(/)

t!

o
?)

o-

In R X tIn
fitf00 . szt0t0 2006

Szerz6:
FROHLICHLA.IOS

Lektor:
DR. SZAB6TAMAS
egyetemidocens

Ez a k6n]'v azrij k6tszintfi6rettsegirendszerkiizepszintfimatematikavizsgAj6ra

val6 felkesziil6sbenkivin segits6getnyujtani.TartalfiMza az elme]1janyagol,
ttelket,6s ahol az sziikseges
a tmakif alaposabb
megert6shez, kidolgozott p6ldiikat.Termszetesen
az alaposbegyakorl6shoz
nem elegnd6ekezeka
pld6h ahloz p6ldat raka van sziiks6g.Sokj6 p61da,tlr:rt
Egys4geserettsigi
(KonseptH
kad6), Matematikai Feladatgfry'em.ry I-IL
feladatgiijtemin!
(Tankijn)rykiad6)ajdnlhatunkaz 6retts6girek6sziil6dir{kolmak.Sziiksgvan az
iinrill6 gyakorl6sra,hogy sikeriiljiin elsaj6titaniaz adott t6makdrdkh6ztartoz6
saj6tosm6dszereke!eljSrAsokat.
A feladatokmegoHasae16ttviszont meg kell
tanulni a t6matdriikhiiz tartoz6eln6leti alapokat,teteleket,vagyis ezenkiin)'v
6s a pldatank kttzitshasznAlata
ercdmnyezhet
alaposfelk6sziil6st.
Kiiz'psziiten a t6telek bizonyit6sait nem kell tudni. Ennek ellenren6h6ny
egyszedibizonyilist tartalmaza kiin)'v a t6telekjobb meg6rt6se6rdek6ben.
Remlhet6legez a kdn)'v hozzi tudjdn ni egy alaposfelksziilfshez,melyhez
sok kitart6sts siken kivAnok.

A szerz6

a mii b6vitett,
Mindenjog fenntarwa,beledrtvea sokszorositiist,
jogdt
is. A kiad6 iresbeli
illetve rtividitett viiltozata kiadiis6nal
rdszesemmilyen
a
teljes
mii,
sem
annak
ndlkiil sem
engeddlye
formdbannemsokszorosithat6,
rsBN 963-9489-34-4
O copyright Maxim Kiad6, Szeged

AL APFOEAL M AK

Ah-hozhogy a matematikafel6pitdstkicsit tjszt6bban16ssul,sziiksdgvan

nhfuy dologtiszt6z6s6ra.
A matematikais fogalmalkal doigozik.Ehhezviszont sziil(sgvan,hogy a fogalmakjelentselehet6legcgyertelm{i
legyen.
Definici6
Amikor egy fogalnat mer ismertfogalmakkalmegmagyar6zunl,zzt defmici6Daknevezziik.(Ez volt a detinici6definici6ja.)
Alapfogalom
Minden fogalmatnem tudunk mer isme( fogalmakkaldefmi6lni, hisz 6ket is
visszakellerc vezetniismertfogalmakra,azokpedig egyszerlfogyftinak. Tehet vannak olyan fogalmak,melyeketm6r nem defini61unk,hanemjelentest
elfogadjuk.Ezek az alapfogalmak.
szeml6letesen
A[r6sok
Az ismert fogalmakkalkapcsolatbandllitdsokatfogalmazunkmeg.Azt azon_
ban, hogy ezekigazak,bizonyitani kell.
Bizonyftds
Azt a gondolatmentet,mikor egy ismeretln6llitist levezetiinkmlir igaznak
elfogadottdllitasok segits6gevela matematikailogika kijvetkezetsi szab6lyai
szerint,bizonyitisnak nevezziik.
Azonbarlitt is elfogj,nakegyszercsakaz igaznaklfogadott6[il5sok. Igy kell
lenni olyan elit6soknak,melyektbizonyit6sn6lkiil lfogadunkigamak
Axi6ma
Olyan ellitasok, mlyketbizonyitasn6lkiil is elfogadunk.A matematikakiiindulItinbtiz6teriiletei miis-m.isa"\i6mekb6l,ugynevezettaxi6marendszerb6l,
tulajdonsegokmilyel
hogy
egy
axi6marendszemk
nak ki. J6l meghatArozott,
kal kell rendelkemie.

ALAPFO 6ALM AK

Rl{ci6
Az elil{sok egy r6szea matematikaiobjektumok(szdmok,halnuzoh vektorok
stb.)kiizdtti kapcsolahavonatkozik.Ezeketrel6ci6naknevezziik.Teheta rel6ci6
az
egy Allilis, ami vagy igaz,vagynem-ltt nemmeriilhetfel az 6rtelmezhet6sg,
b-vel
k6rd6se.
P6lddul2 < 5: 315: A c Bi a egydlldsu
inelrnesseg
Miiveletek
Amikor matematikaiobjekttrmokhozvalamilyen szab6lyalapjin egy objekhrmot rendeliinlq akkor mfiveletr6l besz6liink.Ez ut6bbit nevezziik a mtvelet
Itt m6r el6fodulhat, hogy egy bizonyosszabAlyaz objektumok
eredmnynek.
egy r6sz6re6rtelmezhet6csak,a ttibbir eftelmeden.P6ld.iula n6gyztgy6kvonestnegatlvsz6mokmnemszoldukertelmeznikiizepiskol6ban,ponthalm^zokra, mondjukkiine. megpldnenem.Peld6ul.

o +s= l1; [;2;3;a

]= f;+ ]
]n f;+;6;8
a( -2 ;s)- b (4;2): 6 Q ;3\ i
^h= h

H AL M AzEL M

EL ET

1. HALMAZELMELE!
MATEMATIKAI LOGIKA,
KOMBTNATORIKA. GRAFOK
1,I. HALMAZELMfLET
1,1,1.tr'ogalmak
Halmaz
A halm z alapfogalom,igy nem defini6ljuk. A halmazbizonyosmeghat6rozot! kiiliinbiiz6 dolgok dsszessdge.
Neve nagybetf szokottle'IIIi, pl. A, B, C,...
A halmaztalkot6 dolgokata halmazelemeineknevezziik.Az elem fogalmais
alapfogalom,rcIr] definialjuk. Egy halrnazban,annakmindenelemecsakegyszer fodulhat el6. A halmazelemei kiiziitt sernmif6lekapcsolatnakDemkell
Ieoni, kiv6ve egyet:potrtosanaz a kiiziis benniik, hogy ugyanazonhzlmrhak
elemei.
Jel:, pl., I (, elemel halnaanak).
b G A ad jele i,hogy b nem elemeI halmaznak.
N6h6nyfontos szimhalmamakegyezn6nyesjldl6se van
tenszetes szAmokhalmazrnak
N
eg6szszimok halmazrnak
Z
racioDrilisszamokhalmazinak
iracion6lis szimok halm^ziinak
val6s szdmokhalnazAnak
R
Vanmiisegyszerftsitettjelttls
is, p6ld.{ulpozitiv eg6szszemokhalmaz6raN*
vagy Zr! Degativval6s sz6mokhalmazira rR-,nem ngativval6s szamokhalmazfua iR; (pozitiv val6sak6s a nulla).
A fenti szdmhalmazoh6lb6vebbenks6bblesz sz6.

a
a-

tlres halnaz az a halmaz,melyneknincs eleme.

lele: @ vagy {}

HALM AZE

LM ELET

Halmazmegadisa
Egy halmaz megadasaaz lemeinekaz egyertelniirnegadisa.Ez akkorhelyes,
habtumir6legy6rtelm(enelddnthet6,hogy a halmaznakelemevagy nem.
Peldeul,$agas fitk" vagy,,okosl6nyok"halmazir6lnen1besz6lhetiink,
hisz
nelnegyetelmii,hogykik tartoznakhozz6juk6skik nem.
Megadesilehet6s6gek:
(amennyiben
felsorcl6ssal
ez lehets6ges):
kapcsosz6rojelbenaz elemeket
pontosvessz6vel
p6ld6ul:I : 12;3; 4; 5l
elvehsztva,
(egyelemelcsakegyszersorolunkfel, 6s a felsorolas
sonendjenemszAmit)
- szavakkal
adottutasit6ssal.
P6ld6uliB : { 10-nelkisebbpozitiveg6sz
sz6mokl
P6ldeul:
- szimb6lumokkal.
C = { r n < 10 },
D: { 2 n ne N 6sn <50}
Az e1s6rszbena halmazelemeinekjeletiduk, majda fiigg6leges
vonaluten
a tuiajdons6gait.
Ezenk6t ut6bbitcsakakkoralkalmazharjuk,
az eleha van kiizijstulajdonseg
mekkd./drl.
dmia halmazdsszes
clemere
igazdsm;cranem.
Halmazoksz:imossdga:
Ha egy halmaznak
v6gessok elemevan, azaz,ha egy term6szctes
szammal
megadhatjuk
az elemeinek
a szAmit,aklor aztv6geshalmaznaknevezziikEz
\/dm pedrga halmal5zemo5sagd,
a rerme5/ere\
Az Al vagyn(A) jeldlrA halmazsz6mossigit.
V6gtelenhalmaznaknevezziikazokata halmazokat,
melyeknekbirmely ierm6szetes
sz6mnelt6bbelemevan.
ponljainakhalmaza.
P6ldiul: N Z, Q, R, [0; l], egy szakasz
1.1.2.Halmazokkitziitti rel:ici6k
Hdnazok egyenl6s6ge
K6t halmazegyenl6,ha elemeikrendremegegyeznek.
: l4;2:31
l,
Jele=: , p 6ld 6 u {2:3;41

H AL M AZE

L M E L ET

R6szhalmaz
EgyI halmazrEszhalmaza
B-nek,haI ninden elemeelemeB-nekis.
Jele:q. p61diul,
haI = 15;7| esB = {3;4t 5; 6; 7}, aklorI e B

Tulajdons6gok:
bdrmelyhalmazr6szhalmaza
dnmagiinak,lq l,
barmelybalmaznakreszhal'l.,aza
az ijresbnhnaz.A e A ,
tB,4e B 6sa q C, alkorl e C,
lraAe B 6sB e A, akkor,4:8.
Val6di r6szhalmaz
Egy,,, halmazval6di r6szhalmaza-B-nek,
haI reszhalmaza
B-nek,de B-nek
vanolyaneleme,mely nemeleme,4-nak.
Jele:c, peldaul{3;5} c {2; 3; 4; 5}.
Tulajdons6g:
la lc B 6 s B c C, a k k o r l c C

1.1.3.Hrlmazmiiveltk
Halmazokuni6ja (egyesitse)l
Az I esB halmazuni6ja a k6t halmazcisszes
elem6t,6s csakezekettartalma26halmaz.
Az I 6sB halmazuni6jinakjeler,1 u B.
P e ld e uhl,a , . =
4 { 1 ; 2 ; 3} 6 s B = { 2 ; 3 ; 4 ; 5 1 ,a k k o r , 4
u B = {l;2;3:4;5}

HALM AZE

HAL'ffi

LM E LET

A\B

AQB

Tulajdonsigok:,4u2=l
AvA: A
B ul kommutati\,
luB:
(A e B) t C = A v (B Q O asszociativ
Halmazokmetszete
Az ,4 6sB halmazmetszetea k6t halmazk6zciselemeit,escsakezekettartalmaz6halmaz.
j ele:,4 B.
Az,4 6sB halmazmelszel6nek
=
3;^4; 5}, akkorl .) B : { 2 ;3 }
h
a
I
2
;
3
]sB
={2;
P6ld6ul,
;
Aa\B

Tulajdonsigok:l\U=,y'

a \ A: a,
A\A: A,
,l \ B + B \l nemkonxnutativ
K6thalmazdiszjunkt,hanincskiiziiselemiik, az metszetiik
az iireshalmaz.
^z
Komplementerhalmaz
Ha A e H, a.UJ<or
H \ A ktilijnbs6ghalmazt
l-nak t-ra vonatkoz6kieg6szit6
vagykomplementerhalmazdnaknevezziik.(F1l szokdsalaphalmaznak
nevezn1.)
jele: 7 vagy1,,
,4halmazkomplementer6nek

r.ul
yTulajdonsAgok:AoO=O
A.1A - A
l nB:B.llkommutali!
(A. B) C = A (B r'] C) asszociativ
^
^
Halmazokkiilijnbs6ge
Az I s B halmazok(ebbena sorendbenvett) kiil6nbs6geaz I halmazazon
halmaza,amelyeknelnelemeia B halmaznak.
elemeinek
jele:,4\ B
Az,4 6sB halmazkiiltjnbs6gnek
P 6 l d e uhl ,al - {l;2;3} es, - 12;3; 4; 5}, akkor.4\ B = { l}

Tulajdonstqok:E : A, b- H
A =A
A vA= H-A oA:
A \ B = A ^B

-\

A,

O P6lda
ligy oszt6lykirendul6son
a diiikoka zer6rat6j6kan6rtekcsakodaegycukreszddhoz.igy mrircsakk6tf6lefagyi volt, amib6lv6lasztani
lehetetr.
Az6fl min(lcnkifagyizott.9-enettekmeggyes6s csokisfagyit. 15 diak tdlcsereben
voll
mcgygyes
fagyi6s23 tijlcs6r6ben
csokis.Hanyf6s az oszt6ly?

HALM AZE

LM E LET

Megoldis:
LegyenM halmazazoknaka halmaza,akik mcggyesfagyitnyaltakds C akik
csokishgyit nyalrak.Ana kell figyelni,hogyakinekvolt neggyeslagyi a tijlcsdr6ben,
azaznyalt meggyesfagyi! annaknem biztoshogy csak az voll,
rrivel M es C nell,diszjunkt.igy az ismertadataink:M =15, C -23,\M.C
pcdigJMu C.
-9. A kdrd6s

tudjuk bcimi. Ez utenmegillapithaiuk,hogy

F,l6szdra metszetszdmossdgAt
kiviili r6sz6ben
6 f6nekkell lennie,hisz igy leszmeg
az M halmazmetszeten
14
kiviili rdszben
a i5 fd. Hasonl6an
mcgkapjuk,hogya C halmazmetszelen
megkapjuk
az
iisszegekent
f6 van.Az egyeskiildnlill6rcszeksztmossegainak
osztilyl6tsz6mot.
Az osztaly29 f6s.

MA TE MA TIK A I

LOGIK A

1.2.MATEMATIKAI LOGIKA
1.2.1.
Fogalmak

Kijelent6s,dllitis
Azoka!a kijelent6mondatokat,
melyckr6legycfielmilen
el lehetddnteni,hogy
igazakvagyhamisak,Allitisoknakvagykijeleltsel<rrek
nevezzr.ik.
Jeltik:6ltal6ban
nyomtatottnagybetli
P6ldeul
(A)
A kett6pdrosszdm. 6llit6s,hisztudjuk,hogyigaz;
(B)
2 2=5
illi1is, iriszrudjuk,hogyhamisi
(C)
iltites, hiszegy6ftelmiien
eldcinthet6,
Ma keddvan.
hog) igdzvJgt nem:
Kedvesvagy.
nemillitds, hiszszLrbjektiv
v61em6ny,
nemegyrtelmri,
hogyigaz-e.
Logikai 6rt6k
Egy6llitAstogikai 6rt6keaz 6llitAskapcs6naz ,,igaz",illetve,.hamis"enek.
Jele:(,4)illirts logikai6rtek6nekjele
1,4
Az el6z6peldaalapjenlll = i, lB = h.
Az igazedeketszoktdk1-gyel,a hamisrtketo-val is jeldlni.
Allit6sokb6l[jabb allitesokattudunkelitillitani.
P6ld6ul:
Elmegyekmoziba.
Megn6zek
egy fiimet.
B
Elmegyekmozibaesmegnezek
egy filmet.
A6s B
Ncm megyekmoziba.
lla elmegyekmoziba.akkor
ha A, akkor B
megn6zek
egy fillnet.
Azokataz elljtasokat,
melyeketmis 6llitisokbolellilhatunkel6,iisszetettdllitisokrak nevezziik.
A ttibbiekelelemili itisokrak.
hogy a kapottellitis logikaieneke
Amikor ellitesokatirgy kapcsolunk<issze,
csakaz6t a1kot6illitdsoklogikai6rt6k6t6l6s
azdsszekapcsolds
m6djil6l fiigg,
nkkorIosikai miiveltr6lbeszeliirk.

M AI EM ATI KAI

Lij6I KA

1.2.2,Nliiveletek
Ncgdci6(illitds tagadis)
A ncgaci6egyv6ltoz6s
miivelct.EgyI kijelenlesneg6ci6j
iinakj ele -A vagy
7. Olvasata:,.neml" ; ,,nemigaz,hogy,4"

M ATEM ATI

KAI

Azonossrigok
A^A=A
A vA = A
A
B^l
A vB = B ! A
^ B = ^C=A^@^q
( A^B)

\a /B) vC:A
T:A

L OGIKA

kommutativitAs

/( BvC)

asszociativitas
lagadistagaddsa

Frtikrabl6zat
segitqcgivel
definidljlk.
Iiszrevehet6,
hogyaz azonossagok
nagyonemlekeztetnek
a halnazmiii,eletek
azonoss6gaira.
Ha helyett.1, v helyettu, i helyettO. t helyett1lszerepel6s
^
a neg6ci6jele a komplemenler
haLnazjelenekfeiel meg,akkora halmazmllvcletekazonossegait
kapjukmeg.
Konj nkci6 (s)
K6tvdltoz6s
miivelet.l, illetveB 6llit6skonjunkci6j
dnakj ele ,4 a. Olvasa^
ta: ,", 6s B"br leKISD t az aI
s egLls egee\t o e In l l a L l u K .

B
h

A^B

h
h
h

lmplikdci6(ha....,akkor....)
Ketv toz6smiivelet.Jele,4 + B- Olvasata:
,,haI, akkor8".
felt6lelnek,
,R-1pedigkcivetkezA miiveletetmagyarulkiivetkeztet6snek,,4-t
m6nynekhivjuk.
de6ni61
Iinektdbldzat
segitsegevet
B
h
h

Ket lilliteskonjunkci6jacsakakkorigaz,ha mindk6tillit6s igaz.

Diszjunkci6(vagy)
jele,4 v 8. OlvasaK6tv6ltoz6s
miivelet.,1,illetveB illids diszjunkci6j6nak
ta: ,,.1vagy8".
rlleKIa0tazar
segtrsegevel
oellnri!uK

h
h
;

A \. B

Kt illires diszjunkci6ja
csak allor hamis. ha nTindkett66llitds hanis.

A k6vetkeztet6s
csakakkorhamis,ba a felt6teligaz.de a kdvetkezm6ny
hamis.
Hamis
61lit6sb61
bdrmikiivetkezik.
rrrgis
(/ r B)-i olvashatjuk
m6sk6ntis.
l-hoz"
el6gs6ges
B-hez"
vagy
..,,
,,8 sziiksEges
p61daalapjantal6nkijnnyiimegrteni.
A kdvetkez6
l-cgyena ,,haesikaz es6,vizesaz utca"6llites.Ekkot hogyesikaz es6eletcnd6 ahhoz,hogyaz utcavizeslegyen.Ahhozpedig,horytudjuk,hogyesik
hogy vizeslegyenaz utca,mivel szerazutcaeset6nbiztos
rz es6,sziiks6ges,
|lcrnesikaz es6.Azonbanaz,hogy vizesaz utcanem elegend6abioz, hogy
is lehetaz ok.
r djuk esikaz es6,hiszegy locsol6kocsi

M AT EM AT IKAI

L OGIKA

Ekvivalencia (akl(or is csakis.rkkof)

Kitviltoz6s miivelet.Jele,'/ (+ B. Olvasata:,l akkor 6s csakisakkor,ha 8".

h
h

Az ekvivaicncia
akkorigttz-ha a kt ,llites logikai6rtkemegegyezik-

1.2.3.Kvantorok

Azonoss:igok
A . + B= 7 v B
jt e B : lA = B)

L OGIKA

gyakranhaszniLjuk
Matematikai
6llit6sokban
a,,minden-r-re"
\,agy..vanolyan
.r, hogy" iipusrlkifiiezdsckct.Irzeketszimbdlurnokkal
ira kdvetkez6keppen
luk.

Ert6ktiblizatsegitseg6vel
defini6lluk
ntaluK.
B
h

M ATEM ATIKAI

(B =+l) Tehit,.l sziiksigesas elcgcnd6felt61e1e

,-nek
6\, r,l-nrk.

A matematikai
l6lelekiltalAbanimplik6ci6kvagyckvivalercirik.
Az el6bbibizorlyilisasorena f_elt6telb6l
helyesm:rtematikai
k6vetkeztetesek
segitsgevel
el kelljutni a kdvetkezm6nyhez.
Ktizbennrdrbizonyitottteteleket,
illctve a-\i6nrekatfelbaszndlhatunk.
igy litjuk be, hogya feltetelval6banel6gs6ges
ielldtclea kdvelkezmenynek.
Ekvivalenciitk6t implikdci6bizonyitesAval
bizonyitunk.Be kell l6tni,hogy
mindk6t6llilisb6l kdvetkezika mnsik.
P6ldiulisnerjiik a Pitagorasz-telelt
6smegforditis6t.
Pitagorasz-tetel:
Ha egy h6ronsz<ig
dereksziigii,
akkorbefbg6inakn6gyzetdsszcgeegyenldaz dtlogon6gyzetei'e].
Pilagorasz
tetelenek
megfoldilisa:Ha egyharomszdg
ktriivjdebbikoldalenak
n6gyzct6sszcge
egyenl6a hrnMdik oldaln6gyzet\,e1,
akkora hiromszdgderekszijgri.
A k6l 161eft
egyijll is negfbgalmazhatjuk:
cgy h6romsz6g
akkores csakisakkor derckszdgii,
ha kei oldal/tnaknegyzetiisszege
egycnl6a hamadik oldal
negyzelevel.
Szimb6lumokkal:
ABCL
a1+ f '.-1 al y = 91;1"

Vjelent6se
..mindcn
..-" vagy..irefmely
..."
f jelenl6se
olyan.... hogy"vagy,, vrn legaiAbb
.,letezik
egyolyan..., hogy"
Az els6az univerzriliskvantor.a misodikaz egzisztencidlis
kvantorP6id6ula,.mindenpozitivszdmnag],obba lel6n61"igy irh.rt6:
V r> 0 : : t > I r a g vV r : r L A * + - r > :
2-'2
A,.bdlmelykel kilc;nbdz(iszim kdzdttval1egyhamradik"pedigigy:
V,r,_r,
: 't <-r.=e (f: : -r <: <J,)
Kvantorok tagadisa
A..vanolyrn r, rnelyreigazP lipusirillitAsok.melybenP egv.r,revonalko7olulajdonseg,
dllltiis,lagadesa
a,,minden:\-re
nemP. magyarosabban
,,egyik
r-resemigazP l)cldiiul,,vanol),ankulya,mely harap6s"tagadisa,,mindenkulya nem harapos"-azaz,.dzdsszeskutyanemharap6s"Szimb6lumokkal:
,lf i /'G) tagadasaV-r : P(t.
.\: kLrtya,
/': a harap6stulajdorsrigA..mindcn..r-rc
igazP" tipusriiilitisok tagadilsa,,van
olyan.r.melyrenemigaz
/' . Azazegy e11enplda
mdrclegcnd6a hgadishoz.
I'tldeuLa .$inden sponosfirl szeretfocizni"illilis tagadisaa ..\,anolyanspoflr)sfiir. aki nemszeretfocizni"illitlis.
SriDlb6lumokkal
Vr : P(.t)tagadnsa
3r : F(r).
\: spofiosfiir,
/' szcrctfociznituhjdonseg.

M ATEM ATI KAI

LO EiI KA

oP6ld6k
1. Mi az ,,Esikaz es6,6s fiij a sz6l."kijelen!6stagadisa?
Megoldis:
Fomaliziiljukaz 6llit6sr.Legyen:
A: esikaz es6;
B: ffj a sz6l.

Etkora mondat
,4 I alaku,a tagaddsa
pedigA B = A v B.
^
^
Szavakkal:
Nemesikazes6,vagynemfuj a sz6l.
2. Henykiildnbdz6
m6donolvashat6
ki a GONDOLKODO
sz6a mell6kelt
ebreb6l,haa G161indulvacsakjobbmvagylefelehaladharunk?
GON D
ON D O
N D OL
K OD

o Do
Megold6s
a) N6zziik meg kiildn'kiiliin a betiiket, hogy h6nyf6lek6ppenlehet eljutni hozzijuk. Ez mindenbetiin6laz 6t megel6z6betrllbeval6 eljutesilehet6s6gek
jurhasz6mAt6lftgg. P61deul,
ha a mdsodiksor D betiij6hez&-f6lek6ppen
tunk el, a harmadiksor D betiij6hezpedig n-felek6ppen,akkor a harmadik
sor O betiijhez,
mivel ezenket betiib6llehetcsakhozz6eljutni,(tr+ ,) f6juthatunkel. frjuk teh6tmindenbetiimell6a hozzAva16eljutasok
lek6ppen
lehet6segeinek
sz6m6t.
G1 Or Nr D,
o,

N,

D3 O{

Nr

D.r 06

L,o
K,o

o,o Ds

o,. D:{ 6"

Teheta sz6kiolvas6s6ra
30 f61elehet6s6siink
van.

M ATEM ATIKAI

L c'GIKA

b) Nezziinkegy konh6l kiolvasAst.

Jeldljiik,-vel, ha egy beiiib6lbalrahaladunktov6bb,s !lel, ha lefele.
b,1J:b;b;
!:b;b,l
A hatodiklep6saz6flvanme&jeldlve,
mel1ott csaka lefelehaladisvelaszthat6.Az eldtte16v66t l6pskdziil kett6lehetlefeJdsh6rombalrairdny'u16.
H6rom 6 belii esket / betilsorbarendez6sdrc
5!
3t.2l
lehet6s6g
van,hiszena hiiromb, illetvea ket /betf egymAskiizti
nem
sorrendje
gondolkodhatunk
szAmit.Hasonl6an
az utols6h6roml6pdseset6nis, aholket
balralepes,es egy lefel6l6p6slehet.Ezeklehets6ges
sorrendje
3l
2!
lehet.
Mivel els6dt lepesfiiggetlenaz utols6h6romt61,
b6melyikhezb6rmelyik
^z
kapcsol6dhat,
az tisszeskiolvasasilehet6s6gek
sz:ima:
sr

1r

s.4,1, t

KO M BI NATC, RI KA

K OME IN A TOR IK A

1,3.KOMBINATORIKA
A konbinrtorika a matcmalika azon aLga.
rnely veges szalnf c]cnrnel (drgv,
sz:im.bctil stb.) bizonyos szabdlyszcrinti csopo ositr'rsrival.
rendezes\'elfoglalkozik.
A kijzipszinlii 6rettsegincsak a lcgalapvet6bbproblmatipusokhozrartoz6
gondolalmenebketkell ismcmi. igy i6hdnyar felsorolunka legfontosabbakkdziil. A gordolkod6si m6dokat kell meg6rtenj6s clsajitilani, nelyhez persze
soklal ldbb hasonl6probl6m6valkell foglalkozni-

oP6rd6k
l) Nyolcanvesznek
r6sztegyfut6vcrsenyen.
Hrnyl'elekppen
alakulhat
a bc
furok sonendje.ha mindenki c6lba6r. 6s egyszeffebefuiok nincsenek?
l'Iegold{s
Az els6 helyeDrnind a nyolcan bcdrkczhctnek.A masodik helyet miir csak a
ma|ad6k h6l ember kdzril szcrezhelimeg valaki- Mivel bermcly cls6 befu!6
ulin akerki betuthata h61kdznl, ezek liiggetlenekcgym{st6l, az e1s6kt helyrc a lehct6s6gekszima 8 7 = 56. A tdbbi helyez6sn6lhasonl6k6ppenlehct
goDdolkozni.nindig eggycl kcvcscbba lehet6s6geksziimaaz adott hclyez6sre. igy az iisszeslehet6s6gck
sz6ma8 '7.6 5 4 3.2 l:,{0320.
Ezt a szorzatotnyolc laktorialisnaknevezziik6s igyjeliiljiik 81.
Altalinosan:
db ki.il6nbi;zijdolgot | .2 ... n - nl0? faktorjalis)-felekeppcn
iehet sorbarendezni.
2) Az cl6z6 versenynelhAnyf'elekeppen
lehct kivalaszlania dobog6sokat?
Nlegoldds
a) Itt mdr nem lontos az elsfi hdrom helyezclt sonendje sern,csak, hogy kik
azok-Tehil az elitz6 efedDtnytmig el kell osztaDiaz 6 sorbarendcz6si
lehet6rese.\kel.
.1r.al lcr az er<drrenr
",,a/

l8)

8:

6 7_q

::.r: r.2 -t

,o

Ezl a sz6mot . l-maljeldljiik es ..nyolcalatta hrirom,nakoh,rssuk-

7ldbkiildnbijzci
dologkcizril db d(r>*\{',' l-tel.tepp.nl"',
\ /' /
kivalasztani.
het
^ltalSnosan:

, (,,-r) (,-(+r)
,r
f,)
It J=kr(, rI= r (k r)-.rl
binomi6lis egyiitthat6ndknevezziik.
l)efinicioszerint0l =lesl!=l.rEtr

Kdn11)en
belilLrro.
\ogl

/ ,1 / ,
, l-

6s,.n alatta /.' -nakolvassuk6s

r,).r,J=,
ln l=

'l ,1,1

dmikorlddrabor
kirrlasztunl.
_ , I. hrs,,en

lkkor aztis elddntjiik,hogymelyik (" - tr) darablegyen,amitnemv6lasztunk

akarunkijsszeallitani,
akkor
ki. P6ldnul,ha 18 ernberb6legy lutballcsapatot
vagy azt a 7-et
rnindegy,hogy azt a ll ct vrilasztjukki akik jetszhatnak,

r r 8 ) r 1 8\

llk rk n eak p jt la n k i\ iil k et tI n a r a d r ) i u k .

lrr l-l z I

3)A kilencfut6kdznlh6rommagyar,ngynemetesketolasz.Hinyf6lek6ppen
hasonl6feltsorrendjca befudskor,az el6z6ekhez
llakulhata nenzctisegek
lclekmelletl?
Megold{s
gl-flebetutiisok
felcsercljiik,
lla a lehetseges
egyikeben
a magyarok
sonendjt
felcserelesescnxniv6ltozdsnemtdncnik.igy a 9l-t a magyarokdsszcslchctseges
Ezazonbnn
ignza n6metversenyz6kc
is,
rek szimival,azaz3l-salel kellosztani.
plue az olaszokra.Tehrt az eredmenl

= 6120.

4. [gy dob6kockeval
ijlszijrdobunkegynls ut6n.Il6ny kuldnbtjz6dobdssoro
/utot kapunk,ha a dobasoksorrendjeszemit?
lUegold6s
tehet
ligy dobisnakhal kiildnbdz6kimenetclehet.Az els6dobiiseredmenye
igy egy0ttm&36 f6
IirtGlelehet,anisodik6 elt6l fiiggelleni]lszintAlha1f61e.
lc sorozatot
adnak.Az irjabbdobasokpedigrcndremeghatszorozzek
a dobesNofozalok
szimlt. igy az dsszeslehets6ges
kineretek szima6r.

Kc |M ElI NA. lc , RI KA

5) Ev vegena 28 f6s osztdlyban

jutalnat osranakki. Hiinyf6lejuratmazds
lehetseges,
ha egy diik
a) csakegyeikaphata h6mmkiildnbdz6kijnyv kdziil;
b) tdbbetis kaphata hirom ktilijnbdz6kcinyvkdziil;
c) csakegyetkaphata h6romegyfonnakdny\.utalveny
kiiziil;
Megoldds
a)Az e1s6kdnyvet28 f6 kaphatjameg,a miisodikar
lnir csak27 f6 6sazuiol
m;r c.ak2o di;k valamelyike
kaph.rrja.
i91
a Iebel6qdgek
sr;rnx
-dr
28 . 27 . 26: t96s6.
Egymesiklehetseges
gondolatmenet
az.hogysofta6llitjukazosztellt6saz els6h6romkapjaa kcinyveket.
A sorbaeltir6s
28!-f6lek6ppen
lehets6ges,
deazel
s6 hiron f6n tuli 25 f6 sorendjenemfonrosa kivdlasrAsszempontjeb6l,
igy
az 5 lehets6ges
so$ae!6saikszemdval
osztanikell.A lehet6s6gek
szema!eh6t
28!= 2 8
2 7 26
25
b) Ekkorbdrkimegkaphatja
mindegyikkdnyvet,mindaharomkdnyvn6128lehet6s6g
van a kiosztiisra.
lgy az cisszes
eseteksziLm^28i :21952.
c) Mivel a krinyvutalvanyok
egyfomek,csakaz!a heromemberkell kiv6laszraniaz oszt6tyb6l,
akik megkapjak.
Ene ['"t] t"n",u",, uun.
Ugy is gondolkodhatunl,
hogyaz a)-belileher6s6gek
szimrt el keil oszrani3!sal.mivela hiiromdiik sonendje
mdrnemszemit.
i*,
mel\
]t- -, kapunk.
-' 251
1l
egyenl6
a/ eldbbkapolrszanunal.
6) Ot hdzasper
elmegymoziba.Hdnyf6lek6ppen
iilhetnekle a n6z6t6ren?
Megold{s
Az cilpdrostdt egys6gnek
fogha{ukfel. hisz6ketszetszakitani
nemrudjuk,tegyiik fel, hogyer6sentihakozndnak.
Az dt p6ros5l-f6lek6ppen
rud leiilni.Egy
adottleiilestviszonlmegdupldz,
ha egypirosbanhelyetcser6lnek.
igy minden
leiilestijtszdrlehetmegdupliizni.
igy az cisszes
leiilesilehetiisg
sziima5t 25.

KOM BIN ATO

R IKA

1) Ez az 6r percsa mozi utin lemegy6tterembe.Oll egy kerck asztaltkapnak.

H6nyfelek6ppeniilhernekle?
Megold{s
Itt is e8yprift egyegys6gnek
foghatunkfel. Mig nemiil le senki,a helyekkiiigybarhovarille az els6p6ros,az egyesetetjelent.
Atdbzijttnincskiildnbseg.
A p6rokirelycserebiekmtu hozzejukkpestiilnekle, dsszesen
4l-f6lek6ppen.
s ztma !!
Jeitr is dnplAz6dast
Jelent,igy az lehel6segek

a
8) Nyolcanveszenkr6sz!egy fut6versenyen.
Henyfelekeppenalakulhatnak
dobog6shelyezsek?
Megoldis
szdmit.Egy adofi
a)Az el6z68l f6le sorendbencsakaz els6beromsorrend_je
ilyenhinnasese16n,
ha a tiibbieksorrendj6t
megveltozfatjuk,
az ebbena probjelent
veltoz6st.igy mindenhelyzetetulyiszer,
aztz sl-szorislemabannem
rgy a lenetosegeK
szama
rnetrodrK.

8 l 1 . . . . . 5 . 6 . 7 . 8= 6
7 8=336
5!
1. . . . 5

b) Viilasszukki azt a harom embert,akik a dobog6mfogank illni. Ezl

t:)

iilek6ppen tehetjiik meg. Ok 3! f6lek6ppenallhatnak fel a dobog6ra,igy az

.
/8)
o\szes leneto5egeK
szaina i j , ^.
-1
|

c) Az els6helyre8 embertuthatbe,a mesodikra

a tdbbi 7-b6lb6rki 6s a harInrdrkhelyrea megmaradt
b emberLiziil vala|i.igy az iiss,/es
lehe,osegel
s z ima 8 . 7 6 : 3 3 6 .

1.4.GRAFOK

Hurok: A grafokban e16fordu1ha1

olyan 1 is, amel',rek mindkt vegpontja
ugyanaza pont. A7 ilyen el neve hurok-Pildiul a hannadikgrdlbar az ero-ese1.

Ha v6gessok adott pont kdziil egyeseketvona1la1

6sszekiitiink,akkor a kapotl
iibr6t gr{fnak Devezziik.

Tiibbszdrds 6l: K6t csricskdzdit tdbb alt is hizhatunk, ezeka tLibbszdrds

elek.
P6ldiul a mdsodik grifelei es a hannadik g|afer-es es er-esdlei.

Ebben az cselber a lovAbbi vizsgalatoknern sz6lnaka konkret geomctriai elhelyezkedesrSl.pusden a pontokr6l 6s az dsszekijldlls6gt6ny6r61.
A pontokatrL, r.., ...-vel,61eiteL.er. ...-veljelijljiik.
P6ldrk6nt itt van n6gy eref. Ket ktponti, egy harpontl 6s egy n6gypontir.

llgyszerii grif: Egy grefol egyszeriinekneveziinkakkor, ha nincs berne senr

hurok. sem tctbbszijriis61.P6lddulaz els6 6s a negycdik glef.

Osszcfiigg6 grdf: A grif dsszeliiggij,ha bermely pontjiib6l biimrcly nfisik

pontJriba
6lek e$'nrasutAnjamentenel lehetjutni. P6ldiul az e1s6,a nisodik 6s
a negyedikgrdi
l'oksz6m: A grdf egy pontjdraiJleszkedd6lek szdmdta pon! foksz6mdnak,rdviden fokanak ncvczzrik.A hwok611irgy tekiDtjnk,hogy ktszeresenilleszkedik a pontj6ra.Pdldiul a hamladik grilban a r,.-fokszima 0, v, foksziima2, r,.
es l,ufokszdma3, v,, v, 6s vr foksz6mazl.

o P6rd6k:
l) Ndgyszomszed
mindegyike
irgy6pi1et1
utata mesikheromhezehoz,
hogy
egymnst.Rajzoljonegy lehctsegcs
0zoknemkeresztezik
rithdl6zalotl
lUegold:is
pontok-kal
A hAzakat
ibrezoljuk,az 6ketcjsszek6t6
utakatpediggdrbekkel.
ig),
li.rpjukaz egyiklehets6ges
ithdl6zatot.

Tov6bbidefinici6k:
A ponloka g$fpontjai vagyszdgponljai,
a \onalaka grif 6lei.
Teljesgr{f: Ha egygrefnakl?pontjavan (, pozitiveg6szszim),6smindegyik
pontb6lponlosanegy-egy61vezelaz iisszestdbbiponthoz,aklor a gdfot n
ponti teljesgr6fnaknevezziik.
Pdlddulaz els66sa negyedikgril

Abb6la szenponlb6l,
hogylehetseges-e
egy ilyentthelozatotdpitcninemlonlos.hogya gdrb6kmilyenalakirak,illctvc,hogya hrizakhogyhelyezkednek
el.
( sukaza fontos.hogyk6lpontkdzdtttudu*-e huzni6letkeresztez6des
nlkiil.

2) Van-eolyan8 f6strrsasdg,amelybena t6rsasAg

mindegyikta&ienak
pontosan3 haragosa
(A
vanjelen? haragkiilcsiinijs.)
Megoldds
Itt is lehetgrdffaliibrazolnia helyzeter.
Legyeneka pontoka tdrsas6g
tagjaies
az leka kdlcsdnds
haragosi
viszoDy.
Olyan8 ponrugrdfotkell Ejzolni,melynekmindenpontjahoz3 6l tartozik.

