebet ltni: g ynyrsg tartja eg y rg i lmosknyv. Szzeg yet ltni a moziban, teszem hozz
n, az se kutya, st: kacag tat szrakozs, s ez biztosabb, mint a kutya vacsorja. Pedig
ktsg kvl kockzatos dolog , eg y korbbi mozg kp jraforg atsa. Klnsen akkor, ha
olyan leg ends filmsikerrl van sz, mint a 101 kiskutya (101 Dalmatians), s ha radsul az
ismtelt feldolg ozs nem animcival trtnik, hanem jtkfilmes eszkzkkel.
Nos, a Walt Disney Stdi j vllalkozsa, a mfajvltsbl add nehzsg eket lekzdve, a
meg szokott sznvonalon, vag yis kitnen sikerlt. Els pillantsra alig tvolodtak el az eredeti
rajzfilm vilg tl. Ug yanaz az don-idtlen londoni hang ulat, ug yanazok a szereplk, ug yanaz
a mese. s ennek g y is kell lennie. Pedig a trtnet ezttal napjainkban jtszdik, s Pong o, a
derk dalmata g azdja itt nem zeneszerz, hanem hiba, azrt haladni kell a korral
videojtkokat tervez. Szrnyella de Frsz alakja is mdosult kicsit. Most eg y divathz
fnkasszonya lett belle Glenn Close alaktsban, aki lthatan lvezi a szerept, felszabadult
humorral, remekl boszorknykodik. s mg valami br a lelkes g yerekkznsg , amely

termszetesen kellkppen utlja t, ezt valsznleg nem mltnyolja, e sorok rja ellenben
trg yilag osan meg llaptotta szval, hog y a szp sznszn karcs termetn valamennyi de
Frsz-jelmez kifejezetten jl ll. Merthog y szemben a rajzfig urval, amelynek csupn eg yetlen
szerelse volt, az j Szrnyella nyolc ruht is felvonultat.
De a leg fbb eltrs, hog y az j feldolg ozs llatai, eltren a korbbi kutyusoktl s eg yb
ng ylbaktl, nem beszlnek. Vag yis jobban meg rzik eredeti llatkarakterket. Ezrt a film
kivlan alkalmas arra, hog y stilizlt absztrakcik helyett az ig azi llatok irnt bresszen
eg yttrzst s rokonszenvet. Azok a g yerekek, akik meg nzik ezt az j Disney-produkcit,
taln nem fog jk lg puskval lvldzni a madarakat, rjnnek, hog y nem termszetes dolog
az llatok fog sg ban tartsa, s felismerik: mag ra az emberre nzve is veszedelmes bizonyos
fajok kiirtsa. S akkor remnykedjnk kevesebbszer fordul majd el, hog y llatokat
kedvtelsbl s haszonlessbl leldsnek, s a meg unt kutyt a g azdi eg yszeren kiteszi az
erdszlen.
Nmeth Lszl eg y helyen arrl r, itt az ideje, hog y az ember, aki az jkor hajnaln a
humanizmus eszmje ltal nmag a mltsg nak adott hang ot, most, a huszadik szzadban,
valban felels felntt vlva, a teremtett lnynek kijr tiszteletet s meg becslst kiterjessze
az llatokra is. Az r, tall kifejezssel, szubhumanizmusnak nevezi e felfog st.
Tudom, kiss messze kalandoztam. Mert Stephen Herek filmje csak eg y jl meg csinlt,
kedves g yerekfilm. De nekem ez is eszembe jutott rla.

Franciska vasrnapjai
Bizonyra tbben emlkeznek mg Sim Sndor Apm nhny boldog ve cm, mg 1977-ben
kszlt filmjre, amelyben a szemlyes ltsmd, az emlkezs intim hang ulata hiteles
korrajzzal trsult. Ug yanez a ketts ihlets nemes, klasszicizl epikussg jellemzi a rendez
j munkjt, a Franciska vasrnapjai-t is, amely az tvenes vek komor vilg t idzi fel eg y fiatal
n sajtos nzpontjbl.
Hse eg y cseldlny, aki 1948 utn mint npi kder elbb rendr lesz, majd vs, vag yis
bell a pribkek kz anlkl, teszi hozz Sim, hog y llekben mag a is pribkk vlna. Mert
Franciska naiv, szinte g yermeki kedllyel szemlli a vilg ot, hisz a jelszavakban, s
sszeeg yeztethetnek vli ketts szerept, azt, hog y eg yfell a tarcsai bntetlg erben teljest
szolg latot, msfell viszont hsg esen kitart kedvese, az osztlyideg en Groh Lajos mellett.
sztnsen rzkeli ug yan helyzetnek fonksg t, de ig azbl nem rti, mifle felleg borul a
korbban sem mindig ders vasrnapi g boltra, s mirt dermed meg krltte a leveg , ha
rg i bartai kzt meg jelenik j eg yenruhjban.
A film, el kell ismerni, tlzsoktl mentes, rnyalt korrajzra trekszik, s ltalban a
rszletek is elg g kidolg ozottak, leg feljebb csak nhny jelenet hitelessg t, letszersg t
vitathatjuk. g y pldul az eg yik felvtel szerint motorkerkpron utaznak hseink, mikzben
mg ttk, velk prhuzamosan, a kor hang ulatt idzve, eg y g zmozdony ltal vont

szerelvny halad. Szp felvtel, llaptannk meg , ha nem vennnk tstnt azt is szre, hog y a
szerelvny teljesen res, eg y rva llek sincs a kocsikban. Ha eg yszer nem restelltk a
fradsg ot elkeresni valamelyik kzlekedsi mzeumbl a j reg 424-est, nhny statisztt
ig azn felfog adhattak volna utas g yannt.
Ez azonban aprsg , habr a mozg kp rdg e g yakran ppen az ilyen kicsisg ekbl
vig yorog rnk. Komolyabb kifog sunk vag y inkbb hinyrzetnk Sim munkjval
kapcsolatosan az, hog y az tvenes vekrl szl filmek korrajzhoz, jelesl Mszros Mrta
Napli-hoz, a bellk ismert kphez Franciska trtnete, sajnos, nem ad hozz lnyeg es j
elemet, informcit. Taln ezrt sem kerlt be a m a berlini fesztivl versenyprog ramjba.
Pedig szpek a tbori let hang ulatt felidz kpek, a rabok szentestje, a hbortott
brtnudvar s a beszlre felsorakoztatott fog lyok arcn vg ig psztz kamera.
s tetszett Kerekes va a bns-bntelen Franciska szerepben, jlaki Dnes is elfog adhat
volt Groh Lajosknt, habr az habitusa mg is inkbb epizdszerepekre mretezett, s
elismerssel adztunk Ji Menzel korrekt, visszafog ottan slyos jtknak az eg yik fontos
mellkfig ura meg idzse sorn. A Franciska vasrnapjai teht kulturltan elksztett
trtnetmesl film. Ezt akkor is hang slyoznunk kell, ha hozztesszk: a teg napelttrl szl
a teg nap nyelvn.

Medalion rzsaszllal
Janisch Attila Hossz alkony cm j mvnek, amely az idei jtkfilmszemle fdjas alkotsa,
eg yik leg fontosabb, visszatr motvuma eg y titokzatos medalion, fmtokjn rzsaszllal. A
hsn ezt az rmet a trtnet kezdetekor elveszi kollg ja kislnytl, azt lltvn, hog y ez
valjban az v. Ksbb tbbszr is meg prblja felnyitni az ezstfedelet, m sikertelenl.
Lehet, hog y ez a medl bizonyos rtelemben a film mag a, s a rendez minteg y fig yelmezteti
ltala a nzt: ne prbld felnyitni, szavakba fog lalni a ltvnyt, mert ez a film olyan, s ezt mr
n teszem hozz, mint a cizelllt tvsmunka. Meg srted, ha netn avatatlan kzzel nylsz
hozz, miknt a filmbeli sofr, aki ksvel akarn a zrat felpattintani.
Ne teg yk ht, ne akarjuk meg fejteni a filmet. rjk be azzal, hog y elnzeg etjk a
finoman meg munklt ezsttokot: a hibtlanul szerkesztett, szig or konmival kibontott
trtnetet. Eg y ids hlg y, akit a nag yszer Trcsik Mari jtszik meg trt, fradt arcval,
titkokba pillant tekintetvel, fell a tvolsg i autbuszra, elalszik, s klns, szorong sos
lmokat l t. A sofr kiteszi eg y elhag yott helyen, ahol eg y halott fiatalembert lt fekdni az
es ztatta orszg ton, azutn eg y kocsma rideg vendg szobjba kerl, majd lezuhan a
lpcsn. Ismt a buszon van, mg vg re hazajut, holott tovbbra is a lpcs aljn fekszik,
mikzben meg y vele az autbusz a vg telen ton. Bzamezket ltunk s g ynyr
napraforg tblt.
Mi is utazunk, nzk, vag yis inkbb eg y irrelis dimenziban lebeg nk, s az a
leg borzong atbb, hog y ez a hang ulat Medvig y Gbor pontosan fog almazott, trg yias

felvteleibl rad, ug yanis a feszes s mesterien visszahajltott kompozci meg emeli,

trtelmezi a kpeket. A hsn eg ybknt rg szprofesszor, kutatsnak trg ya teht az id,
mint ahog y a filmnek is az id a tulajdonkppeni tmja, a felbontott, analizlt bens tartam,
hiszen hatvan v kzeg ben mozg unk, eg y let lelki terben, a meg tallt eg ykori jtkbaba,
Rosabelle pedig a szekrnybl eg y mlysg es mly ktba hull.
A Hossz alkony Shirley Jackson Az autbusz cm elbeszlsbl kszlt, m Janisch Attila,
rg i munkatrsval, a forg atknyvet jeg yz Forg ch Andrssal, merszen trtelmezte a
trtnetet, amely eredetileg a kitasztottsg rl szlt, itt pedig , ennyit azrt
meg kockztathatok, anlkl, hog y felnyitnm a medlt, eg y meg hal ember, eg y hallba
hanyatl llek verg dsnek vag yunk tani.
A rzsa titka, persze, nem ez. Hog y is lenne. Hiszen azt csak azok tudjk, akik ott vannak
mr, ahonnt mg nem trt meg utaz.
k pedig hallg atnak, mint ez a medalion.

gydrgs volt, vagy a szvem dobbansa?

Tveds volna azt hinni, hog y Az angol beteg (The Eng lish Patient) azrt kapott kilenc Oscardjat, mert korszakalkot jelentsg film. De azoknak sincs ig azuk, akik flnyesen
leg yintenek, s azt mondjk: monumentlis g iccs, amelytl, rjuk jellemz mdon, eljultak a
hollywoodi dntnkk.
Anthony Ming hella filmje eg y harmadik kateg riba tartozik: eg y kicsit hossz
szrakoztat film, vitathatatlan ig nyessg g el elksztett populris mozi. Jellemzi: szakszer
rendezs, elsrend operatri munka, j sznszek s rdekfeszt cselekmny. (A film alapjul
szolg l Michael Ondaatje-reg ny rang os irodalmi djat kapott.)
Els helyen John Seale fnykpezsrl kell szlni. A film fmotvumt, a replst, amely
rszint valsg os kaland, rszint pedig az rzelmek szrnyalsnak metaforja, pards
lg ifelvtelek s totlkpek idzik meg , eg yarnt sejtetve a helysznl szolg l sivatag i tj
fenyeg et veszedelmeit, valamint a ni test domborulataira s hajlataira emlkeztet
hullmzst. A kpek, hang ulati teltettsg k ltal, stilizlt teret kpeznek, ahol idtlen
eg ymsmellettisg ben lteznek az emberi kultra alkotsai az si barlang rajzoktl a
renesznsz freskig s Hrodotosztl Kipling ig , miknt a szenvedlyek is kiemelkednek az id
korltai kzl. Szemlletesen rzkelteti ezt a film zenei fmotvuma, az eg yszerre archaikus s
modern mag yar npdal, a Szerelem, szerelem, Sebestyn Mrta szp s ihletett eladsban. A
lnyeg e szerint idtlen rzs ppen azltal vlik trag ikuss, hog y nem szmol az adott kor
realitsaival, miltal a szerelmesek, mint most Almsy g rf s Katherine, hajtrst
szenvednek a korviszonyok szirtjein.
Az angol beteg djesje ug yanakkor eg yfajta zlsvltozsrl is tanskodik. Annak a
romantikus filmreg nynek a hag yomnyait eleventi fel, persze, a mai mozi eszkzeivel,
amelyet az Elfjta a szl vag y a Casablanca kpviselt eg ykor. E sajtos eklektika nem kerlheti

meg a kzhelyeket, amibl eg y lehang ol, de szz, ahog y Umberto Eco mondta, mr meg hat.
Ming hella kzel hromrs mvt nzve tbbszr is eszembe jutott Kertsz Mihly halhatatlan
filmjnek az a jelenete, mikor a szerelmespr llt eg y prizsi hotelszoba ablakban, ppen
vonultak be a nmetek a vrosba, s eg yszercsak meg szlalt a hsn: g ydrg s volt, vag y a
szvem dobbansa? krdezte. Ez kzhely, illetve az lenne, ha nem Ing rid Berg man mondan
Humphrey Bog artnak... A szereposzts ezttal is kitn. Almsy g rfot Ralph Fiennes idzi
meg szug g esztv jtkkal, a kt sznszn pedig remekl kieg szti eg ymst: Kristin Scott
Thomas hvsen s izg almasan szke, a barna Juliette Binoche pedig ztekintet s jsg os.
Brit rendez, hollywoodi producer, teng erentli s eurpai sznszek. A trtnetben pedig
mag yar hs, ang ol, kanadai, arab s indiai szereplk. Mert ez a romantika nemcsak idtlen, de
nemzetekfeletti is.
Mint a szvnk dobbansa, ug yebr.

Az a keser-mmoros forgatag
A z Egy francia n (Une femme franaise) els pillantsra a klasszikus, rzelmes melodrmk
hag yomnyt folytatja: eg y leten t tart szerelmi hromszg trtnett mesli el. Hsnje
eg y boldog -boldog talan asszony, aki nem szereti a frjt, m mg sem kpes szaktani vele, de
azrt kitart a szeretje mellett is, majd fut kalandokba menekl, s vg l belehal, mikor
kedvese elhunytrl rtesl.
Ki ez az asszony? Lha, knnyvr teremts, vag y szerencstlen ldozat? Gyeng e n,
srlt llek, vag y inkbb nag yon is ers, st ntudatos karakter, aki btran kveti sztneit, s
vllalja szexulis vg yait? A film leg inkbb azrt szmthat mindvg ig a nz rdekldsre,
mert nem hajt eg yrtelm vlaszt adni ezekre a krdsekre. Ez a nyilvn tudatosan vllalt
talnyossg szorosan sszefg g a kpi elbeszls szubjektv nzpontjval. g y tnik, mintha a
hsn kisfia lenne a film narrtora, s csakug yan, a kpeket zr kzlemny is sejteti, hog y a
rendez halott anyjnak lltott emlket. S a cm tansg a szerint sok ms honfitrsnjnek is.
Mintha eg y huszadik szzadi Bovryn sorsa bontakozna ki elttnk. Ezt a rejtett
prhuzamot ersti meg a zr kpsor, mikor a frj Jeanne halla utn, annak szemlyes
holmijait nzeg etve, meg rti az asszony hallnak (s letnek) titkt. m a film, ha
kzelebbrl meg vizsg ljuk, nemcsak Flaubert-t idzi, akit a Szalamb milijt esznkbe juttat,
antik romok kzt jtszd jelenetben nv szerint emltenek is, hanem Francois Truffaut
remekre, a Jules s Jim-re is utal. Jeanne valjban e m Catherine-jnek rkse, mintha a
lnya lenne. Az az asszony is kt frfi kzt rldtt, az eg yik francia volt, a msik nmet, mint
ezttal is, ott az els hbor, itt a msodik adja a trtnelmi htteret.
De Rg is Warg nier, akit az Indokna rendezjeknt ismert meg a vilg , nem kveti szolg aian
Truffaut-t, csupn finoman r-rhang oldik a mester hullmhosszra, ami helyenknt
fjdalmas nirnival tlti el a kpeket. Mert azrt ez mg sem a Jules s Jim s nem is Az utols
metr, plne nem a Bovaryn. De nem is lehet. Mert ahog y elnzem Rg is Warg nier olykor

bizony rzelmes tlzsait, laposabb kzhelyeit s helyenknt nag yon is knyelmes meg oldsait,
ezek azt is jelzik szmomra, hog y az j hullm hag yomnya a mai, amerikanizlt zls
vilg ban csak felhg tva kpviselhet. Fl pohr bor. Fl pohr hiny? Ki-ki vlaszoljon zlse
szerint.
m hog y Truffaut eg yltaln esznkbe juthat, abban ig en nag y szerepe van a hsnt alakt
szp Emmanuelle Bart sodr erej jtknak. n pldul olyant, amit produklt a film nag y
szerelmi jelenetben, nem sokszor lttam sznszntl. De nemcsak ez, eg sz filmbeli jelenlte
a Le Tourbillon-t idzi, Catherine dalt az let forg atag rl. S ez meg borzong at bennnket.
A francia filmesek mg nem felejtettk el eg szen azt, amit, azt hiszem, csak k tudtak.

jjel, mikor fekete a pipacs

Valaki sszeszmolta, hog y Thomas Hardy reg nyeiben tbb mint ktszzszor fordul el, hog y
valami vletlen, eg y apr esetleg essg jvtehetetlen kvetkezmnyeket von mag a utn.
Pldul rosszul cssztatnak be eg y levelet az ajt alatt, s azt a cmzett nem veszi szre. A
Lidrcfny-ben (vag y eredeti cmn, a Jude-ban) Susan eg yetlen elvtett szava hrom g yerek
hallt okozza.
Hardy vletlenei azonban olyanok, mintha a vg zet hljnak csomi lennnek. s ez a
trag ikus szvevny baljs szksg szersg g el borul r a hskre. Akik eg y eltletekkel teli,
rideg s embertelen vilg ban nem tehetik azt, amit szeretnnek. Jude-nak azt mondja a sors:
nem szabad tanulnod, aztn: nem szabad dolg oznod, s vg l: nem szabad szeretned.
Michael Winterbottom ang ol filmjnek fszerepben Christopher Ecc-leston a vg zettel
remnytelenl is szembefordul ember mltsg t mutatja meg . Az Arabellt alakt Rachel
Griffiths s a klnsen tehetsg es Kate Winslet Susan meg formlsval kt eltr ni sorsot
mutat. Mindkettt meg tri az let, ahog y ez Hardynl lenni szokott, de az els errl alig vesz
tudomst, nem rtelmezi a vele trtnteket, a msik kzd, majd alzattal meg hajol a ftum
eltt, amelynek bri hatalmat tulajdont. Melyikk dnt helyesen? Nem tudhatjuk. m
Eduardo Serra komor, fnytelen kpei, hven a reg nyhez, azt sug alljk, hog y a hrom
mag atarts kzl Jude nelv erklcsisg e a leg autentikusabb.
Thomas Hardyt ltalban pesszimista rnak tartjk, holott nem az. Mveinek trag ikus
vg kifejlete ellenre sem. Mikor az Egy tiszta n-t folytatsokban publiklta, az olvask szinte
meg ostromoltk leveleikkel, amelyekben szinte knyrg tek neki, hog y boldog , meg nyug tat
befejezssel zrja a trtnetet. Hardy azonban krlelhetetlennek bizonyult. De miutn pontot
tett a m vg re, elltog atott ahhoz az si druida templomromhoz, ahol a reg ny eg yik
leg szebb jelenete jtszdik, s ott, eg yedl a vg telen g bolt alatt, mag nyos elmlkedsbe
fog ott, majd keservesen zokog ni kezdett. Elsiratta kedves hsnjt.
A Lidrcfny-t olvasva is az az rzsnk, hog y ez a zord, szkszav s tartzkod elbeszl
hatrtalanul sznja vg zettel viaskod hseit. s szve mlybl fakadan becsli ket. Vajon
pesszimizmus-e ez? n azt g ondolom, tvolrl sem. Michael Winterbottom (s az avatott kzzel

dolg oz forg atknyvr: Hossein Amini) szp filmjnek leg fbb rdeme, hog y ez a nemes
rszvt tsug rzik a kpeken. s ez vig asztal.
jjel van, fekete a pipacs, mondja Hardy eg yik szp versben, amely, a modern, trg yias
lrt elksztve, eg y kopott, sszeroskad kerti szkrl szl, de mg emlksznk, hog y azt a
virg ot eg ykor, nem is oly rg , taln csak az imnt, pirosnak lttuk. s vrjuk a hajnalt

Nzk a labirintusban
David Lynch j mvnek, a Lost Highway-nek, vag yis az tvesztben cm filmnek a hse, Fred
Madison rejtlyesen eltnik brtncelljbl, ahol felesg e meg lsrt tartottk fog va, s a
helyn Pete Daytont talljk, titokzatos sebbel a homlokn, aki kptelen szmot adni arrl,
hog yan kerlt a g yilkos helyre. Vajon mi trtnt Freddel? Csakug yan vg rehajtotta szrny
tettt? s ki az a n, akivel Pete szerelmi kalandba keveredik? s mirl szl tulajdonkppen ez a
ktsg kvl nag yon rdekes film, amely olyan, mint az a kirakjtk, aminek elvesztettk j
nhny darabkjt? Prbljunk ki nhny sszeraksi lehetsg et!
Els (fldhzrag adt) vltozat. A film csakug yan eg y felesg g yilkos frfi trtnett mesli
el, aki a brtnben felidzi, milyen lmnyek hatsra kvette el bntettt. A kpek teht
valjban az zaklatott tudatnak tredkes emlkkpei s fantazmag rii.
Msodik (llektani) vltozat. David Lynch eg y tudathasadsos beteg krrajzt trja elnk.
Vag yis Fred Madison s Pete Dayton valjban ug yanaz a szemly. Ezrt hallja Pete Fred
szaxofonjt az autszerel mhelyben. De kettejk eg ylnyeg sg t kivlt az bizonytja, hog y
mindketten eg yazon nhz ktdnek eg yarnt vg zetes szenvedllyel, aki jllehet a
skizofrnia kivetlseknt kt alakban jelenik meg (eg yszer szkn, mint Alice, msszor
barnn, ekkor Rene-nek hvjk), m a szemly azonos, amit az is ig azol, hog y a nt mindkt
vltozatban ug yanaz a (pomps alak) Patrcia Arquette jtssza.
Harmadik (mitikus) vltozat. A film az Arachn-mtosz modern rtelmezse, teht a dmoni
pkasszonyrl szl, aki knyrtelenl hljba kerti a frfit, hiba prbl a szeg ny ldozat
meneklni, mg a llekvndorls sem seg t rajta: lthet brmely alakot, ug yanaz a pkhl vr
r. Az eg yik felvtelen eg ybknt ezrt ltunk eg y risira nag ytott pkot, amely ppen
zskmnyszerz tra indul.
Neg yedik (fantasztikus) vltozat. A trtnetet tlvilg i erk uraljk, k hajtjk vg re a
szemlycsert. A meg olds kulcst az a szerepl birtokolja, aki olyan, mint eg y tvol-keleti
hulladmon, s kpes eg yszerre kt helyen is felbukkanni.
tdik (posztmodern) vltozat. David Lynch ezttal a Twin Peaks ironikus vltozatt
ksztette el. Az tvesztben eszerint horror-pardia, a cmben emltett labirintusban nem a
szereplk, hanem a film nzi bolyong anak, meg prblvn eljutni a kivezet utat jelent
helyes rtelmezshez. Csakhog y ilyen nem ltezik. (Van viszont remek filmzene, jobbnl jobb
szmokkal.)
Azaz lenne itt mg krem eg y hatodik rtelmezs is. rdemes lenne ksrletezni vele. Az a

lnyeg e, hog y... De nem mondom el. Fejtse meg a filmet a kedves nz. Az v lesz az ig azn j
meg olds.
A hetedik

Dikttor, birodalom, Richrd, harmadik

A III. Richrd Shakespeare korai darabjai kzl taln a leg merszebb, leg provokatvabb. Nem
azrt, mert g tlstalan hse, akiben a g onoszsg les elmvel, j emberismerettel trsul, elri,
amit akar, s meg szerzi a hatalmat, hanem mert szinte ellenlls nlkl jut el a trnig . De mg
ennl is mellbevg bb, hog y ebben a drmban csupn eg yetlen embernek szlal meg a
lelkiismerete, s az jellemz mdon nem ms, mint az eg yik brg yilkos, aki eg yetlen percig
ttovzni kezd Clarence herceg meg lse eltt, merthog y esetleg elkrhozik mg emiatt. De
aztn meg llaptja, hog y a lelkifurdals csak meg g yvtja az embert, mg Gloster ersznye
g azdag g teszi.
Gloster-Richrdot, ezt a dmoni bbjtkost, sokflekppen el lehet jtszani. Emlkszem,
Laurence Olivier neg yven vvel ezeltt nag yszer s flelmetes volt ebben a szerepben. Ezzel
szemben Richard Loncraine j feldolg ozsban, amely tavaly elnyerte a berlini fesztivl
rendezi djt, lan McKellen olyan, mint eg y klvrosi hamiskrtys. Ig az, Shakespeare hse
valban hazrdjtkos, szenvedlyes sznsz, akit szinte jobban rdekel a trnhoz vezet
kpmutat s lszent t, mint mag a a hatalom, amelyet g yorsan el is tkozol. De lan McKellen
a ferde mosolyval inkbb csak eg y ellenszenves bohc. Visszataszt ripacs, aki tetszeleg ve
pzol a kamera eltt, mert ez klnben j tlet! tudja, hog y adsba meg y, s ki akarja
aknzni a televzi ltal knlt szereplsi lehetsg et.
Ez a szerepfelfog s azonban, eg szben, ig en problematikus szmomra, s nem tudok
eg yetrteni azzal sem, hog y a rendez az 1930-as vek krlmnyei kz ltette t a trtnetet.
Rszint azrt vannak fenntartsaim, mert a fasizmus kontextusban val elhelyezst, noha az
alkotk ezt kvetkezetesen vg ig vittk, kiss elkoptatott s tlsg osan brechti meg oldsnak
tartom. Rszint pedig azrt vlem mindezt felems modernkedsnek, mert a vsznon
meg jelen ltvnnyal szmtalan ponton tkzik a szveg .
Az mg hag yjn, hog y a fhs a frfi vizelde piszorja fltt fejezi be york napstst
idz monolg jt. No de: Hny ra van, hang zik el a krds az eg yik jelenetben, mire: pp
most ti a ng yet, vlaszolja a krdezett karrjra pillantva. Vag y: a kirly meg kri
Bucking ham-et, terjessze el (l szban!) a np kzt, hog y a kirly g yermekei fattyk. Ug yan,
mirt nem brelt fel inkbb eg y bulvrlapot? ktzkdik bennnk a kisrdg .
Ezek utn kvncsi voltam arra, hog yan kerl majd el a bosworthi csatban az a bizonyos
l. Ht g y: Richard g olyszrs g pkocsival menekl a tankok ell, m elakad eg y ktyban,
kiprg a kerk, s ekkor elhang zik a nevezetes kilts: Lovat! Lovat! Orszg omat eg y lrt!
Ez, krem szpen, komikus.
Szval n inkbb maradok Laurence Olivier vltozata mellett.

Szerelmesek a sttkamrban
Meg kell mondanom, a rendkvl g yeng e jliusi msor vg e fel bizony elg g kedvetlenl
ltem be a Meglesni s megszeretni (Addicted to Love) cm filmre. Csupn az a tny kecseg tetett
nmi remnysug rral, hog y, mint meg tudtam, a rendeznek, Griffin Dunne-nak ez az els
jtkfilmje. Ezrt, g ondoltam, taln felttelezhet, az zleti elven nyug v moziipar mg nem
tudta teljesen elszrkteni termszetes ltsmdjt.
Nos, sejtsem nem volt eg szen alaptalan. Mert ltszik ug yan az is, hog y Dunne ig yekezett
kiszolg lni a producereit, erre utal nhny sematikus meg olds, meg ht zlse sem
makultlan (amirl leg inkbb eg y-kt alpribb hang dialg usrszlet tanskodik), de
ktsg kvl van benne eg yfajta rzk a vizualits, a trtnet, a komikus helyzet ltvnyban
trtn meg idzse irnt.
Furcsa mdon ez a film abban a leg eredetibb, ami valjban a leg tisztbban tradicionlis.
Nhny bellts a hatvanas vek stlust kveti, st a rendez mg attl sem riadt vissza, hog y
pldul a mozg kp hskorra emlkezteten krkrsen sszeszkl kpmezt alkalmazzon
bizonyos felvtelek zrlataknt, a trtnet vg n pedig , ez eg y sokat elrul aprsg , az
eg ymsra tall szerelmesek rolknt hzzk le a The End feliratot. Ezek s a hasonlk olyan
szimpatikusan avult meg oldsok (az amerikai pro-fizmus korban!), hog y nkntelenl
odafig yelnk, mintha valaki a nag yapja zsebrjt venn el a mellnyzsebbl, s hirtelen
szrevesszk, mennyivel csinosabb jszg , mint a sok-sok kvarcra-eg yformasg .
A film nag y tlete azonban eg y kzpkori szerkezet, a camera obscura, amit a renesznsz
festk is kedveltek eg ykoron. Ez, mint tudjuk, nag yjbl g y mkdik, mint az emberi szem.
Ha, teszem fel, bent lnk eg y elstttett szobban (ezrt nevezik az elms berendezst
sttkamrnak), s az ablakunkon van eg y lyuk, a klvilg kpe meg jelenik a szemkzti falon.
Sam, a film elejn fakpnl hag yott csillag sz, aki htlen kedvese s annak jdonslt szeretje
otthonval tellenben brelt mag nak lakst, eg y ilyen camera obscura seg tsg vel hozza be
laksba a tloldalt lakk lett. Partnere is akad ebben a mesterkedsben, mg hozz a
diadalmas vetlytrs ejtett bartnje, Mag g ie, aki bosszt akar llni htlen bartjn.
s a camera obscura ltal olyan szellemesen vlik eg ysg es ltvnny a kt laksban
prhuzamosan fut esemnysor, olyan ironikusan keveredik a meg fig yelk s a meg fig yeltek
lete, a valdi kp s a vizulis hasonms, hog y hajlandk vag yunk szemet hunyni (s flet
bedug ni) a film g yeng bb rszletei fltt. Mert a szemnk azrt mg iscsak tkletesebb a
sttkamrnl: nemcsak kinyitni lehet, de nha lecsukni is.

Tzkeresztsg
Idvel a Salemi boszorknyok lett a leg g yakrabban jtszott darabom, klfldn s idehaza is. Ha
a darab vratlan sikert arat eg y orszg ban, meg tudom tlni az ottani politikai helyzetet: vag y
a kzelg diktatra ellen fig yelmeztet, vag y az ppen elmlt diktatrra emlkeztet rta

Arthur Miller nletrajzban. Szavai rszben nironikusan rtelmezendk, hiszen ug yanebben a

visszaemlkezsben azt is elrulta: mvt akkor rezte elszr maradand rtknek (az
Olivier-fle londoni eladsban), mikor a kznsg mr nem a maccarthyzmus paraboljt ltta
benne, hanem a szenvedlyek brzolsra sszpontostotta fig yelmt.
Dramaturg iai szempontbl a 17. szzad vg i Amerikban jtszd m fhse Abig ail, aki
szerelmes John Proctorba, s mivel vg yai nem teljeslhetnek, paranois formt ltenek.
Boszorknysg vdjt koholva el akarja puszttani vetlytrst, Proctor felesg t, nem ltvn
elre, hog y vg zetes terve messze tlg rdl eredeti szndkn. Winona Ryder, akinek Abig ail
ktsg kvl eddig i leg nag yobb szerepe, eg yszerre mutatja be a fig urban a hisztrikus
dmont, a tmeg pszichzis ravasz elidzjt s a dacos-srlt fiatal lnyt, aki mag a is ldozat.
Arthur Miller, aki szemlyesen vllalkozott a forg atknyv meg rsra, a szenvedlyek
bemutatst helyezte eltrbe. Bizonyra ezrt rta hozz a szveg hez a bevezet erdei
jelenetet, ami azonban szerintem tlzottan s a kelletnl korbban leleplezi Abig ail
motivcijt.
Az Oscar-djas Daniel Day-Lewis (eg ybknt Miller veje) jl rzkelteti, hog y Proctorban, aki
trag ikus vtsg et kvetett el Abig ail elcsbtsval, katartikus kzdelem folyik az lni akars
termszetes vg ya s a becslet, a makultlan nv meg vsnak haja kzt.
Ennek az emocionlis rtelmezsnek a fnyben felersdik a m eg y korbban kiss
elfedett jelentse, s ez az emberek manipulcijval, a kzvlemny clirnyosan rosszhiszem
alaktsval kapcsolatos, ami valjban szintn a diktatra eg yfajta meg nyilvnulsa. E
problmakr rvnyeslshez azonban ellenpontozni kell az alleg rinak azt a rteg t,
amelynek alapjn, leszkten s eg yben ltalnostva, a vallsi fanatizmus
meg nyilvnulsaknt lehetne interpretlni a trtnetet, miltal a m knnyen sajt alleg orikus
formjnak fog lyv vlhatna.
Ne feledjk, a drma eredeti cme: The Crucible, ami olvaszttg elyt jelent, a benne rejl
utals miatt (crucifix = feszlet) helyesebb azonban tzkeresztsg -nek fordtani. Ez a
keresztsg pedig az n olvasatomban meg szenteli a manipulci rtatlan ldozatait. Ezrt
Proctor a filmben lzad szavait a Jordn vzben ll Szent Jnos alakjt idzen kiltja el, a
kivg zsre vrk pedig a Miatynkot mondjk. g y teljes a m zenete.
A Salemi boszorknyok korbbi, Sartre-fle feldolg ozsnak bemutatja eg ykor fontos
esemny volt. A mostani pcsi premieren taln hszan ltnk a nztren. Pedig ez a film is
esemny. Mlt lenne az rt kznsg fig yelmre.

Az Oroszln jegyben
g y ltszik, az aug usztus krptolni fog ja a mozirajong kat, akik eddig , szoks szerint, a nyri
ditn teng dtek. E heti csemeg nek itt van Eric Rohmer vrva vrt opusza, A nyr mesje
(Conte dt), az ids mester vszakok ciklusnak harmadik darabja.
A m a Rohmer-filmek jelleg zetes kzeg ben jtszdik: eg y nyri szabadsg trtnett

mondja el. Fszereplje, Gaspard is a tipikus Rohmer-hsk kzl val: intellig ens, jraval,
kiss flszeg s mag nyos fiatalember, matematika szakot vg zett s mvszi ambcikat
tpll dalszerz, aki az oroszln jeg yben vr valakire. Lnval szeretne tallkozni, szeszlyes
kedvesvel, aki eg yszer csak meg is rkezik, m kiderl, amit sejteni lehetett, hog y a lny nem
szereti t, mint ahog y valjban sem rez irnta ig azi szenvedlyt. Meg prbl eg y alkalmi
ismersvel, Solene-val vig asztaldni, ezzel a fg g etlen, relisan g ondolkod s akaratos
lnnyal, de amikor dntenie kellene Lna s Solene kzt, meg futamodik, mint eg y Turg enyevhs, s mag nyosan tvozik a teng erpartrl. Eltelt a nyr
A film azonban tulajdonkppen eg y harmadik lnyrl szl: Marg ot-rl ( szintn a kedvest
vrja, sorsa minteg y tkrkpe a finak), akivel Gaspard a Holdhoz cmzett palacsintzban
ismerkedik meg , s ez jelzi, hog y ltala a hs, ha ezt nem is tudja, az lmaival kerl kapcsolatba.
Stlg atnak, beszlg etnek, elindul a Rohmer-filmek titokzatos, felszn alatti ramlsa, a fi
beszmol Marg ot-nak remnyeirl s kudarcairl, s ekzben nyilvnvalv vlik, amit eg yikk
sem mond ki, hog y k ketten illennek eg ymshoz ig azn.
Az elbeszls finom irnija nemcsak ebben a fokozatosan vg rehajtott nzpontvltsban
mutatkozik meg , hanem a cselekmny nyitottsg ban is rvnyre jut. Nem tudjuk, Gaspard
mag nyos marad-e, s Marg ot emlkbl csak az a dal fog szletni, amit a zrkp alatt hallunk,
vag y pedig folytatdik majd kettejk trtnete.
A Bretag ne-ban jtszd film eg yik jelenetben Marg ot, aki nprajz szakos eg yetemista,
g yjttra indul Gaspard ksretben. Meg ltog atnak eg y reg hajst, s lerg ztik annak
elbeszlst s dalt. Azt hiszem, A nyr mesj-t ebbl az aspektusbl kell rtelmezni. Rohmer
is meg fig yel, mint Marg ot. A lny a bretag ne-i hag yomnyokat kutatja, a rendez pedig
szintn etnog rfusi hitellel bemutatja a mai fiatal rtelmisg iek lett, mentalitst. s most
is meg trtnik a Zld sugr-bl ismert csoda: a trg yilag os kpek rzelemmel, szubjektivitssal
teltdnek, a banlisnak ltsz esemny pedig filozfit sug roz, a film eredeti cmben
szerepl conte (mese, reg e, elbeszls) sz mfaji tradcija szerint. Merthog y itt a conte
philosophique irodalmi hag yomnya szletik jj a filmvsznon. s ezt senki ms nem tudja
meg csinlni, csak Rohmer.

Restaurci
Nem volt eg yszer feladat Michael Hoffman filmjnek mag yar cmt meg adni. A j cm, mint
tudjuk, az rtelmezs kulcst adhatja keznkbe, mg a kevsb szerencss meg olds knnyen
helytelen irnyba terelheti a nz fig yelmt. A Restoration sz ug yanis nem csak g y ltalban
jelent restaurcit, hanem nag y R-rel rva a Stuart-restaurcira utal, vag yis az 1660-ban
trnra lp II. Kroly uralkodsra, de a sz helyrelltst s ami ezttal klnsen fontos
meg g yg yulst is kifejez. St, a latin szg yk alapjn mg ellenllst s letben maradst is!
Ehhez kpest a mag yar vltozat: Vltozsok kora: bizony elg g kzhelyszer s semmitmond
meg olds, ppen azt mellzi, ami itt a dolog lnyeg e: az talakulsban val meg maradst.

Maradjunk teht az eredeti cmnl, mert az eg yszerre utal a 17. szzad msodik felre, arra
a korra, amelyben a cselekmny jtszdik, s az elbeszls nzpontjra. A fhs ug yanis eg y
orvos, akinek az emberek meg g yg ytsn, szenvedsk enyhtsn kell (kellene!) fradoznia.
s ezzel mris a Rose Tremain rang os reg nybl kszlt film kt kulcsproblmjnl vag yunk.
Ezek pedig : a korfests s a szemlyisg fejldsrajza.
Ami a korbrzolst illeti, vlemnynk rszint elismer, rszint elmarasztal. A
kidolg ozs ktsg kvl ig en g ondos, alapos s feltnen g azdag . A pazarl bsg g el killtott
dszletek s kellkek eg ytl eg yig hitelesek. Szemkprztat az udvari pompa, htborzong at a
londoni pestis s a nag y tzvsz bemutatsa. Oliver Stapleto couleur locale-ra szomjas
kamerja valsg g al tobzdik a sok-sok ltnivalban. De mintha tl sok lenne a btor, a jelmez
s a barokk drapria. m ezzel szemben hiba keressk a kor nevezetes szemlyisg eit, a
filozfusokat pldul, elvg re k alkottk azt, ami ebbl az idbl ig azn maradand. Nem
jelenik meg Hobbes, az abszolutizmus ig azolja, s nem tallkozunk Locke-kal sem, aki a
forradalom s a puritn szellem nag y drmja utn szembe mert szllni II. Kroly
nknyuralmval.
A szemlyisg rajz vzlatosabb, mg is meg g yzbb, annak ellenre, hog y a doktort jtsz
Robert Downey Jr. szerepformlst sem tartjuk elg g kirleltnek, ami azrt is feltn, mert a
kirlyt viszont Sam Neill ironikusan flnyes mag abiztossg g al alaktja.
A filmbeli mese szerint fldi mulasztsaink az Elvesztett Dolg ok Vlg ybe kerlnek, s ezek
kzl csak akkor tudunk visszaszerezni valamit, ha kpess vlunk keznkbe venni sorsunk
irnytst. Robert Merivel g y tallja meg ismt a szenvedk kztt orvosi hivatst, s emell
a sors vratlan ajndkaknt no meg a happy endre htoz nz ig nyeinek meg felelen
kislnyt, akit fel kell nevelnie. Vag yis valjban az orvos meg g yg yulsrl, azaz erklcsi
rtelemben vett meg maradsrl van itt sz. Lelki forradalomrl, Cromwell buksa utn. Azt
hiszem, ebben lelhetjk meg , paradox mdon, a film kulcst kpez restaurci sz ig azi
rtelmt.

A modell s festje
Pablo Picasso mr elmlt hatvanves, mikor 1943-ban meg ismerkedett az akkor mg csak
huszonkt ves prizsi mvsznvendkkel, Franoise Gilot-val. E tallkozsbl szerelem
sarjadt, ami eg y tzesztends kapcsolat alapja lett. Azt mondjk, Franoise volt az eg yetlen
asszony, aki kpes volt a zsarnoki termszet Picasso rnykban meg rizni eg ynisg t, s g y
kettejk kzl volt az, aki lezrta viszonyukat, s kt g yermekvel nll letet kezdett. Ig az, a
hsg et hrbl sem ismer ids mestert ekkor mr g yeng d szlak fztk Jacqueline Roquehoz, de Franoise-nek meg adta a sors azt az elg ttelt, hog y Picasso Jacqueline eltt
knyrg tt neki, trjen vissza hozz.
lltlag ... Merthog y mindezt Gilot letem Picassval cm nletrajzbl ismerjk, aminek
alapjn Arianna Stassinopoulos meg rta hres Picasso-knyvt A teremt s a pusztt cmmel.

Ezekbl a munkkbl meg lehetsen eg yoldal kp bontakozik ki elttnk a mesterrl.

Csapodr frfinak, rzketlen s nz knyrnak brzoljk. Ami valsznleg ig az, de nem a
teljes ig azsg .
A teljes ig azsg ot, amennyiben ltezik eg yltaln, bizonyra a kpek rzik. A brutlisan
szinte Avignoni kisasszonyok, a g tlstalan erotikrl tanskod Frd nk s a tiszta, szinte
htatos szeretetet sug rz letrm. Meg a tbbi maradand rtk alkots, amelyek eg ybknt
csakug yan arrl vallanak, hog y a nemek harca, a szerelmi prviadal tmja valban az letm
eg yik fmotvumt alkotja.
Mint tudjuk, a mvszfelesg ek s szeretk vallomsait ppen elfog ultsg uk teszi rdekes
olvasmnny. (Az elmlt hetekben pldul lvezettel hallg athattuk a rdiban Mikszthn
Mauks Ilona s Vajdn Bartos Rza emlkiratait.) De tved, aki korltlan trg yi hitelt
tulajdont ezeknek a mg eg yszer mondom: rendkvl izg almas szveg eknek. Mrpedig
James Ivory ezt teszi a Gilot-nletrajz alapjn forg atott Tllni Picasst (Surviving Picasso)
cm, hatalmas appartussal ksztett filmjben. Ahelyett, hog y ironikus szemllettel trstan,
s ha kell, kieg szten, esetleg fellbrln a szubjektv nzpontot. Radsul meg meg feledkezik arrl, hog y hse a festszet eg yik meg jtja. Mindez jog g al rhat fel, hiszen a
film, lvn vizulis mvszet, bizonyra nemcsak eg y fest hlszobjba, de mtermbe is
kpes lenne elkalauzolni bennnket.
James Ivory filmjben azonban az eg ybknt kitnen jtsz Anthony Hopkins (a maszktl a
g esztusokig szinte mindene hibtlan) kizrlag kzhelyeket mond nmag rl s munkjrl.
Hog y a fest sohase ismtelje nmag t, hog y az letnl fontosabb neki a festszet, meg hog y
mskppen lt, mint a tbbi ember.
Ja, ig en, majd elfelejtem, mg azt is meg llaptjk, hog y a fest is ember.

A stt kapuk
Otar Joszeliani j filmje, a Brigantik (Les Brig ands) hrom trtnetet mond el, hrom klnbz
idskban. Az els eg y kzpkori fejedelem histrija, a msodik eg y zsebtolvajbl lett bolsevik
dikttor lettjt mesli el, ezt pedig eg y napjainkban zajl polg rhbor rmsg ei kvetik. Az
eg yik felvtelen g yt ltunk eg y utca kells kzepn, amelyet alkalmi tzrek ppen elstni
kszlnek. A jrdn jv-menk csoportosulnak, akik kvncsian fig yelik az esemnyeket, s
tancsokat adnak a harcosoknak. Az eg yik azt mondja, emeljk feljebb az g y csvt, akkor
biztosan tallni fog , a msik g y vli, inkbb alacsonyabbra kellene clozni. Aztn tzelnek, s
mindenki vrakozssal szemlli az eredmnyt. Mintha futballmeccsen lennnek, s eg y kapura
ltt labda tjt fig yelnk.
Nem tudom, lttam-e ennl szomorbb kpsort mostanban. Alig ha. Nem a lerombolt
hzak, a nyomor, a lemszrolt ldozatok ltvnya rendt meg ig azn (persze, ez is), hanem az,
hog y az emberek g y viszonyulnak mindehhez, mintha ez lenne a vilg termszetes rendje, s
msknt nem is lehetne. Eg y msik jelenetben az eg yik pribk a knzsok sznetben kimeg y

pihenni, elfradt a szakszeren vg zett, kemny munkban, meg eng edi a csapot, iszik a
tenyerbl, anlkl, hog y letrlte volna vres kezt. Ehhez a ltvnyhoz nem kellenek szavak,
mint ahog y szinte az eg sz filmben a g esztusok jl beg yakorolt nyelvn pereg a histria.
Olajozottan s zkkenmentesen.
g y ltszik, Joszelianinak az a vlemnye, hog y a vilg csakug yan g y meg yen. Ltnk
llandsult, idtlen pokol. A brig antik rk jelene. A stt kapuk trva-nyitva llnak... Nincs
trtnelem, csak a rmsg ek mechanikus ismtldse pereg elttnk. Mint Griffith
Trelmetlensg-ben. De ott volt meg vlts, itt nincs. Lehet, hog y a rszeg mozig psz felcserli
a tekercseket, mint a film keretjtkban, de ez nem szmt. Mindig ug yanaz trtnik. Valakik
kivg eznek valakiket.
A Brigantik g roteszk ltoms. Komor fnnyel tndklnek benne a g rz neorealizmus
ernyei. Abuladze knyrtelen szig ora, Csheidze rezig nlt humnuma meg a kt Seng elaja
trag ikomikus ltsmdja. s Joszeliani jl ismert kvalitsai: a Lombhulls keser lrja, az nekes
rig fjdalmas fatalizmusa s A Hold kegyeltjei-nek talnyos vzija. A film alcme: VII. fejezet,
taln arra utal, hog y sorrendben ez Joszeliani hetedik filmje. De az is lehet, hog y a hetedik
pecst feltrst idzi a Jelensek Knyvbl, vag y a hetedik zsoltrra cloz, amelyben a
g onoszok tombolsrl beszl az nekes, s a fldre tapodott rtatlan leteket siratja.

A megveszett cirkl
Jan De Bont ktsg kvl az akcimfaj eg yik leg kivlbb mvelje, 1994-ben forg atott
Fktelenl cm filmje fknt bravros dramaturg ijval tnt ki. Ebben, mint taln emlksznk,
eg y autbusz ktsg beesett szg uldsra knyszerlt, klnben eg y elrejtett bomba miatt
felrobbant volna. A rendez kvetkez mve, a Twister inkbb bmulatos, helyenknt sokkol
ltvnytechnikjval jeleskedett, a cselekmny viszont elg vrszeg ny volt.
Amikor Jan De Bont elhatrozta, hog y elkszti a Fktelenl 2-t (Speed 2 Cruise Control), azt
hiszem, a dramaturg ia s a ltvnytervezs eg yttes alkalmazsra sznta el mag t.
A helyszn ezttal eg y luxushaj, amelyet eg y rlt kert hatalmba, s teljes g zzel
nekiirnytja eg y szirtnek, illetve, miutn ez a terv, g y ltszik, nem jn be, eg y tankhajnak. A
neg atv fig urt a rosszarc meg szllottakra szakosodott Willem Dafoe alaktja. Amikor elszr
meg jelenik a vsznon, mr olyan csnyn nevet, hog y mg a lassbb szjrs nzk is rg tn
tudjk, hog y a fg onosz, j lenne g yelni r, csak szeg ny utasok nem sejtik, kivel llnak
szemben.
Persze, Dafoe pechjre ppen a hajn tartzkodik eg y szuperrendr, Alex Shaw (Jason
Patric) is, aki az rdg i tervet, vele utaz kedvese (Sandra Bullock) tiltakozsa ellenre, meg
akarja histani. s itt vlik nyilvnvalv, hog y a dramaturg ia s a ltvny csak nehezen
hozhat sszhang ba. Mert ha a rendr mentakcija sikerl, akkor nincs katasztrfakpsor,
pedig annak muszj lenni. Ha viszont a rendr cstrtkt mond, az nag y g s, ha nem is a
tankhajra, de eg y pozitv hsre nzve.

Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Pofoneg yszer! Alex terve sikerl is meg nem is: a
zsaru becsletnek kposztja g y meg marad, s a ltvnytervez kecskje is jllakik. A cirkl
teht nem frontlisan tkzik a tartlyhajval, hanem oldalvst sturcolja meg , szp hosszan
roncsoldik a kt hajtest, s nem a sziklafalnl r vg et a kjutazs, hanem eg y Karib-teng eri
dlhely ftern. Ig en krem, nem tveds. A luxusjacht beront a vitorlsok, szrfzk,
peczk s frdzk kz, neki eg yenesen a partnak, vg ig szntja a futct, sszednti annak
rendje s mdja szerint a hzakat, s meg sem ll a templomig . Az tkzstl a toronyban
meg kondul a harang , mire a hatalmas hajtest jobb beltsra tr s meg juhszkodva befejezi
mokfutst.
Ez eg ybknt az ltalam ltott akcifilmek eddig i leg szellemesebb jelenete. Ehhez kpest
kismiska, hog y a menekl fg onosz replje fennakad eg y hajrboc cscsn. Erre az
ug yancsak kitn ponon kvl tovbbi okok miatt is szksg volt. Eg y: Dafoe-t likvidlni
kellett, mire val az rboc, ha nem erre. Kett: a tankhaj sem szhatta meg a robbanst, mit
szlt volna az operatr meg a pirotechnika.
s mg eg y harmadik ok: el kellett klteni a rendelkezsre ll tbb mint szzmilli dollrt.
g y ltom, sikerlt.

Ksei hullmvers
Nzem a Kolja cm filmet, s azon g ondolkodom, mirt olyan vonzan, kedvesen ismers
minden kockja, noha most ltom elszr. Nem csupn azrt, ezt rg tn tisztzom mag amban,
mert ez eg y kelet-eurpai trtnet a rendszervlts eltti pillanatokbl, teht eg y kicsit rlunk,
mag yarokrl is szl. Ismersek a helyzetek, a g esztusok, a szemvillansok. De ennl fontosabb,
hog y a hang nem, a tnus, a sznezs is rokonszenves, teht a forma, a stlus olyan, mint eg y
kedves n, akit mr rg en lttunk, kicsit meg reg edett azta, de azrt mg nag yon szp.
A film hse, eg y kzpkor prg ai csellista, anyag i nehzsg ei kvetkeztben arra
knyszerl, hog y nvhzassg ot kssn eg y fiatal orosz nvel, akinek cseh llampolg rsg ra
van szksg e, hog y elhag yhassa a birodalmat, s elbb Prg ba jjjn, majd Nmetorszg ba
tvozzon. De ott hag yja frjre a kisfit, az tves Koljt.
A zensz bohm termszet, mag nyos frfi, se kutyja, se macskja nem volt eddig . A
kisfi viszont trdsre, g ondoskodsra szorul, szeretetre vg y llek. Lelkecske. Eg y kis
orosz, aki nem beszl csehl. s most sszekerlnek. Furcsa pr. A tpus klasszikust Peter
Bog danovich alkotta meg a Paprhold-ban. Mint az a film, ez a mostani is arrl szl, hog yan
bred fel a szereplkben az eg yms irnti szeretet, s hog yan fejldik ki kztk eg y klnsen
benssg es apa-g yerek viszony, nmi nag yapai sznezettel, lvn a csellista tvent ves.
A frfit Zdenek Svrk alaktja, jeg yzi a forg atknyvet is. A rendez pedig az fia, Jan
Svrk. A film teht Csehorszg ban kszlt, de ezt rg tn hozz kell tenni a nyug at-eurpai
s az amerikai publikumnak szntk elssorban. Eg yfell minden kockjn ltszik, hog y eg y
nag y filmkultra ll mg tte, a cseh j hullm. Az a fanyar lra s szelden g roteszk hang ulat

hatja t, amelyet jl ismernk Menzeltl s Chytilovtl. Ig en, ezrt nzem olyan szvesen ezt a
filmet. Ug yanaz a villdzan ironikus nzpont, az a sziporkzan szellemes fnykpezs,
vizulis ellenpontok jtkval, bravros prhuzamokkal. Az eg yik jelenetben pedig a felszalad
rol olyan, mint eg y frappns, enyhn parodisztikus Milos Forman-idzet.
Msfell viszont a trtnet tlzottan lekerektett, nhny bellts didaktikuss vlik, s az
eg sz eg y fokkal rzelmesebb, mint a klasszikus cse(h)meg k. Vag yis azokhoz kpest eg y kicsit
rontani kellett rajta, hog y Oscar-djat kapjon. De azrt a Kolja mg g y is j film. s emellett
mg kedvesen emberi is. Az eg ykori szilaj cseh j hullm meg szeldlt, konszolidlt darabja.
Ksei, elcsitul hullmvers.
De azrt j meg mrtzni benne.

Kosztmk, parkk, mai gondok

Mikzben pereg tek a vsznon Patrice Leconte Rizsporos intrikk cm mvnek kpei, amelyek
XVI. Lajos udvart jelentettk meg , a filmben nem szerepl, de ktszer-hromszor is emltett
Rousseau letnek eg yik jellemz fordulata jutott eszembe. Az az eset, akr knos incidensnek
is lehet nevezni, hog y Rousseau A falusi js cm darabjnak sikeres bemutatja utn meg hvst
kapott az udvarba, ahol, ezt minden rintett tudta, a kirly nyilvnosan meg fog ja majd
dicsrni, s keg ydjban is rszesti, a filozfus azonban eg yszeren nem ment el a fog adsra.
ltalnos volt a felhborods. Mit kpzel ez az ember? Rousseau ksbb bevallotta, attl flt,
nem tud majd elg elkelen viselkedni, esetleg izg almban rr lesznek rajta
hlyag bntalmai, miltal nevetsg ess vlik. Mert a francia udvarban, errl szl a Rizsporos
intrikk, nem volt knosabb annl, mint mikor kinevettek valakit. Erre utal a film eredeti cme:
Ridicule annyi mint nevetsg es. Ez pedig akkor kvetkezett be, ha az illet nem ismerte
pontosan az etikett elrsait, vag y nem tudott elg szellemesen reag lni a trsalg s
fordulataira. Ha nem ismerte az udvari szhasznlat rnyalatait, a divatos kifejezseket. Vag yis,
ha nem beszlte azt a belterjes nyelvet, amit a hatalom krl csoportosul trsasg ppen azrt
alaktott ki, hog y tvol tartsa a betolakodkat.
s ez a kosztms film azrt j, mert valjban nag yon is mai trtnetet ad el. Ug yanis a
hatalom jelenleg i centrumaiban, g azdasg i rdekszvetsg ek, klnfle politikai
csoportosulsok s meg hatroznak szmt rtelmisg i krk elszobiban ug yanez a
kommunikcis kzdelem, nyelvi kiszortsdi zajlik. Ha nem beszled, vag y nem akarod
beszlni a nyelvnket, nincs rd szksg , mondjk.
Ilyen helyzetben nem lehet mst tenni, mint fg g etlennek maradni. Kvl lenni a krn.
Rousseau tudta ezt, mert valjban, szentl hiszem, ezrt nem ment el arra a fog adsra. g y
vlte, hog y meg kell rizni sajt szavainkat, s csak oda kell elmenni, ahol erre lehetsg
knlkozik. A film fhse, eg y fiatal nemes, nem ezt teszi. Mindenron be akar jutni az udvarba,
hog y tmog atst szerezzen nag y vllalkozshoz: eg y mocsr lecsapolshoz. De r kell jnnie,
hog y tervt mshol s msokkal kell meg valstani.

A fhst Charles Berling jtssza, az udvari milit meg testest szpasszonyt pedig a hres
s valban kitn Fanny Ardant. Eg ybknt minden szerepl jeleskedik a mag a helyn. Ahog y
ez eg y francia filmtl elvrhat. A kosztmk s parkk hitelesek. A felvetett problmk
mlyen ig azak. Ma is. Sajnos. De ez mr a mi bajunk.

Mellkvgnyon
A Retr cm j mag yar film eg y jszakai szemlyvonat kupjban jtszdik. Hat hetvenen felli
reg ember ztykldik az lseken oda-vissza. ticljuk nincs. Akad kztk nyug djas tanr,
hivatalnok, kireg edett szakmunks, lecsszott muzsikus, reg szlhmos. Vag y hajlktalanok,
vag y elmenekltek hazulrl, eg yszval nincs otthonuk. s mivel ing yen utazhatnak, a vonat
affle jjeli menedkhely szmukra a mai Mag yarorszg on. Sorsuk felzaklat krdst intz a
nzkhz. Mifle kzssg az, amelyik g y bnik az reg ekkel?
A film rendezje, Palsthy Gyrg y, aki mag a is kzel jr a hetedik X-hez, knzan vals
problmt feszeg et. Az alaptlet is kitn: vletlenszeren sszeterelni hat frfit, felmutatni
karakterket, meg idzni mltjukat s fig yelni a csoportdinamikai mechanizmusokat. A
kidolg ozs azonban helyenknt felletes, nha avultas. Formai rtelemben is reg es ez a film, s
ez baj. Kr rte.
Flrerts ne leg yen, nem azt kifog solom, hog y a film szerepli s alkoti eg yarnt az
idsebb korosztlyhoz tartoznak. Ellenkezleg , a tma idszer, mint mondtam, ezek a
mvszek pedig ma is ifji lendlettel dolg oznak, a tehetsg nek eg ybknt sincs kora. A
felvevg p mg tt Ills Gyrg y llt, a szakma doyenje, aki vg telen alzattal oldotta meg
nehz feladatt. De neki elg volt eg y utasflknyi zrt tr, amelybl g yszlvn ki sem
mozdulhatott, hog y minimlis kameramozg atssal s szakszer vg ssal lehetsg et
biztostson a szereplk szmra eg y-eg y hiteles sors felvillantsra.
Ltszik, hog y a sznszek mesterei a hivatsuknak. Eg yhelyben lve, pusztn arcjtkukkal s
beszdk rnyalataival kpesek hs-vr jellemeket formlni, akiknek mltjuk van, s vannak
emlkeik, ha jvjk nincs is. Ag rdi Gbor s Brdy Gyrg y ug yan a mr sokszor kiprblt
zsnerfest eszkzkkel dolg ozik, j sznt nem mutatnak fel, de Kibdy Ervin bebizonytja,
hog y a trag ikusabb tnus milyen kzel ll hozz, Gera Zoltnnak van eg y fjdalmasan szp
monolg ja, Sinkovits Imre erteljes ecsetvonsokkal festi meg a tanr portrjt, kiss a rezonr
szerept is vllalva, Lohinszky Lrnt trtnete a postssal pedig a film cscspontja.
Ht akkor mi a hiba? A baj, azt hiszem, mint mag yar film esetben oly sokszor, a
forg atknyvben keresend.
Nem akarom a szveg knyvet is jeg yz Palsthy Gyrg y munkjt albecslni, de ide r
kellett volna. J r, akit nem tveszt meg a kzhelyek valsg vonatkozsa, mellzni kpes a
g roteszk kabartrfkat s bettszmokat (mint amilyen a zsebtolvaj Rzsi knosan ide nem ill
jelenete), s tudja, hog y a film mint eg sz nem azonos epizdok s mag nszmok sorozatval.
g y azonban a filmbeli vonat, sajnos, mellkvg nyra futott.

Prizs visszavg
Vachel Lindsay jeles amerikai klt 1915-ben publiklt knyvben, A mozgkp mvszetben,
amely az akkor mg vadonatj mvszeti g els eszttikai kziknyvnek tekinthet, a film
hrom tpust klntette el: a cselekmnyes, a benssg es s a ltvnyos filmet. Lnyeg ben
ma sem tudunk e tren ennl tbbet mondani. Klnsen a harmadik, a ltvnyos-nak
nevezett mozg kpfajta ltezsnek szlelse s lersa lep meg bennnket, s tnik
prftikusnak. Hiszen akkor mg nem kszlt el Griffith Trelmetlensg-e sem, s hol volt mg a
Csillagok hborja!
Ig az, Mlies mr leforg atta Utazs a Holdba cm Verne-adaptcijt, ahol a ltvny jtkos
trkkkkel s a szrrelis kpzelet felszabadult csapong sval trsult. Erre az alapra plt a
francia avantg rd film, s ezekbl a g ykerekbl tpllkozik most Luc Besson, mikor Prizs
nevben visszavg Hollywoodnak, elksztvn a mag a csillag mozijt. Az tdik elem-et. (Nem
The Fifth Element, hanem Le cinquime element, ezt dacosan rom le, mert br a filmnek ang ol s
francia kpija is van, de ez mg iscsak francia alkots.)
Nem mintha klnleg es rtket kpviselne, errl sz sincs. Olyan, mint eg y kpreg ny,
amely smkkal dolg ozik, s amelyben a beszdet s a g ondolatokat a szereplk szjbl, illetve
fejbl kinyl buborkokba szortjk. Luc Besson mag a hvta fel a fig yelmet arra, mennyire
meg ihlettk t a mfaj olyan szerzi, mint Mzieres s Moebius. Vag yis a cselekmnnyel s a
jellemrajzzal nem szabad fog lalkoznunk, mert abbl csak baj szrmazna. Be kell rnnk Bruce
Willisszel, aki nyilvn hznv volt Besson szmra, annak ellenre, hog y eg yre inkbb
kireg szik szerepkrbl, s a jtkrl sem mondhat el, hog y rnyaltabb lett az utbbi idben.
Gary Oldman s fknt lan Holm jobb teljestmnyt nyjt a rosszcsont Zorg , illetve a blcs
Cornelius meg formljaknt. Milla Jovovich pedig hatrozottan rdekes jelensg a tkletes
lny szerepben, s ig en szellemes kulturlis utals, hog y kiss vademberesre vette a fig urt.
Merthog y ennek a filmnek, ezt hatrozottan a javra kell rni, humora is van, ezrt nem
vdolhat azzal, hog y a mfaj teng erentli elzmnyeinek epig onja lenne, azok ug yanis
meg lehetsen szraz mesk voltak ebbl a szempontbl. Besson ellenben ironizl a sci-fiformval, jobbra inkbb komdit kszt a huszonvalahnyadik szzadrl, affle rbohzatot. A
fhs pldul az eg yik jelenetben elg g feltnen karambolozik, mire meg szlal az autba
ptett komputer: Bal-e-se-tet szen-ve-dett! Vag y: eg y tuds eltt meg jelenik eg y ilyeszt
klsej fldnkvli, a fldnkvlisg sszes elkpzelhet attribtumval, a tuds rbmul,
majd meg krdezi: Mag a nmet? Ht ebbl is lthat, hog y ez a film francia.

lmodozk a fld alatt

A filmforg almazs csaknem vtizedes mulasztst ptolja Emir Kusturica 1988-ban kszlt
mvnek, a Cignyok idej-nek msorra tzsvel. Jobb ksn, mint soha, m mg is
szerencssebb lett volna ezt az alkotst annak idejn ltni. Most meg nzve ug yanis mintha

valamifle optikai csalds ldozataiv vlnnk. Mert a film g roteszk-szrrelis kpsorai, g y

tnik, az Arizonai lmodozk-at idzik. Erre az immr klasszikusnak szmt remekmre utalnak
a lrai ltomsok, a folyton szakad es, a mennydrg sek, a lebeg ftylak, a szrnyak nlkl
felemelked s lebeg trg yak s emberek.
Msfell viszont a zaboltlanul elburjnz epizdok, a nha bizony mr-mr fraszt
ismtldsek, az idnknt meg -meg bicsakl motvumszvs s a tlzottan harsny tnusok
alapjn knnyen arra g ondolhatnnk, hog y a rendez mg nem tudott ig azn kikeveredni az
Underground alkoti ktyjbl. Mintha erre a mre hajazna a tlprg etett cselekmny, a
kptelen s kiss unalmas ceremnik sora s a jellemrajz torzkpekbe hajl vonalvezetse.
Pedig az Arizonai lmodozk csak 1992-ben kszlt, a most ltott film utn ng y vvel, az
Underground mg ksbbi. Vag yis a Cignyok ideje az stojs hozzjuk kpest, amelyben ezek
szerint jcskn meg tallhatk mr Kusturica ksbbi mvszetnek fnyei s rnyai. A
szuvern kpvilg , az eredeti fantzia, a bravrosan mersz tletek (ilyen a g yermekszls
jelenetnek s az anya hallnak felejthetetlenl szp felvtele), de ezekkel a vitathatatlan
ernyekkel eg ytt jelen van mr a feg yelmezetlen eladsmd s a krnyezetrajz meg ksett,
balkni neorealizmusa is.
A Cignyok ideje teht ktarc film. Eg ybknt eg y szerb-bosnyk romakzssg lett
mutatja be, kritikusan, de meg rtssel. Hse, Perhan, eg y szp cig nylny s eg y szlovn
katona rvja, akit a nag yanyja nevel, ez utbbi a film leg g azdag abban, leg rnyaltabban
meg rajzolt fig urja, alaktja, Ljubica Andzovic a m kiemelked sznszi teljestmnyt
nyjtja. Perhan jobbra hivatott ember, aki a nag yanyjtl varzstehetsg et rklt, mg sem
tud kitrni a lehz letformnak s annak a bnszvetkezetnek a hatalmbl, amely hazug
g rg etseivel meg tvesztette t. Elpusztul rtelmetlenl, s vg zetesen.
Erre a ftumra utal a film eredeti cme (Dom za vesanje) Villon akasztottait idz utalsval,
balladisztikus, siralomhzbl rkez zenetvel a knyrtelenl beteljesl sorsnak, amelyben
mintha mg a bdog feszlet is osztozna a telepls nyomorsg os templomban. Azt hiszem,
ez a film leg fontosabb jelkpe, s bizonyra nem vletlen, hog y ezt a feszletet az utols
kpsoron fejjel lefel ltjuk felakasztva.
Emir Kusturica mve ltoms eg y felfordult vilg rl.

Az rvasg s a hiny filmje

Valahol a Felvidken van eg y don, Isten hta mg tti vros, amely fltt meg llt az id. Kd
borul a hzakra, h hull, dr szitl, rks tl fekszik a tjon. Hirtelen nappal lesz, vag y
lezuhan a stt, de nem vltozik semmi. Hideg van. Az emberek fekete tlikabtokban, slakba
burkolzva mennek az utckon, s ha beszlnek, leheletk prja ftyolt bort arcukra. Szl
svt, bag oly rikoltoz, ug atsok, vontsok, sikolyok s nyg sek hang zanak. Gazdtlan kutyk
kborolnak a hzak kzt, eg y kikttt eb fzsan g ubbaszt a kocsma eltt.
Nem, ez a vilg , amelyet Mth Tibor rzkeny kamerja a vszonra fest, nem Csth Gza

Bcskja. Ez Krdy vilg a inkbb, de stt tnusban, trag ikusra hang olva. Szsz Jnos filmje, a
Witman fik ily mdon eg yszerre kt tradcihoz kapcsoldik, pontosabban szlva: kt
hag yomnnyal folytat prbeszdet, mikzben e ketts ktdsen bell is termkeny, drmai
hats dialg us folyik a meg idzett elkpek kztt.
A film Csth Gza feg yelmezett, szikr vonalvezets novelljbl, az Anyagyilkossg-bl
kszlt, amely ppen g y eg y asszony meg lsvel zrul, mint a rendez elz mvnek
ihletje, Bchner Woyzeck-je. De a mili a Huszrik Zoltn ltal felidzett Krdy-vilg .
Csakhog y ebbl a vilg bl hinyzik az idill, hinyoznak az rzelmek, nincs mla mereng s,
nincs nosztalg ia. Csak hiny van.
Podolin Csth Gza fag ypontjn, abszurd telben. Izg almas kettssg , feszt kontraszt.
Amikor a van tlnyeg l nemltt. Miltal a Witman fik a hinyrzet filmjv vlik. Az
Anyagyilkossg ms, annak mlyn vkuum van. Ott kt rzketlen, g pszer kznnyel
cselekv g yerek meg li az anyjt, eg y telti dom, szke nt, utna lefeksznek szpen aludni,
majd msnap a rablott kszereket elviszik Irnnek. Szsz Jnos ellenben a stt szem, fekete,
karcs, frfiasan kemny tarts Maia Morg ensternre osztotta az anya szerept, akiben szinte
meg testesl a mili rideg sg e. A fik itt g yilkosok s ldozatok is, a lt rvi, knzk s
knzottak eg y szemlyben, akiket taln meg vlthatott volna a szeretet. Fog arasi Alpr s
Gerg ely Szabolcs kivlasztsa e szerepekre a rendez telitallata, ami alapvet hozzjruls volt
a m kvalitsaihoz.
Mert a Witman fik nemcsak j film, de szp is. Pontos, feg yelmezett s tmr. s g y
mondja el eg y anyag yilkossg trtnett, hog y a kpi elbeszls mg tt a nincs nyelvn, a
tag adsbl ltet ig zve felsejlik valami katartikus humnumlmny. Valami, amit a nz,
mint a jelents filmekben ltalban, nem lt, mg is hatrozottan rzkel.
Ez a provokl-termkeny hinyrzet teszi Szsz Jnos filmjt szpp.

A rezesbanda elmasroz
Mint tudjuk, annak idejn a konzervatv kormnyzat Ang liban bezratta a g azdasg talannak
bizonyult sznbnykat. A szig or dnts meg hozatalakor, amelyet ktsg kvl racionlis
rvekkel tmasztottak al, fig yelmen kvl hag ytk, mint annyiszor, ha csupn a hasznossg
elvt veszik alapul, az g ynevezett emberi tnyezt. Eg sz iparvidkek kerltek lg res
trbe, csaldok mentek tnkre, emberek szakadtak ki hirtelen a meg szokott, aprl fira szll
letformbl.
s... feloszlottak a bnysz fvszenekarok. Sutba kerltek a harsonk, a krtk, a tubk s a
mg nag yaptl rklt trombitk. Eg y ilyen rezesbanda utols fellpseirl szl Mark Herman
Fjhatjuk! (Brassed Off) cm filmje. A muzsikusok fennllsuk leg nag yobb sikert rik el, ami
nem kis sz, hiszen a zenekar mg 1881-ben alakult, s most a Royal Albert Hall kznsg e
hatalmas ovcival ksznti ket, de aztn vg e a koncertnek, meg ht a bandnak is
befelleg zett, s a bnyazem bejratnak sorompja vg leg lezrult. A zenekar sorsa teht

pldzat, mert sszesrsdik benne a bnyavidk mindenfle g ondja-baja, vag yis a film
hag yomnyos, realista eszkzkkel dolg ozik. Helyenknt politikai indulatok is feszlnek benne,
ami rthet, m nem vlik a mvszi brzols javra, eg yszer-ktszer szinte szocrelos
jelenetekre is sor kerl, amelyeknek inkbb eg y nag yg ylsen lenne helyk, semmint eg y
jtkfilmben.
Eg ybknt azonban tisztessg es, jszndk mozit lthatunk. rdekes munksarcokra
fig yelhetnk fel a vsznon, s jelleg zetes helyzetekbe pillanthatunk. Amikor pldul a haldokl
karmester lezen a krhz ablaka alatt mlabsan jtsz eg yttesnek, hog y tl halkan szl a
tenorkrt. Vag y mikor a fiatal bnysz nem tri el, hog y szaktrsa rulnak nevezze t, de
midn kollg ja a nehezmnyezett szt kicserli nhny nem ppen szalonkpes kifejezsre, a
srtett meg jeg yzi: az mindjrt ms.
s szpen szlnak a rzfvsok, jl rvnyesl Trevor Jones s a Grimethorpe Colliery Band
zenje, s ig en hatsos a cselekmny cscspontjn eladott Tell Vilmos-nyitny eg y zenekar
letnek finljaknt. Akkor, mikor eg y iparg s eg y hozz tartoz letforma is elkszn.
Jtsszunk el a kptelen g ondolattal: taln-taln a menedzsment j eg yttest szervez
szmtg pes szakemberekbl, s nag yobb nnepeken majd a vllalkozk s a brkerek zenekara
masroz vg ig a futcn, a jrdn felsorakozott rdekldk pedig meg jeg yzik: milyen rzssel
fjjk a fik, hiba, ltszik, hog y emelkedtek a tzsdn a rszvnyrfolyamok. No, ug ye, ez
azrt vig asztal kpzet... Az mindenesetre tny, hog y a bnyszok elvonultak.
Szent Borbla szomoran nz utnuk.

Karcsonyi zsoltr
Krem, kedves olvasim, jl jeg yezzk meg ezt a nevet: Sandrine Veysset! Azt hiszem, mg
majd hallanak rla, leg albbis remlem. eg y fiatal, francia elsfilmes rendez, aki, dacolva
mindenfle divattal, elksztett eg y nag yon-nag yon eg yszer s szvszortan szp alkotst. A
cme: Lesz-e h karcsonykor? (Y aura-t-il de la neig e Nol?)
Csak nzem, nzem a szinte eszkztelenl meg fog almazott, keresetlen bjukban
szernyked kpeket, s nem akarok hinni a szememnek. Lehetsg es ez? n azt hittem, ilyen
filmet mr nem tudnak csinlni. Kik is lennnek erre kpesek manapsg ? Kaneto Shindo Kopr
sziget-e jut eszembe. Az eurpaiak kzl meg az olaszok, a neorealistk. s Ermanno Olmi!
tudott ilyen kristlytiszta remekeket formlni, a Facip fj-t pldul, a paraszti lt
felejthetetlen eposzt. Az jabbak kzl csak Gianni Amelio merszkedett a keveseknek erre a
keskeny svnyre.
De a franciknl ez a szinte dokumentarista hang vtel elg g szokatlan jelensg a klti
realizmus kezdeti vei ta. Mg Tavernier is ms, mert mvesebb, polg ribb. Aztn jn ez a n,
r eg y forg atknyvet, filmet rendez belle, s bebizonytja, hog y ilyen mozg kp ig enis van.
Ltezik. Csak tudnm, hog yan csinlja? A kamera szinte mozdulatlan, a felvtelek olyanok,
mint a tmondatok, az elbeszls puritn, mint eg y clszeren hasznlt szerszm, a

dramaturg ia meg a lehet leg eg yszerbb: az id mlsa, az vszakok vltakozsa adja nyrtl
karcsonyig . Csak ppen ott vannak a dolg ok a vsznon, mint Van Gog h bakancsai.
A tma: eg y parasztcsald lete. Munka ltstl vakulsig , teng ernyi g ond, veszdsg ,
csald, ht g yermek. Mindenki dolg ozik, kell a pnz. Az apnak azonban van eg y msik,
hivatalos csaldja is, ahov estnknt, htvg n, nnepeken hazatr. A film hsnje a frfi
eg yik tanyjn l a g yerekekkel. Rluk szl ez a trtnet.
Arrl, hog y a robot, a tvlattalannak ltsz let s a csaldjt kemnyen dolg oztat, nz
frfi ltal okozott srelmek miknt rlelik meg az asszonyban azt a sokig sztlan
ktsg beesst, amely aztn eg y karcsonyji prbeszdben mg is hang ot kap, mikzben a
g ytrelmesen hossz msodpercekre elstted vszon koromfekete fellett ltjuk. s ez mr
olyan, mint eg y profn leg enda. g i s pokoli erk mrkznek eg y anya sebzett szvben. s az
eg yszer trg yakat s arcokat mutat kpeken t ltnk eg zisztencilis mlysg eibe ltunk.
Lesz-e h karcsonykor?
Ha nem volna ilyen alzatosan s szemrmesen visszafog ott s htkznapi ez a film, azt
mondanm, vettse nnepi esemny, karcsonyi ajndk.
De kinek szntad, kedves Sandrine Veysset, kiknek, a te szpsg es ajndkodat?
A bemutat estjn Pcsett ng yen ltnk a moziban

1998

Akik nyitva ltjk az eget

A kritikusok ltalban g y vlik, hog y a ma mr halvnyabb fny Lag erlf Selma, aki
korbban Strindberg mellett a svd irodalom msik nag y hats kpviselje volt a vilg ban, a
Jeruzslem cm reg nyvel jutott plyja cscsra. Ebben a kiteljesedsben bizonyra szerepet
jtszott az a tny is, hog y az rnnek ez a leg szubjektvebb mve. sem volt kpes boldog
lenni addig , mg vissza nem vsrolta g yermekkori otthont, a backai krit, ahol aztn hossz
lete vg ig lt, mikzben valsg os kultusz alakult ki krltte, lakhelye valsg os
bcsjrhelly vltozott, s is elzarndokolt Jeruzslembe, mint hse, Ing mar, akit szintn
eltphetetlen ktelk fz szlei tanyjhoz.
Bille Aug ust rendkvl nehz feladatra vllalkozott, amikor belefog ott e knyv
meg filmestsbe, mr pusztn a reg nyeposz, e szvevnyes Ing marsson-sag a terjedelme
miatt is, hiszen nag ylleg zet, szlesen hmplyg cselekmny, sok fig urt mozg at mrl
van sz, Gerg ely Joln mag yar fordtsban tbb mint flezer lap. El kell ismernnk, hog y a
rendez kitn rzkkel koncentrlta dinamikus mozg kpi folyamatt az elbeszlst, finoman
tomptva az eredeti szveg rzelmes tlzsait. A mltsg teljes komolysg g al rad kpsor
szinte soha nem veszti el se a slyt, se a lendlett, s vg l eg ysg es vzi bomlik ki elttnk
a svd paraszti ltrl s a fhsket jellemz akaraterrl, ig azsg rzetrl s metafizikai
alzatrl.
Bille Aug ust mdszernek lnyeg t a prhuzamos szerkesztsbl add narratv s vizulis
lehetsg ek kiaknzsa s a g yermek-motvum kiemelsvel kapcsolatos szimbolika alkotja. A
hol Jeruzslemben, hol Svdorszg ban jtszd jelenetek ig en hatsos ellenpontokat kpeznek,
festi mdon lltjk szembe a dli s az szaki vilg ot, ami, persze, lelkialkatbeli klnbsg is,
s benne van az szaki ember rk nosztalg ija a Dl irnt, de a visszatrs is az otthonba, annak
puritn rendjbe s kemny tisztasg ba, hog y vg l beteljesljn a leg enda s felolddjon az
tok.
Kt g yermek sorsa, lete a tt. Az eg yik meg hal Jeruzslemben, mert nem hvnak hozz
orvost eg y letellenes fanatizmus jeg yben, de a msik ezt sejteti a befejez jelenet
felnvekedhet majd Isten nevben, s fejszvel dolg ozhat s ballag hat az eke utn,
meg hzasodhat, s dolg ozhat majd az si g azdasg ban.
Lag erlf Selmnl ez a felttele annak, hog y valaki, az seihez hasonlan, nyitva lthassa az
eg et. Az rn eg sz munkssg a, g y a Jeruzslem is, lzads a naturalizmus neg atv
emberkpe s zlsvilg a ellen. Bizonyra ez is szerepet jtszik abban, hog y manapsg , a

filmvszont elnt szenny s erszak kzepette olyan kellemes s meg nyug tat rzs nzni
Bille Aug ust tiszta kpeit.

Falra szgezett angyalszrny

Vannak mvszek, akik, meg tallvn eg y rjuk jellemz hang ot, eg y rvnyes zenetet, azutn
mr lnyeg ben ug yanazt mondjk. letmvk g y tereblyesedik, mint a fatrzs, amelynek
vg yrit az eg yes munkk alkotjk. Ms szerzk viszont bels knyszernek eng edve vag y a
kor parancsra kpesek hang nemet vltani, mg pedig a kls szemllk szmra tbbnyire
vratlanul. A kritikusok ilyenkor rendszerint a fejket csvljk, s meg fog almazzk a mag uk
rtetlen tlett: hanyatlsrl, tvtra kerlsrl beszlnek.
Tanulsg os vg ig lapozni a Wim Wendersrl szl kritikkat. Az amerikai bart feszes
dramaturg ijt, a Villans a vz felett keg yetlen humnumt vag y A dolgok llsa illzitlan
ltomst mg ltalban, s jog g al, az eurpai film meg jtsaknt rtkeltk. Ezek utn a
Berlin-filmet nem lehetett, mr csak Peter Handke miatt sem, rang jn alul tisztelni, de a
kpekbl sug rz transzcendens ihlet mr sokakat zavart. Ezek aztn az j mveket ltvn
fanyalog nak, s dekadencit, alkoti kifradst emleg etnek, az inspirci elapadsra
kvetkeztetnek.
m n azokkal rtek eg yet, akik a Berlin-film utni opusokat, mint leg utbb a Lisszaboni
trtnet-et, a korbbiakhoz hasonl rtk, csak problematikjukban, ltsmdjukban
meg vltozott mveknek tekintik, inkbb kiteljesedsnek, semmint hanyatlsnak. Ezt ig azolja
szmomra Az erszak vge (The End of Violence) is. Pedig ettl azrt bevallom, kiss tartottam, a
Wenders irnt tpllt szemrebbens nlkli bizalmam ellenre is. Mert nem nag yon hittem,
hog y az erszak tmjrl lehet mg jat mondani, s azt sem g ondoltam volna, hog y a rendez
Amerika-nosztalg ija (amely eg ykor a Prizs, Texast-t, halhatatlan mveinek eg yikt ihlette)
rejt mg ki nem mondott titkokat. Nos, ezttal is Wendersnek volt ig aza.
Ez a leg felkavarbb film, amit az erszakrl valaha is lttam, jllehet eg yetlen vres jelenet
sincs (!) benne. A trtnetben, persze, jcskn akad ilyen, de ezeket Wenders, leradrozva a
trkprl a brutalits hollywoodi iparosait, eg yszeren lehag yja a vszonrl. Amikor pedig , a
vg kifejlet sorn, a latin-amerikai takartn feltett kezekkel htrlva lejn a lpcsn, az
nemcsak vg telenl feszlt s ug yanakkor katartikus jelenet, amely eleg nsan sszekapcsolja a
film kt cselekmnyszlt, de eg yben az amerikai mozi pardija is. s mikzben meg pl
szemnk eltt a kpek ironikus rendje, kapunk eg y jabb vros-vzit is, ezttal Los
Ang elesrl.
A vrosrl, ahol aranyozott ang yalszrny mint lakberendezsi trg y kerl a falra eg y hideg rideg otthonban, ahonnt csak elmeneklni lehet, de ahol eg y kislny meg tantja a hsnek,
hog y a menny s az g spanyolul eg yazon sz. Ez a Los Ang eles-film is azt zeni teht,
hog y fig yelnek bennnket fellrl. me, a Wenders-letm fmotvuma! S vg l azt is
meg tudjuk, hog y valjban kik.

s lt, hogy j
A z s a nyolcadik napon (Le huitime jour) cm franciabelg a film eg y klns bartsg
trtnett mondja el. Harry menedzser. g ynkket oktat mag abiztos fellpsre, az zletfelek
hatkony meg g yzsnek fog saira. Leckjnek lnyeg e: hazudni kell, csak az a lnyeg , hog y
hihet leg yen. Minden perct lefog lalja a munkja, csaldja elhag yta, kislnyaival nem trdik.
Mag nyos. g y l, mintha g p lenne. Vag y taln mr az is. Jmd.
Vele szemben Georg es-nak nincs vag yona. csupn rzelmekben g azdag , akinek eg y
kedves sz, eg y barti g esztus mindennl tbbet jelent. Neki sincs csaldja. desanyja, akit
g yakran meg idz kpzeletben, mr nem l. Nvrt lektik a sajt g yerekei, vele mr nem tud
trdni. Georg es intzetben lakik. Szellemi fog yatkos. Down-kros. (Arany Plma-djas
alaktja, Pascal Duquenne is az.)
Ezt a furcsa prt a vletlen hozza ssze, eg y autbaleset. Aztn Harry (t Daniel Auteuil
jtssza) szeretne g yorsan meg szabadulni Georg es-tl, de ltva helyzett, meg sajnlja, majd
fokozatosan rdbben, hog y neki valjban nag yobb szksg e van Georg es-ra, mint annak r,
tbbet kap tle, mint amit adni tud neki. A film eg yik jelenetben a szeg ny fiatalemberbl, aki
nag yon szeretne az Harry bartjnl lakni, de tudja, hog y nem lehet, kitr a srs: g y fj,
hog y n ms vag yok, mint a tbbi, zokog ja. Mire Harry tleli, s azt mondja neki: Ig en, te jobb
vag y.
A racionlis francia kultra mlyrl fakad, nkritikus vallomsa ez a mondat. S eg yben a
teljestmnyelv, szmokban g ondolkod, zleties civilizci. Ez a humanista film azt mondja
el, hog y me, az eg yg ysg lelki g azdag sg g al trsulhat. De nem patetikus, s nem
szentimentlis, leszmtva a kiss melodramatikus vg kifejletet. A rendez, Jaco Van Dormael
(a nevt rdemes meg jeg yezni), rokonszenves humorral ellenpontozza az rzelmesebb
jeleneteket, eg y alkalommal pldul komikumba mrtott blcsessg g el idzi Milos Forman
hres rols-jelenett a Szszi szerelm-bl. Szellemes montzsokkal s plnvltsokkal mg azt is
kifejezsre tudja juttatni, hog y Georg es valahog y kzelebb van a dolg okhoz, mint ms. El tud
beszlg etni eg y eg rrel, keservesen meg siratja az elpusztult kutyt, vg telenl sajnlja a
hang ykat, mert parnyisg uk kvetkeztben szmtalan veszlynek vannak kitve, s
meg simog atja a frissen vg ott pzsitot, mert szeg ny fszlaknak biztosan fjdalmat okozott a
nyrg p, meg kell vig asztalni ket.
Ki tudja, nem neki vannak-e ig azabb fog almai a ltezsrl? A film profn teremtstrtnete
szerint a g enezisnek volt eg y nyolcadik napja is. Isten azon a napon teremtette Georg es-ot.
Aztn rpillantott, s lt, hog y j.

tvinni a fit a vzen

Volker Schlndorff A rmkirly (Der Unhold) cm filmje is ig azolja, hog y az alkot a nmet
filmmvszetben hasonl szerepet tlt be, mint az olaszoknl korbban Visconti. Szles

sodrs, aprlkosan kidolg ozott epikus filmek fzdnek a nevhez, amelyek tbbnyire
irodalmi fog antatsak. Leg jobb mveiben a mozg kpi brzols teltettsg e folytn
vizulis rtelemben is jelkpes erejv vlnak a fig urk, mint az ifj Trless vag y Oskar, a
dobol trpe, Robert Musil, illetve Gnter Grass hse, akik immr a vsznon is letre keltek.
A rendez rendkvli felelssg et vllal, hiszen, hog y mg kt munkjra utaljak, Kohlhaas
Mihlyt vag y Katharina Blumot kamera el lltani alig ha lehet anlkl, hog y a nz ne Kleist
s Heinrich Bll ismert remekhez viszonytan a ltottakat. Schlndorff leg nag yobb
dicsreteknt kijelenthetjk, hog y filmjei eg yltaln nem vallanak szg yent eg y ilyen
sszevets sorn, taln csak az 1984-ben forg atott Swann szerelmei kpez kivtelt, amely nem
tudta a moziban felidzni Proust reg nynek hang ulatt, s meg maradt az eg ybknt
sznvonalas illusztrci keretei kzt.
A rendez ezttal szernyebb feladatra vllalkozott, amikor Michel Tournier mvt
vlasztotta j filmje alapjul, amely, Goncourt-djval eg ytt is, valahol az elit irodalom s az
ig nyes lektr hatrvidkn helyezkedik el, m lehetv tette a konstruktv vizulis
tovbbg ondolst, s ebben a kitn sznszeknek, jelesl Armin Mller-Stahlnak s John
Malkovichnak is oroszlnrsz jutott. A film eredeti ang ol cme (The Og re) emberev rist
jelent, ami felteheten a hbor rmsg eire utal, s g y, meg tlsem szerint a Gring -fig urt
emeli az rtelmezs homlokterbe. E nzpontbl a Reichsmarschall vadszata tekinthet
kulcsjelenetnek, amely a jelkpes zenet szintjn eg yarnt jelentheti a hitleri vilg g snek s az
eg sz trtnelemnek mint mszrlsok sornak borzalmait.
Van azonban ennek a ltomsnak eg y msik, taln mg az elbbinl is sszetettebb
dimenzija, amely a villikirly mtoszval fg g ssze. Erre g ondolva most kivtelesen
helyeslem, hog y a film mag yar cme, A Rmkirly visszatrt Tournier Goetht idz
meg oldshoz. Schlndorff munkja ug yanis, leg albbis az n olvasatomban, a fikat
sszefog dos mesebeli szrny s a g yermekeket meg ment, ket a foly tls partjra tviv
Szent Kristf kzdelmt idzi meg , amely az embert szimbolizl fhs lelkben zajlik. Vag yis,
Tournier szavval, ez a fria filmje, az tvivs leg endja.
Ezrt a felejthetetlenl szp befejez kpsort n g y rtelmezem, hog y az emberben lak
szrnyn vg l diadalmaskodik Christoforus, azaz a Krisztusviv. Neki szl Schlndorff
zenete: Ne nzz vissza a lng okra, csak menj, menj a zavaros, jg hideg folyban a tls part
fel, ha nem ltod is a kdben, hidd, hog y van, s majd eljutsz oda, menj, vidd a fit!

Egy szeld zseni

A Playtime eg yik jelenetben Hulot urat trfsan alelnknek nevezik, mire , szerny ember
lvn, zavarba jn, s elhrt hmmg st hallat. Pedig mi az, hog y alelnk? Hiszen mg az
elnk titulus is kevs lenne. Merthog y , ez ug ye, nyilvnval, a komikus film kirlya. Habr
korona s jog ar helyett kalapot visel s esernyt tart a kezben. Leplezi mag t. Valdi neve:
Jacques Tati. A Playtime 1964-ben kszlt. Tati kt ksbbi filmjt leszmtva azta se csinltak

ehhez fog hatt e mfajban.

Ez a film annyira zsenilis, oly mrtkben csiszolt, rnyalatokban g azdag s kimunklt,
hog y attl tartok rendkvli erprbra kszteti befog adit (mint minden remekm),
klnsen a mai nzket, akik nem ehhez a mozg kpi sznvonalhoz vannak hozzszokva.
Ennek a rteg zett, finom, blcs humornak a meg rtse, mg tredkesen is, klnleg es
fig yelmet ig nyel. Eg y jtkony forrs kifog yhatatlan bsg vel buzog nak elnk a
szellemesebbnl szellemesebb fordulatok (nem merem azt rni, hog y gegek, mert a sz nem illik
e nemes komikumhoz), mikzben a kpek eg yidejleg is tbb kacag tat elem kztt
teremtenek jtkos viszonylatokat. Amikor pldul eg yszerre kt eg yms melletti laksba
ltunk az veg falon keresztl, a g esztusok mulatsg os kontextust alkotnak.
Azt mondtam, rteg zett humor. Veg yk a hang szig etel ajt esett. Elnyel minden zajt, de
kiderl, hog y kopog tatni se lehet rajta. Kzben Hulot rral veszekszik a cg tulajdonos, mert
sszetveszti valakivel, majd az ajtt bevg va tvozik, Hulot ekkor httal llt neki, s mikor
meg fordul, csodlkozik, hova lett a mrg es r, merthog y nem hallotta a csapdst.
A film a labirintus, az tvesztbe kerlt, csapdba esett ember motvumra pl. A modern
veg palotk a tkletes tlthatsg illzijt keltik, mikzben a tvelyg ember folyton
optikai csaldsok ldozatv vlik. Hulot rg ebb ta keres eg y hivatalnokot, majd
meg pillantja kt veg falon tl, de mikor tkzdi mag t az ajtkon, szrevesszk, hog y a
keresett r tkrkpe fel ig yekszik, az illet a hta mg tt llt, teht valjban tvolodott
tle. Tati szeld zseni, humort elnz jsg s bizakod szeretet hatja t, ezeken a felvteleken
mg is titkos mlab borong . Tati mosolyog , de nha knnyes a szeme.
A felhtlenebbl ders elemet a trg yak metamorfzisa kpviseli. Az lllmpa a buszon,
kapaszkodknt funkcionlva, s az nll letre kel ajtkilincs. s a fura zajok, a kopog cipk,
a szuszog -nyekerg szkek. Aztn eg y kakaskukorkols jelzi a playtime, a jtkra sznt id
vg t. Ekkor a film motvumai eg y nag y befejez karusszel-ltomsban teljesednek ki. Eg y
krforg alomban g y haladnak eg y temre a jrmvek, mintha llnnak, s mag a a tr forog na
velk az ramutat jrsval ellenttes irnyban.

Egy fiatal n feljegyzsei

Makk Kroly mag yarang olholland koprodukciban forg atott j filmje, A jtkos (hazai
premierje az idei filmszemle nyit eladsa volt, Pcsett a jv hten fog jk jtszani, vg re!),
szpen kidolg ozott, tradicionlisan meg rendezett irodalmi adaptci, amely Dosztojevszkij
azonos cm reg nybl kszlt. Eg y jelents eredmnyeket produkl, klasszikus filmiskola
ltsmdja s mdszertana jut rvnyre benne. Emiatt sokan rg imdinak, elavultnak
g ondoljk, de szerintem nincs ig azuk. Elismerem, hog y nem tartalmaz meg lepetseket,
hinyzik belle a dosztojevszkiji szenvedly, meg szllottsg , azt is elfog adom a lehetsg es
brlatok kzl, hog y a jellemrajz a reg nyhez viszonytva kiss szeg nyes, ellenben a hasonl
jelleg filmek kztt mg iscsak a jobbak kz szmt.

Dosztojevszkij vltkat rt al, hog y g ondoskodni tudjon csaldjrl, s ezrt rendkvl

htrnyos szerzdst kttt kiadjval: 1866. november 1-re elkszti A jtkos cm, leg albb
160 lap terjedelm reg nyt, ellenkez esetben elveszti addig i mveinek szerzi jog ait. Teht
nem eg szen eg y hnap ll a neg yventves, meg trt r rendelkezsre. Iszony hajsza
kezddik. Felfog ad eg y g yorsrt, eg y fiatal lnyt, Anna Grig orjevna Sznyitkint, hog y
diktlhassa a szveg et, s g y g yorsabban tudjon dolg ozni. Ez a film keretjtka, ebbe a kpsorba
illeszkednek bele a kszl reg ny jelenetei. A ltvny prhuzamos montzsra pl, hol
Roulettenbourg ban (vag yis Baden-Badenben), hol Szentptervrott vag yunk. Aprlkosan
kidolg ozott, mvesen g ondos kpeket ltunk. De Makk Kroly a sznszvezetsnek is mestere:
Alekszejt (azaz a fiatal rt) Dominic West, Polint Polly Walker jtssza, a nag ymamt pedig
eg y l leg enda alaktja, a ktszeres Oscar-djas Luise Rainer, aki tven ve nem llt mr
kamera el (!), s most Makk Krolynak meg tette.
Anna (Jodhi May) elszr meg rml, tasztja a rapszodikus termszet, epilepszis r (t
Michael Gambon, a leg jelesebb ang ol sznpadi sznszek eg yike formlja meg ), kimerti az jjelnappal foly kzs munka. De aztn fokozatosan a nag y r hatsa al kerl, s meg rag adja a
szenvedly csapdjban verg d hsk trtnete. A kszl reg ny g y is felfog hat, hog y
Anna (a ksbbi Dosztojevszkaja) s az r dialg usbl szletik, teht a nzpont valjban az
asszony. Ezzel szemben az eredeti m alcme: Egy fiatalember feljegyzsei.
Ez a leg izg almasabb Makk Kroly mvben: eg y klnleg es llektani s irodalmi szituci
bemutatsa: eg yidejleg folyik a reg ny meg alkotsa s befog adsa, s az els olvas, vag yis
Anna interpretcijval beleszl a reg ny szletsnek, ltezsnek alakulsba. A film e
meg oldssal a klasszikus stlus adaptcin bell fontos modern szempontot rvnyest, s
hozznk, mai nzkhz hozza kzel a trtnetet, amelyet immr hrmas fnytrsben
szemllhetnk, az r, Anna s a rendez rtelmezsnek tkrben. s ezek fg g vnyben
alakthatjuk ki a mag unk elg ondolst.
g y ht valamennyien jtkosok vag yunk!

Romantika hollywoodi mdra

Flve rom le: a Szp remnyek (Great Expectations) cm film Dickens azonos cm reg nybl
kszlt, amelyet a kritikusok ritka eg ybeess, de korbban is s ma is a szerz eg yik
leg rettebb, leg kieg yenslyozottabb mvnek tartanak. Ht akkor mire val az ag g odalom?
Mert az r alig ha ismerne r tulajdonra, s ez lenne mg a jobbik eset, mert Dickens szeld
ember volt, de azt nem llhatta, ha mltnytalanul bntak vele. Most ez trtnt, ami mg akkor
is bosszant, ha felttelezem, hog y a szndk nem volt hamis.
Az 1861-ben meg jelent reg ny trtnete a jelenkori Amerikba lett tltetve, s ez nem baj,
illetve nem ez a baj. Hog y mennyire nem, azt Robert De Niro alaktsa bizonytja, aki jelleg zetes
s a mag a mdjn hiteles mai g eng sztert formlt Dickens szktt feg yencbl, a fhs
jtevjbl (ha jtettnek szmt: eg y rtatlan falusi fibl urat s sznobot nevelni).

Szval De Niro az eg yetlen, aki nem mltatlan a vllalkozshoz. Hanem a tbbiek! Itt van
mindjrt a szomorks-szirupos love story-t jtsz ifj s szvszerelme, a kommerszfilmek
stlusban meg rajzolt Estella, akit radsul (habr ez zls dolg a) eg y mankenszeren
mozg , csontos-sovny sznszn alakt. Nekik deskevs kzk van Dickenshez. Leg feljebb
Bulwer-Lyttonhoz. Ht az meg ki, krdezheti nhny mai olvas.
Elmondom, de eltte jelzem, hog y a Szp remnyek a sznobsg leleplezse reg ny
formjban. Olyan vilg ot mutat be, amelybl kivesznek az eszmnyek, s ahol az rtkek
beszennyezdtek. Az r hajlott arra, hog y szokstl eltren kibrndult befejezst adjon a
knyvnek, vag yis, hog y ironizlja a cmbeli remnyeket, a szerelemmel s a pnzzel
kapcsolatos lmokat, illzikat. s ekkor lpett kzbe Bulwer-Lytton, ez az eg ykor npszer,
m mra ig encsak elavult szerz, aki a romantika hg abb vltozatt kpviselte. lltlag az
rbeszlsre Dickens meg vltoztatta eredeti tervt, g y vg l karrierlehetsg et knlt
hsnek, s felvillantotta, hog y az ifj mg iscsak elnyeri Estella kezt.
Nos, ez az Alfonso Cuarn ltal rendezett film g y van meg csinlva, mintha az eg sz
trtnetet trattk volna Bulwer-Lyttonnal. Vag y inkbb ennek eg y mai epig onjval. Innen
szrmazik a mese rzsaszn tnusa, a g iccses belltsok, a nag y futsok az esben, a szkkt
vize fl hajls, a nag y bsulsok s mg nag yobb meg bocstsok kebelhullmzsa, meg aztn
a modoros fnykpezs, a felteheten festinek sznt (de szerintem eg yszeren rosszul
meg vilg tott) felvtelek. A titokzatoskods, az desbs borong s s a szvdobog tat rzelmek.
Ahog y a romantikt Hollywoodban elkpzelik...
Meg tudsz nekem mg bocstani? krdezi Estella a film vg n hsnktl, aki ig ennel
vlaszol. n azonban eg y zord kritikus vag yok, s nem bocstok meg .

n, Magam s , vagyis Te
A Tiltott n (La femme dfendue) cm francia film olyan dten eltr az amerikanizlt mozi
zlsvilg tl, annyira kihvan mellzi annak g piesen modoros, mesterklt-erltetett
sablonjait, hog y mr-mr hajlamosak vag yunk eg szen j mnek ltni, holott, mondjuk,
Truffaut-hoz vag y plne Rohmerhez azrt mg sem mrhet, akik a frfi-n kapcsolat elemzse
tern mlyebbre hatoltak, mint most Philippe Harel.
A rendez eg y neg yvenves, jmd, ns frfi s eg y huszoneg yktves lny szerelmnek
trtnett mesli el. A sztori htkznapian eg yszer, szokvnyos, szinte banlis. A frfi kikezd a
lnnyal, ez eg y darabig ellenll, majd a frfi szeretje lesz, ksbb azonban kevesli a lopott
cskokat, de a frfi, noha felkavarja az j kapcsolat, ersen ktdik a felesg hez, ezrt a lny
szakt. Ennyi.
s mg sem ennyi. A minsg i tbbletet az elbeszls nzpontja adja. A filmbeli vilg ot
ug yanis mindvg ig a mag t nnek nevez frfi szemvel ltjuk, vag yis a frfi valjban a
kamerval azonos, aminek kvetkeztben a felvevg p lencsje tulajdonkppen eng em, a nzt
ajndkoz meg azzal az rzssel, hog y n mag am vag yok a film tekintete. Ahog y az ember nem

ltja mag t sajt kzvetlen rzkelstl elklnlt ltvnyknt, csak akkor, ha tkrbe nz, e
film sem mutatja meg a frfit (aki nem ms, mint a rendez), csak a kezt ltjuk, ha pldul
telefonl vag y az eveszkzhz nyl. A kamera teht g y mozog , ahog y a frfi a fejt forg atja, s
pillantsval psztzza krnyezett. Azaz a Tiltott n, s ez nem kis merszsg , mindvg ig
szubjektv kamerval dolg ozik eg y jelen idej, dialg usokba srtett trtnet elmondsameg idzse sorn. Az irodalomban, klnsen a modern przban jl ismert mdszer ez az els
szemly narrci, a mozg kp mvszetben ellenben ritka, mint a fehr holl, mert
ellenkezni ltszik a film trg yias termszetvel. (Robert Montg omery Asszony a tban cm
mve volt ilyen, ezt mg g yerekkoromban lttam.)
Az imnt azt mondtam, hog y az n (n mag am) ltja-ltom a vilg ot. Ez a vilg azonban az
-vel azonos, akit az n Te-nek nevez, s akit Isabelle Carr idz a vszonra.
Ez az kedves s vonz, s ug yanakkor felletes, res s knny. Valjban nincs mltja,
emlkezete, mint ahog y a film is leszmtva a befejez jelenetet kizrlag a jelenben l.
A befejez jelenet, amely fl vvel az esemnyek utn jtszdik, arrl tanskodik, hog y a
frfi emlkei meg riztk a lnyt. Ekkor lpnk ki a jelen s a banalitsok vilg bl. Ez mr nem
kaland, hanem szerelem. Volt. Van. Az n itt lesz, ha lesz, Mag amm. m errl a lny mit sem
tud.

Tbornagyok, szzadosi szerepben

Nem vag yok biztos abban, hog y ppen Volker Schlndorffnak, a nmet film eg yik kiemelked
mesternek, a Bdogdob eg ykori rendezjnek, akit korbban A rmkirly kapcsn mltathattam
olvasimnak, kellett lg yen krimit forg atnia. Az ellenben ktsg telen, hog y ezt a feladatot
(knyszer penzumot?) is kivlan meg oldotta. A Palmetto, szerintem, az utbbi vek eg yik
leg jobb teljestmnye a mfajban.
Schlndorff munkjn kvl leg inkbb taln azrt, mert tisztn klasszikus mdszerekkel
dolg ozik (mikzben a mai ember kiszolg ltatottsg t brzolja). Mellkszlrl indtja a
trtnetet, meg tveszten komtos tempban, ltszlag csupn eg y imitlt emberrabls
histrijrl van sz, hog y azutn vratlanul trendezdjn a kp, s mikor aztn azt hisszk,
kszen vag yunk a kirakjtkkal, az utols, ferg eteg es flrban csak kapkodjuk a fejnket a
vratlan fordulatok hatsra.
nyencfalat a krimit kedvelknek! Olyan, mintha Chandler rta volna, s ezt azrt is
mondhatom nyug odt llekkel, mert a film alapjul szolg l reg ny rja, James Hadley Chase a
nag y eld iskoljban tanult. Tudja, hog y a j bng yi trtnethez nem elg az izg almas sztori
(de persze nlklzhetetlen), szksg es, hog y az eg sznek hang ulata, leveg je leg yen. s kell
eg y kp, ami benne marad a szemnkben, mint Crystal King sley lebeg holtteste a tban
Chandlernl.
Schlndorff mindezt a kisujjbl kirzza. Palmetto, ez a floridai kisvros, olyan hitelesen
jelenik meg a vsznon, mintha mag unk is jrtunk volna itt (jrtunk is: Jarmusch Floridjban!),

s az a teng erparti fahz, ahol meg jelenik a csbt szpasszony Rhea Malroux szemlyben,
olyan sug allatos helyszn, amirl rg tn sejtjk, tartog at mg meg lepetseket szmunkra.
Schlndorff, mint mindig , ezttal is j sznszekkel dolg ozik. Woody Harrelson eg y balekszerepre sznt jsg rt jtszik, ideg esen, hajszoltan, esenden, ahog y kell, Elisabeth Shue
pedig mindenre elsznt, kznsg es s vonz, ahog y a mfaj trvnyei meg kvetelik. s aztn
ott van Rolf Hoppe a beteg milliomos szerepben, akit a mag yar kznsg leg inkbb a Mephisto
Tbornag y fig urjnak alaktjaknt ismer, most mindssze nhny percig van a vsznon, m
azoknak a perceknek, nem tudom hog yan, de hirtelenl fontossg uk tmad.
Istenem, Rolf Hoppe... Mekkora sznsz, s most eg y krimi epizdszerepben lp fel. s
Schlndorff l a rendezi szkben! Tbornag yok, amint szzadosi eg yenruhban masroznak
eg y menetg yakorlaton, mikzben a Mncheni Filharmonikusok muzsiklnak. Micsoda luxus!
Nem tlzs ez, krdem n, mg akkor is, ha ltom, hog y az lruhs hadvezrek g y is
meg nyerik a csatt, ha nem is Austerlitznl.

A posts filmet hoz szakrl

A Ponyvalevl (Budbring eren/Junk Mail) norvg film. A cm ne tvesszen meg senkit, semmi
kze a majdnem-hasonl elnevezs amerikai Tarantino-mozihoz. Eg szen ms bordban
szttk, s jobb is annl. Pedig nincsenek benne neves sznszek, nincs ltvnyos fnykpezs,
de van j forg atknyv, vannak rdekes fig urk, s eg y rendez, Pal Sletaune, aki sajt hang g al
br, s kpes jtkos-komolyan trtelmezni eg y hag yomnyos mfajt, a krimit, a ponyvafilmet.
A trtnet fhse eg y posts, aki, mikzben utcrl utcra, lpcshzrl lpcshzra jr,
hog y unalmt elzze, fig yel, leskeldik, szemlldik. Kzbesti munkjt nem valami nag y
szorg alommal vg zi. A nag yobb csomag okat eldobja, hog y ne kelljen cipekednie, s nha belebeleolvasg at a levelekbe. Eg yszer meg tmadja t hrom rszeg csavarg , de nem tudjk
elvenni tle a tskjt, br ag yba-fbe verik. Ezrt kitntetik a fnkei, ajndkoznak neki eg y
karrt. Kollg anje meg krdezi tle, mirt nem adta oda a tskjt. n adtam volna,
vlaszolja, de a szja beakadt. Ht ilyen leg ny ez a Roy.
Aztn eg y levlszekrny zrjban felejtett kulcscsom hatsra mersz tlet tmad benne.
Krlnz a laksban, ahol eg y ifj hlg y l, s ezzel a ltog atssal vratlanul eg y bng y
nyomra bukkan, s eg yttal flszeg vonzalom bred a szvben a lny irnt. Tovbb nem
meslem, m ennyit el kellett mondanom, hog y jelezhessem: g roteszk bng yi trtnetet
ltunk, szellemesen prg etett dramaturg ival, meg hkkenten komikus helyzetekkel. A
hang vtel keresetlenl eg yszer, szinte fldhzrag adt mdon realista. Mg is g y rezzk s
ez a film titka! , valami kobold jtszik velnk, aki hol g nyosan vig yorog , hol fanyar
g rimaszokat vg , hol pedig fura bakug rsokkal bolondozik a kpeken. Csak ppen nem lehet
ltni. De biztosan jelen van mindentt, mert ki ms mern ilyen sivrnak s szrkre kopottnak
bemutatni Oslo klvrost, s ki msnak lenne btorsg a ahhoz, hog y elmesljen eg y olyan
bnesetet, amelyben hre-hamva sincs rendrnek, ellenben itt van ez a Roy, akinek a kobold a

flbe sg ta: az a dolg a, hog y vig yzzon Linre.

s ha mr a titkokat meg rintettk, elmondom mg , hog y ennek a piszkos, lerobbant
lpcshzakban s rideg laksokban jtszd filmnek a mlyn a nag y skandinv mtosz
rejtzik: a fag y lekzdsrl s a szennytl val szabadulsrl, vag yis a meg tisztulsrl. Ennek
rtelmben a frdkdbl kiemelt llt lnytest (Line eg ybknt eg y veg ytiszttban
dolg ozik!), s a foltoktl meg szabadtott ruht mag ra lt posts, hog yan, hog yan nem, de
tkerl az let eg y msik erklcsi rg ijba, mikzben a bns, orzott zskmnyval eg ytt a
metralag t pokoli bug yrban porlad.
De hag yjuk a titkokat. Ennyibl is ltszik, hog y az a bizonyos kobold intzte g y, hog y a
kulcs a levlszekrny zrjbl a posts kezbe kerljn, s mi is meg forg athassuk Pal Sletaune
ajtajt nyitog atva.

Van itt egy kamera

A filmszemle szakmai vettse utn fl vvel, teg napeltt este mutattk be a kznsg nek Sas
Tams jtkfilmjt, a Pressz-t. Jles rzssel nyug tzzuk, hog y erre a premierre Pcsett kerlt
sor. Az esemny rang jt nvelte, hog y az Apoll mozi nag ytermt meg tlt, fknt fiatalokbl
ll kznsg krben hrom alkottrsval eg ytt meg jelent a rendez-operatr is, s a vetts
utn a mvszek tanulsg os beszlg etst folytattak az rdekldkkel.
Taln nem nnepronts, ha a kritikus, minthog y mestersg e csiklands ktelessg ,
elismerse mellett kifog saival is elhozakodik. Azzal kezdem, s ez most a pozitv oldal, ami
vlemnyem szerint a film potikjnak meg hatroz elve, jllehet a nz (s ez g y van
rendjn!) termszetesnek tartvn a valjban rendkvli meg oldst, formai krdsek
boncolg atsa helyett a vsznon meg jelen vilg ra sszpontostja fig yelmt. Arrl beszlek,
hog y a minteg y harminc jelenetbl ll trtnetet eg yetlen kamerval, eg yetlen nzpontbl
rg ztettk, leszmtvn az eg ymsra rmel nyit s zr kpsort, valamint eg y villansnyi (s
szerintem ig encsak felesleg es) bettet.
Ez a puritn meg olds a mai amerikai mozi ltvnyorg ijnak rnykban kihvan
mersznek tnik, holott nag yon is meg felel a mozg kp termszetnek, amelynek eg y tpusa,
Dreyertl Berg manig , mindig is az emberi arcot tekintette az brzols leg fbb trg ynak. Sas
Tamsnl ez a meg olds alapveten meg hatrozza a vizulis teret, kiemelve a kzeli s
flkzeli kpeken meg jelen arcokat, mikzben a presszbeli httrben s az ablakon t
meg jelen utcarszlet keretei kztt is fontos, az eltrben zajl folyamatokkal sszefg g
esemnyekre kerl sor, st, a tudatosan meg komponlt hang zsvilg ltal (a jtkautomata
zrg se, a kvfz sisterg se, a beszrd tvszveg stb. rvn) eg y tg abb virtulis trnek
is rszesei vag yunk.
Ennl is meg hatrozbb, hog y a mozdulatlan kamera nzpontja eg y eltklten s
trg yilag osan szemlld tudatot idz meg szmunkra, aki a film valdi hsnek tekinthet. A
nzpont feg yelme azonban szerintem azt ig nyelte volna, hog y a kamera eltt a meg formls

minsg e ltal hiteless avatott vilg jelenjen meg . Sajnos a nha kimdoltan modoros, olykor
pedig tlzsokba is tved forg atknyv (Dri visong sai s g rimaszolsa, a harsny
szilveszteri jelenet!) nem felel meg a kamera ig nyeinek, st eg y ponton, a g yilkossg i jelenet
brzolsban, stlustr tvedsre kszteti a felvevg pet.
A fig urk pedig nincsenek meg rva. A llekrajzot helyenknt hivalkod g esztusok s durva
beszd helyettesti. A hrom nalak g y nem vlik archetpuss, jelkpes erejv, amilyennek
taln szntk ket, lnyeg ben rdektelen csajokat ltunk bennk csupn.
Sas Tams kamerja rzkeny, okos s trelmes. Most mr csak eg y r kellene.

Oroszlnklykk, lk, meztelenek, holtak

A Ryan kzlegny megmentse (Saving Private Ryan) cm j Spielberg -opusz a normandiai
partraszlls hseinek llt emlket. A hbors epika si hag yomnyainak meg felelen
eg yetlen, s az g y szempontjbl ltszlag mellkes epizd tkrben brzolja cseppben a
teng ert a hatalmas trtnelmi esemnysor eg szt. De ms szempontbl is klasszikus veret
s tradicionlis retorikj ez a film. Kompozcija pldul a rg es-rg i hdszerkezet szablyait
kveti hrmas vvel: flrs hbors totlkp utn (amely a manapsg divatos diszkszer
vettsi mdszerekkel, a mikrofonok flsikett lrmja kvetkeztben, sajnos, a sz eszttikai
rtelmben lvezhetetlenn vlik) s eg y ug yanilyen terjedelm csatakp eltt, teht a
cselekmny kt tartpillre kztt, laza s helyenknt bbeszd epizdfzrt ltunk.
A film a trtnet elmondsa sorn, s a rendez ebben is a mfaj elrsait kveti, erklcsi
krdseket boncolg at, nehz dntsek el lltvn hseit. Szabad-e egy emberrt tbb letet
kockra tenni? Mit kell cselekedni az elfog ott ellensg g el: kivg ezzk-e, hiszen meg lte
bajtrsunkat, vag y hadifog olynak tekintsk, s kmljk meg az lett? s vg l: mit teg yen a
testvrei kzl eg yedl letben maradt Ryan fi? Eng edelmeskedjen-e a vezrkari fnk
parancsnak, aki, humnus meg g ondolsbl haladktalanul hazaszltja t, vag y pedig , eg y
msfajta emberi felszltsnak eng edve, tartson ki trsai oldaln azon a hdfllson, amely a
cselekmny log ikja szerint a kt vilg sszecsapsnak sznterv vlik.
Spielberg a ltvny meg fog almazsa sorn is eg yfajta tradcit kvet, m ezttal olyant,
amirl a hbors tmj mozg kp ltalban meg szokott feledkezni: filmje az eg ykori
haditudstk dokumentumfelvteleit idzi. A vilg ts nyers, ltalban fnytelen, stt
tnus, a kamera meg -meg billen izg atottan-kapkodva kveti az esemnyeket, mintha mag a is
azok rszese lenne. Ez a ltszlag os meg rendezetlensg azonban, noha ig en hatsos,
merben ellenttes a helyenknt valban sokkol felvtelek nag yon is tudatos, a plnok ig en
szles skljt alkalmaz meg oldsaival, s ezt a vizulis feszltsg et a film nem mindig kpes
elfog adtatni velnk.
Alkalmasint ebbl a ketts eg yszerre dokumentl s stilizltan mvesked trekvsbl
kvetkezik, hog y a rendez a szksg esnl jval kevesebb g ondot fordt a jellemrajzra, s ezt
fknt a fhs, Miller szzados esetben fjlaljuk. Tom Hanks g y is slyt ad a fig urnak, m

olykor bosszantan nincs elg , s fknt nincs meg felel szveg e. s, sajnos, a hbors filmek
rg i hibja is meg mutatkozik: az ellensg brzolsa elmarad, eg yetlen sematikus torzkppel
kell bernnk.
A nyit s zrkpen mg iscsak mltn lobog a csillag os-svos lobog , a hsk emlke
eltt tiszteleg ve.

Mint a Hold a vizen

1937-ben Tibetben eg y vndor szerzetes, akinek a XIII. Dalai Lma utdjt kellett meg tallnia, a
knai hatr kzelben betrt eg y paraszthzba, ahol felismerte, hog y a csald ktves
fig yermeke a keresett szemly, a Kundun, az elz tizenhrom dalai lma inkarncija.
A fi meg tallsnak jelenetei Martin Scorsese Kundun cm filmjnek leg szebb, bevezet
kpsort alkotjk. Ez arrl tanskodik, hog y a rendez tudja, mirl beszl, kpes volt az zsiai
kultra nhny fontos elemnek meg rtsre, amit, persze, le kellett fordtania a mozg kp s
sajnos, m elkerlhetetlenl az amerikai nzk nyelvre. Scorsese tibetol, mondjk a
fanyalg k, de ha nem ezt teszi, nincs pnz, nincs film. Ht akkor inkbb leg yen. Eg ybknt azt
a bevezet kpsort csak g y kszthette el, hog y olyann vlt kicsit, mint a keres szerzetes
hatvan vvel ezeltt: mag a is meg tallt eg y titokzatos tehetsg kisfit, a g yermek dalai
lma alaktjt.
Ehhez hasonl erej jelenet csak mg kett van a filmben. Az, amikor a felntt fpapot
nvd g ytri, hog y taln nem tett meg minden lehetsg eset nprt a knai ag resszi elleni
kzdelemben, s meg krdezi bartjtl, de inkbb nmag tl: csakug yan az ig azi dalai lmt
talltk-e meg a szemlyben? Ezrt is nevezi mag t eg yszer szerzetesnek az indiai hatron,
menekls kzben ez a msik emlkezetesen szp jelenet , s hozzteszi, hog y hvei szerint a
rszvt s a blcsessg bdhiszattvjnak fldi tkrkpe. Mint a Hold a vizen.
Scorsese, aki (desanyjt g yszolva s az emlknek ajnlva mvt) hse e mondatnak
erklcsi slyt meg rtette, a g ondolat ketts horizontjt, a parnyisg s a vg telensg
lehetsg t eg yarnt mag ban rejt tvlatt meg sejtette, az idzett helyeken, s mg mshol is
kzel tudott frkzni a tibetisg titkhoz. Ezt a kpek nyelvn a sivr, sivatag os-szikls tj s
a buddhista szertartsok sznpompjnak ellentte rzkelteti, Philip Glass tibeti
motvumokbl sztt, ihletett zenjvel alfestve. s a rendez azt is tudja, dacolva a hatalmas
knai piacra kacsintg at zletemberek feledkenysg vel, hog y Tibetben (ahov Scorsest
nem eng edtk be forg atni) szzadunk eg yik botrnya trtnt s trtnik: eg y humnus kultra
felszmolsa. A Kundun mg is bizakodst sug roz: a diadalmas Mao elnk olyan a filmben,
akr eg y lemur, vag y mint eg y kitmtt viaszbb, mg a leg yztt s meg alzott fpap l,
szeld s emberi. Olyan, mint Buddha Szun Vu Kung g al szemben, Szab Lrinc versben.
A film vezrmotvuma, a mandala, a homokbl alkotott sznes kp, arrl vall, hog y a ltezs
titka az elmlsban rejlik. Aki ezzel nincs tisztban, ag yag katonkat masroztat, s vrat pt
porbl-srbl. De aki rjn erre, annak szve meg telik rszvttel minden l irnt, s tudja, hog y

ezltal tkrkpv vlik valami rknek. Mint a Hold a vizen.

A cowboy s a kritikus
A Nagy Lebowski (The Big Lebowski) keretjtkban eg y cowboy tnik fel a vsznon, akinek
ltzkbl, valamint abbl, hog y kizrlag kzhelyeket mond, arra lehet kvetkeztetni,
miszerint az amerikai tlag ember szellemisg t, zlst jelkpezi. Nos, ez a derk cowboy a
zrkpen affle rezonrr vlik, kipillant a filmbl, s kzli annak nzivel, hog y neki nag yon
tetszettek a ltottak, majd eldobta mag t a nevetstl, br annak nem rlt, hog y Donny
meg halt a vg n, szeg ny fi. Eg yszval remek msfl rt tltttnk eg ytt, ug ye, g y van.
Ht ha mr ilyetnkppen meg lettem szltva, akkor elmondom, Donnyt n is sajnlom,
tnyleg kr rte. Eg sz letben visszjra sltek el a dolg ai, arrl nem is beszlve, hog y mikor
a bartai eg y stemnyes dobozbl a teng erbe akarjk szrni a hamvait, a szl csakazrt is a
szrazfld fel (s cimbori szeme kz) sodorja porait. Donnyt azrt is szerettem, mert Steve
Buscemi jtszotta, g y, hog y szinte szveg e sem volt, mert haverjai folyton letorkoltk. Mg is
(vag y taln ppen ezrt?) volt a nyer, nlam is.
De ami a filmet illeti, az bizony nekem kifejezetten nem tetszett. Sajnlom, hog y a Fargo
utn ezt kell mondanom a Coen-fivrek j munkjrl, de ez az ig azsg . n ug yanis nem tudok
mit kezdeni eg y olyan filmmel, amelynek szinte nincs olyan mondata, amelyben valami trg r
kifejezs ne fordulna el. Ezt mltatlannak tartom, radsul mg ig en unalmasnak is. Meg
aztn a jellembrzolsrl is ms a vlemnyem, mint a film alkoti: pusztn slampos
ltzkkel, harsny ordtozssal s krllektani eszkzk alkalmazsval e krdst, azt hiszem,
nem lehet meg oldani. Akkor mr valban kifejezbb a hmmg s.
Pedig az alaphelyzet, hog y van eg y Nag y Lebowski meg eg y Kis Lebowski, akiket a nevk
alapjn ssze lehet tveszteni, aminek kvetkeztben elbbinek az ellensg ei az utbbinak a
sznyeg n fejezik ki rosszallsukat, ig en sajtos mdon, szabad folyst eng edve felg ylemlett
indulataiknak, nos, ez g retes expozcit kpez, mg a mag a alpri mdjn is. Effle
mulatsg os flrertsnek ksbb, tbbek kztt, mg eg y autcsoda is ldozatul esik, mint
ahog y hseink lete s ez mr korntsem lenne trfa trg ya g y eg szben is eg y nag ynag y flrerts. St, szerintem mag a a film szintn az. Mellfog s. Az g ynevezett
hatvannyolcas nemzedk ltleletnek g rkezett, ehelyett hrom balek zetlen sztorija lett
belle. Komdia, bosszant flresiklsokkal, amelybe mg eg y g yeng e show-msor szmait is
belekevertk, ki tudja, mirt.
Ht, kedves cowboy, rszemrl ez a helyzet. De azrt annak rlk, hog y neked, onnan
bellrl, tetszett a dolog .

A lnyok, a lnyok...

Mike Leig h ig en sajtos mdszerrel kszti filmjeit: azon vakmer rendezk eg yike, akik nem a
forg atknyvet, a kpformlst vag y a vg st helyezik a filmalkots stratg iai mag aslatra,
hanem a sznszeket. Az a hr jrja, nincs is elre meg rt szveg e. Nag yjbl elmondja
sznszeinek, hog y mi lenne a cselekmny, mifle fig urkat kpzelt el, azutn meg kri ket,
hog y rleljk meg mag ukban a jellemeket, majd ljk meg szerepket a kamera eltt. g y,
ahog y kedvk, hang ulatuk, meg rzseik s az adott helyzet spontn sug allatai azt elrjk
szmukra.
Ez a mdszer, ami rdekes, habr ig en kockzatos tmenetet kpez a jtkfilm s a
dokumentarista mozg kp kztt, mr remekmvet is eredmnyezett. Ez volt a Titkok s
hazugsgok, ami azt is tanstotta, hog y Mike Leig h a forg ats dnt pillanataiban nag yon is
kemnyen, mr-mr a sznszeit sokkolva rag adta mag hoz a kezdemnyezst. Mint meslik,
titokban tartotta a cselekmny vg kifejlett, s vratlan hzsval alaposan meg lepte, s eg yben
pratlanul hiteles reag lsra ksztette sznszeit.
j filmjben, a Kt angol lny-ban tovbbra is lvezhetjk e filmkszts ernyeit, m mintha
a mdszer rnyoldalai is meg mutatkoznnak. A rendez ezttal is brilins sznsznket
vlasztott (Katrin Cartlidg e s Lynda Steadman), akiknek tehetsg e szinte mellbevg ja az
embert. Paradicsomi lvezet nzni ket. Gesztusaik bmulatosan kifejezek, minden szavuk
kinyilatkoztats a szereprl, a jellemrl meg az letrl, mg a szempilljuk is remekl jtszik
meg a flcimpjuk. De annyira jk s ersek, hog y nha bizony tlteng ik a filmet, mg az is
elfordul, hog y nmag ukat ismtelve. Ig az, ezeket a zsenilis lnyokat nzve, nekem se lett
volna erm lelltani a kamert, ha Mike Leig h helyben vag yok, nha mg is meg kellett volna
tenni. De g y ltszik, ezttal inkbb a sznszek leptk meg a rendezt, s nem azokat.
Kicsit sok teht a blcssz-irnia (az eg yik lny irodalmat, a msik pszicholg it tanul), sok
a frusztrltsg s a Mizz Brontizs (a lnyok Emily Bront vlt szelek cm knyvt
tallomra feltg etve prblnak vlaszt tallni a jvvel kapcsolatos krdseikre). Kicsit sok
tovbb a ni nyg lds s vihncols, az rtelmisg i plyra kszl ifj hlg yek eg ybknt
vals lelki g ondja-baja. Ezzel kapcsolatos a film eredeti cme (Career Girls), amit valban nem
lehetett, mondjuk, hivatsos lnyok-nak fordtani, mert az mag yarul mst jelent.
A frfiszereplk pedig nem jk: az eg yik halvny, a msik erlkdik, a harmadik flrerti a
szerept, s elmebajost forml eg y flszeg fibl. Ez tlzs, azrt nem minden pszicholg us
bolond, g ondolom n. s vg l sok a visszapillants a flashback , a vratlan helyzet meg a
vletlen tallkozs. Ami azt jelenti, hog y ezttal eg y kicsit kevs volt: Mike Leig h. A film
azonban g y is j. Tl j akar lenni, de azrt j.

Az angyalok vrosa s Berlin ege

Vannak akik g y kpzelik, st hatrozottan lltjk, hog y eg y reg ny akkor fejezdik be,
amikor a szerz kiteszi a pontot a leg utols mondat utn, eg y film esetben pedig a vg e
felirat jelenti ezt a lezr pontot. Ezzel szemben g yakran azt tapasztaljuk, hog y a reg ny

ksbb tovbb rdik, nemeg yszer a szerz halla utn, s a szereplk makacsul folytatjk
letket, sokszor ms kzeg ben, a sznpadon vag y a tv kpernyjn. Eg y j filmnek pedig
szinte mindig akadnak utnzi. Vag y eg yszeren jraforg atjk. Klnsen Amerikban divatos
meg olds, hog y effle kpikat ksztenek, mint mondjk, az ottani kznsg zlsnek
meg felelen.
Krds, milyen ez az zls. s valban a kznsg elvrsainak tiszteletben tartsrl van-e
sz, vag y inkbb, mint g yantom, a producerek g usztusa jtszik itt meg hatroz szerepet,
akiknek leg tbbszr nem rdekk, hog y az eredeti mvel val szembesls esetleg
meg vltoztassa a nzk rtktlett, amelyet k, a producerek mr jl ismernek, s abbl
lnek, hog y kiszolg ljk azt. Szmukra minden vltozs e tren csak veszlyforrs.
Leg eg yszerbb konzervlni a rg it. Persze, a hag yomnyos rtkrendet kihv jelents mvet
nehz lenne letag adni, ezrt meg kell szeldteni, mint az oroszlnt, htha cirmos cica lesz
belle; g y kszlt el Wim Wenders korszakalkot remeknek, a Berlin fltt az g-nek
teng erentli-hziastott vltozata, az Angyalok vrosa (City of Ang els). Az tdolg ozs sorn,
miknt az vrhat volt, minden kilg ozdott a trtnetbl, ami ig azn wendersi volt: nyoma
sincs a slyos filozofikumnak, elprolg ott a llekrajz, s az j vltozat rendezje, Brad
Silberling , g y tnik, szre sem vette, hog y a Berlin-film eg yik leg lnyeg esebb problematikja
a trtnethez s az lethez mint elbeszlt trtnethez val szemlli-narrtori viszony volt.
Marad teht eg y elg g szentimentlis szerelmi histria eg y racionlisan g ondolkod fiatal
orvosn s eg y ang yal kztt. Kt klnbz lny szerelme, amit eg ybknt Amor s Psyche
ta milliszor elmondtak mr, m ez Wendersnl nem jutott esznkbe, mg most ig en, vag yis
a Berlin-film eredetisg e hinyzik leg inkbb az j vltozatbl.
s mg is Ahog y mg eg y g yeng bb mfordtson is trag yog olykor az ihlet vers
szpsg e, g y fnylik t az Angyalok vros-n Berlin eg e. Vag y mint a film eg yik jelenetben az
g i lnyt jtsz Nicholas Cag e arca a tejveg ablakon. Amikor az ang yalok feltnnek a knyvtr
folyosin, vag y mikor sszeg ylnek a teng erparton, hog y meg nzzk a napflkeltt, miknt a
Csoda Milnban szeg nyei, az most is benne marad a szemnkben. Vag y a kamera lg i vonulsa
a torony felett, a kt ang yal a Boeing -szrnyn, a haldokl kislny a film elejn s a kedvestl
bcsz Mag g ie knnyei. Eg y nag y trtnet mozaikdarabki. Ennyi maradt De ez
meg maradt. Mint a szeg ny ember aranytallrja, amit jobb napokat ltott nag yapjtl rklt.

Egy hlgy a kamera eltt

Henry James Egy hlgy arckpe (The Portrait of a Lady) cm alkotsa a modern reg ny immr
kanonizlt emlkmve. Hsnje, Isabel Archer, akit nmi leeg yszerstssel Bovaryn
ang olszsz vltozatnak tartanak, szlhazjbl, Amerikbl hozta mag val jellemnek kt
meg hatroz vonst: ntudatos, nha mr-mr dlyfs szabadsg vg yt s naiv
nbizalommal trsult tapasztalatlansg t. Ha g y nzem, a reg ny Isabel vg zetes tvedsrl
szl, arrl, hog y helytelenl tli meg vlasztsi lehetsg eit s ezrt vlik eg y cselszvny

ldozatv. Valjban teht bell, a lny lelkben dlnek el a dolg ok, hiszen mg Ralph fatlis
kvetkezmnyekkel jr nemes g esztusa is, amely Isabelt g azdag rksnv tette, vg s soron
a hsn szemlyisg ben leli mag yarzatt: Ralph az szabadsg vg ynak feltteleit kvnta
biztostani, akaratlanul kiszolg ltatvn ezzel szeretett kuzinjt a cselszvknek.
Az ausztrl rendezn, Jane Campion (teht a kamera mgtt is eg y hlg y llt) rokonszenves
tisztelettel vette kzbe a reg nyt, s ktsg telenl az utbbi vek eg yik leg vonzbb irodalmi
adaptcijt ksztette el, m mg sem fig yelt fel elg g a szerznek arra a meg jeg yzsre,
miszerint semmit sem kell elmondani teljes eg szben. Ebbl a szempontbl Nicole Kidman
keserves zokog sa Ralph hallos g ynl tlbeszlsnek tnik, s John Malkovich is jval
korbban leplezi le elttnk Osmondot, mint kvnatos lenne. Isabel meg fordulsa a befejez
kpen szintn hiba: nem azrt, mert eltr a reg nytl, ahol a hsn visszautazik Rmba,
hanem mert tlhang slyoz eg y lehetsg et. Szerintem elg lett volna a kp kimerevtse a
visszaforduls eltti pillanatban.
Amit Jane Campion szintn nem tudott hibtlanul meg oldani, az a tudatregny mozg kpi
trsnak korltaibl kvetkezik. Az epikus szerkezet fkuszt ug yanis a hlg y tudatnak
aprlkos elemzse alkotja, ami a bels nzpont kvetkezetes alkalmazsval fg g ssze. A
film mint jelrendszer, ennek visszaadsra valsznleg nem kpes. Taln a mr Orson Welles
ltal kiksrletezett trstott nzpont lehetett volna eg yfajta thidal meg olds, amikor a
felvevg p eg yarnt kpbe fog lalja a szemll hst s a ltvnyt. A rendezn ehelyett mersz
kameramozg sokat alkalmaz, amelyeket a mag am rszrl csak mint a mai nzknek tett
eng edmnyeket tudok rtkelni. Szpek viszont a szokatlan kpktsek, a nmafilm-imitcik
s lhrad-rszletek, s g ynyr a firenzei Arno-hd kds vzija.
m amit Jane Campion elveszt a tudatreg ny vmjn, azt ig yekszik visszanyerni a
milirajz rvn, ott, ahol a kamera eg ybknt is nyer pozciban van. Henry James reg nyben
a trg yi lersok jelkpes szereppel brnak, s ezt a rendezn kivl formarzkkel adja vissza.
Leleplez erej Osmond hznak larcszer homlokzata, a berendezs dszletszersg e, a
kzelkppel kiemelt finom mv, de repedt cssze pedig Madame Merle jellemre utal. Tl
sok az elmondani val, az a baj mondta Henry James. Jane Campion filmje mr csak ezrt is
tiszteletet breszt bennnk.

Az andalziai eb
Nem az a bajom Pedro Almodvrral, hog y nyilvnvalan hbortos ember. Milyen leg yen, ha
eg yszer spanyol. Ezrt nem is csodlkozom azon, hog y Eleven hs (Carne trmula) cm
filmjnek eg yik jelenetben pldul a fltkeny frj s vetlytrsa ppen tettleg essg ig fajul
vitt folytatnak, mikzben a tv futballmeccset kzvett, a spanyol csapat g lt rg , mire
hseink kt pofon kzt meg llnak, meg nzik szpen az ismtlst, meg vitatjk a ltottakat,
majd folytatjk a dulakodst. Hosszan lehetne sorolni az ehhez hasonl habkos tleteket.
Az sem lep meg klnsebben, hog y a fig urk elrajzoltak, a helyzeteket pedig szertelen

tlzsok jellemzik. Olyanok ezek a felvtelek, mint a kubista vsznak: nem rtelmezhetk
eg yetlen nzpontbl. Olykor tbb nzpontbl sem. De az mr komoly hiba, hog y Pedro
Almodvar felttelezte Ruth Rendell bng yi reg nyrl: eleg end teherbrs porond eg y
ilyen kubista dramaturg iai tnchoz. Csakhog y a Ki sttte el a pisztolyt? krdse vg s
soron nag yon eg yszer, mg ha trtnetesen kt ember ujja is rajta van a ravaszon. Tbb ujj ott
mr nem fr el. Almodvar szemlletmdja ehhez viszont tl kompliklt. Ha teht Rendell fell
nzem a filmet, akkor felesleg esen stilizltnak, olykor csinltnak, kimdoltnak ltom. Ha
ellenben Almodvar helyzetbe kpzelem mag am, akkor meg bosszankodom, hog y mennyire
trkeny az anyag , s milyen szimplk a fig urk, akkor is, ha eg y jelkpes temetjelenet
reflektorfnye vetl rjuk.
Mg taln az a leg rokonszenvesebb ebben a filmben, hog y a rendez eg yszeren nem veszi
a fradsg ot, hog y eltntesse a fentebb jelzett ellentmondsokat. pp ellenkezleg , mg meg is
tetzi azokat. Hibkat hag y a leforg atott anyag ban, indokolatlan kzelkpekkel lepi meg a
nzt, s szndkosan rosszul vg ja meg a jeleneteket: belerak felesleg esnek tn kpeket,
nemeg yszer viszont bosszant kihag ysokkal szerkeszt.
Aztn az idkezels! Hog y hsz v mlva meg ng y vvel ksbb, kzlik a feliratok,
mintha a nmafilm idejben lnnk. Eg yszer felprg eti az idt, mskor meg msodpercnyi
trtnseket hossz percekre sztlapt. S mindezt meg tetzi eg y naiv-mesei kerettel. A nyitny
s a finl: eg y-eg y g yermek szletse. Az a mlt, ez a jelen. Eg yszer volt, hol nem volt.
Eg yszer van, hol nem van. De ez mind hag yjn ahhoz kpest, hog y ilyen csf vaddisznszneket rg en lttam a moziban. Szemaforpiros, tulisrg a, hupikk! Mintha eg y sznvak
favg nak ecsetet adtak volna a kezbe, hog y itt van ez a vszon, tessk teleping lni, nem kell
sprolni a festket.
Lm csak, mennyire bosszankodom. Ez mr g yans. g y ltszik, nag yon is fog lalkoztat
eng em ez a film. Lehet, hog y titokban meg kedveltem Almodvart?
Csak nem?

1999

A macska s a mzeskalcs
Robert Altman mr a neg yvenes veiben jrt, amikor elkszthette els sikeres filmjt, az M. A.
S. .H.-t, s jval tl volt az tvenen a Rvidre vgva forg atsakor, pedig csak ekkor tett elszr
ksrletet mvszi elkpzelseinek meg valstsra. Plyja akr g y is felfog hat, mint az
amerikai mozival val ktlelk kzdelem: g y tesz, mintha behdolna a producereknek,
mikzben tljr az eszkn, vag y inkbb fordtva: szembefordul az zlsdikttorokkal, de azrt
meg -meg leng eti elttk a fehr zszlt. m azt hiszem, az utols sz mindig az v.
Szereti jrafog almazni a hollywoodi iskola hag yomnyos mfajait: a westernt, a sci-fit s a
zens komdit, ez utbbira ksztett varicija a Nashville. j filmjvel, a Dmoni csapd-val a
mr-mr halottnak hitt film noir-ba prbl ismt lelket lehelni. Ironikusan eljtszik a formval,
mint mindig , de azrt preczen betartja a szablyokat. Minden meg van, ami kell: stt bng y,
nyomaszt hang ulat mili szakad esvel s kzeled hurriknnal, remnytelennek ltsz
kzdelem az ig azsg rt, amelyre vg l fny derl ug yan, m sok ksznet nincs benne. A
mzeskalcs-embert bizony alaposan sszerg ja a macska. (A film eredeti cme The
Gingerbread Man erre a fura mesre utal, amit idejekorn elmondanak a Kenneth Branag h ltal
meg elevened hsnek, de az nem okul belle.)
A dolog irnija abban rejlik, hog y a film noir hag yomnyos vilg t Altman a mag a sajtos
optikjn keresztl szemlli, amitl a ltvny szokatlan tnust kap, s kontrjai is
thelyezdnek. A rendez, szoksa szerint, kitg tja a kpek horizontjt szabadon mozg , s a
szereplknl jval okosabb kamerjval, s a hang z tr mreteit is ijeszten meg nveli eg yfajta
jl kimunklt aszinkron hang montzzsal, miltal olykor baljs dramaturg iai slya tmad a
ksrzennek.
Altman hseire e szorong atan klns vilg ban lthatatlan braknt borul mag nyuk.
Most mg elszig eteltebbek eg ymstl, mint korbban. Mr alig tallkoznak, inkbb csak
mobiltelefonon hvjk eg ymst, s valjban prhuzamos monolg okat mondanak. Eg yedl
lldog lnak, mennek, autznak, nznek mag uk el, s kzben g y tesznek, mintha
trsalog nnak. De ha csakug yan beszlg etnek, akkor sem rtik eg ymst, nem is nag yon
fig yelnek a msikra.
Meg dbbent, hog y a filmben van eg y bolondokbl, pszichopatkbl ll klns trsasg ,
termszetesen k sem cserlnek eszmt, de a g esztusok nyelvn mg rtik eg ymst, s kpesek
sszehang zan cselekedni. k. A bolondok. s k alkotnak csupn valami emberi kzssg flt.
s most eszembe jut, hog y a rendez immr hetvenng y ves. Ilyen korban eg y mvsz, ha

meg ri, vg s szmvetsre kszl. Rossz beleg ondolni, hog y Altman ezt szrte le mindabbl,
amit tlt.

Az utols dobs
Nem szeretem Brian De Palma filmjeit, tbbsg kben, furcsa mdon, mg is kedvemet lelem, s
tudom becslni ket, ha nem is llnak kzel hozzm. Hideg s szmt rendez, aki mdszeres
racionalizmussal tervezi meg , s eg y j ptsi vllalkoz konok precizitsval vag y eg y tzsdei
g ynk llektelen szakszersg vel forg atja filmjeit. Leg fbb vg ya a nz meg nyerse
brmi ron. Ezrt kamerjt g y hasznlja, mint a kg y a szemt: meg akarja vele bvlni a
kznsg et. Ezt el is ismeri: Szmos filmem fog lalkozik a manipulcival mondta eg yszer ,
mert hiszen n mag am is eg y ilyen manipullt zletben mkdm. s mag am is manipullok.
A rendez feladata az, hog y msokat manipulljon. Ez a rideg profizmus bennem g yakran
ellenszenvet breszt.
De azrt De Palma mdszertani iskolzottsg a, technikai tudsa eltt meg emelem a
kalapom, mg ha hrom lps tvolsg bl is. Itt van pldul Az utols dobs cm j munkja,
amelynek eredeti (s ig encsak beszdes!) cme: Snake Eyes, vag yis Kgyszem. A film g y
kezddik, hog y a felvevg p tizenkt percen keresztl, vg s nlkl, eg yetlen hossz
belltsban kveti a fhst, Rick Santort a trtnet helysznl szolg l Atlantic City
Arnban. A vjtszem nz mris sszedrzsli a kt tenyert. Ez ig en! De mennyire, hog y
ig en, mert e bevezet kp eg yszerre feszes expozci s plasztikus jellem- s krnyezetrajz.
Ezek utn el tudom majd hinni, hog y ez a kisszer, meg kenhet zsaru, Nicolas Cag e Rick
Santorja, a cselekmny tetpontjn mg iscsak szembefordul a manipultorokkal. Nag y kr,
hog y a cscsrajrats utn nem ezen az erklcsi-pszichikai skon fut tovbb a film, hanem
inkbb az akcik eg yszerbb nyelvn beszli el a hs drmjt.
Bravrosan hatsos, hog y a cselekmny kzppontjban ll mernyletet De Palma tbbszr
is levetti, mindig ms szerepl szemszg bl, mintha eg y kpzeletbeli g eometriai teng ely
mentn forg atn el az brt, hog y aztn a vetletek sszessg e kiadja a hiteles alakzatot. Abba
pedig eg yszeren beleborzong az ember, mikor a rendez mint a snta rdg eg ykor, sorra
leemelg eti a helyisg ek tetejt, s fellrl vet a szereplkre leleplez pillantsokat.
Ez a mindenbe behatol tekintet a film fmotvuma, szubjektv nzpontok s objektv
kameraltszg ek polifn dramaturg ijnak szervez elve. E meg fig yel hlzat mlyn pedig
eg y ismeretlen kg yszem mered rnk. Ennek szlelse a film kulcst adhatn a nz kezbe,
m De Palma ezt a kulcsot ig en ravaszul s nem kevs kajnsg g al a zr cmlista vg re
dug ta, amikorra a mozi mr rendszerint kirl, leg feljebb nhny jl nevelt nz meg a
kritikus marad a helyn. Nektek elmondom, a tbbiek csak hadd fussanak, sg ja a rendez. Azt
mondjk, a kg y nag yon okos. Szeret tljrni msok eszn.

Ha mennl hideg szlben

Eg y ids hlg y meg y a fag yos, hlepte utcn, Elspeth, aki a lnyhoz, Franceshoz ig yekszik,
mert g y vli, annak most anyai seg tsg re van szksg e. Nehezen halad a jeg es ton.
Meg csszik, elesik. A kamera kzelrl mutatja az arct: felnz az g re. A felvevg p kveti a
mozdulatt, elbb eg y madarat ksr a tekintetvel, majd, minteg y annak a szrnyn, a
mag asba emelkedik, s akkor a hztetk fltt meg pillantjuk a befag yott teng ert. Ezutn a kp
lass, sikl vonulssal elindul, suhanni kezd, fokozatosan kzelibe meg y t, mintha r akarna
szllni a teng er jg pncljra. Ltjuk a hideg fellet rdes eg yenetlensg eit, stt repedseit.
Ezzel a klnleg esen szp felvtellel kezddik Alan Rickman Tli vendg (The Winter Guest)
cm filmje, s a rendeznek nlam mris nyert g ye van. Mert abban, aki ezt g y meg tudja
csinlni, szerintem lehet bzni. Nem is csaldunk. Eg ysg es hang ulat, arnyosan szerkesztett,
g azdag jelentsvilg filmet ltunk, amelynek jelenetei lass szrnysuhog ssal kvetik
eg ymst. Az elbeszls eg y tli nap trtnete valahol Skciban prhuzamos kpsorokban,
ng y szlon futva bomlik ki.
A f szlamot az anya s lnya tallkozsa adja, ennek kzppontjban kettejk kzs stja
ll a vilg ttoronyhoz, amely az ang ol irodalomban Virg inia Woolf ta nemcsak konkrt, de
jelkpes fnyt is sug roz. Eg y halott emlke ksri a ltog atkat, a fiatalasszony frjt
g yszolja. Keveset beszlnek errl, elg , hog y ltjuk a kdt meg a dermedt kveket. Az
operatr tudja, mit fnykpez valjban. Sznszi szempontbl is ez a film hang slyos
vonulata: Francest Emma Thompson, az ids hlg yet pedig a nlunk kevsb ismert, m
szintn kivl Phyllida Law alaktja.
E f tmhoz harmonikusan csatlakozik Frances finak, Alexnek a trtnete, aki tallkozik a
szomszdlnnyal (s ez mindkettejk szmra alig hanem sorsdnt esemny lesz),
meg ismerkednk tovbb kt koros asszonnyal, akik eg y temetsre utaznak, valamint kt
fival, akik iskola helyett csavarog nak a parton. A szlak szablyos ritmusban keresztezik
eg ymst. Eg yszeren, pontosan.
De nemcsak az azonos helyszn, a nordikus mili s az eg yidejsg rokontja e
cselekmnyszlakat. Van eg y rejtett sszefg g s is kztk, amirl nem a szavak, hanem a
kpek s a g esztusok beszlnek. Az iskolakerl fik pldul eg y furcsa alag tban tallnak eg y
paprdobozt, benne kt kismacskval. Meg meleg tik s mag ukhoz veszik ket. Seg tenek rajtuk,
mert g ymoltsra szorulnak. g y rzem, valami ilyesmirl szl az eg sz film, amelyet tleng
valami humnus, kelta sejtelem.
Mirl is? Ht a tli vendg rl.

Volt egyszer egy csapat

Vg et rt a 30. Mag yar Filmszemle, s tudjuk, a zsri kritikus dntst hozott: a djak eg y rszt
nem osztotta ki, g y a fdjra sem tallt rdemes mvet.

Az tletet mag am is relisnak tartom. Tarr Bla, Gothr Pter s Szsz Jnos idn nem
indult, Jancs versenyen kvl szerepelt, a fiatalok pedig rossz ton jrnak. Nincsenek j
forg atknyvek, hinyzik az intenzv stdimunka. Ennek az rsnak nem lehet feladata a
bemutatott terms tfog rtkelse, erre majd az eg yes filmek msorra tzsekor kertnk
sort e rovatban. Most azt a kt munkt vesszk tzetesebben szemg yre, amelyet e hten
Pcsett lthatunk.
Ha eg y mnek olyan hossz cme van, mint Jancs Mikls j alkotsnak Nekem lmpst
adott kezembe az r Pesten el kell g ondolkodnunk rajta, annl is inkbb, mert a kpsorok
alig hanem a lmps-metafora jeg yben is rtelmezhetk. A sz mag a, mint ismeretes,
kzben hordozhat ednyre utal, amelyben g yertyt g etnek, de (vig yzat!) trfsan jelenthet
borral teli veg et, demizsont is. A filmcmbe rejtett szllig e komoly rtelmnek parafrzisa
pedig Adynl is elfordul: Lmps volt reszket kezemben
Csakhog y most nem a Sion-heg y alatt vag yunk, hanem Pesten, kzelebbrl eg y temetben.
A cselekmny kzppontjban hrom srs ll (Szarvas Jzsef, Scherer Pter, a leg jobb
kzlk, s Mucsi Zoltn). Hrom clown, akik trfs-g roteszk metamorfzisok sorn mennek,
vag y inkbb bukdcsolnak keresztl, mg aztn a szereplknek ang yalszrnyuk n, akik kzt a
szerzk, a rendez s rg i alkottrsa, Herndi Gyula is meg jelennek, ironikusan
eg yenslyozvn a fikci klnbz szintjei kztt kifesztett ktlen.
Bohctrfa? Szatrjtk? Halltnc? Azt hiszem, mindez eg ytt. Trm a fejem, pedig
milyen eg yszernek s ttetsznek ltszik az eg sz. A filmbl hinyoznak a jl ismert Jancs
szimblumok, a trtnet (vag y inkbb laza epizdok) nem akar pldzatt vlni. Vilg os
minden (a mester meg vilg tja, merthog y kezben ott a lmps, lsd fentebb). Mg se bzzuk el
mag unkat, csnjn kell bnni ezzel a filmmel. Felszabadult vicceldsnek tnik, lezser
ponkodsnak, s az is, de n valami titkolt panaszt is kihallok belle. S ha mr a cmmel
kapcsolatban Adyra utaltam, jelzem, az idzett sort (Lmps volt reszket kezemben) a klt
g y folytatja: ... s rong yolt lelkemben a Hit / S eszemben a rg i ifjsg . Ez az, ami hinyzik
ebbl a filmbl. A rg i Jancs nincs sehol, s ez sajnlatos ug yan, m itt van helyette eg y
kamaszosan (akik nem kedvelik, azt mondjk majd: szenilisen) hlysked reg ember, aki
felemeli a lmpst, mrmint a borosflaskt, s jkort hz belle. Esze g ban sincs mag val
cipelnie korbbi, immr kanonizlt njnek a szobrt, ezt rbzza az tszekre, s inkbb felteszi
a bohcsipkt.
Leg ynk ht vidmak s boldog ok, mg akkor is, ha kicsit szomorak vag yunk!
Jancs filmjnek hang nemvltsa abban is kifejezdik, hog y korbbi operatre, Kende Jnos
helyett most Grunwalsky Ferenccel dolg ozott, aki eldnl kemnyebben s empirikusabban
fog almaz, s az idbeli folyamat rzkeltetse helyett inkbb trben bontja ki a kpet tg as
totlfelvteleivel.
Tmr Pter is szlamot vlt a 6:3-mal: ez eddig a leg rzelmesebb vg jtka. Nem g eg ek,
inkbb valdi helyzetek alkotjk, amelyek kztt, persze, harsnyan kacag tat is akad, pldul
az eleven szobor jelenete, de a szitucikat a rendez nem lezi ki mindenron, s nemeg yszer
szndkosan lelvi a pont, mint a fhs, aki elre bekonferlja a g lokat. Ez eg ybknt eg y id

utn veszt rdekessg bl, st unalmass vlik. Nhny helyzet pedig eg szen elnag yolt: nag y
kr, hog y a filmben szerepl rk fig uri g yszlvn csak odavetett skiccek, pedig akr
szatirikus arckpcsarnok is lehetett volna bellk.
Frappns tletnek tartom viszont, hog y Hideg kti Nndor 9-es meze lesz az a varzseszkz,
amely hsnket, Tuttit, a kukst s focirajong t, vag yis a lendletesen, erteljesen, de taln
nem elg rnyaltan komdiz Eperjes Krolyt visszarepti a mltba, 1953. november 25-re, s
g y Tutti, aki ezen a napon ltta meg a napvilg ot, l eg yenesben meg hallg athatja az
vszzad mrkzsnek kzvettst, mikzben eredeti nmag a ppen meg szletik. A dalis
fociidk ug yanakkor komor veket idznek: fsult arcokat ltunk, fel-felbukkan rendrket s
mll falakat, mindenki sszerezzen, ha meg szlal a cseng , s amikor felzeng a Himnusz, a
fodrsz (Kllai Ferenc) attl fl, hog y bevonjk az ipareng edlyt, mikzben eg y boltban a j
kedvvel, bsg g el g ondolata jeg yben a panaszos r (Reviczky Gbor) a kabtjba cssztat eg y
elcsaklizott tbla szalonnt (feje fltt tbla: Vdjed a kzvag yont!).
Tmr Pter tallan, stlusosan rzkelteti e vilg trtnelem eltti hang ulatt. A nag y
meccsbl termszetesen semmit sem ltunk, csak Szepesi Gyrg y leg ends kzvettst halljuk
Tutti kommentrjaival, a kamera pedig mozdulatlanul lecvekel, s olyan statikus felvteleket
produkl, mintha Griffith korban volnnk. Ez eg ybknt nem kis nehzsg et jelenthetett a
forg atskor, mert mindent a felvevg p el kellett rendezni, de meg trl a befektetett energ ia,
mert ez a kiss merev, sznpadias jelleg is hozztartozott a felidzett kor hang ulathoz,
zlsvilg hoz.

