Antropolégiai feliitések — egy kortars szemléletméd fejezeteibél Szotkesztette Mészaros Judit Egészségtudomanyi Kar Ag Semmelweis Egyetem Say — a 1vinzonyokt reprezenta rsdn Keehn, hogyan tua vlan és hepiselnsazokst az 0) éntekeket, amelyek elidegenthetellen részel a mat valosgak hive a megenéshex hozzd kivin rund konyvonk flépiése, s2er- heacte I. Az epyes fejezcek ulin az olvas6 ellen kendéseket és ilo kodalmat i ls, ami az Onallé munkat a feldolgorsttémo- Ii A Kony wegen sedszedetben magyarizzuk meg azokat a fogal- fnakit, amelyek a mindennapt nyelvben talin kewésbe ismenek és Insenitosak, Scoveghtz Kiemelésekkel mutstunk ra kézsltgondo- Iniok esszencien,egyszeramind iy modon igyekszink egy vizat Ani mondandonkrak Remi, e2entOrekveseink skerrel jena | ony kort 1, Eszmék és kapuk A kulturdlis antropolégiai szemléletméd As ston co diel Ed ons 208 Imeigons ame ponyladacnat Abd, ath dra Imyke pobdinat mag nivemergn! Wied! gst) ay ay - bovexet fejezebon ebsCsorba fats usstdzdsra tori. Ar a tess hse, bogy az antvopolgiatmuddsteieten megjelend Ilonbad enerexéok meg ikz6dolomeéstartalmalat rigs, Be mutt azobat a 6 jellemvondsoka, melo eyedive & egyre ink Incr teeth az anrepoligat latdsmddot a tdsadalotudoma rok honében, e=2e! Breonalazia a antropoigia sxemléleoméd saa Tonsdgatt A fjecet masodih riszdben roviden vadzojk azokat a fob el Indl isholdeat, mye savtalaas dliomdsa selenite onindassce agydbsl 150 es tndomdny fe6désénck. CSupdn « meghatdrosd Tranysatokra honcentrun, = walaszdsunk fy is zeigen On trys manad, bison az ele dm Wp bordntsem bomogon ~ aby tulaszit peropekiiva, anne ebay kindlozil a bangstok meg- (lapis Vet jllemezzie az antopoliiaiismerealods mn tarsecalomiudoenyt messnens soci eseénoe gfob0 sass Wl Bevezetés INapininkban zavarba eftden sokfle tudomaygga scembvestl a ti dominyos vikggallemerkedns ivi olvas6. Egyrészi felialmons- Alort meretanyag, misrészt x gondolkodismédban bekbvetkerS para igmatius valtoziok latisen az ember tus terUletének korabbi, vi “Seonylag epyéeimd felosztisa (pl. bolo, Kemi, loz, iodalom- tudomany st) 2 20, szizad masodkFeletol ezdédden egyre inkbb fall” Az egyes tudomsnyok Palisa elmozdultak (pl. kvantumlz- ke, ndbol egymesba esdsaak (pl. biokémla), vagy nagymérvdfelede- zesck nyomnin 0 tudomanyok szuletek (pl. genetika). A seemleletno- dk vitorisival az egyes tucomanyokon beldl jab teriltek kilo- nilek e, melyek soksror mis ~ esetenkent ner is tokon = tudominy-ee eee eee eee eee yak fogalomkesletebo, litismédjabol mertetek uj impulzusokat ‘Mobis megokdisthor, Chez arsul meg az egyes problema mely- Migenek, komplentssinak fokozodisa, mely eee iva 22 interdisa- Ciplinaritssigcaye. Ez osszesséyeen anny jlent, hogy eRy-cRy Kee (det nem egy, hanem tobb todomsny,disciplin fogslomeszieténck, megk6zeltésmodjsnak segtségevel probalunk megyslaszon. ia peldaul egy hangyat szeretnénk megs, KilonbOed mod szerekre, fogalmakra lesz saokseink snnak fUggvényeben, hogy mi ‘veretnenk megtudn: ha ara vagyunk kvinesiak, pontosan ain f- (a hangysval ll is szemben,szuksegonk lesz