Tehetlehetilyen 8 f5st6rsas6g.
3) Kovecsrir el6gedetten
nezegetia tap6t6ta falon.Eppenmostfejeaebe szokesosellen6rz6kaimtjethiiz6ban,
mely sor6nmindenajt6npontosanegyszer
haladt6t. Hol vanmost?
Keft
(l)

Ken

(D

Kert
(l)

Megoldds
Modellezziikgreffala helyzetel.Legyeneka grdfponqaia helyisegek
6s61ek
kdss6k6ketijsszeakkot havankdzdttiikajt6.Mivel a kertreis nyilik ajt6,melyeken6t kelletthaladniaKov6csirmak,aztjsjeliilje egypont.

Ha egyhelyis6gen.rthaladunk,
akkorbe,illetveki is kell menniink,azazk6t 6l
ment6nmozgunk.Igy paratlanfokszemripont nemlehetolyan,melyencsak6!
haladtunk.
Teh6tpAratlanfokszim! pontbankell lennieKov6cs[mak. Ken6
ilyen van.A kerlheztartoz6ponl, melynek3 a fokszama,6s a nappalihoztarto,6, melynek5 a fokszAma.
Mivel Kov6csur a tap6t6tn6zegeti
6snagyval6sziniis6ggel
a ke(et nemtap6t6zta
ki, a nappaliban
kell lenni.

AR ITM ETI KAI

ALAPM

UVE LET E K

2. ARITMETI KA, ALGEBRA,

A R I T M ETI KAI

AL APM

U VEL ETEK

El6szdrih6zziik a nevczelcs
szrimhalDazokat
is a beDniikdeliniiikalapnii
veleteket.

Tulajdons6gai
/, tenyez6kfelcserdl6sea szorzatirl6k6t nem v6ltoztata meg.
a r=D
,r konrfiutativ
A l6nyez6ktetsz6icgesencsoportosidralok.
(,, b) c = d . (D . c) asszociatjv
Osszegeltagonkirt szorzunk; jilclve dsszegiagjaib6i a kijzijs szoz6t6Dyezit
kremelhet6.
la t bl c=a ( | b c a szorzasaz dsszeaddsra
n6zvediszlribuliv

2.1.1.Term6szetes
szdmok
Jele:N (a lalin naturalis^. tenn6szetes
sz6kezd6belllje)
=
N
{ 0 ; l ;2; 3;...}
,{ tcmdszetes
szemokalsz{tlllilAssalkapjuk.

Kivon{s
A kivonasaz dsszcadds
irverz miivelete.A kivondsnrtvelet6hezjutunk,ha isnrerjijk az ijsszeget,az 6sszegegyik tagtet es keressiika mesik tagot.Adottak
.r 6s 6 lermeszelesszAmok,is keressiikazt az j term6szetesszinlol, rnelyreD

Nlfiveletek:

llyen lenn6szetesszrimnem mindig vm, de ha igen, akkor az egy6flelmrien

nlcghatrrozott.
Alakja:rr ,-jr
Kisebbitend6 kivonand6=kiildnbseg
lillcD5rzese:kiilcinbseg+ kivonand6: kiscbbilend6
n / d-1nagyobbnakmondjuk mint ,, jelcjlsed > b, ha .t - 6 N*.

SzAMRENDSZEREK,
FUccvoNysx
2.1.ARITMETrK.rLtlapnriivrrntnr

Osszeadds
A tenneszlrtes
szamok6sszeadesa
tovibbszimlelrst j eleni.
A l a k j a a +b=r
(tag)+ dsszcadand6
dsszeadand6
(tag): dsszeg
Az dsszeadrsnak
mindigvaneredm6nye
a term6szetes
szinok halmazen.
Ene
aztmondjuk,hogyene a miiveleken6zvea ternr6szetes
sziimokhalmazazirt.
Tulajdonsegai
lla a lagokatlelcser6ljiik,az ijsszegnemvalrozik.
a+ l)= b+ n kommulativ
A tagokattelsz6legesen
csoportosilhaljuk.
ll r (6 + c) = (d + r) .t c asszociativ
Szorzris
A tcmr6szetes
szrmlnalval6 szozis ugyanannak
a szamnakldbbszdricisszeades6tJelenti.
Tov6bbibdmely a szrimra:
\ ' a- a
l=d
e s 0..r=/r.0=0.
A lakj a : d

b-(l

T6nycz6 l6nyez6= szorzat

A szozasnakmindig van eredmenyea term6szetes
szamokhalmaz6n.Ezt irgy
mondjuk,hogy erle a miiveletren6zvea temeszetesszamokhaLnazazert.

(hztis
A szorzdsinverz miiveLeleaz osztis. Az osztdsmiiveletehczjutunk. ha ismerlilk a szorzatot,a szorzalegyik t6nyez6jets keressrika m6sik t6nyez6t.Adolt
ts , termeszetessziimok, es keressiikazt az n lenn6szetessz6mot,melyre
llycn temr6szetessziimol nem mindig ralilunk. de ha iger 6s , + 0, akkor az
r'llyc elmiicn meghatirozott.Ez az egyik oka annak,hogy a nulldvil vat6
rrt/list nerr 6rtelmezziik.

Alrrkia:a:6 =: =I

b+0

rx/ttnd6 : oszt6:hdnyados
ljl[:nr'irz6s
li ytdos . oszt6 : osztando

A RIT M ETI KAt

ALAPM LI VF

LE T E K

A n6gyalapmfivletsorrendj,z:ir6jlez6s
Z6r6jelezes
nelkiil a balr6ijobbraszab6lyralkalmazzuk.
Ekkoregymatematikai kifejez6sniiveleteitbalr6ljobb fel6 haladvav6gezziik,6s pedigel6bbaz
cisszes
szorzast,
osztast,majdugyancsak
balr6ljobbrahaladvaaz dsszeadast,
kivon6st,majda kapottreszeredm6nyeket
dsszegezziik.
3+4 . 5 6:3 7 - 1: 3 + 20- 2 . '7- I = 3 + 20 t4-1 =
:23 _ 14- l:9
I 8
Amiiveletekm|issorrendjet,
ha annakbetartasa
sziiks6ges,
egy6ftelmiien
2fu6jelekkelirhatjukel6.
a) Ha az dsszead6st
kivoneskdveti.akkora sonendfetsz6leges.
6+3 - 2 =9 -2:7
vagy 6+3 2= 6 + 1 = 7
b) A szorzas6s osztdsmiiveletijele er6sebben
kapcsoljaaisszea szifunokat,
mint az dsszeades
esa kivonas.
8+3 4 - 8 +12:20
25 15:3=2 5 -5 : 2 0
c) Ha az oszastszorzes
ki;veti,akkora balr6ljobbraszabiilyt6lelr6r6miiveleti sonndetzAr6jellelkelljelezni_
( 6 | 3) .2 = 2.2:4
6: (3.2):6:6 = I
Ziir6jeln6lkiil az eredm6ny
4.
d) Ha az osztist tdrtvonaljelzi, az egyen6tekii azzal,minthaaz osztand' es az
oszt6z6r6jelben
volna.

(2 sr7 r:(t l -q) 3-?111 3-12-3- g j- 5

B .9

A R I T METIKAI

AL AFM

U VE L ETEK

Hatiibbziirqeletegymasba
skatulyizvatartalmazegykifejez6s,
akkorel6szcjr
a lcgbels6,majda rdkijvetkez6,
stb.zdr6jelben
lev6 mtvlereketv6gezziikel.

37- p? l(5+3 z\ 1l+2jti

-3 ' 7 f 2 1 - 1 + 2 1 4 ' /

P1- lt -41+2Y
22=t5

2.1.2.Eg6szsz6mok
Jele:Z ( a n6metZalie - szimoksz6kezddbeiiijc)
V,= { ..;-2; 1; 0; 1;2; ...)
Az eg6szszanokata tcmdszetesszenlok6s a negativeg6szszamoke$/esilesevelkapjuk.
OsszeadSs,
ki\ron{s6sszorzds
Visszavezeljiik
a term6szetes
szimokkdzijttimiiveleteke.Legyena;b N.
tt+(-b)=a b'
a-(-b)=e+b
(+a) (+b, ab;
( a) (-b) =
^bi
( dj (+b\ = db'
(+a) (-b) = -ab.

Az eg6szsz6mokhalnrazazrft efie a h6rom miiveletren6zve.

lla d egy eg6szsziim, akkor - d az ellentetie. Pozitiv szim ellentc je negati\
Icgativ sz6mdpedig pozitiv A 0 ellentertjednmaga, 0 : 0.
()sztis

e)A zirojelettafialmaz6kifejez6sek
kiszdmit6sakor
el6szdra zar6jelbn
lev6
mtveleteketv6gezztikel. A zerqelenbeliil a batr6ljobbraszabelytalkalmazzuk.A zircjelenkjviili szdmokkala visszamaradt
miiveleteket
ism6tszorzes,
osztds,majddsszeadis,
kivonassonendben
hajrjukv6grc.
2 3 - 6 ( 5 - 2 ) +18:(12 l0 +7) -(19 +6):( -2 . 3 ) =
= 23-6 3+ t8:9 25:(lI -6) =
=23-18+2 25:5=23 -18 +2 -5 =2

(+a):(+b)=a:b;
( a):(-b)

-a: b'

ea) | (+b)= -(a. br.

(+ d) : (-b) = -(a : b).
A, eg6szszemokhalmazanem 26rl az osztasranezve.

AR ITM E' f I KAI

ALAPM

UVE LETE K

2.1.3. Racion{lis szimok

Jeler Q (a latin quoliens: hiinyadossz6 kezd6betiije)
Racion6lisszemoka k6l eg6szszdlnhinyadosakentf'eljrhat6szfmok.
Tizedestdftalakjuk v6gcsvagy v6gtelenperiodikus.Az is biTonyithato,hogy
ninden v6gtelcn pedodikus tizedesLcjrtfclirhat6 ket egszszin hdnyadosak6nt. azaz racionrllis.
0sszead6s6s kivonis
Tdrtek dsszeadasatiletve Livon6sdla tijfiek k6ziis nevez6rchoz6sAvalrtgezziik el.
Ehheza lijnckct b6\,iteni kell. A kdzijs nevez6nckaz eredetinevez6klegkiscbb kiizds tcibbsz6rds6tszoktuk valasztani,igy lehet a 1egliscbb szamokkaldolgoznunk.
Lrd $
b tl btl (lh
, t,
tt |
_u,t
blbadb
0

dd+(b

bd
od.-rb .
bd

,,., _n

Szorz:is
aa(ocac
h
b bt

bd

b;'l

-0

Sz6mlel6tszlirnl.llilval.nevez6tncvez6velszorzunk.
Oszfds
,
-.r

A R I T M ETIKAI

AL APM

U VEL ETEK

2.1.4.Irracionilis szimok
Jele: ["\"
lrFcion6lis szdnok a k6t eg6szszirr henyadosakint[e1nenr i rat6 szimok.
llzek tizedeslcjrtalakja vgtelen,ncm periodikus.
A legnevezetcscbb
irracionAlissz6lnoka lr (egys6gitnlerdjii kdr keriilele)6s a
rD (cgysegn6gyzetdtl6jrinak hossza).Ezeken kiviil m6g vgtelen sok van,
leggyakrabbanakkor lalilkozuok vcliik, mikor neln negyzelszdmb6lgyijkdl
vonunk-llyelkor az eredmdnyninclig iracionilis szdnl.
Az alapnriiveletekdcfiuirilhat6akaz iracionSlis szrimokhalmaz6r rigy, hogy
az eddigi azonossdgokerv6nybenrlaradjanak. Ezen definici6k azonban1neghaladjeka kdzapiskolaianyagor.
Mivcl lizedest6( alakjuk v6g!e1en,nem perjodikus, igy az1csak kdzelit6leg
tudjuk megadni.Ez6r1a pontos 6rt6kckcrhatvrny, gyi;k, logarirmusstb. alakban szoktunk negadni (p61diul5l, G tg9t. ektnr a mcgfelelS mllveleti
szab6lyotkalsz6molunk.
Az inacionilis szdmokhalmazanem ziirt az egyik alapmriveletrescm. P6lddk
k6t i|racioniilis szim 6sszeg6re,kiildnbs6g6re.szorzisira 6s ha,nyadostira,
lnikor az eredm6ry racionelis:

n - ( t- E) - t. tr r - o:,,E J 2- 2r v ,- L
.t2
2.1.5.
Val6s
szimok
,'rle:lR ( a lalinrealis= va16s
sz6kezd6bcttje
)

,
-

Td lel irgy osztunk,hogyaz osztotdrt rcciprokdvalszo|zunk.

esnevez6jdt
ugyanEg),tdr 6(6kc nemvaltoTik,csakazalakja,ha szdmlelojet
vagyosztuk.
azzala o-tol kiili;nbijzciszdmmalszorozzuk
|

11,
c +O.

b6vitesr6l,mig ellenkez6ir6ny
Ajobboldalir6lhttervea baloldalikifejez6sre
jt6s16lbesz6liink.
banegyszeriis
nezve.
A racioniiisszinlokhalmazazafi a n6gyalapmiivcletre

A raciondlisis az iracionelis sz6mokegyiltt alkotjik a val6s szdnok halmaz6t.

tR=eue,
A v.ilosszamokhalmazazirl a n6gyalapmirvetetre
nzve.
l.ri1hal6,
hogvirjabb.btivebbszanhalnazokonugy defini6ltuka n(veleteket,hogy
koribbiazonossdgok
6nnybenrnaradjamk.
Dzazelv a permanencia
elv.
I.1.6.Szdmegyenes
A val6sszimokhalmaza6segy egyenes
pontjainakhalmazakdziit kdlcsctntt{cn ogyenelmiikapcsolatot
lehetlelesilcni-Tekintsilnkaz egyencscn
k6t pon-

ARITM ETI KAI

ALAPM

UVELETE K

tot, legyena baisz61s6

o, ajobboldalir. Az O-hozrendeljiika null6t,az t+ez
az I'gyel.Az
vektorazegyenes
egyirenyitiisiitadja.Ez utenmerbannely
egypontolegyerlelnfien6sviszont.azazminden
szinhoz hozzarendelhetiink
-E
ponthozegyeftelmiien
renegyval6sszemot.Egytetsz6leges
d val6sszamhoz
del ) nd\ z ta/ ifon lo r .r nel)eiga/.hoglOA -a Of F g ) re rc z 6 le gPcpso n l

A R I T M ETIKAI

AL APM

U VE L ETEK

Vagy,ha i < 5, akkor ,r (--; 5).

balr6l nyitott,jobbr6l zirt intervallum

hozp:drg. z, J /' \alos ,,,;rro..Inelyfetelje.ul.I'ogy1 Of -OC . igy rllirrdenval6sszenmakegyes csakegypontfeleimegaz egyenesen.

AO EP

b
=
(d;61 {-r i a <r< b,r

!R}

bah6l z:irt, jobbr6l nyitott intervallum

2.l.T.Intervallum
rcszhalmazaA szemegyenesen
egy
Az inlervalluma val6sszemok6sszeliigg6
az
szakaszl
hatircz meg.Att6l nigg6en,hogya vgpontokhozzetartoznak-e
negy
intervallumhoz,
nyitott,illelvezirt intervallumr6l
besz6liink.
Ezekszerint
van:
lehet6s6g

ab
Peldeul,ha

[l?;r): 1.r d<jr<b,r

3 <,t, akkor jr [-3;
-).

]R]

zArt intervallum
b
ld;61={rllr<r<0,-re
A jcle lehetm6g:ld;b[
P6l d d uhl ,a 2 ( r ( 7 , aktorr [ 2; 7]-

R}

-2
nyitott intervallum
ab

( .r;r)= {-rI a <x< 6 ,,r l R}

ha3 < -r< 11,akkofr (3rlI).
Peldeul.

2.1.8.Val6ssz{mok abszolit6rt6ke
Ugyva16ssz6mabszolitert6ke
. dnmaga,ha a szim poziliv,
. a ( l)-szerese,
haa szemnegatives
6sa (-l)-szereseis egyben.
' a o-nak0 az abszoltudnike,azazdruDaga
I

a , h aa > 0 ,

kl =I o,had=0,
I a, haa <{1.
2.1,9.Norm{l alak
l8cn nagy,illetvenagyonkicsi szemokatnormalalakbanszoktu[kmegadni,
nrvel tizedestdflalakjuktil hosszilenne.
A normril alsk egyszozat,aholaz els6tenyez6abszo[it6rt6ke
az u; l0) inlcrvallumbaesik,a mdsodikt6nyez6jepediga tiznekegy eg6szkitev6jiihatvIDya.

ARIT M E' ] ' I KAI

ALAPM

UVELET E

szAM R EN D SzER EK

P61d6ul:

. l0 3,
0,0000000365:3,65
= 8,27. 101i.
827000000000
A tiz kitev6jeadja11,Ieg
a szdmnagysigrendj6r.
Osszeadni
6skilonni csakazonosnagysdgrendii
szdmokat
udunk. lnelyekben
a tiz azonoskitev6nvaD.Hogyezl eler.ltik,tehethogyvalanelyiksziln felire
sdnil el kell tdrniinka nomldialakt6l.P6iddul:
2 ,58 . 1 0 5r 7,2. 104:2,58. 105r.0,721. 0 5 = 3 , 3 .t O r
Nagyoneltdr6nagysegrcndii
szimoknAlaz dsszcadist
vagykivonistnehizkes
elvegezni6s felesleges
is- mivcl a kisebbszdmalig vettozlara nagyobb6rt6k6n.Pild;iul:
3 , 6 . 1 0 7 5.t. tOr =3,6. 10' 0,OO5l.107:3, 5 9 4 9 1. 0 7 = 3 , 6 .1 0 ' .

2.2.SZAMRENDSZEREK
'l lzesalapf szemrendszer
dolgozunk.Lz azt.iclcnti,hogy nindcn tiz
AllaldbanlO-essz6iuendszqbetl
(1izesegys6gbe
(egyest,tizest,szazrslslb.)foglalunkegy magasabb
ogysegel
ezresbe
slb.).
bc,sz6zasba,
val1sziikseg,
czck
szrimjegyre
lgy a szamokleir:isiratiz knlciDbr;26
0 ; l ; 2 ; 3 ;4 i 5 ; 6 ; 7 ; 8 ; 9 .
aztjelenri,hogy a szimjegyek6rt6kenkiviil a leir6iibrtuol?is
A helyidrtekes
segy adottpontiuk helyeis 6rl6hkclbir Egym:isutin iduk a szemjegyeket
a helyekft6kei.r l0 meghozviszonyitjuka helyiikel.Tizesszimrendszerben
fclel6hatvdn),aiPclddul:

Ldthat6anhiro nagysagreldes
elterdsln6r lenycg6ben
nem viftoztat a nagyobbszemdrt6k6n.
peldaul:
A szorziris
esaz oszteskijnnyenelv6gezhe!6.

t0',
(0 ,:.r o').
(s ,r.ror)=32,13
to6=3, 2 1. 3
t,gt,l t0 ' ^ ^ _ .^
_
ru " -:.7 t0
5,2.t0 '
Az azonostipusi szdnokatkcll dsszeszoroai,illetveclosztani,majd,ha fon
tos,visszatemi
a nonnil alakll

1 0 ' ] + 4 1 0 rr l . l 0 0 .
3 7 5 4 1= 3 I 0 { r 7 . 1 0 r + 5
viltoznak,akkormesalapliszen
nem
10
halvinyi
sTerint
a
hclyck
ert6kei
lla
besz6liink.
rcndszercil
Nemtizesalapi szdmrendszcrek
alapjalehelbirmely egynlnagyobbeg6szszAm.A szAmil6A szdmrendszer
dolgoznak.Kettes szinuendszerben
gipek pldiul kettcs szemrendszerben
Akdvelkcz6p6ldikbanaketlessziimcsaka 0 es 1 szimjegyekevansziiksEg.
dtiduktizesszimrenclszelbe.
lelirt szamokat
rendszerbcn
Paldik
l0 ll0 lr: I 2 5 + 0 2 4+ l 2 r l 2 r + 0 . 2 r + 1 . 2 0 : 3 2 r 8 + , 1 + l 4 5 :
lt 0 0 t 0 r= t 2 5 r |. 2 1 +0 2 t + o 2 r + I 2 + 0 2 " = 3 2 + 1 6 + 2 : 5 0 .
tizesszimrendszerbtil
adollszimotugykell felimiegytj szamrendszerben
tizes
llgy
^tt6r6s sziimrendszefben
rlapsz6m6val,
majd z igy kapotthellogya szemoloszijr* az rij sziurrendszer
(jra
ne1n
mig 0 heryadost kapurk.Az osztanyadost 6s igy tovebb,mindaddig,
jobbr6l
balrahaladvaa sziimjegyekaz irj szdmsoknil kapottmarad6koklcsznek
P6lddul118a 2-esszrinTendszerben:
rcndszerben.

'F

SZ AM RENOS

SZAM EL M

E L ET

2.3.SZAMELMELET
ll8 =2 59+0
5 9=2 29+ l
2 9=2 t4 +l
11 =2 ."1+O
'7= 2 3+1
3 =2 1 +l
l = 2 0 +1
T e h d tl l 8 = 11 I0l I0,

A szimelmelethez
lanoznak,- rijbbekk6zdft.- az oszthat6s6ggal,
legkisebb
Iijbbsztircissel,legnagyobb
kdzdsoszt6valkapcsolatos
problemek.
Ezeketlehet
az egeszszamokhalmazAn
is megfogalmazni,
de nekiinkelegend6
csaka termeszetes
szimokkalfoglalkozni.Adofi prcbl6m6h6ligyis tudjukszinteauromatikusan
aLkalmazni
az itt meglogalmazottakat
egeszszimoka is.
2.3.1.Alapfogalmak
Oszt6jarel{ci6
t,gy 11term6szetes
szamoszt6jaegyb term6szetes
szimnak,ha tahlhat6olyan
szem,hogy , = c d egyenl6seg
a lerm6szeles
i gazlegyen.Eklor aztismondhatjuk,hogy, tdbbsziirdse
d-nak.
Jeleidlb (d oszt6ja6-nek)
Az a -. - b egyeDl6s6gb6l
azris leolvashat6hogyc is oszt6jar-nek. Fontos
ludni,hogy ez egy rcl6ci6,azazkapcsolatk6t tenneszetes
sz6mkdzdtt,ami
vlgy igaz,vagynem-NiDcseredm6nye
mint a miiveletekrek.
Peldiul4 24 igaz
Allit6s,mert6 4 = 24.Az 5ll3 egy hamjs6llir6s,mertnincsolyantermeszelcs szdm,mellyel5-tijt megszorozva
13-matkapn6nk.Hasonl6okok miatt a
q5 is ertelmes.
dehamisillit6s.
ad6dnaka kiivetkez6iillitasok,btumely tr 6s b tem6szetes
llgy6rtelmrien
- lb. a a: ulj;
- hadlb 6sb + 0, akkorr.r< b;
= 0;
- ha0ld,akkor.T
ha
alD
6s
D
a.
akkor
a : D.
hogymindentem6szetes
Az cgy6rtelmii,
szemoszthat61-gyel6stjnmagival,
csak
az
ctt61
kiiliinbi;26
oszl6it
nevezziik
val6diosz6knak.Pldiiula 6 oszhy
loi u l; 2; 3 6sa 6. Ebb6lva16dioszt6jacsaka 2 6s a 3. Az is kijnnyenbelethnl6,hogy a o-nakbdnnelyterm6szetes
szdmoszt6ja,hisz brirmelyszrimot
ltlcgszorozva
0-valmegkapjuka o-it. Az l-nek csakegy oszt6javan.A tiibbi
llfmeszetes
szdmnak
egynelt6bb6svegessz/rmrioszt6javan.Ezekkdziil sperttllisak,nelyeknekpontosank6t osztojukvan.

SZAM ELM ELET

Primsz:inlok
ket oszt6juk!an. prfmAzokata lerneszetes
szemokat.
melyeknekpontosan
sz6moknaknevezziik.
leldjr d ): l: 5: -: ll .rb.UjrJhr-g\u-yo/om.
hog) l./ I nenrfr:r,./arn.
OsszetettszlirDok
Azokataz l-nl nagyobbtermdszetes
sziimokat,
melycknekkett6n6ltibb osztatukvan(vanva16dioszt6juk),iisszeteftszdmoknaknevezziik.
hogy egyik
Teh[t az dsszctcttszimokalmjndiglcl ichetirgy jmi szorzatkent,
i6nyez6sem l. A1&orbonto[uk fei ciketa legtcibb16nyez6re,
ha m6r minden
. e u184
tenye zp6r i mszem
P6ld
3 7 . B iz o Dy it h a t 6 ,
- 4. 21 '2.2.21-2.2
hogycgyado$szemfelbort6saicsaka 1nyez6k
sorrendjeben
kiil6nbdzLe[ek.
Nevezetesebb
oszthat6sigiszsbdlyok:
2 vcl cgy sz6makkoroszthat6,hautols6szemjegyc
oszthat62-\'el.
3-malegy szim akkoroszlhat6,ha sz6mjegycinek
cjsszcgc
oszthata,
3-mal,
4-gyelegy sz6n akkoroszthab,ha az utolsoktl jegy 611a1
alkolotlsz6moszthat64-gyel,
5-!elegyszim akkoroszthat6,
ha utols6sz6mjegye
0 vagy5.
6{a1egyszilmallor oszthat6,
ha oszlhalo2-veles 3-mal,
S-calegy sznmakkoroszthal6,ha uto1s6hirom szamjegye
alkollasz6mosziha168-cal,
9-celegysz6makkoroszthat6,
ha sz6njegyeinek
6sszcge
oszthat69-cel,
10-zelegy szamaklor oszthat6,
ha O-ravdgz6dik.
2.3.2Szdmclm6letalapt6tele
Ttel:Ivlindendsszetett
szdrna tenyez5ksonendjet6l
eltekinlveegy6rielmficn
lelirhal6primsz6mok
szorzatak6nt.
Az azonoslenyez6jiiszorzllokatlntvinykaDtirjuk.
PeldiulJoo 2 2 2 j .1 5 2 J 5.
A printenyez6salakotlgy szoktukel6illitani,hogya szemotclosztjuka legkisebbprimszemmal,
ami a sziimnakoszt6ja.Majd az eredmenytiijn elosztjuk uzal a legkisebbprimnel, ami neki oszt6ja.Ezt addigismeteljiik,mig az
erednenyI nernlesz.Az igy kapotlprim oszt6ka szemprimt6ryez6i.A kd\erlezo m6donlehelczt ;rlelnlLercierleimi.

S ZA ME LME LE T

Iiaterozzukmeg360primtnyez6s
alakjit.
3602
1 8 02
90
45
l5
5

2
3
3
5

Teh6t360=2' lr 5

I
Oszt6k szima
Iigy termeszclcssz6n pozitiv oszt6inak sz6mit lcgkdnnyebbena primtenyez6s felbonlds segits6g6vellehet neghrt,rrozni. A sz6n primt6nycz6sfelbontisiban szerepl5kitev6khdz hozz6adunkegyet. rnajd az igy kapott szri okat
Peld;ul 540
i,\i/e,/oro//uk.
2'
I
5 o,zto nrk .u.rrna

(2 ll). (3 r

l). (r + r)-3. 4 . 2 - 2 4 .

2.3.3.Legnagyobbkiiziisoszt6
Kit va$, tdbbpozitivegiszsz6mlegnagyobbkitztisoszt6jaaz a legnagyobb
cgeszsz6m,amelyaz adollszdmokniidegyikenekosz16ja.
.tde (a;b), (a; b; c), .. .
:illitjuk el5
Ktt vagytttbbsz6mlegnagyobb
kitziisoszl6jiita kdvetkez6kppen
(i szdmokegyikeseln0):
felirjuka szemokprimtnyez6s
alakjit (primsTirresetenez magaa szrim),
(anelyek az dsszeslelbontiisbanszercpdmt6nyez6ket
vessziika kdzds
pelnek),
kilev6velless2iik,
- czekela hozzijuklarloz6legkisebb
- czeketa primhalvdnyokat
6sszeszor-ozznk
l'r:ldiul756e. lq60legnJglobb
kd/cisos/Lol.r:
(7 s 6 ; 1 9 6 0) = ( 2 3
r r 7 ; 1 . s . 1 1 ) = 2 1. 7 - 2 8 .

SZAM ELM ELEi

2.3.4.Legkisebbkiizitstiibbsziiriis
K6t vagytdbbpozitivegeszsztunlegkisebbkiizii! tiibbszijriiseaz a legkisebb
pozitivcg6szszam,amelyaz adottszdmokmindegyik6nek
tdbbszdrdse_
Jele:[a;b],[a:b:c],...

SZAM EL M EL ET

melyek4-gye1osztva3-aladnakmaralrzckalapjdnp6ldiiulazokata szemokat,
+
szemlehct.
felilhatjuk
4k
3
alakban,
ahol
i
egy
tetsz6lcges
lermeszetes
rlckul,

K6t vagytajbbszim legkisebbkdzijsrijbbszdrdset

a kdvetkez6k6ppen
dllirjLrk
el6 (a szimokegyikesem0):
- feii{uk a sz6mokprimtenyez6s
alakjat(pimsz6meser6n
ez magaa szAln).
vessziikaz dsszes
primtenyez6t,
- ezeketa hozzijuktartoz6legnagyobb
kitev6velvesszrik,
ezel..et
.t primhdl!;n) olal ijsszeszofo/./uL.

o P6lddk
| ) Melyikaz a szim,nel),nekvalodioszt6i2;4i 5:7; l0; 14;20;28;35;70?
Megoldis
'ludjuk,hogy egy adott4 sz6mmindcnval6dioszt6jihoz|al1ozikegy szema
kapjukmegaza szemot.igy a va16v0l6dioszt6kkijznl,mellyelmegszorozva
mindiga. Jelenesetbenl
di oszt6kpfubaellitlat6ak,6sezenszdmokszorzata
28
=
7
2
0
=
1
0
1
4
=
1
4
0
7
0
=
4
3
5
=
5
-2
A kercscttsz6mtch6la 140.

Pelddul
a 84 e. az 5o legkisebb
tdrd5 liibbs,,drdse
t 8 4 ;s 6 l =t2:.3 .'/:23 .71=23.3 7 = 168.

n+ 4
leszaz -----:' t(irt
?) Mely eg6szn ese16n

Relativprim
Ha k6tpozitiveg6szsziimfelbontdsrban
nincskijz6sprimt6nyez6
6sigy a leg
nagyobbkijz6soszt6jukaz l, akkora k61szim relativ prim.

c) eg6sz?
{) ertekenulla; b) pozitiv:
lltegold6s
r) tsgytcjrtrt6keakkornulla,haa szimlil6ja nulla.Tehit
n+4=0.

Tehetd es D szdmokdefinici6szerintakkor relarivprimek,ha (a;b) = l. A

szamoknak
ehheznemkell pdmekneklenniiik,peldaula 18esa 25 relarivpri: (2 3r; 5r)= 1.
mek,hisz(18;25)
Kdnnyenbel6rhar6,
hogy kdr, nulHt6lk0ldnbiiz6termeszetcs
szdmnakakkor
6scsakisakkorlesza legkisebbkdzdstctbbszijri;siik
a szorzatuk,
ha 6k rclaliv
pdmek.
2.3.5.l\{arad6kososzt{s
Legryen
.r 6sDke1pozitiveg6szszim,melyekell > b. Az d-t irgykell elosztani
maradekosan
b-vel,hogykeresiinkk6ttenneszetes
sz6lnot,legyenek
ezekc es/,
hogyigazlegyenaz a = /, c + d egyenl6seg,
ahol./ < 6. Ekkorc-r henyadosnak,.ll maradeknak
nevezziik.
Ezekmindigegyertelmiien
meghatiirozottak.
P6Idiul:
1'7= 3 . 5 4 2. I 7-et5{el osztvaa hinyados3, a lnaradek2.
24 - 6 . 4 + 0, 24-el 4-gyelosztvaa h6nyados6, a maradek0, teh6toszthat6
4-gyel.

tL - 4

h) Egy tiirl 6rt6keakkor pozitiv,ha a sz6ml6l66s a nevez6azonose16jelii.

Vizsg6ljukaz el6jelekalakuhsatsz6megyenesen!

A tiifl lehala

pozitiv.
4-n6l kisebb,vagya 3 nlil nagyobbszemokeset6n

c) Atalakirjuka tdrret.
+ 1 (i 3 )+ 7 ,

n -3
n 3
" -3
lchiita tdrt csakakkorleszeg6sz,ha ,r
l; lr 7. rr negfelel66n6kei:
4 ; 2 ;^z
4:10.

3 oszt6ja
7-nek.Mivel7 osztoia

7:

t@

H A T V AN Y.

2.4. HATYANY, GYOK, LOGARITMUS

Nrsatives6sz
kitev6cset6n:
a '! L,

2.4,1.Haf\'6n],oz:is
Az a' kifc.jezst
hatvinJnak nevezziik;
melyben.raz alap;/l pedjga kitev6.
Pozitivcg6szkitev6 csct6n
Ha, egy1 n6lDagyobb
pozitivegesz
szriln,
aktord" olyan/ltenyez(js
szor,
za t o t j e l cnnr
t. e l- vn m
e kindenteDyezdje
d.

Knlcinkell definiilni:

' =+#,
''y

Azonossrigok:

0+ = n '" '

GYO K. T.C 'GAR ITM U S

ahota +0 es ne Z

ligyszeriikdvctkczm6nyek:
4 ' = r,

6r =

I
L]

-,

t.f,,
thl
=l = . :;=d'",
; |
ta )
\h I
r

a:b+o, n,nez.

l;fi,,Til;.;:ff.i,T:H""Ti;::L:J:;,',ifl;*j
ilfiI,'TJ-TliT:'r"'

_cteir.

n6syzetsyiike
azanennesari!
sz6m.
nerynek
'6gy-

Jcle: lf

n>,n

a>0 ,G=k . m el t,e't2Ods /tr =a.

Szimb6lunokkal:

c\ !i" b" =la.b)"

Azonoss6gok:

_ ("' l
" . "t '
\h)

e:)(a")"'=(,''"'

t Ju a - ,la Jb. aholn:b >0.

t
h,,l+=+'
ahola)0; b>0.
-

Ht 0 a kitev6:

", "!"^

ao= l, haa +0.

A pennanencia-elv
alapj6ntgy defini.il16k
ezt a hatv6nyt,hogy az azonoss6gok 6rvenyben
maradjanak.
A b) azonossiigndi
nost mar /r : , is lehetes az
eredm6nyL
A 0ohatvin'1nem6(elmezziik.

lilntos a kdvetkcz6cltasl tiszl6nlitni

=tJiY', ahola>0.

(.,f)r =a, ahola >0, ;11.5" r,fl = pf abot, e n

liz ul6bbia definici6alapjnnazeftigaz,mertial nemnegativ,
6sD6gyzete
d2.
Pildaulhaa

'

2. leh;rr'

4, aklo Ja - ) --- l

t.

HATVANY,

G YO K,

H A T V AN Y,

LO G AR I I M U S

Tovebbip6ldek:

Gtx"=1".r'1.,'
,

V l2) = - J ,

{6rd'/" '"r = {sTLr%,/:. c =2." .0" l,l \la:-.

Racion6listdrtkiteviijii hatvinyok
Egy pozitiva sztun4-adik hatvdnyaaz 1' szdmq,adikgybke,azaz

=v z l

=tvl /l

t)'

a, ,

/t,

lrracion{lis kitev6jii hatv6nyok

tlzekis defini hat6aktgy, hogya hatv6nyozes
eddigiazonossdgai
6rv6nyben
maradjanak,
de ez miir a kdzepiskolai
szintetmeghaladja.
2.4,4.Logaritmus
lln a> 0. a + | 6s b > 0, akkoraz log,D(vagt/is,-nek a alapf logaritmusa)
u az egyetlenval6skitev6,melyrea-t emelveb+ kapunk,azaz

Pldnul:
.l e:5_<

j eldljiika l0 alaprilogaritmust:
Specidlisan
logrl: Igl], ahold > 0.
o P6lddk:
log,8=3, mivel2r = 8,
l tl |

loq, =-:.mi,,el4,
--8
2
log" l:0

ahola pozitiv,Z egesz,q egyn6lnagyobbeg6sz.

=.1 =d l

2 2 l-12 l_2"-2 -v
v2.v2
_i

2.4.3,z-edik gyiik
Definici6az n 6rt6k6t61
fiigg6en:

1fr=:ls.2=2.lt,

'116 1

-.

tz/-

V8,/,' - V,r 2,' .,1.1,".h-2,,:b'J2 o ! ' , a ; t , . o

b) Ha p6ratl^n,nzaz2k + | alaki),
k e Z* .
Egy telsz6leges
d szdm(2&+ l)-edik^hol
gydkeaz a szem,melynek(2,t+ l)-edik
hatvenyad.
P6ldak:

L c| Ei AR tTM U S

llrl

=r..6
"85=.,6.s

a) Ha n ptuos,azaz2k alaki, aholk e V,'.

Egynemnegativ
d szirn2*-adikgy6keaza nemnegativ
szim,melynek2t-adik
hatvenyad.
P6rosn-re6snegativ,r-ranem6(elmezziik,mivel a val6sszrimokp6roskitev6jii hatviinyanemlehetnegativ.

GYc|K,

=
8

(a > 0, a + t), mivel.J0= I,

log,a=l (a >0, a + l), mivela'= a,

lgl00= 2, mivetlou = 100.

A hatv6nyozrs
eddigiazonossigai
ezenhatv6nyokra
is ervenyesek.

HATV ANY,

G YoK.

Lo 6AR I TM U s

Azonossegok
Haa ; b ; c >0e sa + 1
h

b) log.: =log. D log,,.,

c)log,

i log"/
.

dl l o g trb -i '

Ios-,
rog, d

..

/1 .

o P6rd{k
a,lgr00- tg( 0 0 r )- tg rO0
+tp' -2 -ts l
b) l o g j V25=tog s 5 r =:
\. /c ) l gI 2 + 2 .1g 5 1 g 3= l gl2 +lg5: -lg3 =

= 1oJ?!l = 1nr66=2.
-l

q9d l l o p , 5 +lo e.r - l os.5-lot

lon.5-log
''
"
log'l
2
tl

BETU S

KIFEJ

EZEEi EK

2.5.BETiJSKIFEJEZI,SEK
a) los,,(, .)= los,,D+1og,,.!

- l u g . 5+

lo ! /9 - lo g 5 | log .q -log . 6 J)- l o g .t 5 .

A sz6mokat6s a szimokelhelveltesit6
bettiketalgebrai ennyisdgeknek
nevezzik.
2.5.1.Dcfinici6k
Algebraikifejez6s
iilelveazokeg6szkitev6jiihatvnnyfi6sgydket
lla az algebrairnennyis6gekel,
0 negyalapmiivelet
v6gesszrmi alkalmazisivalkiitiink iissze.akkoralgebrai
t ifejez6sr6lbesz6liink.
Pdtd6kalgebraiLifejez6sekre:
!t(r t )
^.)1/ t=
.] _ __;_,

rtet','-l i fr.