Az apa elrablsa
Tl van, h, kemny hideg . A kp htterben eg y kolostor falai lthatk, kopott tornyok,
hag ymakupolk. Az plet most brtn, ahonnt rabokat hajtanak ki ppen, akiknek
eg yenknt, futlpsben, rk s acsarg kutyk sorfala kztt kell elhaladniuk, hog y aztn
eltnjenek eg y vrakoz jrm belsejben. A kzelben asszonyok vrakoznak: anyk, nvrek,
felesg ek, lnyok. Abban a remnyben g yltek ide, hog y taln majd szt vlthatnak
szeretteikkel. De a raboknak futni kell, s mg a tekintetket sem emelhetik fel, mert nyomban
lesjt rjuk eg y puskatus, rjuk veti mag t eg y kutya. Rmlt ni arcokat ltunk, ktsg beesett
kiltsok hang zanak: Nyina meg szlt, meg halt az apd, a g yerek iskolba meg y. Aztn a
teheraut elindul valamelyik lg er fel. Eg y kisfi fut, fut utna: apa, apa, ne hag yj itt minket,
srja leroskadva.
A szlhmos cm orosz film szpen, mvesen kidolg ozott jelenett nemcsak azrt
eleventettem fel, mert rzkeltetni szerettem volna ennek az tvenes vek elejn jtszd
mnek a hang ulatt, hanem azrt is, hog y jelezzem: a felvtel a Tiszta gbolt hres kpsort
idzi, mikor a katonavonat meg lls nlkl halad el a plyaudvaron sszeg ylt hozztartozk
eltt. Ez az eg ybecseng s nem a vletlen szerzemnye. A szlhmos rendezje ug yanis Pavel
Csuhraj, Grig orij Csuhraj fia. Az epizd tiszteletads az apnak, s rajta keresztl fhajts eg y

elz nemzedk, Kalatozov, Mihalkov s trsaik eltt.

Ez a film tmjt tekintve is az aprl szl, az apa keressrl, s mint tudjuk, ez a motvum
Tarkovszkij munkiban g ykerezik. A trtnet elbeszlje sajt g yermekkort idzi meg .
Gyermek-njt Misa Filipcsuk jtssza, s ehhez fog hat csodt a Biciklitolvajok g yerekszereplje
ta nem lttam, pedig az rg en volt. A finak nha ltomsa van: meg jelenik neki az apja, eg y
halott katona rnya. Ezt az emlket, vag yis az ig azi apt lopja el tle nevelje, Toljan, aki a film
eredeti cme (Vor) szerint nem eg yszeren szlhmos, hanem tolvaj.
A narrtor teht a kifoszts s a hiny passijt mesli el, s ezltal iszonyattal teli ksrletet
tesz a mlttal val leszmolsra, mert a nevelapban eg y embertelen vilg rideg trvnyei
testesltek meg . E ketts jelentsben rtelmezhetk a fi g rcssen ismtelt szavai Toljan
meg lse utn: Nem volt, nem volt, nem volt Mikzben ott ltjuk a htn az aptl rklt
tetovls blyeg t.
Fjdalmasan szp film, amely rang os djak sort kapta. Ahhoz kpest, hog y milyen
fjdalmas, taln tlsg osan is szp. Olyan csiszolt, kerek s festi, hog y az az rzsem,
szndkosan zsivg sra szabtk, s ez nha elfedi a tma zordsg t. Annak sem rltem, hog y
a bjos Jekatyerina Rednyikova s fknt Vlag yimir Maskov helyenknt eg szen amerikai
stlusban jtszik.
Jobb lenne e tren is meg maradni az ig azi apknl. Grig orijnl s Andrejnl.

A jakarat jegyben
Gus Van Santot csak nemrg dicsrtem meg , ms kritikusokkal ellenttben, a Hitchcockot
idz Psycho tisztelettud meg rendezsrt, s most, j filmje, a Good Will Hunting kapcsn ismt
klnvlemnyt kell formlnom. Vrhatan cseplni fog jk e mvet is, mert, g ondoljk sokan,
az effle alkots mvszfilmnek kevs, szrakoztat mozinak meg sok. Mindkt irnybl
g yans, knnyen g iccsesnek tnhet, holott nem az.
Sz, ami sz, nem hibtlan. A jellemrajz nem mindig elg g rnyalt, a dialg usok pedig
nha bizony, alantabb rg iba cssznak, ez most divat. Klnsen akkor berzenkednk emiatt,
mikor rtelmisg i szereplk jpofskodnak g y, vag y kzvetlennek akarnak ltszani. (Furcsa
mdon kmvesek szjbl ug yanaz nem hang zik durvnak. Mirt ez a kettssg , ktfle hats,
ezen eg yszer el kellene g ondolkodni.) A jelzett hibk ellenre nekem mg is tetszett ez a film,
mint ahog y tbbnyire j vlemnnyel vag yok a mozg kpnek arrl a kzbls tpusrl
ig nyes lektrnek neveznm, ha knyv lenne , amit Gus Van Sant mvel. s rendkvl
izg almasnak, slyosnak tartom e most ltott m alapkrdst: mi trtnhet, trtnik a
zsenivel, ha lentrl jn, kmvesnek szletett, s ppen brtnben l. Elismerem, a helyzet
valban tlzottan kilezett, de teg ynk csak a zseni sz helybe csupn tehetsges-t, s mris
ltjuk, hog y a krds jog os s elg ondolkodtat.
Will Hunting ktsg kvl lng elme. Az eg yetem matematika tanszknek oktati, vilg hr
professzoruk vezetsvel, kt htig dolg oznak eg y rendkvl bonyolult bizonytson, ez a fi

pedig , aki takart a folyosn, els rnzsre meg oldja a feladatot. Mi lesz ht vele? Lehet-e
seg teni rajta, plne ha mag a nem is akar kiemelkedni. Meg nslnk, felneveljk a
g yerekeket, estnknt srzni jrunk, vasrnap meg focizni, mondja kmvestrsnak. Milyen
j lesz!
s most fig yelni kell eg y kicsit. Will haverja ug yanis, ha hiszik, ha nem, ezt vlaszolja: el
kell menned innen, nem mag adnak tartozol ezzel, hanem nekem, neknk, rnk val tekintettel
kell a tehetsg ednek rvnyeslni, vedd tudomsul. Persze, nem perdnt rv, de n tudom,
hog y vannak ilyen kmvesek. s olyan professzorok is, mint akit Robin Williams alakt (a
filmben Sean-nak hvjk, vag yis r, mint a fi), taln mert szintn Dl-Bostonbl szrmaznak, s
ezrt a kell idben s az eg yedl lehetsg es mdon meg tudjk adni a meg felel seg tsg et.
A film cmben eg ybknt a hs nevn kvl lefordthatatlan szjtk rejlik: a keress s a
jakarat valban sszetartozik, felttelezik eg ymst. A vilg ban, az letben s a llekben.
A rg iek mg tudtk ezt, ezrt g y szltottk eg ymst: jember, jasszony. Ma ez mr
g nyolds lenne, vag y lenzsknt hang zana. Pedig ig az is lehet: Good Will Hunting.

Shakespeare szent fjbl des ereklye

Shakespeare-rl, az rrl sok mindent elmondtak mr, ennek eg y rsze lehet, hog y ig az. Az
emberrl ellenben, akit e nvvel jellnk, nhny letrajzi adat kivtelvel szinte semmit sem
tudunk, amit bizonyossg knt knyvelhetnnk el. Ezrt aztn ki-ki sajt elkpzelsnek
meg felelen alakthatja kedvenc rjnak portrjt. Mr szinte annyi alakmsa ltezik, ahny
emlktrg y: dohnylenyom, puncsmereg et, fog piszkl, pikszis s kupa kszlt abbl a
szederfbl, amelyet lltlag mg a klt ltetett hznak kertjben. Hatalmas fv nhetett ez
a csemete, nem ktsg es, merthog y tbbszz effle csecsebecse kikerlt belle. De ht lehet-e
ktelkedni e termkek hitelessg ben, mikor a leg szebbekbe mg eg y verssort is belevstek
bizonytk g yannt: Shakespeare szent fjbl des ereklye. Nmulj el teht akadkoskod
rtelem!
Leg albb ennyire hiteles az a keg ytrg y is, amit Szerelmes Shakespeare (Shakespeare in
Love) cmmel John Madden rendez formlt a neves drmar, Tom Stoppard
kzremkdsvel, ig az, nem a leg ends Szederfbl, hanem mag ukbl a mvekbl.
Feltteleztk ug yanis, hog y a nag y ang ol brd zig -vrig romantikus klt volt, aki szemlyes
lmnyeit rta meg drmiban, s ha ez ig az, akkor, mondjuk, a Rme s Jlia szveg bl
holtbiztosan visszakvetkeztethetnk eg y desbs szerelmi romncra, amely az ifj klt s...
ki is?, persze, Viola De Lesseps kztt szvdtt, mikzben a trsulat ppen bemutatra
kszldtt. Vag yis visszajutottunk a szederfhoz.
Szval mese? Dehog y. Sznig az! Nem azrt, mintha mindez meg trtnt volna, hanem mert
ez a rendkvl szellemes s elrag adan bjos film kpes elhitetni velnk, hog y akr meg is
trtnhetett. De ha nem, az sem baj. A vsznon g y van, s ksz. Ebbl fakad a varzslat, s
abbl, hog y a film eg y percig sem titkolja: romantikus mest ltunk, kosztms kalandokat,

mmoros cskot, prbajt, sok humorral. m mivel minden a Rme s Jlia eladsa krl forog
mikzben Will s Viola valami hasonlt l t, merthog y az let kveti a kltszetet az rad
pozis meg emeli a kpeket, amelyek aztn rplnek, szllnak a mag asban, hog y aztn
jtkosan visszabukfencezzenek a fldre.
Remek mozi, amelyben mindenki meg lelheti a kedvre valt. s ritkn lthatunk ennyi j
sznszt eg ytt, akik eg y rang os eurpai filmiskola hag yomnyait kvetik. Gwyneth Paltrow-t
Viola szerepben (nag y tehetsg s mg szp is!), Judi Dencht Erzsbet kirlynknt, a szerelmes
Will alaktjaknt Joseph Fiennest, s mind a tbbieket, a dadog s Prolg usig bezrlag .
Mindenki a helyn van, teszi a dolg t, s kzben mg eg y korh Rme s Jlia eladst is
lthatunk.
Ennyi csak elg , hog y hlval s kalaplevve g ondoljunk arra a szederfra.

Valami bzlik Dniban

Thomas Vinterberg filmjnek az a cme, hog y Szletsnap (Festen), de sokkal inkbb halotti tor
szemlli lehetnek azok, akiknek meg annyi amerikai film utn most dn filmre tmad
g usztusuk. Mr a fcmlista is olyan, mintha srfelirat lenne. Aztn kezddik az rmnnepnek
lczott g yszszertarts.
Eg y jmd polg rcsald tag jai azrt jnnek ssze, hog y kszntsk a csaldft hatvanadik
szletsnapja alkalmval. m fokozatosan leleplezdik elttnk az nnepelt, s olyan derekasan
kitereg etik a csald szennyest, hog y mg mag a Nex is elcsodlkozna, ha ltn, mire kpes ez
az ezredvg i (meg ksett) naturalizmus. Te j g , hol vag yunk mr az effle leleplezsi drmk
diszkrt bjtl. Ami abbl fakadt, hog y fny derlt valami eltitkolt bnre, ballpsre, teszem
azt, kiderlt, hog y a csaldfnek viszonya van a szobalnnyal s titokban Schopenhauert
szokott olvasni, aminek vratlan kvetkezmnyei tmadnak (inkbb a szobalny, semmint
Schopenhauer miatt, habr ezt azrt nem lehet biztosan tudni).
Thomas Vinterberg nem ri be ennyivel. valsg g al halmozza a rmsg eket, aminek
kvetkeztben a film azt a bizonyos llatorvosi lovat kezdi pldzni, s ezt szomoran veszem
tudomsul, st unni is kezdem, eg ybknt is: Hauptmann s Strindberg szz vvel ezeltt ezt
elmeslte mr, persze, mlyebben s mrtktartbb mdon. Kivlt az sg onoszt unom, az apt,
a csald meg rontjt, aki szexulisan aberrlt pszichopata, s harminc vvel ezeltt le kellett
volna tartztatni s knyszerg yg ykezelsre ktelezni. Orvosi eset, a filmvsznon nem nag yon
rdekel. Miatta lett ng yilkos az eg yik lnya, akit nem sokkal a szletsnap eltt temettek. E
halott lny szellemnek a meg idzse eg ybknt a film leg jobb kpsora: lrai s szrrelisn
lebeg , nem olyan brutlisan eg yrtelm, mint mag a a fcselekmny.
A film szereplinek viselkedsi kultrja olyan alacsony sznvonal, hog y eg y hozzm
hasonl, naiv, kzp-eurpai nz arra g ondol, taln rszeg fuvarozkat ltztettek be s
lptettek fel polg rok g yannt. Brhog y van is, kedvnk tmad a polg ri tradci s rtkrend
viszonylag os voltrl elmlkedni. Thomas Vinterberg , g y ltszik, ppen ezt akarja, csakhog y

kllel mag yarz, s ez eng em zavar. De lehet, hog y ig azat beszl.

A rendez, formanyelvt tekintve, elismerem, ig en kvetkezetes: a ltvnyvilg is primitv
s deformlt. Torztott perspektva, darabos-szag g atott vg sok, elkapkodott plnok.
Szndkosan rosszul meg vlasztott kamerallsok s imbolyg mozg sok jellemzik a vizulis
elbeszlst. Mintha spontn amatr felvteleket ltnnk, amelyeknek a valszersg e
nyomatkos s nyersen kzvetlen. Eg y j dn formanyelv szletik itt?
Nem, ez nem szletsnap, hanem halotti tor. Az ng yilkos lny, amelynek tag jai (hadd
hig g yem konokul) mltatlanok ahhoz a krdhoz, amelybe Piltusknt belekerltek.

A Bolond kavicsa s Helen flbevalja

Bizonyra sokan eljtszottak mr a g ondolattal, amelynek nyelvi formjt g y szoktuk
meg fog almazni: mi lett volna, ha Ha pldul eltvednk valahol, s meg lltunk eg y jrkelt,
hog y tudakozdjunk. Fl perc mindssze. Ennyivel ksbb szll a meg krdezett a kocsijba,
kiss ksbb fog eg y kanyarba rni, ahol g y ppen elt eg y jrdrl lelp fiatal nt, ez
elvetli azt a g yermeket, aki, teg yk fel, ksbb felfedezte volna eg y hallos kr ellenszert.
Vag yis millik lete s halla mlhat azon, meg szltunk-e eg y jrkelt, hog y meg krdezzk
tle, merre van az rnyas utca. A lt felfog hatatlan rendjben minden apr vletlennek, st,
minden kis kavicsnak is meg van a mag a szerepe, ahog y Fellini Bolondja mag yarzta eg ykor
Gelsominnak. Ig en. Eg y lepke meg lebbenti szrnyt Indonziban, pici lg rvnyt okoz,
amelynek hatsra Mexikban eg y hatalmas tornd vrosokat dnt romba.
Mert eg y lepke meg rezzentette szrnyt Peter Howitt is efflkrl tpreng A n ktszer
cm filmjben. Mi van akkor, ha Helen eg y fl msodperccel ksbb r eg y fldalatti
kocsijnak bezrul tolajtajhoz, s g y nem tud elutazni a szerelvnnyel. s mi trtnik akkor,
ha mg ppen befr az ajtn, s korbban r haza Minden msknt alakul. A film Helen kt
lett mutatja be, eg y kvetkezetesen tg ondolt, pontosan meg rt forg atknyv alapjn,
mindvg ig prhuzamos szerkesztssel. Hang ulati eg ybecseng sek, meg lep ellenttek s
jtkos t-tszvdsek sorbl pl a trtnet, apr vletlenek szvik a szlakat, hog y a
vletlen szval Kieslowskira utaljak, akinek szellemujja hatrozottan s konstruktv mdon
rvnyesl a filmben, leg albbis annak leg szebb kpsoraiban, csakht Howittnak a kznsg re
is kellett g ondolnia.
A Shakespeare-feldolg ozssal eg y idben szinte, ebben a mben is Gwyneth Paltrow-t
ltjuk, s meg int ketts szerepben. R pl az eg sz film, s eg yarnt tud ldozatt s
g yztess vlni, eldobott kedves s diadalmas szeret lenni. Partnereit is szerencssen
vlasztottk meg , habr azt nem tudom, hog y a Gerryt jtsz John Lynch esetben a fig ura
irnti ellenszenvemet nem kell-e valamelyest kiterjesztenem mag ra a sznszre is.
Ennyire msknt alakul eg y let, csak azrt, mivel eg y tolajt kiss korbban bezrult. m
eg y felsbb er, nevezzk sorsnak, mg iscsak az eleve elrendelt plyra lltja Helen lett.
Mert eg y becsukd lift eltt is meg kell torpannia pr msodpercre. (A film eredeti, jtkosan

komoly cme: Sliding Doors, vag yis: Tolajtk.) m ahhoz, hog y a sorsnak ez a titokzatos csikicsukija beteljesedjen, mg eg y msik vletlenre is szksg van: arra, hog y Helen eg yik flbevalja
meg lazuljon.
Azt hiszem, vg s soron minden ezen a flbevaln mlik. Vag y mg sem?

Jtk a barakkban
Lehet-e, szabad-e olyan trag ikus tmrl, mint a holocaust, vg jtkot forg atni? krdeztk
tbben Az let szp (La vita bella) cm film kapcsn. Nos, Roberto Benig ni, akit a mag yar
kznsg Fellini hattydalban, A Hold hangj-ban ismerhetett meg , s most sznsz-rendezknt
lp fel, meg g yzi a ktelkedket. Rszint azrt, mert a m, ha nem is kiemelked rtk
alkots, de tisztes szakmai sznvonalrl tanskodik, rszint pedig azrt, mert a komikumnak
olyan sszetett fajt vlasztja, amely fjdalommal s rszvttel van titatva, g y Benig ni
meg rzi a tma mltsg t.
A filmnek kt, nem eg szen sszehang olt cselekmnyfzisa van, s ez a krlmny nmileg
korltozza az eg ysg es lmny kialakulst. Az els rsz laza szerkeszts jelenetfzr arrl,
hog yan hdtja el Guido, a pincrbl lett knyvkeresked Dort, a szerelmt eg y fasiszta
fembertl. Ennek elmeslse sorn valsg g al zporoznak rnk a friss, kacag tat tletek: a
vereked olasz srcokat korjelz fintorral Benitnak s Adolfnak hvjk, a kisvros
mulatsg osan ismtld esemnyei pedig sziporkz g eg sorozathoz vezetnek. Benig ni
komdiz tehetsg t az is jelzi, hog y mg az olyan srg i bohckellkeknek is, mint az
elcserlt kalap vag y a meg trfland ellenfl fejn szttr tojsok, kpes j s j nevettet
funkcit klcsnzni. zlse csak nha hag yja cserben, ez azonban eg yszer baklvshez vezet: a
tanfelg yeli fellps inkbb csak kabarjelenetknt knyvelhet el, eg yltaln nem illik a
trtnet lrval titatott hang ulatba.
Ez a film b harmada. Ekkor tug runk pr vet: Guidt felesg vel s idkzben
meg szletett kisfival eg ytt deportljk. Ekkor kerl sorra az a lg er-burleszk, ahog y eg y
kritikus nevezte ezt az esemnysort, ami a film nag yobb rszt kitlti. Guido ennek sorn
eljtssza a fia szmra, hog y az a rmsg , ami velk trtnik, csupn jpofa jtk, trfs
erprba. Az elbeszls nem valszer, szndkosan nem az, inkbb a mess fantzia szltte:
ebben az irrelis dimenziban az apa letvel (s hallval) eg yszerre tanskodik a
borzalmakrl, s leplezi el mindezt a jelenben a fia eltt. A film cmbe rejtett ironikus kzhely
teht az apa hazug sg a. Az let valjban itt s most szrny, de ha nem tudom veled
elhitetni az ellenkezjt, akkor meg halsz, kisfiam, s n azt akarom, hog y lj, hog y tlld ezt.
me, Guido filozfija. S ez vg s soron, mr-mr ad absurdum, azt ig azolja, hog y az let
tnyleg szp. rdemes ezt a jtkot vg ig csinlni itt, a barakkban.
Llektani szempontbl hiteles teht a ltvny, annl is inkbb, mert kiderl, hog y valjban
a fi a trtnet elbeszlje, s ez termkeny tlet, mg akkor is, ha ezt a narrtori funkcit
nehezen tudjuk kiterjeszteni a cselekmny els, a g yermek szletse eltti szakaszra. De

vannak trtnetek, amelyek nmag ukat mondjk el.

Csillag a padlson
Ez a film ms. Nem tolakszik. St, szinte elrejtzik a friss sikerek s a harsny moziblffk
rnykban. Alig reklmozzk: eg y finom zls plakt, eg y CD a film remek zenjvel, ez
minden. De aki meg nzi a Little Voice-t, az idnknt nag y ang ol filmek szrnysuhog st hallja a
moziban. A zrkpen felrppen postag alambbal aztn ez a m is vg leg felemelkedik oda,
ahol a Titkok s hazugsgok s a Sztriptzbr a Sohban lebeg , leg albbis g y sejtem.
Mark Herman filmje olyan, mint eg y mesterien szerkesztett, ktszlam zenedarab. Kt
nrl szl: anya s lenya. Jl ismert fellls, m a szituci eredeti. Az anya, Mari Hoff tven
krli, mag nyos asszony (van bellk jcskn), aki eg yre remnytelenebbl hajszolja a
frfiakat, kitartsa ersebb, mint az nkritikja, hisztrikusan rad belle a kznsg es,
mag amutog at szveg . Groteszk fig ura, komikus lenne, ha nem volna ennyire ellenszenves,
trag ikus, ha nem lenne ilyen fldhzrag adt. A nag yszer Brenda Blethyn jtssza. Siptoz,
tenyrbemsz lendlettel fog lalja el a filmvszont, annyira, hog y szinte szre sem veszem
mellette Michael Caine-t, pedig neki is van eg y nag y szlja a finlban.
A fszerepl azonban mg iscsak a Jane Horrocks ltal meg formlt lny. Srlt, mag nyos
llek. Bezrkzik a padlsszobjba, s rendletlenl rzi az apja emlkt, s ez eg yben tlkezs
az anyja fltt, hiszen a frfi ennek az asszonynak az ldozata lett. Az apa a lnyra hag yta
kedvenc lemezeit, rajtuk Judy Garland, Marlene Dietrich s Marilyn Monroe dalaival. A kevs
beszd, ritkn, ttova flszeg sg g el meg -meg szlal lny, akit LV-nek, vag yis Little Voicenak, Halkszavnak neveznek, jjel-nappal ezeket a dalokat hallg atja. Ezeknek hang jaibl sz
mag a kr eg y kpzeletbeli vilg ot. S ekzben mag a is meg tanulta a rg i szmokat,
tkletesen utnozva eg ykori eladikat. LV g y lesz lmaiban Judy, Marlene s Marilyn,
szerepekbe menekl, apjt g yszol, mai Elektra.
A trtnetrl beszlek, pedig a cselekmnyrl szinte mg semmit sem mondtam, mert e kt
fog alom, mint a j filmeknl ltalban, most sem ug yanaz. A cselekmnyrl teht hallg atok.
Leg feljebb annyit rulok el, hog y Mari mama aktulis bartja trtnetesen affle zug impresszri, aki eg yszer meg hallja a lny padlsszobbl kiszrd nekt, s rjn, hog y ez
mag a a csoda, lete nag y dobsa.
Csillag a padlson. Sztr-Hamupipke. Little Voice!
De el lehet-e csalni a lnyt a rejtekbl? S ha ig en, nekik jn-e el, Mari Hoffnak s
bartjnak? Krdsek. De ezek mr eg y zens vg jtk krdsei. A film ennek is kivl, br
eng em inkbb a mg tte rejl llektani vonulat, emberi drma rag adott meg .
Ez a film ms. Ang ol film.

Szrnyak zenje, ms hangnemben

A z Egy hlgy arckpe utn nem sokkal az ang ol filmesek j Henry James-adaptcival
jelentkeznek: ezttal A galamb szrnyai-t vlasztottk, amely az Arckp jrag ondolsnak is
tekinthet. A bonyodalom e mben is abbl szrmazik, hog y kt intrikus, Kate Croy s kedvese,
Merton Densher, a vag yontalan jsg r, elhatrozzk, hog y meg szerzik a hallosan beteg
amerikai milliomoslny, Milly Theale vag yont, aki szintn szerelmes Mertonba. Itt is hrom
ember drmja alkotja a szveg g erinct, s most is itliai s ang ol helyszneken jtszdik a
trtnet. Az Arckp alig hanem tg asabb vels s elemzbb, m A galamb szrnyai (The Wing s
of the Dove) mintha titokzatosabb s lebeg bb lenne. Ezt a finom szvs, rnyalt, tbbszlam
przt ktsg kvl nag yon nehz ha nem lehetetlen filmvszonra idzni.
Iain Softley s alkottrsai, el kell ismerni, g ondos, st mves munkt vg eztek, de eg y
hag yomnyos jtkfilm keretei kzt, g y a narrcit hatatlanul visszacssztattk az idben, s a
Henry James-i przt az ezt meg elz realista reg ny vilg hoz kzeltettk. A kpi elbeszls
e knyszer htramenett a rendez a kmyezetrajz felerstsvel kvnta ellenslyozni,
teg yk hozz, tiszteletre mlt kvetkezetessg g el. A londoni felvteleken rad s pezseg a
szzadel aprlkos fig yelemmel meg rajzolt letfolyama, s klnleg esen, mr-mr veszlyesen
szpek a velencei jelenetek, a Szent Mark tr s a Canale Grande, mg sem vlik archv
kpeslapp a ltvny.
Iain Softley ug yanis az eg yes kpeket mindig valamelyik szerepl nzpontjbl lttatja, s
ez a meg olds, azon tl, hog y eg yediv teszi a belltsokat, fontos ksrlet a polifnikus
szveg jelleg zetes rtkeinek tmentsre. Ez pszicholg iai szempontbl is helyeselhet,
hiszen a szereplk nzpontjnak tvtele nem eg yb, mint a felvevg p lelkiismeretes
trekvse a hsk meg rtsre. Ami nem knny, hiszen az intrikusok mag uk is ldozatok
lesznek, ezt a kamera plasztikusan rzkelteti, m az rtatlan Milly a hres Klimt-opusok, a Csk
s a Dana el lltva rzkibb s nzbb vlik, mint James manierista kpzettrstsainak
spiritulis hlzatban.
Mint tudjuk, Millyt valjban nem a beteg sg li meg , hanem a rdbbens: Merton nem t,
hanem Kate-et szereti. Mg is meg ajndkozza vag yonval azokat, akik becsaptk. A j meg hal,
de hatsa e g esztus ltal tlli t. A rendez ezt g y rtelmezi, hog y a halott Milly
diadalmaskodik: visszacsalog atja Mertont Velencbe. Van ebben ig azsg , de szmomra g y
tnik, a film korltozza a szveg be rejtett keresztny zenet rvnyt az nfelldozsrl, a
meg bocstsrl s a meg vltsrl. m ez a reg nyfeldolg ozsok rg i problmja: a ltvny,
sajnos, eg yrtelmbb, mint a szveg .
Az 55. zsoltr g alambjnak szrnyai mg is ott suhog nak s verdesnek ennek az ang ol
filmnek leg szebb kpein: Milly beteg g ynl, Kate kemnyen konok, majd szomoran
meg riad tekintetben s a sttben sz g ondola fltt.

Szavak, kpek, gesztusok

Mivel eg ykor olasz s francia filmeken nttem fel, szmomra a mozg kp anyanyelve, ha nem
mag yar, akkor az olasz vag y a francia. Elfog ult vag yok, mint valamilyen mdon mindenki,
csak n most bevallom. Ha eg y film ezeken a nyelveken beszl, akkor g y rzem, otthon
vag yok. Ennek kvetkeztben eg y francia mozidarab nlam eleve elnnyel indul. Tudom,
hog y az let, amirl az angyalok lmodnak (La vie rve des ang es) nem hibtlan m. Olyan, mint
eg y kiss aszimmetrikus, szepls arc. A haj is fsletlen, de a vonsok mg is kedvesek, a
tekintet csillog .
A trtnet kt lnyrl szl, akik eg y vidki kisvrosban lnek. Marie felg yel eg y
autbalesetben meg halt asszony laksra, ahov befog adja a mag nyos Ist, aki g y szemllje
lesz annak a fanyar szerelmi drmnak, amit Marie l. Ez beleszeret eg y jmd senkibe, aki
meg rag adja, mint a vadsz az rtelmetlenl meg sebzett slymot, aztn fakpnl hag yja,
flrelki. Isa prbl seg teni neki, de nem lehet. Mert ebben a filmben Isn kvl mindenki
vg zetesen nz, csak mag val fog lalkozik, s nem hallja meg a hozz intzett szavakat ez
eg ybknt a rendez, Erick Zonca ltlelete korunkrl , Marie is ilyen, aki azonban eg y vratlan
fellobbans hevben mg iscsak lemond nmag rl, g y mr semmije sem marad, csak az
erkly alatti mlysg .
Marie ldozatt vlik, Isa viszont vllalja az ldozatot. Nag y klnbsg , amit Erick Zonca
rnyaltan elemez. Isban van valami a kzpkori zarndokok aszkzisbl. Eg yetlen htizskkal
kborolva tnik fel, s aztn g y is tvozik. Mintha valami nag y-nag y terhet cipelne. A szp
Elodie Bouchez jtssza, ezttal tsksre nyrt fejjel, nytt pulverben. Bejr a krhzba a halott
asszony kmban fekv lnyhoz, ldg l az g ya szln. Szeretn letben tartani, ezrt tovbb
vezeti a leny napljt, ezzel a g esztussal minteg y odaklcsnzi, tadja a szemlyisg t,
leterejt a msiknak. Fel is olvassa neki a bejeg yzseket, mg akkor is, ha az semmit sem hall
ezekbl a szavakbl, mint ahog y a Marie-hoz rt levl sem jut el a cmzetthez.
A sz meg hallatlan marad, az rs olvasatlan. Az zenet nem r clba. Mintha mindenki
eszmletlenl heverne eg y hatalmas elfekvben. Azt hiszem, valjban errl szl ez a kiss
nyersen meg fog almazott, nha szinte csak g y a vszonra lktt, darabosan sztt, mg is a
szemnkben marad film, amely olyan, mint eg y kuszn paprra vetett, de s taln ppen
ezrt llekbl fakad rs. rs az rsrl. A szavakrl. A rszvt g esztusairl. Amelyek vrjk a
meg rtst.
Ez a film teht itt van. s itt van ez a kt sznszn is, Elodie Bouchez s a Marie-t alakt
Natacha Rg nier, akik Cannes-ban meg osztott djat kaptak. Ig azolva, hog y eg y szakmai zsri
azrt nem mindig tved.

Nvrek, ellenfnyben
Van Grdonyinak eg y novellja, amelyben eg y falusi parasztember haldoklik. Eg yszer, tiszta

rs. Arrl szl, hog y a beteg g y mellett ott l a fia, a menye, az unokja, aztn jnnek a
szomszdok, a falubeliek, s sorra elbcsznak tle. Az elbeszl, mikzben azonosul ezzel a
humnus, a hall mltsg t tisztel s g y valjban az letet ig enl vilg g al, tudja, hog y
mindez mr a mlt.
s most lpjnk eg y nag yot! A Marvin szobja (Marvins Room) cm film, amelyet Jerry
Zaks rendezett Scott McPershon sikeres sznmvbl, a trtnet httereknt olyan vilg ot idz
meg , amely ig yekszik meg szabadulni a szenvedstl, s elszig eteli mag t a hall
tapasztalattl. Valstsd meg nmag adat, hirdetik mg a reklmok is, tedd kellemess az
letedet, msokkal ne trdj, az reg ek pedig vonuljanak be eg y komfortos otthonba, s ha majd
meg halnak, az illetkesek rtestenek bennnket.
Ezt az nz s a Disneylandi g iccsparadicsomban minteg y lthat formt lt vilg ot a
filmben Lee kpviseli. Eg yedlll asszony, a mag a erejbl kozmetikusi oklevelet szerzett,
amire bszke, kizrlag nmag val van elfog lalva, fiaival alig trdik. Meryl Streepnek ez a
fig ura, pontosabban a szerepnek ez a rsze: jutalomjtk. s ez ksbb eg y kicsit meg is tveszti
a sztralaktsokhoz szokott sznsznt.
A trtnet kzppontjban azonban a msik nvr, Bessie ll, aki az nimdat mai
trsadalmnak szeld, m hatrozott cfolata. lett Parkinson-kros apja s beteg nag ynnje
polsnak szenteli. g y l, mint eg y szerzetes. A film azzal kezddik, hog y meg tudja:
fehrvrsg ben szenved, hamarosan meg fog halni. Az a krds fog lalkoztatja: mi lesz az
reg ekkel? Itt eg y pillanatra meg kell llnunk, mert ezen a ponton knnyen szentimentlis
melodrmba vlthatna a cselekmny. Szerencsre azonban a kivl s minden szerepben
kieg yenslyozott alaktst nyjt Diane Keaton taln eddig i leg hitelesebb jellemformlsval
ajndkozza meg a nzket. Az a mozdulata pldul, amikor Lee krsre leveszi a
kemoterpitl flig meg kopaszodott fejrl a parkt, s flszeg en elmosolyodik
felejthetetlen.
a film ig azi sztrja. A hollywoodi frfiak, Robert DeNiro s Leonardo DiCaprio csak
asszisztlnak neki, ezttal nincs is ms dolg uk, ellenben Meryl Streep ads marad annak a lelki
folyamatnak az brzolsval, amelynek eredmnyeknt a knnyelm s felsznes Lee Bessie
helyre ll majd.
Attl tartok, e jeg yzet befejez fordulata knnyen kzhelyg yanss vlhat, ezrt krem
olvasimat, kpzeljk el, hog y nem n mondom, hanem Diane Keaton. Szval a beteg Bessie azt
mondja nvrnek, hog y boldog , mert sok szeretet jutott neki, ezrt sok szeretetet tudott
msoknak tadni. Lee nem rti. Nem csoda. A g ondolat meg lehetsen szokatlan. Plne eg y
amerikai filmben. ppen ezrt rdemes felfig yelni r.

8 s 1/2 a ngyzetgyk alatt

Ha jl g yantom, Woody Allen tl van a neg yedszzadik filmjn. Ez a termkenysg mr-mr
lenyg z lenne a szememben, ha nem tapasztalnm eg yben azt is, mikzben a sokasod s

ambaknt osztd opuszokat nzeg etem, hog y az elmlt msfl vtizedben, g y nag yjbl A
rdi aranykora ta, a npszer rendez eg yre g yeng bb munkkat forg at. Persze, minden
viszonylag os, m az szmomra ktsg telen, hog y ezek az jabb produktumok az Annie Hall-hoz
vag y a Kair bbor rzsj-hoz kpest bizony meg lehetsen rdektelen filmek, s mg csak nem
is mrhetk az eg ykori remeklshez, a Jtszd jra, Sam-hez; ig az, Woody Allen ennek csak a
forg atknyvt rta s a fszerepljt jtszotta el, a rendezi plct teng edte Herbert Rossnak,
s utlag mr g y vlem, ez az nkorltozs bizonyra javra vlt a filmnek.
A Deconstructing Harry ig en szemlletesen tkrzi Woody Allen alkoti vlsg nak
jelleg zetes torzulsait. E filmet eg ybknt a mag yar mozikban az elkpeszten szerencstlen
Agyament Harry cmen jtsszk, holott az eredeti kifejezst nlunk, leg albbis rtelmisg i
krkben, mr a verebek is csiripelik (anlkl, hog y dekonstrult fszkeket ptennek
mag uknak, ennl sokkal tbb eszk van), meg aztn, ha ebben a trtnetben valami eg yltaln
jnak mondhat, az az amerikai dekonstrukcira val ironikus reflektls, az ideg en sz
kerlse teht ezttal nem helyeselhet.
Ez az ironikus szl vizulisan az letlen, kontr nlkli fig urk szerepeltetsben
mutatkozik meg a ltvnyon bell, valamint az let s a fikci kzti vlaszfal eltvoltsban
realizldik, m ezt Fellini harminct vvel ezeltt mr sokkal, de sokkal sznvonalasabban
meg oldotta a 8 s 1/2-ben, amibl most Woody Allen a mag a kzhelyeivel s llektani klisivel
szinte g ykt von. Meg jeg yzem, hog y az letlen (s lettelen) fig urkkal lehetett volna kezdeni
valamit, ha a szorg oskod mag amutog ats mellett erre a rendeznek maradt volna ideje.
Sajnos, Woody Allenbl eg yre inkbb hinyzik az alkoti feg yelem s alzat, ezeket a
fog almakat taln nem is ismeri mr. Ezzel a neg atv folyamattal prhuzamosan pedig
elhatalmasodni ltszik rajta mindig is tlteng exhibicionizmusa, kompenzcis hajlama,
amely g yermekded tlzsokban, hol nrcisztikus, hol ng ytr kjelg sekben rhet tetten, s
olyan mr szinte nevetsg esen felsznes pszicholog izlsokkal trsul, ami azt a vicchst juttatja
esznkbe, akinek mindig mindenrl ug yanaz jut eszbe.
A film vg n Harry Blockot, az rt, akirl Woody Allen szmtalanszor a nz szjba rg ja,
hog y ez n mag am vag yok m, nehog y msra tesssenek g ondolni, krlveszik a hsei, az ltala
meg teremtett fig urk, akik lelkesen s hosszan meg tapsoljk t, mikzben a mester
meg hatottan, m mltsg g al ll, mintha mondan: hiba, ami meg jr, az meg jr. Rg en
lttam ilyen knos jelenetet.

A msik nvr
Mikzben a Carla j lete (The Other Sister, vag yis A msik nvr) cm filmet nzem, ezt a
g ondosan meg munklt, szp, tisztessg es alkotst, a nyri mozimsor kellemes meg lepetst,
feltlik bennem, milyen sok mozg kp fog lalkozik a szellemi fog yatkosok problmival, a
trsadalomba val beilleszkedsk g ondjaival, lehetsg eivel: Mt lete, Caspar Hauser, Bruno
vndorlsai, Ilyen hossz tvollt, s a nyolcadik napon, a npszerbb vltozatban: Esember, Forrest

Gump, csak ami hirtelen eszembe jut. Lehet, hog y ez a trg y valahol sszefg g a film vizulisrzki termszetvel?
Brhog y van is, a tma vllalsa a hetedik mzsa dicsretre vlik, klnsen akkor, ha
mint a felsorolt pldk esetben g ondos kidolg ozssal trsul. Annl is inkbb, mert ezek a
mvek vg s soron azt bizonytjk, hog y az a kifejezs: szellemi fog yatkos, mennyire
pontatlan s eg yoldal, hiszen azok az embertrsaink, akiknek IQ-ja nem ri el a minimlisan
meg kvnt rtket, rzelmileg azrt mg lehetnek nag yon is g azdag ok, s erklcsi rzkk
szintn mkdhet kifog stalanul. Azt hiszem, azrt, mert eg yg ysg k adott esetben
rtatlansg uk zlog a lehet. Ezt pldzza a most ltott filmnek az a jelenete, amely Carlt s
bartjt eg yetemista fiatalokkal szembesti.
Carla, Garry Marshall alkotsnak hse, eg y rtelmisg i csald hrom lnya kzl az eg yik.
Az anya, akit a Marvin szobjban a minap meg csodlt Diane Keaton jtszik, eg yfell, rtheten,
flti a lnyt, msfell viszont mindent elkvet, hog y Carlt ne fog yatkosnak, hanem
klnleg es ifj hlg y-nek tekintsk, s ezzel az ig nyvel minteg y le akarn tag adni, meg
akarn szpteni a vals helyzetet. Ezrt nem hajt beleeg yezni abba, hog y a lny a hozz
hasonl llapot Danny-hez felesg l menjen. Anya, ne kerg ess lmokat, nzz rm, n ilyen
vag yok mondja szeg ny Carla a film eg yik leg szebb jelenetben, majd knnyes szemmel
teszi hozz: De nag yon tudok szeretni. Errl van itt sz.
A fszerepeket alakt sznszekre, Juliette Lewis-ra s Giovanni Ribisire rendkvl nehz
feladat hrul. Pontosan, plasztikusan kell jtszaniuk, hang hordozsban, arcjtkban,
g esztusokban is hitelesen, de anlkl, hog y tlzsokba esnnek, ami oda nem ill, st bnt
lehetne. Biztos rzkkel elkerlik mindketten a szerepek buktatit, jl helytllnak, Juliette
Lewis valsg g al remekel.
Mivel a komoly tma ellenre knnyed szvs, populris ig ny mrl van sz, a boldog
vg elmaradhatatlan. Carla s Danny hzassg ktsre a szeg nyek s eg yg yek szentjnek,
Szent Ferencnek templomban kerl sor. Az esk szveg t a sajt szavaik szerint mondjk, s ez
szinte teljesen meg eg yezik mg is azzal a formulval, amit az Eg yhz elr. Eg yszer, szp
meg olds. A zenekar felvonulsa aztn taln kiss tl sok mr a jbl. De ha Garry Marshallnak
nem volt szve meg tag adni hseitl ezt a csillog pardt, eng em se visz r a llek, hog y
kifog soljam.

Fekete macska, fehr macska

Emir Kusturica filmjeit ltalban aprlkos realizmusukrt s szertelen humorukrt szoktk
dicsrni. Szmomra viszont a bosnyk rendez fel-felvillan kltszete s szrrealista
ltomsokba hajl merszsg e a leg fontosabb. ppen ezrt n, msokkal szemben, az Arizonai
lmodozk-at tartom az letm cscsteljestmnynek, amelyben oly szabadon szrnyalt
Kusturica fantzija, s merszen lobog tak vziteremt indulatai. Ehhez a remekmhz kpest
a Cignyok idej-t inkbb csak g roteszk trag ikumrt tudtam becslni, semmint balkni

eg zotikumrt, az Underground-ot pedig meg lehetsen zavaros szellemisg alkotsnak

tekintem.
Ezt azrt bocstottam elre, hog y jelezzem: a Macska-jaj (Crna maka, beli maor), Kusturica
j filmje, nem az arizonai vonalat folytatja, hanem a balkni tmt varilja tovbb, amit n
meg lehetsen veg yes rzelmekkel szemllek. Nem vonom ktsg be az alkot bizonyra nag yon
nkritikus szemlletmdjnak ig azt, de eg y id utn, eng em leg albbis, mr-mr untatott az
aprlkos milirajz fldhzrag adt stlusa, primitv g iccsbe hajl festsi metdusa, a csorba
fog sorok viszolyog tat ltvnya, s eg yre kevsb rdekeltek azok a kisszer fig urk, akiknek a
rablson s tversen kvl eg yb g ondolataik nincsenek, s akiknl az rzelmeket hisztrikus
ideg rohamok ptoljk. Ennyit a fekete macskrl.
De van itt eg y fehr macska is. Ez valjban eg y jtkony kobold, aki jobbnl jobb tleteket
sug dos Kusturica flbe, s ezeket idnknt meg is hallja, s ilyenkor szt fog ad neki. g y
szletett a Trabantot zabl diszn vissza-visszatr kpe, amit akr a film fmotvumnak is
tarthatunk (micsoda flelmetes erej balkni ltlelet eg yetlen felvtelsorba srtve!), a fra
ktztt zenekar ltvnya (az alpri nyomorsg g al trsult kptelen hivalkods szrrelis
meg idzse), a meg locsolt telefonpzna, a vndorl fatnk, Afrodita Karambolisz fig urja,
akinek mr a neve tapsot rdemel, s vg l a lejeg elt nag yapknak a leg jobb latin-amerikai
rkra emlkeztet jelenetei. Ez utbbiakat, minthog y ppen a lakodalom napjn talltak
meg halni, szpen hvsre teszik a padlson, mert ht mg sem lehet eg yszerre eskvt is,
temetst is tartani. Majd meg kapjk a vg tisztessg et, torral, zenekarral, a lag zi utn.
Persze, minden msknt alakul. Ezt is a fehr macsknak ksznhetjk, aki addig
forg oldik az reg ek krl, mg azok vg l g ondolnak eg yet, s feltmadnak rendesen.
Mikzben a fiatalok felkapaszkodnak a nmet hajra, htukon a tang harmonikval, s ennek
titkos rekeszben a csaldi murvarlrt kapott pnzsszeg g el, mrkban.
Mennek Eurpba

A szerelem s az irnyt
Ezt nem hittem volna! Hog y manapsg meg lehet mg csinlni eg y ilyen klasszikusan
kieg yenslyozott, flnyes biztonsg g al meg rendezett, finoman szellemes krimit. Amikor a
nz mindvg ig lebilincselve rzi mag t, noha eg y csepp vr nem sok, de annyit sem lehet
ltni, mint eg y mesteri sakkjtszma folyamn, ahol a feszltsg en tl mg iscsak a jtk
szpsg e a leg fontosabb.
A Thomas Crown gy-rl (Thomas Crown Affair) beszlek. Mr a kezdet nag yon g retes.
Ahog y felmordul ktszer a Metro-Goldwyn-Mayer oroszlnja, szp emlkek tmadnak bennem,
s mg fut a fcm, de mr olyan brilins zene szl, hog y az ember sejti: a kpek se lesznek
rosszabbak. Ezt azrt is meg merem kockztatni, mert tudom, hog y ez a film eg y 1967-es
mozidarab jrag ondolsa, s azzal, g y hiszem, a kisdedek is tisztban vannak, hog y ami ma a
mozg kpben jnak mondhat, az a hatvanas vekben g ykerezik, ez teht j eljel. (Csak g y

emlkeztetl: 1967-ben rendezte Godard a Weekend-et, ekkor kszlt A furcsa pr, a Bonnie s
Clyde, a Meztlb a park-ban, a Hidegvrrel s a Funny Girl, hog y csak nhny cmet emltsek
nag yhirtelen, s mg hozztennm, hog y ebben az vben az Oscar-djat Fred Zinnemann kapta
a z Egy ember az rkkvalsgnak cm munkjrt, az Arany Oroszlnt Buuel vette t
Velencben A nap szp-rt, Cannes-ban pedig az Arany Plmval a Nagyts-t jutalmaztk,
Antonioni mvt. Ilyen v volt ez, krem. Dalis idk. Ekkor mozisikernek lenni se volt utols.)
Az akkori Crown-filmet eg ybknt Norman Jewison rendezte Steve McQueennel s Faye
Dunaway-vel. Ez utbbi, szpen meg reg edve eg y epizdszerepben fellp ebben a mostani
feldolg ozsban is: okosan elbeszlg et Pierce Brosnan-nel, McQueen mlt rksvel, g y,
mintha a kt film trsalog na eg ymssal harminc v tvolbl. Az ilyet nevezik eleg ns
meg oldsnak, ami a mostani rendezt, John McTiernant dicsri, mint ahog y az is, ahog y a zene
felidzi az 1967-es opusz Oscar-djas dalt. s milyen szpen szl az a szaxofon a trtnet
kzepe tjn!
Emltettem, hog y mg alig kezddtt el a vetts, s a szvem mr a filmvsznon dobog ott.
Pedig mg be sem jtt Ren Russo. De aztn bejn, leveszi a napszemveg t, hanyag ul felrakja
a lbt az asztalra, rnk nz, s kzli velnk, hog y fog ja meg keresni az elrabolt festmnyt.
Ennek n nag yon rlk, nemcsak azrt, mert Rene Russo ig en vonz, hanem mert a vak is
ltja, hog y ennek a nnek eg ynisg e van, mint a j sznsznknek g y neg yven krl mr.
De arrl, hog y valjban ki a keres, s kit tallt meg mr a keress meg kezdse eltt, most
hallg atok. Vg l kiderl, hog y van eg y irnyt, m az Borg es hallnovelljtl eltren,
amelyre e jeg yzet cmvel utaltam (hog y a kritikus is kvessen valakit, a kutyafjt, ne csak a
rendez), a szerelemre mutat. Merthog y ez nem is krimi. De nag yon j.

Balgasgunk dicsrete?
Hal Hartley Bolond Henry (Henry Fool) cm filmje, amelynek forg atknyve tavaly djat kapott
Cannes-ban, a kivl rendezre jellemz mdon s sznvonalon meg ptett, feg yelmezett s
zrt szerkezet alkots. Arra a motvumra pl, mint a trtnetek eg y jelents rsze ezer vek
ta (amivel Hartley a meg idzett esemnyek archetipikus jelleg t hang slyozza), hog y
meg rkezik valahov eg y ideg en, s ez a fejlemny merben meg vltoztatja az ott lakk lett.
Ez a betoppan szemly a film eg yik fhse, Henry Fool, aki behzelg modorval,
plasztikusan meg fog almazott kzhely-g ondolataival, lesipusks mag atartsval s rbeszl
stlusval uralma al hajt eg y munkscsaldot. Filozfusnak adja ki mag t, aki vallomsain
dolg ozik, holott valjban brtnviselt szlhmos, nag y mve pedig valsznstheten
fabatkt sem r. Az emltett csald (nimfomnis lny, lelkibeteg anya s a szemeteseknl
dolg oz, csaldfenntart fi) csonka: hinyzik az apa, s Henry Fool voltakppen az eltnt
csaldf helyt bitorolja. A film vilg n bell ez a szituci jelleg zetesnek mondhat, mert az
eg yik mellkszlon, eg y kalld s elzll kislny krl hasonl helyzet alakul ki.
A hamis prfta hatsa vg zetes: rszint trag ikus (az anya halla), rszint felkavar: a fi,

Simon, a trtnet msik fhse, verseket kezd rni Henry hatsra, s ezek a szveg ek, noha
minsg k homlyban marad, az bizonyos, hog y rendkvli hatst g yakorolnak olvasikra,
vag yis Simonban minteg y hatvnyozdik mestere inspircija, s az a tanulsg , amelyet a
szemt kztt tallt knyvekbl mentett.
A hulladk, a szemt kz keveredett rtk, a beszennyezds (az oly fontos szerepet jtsz
jeg yg yrt is eg y kontnerben talljk) jelkpes erej, akrcsak a testi vonatkozsok s a
fiziolg iai folyamatok hang slyozsa, hol analg iaknt, hol pedig ellenpontoz szereppel. A
knyvek szemtbe dobsa azrt is kiemelked esemny, mert Hartley azt a civilizcis
pillanatot rag adja meg , mikor rszint a mindent elnt tmeg kultra, rszint pedig a
szmtg pek s az internet g ykeresen talaktja a hag yomnyos mveltsg et. Henry Fool
rkezse alig hanem ebbl a nzpontbl is rtelmezhet.
Hal Hartley rendkvl tudatos kpszvse is a beszennyezds elvt kveti dramaturg iai
szinten. A kpek tkztet eg ymsba metszse (a szerelmi jeleneteket pldul mindig
meg zavarja valami), a felvtelek g roteszk trstsa az a vizulis kzeg , amelyben meg szlalhat
az eg ykori rotterdami humanista, Erasmus jra s mr meg int meg jelen Balg ja, aki bizonyra
a jl ismert szavakkal bcszik majd tlnk, bartjra, Mag amatszeretemkre kacsintva: No,
Isten veletek, felkentjeim, ti hresek! Tapsoljatok! ljetek vidman s ig yatok!

Oscar Wilde rnyka

Szeg ny Oscar Wilde-nak, g y ltszik, beteljeslt a vg zete. Filmet forg attak rla. Ennl
nag yobb csaps alig ha rhette volna. , aki eg ykor, elg g meg g ondolatlanul, azzal
hivalkodott, hog y leg fontosabb malkotsa mag a az lete, most mr alig hanem valban eg y
botrnyosnak minstett biog rfia ktes hitel hseknt vonul be a mai nzk tudatba. Ennyi
marad belle. De szellemes prbeszdekbl sztt sznmveit az utbbi vekben csak elvtve
jtsszk itt-ott, pedig a Bunbury bemutatja mg hsz-harminc vvel ezeltt sikernek szmtott
Pesten, s Korda Sndor annak idejn emlkezetes filmet forg atott az Eszmnyi frj-bl.
Varzslatos mesinek olvasg atsa helyett a mai g yerekek inkbb primitv rajzfilmeket nznek,
a Dorian Gray arckp-nek, g y tudom, nincs j mag yar kiadsa, s nemrg iben tallkoztam eg y
olyan blcsszhallg atval, aki nem olvasta A canterville-i ksrtet-et.
s most itt van ez a film, az Oscar Wilde szerelmei (az eredeti cme eg yszeren csak: Wilde),
amely szinte szba se hozza a mveket, ezrt n nem nag yon tudok mit kezdeni vele, mert ha
Wilde-nak volt letre szl szerelme, az nem volt ms, mint az irodalom. m Brian Gilbert-t, a
film rendezjt semmi eg yb nem rdekli, csak a fiatal Lord Alfred Doug lasszal val furcsa
kapcsolat. A vetts 117 perce alatt mindssze kt olyan jelenetet talltam, amely Wilde-ot
rnak brzolta. Azt, amikor a Bunbury bemutatja utn meg jelenik az t (akkor mg ) nnepl
publikum eltt a sznpadon, a kamera fokrl fokra eltvolodik tle, s eg yre mag nyosabbnak s
kiszolg ltatottabbnak mutatja. Tudja, hog y most rt a cscsra, de ltja mr az eltte meg nyl
mlysg et is, amely elnyeli hamarosan. s amikor hna alatt a De profundis szveg vel jn ki a

brtnbl: a kziratmsolat, amit a szerz azrt ksztett, hog y a m fennmaradst biztostsa

mg abban az esetben is, ha az eredeti, amelyet elkldtt bartjnak, elkalldna. Mert eg y ig azi
rt, szemben bizonyos filmrendezkkel, leg inkbb a mveinek sorsa rdekli.
E kt jeleneten kvl szmomra az asszonyalakok voltak emlkezetesek: az anya, korbban
mersz hang versek kltje mag a is, akit Vanessa Redg rave alakt (mlyen emberi, amikor ez
a kemny n meg trten siratja szerencstlen fit), s a felesg , akit Jennifer Ehle asszonyi
vonzervel s mltsg g al forml meg .
Wilde hivalkodan kereste a mssg ot mindenben. Klnc ltzkdsvel, ami mr
letben vicclapok lceldsnek trg ya volt, a g omblyukba tztt, elmaradhatatlan zld
szeg fvel, s a viktorinus erklcskre fittyet hny mag atartsval. Stephen Fry ktsg kvl
ig en plasztikusan jelenti meg ezt a fig urt. De ez Oscar Wilde-nak csak az rnyka.

Pillants a hegyre
E ht kiemelked filmmvszeti esemnye Eric Rohmer Az sz mesje (Conte dautomne) cm
mvnek bemutatsa a pcsi Apollo teremben, amely zrdarabja az ids mester vszakciklusnak. Ez is laza szvsnek tn film, spontn jvs-menssel, oldott cseveg sekkel, mint
a mozg kpfzr tbbi darabja, s mint Rohmer valamennyi munkja, de mg is, akrcsak
azokat, valami titokzatos bels feg yelem s kikezdhetetlen rend jellemzi. Olyan, mint eg y jl
tervezett plet, amely szernyen elrejti a kvncsi tekintetek ell a tartelemeket s a statikt,
s letisztult, hvog atan bartsg os homlokzattal fog adja az rkez vendg eket.
A trtnet Dl-Franciaorszg ban jtszdik, Avig non kzelben, a Rhne vidkn. Oplos
fnyek ntik el a tjat. A szlkben kszlnek a szretre. Nhny kzelkpen stten kkl
frtket ltunk, s eg y-eg y fut felvtelen az utak mellett rezeda, oroszlnszj s kikerics villan
fel. Halk szi hang ulat leng i be a ltvnyt. Mint a vonsok csendes meldija a szlhang szerek
mg tt. De nha vratlanul kinylik a kpmez. Eg y elg ondolkodtat totlkpen erm fstje
szll fl a tvolban, mg msfell eg y meg torpan-mlz felvtelen a Mont Ventoux brcei
emelkednek a lthatron.
Az elbbi kp les, disszonns elem a vizulis zenekarban, az eg yik szerepl bosszankodva
meg is jeg yzi, hog y kivg tk a svnyt, amely eltakarta a szemek ell az ermvet. A msik
kp viszont azt a tradcit s rtkrendet jelzi, amelyhez a film ktdik. A rendez felttelezi,
hog y tudjuk, miszerint a Mont Ventoux arrl nevezetes, hog y 1336. prilis 25-n (akkor ppen
ders, napfnyes tavasz volt) az arra utaz Petrarca meg mszta a felhk fl emelked
ormokat, s aztn fnn a cscson meg indultan olvasta Szent g oston Vallomsa-it. A testi
erprba utn a llek mg mag asabbra emelkedett.
Rohmer filmje valjban e jelkp kibontsa eg y mai trtnet keretei kztt. Ily mdon
eg yszerre szakrlis s profn. Pillants a heg yre, m a tekintet befel irnyul. A szereplk
elindulnak, eljutnak eg ymshoz, de mikor meg rintik eg ymst, nem a clnl vannak, hanem az
t kezdetn. Mert a llek elrejtzik, s arra vr, hog y felfedezzk, mint eg y ember nem jrta

heg ycscsot. A film fiatal szeepli, azt hiszem, nem tudjk ezt. Taln mert nem pillantanak a
Mont Ventoux-ra, mint a fszereplk, kt kzpkor asszony, Isabelle s Mag ali, akik az
emltett jelenetben ezt meg teszik. Eg ybknt k mr munkjukkal is a tradcihoz ktdnek: az
eg yik knyvekkel fog lalkozik, a msik pedig a szlejt mveli.
Isabelle, akit a Zld sugr hsnje, Marie Rivire alakt, elhatrozza, hog y frjhez adja
mag nyos bartnjt, Mag alit, m elbb (nmi kacrsg g al kevert kvncsisg bl?) mag a is
szeretn meg ismerni az aprhirdetsre jelentkez frfit, tudni akarn, rbzhatja-e bartnjt.
A prba eg y kis szerepjtkkal s flrertssel jr. S mindezt az arcok s a g esztusok meslik el,
mert Rohmernl ez a llek nyelve.
Rohmer ezt beszli a mai filmvilg Bbelben.

Asszony, a fi meg a szent

Varg as Llosa, a jeles latin-amerikai r az eg yik knyvben beszl eg y olyan, ig en si viszonyok
kzt l indin nprl, amelynek eg yes csoportjai nag y tvolsg ban lnek eg ymstl az
serdben. Ezek a nptredkek hrvivket, vag y ahog y k mondjk: beszlket szoktak
eg ymshoz kldeni, akiknek az a feladatuk, hog y elmondjk a msikaknak, ami a csoporttal,
annak tag jaival trtnt, s felidzik a np kzs emlkezett rz dalokat.
De vajon mirt g ondolok n most erre? Mert ht Walter Salles brazil rendez Kzponti
plyaudvar (Central do Brasil) cm filmjnek semmi kze Varg as Lloshoz. Mai krlmnyek
kztt jtszdik, s nem is indinokrl szl. Hse mg is eg y ilyen zenetkzvett. Dora
nyug djas tanrn, akinek van eg y kis standja a plyaudvaron, eltte hossz sor: ezek az
rstudatlan emberek leveleket diktlnak Dornak, szeretteiknek, rokonaiknak zenve soraikkal.
Eg yszer az eg yik levldiktl asszony hallos balesetet szenved, s g y alakul, hog y Dorra
marad a kisfia. elindul vele, hog y meg keresse az apjt. Tskjban ott a halott asszony levele.
De az ig azi zenet mag a a kisfi. g y szl: meg szlettem, itt vag yok, mi leg yen velem,
vlaszolj.
A hr azonban, ezt meg elzen, Dornak is cmeztetett, ennek a mag nyos, reg , tsks
modor, zrkzott asszonynak, aki mr-mr senkit nem tud szeretni. Felkarolja-e a kisfit?
Hog yan alakul kettejk kapcsolata, mikzben eg ytt (elszr csak eg yms mellett) utaznak a
vg telen brazil orszg ton, eurpai szemnek felettbb eg zotikus tjakon? Ha g y nzem, a film
valjban road movie, eg y furcsa prrl, mint Peter Bog danovich felejthetetlen Paprhold-ja,
amit szerintem Walter Salles jl ismer, s finom r-rjtszsokkal kvet is.
A Kzponti plyaudvar eg y klns, eg yszerre jelenbeli s mg is archaikus vilg ot idz meg :
a szereplk tbbnyire rstudatlanok, akik a leveleket, amelyeket nem tudnak elolvasni,
ereklyeknt tisztelik, s halloms tjn tjkozdnak a vilg rl. Knnyen szba eleg yednek
eg ymssal, meg osztjk telket, a nk mg a rzst is elkrik eg ymstl. Mlyen vallsosak,
letknek szerves rsze a zarndoklat, ilyenkor g yertyt g etnek vag y tzijtkot g yjtanak a
szent tiszteletre, akinek mg leveleket is kldenek. Emlkl lefnykpeztetik mag ukat a szent

kpmsnak trsasg ban, miknt hseink. Szeretnek fval dolg ozni, s a kpeken fel-feltnik
eg y trg y, a prg etty, ami taln a sorsot jelkpezi.
Szerintem tvednek azok, akik a filmet szentimentlisnak, helyenknt g iccsesnek tartjk.
g y vlem, a kpsorok emocionlis szfrja s ltvnyvilg nak termszete tudatosan
alkalmazkodik a szereplk kpzeteihez s lelki belltottsg hoz, g y a krdses jelenetek
nag yon is helynvalak s kifejezek. A film jog g al s meg rdemelten nyerte el a berlini Arany
Medvt.

Meddig tart a holnap?

Theo Ang elopoulosz filmje, Az rkkvalsg s egy nap (Mia eoniotika ke mia mera) olyan,
mintha a mozg kpi mvszet palackpostja volna, amelyet a rendez a kpeken meg idzett
teng er hullmaira bzott. A vz elsodorja majd az zenetet valahov: volt itt eg y szzad, s ebben
(mr s mg ) ltezett a film. Ang elopoulosz alkotsa valloms a vizulis eszttikumrl, arrl,
ahog y ezt a mi korunk elkpzelte. A kpek mltsg teljes, lass szrnysuhog ssal vonulnak a
vsznon, titokzatos szimblumokk alakulnak, mint pldul a tvolod uszlyok ltvnya, m
ezzel a srsdssel prhuzamosan eg y trtnet cselekmnydarabkiv is bomlanak, hog y
vg l feldereng jenek eg y nag y elbeszls eg ysg es krvonalai.
Meg rendt ez a tretlen bizalom a kpekben, s a rendthetetlen hit abban, hog y vannak
elmondhat mesk. Ang elopoulosz eg y slyosan beteg g rg r, Alexander eg y napjt beszli
el (Bruno Ganz jtssza, akirl Wenders Berlin-filmje ta tudjuk, hog y a leg jelentsebb
filmsznszek eg yike), s ebbe belepti eg y mlt szzadi klt histrijt, valamint az r eg y
ifjkori napjnak emlkeit, de g y, hog y a felvtelek g yakran eg y trben mutatjk a hrom
idsk szereplit.
A hazatr pota meg formlsa mintha Kavafisz eg yik pomjt idzn, br a fig ura
inkbb Szolomoszra emlkeztet anyanyelve elfelejtett szavait keresi. Ez a motvum ironikusan
lrai. A klt pldul eg y templom romjai kztt, npviseletbe ltztt lenytl vsrolja meg
a holdkros szt, mikzben az emlkeit kutat Alexander az albniai kisfival elstl
mellettk. A feleds homlybl visszanyert emlkkpek kzppontjban az r halott
felesg nek, Annnak szpsg es alakja ll, aki eg ykor a film cmv emelt mondattal vlaszolt
a fhs krdsre, amely az emlkez tudatban eg y szerelmes jszaka virradat eltti pillanatt
rzi: Meddig tart a holnap?
Ahog y a klt a szavakat, az ir pedig az emlkeit keresi, g y vallatja a film elbeszlje a
kpeket. Nag y pillanatok rszeseiv vlunk. Ilyen a hatrlloms pokoli vzija, ahog y valakik a
kds tvolban krhozottakknt fg g enek a kertsdrtokon, s mg j nhny, szavakkal alig
felidzhet remekls: a kocsmai tkrjelenet, az anyval val tallkozs, vag y a halott fi
ruhinak elg etse.
De Ang elopoulosz, ez a varzsl, tudja, hog y a szavak s a kpek mg tt rejlik mg valami,
amit most csak tkr ltal, homlyosan lthatunk, s taln csak a szeretet g esztusai ltal

rzkelhetjk ig azn: amikor az ismeretlen laktrs zenvel felel a szobnkbl kiszrd

muzsika hang jaira, mikor a hs meg hallja a halott felesg szavt lmban, s amikor a
krhzba vonulsa eltti napon meg fog ja eg y meneklt kisfi kezt. Ezrt ezt a filmet g y kell
meg nzni, hog y az ember eltte eg y rt stl, kizi lelkbl a htkznapi g ondokat, majd
lezuhanyoz, szpen felltzik, nyakkendt kt, s g y meg y el a moziba, mint eg y rg vrt,
letbe vg an fontos randevra. Eg ybknt a film Cannes-ban Arany Plmt kapott.

Bcs a Park mozitl

Akik a Park mozit csak mai formjban ismerik, taln el sem tudjk kpzelni, milyen is volt
eg ykor... Eltte, a Felsmalom utcai bejrattl a bels pletig terjed tg as, hang ulatos kert
fog adta a nzket, nyitott lug assal. A szabadon ll, tg lbl kikpzett, bartsg os oszlopokra
favzszerkezet volt helyezve a felfut rzsk szmra, amelyeknek ds virg ai alatt szvesen
stlg attak a vettsre vr nzk, akik tbbnyire ig yekeztek eg y kicsit korbban odarni, hog y
a film, illetve a hrad kezdete eltt kiszellztethessk fejkbl a htkznapi g ondokat a rzsk
rnykban.
Bent a terem falait a boltves oldalajtk fltti hossz svban ktoldalt, valamint a
vettvszon mellett s htul a bejratnl Gebauer Ern mves, mitolg iai alakokbl komponlt,
frzszeren elhelyezett freski bortottk. Ha az ember vg ig futtatta rajtuk a szemt, vizulis
cselekmny, alleg orikus trtnet bontakozott ki eltte. Ezltal a szemll szinte szrevtlenl
tlpett eg y sznpomps kpi vilg ba, s g y lelkileg rhang oldott a film lmnynek
befog adsra.
Aztn vltozott a kor, s vele vltozott az zls is. A freskkat letakartk, a vettterem
hodlyszer alakzatot lttt, a perg olkat elbontottk, a lug as helyre rideg , szrke trsg ,
affle betonkifut kerlt, s kint a kertmozit is tptettk, a zldre festett, kovcsoltvassal
dsztett szksorok helyett ormtlan, inkbb futballplyra ill leltn fog lalhattak helyet az
rdekldk nyri estken. Az ifjabb nzk ekkor mr alkalmasint nem is rtettk, mirt hvjk
ezt a mozit Park-nak. De mg g y, elcsftva is lehetett szeretni.
s most vg et r eg y trtnet. A Park november elejn bezr. Vg leg kialszik a
vettlmpa, a nzk hazamennek, a g psz kifzi az utols tekercset. Akik azonban addig
mg , hozzm hasonlan, el akarnak bcszni e mozitl, jobb hjn eg y amerikai horrorfilmet
lthatnak benne, amelynek mag yar cme: tok, m az ang ol eredetiben (The Haunted) nem az
tok (curse) szerepel, hanem a szellem, aki ksrt (haunt). Merthog y eg y elvetemlt,
g yermekg yilkos knag yapa ig en aktv ksrtete riog atja eg y elvarzsolt kastly, a Hill House
eg ybknt is alvszavarral kszkd ltog atit. A rendez, Jan De Bont, a Twister-bl tudjuk, a
flelmetes, mr-mr sokkol ltvnyvilg ltrehozsnak elismert szakembere. Olyan
szellemjrst produkl, szuperrealista mdon, mikzben a mikrofonokbl nyszrg sek s
sikolyok hallatszanak, hog y futkosott a nzk htn a hideg , mi tag ads, az enymen is.
A dszlet kitn, a technika elsrang , a szmtg pek bmulatosan csrik-csavarjk a

formkat, s a szereposzts is rang os: a ksrletez doktor szerepben Liam Neesont lthatjuk,
az nfelldoz kunoka alaktja pedig Lily Taylor. De azrt k ig nyesebb szerepeket is
meg formltak mr. s ebben a moziban is jtszottak mr ennl sznvonalasabb filmeket. De
tbb mr nem fog nak.
Isten veled, Park mozi!

Apokrif feltmads
Enyedi Ildik j filmjnek, a Simon mgus-nak eg yik bevezet kpsora ritkn lthat, g ynyr
vasti felvtel, taln Jean Renoir csinlt utoljra ilyent: a kamert a mozdony elejre szereltk,
ily mdon lesznk tani, hog y a Simont szllt vonat kig rdl a Nyug ati plyaudvarrl, majd
eg y leheletfinom vg s utn meg rkezik a Gare de lEstre. Mivel azonban a felvevg p
elhelyezse folytn nem az elutaz Simont, mg csak nem is a vonatot ltjuk, hanem mag t a
mozg st, a haladst a trben, a szg uldst a vg nyok fltt, valjban eg y lthatatlan, m
hatrozottan rzkelhet, intellig ens narrtor tekintetvel azonosulunk, aki tudatosan s
vrakozssal teli szvvel szemlldik, kpes a lnyeg re koncentrlni, s mindig rtelmezi is a
ltvnyt, anlkl, hog y beszlne.
E bevezet kpsorral tbbek kztt azt hang slyozza, hog y az Apostolok Cselekedeteibl
ismert trtnettl (8, 924), illetve a Pter apostol cselekedetei cm apokrif irattl eltren a
cselekmny nem az kori Samriban vag y Rmban jtszdik, hanem a mai Prizsban, ahov
Simon nem a vros kapuja felett replve rkezik meg , ug yanis az emltett felvtel eltt eg y
telefonbeszlg ets sorn Simon nyomatkosan elutastotta a felknlt repljeg yet, s
kijelentette, hog y vonattal kvn utazni.
Mert Enyedi Ildik nem bibliai parafrzist kszt, meg cserlve Simon s Pter szerept (ami
ebben a filmben ig azn fontos, az tl van eg y modern parafrzis horizontjn!), hanem elmond
eg y mai trtnetet Simonrl (e szerepben Andorai Pter eddig i leg jobb filmalaktst nyjtja),
amely eltr ug yan a kanonizlt szveg tl, m szellemben, szemlletben meg g yzdsem
szerint nag yon is bibliai, ezrt tulajdonkppen mellkes, kit hvnak Simonnak, s kit
Pternek.
A film hse az a Simon, aki g yalog osan halad a jrdn, mikzben a msik eg y Bentleybl
beszl kifel, s aki, br nem beszl franciul, remekl elbeszlg et Jeanne-nal, a film hsnjvel,
mert tudja (amit mg a jelenet ltal felidzett Esti Kornl sem tudott), hog y a valdi meg rts
eg y nyelven tli dimenziban folyik. m ami Simon leg fbb felismerse, miltal csakug yan
tbbet tud a trtnet Pternl, hog y a feltmads nem a hall kikerlse, kijtszsa, nem
emberi produkci, hanem a hallon tli esemny. Ezzel a g ondolattal eltemetkezni csak g y
lehetsg es, ha valakinek a lelkben hit s bizalom lakozik.
Olyan szp felvtelt is rg en lttam, mint amely Simon feltmadst sejteti (nem brzolja,
hiszen azt nem lehet). Meg dobban a fld, mint eg y jjled szv, a sr fltt, mikzben a VII.
(A-dr) szimfnia msodik (alleg retto) ttelnek nneplyes szapphi-adoniszi akkordjai

szlnak, majd Jeanne arcn, aki a Titanic kvhz eltt vr Simonra, meg jelenik az dvzlt
mosoly.

A lottnyertes bredse
Nem lttam tl sok r filmet, de az a tz-hsz m, amihez eddig szerencsm volt, szinte kivtel
nlkl tetszett nekem. Ezrt aztn, ha meg tudom, hog y valahol r filmet jtszanak, akr a vilg
vg re is elmeg yek, hog y meg nzzem. Mg soha nem csaldtam. Most sem. A Lottzsonglrk,
Kirk Jones vg jtka, mg az r filmek kztt is ig encsak fig yelemre mlt alkots, ami nag y
sz.
A trtnet eg y tvoli vidken, ezttal tlzs nlkl mondhatjuk, az perencis-teng er
partjn jtszdik eg y faluban, amely, leszmtva a tvkszlkeket, nag yjbl ppen olyan,
mint amilyen a mlt szzadban, vag y ennl is rg ebben lehetett, mg boszorknya is van. Ezt
az Isten hta mg tti teleplst, ahol mindssze tvenketten laknak, mag as heg yek zrjk el a
klvilg tl. A vrosi hivatal embere csak helikopteren tudja meg kzelteni. a lotts pasas,
az llami szerencsejtk hivatal kpviselje. Annyira ideg en a faluban, hog y fog alma sincs az
itteni dolg okrl, s ha meg rkezik, rg tn sznantht kap, s tsszg ni kezd, ami dramaturg iai
szempontbl is rendkvl fontos, mert eg y j filmben mindennek jelentsg e van.
Mint az eddig iekbl sejthet, a trtnet eg y hatalmas lottnyeremny krl forog
(hatmilli font), amit a falu eg yik lakja, Ned ttt meg , de amikor a tvbl rteslt
rendkvli szerencsjrl, szvrohamot kapott, s meg halt. m vratlanul jjszletik. (Itt
jeg yzem meg , hog y a film eredeti cme: Waking Ned, vag yis bred Ned, esetleg Ned
bredse, hog y a Joyce ksei remekre val utals rzkelhet leg yen.) Ez az jjszlets
azonban korntsem fantasztikus esemny, hiszen ez ig azi realista m, amely a helyenknt
mesbe hajl kelta fantzit a valsg klnleg esen rzkletes szemlletvel trstja, azt
hiszem, ppen ez lenne az r film specialitsa. Korbban, a Csoda Milnban idejn De Sica tudott
ilyen sszetett hang ulat, eg yszerre fldhzrag adt s emelkedett stlus, vaskosan tndri
mozg kpeket csinlni.
A falu laki ug yanis elhatrozzk, hog y meg tartjk Ned pnzt, amit testvriesen
elosztanak eg yms kztt. Eg y si, kzssg i elv diadalmaskodik itt a jelen individulis
szelleme fltt. Jellemz, hog y a lotts pasas azt tancsolja a nyertesnek, vig yzzon a
pnzre, leg yen esze, ne adjon senkinek belle. De a faluban ms elvek mkdnek: hrman is
meg szerezhetnk a teljes sszeg et, de az eg yik meg hal, a msiknak morlis ag g lyai
tmadnak, a harmadik pedig eleve lemond az sszeg rl. s a boszorkny? t eltsszenti a
lotts pasas, s mag a a halott viszi mag val.
Gyz teht a falu. Ig az, csals rn. Merthog y valakinek szerepet kell cserlnie a halott
Neddel, aki ily mdon tmad j letre. Ezt beszli el ez a film vrb meslkedvvel, g roteszk
zekkel fszerezett humorral.
Dicsrem teht, de mg jobban szeretnm meg dicsrni. Ezrt eg yszeren azt mondom: r

film!

Firenzei hlgykoszor
Klnsnek, st izg atan meg lepnek tartom, hog y Franco Zeffirelli emlkidz filmje, a Tea
Mussolinivel (Tea with Mussolini) mennyire letisztult, kieg yenslyozott, trg yias alkots. A lrai
szlam, az alkot szubjektv jelenlte, amit eg y vallomsos filmben nag yon is helynvalnak
tartannk, s amelyet korbbi munki erssg nek, eg yedi blyeg nek tekintettem, ezttal
kevsb rzkelhet, noha azrt rejtetten mindvg ig jelen van, m szmomra ppen ez az
tttelessg e m rdekessg e.
A narrtor csupn a film bevezet s befejez kpsorban szlal meg , s zrsknt kzli
velnk, hog y a trtnet fhse, Luca mvsz lett, s rszt vett ennek az alkotsnak az
elksztsben. A narrtor ezltal kilp a mesbl, mint a realista reg nyek elbeszlje oly
sokszor, s meg hosszabbtja, immr nem a fikci, hanem a valsg dimenzijban a
cselekmnyt, a fhs alakja ltal sszekapcsolvn a trtnetet annak elbeszlsvel.
Ez a hang azonban, g y tnik, hallg at a vetts sorn (hacsak nem szmtjuk, hog y feliratok
kzlik velnk az vek mlst), s a nzpont sem azonosthat Luca tekintetvel. Helyenknt
ug yan szubjektv felvtelekre is bukkanunk, ilyen a mostoha meg jelense az iskola eltt, s
Elsnak Cher ltal meg formlt alakjt, finom Botticelli-arct mindvg ig lg y, puha fnyek
leng ik krl, s ez felr eg y burkolt vallomssal, de a rendez mg is inkbb a realista filmek
objektv pozcijbl szemlldve mesli el a trtnetet. A cselekmny tbb mint tz vet lel
fel a harmincas vek els feltl kezdve. Eg y elhag yott olasz kisfi az Itliban l,
mvszetrajong ang ol hlg yek krben neveldik, s li meg a mind ag resszvebb vl
fasizmus veit. Ebbl a helyzetbl fakad a film ktnyelvsg e, orszg hatrokon tlemelked
eurpaisg a. A hlg yeket sznsz-nag yasszonyok jtsszk: Joan Plowrig ht, Judi Dench s
Mag g ie Smith.
A helyszn Firenze s krnyke, a toszkn tj, amelyet jl ismernk az olasz mozg kpekbl,
s, persze, a renesznsz festszetbl. rezni lehet, hog y Zeffirelli milyen szeretettel veszi
szemg yre szeretett vrosnak tereit, milyen meg hatottan ll meg az Arno-parton, s tekintete
oly otthonosan idz el a lankkon s a heg yoldalakon kanyarg utakon, hog y ez is vallomsnak
fog hat fel. s azt sem hag yhatjuk emlts nlkl, hog y a kpeket a firenzei festszeten, Fra
Ang elicn, Piero della Francescn s Ghirlandain iskolzott zls formlja.
Az eg yik jelenetben, Zeffirelli flig ironikus, flig komoly nrtelmezseknt, eg y parnyi
paprsznhz eladsban felidzik a Romeo s Jlia erklyjelenett, amihez az eg yik szerepl
hozzfzi, hog y lm csak, Jlia tudja, hog y az ig azi szerelem nem vltoz. A Tea Mussolinivel
arrl tanskodik, hog y a rendez ezekrl az lland, tarts rzelmekrl beszl neknk. Mg
akkor is, ha, mint most, elrejti ezeket.

A szamurj tja
Jim Jarmusch j filmje, a Szellemkutya (Ghost Dog ) g y kezddik, hog y a hall ang yala eg y
lasstott felvtelen repl postag alamb kpben lepillant a vilg ra, s a mlyben eg y lettelen,
fag yott, lakatlan vidket lt. Ez a g alamb hozza a hallos tletek vg rehajtsra felszlt
zeneteket a fhs szmra, aki mag a is a hall kldnce, s amikor a trtnet vg n r is sor
kerl, s mr haldoklik, ez a g alamb jn el a lelkrt.
Jim Jarmusch leg jabb filmjeit Thanatosz uralja, az j stt fia. Ebbl fakad e mvek
ismtldsekkel telt, s most a narrtornak a kpfolyamot meg -meg szakt idzeteivel az
elbeszls tlkez-temetkez vezrelvv emelt, komor szertartsknt rtelmezhet
cselekmnyszvse, amit szmomra csak mg feketbb fest az a g roteszk komikum, ami a
hallba spped lt abszurditst sug allja. Hov lett a rg i Jarmusch? Hov lett a trvnytl
sjtott hs letrhetetlennek ltsz letereje, az jszakban eg ymshoz kzelt mag nyos
embereket tmeleg t rszvt? Nincs, nincs sehol. Csak az alkots minsg e maradt, eg y nag y
mvsz slyos, ezredvg i ltomsa. Ezek az jabb hsk mind hallratltek. A Szellemkutya is,
akihez stlszeren eg y kbor eb hozza el a meg fellebbezhetetlen vg zst.
Taln a fag ylaltos kivtel, a hs bartja, akinek mssg t fehr kpenye mellett az is jelzi,
hog y franciul beszl. s biztosan kivtel a ng er kislny, mert neki varzsereje is van: eg y res
pisztoly nem ltez lvedkvel is kpes slyosan meg sebesteni eg y g onosztevt. Ez a kislny
furcsa, kortalannak ltsz vag y inkbb koravn fig ura, szemben a felnttekkel, akik viszont
idtlen, infantilis lnyek, llandan rajzfilmeket nznek.
A film eg y vres alvilg i leszmols trtnete, s tn nem is kellene mondanom, hog y itt az
alvilg szt mind kriminalisztikai, mind pedig mitolg iai rtelemben hasznlhatjuk. A fhs
szintn e pokoli vilg rsze, de kvlll is, aki a szamurjok si erklcse szerint l. Forest
Whitaker jtssza, aki macks, lomha jrsval, sztlansg val, klncsg vel hang slyozza,
hog y a Szellemkutya eg y rg letnt kultra g roteszk utols mohiknja, aki benssg es
viszonyban l az llatokkal, postag alamb ltal kommunikl a vilg g al, s Akutag awnak, a
sebzett lelk lmodoznak Rashomon-jt olvassa.
De azt nem ismeri fel, mikor fordul t a trtnet a Dlid keser parafrzisba. Nemtudsa
nemcsak kvlllst hzza al, hanem azt is hang slyozza, hog y Fred Zinnemann amerikai
vzija rtelmt vesztette: nincs j s rossz, felcserldtek, mert felcserlhetv vltak a
szerepek.
Nincs dlid. jszaka van. Az utakon lopott autk haladnak, mint Khron ladikjai. jszaka.
Farkasok rja. A szamurj tja a hallba vezet. A vg zet beteljesl, ahog y a fekete g bolton
fokrl fokra kitelik a fehr, hideg , lettelen Hold.

A szzz vlt kirlyn

Hog yan lehet ma a mozivsznon brzolni eg y olyan uralkodt, akinek lett szmtalanszor

feldolg oztk mr knyvben, sznmben, filmen, s akirl eg y eg sz korszak van elnevezve: az

Erzsbet-kor? g y, ahog y Mi-chael Hirst r s Shekhar Kapur rendez teszi ezt az Elizabeth
cm filmben. Azrt tudnak jat mondani, mert nem az emltett kort brzoljk (azt, amelyet
Francis Bacon, John Donne s Shakespeare tisztelt meg azzal, hog y beleszletett, alig ha lehetne
eg y trtnelmi film tmjv avatni), inkbb e kor szletsrl beszlnek, arrl az idszakrl,
amikor a fent emltett urak ppen csak vilg ra jvben voltak. Nem a National Portret Gallery
hres kpn lthat aranyozott ruhj, lrvaarc szz kirlynt mutatjk be neknk, hanem
(brmilyen furcsn hang zik) a szzz vl fiatal nt.
Amikor a film elkezddik, mg Erzsbet fltestvre, Tudor Mria uralkodik, s midn ennek
halla utn az akkor huszontves Erzsbet trnra lp, nhny kudarc utn rjn, hog y
politikai okokbl tmog atnia kell a protestnsokat, al kell rendelnie az eg yhzat az llamnak,
s nem szabad frjhez mennie, hog y meg rizhesse cselekvsi szabadsg t. Vag yis hog y nem
kismrtkben nmag a ellenben kell cselekednie.
Ig az, minden effle trtnelmet, histriai szemlyisg et meg idz brzols tbb-kevsb
elfog ult, hiszen a meg alkots, adott esetben a filmkszts jelennek nzpontjait vetti vissza a
mltba, s ezzel a pazar g azdag sg g al, sznpomps dszletekkel s kosztmkkel ltrehozott
objektivits ltszatt keltve valjban rtelmezi a mltat, mag yarn: eltorztja, de nem is tehet
mst. Ennek a knyszernek tudhat be, hog y Shekhar Kapur filmjben a katolikusok szinte
valamennyien ellenszenves ppistk, a Szentszk pedig elavult, kzpkori intzmnyknt
jelenik meg . Ez nyilvnvalan eg yoldal belltsa a dolg oknak, ami hatatlanul cskkenti
Erzsbet lelki tusjnak erejt, s politikai skon a j s a rossz romantikus kzdelmv alaktja
a cselekmnyt.
Erzsbet bens drmja g y a trnnal, a hatalommal val viaskodss formldik, s ezt a
film, illetve a rendkvl tehetsg es Cate Blanchett kivlan meg is jelenti elttnk. Ez az
rzkeny, lnivg y n valjban arra jn r, hog y a korona mint intzmny teljes
nfelldozst kvn tle: az lmait, a vg yait, a szvt kri. Ezt sug allja a film vg n az a
jelenet, amikor g y szl udvarhlg yeihez, miutn tvig levg atta szp hajt: me, szz lettem.
Majd az ezt kvet udvari ceremnia folyamn azt mondja a Richard Attenboroug h ltal
jtszott Sir Cecilnek, aki korbban mindig azt hajtog atta neki, hog y diplomciai okokbl
hzassg ot kell ktnie: Ltja, Mylord, nl mentem Ang lihoz.
Arca ekkor mr olyan, mint eg y halott. Csak a tekintete l: benne meg nyug vs s
mltsg . s taln flelem. nmag t ug yan elvesztette, de nem akarja elveszteni a lelkt, br a
fenyeg ets rendkvli.

lompr az alvilgban
Az jkor, sokak szerint, akik szeretik eg yismeretlenes eg yenletnek tekinteni a vilg ot, nem
ms, mint kibrndulsok sorozata. Kopernikus, mondjk, meg fosztotta az embert attl a
hittl, hog y a Fld a mindensg kzepe, ksbb Darwin rjtt, hog y az ember nem is

kivltsg os szellemi lny, hanem az lvilg rsze, aztn jtt Freud doktor, aki kimutatta, hog y
mg nmag nak sem parancsol, mert nem ura az lmainak s az sztneinek. Errl a vals
vag y vlt felismersrl rta a szzad elejn mveit Arthur Schnitzler, akit kzeli bartsg fztt
Freudhoz. A hres, m nem nag yon jelents Traumnovelle az lmok kis hjn vg zetes uralmt
mutatja be eg y hzaspr letben. Babits Glyakalif-ja pldul sokkal jelentsebb m,
pszicholg iailag is hitelesebb, de Stanley Kubrick ezt nem ismerte, a Traumnovelle viszont
rg ta tetszett neki: ebbl ksztette utols filmjt.
A Tgra zrt szemek (Eyes Wilde Shut) teht Kubrick hattydala, mondanm, ha ez a potikus
kifejezs hang ulatilag illene ehhez a kemny, nyomaszt lg kr s nag yon (taln tlsg osan
is) kiszmtott filmhez. Szig or, mint a Gpnarancs, Kubrick leg jobb mve, anlkl, hog y olyan
provoklan btor lenne, mint az, s keg yetlenl, mr-mr hipnotikusan lass, mint az
rodsszeia, de annak talnyos nyitottsg a hinyzik belle.
Ez a film eg y bnbeess trtnete, amely, a rendez irnijnak meg nyilvnulsaknt,
karcsonykor jtszdik. Eg y hzaspr, Bill s Alice (akiket Tom Cruise s Nicole Kidman alakt,
Kubrick szmra ug yanis fontos volt, hog y a szerepeket jtsz sznszek az letben is hzasok
leg yenek), szval eg y abszolt hzaspr letben meg jelenik az rdg , de nem kg y kpben,
hanem a fiatalasszony uralhatatlan lmainak formjban. Ezt a fordulatot pokolraszlls kveti,
alvilg i odisszea: a srtett s fltkeny Bill eg y org iba keveredik, amely eg szen vziszer, a
meztelen nk hideg ek, mint a szobrok, s g y mozog nak, akr az automatk. Ezalatt Alice
otthon tovbb lmodik.
Tom Cruise naiv s konszolidlt, ahog y a szerep meg kvnja, de, sajnos, nincs hozz elg
pszicholg iai slya. Nicole Kidman ktsg kvl tehetsg es, de tljtssza a fig urt, mint
ltalban a film ni szerepli a vzin kvl, akik nha g y vonag lanak, mint a barokk ang yalok
falusi templomokban. A leg jobb alaktst szerintem Rade Serbedzsia szerb sznsz nyjtja a
jelmezklcsnz szerepben, s eg y rendez, Sidney Pollack, akit Kubrick ig en j rzkkel krt
fel Victor Zieg ler meg formlsra.
De van-e az lmokbl visszat? A trtnet szerint van, de a befejezs kiss ertlen, ennek
nem nag yon hihetnk. m az elbeszls bels log ikja is ezt mondja: Alice vletlenszernek
tn telefonhvsa vg zetes lpstl tartja vissza Billt. s az lmokban nincsenek vletlenek.

Libacomb kkrcsinnel
Amerikban bevlt szoks a rg i filmsikerek jraforg atsa. Korszerbb technikval, j
sznszekkel, a kznsg meg vltozott zlsnek meg felelen. Ez a mdszer a mozidarabok
kevss idtll voltt bizonytja: mert kinek jutna eszbe, teszem azt, jrarni a Vrs s fekett. Ig az, az Aranypolgr-nak a remake-jt sem ksztik el. Remlem.
Eg ybknt a Hippolyt, a lakj jraforg atsa szintn kockzatos, mg ha biztos tippnek ltszik
is. Mint tudjuk, az eg ykori sikerfilm nmet vltozata is meg bukott, Zg on Istvn sznmve
pedig , amely a mozifeldolg ozs alapjt kpezte, el sem jutott a bemutatig . Vag yis a trtnet,

a sztori nmag ban nem g arancia. Szkely Istvn 1931-ben kszlt filmje azonban tt erej,
ma is nzhet vg jtk. Vajon mirt?
A vlasz eg yszernek ltszik, mindssze hrom nv: Csortos, Kabos Gyula, Jvor. De hol
vannak k ma? Ez ig az, m Eperjes Kroly s Koltai Rbert is leg ny a talpn, illetve a kamera
eltt, akik Kabay Barna j Hippolyt-jnak fszerepeit jtsszk. Eperjesbl hinyzik ug yan Csortos
tenyrbe msz mltsg a, de arcnak mulatsg os (br nha modoros) szig ora g roteszk
komikumot sug roz. Koltai nem akar (nem is tudna) versenyre kelni Kabos hres
sptreakciival, viszont piros brsapkja seg tsg vel hitelesen hozza a meg g azdag odott
szippants, a milliomos proletr fig urjt.
St! Az j Hippolyt ni szerepli jobbak, mint eldeik. Huszrik Kata szp s tehetsg es
Terka, Pog ny Judit pedig alig hanem verhetetlen Schneidern. Kerek arcval, purzicsnszke
hajval, visong kacag sval az j feldolg ozs kiemelked teljestmnyt nyjtja.
Akkor, mg is, mi hinyzik? Az, amit Nemeskrty Istvn g y fog almazott meg Szkely
Istvn mvrl szlva: A humor forrsa ktg , ktfell csurog a nevets mze. Mert
mikzben, eg yfell, mulatunk az jg azdag okon, az rhatnm polg rok mveletlensg n,
msfell viszont drukkolunk a kt keze munkjval meg g azdag odott Schneider rnak, aki
vg l fellzad a Hippolytban meg testesl ri zls, dzsentri morl ellen. s ig azbl a Grf
ron nevetnk, pontosabban, mert g y mg jobb, felfuvalkodott hasonmsn.
Ez a szlam hinyzik az j filmbl. A mi mai Schneidernink nem felfel csing znak, mert
ott szociolg iai rtelemben semmi sincs. rulkod jele ennek, hog y Eperjes Hippolytja
klfldrl, az osli kvetsg rl rkezik. Vag yis nem tudunk felfel nevetni, nem mintha
muszj lenne, de itt eredetileg errl volt sz. Maradnak teht az jg azdag ok, akik ostobbbak,
mint harmincas vekbeli eldeik, az zlsk is rosszabb, mg a vicceik is silnyabbak.
Persze, ott lett volna a dalrda, Schneider r proletrcsapata. Ennek a nzpontnak a
felerstse azonban a film rinak nem jutott eszbe. Dzsentrikre meg hiba vrtak. g y ht
Hippolytnak repljeg yet kellett kldeni Oslba.

Szerelmes biciklistk
Azt nyilatkozta Michael Hoffman, a Szentivnji lom (Midsummer Nig hts Dream) cm
amerikai film rendezje, hog y leg elszr, mg amikor csak tpreng eni kezdett errl a filmrl,
eg y kp jelent meg lelki szemei eltt: ltta Puckot, amint eg y hatalmas teknsbka htn
lovag ol. Ez a kp volt a film stojsa, mondta. Ebbl sarjadt ki az eg sz produkci.
Ha ez ig az, akkor, g y ltszik, zptojsbl is kikelhet arnylag pkzlb (pszrnylb)
kiskacsa, ha hatty nem is lesz belle. Mert br a film eg szben nzhet, st helyenknt mg
lvezetes is, az emltett jelenet bizony erltetett s hamis. Ellenttben ll ug yanis Puck, a
g yors kvet, a szg uld, bohks man Shakespeare ltal meg rt fig urjval. Ezt nyilvn
Hoffman is tudta, m neki azrt kellett a teknsbka, hog y mi, nzk, meg lepdjnk, amikor a
jtkos kedv kobold (aki ezttal meg lehetsen reg ecske-lomhcska szerzet Stanley Tucci

alaktsban) vratlanul felcserli mdi paripjt biciklire!

Mert Michael Hoffman a mitikusan tvoli Athnban (vag y inkbb Seholorszg ban) jtszd
trtnetet a szzadfordul Itlijba ltette t, nem g ondolvn meg , hog y a ni emancipci
korban milyen furn hat Eg eus zord, atyai szig ora, amelyen pedig az eg sz bonyodalomnak
plnie kell, g y aztn olyan feltn korjelz kellkre volt szksg e, ami mg a vaknak is
szemet szr. Ez a bicikli. No s, persze, a kor brzolsra hivatottak a film ksrzenjt alkot
olasz operarik a Traviat-tl a Szerelmi bjital-ig , amelyek ktsg kvl g ynyrek, habr
semmi kzk a kpeken lthat esemnyekhez.
Hanem a biciklik! A szereplk szinte elkpzelhetetlenek kerkpr nlkl: mg lpcskn lefl vag y sr erdben a fk kztt is, mindig e pedlos jrmvel lehet ket ltni, ha st, ha
esik, ha fj. Merthog y mindez jelkpknt is funkcionl. Helna biciklije pldul a lny
nmag val kapcsolatos tveszmit jelenti (azok szmra, akik netn nem rtenk a szveg et),
az iszapos t pedig , g ondolom, az lmokra s a llek mlysg eire vonatkozik. n mg is
szvesen lemondtam volna ezekrl a szimblumokrl.
Azt azonban hatrozottan a rendez javra rom, hog y manapsg , a hivalkodan ncl s a
szveg et olykor jelentsbl kifordt adaptcik korban volt btorsg a eg y ennyire
mrtktart s szemrmes elkpzelst meg valstani. Ig az, a sznszek Michelle Pfeiffer s
Rupert Everett tndri irnytsval kiss fantzitlanok, s Sophie Marceau-nak, akirl el
kellene hinnnk, hog y Hippolyta, nem rtott volna nhny mondattal elmag yarzni, mirl
szl ez az eg sz, hog y ne nzeldjn mindig olyan rtetlenl.
De a mesteremberek jk. Kevin Kline mulattat Zuboly takcs, s szintn tletesen
meg formlt fig ura Vackor, az cs, mg akkor is, ha a mag yar szinkron (s az j mfordts)
szerint most g y hvjk ket nlunk, hog y Tompor s Tetfi. Nem is rossz. n azonban mg is
Arany Jnossal fejezem be e jeg yzetet: Helyes a bg s, Oroszln! s ig azn, a Hold ig en
kedvesen st.

2000

Megtallt filmtekercsek
Valjban nincsenek tnyek, mondjk eg yre tbben, csak rjuk vonatkoz rtelmezsek vannak.
(Rjuk? Mire? De ezt most hag yjuk.) Ug yang y trtnetek sincsenek, tehetem hozz, csak
klnfle elbeszlsek. Ezeket alapveten a narrtor ltal meg vlasztott nzpont klnbzteti
meg eg ymstl, ha eg ybknt ug yanarra vonatkoznak is. Btran kijelenthetjk, hog y a
nzpont kijellsn ll vag y bukik a felidzett, elbeszlt trtnet hitelessg e.
Ha nekem, teszem fel, valaki arrl kezdene beszlni eg y mozidarabban, hog y volt eg yszer
hrom fiatal, akik g ondoltak eg yet, bementek eg y nag y erdbe, ahol boszorknyok laktak, akik
meg knoztk s elpuszttottk ket, s mindezt nem meseknt adn el, hanem komolyra
prbln venni, ht n alig hanem szednm a storfmat, s kijnnk a vettsrl. Erd,
boszorkny? Ug yan, krem.
Ezzel szemben most oda vag yok bilincselve a szkemhez, s eg yre inkbb a ltottak hatsa
al kerlk. Pedig erd, boszorkny. s mg is! Vajon mirt? Mirt tartom az Ideglels-t az
utbbi hnapok (vek?) taln leg izg almasabb filmjnek? Ht persze, a nzpont! Hrom
fiskols fiatal elindul, hog y utnajrjanak a blairi boszorkny leg endjnak. Visznek mag ukkal
kt kamert, hog y dokumentumfilmben szmoljanak be a tapasztalataikrl. Nem nag yon
hisznek a dolog ban, leg feljebb rdekesnek tartjk a mendemondt. Lefilmezik mindazt, ami a
szemk el kerl, ksbb majd meg vg jk az anyag ot, g ondoljk. Soha nem kerlnek el az
erdbl. De ksbb valaki meg tallja az ltaluk ksztett filmtekercseket. Ez a Blair Witch Project,
Eduardo Snchez s Daniel Myrick mve.
Persze, fikcirl van sz, de g y van tlalva, mintha dokumentumfilm volna. Kitallt
trtnet, amely azt tallja ki, hog y nem kitallva van. Dokumentarista eladsmd kerl az
amerikai horrorfilm rafinlt, m unalomig ismert hatsmechanizmusnak helyre, s ez a kivl
tlet jjteremti a tmt, az irracionlis g onoszsg g al val tallkozs borzong at lmnyt. Ha
szig oran nzek a vszonra, hibkat is ltok. El-eltlozzk a dokumentl jelleg et a
spontaneitst hang slyoz kameramozg atssal, s kicsit eg yformk, eg yni jellemrajzot
nlklzk a fszereplk. m ezek a kpek, mg ha tudom is, hog y valjban ravaszul
meg tervezett jtkfilmet ltok, dokumentlnak valamit, mg hozz mellbevg ervel. E hrom
fiatal mag atartst. Furcsa ellentmonds jellemzi ket. Eg yszerre kpzettek s
tapasztalatlanok. Intellig ensek s primitvek. Beszdk nyers, alulstilizlt. Szkincsk tvenhatvan szbl ll. De rzkeny a szemk, s a leg utols pillanatig forg atnak, rg ztik a
ltottakat. Szmukra, g y tnik, nem a sz, a fog alom a fontos, hanem a kp, a konkrtum.

Lehet, hog y ezrt vlnak kiszolg ltatott, eg y rendkvli szituci felkszletlen

ldozataiv? De maradt utnuk eg ypr felvtel. Eg y film? Eg y film.

Az Alkimista s a Szz
A nyolcvanas vek vg n plyra lpett fiatal rendeznemzedk eg yik leg marknsabb
eg ynisg nek, Kamondi Zoltnnak Az Alkimista s a Szz cm filmje, amely a tetszhallbl
jjszletett Urnia mozi nyiteladsa, szorong sos lom. Vissza-visszatr kpzete a
menekls, a vzbe g zols, a zuhans. A verg d tudat bens terben szembesl valaki eg y
ambicizus, ezrt hinyrzettel kszkd, m nmag t mr ironikusan szemll szemlyisg , a
romantika ksei rkse kulturlis emlkeivel, amelyek mersz ltsekkel-fzsekkel teli
posztmodern szttest alkotnak.
Az lmods kzeg e idtlen. A kutya kpben meg jelen Anubis az Ozirisz-mtoszt s az
eg yiptomi mg it idzi, Artemisz az antikvitst, a blcsek kve a kzpkort, de az
alaptrtnet a jelenben jtszdik. A szereplk valsznleg az alkimistk hrom smatrijt
kpviselik, a hig anyt, a knt s a st, vag yis Szirki a szellem, Esztna a llek, a Maci nvre
hallg at djbirkz pedig a test. De nem vag yok lomfejt, nem akarom meg mag yarzni a
filmet, nem is tudnm, nem is kell. A kpek pldul a vzben ll templom felejthetetlen
ltvnya g y szpek, talnyos tbbrtelmsg kben.
Persze, az ember akaratlanul is a lthat mg kukkantg at. Gyantom ht, hog y a lny
prmes sapkjnak lebeg flei, s az a kecses pntlika, amellyel tkttte kedvesnek hozott
szzi ajndkt, szval, hog y mindez az eg yik leg fontosabb alkimista szimblumot, az
Alembik-et adja ki, ami a desztilll kszlkre utal, hiszen Esztna, a Szz, valjban a titkos
veg yszek materia prim-ja s az a csodlatos edny, ahol a fny kiszabadul az anyag bl. s aki,
mint eleven, hs-vr n, sajnos, elrhetetlen az lom mg neses terben. g y az anima s a
spiritus htott eg yeslse alig hanem elmarad: az utols felvtelen a meztelen testet ltjuk,
a corpus-t, mag zati pzban, sszekuporodva. Jl g ondolom? Bizonyra msknt is
rtelmezhet a film, s ez a javra vlik.
Ahog y haladunk elre a trtnetben, s annak bels log ikja szerint vg ig meg ynk a ng y
selem, a fld, a leveg , a vz s a tz eg yes fzisain a ltszlag os kuszasg mg tt feszes
szerkezet rejlik! eg yre talnyosabb lesz minden. s eg yre lomszerbb is lehetne, ha
Kamondi a sznszeit is azzal a kvetkezetessg g el vezetn, mint amivel a koncepcijt
kialaktotta. Sznvonalas alaktsokat ltunk ug yan, m a m lomszer eg sznl
realisztikusabb stlusban. Azt hiszem, csak a tndri reg asszony, Danuta Szaflarska jtka
kpviseli azt a finoman stilizlt, lebeg , lraian ironikus tnust, ami hibtlanul illeszkedik a
film szellemisg hez.
Ig azn nem rajta mlt, hog y a vetts utn g y rzem, mintha kettvlt volna valami eg sz,
mint az alkimistknl a tz s a vz. Hanem a tz, az szpen lobog .

A Joan of Arc story

Hol van Jeanne dArc, a hs, a j? Szent Szz. eg ek uralkodja! rta Villon eg y
emberltvel azutn, hog y a lenyt 1431. mjus 30-n Rouen-ban, a rg i piactren, mg lyn
elg ettk. A francia boszorkt, ahog y az ang olok neveztk (Shakespeare is a VI. Henrik els
rszben). Az emlkezet s a feleds klns pt-pusztt munkja folytn a boszorknysg
vdja g yorsan semmiv lett. Jeanne mrtromsg nak emlke mig fennmaradt: ezt a kivl
trtnsz, Georg es Duby llaptotta meg trg yszeren, m a lnyeg et tekintve (Szent Szz)
kicsit szkeptikusan. A leny bajtrsai ellenben, akiket g yzelemre vezetett, meg teremtve velk
az jkori Franciaorszg ot, mr letben szentknt tiszteltk, s tansg ot tettek csodirl.
Ezek utn nem lepdhetnk meg azon, hog y forg attak rla vag y neg yven filmet, kztk kt
remekmvet: Carl Dreyer mg 1928-ban, Robert Bresson pedig 1962-ben. Ezt a kt filmet
srg sen el kellene felejteni, ha lvezni akarnnk a leg jabb feldolg ozst, Luc Besson Jeanne
dArc-jt, pontosabban, mert a film ang ol nyelv: Joan of Arc cm hromrs
szuperprodukcijt. Dreyer puritn llekrajza s Bresson janzenista eg yszersg e utn Luc
Bessonnl, aki francia rendezknt, de amerikanizlt stlusban prbl Hollywooddal szemben
eurpai alternatvt ltrehozni, minden ltvnyos s hatalmas. Pazar kosztmk, ezernyi
statiszta, reng eteg , tbbnyire csnya kzpkori arc, vres csatajelenetek hitelesen rekonstrult
ostromg pekkel s a holtak tetembl lakmroz varjakkal. s j sznszekkel; a cmszerepben
az ihletett Milla Jovovichcsal, akit olyan sztrok ksrnek, mint Faye Dunaway, Dustin Hoffman
s John Malkovich. Eg szen olyan, mint eg y amerikai mozidarab.
De azrt eg y kicsit komplikltabb. Luc Besson hag yomnyos trtnelmi filmet csinlt
(vitathatatlan szakrtelemmel), de btran alkalmazta sci-fi-rendezi tapasztalatait is
(ug yancsak hibtlanul). Francia nemzeti eposzt hozott ltre a celluloidszalag on, de hsnje,
mint az eg sz film, ang olul beszl. Realista elbeszlsmdot hasznl, de azutn vratlanul
kettvg ja a trtnetet, s a msodik szakasz, a brtnben s a trg yalteremben jtszd
jelenetsor trtelmezi az els rszt, a trtnelmi krnikt. Luc Besson trg yilag os s
szkeptikus, mint Duby, de nem vonja ktsg be Jeanne jhiszemsg t, elhivatottsg t s
rendkvli kisug rzst. A ltomsokat s hang okat sem tag adja, m nem tisztzza ezek
mibenltt. Mg is az az rzsem, hog y valban szentnek tartja hsnjt. Abban mr nem
vag yok bizonyos, hog y rten is szentsg e valdi titkt, ahog y a nag y eld, Robert Bresson
mg rtette, meg az eg ykori bajtrsak, vag y Villon. De hol van mr a tavalyi h? Ahhoz ez a
film tl ltvnyos, tl drg a, mozg almas s sznes. lsg os. Ahog y Luc Besson francia ltre
tlsg osan amerikai.

Az eltvozott Nap
Szab Istvn j filmje, A napfny ze (Sunshine), amely eg y mag yarorszg i zsid csald trtnett
mesli el hrom nemzedk letn keresztl, minteg y hromneg yed vszzad esemnyeit leli

fel. Ez a bsg es letanyag parancsolan meg kveteli a rendeztl, hog y mg a hromrs

vettsi id viszonylag tg as keretei kztt is meg lehetsen g yorsan perg esse a cselekmnyt,
ami hatatlanul a szerkezet arnytalansg aihoz vezet, s az brzols horizontjnak
helyenknti beszklst, valamint, fknt a mellkszereplk esetben, a jellemrajz
eg yenetlensg eit vonja mag a utn.
Az brzols s az elbeszls idtartama kzti feszltsg et valsznleg csak a szerkezet
felbontsval, merszebb ptkezssel s a szemlyes nzpont hatrozottabb rvnyestsvel
lehetett volna feloldani, m Szab Istvn rag aszkodott a hag yomnyos epikai formhoz, a
lineris cselekmnyszvs kitaposottabb svnyhez. Annak ellenre, hog y a csaldreg ny
elbeszlje az esemnyekre visszapillant ddunoka, de ez a nzpont formateremt elvknt a
narrtorhang idnknti meg szlalsn kvl alig jut rvnyre, kommenttori hitele pedig , a
ddunoka alapjban neg atv jelleme kvetkeztben, ktsg be vonhat.
A film leg ersebb, leg kimunkltabb szakasza a nag yapa, Sonnenschein Ig nc alakjt idzi
meg , aki a felvilg osult osztrk-mag yar monarchia idejn az asszimilci tjt vlasztotta, s a
jelkpesnek is tekinthet Sors nvre mag yarostva ftisztvisel, br lett. A meg felelni akars
ig yekezetben felldozza boldog sg t, ami leg inkbb azrt trag ikus, mert szthull az a kzpeurpai llamrend, ami Ig nc ldozatt taln ig azolhatta volna. A hrmas szerepben fellp, a
Sors-utat mindhrom nemzedk brben meg l-vg ig jr Ralph Fiennes jtka itt a
leg rnyaltabb, s mlt partnereknt ebben a szakaszban lthatjuk Jennifer Ehle-t, a m
leg rokonszenvesebb fig urjnak, Valinak alaktjaknt. A korrajz is a filmnek ebben az els
harmadban a leg sszetettebb, Szab Istvn bkezen meg ajndkoz bennnket a monarchia
brzolsnak a Redl ezredes-bl mr ismert mvszi tapasztalataival.
A kardvvbajnok apa bemutatsa nem ri el ezt a sznvonalat, az unoka, illetve, ha a
szeszfz dinasztia-alapttl szmtjuk, a ddunoka brzolsa pedig eg szen elnag yolt.
Bizonyra azrt is, mert az tvenes vek vszonra festsekor Szab Istvn sematikus
meg oldsokra szortkozott (csak William Hurt jtka tekinthet pozitv kivtelnek), s hiba,
hog y a forradalom meg jelentsre taln eg yetlen perc, ha jutott. Ezen bell is az a fura
meg olds, hog y npsznokknt eg y vs lp fel, akinek meg tisztulst a film elmulasztotta
bemutatni, mr tbb a soknl: mvszi mellfog s.
sszessg ben mg is g y vlem, hog y A napfny ze, hibival eg ytt, a Mephist-val az
letm f szlamv emelkedett epikus lmny folytatsnak tekinthet, lrai motvumai pedig
(Vali fnykpe, a trtt porceln s a Tavaszi szl vizet raszt dallama) helyenknt Szab
Istvn korai filmjeit juttattk eszembe.

Arckp zeneksrettel
A most hatvanhat ves Sydney Pollack munkit (A lovakat lelvik, ugye?, Tvol Afriktl) ltalban
rzkletes helyzetrajz s atmoszfrateremts jellemzi. Szereti brzolni a szokatlan
szitucikat, fig yelni a vletlen ltal sszehozott frfi s n kapcsolatnak alakulst, aminek

sorn nem kerli el a melodramatikus fordulatokat sem, st lthatan kedve telik az

ilyenekben. j munkja, a Zuhans (Random Hearts, vag yis Szvek tallomra) jelleg zetes
Pollack-film.
Ha azt mondanm, van eg y szerelmespr frjes asszony, ns frfi akik eg y titkos
kalandjuk sorn replbaleset ldozatai lesznek, akkor ez nem Sydney Pollack tmja. Ahhoz
tl szokvnyos, mondan a rendez, majd hozztenn: ott kell kezdeni, ahol vg zdik. Az
tmja az, hog y mi lesz a kt zveg g yel, akik a vaksors rvn tallkoznak. A n politikus, eg y
vlasztsi kampny kzepn: nem szeretn, ha az g y publikuss vlna, eg ybknt is vn
kamaszlnyt az apjbl val kibrndulstl, ezrt szvesen lezrn az g yet. A frfi viszont,
aki rendrrmester, nyomozni kezd, szenvedlyesen kutatja a mltat: mikor s mirt fordult el
tle a felesg e. s a kt meg csalt ember, a kt tll, rzelmileg is seg ti eg ymst a trtntek
feldolg ozsban. Ez teht a Zuhans.
Hibtlan az expozci: annak a trtnetnek a vg e, s ennek a kezdete. A baleset, a replg p a
teng erben, a krlmnyek, a tbb kevsb beavatott ismersk reakcii, a fszereplk
bemutatsa mindez realista mestermunka. De amikor mozg sba kell hozni a cselekmnyt,
Pollack elkezd rutinbl dolg ozni. Nem rtem teht, hog y ez az eleg ns, intellig ens asszony
mirt meg y bele ebbe a viszonyba. Ig az, a kpek sok mindent elrulnak, a kzs ltog ats
felvtelei Miamiban, a bnsk nyomban, az erotikus lg kr, a latin-amerikai hang ulat, de
nekem ez kevs ahhoz, hog y meg rtsem a nt. Azt hiszem, azrt van hinyrzetem, mert a
rendeznek a leg knyesebb szakaszokban csak eg y kommerszfilm kpkszlete ll a
rendelkezsre.
Hog y ez mg is tbb eg y kommerszfilmnl, azt Kristin Scott Thomasnak lehet ksznni.
Ennek a trkeny szpsg sznsznnek, akinek rnyaltan g azdag arcjtka annyi mindent
kifejez: hvs tartzkodst, meg bntottsg ot, meg nyl rdekldst, fellng olst, csaldst,
meg rtst, lelkiert. Azt is el tudja mondani szavak nlkl, ami eredetileg benne se volt a
filmben. Harrison Ford azonban ms alkat sznsz, kevsb intellektulis. Mozg sa merev,
beszde darabos, arcjtka eg yhang . J, tudom, rendrrmestert jtszik, akinek szeg nyes a
szkincse, s veg bl issza a srt. De a sznsznek mg is el kellene hitetni, hog y ez a kapcsolat
a kt szerepl kzti sznvonalklnbsg ellenre ltrejhet. Eng em nem g yztt meg errl.
Szerintem Kristin Scott Thomasnak eg yetlen mlt partnere van: a film zeneszerzje, Dave
Grusin, a neves dzsesszzensz. lmodoz zong orafutamok sejtetik a felbred rzelmeket,
aztn eg y bnatos szaxofonbl ttova valloms fakad, amire fanyar, rezig nlt fvsok
vlaszolnak. Ha mg eg yszer meg nznm a filmet, becsuknm a szemem, s csupn a zent
hallg atnm. Csak akkor nznk fel, amikor Kristin Scott Thomas azt mondja partnernek: Az
volt az ajndkom, hog y belm botlottl.

Virgzik a rpafa
Jancs Mikls Anyd! a sznyogok cm filmjnek eg yik jelenetben a Kapa nev hs eg y lda

srre tesz szert, m amikor valakik kifog soljk, hog y az ital, sajnos meleg , dhrohamot kap,
s sorra falhoz csapkodja a palackokat, majd amikor kimerlve s liheg ve befejezi rtelmetlen
tevkenysg t, azt mondja, eg yenesen bele a kamerba: Ug ye, hog y meg lehetett hteni a srt!
E jelenet szmomra felidzte Kassk Lajos Egy ember lete cm nletrajzi mvnek azt a
rszlett, amikor a trtnet elbeszlje eg y vendg lben, taln rsekjvrott, hasonl
lelkillapotban, mint Kapa, kocsonystnyrokat vag dos a falhoz. Az abszurd cselekvsben
kifejezd ktsg beess rokon, a g esztus zenete azonban mintha alapveten ms lenne. Ott
eg y felvel letplya g roteszk nyitnyt festi a meszelt falra a lecsurg kocsonya, itt a
sztfrccsen sr inkbb fjdalmasan nevettet zrakkordja valaminek. De minek?
Taln eg y trtnetnek a vg e. A cselekmny szerint a nag yapa pnzt a hsk ell eg y
elhag yott, m vratlanul felbukkan unoka szerzi meg maffiz bartaival, de ez nem sokat
szmt, mert ha a pnz netn ig azi volt is, a kt rks, Pepe s Kapa nem nag yon akart
kezdeni valamit is a dollrokkal. Vag yis ez a trtnet mr akkor vg et rt, amikor mg el sem
kezddtt. A lezrtsg s a bezrtsg (azt hiszem, ezt jelkpezi a Buuel-filmeket idz
lthatatlan fal) meg fellebbezhetetlennek ltszik. A Gellrt-heg y tetejn a Szabadsg -emlkm
mag asban elmondott szobortrtnet pedig a Beckett-drmk hang ulatt idz kptelen
histriasrtmny (eg ybknt minden szava ig az), mikzben, mg halljuk, a szobor vak szemei
meredten nznek a semmibe. ppen g y, mint az az nekes, aki eg y holtvg ny melletti
g izg azos ug aron ll a zenekara ln, s g y nekli az Eg y szl harang virg -ot, hog y az
embernek elll a szvverse.
Taln csak a mesnek, a mesemondsnak nincs vg e, s ez azrt vig asztal. A pikareszk
cselekmny a mag a vllalt rtelmetlensg vel amit a jtkos s Jancstl felettbb szokatlan
prhuzamos montzsok ironikus szellemessg g el hznak al folytathatnak ltszik, s
bizonyra az is, klnsen ezzel a kt fura fig urval, Pepvel s Kapval, akik kzl a folyton
ideg rohamokat kap, vltz s ezrt nha kiss unalmas Kapa (Mucsi Zoltn) mintha
elvesztette volna a Lmps-filmben mg meg lv flnyt a mulynak tn, m ravasz, st
eg yre blcsebb vl Pepvel (Scherer Pter) szemben.
Ebben a Pepben teht lehet remnykedni. Mr csak azrt is, mert a Grimm-meskbl
elcsent mrg ezett alma nem okoz valami nag y puszttst. A halottak feltmadnak, ha elneklik
flttk, hog y a kertben virg zik a rpafa, ig az, az lk viszont eg szen olyanok, mint a
halottak. De itt van ez a Pepe. s van mg itt eg y kamera, errl nem is tudtunk korbban,
amely filmezi a stbot, amint az fig yeli a napfog yatkozsnak a Balaton vzre borul sttjt. s
eg y pillanatra ltjuk a rendezt, azt, aki, tl a hetvenen, most valami eg szen mst csinl, mint
korbban. Akkor ht nem is llunk olyan rosszul.

Mozi a hegyek kzt

Can Tog ay Egy tl az Isten hta mgtt cm j mag yar filmjben van eg y falu valahol KeletEurpban, mag as heg yek kztt, elvg va a vilg tl: a behavazott hg kon nem lehet tkelni,

az utak jrhatatlanok, jsg nem rkezik, a tvben nincs msor, mert az eg yik heg ycscs
lernykolja az adst. A lakosok eg yetlen szrakozsa, hog y moziba jrnak. Eg y motoros futr
hozta ez ideig htrl htre a filmeket. Csakhog y leg utbb hallos balesetet szenvedett, aztn
meg jtt a tl. Nincsenek filmek.
Viszont van eg y kamaszfi, a trtnet elbeszlje (Matej Matejka), aki a mozit is zemeltet
kocsmros (Eperjes Kroly) pincjben rg i, meg csonkult filmtekercseket tall. tetszleg esen
eg ymshoz rag asztg atja a klnbz eg ykori mozidarabokbl szrmaz celluloidrszleteket, s
az g y ellltott kpeg yveleg eket vetti le estnknt a falubelieknek. Az eg yik kpen Jean
Gabin tncol a partnervel, aztn eg y mesefilm srknyval viaskodik eg y lovag , ksbb a
Patyomkin pnclos matrzai ppen fellzadnak, majd a Nagy brnd jelenetei jnnek fordtott
sorrendben.
Ez a trtnet nag yon jl ki van tallva. A rg i filmtekercsek idnkvlisg et sug allnak, ami
jl sszermel a falu elzrtsg val, de e vilg donsg nak s a kopott, elavult trg yak ltal
rzkeltetett meg rekedtsg nek hang ulathoz az rtatlansg hmport trstja. A mese s a
mozi si-j varzsnak lehetnk tani, amikor ltjuk ezeket az eg yszer falusiakat, favg kat
s fuvarosokat, amint elbvlten nzik a vsznon perg esemnyeket. A kpek
sszefg g stelenek, de nekik ez nem szmt, annl izg almasabb a csoda.
Emellett friss ecsetvonsokkal festett havas tjakat lthatunk s atmoszfrikus letkpeket,
tovbb beavatott szemlli lehetnk annak az rtatlan vonzalomnak, amely a kamaszfi s
Lina, a szp, m boldog talan kocsmrosn (Florance Pernel) kztt alakul ki, amint
jszaknknt rag asztg atjk a filmeket. Ez elg is lett volna eg y kedves, eleg nsan elmeslt
filmhez. Csakhog y Can Tog ay, sajnos, nem rte be ennyivel, s tlbeszlte a trtnetet.
Ktszeresen is. Eg yrszt azzal, hog y ide nem ill epizdokkal terhelte meg a cselekmnyt
(ilyennek rzem a hatalmaskod tancselnk trtnett annak dacra, hog y a felesg t alakt
Bsti Juli ezttal is ig en stlusosan jtszik), mintha a rendez mag a is tallt tekercseket
illesztett volna filmjhez, de kevsb tletesen, mint hse. Msrszt pedig mindenron arra
trekedett, s ez ig encsak bosszant, hog y metaforikus jelentssel ruhzza fel a kpeket (a keleteurpai elzrtsg rl, majd ennek meg sznsrl), s ezt a terhet nem brja el ez az nmag ban
ig en eg yszer s ppen ezrt oly rokonszenves trtnet. Nem j, ha valaki ennyire erlkdik.
Sokkal jobb lett volna meg bzni a kpekben, s hag yni, hog y mag uktl mondjk el azt, amit
akarnak. s amit nem akarnak elmondani, arrl hallg assanak.
Ha valakinek eg y szl heg ed van a kezben, s azon szpen tud jtszani, mirt akar
Radetzky-marsot produklni?

Utjtk a Naplkhoz
Az Urnia moziban most eg y hten keresztl bemutatjk a filmszemle alkotsait. Minden nap
ms m kerl vettsre. Ez a prog ram affle kstol, mert ksbb mg kln-kln is msorra
tzik majd e filmeket. A prog ram nyiteladsn az az alkots szerepelt, amellyel a budapesti

szemle is kezdett vette: Mszros Mrta Kisvilma cm munkja. Amirl, sajnos, sok jt nem
tudok mondani.
Ez a film semmi jat nem kzl a sztlini idszakrl ahhoz kpest, amit ms forrsokbl
(g y a rendez Napl-ibl) mr g yis tudunk. A Kirg ziban sszeg ylt internacionalista
trsasg bemutatsa s emberi szempontbl ktsg kvl meg rz sorsa sem hordoz vratlan
informcit: annak a fanatikus eszmnek vltak ldozataiv, amelynek mag uk is felttel nlkl
szolg latba szeg dtek. pp ezrt voltak vdtelenek, s ezt a hatalom cinikusan ki is aknzta
ellenk, mert sajt helyzetket k is az eszmekrn bell hatroztk meg . Intellektulis s lelki
csapdba estek. De ezt is tudjuk ms, hiteles forrsokbl, Mihalkovtl pldul. A jelzett
csapdahelyzet s a szellemi rabsg llektana bizonyra knlt volna mg eredeti nzpontokat,
de Mszros Mrta ezt lthatan nem ambicionlta.
Ehelyett eg y elavult, s ma mr inkbb csak a kommerszfilmekben alkalmazott elbeszlsi
mdszernek hdol, aminek kvetkeztben a cselekmny fordulatai narrcis s vizulis
kzhelyek jelleg telensg vel kvetik eg ymst. Ez a stlus szinte teljesen szemlytelenn prolja
a trtnetet, ami pedig eredetileg a rendez g yermekkori lmnyeibl tpllkozna, s
nyilvn a szubjektv rdekeltsg et hang slyozand a naplr eg ykori nmag t Mszros
Mrta unokja, Ladnyi Cleo alaktja, de mindennek a filmhez, mint malkotshoz alig van
kze, leg feljebb csak mint kiaknzatlan lehetsg emlthet. Jellemz mulasztsnak tartom,
hog y a cselekmny ug yan a jelenbl indul, a mlttal val tallkozs emlkeket feleleventfelszag g at helyzetbl, m ez a nzpont nhny modoros jelenettl eltekintve a
ksbbiekben eg yltaln nem rvnyesl. Monori Lili ttlenl lzeng a filmben, alakjnak
formai szempontbl nincs jelentsg e.
A Kisvilma nem szvesen rom le, de g y van rdektelen film. Utjtk a Naplkhoz,
melynek eszttikai indokoltsg a vitathat. Korrajznak sablonos, vallomsnak ertlen. Mindez a
sznszi jtkra is kihat. E tren szerencss kivtelt csupn eg y-kt hiteles kirg iz arc s kt j, a
film fl emelked alakts jelent. Jan Nowiczki szfukar jtka drmai formtumot ad
szerepnek, Heg yi Barbara energ ikus jtka pedig , amelynek a szveg mellett, st azon tl
eg yarnt fontos tnyezje a sznszn hatrozott metszs arca, finoman ftyolos hang ja s
tekintetnek bnatos rnyalata, arrl tanskodik, hog y ez a film mennyivel tbb lehetett volna
annl, ami vg l is meg valsult belle.
A napljeg yzetek vg et rtek. A forma kimerlt. Az alkot szabadd vlt arra, hog y
meg julva ms tmt keressen.

vek, emlkek, tollpihk

Gdrs Frig yes, akinek j filmje, a Glamour idn meg osztva meg kapta a szemle fdjt, eddig
nem tartozott a leg ismertebb rendezk kz, jllehet mr nem fiatal, kzel jr a hatvanhoz. Ha
jl tudom, nhny rvidfilmen kvl korbban mindssze kt jtkfilmet forg atott. A Da Capo
(1990) stilizlt cselekmny, elvont, kiss vrtelen m, nem tudtam meg kedvelni, de a

Privthorvt s Wolfram-bart (1994) eredeti szemlletmdja tetszett: g y vlem, a rendez, a

Balzs Bla Stdi leg jobb hag yomnyaibl tpllkozva, szerencssen trstotta a szemlyes
nzpontot s a ltomsos-absztrahl mltidz formt.
A djnyertes Glamour teht a rendez harmadik s szerintem leg maradandbb rtk filmje.
Ez is az eltnt idt kutatja, eg y mag yar zsid csald hrom nemzedknek trtnett mesli el.
A narrtor az unoka, de sok olyan esemnyrl is rteslnk, ahol nem lehetett jelen, vag yis
valjban az aprl fira szll csaldi emlkezet tolmcsolja az eg yes epizdokat. Ezek szinte
mindvg ig eg yetlen jelleg zetes helysznen, a csaldi zletben kerlnek sorra. A fontos
kivtelek eg yike az 56-os villamoson jtszd, eg yszerre csendes ptosz s knnyes humor
jelenet.
Az zletbe trnek vag y inkbb trnek be odakintrl eg y elvont, kds-sejtelmes milibl
a rombols kpviseli, akik idnknt lefog lalnak, llamostanak, bezratnak, rekvirlnak, m az
zlet valahog y csak-csak meg marad, ha nha szinte a semmibl kell is jrakezdeni, ami ekkora
ellenszlben bizony, nem knny, s nem is biztos, hog y rdemes. A huszrtiszt nag ybcsi, akit
szrmazsa miatt elbocstanak a honvdsg tl, g y dnt, hog y feladja: eg y utols lovag ls, a
sors elleni huszrroham sorn fbelvi mag t. Ez a film leg trag ikusabb kpsora. A m f ereje
mg is fanyar humorban rejlik: a nag yapa (Bark Gyrg y szles horizont alaktsa)
patetikusan kitkozza fit, mikor az keresztny nt vesz felesg l, de tovbbra is velk marad,
a felszabadt Mityenkrl pedig kiderl, hog y a csald odesszai ismerse. Az let nha
szeret fura helyzeteket produklni. Ilyen az lfrj histrija, vag y az a krlmny, hog y
hsnk, az apa (Eperjes Kroly visszafog ott tnus, rnyalt szerepformlsban) zsid ltre
nmet katont bjtat a hbor alatt, aki szkevny s amellett a sg ora.
A ltsmd elismersre mlt sszetettsg e mellett a csaldtrtnet mg is alapveten stt
tnus. Honnt ht a g lamour, a varzslat, a bbj. Azt hiszem, ez a klns fny az nodi
Eszter ltal kitnen, g azdag rzelmekkel meg formlt anya alakjbl rad. Az a tiszta szerelem
(amour) sug rozza, amitl oly fehren rag yog a frj hmzett ing e, s amely a hzastrsi g y
vnkosbl sztfjja a tollpelyheket. Szllnak, szllnak a pihk szerteszt, majd belepik az
arcokat, mint a h. s mint az eltn id.

Mirt szp, ha szp?

A z Amerikai szpsg (American Beauty) eredeti, rdekes, j film, szertelensg ei ellenre vag y
azzal eg ytt (szerintem: ellenre), m ami vitathatatlanul hibtlan benne, az a fnykpezs.
Kezdjk ht ezzel: az operatrt Conrad Hall-nak hvjk. Sajnos, nem tudom, azonos-e azzal a
Conrad Hall-lal, ki g y harminc vvel ezeltt olyan filmeket fotog raflt, mint a Butch Cassidy s
a Sundance klyk, a Hidegvrrel s a Maraton letre-hallra, vag y netn ennek a fia, a lnyeg az,
hog y ez az r remekl rti a szakmjt.
Mesteri, amit produkl. Van pldul eg y jelenet, amikor az eg yik szerepl, eg y kiss
habkosnak tn, de alapjban rendes fiatalember, kamerval a kezben fig yeli a szerelmt a

szemkzti hzban, s a lny tudja, hog y a fi ltja t, s elkezd neki levetkzni. De a vilg rt se
rtsk flre a szitucit, mert ez eg y tiszta, st szzies helyzet, amit a fi apjnak brutlis
fellpse szakt meg . Conrad Hall ezt g y fnykpezi (meg prblom elmondani, noha nem
lehet, ppen ez a dolog lnyeg e: ltni kell), hog y hajszlpontos plnvltsokkal rzkelteti
kettejk fizikai tvolsg t, s eg y leheletfinom tkrzdssel, a kpek eg ymsra vettsvel
sejteti lelki-rzelmi eg ysg ket, sszeolvadsukat. S mg ironikus is a felvtel, mert az apa
fellpsekor a lny g y kapja mag a el a fg g nyt, mintha eg y flig komoly, flig jtkos
sznieladsnak rtnk volna a vg re, hog y mris tlpjnk (micsoda g roteszk, mr-mr
trag ikus fordulat!) az apa nyers, durva vilg ba, amit a kamera meg dntsvel is rzkeltet az
operatr.
Ezt a filmet, nem ktsg es, Conrad Hall teszi nag g y. A forg atknyv (bizonyra
szndkosan) kiss szervetlenl s olykor bosszant tlzsokkal halmozza az amerikai
mozielbeszlsek jelleg zetes motvumait: vlsg ba jutott hzassg , Torschluss-pnik (a fhst
Kevin Spacey alaktja, kivlan), sikermnis felesg (Anette Bening az amerikai letforma
szellemes pardijt adja), szaktsig fajul apa-lny, illetve a msik szlon apa-fi kapcsolat.
Meg jeg yzem: nhny manapsg divatos tlzst szvesebben mellztem volna.
Sam Mendes, aki a tetrumbl rkezett a moziba, eg y sznhzi rendez szakrtelmvel s
komolysg val rtelmezi a trtnetet, s posztmodern ihlettel bontja ki a komikus helyzetekbl
a trag ikust, majd teszi ironikus idzjelbe az eg szet. Szrny vg trag dit rendez, ahog y
Zuboly takcsk mondtk eg ykor, ki hitte volna, hog y lesz mg tzes jg , s az g bl barna
h esik, de ma mr s most itt a vsznon jl meg fr eg ytt a meg frhetetlen, mg ha nha
mellbevg va (rg va?) rezzk is mag unkat.
Ez lenne az amerikai szpsg ? Vag y a hs sztltt feje a vres konyhaasztalon? Netn a
korosod frfi rzkeit felborzol Ang la frdzse a rzsaszirmok kztt? Esetleg mindez
eg ytt? Vag y vlasztanunk kellene a felknlt lehetsg ek kzl? Ha ig en, akkor lenne eg y
tippem. Az eg yik felvtelen, amit a fentebb emltett fnykpez fi ksztett (film a filmben),
eg y szlben szlldos papr- vag y inkbb manyag zacskt ltunk, amint lebeg -rpds a
szemetes utca aszfaltja fltt. n ezt vlasztanm.

Anna, a neveln
Bizony nem knny meg tlni az Anna s a kirly (Anna and the King ) cm filmet, Andy
Tennant alkotst. Nem hinnm, hog y nyug odt llekkel g iccsnek lehetne nevezni, mert annak
olcssg val s szakmai mellfog saival szemben ez a film nag yon is meg munklt s pazarlan
g azdag , fknt ami a sznpomps dszleteket s a korh, eg zotikus jelmezeket illeti. Tudom,
nem szmt a krds eldntsben, de azrt meg jeg yzem: a Kleoptra ta nem ptettek ilyen
hatalmas mozidszletet, mint most a bang koki kirlyi palota hsg es mst, s csak a statisztk
ruhzathoz huszonng y kilomter selymet hasznltak fel.
A g iccs mg tt ltalban nem szokott ennyi ig yekezet srg ldni. Az a sz materilis

rtelmben is olcsbb szokott lenni. Nem mintha pnzen zlst is lehetne vsrolni. De
tizenkilenc elefnt, az azrt eg y hjn hsz elefnt. Inkbb azt mondanm, hog y ez a film
majdnem olyan, mint eg y operett. Csak ppen nem dalolnak benne, nincs tncoskomikus, s
Jodie Foster a bljelenetben lpcsn jn ug yan be a sznre, de nem fellrl lefel, mint Honthy
Hanna szokott volt, hanem alulrl felfel. Ami nag y klnbsg , ug yebr. A tbbi stimmel:
tnckar, flbemsz muzsika, exkluzv vendg koszor, keleti pompa s a hsn tartzkod, m
annl feltnbb viktorinus eleg ancija. Eg ybknt nem vletlen, hog y ez a tma neg yven
vvel ezeltt Broadway-musicalknt is sikert aratott The King and I cmmel.
Nem ironizlok. Ifjkori radiklis eltvelyedsem utn rjttem, hog y az operett fontos
mfaj, sznhztrtneti jelentsg e vitathatatlan, s nem knny tisztessg esen meg csinlni s
eladni. Ezrt n vg l is br olykor valban ironikus mellkg ondolatokkal kellemesen
szrakoztam. Szpen adjk el Tuptim s Balat trag ikus epizdjt. Nem hittem volna tovbb,
hog y Chow Yun-Fat, aki eddig , g y tudom, akcifilmekben jeleskedett, most ennyire
elfog adhat Mong kut kirly lesz (olyan eldk utn, mint Rex Harrison s Yul Brynner).
Tetszett a film szerelemfelfog sa. Llekben eg g y vlni, a klnbz kultrkat elvlaszt
falakon t, s berni eg y kering vel, ez manapsg nem szokvnyos. Bezzeg , hajdann: Eg y csk
s ms semmi, ug ye, ismerjk. Az mg nem volt olyan haszonelv s praktikus kor, mint a
mink. s ig en rokonszenvesnek tartom a nzpont kivlasztst. Nem biztos, hog y Anna
Leonowens emlkirata mindenben hiteles. (Melyik emlkirat az?) De ha ez az asszony g y
g ondolta s rezte, hog y tisztessg vel, nyltsg val s nem utolssorban: ang olsg val
meg hdtotta a kirly szvt (23 felesg s 43 g yas mellett), semmi okunk ktelkedni ebben.
Mg azt is elhiszem neki, hog y e szerelem ltal , az eg yszer neveln kpes volt, mint
mondja, bearanyozni eg sz Szim lett.
A nk mind ilyenek. Keresnek mag uknak valahol eg y Szimot, s azt bearanyozzk.

Szll a galamb...
Ha kt olyan hrneves sznszn, mint Vanessa Redg rave s Whoopi Goldberg elvllal eg y-eg y
epizdszerepet valamely filmben, akkor elssorban nem a szerepet tartjk fontosnak, hanem
mag t a filmet, amelynek odaklcsnzik szemlyisg ket, mvszi formtumukat. Az
sztveszt (Girl, Interrupted) cm alkots, a fiatal, mg plyakezdnek szmt James Mang old
mve ktsg kvl meg rdemelte ezt a kitntet g esztust.
Meg trtnt esemnyek alapjn kszlt, hseit l szemlyekrl mintztk. A cselekmny a
hatvanas vek vg n jtszdik. Eg y lnyrl szl, Susanna Kaysenrl, akit ng yilkossg i
ksrlete utn szlei pszichitriai kezels cljbl eg y elkel mag nklinikn helyeznek el. Kt
vet tlt el itt, hog y azutn a szanatrium lehetsg es vilg bl visszatrjen a realitsok kz.
A film ennek a kt vnek a krnikja.
Annak a beteg sg nek a meg jelentse, amelyet borderline szindrm-nak neveznek,
klnsen nehz sznszi feladat. Az ilyen szemlyisg et ug yanis, mint Otto F. Kernberg nek a

tmrl szl tanulmnyban olvasom, eg yarnt jellemzik szorong sok s knyszerkpzetek,

tovbb szexulis deviancia s paranoid hajlamok. Eg y effle fig ura orvosi s eszttikai
szempontbl is hiteles meg teremtse a sznsztl nemcsak alapos eltanulmnyokat s szles
kr llektani ismereteket ig nyel, hanem klnleg esen rzkeny belelkpessg et is
felttelez. Minthog y Kernberg knyvnek tlapozsa mellett Sylvia Plath vegbur-jt is
jraolvastam a vetts eltt (mr csak azrt is, mert az rnt szintn a film cselekmnynek
helysznl szolg l McLean intzetben kezeltk), tansthatom taln, hog y a Susannt alakt
Winona Ryder jtka rtkes teljestmny. Eg yszerre tud g yermekes s nrcisztikus lenni, s
azt is elhiteti a nzvel, hog y van a lelkben eg y a ksbbi, mondjuk g y: normlis let
szempontjbl nlklzhetetlen szilrd pont, erklcsi fog dz, amit a bartnje halla utn
rzett bntudata tesz rzkelhetv. Ez a karaktervons vag y kpessg hinyzik viszont a film
msik fontos fig urjnak, Lisnak a jellembl, akit Ang elina Jolie szintn ig en erteljesen s
sznalomba mrtott kritikval forml meg .
Azt hiszem, Winona Rydert hatrozottan inspirlta Whoopi Goldberg (Valerie nvr) s
fknt Vanessa Redg rave (Dr. Wick) jelenlte, mert ez a rendkvl tehetsg es fiatal lny ig azn
akkor tud nag yot alaktani, ha van mellette valaki, akire felnz, s akihez fel tud nni. Jtknak
mg is meg lv korltai nem is vele, hanem inkbb a forg atknyvvel kapcsolatosak, s bizonyos
mrtkig Susanna Kaysennek a film alapjul szolg l reg nyre vezethet vissza. A jelzett
problmk szmomra kivlt a vetts msodik felben voltak rzkelhetk, amikor az epikus
szerkezetbl fokozatosan elmaradtak a korbban oly tanulsg os s kifejez visszapillantsok, s
a trtnet eg yre ersebben rhang oldott a npszer filmek elbeszlsmdjra.
m ami elveszik a rvnl, meg trlhet a vmon: ha ily mdon tbben nzik meg a filmet, s
tbben g ondolkodnak el a ltottakon (s nmag ukon), meg bocsthat a szakmai-mvszi
nkorltozs.

Mit kell tudni Erin Brockovichrl?

Harmincves elvlt asszony, hrom kisg yermekkel, bartok, prtfog k s diploma nlkl. Nincs
munkja. Hol is kellene eg y ilyen n? Aki radsul meg lehetsen provokatv jelensg . Kihvan
ltzkdik (hszcentis miniszoknya, tzcentis tsarok), g y beszl, mint eg y kocsis, de kzben
makultlanul tiszta, s vag y ppen a g yerekeit cipeli, eteti, vag y rohan haza, nehog y baj rje
ket.
a cmszereplje Steven Soderberg h (1989-ben Cannes-ban Arany Plmt kapott a Szex,
hazugsg, vide cm alkotsrt!) j filmjnek, az Erin Brockovichnak, amely vonz pldja
annak, hog yan lehet fontos, komoly tmt kellemes mozilmnybe csomag olni. A dolog azzal a
kzhelly kopott ig azsg g al kezddik, a tolerancia sreceptjvel, hog y ne tlj elsre, mert
ez a n ms, mint akinek g ondolnd, permanensen ms. St, ms is ms: amikor Erin vg re
munkt kap, s szenvedlyesen beleveti mag t eg y g y tisztzsba, a csemetire jdonslt
szomszdja vig yz, eg y szakllas, tetovlt kar, motoros, Harley Davidsonon szg uldoz

fiatalember, akirl kiderl, hog y szletett pedag g us, rajong a g yerekekrt. s, persze, Erinrt.
Ezt knnyen meg lehet rteni, minthog y a lnyt Julia Roberts jtssza, aki, azt hiszem, a
leg szebb hollywoodi sznszn. (Lehet, hog y az letben nem az, de a filmvsznon ig en.) s ez a
leg fontosabb, amit Erin Brockovichrl tudni kell. Hog y valjban Julia Roberts. Akinek
eg ybknt az ilyen szerepek fekszenek leg inkbb: amikor eg yszerre kell izg almasan szpnek s
lefeg yverzen rtatlannak lenni. Lehet, hog y klnleg es tehetsg n kvl ez a kettssg
sikernek titka, hiszen -Eg yiptom ta ez a tpus a frfiak leg ddelg etettebb lma.
A film, mint mostanban j nhny trsa, meg trtnt esemnyt dolg oz fel. Eg y riscg
mkdse kvetkeztben szennyezett vz kerlt eg y kisvros ivvzkszletbe, s ez slyos
beteg sg eket okozott az ott lakk krben. Erin eg y g yvdi iroda alkalmazottjaknt nyomozni
kezd az g yben, sszeg yjti a panaszokat s a bizonytkokat, s fnkvel eg ytt meg nyeri azt
a pert, melynek eredmnye eg y tbbmillis anyag i krptls, amit a cg nek ki kell fizetni a
krosultak javra. g y vlem, ezek tipikusan amerikai dolg ok. Hog y vg s soron nem szmt,
van-e diplomd, ha rted a dolg odat. Meg hog y a pnz, a krptls ennyire helyre tud hozni
mindent, lelkileg is. Ig az, nag y pnz, ami nem inflldik. s hog y eg y ilyen pert ennyire simn
meg lehet nyerni. Erin kap ug yan eg y fenyeg et telefont, de aztn semmi baj nem trtnik.
vja t a happy end szelleme.
Nag y szerencsje Erin Brockovichnak, hog y Amerikban l. Pedig ami a dolg ok jelenleg i
llst illeti, nag yobb szksg lenne r, mondjuk Kelet-Kzp-Eurpban. Bven lenne dolg a:
volt laktanyk fldjben veszlyes hulladk rejlik, titokban valakik, hol itt, hol ott mrg ez
anyag ot rakodnak le falvakban, erdk mlyn, s eg y cg kiirtja eg y eg sz foly lvilg t. Ezrt
aztn Steven Soderberg h filmje utn felshajt az ember: kellene neknk is eg y Erin Brockovich!

Prna vagy vnkos?

A mag yar film jvje szempontjbl mert leg jobb trekvsei mindig is szoros kapcsolatban
voltak az irodalommal fontos fejlemny, hog y mozg kp kszlt az utbbi vek eg yik leg jobb
s leg sikeresebb mag yar reg nybl, Zvada Pl Jadviga prnja cm knyvbl. Taln nem
vletlen, hog y az a Dek Krisztina vllalkozott erre a feladatra, aki a kilencvenes vekben mr
ksztett eg y fig yelemre mlt irodalmi adaptcit: akkor Gozsdu Elek mvt, a Kd-t vitte
vszonra.
Nem tudom meg tlni, hog yan hat a Jadviga prnja a moziban azokra, akik nem olvastk
mg a reg nyt azt hiszem, a rendez fknt ezekre a nzkre g ondolt forg ats kzben , mert
jmag am Zvada Pl knyvnek maradand lmnye birtokban (s taln fog sg ban) vag yok
csak kpes kzeledni e filmhez. Mentsg emre azonban meg jeg yzem, hog y nem a szolg ai
tltets teljesthetetlen elvrsval ltem be a vettsre, hanem azt ig nyelve, hog y a film a
mag a sajt nyelvn valstsa meg vag y prblja meg kzelteni a szzadvg vvmnyait tkrz
epikai teljestmnyt.
Sajnos Dek Krisztina a realista kpi elbeszls mdszert vlasztotta, mintha Reymontot

vag y eg y Mricz-reg nyt kellett volna vszonra vinnie, s ezltal ppen azt a minsg et
korltozta, ami Zvada mvnek leg fbb rtke: az brzols nyelvi-szerkezeti polifnijt. A
knyv hrom f nzpontja helyre eg y hag yomnyos, szemlytelen elbeszl trg yias
narrcijt lltotta, s ezzel a nyelvi vesztesg ekrl most nem is beszlve a reg ny sszetett
kompozcijt eg yszer lineris folyamatt alaktotta, mintha eg y plasztikus trbeli formt
skba vettett volna. n felttlenl szksg esnek tartottam volna, eg yebek mellett, eg y
keretjtkot, a szlk napljt olvas fi szereplsvel, vag y ha errl, szmomra szinte
felfog hatatlanul, lemondtak, mirt nem a film utols jelenetbl indultak ki, amikor a hsn
fellapozza halott frje feljeg yzseit.
A sznszi alaktsok a realista koncepcin bell rtkelhetk, ebbl a szempontbl fknt a
cmszerepl, Tth Ildik jtka emelhet ki. Az Ondrist alakt Bod Viktor kivlasztsa
ellenben nem volt szerencss. Tehetsg es, de tapasztalatlan sznsz, aki mindig jval
harsnyabb s nyersebb, mint kellene, tlzsai helyenknt mr-mr bosszant mreteket
ltenek, fknt a film els felben, ksbb akad nhny jobban meg oldott jelenete, mikor
hitelesebben festi a tpeld, meg hasonlott Ondrist. Ekkor kitnik, hog y korbban bizonyra
nem hibzott volna annyit, ha a rendez helyesen instrulja. Ezzel meg int a koncepci
krdshez jutottunk.
Ami ig azn j, kvl van ezen a felfog son: Csoms Mari slyos Mamovka-alaktsa vag y
Djoko Rosi mltsg teljes Greg or-fig urja. s az utols jelenet, amikor Jadvig a meg tallja a
naplt. Elhang zik t g ynyr mondat Zvada szveg bl (risten, mit vesztettnk, hast
belnk), majd feltr Jadvig a zokog sa. A kamera lassan tvolodik. Ez a kp meg marad a
szemnkben.

Tvol Szibritl
A Szibriai borbly (Szibirszkij cirjulnyik) a klnbz kultrk kzti prbeszd filmje, amely
azonban ppen arrl szl, hog y ez a prbeszd sokszor lehetetlenn vlik: flrertsekhez vezet,
ezrt mg olyan helyzet is addhat, amikor a beszdnl jobb a nmasg , a csend. A hallg ats.
Amerika s Oroszorszg tallkozik ebben a filmben a rg i szzadforduln. Nyikita Mihalkov
ezt a trtnelmi randevt szksg esnek s elkerlhetetlennek ltja, de orosz lelkbl a meg
nem rtett fl panasza tr fel. Nem szavakban, ami furn is venn ki mag t eg y olyan filmben,
amelynek cselekmnyszvse messzemenen fig yelembe veszi az amerikaiak ltal kialaktott
populris mozg kpi zlst. Mihalkov panasza taln szemrehnysnak, st vdnak is lehetne
nevezni a kpek nyelvn szlal meg . Akkor pldul, amikor ltjuk, ahog y a szibriai
borblynak nevezett teng erentli tallmny, ez a dinoszauruszszer favg g pezet nekiront
az orosz erdnek, amelyet elzleg a tjkpfest Levitan szi pompjban brzolt a kamera.
Dlnek ki a hatalmas fk eg yms utn, vg e az aranyl sznek.
A film dramaturg ija is, ahog y a felszabadultan rad humort mlabs szlamokkal
ellenpontozza, felr eg y vdbeszddel. Jane, az amerikai kamlis hlg y s Andrej Tolsztoj

kadt, az ifj, tapasztalatlan, idealista llek szerelme a fiatalember vg zetes sszeomlshoz

vezet, ppen ennek erklcsi flnye, tisztasg a miatt. Utols tallkozsuk mr nem is jhet
ltre: Jane nem mondhatja el titkt Andrejnek. A kt vilg , az sz s a szv kultrja, messzirl,
szeretettel, vg yakozva, de ideg enl tekint eg ymsra. Jane tvolodik Szibritl. Mikzben
mg is van, ami sszekti ket, ha akarjk, ha nem: a fiuk, szerelmk titkos g ymlcse, aki az
utols kpen szembefordul a nzvel, s mosolyog .
Ez a mosoly g yg yr a srelmekre, s eng edmny a nznek. De azrt Mihalkov g yakran
elrulja rendkvli talentumt. Amikor pldul a kadtiskola nnepsg n, mg a rendez ltal
jtszott cr rkezse eltt, a kamera a kifnyestett csizmk kztt eg y verbre lesz fig yelmes,
vag y amikor a szerelmes Dunyasa knnyes nmasg g al veszi tudomsul Jane meg rkezst
Andrej otthonba.
A Jane-t alakt Julia Ormond jl jtszik, tudja mindazt, amit eg y amerikai sztrnak tudnia
kell, de ez a sok itt mg is kevsnek bizonyul azok mellett az orosz sznszek mellett, akik eg y
ltvnyos szuperprodukciban sem felejtik el, hog y Csehovtl tanultak meg jtszani. Az eg yik
kulcsjelenetben az Andrejt meg forml Oleg Menysikov a szintn kitn Alekszej Petrenkval
eg yszeren leradrozzk a vszonrl amerikai partnereiket, pedig ezek se rosszak. Van eg y
pillanat, amikor jl ltszik, hog y Julia Ormondnak minteg y kiesve szerepbl a
csodlkozstl ttva marad a szja.
A kzs g yermek pedig diadalmasan mosolyog .

Ment az jszakban
Martin Scorsese j alkotsa, a Holtak tja (Bring ing Out the Dead) mintha a rendez eg ykori
hres mvnek, a Taxisofr-nek az alaphelyzett ismteln meg : eg y mag nyos frfit helyez
bele a nag yvrosi utca forg atag ba. Ktsg kvl ug yanaz az eg zisztencialista slmny bukkan
fel itt is, mint korbban. Az ember ltbevetettsg nek, elhag yatottsg nak s szorong sainak
kifejezdse. g y tnik, valban ez tekintend a Scorsese-letm f motvumnak, leg sttebb
s eg yben leg fontosabb szlamnak. A vilg abszurditsra val rdbbens pillanata tg ul
benne apokaliptikus vilg idv.
De Frank Pierce, a Holtak tja hse, aki beteg pol, mg is eg szen ms, mint Travis Bickle, a
hajdani taxisofr. Mentautval jr a kilencvenes vek New York-jnak pokoli ecsetvonsokkal
festett jszakjban. Olyan, mint eg y modern Khron: sszeszedi a haldoklkat narksokat,
AIDS-eseket, ng yilkosokat , a civilizci hajtrttjeit, s elindul velk a holtak tjn. Az
g ynevezett krhzi filmektl eltren ez a trtnet inkbb a krhzhoz vezet ton jtszdik,
s a fradt, eg yre kimerltebb Frank g ytrd tudatban. A mag nyos s harag os Travisszel
szemben Frank bkre, meg rtsre, trsra vg yik, s rszvttel teli szvvel prbl meg seg teni
a szenvedkn. Ezrt rezzk g y, hog y jllehet Scorsese mg taln sohasem festett ennyire
komor, infernlis vilg ot, a film mg is humnumot sug roz, s berag yog ja az elesettek irnti
sznalom fnye. Brmikor lesjthat rnk a vg zet, de senki sem menthetetlen, mondja a

rendez.
A kamera kt nap s hrom jszaka, tvenhat rn keresztl szeg dik hsnk nyomba.
Hrom eg ymst kvet ksrje a rmsg ekhez val lehetsg es viszonyulsokat pldzza. Larry
mag ba zrkzik, Tom g yllkdik, Marcus ellenben Jzushoz fordul seg tsg rt. A film
rendkvl szig oran, feg yelmezetten szerkesztett; kompozcija a klasszikus drmk
hromfelvonsos felptst idzi.
A fszerepet alakt, eg yre rettebb teljestmnyt nyjt Nicolas Cag e kivlan rzkelteti a
cselekmny ketts vilg t, azt, hog y az esemnyek rszint az utcn, rszint pedig a llekben
zajlanak. Eg yszerre tud plasztikus s elmlylt lenni, akcikba kerlni s befel tekinteni,
nmag val szembeslni. Alaktsnak ebben a sajtos ktirnysg ban hatkonyan seg tette
t a merszen, de g yszlvn hibtlanul fnykpez operatr (az Oscar-djas Robert
Richardson) s a ds fantzival, m sohasem nclan tevkenyked dszlettervez (Dante
Ferretti korbban Pasolininek s Fellininek dolg ozott!), akik a film kulcsjeleneteiben ig en
tudatosan rendre irrealitsba fordtjk a kzzelfog hatan, st keg yetlenl relisat.
Kemny alkots, zord, de nem rideg . Lesjt s felemel. Scorsese mellbevg , de btortan
tekint rnk. Aztn rjvnk, hog y az tst nem tle kaptuk, hanem a vilg tl, amit bemutatott.
A buzdt, barti pillants azonban vitathatatlanul az v.