alaktani morfolg) Ismereekre,vagys szokra a kategrira, melyeket a zool6gusol asa: finale exy lat rendszenani helvenek megallpshoe,valamint Ry ogytora, hogy 22 ape eleréseket Is ézckeln tuck. Ha a hangyasa luladonségat szeretnénk vesgin,sxuksegonk lez Kemi ismeretek- re 6 eny laboratoriumra, Ha hangyakemesaest mechanizmusa érde kel minket, mindenekelat biologi! smereteinket Kell clnunk és Tn area szeretnénk valaat Kapri, hogy milyen seabalyszerdsegek alap- sin ep fel egy hangyaboly egobs, fa az etolégia(iselkedestan re lelmeibe asso bele magunkat. Addit azonban olyan kérdesee is = 5 fentjeaettvatozisok kovetkenében egyre sirbben adednak liyenck~, melyeleregyeda egy seakens sem tod megvilszoli, pl 1 blyban kilonbos sperepeket bets hangyae saveermelése hogyan gg vselkedesokia? Ennele megvalszolisdlion az etologus, a bolegus sa kemikus specidlistudssia is szokseg van. Lathals teh, hogy mi ne telesebben probalunk egy vist jelenséget meget, andl ioe ‘abb ayinia kell 22 egyes tucomanyoknakexymds fle ~ et nevezzik Inerdiserplinins megkézetésnek 5 zészben ennek az igénynck Ko- ‘conlet6, hogy a tudomanyterdletek klasaikusfelosztis salakue- tien vagy legalsbbie mozgssban van, ‘Atudominyos vligban vals eligazodstog rel sem szabad mepfe Jedkeznink, hogy esetenkent oldrjlterbleenként is eles Kutt ogyomanyok alakutak Wi gy sokszor elfordul, Nogy ugyanazon tu- lminyos elneveres a2 eyik kontinensen vagy orsighan ma tal Inst tka, mint egy maskban. Kolonosen igar e2 a tirsadalom iletve Ihumomdominyok teriletére, iy szdkebb témnkr, az antcopoligt 1, abol nagytbol négy £6 kbzpontk Kulonthetnk el USA, Nagy Brtnnia, Frinciaorzig és Nemetorsg. Eze mindenekel it area eves a vslasa, hogyan igazodhatunk el az elneveeeseksOrben — a ee mit is jelentenek az olyan elnevenések, mint kulturtis sntropologi, ‘Socilanropologia, enogrti, etnologa stb B11. Fogalmi meghatérozisi kisérletek ‘hz antropologia® 6gorog ered kifejexs,jlentse: az ember vale beszéd, wagyis embertin. Magyarorszagon a Koztudatban e $26 ballatan meg ma is elsésrban a fink aniropolpia Kee felenk meg, vagyis az antropologlanak sz az 4g, mely az ember test felepeset, csontserkezetet és biolgla tulakdonsigut wisp, oszilyozza. Az ngolscise vilgban (elssrban Nagy-Betannia és Eszak-Amenka) a2 antropoldgiakiejezés egylaka gyOROnévkentszol, mely magaban Fogla olyan, az emberrdt solo tudomiayokst, mint a2 derégesze, nyelveszer, kulturlis antropologia, kat antopologis; st, ezeker tulmenden sokszor talaluck huminbiologival, huminetologival vagy a2 afta Foemldsok vsekedesevelfogatko26 kutatdkat 22 ant- ropoloqistanseekeken. fg azt mondhayjuk: s2ulesei6 fogea sete iszcipinais jellemzi, Az Gerégesaet nz ris0s emickek nélktl ne Deke tonulményorzs, = kieretet tsa cletmedik rekonsrusissra Uiermeszetesen segtsegére valk a Jeleakor tirsadalmaket rendelke se Alo wdisanyag ‘A nyelveszeu anropologlaelsosorban 2 nem nyugat” ayelvek t nulminyozisival fopaikoak, osszehasoniN6 visgilatokat wégez 2 nagyrésat indocur6pal nyeiekre epul6 nyelvésztt elmeletek alalma- Histnak leetdsgeirl gy, hogy