Nemalgebraikifejez6sek:
sinr, rg(-r:+ l), l3i-sl. s*' --v')'.
Egytagi kifejez6s
Olyanalgebmikilejez6sek.
nelyekbena sz6mokal6s a sz6nokathelyettesil6
pozitiv
illetve
azok
betiiket,
egeszkitev6jiihatv6nyailcsaka szorzismilvelel6velkdtnk iissze.
PildakegylagikifejezEsre:
l2r t t 7,

Fokszdm
Egytag kifejez6sek
fokszdma
a benneszerepl6
betiikkitev6inek6sszege.
P61dtrula 3rnl,ldtddfokir,a 9 nulladfoki.
Az algebraikilejezdsekben
a betiiket,a konkrethelyzelt6lfiigg6en,nevezher
vAltoz6nak,
haterozatlannak,
ismeretlennek.
A betr.iketszorz6sz6mokaf
,iiik
cgyiitthat6naknevezziik-

BET[ J s

KI FEJ EZESEK

BET[ is

KI FE. I Ezs E K

P6ldnul:

, F\ f c q w n n J to tJ -.

5-''5

a.r r ctvlrthrroir-".
l-']
A polinom
A polinomegltagrikifejez6sek
dsszege.
Azokata lagokat,melyekcsakegyiitthat6ban
!6r1ekel egymest6.
egynemiita
goknaknevezziik.
Ezekkdziittel lehetv6gezriaz osszead6st.
Ezekelv6gz6set
dsszevonAsnak
nevezziik.
P6ldnul:
+ :r':; - r': 2rr-'+ 7r: + 9r:) = I 4r'?- 5:1'+ | 0r':1'.
8r'?- 3:,-r'
A polinomfokszemaa benneszefepl(ilegnagyobb
fokszemttagloksz6m6val
)ec\enlo.
Pcldaul
r --a'
:l1u'h Dolinom
hatodfoku.
-'l
Csakegy beliit tartalmaz6polinomoktagjaitolyan sorrendben
szoktukimi.
hogya iagokfokszemacsdkkenjen.
P6ldriul-:rrr +lrs -5r'
8

rr+t7rr

6.

Algebraitiirt
Azokala kifejez6seket
nevezziikalgebraiidrteknek,melyeklelirhat6kk6t po
linomhinyadosakcnt,
ahola nevez6ben
l6v6polinomlcgaldbbels6fokt(a ne
vez6benvlrlrbetli).
Algebraikifejez6s6rtelmez6sitartom{ny,
A kifejez6sben
szerepl6betfikhcly6rehelyellesithet6
szemokazonhalmaziit.
mclyeke a miiveletekelv6gezhet6ek,
ertelmezdsi
tartomdnynak
nevezziik.
Leggyakrabban
algebraitdflekril, gyijkdskifejez6seknel
taliilkozunk6rtelmc
z6sitartomdny
meghatirozisival.Azokata szdmokat
ki kell z6Inunk,melyek
nelezeka miiveletekncm 6rtelmezhel6ek.

szorzatalak6l
lehetk6nnyen
leolvasni
zerushelyeit
I t l;?. L6thal6an
a nevez6
tuominya x e (*;41 vagyegyszedbbenin a n < 4
JJ - ,r + 3 6rtelmez6si
Alophalmaz
A kifejez6sben
szerepl5betrikhelyrehelyetlesithet6
sz6mokazonhaimazat,
clyekc a kifejez6slvizsg6ljuk,alaphalmtnak nevezziik.Ez az telmez6si
Itrlomanyegyreszhalmaza.
6rt6k
ilrt6kk6szlet,hetyettesit6si
rnelyeket
a betiikhelyebesz6nokathelyettesitve
a mriAzonef6kekhalmazet,
lclctekelvegzese
utankapunk,rtekk6szletnek,
az 6rlekeke!helyetlcsit6si
irnevezztik.
ldkckDek
tadomen-\,a
a val6sszemok,alapP6ldeula 2i + I, k e Z kifejezes6rtelmez6si
a p6ratlaneg6szszrilDok
halmaza.
htlmazaaz egszszimok6s ertekk6szlete
azonossdgok
1.5.2.Nevezetcs
( a . b ) c : a L+ b c
balr6ljobbraolvasvaazt fejeziki, hogy i;sszeget
tagonkent
ll, Ilz azonoss6g
pedig
szorozni.
Jobbr6l
balra
olvasva
tagjainak
k6azt,hogy egy6sszeg,
lcll
alakithat6.
,tls oszl6jAtkiemelve.szorzatt6
(a1'bX.1
d) : a(c + 4 + b(c+ 4-ac+ad+ bc+ bd
balr6ljobbraazi fejeziki, hogydsszegek
Ilz az azonossig
szorzrisinilminden
rzl litjuk,
htol mindentaggaliisszekell szorozni.Jobbr6lballaolvasvapedig
llr)t{yilyen tipusi dsszegetcsoportosidsuten tdbbszdrds
kicmelssellehet
azonossigok:
rrorzatldalakitani.Tov6bbinevezetes

E} ETUS

K I FEJ EZES E K

(a+b)'='|'1+b1 +2ab'
(u -b)' =a2 +b2 -2(1b'
(d+b)r =

+3(1b+3.'b) +bt'
'tt
\d b)' =u1 -\a'b+3ab'
b)
(t + b)(a - b) =;

KI FEJ EZES EK

r1- l r = ( r

)XJ+r,)
rr l=(.r l)(.r+l)
, _5 (,'V)X\
V))

-4 r )
9-rr- 16y6= (3rr +,1r'rX3.rr

b1,

(d + b)(a'z- ab +b)) = () +bt.

(a b)(al + db + bz)
-a3 b3.
Bal ljobbra olvasvaD6hiinyszorzalpotinommealakiriisanakszabilyet l6rjuk
Jobbr6l olvasvapedig bizonyospolinomok szorzaftealakitisenakm;djdt.
2.5.3. P6ld:ik szorzattd alakit{sra
Kiemel6ssel
A leg,-gyszeriibbszorzaftealakjtasim6dsTera kiemeles.Ha van a tagokbankd
zds szorz6tenyez6,akkor azt kienelhetjtk. Erdemeskiemelni M tjsszeskijzds
tnyez6t,anli a tagok legnagyobbkiizcisosztoja.Ez az dsszestagol oszt6,leq
nagyobbfokszimri polinom_
l2.rr)r

EtET6 S

6-rr).5 21r11'r+3rr1.?=

= 3i':),r(4.r- 2),r -7.rrr +t)

Ldlhato, hogy a zrir6jelbenugyanannyi ragnak kell lennie, mint amelnyi az
eredeli dsszcgbenvolt. Ha a szorzatalakbaD
beszorzissallelbontjuk a zfu6je
let, akkor visszakell kapnunkaz eredetidsszeget.Ezt a visszaszorz6st
fejbin.
ellcn6zeskdnl szokiuk elvegezni.
\-6gyzetek kiilainbs6ge
Az efie vonatkozoazonossiigsegits6g6velalakithatjukszorzafteazokata kifejezeseket,melyek ketragi krildnbs6gck6s a tagjaik felirhat6ak
valami negyze.
tek6nt.

'lrl.icsn6gyzet
vagykiildnbseg
ezek,melyekfelifhat6kegyk6ttagtdsszeg
Arok a kifejez6sek
Ehhezaz 6sszegnek
h6romtagbolkell :illnia,k6t negyzelesb6l
ntgyzctekent.
szorzatib6l
ai [z alapjaikketszeres
.r, 2r+ t=(r,l)l
+2(4i )(3) ) +(3)' ) ' =
1611+ 24rrr,r+916=1111'?
= (4rr +31r)':
l)gyhat6rozatlanfm6sodfokripolinomok
:|.r , l2 = (J _ 4Xr + 3)
L6thar6,bogya zfiojeki leheltaldlnia szorzatalakot.
li8yszeriibbesetekben
lckbenszerepl6ket szamszorzatra konstans,6s az dsszegea lineiris tag
A konstansszozat
cgyitthat6ja.Ha ezekeg6szsz6mok,akkorkital6lhat6ak.
kiindulni.
rlokjaib6l6rdemes
lh ez lejben nem megy kdnnyeden,akkor a mdsodlokfk]fejezsz6nrshepedig a
felirni. A zerushelyeket
lehet a szorzatalakot
lycineksegitsgovel
Ezt a diszkimininsneghateroz?isival
tudjukmeghatdrozni.
Incgold6kplettel
lczdjrik.
a
f)ciinici6:az dx)+br+c a+O m,sodfokirkifejezesdiszkrimin6nsSnak
D=b1 - 4ac kifejez6sl6rljiik.
poziliv,akkorket kiili;nbdz6zerushclyvan es igy ket kiillu a diszkrimin6ns
6116
szorzatalak.
Ittnbijz6t6nyez6b6i

BETUS

KI FEJ EZE 5 EK

O P6lda:

B E-ril s Kr FE.rEzes E K

O P6lda:
3;rr1 3.r:3r+5a1,-5air=3ir1.)-.r)+5d(J
= () _ ziX3nz+5d).

D -(: f -l1 . 2 . 6 = 4 s - 4 8 =t.

..

I en JI 1 r. = -

1!Jr

=-

i+l

. a z a z ,\ = z es 1r =;

.)=

l'lzttigy is csoporlosithatjuk,
hogye16sz6r
a 3-r'+ 5d r6nyez6tkapjukmeg.

,(,-,)[,
;J=(.
'x,,-r.

.ir

igy a szorzatalak

Ha a diszkimindnsnulla, akkoreS/ zrushelyvan 6sa szorzatalakteljesnegyzet.

O P6lda:
4,rr+ 12n+ 9 kifejez6sn6l
D = D r - 4 . 4. 9 = 1 4 4- t44= O,
t?+n
1
tehfir zerushel]. =-;=-;
lgy a szorzatelak
a al r+ I | =(2 r+-rl: .
\

2l

Csoportosit{ssal
Ket lbntosabbtipust mutatunkmeg.
Az cls6nelaz iisszegszerkezele
es a m6dszerigy n6zki:
ax+ ar + bx +br =o(x + ) )+D(j +_y) = (r +] Xd+D)
Lithal6,hogyj6l csopofiositva
az els6kiemelesut6nleszkcizdst6nyez6a ta
gokban.tsztkiemelvemar szorzatotkapunk.Csoportositani
annyifdlek6ppen
lehet,ahiny l6nyez6b6l6ll majda szorzat.
El6lordulhat,
hogymegtiibb tagb6lill az dsszeg6s igy tdbbcsoportalakitha,
t6 ki, vagyegycsoportba
tdbbtagtartozhat.
Ezzelviirhat6annen fogjdka kd/cp-/rnlen
ererlseg'tok
eletelmegnehe,,ileni,

L 5 l r I- Jd i

- J\

l)dl

.{.\

) d ..

= )(3 rr + 5 . r ) f i : - . ' + s " ) = 1 : " + S a ) 1 y - r ' ) .

A ,n6sodiktipusaltahnosanigy irha!6fe1:
c'

a ' -2 a b -b ' = c ' ( e ' 1+ 2 o b+ b ' 1 r = c l- ( a + b ) '

= [c+ (d+D)][c (d +b)l=(.!:+a+b)(c-a-b).

llArommegfelel6tagr6lkell 6szrcvenni,
hogytetesnEgyzetet
alkot.Ezt atirva
mernegyzetek
kiil6nbs6g6t
kapjuk,amitmArktjnnyeden
szorzatt6
alakithalunk.
O P6lda:
4r

Ha negativa diszkriminans,
akkornincsval6sz6rushely
sigy szorzatalak
sincs.

Jr-.

cl'

oJ.-?

=4r

-(9)

-6]?.-

r 2r r :- r 31+:r - - [2r - r 3,,- r l [2r

.)-

r .t' ;r f

= (2r+3)+ z)(2.rr3) u)

Pcrszelehet.hogy a teljesn6gyzettagjainem egym1smellettvannak,vagy

m6ssorendben,
mint megszoktuk,
de ez semakaddlyozhatja
meg,hogysikerrclj6rjunk.
l6x'z-24xy2+9ya -22 =(4x :1:;: 1:=
= (4 x -3 ) r + . l x , + r 3 ) r . r )
2.5.4.Algebrai tiirtek
van behiskifejez6s,kicsit ponMint m6r cmlitettiik,algebraittirtek nevez6jeben
legaliibbeis6foL1ipolinom.Enn6lfogvaazels616p6smindigazrteLmelosabban,
t6si tartom6nymegillapitdsa.Ki kell ziimunk a betiik azon6rt6keit,melyekrea

BETLJ S

K I FEJ EZE SEK

nevez6nullalenne,azaza nevez6zerushelyeit.
Zerushelyet
pedigaltaldban
szor_
z-atrol
kdnnyiimegillapitani.
ltt alkalmazzuk
a szozafteahkitiisin6dszcreket.
A nlasikok, mely mialrnernnondhatunklc a szorzatte
alakjtesr6l,
hogy tdflcl..n;l
cg):,,eni.il.re\Lnk
I lnek leherciseger
pcdipsz.nren,orzar.rlaLi,i
ru.r

BETiis

KI FEJ EzEs EK

O P6lda:
10
5i' 5
10
s(-r l)
2r-5 4nr 25 2-r 5 (2n+ 5)(2-r-5)
10 (2-v+5)(2rs) 2(2r+5J
5
2- r - s
5( r - l )
r-l
2

Ju k l co l ! ds ni. M , nn. nt d \/a ml ..l d e s d Ie !c ,/.; Ie p n agyobbko/d5 o\,/toj al . mel

azzal6rdemes
egyszenisiteri.

5
2

O P6lda:
8r1+l6r
6.r"-6r'-

sr(J +2)
16r 6.r(.rr-r 6)
3(r -3)

8'l( r +2)

6-(_r-3)(r+2)

ahol -r+ 2;0;3.

,{.kikitr6sla szoEaftiialakir{suriin,de m6gaz egyszerilsites

cl6rtkell megien
niink,me{ az megviltozlathatja
az 6rtelmezesr
ranoman}1.

Algebraitdrtek 6sszeadSsa
Az algebmitdneketis kdzijsnevez6re
hozzuk,a tdrtekmegfelelijb6vites6vel.
A k6zdsnevez6a nevez6klegkisebbtijbbsztiriise.
Mind a kikdtisekmegtetelmegiLllapitisthoz
a ncvcz6k
ahez,nind a nevez6klegkisebbtdbbsziirdsnek
alakitasinkeresztiilvezetaz ti.
Nzorzatti
O P6tda:
{)

Algebrai tiirtek szorzisa,osztisa

Algebraitciiteketugyanligykcll szorozni,mint a kdzainseges
t6rtcket,sz6m1il6t a sziim16l6val,
nevez6ta nevcz6vel.llt is perszeszorzattialakitisokkal
kezdjiika kikitt6sekesegyszerfisit6si
lehet5segek
miatt.Bermelysz6 lel6ban
l6v6 l6nyez6vellehelbemelyik nevez6ben
lev6t6nyez6tegysz;nisireni.

531253

12
2r - 4 \+ 2 t' + 21" - 21 r+2 (r!+2)(-r-2)
s (r+ 2 ) 3 2 ( : t 2 ) 1 2 2 5 I + 1 0 6 . r + 1 2 2 , 1
2(\+2)(x-2)
-fr+2)
_
2l x +2)(x -z)

O P6lda:
3r
,r '5-I+6

9>4 9-'t

y',9-'f r', + tt
:

z(x+z)(x-z)
|
=chol r+
2(r 2)

rr 6j+9 rr+3x-1 0
r'+5i
6r,54

L,
alot .r+-5;-3t0; 2 ; 3 .
2(r+3)

Oszteseseteben
ana is tigyetnikell a kikijr6sekndl.
hogyaz osz16tiirt nemlc
hetnulla,tehdta sz6mlel6ja
semlehetnulla.Azt is 6rdemes
szorzattialakitani
z6rushely6nek
megAllapitesdhoz.

212

h)

( 3\

2r ) 6r '+r or

It r.-r+3.']i_r';-r7
3{(l+3.r)+2.r(l-3i) .2.(3r +5)
( 1 - 3 r ) ( l+ 3 r )
0 - 3')'

Eklor megtesszrik
a kikdt6seket:-r+tl:Ot i. Ezt kdvet6eDaz elsii tiji
- 13
szilrlll6jiban felbontjuka z6r6jeleket,
dsszevonunk
6slehet6s6g
szerintszorzart6alakitunk.
Atdrttel va16osztrist
pedigfeljrjuka recjprok6val
val6 szozes
kent.
3-r+ 9r' + 2-r 6.!'

(1-3rxl +3r)

(1 3.r): _
2(3r+5)

(l 3r)']
5r+3xr
(l 3i)(1+3i) 2{3x+s)
(1-3r)r
r(5+3r)
(l 3-r)(l+3r) 2r{3 r +5)

I -3.r
2(l +3t

2.6.ARINYOSSAG
1.6.l. Egyenesarrirryossrig
K6t veltoz6 mennyis6gegyenesenar6nyos,ha iisszetartoz6
6rt6leik egy
egymesnak.
rarust6lkiildnbij266lland6szorosai
Az "r Csr meluyis6gekk6zdt1egyenes
arrnyosseg
van,ha van olyand, nullildl knlijnba;26
szam,hogy}: /?.r(d + 0 6liand6).
liz a kifejez6sdefinidljaazegyenes
ariinyossighiggv6nyl,l'Delynek
a grafikoncgy
orig{in
ithalad6
cgyenes.
Jr
Mdsk6ppmegfbgalmazva
ezt a kapcsoiatot:
az egyikmnnyisget
valahanysa m6sikmennyis6gnek
is ugyanennyiszercsere
,oroseravaltoziatva
kell v6ltoznia.
eztigy szoknrkfelhasailni, hogyaz dsszeta'1o26
lcladatokban
mennyisegek
hdnyadosrt
vessziik,ezmindigugyanaza sz6m.Perszeeklor a nevez66rt6kei
Itiziil ki kell z6rnuDka nullarteket.
3 P6rda
2800zabolhegyezki 6rink6nt,aktor 6 zabahegyez6
lln 4 zabhegyez6
mennyivelv6gez6renkent?
Mcgoldris
At adatokatt6bldzatba
szoktukrendezni:
hegyez6[db] zab[db]
[. eset

II. eset

_2800

rt6kekhenyadosa
a k6t esetben
Mivelaz aisszeiartoz6
egyenl6:
,l. 2800
o4
lNrcn
2800
_.-\ __-.6
140o.-1_4200
4
'lbhrit4200 zabot fog 6 emberkihegyezni.

2.6,2.l'orditott ar{nyossrig
van,ha 6sszela(oz6
crti
kdzdl!fordftott ar:inyossrig
Ket vdltoz6mennyis6g
a'lardo.
Leikvorzrldcty nullitol\rilonbd,,o
kijzdltfordiloltarinyossdg
van,ha r=1 (y:-t+0i'
Az'}'isi mennyisegek
a + 0 elland6).
Dz a kiiejczesdefiniilja a fordiioltarinyossighiggvenyt,melyneka grafikon
ja liperbola.

lilrrcvez6sek:
. szizalekalap
az a mennyis6g,
anihezviszonyitunk(}),
* r/izai6k6rt6k,amit ehhezviszonyitunk(d),
(2).
- sTlzal6klibaz ardnyuksz6zszorosa
litck kdzdtla kapcsolat:
szizalekdrldk szrzcle(1ib
szizal6kalap
100

3 P6rda
| ) Mennyia 250 15%-a?
Megold{s
lilsii gondolatmenet

Mdskeppfbgalmazvaezt a kapcsolatot.az egyik mennyisegelvalah6nyszorosi

ra vrltoztatva,a misik memyis6gDekugyanennyiedreszerekell megvarltozr.
O P6lda
Ha 20 szeltol65 6ra alatt 150 szelettol el, akkor I 6ra alatt h6ny szeltol6 vt
gez ennyi sz6llei.
Megold{s
Itt a szeleksz6maveltozatlan,az id6 es a szijks6gestol6k sziimakiizdtt peclilr
forditott aranyossagvan. Teblizatba foglalva az adrlokat:
L esc!
II. eset

sz6lto16[db] id6[h]
2t)
5
I

egyenl6:
Mivel az dsszetartoz6
ert6kekszorzata
x l:20.5.
Tehit 100sz6ltol6kell ilyen r6vid id6re.
2.6.3.Szdzal6kszimitis
henyszial6ka egymdsil
A.szlzalekszAz^dres^
lelent.Ilogy egymennyiseg
Ha d 2%-aD-nek,aktor d o,o2-szorosi
nak,aznz ardn)uksz6zszorosrtjelenti&-nek.

?a = 2.s .
az 1"7"_u
A 250_nek
100
I
5
%
-a
2
,
s
l5
=
3
7,5.
Ity
Mdsodikgondolatmenet
250
lrLlzal6kalap
15
lrd^Lkl6b
lzlizrlekert6k
lbhrlt:
15
.r
250 r00
x=250.0.15=37.5
tr/ slipjlin37,5a 250 l5%-a.
l,) Mineka 35%-aa 77?
llcgold{s
!lN(tgondolatmenel
11
"t5
Tthh a 100% 2-2. 1Q0= 220.
llr r 15%a 77, akkoraz 1% a

__l
FU GGVEN YEK

ARANYCjSSAG

Mrsodik gondolatmenet
szizalekertk
szezal6kl6b
szrzal6kalap
Tehel:

2.7.FUGGVI1NYEK

17
35

Dcfinici6k
1.7.1.

7',l

35

i00
17 100 _--

35
Ezekszerint220-nala 35%-aa 77.
3.)H6nyszizal6ka
a 15a 75-nek?
Megoldis
Els6gondolatmenet
Mivel az ariinluk sz6zszorosdt
keressiik,ll. roo= 2.
'75
Misodik gondolatmenet
sz6zal6k6rt6k
t5
s262alkalap
szezalekl6b
TehAtl
15_ .r
75 100
t5
r =_.100= 20
75
Azt kaptuk,hogya 15a 20%-aa 75-nekAmiisodikgondolatmenetek
a lomrrlisak,neh6zkesnek
tiinhehek,deha valrl
kinek neh6zatletniaegy ilyen jellegi.iproblm6t,ainak segitseglehetmeg
szokniezta m6dszert.

Illggv6ny
Adollegy,16segy,Bncm iireshalnaz.Ha lz ..1halmazrnindenelem6hez
aB
cgy6rrelmiien
egy-egy
elemet
rcndcljiLk,
Itulnraznak
akkora2,.1-n6delmezett
fllggv6nyri,lbeszeliink.
kis betilkkelszoktukelnevezni.
Legyenp6ldiul a definici6ban
A liiggvenyeket
liggveny
trcrep16
/.
tflclmez6sitrrtom{ny
6fielmez6si
tartomdnya.
Emekjele:D/. Elemellkor azI hainazaz.Fhigg!-'6ny
ll lijggellenveltoz6nakvagyegyszenienvihoz6naknevezziik.Jeliik iiltal6banx.
llphalmaz
nevezziik.
A B halmaza niggvanyk6phalmazinak
irt6kk6szlet
A lJ hdmaznakazokaz elemei,amelyekethozzfuendeltiinlazl-beli elemekhez,
Emekjele:R/.Az efiekkeszlct
dkoirk azlfiiggveny6rtekkszlet6t.
lche!a B ha!
nwndl sziikbbis. Elemeil friggv6ny6t6knek,kepneknevezziik.Jeliik Altahban
!, vagyfr) (ez annakaz edeknekajele, amit azlhiggv6ny az:r-lrezrendcl).
szab6ly
llozzSrende16si
kiviil a hozz6rendel6si
sznbil)tkell megadni.
561,az is $/akran
A k6lhalmazon
hogycsakezl adjukmcg.Ekkoraz 6delnezesianom6nyaz a legb6aldfordul,
ez a szabalym6gdelmezhet6.
pedjgaz
Az 6n6kt6szleter
Vlbbbalmaz,amelyen
tartomAny
6sa hozzerendel6si
ldchnezesi
szabiilyegyeftelmiien
meghal?irozza.
akkora szabellt6ltal6ban
egyenlel
Nna fiiggvnyszrimokkdzdtt6ficlmeze1t,
adjukmeg.
firrnrdj6ban
P{ldriul:

hn
/( ') =v l =,

FU G iE; VE NYE K

FU 6 6 VEN YEK

akkor
Dr

={,1,>3 6 s r R }.

A 4-hez rendeltr16k:

I(4 )=&

3 =r,

J (:)= V )-r:

Vl.

iZ 5-hiiz reDdeltert6k:

12) pedig nem 6rtelmezett.

Ha azt szeretn6nkmegtudni,hogy a 6 ot mibcz rendeltea fliggveny, akkor l
kdvetkez6egyenletetkeu felimi:
D= V. r - J

Ebb6l

:r = 39.
Tehrta kijvetkez6hdromrendezett
szampAr
biztosana flrggv6nyhez
tartozik:
(4:1). (s:,[] { rq:o).
Kiilcsiiniisenegy6rtelmiifiiggy6ny
tartominymindenegyeselem6hez
az &t6kk6szletb6l
m6s
Ha az ertelmezesi
egy6rtelmii
mis elemetrendeliink,akkor egy-egyertelmiivagy kdlcsitnitsen
fiiggv6Dyrcil
besz6lilnk.
Ekko.a fliggv6ny6rt6kb6l
egyrtelmiien
megmondhat6, hogy mihez rendeltiikhozz|, azaza figg.reny megfordit6sais fiiggveny.
Inverz fiiggv6ny
Ml tl
Kdlcs6rdsenegyertelmti
/ liiggv6nyn6la fijggv6nymegfordit|sit,
^zaz
inverzenek
nevezziik.
fiiggv6nyt,melyft)-hez.r-et rendeli,azlfiiggvny
Jelc

l* uugv/

EkkorperszeQ = R" 6sR/: Dr kcll hogylegyen.

O P6lda
1. ) L e g ye n fl j r- ) 5.r 76sq-lxl.r Zesl<jr<sl.

rkkor /'(r)=

11
55

e sD r: R t: { 2 ;3 t 8 ; 1 3 ;18}

l,dthat6,hogyts friggvnyinverzepedigl
egydflclmii,lehit inHa :r ) 0, allor (;r) : -rr fiiggvnykiilcs6ndsen
6sjnverzliiggvenyeaz /' = J; .
vcrtdlhat6
2.)

is szirrhalnaz,akkora liiggtarlomriny6s az erlkkeszlel

lla az ertelmez6si
a veltovtny rendezcttszempirokb6lnll. Ezek(;r;,{.r))alak[ak.Az elsaiszd1n
koordindta
rendelt
liiggv6ry6rt6k.
llyen
szimperokal
||6.a mdsodika hozze
tudunk6br6zolni.
rcndszerber
Iliggv6ny grafikonja
rendszetligy/fiiggv6nygrafikonjaazon(jr;./(i))pontokhalnazaa koordinata
tartom6nydnak
elcme,/(:r) pedigaz
hcn.melyekrex a fiiggveny6rtelmezesi
ert6kerrcn i 6rtekheza fiiggv6nydllal hozz6rendelt
grafikonja
p6ld6ban
a kdvetkez6:
az
l.
szerep)6
fiiggv6ny
l$dnul

F t] 6 G v N Y EK

hosy,(3)= s.
Egy fiiggven)'t gnfikonj6val is megadhatunlP6ldiul:

Leolvashat6,
hogyD/ = (-2;4) es Rr- F10.:221.
Ha azt a.karjutmegtudni,hogy mennyi a 3-hozrDdelt6rtek,akkor az.x:3 eF
lek dl kell egy fiigg6leges
vonalatbiaun*. majda grafikonnalvelr merqzd\.
pontjinak ), koordin6t6j6tkell leolvasni.

akarjuk leolvasni,hogy vajon a kett6t oihez rendeltea fiiggv6ny,akkor

lrt6knl kell egy vizszintesvonalath{zni, majd a metszspontok
-r koordit leolvasni.

hogyhaft) : 2, a.kkort - -l \t^gyx = 2.

szrevehet6,hogy igen nagy bajbanlenn6nk,ha azt szeretn6nkmegtuda ne$/et mihez rendeltea fiiggv6ny.A legtdbbesetbena pontosleolnem lehets6ges.

.""GvE

FU G G VE NYE K

N YEK

2.7.2.Fiiggv6n$ellem26s

-Monotonit{s

7-6rushely
l-gy/ltlggveny z6rushelye
az edelmezesi
tarlominy olyan-r0ert6ke,melyrr
=/(r-0):
0. A niggv6nygrallkonjaitl melsziazi tengelyl.
J,

van.es
ligy fiiggvnyegyinle allumbantnonoionntivekv6,ha ott drtelmezve
Azaz,
az
intenallum
{iiggvenyerlek
nem
csdkken.
[0 a veltoz6n6vekszik,a
nindenolyanpontpirj6ra,irmelyrc-Lr': t,- igaz,hogynrr) <lrr).

Sz6lsat6rt6k
l:gy liigg\enlncl,k6lfele.,,ilsLiefte\e
l(het:maxinru
na ragl rni|lirnum:.

van,
monotoncsdkken6,ha ott er-relmezve
l.:Byfiiggv6nyegy intcwallulrlban
Azaz,az inlerval6shaa v61toz6ndvekszik,a fiiggv6nyifldknemndvekszik.
amelyfe-rr< -rr,igaz,hogy/(x,) >ftr).
lum mindenolyanpontpArj6m,

EgyI fiiggv6nynek
maximumavanaz 6(ehnezesitartomrrl,egy.r06rt6k6n61.
haft)-nel egyikfiiggvenyertek
tartomany
semnagyobb,azazaz 6rtelmezsi
mindenr elem6re/fr)</(.rr).

nem engedjnkrueg,akkora ftiggvnyszigoruannonoton

lla az egyenl6seget
nii, illetvecsdkken.

Egy/ftiggv6nynekminimumavan az 6rtelmez6si
tanomenyegyr0 ertekenel.
ha/(x0)-nilegyikfliggvny6rtek
semkisebb,azazha az 6rtclnez6sitartomen)
minden.relcm6rc/(i) > {-ro).
(Azr0 a rnaximum,illetvea minimumhelye,azjlr,) a maximum,illetvea minimum6r1ke.)
P6ldiut:

{artomenyis.
Az intervallumlehetaz egeszerlelmezesi
morolon
n6 a ( 2; 0l esa [2: 4] intcrvalel6z6
ftiggv6ny
szigoruan
Patdnul
^z
a l0; 2l intervallumon.
lumokon,szigonianmonotoncsctkken
Pcriodicit{s
tartomanymindeni ele_
lla van olyanc > 0 val6ssz6m,hogyaz rlelmezosi
tartomanynak
6sl(i a c):/(jr) teljesiil,aktnere(jr+ c) is elemeaz 6rtelmezesi
c-k krizii)a legkinevezziik.Ezenlehets6ges
kor/ Iiiggrenytperiodikusnak
rcbb.ameffryibenl6tezik,a fiiggv6nyperi6dusa.
tgy l6thatjuk,hogyvanolyantivolsig, mellyelbdrmelyikiriny
lizl grafikusan
hon,i: lengellyelparhuzamosan
01aegyszerteljesiil,akkorldbbszdris) eltolva
grafikont
mindig
ugyanazt
l6tjuk.
I
fiiggvenyek-Pelddul,ha a
Pcriodikusfiiggv6nyekpeld6ula trigonometdkus
grafikonjdt2r-vlrl (360'-kal),vagyb6rmelytitbbszijriisevel
NZinuszfliggveny
kisebbpoziliv szamnemj6.
a grafikonk6pedrmaga1csz,de 2?I-ne1
cltoljLrk,
peri6dusa
2n.
llzfrt a szinuszfiiggvdny

Maxinrumavan a fliggvdnynek,
hclyc az-r : 4 6.s
az | :22.
'rt'ke
Minimumaniics, lnet a -2{ tetsz6legesen
megkiizelitvea fiiggvenyrttkek
cgyrekisebbek.

FU G G VE NYE K

Paritis
Parit6sszempontj6b6l
hiiromf6iefiiggv6n)tkiiltjnbcjztetiink
primeg.P6rosat,
rallantesazokat,melyeksemnempirosak,semnempfuatlanok.
Piros fiiggv6ny
Azl fiiggv6nypltros,ha az 6rtelmez6si
tartoninl, mindenr elemevelegJiitl
{-rl i\ elemeJ,,enclnrezdsi
lanoman)na\.
es

/( *) =.lU).

Piros fiiggvenygrafikonjaszimmetrikus
azl tengel'.re.
Pdroshiggv6nyekpldeula pdroskilev6jii hatvinyliiggvnyek(r r+ rri.
k e Z'), azr e xl , azx r+ cos.r filggv6nyek.

FU GGVEN YEK

lla l7+ 0, akkoraz cls6foki ftggv6nytkapjuk,melyneka k6peolyanegyenes,

[meiyik egyiktenge]lyelsemperhuzanos.
Az -rrlengelyta (0; D)ponlbanmetezi,a mercdeksegei
azd adja(r,: d).Ameredeks6g
aztmutatjameg,hogyha
cgysegnyit
nozdulunkazn tengel),menln.akkorhAnyegysgct
kell mozdul[i azI tengelymenten.
Az egyenes
k6t potlljinakkoordirdtejib6l,P(-rr;),r)s
0(.rr;}]), ezttgy szimiljuk,hogy

lh /, > 0, akkoraz egyenes

ndvekv5.

Piratlan fiiggv6ny
Az/fiiggv6Dypiratlan,ha az eftelmez6si
tartominymindenirelemevelegyiill
f-\) i. elemear inclmcz6si
ranomdn\
nak.er
=
x)
/(
l(.r).
P;rurlanliigr\enygrafikonjd
s/irnmeuiku<a,,
origofr.
p6ld6u1
paratlan
P6ratlan niggv6ny
a
kitev6jii hatvdnyfiiggv6nyek(,{ F)
v' .A.

.) .!7 r - -

t,. \ /0r.i., v r- srnrfugg re n y e k .

2,7.3.Egyveltoz6sf0ggv6nyek
l,ineiris fiiggv6ny
A hozzirendel6si
szabely
x e ax+ h
A grafikonjaegyenes.
Ha a - 0, akkorkonstans
fiiggven),tkapunk,nel)a1eka grafikonjaegyvizszintesegycnes.

lla nr < 0, akkorcsdkken6a fiiggv6ny.

FUG G VENYEK

Misodfokf fiiggvEny
A legegyszedbbalaki mesodfoki fliggv6ny az
I

DJT .

Grafikonja a parabola.

lirriil az alak6l csupanannyiolvashat6le, hogy

hnc > 0, akkorfelfelnyitotta paraboli.
h! r, < 0, akl(orlefel6nyitotta parabola.
alaka teljesn6gyzetetlartalmaz6
alak.
UDnelsokatmond6bb
rt)a(x+df+e
koazaza parabolacsircspontjinak
a liiggvnysz61s66neke,
llndl leolvashat6
ordinil6i.
A szels66rtk
helyex = -d
6rtekeI = e.
haa - 0. alkor Inaximurn.
l.lu,.r- 0, akftorez mrnimum;
vannak,a megold6k6plei
szolgeltatja,
ftiggv6ny
zrushelyeit,
amennyiben
A
az67,haD >O, xt.,

Jellemzes
tnermezesrlanomany:l1{
Ertekk6szlet:
nemnegativ
val6sszemokhalmaza
Sz61s66rtk:
maximumnincsMinimumvan:
minimumhelye:.x- 0,
minimumrteke:y: 0.
Zerushely: ir : 0.
MonotonitAs:
szigoriran
monotoncsdkken,ha.r < 0,
szigortanmonoionn6, hair > 0.
Paritas
A liiggvenyparos.
Periodicitds
A fiiggv6ny nemperiodikus.
Altaliinosalakja
, t-+ot'+ bt + c, ahola+O

br Jb ' - 4 *
2.t

tlccieLs esetek:

a > 0 , D< 0

a>0,D-0

a>0,D>0

d<0,D<0

a<0,D:0

d<0,D>0

FU6 cvENYE K

FUG I G iVENYEK

Harmadfokl fiiggv6ny
A legegyszerftbbalakriaz

t +r lrl.

Grafikonja:

i tartorniny: R
eti nemnegativ
val6sszrimokhalmaza
Maximum llincs.
Minimum van:
minimumhelye:r=0,
minimum&t6ke:l-0.
ly :
r= 0 .
Jellemz6s
Ertelmezdsitartomriny: R
Ert6Lk6szlet: R
Szels6fi6k:
Maximum nincs.
Minimumninoo.
Z6rushelyr r:0.
MonotonitAs:
szigoruanmonotonn6,
Parit6s
A friggvnyp6ratlan.
Periodicit.is
A fiiggv6ny nemperiodikus.

monotoncs6kken,ha r < 0,
szigoruanmonotonn6, har > 0.
A fiiggvny pAros.
A fiiggv6ny nem periodikus.

F I]C BV EN YE K

Gyitk ftggv6ny
Legegyszeriibbalakja az

tiirtliiggvny
esetea forditoft aran)osstg fiiggvdny,
J}JG.

t F):;

Grafikonja:

ahol ,r;d + 0-

I
kiizil az .rF : (x + 0) fiiggvCnygrafikonj& abrizoljuk:

4'

Jellemzes
Ertelmezesitariomdny:nemnegativval6s szdmokhalnaza
Ert6lk6rzlet: nemnegativval6sszAmokhalnaza
SzEls6n6k:
Maxirnum nincs.
Minimum wr:
n ;n i m!!m

L4h,.

"= n

minimum6rtdke:y=0,
x- 0,

Zerushely:
Monotonitas:
szigoruanmonotol 16.
ParitAs
A fiiggv6ny nem p6ross nem p6ratlan.
Pffiodicitis
A fiiggveny iiem treriodikus.

i tartomarly:
lR\{0}.
t: lR\{0}.
Maximum nincs.
Minimumninos.
nmcs.
monotoncsdklen, ha r (-6; 0) vagy n
Paratlan.
A fiiggv6ny nem periodikus.

ruoover'we<

Expolenci{lis liiggy6ny
Az alapfiiggv6nyalakja
.r |-) d':ahola>0;a+ l;,r R.
Gralikonja

llapfiiggveny alakja
I

F+ logl:ahola; r> 0 6sa + l,

0<o<1

Jellqhz6s
Ertelmez6sitartomeny:
R.
Ert6kk6szlet:R*.
Sz6ls66rt6k:
Maximum nincs.
Minimum nhcs.
Zrushely; nincs.
Monotonit6s:
szigoruanrnonotoncsdkken,ha 0 < d < I
szigoruanmoroton n6, ha I < d.
Paritds
A fiiggveny nempiros 6s nem p6ratlan.
Periodicit6s
A fiiggv6ny nem periodikus,

0<d<l

itartom6ny: lR'

Maximum nincsMinimum nincs.

:
.rr= l.
monotoncsiikken,ha 0 < d <
monotonn6, ha I < d.
nempAross nempam an.
it6s
A fiiggv6ny nempdodil:us.

E G V EN YE K

Tfigonometrikus fiiggv6nyek
Szinuszfiiggveny

pedodikus,
2fi.

n F) sin t

Graf*onja:

JeIIernz6s
Ertelmezsitartomriny: R.
Ert6kkeszlet:[ 1; l].
326ls66rtek:
Maximum van,

i tartomdny:R.

helye: x =L+2kzt, keZ ,

t-l; ll.

rt6le: y: 1.

helyet x:2*:n, k e 2.,

6rt6ke:7= L

MinimurE van,
1t

belye: r=:+2ltt.
&t6ke:y: -1.
x:mn,me 7..