Milos Forman a Szikls-hegysgben

Taln Mndy Ivnnl olvastam valahol (esetleg Darvasinl) azt a trtnetet, amely szerint
Amerikban a nag y rendezk idnknt meg csmrlenek mindentl, eleg k lesz, mert ideg esti
ket az zlet, eg yre nehezebben vetnek szmot a kznsg roml zlsvel, s ilyenkor szedik a
storfjukat, s titokban eltnnek Hollywoodbl. Felkltznek a Szikls-heg ysg msok szmra
meg kzelthetetlen ormaira. Ott vg re nyug almat lelnek. Ig en m, de a producerek csak azzal
a felttellel eng edik el ket, ha hasonmsokat lltanak mag uk helyett. Akik szpen tveszik a
stbjukat, s a nevkkel tovbb forg atjk a filmeket. Ezek, persze, nem olyanok, mint a rg iek.
Hog yan is lennnek olyanok, hiszen ezeket a filmeket a hasonmsok ksztettk. Mikzben az
ig azi mesterek odafnt pipzg atnak szp csendesen a Szikls-heg ysg cscsain, s nem nag yon
izg atjk mag ukat azon, hog y odalent visszalnek a nevkkel. Eg yre tbben csatlakoznak
hozzjuk.
Szerintem Milos Forman is odafnt van. Az ig azi. Mert az a rendez, aki az Ember a Holdon
(Man on the Moon) cm filmet ksztette Milos Forman nv alatt, nem lehet azonos vele. Az
ig azi Milos Forman ug yanis, az Egy szszi szerelme s a Tz van, babm! cm remekmvek
alkotja, mg kszakarva sem tudott volna ilyen rossz filmet csinlni, mint ez a holdbli
kptelensg . Amely eg y Andy Kaufman nev tvakrkirl szl, aki tnyleg ltezett, lltlag
nag y sikere volt eg y ideig , n azonban a moziban csak annyit tudtam meg llaptani rla, hog y
szereplsei sorn rendszerint g orombn provoklta a kznsg et, mindenkit srteg etett, nket
rug dosott a msoraiban, s mindenfle ostoba trft ztt. Eg yszval: knosan tehetsg telen

ember lehetett. De oly mrtkben, hog y ezzel zavarba ejtette a publikumot. Ezrt aztn voltak,
akik zletet szimatoltak benne, felhajtst csinltak krltte, s meg szletett eg y hamis
leg enda.
Lehetne taln mondani, hog y a film ppen errl szl. A silny kzzlsrl, a tvtrsasg ok
manipulciirl. E verzi log ikja alapjn az inkbb bohcnak, semmint sznsznek val Jim
Carrey azrt kaphatta meg a fszerepet, hog y ez a parodisztikus jelleg nyilvnval leg yen.
Eszerint az Ember a Holdon az abszurd vilg ltsbl tpllkoz minimalista humor torzkpe
lenne. Ht, nem tudom. Nekem ez az szjrs sntt. Az a g yanm, a dilettnsok keresnek
mag uknak ily mdon kibvt. Nem j, amit csinlok, ez ig az, mondjk, de direkt g y akarom,
ppen ez a zsenilis. S ha valaki ezt nem hiszi el, meg harag szanak. Tny viszont, hog y a film
valban minimalista.
Annyira az, hog y tulajdonkppen mindssze msfl percig tart. Elkezddik a vetts, jn ez
az Andy fekete-fehrben, fltesz eg y lemezt, ennek akadoz forg sa mellett lefut a fcmlista
sznesben, mire Andy bejelenti, vg e a filmnek, lehet hazamenni. Nem hittem el neki,
maradtam.
Pedig Andynek ezttal ig aza volt.

Lj a ksdoblra!
A Rizsporos intrikk rendezjnek j mve, a Lny a hdon (La fille sur le pont) a francia filmekre
jellemz knnyedsg g el, g y is mondhatnm: klti realizmussal lebeg a valsg s a
kpzelet, brenlt s lom kztt.
Az els felvtelek: idzetek, affle kalapemelsek az j hullm eg ykori mesterei eltt. A
bevezet kp olyan, mintha eg y Godard-hsn vallana szerelmi hnyattatsairl, ez eg y kicsit
hossznak s modorosnak tnik, mondom, eg szen olyan, mintha Godard ksztette volna. De
aztn tlpnk Truffaut szmomra, nem tag adom, sokkal vonzbb vilg ba: Adle, a
mindenkiben csaldott lny, aki g y vonzotta a bajokat, mint eg y porszv, ng yilkos akar
lenni, de eg y frfi kimenti a hullmokbl. Hsnk, Gabor, ksdobl (hasonlt Truffaut
zong oristjra), akinek partnernre van szksg e. Innen kezdve g y alakul a film, mint eg y
mai pikareszk. Itt Patrice Leconte, a bravros stlusimitcik utn, mr eg szen sajt, eredeti
hang jn szlal meg . A pros elbb Olaszorszg ba kerl vndorlsai sorn, majd hseink hajra
szllnak, ksbb a Balknra vetdnek. Az utols, keretszer jelenet Isztambulban jtszdik. jra
eg y hdon vag yunk, ami, persze, hd is meg jelkp is: sszekt kt partot, kt letet.
A Gabort alakt Daniel Auteuil-nek nag yobb sznszi slya, ersebb sug rzsa van, mint az
Adle-t jtsz Vanessa Paradis-nak, aki kicsit eg y mai Hamupipkt formz, akirl
meg feledkezett a j tndre, mintha a Kifulladsig ni fszerepljnek, Jean Seberg nek
ag yonheztetett kishg a lenne. De a ksdoblknak, g y ltszik, specilis az zlsk: Gabornak
ppen tetszik.
A csavarg sok trtnete nhny tlzstl eltekintve nag yon rdekes. Most ltszik

ig azn, milyen termkenyen tud eg ytt g ondolkodni a rendez s az operatr, Jean-Marie

Dreujou, akinek volt btorsg a fekete-fehr szalag ot fzni a kamerba, bizonyra azrt, hog y
ezzel is a korai j hullm tradcijt idzze. A ksdobls jelenetek (klnsen az els!)
brilins kp-etdk, olyan pszicholg ia hitelessg s fnykpezsi lelemny rejlik bennk, ami
valban mlt Truffaut meg idzett szellemhez. s a film humanizmusa is ig en rokonszenves.
Kt lecsszott ember tallkozik: mint a ketttpett bankjeg y, kln-kln semmit, de eg ytt
sokat rnek. A sz szoros rtelmben csodkra kpesek. Mint a rulett-jelenetben (jabb piros
pont az operatrnek), ahol hatszor eg yms utn lehet a zrra tenni a zsetonokat. Ennyi nulla
van a milliban, az eg yest eg y ang yalnak kell eljk rni.
Olyan ez, mint a tndrmese, de Patrice Leconte azt mondja, ilyen az let. Ezrt ha a pros
oldalon laksz, ne kvnkozz a pratlan sorra, maradj szpen a szobdban, elbb-utbb best
majd a nap az ablakon. Vag y ha mg sem, kpzeld azt, hog y ig en, s mris nlad rag yog a fny.
Hig g y a ksdoblnak!

Ki-vi-s-vr-te-vet!
Biztosan van a kpeknek valami rejtett, szavakkal alig kifejezhet zenete, vag y inkbb
sug rzsa, amit az rzkenyebb nz, ha nem fog is fel, de meg sejt, s ami inkbb vall a rendez
szellemisg rl, lelkialkatrl, mint mag rl a filmrl. Ez a benssg es tapasztalat olykor eleve
rokonszenvess teszi s meg emeli a mvet a befog ad szmra. g y vag yok pldul
Ang elopoulosz, Hartley vag y Gianni Amelio eg y-kt, taln kevsb fontos filmjvel. Valamilyen
oknl fog va rszben ms, kivl mveik hatsra ezeket is jobbnak tartja a szemem, mint az
eszem. Ksbb aztn a rci is beltja, hog y az sztnsen mkd szemnek volt ig aza. Mskor
viszont ppen ellenkez irnyban hat ez a titokzatos mg nesessg . Nem vonz, hanem taszt.
Ezrt van, hog y ha meg feszlk, sem tudom szeretni Peter Greenawayt-t. Pedig a Prospero
knyvei-nl mr majdnem sikerlt. De aztn jttek az jabb, s szerintem eg yre g yeng bb
produkcik, s n mindinkbb g y rzem vetts alatt, hog y eg y okos, de antipatikus ember
trsasg t kell elviselnem, g y ht nag yon sok az a kt ra, ameddig a 8 s 1/2 n (8 and 1/2
Women) tart.
Persze, jl ltom, mennyire ki van minden szmtva: a Greenaway ltal kedvelt
katalg usforma, a vz-motvum kibontsa, ami itt eg yarnt jelkpezi a szletst s a hallt, a
ni princpium eg szt, vag y a jtkelmlet inkbb mrnki, mint mvszi alkalmazsa
mindez hibtlanul mkdik, mint eg y jl olajozott g pi konstrukci. Olykor szellemesek a
Fellini-imitcik: a nk lzadsnak jelenete s az a felvtel, amelyen az apt derkig eg y
nyitott srban llva ltjuk. Greenaway szmtg p-ag ya optimlisan strukturlja a szereplk
viszonyait is. A nk eg yszerre idzik az olasz mestert, a rendez sajt korbbi munkit,
valamint az jkori eurpai kultra jelleg zetes elemeit a puritn ernytl a protestns rcin t
a sportszenvedlyig .
Eg yszval minden stimmel. s mg sem... Csak tudnm, mirt nem, mrmint a log ika

nyelvn mirt nem. De ahog y n bennem az rzelmi tiltakozs, g y vlem, hirtelen

meg vilg osodik az ag yam. Mr tudom mirl, illetve kirl van sz! Fellini 8 s 1/2-jben szerepel
eg y rendkvl ellenszenves fig ura: a szemveg es, hossz orr, fontoskod dramaturg , akirl B.
Nag y Lszl eg ykor g y rt: Ez az lblcsessg eket hapacsol frfi flelmetes meg testestje a
parazita g ondolkodsnak, a szavakkal s fog almakkal val nknyes jtknak, a mag asrpt
szentencikkal lczott tehetetlensg nek, a babonasg g torzult-seklyedett racionalizmusnak,
a modern kor eme pestisnek, mely nvekv szmban szedi ldozatait,.. Nos, az!
reinkarnldott ebben a filmben. Ez a dramaturg . Az szelleme ksrt ezeken a csiszoltan
rafinlt kpeken.
Ilyen eg yszer lenne a meg fejts? Nem, nem ennyire. Mondom ht bonyolultabban (hog y
vlemnyem kicsit illeszkedjen Greenaway stlushoz), g y, ahog y Fellini g ondolatolvasja
meg fejtette a fhs fejben felvillan eszmt, a g yerekkori varzsszt: Ki-vi-s-vr-te-vet!

Vzess alatt
A spanyolok rendezi kedvelik az ers szneket s az les kontrasztokat, ppen g y, mint a
festik. Carlos Saurnl ezek a nyers, hatrozott tnusok drmai cselekmnyszvssel s
realista zlssel trsulnak. A drmaisg azonban nla, az tmeneti, kztes tnusok g yakori
hinya, az rnyalsok mellzse kvetkeztben nha mesterklt sznpadiassg g vlik, ami a
filmjei centrumban ll nag yjelenetek jelkpisg t kiss leeg yszersti, minthog y a
szimbolika rtelmezsi lehetsg ei tlsg osan eg yirnyak. Saura g ondosan, olykor
didaktikusan meg mag yarzza a bemutatott szitucikat, meg fejti fig urinak titkait, mintha
ezek valamifle eg yenletek lennnek. s miutn meg van a vg eredmny, elg edetten
nyug tzza: quod erat demonstrandum.
Bebizonytja, amit be kellett bizonytani sajt normi szerint. Levezetsei valban vilg osak
s szemlletesek. De szinte soha nem lep meg bennnket. A Taxi, Madrid cm alkotsa, amely
mg 1996-ban kszlt, m csak most jutott el hozznk, a Scorsese s Jarmusch ltal kimunklt
tma sajtos folytatsnak tekinthet. Csakhog y Saura nem eg yszeren az erszakot akarja
tetten rni, analizlni, mint Scorsese, s nem csupn ellenttrl, a trelmes humnumrl
beszl, mint Jarmusch (ami persze nluk korntsem eg yszer s csupn), hanem kemny s
hatrozott antifasizmussal prblja meg eg yetlen konfliktusban meg rag adni a kt jelensg et,
mag atartst.
Saura hatrozott szemlletmdja s llsfog lalsa mindenkppen tiszteletre mlt, m
eszttikai szempontbl elnag yolja a sarktottan szembenll plusokat. Taxis csaldjnak
tag jai extrm jellemek, vezetjk pedig fanatikus rlt, s ez valjban nem fokozza, hanem
inkbb korltozza a jelensg veszlyessg t, mert rendkvlinek, eg yedinek mutatja a csoport
tevkenysg t. A Johanna-frizurs hsn mag nyosan szll szembe velk, mg is
diadalmaskodik, s a befejez, meg lehetsen tetrlis jelenet vg n meg mentett kedvesvel
tvozik a sznrl, fokozatosan tvolodva tlnk, mint a rg i filmek szerepli. A rendez nem

vette szre, hog y a leny apja, mag a is a csoport tag ja, ppen ellentmondsos helyzetbl
ereden, az sszetett brzols milyen izg almas lehetsg eit rejti, s mikor, ksn, erre
reszmlt, eg y g yors pisztolylvssel kiiktatta t a filmbl.
Aki az eszmt s az eszttikumot ebben a mben eg yesti, az eg yedl az operatr, Vittorio
Storaro. Kpei tisztk s eg yszerek, ha kell (ilyen a meg lt ldozat holttestnek kiemelse), de
a szig ort leg tbbszr rnyalt festssel s elmlylt elemzssel trstja. A kibkl szerelmesek
beszlg etsnek jelenete a taxiban, mikor a tkrzd veg felletek eg ymsra vetl kpei
vibrlan g azdag drmai teret hoznak ltre, a korszer s ig nyes fnykpezs alig hanem
felejthetetlen pldja.
Az a felvtel pedig , amely a fiatalokat a szkkt vzesse alatt brzolja (s amivel Storaro
kpes jrartelmezni Otello Martelli hres kpsort Fellini des let-bl), mindent elmond
neknk a ltvny nyelvn, mg azt is, amit a rendez elmulasztott kzlni.

Szirtek a parton
Mit ltnnk a vsznon, ha Tim Roth Hadszntr (The War Zone) cm filmjbl valamilyen
klnleg es eszkzzel, amivel, sajnos, nem rendelkeznk, ki tudnnk hag yni a rosszul meg rt
dialg usokat? Mintha nmafilm lenne, a kpeken kvl csak Simon Boswell ksrzenje
maradna. Azt hiszem, az elkszltnl sokkal sznvonalasabb alkotst nzhetnnk, amely g y
emelkedne a mag asba, mint a felesleg es terheitl meg szabadtott lg haj.
Ltnnk eg y szpen fnykpezett, kkesszrke, fnytelen, szikls, teng erparti tjat a
dlnyug at-ang liai Devon g rfsg ban. Ennek a terletnek a neve a fldtrtneti kor kzps
szakaszval, a devon-nal fg g ssze, s csakug yan minden olyan itt, mintha milli vek ta nem
vltozott volna semmi. Ez a vidk az elttnk leperg trtnet szinte eg yetlen helyszne. A
statikusan szemlld kamera hosszan, baljs pillantsokkal mered mag a el, szinte halljuk,
amint mondja: innen nincs menekvs. s ez a mili csakug yan fog lyul ejt bennnket, mint a
film ltal bemutatott csaldot, amely a tvoli Londonbl kltztt ide, meg lhetsi lehetsg et
keresve. Apa, anya, nag ylny, kamaszfi s eg y csecsem, aki a cselekmny kezdetekor szletik.
Ezeket a rideg kpeket benssg es, dallamos zene festi al. Elszr elcsodlkozunk a furcsa
ellentten, de aztn rjvnk, hog y a mlz, lg y meldik a lthatatlan elbeszl rszvtt
sug rozzk. A trtnet centrumban eg y szrny incestus ll, mintha Shelley Cenci-hz-nak
fenyeg et rnya vetlne erre a devoni teng erpartra, ahol eg y elhag yott hbors erdtmny
lthat. Ebben jtszdik le a trag ikus kvetkezmny vrfertzs jelenete, amit a fi kiles, s
amirt majd meg fog ja lni az apjt. Ennek az incestusnak azonban mi is tani lesznk, s ez
nag y hiba. Eszttikai mellfog s. A g yatra, a kpeket felesleg esen tlbeszl dialg usok utn
mg ezt a felvtelt is el kellene hag yni, hog y a sejtsek finom hlzatban jelenhessen meg az
apa bne. Elg lenne ltnunk a hazatr lnyt tvolrl a fldton, mikzben a zong orbl
fjdalmas futam tr el, s esznkbe jutna, hog y a film elejn ez a lny a szobbl tvoz anyja
helyre lt.

De j film lenne a Hadszntr, ha meg vg hatnnk s kihzhatnnk a prbeszdek felt. Sajnos,

nem lehet. Ehelyett azon csodlkozom, hog y a mai, fiatalabb rendezk, mint Tim Roth,
mennyire nem kpesek szelektlni, elhallg atni, mennyire nem mernek vg ni (az tven alattiak
kzl csak eg y valaki rt ehhez: Jarmusch!), s mennyire tlbeszlik a trtnetet. g y ltszik,
nem bznak a kpek erejben. Bizalmatlanok, g yvk, elvesztettk a hitket, sajt tehetsg k
sem ad nekik kell btortst. Elg lenne, teszem fel, kt kp, a harmadikat ki tudnnk tallni,
van, aki mg a neg yediket is, de Tim Roth ezt a harmadikat is meg akarja mutatni, a
neg yediket meg plne. Gondolja, biztos, ami biztos. s nem tudja, hog y valami fontosat elvesz
tlnk. Marad teht a devoni tj. A hullmok csapkodjk a szirteket. Mint milli vekkel
ezeltt.

Fuss Lola, fuss

Eg y hete azon morg oldtam e rovatban, hog y az ifjabb rendezk a ltvny tmakrnek
felesleg es kiszlestsvel kompenzljk azt, hog y valjban nem bznak sem a kpekben, sem a
kznsg kpzelerejben, s olyat is meg mutatnak, amit a nznek kellene kitallni. Ezrt
g yvnak minstettem ket.
Na, akkor most itt van eg y btor ember! Tom Tykwernek hvjk, s ezt a nevet rdemes
meg jeg yezni. Semmit nem tudok ug yan rla, de a leg fontosabbat ig en: sug rzan tehetsg es,
rt a kpek nyelvn, s most csinlt eg y kitn nmet filmet: ez a Lola rennt, vag yis Lola fut,
nlunk A L meg a Lola cmen jtsszk. Meg kockztatnm, hog y Pcsett (br az Urnia mozi mg
aug usztusban is szolg lhat jabb meg lepetssel) ez a nyri szezon leg jobb filmje!
Tom Tykwer ig azi szerzi alkotst ksztett. Nemcsak rendezknt jeg yzi a mvet, de a
forg atknyvet is rta, st a zent szintn szerezte. Ez utbbit meg hatroz tnynek
tekintem, mert a film lendletes ritmusa, hajszlpontos szerkezete s bravros sszhang zata
eg szen olyan, mintha zenre lenne komponlva. Mintha kt szlhang szerre rt szonta
vizulis vltozata pereg ne a vsznon, amely hromszoros varicijt adja a ftmnak.
Lolnak hsz perce van, hog y bajba jutott bartja szmra szerezzen szzezer mrkt,
klnben meg hal a fi. A trtnetnek, a fabulnak ezt a hsz perct bontja ki Tom Tykwer az
elbeszls, a szzs nyolcvan percben oly mdon, hog y hrom lehetsg es cselekmnyvaricit
mesl el, szellemesen s jtkosan hang slyozva narrtori jelenltt, mintha azt mondan:
nincs elre lefutott trtnet, meg hatrozott vg . A lefutott sz azrt ig encsak helynval, mert
Franka Potente (ez a nv is meg jeg yzend!), Lola kivl alaktja g yszlvn vg ig rohanja a
filmet, sportteljestmnyben is (br itt nem ez a dnt, de mg ebben is) szinte leradrozza az
sszes ltez celluloidszalag rl az amerikai akcisztrokat.
A mozg kp rg i klasszikusai rtettek ennyire a szg ulds, a rohans tmjnak vszonra
vitelhez, mint ahog y az utols pillanatban val meg menekls is a rg i mesterek tallmnya
(azta is mindig bevlik). Tom Tykwer irnival kevert hdolattal tekint eldeire, s mikzben
elcseni tleteiket (belertve a hatalmas veg tblt is Peter Bog danovich halhatatlan Mi van,

Doki-jbl), a mai vizulis lehetsg eknek meg felel posztmodern filmet csinl. Mltt a nag y
nmet iskolhoz.
Lola, mikor leg nag yobb a baj, eg yszercsak g y szl: Krlek, seg ts, most az eg yszer. Nem
tudni, kit krlel: az elbeszlt-e vag y az g i narrtort? Nag yon bzik benne, mert g y folytatja:
n eg yszeren csak futok tovbb, s vrok. Ha g y tetszik, ebben a pr mondatban srsdik a
film filozfija. Mit is tehetne eg yebet az ember lnya vag y fia.
Fuss, Lola, fuss!

Nvrek
A mozg kp s a zene kztt valami mly rokonsg , meg hitt, testvri viszony van. Jl tudtk
ezt a rg iek, akik mg a nmafilm idejn nemcsak azrt szerzdtettek zong oristt, hog y
jtkval elnyomja a vettmasink kellemetlen zajt, hanem mert szmukra a kpek s az
temek, a ltvny s a meldia szervesen sszetartoztak. g y vlt ksbb a zenei tmj film,
kivlt muzsikusletrajzok formjban, a hang osfilmnek is eg yik jelleg zetes, mg ma is
npszer tpusv.
A Hilary s Jackie cm ang ol film, amelyet Anand Tucker rendezett, a du Pr nvrek ig az
trtnett mesli el. A lnyok ang ol kzposztlybeli csald g yermekeiknt lttk meg a
napvilg ot, ahol a zenei kpzs mag tl rtetden hozztartozott a nevelshez. A polg ri
ntudatnak s tolerancinak ebben a vilg ban eg yfell mag ra ad frfi nem hv meg nt a
Sohba, mg a Jules s Jim cm Truffaut-film meg tekintse cljbl sem, m msfell, mikor
felmerl, hog y az eg yik lnynak frje kedvrt zsidv kell vlnia, hog y a Siratfalnl
eskdhessenek, az apnak csak az okoz g ondot, hog y de hiszen Jackie szke, hog y lehetne belle
zsidt csinlni.
Ezt a kt jelenetet a krnyezetrajz hitelessg t pldzand emltem. Az letrajzi vonulatot is
g ondosan pti fel a rendez. A kt lny kzl elbb a jzan Hilary ltszott tehetsg esebbnek,
de , mikor felismerte zenei kifejezsmdjnak korltait, letette a fuvolt a csaldi let
htkznapi boldog sg a rdekben. A szertelen, eltklten szorg almas s zsenilis Jacqueline
viszont vilg hr csellistv vlik s boldog talan asszony lesz belle. g y ltszik, hog y frje,
Daniel Barenboim izraeli zong orista s karmester oldaln sem lelt otthonra, amit a
sztrzenszek vndorl letmdja sem tett lehetv, meg aztn hres hang szere, amely oly
csodlatosan zeng ett a vilg nag y hang versenytermeiben, zsarnoka is volt: g y cipelte
mag val, mint Jzus a keresztjt. Aztn jtt a hallos kr, amely fiatalon, neg yvenkt ves
korban vg zett vele. Nvre karjaiban halt meg .
Mindez szp, pontos, ig az. Sikeres meg olds, hog y a film a testvrpr tallkozsainak
jeleneteibl pti fel a cselekmnyt, amelyet elbb Hilary, azutn Jackie szempontjbl brzol,
mikzben a romantikus ang ol zeneszerznek, Edward Elg arnak g ynyr E-moll
g ordonkaversenyt hallg athatjuk a leg ends du Pr-fle eladsban. s mg is, mg is, idnknt
valami jl rzkelhet ssze-nem-ills mutatkozik a zenei tma s a kpi meg valsts kztt.

Elszr arra fig yel fel az ember, hog y br a Jackie-t alakt Emily Watson jtka tlt s
hiteles mintha a zeneileg kevsb tehetsg es Hilaryt formln meg a jobbik sznszn, Rachel
Griffiths. De ksbb rjvnk, hog y valjban nem is errl van sz. Hanem arrl, hog y eg y
sznsznek eg yszeren nem lehet olyan jl jtszani, hog y az felrjen az Elg ar-g ordonkaverseny
szpsg vel. s, sajnos, olyan filmet sem lehet csinlni, amely mlt lehetne Haydn s Mozart
zenjhez.
Hiba, az eg yik nvrnek mindig kevesebb jut.

Trj vissza hozzm!

Vajon hol lakik a llek? Az ag yban taln? Modern, racionalista korunk emberei nha g y
kpzelik, hog y a fejkben l eg y kis trpe, nnn kicsinytett msuk, s ez irnytja a
viselkedsket, trolja az emlkeket, s vezrli az rzkelst s a g ondolkodst. Ezzel szemben
hajdan a lleg zettel kapcsoltk ssze a lelket (a llekzettel, ahog y szemlletes mag yar szavunk
jelzi), amely az utols lehelettel eltvozik testnkbl. Ksbb viszont, az anatmiai ismeretek
bvlsekor g y g ondoltk, hog y a llek helye a tobozmirig yben van, mg Descartes is ekknt
vlekedett. A romantika pedig , amely az rzelmeket tekintette az emberi minsg
meg hatrozjnak, a szvet rszestette elnyben. A dobog szv az let jelkpv vlt, biolg iai
s spiritulis rtelemben is, mert tudtuk, eg y isten is v s szavainkra fig yel, meg hitten zeng
a szvnkben, ahog y Hlderlinnl olvashatjuk.
Erre a nem ppen tudomnyos ig ny fejteg etsre a Return to Me (n g y fordtanm: Trj
vissza hozzm!) cm film indtott, amelyet nlunk Szvedbe zrva cmmel jtszanak. A trtnet
hse Bob Rueland ptszmrnk (az X-aktk Mulder g ynkeknt ismert David Duchovny
jtssza), aki eg y autbalesetben elveszti szeretett felesg t, Elizabethet. Mlyen g yszolja az
asszonyt, akinek emlkre Elizabeth zoolg us volt j g orillahzat pt az llatkertben.
Beletemetkezik a munkba. Aztn eg y v mlva meg ismerkedik eg y kedves, mag nyos lnnyal,
g y rzi, valami klnleg es er vonzza ket eg ymshoz, szerelem szvdik kzttk... s akkor
kiderl (romantikus trtnetekben ilyenkor mindig valami meg rz, nag y titokra derl fny),
hog y Grace, aki szvbajos volt, hallos beteg , eg y vvel ezeltt szervtltets rvn j
letlehetsg et kapott, s most Elizabeth szve dobog a mellben. Ezt a helyzetet kell
feldolg ozniuk a film hseinek. Sok ez eg y embernek.
De hiszen csak eg y szerv, eg y izomkteg , mondhatn valaki. A film szerint azonban ez nem
g y van. Hiszen a g orilla, aki bskomorr vlt g ondozja hallakor, meg az asszonyt azta is
visszavr, hsg es kutya eg yarnt felismerik, hog y Grace valjban Elizabeth. Mikzben Bob,
st Grace mag a is g y g ondolja, hog y a msik asszony jelenlte letkben rks vd:
eloroztk az lett, a boldog sg t.
Mindebbl lthat, hog y ezt a filmet a ni princpium uralja. Nem vletlen, hog y a rendez
is n, a kedves Bonnie Hunt, aki eg yben Grace bartnjnek alaktja. s neki is nag y szve van.
Ezrt aztn valsg g al dsklunk az rzelmekben. Mg a kitn operatr, Kovcs Lszl is

papucs al kerlt ezttal: lovag ias frfiknt olyan sznpomps felvteleket produklt, hog y
azok felrnek eg y-eg y vallomssal. Az r-olasz kocsma festi bemutatsa eg yarnt dicsri a
rendeznt s az operatrt. Ltszik, hog y Bonnie Hunt milyen jl rzi itt mag t, Kovcs Lszl
pedig szvesen vllalkozott arra, hog y ksrje leg yen, s mg rg i, realista njt is meg meg csillog tatja.
Eg y kicsit azrt sok a knny meg a virg . De a knnyek tisztk, a virg ok pedig szpek.
Tnyleg .

Csak zene, zene...

Nzem Wim Wenders filmjt, a Buena Vista Social Club-ot, s az jut eszembe, hog y amikor eg yszer
Gabriel Garca Marquezt reg nyeinek fantasztikus elemeirl krdeztk, azt a meg lep vlaszt
adta, hog y mveiben eg yetlen olyan sor sincs, ami ne a valsg on alapulna. A racionlis
g ondolkods eurpai ember, mondta, hajlamos azt hinni, hog y a valsg vg et r a
paradicsom meg a tojs rnl. Majd hozztette: Latin-Amerikban a mindennapi let azt
mutatja neknk, hog y a valsg tele van rendkvli dolg okkal. Wim Wenders, aki eurpai
ember ltre sem rabja a kartzinus jzansg nak, elment Kubba, s ott lefnykpezte a
csodt.
Volt eg yszer vag y neg yven vvel ezeltt Havannban eg y Buena Vista Social Club nev
szrakozhely, ahol leg ends zenszek jtszottak. De aztn vltozott a vilg , a klubot bezrtk,
a zenszeket szlnek eresztettk. g y tnt, el is felejtettk ket, sokan meg haltak mr kzlk.
De maradt nhny rg i felvtel, s ezek hatsra eg y amerikai zensz, Ry Cooder elhatrozta,
hog y felkutatja a mg lket. Az tjrl s a muzsikusokkal val tallkozsrl szl Wenders
dokumentumfilmje. Ltjuk a lerobbant havannai stdiban kszlt felvteleket, ltog atsokat
tesznk a kamera seg tsg vel a zenszek nyomorsg os otthonban, s tani lesznk a hres
amszterdami koncertnek 1998 tavaszn, majd a tombol vilg sikernek a New York-i Carneg ie
Hallban.
S kzben szl, rad a kubai npzene, jtszanak, nekelnek ezek a nyolcvanves virtuzok,
Compay Seg undo peng eti a g itrjt, Eliades Ochoa s Ibrahim Ferrer nekel, a zong ornl
pedig Rubn Gonzles l, aki mr alig tud jrni, de csontsovny ujjait a billentykre teszi, s
vg re kiderl, hog y a vilg eg yik leg jobb zong oristja. s ltaluk meg ismernk eg y npet,
amely elnyomott, elmaradott s szeg ny, de meg rizte zenei kultrjt, s ami ezzel majdnem
azonos, leterejt. Compay Seg undo elmondja, rl a szve, ha peng a g itr, s ltja, milyen
szpek a nk. Kilencvenves, t g yereke van, most dolg ozik a hatodikon. Mert kevs az t. Kell
eg y hatodik.
A vsznon sivr felvteleket ltunk: szemetes utckat, mll vakolat hzakat, koszos
lpcshzakat, piszkot, cska holmikat. Eg y haldokl-veg etl rendszer kpei ezek. De st a
nap, s a teng ernek ss az illata. A g yerekek csapatokba verdve jtszanak, kbor kutyk jnnek
felnk, nem flnek, csvljk a farkukat, s ha valaki cipel valamit az utcn, a msik ismeretlenl

is meg krdezi: seg thetek? A szemek rag yog nak, mert zeng enek a dalok. Arrl, hog y a
teng erparton homokot szitl eg y kislny, s ettl az nekes rendkvl boldog nak rzi mag t. s
azok is, akik hallg atjk. Eg y szerelmes fi meg kt szl g ardnit adott a kedvesnek. A
leg szebb dal pedig eg y hlg yrl szl, akinek mr meg int tz van a hlszobjban, jaj,
istenem, nekli Ibrahim Ferrer, tz van, tz van, babm.
Az let lni akar ez az a csoda, amit Wim Wenders most meg mutat neknk.

Lgy h Laurhoz!
Vannak j filmek, amelyek hideg en hag ynak, s vannak olyanok, amelyek tl azon, hog y jk,
mg rokonszenvesek is. Nemcsak tetszenek, de szeretni is lehet ket. Ilyen a Pop, csajok, satbbi
(Hig h Fidelity) cm munka, amelynek a titka a rendez, Stephen Frears klnleg es tehetsg e
mellett a forg atknyvnek az a meg oldsa, hog y a trtnetet a fhs, Rob Gordon
elbeszlsbl ismerjk meg , aki folyton kibeszl a jelenetekbl, hozznk, a nzkhz intzve
szavait (eg yszer mg alkalmi szeretje g ybl is, halkan, hog y a lny fel ne bredjen), ezltal
mi is a cselekmny rszeseiv vlunk. Jelen vag yunk, st: benne vag yunk.
Ha g y veszem, ebben semmi j nincs, hiszen az effle trtnetmonds a klasszikus
elbeszlsek eg yik fajtjnak fontos jellemzje. Csakhog y szmomra ppen a film kedves,
bartsg os konzervativizmusa a leg rokonszenvesebb, ami eg yfell oly emberiv, szerethetv
teszi a fszereplket, ezeket az rzelmes, m ezt leplezni akar fiatalokat, msfell pedig
mdot knl a tma ironikus kezelsre, a trg y humoros meg kzeltsre.
A trtnetet, amelyet Nick Hornby reg nybl ismerhetnk, thelyeztk ug yan Londonbl
Chicag ba, de ezt (szerencsre) szinte alig lehet szrevenni, s Rob Gordon eg y teljesen
hag yomnyos rzelmek iskoljt l t, szerelmi csaldsokkal s csalsokkal (az az rzsem,
hog y Nick Hornby titokban nha Flaubert-t olvasg atott), s azzal a szemrmesen
meg fog almazott tanulsg g al, hog y ha mr eg yszer adva van, hog y lnk, s olyanok vag yunk,
amilyenek, meg kell prblnunk kihozni nmag unkbl az erklcsi maximumot. Ennek a
maximumnak az elrse Rob Gordon szmra akkor vlik lehetv, mikor meg kri Laura kezt,
aki a trtnet elejn szakt vele, s elkltzik tle (a film lnyeg ben ennek az elkltzkdsnek
a histrija), ami nem vg zdhet mssal, mint visszakltzssel. Ez mr g yorsan fog menni,
laks, llek, test belakva. John Cusack ezt nag yon szpen el tudja jtszani. Ahog y Laura, vag yis
a knnyes szem Iben Hjejle intenzven belakja t.
A film lnyeg ben kt helysznen jtszdik: Rob otthonban s az mdi hang lemezboltban,
eg ybknt nag y klnbsg nincs, mindentt lemezek. Stephen Frears, a Mregzsk s az n szp
kis mosodm alkotja ebben verhetetlen: a mikrokrnyezet rajzban, az rzelmi kapcsolatok
bemutatsnak plasztikjban. rezzk a dolg ok tapintst, s beleltunk a hsk vesjbe. De
van itt mg valami. A film eg yik jelenetben a vev kivlaszt eg y lemezt, amire rg ta
vadszott mr, m amikor az ra fell rdekldik, kzlik vele, hog y nem elad. Mirt nem?
Csak. Nem elad, s ksz. Az ember, mrmint a nz felkapja a fejt, annyira furcsn cseng ez a

mondat a mai vilg ban, konkrtan eg y zletben (ez a kett lnyeg ben azonos), ppen ezrt
kell odafig yelni. Ezek a fik meg tanultak valami fontosat az rzelmek iskoljban. Csak
ksbb el ne felejtsk. s Stephen Frears se felejtse el. Mert van a pop, vannak a csajok (fknt
persze Laura), de ez a satbbi.

Palimpszeszt
Ez is eg y vros filmje, Los Ang eles, amibl azonban csupn a nyit (s majd a zr) kpsoron
kapunk eg y hvs, trg yilag os totlkpet. Mindent ltunk s semmit. Semmi rszletet,
semmit, ami emberi, ami otthonias lenne. A kamera felhkarcolkat mutat: stt oszlopknt,
temeti obeliszkknt merednek elnk. Semmi mozg s, semmi fny. Aztn le szllunk eg y
sokemeletes hz tetejre, betonoszlopok, vastraverzek kz. Ez az plet lesz a film szinte
eg yetlen helyszne, a Milli Dollros Hotel.
De most mg a tetn llunk, szemlldnk a kamerval, eg y fiatalember van mellettnk,
a trtnet fhse, Tom Tom (Jeremy Davies), aki ng yilkossg ra kszl. Ez az a pillanat, amikor
a celluloidszalag elszr vlik palimpszesztt: mintha jrart kdex lenne, a kpi szveg mg l
eldereng enek eg y korbbi vizulis textus emlktredkei. Ig en, a Berlin-filmben is g y lltunk
a mag asban eg y ng yilkosjellt mg tt, de akkor eg y ang yalt is lttunk mellette. Ez az ang yal
most hinyzik. Csak hlt helye van a kpen, t mag t mr levakartk onnan. Levakartatott. Ez a
palimpszeszt-lmny tbbszr is eltlt bennnket, amg Wim Wenders nag y lleg zet, a
korbbi opusokhoz hasonl formtum j filmjt nzzk, A Milli Dollros Hotel-t (The Million
Dollar Hotel).
A rendez szuvern btorsg g al alkalmazza a ketts szveg perg amen olvassnak
mdszert, ami az aktulis, a remekm szintjn jelen lv mbe olyan konstruktv hinyokat
pt bele, amelyek akkor is termkenyen rtelmezhetk lennnek, ha nem lttuk volna a Berlinfilmet. Ezen eszttikai rtk hinyokat g azdag kmyezetrajz tlti be, s eg y izg almasan
elbeszlt trtnet cselekmnyszlai hlzzk t hallatlanul tudatos rend kvetelmnyei szerint,
s eg y fokozatosan kiboml jelkpstruktra ig nyeinek meg felelen. Skinner FBI-g ynk (Mel
Gibson) eg y g yilkossg g al kapcsolatosan nyomoz. Fura, mereven jr fig ura, klns ellentt a
g roteszk balettet tncol Tom Tom trsasg ban. Eg y alkalommal hason fekve ltjuk,
kivtelesen nyak- s g erincrg zt nlkl, a htn forradsok. Valamit leoperltak rla.
A hotel olyan, mintha szig et lenne a civilizci znvzben.
Hajtrttek lakjk, bolondok, lzeng k, rk g yerekek, akiket a modern vilg kirekesztett
mint lttl ideg en hatrtapasztalatokat. Mg ttk fel-feldereng eg y-eg y felejthetetlen arc a
filmtrtnetbl: Gloria Swanson az Alkony sugrt-bl s a Nagy brnd Stroheimje.
Wim Wenders filozfijnak alapkrdse: mag a az let, amelyet csak akkor tudunk
rtkknt szembelltani a nemlttel, ha teremtett letknt fog juk fel. Erre jn r hsnk
zuhans kzben. A lny nem semmi, az let nem semmi. A film valjban a zuhans
msodperceibe prseldik bele, s felidz eg y msik fiatalembert, s eg y msik alhullst. g y a

szerkezet a Mbius-fle szalag elve szerint hajltja a jelenbe a mltat s a vg telen idt. Az a
msik a semmibe esett.
Ezt a fit, Tom Tomot eg y ang yal vrhatta odalent.

regfik a magasban
Clint Eastwoodnak, aki immr t vtizedes plyafutsa sorn tbb mint neg yven filmben
szerepelt, az rcowboyok (Space Cowboys) a huszonkettedik olyan produkcija, amelyet
rendezknt is jeg yez. Ez utbbi tevkenysg eg yre nag yobb szerepet jtszik munkssg ban;
hetvenvesen mr vg kpp g y g ondolja, felesleg es kln embert szerzdtetni arra, hog y
meg mondja, jobbrl vag y balrl jjjn-e be valaki a kpbe. Clint Eastwood, a rendez ug yanis
g y g ondolja, az feladata eg y kalandfilmben mindssze ennyi, a tbbi a sznszen mlik,
vag yis Clint Eastwoodon. Meg a partnerein, akiket vlaszt ki.
Van teht eg y csapat: a rendez-fszerepl mellett Donald Sutherland, James Garner s
Tommy Lee Jones. reg fik vlog atottja, de ma is nyerni lehet velk, mert sokat tudnak,
amihez mg hozzaddik mindaz, amit a nzk tudnak rluk. Vag yis verhetetlenek. Sztori
szinte mr nem is kellene, de azrt van. Az a lnyeg e, hog y a fszereplk neg yven vvel ezeltt
a lg ier vag ny pilti voltak, kszltek az rutazsra, de aztn a frissen meg alakult NASA
kevsb ltvnyos, m technikailag biztonsg osabb mdszert vlasztott, s lecserltk ket.
Majd, hog y eg y ismert politikus szavt idzzem, elreplt a fejk felett az id vasfog a. Ma mr
nyug djasok, az eg yiknek hullmvastja van, a msik hobbyreplseket vg ez csaldi
esemnyek alkalmval.
De most eg y orosz mhold le akar zuhanni (innen, ha nag yon akarom, mlyebb olvasata is
van a trtnetnek), meg kellene srg sen javtani odafnt, m olyan elavult a technikja, hog y
ahhoz mr csak ezek az reg fik rtenek, annl is inkbb, mert k terveztk annak idejn a
hajtmvet, amit az oroszok szpen lekoppintottak, mint a francia balettet meg az
atombombt. (Nem rtenek mshoz, csak a reg nyrshoz.) Szval most ezeknek az rapknak
kell oda felmenni.
Errl szl ez a kellemesen nzhet film, amit Clint Eastwood pratlan rutinnal s
rokonszenves nirnival formlt meg . Klnsebb koncepcija nincs (azon kvl, hog y g yis
mi vag yunk mg mindig a leg jobbak, ami ig az, meg hog y az let, klns tekintettel a
politikra, a western szablyainak meg felelen alakul, ami valsznleg szintn ig az), ezrt
eng edi jtszani a sznszeit, kztk nmag t. Azok meg , ha mr itt vannak, jtszanak: lazn,
okosan, nkritikus humorral s valami klnleg es eleg ancival s tapintattal, ami ennek a
nemzedknek mg sajtja. Nincs meg bennk (szerencsjkre, pechkre?) az a g rcss
akarnoksg , ami utdaikat jellemzi. S ezek racionalizmusa is hinyzik bellk. Amikor
knnyedn meg oldanak eg y elkpeszten nehz manverezsi feladatot, az eg yik ifj nem akar
hinni a szemnek. Ez lehetetlen, mondja. Lehetetlen, persze, vlaszoljk, eg y komputernek.
Clint Eastwood krlbell annyit mondhatott forg ats eltt a stbjnak, mint amennyit az

eg ykori, kvl futballtrner, Kirly Tivadar szokott volt, leg ends taktikai rtekezletein: Fik,
ezt a meccset meg kell nyerni.
s a fik meg nyertk.

A vg s a kezdet
A Graham Greene mvbl kszlt Egy kapcsolat vge (The End of the Affair) cm film a jl
sikerlt mozg kpes irodalmi adaptcik (nem tl npes) csoportjba tartozik. szintn szlva
nem hittem volna, hog y klnsebb mvszi eng edmnyek nlkl vettvszonra lehet vinni,
mert ez a reg ny az r eg yik leg bonyolultabb s leg inkbb spiritulis szveg e. Csodlkoztam
is, mikor hrt vettem Neil Jordan mersz vllalkozsnak. Most mr ltom, a rendez helyesen
tlte meg a tmban (s a sajt tehetsg ben) rejl lehetsg eket.
A trtnet kzppontjban eg y csoda ll: Maurice Bendrix (az r altereg ja) London
ostroma idejn, mikor bombatallat ri a hzt, valsznleg meg hal, m nla lv kedvese,
Sarah kri Istent, adja vissza a szeretett frfi lett, cserbe lemond rla, s visszameg y a
frjhez. Bendrix mag hoz tr (julsbl? hallbl?), s innen kezdve nem rti a fog adalmnak
meg felelni akar szeretje viselkedst. Knz fltkenysg e vad g ylletbe torkoll. Ralph
Fiennes jtka ennek az eltorzul szenvedlynek az rzkeltetsben a leg ersebb.
Ez az alaphelyzet, amelyet az elbeszl tbb nzpontbl brzol, s aminek filmi
meg valstsa rendkvl ig nyes, mert a rendez eleg nsan elkerli a mdszerrel
kapcsolatosan kialakult mozg kpi kzhelyeket. Ennek kvetkeztben olykor meg dbbenten
trtelmezdnek a jelenetek aszerint, hog y a frfi vag y a n nzpontjbl ltjuk, s ez arra utal,
hog y mg az ilyen testi-lelki eg yeslsben is meg marad a felek kztt valami titokzatos
kommunikcis vlaszfal, amelyen nem kpesek ttrni az rzelmek, vag y ha mg is, akkor
tbbnyire deformldva, ahol teht valjban vg et r a kapcsolat. n ebben az sszefg g sben
rtelmeznm a m cmt, s nem a szaktst, majd Sarah hallt tekintem e tren az
interpretcit meg hatroz tnyeznek. Hiszen Sarah ppen arra jtt r s ha g y szemllem
az esemnyeket, akkor ez az ig azi csoda , hog y a szeretet nincs idkorltok kz zrva: akkor
is meg marad, ha mr nem ltjuk eg ymst. Bendrix nz szerelmvel s lng ol g ylletvel
szemben ez az rzelem nem ismer vlaszfalakat, s ennyiben mr leten tli dimenzija is van.
Julianne Moore elg rzki asszony ahhoz, hog y elhig g yk neki ezt az talakulst.
A trtnetnek ez a transzcendens rteg e, amelyet a szeretnek vlt pap kzvett, a filmben
nem kap elg nyomatkot, habr Michael Nyman lassan raml ksrzenjnek hullmzsa
ebbe az irnyban hat. Annl jobban sikerlt a Ian Hart mag nnyomozja ltal kpviselt
nzpont kibontsa, nemcsak azrt, mert a cselekmny polifnija mg eg y szlammal
ersdik, hanem mert ez a szlam ironizlja a tbbit, mikzben a mag a htkznapi mdjn ki is
emeli az rzelmi s spiritulis elemeket, amelyeket a detektv rtetlenl, m nvekv mulattal
szemll.
g y ht nem lehet tudni, hog y eg y jelents, mlyen tlt kapcsolatnak a vg e nem kezdete-

e valaminek. Greene azt mondja: ig en, a vg : kezdet. Neil Jordan szerint: taln.

A hetedik szamovr
Nemrg rtam eg y feltnen tehetsg es fiatal sznsznrl, aki akkor a Pop, csajok, satbbi cm
filmben nyjtott alaktsval hvta fel mag ra a fig yelmet. Iben Hjejlnek hvjk, aki most a
Mifune utols dala (Mifunes sidste sang ) cm dn film fszerept jtssza: Liva Psilandert
alaktja. (A hsn neve a rg i szzadfordul nag y dn sznszre utal, s ez a jelzs lthatatlan
piedesztlra lltja Iben Hjejlt, aki mltnak bizonyul erre a meg tiszteltetsre.) Jtka
eg yszer, spontn, termszetesen dinamikus s vonzan letszer.
Ez a stlus annak az 1995-ben tjra indult Dog ma mozg alomnak a tkrzje, amely a dn
nemzeti filmg yrts meg jtja lett, eg yszerre tzvn zszlajra az zleti szempontokat s a
mvszi ig nyt. Ez a film a Szletsnap-pal indult Dog ma-sorozat taln harmadik darabja. A
mozg alom, akr az avantg rd irnyzatok eg ykor, eg y kiltvnnyal kezddtt: ennek
meg fog almazi szembeszlltak azzal az ltaluk mesterkltnek, hazug nak tlt modorral, amely
eluralkodott a mozikban. Ennek a szembefordulsnak jeg yben az iskola ltal ksztett
alkotsok a mozg kp mr-mr elfelejtett, termszetes nyelvt beszlik, s kerlik mindazt, ami
a Dog ma-rendezk szerint mvi s kimdolt, s ezzel a sajtos puritanizmussal a ltvny
manipullsa ellen lpnek fel. Mellzik a jelenetek elzetes belltst, a rendez keveset
instrul, hag yja improvizlni a sznszeket, nem alkalmaznak kls zent, s kerlik a
mestersg es fnyeket, ezrt, mint hajdan az impresszionistk, a plein-air festst rszestik
elnyben.
Ebbl az iskolbl val Iben Hjejle s a Mifune utols dala. Sren Krag h-Jacobsen alkotsa
ng y emberrl szl, akik korbbi letmdjuk meg vltoztatsra knyszerlnek. Kresten ppen
felesg l vette fnknek a lnyt, vag yis inkbb ez utbbi kaparintotta meg
vadszzskmnyaknt a fit, akivel a nszjszaka reg g eln kzlik, hog y meg halt az apja,
vidkre kell utaznia. Tanyjukon, amely mintha kvl esne tren s idn, tallkozik szellemi
fog yatkos btyjval, akinek az apja halla utn nincs g ondozja. Ide menekl eg y luxus
bordlyhzbl Liva Psilander, s lesz hzvezetn az elvadult tanyn, ahol ottreked Kresten is,
mert a felesg e idkzben kitette a szrt. Aztn meg rkezik Liva g imnziumbl kicsapott
ccse is.
Ez a kvartett alkotja a filmet, amely g y indul, mint eg y naturalista drma, s g y vg zdik,
mint eg y tndrmese, s ezt a varzslatos metamorfzist a kitn sznszek seg tsg vel a
rendez kpes elhitetni velnk. Rg en lttam filmet, amely ennyire kritikusan szemllte az
embert, s ami mg is a humanizmus htkznapi, m annl felemelbb himnuszt szlaltatja
meg . Arrl szl, hog y az ember kpes felvenni a harcot a lelkben s a krlmnyeiben
reg nlni akar ellensg es erkkel.
Mint Mifune, a hetedik szamurj. Vag y ahog y Rud, a szellemi fog yatkos fiatalember nevezi
kedvenc hst: a hetedik szamovr.

Luna Papa
ppen tz vvel ezeltt, 1990. december 22-n, karcsony eltt indult tjra ez a rovat, a
Futnak a kpek. Azta rom htrl htre e jeg yzeteket, s most, e szerny kis jubileum
alkalmval, eg y klnleg esen szp filmrl fog ok rni. Ez leg yen az ajndkom, s mindazok,
akik meg nzik. Ez a Luna Papa cm alkots, eg y oroszul beszl tadzsik vg jtk. Nem, nem
trflok, n sem g ondoltam volna, de ez a film, lltom, remekmg yans.
Rendezje: Baktyiar Hudojnazarov. Ki , krdezik. Nos, kpzeljenek el eg y olyan Kusturict,
aki alig hanem jobb, mint Kusturica, eg szen olyan, mintha Fellininek kedve kerekedett volna
jra meg szletni, s a sors kiszmthatatlan szeszlye folytn dusanbei tadzsik g yerek lett
volna belle. Hog y ksbb hog yan alakul a sorsa, az, persze, krds. Ez a mve nmet-osztrksvjci-francia-orosz-tadzsik koprodukciban kszlt, m ki tudja, leg kzelebb ssze tud-e majd
kalapozni eg y jabb remekmre valt az Alpoktl a Pamrig s vissza.
A Luna Papa a rendkvli talentum nyilvnval jeleit viseli. A vetts alatt leg albb
fltucatszor reztem g y, hog y nem hiszek a szememnek, eg yszeren nem lehet ig az,
mondog attam ilyenkor, hog y mg ezt is meg tudta csinlni. Pedig meg tudta. Mondok eg y
pldt. Eskvre kszl a falu, a nsznp komppal kel t eg y folyn vag y tavon, mikor az g bl
hirtelen lerepl eg y bika (ig en, eg y bika!), s ag yoncsapja az rmapt vleg nyestl, aztn
elszik. Ez g y szrrealista ltoms. Elkpzelem, amint Buuel valahol fnt a mag asban
csrg eg y felhn, nzi ezt a jelenetet, s elsrg ul az irig ysg tl. Ig en m, csakhog y van itt
eg y replg p, amely Szamarkandtl Bukharig , vrosrl vrosra szllt eg y sznszcsoportot,
s mg az elads tart, a pilta vllalkozni kezd, felszll a cimborival, nznek krl, s ha
valahol csordt, nyjat ltnak, leereszkednek szpen, s dzsma fejben beterelnek a g pbe
marht, birkt, majd elreplnek. Trtnetesen az eg yik bikt rosszul ktik ki... g y mr
szntiszta realizmus, ug ye. A kett eg ytt: a Luna Papa.
A film eg ybknt eg y meg esett lny, Mamlakat trtnett mesli el, aki becsletre bszke
apjval s flkeg yelm btyjval elindul, mint a mesben, hog y meg keresse a szletend
g yermek nemzjt. A trtnet kzp-zsiai road movie-v alakul, nyitott ajtval szg uld
Volg val, amelyet ppen meg elz eg y harckocsi, ez pedig eg y mentautt ldz, mg flttk
eg y sebtben meg barkcsolt replg p svt el g y hrom mter mag asban.
A tevk rosszallan csvljk a fejket. Ez mr burleszk a javbl, ponpard a Karakum
sivatag ban.
s emellett mg szvszortan szp trtnet eg y fiatal n meg prbltatsairl, s eg y
g yermekrl, aki vilg ra akar jnni. a film narrtora, aki mg nincs, s mg is van, st, az
rtelme mindennek, mert nlkle trtnet sem lenne. Vg l, a sok bohks kaland,
sziporkzan szellemes tletsorozat s a nzket meg hat fordulat utn azt mondja ez a
g yermek: Anya, most mr ig azn meg kell szletnem, vig yl ht eng em eg y olyan orszg ba,
ahol nincsenek rossz emberek, ott szeretnk lni.
Vajon hov msz, Mamlakat?

II. ktet

2001

Vatel becslete
1671. prilis 26-n rja meg Svig nn, ez a mvelt, szeretetre mlt asszony a lenynak,
Grig nannnak azt a levelt, amelyben elmesli, mi trtnt Chantillyban Vatellel, Cond herceg
fkomornyikjval. A levlr szerint Vatel g y rezte, oda a becslete, mert a kirly fog adsra
rendezett ebdnl, a g ondos elkszletek ellenre, kt asztalra nem jutott slt, a tzijtkot
pedig eltakarta eg y felh. Amikor a halszlltk msnap hajnalban kstek, Vatel, aki tizenkt
jszaka nem aludt mr, nem brta tovbb, felment a szobjba, kardjt nekitmasztotta az
ajtnak, s tdfte vele a szvt. A herceg szomoran vitte meg a g yszhrt a kirlynak, aki
szinte sajnlatt fejezte ki. Azt mondtk, Vatel a mag a mdjn a becslett vdte meg ;
verseng ve mag asztaltk, adja tudtunkra Svig nn.
Ezt a trtnetet dolg ozza fel Roland Joff Vatel cm filmjben. A rendez meg prbl a
minden mvelt francia ltal ismert levl sorai kztt olvasni oly mdon, hog y meg vltoztatja
az elbeszls nzpontjt. Itt a ceremniamester szemvel ltjuk az esemnyeket, aki a film
szerint arra jn r, hog y rabszolg jv vlt eg y rtelmetlenl pazarl, embertelen sznjtknak,
mert Joff szerint ez volt a barokk udvari let. Az esti ltvnyossg sorn pldul hallos
balesetet szenved Vatel eg yik embere: az elads folytatdik, mintha mi sem trtnt volna.
Hog y eleven rig k szvt tpik ki, mert a herceg kszvnyes lbt friss vrrel kell estnknt
locsolg atni, mr szinte szt sem rdemel. A tmhoz illen szinte elkpeszten g azdag
dszletezs, pomps killts produkci g y leplezi le a 17. szzadi arisztokrcia letmdjt,
eg ykori nag y zabls-t, hog y az brzolt kor keretei kzl val kilps nlkl rezheten
a mai eurpai letforma vlsg rl, ncl tkozlsrl beszl, amelyet, a trtnelem
istenasszonynak szomor fintoraknt, a polg r Vatel mai rksei alaktottak ki. A barokk
ceremnik s sznpadias aktusok mg l eg y ksei, populris showkultusz s ncl
fog yasztsi mnia jelenetei dereng enek el. Az udvarhlg yek s g lns urak ppen g y
vonulnak be Chantillyba, ahog y a mai sztrok Cannes-ba vag y Michael Doug las ki tudja
hnyadik eskvjre.
Grard Depardieu eg yik leg jobb alaktst lthatjuk. Testes alakjval, kemny arcvonsaival
eg y ig azi, dolg os, erklcss polg rt alakt, aki szolg lni akar, nem pedig szolg v vlni. m
ppen ez utbbit vrn el tle az a vilg , amely krlveszi, s amelyet eg y msik jeles mvsz,
Tim Roth idz meg szmunkra Lausun szerepben.
A film finoman ironikus fordulattal, Vatel fiktv bcslevelvel zrul: ebbl kedvese
meg tudja, hog y a fkomornyik valban a becslett vdte meg . A mag a mdjn, persze,

miknt az urak meg jeg yeztk Svig nn szerint. Ig en, a mag a mdjn. Roland Joff fontos
filmje errl szl: a fkomornyik becsletrl.

Varici gitrral
Woody Allen ezttal hrom olyan dntsre sznta el mag t, ami j filmjnek, A vilg msodik
legjobb gitros-nak (Sweet and Lowdown) hatrozottan a javra vlt. Elszr: nem vllalt
szerepet mag ban a trtnetben (csak a keretjtkban), amivel elrte, hog y a mese nem Woody
Allenrl, errl az ltala kiss tlbeszlt tmrl szl, hanem valami fontosabbrl. Msodszor:
visszatrt a harmincas vek vilg hoz, ahhoz az idszakhoz, amelynek felidzsre mr
korbban is tett fig yelemre mlt ksrleteket.
Most eg y kpzeletbeli g itrjtkos, Emmet Ray trtnett mesli el, aki rendkvli tehetsg ,
l a kezben a hang szer, a leg jobb lehetne, de Prizsban ott peng eti a hrokat a cig ny
szrmazs Djang o Reinhardt, az mg nla is jobb. Ha Emmet ennek jtkt hallja, srva fakad,
ktszer ltta is, mindkt alkalommal eljult. Emmet is szvszag g atan muzsikl, rajong anak
rte, mg is folyton g ondjai vannak, mert komolytalan alak: berg , napokra eltnik, leksi a
fellpseit. s ht a nk! Azok a g yeng i. Ha jn eg y j szerelem, a hlg yet beavatja: kedves
idtltseinek rszesv teszi. Vonatokat nznek, s patknyokra lvldznek a szemttelepen.
Ez a trtnet rdekes, lazn, oldottan van eladva, g y mg rdekesebb. Sean Penn plasztikus
fig urt forml, kicsit vicces, kicsit link, de ig azi mvsz, eg y csom szp g itrszmot hallunk.
Hrom pozitv rendezi dntsrl beszltem: nincs Woody (csak a keretben), s vannak a
harmincas vek. s a harmadik? Ez a leg jobb hzs, ig azi vezrcsel. Eg y kuka lny: Hattie.
Samantha Morton jtssza, emlkezetesen: kerekre nyitott, naiv szemekkel, dacos kis
vllrndtsokkal, flszeg mosollyal, szorg os, simog at kezekkel. Amikor Emmet elhag yja t az
Uma Thurman ltal meg formlt Blanche kedvrt, tudjuk, hog y a g itrosnak vg e. Meg tallta
az ig azit, csak ppen nem vette szre. Pech. Elment a vonat.
A film valjban arrl szl, hog y ez az eg yszer, szellemileg visszamaradott, nma lny
tbbet tud az letrl, a szeretetrl, ltezsnkrl itt a tvolba fut vonatsnek s az eg yre
kzelebb kerl szemttelepek mentn, mint a hres mvsz, s plne tbbet tud, mint a zensz
interprettora, a keretjtkban fellp Woody Allen, aki, ha jl rtem, nnn pardijt jtssza
el, s ezt most nag yon a javra rom. Meri vllalni, hog y a bka eg yszer nem kirlyfi, hanem
bka.
Taln ez az nkritika tette kpess arra, hog y meg ksrelje a lehetetlent, pattansig fesztve
a g itr hrjait. Filmje ug yanis, szerintem, zenei variciknt is rtelmezhet. Nem ms, mint
Fellini Orszgton cm klasszikus remeknek fjdalmasan trfs, tiszteletlenl kalapot emel,
fanyar fintorral, de mlysg esen meg hajl tkltse. A tmt ms viszonyok kz helyezve,
ms szereplkkel eladva, ms hang nemben, ms hang szerrel. Eg yszval nag yon ms. De
mg is vg ig peng eti az eg ykori dalt.
Gelsomina Amerikban.

Etd hrokra, kpekre

Amg tudsz eg y trtnetet, s van kinek elmondanod, nem fog sz elkrhozni, mondja Giuseppe
Tornatore j filmjben, Az cenjr zongorista legendj-ban (La leg g enda del pianista
sulloceano). Ezek szerint a kivl olasz rendez biztosra veheti, hog y az dvzltek kz fog
kerlni. Ezt mr korbbi mvei is ig azoltk, fknt a Cinema Paradiso s a Mindenki jl van. Neki
mindig akad eg y trtnete, amit rdemes meg hallg atni tle.
Ez a film eg y zsenilis zenszrl szl, akit jszltt csecsemknt eg y hajn, a Virg inin
talltak, a ftk neveltk fel, az cenjr zong oristja lett, s sohasem hag yta el a Virg init.
Eg sz letben ing zott Eurpa s Amerika partjai kztt. Eg yszer ug yan beleszeretett eg y
lnyba, s akkor majdnem partra szllt, hog y meg keresse, el is ment a hajrl levezet lpcs
felig , de ott meg torpant, s nmi g ondolkods utn visszafordult. Mint ksbb elmondta, tl
nag ynak ltta az eltte fekv vrost, nem ltta a vg t, s ebbl arra kvetkeztetett, hog y nem
tudna ott lni, hiszen a zong orn sem lehetne szpen jtszani, ha nem csak nyolcvannyolc
billentyje lenne, hanem ezer meg ezer.
Ez eg y Tornatorhoz (s akr mg Szv Ernhz is) mlt, nag y trtnet zong orn eladva.
A film Ennio Morricone rzelmekben s meldikban g azdag jutalomjtka. A kivl muzsikus
meg is tesz mindent, hog y ez a jtk emlkezetes leg yen. Pazar szlszmok, romantikus
futamok, lmodoz improvizcik s telt szlamok kvetik eg ymst kifog yhatatlan bsg g el,
s dalok, hol szrnyalva, hol mln bslakodva. Azt merte rni valaki errl a dsan hang szerelt
s a szlhang szereket brillinsan kezel filmzenrl, hog y cspg sen szentimentlis.
Elkpzelem az illet hlg yet: sovny, szraz, szrs tekintet s rosszul ltztt. Nem hiszek
neki, inkbb Morriconra hallg atok.
S kzben a szemem is jcskn tall nznivalt. Most ltom, hog y Tim Roth nemcsak j
sznsz, de lelke is van. s van kt kivlan eladott monolg ja, de amit azon tl mvel, a
keszeg alkatval, beesett arcval, fanyar mosolyval, blcs tekintetvel, azt kevesen tudjk ma
meg csinlni. Az alaktsa valban nmeg mutats, ahog y Gadamer mondja a jtkrl.
Aztn itt van Koltai Lajos, aki szrnyakat kap a muzsiktl, s attl, hog y Tornatore bzik
benne, s hag yja dolg ozni. pedig g y g ondolta, hog y most, sok pnzen, kivl
nyersanyag okkal s technikval mindent meg csinl, amit csak tud. Nem is fnykpez, hanem
ptkezik, teret forml, s mg inkbb: muzsikt r kpekbl, hiszen vg s soron minden
mvszet zene akar lenni. Mg eg y hajablakot is g y kpes fotog raflni, hog y abbl mves,
ovlis keret lesz eg y finom ni arc krl. A viharban elszabadult zong ora pedig g y tncol,
imbolyog s szg uld, hog y eg yltaln nem is kell a hborg teng ert mutatni, hiszen g y is
ltjuk. Eg yszval: Koltai Lajos brillroz. New York felhkarcolit pldul eg y hossz t utn
meg rkez kivndorl szuperplnba hozott szemnek kitg ult pupilljn tkrzdve mutatja.
Amikor pedig felrobbantjk a hajt, a felcsap lng ok kzt rptben elkapja kamerjval a
leszakadt horg onyt.

Ha van hibja ennek a filmnek, taln az, hog y tl szp. De ht, Istenem, ebben az letben
semmi sem tkletes. s ha mr hibzni kell, ht akkor g y.

A sttsget nzve...
Vaksg ! Bennnk van a vaksg , rg eszminkben s eltleteinkben. Ez a mondat, eg y
dbbent felkilts s a belle kiszakad felismers, az immr tbb mint neg yedszzada, fiatalon
elhunyt s mra, sajnos, elfelejtett r, Gerelyes Endre Tprengs az jszakrl cm rsbl val,
amely vak embertrsainkrl s a vaksg rl szl. Tmr Pter eg szen msknt kzelti meg a
tmt, mint Gerelyes, de filmjnek leg fbb zenete az rval rokon: lt szerepli, a kt
kig ett, eltompult, sivr beszd rockzensz valjban sokkal kevesebbet vesz szre a vilg bl,
mint a vak szereplk, erre a furcsa kettssg re is utalhat a cm: Vakvagnyok.
Tmr Pter rzelmes vg jtkt azonban nem a tmja teszi nevezetess, hanem a
nzpontja s a beszdmdja. Ez a film ug yanis nem eg yszeren a vakokrl szl, akiket vakok
alaktanak, hanem nekik kszlt: azoknak, akik nem ltnak. Mozg kp vakoknak? Ig en, s ez
teszi rendkvli alkotss a ltk szmra is. A rendez ug yanis kidolg ozott eg y olyan
szerkesztsmdot, dramaturg it, amelynek rtelmben az eg yes felvtelek kz olyan
narrtorszveg et illeszt, ami a drmk instrukciihoz s a sznhzi rdikzvettsek sszekt
mondataihoz hasonlan meg adja a ltvnyt nlklz befog adk szmra a leg fontosabb,
fknt a cselekmny trbeli s idbeli viszonyaira, a helysznre, a szereplk klsejre,
mozg sra vonatkoz informcikat.
Ez a meg olds eng em, aki ltom is a kpeket, eg yltaln nem zavart, hamar hozzszoktam,
st, ig azolta azt a meg g yzdsemet, hog y a film lnyeg e valahol a vizualitson tl keresend.
s ebbe a bens dimenziba azt hiszem, errl beszl Tmr Pter , ltvny nlkl is el lehet
jutni. A spiritulis dinamika s a kpzeletbeli mozg s pszichikai terben nem a kp uralkodik,
hanem a zene. A hang zs, nem pedig a ltvny. Ezrt jtszik ebben a filmben oly fontos
szerepet a muzsika, s ebbl a szempontbl ig en szerencss a cselekmny trg ya, amely eg y
vakok ltal eladott musical elkszlsvel kapcsolatos. Ennek irnytja a balett-tncos Imola
(Bozsik Yvette), aki ekzben prblja lelkileg feldolg ozni azt a tnyt, hog y az kisfia is meg
van fosztva a lts adomnytl. Cserepes Kroly ksrzenje kevs eszkzzel l, inkbb az
rnyalatokra irnytja fig yelmnket, a trkpz szerepet teng edi a zrejeknek, a tvolod s
kzeled lpsek zajnak.
Neknk, ltknak, klnsen rzkeny s tapintatos kalauzaink akadnak abban az
ig yekezetnkben, hog y eljussunk ebbe a bels vilg ba. k a film vak szerepli, neknk
szokatlan, szmukra azonban termszetes g esztusaikkal, arcuk visszafog ott, tiszta jtkval,
lkn a meg rtsre s szeretetre vg y, szp Editet alakt Matatek Judittal, aki plasztikusan
rzkletes jtkot mutat be trsaival eg ytt. ltaluk kap g azdag rtelmet a kpek fmotvuma,
a vakok iskoljnak a cselekmny leg fontosabb helysznt ad Ndor termben lthat
g ynyr veg ablak, a nem ltkat vdelmez kirlyokkal s szentekkel.

Matatek Juditot s trsait nzve a sorsukban osztoz Borg es szavai jutottak eszembe: A
vaksg nem vg zetes sorscsaps, csak eg yike annak a sok klns eszkznek, amit a sorstl
vag y a vletlentl kapunk.

Misi a znban
Olyan ez a nmet film, Leander Hausmann mve, a Sonnenallee, vag yis Napsugr stny, mintha
Gothr Pter Megll az id s Tmr Pter Csinibaba cm munkjt szpen sszehzastottk
volna, s ennek a nsznak keserdes g ymlcse lenne az, amit ltunk. Pedig valsznleg csak a
kzs keleti lmnyvilg juttatja esznkbe ezt a prhuzamot, s a rendszervlts eltti idszakra
val visszatekints g roteszk mlabja.
A film hse Micha, azaz Misi, aki imdja a zent, rajong Elvisrt s Mick Jag g errt, s
szerelmes a szp s elrhetetlen Miriamba, akirl kiderl, hog y nem is olyan elrhetetlen.
Micha eg y ma mr nem ltez llamban, az NDK-ban l, mint mondja, ms baja nincs. Ami azt
illeti, ez a tny bajnak ppen elg , klns tekintettel arra a krlmnyre, hog y a znban
lakik, a Fal kzvetlen kzelben, g yszlvn a tvben. A Napsug r stny ug yanis zskutca,
szg esdrt metszi, amit hatrrk vig yznak lankadatlan harckszltsg ben. Eg yszval
nag yon szomor, st ijeszt lenne minden, ha nem lakna itt az elrhetetlen Miriam, akirl,
mint emltettem, kiderl, hog y nem is olyan elrhetetlen. s ha nem szllnnak t a Fal fltt
az ter hullmain Elvis brsonyosan bg hang jai. Are you lonesome tonig ht...
S olykor mag uk a korong ok is tjnnek eg y-eg y csempsz tskjban. Ig az, a nehezen
meg szerzett kincsrl g yakran meg tudja az ember, hog y hamistvny, ms van a tasakban meg
trag asztottk a cmkt, de az ifji kpzelet olykor e ptszerekkel is beri, mint a film taln
leg jobban sikerlt jelenetben, mikor az erklyen tncol fik mmora trag ad a zskutcban
g ylekez emberekre, belertve a katonkat is. Mg eg y g ppuskasorozat is eldrdl, ezttal
rtalmatlanul, csak minteg y a g itrszlt ptolva.
Nem, a leg jobb mg is inkbb az, amikor az eg yik src vg re meg szerzi hrom het brrt a
nag y Rolling Stones-albumot, rohan vele haza, ppen mikor ramsznet tmad a znban,
pnik tr ki a hatron, rlnek a fira, aki elvg dik, de mikor a bartai srva krlveszik,
vratlanul fleszml, rosszat sejtve tapog atja szerzemnyt, amelynek tokjbl kipottyan a
dupla korong ltal felfog ott g oly. De a lemeznek vg e, lttek neki. A fi ktsg beesetten
felzokog .
S ha mr a szimblumokhoz jutottunk, meg emltem az NDK iparnak remekt, a
multifunkcionlis asztalt, a mufutit, amely nll letre kelve g ytri a csaldot. Vratlanul
sztnylik vag y sszecsukdik, mintha eg y lthatatlan stasig ynk csrg ne benne, konokul
dohnyzasztall vlik, mikor ebdelni akarnak, de ebdlasztalknt tereblyesedik, ha meg hitt
beszlg etsbe fog nnak.
A film mag a is vllalja a bezrtsg ot hseivel eg ytt, a kamera nem mozdul ki a znbl,
csak tvolabbrl, alulrl flfel pillantva szemlli a Fal fl emelt, vadszlesre emlkeztet

erklyeken g ylekez nyug ati turistkat, akik kvncsian tekintenek t, s olykor odaodaszlnak: Na, mi van, ossi, mrt nem nevetsz, nlatok azt sem szabad?
Nem az a baj, hog y nem szabad, hanem hog y kedvnk nincs hozz, g ondolja mag ban
Micha, a trtnet elbeszlje, aki, mr a Fal leomlsa utn, visszatekintve az eg ykori
esemnyekre, mg is azzal zrja a mest, hog y azrt boldog volt a Napsug r stnyon. Mert
fiatal volt, bg ott Elvis brsonyos hang ja, s ott lakott az elrhetetlen Miriam, akirl kiderlt,
mint mr jeleztem, hog y nem is olyan elrhetetlen.

Drlepte rzsa
Lars von Triert immr a leg jelentsebb eurpai filmrendezk kz kell sorolni. A dn Dog mamozg alom, amelynek meg hatroz eg ynisg e eg y marknsan j mozg kpi nyelv rvnyre
juttatsval maradand rtk alkotsokat hozott ltre: ilyen a Mifune utols dala, Srn
Krag h-Jacobsen alkotsa, amirl nemrg rtam e rovatban, vag y Lars von Trier eg yik korbbi
mve, a Hullmtrs. s ilyen a Tncos a sttben (Dancer in the Dark), a cannes-i Arany Plma
tavalyi kitntetettje.
A film tmja Lars von Triernl ez visszatr motvum a ni nfelldozs. Selma, eg y
Csehszlovkibl Amerikba emig rlt fiatal n sajt lete rn visszaadja a fia eg szsg t, aki
elrklte tle vaksg hoz vezet szembajt. Selma eg y g yrban robotolva sszekuporg atja a
mtt rt, s nem hag yja, hog y ezt az sszeg et elveg yk tle. Elbb eg y anyag i csdbe kerlt
rendr a hsn szllsadja prblkozik meg ezzel, majd eg y rmens g yvd, m Selma a
vg skig ellenll: mert az a pnz nem az v, hanem a fi.
A trtnet kt szinten jtszdik. Az eg yik a htkznapi valsg , a hallra tlt Selma
mrtriuma. Ezt a Dog ma-mozg alom puritn stlusban mesli el a film: mestersg es fnyek
nlkl, kzikamerval rg ztik a jeleneteket, a llek rezdlseit feltr kzelkpekkel,
nyug talan, rosszat sejtet vibrlssal. Ez az eszkztelen eladsmd pszicholg iai remeklss
alakul a g yilkossg i jelenetben, s a ptosz szig or mellzsvel morlis tiltakozss
nemesedik a kivg zs brzolsa sorn. Ilyen keg yetlenl nehz tmt ezen az eszttikai
mag aslaton eddig csak Kieslowskitl lttam bemutatni a Ne lj!-ben. Az a kp, amikor Selma a
siralomhzban a brtnkpolnbl a szellznylson t felszrd zsolozsma hang jait
hallg atja, azt hiszem, rkre benne marad a szememben.
A fszerepet jtsz izlandi nekesn, Bjrk valami olyat produkl, amit most csak Gadamer
szavaival tudok minsteni: jtknak teremt jelleg e van: ergon, nem csupn energia. A rendez
azt mondta rla: Bjrk nem sznszn, csak trzi a dolg okat. Mintha minden nap eg y
haldoklval lettem volna eg ytt, aki azonban nem hal meg . Mellette a mg mindig szp
Catherine Deneuve-t lthatjuk eg y munksasszony szerepben, aki sokoldal tehetsg t
ig azolva alkalmazkodott a dog msok stlushoz.
A cselekmny msik szintje: Selma lmainak bemutatsa, ami az eg yik leg jelleg zetesebb
amerikai mozg kpi nyelven szlal meg : a musical formjt lti mag ra. Lars von Trier

rzkeny szeme kellett, hog y felismerhet leg yen: a trag ikus drma s a kpi mesevilg
hang ulata mr olyan messze esik eg ymstl, hog y sszekapcsolhatv vlnak, ahog y az
ellenkez irnyban elindul vndorok tallkoznak a Fld tls oldaln. S ebben a trstsban
szmomra az a leg meg dbbentbb, hog y mikzben a relis esemnyek nyilvnvalan
ironizljk a musicalt, a zens-tncos jelenetek (pldul a vasti krus vag y a g yrban eladott
tnc) nemcsak tkletesek a mag uk nemben (a muzsikt az izlandi lny szerezte), hanem
olyan termszetesen lpnk t eg yik vilg bl a msikba, hog y esznkbe se jut a mersz
tlnyeg lseken meg tkzni.
A film keretdala eg y drlepte rzsrl beszl, amelynek nmag n tlmutat szimbolikja
visszautal az eurpai mvszet eg yik leg szebb motvumra. Lars von Trier most tovbb
g azdag totta a rzsa-leg endriumot.

A bbuk vre
Hajmereszt rmdrma, vrg zs fantazmag ria ez Shakespeare ifjkori trag dija, a Titus
Andronicus. Ig azi horror: kilenc g yilkossg nylt sznen, nemi erszak, meg csonkts, elevenen
eltemets, emberevs. Ez utbbi g y trtnik, hog y eg y anyval meg etetik fiainak psttom
g yannt felszolg lt hst. Csakhog y mindez csiszolt, szinte rafinltan g yes dramaturg ival
adatik el, lkteten dinamikus prbeszdekkel, klti szrnyals monolg okkal. A
borzalomnak s a pozisnek ez a klns, meg hkkent veg ylke oly ellentmondsos, hog y
szinte kihvja, meg kveteli az ironikus rtelmezst.
Julie Taymor Titus cm filmjvel erre tett ksrletet. Az els kpeken a cmszereplt ltjuk
hadval visszatrni Rmba eg y g yztes csatbl. Sros, lettelen arc, merev tarts,
g piesen mozg katonk menetelnek elttnk. Mintha hatalmas mret, g roteszk bbjtkot
ltnnk. Azrt emltem e nyitnyt, mert a rendez elkpzelsnek ez lehet a fmotvuma: a
marionettszersg szinte minden fontosabb fig urval kapcsolatosan meg fig yelhet. Lavinia
fag akknt mered kzcsonkjaibl pldul mintha huzalok, drtok lg nnak ki, pedig ez a
szeg ny ldozat mg a leg emberibb teremtmny ebben a vilg ban, amely eg y ismeretlen,
ellensg es bbjtkos uralma alatt ll. Julie Taymor rtelmezse szerint a drma fig yelemre
mlt merszsg e abban ll, hog y szerzje felttelezi: ha nincs Gondvisels, a trtnelem
kanniblok csatrozsv vlik. Msok szerint Shakespeare ppen e felttelezs kptelensg t
bizonytja mvvel.
Anthony Hopkins, a rendez felfog snak jeg yben, ig en kritikusan brzolja Titust: a
rmai hsiessg , trvnytisztelet s ldozatkszsg rtelmetlenn vlst mutatja meg , azt,
hog y ezek a kpzelt ernyek majdnem annyi puszttst okoznak, mint Aaron (Harry Lennix)
stni furfang ja vag y a buja g t kirlyn, Tamora bosszszomja; ez utbbit Jessica Lang e
jtssza, nem elg g meg g yzen.
S mindez nemcsak az kori Rmra rvnyes. A rendezi koncepci msik fmotvuma
ug yanis, hog y a kpi elemek vg ig psztzzk az eg sz trtnelmet, belertve korunkat is.

Saturnius (Alan Cumming ) s krnyezete szzadunk els felt idzi, Tamora pszichopata fiai
pedig eg szen mai kpzettrstsokat bresztenek. De bven ltunk barokk bels tereket s
klasszicizl homlokzatokat, kiss terjeng s adag olsban. Ebbl a szempontbl a film leg jobb
jelenete, mikor Anthony Hopkins g y l a frdkdban, mint Marat Peter Weiss drmjban.
A ltoms erteljes, m kiss eg yoldal. Hinyzik a kpeknek az a tvlata, amit
Shakespeare-nl a kltszet biztost, a knbl kelt jelek, a g ytrelembl sztt ig k. s az az
abszurd komikum sem kap elg teret, ami a Titus-drmt az b kirly elfutrv teszi. Pedig
Julie Taymor szrevette, hog y a drmban mennyire fontos szerepet jtszik az rs: a szereplk
letk leg vlsg osabb pillanataiban a betk ltal hajtjk meg rkteni szenvedseiket,
szveg eket hoznak ltre, msok pedig rg ebbi rsok meg fejtsvel prbljk nnn sorsuk
talnyt meg fejteni. A nma Lavinia kinyitja Ovidius tvltozsok cm mvt, csonka karjval
rmutat Philomela trtnetre, s rokonai g y rtik meg , mi trtnt vele. De az a leg szrnybb,
hog y az rsok g yakran meg fejthetetlenek, s ha mg is, keg yetlen zenetek, pokoli jslatok
olvashatk ki bellk.
A drma szerepli viaskodnak a betkkel, akrcsak olvasi. A film nzi mr kevsb: a
kpek tlsg osan is eg yrtelmek.

Vasisten hta mgtt

Tth Tamsnak nhny vvel ezeltt lttam eg y erteljes, mg hibival is fiatalos lendletrl,
tehetsg rl tanskod filmjt, a Vasisten gyermekei-t. Kvncsi voltam, hog yan folytatja plyjt,
ezrt vrakozssal ltem be j mvhez, a szemln bemutatott Anarchistk-hoz.
A nyit felvtelnl, a vizulis feltst szemllve mg elg edetten dltem htra szkemen:
az els kpen eg y fiatalembert s eg y lnyt ltunk felnk jnni, csak derktl flfel mutatjk
ket, ezrt tekintetnk a mg ttk komorl pletre irnyul; a pr g yorst, majd elrevetik
mag ukat, mikzben az pletet hatalmas robbans rzza meg , lng ok csapnak a mag asba. Ez a
bevezets a cm zenete ltal meg erstve rdekes trtnetet g rt, mikzben, a kp g yes
manipullsval, ironizlta is ezt a kalandfilmes nyitnyt. Brmelyik irnyba is meg y majd a
sztori, akr az akcis, akr az ironikus szlam ersdik fel, g ondoltam, ezt mr nem lehet
elrontani.
De bizony lehetett! Elszr csupn a rszletekben meg bv kisrdg krrvend
vig yorg sra fig yeltem fel. Nzd csak, mutatta nekem ez a szurtos man, a fszerepl, ez a
Gavrilo, g y hozza mkdsbe a g zkaznt, hog y elzleg nem kapcsolja be a g yjtlng ot,
lttl mr ilyent?, most meg , fig yeld, mit mvel, minden ok nlkl tbbszr is belerg
autjnak ajtajba, s mg csodlkozik utna, hog y nem lehet kinyitni. Ht mg a pisztoly!
Mekkort durran, pedig hang tompt van rajta, leg yintett, s visszabjt a rszletekbe. n pedig
tovbb tamskodtam. De mit teg yek, ha a hsn eg y komolynak ltsz, ersen vrz
fejsrlssel, ahelyett, hog y hazamenne, bel eg y vendg lbe, tejet rendel rtatlansg t
pldzand, majd eljul, intenzv polsra szorul, m ezutn, a vrvesztesg re fittyet hnyva,

eg y hossztvfut bajnokot meg szg yent sportteljestmnyre kpes.

Nem ktzkdm tovbb, de a film fldhzrag adt mvszet, leg albbis az els menetben,
ahol a kpeknek a kzzelfog hat valsg szintjn is ig azaknak kell lennik, hog y aztn el
lehessen tvolodni ettl a nyersen htkznapi szinttl. Ahog y ez, pozitv kivtelknt, az apa
bartainak uszodai mulatsg a esetben sikerlt is. A rendez, azt hiszem, akkor kvette el a
vg zetes hibt, amikor nem dnttte el, hog y Gavrilo s Majka trtnett akarja-e elmondani,
vag y pedig a vratlanul felbukkan Majka-apuka, s a fiatalembernek a vele val dipuszkomplexusos kzdelme fog lalkoztatja-e inkbb. Elbbi esetben bizonyra tisztzni lehetett
volna, hog y ennek a Gbornak mi kze van Gavrilo Principhez, s mirt idzdnek fel a
Monarchia ksei veinek dokumentumkpei, s mit keres Che Guevara meg az ifj Lenin
portrja hsnk szobjnak faln. Mindezt most homly fedi. Utbbi esetben pedig a rendez
alkalmasint rnyalni tudta volna a szereplk kzti viszonyokat, ami g y elmaradt, ig az, a
g yeng e sznszi teljestmnyek eleve meg akadlyozni ltszanak minden ig nyesebb
jellemrajzot. A tiszteletre mlt kivtelt e tren Temessy Hdi jelenti, aki alkalmatlan
partnereinek trsasg ban, a beszdhibs, suta mozg s, felesleg esen ordtoz szereplk
rnykban szp csendben meg teremt eg y jellemet.
Flresikerlt, tisztzatlan film az Anarchistk. Se nem antitrendi, se nem meg aproject,
mint ahog y a szemln, nem valami szernyen, reklmoztk. Inkbb mondjunk eg y mag yar
szt: kudarc. El kell g ondolkodni azon, mirt kvetkezett be, s ekzben nem rtana imt
mormolni a vasistenhez.

Mi van a tojsban?
Elkpzelhet, hog y a modernsg et, az eurpai kultra jkori szakaszt, bizonyos rtelemben
kt elv csatja jellemzi: az eg yik az nkifejezs jog a, nmag unk kiteljestsnek ig nye, a msik
pedig az nmrsklet szksg essg e (vag y knyszere), amely az embertrs jog ainak
tiszteletben tartsval hatrt szab az nzsnek. Elbbi azt mondja: n n vag yok, mire ellenfele
(s olykor titkos szvetsg ese) hozzteszi: ig en m, csakhog y ott a Msik, meg kell beszlnnk,
hog y a partnernknek tekintsk-e, vag y pedig csupn zavar tnyeznek.
Dominik Moll fekete komdija, a Harry, amelynek alapkrdse, hog y mit teg ynk azzal a
bizonyos Msikkal, szmomra a fent jelzett sszefg g sben rtelmezhet. Michel (Laurent
Lucas) vletlenl sszeakad eg ykori g imnziumi osztlytrsval, Harryval (Serg i Lpez), s ez a
tallkozs mindkettejk szmra sorsdnt lesz. Harry ug yanis, aki tiszteli s becsli Michelt,
g y vli, hog y ez utbbi azrt boldog talan, mert lemondva nmag rl, s eltkozolva
tehetsg t csaldjnak ldozatv vlt. A derk Harry elhatrozza, hozzseg ti bartjt ahhoz,
hog y ismt nmag a lehessen, s folytathassa a repl majmokrl rt knyvt.
Innen kezdve a film bng yi drmv alakul, llektani thrillerr, s Dominik Moll
leg nag yobb rdeme, hog y szinte zkkensmentesen visz t bennnket eg y htkznapi,
realisztikus szitucibl a rmhistriba, majdnem olyan simn, mint mesterei tettk ezt

eg ykor, Hitchcock s Chabrol. Hasonl g yessg g el mossa el a hatrokat a kls valsg s a

pszicholg iai realitsok kztt, aminek kvetkeztben a trtnet lomknt, a llekben zajl
vitaknt is felfog hat. Mikzben, ha g y tetszik, a trtnet vres fordulataiban azokat a kizrsi
mechanizmusokat is tetten rhetjk, amelyekrl Michel Foucault beszl az individulis sz
brlatval kapcsolatosan.
Dominik Moll tehetsg bl mg arra is futja, hog y ironikusan meg csavarja az
alaphelyzetet. Filmjben (amelynek teljes cme: Harry, a bart, aki jt akar neked) a cmszerepl
ltal kpviselt nzs, az let korltlan birtoklsnak elve, amit a tojs-szimblum szellemesen
rzkeltet, vg l is tcsap ellenttbe, alig hanem a npboldog t diktatrk nfelszmol
log ikjnak meg felelen, hiszen Harry, ha kell, az ltala kpviselt elvet sajt letviszonyainak
meg rzsnl is fontosabbnak tekinti. Amikor azonban a felszabadt ideolg ia Michel szkebb
csaldjnak, felesg nek s hrom kislnynak elpuszttst, Harry nyelvn szlva: knyszer,
m szksg es felldozst kveteln, Michel fellzad, s leszmol az t erszakosan dvzteni
akar j barttal. Nem lehet tudni s ez jabb meg csavarst jelenti a trtnetnek , hog y a
befejezs az nkorltozs szksg essg rl tanskodik-e, vag y csupn arrl, hog y eg y beltbb
s eg yszersmind kisszerbb nzs prog ramja lpett az ag resszv individualizmus helybe.
Ig encsak g yans fordulatnak tekinthet, hog y hsnk a repl majmokrl szl munka utn
A tojsok cmmel r novellt, ami immr a felesg tetszst is elnyeri. Krds, mi lett a
g ibbonokkal? Kitallt lnyek-e csupn eg y fiktv trtnetben?
A befejez kpen Michelt ltjuk csaldja krben, amint knyelmesen htradl a Harrytl
kapott lg kondicionlt s nehz terepviszonyok kztt is meg bzhat kzlekedsre kpes
g pkocsiban, mikzben szl Harry kedves dala, a Ramona. Hsnk lvezi a radiklis nzs
temperlt vltozatnak rmeit? Ramona, te g ynyr, te csodaszp...

A veronai zld
Orteg a y Gasset azt rja Goyrl szl knyvben, hog y mindazok, akik a nag y spanyol fest
kpeit szemllik, eg y talnnyal llnak szemben, eg y olyan rejtvnnyel, amelyet j lenne
leg albb tisztbban ltni, ha mr meg fejteni nem tudjk. Ezrt aztn, teszi hozz, vatosnak
kell lenni, s rizkedni kell a leeg yszerst mag yarzatoktl.
Big as Luna, A meztelen Maya (Volavrunt) cm spanyol film rendezje, sajnos, nem fog adta
meg a nag y blcsel tancst. A Goyt vez titkokat a lehet leg eg yszerbben fog ja fel: a
rla szl trtnetet bng yi histriaknt adja el. Mag yarzhatja a rendez mag atartst,
noha semmikppen nem menti, hog y felteheten az ltala eszttikailag kpzetlennek tekintett
mai, szlesebb publikum szmra rthet formban akart elmeslni eg y olyan esemnysort,
amely eg y immr tvoli korban, a 19. szzad leg elejn jtszdik, s Goyval kapcsolatos, jllehet
nem annyira a festvel, mint inkbb az emberrel s hres kpnek modelljvel fg g ssze.
Aminek kvetkeztben a mvszbl eg y bneset szemtanja, st nyomoz vlik. m ez olyan,
mintha az Orteg a ltal jelzett (s persze, ms mdon rtelmezett) rejtlyt valaki olyan nyelven

hajtan elmondani, amely kizrlag jelen idej cselekv ig kbl ll.

Az ig k szintjn eg ybknt rendben van a dolog . A trtnet mag va eg yetlen napon, Alba
herceg n estlyn, illetve msnap jtszdik. A herceg n, a hres szpasszony, a kor befolysos
frfiainak szeretje s Goynak is kedvese , a Meztelen Maya modellje, az nnepsg utn
vratlanul rosszul lesz, mint kiderl, meg mrg eztk, hamarosan meg is hal. Ennek a
g yilkossg nak a titkt fejti fel a film, ig en g yesen, tbb nzpontbl idzve fel az
esemnyeket: hog yan ltta a trtnteket a fest, a fminiszter s a vetlytrsn. Vg l
leg albbis mi, nzk, meg tudjuk, amit amg y is sejtettnk.
Csakhog y ez nem tbb, mint eg y rutinosan eladott krimi. Minek ehhez a dsan leoml
draprik, a slyos brsonyfg g nyk, a dszes serleg ek, drg a kszerek s pomps spanyol
ltzkek, amelyeket oly tkozl g azdag sg g al tr elnk a kamera? S fknt mit keres itt a
nag y fest? Csak nem azrt idztk meg a szellemt, hog y elmondja: a veronai zld a
leg rag yog bb sznek eg yike, a leg drg bb festkbl szletik, amely azonban veszedelmes
mreg is!? Ezt valamelyik inasa is elmondhatta volna. Vag yis kilt, mr-mr a g iccs g yanjt
breszt ellentt feszl a tma s trg yalsnak mdja kztt.
Az emlkkpek inkbb meg lljk a helyket. Szpen sikerlt Goya vidki utazsnak
elbeszlse, ltomsa a keresztre fesztett Jzusrl, s g ondosan kidolg ozottak Alba herceg n
(Aitana Snchez-Gijn) s a fest (Jorg e Perug orra) szerelmnek emlkfelvtelei, a
meg mrg ezds fjdalmval s a volavrunt szrnyal lebeg svel. Meg kell emlteni mg ,
hog y a kirlyn szerepben az rett asszonny formldott Stfania Sandrellit lthatjuk, a
hervads aranyl, szies bjval. Nehz, ellenszenves szerep, amit kell humorral old meg . Eg y
alkalommal azt kell eljtszania, hog y kirlynknt bevonul Alba herceg n kastlyba a
szolg lk sorfala kztt, akiket a mersz trfkra hajlamos herceg n eg ytl eg yig ug yanolyan
ruhba ltztetett, mint amilyenben a kirlyi vendg meg jelent. A kt asszony sszevillansa a
film eg yik leg jobb jelenete.
A leg szebb mg is, szinte mondanom sem kellene, mag a a Meztelen Maya, a Prado fltve
rztt kincse, a hres Goya-akt. A kamera tbbszr is vg ig simog atja, mikzben g ynyrkdve
s elg ondolkodva meg -meg ll csptjon.

Galopp a Niagarhoz
Eg y ig en siralmas komdia, mondja a Szentivnji lom-ban Vackor a mesteremberek ltal
eladand szndarabrl, errl, a Prolg szveg e szerint is, szrny vg trag dirl. Szeg ny
Vackornak sejtelme sem lehetett arrl, hog y fura mfaji meg hatrozsa eg y ezredvg i
mag yar film vonatkozsban mg inkbb fejn tallja a szg et. Jancs Mikls j mve, az Utols
vacsora az Arabs Szrknl szakasztott ilyen. Trag dia s vg , krdezhetnnk mi is az
akadkoskod Philostrattal: Hog y fr meg eg ytt e meg frhetetlen? Hog y hog yan, az Jancs
Mikls titka. De meg fr, az szentig az. Mg akkor is, ha kzben g y rezzk, hog y bizony
vackorba haraptunk.

Ha eg y mondattal ssze kellene fog lalnom a ltvnyt, azt mondanm: karnevlnak lczott
halltnc, temets tzijtkkal. A szereplk ezttal is affle mesteremberek: srsk, akik
pincrekk akarnnak avanzslni. Kapa s Pepe (Mucsi Zoltn s Scherer Pter), ez a kt
mocskos beszd clown, Jancs ksei trilg ijnak hsei, akiket mr a Lmps-ban s az Anydban sem volt knny elviselni olykor, s most mg nehezebb, klnsen Kapt, m itt vannak
lerzhatatlanul, slyosan, s lkik a szveg et ellenllhatatlan mdon. Az a vilg , amelyet e
fura fig urk bejrnak, dbbenetes ellenttet kpez a Hsk tern forg atott nyitnnyal szemben,
a Ht Vezr beszdes nmasg a s a mag asbl val szemllds rvid pillanatai utn
(mellesleg : a felfg g esztett pincr kpe felr Buuel leg sziporkzbb tleteivel), amelynek
g roteszk ellenpontjv majd a sztdlt Globex szlloda ltvnya lesz a Rzsadomb tetejn.
Amerre csak elltunk, mindentt romok, trmelk, pusztuls. Erklcsi rtelemben is.
Ruttkay Laura, Rba Roland s Mundrucz Kornl hrmas jelenete a lelki romlt iszony
pldja. Keg yetlen kpsor, knosan hossz, pokolian lass. s mg fjdalmasabb teszi az a
sivr mili, amely krlveszi, a penszknt mindent belep, a romokon nylks mohaknt
meg teleped zlstelensg , tolakod drid: primitv rig musok, ricsajos zene, s a leleplezen
bemutatott g usztustalansg mlypontjaknt a Baby Ladies nev eg yttes fellpse. S mindez
tudatosan szemllve, eleg ns knnyedsg g el eladva. Jancs eg y pillanatra sem eng edi
elfelejteni, hog y amit ltunk, az film, de ettl minden mg slyosabb s kemnyebb vlik.
Pratlan rzkkel futtat eg yms mellett kt trtnetet: a szereplk sztorijt, s a fig urk
brzolsnak historikumt, ami a kamera nem titkolt jelenltvel fg g ssze.
Ez a film olyan vilg ot brzol, ahov az eg yik szerepl szerint Jzus nem tolja oda a
biciklijt. Apostolok sincsenek, mert mindenkibl Jds lett. Amikor ez a mondat elhang zik,
mg hsz perc lehet htra a vettsbl. S ez a hsz perc, azt hiszem, a leg fontosabb
mozg kpek eg yike, amit nlunk valaha is meg csinltak. A kig ett Budapest Sportcsarnokban
vag yunk, s ltjuk a kt exsrst, Kapt s Pept, amint pincrruhban g yakorlatoznak.
Spszra rjk a krket eg y meg tertett, de res asztal krl, mr majdnem sszeesnek a
fradtsg tl, de csak mennek, loholnak, mert muszj, s kzben mondog atjk: csak akarni kell,
sikerlni fog , kirly vag yok, sikerl, sikerl... Sznalmas pincr-g alopp. Ug yan hov?
S ekkor vratlanul meg nylik eg y ajt, eg yfell az lli t, msfell pedig ott zuhog a
Niag ara. Bmblve mlik lefel az radat, fltte az Apokalipszis lovasait sejtjk. A mi rozog a
kis hajnk pedig trkenyen lebeg a vzen.
Htborzong at kpsor.
Szeretnm elfelejteni, de nem tudom.

Az a szrke kabt...
Tarr Bla, a Krhozat s a Stntang utn, jra alapmvet forg atott, minden zben mai, s
eg yben klasszikus rtk remeket. Ezzel a meg llaptssal akartam zrni a Werckmeisterharmnik-rl szl jeg yzetemet, m, szinte akaratom ellenre, nyit mondat lett belle. Az az

rzs, pontosabban: meg rzs vezette tollamat, ami a racionlis meg rts eltt lett rr rajtam,
miutn vg ig nztem ezeket a lass hullmzs, kieg yenslyozott, arnyosan komponlt
kpeket, amelyek az elnk trul komor ltoms ellenre, vag y inkbb azzal eg ytt valami
felemel, katartikus zenetet sug roznak felnk. Mg nem tudom, hog y ez a sug rzs
mennyiben utrzg se Az ellenlls melanklija cm Krasznahorkai-reg ny emlkezetes
lmnynek, s azt sem, hog y a vizulis forma tklybl fakad-e csupn, a vzit rg zt szem
rendteremt rzkenysg vel fg g -e alapveten ssze, vag y eg yb mag yarzata is van. Ennek
prblok most utnajrni.
Abbl a tapasztalatbl indulok ki, hog y Tarr Bla, r jellemz kvetkezetessg g el, trstott
nzpontot alkalmaz, a szubjektv ltsnak s a trg yias szemlletnek sajtos tvzett hozva
ltre. A kamera a trtnet fszerepljhez, Valuska Jnoshoz szeg dik Lars Rudolph
kivlasztsa a fig urhoz: rendezi telitallat , s noha nem mindig az szemvel ltjuk a
filmbeli vilg ot, de ktsg kvl az a mdium, amely mag hoz vonzotta az elbeszls
szellemt. Ez a furcsa fiatalember a falu bolondjnak si szerept tlti be, mikzben naivitst,
rszvtet, szeretetvg yat s srlkenysg et kifejez arcval Dosztojevszkij flkeg yelmjre,
Miskin herceg re emlkeztet, zeneteket hord s tolmcsol szerepvel pedig Hermszre utal.
az, aki tli a film ng y kulcsfontossg , jelkpes ervel teli esemnyt: szemtanja lesz a
blnt rejt kontner baljs bevonulsnak az jszakai vrosba, beletekint az rishal szembe,
meg pillantja a Herceg fenyeg et rnykt a falon, s vele fordul knyrtelenl szembe a terror
hullmai utn a meneklket ldz s mindent fig yelemmel ksr helikopter.
s az, aki eljtszatja a kocsma trzsvendg eivel a napfog yatkozs kozmikus esemnyt. Ez
a jelenet a film eg yszerre dmonikus s parodisztikus nyitnya, a klyha tzternek pokoli
ltvnyval, amely szrnyra bocstja a m fmotvumt, a zrejek s a jl temperlt hang zs
tusjt. A film msik hse, Eszter Gyrg y, a tuds komponista (Peter Fitz) elbb ktsg be vonja
az eg ykori zenemester, Andreas Werckmeister harmonikus hang rendszernek ltjog osultsg t,
majd mg is helyrelltja a meg bontott hang zsvilg rendjt.
A kozmikus s a mvszetfilozfiai szint tapasztalatai mellett eg y vros letnek is
szemtani lesznk, ahol flelmes indulatok srsdnek, majd a Herceg zavaros sznoklata
hatsra szrny tombols kezddik, amelybl eg y krhz feldlst emeli ki a film, eg y
pillanatra sem eng edve az ag resszi csbtsnak: valjban nem mag t az erszakot, hanem
ennek eljtszst ltjuk, ami mg inkbb elviselhetetlen, mint a puszta brutalits. Aztn jn a
rendprti fordulat Eszternvel (Hanna Schyg ulla) s a rendrfnkkel (Dobai Pter), s mr
krz a helikopter, rovar-ablakszemeit Valuskra meresztve.
A kvetkez kpen eg y elmeg yg yintzet lakjaknt ltjuk viszont a fhst. A blna teteme
pedig a ftren fekszik, hatalmasan s mag nyosan. s ... csend lesz, mint amikor eltnik a
Nap az g rl. m a csendben s sttben vratlanul meg halljuk Eszter r hang jt: A szrke
kabtot meg csinltattam, mondja Valuska Jnosnak a krhzban, s ez a pr sz szmomra, aki
most jraperg etem mag amban a filmet, ezt az autonm, ntrvny alkotst, fontosabb,
biztatbb, mint a Werckmeister-fle harmnik visszavtele.

j Ablard
Korbbi filmjeit is szerettem, de ez a napokban bemutatott m, a Szerelemre hangolva (In the
Mood for Love) mg azok szmra is meg lepets, akik eddig is tisztban voltak Wong Kar-wai
mvszi kvalitsaival, g y ht most, hog y felocsdtam mulatombl, tstnt le is szg ezem:
immr a mai mozg kp eg yik leg jelentsebb mestere.
Antonioni ta senki sem tudta ennyire, hog y a valdi trtnet nem azonos az ig azn fontos
esemnnyel, ez utbbi pedig leg tbbszr elmondhatatlan, leg feljebb csak sejtetni lehet, s a
mozivszonra, e platni barlang falra vetthet dolg ok csupn lenyomatai a tnyleg esen
ltezknek. A kpek pedig rnykok rnykai. s Jarmuschon kvl senki nincs ennyire
tisztban a mozg kp korltaival, azokkal a hatrokkal, amelyeket nem lehet bntetlenl
tlpni, tudomsul vtelk s tiszteletben tartsuk viszont fontos felismersekhez s sajtos
eredmnyekhez vezethet. Nem azt kell teht elmeslni, ami trtnetnek ltszik, hanem inkbb
a tma mg kell nzni, s feltrni, meg tallni, mi van ott.
Adva van eg y frfi s eg y n. Beleszeretnek eg ymsba, titokban tallkoznak, majd hossz
klfldi utakat tesznek eg ytt, s lvezik az letet. Ez lenne a knlkoz trtnet, a tma, ami
nem rdekli Wong Kar-wait. Csinljk meg msok az errl szl filmet, mint ahog y le is
forg attk mr szzezerszer. inkbb azt mondja: az esemnyek takarsban van itt eg y msik
frfi s eg y msik n, az elhag yottak, a meg csalt hzastrsak! Mi trtnik ezekkel, miutn
rjnnek a vals helyzetre, s hamarosan arra is, hog y lelkileg -rzelmileg k azok, akik
sszetartoznak. Wong Kar-wai kizrlag velk fog lalkozik, a msik kettt nem is ltjuk, csupn
a hang jukat halljuk eg y-eg y fut felvtel htterben. m a rendez mg ezt a tmt is
elmozdtja vlt helyrl (ettl ig azn rdekes, amit csinl), s meg nzi, akkor mit lehet ltni.
A hinyt lehet ltni. A beteljesls hinyt.
Klns tkrzds tani lesznk. Mag g ie Cheung s Tony Leung azt jtsszk el, hog y e
meg csalt s szerelemre hang olt szeretk eljtsszk a msik, szmunkra lthatatlan pr
trtnetnek jelleg zetes helyzeteit, mintha arra lennnek kvncsiak, mirt teszik azok azt,
amit k nem tesznek meg . Mirt nem? Nos, errl vg kpp hallg atni kell. Annl is inkbb,
mert az a mag yarzat, hog y nem akarnak olyanokk vlni, mint a msikak, jog os, de rszleg es.
Ennek az j Abelardnak s az kedvesnek ms titka is van.
Ezt lefnykpezni, a hallg atst, a meg nem trtnst bemutatni, klnleg es mvszi
teljestmny. Christopher Doyle kamerja eltt esendsg kben is mltsg ot s jelentsg et
kapnak a dolg ok: eg y ottfelejtett ni papucs, eg y rzsos cig arettavg , eg y kopott hzfal vag y
az utcai lmpa ernyje krl lasstva fnykpezett escseppek hullsa. Van a trg yaknak
knnyk. S hog y ezt jra s jra meg tapasztaljuk, abban inspirl szerepet jtszik Michael
Galasso s Umebayashi Shig eru pratlanul szp s tartzkodan vlasztkos zenje, amely az
akkordok eg ymsba vetlsvel, a llekbrzols mellett mg korfest szerepre is vllalkozik: a
cselekmny idkeretl szolg l hatvanas veket a hres nekes-zong orista, Nat King Cole
dallamai idzik meg . Aztn meg szlal eg y bnatos heg edmotvum, amely, mint a felrppent
madr, krzni kezd a kimondhatatlansg trsg ei fltt. s akkor mg iscsak meg halljuk az

vezredes kfal odjban meg telepedett s az eg yik befejez kpen lthat g yeng e nvny
vallomst.
Olyan ez a film, mint a hsn ruhja. Eurpai anyag bl kszlt, de knai szabs szerint. A
fnyben vltoztatja mintzatnak szneit, kiemeli a test nemes formit, vlasztkos zlst sejtet,
tisztasg ot s erklcsi tartst sug roz.

Marion nem jn el
Ezt a filmet, Darren Aronofsky Rekviem egy lomrt (Requiem for a Dream) cm mvt nag yon
nehz szeretni, s mg nehezebb kiheverni. Mikzben az ember rzi, s ez tiszteletet parancsol,
hog y a rendez milyen mltsg g al kezeli ezt a g ytrelmes tmt, ezt az iszonyatot. A film a
kbtszerrl szl. Kt prhuzamosan fut trtnetet, emberi zuhanreplst mutat be, eg y
csonka csald kt tag jnak, anynak s finak trag ikus sorst jelenti meg .
Rendkvl tudatosan szerkesztett film, azt hiszem, ez ebben az esetben klnsen fontos. A
lealjasods brzolsban ppen ez a racionlis tisztasg , rendezett kompozci kpezi az
ellenslyt, az emberi mltsg ot. s taln mg ennl is inkbb eg y rzs, ami tsug rzik
ezeken a mrnki tudatossg g al kiszmtott s meg tervezett kpeken: a rszvt, amivel a
rendez szerencstlen hseit szemlli.
A film nyitjelenete klasszikus rtelemben vett expozci: Harry elszlltja Sara tvjt
laksukbl, mikzben az asszony ig yekszik ezt meg akadlyozni. A finak pnzre van szksg e,
hog y drog ot vsroljon, el akarja teht adni a kszlket, ami az anynak eg yetlen szrakozst
jelenti. Ekkor mg nem sejtjk, hog y ebbl a htkznapi jelenetbl bomlik ki kettejk buksa,
mint a rg i vg zetdrmkban.
A fi trtnete a rzsaszn lmoktl a testi-lelki leplsig vezet. Ang ol realista festk
ksztettek eg ykor ilyen neg atv tantrtnetet hordoz sorozatokat. Darren Aronofsky vzija
pokoli sttsg , m ez a tehetsg es, mindssze harmincves fg g etlen amerikai filmes azt is
sejtetni kpes, hog y a llek leg mlyn mg iscsak meg marad valami, amit nem kpes uralni ez
az rdg i er: sztrombolja a testet, elrothasztja a g ondolkodst, kikezdi az erklcsi tudatot, de
amikor a haldokl Harry vrja Mariont, a kedvest, hog y eljjjn rte, s meg mentse, az ember
felismeri, hog y, lm csak, az rzelmek nag yobb ellenllsra kpesek, mint a test s a g ondolat.
Az elbeszls taln ezrt kveti az vszakok kronolg ijt, mint az eg ykori szentimentlis
reg nyekben, mg ha ez a meg olds nyilvn ironikus is.
Az anya trtnete azonban mg meg rzbb. Arrl szl, hog y a mdiumok, a reklmipar s a
kereskedelmi televzizs lnyeg ben ug yanazokat a hatsmechanizmusokat alkalmazza, s
ug yanolyan trag ikus eredmnnyel, mint a kbtszer-kereskedelem. Sara a primitv
tvmsorok ldozatv vlik, amelyek pp g y kikezdik a szemlyisg et, mint a szlhmos
kuruzsl ltal felrt tablettk. A filmnek ez a slyosabb cselekmnyszla, azrt is, mert eg y
kivl sznszn, Ellen Burstyn meg rendten szp jtknak lehetnk tani.
Ez a btor mozg kp Hubert Selby reg nybl kszlt, s az az Artisan nev cg ll mg tte,

amely a Blair Witch Project-et, vag yis az Ideglels-t forg almazta. A film stlusa izg almas
kettssg et tkrz: les vg sai, sokszor villmlsszer, rvid montzsai a ma divatos
kliptechnikt kvetik, mikzben nhny csendes, visszafog ott eg yszersg felvtel vratlan
hang slyt kap. Ezek kzl a leg szebb az a jelenet, amikor Sara bartni elltog atnak a
krhzba, s meg pillantjk az asszonyt az elektrosokk utn. Kimennek, a krhz eltt, a havas
utcn lelnek eg y padra, s nmn tlelik eg ymst. Az a hossz bellts pedig , amely Sara
monolg jnak keretl szolg l, formailag olyan makultlan, mint a patyolat.
Eg yszval: a Rekviem egy lomrt tehetsg es s fontos film, rendezjtl, g y vlem, mg
sokat vrhatunk.

N: jben-fnyben
Giuseppe Tornatore szeret meslni. m ezt g y teszi, hog y a trtnet helyett a trtnet
elmeslsnek aktusra s mdjra helyezi a hang slyt. Filmjeinek van fle is, farka is, tovbb
eleje, kzepe s vg e. Ez a szerkezeti rend kedvet csinl a nznek ahhoz, hog y knyelmesen
htradljn a szkn, s lvezze a cselekmny log ikus kibontakozst, ahog y az eg yes jelenetek
beplnek eg y nag yobb, szablyosan msfl rs eg szbe.
Ha g y nzem a Maln-t, a film eg y mag nyos szpasszonyrl szl, aki Szicliban l a
fasizmus, illetve a msodik vilg hbor idejn, frje katona, majd hamarosan hsi halott,
pedig , az zveg y, zskmnyra hes frfiak s fltkeny, bosszt szomjaz felesg ek ldozatv
vlik. A kisvros laki kiosztanak r eg y szerepet, a htlen asszony, a szemrmetlen cda
szerept, amivel Malna knyszeren azonosul. Meg blyeg zik, holott mg rtatlan, pedig
vllalja a blyeg et, mikor mr nem az. Tornatore szpen, hig g adtan bontja ki ezt a trtnetet,
majd g yesen fejeli meg a romantikus-ironikus csattanval: visszatr a halottnak hitt frj.
Persze, ezt g y akr De Sica is meg rendezhette volna. Mondja is az eg yik szerepl, aki ppen
valami hbors ptkvt iszik, hog y ha ez kv, ht akkor Vittorio De Sica. A rendez javra
rom, hog y g y tesz, mintha vllaln a ptkv fzsnek szerept. A neorealista mester
bizonyra elhag yott volna nhny nyersebb tnust, btrabban eg yntette volna a
mellkszereplket, s szerette tbb rszvttel, eg yttrzssel szemllni az esemnyeket, de
lnyeg ben kedvre val lett volna ez a sztori.
Csakhog y a Malna valjban mg sem errl szl, hanem eg y kamaszfirl, Renatrl, aki
szerelmes a hsnbe, s ismeri ug yan a vele kapcsolatos pletykkat, de nem hisz bennk.
Mindent a fi szemvel ltunk (ez a fig yel-leskeld szem ismtld kzelkpeken meg is
jelenik, minteg y a film fmotvumt alkotva), s nem lehet tudni, mi a valsg , mi a kpzelet
termke, s ki is valjban Malna? Cda, esend asszony, vag y rz szv n, aki alapjban
tiszta s j, csak a vdszent nem vig yz r elg g ? s mivel a mese jabb ttteleknt
mindezt a felntt Renato mesli el, (akinek csaldi neve is beszdes: Amoroso!) a filmben
mindvg ig keverednek az emlkezs s az lom kpei, a valsg s a fantzia, mint Morricone
ksrzenjben a mlabs dallamok s a felszabadultabb futamok.

Ig az, itt meg int g yanakodni kezdhetnk, hog y ptkvt iszunk (eg ybknt annyi baj
leg yen, ha zletes), mert Fellini szokta g y az emlkezs ironikus kdbe burkolni a tmt, mint
ahog y r vall az alakok kvetkezetes, g roteszk elrajzolsa is, ebbl a szempontbl az apa
fig urja a leg sikerltebb. s jllehet Fellini alig hanem elg edetlenl rncolta volna a homlokt
az iskolai jeleneteknl, amelyek meg lehetsen ertlenek, pedig a sket latintanr alakja akr
telitallat is lehetett volna, de Koltai Lajos brsonyos tapints, aranylan fnyl kpei
alkalmasint mg az Amarcord rendezjnek is kedvre lettek volna. A szp Monica Belluccirl
nem is beszlve Malna szerepben, aki ring cspjvel ig zen tud vg ig libeg ni a vroska
ftern s Renato emlkeinek sznpadn. Fekete hajjal, vrsre vltva, aztn szkn, majd,
visszanyerve hajnak eredeti sznt, a szicliai asszonyok feg yelmezett, ernyes kontyt viselve.
A mi amorznk pedig rajong va nzi, amint eg yre tvolodik. Akr az ifjsg .
Ptkv? De Sica? Fellini? Nag y sz, hog y Tornatore kpes emlkeztetni rjuk, mikzben az
eg sz eg ytt mg iscsak: Tornatore. s benne az olasz film nemes hag yomnya. S hog y
knytelen-kelletlen meg maradjak a kvhasonlatnl, ht azt mondanm: a Malna valdi
alapanyag okbl kszlt. A hag yomnyos zls kedvelinek.

Hordoz majd a szl

Az ig azi kritikusnak nincs nag yobb rme annl, mint amit akkor rez, ha remekmre bukkan.
Az aranys lehet g y, amikor vratlanul felfnylik eltte eg y hatalmas, csillml fmrg . Ez a
film is ilyen aranylelet, amit most lttam: a Szelek szrnyn. Rendezje Abbas Kiarostami, a
perzsa j hullm alig hanem leg nag yobb alakja.
Perzsa j hullm? Milyen klnsen hang zik. Mert ha azt a szt halljuk: perzsa, eg y si
kultra emlkei idzdnek fel tudatunkban. Zarathusztra kultusza, Firdausz eposza, a Shnme,
meg szp klasszikus versek, g hazalok s rubk, Omar Khajjm, no de j hullm, e kifejezsen
ebben az sszefg g sben kiss bizony ellmlkodunk. Pedig meg kell szoknunk a hasznlatt.
Ma ug yanis a leg jobb filmeket alig hanem Irnban ksztik. Kiarostami, Panahi, Majidi, Ghobadi,
Mehrjui, meg kt elkpeszten tehetsg es n: Mariam Shahriar s Marziyeh Meskini. Micsoda
csapat! Truffaut-k ta nem volt ilyen. Bizonyra vannak okai a kamerazsenik e fantasztikus
kirajzsnak az irni heg yek kzl, br n nem tudom, mik ezek az okok. De azt tudom, hog y
kzlk a leg g yeng bb, ha van ilyen, nag ysg rendekkel jobb filmeket kszt, mint
Hollywoodban a leg jobb (ha van ilyen). Nem vits: Tarkovszkij, Ozu s Bresson szelleme most
Kiarostamiknl lakozik.
Mi a titkuk? Nehz meg fejteni. Eg yszerek, szinte g yermekien tisztk, s tisztelik a
trg yakat, a lthat vilg ot: a fkat, bokrokat, a hullmz bzamezket, a folyt s a vz fltt
elsuhan szelet. Kiarostami filmjben a Mrnk rnak nevezett fhs almt vesz a kezbe, a
nag ybcsi almja, mondja, de az leesik, elg urul, s teraszokon, jrdkon, lejts escsatornn t
g urul, g urul, a kamera kveti, mg vg l eg y udvar mlyn ll fi el pottyan. Tvedtem,
mondja a mrnk, mg sem a nag ybcsi ez az alma, hanem a tid. Ilyen esemnyekre kerl sor.

Eg y alma elg urul, a fldbl kifordul eg y combcsont, eg y skarabeuszbog r pedig hazafel

ig yekszik a terhvel. Semmisg ek, mondhatnnk, csak ppen risi slyuk tmad ebben a
nag yszer filmben, melynek eredeti cme eg y perzsa verssor, mag yarul: Hordoz majd a szl.
Hrom ideg en rkezik a heg yek kztt meg hzd kurd faluba, Siah Darehbe, melynek
hzai fecskefszkekknt tapadnak eg ymshoz Isten eresze alatt. Parnyi otthonok, udvarocskk
eg yms mellett, alatt, fltt, az emberek beleltnak eg yms letbe, rszt is vesznek benne,
meg beszlik az esemnyeket, a szomszdok levest visznek a beteg nek, s ha valakit baleset r,
sszefut a falu, hog y seg tsenek.
De ki ez a hrom ideg en, akik kzl kettt nem is ltunk, csak a Mrnk urat? Filmesek,
akik forg atsra kszlnek? Eg y reg asszony kzelinek vlt hallra lesnek valamilyen okbl?
Vag y eg y tvkzlsi cg emberei? Nem lehet tudni. Mint ahog y az sem vilg os, hog y a mrnk
mirt fordt a htra eg y teknsbkt. Azrt, mert kajn ember, vag y csak nem akarja, hog y az
llat az aut kerekei al msszon? A fhsnek eg ybknt van eg y maroktelefonja, idnknt
valakik felhvjk, de a faluban nincs trer, autba kell g yorsan lnie, s feldcg ni valami
emelkedre, ahonnt mr lehet beszlni, ha a msik addig tartja a vonalat.
Mirl beszlnek? Nem nag yon rtjk. A film hallg at arrl, amirl jobb hallg atni. Taln
kszl valami a falu ellen, hast belnk a sejtelem. Ki vdi meg ezeket az embereket? Netn a
fi, ha majd feln, e szkszav, talnyos szp film msik fhse, aki most mg szorg almasan
tanul, mert vizsg znia kell? Amikor totlkpen ltjuk a hzakat, a fecskefszkek e heg yek kz
tapasztott bokrt, nekem Jzsef Attila szava jut eszembe a falurl: trkeny. m amint ag g dva
erre g ondolok, a filmben eg y msik vers szavai csendlnek fel: Ha olyan az rang yalom, mint
hiszem, az veg et is meg vdi a ktl.
Ebben az rang yalban taln lehet remnykedni.

A kirly fvsze
Jean-Paul Sartre elmesli nletrajzi mvben, A szavak-ban, mennyire htozott
kisg yermekknt arra, hog y elmehessen moziba, m nag yapja, akinek a hzban lt, eltiltotta az
effle vsri ltvnyossg lvezettl. desanyja viszont, aki mag a is kvncsi volt, mi is az a
mozg kp, a lumire-i tojsbl ppen csak kibjt film, titokban elvitte kisfit az akkoriban
meg nylt mozik eg yikbe, ahol a csaldfi tilalommal dacolk tadtk mag ukat a kpek jszer
varzsnak. Abban az idben, rja Sartre nmi irnival, mg mindketten g yermekek voltunk,
n is, a film is, ksbb aztn eg ytt nttnk fel.
A film azonban, mi tag ads, hajlamos arra, hog y idnknt jra vsott g yerekk vljon:
vonzdik a rmsg ekhez, a tarkabarka ltvnyhoz, s nyelvet ltg et a hag yomnyra s a
tekintlyre. A nag yapa meg sejtett valamit, g ondolom mag amban, mikzben Christophe Gans
Farkasok szvetsge (Le Pacte des Loups) cm produkcijnak jeleneteit nzem, s hmmg ve
meg llaptom, hog y a pards dszletek s a sznpomps, 18. szzadi kosztmk ellenre ez
valjban nem eg yb, mint Conan Doyle hres-hrhedt reg nye, a Stn kutyja. Ami nem lenne

baj, leg feljebb jelzi, hog y teng ernyi pnzen fel lehet ug yan pteni eg y fantasztikus
mesevilg ot, lehet szerzdtetni neves sznszeket, kztk Vincent Casselt, akit korbban a Bbor
folyk-ban lttam rendrknt villog ni, tllt a rossz oldalra, a g onoszok kz, de nem lehet
vsrolni eredeti trtnetet, jellemeket s g ondolatot. Ez utbbiaknak nincs ruk, ing yen is
vannak, ha vannak.
A baj inkbb ott keresend, hog y abban a filmtpusban, amelyet Christophe Gans mvel,
eszmre, hiteles fig urkra s sajt bels trvnyei szerint kiboml esemnysorra alig hanem
nincs szksg . Meg jrja a j reg Conan Doyle, elbb kiss leporolg atva, aztn felcicomzva.
Kell hozz eg y kis kung -fu, mert a nz nem krdezi meg (n ig en), hog y ez a derk indin a
film msodik szm hse, a Coopertl vett utols mohikn, ug yan hol kpezte ki mag t e
tvol-keleti harcmvszetben, ahelyett, hog y Eurpba szakadt vademberknt Voltaire-t
olvasott volna. Kell tovbb eg y titokzatos bestia, aki dig itlisan riog atja a trtnet helysznl
szolg l francia tartomny lakit s a nzket, s leg feljebb csak az n elg edetlenked
szememben nz ki g y, mint eg y g nmanipullt tobzoska. Mg akkor is, ha ppen olyan
hajmereszt vrakozssal torpan meg a hsn eltt, mint az Alien szrnyeteg e, ami ug yancsak
idzet, ezttal a szellemesebb fajtbl.
El kell ismerni, ha ez elismers, hog y a film minden kpkockjrl pro-fizmus rad, valami
rideg kiszmtottsg : a nzre irnytott hatsmechanizmusok sora szervezi a dramaturg it, s
Gans beteg es, br ktsg kvl cltudatos vonzdsa a manipulatv g yorsmontzsok s
lesvg sok irnt. Aminek ellenslyozsaknt, m minden klnsebb ok nlkl, meg lep
lasstsokat alkalmaz. Ezltal a rendez minduntalan eltrbe tolakodik, lthatan azt szeretn,
ha a film rla szlna, arrl, hog y mennyi trkkt tud.
Ktsg kvl sokat. Eng em viszont jobban rdekelne a film fhsnek, Greg oire de Fronsac
lovag nak az alakja, aki a hres termszettudsnak, Buffon-nak a tantvnya, a kirly fvsze, aki
a felvilg osult rtelem nevben szll szembe a Bestia leg endjval. Ez a fig ura jl ki lenne
tallva, Samuel Le Bihan el is tudn jtszani, ha Gans hag yn a szerepet s a sznszt
kibontakozni. De nem hag yja, ezrt aztn a Lovag sutba dobja a rci feg yvereit, s jobbnak ltja
rbzni mag t az indin bartjtl tanult titokra s eg y szerelmes asszony varzserejre.

Patknyfogs
Amikor Franz Kafka hrl vette: eg y g ynk freg g vltozsrl szl, tvltozs cm
knyvnek g rafikusa azt tervezi, hog y a bortlapon bemutatsra kerljn a rovar, rmlten
tiltakozott. Az olvasra kell bzni, rta a kiadnak, milyennek kpzeli a testi alakjban
meg vltozott fhst, nem szabad eg y brval korltozni a befog adi fantzia mkdst.
A metamorfzis, a dolg ok, jelensg ek, llnyek tlnyeg lse sidk ta izg atja az embert:
az let hatresemnyeihez, mint amilyen a szlets, a hzassg kts vag y a hall, tvltozsi
rtusok ktdtek, s az rk, Apuleiustl s Ovidiustl Kafkig rendre vissza-visszatrnek a
tmhoz. A Patknymese (Rat) cm r film is effle trg yat dolg oz fel. Hubert Flynn (Pete

Postlethwaite) dublini kispolg r, miutn kedvenc kocsmjban elfog yasztotta szoksos barna
srt, hazatrve felesg e elmaradhatatlan zsrtldse kzben patknny vltozik. (A
motvum Gnter Grass eg yik leg jobb reg nyben, a Patknyn-ben is meg tallhat.)
Csakhog y a film, leg albbis az brzols els, kzvetlen szintjn, realista mvszet, amely
valdi alakjukban mutatja meg a dolg okat, g y, ahog y Kafka mvnek g rafikusa akarta. Itt a
patkny: patkny. Prmes kis rg csl apr, fekete g ombszemekkel. A nznek nem kell
elkpzelnie, eg yszeren ltja, amint ott l a csaldft meg illet szken, mikzben neje szoksos
mdon zsmbeskedik, mert a tojst nem akarja meg enni, bezzeg barna sr, az kne neki. m
Steve Barron mve ppen azrt fig yelemre mlt alkots, s ig azolja szmomra azt a
vlekedsemet, hog y r film: j film, mert a rendez a mozg kp realisztikus termszetbl
indul ki, s a nz szellemi aktivitst a lthat vilg rtelmezsre irnytja. Ez pedig
szksg kppen a szereplk viselkedsvel kapcsolatos, akik kezdetben g y viszonyulnak a
csaldf tvltozshoz, mint valszer s ezrt el is fog adhat esemnyhez. Amikor pldul
Hubert meg beteg szik (a szemtteleprl trt vissza hban-fag yban, hog y a karcsony szentestt
szeretteivel tlthesse), az orvos kiss meg lepdik ug yan, ltva a vacog kis ng ylbt, de aztn
rezzenstelen arccal elvg zi a szoksos mveleteket: pulzust szmll, vrnyomst mr s
hmrt hasznl (a patknyoknak erre a clra alkalmatlan mret hnalja lvn az eg yetlen
lehetsg es mdon, menteg etzve, ha esetleg srten a csaldfi tekintlyt).
A csaldtag ok is a lehet leg praktikusabb mdon viszonyulnak az esethez, s ppen ez a
klns. A nag ylny zavarban van, mert a remnybeli vleg nyt most mr be kellene mutatni a
papnak, a fi pedig , aki papnak kszl, ag g dik, hog y leend felettesei nem ltnak-e majd az
apval trtntekben hivatst kizr okot. Az anya viszont szmolg atja, hog y az esemnyekrl
kszl knyv mennyit hoz majd a konyhra. Steve Barron teht eg y eg szen htkznapinak,
szinte fldhzrag adtnak lttatott trtnetet lnyeg t t fokrl fokra abszurd histriv,
amelynek kptelensg e nem a patknny levsben, hanem a patknyhoz val viszonyban rhet
tetten. Az brzolsnak ez a metamorfzisa akkor kvetkezik be, mikor a csald mr knos
teherknt rzkeli az apa jelenltt, s elhatroztatik, hog y meg kell szabadulni tle. Klsejkre
nzve k vltozatlanok maradnak, m lelkkben valami talakul, s ennek elkpzelse s
meg tlse a nzre hrul.
Mg szerencse, hog y az elbeszlsnek van eg y mesei reg isztere is, s ahol mg a bkk is
vissza tudnak vltozni kirlyfiv, Hubert trtnete sem fejezdhet be a csatornban vag y a
ketrecben. Vezekelni kell, mondja a fhs, sajt sorst rtelmezve. De mi a vezekls? krdi a
nz. Patknny lenni, vag y ismt apv vlni ebben a csaldban?

A Zld Vgzet
Aki a Tigris s Srkny cm, ig en rdekes knai filmet meg nzi, g y szrakozhat kt rn
keresztl (kalandok, harci jelenetek, romantikus szerelmi trtnet), hog y kzben nem kell
restelkednie vag y elnzen mosolyog nia. Ebben a filmben a kalandok vrb epikus fantzia

g ymlcsei, a prviadalok eg y lg ibalett lelemnyes s rendkvl vltozatos koreog rfijval

bonyoldnak, sokkal inkbb szellemi aktusoknak minslnek, semmint fizikai tnyeknek, a
szerelmi szl emberi hitelt s mrtktart komolysg t pedig az a krlmny biztostja, hog y
itt a hsk kpesek lemondani eg y nemes cl rdekben.
Bizonyra akadnak olyanok, akik meg tkznek azon, hog y Ang Lee filmjnek hsei (s
hsni!) klnleg es kpessg ekkel vannak felruhzva, leg yzik a g ravitcit, g y replni is
tudnak, tszkellnek a szlesen hmplyg folyam felett, s a fk tetejn ug rlva prbajoznak,
ez azonban olyan knnyed termszetessg g el valsul meg a kpeken, hog y a nz n
leg albbis g y g ondolom adott tnyknt, a fikci rszeknt fog adja el. Eg ybknt is, ezek a
knaiak annyi mindent kitalltak az eurpaiak eltt mr az korban ismertk a paprt,
porcelnt pedig a Szung dinasztia idejn ksztettek, ezer vvel ezeltt , htha a repls
titkra is rjttek. Az eg yik fszerepl, a Li Mu Bajt alakt Chow Yun-fat azrt szerny mdon
nem a leveg ben szva, hanem eg y Boeing ig nybevtelvel rkezett meg forg atskor a
peking i repltrre, le is llt a lg iforg alom eg y rra, mert minden utas s alkalmazott
autog ramot akart kapni tle, akkora sztr szrnyak nlkl is.
Az alkotkat mr azrt dicsret illeti, mert nem terheltk tl mvket olyan kulturlis
utalsokkal, amelyeknek felfog sa a nem knai nzk szmra nehzsg eket jelentene.
Ktsg kvl elnynek szmt, ha az ember tudja, hog y a vuhszia olyan hs, aki tiszteli a
hag yomnyos taoista rtkeket, e harcos csoport tiszteletre rdott Vang Tu Lu immr
klasszikusnak szmt reg nye, amely a film alapjul szolg lt. m ha valaki mg sem lenne
elg g jratos Konfuciusz vilg ban, s netn azt sem tudja, mit jelkpez a zldes fnyben
csillog kard (a sorsot), mi kze van a szellemi vilg hoz a lthatatlan knyvnek, s az odaad
szerelem miknt testesl meg eg y ni fsben, nos, mg az is lvezheti ezt a trtnetet.
Eg ybknt a film cme sem kalandos jelzs csupn: Kuporg tig ris, rejtzkd srkny, ez
eg y knai kzmonds, ami arra tant, hog y minden ember lelkben lappang valami titok, s
tlnk fg g , hog y ennek rvn az pt, avag y a pusztt erk szolg latba llunk-e.
Eg yszval ebben a felszabadultan szrakoztat filmben tbb van annl, mint amit els
pillantsra mutat, de amit g y meg mutat, az sem kevs. Az eladsmd humora pedig dt
rads. Az eg yik jelenetben pldul a kt hsn vvja sorsdnt csatjt: klnleg es dolg okat
produklnak, flfutnak a fg g leg es falra, s sjtsaiktl beszakad a fld. De eg yszer csak Ju Su
Lien, vag yis Michelle Yeoh, akit mr-mr nem evilg i hsnek ltunk, vratlanul htrabillen
eg y g erelyszeren hasznlt trg g yal a kezben ug yanis rosszul szmtotta ki a slypontjt.
Hiba, az ember olykor tvedhet.
A Zld Vg zet azonban biztos, mint a hall. Mint ahog y a hag yomnyos rtkek is a hsi
lelklet, a tisztessg s az nfelldozs rendthetetlenek voltak s kikezdhetetlenek. De a
vilg , ha akarjuk, ha nem, vltozik. A g yzhetetlen feg yvert dszes dobozba zrjk, s elhelyezik
a becses, de mr nem hasznlatos trg yak mzeumban. Csak a leg enda l tovbb.

Shelby, a felejt
Borg es eg yik elbeszlsnek hse Ireneo Funes, az emlkez: bmulatos memrival
rendelkezik, de fokozatosan rabjv vlik rendkvli kpessg nek, annak a knyszernek, hog y
g ondosan trolja szleleteit s rendszeresen osztlyozza a befog adott informcikat. S mivel
nem tud elszakadni a rszletektl, g ondolkodsa eg yre nehzkesebb s lassbb. Christopher
Nolan ang ol rendez Memento cm filmjnek fszereplje, Leonard Shelby a fenti esetnek
ppen az ellenkezje. a felejt. Brutlisan meg g yilkoltk a felesg t, s az g y tlt stressz,
valamint a g yilkos ltal a fejre mrt ts kvetkeztben elvesztette az emlkeztehetsg t. A
g yilkossg eltti esemnyek ug yan felidzhetk szmra, de j emlkkpeket nem kpes
kialaktani. Minden kifolyik a tudatbl, mint a teng erbl kiemelt res hlbl a vz.
Tudata csupn msfl-kt percig kpes trolni az esemnyeket, s a film is ekkora
terjedelm felvtelekbl ll, ily mdon minteg y lekpezdik Lenny tudatnak mkdse,
miltal a nznek is t kell lnie a fiatalember verg dst a sztfoly idben. Az elbeszl
azonban, teht az, aki a nznek elmesli rszint kls, trg yias, rszint pedig bels,
szubjektv nzpontbl Lenny trtnett (s Lenny tudatt mint trtnetet!), felismerte, hog y
ez az esemnysor vag y esemnyhalmaz csak fordtott sorrendben, visszafel meslhet el. A
felesg e hallt meg bosszulni akar fhs eljut odig , hog y meg l valakit. Ezt a vres tettet
ltjuk az els kpeken. Innen indulunk htrafel.
De lehet-e eg y trtnetet visszafel elbeszlni? krdezi a hag yomnyos befog adi
tapasztalatokhoz szokott nz, akit bizonyra meg lep, hog y vratlanul be akarjk vonni eg y
klns munkameg osztsba: az elbeszls a rendez dolg a, m a trtnet cserepeinek
sszeraksa a nz feladata. Nem ktsg es, hog y mindez lehetsg es. Az irodalomban rg en
meg valsult, st, Ilse Aiching er osztrk rn a Spiegelgeschicht-ben mr fl vszzada
radiklis s eredmnyes ksrletet tett eg y letrajz kvetkezetes s meg llthatatlan
visszaperg etsre. Christopher Nolan most bebizonytja Alain Robbe-Grillet s Alain Resnais
mvszi eredmnyeinek kiaknzsval , hog y ez mozg kpen is lehetsg es, a htramenetet
meg tetzve azzal a meg oldssal, hog y narrtori szvg pe ketts szisztma szerint kszti
szttest: fekete-fehr felvteleken eg y jrszt mltbeli, elre halad jelenetsort ltunk, sznes
kpeken pedig jelenknt idzdik meg az eg yre rg ebbi mlt, hog y azutn a szlak
sszesodrdsakor felvillanjon a szttes mintzata.
Mindennek kvetkeztben a Memento nem eg yszeren izg almas s jszer krimi, akr a
mfaj meg jtjnak is nevezhetnnk, hanem tbb ennl: fig yelemre mlt lps a mozg kpi
elbeszls dekonstrukcija, teremt felbontsa tern, mikzben azt a szttrtsg -lmnyt is
sug rozza, amellyel a modern ember kszkdik. Ebbl a szempontbl mlyen jelkpes, hog y a
hs rg eszmeszeren polaroid felvteleket kszt minden fontos esemnyrl, s testre
tetovlva rzi a leg fontosabb informcikat. Erre korltozdik a mltja nhny nehezen
meg fejthet kp, eg y-kt hol meg vilg osul rtelm, hol elhomlyosul tartalm zenet.
Lenny ezekbe kapaszkodva prbl azonos maradni nmag val, s meg tenni valamit, ami nlkl
lnye res tkrkpp vlna.

m az is lehet, hog y amit ltunk, az mr eg y jvtehetetlenl szttrt tkr ltal kpzett

ltvny, ahol valjban senki sem az, akinek ltszik. A fonl elszakadt, az ors visszafel pereg ,
a szttes mintzata felbomlik.
Emlkezz!
Ki vag y?
Vag y?

A hlgy, akinek...
Helen Fielding Bridget Jones naplja cm knyve, amely az ig nyesebb, okosan meg rt lektrk
sorba tartozik (akinek sok ideje van, el is olvashatja), arra az ironikus szitucira pl, hog y a
hsn vg l ahhoz a fiatalemberhez meg y felesg l, akihez akr mr a trtnet kezdetn
hozzmehetett volna, ha... ppen ez a ha alkotja a bonyodalmat.
Sharon Mag uire az g y kapott trtnetszttest filmjben mg ironikusabb teszi azltal,
hog y btran felersti a reg ny parodisztikus jelleg t. Helen Fielding knyve ug yanis
tematikusan is, szellemisg ben is, az ang ol romantika eg yik jeles szerzjnek, Jane Austinnek
Bszkesg s baltlet cm reg nyre hajaz, eg yszerre tudatos komolysg g al s lelemnyes
jtkossg g al. Jane Austin munki, rja Szerb Antal (akinek ezt a g ondolatt korbban mr
idztem eg yszer, de meg int tollamra jn), a romantikus kdk s tornyok korban szinte
g roteszk mdon szks szemlletek s feltnen jzanok. ppen ez a titkuk. Alig esik
bennk msrl sz, mint ifj hlg yekrl, akiknek mr ig azn frjhez kellene mennik, s
titokzatos fiatalemberekrl, akiknek titokzatossg a abbl addik, hog y mg sem akarjk elvenni
az ifj hlg yet. A Bridget Jones naplja (Bridg et Joness Diary) cm filmet nzve az ember
elmul, hog y ebbl a szempontbl mennyire nem vltozott a vilg Jane Austin ta.
Az ifj hlg y, akinek mr ig azn frjhez kellene mennie, kicsit flg os, kicsit molett,
kedves, jraval harmincves lny (plusz eg y-kt esztendcske, amit csak azrt emltek, hog y
jelezzem, ez azrt vltozott az ang ol romantika ta, ott mr remnytelen letkornak szmtott
volna, itt mg nem), aki eg y knyvkiadban dolg ozik, s bizakodva tekintg et fnkre,
Danielre (Hug h Grant jtssza szokott formjban). Ez utbbi is szrevette Bridg et szoknyjt,
m hamarosan fny derl kettejk felfog sbeli klnbsg re: Bridg etnek, mint tudjuk, nem
elg a boldog sg , frjhez is szeretne menni, amire viszont Daniel azt vlaszolja, lassts, Bridg et.
A lasstsok kzben ismtelten meg jelenik valaki, akit meg int csak Jane Austin jeg yben
Mark Darcynek hvnak. (Colin Firth alaktja, taln az jtkban a leg ersebbek az ironikus
tnusok, klns mdon ppen azrt, mert mindvg ig visszafog ott s szkszav.)
Persze, ma a vilg tg abb, mint rg en, de nem sokkal: Prizsba nem utaznak el, New Yorkba
ig en, de minek, g y hamarosan visszatrnek. Bridg et krnyezett bolondos fig urk alkotjk,
kztk eg y kireg edett tncdalnekes, aki vag y hsz vvel ezeltt elnekelt eg y trhet
szmot, s mg ma is folyton azt hiszi, interj cljbl szltjk meg , holott csupn meg akarjk
krni, emelje le szkt a mg tte l hlg y ruhjnak a szeg lyrl. A film szatirikus tablt

fest errl a vilg rl, kig nyolva tbbek kzt azt a modoros, knyszeresen szellemesked
beszdmdot, nyers szavakkal tetszelg nyelvet, amit a mag yar szinkronszveg ig yekszik hen
visszaadni, van is mibl merteni. A szereplk beszdt parodisztikusan tlz arcjtk s
felfokozott g esztusok ksrik, eg y tudatosan vg ig vitt vg jtki koncepci jeg yben. Mark
Darcy alig rezdl arca s lakonikus stlusa frappns-humoros ellentte ennek a g roteszk
tnusokkal festett vilg nak.
A kedves Rene Zellweg er tehetsg esen, kell nirnival komdizik Bridg et szerepben,
j sznvonal alaktsnak hrom cscspontja is akad: a tzoltknl felvett jelenet, bszke
kivonulsa a kiadtl s vg l nag y futsa a havas londoni utcn bug yiban-kombinban.
Annyi flresikerlt amerikai vg jtk mellett a Bridget Jones naplja rokonszenves,
bartsg os, vonz film, j sznszekkel, ang olos humorral.

Hbor fent s lent

1941. december 7-nek, a Pearl Harbor elleni japn orvtmadsnak, ahog y az amerikaiak
nevezik, a Day of lnfamy-nak: a g yalzat napj-nak a trtnete mr korbban is meg jelent a
filmvsznon. m ig en tanulsg os, hog y Michael Bay, a Pearl Harbor mostani rendezje (kt
ismert kalandfilm, A szikla s az Armageddon szorg os iparosa) ezttal nem a tmt 1953-ban
feldolg oz Fred Zinnemann dezillzis mdszert vlasztotta. A Most s mindrkk, amelyben a
fhssel sajt bajtrsai vg eznek, nkritikus kpet festett az amerikai hadsereg rl: a japn
tmads itt szadistk, zsrfik s nymnyilk vilg ra csap le, minteg y bntetsknt.
Michael Bay azonban szttpi ezt a receptet. De nem kell neki Richard Fleischer 1970-ben
forg atott Tora! Tora! Tora! cm munkjnak trg yilag os semleg essg e sem. Michael Bay
ug yanis idealizlni s imzst pteni akar. Ez nem lehetetlen feladat, m rg s ton kell
haladnia annak, aki erre vllalkozik. Ktsg kvl nehezebb, mint brlni s illzikat rombolni.
Krds, az illet hog yan oldja meg a dolg ot. A vlasz tipikusan hollywoodi: g y, mint a g azdag
ember, aki a pnze seg tsg vel akarja thidalni a problmit. A rendeznek van 135 milli
dollrja s a mai krlmnyek kztt cscstechniknak nevezhet appartusa. Ez nem minden,
de nem is semmi. Ahhoz elg , hog y valban hromszz japn g p tmadja Pearl Harbort (mint
bizonyra emlksznk, a Honfoglals-ban hat beseny lovas zte el Etelkzbl seinket), m a
komputerg rafika knnyen tlzsokra csbt: a bombk nyomon kvetse a leveg ben mr
inkbb a videojtk kateg rijba tartozik. Trkks, de komolytalan.
Az eszmnyts s az imzs-formls nehzsg ei is kitkznek. Roosevelt elnk
pldzatos felllsa a tolszkbl a kormnylsen (Nekem ne mondjk soha, hog y:
lehetetlen!) szerintem tlzs, a japn admirlis sszeg zse a tmads utn pedig (Attl
tartok, csak felbresztettk az alv rist.) ktszeresen is dramaturg iai hiba: eg yrszt
anticipci, vag yis elleg ezs (mintha mr tudn, mi trtnik majd Hirosimnl), msrszt
nellentmonds, mert ha g y vli, mirt csinlta. Doolittle tbornokkal sem kellett volna
elmondatni, mikzben jelentsen a kt fhsre nz, hog y azrt fog unk g yzni, mert ilyen

katonink vannak, mert ez didaktikus. Az effle meg llaptsok meg fog almazst jobb a
nzkre bzni.
Amirt azonban a rendezt s nem utols sorban a forg atknyvrt, Randall Wallace-t
dicsret illeti, az a film szerelmi-mag nleti vonulata. Meg talltk ug yanis az tnzett
trtnelemknyvekben s histriai dokumentumok sorban azt a lbjeg yzetet (trtnelmi
trg y mozidarabot mindig az ilyen lbjeg yzetekbl kiindulva kell felpteni!), amelynek
trg yt a cselekmny elterbe lehetett lltani. A japn tmads teljesen vratlanul rte
Amerikt: elpusztult a veszteg l flotta s a fldn meg semmisltek a replg pek. Ezt mondja a
trtnelemknyv. s most jn a lbjeg yzet: csupn kt vadszpiltnak bellk lett a filmben
Rafe McCawley s Danny Walker sikerlt eg y-eg y pen maradt g ppel a leveg be emelkedni,
s felvenni a harcot a betolakodkkal. Vilg os, hog y rluk kellett filmet forg atni. Ez az imzsnak
is meg felel, s a fikcit is lehetv teszi. Rafe s Danny kt g yermekkori jbart, akik most
ug yanazt a lnyt szeretik.
Ennek a szerelmi hromszg nek a bemutatsa dramaturg iai szempontbl ktsg kvl
hatsos (a halottnak vlt kedves visszatrse srg i panel, m mindig bevlik), morlis
meg kzeltsben pedig valban elg ondolkodtat (ahog y a kt bart az adott viszonyok kztt
feldolg ozza ezt a szitucit, majd pedig az, hog y Rafe fog ja felnevelni Danny rvjt).
Tnyleg azrt g yztek, mert ilyen katonik voltak (meg pnzk, persze). De ezt Doolittle
tbornok nlkl is lehet tudni.

Lassan jrj!
Glaukosz g ynyr mrvnyszobrt belepte a teng er, kag ylk, moszatok telepedtek r, iszap
bortotta el, formtlan tmbb vltozott. A szobor trtnett a nag y r-filozfus, Rousseau
mondta el, s benne a modern ember sorst pldzta. Azt, hog y az nzsre pl trsadalom, a
civilizcis viszonyok eltorztjk az eredetileg jnak, becsletesnek teremtett embert. Amos
Kollek Gyorsbfk, gyors nk (Fast Food, Fast Women) cm filmje is errl szl, g y ltszik, ez a
tma a deformlds, az rtkveszts a mai embert mg mindig klnsen fog lalkoztatja.
Az amerikai rendez (a Sue s a Fiona szabad szellem, fg g etlen alkotja) a g yorsasg hamis
tudata, llektorzt ig nye fell kzelti meg a jelensg et, Kunderhoz hasonlan, mg is a
mag a mdjn.
Szg uldani, g yorsan lni, hamar tkezni, hirtelen s rviden szeretni. Ezt akarja az
ezredfordul embere, mondja (azaz: szerencsre nem mondja, csak sejteti, rzkelteti) Amos
Kollek. Csakhog y a nag y rohansban nemcsak a msik embert vesztjk el, de nmag unkat is.
Gyorsasg unk valjban illzi, a halads ltszata. A film eg yik jelenetben kt hlg y eg y
szpsg szalon mozg jrdjn lpked: elszntan ig yekeznek, mikzben valjban helyben
jrnak. A rendez tehetsg t ez bizonytja: nem mag yarz, nem tant, de kpes arra, hog y a
htkznapi jelenetek ltvnyt mg ttes tartalommal ruhzza fel.
A film ng y hsnek sorst a lthatatlan elbeszl laza szvssel fzi ssze. Bella (Anna

Thomson) pincrn eg y g yorstkezdben, Bruno (Jamie Harris) elvlt taxisofr, akinek hirtelen
a nyakba szakad kt kisg yermeke, Emily (Louise Lasser) ids hlg y, aki mg szerelemre
vg yik, s szerepel a trtnetben eg y flnk, ag g g avallr is. Tovbb kt utcalny,
vg yteljest szocilis munks, ahog y eg yikk definilja nmag t. Hseink ki akarnnak
trni abbl a dermeszt mag nybl, amiben lnek, m knnyelmsg k, g yeng esg k, tves
letszemlletk rossz, elhibzott prkapcsolatokba veti ket. Az elbeszls szelleme olyan, mint
a vsott g yerek, ki kajn szndkossg g al csak azrt is rosszul illeszti ssze a kirakjtk
darabkit. A rendez rokonszenvvel fig yeli verg d hseit, m cselekmnyszvse morlis
kritikval prosul (az ang olban a fast sz jelenthet knny erklcst is).
m a teng erbe sllyedt formtlan kpzdmny mg iscsak Glaukosz szobrt rejti. Hseink is
rzik mag ukban, ha ntudatlanul is, az rtatlan, romlatlan embert. Ezrt, br a film ironikus
szemlletmdja Woody Allent idzi, Amos Kollek ms: benssg esebb, tisztbb, rzelmesebb.
Bruno, aki kezdetben azt sem tudja, hol nylik a pelenka, felvllalja, s elbb knyszerbl, utbb
tisztessg bl, szeretetbl pesztrlja a kt g yereket. Bella pedig eg ereket tart mag nyos
otthonban, s mikor bartja felajnlja, hog y kiviszi ket a mezre, a lny azt vlaszolja: nem
akarja, hog y az eg erek kitasztottnak rezzk mag ukat. Bella eg y alkalommal btran
meg vdelmez eg y reg asszonyt kt tmadjval szemben. Nag yon fontos, hog y mindez
hirtelen trtnik: Bella sztnsen, szve mlybl fakadan jt tesz, mieltt g ondolkodna,
mrleg elne.
Ezek a hsk ig azn meg rdemlik, hog y az elbeszls szelleme jtkony tndrr vljon. A
mess rksg azonban (a meg mentett reg asszony hatalmas vag yont hag y Bellra) csupn
azrt fontos, hog y lssuk: Bella ezt a prbt is killja. Vesz mag nak (s klnfle llatainak)
eg y birtokot, de tovbbra is pincrnknt dolg ozik. A film mintha valban tndrmesv
vlna. Nem a pnz jelenti a meg oldst, hanem az, hog y ki-ki meg tallni ltszik a hozzill prt.
Csipkebelluska felbred lmbl.
Aztn majd elvlik, tud-e, tudnak-e lassan sietni.

Eugene Onegin
Kevs mvet rtelmeztek oly sokflekppen, mint Puskin remekt, az Anyegin-t, s kevs
alkotst rtettek flre annyian, mint ezt. Bjelinszkij, a jeles kritikus az orosz let
enciklopdijnak nevezte, pedig a szerz nem g yzte hang slyozni, hog y mve a kpzelet
szlemnye, s alakjait nem a valsg bl, hanem az irodalmi hag yomnybl mertette. A reg ny
hsnjt, a mvelt, komoly, finom lelk Tatjnt tbben is az orosz n eszmnykpnek
tekintettk, nem is eg szen alaptalanul, hiszen mag a Puskin is sztnben orosznak nevezte
a lnyt, holott nem ismeri kielg ten az anyanyelvt, Anyeg innek kldtt hres szerelmes
levelt franciul rja, az elbeszlnek kell lefordtania, aki kzli, hog y e levelet becses emlkei
kztt rzi, mshol viszont arrl rteslnk, hog y Anyeg innl van. Ellentmonds? A relis
valsg ban az lenne, m eg y kitallt vilg ban minden lehetsg es, mg az is, hog y eg y trg y

eg yszerre kt helyen is fellelhet.

A z Anyegin teht talnyos m, a szabadon szrnyal, mersz fantzia termke. Szerzje
eredeti, szubjektv mdon viszonyul trg yhoz, mfaja, a verses reg ny tradcijnak
meg felelen.
Most, hog y Jevg enyij Anyeg in, azaz Eug ene Oneg in amerikai filmben lp elnk, a mvel
kapcsolatos flrertsek sora tekintlyes mret pldval bvlt. Ebbl a mozidarabbl ug yanis
jszerivel minden kimaradt, ami Puskin alkotsban fontos: hinyzik a kpzelet jtka, a
romantikus irnia, a varzslatos kltszet, s nem szerepel a knyv tulajdonkppeni fhse, az
elbeszl. Martha Fiennes, a rendez, a fhst alakt Ralph Fiennes nvre, aki eddig
reklmfilmeket ksztett, nem tag adta meg nmag t: olyan jzan s realista, mint eg y
keresked, aki arra trekszik, hog y portkjt eladja. Mivel ig azn kelendnek a reg ny
cselekmnyt tekinti, ezt g y ahog y meg tartja, a pozis pedig nem rdekli, mert g y g ondolja,
a kznsg et sem.
Ennek kvetkeztben olyan lmnyben lesz rsznk, mintha eg y kivonatot olvasnnk
ktelez olvasmnyok rviden jelig vel, s a fig urk is elvesztik plasztikus teltsg ket,
sug rzsukbl, vonzsukbl kevs marad. Ralph Fiennes is csak szenveleg kezdetben, hog y
mg a vak is lssa, mennyire felesleg esnek rzi mag t, aztn rrez a szerepre, van nhny
szinte, ig az pillanata, pldul mikor knyvet klcsnz Tatjnnak, vag y Lenszkijnek beszl
Olg rl, aki lthatan jobban rdekli, mint a nvre, de a befejez jelenetben meg int rosszul
interpretl, kicsit olyan lesz, mint az ang ol beteg . Liv Tyler is a trtnet kzps szakaszban a
leg elfog adhatbb, a bevezet rszben suta zike, aki azt hiszi, Bertoluccinl jtszik, mg az ajka
is g y van kifestve, a finlt pedig , partnerhez hasonlan, is tldramatizlja.
A verses reg nybl teht csak a cselekmny marad, a vz, a test, amibl elszllt a llek. De
klns mdon mg ez is eleg end ahhoz, hog y ne bosszankodjunk tlsg osan, mikor vg kpp
rjvnk, hog y a film eg yes jelenetei ug yan Oroszorszg ban, Szentptervrott jtszdnak, m
Puskin sehol, valsznleg ismt szmztk Jekatyerinoszlvba. s mikzben Alekszandr
Szerg ejevics hlt helyt nzzk a vsznon, a vele val tallkozs meg hisulsnak elknyvelse
mellett idnknt mg tetszik is eg y-eg y jelenet. Az pldul, hog y Tatjna mr emltett levelt
ezttal nem akkor halljuk (ang ol przban), amikor a lny meg rja, vag y mikor a frfi
elolvassa, hanem akkor, amikor vek mlva ksn a szerelemre g yulladt Anyeg in ismt
elveszi (a kizrlag nla lv) paprlapot, s mr meg tudja rteni a lny eg ykori szavait.
Ekkor eg y rvid pillanatra mg a felejthetetlen verssorok is felvillannak emlkezetnkben:
S szembl mint a halk patak, A knnyek hullva-hullanak.

