cee ; KOLONLENVOMAT A FIZIKAT SZEMLE_XV, AV POLYAM 3, SZAMABOL. A Kepler-problémérél 1. A. Kepler-torvények & a Nevetonsféle gravitécids tirvény. Induljunk ki Kepler torvé- nyeibél: 1 Noprendaerbenas fie pin is: et, melynek: equi qyijtépontdban u Nap dil. 1 Arse oye i la eye Trt leteket etirol UL. A bolypik hevingést idejének: néqyseted tay rdnglanak egyvdshos, mint ellipscispdlyd- fuk nagytengelyénck kibet. das pn ashi ka dedi mien rive é didaktikailng igen eidayOven gytmsloste~ tothet6 dmény Kepler ezen torvényeit Newton mozgisegyenlet@b6l 6 wrnvitécids torvényéb6l le- wevotni. [Nemrég Balies Bela adott mog a tenzor- Kalkuluson alapols clegins térgyalést Fizikai Szemle 14 (1964) 158.] Mindazonéltal az is komoly didaktikai Iohetésggeket.rejt_magéban, ha. ext az utat forditva jarjuk végéig, vélaszt koresve ‘a kérdéaro: Milyen kovotkeztetések adédnak Kep- Ioetorvdneil ug gine monet wormdes eyes alaptrvinyt tent A paeletpiya Fn eal - aes © Teco p talakban irjuk fol; felirjuk tovabbé a terileti eebes- ‘gg Gllanddségat’ kifojezs Hp) = a exofiiggést (ite a const. ax adott pélyra jellemz5 lland6; Z » pilyin haladé égitest impulzusmo- mentuma, ma tmege); yoga felbasznljuk a boly- gok 7 keringési ideje & elipazispalyajuk @ nagy- fengelye kizitt fenndll6 2 cot an kaposolatot, [Itt 9 vonst. természotesen a Naprend~ szer mindon bolygéjéra ua. ax Getsk. Mogjegyen- ail, hogy # Nap, ill. x kvantummechanikal tir- yalisban a mag mozgasit, nom vesenik figyelon he. Has Nap mongisdt figyelombe vennénk, (Hf) jobs, il. (Lo) baioldala kismértékbon fggne a bolygs tomoxst6t.] ‘Képemaik most az adott. gitost ¥ helyzctvek- ike iddorivalejit. (Hn foltstolozztk 7 slapogyenletének ismoretet, a az janis ax 7 on5 kifojoxéest adja. keziinkbe. Egy mésik lohotstges nz trravitéciés tor. vény melott a dinamika alaptirvsny6t is ismeret Tennelr tekingjlk, é mondjuk talélgatéssal yt hibiaunk’”, ogy 9 helyzstwehion mdse deriviltjiea kulondsen egyszertt kifojeaés érv nyes.) A pilya sikjéhan lolvévo' egy Descartes- Koondingearendzert, meynek z-tengelye «kup seolot-pilya gyijtépontjain halad été kead6- pontja a Nap’ kézéppontjéban foglal helyet, 9 Gqitest Doseartes-koordinatien irhatss + [alo = reo p, w ul) = rip) sin 9. A inésodik idSderivalt: @ @) - actitor @ Gi— ree 9padédik. A (3—4) egyenleteket felhaszndlva a pana Hee a(ZP lea nv ag? "bel 7 dp be 0) = [Bf Ersin eredményre jutunk., A (2)-ben serepli dite, dyidg, datfdg, dyldg? derivéltakra (1), (1) felhnse- niilésdval kapjuk: dz _ dr (0) ar ty ing 4 7 008 9 = de dg = Laity + recon = > = Hop — a5 ? dts dg? =-1 4 eesinn = p dp 1 P [or Hsing + teany) = a 1 eS rrainey — room 9] ply 0 1a =o Gq lrieos p dp l= Ae GE cose —e)—ruing]= pl’ dp 1g Ey 1 [24 sing oosp—e)—rin = poner "| A (3), (5), (6) 68 (7) Osszeftigaésck felhaszndlisa- I ae val (@)4 6") eet Fee pln ¢ Pe * a o all # ” eredményt nyerjuk_ [itt 7 (cos 9, sin 9) aa 7 ir hyabn mutato egységvoktor]. A (8) GaerofOgabe ‘tertlet seb ‘Freie wo kupmeae 8 ee er ered qeussokre