elsodleges vonatkomatil Keretkent ar adot Kula és a nyelv kapesolat igyeksnieeloeibe helyezn A ulus antropoliga klefezest hagyominyosin a .primith” nepek -ulcssban Felleiets szoksok sczchaonite visgaiatéra hasenatk, szoaban ~ 22 elobbiets eteréen ~ e megneventstaraima, hatokore 26ta sem egyéctelmd. Hasom mask fogalmar kell még belozaunk a asgsldts lseterebe, hogy azokat exymsshon viszonyttva Konnye- ben eligazodhasuni clentéstaalmmikat tletSen: eocalantropologs, ‘inologia, tmogetia. Sokszor — belytelenl ~ majghogynem egynas suinonimajakentszerepelnek ezek a kifejzések, s bie Irinyzaonkent 6 terdletenkent valoban eters trtalommal hasznaliskszokat, mes szukseges rogaten a kak leve marine Kilonbeegeket. A fent en Imetekbot azonban az 5 Kévetkezk, hogy egyes terUlteken elerden mmfoglmazztke meg az cncrerac Kaliebgek. A Kovtkerahven ~ ane, hogy a resecksen even ~roviden bem ee B onivoka ‘he antropoligla tonéneénck egy legagyobb, ma 66 alas ‘laude tv ras (1906-) 92 UNESCO (a ENSE Neves, To. Ininyos 5 Kurs Seakostor Srewezeto) hese ty tat ining a atopolgia esdslontodomsnyok kon beh Scre ol sokatsinakilyeterl Let Ste 200.260 a Ses vk Kove, rvidel visghinevet boxe epyik £0 move (evr Srause 1979) mexeenése lo. Ket olge oye feligetntink enya ve egy, ogy salksegesnck maker tren az airopoee It tony elt ag rine vot ios, yar fgjlem homllterese keh), miso hogy oka hapa buns lente eeresek mtatonake Ann enee, hogy al! intny fl evseaada Itt nap, ele lapnkisn em 0 at Yionot,ikab csk bonyolon. Lev Suse = leven feta ‘occogs & ansopoliqus = feel + s20n bell is anropologt persektntal tek wie tadomiya lye. Dir cc st thn or a ee tase ak eon, meg en kesraesel kel zeal a hel curopa es tages elyzet vonatkozéséban, " o oven ossegerve Lei Stauss gondola elt aat moda fu houy a lephevesebb problema ar etnogréfia Togas ven, Sani et eb orn vant og el Rogen Sram Ink hl evs ali kept, nizen ez ll keh ke jer Eszak ropa egy wear, Kelet Rene fur es agp is Then trtcken a ep ne kudha enon ee Ilene, sata tadodny jo slaty my econ ees fuopanepekIgyomsnyo cenit fey Gl parse vagy os Ini nepesopontink it li, move scien aj Iya fokioe kat. Ranchi 2 emt sskany yoke et tat nepal elcnorbn ere steetonito leg, ages Inepvrserdeeen ose es ea + fleets bagyomayinesken Yahi vedszeret aeoks mis eye apy nee a Wal osecasolvs (pL exes losses! gy mayo nepae fp esac. Anya vlghan, tet NYupNCEurpaben faa Ameren azonban a ops jen lela a nto polownkent erat tradslombaate Tas vans a eaten ,— _megfigyelésen és liison slapul6 terepmunktjelent, A Kuta it nem kovtoztik Europes, 6, hagyomanyosan a .nem nyugat’, pe ‘ith, egrotikus kultura vias fous. A 20 said esd ee te azonban Kényegeben elntek a még lsmeretlen népesoportk, nem ‘mara featlan tere, elie Tot a2 emben ultrak terkepen, fay ‘appinkra a sajtteadaiom egy része (pl. munkisoszaly) upyandgy Iepechetiantropoligat kuttis tigyt, mint mondjuk valamely nép- ‘soport (pl kutdok [2D asszimilécigjinak (hasonliva vilis, beols ‘is, Gusrcolvads) vegeta. Taz etnolopia klejeats sz emlett nyugatéoxsz4gokban az antropo Ioglat kutatés