Ztonyok kztt
Szurdi Mikls Vademberek cm filmjnek hsei ng y mag yar fiatalember elhatrozzk,
hog y szabadsg ukat a Duna eg y lakatlan kis szig etn fog jk eltlteni, kzel s mg is tvol a
civilizcitl. A kamera a trtnet kezdetekor jelkpesnek sznt kzelkpeken mutatja, amint a

fszereplk eg y szf belsejbe helyezik a mobiltelefonjaikat. Aztn meg rkeznek a szig etre a
szigetkre, ahog y tbbszr is hang slyozzk , s ebbl a nem eg szen szokvnyos, mg is
htkznapi szitucibl bomlik ki a bonyodalom, ketts rtelemben is: a kls trtnet
trag ikus fordulatot vesz, s a llekben lezajl folyamatok is eg yre sttebb tnusak.
Ng y slyosan srlt pszichj embert, ng y potencilis g yilkost mutat be a film. A
szituci rendkvl feszlt, s az a md, ahog y a felvevg p lttatja a szig etet, a letrt g akat,
csupasz fatrzseket, a primitv eszkzkkel sszetkolt kunyht, elideg ent hatsval mg
teltettebb teszi a hang ulatot, klnsen a potikusan fnykpezett folyam ltvnyval
ellenpontozva. A hsk mltjra vonatkoz informcikat a kifejld cselekmny fszlhoz
ktve, dramaturg iai szempontbl meg fontolt adag olsban kapjuk, s mindig az adott
helyzetnek meg felelen: az eg yik ifjt elhag yta a felesg e, s ennek kvetkeztben az alkoholhoz
meneklt, a msik szexulis problmkkal kszkdik, a harmadik slyos zleti vesztesg et
szenvedett el, amirl ppen a szig etre indulskor tjkoztattk, a neg yediknek pedig a
munkjval vannak g ondjai.
Mindez g retesnek nevezhet: a cselekmny dramaturg iai s pszicholg iai alapjai, g y
ltszik, meg lennnek, s ez a forg atknyvet jeg yz Bks Pl rdeme. A filmet mg is
elhibzottnak ltom. Elg edetlensg em a cselekmnyszvs s a jellemrajz rszleteivel
kapcsolatos, s ez az eg yes jelenetek konkrt belltsval fg g ssze, br a forg atknyv
mikrostruktrjtl sem fg g etlenthet eg szen. Hibnak tartom pldul a film elejn lthat
auts mokfuts expozciknt val bemutatst, mg akkor is, ha a htborzong at
manvereket nmileg indokolja a vrosbl vg re kiszabadul emberek feszltsg e, s a jelenet
elrejelz szerept is elismerem, hiszen a motvum keretszeren visszatr majd. m g y
vlem, ezek az eg ybknt ig en beszdes kpek tlsg osan hamar leleplezik elttnk a hsk
hisztrikus, kompenzl ag resszivitst. Hatsosabb lett volna, ha erre fokozatosan dbbennk
r. Ezenkvl azt g ondolom, tlsg osan eg yformk ezek a fig urk, eltr letkrlmnyeik
ellenre is eg y bordban szttk ket: vals vag y vlt srelmeikre eg yarnt erszakkal
vlaszolnak, ami rtelmezhet ug yan a mai huszonves g enercirl alkotott neg atv
ltleletknt, csakhog y lnyeg ben ug yang y is teszik azt, amit tesznek, s ez baj, mert a fig urk
eg yntsnek, differencilsnak elmaradsa akr a valsg brzols ig nye, akr tisztn
potikai elvrsok fell kzeltem meg a krdst mindenkppen hiba.
Itt jeg yzem meg , hog y a filmbeli ifjak meg formli kzl eg yedl Kamars Ivn tesz
ksrletet arra, hog y jelleg zetess s hiteless teg ye a fig urt, s elklntse a msik hromtl.
Ez utbbiak alakti szmomra felkszletlennek tnnek, s azt hiszem, helytelen instrukcikat
kaptak a szerepformlsra nzvst. Szinte kptelensg , hog y manapsg sznszek ennyire
klssg es, tlz eszkzkkel, rossz kalandfilmeket idz g esztusokkal s g rimaszokkal
prblkoznak. Az elideg entsnek e mdja klnsen a szmtantanr esetben mr-mr
parodisztikus jelleg .
A meg feneklett uszly jug oszlv hajsnak szerepben Cserhalmi Gyrg y eg szen ms
kateg ria. Eg y-eg y szemvillanssal, tredkes flmondattal is kpes fig urt teremteni.
Eg yetlen tmbbl farag ott Predrag ja br trve, rossz akcentussal beszl mag yarul, mg nyelvi

szempontbl is flnyben van az t ig aztalanul vdol, silny, ig nytelen beszd szereplkkel

szemben.

Elhangolt gitr (?)

Van a zenei tmj filmeknek eg y ig en jelleg zetes csoportja, amely eg y-eg y zenekar
tevkenysg vel kapcsolatos cselekmnyt mesl el, hol fikcis (Fjhatjuk!), hol dokumentarista
eszkzkkel. Ez utbbiak sorba tartozik Wim Wenders kubai trg y Buena Vista Social Club-ja,
amely (mint korbban elmondtam) mesteri pldja annak, hog yan lehet a zenei tmt
letfilozfiv szlesteni. E m nag y sikert aratott szerte a vilg on, s a rendez most a klni
BAP eg yttesrl tervez jabb filmet. E mfajba tartozik Emir Kusturica Super 8 Stories cm
munkja is, amelyet nlunk Umca, umca, Macska-zaj cmmel tztek msorra. Ebben a bosnyk
rendez a No Smoking nev eg yttest mutatja be (bellrl, hiszen mag a is tag ja), s eg y
nemzetkzi turn felvtelei alkotjk a trtnet g erinct. E film annak ellenre ig en tanulsg os,
hog y a Wenders ltal kpviselt sznvonaltl messze elmarad zeneileg , vizulisan eg yarnt, st
nemeg yszer kifejezetten azt a benyomst kelti, mintha a rendezi mhely maradk anyag aibl
kszlt ig encsak hevenyszett sszelltst ltnnk.
Mg is tanulsg os s elg ondolkodtat. Ennek meg vilg tshoz azonban kis kerlre van
szksg em. Azt rja Edward W. Said az orientalizmusrl, hog y az nem eg yb, mint a Nyug at
g ondolkodsmdja a Keletrl, sajtos interpretci, amelyet a nyug ati ember flnynek
kpzete hat t s arab- s iszlmellenes eltletek jellemeznek. Bizonyos jl ismert esemnyek
azonban, g y a leg utbbi hetek meg dbbent fejlemnyei, inkbb ig azolni ltszanak ezeket az
eltleteket Said ellenben , semmint cfolni, s hatrozottan g y tnik, az nzetei
szintn interpretcik, eg y keleti identitst meg rz ember lvn Said arab szrmazs
g ondolkodsmdjt tkrzik a Nyug atnak a Keletrl alkotott nzeteirl. A krkrs romok
labirintusban pedig nag yon nehz tjkozdni.
Mindez azrt jutott eszembe Kusturica filmje kapcsn, mert a jelzett, klcsns
flrertsektl terhes prbeszd az Okcidens s az Oriens kztt az eurpai diskurzuson
bell is folyik, mg pedig akkor, ha a Balknrl esik sz, amelyet sokan Eurpa eg zotikus,
orientlis sznezet, nehezen kiismerhet s fenyeg eten vad rg ijnak tekintenek, mg az
rintettek ezzel szemben kitasztottsg ukat, mostoha sorsukat panaszoljk. m az utbbi
vtized esemnyei mintha ebben az esetben is inkbb a kritikus meg kzeltst ig azolnk. Erre a
tnyre Kusturica is kell nirnival reflektl filmjnek alig hanem leg jobb, a Szarajevi Falrl
szl g roteszk epizdjban.
Kusturica teht a Macska-zaj-ban a zenei tmn keresztl, miknt jabb filmjeiben rendre, a
Balknrl beszl, mg pedig , mint hang slyozza, balkni mvszknt. Ezen identitsnak
meg rzse rdekben trt le sajnos, vlem n, nem onnan, hanem innen, mondjuk g y: a
Szvtl vag y a Drvtl szakra llva s szemlldve arrl az trl, amelyen messze leg jobb
mvvel, az Arizonai lmodozk-kal jrt, s jutott tlem eg yre tvolabb (dlre? keletre?). Mert n e

film kerettrtnetbl csak eg y slendrin mdon odavetett rg tnzs-sorozatot tudok

kihmozni, semmitmond szveg elsekkel, de lehet, hog y Kusturica mindezt szintn
benssg esnek s keresetlenl termszetesnek g ondolta, sznta, s bizonyra vannak, akik g y is
rtkelik. A zent n harsnynak, hog y ne mondjam: durvnak, primitvnek hallom, m a
filmben meg szlal eg y zenertnek mutatkoz r, s azt lltja, hog y ez a muzsika rendkvl
eredeti, az eladsmd pedig , amit a mag am rszrl leg szvesebben a vndorcirkusz
fog alomkrbe utalnk, szmra alkalmasint felszabadultnak s letszernek hat.
g y rzkelem, ezt a filmet valami ideg en er, nyers modor, dacos brdolatlansg hatja t,
s taln ppen ez lenne Kusturica zenete. rteni vlem, esetleg meg is rtem, csak nem tudok
mit kezdeni vele, az emltett tanulsg on kvl, br az sem kevs. Csak Ren Clair dadaista
remeknek, a Felvonskz-nek a g roteszk temetsi szertarts sorn trtn meg idzsekor
reztem azt, hog y eg y kzs (eurpai) nyelvet beszlnk.
Eg ybknt csak eg y elhang olt g itrt hallottam.

Errol Flynn rja

Az idei Velencei Biennale francia pavilonjban klns s ig en elg ondolkodtat lmnyben volt
rszem. Az eg yik killtterem ltszlag teljesen res volt, m a ltog at csakhamar szrevette,
hog y eg y-kt tvkapcsol hever a fldn. Ha ezeket az rdekldk kzl valaki mkdsbe
hozta, a sakktblaszeren osztott mennyezet eg yes kocki felvltva vilg tani kezdtek a
nyomg ombok impulzusai szerint. Ez g y pusztn jtkos tletnek tnt, de mikor a ltog at
tment a kvetkez terembe, ott a szemkzti falon, a padltl a mennyezetig , hatalmas
brhzak kpt ltta, amelyeknek eg yes emeletei s laksai ug yancsak sakktblaszer
elrendezst mutattak, mint elbb a ng yzetrcsos mennyezet, s valami rejtlyes szisztma
szerint az eg yes kockk (laksok, otthonok) ug yang y felvltva villog tak. Hol felg yulladtak,
hol kialudtak a fnyek, ahog y a g yorstott felvtel mutatta a lakk letnek ritmust. Az ember
csak nzte, nzte a ltvnyknt meg mutatkoz, de titkt mg is elrejt ltet, s meg borzong ott.
Riaszt volt a htkznapok mechanikus temnek ez a trg yilag os szemllhetv ttele. S
felvetdtt a krds: mindezt a vletlen szabja meg , vag y valaki irnyt bennnket eg y
lthatatlan tvvezrlvel? Jtszik velnk, mint mi a mennyezet fnyeivel? Vag y van valami
terve?
Ezt a szeptemberi lmnyt a most ltott ang ol film juttatta eszembe, a Late Night Shopping.
(A cm jelentse alkalmasint: jszakai bevsrls, esetleg , a trtnet ismeretben a shopping
lehetne: tallzg ats, adok-veszek, cserebere, de semmikppen nem: jjel-nappal fiatalok,
nlunk azonban ezzel a cmmel jtsszk a filmet,) A rendez, Saul Metzstein ng y fiatal lett
mutatja be, az eg yes cselekmnyszlak darabkit ltszlag rendszertelenl villantva fel, amg y
rvidre vg va, a vg n mg iscsak sszell az letrl alkotott tabl oly mdon, hog y a kpek
utlag meg mag yarzzk s trteltelmezik eg ymst. Mind a ng yen jszaka dolg oznak, munka
utn pedig sszejnnek eg y presszban, kicsit elbeszlg etnek, eg ytt vannak. Az eg yik

seg dmunks eg y szupermarketben, a msik eg y telefonos g yflszolg lat alkalmazottja, a

harmadikat ppen most dobtk ki a munkahelyrl. A neg yedik, Sean (Luke De Woolfson)
krhzi pol. Mivel jszaks, tbb hete nem ltta a bartnjt, noha eg ytt laknak, m az
nappalos, mire hazar, a lny mr elment. Nem is tudja ig azn, ott lakik-e mg . Vizsg lg atja
a btorokat, tall-e rajtuk ni hajszlat, nzi a szappant, vkonyodik-e a hasznlattl. Eg y
msik lny nyomait keresi, akit szeret, mg sem kpes kapcsolatot teremteni vele.
Ez a film teht az emberi viszonyok nehzsg eirl szl a mai vrosi vilg ban. (Ezek a
fiatalok annyira vrosiak, hog y mikor eg yszer el kell utazniuk, s kirnek a hzak kzl, az
eg yiknek hirtelen triszonya lesz, a msiknak kprzik a szeme, a harmadik pedig hnyni kezd
a rosszullttl.) A bajok, g ondok, csaldsok ellenre a trtnet kicseng se mg is pozitv, s ez
mag bl az alaphelyzetbl fakad, abbl, ahog y ezek ng yen sszetartanak, meg prbljk
eg ymst seg teni, ahog y feldolg ozzk botlsaikat s adott esetben eg yms elleni vtkeiket is. Ez
a film azrt rokonszenves, mert tl azon, hog y tudatosan szerkesztett, okosan fnykpezett s
hitelesen eladott (ami eg y ang ol filmnl alapkvetelmny), mg szinte is s morlisan tiszta.
Htkznapi jelenetei utlag vratlan fnyben kezdenek meg vilg osodni. Vincent pldul
(James Lance) g pies munkjnak unalmt lnyok elcsbtsval, olcs kalandokkal prblja
kompenzlni. Van eg y titka, s ez, g y vli, ert ad neki: Errol Flynn rjt viseli a karjn, ami
ug yan nem jr, m ig azolhatan a nhai sztr tulajdont kpezte eg ykor. Ennek a becses
kronomternek az sszezzsa jelkpes erej: rszint erklcsi tett, meg rdemelt bnhds,
rszint pedig parancs: lpj be a ml idbe, a val vilg ba! Nag yon nehz, de nem
remnytelen.
A filmben visszatr motvum a brhzak ltvnya, s az ablakok titokzatos kivilg osodsaelsttedse a g yorstott felvteleken. Mikzben az pletek fltt ijeszt g yorsasg g al
suhannak el felhk.

Hinyz szavak
Trk
Ferenc Moszkva tr cm filmje knnyen meg tveszti az embert. Laza
cselekmnyvezetse, knnyed kpformlsa, spontn jelleg jelenetszervezse mg tt ug yanis
feszes szerkezet, szig or rend s hatrozott elg ondols rejlik. S amennyire j, ha a nzt a m
oldott termszetessg e rag adja meg leg inkbb, annyira hiba lenne, ha a kritikus nem venn
szre a szilrd struktrt, amely a trtnet tartst adja, m amit a rendez, nag yon helyesen,
eltakar.
Mr a keretjtk, a reflektl narrtorhang meg szlalsa a nyitnyban s visszakozsa a
befejez kpen azt jelzi, hog y az esemnyeknek s mg inkbb azok elmondsnak van eg y
visszatr ve, s ezen vg ig vonul valami, ami valsznleg a film fmotvumval azonos, csak
nehz rzkelni. Pedig rg tn az els kp, a cselekmny sorn elhang z els mondat meg adja e
tma rtelmezsnek kulcst. Ebben a mondatban ug yanis szinte hivalkodan, de ezttal
ppen ez a meg tveszt elhang zik eg y trg r kifejezs, amely, ppen g y, mint Spir Gyrg y

Csirkefej cm drmjban, ksbb is szinte folyamatosan beszennyezi a dialg usokat. S br n

azok kz tartozom, akik viszolyog ni szoktak az effle beszdmd hallatra, csakhamar
rjttem, hog y ez a film ppen errl a beszdmdrl, e nyelvllapotrl, s ennek
kvetkezmnyeirl szl.
A nyelvszek ismernek eg y felttelezst, amelyet SapirWhorf-hipo-tzisnek neveznek, s
ennek az a lnyeg e, hog y a kultra nyelvi meg hatrozottsg , s a nyelv hatrai a meg rts
hatraival azonosak. E hipotzis radiklis rtelmezse szerint nemcsak az eg yes nemzeti
nyelvek kztt vannak mindenki ltal ismert klnbsg ek, hanem a nyelveken bell is, hiszen a
klnbz kpzettsg , fog lalkozs s ms-ms vidkeken, kulturlis kzeg ben l emberek
valjban szintn klnfle nyelveket beszlnek, mg ha azonos is az anyanyelvk, mert eltr
szkinccsel, g rammatikai kszlettel, beszdmddal rendelkeznek.
A film cselekmnynek a cm ltal nyomatkosan meg nevezett helyszne, a Moszkva tr
vilg a is sajtos nyelvjrssal br, amelyet Trk Ferenc ig en kvetkezetesen mutat be. Mint
ahog y azt is, hog y ez a szeg nyes, korrodlt nyelv brtnknt zrja mag ba a trtnet fiatal
hseit, akik folyton beletkznek silny szkszletk cellafalaiba. Ismtlden kudarcot vall a
g ondolkodsuk, kptelenek arra, hog y felfog jk a cselekmny idkeretl szolg l 1989-es v
esemnyeinek jelentsg t. S mikzben g nyos s jog os tiltakozssal utastjk el azt az
idejtmlt, resen kong beszdmdot, amelyet az ig azg atn kpvisel, azt a nyelvet sem
kpesek meg rteni, amivel immr nem a sket hivatal, hanem a sorsfordt esemnyek hang ja
szl hozzjuk. Nem ismernek fontos neveket (nem tudjk, kit, kiket temetnek a Hsk tern
sszeg ylt g yszolk, mirt lobog nak a zszlk, mint ahog y azt sem, ki rta a Janur cm
novellt vag y mi az a Sorbonne), nem kpesek felfog ni eg yszer kzlemnyeket, s mg elmeg y
mellettk a trtnelem, k a leg htkznapibb helyzetekben is kudarcot vallanak: rtelmetlenl
feldljk krnyezetket, az j kocsit sszetrik, s lops miatt letartztatjk eg yikket Bcsben.
Szerelmeik is ztonyra futnak, mert nem tallnak szavakat.
Eg yedl a fhs (Petya: Karalyos Gbor) vlik kpess arra, hog y nyelvileg felszabadtsa
mag t, s fg g etlensg e birtokban rtelmezze az esemnyeket. A trtnet tetpontjt kpez (s
Garas Dniel kamerja ltal ig en kritikusan kezelt) szerelmi jelenet utn meg jeg yzi, hog y Alain
Delon ilyen helyzetben bizonyra elszvna eg y cig arettt, de ehelyett inkbb a
nag ymamjnak telefonl. Akirl meg tudjuk, hog y nem sokkal e hvs eltt halt meg . A telefon
hosszan kicseng , vlasz nincs. Ezzel a nmasg g al kezddik a felnttkor. A kamera ezutn
fellrl, rltsban mutatja a teret. S vg l meg szlal a hs narrtorhang ja, a nyelv, amelyen
elmondhat volt ez a trtnet.

Keser fny
Stephen Frears ang ol rendez eg y munkscsald lett brzolja j filmjben, a Liam-ban. A
trtnet a harmincas vekben jtszdik a g azdasg i vlsg idejn. Az apt, sok ms trsval
eg ytt, elbocstjk a liverpooli hajg yrbl, s a beksznt nyomorsg fokozatosan felemszti

az letforma korbbi normit a csaldon bell s azon kvl eg yarnt. Az addig bksen eg ytt
dolg oz katolikusok s protestnsok g yanakodva mreg etik eg ymst, s a munkanlkliek r
trsaik ellen fordulnak, akik, szerintk, kiszortjk ket a g yrakbl. Mikzben otthon is eg yre
feszltebb a hang ulat.
Antiszemita indulatok tmadnak. Az erklcsileg eg yre inkbb felrld apa kapcsolatba
kerl eg y fasiszta csoporttal, s rszese lesz eg y mernyletnek, amely eg y zsid nag ypolg ri
csald otthona ellen irnyul, m ennek kis hjn sajt lnya lesz az ldozata, aki ebben a hzban
szolg l. Ez az epikus cselekmnyszl, jllehet Frears a r jellemz kvetkezetessg g el bontja ki,
mivel rszben kvl esik az elbeszli nzpont hatsug arn, amirl mg szlni fog ok,
helyenknt vzlatosnak tnik.
A trtnet trsadalmi vonulatnl ezrt rnyaltabban meg oldottnak vlem a cselekmny
pszicholg iai rteg t. Azrt is, mert ez kt klnleg esen szp sznszi alaktssal kapcsolatos.
Teresa, a kt g yerek kzl az idsebb, akit Meg an Burns forml meg , a film leg plasztikusabban
meg rajzolt fig urja. Szvszort nzni azt a sztlan alzatot, ahog y ez a kis cseldlny vg zi a
munkjt, hiszen immr neki kell eltartania a csaldjt. Eg y alkalommal r kell jnnie, hog y
rnjnek, aki j hozz, szeretje van. sztns jindulattal falazni kezd neki, mikzben
sajnlja a becsapott frjet, s mikor asszonytl hlapnzt kap, amit adssg uk trlesztsre
fordt, g y rzi, mag a is bnt kvet el. Meg an Burns trkeny alakja, a nyomorsg
knyszert tapasztalatval dacol rtatlan szeme szinte szavak nlkl is elnk idzi Terest,
akinek minden mozdulata, arcrezdlse a llekbrzols hitelest erejvel br. Meg g ett
arcval a film vg n olyan, mint eg y kis proletrszent, aki szelden tudomsul veszi, hog y
msok bneirt, fertztt indulatairt kell szenvednie. Kisccse a leg utols kpen odameg y
hozz, s nmn elkezdi fslg etni nvrkjnek a hajt. A jelenet sokig benne marad az ember
szemben.
Ez a kisfi, akit Frears pratlan rzkkel kivlasztott g yereksznsze, Anthony Borrows
alakt, a film hse, mert az elbeszl az nzpontjbl lttatja az esemnyeket. g y vlem, a
cselekmny politikai szlama, mikzben nag yon fontos problmkat vet fel, mvszi
szempontbl azrt ertlenebb a g yerekek trtnetnl, mert Liam azokban a jelenetekben nem
szerepel, aminek kvetkeztben, mint mr jeleztem, az a vonulat kvl esik a szemlletet
meg hatroz g yermeki nzpont horizontjn. A mernylet kpsora pozitv kivtel, ppen azrt
olyan erteljes, mert a kisfi is jelen van, akinek ktsg beesett, testvrrt ag g d kiltsa a
benzines palackkal eg ytt repl a hz fel.
Liam elsldozsra kszl, s ez a szertarts a lelki tartalmak mellett erklcsi beavatst is
jelent szmra, a morlis tjkozds lehetsg t a vilg ban. Az brzolst nha cseppnyi
humor fszerezi: mivel a kisfi dadog , klnsen, ha izg ul, nehezen tudja g yns kzben
meg vallani kis vtkeit, mikzben a kvl vrakozk azon tpreng enek, vajon mit kvethetett el
Liam, hog y ilyen sokig fag g atjk.
Az a szeretet, amellyel ez a kisfi a csaldjhoz viszonyul, az a meg rteni akar ig yekezet,
ahog y fig yeli a felnttek lett, az az rm, mikor a zlog ostl a remlt sszeg nl tbb pnzt
kap, s apr lbaival rohan haza az anyjhoz, vg l is szerves eg ysg et alkot a film komorabb

tnusaival.
Stephen Frears filmjbl keser fny rad.

A Fal kt oldaln
Mg 1989-ben lttam a bcsi Burg theaterben eg y kivl Tell Vilmos-eladst, amelynek eg yik
rdekessg e az volt, hog y a rendez modern krnyezetbe ltette t Schiller szveg t: a
kantonok laki g pkocsikkal kzlekedtek, a teherautk reflektoraival kldtek eg ymsnak titkos
fnyjeleket, a sznszek munkszubbonyt, illetve katonaruht viseltek, s a sznpadon az akkor
mg ll berlini falra emlkeztet dszletptmny emelkedett, amit a drmabeli lzads sorn
a szereplk leromboltak. Az elads plasztikusan jelezte, hog y ez az abszurd ptmny, amely
az nknyuralom jelkpv vlt, nemcsak az emberek jelenre volt hatssal, de a
hag yomnyokhoz, a mlt szveg eihez val rtelmezi viszonyt is befolysolta.
A Falrl, leomlsa utn is kellett szlni, mert g yszos emlke, tudatbeli jelenlte sokszor a
kveknl is szilrdabbnak bizonyult. Az alagt (Der Tunnel) cm nmet film, amelyet Roland
Suso Richter rendezett, 1961-ben jtszdik, kzvetlenl a hrhedt ptmny ltrehozsa utn.
Hse, Harry Melchior bartaival alag utat s a fal alatt, hog y ennek seg tsg vel kimentsk
Kelet-Berlinben rekedt hozztartozikat. Szztven mter hossz folyost kell sniuk a
mlyben, ebbl kzel szz mternyit az NDK terlete alatt, hog y elrjk cljukat, mikzben
szmtalan nehzsg g el kell meg kzdenik, s az elhrts is akciba lpett ellenk.
A trtnet, mint a film zradkbl kiderl, vals tnyeken alapul, hseit l szemlyekrl
mintztk. Ebben a tmban teht eg yarnt benne rejlett eg y dokumentarista mozg kp s eg y
kalandfilm lehetsg e. Roland Suso Richter inkbb ez utbbi meg oldst vlasztotta, amit mr
az is jelez, hog y a fszerepet eg y Bruce Willisre emlkeztet sznszre, Heino Ferchre bzta, aki
eg ybknt leg albb g y meg oldja szerept, mint hasonmsa tette volna fnykorban. A
trtnet is eg y kalandos mozidarab dramaturg ija szerint alakul: lass expozci, fokozatosan
g yorsul temp, kilezett kzdelem vakmer lpsekkel a befejez szakaszban. A jk
diadalmaskodnak, a meg tvedtek j tra trnek, illetve meg tisztulnak. Mindezt precz
kidolg ozsban ltjuk, izg almas sztoriknt tlalva. A jeleneteket nmet mg onddal lltottk be,
fnykpeztk s vg tk, a sznszek pontosan rtik feladatukat.
A rendez tbbszr fig yelmezteti nzit, hog y mg sem csupn kalandfilmet nznek. Ezek
kzl a jelzsek kzl az a meg olds a leg inkbb mrleg elsre sarkall (s eg yben a
leg szellemesebb), hog y a szereplk a cselekmny sorn eg y alkalommal filmforg atsba
cseppennek. ppen Az alagt cm produkcit forg atjk nag y appartussal, amerikai zls
szerint. Hseink meg tkzve, rtetlenl szembeslnek sajt trtnetkkel. A fikci
meg kettzsvel a rendez alig hanem eg y szmra nemkvnatos rtelmezsi stratg it
ig yekszik elhrtani, m int szavnl olykor meg hatrozbbnak bizonyul a dramaturg ia
jelleg e, amely elssorban mg iscsak eg y izg almas akcisort ad el a rabok kiszabadtsnak
toposzt alkalmazva.

Vannak viszont jelenetek, amelyek ehhez a j mozisznvonalhoz kpest is hatrozottan

meg emelik a filmet. Hadd idzzem az eg yiket, taln a leg jobbat, leg hatsosabbat. Fritzi
(Nicolette Krebitz) Nyug at-Berlinben l lny, kedvese, Heiner viszont az NDK-ban volt
knytelen maradni, mert katona, ppen a falat pti. Ott tallkoznak, llnak a fal kt oldaln,
titokban eg yms kezbe juttatott cdulkkal rintkeznek. Eg yszer a fi ktsg beesetten t
akarja mag t vetni a falon, de eg y hatrr lelvi, ott haldoklik az ptmny tvben, mikzben
a lny srva beszl hozz a tloldalrl: Heiner, hallasz eng em? A kamera fellrl fnykpezi a
jelenetet, eg ytt mutatja a vg leg elvlasztottakat. Krlttk sivr, lakatlan hzak, tg lval
berakott ablakok. Ez a kp trag ikus nmet tapasztalatot hordoz.

Elhagyatva
Sopsits rpd j filmje, a Torzk 1960-ban jtszdik eg y nevelintzetben. Sivr krnyk, a
kznys pusztulsnak teng edett kastly, mll vakolat, hideg folyosk, rideg termek.
Elssorban nem a szavak, hanem a pontos milirajz beszl a korrl, a hideg et raszt kpek.
Persze, a szavak is. A szmtantanr, Nyitrai (Glffi Lszl) csillag sz volt, bebrtnztk, s most
affle szmzetsknt dolg ozik ezen a helyen. Mikor az eg yik tantvnya bele akar nzni a
tvcsbe, fig yelmezteti: a rcsok eltakarjk a csillag okat. Ltjuk, hog y a rcsok az ablakon
vannak, de tudjuk, hog y nem csak ott. Ily mdon a nevelintzet aljas s g yva ig azg atjval
(Fodor Tams), szadizmust jeg es flnyessg g el trst pedag g usval (Mcsai Pl) s a
meg alzottan, beszennyezetten is ni tisztasg ot s anyai g yeng dsg et sug rz Marikval
(Ltay Dra) a klvilg ot modelllja. Informciszerzs cljbl pldul tolvassk a g yerekek
leveleit, kihzvn azokbl a nemkvnatosnak tlt szavakat.
A csillag ok ltvnya, tvoli, hideg rag yog sa a film eg yik f motvuma. Ezzel kapcsolatos
az a meteoritk is, ami a szmtantanrtl kerl a fszereplhz, aki a film vg n, Nyitrai
ng yilkossg a s a kudarcba fulladt szksi ksrlet utn, remnytelen mozdulattal elhajtja a
fekete csillag kvet. A fit Soproni ronnak hvjk (a szerepet alakt Mszros Tams
kivlasztsa ig azi telitallat), akinek monog ramja, bizonyra nem vletlenl, azonos a
rendezvel. Sopsits rpd sajt eg ykori lmnyei alapjn alkotta meg a Torzk-at, s ez a
krlmny (amit n inkbb sejtek, mint tudok) a kpeknek valami rejtett, szubjektv hitelt
klcsnz, mg ha eg y-eg y kp Bdy Gbort, Tarr Blt vag y Szsz Jnost idzi is, mikzben az
elbeszls hang ja mindvg ig trg yilag os, a kpformls pedig nyug odt, kieg yenslyozott.
rezni lehet, hog y az intzet udvarn ll forg hinthoz szemlyes emlkek ktdnek. Ez a
hinta a film msik formaalkot motvuma. Eg yrszt a cselekmny szerves rsze: az iskola
dikjai ebben forg atjk julsig , keg yetlen beavatsi szertartsknt, az jonc g yerekeket, s ron
rajta lve tjolja be g i trkpe alapjn a mennybolt messzirl fnyl alakzatait. Msrszt a
hinta forg sa az id mlst is jelzi, meg idzi az lmokat, s ezen jelenik meg a fhs
ltomsban eg yik trsuk, a szksi ksrlet ldozata.
A menekls kpei, az tkels a befag yott folyn, a rendez s az operatr, Szatmri Pter

kzs remeklse. A jelenet minden eleme jobbra a film eg sznek is jellemzjeknt tbb
szinten is hiteles: konkrt, elttnk lezajl izg almas cselekmny, mikzben rejtett zenetet s
meg lt tapasztalatot hordoz.
A rians fenyeg et ltvnyban, a meg reped jg pncl iszony drrensben is
elvlaszthatatlanul eg ytt van az emlk, a sors s a trtnelem. Ebben a jelenetben r clba a
film mottjnak, Nietzsche versnek zenete. A cm utn olvashat tredkes idzetet ezek a
kpek folytatjk a ltvny nyelvn: Sors tka ver: / tli bolyong ssal g ytr, / fst vag y, amely
/ mind hideg ebb eg ekbe tr.

Piros szalmakalap
Kr, hog y Koltai Rbert nem hsz-harminc vvel ezeltt ksztette el Csocs cm filmjt,
amikor ms transzparensekkel, kevesebb vrs festkkel ug yan, de mg ltezett a mjus elsejei
felvonulsok szoksa. Akkor mg kellett volna nmi kurzsi e tmhoz, ma viszont kizrlag a
mvszi-dramaturg iai minsg adhatn meg e vllalkozs valdi rtelmt. Jl perg
esemnyek, eleven, hs-vr fig urk, vrb komikus helyzetek sora. Ha teht a Csocs
sznvonalas filmvg jtk volna. Sajnos, nem az.
A leg nag yobb g ond, hog y a cmszereplrl szinte semmit nem lehet tudni. Ki ez a Csornai
Gusztv, akirl tbben lltjk, hog y tanr, m ezt vag y elhisszk, vag y nem. Koltai Rbert
ktsg kvl rutinosan adja az ltala svejkiv formlt fig urt, akinek mindenrl van eg y
trtnete, mg is nag yon messze vag yunk nemcsak Svejktl, de Pepin sg ortl is, s errl nem a
sznsz tehet. Koltai Rbert ig yekezete sem tudja feledtetni velnk azt a tnyt, hog y ez a hs,
filmbeli trsaihoz hasonlan, eg yszeren nincs meg rva. Az a jelenet pldul, mikor a szovjet
laktanyban, orosztanr lvn, tolmcsolnia kell, nem azrt knos, mert kiderl, hog y
korntsem perfekt Puskin s az amuri partiznok nyelvn, hanem mert a helyzet fonk jelleg e
komikai szempontbl nincs kiaknzva. A nykg ve eladott on szkzl-oknl taln
humorosabb lett volna, ha az vs tiszt rtelmetlen mozg almi hablatynak fordtsa g yannt
eladott volna valamilyen memoritert, vag y esetleg felmondta volna, teszem azt, a hatodikos
oroszknyv eg yik pletes olvasmnyt. A szveg ek prhuzamos abszurditsa g y valban
kirdemelte volna a sikeres stknak, trfnak kijr elismerst.
Arrl sincs fog almunk, hog y valjban kicsoda is lenne az elbeszl, s mi kze van
Csocshoz. A szereplk eg yms kzti viszonya ltalban is tisztzatlan, s csak nveli a zavart,
hog y a sznszek jtka sincs sszehang olva, ami pedig alapvet rendezi feladat lett volna.
Gspr Sndor folyamatos dhkitrsei eg y id utn csak azrt nem unalmasak eg szen, mert
az ember attl tart, menten meg ti a g uta, nem a hst, hanem a sznszt. Azt pedig vg kpp
nem lehet rteni, Zenthe Ferencnek mirt csupn annyi a feladata, hog y elmondjon hrom
trg r kifejezst. J viszont a srg rcsket kap tanrn villansnyi fig urja, a mjus elsejei
felvonuls krhzi rszleg ben az tves terv elemeknt sikeres felg yg yulst g r haldokl,
s Bsti Juli a hallg atag vs asszony szerepben.

De, sajnos, fl keznkn is meg lehet szmolni azokat a kpsorokat, amelyeken nevetni
lehet, amelyek dramaturg iai s vizulis szempontbl is kidolg ozottak. Ilyen az amuri
partiznok jelenete, akiket az aclvrosi ttrk szemlyestenek meg , s hog y a nag y meleg ben
ne kelljen rohamsisakot viselnik, Csocs pirosra festett szalmakalapokat ad a fejkre. Ezeknek
kellene alakzatba llva kiadniuk a dsztribn fellnzetbl a nag y vezr dics nevt, m a
viharos kedvvel feltmad szl pelyvaknt elsodorja a szalmakalapokat. Ezek a felvtelek
pontosan belltottak s hatsosak, eg yszerre tartalmasak s leleplezen humorosak.
Eg ybknt az a g yanm, hog y a film, knnynek talltatvn, mag a is elszll a leveg be
Csocsval eg ytt, mint a piros szalmakalapok.

2002

Hogy hvod ezt?

Gothr Pter szp, szkszav filmje, a Paszport eg y nyrsg i paraszt s eg y ukrn tg lag yri
munksn hzassg nak trag ikus trtnett beszli el. s most ennek a lert mondatnak hrom
szavt, g y rzem, meg kell mag yarznom. Nem azrt mondtam, hog y szkszav, mert a film
vettse mindssze hatvant percig tart, hiszen lttam mr neg yedrs fecseg st, mint ahog y
tbbrs, mg is resjratok nlkli, tmr alkotst is. A srsg lmnye nem az idtartam
fg g vnye, hanem a kpek mlysg nek, rteg zettsg nek kvetkezmnye. Gothr Litvai
Nelli forg atknyve alapjn t perc alatt fel tud vzolni kt sorsot, kt plasztikus fig urt az
expozciban, hromneg yed ra alatt eg y let drmjt bontakoztatja ki elttnk, frj s
felesg , nvr s sg orn kzt indukld feszltsg ekkel, aztn mg befejezsl jn tizent
perc az asszony meneklsnek kpsorval, ami a realistnak tn trtnetet az abszurd
sznjtkok vilg ba lendti t, s ez az tbillents nem jr stlustrssel, mert a cselekmny
vg kifejlete fell visszapillantva ltjuk, amit korbban is rzkeltnk ug yan, de csak most
tudatosul bennnk, hog y az brzols kezdettl a naturlis s az abszurdits kztt lebeg ett.
De vajon tragikusnak s szpnek nevezhet-e eg y naiv, mr-mr g yermekdednek is mondhat
n s eg y brutlis, alkoholista frter histrija? Hiszen az, ami meg jelenik elttnk, sokkal
inkbb csfnak s alantasnak ltszik. Ahog y Jzsi kitntorog a kocsmbl, ahog y
ag yondolg oztatja terhes felesg t (nem vag y te vemhes kanca, hog y kmljelek, mag yarzza
neki), s mikor g y akar kedveskedni kislnynak, hog y meg mutatja neki, miknt kell a
vadnyulat fejszvel fejbecsapni. Ha van a filmnek g yeng je, akkor az, hog y a Kocsis Gerg ely
ltal meg formlt Jzsi primitvsg e helyenknt elnehezti a cselekmnyszvst, s az alak
patolog ikus jelleg e nha eg yedi kresetnek lttatja azt, ami vlheten sszefg g a kisparaszti
g azdalttel. Mg is azt kell mondanom, hog y nemcsak Babos Tams fnykpezsnek
feg yelmezett, klasszicista eleg ancija az a formai tnyez, ami a mvszet szfrjban ig enis
szpp teszi az nmag ban viszolyog tatt s tasztt, nem is a vg s (Ostoros g nes) pontos,
racionlis tisztasg a, s mg az elbeszlsmd emltett kieg yenslyozottsg a, clirnyos
pontossg a is kevs lenne ehhez az tlnyeg lshez: az a rszvt is szksg es, amivel a rendez
Jelizaveta sorst szemlli, s amely eg yre inkbb kiterjed a sg orn alakjra is. s kell a kt
kivl sznszn, Brcsk Enik s Nag y Mari a kt asszony szerepben.
Gothr Pter vizulis nyelve, akr ezt meg elz alkotsaiban, A rszleg-ben s a Vszk-ban,
letisztult, rett s g ondolatilag teltett. s ez az okos, a vilg ot meg rteni trekv nyelv most a
meg nem rts tmjval, a beszd lehetetlensg nek, a nyelv hinynak tnyvel szembesl.

Az eg yms szavait nem rt ukrn n s a nyrsg i paraszt kztt az eltr szoksok, a

klnbz letformk is thatolhatatlan falat kpeznek, a tervek s a realitsok klnbsg ei. Itt
nincs, nem is lehet meg rts. Pedig Jelizaveta trekedne erre: Hog y hvod ezt?, krdezi frjt
r-rmutatva eg y-eg y trg yra. J k vm pis, n rok mag nak, mondja eg y sokat jelent
utalssal Jzsinak szemlyes tallkozsukkor, mert levelezs tjn ismerkedtek meg , de ez
vlaszul csak azt krdezi: Szereted-e az llatokat, a barmokat? Ekkor mr tudjuk, hog y baj
lesz. s ez a trag ikus: mvszi tisztasg g al, vilg osan szlni a kelet-eurpai
beszdkptelensg rl, kommunikcihinyrl.

Alkony Stemnybolt
Furcsn alakult az n kritikusi viszonyom Woody Allenhez. Npszer, klnsen rtelmisg i
krkben krlrajong ott filmjeit, bevallom, nem nag yon tudom kedvelni, kiss modorosnak
vlem e mveket, eg y tlrt intellektulis szerep olykor manros ismtldseit ltva bennk.
Korai filmjei viszont valban eredetiek, s azok is jl sikerlt alkotsok, amelyekben sznszknt
nem lpve fel, kizrlag rendezi feladataira koncentrlt. s szeretem a Woody Allen-szakrtk
ltal mellkesnek, perifrikusnak tekintett munki knnyed termszetessg t, laza
eleg ancijt.
Ilyen a Small Time Crooks, a Piti csirkefogk, amelyet nlunk, ismeretlen okokbl, Sti, nem sti
cmmel jtszanak. Ltszik, hog y Woody Allen csak g y felskiccelte a trtnetet, s lezser mdon,
csuklbl forg atta a jeleneteket. m ha valaki kapsbl g y tud szerkeszteni, ennyire rzi, hova
kell tenni a kamert, s hol kell elvg ni a felvtelt, az, ahog y mondani szoktk, nem semmi.
A film a klasszikus vg jtkok hromszakaszos felptst kveti, s a leg sibb humorforrst
aknzza ki: helyzetkomikumra pl. Woody Allen ezttal a kellktrban hag yta fanyar,
intellektulis maszkjt, s eg y mveletlen, ktbalkezes betrt alakt, aki szeret meccsekre jrni,
krtyzni a bartaival, otthon pedig srzg etve nzi a tvt alsg atyban. Ez a Ray elhatrozza,
hog y kirabol eg y bankot. E nemes cl rdekben a pnzintzet szomszdsg ban kibrel eg y
boltot, hog y a pincbl, hasonszr cimborival eg yttmkdve, alag utat frjanak eg szen a
trezorig . lettrsa, a hajdani sztriptztncosn, Frenchy (Tracey Ullman) majd falazs cljbl
fnt az zletben (Alkony Stemnybolt) stemnyeket stg et.
Az alag t el is kszl, annak ellenre, hog y els frsra eltallnak valami fnyomcsvet,
csakhog y az ellenkez irnyban tallhat ruhzati boltban ktnek ki, mert Ray fordtva tartotta
a trkpet, ott is eg y rendr fog adja ket, mert az akcirl mr mindenki tudott a krnyken.
A stemny viszont bet. Mg a frfiak mindent elszrnak, amit csak lehet, a kis Frenchy
meg csinlja a szerencsjket, s hseinket hamarosan eg y hatalmas dessg hlzat
tulajdonosaiknt ltjuk viszont. Innen kezdve a film tvlt jg azdag k histrijba. Ray, mint
affle amerikai Schneider r, eg yre rosszabbul rzi mag t j krnyezetben (sznszi remekls,
ahog y lmbl felrzva rtetlenl krlnz a sznhzban), s unalmban elindul kszert lopni, a
kedvesen bug ris Frenchy pedig elhatrozza, hog y mveldni fog a vonz szerencsevadsz,

David oldaln (Hug h Grant mint Woody vetlytrsa, ez sem akrmilyen rendezi hzs).
Frenchy teht nekill a mvszeteknek, mint tnak a tehn.
A tbbit el lehet kpzelni...
A tehnrl jut eszembe: a Sti, nem sti eltt eg y kis mag yar animcis filmet vettenek,
Ig or Lazin A kis tehn cm alkotst, amelynek hse hatalmas piros szjjal eg y fag on lve
bszen nekel. Ktperces remekls, A lgy ta nem lttam ilyet, a mai populris zlsvilg
sziporkzan szellemes torzkpe.

Megy a Gyr
A romnc, ahog y Northrop Frye hasznlja e fog almat, a realista reg ny szzszor leg yztt, s
szzeg yedszer is jjszlet ellenfele, a tlls valsg os csodja. St, mg a jzan, trg yilag os
prza manapsg nemig en kedvelt, a romnc csodavilg a vltozatlan lendlettel hdt. Tolkien
sikernek az a titka, hog y eminens mdon meg tanulta azt a leckt, amit a kelta mtoszok,
lovag reg nyek, g tikus rmtrtnetek s ms fantasztikus histrik tantottak neki. A Gyrk
Ura a leg endk eg ykori Kzpfldjn jtszdik. Hsei, akik a J g y ldozatos harcosai, a
vilg on triumflni ltsz Ronts ellen kzdenek, m harcukat mintha a leviatn, a mesebeli
vziszrny belsejben kellene meg vvniuk, mint a mi Jnos vitznknek, akinek szintn bele
kellett ug rania a srkny kittott torkba.
Csakhog y Tolkien tl mintaszer romncot akart rni, komplett mitolg ival, csodkkal s
varzslattal, aminek kvetkeztben kiss ag yonrta a formt, sok benne az ismtlds s a
tlcsig zs. De az olvas kszsg g el seg t az rnak, s eg yni kpzeletvel ki-ki kedvre
alaktg atja a papron olykor kiss sematikus fig urkat. Az tlag os mozinz azonban
meg szokta, hog y kiszolg ljk. Nem elkpzelni, hanem ltni akar. Nem baj, majd mi
meg mutatunk neki mindent, mondjk a rendezk, akiket, azt g ondolom, kiss meg szdtettek
a szmtg pes kpformls lehetsg ei, amelyek, nekem g y tnik, nag yon is korltozottak
eg yelre, leg albbis az olvasi kpzelet tg assg hoz, rug almassg hoz kpest. Ezt ig azolja az
a krlmny, hog y a reg nyben elfordul szmtalan g onosz man a Tolkien-mbl ksztett
filmben lnyeg ben ug yang y van kitallva, mint Mlies ppen szz esztendvel ezeltt
ksztett Utazs a Holdba cm Verne filmjben az ellensg es holdemberek. Flelmetes a
klsejk, ijesztg etik az embert, de g yeng n ltnak, rosszul cloznak, s ltalban melltnek,
eg yszval meg lehet szni a velk val tallkozst.
Mint hallom, Peter Jackson, aki most a trtnet els rszt mutatta be A Gyr szvetsge
(The Fellowship of the Ring ) cmmel, eg yszerre, prhuzamosan forg atta le a reg ny
mindhrom rszt. szintn csodlom t, hog y nem tvedt el sajt filmjei epizdjainak dsan
tenysz erdejben, s rendet tudott tartani a hobbitok, trpk, tndk, trollok, entek, orkok s
eg yb vlog atott lidrcleg nyek felettbb npes tborban. g y aztn a rmlomszer els
szakasz lezrsaknt Frod, hromrs tja vg n, ksrjvel, Csavardi Samuval eljut a
folyhoz, amelynek tls partjn a msodik rsz tallhat.

Ez a filmtpus eg ybknt, amit n nem kedvelek ug yan, m jellemzi alapjn becslm, s

npszersg t meg rtem, mg kiss kiforratlan. Jelenleg nag yon uraljk a forg atst a
komputeres tervezk, animtorok, modellezk, mozg sszerkesztk, szoftvermrnkk s
dig itlis manipultorok. Ez most mg jszer mdszer (eredmnye nem az), ha ksbb
meg szokott vlik, akkor az is nyilvnval lesz, hog y a technika, brmilyen bravros, csak
eszkz lenne a szellem, a kpzelet szolg latban. A nz majd csak elkezdi mkdtetni a
fantzijt, ha nem szerzdtetnek neki behemtot s polipokat a Nyolcadik utas-bl.
Lesz mit elg etni a Tz-helyen, a Vg zet-katlanban. Ezrt klnsen hlsak lehetnk a
Gyrnek s hordozinak.

Nimbusz 2000
Mrai Sndor eg y helyen a mag yar polg rosodsnak arrl a rg ebbi korszakrl beszl, amikor
az olvass hozztartozott az lethez, s amikor a Pickwick Klub volt a ponyva, Dosztojevszkij a
detektvreg ny, a npszer kiadvnysorozatot Olcs Knyvtrnak hvtk, Gyulai Pl
szerkesztette, s Arany krajcros fzetbe fordtotta a Kpnyeg-et. De eg y ig nyesebb,
rtelmisg i plyra kszl g imnazista mg a mlt szzad tvenes-hatvanas veiben is
elolvasott vag y hsz-harminc Jkai-reg nyt, Victor Hug o mveit, s ott volt neki mg , ha
laztani akart, a Robinson, a Gulliver s Dumas. Ma ms a helyzet. Az emberek kevesebbet
olvasnak, s rosszabb szerzket, akiket most nem is neveznk meg .
Ezzel szemben meg emltem, hog y nemrg eg yik hallg atm a Hermione lnevet rta
filolg ia dolg ozatra, s mikor a kollokviumon meg krdeztem tle: ug ye, Shakespeare (Leontes
felesg t hvjk g y a Tli reg-ben), kiss zavart mosollyal vlaszolta: nem, Harry Potter. S
mintha azt krdezte volna a szeme: baj? Nem, nem baj, csak majd a Tli reg-t is, krem...
J. K. Rowling a mag a mfajban ni bbeszdsg tl eltekintve nem tartozik a rossz
szerzk sorba. Felismerte, hog y tlsg osan is anyag ias szemllet vilg unkban
szksg kppen felbredt az ig ny a misztikum, a csoda irnt. Knyve a szzadvg eklektikus
hang ulatban fog ant (g y ltszik, ez a szzadvg ek g yakori jellemzje), akrcsak a belle
kszlt film, a Harry Potter s a blcsek kve (Harry Potter and the Sorcerers Stone). A
cselekmnyt a mg ikus szemlletmd hatrozza meg , vag yis a szerz, s nyomban a rendez
visszanyl a (manapsg talakulban lv) termszettudomnyos vilg kp eltti g ondolkods
bizonyos motvumaihoz, ig az, ez meg lehetsen formlis (az ember ismtelten rdbben arra,
milyen remek knyv a Pendragon legenda), s inkbb klssg ekben mutatkozik meg , fknt a
boszorknysg s a varzsls kpzetkrben. A boszorknyok kzlekedsi eszkze, a spr, a
film eg yik leg fbb szimbluma, mg eg y j, formatervezett pldnyt is bemutatnak, a neve:
Nimbusz 2000. Az alkmia ezzel a vonulattal nincs is eg szen sszehang olva, a blcsek
kvnek rtelmezse pedig meg lehetsen felletes, mintha, teszem azt, a Grl-kelyhet valaki
eg y tkszlet eg yik darabjnak tekinten. Kiss nknyesen bukkannak fel a leg klnflbb
mitolg iai elemek: a kentaur a g rg mitolg ibl, a szzessg et jelkpez unikornis a

kzpkorbl, s eg yszer kzlik, hog y a pincben van eg y troll, aki a skandinv hitreg bl kerlt
el, nem eg szen vilg os, hog yan.
Mindazonltal Rowling , s nyomban a rendez, Chris Columbus, felhvja az olvask, illetve
a nzk fig yelmt arra a tnyre, hog y a vilg nem azonos a kamatlbszmtssal, s ez
ktsg kvl a javukra rand, mint ahog y az a g ondolat is, hog y az ember sikeresebb tud lenni,
ha elhiszi, kpes akr a csodra is. Az mr kevsb dicsretes, hog y a film elbeszlstechnikja
alapveten realista, mert ez ellenttes a tma misztikus termszetvel. Mintha Chris Columbus
olyan nzkznsg hez akarna szlni, amely mg iscsak a kamatlbszmtson ntt fel, s
elvrja, hog y a dolg ok ott leg yenek a vsznon a pnzrt, a leveg ben sprnylen vvott csata
a vadszpiltk mutatvnyait idzze, a troll pedig olyan hiteles leg yen, hog y mg orrnak
vladkt is lehessen ltni.
Szeg ny troll, mg zsebkendje sincs. Neknk viszont van, s kpzeletnk is lenne, g yhog y
nem kell mindent meg mutatni.

Difk beszlgetse
Ez a hrom fiatalember, Trk Ferenc, Hajdu Szabolcs s Mundrucz Kornl alig hanem j
korszakot nyit a mag yar mozg kp trtnetben. Tudom, elg g kockzatos ilyet lerni, mert
sok a bizonytalansg i tnyez (lesz-e meg felel stdi s eleg end pnz szmukra, s hozz mg
rt kznsg is?), m kt dolog nem krdses: az eg yik a tehetsg k, amely vitathatatlan, a
msik pedig az a tny, hog y hatrozottan kilptek eg y adott, meg lv filmnyelv szemlleti
horizontjbl. Ezt nevezik paradig mavltsnak. Mennek a mag uk tjn, senkit nem kvetnek,
az eg yetlen kivtel Jancs Mikls, akinek jelentsg e mg inkbb rendkvlinek ltszik, ha ezen
t tisztel s minteg y nag yapul vlaszt fiatalok fell pillantunk vissza r.
Jancs mag a is meg jelenik, eleven valsg ban s, persze, nmag a szobraknt is, Hajdu
Szabolcs Macers gyek cm filmjben. Csendesen pipzg atva hallg atja, amint a trtnetben
szerepl rendez eladja neki zsenilis koncepcijt eg y, sajna, ltre nem jtt eladsrl. A
hsn, Brig i ug yanis ahelyett, hog y fellpett volna a fszerepben, a vros szln mag nyosan
ll difa alatt a kedvese, Imi s ennek nag yapja prbeszdt hallg atja. Ez utbbinak csak a
lelke van jelen, a fban lakozik. A dialg us trg ya: az ifj szerelme a leny irnt, akinek a blcs
s g lns reg bizalmas jelleg krdseket tesz fel, amelyeket Imi tolmcsol.
Ksztettek mostanban mag yar filmben ehhez fog hat szerelmi jelenetet? Bizony, nem.
Erre mondjk, hog y: eredeti. Mikzben s ez a kt dolog sszefg g ! Hajdu Szabolcs betve
tudja a filmtrtnetet. Idzjelbe tett, bravros kpsorokat ltunk Fellinitl Hitchcockig ,
radsul pedig Brig i g y autzik a pusztban eg y fldes ton (a film Debrecenben s
krnykn jtszdik), hog y ez alatt a rdibl eg y dalt hallunk, amely a mozg kp mestereirl
szl. Aztn hupp! Brig i autjnak kereke elakad eg y g drben. Jancs hiba vr, st Imi is.
Helyben forog a kerk, m a vg zet, bezzeg , kzeledik. Bravros vg sok, hihetetlenl eleg ns
montzs, majd felirat, mint Godard-nl: Fjdalommal tudatjuk, hog y Csat Imre. S lm, az

reg fa mellett ndg l eg y fiatal cserje. Biztosan beszlg etnek. Mirl? Ht Brig irl. Aztn a
kamera meg emelkedik, fl, fl a mag asba. Meg jeg yzem, aki g y, ilyen simn tud tmenni
kzelkpbl totlba, az technikailag mindent tud.
De Hajdu Szabolcsot nem a technika rdekli (eg yszeren: birtokolja), s nem is a trtnet
mag a (szellemes kirakjtk kt nap esemnyeibl), hanem a trtnet elbeszlsnek
lehetsg ei. A nyelv krdse, kt szempontbl is. Rszint azrt, mert, me, a cselekmny baljs
fordulatt kommunikcis flrerts okozza, rszint pedig , mert effle flrerts nemcsak a
szereplk kztt, hanem a film s a nzk viszonylatban is ltrejhet. A rendez ezrt az
elbeszls mdjnak kzppontba lltsval a narrtorok vltog atsval, a kamera
jelenltnek rzkeltetsvel olyan vizulis szfrt, nyelvi vilg ot teremt, amely mind az
alkot, mind a nz szmra biztostja a kpzelet szabadsg t, az eg ytt ltrehozott ltvny
kzeg ben. Ahol nincs flrerts, mert llts sincs, csak jtk, s ez komoly g y, mg ha
macers is.

Vicinlis Amerika
Mostanban g yakori, hog y reklmszakemberek jtkfilmek rendezsbe fog nak. Ezt teszi
Herendi Gbor is, aki valsg g al ng yzetre emeli a metamorfzist: reklm-mozg kpeken
edzdve ig azi jtkfilmre sznta el mag t, s vg jtkot forg atott eg y reklmfilmesrl, akinek
minden vg ya, hog y elksztse vilg meg vlt mozidarabjt, a Bns vros-t, amit a trtnet
szerepli tbbnyire bds vros-knt emleg etnek. Ebbl lett a Valami Amerika, ami tbbnyire
ig azolja a rendez ambcijt, jllehet zlse mg nem makultlan (enyhn szlva: lsd a
pincrnvel val vdseket), rtktlete sem kifog stalan, de leg albb tudja, amit a mfaj
hazai sikerembereirl nem lehet elmondani, hog y a filmvg jtk nem azonos a kabarval,
ezrt nem hozhat ltre viccesnek sznt s ponkodva eladott sznpadi jelenetek fzrbl.
Ig az, a j mozi a cirkusszal sem azonos, s ezt nem rtana pldul Szab Gyznek
elmag yarzni, aki rendre azon mesterkedik, hog y ripacskod jtkval tnkreteg ye msok
munkjt. nodi Esztert pldul, aki azonban, szerencsre, nem hag yja mag t meg az ltala
alaktott fig urt, s kendzetlen szpsg vel, termszetes, knnyed jtkval messze lekrz
mindenkit. Herendi Gbor ktsg kvl rt a kpekhez, s tud helyzetet teremteni. St, mg
azzal is tisztban van, hog y a humor plebejus mfaj, szereti leleplezni a nag ykpsg et, az
nmag ukkal eltelt embereket, akik, mint a trtnet fhse, Tams (Pindroch Csaba), mindennl
fontosabbnak tartanak eg y filmet, a karriert, mg Eszternl is, pedig ht, kedves Tams, nincs
az a mozisiker..., de ezt majd te is meg tudod. Kell a lecke, a felsls, aztn a happy end, s
Herendi Gbor e fzisok adag olsa sorn szvesen tanul eldeitl. Jl teszi, mert a komikum
mveli nem tisztelik a tulajdont, szemtelenl tvesznek innen-onnan ezt-azt, ahog y
faluhelyen rg en a vrfalak kveibl tyklat ptettek, a szle pedig a nag yapa kedves
lajbijbl mellnykt varrt az unoknak.
A papa lajbija itt az a szituciteremt motvum, hog y rkezik eg y ideg en, Plautusnl mg

csak Sziclibl, most viszont eg szen Amerikbl, ami, persze, ma kzelebb van Budapesthez,
mint eg ykor Rmhoz Sziclia. A pitykeg omb meg az a msik srg i, m vltozatlanul
letkpes toposz, hog y Alex (akit Szervt Tibor dicsretes visszafog ottsg g al forml meg )
valjban mag yar, kitnen beszli anyanyelvt, m mivel a tbbiek ezt nem tudjk, mindent
kifecseg nek eltte, azt vlvn, g ysem rti. Eg ybknt ez a leg jobban kibontott tma ebben a
filmben: ahog y ez a lha, jg azdag trsasg leleplezdik eg y szlhmos eltt.
Mert ez meg a lajbi hmzse: eg y kklernek dlnek be, annak produklnak eg y helyi rdek,
vicinlis Amerikt, aki nem hozni, hanem vinni akarja a millikat. A rendez teht tudja, mi a
vg jtk titka: kell eg y komikus helyzet, ami szinte mag tl mkdtetni kezdi a jellemeket. Ez
g y van ktezer v ta. Aki valami jat akar kitallni, menjen atomfizikusnak. nem erlkdik,
lazn dolg ozik. Az eg yik jelenetben letesz pldul eg y tl hasisos stemnyt, amit ksbb a
takarts helyett inkbb a szappanoperkat kedvel bejrn fog yaszt el. a film leg jobb
fig urja, valsznleg azrt, mert Schtz Ila jtssza, aki a drog hatsra, a porszv csvt
puskaknt elreszeg ezve, Reszkess, alval Rodrig ez! kiltssal ront neki a kpernynek.

Dulcinea del Titanic

Big as Luna, a Saura utni spanyol film leg ismertebb kpviselje (nem biztos, hog y a leg jobb is
eg yben), g y ltszik, ktfle ambcit tpll mag ban: eg yszerre akar mvsz lenni, mint
eszmnykpe, a messzirl csodlt Buuel, s eg y nem nag yon vlasztkos zls, kznsg
keg yeire csing z kkler. Heg eds a trapzon. Filmrendez s mutatvnyos. Hsei is g yakran
efflk: A Titanic szobalnya (La femme de chambre du Titanic) cm mvnek cmszereplje
szlhmosn, aki mg is-mg is az lmok asszonya, brndkp, a vg y titokzatos s illzikat
foszlat trg ya.
Mieltt e filmjrl szlnk, meg sg om, hog y Big as Lunval nem rt vig yzni. ltalban
g rdlkenyen ad el, aztn a mr-mr tl simnak is ltsz cselekmnyt vratlanul
meg bolondtja. Dekoratv fantzija szinte lekenyerezi az embert, de idnknt g yanakodni
kezdnk, hog y ez azrt nem g iccses-e kicsit. Sanda g yannk A meztelen Maya esetben elg g
hatrozott, brsonyfg g nys-drapris bizonyossg g rleldik a szp Anita SanchezGijnnal eg ytt, aki most a szobalny a Titanicrl. Az Aranygolyk szrakoztat mozi s
llektani etd, mikzben eg y ezredforduls mag atartsforma, a knyrtelen rdekrvnyests
leleplezse. A Kebel s Hold pedig a szexfilm parodisztikus felbontsa, stlusbravr s hang zatos
blff zavarba ejt keverke. Eg yszval sok rosszat mondhatunk e rendezrl, de eg yet biztosan
nem, azt, hog y unalmas lenne. Leg feljebb bosszant nha.
A Titanic szobalnya, amit mg 1997-ben, A meztelen Maya eltt forg atott, arrl szl (a szl
szt itt alhznm, mindjrt kiderl, mirt), hog y az lom fontosabb, mint az a valami. amit
eg yesek hajlamosak valsg nak nevezni, amely meg llapts, persze, mg akkor is kzhelynek
szmt, ha g y mondom, hog y a jelensg sztfoszlik s eg yszersmind jjszletik a szubjektv
tls alkot termszet tapasztalatban, ami tudomnyosabban hang zik, de a lnyeg en ez nem

vltoztat. Mindazonltal van azrt ebben valami rk spanyolos is: Don Quijote mdjra
ellensg es risoknak nzni a szlmalmokat, Mambrin sisakjnak vlni a borblytnyrt,
Dulcinea del Tobosnak az eg yszer parasztmenyecskt, s g y lesz a szobalnybl eszmnyi n,
halott kedves, aki vratlanul feltmad s osztalkot kvetel.
A Titanic elindulsa eltti jszakn semmi sem trtnt, s mg is minden meg esett. S ha az
nem is (vag y pp azrt?), hsnk szeretn meg lltani az idt, s mert ez msknt nem
lehetsg es, ht elbeszlv vlik, aki eg yre csak arrl az jszakrl beszl, s mind npesebb
kznsg hallg atja a trtnetet, elbb a kocsmban, aztn a mezn, vg l a zsfolsig meg telt
sznhzban. Big as Luna filmjben ez a leg jobb, s eg yben a leg inkbb paradox. Ahog y az
elbeszls ltal testet lt az let, a Nag y Szerelem, majd a lny eltnse a jeg es habokban, s
ahog y ezek az emberek hallg atjk e mest 1912-ben, amikor mg szavakbl szttk az emberek
a vilg ot, nem pedig kpekbl, mint azutn s ma is, ahog y Big as Luna is teszi, aki 1997-ben
ltvnyt festett a szavak hatalmrl. Mert az ig k hatsra mg Marie, a szobalny is elhiszi
vg l, hog y neki mg iscsak az lmokban van az ig azi otthona, s a teng er hullmaiban.
Volt eg yszer a sz, azutn a sz kpeket teremtett, s most eg y kicsit szomoran nzeg eti
ket.

Evezsk reggelije
Nem knny meg fejteni (nem is biztos, hog y kell) Jean-Pierre Jeunet j mvnek, az Amlie
csodlatos lete (Le fabuleux destin d Amlie Poulain) cm vg jtknak a titkt. Berhetnnk
annak reg isztrlsval, hog y a film kitn, a rendezs lendletes, a hsk rokonszenvesek, s az
eg sz alkotsbl pazarl bsg g el rad a vizulis humor. s mikzben a jtkosan felbontottsszerakott szerkezet s az ironikus kpi fantzia izg almasan posztmodern jelensg , van ebben
a filmben valami bartsg osan divat is, eg y kis tatis rnyalat.
A fig urk pldul a rg i francia vg jtkok kedvesen flg os szereplit idzik. Ilyen
Madeleine, az idsd hzmesterasszony, akit j neg yedszzada elhag yott a frje, m
lankadatlan buzg alommal olvasg atja annak eg ykori szerelmes leveleit, s szentl meg van
g yzdve arrl, hog y a frfi csakis s kizrlag t szerette. Aztn itt van Georg ette, a
hipochonder trafikoshlg y, vag y Gina, a csontkovcs pincrn s az fakpnl hag yott lovag ja,
Joseph, aki nem tg t tle, s enyhn belebolondult a fltkenysg be.
Tovbb az veg ember, a trkeny csont reg , aki beteg sg e miatt hsz ve nem lpett ki
a laksbl, ahol Renoir eg yik remekmvt, Az evezsk reggelij-t festi meg jra s jra, hog y
meg fejtse (lm csak, is), mitl olyan szp. Azt hiszem, a film valjban, leg bell ennek a
kpnek az rtelmezse, de olyan lazn s knnyedn eladva, hog y az ember szinte szre sem
veszi. A festmnyen lthat eg y poharas lny, aki mintha vrna valamit, vag y vrakozna
valakire, ezrt llekben kicsit mshol tartzkodik, mikzben a tbbiek szmra nag yon is jelen
van. Alkalmasint a film hsnjnek a modellje. Mert ht ki is ez az Amlie, akit Audrey
Tautou olyan meg nyer termszetessg g el forml meg ? Eg y pincrlnynak s eg y jtkony

tndrnek a keverke. Mg nincs eg szen otthon az letben, mag nyos s flszeg , s

mikzben kszl az ig azi meg rkezsre, ig yekszik seg teni a krnyezett alkot embereken.
zveg ysg be beg ubzott apjn, akinek kerti trpjt vilg krli tra kldi, hog y kecseg tet
pldt knljon a frfinak. Gint (tmenetileg ) meg szabadtja Josephtl, s eg yttal Georg ette-et
is kig yg ytja hipochondrijbl, a szrsszv fszerest meg leckzteti, a kiszemelt fit, Nint,
azaz Mathieu Kossovitzot pedig jtkos prbatteleknek veti al. Mindennek sorn szellemes
kpi meg oldsokat lvezhetnk, mint amilyen az ig azolvnykpek kvartettje, a szimultn
kpek sziporkz Apollinaire-pardija vag y a szellemes Louis Malle-parafrzis (Zazie-Amlie
a metrn).
s a film valdi hsrl mg nem is szltam, nem is tudom, festnek vag y elbeszlnek
nevezzem-e inkbb, akinek lttat narrtorhang ja t- meg tszvi a trtnetet, blcsen
kommentl, nironikusan rtelmez, jtkos mindentudssal elre sejteti a fordulatokat, s
fknt elhiteti velnk, meg a hskkel is, hog y az a sok-sok vletlen, az olykor bizony szomor
esemnyek mg iscsak sszellnak valami nag y eg szbe, amit taln rendnek, s olykor mg
harmninak is lehet nevezni, s ami dert s szeretetet raszt, mint az impresszionistk kpei.
A fradt evezsk pedig nha meg pihennek, s reg g elizs kzben hirtelen szreveszik, hog y itt
van kzttk ez a klns lny pohrral a kezben, s arra g ondolnak, hog y br feltri az ember
kezt a lapt, mg is j evezsnek lenni, st, ha ig azn beleg ondolunk, tiszta szerencse.

Minden msknt van

Fekete Ibolya elz filmje, a Bolse vita a kelet-eurpai szocializmus sszeomlsval kezddtt, s
a dlszlv hbor kpeivel zrult. j mve, a Chico, az idei filmszemle djnyertes alkotsa, ez
utbbi tmt bontja ki, a korbbihoz hasonl mdszerekkel: tvzi a valsg ot s a fikcit, a
dokumentarista felvteleket a jtkfilmes meg oldsokkal.
A trtnet elzmnyei a latin-amerikai kommunista mozg almakig nylnak vissza. Hse,
Chico bolviai szrmazs, valdi identits nlkli fiatalember. A film taln g y rtelmezhet
leg hitelesebben, hog y a hinyz nazonossg keressrl szl, pontosabban arrl, hog y ezt a
Chico ltal vlasztott, vag y taln inkbb mondjuk g y: a szmra adott ton nem lehet
meg tallni. Fekete Ibolya filmje dezillzis termszet, eg y kudarcrl szl trg yilag os
beszmol. A hs szlei hivatsos forradalmrok, a csald rszint mag yar s spanyol, rszint
katolikus s zsid g ykerekkel rendelkezik. A fiatalember tja a film els felben Che Gevartl
s Allendtl (a Moneda ostromrl drmai felvteleket ltunk) Budapesten t (Chico ezttal az
elhrtsnl dolg ozik, s nincs meg elg edve a rendszerrel: puhnak s kispolg rinak nevezi) a
Balknig . Itt jtszdik a m msodik, fontosabb cselekmnyeg ysg e. A nag y v trtnet, noha
a tma eg szen ms, Bdy Gbor Amerikai anzix cm munkjt juttatja az eszembe.
Hsnk jsg rknt meg tapasztalva a szerb terrort, feg yvert rag ad, s a horvtok oldalra
ll. A dnts drmai: szembekerl apjval, aki szerint a horvtok usztask, azok pedig fasisztk,
mire azzal vlaszol, hog y itt minden mskppen van, mert szerinte az ig azi fasisztk a szerb

hadsereg vrs csillag os zszlk alatt masroz katoni, akik knyrtelenl sztlvik Vukovrt,
s elpuszttjk a falvakat. Chico nemzetkzi brig dot szervez a horvtok mellett. Aztn meg lett
Horvtorszg , de nem boldog , mondja a kamerba nzve, mert a film kerett a felvevg pnek
tett valloms alkotja. Ez a meg olds az alkots dokumentarista szlamnak rsze, m jelzi a
fikcionlis elem g yeng jt is: a fszerepet alakt Eduardo Rzsa Flores jtka nem elg
erteljes, van ug yan hitele, m nincs sug rzsa.
De mirt nem boldog Chico? Azrt, mert kzben az idk is meg vltoztak (a mshog yan
van lmnye nemcsak az itt-hez, hanem a most-hoz is kthet teht). A film leg szebb
jelenetben hsnk meg g yn, s azt mondja az t trelmesen hallg at fiatal papnak (Chico azrt
is tiszteli a katolikus eg yhzat, mert Chilben szalzinus szerzetesek mentettk meg ket
Pinochet tbornok katoni ell), hog y mindaz, ami a tettei mag yarzatt, httert alkotta,
nincs tbb: most itt vag yok eg yedl a tetteimmel, teszi hozz, s nem tudok mit kezdeni
velk. A rendez ebben a kpsorban rag adja meg leg inkbb az brzolt sors trag ikumt.
Fekete Ibolya, ha jl rtem, a radiklis baloldali eszmk szksg szer kudarcrl beszl.
Hst kritikval, de rszvttel is szemlli. A zrkpen Chico eg y beszakadt boltozat templom
trt oszlopnak tvben l, s arrl a jeltelen srrl beszl, amely valahol mr bizonyosan vrja
t. Erre a srra most Fekete Ibolya elhelyezte ezt a komor mementt.

Ha kicsit lelnk
Meg int eg y reklmszakember, aki jtkfilmet ksztett. Manapsg elg g yakori jelensg . Ez
esetben mg is szokatlan az, hog y a svd Roy Andersson Dalok a msodik emeletrl (Song s from
the Second Floor) cm alkotsa klasszikus mvszfilm, amely a skandinv mozg kp
mestereinek hag yomnyait kveti. Az eg yik jelenet htterben pldul flag ellnsok menete
vonul t a nag yvrosi utcn, ami Berg man A hetedik pecst cm mvt idzi, azzal az ironikus
csavarral, hog y Anderssonnl a vezeklk nem nmag ukat ostorozzk, hanem ki-ki az eltte
haladra mr csapsokat.
Ez a felvtel annak a meg nem nevezett vrosnak a viszonyait pldzza, ahol a trtnet
lejtszdik, mg pedig oly mdon, hog y a prhuzamos esemnyek kpmozaikjait a nznek kell
cselekmnny sszeraknia. A szemlltl meg kvetelt cselekv, trsalkoti hozzlls rvn a
mlmnyt ltrehoz aktus, dinamika slypontja a befog adi szfrba helyezdik, mg a kpek
tudatosan, st provokatv mdon statikusak. Az eg yes felvtelek sokkal inkbb festmny
hatst keltik, semmint mozg kpt: a kamera a hossz belltsokon bell szinte mozdulatlan
marad, s szles ltszg optikval fnykpezi a jeleneteket. E slyos, lassan kiboml kpi
vilg meg teremtsben a rendez mellett meg hatroz szerepe volt Borbs Istvnnak s Jesper
Klevenasnak, a film kt operatrnek.
A mvet amely 2000-ben a cannes-i zsri klndjt kapta g y is fel lehet fog ni, hog y az
eg yik szerepl, eg y klt versnek vizulis formba ntsrl van sz. Ennek a kltemnynek
vissza-visszatr sora szerint szeretni kell azt, aki lel, azaz leroskad, akit baleset r, aki

beteg vag y nyomorult, akr testi, akr lelki rtelemben. Ez a jzusi g ondolat a vele ellenttes
eszmeisg befejez kppel eg ytt rtelmezhet, ahol is eg y keresked, a trtnet htterl
szolg l vros eg yik jelleg zetes polg ra, feszleteket dobl el, mert zleti hasznot nem
remlhet ezektl a keg ytrg yaktl. A kltt bolondokhzba zrjk versnek g ondolataival
eg ytt, a vros pedig li tovbb a mag a rideg , kereskedelmi szmtsokon alapul, kafkai
lett. Az eg yik szerepl trden llva knyrg fnknek, ne teg yk az utcra, de hiba, a
msik felg yjtja sajt btorzemt, hog y a biztosts rvn nmi haszonra teg yen szert,
mikzben mindentt kupacokk halmozdik a szemt, s patknyok szaladg lnak az utckon.
Eg y ksei, pang g azdasg , m fknt lelkileg beteg , nz civilizci kpei trulnak elnk,
ahol meg llt az id. Az utakon vg telen hosszsg kocsisor torldik fel.
Barbr szertartsok, vres g yermekldozatok szemtani lesznk: az eg yik jelenetben ppen
eg y nneplbe ltztetett kislnyt lknek le a Tajg etosz-szer szakadkba. S mivel a kltt a
szzves tbornokhoz hasonlan, aki alig hanem a hag yomnyokat kpviseli elzrtk, a
mvszetet eg y g yetlen, vnsg es vn bvsz kpviseli, aki kis hjn tnyleg kettfrszeli a
mutatvnyban kzremkd szerencstlen, jajg at balekot.
Roy Andersson filmjt feszes szerkezet, ers hats, kimunklt krnyezetrajz s eg ysg es
hang ulatteremts jellemzi. Valahog y mg is avultnak tnik kiss. m valsznnek ltszik,
hog y ez az enyhe mdisg szndkos, s a rendez tiltakozsul zrkzik be eg y klasszikus
tradci sncaiba, g y g yakorolva eszmei s eszttikai kritikt, plct trve antihumnus
viszonyok, divatok s eg yb trendek fltt.

Dal s languszta
Bahtyin szerint a renesznsz kor npi kultrja, amelyet az aszketikus bjti szemllettel
szembefordul karnevlhoz mint vilg ias nnephez kapcsol, a llek helyett a testtel
fog lalkozik, s e tmakrn bell is elnyben rszesti a biolg iai folyamatok brzolst s az
altesti funkcikat. rdemes lenne feltrni, hog y a huszadik szzadi mvszet, klnsen ennek
populris reg isztere, hog yan ktdik ehhez a btor, szkimond s g azdag hag yomnyhoz.
Mirt s miknt vlik pldul a vagina sznjtkszveg trg yv, vag y a here filmtmv? S mi
okbl rosszak tbbnyire ezek a mvek?
Nem a tmval van a g ond. Mert ahog y pldul Rabelais remekmvet tudott eg ykor alkotni
az ember testi jelensg einek, rzki-termszeti valjnak a hivatalos knonnal szakt
brzolsval, s hog y jabb alkotsokra is hivatkozzam kitn olvasmny Fst Miln
Szexul-llektani elmlkeds-e s Varg as Llosa Szeretem a mostohmat cm reg nye, akr az
Aranyhere (Huevos de Oro) is lehetne j film. Annl is inkbb, mert a modern spanyol mvszet,
jelesl Luis Buuel tbbek kztt az Aranykor-ban olyan elzmnyeket produklt, aminek
alapjn fel lehetne pteni eg y rdekorientlt macho-fig urnak a hiteles trtnett g y, hog y
az eg yszerre leg yen szrakoztat mozi s llektani tanulmny.
Csakhog y Big as Luna hitvny anyag bl ptkezik, miknt filmjnek hse, aki szlhmos

ptsi vllalkozknt g y akarja felhzni a vros leg mag asabb felhkarcoljt, hog y rossz
minsg cementet hasznl, hibs szmtsokat vg ez, s helytelenl vlasztja meg a
munkatrsait. A leg fbb baj azonban mag val a fhssel van: ez az alak eg yszeren rdektelen,
szomor, m meg rdemelt sorsa mr az els jelenet utn prog nosztizlhat, amit a rendez a
film teljesen felesleg es zrrszben elg g szjbarg mdon el is mag yarz. g y ltom,
Big as Luna albecsli a kznsg ig nyszintjt, tvesen tli meg a nzk szellemi kpessg eit,
ezrt mindent leeg yszerst, s ordtva preleg l, mint a felkszletlen tant. A film
szimbolikjt, teszem azt, mr-mr primitvnek mondanm. Pedig a torony ltvnyval
lehetett volna valamit kezdeni, nem alaptalanul tartja a mtoszkritika ezt a kpzetet a bbeli
ptmnytl Ibsenig az individulis nag yratrs jelkpnek, az isteni vilg rend dmoni
pardijnak. Big as Lunnl azonban kizrlag phallikus jelentse van, s ezt jnak ltja
tszr-hatszor demonstrlni, nehog y valaki flrertse.
Csak eg y hron tud jtszani, az sincs meg felelen hang olva. Pedig a nyit kpsor itt-ott
Pasolinit idz hang ulata, az autbaleset idfelbont fnykpezse, vag y a tnc kzben
meg taposott kenyr villansnyi felvtele jelzi, hog y ez a film akr a knyrtelen
rdekrvnyests leleplezse, a g iccses konzum-kultra pardija is lehetett volna, nemcsak
leg jobb pillanataiban, mint g y. Eg y haszonelv, llektelen vilg bemutatsa, ahol a boldog sg
a jmddal azonos, ez utbbi pedig kimerl abban, hog y Ig lesiast hallg atnak, bulvrmag azint
lapozg atnak, lang usztt zrnak a nappaliban fellltott akvriumba, a falra pedig mreg drg a
Dal-kpet akasztanak, amelyet, persze, nem rtenek.
Eg ybknt is hamistvny.

Talnyok nlkl
Szchenyit Kossuth Lajos nevezte eg y meg yeg ylsen a leg nag yobb mag yarnak. Nmeth
Lszl ezzel szemben azt rta rla, hog y a leg talnyosabb mag yar. Ha Szchenyihez a
klfldi letrajzdivat hozz tudott volna frni lltotta a Kelet Npben meg jelent
tanulmnyban rdekesebb biog rfikat klt rla, mint Byronrl, vag y Erzsbet Essexrl.
Beszlni is nehz rla msknt, mint talnyait fladva, majd bog ozg atva.
Szchenyi alakja mint filmtma, g y vlem, alapveten kt kompozcis lehetsg et knlt:
eg y drmai, srt, analitikus elrendezst, amely eg yetlen kulcshelyzetbl bontja ki a
trtnetet, s eg y epikus, az lett, a ml id fonaln elre halad ptkezst. Beremnyi Gza,
a Hdember rendezje s eg yik forg atknyvrja az elbbi meg oldsra tett ug yan eg y
szrnyaszeg ett ksrletet (a film elejn a hst a forradalom idejn beszlltjk a dbling i
elmeg yg yintzetbe), de azutn mg sem alkalmazta a termkenyebbnek ltsz visszapillant
mdszert. Helyette a knyelmesebb lineris technikt juttatta rvnyre, olyan konzervatv
kompozcit dolg ozott ki, amely Bdy Gbor mvszi eredmnyei utn kt vtizeddel
lnyeg ben visszalpsrl tanskodik a Vrkonyi Zoltn ltal eg ykor kvetett trtnetmonds
horizontjhoz. Ez a dnts nem szolg lta a talnyok Nmeth Lszl-i fladst. De ha mr g y

alakult, leg albb folyamatszerv kellett volna tenni a cselekmnyt, sokoldal motivcival, az
eg yes jelenetek kzti szemlyisg alakuls s a korabeli politikai esemnyek rzkeltetsvel,
ami, sajnos, ig en hzag osra sikerlt. Jelzs is alig trtnik pldul a korabeli nyelvllapotokra,
az irodalmi let alakjainak meg idzse is elmaradt, vag y a Hitel hatsnak brzolsa. g y a film
a talnyok bogozgatsval is adsunk.
A forg atknyv ott trt el a trtnelmi kutatsok llspontjtl, ahol nem kellett volna (azt
sejtetik, hog y a g rf nem nkezvel vetett vg et letnek, holott az effle felttelezseket
Kosry Domokos feleltlen manipulci-nak nevezte Szchenyi Dblingben cm knyvben),
ellenben meg torpannak ott, ahol nag yobb btorsg ra lett volna szksg : leg inkbb Szchenyi
s Kossuth ellenttnek meg vilg tsa maradt el. Bizonyra ezekkel a hinyokkal fg g ssze,
hog y Eperjes Kroly nem elg g meg g yz a cmszerepben. Hrom letkori maszkja nem alkot
eg ysg es jellemet (leg jobb a dbling i jelenetekben, ahol dikcija is sznesebb vlik), s olykor a
sznszi alkat, realisztikus jtkmd s a hs intellektusa kzti feszltsg et is rzkelni lehet.
Darvas Ivn viszont kiemelked jtkot nyjt Metternich alaktjaknt: eg yszerre tudja
rzkeltetni a kancellr politikai konoksg t s ironikus szellemt. Mellette Cserhalmi Gyrg y
Wesselnyi brjra s Can Tog ay Batthyny Lajosra lehet leg inkbb felfig yelni. A nk kzl
Kovts Adl a leg hitelesebb Karolina szerepben, s Irina Latchina is bizonyra j Crescence
lehetett volna meg felelen meg rt szerep esetn.
Beremnyi Gza nag y g ondot fordtott a Lnchd felptsnek jelkpszer kimunklsra,
nemzeti kldetst, eg yni sorsot sug rz jelentsg nek kibontsra, s ez helyeselhet, m a
film realista kzeg ben a kpek konkrt jelentse g yakran ellentmond az alkoti szndknak.
g y tnik pldul, mintha az ptkezs sorn bekvetkezett baleset lett volna Szchenyi
sszeomlsnak leg fbb oka. A szimbolikus zenet s a kzvetlen kpi jelents feszltsg rt
alkalmasint Kardos Sndor tetszets, m eredeti tlet nlkli fnykpezse is okolhat. Jl
sikerlt viszont a Clark dmmal kapcsolatos jelenet skszer kompozcija, vag y az ag g
Metternich elvonulsnak meg -meg szaktott ltvnya.
Hog y Szchenyi a leg nag yobb mag yar volt, azt tudjuk, m hog y a leg talnyosabb is, azt
tovbbra is csak sejthetjk.

Az amerikai fodrsz
A Coen fivrek filmjei bellem mindig ellenttes rzseket vltanak ki: szakmai
felkszltsg ket elismerem, m hideg profizmusuk, kiszmtott kommunikcis stratg ijuk,
amivel rvnyre juttatnak valami burkolt, s tbbnyire neg atv kd zenetet, szmomra nem
rokonszenves. g y vag yok Az ember, aki ott se volt (The Man Who Wasnt There) cm filmjkkel
is. A hang ulatteremts, az eg ysg es tnus kvetkezetes rvnyestse, a befejez szakasz
kivtelvel, szinte kifog stalan. A trtnet a neg yvenes vek Santa Rosjban jtszdik. Abban
az amerikai kisvrosban, ahol eg ykor Hitchcock forg atta A gyan rnykban cm filmjt,
amelyben eg y fiatal lny rdbben, hog y a rokonszenves nag ybcsi eg y krztt

felesg g yilkossal azonos. A helyszn azonossg a rdekes, s ug yanakkor szndkosan flrevezet

prhuzamot teremt a kt m kztt: Joel s Ethan Coen alkotsban is meg hal a felesg , s itt is
g yilkol a cselekmny mellkszlamban prtfog nag ybcsiknt viselked fhs, de mg is
minden mskppen van. Ez a mdszer, ami a nzben olyan vrakozst kelt, amire ksbb
rcfol a film, ktsg kvl szellemes s hatsos.
Nag yon jl sikerlt a krnyezetrajz is. Az brzolt kor mozg kpi zlsnek meg felelen
fekete-fehr kpeket ltunk, az akkori vizulis nyelv eszkzeivel letre keltve. A fszereplk
hossz hallg atsokkal s szinte rezzenstelen arccal jtszanak, a kamera lass vonulsokkal s
csaknem vg ig a neg yvenes vek amerikai filmjeire jellemz flkzeli kpekkel, hvs,
trg yszer szekond plnokkal rg zti a cselekmnyt. Mr-mr azt mondanm, hog y
stlusbravrral llunk szemben, csakhog y a leleplez szndk befejez rszben olyan
manipullt felvteleket is ltunk, amelyek szerintem felesleg esen meg trik a stlus addig
makultlan eg ysg t.
A film eg y g yesked kisember, a Santa Rosa-i fodrsz trtnett mesli el. Van benne
szlhmossg , szerelmi hromszg , g yilkossg , ng yilkossg , kivg zs, baleset, minden, ami
az eg ykori fekete szria alkotsait toposzszeren jellemezte. A Coen fivrek is elutastjk a
Hollywood ltal kpviselt-g yrtott hivatalos optimizmust, s minteg y az letforma fonkjt
brzoljk. Ez becslend kritikai attitd, m az a tny, hog y csupa szlhmost, zsarolt, csalt
lptetnek fel, s mg a vdg yvd szmra sem az ig azsg a fontos, hanem az ig azsg jl
eladhat ltszata, az eg yoldalsg rzst kelti, ami olykor az emberrel mint ltezvel
kapcsolatos neg atv elfog ultsg szemlletbeli jelenltnek g yanjv vlik.
A film hse s eg yben narrtora, akit Billy Bob Thornton kivlan forml meg , nemcsak
erklcsileg problematikus, elbeszlknt is meg bzhatatlan: mikzben vallomst tesz, g yakran
mellbeszl, kertel, titkoldzik, flrevezet. Nem lehet eldnteni, hog y azrt ilyen, mert
valjban sajt mag t, nnn trtnett sem rti, vag y most mr, utlag , tudja azt, amivel az
esemnyek meg trtntekor mg nem volt tisztban, teht a film cme g y rtelmezhet, hog y
nem volt helye a sajt trtnetben. Elvileg ott sem volt, amikor a dolg ok meg estek. De ha
most mr ott van, az mg rosszabb.
Helyzete bizonytalan. Nag yobb g ond, hog y nha az alkotk pozcijt, nzpontjt is
tisztzatlannak vlem. De ez lehet az n szubjektv problmm. Az ember, aki ott se volt a leg jobb
rendezs djt kapta Cannes-ban David Lynch j filmjvel meg osztva.

A Nash-egyensly
Nem minden zseni lete alkalmas arra, hog y elbeszls trg ya leg yen. Immanuel Kant pldul,
aki a knig sberg i eg yetem professzora volt, olyan esemnytelenl lt, hog y noha lakhelye
mindssze nhny mrfldnyire fekdt a teng ertl, soha nem vette a fradsg ot, hog y
kistljon a vzpartra, g y halt meg , hog y nem ltta a teng ert. Rossini pedig olyan lusta volt,
hog y mikor, g yban fekve, meg komponlta eg yik leg szebb zenemvt, s a kottalapok,

lecsszvn a paplanrl, beestek az g y al, a maestro rest volt felkelni, hog y elkertse a
partitrt, inkbb rt eg y msik kompozcit, az elzvel eg yenrtkt. Az effle unalmas
lng elmknek nincs sok keresnivaljuk a filmvsznon.
John Forbes Nash esete ms. Az lete nem ok nlkl vlt filmtmv Ron Howard Egy
csodlatos elme (A Beautiful Mind) cm mvben. Ez a zsenilis matematikus a mag yar
Neumann Jnos jtkelmletbl kiindulva (ezt a film nem emlti) eljutott a kzg azdasg i
versenyhelyzetek eredeti s j rtelmezshez, amirt 1994-ben Nobel-djat kapott (a mag yar
Harsnyi Jnossal meg osztva, aki nem szerepel a filmben). Nash professzor ug yanis nem
csupn autista szemlyisg , mozinyelven szlva esember, aki a szmok kpszer ltsnak
tulajdonsg val lett meg verve-meg ajndkozva, hanem slyos skizofrniban is szenved, ami
nla a vilg jelszer rtelmezsvel jr, szinte mindenben titkos kdokat szlel, amelyeket
knyszeresen meg fejt. Vag yis eg yszerre tlti be a zseni s az rlt szerept, s ez a kettssg
Russell Crowe kimunklt, plasztikusan meg dolg ozott alaktsa rvn hls filmtmv teszi
ezt a g ytrelmekkel teli letet, meg felelvn annak a kzvlekedsnek is, miszerint a rendkvli
tehetsg et s az elmebeteg sg et olykor csak eg y hajszl vlasztja el, vag y mg annyi sem.
A tma valban kivl. A Nash-eg yensly hres ttele szerint, amit Akiva Goldsman
forg atknyve kiss leeg yszerst, az eg yni nrvnyests helyett sokkal eredmnyesebb
stratg ia a tbbiekkel val eg yttmkds, mert sajt rdekeinket is sikeresebben
kpviselhetjk, ha ezeket oly mdon alaktjuk ki s fog almazzuk meg , hog y fig yelembe vesszk
s mltnyoljuk a tbbiek trekvseit s vrhat dntseit. Ez a g ondolat, amely a
tudathasadsos knyszerkpzetekkel val viaskods sorn formldott meg , valsznleg
korunk eg yik leg fontosabb, s az eurpai humanizmus eszmivel sszefg g felismerse.
Filmen trtn npszerstse nemes feladat, mg ha a rendez, aki eg ybknt szakmai
szempontbl ig en sznvonalas munkt vg zett, a mag nlet esemnyeit olykor kiss
meg szpti is. Tapintatosan elhallg atja pldul, hog y a felesg a skizofrnia leg slyosabb
szakaszban elhag yta a tudst, s csak ksbb trt vissza hozz, ig az, a beteg sg
meg fkezsben hatkonyan seg tette frjt.
A film szemlletmdja is mlyen emberi. Arrl tanskodik, hog y a devins tehetsg
tolerns bnsmdot ig nyel a szkebb s tg abb krnyezet rszrl, hog y a kulturlt
eg yttls szablyait, Michel Foucault-val szlva, nem lenne helyes velk szembeni kirekeszt
mechanizmusknt alkalmazni.
s alig hanem csak a mozg kp tudja elrni azt a valban dbbenetes hatst minthog y a
filmkp relisan lteznek mutatja a dolg okat , ami abbl kvetkezik, hog y Nash letnek,
krnyezetnek leg hitelesebben eg zisztl szereplirl (amilyen a kollg iumi szobatrs s a
kmfnk) kiderl: voltakppen csak ltomsok.
s ez valban csodlatos: eg y hborg elme szlte meg az eg yensly filozfijt.

Csak a hlt hely

Kamondi Zoltn j filmje, a Ksrtsek g y fejezdik be, hog y az a torz szerkezet betonhz,
amely a filmbeli csonka csald lakhelyl szolg l, ahol a cselekmny jelents rsze jtszdik,
varzstsre eltnik a kprl, csak hlt helye marad, eg y res telek csupn, csenevsz fkkal.
A hz eltntetse mint filmtrkk tbbrtelm g esztus. Rszint az brzols szellembl
kvetkezik, mert eg y mindvg ig kritikusan bemutatott ltmd, affle jg azdag letforma
meg semmist tlett jelenti, rszint pedig a cselekmny bels log ikjbl kvetkezik: Juli, a
cig nylny, eg y archaikus, mg ikus kultra rkseknt varzslatra, rontsra is kpes,
alkalmasint kldte a semmibe az pletet, amelyben meg alzva rezte mag t.
A film hse, Marcell a trtnet elejn elmenekl ebbl a hzbl, anyja fojtog at kzelbl, s
mint eg y mai Tlemakhosz, elindul, hog y meg keresse apjt, akinek szerepben Derzsi Jnos a
film leg slyosabb alaktst nyjtja. Marcell, anyjnak tett g rete jeg yben, nem trhatja fel
valdi kiltt apja eltt, aki tnkrement mezg azdasg i vllalkoz, de mellette marad alkalmi
munksknt. Eg y vg telenbe vesz szntfldn hag ymt pucol a Peer Gynt szimbolikjt
idzve: taln a szemlyisg t, annak identitst keresi , itt vsrolja Julit, inkbb csak fura
trfaknt, kt lda hag ymrt eg y cig nycsaldtl. A trtnetnek ez a szla teht az apval
kapcsolatos, a falu, a lepusztult mezk vilg t jelenti meg . A kp remnytelen. Holt vidk.
Aztn a fi visszameg y a vrosba, ahol Juli seg tsg vel cyberkalz lesz, hacker, aki eg y
bank biztonsg i rendszert szmtg pe seg tsg vel feltrve nag yobb sszeg ekhez jut. Vg l
brtnbe kerl, ahol bartnje, a jellemtelen Elvira rvall, slyosbtva helyzett. Ez a vros
vilg a, az anyai szfra, az elbbinl is remnytelenebb tnusban: szlhmos frfiak, hisztrikus
nk, zlstelen, res letvitel. A hang ulat olyan hatrozottan eg ynem, hog y nem rzem
indokoltnak a fekete-fehr felvtelek sznes kpekkel val vltakoztatst, ennek a vizulis
dramaturg inak ezttal nincs funkcija.
A film hse, Jzsef Attilval szlva elmondhatja, hog y az ucca s a fld fia, m a
lelkeseds zeng sveg t valakik elloptk az g bolttal eg ytt, s nem maradt ms, mint a
g rnyedt napok. Marcell mindazonltal nem csupn ldozat: a ksrtsek sz eg yszerre
jelent rosszra csbtst s bnre val hajlamot. Neg atv hs, aki elvesztett mindent, nmag t is.
Ahog y a hag ymnak nincs mag va, ha rteg eit sorra lehntjuk, vg l semmi sem marad, e
szerepl is a semmibe vsz. Ehhez a vg kifejlethez log ikusan jutunk el, a folyamat rszletei
olykor mg is elsikkadnak, mert Mikls Marcell jtknak nincs ereje, s Budai Katalin sem tud
arculatot klcsnzni Elvirnak, ami klnsen feltn az anyt alakt Bsti Juli g ondos,
rnyaltan kidolg ozott alaktsa mellett. Ig az, a forg atknyv sem szolg lja elg g a fiatal
szereplket, nhny jelenetk nincs kellkppen meg rva, az eg yetemi milinek pldul sem
hitele, sem hang ulata.
A leg izg almasabb fig ura ktsg kvl a Kovcs Julianna ltal jtszott Juli, valsznleg azrt,
mert ll leg kzelebb Kamondi Zoltn kritikai nzpontjhoz, s kpviseli azt a rendezre
jellemz zlsvilg ot, ami leg inkbb taln a mg ikus realizmussal rokon.

A csavar fordulsa
A Msvilg (Los ostros) cm spanyol-amerikai film klnleg es tudatossg g al szerkesztett
alkots, s eg yben az effektusokat kiszmtott, clirnyos stratg ival adag ol horror.
Expresszv aktussal, a hsn, Grace sikolyval kezddik, amely g y mkdik, mint eg y
akusztikai lassz, knyrtelenl a trtnethez kti a nz fig yelmt, s nem is ereszti el a
vetts vg ig , amikor meg tudjuk, amit borzong at s eg yre nvekv g yanval sejtettnk
ug yan, elhinni mg sem akartunk, hog y az a sikoly az emberi lt kszbesemnye volt, let s
hall kzt ttong nyls.
Nehezen szntam r mag am erre a prog ramra, mert a rmfilm mhelyben manapsg
kontrok tstnkednek, de most azt mondom, hog y ez a chilei szrmazs spanyol filmes,
Alejandro Amenbar alig hanem meg menti a mfaj becslett. Leg inkbb a mrtktartst lehet
dicsrni. Nem akarja nclan sokkolni a nzt, eszkzeit mindig a tmnak rendeli al, ezt
pedig eg y olyan remek nzpontvltssal kti ssze, amit csak a trtnet vg n leplez le. A
csavar fordul eg yet, aztn mg eg yet, hog y Henry Jamest idzzem, akit Amenbar jl ismer, de
ltom, Borg est is kitanulta, eg yszval felkszlt. A befejez kp mlt zrlata ennek a bravros,
mesterekre pillant utalssornak: a kastly kapujra kiakasztott felirat Ren Clair klasszikus
opust, az Elad ksrtet-et idzi, m ez szaktst is jelent a tma hvsen felvilg osult, a rejtlyt
racionalizlni hajt kezelsvel. Amenbar oly mdon fejti meg a titkot, hog y azzal
rehabilitlja a termszetflttit, mikzben g y vall a transzcendencirl, hog y az let, az
rzelmek mellett tesz hitet.
Drmai ig ny folyamat, ahog y a rendez Nicole Kidman neurotikus anyafig urja krl
meg jelenteti a mellkszereplket, a fnyrzkeny testvrprt, a kdbl vratlanul elbukkan
frjet s a sejtelmes hzvezetnt, Bertht (Fionnula Flanag an hitchcocki emlkeket idz
jtkval). Ebben a sr atmoszfrban a rendez finom jelzsei is hihetetlen slyra tesznek
szert. Az a g esztus pldul, amikor a kertben dolg oz Bertha azt mondja a kertsznek, hog y
ezzel a fiatalasszonnyal nem lesz knny, s alig szreveheten oldalt nz, mi pedig tekintett
kvetve ltjuk, hog y a felhalmozott avarbl kiltszik eg y srkereszt. Az ember mr-mr azt
hinn, rti, pedig nem. Eg yszer pedig a hz ksrteteitl retteg kislny meg krdezi az anyjt,
mit teg yen, ha meg int lt eg yet, mire Grace azt vlaszolja: ksznj neki, s tanulj szpen
tovbb. Arra g ondolnnk, hog y a tma humoros ellenpontozsrl van sz, a jelensg hez val
viszonyrl, s ez utbbi ig az is, csak eg szen msknt, mint hinnnk.
A tudatos szerkeszts s a drmai er mellett a mesteri helysznrajz is a film rtkeit
g yaraptja. A trtnet 1945-ben jtszdik Jersey szig etn (a hely szellemhez hozztartozik,
hog y itt tlttte eg y szzaddal korbban szmzetsnek veit Victor Hug o, a romantikus
talnyok mestere), a brit koronnak azon a darabkjn, amelyet a msodik vilg hborban
meg szlltak a nmetek. A ksrtethz trtnete kzvetve sszefg g ezzel az esemnnyel, de ezt
inkbb csak s milyen eleg ns tmakezels, hog y g y van a mindig behzott fg g nyk
rzkeltetik, s az plet krl g omolyg misztikus kd.
Alejandro Amenbar bebizonytotta, hog y Hitchcock utn is lehet ig nyes rmfilmet

kszteni.

gy kopog a Sors...
Szab Istvn j mve, a Szembests, amely Ronald Harwood kamaradrmjt vitte filmvszonra,
vals tnyeken alapul. Wilhelm Furtwng ler, a szzad eg yik leg nag yobb zenemvsze 1933ban, Hitler hatalomra jutsa utn g y dnttt, hog y a hazjban marad, s tovbb dolg ozott a
Berlini Filharmonikusok karmestereknt. Nem volt nci, st fellpett zsid zenszek rdekben,
g y Hindemithrt is killt, mg is alkalmat adott arra, hog y a rezsim propag andaeszkzknt
hasznlhassa jelenltt. Ezrt az emig rcit vlaszt Thomas Mann meg alkuvnak nevezte,
Bruno Walter pedig kollaborcival vdolta. A hbor utn ig azoltattk. Kihallg atst eg y
amerikai tiszt, Arnold rnag y vezette. Ennek a procedrnak a jeg yzknyveire pl a m. A
Szembests meg rz, nag y film, a Bizalom ta ez a leg jobb Szab Istvn-opus.
Morlis krdseket feszeg et. Kinek van ig aza? Az rnag ynak-e, aki brutlis eg yszersg g el
kimondja, hog y tisztessg es ember nem parolz g yilkosokkal, vag y pedig a kivl dirig ensnek,
aki politika s mvszet sztvlasztsrl beszl, s azt mondja, hog y a zensznek az a dolg a,
hog y muzsikljon, s nem mindeg y, hog yan szl a Fidelio szabadsg himnusza vag y Bruckner
VII. szimfni-jnak adag ija? s a zene letszksg let is: a film eg yik leg szebb jelenetben a
beszakadt boltozat templomban Schubertet jtszik eg y zenekar szakad esben, a kznsg
meg hatottan hallg atja ket az esernyk all. Koltai Lajos g ynyren fnykpezi a jelenetet:
ahog y a reflektorok tvilg tanak az esfg g nyn, az temeli a ltvnyt a romok kzl a
hibtlan, p, makultlan zenei szerkezet vilg ba.
Az operatr puritn, lnyeg re tr kzelkpei viszont a film szerkezetnek f vben
arrl vallanak, hog y ebben a dialg usban nincs, nem lehet meg rts. Az rnag y mveletlen
amerikai biztostsi nyomoz, nem rt a zenhez, Harvey Keitel erteljes jtka remekl
rzkelteti azt, amit Roland Barthes eg yik kifejezst klcsnvve taln g y lehetne
rzkeltetni, hog y sajt nyelvbe, g ondolkodsmdjba falazott ember, aki kptelen felfog ni a
karmester dilemmit. Krlelhetetlen tudatban az eg yszer emberek pontosan kitztt erklcsi
tjelzit birtokolja, azok szerint tjkozdik, s ez tiszteletre mlt, m feltr indulatai mrmr knyrtelenl rideg ek. Eng em ug yanilyen eszkzkkel hallg atott ki a Gestapo, mondja
az rnag ynak a jeg yzknyvet vezet Emmi Straube, a kivg zett nmet hazafi lenya,
knnyeivel kszkdve. A szerepre remek rzkkel kivlasztott Birg it Minichmayrnak a film
eg yik leg feszltebb pillanatt ksznhetjk. s a kivl Oleg Tabakov is milyen sokat elmond
azzal, hog y a tvolrl rkezett Arnolddal szemben a ms tapasztalatokkal rendelkez orosz
ezredes, civilben mvszettrtnsz, kpes bellrl rzkelni a karmester drmjt, amelyet
Stellan Skarsg ard mindvg ig hitelesen mutat meg .
A morlis krdsre nincs eg yrtelm vlasz. A befejez jelenetek eg yikn a zensz, a
meg alz kihallg ats utn, lefel meg y eg y hosszan veld lpcsn, mikzben odafnt
meg szlal a Sors-szimfnia. Furtwng ler meg ll, visszanz nmn, mintha azt mondan:

valjban nem az vag yok, aki itt lpked, hanem az, aki ott veznyel. A vonsok hibtlanul
szlnak, a fafvsok krusa lnyeg re tren szkszav, az els oboa rvid kdencija pedig
majd elmondja, amire a szavak g ysem kpesek.

Stt betkkel rva

David Lynch eg yszer azt mondta, a rejtlyessg hasznl a filmnek, a zavarossg viszont rt
neki. Ezt akr a rendez tmr ars poeticjnak tekinthetjk, amelyhez mindig is tartotta
mag t: titokzatos, m kristlytiszta log ikj mvei ig azoljk ezt. Ilyen a Mulholland Drive is:
lenyg zen izg almas s tkletesen tudatos, minden kpkocka a helyn van, mint eg y j
zenemben a hang jeg yek.
A cselekmny kt szlon indul: kt szlhang szer jtszik eg y-eg y dominns dallamot, aztn
tallkoznak, vratlanul pozcit cserlnek, mikzben a zenekar szlama stt felhknt borul a
meldikra. A film zenei szerkezete jelzi, hog y a m log ikja nem a cselekmny linearitsban
mutatkozik meg , nem a fabulban, ami itt a kt lny, a szke, rendezett lelk Betty s a stt
haj, emlkezett vesztett Rita histrija lenne, hanem abban a rendszerben keresend, amely a
trtnet elemeit szzsv, az elbeszls merszen indz fzrv szervezi, aminek eg y pontjn
bekvetkezik a kt lny szerepcserje, szemlyisg vltsa, a Betty/Diane, illetve a Rita/Camilla
metamorfzis. Mindez azt is jelenti, hog y csaldni fog nak azok a nzk, akik eleje-kzepe-vg e
trtnetet vrnak Lynchtl, st mg azok is, akik hajlandk lennnek ug yan a rendezvel val
eg yttmkdsre a cselekmny sszeraksban, de elvrnk, hog y az g y, kzsen elksztett
kpnek eg yrtelm meg fejtse leg yen.
Nos, ilyen vg eredmny valsznleg nincs, viszont hallatlanul izg almas verzik
kpzelhetk el. Felttelezhet, hog y a kt n eg y s ug yanaz a szemly, erre utalhat Betty
hirtelen eltnse a Silencio sznhzbl (mulatbl, underg round art mozibl?) val hazatrs
utn, de az is lehetsg es, hog y kt nrl van sz, ha nem ng yrl, s ez esetben a kk kulcs
Camilla hallt jelenti, m azt sem lehet kizrni, hog y amit ltunk, azt Diane rmlmaknt,
esetleg lelki dilemminak kompenzl kivetlseknt lehet rtelmezni, g y mag yarzhatv
vlik a holttetem letre kelse. (Ez esetben elnyt lveznek azok, akik ismerik Berg man
Person-jt!) Vag y csak a filmben forg atott film jelenetei elevenednek meg elttnk? St, ha jl
beleg ondolunk, akkor... Szval sok minden esznkbe juthat a vetts ideg tp lasssg g al s
knyrtelen tudatossg g al kibontott kt s fl rjban, ht mg utna. (rdg lakat!)
Nincs bizonyossg semmiben? Abban, ami ig azn lnyeg es, nag yon is van. Nyilvnval
pldul, hog y a sznszek kitnen jtszanak, mert okos s hatrozott karmester irnytja ket.
Laura Elena Harring (Rita/Camilla szerepben) ig azi felfedezs, tpett llek s femme fatale.
Naomi Watts (Betty/Diane) metamorfzisok sort li t, s hog y hny arca van ennek a kis szke
nnek, szemlletesen pldzza az a jelenet, amit ktszer jtszik el, a bellrl fakad
tlnyeg ls elkpeszt eg yszersg vel.
s mg valami. A film eg yik mellkesnek tn esemnye eg y hamburg erstdben

jtszdik, ahol eg y epizdszerepl eladja, hog y lmban eg y szrny alakot ltott, aki a
vendg l hts fala mg tt rejtzik. s ez a valaki tnyleg ott van. Alkalmasint az rdg
mag a. S ha itt jelen van, akkor mshol is meg tallhat. Meg szllta Los Ang elest, az Ang yalok
vrost. a titokzatos Cowboy, s Mr. Roque, a knyrtelen g eng szter, valamint az a kendbe
burkolz hlg y, aki bekopog tat a lnyok laksba, tovbb (?) az a kk haj alak, aki kimondja
a film utols szavt. szvi a talnyos szlak misztriumjtkot idz stt szttest. Veszett a
vilg ?

Lvszrokban
Van eg y lvszrok a szerb s bosnyk csapatok kztti senkifldjn. Jnnek a szerb feldertk,
kt katona, eg y ids meg eg y fiatal, s mivel nem tallnak senkit, unatkoznak, s hog y elssk az
idt az esti visszatrsig , eg y kibiztostott aknra rhznak eg y bosnyk halottat. Az akna nem
nyomsra robban, hanem a terhels meg sznsekor. Majd amikor a bosnykok el akarjk
temetni a bajtrsukat, s leemelik testt az aknrl, akkor kvetkezik be a detonci. J vicc,
mondjk. Ez Danis Tanovi Senkifldje (No Mans Land) cm filmjnek eljtka.
Aztn kt fordulat kvetkezik. A lvszrokban mg is akad eg y bosnyk tll, aki lelvi az
ids szerbet, a fiatalt pedig fog lyul ejti. Az aknn fekv halottrl pedig kiderl, hog y csupn
meg sebeslt, mag hoz tr, de elmag yarzzk neki, hog y nem szabad felkelnie, st mozog nia se
nag yon. Ez az alaphelyzet. A msik kett kzben dz vitt folytat: ki kezdte a hbort, kinek
van ig aza. Mindig annak, akinl a puska van, ez pedig a helyzet alakulstl fg g en hol
ennek, hol annak a kezbl szeg ezdik a msikra, me, a bonyodalom. Kiss kimdolt, de a
rendez fekete humora lendletet ad az esemnyeknek.
Danis Tanovi klasszikus dramaturg it alkalmaz. A trtnet eg yetlen napon jtszdik,
napkelttl napnyug tig , jrszt az emltett eg yetlen helysznen. A g roteszk dramaturg ia jl
mkdik, taln tl olajozottan is, minden ki van tervelve, csakhog y minden knnyen ki is
szmthat, a nzt ig azi meg lepets nem ri. A fig urkrl pedig nag yon keveset tudunk meg ,
elletk nincs, karakterk sincs, nem jellemek, inkbb csak a helyzet ltal meg kvetelt
funkcikat betlt, elg g sematikus szereplk. Lehet, hog y a film ppen ezt akarja kzlni:
ebben a kptelen hborban a katonai eg yenruhba bjt emberek a lelkkben is uniformist
viselnek, a g yllet uniformist. Az eg yn tehetetlen kiszolg ltatottja a helyzetnek. Ez elg g
kemny kritika a balkni emberekrl, m a brlat ennl tg abb kr.
Meg jelennek ug yanis a Hupikk Trpikk (kk sisakjaik alapjn az ENSZ-bkefenntartkat
nevezik g y), jelesl eg y francia eg ysg lp sznre (akiknek eldei eg ykor hatalmi rdekeik ltal
vezrelve ezt az letkptelen orszg ot s ezt az abszurd helyzetet ltrehoztk, nem szmolvn a
vallsi s kulturlis klnbsg ekkel). Eg y elszntabb francia tiszt feletteseivel dacolva, akik
leg szvesebben nem tennnek semmit meg prblja kimenteni a senkifldjn rekedt
szereplket, mikzben eg y rmens amerikai riportern mg tvmsort is akar csinlni az
eg szrl. Nem elg , hog y itt fekszem eg y aknn, nem szabad meg mozdulnom, pedig vcre

kellene mennem, mg az eg sz vilg is fig yelni akar a tvben, mondja mag ban a riportern
kiszemelt alanya. Aztn mikor kihozzk a lvszrokbl a vitz szerb s bosnyk katont, azok
eg ymsnak esnek, a lvldzsben mindkett elpusztul, a tzszersz pedig kijelenti, hog y az
aknt nem lehet hatstalantani, a rajta fekv ember menthetetlen. A kksisakosok elvonulnak
(micsoda npek ezek itt a Balknon, g ondoljk mag ukban), a stb is szedelzkdik, a tma mr
nem rdekes, csak eg y lvszrok, mondja a riportern, semmi eg yb.
A lvszrokban pedig ott fekszik az aknn a mag ra hag yott katona. Ez az utols kp.
Kicsit didaktikus, de azrt el lehet g ondolkodni a ltvnyon. Ha meg mozdul, meg hal. Akkor is
elbb-utbb, ha nem csinl semmit.

Kzel a messzesg
A francia filmnek van eg y ig en rokonszenves tpusa: oldott hang ulat jelenetek, lazn
szerkesztett kpsorok jellemzik, amelyek a htkznapok leveg jt rasztjk; a trtnet hsei
eg yszer emberek, akiknek lett, mindennapjait ellesett pillanatok, spontn dialg usok
tkrben ismerjk meg . Az ember eg szen belefeledkezik az effle mozg kpek
szemllg etsbe, s szinte szre sem veszi, hog y valjban, a felszn mg tt, a rg tnzttnek
tn ltvny mlyrteg eiben milyen tudatos dramaturg ia mkdik, s voltakppen milyen
feszesen strukturlt a cselekmny.
Andr Tchin Angyalok, vglloms cm alkotsa, amely hrom nap trtnett mesli el
(mintha eg y hromfelvonsos sznm lenne), ebbe a karakterbe tartozik. A rendez
felttelezhet mestereinek, Truffaut-nak s Rohmernek a filmjei ilyenek, s Jean Renoir
munki, aki alig hanem e ltsmd snek tekinthet, nem vletlenl idzi meg Tchin a
klti realizmus e halhatatlan alkotjnak alakjt: filmjben szerepel eg y rendez, aki az eg yik
jelenet sorn bevezett mond Renoir A foly cm mve eltt, amelybl ltunk is eg y
villansnyi rszletet. Az idzett trtnet nem Eurphoz ktdik, mint ahog y Tchin is az
szak-marokki kiktvrosba, Tang erbe helyezi a cselekmnyt. A film eredeti fcme (Loin) a
tmval kapcsolatos tvolsg , messzesg motvumra utal.
A trtnet hse Serg e, kamionsofr, aki tmenetileg szaktott kedvesvel, a szp
panzitulajdonossal, Sarah-val, s most ppen eg y zavaros g ybe keveredik, ami a
kbtszerkereskedelemmel van sszefg g sben. m Tchin mesterien eltereli a fig yelmet
errl a histrirl (a fi, akit amg y is csalteknek akartak hasznlni, g yanthatan kiszll
ebbl a kalandbl), mint ahog y a Sarah ltal prtfog olt arab src, a kiltstalan viszonyok kzl
Eurpba vg y Said trtnete is lezratlan marad: Serg e vg l tcsempszi t a hatron, de
arrl nem rteslnk, mi lesz vele a tovbbiakban.
Tchint nem a kls esemnyek rdeklik, sokkal inkbb az emberi kapcsolatok alakulsa
fog lalkoztatja, a llekben rleld-kiboml folyamatokra fig yel. A cselekmnyt tbb ponton is
nyitva hag yja, m pontos ltleletet alkot az rzelmek alakulsrl, a vg yakhoz val
rag aszkodsrl s a lemondsrl. S ennek fnyben a klnbz kultrk tallkozsrl,

tvolsg rl. Sarah s Serg e valsznleg elszakadnak eg ymstl, Sarah nem utazik el
bartjval, de lehet, hog y Serg e mg visszatr. Vajon lekzdhetnk-e jra a kztk lv
messzesg et?
A kpek olykor sejtelmesen tbbrtelmek. A szerelmesek utols tallkozsnak meg hitten
eg yszer jelenetben pldul ltunk eg y kg yt, amely az avarban tekerg zik, majd eltnik a
lehullott levelek alatt. A milirajz rsze csupn ez a felvtel vag y az alkalmi feszltsg kelts
eszkze lenne, esetleg jelkpes utals? Alkalmasint mindez eg ytt. Ms esetben viszont
kemnyen eg yrtelm a ltvny: a csencsel arab vg zetes balesete olyan, mint eg y drmai
dokumentum. A szereplk ms-ms nyelvi s kulturlis g ykerekhez ktdnek, s ez a tny a
francia beszdkzeg mellett is hang slyt kap. Ebbl a szempontbl a film a nyelvi tvolsg nak
olyanfle lmnyrl beszl, mint amirl a hasonl krnyezetbl elindult Jacques Derrida vall A
msik egynyelvsge cm knyvben:
Tchin munkjbl mg is hinyzik valami, mg pedig alig hanem Renoir vag y Rohmer
rejtett mltsg a, htkznapi tmkban is meg mutatkoz emelkedettsg e, titokzatos slya,
aminek kvetkeztben hseik meg maradnak emlkezetnkben. Tchin szereplit is
rdekldssel szemlljk, eg y ideig szvesen g ondolunk rjuk, de vg l, azt hiszem, majd csak
hlt helyk marad.

Drog, valsg, mozi

Steven Soderberg h els jtkfilmjvel, a Szex, hazugsg, vide-val 1989-ben elnyerte Cannes-ban
az Arany Plmt, s ezzel valsg g al berobbant a mozg g p mvszetnek lvonalba. A
remekl szerkesztett, merszen jt, m a kpformls klasszikus eszkzeit, pldul a
Wellestl rklt mlysg les fnykpezst is felhasznl alkots tbbek kztt arrl a Michel
Foucault ltal elemzett jelensg rl tanskodott, hog y a szexualitsrl val beszd, a szex
diskurzuss ttele manipulatv termszet, s sokkal inkbb eltitkols, semmint kimonds.
E mag aslat utn, szinte termszetes, hanyatls kvetkezett. A Kafka ltomsos thriller, A
hegyek ura realista ltlelet eg y fi rleld szemlyisg rl, nem rdektelen mvek, de hinyzik
bellk a plyakezd opus btorsg a s emberi mlysg e. A Pusztt szenvedlyek vag y az Erin
Brockovich pedig eg yarnt rutinos munka a hollywoodi filmzsner fels hatrn, de kimaradt
bellk Soderberg h szemlyisg e. Krdss vlt, hog y ez az nelfojts hova vezet, s meddig
vllalhat. A szakma vrakozott, valami jat remlve. s most itt van a Traffic.
Soderberg h, okulva a flsikerek tapasztalataibl, szerzi funkciit kiterjesztve g y dnttt,
nemcsak a rendezi szket fog lalja el, de a felvevg pet sem eng edi ki a kezbl. A Traffic-ot
mag a fnykpezte, jrszt kzi kamerval, de eg y mersz stilizcis eljrssal, szr
alkalmazsval, ami sajtos leveg t, jelleg zetes sznezetet klcsnz felvteleinek. A ketts
szerep ltal ezttal hibtlanul rvnyesl Soderberg h leg fbb kvalitsa, az eg yni kpi vilg ,
vizulis valsg meg teremtse s dramaturg iai szempontbl hiteles mkdtetse. Jl
rzkelhet az a termkeny inspirci is, amit a rendez a dn j hullm-tl, a nyers erej,

dokumentarista ihlet Dog ma-mozg alomtl kapott.

A Traffic a drog hbor filmje. A cselekmny hrom szlon fut, a jelenetek hrom helysznen
(Tijuanban, San Dieg ban s Cincinnatiban) pereg nek. A rendez kivl rzkkel, remek
csavarokkal rakja ssze a trtnet mozaikdarabjait. Ekzben kemnyen irnytja a sznszeket,
akik sokszn, mg is eg ysg es tnus jtkot produklnak, s ebbe az eredmnyes
csapatmunkba Michael Doug las s Catherine Zeta-Jones is kell alzattal beilleszkedik. A
dramaturg ia hlszer struktrjban meg dbbent ervel mutatkozik meg a drog jelensg
mint slyos trsadalmi (bng yi s eg szsg g yi) problma. A film mltn kapott tavaly
rendezi Oscart.
A Traffic fontos alkots, mg akkor is, ha a drog kereskedelem ag resszivitsval s a
kbtszer-fog yaszts szrny hatsval val szinte szembenzs mellett, rzsem szerint,
ads is marad a jelensg immr a civilizci ltt fenyeg et eg yik leg slyosabb problma
fog yasztsi oldaln meg hzd ig azi okok elemzsvel. Ezek az okok, mint minden
civilizcis vlsg jelensg esetben, ezttal is szellemi, lelki termszetek. Ily mdon az llam
ltal vllalt drog hbor felttlenl szksg es ug yan, de nmag ban nem elg . Ezrt
rokonszenves szmomra a cselekmnyszvsnek az a fordulata, hog y a film zrszakaszban
Wakefield drog br a mag a szemlyes frontvonaln folytatja harct. Felkutatja a szenvedly
ldozatv vlt lnyt, s felesg vel eg ytt mindent elkvet, hog y szeretettel, szli
seg tsg g el visszahozzk a mr-mr vg zetes trl.
Steven Soderberg h mvnek alig hanem ez a leg fontosabb zenete: a hbort nemcsak
llami szinten kell meg vvni, de, ms eszkzkkel, a szemlyes, mag nleti szfrban is.

Apr bosszsgok
A rg i szzadforduln s szzadeln rtak ilyen knnyed, szellemes, kiss frivol, olykor lha
vg jtkokat, melyek a polg ri erklcs krdsei krl bonyoldtak, s a felmerlt problmkat
nemeg yszer bizony a sznyeg al sprtk, ig az, ltalban eleg ns mozdulatokkal. Gyakran
g y fejezdtek be, hog y a szereplk valami olyanflt mondtak: Istenem, vtkeztnk, de ht
emberek vag yunk, az a lnyeg , hog y senki nem halt meg . Bruno Chiche els nag yjtkfilmje, a
Barnie apr bosszsgai (Barnie et ses petites contrarits) is ebbe a tpusba tartozik. A film
utols kpn a vszfkkel korbban meg lltott vonat tovbbindul Velencbe, frj s felesg
boldog meg knnyebblssel eg ymsra nz, mikzben a leszlltott szeretk, bartnk, bartok
(a pontos fog almi meg hatrozs meg lehetsen bonyolult) g yalog nekivg nak a vadvirg os
meznek.
Lucie s Barnie teht ismt boldog ok. Pedig ht ami errl a Barnie-rl kiderlt, az nem
semmi. Abbl, teszem azt, Ibsen mg leg albb hrom trag ikus csaldi drmt meg tudott
volna rni. Ami jelzi, hog y az emberek nem nag yon vltoznak, lnyeg ben a problmik is
ug yanazok, de ezeket alapveten msknt tlik meg . Ami korbban hallos bnnek szmtott,
arra ksbb csak rleg yintenek. Apr bosszsg ok csupn, mondjk, mint ennek a filmnek mr

a cme is.
A forma csiszoltsg a, a kompozci rendezettsg e, a klasszicizl a vaudeville
hag yomnyig visszanyl hdszerkezet arnyos veldse ktsg kvl ironikus sug rzs,
mert harmnit s kieg yenslyozottsg ot sug all, s ezt akr leleplez g esztusnak is
tekinthetjk. A film csakug yan olyan, mint eg y hromfelvonsos sznm. Els felvons: a
turpissg ok leleplezdse a csaldi fszekben, szeretk, bartok (a meg hatrozs, mint
jeleztem, nem knny) jelenltben. Ez a leg jobb rsz, lendletes, perg , frappns. Msodik
felvons: a kvetkezmnyek, illetve a konzekvencik szereplk ltali mellzse. Kiss unalmas.
Harmadik felvons: a velencei g yorson ismt sszejn a trsasg . Ez mr jcskn tlcsig zott.
Van nhny eg szen kitn jelenet, hiba, ltszik, hog y francik csinltk. Ilyen a
hag ymapucolsos srs-tri, vag y az, amikor Barnie lehallg atja a felesg e kompromittl
telefonbeszlg etst, a kezben lv pillanatrag asztval izg almban a tenyerhez tapasztja a
kag ylt, s eg sz este kag ylval a kezben g esztikull. A Barnie-t alakt Fabrice Luchinit
napjaink eg yik leg jobb francia sznsznek tartjk (jog g al, Eric Rohmer hrom filmjben is
kitnen jtszott), m ez a bohzati szerep nem ig azn fekszik neki. Mimikjt olykor
modorosnak vlem, s hang vltsait sem rzem minden esetben termszetesnek. Annl
jobbnak tartom viszont a Truffaut, Godard s Tavernier filmjeibl ismert, kivl Nathalie Baye-t
Lucie szerepben. Fiatalos, vonz neg yvenes asszonyt jtszik, remekl azonosul a szereppel, s
intellig ens arcn ltszik, hog y taln ez az okos felesg az eg yetlen, aki bell is meg li s
meg prblja feldolg ozni a problmkat.
A film jelents rsze Calais-ban jtszdik. Ahol, mint Lucie-tl meg tudjuk, azrt nem laknak
belg k, mert amikor ezek lttk kirva, hog y Calais-i szoros, azt g ondoltk, szk a hely, ezrt
inkbb hazamentek. Lucie-nek ltalban lehet hinni, de errl azrt a belg kat is meg kellene
krdezni.

Forghd
Az a mozg kpi stlus, amit A hlszobban (In the Bedroom) cm film kpvisel, pontosan az
ellentte az unalomig ismert hollywoodi zlsnek, oda kell ht r fig yelni. Lass temp,
kihag ysos szerkezet, hossz belltsok jellemzik, m az g y kialakul ltszlag os
vontatottsg nak az a funkcija, hog y a lineris cselekmny mg tti esemnyekre irnyuljon a
fig yelem, a dolg ok s trtnsek mlyszerkezetre. Ahol az esemnyek ms irnyban
haladnak, mint a felsznen. Ezt sejteti a film taln leg jelentstelibb kpe, a forg hd vizulisan
is ig en emlkezetes ltvnya.
Mintha az amerikai mvszfilm leg jelentsebb ramlatnak, a New York-i iskolnak az
emlke dereng ene fel elttnk, mg abban a dokumentl szndkban is, amellyel a rendez,
Todd Field az j-ang liai kisvros lett bemutatja, a rkhalszok hag yomnyos letformjnak
rzsvel. A film cme is ez utbbival kapcsolatos: a rkhalszok nevezik hlszob-nak az
eg yik csapdjukat, s ez a kpzet a felidzett emlkkpek ltal meg erstve vg ig vonul a

cselekmnyen, mikzben a fog alom konkrt jelentse is eg yre izg almasabban alakul. A
cselekmny az szak-keleti Maine llamban jtszdik, s eg y kzpkor hzaspr lett mutatja
be. Dr. Fowler s tanrn felesg e, Ruth htkznapjaiban az okoz bonyodalmat, hog y hszves
eg yetemista fiuk eg y ktg yermekes fiatalasszonynyal jr, akinek klnvltan l, brutlis frje
lland veszlyt, fenyeg etettsg et jelent rjuk nzve.
Ha eg ydimenzisan olvasom a filmet, akkor ebbl a helyzetbl bomlik ki a trtnet,
amelynek alapjt Andre Dubus Gyilkossgok cm reg nye szolg ltatta. De mg ez a felsznen
halad olvasat is ig en rdekes, amit a kivl sznszi teljestmnyeknek lehet ksznni. Todd
Field mag a is sznsz rendezknt ez az els jtkfilmje, korbban pldul a Tgra zrt szemek
zong oristjaknt fig yelhettnk fel r , rthet ht, hog y a szerepformls rnyalataira klns
g ondot fordt. Sissy Spacek s Tom Wilkinson alaktsnak az ad elismersre mlt slyt, hog y
mikzben az orvosnak s felesg nek fig urja meg hkkenten plasztikuss vlik, kpletesen
szlva az rnykuk is meg n, mert eg yre tbb elhallg atott informcit is meg sejtnk. A
hzassg ki nem beszlt, mltbeli esemnyei, a frfi s n viszonynak lthatatlan rezdlsei
taln ppen annyira motivl tnyezk voltak az esemnyek alakulsban, mint a lthat jelen
trtnsei.
S ezzel mr t is lptnk a tbbdimenzis olvasat vilg ba, ahol akkor is meg rzdik a
film llektani slya, amikor a trtnet bng yi jelleg et lt, s az ig azsg szolg ltats
problematikus voltt feszeg eti. A jog i s erklcsi krdsfelvets szerves eg ysg et alkot,
anlkl, hog y a pszicholg iai vetlet eg y pillanatra is rvnyt veszten. Ebbl a szempontbl
csak a msodik pisztolylvs elkszleteinek tlzottan aprlkos bemutatsa jelent sajnlatos
eng edmnyt a kriminolg iai tematiknak. Vltozatlanul kimunklt viszont az rtelmezs
hrmas vonulatnak meg alapozsa. A jog i szfrt a dialg usok kpviselik, az erklcsi
meg tlst inkbb a kpek inspirljk, nem eg yszer vitatkozvn az elhang zottakkal, a
pszichikai dimenzit pedig a nznek kell kibontania oly mdon, hog y a cselekmny kihag yott
rszeibl sszerakja a valdi trtnetet.

Dmajtk
Minden n szletett hamiskrtys, rta Zolnay Vilmos A krtya trtnete cm knyvben,
Robert Thomas pedig eg yenesen azt lltja hres bulvrdarabjban, hog y az asszonyok az
letben is csalnak, st eg ytl eg yig potencilis g yilkosok, nem rt vig yzni velk. Sznmvt,
amelybl most Franois Ozon kitn filmet forg atott 8 n (8 femmes) cmmel, a frfinem
patriarchlis eltletei s elfog ultsg ai hatjk t, mint ahog y a film nzpontja is frfias
termszet. Ami elg klns kijelentsnek tnhet, ha meg g ondoljuk, hog y a vsznon
kizrlag a cmben emltett nyolc hlg y szerepel, uralva a vetts tert, a ltvny eg szt, frfi
eg y szl se.
Van ug yan eg y kilencedik szerepl is, az apa, aki azonban a cselekmny felttelezse szerint
mr az elejn halott. Meg g yilkoltk az Ag atha Christie-re hajaz szituci szerint: a tettes a

nyolc n valamelyike, s ahog y a bonyodalom alakul, brmelyik lehet. A cselekmny mg is a

lthatatlan (halott?) frfi krl forog (csak villansnyi emlkkpeken, elbeszlsmorzskban
jelenik meg nmn, akkor is htulrl ltjuk, flstt felvteleken), rla beszlnek, a hozz
fzd viszonyokrl van sz, amelyekrl sorra kiderl, hog y nem olyanok, amilyennek
ltszanak.
A feminista Dale Spender nevezetes tanulmnyban a nket g y lltotta be, mint akik
mindig ldozatul esnek a frfiak kisded jtkainak, a 8 n pedig ennek ppen az ellenkezjt
ttelezi, itt a g yeng bb (g yeng bb?) nem kisded jtkaira derl fny, teht az eg sz g y is
rtelmezhet, mint a feminizmussal folytatott cseles vita. Zolnay krtyaknyve azrt is jutott
eszembe, mert a trtnet eg y szellemes krtyajtk kart, kontrabridzs, dmajtk eleg ns
log ikjval bonyoldik. Az oszt frfi ug yan, alkalmasint a szablyokat is frfi alkotta (ez a
szablyalkots lenne a szexulis politika a feministk szerint), de a jtkosok asszonyok.
Nyolc bravros szerep, nyolc remek sznszn. me, a sereg szemle, lajstrom a dmk
diadalm-rl: Catherine Deneuve, a felesg , Fanny Ardant, a meg boldog ult nvre, Danielle
Darrieux, az anys, Isabelle Huppert, a sg orn, Emmanuelle Bart, a szobalny-szeret,
Firmine Richard, a szakcsn, valamint Virg inie Ledoyen s Ludivine Sag nier, a kt lny.
Mindeg yikrl kln-kln kellene beszlni (Berlinben Ezst Medvt kaptak), de ezttal
leg yen elg annyi, hog y a szpsg es Catherine Deneuve-rl jfent meg tudhatjuk, milyen
remek sznszn, Isabelle Huppert pedig olyan karakterjtkot produkl, hog y azt tantani
kellene, habr meg tanulni nem lehet. Danielle Darrieux-t ltva s alaktsnak finomsg tl
elbvlve viszont az ember htattal g ondol arra is, hog y ez a szp reg asszony volt eg ykor de
Rnaln a Vrs s feket-ben.
A film ironikusan meg rzi a sznpadi forma zrt tert, feszes jelenetszvst, st a vg n
meg hajolnak a felsorakozott szereplk, mintha valban sznhzban lennnk (a cselekmny
bels log ikja szerint ott is vag yunk), s az eg sz konstrukci a dalos vg jtk, a vaudeville
dramaturg ijra emlkeztet. Ez utbbit azrt hang slyozom, mert rg en hallottam ilyen
vltozatos, invencizus ksrzent.
A hlg ykoszor vg l mg arra is kpes, hog y a trtnet befejez fordulatn is csavarjon
eg y j nag yot, a hm nzponttal dacol rejtett, ni diskurzus jeg yben vg kpp a msodik
nem javra billentve a mrleg et. Aminek kvetkeztben a frfi nz hovatovbb irig yelni
kezdi az apt. Ig az, ldozat, de nem akrmilyen oltron. Micsoda mzlista!

Nvekv rnyk
Az n nemzedkem szmra a francia j hullm iskolateremt, nag y filmjeinek felejthetetlen
lmnye elvlaszthatatlan Marg uerite Durastl. rta ug yanis a Hiroshima mon amour
forg atknyvt, amelybl Alain Resnais ksztett felkavar szpsg filmet, mint ahog y volt
a szerzje a taln kevsb ismert, m a beavatottak szmra az elbbihez hasonl rtket
kpvisel Ilyen hossz tvollt cm mozg kpnek is.

Emlkszem, az immr leg ends (s fjdalom, csupn a leg endkban l) Ndorban estken
t beszlg ettnk, vitatkoztunk e mvekrl. rthet, hog y szinte eg yms kezbl szedtk ki a
Nag yvilg azon szmait, amelyek a hatvanas vek els felben az rn alig hanem leg jobb
mveit kzltk, az Andesmas r dlutnj-t s a Naphosszat a fkon cm reg nyt.
Ezek alapjn a mvek fordtja, Gyerg yai Albert jog g al llaptotta meg , hog y Duras a
hallg atst, a flhomlyt, a koszt kedveli a jl hang z, jl rendezett s oly meg nyug tat
kesszls helyett. ppen ez rag adott meg bennnket is, eg ykori, ifj olvaskat, akik szintn
untuk a meg nyug tat kesszls-t.
Mindezt el kellett mondanom ahhoz, hog y kellkppen meg vilg thassam: mirt fontos
film az Ez a szerelem (Cet amour-l), amely Marg uerite Durasrl szl, s mg is mirt vag yok
elg edetlen vele. Eg yfell az rn sug rz intellig encij alakja ktsg kvl jelentsg et
klcsnz a kpeknek, msfell viszont mivel Duras nem rhatta meg a rla szl filmet, e
feladat lettrsra, Yann Andrra maradt, aki nyilvnvalan sokkal g yeng bb r Durasnl.
Ezrt brmilyen emberi is az letkori tnyezkn tlemelked rzelem bemutatsa, s mg oly
meg rendt az alkoholizmus rabsg ban verg d asszony brzolsa, ami az adott letmben
ig azn fontos, a nyelvi meg formls jelentstelisg e, a llektani rnyals, valamint a ml fny
vibrlsa s a nvekv rnyk rvetlse a ltezsre, azzal ads marad a film. Leg albbis a
szveg .
Mert Ang elo Badalamenti pasztelltnus, rezg szpsg ksrzenjben azrt felfelcsillannak a klasszikuss nemesedett alkotsok visszfnyei a rendez, Jose Dayan, a
vg oll szig or alkalmazsa helyett, blcs beltssal hag yja lebeg ni a kpeket a
zong orafutamok hullmain , a drmai mdon meg reg edett Jeanne Moreau jtkban pedig
ott sttlik mindaz az rnyk, amely rvetl Duras kieg yenslyozottan, tisztn szerkesztett, a
filmben elhang zottaknl sokkal ig nyesebben formlt mondataira.
Ezt a filmet Jeanne Moreau-rt rdemes (kell!) meg nzni. Akinek fradt, nytt arca bizony
mr alig -alig emlkeztet a Jules s Jim varzslatos Catherine-jra, eg sz alakja mg is a sznszi
tlnyeg ls maradand pldjaknt azt a lesjt s felemel, g ytrelmes s elbvl
lmnyt sug rozza, amit, a nhai Catherine hres bettdalt idzve, az let forg atag nak
nevezhetnk. Ez a nag y sznszn, azt hiszem, mindenkinl jobban meg rtette Marg uerite
Durast. Annyira, hog y emberi g yeng in keresztl olykor taln mg ri esendsg t is sejtetni
kpes.
Vitathatatlanul Jeanne Moreau rdeme, hog y a nz az Andesmas r dlutnja szveg t
klcsnvve eg y pillanatra vg l mg is ltja ezt az immr vg leg es, borzalmasan vg leg es
emberformt, a fag yos s vg hetetlen letet.

Hrom alma
Ferzan Ozpetek nevre a Trkfrd cm filmje alapjn fig yeltem fel, amely a nyug ati vilg
Kelettel kapcsolatos eltleteit (Said szerint ezek kpezik az orientalizmus lnyeg t) ig yekszik

sztfoszlatni. A trtnet olasz hse vratlan rksg hez jut a cmbeli intzmny formjban,
Isztambulba utazik, hog y g yorsan meg szabaduljon tle, de ehelyett rkre rabul ejti t a keleti
vilg romlatlansg a, termszetes szexualitsa.
Az a kiss idealizl nkp, amit a trk rendez az iszlm kultrrl rajzol, nkritikus
rnyalatokkal bvl Az utols hrem (Harem Suare) cm filmben. A szultni virg oskert
rzki tnusokkal meg festett kzeg ben rejtett indulatok, elfojtott szenvedlyek, fltkenysg ,
g onosz intrikk leplezett mkdst tapasztaljuk, ebbl a szempontbl nem sokban klnbzik
ez a vilg a francia kirlyok udvartl. Ezek az esemnyek eg y g yermekg yilkossg ban
tetzdnek, de a merszen hinyos szerkesztsmd kvetkeztben a httrben zajl
folyamatokrl csak tttelesen szerezhetnk tudomst.
Az elbeszls balladisztikus jelleg ben meg int csak az a vita jut rvnyre, amit Ozpetek a
nyug ati eltletekkel folytat. Az eurpai ember tudatban ug yanis a keleti vilg hoz a
termkenysg kpzetn s az rzkisg g retn tl a kimerthetetlen bujasg lland jelenlte
s vg ya is ktdik, s ezt a vlekedst mg az olyan trg yilag os, nag y rk is tplltk, mint
Flaubert (akit ebbl a szempontbl dnten befolysolt a szp s adakoz termszet
tncosnvel, Kcsuk-Hnemmel val, mvszi szempontbl is ig en inspirl kapcsolata).
Ezzel szemben a filmbeli hrem vilg t jllehet a jelzett vrakozsokat idnknt ig azolja
nhny, olykor kiss szpelg jelenet a keg yencn s Nadir ag a g yszlvn plti
vonzalmnak tkrben ismerhetjk meg . A feminin mili meg a bezrtsg , a profn lettl
val tvolsg nha mg kolostori asszocicikat is breszthet bennnk, klnsen a hrem az
j alkotmny szellemben trtn meg szntetsnek jeleneteiben, amikor az utcra kerlt,
korbbi vdettsg kbl kipottyant nk nem tudnak mit kezdeni hirtelen nyakukba szakadt
szabadsg ukkal.
A trtnetnek kt elbeszlje van, s ez nveli az esemnyek valsg tartalmval kapcsolatos,
befog adi fantzinkat ig encsak meg mozg at bizonytalansg unkat. Az eg yik narrtor mag a a
meg reg edett hsn, Safiye (ifjan Marie Gillain formlja meg ), akit a keretjtkban a nag y olasz
dva, Lucia Bos alakt (az eg ykori Miss Italia, Giuseppe De Santis filmjeinek hsnje, majd
torredorfelesg , ksbb hervad szpasszonyok meg testestje), aki mindvg ig eg y szken
lve mondja a szerept eg y vasti vrteremben, s jtkval mg g y is uralni tudja a filmet.
A msik elbeszl, aki a hrem pamlag n fog lal helyet a hlg ykoszor kzepn, idnknt
meg cfolja azt, amit a hsn elmondott, s azt a ltszatot kelti, mintha eg y klns, kiss
szomor, de nag yon blcs Sehrezd tallta volna ki az eg szet. Mi ht a valsg ? Taln csak az
a hrom alma ltezik bizonyosan, ami a vrterem asztaln lthat, minteg y ajndkul
odaksztve. De vajon kiknek a szmra? Eg yet-eg yet bizonyra a kt elbeszl kap. A
harmadikat ug yan a nznek g rik, de ezzel kapcsolatosan lenne eg y javaslatom. Adjuk oda
Lucia Bosnak.
Azt mondjk, a kultrk hatrai a meg rts korltai is eg yben. Ferzan Ozpetek mve mg is
a kultrk kzti prbeszdet szolg lja, s ezzel meg rtsnk hatrait tg tja.

Schubert elnmul
Elfride Jelinek hsz vvel ezeltt publiklt reg nye, amibl A zongoratanrn (La pianiste) cm
film kszlt, npszer, m ig encsak kzepes rtk munka: ktsg kvl jelleg zetes bcsi
leveg t raszt, a karakterek les kontrokkal vannak meg rajzolva, de a szerz tlzott
vonzdsa az extrm jelensg ekhez, valamint olykor hatsvadsz technikja g yeng ti az ltala
meg rajzolt szatirikus kp hitelt. Michael Haneke osztrk rendeznek viszont, g y ltszik,
ppen az tetszett meg Erika Kohut zenetanr trtnetben, ami a reg nyben nag yon is
vitathat: a szlssg es tematika, a beteg es jelensg ek, a patolg ia.
Az alaphelyzet felvzolsa erteljes, m kevss rnyalt. Az ids Kohutn (Annie Girardot)
rzelmi erszakkal lncolja mag hoz neg yvenes veit tapos, vnkisasszony lnyt, aki viszont
tantvnyait terrorizlja a konzervatriumban. rin a jtkra vonatkoz eladsi utastsai
pontosak s szakszerek, de g y pattog nak, mint a katonai veznyszavak. Erika szemlletesen
pldzza a mvszettel fog lalkoz embereknek azt a tpust, akiknek intellektulis
felkszltsg e ug yan vitathatatlan, mg is kptelenek a malkots ig azi meg rtsre, mert
torzult szemlyisg k alkalmatlann teszi ket erre. A hsn lelki perverzija aztn g yorsan
leleplezdik eg y vratlanul fellobban rzelem tzben. Kiderl, hog y Eriknak tves fog almai
vannak a szerelemrl, szadista fellpse mg tt eg y knzsra, ng ytrsre vg yd, beteg llek
rejlik. Freud beszlt ilyen asszonyokrl a mindennapi let pszichopatolg ijt elemezve, vag y
nlunk Csth Gza orvosi tmj rsaiban. Csakhog y ez a tma most, post festa eladva a
JelinekHaneke-fle vltozatban nemcsak hog y nem eredeti, de akr mg a pszicholg iai lektr
g yanjt is felvethetn, ha nhny jelenet nem sejtetne vals emberi drmt.
Ami a filmet mg is a reg ny fl emeli, az a zene, ami ez esetben nem ksr funkcij,
hanem a kpek szerves elemt alkotja. Erre taln az a leg jobb plda, hog y Schubert ksei A-dr
szontjnak intonlsa az eg yik fontos jelenetben mg olyan rzelmi lehetsg eket csillant fel,
amit a Tli utazs (leg inkbb a Der strmische Morgen, A viharos reg g el) flelmetes
meldiafutamai baljslatan ellenpontoznak, jelezve a remnyek meg hisulst. Klns
nyomatkkai br a zene elhallg atsa is, st taln ppen ez a hiny kpezi a szereplk
leg hatrozottabb tlett. Amikor a szexulis rmsg ek meg szlljk a kpeket s a
dialg usokat, Schubert elnmul, s a zene, mint mrg ezett tbl a rmlt hatty, tvozik ebbl
a vilg bl.
m ami ennek a ktes tmj, vitathat stlus filmnek, dacra minden fenntartsnak,
ktsg bevonhatatlan jelentsg et s mvszi slyt klcsnz, az Isabelle Huppert dbbenetes
erej jtka. Az Erikja messze tbb, mint a meg rt szerep. Nem is lehet sszel felfog ni,
hog yan tud ennyire csnya, s ennyire szp lenni eg yszerre. les hang jval, mely olykor mg is
ftyoloss vlik, kiss bbszer, flszeg sg rl s kiszolg ltatottsg rl tanskod jrsval,
kemnyen sszezrt ajkaival s eg yre ktsg beesettebb vl tekintetvel szubjektv mdon,
bellrl fakadan s eg yszersmind hihetetlenl takarkosan leplezi le s teszi mg is sznandan
esendv hst. Isabelle Huppert kpes elhitetni velnk errl az asszonyrl, hog y minden a
sznszn ltal keg yetlen tudatossg g al feltrt g onoszsg a, srltsg e s beteg sg e mellett is

riz mag ban valami jt, mely sajtja, mg bne a kor, mely szlte t. Lehet, hog y rtette
meg ig azn Elfride Jelineket?

Profn zsoltr
Iris Murdoch, r szrmazs ang ol rn, a filozfiai reg ny modern mvelje. Korai munkit a
francia eg zisztencializmus, fknt Sartre hatsa jellemzi. Mag nyos hseinek eg y vratlanul
bekvetkez, rendkvli helyzetben r kell dbbennik, hog y a vletlenek kiismerhetetlen
hljban verg dnek, s kiszolg ltatottsg ukban kptelenn vlnak a szeretetre.
Mintha a keg yetlen sors ig azolni akarta volna az rn pesszimizmust: a leg szrnybb
beteg sg ek eg yikvel tndkl elmjt elhomlyost, majd fnyeit vg kpp kiolt
Alzheimer-krral sjtotta. Beteg sg nek hiteles trtnett frje, John Bayley
nyelvszprofesszor rta meg . Ebbl a knyvbl kszlt az Iris cm film, amelyet Richard Eyre
rendezett. Ezek utn taln meg lepen hang zik, ha azt lltom: ez a film, amely a szenvedsrl,
a meg alz esendsg rl s elbutulsrl, a testi-lelki sszeomlsrl szl, mindezen tl az let
s a szeretet mellett tesz hitet.
Itt eg y pillanatra meg kell llnom: a szenveds tematizlsa, a beteg sg , a haldokls ily
mdon trtn nyilvnoss ttele valjban ldozathozatal. Akr kzvetlenl trtnik ez a
bemutats, mint a Villans a vz fltt cm filmben, amelyben Wim Wenders azt tette az
brzols trg yv, hog yan hal meg bartja, Nicholas Ray, akr g y, mint az Iris esetben, ahol
sznszek (kivl sznszek!) kzvettsvel vlik szemllhetv az rn letnek vg s
stcija. Ezzel, a szenved rszrl hozott ldozattal mintha az emberi letforma rg ebbi, a
mainl taln humnusabb formja elevenedne fel, mikor az emberek mg otthon, msok szeme
lttra, csaldi krben haltak meg , mint Grdonyi eg yik novelljban, ahol a haldokl g ynl
ott lnek a rokonai, majd eg yms utn jnnek a szomszdok, a falubeliek, s a meg hal ltal
zennek szeretteiknek a tlvilg ra. Wim Wenders vag y Richard Eyre keg yetlennek mutatkoz
kamerja seg tsg vel a nz is eg y benssg es kzssg tag jv vlik, osztozva a g yszban, s
a kzs emberi sors lmnyben rszeslve.
Ily mdon vall az Iris is (a beteg sg lthatv ttele ltal, amelyre a cmbeli nv utal: ez
eg yben a szem szivrvnyhrtyjt is jelenti) az letrl s a szeretetrl. Ahog y az ids
professzor (Jim Broadment), mag a is beteg , polg atja felesg t (t Judi Dench jtssza), ahog y
beszlg et vele, meg prblvn elhitetni az asszonnyal is, mag val is, hog y a szavak mg nem
lettek eg szen htlenek hozzjuk, az mindennl hitelesebb beszmol arrl, amit a kzhelyek
htkznapi nyelvn g y szoktak meg nevezni, hog y srig tart szerelem. Ekzben, a film
taln leg szebb mvszi meg oldsaknt, felidzdik Iris s John elmlt lete (ezeken a kpeken
a szp s energ ikus eg ynisg Kate Winslet alaktja az rnt, mg fiatal frjt Hug h
Bonneville), s a visszapillant szerkesztsmdot minden esetben az emlkezs bels, lelki
mechanizmusa motivlja.
Mintha Iris Murdoch ksei reg nyeinek misztikumba hajl, rzelmileg teltettebb vilg a

jelenne meg elttnk, amelyek olykor ellenpontozni ltszanak a korai mvek sttebb s
rideg ebb tnusait. Eg yik utols nyilatkozatban az rn, sok olvasjt meg lepve, eg y
titokzatos errl, a vilg ot that szeretetrl beszlt, s hozz fordulva idzte a zsoltr szavait:
Ha a hajnal szrnyaira kelnk, s a teng er tls szlre szllank, ott is a te kezed vezrelne
eng em, s a te jobb kezed fog na szelden.

A knyrl Dolores
Dolores j neg yvenes, molett asszony. a falu jtevje. Mindenkin seg t, klnsen azta, hog y
elhag yta a frje, mivel meg unta neje rks jtkonykodst. Meg ltog atja s g ondozza a bna
reg asszonyt, vig asztalja a nma kislnyt, s polja a beteg tehenet. Aztn meg szn eg y
elhag yott, ktsg beesett frfit, s szerelmi rmkben rszesti, majd eg y msikat is meg sajnl,
vg l hozz jr a falu eg sz bnatos frfilakossg a kicsit rlni, jjszletni. s lm, mintha
csak kicserltk volna a korbban sivr, poros falut mag t is, a hzakat kifestik, a meg tiszttott
utcra virg ok kerlnek, annyira meg vltozik minden, hog y mg a fekete-fehr film is sznesre
vlt.
Rviden ez a Megvlt szex (Sexo por Compasin) cm film cselekmnynek els, a
ksbbieknl jobban meg oldott szakasza. Olyan ez a remek bonyodalomszvs, mintha a
neorealista De Sica s az avantg rd Buuel valahol a msvilg on, eg yms mellett csrg ve
eg y felhn, arra g ondoltak volna, hog y a manapsg divatos llektelen szexipar termkei s a
hollywoodi szappanoperk erotikusnak csfolt produktumai helyett ideje volna valamit
tnyleg mondani a szerelemrl, a szexrl, ha mg nem ks. Minthog y azonban k mag uk
mg sem forg athattk le ezt a filmet, ht felkrtk szpen Laura Mant, hog y leg yen olyan
kedves, s csinlja meg helyettk.
s Laura Man volt olyan kedves. Meg jeg yzem, itt valban a kedves a leg jobb sz, mert a
film ug yan nem tud olyan j lenni, mintha a nevezett urak ksztettk volna (pldul neg yed
rval hosszabb a kelletnl), de messze-messze jobb azoknl az eg ybknt nem populris
szint munkknl (Intimits, 101 Rejkjavik), amelyek jabban a szexualitst tematizltk.
Eg yszval a Megvlt szex kedves film, ami ez esetben annyit tesz, hog y emberi, vonz s mai
mdon ders-komoly.
Mr a cm is felr eg y szinte vallomssal. Arra utal, hog y mg Mircea Eliade, a kivl
vallskutat (spanyol film esetben ez a szempont mindig aktulis) az rstudk felelssg nek
lnyeg t abban jellte meg , hog y tudjanak klnbsg et tenni a szent s a profn kztt, ez a
film mintha tudatosan s zavarba ejten kevern e kt minsg et, mikor a Dolores fle szerelmi
szolg ltatst a meg vltssal, az jjszletssel hozza sszefg g sbe. A trtnet morlis
szempontbl arra a vitra pl, amit a falu laki folytatnak a hsnrl: puta (kurva) avag y santa
(szent). A nevek jtka is erre a disputra utal: Dolores (a latin dolor szg yk jelentse: bnat,
fjdalom, szenveds) a frivol kpzettrstsokat breszt Lolita nven osztog atja keg yeit.
Eg yfell valban csodk trtnnek (a bna felkel s jr, st fotog rafl, a nma kislny

meg szlal, mg a beteg tehn is nekifog a krdzsnek), msfell viszont tbben g y vlik,
hltlanul feledvn a keg yeket, melyekben rszesltek, hog y ez a n mg iscsak rszolg lt arra,
hog y meg kvezzk. Ez a film leg szebb jelenete, amely a hzassg tr asszony evang liumi
pldzatnak parafrzisv vlik, immr az Eliade-fle rtkmeg klnbztets jeg yben.
Ezzel be is kellett volna fejezni a cselekmnyt, mert ami ezutn mg jn, az nem ennyire
meg g yz. A Megvlt szex azonban g y is ig en fig yelemre mlt alkots, s nemcsak azrt,
mert a falusi letkpek valban De Sica iskoljra emlkeztetnek, Anselmo atya szrrelis
histrijt pedig akr Buuel is vllalhatn, hanem mert Laura Man g y tudott tanulni
mestereitl, hog y meg rizte eredeti ihlett s ltsmdjt. s az sem utols szempont, hog y
tallt eg y hiteles arc, jeles sznsznt. g y hvjk: Elisabeth Marg oni. Akire g y g ondolunk
majd, hog y volt Dolores. Vag y Lolita? Nem is tudom.