lion Ste Peres TE 7 AS rll scboeevelaneiy dolyes esetében felithaté, mint n pélyaellipszis nab terileto per a keringési id: L_xab 2 ee 9) am o ‘Ext négyzetre emelve és felhaszndlva az @ nagy- nb kistengely, valamint « p paraméter kizote fenmilld p—3)4 kapesolatot, Kapjuk: L (Ly ga? Ly = at. 10 bal = - A (Ul) Kepler-tirvény azt alitja, hogy a jobboldat & Naprendazer tindon bolygojarn ua. ax drt. Text devel jelolve (8) az Paes : alakba irhaté. Osseovetve ext az mi Nowton-axiémival, ax f = — mG7ilr* exdkifejeaéat keapjuk. A Nap altel « bolygdra kifejtett er6 ari nyos a bolygo m tmegével. — A bolygé éltal valamely mie Ggitostre kifejtett / erének exon Agitest im tdmegével ell “avinyesnak Jennie: Fx — m7 (tt O ax A" tomedtdl faggot ten, bolygéra jellomz6 lands), Legyen ex a2 Ggitest a Nap: m’ = Mr’ =r, °° = —P. Ekkor ‘Newton hanna nom srtelmsbon [+ 7 = 0 igy mG = M6", G/M —G'}w = aol 7 8 Nap Gv bolyg6 tmegétdl ogyarint figgctlon dllands. ‘NG = pa eradményt (I1)-bo holyettesibve a Nap ital Wfojtote: geavitéeiée ors hatien alate All Sgitent’ mongisegyentotst. az ay slakban myerjok, A ats on a Gitte a Nap tamegiDogfncnen, volts igpclivel pe tig edeve trey 2. Me landék. A Kepler-torvények alap- sin cakgten hopeticnl fltnato még fone se nig ely eis lan nn epee ven oxpdtndn tell stat ‘ern 'oedenate ks inte kel igre hdvomegedsepr vp. al oral ction F007 A) = 8? x + AP Vi scAF.A kétutsbbi kifojezisboni(l) helyettogy-ose suerden 7c etn a Atid6 alatt bekovetkezett (t + dt) — F() elmoaduldsra bevezettiik a i” je- st. A terdleti sebesaig vekiordn a di-vel oxatatt Aix AF tontlotvoktorhaténértket él a Ato FxF aaa) Minthogy we 1. Koplereviny searnt « pile aikgirbo, na (13) vektor ezen pila sigjéra mevole- fen toedlopibajute oral bom vekiore ‘linus iednyd woktor. AIL, Kepler-torvéuy mo ring (13) n fs dllandd. A terleti schemég ‘ektortban seri Keplorprobisma ay (vokt- Hiélis) mozsdsdllanddjét ismertilk meg. Megszoroz- va (13).at 2r-mel éa bevezetve aj =m impulaus ‘voktort, aa xB (aa) imputzusmomentunot kapjuk. — Az impulzus- momentum (terileti sebesséx) vektora mellott tovibbi morgésillands Iéteréséro kovetkertethe- tink, kiindulva az I. Kepler-torvénybél, ill, ax 1) pilyncgyenletbsl. Vezossik be ax excentricitds vektordl a kévetkex6 definicidval. Leuven € » Nay {ital olfoglalt gyrijt6ponth6t a perihéliummal el- Tentétes irdnyba mutaté vektor é hossza a kup- saelet-pilyn + excontricitdsival legyen oxyenls. Vogyiik més tekintotbe az Z_impulzusmomen- tm, alanine w kipasketpalyét jellomad p paraméter (Lim) ym Kapesolatit, melynek fennéltisirs! pl. (8) 6s (12) asszchasonlitésa iitjin gybeGdhetiink meg. Ax (1) pélyaegyenletnek igy az (1) (19) aalakot adhatjuk; itt osymM, an) Boholyettositve (16)-ba (L4}-0t, maj egyanert voktoralgebrai atalnkitist alkalmazva, we 5) a IBEX FG i (18) képlet adédik. Kinértést érezhetiink, hogy innen arr kévetkentossink: at e excontrieités-vektor ax “PED vay as p—Bxk (20) alakban kilojezhet6 ax 7 helyzetvektorral é4 aj