Az embri a nagy monoteista vallsok mikroszkpja alatt
Az 1984-ben ppen megalaktott Nemzeti etikai tancsad bizottsg (Conseil consultatif
national d'thique Franciaorszgban) gy definilta az embrit, mint egy potencilis emberi lnyt. Ennek a nyitott kpletnek ksznheten a legfontosabb spiritulis s filozfiai
csaldok
tekintlyes
szemlyisgei
konszenzusra
jutottak,
de
ez
megfogalmazs tbbflekppen magyarzhat. Egyesek ezt a "potencilis" jelzt szk
rtelmeben veszik s gy rtik, hogy "lehetsges", mg msok ugyanezt a szt az "esetleges" vagy "feltteles" szinonmjaknt rtelmezik. Nem tisztztk ezt a foglami zavart. Ahhoz, hogy meggyzdjnk errl, elg csak szmbavenni a vallsi vezetk egymstl nagyon is klnbz vlaszait Lionel Jospin azon felvetsre, hogy engedlyezzk a jelenleg lefagyasztott, szm fltti embrikon vgzett kutatsokat, melyek a szli programbl maradtak. Jean-Arnold de Clermont protestns lelksz, Franciaorszg protestns szvetsgnek elnke elfogadhatnak tartja az embrikon vgzett kutatsokat nhny felttellel. Lustiger bboros a maga rszrl gy vli, hogy egy olyan hatr tlpsrl van sz, mely hallosan megsrti az emberi ltnek kijr tiszteletet, ami ezen a fldn abszolt rtkkel br. A nagy monoteista vallsok vezeti igencsak bajban lennnek, ha egyezsgre akarnnak jutni az embri pontosabb fogalmt illeten, mint 1984-ben. A tt pedig tekintlyes: se tbbrl se kevesebbrl nincs sz, mint meghatrozni az ember mibenltt. Ezidig egyetlen vallsi vezet sem kockztatta meg hogy az embrit teljesjog szemlynek minstse, mg maga a katolikus vezeti kar sem. 1985-ben a ppa mgis gy hatrozza meg az abortuszt, mint egy, a ltezs kezdeti szakaszban lv emberi lny szndkos s erszakos gyilkossgt a fogamzs s a szlets kztt, brmilyen mdon legyen is az vgrehajtva.