A Vlgy Hangja
Sara Sug arman zig-vrig Annie Mary (Very Annie Mary) cm mve az jabb brit munksfilmek
realista hag yomnyait kveti. Eg y walesi faluban, Og w-ban jtszdik. A falu pkje, Jack Pug h,
ig azi mestere szakmjnak, de emellett arrl is nevezetes, hog y mikzben szlltja zletes
kenyereit a krnykbeli meg rendelkhz, operarikat nekel, produkcijt autja tetejre
szerelt hang szrkkal felerstve. Amerre jr, szll a heg yek kztt s a hzak fltt Kalaf
szerelmesen titkolz vallomsa: Nevem nem tudja senki sem... Az emberek meg llnak,
htattal hallg atjk a Vlg y Hang jt. Kpzett, rnyalt lrai tenor. Inkbb vag yok Walesben els,
mint Rmban msodik, mondja Jack Pug h, s sti tovbb a kenyereket. Nevem nem tudja
senki sem...
Aztn eg y jtkonysg i fellpse sorn ag yvrzst kap. A szerepet Jonathan Pryce jtssza, s
hog y mennyire jl, az most derl ki, amikor g utattten, nmn, csak
metakommunikcival, arcjtkkal festi tovbb az expozcibl meg ismert klnc fig urt,
akirl meg tudjuk, hog y zsarnoki hajlamait lnya terrorizlsval lte ki. A nag ymama
ruhiban jratta, s ha lefekvs utn fzott, Annie Mary-nek az g ya vg be kellett fekdnie
keresztben, hog y felmeleg tse az atyai lbakat. m most a leny, lve az elnyomja beteg sg e
ltal knlt lehetsg ekkel, lzadsra kszl.
Az emltett lbmeleg tses jelenet is jelzi, hog y a film realista tnusai kz g roteszk sznek
veg ylnek. Szerepel pldul a trtnetben eg y ifj srs, aki, miutn felesg l vehette
szerelmt, nag y rmben srokat kezd sni hzuk kertjben. Az az ig azsg , hog y ezt a humort
bizony szokni kell, st, zavartalan meg rtshez s elfog adshoz alig hanem walesinek kellene
lenni.
Vonatkozik e meg llapts a hsnt alakt Rachel Griffiths jtkra is, aki lendletes
komdizssal rajzolja meg ennek az elnyomott, taln el is torztott lnynak a karaktert, de a
fig urt idnknt az abszurd humor szfrjba helyezi, ami a sznszn tehetsg nek
soksznsg t bizonytja, m a realista alaphang mellett ezek a meg oldsok kiss vratlanul

rnek bennnket.
Az g y keletkezett motivcis hzag okat azonban ltalban sikerrel betlti a zene. Erre a
leg meg g yzbb plda a film cselekmnynek tetpontjt kpez jelenet. Annie Mary mag a is
nekes tehetsg , eg ykor eg y zenei verseny meg nyersekor mg Pavarotti is g ratullt neki, m
az apai tekintly rnykban berozsdsodott a hang ja. Pszicholg iai szempontbl ig en
beszdes g esztus, hog y Jack Pug h nekes produkciihoz g yakran Pavarotti maszkjt lti
mag ra, mintha a lny lelknek animust testesten meg . rthet ht, hog y ezt a maszkot nap
mint nap ltva, Annie Mary lemond az neklsrl. Eg y alkalommal mg is kivtelt tesz: kedves
bartnje temetsn eladja Lauretta rijt Puccini Gianni Schicchi cm operjbl. Ebben az
esetben az operaszveg oldja fel a film kt f konfliktust.
Ezzel az neklssel Annie Mary bartnje utols kvnsg t teljesti, aki ellen slyosan
vtkezett, ez most bocsnatkrs s jvttel, m Lauretta szveg vel apjnak zen, akivel
mag a is rideg en bnt korbban. Mr nem lzad ellene, inkbb csak krleli, mint az operabeli
lny Gianni Schicchit: des j apcskm, srva krlek, seg tsl! , mita szeretnk
karikag yrt venni! Csak kt picinyke g yrt, az reg hd rkdjai alatt. De ha nem knyrlsz,
jaj, n az Arnba lm mag am.
A walesi brdok utdainak fldjn ma is tisztelik s rtik a zent. g y ha Puccini happy enddel zrta ezt az operjt, Og w-ban sem fejezdhet be msknt Annie Mary trtnete.

Az elveszett jelents
A zongoratanrn zajos s mvszi szempontbl nem eg szen meg alapozott sikere utn a
forg almazk most elvettk Michael Haneke korbbi mvt, az Ismeretlen kd-ot (Code inconnu).
Jl tettk, mert ez a film sokkal jobb, mint a msik.
Az Ismeretlen kd a kommunikci radiklis kritikjt adja. Jelenetei arrl tanskodnak, hog y
az emberek kptelenek a valdi prbeszdre, ami felttelezn a msik meg rtsnek szndkt,
ehelyett monolog izlnak, s ez a bezrkzs meg nyilvnulsa. A keretjtkban sketnma
g yerekek prbljk meg fejteni az eg yik trsuk ltal feladott talnyt, aki eg yre szomorbban
szleli a prblkozsok hasztalansg t. A trtnet sorn emberi kapcsolatok hullanak szt,
szl s g yerek, frfi s n kztti alapviszonyok vlnak krdsess a klcsns meg rts
hinya kvetkeztben.
A nyelv problmja szorosan sszefg g a cselekvs, a mag atarts rtelmezsnek
kritikjval. Haneke vilg ban nemcsak a szavakat, de a tetteket is flrertik, ami a neves
analitikus filozfus, Quine nyelvkritikai tzisvel, a fordts (azaz: a meg rts)
meg hatrozatlansg nak elvvel mutat rokonsg ot. Ez a hats-felttelezs taln nem
meg alapozatlan, hiszen a rendez eredetileg filozfusnak kszlt. A krdskrt jl pldzza az
els fontosabb jelenet: eg y falurl Prizsba rkezett kamasz az utcasarkon nyeg ln eg y
koldusasszony lbe hajtja sszeg yrt paprzacskjt, amin eg y arra jr ng er fiatalember
felhborodik, s felszltja a kamaszt, krjen bocsnatot a meg alzott asszonytl. Dulakods

tmad, a helysznre rkez rendrk ig azoltatjk a szereplket, a ng ert ellltjk, a

koldusasszonyrl pedig kiderl, hog y romn meneklt, akinek nincs tartzkodsi eng edlye,
ezrt kitoloncoljk. g y kap g ellert az utca relis viszonyai kztt a morlis j szndk.
A meg rtssel kapcsolatos szkepszis a kpi brzolsra is kiterjed. A film hsnje, Anne
sznszn, aki eg y thrillert forg at a cselekmny idejn, s ez a szerepet alakt Juliette Binochenak remek lehetsg eket biztost klnfle helyzet- s stlusg yakorlatok bemutatsra: ezek
kzl a Vzkereszt-bett a leg bravrosabb. Ez a cselekmnyszl azonban teljesen fg g etlen a
trtnettl, m ppen e szndkolt s tudatos sztvlasztottsg bl fakad Haneke
leg szemlyesebb, mert mag val a filmezssel sszefg g problmafelvetse, ami a kpeknek
trg yi vonatkozsaiktl val elszakadsval kapcsolatos. A rendez szig or kritikai vizsg latt
adja a mdiumoknak s a mozg kpi brzolsnak, ami azltal vlik g ykeres s alapvet
brlatt, hog y mve alkotjaknt szinte teljesen lemond a vizulis retorika meg szokott
eszkzeirl, amelyekkel a nz fig yelmt irnytani (s manipullni!) lehetne. Nem alkalmaz
ksrzent az eg yetlen kivtel a befejez szakasz tzperces dobszlja , a jeleneteken bell
mellzi a vg st, a kamera pedig tbbnyire rg ztett pozcibl szemlldik. Az eg yes
felvteleket, ig en szokatlanul, g yakran mozg s kzben metszi el, olykor pedig hag yja, hog y a
kitartott kp tlfusson a tmn.
Amennyire csaldtam A zongoratanrn-ben (kivve Schubertet s Isabelle Huppert-t),
annyira meg lepett g ondolati s formai ig nyessg vel az Ismeretlen kd. Mintha Haneke is g y
jrt volna, mint Karinthy heg eds fija A cirkusz cm novellban: produkcit kellett
bemutatnia a cannes-i porondon, hog y az emberek felfig yeljenek az ig azi dallamra, ami ebben
a korbbi mben szl.

Fgg jtszma
Az ajtt betrtk. Alekszandr Ivanovics, Alekszandr Ivanovics! ordtotta nhny hang . De
semmifle Alekszandr Ivanovics nem volt ott. g y fejezdik be Vladimr Nabokov Zascsita
Luzsina, vag yis a Luzsin-vdelem cm, 1930-ban, mg oroszul publiklt reg nye, amely eg y
mag nyos sakkzseni fokozatos meg rlsnek trtnett mesli el. Annyira rr lesz rajta a
jtk szelleme, hog y eg yre inkbb kizrlag sakkalakzatokban kpes g ondolkodni, aminek
kvetkeztben bartainak s csaldtag jainak cselekedeteit ellene irnyul sakklpsekknt
rtelmezi, amit knyszeren el kell hrtania: ez a Luzsin-vdelem.
A tma az g ynevezett jtkelmlettel kapcsolatos, amelynek eg yik, irodalomelmleti
kidolg ozja az ug yancsak orosz Jurij Lotman volt, aki a reg ny meg jelensekor mg csak
nyolcves, az irodalom g yakorlata teht e tren is meg elzte a terit, vag y, amennyiben az
elmlet leg nag yobb alakjra, a matematikus Neumann Jnosra g ondolunk, szinkronban volt
vele. Lotman szerint a jtk modellje alapjn ms emberi tevkenysg eket is rtelmezni lehet,
g y a mvszetet, st mag t az letet is. Luzsin analg it felttelez a sakk s a vilg kztt, s ez
a g ondolat Nabokov utn msnl is felbukkan, Italo Calvino eg yik reg nyben a tarot vlik

ilyen letmag yarz elvv.

Alekszandr Ivanovics Luzsint az idzett jelenet vg n azrt nem talljk a szobban, mert a
jtk s az let teljes sszeolvadsnak pillanatban ng yilkos lett: kivetette mag t az ablakon.
A reg nybl kszlt The Luzhin Defence cm filmben (nlunk a stlustalan Vgzetes vgjtk
cmmel jtsszk), amelyet a holland Marleen Gorris rendezett, folytatdik a trtnet: a
sakkfenomn htrahag yott iratai kztt meg talljk a vilg bajnoki fg g jtszma befejez
kombincijt, amelynek alapjn Luzsin zveg ye (a filmben jog ilag csak g yszol
menyasszonya) befejezi a partit, s meg szerzi Luzsinnak a posztumusz vilg bajnoki cmet. Ez a
meg olds a reg ny szellemtl ideg en feloldst jelenti a nabokovi trag ikumnak (amely szerint
eg ybknt nem a vgjtk vg zetszer, hanem az eg sz let), annl is inkbb, mert elmarad a
jtkmodell kibontsa, a ktdimenzis sakktbla hromdimenzis emberi ltezss val
tformldsnak elemzse a hs tudatban. A film mellzi a szveg bonyolult szimbolikjt,
g y nem kerl sor a ng yes szm Luzsin g yalog jnak F4-es pozcijban (Quadritas Fati!)
meg testesl jelkpes rtelmezsre, belertve a ht neg yedik napjra, a klvria elestjre,
nag ycstrtkre trtn utalsokat. A szveg et thlz irodalmi s zenei motvumrendszer is
hinyzik, ig az, ezt nmileg ptolja eg y szp s kifejez Puskin-idzet.
Mintha a reg ny sorsa, utlete is fg g jtszmaknt alakulna, nemcsak abban az
ltalnosan ig az rtelemben, hog y az olvasnak kell befejeznie, hanem a jelenleg i, konkrt
befejez aktusban is, amely a mozg kpi brzols formjban trtnik. Ezttal azonban, g y
vlem, a rendez nem az r ltal bortkolt lpsnek meg felelen folytatta a jtszmt. g y a
Nabokov-olvas szksg kppen elg edetlen nzv vlik. m ha az ember beletrdik a
hromdimenzis struktrnak a filmvszon skfelletre val visszareduklsba, akkor mg
ebben a vltozatban is rdekfeszt trtnettel szembeslhet, amelyet meg bzhat sznszek
adnak el, akik kzl mindenekeltt a Luzsint meg forml John Torturrt kell kiemelni, aki az
rlt zseni-alaktsok ismert klssg eit mellzve jelenti meg a fig urt, ebben mlt
partnere a Natalit jtsz Emily Watson. k bizonyra olvastk Nabokovot.

Az jszaka vndorai
A z brenjrk Miklauzic Bence els filmje. Tanrnak, Sim Sndornak ajnlotta, aki fel is
bukkan az eg yik jelenetben, mint a klns ramkzpont eg yik munkatrsa. Mellette Hersk
Jnos s Gothr Pter is eljtszik eg y-eg y epizdszerepet. A szakmai folytonossg ezen
hang slyos jelzse a fiatal rendez rszrl eg y eredeti, jt hang btor meg szlaltatsval
trsult.
A film trtnett eg yetlen jszaka esemnyei alkotjk. A rendez hrom, eg ymst elbb
lazn keresztez, majd vg l sszekapcsold szlbl szvi a cselekmnyt. Sndor (Gazs
Gyrg y) eg y pnzbeszed cg nl dolg ozik, ahonnt a film elejn ppen elbocstjk (mert nem
tudott kellen felprg ni), s most elindul sajt kezleg barkcsolt lakkocsijval a
teng erhez (nem jut messze), Anna (Mrk Eszter) cig aretts reklmg irl, t a trtnet kzepn

dobjk ki llsbl, Bandi (Lszl Pter) pedig villanyszerel, aki nekivg az jszaknak, hog y
elhrtsa a hzukat vaksttbe bort elektromos zemzavart. Ez utbbival kapcsolatos a kpek
fmotvuma: a vezetkek, az ram, a feszltsg vilg a, a fny s stt ellentte.
k a vesztesek: munkanlkliv vl, perifrira szortott fig urk, akiknek a sorsa, g y
tnik, villmsjtotta hely, vonzzk a csapsokat. Bandit kalandjai sorn sszeverik, Sndor
fennakad eg y kzti ellenrzsen (az eg yik rendr Gothr Pter brilins alaktsa), majd
vandlok feldljk a lakkocsijt, a meg alzott Annt kilkik eg y autbl, majd utols
tzezrest is elnyeli eg y csalsra beprog ramozott jtkautomata. Vg l mindhrman a
rendrsg en ktnek ki. Sztlanul lnek eg y kzs cellban, cig arettznak, mint Ottlik hsei,
csak az g bolt hinyzik a fejk fll.
Ha ezek utn azt lltom, hog y ez a film remnyt s hitet sug roz, az bizonyra meg lep,
pedig g y van. Anna, beszennyezetten is, olyan tisztasg ot riz kk parkja alatt, amit
krnyezete g tlstalan ifj fnke, primitv fivre s link bartja nem kpesek felfog ni, ezt
csak Sndor s Bandi rzkeli. k az brenjrk, meg fosztva mg az otthoni pihenstl is, de
rszeg , betpett, meg szllott trsaik kztt a jzan virraszts kpviseli. Ha valaki ennyire t
tudja lnyeg teni a cselekmnyt, g y tud a dolg ok mg nzni s bizakodst sug rozni a
brutlis g esztusok s durva beszd vilg t meg idzve, mint ez a plyakezd rendez, arra oda
kell fig yelni. Miklauzic Bence hseivel alszll eg y pokoli jszakba. A film jg hideg
klipstlusban kezddik, amelyet fokozatosan tmeleg t valami ellenttes, emberi szlam, mint
eg ykor a neorealistk sivrnak tn, szakrlis delej, olykor szrrealizmusba hajl kpeit. Az
operatr, Miklauzic Mrton pontosan rti a rendez szndkait, mindketten tudjk, hog y az
elektromossg tmja eg yszerre fejezi ki a jelent, s kpes sejtetni a mltat, a fnyek els
felg yulladsnak mg rtatlan vilg t. A befejezs is a rg i filmeket idzi: csoda trtnik, mint
eg ykor Milnban (Bandit eg yszer meg ttte a ktszzhsz, azta szemmel kpes zrlatot
elidzni), majd a hsk elindulnak, s fokozatosan tvolodnak tlnk az utols kpen, mint
hajdan Chaplin csavarg i mikzben ezt a nosztalg ikus szlamot mai tuds, tapasztalat, irnia
ellenpontozza.
Nem minden mellkszerepl eg yformn ers: Leng yel Ferenc alkoholista orvosa kivl,
Pindroch Csaba eg ri vllalkozja vitathat, pestiesen eladott vidki. A dialg usok szttese is
olykor fakultabb: a szleng illik a g raffitis fi szjba, mshol modorosnak hat. m ezeket a
kifog solhat elemeket inkbb csak a rend kedvrt emltem. Mert az brenjrk nag yon
g retes els film. Annyira, hog y akr tizediknek se lenne rossz.

A holt s az l
Ahog y Michael Haneke esetben a Zongoratanrn ktes sikere kellett ahhoz, hog y felfedezzk
korbbi filmje, az Ismeretlen kd rtkeit, g y Franois Ozon mg tavalyeltt kszlt Homok alatt
(Sous le sable) cm munkjra is mintha az jabban forg atott (eg ybknt a mag a mfajban
ig en sznvonalas) 8 n visszfnye vetlne. Pedig a Homok alatt-nak meg van a mag a sajt bels

rag yog sa. Alig hanem ez az eddig i letm leg rtkesebb darabja.
Ez a film a mvszet eg yik rk tmjrl szl: a g yszrl, vag y ahog y a pszicholg usok
jabban szeretik mondani, a g yszmunkrl, arrl, hog y az ember, a tll Ozon mvben
Marie, eg y tvenes veiben jr asszony hog yan dolg ozza fel lelkileg trsa elvesztsnek
trag ikus lmnyt. Milyen vlaszt ad a g yszesemnyre, miknt l tovbb? A Szab Lrinc
kltszett ismer mag yar nz szmra eleg end annyit mondani: a Homok alatt a
huszonhatodik vrl szl.
s valban, Marie s Jean neg yedszzados hzassg utn rkeznek meg teng erparti
nyaraljukba, nem sejtvn amit a sttl mahleri motvumokbl sztt ksrzene a nzk
szmra hatrozottan jelez , hog y kzs letk vg zetes fordulata eltt llnak. Meg rkezsk
utn, msnap reg g el lemennek a partra. Jean frdni indul, Marie ekzben elalszik a napon, s
mikor felbred, ag g dva szleli, hog y eg yedl van. Aztn riasztja a vzimentket,
eredmnytelenl. (Csak sokkal ksbb talljk meg a frjjel azonosthat holttetemet,) Marie
eg yedl tlti az jszakt, vrja a trst. Majd visszautazik Prizsba.
Kivl expozci! De az, ami ezt a filmet ig azn rtkess teszi, most kvetkezik, s eg y
nyelvileg rzkeltetett problma tkrben trul fel, a nyelv (a verblis s a vizulis beszd!)
formjban, rzki s fog almi kzeg ben meg jelen lelki esemny jeg yben brzoltatik. Marie
ug yanis a prizsi kpeken a frjrl kezd beszlni jelen idben. Elszr csak a trsasg
meg tkzsbl rzkeljk, hog y ezek nem emlkkpek, Marie a cselekmny valszer
szintjn, az adott most-ban viszonyul g y a frjhez, mintha az lne. St, ltja is. Jean jnmeg y a laksukban, beszlg etnek eg ymssal. s a nz is ltja mindezt, l valsg ukban
mindkettjket, noha sejti, hog y az asszony kpzeldik. Tudatosan tartja letben a frjt?
Vag y taln fokozatosan meg rl?
A Homok alatt ebbl a szempontbl annak a heideg g eri g ondolatnak a fnyben
rtelmezhet, miszerint a nyelv nem eg yszeren g ondolataink kzlsnek eszkze, hanem
letnk kzeg e, ltnk hza. Marie szavakbl, a msikkal val dialg usbl sz zveg yi otthont
mag nak, Ozon pedig a halott flj lland kpi jelenltvel rzkelteti, hog y az asszony tudata
uralja a ltvnyt. m mg sem arrl van csupn sz, hog y Marie (s Ozon!) eg yszeren kitallja
ezt, hanem arrl, fknt arrl, hog y a nyelvben mind a szbeli, mind a kpi jelrendszerben
eleve benne van ennek a bens-lelki, illetve kls-formai kpzetnek a lehetsg e. A beszd, a
jelen id meg idz, a kp jelenvalv tesz.
Az asszony ily mdon valjban a film, a mozg kp szellemt is meg testesti. Marie s a
rla szl film kpzeletvilg a ug yanis eg yarnt rzki termszet, amit nyomatkosan alhz
a hsnt alakt sznszn kivlasztsa. Charlotte Rampling klns jelensg , aki tvent
vesen is meg rizte lnyos karcssg t s erotikus kisug rzst, amihez eg ykori szerepeinek
(Az jszaki ports, Csillagporos emlkek) emlkhang ulata is hozzjrul. A trtnet vg n ennek a
szenzualista ltvnyvilg nak a hatrhoz rnk: az eg yik utols kpen Marie srva beletr a
teng erparti homokba. De ott semmi nincs. Csak homok. Por s hamu.

A budapesti pk
Az utols blues eg y bizonytalanul, sok hibval dolg oz r s eg y rutinos rendez kzs munkja.
Mindkettt Grdos Pternek hvjk. Ug yanarrl a szemlyrl van sz, aki rendezknt a lehet
leg tbbet kihozta eg y rossz forg atknyvbl, amit szintn rt. Ez utbbi tevkenysg et n
nem ambicionlnm a helyben, s a ksbbiekben kizrlag az elbbire sszpontostank. Neki
a ltvny az erssg e, nem a szveg .
A cselekmny alaphelyzett mr ezerszer feldolg oztk, ami nem nag y baj, ezereg yedszerre
is meg lehetne csinlni, el lehetne meslni, mert ez a szituci eg yben az emberi let eg yik
alaphelyzete. Andrs (Kulka Jnos) ketts letet l, felt Budapesten, felt Krakkban, itt a
felesg (Fullajtr Andrea), ott a szeret (Ag nieszka Wag ner). A film eg y utazs trtnete, road
movie: Andrs autjval Leng yelorszg fel ig yekszik, s kzben, felttelesen mondjuk g y,
tg ondolja az g yeit.
Eddig az let, illetve eg y filmtrtneti, st, reg nyekben is g yakran felbukkan toposz (kt
asszony kztt) adta a sztorit, mg nincs is semmi baj. De, sajnos, az r elkezdte kidolg ozni a
trtnetet. Azt tallta ki, hog y leg yen a felesg nek is szeretje, ami nem j tlet, mert g yeng ti
az alaphelyzet drmaisg t. s azzal kvnta eredetiv formlni a fhs fig urjt, s eg yben
teljess tenni letnek kettsg t, hog y Andrs Budapesten pkknt dolg ozik (vllalkozik),
Krakkban pedig freskfest, amit, teszem azt, eg y vg jtkban akceptlni lehetne, ez azonban
nem az az eset. Fellp tovbb autstopposknt eg y zsok, akit Paudits Bla plasztikusan
eljtszik, m ennek az g vilg on semmi kze a cselekmnyhez. Alig hanem jelkpes alaknak lett
sznva, mint bizonyra az a motvum is, hog y az autnak elromlik a fkje, de azrt vag y szz
kilomtert g y is meg tud tenni nag yobb g ond nlkl, amin az ember kiss meg tkzik, mert a
metaforikus olvasatot eleve meg akadlyozza a motvum szimplasg a.
A leg nag yobb problma azonban az, hog y Andrs interakcis knyszerbeteg sg ben
szenved, aminek kvetkeztben folyvst telefonlg at, ahelyett, hog y tnyleg tg ondoln az
lett, amihez viszont csend kellene s befel forduls. Nem vletlen, hog y a film leg jobb kt
jelenete, az anya elkpzelt monolg ja s a hsnek a halott apval val beszlg etse,
rtelemszeren kvl esik a mobilozs lehetsg ein. Ezzel kapcsolatosan meg jeg yzem, hog y a
szellemalak kezbl az aut lsre lehull cig arettahamu szpen (s ig en tanulsg osan)
pldzza, miknt vlhat a leg htkznapibbnak tn felvtel is knnyedn, szinte mag tl
szimbolikuss, fontos elrejelzss, szemben a fktelen autzs g rcss erltetsvel. Az
emltett kt jelenet a rendezt dicsri, aki a flresikerlt alaptrtnethez j rzkkel trstja a
szlk letnek fokozatosan kiboml mellkszlamt, amit Grdos, ezttal ig en meg fontoltan,
kpmozaikokbl pt fel, kitn sznszek (Tbori Nra, Ag rdi Gbor, Jordn Tams)
kzremkdsvel. Kulka Jnos dicsretesen visszafog ott jtka is akkor a leg tartalmasabb,
amikor velk kerl kapcsolatba.
s szpek, finoman kidolg ozottak ifj. Sereg i Lszl kpei, amelyek eg yszerre tisztk s
racionlisak, s ug yanakkor valami misztikus inspirci is thatja ket, miltal vizulisan olyan
ketts minsg jn ltre, amit a kamera mindvg ig szerves eg ysg ben tud tartani, szemben a

trtnettel mag val, amelybl ppen ez hinyzik.

Madagaszkr, sszel
Woody Allen j filmje, A Jade Skorpi tka (The Curse of the Jade Scorpion) jelleg zetesen ksei
alkots, amelyet szi fnyek itatnak t. Lazn szerkesztett trtnet, amit blcs, nironikus
humor fszerez, s a vilg g al val meg bkls szelleme leng be. reg festk szoktak ilyen
csuklbl odavetett, rezig nltan ders hang ulat kpeket, vag y inkbb: a nz szemben kpp
sszell vzlatokat kszteni. Ez a m nem g y optimista (vg s soron), miknt a korbbi
opusok (ug yancsak vg s soron), miszerint van eg y flszeg kripli, komplexusos, fecseg
fig ura, akit mindennek ellenre imdnak a nk, ppen ellenkezleg : ezttal freg nek nevezik,
rendletlenl utljk, mg (titkos) lmainak asszonya is g ylli, azt mondja neki, rnzni se
br, vg l mg is minden rendbe jn. A kripli csak mul. A fordulat ug yanis rajta kvl ll
okokbl kvetkezik be.
Ez utbbi a lnyeg . g y ltszik, a vilg ban, pontosabban a nyelvben van valami titokzatos
kpessg , rejtett lehetsg , ami fenyeg etv vlhat, s tbbnyire ellennk is van, de taln
javunkra is szolg lhat. Lteznek ug yanis bizonyos varzsszavak (az, hog y sz, itt jelkpesen
rtend, g ondolhatunk szveg ekre, ideolg ikra ltalban), amelyek kpesek szinte delejesen
hatni az emberekre, akik ezltal, a kimondott ig k bvletnek ldozataknt klnfle
bncselekmnyeket hajtanak vg re. Ez ig en szomor. m ha g y van ezt krdi Woody Allen ,
mirt ne lehetne fordtva is? Meg lehet-e tallni a j szavakat, s van-e azoknak hasonl
varzserejk?
A film 1940-ben jtszdik. A rendez mesterien dokumentlja a trtnet idejl vlasztott
kort a ruhk szabsval, a trg yak hitelessg vel, a vilg tsnak a korabeli filmekbl ismert
technikjval, viszont Hitlerre csupn eg yetlen utals trtnik, a mese mg is arrl a trtnelmi
szitucirl szl, amit az els kpen meg jelen vszm g loblisan jelez. Fellp eg y Thomas
Manntl klcsnztt fig ura, affle 1940-es vjrat Cipolla akinek a rendez, hog yan, hog yan
se, a Polg r nevet adomnyozza , s ez annyiban cselesebb Torre di Venerben tevkenyked
varzsl eldjnl, hog y a pdiumon nem alzza meg delikvenseit, ellenben nem oldja fel a
hipnotikus transzllapotot, aminek kvetkeztben ldozatainak kiszolg ltatottsg a a
mutatvny utn is meg marad. Rg zl a tudatba tpllt cipollai prog ram. Polg r r ksbb
felemeli a telefonkag ylt, s kimondja a bvs szt: Konstantinpoly s a jmbor biztostsi
nyomoz, Mr. Brig g s, akit Woody Allen jtszik, tstnt elindul betrni, szfeket kipakolni. g y
azutn, felbredve, sajt mag a utn nyomoz, ami eg yfell frappns vg jtki helyzet, msfell
azonban dipuszi tvlata is van a dolog nak, ami nem ppen szvdert.
s itt jn a csavar, a nyelvet illet krds meg fordtsa. Mr. Brig g s ki tallja mondani azt a
bvsztl elorzott szt, hog y Madag aszkr, s a vele szemben mindaddig kvetkezetesen
ellensg es, flnyesen emanciplt n, Betty Ann, akit Helen Hunt, ig en szellemesen, szke,
ntudatos, Brnhilda-szer fig urv forml, hirtelen, minteg y varzstsre, elkezd rajong ani

rte. Szent a bke, st. g y ltszik teht, minden rendbe hozhat, csupn a meg felel szavakat
kell meg tallni.
Persze, a meg lep fordulaton, a vratlanul meg tallt sz ajndkn Mr. Brig g s csodlkozik
el leg inkbb. Meg tapasztalvn a madag aszkr-effektus csodjt, felnk fordul, s kiss
tancstalanul rnk nz. Aztn visszalp Betty mell, s vele eg ytt tvozik, mint a rg i filmek
hsei a trtnet vg n. Bizonyra boldog ok lesznek, mg meg nem halnak. Leg feljebb Mr.
Brig g s-nek minden reg g el el kell ismtelnie: Madag aszkr.

Bnfilm, ignyeseknek
A krhozat tja (Road to Perdition) ig azi profi mozidarab. Ig nyesen szakszer munknak
tartom, amely mindvg ig lekttt, de, szintn szlva, hideg en hag yott. A ktrs vetts
kzepe fel jrhattunk, amikor mr hitelt rdemlen leszrhettem nzi tapasztalatknt:
hibtlanul mkdik minden. A felvtelek ritmusa kifog stalan, a harmincas vek elejnek
vilg t idz kellkek eg ytl eg yig hitelesek, az operatr rti a dolg t, a technika
cscsminsg , az esg p meg bzhatan funkcionl. A sznszek is jk. Paul Newman rzkeny
s vvd keresztapa, de amikor az asztalra csap, meg fag y a leveg . Tom Hanks pedig g y
vonul a kpeken stt felltjben, mint valami rzketlen, beprog ramozott g p, mikzben
minden lpst apai rzelmei vezrlik, hiszen a fit vdelmezi.
De az addig eltelt eg y ra alatt eg yetlen eredeti kpet, belltst sem lttam, olyat, amit
mshonnan mr ne ismertem volna. A keretjtkban a visszaemlkez szerepl immr
sokezredszer merl el a mltjban, se szeri, se szma azoknak a filmeknek, amelyek a g yerek
szemvel lttatjk a felnttek zord vilg t, jnhnyszor lthattunk mr effle
maffiatancskozst, asztalfn az ids klnvezrrel, ilyen leszmolst eg y raktrszer
helyisg ben, auts meneklst, mikzben g oly frja t a hts szlvdt, s g y tovbb.
Mindez az elbeszls mdjra is rvnyes. A visszapillant szerkeszts olajozottan g rdl, a
vg sok hajszlpontosan idztettek, a dinamikus jelenetek kz szablyos rendben iktatdnak
a pihentet pauzk, ltvnyos kameravonulsok, drmai tnuskontrasztok kvetik eg ymst. A
kpszerkeszts konomikusan tartzkod: nem ltjuk pldul a meg lt felesg et kisebbik
fival, csak azt mutatjk meg , amint a frj dbbenten rmered a szrny ltvnyra, ksbb
majd ug yanilyen takarkos eladsban, csak eg y befordul tkrben jelenik meg a kivg zett
maffiz. De mr minden visszakszn valahonnan.
Mondom, a vetts kzepn jrtunk, amikor ezeket meg llaptottam, s ksbb sem kellett
visszaszvnom semmit. Maradt a g arantlt minsg , a sznvonalas kiszolg ls. Meg lepetsek
nlkl. Meg prbltam kitallni a tovbbi fejlemnyeket, majd a befejezst. Sikerlt. Olyan ez,
mint eg y korrekt zlet, mr-mr unalmasan kimunklt g ymenettel, ahol g arancik vannak s
ktelezettsg ek a g yrt rszrl. A rendez, Sam Mendes pontrl pontra betartja ezeket. s
mg nhny kis extra szolg ltatsban is rszest bennnket. Amikor Paul Newman a
szntelenl szakad esben eg yedl marad llva vresen lekaszabolt emberei kztt, s

szoborszer mozdulatlansg ban htra se fordulva mondja a mg tte vg zetszeren rkez

Tom Hanksnak: J, hog y te jttl, az eg y ilyen plusz a cg rszrl. Vag y az is effle, amikor
Tom Hanks utols szavaival bocsnatot kr a fitl, akinek ismt meg mentette az lett, de
ezrt jbl lnie kellett, s akit ezzel a befejezssel tkld a mag a bns apai kzeg bl eg y
trvnyek ltal szablyozott vilg ba, ahol a filmben bemutatott rideg letformval szemben
van jog s lteznek nk. Erre mg az ig nyes nz is rblinthat.
s fel kellett fig yelnem a Mag uire nev fotog rfust alakt Jude Law jtkra. Szadista
g tlstalansg a mlyn, ha jl rtem a fig urt s a rendez vele kapcsolatos szndkt, a
horrorisztikus hatsokra trekv kprg zts brlata rejlik, ha g y tetszik, a g eng szterfilm
nkritikja. s int fig yelmeztets mindazok szmra, akik az effle kpek ellltsban s
szemllsben rmket lelik. Lehet, hog y Sam Mendes nmi nirnit is belecsempszett ebbe
az alakba?

Kemny a menny
Napjainkban eg y klnsen tehetsg es, s szakmailag fantasztikusan felkszlt ifj
filmrendez nemzedk indul tjra. Hajd Szabolcs, Miklauzic Bence, Mundrucz Koml, Trk
Ferenc s alkottrsaik els munki rendkvl sokat g rnek. Szmomra eg yikk filmcmt
elorozva k a magyar brenjrk. Kzjk tartozik Plfi Gyrg y is, akinek Hukkle cm mve
utn az ember sokig nem tud kilpni a ltottak bvkrbl, s alig kpes mag hoz trni a
meg lepetstl.
Ez utbbi leg kevsb sem azzal fg g ssze, hog y a filmben nincsenek dialg usok, ezt a nz
szinte szre sem veszi, a kpek annyira kifejeznek mindent a mag uk sug allatos erejvel, olyan
szuvern rendet alkotnak, mint a klasszikus mestereknl. A zajokbl s klnfle hang okbl,
pldul a cmet ad csuklsokbl sztt zrejszonta viszont szerves rszt kpezi a mvszi
eg sznek. A filmmel kapcsolatos eszttikai tapasztalatban nemcsak a forma tudatos alaktsa,
poetizltsg a trul fel, de a m ig en ers kommunikatv termszete is. A meg szltott nz
vlaszolni knyszerl a ltottakra, s ez a folyamat, mint jeleztem, a vetts utn sem fejezdik
be. g y mg iscsak van prbeszd, csak nem a filmbe zrva, hanem a kpek s a nzk kzti
viszonyban. A meg rts dialog ikus termszetben.
Plfi Gyrg y merszen leszmol a falurl alkotott hag yomnyos kpzetekkel. A filmbeli
kzsg nem a npdalok fldje, ami valsznleg csak a leg endkban ltezik, s g y ltszik, a
vidkfejleszts prog ramjaibl is kimaradt. Elhanyag olt orszg utat, dudvval bentt
rokpartokat ltunk, valamint polatlan udvarokat, g azos kug liplyt, piszkos flikat, szrny
manyag dzsekiket s Knyves Klmnt meg hazudtol vnasszonyokat. A falu szli padon,
dledez hza eltt pedig ott l a filmbeli vilg szellem eg y rncos arc reg ember kpben,
aki talnyosan (bambn? kznysen? blcsen?) szemlldik, s rendletlenl csuklik. Hukkle.
Az orszg ton idnknt g yszmenetek vonulnak el, s a kug liplyn eg yre fog yatkoznak a
frfiak. Kzben g roteszk jelenetek, abszurd ponok sorjznak, mintha csak a csukls

rekeszizomrng snak knyszer ritmusa vezreln a kamert.

Vag y a ltezs keg yetlen log ikja? Pohrnok Gerg ely eg yik hihetetlenl les felvteln eg y
vakondot ltunk az reg ben, amint meg eszik eg y pondrt, aztn eg y kapl asszony meg li a
vakondot, s tetemt odaveti a kutynak. A bka bekap eg y bog arat, a csuka felfalja a bkt, a
csukt pedig halpapriksknt ltjuk viszont. De mi lesz azzal a frfival, akinek feltlaljk a
halpaprikst? A Hukkle errl szl, de ig en tudatosan, a nzt bekapcsol szndkkal, csak a
ltvny peremn, a kpek mg tti tartomnyban. A halastba almerl felvevg p szinte
vletlenl meg lt eg y ttott szj vzihullt, mely mintha szintn a bekapott csaltek emlkt
rizn, s szrevesszk, ahog y a rten n a nadrag ulya. Immr sejtjk, mit fznek az
reg asszonyok, s mit esznek a frfiak. Mert sok a rvlni val, ahog y Jzsef Attila rta a
Tiszazug-ban. s lg y a tanya, lang y az l. Csillag ra akasztott homly! Kemny a menny. A
g ally all biceg cinke srdog l.
Mg sem trag dit ltunk. Inkbb keser komdit. Eg y misztikus vilg drma s eg y
csalimese klns keverkt. Lehet, hog y a trtnet elejn elszabadul lovas kocsi
g azdtlansg nak g yszos folyomnya mindez? Vag y a Kg y jg hideg pillantsnak
kvetkezmnye, aki a leg els kpeken a kamerhoz ijeszten kzel tekereg , majd lenz a
vlg yben elterl falura?

Van Gogh virgai

Vajon mi a mag yarzata annak az eszttikai csodnak, amit g y hvnak: irni film? Hog yan
lehetsg es az, hog y eg y ilyen eurpai szemmel nzve elmaradott orszg ban sorra kszlnek a
remekmvek? s miknt szlethetnek meg ezek a kivl alkotsok eg y olyan szig or
filmcenzra rnykban, amely tiltja a nkrl ksztett premier plnt, nem szabad a hajukat
ltni, a csadornak el kell takarni testk krvonalait, tovbb frfi s ni sznszek nem
rinthetik meg eg ymst, akkor sem, ha frjet s felesg et jtszanak, mg eg yms kezt sem
fog hatjk meg , csak ha az letben is hzasok?
Az eg yik mag yarzat az lehet, hog y Jafar Panahi s trsai valjban mvszi
szabadsg harcot folytatnak, s ez a tny eleve nveli mveik presztzst, morlis slyt. Az
iszlm fundamentalizmusnak ug yanis, ahol hatalomra kerlt, els dolg a volt, hog y trvnybe
iktatta a nk alvetst, s puszttani kezdte a kpeket. Ezek a filmek, mint Panahi A kr
(Dareyeh) cm alkotsa, amely hrom brtnbl szabadult asszony trtnett mesli el,
amihez msik hrom ni sors csatlakozik, nemcsak mvszi munka eredmnyei. Erklcsi tettet
is jelentenek, mikzben a kpi brzols becslett is vdelmezik.
Szorosabban mvszi mag yarzattal szolg lhat az irni film bmulatos fellendlsre az a
krlmny, hog y ennek az orszg nak a mozijaiban a nyolcvanas vek ta szinte kizrlag csak
hazai filmeket vettenek, ez a mozg kpi kultra jelenleg zrt szituciban l, els mestereik
viszont, mint Kiarostami s Makhmalbaf az eurpai neorealizmuson s Antonionin nttek fel,
g y az a furcsa helyzet llt el, hog y az irni film meg rekedt az olasz s francia j hullm

tjkn. A meg ksettsg ajndkaknt viszont nemcsak arra kpesek, hog y mlyen meg rtsk e
mindmig leg g azdag abb filmnyelvet s ltala nmag ukat, hanem reflektlni is kpesek e
vizulis beszdmdra a keleti kultra hag yomnyai s az elideg eneds brzolsnak mai
ig nye alapjn.
A kr puritn szpsg alkots. A nk sorsa lncolatszer, lineris log ikval trul fel, amely
knyrtelenl visszavezet a brtnbe. A kr bezrul. Az utols kpen eg y cellaablakot ltunk,
amely ppen olyan, mint a nyitkpen a szlszoba ablaka. g y a film valjban a vajd n
jajkiltsainak rtelmezse. Panahi, miknt a leg nag yobbak ltalban, szinte a szfukarsg ig
eg yszer, aminek kvetkeztben kpei mindig tbbletjelentsre tesznek szert. A nyzsg
nag yvros ltvnya pldul fenyeg et rvnyknt veszi krl a hsnket, akik, miknt Bron
Gyrg y rta, ezltal a metafizikai elveszettsg lmnyvel kzdenek.
A kr, amelyet Irnban nem szabad bemutatni, tavaly elnyerte a velencei fesztivl nag ydjt,
az Arany Oroszlnt, a vilg kritikusai pedig az v filmjv vlasztottk. Mikzben a rendezt
New Yorkban brtnbe vetettk, mert a repltren nem volt hajland ujjlenyomatot adni,
amire irni llampolg rknt ktelezve lett volna. Ez valban az v filmje, st, annl is tbb.
Korunk eg yik maradand rtk alkotsa. Meg rz dokumentum s szpsg es m eg ytt s
eg yszerre. Az eg yik n pldul haza akar menni a falujba, remlve, hog y ott majd befog adjk,
s tkzben, eg y utcai rusnl meg lt eg y Van Gog h-olajnyomatot. Az brzolt tjban
szlfldjre vl ismerni: ott a heg y lbnl van a falum, mag yarzza trsnjnek, az g bolt is
ppen ilyen arrafel, meg a mez, ahol dolg ozunk. Csak a virg okat hinyolja a kprl, ezeket a
fest, g y ltszik, lefelejtette. Nem volt eg szen pontos, mondja kis szemrehnyssal. n kevs
ilyen szp kifejezst lttam annak, amit a mvszet eg yetemessg nek neveznk. A kr is ilyen
alkots: tmja irni, de az eg sz emberi kultra szmra van zenete.

Film a szletsrl
Azon g ondolkodom, mirt is nztem g y, olyan rzelmi azonosulssal s ig en eszttikai
tapasztalatra nyitottan Almsi Tams Sejtjeink cm mvt, mintha nem is dokumentumfilm
volna, hanem katartikus hats jtkfilm? Elssorban bizonyra azrt, mert manapsg , a
velejkig hazug valsg -show-k idszakban ez az alkots visszaadja a mozg kpen
brzolhat valsg kifejezs becslett. A film a lombikbbiprog ramrl szl, hrom
hzaspr rszvtelvel. Almsi fig yelmes, tapintatos s trelmes kamerja nem tolakszik, nem
kukkol, hanem mag a is a kpeken rg ztett vilg rszv, szerepljv vlik, aki eg ytt izg ul a
hskkel hadd mondjam g y: hskkel, ahog y eg y reg ny alakjait nevezzk , s mikzben
trg yilag ossg ra trekszik, szeretne seg tsg kre lenni azzal, hog y ott van, s kveti sorsuk
alakulst. Amikor pldul Gyrg yi harmadik ksrlete is kudarcot vall, lthatan az ad neki
ert az jabb prblkozshoz, hog y elpanaszolhatja a kamernak, mennyire szeretne letet adni
eg y g yermeknek.
g y, mint Tndi, aki mr rlhet, s vnak is knnyebben meg y, ikrekkel vrands. De a

szls sorn, orvosi mhiba kvetkeztben, meg hal az eg yik g yerek. va frje, a komoly,
macks klsej Jnos, knnyeivel kszkdve mondja el a felvevg pnek, hog y a vrva vrt,
meg szletett kicsi mellett most s mindrkre eg y res helyet lt, mert ott is lennie kellene
valakinek. Aztn vllra veszi az l csecsemt, majd annak lleg zst hallg atva azt mondja: ez
a leg szebb zene. rezni lehet, hog y a kamera jelenlte seg t a hzasprnak a trtntek rzelmi
feldolg ozsban. s most, azt hiszem, e szp film titkhoz rkeztnk. Ez a titok vg s soron
nag yon eg yszer: eg y dntssel, eg y vlasztssal kapcsolatos. A film szerepli s tmja ltal
a rendez is az letet vlasztjk. A ltet a nemlttel szemben. A zsid-keresztny etika si
parancsa ez, a hindu blcs pedig azt mondja errl: Ahimsza, seg tsd az letet. A bemutatott
lombikbbiprog ramnak is valahol itt keresend az rtelme. Ezt szolg lja a meddsg ellen
kzd orvos, dr. Konc Jnos, rlve, ha eredmny mutatkozik, s olykor kromkodva, ha mr
meg int nem sikerlt a dolog .
De van a Sejtjeink-nek mg eg y tanulsg a. Alig hanem azt mutatja be, amit az let
dramaturgijnak lehetne nevezni, azaz, hog y a vilg hoz g y is viszonyulhatunk, mint eg y
meg rt vag y ppen rd knyvhz. Ez a viszony a befog ads sorn akkor rvnyesl
leg hatrozottabban, amikor szeg ny Gyrg yinek, a reng eteg ig yekezet, meg prbltats s
kltsg ellenre, neg yedszerre sem jn ssze, s ekkor fradtan, sszetrt szvvel feladja. m a
nzben meg szlal eg y hang , hog y, krem szpen, ez tveds, kptelensg , g y nem lehet vg e
a trtnetnek. (Ezt a rendez mag a is rezte, mert a vettst kvet beszlg ets sorn elrulta,
hog y ug yan nem vallsos ember, de ebben a helyzetben bizony imdkozott Gyrg yirt s a
frjrt.) Pedig vg e van. Mr ki is van rva a vszonra: Vg e. Aztn mg is jn eg y leg utols
kp, amelyen Gyrg yit nag y pocakkal ltjuk, alatta a felirat: a forg ats befejezse utn fl vvel
termszetes ton teherbe esett. Az let tovbb rta a filmet. s a nz fellleg zik.
A j dokumentumfilmnek ig aznak kell lennie. Almsi Tams mve oly mdon ig az, hog y
szp is, a sz eszttikai rtelmben.

A Tl mtosza
rdekes, hog y a filmekhez mennyire ms a befog adk viszonya, mint az irodalmi alkotsokhoz.
A j knyveket ltalban vltozatlanul adjk ki ismt, mg a filmeket g yakran jraforg atjk. g y
szletik a remake. Ezek olyanok, mint a mfordtsok: eg y msik kznsg vizulis nyelvre
ltetik t az eredeti alkotst. Ezzel a mdszerrel kszlt most az lmatlansg, amely a norvg
Erik Skjoldbjaerg lnsomni-jnak j kiadsa Christopher Nolan rendezsben.
A trtnet ezttal Alaszkban jtszdik, szinte a vilg vg n, ahol a fldi trtnsek ms
dimenziba kerlnek, valami sejtelmes, tlvilg i meg vilg tst kapnak. Az els kpek lg i
felvtelein vg telen jg mezket ltunk, s ez eg yszerre breszt bennnk pokoli hang ulatot, s
valami ezzel ellenttes rzst, ahog y a fag yott, fehr tmbk visszatkrzik a tvolbl rkezett
napsug arat. Itt jszaka is vilg os van, s ez az lland fny, ami ell a bestttett szoba sem
knl menedket, knyrtelenl rvilg t a bnkre, s behatol a llek titkaiba. A film

krnyezetrajza kivl, aminek kvetkeztben a mili jelkpes tvlatot kap. A befejez jelenetben
pedig mr teljesen olyan a jtktr, mint a kzpkori misztriumjtkok sznpada. Alul a
poklot szimbolizl jg hideg teng er sttlik, amelybe beletaszttatik a meg talkodott bns,
fell eg y ang yal ll a Rachel nev rendrn szemlyben, az immr tiszta tnyismeret s a
makultlan morl birtokosa, kzpen pedig , az ang yal lbainl, a mlysg fltt tvel palln
a meg tisztul, haldokl vtkes fekszik, aki a ktarc, esend, m jobbra tr fldi ember
meg testestje. Ez a frfi, Will Dormer nyomoz ekkor mr hat napja nem aludt, ennyi idre
volt szksg e ahhoz, hog y kizze a vilg bl az t meg ksrt g onoszt, s lelke is
meg szabaduljon a mlt terhtl. A hetedik nap: az rkkvalsg .
Ez az elemzs, amelyet, nem tag adom, Umberto Eco lersa ihletett a Casablanc-rl, arra
tesz ksrletet, hog y jelezze: a populris film az lmatlansg mfajt tekintve krimi , azltal,
hog y a J s a Rossz kzdelmt brzolja, eg y dolg t rt rendez kezben, tlemelkedve az
adott sztorin, a mtoszokkal s a llek archetipikus kpzeteivel kerlhet kapcsolatba. Ez ritkn
valsul meg , ahog y a kpzett, mvelt rendez is kevs, m ha ltrejn a kapcsolat, mint most,
annl inkbb fig yelemre mlt.
Amellett az lmatlansg eg yszer kriminek sem rossz, mert g yesen meg csavarja a
g yilkos, a nyomoz s ksrje hag yomnyos szerepkreit, ami, persze, alapveten Erik
Skjoldbjaerg rdeme, de Christopher Nolan sem rontotta el az alapanyag ot. A cselekmny g y
pl fel, hog y a jelenben jtszd trtnetbe eg y mltbeli, emlkkpekben rztt jelenetsor
keldik bele. Bizonyra ebbl a paralelizmusbl kvetkezik, hog y a rendez g yakran l a
g yorsmontzs eszkzvel, ami szmomra nem mindig rokonszenves. Nem kedvelem ug yanis
az les vg soknak ezt a mai kultuszt, st, komoly elvi fenntartsaim vannak vele szemben.
Valsznleg azrt, mert a kameramozg ssal trstott hossz belltsokra vag yok hang olva,
eg y lassbb tempra, amely nag yobb teret eng ed a befog adi tudat mkdsnek, s szabadabb
mozg slehetsg et biztost a szemlld rtelmezs szmra.
A kt fszerepet alakt sznsz jtkval sem vag yok hinytalanul elg edett. A nyzott
arc Al Pacino helyesen lltja be a fig urt, de jtka kiss eg yszn (csak a roncstelepi
jelenetben lp ki a szerep ltal eg ybknt indokolt testi-lelki fradtsg g ond sjtotta
hang ulatbl), az alaptnushoz nem ad eleg end ellenpontot, Robin Williamsnek pedig nem
fekszik ig azn Walter Finch szerepe.

Szemkzt a Hold
A Szex s Luca (Luca y el sexo) cm spanyol film cselekmnyt az teszi nehezen
rtelmezhetv, hog y az elbeszl szemlye bizonytalan, s beszdpozcija sem eg yrtelm. A
trtnet kzppontjban (amennyiben effle centrumrl ez esetben eg yltaln beszlhetnk)
eg y pincrn s eg y r, azaz Luca s Lorenzo szerelmi kapcsolata ll, amely ppen vlsg ba
jutott. Valsznleg azrt, mert hat vvel korbban eg y szig eten, jszakai frdzs kzben
Lorenzo tallkozott eg y ismeretlen nvel, s a mmoros teng eri lelkezs emlke azta is

ksrti. Klnsen, mita rteslt arrl, hog y a tallkozsbl g yermek is szletett.

Nem lehet azonban tudni, hog y a visszatekintsekben feltrul mlt az eszmletlenl fekv
Lorenzo tudatnak szlemnye-e, vag y pedig mindaz, amit ltunk, nem eg yb, mint mesn
belli mese, annak a reg nynek a kivetlse, meg elevenedse, amelyen Lorenzo ppen
dolg ozik. Brhog yan van is, a cselekmnyben mindenkppen akad eg y lyuk, amelyen t eg y
msik vilg ba, eg y jabb fikcis szintre pottyanunk. A spanyol elbeszlk mesterei az effle
dekonstrukcis jtknak, amit ltezsmodellknt fog nak fel. A film r-rendezjnek volt
honnan tanulnia, s lt is a knlkoz lehetsg ekkel. A mesterknt leg inkbb szba jhet
Jorg e Luis Borg es Elgaz svnyek kertje cm ktete ppen fl vszzada teremtette meg annak
a posztmodern szemlletvltsnak az alapjait, amely azta szmtalan izg almas eredmnyt
produklt. Medem is Borg es kpnyeg bl bjt el, is a krkrs romok lakja.
Csakhog y a filmbeli Lorenzo nem ig azn j r, mert a tlbuzg tantvnyok szoksa szerint
csbtan knlkoz, m lnyeg ben felesleg es motvumokkal terheli mvt. Ilyen pldul a
pornsztr anya s pszichopata lnya trtnete. Ennek a zavar s zlsvilg t tekintve
krdses mellkszlnak a rszletezse helyett tancsosabb lett volna a hsn jellemnek
rnyalsval fog lalkozni, s mellzni a ma mr elkoptatott freudi szimbolikt (vilg ttorony,
bvr, almerls). Eg ybknt is, g y ltszik, Lorenzo nem tanulmnyozta kellkppen
Foucault-t, s ezrt a g yantlan Luchoz hasonlan mag a is beleesik a teng erparton ttong
g drbe. A szexualitsrl val beszdnek ug yanis ltezik eg y olyan tpusa, amelynek
diskurzust nem a (korbban tabunak szmt) tma teremti, hanem ppen fordtva, a klnfle
divatoknak s hatalmi mechanizmusoknak alrendelt diskurzus teremti (az ltala manipullt,
eltorztott) tmt.
Amennyiben persze Lorenzt a film szerzje lmodja, a fenti ellenvetsek ez utbbira is
vonatkoztathatk. A szerz fog almt azonban differencilnunk kell, mert szmomra
nyilvnvalnak tnik, hog y Julio Medem sokkal jobb rendez, mint amilyen r. A helyenknt
kusza anyag bl bravrosan sug allatos kpek seg tsg vel, a lunris s szolris szimblumok
ellenpontoz technikjval bontja ki a cselekmny lnyeg t alkot Endmin-mtoszt. A Szex
s Luca valjban ironikus reflektls a trag ikus sors g rg ifj trtnetre, jrarsa a
mesnek a borg esi Luna de enfrente jeg yben, amely az interpretci kulcst rejti. Endmin
eg y bns szerelem kvetkeztben rks lomba merlt eg y barlang ban, ahog y Lorenzo is
eszmletlenl fekszik. m Szeln, a Hold istennje (t a film leg rdekesebb nalakja, Elena
kpviseli, akinek lnyt Lunnak hvjk!) beleszeret az ifjba, s midn jszakai tja sorn a
barlang ja fl r, leereszkedik oda s cskjaival bresztg eti Endmint. Ezeket a cskokat Elena
zenetei jelkpezik. Mivel azonban soha nem sikerl felbresztenie alv kedvest, Szeln
mindig szomor, mint ahog y bnatos a fny is, amellyel elrasztja a fldet.
Ez a hideg , szomor fny a leg szebb Julio Medem filmjben.

2003

Alicia bredse
A discursus (beszd) sz eredetileg annyit jelent, mint ide-oda futkosni, s Roland Barthes
szerint valban lts-futs-rl van sz. A szerelmes, leg albbis kpzeletben, ide-oda futkos,
jabb s jabb lpseket tesz, rmnykodik nmag a ellen. Beszde mindig csak apr,
vletlenszer esemnyek kivltotta nyelvi rohamokban jelenik meg rja Beszdtredkek a
szerelemrl cm knyvben. Ezeket a beszdtredkeket, mondatkteg eket alakzat-oknak
nevezi.
Pedro Almodvar Beszlj hozz! (Hable con ella) cm filmje ilyen nyelvi alakzat, ketts
rtelemben is. Hse, Benig no eg y ng y ve kmban fekv lnyba szerelmes: rzi, polja, beszl
hozz. Teljesen odaadja mag t a msiknak, akitl semmifle visszajelzst sem kaphat. A
szeretett lny lombli alakk vlt, aki nem beszl. Ez a vlasznlklisg alakzata. A helyzet
ktarcsg a nyilvnval. Eg yfell eg yttrznk Benig nval, hiszen a n, a ni test minden
krlmnyek kztt, g y eszmlettl meg fosztva is tiszteletet rdemel, vdelemre szorul,
leplomblt szemlyknt is vg yakat breszthet, kivlthatja a hozz val beszd hajt.
Msfell viszont a kommunikci passzv cmzettjeknt, clpontjaknt teljesen kiszolg ltatott
lnny vlik, s ez erklcsi ag g lyokat vet fel. Mg akkor is, ha Alicia bredse, jjszletse
vg l is oly mdon kvetkezik be, hog y Benig no, ez a vlasz nlkl hag yott Orpheusz sajt
letvel vltja ki nma Eurdikjt az Alvilg bl.
Az erklcsi dilemma mg tt eg y msik beszdalakzat sejlik fl, amelynek jelentse
tlhullmzik az adott helyzeten, s azt modellknt rtelmezi. Ez a jelkeress alakzata. Pedro
Almodvar azt sug allja, hog y a szerelmesnek azrt kell mindig titkokkal viaskodnia, mivel a
szerelem olyan csonka kommunikci, vlasz nlkli lebeg s, amit a jelkeress rks
g ytrelme jellemez. Olyan szenveds, amelynek eg yetlen, tnetenyht g yg yszere a beszd.
Ht beszlj hozz!
E g ondolati s mvszi ltalnosts rdekben kettzte meg a rendez az alaphelyzetet, s
lltotta Alicia Csipkerzsika-trtnete mell a szintn kmban fekv torredorn esett.
Lydirl, a frfiszerepben fellp nrl szlva Pedro Almodvar eg y jelleg zetes spanyol
kulturlis kd, a bikaviadal nyelvn valjban a nemek viszonyrl, harcrl beszl, s nyitva
hag yja azt a krdst, hog y ez a mersz asszony g yztese-e, vag y inkbb vesztese ennek az ltala
ig encsak kilezett kzdelemnek. Ehhez a kt trag ikus sorshoz trsul a ni test misztriumnak
motvuma, amit rszint a balett sztlan mozdulatainak nyelvn, rszint pedig az
alaptrtnetbe illesztett nmafilm-etd ltal fejez ki Almodvar mve. A vetts nyitnyaknt

Pina Bausch tncol Purcell zenjre, s bizonyra nem vletlen, hog y a Leonor Watling ltal
meg formlt Alicia tncosn akart lenni, s mellette fontos szerepet kap Geraldine Chaplin eg y
koreog rfus szerepben. A bettetd nmasg val pedig a rendez alig hanem arra
fig yelmezteti nzit, hog y a malkots mag a is olyan, mint eg y eszmletlenl fekv n, akit
vallatni kell, beszlni hozz, hog y letre kelthessk ha szerencsnk van, s ha mltk vag yunk
az breds csodjra.
A filmnek ez a paralel vonulata nag yon izg almas rtelmezsi lehetsg eket rejt, m
rzsem szerint kiss meg terheli s lefedi Alicia s Benig no trtnett, tlbeszli a tmt, amely
taln a mellkmotvumok nlkl is maradktalanul kibonthat lett volna. Ez azonban zls
dolg a. A rendez kedveli a mellrendelst, a barokkos halmozst, m ha trg ykezelsnek
bsg e olykor zavarba ejt is, azt pontosan tudja, hog y a m szerkezete mekkora slyt br el.
g y vlem, a Beszlj hozz! Pedro Almodvar eddig i leg jobb filmje.

Homlyos tkr
Erdlyi Dniel Elre! cm filmje 1984-ben jtszdik. A trtnet kzppontjban kt kamasz,
Kutas Zoli s Kerekes Miki bartsg a ll. E kapcsolat rdekessg e abban rejlik, hog y Miki
desapja a vros nag y hatalm prttitkra, Zoli viszont ellenzki g ondolkods rtelmisg i.
Krds, hog y a felnttek vilg a hog yan tkrzdik a g yerekek kapcsolatban, s ezek mit
tudnak meg az letrl, letkrl.
A fiatal, plyakezd rendez alkalmasint sajt g yermekkornak lmnyeit idzi fel. ppen
ezrt nem vilg os szmomra, mirt mondott le a g yermeki nzpont kvetkezetes
alkalmazsrl. A ltsmd bizonytalansg a, a szubjektv tmakezels tcsszsa trg yias
krnyezetrajzba slyos kvetkezmnyekkel jr. Ig en hamar leleplezdik pldul az a tny, hog y
az alkotnak felettbb hinyos ismeretei vannak az brzolt korrl, j ismeretet szinte
eg yltaln nem is kzl.
Az iskolrl mint helysznrl szmtalan filmben kaptunk mr sznes lersokat, rdekes
dikarcokat s tanrportrkat, hang ulatos jeleneteket. Ehhez kpest az Elre! iskoljrl
g yszlvn semmit nem tudunk meg . A vzlatosan felskiccelt kp fantzia nlkli, st,
kifejezetten ig nytelen. A mulatsg osnak sznt dikcsny rszletezse pedig knos zlsficam. A
felnttek brzolsval kapcsolatosan hasonl g ondjaim vannak. A fig urk kliskbl,
panelekbl vannak sszerakva, valsg fedezetk van ug yan, de mvszi ig azsg uk krdses.
Ahog y eg ykor a kapitalistkat bizonyos g nyplaktokon nag y hassal, cilinderrel szoktk
brzolni, szjukban az elmaradhatatlan szivarral, Gspr Sndor most szintn effle
plaktszer kpet rajzol a vrosi prtvezrrl, csak a kellkek msok. A tanrn nfeladsa, a
hatalomnak trtn behdolsa fig yelemre mlt tma lehetett volna, m a szerep eg yltaln
nincs meg rva, s azt a keveset, ami a lehetsg es szerep res helyt kitlti, Marozsn Erika
bosszant modorossg g al adja el.
A hitelessg mvszi fedezett csak nhny epizdban rzkeljk. Az osztlykirndulson

pldul a szereplk meg rkeznek eg y prtdl el (ahova a Kerekes apuka protekcijval

juthattak el), a g yerekek zsivajog va kiszllnak a buszbl, amikor vratlanul lvs drren. A
g ondnok szerepben, puskval a kezben meg jelenik Bodrog i Gyula, aki a fig yelmeztet lvs
utn nhny szval kioktatja a trsasg ot arrl, hog yan kell viselkedni eg y ilyen helyen, s
milyen szerencsjk van, hog y eg yltaln belphetnek ide, ht becsljk meg mag ukat. A
g yerekek nma csndben vonulnak be az pletbe. Ez eg y flperces jelenet, de mzss sllyal
benne van a kor, amelyben jtszdik.
Ehhez az lmnyhez olykor mg szavak sem szksg esek. A film hsei panelhzakban
laknak. Az eg yik kapu ablakszeren tlthat. A hazatr szerepl a tvolbl szemlld
kamera szmra tovbbra is lthat marad. Ez a kp a film eg szben, amelynek eg yik
motvuma a belg yi szervek meg fig yel tevkenysg e, tbbletjelentsre tesz szert, a
mag nszfrba trtn behatolsra utal.
Hasonlan, nmn is beszdes a befejez kpsor. A Kerekes fi eg y elhag yott vzparton l.
Mr sejti, mifle vilg ban l. Ekkor meg jelenik mg tte eg y aut, benne az apja. Kt
trelmetlen koppants a kocsi ajtajn, s a fi meg adan felkel, s a g azzal, dudvval bentt
parton elindul az aut fel. A felvtel ig en eg yszer, de minden elemnek zenete van. Eg y
sikertelen film tehetsg rl tanskod rszlete. g ret rejlik benne? Majd meg ltjuk.

Viszonyba zrva
Sas Tams Szerelemtl sjtva cm j filmje kamaradrma, amely eg yetlen szereplre pl, s a
cselekmny (ha jl emlkszem, kt rvid jelenettl eltekintve) eg yetlen laksbelsben zajlik le.
Mg sem monodrmt ltunk, mert a hsn, va szmtalan telefonbeszlg etst folytat, amelyek
sorn partnereinek (szeretjnek, bartnjnek, szeretje felesg nek) hang jt is halljuk, s ezek
a dialg usok hrmas funkcit tltenek be: rnyaljk a hsn lethelyzetnek rajzt,
elkpzeltetik velnk a nem ltott mellkfig urkat, s a szereplk kzti viszonyok feltrsval,
illetve leleplezsvel meg festik azokat a trtnetmozaikokat, amelyekbl a nznek kell
sszeraknia a cselekmnyt.
Ezzel a ktsg kvl eredeti elkpzelssel kapcsolatosan hrom problmt jeleznk: a
sznsznvel, a szveg g el s az elbeszls nzpontjval sszefg g sben. Kovcs Patrcia
jtkt dicsrni szeretnm, mert klnsen nehz feladatot jelenthetett g yszlvn eg yedl
vg ig jtszani eg y eg sz filmet, m ehhez mg nincs elg rnyalat, szn, varici a sznszn
jtkban. Azonkvl nha a beszde is fradtnak tnik: a nzi meg rtst nehezt artikulcis
problmk nyilvn nem csupn hang technikai g ondokat jeleznek, hanem az intenzv
forg atsbl fakad tlzott ig nybevtelre vezethetk vissza, s alkalmasint arra a krlmnyre,
hog y a fiatal sznsznnek nem llt eleg end id a rendelkezsre ahhoz, hog y bensv teg ye a
szveg et.
Ez a nyelvi anyag a mfajbl s a beszdhelyzetbl (a kommunikcis partner
ltatlansg bl) add dramaturg iai kvetelmnyeknek csak rszben felel meg . Plasztikusan

meg vilg tja ug yan a szereplk helyzett, de ug yanakkor a hsn jellemrl ig en keveset rul
el. Veg yk pldul az imdkozs jelenett, amely elvileg j alkalom lehetne a llekbe val
bepillantsra, m az alkotk nem lnek ezzel a lehetsg g el. A meg jelents klssg es s
modorosan dekoratv mdjt most nem is emltve, g ondolatilag olyan szeg nyes a szveg ,
hog y az emberben nkntelenl felvetdik a krds: vajon nem kellett volna-e a dialg usok
meg rst dramaturg iailag kpzett s a llektanban is jratos rra bzni?
A jellemrajz hinyossg ai az eg ybknt ig en jl eltervezett befejez jelenet hatst is
cskkentik, illetve, szerintem, ennek rtelmezst tves, az eredeti koncepcival ellenttes
irnyba viszik. A zrkpen ug yanis tablszeren szemllhetv vlik az addig szmunkra
lthatatlan mellkszereplk csoportja a tsks arc, borosts, eg yltaln nem vonz klsej
szeretvel eg yetemben. A kiheg yezett kompozci a fig urk szempontjbl is kontrasztkpz
szndkot sejtet: a nznek itt alig hanem arra kellene g ondolnia, hog y va, ez a szp,
rzelmekben g azdag fiatal n eg y mltatlan partner s eg y ig encsak silny, banlis krnyezet
ldozatv vlik, m a jellemfests jelzett meg oldatlansg ai, sajnos, a leleplezett milihz
kzeltik a hsnt. Felttelezem, az adott szituci ellenre.
A nzpontot kpvisel narrtor is fknt a kls folyamatokra koncentrl. Olyan
szemllrl van sz, aki nem lt bele a hsn tudatba (erre csak az lomjelenetnl tesz
ksrletet), ezrt, teszem azt, emlkkpek seg tsvel sem lphetnk ki a laksbl, amirl a
ltsmd eg ysg e rdekben lemondunk ug yan, m ebben az esetben viszont az eg yetlen utcai
jelenet beiktatst, brmilyen fontos informcit hordoz is, stlustrsnek rezzk, akrcsak a
httal, majd tvolabbrl mutatott szeret meg jelenst az eg yik felvtelen. A hsn
szemlyisg rl teht tlsg osan keveset tud az elbeszl, ug yanakkor ismeri a trtnet
vg kifejlett, s ezt a tudst olykor, szerintem felesleg esen, hatsvadsz hang effektusok
ksretben, el is rulja.

Hrom Ivn
A mag yar filmmvszet bartai felteheten helyeslik, hog y az idei szemle kapcsn nhny
htig a hazai mozg kp j alkotsaira fog ok reflektlni. Ezek kzl Mesk Zsolt Szent Ivn napja
cm vg jtka azrt emelend ki, mert a fiatal rendez, akinek kt kivl rvidfilm utn ez az
els mozidarabja, ig en erteljes vizulis inspircival rendelkezik, s tudja, hog y ez a mfaj j
sznszek kzremkdst ig nyli.
A trtnet eg yetlen nap esemnyeibe srti bele a mai kzmveltsg ijeszt romlsnak
tapasztalatt, m a szerkeszts tudatossg a s a formban meg mutatkoz zls romlatlansg a
olyan tvlatot teremt a tmhoz val viszonyban, amely a hiteles kritika bzist is biztostja.
Mivel a cselekmny a nyri napfordul idejn jtszdik, a film ltvnyvilg a akr a Szent Ivnnapi rtusok fell is rtelmezhet lenne, belertve a kpek dominns kakas-motvumt, illetve a
vrs kakassal val prviadal jelenett, a tudatosnak ltsz sznszimbolikt, valamint a Mcsai
Pl ltal plasztikusan meg jelentett producerfig ura diabolikus termszett. m lehet, hog y

mindezt csupn n ltom bele a filmbe.

A trtnet fhse Szent Ivn mai vdence, a szintn e nvre hallg at fiatal sznsz, Szkely
Ivn, akinek mg nem kell sg g p Jzsef Attila Eszmlet-hez, de mr ni mag azinok
cmlapfotja s pletykarovatok hse, s akinek filmbeli napja valsg os kanosszajrs, rohans
eg yik helysznrl a msikra, hog y rosszabbnl rosszabb produkcikban lpjen fel. Mikzben
mvszi, st emberi minsg e is veszlybe kerl: le kell mondania szereplmrl, a Hamletrl,
s nincs ideje arra, hog y elmenjen nag yanyjhoz, aki friss rtessel vrja.
A fszerepet alakt Kamars Ivn jtka kt szempontbl is ig en fig yelemre mlt.
Hitelesen, bellrl mutat be eg y ifj sztrt, mikzben kritikt is meg fog almaz vele
kapcsolatosan. De ppen ezzel a tvolsg tartssal vilg t r tbb mai, fiatal tehetsg helyzetre,
akiket eg y hazug , lsg os s ig nytelen mdiavilg olykor a bohc vag y a vsri kikilt
szerepre csbt, ahonnt mr nincs visszat Helsing r fel a dn kirlyfihoz. s mg valami, s
ez taln a leg tbb, amit ma el lehet mondani eg y harmincves sznszrl, mint Kamars Ivn:
remek prost alkot a filmben nag y nvrokonval, Darvas Ivnnal.
Darvas Ivn jtka ezttal is nag y lmny. A vele kapcsolatos kpeknek klns sug rzsuk
van, ami szemlyisg bl fakad, s abbl a rendletlen szakmai ig nyessg bl ezt szoktk
mvszi alzatnak nevezni , amellyel ez a nag y sznsz viszonyul szerephez. A fhs mvsztanrt jtssza, akinek most eg ytt kellene fellpnie sztrr vlt tantvnyval s mi,
mozinzk ltjuk is a bravros prbajelenetet , m a trtnet szerint a Mester kilp a szmra
nem kvnatos szerepbl (g y a filmbeli nzknek be kell rnik Jordn Tamssal). A Tanr r
tvozsa azonban pldaads, s ppen ezzel fejezi ki leg inkbb tantvnya irnti szeretett,
mikzben a trtnet jelkpes htterben (ha van ilyen) a ronts elzjnek funkcijt tlti be.
A Mester tapintatos irnija lenyg z. Eg yfell ijeszt hitelessg g el eljtszik eg y komplett
szvrohamot, ezzel teremtve rg yet tvozshoz, msfell le is leplezi jtkt: Nem voltam
eg y kicsit sok? krdezi tantvnytl, akit taln ppen ez a krds dbbent r arra, hog y
vlasztani kell. El kell dnteni, mit is akarunk.
Azt hiszem, ebben a jelenetben kt nemzedk tallkozott, s rtette meg eg ymst. Lehet,
hog y Mesk Zsolt filmje ppen errl a meg rtsrl szl.

A lthat beszd
Az idei szemle els napjai a dokumentumfilm jeg yben telnek. A mfaj rg ta rztt hazai
rtkeit pldzza, tbbek kztt, a tavalyi szakfld, Fredi Zoltn mve. Ma, amikor a
kereskedelmi televzik hazug s romlott valsg -show-i lerombolni ig yekeznek nzikben a
ltvny hitelt, az olyan munkk, mint Fredi Zoltn, visszaadjk a kpek becslett. A film a
Bkk-fennsk szng etinek lett mutatja be. Ahhoz a kulturlis hag yomnyhoz ktdik,
amelyet pldul Sinka Istvn 1967-ben kszlt Mesterek uccja cm versfzre kpvisel: a klt
ebben tizent mesterember portrjt rajzolta meg , kztk a rzmvest, a kosrfont s a
kerkg yrtt, mement g yannt. A filmbeli szng etk zrt vilg ot alkotnak: ha eg yikk

unokja feljn a heg yre, csak azrt teszi, hog y pnzt krjen valami bulira. A rendez,
feliratok formjban szemlyes hang meg jeg yzseket, tmr kommentrokat fz a trg yias
kpekhez. Eg y csaldi veszekeds kzepette meg jeg yzi, hog y most leg szvesebben letenn a
kamert, s kereket oldana, de nem teheti, ha eg yszer bekapcsolta a g pet. Szereti s tiszteli
ezeket az embereket, m azt is bemutatja, hog y eg y effle zrt mikrokzssg ben knnyen
meg kophat a kultra. Hsei, sajnos, nem riztk meg eldeik szlovk anyanyelvt, de nem
ktdnek ig azn a mag yar nphag yomnyhoz sem.
Az idei filmek kzl Gyarmathy Lvia Tncrend-je eg y nemzeteket sszekt kulturlis
tradcit mutat be, amikor a tnc szemlyisg et meg rz szereprl szl. Nmeth Gbor Pter
Vilgbajnok-a pedig szellemi fog yatkos hse sorsn s tartsn keresztl az emberi
mltsg rl beszl. Medg yesi Gabriella Egyszer volt az Urni-jnak cme nem vletlenl idzi a
mesk jelleg zetes beszdfordulatt. Mert ahog y a mesehsk idnknt kpesek jjszletni,
g y a budapesti Urnia-palota is j letre kelt Nemzeti Filmsznhzknt. A rendez azonban
mg sem csupn eg y g ynyr pletet brzol, hanem mag rl a filmmvszetrl vall,
felidzve annak ehhez az plethez kapcsold szzves trtnett, amely kicsiben az
vszzad hnyattatsainak tkre is. Eng em a visszapillantsok rag adtak meg leg inkbb, arrl a
makacs ig yekezetrl szlva, amelyek, mr jval a Lumire fivrek eltt, a kpmozg s
ltrehozsra irnyultak, s utalva szemnk sajtossg ra, a mozg kp rzkelsnek fiziolg iai
alapjra. Ltszervnk ug yanis az ag y fel tovbbtott kpet krlbell eg ytized-eg yhuszad
msodpercig meg rzi mg , s ez a lustasg , tkletlensg teszi lehetv, hog y a kp az
utna kvetkezvel sszeolvadjon. A film lehetsg e, g y ltszik, eleve bele volt kdolva az
emberi lnybe. Medg yesi Gabriella mvben tallkozik a mlt s a jelen. Felidzdik az els
mag yar film, Pkr Gyula s Zitkovszky Bla Tnc cm alkotsa, s meg jelennek a kpeken mai
rendezk Szab Istvntl Jancs Miklsig , amint szellemesen ironikus belltsban
ktltncosknt eg yenslyoznak.
Kzben fel-felidzdik az plet, jelezve, hog y az ig nyes film befog adsa mlt
krlmnyeket kvn, olyan teret, amelynek meg nevezsre eleink a filmsznhz szt
alkalmaztk. Azok, akik manapsg pattog atott kukorics vdrkkel, vlt mikrofonok ricsaja
kzepette vonulnak be csupasz, sivr termekbe, hog y mozidarabokat nzzenek, el sem tudjk
kpzelni taln, milyen is volt eg y ilyen filmsznhz a dszes elcsarnoktl a mvszi freskkon
s a mves ornamentikn t az nneplyes hang ulatot raszt pholysorig s
brsonyfg g nyig .
De ami a mesben eg yszer volt, az jra meg szlethet. Erre tant az Urnia-trtnet.
Hig g ynk ht a mesnek.

Nincs id
Bizonyra lesznek, akik Gothr Pter Magyar szpsg cm filmjt az Amerikai szpsg cm
produkcival hozzk sszefg g sbe, m ennek valjban semmi alapja nincs. A rendez a

kpfolyam el helyezett mottval a trtnet mag yar jelleg t hang slyozta, felletes
sszevetsek helyett induljunk el ht az ltala meg jellt irnyban.
Ezt parancsolja a m ltal kivltott lmny is, mert ez lnyeg ben abbl fakad, hog y a film
cselekmnye olyan kzeg ben jtszdik, amelyet a tartam nlkli jelen szfrjnak nevezhetnk.
S amennyiben a tartam kifejezsen, berg soni rtelemben, emberi bensben meg rztt mltat
rtnk, s az emlkezet ltal hordozott ntudat kpzett kapcsoljuk hozz, akkor kijelenthetjk,
hog y a film hsei emlkezet s ntudat nlkli emberek, akiknek lete az idtl val
meg fosztottsg llapotban lebeg . s mivel a film a csaldtrtnet elbeszli szerkezett
kveti, amelynek strukturl elve ppen az id lenne, ennek elvesztse alapveten ironizlja a
formt, amit az emblematikus jelents mese, a farkas s a kecskeg idk jl ismert histrijnak
frappns imitlsa jelez.
Az emltett neg atv idlmnyre utal a montzsptmny keretes, nmag ba visszahajl
szerkezete, valamint a nemzedkek kzti viszonyok eltrbe helyezse, ami szintn ironikus,
mert a nemzedkeknek a filmbeli vilg ban nincs eg ymstl elklnl arculata. Nem csupn
ug yanabban a jelenben lnek, de ug yang y is, a g enercik kapcsolatbl hinyzik a tvlat,
letk trdimenzi nlkli skfelletet kpez. A cselekmny centrumban ll kzpkor
hzaspr mindkt tag ja (az lelmiszertechnikus frjet Mt Gbor, felesg t Udvaros Dorottya
jtssza) eg y nla sokkal fiatalabb partnerrel val kapcsolatba menekl, m mindkt prblkozs
eleve kudarcra van tlve, s ebben semmi szerepe nincs az letkori klnbsg nek, a viszonyok
ltalnos romlsbl kvetkezik.
Ez a morlis erzi leg inkbb a nyelvnlklisg ben mutatkozik meg . A felesg s az ifj
fnk, a cg ers embernek dialg usai kizrlag zleti szlamot alkotnak, eg y steril s
kznys konzumnyelv csupasz szavait csereberlik, mg a frj s ifj bartnjnek trsalg st
csupn sztrmelkek alkotjk. Eg yikk sem rendelkezik karakteres beszdalakzattal. A
vrfertzs motvumnak beptse a cselekmnybe (Gothr mellett a m msik
forg atknyvrja Zvada Pl, akinek przjban ez a motvum mindig jelkpes sug rzs)
inkbb a bnhdssel kapcsolatos, s nem annyira a bn elkvetse szempontjbl fontos. A frj
akit most mr apnak kell neveznnk , lete hallra sznt lt, m neki errl nincs tudomsa.
Csak a leg utols utni pillanatban rkezik meg hozz sorsnak zenete. A trtnet katartikus
elemt eg y fiatal pr szerelme hozza ltre. Szomszdos, feszlt viszonyban lv csaldok
g yermekei. A lny szlei a mr ismert frj-felesg , Oroszka pedig eg y itt felejtdtt, s
vllalkozv tlnyeg lt szovjet katona fia. Ebbl a Rme s Jlia-helyzetbl azonban k ki
tudnak meneklni. Nekik meg adatik, hog y felels dntskkel belpjenek a birtokba vett id
kzeg be, s ezzel nyelvet is kpesek szerezni. Beszdk eg yszer, tartalmas g ondolatcsere, s ez
szintn nem nlklzi az irnit, mivel Oroszka enyhe akcentussal formlja a mag yar szavakat.
Neknk, nzknek pedig szomoran kell tudomsul vennnk, hog y az letbe val belps e
fiatalok szmra az orszg elhag ysval jr.
Jslat vag y inkbb fig yelmeztets? Nemsokra meg tudjuk. Amit mris kijelenthetnk: a
Magyar szpsg hsba vg an fontos, mvszi kvalitsait tekintve is ig en jelents alkots.
Mltn lett az idei szemle nag ydjas jtkfilmje.

Ngyes tandem
Mint minden eg yes Jancs-film nzsekor, a Kelj fel, komm, ne aludjl! esetben is a kpek ereje
rag adja meg az embert. Taln nem is j ennek az elemi lmnynek a meg nevezsre az er
sz, inkbb sug rzst vag y delejt kellene mondani. A fog oly katona hossz futsa a rten, a
vg telen puszta a szlzg sban, a lovasok vg tja, a szp meztelen nk tnca, hog y nhny jl
ismert kpre utaljak a korbbi mvekbl, ezek benne maradnak az ember szemben. Mint
ahog y a ng yes tandem ltvnya is ebben a mostani filmben, ahog y vg ig halad a Lnchdon,
rajta nyilas, zsid, orosz s, ha jl ltom, amerikai, s eg y alkalommal a hts lsen Galk
Balzs huszruniformisban, aki meg llskor veznyszt kilt a reg lama szerint: L-rl! Ezt
nem lehet elfelejteni.
A Tth Ildik ltal jtszott szp, g imnasztyorks orosz katonalnyt sem, virg fzrrel a
fejn, aki mintha Botticelli Tavasz cm kprl lpett volna le, csak ht katonaruhba bjtatta a
kor, amely a feg yverek s az erszak nyelvt beszlte. Ez a lny mondja el az eg yik zrkpen
Ndas Pter szvbe markol szveg t a nag yapa mesjvel az Egy csaldregny vg-bl.
Ennek a filmnek is, mint az elz hromnak, a kt burleszk-fig ura, Kapa s Pepe a hse,
vag yis Mucsi Zoltn s Scherer Pter, akik ezttal kt hadifog lyot vag y orvost jtszanak,
pontosan nem is tudom, de voltak mr srsk, vasutasok, pincrek, mikzben mindig
ug yanazok is. Plautus ta ismerjk ket. A nag yszj, bbeszd, trg r stlus, indulatos
Kapa, aki ag resszivitst ltalban trsa fel li ki, az a fig ura, akit mg Arisztotelsz nevezett
el aladznnak, hetvenkednek, mg a kevs szav, trsa szidalmait elvisel Pepe az eirn, mert
valjban az okosabb, csak ravaszul kevesebbnek, butbbnak mutatja mag t bartjnl, akihez
ironikusan viszonyul. Kt srg i s mg is zig -vrig mai fazon. Az ember nzi ket, s arra
g ondol, milyen keveset vltozott a vilg Plautus ta, akinl ppen g y marakodtak s
duhajkodtak a rabszolg k, s prbltk tllni a bajokat.
Zavarba ejt film. Az oroszok annak rendje s mdja szerint tankkal jnnek, a tiszt
kedlyessg e mg tt olykor rosszat sejtnk, Jancs pontosan tudja, hog y mit csinlnak, de van
annyira riember, hog y g y utlag nem rg beljk, s nem tag ad meg tlk nmi
ambivalencit. A tbornok pldul szpen idzi kedves kltjt, Puskint, Tatjna levelt. m
jnnek az amerikaiak, akik viszont James Joyce irnt rdekldnek. Azutn van itt eg y nmet
katona, aki kilp az osztag bl, s bell a kivg zendk kz. Mondom, zavarba ejt film, mert
meg szokott smk kvetse helyett szemlyes hang , szinte s emberi, amiben ig en nag y
szerepet jtszanak Grunwalsky Ferencnek az l, eleven beszdet idz kpsorai.
Jancs knnyedn ug rabug rl a trag ikum s komikum szls plusai kztt. Ha
meg botrnkoznnk eg y-eg y buffo-jelenet vaskosabb tnusn, mond valami hallosan komolyat,
s ha mr-mr meg hatdunk, tstnt szamrflet mutat. Jtkosan ki-kipillant a mesbl. Az
eg yik jelenet szerint ag yonlvik Kapt, a bartja odarohan hozz, mi trtnt veled, Kapa,
krdezi, mire az: beg rcslt a lbam, feleli.
Valjban azonban nem ez a kt fig ura az ig azi fhs, hanem mag a Jancs Mikls, aki, mint
ezekben a ksei mveiben tbbszr is, szereplknt belp sajt filmjbe (neki mag nak szlt a

biztats: Kelj fel, komm, ne aludjl!), ami lrai minsg et ad az eg sznek, s azt sug allja,
hog y minden, amit ltunk, a jelenben trtnik, most, velnk, hog y elveszett a cseng s brny,
ami taln nem is ig az, s hog y ez nem is film, hanem valsg , miknt a vers vag y az lmaink.

Autbusz-capriccio
A Jtt egy busz... cm film a keretes szerkezet elbeszlsek eladsmdjt kveti. t epizdbl
ll, amelyek eg y buszjrat tvonalval kapcsolatosak. Az alkotcsoport tudora, Jancs Mikls,
szerintem ig en helyesen, azt a tancsot adta az eg yes rszek fiatal rendezinek (valamennyien a
hetvenes vekben szlettek), hog y ne a fejezeteket sszekt szerkezeti vzzal fog lalkozzanak,
hanem ki-ki csinlja a sajt epizdjn bell azt, amit akar. Bzni kell a kpekben, hadd ljenek,
vag y sszellnak majd eg y nag yobb eg ssz, vag y nem. g y vlem, sszelltak, amennyire
kellett. A busz-motvum meg felelen mkdik, az animcis bettek szellemesek (a Kistehn
rendezjnek, Ig or Lazinnak a munki), de valamifle erltetett eg ysg helyett a formai
varicikra helyezdik a hang sly. A film jobbra ig azolja, hog y ezek valban
g ynyrkdtetnek.
A leg vitathatbb sznvonalnak a No comment cm bevezet rszt tartom. Azt g ondolom,
hog y a rendez, Schilling rpd ezttal tlzott eng edkenysg et tanst a mai kzzls alsbb
rg iival szemben. Mind a ni fszerepl kivlasztsa, mind a jelenet stlusvilg a erre utal. Az
alkoti kompromisszum kvetkeztben az lomjelenet erltetettnek ltszik s szndkolt
irnija is csak korltozottan rvnyesl.
Nem g y, mint a Cipk cm kvetkez epizdban, amelynek rendezje Trk Ferenc
remekl eljtszik a klnfle zlsreg iszterek imitcijval, mikzben f ernye, a realista
krnyezetrajz irnti rzke is maradktalanul rvnyesl. Hrom szerepl tallkozsnak
vletlenszersg e mg tt (korbbi tmja, a Moszkva tr utn) ezttal a Keleti plyaudvar
vidknek forg atag t idzi meg .
Plfi Gyrg y Tltosember-e stilizltabb, jtkosabb alkots, s ug yanakkor tbb szerepforml
lehetsg et biztost a sznszeknek. A rendez Pohrnok Gerg ely erteljesen kimunklt kpei
seg tsg vel kivlan ironizlja a populris kultra mtoszteremt (vag y inkbb: mtoszokat
mmel) hajlamt. A repls mondabeli feltallja, Daedalosz ezttal pesti reg emberknt (s
Haumann Pterknt) szletik jj, feltmasztja halott fit (az Ikarusz szellemes rrmels a
keretalkot motvumra), s elindulnak a Nap elleni vg s kzdelemre, ami az eg sz Fld
pusztulsval jrna (ha ld, leg yen kvr), ha nem lln tjukat a vros fltt rkd
Tltosember, azaz Glffi Lszl ketts szerepben.
A Negyedra (rendez: Bod Viktor) a Gutenberg tr lett mutatja be. Hse, Gyula (Gazs
Gyrg y) olyan mnikus meg fig yelknt rg zti krnyezetnek trtnseit, mintha a
Stntang doktornak pardija lenne. Az epizd irnija ez a Jtt egy busz... dominns
hang neme ktirny: eg yrszt leleplezen feltrja a htkznapi letben mkd
mechanizmusokat, msrszt az ezeket rg zt s minden ron rtelmezni akar ig yekezetben

korunk teoretikus mniit is kig nyolja.

Vg n csattan az ostor. A produkci leg jobb epizdja Mundrucz Kornl A 78-as jrat Szent
Johannja cm mve, amely a stlusbeli reg isztervltsra pl technika mesteri pldja. Elbb
htborzong at hitelessg g el fnykpezett kzti tmeg balesetet ltunk, majd kiderl, hog y
filmet forg atnak, statisztk jtszanak halottakat s sebeslteket, akik a rendez szavra
feltmadnak, leszllnak a hordg yakrl. s ekkor a przai dialg us nekk vltozik, s mris
eg y operaelads rszesei vag yunk, amelynek centrumban Johanna mai kpmsa ll, akit Tth
Orsolya jtszik, nekhang ja Boross Csilla.
Jancs Miklsnak ig aza volt: az a leg jobb csapatmunka, ha valaki a sajt posztjn a lehet
leg tbbet nyjtja.

Hrom kavics
Most elmeslek eg y filmet.
Tudom, szavakkal nehz kpeket felidzni, mg is meg ksrlem, mert ennek az alkotsnak,
amely a leg szebb filmek kz tartozik, amelyeket letemben lttam, ig en fontos eszttikai s
morlis zenete van, s ez taln a nyelv eszkzeivel is meg sejtethet. Ez a m olyan rtk, ami
kritikai mrcv is vlt szmomra. Ezrt meslem el, fknt azoknak, akik nem lthattk.
Abbas Kiarostami A cseresznye ze cm munkjrl beszlek.
Eg y mag nyos frfit ltunk az autjban. Lassan halad, mert munkanlkliek tmeg e kztt
kell utat trnie a kocsival. Ahog y kir a vrosbl, meg -meg ll, s szba eleg yedik mag nyos
fiatalemberekkel. Pnzt ajnl nekik valami munkrt, sok pnzt, de azok g yanakodva
elfordulnak tle. Vg l eg y kiskatona beszll. Meg y az aut, szerpentineken kanyarog , vad
heg yeket ltunk, sziklkat, rideg , vrsesbarna tjat. Eg y id utn a katona nyug talan lesz,
kveteli a frfitl, mondja meg , mi lesz a munkja. Az nem vlaszol, mennek tovbb, majd
eg yszer csak meg ll az aut, s a frfi g y szl: Meg mondom, mi lesz a munkd. Az, hog y dobjl
rm hsz lapt fldet. A katona nem rti, elmag yarzza. Van itt eg y g dr. Holnap reg g el
hatkor g yere ide, kilts le a g drbe. Ha vlaszolnk, nyjtsd a kezed, s hzzl ki. De n nem
fog ok vlaszolni, mert halott leszek, s hog y ne maradjak temetetlenl, dobjl rm hsz lapt
fldet. Ez a munkd. A katona eg y vatlan pillanatban rmlten elszalad, bizonyra azt
g ondolta, rlttel ll szemben.
A frfi knytelen ms partnert keresni. Ezttal eg y fiatal papra akad. Elmondja, hog y
ng yilkos akar lenni, nincs senkije, de kell valaki, aki eltemesse. Hsz lapt fld. A pap
fig yelmezteti: Isten tiltja az ng yilkossg ot, ami teht ellenkezik a valls parancsaival. Prblja
lebeszlni. Ltjuk, hog y a frfit nem g yzik meg az rvek. Valsznleg azrt sem, mert
rvknt adtk ket el.
A kvetkez utas eg y reg ember. Beszlg etnek errl-arrl, majd a frfi neki is elmondja, mi
a szndka, s mire kri. g y ltszik, az reg hajlik arra, hog y vllalja ezt a munkt, m elbeszl
eg y trtnetet. Amikor mg fiatal volt, eg yszer is g y rezte, mindennek vg e, nem brja

tovbb, ng yilkos akart lenni. Kiment a heg yek kz. Amint eg y fag ra feldobta a ktelet,
valami rhullott a kezre. Eg y szem szeder volt. Meg kstolta, s rezte, milyen des. Nag yon
finom volt az a kis g ymlcs. S ekkor hirtelen szrevette, ppen kelt fl a Nap, hog y milyen
szp, amint a fny vg ig mlik a tjon. Aztn iskols g yerekek nekt hallotta, s szvt tjrta az
rm. Hazament, s felesg nek is vitt a szederbl. Fiam, fzi hozz az reg , ha meg akarsz
halni, n eltemetlek, de Isten letre teremtett bennnket. Ht nem akarod tbb ltni a Napot,
nzni ezt a cseresznyeft itt, nem hajtod rezni a cseresznye zt? Hiszem, hog y holnap reg g el
lve ltjuk eg ymst. Csak te fog sz ltni eng em, n halott leszek, mondja a frfi.
Az reg kiszll, elmeg y. A frfi vr, majd eg y id utn izg atottan az reg keressre indul.
Amikor rtall, azt mondja neki: Hozz mag addal a g drhz kt kavicsot is. Mert htha lnk
mg , csak nem hallom a kiltsodat, dobjl meg a kt kaviccsal, hog y fleszmljek. Hrom
kavicsot viszek, mondja az reg .
A vg t mr nem meslem el.
S az zenet? Azt hiszem, mg sem lehet szavakba fog lalni. De taln nem is kell. Itt van
neknk a cseresznye ze. Meg a hrom kavics.
s ez a perzsa film a mag a vg telen eg yszersg vel. lnk eg y autban, s hallunk hrom
beszlg etst.
Remekm.

szaki fny
A film az eg yszersg mvszete. Isten s a mzsk szeg nykje. rva kis Hamupipke, akit
g g s nvrei hzi munkra fog tak. Lencsevlog ats kzben azzal vig asztaldik, hog y fkra
g ondol, vzpartra, htkznapi trg yakra, eg y-eg y arcra, emberekre, akik mag uk is olyanok,
mintha trg yak lennnek valakinek a kezben. A dolg ok rintsek nyomait rzik, s az arcokra
szemlld pillants fnyei vetlnek. A film titokzatos mvszet. A hullmz vz a lthatatlan
szlrl beszl. Az eg yszersg ben rejl g azdag sg ot azonban csak kevesen ismerik s merik
vllalni a mai rendezk kzl. Jim Jarmusch, Abbas Kiarostami, Aki Kaurismki. A mag yarok
kzl Tarr Bla. s, persze, Jancs.
A finn Aki Kaurismki halk szpsg filmje, A mltnlkli ember (Mies vailla menneisyytta)
brutlis jelenettel kezddik: hrom hulig n minden ok nlkl sszever eg y frfit, aki (mintha
csoda trtnne) felpl ug yan, de elveszti az emlkezett. Nem tud a mltjrl semmit, mint
ahog y neknk, nzknek sincs informcink arrl, ki is , s hog y kerlt arra az lloms eltti
padra, ahol a baj meg trtnt. Valahol szakon vag yunk, az eurpai civilizci peremvidkn,
valban az isten hta mg tt, szeg nyek, hajlktalanok, kontnerlakk vilg ban, ahol a
hinyz szocilis g ondoskodst eg yedl az dvhadsereg seg tksz rszvte ig yekszik ptolni.
Hsnk akit Markku Peltola szinte eszkztelenl, a Bresson-hsket idz
szenvtelensg g el alakt mindent elvesztett. A nevt is. A forg atknyv M-nek nevezi, a
rendez eg yik nyilatkozata szerint azrt, mert a finnben a hrom alapkrds mirt? hol?

mikor? m betvel kezddik. Ebbl a nvtelensg bl bonyodalom tmad, mert a hivatalok

amelyeket, g y ltszik, nem rdekel a szemlyisg , a jellem, kizrlag csak eg y nvre van
szksg k nem tudnak mit kezdeni hsnkkel. Ms a helyzet a hajlktalanok kztt. k nem
kvncsiak a nvre, csak az a fontos szmukra, mifle ember vag y, meg lehet-e bzni benned.
Amikor M bekltzik eg y meg resedett kontnerbe, eg y ismeretlen fiatalember a kzeli
villanyoszloprl bevezeti neki az ramot. Ez nag yon fontos ott, ahol fl vig tart az jszaka.
Amikor meg krdezi tle, mennyivel tartozik, a fiatalember azt vlaszolja: ha arcra bukva
meg tallsz majd az rokban, fordts hanyatt.
Klns vilg ez. A film csendesen lebeg a mese s a dokumentum kztt. Itt mg a
bankrabls is ms. Eg y feg yveres frfi kirmoltatja a szfet, majd a zskmnyolt pnzt tadja Mnek, az eset szemtanjnak, eg y mellkelt listval, s arra kri, hog y juttassa el a pnzt a
jeg yzkben szerepl emberekhez. Tnkrement vllalkoz vag yok, mondja, zroltk a
bankbettemet, g y nem tudtam kifizetni a dolg ozimat. Ezzel a pnzzel most krptolom
ket. n szaki ember vag yok, ahol az adott sznak mg becslete van teszi hozz. Az esetet
kvet rendrsg i nyomozs sorn tisztzdik a hs szemlyazonossg a. Elutazik rg i letbe:
csaldi hz, szolid kispolg ri jmd vrn, meg felesg , ig az, mr elvlva. Krlnz, kicsit
beszlg et, majd fog ja a brndjt, s visszameg y szakra. Hazajttem, mondja Irmnak, az
dvhadsereg katonjnak, aki nmn blint, mert titokban vrt r.
A mltjt vg leg elvesztette, de meg szerezte a jelent. s a jv? Remnykedjnk. Aki
Kaurismki szerint a vilg vg telenl lehang ol, de a szeg nyek kztt mg ltezik embersg
s szolidarits. Filmje szeretetet s g yeng dsg et sug roz.

Mint szmztt
Brmit fog adnak be, csak a befog ad szerint nyer befog adst, hang slyozta Hans Robert Jauss,
s ttelt ig en szemlletesen pldzhatja a Bnk bn sorsa. Amikor a drma 1820-ban meg jelent,
sket csnd vezte, s br 1833-ban sznpadra kerlt Kassn, els eladsai sem keltettek
feltnst, a m ig azbl csak az 1845-s feljtskor aratott sikert, a ksei, forradalom eltti
reformkorban, neg yedszzaddal a drma befejezse utn.
Ennek a fziskssnek mindmig sorsdnt hatsa van. s annak is, hog y eg y irodalmi
szveg a felfokozottabb retorikt ig nyl sznpadon trt utat mag nak. Katona mve a
felvilg osods szellemisg ben fog ant. Hse, aki, jelkpes mdon, kvlrl rkezik a drma
indulatokkal teltett terbe, nem vesz rszt a merniak s a mag yarok vitjban (trag ikuma,
hog y ksbb mg is belerng atjk ebbe), s g yanakodva, fenntartsokkal hallg atja Petur
hazafias szlamait. Bnk ebben a peturi rtelemben nem hazafi, hanem, br kzpkori
jelmezben, polg r, s ekknt kvnja hazjt szolg lni a felelssg , a becslet s a tolerancia
szellemben. Amikor a reformkori sznszek diadalra vittk a mvet, flre is rtettk. A
szveg ben rejl nemzeti problematika felerstsvel mindmig hatan meg bontvn a m
bels arnyait elnyomtk a polg ri drma eredeti zenett. Ennek hse nem deklaml, hanem

tpreng , viaskodik, hog y elveihez rag aszkodva s minden honfitrsa irnt felelssg et rezve
eg yarnt h maradhasson szerelmhez s hazjhoz. Sajnos, nem lehet. A szenvedlyek vihara
t is elsodorja. Fig yelmeztet trag ikum az v!
Eg ressy Bnit, persze, meg lehet rteni, hog y 1849 utn, az nknyuralom idejn a nemzeti
srelmek s az ideg en elnyomkkal szembeni konfrontci jeg yben rt librettt a drmbl
Erkel Ferenc szmra. Az Gertrudisa nyilvnvalan aljas, a bktleneknek van ig azuk, a
helyzet tiszta s vilg os. Csak a drma homlyosul el. Nem lehet tudni, hog y ez a Bnk mirt
nem siet felesg e vdelmre, ha tudja, mifle veszlyben forog , s ha a mag yar lovag ok szentl
fog adkoznak, hog y meg vjk az asszonyt, mirt nincs mellette eg yik sem, amikor kellene?
Az operafilm rendezje, Kel Csaba eltt kt t llt. Az eg yik, a merszebb: kimenteni a
drmt a 19. szzadi retorika fog sg bl, felidzni Katona Jzsef szellemt, kiaknzva Erkel
sszetett dinamikj zenjnek dramaturg iai lehetsg eit. Hog y ezt az svnyt be lehetett
volna cserkszni, vllalva a jrt utakat elhag ykra leselked kockzatokat, jelzi Bnk
nag yrijnak szokatlan, m ig en termkeny rtelmezse: Kiss B. Attila a viseg rdi vr
kpolnjban, oltr eltt trdelve, imaszeren adja el, rad szpsg hang ja ekkor
meg hitten, benssg esen cseng . Kel Csaba azonban mg sem ezt az utat vlasztotta.
Hag yomnyos, kiss konzervatv felfog sban rendezte meg a mvet, m szakrtelme ezen az
rtelmezsen bell vitathatatlan. A dszletek s a jelmezek kifog stalan hsg g el idzik fel az
opera vilg t, a technika hibtlan, a jelenetek belltsa a koncepcibl kvetkez retorika
klssg ei mellett tg ondolt s kvetkezetes. s nag yszerek az nekesek: Miller Lajos,
Slyom-Nag y Sndor, az Ottt nekl Gulys Dnes s Kovts Kolos Endre kirly szerepben.
Gertrudist Marton va adja drmai ervel, Bnk felesg t pedig Rost Andrea n mg ilyen
hajlkony hang , llekbl nekl Melindt nem hallottam.
Csak az a baj, hog y a felfokozott g esztusokra s mimikra alapozott jtkmd, pldul a
kirlyn esetben, ami eg y operahz sznpadn meg felel, mert ott a kznsg tvolabbrl
szemlli az eladst, a filmvszon kzeg ben, klnsen a kzeli felvteleken, nem mindig
termszetes, s olykor leeg yszersti a jellemet.

Beszdkptelensg
Most, hog y nzem Mundrucz Kornl Szp napok cm filmjt, a hasonl tmt brzol fiatal
Pasolinire g ondolok, s rettenetesen hinyozni kezd Bach passizenje a Mamma Roma-bl, ami
annyira termszetesen hozztartozott eg ykor a trag ikus klvrosi trtnet kpeihez, s
fjdalmasan nlklzm a Csr-hoz kapcsolt Dante-idzet g ondolatt. Ezek a jelknt,
zenetknt funkcionl mvszettrtneti utalsok ott, azokban a rg i filmekben meg emeltk
a ltvnyt, rszvttel ksrtk a kpeket. Mundrucznl semmi effle nincs. Marad a
dermeszten hideg krnyezet, a kopott, rmes zlst tkrz laksok, a mosoda szennyszag
ltvnya, a csenevsz, primitv lnyok, a Lombroso-arc fhs, s marad a szrny virradat a
parkolban, a brutlis erszak helysznn. A vres test a fldn, mint a flredobott rong y.

A Szp napok kemny, erteljes, eredeti ltsmd alkots, de nem tudom szeretni. rzem,
hog y eg ysg es m, nem nag yon frne bele mr semmi, de nekem mg is hinyrzetem van.
Bizonyos, hog y az a valami, amit hinyolok, inkbb kpi, semmint nyelvi termszet.
Tudomsul veszem, hog y ebben a filmben csak ltszlag beszlnek, mert az brzolt vilg ban
valjban nincs, nem ltezik nyelv. A szereplk fog almi kszlete harminc-neg yven szbl ll,
aminek fele trg rsg , s a torz artikulci kvetkeztben pldul a holnap sz helyett azt
mondjk oa, a g yere tannak helyett pedig valami ilyesflt hallunk: reaua. Ezek az
emberek nem kpesek az rzelmeiket kifejezni, ezrt nincsenek is rzelmeik, csak brutlis
indulatok lakoznak bennk, s mg az lelsk is olyan, mint a fojtog ats. Az llatkerti
felvtelen az oroszln intellig ensebb nluk. (Knny neki: ltja a rcsokat.)
Elfog adom, itt tnyleg nem szlhat eg yhzi ksrzene (de mg eg yszer meg emltem, hog y
Pasolininl ez nag yon is termszetes volt), s nem hullhat ki a szembl az a meg vlt eg yetlen
knnycsepp, amirl Dante beszlt. m szerintem minden ig azn j malkotsban ltezik eg y
klns, titkozatos hely, amit Pasolini kitlttt a mag a mdjn, itt viszont resen marad. Taln
Mundrucz g y g ondolta, vig aszra nincs hely s nincs id. A lelki nyomorsg tg li
lg mentesen befalazzk ezeket a szerencstleneket, nincs rs, nincs kitekints. Rlts sincs?
Nincs?
A film azzal kezddik, hog y a Maja nev lny eladja bartnjnek, Mariknak jszltt
csecsemjt hromezer eurrt. (Lm csak, meg ynk Eurpba.) Ksbb mg is vissza akarja
szerezni a g yereket. Felbred benne az anyai szeretet rzse? Nem hiszem. Valami fog dzt
keres az letben? Lehet. A lny nem tudja elmondani, elg ondolni sem, hiszen nincsenek szavai.
De azt azrt szeretnm tudni, hog y az a valaki, aki mindezt lttatja velem nevezzk
kamernak, belertve azokat is, akik mg tte llnak , miknt vlekedik a trtnetrl. s ezt
nem tudom meg . Az brzols szakszer trg yilag ossg t hatrozottan rzkelem. Lehet, hog y
nincs ig azam, de n ezt most keveslem. Pasolini mg kln tudta vlasztani a bnt a bn
elkvetjtl, s g y tudta elvetni azt, hog y eg yttal ldozatnak lttatta ezt. Az a g yanm, hog y
Mundrucz Kornl felvevg pe csak a puszta elkvett ltja, de nem tudja, ldozat-e, s nem
reflektl a bn fog almra.
Mg eg yszer jelzem, hog y nem szavak hinyoznak, s nem is az brzolsnak valamifle
tvlatra g ondolok, nem holmi erklcsi kitekintsre szomjazom.
A kpekbl hinyzik valami.

Porond a vilg
A Chicago leg korbbi vltozatt 1926-ban mutattk be, Roxie Hart fig urjt ksbb Ging er
Rog ers is eljtszotta (vag y inkbb: eltncolta), azutn 1975-ben John Kander, Fred Ebb s Bob
Fosse musicall dolg oztk t a mest. Ebbl a vltozatbl kszlt Rob Marshall Oscar-djakat
elnyert filmje. Ezt az immr hromneg yed vszzados, tretlen npszersg et, vlemnyem
szerint, hrom tnyez mag yarzza. A tma mag vt alkot mdia-problma aktualitsa, a zene

stlusnak a kor hang ulatt kifejez individulis ag resszivitsa s a trtnet feminista

felhang jai, amelyek felersdnek a hag yomnyos nemi szerepeket felbont posztmodern
szituciban.
A Chicago lnyeg ben arrl szl, hog y az erklcsi mrleg elseket mellz bulvrsajt olyan
manipulatv tnyez, amely a mveletlen kznsg szmra elbeszlsptlkokat szolg ltat, s
ennek sorn bbuknt hasznlt sztrokat krel, akiket felhasznl, majd unott kacatknt
flredob. A filmben szerepl g yvd, akit Richard Gere alakt (az eg yik jelenetben, nem
vletlenl, bbjtkosknt jelenve meg ), oly mdon szabadtja ki a brtnbl Roxie-t, aki
meg lte a szeretjt, hog y rzkeny trtnetet ag yal ki az jsg ok szmra, amibl ug yan eg y
sz sem ig az, m faljk a lapolvask, s az eskdtek is beveszik. Nem az a fontos, ki vag y
valjban, csupn az, kinek ltszol, azaz: minek lttatnak. Az erklcsi meg fontolsok hinyra
pedig az a rszlet utal leg inkbb, mikor a brsg i dnts napjn ktfajta kteg tornyosul
ug yanabbl a lapbl. Az eg yiknek a cmlapjn a Roxie bns! felirat olvashat, benne ennek
meg felel cikkekkel, a msikon viszont a Roxie rtatlan! cm virt az ujjong va lelkesed
rsok fltt, hog y az tlethirdets pillanatban azonnal piacra lehessen dobni a meg felel
pldnyokat.
A trtnet teht leleplez parabolaknt rtelmezhet: a hszas vekrl beszl, de a modern
tmeg kommunikci s mdiavilg morlis csdjrl tanskodik. Mg akkor is, ha ezt az
tletet szkeptikus s ironikus utalsokkal enyhti, s az eg sz sznpadi mest Roxie
kpzeldseknt tlalja. Roxie-t pedig nem rdekli a mdiumok llapota, kizrlag nmag val
fog lalkozik s a frfiakkal, akiket g yll. Ug yang y rez a ni brtn tbbi lakja is, e g yilkos
amazonok, kztk, szerepe szerint, eg yik honfitrsunk, aki mag yar nyelv bettszmban adja
el, hog yan vg zett lettrsval. Amit eg yikk g y kommentl: frfit nem ltek mg meg g y,
hog y ne azt kapja, amit meg rdemelt. E vilg szemllet jeg yben, szaktva a zens darabok
hag yomnyval, a fszerepl prost azonosnemek alkotjk: a Rene Zellweg er ltal
meg formlt Roxie partnere Velma Kelly szerepben Catherine Zeta-Jones, s br mindketten
g yesen jtszanak, valamint remekl tncolnak, szmomra mg is az utbbi hlg y volt a
meg g yzbb, majdnem azt mondtam, leheng erlbb. Amin kiss meg lepdtem. Ebbl a
szitucibl kvetkezen a szereplk szinte soha nem eg ymsnak nekelnek (ez szintn eltr
a musicalek jtkszablytl), hanem mag nszmokat adnak el, meg lehetsen stt rnyalat
szveg ekkel. Ebben a vilg ban, szl az eg yik dal, nem kell a szv, s nem kell a llek, mindenki
eg yedl van.
A nz is. Ezt a filmhez val viszonyra rtem. A ltottakkal ug yanis nem lehet kapcsolatba
kerlni, leg albbis nekem nem sikerlt. Olyan ez a mozidarab, mint eg y szmtg p. Minden
bellts tkletes, a plnok bravrosak, a vg sok hajszlpontosak, az effektusok hibtlanul
mkdnek. Csak szve nincs.
Profi munka. Jg hideg .

Az Id hullmverse
Minden eg yes pillanat rendkvl sok, mindeddig ki nem fejezett szlels tallkozsi pontja. Az
let mindenkor s elkerlhetetlenl g azdag abb, mint mi, akik meg prbljuk kifejezni rta
Virg inia Woolf eg yik esszjben. rsmvei valban prblkozsok. s ez a leg tbb, amit
modern r tehet: sejtetni, rzkeltetni a ltezs rad bsg t. Kivlt mag t az embert,
szemlyisg nkt, amelyben njeink az Orlando emlkezetes hasonlata szerint g y vannak
eg ymsra halmozva, mint a pincr kezben a tnyrok.
E g azdag sg rzkeltetsre nzve az rn els klasszikus ksrlete az 1925-ben publiklt
Mrs. Dalloway cm reg ny, amely eg yetlen naprl szl, hse eg y londoni riasszony, aki eg y
estly elkszleteivel fog lalkozik. Ez a reg ny hromfle mdon is szerepel Stephen Daldry Az
rk (The Hours) cm filmjben amely Michael Cunning ham Woolf-ihlette mve alapjn
kszlt , hrom n sorshoz kapcsoldva, akik nem ismerik eg ymst, trtnetket mg is
sszefzi ez a klns reg ny. Az eg yik n mag a Virg inia Woolf, ki ppen rja a Mrs. Dalloway-t,
mikzben slyos ideg bajval, hallucincival viaskodik. A msik a boldog talan Laura Brown,
aki neg yedszzaddal ksbb olvassa a knyvet, s az olyan nag y hatssal van r, hog y lete
dnt lpsre sznja el mag t. El fog ja hag yni a csaldjt, kisfit, aki pedig ersen ktdik
hozz, s aki soha nem fog ja ezt a csapst kiheverni. Klt lesz belle, aki fl vszzaddal ksbb
AIDS-beteg sg ben haldoklik. Ennek a frfinak bartja, polja s szerelmese Clarissa Vaug han,
Mrs. Dallaway mai hasonmsa, kinek letben minteg y jrardik a reg ny. a film harmadik
asszonyhse.
A knyv motvumai, mint eg y zenem vissza-visszatr dallamai, thlzzk a hrom
sorsot, ismtld g esztusok, jra felbukkan trg yak, vratlan dj vu tallkozsok, feldereng
sejtelmek sug alljk a hrom n (s a reg ny) sszetartozst. A fszerepeket kivl sznsznk
keltik letre. Clarisst Meryl Streep jtssza, szpen rzkeltetve azt az ellentmondsos viszonyt,
amely a klthz fzi, akiben meg prblja tartani a lelket. Laura szerepben Julianne Moorenak nehezebb feladat jutott: neki nmag val kell meg kzdenie. Van eg y eg szen nag y
pillanata: fsult arccal mered mag a el este, lefekvs eltt a frdszobban, mikzben frje, akit
nem szeret, csak sajnl, vrja mag a mell az g yba. Jssz mr? srg eti vrakozva. Meg yek,
vlaszolja Laura, elindul a hlszoba fel, s kezvel letrli knnyeit.
g y ltszik, Nicole Kidman tehetsg t felszabadtotta, hog y elvlt Tom Cruise-tl. lete
eddig i leg nag yobb alaktst nyjtja az rn klnleg esen slyos szerepben. Jtknak ve a
dbbenetes hasonlsg meg teremtstl a hibtlan rzelmi azonosulson t a llek
dimenziinak sejtetsig terjed.
Mint tudjuk, Virg inia Woolf ng yilkos lett, belelte mag t a kertjk aljban foly Ouse-ba.
Kt ht mlva leltek r holttestre. Zsebben kveket talltak. Kitn sz volt, ezrt kellettek
neki a kvek. De brmilyen klns, mg frjnek hag yott bcslevele is az let ltala oly
nag yon ismert g azdag sg rl tanskodik. A szavak mintha fellrnk a trag ikus tettet. Drg a,
rzem biztosan, jra meg rlk. s most mr nem g yg yulnk meg . Azt teszem ht, ami a
leg jobbnak ltszik. Te minden tekintetben az voltl nekem, aminl tbb nem lehetett volna

senki. Nem hiszem, hog y kt ember lehetett boldog abb, mint mi voltunk eg ymssal.
Ezzel a jelenettel kezddik s zrul a film.

Hossz, stt rnyk

Nlam a Holocaust sosem tudott mlt idben meg jelenni rja Kertsz Imre A szmztt nyelv
cm esszktetben, amelyben a krdskr tbb ms vonatkozsa mellett brlja a szrny
esemnyt trg yul vlaszt filmeket, g y Spielberg hres mvt is, s elvet minden olyan
brzolst, amely implicite nem rejti mag ban Auschwitz messze hat etikai kvetkezmnyeit,
amely szerint teht a nag y betvel rt Ember s vele a humnum eszmnye pen s
srtetlenl kerlhetett volna ki Auschwitzbl. A Holocaust hossz, stt rnyka az eg sz
civilizcira rvetl, amelyben meg trtnt, mondja, s ezrt, teszi hozz, az eurpai tudatnak
llandan szembe kell nznie ezzel a tnnyel, a Holocaust fekete g ysznnepe
elmaradhatatlan jelen idej rsze kell leg yen e tudatnak, amely csak ily mdon tehet szert a
tovbblshez szksg es erklcsi tartalkra.
Azrt idztem ilyen hosszasan Kertsz Imrt, hog y tisztzzam a mag am szmra is ,
mirt fontos film Roman Polanski A zongorista (The Pianist) cm alkotsa, ez a tiszta szndk,
felkavar m, amely szerencsre mentes a rendez korbbi munkinak modorossg aitl, s
ezzel eg ytt melyek azok a nzpontbeli problmk, amelyek eszttikailag is rzkelhetk a
vsznon.
Kezdjk ez utbbiakkal. A filmet befejez esemny, a mr Leng yelorszg felszabadulsa
utn meg rendezett koncert, a zong oristt felllva nnepl kznsg g el, hatsos s,
nmag ban vve, nag yon szp lezrsa a cselekmnynek, m, g y vlem, eg yszersmind a
mltba is helyezi a varsi g ett szrnysg eit, s ezzel leeg yszersti a Holocaust-jelensg et.
Pedig Polanski a film alapjul szolg l Szpilman-emlkirat tnyanyag t kiaknzva
rnyalsra, differencilsra trekszik: kendzetlenl bemutatja a g ettbeli visszssg okat is, a
msok nyomorsg t kihasznl seftelst, st, ig en kritikusan szemlli a nmetekkel
eg yttmkd zsidk tevkenysg t. Ez az elmarasztal pillants az rtatlanul szenved
tbbsg mrtriumt mg trag ikusabb teszi. A nmetek brzolst a filmnek ebben az els
szakaszban mg is kiss felsznesnek rzem. Nha az a ltszat keletkezik, mintha csupn eg y
csom g azember kvette volna el a szrnysg eket.
Szmomra az ids frfit klcsapssal a jrdrl leparancsol fiatal nmet katona
jelenetnl, vag y annl a kpsornl, amikor a lg erbeli tiszt szilveszterkor, affle
mulatsg knt, vg ig tleg eli a fog lyokat, sokkal meg rzbbak azok a felvtelek, amelyek a
Szpilmant meg ment nmet parancsnokot mutatjk be. Mvelt, zenert ember, humanista
llek, aki mg a kpenyt is odaadja az ltala bjtatott zsidnak. Mirt rzem oly slyosnak ezt
az epizdot? Mert a brutlisan vereked, kiszolg ltatott embereket bntalmaz nci, szrny
mondani, de eg yszer eset, vilg os kplet. m ezt a parancsnokot ltva aki eg ybknt szovjet
hadifog sg ban halt meg szinte belehast a nzbe a krds: ha ilyenek is voltak kztk, mert

voltak, akkor hog yan trtnhetett meg ez a rmsg . Ez a krds a jelenben tevdik fel.
A film msodik fele, amikor Szpilman klnfle laksokban, romos pletekben bujdosva,
ablakokbl kitekintve, csak szemllknt fig yeli az esemnyeket (s lesz, kzvetve, tanja a
g ettlzadsnak, a varsi felkelsnek), mvszi szempontbl eg ysg esebb. Adrien Brody jtka
is ekkor a leg elmlyltebb. s ltunk eg y kpet, ami benne marad az ember szemben. Az utcai
harcok sorn a nmetek htulrl lelnek eg y menekl nt, aki trdre esik, majd elre
g rnyedve meg hal. g y marad ott az ttesten, ebben a klns testtartsban.
Mintha az elmozdthatatlan jelen idben trdelne.

A vak tyk szeme

Woody Allen j filmje, a Holly Woody trtnet (Hollywood Ending ) eg y filmrendezrl szl, akit
tbben zsenilis alkotnak tekintenek, mg sincs munkja, mert az amerikai filmg yrts zleti
szellemtl ideg en trekvsei kvetkeztben a producerek meg harag udtak r. Affle
csodabog rnak tartjk, akitl leg jobb vakodni. rl, ha eg y-eg y reklmfilmre meg bzst kap.
Mag nlete is vlsg ba kerlt. Eg yetlen fival meg szakadt a kapcsolata, felesg e elhag yta.
A vak is lthatja, ezt az embert arra szemelte ki a sors, hog y eg y Woody Allen-film hse
leg yen. Most mr csupn valami g yes bonyodalomra van szksg , hog y a fig urban s a
helyzetben rejl energ ia mozg atni kezdjen eg y pkzlb mozidarabot. s me: a rendez exfelesg e kiharcol volt frjnek eg y utols eslyt, a Galaxy nev cg hatvanmilli dollros
kltsg vetssel meg bzza j produkcija elksztsvel. Val Waxman (g y hvjk a rendezt) jl
tudja, hog y ez a film let s hall krdse szmra, felajzott llapotban fog hozz a munkhoz,
m az els forg atsi nap eltti htvg n pszichoszomatikusan meg vakul. De nem hag yhatja
veszni a nag y lehetsg et, ht meg rendezi a filmet vakon.
Ilyen izg almas, a filmmel, a film s az let viszonyval kapcsolatos szituci a Kair bbor
rzsja ta nem teremtdtt meg Woody Allen mozijban. Eg yfell a flrertsek,
mellnylsok, ttova botladozsok s szk mell lsek mulatsg os sorozatra szmthatunk
(ebben nem is csaldunk), msfell viszont a hollywoodi filmg yrts szatrja bontakozhat ki
elttnk (rszben ez a vrakozsunk is teljesl). Sajnos, a filmnek, amely elvlaszthatatlan
Woody Allen szemlyisg tl, mag a jelenti leg nag yobb teherttelt is eg yszersmind. Azltal,
hog y nemcsak rendezi a mvet, de alaktja a fszerepet is. Mindig is hajlamos volt arra, hog y
sznjtszs helyett fecseg jen, de ezt a munkjt most valsg g al ag yonbeszli. Azt mg sem
tudjuk meg , hog y ennek a Valnak mi a vlemnye az ltala forg atott filmrl, vag y eg yltaln, a
szakmjrl.
A film cme ironikus. Mivel Val termszetesen semmit nem lt abbl, ami a forg atson
trtnik, rtelmetlen utastsokat ad, nem oda nz, ahov kellene, rosszul lltja be a
jeleneteket, tallomra montroz. Meg rlt, suttog jk a hta mg tt, msok azt mondjk,
ntrvny zseni, a knai operatr pedig nyelvi nehzsg ekre vezeti vissza a flrertseket, s
ideg ileg kikszl. A producer titokban meg nzi a musztereket, s alig tud meg szlalni a

dbbenettl. A premier botrnyba fullad, a kznsg tntetni kezd, harag os jelszavakat

hang oztat, nhny elszntabb nz a szalag ok azonnali meg semmistst kveteli. m a filmet
Prizsban is levettik, ahol viszont mrtkad kritikusok az elmlt flszzad kiemelked
remekeknt kszntik, s a szabad formapts posztmodern meg valsulst ltjk benne,
djakat kap, s a rendezt elhalmozzk ajnlatokkal. Mg exneje, Ellie is, aki a forg atson falazott
neki, visszatr hozz. St, g y ltszik, zensz fival is meg bkl, akinek kakastarja van, orrnszjn-fln karikk fityeg nek, s Gennyldnak kell szltani. Az amerikai filmg yrts
szatrja teht hamistatlan hollywoodi (Holly Woody) happy enddel zrul.
Az irnia, g y vlem, ktfel sug rzik. Az amerikai filmipar Woody Allen szerint eljutott
oda, hog y eg y rendeznek el kell vesztenie a ltst ahhoz, hog y vak tykknt szemet talljon,
Prizsban viszont eg y tallomra, vletlenl sszellt opuszt avatnak kultuszfilmm.
Most mr csupn az a krds, ki az ig azi vak. Nemcsak pszichoszomatikus rtelemben.

Szl a Kiskakukk
1944 sze. Lappfld. A vg telenbe nyl erdk kztt szikls mag aslatot ltunk. Nmet katonk
ppen a sziklhoz lncolnak eg y SS eg yenruhba ltztetett finn katont. Majd az oroszok
felfig yelnek r, s vg eznek vele, g ondoljk. De Veiko (Ville Haapasalo) lelemnyes fiatalember,
kitart g yeskedse eredmnyekppen meg szabadul promtheuszi helyzetbl. A kzeli
erdszlen bombatmads r eg y orosz dzsipet. Eg y arra jr lapp parasztasszony eltemeti az
akci ldozatul esett kt katont, a harmadikat pedig , eg y slyosan sebeslt, kzpkor frfit,
a hzikjba cipeli, ahol polja. Ebbe a vityillba tr be a szksben lv Veiko is.
Ezzel ltrejtt a tehetsg es, eredeti ltsmd orosz rendez, Alexander Rog ozskin
Kiskakukk (Kukushka/Cuckoo) cm filmjnek alaphelyzete. Hrom ember eg y kunyhban.
(Nem szmtvn a kutyt.) Eg y lapp asszony, Anni s kt frfi, finn s orosz. A szituci
g roteszk eleme abbl fakad, hog y a hrmas tag jai eg y kukkot sem rtenek a msik kett
beszdbl. A finnug or nyelvrokonts elmletvel dacolva a finn ifj s a lapp n is teljes
rtetlensg g el hallg atjk eg yms szavait. E kommunikci-kptelensg komikus vetlete,
hog y mikor pldul az orosz (Viktor Bicskov) g ombt fz, amit az erdben szedett, Anni
fig yelmezteti, hog y vig yzzon, mert lg yl g alct is lt kztk, m ezt a frfi
menteg etdzsknt rti, hog y nincs s. Nem baj, mondja, azrt finom lesz, s fz tovbb. Ezt
ltva Anni sztlanul nekifog a hashajt tea elksztsnek.
A termszetes g ondolkods fiatalasszony ( a Kiskakukk) ng y ve eg yedl l, ezrt nem
bnn, ha jra frfi kerlhetne az g yba, vag y ahog y mondja, szeretne mr kiltozni. A
frfiak sokig nem rtik, mit akar. Annit eg y sug rz tehetsg sznszn, Anni-Kristina Juuso
jtssza, aki amg y a finn rdi lapp nyelv szerkesztsg ben dolg ozik. Szerept eredeti saami
nyelvjrsban mondja. Klnleg es lmny, ahog y a dolg os asszony parasztg nyibl
kibontakozik a csbtan szp, vonz n. Szp s tiszta, mint a lappfldi tj, amelyet hosszan
szemllg et a kamera, mikzben felhang zik Anni kiltozsa.

A szereplk nemcsak nyelvkbe vannak bezrva, hanem, ami slyosabb, a nyelvk ltal
hordozott ideolg inak s eltleteiknek is fog lyai, klnsen az orosz, akinek Veiko,
eg yenruhja miatt, csak fasiszta, akit g yanakodva (s fltkenyen) fig yel. Eg yszer, ppen a
bkekts napjn, flrerti az ifj eg y mozdulatt, ezrt lelvi. Ekkor lthatjuk a film
leg rdekesebb kpsort. Anni mg a nag yanyjtl ltott eg ykor smnszertartst. Nem tanulta
ug yan meg a rszleteket, most mg is vllalkoznia kell a rtus meg ismtlsre. (A nk, mint
mondjk, szletett smnok.) Elveszi ht a dobot a cseng kkel, s a haldokl fiatalember g ya
mellett meg kezdi a varzsneket, elbb lassan ejtve az ig ket, majd fokozatosan belelve mag t
kpzelt tlvilg i tjnak hang ulatba, hog y vg l eg szen tlnyeg lve visszahvja a mr-mr
kihlt testbe a tvozni kszl lelket.
si idk leveg je csap meg bennnket, s az rk embersg zenett halljuk. Az orosz
meg knnyebblt szvvel fog ja meg az ledez Veiko kezt: zsiv, mondja, l. Az a termszetes
humnum, amit a filmben a lapp asszony kpvisel, ttrte a nyelveket s kultrkat elvlaszt
falakat.
A film az ironizlt idill hang ulatval zrul. A frfiak, immr bartokknt, elindulnak
hazafel. vek rplnek el hirtelen, s Annit ltjuk, amint mesli a trtnett. Akkor mr ng y
ve eg yedl ltem, mondja, amikor eg y szp napon kt frfi kerlt a hzacskmba. Kt kisfi
hallg atja a mest: Ivn s Veiko.

Menetrendi vltozs
A vg jtk titokzatos mfaj. Szeret az aktualitsokhoz kapcsoldni, a mindenkori jelen
krdseibl tpllkozik, lnyeg t tekintve mg sem vltozik Plautus ta. A korstlusokat alig alig kveti, az zlsirnyokhoz val alkalmazkods, g y tnik, affle ri passzi, inkbb az
elkel mfajok sajtja, mint amilyen a trag dia. A vg jtk kevssel beri: eleg end szmra
nhny alaphelyzet, eg y-kt jelleg zetes fig ura, s ezek kifog yhatatlan lelemnnyel varildnak
vszzadok ta, a leg utbbi idben mr a filmvsznon is.
Eg y nt meg eg y frfit sszehoz a vletlen. Ez pldul kimerthetetlen tma (mert az let
mag a is, amihez a vg jtk olyannyira rag aszkodik, szntelenl termeli az effle
szitucikat), plne, ha amolyan furcsa, ltszlag ssze nem ill prrl van sz. Elszr nem
kedvelik, st kifejezetten utljk eg ymst, m az ellenszenv mhben lassan meg szletik a
klcsns vonzalom. Ezt a trtnetet, vltoz szereplkkel, milliszor elmondtk mr Danile
Thompson eltt, m ez mit sem szmt, vag y ha mg is, az inkbb pozitv krlmnynek
minsl. Kellemes vrakozs, szinte kvncsisg rzse tlt el bennnket, hog y a Flix s Rose
(Dcalag e Horaire) cm film hsei, akiket a lg iforg alomban bekvetkez menetrendi vltozs,
eg y sztrjk miatti ideltolds hoz ssze eg y szllodai szobban, hog yan tallnak vg l
rzelmileg is eg ymsra.
Danile Thompson jl tudja, hog y neki valjban semmi jat nem kell kitallni, csupn
szpen hag yni, hog y a hsk szabadon adhassk nmag ukat. Meg y minden mag tl, szinte

forg atknyv sem szksg es (van azrt), szntiszta improvizcival meg lehet oldani, mint a
commedia dellartban eg ykor. Hiteles sznszek, azok persze kellenek. Olyanok, mint Juliette
Binoche s Jean Reno. Akik eg yltaln nem affle humorzskok, nem is akarnak ponkodni,
csak eg yszeren hozzk a fig urt, s mg azt is meg eng edhetik mag uknak, hog y sokszor
hossz ideig eg y rva szt se szljanak, hiszen eg y j filmvg jtkban sokkal fontosabbak a
mozg sok, g esztusok, mint mag a a szveg . Juliette Binoche eg y szp nyug odtan kitartott
felvtelen sminkeli mag t, mskor pedig vag y hrom percen keresztl telefonl, nem mond
semmit, csupn reag l a msik beszdre, amit nem hallunk, de nem is kell, mert Juhette
Binoche mosolya, majd tpreng , villansnyi elmereng se, diadalmas szemldkrndulsa,
szp kis orra, amint bszkn fenn hordja eg y kicsit, felcsattan nevetse, hog y g y
mondjam, eg y vizulis szveg rsjeg yeiv vlnak.
Jean Reno eg y zletileg sikeres, m meg trt frfit jtszik, valahol az ideg sszeomls
hatrn, akit ppen elhag y a kedvese. Mag nyos rohans az lete, amit eg yre nehezebben visel,
tele van fbival, allerg ival, rosszul lesz pldul a veg yszerek szag tl. Rose els dolg a,
persze, mi is lehetne ms, mint hog y elrmol a retikljbl, sminkkofferbl mindenfle
parfmket, spray-ket, hajlakkot, s telefjja velk a szobt. Flix ablakot nyit, mire Rose fzni
kezd. Eg yszval nehezen indul a kapcsolatuk. Flix ig azi polg r, aki szereti a finom teleket
meg a virg okat, s hog y valami bkot is mondjon, meg dicsri Rose-t, milyen szp neve van,
mire a n meg jeg yzi, hog y nevnek kevs kze van a rzshoz, a szlei kommunistk, s Rosa
Luxemburg emlke irnti tiszteletk motivlta ket a nvadsban.
Akadozva rleldik kztk a rokonszenv, a film viszont jl pereg , s ez a lendlet msfl
rig biztostott. A vetts utn kellemes utz marad. Meg a tudat, hog y azrt a francik, ha
akarnak, tudnak mg vonz vg jtkot csinlni. Ksbb valsznleg mr csak eg y-kt kpre
fog unk emlkezni. Juliette Binoch-ra, amint sminkeli mag t. De azt mr taln nem fog juk
tudni, melyik filmben is.

Csoda a laktelepen
A Titkok s hazugsgok s a Kt angol lny rendezje, Mike Leig h ismt szp filmmel jelentkezik.
Talnyos cme: Minden vagy semmi (All or Nothing ). Eg y londoni laktelepen jtszdik, sivr
laksokban, koszos utckon, sszefirklt falak kztt, hsei lepusztult lelk, remnytelenl
mag ukba zrt emberek, akik eg y kiszikkadt, szeg nyes nyelvet beszlnek. Hinyos
mondataikbl, elrvult szavak, fel-felcsattan trg r kifejezsek szennyes tg libl pl az a
kopr szellemi barakk, nyelvi laktelep, amelyben teng dnek. Ijeszt fig urkat, rmes
helyzeteket ltunk, ismernk meg . Kzelebbrl pedig a Bassett csaldot.
Phil (Timothy Spall) taxisofr, aki rosszul keres, ig az, nem nag yon tri ssze mag t a
munkban, ksn kel, keveset fuvaroz, fillres g ondjai vannak. Felesg e, Penny (Lesley
Manville) pnztrosn eg y ruhzban, lnyuk, Rachel (Alison Garland) takartn eg y
reg otthonban, fik, Rory (James Corden) nem dolg ozik, eg sz nap a tvt nzi s eszik,

beteg esen elhzott fig ura. rzelmi kapcsolat mr nincs is kztk, kommunikci is alig -alig .
Phil s Rory idnknt meg krdezi, mi van a htben, ms nem nag yon rdekli ket, s ha a
fradt, nyzott Penny meg prbl rdekldni, mi trtnt aznap, van-e munka, Rory a kpernyt
bambulva odaveti az anyjnak, kopj le. Phil ttovn pislog , s ha nag y ritkn beszlne valamirl,
nem tall szavakat: hog yishvjk, hog yishvjk, motyog ja.
Amit ltunk, az a ltezs neg atv formja: a semmi.
s akkor beszll Phil kocsijba az Ang yal. Persze, ezt csak n mondom g y, Mike Leig h
leg feljebb sug allja, mert valjban eg y francia zletasszonyrl van sz, akinek akcentusos
beszdvel azonban a rendez jelzi, hog y Phil ltala eg y msik, szmra ideg en nyelvvel s
vilg g al tallkozik. Ez a n olyan szavakat hasznl, amelyeket Phil mr-mr elfelejtett:
csald, g yermek, hzassg , boldog sg . Meg krdezi Philtl, szereti-e a felesg t.
Beszlg etsk furcsn bizalmas jelleg et lt. Amikor a n kiszll, Phil kikapcsolja a telefonjt, s
kiautzik a teng erhez. ll a parton, s hosszan bmulja a hullmokat.
Ekzben a felesg e lzasan keresi, mert fik, Rory vratlanul sszeesett, szvrohammal
krhzba szlltottk. Ez az esemny meg vltoztatja Bassettk lett. A baj sszehozza ket.
Phil, ez a mlk, lomha ember, este srva fakad, sajnlja beteg fit, meg az eg sz lett. Szeretsz
mg eng em? krdezi a felesg t. Elkezdenek trdni eg ymssal. lnek Rory g ya krl, s azt
tervezg etik, hog y majd eg ytt mennek nyaralni. Tovbbra is keresik a szavakat, de most mr
olykor meg is talljk azokat. Meg tanulnak beszlg etni. Valami meleg sg , flszeg rzelem rad
eg yszer mondataikba. Taln ez a szeretet az, amit a cmbeli minden sz kifejez.
Az ember meg rti, hog y a npnyelv mirt mondja azokra, akiket valami nag y baj rt, hog y
meg ltog atta ket az Isten. Mike Leig h filmje, azt hiszem, errl szl: Isten ltog atsrl. Azrt
is neveztem fentebb a francia nt ang yalnak, mert meg lep szavaival, vratlan krdseivel
mintha ezt a ltog atst, s a benne rejl rtelem meg sejtst ksztette volna el.
A Minden vagy semmi, hadd ismteljem meg , nag yon szp film. A benne meg testesl
puritn stlust taln spiritulis realizmusnak lehetne nevezni. A rendez eg y fldhzrag adt
vilg klns tvltozsrl beszl. Azt mutatja be, ahog y fny vetl a htkznapi trg yakra,
elfelejtett szavak tmadnak fel, s kezdik visszanyerni jelentsket.

A targoncs s a Sors
Ha eg y kritika g y kezddik, hog y ez a film g y kezddik..., annak kt oka lehet: 1. a kritikus
mg nem tudja, mit is akar mondani, elindul ht a klyhtl, remlve, majd csak eszbe jut
valami, 2. a film nag yon jl kezddik, annyira jl, hog y ezt okvetlenl szv kell tenni. Ezttal
a msodik esetrl van sz. Kardos Sndor s Szab Ills Telitallat cm mvnek nyitnya olyan
remek, hog y tlzs nlkl lltom, prjt ritktja. Nem lehet nem beszlni rla.
Az tvenes vekben vag yunk. Hsnk lmunks targ oncavezet, aki a totn meg ti a
fnyeremnyt. A rekordsszeg tadsakor a hivatalvezet kzli, hog y ez a nap nem csupn
Hackspacher elvtrs letben piros bets nnep, de a mag yar totzs trtnetben is az most

tudjuk meg : 1956. oktber 23-n vag yunk. Hamarosan kiderl, ez a nap nag yobb
sszefg g sben is nevezetes lesz. Hsnket klnautval, nyeremnyvel eg yetemben s kt
brkabtos frfi ksretben szlltjk az OTP-be. Azaz, szlltank. A kocsit forradalmrok
veszik krl, akik a korszak hiteles ismeretben, m az adott helyzetet mg is flrertve,
kvetelni kezdik: Eng edjtek ki! A brkabtosok, irhjukat mentve, kilkik az autbl
Hackspacher Blt. Kezben a tskja, benne hatszzezer forint. Tbb mint szzvi fizetse. A
forradalom kells kzepn.
Remek expozci. Mr csak ezrt is rdemes meg nzni a Telitallat-ot, s mg nem
emltettem a kivl operatri munkt s a j sznszeket. Pedig Szalay Mariannt a nag y
zikeszemeivel albrlknt kalld Rzsika szerepben, a munksasszony-felesg et
eszkztelenl, leg inkbb beszdes tekintetvel meg idz Szirtes g it, Trcsik Mari
anysfig urjt, aki vszzadnyi fradtsg tl elnytt arcval mindenre tud eg y bibliai
szentencit, vag y Lzr Katit eg y prtasszony villansnyi epizdjban nem lehet emltetlenl
hag yni. A fhst meg forml Gspr Sndor pedig alig hanem eddig i leg jobb filmalaktst
nyjtja. Korbbi tlzsait levetkzte, jtka bellrl fakad, eg yszer s slyos. Mint kezben a
tska, amellyel tblbol az esemnyek forg atag ban.
Kardos Sndor fnykpezsi stlusa eg y klasszikus kpforml iskola hig g adt s meg g yz
vizulis retorikjt juttatja rvnyre, mindvg ig ig en feg yelmezetten, a tma kibontsnak
fg g vnyben. Amikor, mg az expozci sorn, a knosan sivr udvari rendezvny htterben
meg jelenik a kiltoz hs (Nyertem!), az eg yszerre mag vas kpi elbeszls, korrajz s hiteles
milifests. Amikor pedig a felesg arct a pnzt rejt tska fog antyjnak keretben mutatja a
kamera, tantani val pldjt kapjuk a szubjektv fnykpezsnek. Kardos Sndornak, mint a j
narrtornak, kln szlama van az elbeszlt trtnet eg szben, rzkenyen interpretlja a
ltvnyt, anlkl, hog y r akarn knyszerteni vlemnyt a nzre.
A nyitnyt, a bravros szituciteremtst, sajnos, nem kveti hasonl sznvonal
kibontakozs. A film sokat veszt kezdeti lendletbl, erejbl. Ig az, a cselekmny ksbbi
szakaszaiban is akadunk mg szp rszletekre. Ilyen a srva vig adsba tcsap mulatsg
kpsora. s nag yon szp a kocsmba belp forradalmr n szvszortan bnatos
heg edszlja, a cig ny kezbl kivett hang szerrel, vlln puskval. Ez a jelenet a finom
jelkpteremts meg valsulsa: bcs az lettl kint dbrg nek mr az orosz tankok. A
rszletek mg sem llnak ssze hibtlanul szerkesztett eg ssz. A nzpont s a tma
tallkozsa sem eg szen meg oldott. A befejezs pedig elsietett, kiss rvidre is zrja a
trtnetet.
De a leg utols kp a lg nyoms kvetkeztben emlkezett vesztett targ oncssal, amint
cltalanul kereng teherszllt jrmvvel a g yrudvaron, az mlt a cselekmny kezdetnek
sznvonalhoz.

Esmosta lbnyom

Az t mentn, eg y csonka hzfal rnykban dolg ozik eg y suszter. ttt-kopott lbbeliket

javtg at. Betr hozz eg y fiatalember, elszakadt a cipje, meg kellene varrni. Amg az reg
dolg ozg at, g yg ytg atja a nytt lbbelit, beszlg etnek. Ez a mhelyed? krdi a fi.
Mhelynek nem neveznm vlaszolja a cipsz , de akinek erre vezet az tja, ha szksg e van
rm, itt meg tallhat eng em. Sz szt kvet, a fi elpanaszolja az reg nek, mennyire mag nyos,
mert nem lehet vele, akit szeret. A cipsz rnz, majd azt mondja: Fiam, mag nyos embernek
Isten a szomszdja. Amikor elkszl a munka, az reg nem kzli, mit kell fizetni. Vendg re
bzza, mennyit ad, nyilvn azt sem bnn, ha az csupn eg y puszta ksznm-mel honorln
tevkenysg t. A fi elvesz valami kisebb cmlet bankjeg yet, s sztlanul az asztalra teszi.
Nem ennl meg velem eg y kis kenyeret? viszonozza a nma g esztust a suszter.
Ez a jelenet Irnban jtszdik, Majid Majidi Baran cm filmjben. Eg yetlen percnyi csupn,
de, mint cseppben a teng er, benne rejlik ennek a szpsg es remekmnek eg sz szellemisg e,
vag y inkbb, hog y pontosabbak leg ynk: a lelke. Hsei nag yon szeg ny emberek, akiknek
nyomorsg hoz azonban embersg , szolidarits s mlysg es hit trsul. A film els felben
eg y ptkezsen vag yunk, ahol eg y balesetet szenvedett afg n vendg munks helyre bell a
fia, Rahmat, eg y g yeng e, vkonyka leg ny, akit a munkavezet knyrletbl fog ad fel. t
kisg yerek van mg otthon, kell a kereset. Csakhog y a fi alkalmazsa miatt a korbban is ott
dolg oz s nla ersebb Latifnak nehezebb munkt kell vg eznie. Te kis koszos afg n, elvetted
a knyelmes helyemet, ezrt meg lakolsz mondja vetlytrsnak, s ig yekszik minl tbb
kellemetlensg et okozni neki. Eg yszer, amint a munka sznetben leskeldik utna, ltja, hog y
ellenfele, azt vlvn, nem fig yeli senki, kibontott, hossz hajt fslg eti. Nem fi, hanem lny.
Lnyknt azonban nem kaphatott volna munkt, s mivel neki kell a csaldot eltartani,
frfiruht lttt, ormtlan sapkval takarva el a hajt. (Meg azrt, mert a rig orzus irni
filmcenzra szig oran korltozza a nk brzolsnak lehetsg eit, nem szabad pldul a
hajukat mutatni, az imnt emltett villansnyi fslkdsi jelenetben is csupn a frtk
rnykt, illetve tkrkpt lehet ltni. Ettl szp ig azn a jelenet.)
Majid Majidi leheletfinoman brzolja (g y, ahog y erre manapsg csak eg y perzsa rendez
kpes), hog yan lobbannak lng ra a fi rzelmei, s hog yan szvdik a fiatalok kzt szerelem,
noha a film cselekmnye sorn zsenilis rendezi meg oldsknt eg yetlen szt sem vltanak.
Amikor az ptsi felg yelet kzbelpsnek szomor eredmnyeknt el kell bocstani az afg n
vendg munksokat, Barannak (Zahra Bahrami) is vissza kell trnie szleihez. Latif (Hossein
Abedini) ekkor sszeszedi minden pnzt, hog y seg thessen a nyomorult csaldon, s elindul,
hog y meg keresse a lnyt. Errl az utazsrl szl a film msodik fele, ennek sorn tallkozik
Latif a fentebb emltett suszterrel.
Hosszas keress utn Latif meg tallja a lnyt, m ez a tallkozs a vg s bcs is eg yben. A
csald ppen tra kel, hog y visszatrjen Afg anisztnba. Nmn pillantanak eg ymsra.
Mindketten tudjk, hog y soha nem tallkozhatnak tbb. Amint Baran felszll a teherautra,
immr az arct eltakar, csak a tekintett szabadon hag y csadorban, cipjnek nyoma benne
marad a srban. Latif nzi, csak nzi, amint a lbnyomot lassan elmossa az es.
Majid Majidi mlt trsa Jafar Panahinak s Abbas Kiarostaminak. A mai filmmvszet

lg rdjt alkot perzsa rendezk eg yik leg jobbja. A Baran szpsg es eg yszersg e, makultlan
tisztasg a felejthetetlen lmnyt jelent.

Az angol riporter
Graham Greene reg nyeinek van eg y markns vonulata, amelyben mintha a j s a rossz
mitikus kzdelme zajlana modem krnyezetben, m oly mdon, hog y a pozitv oldal
makultlansg a s a msik fl bnssg e, illetve a velk kapcsolatos tlkezs eg yarnt
bonyolultt, bizonytalann, krdsess vlik. Klns prharc ez: a g onosz rnyka rvetl a
jra, mg ennek eredend fnye a msikat is ri. St, olykor meg is cserldnek a plusok.
Ilyen reg ny a Hatalom s dicssg, amelynek hse eg y iszkos, hivatshoz mltatlan pap,
aki vg l mg is mrtrknt hal meg . A Szakts trg ya eg y vtkes szerelem, m a n kpes
lemondani boldog sg rl, s Istennek szenteli lett, mg a frfi hitbe eg yre tbb ktely s
harag veg yl. A harmadik ember bng yi trtnetet mesl el, amelynek mlyn azonban szintn
erklcsi dilemma rejlik: hse knytelen meg lni g tlstalan bartjt, m ebben a morlisnak
sznt tlkezsben valsznleg eg y nz indtk is szerepet jtszott: meg akarta szerezni
ldozata szeretjt.
A csendes amerikai is ebbe a tmakrbe tartozik. Fhse, Thomas Fowler, ig az, nem sajt
kezleg vg ez bartjval, eg yszeren csak hag yja, hog y meg ljk, mikor rjn, hog y Pyle, ez a
csendes amerikai valjban eg y terrorista mernylet szervezje. Fowler mag a is tli a szrny
esemnyt, s ksbb, mint mondja, nem emlkeztem eg ybre, csak a virg g y szln vonag l
meg csonktott testre, az anyja lben fekv csecsemre. Erklcsi felhborodsnak ez a kp az
alapja. m Pyle-t nem g tlstalansg a viszi erre az tra, hanem tapasztalatlansg a s naiv j
szndka: g y vli, hog y a vg rit l francia g yarmati uralom s az elre tr kommunista
csapatok helyett eg y harmadik, nemzetinek vlt ert kell hatalomra seg teni Vietnamban. Pyle
a szerelemben is ug yanilyen g yantlan s elfog ulatlan. Azt g ondolja, tiszta szndkai
feljog ostjk, hog y Phuong ot elveg ye Fowlertl, akinek eg ybknt habozs nlkl meg menti az
lett. Fowler viszont kiszolg ltatja vetlytrst a g yilkosoknak, s ebben a jelzett morlis
tiltakozson tl Phuong meg tartsnak szndka is szerepet jtszott. Zavarba ejt dilemmk!
Phillip Noyce A csendes amerikai (The Quiet American) cm filmjt azonban ppen e
dilemmk meg kerlse, illetve enyhtse jellemzi. Ebben Pyle CIA g ynkk vlik, aki
g tlstalanul kpviseli a felttelezett amerikai rdekeket. Ez leeg yszerstse a reg ny
problematikjnak, ami ellen, mint hallom, tiltakoznak is a teng eren tl, szerintem jog g al, m
hozz kell tenni, hog y Greene-t Amerikban soha nem szerettk ig azn (mikzben tbb knyvt
is meg filmestettk), nhny kritikusa a szocializmussal val rokonszenvvel vdolta, amibl
csupn annyi ig az, hog y Greene katolikus, s ezrt tiszteli a baloldali rtkek eg y rszt.
A Pyle-fig ura eltorztstl eltekintve Noyce korrekt mdon kveti a reg nyt, annak
visszapillant szerkesztsmdjt, s hitelesen idzi fel a tvol-keleti milit. A rendez
rzkenysg rl tanskodik a szubjektv felvtelek alkalmazsa, g y a robbants jelenetben,

amivel a kpszerkeszts az eg yes szm els szemly elbeszls nzpontjt kveti. A film f
rtkt azonban Michael Caine rett, kimunklt Fowler-alaktsa kpezi. Neki van rzke a
Greene-fle dilemmkhoz. Jtkban eg ysg et alkot az ang ol riporter kvlllsa,
trg yilag ossg a, a humanista tiltakozs Pyle (Brendan Fraser) tette ellen, s az idsd frfi
retteg se attl, hog y elveszti Phuong ot, s vele az lett.

Bbok szerelme
Takeshi Kitano Bbok (Dolls) cm filmje kicsit olyan, mint az a shamisen nev hang szer,
amelynek zenje a cselekmny keretl szolg l bbjtkot ksri. Ennek hrom hrja van, mint
ahog y a film is hrom hron jtszik, hrom trtnetet mesl el. Az eg yes cselekmnyszlak
felvltva, prhuzamosan bomlanak ki oly mdon, hog y az eg yik trtnet szerepli meg meg jelennek a msik elbeszlsben is. Ez a mdszer bizonyra azt hang slyozza, hog y a
klnbz szereplk sorsa lnyeg ben ug yanaz: szerelmk beteljesletlen.
Ez a tma szentimentlis termszet, amit felerst a hromszoros ismtlds, s Takeshi
Kitano mve csakug yan bvelkedik rzelmes fordulatokban, az emcikkal teltett hang ulatot
azonban feg yelmezetten ellenslyozza az a meg olds, hog y a filmben ig en kevs a dialg us (az
eg yik szerepl nem is tud beszlni), a vizulis vezrmotvumot kpez tjkpek pedig (a
vltoz vszakok hrjain), mint a npdalokban, trg yiastjk az rzelmeket. Az g y szlet
naiv szimbolika is a folklrt idzi.
A hromhros szerkezet rtelmezshez clszernek ltszik a keretl szolg l bbjtkbl
kiindulni. A nag y, 17. szzadi drmar, a japn Shakespeare, Chikamatsu Monzaemon eg yik
darabjt, A szerelem hrnk-t adjk el a japn kultrban ig en fontos szerepet betlt klasszikus
bbjtk, a bunraku stlusban. Errl rdemes tudni, hog y a szmunkra szokatlanul nag y, kzel
hsz kils, eg y mternl mag asabb, realisztikus kikpzs fig urkat hrom-hrom bbjtkos
mozg atta ig en lethen, eg y fedetlen arc sznsz a bbu fejt s jobb kezt, kt csuklys,
fekete alak pedig a tbbi testrszt. Ezt akr sorsrtelmezsnek is felfog hatjuk.
A ni bbuknak nincs lbuk, ami a n passzv szerepre utalhat, s mivel Takeshi Kitano
munkjban eg y bbjtk lnyeg l t filmm anlkl, hog y teljesen meg sznne bbjtkknt
is ltezni, amire a sznszek jelkpes bbjelmeze utal , valjban a film ni szerepli sem
vg eznek nll, akaratlag os mozg ssal jr cselekvseket. Hiro eg ykor elhag yta a szeretett
lnyt, s ez azta is, immr tbb vtizede vrja t szombatonknt eg y padon, ahog y meg g rte.
lben kt doboz tel, hog y vendg l lthassa kedvest, ha majd meg jn. Haruna, a babaarc
popsztr is mag nyosan l a teng erparton: autbaleset rte, s srlt arcval nem akar tbb
mutatkozni rajong i eltt. Sawakt ppen elhag yn a vleg nye, Matsumoto, hog y fnke
lnyval kssn inkbb rdekhzassg ot, m amikor hrt hallja, hog y Sawako ng yilkos lett,
meg keresi a lnyt, aki letben maradt ug yan, de elborult az elmje, beszlni is elfelejtett, s
bbuknt ldg l eg y padon. Matsumoto elviszi a lnyt, vig yz r, aztn mag hoz kti eg y
vrs ktllel, s vndorolnak szerte az orszg ban. Az emberek mr ismerik ket: az

sszekttt koldusok, mondjk. Tavasz van, aztn nyr, sz, tl, s k csak vndorolnak nmn.
Bbuk vag yunk, mondja Takeshi Kitano, stt csuklys alakok mozg atnak bennnket. De a
jobb keznk szabadon mozog , vag y leg albbis msfle dinamiknak eng edelmeskedik, s az
arcunk fedetlen, nem rejti maszk. Hiro vg l visszatall az eg ykor elhag yott padhoz.
Harunhoz is eljut rg i hdolja, aki meg vaktotta mag t, hog y ily mdon eg yedli frfiknt a
visszavonult popsztr szeme el kerlhessen. Sawako s Matsumoto pedig hossz tjuk vg n
meg rkeznek eg ykori eljeg yzsk sznhelyre.
Clba rnek. A cl: a hall. A llek kirepl a szeg ny bbutestbl.