impulzussal, ill, még az Z"impulzusmomentummal. ‘Természeteson (19) ill. (20) nem eziikségezerti ko- ‘eee (8) ak flyan ts dys eke torok skaliris sorzisinak inverzo’ volna, nem értolmezhot5. ogyértolmtion), mindazonsital (10) (20) fonnill, Berl? & otlon ehelyettesitése ritjin ey nie mye ton ey sing. A (G), (8), (15) képlotoket felhasendlva kapjuk: ‘ de em _[aiinngeta— aoe Baur 4 (22) iv gy 0m ; nile) = Eo =F (oon pos 4 ¢ dllandét (17) adja meg. frjuk: | 2 OT 2 Bula Z| inp codp—e o|. * (88) w o L hora i a i (24) ting, [A (28) képlothon 777 F & seokot¥ médon rendre az 2, yo, tengelyek iranyaba mutats egységvektoro- kat jolentike Az. <-tengelyt az impulzsmomentum cole vettiik fel. A palya sikjaban fekw6 vok- zérussal egyeni6 Zkomponensét nem frtuk is Tay tetttink az (1), (2), (8), (21), (22), 24) kp heat Felhasanéiva (21)-ob és (24)-ct, a behe- Iyettntas (20) jobboldalin dl vektor 2. Komponenseire az £, 0 értdkoket adja. A (19—20) ageninget zl ignzoltuk, A (19-30) mongde- dt evezik Laplace-int ik, de a Lena, Rouge, Peal vata ie Seekspolte 0 enotén a — eldjel veondé), 16 pillantéara tigy vélhotnénk, hogy — pl. <0 ‘setin — a koresett transaformicidk ax Ly A vok- torok Ty, Ly, Lyd, Ay, Ay komponenseinck mind- zon transzformécidi, amelyek mellett, 13 -} A* is, (Ezek hatdimenziis ortogonilis transz- formécisk Tennének.) Van azonban 244%, ill. LEA invariancidja mellett egy tovsbbi feltétel, melyot a keresett” transzformicidknak teljesite- nok kell. Az” (excentricitas-vektorral_ardnyos) A voktor « palya sikjéban felesik, az Z impalzus- ‘momentain pedi meréloges arma, fennéll tehit: TA=0, Abhoz, hogy @ transaformicié saolgil- tatta Z’ 6 4” is Kopler-morgist jellemezzen, saikadaom hogy ex a ket vektor is menileyen legyen: L’A* = 0. Olyan transzformiciékhox, me- lek ext folectoli ia testi, w kOvetkeas jnthatank: Négy viltoz6ay, ay 25, ortogondlis transafor- rnicidval foglalkexanie. (zen valtoz6knak itt semmilyen geometriai vagy fizikai jelentést nem Ulajdonitanke) A anda, 6=180 GO nara transaformécit kor nove ortogons- inal, ho - at aP pag tat att alt ated teljesil. A (30) kovet tora at (30) Saute = bp { foltételt nyerjik. Nevexaitk « (20) teansaformécis nak alivotett 2,452 2 valtozokat exy x nézy- dimonzise vektor Kompoheseinek. Az a, ney dimenziés vektorok 2,9, komponenssinek yy, storeataira (20) Felhasandlisival « 4S ty Ty T= Poet transeformicida képlotot nyerjie. 4 (22) trans indcidnak alivetett 7 mnennyisteket exy 7 négy~ dimenziés tenzor elefneinck mondjuk.” Antiszin- F tenzor, hn elemeire Bj) = — Py telje= ‘zydimonsiGs antiszimmeteileus tenzor ixggetlon eleme sion) =6. Alkuwsunk a Keplor-morgin Li (yy Lay La)s Ally. Ay, ly) mougdaillandsibsl ogy négydimensiéngzihaimmetsiae womont a Abvaons méen Legyen Fig =Ly Ix = Ly Py = La, P= Ay tig WP hag Fy, elemeket a szokott inion (i ator, Jax, oszlop indoxe) négyzctos feérndba, elrondesve frit joe * 0 fy —Iy AY --(-# on AT Ip-ly Ay Aj ay A Meg ell hivetelntink, hoxy a (88) tenzor vals Fy =L, sth, Ay, sth, elemoiee a (32) transeformécidt alkalmazva val6s Fig = Ls stb, Fig= Aj sth. tramezformilt elemek’ adédjanak, Bra kivetolmény teljestil,ha(20)alatt valamennyi ay, exyiitthats vali. Hkkor vul6s 2, ty, e3e- ‘i 3,2 2 vals 6 a (20) teanseformacidk neve: valés négydimenzids ortogondlis transefor- mécid, A (81—82) képletek segitadgével kapjuk: micidival szemben invariins. Taogyen mest 0 by hy iA, th 0 ky id, 2s} Ty -y 0 iy mi id, id, -id, 0 9) alatt ay ae i, j= j= Aesotbon valés, é az i—=1, 2, 3, j=4 és 1, 2, 8, 1= 4 esetekben képzetes, tigy valés sth, LG,,=4y sth, exotén Gj,=Z5 stb, » 2, 8, valamint az Oa 2 Gig = Aj sth. ugyamosak valds. Most valéa 2, mol- 1, 2, 8, 4), ha azon- lett 2) dltaldban nem az (7 1 Dan a 2% 4; ty = ay vals, « (29) transeformé- is alin a, ay La = af Getckokro vont 7: Van vain véltontin. (3) értelindhon OP aD fat alt ab ab ad — a (806) teljesii, Hyenkor « (29) transeformécidke neve: vals ney is Lorenta-transeformieis. Penn: al: Og = SG, vawy D_ A? = i. (37) Azz: BIA w (85) néyydimensids antiscimmet- rikus tenzor (20-82) valds Lon cidival szembon invariins. Képouzile méga Yi by Fy Fy 6 3 bp Gye Our im ie dsszegeket, ahol az rétu index-négyes fusson végig az 1234 szdmok valamennyi permutdcidjin; ha a permutdeié péros, y= 1 he paratlon, 3, = —1. Felhasznilva (33)-a€ é (35)-8t kapjule: 28, Fy Pu EY; 040 = EA. (88) = 8 fim Hin ax 7 il,» tonaorclormot fontioknok mog- feel‘ (3) mina oetgonia, ie Lavente traneelormselonak vetju al (28) ogysaceion aa ty eepdthatditnl glkotots doterminknesnl suor- abdike Yb Fi, Big = det (ay) S 8s By By 8/6 Gig = det (4) B by Organ 02 ES on sen ee DH ae) Ek Lathaté: ha Ed'= 0, 2A" 0 kovetherik. A taldlt transzformécidk dltalinosabbak, mint ax elforgatés. Ax [, A héromdimenziés vektorok forgistranszformAciéi a (29) transzformaciét az aq = ay 0, det (a) 1, a= 1 médon spo- leattS nyerhotot Eljutottunk tehét az elforgatdsndl dltalino- sabb, m Koplot moegis elkalmaahato transfor. tmictihonsimeyl (25) enorgte is véleoeatanul ik, Az B <0 eacthen cack a (83) nzydimen- fmiotelastanaoe ortogondlistrnafor- meclyohro (8) lj, as > 0. eaathon (35) tonzoren alealmnsott Loronta-trtias- ‘nclyat (At}neke toranok cleget. Hen Evil taindkt’ Upuad” taneatormicsS valamaly ‘Kopler-palyéra jellomad E, A mordleges vektorpért (30) szdrin€ ax ugynnesak merdloges Ge Tey lemot xy Keplor-pilyat moghatérozs ['.2° veltarokbn Gronwaformal: [anulodyos dieskuthini een teanez- forméciskezomléletes fata jelentését, Ax Z impulzusmomentum és a p paraméter, az ¢ excent- ricitds és veliik ogylitt a kupszelet-palya alakja, a hodogeif (kor) sugara é# conteuménak helye oly 9 tage, ace li istengelycnti véypontjalban és hip Paliptivdk vegtclon tive pontflban, ee-1 a jele, valamint ellipszis-pélya esetchen o keringési 1a valtomtlan nara} ‘A Kepler moog és annak onergisja(w Hamil soooigettny ontrin » teredayok ele ralenc: at Kijond) goomettiadeeimmetiintl. mogaanbb Vk cclmetfideat romielkecit, 1k &, magienhb tia, mie