Z6rushely:
Monotonit6s:
szigonranmonotoncsdkken,

n vs" a 4 a2nv . n.v

a^
''- L12
2
2
szigoruanmonotonn6,
t ^ -L + 2 o t t< x < L+2 D E - D e v,.
22
Parit6s
A fiiggv6nyp6ratlan.

leZ

Minimumvan,
he l y e : x = L + 2 l n , l e
Ex= -+ m8,

V,,

t ue 6,

as:
monotoocsiitken,ha
2 i r <r <n+2hE ne V,
monoton
n6,ha
E+ 2pT<x < 2r"+2pn,p v,..
paros.
periodik:rrs,
2.x.

(ffi

FU G C V6 N YE K

Tangensfiiggv6ny
,r D tgr, ahol t+L+2qtt

qeT

C rrfikonla:

Fiisqvnvertek
tr
/(.r)+ c A grafikonaz), tengely
/(-r + c)
mentenlcl egyseggel
clmozdul, ha c > 0, aktor felfel6,
ha c < 0, akkorlefel6.
. /(-0
A grafikonazr tengelyre l(-9
tiikrdz6dik.
A grafikon az], tengellyel l(a ir)
a llxl'

Jellcmz6s
6nelmez6siraromiinv: wl{rl L, no. n. z\.
|2
)
Etekk6szlet: lR.
Sz6ls66rt6k:
Maximumnincs.
Minimurnnincs.
Z6 t u s hely: x= tn n,ne Z.
Monotonitzls:
Szigoruan
monotonn6,ha
-

Pariles
A fiiggv6nypdfatlan.
Periodicites
A higgvnypcriodikus,
ped6dusa
7r.

+ t1 E < r<

+DE. De

1,7.4.Fiiggv6nytranszform{ci6
Az cgyesliiggv6n)'tipusokhoz
tartoz6fiiggvcnycircn
bizonyoslajta dtalakitirckatvegezvea tipusnemviltozik meg.
A viltoztatisketf6lelehet:
vAltoztatiis
l) liiggv6ny6rl6k
2) vAltoz6valtoztalds
hiiromlehet6s6g
Mink6tesetben
van:
hozzdadis
i) konstans
b) cl6jelvrilt6s
c) nennegativszdmmalval6 szorz6s

pirhuzamosan
a-szorcs6m
megnytlik.Ha d > 1. akkor
n lu lik , h a 0 <a < 1 , a k k o r
zsugorodik-

Z.

Viltoz6 tr.
A grafikonaz-Ytengely
mentenlc egyseggel
elmoz>
dul, hac 0, akkorbalra,ha
c < 0, rkkorjobbra.
A gralikonazt tengelyrc
tnkrdz6dik.
A grafikonaz-r tcngcllycl
I
,.
palnuziunosaLn
--szorosam
megnylilik.Ha d > l, akkor
zsugorodik,
ha 0 < ., < l.
akkor nlulik.

EGYENLETEK,

E E i Y E N LETEK,

EG YENLO TLENSE 6 E K

E GYEN L 6 TL EN

5 EG EK

,)

2.8. EGYENLETEK, EGYENL6TLENST{GEK

1.8.2.Mgold{sim6dszerek

2.8.1.Alrpfogalmak

helyenek
megoldesa
nemmis. minl ket gdrbemetsz6spontla
ligy egyenlelek
(r koordinetej6nak)
megillapilisa.

Egyenl6s69
Az cgycnl6sigkdt konstans
egyenl6s6gjelleldsszekijlve.
Ez egy 6llit6s,mely
rril egyftelmiien
eld6nihet6,
hogyjgazvagyhamis.
Egyenlet
Az egyenletkt kifejez6segyenl6s6gjellel
ahollegal6bbaz egyil
cisszekcitve,
oldalonbetriskifejczs6ll. Az egyenleleset6na beliiketismeretlcnnek
nevez
ziik.Az egyenlet$lnemleheteldiinteni,hogyigazvagyhamis.Ha a betiikhe
ly6rc szemokathelyertcsitiink,
akkor mtu eldiinthet6.
A betiik azon6rtekei1.
gydkei
melyekesetenigazegyenl6seget
kapunk,az egyenletmegold6sainak.
pedig
nek nevezztik.az ezek alkotta halmazl
igazs6ghalmaznak,
iilelvc
megoldishalmaznak.

(irafikus megoldds
iltal meghatlrczotlkat fiiggvenytkdA, egyenletket oldatenall6 kifejez6sek
ebrezoljuk.Az egyenletmegoldrsaia metszes,ih koordinita-rendszerben
fiiggvenyerpontok.xkoordinAtei.
Ezenertekekeset6nlcsza ket oldalon6116
egyen16.
lak
I P6lda:

1 - ( x - 2 ) ' = l. r - a l
l.cgyen./(r):4

(r

2)'zess(jr)= r - 41.

Ertelmez6sitartom:iny
Az 6delmez6si
tartorndny
az ismerellenek
azon6rt6kcinekhalmaza,melyekre
az egyenletben
szerepl6
Dliveletekelvegezhet6ekAlaphalmaz
Az alaphalmaz
az ertelmez6si
ta(omenyazonrszhalmaza,
aholaz egyenletel
vizsgiljuk,ahola megold:isokat
keressiik.
Az alaphalmaz
miodigreszhalmaza
az 6rtelmezesi
tartomanynakOtt nemke.
resiinkmegoldAslahola miiveletekel semv6gezhel6k.
Ha az alaphalmazt
nemadjukmeg,akkoraz eg6sz&telmczcsitartom6nytkell
annaktekinteni.
P6ldAul:
l . H a a z ( - r + 3X:r - 5 ) -0
egyenletn6l
nemadjukmegaz alaphalmazt,
akkora val6sszemokhalmaza
kdnnyenleolvashat6k,
leszaz.A megoldesok
a -3 esaz 5.
=
(-r
+
5)
0
x>0
2.
3X-r,
Itt m6radotlaz alaphalmaz,
melyencsakaz 5 leszmegoldAs.

Az egyikaz 1, melyn6lmindketolitt pontosanleolvashat6ak.

A megold6sok
veszifel.
4,
mindk6t
oldal
a
0
6rtket
3,
a
mdsik
a
ahol
dll
leolvasni
nehezvagylehetetlen
hiitrinya,hogy 6ltal6ban
A nrodszer
Ponlosan
sz6meteskdzelit66rt6kct
AIIa viszontj6,hogya megolddsok
! nrcgoldesokatlrcgillapitsunk.
Algcbraimegoldds
mely valamilyenszempont
Az cgyenletb6lel6illihnk egy olyan egyenletet,
thpjiD egyszedibb6s amelymegoldfsaib6lkdvetkeztetniludunkaz eredeti
Azok a legiobbatalakitisok,amikor az uj egyenlet
tgyljnletmegold6saira.

EGYENLE I EK,

EC; YE N LO TLEN

S E G EK

megoldasai
megegyeznek
az eredcti6vel.
Azokatazegyenlcteket,
melyekmeg
oldiishalhaza
megegyezik,
ekvivalensegycnleteknck
nevezziik.Az olyanrit
alakitesokat.
melyekegyegycnletb6l
veleekvivalensegyenletet
6llil el6,ekv!
valenseiahkitisoknakncvezziik.
Ekvivalens
iitalakitiisok
pelddul:
a) Az egyenlern1indktoldaldhozugyannztaz 6 ket,vagy olyankifejez6lr
.rtJun\.
rnellnekdrlelmc,,6qi
larrol-ljryxq.
b)Az egyenletmindketoldalatugyanazzal
a nullir6l ktildnbijzitedekkel.kifi
jez6sselszorozzuk.

E G Y E N L E TEK,

lg(-r-2)r=2.
(r-2)r=100.
,r-2=t10.

lh az alaphalmaz
b6viil,aktor hanis gyijkajkj cihetnek
bc. Ezekerelien6rz6sNclki lehetsz(mi-de van,hogyez elegneh6zkes.
'l0hA1
figyetjnkaz alaphalmaz
v6lrozdsdtAror|ossAg
Azokataz cgyenletekel,
melyck6rtelmezesi
taflominyuknrindenclen6reig 2ak,az adotthalrnazon
azonossignak
t1evezzilk.
l)ildiul:
(-r+ fX-! _y)-r'-tr
l)
a vnl6sszinrokbalmazin
2t

Ha nemtudunkekvivalens6ta1akit6s1
v6gezni,dejobb ha ez nem fordul cl6.
akkorvagyaz alaphalmazt
b6vi!6,vagyszllkit66talakit6sl
v6gztink.
FIaaz aiaphalmaz
sziikil, aktrormegoldistveszitiink.Teh6tmindig drdemos
itvizsgdlni,an'tennyibcn
ez lehels6ges,
a sziikit6ssolltnkirnaradtszamokal.
h6thakiiztiik is van megoldiis.Ehhczperszetudnikcll, hogyxz 6ralakit6s
lni
lyenszdmokkalszrikitiaz alaphalmazt.
P61deu1,
ha az
lg (x _ 2)r :2 = 1910r
cgyenlehldl
nerr odafigyelvea kdvcrkez6iitalakitestvegezziik
2ls (x 2) = 2,
aklof csaka l2 jiin ki megoldiskent
6s a -8 gy6kiitclvesztjiik,nivel az 6tah.
kitis szrikitetteaz alaphalmazt.
jr = 2 kivdtelevcl
Ugyanisaz eredetiegyeDlel
n1indenszemon&te1mezhet6,
mig az rtalakilis ut6nkapoftcgyenletcsalii/
x > 2 szimokra.Iil vgtelensok szimotz6ftunkigy ki, czeketetn6znilehetel
len,a gydkvesztds
szinrebizros.Ez6rraz alaphalmazt
sziikit6lralakit6sokat
ke
riilni kell.
Az el6ziipelddthelyesenrigyoldjukncg, hogy:

EGYEN L C 'TL EN SEGEK

t)

('/il'='
',F

azonossrig.
hax > o.

=frl a val6sszdmokhalmazril.

Mcgoldis az 6rtelmez6sitartominv vizsgilatdval

Az 6rtelmezsi
tartoninyt mindigmegkell vizsgAlni6s rz is et6fordul,hogy
czzcla negoldiistis megkapjuk.
I'cldiul a
{5 r =Jir-7
cgyenleh6lki kell kiitniink,mivel gyijkjelalanDegativszemnem6llhat,hogy
5-i>0 6s .r 7>0,
5>r ds
x>_7.
llzcnfelt6teleknek
viszontegyszim semfclel meg,tehetaz egyenletnek
nincs
nrcgoldesa,
lriszaz 6delmez6si
tarlominyaaz tircshalnaz.
Megoldisaz 6rt6kk6szletvizsg{latival
Olyankifejezdsekn6l,
melyek6rt6kk6szlete
sziikcbbhalnez.ennckvizsgrilala
kdzelebb
vibet
ls
az egyenletmegold6s6hoz
o P6lddk

r)

vG_s=a r

lll ki kell k6tniink.hogy

x-5>0,azazir>5.
Azonbannzt is eszrevehctilk,
hogy mivel a bal olda)onnemnegativ
kifejez6s
jobb
l. a
oldalsemlehetncgativ,azaz4 - jr > 0, teh6r4 > n kell legyen.De

E6YE N LCiTLEN

EEiYENLE TEK,

S EG EK

E G ; Y E N L E T EK,

EGYe N L 6 TL EN sEGEK

ez a kikiit6sselegyi.irt
m6razdsszessz6motkiz6rja,teh6taz egyenletnek
nincs
megold6sa.

O p6lda

b)
{ 3 +J5
Ir a kiki;t6s:

36
a
nevez6k
legkisebb
tdbbszijriisdvel,
hogya ldrt alakokatmegszilnlzolzunk
Tveszteseket
keriilhetiinkel, ha az eredetisz6nrl6l6kal
la$s[ik.
zdr6jelbelesztriik estgy jelciljiika sziiksgcs
szorz|ist.

.r =Jr ,aholr
5

r>06si>0,

5>.r>0.
Mir igy is csakhatdarabszdmolkelleneitn6znijnk,demegaztis szrevehet
jiik, hogya bal oldalona gycikjelalatti6rtklegalabb3, hisza 3-hozegynenr
negatjvszemotadunk.igy ajobb oldaligydkjelalaltiszim semlehet3-n6lkr
sebb.Tehrt:
)2_r2J
Az igy kapollhirom szimotgyorsaniitndzvekideriil,hogya 4 a megoldis.

j!+2_3-r-:1_-J,

lineiris egvenletrendszer
I,E.4,K6tismeretlnes
linetuisegyenletet.A Zr - J, = 3
Eldszdrvizsg6ljunkegy ketismeretlenes
llycnletDekvegtelensok szi pAr megoldiisavan. Ezeketkoo ineh-tendmeg.
lt.rben lehetdbr6zolni,az! = 2x 3 niggv6nygrafikonjnthaterozzAk

Megold{sszorzatt6alakit6ssal
bizonyosli
Azt, hogy szorzatr6liltalebankdnnyiileolvasnia z6rushelyekel,
pusi egyenlelekn6l
lelhaszn6lhatjuk.
Peldaul:
xr-x=[t
egyenleteset6nis ez a m6dszera c6lravezet6,
jr(jr'-l)=0'

r(x + l x r

1)=0

Ez ut6bbir6lmiir kdnnyenleolvashat6
a herommegoldis:
r:
1;0; 1.
Az r-et a m6sikoldalrarendezve6s vele leosztvakiinnyed6nelveszitjijkl l)
hiszri az osztisDem6fie1mezhet6
6s igy az 6ralakitAsn6l
kizerlul
megoldiist,
Ime:
az alaphalmazb6l.

2.8.3.Linedris egyenletek
ki lehetfejezniaz ismeretlent,
el tudjuk6rni,hogyaz ii
Egyenletrendez6ssel
meredenmaradaz egyikoldalon,mig a misik oldalonegy sz6mlill.

kell m6gegy egyenlet.Ha az is linearisegyenlet,

A, cgy6nelmiimegoldeshoz
alkot.
lllor a k6t cgyenletegy lineerisegyenletrendszefl
Ut!fiku! megfontol6sok
(irrtlikusangondolkozva,
a megoldisoklehetseges
sz6m6tkiinnyt kideriteni.
pirhuzamosak,
egyenesek
akkornincs
Hi l|z egyenletekeltal meghat6rczott
Ha
egybeesnek,
akkor
vegelen
sok
van.
Ha
metsz6ek,
akkor egy
llt(foldes.
h.!old6s van.

E6 YENLETEK,

EG YEN L6I LEN

5 CG K

Algebrai megoldds
Az egyenlekendszcfl
algebraiirtonis meglehetoldani.EIre kdtm6dszervan
a) Egycnl6egyiit(hat(ikm6dszere
IIa az cgycnletekben
vaDoiyanismeretlen,
mciynekaz egyiiitha{6i
egycnl6eL.
vagyegymrsellentetljci.
akkorazegyenleteket
egymisb6lkivonvavagyijssTe
advaez az ismerelien
kiesiksegyegyisnerctlcncs
liiedris egyenlethezjutmli
O P6lda:
x 2y-5
3r+2y=7
Ez a kt egyenletet
isszcadvaazl kiesikes a kdvetkez6tkapjuk:
4ir: 12
j= 3

Ez! valamelyikegyenletbe
visszahelyettesitve
azJ'ertketis megkapjuk.
3 2! =5
J =-1
Ellenitzesselkideriil,hogya (3; l) rerdezeltszimpervai6baDmegold:isIIa az egyiitlllal6kkdzijll nincsilyenszepkapcsolat,
akkoraz egJcnletck
sz(t
zrisrvalel leheta, erni.
b) Hel],ettesit6ses
ft6dszer
Eki(oraz egyik cgyenlelb6lkifejezznkaz egyik ismeretlent6s ezt a mdsil
egyeDletbe
behelyettesitjnkAz igy kapottegyismcretlcncs
egyenlelet
megol(l
juk, majda n16sikismeretlcnl
is meglaldrozzuk.
Pilda:
2x-!='/
)Y :L\-7
r.t 2f :6
=6
r+2(2r-7)
=
5ir 20
.r4
t :2 4 1-\
Tehit a (4; l) sznmpira megoldAs,
arDitcllcn6zdsseligazolhatunk.
2.8.5.M{sodfokf eg}enlet
A mdsodfokiregyenletek
Altalarosalakjal
ar ' ? + D - r + c- - o,ah o la+o-

E 6 Y E N L E T E K,

EGYE N L OTL EN

S EG EK

'lbhdtegl,oldalraviszijnkrnindent.amit nullira redukilesnak

hivunk,6s-yhatvdnyaiszednticsijkken6sorrcndben
irjuk a tagokal.Anulliira redukdliskiivetlczmdnyekAlta m:isodfbku
kifejcziszcrushely6t
kcll kidcrileni.I-lTerdbble,
van.
hctiiseg
Az egyika szorzattiialakilis.
llzt f6kint hiinyosmrisodfok{r
egyenlctckncl
alkal azzuk.
o P6lddk
l) Konsianshiririyzik
2ir+5'I=0
szorzafta
llt cgyszedkiemel6ssel
alakithat6a kifejeziss a z6rushelyek
kdnnycnleolvashatoak.
r ( 2 r + 5 )= v

-. =0 ,, =-l
!) Lineiristag hienyzjk
n)kiiliinbsig
4r' 5
kiildnbsdgekdnl
felfogvaa bal oldalt,az kdnnyenszorzatt6
Ntgyzctek
alakilhat6.
(2ir)':-("5)'=o

(2r+.6X2.r ft =0

"6"6
2-2

hliisszcg
lr
4
a
kifejez6s
poziti\'
minimuna
sz6ln.ill4. tehil nincsz6rushel5,,
llycnkor
neur
alakitani,nincsmegoldiis.
hhcl szorzaltd

eove r.rr-ere<. eoiE Nr-EiIEIEEEI-

l) Nemhiiinyosegyenlet
Ha az egytitthat6k
egyszeniek,
akkorebbenaz esetben
is szorzafta
lehetfejbfrl
alakitani.
O P6lda:
rr-:r 6=0
(_r_3xjr+2)_0
Lathat6,hogya zfu6jelben
lev6L6tszim szorzala
a konsjans,
6sdsszegiika I
neins tag egyiitthat6ja.
Ezekerakkorvan eslyinkkitalelni,ha eg6szek,
igr-.L
szorzatbol
erdemes
kiindulni.

E GYE N L Ei TL EN

E G i Y E N L E TEK,

r-b
Tchrit:
I

I
befejez6diiu.
ljzzclaz egyenletmegoldesa
ismeret6ben
k6nnyfifelimi a mesodfokikifejezstszovat alakban:
A zorushelyek

3jr'-2-r
-l = 3(.r- l)1r+i

r\ =(r

3l

Ha a szolzatealakitesnetnmegy,akkora megold6kepletet
kell segits6giil
hivni.
Megold6k6plet

alaknaknevezil
llzt az alakotgydkt6nyez6s

o"+D'+a:6,u6o1o*o
egyenletdiszkrimin6nsa

Mcgold{s

D-

b - _ AL | L ..

Ha D > 0, aktriorkt va16smegold6s

van,
ha D : 0, akkoregyval6smegoldas
van,
ha, < 0, aktor nincsva16smegoldes.
Ha vanva16smegold6s,
akhoraz az
-b\16
'-

4x'-12x+9-O
4.9=144

D= 1 2' - 4

121\6 3
o2
tejesnegyzet:
likkor a szorzatalak
4r2 t2x+g=(2x-3)2.
()
zt'? 3ir+5=0
D = (- 3 ) "- 4 . 2 . 5 : 9
Ncgati\ tehrt nincsval6smegold6sa.
likkor szozattdsemalakithat6.

o P6rdak
Jr _lJ

l=u

Megoldis
Ekjs,,cir
a diszl'rimrn;nsl
tel I meg\i7sg6lni.
Mivel itt^d:3, 6 = -2, c = -l (eztnentszoktukleimi),
D = ( - ' 2 ) '4 .3 . ( t) = 4+ 12=16
Ez pozitiv,tehetketval6smegoldiis
van.Mivel ngyzetszim,
ezeknemis les;
nekrutak.

t14:0.

'Ichat egy val6sgycikevan.Ez pedig:

Mcgoldds

a)

l)(3ir+l).

b)

2a

kepletlelsziimolhat6
ki.

S E E; EK

40: -31.

(;yiiktik 6r egt iilthsl'ik kiiziit(i itsszefiigg6s

at 2 + D r + s : 6 ' ' h t l ' * 6
llakri egyenletesel6n,ha vannakval6sgytjkei,azaz, > 0, legyenekezek.xr
rlle t rerr. e k k o rr, + r. -

e\

\ r' r r = . r '

EC;YENL ETEK.

ECiYE N LTJ TLEN SE G E K

E G Y E N L E T E K,

EGYEN L OTL EN

o P6ld{k
a)
,\djuk mega kiivelkez6egyenletvalt)sgydkejrekndgyzeldsszeg6t
a gyajkcjl
rneghatarozisa
n6lkiil.
3-rr 51 2-o
l{egold:is
El6szdrmegkell vizsgilnu[k,\'an-eval6sgydk.

D - ( -s t-1.3. ( 2):25 +24= 4 s

A diszkimininspoziti\,',tch6tk6t knlijnbdz6val6sgydkevan.Bzekngyze!
iisszege:

(x + 2 )(\ - 2 )

I
.r(r-2)

t-4

Ei EGEK

=0.

r(lj +2)

kikdts:
A sz0kseges
*
-2
;
0
;
2
.
|
ezekutdnszorozhaljuk
.r(-r- 2)(jr+ 2)-ve1.
Az egyenlett
=
2r - (r +2) + (-I - a)(x - 2) 0
6sa szokisosmegoldasi
m6ddsszevonas
lJrl kdvet6ena zfu6jclekfelbontesa,
ucrjdbet.
2r r

2 +^ 2 2 r - 4 x + 8 = o
:: -5.r+6=0
(r-2)(-r-3) =0

-rf+ r':=(r, +.r,)r 21r.

Tudjuk,hogy
5
'3

kidenil, hogy val6baoez a

csaka 3 felel meg.Ellencirzesnel
A kikijteseknek
ltcgoldis.

Ezt felhaszriilvakapjuk, hogy

r,-\;-:

'

'),'

lr/

, 2'
l5
2 -:
-

.1I

.li

b) Adjuk megaz el6z6egyenletval6sgycikeireciprokainak

cisszcgir
is.
Mcgoldris
Hasonl6an
az el6z6!h62.a kifiiez6sta gydkiikdsszegevel
es szorzatiival
irjuk fel.
I
r,

1 ,.r'. + -rr
ru

5
3
a
3

5
2

Pldaegynehczcbb
mdsodfokuegyenletnegolddstua.
2
,., _ 4

I
x-4
t>o
r.2"+".+2r=o
El6szdra ncvez6ketszorzatlealakitjuk, hogy z6nLshelyeiket
meg6lhpirrr
megtehessiik
a sziikseges
kikdt6seket,
\.alamint,hogymegdllapithassuk
a lcg
kisebbkdzdstiibbszdr6stike!,
mellyelmajd szofzunk.

egyenletek
M{sodfokfra visszavezethetd
mrfokt egyenletek,
melyekiigyeshelyettcsitesse]
V[nnakolyanmagasabb
vezethet6k
vissza.
mdfoklfa
3 P6lda
8.Y6-63-Yr-8=o
Megold{s
hatodfokttagvan
hogycsakha.madfokftag 6sa n6gyzete,
Xihaszn6lhatjuk,
kiviil. Helyettesitsiik
nr-etlr-val.
! konstanson
8a2 63d-8=o
megfejthet6liz rniira megold6keplettel
D = ( 63): 4 S (-8) = 3969+256 =422s =6s I
63165
at,,=
16
= d. I
a| = -- a
4r

'lcnn6szetesen
visszakell terniinkx-hez.

t.-

E6 YEN

LETE K, EEiYEN L6I LEN

SG E K

A m6sodiktipus,amikormindk6tegyenletmSsodfohi.

3l

r =a

8
I

-rr=2

EGY EN L C ,TL E N S EG E K

E G Y E N L E T E K,

P6ld:ik

'2

Ellen6rz6ssel
kideriil,hogymind a k6r szrm megold6s.
-n =12

2.8.6.M{sodfokri egytrletrendszer
dis

M6sodfok[egyenlelrendszereknek
k6t ripusatfogjuk vizsgrilni.

tdbbekkdzdttaztis meglehetellapitani.hogyegyikisn6sodikegyenletr6l,
pozitiv.Igy b6rmehkkelleoszthasemlehctnulla,hisz a szorzatuk
be aze1s6
, gydkdtnemfogunkvesziteni.Fejezziikki ){ 6shelyettesitjiik
nletbe!

l) Az e1s6az,amikoraz egyikegyenletlineiiris6s a mesikmasodfoki.tlyen.

kor a lineerisb6lkifejezziikaz egyik ismererlenr
6s behelyeuesitiika m6sit
egyenletbe.

r :+l -: l :2s

O P6lda
r'

)'=81
r- ) = l

- + I=) +l
(l+l)
) , + /]

=El

rr-re
Ez lelhat6an

+ l - rr' = 6 1

. t 4 4 = 2- _
)
x'+
f
xa+ 1 4 4 = 2 5 r
mesodlokiegyenlt, igy e szerintoldjukmeg.
25r'+144=0

2Y=80

D =251 -4 t44=25'1 24'

}=40
r_1rl_41

''

Tehila megoldas
a {41:40) rendelell
szempdr
A kiivetkez66talakit6st
is 6szrevehettiikvolna:

Tchdt
.ir?= 16 vagy
.rr.:=t4

(r + )J(n ])-81

megkell hateroznunk
Mindegyikhez
),{rt= 4; x2:4, .I3:3; .rra:-3
l: l,r=4r ]r\=3, h:

j+r=81

Innen mlir kiinnyii megkapnia megold6st.

..8

EEiYENLETEK,

ECiY EN LCjTLEN S E C i E K
E E i Y E N L E T EK,

Az egyikijtlet
A mrsodik egycnletk6tszeres6t
adjuk hozzi, illetve vonjuk ki a m6sodil
egyenletb6l.
igy a ki;vetkez6
rcndszeftkapjuk:
tz + y2 +2xy = 49
t'+y'-2ry=1

(r+))?=49
(Y +Y )']=1
i+),=7
r-)=r

vagy r+],=-7
vagy r- ),=-l

A fe1s6sorbantal6lhat6egyenleteket
mindk6tals6sorbelivelp6rositanikell
Igy kapjukmega n6gymegold6st.
Misik iitlet
Ha n6gyzehe
emeljiikam6sodikegyenletet,
akkorazels6b61az
egyiktagorkr
fejezve,azta m6sodikba
tudjukhelyertesiteni.
A negyzeteemel6shamisgyij
kiikethozhatbe.Ezeketellen6rz6ssel
kilehet sziimi.demAraz l6that6mosris.
hogya megoldisokn6l
a ket sz6nrnak
azonosel6jeliinekkell lennie.
r '+y'-25

EGYE N L TJIL EN

5 EG EK

Mcgoldds
-rr+1 0 - r + 2 5 + r ' : 2 1 . + ,= 2 5
r' - 8 r + 1 6 + t . ' + : l r + , 1 = 2 5

r ' +r'"+ 10.r 2r +I=0 I

\t
'
r : + y r - 8, +.+r 5:0 J

tl

i 8{- 6) + 6:0
3i+l=,
S?tbeirvaaz els6egyenletbe:
(r + 5 ) ' + ( 3 r ) r = 2 s
t0r -t0rl0r(r-l)r=0

i=-l

}=l
]=-2
Tchil;r megoldisoka (0; l) dsa ( l; -2) sz6mpdrok.

-+ t-1=25-r'

r'(25
")=144
r'-25r'+144=o
Ezt pedigmtu megoldottuk
az els6m6dszem6l.
b) A kiivetkez6tipussalkoordinila-geometrirban
talilkozhatunk,amikork.1
kitr metsz6spontjet
hatiirozzuk
meg.
(r+5)'z+()-l.)':=25
(x 1)' +( \

2)' =25

feladatok
1.8.7.Szijveges
feladatvan,kUzdsmegolddsim6dszernincs.Azonbanvan
lubbleleszdveges
lChiiDyelv,amelysegithet.
mivel is kapcsolatos
1)lilsciolvasisrapr6b6ljukmeg6rteni,
a f'eladat!
b) MdsodikolvasisraS/iljtsiik ki az adatokatlKiilijn az jsmffteket.Adjuk nekik
nevetes iduk ki 6ketl Kiil6D az ismerctleneket,
ezeklek is adjunkneveker!A
ncvadislil mir felhasm6lhatunlegyszeriikapcsolatokat
az adatokk6zd1t.
az adatokatlEz lehettiblizat is. Ugyeljiid<a m6nek!) Ibglaljukrendszerbe
cSysegek
egyeztel6s6re.
Keszitsiinksegit66brdtvagymiissegits6get,
hogt,
lissuk
probldma
a
szerkezet6t!
,obban
d) lriuk le az adatokkijz6tti kapcsolatokat!
Ezeketaltalibanegyenletekkcl
szoktuk.Lehet6legannyiegyenlerrink
lcgyer,ahdnyismercticnadal.
t)Oldjuk megaz egyenlctckct!
a szdvegalapjAncllen6izziikl
0 Ar eredm6nyeket
Adjunk
sz6veges
vilaszt!
ll

O P6lda
akirt[
K6t versenyz6egyszerre
indula 960 m hosszirtivon. Az a versenyz6,
e16bb6rl c6lbiL
0,2 m/s-malmgyobb volt, 20 mesodperccel
atlagsebessge
sebcssigc,
ds mennyiidii alatlenekc6lba?
Mekkoraa k61versenyz6
Mcgoldis
Az adatok:
verscnyz6k

1,8.8.Abszolit 6rt6kesegynlet
definici6ja:
ll8y szimaabszolirterteknek
.

fatn'\

l"l=\ o,r* a:rt .

ntLrnl

id6[s]

sebessegInvs]

960
i+0,2

960

r+ 0 , 2

Tudjuk,hogy
tt - tz+ 20.
Tehdt:
q60,

960

I a,ha a<o
Irt kell felhasm6lniabszolftertekesfeladatokmegolddsen6l.

3 P6rdnk
t)

960

960
2.

EEi YE N L O.TL E N S EG EK

E c i Y E N L E TEK.

EG YENLO TLENSE 6 E K

EGYENLETEK,

,1 ^

i
.r+0.2
060 960 5
^^
.I
5r+l
960(5-r+ l) =960.sr +20:(5 r +l)
48 ( 5r+l)=48 5i+{5,r+l)
48 5.r+48= 48 5-r+5,rr+ r
0=5x']+r-48'=l+4.5.4 8 = 9 6 1 = 3 1 :
l13l
'l0
A k61szdmkdziil a negativnemfelelmeg,igy a nlegoldAs:
',i: 3.
sebessege
3 m/s,nlig a mdsik63,2m/s.
Tehit az egyikversenyz6

l 2 x+ 3= ' 7

'
: Megota6s

lkkor az abszol[t rtekbenl6v6 kifejezdscsak ? vagy -7 ]ehet.Tehil k61

tsyenletetkapunk:
2x+3=7 \aqy 2x+3 = -'7
2ir= 4 vagy
2x=-lo
l=2
vaery
,r= 5
kideriil,hogyezekval6banmegolddsok.
lJllen6rz6ssel
b)
3

L\:4x+1

Mcgoldis
likkorfel kell bonraniaz abszohitrtekel ami a bennel6v6 kifejezdsel6jelenemnegetir.
hogl hJ i 1:. Jklor a kilejezes
t0t njtg. Kdnnyenkrderrrherti.
2"
3
y>:. aklor pedrgnegali\i: igy dbs/olut
eflelednmdpa.
loh.ilabs,/olul
' ) Ha
Tehdta ket eset:
anCkeaz eilentettje.
I3
Lr<:: 3 2.t=.1.r+ 1

12

,1

EGYEN LETEK,

Ec iYEN L6TLEN

S E6 E K

vagy
-3x-2=

li
lx>1: -3+2x= 4x+l

x-1

IL

_ 4=2x

x=_Z
Az els6esetben
a megold6smegfelela kikdt6snek,
igy az eredetiegyenlehck
is megoldAsa.
A mesodikesetbenkapott6rt6knemmegoldesaaz eredetie$/enletnek,hisz nem tetesill ni a felt6tel.

ik szemsemfelelmega hozz,tartoz6feltetehek,igy egyikszrimsemlesz

ctedeti egyenletmegoldesa.
\olna a grafikusmegolddsltiibbi eselbenrs alkalmazhaltuk
de csakilt mube.

c)

l.x) - l3x+ 2 6sg ( r ) :x - L

l3x-7 =7 -3x
Megoldis
Itt nemkell, az el6z6hiizhasonl6an,
az abszolirt6rtekjeletfelbontani,hiszlethat6,hogyajobb oldalonaz abszoltt&16kenbeliilikifejez6sellenrettje
6 . lg)
az egyenl6segakkor teljesiil, ha a bels6kifejezesnem pozitiy, azaz
3x-1<0,
3r<7,

,<7
3

Itt teh6tv6gtelen
sokmegoldes
van.
d)

3r+21:r-l
Megoldis
A be1s6kifejez6sel6jel6tfigyelvekapjuka k6t esetet:
l)
lY>

] Y+ t = Y

3
2
vagy

a gFfikonoknaknincsmetsz6spontja,
nincsmegoldesa
az egyenletnek.
Gyaikiis egyenletek
egyenletekn6lfigyelni kell az 6rtelmez6sitartom6ny6s az rt6kkeszvizsgalatira. Sema g/ttkjel alatti kifejez6s,sema gyiikvonAseredm6nye
lehetnegativ.

EEYEN LETEKT

EEiYENL6TLEN

SEEi E K

o P6ldtk

j:+2i+l=5r+l

a)

.r' -3r = 0
't(t -3) =0

ri 2 .x-3 =5

r>

2 x-3 =2 5

rr =0 r, =3

t:14

zesutiin kideriil,hogymindk6tszemmegoldes.

b)

1 6 +3 =-2

r>-3

EszrekeII veruri,hogy nincs megoldasa,hisz g/tikvones eredm6nyenem le'

het negativ.

10.Exponenci{lisegyenlet
ismeretercvan sziiks6g.Altal6banaz a c6l, hogy
hrtv6ryoz6sazonossegainak
alapi hatv6nyoklegyerckaz egyenletk6t oldaHn.Mivel az exponencialis
kdlcsdniisen
egydnelrnri.
a kitevr5knek
ilyenkoreg enl6nekkelllenniiik.
P6ld{k

c)

"E -

t=r-q

1 -r>0 6 s r-4>O
1 >r 6 s r > 4

a
LAtlat6,hogynincsolyanszim, melyn6la gyiikvonaselvgezhet6,
6s ajoblr
oldal nem negativ Ha nem vizsgaltul volna meg ert6kkszletet,akkor csrl
^z ki, hogy nincs megoldis.
hosszabbmunkaut6n, az ellen6z6snelderiilt volna

l;

T
I
2z
2
I
2'

2'?
23x

d)

. r +l =.6 .r+1

x+1 >0 6 s 5r + l> 0

x>-l

,> - f

6s

r>--

-8.5*'
252'=8-

A kiktjtesek
miattmindkdtoldal
nemnegatir.
igy a negyzetreemeles
ek!i!'lrlfr'l
6talaki16s.

/sf /s)'
\2)

\2)

EGYEN LETEK,

EEiYEN L6TLEN

SE6 E K

c.)

E E i Y E N L ETE K, EGYEN

L 6 TL EN

3log5.jr+log,.r=7

21'3+4"t

21=o

l o-g- . . r _
. os..r+
=/
.^1l
-2
6l o g 5 , r + l o g 5 . r = 1 4
7log5t = 14

4' +2 1' =192

3 4'=192
4'=64
, =3

logsx=2

2.E,ll. Logaritmikusegyenletek
Itt a definici66s az azonossAgok
ismerefere
van sziiks6g.Megoldesukat
az 6F
telmezesitartom6nyvizsg6la16val
kell kezdeni-Altalrban6rdemes
igy alal.(i
tani az egyenletet,
hogymindketoldalonugyanazon
alaptilogadtmusIegyerl
Ekkor a logaritmusfliggv6ny
kdlcs6nijsen
egy6rtelmff
volta miatt a k6t argr
mentumnak
egyenl6nek
kell lennie.

o P6ldnk
5n 15>0

lg [2x(sx-ts)]=lgto'?
Teh6t
Zr(sjr 15)= 100
Ezt pediga szokdsos
m6donoldjukmeg.

lr>0

^J ,t oq . . : \ ' +l o-g' . . r= _/
-log.25

21\ 4t
_+_=24

=2
tg2n+lg(5.r-15)

Ei EEi EK

l" >3

log,r= Iog,5?

t+1lg(:r t) =tg(+:r-z)

2r-l >0 6s 4.r 2 >0

ll

z+tg?x-l) =2 te3r 2)
lgl00+lg(2i-l)=lg(4i-2)'?

ra

IeIoo(2r l)]=ls(4jr 2)'?

vela Iogadftnus
ftiggv6ny
1-l 6fte1mii,
igy
100(Lr- t) - (4x 2)z.
pedigmir a szokiisos
m6donmegoldharjuk.
200r-|00=l6.r: - I6n+ 4
l6 j: -2 1 6 r+1 0 4 = 0
2 x 2-2 ' 7x + t 3 = O

D=21, -4.2.13=252

2,7X25
I,, =
4

E6 YENLETEKI

E6YEN

LO TLEN

EiEC EK

A masodikszdmnernfelel meg a kikijteseknck,

mig a I3-16lellcn6rz6sulrirl
kideliil,hogyval6banmegoldesa
az eredetiegyeniehek.

E G Y E N L E TEK,

E6 YEN L OIL EN Ei EGEK

3 P6lda

r)
,3i

2.8.12.Trigonometrikusegyenlclek
A grafikonoksegils6giilhiviisaaj{nlo1ttrigoromcrrikus
egyenletekn6l_

r-5

-r+l;5

n l

1l

O P6lda
5lllla

(\

"5

I +: : + , 1 > 0
i 5 .r-l
5 )lr -l) + 3 4 .r I ) + ( \ - 5 )

(r-sxr_r)

El6szcirkercssiikmeg, melyck azok a szdgekmclyelnek szinusza

.6

. r' 5 r-r+ 5 + 3 r - 3 + , r
(r s)(.r- l)

^
(sTorzarra
ilikitunk)

(.r-sXir-l)
('l 3)(r+l)
- ^
(r-5)(i
l)

Lrlhato, hogy a keresettszdgaz els66sa mesodiknegyedbeeshet.A hegyess,,(il

megold;st.
o0o.a,,r/ { . iUil *a,'i. e,, r nai'rto. rllerrerrgrafikoru-ol
leo[a: . ,
l

hogymesodiknegyedbelipad6valr[-re egeszitjkki egym6st.A periodjcitdstis I

gyelembev6vea keresettsziigek:
n

^ =-+
l\

^lk,1t

Z r=4 +2 tn

( x- 3x x +l )+l -

( x s . Xx- I)+ .1+ .1 - l _ i _ +

kJeZ

Mindenl osztanunkkell 2-\,c1.

Tehdta megoldasok:

= La1;v
" '6- 3

lh a sz6mlii6tnemtudjukszorzateahLirani.akkora zorushelyeir
a megold6ldpleltelis megkaphatjukAz el6jeleketszdmegyenesen
rdemes
vizsgalni.

5.r
llzekszerinta megoldis:
r <-l vagyI <.r< 3 vagy5 <r.