Fvs szeptett
Az id a trtnsek folyama s sodr rja. Minden, mihelyt feltnt, mr el is sodrdott. Majd
msik bukkan fel, de az is csakhamar elsodrdik. Marcus Aurelius, a filozfus csszr
g ondolata az idrl, amelyet az Elmlkedsek neg yedik knyvbl Huszti Jzsef fordtsban
idznk, mottknt jelenik meg a Tz perc (Ten Minutes Older: The Trampet) cm film elejn,
bizonyra azrt, mert az id e m tmja s fmotvuma is eg yben. A forma alapelve,
polifonikus hang szerelsben.
A szerkezetet is az id tag olja, lvn a film ht klnbz, eg yenknt tzperces mozg kpi
novellbl sszerakott eg sz. Az eg yes elbeszlsek kztt az id folyama hullmzik a vsznon,
mikzben halljuk az ang ol cmben emltett trombitt, kicsit oly mdon, mint Isten
hang szerszljt a Hrabal knyve vg n Esterhzynl, mg ha nla az r szaxofonon jtszik is.
Az eg yes elbeszlseket a mai filmmvszet lg rdjnak tag jai forg attk, akik elg nag yok
ahhoz, hog y komolyan veg yk a mott fig yelmeztetst, s alvessk mag ukat a rendelkezsre
ll idkeret knyszernek, meg hallvn e szk marokkal mrt tartam zenett. A Marcus
Aurelius ltal emltett sodrds hullmverst. Ennek zg sa mellett Werner Herzog tzezer
vet fakaszt az t meg illet percekbl. Nla eg y dl-amerikai indin trzs tag jai szmra
vratlanul felg yorsul az id: hirtelen kiszakadnak a kkorszakbl, vdtelenl s g yantlanul
tallkoznak a civilizcival, s ebbe belepusztulnak.
A leg szig orbb feg yelemmel Aki Kaurismki, Jim Jarmusch s Wim Wenders rag aszkodik
az alaptmhoz. Nluk a tzperces formai keret s a motvum kibomlsa tkletesen eg ybeesik.
Taln ezrt rzem g y, hog y az kisfilmjeik a fzr leg jobbjai. Kaurismki hsnek nag yjbl
ennyi ideje van arra, hog y kilpjen rg i cg bl, felkeresse menyasszonyt s vele eg ytt elrje
Helsinkiben a Szibriba indl g yorsot, hog y ott szerencst prbljon. Nem sok babr terem
majd neki, ezt fura kalapjrl lehet sejteni. De a vonatot elri, pedig mg jeg yg yrt is kell
vsrolnia.
Jarmusch hsnje sznszn, s a forg ats sznetben ltjuk eg y kszl film inverzeknt
eg y lakkocsi bels terben, amely teljes mrtkben nlklzi a privt pihens s az intimits
hang ulatt: percenknt benyitnak hozz, s mikzben mag nbeszlg etst folytat telefonon, a
mikrofonos ppen a ruhja al dug dossa a kszlkeit. Wenders hse, g y ltszik, eg y vletlen

drog -tladag ols ldozatv vlik, hacsak el nem jut a kzeli, de most nag yon tvolinak
mutatkoz krhzba. Mr-mr remnytelennek tnik a dolog , m, mint a rendeztl tudjuk,
ang yalok is lteznek, akik kzl a leg nehezebb pillanatokban mindig meg jelenik eg y.
Spike Lee munkja inkbb publicisztikai termszet, rdekes a trg ya (a leg utbbi amerikai
elnkvlaszts eredmnyhirdetsrl szl a veresg et tudomsul venni csak nehezen kpes
vesztes prt szemszg bl), tanulsg osan trg yalja a mdia szerept, de dokumentl
hang vtelvel nem illik zavartalanul az sszkpbe. Victor Erice realisztikus kpei is
elnehezlnek idnknt, a mg ikus tnus ellenre. Meg lepen j viszont Chen Kaig e munkja:
eg y trag ikomikus drmt villant fel. Hse, minden jel erre mutat, belerlt a Peking et is
tforml modernizlds kvetkezmnyeibe, amelynek ldozatv vlt. Lerombolt laksa
helyn nincs semmi, csak a puszta fld. A film errl a semmirl szl. Az ids frfi
rakodmunksokat fog ad, akik, meg rtvn a helyzetet, imitlt mozdulatokkal szlltjk el a
nemltez btorokat.
Hog y a foly sodrsa milyen keg yetlen tud lenni, azt ennl a jelenetnl rezni leg inkbb.

Acl s lepkeszrny
Frida Kahlo sokig elssorban g y volt ismeretes, mint a zsenilis forradalmr fest, Dieg o
Rivera felesg e. A trkeny asszonyt s a hedonista, fkezhetetlen frfit szenvedlyes kapcsolat
kttte ssze. Nem voltak hsg esek, provokatv letvitelkkel sokakat meg botrnkoztattak,
mg is rag aszkodtak eg ymshoz neg yedszzadon t, eg szen Frida hallig , akit Rivera ktszer
is felesg l vett. A msodik alkalommal az asszony mr g yhoz kttt beteg volt.
Mg lny korban, eg y buszbalesetben slyosan meg sebeslt, g y ltszott, bna marad, de
szlei ldozatkszsg e, tbb operci visszaadta mozg si kpessg t, m eg sz letben
g ytrtk srlt testnek fjdalmai. Mg lbadozva kezdett el festeni. Kpi vilg a kemny, st
keg yetlen, valahog y mg is niesen finom: acl s lepkeszrny, ahog y a frje mondta. Halla
eltt meg rendezett letm-killtsa komoly szakmai sikert aratott, ma pedig az eg yik
leg keresettebb fest, kpei rekordsszeg ekrt kelnek el. Mikzben frjnek monumentlis s
sokak szerint kiss patetikus freskfestszete napjainkban kevesebb izg almat okoz. Frida
eg ybknt apja rvn flig mag yar (a film ezt elhallg atja), s erre kpei is utalnak: Kl Vilmos,
a tehetsg es, zsid szrmazs fotog rfus Aradrl teleplt t elbb Nmetorszg ba, majd
Mexikba.
Frida s Dieg o kapcsolatrl tucatnyinl is tbb knyv rdott, ezek kzl az eg yik leg jobb
Hayden Herrera knyve. Ebbl kszlt Julie Taymor filmje, a Frida, amely valjban ketts
portr. Olyan, mintha a hsn tkrben szemlln nmag t, mikzben a ltvnyra rvetl a
g yllt-imdott frfi kpmsa. A httr ltvnyosan kimunklt, m a kpek dekorativitsa
tbbnyire nem ncl. A buszbaleset utn pldul Frida sszetrt testt eg y aclrddal tdfve
s aranyporral behintve ltjuk. Operatri effektusra g yanakodhatnnk, ha nem tudnnk, hog y a
felvtel hiteles, a jrm nag y mennyisg aranyfestk-alapanyag ot is szlltott.

A hsn szerepben Salma Hayek a sznszi azonosuls azon, nem tl g yakori pldjt
mutatja be, amelynek hitelt nem a jelmez, a maszk s a frizura adja, hanem az, hog y llekbl
fakad. Rivert Alfred Molina kevesebb tlssel mutatja be, nla inkbb a g esztusok uraljk a
llekrajzot, de ez felfog hat a fig urval kapcsolatos kritiknak is, mert a fest eg sz
habitusban (st mvszetben) volt valami vonz-taszt teatralits. A cselekmny folyamn
sorra meg jelennek mr-mr tkozl bsg g el vszonra idzve a korszak ismert alakjai:
Frida eg yik lelkes francia hve, a klt Andr Breton, Dieg o nag y fest-vetlytrsa s vitatkoz
bartja, Siqueiros (akit az eg yik epizdfelvtelen Antonio Banderas jelent meg ) s Lev Trockij
(Geoffrey Rush), aki, menekltknt, Mexikban Kahlok hzban lakott, s beleszeretett Fridba.
A film eg yik leg ltvnyosabb jelenete az si aztk vrosban, Teotihuacban jtszdik a
mexiki elnk klnleg es eng edlye tette lehetv, hog y a stb itt forg asson , ahol az reg ,
fradt Trockij s a beteg , snta Frida meg msznak eg y piramist. Trockij kzben beszmol az
asszonynak g yermekei Sztlin parancsra trtnt kivg zsrl. n vag yok az oka. Hallra
tltem a csaldomat mondja fjdalommal, szavai a monumentlis kptmnyek kztt
mg is rideg cseng ssel hatnak. s mikzben eg y tvoli kultra nma emlkeit szemlljk, g y
rezzk, hog y az a radiklis ptosz is a mlt zord ptmny mag a is , amely a festhzaspr toszt jellemezte. m a felidzett rzelmek ma is meg rintenek bennnket. Olyanok,
mint a szl a piramisok fltt.
Lehet, hog y Frida Kahlo kpeinek is ez a titka.

Leszllt az j
Eg y lebukott drog dler utols jszakja ez Spike Lee j filmjnek alaphelyzete. Ehhez a
szitucihoz rzelmesen s kritikusan is lehet viszonyulni. David Benioff reg nyben, aminek
alapjn a forg atknyv kszlt, az elbbi hang vtel uralkodik, mint az effle lektrkben
ltalban. S mivel a forg atknyvet is Benioff rta, Az utols jjel (The 25th Hour) cm film
alapszlamt szintn a szentimentlis melodrma szolg ltatja.
Montynak, a trtnet hsnek ht vet kell lehznia a brtnben, ahov msnap kell
bevonulnia, s minden jel arra utal, hog y ezt nem fog ja tllni. Az lettl bcszik teht,
nemcsak a szabadsg tl, s ez valban szomor. Mg eg yszer meg stltatja kedves kutyjt, s
eg y utols mulatsg keretben elbcszik a bartaitl. Vdolja nmag t: mirt is nem hag yta
abba idben. Hiba volt, mondja. Az azonban nem vetdik fel benne, hog y itt nem hibrl,
hanem slyos bnrl van sz, amely mindenfle drog kereskedelem lnyeg e, s az vtke nem
az, hog y nem hag yta abba, hanem hog y eg yltaln elkezdte. A trtnetben jl rzkelhet teht
eg y betltetlen, reflektlatlan morlis hzag : az elbeszl s hse hallg at arrl, amirl
beszlnie kellene.
Csakhog y a film sszetett, sokszlam nyelvet birtokol, s g y nem csupn szavakkal tud
szlni. Spike Lee mestere ennek a polifninak. Ltszlag semmit sem tesz hozz a Benioff-fle
anyag hoz, s mg is mindent meg vltoztat s thang szerel. Oly mdon lptet fel pldul eg y

drog fg g alakot, Monty eg yik korbbi trzsvevjt, hog y ebben a sztesett ideg roncsban mint
ldozatban ltjuk meg testeslni hsnk mltjt. Spike Lee nem szavakkal moralizl, hanem
kpekkel.
Ebben, g y ltom, kivl partnerre tallt az operatr, Rodrig o Prieto szemlyben, aki
kpes a diszkbeli jelenetekbl szrrelisan pokoli vzit formlni, s Monty keser g yllettl
rad monolg jt, az arc tkrkpknt val lttatsval, nleleplezss tudja avatni a kritikus
hang vtelt a bartok alakjra is kiterjesztve , s pratlanul izg almas, sokszn tablt fest az
jszakban verg d, meg sebzett vrosrl, New Yorkrl, a World Trade Center helyn ttong
krterrel. A drmai kpek klns prbeszdet folytatnak Terence Blanchard ksrzenjvel.
Ez a finoman kimunklt, emocionlisan telt, nag yzenekari kompozci a fhs sorsnak
szubjektv, nsajnlatot sejtet, de rszvtet is sug rz vetlett bontja ki, amit kemnyen
ellenpontoznak Prieto kpei a zenvel eg ytt alkotva meg szet. A jelenbeli trtnetbe kelt
emlkkpek s lomjelenetek lebeg kzeg ben mg j rnyalatot is kap ez a sajtos vizulisakusztikus prbeszd. A muzsika fjdalmas mlabjt ekkor knyrtelen irnival trstjk a
kpek, sejtetve azt a vesztesg et is, amelyet nem a lebuks, hanem a bnbeess okozott.
Spike Lee filmvsznn ennyiben tekinthet a New York-i iskola s John Cassavetes
rksnek tlnyeg lnek a dokumentl hitelessg g el meg idzett trg yak s fig urk.
Monty (Edward Norton) nmag val kapcsolatos elfog ultsg a, a farag atlan Slaug htery (Bany
Pepper) darabos, nha tlz g esztusai vag y Jacob (Seymour Hoffman) olykor modoros
elemekbl sztt tanralakja s mg a nem eg yszer durva, st mocskos dialg usok is eg y
erteljes rendezi ltoms rszv vlva nyerik el valdi rtelmket s jelentsg ket.
Mint ahog y mag a a trtnet is meg emelkedik, kibontakozik a melodrmbl, s
meg dbbenten ers kritikai szlamot kap. Pokoli jszaka szemtani lesznk, amit mg
komorabb s sttebb avatnak a feldereng hajnal jzan, rideg , illzitlanul borong fnyei.

Lila orchidek
Robert Musilnl olvastam a katonai parancstovbbts eg y esetrl a hadsereg ben. Az eredeti
kzlemny g y szlt: Szzad: irny a nag yerd! Mire azonban, tbbszrs kzvettssel az
ukz eljutott az rintettekhez, mr g y hang zott: Szzhat zsivny ag yonlvend! A
parancsnoksg on kiadott felszltst ug yanis eg yms utn minden tvrsz eg y kicsit
flrertette, s vg l kpzdtt eg y j parancs, mint Karinthynl a Herz-fle szalmi.
Ez a trtnet az Adaptci (Adaptation) cm filmet nzve jutott eszembe, amelyben eg y
Laroche nvre hallg at amatr botanikusrl, aki az orchidekra specializlta mag t, riportot,
illetve knyvet r eg y Susan Orlean nev szp- s jsg rn, akirl, azaz a knyvbl
forg atknyvet kszt Charlie Kaufman, ebbl pedig majd filmet forg atnak, amit ppen most
mr ltunk is. Mindenki adaptl, tforml, tdolg oz, kzben pedig az eredeti (fig ura, dolog ,
esemny) fstt vet. Csak az orchidek maradnak, ha eg yre lilbb vltozatban is.
Azazhog y nincs is eredeti (fig ura, dolog , esemny), hiszen az let lnyeg e sem eg yb,

mint lland adaptci, az llnyek, a szervezet folyamatos alkalmazkodsa a lt feltteleihez.

A biolg usoknak pedig fjn a fejk, ha meg akarjk tallni az evolci hinyz lncszemeit. s
akkor mg nem is szltam a filmben emltett irodalomprofesszorrl, aki eg yben
sorozatg yilkos, ldozatait vkony szeletekre darabolja. Mdszert dekonstrukcinak nevezi.
Charlie Kaufman is dekonstrul. Ennek eredmnyeknt szeg ny Susan Orlean (szp- s
jsg rn) vg l kbtszeres bnzv lesz szeletelve, s a nag y ig yekezetben a derk Charlie
mg nmag t is kettvg ja, meg teremtvn eg y ikertestvrt, Donald Kaufmant, a kznsg
nyelvn rt, sikeres filmrt, hog y ezzel dinamikusan ellenpontozza flszeg , llandan
hezitl-nyg ld njt. Az altereg o, a hasonms alkalmazsa jl ismert irodalmi fog s,
amelynek ezttal az a kln haszna is meg van, hog y lehetsg et biztost Nicolas Cag e szmra
eg y ketts szerep (s eg y skizoid szemlyisg ) eljtszsra. Kaufmant eg ybknt nyilvn az
motivlhatta ebben az nikrestsben, hog y a Casablanca librettjt, amit a filmtrtnet
leg jobb forg atknyvnek tart, szintn eg y ikerpr rta, Julius s Philip Epstein. Nem is rossz
munkameg oszts: eg y mvszllek meg eg y fifiks technikus. Valjban minden filmet g y
kellene meg rni. Alig hanem ebben summzhat a rendez, Spike Jonze alkoti-filmcsinli
hitvallsa. Vag yis Charlie Kaufman, a film fhs, aki tnyleg a film forg atknyvrja, s
valban Susan Orlean knyve alapjn dolg ozott. De az is lehet, hog y az eg szet csak kitallta.
Mi az ig azsg ? Ezt krdezte Stumm tbornok is Musilnl, aki rendet akart csinlni a civil-sz
vilg ban.
De ne kvessk a pldjt! Mert a kitalls ezttal felettbb lelemnyesen trtnt. Az
adaptcik vetletei furfang osan metszik eg ymst, s a dekonstrukcis szeletelg etsek mg a
humort sem nlklzik. (Persze, hog y nem, hiszen ppen ez lenne a darabolks filozfija. A
humor.) Meryl Streep pedig vltozatlanul ig en fotog n jelensg . Olyan, mint a j festmny,
minl rg ibb, annl szebbnek ltjuk. Realisztikus jtkval kitnen ellenpontozza Nicolas Cag e
irnijt, aminek kvetkeztben az adaptcik kztti tjrsok mg izg almasabbak.
A lila orchidek is szpek, st, Laroche szerint mg szellem is lakozik bennk.
Ig az, a szzad nem meg y a nag yerdre, de a zsivnyoknak annyi.

Kmban
Swedenborg , a misztikus r eg yik mvben elbeszli, mi trtnik, mikor eg y ember meg hal.
Elszr nem veszi szre, hog y meg halt, rja. Folytatja meg szokott tevkenysg t, dolg ozni jr,
jnnek hozz a bartai, beszlg et velk, iszog atnak. Aztn, lassanknt feltnik neki, hog y
ersebben st a nap, tbb a fny, sznkben elvltoznak a dolg ok. Ekkor ismeretlen lnyek
kzelednek hozz, ang yalok s dmonok. Csendesen krlveszik, meg rjn, hog y vlasztania
kell: ang yall vlik-e, mert dvzlni akar, vag y dmonn, s akkor elkrhozik.
A Birtokviszony (The Safety of Objects) cm film hsei ilyen halott emberek. Csak mg nem
tudjk, hog y meg haltak. ppen ellenkezleg , ezer szllal ktdnek meg szokott, htkznapi
letkhz. Trg yakat halmoznak, s ersen belekapaszkodnak ezekbe a dolg okba, hog y

biztonsg ban rezhessk mag ukat. A film alapszitucija jelkpes. Eg y plzban furcsa jtkra
kerl sor: kiraknak eg y autt, a jtkosok rteszik a kezket, s az lesz, aki a leg tovbb tud
ebben a helyzetben maradni. jjel-nappal folyik a g roteszk komdia, a vg kimerlsig . A kezek
az autra tapadnak, a verseng k szeme eg ymsra mered. Ki esik ssze a fradtsg tl, a
feszltsg tl, ki lesz az utols, aki talpon marad? Eshter, a film hsnje (Glenn Close szp,
eg yszer, embersg es alaktsban) lnya szmra akarja elnyerni a jrmvet, annak ellenre,
hog y fia slyos autbalesetet szenvedett, s azta kmban fekszik.
A helyzet, mint mondtam, jelkpes. Nemcsak a kezek tapadnak a trg yakhoz, a lelkek is. Az
emberek birtokolni akarnak, a trg yak biztonsg ra vg ynak. Eg ymst is tulajdonukknt
kezelik. Eg y fiatalember elcsal s mag nl tart eg y kisfit, mert az az ccsre emlkezteti, akit
ily mdon akar ptolni. A kamaszlny, mint a keresked, rovsokat hz g itrja htra a
randevk utn. A trg yak olykor az emberek helyre lpnek: eg y bredez rzkisg fi
g yeng d rzelmeket tpll eg y Barbie-baba irnt.
A film szerepli szomszdok, ng y kertvrosi csald tag jai. Eg yms ablakn g y
pillantanak be, mintha tkrbe nznnek. Mindannyian halottak, mint a kmban fekv fi. A
ksrt dmonok is meg rkeznek. Eg y sorsval elg edetlen asszony bns kalandra sznja el
mag t, az elvlt hzastrsak g yllkdve marakodnak (vitjuk trg ya a g yerek lthatsa s a
komd tulajdonjog a), mikzben az auts-cirkusz tvs msorvezetje hisztrikusan ordtozik.
A film nem eredeti a rvidre vg ott jelenetekkel s prhuzamos montzsokkal pldul
Altmant kveti , de ettl mg lehetne akr eg szen j is. Sajnos, a rendez, Rose Troche
tlsg osan vonzdik a devins jelensg ekhez, a lelki defektusok brzolshoz. Naturalizmusa
idnknt annyira elrag adja, hog y elfelejt jellemezni, motivlni. Sehog ysem rtem pldul az
g yvd szerepl mag atartst: kitntetik a munkahelyn, mire meg srtdik, nem jr
dolg ozni, ehelyett tarka ing ben ug rl a plzban, mint akinek elment az esze.
Tbb mvszi kvetkezetessg kellett volna ahhoz, hog y elhig g yk: az ang yalok hvsa
ersebb, mint a ksrtk hang ja, a lelkek vonzsa vg l is tartsabb, mint a trg yak. Pedig
nag yon szeretnnk hitelt adni a befejez kp zenetnek: a dmonok tvoztak, s a mag asba
emelked kamera immr az ang yalok meg bocst, makultlan pillantsval tekint a
cselekmny helysznre. Bke van. A szereplk kzs asztalnl lnek. Mellettk kken csillog a
frdmedence. Szp, de tl sok a fny. Vag y ez mr a dolg ok sznevltozsa? Ideg enek
rkeznek. Valsznleg a stb tag jai. Eg y filmforg ats zr esemnynek vag yunk tani? Akkor
ez eg y msik trtnet, s akiket ltunk, sznszek. A szereplk lete vg et rt.

Nagy indiai lagzi

Mira Nair indiai filmrendez nevt leg tbben Kma-Sztra cm munkja alapjn ismerik. n
akkor fig yeltem fel ig azn r, amikor 110901 cm mozg kpi antolg ia ltala ksztett
epizdjban az eltletek mkdsi mechanizmust vette g rcs al. A terrortmads idejn
eltnt New Yorkban eg y arab frfi, akirl g y beszltek, mint a trag ikus esemnyek eg yik

g yanstottjrl, a tv is g y tlalta a vele kapcsolatos hreket. Ksbb kiderlt, hog y a

muzulmn frfi tzolt volt s a mentsi munka sorn vesztette lett.
Most bemutattk a hazai mozik Mira Nairnak azt a mvt, amely 2001-ben a velencei
fesztivlon Arany Oroszlnt kapott: az Eskv monszun idejn (Monsoon Wedding ) lakodalmi
komdia, amely az indiai fels-kzposztly lett brzolja. Kvncsi voltam, mit hoz ki Mira
Nair ebbl a tmbl. szintn szlva nem ltom benne azokat az rtkeket, amelyek
indokolnk a velencei zsri kitntet dntst. Ktsg kvl rutinos munka, amit leg inkbb
g yesen bjtatott, rejtett dramaturg ija tesz rdekess: az eskvi kavalkdbl szinte
szrevtlenl bomlik ki kt konfliktus. Mg is hinyrzetem tmadt, g y vlem, a rendezn
mvszi szempontbl olyan kompromisszumot kttt, amellyel veszni hag yta a tmban rejl
lehetsg ek eg y rszt. A ltvny is errl rulkodik. A nag ypolg ri hivalkodst bemutat
jelenetek kzben eg y-kt villansnyi felvtelen tnnek fel j-Delhi zsfolt utci, kopott
jrmvekkel, az als kasztokhoz tartoz szeg nyekkel, kbor macskkkal, szemttel. Vrtam
volna, hog y ezek a motvumok ellenpontozzk a ftmt, de leg albb a kamera kalandozzon el
eg y kicsit a nag yvrosi forg atag ban, m ez nem trtnt meg .
Ennl is nag yobb g ondot okoz szmomra, hog y az indiai polg rsg letnek bemutatsa
nmag ban is felsznesnek tnik. A film nhny hindi nyelv s ms dialektusban
meg fog almazott prbeszdtl, dalszveg tl eltekintve ang olul beszl, amit nyilvn a
nemzetkzi forg almazs szempontja indokol, s az a krlmny, hog y az Indiban hivatalosnak
szmt hindit csak a lakossg neg yede hasznlja, az ang ol teht affle kzvett nyelvknt is
funkcionlhat. Meg lep viszont, hog y a viselkedsformk, a g esztusok, st, mg a konfliktusok
is mennyire g lobalizltak. Ennek a jelensg nek a bemutatsa ktsg kvl a film rtkei kz
tartozik, m, g y ltom, a rendez eg yszeren tudomsul veszi a tnyeket, s nem reflektl
azokra.
A konfliktusok kezelse is elnag yolt. A menyasszonynak szeretje volt, ppen az eskvi
elkszletek idejn vet vg et a viszonynak eg y knos affr, aminek hatsra a szp Aditi
(Vasundhara Dash) szintn beszmol vleg nynek a trtntekrl. A szituci vals
feszltsg ekkel teli, de Mira Nair g y tli meg , elg eg yetlen perc s nhny kzhely a drmai
helyzet meg oldshoz. ppen mint eg y npszer amerikai mozidarabban.
A msik konfliktus bemutatsa ig nyesebb, rnyaltabb, de kifejlete sznpadias formt lt: az
apa kiutastja hzbl a csald nag y tekintly bartjt (akinek mag a is lektelezettje), mert
errl a frfirl kiderl, hog y erklcsileg mltatlan a patrnus szerepnek betltsre. Amikor
az apa erre a btor dntsre elsznja mag t, indiai ruht lt, ami azt a ltszatot kelti, hog y az
etikai tlet meg fog almazsra a hindu tradci jeg yben kerlt sor. Szp g ondolat, de nekem
kiss lsg osnak ltszik. A film eg sze ug yanis, antig lobalista motvumai ellenre is, ppen az
indiai hag yomnyok pusztulsrl, res dekorciv vlsrl s sztmorzsoldsrl
tanskodik.

Baleset
Susanne Bier Hogy szeretsz? (Elsker dig for evig t) cm filmje napjaink alig hanem
leg jelentsebb eurpai filmiskoljnak, a dn Dog ma-mozg alomnak immr (eg yes szmtsok
szerint) huszonnyolcadik alkotsa. Jelleg zetesen Dog ma-film: pztalan, eszkztelen, valsg os
helyszneken jtszdik, termszetes krlmnyek kztt felvett kpekbl szvdik. Az irnyzat
eg yik vezet mesternek, Lars von Triernek minap meg fog almazott, kiss hang zatosnak tn
nyilatkozata (Felszabadtom a filmmvszetet, mint Amerika felszabadtotta Irakot!)
valjban szinte elszntsg ot tkrz, s irnijval eg ytt rtelmezend. Csakug yan a
mozg kpi eszttikum eg szre kihat, jt trekvsrl van sz, mely azonban ppen a
pffeszked s hazug hollywoodi filmipar s a szmtg pes szemfnyveszts ellen irnyul,
ig az, nhny eurpai mvszfilmes tetszelg s eredetiesked individualizmusval is
szembeszll.
Amit Susanne Bier csinl, azt intim realizmusnak lehetne nevezni. Eg y htkznapi esetbl
indul ki, mint a valszer trtneteket elbeszl rk, akik mindenkor szvesen vesznek
reg nyeik alapjul eg y-eg y jsg cikket vag y napihrt. Ezttal eg y baleset indtja el az
esemnyek sort. Ennek brzolsa ketts bravr. Eg yrszt azrt, mert a g zolst nem is lehet
ltni, (a Dog ma tartzkodik a vres jelenetek vszonra viteltl), csupn a kvetkezmnyeit
mutatja a kamera, eg y fekv testet, eg y vrfoltot az aszfalton, ahog y Kri dmnak a pcsi
Modern Kptrban lthat Baleset cm kpn is csak eg y fekete fknyom jelzi a trag dit.
Msrszt azrt kitn ez az expozci, mert ez a fekete fknyom itt kt csald sorsnak
eg ymsba rohansrl tanskodik.
Joachim (Nikolaj Lie Kaas) s Caecilie (Sonja Richter) ppen eskvjkre kszlnek, errl
beszlg etnek, mikor az ifj, elbcszva a lnytl, kilp a kocsibl, s elti a szemberohan
aut. letben marad, de nyaktl lefel meg bnul. Ktsg beesett nsajnlatban elmarja mag a
melll Caecilie-t: ld az letedet! kiltja utna harag g al.
A g zol kocsit Marie (Paprika Steen) vezette, fig yelmetlenl, mert a lnyval veszekedett,
s ezrt, br a rendrk szerint nem a hibs, lelkifurdalsa van. Frje, Niels (Mads Mikkelsen)
orvos, s trtnetesen ppen abban a krhzban dolg ozik, ahol Joachimot poljk. Niels, Marie
biztatsra, seg teni prbl Caecilie-nek, aki, miutn Joachim elkerg ette az g ytl,
ktsg beesetten belekapaszkodik az orvosba. Szerelem szvdik kztk. Errl a viszonyrl szl
a film.
Susanne Bier g y dolg ozik, mint a nag y dn r, Jacobsen, aki elszr termszettudsnak
kszlt, s sokig nem tudta, a mikroszkpot vag y a tollat rag adja-e meg , vg l a tollat
vlasztotta, de kicsit g y kezelte, mintha mikroszkp lenne: az let apr esemnyeit, a llek
finom rezdlseit brzolta. Ezt teszi Susanne Bier is. Kamerja eg szen olyan, mint a llek
szabad szemmel lthatatlan, lehelet mdjra hullmz bels tereire irnytott, rzkeny optikai
mszer. Nla az arcok, a pillantsok s a g esztusok beszlnek. Joachim ktsg beesett, g onossz
torzul vonsai, a felesg t elszr meg csal Niels szerelmet s nvdat tkrz tekintete,
Caecilie bnata, odaadsa s esendsg e, Marie indulatainak hullmzsa ez mind, mind

spontn hitelessg g el trul fel Susanne Bier felvevg pe eltt.

Moziban ritkn lthat szerelmi drma, mondanm, ha a Hogy szeretsz? nem lenne olyan
szerny, visszafog ott s mrtktart film, mely tulajdonsg ai alapjn a mai eurpai film
lvonalba tartoz Dog ma-mvek kztt is a klnsen rtkesek kz sorolhat. g y csak azt
mondom: szp, emberi film.

Beszdes nmasg
Flieg auf Benedek Rengeteg cm filmje ht epizdbl ll, amelyeket zeneileg felfog ott
motvumok fznek ssze meg ssz. Ilyen motvum a cmad erd mellett az a titokzatos
valami vag y valaki is, nevezzk taln lny-nek, amelyrl, illetve akirl sok sz esik az eg yes
dialg usokban. Elbb eg y kutya kpben jelenik meg , majd hol elveszti meg hatrozhat
arculatt mint a szerintem leg jobban sikerlt msodik epizdban , hol pedig emberev hall
vag y eg y halott bart rnykv vlik, aki felteheten testi lthatsg ban is meg jelenik a
zrkpen. Ehhez az alakjt folyton vltoztat lnyhez tartoznak azok a lassan, vnszorog va
lpeg et lbak is (esetleg mg az a ruhtlan ni ht is), melyek felvillannak eg y-eg y kpen.
Ez a zenei kompozci a film leg fbb rtke. A szerkezet kvetkezetes s pontos, s
kellkppen talnyos is. A dialg usok azonban, vlemnyem szerint, nincsenek meg felelen
tg ondolva s meg rva. Eg yfell ig en btor, br vg s soron log ikus meg olds csak nem
mindenki ismeri fel , hog y eg y film, amely vizulisan kzelkpekbl ptkezik, nag y szerepet
tulajdont a beszdnek. Az arcokhoz ug yanis hozztartoznak a kimondott szavak is. Msfell
viszont a prbeszdek nyelvi sznvonala (leszmtva a mr emltett msodik epizdot, tovbb
az elst, s bizonyos mrtkben mg a g yansan hborg lelk apa monolg jt is), nem
kielg t.
s emiatt eg y eg szen kivl, eg ybknt remekm-g yans rendezi koncepci vall, vg s
soron, kudarcot. Mivel sok mlott rajta, rdemes a problmt kzelebbrl szemg yre venni. Az
eg yes prbeszdek tbbnyire g y plnek fel, hog y az eg yik fl szinte folyamatosan beszl,
ontja a szveg et, mg a msik inkbb hallg at, s csak idnknt szl kzbe. A szveg el
szerepl beszde r nzve rendkvl leleplez. Valjban nincs a msik szmra mondanivalja,
sajt rg eszmit hajtog atja eg y primitv konzummveltsg sznvonaln, mint az orrkariks
lny az erdben, a halott bartjt emleg et frfi durva szavai pedig eg y kros llek
meg nyilvnulsai: felteheten azrt ismtelg eti ug yanazokat az eg ytag szavakat, mert a
g ylleten kvl eg yb rzs nincs benne, s azt sem kpes meg fog almazni. Ezek a beszlk
kommunikcis szempontbl valjban nmk.
Sokkal beszdesebbnek tnik partnereik hallg atsa. A bartjt vr fiatal n, az ppen
elhag yott asszony vag y az ris hal abszurd mesjt dbbenten s ideg enkedve hallg at lny.
Szeretnm hang slyozni, hog y ez g y eddig a pontig formailag rendben van. A htkznapi
trsas rintkezs vlsg a, az ag resszv beszdszlam leleplezse, az ig nytelen kzls ijeszt
lelki vetletnek feltrsa elismersre mlt mvszi cl, az elkpzels meg is felel ennek.

Csakhog y a nyelv alulstilizlsa, az ennek jeg yben szlet dialg us meg fog almazsa, mint
minden minimalista szveg ltrehozsa, valjban bonyolult s ig en sszetett ri feladat. Nem
lehet mindig ug yanazokkal a trg r szavakkal meg oldani. Hy Jnos drmi s jabb novelli
ig azoljk, hog y a kell tudatossg g al s stlusrzkkel trtn alszlls ebbe a nyelvi rteg be
katartikus lmnyhez vezethet. De ha minduntalan ug yanazt a nhny szt mondog atjk, az
ig en szk hatrt szab az brzolsi lehetsg eknek. Az nem j ellenrv, hog y az letben is g y
van, a film pedig a valsg ot tkrzi. Eg yfell nem biztos, hog y ez a kt llts ig az (a mag am
rszrl hajlok arra, hog y mindkett hamis), msfell a malkots, g y eg y film vilg a olyan
kitallt, autonm termszet, lehetsges vilg , amelyet ntrvnyei tesznek hiteless. Ez pedig a
filmbeli prbeszdekre is vonatkozik.

A kp mint indulat
A Magdolna nvrek (The Mag dalene Sisters) cm film fog adtatsa nag yon ellentmondsos.
Elg , ha az alkots velencei s rmai meg tlsnek sarkosan klnbz voltra utalunk. A
Vatikn nyilatkozatban tlte el a mvet, a velencei fesztivl zsrije viszont a fdjnak szmt
Arany Oroszln-nal jutalmazta 2002-ben. A Szentszk tiltakozsa, rtheten, morlis
indttats, s nyilvn sszefg g a produkci eg yhzellenes tendencijval. A film nzpontja
erklcsi szempontbl valban kifog solhat, az eszttikum azonban sajtos, fg g etlen
minsg , a Magdolna nvrek, mvszi rtkt tekintve, elvileg , e felvetsek mellett is lehetne j
m. De, sajnos, nem az. Csodlkozom is a velencei tszek dntsn. Nem lltom, m a ltszat
mg is az, hog y k sem az eszttikum szempontjait rszestettk elnyben, holott nekik ez lett
volna a dolg uk.
A trtnet lltlag hiteles tnyeken alapul. rorszg ban itt jtszdik a cselekmny a
hatvanas vekben a meg esett lnyok eg y rszt csaldjuk kikzstette, s a Bnbn
Mag dolnrl elnevezett nevelintzetbe zrtk ket, ahol a felg yeletkkel meg bzott apck, a
rendez szerint, keg yetlen szig orral bntak velk, slyosan meg alzva ket emberi
mltsg ukban. A zrkphez kapcsold felirat kzli, hog y minteg y harmincezer Mag dolna
nvr-rl maradt fenn dokumentci. A film ezek kzl az esetek kzl ng yet rag ad ki.
A bevezet kpsor ig en erteljes s mag as sznvonal. Eg y lakodalom kpsorai pereg nek
elttnk: a mulatsg sorn eg y lnyt meg erszakol az unokatestvre. Az eset hre nyomban
szjrl szjra jr. Kitn meg olds, hog y a harsog zene elnyomja a szavakat, csak a beszdes
arcokat ltjuk, s a mimika nyelvn meg szletett tletet a lny szg yent hozott a famlira, el
kell tvoltani. az eg yik hsn.
Az expozci utn lesen kln kell vlasztani a lnyok s az apck brzolsnak
rtkelst. A ng y hsn ng y rnyaltan s drmai ervel meg rajzolt sorsot kpvisel. Az eg yik
belerl a meg prbltatsokba, a msik fellzad, a harmadik g ytrelmei ellenre is mindvg ig
meg rzi katolikus hitt, a neg yediket idkzben felntt vl ccse kiviszi az intzetbl. Ez a
lny korbban eg yszer meg is szkhetne a nyitva felejtett kertkapun t. Ki is meg y,

vg ig pillant a kitrul vidken, aztn meg torpan s csendben visszameg y. Hov menne? Nincs
helye a szabad letben. Vg telenl szomor jelenet, taln a leg szebb a filmben.
Az irg almas nvrek bemutatsa viszont eg yoldal s bntan sematikus. Ezen a tren a
brit rendezt, Peter Mullant rezheten az indulatai vezrlik. A harag pedig rossz tancsad,
kivlt a mvszetek tern. Fst Milntl tudjuk, hog y az indulat nem vlhat kzvetlenl kpp,
lobog sa csak akkor hoz ltre rang os malkotst, ha a felfokozott rzelmek az brzolt kp
objektivitsval, az alkoti ltoms trg yszer emelkedettsg vel trsulnak. A rendez
alkalmasint okulhatott volna az apca-tma satyjnak, a felvilg osult Diderot-nak a
pldjbl, akit szintn antikleriklis szenvedly fttt, de mvszi ig nyessg e mg is arra
sarkallta, hog y hsnirl a lehetsg szerint rnyalt, sokszn portrkat rajzoljon. Peter Mullan
ezt elmulasztotta. Nha az az rzsnk, hog y amit ltunk, az vg s soron nem eg yb elfog ult,
didaktikus pamfletnl.
Ez a leeg yszerst lts az eg ybknt ig en sznvonalas sznszi jtk hatst is cskkenti. A
remek sznsznk, Geraldine McEwan, Anne Marie Duff, Nora-Jane Noone, Dorothy Duffy s
Eileen Walsh hig g adtabban dolg oz, ig nyesebb rendezt rdemeltek volna.

Navarra vr
Mint Stendhaltl tudjuk, Mathilde de La Mole, a Vrs s fekete eg yik hsnje, minden v prilis
harmincadikn g yszruht lttt. g y emlkezett meg szpapjrl, Boniface de la Mole-rl,
akit, eg y hsi vllalkozsa kudarca utn, 1574-ben ezen a napon fejeztek le a Grve tren. A
szzad leg dlceg ebb lovag ja volt, a navarrai kirly felesg nek, a szp Valois Marg itnak a
szeretje. Ez az ifj az eg yik fhse Patrice Chreau tz vvel ezeltt kszlt, s akkor Cannesban a zsri klndjt elnyert filmjnek, a Margot kiralyn-nak (La Reine Marg ot), amelyet
nlunk csak most vettenek.
Chreau a trtnetet Dumas reg nye alapjn mesli el, trva azt korunk nyelvre, ami
annyit jelent, hog y ha pldul Dumas szerelemrl beszl, azt Chreau g y rti: szeretkezs, az
rulst pedig oly mdon rtelmezi, hog y az nem eg yb, mint az esemnyek kvetelmnyeihez
val alkalmazkods. Filmje durva szvs, vad indulatokkal teli alkots, vres s komor tnus,
mint amilyen a Szent Bertalan-j vilg a valban lehetett.
A mozidarab lvezetes s elg ondolkodtat kor- s krkpet rajzol az ideg beteg IX. Kroly
krnyezetrl, az ekkor mr jcskn terhelt Valois-csald alkonyrl, ahol a vrfertzs nem
szmtott ppen ritka esemnynek, a klnfle mrg eket htkznapi eszkzknt alkalmaztk
ellenfeleik, s olykor sajt csaldtag jaik likvidlsra, aminek kvetkeztben mg eg y knyv
g yantlan lapozg atsa is vg zetes lehetett, hog y miknt, azt Umberto Ectl szintn
tudhatjuk. Zrt, hatalommnis udvar ez, a konok befelforduls a vg zete. Szlssg es fig urk
alkotjk, akiket elvaktanak az indulataik, s ezrt nem ltnak tovbb az orruknl. Szemben
Navarrai Henrikkel, aki ebben a korban eg yedl rendelkezett a hossz fzisokban val
g ondolkods kpessg vel, s a politikai kzdelmek viharban kzpre helyezkedett, mint az

okos futballkapus.
Ez a hasonlat, persze, anakronizmus lenne, ha Chreau szintn nem a mag a mai nzpontjt
hang slyozn, amiben ig aza is van, minthog y mi, mai nzk, eg yszeren nem tudjuk nem
tudni azt, amit tudunk, g y a sajt ismereteink szemveg n t tekintnk a mltba. Sok
mindent tudunk a mag unk ug yancsak vrzivataros korrl, mint rkny Pistije. Meg arrl,
hog y ez a navarrai kirly, akinek sikerlt meg sznia a Szent Bertalan-jt, s aki akkor mg
hszves sem volt, a jv embere, br errl a film mr nem beszl, de pt ebbli ismereteinkre.
A lersok szerint elg g jelentktelen klsej ifj volt, hozz mg kicsi is, s a prizsi modort
sem ismerte a Valois-k meg veten csak bug ris-nak neveztk eg yms kzt , m a jv
nag y kirlya, s IV. Henrik nven a Bourbon-dinasztia alaptja. Szmtalan leg enda (s Voltaire
felvilg osult eposznak) hse. Hug enotta ltre volt btorsg a s elg jzan esze katolizlni
a trnrt (Prizs meg r eg y mist! mondta), s vallsi bkt teremtett orszg ban. Voltaire
nem vletlenl tisztelte annyira, s ltta benne a tolerancia eszmjnek eg yik nag y ttrjt. A
film utols mondata mg jval trnra lpse eltt hang zik el: Navarra vr. A mondat Marg ot
kirlynnak szl, de a jvre utal.
A sznszek nag yon jk. Isabelle Adjani szenvedlyes asszony, akit a csapsok kijzantanak,
Daniel Auteuil, br kora s alkata eltr hstl, nemcsak Henrik jelent brzolja, de jvjt is
sejteti. Kzlk is kiemelkedik azonban Virna Lisi, a hatvanas vek szpsg esen titokzatos
sztrja, akit most a dmoni Medici Katalin szerepben lthatunk. Valahog y mg is szomor
nzni t. Mert az rendben van, hog y mindenki meg reg szik (az id, mint tudjuk,
demokratikus), de hog y Virna Lisi is, az azrt tbb a soknl.

Szletsnapi lmok
Az a tehetsg es, fiatal nemzedk, amelynek tag jai Hajd Szabolcs, Trk Ferenc, Mundrucz
Kornl, Plfi Gyrg y, Flieg auf Benedek a mag yar mozg kp meg jtsn munklkodnak,
meg int eg y fig yelemre mlt opusszal jelentkezett. Ez a m Fazekas Csaba filmje, a Boldog
szletsnapot!. Slyos krdseket feszeg et, de olyan knnyedn, lazn, hog y a nz szinte szre
sem veszi, amikor a vlaszok meg szletnek a filmben is, a nzben is. A filmben a szerkezet,
az rad mese, a dramaturg ia, a forma rejtett zeneteknt, a nzben pedig , mint a befog adi
lmny jtkony sug rzsa. Semmi didakszis, csak kompozci, kpek, a motvumok szig or
szttese. Ahog y a mesterek csinltk: Jancs, Tarr Bla, Fehr Gyrg y.
A film jtkos preldiummal kezddik, amelynek elbeszlje dr. Oltvnyi Lajos
matematikatanr, akit Morzsi kutya alakt, lvn a tiszteletre mlt, nhai tanfrfi
reinkarncija (a derk ng ylb neve jog g al szerepel a stblistn is a fszerepeket alaktk
sorban). Abban az eg rkben pedig , amelynek vratlan meg pillantsa kivltja eg y vrands
kismama szlsi fjdalmait, mag nak a nag y Einsteinnek a lelke lakozik. Taln azrt, hog y
leg yen, aki elbb felg yorstja, majd lelasstja az idt. A jelzett szletsre a Lenin tren kerl sor,
a hetvenes vek elejn, aztn fnysebessg g el utazunk vissza a jvbe, s mris ma van. Az

imnt vilg ra jtt fi, Osvth Andrs nektanr harmincadik szletsnapja. Errl a naprl szl a
trtnet.
Amikor beteljeslnek a rg ta ddelg etett lmok. Visszafel menni a mozg lpcsn (ami
ing yen van), szeretkezni kt nvel eg yszerre (ez nyolcezer forint, kedvezmnyesen,
tekintettel a klnleg es napra, fa nlkl), autzni (lopott) Mercedesszel (ejnye, Tanr r!),
plusz felesg , g yerekkel, csak eg y napig . Meg lesz minden, mg ez utbbi is, nodi Eszter
jvoltbl, aki ezttal eg y vidki szlhmosnt jtszik, remekl, mondhatni pardsan. A hlg y
Adl, pontosabban Gyng yi idsd urak meg kopasztsban utazik, merthog y terhes, mr a
kilencedik hnapban, aminek kvetkeztben nmi pnzre van szksg e (hiszen te vag y az
apja, ug ye, emlkszel mondja), persze, prnt ktztt a hasra, mint jtknak
nlklzhetetlen kellkt. m ha a kilencedik hnap hazug sg is, a terhessg ig az, csak azt
nem tudni, kitl, meg hog y mi lesz most. Mert kell a g yerek, hog y ne leg yek eg yedl, mondja
Gyng yi, mert mr is harminc, vag yis tven lesz, mire a g yerek hsz, nem vrhat tovbb, de
g y mg viszonylag fiatal anya lesz majd, akinek van eg y nag y fia. g y vlem, a film cme
valjban erre a jvbeli g yerekre vonatkozik.
A trtnet ni fszerepnek eljtszsa nodi Eszterre vrt. A maiak kzl ug yanis,
szerintem, kizrlag kpes elhitetni azt, hog y ez a meg lehetsen g tlstalan, viharos mlt
ifj hlg y valahol leg bell, lelke leg mlyn, a sejtjei nemes anyag ban rtatlan s tiszta, mg
bne a kor, mely szlte t. Mellette Kocsis Gerg ely szrke, jelleg telen fig urt alakt a mag a
nemben szintn ig en hitelesen , aki vg lis hag yja, hog y ez a Gyng yi, akit titkos
ajndkknt szinte tlcn knlt neki a sors, visszautazzon vidkre. Van mozg lpcs,
visszafel, van kt n eg yszerre, jutnyosan. s van felesg s g yerek eg y napig . A
szletsnapnak vg e. Ha hsnk nem aludna olyan mlyen az esemnyeket kveten, taln
elmondhatn Szp Ernvel, hog y bartom, volt ifjsg , s volt (lehetett volna) szerelem, csak
nem vettem szre.
Dr. Oltvnyi Lajos, Morzsi kutya kpben, rezig nlt blcsessg g el tekint a nzkre.

l hagyomny
Eg yetemes jelentsg , mai kulturlis rtkeink sorban irodalmunk (Esterhzy, Kertsz,
Ndas, Konrd, Krasznahorkai) s zennk (Kurtg , Lig eti, Jeney, Etvs) mellett klnleg es hely
illeti meg npmvszetnket, a napjainkban is eleven, g y jog g al mainak minsthet mag yar
folklrt, jelesl npzennket s a tncot. A szvsan meg rztt pentaton hang sor, ereszked
meldij, kvintvlts dalkincs s a szintn keleti hag yomnyokat trkt nptnc eredeti
karaktere, sajtos arculata rvn (Sebestyn Mrta s a npi eg yttesek sikere a bizonytk)
mindig tallkozhat a klfld rdekldsvel. A tradcit azonban nemcsak rizni s konzervlni
kell, hanem polni, mvelni s ezltal folyton meg jtani is. Szomjas Gyrg y Vagabond cm
filmje ez utbbira mutat kitn pldt.
A rendezt nem az rdekelte, hog y a mag yar falvakban hog yan l a dal s a tnc, nem az

eg ybknt szintn rendkvl fontos helyszni g yjtst rszestette elnyben, nem nekeltetett
meg kamerja eltt ids ntafkat s daltud reg asszonyokat. Arra volt kvncsi, hog yan l a
nta s a tnc a mai fvrosban, olykor az aszfalton term szubkultra rszv vlva, kik
ltetik, s miknt. A mveldsi otthon, a tnchz falai kztt Szomjas Gyrg y falurl
elszrmazott nkre s frfiakra bukkant, vajdasg i s szkely vendg munksokra, moldvai
menekltekre tallt, akiket a Moszkva tri emberpiacon adnak-vesznek, s akik szabad estiken a
kzs tnc (s az eg yttes poharazg ats) trsas lmnyben rzik hag yomnyaikat, s ezltal
emlkeiket, nmag ukat. Sajtos vrosi folklr ez, nem muzelis jelleg , hanem l s eleven.
A film g azdag muzsikja s koreog rfiai anyag a Nag y-Mag yarorszg kulturlis trkpt
idzi fel elttnk, Illyssel szlva, hazt a mag asban, ahog y eg yms utn feltnnek a szkely,
g yimesi, mezsg i, felvidki, bcskai, valamint a dunntli, alfldi, st moldvai motvumok. A
kpekbl dacos leter rad.
A mveldsi hzban az Ang yal Bandirl szl, Betyrok cm tncjtk eladsra
kszlnek, ennek rsztvevirl szl a film, a prbk s az elads keretben meg ismertetve
bennnket a szereplk mag nleti g ondjaival, konfliktusaival. A cselekmny fhse eg y llami
g ondozott fi, pesti csavarg , akinek a tnchz milije meneklsi lehetsg et knl az elzlls
ellenben. A mese, persze, szksg kppen vzlatos, csupn affle vezrfonal g yannt szolg l,
amelyre a folklr-g yng yket fel lehet fzni. A motivci hinyaira a film kedves nirnival
reflektl, a nmafilmeket idz feliratokkal ksrve a kpeket. Mert ha ebben a filmben hrmanng yen sszejnnek valahol, leg yen az nevelotthoni folyos, kocsma vag y akr eg y mozi
g phza, tstnt dalra fakadnak, elkerl leg albb eg y furulya, s zenlni kezdenek. s, furcsa
mdon, mg sincs ebben semmi mesterkltsg , mert ezek a tbbnyire ig en szeg ny,
albrletekben meg hzd, vag y hajlktalan nk s frfiak, kizetve eg ykori otthonaikbl,
szinte ktsg beesve rzik mltjukat a dalban s a tncban. Eg yszerre szomor s felemel, amit
ltunk.
Felkavar s elg ondolkodtat. Szomjas Gyrg ynek azonban humora is van. Az eg yik
szerepl, eg y mozig psz, mikzben pereg a film, a g phzban furulyzni szokott. Ezttal
partnerei is akadnak. Belemeleg ednek a muzsiklsba, s nem veszik szre, hog y eg yre
hang osabbak. Eg yszer csak kvncsi arcok jelennek meg az ajtban, alkalmi publikum g yannt.
g ysem halljk a filmet, ht inkbb feljttek. nironikus pon: Szomjas Gyrg y eg yik korbbi
mvt, a Roncsfilm-et vettik ppen.
Amit a Vagabond, persze, valjban nem nmt el. Inkbb tovbb rtelmezi, erstve az
alakul letm bels eg ysg t.

Elhagyatva
Nehz errl a filmrl rni. Tmja olyan meg dbbent, szemlletmdja annyira remnytelen,
hog y a tollat fog kz szinte meg bnul. A Lilja 4-ever eg y orosz lnyrl szl. Tizenhat ves.
Flig mr felntt, de flig mg g yerek. Eg y kisvrosban l, valahol szakon. Anyja mag ra

hag yja. Az asszonyt bartja kiviszi Amerikba, de csak t, a lny nem kell koloncnak. Otthon
marad, ahol eg y nyomortanyra kltztetik. Munka nincs, pnz nincs, villanyt kikapcsoljk.
Az utckon szemtkupacok kzt fekv hajlktalanok, rszeg ek, vandl suhancok. A posztszovjet
nyomorsg kpei. Mintha eg y Gorkij-reg ny vilg a szletett volna jj.
Lilja elszr azzal prblkozik, hog y eladja szeg nyes kis holmijt. csorog az utcn eg y
hokedli eltt, rajta mrleg , tlcsr, ez-az, amit odahaza tallt. Persze, a kutynak sem kellenek.
Vg l nincs ms: testnek eladsra knyszerl. Otthon van eg y kis trsa. Eg y tizenng y ves
fi, Volog ya, akit rszeg es apja elzavar hazulrl, s nla hzza meg mag t. Lilja ez a kis
Szonja-reinkarnci a Bn s bnhds-b l testvreknt kezeli a fit. Els, meg alz s
szennyes keresmnybl vsrol neki eg y labdt. Aztn Liljt kipczi eg y szlhmos, aki azzal
a csbt ajnlattal hiteg eti, hog y munkt szerez neki Svdorszg ban. Valjban eladja a
g yantlan lnyt, akit brutlis eszkzkkel prostitcira knyszertenek A lg kondicionlt
Svdorszg ban, ahol polg ri jmd s rend honol; g ondosan szelektljk a szemetet, s
aprlkosan elrjk, hog yan kell csomag olni az lelmiszerboltokban a hsokat, j zletnek
bizonyul az emberkereskedelem. Van r kereslet. rucikknek pedig ott vannak a Liljk.
Az elbb Gorkijt emltettem, mert az orosz milirajz a tmakezels kendzetlen
pontossg val trsul, de a film nem naturalista. Nem kjeleg a mocsokban, mint msok. Kpi
vilg a nag yon is puritn, ahog y a Dog ma-filmek ltalban. A durva jeleneteket inkbb csak
sejteti. g y sokkal meg rzbb, amit ltunk, s az is, amit nem. A kompozci hvsen
feg yelmezett. A keretes szerkezet nmag ba visszahajl ve remnytelensg et, kittalansg ot
sug roz. Ezt a fatalizmust fjdalmas lra ellenpontozza. Liljnak van eg y bekeretezett
szentkpe; jl ismert jelenetet brzol: eg y vndorl kisfi lpteit a mg tte lthat rang yal
vig yzza. A lny mindenhov mag val viszi ezt a kpet, s estnknt imdkozik eltte. Eg yszer
aztn vg s ktsg beessben sszetri. A mag yar nznek, Radntinak ksznheten, vannak
szavai ehhez az lmnyhez: tudom, nem vd meg eng em sem emlk, sem varzslat baljs a
menny felettem; ha meg pillantsz, bartom, fordulj el s leg yints. Hol azeltt az ang yal llt a
karddal taln most senki sincs.
Aztn mg is eljn az ang yal. Volog ya az, Lilja testvrkje, aki odahaza ng yilkos lett (eg y
kapu alatt fekszik a kvn, anlkl, hog y valaki meg llna mellette, s lehajolna hozz), s most
fehr hatty- (vag y liba-) szrnyakkal a htn meg jelenik Lilja lmaiban. Mintha az sszetrt
szentkp fordtottja kelne letre: a nag ylnyra ang yalka vig yz. De sem emlk, sem varzslat
nem seg t. Vg l Liljt is ang yalszrnyakkal ltjuk. Volog yval labdznak fnn a mag asban,
eg y toronyhz tetejn. Odalenn nem volt szmukra hely.
A film svd-dn koprodukciban kszlt. Lukas Moodysson rendezte, sajt
forg atknyvbl. A fszerepet Okszana Akinszhina jtssza. Volog ya: Artyom Bog uharszkij.
Valahol messze, eg y orosz kisvrosban van eg y pad, rajta eg y felirat, amit eg y elhag yatott
lny vsett oda: LILJA 4-EVER.
Azt a padot ez a film most nag yon kzel hozza. Itt van.

A tvcs s a szem
Aki kohol, az vt a trtnelem ellen, aki viszont nem kohol, az vt a kltszet ellen, mondtk a
rg iek. Leg helyesebben akkor jrunk el teht, g ondoltk, ha klnvlasztjuk a tnyeket s a
mvszetet. Ig az, ez nem is olyan eg yszer. Rszint azrt nem, mert a trtnelem tnyei
mag uk is szveg ek, azaz rtelmezett tnyek formjban hag yomnyozdnak rnk, rszint
pedig azrt bonyolult a jelzett elklnts, mert a mvszi alkotsok g yakran trtnelmi
esemnyeket vlasztanak tmul. Ilyen Eric Rohmer Egy hlgy s a herceg (LAng laise et le duc)
cm filmje, amelyet sokan g y rtkelnek, hog y nem ms, st, nem kevesebb, mint leszmols
a francia forradalom ktszzves mtoszval. Vannak, akik elvetik, mondvn, hog y
ellenforradalmi szemllet, mag a is mtosz, de a barikd tls oldaln kszlt, msok pedig
g y fog almaznak, hog y vg re valaki ki merte nyilvntani, hog y a revolci szksg kppen
terror, ez pedig akkor a jakobinus cscselk nknyuralmt jelentette.
Nzetem szerint mindkt vlekeds eg yoldal s tves. Mg pedig azrt, mert Rohmer a
mai eurpai film l klasszikusa s alig hanem leg nag yobb mestere mindvg ig hang slyozza,
hog y amit ltunk, az malkots, fikci, s ezt az eszttikum trvnyei szerint kell meg tlni,
nem pedig az ig az vag y hamis kateg rii alapjn. Mve ezen termszett a hallatlanul
tudatosan alkot rendez kt mdon nyomatkostja. Eg yrszt azzal, hog y forg atknyve
alapjul Grace Elliott nletrst vlasztotta, vag yis eg y szemlyes hang elbeszlst, amibl a
film nzpontja is kvetkezik, lvn a hlg y a vsznon meg idzett trtnet hsnje is eg yben.
Msrszt Rohmer azzal a zsenilis meg oldssal reflektl a ltvnyvilg meg alkotottsg ra, a
nzpont s felidzs szubjektivitsra, hog y a tkletesen korh jelmezekbe ltztetett
sznszeket dig itlis eljrssal ltrehozott kls terekben mozg atja, ezeket a kulisszkat pedig ,
belertve a korabeli prizsi utcakpeket is, Pierre-Antoine de Machy s Hubert Robert
akvarelljeit felhasznlva, azok stlusban ksztettk el.
Grace Elliott, ez a Gainsboroug h ecsetje ltal meg rktett rokok szpsg , aki most az
elbvl Lucy Russell alaktsban lp ki a kpkeretbl, a szig etorszg bl kerlt vlasztott
hazjba, Franciaorszg ba, ahol szemtanknt t- (s tl-)lte a forradalmi esemnyeket. Nem
ltott, s fknt, nem nzett meg mindent, s neknk, mai nzknek ehhez kell tartanunk
mag unkat. XVI. Lajos kivg zsekor pldul a hlg y meudoni kastlya teraszn llt, tvcsve a
trre szeg ezve, ahol lehullott a kirly feje, de a teleszkpba csak a komornja tekintett,
elfordult, ezzel fejezte ki vlemnyt. Nem volt ellenforradalmr, csupn ang ol, aki az
alkotmnyos monarchiban, a hatalomnak Montesquieu ltal elg ondolt meg osztsban ltta
meg testeslni eszmnyeit. A Bastille bevtelekor mg eg ytt rlt a lzadkkal, m a
jakobinus terrort nemcsak szrnynek, de felesleg esnek is tartotta. Ebbl fakad a film
dramaturg iai g erinct alkot vitja eg ykori szeretjvel, a herceg g el, vag yis a radiklis,
heg yprti g alit Flppel, aki unokatestvre, a kirly hallos tletre szavazott. Ekkor Grace
levette a frfi kpt szalonja falrl, s csak akkor tette vissza, mikor a herceg et is elfog tk, majd
kivg eztk. Lnyeg ben teht g y vlekedett, mint Ranke, a nag y trtnsz, aki szerint a
forradalomnak az a balszerencsje, hog y nem leg itim.

Grace azzal is vlemnyt formlt, hog y a terror idejn is a rg i elrsoknak meg felelen
ltzkdtt, vendg nek eleg ns kristlypohrban knlta a portit, s a jakobinus trvnyszk
eltt is makultlan stlusban fejezte ki mag t.
Taln ezrt nem vg eztk ki. A fog almazs tisztasg ra s vilg ossg ra Robespierre is
sokat adott.

Bulcs a metrn
Hunok Prizsban cm reg nyben Illys blcs humorral s nirnival mesli el, hog y eg yik
ifjkori versben a fldalattin utazik kifejezst, hog y titokzatosabb s modernebb leg yen a
szveg , g y mdostotta: fld alatt utazik, m a vers meg se rezzent ettl a vltoztatstl,
ott maradt a valsg ban, a htkznapok talajn. Mert eg y malkots eredetisg e,
modernsg e nem technikai krds, hanem szemlletbeli minsg , eg ybknt sem dolg ozhat
senki sajt karaktere, termszete ellen.
Antal Nimrd is azok kz tartozik, akik tl sokat bznak a technikra. Kontroll cm filmje
elejtl vg ig a budapesti metrban jtszdik. Ig az, a rendez minden feliratot g ondosan
eltakar, hog y ne a jl ismert fldalattira asszociljunk, hanem csak g y ltalban a fld
alatt rezzk mag unkat, valamifle titokzatos alvilg ban, taln a pokolban. Ehhez a dicsretes,
mitizl szndkhoz azonban az eg ybknt jl mkd technikai appartus nmag ban
kevs. A jelenetek naturalizmusa s felettbb ig nytelen nyelvezete amg y is folyton lelasstja
s a talajhoz bilincseli a nehzkes mechanizmust, hiba forog nak jl a propellerek. A Kontroll
nem rendelkezik sajt, kln vilg g al, ha g y tetszik, alvilg g al. Eg y sor balht ltunk a
budapesti metrn, ennyi az eg sz. Attl, hog y a cg valdi vezrig azg atja a prolg usszer
bevezet kpen hang slyozza, hog y ez nem m a fvrosi tmeg kzlekedsi vllalat, mg
inkbb g y ltja mindenki, hog y az.
A film ettl fg g etlenl is szervetlen: kt rszre hull. Van eg y rabl-pandr trtnet, s eg y
sorozatg yilkos histrija az elbbitl teljesen elszakadva, a kt tma alig rintkezik eg ymssal.
A rablk szerepben a jeg y nlkl utazkat ltjuk, a pandrok pedig az erszakos s nevetsg es
jeg yellenrk, akik ig encsak g yetlenek is, nem kpesek eg yetlen bntetst sem
fog anatostani. Ezen aztn jt lehet nevetni a bliccelk javra (eg ybknt is mindig a rablknak
szoktunk drukkolni a zsandrok ellenben), akik valjban sok millival meg krostjk a cg et,
az llamot, g y, kzvetve, valamennyinket.
A trtnetnek teht ezt a rszt erklcsi szempontbl meg lehetsen tisztzatlannak vlem.
A csuklys sorozatg yilkos mesjnek kidolg ozsa viszont sznvonalasabb. Azrt is hasznlom a
mese szt, mert s ez lenne szerintem a Kontroll leg jobb eleme a film g yesen lebeg teti az
esemnyek bemutatst, nem lehet tudni, mi a kls trtnetsor, s mennyiben a fhs, Bulcs
lma, ltomsa az, amit szemllnk. E tren sikerl elszakadnunk a realitstl (ahog y a
mackjelmezes lny is ang yalszrnyakat kap a vg re), s ebben nag y szerepe van az operatr,
Pados Gyula eg y-kt invencizus felvtelnek. Azokra a kpekre g ondolok elssorban, amelyek

az alag utakat, a vonatok labirintusszer jratait, a vratlanul feltrul titokzatos reg eket
mutatjk, vag y a hatalmas, kivilg tott ventilltort, ami g y forog , mint valami pokoli malom.
De vg l is hiba, a rabl-pandr histria visszahzza ezeket a fel-felszrnyal jeleneteket.
Mindez alig hanem azzal fg g ssze, hog y a rendez, Antal Nimrd tlsg osan sokat tanult
Luc Bessontl, jelesl ennek Metr cm filmjtl, mikzben elfeledkezett Louis Malle-rl, a
Zazie a metrn cm remek, szrrealista mozidarabrl. Pedig ez utbbinak kln vilg a, st
mtosza van, mg az elbbinek marad a valsg , brhog y lczg atjk is, s ez a vsznon nag yon
kevs. Eg y ponton tl a kznsg keg yeit keres kalandfilm beletkzik sajt korltaiba.
A Kontroll nziknt a fld alatt vag yunk, de nem ktsg es, hog y a fldalattin utazik,
aki bel a filmre, mintha nem is mozibelpt, hanem vonaljeg yet vltott volna.

Piedonna, a szamurj
Az j kzpkor cm tanulmnyban Umberto Eco prhuzamot von a mi idnk s a renesznsz
eltti vszzadok kztt: A kt kor csaknem tkletesen meg eg yezik abban, hog y g y vag y
g y, hasonl didaktikus vg ylmoktl vezrelve s eg y [...] paternalisztikus terv hasonl
ideolg iai lczsakppen vizualitssal prblja meg betlteni azt a szakadkot, amely az
rtelmisg i kultra s a np kultrja kztt nylt rja a szerz.
Az effle vizualits, amelyet napjainkban a tmeg kultra kpvisel, nyers s erteljes
effektusokra pl, elsorvasztja a fog almi g ondolkodst, miltal knnyen manipullhatv teszi
a befog adt. Eg yik furcsa eredmnye, hog y szellemi rtelemben eltnteti az letkorokat. Az
rsbeli mveltsg ug yanis les hatrt vont a g yerekek s a felnttek kz azltal, hog y az
elbbiek, nem ismervn mg a betvetst, s nem rendelkezvn a folyamatos, rtelmes olvass
kpessg vel, nem juthatnak hozz bizonyos, nem nekik val informcikhoz, amelyek g y a
felnttek titkai maradnak. Ezzel szemben ma eg y hromves g yerek is bekapcsolhatja a tvt,
s szemtanja lehet brutlis erszaknak vag y szexjelenetnek. Bizonyra a vizulis zenetek e
kdolatlansg a is szerepet jtszik abban, hog y valdi g yerekek helyett sokszor koravn,
liliputi felnttek vesznek krl bennnket, akik infantilis szlk trsasg ban nzik
ug yanazokat a msorokat.
Ebben az rtelemben kzpkori film Quentin Tarantino Kill Bill cm alkotsa. Primitv
mesje szerint hsnje, aki a szpnek jindulattal sem nevezhet, m ktsg kvl tehetsg es (s
ezrt jobb sorsot rdeml) Uma Thurman alakt, meg elevenedvn hal poraibl (hiszen
kzvetlen kzelrl g olyt rptettek a fejbe, majd szitv lttk, de meg szta ng y v
kmval), akkurtusan s knyrtelenl bosszt ll ellenfelein. Mivel a szlak Japnba vezetnek,
a rendeznek lehetsg e nylik arra, hog y a tvol-keleti akcifilmek stlusban dolg ozhasson,
st az eg yik epizd eg y silny kpreg ny durva g rafikai alakjt lti.
A technika amg y kivtelesen mag as sznvonal. Sokkol kzelkpek, kardpeng n
tkrzd htterek, bravros hang hatsok, a pisztolyg oly rptben lefnykpezve.
Elismersre mlt s sznalmasan nevetsg es eg yszersmind. A helyzetek a Piedone-filmek

dramaturg ija szerint szervezdnek: szz mafla ellen eg yetlen leg ny a g ton, aki ezttal
leny. Piedonna. Csakhog y Bud Spencer meg elg edett azzal, hog y jl szjon vg ta, s rendre
elpholta ellenfeleit (mint Flig Jimmy, akinl a kivg zs is g y zajlik, hog y a vr fokn a
bntetosztag tag jai felpofozzk az eltltet), ezzel szemben Uma Thurman szig oran
levag dalja ellenfeleinek karjt, elmetszi inukat, kiontja beleiket s lecsapja koponyjuk tetejt,
hog y kiltszik az ag yuk. s minthog y Tarantino vilg ban az emberekben vnk s artrik
helyett locsolcsvek vannak, a harcok sorn elszenvedett srlsek kvetkeztben
kiapadhatatlanul frcsg s rad bellk a piros zuhatag . Ez a frcsg s s rads akadlyozza
meg , hog y bohzatnak lssam a filmet, pedig lnyeg e szerint az lenne. Bizonytk erre az a
jelenet, amikor Uma Thurman szz harcos feltrancsrozsa utn kardlappal elfenekel, majd
hazazavar az anyjhoz eg y szamurjg yereket. Utna azonban sszevonja a szemldkt, s
lemszrol mg szz harcost.
Szerintem sikerlt elrnem a kell eg yenslyt nyilatkozta filmjrl az nbizalom
hinyban a leg kevsb sem szenved rendez : elbb odatk, ahol a leg jobban fj, aztn eg y
mozdulattal derltsg et keltek. Ennyi az eg sz titok.
Valban?

jszaka Dogville-ben
A dn Dog ma-mozg alom nag y reneg tjnak, Lars von Triernek Dogville cm filmje eg y kpzelt
amerikai kisvrosban jtszdik. A vros neve rszint a cselekmny htkznapi realizmusra
utal (dog : kutya), rszint olyan zenetet rejt (a sz meg fordtva: God a.m. lsten), ami jelzi,
hog y a hsn, Grace trtnete misztriumjtkknt is felfog hat. A film rendkvli ereje ppen
abbl fakad, hog y a rendez kvetkezetesen lebeg teti az esemnyeket az idel s a rel
rtelmezsi plusai kztt.
Ez az izg almas kettssg hatrozza meg a m stlust. A sznszi jtk hang slyozottan
realista ezt a tnust ersti a hollywoodi arcok, kivlt Nicole Kidman szerepeltetse , m a
tr, ahol a jtk folyik, ig en ersen stilizlt. Sokkal inkbb sznpadknt funkcionl, semmint
hag yomnyos filmbeli ltvnyvilg g yannt. Lars von Trier merszen szembefordul a technikai
rtelemben mr-mr szinte korltlan kpalkots amerikai kultuszval, amelynek jeg yben
mindent meg mutatnak, ami lnyeg telen, de eltakarjk az ig azn fontosat, s g zsba ktik a
fantzit. szmt a nz kpzelerejre. A vros hzainak csupn fehr festkkel meg vont
alaprajzt ltjuk, falak nincsenek, g y az eg sz sznteret ttekinthetjk, s eg yszerre lehetnk
szemlli az eg yes laksokban jtszd klnbz esemnyeknek, m a sznszek g y tesznek,
mintha lennnek falak, kopog tatnak a nem ltez ajtkon (halljuk is a kopog st), s meg fog jk
a lthatatlan kilincseket. A szereplk szmra ezek valsg os falak, amelyeken k nem ltnak
t, ig aziak a trg yak, s valdiak a bokrok is, pedig csak a helyk van berajzolva.
Ez a zsenilis stilizls azonban nemcsak a nz fantzijt szabadtja fel, hanem a tekintetet
is korltlann teszi. A vros lakinak viselkedse, mag atartsa hinytalanul leleplezdik

elttnk. Ha ehhez hozzvesszk, hog y eg y mindentud narrtor szveg ei ktik ssze az eg yes
jeleneteket (John Hurt hig g adt, blcs hang jn), aminek eredmnyeknt beavatottak lesznk a
vrhat fordulatok vonatkozsban is, nyilvnval, hog y a szereplkhz kpest klnleg es
tuds birtokosai vag yunk. S ettl minden tlnyeg l. Ami Grace-szel meg esik, az szmunkra
immr nem csupn eg y meneklt lny trtnete, akit a vros laki befog adnak, majd annak
fejben, hog y elrejtik ellensg ei ell, elbb csak dolg oztatjk t, aztn kihasznljk, meg alzzk
s meg erszakoljk, hanem szenvedstrtnet, passi. Nicole Kidman a szp, rtatlan
babaarcval g y cipeli a testhez ktztt koloncot (amit azrt lncoltak hozz, nehog y
meg szkjn), mintha az lenne az keresztje.
s Lars vont Trier, akire ig en ersen hatott Brecht dramaturg ija (ezt az eg yes epizdok
kztt alkalmazott feliratok is jelzik), mg eg y retteneteset csavar a mesn. Effektusnak olyan
ez, mint eg y lrg s. A meg g ytrt lnyrt eljn az apja, akitl a trtnet elejn meg szktt, s
ez, mintha az szvetsg harag v Istene lenne, elpuszttja Dog ville-t. Nincs meg bocsts, csak
Grace neve utal a keg yelemre, amire azonban e siralomvlg y laki mltatlanok.
Apokalipszis Dog ville-ben? Vag y csak eg y hisztrikus, meg alzott n bosszja, amit
ltunk? Ez is, az is. A rendez mesterien forg atja a kaleidoszkpot, s llandan elmozdul a
kpzd alakzat. Zavarba ejt s lebilincsel.
Csak eg y kutya marad letben. Eddig csak fekv testnek kontrjt lttuk, most
meg elevenedik, felemeli a fejt s ktsg beesetten ug at. Vajon meg hallja valaki?

Egy hetvenes r
A lapokban meg lehetsen termketlen vita folyik arrl, hog y Makk Kroly j filmje, az Egy ht
Pesten s Budn az 1971-ben kszlt Szerelem folytatsa-e, avag y nem. Az a krlmny, hog y
mindkt m hrom szereplre plt, s ezek kzl kettt ug yanazok a sznszek jtszanak,
Trcsik Mari s Darvas Ivn, akik a filmben sajt keresztnevket viselik, eszttikai rokonsg ot
teremt a kt alkots kztt, de ez a korbbi cselekmny folytatsa szempontjbl nem
perdnt. Ebben a vonatkozsban sokkal fontosabb, s inkbb elklnt tny, hog y mg a
Szerelem-ben a harmadik szerepl a Darvas Lili ltal jtszott anya volt, itt a leny, Anna (Nag yKlzy Eszter) kerl ebbe a pozciba. Ebben a filmben a trtnet f motvumt ppen ez az apaleny motvum alkotja. Ennek kibontsa a leg kidolg ozottabb, llektani szempontbl a
leg rnyaltabb.
Az Egy ht Pesten s Budn teht nmag ban vizsg land. Mg akkor is, ha a szereplk g y
tesznek, mintha k valban a Szerelem hsei lennnek tven vvel ksbb, st, ezt a rendez is
altmasztja azzal, hog y a jelenbeli kpsorok kz az 1971-es m inzertjeit illeszti, s ezekrl azt
kell hinnnk, hog y a szereplk emlkkpei. Ez azonban tematikai krds, formai szempontbl
nem lnyeg es. Eg ybknt is, a Szerelem intim kamaradrma volt, fekete-fehr technikval
kszlt, puritn szpsg alkots. Az rzelmekrl szlt, a politika csak kzvetve, dermeszt
hang ulatban volt jelen. Az Egy ht Pesten s Budn viszont politizl, meg lehetsen felsznesen (a

neg atv ltlelethez attl eltr tnus panormafelvteleket kapcsolva), felesleg es

mellkszereplket lptet fel, s a lelki folyamatok szksg szersg e helyett olykor ismtld
vletlenekkel operl, s a romantikus szndarabokbl ismert toposzokat alkalmaz, mint amilyen
a vrsg i ktelket ig azol anyajeg y meg tallsa.
Ezek azonban nem csupn a Szerelem mvszi rang jhoz kpest problmk, nmag ukban is
azok, amiket felfokoz a kt alkots kzti s szerintem vg ig nem g ondolt kpi
intertextualits jelzse. Ezeknek a hibknak a forrsa a kieg yenslyozatlan, elnag yolt
krnyezetrajzba bonyold forg atknyv. A film vitathatatlan rtkei viszont a sznszi jtk
mag as sznvonalval fg g enek ssze. Trcsik Mari lehetsg ei ug yan ezttal korltozottak,
lvn szerepe szerint g yhoz kttt beteg , de az a jelenete, amikor lesminkel, miutn aznap
hiba vrta eg ykori kedvest, akinek a kedvrt kicsit kicsinostotta mag t, felejthetetlen
remekls. Jelkpes halottmosdats is, a hamarosan bekvetkez vg elrejelzse. Nag y-Klzy
Eszter mag nyos nt jtszik, akiben finoman keveredik a lenyi s a ni rdeklds vratlanul
felbukkant apja irnt.
Darvas Ivn pedig ezttal is lenyg z. Az jtka a leg sszetettebb, leg rteg zettebb, s
mg is pratlanul eg ysg es. Eg yszerre ig az rla az eg yik mellkszerepl minstse: eg y
fig yelemre mlt hetvenes r, s az, ahog y hajdani szerelmese s kutat tekintet lenya
vlekedik rla, lelkben titkokat, a felejteni akarssal kzd emlkezs drmjt sejtve. Ideg en,
aki nhny napra hazajtt Svjcbl, csodlkozva, olykor dbbenten szemlldve, de mg iscsak
haza jtt. Vlasztkos stlusa elklnl az itthoni, nyersebb beszdtnustl, s br ig nyessg t
mindvg ig meg rzi, eg yszer mg is plinkt kr, s amikor Lug anban l felesg e eg y ang ol
nyelv telefonbeszlg etsk sorn vratlanul szokatlan stlustrst szlel frje szfzsben,
tudja, hog y az vg leg eltvozott kzsen felptett letkbl. Leheletfinom rnyalatok, ig nyes
beszd, lelki minsg rl tanskod, eleg nsan kifejez g esztusok. Ez Darvas jtka. Erre nlunk
ma csak ez a fig yelemre mlt hetvenes r kpes.

Charlotte
rdekes, hog y a nk, akikrl sokan g y vlekednek (tvesen), hog y a log ikus g ondolkods nem
tartozik ernyeik sorba, milyen forms detektvtrtneteket rnak, amely pedig
elkpzelhetetlen elmel, feszes g ondolkods s sszer kvetkeztetsek nlkl. Elg , ha Ag atha
Christie-t vag y Patricia Hig hsmith-t emltem. Elbbinek mg az eg yik ismert amatr
nyomozja is asszony, Miss Marple. Franois Ozon is ezrt dnthetett g y, hog y j filmjnek
fszereplje, aki bng yi trtneteket r, n leg yen. A Swimming Pool-nak az a tmja, hog y az
rn, Sarah Morton lete fmvre kszl, s hog y kell nyug alom vezze, ang liai kiadja
felajnlja neki elvonuls cljbl franciaorszg i hzt. Az rn l a lehetsg g el, m a remlt
mag ny s hbortatlansg helyett valami eg szen msban rszesl. Vratlanul meg jelenik
ug yanis a hzban a knyvkiad szabados erklcs lenya, akinek provokatv letvitele elbb
meg botrnkoztatja hsnnket, majd klns kvncsisg bred benne, s rjn, hog y a vletlen

tlcn knlja neki lete leg izg almasabb sztorijt, a Swimming Pool trtnett. Kzppontjban
eg y klns g yilkossg g al. Az rn teht elemben van.
Erre mondja az ember, hog y g yes, de mr nag yon sokszor meg rtk a reg ny s let ezen
keveredst: a reg ny helyre az let lp, amirl, persze, g yantjuk, hog y valjban fikci, csak
g yesen lczza mag t, azaz sminkeli, hiszen itt eg y n g yeskedik a httrben. Amitl ez a
smink eredetinek hat, az kt tnyezvel fg g ssze. Az eg yik a fszerepet alakt sznszn
szemlye, a msik pedig a tmakezels sajtos nzpontja. Ez utbbinak az a lnyeg e, hog y az
esemnyek nem az g ynevezett valsg ban trtnnek meg , hanem az ri fantzia
szlemnyei. Posztmodern korunkban ez ug yan szintn nem nag y meg lepets, de ig en
lelemnyesen van tlalva. Annl is inkbb, mert a libertinus lenyz szexulis kileng sei
sejtheten az aszketikus letformt g yakorl rn vg yainak, esetleg emlkeinek kivetlsei.
A rendez rutinosan lebeg teti a tmt, amelynek metamorfzisait a film ktnyelvsg e, az
ang ol s francia nyelv dialg usok vltakozsa is folyamatosan rzkelteti. Ehhez jn a ltvny
f motvumt kpez szmedence ponyvval val betakarsnak, majd szabadd ttelnek
freudi szimbolikja, illetve a vztkrre hullott szi levelek hlval trtn sszeg yjtsnek
hang ulatilag ig en kifejez kpsora. E pszicholg iai skon nmi g ondot okoz, hog y Franois
Ozon, zlse nem lvn eg szen meg bzhat, helyenknt az erotikus filmek smit is
alkalmazza, amit valsznleg az mag yarz, hog y a g yilkossg alkalmasint nem eg yb, mint
kpzeletbeli bossz a szexulis kiszolg ltatottsg miatt. Avag y, az rn szempontjbl, a
fog lalkozsa ltal sztnei elfojtsra knyszertett, kasztrlt n nfelszabadt dhkitrse.
A filmnek van teht eg y feminista vetlete is, ami jelzi, hog y a rendez tbb rtelmezsi
lehetsg et knl a nzknek, taln tbbet is, mint amennyit a sztori ig azn elbr.
Ozonnak az a szerencsje, hog y a fszerepet Charlotte Rampling vllalta. Ez a kivl ang ol
sznszn, akinek rzki vonzereje korbban taln tlsg osan is beszktette szerepkrt, most,
tl az tvenen, kivl alaktsok sort nyjtja. (Leg utbb A homok alatt cm filmben lthattuk.)
Nag yon kevs eszkzzel dolg ozik, mert mvelt, s mert mindent tud a ltvny termszetrl.
Meg eng edheti mag nak, hog y szerepe szerint elnytelen ruhkba ltzzn, de azt is, hog y
levetkzzn a kamera eltt. Szpsg e, amely lnybl fakad, szinte semmit nem vltozott.
Ha Franois Ozonnak nem hiszek is mindig , Charlotte Rampling kpes elfog adtatni velem a
Swimming Pool klns trtnett.

2004

Eslny
Sartre Az undor cm reg nynek van eg y hres rszlete, amelyet g esztenyefa-jelenet-knt
szoktak emleg etni. A hs, Antoine Roquentin, aki eg yben az elbeszl is, eg y parkban lel eg y
padra, s ahog y ott szemlldik, hirtelen mintha sztfoszlannak eltte a dolg ok, a g ykr, a
park rcsa, a pad, a pzsit ritka fve, s azt rzi, meg vilg osodik eltte a lt kptelensg e,
rtelmetlen abszurditsa. n voltam a g esztenyefa g ykere, rja, s mlysg es undor fog ja el
a cltalan tenyszetet rzkelve: Minden ltez ok nlkl szletik, g yng esg bl l tovbb, s
vletlenl hal meg .
Mintha Sartre eg zisztencializmusnak emberi kvalitst, mltsg ot nem nlklz, m
fag yos ateizmust, szemlletmdjnak lthideg t rzkelnnk Az rdgk (Les diables) cm
francia filmben. Hsei testvrek, kt kamasz, eg y fi s eg y lny, akiket anyjuk eg ykor
eg yszeren kitett a jrdaszlre. Azta zord lelenchzakban teng dnek, ahonnt folyton
elszknek, s csavarog nak a nag yvilg ban. Ekzben bncselekmnyek sort kvetik el:
betrnek, rabolnak, g yjtog atnak, mg feg yveres erszakot is alkalmaznak olykor. Ha van
abszurd let, ltbevetettsg , akkor ez az. Kt kitasztott, elhag yott, mag nyos g yerek. Ki jn
majd rtk? A g ymhatsg ? A rendrsg ? Taln az rdg , hog y a mlt szzad leg nag yobb
filmrendezjre, Bressonra utaljak, mert alig hanem e film cme is ezt teszi.
m a trtnetnek ltezik eg y msik meg vilg tsa is. Felbukkan vratlanul az anya, aki
mag hoz venn a fit, Josephet, de a lnyt tovbbra sem vllalja. Chloe ug yanis slyos beteg :
autista. A tmt feldolg oz ismert mozidarab szimbolikjval kifejezve: eslny. Az orvos
szerint is intzetben a helye. Joseph azonban hallani sem akar arrl, hog y elhag yja nvrt,
mert az meg halna nlkle, hiszen mg az telt is csak tle fog adja el. Joseph g y rzi,
felelssg g el tartozik nvrrt, az csaldja Chlo, s azrt szknek el, hog y eg ytt
maradhassanak. A lnynak van eg y g yakran ismtld knyszercselekvse: sznes kvekbl,
veg darabkkbl eg y hz mozaikkpt rakja ki. Eg y elkpzelt otthont. Vndorlsuk sorn ezt
az otthont keresik.
Christophe Rug g ia filmjt a g yerekszereplk kivl alaktsa mellett ez a meg dbbent
kettssg avatja rtkes alkotss. Az lland lebeg s a rmsg es tettek s a g yeng d rzelmek
kztt, ahol elvlaszthatatlan a rettenetes mag ny s a csaldi sszetartozs kiolthatatlan
vg ya. A bn s a feloldozs. Az tlet s a keg yelem. g y vlem azonban, hog y ehhez a
tmhoz, a benne rejl lmny bonyolultsg hoz, a ltundorhoz s ennek ez esetben
elvlaszthatatlan cfolathoz, szig orbb, tartzkodbb rendezi felfog s, statikusabb,

eszkztelenebb fnykpezs s fknt puritnabb cselekmnyszvs illett volna. Mintha tl sok

lenne az esemny, a kaland, a bnk halmozsa. A vrfertzs motvumnak kezelst pldul
stlustrsnek tartom, a bemutats nzpontja erklcsileg is vitathat. Azt g ondolom, hog y a
rendez taln tlzottan is ts drmt akart csinlni, ahelyett, hog y hag yta volna a tmt, a
helyzetet, a kpeket nmag ukrt beszlni. Ami a leg szebb jelenetek sorn, g y a zrkp
esetben is, hinytalanul meg trtnik. Betrnek eg y hzba (mintha ez lenne a keresett otthon),
kimennek a kertbe, ahol Chlo hintzni kezd, de leesik. Joseph, aki korbban slyosan
meg sebeslt, s vrzik, eg y szkbe roskadva elmag yarzza neki, hog yan kell a hintt lendletbe
hozni. A lny meg rti, jra fell, g yeskedik, s nfeledten emelkedik a mag asba. Testvre
boldog an nzi.
Mintha Az undor finak lombjai kzt, ttrve, mg iscsak feltnne eg y darabka g bolt.
Taln

Kpnovellk
A mozg kpi novella, amelyet kisfilmnek, szkeccsnek, rvidfilmnek szoktak nevezni, a mvszi
srts s a nyelvi ksrletezs klns lehetsg eit rejti. Nlunk ig en becses hag yomnnyal
br. Fontos mfaj, amely olyan maradand rtkeket termett, mint Huszrik Zoltn Elgi-ja,
Mtis Lilla In memoriam H. P. cm alkotsa, vag y Szab Istvn ifjkori szrnyprblg atsai.
Effle munkkat azonban, sajnos, moziban eg yre ritkbban mutatnak be. Ezrt rltem, hog y a
Pcsi Filmnnep vettseinek sorozata kt ilyen mvel kezddtt.
A kolozsvri szlets, Leng yelorszg ban, Ldzban tanult Lakatos Rbert rdgtrgye cm
mozidarabja, nhny kibontatlan motvumtl s elnag yoltnak tn meg oldstl eltekintve,
rett s g retes alkots. Eljtka eg y tervezett, s remlhetleg hamarosan elkszl opusnak,
de nmag ban is meg ll a lbn. Ez a mindssze tizennyolcperces film a rendkvl g azdag
g yimesi mondavilg bl merti trg yt. Kt leg enda trsul benne izg almas ltvnyeg ysg g : a
szpasszonyok trtnete, amely a mag yar nphit lidrceinek, boszorknyainak tmakrvel
is rintkezik, valamint eg y titokzatos kovcs-mtosz. A ltoms eredeti, a trtnetnek
jelleg zetes hang ulata, eg szsg es leveg je van. A szexulis tematika termszetesen simul az
archaikus hiedelemvilg hoz. Az elbeszls humora is tetszik. A pitykalevessel kapcsolatos
dialg usok szellemesek, az ppen tojst toj tyk meg fordtva fnykpezett, s ezltal a hanyatt
fekv szerepl nzpontjt rzkeltet kpe sziporkz villans.
A film szimbolikjt azonban helyenknt leeg yszerstnek vlem, mintha a rendez olykor
eg y vrosi, az archaikus npi tudatformk vilg ban jratlan kznsg zlshez, szksebb
rtelmezsi horizontjhoz kvnt volna alkalmazkodni. Az rdgtrgye rtkei azonban
meg nyug tatan jelzik, hog y Lakatos Rbert tervezett nag yfilmje elksztse sorn bizonyra
meg fog maradni a tiszta nphag yomny stlusvilg n bell. Nem olyan nzkre szmt, mint
amilyenek Szp Ern eg yik reg nyben a zsindelyesi polg rasszonyok, akik visszavittk a
patikusnak a rezedaparfmt, mondvn, becsapta ket, mert drg a pnzrt olyan szag ot mrt

nekik, amilyen van az kiskertjkben is dosztig , g y ht a patikus knytelen volt petrleumot,

jdot, fog szeszt belekeverni a ksztmnybe, hog y imponljon a finnys hlg yorroknak.
Remlem, Lakatos Rbert nem g y tesz, s meg marad a rezednl.
Schilling rpd Hatrontl cm filmje a Krtakr Sznhz kzremkdsvel kszlt.
Tmja az erszak, amely az eg ymst kvet jelenetek sorn eg yre tttelesebb, hog y g y
mondjam, rafinltabb vlik, s mg is, vag y inkbb ppen ezrt, eg yre dbbenetesebb. s eg yre
inkbb abszurd. Elszr lelnek valakit a mezn, aztn csak kifosztanak eg y nyomorultat,
vg l pedig , meg alz procedra utn, futni hag ynak eg y meneklt (vajon meddig ?), s
ltszlag mg meg is ajndkozzk: elvett, majd elg etett rong yai helyett mindenfle
ruhanemt ag g atva r, amelyeket az fura teherknt cipel futs kzben. A jelenetek eg yltaln
nem sznpadiasak, st, sajtos kpi realitssal rendelkeznek. Amikor pldul a bevezet
felvtelen lelvik az eg yik szereplt, az ldozat mintha korbban esne ssze, mert eg y
msodperccel ksbb halljuk csak a drrenst, kicsit meg is lepdnk, de aztn rjvnk, hog y
ez g y hiteles, mert a kamera tvolabbrl szemlli az esemnyeket, ksbb jut el hozz a lvs
hang ja. Aprsg , de fig yelmet s minsg et jelez.
Ezek a nag yon klnbz trg y s eltr zlsvilg kpnovellk eg yarnt a mfaj hazai
tradcijnak meg rzsrl tanskodnak.

Hidegsg, Monte-Carlo
A Filmszemle els napjai a dokumentum-mfaj jeg yben teltek. j alkotssal jelentkezett,
tbbek kztt, Almsi Tams (Valahol otthon lenni) s Mtis Lilla (Mly ktba tekintk...). Zsig mond
Dezs Aranykalyiba cm munkjt azrt emelem ki, mert tmja kapcsoldik a pcsi
filmnapokon vettett rdgtrgye cm kpnovellhoz, amirl mlt hten rtam. Ez is
Gyimesben jtszdik. A rendez eg y vet tlttt eg ytt, kora tavasztl h hullsig , a hideg sg i
kamaszfival, Karcsony Emillel. A fi leg elteti a teheneket a heg yekben, ahol eg y fahzban
lakik, sajtot kszt, csirkket nevel, s csak akkor ltja a szleit, ha azok, hol eg yik, hol msik,
feljnnek hozz.
Emil nag yjbl annyi ids, mint bel, s a film mottja is Tamsi ron szllig v vlt
szavait idzi: Azrt vag yunk a vilg on, hog y valahol otthon leg ynk benne. (Ezt citlja
Almsi is!) Emil lete azonban mg is ms, mint bel volt eg ykor. Tamsi hst ug yanis
lthatatlanul is krlvette mltsg ot, morlis tartst adva neki eg y vezredes kultra.
Ezrt is tudott otthon lenni. Emilnek viszont, g y tnik, csupn lakhelye van immr, fedl a
feje fltt (ki tudja, az is meddig ?), szellemi rtelemben hajlktalan. Bizony, ebben a vilg ban
nemcsak szkely viselet nincs, meg csng folklr (helyette elnytt mackruhkat ltunk s
nejlon dzsekiket), de mintha a nyelv is kopna mr, s a daloknak csupn emlke dereng fel.
Bcs utn pedig vsrfinak ott van a manyag bvli: eg y srg a, fnykpezg p formj
kaleidoszkp, amelybe belenzve eg yg y brkat lehet ltni, elefntot, fura madarat,
mieg ymst. Ki fog ja meg rizni, mi fog ja a szlfldjn meg tartani ezt a fit? Lesz-e otthona

ebben a vilg ban? A film trg yilag os s szerintem nag yon szomor.
Az eddig bemutatott jtkfilmek kzl most eg y vg jtkrl, Fischer Gbor Montecarlo! cm
munkjrl szlok, mert, g y vlem, szemlletesen tkrzi azt a helyzetet, amelyben a mfaj
jelenleg leledzik, s aminek kvetkeztben jl indul trtnetek valahol kisiklanak, stlustrst
szenvednek, alig hanem eg y helytelenl felfog ott kznsg ig ny hatsra. A film
alapszitucija kitn. A Zch Felicinrl elnevezett kzpiskola az anyag i csd szln ll (mr
az eg yik elad mennyezete is beomlott), amikor vletlenl kiderl, hog y az eg yik tanr, eg y
elg g lhetetlen, laza fig ura, ki tudja szmtani (pontosabban kpes meg rezni) a rulett
nyerszmait. Ebbl addik az tlet, mely rltnek tnik, de nincs ms kig zols, Zch Felicin
is meg mond: Az hol vitzsg vag yon, vag yon szerencse is. Eg yszval Makkosi, valamint
fnke s bartja, az ig azg at, mag ukhoz veszik a dikok nyri tborozsra befizetett pnzt,
tvltjk eurra, s irny Monte-Carlo!
A pont nem lvm le. Azt azonban, sajnos, jeleznem kell, hog y a rendez elkvetett eg y,
g yszlvn pedag g iai hibt. Nem volt tisztban azzal, hog y a fszerepeket jtsz Koltai
Rbert s Mucsi Zoltn olyanok, mint a rossz, hiperaktv g yerekek, akiket nem szabad eg yms
mell ltetni, mert felfordtjk az osztlyt, azaz sztjtsszk a filmet. Arrl nem is beszlve,
hog y elkezdenek improvizlni, elg g mosdatlan stlusban. (Arra nem merek g ondolni, hog y a
szveg g y volt lerva a forg atknyvben.) Jtkuk ily mdon ellenttbe kerl szerepkkel,
lvn k: tanrok, rtelmisg iek.
Ha ez az ellentt hivats s stlus kztt netn nem llna fnn, akkor szerintem a velencei
epizdnak sajtos zenete tmad. Makkosi, aki elszr jutott el ide, meg jeg yzi: Nag yapmk
minden vben Velencben nyaraltak. Mg ns volt az reg ? krdezik titrsai. Nem,
matektanr vlaszolja. Nos, ha Koltai s Mucsi jtkt komolyan veszem, akkor szomoran
arra kell g ondolnom, hog y a nag ypapa nem csupn abban klnbztt az unoktl, hog y
anyag ilag kpes volt Velencben nyaralg atni.
Inkbb nem hiszek nekik.

A hall kilovagolt...
Jamsch Attila Msnap cm mozidarabja, amely elnyerte a filmszemle fdjt, rnyaltan
kidolg ozott, rtkes alkots, m idszerkezetnek mvszi hatst, tudatmetszeteinek s
sug allatos kpeinek erejt korltozzk a thriller mfaji lehetsg ei. Formai szempontbl
izg almasabbnak tnik Hajdu Szabolcs munkja, a Tamara, valamint Jeles Andrs Jzsef s testvrei
cm, a paraszti bibliahag yomnyt feldolg oz, formtumosan provokatv opusza.
Elszr nzzk azt a mvet, amelynek bemutatsa, vlemnyem szerint a szemle
leg fontosabb esemnyt kpezte. Ez a Dealer. Mieltt rtrnk, jelzem, hog y rendezje, Flieg auf
Benedek ezttal eg y rvidfilmmel is jelentkezett. A sor eg y iskolban felejtett kisfirl szl. Ez
az ottfelejts az elhag yatottsg metaforja, belevetettsg eg y labirintusszer vilg ba,
amelyet az iskola jelkpez, ahol, taln az alag sorban, a fit idtlensg be dermedt alakok sora

vrja, olyanok, mint az archaikus eg yiptomi szobrok vag y a knai ag yag katonk. Ez az letrzs
jellemzi az j jtkfilmet is.
A Dealer jelents teljestmny (a rendezi dj s a leg jobb forg atknyvrt jr elismers
mlt helyre kerlt), amely, eltren Flieg auf korbbi munkjtl, A rengeteg-tl, nyelvileg ,
dialg usaiban is ig nyesen kimunklt alkots. Ez a leg jobb m, amit a kbtszer tmjbl
eddig lttam. g y g ondolom, az a titka, hog y a rendez, hibtlan formarzkkel, hvsen
nyug odt tempval bontotta ki a tmt (g y a befejez szakasz ltomsnak ritmusvltsa is
drmaibb lett), s klasszikusan kieg yenslyozott kompozcit ptett, amivel ig en hatsosan
ellenpontozta a szereplk a drog ok szerencstlen rabjai sztes szemlyisg nek, kaotikus
lelki verg dsnek meg rz lmnyt.
Az elbeszls feg yelmezetten lineris szerkezet, a felvevg p lass, slyosan meg fontolt
szekvencikkal mutatja be, ahog y (a Keresztes Felicin ltal jtszott) fhs eg yms utn
tallkozik meg rendelivel, akik nem kis rszben az ldozatai. Fsult kznnyel szemlli
ket, amelynek mlyn rszvt is parzslik. Ez a fiatalember bns, de mag a is ldozat
(kiszllna a drog g ybl, de nem lehet), amit a knyrtelenl nmag ba visszafordul keretes
szerkezet hatrozottan nyomatkost. A hs g y vg zi nmag n hajtva vg re az tletet ,
ahog y a trtnet expozcijban meg ismert bartja. A szolrium-koporst a pokol
meg semmist lng jai hevtik.
A g yermekek, akik retteg ve-sznva szemllik szleik verg dst, a film eg yik fmotvumt
alkotjk, az elvesztett, illetve fenyeg etett rtatlansg ot jelkpezve. A hs szmra is akkor
vilg osodik meg sorsnak ftuma, amikor azzal a kislnnyal beszlg et, akinek taln az apja,
ezrt mag hoz akarja venni, hog y j letet kezdjen, mikor a kislny, aki szereti t, naiv
szintesg g el meg krdezi tle: Majd eg ytt fog juk rulni az anyag ot? Erre a krdsre nem
lehet vlaszolni. Szmra nincs jv.
A dealerrt ekkor indul el zrl, a hall ang yala, ahog y a film eg yik bettelbeszlse
sejteti, amit n eg y 13. szzadi perzsa misztikus szerz, Dzselleddin Rm eg yik pldzatban
olvastam. Lehet, hog y (Hajnczy Pter trag ikus sorsra s reg nyre is utalva), Flieg auf
Benedek szintn innen vette, szerencss lelemnnyel.
Az a horpads a jrdn ug yancsak zrl lbnyoma, amely akkor keletkezett, amikor a fhs
anyja az emeletrl odazuhant. A sppedsben esvz g ylik ssze. A tcsa tkrben komor
hzfalat, szomor felhket ltni.

A Hang s az rnyak
Jeles Andrs az 1993-ban elkszlt Senkifldje utn tz vig nem mutatott be mozidarabot. Ezrt
j mve, a Jzsef s testvrei a szemle taln leg nag yobb izg alommal vrt esemnye volt.
A film alcme Jelenetek egy parasztbiblibl a rendez alszllst jelzi a nphag yomny
mlyrteg eibe. Eg y paraszti elbeszl hang jn halljuk a bibliai trtnetet. A film irodalmi
anyag t Jeles Andrs a Holmi 2000. januri szmban kzlte. Ebbl idzek: E vt elejibe,

rtatlansg , bkessg , de rittig ug yan ez kvetkezik az dk vg n, mert elcsapja a Teremt

tlnk a hallt, azontl senki meg nem hal, s mz-izjek lesznek a napok, a bnatok leomlanak
mirlunk, mint a szakadt ruha, minden temetbe eg y ang yal kimenyen s meg fj eg y kicsi
srg a trombitt, s a npek szt fog adnak a szavra, mind el g ynnek, kik mr ltek, s
meg kstoltk a hallt, el hmbrdnek a fldb... Mindekzben fekete alakos rnykpeket
ltunk. Jeles a kollektv tudat sformihoz val visszatrst a mozg kp kezdeti
prblkozsainak hang ulatval, a laterna mag ica vizulis lehetsg einek feleleventsvel
trstotta. Hallunk teht eg y hang ot, mikzben rnykok vonulnak el a szemnk eltt. A sz s
a kp g ykereinek ezen feltrsa ami, persze, a leg modernebb technika alkalmazsval
trtnik klnleg es lmnyt knl. A szoksos filmes jellemzktl meg fosztott kp eg yszerre
szinte tapinthatan relis, s ug yanakkor lebeg a dolg ok fltt.
Ez a sajtos kettssg valsg blyeg transzcendencinak nevezhetjk taln tkletesen
meg felel annak az eszttikumnak, amely a valls s a folklr tallkozsakor kpzdik. Mert mi
is a parasztbiblia? A Biblia nphag yomnybeli tkrzdse, tovbblse, elburjnzsa, rta
Erdlyi Zsuzsanna, a npi llekben-kpzeletben sztterl szellemi rterlet, mely valsg os
vadvzorszg knt veszi krl a kanonikus s az apokrif rsok ffolyamt. A Biblia Pauperum, a
Szeg nyek Biblija verblis vlfajrl van teht sz, amely eg yszerre spiritulis s
htkznapian hiteles: Vt eg y botos ember, nem ppen sr bl, olyan hog yan mondjk
g yv-men forma, ht ez eg yszer csrg vala, s fityerszik g y mag a-mag nak az tfelen
eg y terebintus, vag y tudja a rosseb, fig efa alatt a j rnykba, de nem tom, hiszik e vag y se, az
arca ennek az illetnek teklletes tkmag hj-szn volt, s rag yog ott, mint a viaszk a nag y ers
meleg be, s olyatn neg des formn pislog ott arra elfele, ahon ezek a tviskes kszmte-szabs
bokrok rebeg nek, mert onnt g ytt Jzsef eg y hka szamron. Mszly Dezs hang jn ez a
szveg harmatosan naiv, de izg almasan ironikus is. Az rzelmi teltettsg szlam tudatosan
meg dolg ozott.
Jeles textusa olyan stlusimitci, amely archaikus motvumokbl s zekbl tpllkozik, m
eg ynien eredeti s ntrvny. Mivel azonban az alcmben szerepl kifejezs nem csupn
mfajnv, hanem eg y korbbi m cme is, helyes lenne, ha (pldul a stblisthoz
kapcsoldan) utals trtnne Lammel Annamria s Nag y Ilona 1985-ben meg jelent
Parasztbiblia cm knyvre. A szerzpros annak idejn az eg sz Krpt-medenct bejrva
g yjttte ssze anyag t, g y mindenkppen elfutrai voltak a rendeznek, akr inspirltk
kzvetlenl, akr nem.
A filmnek eg y msik, keretszer kpsora is van: ez eg y mai szenvedstrtnetet idz meg ,
zldes fnyben dereng jelenetekben, amelyeket eg y sttben lt infrakamera rg ztett. A
kompozcinak ez az ve, tmjt tekintve, kopr s szennyes. Alkalmasint g y fg g ssze a
msik trtnettel, hog y a befog adban kzvetve felidzi a szakrlist, amelynek ltezsre
ezttal ppen a rnk vetd neg atv rnyk fig yelmeztet.

Tamara rkezse
Mr jeleztem, hog y a szemln nhny rtkes kisfilmet is bemutattak. Ezek kzl most kettt
emltek. Mszros Pter Ki a macska? cm nyolcperces munkja Hajnczy Pter novellja
alapjn kszlt. A hbor, az erszak tmjt elemzi ng y fi mag atartsn keresztl, akik a
meg knzott llathoz val viszonyukban a lelkk mlyn hordozott g ylletet prbljk kilni,
mg meg nem pillantjk annak bnbakknt szolg l testben, vg telen szenvedsben
nmag ukat.
V. Nag y Attila A baba cm (szintn nyolcperces) alkotsa ltszlag csupa der s jtkos
kedv. Eg y kislny szemei eltt, aki eg y kirakatban babkat nzeg et, amg el nem rng atjk
onnt, meg elevenedik a babk szletsnek s manyag bl formlt letnek a trtnete,
mg pedig Beethoven Istvn kirly nyitnynak lktet ritmusra. Sokasodnak s szaporodnak a
babk, betltik a filmbeli, kirakaton belli s azon kvli vilg ot, mikzben az az rzsnk
tmad, hog y az ig azi, l g yerekek helyt fog laljk el. Szp j vilg unk ltomsa? Nem is olyan
vidm ez a film.
A jtkfilmek kzl Hajdu Szabolcs mvvel bcszom a szemltl. A fiatal rendez
korbbi, bemutatkoz munkja, a Macers gyek eredeti kpforml karakterrl tanskodott,
amelyben eg yeslt a trg yias ltsmd s a knnyed, lebeg fantasztikum. E jelleg zetes
formtumot most meg ersdve lttatja a Tamara. A film (kt vvel ezeltt a POSZT-on is
szerepl) sznjtkos elzmnynek rtkeit ezttal meg duplzdva szemllhetem. Az intim
szerelmi trtnet pszicholg iai finomsg ai meg maradtak, kitg ult s meg ersdtt viszont a
krnyezetrajz, s ebben ig en fontos szerepet jtszik a mvesen dolg oz, eg yni ltsmd
operatr, Szaladjk Istvn.
A trtnet fhse, Jtkos Demeter fotog rfus (Szab Domokos), aki felesg vel l eg y
tanyn. Mintha kihlben lenne a hzassg a, s a tehetsg t illeten is ktsg ek tmadtak
benne. Velk lakik Demeter ccse, Krisztin (Nyitrai Ills), akit elhag yott a kedvese, de most
eg y csavarg sbl hazatrve izg atottan kzli, hog y kzeledik... hog y jn..., s mr itt is van:
Tamara. Titokzatos n, aki szereti meg vltoztatni a dolg okat mag a krl. Ng yk viszonynak
alakulsrl szl a film. Klns cserebomls zajlik le kztk, majd mintha visszarendezdne a
kvartett. A tjkpek s enterirk festiek, a sznszek mozg sa sokszor pantomimszer,
leg inkbb a fhs esetben, akinek g esztusai aprlkosan kidolg ozottak, s jelmeze is eg y
pantomimhsre vall. Klns, stilizlt, fiktv vilg ban vag yunk, amelynek lehetsg essg t eg y
pillanatra sem vonjuk ktsg be. A cselekvsek is jelkpesek: Tamara (Trk-Illys Orsolya)
retikljbl kalapcs lg ki, Demetern (Kovcs g nes) pedig mlzva, vdl arccal szg eket
verdes a leszretelt almkba.
s ezt az eg sz elbvl emberi sznjtkot alkalmi krusknt tanyasi llatok szemllik
s kommentljk, mintha eg yszerre lennnk eg y rg i g rg vg jtkban meg eg y Fekete
Istvn-reg nyben. Tykok, kakas, diszn, tehn s bivaly (elnzst krek tlk, ha
valamelyikket kifelejtettem volna) mondjk el vlemnyket a ltottakrl, hol azonosulni
ltszanak a szereplkkel, hol kritikus meg jeg yzsekkel fordulnak a nzkhz. s mindezt a

mag uk nyelvn teszik, mert az is van nekik. A mag yar fordts szveg t feliratokon
olvashatjuk.
g y ltom, Hajdu Szabolcs nemzedknek eg yik leg jobbja ismeri mr a kpek eg yik
titkt: tudja, hog yan lehet fontos emberi krdsekrl jtkos knnyedsg g el szlni, s miknt
lehet a felvevg pet kpess tenni arra, hog y a llekbe lsson.

Kapk az idgpen
A mohcsi vsz, Jancs Mikls leg jabb filmje, a Mester rkifj szellemnek jtkosan komoly
villansa. A Kapa s Pepe prosrl szl ksei mvek sorban ez mr az tdik, s szerintem,
alig hanem a leg jobb. A trtnelmi mlthoz val viszonya merszen felszabadult, remekl
alkalmazkodik szerepli, e mai, vrosi folklrhsk tudathoz s szemllethez.
E tudat leg fbb jellemzjnek a rendez ezttal a feltteles mdban trtn g ondolkods
hajlamt, tlzott kedvelst tekinti, ezltal rag adja meg bens lnyeg t, kvetkezmnyeit
pedig g rbe tkrben szemllteti. Ez rg i, alkalmasint ig azi mag yar sajtossg . Cselekvs
helyett kpzeleg ni: mi lett volna, ha... Mikszthnak van eg y szereplje, aki, valahnyszor
jelenbeli problmkra, g ondokra tereldik a sz, mindig meg jeg yzi: Nem kellett volna Kuten
kirlyt meg lni. Vag yis szerinte minden baj g ykere a tatrjrst meg elz viszlyokban
keresend. Ha Kuten l, Batu kn krlnzhet. Az effle g ondolkodsban, amellett, hog y,
valljuk be, komikus, van valami fatalista, beletrd, lefeg yverz elem. Merthog y Kuten
kirlyt, sajnos, nem lehet feltmasztani, visszamenleg esen letben tartani. Ahog y a mohcsi
csatt sem lehet utlag meg nyerni. Brcsak lehetne. De nem lehet.
Kapa s Pepe mg is erre tesznek ksrletet. Elhatrozzk, hog y visszamennek a mohcsi
skra, s a ksleked Zpolya Jnos helyett, eg y-kt g ppisztollyal felszerelve, k lesznek a
felment sereg . Erre a vllalkozsukra oly mdon kerlhet sor, hog y eg y honi feltall
meg szerkeszti szmukra az idg pet, vag yis eg y spci H20-val mkd csodamasint. Ez a
mess jrm a film kzponti motvuma, valsg os barkcsremek, olyan, mintha Verne Gyula s
Zemeckis Rbert kzsen tlttk volna ki.
Kapa s Pepe teht meg rkeznek a hs vrtl pirosult mohcsi skra. Az idzts pontos.
1526. aug usztus 29., Szent Jnos fvtelnek napja. Minden stimmel. Mg az es is. Ig az, nem
valami Csele-patakot raszt felhszakads, inkbb csak affle fut zpor, de esnek azrt es.
Meg kell menteni az orszg ot, mondjk hseink eg y-kt arra jr jobbg ynak, mire azok
meg krdik: Mitl? II. Lajos pedig ppen eg y dalos ajk, szp parasztlnnyal enyeleg . Jnnek
is a trkk, lkn Halsz Pterrel Szulejmn szerepben, kezben kk eserny, rajta az
Eurpai Uni csillag ai. Nem valami nag y sereg ez a trk had, lehetnek g y tizenten, de ha
meg g ondoljuk, hog y a Honfoglals cm filmben hat beseny ldzte el seinket Etelkzbl,
akkor ez komoly ernek szmt. Annl is inkbb, mert tllt honfitrsak is akadnak kztk.
No de komoly er ide, tllt mag yarok oda, Szulejmnnak annyi. Lporfsts fizimiskval
kell alrnia a bkeszerzdst, amit Kapa diktl. Ennek eredmnyeknt Mag yarorszg

nag yhatalom lesz, a mag yar pedig vilg nyelv. Ezen a nyelven beszlnek a trkk mind eg y
szlig , mg a szerecsenek is mag yarul neklik a Hajmsi Ptert: Hzatom ag yba-fbe,
beug rom a nag ybg be... Persze, az is elfordulhat, hog y a nag yszj, ideolg us hajlam
Kapval szemben a kishit, akadkoskod Pepnek lesz ig aza. Mert g y is fordulhat a dolog ,
hog y Kapt elrag adja a dokumentl szenvedly, s lvldzs helyett inkbb fotog rafl
(nem az a fontos, mi trtnt, hanem az, hog yan lttatjuk, g ondolja), a g pfeg yverekbl pedig
kifog y a tltny. Radsul mg az idg ppel val visszatrs is krdsess vlhat, mert a
szomjaz Pepe kiitta az zemanyag tartlybl a spci H20-t.
Mi lesz, ha mg iscsak elvesztjk a mohcsi csatt? krdezzk rmlten. De aztn arra
g ondolunk: sebaj, leg albb hivatkozni lehet r jelenkori bajaink, netn kudarcaink esetn:
Tbb is veszett Mohcsnl. A nag ybg be pedig g y is g y is bele lehet ug rani.

A Suntory ideje
Azt mondjk, nehz a dolg a Sofia Coppolnak, merthog y mindenkinek a papa jut eszbe rla,
tle is valami hasonlt vrnak, helikoptertmadst a Walkrk lovag lsa zenjre, meg
efflket. Nos, nlam akkor viszont szerencsje van, mivel n szintn szlva nem tartozom
Francis Ford rajong i kz (elismerve, persze, npszer mozidarabjainak technikai
felkszltsg t s dramaturg iai rutinjt), g y Sofit kizrlag nmag hoz mrem. s
meg llaptom, hog y tehetsg es s rzkeny rendez, akinek Elveszett jelents (Lost in Translation)
cm mvt n bizony inkbb kedvelem, mint a Keresztapkat.
A film eg y reg ed filmsznszrl, Bob Harrisrl szl, aki, lassan kikopvn a hollywoodi
iparbl, reklmfilmet forg at Japnban, buss honorriumrt (az arcra mg , g y ltszik,
szksg van, a jtkra mr alig ), ahol meg ismerkedik eg y fiatal nvel, aki felesg e eg y
kelektya, m ig en npszer fotsnak. Bob s Charlotte kztt (g y hvjk az asszonykt)
szerelem szvdik, mlyrl fakad, komoly rzelem, amely azonban plti marad, de ppen
ettl szp a trtnet, s ettl van eg yni verete, mivel eltr a ma szoksos meg oldsoktl.
Mikzben lelemnyesen (s nag yobb tlzsok nlkl) idzdnek fel a vsznon a rg i
melodrmk motvumai. Bill Murray rokonszenvesen, fanyar humorral hozza Bob fig urjt,
Charlotte szerepben pedig eg y dten termszetes, szp, intellig ens s rzelmekben g azdag
ifj sznsznt lthatunk, Scarlett Johanssont, aki eltt g retes jv ll, ha kpes meg rizni
karaktert.
Nekem a film azrt is tetszik, mert a szerelmi romnc mg tt eg y hallatlanul idszer
tmt szlaltat meg , a kultrk kztti prbeszd nehzsg eit boncolg atja, s a lelkek kztti
meg rts ritkn add helyzetre vilg t r. Arrl szl, hog y az azonos nyelvet beszlk kln
vilg ban lnek, amelyet lthatatlan, m olykor szinte thatolhatatlan fal vlaszt el a tbbiektl.
Mivel a trtnet Japnban jtszdik, ez esetben rszben az ang ol s a japn nyelv szerkezeti
klnbsg eibl fakadnak a problmk, pldul abbl, hog y mg a tolmcsok sem tudnak jl
kzvetteni, mshog y alakulnak az ig emdok, s az artikulcis bzis eltrsei folytn llandan

felcserlik az l s r hang okat, ami flrertsekhez vezet. A rendez szerint azonban mg sem
ezek a primr nyelvi klnbsg ek az ig azn lesek. A japn tmeg kultra a mag a ufs,
cyberszer furcsasg aival voltakppen nem is ll olyan tvol az amerikai popvilg tl. Akadnak
kztk kommunikcis zavarok, de ezek vg s soron thidalhatk. Ms nyelvet beszl
kpviselik nag yjbl azonos idben lnek. Ez a Suntory ideje, ahog y a filmbeli
whiskyreklm zeni, Japnban is, meg a Fld tbbi, g lobalizlt pontjn.
Sokkal nag yobb a klnbsg , mg az azonos nyelven bell is, a popkultra mveletlen,
felletes kpviselinek modoros, mesterklt nyelvezete s azoknak a szhasznlata kztt, akik,
mint Bob s Charlotte, kvl llnak ezen a vilg on, s szinte, keresetlen mondatokkal
fordulnak eg ymshoz. Azok s ezek nem rthetik meg eg ymst, mert eg szen ms jelentsben
hasznljk a szavakat, lnyeg ben ms-ms nyelvet beszlnek. Bob s Charlotte kztt viszont a
nag y letkorbeli klnbsg ellenre is zavartalan a meg rts az els pillanattl kezdve. Kzs
kulturlis kd, azonos szvbeli hang oltsg , eg y sajtos kisebbsg i nyelv sodorja eg yms mell
ezt a kt mag nyos embert. Errl vallanak a g esztusok is, amikor Charlotte a liftben Bob vllra
hajtja a fejt, vag y amikor felltzve fekszenek az g yon eg yms mellett, a lny rtatlan,
g yermeki pzba fordul, Bob pedig finoman meg rinti a lbt.
Bcszsuk ezrt olyan szomor. Elvesztenek eg y meg tallt nyelvet, ezutn valjban
nmk lesznek.

Sally ktja
Ha eg y filmre azt mondjk, hog y eposzi jelleg , az ltalban azt jelenti, hog y trtnelmi
trg y, ltvnyos mozidarab, amely a szoksosnl hosszabb. Anthony Ming hella Hideghegy
(Cold Mountain) cm alkotsa, amely Charles Frazier reg nybl kszlt, ezek szerint jog g al
kapta a kritikusoktl ezt a jelzt, mert vettse tbb mint kt s fl rt vesz ig nybe, s
tmjt az amerikai polg rhborbl merti. Ami a ltvnyossg ot illeti, ez fknt a film els
harmadt jellemzi, amely a harcok bemutatsval fog lalkozik. Hozz kell tennem, hog y
klnsebb eredetisg nlkl, a szoksos dramaturg iai klisket alkalmazva, s a csata
mozaikdarabkit alkot kzelkpek manapsg divatos halmozsval, amirl felttelezik, hog y
letszerbb teszi a jeleneteket, mintha a nz is ott lenne, pedig dehog y, a nz tudja, hog y
nincs ott (szerencsre), a kzelkpek zporozsa a belels seg tse helyett inkbb zavar, mert
olykor kvethetetlenn teszi a forg atag ot.
Mindez hromneg yed ra. Az esemnyek centrumban: eg y hatalmas robbans, amely
mreteinl fog va, felesleg esen, mai asszocicikat breszt, betemetett testek, haldoklk,
halomba rakott holttestek. Komor ltvny, npes statisztria, sok pnz. Mindezt a jl bevlt
prhuzamos montzs s visszapillant szerkeszts ellenpontozza: a bkeidk emlkkpei, eg y
szerelem bredse. Amikor ezen tlvag yunk, kezddik az ig azi film, amely mr nem eposzi a
korbbi mdon, vag yis nem tg horizont s hag yomnyos rtelemben kevsb ltvnyos,
ellenben eposzi mg is a dolog lnyeg t tekintve: a mag nyos, hazatr hs kalandos utazsa

valban Homroszt idzi, persze csak tematikusan, lvn modern odisszea. Az rk emberi sors
eg yik alapmotvumt ltjuk kibontakozni itt. Hazatrs a hsg es Pnelophoz, minden
poklokon keresztl, s ez boldog beteljesls akkor is, ha az istenek csupn eg yetlen jszakt
eng edlyeznek. Beteljesl a ltoms: a hsn eg yik asszonybartnjnek, Sallynek ktjba
tekintve ltta a meg rkez fit, de a krltte szllong hallmadarakat is.
Jude Law jtssza Inmant, a hazatrni ig yekv harcost, a dezertrt (a szktt katona tmja is
srg i g ykerekre meg y vissza), akinek nehezebb a sorsa, mint eg ykori elkpnek, mert annak
csupn eg yszem risokkal s teng eri szrnyekkel kellett meg kzdenie, viszont nem
tallkozott polg rrkkel. Ezek olyan frfik voltak, akik klnfle paprokkal felmentettk
mag ukat a frontszolg lat all, lvn az felettbb veszlyes hely, minthog y ott vissza is lnek,
ehelyett otthon biztostottk a rendet, ami annyit jelentett, hog y vdtelen nkkel
erszakoskodtak, reg eket s g yerekeket bntalmaztak, retteg sben tartottk a htorszg ot, s
katonaszkevnyekre vadsztak. A polg rrk bemutatsa nem mentes romantikus
sablonoktl, viszont jelzi, hog y a rendez pacifizmusa mindenfle erszak, ag resszi eltlsre
kiterjed, s arra koncentrl, mit jelent a hbor az otthoniaknak.
A tizenkilencedik szzadi Pnelopt, azaz Ada Monroe-t Nicole Kidman alaktja, aki kiss
modoros g esztusokkal kezd ug yan, m a fig ura fokozatosan rr lesz rajta, s ennek
kvetkeztben jtka eg yre termszetesebb sznezetet kap. Ltszik, hog y kemny, s nem is
eredmnytelen harcot folytat a hollywoodi baba korbbrl hozz rendelt maszkjval.
Trsnjt, Rubyt a fantasztikus tlnyeg lsekre kpes Rene Zellweg er formlja meg ig en
plasztikusan, aki azonban erre a plasztikra mg pluszban is r-rerst eg y kicsit, amikor a
rendez nem fig yel oda. Ez a sznszn nag yon tehetsg es, de nehz lehet kordban tartani.
Ig az, Ming hella nmag t sem tudja mindig kellen feg yelmezni.

A szenveds beszde
Mel Gibsont felttelezheten ketts szndk vezrelte Passi (The Passion of the Christ) cm
filmje elksztsekor: a bibliai trtnethez val trg yi hsg ig nye a mai nz erteljes
meg szltsnak vg yval trsult. Munkjt ennek fg g vnyben kell meg tlni. A tma
feldolg ozsnak hitelessg e fknt abban nyilvnul meg , hog y a rendez rag aszkodik az
Evang liumok szveg hez az esemnyek rekonstrulsakor, s alkalmazkodik az eg ykori
Palesztina nyelvi viszonyaihoz. A Passi tbbnyelv film, szerepli latinul, g rg l s armiul
beszlnek. Ez utbbi szveg ek klnsen fontosak a hitelessg szempontjbl. Mint tudjuk, az
armi volt Jzus anyanyelve, a babiloni fog sg utni idktl g y beszltek a zsidk, ez volt az
akkori kznyelv, ami az rott szveg ekben is meg jelent, mr az szvetsg tartalmaz armi
nyelv rszleteket, s ezen rdott a Mt Evang liuma eredeti vltozata.
A mozg kpi elbeszls mdja viszont jelleg zetesen mai. s mivel az a kznsg , amelyet
Mel Gibson leg inkbb meg akart szltani, nem biztos, hog y tjkozott a Bibliban, viszont jl
ismeri az amerikai mozidarabok vizulis beszdmdjt, ez is szksg kppen rvnyre jut a

filmben. Mg pedig ig en hatsosan, ers effektusokkal, s ltalban, azt lehet mondani, tlzsok
nlkl. Taln csak a lasstott felvtelek tnnek felesleg esnek, pldul a pnzeszacsk Jdsnak
trtn odavetsekor (az rul meg hasonlsnak jelzse kls eszkzkkel trtnik), vag y a bal
lator feje fl szll holl kpe mag yarzza tl az enlkl is kifejez jelenetet. E polarizlt
jelrendszeren bell a Stn alakjnak meg idzse viszont pontosan ellenpontozza Jzus tjt, s
dramaturg iai szempontbl jl tg ondoltak a visszapillant kpsorok, g y a Heg yi Beszd, vag y
az Utols Vacsora jelenete.
Az alkalmazott vizulis nyelv kvetkeztben Krisztus testi szenvedsei kerlnek eltrbe,
mindvg ig meg rendt ervel, nem eg yszer sokkol mdon, ilyen pldul a meg ostorozs
felkavar kpsora. Jjj, s lsd, szltja fel nzit a rendez, s ki-ki valban tlheti a Meg vlts
drmjt. A ltvny tnusa ms jelleg ug yan, mint az evang liumi szveg ek puritn
szpsg nek sug allata, kzel ll viszont a kzpkori passijtkok energ ikus, olykor naturlis
brzolshoz, vag y a barokk oltrok feszleteihez, elg ytrt korpuszaihoz. A szenveds
beszde koronknt s npcsoportonknt vltozik, a tma mag a mg is rk s vltozatlan. Mel
Gibson most lefordtotta a passit a populris film nyelvre.
Szmomra azonban a film spiritulis vonatkozsai a leg emlkezetesebbek, azok a jelenetek,
amelyek a szereplk lelki krzisrl tanskodnak, ezek ug yanis fontosabbak a fizikai
meg prbltatsok bemutatsnl. Ilyen a nyitny pldul a Getszemni kertben, a mag ra
hag yott Krisztus mlysg esen emberi flelmnek bemutatsval, ami llektani szempontbl a
ksbbi eltkltsg et s rendletlensg et is hitelesti. Vag y az a kpsor taln a leg szebb a
filmben , amikor Piltus felesg e, Claudia eg y fehr g yolcsot ad t Mrinak, aki a korbbi
ostorozs mr res helysznn letrdel, s lassan feltrli a klapokrl Finak vrt. Ezt a
jelenetet azrt is emltem, mert a Jzust alakt James Caviezel drmai ereje s a Piltust
meg forml bolg r sznsz, Hristo Naumov Shopov jtka mellett a Mrit vszonra idz Maia
Morg enstern sznszi teljestmnye a leg kiemelkedbb. Ez a kivl mvsz olyan Szz Mrit
fest, aki ers asszony, lelkileg mindvg ig eg ytt szenved eg yetlen fival, mikzben rti is t,
tisztn ltja knszenvedsnek tvlatt. Az eg yik emlkkpen a g yermek Jzus elesik, Mria
rmlten rohan hozz, mag hoz leli, s azt mondja: Ne flj, itt vag yok. Maia Morg enstern
eg sz passibeli jtkt ez az anyai zenet hatja t. S az a hit, amelynek jeg yben a meg vlts
eg yetemes aktusa eg yesl a meg bocsts szellemvel.

Gazdag szegnyek
A Vodka Lemon cm film illetsg t nehz meg hatrozni. Rendezje, Hiner Saleem kurd
nemzetisg , aki Prizsba meneklt, filmjnek kurdok a hsei, akik rmnyorszg ban, a
heg yek kztt lnek, a szereplk kurd, rmny s orosz nyelven beszlnek, ez utbbi affle
kzvett nyelvknt funkcionl.
Annl knnyebb a m minsg t definilni. A Vodka Lemon kitn munka, hiteles arcokkal,
valsg os emberi sorsokkal, dramaturg ija makultlan, stlusa rett s eredeti. Mltn nyerte

el a Velencei Fesztivl San Marco-djt. A rg i neorealista filmek voltak ilyen szpek s

benssg esek, csak ebben eg y kicsivel mg tbb a nyomorsg , de, furcsa mdon, a jtkos
lelemny is. Kusturica alkotsaihoz hasonltjk, csak szerintem Hiner Saleemnek jobb az zlse,
s nem olyan harsny, mint a bosnyk rendez. Maradjunk ht annyiban: Hiner Saleem,
akinek a nevt eg yszer s mindenkorra meg kell jeg yezni.
A Vodka Lemon szerepli teht eg y kurd falu laki, akik szeretnek kint ldg lni a leveg n,
s beszlg etni, mint az olaszok, az esemnyek a falu nyilvnossg a eltt zajlanak, a szabadban
ltetik le a vendg eket, csak ppen csikorg hideg van, s mindent h bort, taln rkre. De
hseink dacolnak a fag g yal. Eg ybknt is szeretnnek g y lni, mint az eurpaiak, de nincs
munka, nincs meg lhets, nincs pnz, semmi sincs. Csupn, olykor, a cmbeli ital van, a
citromz, mreg ers szesz. Mondja is az eg yik szerepl: mg iscsak jobb volt, amikor mg a
Szovjetunihoz tartoztunk. Nem volt jobb, vlaszolja a msik, mert nem volt szabadsg unk.
Szabadsg unk az nem volt, szl az elbbi, de minden msunk ig en.
A film fszereplje, Hamo, a Vrs Hadsereg veternja sorra eladog atja mindent, vg l
eg ykori eg yenruhjtl is meg vlik. res mr a laksa, de nem baj, g ondolja, eg yszer lesz
kifesteni, ha majd festket tud venni. Az eg yik fia Prizsban l, hre jn, hog y levelet kldtt, j
vastag a bortk, biztosan pnz van benne, csak szemlyesen kell rte menni Jerevnba. Ott
aztn kiderl, hog y valban pnzrl van sz, de a fi nem kldi, hanem kri, merthog y nincs
munkavllali eng edlye, nem eng edik dolg ozni, szksg lenne eg y kis hazai tmog atsra.
Pedig a faluban mr felsorakozott a rokonsg , remlve, lesz eg y kis pnzoszts. (Mint Mrainl
a San Gennaro ameriks olasznak rkezsekor.)
De azrt mg iscsak van valamijk a citromos vodkn kvl. A buszsofr felveszi az utast, ha
az nem tud is fizetni a jeg yrt, a nag ylny tadja az anyjnak keresmnyt, aki nyomban vissza
is adja neki a pnzt villanyra, g zra, eg ybre, g y mg sem a lny az eltart, hanem az anya. Az
emberek szvesen beszlg etnek eg ymssal, st, a halottaikkal is trsalog nak. Ha eg y
zveg yember levelet kap a fitl, kimeg y a temetbe, lel a felesg e srjhoz, s felolvassa az
asszonynak, mit r a g yerek. s amikor a szpsg es zveg yasszony, Nina arra knyszerlne,
hog y eladja a piannjt, a lnya kedves hang szert, Hamnak van lelki ereje azt vlaszolni az
rdekld vevnek: Ez nem elad. Mire a piann rmben mag tl meg indul hazafel.
Ez a leg szebb ebben a filmben: a jtk s a fantasztikum. A beteg et elszlltja az g ya a
kvnt helyre, a motor mag tl meg indul a jerevni orszg ton, g y kell utna iramodni, s
menet kzben rug rani. g y ltszik, arrafel nemcsak az embereknek van lelkk, hanem a
trg yaknak is. Annak az ormtlan szekrnynek is, amelyet Hamo cipel a htn, mintha mag tl
menne a szekrny, tkzben meg veszik, eg y msik hton vndorol tovbb nszajndkk
tlnyeg lve. Valahol rlnek majd neki.
Gazdag szeg nyek.

A kr bezrul

A Vr s arany (Talaye Sorkh) cm irni film bevezet jelenete, ez a remek, a m eg sznek

sznvonalra jellemz ng yperces kpsor akr mvszi hitvallsnak is felfog hat. Brutlis
jelenetet ltunk: eg y kszerboltban a betr dulakods utn lelvi a tulajdonost, majd, miutn
ltja, hog y a biztonsg i rcs elzrta a kijratot, ng yilkos lesz. Ez akr eg y amerikai film
nyitnya is lehetne. m a tma bemutatsnak mdja eg szen ms. A jelenetet eg yetlen
kamerallsbl ltjuk, pontosabban csupn annyit belle, amennyi szinte vletlenl az optika
ltszg be kerl. A felvevg p a rccsal elzrt kijratra szeg ezdik, s azt mutatja, ami az
utcn, a kp htterben trtnik. Jrkelk futnak ssze, az emberek rmlt g esztusokkal
mag yarzzk eg ymsnak a trtnteket, tbben rendrrt kiltanak, valaki meg prbl benylni
a kszbn fekv pisztolyrt, de nem ri el.
Utoljra Robert Bresson tudott ilyen klasszicista feg yelemmel, ennyire puritn (s ppen
ezrt filmszer!) kvetkezetessg g el vszonra idzni eg y keg yetlen tettet A pnz cm
mvben, volt kpes g y meg jelenteni, nem lttatva lttatni a bnt. A rcs is nla vlt
elszr eg y lthelyzet szimbolikus kifejezjv. A bemutats mdja a Vr s arany esetben is
hallatlanul tudatos, jellemz a nag yszer perzsa filmiskolra, amely ma ktsg kvl a leg jobb a
vilg on. Mint Bressonnl, itt sem az erszak ncl, vres bemutatsa a cl, hanem eg y emberi
drma rzkeltetse, s eg y szig oran rendezett kompozci meg alapozsa. Az eredeti
tehetsg ekben rendkvl g azdag irni film kt leg nag yobb mvsznek munkja ez: a
forg atknyvet Abbas Kiarostami rta, A cseresznye ze alkotja, a rendez pedig Jafar Panahi, A
tkr mestere. A visszapillant szerkezet elbeszls arrl szmol be, hog yan vezetett el az
immr halott fhs Husszein, az kszerbolti betr tja eddig a vg zetes tettig .
Husszein, ez a nag ydarab, macks fiatalember pizzafutrknt keresi szeg nyes kenyert.
Nslni kszlne, de nem telik neki tisztessg es g yrre. A kudarcba fulladt kszervsrls
jelenete utni rosszullte jelkpes lg szomj, ami ug yanakkor eg y testileg -lelkileg labilis ember
meg nyilvnulsa. A retrospektv szerkezeten bell lineris log ikval bomlik ki a trtnet. A
pizzafutr jrja a vrost, s tjnak epizdjaibl ll ssze a film. Eg yik meg rendelje hbors
veterntrs, eg ytt szolg ltak az irak-irni harcokban: zavart ismerkeds utn az eg ykori
bajtrs nmi borraval tadsa utn visszavonul. Eg y msik epizdban Panahi ltleletet ad a
perzsa viszonyokrl, mint korbban A kr cm filmjben, amely a kitasztott, s a prostitci
tjra kerl nk sorst elemezte. Ezttal a szig or erklcsrendszet sorra letartztatja eg y
mulatsg rsztvevit. A botrnyosnak tlt esemnybl semmit sem ltunk, csak a laks
fg g nyre vetl rnykokat, amelyeket Husszein tekintetvel szemllhetnk, aki a rendrk
ltal feltartztatva kint ll a hz eltt.
A jmd vilg fi laksban tett ltog ats az ellenpontozs klasszikus pldja. A kamera
lassan vonulva szemlldik, kvetve a ttovn bklsz hst. A frdszoba kvn meg pillantott
vrfolt baljs eljel. A tetteraszrl ltott vros kivilg osod panormja nemcsak az id
mlst jelzi, hanem a vg zetes elhatrozs meg szletsre is utal. tlet ez: a g yilkosrl s a
vrosrl, amelybe belevetette sorsa.
A jelzett g ondolatsor a nzben pereg . A vsznon csupn mrnki pontossg g al
szerkesztett kpeket ltunk, eg y kitartan vizsg ld kamera trg yilag os nzpontjbl.

Meg int kszlt eg y irni film, amelynek vettse lelki esemnny vlik, mert a kpek bennnk,
befog adkban futnak tovbb.

tveszt
A szenvedlyek labirintusa (Laberinto de pasiones) cm spanyol filmben az Eusebio nev
szereplre annyira vig yz a kedvese, oly mrtkben vja t a r leselked veszedelmektl, hog y
ennek kvetkeztben mindenfle baj ri, az eg yik jelenetben pldul lezuhan eg y lpcsn, s
kificamtja a bokjt, a film vg ig sntiklnia kell. g y vlem, ez a lpcss jelenet jelkpes
termszet, szemlletesen kifejezsre juttatja, hog y a m rendezje, Pedro Almodvar szintn
lezuhant valahov, de eg y kpzeletbeli, mg is ltez g rdicson bukott el, amelyet az zls
lpcsfokai alkotnak, s bizony elg g mlyre pottyant. Stilisztikai szempontbl biceg ve
forg atta ezt a filmet, amely mg 1982-ben kszlt (ha jl tudom, ez volt Almodvar msodik
alkotsa, de hozznk csak most jutott el, ezt csak a kronolg iai rend kedvrt emltem, a
ksedelem nem okozott klnsebb vesztesg et szmunkra), a produkci srtetten
tartalmazza mindazokat a hibkat, amelyek a ksbbi munkkat is jellemzik. (A Beszlj hozz!
klnleg es helyet fog lal el az letmben: tbb-kevsb mentes az Almodvar-opuszok morlis
s eszttikai problmitl.)
Jellemz a rendez zlsnek meg bzhatatlansg ra, hog y a most bemutatott korai film
eg yik jelenethez Bartk-mvet hasznl ksrzennek, s eg y ksbbi nyilatkozatban azt
lltotta, hog y ez nag yon szemlletesen kifejezi a film eg yik tmjt kpez nimfomnia lelki
habitust, s szerinte ig en hasonlt Bernard Herrmann zenjhez, amelyeket Hitchcockfilmekben hallani. Arra kell g ondolnom, hog y aki Bartk kompozcijt ily mdon tematizlja,
s ennyire nem kpes klnbsg et tenni kt nag yon is eltr muzsika kztt, az nem lehet
hiteles ember a kpek terletn sem. Amit ig azol pldul, hog y vg jtknak tekintett
munkjban eg yb humoros tlete nincs annl, miszerint eg y hlg y hashajtt vesz be, m
meg akadlyozzk abban, hog y felkeressen eg y szmra mlhatatlanul szksg es helyisg et,
g y rosszullte fizikai meg nyilvnulsnak lehetnk tani, ami inkbb knos, semmint
komikus.
Nem a film tematikjt hibztatom, ezek a slyos rzelmi zavarokkal s identitsbeli
konfliktusokkal kzd szereplk akr mg sznalmat is rdemelhetnnek. Az a baj, hog y az
brzols formai szempontbl elhibzott. A fszereplk teljesen rdektelenek, akik eg y
zarvarosan, szsztyr mdon eladott s felettbb unalmasan sztt cselekmnyben
tblbolnak. A mellkszereplkben taln tbb fantzia lenne, ha a rendez fig yelme nem lenne
ennyire sztszrt.
A formai g ondok htterben szemlletbeli problmk rejlenek. Almo-dvar g y vli, hog y a
lelki defektusok pszichoanalitikus mag yarzata szamrsg , ami szemlyes vlekedsknt
termszetesen mltnyolhat, mikzben, persze, vitathat is ez sarkos elutasts, m a
mlyllektan parodizlsa sorn a komplexusaiknak kiszolg ltatott fig urkat bbuszerv

torztja, s ezltal meg fosztja ket a szabadsg lehetsg tl. A hsn g yermekkori traumjnak
emlkkpeken trtn meg idzse pedig leg feljebb arrl tanskodik, hog y Almodvarnak
fog alma sincs se a freudistk, se ellenfeleik nzeteirl. Ilyen szint felkszltsg g el bajos
pszicholog izlni.
Ennek ellenre a film parodisztikus olvasata tnik a leg inkbb eredmnyesnek, habr ez az
eredmny is meg lehetsen szerny. Ebbl a szempontbl a pszicholg usn alakja kerlhetne
ltrbe, sajnos, a rendez felletessg e nem teszi lehetv, hog y a fig ura kell rnyalst
kapjon.
A szenvedlyek labirintusa cm filmnek eg ybknt mr a cme is meg tveszt. Ebben a
trtnetben sz sincs valdi szenvedlyekrl, leg feljebb azok klnfle ptszereirl. A msik
sz viszont ig az. Ez valban labirintus: tveszt.

Verdes madr
A Hz a kdben (House of Sand and Fog ) eg y elsfilmes rendez, a fiatal, ukrn szrmazs
Vadim Perelman alkotsa. Feltn, becses kivtel a hollywoodi ipartelep ltal elrasztott
amerikai filmg yrts eg yre sivrabb kzeg ben. Stlusa eg ysg es, elbeszlsmdjt a
vg zetdrmk knyrtelen kvetkezetessg e jellemzi (eg yszer, taln tlsg osan is kzrthet
szimbolikja, g y a kdmotvum alkalmazsa is e mfaj velejrja), szemlletmdja vg telenl
trag ikus. Keser s kibrndult, mivel azonban tiszteli hseit, s mlyen tli szemlyes
drmjukat, emberbrzolsban katartikus elem rejlik, klnsen azrt, mert a trtnet
fszerepljnek sorssal val viaskodsa rendkvli mltsg ot sug roz.
Behrani, az irni hadsereg eg ykori ezredese az Eg yeslt llamokban l. Katonhoz mlt
kemnysg g el dolg ozik azrt, hog y j hazjban biztostsa csaldja jvjt. Most olcsn hozz
tud jutni eg y ing atlanhoz, amelybl a hatsg adtartozs miatt kilakoltatta a korbbi
tulajdonost. Behrami ezredes, akit Ben King sley korbbi nag y szerepeihez mlt sznvonalon
forml meg , g y rzi, vg re meg kapaszkodhatnak. Ha j ron, haszonnal tovbbadhatja a
hzat, amire kiltsa van, szerezhetnnek eg y j otthont, s fit is tanttathatja. Ekkor azonban
jelentkezik a rg i tulajdonos, eg y fiatal, jraval takartn, Kathy (Jennifer Connelly jtssza
plds pszicholg iai g ondossg g al), aki az adhatsg tvedsnek ldozata. Az apja harminc
ven keresztl, hallig g rclt a hzrt, s a ktsg beesett, hajlktalann tett n mindent
elkvet, hog y visszaperelje otthont, apai rksg t.
Ez az alaphelyzet. Nem jk s g onoszak llnak eg ymssal szemben, mint az amerikai
mozidarabokban oly g yakran, hiszen itt mindkt flnek meg van a mag a ig aza. Meg a bne is.
Behrani kizrlag sajt csaldja rdekeit nzi, s lelke mlyn meg veti az anyag ias amerikai
letformt, amelyhez alkalmazkodni knyszerl. Kathy miatt pedig ppen szthull eg y csald.
S br vig aszt jelent szmra, hog y mellje llt eg y rokonszenves, boldog talan rendrtiszt, akit
is meg szeret, de mlysg esen bntja, hog y kedvese elhag yta rte kt g yermekt, akik most a
felesg g el meg is jelennek, s ktsg beesve hvjk haza apjukat.

Ez a httr. Ami azrt fontos, mert a rendrtiszt rtelmezsben a rg i s j tulajdonos

harca az amerikaiak s a betolakod ideg enek kzdelmv vlik. s ettl indul be a vg zet
knyrtelen g pezete, ami a sors stt irnija folytn ppen akkor vlik meg llthatatlann,
amikor a felek meg prbljk eg ymst meg rteni. A vg skig elkeseredett Kathy ng yilkos
akar lenni a hz (az hza!) eltt, de Behrani ezredes meg menti az lett, s beviszi a hzba, a
mag a j otthonba. Mert eg y si perzsa erklcsi parancs elrja, hog y az otthonunkba bereplt,
szrnyaszeg ett madarat ang yalnak kell tekinteni, akit az r kldtt hozznk. Ezt a morlis
zenetet azonban Amerikban nem rtik.
A film a klnbz kultrk kztti prbeszd szksg essg rl s lehetetlensg rl vall. A
nyelvi s tradicionlis eltrsek jvtehetetlen flrertsekhez vezetnek. Ezek brzolsa sorn
Viktor Perelman olykor a vletlenek ig nybevtelre knyszerl, m a szituci vg zetes
hlzata olyan ers, hog y a kevsb motivlt rszletek szinte fel sem tnnek. A szavak s a
g esztusok mst s mst jelentenek a nem eg yfle hag yomnyokhoz ktd szereplk szmra.
A bizalmatlansg lg krben a jszndk rvnyt veszti. Erre a helyzetre is vonatkozik az,
amit a mag yar klt, Tth rpd g y fog almazott meg : , jaj, az t llektl llekig ! Kldzzk
a szem csg g edt sug art, S kztnk a roppant, jeg es r lakik.

Id s emlkezs
Raoul Ruiz g yszlvn remnytelen feladatra vllalkozott, amikor elhatrozta, hog y
mozivszonra viszi Marcel Proust Az eltnt id nyomban cm mvt. Ezzel mag a is tisztban
volt, bizonyra ezrt dnttt g y, hog y visszafel haladva szerkeszti meg a trtnetet. A
reg nyciklus befejez ktett vette alapul, s ennek anyag ba ptette bele, emlkkpszeren, a
korbbi esemnyeket. Ez a meg olds azrt helyeselhet, mert leszktette az brzols
horizontjt, a kamera szmra kezelhetbb tette a klnben nag yon is szerteg az tmt, s
eg ybknt is, az alapul vett szveg et nem lineris, hanem strukturlis log ika tartja pratlan
eg ysg ben, amit jelez, hog y a szerz az els ktet nytjelenett s a hetedik ktet
zrszakaszt eg y idben rta.
A film kzponti motvuma Odette de Crcy alakja, aki az eg yik emlkkpen mint rzsaszn
selyemruhs hlg y jelenik meg , akivel az elbeszl nag ybtyja laksn tallkozik. s felbukkan
a filmbeli cselekmny centrlis esemnyt kpez jelenetsorban, Guermantes-k estlyn, ahol
a szereplk, mr a vilg hbor utn, kicsit nmag uk rnykaknt ug yanakkor leg endv is
vlva jelennek meg , s ahol az elbeszl, mint Gyerg yai Albert rta, rdbben az emlkezs
varzsnak nag y titkra. Odette-et Catherine Deneuve jtssza, s ez a szereposzts telitallat,
mert k valban hasonltanak: romolhatatlannak tn szpsg kn alig fog az id, m a
mrvnyszobrok hvs deleje leng i krl ket. Odette ismtld meg jelenst harmonikusan
eg szti ki Gilberte fellpse, aki Swann lnya, s Albertine, a fog oly n alakjnak felidzse.
Persze, elnyben vannak azok, akik olvastk a mvet.
s k bizonyra eg yetrtenek velem abban, hog y rtoll s a kamera kztt ebben az esetben

nag y a klnbsg , ami a valsg eltr rtelmezsbl szrmazik. Orteg nak ig aza van, amikor
azt rja, hog y Proustnak csupn oly mdon van szksg e a trg yi vilg ra, mint a pposnak a
vaskos sztrra: rllt, hog y elrjen valami szmra kvnatosat. Az r szerint ug yanis az
g ynevezett realits meg ismerhetetlen, az n pedig eg yltaln nem valami mozdthatatlan
adottsg . t az rdekli, miknt helyezkedik el a vilg az elbeszl tudatban, s a kls
folyamatok helyett a llek bens trtnseire irnytja fig yelmt, az id lmnye fog lalkoztatja,
amely rombol, s az emlkezet, ami meg riz.
Raoul Ruiz kamerja azonban, termszetbl addan, valsg osan ltez trg yakat s
szemlyeket mutat, vag yis alapveten ms ltmdba helyezi a dolg okat, mint Proust. A
megtallt id (Le temps retrouv) cm film ezrt kudarc, szksg kppen bekvetkezett veresg ,
ami g y rtend, hog y a knyvhz kpest az, de mint mozg kp, ha nmag ban vesszk,
g ondosan, szpen kivitelezett munka. Csak ppen az lesvg sok, az ttnsek s a vilg ts
tnusnak vltozsai olyan kpi manipulcik, amelyek nem adjk, nem adhatjk vissza Proust
krmondatainak, szveg fzreinek szecesszis hang ulatt. Ebbl a szempontbl hitelesebbnek
tnik a felvevg p s a fnykpezett trg yak, szereplk prhuzamos mozg atsa, valamint a
bels montzzsal, vg s nlkl trtn tg as, leveg s komponls. Nha az az rzsem tmadt,
hog y az eg sz filmet szubjektv, a fszerepl-elbeszl szemvel lttat kamerval kellett volna
meg oldani, jllehet a mag a nemben az is istenksrts lett volna. m ebben az esetben taln
meg sejthettnk volna valamit nzknt is a narrtor prousti lebeg tetsnek sug allatbl.
A nag y estlyjelenet koreog rfija eg ybknt kitn, a meg szlal zenvel eg ytt valban
thatja, ahog y taln Anatole France rta, a lenyug v nap szomorsg a, s az rm, amelyet a
meg rztt emlkek sug roznak: eg y g alag onyabokor kpe, Combray tornyai, a teba mrtott
madeleine ze, s a papr ltvnya, amelyre betket r eg y kz.

Beavats
Andrej Zvjag incev mr nem ifj ember. Elmlt neg yven, s csak most ksztette el els filmjt.
Ez a m, a Visszatrs (Vozvrascsenyije) azonban eg y csapsra vilg hrv vlt. Velencben
elnyerte az Arany Oroszlnt, s azta g y beszlnek rla, mint az elmlt vtized leg jobb orosz
filmjrl, a rendezt pedig msodik Tarkovszkijknt emleg etik. Nem is alaptalanul.
A film ltvnyvilg a valban a nag y orosz mester alkotsait idzi, fknt a Sztalker
motvumait ltjuk felbukkanni benne: ilyen a vndorls a zord szaki tjban, a meg -meg ered,
olykor szakad es, a lepusztult ptmnyek, hidak, elhag yott roncsok, a kkesszrke sznek. E
film szellemisg e mg is ms. Tarkovszkij nemes idealizmusval, spiritulis ihletvel szemben
Zvjag incev jzan s kibrndult. Kpeit kielg tetlen hinyrzet s komor hang ulat hatja t.
Azt a vilg ot, amelyet bemutat, mintha vg leg elhag yta volna az Isten, akinek tvozsa (vag y
rejtzkdse?) ppen azrt olyan lesjt, mert az isteni jelenlt nyomai s kvetkezmnyei ma
is rzkelhetk. A padlson rztt flins eg yik metszete brahm s Izsk trtnett brzolja,
a tbb mint tz v utn hazatrt apa, baljs eljelknt, mr a film elejn g y fekszik az g yon,

mint Andrea Manteg na holt Krisztusa, s ppen pnteken teljesedik be majd a sorsa, mikzben
az elbeszls mindvg ig hatrozottan ellenpontozza ezt a lehetsg es szereprtelmezst.
A jelzett szakrlis szimbolika ezttal olyan trtnethez kapcsoldik, amely hang slyosan
profn s evilg i, s ug yanakkor zavarba ejten eg yszer is. A visszatrt apa elindul kt
kisfival, Andrejjel s Ivnnal horg szni. (A halszat s a halak vissza-visszatr kpei szintn
bibliai motvumot kpeznek.) Hrmjuk eg yhetes tjnak esemnyei alkotjk a cselekmnyt,
amelyet naplszer elrendezsben ismernk meg , fknt a fik nzpontjbl, akik napi
feljeg yzsek formjban rg ztik lmnyeiket.
Az apa az szemkben eg yre inkbb g ylletes zsarnokk vlik, aki kemny
prbatteleknek veti al ket, s nem rtik, hog y mirt. Szig or s zord parancsokat osztog at,
nem tr ellentmondst, amit a nag yobbik, Andrej hajland elfog adni, Ivn azonban fellzad. Az
utazs, amelynek titokzatos clja eg y lakatlan szig et az szaki orosz tavak vidkn, eg yre
inkbb valami klns, rideg beavatsi szertartss vlik. Az apa taln sejti, hog y nem idzhet
hosszasan a fikkal, s a kirnduls szitucijt akarja felhasznlni arra, hog y meg eddze s
lelkileg felvrtezze ket a ksbbi erprbk szempontjbl, de az is lehet, hog y szmunkra
homlyban marad mltja formlta t ilyen krlelhetetlenn.
A film cme, hven a kpek talnyossg hoz, tbbflekppen rtelmezhet. Utalhat az apra,
aki eg ykor, nem sokkal a fik meg szletse utn ismeretlen okokbl elhag yta a csaldjt, s
most, a cselekmny kezdetekor visszatrt. De a fikra is g ondolhatunk, akik a trtnet
zrszakaszban immr halott apjuk testt cipelve indulnak haza (a vozvrascsenyije fnv
visszavitelt is jelent), m a cm azt is jelezheti, hog y az apa az esemnysor vg n mg eg yszer,
s akkor mr vg leg visszatr a fik emlkeiben, ahol kitrlhetetlen arcvonsaival
mindrkre jelen lesz. Ezt sug allja az a jelenet, amikor a kikttt csnakot a halott apval
elsodorja a szl, majd koporsknt elsllyed, a lzad fik ktsg beesetten rohannak felje, s
azt a szt, amit korbban csak parancsra voltak hajlandk kimondani, most srva kiltjk: Apa,
apa!
A Visszatrs elg ondolkodtatan talnyos film. Profn beavatsi misztrium? Apokrif
evang liumi trtnet? Vag y csak eg y trag ikusra fordult kirnduls elbeszlse? Eg y biztos: a
nz sokig nem tud szabadulni tle.