ens geonnelrid tormneae ininplonedgatbon, gpdkoreat vaugy (28) oven kilos, vagy (12) dina Dla nll seerkeests Tt fmagalan. van an ingy aa ityen togaundy inet Kat ret -vauy donamiked suimnctsianak Ie nov rik. A’Roplr-probism rote eximmet hen V.Ariock ismerte fo ‘A Kepler-probléma a krantuminechantha- han", Ahem dinamika oy graviticso Newton fae torvenyotnek fllodontedoew oly. Souton 1so- ropet betltott Kepler problema m kvantumnmechs~ nike fefdeneathenvewotutatasokian ugyan- (29)oak dGnté fontossiginak bizonyult, Rutherford sinagtl mr ol nya vel ford at nnyos Coulomb-erd hathsdra hiperbola-pélyén ha- 10d alfereaenkhe aorta gy a bo helsjét, Ax alfa-resceskek Inosfigyeltcltcritese alapjén fliitote Itutherford- feleatommodell ( Naprondszer parényimsa) volt ‘tovabbi kutatés kintduldpontja. A Klass mo Ghanika és cleltrodinamika alapjin vartannyiea ‘ltér6 hidrogénspokteam értelmezssére dllitotta fel Bohr, majd Sommerfeld kvantumfeltétoleit. Eze vilasntottak ing6 eloktron sz invira a klasszikus dinamika szerint lehetséyes Kep- ler-ellipszisek folytonos serepébal a. ,mogengedett Kyantimpalyak” sorozatit. Bohr feltovése, mely ‘uz clektron_ kot ilyen. By ill. Lm (< En) ‘staciontrins kyantumpllya kogbte ve KOE” Yam = (By— Ligh vada nt eat tn late mete volt hidrogespektrum leirdsira felalitott Balmer- “yalunint a relativisztieus finonttdesal auddds Sommerfeld-féle finomstruktira-képlot, le- sadrmaztatiaat. A késobbiokben azonban a Bohr— Sommerfeld-kvantumelmélet. tb esethen nom dott « tapasztalattal egyez6 eredményt é elvi fogyatékossigai is kiitkéztek [lisd Fizikai Szemlo 12 (1902) 315], Az atom folyamatokat a tapaszta- lattalteljes daszhanghan leir6 sa elvi fogyutekos- saigokt6l is mentes Erantwmmechanika Schrédinger- file valtoratanale (wen. hullammechanikinak) fektdad. le Broglie meyfontolisal hésrtotk el6, ki a IL atom megengedott Kepler-palyait az ronhoe onde huliameer xtaciondrios mde ‘saival hozta-kapesolatba, AH atom Kepler- pilydit tanulmanyorta Heisenberg is, aki arra Yirekedett, hogy a hidrogénsinkép vonalainak intenzitixde nyerjen. kepletet, Bar a Kepler- probléma til bonyolultnak bizonyult, sem! tzen tanulisdny alapjan a sxinképvonalak eras 1u6t_mogads helyes kvantumelméleti torvényro et Tehetott vpln jutni,szamitésai azonban Heisenber~ et fontos eredinényre vexették. Belismerte, hogy ‘Az lelctron koordindtaja « altaliian minden tizikat mennyiség a kvantumelmélethen mitrixszal jelle- ‘mezhets. B matrixok magukban foglalnak ‘min- den, a kisérletekbs! nyerhets informacist, Elzon- doldsait Heisenberg eldszde « Kepler-probléménal ‘egyszertibb esethen, az anhnrmonikus oszcillatorra alkalmazta, A Heisenberget vezérlé nagyhord- ‘erejti fizikai gondolatok Altalénos matematikai mopfogalmudst egy Onmagiban zéet_kvantum- pas, eimaerput oe~ fo eikkebo) (—i70 i ike, ly iit tons, rahi tutta io ‘aaawontnoct mechanikévé Born, Heisenberg, Jordan, valamint Dime dolgozataiban nyertek. Heisenberg, mint egy vneraralshezcesoen ‘rj, némilogazaronea- Imrack