msodik zis ell, Ez annyit tes, Logy 22 els6 kez él (sat terepmenkakb6l) sziemaz6 adatokbol,informaciOkbol me asabb szined, az adott Konkretumoktalelvonatkozit6,dltakinosabb rvenyd mewilapnasokat, trvenyszerdsegeket kere, vagyis a fend! endste lls tsmerecket Srintetzalia. Ez a szimézs atlaban Isom inényban meet veghe: ha 2 szomszédos esoponokra vonatkoz6 isme- feieket” akarja otvéenl, atkor foldrajatertelemben; ba a repcsopor(ok) malt kiana rekonstruilnt, akkor tténet érelem- thee» leletseisctematitus(vendszerszerd) © sintti, ha egy dot iméamenye, szoksst vagy specials technikat proba meg elkilonteni 4 hasonkdejgok alapjsn. Az etna esercben teettarol van «2, hoy szeles lord vagy stains erveny elmeleeket probalunk flat Imani az etnogra kutatsok stl rendelkezesinkre bocsdtot adatok alapién. lly mécon 22 etologia az etnogrfafoytatastt kepez. A ke letkozép-curdpal # fy 8 magyrosszigt tudomanyos nyelvezetben ‘zonban etnologa alae bagyoményosan 3 nem eur6pat ngpek népra- at eikertettek. Eze is van, hogy idelaza soks20"nele2kes 3}ko- 2odhi a elnevezések alapiin, ugyanis az angolseise puss Kutials ntropologla és annak szemléletmodja esa igen niki €s sz6rvinyo> san a2 1960-s éveitl keadéen jelenik meg 2 haza fesokban, Ku tatisokban. Csak 80-88 evekt6I mondatjuk, hogy lassan novekes! ‘i keed a iyen irinyultsigdtanulmanyok szima. Ax el tanseekek 29s Evek elfen ay me kapuikat (ELTE: 1990, Mskole Egye em: 1992, majd valamivel kesobb Pecsi Tudomnyegyetem) részben ‘nepal fleultsbolklvva (ELTE),reseben sj kezdemenyezesekent (ME), de mindenképpen hagyomdayos néprazi szemielet mellett hhelyeckeresve, esetenkentversengve. Fata kezdet ellenttet 1b fo ‘ums hvatot volt feloldan (pl. 22 1992-¢5 Komplex kuialuatds mmslemma a mai Megyarorszdgon c, konferencia),s axdra me gy 0 fk, mind terdlet megtla helyts hare egyms mellet, ely re jo pelda a peesi Nepraj-Kulurdlis Antopologia Tanszek,€3 a2 Kt Indkée doktor iskols ‘Azokban az orsigokban,abol a kulturds atropologla vagy 2 s20- cislanropologia kifezesek régéta hasanslatosal, anropotogia alt 2 Kutt utols6 fist et. magytbo!olyan vszony ll enn antcopo- log é5 etnlogia kozot, mint tnolgia € etnogrfia KOLO, vay ‘pem lgom kulon tdoményként, hanem egyazon huts irom sc luiaként jellemeahesjk az etoogrie-tnolégi-antropologia Kiejeze seh. Levisieauss senvaival lve LAz angolszdse orszdgolban az antropoigia az ember _lobis megismerést edozza. tryna chive anna eles Torténet es foldrajt elon, olan tucddsra troll, ‘ame az ember foodesegészére alhalmazhats |.) $ yan hhomkhizira akar ju, amelet aka postinat, ably negat- teak, inden ember! tdrsadaloma dnyesok, a modern nagprostl seis melanesta tri," ‘Ae edligiekbot tain mar éekelhets, mie is s2akseges e foals avarban némaleg rendet ten, mel 22 anteopologla tds lenye- inf hitenénk. A szocilanropoldgia és kulturlls antropokigla KOz0it Kilonbsejelemaeset azzal kell kezdenunk, hogy nig Nagy- Beta Db elbbi,addig az Egyestlt Alamokban a2 wbbikifejeés 2 e: ‘eyed, kdzkeletabb. Ennek lepfoléppen tudomdnytorénet|okal wath 2 korabelrudosok egy része a 19. sad Kezepe tn ead “mk antropotdgusnak everni~ lnyegeben a fen, Lev Stuer clef éelmeben -, ere a2 iére thet sz atropakigi, mint tu ‘loiinysebletest is, Hoses erizedeen heres Sir Edward Burnet ‘TMi nyo! anwropologus ies, 187I-es kulttex defini volt basen lal ely seer a ula: WF ax desta egéz, amily magabam fog muds, ne, sets, Hiren, bagyomdnyt & mindazon peso & sco, amelyre az emberne mint tdr- om taghdalszutsége tan. “(each 1996. 