Trja gse
Sajnlattal szlelem, hog y Wolfg ang Petersen slyos tveds ldozatv vlt. Azt g ondolta, ha
dollrmillikrt felpttet eg y hatalmas dszletet, szerzdteti Brad Pittet, s beltztet
tvenezer statisztt akhj s trsz harcosoknak, akkor mr le is lehet forg atni eg y filmet a
trjai hborrl. Meg is tette. g y kszlt a Trja (Troy) cm szuperprodukci. Clszer lett
volna azonban elzetesen plusz tz dollrrt meg vsrolni eg y olcs, m meg bzhat
Homrosz-kiadst, s kicsit bele kellett volna lapozg atni.
Meg lehetett volna tudni belle, hog y eg y trtnet elbeszlse nem felttlenl azt jelenti,

hog y elkezdjk a leg elejn, s na, veg yk csak szpen sorba mdszerrel elaraszolg atunk
Trja g sig . R lehetett volna jnni alkalmasint mg arra is, hog y Ag amemnon nem
vadnyug ati aranys volt, hanem mkni kirly, s Menelaosz sem kansasi rablvezrknt
funkcionlt. Eg y kis olvasg ats utn taln mg azt is fel lehetett volna ismerni, hog y Brad Pitt
immr alkalmatlan arra, hog y eljtsszon eg y mitolg iai hst, azrt a Szp Helnrt pedig , akit
Diane Krug er alakt, leg feljebb eg y tlag os diszkverekeds tud kitrni, nem pedig eg y tzves
hbor.
Ezt a harcot nem lehet Homrosz nlkl elmeslni. Schliemann is az Ilisz alapjn sta ki
Trjt a fld all. Hitt Homrosznak. A klt viszont hitt az istenekben, akik nla rszt vettek az
esemnyek formlsban. A materialista Petersen ezzel a tnnyel sem tud mit kezdeni, ezrt, ha
jl lttam, a halhatatlanok kzl filmjben csupn Akhilleusz anyjt, a szp s jsg os Thetiszt
szerepelteti, aki nla eg yszer fldi reg asszony, jellem s szerep nlkl. Mivel Thetisz csak
eg yetlen rvid jelenetben bukkan fel, azt g ondolhatn valaki, ez kevs ahhoz, hog y eg y fig urt
meg lehessen rajzolni. Ez azonban nem g y van. Veg ynk eg y pldt az eposzbl: Briszisz
alakjt! Homrosz a m tbb mint tizentezer verssorbl mindssze harminchatot szentelt
neki, mg is l s lleg zik, hs-vr lny, teljesen rthet, hog y az rte foly kzdelem ll a
bonyodalom kzppontjban. Persze, oktalansg lenne Petersent Homroszhoz mrni, nem is
teszem, m az jog g al kifog solhat, hog y a tma szellemi htternek mellzsvel a szereplk
lg res trbe kerlnek.
Meg jeg yzem, Briszisz alakjnak fontossg bl a rendez is meg sejtett valamit, mert
filmjnek a leg pebb vonulata a HektorAndromakh szl mellett ppen a vele kapcsolatos
esemnysor, jllehet Priamosz lnyaknt bukkan fel, ami tveds (sok kzl az eg yik), de ez
esetben annyi baj leg yen, a trjai kirlynak elg sok g yereke volt, mg eg y lny ig azn nem
oszt, nem szoroz.
Petersen g rdjbl eg yetlen sznszrl mondhat el, hog y tudja, mit csinl: ez Peter
OToole, aki a nemes lelk s ig azsg os trjai kirlyt, Priamoszt alaktja. Jtka trag ikumot
sug roz, flnyes intellig encival nz el a tbbiek feje fltt, s diszkrt tartzkodssal nem
vesz tudomst arrl a szrny keleti blvnyrl, amit valaki dszlet g yannt a palotjba
helyezett, teljesen rtelmetlenl, minthog y a trjaiak ug yanazokban az emberszabs
istenekben hittek, mint az ostromlk. Az a jelenet, amikor Priamosz elmeg y ellensg hez, fia
g yilkoshoz, Akhilleuszhoz, hog y elkrje attl Hektor holttestt, Peter OToole jvoltbl a film
eg yik szp jelenete, a kevs ig az s hiteles felvtel kzl az eg yik, jelzi, mit is lehetett volna
kihozni ebbl a tmbl.
Priamosz a kzs emberi sorsra hivatkozik, arra, hog y meg kell halnunk, s leg ynk br
akhjok vag y trszok, a mlt vg tisztessg mindenkinek meg jr. Ez a jelenet sejtet valamit az
eposz leveg jbl.
Homrosz mve Hektor temetsvel zrul. A film nem fejezdik be itt. Kvetkezik mg
Trja g se.
Nag y g s.

Hrman
Ilyen klns szerelmi hromszg -trtnetet mg nem is lttam moziban, mint amilyent ez a
dn film, Lone Scherfig szp munkja most elbeszl. Eg y n s kt frfi. A n, Alice takartn,
eg yszer, szeg ny fiatalasszony eg y tzvesforma kislnnyal. Nha eg y-eg y knyvet visz be az
antikvriumba eladni, amiket itt-ott tall eldobva. A kt frfi: eg y testvrpr, mr nem fiatalok,
a harmincas veikben jrnak. Eg y antikvrius s a fivre. Szleiktl rkltk a boltot, akik mr
nem lnek. Az anyjuk korbban meg halt, az apjuk nemrg . Az idsebb, Harbour vezeti a boltot,
s g ondozza ccst, Wilburt, aki slyosan depresszis, ismtelten ng yilkossg ot ksrel meg .
Erre utal a film cme: Wilbur ngyilkos akar lenni (Wilbur beg r selvmord).
Ez a hrom mag nyos ember ktsg beesetten belekapaszkodik eg ymsba. Harbour s Alice
kztt szerelem bred, sszehzasodnak, s most mr ketten vig yznak Wilburra, s eg ytt
nevelik az asszony kislnyt. Ekzben viszony szvdik a n s sg ora kztt, aminek hatsra
a frfi meg vltozik, kilbal beteg sg bl, lni akar, Harbourrl viszont kiderl, hog y hallos
beteg , rkja van, s csupn hnapjai vannak htra. A kt frfi helycserje nemcsak Alice, de a
hall istennje szempontjbl is meg trtnik.
Az nzs, a ltharc drmja ez a film? Az is. Alice kapaszkodik vg re meg lelt kis
eg zisztencijba, nem hajt eg yedl maradni, s mivel mindkt frfit szereti, eg yiket sem akarja
elveszteni. Wilburnak pedig valsg g al ltelemv vlt az asszony, nlkle nem tudna lni.
Elveszi Alice-t a btyjtl, aki nem tud semmit, amikor krhzba kerl. De meg nyug tatja az
rzs, hog y ccse nincs eg yedl. Kri a nt, nag yon vig yzzon r.
g y tnik, most elmeslem a filmet, pedig nem. Illetve a cselekmnyt taln ig en, de ami
ig azn fontos itt, az a szavak s a kpek mg tt rejlik, arrl leg fljebb az arcok s a g esztusok
tanskodnak. A lelki folyamatokat a mozg kp csak sejtetni kpes, ppen a sejtets minsg e
adja sajtos eszttikumt. A trtnet felidzsvel teht keveset mondok, csupn azt, ami
elmondhat. Mert ez a film valjban a szeretet s az nfelldozs drmja. Az esemnyek
meg jelentsnek dramaturg iai tetpontja nem vletlenl esik ppen karcsonyra. Harbourt
szentestre hazaeng edik a krhzbl (mindeg y, hol van, hiszen g yg ythatatlan), s ekkor a
kislny eg y rtatlan krdsbl Wilbur rg i szobjban fog sz aludni? mindenre rjn,
amit, persze, biztosan sejtett, a szve mlyn taln tudomsul is vett. Ekkor elmesl Alice-nak
eg y trtnetet arrl, hog y haldokl apja eg ykor sszetvesztette t az ccsvel, ment oda az
g yhoz, de Wilburnak szltotta. Ennyi. m ezzel Alice lelkben sajt meg resed helyre
lltotta az ccst. S jelezte, hog y ltala is ott lesz majd. Elbcszik tlk, visszameg y a
krhzba. Hamarosan meg hal.
Szp film. Mesteri a krnyezetrajza: az antikvrium don hang ulata tjrja a kpeket,
amelyek vg telenl eg yszerek s sztlanok. Eg szen bravros pldul, ahog y nhny
utalsbl sszell a szlk drmja, mint film a filmben. De a rendezs nem hibtlan. Wilbur
lelki felplsnek brzolsa vg l mr ment ki eg y ng yilkost a folybl kicsit
didaktikus, de ez elnzhet, s akr mg g yes fog st is sejthetnk benne, mivel eltereli a
fig yelmet Harbourrl, s ezzel prbra teszi a nzt, akinek r kell jnnie, hog y az ig azn fontos

esemnysor az idsebb fivr lelkben lejtszd folyamat.

Az utols kpen a temett ltjuk. Harbour srja csak eg y kis halom, nincs rajta nv, szinte
csak akkora, mint eg y vakondtrs. De szp helyen van, onnt ppen az antikvriumra ltni.

Ismtls
A posztmodern reg ny felszmolja a klnbsg et a kitallt s a valsg os (vag y annak vlt)
vilg kztt. Amg a realista szveg rja pldul elszeretettel hang slyozta a trtnet s a
szereplk valszersg t, a mai szerzk, ppen ellenkezleg , nem titkoljk, st hatrozottan
lltjk, hog y fig urik a fantzia termkei, akik mag uk is kpesek kpzelt vilg okat s hsket
ltrehozni. Mint Borg es eg yik szereplje, aki lmodik eg y vilg ot, mikzben rjn, hog y t is
lmodja valaki. Ennek kvetkeztben az elbeszlsbe bekeldik eg y msik trtnet, abba eg y
harmadik, s g y tovbb. Vag yis a forma alapelve az ismtls, ami az jabb filozfikban, mint
Kierkeg aard meg jsolta, olyasfle szerepet tlt be, mint a klasszikus korokban az emlkezs. A
g rg k azt vallottk, hog y a meg ismers sem eg yb emlkezsnl, ma viszont tbben g y
vlik, hog y az let valjban ismtls. s ez nag y klnbsg , mert amire az ember emlkezik,
az volt, az ismtls ellenben a jvre irnyul folyamat, g y is mondhatnm, hog y aki ismtel,
az a jvre emlkezik. Ezt teszi a posztmodern reg ny.
E forma meg szeldtett tpusa, szalonvltozata, amit Umberto Eco, Milan Kundera vag y Paul
Auster mvel, azrt oly npszer, mert a jvre emlkezs jtkos elvt bontakoztatja ki. Az
intellektulis bvszmutatvny sorn felszabadultan lebeg nek a dolg ok, s mg az olykor
rmdrmba hajl esemnyek is mint pldul Auster Az orkulum jszakja cm reg nynek
befejez szakaszban az irnia ttetsz-elrejt ftyolba burkolznak. Ezzel szemben a
posztmodern lektr szerzinl ig en g yakran csak a g rand g uig nol marad. Olyanok k, mint az
a bizonyos bvszinas, aki ki tudja ug yan szabadtani a ront szellemeket, m nem kpes uralni
ket. A jtkbl g yakran puszta effektus vlik, a fantzia horrorisztikuss alakul, aminek
hatsra az ismtls inspircijt elnyomja az elbeszl g pezet mechanikus kattog sa. Ezt a
kellemetlen httrzajt hallom mindig , ha Stephen King valamelyik munkja akad kezembe.
A titkos ablak (The Secret Window) cm film King eg yik (nem a leg jobb) knyvbl kszlt.
Hse r, mint ebben a tpusban oly g yakran, aki ez is jellemz ppen alkoti vlsg g al
kzd. Beszdes neve: Mort. Mintha kimerlben lenne a kpzelereje, ami eg y trtnet
kiag yalshoz okvetlenl szksg es. Hacsak nem akar plag izlni. s lm csak, meg is jelenik
nla, mint eg ykor Faustnl Mefiszt, eg y Shooter nev klns fig ura, aki John Turturro
alaktsban eg yszerre lomszeren elvont s flelmetesen relis, s azzal vdolja az rt, hog y
az ellopta tle eg yik sztorijt. Hatrozottan kveteli, hog y ismerje el a plg ium tnyt, a
trtnet befejezst pedig rja t az elveinek meg felelen.
Hamarosan kiderl, hog y Shooter nem ismer trft. Akcii eg yre brutlisabbak, annl
inkbb, mert a srtett vetlytrs minden bizonynyal az nmag val elg edetlen Mort
fantzijnak kivetlse, mikzben, persze (lsd fentebb) t is lmodja valaki, az lmodk

szekrnye mg tt pedig van eg y titokzatos ablak, mg tte eg y ismeretlen kert, ahol vg re

lehet hajtani a tkletes bntnyt. Ktsg kvl ri lelemnyre vall az a md, ahog y King az
ismtls elvt ri ptcselekvsknt szerepelteti, m a rendez, David Koepp kpei olykor
tlmag yarzzk a szitucit, s Johnny Depp jtka sem elg rnyalt ahhoz, hog y hitelt adjunk
a tudatvlsg bemutatsnak.
Mort elg edetlen eg yik korbbi elbeszlsvel, ezrt trja. Meg ismtli, ms befejezssel, de
g y, hog y ez a g esztus mag nleti vlsg a, szerelmi krzise orvoslsul szolg ljon. Csak az a
krds, hog y a terpia terepe a papr, vag y ami azon kvl van: az let, a vilg , ha van.

Jelrl jelre
Mndy Ivn eg yik szp elbeszlsben szerepel eg y utas s az sovny, keseszn lovacskja.
Rong g y zva utaznak London fel. Az utas a lovt nzi. Olyan vg telen meg adssal trte az
est. Alig szreveheten blog atott. Nem nzett htra. De valamikppen lttam a tekintett.
Azt a fradt, blcs tekintetet. Mintha hls lenne. Taln hog y nem hajszolom, s nincs eg y rossz
szavam se.
Ez a pr sor ember s llat sorskzssg nek, lelki sszetartozsnak mlyen tlt pldjt
adja. Mndy novelljt, furcsa mdon, most eg y koreai film juttatta eszembe. Kim Ki-duk
mvesen kimunklt, sug allatos alkotsa, a Tavasz, nyr, sz, tl... s jra tavasz (Bom yeoreum
g aeul g yeowool g eurig o bom), amelynek idszerkezete a termszet ciklikus rendjt kveti.
Ennek a nag y krforg snak az ember is rszese. A trtnet, amely hang ulatos, bennnk,
eurpai nzkben rousseau-i nosztalg ikat breszt kpeken idzdik fel, a vadonban jtszdik.
Eg y heg yek ltal vezett tavon ll eg y tutajszer faalkotmny, rajta eg y hz, ebben eg y remete
l, aki eg y kisfit nevel. letk: deni, rtatlan eg yttlt a termszettel s eg ymssal. A
szobknak van ajtaja, de nincs elvlaszt fala, a vzen ptett kapu mellett nincs kerts.
Eg yetlen, tag olatlan tr az eg sz mili, ahol a szereplk mozg sa, g y a ritmikusan fel-felnyl
kapuszrnyak kzti thalads, ritulis jelleg . Ez a szerzetesi letformval fg g ssze, amelyet
szertartsok szablyoznak.
Eg yszer a kisfi, aki most ismerkedik a vilg g al, nvnyeket g yjt, s szemllg eti az
llatokat, eg yik jtka sorn, akarva-akaratlanul, g oromba trft z ez utbbiakkal: kavicsot
ktz eg y halacskra, aztn eg y bkra, majd eg y kg y testre. A mester fig yeli, de nem lp
kzbe. Msnap reg g el azonban a fi arra bred, hog y eg y nag y k van a htra ktve. Sr, mert
a k nehz, alig tud mozog ni. A mester azt mondja neki: keresd meg a halat, a bkt meg a
kg yt, oldozd le rluk a kavicsot, akkor majd n is meg szabadtalak a nehz slytl. De ha
valamelyik llat meg halt, akkor hiba veszem le rlad a kvet, a szvedben rkre cipelni fog od
annak terht. A fi elmeg y, de mr csak a bkt tallja letben, a hal s a kg y elpusztult. A fi
keservesen sr. Nag y baj trtnt. Meg bomlott a teremts bkje s eg ysg e (amelynek eg y ks
sug ara vetlt r Mndy idzett szveg re), meg trtnt a bnbeess. Kim Ki-duk trtnete
ebbl a szitucibl bomlik ki. Ennek fnyben rtelmezhet a trag ikus szerelmi romnc: eg y

g yg yulni vg y lny is meg rkezik a meg srtett rend denbe, akit ksbb taln meg lnek,
de az is lehet, hog y nem, mert alkalmasint azonos a ksbb felbukkan, leftyolozott arc
nvel. Ez a vg telenl eg yszer film zavarba ejten homlyos, m ppen ez a leg szebb benne,
ez a lebeg s a vzen, olyan, mint eg y ballada, vag y mint eg y buddhista tants.
Kim Ki-duk szerint a kp s az rs lnyeg ben azonos, kzs idejukat az a forma adja,
amely a deszkba vsett szveg szerint az ressg g el rokon. A remete tlete szerint a
meg trt bnsnek eg y errl szl szveg et kell bevsnie a fba. Ha jelrl jelre haladsz, mondja
a mester, lassan elprolog belled az nzs s a szenvedly, amely minden baj oka. s a jelekben
az ember, az rs s az olvass ketts aktusa ltal, felismeri az let trvnyt. Mert a vilg mag a
is szveg , amit olvasni kell: jelrl jelre haladva.
s cipelni kell a kvet, g y tnik, mindrkre. Kezdet s vg eg ybeesik. A film vg n ismt
eg y remete l a tavon, aki nem ms, mint az eg ykori kisfi. Mellette eg y g yermek jtszik, aki
taln az v. s aki majd a bnt rkli.

ten a ktutajon
Jos Saramag o, a Nobel-djas portug l r reg nyeiben klns dolg ok trtnnek. Az emberms
cm m fhse rdbben, hog y l eg y vele tkletesen meg eg yez tkrkpe, A vaksg pedig
eg y rejtlyes kr terjedsrl szl: eg y frfi elveszti a ltst, majd (a felesg e kivtelvel)
mindenkivel ez trtnik. A Ktutaj cme az Ibriai-flszig etre utal, amely hirtelen leszakad a
kontinensrl, s szni kezd az cenban.
Ez a modellveg yt reg ny eg yszerre szatra s fantasztikus trtnet. De rtelmezhet a
nag y ibr lmny modern feldolg ozsaknt is: a Pireneusok ormai mindig is elvlasztottk a
flszig etet Eurptl, sajtos hag yomnyokkal rendelkez, kln vilg g tettk, ahonnan a
hajk g yakran elindultak ismeretlen messzesg eket keresni. De brmilyen olvassi stratg it
kvessnk is, nyilvnval, hog y Saramag o kitn elbeszl, aki kpes lektni szveg nek
befog adjt, s elhitetni vele, hog y a fantasztikum valjban a htkznapi let termszetes
eleme. Az r nem azzal hat, hog y a ktutaj vajon nekimeg y-e az Azori-szig eteknek (persze,
Saramag t az is rdekli, hog yan viselkednek az emberek vszhelyzetben), vag yis nem a
kilezett szituci izg atja, hanem a fig uri fog lalkoztatjk. Elbeszlsnek f rtke az t
fhsl vlasztott tlag ember rajza, viszonyuk a titokzatos jelensg ekhez. Az bemutatsukkal
sikerl az rnak elrni olvasjnl azt, amit Coleridg e, ig en tallan, a ktelkeds szndkos
felfg g esztsnek nevezett. Minden ezen mlik: el akarom-e hinni az rnak azt, amit elmesl,
vag y sem. A j rnak akarok hinni, s ksz. A rossz r pedig meg feszlhet, hiba.
Ha Saramag t olvasom, tbbnyire felfg g esztem a ktelkedst. Georg e Sluizernek viszont,
aki a Ktutaj filmvltozatt elksztette (La balsa de piedra), ezt nem mindig sikerl elrnie. Az
az rzsem, hog y a rendez ezttal erejt meg halad feladatra vllalkozott. Pedig a
forg atknyv rja, Br Yvette g yesen ig yekezett az t (a kutyval eg ytt hat) fhs sorsra
koncentrlni anlkl, hog y a tbbiek rovsra brmelyiket is kiemelte volna. Nehz is lett volna

vlasztani. Joannak van eg y botja, amivel meg repesztette a fldet, Maria pedig eg y
harisnybl vg telen hosszsg fonalat fejt le, amibl hatalmas g ombolyag ot kszt. A kt
nnek van teht eg y-eg y varzseszkze, mint a meskben a tndreknek s a boszorknyoknak
(Saramag o nem vlasztja lesen kln a kt kateg rit), a frfiakat viszont klns
kpessg ekkel ruhzza fel a sors: Joaquim eg yszer eldob eg y nag y kvet, amely majd
kilmternyire repl, Pedro az reg (br nem vn) patikus a szeizmog rfoknl rzkenyebben
reag l a tektonikus rezdlsekre, Jost pedig rendletlenl kveti eg y sereg lycsapat.
A knyv mg ikus realizmusa e jelensg eket tlzs nlkl, termszetes eg yszersg g el
kezeli, Georg e Sluizeren viszont rr lesz a thriller mfaj irnti vonzdsa, aminek
kvetkeztben a sereg lyes jelenetek tlsg osan hasonltani kezdenek Hitchcock mester hres
felvteleihez a Madarak cm filmbl. Mrpedig a mg ikus stlus s a thriller kt kln vilg :
elbbi a rendkvlit mag tl rtetdknt kezeli, mg utbbi, ppen ellenkezleg , felfokozza
annak rendkvlisg t.
A tma s a mozg kpi feldolg ozs feszltsg e krosan hat a sznszekre, akik sokszor nem
tudjk, kire hallg assanak: az rnak hig g yenek vag y a rendez utastsainak
eng edelmeskedjenek. Ezrt aztn a cselekmnybonyolts sem zavartalan. Nha g y tnik, a
leforg atott anyag bl valamirt utlag kivg tak jeleneteket. Ig az, ezzel mindig g y vag yunk, ha
eg y j reg nybl film kszl.

Skagerrak
A Skagerrak cm filmmel, amelyet nlunk des lmok cmmel jtszanak, nem eg yknnyen
bartkoztam meg . Az els flrban tl lhnak tnt szmomra a kt hsn, Marie s Sophie, s
ekkor mg a dialg usok hang nemnek rdessg t is fenntartsokkal fog adtam. De nem
akartam elhamarkodottan tlkezni, mert sejtettem, hog y a jeles dn rendez, Sren Krag hJacobsen meg lepetseket tartog at a nzk szmra. A film kzepe tjn mr zavartalanul
lveztem a ltottakat (utlag rjttem, mi volt a szerepk a korbban kifog solt elemeknek), s
amikor vg et rt a vetts, tudtam, hog y az utbbi vek eg yik leg jobb, zig -vrig mai
vg jtkt lttam. Remek sznszek sorval.
A cselekmnybl annyit el kell rulnom, hog y Marie, Sophie rbeszlsre, branyasg ot
vllal eg y dsg azdag , m rks nlkli skt fnemesi csaldnl, de bartnje autbalesetben
meg hal, s most, lelki tmasz nlkl, a terhes Marie vlsg ba sodrdik. Felkeresi Sophie
bartjt, Kent, akit nem ismer, s azt sem tudja, hog y meg halt. Ken cimbori ezt nem ruljk
el neki, s hog y meg szerezzk a g azdag nak vlt lny pnzt (nem sejtik, hog y ez a
branyasg rt kapott elleg ), mg Ken helyettesrl is g ondoskodnak, aki hog y a
szellemesen meg kttt vg jtki csom mg bog osabb leg yen ppen a g rfk meg fig yelje.
A filmnek ez a szintje a hag yomnyos, vletleneken s flrertseken alapul komdiai
dramaturg it mkdteti, kifog yhatatlanul rad tletekkel s csavarsokkal. Erre azonban
rhelyezdik eg y msik szint, amelynek ketts problematikja minsg ileg tlnyeg ti,

minteg y meg emeli az eg sz mozg kpi ptmnyt, s az nmag ban is kivlan meg szervezett
komikus szitucinak elg ondolkodtatan mai tartalmat ad. A krds eg yik vetlete morlis
termszet, a msik szociolg iai.
Elszr nzzk ez utbbit. Mint tudjuk, Arisztotelsz ta kzvlekeds, hog y a vg jtk
szerepli kzrend emberek (olyanok, mint a nzk tbbsg e), a szerencss befejezs
kvetelmnye mellett e mfaj ppen ebben klnbzik a trag ditl, amelynek hsei elkel
szereplk. Ebbl a szempontbl a Skagerrak klasszikus komdia. Hsei eg yszer emberek: kt
tlag os mai lny, aztn Ken kisember bartai, meg eg y fiatal, szeg ny llatorvos. Ezek az
emberek ki vannak ug yan tve kisebb-nag yobb ksrtseknek (fknt anyag i rtelemben), a
stlusuk sem vlasztkos, m alapjban tisztessg esek. Ezzel szemben a rendez ig en neg atv
kpet fest a g rfi csaldrl, s arrl a neves szlszrl, aki j pnzrt hajland lenne elvg ezni a
tiltott mttet Marie-n.
Ez a morlis krds: eg y szletend (meg szlet?) g yermek sorsa, eg y mag zat
letlehetsg ei. Marie ug yanis elhatrozza, hog y elrehaladott terhessg e ellenre elveteti a
g yerekt. s ekkor lpnek kzbe Ken haverjai, akik nem hallg attak ug yan etikai eladsokat
eg yetemen, mint a szlsz, fog almuk sincs a kateg orikus imperatvuszrl, de tudjk, hog y
effle helyzetben hog yan kell viselkedni, milyen dntst kell hozni.
Vag yis ez eg y plebejus szemllet humanista film. s remek komdia. A cselekmny
tetpontja a szlsi jelenet (amely, persze, plusz csattant is rejt), amelyre eg y g arzsban kerl
sor. Ken bartai g yetlenkednek a vajd Marie krl, az eg yiknek radsul vletlenl ellttk
a lbt, ez juldozik (nemcsak a sajt fjdalmtl), az llatorvos pedig bbskodik. Elvg re
ng ylbaknl mr csinlta ezt. Elzleg meg vizsg lta a lnyt, s meg nyug tatta: Ha kecske
lennl, azt mondanm, minden rendben van.
s valban: minden rendben van. Erklcsileg , vg jtkilag , sznszileg . A Skagerrak kitn
film.

Megkeresni Blanche-t
A j vg jtkban mindig van valami fiatalos lendlet, kedv, humor, leter. Northrop Frye
szerint, aki az eg yes mfajokat az vszakokban meg testesl ciklikus szimblumokhoz kttte,
a komdiban a tavasz mtosza testesl meg . Az ifjsg s az jjszlets.
A Csak n utn (Aprs-vous) cm francia vg jtk a mondottakat ig azolja. Kt ember
jjszletsrl szl. Az alaphelyzet: Louis-t elhag yja a kedvese, ezrt ng yilkos akar lenni. A
film azzal kezddik, hog y ppen fel akarja mag t ktni eg y parkban, de az arra halad Antoine
az utols pillanatban kzbelp, s meg menti az lett. s mivel g y ltja, hog y a ktsg beesett
fiatalembert nem hag yhatja mag ra, mag val viszi haza. Innen kezdve arrl van sz, hog y
Antoine lankadatlanul istpolja Louis-t, llst szerez neki abban az tteremben, ahol mag a is
dolg ozik, seg t neki, vig asztalja. Emiatt a bartnjvel sem trdik, aki el is kltzik tle.
Ez a szituci jelzi, hog y a film rendezje, Pierre Salvadori a klasszikus francia

vg jtkhag yomnybl tpllkozik, a frappns, techniks, jl meg csinlt sznmvek s a

vaudeville tradcijhoz kapcsoldik. Ennek jeg yben az ellenttes lelkialkatok konfliktust
mkdteti. Antoine (Daniel Auteuil) tevkeny ember, nyitott, seg tksz jellem. Ezzel szemben
Louis (Jos Garcia) melankolikus, st, mnis-depresszis alkat. Ha effle szereplk
sszekerlnek, biztosra lehet venni, hog y trtnik valami rendkvli, hiszen az ilyen fig urk
sszetartoznak ug yan, mert jl kieg sztik eg ymst (Louis-nak szksg e van arra, hog y valaki
polg assa, Antoine-nak viszont lteleme, hog y prtfog oljon valakit), de az ellenttes elemek, a
tz s a vz tallkozsbl knnyen baj is szrmazhat.
Most az trtnik, hog y Antoine elhatrozza, meg keresi Louis htlen kedvest, Blanche-t,
hog y jra sszehozza vele bartjt (ennek rdekben furfang os mdon elszaktja a lnyt j
partnertl), remlve, hog y Blanche (Sandrine Kiberlain) visszaadja majd Louis letkedvt. A
csattan, a jelleg zetes vg jtki csavar innen mr knnyen addik, mint eg y tisztn felptett
matematikai levezetsben a log ikus vg kvetkeztets. A film ekkor vlik ig azn rdekess,
korbban ug yanis kicsit mr unni kezdtk az ismtldseket, Louis rks sopnkodsait s
tehetetlenkedst. Most azonban j helyzet alakul ki, s ezzel mindkt szereplnek szembe kell
nznie, vllalva a lelki kvetkezmnyeket, s ez a furcsa pr tag jaibl ms embert forml. Az
ers flni kezd, a g yeng e remnykedik, Blanche virg zletben pedig tavaszi zporknt
hullanak a knnyek.
Fiatalosan rg imdi ez a film, s ezt dicsrleg mondom. Annyi modernked, st
posztmodernked francia komdia fuccsolt be mostanban, hog y Pierre Salvadori rkzld
klasszicizmusa kifejezetten dten hat. s ehhez a dramaturg iai karakterhez harmonikusan s
ig azn szellemesen illeszkedik a mozg kp eg yik sformja, az rnyjtk, amely e film leg fbb
szimblumt szolg ltatja. Az elhag yott szerelmes eg y rnykpet riz kedvesrl, s amikor
Antoine elszr meg y be a virg zletbe, a telefonflke oplveg ablakra vetl fnyben ezt az
rnykrajzolatot ltja meg elevenedni. E vizulis motvum jeg yben eg y titokzatos, sttl
profilkimetszsbl bontakozik ki a trtnet hsnjnek portrja: eg y hattynyak, szke
Modig liani-modell. Krltte virg ok.
Ig az, a virg ok is a tavasz mtoszhoz tartoznak. s br hamar hervadnak, jra s jra
kinylanak, szinte vltozatlanul. Olyanok, mint a vg jtkok.

A Montague-k parancsa
Mikzben korunk filmje, ez a g yorsan ntt kamasz (hog y Nemes Nag y g nest idzzem, aki a
mag yar lrt meg jt versei mellett nhny rzkeny filmkritikt is rt) mvszetbl iparr
silnyodva, mlyen leszlltott r sokkhatst knl eg yre-msra, van kt orszg , ahol
rendletlenl rzik a mozg kp klasszikus rtkeit. Ez a kt orszg : Irn s Dnia. Ezrt, ha eg y
filmre azt mondjk, hog y irni, vag y azt, hog y dn, az nemcsak fldrajzi hovatartozst
jelent, hanem mindenekeltt minsg et szavatol.
Per Fly rksg (Arven) cm munkja nll rsze a rendez nag y vllalkozsnak:

trilg iban hrmas keresztmetszetet adni a dn trsadalomrl. Bemutatni a kzposztly

lett, tovbb a lecsszottakat (rluk szlt Fly korbbi mve, a Pad) s a nag ypolg ri rteg et:
ez utbbi a tmja az rksg cm alkotsnak.
Ennek hse, Christoffer Stockholmban l, ahol jl mkd vendg lje van. Sok mvsz jr
ide, felesg e kollg i, aki sznszn, s ppen a Rome s Jlia cmszerepnek eljtszsra kszl.
A Shakespeare-drmra trtn utalsok a kibontakoz trtnet fmotvumt alkotjk. Idzetek
hlzzk t a kpeket, s Maria szobjban a Zeffirelli-film hatalmas plaktjt ltjuk. Ennek
ellenpontoz szerepe van, minthog y az rksg kifordtja, deformlja a veronai szerelmesek
histrijt. Rmeval szemben ug yanis, aki kilpett a Montag ue-csald elvrsrendjbl, hog y
a szerelmt vlaszthassa, s ezltal nmag t, Christoffer teljesti a csaldi parancsot, s ezzel
eg ytt Marival eg ytt minden bens rtkt elveszti.
A bonyodalom azzal kezddik, hog y a fiatal prnl vratlanul meg jelenik Christoffer apja,
aki semmitmondnak ltsz familiris beszlg ets utn hazautazik. Valjban minden sz
fontos, hiszen az apa eg y dn aclm tulajdonosa bcsltog atsra rkezett. Hamarosan jn
az rtests az apa ng yilkossg rl, akit, mint meg tudjuk, felrlt a nehz helyzetbe jutott
g yr sorsval kapcsolatos lelki teher. A csaldi tancson az anya, eg y hallatlanul energ ikus,
kemny asszony, g y dnt, hog y finak kell az zem lre llnia. Christoffer tudja, hog y
lnyvel ellenttes ez a szerep (a neve arra utal, hog y is a vlln cipel eg y slyos terhet), de a
csald hrneve s a kilencszz munks sorsrt rzett felelssg e miatt vllalja. Ez utbbi
motvumot kiemelnm: ahog y a munksok a csarnokban sszeg ylnek, hog y meg tudjk, mi
lesz a sorsuk (mintha eg y sznhzban lennnek: csupn nzi, elszenvedi, de nem szerepli az
letkrl dnt eladsnak), ahog y ksbb a bank ltal elrt leptskor nmn kezkbe veszik
a felmondlevelet, s ahog y az elbocstottak knnyezve tlelik eg ymst, az nag yfok szocilis
rzkenysg rl tanskodik a rendez rszrl.
Ettl kezdve eg y modern karriertrtnet modellje rvnyesl. A hs meg menti, st
felvirg oztatja a vllalkozst, de a szemlyisg tl ideg en feladat, s az azzal jr keg yetlen
ldozatok (el kell bocstania tbbek kztt a csald rg i, h embereit is) lelkileg -rzelmileg
fokozatosan devalvljk. Mintha az apa vg zetes rnyka vetlne r. Rideg , mag nyos emberr
vlik.
A tmnak ktsg kvl nag yok a kockzatai. Knnyen epikus csaldi histriv vlhatna a
film, meg ksrthetn a manapsg divatos mozidarabok szelleme. Ennek azonban csupn
eg yetlen nyomra bukkantam. Amikor Maria elhag yja, Christoffer olyan jelenetet rendez, ami
llektanilag nehezen ig azolhat, ellenttben ll feg yelmezett, katons viselkedsvel. Ez
azonban, mint jeleztem, kivteles kisikls, mert Per Flyt az effle ksrtsektl elvlasztja kt
ig en fontos tnyez: mindig a llekben zajl folyamatokra koncentrl, s olyan kivl
sznszeket szerepeltet, mint Ghita Nrby s a fszerepet alakt Ulrich Thomsen.

Kard: rs s fegyver

A Hs (Ying Xiong ) cm knai film, Zhang Yimou alkotsa, bizonyra zavarba fog ja ejteni az
eurpai nzket. Kalandos trtnetet mesl el ng y harcosrl, akik btor s leg albb annyira
furfang os tervet eszelnek ki a zsarnoknak tekintett kirly meg g yilkolsra. Vrhat, hog y a
mvszfilmek bartai csak leg yintenek majd, st, knnyen lehet, hog y a szokatlanul pazar
ltvnyvilg ot (hallatlanul precz szmtg pes trkkkkel) nmelyek mg akr g iccsesnek is
fog jk minsteni. m az is valszn, hog y a hollywoodi mozidarabok vizulis
felfog kpessg tekintetben htrnyos helyzet rajong i viszont nem tudjk kvetni a
filmbeli elbeszlst, amelyben jtkos lelemnnyel veg yl a meg trtnt esemny s a kpzelt
akci, lom s val, s ug yanazt a trtnetet tbbszr is lthatjuk ms-ms nzpontbl. Ehhez
ug yanis nem rtana ismerni Kurosawt.
Ht akkor kinek kszlt a Hs? A kvncsi, nyitott nznek, aki, a mozg kpektl
mvszetet vr, de szmol a kp termszetbl add eg yb lehetsg ekkel is, s eltletek
nlkl hajland tudomsul venni s elfog adni eg y szokatlan, m lehetsg es vilg sajtos
szoksrendjt s trvnyeit. Ez a lehetsg es vilg ezttal a keleti mtoszok. Itt szig or
trvnyek uralkodnak, amelyek eg y si felismersbl fakadnak, abbl, hog y az rs s a
harcmvszet azonos trl fakad tevkenysg ek. Mindkett isteni eredet: az si nyolc
rsjelet a knaiak szerint mint erre Vrkonyi Nndor felhvta a fig yelmet eg y srkny vag y
tltosl kzlte az els trvnyhozval. A keleti rs nem csupn betvets, hanem festszet is,
ahol pldul a kard sznak hszfle olvasata lehetsg es. Nem vletlenl szokott meg g ylni a
zsarnokok baja a szveg eknek ezzel a zavarba ejt tbbrtelmsg vel. k mindig jobban
szeretik, ha az olvask eg yfle jelentsben g ondolkodnak, amit ltalban a hatalom kpviseli
kvnnak meg hatrozni. Ennyit az rsrl.
Azok a prviadalok pedig , amelyeket a film hsei bemutatnak, valjban a tncmvszet
keretei kztt helyezhetk el. Az eg yik szerepl rg i knai blcset idz: az helyes, ha mindig
kard van a kezedben, de jobb, ha a kardodat nem a kezedben hordod, hanem a szvedben, a
leg jobb pedig , ha az elmdben. s mivel a kellen sszpontostott szellemi er nem ismer
fizikai akadlyokat, az effle kpessg g el br hsk kilpnek a newtoni g ravitci vilg bl,
aminek kvetkeztben a viadalok lg ibalett vlnak, amelynek sorn a llek levetkzi az anyag i
test nyg eit, s kzvetlenl kapcsolatba kerl az selemekkel, amelyek eg yben az rs
leg rg ibb jelei, trig rammi. A Hold, a Szll H, a Trtt Kard s az g bolt (g y hvjk a film
szereplit) prbajai nem is csatk, hanem misztikus utazsok, cljuk nem az ls, hanem a
meg ismers. A szlben lebeg draprik, a titkos zenet sug allatra beszdesen libeg lng ok
s a hullmz vzfellet eg y-eg y selem, illetve trig ramma meg testesti azonos elv
kzeg knt veszik krl a hsket. Velk szemben a kirly masroz s baljs krusknt meg meg szlal sereg e mindig a flddel kapcsolatos, a (mg ) meg vltatlan elemmel.
A dekoratv ltvnyvilg nak is szimbolikus rtelme van: ez a keleti filozfik sznpomps
Maya-ftyla, amely ahog y Hamvas Bla rja a Scientia Sacra eg yik fejezetben az eszme, az
idea szemkprztat burka, amin csak a beavatottak kpesek tltni. De arrl, ami mg tte van,
nem lehet beszlni, ez az rsok leg mlyebb titka, a kard sz huszoneg yedik jelents.
Ennek jeg yben kell g yilkosknt eltlni a film fhst, a Nvtelen Harcost, s utna ezrt

fog jk hsknt eltemetni. A kirly pedig felptteti a Nag y Falat.

Turbnos n
Peter Webber Vermeer-portrja, a Leny gyngy flbevalval (Girl with a Pearl Earring ) taln a
leg jobb fest-film, amit eddig lttam. Kt titka van. Az eg yik: nem kohol romantikus
trtnetet a mvsz kr, alakjt nem reg nyesti. E tartzkods finoman rzkelhet jele, hog y
amikor a trtnet hsnjvel, Griettel eg ytt elszr lpnk be Vermeer mtermbe, ott nem
tartzkodik senki, a fest (Colin Firth) nincs jelen. Csak trg yakat ltunk, festllvnyt, asztalt,
trkpet a falon, az ablakon beszrd fnysug arakat. De ppen e trg yias bellts ltal
rezzk g y, hog y valban ott vag yunk. A msik titok: a Grietet alakt Scarlett Johansson
jtka. Ahog y meg jelenik fehr fktjben, tudjuk, hog y lesz a g yng yflbevals portr
modellje. Szinte el is felejtjk, hog y filmet nznk. t ltjuk, ott s akkor.
Ehhez az akkorhoz adalkul elmondom, hog y 1663-ban eg y francia nemes Delftbe utazva
meg ltog atta a festt, majd csaldva jeg yezte napljba, hog y eg yetlen festmny sem volt a
hzban, csak ksbb a pknl ltta a mester eg yik kpt, aki hatszz g uldent fizetett rte. Pedig
a tizedt sem ri, teszi hozz, mert csupn eg yetlen fig ura lthat rajta. Ez a feljeg yzs a
nhny hiteles dokumentum eg yike a holland festszet Rembrandt mellett leg nag yobb
alakjrl, aki lland anyag i g ondok kzt lt npes csaldjval. Nag yon lassan, elmlkedve,
tpreng ve festett, ltalban meg rendelsre, ezrt nem tartott, tarthatott otthon kpeket.
Neg yvenhrom vet lt, felesg e szerint (aki alkalmasint nem volt olyan hisztrikus, fltkeny
asszony, mint amilyennek a filmben Essie Davis brzolja, eg ybknt plasztikusan) az anyag i
g ondok rltk fel eg szsg t. Adssg ok fejben hag yatkt elrvereztk, kpei
mag ng yjtemnyekbe kerltek, ismeretlenl kalldtak. Vermeert elfelejtettk.
Csaknem ktszz vvel ksbb eg y tekintlyes francia mvszettrtnsz meg llt a Delft
ltkpe eltt, majd kijelentette, hog y aki ezt festette, az minden idk eg yik leg nag yobb festje.
Ezzel elindult Vermeer felfedezse, renesznsza. Kpeit keresni kezdtk, ksbb mr
hamistottk is, mert az is j zletnek bizonyult. Munki, ezek az intim hang ulat, finom
remekmvek, mint pldul a Bcsben tallhat Mterem, mzeumok fltve rztt,
felbecslhetetlen rtk kincsei. (A Budapesten lthat Ni arckp eg yesek szerint nem hiteles,
msok viszont az letm eg yik kiemelked darabjnak tekintik.)
Most trjnk vissza a filmhez, amelynek rendezje nem l vissza azzal a helyzettel, hog y
Vermeerrl ig en kevs hiteles adattal rendelkeznk, nem fantzil, hanem meg fig yel, s
szemvel mint a fest kedvelt munkaeszkze, a camera obscura ig yekszik mag ba fog adni a
trg yakrl visszaverd fnyt. A film leg ersebb eleme a milirajz, amelyet Eduardo Serra
felvevg pe plds mg onddal s alzattal rg zt. Peter Webber ppen ezltal kpes kzel
frkzni a titokzatos mesterhez, akinek kpein htkznapi jeleneteket ltunk tapinthat
rzkletessg g el s mg is valami lomszer lebeg sben, eg yszer (s eg yszeri) letket l
lnyokat s asszonyokat, g yng yt mr, tejet nt, olvas nket, ablaknl vizeskancsval ll,

levelet r hlg yeket, akiket a mvsz vg telen g yeng dsg g el szemll.

Scarlett Johansson e vilg hiteles rszv tud vlni szziesen rzki ajkaival, csodlkoz,
fig yelmes tekintetvel. A festnek s modelljnek tapintattal brzolt romnca termszetesen a
kpzelet szlemnye. A film a Turbnos n cm kp keletkezsnek trtnett mesli el. Ezen a
modell a fest fel fordul, beszdes tekintettel. Ezt a klns pillantst prblta Peter Webber
kiolvasni. Mrtktartan, tlzsok nlkl.

Als gplls
Trk Ferenc msodik jtkfilmje, a Szezon arrl tanskodik, hog y rendezje taln mg nem
dnttte el, mifle mozg kpet csinljon, merre is haladjon. Az a kritikai ig ny, amivel
bemutatja hrom mai fiatalember kalldst, mint a korbbi m, a Moszkva tr esetben, most is
ig en ersen jelentkezik, m a rendez, g y tnik, eg yre inkbb idomul a populris mozi
eladsmdjhoz, s ez leg tbbszr lt veszi a brlatnak.
A Szezon mozg kpi retorikja ug yanis kzhelyekbl ptkezik. Ezerszer ltott
belltsokbl, g esztusokbl, plnokbl pl fel a cselekmny. s br Trk Ferenc ponra
kifuttatott jelenetei mint a kpviselnvel val tallkozs esetben ironizlni is ig yekeznek
a felhasznlt vizulis kzhelyeket, ennl a trekvsnl jval ersebbnek bizonyul a npszer
mozival val lepaktls g esztusa. s ez hatatlanul formai problmkhoz, nemeg yszer
ig nytelensg hez vezet. Az alig ai nyr lehang ol lmnyeit, kisszer horizontjt pldul
felesleg esen tlmag yarzza az a jelenet, amikor hseink a trdig sem r vzben frdenek,
mert ebbl elg lenne eg y villansnyi felvtel, ehelyett a kamera huzamosan kitartja a kpet,
amelyet radsul als g pllsbl rg zt, felteheten azrt, hog y az analfabtk is meg rtsk,
mit akar a rendez mondani. Pedig nem is felttlenl azt mondja, amit akar. Mert a (tavalyi)
Balaton alacsony vzllsval lehet ug yan a viszonyok szkssg re utalni, de ez olyan harsny
mdon trtnik, hog y n (idn) inkbb arra g ondolok, hog y a tban bizonyra lesz mg vz, m
ezeknek a fiknak a fejben tbb sz alig ha. Eg yikk, Virg Gyula, akit az eg ybknt tehetsg es
Nag y Ervin modorosan, ers tlzsokkal alakt, eg y alkalommal g y fejezi ki elg edetlensg t
eg y diszk ltog atottsg val kapcsolatosan, hog y kevesebben vannak, mint a karcag i
knyvtrban. Jpofa beszls, g ondolja. Ezzel kapcsolatosan jeleznm, hog y a dolg ok jelen
llsa szerint hosszabb tvon nem azoknak lesz ig azuk, akik diszkkban veszteg etik el az
idejket, hanem azoknak, akik a knyvtrakban csrg nek. Ez a Virg r teht remnytelen
eset. De azrt itt eg y trag dia fltt siklunk el. Ezek a fik ug yanis annak a primitv, erodlt
nyelvnek az ldozatai, amely szubkultrjukat meg hatrozza, s amelyet (mert ezt sulykoltk s
sulykoljk beljk) jobb hjn beszlnek. Mert ez a nyelv beszkti szemhatrukat s meg bntja
akaratukat. Errl azonban ez a film nem akar, vag y nem tud szlni.
A kritikai szemllet pedig az llatorvosi l jl ismert modellje jeg yben alakul. A filmbeli
frdhelyen fellp fig urk ennek kvetkeztben nem jellemek (ilyen csak eg y akad, a Sink
Lszl ltal meg formlt ids frfi), hanem karikatrk. Csupa res, lha, tah alak. Sok ez g y

eg ytt. De, g y ltszik, a rendeznek kevs, mert a finlban meg rkeznek a lag zisok
cig nyzenvel, bunk vleg nnyel, elhasznlt, madrijesztre hajaz menyasszonnyal,
vendg sereg estl, kpviselstl. Ez mr eg szen olyan, mint eg y rg i szocrel film, csak
meg fordtva. A jelensg et eg ykor brli g y neveztk: sematizmus. Ma sincs r jobb sz.
A zrjelenetet pedig , amikor a Nag y Zsolt ltal jtszott, jobb sorsra rdemes fhs, eg y
(kz alatt vsrolt) orosz katonai ltcsvel szemlli a horizontot, mintha a jvjre lenne
kvncsi, leg jobb lenne elfelejteni. Mert ha erre az ordt alleg rira g ondolok, azt kell hinnem,
hog y Trk Ferenc mg iscsak dnttt sajt jvjt, stlust illeten. Ezt a mag am rszrl
sajnlom. m kzrthetsg re, mozisikerre plyzni vg l is nem szg yen. Csak jabb
problmkat vet fel. Errl azonban alkalmasint majd leg kzelebb.

Tvisrl szlt?
Cstrtkn este meg nylt az Apoll Artmozi. Ezzel meg sznt az a botrnyos helyzet, hog y a
kultrjra s szellemi letnek g azdag sg ra jog g al bszke Pcs belvrosban j ideje nem
volt olyan mozi, ahol mvszfilmekkel lehetett volna tallkozni. Az Apoll Artmozi izg almas,
vltozatos prog rammal vrja ltog atit. A kvetkez napokban, hetekben olyan kivl mesterek
alkotsait vettik, mint Jafar Panahi, Tarr Bla s Andrej Tarkovszkij.
Persze a mvszfilmnek is meg van a salakja, s erre ppen a bemutatkoz prog ram knl
szemlletes pldt. A kritikusok eg y rsze ltal valsg g al krlrajong ott Pedro Almodvar
filmjei szerintem ktes rtk alkotsok. Zavaros szemlletmd, felletes kidolg ozs, durva
hatselemek, elkoptatott formai meg oldsok, ag yonhasznlt sablonok jellemzik ezeket a
munkkat. (Taln a Beszlj hozz! az eg yetlen kivtel, amelyet komolyan lehet venni.) A Rossz
nevels (La mala educacin) az Almodvar-fle hibk s kklersg ek valsg os trhza.
Induljunk ki az eg yik, bizonyra jelkpesnek sznt, szerintem ig encsak hatsvadsz
jelenetbl. Az eg yik szerepl, eg y drog os fiatal (a nem meg hatrozsa ez esetben nem
eg yszer) hallos adag kbtszert vesz be. Haldokolva, arccal rg pnek billentyzetre
zuhan, miltal a betket tart fmkarocskk rendszertelenl a leveg be emelkednek, s g y
maradnak bnn, meredten. A mrg et a bartai csempsztk az ldozat kezbe, g y akarvn
meg szabadulni tle, pedig korbban vltig lltottk, hog y szeretik. Ebben a filmben azonban
semmit sem lehet komolyan venni, mert mindenki hazudik, belertve az elbeszlt is, aki
szintn nem tesz klnbsg et a fikci s a hazug sg kztt. Ez utbbi krlmny arra utal,
hog y Pedro Almodvar teljesen flrerti a meg bzhatatlan narrtor elbeszli kateg rijt,
mert ez nem azt jelenti, hog y brmikor brmit lehet lltani, ahog y a szeszly diktlja.
A meg bnult rg p ltvnya ily mdon nem csupn eg y sztesett szemlyisg tkre, de
eg y rosszul szerkesztett, darabokra hullt cselekmny srtmnye is. A trtnet hrom
idskban jtszdik, ez azonban merben formlis, mert a rendez a krnyezetrajzzal
kapcsolatos minimlis ig nyeket sem elg ti ki: ezek a jelenetek brhol s brmikor
lejtszdhatnnak. A g yermekkori emlkkpek az antikleriklis pamfletek rossz sznvonaln

jelennek meg , eg y g iccses melodrma kzeg ben, miltal teljesen hiteltelenn vlnak. Ez
semmivel sem klnb, mintha vrvrs naplementt ltnnk havas tjban bg szarvasbikval.
A felnttkori kerettrtnet sem jobb, csak mg leleplezbb. Ennek eg y rendez a fszereplje
(leg albbis ezt lltja mag rl), akinek mvszi elkpzelseirl semmit sem tudunk meg ,
kivve azt a kzhelyet, hog y a szenvedly jeg yben alkot. Mindebbl pusztn annyit
szrhetnk le, hog y az illetnek fog alma sincs a szenvedlyrl, rzelmekrl, llektanrl,
ilyesmirl. g y ht eszttikai szempontjainkat el is kell vetnnk vele kapcsolatosan, minthog y
tvisrl szlt, bojtorjnrl fg t hiba akarnnk szedni.
Ezt a ktszl mest a rendez vg l is eg y bng yi film dramaturg ijra feszti, kptelen
fordulatokkal, primitv effektusokkal. Ez teljes mrtkben knyszermeg olds, a jellemrajz
csdjbl kvetkezik. Bbuk ezek, nem emberek.

Reptri romnc
Nem g ondolom, hog y a Terminl lenne Steven Spielberg leg jobb filmje, de azt ig en, hog y a
k o r a i Prbaj mellett ez az j mozidarab a rendez leg sajtabb s ezrt szmomra
leg rokonszenvesebb alkotsa. Szerintem konzervatv ember, g y is mondhatnm, eg y kedves,
rg imdi r, aki mindig rdekes, aktulis tmt vlaszt ug yan, m formai szempontbl ami,
mvszetflrl lvn sz, perdntnek szmt a lehet leg hag yomnyosabban g ondolkodik.
s ez jl van g y. Spielberg g y rendez, ahog y a termszete meg kveteli. Az lenne baj, ha ezzel
az reg uras alkattal modernkedne (mint oly sokan). Ismeri mag t. s ami mg fontosabb,
ismeri a kznsg t.
Tudja, hog y a publikum kedveli a htrnyos helyzet kisembereket, ezeket a tipikus
mozihsket. A Terminl fszereplje eg y posztkommunista keleti orszg bl rkezik a New
York-i repltrre. Krakhozibl, eg y kitallt, de nag yon is lteznek tn llambl, ahol cirill
betkkel rnak, szlvul beszlnek, s teljes a felforduls. Most ppen puccs van. A lzads
kvetkeztben Viktor Navorski tlevele rvnytelen, haza nem mehet, de az llamok fldjre
sem lphet. Kijellt tartzkodsi helye a lg ikikt terminlja, nemzetkzi vrcsarnoka. Itt l
teht. Tbb hnapig .
A nz klnsen szereti, ha a kisember nem csupn kiszolg ltatott s vdtelen, de
talpraesett is. Amolyan keljfeljancsi. Tom Hanks remekel ebben a szerepben. Szpen
berendezkedik a 67-es kapunl, hlhelyet vackol mag nak, st mg feketemunkt is vllal, s
kzben tanulja a nyelvet. Bartokra tesz szert, akik a reptr eg yszer alkalmazottjai. Affle
bevndorlk: eg yik indiai, msik afrikai, a harmadik taln latin-amerikai. Ezekben van mg
sszetarts, embersg . Velk szemben az intzmny biztonsg i fnke, aki lg mentesen
lezrhat kzitskbl veszi el ferttlentett elemzsijt, mag a a meg testeslt rosszindulat s
brokrcia. A vg n azonban mg az kszve is dobban eg y embersg eset.
Mert a nz azt is szereti, ha a dolg ok szpen elrendezdnek. Viktor Navorski elri cljt:
meg szerzi a vilg hr szaxofonos autog ramjt, amirt jtt, hog y teljestse apja utols

kvnsg t. Ezeknl a szlvoknl, mondja Spielberg nmi nosztalg ival, mg fontos szerepet
jtszik a csald, Navorski eg y honfitrsa is az apja szmra vsrolt g yg yszerekkel bukik le a
vmosoknl, akik szerfelett boldog ok, hog y az orvossg ot elkobozhatjk tle. A film kicsit
rzelg s, de ez valjban nem annyira hiba, inkbb a mfaj jelleg zetessg e. Mint ahog y az is,
hog y a trtnet nem nag yon tud vg et rni. Ktszer-hromszor is azt hisszk, hog y kszen
van, de a rendeznek mg eszbe jut valami, s azt is elmesli radsul. De nem bnjuk, mert
szeretjk a mesemondt. Annl is inkbb, mert g yesen elkerli a boldog an ltek, mg meg
nem haltak fordulatot, mert az mr tl szp lenne. Ezrt a szerelmi zlog ul ptett falikt
szemkprztatan csillog , de a vz nem akar csobog ni belle. Az idznk kztt utazg at
lg ikisasszony (Catherine Zeta-Jones) pedig , knnyezve br, de ellibeg rg i szeretje karjn.
Viszont meg van az autog ram, s Krakhoziban kitr a bke.

Eurpai trk film

A Nmetorszg ban l trk rendez, Fatih Akin Fallal szemben (Geg en die Wand) cm alkotsa
eg y elemi erej tehetsg mag val rag ad mve. Szinte hihetetlen, hog y a vetts kt rjban
mennyi minden trtnik a vsznon. Elssorban nem a cselekmny rad bsg re g ondolok,
hanem a llekben zajl folyamatok g azdag sg ra. E kettnek, a kls trtnsek s bens
vetletk pratlan dramaturg iai eg ysg e a krnyezetrajz rnyaltsg val trsul.
A film hsei mint a rendez is msodg enercis nmetorszg i trkk, akik ki
szeretnnek trni a hag yomnyrz csaldi letkrbl. A j neg yvenes Cahit lecsszott rocker:
kbtszer, sr, alkalmi szeretkezsek jelentik szmra az let sivr maradvnyt. Mltjrl
nem sokat beszl, de eg yszer kimond eg y ni nevet, annyi kesersg g el, hog y abbl
meg tudjuk, eg y emberi drma vg kifejlett ltjuk, illetve ltnnk, ha Cahit letbe nem
pottyanna bele Sibel. Ez az alig hszves trk lny meneklni akar a csaldi ktelkbl, mert,
mint jelzi, lni akarja az lett, s ehhez a szabadsg hoz eg y nvleg es hzassg meg felel
htteret biztosthatna szmra. Az e clra kiszemelt Cahit eltt eg y (jabb) ng yilkossg i
ksrlettel ad nyomatkot krsnek. Ez az expozci. Ebbl a komorl emberi mlysg bl
emelkedik fel az utbbi vek taln leg szebb szerelmi trtnete.
Fatih Akin merszen szakt a bevndorlsors nehzsg eit trg yal filmek ismert
tematikjval, nem beszl ellensg es, kirekeszt krnyezetrl, nem szl a g ykerektl val
elszakads fjdalmrl. Cahit mr csak trve beszli anyanyelvt, s mikor j csaldja
rkrdez, mirt, csupn eg yetlen szval vlaszol: hanyag oltam. De nem cinikusan mondja,
inkbb fsultan s trg yszeren. Cahit s Sibel az eurpai kultra peremn, mg is annak
vonzskrben lnek, s a rendez nag yon is meg rti ket. Ezrt kpes arra a bravrra, hog y a
tmhoz ktd mfaji sajtsg ok s elvrsok ellenre szellemisg ben , a jvevny
mlyen eurpai filmet alkosson, jllehet a cselekmny zrlatra Isztambulban kerl sor, ahov
hseink visszatrnek. Fatih Akin szerelemfelfog sa ug yanis az eurpai tradcihoz ktdik.
Ebben a kultrkrben a szerelmi lmnynek kivlt kt lnyeg i jeg ye mutatkozik meg . Az eg yik:

a frfi s n kapcsolatnak emberforml, individulis ereje. Amg Sibelt nem ismertem,

halott voltam mondja Cahit, immr nmag ra reflektlni kpes, ers frfiknt, akinek meg
kellett jrni a poklokat. A lny tja sem volt knnyebb, amg lelkben is meg rkezett Cahithoz,
taln ppen az elvls pillanatban.
Mert a nyug ati kultra, ahog y Denis de Roug emont hang slyozta s ez a film
tmartelmezsnek msik fontos eleme , nem a beteljeslt szerelmet dicsti, hanem a
vg zetes, valjban meg mag yarzhatatlan, szenvedssel teli szenvedlyt. Errl beszl Fatih
Akin is, kitn sznszek, mindenekeltt Birol nel s Sibel Kekilli kzremkdsvel. Ami
pedig a kulturlis hag yomnyokat illeti, a krds sszetettebb, mint g ondolnnk. Tbben
vlekednek g y, hog y a keleti pozis s az arab misztika rokon szellemisg a kzpkori
trubadrok ltal kialaktott keresztny szerelemfelfog ssal. rveik elg ondolkodtatk.
Taln ezrt lehet a Fallal szemben eg yszerre eurpai s trk.

Szemveg, marknyi fld

Jllehet mr tbb olyan mozidarab kszlt, amelynek f- vag y mellktmja az 1956-os
forradalom volt (ttr szerepe miatt ki kell emelnnk Ksa Ferenc A msik ember cm
alkotst, amely mg a rendszervlts eltt kszlt), de a Temetetlen halott, Mszros Mrta j
filmje az els, amely trtnelmi szempontbl vitathatatlanul hiteles, s eszttikailag is
meg felel sznvonal.
A hitelt az elmlt vekben feltrt s a forg atknyv ltal meg bzhatan felhasznlt forrsok
biztostjk. m azt, hog y a film nem csupn dokumentl, hanem maradand mvszi lmnyt
nyjt (s a tnykzl szndkot, helyesen, ennek rendeli al), az alkalmazott dramaturg iai
mdszer eredmnyezi. Az a meg olds, hog y a film a mrtr miniszterelnk szemlyes sorsra
koncentrl. Ezt mutatja be 1956. november 4-tl a kivg zsig . A korbbi esemnyek a
g yermekkori epizdoktl a forradalomig visszapillantsok, emlkkpek formjban
keldnek az elbeszlsbe. Ez a flash-back technika teljes mrtkben indokolt, st, g y vlem, a
kompozcis elg ondols mg kvetkezetesebb s feszesebb lehetett volna, ha az elbeszls a
leg utols hnapokra sszpontost, a brtnbe vetssel indul, s minden ms, g y a jug oszlv
kvetsg en tlttt idszak s a snag ovi fog sg esemnyei is ebben az idszerkezetben
helyezdnek el.
Mszros Mrta meg rendten mutatja be a vrtansg nak azt az tvonalt, amelyet Nag y
Imrnek, Mag yarorszg miniszterelnknek be kellett jrnia: cserbenhag ytk, elrultk,
meg tag adtk, meg g ytrtk, majd meg g yilkoltk. Mi adott neki mindennek elviselshez
ert? Ahhoz, hog y a cella rettenetes mag nyban, frg ek kzt, szennyben, piszokban is
meg rizhesse hitt. Hitvny zsoldosok kztt is, akiknek htterbl oly vig asztal fnnyel vlik
ki a Cserhalmi Gyrg y ltal visszafog ott eg yszersg g el meg formlt embersg es brtnorvos
alakja.
A vlasz meg tallshoz hozzseg thet bennnket a film elejn lthat

dokumentumfelvtel. Rajk temetsn pillantjuk meg Nag y Imrt, a r jellemz mdon: decens
kalapban, felltben, esernyvel, szemn cvikkerrel. Eg yltaln nem eg y prtfunkcionrius
benyomst kelti. Olyan, mint eg y mag yar polg r. Mert polg rnak lenni ez nem jobboldali
eljog . Mindenekeltt mveltsg et, hitet, erklcsi tartst s nemzeti elktelezettsg et jelent,
ami ideolg itl s prtllstl fg g etlen jelensg , habr ott, ahol llt, akkor nem volt
knny ezen tosz jeg yben lni. De tudott, s taln ez volt a titka. Ezrt lett, lehetett az
Petri Gyrg y verse szerint , akibe flszivrog hatott dh, kprzat, orszg os vakremny. s
mert tisztban volt vele (vag y, ami alkalmasint mg nag yobb rdem, menet kzben, az
esemnyek hatsra rjtt), hog y ez a sorsa, volt ereje ahhoz, hog y kitartson eszmi mellett.
Jan Nowicki mlyen tlt jtkkal formlja meg ezt a karaktert, amivel hitelesti a
szemlyes drmt. A kt leg ends kellk, amit a film szinte zenei kvetkezetessg g el pt bele
a ltvny motvumrendjbe, ezltal telik meg jelentssel: a szemveg s a zacsk somog yi fld,
az desanya eg ykori ajndka, amelytl a hs sohasem vlt meg . A kivg zs pillanatban
kezbl mindkett az akasztfa tvhez hullott.
s a nemzet meg rz emlkezetbe.

g, por, szl, t
Janisch Attila Msnap cm filmje az idei szemle fdjas alkotsa eg y lelki hatrhelyzetbe
sodrdott ember tudatnak elemzse. A hsnek nincs neve, csupn annyit tudunk rla, hog y
fnykpsz. rklt eg y tanyt valahol, a trtnet helysznl szolg l vidken, ezt jtt
meg keresni. A hzat nem tallja meg , t azonban felleli s birtokba is veszi eg y szrny bn,
amelynek elkvetjv vlik. az Utaz, akit a szerepre j rzkkel kivlasztott Gspr Tibor
alakt.
A film ltszlag a vg zetdrmk mintjt kveti, amely szerint az ember nem eg yb, mint a
sorsa ltal kipczett s zsinron rng atott bbu. Ebbl a szempontbl az a kulcsjelenet, amikor
a fhs ismeretlen hzban eg y terepasztalra bukkan, amely a filmbeli trtnet helysznt
modellezi. Ez a kp a felismers trag ikus pillanatt rag adja meg . Az Utaz rdbben, hog y
sorsa eleve meg volt rva. Ezt hang slyozza a teheraut platjra ktztt kerkpr ltvnya is,
amellyel majd a hst ltjuk kzlekedni. Mivel azonban a rendez nem a bnhz vezet utat
mutatja be, hanem az elkvetett bn pszicholg iai kvetkezmnyeire val rdbbens
folyamatt nyomozza, a sorstrag dia tudatelemz elbeszlss lnyeg l t. Nem a
g yilkossg ot, hanem a vtek eg yre nvekv slynak cipelst brzolja. A vg zetes napot a r
kvetkez msnap tkrben idzi fel.
A m eg y eljtkbl (ez a fcm eltt pereg le) s ng y felvonsbl ll, ezeket eg y-eg y kis
betvel rt, s ezltal a tredkszersg talnyos rzst kelt bels cm jelli: az g , a por, a
szl, az t. A romantikus drmk ismert szerkezett azonban modern elbeszl struktrv
vltoztatja az idszerkezet felbontsa. A trtnet meg jelentse a labirintusban val knyszer
halads s folytonos eltveds borzong at lmnyt breszti a nzben. E vonatkozsban fontos

kpi metaforv vlik az ldozat kezben lthat trelemjtk. Nem mindeg y, mikor bukkan fel
e kis szerkezet psg ben, s mikor trtt veg g el. A fig yelmes nz ezltal az idskok kztti
tjkozdshoz kap tmpontokat. Az sem kzmbs, mikor tnik elnk az Utaz kezn a seb.
Lehet azonban, hog y e finom jelzsek rtelmezshez ktszer-hromszor is ajnlatos meg nzni
a filmet, s mivel erre az ismtld tallkozsra nem mindenki vllalkozik (pedig rdemes), a
m az tlag nz szmra talnyosabb marad a kvnatosnl. (Ezen a befog adi helyzeten
bizonyra vltoztat a viden vag y DVD-n val lejtszs, ahol meg van a visszaperg ets
lehetsg e.)
Janisch Attila szig oran, a r jellemz tudatossg g al szerkeszti meg alkotsa
motvumhlzatt, amelynek centrumban alig hanem a csig ahz ismtld, tbb variciban
felbukkan ltvnya ll. Ez finoman fellrja a labirintus kpzett. Azt sug allja, hog y a trtnet
tveszt formjval szemben vag y inkbb: azzal eg ytt az elbeszls a csig avonal
spirlmenetben halad a knyszer felismers, a tett terhre val rdbbens pillanata fel. A
thriller eszkzei nhny kisebb arnytvesztstl eltekintve mindvg ig a tudatelemzs
szolg latban llnak. Ez Forg ch Andrs forg atknyvnek is fontos rdeme. Medvig y Gbor
atmoszfrateremt kpei pedig g y tudnak milit festeni, hog y ezltal a hatrhelyzetbe kerlt
hs bens krzist, verg dst lttatjk.

Jlinak lenni
Ritkn addik, hog y az ember eg y film zrkpei utn, amikor mr befejezdtt a vetts,
kig yulladtak a lmpk, mg eg y percig lve marad a helyn, s arra g ondol: de kr, hog y vg e
van. g y elnzeg ettem volna mg Szab Istvn Csodlatos Jlia cm mozidarabjt. S mikzben
kicsit restelkedve llaptottam meg , hog y alkalmasint milyen g yermeki ez az rzs, fel is
mentettem mag am az elfog ultsg vdja all. Mert itt hrmas varzslat trtnt.
lvezzk Somerset Maug ham jl ismert, eleg ns knnyedsg g el meg rt trtnett a
neg yvenhat ves sznsznrl, aki beleszeret eg y huszonhrom ves fiatalemberbe. Elbvl
minket Annette Bening sziporkzan vltozatos jtka s finom irnija. s jles
elg edettsg g el tlt el bennnket, amit kzben szinte nem is rzkeltnk, utna viszont annl
inkbb tudatosul bennnk, hog y eg y nag y rendez makultlan munkjnak lehettnk
szemlli. Aki mag yarsg nak szolid jelzsre is alkalmat tallt: az eg yik kpen beg rdl
szemlyg pkocsi rendszma: ADY 84. (A szm bizonyra a nag y klt hallnak vforduljra
utal a film ksztsnek kezdetekor, 2003-ban.)
A Csodlatos Jlia valban mozg kpi mesterkurzus. A jelenetek belltsa hibtlan,
mindeg yik pontosan addig tart, ameddig kell, a plnok g rdlkenyen kvetik eg ymst, a
montzs hajszlpontos. s semmi mvszkeds, hivalkods. Minek? Szab Istvnnak nem kell
semmit bizonyg atnia, mert minden mozdulata eg yszeren s mag tl rtetden amg y is
bizonyt, ha nem akarja is. Ehhez, persze, kellett Koltai Lajos rzkeny kamerja, a vilg ts
utolrhetetlen plasztikja, s kellettek a mvelt ang ol sznszek.

Mindenekeltt Annette Bening . Aki kevesen tudjk ezt simn s hitelesen t tud menni a
depresszis fsultsg bl a boldog sg szertelenl kacag llapotba, majd a srs-hisztrikus
csalds s elhag yatottsg fzisba. Mert nag y sznszn, aki eg y nag y sznsznt jtszik, s
ezrt mindent tl, de mindent kvlrl is szemll, mint hsnje: rl s szenved, s ltja
mag t, amint rl s szenved, s elg edett, mert jl csinlja. Ezrt olyan ferg eteg es hats a
zrjelenet, Jlia sznpadi tndklse, amelyben eg yesl a knyrtelen asszonyi bossz, a
furfang os ni elg ttel, s a flnyes szakmai tudssal teltett rmjtk.
Ha van a filmnek g yeng e pontja, az a Tomot alakt Shaun Evans felsznesnek tn,
eg yszlam s retlen jtka, m lehet, hog y csupn a rutinos s minden hjjal meg kent
Jeremy Irons mellett tnik ilyennek, aki Michael Gosselyn szerepben eg yszeren lemossa t a
vszonrl.
Somerset Maug ham Sznhz cm reg nyt, amelyet mag yarul Szerb Antal kitn
fordtsban lvezhetnk, nem elszr idztk filmvszonra. s br a mostani produkci
eredeti cme Being Julia visszafog ottabban utal arra a sznszi lthelyzetre, amelyben eg yesl
az let s a jtk, s amit a mag yar cm kiss leeg yszerst, trtneti szempontbl mg is j a
hazai vltozat. Mert Alfred Weidenmann neg yven ve forg atott Jlia, du bist zauberhaft! cm
filmjre utal, s benne a felejthetetlen Lilli Palmerre, akinek hres szerepben most Annette
Bening tndklik. is tudja, mit jelent Jlinak lenni.

A holl gysza
Berecki Csaba Bolondok neke cm filmjt a 2003-as szemln mutattk be, de a forg almazst
akadlyoz nehzsg ek miatt csak most kerlt a mozikba. A trtnet eg y romniai
elmeg yg yintzetben jtszdik, a jelek szerint a nyolcvanas vek vg n. A film hse eg y
franciul beszl, francia aptl s szkely anytl szrmaz fiatalember, Frimont Zoltn, aki
eg y rzelmi vlsg kvetkeztben kerlt az intzetbe.
A m leg fbb rtke a milirajz. A behavazott udvar, a zord, elhanyag olt plet s az
poltak cellkra emlkeztet szobinak bemutatsa hang ulatfest ervel br. Rendkvl
plasztikusak a mellkalakok, klnsen Kovcs Lajos sakkmnis Bajnok-fig urja emelkedik ki a
sokszn tablbl (a sakkjtk mint sorsszimblum fontos szerepet jtszik a vizulis
formateremts sorn), valamint az rlt s ug yanakkor nag yon is blcs Klt bemutatsa
emlkezetes. Ez utbbi, akit Eperjes Kroly bellrl fakad ervel jelent meg , azrt is
kulcsfig ura, mert az esetben hinytalanul sikerlt a rendeznek meg teremtenie a szemlyes
lett s a jelkpes tartalom, a konkrt kpek s rejtett rtelmk termszetes, zavartalan
eg ysg t. A klt trag ikus szerelme, amelyet eg y difa irnt tpllt, azrt is olyan jelentsteli,
mert Nemes Tibor kamerja a kpeknek pozist s rzki hitelt eg yarnt biztost.
Mag a az intzet izg almasan ktarc jelensg . Laki szmra eg yszerre menedk s brtn.
Ebben a vilg ban ig en hatrozottan rvnyesl az, amit Michel Foucault A bolondsg trtnete
cm mvben hang slyoz: az elmebeteg sg nem csupn orvosi jelensg , hanem

meg blyeg zs is, olyan stig ma, amit a trsadalom, a hatalom ltal rvnyestett antihumnus,
kizr mechanizmusok hoznak ltre. Ennek kvetkeztben a filmbeli intzetben uralkod
llapotok eg y zsarnoki, diktatrikus llam tkrt kpezik. A krnyezetfests korrajz is eg yben.
A fhs jellemzse, sorsnak bemutatsa az ig en ers kontrokkal meg rajzolt
epizdszereplkhz kpest elmosdott. Hzassg nak vlsg a homlyban marad, s a cljai is
csupn sejthetk. Ily mdon olyan ez a film, mint eg y befejezetlen festmny, ahol az eltrben
ll falak tzetes kidolg ozsra mr nem kerlt sor. Ezrt Stephane Hhn jtka csak akkor
bontakozik ki, amikor Zoltn beleszeret a nla jval idsebb asszonyba, akit Maia Morg enstern
forml meg . A nag y sznszn karizmatikus sug rzsnak, jellembrzol erejnek olyan
vonzsa van, hog y lthatan kpes mag val rag adni partnert.
Amikor Maia Morg enstern kilp a trtnetbl, sajnos, rg tn meg bomlik a konkrt kpi
zenet s a jelkpes aura eg ysg e. A cselekmny kifejlett ural motvum az anya keresse,
majd meg tallsa szp, de ertlen. Ez azrt is nag y kr, mert a fel-felcsendl g ynyr
szkely npdal a mag rt, jeg ybeli mtkjrt meg az eg sz vilg rt g yszt visel fekete
hollrl s a vele azonosul nekmondrl, a sakkjtk mechanizmust ellenslyoz er
lehetett volna, ha a befejezs nem lenne tlsg osan elvont. Mg szerencse, hog y Bnsg i Ildik
szintn van olyan j sznszn, hog y szavak, dialg us nlkl is kpes slyt klcsnzni az anya
alakjnak. Arca a hozz trstott dal seg tsg vel sokat el tud mondani, jtkonyan elfedve a
formanyelvi trsvonalat. Azt, hog y eg y epikus cselekmny befejezsre, feszltsg einek
feloldsra lrai eszkzkkel kerl sor.

Forgatsi sznet
A kv nem csupn kellemes z, frisst ital, jelkp is, s ebben a ketts szerepben az eurpai
mveldstrtnet fontos tnyezje. Volt trk knlta fekete leves, ksbb az elkelk
folykony csemeg je, sttl drog a szenvedlybeteg ek kezben, Schillernl a kispolg ri
nag yravg ys jelv vlt, s lett belle mra a vendg fog ads szoksos kellke, a htkznapi
lazts, pihenid velejrja.
Kvzunk. Jim Jarmusch hsei is ezt teszik. Ketten ldg lnek eg y kocsmban, presszban
vag y valami eleg nsabb helyen. Ksbb jn eg y harmadik, ltalban a pincr. Kortyolg atnak,
beszlg etnek, kzben cig arettznak. A kamera visszatr motvumknt fellrl mutatja a
jelenetet. A kocks tertn olyanok a csszk, ahog y felveszik, majd lerakjk ket, mint a
sakkfig urk. Az az rzsnk, hog y valami sorsszer jtk szemlli vag yunk. Az eg yik
jelenetben valaki dobkockkkal szrakozik, amelyeknek lapjai mindig eg yforma pontrtket
mutatnak. Sejtjk, brmeddig jtszhatna, a pttyk mindvg ig szimmetrikusan alakulnnak.
A Kv s cigaretta (Coffee and Cig arettes) epizdokbl, mozg kpi etdkbl ll. Ha jl
emlkszem, tizeneg y vag y tizenkt jelenet kveti eg ymst, inkbb tizeneg y, mert akkor mag a
a film a tizenkettedik, g y jn ki a kockk ktszer hatosa. Nyer szm! A m a varicis
ismtldses forma kristlytiszta remeke. Az alaphelyzet ug yanaz, s mg is mindig ms.

Bvs kaleidoszkp.
Az epizdokban ismert sznszek lpnek fel, a Jarmusch-oevre jelleg zetes fig uri. Cate
Blanchett eg y meg kettztt sztrt jtszik, aki szakadt unokatestvre kpben sajt
tkrkpvel tallkozik, Bill Murray pedig nmag t alaktja. Az els jelenet mg 1986-ban
kszlt, a kultikuss vlt Trvnytl sjtva forg atsi sznetben. Roberto Benig ni s Steven
Wrig ht tallkozik: utbbinak fog orvoshoz kellene indulnia, de nag yon fl, Roberto meg sajnlja,
s elmeg y helyette. Szellemes pon, de fig yelmeztet jel is: az emberek, g y ltszik,
helyettesthetk eg ymssal.
Az improvizatv beszlg etsek visszatr motvuma a hasonlsg hoz, a testvri, illetve
unokatestvri szerephez val viszony, amire az eg yforma dobkockk is utalnak. Van aki
vllalja, van aki dzkodik tle, de arra is van plda, hog y csak kitallnak eg y fivrt. Az eg yik
beszlg etsbe bekapcsoldik eg y pincr, aki elad eg y zavaros trtnetet arrl, hog y Elvis
Presley-nek volt eg y fivre, az nekes szakasztott msa, ez volt az, aki kbtszerezett, ez hzott
el, neki voltak ktes hr kalandjai, s mivel ppen olyan jl nekelt, mint mag a Elvis, a
kznsg mig eg ynek g ondolja ket, a tiszta let kirly emlkt g y szennyezik be a fivr
tettei.
Ezzel a romantikus hasonmsszerep ironizlstl a leg endakpzds jelensg hez
jutottunk. m a beszlg etsek arrl is tanskodnak, hog y az ember nem csupn eszmnykpeit
szereti idealizlni, nmag t szintn valami kedveznek tlt szerepbe ig yekszik helyezni,
szemben a lenzett msikkal, aki, persze, eg y kicsit nmag a is. ppen ez a trekvs akadlyozza
meg oly g yakran a msik meg rtst. A kommunikci kudarca a presszasztalnl zajl
sorsjtk vissza-visszatr szitucija.
A Kv s cigaretta epizdjai arrl tanskodnak, hog y Jim Jarmuschnl ezekben a forg atsi
sznetekben is folytatdott az, amit alkotsnak neveznk.

A jvbe vissza
Ahog y eg y pletnek van kls homlokzata s bels szerkezete, g y eg y filmnek is. Ebbl a
szempontbl Robert Zemeckis j mve, a Polar Expressz rdekes (s ig en tanulsg os)
kettssg et, klns osztottsg ot tkrz.
Technikai szempontbl (ez lenne a film felszni rteg e, rzki hmfellete) Zemeckis
munkja merszen j. Azt a dig itlis meg oldst, amit alkalmaztak, alig hanem elszr, az
alkotk performance capture-nek neveztk. Ez a kifejezs a jtkfilm s az animcis eljrs
sajtos veg yletre utal. g y kszl, hog y a forg ats sorn a dszletek nlkli trbe helyezett
sznszek (a milit szmtg pek rajzoljk meg utlag ) furcsa tvltozs rvn kerlnek a
kpre. A felvtelek ksztsekor szmtalan, minteg y ezernyi apr rzkelt helyeztek a
szereplk testre, s az ezek ltal kzvettett adatok alapjn komputerek rg ztettk a
mozg sukat, kzel szz kamera kzremkdsvel. Az g y kpzdtt dinamikus hlzat vlt az
animci alapjv. A mdszer eg yarnt lehetv tette a mozg s tkletes rzkeltetst,

valamint a kpek szabad, olykor meg lep alaktst, tovbb azt is, hog y a m ltrejttben
oroszlnrszt vllal Tom Hanks t szerepet is eljtsszon. a fhs kisfi s ennek apja,
tovbb a kalauz, de a vonat tetejn ldg l csavarg is, st a Mikuls szintn. Az ember nem
is tudja, kit dicsrjen a pards alaktsokrt: a kivl sznszt, vag y a mindentud
szmtg peket. Inkbb ez utbbiakat.
A kpek delejes hatsak. Zemeckis s csapata nem ismer lehetetlent. Pldul: elrepl eg y
vasti jeg y, libeg , libeg , nem tudjk elrni, kirepl a vonatablakon, fel a leveg be, ott elcspi
eg y sas, hazaviszi a fszekben csrg fikjnak, ez bekapja, lenyeli, kipottyantja, a menetjeg y
beleesik a hba, ahol ppen eg y farkascsorda szg uld, a lavina elkapja, feldobja, ppen arra
kanyarodik a vonat, a bilta visszarepl az ablakon, ppen oda, ahol keresik, s most vg re
meg talljk. Nag yjbl g y. S ez eg yetlen kpsorban. Valban elkpeszt.
A trtnet szerint a fhs tallkozni kvn a Mikulssal, ezrt a Polar Expresszel elindul az
szaki-sarkra, hog y a plusvidki mesevrosban sajt szemvel g yzdhessen meg arrl, hog y
a leg ends, piros kpenyes reg r valban ltezik. Errl a kalandos utazsrl szl a film. A
Mikuls realitst az elbeszls, persze, ketts idzjelbe teszi, merthog y mesrl van sz, s a
fi eg ybknt is lmodja az eg szet. A cselekmnyt ezrt hatja t a kt, taln leg jellemzbb
lommotvum: a mozg sknyszer s a zuhans szdlete. A triszonnyal val kacrkods
sokszor alkalmasint az elg nl is tbbszr ismtld hatseszkz. A kpek bvlett
szrnyal fantzia sznezi, jl ismert meseelemekkel: ilyen a csodapalota, ha nem forog is
kacsalbon, viszont trpk s mank lakjk nag y mennyisg ben, varzsl is akad, meg
teng ernyi klns trg y, kztk a Mikuls cseng je, amelynek csak az hallja a hang jt, aki
meg rizte a hitt, s itt mr a mese tanulsg a csiling el.
Ha ezeket a motvumokat a film bels tartelemeivel azonostjuk, akkor belthat, hog y a
technikai jszersg mg tt a szemllet nag yon is hag yomnyos. A jv teht a mlttal
szvetkezik. Nem g ondolom, hog y ez baj. Ilyen a mese. Lnyeg ben ug yanolyan sidk ta. De
ppen ezrt szeretjk.

2005

Papmacska lepke
A legtbb ember Knban l (Folk flest bor i Kina) cm mozidarab tucatnyi kisfilm fzre. Az
kapcsolja ssze ket, hog y eg yes trtnetek klnbz emberekkel, de ug yanannl a
benzinktnl, illetve annak krnykn jtszdnak. A jelenetek g yakorta szellemesen eg ymsba
metszdnek: az eg yik erdei felvtelen pldul a kp htterben eg y fut nalak mg tt,
felbukkan eg y meztelen frfi, azt g ondolnnk, valami szatr, pedig csupn eg y msik epizd
hse, akinek frds kzben elloptk a ruhjt. (g y ltszik, mr Skandinviban is romlik a
morl. Rg en, mint meslik, a posts letette a falu szln a csomag okat az t szlre, ahol
mindenki srtetlenl meg tallta a mag t.)
Eg y msik epizd hsnje a jelek szerint interakcis knyszerbeteg sg ben szenved, ezrt
vezets kzben szntelenl telefonlg at. Eladdig , mg az ton tballag marhacsorda eg yik
hes tag ja behajol a kocsiablakon, s az lsre tett saltval eg ytt lenyeli a mobilt is. Ksbb
eg y msik trtnet szereplje felettbb elcsodlkozik, mikor a mellette leg elg et tehn
g yomrban meg szlal a kszlk.
A htkznapi esemnyek leg tbbszr kptelennek tn fordulatot vesznek. Eg y nyug djas
csapat tag jai kimentenek a mocsrbl eg y fiatal nt, s mikzben, szakszer lncolatot kpezve
az ing ovnyban, kzrl kzre adjk, meg llaptjk, milyen szp. A lny meg kszni a tisztes
reg urak seg tsg t, elmeg y, amazok nznek utna, csak nznek mozdulatlanul, s nem veszik
szre, hog y most meg alattuk sllyed a talaj. Mr trdig r a lp, lpni sem lehet, amikor csak
derkig ltszanak, a lenyug v nap fnyben elneklik kedves mozg almi dalukat. Zeng az nek
ama vg s harcrl, htha meg hallja valaki. Ha meg nem, leg albb szpen bcsznak az lettl.
s az a lny! Milyen g ynyr volt... A meztelen frfi pedig ltja m, hog y az a csavarg , aki
meg fjta a ruhjt, elviszi az autjt is, benne l nejvel s g yerekvel eg ytt, akik szre sem
ltszanak venni a csert.
Nem minden epizd eg yformn ers. A sajt ifjkori njvel szembesl ids orvos esete
Berg mant idzi, A nap vge cm hajdani remekmvet, m brmennyire nemes g esztus is ez a
tiszteletads, az nmag ban nzve g ondosan kidolg ozott jelenetsor nem nag yon illik a
tbbihez. Nem vlik a filmeg sz javra a httrben zajl norvg parlamenti vlasztsokra val
sok-sok utals sem. A politikai jelszavak s demag g kzhelyek ismtelg etse eg y ideig
szrakoztat bennnket ezek adjk a film s az eg yes epizdok cmt is , eg y id utn viszont
inkbb mr unalmasak ezek a szlamok. Ig az, ez inkbb a politikt minsti, s nem a filmet.
Ig en tletes viszont a keretjtk. A benzinkutas res riban eg y apjtl rklt

sportreplg pet barkcsolg at. Ez a papmacska lepke. Nevt alakja s szrnyainak dsztse
alapjn rdemelte ki. A vetern lg i jrm vg l fel is szll a mag asba, ahog y e kedves film
nag yon is htkznapi trtneteinek hernyibl is fel-felrppen a jtkos der, s olykor a
kltszet pillang ja. A zr lg i felvtel seg tsg vel a felhk kzl pillantunk az epizdok
kzs helysznre. Odalent a tehn biztosan krdzik. Kicsit zavarja nyug almt a bendjben
meg -meg szlal mobil, de majd meg szokja, trelmes jszg . Vajon az elkttt autban
szrevettk-e mr a volnnl trtnt vltst? A frj idkzben kapott eg y klcsn g nyt, s g y
tnik, nem nag yon akar hazamenni. A mocsrban pedig taln mg mindig nekelnek az reg
harcosok.

Dulimank
A nag y arg entn r, Julio Cortzar remek elbeszlseiben meg ismerkedhetnk eg y klns,
fura embertpussal. A szerz ennek kpviselire a kronpio elnevezst alkalmazza, amit a
crono (id) s az opio (pium) szavak sszevonsval alkotott. Ds Mihly lelemnyes mag yar
tltetsben dulimank-nak mondja ket. A dulimank affle rendetlen, hbortos fickk.
Kedves, jtkos lnyek, akik kptelenek alkalmazkodni a trsadalom elvrsaihoz, ennek
kvetkeztben folyton knos helyzetbe kerlnek. Szerencsre nincsenek eg yedl, mert keresik
eg ymst, knnyen felismerik a msikat, szeretnek prosan kalandozni, s rendletlenl
sszetartanak. Cortzar szerint ha eg y duliman bajba jut, a trsa ezt meg rzi, mg ha tvol
van is, s a msik seg tsg re siet. Ha netn az eg yik meg hal, nyomban rang yalv vlik a
bartjnak.
Koltai Rbert Vilgszm cm j filmjnek, amelynek cselekmnye az tvenes vekben
jtszdik, ilyen dulimank a hsei. rthet mdon k klnsen eg y nknyuralom idejn
rendszerideg enek. Naftalin s Dod ikertestvrek. Kt csetl-botl bohc, akik eg y
mutatvnyuk sorn mag ukra vonjk a dikttor harag jt. Naftalin, akinek nem mindig
sikerlnek a trkkjei, sszetri Rkosi elvtrs rjt, amely pedig nem kznsg es kronomter
volt, minthog y mag tl a nag y Sztlintl kapta ajndkba, teht a proletaritus nemzetkzi
idejt mutatta. Radsul ezt a malrt Dod meg spkeli eg y meg jeg yzssel, miszerint az az id
immr, sajnos, mlt id. A dikttoroknak, mint tudjuk, rossz a humorrzkk. Dodt brtnbe
vetik.
A testvrek teht elszakadnak eg ymstl, de lelkileg mg inkbb sszetartoznak. Ha Dodt
meg tik az rei, Naftalin is felszisszen a fjdalomtl. Ksbb pedig , amikor Naftalint kivg ezni
viszik, s nyakra teszik a hurkot, Dod esik ssze. Naftalin ug yanis idkzben, akaratn kvl,
forradalmrr vlt, s kiszabadtotta a brtnbl testvrt. Bri ksbb nem vettk j nven,
hog y tankkal rkezett.
Ez a film alig hanem Koltai Rbert leg jobban sikerlt mozidarabja. A kt dulimannak
ksznhet ez, akiknek kronpio termszett a sznszek (Naftalint mag a a rendez jtssza,
Dodt pedig Gspr Sndor) g yesen rzkeltetik. Jtkuk lendletvel kpesek thidalni a

dramaturg iai trseket, s letet lehelnek a helyenknt kptelenl modoros, rosszul meg rt
prbeszdekbe. Klnsen a szerelmi szl mesterklt s hiteltelen. Naftalin s Pipitr trtnete
olykor az rzelmes g iccs hatrt srolja. Nem tetszettek a sznhzi bettek sem, a
parodisztikusra vett operettjelenetek eg szen knosak. Furcsa ellentmonds: az tvenes vek
brlata az eg ykori, nag yon is rendszerprti vg jtkok (pldul a Dalolva szp az let) nyelvn s
stlusban szlal meg .
Fel kell fig yelni viszont nhny hs-vr mellkfig urra is, g y Ji Menzelre a Direktor
szerepben. Arnylag jl meg oldottak az 1956-os kpsorok is a Szuezi-csatornt keres szovjet
katonkkal, s fknt azzal a jelenettel, amikor, mr a leverets utn, a klfldre meneklni
akar Dod vg l mg is leug rik a Nyug atra indul teheraut platjrl. g y dnt, hog y
kalandvg ybl itthon marad. Mert eg y duliman, aki nem hag yja el a testvrt.

Az arany sztosztsa
Eg y npszer kalandfilm, ha ig nyes, nem csupn a kznsg meg lv vrakozsaira pt. Arra
trekszik, hog y meg erstse ezen rdekldsnek a szerzk ltal pozitvnak tlt elemeit, s
ezltal kedvez irnyban alaktsa, tg tsa a nzk elvrsi horizontjt. Eg y ilyen mozidarab
filmg yrti trendeket hordoz, s kpletesen szlva tkrzi a meg szltott nz arct.
Ebbl a szempontbl A nemzet aranya (National Treasure) ig en tanulsg os produkci. Taln
az a leg feltnbb jellemzje, hog y eg yetlen trg r sz vag y durva kifejezs sem hang zik el
benne, ami arra utal, hog y kszti nem kvntak a mveletlen s ig nytelen rteg ek manapsg
eg yre inkbb terjed nyelvhasznlati szokshoz alkalmazkodni. Ebben a filmben mg a
bnzk sem srtik meg az illedelmes trsalg s normit. A fhs pedig kifejezetten mvelt
ember, aki, mint eg y romantikus hs, trtnsz diplomjhoz mrnki oklevelet szerzett, g y
kapsbl meg fejti rg i szveg ek kdolt zeneteit, otthon van a szabadkmves jelkpek
vilg ban, de kivl g yakorlati rzkkel is rendelkezik. Mrnk s rg sz. A mban l, de jl
ismeri s tiszteli a mltat.
Ez a kvalits szorosan sszefg g azzal, hog y ez a film ebben is eltrve a kalandfilmek
szemlletmdjtl nem individualista. St, ig en ers kzssg i rzst sug roz. A kpek
alapmotvumait az amerikai nemzet szimbolikus ptmnyei s trg yai alkotjk, mint ahog y a
cselekmny is a leg fltettebb kincs, a Fg g etlensg i Nyilatkozat elrablsval, meg mentsvel
s sajtos szempont rtelmezsvel kapcsolatos. Mikor az eg yik szerepl, eg y jraval, m
kpzetlen ifj nem rti a szveg rg ies szfzst, hsnk lefordtja neki mai kznyelvre, hog y
belssa: az alapt atyk g ondolata ma is vltozatlanul rvnyes. A rejtjeles, a fiktv trtnet
szerint ltez, de korbban ismeretlen fg g elkszveg pedig eg y pratlan rtk kincs
meg tallshoz vezet, ami viszont mr a film alkotinak kdolt zenete. Az aranylz nag y
amerikai lmnak mai interpretcija.
Ehhez fontos hozzfzni, hog y ez a film a nemzeti rzst nem az ideg enekkel szemben
juttatja kifejezsre. A g onoszok ezttal nem klfldiek, nem nmetek, oroszok vag y arabok,

hanem olyan nz s a hag yomnyokat nem becsl alakok, akiknek nemzeti hovatartozsa
mellkes, nem ktdnek semmifle kzssg hez. Ezek elnyerik mlt bntetsket, de
eg ybknt a film hazafisg a tolerns, nyitott s humanista. A hsn, a Nyilatkozat eg yik
elktelezett vdelmezje pldul Nmetorszg ban szletett, szsz akcentussal beszl ang olul. A
meg tallt kincs eg y rszt pedig tadjk a vilg nag y g yjtemnyeinek, g y, tbbek kztt,
hang slyosan, a kairi nemzeti mzeumnak.
Majd elfelejtem: A nemzet aranya profi mdon elksztett mozidarab. Izg almas cselekmny,
szp felvtelek, j sznszek. Nicolas Cag e mg mindig rzi korai szerepeibl hozott imzst, s
Harvey Keitel is minsg i munkt vg ez, ezttal eg y rendr szerepben. Mg epizodistaknt is
olyanokat lthatunk, mint Christopher Plummer.
A rendez, Jon Turteltaub azokhoz a nzkhz szl, akik tisztelik a nemzeti rzst s a
mveltsg et. Az amerikai nemzet aranyt pedig sztosztjk a vilg ban. Tl szpen hang zik ez,
g ondolja eg y g yanakv kzp-eurpai. Remljk, komolyan g ondoljk. S azt is, hog y valban
arany.

Erdlyi vltozatok
A 36. Filmszemle, immr hag yomnyosan, a dokumentumfilmek bemutatsval kezddtt.
Ezek kztt akad nhny g yeng n szerkesztett, terjeng s, a tmt felsleg esen tlmag yarz
munka. m ezttal is rlhetnk olyan mveknek, amelyek fontos tmt g ondosan, ig nyesen
bontanak ki. Kzlk kiemelkedik pldul Mtis Lilla A hd szerepben cm alkotsa eg y vak
lnyrl, aki hivatsnak rzi, hog y ketts, izraeli s mag yar nazonossg a jeg yben sszeksse
a zsidsg ot s a keresztnysg et.
Tbb dokumentumfilm is fog lalkozott a hatron tli viszonyokkal. Ilyen a Npzene-biolgia,
amelynek rendezje, Czig ny Zoltn bejrta Erdly dalterm vidkeit, emlket lltva az utazst
ihlet Lajtha Lszlnak, az 1963-ban elhunyt tuds zeneszerznek. A Szkelyfldi szolgasorsok kt
testvr viaskodst mutatja be a mostoha krlmnyekkel. A verespataki drmt feldolg oz j
Eldord-rl ms alkalommal rok mg .
Mint tudjuk, az erdlyi mag yarsg ltszma a statisztikai adatok fnyben meg dbbent
cskkensrl tanskodik. Ezt vizsg lja Xantus Gbor Npessg Istentl, npessg embertl cm
dolg ozata. Ezttal errl szeretnk kicsit rszletesebben szlni. A felvevg phez trsulva
bejrjuk az elnptelened falvakat, lthatjuk az elhag yott, beoml mennyezet templomokat. A
puritn eg yszersg res templombelsket mutat, vg telenl trag ikus kpekhez trstott
g ylekezeti nek mintha azoknak az ajkairl zeng ene, akik a krnyez temetkben feksznek.
Ma mr nincs, ki nekelje ezeket. Eg y nag yapa beszmol faluja pusztulsrl. Mellette unokja,
aki rtetlenl hallg atja. Aztn az reg neki is elmondja romnul, merthog y a ficska nem tud
mag yarul. Ez a plda jelzi, hog y a film a drmai npessg fog ysrt nem csupn a viszonyokat
krhoztatja. Inkbb a lelkekbe pillant, s azt a tanulsg ot szri le, hog y jrszt a mag yarsg
meg hasonlott lelkletben rejlik a slyos g ond mag yarzata. Meg sznben van bennk az let

tovbbadsnak vg ya. A leg tbben, persze, anyag i okokra hivatkoznak. Nag y a szeg nysg ,
mondjk, azrt eg ykznek. A meg szlaltatott eskvi pr is g y tervezi: leg feljebb eg y
g yereket akarnak, azzal is sok lesz a g ond, mihez kezdennek a tbbivel. Pedig , mint a nhai
szilg ysg i tant mondta, akit idznek a tantvnyai, Isten minden brnykjnak d leg elt A
csaldokon mlik, befog adjk-e azt a meg szletni akar brnykt. Vag yis, mint minden nag y
problmnak korunkban, ennek is erklcsi, lelki mag yarzata van.
Akik orvosolni akarnak, tudjk ezt. g y Bjte Csaba ferences szerzetes. szinte a semmibl
teremtett g yermekmenhelyeket Dvn, Szszvroson, Szovtn, ahol otthont nemcsak
kenyeret, de letre szl lelki tpllkot nyjt otthont tud teremteni a szeg nysg
remnytelennek tn mlybl elkerl g yerekeknek. Az nyomba szeg dik Fekete Ibolya
Utazsok egy szerzetessel cm filmjben. Kalls Zoltn pedig , a Kossuth-djas npzenekutat
alaptvnyt hozott ltre, iskolt ptett, ahol nincstelen szlk g yermekei is tanulhatnak. s
lankadatlan buzg alommal g yjti a nphag yomny trg yi emlkeit. Meg a mg l dallamokat,
zenei anyanyelvnk emlkeit. Moldvban a csng k kztt, a Szkelyfldn s a Mezsg ben.
Itt, mint mondja, az erdlyi fejedelmi udvar zenei tradcija rzdtt meg . Tanos Mikls Kalls
Zoltnrl szl filmjnek cme (a bemutatra a tuds tanr jelenltben kerlt sor) Uram,
irgalmazz nknk!

A jvend emlkezet
Muhi Klra filmet ksztett a Sorstalansg forg atsrl. E werkfilmnek a szemln val
bemutatst tbbek kztt az a krlmny indokolta, hog y a Kertsz Imre reg nybl
meg alkotott mozidarab a mag yar filmg yrts eddig i taln leg jelentsebb vllalkozsa. Jog os a
krds: hog yan jtt ltre a m, kik s miknt vettek rszt a nag y munkban.
A Sorstalansg werk nyit kpn a ksbb tapintatosan s blcsen httrbe hzd rt ltjuk,
amint elnekli a felvevg pnek Citrom Bandi dalt az aknaszedkrl, majd nhny szval
meg vilg tja, milyen eltrseket lt mfaji szempontbl eg y reg ny szavakbl sztt nyelvi
vilg a s a film kpi meg jelentsmdja kztt. Ez a vilg os klnbsg ttel az irodalmi
szveg knt is kzztett irodalmi forg atknyvben szintn meg mutatkozik. Az r mindig
meg eng ed mdon fog almaz, amikor a felvevg p ltal bemutatand vilg vizulis
feltteleirl beszl. Ilyeneket r: nem rt tekintetbe venni..., s: Ha g y tetszik, itt be lehet
vg ni a nevezetes dokumentumkpet.... Nem kvetel, inkbb csak javasol, s add
lehetsg ekre hvja fel a filmesek fig yelmt.
Meg kveteli viszont a stlus tmrsg t, s ami ezzel szorosan sszefg g , vilg osan
meg hatrozza a tma kibontsnak jelleg t Ki kell jelentennk rja a forg atknyv 80. lapjn
, hog y nem a Holocaust brzolsra treksznk, hanem eg y llek tjt kvetjk, s ez az t
hatatlanul tvezet a koncentrcis univerzumon. Ha a hitelessg illzijt fel is kell adnunk
mert hiszen hitelesnek lenni lehetetlen , leg albbis hsg re, szkszavsg ra s a
dsztelensg nek arra a komor pompjra fog unk trekedni, amely, remnyeink szerint, mlt

lehet millik g yszhoz.

Kertsz Imre folyamatosan hang slyozza ami alkalmasint a mozg kpi meg jelents
kulcst adhatja keznkbe , hog y a Fi szemvel ltjuk a vilg ot, vag yis a leg fontosabb
jelenetekben a kamera a fhs tekintetvel azonos. A Fival eg ytt pillantjuk meg az plet
felnk es oldalfalt rja eg y helyen, mshol pedig ezt olvashatjuk: Hirtelen ismt tisztn
ltunk: a Fi felbredt. Teht a nz vizulis szlelsnek a fszerepl rzkelsmdjt kell
kvetnie. Koltai Lajos ezt a mdszert a harang zg shoz hasonltja, amely bennnk zeng mg ,
mikor mr elhang zott.
Muhi Klra werkfilmje azrt j, mert rdemi meg fig yelsekre sszpontost, s
szemlletesen bemutatja a forg ats kzssg i termszett. Eg y csom ember sszefog ott az
g y rdekben, ezrt tudtak talpra llni a forg ats tmeneti sszeomlsa utn. Eg y ilyen film
valban g y kszl, mint a kzpkorban a katedrlisok. Kmvesek, pallrok, csok sokasg a
fig yelt a tervez s az ptsz szavra, hog y az anyag , a k majd befog adhassa a szellemet.
Ennio Morricone pedig , nem hiba komponista, precz elemzst ad a m hrom zenei tmjrl
(ezek: a g yermek, a mag ny s a szenveds), s a cimbalom mint sajtos mag yar hang szer
szerept emeli ki a zenekari sszhang zatbl.
A forg atknyv eg yik befejez g ondolata a jvend emlkezet kame-rallasbl szemllt
vilg ot idzi. Eg y ilyen nzpont, mint Paul Ricoeur mondja, eg yarnt mag ban fog lalhatja az
ldozat tudatnak felttelezst, s a menekl felejtstl alapveten klnbz meg bocsts
lehetsg t. g y van? Mit mond mag a a film?

A velnk marad Hang

Amikor a Sorstalansg 1975-ben meg jelent, a holokauszt-tma rtelmezsnek mr kialakultak a
keretei. Lezrt, mr meg trtnt, mltbeli esemnynek tekintettk, amelynek jelentst az
antifasiszta diskurzus jeg yben kerestk. Ezektl a meg lev fog almi smktl Kertsz Imre
radiklisan eltrt: reg nye Auschwitz tapasztalatnak folyamatoss ttelvel, s ennek
kvetkeztben a morlis reflexi knyszernek hang slyozsval lepte meg kritikusait.
A m ezt a normatrst azzal tetzte, hog y a trtnetrl annak elbeszlsre, a dolg okrl a
szavakra helyezte t a hang slyt, vag yis eg y sajtos nyelvhasznlati forma krdst lltotta a
kzppontba. Mindvg ig a Fi, Kves Gyuri hang jt halljuk, aki, mint az r monog rfusa,
Szirk Pter kiemelte, a koncentrcis tborokat nem az utlag os tuds horizontjban mutatja
be, s aki olyan tvltozsi folyamaton meg y keresztl, amelyet szavainak cmzettje, az olvas a
sors elvesztseknt s az ideg ensg tapasztalatnak meg lseknt rtelmezhet.
Erre a rvid s nag yon vzlatos elemzsre most nem azrt vllalkoztam, hog y Koltai Lajos
filmjn szmonkrjem a reg ny normit. Erre semmi szksg : a film, mint minden rtkes
mozidarab, ntrvny m, amely vg s soron mag ban hordja mrcjt. Mvszi eredmnyei
viszont sszevethetek a tma brzolsnak epikai-nyelvi szempontjaival. A kritikai
mrleg elst meg hatroz ernyei s ha vannak, mint felttelezzk fog yatkozsai ebben az

sszefg g sben tisztzhatk. A szubjektv nzpont kvetkezetes alkalmazsa, illetve

vg ig vitele, br nem lehetetlen, ltalban mg is ellenkezni ltszik a mozg kp termszetvel.
g y ezttal is szksg kppen le kellett mondani rla. A rendez ezrt a fi narrtorhang jt
alkalmazza a cselekmnynek a forg atknyv ltal kijellt fordulpontjain, valamint olyan
kamerallst rszest elnyben, amikor a felvevg p a Fihoz trsulva szemlli a krnyezetet s
az esemnyeket.
A narrtorhang szerepeltetse szempontjbl klns jeletsg g el br a befejez kpsor. A
hazatrt Kves Gyuri rdbben, hog y trtnete, mindaz, amit tlt, ideg enn tette t. Ismersei
rtetlenl hallg atjk szavait, s sem tudja elfog adni msok vlekedst. Ezrt tmad benne,
meg dbbent, m rthet mdon honvg y a tborlt eg yrtelmnek tlt viszonyai irnt. Ily
mdon beszl, kvnna beszlni a tborok boldog sg rl. Kevs ilyen fjdalmas s kritikus
kijelents hang zott el eddig mag yarul. S mikzben ezt halljuk, a Fi eltvolodik tlnk az
emltett zrkpen, m a hang ja, amely fokozatosan elvlik tle, velnk marad. A szveg hez
mlt, szp meg olds, s termszetesen eg yszer is.
A trstott nzpont alkalmazsnak felejthetetlen pldja, amely a rendezt s az
operatrt, Pados Gyult eg yarnt dicsri, amikor a kocsin szlltott, elg ytrt, slyosan beteg
Fi arct kzeli kpen, de a g rdl kerk kllin t szemlljk. A rszvt kifejezse mellett ez
a felvtel a finom jelkpteremts szp meg valsulsa. A ltvny, tttelesen, a kerkbetrs
idtlen szenvedsre utal, ezzel kiteljesti a fhs ldozatisg nak lmnyt, de ug yanakkor a
knyrtelenl forg sorskerk kpzett is felkelti a nzben, miltal a cmre is asszocilhatunk.
A ltvnyvilg sajtos kettssg et tkrz, amin el kell g ondolkodnunk.

A ltvny rtegei
A Sorstalansg cm film cselekmnynek els szakaszt, nag yjbl a tborba rkezsig , a
klasszikus epikai mozg kpek szemlletmdja uralja. E mdszer, enterirjeinek g azdag sg val,
ktsg kvl hang ulatteremt ervel br, m nem eg y esetben hatatlanul elmossa a szemlyes
nzpont kijellt helyt. A felvtelek mvesek, s az apa szerepben Bn Jnos a film eg yik
leg kidolg ozottabb alaktst nyjtja. Mg is az az rzsnk, hog y a reg nnyel ellenttben az
elbeszlsrl a dolg okra helyezdik a hang sly, vag yis nem jn ltre olyan vizulis nyelv,
amely, tlnyeg tve, meg rizn a Fi hang jt.
A beszdmd krdst tekintve kedvezbb a helyzet a tbori kpsorok esetben. A szpen
komponlt tvoli felvtelek s a szrke, tomptott tnus ess-sros jelenetek karaktere jl
rzkelheten emlkidz jelleg , s ez kzelebb ll a trtnet felttelezhet elbeszljnek
pozcijhoz, mint a bevezet rszeket ural hag yomnyos narrci. Hibnak tekinthet
viszont, hog y a kemnyebb, feszesebb lesvg s helyett a rendez az elstteds-kivilg osods
mdszert alkalmazta a kpek eg ymshoz illesztse sorn, ug yanis ez a szerkeszts elg ikus
termszet. Puhbb, lg yabb, mint kellene. Ug yanez vonatkozik Ennio Morricone eg ybknt
g azdag meldij, a hrmas motvumrendet kvetkezetesen kibont zenjre. nmag ban

szp, de fellaztja a szerkezetet. g y vlem, eg y kevsb rzelmes, racionlisabb, koprabb zene

szervesebben illett volna ehhez a tmhoz.
s vannak olyan jelenetek, ahol a Fihoz trstott, vele mg sem azonosul nzpont
alkalmazsa nem ptolja a szubjektv elbeszls nyelvi ttteleit. A nmet katona evsnek
jelenete pldul a szveg ben ironikus minsg , mert a fszerepl meg jeg yzsein,
tolmcsolsn keresztl jelenik meg elttnk. A kpen lthat esemny eg szen ms: brutlis
zabls, elvonatkoztats, kommentr nlkl. A felvtel nyilvnvalan elhibzott, s ebben a
sznsz helytelen jtkfelfog sa s a Fitl elvl, oda nem ill kzeli fnykpezs eg yarnt
ludas. Ug yanez vonatkozik a kaszrnyaudvaron sorra kerl, valamint a hatrllomson
trtn csendrjelenetekre. A kzvett, tttelt kpez beszdmd mellzse miatt ezek a
fig urk vizulis karikatrv kopnak, s nem vlnak eg y ig nyes elbeszls rszeiv. Nem a
valszersg kkel, histriai hitelessg kkel van a g ond. brzolsbeli minsg k g yeng e. A
ltvnynak ez a rteg e ll leg tvolabb az emlkezs kzeg t kpez nyelv felttelezhet
szellemtl.
Hromheti tpreng seim zrsaknt g y vlem, hog y a jelzett g yeng esg ek ellenre is
fontos, szp film a Sorstalansg. Az ltala kivltott katarzis a tmval kapcsolatos morlis
reflexi szksg essg t kveteli a nztl. E tren tallkozik a reg ny s a film. S a nz e
tallkozs rszv vlik. A m bemutatsa az idei filmszemle kiemelked esemnye volt.

Krisztina kezt fogva

A szemlvel fog lalkoz jeg yzeteim sort most eg y olyan filmrl szl rssal zrom, amelynek
bemutatjt kvncsian vrtam, m, sajnos, csaldst okozott szmomra. A vllalkozs azonban
tiszteletet rdemel. Jllehet eleve remnytelen volt.
Hajnczy Pter reg nye, A hall kilovagolt Perzsibl a tudatelemz prza remekpldja. A
szveg kt elbeszlse, miknt Nmeth Marcell, az r plyakpnek meg rajzolja
hang slyozza, kt leplstrtnet. Az eg yik eg y r nhny rjnak, eg y napjnak
esemnysora. Kzdelme a szveg g el, az rs meg ismtld aktusaival, mikzben fokozatosan
lerszeg edik. A msik, amely bettelbeszlsknt fog hat fel, s valsznleg az r
visszaemlkezse, eg y fiatalembernek eg y Krisztina nev lnnyal val kapcsolatt mutatja be, e
viszony vlsg t mondja el. Az alkohol ebben is fontos szerepet jtszik. A lny szesztilalma
ellenre a fi ismtelten bnbe esik.
Dr. Horvth Putyi filmje mindkt trtnet vonatkozsban kudarcot vall. Ami a
keretelbeszlst illeti, teljesen felborul a szveg motvumrendje. Hajnczy feg yelmezett przja
eg y r krzist trja fel, a filmen viszont eg y alkoholistt ltunk, akirl szinte csak mellkesen
lehet tudni, hog y r. A hst alakt Melis Lszl teljesen alkalmatlan a szerepre. Ahog y
tnfereg a laksban, emelg eti a poharakat, kiissza mg a klnivizet is, ahog y motyog , majd
ordtozik, az a filmvsznon rvnytelen s slytalan. Ltlelet rtelmezs nlkl. s ez vg s
soron nem is a szerepl hibja. Eg yszeren arrl van sz, hog y ms a szveg , s ms a kp.

Aminek ott, a papron hihetetlen slya van, az itt, a ltvny kzeg ben elszll a semmibe.
A bettcselekmny pedig banlis trtnett szeg nyedett. Krisztina kispolg ri elrsait
kijtszva a fi folyton elszkik, hog y leg urtson eg y-eg y kors srt meg felest. Ez htkznapian
komikus. m a reg nyben (ne feledjk: 1979-ben jelent meg ) Krisztina konok kedvessg g el
meg fog almazott kvetelmnyeinek, puha diktatrjnak a te rdekedben trtnik, suttog ja
mlyebb rtelme is van. Annak a mondatnak pldul, hog y a fi trg ynak rezte mag t
Krisztina kezben, amelyet nem tudni, milyen clra hasznlnak majd. Ebbl a jelentsrteg bl,
ami az ri tudatelemzs leg fbb eleme, tvlata, a filmben szinte semmi nem marad.
Hajnczynl ezt olvasom: A fi ott fekdt a strand g yepn, szemben a tz nappal, Krisztina
kezt fog va. Hunyt szeme eltt srg a karikk tncoltak, majd a karikkbl eg y srg a, halott,
eg ykor perzsk lakta vros bontakozott ki. A filmen a hallvzik ereje is elprolog . A fi fog ja
Krisztina kezt, s ksz. Ha kicsit eleng edi, kizrlag a sr kedvrt teszi.
g y a reg ny vizulis vetlett szmomra tovbbra is Huszrik Zoltn illusztrcii
kpviselik a reg ny els kiadshoz trstva, s Mtis Lilla rvidfilmje, amelyet az r
otthonban forg atott, mr annak halla utn. s mg is ott volt , br lthatatlanul. Dr. Horvth
Putyi filmjben nincs jelen. De leg albb valaki meg prblta meg idzni.

A tls part?
Az eutanzia, a keg yes hall krdsben nag yon nehz, st, taln lehetetlen kzmeg eg yezst
kialaktani. Ennek alkalmasint az az oka, hog y a vitatkoz felek eg yiknek sem llnak
rendelkezsre olyan tnyszeren meg g yz rvek, amelyeket a msik fl is elfog adhatna. A
vita a hallrl folyik, m valjban az letrl szl, amelynek az elmls is rsze. Arrl van sz,
hog y az letet ktelessg nek vag y jog nak tekintjk-e.
E felvets mg tt pedig eltr szemlletmdok, klnbz filozfik rejlenek: az let
metafizikai, illetve biolg iai-szociolg iai meg tlse. Ha az letet teremt aktusra vezetjk
vissza ez az eurpai keresztny kultra hag yomnyos llspontja , akkor lni ktelessg , az
let elpuszttsa vag y elvetse hallos bn. Ha ellenben az emberi lt eredett pusztn biolg iai
felttelekkel mag yarzzuk, akkor a Ne lj! ltalnos parancsa bizonyos esetekben
korltozhat. A korltot az emberi mltsg evilg i mdon rtelmezett elve hatrozhatja meg .
Ez a hag yomnyokat kritikusan szemll modern kor felvetse.
A krdsnek, persze, eg yb vetletei is vannak, g y az az eg yni sors, amellyel
kapcsolatosan felvetdik. A bels tenger (Mar adentro) cm spanyol film azrt rtkes alkots,
mert Ramon Sampedro drmjt, kzdelmt az eutanzirt, a mag a sszetettsg ben,
sokrten brzolja. A hs, eg y ifjkori baleset kvetkeztben huszonnyolc ve l g yhoz kttt
beteg knt, nyaktl lefel meg bnulva. Most g y rzi, elg volt, meg akar halni, mert lett
nem tartja emberhez mltnak. Ramon sorsnak bemutatsa mentn felsorakoznak az eutanzia
jog i elfog adsa melletti rvek, amelyek teht a krdsre adott ig en vlaszt szorg almazzk.
m a film, szerintem, ug yanilyen ervel nem-et is mond, vag yis nyitva hag yja a krdst.

Erklcsi szempontbl ezrt mltnyolhat brki szmra, s mvszi rtkei is ebbl a

nyitottsg bl szrmaznak. Ramon krl ug yanis ott l a csaldja, akik vllaljk s szeretik t.
Sg ornje, eg yszer parasztasszony, g ondosan polja, tisztba teszi, eteti, frdeti, s felug rik
hozz jjel, ha kell. Fivre dolg ozik, unokaccse r helyette. Ramon szerencstlensg e
sszetartja s az ldozatvllalsban meg nemesti ezt a csaldot. Lehet, hog y eg y mag asabb
nzpontbl ppen ez az rtelme. Ennek a kiskzssg nek a bemutatsa ily mdon szervesen
kieg szti a fhs brzolst. Ha Ramont meg rtjk, az apt mg inkbb, aki azt mondja:
Annl, hog y meg hal az ember fia, csak az szomorbb, ha meg akar halni. Ehhez kpest
kevsb meg g yz a Ramon krelmt felkarol, szintn g yg ythatatlanul beteg g yvdn
meg rajzolsa.
Ahog y a rendez, Alejandro Amenbar feltrja a tma rteg zettsg t, az az eg yszersg s
humanizmus, amit a kpek rasztanak leszmtva nhny hatsosnak sznt felvtelt , mlt a
vizsg lt krds slyhoz. A film a nzre bzza a vlaszt. Az elg ondolkodsra, tpreng sre
ksztetett nzre.

Menyasszony tubval
A Hossz jegyessg (Un long dimanche de fanailles) cm film a tntorthatatlan hsg rl szl.
Mathilde nem hiszi el, hog y vleg nye meg halt a fronton, s vrja vissza t, noha tbben is
lltjk, hog y elesett. Pontosabban: ncsonktsrt hallra tltk ng y trsval eg ytt, majd
kilktk ket a lvszrokbl a nmetek g olyi el. m Mathilde szerint Manech l. Babons
jelek s ni meg rzsek tplljk remnyt. Ezek a sejtelmek azonban eg y racionlis nyomozs
tplli lesznek. A sug allat s a rci ebben a mfajban sszetartoz motvumok. A film
Sbastien Japrisot krimijbl kszlt. E szerz tbb reg nyt vszonra vittk mr. A Gyilkosok
kupja volt az alapja Costa-Gavras els munkjnak: a Tkletes bntny ma mr az ilyen trg y
mozidarabok klasszikusnak szmt. A Hossz jegyessg nem annyira j, mert Jean-Pierre Jeunet
sem olyan feg yelmezett s kemny karakter rendez, mint amilyen Costa-Gavras volt. Jeunet
kifejezetten szeszlyesnek s csapong nak tnik. Pedig nag yon is van abban rendszer, amit
csinl, de g y rendez filmet, mintha eg y barokk zenedrmt tenne t a kpek nyelvre.
Reng eteg szlam, sznpompa, rad g azdag sg , ami mr tkozls, preczen belltott
felvtelek, mg azok is, amelyek hrom msodpercig lnek, g azdag szimbolika: vilg ttorony,
harang , mg ikus betk mindenre van g ondja. Mg arra is, hog y a levlkzbest g y
rkezzen meg a kerkprjval, mint Jacques Tati a Kisvrosi nnep postsaknt. Ez nag yon
szellemes, br itt nincs eg szen a helyn. (Annyi baj leg yen: extra piros pont.)
Szp ez a ds ornamentika, elismersre mlt a szakszersg , de a mg tte rejl szerkezet
nem nag yon brja el, vag y ha elbrja, g y rezzk, tl nag y luxus. Mert ez vg l is, mint
mondtam, krimi. Br nag yon g yes, de mg iscsak az. Japrisot mveirl ug yan el szoktk
mondani, hog y mennyire jszerek, meg hog y mr nem is krimik, pedig dehog ynem. s ez
nem okvetlenl srts akar lenni. Csupn diag nzis. Mathilde pldul a hag yomnyos bng yi

trtnetek mag nnyomozjnak funkcijt tlti be, sntasg a ppen g y a szerepkr kellke,
mint Poirot belg asg a, tipeg jrsa, vag y Columbo kopott ballonkabtja. Az, hog y trkeny n
ltre tubn jtszik, rads. Audrey Tautou jl formlja meg a fig urt: pontosan tudja, mi a
feladata. Illenek hozz az els vilg hbor kornak ltzkei s kellkei. Az eg yik
mellkszerepben pedig Jodie Fostert lthatjuk.
Tnyleg tl nag y felhajts ez eg y krimihez. Ig az, a trtnet mag va a hborban
emlkezett vesztett frfi sorsa jval tbb, mint eg y detektvhistria. Ezt a tmt annak
idejn, ha jl emlkezem, 1960-ban mr feldolg ozta eg y kivl francia film, az Ilyen hossz
tvollt. Henri Colpi mve azonban tl eg yszer s tl finoman sztt ahhoz, hog y ma
elveg yk.
Jeunet ltvnyos profizmusa inkbb meg felel a mai zlsnek. A mag a nemben nem is
rosszul. St. A frontot bemutat felvtelek pldul vannak olyan sznvonalasak, mint eg y
amerikai hbors filmben. De nem biztos, hog y j, ha eg y francia rendez munkjrl az
amerikaiak jutnak az ember eszbe.

Lgvrr
Ha eg y szval kellene minstenem az Avitor cm filmet, azt mondanm: hossz. Ami nem
azt jelenti, hog y unalmas, eg yltaln nem. Csak sok. Sok ez a majdnem hrom ra a szemnek.
Ez a pazarl bsg . Ltszik, hog y minden eg yes kpre dollrmillikat kltttek. Az embernek
szinte jlesne, ha tallna eg y mellkszereplt, akin nem stlszer a jelmez, vag y eg y apr
kellket, ami tvedsbl kerlt oda. De nem. Minden a helyn van, minden hiteles. Annyira,
hog y a fszerepl tnyrjn kk szn borsszemeket ltunk, mert a cselekmny idejn
hasznlatos Technicolor fnykpezs ilyennek lttatta a zldet.
A kzpszer rendezk szoktak ennyire akkurtusak lenni, ha elg pnzk van ehhez a
fnyzshez. A kzpszersg s a pnz eg ytt soha nem produkl remekmvet, m g yakorta
eredmnyez kivl lektrket. Ilyen az Avitor, Martn Scorsese filmje. Tmja a pnzmg us
texasi milliomos, Howard Hug hes lete, aki rendezknt s producerknt 1930-ban elksztette
az akkori idk leg drg bb filmjt (A pokol angyalai), amelyben pards lg icsatkat lehetett
ltni, aztn 1937-ben meg dnttte a repls g yorsasg i rekordjt, majd hrom s fl nap alatt
krlreplte a Fldet. Kzben a vilg eg yik leg g azdag abb emberv lett. Amihez nylt,
aranny vltozott. A film pozitv olvasata: me, ez Amerika, a szabad vllalkozsok, a technika,
a sebessg , a korltlan lehetsg ek vilg a. A szemet g ynyrkdtet kpek s a dramaturg iai
effektusok ezt az rtelmezst szolg ljk, Hug hes sokat ismtelg etett szlsa szerint: Ez a jv
tja.
m ez az ember, aki mindent meg kapott, akit szp sznsznk vettek krl a film
ktsg kvl leg rdekesebb epizdsora a Katherine Hepburnnel val viszony brzolsa, Cate
Blanchett-tel alig hanem a vilg leg boldog talanabb embere volt. Mintha valban Midas kirly
sorsa ismtldtt volna meg , aki lltlag hen halt, mert a kenyr is aranny vlt az

rintstl. Hug hes is ilyen volt. A nk elhag ytk, zleti s politikai ellenfeleivel lland
lethallharcot kellett vvnia, emellett slyos paranoiban szenvedett. Rmltomsai voltak,
hallucinlt, knyszerkpzetek g ytrtk, fltkenysg i rohamokkal kzdtt, ldzsi mnia s
tisztasg i fbia knozta. Vresre mosta a kezt, s ideg rohamokat kapott, ha ujjlenyomatot
ltott a pohron, vag y ha eg y porszemet vett szre a zakjn. , akit rajong k s riporterek
hada ksrt, vg l oda jutott, hog y ruhit elg etve meztelenl elzrkzott eg y ftetlen
szobban, mint mondta, a vrusok ell, kizrlag tejet volt hajland fog yasztani s a kulcslyukon
keresztl kommuniklva trg yalt s irnytotta cg eit. Nem volt eg y ing e, eg y pr cipje,
mikzben millirdos zleteket kttt. Leonardo DiCaprio fknt a hasadt lelk Hug hes
bemutatsban jeleskedik, a norml dialg usokban kevsb meg g yz.
Ez a msik, a neg atv olvasata a filmnek, aminek kvetkeztben a npszer mozi
kateg rijban is slyoss tud vlni idnknt. A sebessg s a technika jeg yben elkpzelt jv
tjval kapcsolatos mondatot a trtnet vg n mr eg y elmezavarral kzd frfi hajtog atja.
Scorsese meg csinlhatta volna a mai Aranypolgr-t. Ehelyett forg atott eg y populris
mozidarabot, ig az, ezt nem kzepes, hanem mag asabb sznvonalon.

Verespatak
A magnyos stl lmodozsai cm mvben Rousseau beszmol eg y klns kalandjrl.
Botanizl kirndulst tett a heg yekben, s mikzben kvncsi szeme alig tudott betelni a dsan
tenysz, szebbnl szebb nvnyek ltvnyval, eg yre beljebb haladt az erdben, mg vg l
olyan vadreg nyes helyre jutott, hog y arra g ondolt, az els ember, aki arra jr. Boldog volt,
hog y rintetlen, szzi termszet veszi krl. Emelkedett hang ulatbl azonban eg y vratlan,
titokzatos zakatols zkkentette ki. Vajon mi okozhatja e furcsa, oda nem ill zajt, krdezte.
Elindult a hang irnyba, ttrt a sr cserjsen, eg y kis vlg ybe jutott alig hsz lpsnyire
attl a helytl, ahol hite szerint jrt elszr, s meg pillantott eg y harisnyaszvdt.
A jelenet szimbolikus rtelm. Rousseau alig hanem az ipari civilizci trhdtsnak
eg yik leg els esemnyt lte t, a termszeti krnyezet fenyeg etettsg re dbbent r. Ott s
akkor kezddtt el valami. A folytats ismert. Elszr csak a g yrkmnyek kormos fstje terl
szt a tjon, mint valami g yszos lepel, aztn kezdik kiirtani az erdket, elpuszttjk a
madarakat, llat- s nvnyfajok tnnek el, majd tavak szradnak ki, elhordjk a heg yeket
cementnek, falvak npei vlnak fldnfutv. A Tisza lvilg t pr vvel ezeltt meg lte a
cin. Eg y halsz nz a kamerba mteres, vres haltetemet cipelve, s knnyeivel kszkdve azt
mondja: Neg yvenves vag yok, hatvan leszek, mire jra ekkora halat tudok kifog ni. Mi lesz
velem? Az Erdlyi Szig etheg ysg nek is befelleg zett. Hiba oly deni a tj, s k-lnleg esek a
rmai kazamatk, a kanadai Gold Corporation emberei nag y mennyisg aranyat talltak
Verespatak s a krnyez teleplsek hzai alatt, s azt onnan ki fog jk szedni, amihez a hzakat
utcstl, terestl le kell dzerolni. A lakk, persze, rag aszkodnnak otthonukhoz, de a pnz
nag y r. A fiataloknak klnsen kell, mert nincs munkjuk. Meg fizetik ket, hog y elmenjenek.

Sokan eladjk a szlk feje fll a hzat. Mindennek ra van, mg a halottaknak is a temetben.
A cg nag yvonal: az exhumlst is fizeti, csak vig yk a csontokat oda, ahov akarjk. Ha az
reg ek maradni akarnak mg is, meg fizetik a ppt, adja el a templomot, az orvost j pnzrt
elkltztetik. Itt, krem, mindenki szabadon dnthet, meg y vag y marad mondja a cg
eg yik kpviselje. Az emberek meg g y vlekednek, hog y ezt mg Ceausescu sem merte volna
meg csinlni.
Ami Verespatakon pl, az nem harisnyaszvde. 240 000 tonna cinos zag y kerl a
szpsg es vlg y helyn kialaktand trozba, amelyet g t fog meg tartani, ha meg tartja. Ha
nem, a Fekete-teng erig elpusztul az let a folykban. Esetleg kitart tizent-hsz vig , amg
kiszedik a fldbl az utols aranyszemcst is. De mi lesz utna? A cg embereit ez alig ha
rdekli. Addig ra a Gold Corporation valsznleg mr Afrikban fog aranyat bnyszni.
A dolg ok jelenleg i llsrl Kocsis Tibor j Eldord cm dokumentumfilmje tudst. A
mfaj remekpldja. Fontos film. Trag ikus film.

A vadhatty rpte
Ha azt mondom Clint Eastwood Milli dollros bbi cm Oscar-djas mvrl, hog y rzelmes
melodrma, csupn a mfajt jellm meg , ami nem jelent elmarasztalst. A melodrma nem
szokta ug yan az eg eket hasog atni klnleg es rtkeivel, olykor mg g iccsg yanba is kerl, de
tisztessg esen is meg lehet formlni. Ahog y ez a vetern hollywoodi cowboy csinlja.
A dramaturg ia g ondosan kidolg ozott, a prbeszdek letszag ak, a kpek anyag szeren
hitelesek. s jk a sznszek. Kivlt Morg an Freeman a szertross reg edett ng er bunys
szerepben. Eg yszval minden rendben van. Pedig nem kis kockzata volt ennek a
vllalkozsnak, nevezetesen az, hog y a rendez kt, eg ymstl nag yon is klnbz fejezetbl
rakta ssze a filmet. Az els: a klvrosi bokszollny, Mag g ie Fitzg erald karrierreg nye, a
msik pedig a lny eutanziatrtnete. Bizony, knnyen kettszakadhatott volna ez a szttes,
st, az eg yes, eltr elv rszek akr hatstalanthattk volna eg ymst. Hog y a szerkezet
mg sem bomlott meg , az a lnyt alakt Hilary Swank kitn jtka mellett kt
formameg hatroz s szervez elvknt mkd motvumnak ksznhet. Az eg yik a Clint
Eastwood ltal jtszott kireg ed edz, Frankie s a lny kztt kibontakoz apa-lny vonzalom
brzolsa, a msik pedig ...
Nos, ez a msik eg y kicsit bonyolultabb g y. Ug yanis mag rl a mozg kprl, st,
ltalban a kprl s a kp ltal meg hatrozott vizulis kultrrl van sz. Ahog y Clint
Eastwood az edz szerepben sajt sznszi-mvszi alkonyrl is vall, ug yang y beszl ez a
film mag rl a kpcsinlsrl, illetve arrl a vilg rl, amelyben a filmkszts s a kpnzs
meg hatroz fontossg . Arrl van sz, hog y rg en ltezett eg y alfabetikus kultra, amelynek
nem lehetett rszese mindenki, csak azok, akik ismertk a betket. Az olvass kpessg e ily
mdon elklntette az letkorokat (a g yerekek, miknt az iskolzatlanok, nem rendelkezvn a
betvetssel kapcsolatos ismeretekkel, nem juthattak hozz bizonyos informcikhoz), s a

nemi szerepek is differencildtak, mert a frfiak s a nk szintn eltr mdon rszesltek a

kultra javaibl. Mindez biztostotta a mveltsg minsg t, hiszen csupn az iskolzottak
szmtottak beavatottaknak. Msfell nzve, persze ez a hag yomnyos kultra kirekesztsi
mechanizmusokat is mkdtetett, leg inkbb a nkkel szemben. Frankie-t mg meg rintette
ennek a hajdani korszaknak a szelleme. Ezt az rintettsg et jelkpezi a kezben g yakran lthat
Yeats-ktet, illetve a belle szrmaz, s a dialg usokban felbukkan idzetek, a kelta
mveltsg g el kapcsolatos utalsok. Frankie azrt nem akar kezdetben lnyt edzeni, mert g y
vli, a buny nem nknek val. Hog y mg is vllalja, miltal leg kivlbb tantvnyra lel, abban
a bnbeess felkomorl lehetsg e is benne rejlik.
A mai vilg kulturlis kzeg t viszont a kpek alkotjk, amelyek (korbban elmlkedtem
mr errl) nem szemlyvlog atk: g yerek s felntt, n s frfi eg yarnt nzheti ket. Aminek
kvetkeztben lassan eltnnek az letkori klnbsg ek, infantilis felnttek s koravn g yerekek
rasztjk el a vilg ot, s felolddni ltszanak a korbban elklnl nemi szerepek. Kihv
jelzje ez utbbinak a filmben keg yetlen kemnysg g el brzolt ni boksz. Frankie ideg en
ebben a vilg ban. S rzi, hog y a trag dia csak karnyjtsnyira van. Yeats vadhattyi kzl az
eg yik a jeg es vzbe hull.

A tszdrma mint msor

Nem titkolom, az zsiai film szmomra az irni s a japn mveket jelenti. s mg Wong Karwai eg y-kt alkotst. A npszer hong kong i mozidarabok nem sokat jelentettek nekem, nem
is ig en nztem ezeket. A verekeds, g eng szteres, g olyzporos kpeket az alacsony nvj
ltvnyossg fog alomkrbe sorolom. m, g y ltszik, e tren is van kivtel.
Az els hong kong i mozg kp, amely populris smt kvet, mag yarn: kielg ti az
akcifilmekkel kapcsolatos elvrsokat, s mg is meg tudott arrl g yzni, hog y rdemes vele
fog lalkozni, az Adsunkat megszaktjuk (Breaking News, Dai s g ein). A m a Titanic fesztivl
prog ramjn szerepelt. Ostrom-film, tszdrma. Arrl szl, hog y a rendrk beszortanak eg y
g eng sztercsoportot eg y mag ashzi laksba, ahol tszokat ejtenek, majd meg prblnak kitrni.
Van benne minden, ami eg y effle trtnetben szoksos: tzharc, ldzs, kell szm holttest.
Ez azonban csak a felszn. A ltvny rteg zettsg re mr a bevezet kpsor fig yelmezteti a
nzt. Ez eg y majdnem tzperces utcai lprbaj, amely, meg lep mdon, lnyeg ben eg yetlen
hossz bellts, tudatosan alkalmazott bels montzzsal. Ez a meg olds nemcsak technikai
szempontbl klnleg es, a szemlletmd intellektulis hajlandsg t, rtelmez szndkt is
jelzi.
A kamera tekintete, amely ezeket a brutlis jeleneteket nem eg yszeren nzi, hanem
vizsg lja is, alapveten ironikus termszet, s a kpeknek ez a sajtossg a mindvg ig
meg marad. Azt sug allja eg yre inkbb, hog y a rendrk s a banditk kzti kzdelem valjban
nem is annyira lfeg yverekkel zajlik, hanem kpekkel. Kszl pldul eg y felvtel, amely
meg alz helyzetben, feltartott kezekkel brzol eg y rendrt. A lakossg fel van hborodva:

mifle rendrsg nk van, hog yan vdenek meg bennnket ezek a g yva alakok, akik ilyen
knnyen meg adjk mag ukat. Erre a rendrsg vlaszfelvteleket tesz kzz arrl, milyen
alapos, krltekint tervezs alapjn, s milyen eltklt btorsg g al ostromoljk a banditk
ltal meg szllt pletet. m a g eng szterek az interneten kzlik, jl vannak, ltni, amint ppen
eg ytt ebdelnek a tszokkal. Eg yetek szpen g yerekek, mondja az apuka, a finom ebdet
g yilkos bcsi fzte, rabl bcsi zestette. Mire a rendrfnk (aki eg ybknt n, hog y a nemek
harca is kifejezsre jusson) elrendeli, hog y minden rendrhz, tvkzvetts keretben,
ebdfutr menjen csomag olt lelemmel: csirke, serts, kacsatojs. Mi is jl vag yunk, st, mg
jobban.
Vag yis nem a cselekvs a f, hanem a kommunikci. Kinek van jobb, hatsosabb
forg atknyve? Ez a perdnt. Nem a meg g yz tettek a fontosak, hanem a meg g yz ltvny.
A vg eredmny attl fg g , ki tud jobb showmsort szolg ltatni. s ebben a mdiacirkuszban az
a leg meg dbbentbb, hog y a kamera nzpontjbl az alvilg s a trvny ug yanazon az elven
mkdik.
Az Adsunkat megszaktjuk rendezje: Johnnie To. Ang ol keresztnv a knai csaldnv eltt.
Alig hanem ennek is meg van a mag a zenete.

Llek a testnek...
Meg dbbent, hog y eg y n ennyire kiszolg ltatja mag t, alig fedett testt a kamernak. Az
idomait, meg feszl izmait, karjn az ereket, elfordul zleteit, tg ra nylt szemt, amely
kitartan fig yel, mg is inkbb befel nz. Meg dbbent s felemel. Soha nem lttam mg
tncot, amely ennyire mindent elmondana az emberi testrl, a test sorsrl, mint ahog y most
mindez feltrul Ladnyi Andrea tncban. Abban az alzatban, ahog y tadja mag t a kamera
tekintetnek s a lleknek, amely thatja minden sejtjt.
Grunwalsky Ferenc Tncalak cm filmje (2002-ben kszlt, most az Apoll Artmoziban
lthattuk), amely mag nyosan rvlkodik a mai mozg kp vilg ban, nem flek kimondani,
g yanthatan remekm. A titka alig hanem abban rejlik, hog y az operatr-rendeznek volt
btorsg a s kell szernysg e ahhoz, hog y nmag a szerept fig yel tekintetknt, a
tncperformansz rg zt eszkzeknt hatrozza meg . Tiszta formt hozott g y ltre, amely
mg is minden porcikjval, kpkockjval zen. Arrl, amirl Orbn Ottnak a filmben
meg szlal (s a forg ats elkszt munklatai sorn kszlt fotog rfik hatsra rt) Krtnc
cm verse g y beszl: azt mondja a llek a testnek / meg jrtam minden jratod folyosd
reg ed/ a hajadtl a lbad krmig betltelek mag ammal / most replj...
Errl a replsrl szl leg albbis hitnk szerint, Grunwalsky filmje. s a szenved ember
eg yetemes sorsrl. Ladnyi Andrea olyan, mint eg y eg yiptomi rabszolg an vag y mg
inkbb mint eg y g rg vzrl lerppent tncos az androg in mtosz platni sejtelmvel s
idtlen lebeg svel. Mikzben a koreog rfia fnykrben felbukkan kellkek s trelemek
kzl a ktl, a lpcs s a komromi erd lepusztult, mg is rendletlenl ll falai s tretlen

boltvei histriai kpzeteket is breszthetnek bennnk.

A kronolg ia s a kortalansg eg ysg e, sajtos temporlis minsg e szervesen trsul a
kpek teret lttat s kibont, m kvetkezetesen skszer, ktdimenzis felletre vetl
termszetvel. Ez abbl fakad, hog y a tnc ltvnya hang slyozottan kpi keretek kztt,
vizulisan komponlt jelensg knt mutatkozik meg . A talnyosan lebeg mozg s szerkezeti
rendjt finoman s tapintatosan rtelmezik Ndler Istvn g rg motvumok ltal inspirlt
g rafikai jelzsei, amelyek anlkl nyomatkostjk a ltottak kpi termszett, hog y a mozg
test vitalitst, szenved-kitart erejt korltoznk. Ezt a lelki, spiritulis dinamikt Kurtg
Gyrg ynek a hang szerek s hang ok termszett vallat zenje mindvg ig lkteten rzkelteti.
Az emberi testrl a nag y avantg ard filmesek vallottak ilyen krlelhetetlen s felemel
btorsg g al, Carl Theodor Dreyer pldul Jeanne dArc szenvedseit meg idzve. Grunwalsky
Ferenc azonban nem visszafel tekint, hanem, leg albbis hitnk szerint, elre. Tncalak cm
mvnek kpei a korai filmmvszet nag y tmjtl s ihletjtl, a mozg stl a modern
mozg kp idlmnyig emelnek bennnket. s tovbb A tartzkodan feg yelmezett rendez
filmet lezr, vratlanul szemlyes g esztust, amely a kt tizenves fiatal meg jelensvel
eg ymsba hullmoztatja a mvet s az letet, ppen ez a tvlat (s a film eg sz szellemisg e)
ig azolja.

Az argentnai kutya
Szvbl rlk, hog y ezek a kedves kisrealista filmek mint amilyen a Bonbon, a kutya (El perro)
cm arg entin mozidarab csak nem akarnak kihalni. g y ltszik, olyanok, mint a mezei
virg ok, amelyek kora tavasztl ks szig nylnak. A h alatt mg taln tlen is. Nekem
klnsen kedvesek, mert n eg ykor ilyen filmeken nttem fel, az olasz neorealizmus
jvoltbl. Azt g ondoltam, eg y film nem is lehet ms. Eg yszer emberek, meg szokott
hasznlati trg yak, htkznapi trtnetek ezek valk a vettvszonra. Sokig elhittem
Sieg fried Kracauernek, hog y a kamera csak aktulisan ltez fizikai trg yak bemutatsra
kpes.
Persze, a trg yaknak lelkk van, s ezt a kpek sejtetni tudjk. Azt, hog y Babitsot, s ltala
Verg iliust idzve sunt lacrimae rerum: van a trg yaknak knnyk. Carlos Sorin filmjnek
eg yik jelenetben a fhs, Juan Villeg as, akit eg ybknt Juan Villeg as jtszik, keresi elveszett
kutyjt. Ennek sorn bejr eg y nyomortelepet, ahol omladoz viskkat, kznysre fsult
arcokat s az utckon hever, hsg tl haldokl kutykat lt, majd eg y tg lag yrba kerl, ahol
a felhalmozott ptanyag g li s tmbjei kztt kutat kedves jszg a utn. Eg yszer csak
kutyanysztst hall. Olyan, mintha a tg lk srnnak.
A Bonbon, a kutya amg y nem szomor film, az emltett jelenetnek is, mint az eg sz
trtnetnek, felold, meg bkltet zrlata van. Hse eg y tvenkt ves frfi, aki elveszti az
llst. A lnynl lakik, affle hzi mindenesknt prblja hasznoss tenni mag t. Eg yszer
nzetlenl seg t eg y bajba jutott autson, mivel rt a szerelshez, s munkjrt cserbe kap eg y

kutyt. Bonbon, aki nevvel ellenttben valdi arg entin dog , termetes jszg , szletett harci
kutya, viszont faji tulajdonsg aira rcfolva felettbb jmbor llek. Elg g kompliklt eset. A
mag nyos Juan Villeg as vg re kezdi g y rezni, hog y van valakije. Amikor a lnya hallani sem
akar arrl a dg rl, s elzavarja a hztl, Juan is a kutyval tart. Kzs kalandjaikrl,
lmaikrl, csaldsaikrl szl ez a szkszav, dokumentarista jelleg , eg yszer film.
Eg y ember s eg y kutya bartsg nak trtnett beszli el, mint jabban Paul Auster
Timbuktu cm reg nyben, vag y korbban Vittorio De Sica A sorompk lezrulnak cm
filmjben. Ez az utbbi prhuzam klnsen jog os, mert Carlos Sorin eg szen olyan
krnyezetet mutat be, mint a fl vszzaddal ezeltti neorealista alkotsok. g y ltszik, a
trtnelem szelleme is tbbfle helyi idvel dolg ozik. Carlos Sorin emberei nag yon szeg nyek.
Mg kekszet vsrolva is meg krdezik elbb, mennyibe kerl. Ug yanakkor alapjban rendesek.
Juan Villeg as szztven kilomtert autzik, hog y szvessg bl meg javtsa az elromlott motort,
amikor pedig vg re alkalmi munkt kap, aminek nag yon rl, m ltvn, hog y eldje, akit
miatta rg tak ki, srva szedn ssze a ckmkjt, nem veszi el a kenyert, sz nlkl tovbbll.
Nyomorultak. De g y ltszik, van bennk jrzs.
Az ember nem tudja, hog y sajnlja, vag y irig yelje ket.

rrel
A Knyszersznet (Intermission) cm film az r mozidarabok jelleg zetes ernyeivel van
felruhzva: hibtlan ritmusban pereg nek a jelenetek, jl elkapott karakterek bukkannak fel a
vsznon, a prbeszdek eg yszerre spontnul htkznapiak s kiszmtottan ironikusak, a
rg tnzs s a tudatos talakts ketts szfrjban lebeg nek. Ahog y az eg sz m is eg yszerre
relis s abszurditsba hajl.
Ha przai akarok lenni, azt mondom: ennyi bolondot eg y rakson, mint ebben a filmben,
ritkn ltni, mg r viszonylatban is, ami nag y sz. Van eg y fiatalember pldul, aki ruhzi
elad, m tl knyes a g yomra, s ezrt nem szvesen rinti meg a munkaeszkzeit, kivve azt a
pisztolyt, amit ksbb bankrabls kzben alkalmaz. Eg y asszony pedig , akit elhag y a frje, s
ezrt nag yon ktsg be van esve, elannyira, hog y az els tjba akad frfit felcipeli a laksba.
s akkor mg nem is emltettem azt a srcot, aki kvekkel doblja a jrmveket, emiatt
felborul eg y autbusz, majd ez a kis rdg fi seg tsg nyjts helyett a mlysg be taszt eg y
frfit, vg l pedig , a zrkpen, ppen telibe tall eg y szlvdt. s a rendeznek ezzel
kapcsolatosan, g y tnik, nincs vlemnye. g y ltom teht, ha przai akarok lenni. Ha
beug rom a ltvnynak. Akkor mg arra is kvetkeztethetnk, hog y ezek valjban nem is
eg yszeren csak bolondok, hanem nz s ag resszv alakok, belertve a fell lvket is, az
ruhz osztlyvezetjt, aki kjeleg ve osztog atja a parancsait, meg a Colm Meaney ltal
alaktott brutlis rendrt. A trtnet Dublinban jtszdik, de ez mellkes, mert a helyi sznezet
nem jtszik szerepet, a mili lelki termszet, a fig urkkal, azok viselkedsvel fg g ssze.
Kapcsolatok bomlanak fel, hog y aztn a prhuzamosan fut, st kaleidoszkpszeren forg atott

kpsorok vg n a cm ltal jelzett knyszersznet utn helyrebillenjen az eredeti fellls.

A rendez, John Crowley ehhez sem fz kommentrt. Mondanm, przaian. m ha nem
hag yom rknyszerteni mag am erre a realista olvasatra, akkor szreveszem, hog y az brzols
nzpontja azrt fellelhet, csak nem knny szrevenni. Mondok erre kt pldt. Az eg yik
lny, aki lthatan szemlyisg zavarral kszkdik, meg krdezi az anyjt, mirt l mag nyosan,
hiszen mg nem reg , akr vonznak is mondhat. Mert szerettem a frjemet, mondja az
asszony eg yszer kijelent mdban, hozztve, neki ksznhetem a g yerekeimet. Vajon
meg rti ez a lny, meg rtik ezek a fiatalok, mirl is van sz? Lehet, hog y ig en. A balul sikerlt
bankrabls sorn a maszkot visel szereplk arrl beszlg etnek, milyen is az ig azi szerelem. A
maszk ez eg ybknt a rendez leg jobban meg vlasztott eszkze annak rdekben, hog y a
trtnetet tlemelje a realits szfrjn jelkp: a szereplk lrvaltnek kifejezje. Az larc
mg l hang z beszd viszont mintha a llekbl fakadna.
Ha g y van, akkor a trtnetnek van mg eg y vetlete. Nem biztos, hog y a cselekmny
visszarendezdse a bens viszonyok szempontjbl sem jelent valami tbbletet. A
knyszersznetnek lehetnek itt-ott pozitv rzelmi kvetkezmnyei. Dublinban s eg y r
filmben semmi sem zrhat ki.

Ngy bagatell
A film sokrt, tbb g mvszet. A mozikban mg is szinte kizrlag az eg sz estt betlt
alkotsokat vettik. A kisjtkfilmeket, amelyek olyanok, mint a novella, vag y mint a zenben
az aforisztikus fog almazs bag atell, nem kedvelik a forg almazk. Ennek az lehet az oka, hog y
eg y ilyen mozg kp ersen ig nybe veszi a nz kpzelett, eg yvg tben tucatnyit meg nzni
bellk meg lehetsen fraszt. m eg y-eg y effle opus jog g al szerepelhetne prolg usknt a
nag yfilm eltt, ezt a helyet azonban tolakodan elfog laltk a reklmok. Maradna a televzi,
de a csatornk kzl csupn nhny mutat ilyen irny rdekldst. s a mvszmozik, mint
az Apoll, ahol most eg y remek sorozatot lthattunk azokbl a mozg kpekbl, amelyek Durst
Gyrg y produceri munkjhoz, illetve a Duna Mhely tevkenysg hez kthetk.
A mvek kzl Mszros Pter alkotsairl szeretnk szlni. Tmrsg , vilg os s g ondos
dramaturg iai szerkeszts, sug allatos kpek s erltets nlkli, termszetes jelkpteremts
jellemzik e darabokat. Lehet, hog y ezt a jelleg zetes stlust a nag y g rz filmiskola inspirlta,
mert a fiatal rendez Grziban vg ezte a fiskolt, ahol kivl mesterei voltak.
A Hajnczy Pter novelljbl ksztett Ki a macska? g y h az r szveg hez, hog y tovbb
is g ondolja, rtelmezi azt. Ug yanazok a szereplk lnyeg ben, a trtnet is meg ismtldik, m
a lepusztult, sivr krnyezet vizulis meg jelentse olyan erteljes, hog y ebben a miliben a
lelki srelmekbl fakad ag resszv indulat kilsnek esemnye eltvolodik a hbors
viszonyoktl, s szlesebb idhorizonton, ltalnos rvny jelensg knt vlik szemllhetv.
Az erszak a trg ya a Kyrie cm alkotsnak is, amely a halszat bibliai motvumt deformlja,
mikzben a clp szakrlis jelentst finoman meg rzi, felidzve Robert Bresson emlkezetes

kpi effektusn a Jeanne dArc pere befejez rszbl. Ez a kpkzttisg azonban nem
tlzottan direkt, hiszen itt eg y srlt (majd eloldozott) fiatalembert ltunk a clphz ktve,
hog y aztn a faoszlop csupaszon, resen meredjen ki a vzbl.
A Cannes-ban 2002-ben Arany Plmval kitntetett Es utn szintn srtett lg kr alkots.
Nem mag t a drmt brzolja (erre csak a ni combon sttl folt utal), hanem a mr lezajlott
esemny kvetkezmnyeit mutatja be eg y visszahv, s eg yben fenyeg et kilts s a
kerkproz asszony mozg snak meg trse, irnyvltoztatsa ltal. A diszn tja szatirikusironikus hang vtel munka. Az EU-csatlakozs idejn kszlt holland felkrsre, hog y haznkat
bemutassa ebben a trtnelmi helyzetben. A frappns, tperces kis remekls a jelkpteremts
komikus tnust pldzza. A beteg malacka g azdja akit a pcsi Tth Andrs Ern alakt eg y
nmet auts seg tsg vel prblja orvoshoz juttatni jszg t. Az t nehz, elhanyag olt, az aut
srba sllyed, eg yhelyben prg nek a kerekek. g y tnik, szeg ny malacka mr nem brja ki a
meg prbltatsokat. Immr mozdulatlanul fekszik a sportszatyorban. De aztn...

Don Mux, a lcsiszr

Eg y sovny, aszkta klsej idealista jrja az utakat, s nemes eszmnyei jeg yben felveszi a
harcot a bnskkel, g arzdkkal, tolvajokkal, perverzekkel, a modern nag yvros dsan
tenysz posvnynak klnfle fig urival. Mellette a szolg ja, aki g azdja feg yvert cipeli.
Termszetesen nem kardot vag y lndzst, hanem ezek mai meg feleljt, eg y kamert, amellyel
rg zti a bneseteket s a szig or intzkedst. me, Don Quijote s Sancho Panza mai alakmsai.
De Marcus Mittermeier Egy mukkot se! (Muxmauschenstill) cm nmet filmjnek hse, az
eg ykori filozfus hallg at, Mux, leg albb annyira Michael Kohlhaas, aki elszntan kzdtt
ig azsg rt, s mivel a trvny nem torolta meg azokat a mltnytalansg okat, amelyek t
rtk, g y rezte, neki kell helyrelltani a jog rendet s az erklcsi rtkek tisztelett. Ekzben
mag a is erszakot alkalmazott, ami miatt a lcsiszrt vg l kivg eztk ahog y Kleistet
kvetve Mittermeier is hallra tli hst , m krt meg trtettk, g yermekeit pedig lovag g
ttette a vlasztfejedelem. Muxnak azonban nincsenek vasderes lovai, ahog y g yermekei
sincsenek, meg lovag ok sem nag yon lteznek, s br vannak vlasztk s vlasztottak, de
eg yikk sem fejedelem. A rendez eleg nsan jtszik ezekkel a bjtatott prhuzamokkal meg
ellenttekkel.
Persze, Kohlhaas Mihlynak viszonylag knny volt. Tudta, kik ellen harcol, s hog y mirt.
A vrnag y s Vencel rfi visszaltek a hatalmukkal. Mittermeier dokumentarista, helyenknt a
dn Dog ma-mvek hatst is jelz filmjben azonban a bn, hog y g y mondjam,
demokratizldott. A nag yvros szemete nvtelen. Gyorshajtk, betrk, pedofilek, aberrltak
tnnek fel elszomort bsg g el az amatr felvteleknek ltsz, de nag yon is tudatosan
szerkesztett kpeken, amelyekhez Mux narrtorhang ja fz kommentrokat.
E szubjektv nzpont ktsg kvl ersti a jelenetek hitelessg t, m eg y ponton tl mg is
inkbb korltozza az brzols horizontjt. Mux tbbszr elismtli, hog y Eurpa, ez a modern

Szodoma elvesztette eszmnyeit, hog y az ig azsg , a mltnyossg s a trvnytisztelet immr

pusztn res szavak, m elvi llspontjt nem fejti ki bvebben. Beri az idek hinynak
dokumentlsval. Gondolom, ez szndkos. A rendez alkalmasint attl tartott, hog y eg y
pozitvabb mdszer didaktikuss tenn a trtnetet. Jelzsekre azonban mg is szksg lett
volna, hog y a nemes lovag s az eg ykori lcsiszr trtnete szellemisg ben is ig azn maiv
vljon. Az eg yik jelenetben a hs szobjban az jjeliszekrnyen Immanuel Kant mvt ltjuk.
Ezt kulcsfontossg nak vlem. Ebbl a tjkozdsi pontbl kiindulva kellett volna valami halk
motvumhlzatot szni.
Hibnak vlem azt is, hog y mikor Mux vllalkozsa orszg os mretv vlik, s nevt
felkapja a mdia, az ezzel kapcsolatos problmkat a rendez csupn rinti. Hinyrzetem
tmad meg int, de lehet, hog y ez mr eg y msik film. Viszont ami meg van, az meg van.
Mittermeiertl mg sokat vrhatunk.