gevte mngit, hogy nem akart tke ax ij elmélethal (azn, mndercineehanib) a hideo- imeektcamie, lnvestal, Negy-fsteuzal tee HEME bdvoctltay mikor ndhny honey iva Pauli» hiltogénstom tljes kvantammoshanat ldltével lepte, mog. ‘A hudrogelapaitrtm Pant megedoti, ove- rotdao 2 portinn targyele, morgtedlianddtens ss. itopuirupuomentin Yaktorre 68 Laplace tegralra (mas néven Lenz-Runge-Pauli vektorra) Hieeecaie: Hace’ eapiatipn ‘van avai rk Oncar Klin ogy GurevGtel@b i, Hal: thin Ge Bargmann munkibol tudjuk, 8 Kepla éménak a 3. szakaszhan mogismert ,.rejtett”” Peer p eayeioaeraiieoriogeme sirformictOkial axsisben ‘mutatoté nvarian- caval 1, Roplenptobldans ivanuansoctiantia tis sraltodndlc ibtctat:eechstypen Jegyemth, il 8p, mpulzus- é az xp koordinitamatrixra vonatkor6 PaXp—%pPa= (40) Heisonborg-félo folesersiési tirvényt. A poe xp mit- rixokbél épitjik fel a tobbi fizikai mennyiséy, imitrixit 2a yalmely fai mennyingg matrix: nak esak az. étl6s elemei kilnbiznek zérustél (azt ‘mondjuk: ha a métrix étlis alakii), tigy ax étléban Als olomek az adott fizikai mennyise Tohotseyes Getckeit szolgaltatjék. A fizikai mennyiségeket her- ritikus mitrixok jellemzik. Ey hermi thkréads 6 azzal egyidejii -komplex-konjugélde alkalmaxisakor valtoratan ‘A hermitikus jalog bietositia, hogy, fekal mennvisggel, été eit’ mogadé Atkée-métvixelomel. valdS Srtektok. festa Képeanitle az impulausmomentum-voktor mit init Lap. ay Mint (40) felhasendlisaval beléthats, ennek Ly komponensei az 1h, LL, = Ly (ay = 128, 281, 912) (42) foleserélési imzefiiguéseknek tonznek eleget, — Ké- p tegrl matrixit. A szikus elméletben (20) helyett természetesen, 4 Ex «ay frhats. A kyantummechanikidhan azonban (40) 4 G&L mitrixok nom feleserdthetik: Mindazondleal, az # Laphieo- wgvirtel- Howy kus legyen. Eszorint ¢ a kovat- kezbkppen épiil fel ax € belyzetvektor-, af= a2 L impuleusmomentum-mAtrixbst: Exp—pxt 2 om eamy (aa) (apy = 123, 281, 812) (45) foleserslési Uasvefiigadsok érvényesck, ahol (46) uz energiamitrix (a2. tin. Hamilton-fele métrix), Hasonloképpen addi joatente) ely —Lptam (apy = 128, 281,812), (47) sly (a=51,2,3), ovat Bie as) [vu. (20)-tal], Kereanile ax BE enengiamatrixot ‘tid wlakban. Heo (45) 6 (48) alate az E mat zal valé szoreds a meglelell i, encrginértekkel {Gtléa mateixelommel) val6 sores Jolont. Szo- ritkozzunk most kétdtt allapotokra (By <0) és vezessitk be nz Kae(— a9) ‘ 2| Ba “) atrix-voktort. A (45), (17), valamint (48) képle- tekb6lkapjuk ‘A Ap— pA, = ify (ajty = 128, 231, 312), (60) ply — Lp Ay= LAp~ Apla= (A, ["s 1, 312),¢ GI) AL, = 1,2, 9), walamnine 2 ean 2am 62) {2 6.(28)- ea aggvon moat Y= EO.) Ro Komponenseire « (12), (60), (61) képletekbal w” Vp TpJa thd, (aBy = 128, 291, 312) (58) felesordlési dawzetiigudacket kapjuk. Keon kiviil LA = 0 figyelembevstelével belithaté, hogy PL Rasp, Trhatjuke tehdt (52) helyett: 4) 1 2 pa-ZuPsm. 