4=!+n

k:t e L .

2.8.13.Egyenl6tlens6gek
Az eryenl6tlensegek
megoldlisi
mtdszerei
6selveimegegycznek
M eg/enlete\
r
csakana kell iigyelni.hogy ha negativeft6kkelszorozruk\agy osztjuk,akkof .,.
egyenl6tlens6g
ir6nyamegviiltozik.Ezet azisnerctlenltanalmaz6kifejez6ssel\
l{t szorzag osztestkeriiljiik. Helyette6rdenesebbnull6raredukdni 6sel6jeh,iu.
gilatot v6gezni.El6jelvizsg6latnilis nagysegits6glehera grafitr.usgondolkodis

b)
2xr-5x+4>0
nehez
szorzattii
lilt
alakitani,igy a megotd6k6plettel
kercssilkmega zerushelycil.Ahhozel6szijra diszkrimindnst
kell megvizsgilni.

D= e r l

4 .2 . 4 = 2 5 3 2 - - 1

A diszkimindnsnegativ,tehdtnincsz6rushelyErdcmeselk6pzelnia grafikont,
I,r6y.rzegycnl6tlen.egre
\ al"szolnr
ludjunk.

ECYEN LETEK,

ECYEN

L6TLEN

SECi EK

25
8
9>x

Felfel nyitott parabolanaLmel).neknincs zerushelye,az n tengely felett kell

elhelyezkednie.Ez pedig minden.xrt6krepozitiv Teheta megoldrs:.r e lR.
c)

'l2-8r+16<0
Azj6, ha az ember6szreveszi,
hogyez teljesn6gyzet.Ha nem,akkora diszkriminans vizsgehtakorderiil ki, hog/ az nulla, teh6t egy z6rushelyevan.
(r-4)'!<o
4

A grafikonr6l leolvashat6,hogy csakegy megoldis van.

x:4
2.8,14,Egyenl6tlens6g-rendszer
Ekkor az egyeDl6tlens6geket
kiiliin-kiildn megkell oldani, majd megeflapitaDi
a kdzdsmegold6sokat.
O P6lda
\. o

->_+t
3x2^ 4xr-l

\ 'J U

532
6x-15>4-2t+6

| 8.r-12 +90 >40-r-l5x +15

8.r> 25
63>1x

KO ZEPEK

5 ZAM 5 E

R OZATcl

2.9.KOZEPEK

2.I0.SZAMSOROZATOK

2.9.1.Sz{mtani kiiz6p
Ket szim szimtani kiizepeaz iisszegi.ik
fclc.
Jcle:a 6s /t szamokszimtanivagyalgebraikcjzepe,4(4;
b).

Ila egyszeriien
akarunklogalmazni,aklior a szarrsorozat
v6gtelensok szinl
utenirva, mclyckkdzl van cls6 Csmindegyik6lmcg lchct mondani.
cSymes
Itogyhinyadik.

at b

2
A sziimtanikdz6pa sz6megyencsen
6ppenfelezia ket szim iltal meghatifo
zottszakaszl,
a

A(d;bl

2.9.2.N{6rtanikbzdp
K6t nemnegativ
sz6mm6rfanikitzepea szorzatuk
ndgyzetgycike.
Jele:d:lr> 0 szimokmefianivagygcomeliaikdzepeG(a;b).

crn:ht- Ji
Tlel K6l ne negativsz6msz6mtani
kdzepenemkisebb,mint a meftanikii
zepiik.
u+b >
Jd/'. ahol ,/:r20
Egyenl6seg
akkor6s csakisakkortetjesiil,ha a k6r szim egyenl6.

a poziliv egiszszemokonertelmezell
szenr6rtdkii
fiiggven)'.
A szdmsorozat
/: N +R.
Az n N szimhozrendeltl,r) 6t6ke1altalibana,,-neljelcjljiik,6s a sorozat
,-edjk tagt6nakhivjuk.A soroza!szokisosjcle (.r").A nevelehetmis bctii is.
A z r? -e d ik e le mJ e le r, . r h o , rl : 2 : J : . . . .
d"= f (n\
Sz6mtani
sorozat
2.10.1,
amclybcna misodik tagt6lkczd\.c
A szimtani sorozatolyan szSmsorozat,
b{rmelyiktag 6sa kdzvedeniilel6ttenllo kiilijnbs6geillando.
[zl az ii]land6td-vlrljclciljiik6snevediffcrcncla.
'lchd1:
'1,

an 1 = d a h o l
'
'?eN6sll>2'

Nth6nyegyszeriitulajdonseg:
lla d > 0, akkora sorozatszigodlanmonotonndv6,azaz
an*t > ao,

Egy gyakan hasznaltkdvetkezm6nye

errl1ek
a kapcsolatnak
a kdvetkez6Alli
16s.
Egypoziliv szemesreciprok6nak
dsszege
nemkisebb,mint 2.
l ]+

l
-i 2 .

i h o l l ]> 0

Dgyenltisdg
akkor6s csakisalhor van,haa : 1.

lla r/:0, akkora sorozatAlland6.

an-1= un

Had < 0, akkora sorozatszigoruanmonotoncs6kken6.

a , t1 - ,

sorozatban
bllnnelyhAromegymistkdvel6lagkiiziil a kitz6ps6a k61
Szdmtani
a sz6mtani
kdzepe.
Nz6ls6nek
+a'*t
a, =a' )
, ahol,?N 6sr > 2.
'2
elBlinosanis igaz:b6mrelyelema t61eszimmetrikusan
elliz az iisszcfiigg6s

SZAM SO RO ZATO K

hclyezked6
tagoknaka szAmtani
k6zepe.
Igazaka kdvetkez6dsszefiigSesek:
a'1= at + (.n- 1)11,
6s, ha S" az els6 n tag dsszege,azaz
S' : rt + /l. + .. 1 .l,,.akkor
s =9!:!L,1
"2

o P6tdnk
a)

Adjuk iisszea poziiivegeszszemokat150-igl

Megoldis
Apozitiv egeszek
szamtanisorozatotalkotnak,melyben
ar= I'
d: 1.
150-igI50 dafabszemvan,igy
J,^- o

-o'.r5ot2

SZAM SOR OZATOK

5,. =
-2 2

o, +d* .
45= l!12!.45 = 2436

o)
8gy kdryyiiriicikk alakl szabadterinz6terenminder sorban4-gyel liibb
ldr6helyvan,
mint aze16tte
lev6ben.
H6nysorbantudunkclhelyezni240ndz6t,
haaz els6,40 fer6helyes
solt61kezdve
mindenhelyreiilretiinkembe ?
Megold6s
liszrekell venni,hogya nez6t6ralakja
nemszdmit.Al6nyeg,
hogymindcnsorban 4-gyel tdbb ii16svan, mint az c76zdben,
tehata soronk6ntif6riihelyek
szamtanisorozatot
szifuna
alkol.Adva van az els6clcn1:40. Nemtudjuk,hdny
darabelemvan,legyenez n. Azt viszonttudjuk,hogy240-nekkell lennieaz
cls6n elemdsszegenek.
Teh6t:

S^=240,

l l5o.tso-tt3z r.
lrjuk lel az S,-revonatkoz6cisszefiigg6st!

Dl

Adjuk iisszea k6tjcgyiiprirossz6mokat!

Ilegoldds
els6elemei,melybc
A k6tjegyipirosszturok1016198-igolyan
szemtani
sorczat
:
dr 10,

'-

ut9

2a,a (n t),t
,

vanbenne.6rdemes
behelyettesiten
i azismertadatokal.
[4ivelcsakegyismeret]en
240 =

Megkell hatiromi, hogyhanyadikelema 98.Hasnaljuk akdvetkez6tisszefiiggisl:

a,,= a\ + (11-1)d.
TehAt:
98=10+(,,-l)2.
Inncn:
n=45.
Ezt Ligyis mcgkaphattuk
volna,hogy90 daLabk6ljegyiisztunvan(99- 9 = 90)
esezekkdzdttmindenmesodjkpiros.
igy,

'-

2 40+(.n l) 4

llendezziikeztaz egyenletet!
240=G0 +(n-l).2)n
240=(38+2n)n
0=2n'+38n 240
0=nr+l9n 120
oldhatjukmeg.
vagyszorzatte
alakitessal
llzt megold6k6plertel,

SZAM SO RO ZATG |K

a kdvetkez6iisszefiigg6sek:

0=(n,5)(n+24)

a"= ag

sz6ba,teh6t t=5.
Ennekcsaka pozitivmegoldasajiihet
A 240 embert5 sorbantudjuk elhelyezni.
S. - a,'-x l ..haq-l

2.10.2.M6rtani sorozat
amelybena mrsodik tagt6l kezdvebir'
A m6rtani sorozat olyan sz6msorozat,
melyik tagot elosztvaaz 6t megel6z6I1EEl ugyanazta szamot(4-t) kapjuk. A
q m&l^ni sorozatrajellenz6 illand6 h6nyados,neve kv6ciens.Nem lehct
^ sema kv6ciens,sema sorozategyetlen
tagiasem.
nulla
Teh6t:
- :L=q ,
d*r

ql

itt is az cls6 r?tag 6sszege.

a q = l, a k k o r& - n -d r.
itiv sz6mokb6l6116m6rtanisorozarban
barmelvhdromewm6s u16n6116
kdziil a kijz6ps6a k6t sz6ls6neka m6rtanikdzepe.Azaz:

ahol neZ 6s >2,q+0,a , t " 0 .

N6h6nyegyszer[tulajdonsigl
Ha q: 1, akkora sorczatmindentagjaegyenl6.
Ha q pozitiv,akkora sorozatmindentagjaazonosel6jelii.
Ha a 4 negativ,akkor a tagok v6ltakoz6el6jeliiek, p6ld6ul
at=26sq=-3
2: 6;18:-54:...,
monotonndv6,peldrul:
Ha a1> 0 6s I < q, akkora sorozatszigoruan
a.=26sq=3
2;6; l8; 54;....
Ha ar > 0 6s0 < q < l, akkorviszontszigonranmonotoncsdklen6,p6ld6ul:
at=2Csq=!
2
^. t I l
-"' 2' 4' E "
Ha a, < 0, akkor 6ppenfoditva, peld6ul:

ellilis iltalrnosanis ieaz:a Dozitivszilmokb6l6116

mel.tanisorozatban
bArtag a t6le szimmetrikusanelhelyezked6kneka n1enanikdzepe.
m6sk6ntirjuk fel ezt a kapcsolatot,
a;

nemfontos,hogy a sorozatpozitivtagokb6lilljon.

P6ldnk
m6rtanisorczatmesodikeleme28, hetedikeleme896.Mi az els66s az
ik elem?Mennyiaz elsddt elemenek
6sszege?
iuk, hogya, = 28, a7- 896.
rgaz,hogy

q'

2
l. , I
-r.
-, - 2, i
-, -r.

,ha

896

s z A M So R o z A T o K

dr =

a.

28 ..

A .=A t r +-"\ - ]

14,

-=-=
qa

a5 = 4'd =28.8=224,
S -aa

q-I

Eventeq%-oscs6klen6sesetnpedigazl0 az ,?-edikev v6g6reaz

o=n['-#l

. = P:----_ - 434
2-)

DJ
Egy mertani soozat harmadik ta&ja6, hetedik tagia pedig 54. HatArozzamcr
az els6 10 tag iisszeget!
Megold6s
at-6
a1= 54

csdkken.

ilven tiDusirsz6mit6sokatnevezziikkamatoskamatszemitesifeladatoknak.
a veltozesi.iteme
nemcsak6veslehet,hanemnapi,havi stb.is.
iisszefirggdsben
negyadatszerepel.
EzekmindeglikeIehell'eladalkdrd6se.
a n6gy tipusn hozunkegy-egyp61d6t.
P6ld6k

Mivel

a mobilfelhasmel6ksz6ma6vente20%-kal n6, akkor heny v alatt dupl6ik meg?

ha mostl0 felhasznrl6van,akkoraz ismeretlen
sz6mt 6v milva, leez n,IeszUo.
..

Tehat:
q = t'

, a=q [ '- #l

q = !.!j

Hatrrozzukmegaz ls6elemetl
a.6^
a1=- =1= t.

"_ r6 Y

iev
273-l
q- l

:rJ3-1

ls.z

lp2

r"o

l g6- l g5

: =- : J. du,

2,10.3.Kamatoskamat sz{mit{s
Ha valamely ,40 6rt6k ventep R' szezal6kkalnijvekszik, aklor a meg
niivekedett6t6k az r?-edik6v v6s6n

negyedik6vbendupl6z6dikmeg.

t_

EiZAM SO RO ZATO K

D)

Ha 500ezeriorintottesziinka bankba6vi 6 % -oskamatra,akkor l0 6v llli I

va mennyilesza megtakaridsunk?
Megoldl{s
/
r, \"
4 o - 5000001
r+ ;: | -s00000.t,06r0
-8q5.t24.
( r00l
Teh6tkiizel 900 ezerforintunk lesz l0 6v mtlva a bankban.
c)
Mennyi penzt kell betenniinka bankba,ha 2 milli6 forinrot szerernenk20 r\
mlilva 6s az 6veskamat 4 oZ?
Megoldds
Tudjuk, hogy

=n['*#)"

2.t06
Innen:
,),

__: 1. 16 e12771,8s.
1.04- Tehdtkitriilbeliil913 ezerforintotkell betenniiDt.
4"

o)
Egy fert6z6belegs6gben
szenved6k
szemal0 6v ala megduplaz6dott.
Iti r\
szezal6kos
az evesndveked6s?
Megold{s
Tudjuk, hogy

,4 =4[,.,,

Innen:

r = ('{6- t).loo- 7,18.

Az 6vesniivekeds
kiiriilbeliil7,2%-os.

GEOMETRIA
1. GEOMETRIAI ALAPOK
mak: pont,egyenes,
sik,illeszked6s.
ezek
alapfogalmak,
nem
defini6ljuk 6ket, hanema szemlletiinkbenkiivel
jelent6siikre
hagyatkozunk.
Az illeszkeddshez
azonbanegykis magyafilziink. Ha egy pont mjta van egy egyenesen,
akkor azt igy mondjuk,
a ponl illeszkedjlaz egyenesre
vag1,me5kenl.az egyenesillesrkedika

jeleia nyomtatott
pelddul:
nagybetiik,
sekjeleia kisbeilk,peldol e;f, g;...

jelei gcirdgkisbetiik,p6ld6ul:c; p; ..., vagyS

jele: E, p6lddulP e , P pontilleszkedikaz e egyenesre.
pontot,az egyenest6s a sikot tErelemekreknevezziik.A t6relemeketa {6juk
pontok halrnazak6ntfogjuk fel.
: egy egyenest
egy lii illeszked6pontkdt f6legyenesre
oszt.Ez a
mindk6tf6legyenes
kezd6pontja.
kasz:egyegyenesen
ktktildnbiiz6pontegyszakaszt
fog kdzre.A ktponv6gpontjainak
nevezzi:k.
a szakasz

sftbank6ta4nospontb6lkjrnddofelegyenesl6s
azihalul meghar6roron
bera
sik6szt sztigneknevezziik.A kdziis kezd6pontota sztg csucspontjanak,
a szdgsz{minak,a sik6szt szijgtartomrnymknevezziik.
flegyenest
, kdziis kezd6pontb6lkiindul6 f6legyenesk6t szdgethatArozmeg. Azt,
ikkel dolgozunk,M ebr6nkiiriwel jeldljiik.
gttriigkisbetiivagyIBCZ (B cstcspont,l 6s C a ket szina illeszkedik).

c Ec , M ETRt At

c i EO M ETR IAI AL APO

ALAPO K

Nevezctes
sztigck

! P6rda
zf if i

Nullsziig:a ket szdgszAr

egybeesik,
a szdgtartomeny
az iireshalmaz.

126
3 7 ! 3 I 8 0" . - - ^

Egyenessziigi
a kdtszdgszdr
egyegyenesi
alkot,a szdgtartomany
azegyikltlsr,

84
2=2.-:lt4,6o
1l

Tcljessziigra ket szdgszer

egybeesik,
a szdgtartomany
a !jk.
Sztigm6r6s:
a szrigeknagysagdt
k6tf6leegyseggel
m6rhetjik.Az egyika 1ir,
a misik a rudien.
Sziigmdr6sfokokkal a teljesszdg360-adreszeaz egy fok, azaz lo nagysiL
g[ szdg.Az egy lok hatvanad
r6szenz egyperc(1,), az egyperchatvanJ ri
szeaz egymisodperc(1").

sz6qelnevezese

nullszdg
hegyesszdg

0<ar<Tl2

derekszdg

tompaszog

90"<(["<180"

1tl2< 0'r< T

konvexszdg

0'<d'<180"

0<0r <r r

konkiv szaig
teljessziig

'ldbl:izal:Fokokban

meft6k6taz - keplettelkapjuk.
Az q'-os szdgivn6rtek6r%-rcl jelciljiik.Tudjuk,hogy egy kdrbcna k6zclJ
poni szcignagysigacgyenescn
ardnyosa hozz6tartoz6kijriv hosszrval.Ebb;l
adodik.hog)do cglenescn
irrinyosor-rel.ig) Ielirhrluka kd\erkczd
rrc...
prill: d':oq-360'
27regyszerlibben
do : or = 180.: ,r. Teh6taz iitvilrisoi,
ho,,r kdverkeTd
k6plelekcl
efdemcs
alkclnttznr:
Fokb6lradirinbaval6dtszdrritAsndl:
1t
0. = ---::qo
I8 0 "

Radirinb6lfokbaval6 dtsziimitisnil:
^

180'

nasvsesivmrtekben
dr=o

0o<(r'<90o
(!'=0'

egyenesszog
Szitgm6r6s
radi:lnban:az egys6gsugarLi
kdrbena kijzdppontiszdghdzta(o/,,
kdrivhosszat
a szijg ivm6r6k6neknevezziik.Egy radianannaka krizpponrr
sz6gnekaz ivmert6ke,melylreztartoz6kdrivbosszegyenl6a sugbnai_a2,,,
egysgsugaru
kdrbenegy.Mivel az egysegsugam
kijr kerrilete2Jr,a hozzlitll
toz6360'-oskdzepponti
sz6827rradi6n.Nernegysegsugarikiirbena szcigi\

nrsysdslbkban
0":0'

lri;gpirok:

0' = 180'
180'<c'<360'
(I" = 360'

It<

,r<2Ic

G EO M ETRI AI

ALAPO

E E OM ETR IAI

AL APO

Csicsszttgek:csricsaik
egybeesnek
6s sziraikpironk6nlegy-egyegycncslnl
kotnak.A cslcsszdgek
egyenl6ek-

egymisra.
Mcr6legesszdrt konvexszitgek:szdraikpiironkentmer6legesek
Nrgysiigukegyenl6vagyegyme$180'-raegeszitikki.

Mell6kszdgek:
cstcsaikegybeesnek,
egy-eS/sz6rukegrbeesik,
a mrisikkdtszJ
egyegyenest
alkot.A mell6kszdgck
cg),m6st
egyenesszdgre
eg6szitik
ki.
Az ebr6nd 6sT,illelveP 6s6 csircsszdgek,
az (o,B),(p,'y),('y,6)6s (q,6) szitl'
perokegymesmell6ksztigei.

lhjlSssziig
kisebbikszdg,amennyihajlisszdge:az iiltalukmeghaterozott
Ktt f6legyenes
erteke0', 6s legnagyobb
erlebcnvankisebb.igy ktizbezirlszdgiiklegkisebb
k. 180".
N{t egyencshajlissziigc
kisebbikszdg,amenynyiben
llr egysikbanvannak:az eltalukmeghatArozott
6rt6ke
vnnkisebb.lgy kdzbez6rtsziigiiklegkisebb6n6ke0o,6s legnagyobb
90'.
pontjiindtmen6es az adottegyenesektcl
ll0 kit6riiek: a ter egy tetsz6leges
egyenesek
hajlesszdge.
Ez a sziiga pontmegvalaszt6set6l
nigget!firlruzamos
lcn.
llgyenes6s sik hajl{ssziigc
ligy a sikot metsz6egyenesmer6leges
a sikra,ha mer6legesa sik mindcn
!Byenes6re.

Egydllisf szdgckrk6l konvexvagyket konkiv szdgsz6raiperonk6Dt

pAfhL
zamosak6s azonosir6nybamulatnak.Az egyillisi szdgekegyenl6ek.
Az lrl,
rin a7ro.p).{p.or.ty.Qles16.o].zogprrok.
V{lt6sztigek:k6t konvexvagyket konk6vszdgsz6raiprronk6ntpArhuzarri,
sak es ellent6tesirenybamutatnak-A vilt6szdgekegyenl6ek.Az Abrdn!
(0,Q),(p,o), (T,p)6s (5,o) szdsperok.
mer6leges
vetiilelln az egrenes(e) nemmer6leges
a sikra,akkoraz egyenes
(e'). Ebbenaz esetbeD
azegyenes
6sa sik hajlasszdle a sikonszint6negyenes
6sa vetiiletehajlasszijg6t
6l1jnk.Ez a szdga legkisebbM egyelon azegyenes
eltalbeztutszdgekkdzdtt.
lcs 6sa sik egyenesei
K{r sik hajlisszijge
egyndssal,
akkormetsz6svonaluk
egypontjdban
llI a k6t sik nemparhuzamos
tnindketsikbanmer6legest
elihrnk a metsz6svonalra.
A ket sik hajlesszijge
a
mer6leges
hajl6sszdge.
lCt

G EO M ETRI AI

ALAPO K

GEOM ETR IAI

AL APO

Ha a k6t sik pirhuzamos,

akkorhajl6sszdgiik
0..

0gycnes-sik

Forgdssziigr
egypontb6lkiindul6egybees6
kdr fdlegyenesb6l
az egyik fi).rl
hagyisival6sa mesiknaka kdziisv6gpontkijriili elforgatesiival
kapjuk.A fol
giisszijget
nagysdgival
es irinyival adjukmeg.Tetsz6leges
nagysdgrll
lehetr.
k6tfeleiflinyitesir.Pozitivaz ir6nyitesa,ha az 6ramutat6
jtuisaval ellenltl{..
irAnybamozdula mozgatottszer,6snegatiyha megegyez6
ir6nyba.
Az iriinyitoltszdgekmegad6s6ndl
feltiintctjiika sziiraksonendjet.peldirLl

pdrhuzamos
Pdrhuzamos:egy egyenes
egy sikkal,ha nincskdzdspontjuk,
vuly az egyenes
illeszkedika sika.I.Iaazegyenesnekvan
k6tkiiliinb6z6pon!
mely
illeszkedik
egy
sika,
akkor
az
cgyenes
illeszkedik
a sika.
Jl,

(a:b)z= 4s",(c;d)z= -'ts",(e;fr/- 420..

lvlctsz6:egyegyenes
mctszia sikot,ha egy6scsakegykdztisponEukvan.
Nlk-sik
llrhuzamos: k6t sik parhuzamos,
hanincskijzdspontjuk,vagymindenpontkdzds.
Ha
van
hdrom
killilnbdz6,
nem egy egyenesre
illeszked6kdziis
Jnk
akl(or
minden
pontjuk
kciztjs.
tontjuk,
Mctsz6;k6t sik metsz6,ha valregyscsakegyolyanegyenes,
melymjndketlilrcilleszkedik.
'l'lvols6g

3.1,2.Tr5relemek
kitlcsijniishelyzete6st,ivots{ga:
Egyencs-egyenes
Metszii: k6t egyenes
metsz6,ha pontosanegy kijzdspontjukvan. Ekkor:1.
egyenesek
egy sikbaesnek.
Pirhuzamos:k6t egyenes
piirhuzamos,
ha egy sikbanvannak6snincskijr,,.
pontjuk,vagymindenpontjukkdzijs.Ha k6regyenesnek
k6t kiil6nbiiz6pollrl.
kdzais,aklor mirdenpontjukk6zds,egybeesnek.
Kit6r6: k6t egyenes
kiter6,ha nincsenek
cgy sikban.

X6t pont tivols{ga: a pontokatdsszekdt6

szakasz
hossza.
,4 6sB ponttrvolrignnakjeled(,.1;B).
A a(,4;B)egynemnegativ
val6sszdm,melya kdvetkez6hercmfell6telnektcsz
!lcget:
l) r(..1;B):0 aktor scsakisakhor,ha/ : B.
2)d(A;B)= d@"a)
ll d(A;B)+ d(B:q > d@;C)6segycnl6s6g
aklor 6scsakisakkorigaz,ha B itIeszkedik,.lC
szakaszra.
B
/-=-\

llA;B)+d(B;Q> d(A;Q

d(A;R) + d(B:C.)= rt(A;C)

fonf 6s egyenest{yolsiga: a pontb6laz egyenesre

bocsrtottmer6lcges
szapontjaivaliisszekiit6szakal szhossza.Ez a legrdvidebb
a pontotaz egyenes
r/ok kdziil.

6EO M ETRI AI

ALAPO K

K6t egyenes
t{vols6ga
P&huzamosegyenesek
pontj6nakt6vols6gaa masikegyenest6l,ll/
Bimelyik egyenesegy tetsz6leges
az a k6t egyenestdsszekdt6,mindktt6rcmer6legesszakaszhossza.
Metsz6egymesek
Trvolsdguknulla.
Kit6r6egyencsek
szakaszhossza.Ezl il
TAvolsaguk
az 6ketiisszekiit6,mindkett6remer6leges
a k6t gyenesnorm6ltmrl
szakaszt,mely mindig letezik es egy6rte1mff,
szvezdlisAnak
nevezztk.

d(o:P) = r
kiizeppontota kdflonal birmely pontjbvalaisszekdt6szakasza sugir.

kdrones a kdrvonalonbeliil 16v6Dontokhalmaza.

Pont 6s sik t6volsiga

hossza.
Ez a legritvidebb
a porl
mer6leges
szakasz
Apontb6la silaabocsdtott
tot a sik pontjaival dsszekiit6szakaszokkiizill.
Egyenes6ssik tivolsiga
Ha parhuzamosak,
akkor az egyenesb6rmelypontjinak tivolsiga a sikt6l, a/,r/
hossza.
mer6leges
szakasz
az egyenes
bfumelypontj6b6la siklabocsiitolt
Ha metsz6k,akkortavolsrguknulla.
K6t sft tavolsiga
Pdrhuzamos
sikok
pontjenakt6vols6ga
a m6siksikt6l,azazbilmcl)1l
Btumelyiksik tetsz6leges
hoss/rl
pontjeb6la m6siksika bocsatott
mer6leges
szakasz
sik egytetsz6leges
Me1sz6sikok
T6volseguk
nulla.
ponthalmazok
3.1.3.Nevzetes
Kiirvonal (kiir)
Olyanpontokhalmazaa sikban,melyekegy adottponlt6l(kiiz6ppont)egYfrl
16tivolsdgn vannak.

d(ot) < r
egysikidom.Ezt is szoktukkiirneknevezni,peld6ul,,kiirte llete"
b
adottpontt6l (kdz6ppont)egyenl6tiivolsiigral6v6 pontokhalmazaa t6rben.
kaszfele26
mer6leges
lele/6nonUiin
Szrkasz
alhalado.ri Ine16leges
egyenes.
L a szakaszfelez6
medlegespontjainakha)mazaegyenl6a szakaszk6l
t6l egyenl6liivolsiigral6v6pontokhalmaz
6va1.
sztjelenti,hogyhaegypontilleszkedika szakaszfelez6
mer6leges&e,
akkor
vagpontokt6legyenl6tdvolsdgmvan, illetve, ha egy pont eg/enl6 t6vols6ga
a szakasz
k6t v6gpontj6t6l,
aktor az illeszkedika felez6medlegesdre.
elezd

tzdgetk6t egyenl6r6szreoszt6felegyenes.
l: konvex szdg szdgfelez6j6reilleszked6pontok halmazaegyenl6 a szdg

it6l egyenl6tivolsdgial6v6pontokhalmaz6val.
aztjelenti,hogy ha egy pont illeszkedika szdgfelez6
f6legyenesre,
aklor
16tevois6gra
vanaszdgszirait6l,illetve,haegykonvexszdgben
egypont
16tdvols6gra
vana sz6rakt6l,
akkorilleszkedika szdgszdgfelez6j6re.

GEOME TRI AI

I RANSZFO RM ACI 6

3.2. GEOMETRIAI TRANSZFORMACIO

A transzformrci6sz6italakilrstjelent. Ezt a geometriiibanallor hasznituk, nrl
kor egy alakzatot,ponthaLnaztegy egy6(elnii szabillyal ,talakitmk, egy kI|
dul6 pontlalrnazhozegy6fielrniiene$/ tjat rendeliink.
3.2.1.Alapfogalmak
A geometriai transzform:ici6 ponthalnazokkijzdtt telmezett fliggveny.
Tehiita geometriaitranszform6ci6k
esetenaz rtelmez6si
taftomanyes az rr
t6kl6szletis ponthalmaz.Mi csak olyan transzformaci6kat
vizsg6lunl,rlrt,
IC
lyeknlez a kt halmazugyanaza sik. Ezeketsikbelitranszform6ci6knak
vezziik.Ezekut6nmfu csaka hozzitendelesi
szabalytkell megadnia sik ctlv
pontj6ra,igy mindenpontj6ra,hogya transzfomaci6adottlegye|
tetsz6leges
Mint a m6rismeftfi.iggv6nyeknek,
a geometriai
transzformdci6knak
is vannrl
tulajdonsagaik.
melyekleloketjellemezziil.

Egybev:ig6s{gitrsnszform6ci6k
tivolsagtarl6 transzfomr6ci6kat
eg/beveg6s6gitranszfomeci6knaknevezzilk.
egybeveg6sAgi
lcgegyszeriibb
transzformici6az identikuslekpezds,
melymindenpontk6pednmaga.
geometiaitranszlom6ci6kat.
a legfontosabb
egybev6g6segi
Tengelyestiikriizds
egy egyenes,
melyeta tiik6z6s tengely6nek
neveziink6s l-veljeldliink
an.A tengelypontjaifix pontok.A tiibbi P ponthozaz1a pontotrendelmelyet6ltal6ban
P'-veljeliUiink,mellyeigaz,hogya PP szakasz
felez6a 1tengely.

Tulajdonsigok
Tivols{gtartds: azokata transzfom6ci6kat,melyeh6l belmely k6t pont ld!('l
sAgaegyenl5a kepeiktivolsigeval, trvolsigta(6 transzfom6ci6knaknevez/rl
Ekkormindenszakasz
k6peveleegyenl6hosszrisrigt
szakasz.
A tevolsa$afi6transzformrci6kat
egybev{g6s{gitranszformdci6knakrf
vezzi)k.
Sziigtart{s: azokata transzfomaci6kat,
melyekn6lb6rmelysziig nagysrilr
nevezztik.
egyenl6k6pneknagys,geval,
szdgtart6
traDszformeci6knak
A szdgtart6transzformrci6kathasonl6sigitranszfonnici6knaknevezzi.ik.
A tivohegtart6sb6lkdvetkezika sz6gtartes6shogy az egyeneskpeegycr.s

a P pontotrigy szerkeszljiikmeg,hogya P-b6l mer6legest6llitunk rre, majd

felm6rjiik t-t6l a d(P;l) tevok6gota P-vel ellentetesoldalon.
dvolsigtart6,sziigtart6,
fix pontjaiaztengelypontai, fix egye,
idonsagai:
a tengely,invaridnsegyenesei
a tengelyremer6leges
egyenesek,
a kdriilir6nytmegveltoraia.
Kliz6ppontos tiikriiz6s
egy pont, melyeta tiikatz6skijzeppontjiinakneveziink6s iltalSban C-vel
A kitzppontfix pont, bdmely m6sponthoz- legyenez P aza P'
rendeljiik,melyreigaz,hogya PP' szakaszfelez6pontja
a C.

Fix pont: olyanpontmelynekk6peiinmaga.

Fix alakzotiolyanalakzat,melynekmindenpontjaf1x.
Kiiriiljirrsi irdny: bermelysokszdget,
alakzatot
kdtkiiliinbi!26iranybanlrlrrl
j6r6siival
Az
megegyez6
ir6nya negativ,rril ,rr
kiirbej6mia sikban. 6ramutat6
ellntetesa oozitiv ifiinv.

P'
! P'pontot igy szerkesztjiik
meg,hog/ a P-b6l egyenest
htzunk C-n kemajderrefeljnirjiikC-ldla d{P:C)r;\olsigor a P-!el ellenleles
old.tlon

G Ec |M ETRI A t TRANSZFO RM A C I O

Tulajdonsdgai:
tivols6gtart6,
szitgtart6,
fix pontjaia kijzeppontja,
fix egyenc\l
nincs,invari6nsegyeneseia kdz6pponlondthalad6egyenesek,
a kdrnlj.r sr
iflinyl nemvaltoztatjameg.
3) Forgat{s
Adottegypont,amelykcirillforgatunk.
Eztkijzepponhak
nevezziik6s6ltalitr,rj
C-veljel61jiik.Ezenldvriladofln6g a forgatdssziige,legyenez d, 6sa forgarrrt
iriinya.Akdzeppontfixpon! bermelymrs ponthoz,le$/enezp, azta p'portor
rcndeljiik,nelyre igaz,h og' CP- CP' 6sPCP Z: C[a megfelel6iranyban.

Ez a P'pontot igy szerkesztjiik

meg,hogy a C-b6l fdlegyenest
hrizunkf,,(,1
keresztiil,majd elre felmerjiikaz (r sziigetaz adottiranyban,ma.jdC-t6l trl
mediik az ij sztigsz6raa d(P,q tdvolsAgot.
Ap6ldaibrin o < 0.
Tulajdonsigai:tevols6gtart6,
szdgtart6,
fix pontjaa kilz6ppontja,
fix egyenir
nincs,invari6nsegyeresenincs,a ki;riit6r6siirin)lnm valtoztatjameg.
Kdmyen be161hat6,
hogya I 80'-osforgal{sa kiizeppontos
fikrdzesselmegegye,,rl
4) Eltolds
Adott az ellol6sirenya6snagys6ga.
Ezt vektorraladjukmeg.melyeteltalibrl
v-vel jeli;li1nl. Egy tetsz6leges
P ponrhozazt a P' pontotrendeljiik,mel\,rf
igaz,hogy FF = i

''t/.n'

G E O M ETR IAI

TR AN SZFO R M AC I O

hirzunkv-vel
meg,hogya P-b6lp6rhuzamost
I P'pontot [gy szerkesztjiik
crrelelmrjiika vektorhosszelP-b6la megadottirdnyban.
nincs,int6vols6gta6, szdgtart6,
fix pontjanincs,fix cgyenese
Ljdonsdgai:
a kijriilj6r6siiifuyt nemvela v-vel pfuhuzamos
egyenesek,
Arsegyenese
meg.

transzforha vanolyanegybevag6sigi
alakzatot
egybevrg6nakneveztink,
i6, melyaz egyiketa mrsikbaviszi 6t.
=
dgosigjele:
h6romszijg
egybeveg6,
ha
oldalaikpironk6ntegyenl6ek,
haker-k6toldaluk6saz iiltalukkdzbezaftsziigekegyenl6ek,
szemkiiztiszdgekegyenl6ek,
ha k6t-k6toldaluk6sa nagyobbikkal
haegy-egyoldaluk6s a rajtafekv6k6t-k6tszdgiikegyenl6.
metria
(az
iranszformaci6
alakzatszimmetrikus,ha van olyan gybeveg6segi
Iek6pezs
kivetelvel),
melyn6ia k6pednmaga.
gelyesen
szimmetrikus
6thalad6egyenesre,
! kdr mindeiLa kdz6ppontjAn
haromszdg
az alapfelez6ner6leges6re,
!z egyeni6sz6ru
mer6legesre,
h6romszdg
a hrrom oldalfelez6
t szab6lyos
r hirtrap6z(szinmetrikustrap6z)az alapokfelez6ner6leges6re,
r deltoidaz egyik6tl6 egyenesere,
sokszds.
mindenszab6lvos

GEOMETRI AI

TRANs iZFO RM ACI O

,A

Z<

o
V

Kitzeppontosanszimmetrikus
- a kdr a kiizeppontjira,
- a paralelogmmma
az ad6kmetsz6spoddera,
- a pArosoldalil szabalyossokszdgek.
Forg6sszimmetdkus
a kiir,
- a szabelyos
haromszdg,
- a paralelogramma,
- a szabiilyossoksziigek.
3.2.3.Hasonl6s6gitranozform{ci6
A szdgta.t6transzfomrci6kat hasonl6s6gihanszformaci6knaknevezziik.
Kiiz6ppontoshasonl6sdg
Adott egy pont, a hasonl6s6gcentruma,melyet 6ltalebanC-vel jelitliink. Ezc
kiviil e$/ nulldt6l kiildnbiiz6 val6s szim, legyenez l, (1,* 0). Egy tetsz6legcs
PpontkepeazaP pont.mellreigaz.bogy CP'-d CP.

a P pontotugy kell megszerkesTteni.

hogy felmddiika aP dvolsagl).1a CP egyenesre
C-bdlP-velmegegyez6
irenyba.haI > 0 illetveellen<
iiinyba, ha l" 0.

: hal": 2, akkorP'P-vel azonosoldalonvatr6s C-t6lk6tszerolyantemint P

P'
l, = -1, akkorCP 6sP'kiiziitt van 6sP' feleakkoratavohAgmvan C-t61,

sztigtart6,
l$/enesk6peveleperhuzamos
egyenes,
hosszallJ-szeresrevaltozik,
Szakasz
fixpontja C
fix egyenesnincs,
a cenmmrailleszked6egyenesek.
invadansegyenesek

6sdgitranszform{ci6
hasonl6sagi
hanszformeci6
el6rllithat6egykttzeppontos
hasonl6seg
cgy gybev6g6s6gitranszfomAci6egym6sut6ni elvgzsevel.
sonl6s6g
transzformeci6,
Inelyaz
sikbelialakzathasonl6,ha vanolyanhasonl6s6gi
a masikbaviszi it.

hrromsziighasonl6,ha
oldalaik arenyaipAronl6nt egyenl6,

6 EOMETRI AI

TRANSZFO RM ACI O

- ha k6t-k6toldalukaftinyaegyenl66saz dltalukkdzbezartszdgekegyenl6ek,
-ha k6t-k6t oldaluk arenyaegyenl66s a nagyobbikkalszemldztiszdgcl
egyen16ek,
- ha szdgeikperonkentegyenl6ek.

i alakzatokteriileteinek
ardnyaegyenloaz dninyossdgi
tnleztindgyueul a kdvetkez6h6romsziign6l,

Alkalm^z6s

AB
D es-E.harmadol6pontok, akkor,4BC^-DEC.\ 6s

Kiinnyen bel6tiat6 a kiivetkez6elit6s:

HaCBll DF-ak*or

AC AB
AC AB
illetve
CE- BD
AE- AD.

Ezt az ,llitist hasznrlhatjuk

fel egy szakaszadott arinyi feloszlds{ra.
P6ldAuladottegy szakasz,
legyenez,{B, es osszukezt fel 2 : 3 adnybar. tik
kor a szakasz
felv6teleutenaz egyikv6gpontj6b6l
felrn6riinkegyfelegyencs!.
mel''re e v6gpontjiib6lfelmeriint egymrs utiin egy kett6, majd egyhAromegy
s6ghosszrisdgf
szakaszt.
Legyenekezekaztj pontokC sr. Kdssiikiissze/)
t B-vel, majd hrizzunkezzela szakasszalparhuzamostC-6nkercsztiil.Ez a pil
huzamoslB szakaszt
el fogiametszeni,melymetsz6spont
legyenE Az eliiii
A E A C2
lilfil6salapjdntudjuk,hogy
EB= A=l.TebAtez
val6ban2 : 3 arinvbanosztiaA

DE1
AB3

testekfelszineinekar6nyaegyenl6a hasonl6sdgar6ny6naknegyzet6vel.