A kezdet vge
Prblom meg fejteni a Star Wars sikernek titkt. Mert, els pillantsra tbb tnyez is ellene
szl ennek a tretlen npszersg nek. A trtnet pldul rendkvl kpzeletg azdag nak tnik
ug yan, valjban azonban a lehet leg eg yszerbb smra pl: vannak a Jk meg a Gonoszok,
azutn meg szletik Jancsi s Juliska, azaz Luke s Leila, akiket (remlhetleg ) nem fog felfalni
a boszorkny.
Ig en, de azrt van itt eg y csavar. Persze, ez sem j dolog , a bukott ang yal si mtosza.
Csakhog y ez a lzad hs itt szli szerepbe kerl, ami a hag yomnyosan jsg os atya-kpzet
deformlst vonja mag a utn, s ez a film vilg szemllete szempontjbl ig en ersen
meg hatroz tnyez. Fknt azrt s ez valban mesteri hzs , mert A sith-ek bosszja
Darth Vader sznre lpsvel nem a trtnet vg e, hanem az elzmny, m mivel, g y tudom,
ezt a rszt forg attk le utoljra, a nzi befog adsnak is ez a zr akkordja. A vg kifejletet
illeten ez a krlmny izg almas lebeg st eredmnyez az Er stt s vilg os oldalnak
kzdelmben. Az idrend meg fordtsa radsul az eg yik leg hatsosabb dramaturg iai
szerkezetet mkdteti, az elzmnyek feltrsnak elemz, mindig kvncsisg ot breszt
mdszert alkalmazza. Nemcsak a krimik hasznljk ezt, de a mag as irodalom is az dipusz
kirly ta.
Sznszi jtkrl viszont csupn ers jindulattal beszlhetnk. Onnan lehet pldul
leg inkbb tudni, hog y Anakin eg yre inkbb g onoszodik, hog y mind tbb fekete festket
ltunk a szeme krl. Ha hozzteszem, hog y a leg jobb alaktst Yoda mestertl kapjuk, mert a
fleit is tudja mozg atni, a lnyeg et elmondtam e vonatkozsban. De itt nem is hag yomnyos
rtelemben vett szerepjtszsra volt szksg . Ezek a fig urk valjban maszkok, mint eg ykor a
commedia dellartban. A maszkokat pedig ezttal ltvnyelemeknek kell tekinteni, ezek
kialaktsa pedig nem a sznsz dolg a, hanem a technikusok.
A vizulis effektusok mag as sznvonalrl mr sokan radoztak. Ez csak rszben ig az. A

g pek jl mkdnek, de a ltvnyvilg a leg ends g iccsfest, Boris Vallejo stlusra hajaz. A
prviadalok leg tbbje pedig eg yszer szemfnyveszts. Villog nak s csattog nak a lzerkardok,
s nem vesszk szre, hog y eg ybknt alig csinlnak valamit. s mg is, a vzi ig azi
mozilmnyt nyjt, s sehol mshol nem is lehetne meg csinlni, csak mozg kpen. S ha ehhez
hozzvesszk, hog y a Gyrk ura s a Harry Potter filmvltozataitl eltren a Star Wars,
minemsg t tekintve, nem rott szveg bl lett vszonra tltetve, mert azok, akik ltre
hoztk, Georg e Lucas s csapata, eleve filmben g ondolkodtak, akkor rteni vlem, mi a titok
nyitja. A npszer mozi diadala ez, amelynek most meg szletett a teljes mondakre. A Star
Wars-mtosz. A populris Ring .
s ennek eg yttes lmnyben nemzedkek osztoznak. Apu annak idejn ltta a trtnet
vg t, annyi ids volt akkor, mint most a fia, akivel kzsen meg nzik a folytatst, vag yis a
kezdetet, pontosabban a kezdet vg t. Mire az unoka moziba meg y, taln elkerlnek a
titokzatos, leg jabb-leg rg ibb filmtekercsek.

A tolmcsokat lelvik?
A tolmcs (The Interpreter) cm film politikai thriller. Az effle munkk tbbnyire aktulis
tmt vlasztanak, s az ezzel kapcsolatos elfog ultsg ukat a dokumentls ltszatval leplezik.
Sydney Pollack kell ahhoz, hog y a mfaj lsg os tulajdonsg ai a minimlisra korltozdjanak,
s felersdjn az, ami e filmtpus pozitv eleme: a rendkvli szituciba kerl emberek
mag atartsnak bemutatsa.
Sydney Pollack profizmusa szinte elkpeszten tudatos, annyira okos, st, ravasz
dramaturg , hog y meg eng edheti mag nak, tlag hskrl beszljen, ha, mint g yakran, ehhez
van kedve. Eg y tolmcsn az ENSZ szkhzban vletlenl kihallg at eg y beszlg etst arrl,
hog y mernyletet ksztenek el eg y New Yorkba kszl afrikai politikus ellen. A kellemetlen
tant termszetesen el akarjk tenni lb all. Itt jeg yzem meg : a filmet azzal reklmozzk,
hog y Sydney Pollack volt az els, akit beeng edtek forg atni a szkhzba, ami nag y sz, mert
erre mg Hitchcock sem kapott lehetsg et. Ez azonban csupn zleti fog s. A helyszn
eredetisg e mellkes tnyez, eg y stdiban ppen g y fel lehetett volna pteni.
A mernyletet illeten eg ybknt furfang osan flre vag yunk vezetve, ami azrt nag yon
hatsos csavar, mert eg y slyos morlis krdshez kapcsoldik. A filmben emltett afrikai
trzsnek van eg y klnleg es rtusa. Ha eg y g yilkost elfog nak, beeveznek vele a foly kzepbe,
s ott kilkik a csnakbl. szni nem tud, mert keze-lba meg van ktzve. Senki nem
avatkozhat kzbe, csupn az ldozat csaldtag jai, azaz annak a hozztartozi, akiket az eltlt,
fuldokl g yilkos meg lt. Ezek vag y kimentik, vag y hag yjk meg fulladni. Ha veszni hag yjk,
g yszolni fog nak vekig . Ha kimentik, ez lltlag seg t nekik a g ysz lmnynek lelki
feldolg ozsban.
A fhsk e rtus tanulsg a jeg yben kerlnek szembe sajt letk dntshelyzetnek
kihvsval. A tolmcs fivrt jsg ri hivatsa teljestse kzben meg ltk az afrikai npirts

szervezi, a veszlybe kerlt n vdelmrl g ondoskod nyomoz pedig kt hete vesztette el a

felesg t, eg y msik frfi hibjbl. Ez a tma, sajnos, nem eg szen illeszkedik a trtnet f
vonulathoz, amely a bosszlls vag y ig azsg szolg ltats dilemmjt veti fel inkbb. Ettl a
trstl azonban hajlandk vag yunk eltekinteni a sznszek kedvrt. Nicole Kidman trkeny,
kislnyos, szinte lg ies alakja nmag ban is a kiszolg ltatottsg , a fenyeg etettsg rzst kelti
bennnk a thriller kzeg ben. Sean Penn pedig ezttal is ig azolja, hog y kivl sznsz, ami
leg inkbb abban mutatkozik meg , hog y el tudja fog adtatni velnk a cselekmny
kzppontjban ll klns romncot, amely ebben a helyzetben szinte el sem kezddhet, s
mr vg et is rni ltszik.
Ez is Sydney Pollack meg bzhat zlst dicsri, ami leg jobb munkiban meg rizte t a
tlzsoktl. Korbbi mvei kzl ebbe a nvs vonulatba tartozik A Kesely hrom napja vag y A
lovakat lelvik, ugye?

Ahny emlk, annyi knny

Ha valaki tud eg y nag y titkot, s meg akarja rizni, menjen ki az erdbe, keressen eg y ft, s
suttog ja bele annak az odjba a titkt. De ne felejtse el utna az od nylst srral
betapasztani. Akkor senki ms nem fog ja meg tudni.
Ezt a blcs tancsot a jeles hong kong i rendez, Wong Kar-waitl kapjuk 2046 cm j
filmjben, bizonyra nem vletlenl, mert ez a m mag a is eg y effle halk, odba zrt suttog s.
Finom, sttl s titokzatos. Itt van pldul mindjrt a cm: leg albb hrom dolog ra utal. Eg y
szllodai szobra, szerelmes eg yttltek sznhelyre, ahol eg ykor meg ltek eg y dizzt, azutn
eg y vszmra a jvben, ide vg yakoznak a rejtlyes idvonat utasai, s nem mellkesen ez az a
dtum, amikor lejr annak a politikai g arancinak a hatlya, amelyet Kna adott Hong kong
sttusvltozsakor arra vonatkozan, hog y nem avatkozik a vros belg yeibe. Eg ybknt a
szmok sszeg e 12, ami szent szm, plne, ha csupa pros szm adja ki, a 2-es emelked
sorrendjben. Ha elemeit kettesvel sszeadjuk, oda-vissza 66-ot kapunk, ami fejrelltva...
Eg yszval szmokba vag yunk fojtva.
Ami azt illeti, ennek a tvol-keleti Szindbdnak, Chou-Mo-wannak nincs knny dolg a se a
szmokkal, se a nkkel. Rag aszkodik a 2046-os szobhoz, szereti a titkokat s a nket, mert e
kett lnyeg ben azonos. Az ig azi, a tkletes asszonyt keresi, elg szorg almasan. Nzzk csak:
volt eg y felesg meg eg y szeret, ez utbbi a felesg szeretjnek a felesg e. Azaz... hog y is
van ez? Meg aztn itt van Su Li-zhen, akibl kett is akad, hog y Szindbd dolg a mg
bonyolultabb leg yen. A szeg ny Lulu dizzt mr emltettem. s el ne feledjem a
hoteltulajdonos kt lnyt. Ja, s a fekete zveg y. Meg a lenhaj androida az idvonaton. mbr
mg az is lehet, Ghou-Mo-wan tallta ki az eg szet, hiszen reg nyr.
Varicik a szerelemre. Ahny emlk, annyi knnycsepp. s annyi mosoly. Epizdok laza,
posztmodern fzre. Mitl van mg is ennyire eg ytt, eg y lncolatban ez az eg sz? Taln a
ltvny ereje teszi azz. Mert sug allatos kpeket kapunk Christopher Doyle-tl, a Hitchcock-fle

Psycho jrafnykpezjtl (kprl kpre), aki mr ht Wong Kar-wai-opust fotog raflt. m az

is lehet, hog y a 2046 valdi formateremt elve a zene. Norma szpsg es cavatinja g y szl a
kpek alatt, mintha Bellini direkt Wong Kar-wai felkrsre komponlta volna. s a vltozatok
eg szen ms reg iszterben a Siboney-dalt halljuk. Az rzelmeknek szmtalan rnyalata van.
Ennek a filmnek is. Boldog , szomor film. Szerelemre hang olva. A rendez folytatja korbbi
mveinek tmit, tovbb bontog atja jelleg zetes motvumait, kvetkezetesen pti letmvt.
Most meg int csinlt eg y j filmet. Hog y mirt is olyan j, az, persze, titok. Benne rejlik az
odban.

Visszaforgats
Kt olyan jeles m utn, mint a Homok alatt s a Swimming pool, nem hittem volna, hog y
elfordulhat: Franois Ozon j filmjrl ki akarok jnni. Pedig ez is milyen jl indult.
Eg ybknt azrt 5x2 a cme, mert eg y prkapcsolat, eg y hzassg trtnett, pontosabban:
kudarct mutatja be t epizdon keresztl. Olyan, mint eg y tfelvonsos drma. Azzal a
klnbsg g el, hog y az eg yes szakaszok fordtott idrendben sorjznak. Ez az tszrs
visszapillants is nag yon rdekes. Mint eg y oknyomozs.
A cselekmny a trtnet vg vel, a vls jelenetvel kezddik. Frj s felesg , Gilles s
Marion fsult, kznys arccal hallg atjk a br szavait. Ezt kveten felmennek eg y szllodba,
utols eg yttltre, bcsszeretkezsre. Ennek sorn Marion meg g ondolja mag t, hag yjuk abba,
mondja, de Gilles, aki rzi, hog y most vg leg elveszti az asszonyt, ervel mag v teszi. me,
eg y hzassg csdje, eg yetlen g yjelenetbe srtve. Te vag y a g yztes, szl a frfi. Nem
g yztem, s nem vesztettem, csak vg e, mondja Marion, trg yilag osan s mg is szomoran.
Innen indulunk teht visszafel.
Remek expozci, mlt a Homok alatt rendezjhez, frappns szerkesztsmd, keresni az
sbnt htrafel lpeg etve az idben, a Swimming pool talnyos stlusban. Lpjnk ht eg yet
htra! s ekkor kvetkezik be a g ikszer. Gilles btyjnak s a bartjnak a jelenete, valamint a
velk folytatott dialg us eg yszeren rmes, szemlletben s zlst tekintve is
meg mag yarzhatatlan flresikls. Ekkor merlt fel bennem a meg futamods g ondolata. Ami
hiba lett volna, mint ksbb kiderlt. Fknt a Ma-riont jtsz Valeria Bruni Tedeschivel
szemben. Mert miatta rdemes ezt a mozidarabot vg ig nzni. hajtja vg re a csodt,
visszakzdi a filmet ha nem is a Homok alatt mag asba, de leg albb a nyitjelenet sznvonalra.
Pedig rendkvl nehz volt a feladata. Eg y neg yvenes nnek kell a szerept eg yre fiatalabbra
vennie. Nem tud ug yan visszafiatalodni, de nem is akar, s nem is kell. Viszont mindent el tud
jtszani, eg y asszony teljes testi-lelki drmjt.
A Gilles-t alakt Stphane Freiss nem ennyire j sznsz. Jtka eg ysznbb, ig az, a fig ura
is szimplbb kplet. Vg zetes hideg et raszt. Az sbn is valahol itt rejlik. Az el nem hlt
nszjszaka, a vajd Marion mag ra hag ysa mr csak kvetkezmny. Azt hiszem, Gilles nz
letbl hinyzik a meg hittsg , a szeretet, a llek. Mint ahog y abbl a vilg bl is, amely

krlveszi. Ahol mr az nnepet sem ismerik. A hzassg kts abbl ll, hog y eg y hivatalnok
ismerteti a felekre vonatkoz parag rafusokat. Eszembe jut, hog y Max Weber eg y helyen az
eurpai fejldst a racionalizls, a varzslat alli felolds (Entzauberung sprozess)
fog almval rtelmezi, amelynek eredmnyeknt vilg i trsadalmak szlettek a modern let
szmtalan vvmnyval. m g y tnik, ez a folyamat tlment a kvnatos mrtken. Az let
elvesztette szellemi rtkeit. Az anyag ias szemllet s a sivr praktikum pedig sok mindent
elpusztt. Pldul a szerelmet, a hzassg ot. Alig hanem errl beszl Franois Ozon.

A messzesg bne
Vsri ltvnyossg ok, vizulis frcmvek, mozg kp dudvk s g yomok rnykban remek
kis mozidarabok rejtzkdnek, a filmmvszet szerny, m becses virg ai. Kzttk eg yre tbb
keleti munkt ltok, g rz, irni, knai, trk mveket. Most eg y ilyenrl szeretnk rni.
Nuri Bilg e Ceylan Messze (Uzak) cm filmje, amelyet az Apoll Artmozi tztt msorra,
Isztambulban jtszdik. Juszuf (Mehmet Emin Toprak) falusi fiatalember, aki, elmeneklvn az
otthoni nincstelensg s munkanlklisg ell, a nag yvrosban prbl szerencst. Eg y
fldijnl hzdik meg , amg llshoz, pnzhez jut. Mahmut (Muzaffer zdemir) viszonylag os
jmdban l rtelmisg i, filmeket, fnykpeket kszt eg y cg nek. Eg ykor mvszi lmai is
voltak, de azok, g y ltszik, szertefoszlottak. Az eg yik jelenetben Mahmut videofelvtelt nz: a
Sztalker eg yik bevezet kpsort ltjuk, amelynek meg idzse eg yszerre hommag e, rendezi
nvalloms s betekints a hs eltemetett lmaiba.
Meg vltoztatott tg ed a vros, mondja rokonnak Juszuf. Mahmut mag nyos. Felesg tl
elvlt, s az asszony, aki boldog talan, j frjvel ppen most kltzik Kanadba. Rla is
sorsanalzist, plasztikus jellemrajzot kapunk, pedig szinte hihetetlen csak kt rvidke
jelenetben ltjuk. Juszuf kritikval szemlli Mahmutot, de ez utbbi is mind ideg enebbl tekint
flszeg , mveletlen fldijre. Eg yre inkbb zavarja a jelenlte, lhetetlensg e, a cig arettafstje,
cipjnek kellemetlen szag a. Pedig Juszuf j ember. Hinyzik neki a faluja, a csaldja, az anyja,
akivel telefonon tartja a kapcsolatot. Kt vilg tallkozik ebben a trk laksban. Eg y
polg rosult, de g ykrtelen s morlisan elertlenedett letforma kpviselje szembesl eg y
falusi, emberi kapcsolatokat pol, de elmaradott s szeg nysg tl sjtott vilg kldttjvel.
Messze vannak eg ymstl, mint a film cme is hang slyozza. Vg l a meg bntott Juszuf zenet
nlkl tvozik. Csak az otthag yott kulcsokat ltjuk a fog ason. Ne krdezzk, hova ment, mi lesz
vele.
k teht tvol vannak eg ymstl, de hozznk, mag yar, illetve kzp-eurpai nzkhz
nag yon is kzel van ez a problma, ez a tma. Mintha Nuri Bilg e Ceylan a nevnkben is
beszlne, rlunk is elmondana valami fontosat puritn eg yszersg filmjben. A haznkrl,
ahol polg r s paraszt, vrosi s falusi, urbnus s npi ktszz v ta, azaz immr
hag yomnyosan, klcsns g yanakvssal szemlli, mreg eti eg ymst. Ahol a vidki ideg ennek
tekinti a polg rt vag y affle rult lt benne, klfldi divatok kvetjt, a polg r pedig

elmaradottsg g al, nehzfej beg ubzssal vdolja s lesajnlja a falusit, mondvn, hog y a
mveltsg et soha nem leg elkn, hanem mindig vrosokban hoztk ltre, nem a fonkban,
hanem ott, ahol sznhzak, szalonok s knyvtrak vannak.
A falusi ember tekintetben nma vd, a polg rban lenzs s j esetben lelkifurdals.
Ahog y mr Nmeth Lszl meg rta ezt eg yik leg jobb reg nyben. Az a cme: Bn.

Mesterkurzus
A mai filmmvszet eg yik meg hatroz iskoljnak, a Dog ma-mozg alomnak kt jeles mestere
beszlg et. Cseveg sk spontn, laza, mg is minden szavuknak slya van. Nemcsak azrt, mert
a vitnak komoly a ttje. Hanem mert tisztelik eg ymst, a tmjukat, ami eg yben a hivatsuk,
przaibban szlva a szakmjuk: a film. s tisztelik a nzket is, persze.
Amg y klns prbattelrl van sz. Lars von Trier arra kri bartjt s mestert, forg assa
jra a tkletes ember-rl ksztett eg ykori mvt, amely stlust tekintve a hatvanas
vek reklmfilmjeinek ironikus pardija volt. Jrg en Leth ig encsak meg lepdik, majd nmi
hezitls utn beadja a derekt. m hog y az tlet mg kptelenebbnek tnjn, a furfang os Lars
szig or feltteleket szab. Az ismtlst eg yms utn tszr, s klnbz akadlyokat lekzdve,
kemnyen meg kttt szablyok betartsval kell abszolvlni. Ms-ms hang nemben, g y ni,
hallja csak, ahog y Cyrano mondta prbajra kszen, s mondja Lars is a feltteleket, mert
prviadal ez is, mg pedig a javbl.
g y kszlt az t akadly (The Five Obstructions). Az els: Kubban kell forg atni, s ami a
leg fontosabb, eg y snitt nem lehet tbb tizenkt kpkocknl. Jrg en tiltakozik, ezt nem lehet
meg csinlni, mag yarzza, de tved. Eg yvalaki kpes erre: mag a. A Havannai tkletes ember
szellemes, frappns mestermunka. Jl pldzza, hog y az ig azi mvszt a formai meg ktsek,
mg a leg szig orbbak is, nem g toljk, hanem serkentik. Ez eg ybknt a Dog ma-mozg alom
eg yik alapfelismerse volt. Amit most Jrg en Leth fnyesen ig azol. (Ht ig en, nyafog ni, a
krlmnyekre, a nehzsg ekre hivatkozni a g yeng k s kzepesek szoktak, az ig azn jk
soha.)
A msodik felttel a film s a valsg viszonyval kapcsolatos. A helyszn India. A Bombayi
tkletes ember tltesz a havannai epizdon. Az eleg nsan felltztt Jrg en az eg yik
leg forg almasabb utcn azaz nincstelenek, hezk kztt szertartsosan elfog yaszt eg y
bsg es ebdet. Az rdg i Lars azonban kikttte: nem lehet a krnyezetet bemutatni. Erre
Leth elkpeszten zsenilis tlettel vlaszol. Eg y ttetsz fliaparavnon keresztl dereng eneksejlenek fel az emberek, akik Jrg en ebdjt szemllik, amely nyilvn ug yanilyen elmosd,
sejtelmes formban jelenik meg szmukra. Mint eg y lom. Ott vannak eg ymstl pr mterre,
s mg is kt kln vilg ban, nag yon-nag yon tvol. A vizulis jelkpteremts iskolapldjt
ltjuk.
Mindenkinek tetszik, csak Larsnak vannak fenntartsai. Lehet, hog y ebbe nmi irig ysg is
veg yl. Eg yre nehezebb prbatteleket eszel ki, mint a mesebeli boszorkny. m a lendletbe

jtt Jrg ent nem lehet feltartztatni. Ha azt kvnnk tle, forg asson filmet a Hold tls feln
szkafander nlkl, kzen llva, g szivarral a szjban, azt is meg csinln. Jn eg y brsszeli
epizd, alkalmasint a frfi s n kapcsolatnak variciirl, majd eg y szenzcis rajzfilm, vg l
ironikus narrtori szlam zrsknt. Arrl, hog y mi is volt ez az eg sz.
Mi is? Mesterkurzus. Felsfok filmes szeminrium.

Hrom n Tbiliszibl
Nietzsche azt rja eg y helyen, hog y a kultra els szent kenetben a tantvny csakis eg y
mlt mester ltal rszeslhet. Ki kitl tanul? Ez meg hatroz. Julie Bertucelli francia
filmrendeznek nag y szerencsje volt. Elbb a leng yel Kieslowski, majd a g rz Joszeliani
seg dasszisztense lehetett. Volt teht kitl tanulnia.
A Mita Otar elment (Depuis qu Otar est parti) eg yarnt tkrzi Kieslowski spiritualizmust
s Joszeliani finom, rzkeny realizmust. Hrom n l Tbilisziben. Ez az alaphelyzet Csehovra
is utal, az apa hinya szintn. A nag ymama elmlt nyolcvan, mvelt, nyelveket beszl
asszony, g ynyr mag nknyvtrral. a fszerepl. Eg y leng yel szrmazs sznszn, a
kivl Esther Gorintin jtssza. A lnyval s az unokjval lakik. A fia, a diploms Otar illeg lis
bevndorlknt Prizsban l.
A cm azonban eg y msik elmenetelre is cloz. Otarnak hallhre rkezik. A g yszesetrl a
lny s az unoka nem mernek beszmolni. Leveleket kezdenek hamistani Otar nevben. A
nag ymama azt hiszi, hog y a fia l. A halott ember levelei: ez is ismert tma, amely most mlt
kezekbe kerlt. Ezekre a motvumokra csak azrt utalok, hog y jelezzem: Julie Bertucelli eg y
mvelt, vlasztkos, leng yel-orosz-g rz ihlets filmnyelvet beszl, a mag a niesen finom
humanizmusval. Ez a sajtos tehetsg fknt abban a knnyed termszetessg ben mutatkozik
meg , ahog y a rendez a vzolt alaphelyzetbl kibontja filmje cselekmnyt. A nag ymama
elhatrozza, hog y felkeresi fit. tlevelet, vzumot szerez mindhrmjuknak, br ennek
rdekben meg kell vlnia klnleg esen becses Rousseau-kteteitl is. Tudjuk, a nag ymamnak
szembeslnie kell majd fia hallnak tnyvel. A bonyodalomszvsben azonban akkor
mutatkozik meg a tehetsg , ha a vrhat fordulat bemutatshoz meg lepets is trsul, amelyet
mg is hitelesnek rzkelnk.
Itt pontosan ez trtnik. A hajlott ht, sz reg asszony nmn tmeg y eg y tren, aztn
lel eg y padra. Nincsenek knnyek, nincsenek szavak. Csak vg telen fjdalom s trhetetlen
asszonyi jsg . Most ez az ids hlg y tall ki halott firl j trtnetet, mert azt hiszi, csak
tud a fjdalmas tnyrl. Hazudik a hazudknak. s ebben valami rk, mly ig azsg mutatkozik
meg . Ennek meg hallshoz Julie Bertucellinek Tbiliszibe kellett utaznia, ott kellett ezt a filmet
leforg atnia. Arrafel mg tudjk, mire val a mozg kp. Hog y a film nem az, amiv mshol a
nag y filmg yrakban pnzhes kklerek s mveletlen producerek nap mint nap lealzzk.
Hanem mi?
Julie Bertucelli leg fiatalabb hsnje, az unoka elhatrozza, hog y nem tr haza. A

repltren eg y veg fal mg l int bcst mit sem sejt rokonainak. Azok most dbbennek r a
helyzetre. Meg int nincsenek szavak. Az anya kitr knnyei, a nag ymama intse, ebbl ll a
jelenet. Amint nzik eg ymst, ahog y a tekintetek beszlnek. letrl, rzelmekrl, emberi
sorsrl.
Ez a film. Eg yszer, trg yilag os, mg is szellemi-lelki jelleg . Metafizikai termszet,
ahog y Nietzsche szerint minden ig azi mvszet.

Dupla bubork
Woody Allen leg jabb filmje, a Melinda s Melinda szemlletmdjt tekintve eltr a rendez
korbbi mveitl. Ironikus termszet, mint azok, de az irninak eg y kemnyebb, szig orbb
vltozatt kpviseli. Ug yanaz a szabadelv, laza g ondolkods rtelmisg i trsasg szerepel itt
is, mint a rg ebbi mvekben, m Woody Allen taln mg soha nem nzte ilyen kibrndultan,
ennyire kvlrl ezt a vilg ot, mint most.
, aki imdott sajt filmjeiben fszerepeket jtszani (a korai jeleskedsek utn ez eg yre
kevsb llt jl neki), most szerencsre berte az r-rendez ketts feladatkrvel, ltsa ennek
kvetkeztben hvsebb s trg yilag osabb. Ebben az sszefg g sben alkalmasint az sem baj,
hog y sznszei csak g yeng e kzepes teljestmnyre kpesek, szntelenek, vag y ami rosszabb
modorosak, mint a dupla cmszerepet jtsz Radha Mitchell, akinek g esztusai valamifle
pszichopatolg iai jelbeszdre emlkeztetnek, ami orvosi szempontbl bizonyra rdekes,
eszttikai minsg e azonban elhanyag olhat. m, g y tnik, ezttal ez a hinyossg is az
ironikus brzols rsze. A bemutatott trsasg eg yik tag ja eg y reklmfilmben a fog paszta
hang jt alaktja. Ht, nag yjbl ennyit is rnek.
Az irnia a jtkfikci meg kettzsben is tetten rhet. A kerettrtnetben eg y kvhzi
(vag y inkbb ttermi) trsasg dramaturg iai krdseket feszeg et. Arrl vitznak, hog y az let
inkbb trag ikus, vag y inkbb komikus termszet-e. Miutn k is rjnnek (kicsit meg ksve),
hog y ez a krds, ily mdon feltve, meg vlaszolhatatlan, eg y konkrt szitucit vesznek el.
Eg y barti trsasg ba hvatlanul betoppan eg y vratlan vendg . Nzzk, mi kvetkezik ebbl!
Kinek lesz ig aza a disputl felek kzl? A neves vg jtkszerznek, vag y a komoly drmk
rjnak? Eg ybknt az ideg en rkezse a leg rg ibb s leg tbbszr feldolg ozott dramaturg iai
motvumok eg yike. Woody Allen teht nem tallt ki semmi jat. De ez nem baj. St, van annak
valami klns bja, ha eg y mai r hosszas fejtrs utn rjn arra, amit Euripidsz s Plautus
mr ktezer vvel ezeltt tudott. Ez olyan meg nyug tat.
Szval a meg lepetsszeren felbukkan Melinda trtnett ltjuk kt vltozatban
meg elevenedve, trag ikusnak sznt, illetve komikus szlamban. m a rendez felismerse s ez
filmje leg fbb tanulsg a s mvszi eredmnye , hog y ebben az esetben trag dia nem jn,
nem is jhet ltre. A trag ikum elrshez ug yanis, elfelttelknt, kialakult rtkrend s
meg lt emberi viszonylat szksg eltetik. Ezek a szereplk ellenben nem hisznek semmiben, s
kizrlag nmag ukkal fog lalkoznak. Knnyek s resek, mint a bubork. Ami leg feljebb

komdit eredmnyezhet.
J esetben. Mint most. Kicsit sok dumval, de g yes jelenetszvssel, jpofa ponokkal. s
nag yon is komoly kritikval. A Melinda s Melinda fontos film Woody Allen plyjn. Ahog y
reg szik, lesedik a ltsa.

Ez a hromlb szk
A bolg r szrmazs, franciul publikl kivl tuds, Tzvetan Todorov a fantasztikum
lnyeg t a ktrtelmsg bl fakad bizonytalansg ban tallja meg . Trtnik valami, amit az
esemnnyel kapcsolatba kerl ember, meg lv ismeretei alapjn, nem kpes meg nyug tatan
rtelmezni. Fantasztikus elbeszls esetn ez a jelleg zetes, vlasznlklisg bl fakad,
nyug talant habozs elssorban az olvas lmnye.
A mfaj eg yik leg ismertebb kpviseljnek, H. G. Wellsnek a munki az emltett
szempontbl kevsb izg almasak. Tlsg osan jzanok s realisztikusk, g y a talny g yakorta
knnyen meg fejthet, s a titokzatos jelensg ek, vg l is, meg felelen meg mag yarzhatk. s
ez a knyv hatsa szempontjbl nem elnys. Ha pedig kpben g ondolkodunk, mg g yeng bb
eredmnyt kapunk.
Itt tvedett Steven Spielberg , mikor H. G. Wells reg nye alapjn elksztette Vilgok harca
(War of the Worlds) cm filmjt. Flreismerte a fantasztikum termszett. Knos ekkort
hibzni. Ez a mellfog s leg inkbb abban mutatkozik meg , hog y a rendez meg szdlve a
rendelkezsre ll technika ltal knlt valban pazar, m eg yszersmind ig en csalka
lehetsg ektl rszletesen bemutatja a Fldnket meg tmad, s itt oktalan puszttst vg z
reszkzket, miltal ktszerkettv eg yszersdik a trtnet. A fantasztikus mese pedig
ennek kvetkeztben bonyodalom nlkli katasztrfafilmm vlik. Izg alom nincs, csupn
ijedtsg .
A harmadik-neg yedik sokk utn azonban (lm, milyen kiszmthatatlanul viselkedik az
ember, ha nag yon ijesztg etik) sznjzan krdsek is felbukkannak, kivlt a hromlbon
kzleked rbeli lpeg etk-kel, a tripodokkal kapcsolatosan. Ha ezek az ideg enek, mint
mondjk, milli ve fig yeltek bennnket, hog y nem jttek r arra, hog y a biztonsg os fldi
helyvltoztatshoz pros szm vg tag szksg eltetik. g y ltszik, a suszterszket vettk
alapul, ahelyett, hog y a pkokat, a rovarokat, a lovat vag y mag t az embert tanulmnyoztk
volna.
Arrl nem is beszlve, hog y ezek a fldnkvliek elkvettek mg eg y ennl is elemibb
hibt. Elmulasztottk a szakirodalom tanulmnyozst. Mrpedig ha elolvastk volna Lamarck,
Darwin s Haeckel mveit, meg tudhattk volna, hog y a fldi let mennyire vltozatos, milyen
szerves eg ysg et alkot, s hog y a mikrobk rszrl mifle veszly fenyeg eti a behatol
ideg eneket. g y aztn a vrusok, a bacilusok s a papucsllatkk nyerik meg neknk a vilg ok
harct. Mi, emberek, nem is rg unk labdba, csak eg yms utn kapjuk a g lokat.
Mivel teht elmarad a Todorov emltette termkeny bizonytalansg , ig encsak kilg ozdik a

histria: ezek a marslakk rtelmetlenl brutlisak s felfog hatatlanul butk. Az ember nem
is rti, hog y tudtak rnktallni. Mint a vak tyk? Olyanok, mint a fldreng s vag y a tzvsz. s
ez kevs ehhez a tmhoz. Ami ezen kvl marad, az pedig szimpla tanmese (az eg ybknt
rokonszenves trg yrl, az apai felelssg rl) az eg yre g yeng bb teljestmnyt nyjt Tom
Cruise-zal.

A sivatag titka
Vajon mi kszteti az szaki-sarkot, hog y hideg maradjon s mi kszteti az Eg yenlt
hvsg t, hog y hv leg yen? Vajon mi kszteti a napot, hog y nyron is sssn, mikor g yis
olyan meleg van? s vajon folytatvn a krdezt, aki termszetesen nem ms, mint Karinthy
mi kszteti a Szahart, hog y kietlen homokjt teng erknt hullmoztassa, s forr leg yen,
mintha Allah kemencje volna?
E krdsekre nem tudjuk a vlaszt, m azt sejtjk, mi sztnzte Breck Eisner rendezt,
hog y Clive Cussler lektrje alapjn elksztse Szahara cm filmjt. Mert az emberek, kivlt a
mozinzk, tretlen s makacs vonzalmat tpllnak az eg zotikus tjakon jtszd kalandos
trtnetek irnt. Hajzni a Nig er folyn, rszesv vlni eg y ldzses vzi futamnak, tevehton
dlng lni s autval szg uldozni a homokdombok kztt, mikzben folyamatosan lnek az
emberre ez biztos tipp, hatatlanul lekti az ember fig yelmt.
Az enymet is, pldul. Pedig az els neg yedrban mg bosszankodtam. Modorosnak s
felletesnek reztem a bevezet kpsorok effektusait. A kpeket az ember szeme ell elkapkod
g yorsmontzs s a plnvlt optikai trkkk szemfnyveszt csereberjt, meg tzdelve a
kamera hossz vonulsaival. De aztn rjttem, hog y ha ezt a stlust eg y lehetsg es vizulis
nyelvknt elfog adjuk, akkor a feltrul ltvny s a kibontakoz trtnet mag val rag adhat
bennnket. s a mese sajtos log ikjhoz alkalmazkodva nem fog juk meg krdezni, ug yan
mirt nem talljk el hseinket eg yszer sem, pedig hajkrl, szrazfldrl s a leveg bl
sznet nlkl feg yverropog s fog adja s ksri ket. Eg y diszkrt vrz folt az arcon, kiss
sszekcoldott frizura, ennyit ldoznak az alkotk s a fszereplk a realizmus oltrn. No s
az eg yikk hromszor is elveszti az ldzsek sorn a sapkjt, amit szerfelett sajnl.
De nemcsak sebezhetetlenek, felettbb lelemnyesek is. Eg yszer pldul j harminc
kilomtert g yalog olnak a homokban, ami nmag ban is teljestmny, m k ketten mg eg y
teheraut leszaktott platjt is mag ukkal cipelik, amelyhez g onosz emberek hozzbilincseltk
ket. Vg re eg y sok ve lezuhant replg p roncsaihoz rnek. Azt meg btyklik, s br nem
szllnak fel (ez az nmeg tartztats ismt a realizmus imnt emltett oltrra helyezett
szerny ldozat), szlvitorlsknt szg uldanak vele. Hova? Oda, ahol meg kell mentenik a
vilg ot, termszetesen. Eg y vg zetes krnyezetszennyezst kell meg akadlyozniuk, ami a tma
aktualizlst szolg lja.
Drukkolunk nekik. Az eg yik eg y ifj rg sz (Matthew McConaug hey), aki eg y szztven ve
elsllyedt hajt keres (a sivatag ban!), a msik pedig , nos, ig en, a msik pedig Penelope Cruz,

aki ezttal a WHO alkalmazottjaknt eg y titokzatos jrvny okait frkszi. A trtnet sorn
tbbszr meg mentik eg ymst. Vg l, persze, a vilg ot is. Radsul a haj is meg lesz, s a
dnt pillanatban mg az g yja is mkdik. tl neknk ide a tizenkilencedik szzadbl.
Elvg re alig hasznltk, mondja hsnk. Telitallat, ezt ug ye, mondanom sem kell.

Nyolc(bal)kezes
Vranik Roland szemledjas filmje, a Fekete kefe rokonszenves eg yszersg vel hvja fel mag ra a
fig yelmet. A leg kzenfekvbb lineris elbeszlst fekete-fehr technikval s puritn kpi
fog almazssal trstja. Olyan, mint a rg i csavarg reg nyek, illetve az efflkbl kszlt
mozidarabok. A fszereplk ng y fiatalember, akik kmnyseprknt prblnak pnzhez jutni
eltkozoljk a beszedett sszeg et, amellyel el kellene szmolniuk, s hog y kikerljenek a
csvbl, klnbz, eg yarnt balul sikerl akciba fog nak. Eg yik kaland szli a msikat.
Ezeket a lazn sszekapcsolt epizdokat bizonyra tetszs szerint lehetne szaportani,
folytatni, vag y akr korbban abbahag yni a sorjztatsukat. A Fekete kefe esetben inkbb ezt az
utbbi meg oldst g ondolnm helynvalnak. Pedig nem hossz ez a film (a szoksos msfl
rig tart), csak hossznak rezzk. Nha mg unjuk is. Aminek, szerintem, kt oka van. Az
eg yik hiba: az g yesen meg rt fordulatok mellett nhny epizd nem illik bele a trtnetbe. n
pldul nem tudtam mihez kezdeni a brutlis fi esetvel, aki az eg yik jelenetben slyosan
bntalmazza s trg r szavakkal illeti apjt. Nem derl ki, az alkotk extrm esetnek tartjk
ezt, vag y jellemz mai lettnynek. Gondolom, errl az utbbirl lenne sz, m ez a motvum
nincs kibontva. A kecske kibelezsnek jelenete pedig zlsbeli problmkat sejtet, s a
forg atknyv g yeng esg eit tkrzi.
A msik, slyosabb hiba, aminek kvetkeztben a film nem tud eg y id utn lektni
bennnket, mr nem rszletmeg oldsokkal, eg y-eg y flresikerlt epizddal kapcsolatos,
hanem az alaphelyzet kidolg ozatlansg val fg g ssze. s ez mr szervi baj. Ezt a ng y
fiatalembert ug yanis eg szen eg y bordban szttk, maisg uk vitathatatlan, de jellemk nincs
eg yntve, karakterk nincs eg ymstl elklntve. Lnyeg ben ug yanazt a link, mihaszna
lzertpust kpviselik. Dolg ozni nem nag yon akarnak (nem is tudnak), csupn pnzt
szeretnnek keresni, j sokat, m ha anyag iakra tesznek szert, az sszeg et elszrjk,
eltkozoljk. Vag y kifosztjk ket nluk g yesebb csalk. Mg a beszdk is eg yforma.
Ug yanazt a semmitmond szveg elst halljuk mindeg yiktl, idnknt lila szlamokkal.
Olyanok, mint eg y uniformisba ltztetett krus tag jai. Lehetnnek hrman is, vag y hatan,
kilencen.
Ig azn az az alaptlet sincs kiaknzva, hog y hseink kmnyseprk. A bevezet ponok
mg sszefg g enek a korommal s a kefvel, ksbb azonban ez a motvum is elsikkad,
lehetnnek autmosk vag y akr aszfaltozk. Ebben a filmben eg ybknt ltalban mellkes,
kinek mi a fog lalkozsa, mert senki sem rt ahhoz, amit csinl, a hentes nem tudja, melyik
testtjon tallhat a kecske g yomra, az orvos pedig a nemzeti zszl historikumrl rg tnz

eladst a beteg szakszer elltsa helyett. Lehet, hog y ebben rejlik nmi zenet, csak n nem
tudtam venni a lapot.
A fhsk eg yformasg a a sznszi jtkot is elszrkti. Jellemz, hog y a leg jobb alaktst az
a Nag y Zsolt nyjtja, aki nem tag ja a kvartettnek. Eg y dlert jtszik. Neki szveg et is rtak a
szerzk, amit a fszereplk szmra elmulasztottak meg tenni.

Caroline s a szellemek
A rmletkelt elbeszls, a horror mindig hozztartozott az irodalomhoz, kivlt a romantika
korban. Eleg end a ma is ig en npszer Edg ar Allan Poe-ra utalni. Az Usher-hz vge cm
elbeszlsben eg y testvrpr trag ikus trtnett mondja el. A tetszhalott nvr kikel a
koporsjbl, s eg y hallos lelsben mag val rag adja az enyszetbe fivrt. Aki olvasta, nem
felejti el. Hatott Huysmansra s Oscar Wilde-ra.
A titkok kulcsa cm film is eg y roskatag , don hzban jtszdik, s szintn eg y testvrpr
vg zett mutatja be. E kt motvumon kvl semmi kze Poe-hoz, akit csupn azrt hoztam
szba, hog y e tvoli prhuzam seg tsg vel felteg yem a krdst: mirt remekm az Usher-hz
(mag yarra Babits Mihly fordtotta), s mirt tvoztam fejcsvlva az e jeg yzet trg yt kpez
mozidarab vettsrl? Pedig , a fejcsvlshoz azrt hozz kell tenni, hog y Iain Softley mve a
jobbak kz tartozik e nemben. A cselekmny mindvg ig rdekfeszt, a befejezs pedig
merszen vratlan, az trtnik, amire eg yltaln nem szmtottunk. Mr azt hittk,
felnyitottuk a titkok zrjt, m kiderl, hog y lkulcsot hasznltunk. Erre utal a film eredeti
ang ol cme: The Skeleton Key. A fiatal Caroline (Kate Hudson) beteg polnak rkezik a
Devereaux-hzba, ahol... A mg ikus vonulat is lebilincsel, st, akr mg szakszernek is
mondhat. A varzsszertartsok fzre s a vudu-ritul ig en hatsosan illeszkedik a
cselekmnybe, a ksrtetek szerepeltetse s a boszorknyos elem kezelse korrekt, mert
meg marad a szubjektv realits keretei kztt. A tkr-motvum s a hasonms-tma
alkalmazsa (a Caroline s Violet kzti szerepcsere sejtetse) eg szen kivl.
Ht akkor mirt a fejcsvls? Ennek kt oka van. Az eg yik stilisztikai termszet. A j
horror hatsos, de nem hatsvadsz. Poe trg yilag os hang elbeszlsben pldul pusztn
azzal jelzi rg tn az elejn az Usher-hz kzelg vg zett, hog y nem mag t az pletet, hanem
a tkrkpt mutatja a tavon. Meg borzong unk, pedig akkor mg nem sejtjk, hog y vg l
valban bele fog omlani a tba. Iain Softley viszont nem elg szik meg ilyen hvs lersokkal,
hanem llandan sokkolni akar bennnket klnfle vizulis effektusokkal (ezek jelents rszt
Hitchcocktl vette), rmiszt hang hatsokkal. Olyan ez, mintha eg y mesemond minden
msodik mondata utn veltrz sikoltsokat hallatna. A hallg atk frszt kapnak, de nem a
mestl, hanem az eladtl, ami nem j.
A fejcsvls msik oka: Gena Rowlands Violet Devereaux szerepben. Taln nem jtszik jl?
Ellenkezleg . Nag yon jl jtszik, mint mindig . Mint a hres, nag y szerepekben, nhai frje, John
Cassavetes filmjeiben. Ki ne tudn, hog y volt a Gloria s a Premier hsnje, volt a Hats alatt

ll n. s mekkort villant ksbb Jim Jarmuschnl az jszaka a fldn els epizdjban.

Bevallom, ezt a mostani filmet is csak miatta nztem meg . s azon g ondolkodom, hog y az
amerikai film nag yasszonynak, tl a hetvenen, mirt kell eg y horrorfilmben jtszania ilyen
nag yot?

Hrok, kpek, rzelmek

A kis virtuz (He ni zai yi qi) cm knai filmet bizonyra sokan tl rzelmesnek talljk. Val
ig az, a rendez, Chen Kai-g e ig en meg hat trtnetet mesl el eg y eg yszer, szeg ny aprl,
aki minden ldozatra kpes azrt, hog y fia klnleg es tehetsg e kibontakozhasson. Eg sz nap
robotol, hog y a fi a leg jobb mesterektl tanulhasson. Az eg yik felvtelen felvltva mutatjk
kettjket: frsz zaja ellenpontozza a heg edszlamot. Ez utbbi a meg szlet szpsg , az
pedig az rte vg zett, meg fesztett munka, amely lehetv teszi, hog y a mvszet ltrejjjn.
Az eszttikum s a morl tallkozsrl beszl, ig az, kiss didaktikusan, ez a prhuzamos
montzs, a rendez kedvelt stluseszkze. Ez a kpi retorika a rg i filmek beszdmdjra
jellemz. Az zenet effektussal trsul az emocionlis hats rdekben. Ez pedig a populris
mozidarabok sajtja. m eg y rg imdi, npszer alkots is hordozhat rtkeket. rzelmes
melodrmt ltunk, ez ktsg telen. Vannak, akik g iccsesnek tartjk, m ezzel nem rtek eg yet.
Chen Kai-g e ug yanis vitathatatlanul rti a szakmjt, g ondosan kidolg oz minden eg yes
jelenetet. Eg ybknt is, a g iccs hatrai mfajonknt s koronknt vltoznak. Eg y tvol-keleti
kultrban msknt tlik meg a jelensg eket, mint nlunk. A kollektv hag yomnyokbl
tpllkoz, az ldozatvllalsra pl knai civilizci viszonyai kztt, ahol a g yermek
klnleg es rtknek szmt, Liu Cheng nemes nfelldozsa tiszteletet breszt az emberekben,
s szpnek tartjk az errl szl elbeszlst. Az individulis s racionlisan g ondolkod
Eurpban viszont, ahol manapsg mindenki ismeri a dolg ok rt, de lassan senki sincs
tisztban mr a dolg ok rtkvel, s ahol a g yermek ltnek fontossg a is meg krdjelezdik,
immr alig szletnek, ez a tma s annak bemutatsa divatnak s visszatetsznek tnhet.
Az apt alakt Liu Peiqi szerintem nag yon plasztikus s meg g yz jtkt is msknt
tlhetjk meg , ha tudjuk, hog y olykor szertelennek ltsz g esztusai a keleti sznjtszsnak az
eurpaitl eltr hag yomnyra s mozg skultrjra vezethetk vissza. A tbbi szerepl a
virtuz fi, a kt professzor s Lili, aki irnt szerelem lobban a kamasz szvben szintn
kapcsolatba hozhat a keleti melodrma fig uratpusaival.
A befejez jelenet bcskoncert az llomson az apa tiszteletre, aki betltvn feladatt,
visszatr falura pattansig feszti nemcsak a heg ed, de az rzelmek hrjait is. Formailag
hatalmas prhuzamos montzs, amely a cselekmnyszlak s motvumok kifejlete rdekben
klnbz idben s ms-ms helyen jtszd esemnyeket trst, meg tetzve mindezt a
dramaturg ia eg yik leg sibb eszkzvel, a szrmazsi titok felfejtsvel. Nag yon sok ez eg ytt,
g ondolhatnnk, ha a realitsbl indulunk ki. m ha lomnak tekintem, a llek sznpadn lezajl
folyamatnak ltom, akkor azt mondom: szp.

Vag y nmileg msknt, kiss paradox mdon fog almazva: tl szp, de azrt szp.

A mlyben
jfl van. sszernek az ramutatk. Olyanok g y eg ytt, mint eg y titokzatos, flfel irnyul
nylvessz. Ebben a pillanatban tbillent az Id. Eg yik vbl a msikba. A vg zet teng elyn
forog va beteljesl a Sors. t kell lpni a ltbl a semmibe. Hrman vannak. Lent, a szk siktor
utcakvn meg hal eg y slyosan sebeslt frfi. Fltte, az eg yik stt laks rideg szobjban
ng yilkos lesz eg y teng ersz. Az ott menni akart messzire, ez messzirl rkezett. De most mr
nincs tovbb. Leg fll pedig , az plet tetg erincn ll eg y kbtszeres mmorban lebeg ni
hajt fiatalember. jfl van. Hrom, mindeddig kln fut let, amelyeket a kifrkszhetetlen
ftum most mg is eg ymshoz rendelt. k Arsen Anton Ostoji Az a csodlatos spliti jszaka (Ta
Dvna Splitska Noc) cm horvt filmjnek fhsei. Szmomra ez a m volt a pcsi nemzetkzi
filmnnep leg rtkesebb alkotsa.
A kzpkori misztriumok jtszdtak ilyen hromszint trben. Alul a pokolbeli esemnyek
zajlottak, kzpen a fldi histria, fll pedig az ang yalok jelentek meg , a tlvilg i esemnyek
szerepli. Ilyen rteg zettsg ben kpzeltk el akkor a vilg ot. A fldrl al lehetett zuhanni, de
flfel tekintve nyitva llt a meg vlts kapuja. Ostoji filmjben csak pokol van. Lent, kzpen,
fell, mindentt. Amikor az utcakvn haldokl frfi alvilg i fig ura, nhny perccel ezeltt
meg lte eg yik trst, aki aljasul t akarta verni felnz a mag asba, ezt mondja: Nzd, eg y
ang yal..., rtem jtt... Pedig csupn a drog os fit ltja a mag asban, aki a kvetkez
pillanatban valsznleg le fog zuhanni. Az is csak eg y krhozott llek. Ebben a mai
misztriumjtkban nincs csoda. Csak zuhanni lehet.
A spliti jszaka vizulis meg idzsnek stlusa kifejez s kvetkezetes. Mlt a
dramaturg iai ptmny hibtlan szerkezethez. A hrom trtnet eg yms utn trul elnk, de
prhuzamosan, eg yidejleg zajlanak. A sors istenni, a prkk kln-kln szvik a szlakat,
hog y jflkor sszecsomzzk s eg yttal el is messk azokat. Fekete-fehr kpsorokat ltunk,
mintha minden felvtel eg y alvilg i utazs epizdja lenne. A szk, stt spliti utck a pokol
tveszti, ahov a kamera ltalban fellrl pillant al a mlyben bolyong szereplkre. Az
eg ysg es hang ulatot csak nhny g roteszk, ide nem ill fordulat bontja meg , fknt a
harmadik, a msik kettnl ertlenebbnek tn trtnetben. Ennek a befejez jelenete
sznpadiasnak hat, mintha ezttal a rendez kiss mr tlfesztette volna a hrt.
A meg sz azonban g y is elg szilrd. Trag ikus film. Komor, szig or, kemny. Mg sem
lesjt. Mert a fnytelenl kietlen vilg ot, tmt s trtnetet kieg yenslyozott kompozci,
tudatosan feg yelmezett eladsmd ellenpontozza. A balkni romls s kittalansg
brzolsban Ostoji a forma rendezettsg e, tiszta log ikja ltal belerejti a katarzis elemt. A
pcsi prog ram g azdag knlatbl ezrt vlasztottam ezt a filmet.

Apk s fik
A pcsi filmnnep eg yik visszapillantsra rdemes bemutatjt a leng yel filmeseknek
ksznhetjk. A Sebhelyek (Prg i) nem hibtlan m, de a korkpnek a llekrajz kzvettsvel
trtn felvillantsa fontos, jelents alkotss teszi. Tmja jelleg zetesen kzp-eurpai,
amelyet azonban a pszicholg iai elemzs a nyug ati diszkurzus freudi vonulathoz kt.
A cselekmny eg y szig or, st keg yetlen apa bemutatsval indul, aki valsg g al
terrorizlja fit. Nem szadista, mert azok ltalban g onoszak, viszont a mag a mdjn szereti a
fit, s g ymond, mindent az rdekben tesz. Hog y ember leg yen belle. Amin azt kell rteni,
hog y olyan leg yen, mint . Meg alzza, durvn inzultlja a fit. A film cmben emltett
sebhelyek ebben a vonatkozsban valsg osak. Nyomoz a g yerek utn, fig yelteti. Ha Wojciech
fontos leckt kap az iskolban, eg ytt csinljk, de nem g y, ahog y a fi szeretn, hanem az
apa elkpzelse szerint. Ezrt a fit msnap az iskolban kinevetik.
Ha itt meg llnnk, a trtnet nem lenne eg yb, mint eg y pszicholg iai eset folyamatrajza.
m Mag dalena Piekorz alkotsnak ez csupn az eljtka. Wojciech meg szkik az apjtl.
Minteg y tizent vvel ksbb ltjuk ismt. Mag nyos frfi lett belle. Hivatalban nem ismer
kompromisszumot. Kedveli a fizikai erprbkat. Barlang sz csoportjt katonai szig orral
vezeti. Otthon bmblteti a lemezjtszt, nem trdve a szomszdok tiltakozsval.
Ablakprknyra szg eket llt a kiszrt eledel mell, s nzi a g alambok knldst. g y tnik,
hiba szktt el az apjtl, hasonl lett hozz, lelkben mag val vitte, miknt az immr
bensejben hordott sebhelyeket. A rendez teht meg kettzi, ttteless teszi a pszicholg iai
elemzst.
Azt hiszem, valjban eg y elnyom rendszer hatsrl, kvetkezmnyeirl beszl. Arrl,
milyen nehz meg szabadulni tle. Mert a politikai viszonyok szerencss esetben nhny nap
alatt tformlhatk, a g azdasg is talakul nhny v alatt. A mentalits, a szoksok s a lelki
reflexek meg vltozsa azonban sokkal lassbb folyamat. s az apai g esztusok tovbblse
olykor ppen az elnyom rend korbbi ellenfeleinl, ldozatainl fig yelhet meg .
Meg lehet-e szabadulni ettl a tehertl? A krdsre Mag dalena Piekorz alkalmasint a
leng yel keresztnysg szellemben g ykerez vlaszt ad. A meg bocsts, a szeretet vlaszt.
Eg y szp fiatal n a szerelmvel kvnja meg vltani, meg szelidteni a mag nyos, zord
Wojciechet, prblja meg szabadtani t a komplexusaitl. A cselekmny a lny teherbe essvel
zrul. A fi apv vlik. De milyen mdon trtnik ez? Valban meg vltotta t a kapott,
nzetlen, g yeng d szeretet? Vag y g y bnik majd is a g yerekvel, mint eg ykor vele az apja?
A vlasz talnyos voltra a hs beszl neve fig yelmeztet bennnket: a Wojciech nvben
ug yanis benne rejlik az apa jelents ojciec sz. A film titkt teht ez a nv hordozza. De mifle
rtelemben?
A vlaszt Mag dalena Piekorz a nzkre bzza. s a jvre.

Szavak, fegyverek, vr
A kilencvenes vek kzepn Afrikban a hutuk htszzezer, nhny beszmol szerint eg ymilli
tuszit ltek meg . Mg lerni is rettenetes, de ez a ruandai polg rhbor valjban barbr
npirts lesjt mrleg e. Mirt tettk ezt a hutuk? A tuszikat azzal vdoltk, hog y
eg yttmkdtek a belg a g yarmatostkkal, rjuk kentk, hog y meg ltk az llamelnkt, s
irig y szemmel nztek rjuk, mert, mint ellenfeleik lltottk, jobb mdban ltek, mint a hutuk.
Ezek azonban inkbb rg yek, vdaskodsok voltak. A hutuk leg fbb baja az volt a tuszikkal,
hog y k tuszik.
Terry Georg e Hotel Ruanda cm filmjben meg dbbent kpsorokat ltunk minderrl. A
cselekmny elterben azonban eg y olyan esemny ll, mely a rmes viszonyok kztt
kivtelesnek szmt. Paul Rusesabag ina, a Sabena trsasg hoz tartoz Les Mille Collines hotel
ig azg ati jog okkal felruhzott vezethelyettese minteg y ktezer tuszit mentett meg azzal,
hog y befog adta s elrejtette ket szllodjban. a j hutu. Schindler afrikai prja. Vag yonos,
befolysos emberknt arra hasznlta fel pnzt, rtkeit s kapcsolatait, olykor sajt lett is
kockra tve, hog y meg vdelmezzen msokat. Ltez szemly, ma Belg iumban l a csaldjval.
Az effle filmmel szemben, persze, felhozhat, hog y kt szempontbl is torzt. Rszint azzal
vdolhat, hog y rzelmes sikertrtnett avatja a szrny histrit, rszint pedig a rendez
szemre vethet, hog y tmjt az amerikai npszer filmek dramaturg ija szerint bontja ki. Ez
ig az. De, msfell, leg albb pldakpet llt a nzk el, olyan emberrl beszl, aki valban
minden tiszteletet meg rdemel, ezrt minl tbben nzik meg e mozidarabot, annl jobb. A
tma, az zenet fontossg a elnzv teszi a kritikust. Mr csak azrt is, mert a filmet j
szakmai sznvonalon forg attk, jeles sznszek kzremkdsvel, akik kzl kivlt Don
Cheadle emltend elismerssel a fhs alaktjaknt, valamint Nick Nolte az ENSZ-csapatok
eg yik parancsnoknak szerepben.
Szmomra azonban ez a film brmilyen klnsen hang zik, amit mondok fknt nyelvi
szempontbl volt tanulsg os. A tuszik lemszrlsa ug yanis nem azzal kezddtt, hog y
meg indultak ellenk a felfeg yverzett hutu hordk, hanem azzal, hog y az jsg okban s a
rdiban elbb ideg eneknek kezdtk ket nevezni, aztn a betolakod s az rul jelzt
rag asztottk rjuk, majd vg l cstnyoknak mondtk ket. A nyelvi ag resszi meg elzte a
fizikai erszakot, st, valjban mr annak a rsze volt. A nyelv nem csupn eszkzknt szolg l
neknk, hanem alapvet emberi kpessg nkknt meg is elz bennnket, uralkodik rajtunk,
akik eg yszeren csak hasznlni vljk, pedig meg hatrozza g ondolkodsunkat,
rtkrendnket, mg a tapasztalatainkat is befolysolja. Ezrt a kirekeszt, srt, msokat
meg alz kifejezsek mg tt, anlkl, hog y a beszlk tbbsg e ezzel tisztban lenne vag y
akarn, mindig ott lapulnak a g yilkos feg yverek. Az rott trtnelem minden npirtsa
esetben g y volt ez.
Tisztessg es ember ezrt meg vlog atja a szavait.

Az utols kaland
Eg y rzsaszn levl. Ni rs. Kldje eg y kedves, m ennek ellenre elhag yott szeret.
Asszony hrads: fit szltem neked, Don Johnston. Ekknt kezddhetne eg y tipikusan mai
film. Lehetne jpofa vg jtk vag y felkomorl drma. De mi van akkor, ha a levl ezttal
anonim, az esemny pedig , amelyre cloz, hsz vvel korbban trtnt? Ez a szituci mr
korntsem tlag os. Eg y kis csavars, ig azts a helyzeten, s minden eg szen ms. g y
kezddik Jim Jarmusch Hervad virgok (Broken Flowers) cm mve.
Szval itt van ez a rzsaszn levl. A hlg ytl, aki eddig hallg atott, csak most sznta r
mag t a vallomsra, merthog y az ifjv serdlt fi elindult, hog y meg keresse apjt. Anyja flti
t, ezrt zent Don Johnstonnak, az immr korosod, mag nyos, szfukar termszet Don
Juannak, eg ykori szeretjnek. De nem mondja meg , ki . Ami lehet affle ksei ni bossz is.
Mert a frfinak akkoriban t szeretje volt. Melyikk ht a levlr, ki az ag g d anya?
A hallg atag Don (ha nem lenne mr ez a pon lelve, azt mondanm: a csendes Don) r
jellemz hezitls utn elhatrozza, hog y elbe meg y az esemnyeknek: felkerekedik, hog y
meg keresse rg i kedveseit. Ez az utazs adja a cselekmny kerett. Persze, Jim Jarmusch
ironikus ellendramaturg ija jeg yben. Alig flperces hotelbelskn s sztlan autzsokon
kvl nem ltunk szinte semmit mag bl az tbl. De ltjuk a ng y nt (az tdiknek csak a
srjt pillanthatjuk meg a temetben). tvenes asszonyok. Jl ismert sznsznk jtsszk ket:
Sharon Stone, Jessica Lang e, Frances Conroy s Tilda Swinton. Szpen hervad virg ok. Don
csodlkozva nzi ket, mennyire meg vltoztak, g ondolja, s kicsit csaldott, meg ht meg is
van lepve, hog y t sem ismerik fel azonnal. Pr szavas jelenetek sorjznak elttnk. A jl
ismert, Jarmusch-fle minimalista elbeszls ez, amelynek hihetetlen mlysg e van. Ismtld
motvumok kimerthetetlenl g azdag varicii bomlanak ki, a kpek alatt Mulatu Astatke
dzsessz-zenjnek lelemnyesen sztt, fanyar hang ulat vltozataival.
s kzben minden eg yre talnyosabb vlik. A keresett trg yi bizonytkok, a fel-felbukkan
rzsaszn jelek mind rejtlyesebben hlzzk t a trtnetet. s nem lehet tudni, hog y a
felbukkan finak (htizskjn az anyja ltal odakttt rzsaszn szalag g al) eg yltaln van-e
kze az eg szhez. Don hosszan nz utna, ltja, amint a src elszalad a semmibe, mg a frfi
krl meg fordul a kamera. Panorma eg y arcrl. Bill Murray szomoran komikus arcrl. A
mlabba mrtott humor ketts szlama az eg sz filmen vg ig vonul.
A mlyben pedig sttl ramlatok sejthetk. Ltjuk, amint Don knnyekre fakad az tdik
asszony srjnl. Nem tudjuk, mire g ondolhat. Taln azt krdi mag ban, mivel maradt adsa
ennek a halottnak, s hog y vajon felels-e azrt, hog y ezek az eg ykor annyira kedves s mg is
elhag yott nk ilyen hideg , zrkzott, mag nyos llekk vltak.
Nem lehet jv tenni semmit. Hervadnak a virg ok, hullanak a levelek, minden elmlik.
Csak ez a film marad meg , amg vilg a vilg .

Capriccio hegedre
A Hlgyek levendulban (Ladies in Lavender) cm ang ol film mg a rg i vilg ban jtszdik. Az
autkat kurblival lehet elindtani, a polg ri otthonokban napirend szerint zajlik az let,
elrsnak meg felelen teznak, a halszok npzenre tncolnak, a rdik tekers
keresg ombbal mkdnek, a posts biciklivel kzbesti a levelet, s az asszonyok levendult
raknak a szekrnyekbe a fehrnemk kz. Cornwall, ahol a cselekmny jtszdik, Ang lia
dlnyug ati vidkn, mintha kvl esne tren s idn.
Kt ids asszony eszmletlen frfit tall a teng erparton. A hullmok vetettk ki. Mint
eg ykor Odsszeuszt a phaikok szig etre. Ezt az si motvumot varilja Charles Dance filmje.
Ott eg y fiatal leny bukkant r eg y kzpkor frfira, itt a partra vetett vndor hszves
fiatalember, mg a hlg y, aki nvrvel otthonba fog adja, polja s meg g yg ytja, mr koros,
tl a hatvanon. Ursula ennek ellenre tapasztalatlan n, valsznleg sohasem ismert frfit.
Eg y rtatlan kislny lelke lakik benne. Szvben anyai rzsek tmadnak vdence irnt, amelyek
lassan, szrevtlenl eg y ksei szerelem hullmverseiv lnyeg lnek t. Naplemente eltt, a
tmt ismerjk Hauptmanntl, de most fordtott szereposztsban kapjuk. A rendez
tapintatnak s a kivl mvszn, Judi Dench intellig ens jtknak ksznheten a helyzet
nem extrm szituciknt vag y hamis idill g yannt jelenik meg elttnk, hanem ang olosan
finom, szolidan tartzkod, halk drmaknt.
Ursula tudja, hog y vratlan fellng olsa szksg kppen plti kell leg yen. Neki msok az
lmnyei, msflk az rzelmei, mint az ifjnak, ms mdon rtelmezi a helyzetet, az
esemnyeket, a trg yakat s a jeleket. A nag y letkorbeli klnbsg kommunikcis vkuumot
hoz ltre kzttk. E lg res tr thatolhatatlansg t ersti az a krlmny, hog y nincs kzs
nyelvk. Andrea Marowski ug yanis g y hvjk a fiatalembert leng yel, aki anyanyelvn kvl
csak nmetl tud, Ursula viszont kizrlag ang olul beszl.
Nem rthetik meg eg ymst. Ennyiben az Odsszeusz-jelenet parafrziasa jelleg zetesen
modern lethelyzett alakul. Nietzsche beszl efflrl a Neg yedik korszertlen elmlkedsben. Amikor a meg tanult, a birtokolt szavak sem seg tenek. A beszlni akar taln nmag t is
flrerti, a hallg at pedig leg feljebb ezt a flrertst fog adhatja meg rtsknt. Mert
fjdalmasan hinyzik letnkbl minden kzls alapja, az rzsek meg eg yezse. A filozfus
szerint ezt a hinyt az emcik mvszete, a zene szntetheti meg . Charles Dance filmje is
errl szl. Andrea Marowski anyai rzelemnek vli, ami mr nem az. A helyzet tisztzsnak
lehetsg t a muzsika teremti meg . Andrea ug yanis heg edmvsz, akit rendkvli tehetsg e
elvisz Cornwallbl a vilg hr fel. Ursula pedig , ez a hatvanves Did, meg szakad szvvel br,
de meg rti ezt.
A kpeket a zeneirodalom rzelmekkel telt heg edszlamai hlzzk t, a virtuz szlista,
Joshua Bell tolmcsolsban. Hang szere olyan szpen szl, hog y g yantlanul elhisszk: a
heg edversenyt nemcsak a londoni koncertteremben hallg atjk htattal, hanem Cornwallban
is, a rdi krl sszeg ylt vidki emberek, eg yszer halszok. Ha a szavak elvlasztanak is, a
muzsika sszekt bennnket.

Hallg assunk ht sok zent.

n s , mi s msok
Eg y fiatal apa, Gianni, nem vllalta szellemi s fizikai rtelemben is fog yatkos fit. Az
jszlttet msokra bzta. Aztn tizent v mlva elmeg y rte, s mag val viszi. Immr ksz
arra az ldozatra, amit a mozg ssrlt fi g ondozsa jelent, br lelkileg mg nem azonosult a
helyzetvel: amikor a krhzban meg krdik, az fia-e Paolo, letag adja.
Aztn kzsen elindulnak eg y hossz tra, Nmetorszg on t Norvg iba. Apa s fia. Errl
az utazsrl szl a kivl rendez, Gianni Amelio filmje, A hz kulcsai (Le chiavi di casa). A cm
jelkpes, mert eg yms meg rtsre is utal, mint ahog y mag a az utazs is szimbolikus jelleg .
Nemcsak trben haladnak hseink, hanem az rzelmek, a llek bens vilg ban is. Eg yms fel.
Eg yiknek sem knny eljutni a msikhoz, az apa, illetve a fiam sz kimondsig . A film ezt a
krdst kommunikcis problmaknt kezeli. Ez els pillantsra taln meg lep, tl
trg yilag os, g ondolnnk, m Amelio humanizmusa ppen a tma ezen felvetsben mutatkozik
meg . Gianni s Paolo ms-ms nyelvet beszl, minthog y a szavak jelentse nem ug yanaz
szmukra. Ezrt sokszor flrertik, meg is bntjk eg ymst. Gianni szhasznlatban a
felltzik ig e eg yszer htkznapi cselekvst jell, Paolo szmra viszont, aki nehezen
mozg atja a vg tag jait, s ezrt seg tsg re szorul, mindennapos erprba, s meg alzva rzi
mag t, ha g yetlenkednek vele, vag y ha sajnljk. Meg kell tanulniuk a msik nyelvt.
A kzls problmit Amelio sokrt helyzetben brzolja. A nmetorszg i jelenetekben
nemcsak az ideg en, nem rtett beszd okoz bonyodalmakat, de az ottani orvosok sajtos
terpija is: szakszer, de zordnak tn, kemny, katons mdszereik az rzkeny olaszokbl
tiltakozst vltanak ki. Kommunikcis krds fog almazdik meg eg y prhuzamos sorssal val
szembesls esetben is. Gianni a krhzban meg ismerkedik eg y asszonnyal, aki odaadan
polja szintn fog yatkos lnyt. De Nicole akit a kivl sznszn, Charlotte Rampling alakt,
szinte eszkztelenl is drmai ervel intellig ens, tapasztalt nknt ms mdon viszonyul
sorshoz, mint az eg yszerbb g ondolkods frfi. Felttlen odaadsa mlyn tbb a
ktsg beess, szolidaritsnak trag ikus vetletei is vannak.
A meg rts krdsnek eltrbe helyezsvel Amelio elkerli, hog y a rszvt eg ybknt
szintn emberi szempontja fell kzeltsk meg tmjt. Elssorban nem sznalmat akar
breszteni fog yatkkal l hsei irnt, hanem a tolerancia, a trelmes viszony fontossg ra
hvja fel nzi fig yelmt. Az a vlemnye, hog y ezek az emberek a mag uk mdjn teljes rtk
trsaink. Csak msok. Szpen pldzza ezt a Paolt (s rajta keresztl nmag t) klnleg es,
sztns tehetsg g el jtsz Andrea Rossi alaktsa. Vllalja a neki jutott letet, s szeretettel
tekint rnk. Szerepformlst (s esendsg e, fog yatkozsai lthatv, szemllhetv ttelt)
fig yelve vilg oss vlik szmunkra a rendez zenete. Ezek az emberek eg yenrang ak velnk.
rzelmileg taln mg g azdag abbak is. Ha meg rtjk ket, nmag unkkal is inkbb tisztban
lesznk. Mert n is vag yok, pedig n, msokban mindig ott vag yunk mi is.

Hol van Howard?

Az Apoll Artmozi retrospektv sorozat sszelltsval mutatta be Wim Wendersnek az elmlt
vtizedben kszlt filmjeit, plasztikus httert kpezve az j opusznak, a Kvl tgasabb (Dont
Come Knocking ) cm alkotsnak. Ez a kivl m meg rdemelte a felvezetst. Eg y szervesen
pl nag y letmrl ad ismt tanbizonysg ot.
E film rg ebbi g ykerekbl is tpllkozik. Mintha a hsz vvel korbbi remekls, a Prizs,
Texas ksei, ironikus visszhang ja lenne. Ahhoz mlt sznvonalon. A f tma ezttal is az
utazs. A kilps eg y rendezett, m vlsg os letformbl. Menekls, ami ksbb keresss
lnyeg l t. Howard Spense, a westernfilmek sztrja meg szkik eg y forg atsrl. Fakpnl
hag yja a stbot. tltzse, lovnak elajndkozsa jelkpes: lek mondja, mintha most
tmadt volna fel. Alakjt a film ironikus tkrben vetti elnk. Nem csupn azrt, mert
Howardot ldzik, s tudjuk, meg is fog jk tallni, hanem mert nmag tl, korbbi
letformjval sszefg g felletessg tl s lhasg tl nem kpes elmeneklni. Remekl
rzkelteti ezt a szerepet meg forml Sam Shephard.
Ezen a ponton vlt t az utazs keresss, a csald szintn jelleg zetesen wendersi motvuma
jeg yben. Elbb anyjt ltog atja meg , aki alig ismer r, oly rg en ltta (a mamt eg y
tnemnyes sznszn, Eva Marie Saint jtssza), s tle meg kapja a szelden, mg is hatrozottan
kijellt clt: kutassa fel a fit, akirl mindeddig nem vett tudomst. Howard tovbbutazik. A
halott apa reg , rg imdi autjval indul tnak, mert a trtnetet finom szimbolika hlzza t.
Aztn felbukkan a hsz ve elhag yott szeret. Jessica Lang e alaktja. Eddig is tudtam, hog y jl
jtszik, de csak most ltom, milyen nag y sznszn, ahog y Wenders kihozza belle a
maximumot. Ami meg int a Prizs, Texas tmja, ahol a volt felesg a trtnet f helyre lett
lltva. Itt azonban mshov kerlnek a hang slyok. Elmlt kt vtized. A rendez fig yelme a
g yerekek fel irnyul, akik immr felnttek. Wenders ag g dva, m eg yszersmind bizakodva
szemlli ket. Amikor a fi, Earl szinte nkvletben feldlja lakst, kihajig lvn btorait,
trg yait az ablakon, az nem csupn cltalan rombols, a film teltett hang ulatban valami
ttova, jvre nyitott vg y meg nyilvnulsv vlik. j let? g y tnik, lehetetlensg . A
Howarddal val tallkozs kibrndt.
Isten azonban ott is arat, hol nem vetett senki. Idkzben, mint jeleztem, elkerl eg y
msik g yerek, eg y lny, ppen elvesztette az anyjt, akinek urnjt szelden mag hoz lelve
tartja. Howardhoz intzett szavai Ma-rion szp monolg jt idzik a Berlin-filmbl. Ez a
kltszet vig asza, amire szksg van, hiszen a sznszt meg bilincselve viszik vissza forg atni.
Hol van Howard? krdik a meg tallt s elveszett g yerekek. Sehol. Elfjta a szl. Mintha mr
is benne lenne abban az urnban. De a kt testvr immr eg ytt indul tnak. Eg y csald a mag a
csonkasg ban, de mg is eg ytt. s ehhez azrt szksg volt Howard ltog atsra.
A Kvl tgasabb nag y film. Amikor vg e a vettsnek, az ember csak lve marad a helyn.
Nincs kedve felkelni. Meg kell nzni jra. Azutn meg int.

Csillagmajor
Grdos Pter alig hanem eddig i leg jobb filmjt ksztette most el. Volt mibl. Ezttal ug yanis
eg y kivl r ll a httrben: Lzr Ervin. A Porcelnbaba az rsaibl kszlt, a Csillagmajor
cm ktet elbeszlseibl. E trtnetek fmotvuma a csoda, a mtoszok s varzsmesk visszavisszatr tmja. A csoda pedig az ember leg sibb vg yval kapcsolatos: leg yzni a hallt.
jjszletni.
A filmre vitt novellk ezt a rg es-rg i s eg yszersmind rk svrg st huszadik szzadi
krnyezetben idzik fel, bemutatvn eg y mag yar tanya, a puszta embereinek vilg t, a
rendkvli esemnyekhez val viszonyt. Finom, mrtktart jelzsek utalnak arra, hog y a
mlt szzad kzepe tjn vag yunk. De ug yanakkor valami rk, idtlen jelenben is. A tanya
laki rendezett, bks, idilli vilg ban lnek. Erre is utal a cm, mert az idill szp, de trkeny,
mint a porcelnbaba. Ideg enek jnnek, akik feldljk az vszzados nyug almat. A katonk
lelvik a tehetsg es, sportrajong , nyakig lb Htlt, aki g yessg vel, szinte, naiv g yzni
akarsval, parancsnokuk szerint, meg szg yentette ket. A msik trtnetben fekete autn
rkezik valaki, aki eg y j, vilg meg vlt llamrendrl hoz hrt. Szmunkra nincs lehetetlen,
mondja, kvnsg ra mg a halottakat is feltmasztjuk. Hisznek neki. Pedig a csodt nem
kvlrl kellene vrni. Hiszen velk van. Az anyval, aki leltt fia holttestt letre mossa, s a
falusi flddel, amely psg ben meg rzi a halottakat.
Elrag ad ez a mg ikus realizmus. Valami Tamsi ron ta hinyzott a mag yar irodalombl,
s most meg van. Grdosnak ksznheten immr filmen is. A leg szebb trtnet a harmadik, a
Porcelnbaba befejez rsze. Eg y svb hzasprt az ldzsek, kitelepts ell befog ad a tanya.
Elrejtik ket, otthont biztostanak nekik. Valaki azonban feljelentst tesz. Tvozniuk kell.
Komm, Konrad! mondja az reg asszony, s a pr elindul a bzamezn. Aztn eltnnek az
embermag as g abonban. Kt sttl folt lthat, ahol letkben utoljra fradtan lefekdtek.
Hal porukbl kt fcska sarjad, mint a balladkban. Ezeket a tanyasiak tviszik a temetbe.
Itthon vag ytok, mondjk csendesen. A plntkbl kt jeg enye n. Ott llnak a srok kztt.
A major lakit eg yszer falusi emberek alaktjk. Meg rendt ervel. Arcuknak,
tekintetknek, mozg suknak hihetetlen slya van. Olyan ervel vannak jelen a filmvsznon,
amivel csak k rendelkezhetnek, eg sz letkkel, embersg kkel, meg lt sorsukkal, lelkkkel.
Hozzjuk kpest a filmben fellp kt hivatsos sznsz szinte slytalann vlik. Pedig jl
jtszanak, de jtszanak. Mivel azonban a rendez a tanyra kvlrl rkez ideg enek szerept
bzta rjuk, a modorukbl fakad lsg os mozzanat, a sznjtkszersg lthatv vlsa ami,
hang slyozom, nem annyira a profi sznszek hibja, hanem filmbeli helyzetkbl fakad
mozzanat az brzols eg sznek a javra vlik. A kls vilg hamissg nak leleplezdse
ersti a majorbeli let ig azt.
A tanyasiak lnykbl addan azonosak szerepkkel. k nem jtszanak, hanem lteznek.
Vannak. Mint a jeg enyk.

Film az letrl
Luc Jacquet, a jeles francia dokumentumfilmes rendez korbban Antarktisz-kutatssal
fog lalkozott. Ez a ketts ktds, rdeklds vezette el a ping vinek tmjhoz. Stbjval tbb
mint eg y vig lt e nemes madarak kzelben, st, nyug odtan mondhatjuk: kzttk, s
minteg y szzhsz rs mozg kpen rg ztette e klns, eg zotikus llatok letnek
esemnyeit. Ebbl a g azdag anyag bl kszlt a Pingvinek vndorlsa (Le marche de lEmpereur)
cm remek termszetfilm, amely eg yben nag y mozisiker is. Az emberek Eurpa-szerte
tdulnak a moziba, hog y lthassk. Ig azuk van. n sem lttam mg ilyen szpet ebben a
mfajban. A tudomnyos alapossg , a nemes erklcsi szemllet s az llatok irnti szeretet
g ymlcse ez a kivl munka.
A rendez, ig en helyesen, nem terheli nzit a biolg iai ismeretterjeszts rszleteivel, ebbl
a szempontbl keveset rul el a ping vinekrl, kzelebbrl, mint a film eredeti cme jelzi, a
csszrping vinekrl. t a viselkedsk, a mag atartsuk rdekli, amely az let tovbbadsnak
ig yekeztben mutatkozik meg leg inkbb. E madarak sei eg ykor g y dntttek, hog y nem
vndorolnak meleg ebb tjakra, hanem ott maradnak eredeti hazjukban. Klthelyk a rideg
kontinens belsejben tallhat, messze az centl, ahol eg ybknt tartzkodni szoktak. A
ping vinpr, amelynek tag jai, a toj s a hm szinte elvlaszthatatlanul eg yv tartoznak, itt
kltik ki eg yetlen tojsukat. Ahol kilenc hnapig tart a tl, hnapokig nem kel fel a Nap, s
mnusz neg yven fok hideg van. A tojs nhny msodperc alatt meg fag yna, ha rizetlenl,
fedetlenl hag ynk. Az let alzatos s rendthetetlen szolg lathoz a tbb szz, tbb ezer fs
csoport sszetartozsa ad nekik ert.
A kihezett anya (hadd mondjam g y) a szls utn indul a messzi teng erhez lelmet
szerezni. Hetekig tart az t. Ez id alatt az apa rzi a tojst, hasnak brlebenye alatt tartja,
miknt ksbb a fikt is. Hnapokig hezik, s br van eg y kis flretett lelme, de azt a
vilg rt meg nem enn, a fikjnak tartog atja, ha az anya ksne, leg yen mit adni neki.
Szvszort s ders jelenetek sorjznak. A ping vinek szmtalan tanjelt adjk g azdag
rzelmeiknek. Mindez olyan szemlletes, hog y szinte szre sem vesszk a rendez g yes
cselt, aki emberi hang on szlaltatja meg szereplit. g y tesz, mint a mi Fekete Istvnunk,
miltal humanizldik a tma. Anatole France hres reg nye ta, br az szemllete ms volt, a
ping vinek emberszer lnynek szmtanak. Tnyleg olyanok, ahog y chaplines jrsukkal
menetelnek a hmezn.
ppen ezrt kicsit el is szg yelljk mag unkat titokban mi, elknyelmesedett eurpaiak, eg y
nz fog yaszti trsadalom kpviseli. Akik benzing zeinkkel s dezodorainkkal lassan
tnkretesszk, s felljk krnyezetnket, s veszlyeztetjk az llatok lett. A g loblis
felmeleg eds, az elmozdul jg heg yek sok-sok ping vincsaldot veszlyeztetnek. Luc Jacquet
errl nem beszl, de esznkbe juttatja.
Ezrt nemcsak szp ez a film, de nag yon fontos is. Az letrl szl, amely lni szeretne. Ha
hag yjuk. A ping vineken nem mlik a dolog . J lenne seg teni nekik.

2006

A bennnk l Narnia
Amikor a nmetek bombatmadsokkal fenyeg ettk Londont, a kiteleptett lakk kzl ng y
testvr eg y vidki rihzba kerlt, ahol eg y ruhsszekrnyre bukkantak, amelybl rejtekajt
vezet a titokzatos Narnia hval bortott vilg ba. Ez a Narnia krniki (The Chronicles of Narnia)
cm film kerettrtnete.
Ezt a klns orszg ot ma Jadis, a Fehr Boszorkny uralja, aki szp, bszke s hideg .
Rendkvl cltudatos lny, aki g yeng esg eik, nz vg yaik rvn kapcsolja mag hoz szolg it,
akiket varzserejvel kisebb-nag yobb jutalmakban rszest. Ig en aktv, nem tr ellentmondst,
rendszerint valamilyen cselekvs vag y utazs kzben ltjuk. Ellenfele, Aslan, az Oroszlnkirly
viszont passzv. A cselekmny tetpontjn, amikor a mese log ikja szerint elrkezik az Idk
Teljessg e, harc helyett felldozza mag t. Meg alzzk s meg knozzk, majd lett adja a
g yerekek bneirt. Mint ltjuk, a trtnet kzppontjban az evang liumi Passi parafrzisa
ll. A mesben az Oroszlnkirly Krisztus jelkpes alakmsa. Amikor feltmad, meg reped a
szikla, ahol holtteste fekdt. Msodik eljvetelekor aztn helyrelltja Narnia si bkjt,
eredeti harmnijt.
A film alapjul szolg l reg ny szerzjt, Clive Staples Lewist alkalmasint az a krds
fog lalkoztatta, hog y az nz, akaratos, mnikusan tevkeny nyug ati embernek mirt kell
szembeslnie eg y passzv, kiszolg ltatott, keresztre fesztett Istenemberrel. Aki mg is uralja a
vilg ot. Lewis, a hv keresztny szerint alakja isteni mement. Pldakp, amelyet, oly sokszor
meg tag adva, a lelknk mlyn rznk. Ezt nevezte Jung Selbstnek, mlymag unk-nak. Kivl
tantvnya, Marie-Louise von Franz g y vli, a mesehallg atk mindig effle bens, modellszer
lelki kpmssal tallkoznak. Ebben rejlik a mese varzsa.
Andrew Adamson g azdag on killtott filmjnek f ernye, hog y a reg nyt kvetve a
trtnet vallsi zenett lelemnyesen elrejti Narnia ltvnyos csodi s a g yerekek g yesen,
br nha kiss terjeng sen sztt kalandjainak fordulatai mg . Jk a sznszek, kivlt a Fehr
Boszorknyt alakt Tilda Swinton jtka meg g yz. Mellette meg kell emltem a tehetsg es
g yerekszereplt, a Susant jtsz Anna Popplewellt. A rendezs hibja viszont, hog y a
cselekmny centrumba helyezett csatajelenet tlzottan realisztikus, s a kalandfilmek
szoksos effektusaival kvnja szolg lni a nzket, m (mivel a film korhatr nlkl
meg tekinthet) a tapasztalatlanabb kisg yerekeket knnyen elrmti. Lewis ennl tartzkodbb
volt, s tbbet bzott olvasi kpzeletre. Nla Narnia, ahol a J s Rossz vvja rk csatjt, lelki
tj. Mindenkinek meg van a mag a Narnija.

C. S. Lewis eg ybknt tuds irodalmr volt, a cambridg e-i eg yetem professzora, a 16.
szzadi ang ol literatra ismert szakrtje. Kzeli bartsg fzte Tolkienhez, az hatsra trt
meg . Alakjt, mlyen tlt humanizmust jl ismerheti a mag yar kznsg is: rla, felesg e
irnt rzett ksei szerelmrl szl az rnykorszg cm film, amelyben Anthony Hopkins
alaktotta az rt.

Lopakod lelkek
Kim Ki-duk ma az eg yik leg inkbb becslt tvol-keleti rendez. g y rtem, Eurpban. Mert
hazjban, Dl-Koreban nem nag yon kedvelik a munkit. Hiba, senki sem prfta a sajt
ptrijban. Eg ybknt iskolkat nem vg zett, nmag t kpezte, s mindig a sajt feje utn
meg y. A posztmodern mvszfilm sajtos tpust kpviseli: vonzdik a misztikumhoz, ezrt
rdekfeszt trtneteinek mindig van valami titokzatos rnyalata. Filozfiai rdekldst
azonban szvesen trstja a npszer mozidarabok elemeivel. Olykor eg szen szentimentlis,
m az rzelmeket irnival szemlli. A mag yar nzk nemrg a Tavasz, nyr, sz, tl... s megint
tavasz cm mozidarabja vettsekor kedvelhettk meg Kim Ki-duk klns mvszett.
j mve, a Bin-jip eg y titokzatos fiatalember, Tae-suk trtnett beszli el. BMW-motorral
kzlekedik, de nincs sajt laksa. Hajlktalannak mg sem lehet nevezni, mert betr klnbz
laksokba, ahov bekltzik, amg a tulajdonosok nincsenek odahaza. Nem lop el semmit, st,
kimossa a szennyest, elvasalja a ruhkat, kitakart, meg ntzi a nvnyeket, s meg javtja az
elromlott rt, mrleg et, mosg pet. Az eg yik laksban tall eg y mag ra hag yott, slyos
beteg sg ben elhunyt reg et, annak holttestt meg mossa, felravatalozza, s ill mdon
eltemeti. Mshol vdelmbe vesz eg y fiatal nt, akit rendszeresen ver a frje. Mag val viszi, s
most mr ketten vndorolnak tovbb hzrl hzra.
Az rdekfeszt bonyodalmakat, vratlan fordulatokat nem meslem el. Nem is szksg es,
mert ami ebben a filmben ig azn fontos, az a cselekmny felszne mg tt hullmzik. s abban a
drmai szituciban feszl, amelyben a rendez szembelltja hseit a jmd, konszolidlt
vilg g al. Ezt a milit kzny, nzs s brutalits jellemzi. Nem csupn fizikai rtelemben. Az
ide tartoz, ezt kpvisel szereplknek a beszde szintn erszakot sug roz. Folyton
parancsolg atnak, kvetelznek, dirig lnak s fenyeg etznek. Ezzel szemben hseink eg yltaln
nem beszlnek. Tae-suk eg yszer sem hallatja a hang jt (annl jelentstelibbek a g esztusai s a
tekintete), a hozz trsult fiatalasszony, Sun-hwa is csak eg yetlen szt ejt ki a szjn eg sz id
alatt. g y tnik, kivonultak abbl a nyelvi szfrbl, amelyet meg hdtott az embertelensg . (A
kultra trtnetben idnknt felvetdik a g yan a nyelv kifejez szerepvel kapcsolatosan.
Rousseau is g y vlte, hog y a szavak szksg kppen eltorztjk a bens tartalmakat, azaz
hazudnak, sokkal szintbbek tudunk lenni, amennyiben g esztusokkal s arcjtkkal
kommuniklunk. A test beszde, a spontn mozdulatok nem csapnak be bennnket.)
Tae-suk s Sun-hwa meg tanulnak behatolni g y a laksokba, hog y a tulajdonosok ott
vannak, de nem veszik szre ket. Nem rzkelik a jelenltket. k mr eg y msik ltszfra

laki. Ketten eg yszerre llnak r a mrleg re, s az 0 kg -ot mutat. Lehet, hog y ismt elromlott,
g ondolhatnnk. De nem. Hseink immr leg yztk a g ravitcit. Nincs is taln fldi testk.
Csak lelkk van. Lopakod lelkk. A tbbiek szmra nem lteznek. A rg iek mg tudtak
trsalog ni a szellemi lnyekkel. De a modern emberek mr elfelejtettek.

Llekharangok
A falurl tbbfle kp l a mvszetben. Ezek kzl kett ltszik lesen krvonalazhatnak. Az
eg yik elkpzels szerint a falu a bke s a nyug alom szig ete. A vidki emberek lett
hag yomnyos rtkek szablyozzk, ezrt napjaik kieg yenslyozottan, harmonikusan telnek.
Bajok, persze, addnak, de ezek a rendezett eg sz rszeknt rtelmezhetk. A mezk de
lelke ltet s meg szentel. A msik kp stt s nyomaszt. Eszerint a falu fojtog at
lg krben, elmaradott vilg ban vad indulatok tenysznek, s az embereket bklyba veri a
kittalansg . Ezt a milit mi, mag yarok, Mricz Zsig mond mveibl ismerhetjk. s ez Ady
mag yar ug ara, a lelkek temetje.
Carlos Saura, a spanyol film utols nag y rendezje (azok, akik mellette s utna fellptek,
hozz kpest slytalanok s felsznesek, mg nemcsak provokatv, de mindig komoly s
ig nyes) szintn a falu vg zetes arct vetti elnk A hetedik nap (El sptimo da) cm filmjben.
Mvnek cme a Biblira utal, a teremtstrtnet hetedik napjra, midn Isten, munkjnak
befejezse utn, meg pihent. A film trag ikus trtnetnek lzad filozfija szerint: elaludt. Ezt
hasznljk ki a g onoszsg elszabadult eri. Saurtl azonban tvol ll a srt blaszfmia. A vd
oly mdon tr ki belle, mint Babitsbl, aki eg y hborellenes versben sketnek nevezte
Istent, aki, g y ltszik, nem hallja meg a szenvedk jajt. Saura kromlsa sem hitetlensg bl
fakad, hanem mlyen tlt ktsg beessbl tr el. Az elalv Teremt kpzete eg ybknt rokon
a janzenistk rejtzkd Istennek fog almval, de Pascal g ondolkodsra is visszautal, akit
szintn meg rmtett ug yan a vg telen terek rideg kznye, hitt mg is meg rizte.
A hetedik nap vg telenl eg yszer, zord szpsg film. Cselekmnynek g erinct eg y
vrbossz trtnete alkotja, amely fatlisan sszekapcsolja kt csald sorst, a Fuentes
nvrekt s a Jimenezekt. (Nag yon j sznszeket lthatunk az eg yes szerepekben.) Az
esemnyek esztelen vrontsba torkollanak, jelezve, hog y a fanatizmus a rendez szerint az
rltsg g el rokon. Annak eg y faja. Nem vletlenl vg zik letket a g yllet szellemt konok
mdon tpll Fuentes nvrek elmeg yg yintzetben.
Saura faluja fltt valahol a kzpkorban meg llt az id. s, mint Garca Lorca versben,
idtlen llekharang ok szlnak, s hervadt narancsvirg -koszorjval srg n a hall lp az
ton. A kpek ezt az rk sisg et tudatos archaizlssal rzkeltetik. Az eg yik jelenetben
ldozata holtteste fltt g y mered vres ksre a szerepl, mint a nmafilmekben. A pokoli
szenvedlyek elszabadulsnak perceiben pedig elg urul eg y babakocsi mint a Patyomkin
pnclos hres epizdjban , s a g yilkosok az anya utn a csecsembe is belelnek. Ennek az
idzetnek rettenetes zenete van. g y rtelmezhet, hog y br a kultra arcai mdosulnak az

idben, az erszak g esztusai viszont mindig ug yanazok.

Saura szomor meg jeg yzssel zrja mvt. Eszerint a film szerepli kitallt szemlyek, az
esemnyek azonban, sajnos, meg trtntek.

Valami, ami belnk szr

Roland Barthes azt rja Vilgoskamra cm knyvben, hog y a j fotog rfia mindig fontos
ismereteket kzl a lefnykpezett vilg rl, s ezt a jelentst a szemll elzetes ismeretei,
mveltsg e alapjn kpes leolvasni a kprl. Az ig azn rtkes fnykp azonban ezen kvl
mg valami meg lepetssel is szolg l. Olyan sszefg g sre, korbban nem ismert jelensg re
hvja fel a fig yelmnket, ami belnk szr.
Ez a dokumentumfilmekre is rvnyes. Mondok nhny pldt a filmszemle prog ramjbl.
Zoltn Jnos Pter az tvenes vek leg ends atltjrl, a vilg cscsokat halmoz Iharos
Sndorrl ksztett filmet, aki 1955-ben a Npstadionban hatvanezer nnepl nz eltt vehette
t a vilg leg jobb sportoljnak jr Helm-djat. Mg sem lett olimpiai bajnok, nem is utazott el
Melbourne-be. Csaldjt elhag yta, testileg -lelkileg sszeomlott. Aztn csapos lett meg
benzinkutas. Az eg yik utols interjban meg trt, szeg ny reg emberknt ltjuk, aki mg a
djait sem rizte meg . Azt mondja s ez az, ami belnk szr hog y hrom g yerek vrja otthon:
hrom macska. Mert eg ybknt nincs senkije. A film cme: Aki nmaga legnagyobb ellenfele volt.
A Fehr Galamb Szakly Istvn lrai hang vtel munkja. A hbor, a munkaszolg lat
poklban odaveszett nag y festrl, mos Imrrl szl. Ebben kt ig en elg ondolkodtat
mozzanatra leltem. Az eg yik: a mvsz hazafel utazott a csapatval, mikor a hatron eg y
mag yar katona felfedezte, hog y rajzok, g rafikk vannak a csomag jban. Elkobozta tle, s
meg semmistette az rtkes malkotsokat, a frontlmnyek meg rktit. A film szveg t
jrszt a felesg hez, Anna Marg ithoz intzett, mly rzelmekrl tanskod levelek alkotjk.
Aztn a rendez meg szlaltatja a mg l Anna Marg itot, aki mos-knt emlti volt frjt. Ez
a hvsnek, trg yilag osnak tn meg jells mltsg ot is sug roz, hiszen a fest immr nem
mag nszemly, hanem a mag yar mvszettrtnet rsze, de nag yon szomor is. Mert a ml
id, tven v tvlata vltoztatta t Imrt moss. Ez a msik rszlet, amin el kell
g ondolkodnunk.
Az informcis vettsen bemutatott A csodarabbik nyomban (Eichner Andrs mve) eg y
hszid kzssg sorsrl szmol be. Mi adta szorg almukon s tehetsg kn kvl az ert,
hog y meg maradjanak, s mra felvirg ozzk csoportjuk lete. A vlasz: az sszefog s, az
eg ymssal val trds, a kitart hit s a hag yomnyok rendletlen meg rzse. Tudjk, hog y
kik k, s mi tartja ket ssze. Ezek utn mg szomorbb hallani Litauszki Jnos Crnaszlon
cm, szinte hang , szp alkotsban, hog y a krptaljai mag yar asszonyokat, akik
vendg munksknt tartzkodnak haznkban, itt csak ukrnoknak nevezik.
A mai sorskrdseket kzelebbrl rint drgim cm filmet is meg emltenm. Szab
Ferenc munkja az elnptelened ormnsg i falvak lett vag y inkbb haldoklst mutatja be.

A g ondozatlan telkeket, elnytt arcokat s szedett-vedett ltzkeket ltva (s az alig rthet

beszdet hallva) Jzsef Attila szavai jutnak eszembe: Ezeken nem seg t ima. Gondolkodva
lnek m a sttben. Iskola nincs, g yerek se nag yon, a templom zrva. Csak akkor
harang oznak, ha meg hal valaki.

A mi Zsartnokunk
Azt hiszem, kijelenthet, hog y a Rokonok br ktsg kvl jelents reg ny nem tartozik
Mricz Zsig mond leg jobb mvei kz. Kornak fonksg ait ig en erteljesen leleplezi, de
formai szempontbl meg lehetsen konzervatv. g y tnik, az rt ez esetben nem eszttikai
krdsek motivltk, hanem a brl szenvedly. A vidki kiskirlyok uraskodsa, a burjnz
korrupci, az nzs, a kisszer politikai prtharcok ellenszenves vilg a hiteles korrajz
keretben jelenik meg elttnk. Ez az, aminek kvetkeztben ma ismt eleven ez a reg ny. Ami
nem azt jelenti, hog y jobb lett, csak azt, hog y aktulisabb, mint valaha. s ezt felttlenl
Mricz javra kell rni. A vilg rl pedig meg llapthatjuk, hog y, sajnos, nem nag yon akar
tisztessg esebb vlni.
Szab Istvnnak a reg nybl kszlt filmje, amelyet a szemle nyit eladsn mutattak be, a
trtnet idszersg t hang slyozza. s azt a mag yar nemzeti sajtossg ot emeli ki, hog y ha
eg y tehetsg es ember akar valamit, a tbbiek, a rokonok sszefog nak, hog y
meg akadlyozzk, visszahzzk. Kopjss Istvn g y lesz ldozat, amiben azonban az
g yeng esg e (a dzsentri uraskod hajlama) is szerepet jtszik. A film a kivl rendez rett,
szp alkotsa jelentsteli vizulis motvumokkal dstja a cselekmny elbeszlst. Ilyen a
szll por, amely felhknt hullmzik vg ig az utckon, s betr a laksokba a nyitott ablakon.
Ez a vidki Mag yarorszg hang ulatt rasztja. A vissza-visszatr lomjelenet a vonattal,
amelyre a hs eg yre sikertelenebbl prbl felkapaszkodni, a fszerepl szorong pszichjbe
eng ed bepillantst. A befejez jelenet viszont ebben az sszefg g sben elhibzott. A filmbeli
Kopjss a sertstelepen lesz ng yilkos, ahol fldn fekv testt disznk veszik krl. Ez a
felvtel didaktikus, az esemnyeket tlmag yarz alleg ria. Hiba volt eltrni Mricz
meg oldstl.
A sznszi jtk, Szab Istvn kvetkezetes instrulsnak eredmnyeknt, ltalban j
sznvonal. A zsenilis Oleg Tabakov a polg rmester alaktjaknt g y is kiemelkedik a
meznybl. Ez nem vletlen, mert a Sztanyiszlavszkij-iskola hag yomnya mg mindig nag yon
ers, g y az orosz sznszek eleve elnyt lveznek msokkal szemben. Ahog y Tabakov eljtssza,
amint a kedlyes reg rbl elbjik a flelmetes despota, a knyrtelen manipultor, azt
tantani kellene. Nem utolssorban a mag yar sznszek szmra, akik br ezttal kielg ten
formljk szerepket, de mindig eg y kicsit tbbet jeleznek, eg y kicsit ersebben reag lnak,
mint kellene. g y a bankig azg at szerepben fellp Eperjes Kroly, vag y a fhst alakt
Csnyi Sndor. A hazai g rdban Kllai Ferenc jtka a leg kieg yenslyozottabb. , Tabakovhoz
hasonlan, szintn mindent tud a jellemfestsrl, s mindig pontosan annyit mutat meg ,

amennyit kell. A reg ny helyszne eg y kitallt vros: Zsartnok. Mg is, amikor meg jelent a
knyv, tbb meg yben is g y reztk, Mricz rluk mintzta a fig urkat. Nem csodlkoznk,
ha szerte az orszg ban ma is sokan, mag ukra ismernnek.

A gyertyk csonkig gnek

Vajon mi lehet ennek a reg nynek a titka? Mirt ez lett a nyug ati knon rszv vl Mrailetm taln leg npszerbb darabja? Alkalmasint annak a krdsnek a boncolg atsa adja a
mag yarzatot, amelyet Szeg edy-Maszk Mihly emel ki rtelmezsben: Mit jelent ideg ennek
lenni eg y kzssg ben? Mert ennek elemzse sszefg g a llek sszetettsg nek, a szemlyisg
folyamatossg nak vizsg latval. Henrik, a fszerepl, aki immr nyug almazott tbornok,
visszapillantva letnek alakulsra, meg llaptja, hog y ppen attl a kt embertl ideg enedett
el, akik leg kzelebb lltak hozz. Hzassg a vlsg ba jutott, s ebben bartjnak, Konrdnak is
szerepe volt, aki emiatt emelte r eg y vadszaton feg yvert, br nem hzta meg a ravaszt.
A gyertyk csonkig gnek cselekmnye knnyen melodramatikuss vlhatna, ha Mrai nem
srten a trtnetet eg yetlen napba, jszakba. A tbornokot neg yveneg y v utn 1940
nyarn meg ltog atja Konrd, s ez alkalmat knl arra sok vvel a felesg , Krisztina hallt
kveten , hog y a kt frfi prbeszdbl, illetve prhuzamos monolg jbl fny derljn az
ig azsg ra. El akarta-e hag yni frjt az asszony, s azon a vadszaton valban g yilkos szndkkal
emeldtt-e fel a feg yver? Bizonyra ez a drmai koncentrltsg eredmnyezi, hog y a m
dramatizlt vltozata is sikeres az eurpai sznpadokon.
Az a film (valjban tvfilm), amelyet Ig ldi Istvn rendezett, s szerepelt a szemle
prog ramjn, voltakppen eg y sznhzi elads rg ztse, s meg rktse kt jeles sznsz
alaktsnak. Avar Istvn jtssza a tbornokot, Ag rdy Gbor pedig Konrdknt lp fel, nem
sokkal a halla eltt, immr slyos beteg en. E krlmnyek folytn a kpek sznhztrtneti
dokumentumknt szolg lnak, nem csupn kettejk miatt, hanem eg szben is. Kiemelnm,
hog y a kilencvenves dajkt, Ninit meg forml Csernus Mariann szintn a rg i, klasszikus
jtkstlust kpviseli, amelyet a beszd nemes csiszoltsg a s tiszta mag yarsg a jellemez.
Olyan rtk ez, amelyet valban rdemes meg rizni. A rendez s az operatr, Szalay Andrs
nhny felvtellel arra is trekedett, hog y filmszerv teg ye a dialg usokat. Ez rthet, mg is
azt mondom, kr volt. A halott felesg alakjnak meg idzse pldul felesleg es, mert ezt a nz
kpzeletre kellett volna bzni. Mrai szveg nek eg ybknt is a kihag ys a f jellemzje s
eg yik meg hatroz rtke. Az viszont nag yobb g ondossg ot ig nyelt volna, hog y nhny
sznpadi kellk, bellts ne vljon letszertlenn, klnsen a kzeli felvteleken.
***
Ezzel msfl vtizeden keresztl, 1990-tl 2006-ig vezetett filmes naplm vg re rtem. Az
rsok eredeti szveg vltozatait annak idejn filmkritikk formjban publikltam.

sszeg yjtve s knyvv formlva ezek az rsok az ezredfordul filmmvszetrl adnak

szemlyes nzpontbl meg rajzolt krkpet. A knyvben tbb mint ng yszz film
bemutatsra s rtelmezsre tettem ksrletet. g y, ahog y n lttam ezeket a filmeket, s
ltom ma is. De taln az is szemllhetv vlik, hog y az ezredfordul filmalkoti miknt vettk
t, s hog yan jtottk meg e mvszeti g hag yomnyait. Arrl rtam teht, amit g y
neveztem: a Lumire-rksg .

Az rsok betrendes mutatja

A cmek utni vszmok az rsok eredeti megjelensi idejt jelzik (j Dunntli Napl)
8 s 1/2 a ng yzetg yk alatt, [1999.07.24.]
A 104-es jrat ang yala [1993.05.03.]
A bbu s a pota [1992.03.07.]
A bbu vre [1996.11.23.]
A bbuk vre [2001.03.03.]
A bjj vlt rtelem [1996.04.20.]
A bnat szttrt pohara [1991.09.14.]
A bennnk l Narnia [2006.01.07.]
A Bolond kavicsa s Helen flbevalja [1999.04.17.]
A bosnyk Nanuk [1993.06.19.]
A budapesti pk [2002.11.09.]
A celluloidszalag s a mrvny [1992.07.25.]
A cowboy s a kritikus [1998.10.17.]
A csavar fordulsa [2002.05.25.]
A csend martalka [1994.05.07.]
A csodlatos posts [1995.12.16.]
A Fal kt oldaln [2001.12.15.]
A fltmads szomorsg a [1992.06.20.]
A fst slya [1996.06.22.]
A g yertyk csonkig g nek [2006.02.25.]
A hall kilovag olt [2004.02.07.]
A Hang s a szrnyak [2004.02.14.]
A hrom testr estje [1996.02.03.]
A hetedik szamovr [2000.12.16.]
A holl g ysza [2004.11.27.]
A holt s az l [2002.11.02.]
A hlg y, akinek [2001.08.04.]
A jakarat jeg yben [1999.03.06.]
A Joan of Arc story [2000.01.22.]

A jvend emlkezet2005.02.11.]
A jvbe vissza [2004.12.18.]
A kp mint indulat [2003.09.22.]
A kezdet vg e [2005.05.27.]
A kirly fvsze [2001.06.23.]
A knyrl Dolores [2002.09.28.]
A kr bezrul [2004.04.24.]
A lnyok, a lnyok [1998.10.31.]
A lthat beszd [2003.02.01.]
A ltvny rteg ei [2005.02.25.]
A leg frissebb csfsg ok [1994.08.27.]
A lottnyertes bredse [1999.11.06.]
A macska s a mzeskalcs [1999.01.02.]
A macskamenyasszony [1991.11.16.]
A msik nvr [1999.08.07.]
A meg szabadtott Ariel [1991.12.21.]
A meg veszett cirkl [1997.09.13.]
A mlyben [2005.10.07.]
A messzesg bne [2005.07.15.]
A mi Zsartnokunk [2006.02.18.]
A modell s festje [1997.08.23.]
A Montag ue-k parancsa [2004.08.07.]
A Nash-eg yensly [2002.05.11.]
A posts filmet hoz szakrl [1998.08.29.]
A rz meg a krt [1996.08.24.]
A rezesbanda elmasroz [1997.11.22.]
A sivatag titka [2005.09.02.]
A stt kapuk [1997.09.06.]
A sttsg et nzve [2001.02.03.]
A Suntory ideje [2004.03.13.]
A szamurj tja [1999.11.20.]
A szmztt forg atknyvr [1995.09.30.]
A szrnyatrt hatty [1996.09.21.]
A szemrmes kurtizn [1992.04.04.]
A szenveds beszde [2004.03.27.]
A szerelem s az irnyt [1999.08.28.]
A Szeretktl a szeretkig [1994.06.25.]
A szzz vlt kirlyn [1999.11.27.]
A targ oncs s a Sors [2003.06.07.]
A tvcs s a szem [2003.11.15.]

A technika s a stlus [1993.10.09.]

A Tl mtosza [2002.12.21.]
A tolmcsokat lelvik? [2005.06.03.]
A tls part [2005.03.11.]
A tszdrma mint msor [2005.04.15.]
A vad lny s a civilizci [1995.12.02.]
A vadsz esete az rdg g el [1994.12.10.]
A vadhatty rpte [2005.04.08.]
A vak tyk szeme [2003.04.19.]
A vak, a kplt s az elbeszl [1993.03.16.]
A vllfag ynk halla [1993.01.23.]
A vndorbot kivirg zik [1991.11.09.]
A Vaskorszak ltomsa [1994.05.14.]
A vg s a kezdet [2000.11.18.]
A velnk marad Hang [2005.02.18.]
A veronai zld [2001.03.24.]
A vtek slya [1992.03.21.]
A vilg ossg sttben fnylik [1994.10.29.]
A vzess alatt [2000.07.08.]
A Vlg y Hang ja [2002.10.05.]
A Zld Vg zet [2001.07.14.]
Acl s lepkeszrny [2003.07.19.]
g ydrg s volt, vag y a szvem dobbansa [1997.05.17.]
Ahny emlk, annyi knny [2005.06.10.]
Akik nyitva ltjk az eg et [1998.01.17.]
ldozatok s g yilkosok [1993.05.15.]
Alicia bredse [2003.01.04.]
Alkony Stemnybolt [2002.01.12.]
lmodozk a fld alatt [1997.10.25.]
lompr az alvilg ban [1999.12.04.]
Als g plls [2004.09.04.]
Anna, a neveln [2000.04.01.]
Apk s fik [2005.10.15.]
Apokrif feltmads [1999.10.30.]
Apr bosszsg ok [2002.07.27.]
Arckp zeneksrettel [2000.02.12.]
Arcok a sttben [1992.05.02.]
rnyk s fny keresztjn [1994.12.31.]
Asszony, fi meg a szent [1999.09.25.]
tvinni a fit a vzen [1998.04.04.]

Autbusz-capriccio [2003.02.22.]
Az a keser - mmoros forg atag [1997.05.24.]
Az a szrke kabt [2001.04.07.]
Az alzat szabadsg a [1995.04.29.]
Az Alkimista s a Szz [2000.01.15.]
Az amerikai fodrsz [2002.04.20.]
Az andalziai eb [1998.11.21.]
Az ang ol riporter [2003.06.21.]
Az ang yalok tekintete [1993.03.06.]
Az ang yalok vrosa s Berlin eg e [1998.11.07.]
Az apa elrablsa [1999.02.20.]
Az arany sztosztsa [2005.01.22.]
Az arg entnai kutya [2005.04.29.]
Az rnyk s a fny [1996.04.27.]
Az rvasg s a hiny filmje [1997.11.01.]
Az eg yg y s ltva lt szem [1993.09.11.]
Az Eiffel-torony rnykban [1996.01.13.]
Az jszaka vndorai [2002.10.26.]
Az el nem nyert den fjdalma [1994.06.11.]
Az elektomos konzervnyit [1996.10.12.]
Az eltvozott Nap [2000.01.29.]
Az elveszett jelents [2002.10.12.]
Az enyszet ltomsa [1992.02.01.]
Az Id hullmverse [2003.04.05.]
Az ig azsg pillanata [1992.09.26.]
Az orosz hssalta [1996.10.05.]
Az Oroszln jeg yben [1997.08.09.]
Az szmester kristlylma [1992.01.11.]
Az utcalny esete a felvevg ppel [1992.05.16.]
Az utols dobs [1999.01.09.]
Az utols kaland [2005.10.29.]
Bbok szerelme [2003.06.28.]
Baleset [2003.08.30.]
Balg asg unk dicsrete? [1999.09.04.]
Balkni ltoms - indulatokkal [1996.04.06.]
Beavats [2004.05.29.]
Beszdes nmasg [2003.09.20.]
Beszdkptelensg [2003.03.22.]
Boldog , szomor film [1994.10.15.]

Bcs a Park mozitl [1999.10.22.]

Bcs a szp vrsesszktl [1996.11.16.]
Budapest Rendez Plyaudvar [1996.11.02.]
Bulcs a metrn [2003.11.22.]
Bnfilm, ig nyeseknek [2002.11.23.]
Capriccio heg edre [2005.11.05.]
Caroline s a szellemek [2005.09.16.]
Charlotte [2003.12.27.]
Csak a hlt hely [2002.05.18.]
Csak azrt is heg y a dombunk! [1996.01.27.]
Csak sznjtk, zenvel [1994.04.23.]
Csak zene, zene [2000.09.16.]
Cse(h)meg e [1995.05.06.]
Csendlet heg edvel [1994.11.26.]
Csillag a padlson [1999.05.15.]
Csillag major [2005.12.03.]
Csillag porban ll leny [1991.06.08.]
Csoda a laktelepen [2003.05.17.]
Csodlatos szappanbubork [1997.02.01.]
Csoportkp hlg g yel, kamerval [1997.01.04.]
Dal s lang uszta [2002.04.06.]
Dmajtk [2002.08.10.]
Drlepte rzsa [2001.02.24.]
Dikttor, birodalom, Richrd, harmadik [1997.06.14.]
Difk beszlg etse [2002.02.02.]
Don mux, a lcsiszr [2005.05.20.]
Don Quijote s a toronydaru [1993.02.13.]
Dosztojevszkij s a palermi rm [1992.01.04.]
Drog , valsg , mozi [2002.07.13.]
Dulcinea del Titanic [2002.02.16.]
Dulimank [2005.01.15.]
Dupla bubork [2005.08.19.]
E szzad g yermeknek vallomsai [1991.09.28.]
g , por, szl, t [2004.11.06.]
Eg sz valnk csak lmok szvete [1991.10.26.]
Eg y eurpai film [1992.10.31.]

Eg y fa az Ig azak tjn [1994.03.12.]

Eg y felemelen htkznapi komdia [1994.10.01.]
Eg y fiatal n feljeg yzsei [1998.04.25.]
Eg y film a Posztcsarnokbl [1992.10.03.]
Eg y hetvenes r [2003.12.20.]
Eg y hlg y a kamera eltt [1998.11.14.]
Eg y humanista film [1997.03.29.]
Eg y kicsit ez, eg y kicsit az [1992.06.06.]
Eg y szeld zseni [1998.04.18.]
Eg y vrsesszke hajfonat [1991.08.10.]
jjel, mikor fekete a pipacs [1997.05.31.]
jszaka a Dog ville-ben [2003.12.13.]
Elhag yatva [2001.12.22.]
Elhag yatva [2003.11.08.]
Elhang olt g itr(?) [2001.10.20.]
l hag yomny [2003.10.18.]
n s , mi s msok [2005.11.12.]
n, Mag am s , vag yis Te [1998.06.13.]
Erdlyi vltozatok [2005.02.04.]
Errol Flynn rja [2001.10.27.]
s lt, hog y j [1998.02.07.]
Eslny [2004.01.10.]
Esmosta lbnyom [2003.06.14.]
szaki fny [2003.03.08.]
Etd hrokra, kpekre [2001.01.27.]
Eug ene Oneg in [2001.09.15.]
Eurpai trk film [2004.10.09.]
vek, emlkek, tollpihk [2000.03.11.]
Evezsk reg g elije [2002.03.02.]
Ez a hromlb szk [2005.08.26.]
Falra festett rdg [1991.05.11.]
Falra szg ezett ang yalszrny [1998.01.31.]
Fekete macska, fehr macska [1999.08.21.]
Felhk alatt, felhk felett [1996.09.28.]
Fny a stt vlg y felett [1992.10.24.]
Fnyrzkeny g esztusok [1994.02.12.]
Film a szletsrl [2002.12.14.]
Film az letrl [2005.12.10.]
Firenzei hlg ykoszor [1999.11.13.]

Forg atsi sznet [2004.12.11.]

Forg hd [2002.08.03.]
Franciska vasrnapjai [1997.04.19.]
Fuss, Lola, fuss! [2000.07.29.]
Fvs szeptett [2003.07.05.]
Fg g jtszma [2002.10.19.]
Galopp a Niag arhoz [2001.03.31.]
Gazdag szeg nyek [2004.04.03.]
Gyng y, tkr, kopors [1995.06.03.]
Ha kicsit lelnk [2002.03.16.]
Ha mennl hideg szlben [1999.01.30.]
Hbor fent s lent [2001.08.11.]
Hamlet, a mozihs [1992.05.09.]
Hang yalesk, lepkeg yjtk [1996.08.31.]
Hrman [2004.06.12.]
Hrom alma [2002.08.24.]
Hrom ember eg y csnakban [1995.01.14.]
Hrom Ivn [2003.01.25.]
Hrom kavics [2003.03.01.]
Hrom n Tbiliszibl [2005.07.29.]
Hazajr lelkek [1992.02.29.]
Hinyz szavak [2001.11.10.]
Hideg sg , Monte-Carlo [2004.01.31.]
Hog y hvod ezt? [2002.01.05.]
Hol van Howard? [2005.11.25.]
Holdnvr meg prbltatsai [1995.05.13.]
Homlyos tkr [2003.01.11.]
Honkong i hztetk alatt [1996.08.21.]
Hordoz majd a szl [2001.06.02.]
Hossz, stt rnyk [2003.04.12.]
Htszrrel [1996.05.04.]
Hrabal filmje [1991.01.12.]
Hrok, kpek, rzelmek [2005.09.30.]
Id s emlkezs [2004.05.22.]
g y kopog a Sors [2002.06.15.]
rrel [2005.05.06.]
Ismtls [2004.06.19.]

Jtk a barakkban [1999.04.08.]

Jelrl jelre [2004.06.26.]
Jlnak lenni [2004.11.20.]
Kapk az idg pen [2004.02.28.]
Karcsonyi trtnetek, ms-ms hang nemben [1992.12.24.]
Karcsonyi zsoltr [1997.12.20.]
Kard: rs s feg yver [2004.08.14.]
Kemny a menny [2002.11.30.]
Kpes poma a nem ltez lovag rl [1994.11.12.]
Kpnovellk [2004.01.24.]
Ksei hullmvers [1997.09.27.]
Keser fny [2001.11.24.]
Kik azok az albnok? [1995.05.27.]
Ki-vi-s-vr-te-vet! [2000.06.10.]
Kmban [2003.08.16.]
Kosztmk, parkk, mai g ondok [1997.09.30.]
Kzel a messzesg [2002.07.06.]
Krisztina kezt fog va [2005.03.04.]
Krmozott cskarima [2001.09.22.]
Krumplistszta - kering [1997.02.22.]
Klnvlemny Annrl [1993.10.16.]
Lg ermese a pityeri ranlrl [1996.03.30.]
Lng ok marta seb [1994.01.15.]
Lassan jrj! [2001.08.25.]
Lg vrr [2005.03.25.]
Lg y h Laurhoz! [2000.10.07.]
Llek a testnek [2005.04.22.]
Llekharang ok [2006.01.28.]
Leszllt az j [2003.07.26.]
Libacomb kkrcsinnel [1999.12.11.]
Lila orchidek [2003.08.02.]
Lisszabon alatt a teng er [1996.09.07.]
Lopakod lelkek [2006.01.21.]
Lj a ksdoblra! [2000.06.03.]
Lvszrokban [2002.06.29.]
Luna Papa [2000.12.23.]
Madag aszkr, sszel [2002.11.16.]

Mag yar bg csig a [1995.02.11.]

Marion nem jn el [2001.05.05.]
Martin Luther hang ja [1991.02.09.]
Mechanikus hamburg er [1995.01.28.]
Medalion rzsaszllal [1997.04.26.]
Meddig tart a holnap? [1999.10.16.]
Meg keresni Blanche-t [2004.07.17.]
Meg tallt filmtekercsek [2000.01.08.]
Meg y a Gyr [2002.01.19.]
Mellkvg nyon [1997.10.04.]
Menetrendi vltozs [2003.05.10.]
Ment az jszakban [2000.05.13.]
Menyasszony tubval [2005.03.18.]
Meslj neknk, Vilg szpe! [1992.12.19.]
Mesterkurzus [2005.07.22.]
Mi van a tojsban? [2001.03.17.]
Mirt lejt a Vrs tr? [1991.05.18.]
Mirt szp, ha szp? [2000.03.18.]
Milos Forman a Szikls - heg ysg ben [2000.05.27.]
Minden msknt van [2002.03.09.]
Mindhallig lakodalom [1995.02.25.]
Mint a Hold a vizen [1998.10.10.]
Mint szmztt [2003.03.14.]
Misi a znban [2001.02.10.]
Mit kell tudni Erin Brockovichrl? [2000.04.15.]
Mozi a heg yek kzt [2000.02.26.]
Nag y indiai lag zi [2003.08.23.]
Navarra vr [2003.10.04.]
Ne nzz vissza, Ang yalka! [1992.04.11.]
Ng y bag atell [2005.05.13.]
Ng yes tandem [2003.02.15.]
New York-i hztetk alatt [1995.04.22.]
Nzk a labirintusban [1997.06.07.]
Nimbusz 2000 [2002.01.26.]
Nincs id [2003.02.08.]
N: jben - fnyben [2001.05.26.]
Ni arcok elg ija [1992.05.23.]
Nvekv rnyk [2002.08.17.]
Nvrek [2000.08.05.]

Nvrek, ellenfnyben [1999.07.17.]

Nyolc(bal)kezes [2005.09.09.]
Oroszln a hztetn [1996.05.18.]
Oroszlnklykk, lk, meztelenek, holtak [1998.09.26.]
Oscar Wilde rnyka [1999.09.11.]
narckp hrmas tkrben [1993.04.03.]
reg fik a mag asban [2000.11.04.]
rmzene, fanyar szlamokkal [1997.01.11.]
sszernek-e a vasti snek? [1992.02.22.]
ten a ktutajon [2004.07.03.]
Palimpszeszt [2000.10.21.]
Pn halla [1991.04.13.]
Paprtelihold [1992.04.25.]
Papmacska lepke [2005.01.08.]
Prizs visszavg [1997.10.18.]
Prna vag y vnkos? [2000.04.22.]
Partravont halak [1995.09.23.]
Patknyfog s [2001.06.30.]
Piedonna, a szamurj [2003.11.29.]
Pillants a heg yre [1999.09.18.]
Piros szalmakalap [2001.12.29.]
Pokoli idill [1995.10.21.]
Porond a vilg [2003.03.29.]
Profn zsoltr [2002.09.21.]
Prolong lt jg korszak [1997.03.22.]
Reptri romnc [2004.10.02.]
Restaurci [1997.08.16.]
Reszket tkr [1991.02.23.]
Rszleg es napfog yatkozs [1997.01.18.]
Ripacsok a vilg vg n [1993.11.20.]
Romantika - hollywoodi mdra [1998.05.09.]
Romantika, h [1994.01.08.]
Romantikus naplemente [1991.11.23.]
Sally ktja [2004.03.20.]
Stntang [1995.01.21.]
Schubert elnmul [2002.09.14.]

Shakespeare szent fjbl des ereklye [1999.03.27.]

Shelby, a felejt [2001.07.21.]
Skag errak [2004.07.10.]
Sok hh - eg y j filmrt [1994.02.19.]
Stt betkkel rva [2002.06.22.]
Szll a g alamb [2000.04.08.]
Szarajevtl Szarajevig [1994.05.21.]
Szrnyak zenje, ms hang nemben [1999.06.12.]
Szavak, arcok, kpek [1995.07.01.]
Szavak, feg yverek, vr [2005.10.22.]
Szavak, kpek, g esztusok [1999.06.26.]
Szemkzt a Hold [2002.12.28.]
Szemveg , marknyi fld [2004.10.30.]
Szeptemberi rzsk [1996.03.02.]
Szeptemberi szzszorszp [1995.09.02.]
Szerelem, szerelem [1996.01.06.]
Szerelmes biciklistk [1999.12.18.]
Szerelmes, szellemes romnc [1995.07.22.]
Szerelmesek a sttkamrban [1997.07.26.]
Sznsznk a mag asban [1994.03.19.]
Szirtek a parton [2000.07.22.]
Szl a Kiskakukk [2003.05.03.]
Szletsnapi lmok [2003.10.11.]
Tbornag yok, szzadosi szerepben [1998.07.18.]
Talnyok nlkl [2002.04.13.]
Tamara rkezse [2004.02.21.]
Tatjna kendje, avag y eg y rendez felfedezse [1995.03.25.]
Tvol Szibritl [2000.04.29.]
Tehenszlnyok s csavarg k [1994.07.30.]
Trj vissza hozzm! [2000.09.02.]
Tparti elg ia [1995.10.07.]
Trtnetek a keg yelemrl [1995.03.18.]
Tvisrl szlt? [2004.09.11.]
Trja g se [2004.06.05.]
Turbnos n [2004.08.21.]
Tzkeresztsg [1997.08.02.]
j Ablard [2001.04.14.]

Utasok a rejtelmek vonatn [1992.02.15.]

Utazs, ktely, nosztalg ia [1996.11.09.]
Utjtk a Naplkhoz [2000.03.04.]
tveszt [2004.05.08.]
veg cserp aranylncon [1992.08.15.]
Valami bzlik Dniban [1999.04.10.]
Valami, ami belnk szr [2006.02.11.]
Valcsicsk rstja [1991.09.07.]
Van Gog h virg ai [2002.12.07.]
Van itt eg y kamera [1998.09.19.]
Varici g itrral [2001.01.13.]
Vasisten hta mg tt [2001.03.10.]
Vatel becslete [2001.01.06.]
Verdes madr [2004.05.15.]
Verespatak [2005.04.01.]
Vicinlis Amerika [2002.02.09.]
Virg zik a rpafa [2000.02.19.]
Viszonyba zrva [2003.01.18.]
Vissza a meshez! [1990.12.22.]
Visszaforg ats [2005.07.01.]
Vizulis emlkezetnk [1992.02.22.]
Volt eg yszer eg y csapat [1999.02.13.]
Zzdsok s kacag sok [1994.02.05.]

Filmek betrendes mutatja

101 kiskutya [101 Dalmatians, 1996]

12 majom [Twelve Monkeys, 1995]
2046 [2004]
5x2 [2004]
6:3, avag y jtszd jra Tutti! [1999]
8 s 1/2 n [8 Women, 1999]
8 n [8 femmes, 2002]
A baba [2004]
A bels teng er [Mar adentro, 2004]
A burzsozia diszkrt bja [Le charme discret de la bourgeoisie, 1972]
A csals g ynyre [1992]
A csendes amerikai [The Quiet American, 2002]
A cseresznye ze [Tam e guilass, 1997]
A diszn tja [2004]
A falu rossza [1916]
A g alamb szrnyai [The Wings of the Dove, 1997]
A g yerekrabl [Il ladro di bambini, 1992]
A g yertyk csonkig g nek [2005]
A Gyr szvetsg e [The Lord of the Rings: The fellowship of the Ring, 2001]
A hall kilovag olt Perzsibl [2005]
A hlszobban [In the Bedroom, 2001]
A hrom testr Afrikban [1996]
A hz kulcsai [Le chiavi di casa, 2004]
A hetedik nap [El 7 da, 2004]
A Hold Hang ja [La voce della luna, 1989]
A Jade Skorpi tka [The Curse of the Jade Scorpion, 2001]
A jtkos [The Gambler, 1997]
A krhozat tja [Road to Perdition, 2002]
A kis virtuz [He ni zai yi qi, 2002]
A kr [Dayereh, 2000]
A L meg a Lola [Lola rennt, 1998]
A leg tbb ember Knban l [Folk flest bor i Kina, 2002]

A maconi g yermek [The Baby of Mcon, 1993]

A msik oldal [1985]
A meg tallt id [Le temps retrouv, 1999]
A meztelen Maya [Volavrunt, 1999]
A Milli Dollros Hotel [The Million Dollar Hotel, 2000]
A mohcsi vsz [2004]
A mltnlkli ember [Mies vailla menneisyytt, 2002]
A Nag y Lebowski [The Big Lebowski, 1998]
A napfny ze [Sunshine, 1999]
A nemzet aranya [National Treasure, 2004]
A n ktszer [Sliding Doors, 1998]
A nyr mesje [Conte dt, 1996]
A prosti [Whore, 1991]
A Rmkirly [Der Unhold, 1996]
A rszleg [1995]
A retteg s foka [Cape Fear, 1991]
A szabadsg fantomja [Le fantme de la libert, 1974]
A szabadsg kljog a [Faustrecht der Freiheit, 1975]
A szlhmos [Vor, 1997]
A szenvedlyek labirintusa [Laberinto de pasiones, 1982]
A Szpsg s a Szrnyeteg [Beauty and the Beast, 1992]
A szerelem fszkei [Salt on Our Skin, 1992]
A szv hdjai [The Bridges of Madison County, 1995]
A Thomas Crown-g y [The Thomas Crown Affair, 1999]
A Titanic szobalnya [La femme de chambre du Titanic, 1997]
A titkok kulcsa [The Skeleton Key, 2005]
A titkos ablak [Secret Window, 2004]
A tolmcs [The Interpreter, 2005]
A turn [1993]
A vg y titokzatos trg ya [Cet obscur objet du dsir, 1977]
A vilg msodik leg jobb g itrosa [Sweet and Lowdown, 1999]
A vilg vg ig [Bis ans Ende der Welt, 1991]
A zong oratanrn [La pianiste, 2001]
A zong orista [The Pianist, 2002]
Adaptci [Adaptation, 2002]
Adsunkat meg szaktjuk [Dai si gin, 2004]
Ag yament Harry [Deconstructing Harry, 1997]
Aki nmag a leg nag yobb ellenfele volt [2005]
lmatlansg [Insomnia, 2002]
Amlie csodlatos lete [Le fabuleux destin dAmlie Poulain, 2001]

Amerikai szpsg [American Beauty, 1999]

Anarchistk [2001]
Ang yalok s rovarok [Angels and Insects, 1995]
Ang yalok vrosa [City of Angels, 1998]
Ang yalok, vg lloms [Loin, 2001]
Anna s a kirly [Anna and the King, 1999]
Anna filmje [1993]
Anyd!... a sznyog ok [2000]
Anyeg in [Onegin, 1999]
Aranyhere [Huevos de oro, 1993]
Aranykalyiba [2003]
Aranypolg r [Citizen Kane, 1941]
Arcok [Faces, 1968]
Ariznai lmodozk [Arizona Dream, 1993]
rnyk a havon [1992]
rnykorszg [Shadowlands, 1993]
rtatlan g ynyr [La lectrice, 1988]
Avitor [The Aviator, 2004]
Az a csodlatos spliti jszaka [Ta divna Splitska noc, 2004]
Az alag t [Der Tunnel, 2001]
Az alkimista s a szz [1999]
Az ang ol beteg [The English Patient, 1996]
Az ang ol, aki dombra ment fel, de heg yrl jtt le [The Englishman Who Went Up a Hill But Came
Down a Mountain, 1995]
Az tok [The Haunting, 1999]
Az let szp [La vita bella, 1997]
Az ember, aki ott se volt [The Man Who Wasnt There, 2001]
Az erszak vg e [The End of Violence, 1997]
Az obsitos [1917]
Az cenjr zong orista leg endja [La leggenda del pianista sulloceano, 1998]
Az operahz fantomja [The Phantom of the Opera, 1989]
Az rk [The Hours, 2002]
Az rkkvalsg s eg y nap [Mia aioniotita kai mia mera, 1998]
Az sz mesje [Conte dautomne, 1998]
Az tdik elem [Le cinquime lment, 1997]
Az utols blues [2002]
Az utols dobs [Snake Eyes, 1998]
Az utols jjel [The 25th Hour, 2002]
Az utols hrem [Harem Suare, 1999]

Bbok [Dolls, 2002]

Bnk bn [2002]
Baran [Baran, 2001]
Barnie apr bosszsg ai [Barnie et ses petites contrarits, 2001]
Berlin fltt az g [Der Himmel ber Berlin, 1987]
Beszlj hozz! [Hable con ella, 2002]
Bin-jip Lopakod lelkek [Bin-jip, 2004]
Birtokviszony [The Safety of Objects, 2001]
Boldog szletsnapot! [2003]
Bolond Henry [Henry Fool, 1997]
Bolondok neke [2003]
Bolse Vita [1996]
Bonbon, a kutya [El perro, 2004]
Bridg et Jones naplja [Bridget Joness Diary, 2001]
Brig antik [Brigands, chapitre VII, 1996]
Buena Vista Social Club [Buena Vista Social Club, 1998]
Bvs vadsz [1994]
Carla j lete [The Other Sister, 1999]
Carring ton - A festn szerelmei [Carrington, 1995]
Chicag o [Chicago, 2002]
Chico [2001]
Cig nyok ideje [Dom za vesanje, 1988]
Csajok [1996]
Csak n utn [Aprs vous..., 2003]
Csalka napfny [Utomlennije szolncem, 1994]
Csapd le csacsi [1992]
Csinibaba [1997]
Csocs [2001]
Csodlatos Jlia [Being Julia, 2004]
Csung king expressz [Chongqing senlin, 1994]
D Artag nan lnya [La fille de dArtagnan, 1994]
Dalok a msodik emeletrl [Snger frn andra vningen, 2000]
Dealer [2004]
Dmoni csapda [The Gingerbread Man, 1998]
Dermedt szv [Un coeur en hiver, 1992]
Dick Tracy [Dick Tracy, 1990]
Dog ville A menedk [Dogville, 2003]

drg im [2005]
brenjrk [2002]
des lmok [Skagerrak, 2003]
des Emma, drg a Bbe [1992]
Eg y apca szerelme [Storia di una capinera, 1993]
Eg y csodlatos elme [A Beautiful Mind, 2001]
Eg y francia n [Une femme franaise, 1995]
Eg y ht Pesten s Budn [2003]
Eg y hlg y arckpe [The Portrait of a Lady, 1996]
Eg y hlg y s a herceg [Langlaise et le duc, 2001]
Eg y kapcsolat vg e [The End of the Affair, 1999]
Eg y mukkot se! [Muxmuschenstill, 2004]
Eg y szobalny naplja [Le journal dune femme de chambre, 1964]
Eg y tl az Isten hta mg tt [1999]
Eg yszer volt az Urnia [2002]
Eg yszer emberek [Simple Men, 1992]
jjel-nappal fiatalok [Late Night Shopping, 2001]
jszaka a Fldn [Night on Earth, 1991]
jszakm Maudnl [Ma nuit chez Maud, 1969]
let, amirl az ang yalok lmodnak [La vie reve des anges, 1998]
Eleven hs [Carne trmula, 1997]
Elizabeth [Elizabeth, 1998]
Elre! [2002]
Elveszett jelents [Lost in Translation, 2003]
Ember a Holdon [Man on the Moon, 1999]
Erin Bronckovich Zrs termszet [Erin Bronckovich, 2000]
rtelem s rzelem [Sense and Sensibility, 1995]
rzkek iskolja [1996]
s a nyolcadik napon [Le huitime jour, 1996]
Eskv monszun idejn [Monsoon Wedding, 2001]
Es eltt [Before the Rain, 1994]
Es utn [2002]
Esti Kornl csodlatos utazsa [1995] 130.
szakfld
szveszt [Girl, Interrupted, 1999]
Ez a szerelem [Cet amour-l, 2001]
Fallal szemben [Gegen die Wand, 2004]
Farg o [Fargo, 1996]

Farkasok szvetsg e [Le pacte des loups, 2001]

Fehr Galamb [2005]
Fekete kefe [2005]
Fktelenl 2.: Teljes g zzel [Speed 2: Cruise Control, 1997]
Felejtsd el Prizst! [Forget Paris, 1995]
Felix s Rose [Dcalage horaire, 2002]
Fnyrzkeny trtnet [1994]
Feri s az des let [2001]
Flrt [Flirt, 1995]
Franciska vasrnapjai [1997]
Frida [Frida, 2002]
Fjhatjuk! [Brassed Off, 1996]
Fst [Smoke, 1995]
Glamour [2000]
Good Will Hunting [Good Will Hunting, 1997]
Gtika, avag y a szellem jszakja [Gothic, 1986]
Gyerekg yilkossg ok [1993]
Gyorsbfk, g yors nk [Fast Food, Fast Women, 2000]
Hadszntr [The War Zone, 1999]
Hag g yllg va Vszka [1996]
Hamlet [Hamlet, 1990]
Harley Davidson s a Marlboro man [Harley Davidson and the Marlboro Man, 1991]
Hrom szn [Trois couleurs: Bleu, 1993; Rouge, 1994; Blanc, 1994]
Harry Potter s a blcsek kve [Harry Potter and the Sorcerers Stone, 2001]
Harry, a bart, aki jt akar neked [Harry, un ami qui vous veut du bien,2000]
Hatrontl
Hz a kdben [House of Sand and Fog, 2003]
Hervad virg ok [Broken Flowers, 2005]
Hideg heg y [Cold Mountain, 2003]
Hdember [2002]
Hilary s Jackie [Hilary and Jackie, 1998]
Hippolyt [1999]
Hog y szeretsz? [Elsker dig for evigt, 2002]
Hog yan verekedett meg Jappe s Do Escobar utn a vilg [1974]
Holtak tja [Bringing Out the Dead, 1999]
Holly Woody trtnet [Hollywood Ending, 2002]
Homok alatt [Sous le sable, 2000]
Hossz alkony [1997]

Hossz jeg yessg [Un long dimanche de fianailles, 2004]

Hotel Ruanda [Hotel Rwanda, 2004]
Hlg yek levendulban [Ladies in Lavender, 2004]
Hs [Ying xiong, 2002]
Hukkle [2002]
Huncutka [Curly Sue, 1991]
Ideg lels [The Blair Witch Project, 1999]
Iris [Iris, 2001]
Ismeretlen kd [Code inconnu: Rcit incomplet de divers voyages, 2000]
Isten htrafel meg y [1991]
Ivan Csonkin kzkatona lete s klnleg es kalandjai [Zivot a neobycejna dobrodruzstvi vojaka
Ivana Conkina, 1994]
zig -vrig Annie Mary [Very Annie Mary, 2001]
Jadvig a prnja [2000]
Jane Eyre [Jane Eyre, 1996]
Jeanne dArc [Joan of Arc, 1999]
Jeruzslem [1996]
Jzsef s testvrei [2004]
Jtt eg y busz... [2002]
Kabar [Cabaret, 1972]
Kansas City [Kansas City, 1996]
Kosz [Ran, 1985]
Karambol [Crash, 1996]
Kv s cig aretta [Coffee and Cigarettes, 2003]
Kk Duna kering [1992]
Kelj fel, komm, ne aludjl! [2003]
Knyszersznet [Intermission, 2003]
Kt ang ol lny [Career Girls, 1997]
Ki a macska? [2004]
Kika [Kika, 1993]
Kill Bill [Kill Bill: Vol. 1, 2003]
Ksrtsek [2002]
Ksrtethz [The House of the Spirits, 1993]
Kiskakukk [Kukuska, 2002]
Kisvrosi nnep [Jour de fete, 1949]
Kisvilma - Az utols napl [2000]
Kvl tg asabb [Dont Come Knocking, 2005]

Kolja [Kolja, 1996]

Kontroll [2003]
Ktutaj [La balsa de piedra, 2002]
Kzponti plyaudvar [Central do Brasil, 1998]
Kundun [Kundun, 1997]
Kyrie [2004]
Lamerica [Lamerica, 1994]
Lny a hdon [La fille sur le pont, 1999]
Leny g yng y flbevalval [Girl with a Pearl Earring, 2003]
Lesz-e h karcsonykor? [Y aura-t-il de la neige Nol?, 1997]
Liam [Liam, 2000]
Lidrcfny [Jude, 1996]
Lilja 4-ever [Lilja 4-ever, 2002]
Lisszaboni trtnet [Lisbon Story, 1994]
Little Voice [Little Voice, 1998]
Lottzsong lrk [Waking Ned Devine, 1998]
Luna Papa [Luna Papa, 1999]
Macers g yek [2001]
Macska-jaj [Crna macka, beli macor, 1998]
Mag dolna nvrek [The Magdalene Sisters, 2002]
Mag yar rekviem [1990]
Mag yar szpsg [2003]
Malna [2000]
Marg ot kirlyn [La reine Margot, 1994]
Marvin szobja [Marvins Room, 1996]
Msnap [2004]
Msvilg [Los otros, 2001]
Meg halsz jra! [Dead Again, 1991]
Meg int tan [1995]
Meg lesni s meg szeretni [Addicted to Love, 1997]
Meg vlt szex [Sexo por compasin, 2000]
Melinda s Melinda [Melinda and Melinda, 2004]
Melodrma [1991]
Memento [Memento, 2000]
Mreg zsk [The Snapper, 1993]
Messze [Uzak, 2002]
Mifune utols dala [Mifunes sidste sang, 1999]
Milli dollros bbi [Million Dollar Baby, 2004]

Minden vag y semmi [All or Nothing, 2002]

Mita Otar elment [Depuis quOtar est parti..., 2003]
Miss Daisy sofrje [Driving Miss Daisy, 1989]
Mondvacsinlt hs [Accidental Hero, 1992]
Montecarlo! [2004]
Moszkva tr [2001]
Mulholland Drive [Mulholland Dr., 2001]
Muriel eskvje [Muriels Wedding, 1994]
Mystery Train [Mystery Train, 1989]
Napok romjai [The Remains of the Day, 1993]
Napsug r stny [Sonnenallee, 1999]
Narnia krniki [The Chronicles of Narnia: The Lion, the Witch and the Wardrobe, 2005]
Ng y eskv s eg y temets [Four Weddings and a Funeral, 1994]
Nha a csajok is g y vannak vele [Even Cowgirls Get the Blues, 1993]
Nekem lmpst adott kezembe az r Pesten [1999]
Nell, a remetelny [Nell, 1994]
Nmetorszg kilenc (j) nulla [Allemagne 90 neuf zro, 1991]
Npessg Istentl, npessg embertl [2004]
Nyakunkon az let [Reality Bites, 1994]
Nyitott ajtk [Porte aperte, 1990]
Nyomozs Krisztus holtteste utn [Linchiesta, 1986]
Odsszeusz tekintete [To Vlemma tou Odyssea, 1995]
Oscar Wilde szerelmei [Wilde, 1997]
Otthonom, Idaho [My Own Private Idaho, 1991]
rdg k [Les diables, 2002]
rdg trg ye [2003]
rksg [Arven, 2003]
t akadly [De fem benspnd, 2003]
Pacsirtk crnaszlon [Skrivnci na niti, 1990]
Palmetto [Palmetto, 1998]
Prizsi randevk [Les rendez-vous de Paris, 1995]
Prnaknyv [The Pillow Book, 1996]
Passi [The Passion of the Christ, 2004]
Paszport [2001]
Patknymese [Rat, 2000]
Pauline a strandon [Pauline la plage, 1983]

Pearl Harbor [Pearl Harbor, 2001]

Ping vinek vndorlsa [La marche de lempereur, 2005]
Play Time [Play Time, 1967]
Polar Expressz [The Polar Express, 2004]
Ponyvalevl [Budbringeren, 1997]
Pop, csajok satbbi [High Fidelity [2000]
Porcelnbaba [2005]
Pressz [1998]
Prospero knyvei [Prosperos Books, 1991]
Puszta formalits [Una pura formalit, 1994]
Rablhal [Rumble Fish, 1983]
Rekviem eg y lomrt [Requiem for a Dream, 2000]
Reng eteg [2003]
Reszkessetek, betrk! 2.: Elveszve New Yorkban [Home Alone 2: Lost in New York, 1992]
Retr [1997]
III. Richrd [Richard III, 1995]
Rizsporos intrikk [Ridicule, 1996]
Rokonok [2006]
Rossz nevels [La mala educacin, 2003]
Ryan kzleg ny meg mentse [Saving Private Ryan, 1998]
Salemi boszorknyok [The Crucible, 1996]
Salon Kitty [Madam Kitty, 1976]
Stntang [1994]
Schindler listja [Schindlers List, 1993]
Sebhelyek [Pregi, 2004]
Sejtjeink [2002]
Senkifldje [1993]
Senkifldje [No Mans Land, 2001]
Simon mg us [1999]
Sok hh semmirt [Much Ado About Nothing, 1993]
Sorstalansg [2005]
Sorstalansg werk [2005]
Sose halunk meg [1993]
Star Wars A sith-ek bosszja [Star Wars: Episode III Revenge of the Sith, 2005]
Sti, nem sti [Small Time Crooks, 2000]
Swimming Pool [Swimming Pool, 2003]
Szahara [Sahara, 2005]

Szelek szrnyn [Bad ma ra khahad bord, 1999]

Szellemkutya [Ghost Dog: The Way of the Samurai, 1999]
Szembests [Taking Sides, 2001]
Szent Ivn napja [2003]
Szentivnji lom [A Midsummer Nights Dream, 1999]
Szp napok [2002]
Szp remnyek [Great Expectations, 1998]
Szerelem-hal [Passion Fish, 1992]
Szerelemre hang olva [Fa yeung nin wa, 2000]
Szerelemtl sjtva [2003]
Szerelmes Shakespeare [Shakespeare in Love, 1998]
Szex s Luca [Luca y el sexo, 2001]
Szezon [2004]
Szibriai borbly [Szibirszkij cirjulnyik, 1998]
Sztlin menyasszonya [1991]
Szletsnap [Festen, 1998]
Szletett g yilkosok [Natural Born Killers, 1994]
Tg ra zrt szemek [Eyes Wide Shut, 1999]
Tallkozs Vnusszal [Meeting Venus, 1991]
Tamara [2003]
Tncalak [2003]
Tncos a sttben [Dancer in the Dark, 2000]
Tavasz, nyr, sz, tl s jra tavasz [Bom yeoreum gaeul gyeoul geurigo bom, 2003]
Tvol s mg is kzel [In weiter Ferne, so nah!, 1993]
Taxi, Madrid [Taxi, 1996]
Tea Mussolinivel [Tea with Mussolini, 1999]
Tbolyt zrejek a kk villa krl [Un bruit qui rend fou, 1995]
Tejt [La voie lacte, 1969]
Tli mese [Conte dhiver, 1992]
Tli vendg [The Winter Guest, 1997]
Telitallat [2003]
Teljes napfog yatkozs [Total Eclipse, 1995]
Temetetlen halott [2004]
Trj vissza hozzm! [Return to Me, 2000]
Terminl [The Terminal, 2004]
Tig ris s Srkny [Wo hu cang long, 2000]
Tiltott n [La femme dfendue, 1997]
Titkok s hazug sg ok [Secrets & Lies, 1996]
Titus [Titus, 1999]

Tz perc [Ten Minutes Older: The Trumpet, 2002]

Torzk [2001]
Traffic [Traffic, 2000]
Trainspotting [Trainspotting, 1996]
Tristana [Tristana, 1970]
Trja [Troy, 2004]
Tl a felhkn [Al di l delle nuvole, 1995]
Tllni Picasst [Surviving Picasso, 1996]
j Eldord [2004]
Umca, Umca, Macska-zaj [Super 8 Stories, 2001]
Underg round [Underground, 1995]
Uram, irg almazz nknk! [2002]
Utazsok eg y szerzetessel [2005]
Utols vacsora az Arabs Szrknl [2001]
Utrius [1994]
tvesztben [Lost Highway, 1997]
rcowboyok [Space Cowboys, 2000]
Vag abond [2003]
Vakvg nyok [2001]
Valami Amerika [2002]
Vltozsok kora [Restoration, 1995]
Vasisten g yermekei [Gyetyi csugunnih bogov, 1993]
Vatel [Vatel, 2000]
Vg elg yeng ls [Asztenyicseszkij szindrom, 1989]
Vg zet [Fatale, 1992]
Vg zetes vg jtk [The Luzhin Defence, 2000]
Vr s arany [Talaye sorgh, 2003]
Veszlyes vizeken [The River Wild, 1994]
Vig yzz a kenddre, Tatyjna! [Pid huivista kiinni, Tatjana, 1994]
Vilg ok arca: Baraka [Baraka, 1992]
Vilg ok harca [War of the Worlds, 2005]
Vilg szm [2004]
Visszatrs [Vozvrascsenyije, 2003]
Vodka Lemon [Vodka Lemon, 2003]
Werckmeister harmnik [Werckmeister Harmonies, 2000]
Werther s lete [1976]
Wilbur ng yilkos akar lenni [Wilbur Wants to Kill Himself, 2002]

Witman fik [1997]

Woyzeck [1994]
Z00 (Z s kt nulla) [A Zed & Two Noughts, 1985]
Zuhans [Random Hearts, 1999]

Rendezk betrendes mutatja

Adamson, Andrew
Akin, Fatih
Allen, Woody
Almsi Tams
Almodovr, Pedro
Altman, Robert
Amelio, Gianni
Amenbar, Alejandro
Andersson, Roy
Ang elopoulos, Theodoros
Antal Nimrd
Antonioni, Michelang elo
Apted, Michel
Aronofsky, Darren
Attenboroug h, Richard
Aug ust, Bille
Bacs Pter
Balog h Bla
Barron, Steve
Bay, Michael
Beatty, Warren
Benig ni, Roberto
Bereczki Csaba
Beremnyi Gza
Beresford, Bruce
Bertucelli, Julie
Besson, Luc
Bier, Susanne
Birkin, Andrew
Bod Viktor
Bdy Gbor
Boyle, Danny

Branag h, Kenneth
Brass, Tinto
Bujtor Istvn
Buuel, Louis
Campion, Jane
Cassavetes, John
Ceylan, Nuri Bilg e
Chreau, Patrice
Chiche, Bruno
Coen, Ethan s Joel
Columbus, Chris
Coppola, Francis Ford
Coppola, Sofia
Cronenberg , David
Crowley, John
Crystalo, Billy
Cuarn, Alfonso
Czabn Gyrg y
Csuhraj, Pavel
Daldry, Stephen
Damiani, Damiano
Dance, Charles
Dayan, Jose
De Bont, Jan
De Palma, Brian
Dek Krisztina
Deville, Michel
Dimitri de Clercq
Dominik Moll
Dunne, Griffin
Eastwood, Clint
Eisner, Breck
Enyedi Ildik
Erdlyi Dniel
Erdss Pl
Erice, Vctor
Eyre, Richard

Fassbinder, Rainer Werner

Fazekas Csaba
Fekete Ibolya
Fellini, Federico
Fiennes, Martha
Fischer Gbor
Flieg auf Bence (Benedek)
Fly, Per
Forman, Milos
Fosse, Bob
Frears, Stephen
Fricke, Ron
Fredi Zoltn
Gans, Christophe
Grdos Pter
Georg e, Terry
Gibson, Mel
Gilbert, Brian
Gilliam, Terry
Godard, Jean-Luc
Gorris, Marleen
Gothr Pter
Gdrs Frig yes
Greenaway, Peter
Grunwalsky Ferenc
Gyarmathy Lvia
Haas, Philip
Hajdu Szabolcs
Hampton, Christopher
Haneke, Michael
Hanson, Curtis
Harel, Philippe
Hartley, Hal
Hausmann, Leander
Herek, Stephen
Herendi Gbor
Herman, Mark
Herzog , Werner

Hoffman, Michael
Hog an, Paul J.
Holland, Ag nieszka
Horvth Putyi, Dr.
Howard, Ron
Howitt, Peter
Hug hes, John
Hunt, Bonnie
Hytner, Nicholas
Ig ldi Istvn
Ivory, James
Jackson, Peter
Jacquet, Luc
Jancs Mikls
Janisch Attila
Jarmusch, Jim
Jeles Andrs
Jeunet, Jean-Pierre
Joff, Roland
Jones, Kirk
Jonze, Spike
Jordan, Neil
Joszeliani, Otar
Kabay Barna
Kel Csaba
Kaig e, Chen
Kamondi Zoltn
Kapur, Shekhar
Kardos Sndor
Kaurismki, Aki
Khudojnazarov, Bakhtyar
Kiarostami, Abbas
Ki-duk, Kim
Kieslowski, Krzysztof
Kitano, Takeshi
Kocsis Tibor
Koepp, David
Kollek, Amos

Koltai Lajos
Koltai Rbert
Krag h-Jacobsen, Sren
Kubrick, Stanley
Kurosawa, Akira
Kusturica, Emir
Lakatos Rbert
Leconte, Patrice
Lee, Ang
Lee, Spike
Leig h, Mike
Leth, Jrg en
Little, Dwig ht H.
Loncraine, Richard
Lucas, Georg e
Luna, Big as
Lynch, David
Madden, John
Mag uire, Sharon
Majidi, Majid
Makk Kroly
Malle, Louise
Ma, Laura
Mancsevszki, Milko
Mang old, James
Marshall, Garry
Marshall, Rob
Mth Tibor
McTiernan, John
Medem, Julio
Medg yesi Gabriella
Mendes, Sam
Menzel, Ji
Mesk Zsolt
Mszros Mrta
Mszros Pter
Metzstein, Saul
Mihalkov, Nyikita

Miklauzic Bence
Ming hella, Anthony
Mittermeier, Marcus
Molnr Gyrg y
Mong er, Christopher
Moodysson, Lukas
Muhi Klra
Mullan, Peter
Mundrucz Kornl
Muratova, Kira
Myrick, Daniel
V. Nag y Attila
Nair, Mira
Newell, Mike
Nolan, Christopher
Noyce, Phillip
Ostojic, Arsen A.
Ozon, Franois
zpetek, Ferzan
Pacskovszky Jzsef
Palsthy Gyrg y
Plfi Gyrg y
Panahi, Jafar
Psztory M. Mikls
Perelman, Vadim
Petersen, Wolfg ang
Piekorz, Mag dalena
Polanski, Roman
Pollack, Sydney
Richter, Roland Suso
Rickman, Alan
Robbe-Grillet, Alain
Rog ozskin, Alexander
Rohmer, Eric
Roth, Tim
Rug g ia, Christophe

Ruiz, Raoul
Russell, Ken
Saleem, Hiner
Salles, Walter
Salvadori, Pierre
Sampedro, Ramon
Snchez, Eduardo
Sas Tams
Saura, Carlos
Sautet, Claude
Sayles, John
Scherfig , Lone
Schilling rpd
Schlndorff, Volker
Scorsese, Martin
Silberling , Brad
Sim Sndor
Sletaune, Pal
Sluizer, Georg e
Soderberg , Steven
Softley, Iain
Slyom Andrs
Sopsits rpd
Sorin, Carlos
Spielberg , Steven
Stiller, Ben
Stone, Oliver
Sug arman, Sara
Sverk, Jan
Szabados Lszl
Szab Ferenc
Szab Ildik
Szab Ills
Szab Istvn
Szakly Istvn
Szsz Jnos
Szomjas Gyrg y

Tanos Mikls
Tanovic, Danis
Tarantino, Quentin
Tarr Bla
Tati, Jacques
Tavernier, Bertrand
Taymor, Julie
Tchin, Andr
Tennant, Andy
Thompson, Danile
Tmr Pter
To, Johnnie
Todd Field
Tog ay, Can
Tornatore, Giuseppe
Tth Tams
Trk Ferenc
Trier, Lars von
Troche, Rose
Trousdale, Garry
Tucker, Anand
Turteltaub, Jon
Tykwer, Tom
Van Dormael, Jaco
Van Sant, Gus
Veysset, Sandrine
Vinterberg , Thomas
Vranik Roland
Wang , Wayne
Warg nier, Rg is
Webber, Peter
Welles, Orson
Wenders, Wim
Wincer, Simon
Winterbottom, Michael
Wise, Kirk
Wong Kar-wai

Xantus Gbor
Xantus Jnos
Zaks, Jerry
Zeffirelli, Franco
Zemeckis, Robert
Zhang Yimou
Zoltn Jnos Pter
Zonca, Erick
Zvjag incev, Andrej
Zsig mond Dezs