55) Baath tM (oo) Ax (53) felesordlisi Osszofilggdsok az impute momentum (42) feloserslési torvényeinek ismert alakjat mutatjik. Ax J* mitrixot this alakla keresve, (5i)-bol kévetkezil, hogy tli eleinel we fe “+ 1) mlakiak, abot n+ nom nopatiy ends. Ax energia lehetséges értékeire eszerint (55) nlap- jin az a oe 2B HOF +3 +1) (nt = 0,1, 2,...) (66) képletet nyerjik. A H atom esetében ¢ = @ (e az ‘lemi taltés). Bevezetvo azn = n* +1 fokvan- tumezémot, a hic ‘Balmer-képleté- ee mageokott aka bape Dnt Ey (v=1,2,8,...). (57) Foghilkorzunk végezotll ax T,X métrix-vekto~ tok, valamint « Keplor-probléina ,rojtett” sain notrigjekdzdtt kvantummeclnikaan ferni ‘apowolattal, Eig, in (29) ortoxondlia traweafor= indeidk hol az sinfiniterimii”™ transaformicidk- Kal foglaliozunk, asolekal, amelyeke wz 2) — 2, szonom transeforméettl exak gen kiesit” témek cl. Pontosabban feltessitk, howy iy = by — ry» ahol yy 1; a yirben misod- @ magasab: rendilfayokat Kavetkézctesen elhanyagoljuk.A (80) ortogonilitasi feltétel.teljesil, hay) = — yy. ee 0 Hm a (-: ote 58) Wa 0 ay ta \~a,—a—a 0 ‘As 7 tenaortrunaformielésképltoinfnitemdlin oaeirate ey ty Fen 7) (one — Fa = Fy — 2 OuFy — Fac Yay) vagy fel inactnalva a (34), (58) eet" | (ow) Képezaitk most ax Legyadgmétrixtol infinite Tisan ktlinbiiad U =a — 4 £ * xot, Ennek inverze Zhan é i-ban esi rendig: Uta 1+ jibe pak. Vessttk ald ax T, A indtrixvektorokat U_ segitségével hasonkinigi 42), (50), (51) felhaszndisi- apjuk: val (eld rendhesRp ax 4ExK. Onwohasonlitva ax (50), (0) képleteket lithats, Tr mnatri seyitoggivel hasonkonig tran fst elvejonve, tycyannse aide, int Neylimonsits ortogonalie teamed alkal- mmastunle ona. “Ant mond jul end boyy’ ae U mateo ras népplimenstse ovtogondis tranvatormaeisk wikotta fin, 0, eaoport ogy dhnicoliainak matsixni. Az My A Imdtetcvektorok exon dorGaolis infinitesindlis ge- Monona, Hawontoan 0 iasezikes elmélethen litot- talon, az TF} At kifojends, é fay n velo (82) coring docsfgg BE. encrgiamétrix Kotott Alla kre invarians Oyayel szomben: U-EU = E. nen kovetKezik, hogy U-t az E mitrix valamely sajdtvektoriea alkalmazva ugyanazon H, energia- Fitter tartoes mjatvektort nyerunk. zen fall tetazbleges adott, az E,-hez tartozé sajétvektorra faz Gbrigolés alialmas métrixait alkalmazva = fa nyert sajétvektorok linedris kombinicidjét, ké- pecve birmelyik, az E,rhez tartoz6 aajatvektor Uléallithat6, Azt’mondjuk, hogy valamely adott ysis tatond anjtyoktorok dhanenage (tore) Oy ‘eu irreducibilis dbnizolisn szerint, transzformélé- dik. Az irreducibilis dbrézolés torének dimenzidja fan elfajulis foka. A Mengyelejev-féle rondscor periédusainnk hoswait mogads “2n* képlethen nt Tohit ax O, osoport megfolol6 irrerucibilis sbrizn~ Hisdnnk dimensidjat jelenti. (A kettes esoportel- ndleti jolentése: a epinftgavényekot trnsaformils SU; esoport— terméazctesen irroducibilis — nil rinildsinak dimenzisja.) ‘Masonldképpen targyalhaté a kvantummechs- nikiban a poaitiy energiéla Lorenta-transafor~ macidkkal szemben mutatott invariancia, Gyoroyi Géea eponti Pizikei Kutat6 Tntérat hneleti Bizikal Laboratéeium