16testekterfogatainak
ariinyaegyenl6a hasonl6srgar6nyinakk6b6vel.
P6lda

az EponrazAB szaka!^

giimbsugarat50%-kalndveljiik.H6nyszAzalekkal
n6 a felszines a t6r-

vela sugiir500o-kal
lehdla ha.onlond.igyaziri sugdraregi 1.s-s/erese.
arenyal:, itt tear6nya,l, = 1,5.Tudjuk,hogyhasonl6testekfelszin6nek
az eredetinek,
ami
L'= 1,5t= 2,25.A. nj felszinez alapjin 2,2s-szercse
jelenl.
5%-kosndvekedest
is tudjuk,hogyhasonl6testektedogatainak
arenyal', itt tehdti!- = 1,5' =
mely 237,5%5. Az [j terfogatez alapjana 3,375-szerese
az eredetinek,
j
niiveked6stelent.

SIKBEL I

E5

TERBELI

ALAKZA T O K

3.3.SiKBELI ES TTRBELI ALAKZATOK

SIKBELI

E5

TER B EL I AL AKZATC |K

596htuomszaig:
olyanhiromszdg,melyben egyikszijg90".
^z befogoknak
oldalldtfogonak.
a misil ketoldalt
nerezziik.
-kalszemkdzli

3,3.1.Hdromszijgek
Egy hiiromsziigeth6rommegfelel6adataegy6nelmiienmeghaleroz.
A lct,
gyakrabbanhaszndltadathermasoka kdvetkez6k:
- h6rcmoldal,
- ket oldal 6s az 6ltaiuk kdzbezertsziig,
keroldalesa nagyobbikkal
szemkdzri
s/dg.
- egy oldal es a mjta fekv6 ket sztig.
Ha k6t heromszdgezenadarhiirmasokkiiziil barmelyikbenmegegyezik,a ior
csakhelyzetiitbent6rhetnekel, egy6bkentaz eg),nAsnak
megfelel6adallrl
rndrcegynl6k.Teheta ket hfuomszdgegybveg6,azazvan olyan clt
beveg6segifianszfomeci6, amelyik az egyiket a mesikbaviszi 6t.
Harcmsziigebdzolisakora szokasos
jeldl6sm6d:

6 sz6ruh6rcmszdg:
melybenk6t oldalegyed6.
olyanhiiromsziig,
az egyenl6oldalakatszimknak,a hamadikoldaltalapnaknevezziiklyos hdromsziig:olyan hiromszilg, melynek oldalai egyenl6ek.

hiromsziigre
egyenl6tlens6g
nagyobb,mint a harmadik
: egyharomsziigben
barmeiyk6t oldaliisszege
Ha az oldalak l,, b, c, akkor
a+ b> cesa+ c> besb+ c> a.

t6tele
: ha egy hiromsziig der6kszdgfi,akkor a befog6kn6gyzetdsszege
egyenlz 6tlog6 n6gyzet6vel.
aszt6tel6nekmegforditdsa
: ha egy h6romsz6gbenk6t oldal n6gyzetiisszege
egyenl6a hamadik olndgyzetevel,akkor az hAromszdgddksz6gii.

A
B
A csricsokat
pozitivkdri.iljrinissal
j elciljiik,4,B illtveC beriikkel,a niluk cItr!
lyezked6sztigekpedigo, p illetveT, ezekkelszembenl6v6 oldalakrendrc /
11,D illetvec.

egy hircmsziig akkor 6scsakisakkor deftkszijgii, ha a k6t oldal n6gyzetegyenl6a harmadikoldalnegyzeteveL.

Csoportosit{suk
Hegyessziigfl
hiiromszajg:
olyan heromsz(jg,
mel),nekmindenszdgekjscl,ll
mrnt900.

1= 90' r+ a" +
Tompaszcigii
h6romszilg:
olyanh6romszrig,
melybenvanegy90o-ni'lnagyotjtl
szog.

siKEELr Es TERBELT aLAKzAToK

egyenl6szdgekvannakegyenl6oldalakkalszemben
Ttel:heromszdgben
egyenl6oldalakvannak.
T6tel:haromszdgben
egyenl6szdgekkelszemben
Egyntt
ha a veliik szcrl)
T6tel:htuomszdgben
kt oldalakkor6s csakakkoregyen16,
kdzti szdgekegyenl6k.
: a hiromszdgkiils6sztigeegyenl6a nelnmelleftel6v6k6t bels6szog
gevel.
F'=d+Y
a= b<>cr=F

L a haromsztig
kiils6 sz6geinek
dsszege
360'.
bdrmelykonve\ sokszdBrc
igaz.)

nagyobbszogvan.
Tetel:hiromszdgbcn
hosszabb
oldallalszemben
h{romsziignevezetes
vonalai
hosszabb
oldalvan.
nagyobbszdggelszemben
Tetel:heromszdgben
felezd

Eg)'rtt
egy oldal aklor 6s csakisakkornagyobbegy masil
T6tel:h6rcmszdgben
dalndl,ha a veleszemkdztisziignagyobb,mint a mesikkalszemkdzti.

hAromszitgsziigfelezdineka bels6szdgekszdgfelez6felegyeneseitnevezziik.
l: a hiromszdgszdgfelez6i
egypontbanmetszikegymast.
C

a<b<+o<P
a bels6sztigekiisszegel80o
T6tel:barmelyheromsziigben
mell6ksziige.
H6romsz6g
kiils6 sziige,bels6sziigenek

r pont egyenl66vols6gravan a h,iromoldalt6l, igy ezzela kiiz6pponttalraji olyan kdr, mely 6rinti mindh6romoldalt. Ez a hiromsziig beirhat6kiire.

s iK B E L r

E s te R EE L t

a L A Kz a ToK

TteI:a h6romsztigszdgflez6jea szemkaiztioldalt a mellette l6v6 oldalakar,rnv6banosztia.

t6tel
ha egy kitr egy ehn6j6nek k6t v6gpontjetiisszekiitjiik a kiiwonal egy
pontj6val,akkorde*kszdgetkapunk.(A kiirvonalbermelypontjib6l
6tm6r6der6kszdgben
l6tszik.)
.l6sz t6telnekmegforditdsa
: ha egy ktir egy etm&Ee egy dedkszdgii hirornsz<ig6tfog6ja, akkor a
g csricsa
a kiirvonalrailleszkedik.(Haegypontb6legyszakasz
derekben lrtszik, aklor a pont illeszkdik a szakaszkiir6, mint atmer6kiir6 raikdlre.)

e felezi ^l_t... _
z

Oldalfelezdmer6lges
T6teI:a h6romsziig
oldalfelez6mer6legesei
egypontbanmetszikegym6st.

: lB 6tm6r6jet kiimek:
Pe k +) APBZ:90o
ss6g
magassdgvonala
h6romsziig
a csicspontb6la szemkdti oldalegyenesre
bomer6leges
egyeDes.
Ez a pont egyenl6 tavolsAglavan a haromsziigcsricspontjait6l,igy ezzcl u
kdz6pponttal
rajzolhatunk
olyankiirt, mely mindh6romcsircspontailleszkr
dik. Ez a hiromszdg kdr6 lrt kiir.
Hegyesszdgii
h6romszdgnel
z a pont a h6iromszdg
belsej6ben
van,tompas/(l
giinel a hiiromsziigiin kiviil, mig derekszdgiin6laz etfog6 felez6ponEa.I,/
ut6bbiegy nevest6tel.

gassig,a magassegronal
csricspont
6saz oldalegyenes
kdz6es6szakasza.

s i < e@

egysikidomota stl)?ontjAn6ltamasztunkale,aklor az egyenslilybanmarad.

T6tel:a harcmszdg
harommagassagvonala
egypontbanmetsziegymest.
Ez a pont a hiiromszdgmagassigpontja.
Ez hegyessztigii
h6romsziignel
a haromszdg
belsej6ben
van,tompasziigiintt
r
hiromsziigdnkiviil, deftkszitgfin6lpedig a der6ksziigcsircspontjeval
csrl
egybe.

kiiz6pvonalak6t oldahnakfelez6pontjait
h6romszijg
tisszekdr6
szakasz.

Srill'vonal
A heromszdgsflwonala a csucspontota szerikiizti oldal felez6pontjillrl
6sszektit6szakasz.
Koordinrta-geometridban
a silyvonalegyenestis srilyvonalnakszoktukneve/rl
Ha a sulywonalra
i)leszkedve
t6masztunk
al6 egy sikidomot,akkoraz egy.rl
sirlybanmarad.
T6tel:A haromsztigsil''vonalaiegy pontbanmetszikegym6st.Ezt a pontol
stl}?ontnaknevezziik6s ez mindh6rom$ilyvonalonaz oldalhozkiizelchlrr
harmadol6pont.

: A hiiromszdg
kiiz6pvonala
p6rhuzamos
a velenemtalekoz6oldallal6s
annakhosszeoakfele.
:
F,Fbllc 6s

ssigt6tel
der6ksziig(
hiiromsziigben
az6tfog6hoz
tartoz6
magassig
m6tanikiizerz elfog6dlula meghal;rozotl
ket szelel6nel*.

: der6kszdgiihiromsziigbenbAmely befog6m6rtanikijzepeaz etfog6nak

vetiiletenek.
az dtfogoraes6mer6leges

SIKEIELI

E5

,l
T ERBEL I

AL AKZ AT C|K

JJ

ssaga

. befog6t6tl:
b' - c j . c e sa':q.c

magasse$6tel:
ml=c1 c2

Szimmetrikush:iromsziigek
Egynl6szirf hdromsziig
Tetel: egy egyenl6sz6ruh6rcmsz6gben alaphoztartoz6 magassSg,
silyv('
^z
nal,oldalfelez6
mer6leges,
a sz6rszdg
sziigfelez6je,
a beirtkdr kdz6ppontja
i.r
a kdriilirt kdr kiizeppontjaa szimmetriatengelyreilleszkedik.

n": s" = -f" = -f"

Egyenl6sz6ir der6ksztigiiheromszitgalaponfekv6 szdgei45'-osak, az 6rliltn
a befog6knak.
.,/f -szerese
Szabilyosh6romsziig
Hiircm szimmet.iatengelyevan, melyek egybenmagass6gvonalak,
srilyvonn
lak, oldalfelez6
mer6legsek
6s szdgfelez6k.
A beirtkiir ktiz6ppontja,
a kiiriil
irt kairktiz6ppontja,
a sirlyponts a magassegpont
egybeesik,
ez a haroms/iiH
kiiz6pponEa.

az oldalnak.
-szerese

ALAKZAT O K

=iKBaa' E= tE"BELr

Konk{v n6gyszi;g
Olyar negyszdg.
nelynek van 180'-nil nagyobbszdge.

szemkdaioldalaiegyenl6ek,
szemkdztiszdgeiegyenl6ek,
szogekdsszege180o,
szomsz6dos
6tl6i felezikegym6st,
6segycnl6.
egyoldalperjap6rhuzamos
szimmetrikus.
kdz6ppontosan

SIKBEL I

ES TEFBELI

3.3.2.Sikngysziigek
Osztilyozlisuk

Konvcx n6gysziig
Olyanndgyszdg,
melynekegyikszdgesemnagyobb180o-ni1.
Hfrn6gysziig
Olyann6gyszdg,
melynekvankdrirt kdre.Vanolyankdr, mely6thaladmin,l
a nagycsucsonErint6n6gyszitg
Olyann6gysz<ig,
nelynek van beirhat6kdre.Vanolyankdr, mely 6rintj milLl
a n6gyoldalt.
Trap6z
OlyanD6gyszijg,
melynekvanpirhuzamosoldalpirja.
A perhuzamos
oldalakatalapoknak.
az 6ket dsszekcit6
oldalakaa
szaraknak
n(
vezziik.Az egy-egyszdnailleszked6
kieg6szit6
dsszegiik
I80
szijgek
szdgek,
Szimmetrikustrap62
Olyantrapez,melynekvan szimmetriatengelye.
Jellemz6i:
az alapokfelez6mer6legese
a szimmetriatengely,
- az alapokonfekv6k6tket szi;geegyenl6,
- dtl6i egyenl6ek,
himigyszcig.
Paralelogramma
Olyann6gyszdg
melynekszemldztioldalaipirhuzamosak.
A definici6valekvivalensellit6sok:
egyn6gsziig akkor6scsakisakkorparaleiogramma,
ha:

ALAKzatoK

Deltoid
oldalaegyenl6
melynekket-kelszomsz6dos
Olyannegysziig,
Jellemz6ii
szimmetrikus,
- az egyik6!16egyenes6re
mer6legesek
egymism,
az
itl6k
- 6dnt6negyszitg.
T6glalNp
vandereks/dg.
melyben
Ollanparalelogramma.
Jellemz6i:
- mindensziigeder6kszdg,
- ad6iegyenl6ek,
egyenesehe,
az oldalfelez6mer6leges
- szinrmetrikus
- hrimegyszog.
Rombusz
melynekoldalaiegyenliiel.
Olyann6gyszitg,
Jellemz6i:
a rombuszspecielisparalelogramma,
oldalaiegyenl6ek,
- mivelszemkaizti
felezikegymisl,
- 6t16imer6legesen
az et16k,
szimmetrialengelyei
- 6rint6negyszcjg.
N6gyzet
Olyanteglalap,melynekoldalaiegyenl6ek.
Jellemz6i:
szimmetriatengelyek,
- 6tl6i 6skdzepvonalai
erint6negysztig,
- hrim6gyszdg.

sir@

si K B E L|

Sikrdgysziigek

s r ERr ELl

aLAKzAToK

T6te1:a negysziigbels6szdgeinek
tisszege
360'.
T6tel:a konvexn6gyszijg
kiils6szdgeinek
ijsszege
3600.

konkrv

konvex

N6gysziigkiiz6pvonala
A szemkiiztioldalakfelez6pontjaitijsszekitt6szakasza ngysziigkiiz6pvon{la.

\
\\
\/

ll

YV
hlm6gyszdg

bap6/

arinrdnegyszdg

-<

ilil| \ v I

\J/\L/
lrrl

VV

szimmeftikustrap6z pamlelognnrna

r____j

\ LJ
|

vv ---

---l

deltoid

'1
<-.---,

L---------_

t6glalap

vv

rcmbusz
//

negyzet

kiiz6pvonala
Paralelogramma
paralelogramma
a
kiiz6pvonalaprirhuzamosa mellette fekv6 oldalakkal
T6tel:
veliik egyenl6hosszis6gri.

Ttap6zkdz6pvonala
Tetel: a tFp6z szarakat6sszekdt6krizpvonalap6rhuzamosaz alapokkal es
hosszaazokhosszanaksz6mtanikiizepe.

SIKBELI

ES TERBELI

ALAKZATO K

3.3.3.Soksztigek
Konvexsokszdgek
6tl6inakszrna
T6tel
Egy oldali konvexsoksziig{tl6inak szima
'1
n\n -3)
2
Konvexsoksziigek
bels6szdgeinkiisszege
T6tel
Egy n oldahikonvexsokszdgbels6sz6geinek
iisszege
(7?
- 2)180'

k61kiildnbtiz6pontjatdsszekiit6
kajrvonal
szakasz.
tm616
illeszkeddhur.
kdr kdz6ppontjera
a kiir leghosszabbhtrja, hosszaa sugiir k6tszerese.
int6
egyenes,
melynekegykozdsponta van a kdrel.
tiibbi pontja a ktirtin kiviil helyezkedikel.
: az 6rintesipontbahizott sugiirmr6legesaz 6rint6re.

Tetel
Konvexsoksziigkiils6sziigeinekdsszege
360'.
Szab{lyossoksziigek
Azokat a sokszaigeket,
melyekbels6sziigei6s oldalaiegyenl6ek,szabarN,h
soksziigekneknevezziik.
Ezekbeeskiir6 mindig irhat6 kdr

Nkasz

erint6egy pontjaesaz 6rint6sipont iltal meghatirozottszakasz.

: kiils6pontb6lkiirhdzhrizotterint6szakaszok
egyenl6ek.

. (n 2)180'
Egy n oldaluszabalyos
sokszdgbelsdszoger[agvsaeuak,
egyenes,melynekk6t kdzdspontja van a kijrel.
akasz
pontrailleszked6szel6n,a pont6s a kcirrelvelt valamelymetszespont
dl
meghatarozottszakasz.

si<eElr s rRBELTtLAatF;;-l

Egyponton6thalad6
szel6nk6tszel6szakasz
6segyhir tal61hat6.

onti sziig
sug6r6ltal meghadrozottszdg.
kdriv egy kiizeppontiszijgethat6rozmeg,azt,melynekszdganomii.nydvan.Ha az iv f6lkitrn6lkisebb,akkora hozz6tartoz6kdz6pponti
sziigkon. Ha az iv nagyobb,akkor a kitz6pponti szdgkonk6v Ha az iv a kci. fele,
a kdzepponti
sztjg180'.

9 @@

EnnloszaKasz:l/
Szel6szakaszok:
Pl esPB
Kiircikk
Egy kdr ket tetsz6leges
sugaE6s az altalukmeghatituozott
egyik kii v nttxl
kaizrefogottsikesz.
Kairszelet
Egy kdr egyhudaes az eltalameghaterozoft
egyikkiiriv 6lta1kiizrefogotrsih
resz.

kitrci[*

egy kdrben a kdzepponti sziig egyenesenarinyos a hozz| tartoz6 iv

var,es a hozzeIarloz6kiircikk teriiletevel.

M ETR I A
' ERG EO

3.4.1.Hengerszeriitest
Egyz;n sikbeligiirbevontl
pontjain
p;rhu,,amo.okal
buTunk
e!\..
sikjlival
'.erc.ztii'
nem
pdrhu/amos
Sdrbcvonal
egyenes\et
igy egyuegrelen
hengerit,
letetkapunk.Ila ezt elmetszlka gdrbevonalsikjdval6s egy velepiirh-uzanrr,,
sikkal,atkor ket v6gtelent6n6szt6skdzrrikegyv6gestesrerhatdrclunkel. 1..
lgy nyert v6gestest a hengerszeriitest_

a metsz6sikok
mer6legesek
az adottegyenesre,
a has6begyenes,
egybk6nt
Ha a hasdbegyeness a sikbelisoksztigvonal
szab6lyos,
akkor szab6hasabr6lbesz6liink.
A szabelyos
sokszitgek
kiiz6ppontjait
iisszeki;t6
egyea hasiibtengelye.

tdglalapalapriegyenes
hasdba teglatest;
a kockapedigolyant6glatest,
ameminden6leegyenl6.
paralelepipedon
olyanhasrb,alol a kiindul6sokszdgvonal
paralelogmma.
Kipszerfi test
adolt eg) srl,belr,,an gijrbe vonal ds egy. az adofl sikra nem illeszked6

Henger
Ha a sikbelizdrtg6$e vonalkiir, akkorkiirhengen6lbesz6liink
(gyakanhcrr
ger alatt kdrhengerterttnk). A kdrlapok kitzppontjait <isszekiit6egyencs r
hengertengelye.
A metsz6sikokbanelbelyezked6
lapoka hengeralaplapjai,az 6ketdsszelin,,
giirbefeliileta hengerpaliistja.A hengersziirmaztatasakor
hizott parhuzanr0
soknaka metsz6sikokktizdes6darabjaia hengeralkot6i.A pdrhuzamos
sikr,l
dvolsdgaa hengermagassaga.
Ha a metsz6sikokner6legesek
az adottegyenesre,
a hengertegyenes,
egyat,
k6nt ferdehengerneknevezziik.
Hasib
Ha a hengertszarmaztat6
giirbevonalzift sokszog,
ahengenzenitestethas:rl)
naknevezzlik.
A metsz6sikokbanelhelyezked6lapok az alaplapok,a tiibbi lap a hasebold.rl
lapja.Az oldallapokparalelograrnmd[.
ezekall,olj6kx hasabp;l;siat. A s,,.,,
maztatdskorhlzott pfuhuzamosoknak
a metsz6sikokkiiz6 es6darabiaia hasrit,
alkol6i.
A/ alaplapok
oldalaiar alapetek.
d r6bbi6l a hasdb
oldalele.
A prjrh,rz..
mossikoklrvolsagaa hasAb
magassaga.

HiEzukmega kiils6 pontota gdrbevonalpontjaivaliisszekiit6egyeneEzenegyeneseknek

a kiils6 pont s a sik kiizijtti szakaszai,
valaminta
6lta1hatArolt
vegesterreszt(adottvez6rg6rb6jfi,
adoncstcsri)ktpszeriirestnevezziik.

ztutgdrbevonalaltalhataroltsikidoma kipszenitstalaplapja.
A kripszerij
csicsAtaz alaplapkeriileti pontjaivaltisszekiit6szakaszokaz alkot6k.
csicsaies az alaplapsikjakaizijtlidvolsaga magass6ga.
A csl'icsitaz alapiisszekijtdgdrbe feliilet a paldstja.

TE RG i EO M ETRI A

Krip
Ha a klpszerli test alaplapjakiir, akkor a kipszerii test kitrktp. (Ha kirpr6] besz6liink,tdbbnyire kijrkirpra gondolunk.)A kiirkrlp csrics6la kdr k6z6ppontjhval tisszekijt6
egyenes
a k p tengelye.
A kip egyenes,
ha tengelyemer6leges
rl
k6r sikjtua.Ez a forgAskrlp.
Az egyenes
kip alkot6iegyenl6k,tengelymetsze
te (atengelyreilleszked6,
azalapsikamer6leges
sikmetszet)
egyenl6sziruhir.
romsz6g,

TE R G EOM ETR IA

sokszdga gtla alaplapja,

a tiibbi lap a gulaoldallapja.
A gila oldallapjaih6romszcigek,
amelyekkiizciscsricsaa gillacsLicsa,
ami a r6gzitettpont.Az oldallepokalkotjnka gila pal6stj6t.
A gila alaplapj6nak
oldalaiaz alaplek,
a tdbbi
oldal6l.
a gila alaplapjaszabalyos
sokszijg6s az oldal6lekegyenl6k,akkora gfla
oldallapjai
egybev6g6
egynl6sz6ruharomszdgek.
,
Ha egy hrrom
i gula(tetaeder)lapjaiegybev6g6
szab6lyos
hiromszrigck,akkorszab6tetraeden6lbeszelLink.

sonkagila
a g:-rl6t
az alaplapjdval
parhuzamos
metszdsiktal k6t reszreosziuk. aklor
g l6ra 6s egy csonkagr116ia
bontjuk.

Csonkakfp
A kupot az alaplapjdvalparhuzamos
metsz6sikkalegykipra 6segy csonkakiprrl
bontuk. Ha egyeneskdrlopot metsziink,akkor egyenescsonkakipotnyedinl,
(Csonkakripon6ltal6banegyenescsonkakipot6rtiink.)
,4.3.Giimb
adottpontt6l adoft,egyenl6tevohrgm l6v6 ponrokhalmazit a terben
feliiletnek, vagy egyszefiiengiimbneknevezziik.
adottpont a giimb kiiz6ppontja,az adott tavolsaga g6mb sugara.
Gila
Ha a hipszerd testetszfumaztat6gdrbevonal zirt sokszdg,akkor a kapott tc\
tet gilanak nevezziik.

mbtest
adott pontt6l adott 6vols6gnil nem nagyobbtevols6gral6v6 pontok hala terbengijmbteshekDevezziik.

KERU LET.

ES TERU LETSZAM

ITAS

3.5.KERULET- ES TERULETSZAMITAS
3.5.I.Keriiletsz{mlt{s
Kiir
A ? r.' ,ornr

L Ar LcnilPre

k = ,1r.
Kiircikk 6s kiirszelet
Az r sugarukdrbenaz d kdzepponti
szijghiiztartoz6kdrcikk,illetvekdrszclfl
kefiilete:

R a kdr6irhat6kdr,,.abeirhat6kiir sugara.
Egy,] oldahiszabdlyos
sokesetEn
a k6z6pponti
sziig:
360'
oldaIhosszusdga:

Zt^( Sln- 4= ^

k"= 2r + i
Ahol,

=2rnL
i =qr'.uupy
-' i
360.

(az iv hosszaegyenesenaranyosa hozz6tartoz6kiiz6pponti sziiggel).

Itt a a kdzeppontisziig radirinbankifejezve; o" ugyanezfokokban.
Szabilyossoksziigek
soksziigekndl
lelhasmdljukegyr6sztar, hogyvan kiir6,illetvelif
Szab6lyos
ifiat6 kitdik. Mesresz, hogy felbonthat6kegyenl6 szaru,egybevig6 h6rorrr
melyekegyikcsicspontjaa soksz6gk6z6ppontja.
sztigekre,

a = -zr t p

(x

'2-

ivel k = na,

^^

180.

tE0.

Teriiletsz6mitds

az egyikoldala, a hozz6tartoz6magassigekkor:

2
ketoldala 6sD,a kiizbezirtszdgiikpedigekkor:
.1 D.sinY
2

K E RU L ET - 6 s T E R U L ET s z A M ITA S

N6gyszaig
Ngyzeteset6n,
ha azoldal.r, al&or:
t= a 2 .

T6glalapeset6n,
ha oldalaia s b. Ekkor:
t-a .b .

Tr^p6z
c

nekaz 6tl6i e 6sf Ekkor

b

pedig,t . Ekkor:
Legyena k6t alapa 6sc, a magass6ga
a+c
2
Parallogramma

Legyen az egyik oldala a 6s a hozz6tafioz6 magass6gm,. Ekkor:

t= a .ma

jelijl6sektel.
keriiletszAmit6sn6l
hasznelt

Legyenekaz oldalaid 6s,, a kdzbez6rtegyikszdgpedigcr.Ekkor:

l:11.r'smd.

.l(- srn d

r sugarukdr terijletei

T E R F O G AT

K E RO L E T - E s T E R U L ET 5 Z A M i T i s

ES

FE L SZI N SZAM ITAS

3.6.Tf RFocAT-ts nErsziNsz,q,N{ir.4.s

Kiircikk

3.6.l. Felszinsz{mit:is
Tesiekfelszineaz 6kethat6rcl6leliiletekteriileteinek
i;sszege.
Egyeneshenger
Kiircikl teriiletekisz6mithat6a kdr sugar6b61
6s a hozzAtartoz6kddv hosszrl
b6l, valaminta sug&b6l 6s a hozz| tarloz6koz6ppontiszttgb61.

A= 2T+ P
Ahol fa hengeralapjainakteriilete,P pediga palastteriilcte.
Kdrhenger

'22

'

360.

A = 2tn(.r + n)
Ahol/ az alaplapok
sugara.
n pedrga henger
m.rgassaga.

Ahol o a kcizeppontisziig radianbankifejezve;ugyanezfokokban.

Felhasznrltuk,
hogy i = & . r , valamint,hogya kiircikkteriileteegyenesen
arr
nyos a hozzAtartoz6kijz6pponti sztiggel.
Kiirszelet

Egyeneshasib
Ugyantgysznmoljuk,mjnt az egyenes
hengerfelszin6t.
A:27+ P
sokszijgek,
Ift az aiaplapok
a pale$pedigt6g1alapokb6l
ill. Ha azalaplapok
keriilete 4 akkorP : izr, ahol l'] a has6b,azazaz oldallapokmagassega.
Kfp 6s gila

ha a kdrcikkternl(l,
Az ebr6nl6that6,hogya kdrszeleiteriilet6tmegkapjuk,
teiiletet.
b61kivonjuka h6romszijg
I

-t,--

A= T+ P
GiIa eset6na palasth6romsziigekb6l
6lI, ezektedleteitkell dsszeadni.
Egyeneskd*rip eset6na palistot kiteritue egy kdrcikket kapunl(,melyneksugaraaz alkot6(d), esaz ivhosszaz alapkijrke ilete.

rtsinu
2

lgv
A= flr(r + d).

aeRFo 6ar Es FELsziN szAM iTAs

Egynescsonkakip

6sgila
el6z6j eliilseket
haszn6lva:

A =n(R'1+(R+ia+;)
Ahol r 6sR az alapk6riiksugarai;az a pedigaz alkot6.
Gdmb
Egy r sugarug6mb felszine:
A = 4nr2.
3.6.2.T6rfogatszfmit{s
A terfogategynemregativszem,melykifejezi,hogyatesthenyszorosa
azrttr
s6giilv6lasztott
egys6gelfkockinak.

sonkogila 6scsonkakrip
az alaplaptedileteI, a fed6laptedilete/ 6sa magasseg
m, akkora t6rfogat:

y =!1q +,li +O.

Kocka
Egy a oldalelii kocka t6fogata:

v=i.
T6glatest
Ha a t6glatest
61eid, , sc, akkort6rfogata:
l/: abc.
EgyeneshengeY6s has6b
Ha az alaplapokteriileteZes a magass6g
fi, akkora t6rfogatl
Il - Tm.
Kiirhengere)elen.mivel az alapldpokkdriik:
V = tlm.

s csonkakip eselena7 alap- 6s fed6lapkdr. igy a lerfogal:

V =!46t
3

, o, *,zt

r i R FEi@

VEKTOR OK

Gaimbterfogata
Eg5/r"sugarugiimb t6rfogata:

3.7.VEKTOROK
3

3.?,1.Fogalmak
eltolassal
megdilapodva
abban,hogyperhuzamos
A vektor irdnyitotlszakasz,
Mt
a
vektoftjelenti.
vjhet6
k6l
irinyitott
szakasz
ugyan
egym6sba
fendelkez6
mennlis6g.
illasralcs nagysdggal
Irdnnyal.
tele'.i;

q; AB ez az I kezd6pontli
6sB v6gpont!vektor

Jellemz6itehet:
vagynemp6rhuzamos
a)Alles:k6l vektorhelyzetiikszerintvagyparhuzamos,
akkoregydll6sfvektoroknaknevezziik6ketlehet.Ha prrhuzamosak,
b) Nagys6g,vektorabszoliit66ke: a szakaszhossza,egy nemnegativszem.
Jele'.i
c) Ira,ny:egy szakasztk6tfelek6ppenlehet irinyitani. K6t pirhuzamos veklor
toljuk,6s a v6geltol6ssal
kiiziiskezd6pontba
eset6n,ha 6ketperhuzamos
pontok k6zrefo&i6ka kdzds kezd6pontot,akkor a k6t vektor ellent6tes
irdnyit6sf, ha nem,akkorazonosir{nyit,isti.
K6t vektor egyenl6,ha mindharomtulajdons6glkbanmegegyeznek.
Nullvektor
Azt a vektortmellnek a kezd6-6sv6gpontjaegybeesik,nullvektornak nevezziik.
Jele: 0
- nagys6ga:
l0l = 0,
tetsz6leges,
- 6l16sa:
- irenyitisa:tetsz6leges.
Ellentettvektor
Az i vektorellentettvektora- I.

:,t

VEKTOR OK

VEKTO Rc lK

Pa$lelogrammam6dszer
eset6nhaszniilhat6.A kt vektort kiiziis kezd6pontba
Ez k6t vektor osszead6sa
Az 6sszegtoljuk, majd megrajzoljukaz eltalukkifeszitettpanlelogrammet.
indul6
etl6vektor
vektor a kdztis kezd6pontb6l

- nagys6ga:
egyenl6d nagys6g6val,
- dllisa:egy6ll6sria-val,
- irenyitesa:ellent6tes
; irAnyit,seval.
3.7.2.VektormiiYeletk
Vektoriisszead{s
Vektoroktisszeades6ra
k6t m6dszervan.
Osszefdz6s
m6dszere
A vektorokat6sszefrzziikirgy, hogy az egyik vektor vegpontjalegyna kcivet
kez6veklorkezd6ponta.
Az iisszegvektor
a szabadkezd6pontb6l
mutata sza.
badvgpontba.
K6t vektoreseten,
hanemp6rhuzamosak:

9-'-

_-#

Vektor skal{rszorosa
Ha egy vektort egy sz6mmal(skal6nal) szorzunk, akkor besz6liink
skalarszoros&61.
).i vektor
Legyena sziimL. Fkl<ori skaldrszorosa

Ha a k6t vektor parhuzamos:

u /s/
/'/=
'

a,f b
,,-

// d+b
Tdbbvektoreset6n:

Vektorokktiliinbs6ge
A k6t vektort kiiz6s kezd6pontbatoljuk. A kiildnbs6gvektora kivonand6vektor v6gpontj6b6!mutat a kisebbitend6vektor v6gpontj6ba.

'/ '/ u//

7/u,u

a hossz6nak.
Nagys6ga:nagysigenak
ll,l-szorosa
AI16sa:a -val egy6ll6sri.
lrdnyitasa:

ha l, > 0, akkor a-val megegyez6;

ha l, < 0, akkor azzalellentetes;
haI

\;Y

mir el )',r - O o - O
0. akkorletsTdleges.

V EK T O R O K

,1

,2t

kaldris szorzat
skaldrisszorzatket vektor olyan szorzata,mel),nekeredm6nyeegy sziinl egy

-iY'

2A

mennylseg,

a "6y-1al il.
Miiveleti azonossrigokl
tartalma

a+b=b+a

a +(b+E )=(a +i )+i

^l
)t^ d :btd

kervektor6ltalbezi1rt
szajg
"o"a, ahol11a

vektor skal6rszorzata
az egyik vektor hosszinak6s a m6sikvektor el6z6re
vetiilete hosszihaka szorzata.

l ti -l b

+ Uri
lt ^.i
=
l^p)a
^lpa)
Vektorokfelbont6saiisszetev6krc
Legyend es D kel. egymassal
nemparhuzamos
6s nemnullveklor.Ek-korb:il
mely i vekroregy6rtelmiien
el6ellithat6a kdvetkez6alakban:
c-La+llb.
P6lda:

K6t vektorakkor 6s csakis akkor medleges egym6sra,ha skalrris szorzahrk

nulla.
<1 dLb

2/
\

c=3.t+2b-2b+3a
Az el6iillitasa sorrendt6l
eltekintvegy&telnii.
Tehetmindig megadhat6egy6flelmiienk6t olyan vektor, melyek d-val, illel\r
D-VetparnuzarrosaK
es osszeguK
a a veKlor.

o P6ld6k
pont O.
) Legyen az ABCD paralelogrammasikj6ban egy tetsz6leges
Bizonyitsa
be.hogyOA+OC- OB- Oti '.
A k6rd6stehdt:
Ol+OC =OB+OO
ogalmazzuk6t a k6rdest:
OA-OD=OB- OC

VE KT OR O K

VEKTOR OK

A vektorokkivoniisiinakdefinici6ja alapjenez igy khat6,

Innen

DA=CB
pedig
Ez
nyilvanigaz,hrszenABCD paralelogramma.

s i1 6= 4 5 6 s = { s1 n t2 6 "
F
2^'t61
MivelB csakhegyessztig
lehet,

2) A kdziiskezd6pontu8 6s 10 N-os er6vektorok60o-osszdgetziirnak

be egymdssal.
Hat'tozzai)eg az ercd6er6vektornagysaget
esa na
gyobbik er6vektoral bezafi szogatl
Megold6s
Keszitsiinkibr6t.

Ltthat6, hogy egy heromsziigk6t oldalat 6s az eltaluk kiizbezartsziigdl

ismerjiik. Ekkor a koszinuszt6tellel hatiirozhatjukmeg a harmadikol
dalt. Tehdt
F' = F,"+ F: -2F,F,cosct.
Behelyettesitve
kapjuk,hogy
4 = 8 ?+1 0 :-2 8 1 0 co s1 2 0 '

p',2= eq+too+rc0.
!=zu
F"= "l 244= 2,F6r.
Ezutana kerdeses
sz6getszinuszt6tellel
is meghatdrozhatjuk.
4 sin0
4

sind

J' = 0.4435327625.

2J61 2

B = 26,33".

3\ Az ABCDEFszabiLlyos
harszdgben
legyena - Afi es, - At. Jeldlje
a CD 6s az EF szakaszokfelez6pontjaitrcndreP 6s 0. Hat|rozza meg
az A esb vektorokismerer6ben
az TD, azAC dsaPO veklorokatl
Megoldis
K6szitsiink dbdt:

L6that6,hogy
l O =2. eO.
Mivel,4BOFparalelogramma
AO=a+b.
rgy
AD =2(d+b\.

A kdvetkez6vektor
AC=a-BC=j!AO-at1a

-b 1- 2a -i.

VE KT c | R OK

Az utols6 k6d6s kapcsrn6szrevehetjiik,hogy PQ az FCDE tnpezk(i

F C .E D
z epvonarrag.) n o s j 7 dr^tl^--=-

F O-OC -FD
2

Mivel FO = OC: ED : AB,

TR I6 E|N OM ETR IA

3.8.TRIGONOMETRIA
3.8.1.Ilegyesszijgek
szitgfiiggv6nyei
Hegyessziigek
szdgfiiggv6nyeit
a sziigettartalmaz6
der6kszilgii
heromsziig
segits96vel
definieljuk.

3. AB
LegyenABC.az cr szcjget
tartalmaz6
derekszdgii
hdrcmszdg.
Ektor:
szoesel
.
__ szen ibzti befoso
"
srncl=

Az i&inyitrisokat
is figyelenbev6ve:

dtfog{i
szoemellettibefos6

-2

cos d = ---:----;-;--;j,

auogo

Igcl=

szdggel szemkdzti befog6

szdg melletti befog6
szdg melletti befog6
szdggelszemkdztjbefoBd

Szimb6lumokkal:

b_

sln (' =
c
tqC =:
-b

Ha . = 1-aklor sin q.: d escosd : &.

ct gd=

b_

TR IGON OM ETR IA

TRI G O NO M ETRI A

O P6lda
nelkiilI
d meghatiirozesa
Adott sin (x = :. Haterczzukmega tiibbi szdgfiiggv6nyet
Megold,is
A harma
hAromszoget!
a) Rajzoljuk fel a legegyszeriibb
megfelel6der6kszdgii
meg.
dik oldahPitagorasz
tetel6velhat6rozhatjuk

Leheta szdgfiiggvnyeiket
memoriziilni,de talenegyszedbbazokata der6kmegjegyezni,
melyekb6lmeghatarozhat6ak.
szdgffh6romsz(igeket
Az egyikegy szabalyos
harcmszdgf6lbev6g6s6val
keletkezik.Mivel 1'elezziik
kiindulni.igy a riiridebbbeaz eg)rk oldall.erdeme5
egy2 egyseg
old,llLbol
fogoI lesz.nriga ho"zabb.Pitagoras.,
tetelerlapjan..[.

60"
kapjuk.Erdemes
A m6sikharomszdget
egy negyzetetl6 mentikett6v6geseval
mellnekkdzrudonan
eg1segnegyu
erb6| kiindulni.
rD az dtloja.

*i)

az 6br6r6l.
leolvashat6
Ezekutanbimelyik szijgfliggv6ny
hogysinra + cos2d = L
b) Pitago.asz
tetelel bel6lhat6,
pozitiv szimok,ebb6l
esetena szdgfiiggvenyek
Mivel hegyesszdgek

i\ }

.o.c-Jl-.i" d=.iI1-v5.
!93

Az 6br6k6l leolvashat6aka szdgfiiggvenyek6fi6kei.

Az is kdnnyen lathat6, hogy

tgd=-

45"

coso

es

I
-

30.

60'

szlnusz

I
2

J:

koszmusz

tE

rangens

tgd

iev
2

72'6

tqq=--+=

- J sJ5 -2 -e\ctgd=-.
3

Nevezetes
sziigekszdgfiiggvenyei
a kdvetkez6k:
A hegyessziigek
kiiziil nevezelesek
30" 45", 60".

kotangens

2
t

.6
3

TR I( ;ON OM ETR IA

TRI G O NO M EARI A

utenazt is kell tudni,hogyegy crsziignek(0o( cl < 360")hogysz6mithaF

p6rjrit.Ez is att61fiigg,melyik ne$/edbeesik0..
az els6negyedbeli

3.8.2.Tehzdlegessziigszijgfiiggv6nyei
l Szinusz6s koszinusz
Tetsz6leges
nagysigriszdgcsak forgiisszdg
lehet.igy ezekszdgfiiggv6nyul
koordinita-rendszerben
egys6ghosszirsrigi
tbrg6svektor
segits6g6vel
definiriL
juk.
Legyeni egyegys6ghosszirsiigt
helyvektor.Ezt az adotto forg6sszdggel
I
forgatjuki b6zisvektorhoz
kpest.Legyenaz igy kapottv6gponti koordi|,i
q,
t6jacos J koordinet6ja
sin d.

v
(cosc[;sina)rz-

lcosol

A definici6alapjrinj61l6that6,hogy
- 1 <sinq<16s

el6sziireldiintjiik,hogymelyiknegyeda cos210' meghattrcz6sdndl

parnegatinAz els6negyedbeli
esika sz6g.Ez a IIL negyed,itt a koszinusz
=
pediga 2l0' - 180' 30'.
eh6r:
cos2l0"= -cos30"=

^l,f\

ls

cr a IL negyedbe
esik
esik
d a IlI. negyedbe
d a lV negyedbe
esik

plia az L negyedben
180' d
o.- I &P
36ff cl

1<cos(x<1.

Sziigfliggvenyek
meghat6roz6s6nd
essztigekvisszakeres6s6nel
tudnunkkclt ,l
szijgekel6jelet.Ez negyedenk6nt
v6ltozik.
koszinusz

Azonoss69ok
cl szdgeset6nigazaka kdvetkez6azonossagok.
Tetsz6leges
sino=cos(90'-q),
P6tsz6gekevonatkoz6:
coso=sin(90o-o).
sin c[ : sin ( I 80" - d),
szdgekre
vonatkoz6:
Kieg6szit6
cos(r = -cos (180' 0).
sin ( c) = -sin cx,
tiv szdgeke vonatkoz6:
cos(-d) : -{os O
sinrct + cos2C[: I
dsszefiigg6s:
Pitagoraszi
(aholp61d6ul
sin, 0 = (sin d)'?).
2. Tangens6s kotangens
0. szdgeset6n,h ^ a + L + kfi(ke Z), azazcosd + 0, legyen
Egytetsz6leges
2
lgd- -

sln (l

co((}

Ha 0,+ /,! (l Z), azazsin d* 0, legyen

cosc(
sm0

TRI G O NC|M ETF|I A

3,8.3.Szinuszt6tel
Bdrmelyharomszdgben
k6toldalardnyaegyenl6a veliik szemkdzti
szdgekszi
nuszainak
areny6val.
P6ldiul,.18C.-ben:
d

stn d

srnD

Ha szdgelhat6rozulkmegszinuszt6tel
segits6g6vel,
figyelniinkkell arra,hogl
a sznusz ftggveny a szdgek(0.; 180.) inrervalluman
nem egy&telrnii.Egr
adofls/rnuq/en6[hezlano/halhegyesszdg.
illet\etompasziig
megold6s
r.
Aklor le.z k6rmegoldisis. haa hdromsTijg
kel oldalaesa kisebbillel s,,erl
kdzti szitgvan megadva.Kiiztudott,hogy ez az adathermas
nemhaterozza c|
egyrtelmiien
a hdromszijget.
3.8,4.Koszinuszt6tet
Egy tetsz6leges
lBC. h6romsziigben
bfimely oldalrafelirhat6a kijvetkezrr
6sszefiigg6s:

TR IGi ON OM ETR IA

o P6tddk
a) Ha ket sziigismert6segy oldal,akkorszinuszt6tellel
b6rmelyikoldalmeghattuozhat6.
P6lda
EgyIBC hiromszitgben
az a oldal6 cm, a B szdg6006s a y szdg35.. Mekkola a b oldal?
Megoldds
Hat6rozzuk
megaz ismertoldallalszemkiiztisztiget,d = 180o- I - T: 85o.
Tudjuk,hogy
a sind
; = :_;, lnnen
, stnp
s in 0
sin60'
0,866 - ^
,
o
J. l,
-sinq
sin85"
0.996
A keresettoldal5,2 cm.
b) Ha ket oldals az egyikkelszemkiiztiszdgadott,akkora szinuszr6tel
segif
s6gvelmeghaterozhat6
a mrsik oldallal szemkiizti sziig.
P6lda
Legye[ az ABC" hiJomsziigbenaz rzoldal 5 cm, a 6 oldal 7 cm 6s az q szdg
38,2'.MekkoFapsziig?
Megold{s
lduk fel a szinusztetelt:

s i nP _,

"'=a2+b2-2abcos^l

sln( I

Ebb6l

sinB=4si1s = 1s63g,2" =0.865'/1

lgy P lehet60' vagy 120"is.

c) Ha egy sziig 6s k6t oldal ismert, akkor b6rmelyik oldal meghat6rozhat6
koszinuszt6tellel,
majdzeksegits6g6vel
mir bdrmelyiksziigis meghatarozhat6,ak6rszinuszt6tel
segits6g6vel
is.

TRI 6O NO M ETRI A

P6lda
Egy h6romsziigegyik oldala5 egys6g,a masik 7 egysges ezenut6bbival
szemkijztiszdg60'. Meklora a hamadikoldal?
Megoldis

K O O R OIN ATA- GEOM ER TIA

3,9.KOORDINATA-GEOMETRIA
3,9.1.VektorokkoordinSta-rendszcrben
Akoordin6tarendszerben
ketrCszre
osztuk a vektorokat
kezd6pontjuk
szerint.
A helyvektorokazoka vektorok,melyekneka kezd6pontja
az orig6.

irjuk fel a koszinuszt6telt.

7']= 5u+-r'z- 2 . 5 r' cos60o

A szabadvektorokazok,melyekneka kezd6pontja
nemaz orig6.
Birmelyik szabadvektorteltolhatjukaz orig6ba,igy mindegyikhelyetthasznelhatjuka vele egyenl6helyvekiort.A helyvektorokazertpmktikusak,
mivel
megrdii.u-kioz
c)al a \egponljukdl
kell megadnr.
Altalibana ponrnak
es a,,
odamutat6helyvektomak
ugyanazt
nevet
ponhlev
a
szoktukadni,a
nagybetft,
a veklomev
vektormutal.
krsbeRi.
igy peldeul
a, ,4(ar:d, pontbaa/ ; (d : d.r.)

Mivel cos60' : l, dsszevon6sok

6srendez6s
ut6neztkapjuk:
,'-5t-24-o
Ezt kiinnyii szorzatti alakitani.
(x-8)(.x+3)=0
keresfinl
A k6tmegold.iskdziil csaka pozitivjithct sz6ba,mive]oldahosszrisSgot
A keresettoldal8 egys6ghosszri.

!an lel k Linlelen

A koordindla-rendszerben
vcklorAz egyikaz i t l: 0r veklor,a mdsika J (0; 1)vektor.Ezeketb{zisvektoroknaknevezziik.
Segits6giikkel iriuk fel a koordin6ta-rendszerben
az dsszesvekiort.
PeldAulazA( 3; -2) pontbamutat6d (-3; -2) vektorra:
a

1. t i r r e 2 j )

ii-2j

Azaza helyvektorkoodinitai leszneka ilazisvektorok

egyiitlhat6i.

KOO RO I NATA. G EO M ERTI A

K O O R D IN ATA.GEEM ER TIA

Vektor 90o-osforgatottj6nakkoordin{t6i
Ha egy vektortaz orig6kiiriil 90'-kal elforgatunk,
akkorkoordiniteifelcseri
l6dneks ha pozitivirinyba ioryattuk,akkor,rkoordindteja,
ha negativirdr!
ba,akkor1 koordin6tijael6jeletv6lt.

Vektorokkiiliinbseg6nekkoordinit{i
az a(d,;d,) 6srl(0,:b,)
Vonjukki egymAsb6l

a -t t = r a . i + u z j t b t + h , j t -,u

Pelddula t-3: 2) veklortr90")-oselforgalolrja

az i

t-2: -3t vektor.r"'.

vektorokat.

b , t r+ r a . - b r t j

Tehit:

(-90")-oselforgatottja
az a "(2; 3) vektor

a- b(a,- b,; ar-br).

ha
P6ldriu1,
aG2: q esiG5; -2), akkor a--r(3;6).
Ez egy6bk6nta 6 vgpontj6b61az A vegpontjabamutat6 szabadvekorral
egyenl6hel,'veLlor

koordin{tdi
Vektorokiisszeg6nek
Adjuk tisszeaz J @,; ar)6s b (z'r;6r) vektorokat!

a +b =(a J +4 ,j \+(b i +b j )=
= (at+ b))i+k,+b.)i
Tehet:

Tehe! ha adott egy szabadvektorkezd6-6s v6gpontjeval,akkor az oda mutat6

hel)'vektorokmegfelel6kivonasevda szabadvektortel tudjuk tolni az odg6ba
Vektor skrl{rszoros{nokkoordinitii
Vegyiika (a'; aJ vektorl-szo.osrl.

+a,i)=)ai +la,i
)a =?'(a,i

a + b l a t+ b t, a 1 + b 1 l .

P6ldeul,
ha

Teh6t:

a(-2 4)6si(5: -2), akkordJa3;2).

)'a(tra,; )'ar).

ro oc @

K o o Rot NATA- G EoM ERTt a

P6ld6ul
az ; (-2; 4) vekror(-3)-szorosa
a -3-(6; 12) vektor
A vektorokkdzdtti dsszeadiist
s kivonast,valaminla vektor szimmalval(,
szolziis6t
koordiniitank6nt
keil elvegezni.
Vektor hossz{nakmeghttAroz5sa
A helyvektorhossza
v6gpontjdnak
tAvols6ga
azorig6t61.
Ezpedig- pitagollv
tetelenekalkalmazaseval
- koordindtSinakn6gyzet6sszeg6nek
n6gyzetgydkc
P6ldiul i (c,: a) vektorhossza:

ai +aj .

Vektorokskal6rszorzat{naksz,imit,iso
A brzisvektorokszorzatai:

=I.I.r =r,
i "i =ltl.ltl.coso.
j"i- ljl l l l coso'=ll l =t'
= r.r 0=0.
i.; = i' .i = l i l .h-|.
cose0"
lgy k6t tetsz6leges
vektorszorzatal
(i ' b -t a t i + a , j t . $ i + h , j t =
t a p j " j + a ! i " i - a - bj " i -t p , i " i
= at4 + a,b..

Az A(-3; 4) vektorhossza:

lal= (

3)2+42

Teh61:

Altalanosan
a vektorhossz6nak
szdmolasi
m6dja,azazk6tponttrvolsegaa k(,
vetkez6:ha,4(dr;a2)6sB(rr; bt, akkor

lml=vtt-"r'+q-"J-

a"i = a h + a h
Itt irjm 6rdemes
megemliteni,
hogyk6t vektormer6legess6g6nek
ellen6rz6sere
a leggyakoribb
m6dszethogymegn6zziik,
hogy skaldrszozatuk
nulla-eS6t,enneksegits6g6vel
szoldukkt vektorkdzbezirtszdgetis meghatArozni.
Tudjuk,hogy
, " , = l j l . l D lc o s d

KOORDI NATA. G EO M ERTI A

K O O R D IN ATA- 6 EOM ER TIA

igv,

a+
d
- , "i
"o'o 1,1 tl'|
4

2A+h

rhol ,i 6s b a vgpontbamutat6 ,oektor,lr- a i-hez kdzelebbihar-

P6ld6ulaz a (-4; 3) s a D (1; -7) vektorok61talbez tt szogre

a,b,+a.b.

,^.

madol6poniba,
k pedigazl-hoz kdzelebbihannadol6pontba
mutat6vektor

l+3.(-'7)

il6+qJl+49

\lai + a; \tb; +b;

-25
-aii=

Teh6tC[= 135".
Szakaszoszt6pontj6|rrkmeghstdroz6sa
Felz6pontbrmutat6 vktor
Egy AB szakaszfelez6pontjabamutat6 vektort a kdvetkez6 m6don haidr'/
meg:
r =----.

O P6lda
r) Legyenl(-2; 5) esB(l0; 2). HatirozzukmegazAB sz kaszB-hezk6zelebbi harmadol6pontjAtl
Megoldis
Legyena keresettpontC(cr;cr).

harmadol6pontra
vonatkoz6ijsszefiigges
alapj6n:
-

ahol Z 6s D a vegpontbamutat6vektor t pedig a felez6pontbamutat.

A

rdinat6itehdt:
2a,+b,
., =
3

Harmadol6pontbamutat6 vektor
Egy lB szakaszona harmadol6pontokba
mutat6 vektomkat a kiivetkez6kit)
penhatArozzuk
meg:

2d+6
3
2(1\ +10 ^
3

2a,+b.2.5+2
q =---=
3
keresettpontteheta C(2;4)-

="

hosszabbitsuk
megl pontontul a ketszeres6vel.
Melyk
) Az el6z6szakaszl
igy kapott v6gpontkoordinetei?

KOORO I NATA. G

EO M ERTI A

Els6 megold{s
Legyena keresetvegponla D(dr; dr). K6szitsiink6br6tl

K c | c | R OIN ATA- Gi EOM ER TIA

Ezekreigaz,hogy
Ot=ZtA
Felirvaa pontokbamutat6helyvektorokkal:

a i =2(i a).
Innen:
Eztpedignz e16z6htiz
hasonl6an
fejezhetiikbe.
Hiromsziig sirl],pontjrbamutat6vektor
Az ebr:in1ithat6,hogy A ponl a DB szakaszB-hez k<izelebbiharmadol6porrt
ja. igy lclrrharjuk
a td\erte./dijss.,ehiggds
-

Ztt+a
3

ABC. haromsziig
eset6n,
ha A, t illetve ._ a csircspontokba
mutat6vektor6s
i a stlypontbamutat6vektot akkori
3

Innenkifejezhetjiik;-1,

a = 3 a- % .
Koordinrtei:
dt=3at

2bt= 3(-2) ,2.l0 = -26

es
d , = 3a, -24 =3 5 2.2=ll.

K6t pont tivols{ga

K6t pont dvohga az 6ltalukmeghat6rozolt
vektorhossza,azazP(pi p2)6s
qJ
pontok
t6vohaga:
0(41;
d(P: Q) =

- s ) '+( .p2

Tehiita keresettv6gponla D( 26;11).

Nli\odiL megoldds
lrrnyitsuka szakaszokat
es igy kapjuk ,A 6s AB vektorokat.

3.9.2 Ponthalmaz,gitrbeegyenlete
Egy adottgijrbeegyenletenek
azt az egyenletelnevezziik,melyeta gdrbehez
lartoz6dsszespont 6s csakezeka pontokkoordinttdiigazz6tesznek,kielegitenek.
Nemmindengdrbenekvan egyenlete.
Egyenes
Az egyenes
iltahnos egyenlete:
ax+ bY= c

KOO RO I NATA. G EO

M ERTI A

Ilyenalakbanmindenegyenes
egyenlet
felirhat6.
Ha a = 0 6s, + 0, akkorazx tengellyelp6rhuzamos
az egyenes,
=
perhuzamos
ha lJ+ 0 6s, 0, akkortz l' lengellyel
az egyenes,
ha . : 0, aklor orig6n6thalad6 egyenes.
^z nu116k.
Az d es a , egyszerre
nemlehetnek
jelent6sel
Az egyenes
neredeks6g6nek

K OOR D IN ATA.E;Ec|M

Teb't az y-t kifejezzik 6s ekkor az x egyiitthatEa a meredeks6g.A konstans,

azazilI a b, azt mutatjameg,hogyhoi metsziaz egyenes
azl tengel),t.
A metsz6spont
a (0; ,) pont.
o P6ld6k
a) Adot ket pont,P( 2; l) 6s 0(6; -5). Adjuk meg az iltaluk meghaterozotr
egyenes
egyenletet!
Megoldds
A ket pontkoordinAt6ib6l
meghatfiozzula meredeks6get:
^v

(x,;yJ

ER TIA

^x
Teheta kercsettegyenlel:

p.-4.
pt-qj

t=

I(5)
-2-6

3
4

3
-r+b

alal:li,aholmArcsaka b 6r16kismeretlen.
Tudjuk,hogyaz egyenesre
illeszked6 pont koordinddi igazzeIesztkaz egJenletbt.Helyettesitsiikbe a P pont koordin6t6it!
(xr;l,r)pontjeb6lkiindul
Ez azl mutatjameg,hogyazegyenes
egytetsz6leges
va Ar vizszintesirenyuelmozdules
idnyba|
eset6nmennyitkell a fiigg6leges
pontj6bajussunk.
eg/ (J.r;t koordindt6jri
elmozdulni,hogyaz egyenes

1= -1921*t
Innen:
l

L_

2
2 ,, ,
lepiinkiobhl
Peldaul.hr l' - --. akkorbaFnelve!^ene.ponlbol3 egysdgel
--I
6s2 egysget
lefele,az egyenes
egy mesikpontjit kapjuk.Vizszintesegyenos
0- Fiig
irrnybannemkell elnozdulnunk,igy a meredeks6g
esetenfiigg6leges
g6legesegyenesn6l
vlzszintes
iranyl elmozdui6s
nincs,jgy ez a hrnyadosrcri
6r1elmezhet6.
tangense,
ha az 6 elmezhcl,'
Ez a sz6megy6bkdni
az egyenes
irenyszogenek
(0 + 90").
Az egyenletet
a kdvetkez6alakbanszoktukhasznilni:
j= mx+ b.

Tehdt a kereseftegyenesegyenlete:

3l
'42

b) Adjuk megaz adottP(3; -l) pontonithaladdes azl:

2'I + D egyenessel
perhuzamos
egyenes
egyenlet6t!
Megoldfs
A kereseltegyenesmeredeks6ge
az adottegyenes
meredeks6g6vel,
az^zonos
az -2, IehAI
Y=-2r+b

K O OR D IN ATA.GEc|M ER TIA

KOO RO I NATA- G EO M ERTI A

Megold{s
Az ismerldsszeiigg6s
alapjrn:
2xt5y:)(3)+5.2,

alaki az egyenlete.
A P pontkoordindtiitbehelyettesitve
megkrpjukb &t6k6t,
Innen:

).:2 .3 +b .
b =5 .

J: -2x + 5)i= 16.

A keresetiegyenesegyenlete1ehi1:

-r':

2r+5

Normdlvcktorosegyenlet
nem nulivel
Egy cgyenesnorm6lvektor6nak
neveztnkmindenrii mer6leges,
tol1.Jeliiljilkezu16n
egyenes
egynormilvektodt 4-vel.

c) irjuk fel annakaz egyenesnek

az egyenlet6t,
mely mer6leges
az
e:2x-5y:3
egyenesre
es ethalada P(-3; 2) ponton!
Mcgoldds
Legyena keresettegyeneslAz egyenletb6l
leolvashat6
e egyenes
egynonnelvektora,4(2; -5) . Ha ezt 90'-kal elforgaruk,akkorI egy normAlvektori!
kapjuk,mively'nekmer6legesnek
kell lenniee-re.Tehrit:

nr ( 5:2).
igy/egyenlete:

5r +2r :5( .- 3) +2 2,
azazl

J :5r +2r - - l I.
nonnilveklorosegyenlete:
Az egyenes
tl|I+ \!=c.
Ha adott az egyenesr6legy pont, legyen cz Q(qj; qr), akkor a kdvetkez6thl
ban irhatjuk fe):
i t nr,: ngt+ n1q,

c) P6ld5k
= ?.Adjukmegazegyenes
egyenlete:
2r - 6.1,
egynornrrl
a)Adotte egyenes
vektodtl
Megoldis
Leolvashat6,hogy egy lehetsegesnormilvektor M i"(2;

6\ vektor viri ]

Ir{nyvektoros egynlet
prrhuzamos
Irrnyvektomakneveziinkaz egyenessel
bdrmelynemnullvektort.
Az e egyenes
irrinyvektornt4(r,r: v2)-nekszoktuknevezni.Az irenyvektorcs
egyenletpedigv}I - vdi = c alaki.
Ha az egyenes
illeszkedika P(pr;p, pontra,akkoraz egyenlet
't,{ rl :.r1pj r!r2 alakbanirhat6fel.
J6l l6that6,hogyaz innenleolvashat6n-,(rr ; - rr ) vektorval6bannorm6lvek
toraaz egyenesnek,
hisz 90'-oselforgatottjaq-nek.

peldeul az t'"(l; -3) vektor

bdmely skalerszorosa,

normiilvektorai/(
b) Adottegyegyenes
egyenlet6l!
ezen./egyenes

2;5) 6segyP( 3; 2) pontja.Adtirl

t.Lt<+tat=0

KOO RDI NATA. G EO M ERTI A

o P6rd{k

KE oRD I NATA-GEor

"r'o--------------l

P,irhuzamossrigi
6smer6legess6gi
flt6telek

az egyenlet6t,melynekirelyvektor.r
a) Adjuk meg annak az egyenesnek
a 0(-3; 7) pontra!
i(2;5) silleszkedik
Megoldis
Az egyenes
egyenlete:
5x-2r=5(-3)-2.'7,
azaz:
51 2y = -29.
b) Adjuk megaz
Jl 3x+ 2y:8
egyenesegy ifiinyvektodt!
Megold{s
Kdnnyenleolvashat6
egynormdlvektora,
tJ(3: 2) , melynek-90o-oselforgal6s6valkaphatunkirrnyvektort.igy j6 ir6nyvektorp6ldiiula v, (-2; 3) vektor.
=.
Lethat6,hogyezenegyenletalakokl6nygben
nemkiilijnbdznekazar + 6.1,
iltahnosalaktol.
csupina/ egyiitthalok
szerepe
mes.

perhuzamos,
K6t egyenes
ha:
parhuzamosak,
- normdlvektoraik
- iriinyvektoraik pfuhuzamosak,
- meredeksegiikegyenl6vagy nem &teLnezhet6.
K6t egyenes
meffleges,ha:
- idnyvektonik mer6legesek(skaliirszorzatuk0),
(skalfuszorzatuk
- normdlvektoraik
mer6legesek
0),
- meredeksegeikszotzata -7, vagy az egyikd 0 6s a mesiknak nem
rtelmezbet6.

o P6rdik
a) Pirhuzamosak-e
az
e : L r-3 y = 5
f : 6 x -8 y = 1 1
egyenesek?
Megold{s
26
m -:.Mivelak6tmere. az/eglenese

Megadhatnak
norm6lvektoit:4 (d; D), irenyvektort:%(-r; 11),megadhatjek

m" -:
Az e egyeneq
meredeksege

m --:
a meredekq6get:

deks6gnemegyenl6,a k6t egyenes

nemparhuzamos.

(hab+ 0). illetveaz u lengellyel

\alo melslespontot

b) Mefflegesek-e
az

lo ; : rha6 +o r .
I
'l

egyenesek?
Megoldds

e:3x-5Y=8
J:lOx+6y=-3

Az e egyiknormdlvektoft
rt"(3: 5\,azregyenes6Dr(10;6).Vegyiikaker
t6 skalerszorzat6t:
4 o q = 3 1 0 +( - 5 )' 6 = 0
Mivel a szonat 0, a k6t nomalvekor 6s igy a ket egyenesmet6legesg)m6$a.

KOO RDI NATA- G iEO M ERTI A

K6t egyenes
metsz6spontja
Ket egyenes
metszespontja
azapont,melymindkett6re
illeszkedik.azazmelrnekr koordinarai
minokerto
eg)enlerel
lga/7;les,/ik.
i91 a mctszesponr
koo'
dinrt6itazegyenesek
egyenletei
alkottaegyenletrendszer
kapjLrl
megoldasival
meg.Igy a megoldiisok
sz6malehetegy,haazegyenesek
me1sz6ek,
lehetnul|r.
prirhuzamosak,
ha az egyenesek
vegtelen
es lehet
sok,ha az egyenesek
cg.\
oeesneK.

O P6ld,
Haterozzuk
mega 2jr-3l= 7 6s a3r'1 41:5 egyenesek
metsz6spontjdtl
Mcgold{s
Meg kell oldanunka kiivetkez6egyenletrendszert:
2. x - 3 y = 7
3x+ 4 t = 3 6,
melynekmegold6sa
r: 8 6s), = 3.
igy a metsz6spont
a P(8; 3) pont.
Kiir
A kiir definici6jeb6i
ad6d6angyadottkdz6ppontu,
legyenezi<( ; v), 6sadoil
sugaru,legyenez r",kiirhiiz azok 6s csak azok az (i; y) pontok tartoznak,m(
lyek t6volsAgaa kdz6ppontt6l6ppena sug6r.
(r -a )1 + (1 - v )l

lnnenkapjuk:
(r
,r:l'
')'z+(Y
(r;
f) kiizeppontu,r sugaru
Ez az
kcir egyenlete.

o P6ldnk
a)Adjuk megannaka kdmekaz esyenletet,
melynekkrizppontja
K(-3; 5) i'
sugarar"- 7l

K O O R O I N ATA.G E O M E R TIA

Megold,is
A keresettkijr egyenlete:
(i+3)r+0,-s),=49.
b)Adjuk megannaka k6mel a kiizppontjet
essugarat,
melynekegyenlete:
Megoldis
"-to'+.y'+4y+t3=0.
Ahhoz,hogy a keresetladatokatmegtudjukillapitani,1eljesn6gyzetekel
kell
kialakitani:
r']- 10-t+ 25 +)'1+ 4J,+ 4 + 13- 25 - 4 = 0.
Persze,
amelytagokatbehoztunk
a teljesn6gyzetl6
kieg6szit6s
miatt,azokatki
is kellettvonnunk.igy mir fel tudjukimi a megfelelci
alakot:
(-r 5)r + (rr+ 2)r : 16.
Err6lmer leolvashat6,
hogya kaizeppont
a -K(5;-2) pont6sa sug6r,'- 4.
c) Adjuk mega r: 4 sugani,a koordinAtalengelyeket
6dnt6kairdkegyenlet6t.
Megold{s
A kdr akkorfog egytengelyl6dnteni,ha Liiz6ppontjinak
t6volsigaa tengelyt616ppena sugir.igy a kdzeppontkoordinetaiegyenl6eka sugArralvagyannak ellentettjej,
att6lfiigg6en,hogymelyiknegyedben
vaglunk.
I. negyedben
(x - t), + O - t\t : t , azaz(x 4),+(y 4Y:16
II. negyedben
(x+ r)1+(!-rf = P, azaz(x + 4)1+ (J 4r2=16
III. negyedben
(r + /P + Cf+ /)r = /r. azaz(x + 4)1+ (y + 4), = 16
IV negyedben
(t -rY 1 1 , I
r ) ' 1 : r ) , a z a z( x 4 P + ' 0 + 4 ) r : 1 6

KOO RO I NATA. G EO M ERTI A

Megold:is

1-.- t;'+ 1r'+ zy': zs

2*-v: 1
Kezenfekv6,hogy az egyenesegyenleteb6l
fejezziikki az egyik ismeretlent,
mondjuk.i,{,6sbehelyettesitjiik
a kdr egyenletebe.
Tehet_v= 2ir+1 6s igy

--l

\i'/
\:

K o o R D tN ATA- GEo M ER T|A

-,,'

(" - rt + (2"+ 3)'- 2s.

Ezt pediga szokesos

m6donmegoldjuk.

5r '+ l or - 15= 0
- r '+2r - 3=0
(,!+ 3xir 1):0

A megold6sok
tehit:
,!r :

Kdr 6s egyenesmetszet
A k6t gdrbemetsz6spontjai
Mok a pontok,melyekmindkett6reilleszkednel.
azazamelyekkoordinateimindkettdegyenlet6t
igazzeteszik.Ametsz6sponl(iL
koordin6taittehit 6gy kapjuk meg, hogy a ktir 6s az egyenesegyenletealkotll
egyenletrendszert
megoldjuk.
Egyenes6s kijr kdlcs6ndshelyzeteheromf6lelehet.Lehet,hogy nincskdzii\
pontjuk,vagyaz egyenes
metszia kairl.Ez ahll
erintia kdrt,vagyaz egyenes
j6n az egyenlefendszemekvagy nincs megoldesa,vagy egy szimp6r,vagy ki 1
szampar,

36sazr2=L

Ezekiezmeghatdrozva .1,{:
^z y r : 5 6 sa zy r : 3 .
A metszespontok
tehrt a (-3; -5) esaz (1; 3) pontok
b) A kdr egyenlete:
k:(n+l)2+(y-2)'?=25.
Az egyenese:

e:3x+4i=-20
Megoldis

(r+ l)r+ ( I - 2 ) ' : = 2 5

3r+4] =-20-+ r = :ir
4
(:t + I ) ' + l - - \

-7
)

o P6rddk
Hatarozzuk
mega kdvetkez6egyenesek
6skiiriik metsz6spontjait!
a)A kiir egyenlete:
k: (x - l)'?+ (r,+ 2)'?= 25.
Az egyenes6:
etLx-Y =-1

a + l r+ l

+- 1

+- 1+49

162
_r+l)
-r +
162
j'z+8,v+16
(x+4)2

. 16

KOOR DI NATA- EiEO M ERTI A

Ha valakinemveszieszre,hogyleljesn6gyzetr6lvan sz6,amak a diszkrimikidedil,hogyaz 0, 6sigy egymegoid6sa

van.
nansvizsg6latakor
Az egyenletmcgoldasa
az
A hozz, tartoz6l'6fi6ke:
6rint6jea kaimek.
Tehetegykdzi;spontvan:a ( 4; 2), az egyenes

KOORDI

N ATA"GEOM ER TIA

esa pontjalegyen:

P(4;-s).
Megoldis
A kiir egyenlete
alapjdna kdz6pponta f(-2; 3) pont.Az egyik nomiilvektor
tehit:
n"=KP=i

k, !Lzazii"(.6,
-8).

c) A kiir egyenlete:
r: (i

l)'z+0 + 3)'1=9.

AZ egyenese:
ety-x=5.
Megold6s
( r - l ) 'z+()+3)'z=9
)--!=5+

)'=n+5

(r-1)x +(r+8)r =9
2.{'z+ l,+.{+ 56=0
x'z+'7r+28=0
Ennekaz egyenletneka diszkriminrinsa:
D=1 '1-4 28=49-1r2=-63.
Az egyenesnek
cs
Tehatnegativ,ami aztjelenti,hogynincsval6smegoldisaa kdmekteh6tnincskdzdspontja.
Kitrhiiz egypontj:ibanhizott 6rintd
6rint6t.A,,l
Adottegykdr segyportja.Megkell adniazezenponton6thalad6
pontba
sugir
mer6lcgc'
hizott
a fontost6teltlehetfelhasznehi,hogy &in16si
az 6rint6re.Ez a mer6leges
sugeriranyitvaaz erint6egy normilvekiora.E!.\
pedigaz 6rint6egyenlete
kdnnyenfelir
normalvektor
esegypontismereteben
hat6.
O P6lda
A kdr egyenlete:
(jr + 2)'?+ 0,,- 3)1: 100,

Ehelyettvalaszthatjuk
egyskalarszorosiit
is, p6ld6ult, tl: - 4) \ekrort.igy az
6rin16egyenlete:
e:3x-4Y=32'

LEI Ro

L EIR O

5TATI SZI I KA

4. LEIRO STATISZTIKA DS

vALOsziNfsfcszArdrAs
l.r. l-nin6 srATrszrrKA
4.1.1.Fogalmak
jellemz6stv6gziil
A statisztikanagymennyis6gii
t6lgy vagyembercsopofi
r6luk szeEelt,6ltallbanszamszerii
adatokfeldolgoz6saval.
Fontosfogalmak

STATISZT'

KA

Pelda
soKasag

A magyar
n6pess6g
2004.jan.
I -Jen

konkii eqvs6e tstlefv

Troppauer
lak6heh,
Hiim6r
szill- ev
kor
loslalkozds

adat

Szesed
1955
49

ismervfaita
reiileri
id6beli
mennylsegl

bn6
lerfi

mmoscql

Diszkr6tism6rveknekDevezzilk
azokata nennyisgiismin'eket,melyeklez
tartozoadatokcsakvegcssokvagylclsorolhat66116keket
vehetnek
fel. Ilyenek
peldiiula sz6mlelessal
kapottadalok.

Egyedek:a vizsgiiltcsoporttagjai,elemei.
Statisztikaisokas6g:a vizsg6ltcsoport.

Folytonosism6rlek azoka mennyis6giism6Nek.melyekhez

tartoz6adatok
bdnnilyen6teket felvehetnek.
Ilyen p6ld6ula t6\'olsig.vagyvalamennyiviz
ti;mege.

Statisztikaisokasigm6rete:a sokasiigban
az egyedeksz6ma.
czerzettinformicio.
Adal: a sokaseB
egyedei16l

Egyadatgyakorisigamegmutatja,
hogyegykonkr6tadathiinyszorfordule16
az 6sszesadatokkdz6tt.

Mutat6: a vizsg6ltegyedekbizonyosk6retdsszess6g6benjellemz6
szamszel
jiinnek
informrci6,melyekadatokb6l
l6trbizonyosszrmitrsokritjiin.

A gyakorisSgit{bl{zat vagygyakorisigieloszlasa lehets6gcs

adatokat6s a
hozz6juktartoz6gyakorisegokat
tartalmazza.

Ism6rv: azoka tulajdonsrgok,

melyeketvizsgilunka sokas6gegyedein.

O 1. P6lda
palacsintaev6
A fedettpe1y6s
versenykeriiletiddnt6j6ben
a kiivetkez6mennyis6gekfogytak:
1 5 ,1 6 ,1 7 ,1 9 ,1 9 ,l7 , 1 8 .1 ' , 7 , 2 1 , 2121, ,t 9 , 2 1 , 1 9 ,t 6 , 1 5 .1 6 , 2 0 . 2 0r,1 , 2 2 11,23,18.2t.
A gyakorisigit6bl6zal
palacsinta 15 16 17 18 19 20 21 22 23
g y a k o ris a g 2 3 6 2 4 2 3 21
Ha nagymennyisegii
essokfeleadatvan,akkoriltekinthet6bb.
haa lchers6ges
adatokat
eg),nAst61
idegenGszekre,
Lig).nevezett
osztilyokraosztjuk.Ezekl6nyegeben
balr61zart intervallumok,
tehelaz a1s6hatirdvalcgyenl6adalhozz6ta(ozik,a fe1s6hatfuAval
egyenl6nrarnem.

Ism6rvfajtAk:
- teliileti,
- id6beli,
- min6s6gi,
- mennyisgi.
A teriileti6snz id6beliismervekaz egys6gek
t6fteli (ldldmjzi)vagyid6beiicl
helyezked6sere
vonatkoz6infomici6k. A min6sgiism6rvekleztartoz6intor
jellemzik,irj6k le az egyedektulajdonsrigait.
P6ldriula ntr
m6ci6kverbAlisan
a foglalkozds.
A mennyisgi
ismdrvekszdml6lisvagymer6stqin kapotl611r'
kekkeljellenuik az egys6geket.

L EI RO

STATI SZTI KA

LEIR c|

Az oszt{Iykijziisgyakoris{gieloszl6saz osztelyokon
alapul6gyakoris5gi
cl
osaas,
P6ldeulaz e1626versenyadatailrendszerezziik
Az oszilykijzLis
osztelyokba.
gyakorisegi
eloszlesa kiiveikez6lesz.
gyakoris6g
osztdly
l5 - i 8
t8 - 2 1
8
21 - 2 4
6
Relativgyakods{g egykonkrtadatgyakorisegSnak
es az iisszesadatokszir.
minak arinya. Ez megmulatja,
hogy egy adatsz6mahanyadr6sze
az dsszc\
adatokszem6nak,
amit szazal6kban
is szokesmegadni.
palacsinta

gyak.

rel. S/al.

I5

2
3

0,08(8 %)

t6
t7
18

2l
22
23

0.24 (24 o/o)

0,08(8 %)
0.16fl6 %)
0,08(8 %)

osszesen

2
3
2
1

25

A sokasdg
kiv6lasztoilr6szetmintinak nevezzlk.
A mintaelemek
kivilasztrsa,4lapelvet
tekintve,lehet:
- veletlen
- nemveleden.
V6letlenkiv6lasztdseset6na sokas6gmindenegyesegys6gere
n6zvee16re
megadhat6az adott elemmint6bakeriil6s6nekval6sziniisge.
4.1.3.Adatok dbrdzol5sa
van.
Az adatokgafikus megjelenitesere
tiibb lehet6s6g
Oszlopdiagram
Akkor Erdemeshasm6hi, ha gyakodsagokatvagy valamilyen mennyisegeket
veNenygyakoris6git6bl6zatit.
akarunkdsszehasonljtani.
Lesda palacsintaevd
hasznilni,ha az adatokkdzdttvankiugr6ertek,vagyhaaz ert6Nemerdemes
kek kdziiti elt6#skicsi.

0 .r2( L2%)

t9
20

STATI SZTI KA

0.r2( r 2 % \
0,08(8 %)
0.04(4 %\
r (100ou)

4.1.2.Mintav6tel
sziiksigr\
A staiisztikaimunkaegyik fontosl6p6sea sokasigjellemz6sehez
adaiokbegyiijtese.
Az adatszerz6s
eszkijzeilmintav6telielj6r{soknakne!e/
ziik.
Az alapj6n,hogya mintavetela sokasdg
mekkorar6sz6rele{ed ki, a mintavi
tel lehet:
teljes
- ftszleges.
jellemz6sea cel-r/
Amikor reszleges
mintavetelesetena sokasrgeg6sz6nek
megfigyeles'i,l
alapjdn,akkorreprezentativ
egy resz6rekiterjed6adatfelv6tel
besz6liink.

$nGyakalsa.SiC!aqz!?q
volnaa 3. padtlyis czrcd6s
versenybe
benevezett
P6ldiul ha a palacsintaevd
kellettvolnaennie,akkoraz ezredtelpamncssz6ra
ugyanannyit
mindenkinek
jesitm6ny6n
6rdemleges
informici6lnycmi a fbgyasztdsokkiviil nemlehetne
16laz oszlopdiagram
segi1s6g6vcl.
Vonaldiagram
id6beliviltozasdtakarjukszemha egy mennyis6g
Akkor szoktukhaszn6lni,
l6hetni.

LEI RO

STATI SZTI KA

L EIR c|

STATI SZTI KA

4.1.4.Statisztikaimutat6k

Pe)driuldbrdzoljukGlezserBozs6palacsiDtaev6
lrenjDgjeinek
teljesitmeny6l
napi bontdsban.
L6tha16,
bogy a gyorsteljesitn6nyniivel6s
milyentdrdsloko
folyamatban.
zott a felkesziilesi
Kiirdiagram
Kiidiagramal az6bflioland6adatoknagysaga
a kdrcikkckkdzepponti
szdgi
vel ar6nyos.
Peldeulaz egyik versenyenmegkerdeztek
a resztuev6ket,
milyen tdltelekel
enneszivesen
a palacsint6jdban.
A vdlaszokeloszlisetfiutatja a kdrdiaglam.

M vanilia
ll$csoki
ll tfr6
I lfah6j
I lekviir
A tortadiagranon
a sz-dgek
arinyamegveltozik,
torzul.HiebalaNinyosabb.ll,
ncm lehetj6l leolvasniaz adatokaranyel

l\Iiidusz
Az adathalmazbaD
legnagyobb
gyakodsdggal
el6fordul6adal diszkftismefl
ese16n.
Fol)lonosism6rvn6la gyakoris6gi
gijrbemaximumielye.
Jele:Mo_
Ila a gyakorisagok
kiizii$ a legnagyobb
csakegyszer.fodulelci,akl<oregym6duszn,ha tdbbszdris el6fordul,akkor tilbbm6duszri
eloszl6srolbesz6liink.
Nenl fligg kdzvetleniilscmaz dsszesadat6l,sema sz6ls6sges
e 6kcki61.
Az
els6peldaeset6na m6dusza 17.
Medi6n
A nagysagszerintrendezettadatokkdzdlt a kijz6ps6,ha peraflansz6muadat
van- Perossz6mi adatesetena kdt kdz6ps6adat6tlaga.Nila kisebb6rt6k
ugyanannyi
van,mi'rtn6lanagyobb.
Nemfiigg kdzvetleniilsemazdsszes
adaf
t6l, sema szels6s6ges
6lt6kekt6l.Apeldiban a medien18.
itlag vsgl, szimtani {tlag
Ugy kapjuk,hogyaz adatokitsszeg6t
elosztjuka darabszimmal.
Szemitisinal
mindenaditot felhasznalunk.
A szemtani
kdz6pnagyon6rz6keny
a sz6ls6segesennagyrekke, f6legkisebbadathaLnaz
eset6n.
Az L p6ldeban:
2 l 5 + 3 . t 6 + 6 t 7 + 2 . 1 8+ 4 . t 9 + 2 . 2 0+ 3 . 2 I

2+3+6+2 + 4 +2 +3+2 +1
2 22+I 23 462 ,^ .^
25
25
O 2. P6lda
P6ldaaz itlagok viszonydra
Aladdinazontiin6dik,hogybelepjen-e
a 40 rabl6kdz6.Ismeda havizsiik1n6nyokb6laz egy f6rees6reszekel.
A 19alrabl6helyettes
5 aranyat,a 16alrabl6
7 aranyat,a 4 l6rab16l0 aranyat6s a rabl6vez6r800 aranyatzsiikmdnyol
havonla.
Aladdinkiszdmitjaaz rltlagor,ami 26.175aranyhavonta.Ez igensz6psumma,
a gondcsakamyi, hogyennyitigazdb6lsenkisemzs6kmenyol.
HaAladdinerrc szdmilana,aklor csal6dniakellene.Azonbanrutinosanmeghaterozza
a

L EI RO

r-eiio srarrszrr <n

STATI SZTI KA

titbbimutat6tis.Amedian7 arany,a m6duszpedig5 anny.Val6sziniileg

ezen
ut6bbiraszimithallegnagyobb
val6szinfiseggel,
ezjellelnzijobbana nbl6ban
ddbana keresetilehet6sdgeket.
526r6drsimutat6k
jellemzika sz6r6dAsi
Az adatokviltoz6konysdge!
sz6r6d6set
mutat6k.Ez tiirtenhetaz adatokegymeskdziittikiil6nbs6gein,
vagyaz adatokegykiti.intetell
6rt6kt6lval6 elt6r6sein
keresztiil.
Terjedlem
Annakaz intervallumnak
a teljeshossza,amelybenaz adatokelhelyezkednek.
Jele:l? (az angol rdng sz6b61)
Legyena legnagyobb
adaly",.. a leglisebby..". igy:

Az
- 1. p6ldebanaz itlagoseltrs:

2 lr 5 - r 8 .4 8 1 + l l 6 - r 8-.4
6 18' r 8 .4 I8
25
1 8 ,4 8 1P0
+ 2- ] 8 ,4 8
, 2 1 8 - r 8 ,4 8 ]+ 4 [e
]

o:"

25

-l 8,4sl
2
+P
-18,48
i |
, 3 l2-rr s,4sl +2P
25
= 1,94
A 2. peldabanaz dtlagoseltrs:
!

R= v.* - v.,.
Ez a legsz6Js6s6gesebb
adatokt6lftigg,igy nemfelt6tleniiljellemzij6l a vizs
g6ltjelens6get,
mivel ezensz6ls66rt6keket
a v6letlenszesz6lyei
alakithatj6k.
Az L pelddban:
R=23-15=8.
A 2. p6ldrban:
R:800-5:795.
Atlagos(abszolrit)elt6r6s
Ez az adatoksz6mtanidtlagukt6lval6 elt6r6sein
keresztilljellemzi a sz6rdsr.
Jele:6 (delta)
Legyena szemtanietlagjele f-az adatahkpedigrendreFrt y2;...; Y,.Az eix
goselt6r6s:
A=l

lY Y lltY .r ' | Y l

tY
'

YIl

kijzepet6lval6 elteresek
Tehetaz adatokszAmtani
abszoltt6rtekeinek
szamtl
ni Atl^ga,azazazt m[t^tja meg,hogy az adatoketlagosao
mennyiret6mekcl
az ,tlagukt6l.Az6rtkell az abszolit6fi6ketvenni,merlegyebkenl
az elt6ftscL
dsszege
0.

l9 1 5 2 6 , 1 ? s l + 1[ 6- 2 6 , 1 7 s1
40

. 1ro 26,r75l+
F00-26,r75|
40
= 38,69
Perszenemcsaka szemtaniethgt6lval6 elt6r6stlhetmeghaterozni.
Egy adottd szemt6lval6 etlagosabszoftitelt6r6saz adatoka szAmt6lvett
elt6s6sei
abszoltt6rt6keinek
a szimtanikdzepe.

" - lr

-"1*lr,,l+. +lr.-,1

S26r6s
nemaz abszohit6rt6k6tkell
Az el6z6hitzhasonl6mutato,csakaz eltereseknek
amit majd a ndgyztgyijkvones
venni,hanema n6gyzet6t,
,,teszj6v6".Jele:o
(szrgma)
Az el6z6j eliil6seket
hasznalva:

"-!

lv - f l + ' v.- v,' ? L ..,( ) , l ,

LE I RO

STATI = iZTI KA

Ez a sz6a lontosjellemz6.
Sokesetben
nema sz6r6s,
hanemannakn6gyzete
lnel].neknevevariancia.
rdsngyzet,

4.2.VAL6SZiNUSfGSZAMiTAS
4,2,1,Alapfogalmak
vizsgiladvalfoglalkozik.
A val6sziniis6gsz6mit6s
veletlentijmegielens69ek

AzLpdld6banasz6riis:

o-\,/:r t,

V A L OSZIN U SEGSZAM ITAS

tg ,+gr'rl\16 18,,r8)-b(17-l8. J E )

,s

l
2(18 18,48)'?
+4(19-l8,48): +2(20-18,48)

3(21-r8,4S)':
+2(22 18.48):+(23
-r8,48)r
25
A 2. peldeban
a sz.6res:
r
l 9(5-26,175)'z+16(7
-26,175)
l
4(t0 26,I?5)r+(800 26.175)
40
= t23,92
Nem szerencses,
hogy egy gyi;kvonisttdbbsorbakelletttiirni, de rem6Lheld
leg igy is ed6that6.

Kis6rlet
Altalinos 6 elembenkis6rletnekneveziiik mindenolyan vizsgelatot,mely
olyanjelensegrevonatkozik,amelyazonoskitriilnnyekkiizdti megism6tl6dik, illetvemegism6telhet5.
\an.
k6tismerve
A valosziniisegi
kisirlerne|alllpvetcien
vdlellenszerii,
nemmegj61. A val6sziniis6gi
kis6rletlefolyisa(eredm6nye)
solhat6.
megis2. A val6szin6s6gi
kis6rletazonoskilriilm6nyekkdz6t1aktuhAnyszor
mtelhet6.
aztval6sziniis6gi
kis6rlemek
neAmelyikkis6rletteljesitiezta k6t kivanalmat,
vezhetjiik.
0 P6lda
kis6rletekVajonaz alibbi kis6rletekkijziil melyeklekinthet6kval6sziniisegi
nek?
A. Feldobunkegy erml.
B. Eldobunkegyhatoldalidob6kockat.
C. Leejtiink egy i.e. 6. sz|za.dlkinai v,z|t.
g',ufesdobozban
megszimoljuk,mennyiszdlvanbeffle.
D. Hagyomdnyos
E. Kdr6kreosztottc6ltebhradobunk(fel 6r6valezel6ttaztsemtudtuk,van-e
ilyenjnt6k).
igazitijr6stesztel
v6gziink.
F. Egyll-s versenyaut6n
vegziink.
sz6mit6g6pes
tdres-szimulaci6t
c. Egy F1-sversenyaut6n
H. Megsz6moljuk,
hogyegykockiinakhat lapjavan-e.
I. Egypakli ktuty6b6lkihizunk egy lapot.
Megoldis
Az A, B, D, E, G 6s I p6ldaval6sziniis6gi
kis6rletnek
min6sithet6.
p6lda
kiserlet.
A C, F 6sH
nemval6sziniis6gi

VAL O SZI N U S EG SZAM

I TAS

Elemi esemEny
A kis6rletegy lchcts6ges
kimenetelefelemi ese dDyneknevezziik.P61d6ul
kocl(adobrisn6l
a 4-esdob6segyelemiesemeny.
Dgy kis6rlethez
rafozo elerri
esemdnycki6l
a kdvetkez6ket
viiuk el:
- mindigegy6 elmiienel lehessen
ddntenibinnelyik elemiesemenyr6l,
hogy
bekdvetkezctt
vagynen,
egvszenek6t elemjcsem6ny
Demkdvetkezbct
bc,
- valamclyikelemiesemenynek
be kell kdvetkeznie.
Esemr:ny
Eleni cscm6nyek
egy halmazetesem6nynek
nevezziik,peldAula p6rossz6n
dobisfnakesemnye
a 2'es,4-es6s6-osdob6sokelemiesem6nyeibdl
6ll. Egy
esemeny
akkorkdvetkezikbe,havalarnelyikhozz6ta(oz6 elemiesemeny
va
l6sul meg. Egy esem6nytdbbl6lekeppen
i, b.kOu"tf"rh"t. P6ldnuta iAros
szdrDdobisdnakesemenye
h6romf6lek6ppen
kijvetkezhet
be.
j
Az esemenyeket
nagybctiivele16ljijk,peldeull, B. C... .
Azt az esem6nyt,
amelybiztosanbckijve&ezikbiztosesem6nynk
nevezziik,
jele I esemny
pdlddulkockadob,snel,
hogy u; 6l intenaltumbaesijszimol
dobunk.
AZ az eserneny!amelynemkijvetkezhetbe, lehetetlenesem6nynck
nevezziik,jele O. Lehetetlen
poldiul kockadobAsnel,
esemeny
hogytizestdobunk.
Esem6nyt6r
Az dssTes
lehets6ges
elemiesem6ny
halmazritesem6nyt6rnek
nevezziik.
A kockadobisnilpeldaulaz {l; 2; 3; 4; 5; 6} halmaz.
O P6lda
Hatirozzukmeg,hoN/
azal6bbival6sziniis6gi
kiserleteknek
milyenkimcnetelei,
elemiesen6nyeilehetnek,
illetuemilyencsem6nyt6r
laftozikhozzejuk?
K. Penzfeldobds:
feldobunkegyemr6t(lclt6telezziik,
hogylapjira esik).
L. Kockadobds:
eldobunlegyhatoldalirdob6kock6t
(felt6telezziik,
nema sarkdraesik).
M. G1ufasz6l:
hagyominyosg),uiasdobozban
megszimoljuk,mennyisz6lvan
benDe.
Mindig mis dobozthaszn6lunk.
N. Cdlbadobis L: kdrdkreosztotttiiblaradobunk(felt6telezziik,
hogya tiblet
eltal6ijuk).

V A L OSZIN U SEGSZAM i TAs

hogya tabO. C6lbadobis 2.: beosztisiclkiili tibhra dobunk(feit6telezziik,

lat eltalaljuk).
(feltcssziik,hogy az ugris 6rv6
lemerjiikaz ugr.isnagysagat
P Tdvolugres:
nyes,esjo sportol6kugranak).
MegoldAs
kisrlelkitnenetele,hogy az 6nne valamelyikirpj6ra esikK. Penz6rme.,A
egyikfej.misikires AltalabanezekettekinlAlapokatmegkiildnbdztetiik,
jiik elemiesem6nynek.
(Vehctn6nk
azt is, hogymemryirclbrdul eI megdlldsul6na fligg61egest6l.)
hogya kockamegatllegyikoldalan'6sa
A kis6rleteredm6nyc,
L. Dob6kocka.
szemk6ztioldal6tmutatja,amelyenegy sz6rntalehat6:l,2, -. ,6 Altalebanezt a sz:imollekintjtikelemiesem6lynek(Tekinlhehenkazt is, hogy
az aszlalonhol ellt mega kockal.)
M. G)ufaszal.Egydobozbat,10szehakkell lennic.Lehet,hogyegyesesetekvehetjiika
taliilunk.Eredm6nynek
ben valamiveltijbbetvagy kcvesebbel
is Mi nost
lev6gyufiikszrmd!,vagya 40 szdh6lvaloeltEr6siikct
dobozban
l0
szarl.
max.
az
elt6l6s
mondjuk
tckintjiik,
ez ut6bbil
haazcgyeskordk6rtadunkvaN. C6Ibadobes1.A kiirijknekakkorvan6rtelme.
lamennyipontot.igy a dobfssalpontokatszerziink,legyenckezekpl- l0 a
kii1s6,30,50,70,a telitalelat100.Ezt az e(6ke!vessziikkimenelelnek.
a talilalunk
O. Celbadob5s2. Mivel a tibla sima,ez6rltckintsiikeredm6nynek
(l-rtdklcnlmegponrjai
d cdltablJ
ponlol.A/ elemresemdnyel
dll.rlkijeldlr
jeliilhetjnkp6ldriula c6ltiblakiizppontjdt6l
val6 trvolsigot.)
6s 1I m6terfelettLlgyP T6volugris.6 m6leralattiugrissalne foglalkozzunk,
valahol
a kett6kijzijtt
az ugr6shossz
sernugrik scnti. Az elemi esemeny,
van de ott lehetbrnni.
kisrlet
val6sziniis6gi
'K) p6nzfeldobes
L) kockadobas
M) g,ufaszril
N) celbadob6sL
O) celbadob6s2.
P) tfvolugriis

escm6nyt6r
elemi esem6nyek
fej vagy iris
lfci, ires)
l , 2 , 3 , 4 , 5 v a g y6
{ l ; 2 ; 3 ; 4 ; 5 r6 }
+10
kijzdttieg6sz {-10;-9; ...r9; l0}
-10 6s
v a g y1 0 0
10,30,50,70
{ 1 0 ; 3 0 ; 5 0 ; 7 01;0 0 }
az eg6szceltabla
c6ltiiblaponljai
6,006s I1,00kijziiftival6s (6; l1)

vAL6 szr N Lis EG szAM iTAs

Figyeljiikmeg a tablizatutols6oszlopetlAz els6negykis6rletesem6n).tere

megszemhhat6llalmaz.Veliik ellent6tbena tcjbbiesemenyt6r
intervallum
vagyteriilet,az{rznemmegszdml6lhat6l
Az els6negykis6rlethez
tartoz6val6_
sziniis6geket
ezert,,diszkretrek",
az ur6bbikett6eseteben
viszont,,folytonosnak" nevezziik.
Tapasztalatimegkiizelf
t6s
Ha n szemfkis6rletfolyameneg],1 escmeny
]-szor kdvelkezikbe,akkorI az
,, esem6nygyakoisiga, u {

henyudo. pe(l\Caz A esemenyrelativ

gyakorisiga.
A relativgyakoriseg
e1t6ke
a v6ietlent6lliigg, azazha a kis6rletsorozatot
azonos kdriilmenyekkdzijtt megism6teljiik,akkor iltal|balr az itj 6ftekaz e16z6t6l
kiildnbijmi fog. Ha a kis6rletsorozator
sokszormegism6teljiik,
akkora kapott
relativgyakorisegert6kek
miir egy konsrans&t6k kiiriil foglak ingadoznies
minl nagyobbaz ,r, az ingadozes
ann6lkisebb.Azt az 6fi6ketmelyhezegyre
kcjzelebb
kedil a relativgyakodsiga kis6rletekszimanakndvelesevelaz,4
esem6ny
tapaszlalati
val6sziniisegenek
nevezziiks p(l)-val jelcjljiik(a p betii a latin probabilitas:val6szints6g
sz6b6lszrirmazik).
Mivel a t gyakorisig
legkisebb6rteke0, legnagyobb
pedig,l, 0 < P(l) < 1.
Matematik6imegkiizelit6s
A val6sziniis6g-szdmids
fogalmaia halnazelmelettel
szoroskapcsolatban
6llnak.K6szitsiink,,sz6tdrat"
a k6t t6makbrkdztittl Induljunkki a val6sziniis6gszimitesfogalmaibdl!(Pl. lni az esern6n)'r6r,
elemiesem6ny,
csem6ny,
biztos
esem6ny,
lebetctlen
esemeny
stb.halmazos
megfogalmazisa?)

V AL O SZI N U 5 9 6

val6sziniis6g-szdmit6s
fogahnai

SZAM ITAS

megfelel6k
halmazelm6leti

1. Alapfogalmak
1. C)esem6nyler
U (univerzum)
jr
U (univezumegyeleme)
2. 't elemiesemny
.1 e U (univerzumegyreszhalmaza)
3. ,, esemny
(,1-bcli n < / (r a halmazegyeleme)
4.I esemeny
bekdvetkezik
elemiesemeny
kdvetkezikbe)
5. ,! biztos esemeny(birmilyen
U e A (A tarlalmazzaU-t),
elemiesemeny
kdvetkezikbe,az altalibaDI - U
l-beli),6ltal6banA:O
(nincsolyan A U = A (A-naknl^cskdzoseleme
6.1 leheietlenesemeny
^
elemieseminy,amclyl beli),
U-val),
,ltaldbanl-ba nemesikesem6ny.dllaleban
I =O
2. N{iiveletekesem6nvekkel
1.1 s,Begyszerekdvetkezik
x e A B (x azA 6sB kitzdsr6sz6b61
^ elem)
be (AB)
val6
2.1 6s B kizrda egymdst
I r-rB = U (nincskdzitselemiik)
xe Au B(razAesB egyesitesb5l
3.1, A kiiztil legalibbaz egyik
bekiivetkezik (l + t)
va16elem)
4. ,1 nemkdvetkezikbe
n t (= U \A) (.I az,1-nkivtlj.)
P6ldik az alapfogalmakhoz
Legyenez a kockadob6s.
L E s e m6 n y t eU:
r: { 1 ; 2 ; 3 ; 4 ; 5 ; 6 } .
pl. r: 4.
2. Elemiesemny
3. Esemenyek
I = {p6rosdob6s}.
4. Hatostdobunk.
5. Biztosesem6ny
magaU, debiztosesem6ny
a kdvetkez6is:
B = {7-ndlkissebbdob6s}.
6. Lehetetlen
esemeny:
C= {8-ni1nagyobbdobis}.
Pld6ka miiveleteklez
1. P6ldaegyiittbekitvetkez6
esem6nyeke:
legyena k6t esem6ny,4
- { l; 2; 3}.
=
=
B {2; 3; 4}; ha a dob6sunk
x 2 vagy3, aklor I is 6sB is bekijvetkczik.

vA.L6 sziN I s aG szAM iTAs

VAL O 5Z I N U S EE; SZAM I TAS

: lpiros dobas),B:
2. Egyrnislkiz6r6esemenyekre:,1
{pdratlandobes};metszetiikiircs,igy egyszene
nemkdvelkczhet
beminda ke116.
3. Legaliibb
az egyikcsemeny
bekovetkezeserc:
,,1= { l; 2}, B = 14;5};
=
ha'I l, 2, 4 vagy5, akkorI vagyB bekdvetkezik.
4. Benelnkdvetkezcj
esemdn]'rc:l
- {perosdobas}esa dobasunki= l, 3 vagy5.

4.2.4.Gcometriaival6sziniis6g
0 P6lda
Legyenegy50 cm oldahinegyzetalakric6lt6bladsa kdzep6negy 10crnsugamekkoraa
ldvtnk 6smindiga cltebliba1al6lunk,
ru kdf. Ha velellenszeriien
hogya kiirbeliiviink?
val6sziniis6ge,

4.2.2,\ral6sziniis6g
Mindenl esemnyhez
rendeljiinkegyva16sszemolamelyetazl esem6ny
vajelijltink,a kdvetkezci
l6szinijs6gdnek
neveziink6sP(.,1)-val
kik6tdsekkel:
1. 0 < P( t ) < 1,
2. P(1)= i, a biztosesemeny
val6sziniis6ge
l,
3. ha I esem6ny6s B esem6ryegymist6lfiiggetlen(A B) = A, azazegy^ hogyvalamelyik
szerel1emval6sulhatrak
lllcg,akkorannakval6sziniisege,
megval6sul
P(l u B) = P(A) + P(B).

A lnyege,hogyadottegyponEz egytipikusp6ldaebbena plobl6makdrben.

az
ezm ponthalmazb6l,
tok alkottageomelriaialakzat6s az elemi esem6ny,
pedigaztjelenti,hogya kiEgyesemeny
egyikpont,,cllal6l6sa",
kiviilasztesavalasztottpontbeletanozikegy bizonyoskijeldltresztartom6nyba.
mdrt6kval6sziriis6ge
drdnyosa reszhalmaz
Ha azesemdny
bekdvetkezesenek
beszeliink.
val6sziniis6gr6l
sziim6val(teriilet,t6rfogal),akhorgeometriai
az ezenponiokegy
Tehit ilt az esem6nleregygeometriai
alakzat,az esem6ny
pedigegypontnakfelel meg.
r6szhalmaza,
az elemiesem6ny

Az is bcl6that6,
hogyhr vanket tetszdleges
esem6ny,
,4 6sB, akkorannakvaloszintsge,
hogyegym6sulir bekiivetkezzenek
valtozatlan
felt6telekmellett
.
P(A) P(B).

Megoldes
a kiir tedilctdnekes a n6gyAz el6z6ekalapjrna kij$c lalilas val6sziniisege
esen6minketa,,kedvez6
zetteriiletenek
arAny6val
egyenl6.Ez eml6kezlethet
nyekper 6sszesesem6ny"m6dszere.
a kdr sugara
r 6sa negyzetoldala.,, ak-kor
Teh6t,ha a kcirbelalelesesem6nye,,1,

4.2.3.Val6szinff
s6gklasszikusfogalma
Klasszil-usval6sziniis6gimez6neknevezziika, az esernenytercl,
melyetveges
sz6mt,egrenltienvd6szinii esemenyek
teljesrcndszercalkot,azaza mez6lalkot6 elemiesem6nyck
val6sziniisge
mind ugyanazs\alamelyik biztosanbekiivetkezik.Ilyen p61d:iul
a kockadob6s,
a lott6sorsolAs.
Ha mindenelemieserD6ny
ugyanolyanval6sziniis6gfi,legyenn darab,6s valamelyikbizosrn bekdvetkezik.
akkor egy elcmi esemeny val6sziniisge 1.

Az

olyan esem6ny

\d o,i7rn,r:ege.
Inel)I Ja',ibled\e,,ocicmi
esernenyb6l
dll I.
Tehelklasszikus
val6szjniisegi
mcz6ben
egyesem6ny
valOszi#6g6tfgy kapjuk.
hogya kedvez6eseteksziimiitelosztjukazijsszesesetekszamiival.Peld6ulkocka
dob6sndl,arnak a lal6szimis6ge,hogy perossz6motdobunk ], nivel
2
akedvez6esetekszlimahirom,mikor2-t6t,4-gyetilletve6{ot dobunk,azds7
szeseseleksz6mapedighal.

. ': r

t or r

P\At.' '.'- '" :'- a. o.l 2b.

a'
50' 25
a kdrbetaldl.
Nyolcb6legy ldv6sval6sziniileg
4.2.5.Visszatcv6ses
mintav6tel
O P6lda
Az el6zriliiviildiiz6sn6l
mi r val6szinfisege
annak,hogyliz liiv6sb6lh6tszera
k6rbelalilunk?
Itt mindenlijvesnelugyanazoka feh6telek,a kezdetifelt6telekviltozallarok.
mintavetehek.
hiszaz eredelii1Az ilyen helyzeteket
nevezziikvisszatev6ses
lapotmaradmeg,,,visszatessziik",
amit kivesziink.
I|{egoldis
Ha a kdrbeldv6sesemenyt
,,,-valjelciljiik, akkor az el6z6ekszerint/ = P(l) =
hogynema kiibe ldviink,legyenez4.4 - I -/r 0,126.Annaka val6szinffsege,

vaL6 sziN ii s G szAM iTAs

0,874.Teh6thdtszera kiifte kell l6niint, hiiromszorpediga kijriin kiviil. Egy ilyen

sorozahrak
a val6sziniis6ge
az egyesldv6sekval6vintsdgdnekszorzata,teh6tp?.
A kombinatorikeban
tanuitakaiapjenilyen sorozal,I1oS/tizb6l valamelyikhetbe-

rl 0l

talil. | - 1 fglsl,fppsn
6llhareld. I-,/ekegym;<loltuggellen
eserek.
igy a
t/j
vdlo)/iniisigeikelo.s,/c kell adnr. i91 a keresell \alo5zinrlseg

ir0\
=0,000O41
0,8743'
,.r,
,1sha1ns,r,,,
) .7 10,126'1'
Altal6nossAgbani
Egyl esemeny
val6szintsege
legyenp,6s igy annaka val6szintisege,
hogyl
esemeny
nemkiivetkezikbe q = I -p. Ha n darabegym6sr6l
fiiggetlenkis6rletct v6gziinkazonosfelt6telekk6zdtr,akkor annaka val6sziniis6ge,
hogyI
esem6ny
f-szorkdvetkezikbe

li),.r'

IN E,EX

egyenl6tlensegek

8 6 ;1 1 0
27
18
171
I34

214
abszolf1e1t6r6s
103 ekvivalencia
abszolttertekesegyenletek
3'7 ellentettvektor
abszoltt 6rt6k
77 eltol6s
abszolt6rt6k-fiiggaeny
51 rint6
algebraikifejezes
150
52;51 6dnt6n6gysziig
algebraitdrt
2
18
7; 15 esem6ny
illitas
107
213 exponenci6lis
egyenletek
6tlag
80
fiiggv6ny
214 exponenci6lis
etlagoselt6r6s
155
6tm6r6
F
167
felszinszAmitas
B
62
l4'7 forditottarenyossag
befog6t6tel
1
28
forg6sszdg
134
forgatis
cs
65
1 6 1 fiiggv6ny
csonkagrila
graflkonja
6'7
169 fiiggv6ny
csonkagtla terfbgata
jellemzes
70
1 6 8 fiiggv6ny
csonkakip
85
1 6 8 fiiggv6nytranszformaci6
csonkakup felszine
r69
csonkakip tefogata
G
t32
geometriaitranszfom6ci6
D
1 5 1 ;1 5 9 geometriaival6sziniis6g
deltoid
13I;161
211 gdmb
diagrammok
168
l 6 gdmblelszine
diszjunkci6
r70
giimb tertugata
g6mbtesl
l 6l
E,E
26
eg6szszimok
9:33 grdf
160;167
135 gula
egybev6goseg
133
egrbev6g6sdgitranszfonneci6k
6l GY
egyenes
arinyossrig
210
195 gyakoris6g
egyenes
egyenlete
78
gyiik
fiiggv6ny
197
egynes
meredeks6ge
105
65; 86 gyiikiis egyenletek
egyenlet
Il2
egyenl6tlens6g
rendszerek

e39

IN D EX

H
hajldsszdg
127
halmaz
9
halmazmegaddsa
l0
halmazsziimossdga
10
halmazokegyenl6s6ge
l0
halmazokkdzdttirelici{ik
l0
halnazokkiildnbs6ge
12
halmazokmetszete
l2
halmazokuni6ja
11
harmadfohifiiggv6ny
76
hiromszijgkdzepvonala
147
harcmszdg
magassiga
145
heromszdgoldalfelez6mer(ilegeselrlll
h6romszilg
srilyvonala
146
hiromszdgsziigfelcz6je
143
h6romszdg
teriilete
163
haromsziigek
140
haseb
158
hasonl6sig
137
hasonl6s6gi
transzform6ci6
136
halv6nyozas
46
hegyessziigekszdgfiiggv6nyei179
hel!'vektor
187
henger
158
hengerszerfi
tesl
158
hirr
155
hfrngyszijg
150
I
nnplikici6
intervallum
inverzfiiggv6ny
irenyvektoros
egyenlet
inacioniilisszrimok
ism6IVek

17
36
199
208

K
karnatos
kamalszamiras
keriilelszimitiis
ket pon 6\,olsega
09;
kombinatorika
komplemcnter
halmaz
konjunkcio
konvexsokszdgiitl6i
konvexsokszijgbels6szcigei
konvexsokszdgkii1s6szdgei
koordinriiageometria
koszinusztetel
kttr
kdr egyenlete
kiir keritlete
kdr leriilete
kdrcikk
kiircikk keriilete
kiircikk tedileie
kdrszelet
kdrszelerteriilete
kiiz6ppontisziig
kijzeppontoshasonl6s6g
kdz6ppontos
tiikcizes
kup
kipszeriitest
kvanrorok

120
i62
t95
22
13
16
t54
154
I54
t87
I84
130
202
124
131
l5O
162
t66
156
166
I5l
136
133
160
159
19

L
legkisebbkijzdstijbbszijrds
legnagyobb
k6zdsoszt6
linerrisegyenlelrendszer
Iinefuisegyneietek
breerisfiiggveny
linearistiirtftggveny
logaritmikusegyenletek

12
44
91
90
72
'19
108

LOganrmus
logaritmusliiggveny
logika

49P
El paralelogramma
tetel
l5 Pitagomsz
pohnoln
primsz6mok
| 4',7

NI
magassAgttel
naradekososzlas
92
mAsodlohiegyenlelck
nisodfokir egyenlelrendszer 98
'/4
iiiggvny
m6sodfokir
vezct6egyenletck 91
masodlol(lira
2t3
mediiin
114
m6tani kcizep
1l8
mefianrsolozal
2t0
mintav6tel

o
osztoja
oszl6kszema

o
gr6f
ijsszefiigg6
szamok
dsszetett

R
racionilissz6mok
relativprim
reszhalmaz
rolnbusz

34
lt
151

skalfuisszorzat
sorozatok
48 statisztika
t6
1 5 3 sz
oszt6ponta
1 5 0 szakasz
mer6leges
1 5 1 szakaszfelez6
szemegYenes
1 3 0 szimelm6let
alapt6tele
szemelmelet
1 9 8 sz6rnrendszerek
t 7 1 szimtanikiiz6p
sorozat
szamla.nl
szdzaleksz6mit6s
4i
sze16
43 szel6szakasz
szinusztetel
szoras
27
42

42

2r3 sikgeomelda

N
n-edikgy6k
negAci6
kiizepvonala
negyszitg
n6gyszdgek
negyzet
ndgyzetgydk
ponthalmazok
nevezeles
nornr{lalak
egyenlete
norm6lvektoros
nullvektor

150
1E

szorzattdaliki!6s
szog

123
175
115
208

192
l3l
35
4l
42
39
lI4
115
62
155
155
184
215
53
t23

TAR TAL O

, NO EX

sziigfeiez6
szcigmres
sziigpirok
szijveges
feladatok

131
t24
t25
101

T
tAvolsag
129
teglalap
151
teljesgr6f
26
tengeiyes
tiikrdzes
t33
terfogatsz1mitAs
167
terjedelem
214
termszeles
sz6mok
30
teriiletsziimit6s
162
tetsz6leges
szdgszdgfliggvenye182
Thal6szt6tele
145
tlapez
150
trigonometrikus
egyenletek
lt0
trigonometrikusfiiggv6nyek
82

U
iireshalmaz

val6sszimok
val6sziniis6g
val6sziniisegszAmitds
vektor
vektorhossza
veklorskalarszorosa
vektorok kiilijnbs6ge
vektoriisszeades
visszatev6ses
rnintavetel

9
208
217
171
l'72
t73
173
t72
223

M .I E GYZE K

ELOSZ6
ALAPFOGALMAK
1. HALMAZELMELE! MATEMATIKAI LOGIKA,
KOMBINATORIKA, GRAFOK
1.I, HALMAZELMELET
l- L l. Fogalmak
L1.2.Halmazokkiizdtli releci6k
1.1.3.HalmaaDiiveletek
1.2.MAIEMATIKAI LOGIKA
1.2.1.Fogalrnak
1.2.2.Miiveletek
1.2.3.Kvantorok
I,3, KOMBINATORIKA
1.4,GRAFOK
2. ARITMETIKA, ALGEBRA, SZAMRXNDSZEREI!
FiJGCvENYEK
2,1,ARITMETIKAI ALAPMUVELETEK
2.1.L Term6szetes
szamok
2.1.2.Egeszszemok
2.1.3.Racion6lisszdmok
2-L4. Iracion6lissz6mok
2.1.5.Val6ssziimok
2.1.6.Sz6megyenes
2.1.7.Inteflallum
2.1.8.Val6sszamokabszohitert6ke
2.1.9-Nonnil alak
2.2. SZAMRENDSZEREK
2,3. SZAMELMELET
2.3.1.Alapfogalmak
2.3-2SzAmeln6let
alapt6tele
2.3.3.Legnagyobb
kiizijsoszt6
2.3.4.Legkisebbkdz6stiibbsztirds
2.3.5.Marad6kososzt6s

9
9
9
IO
1l
l5
15
I6
19
22
26

28
28
28
33
3,t
35
35
35
36
37
39
4I
4l
43

(-

T ARTALO M J EG YZEK

2.4.HATVANY GYOK, LOGARITMUS

2.4.l.Hatvanyozes
2.4.2.N6gyzetgy6k
2.,1.3.
r,edik gyiik
2.4.4.Logadtmus
2.5.BETUSKIFEJEZESEK
2.5.1.Definici6k
2.5.2.Nevezctes
azonossrigok
2.5.1-Peldiikszorzalt6alakilisra
2.5.4.Algebraitdrrek
2.6.ARANYOSSAC
2.6.1.Egyenesarenyossrig
2.6-2.Forditottaranyossig
2.6.3.Szdzal6kszimites
2.7,FUGGVENYEK
2.7.1.DefiDici6k
2.7.2.Fiiggv6nyjellemz6s
2.7.3.Egyveltoz6s
fiiggv6nyek
2.7.4.Ftiggv6nylranszformici6
2.8.EGYENLETEK,BGYENLoTLENSEGEK
2.8.1.
Alapfogalmak
2.8.2.Megoldesjm6dszcrek
2.8.3.Linetuisegyenletek
2.8-4.Ktismeretlenes
line6risegyenletrendszer
2.8.5.Misodfoki egyenlet
2.8.6.Mesodfokicgyelielrendszer
2.8.7.Szdveges
feladatok
2.8.8.Abszolirt6rtekesegyenlet
2.8.9.Gyiiktisegyenlelek
2.8.10.Exponenciilisegyenlet
2.8.1L Logaritmikuscgyenlelek
2.8.I 2. Trigonomerrikus
egyenletek
2.8.13.Egyenl6tlensegek
2.8.14.Egyenl6tlens6g-rendszer

TAR TAL OM JEGYZEK

-2,9,KOZEPEK

16
11
48
49
51
5I
5l
54
5'1
6l
6l
62
62
65
70
12
n)
86
86
87
90
9I
92
98
101
103

r0s
101
10E
I10
110
lt 2

2.9.1.Sz6mtani
kdzep
2.9.2.M6rtaniktjzp
2.10.SZAMSOROZATOK
2.10.1.Szfintanisorozat
2.10.2.Medanisorozat
2.10.3.Kimaioskamatszemitis
3. GEONIEl'RIA
3.I. GEOMETRIAIALAPOK
3 . 1 . 15. 2 6 9
3.1.2.Ttrelemekktilcsiinoshelyzete6stivols6ga
ponthalmazok
3.1.3.Nevezetes
3,2,GEOMETRIAITRANSZFORMACIO
3.2.L Alapfogalmak
kanszformAci6k
3.2.2.Egybevig6sagi
transzformici6
3.2.3.Hasonl6s6gi
3,3.S1KBELIESTfRNELI ALAKZATOK
3.3.1.Iliromsziigek
3.3.2.Sikn6gyszijgek
3.3.3.Sokszdgek
3.3.4.Kdr
3.4.T6RGEOMETRIA
test
3.4.1.Hengerszerd
3.4.2.Kipszeriitest
3.4.3.Gcimb
3,5.KERULET-ESTERULETSZAMiTAS
3.5.1.Keriiletsz6mites
3.5.2.Teriiletszimids
J.6.TiRFOCAT.fS FEtSTiNSIAN,IiTA\
3.6.1.Felszinszimil6s
3.6.2.T6rlogatsz6mites
3.?.VEKTOROK
3.7.1.Fogalmak
3.7.2.Vektormiiveletek

11,1
Il4
114
lt5
118
120
123
t23
128
130
132
t32
133
136
140
140
150
154
155

r58
158
159
t61
i62
162
163
167
t6'7
168
1'/1
t'7|
172

] - ARTALO

M J EG YZEK

3.8.TRICONOMETRIA
3.8.1.Hegyessziigek
sziigfiiggv6nyei
3.8.2.Tetsz6leges
sz6gszdgfiiggv6nyei
3.8.3.Szinusztetel
3.8.4.Koszinusztetel
3.9.KOORDINATA-CEOMETRIA
3.9.1. Vektorokkoordinata-rendszefien
3.9.2.Ponthalmaz,
giirbeegyenlete

4.LDIROsTATrszTrKA
6s vAl6sziNiistcsziMiTAs

t'79
179
182
184
184

r87
187
195
208
208
208
2t0
211
213

4,I, LEIRO STATISZTIKA

4.1.1.Fogalmak
4.1.2.Mintavetel
4.1.3.Adatok6bnizol6sa
4. 1.4.Statisztikai
mutat6k
4.2. VALOSZiNUSEGSZAMiTAS
4.2.1.Alapfogalmak
4.2.2.Val6szinfis6g
4.2.3.Val6sziniis6g
klasszikusfogalma
4.2.4.Geometriaival6szinfi
s6g
4.2.5.Visszatev6ses
mintav6tel

223

Index

22s

ra
v

Kiadja: Maxim K6rywkiad6 t<ft,, 6726 Szeged,Fitj !. g2/8.

Tel: (6D 54A-444,Fax:
(62) 548443,E-mail: info@maxim.co.hu
Felel6skiad6: PuskiisNorberr
Kszdlt a ceneriil Nyomda Kft.-ben,

2r7
217
222
222