33) Ezael a meghatérozssal itézméayestlt kuleéra (mint sft ember) €5 a természet (mint lat) seembelassa, s miutin az ang enitre 26 vezete be e2t 2 jelenteatalna, azak a2 antvopologusok, klk az ember iesadalmak visgiltin seakosodk, kultura ano pologléeak (cultura anropology Keak hiv tudomnygukat, Eb bal szemszngbe az ember esakakesatsként ~ homo fabor~ jelesik meg, mint akiatermészetlegynesére es 2 tSrsndal genyek Kel sere fabrkt!kildnboas eszkéoket,alkalmtz kulnféletehklat. Igy that a hedelmek,s2okssok es itéemeaye is jen sajtos~ ntl Felis ermescetd~ technikinak szientanak, melye egyals lele- tove tesik a tirsadalms let. A kulturlis antropoldgia fokusrsban elsGegesen a kulonbées népesoponok ezen sjson techni lak = saellemi Diishent a ~ kesob eeslezeselven taal ~ kor antropol+ ‘zusokr, mint pl. Tylor és Morgan hivatkoznak Ezzcl szemben 2 szocidlantropoldgialifjezts eyészen a2 els6 ve lighsboruig nem flenik meg, azonina azok a folyamatok, melyekoek laustra ez az dnyulssg mepklonisztet magi a turds areopo™ ogi, mie az 1850-8 években a franca seociolégus Emile Durem ondoltat nyomin meghezdcdnek, (It jegyzend meg, hogy « kee 265 nem a sci, haem a .szociolol”s20b6l seem, tht & Svocioldpial antopologia ésszcvont alakjaként tinct) Ane, hogy rszletekbe menden megvzsgikeink e visto Kulonbseget (kilo. boz6 iskolik kolonleleéppen hungslyorese az ekéreseket),e helt. annyit fotos mewleaye2ns, hogy 2 szctslantopogusok érdckloese ‘ek homioktereben elsssorban a ieadalm vigonyok, 9 Ursa eet spervenddése il. gy is fogaimazhatadnk nagy vonalaktan, hogy mig a ‘uturlisantropoiga az embea alkotisok (etn) flat kozeliive Jute a tarsal lett lebeove tnd tradaln tevekenysgckhen a poltikum szfésshoz,addig a szocalanopolght belRGdsllbt a Ursadalmi det fell Kozeltazokhor a dolgktiox,tevekenystelther — ssressegeben technikckliog -, melyekre ninyomia belyeget + melyek "even megrylvanul. Tehat mg egyikuk az ember altos maslek 32 ‘ember Axpeaa fel treks a tees ember mewsmerésere ‘A legegyételmabb kapesol6dst pont e ket megkézeltesben az em- bes nyelv erm, hiszen egyflol a Lrsadni elt leg fornia ‘enmek kozvetneseve les, masrésa a nyelea kui a terest, Yagyis az embert az alla leghifeerctebben megktonhdetets ‘uluras ten. Ennek keszonets, hogy napisinkta, az 196095 evel) or1 mins 5 Uirsadalomudoményokban cgyanint bektvetkez un elt frdtar sven e ke tudomsnysg— vagy inky Kutt enya i ~ nti gyre inkibb elmoscdnake Ez ana ent, hogy KSIN- kis filozstiat ¢ trodalomelmeless ramatok (nyelvilozata, Hhermencutka, dekonstukcio) fellivakfigyelminket a nyely meghert hnetlen ismeretelnetes poasicira, vagyis arm az egyszerd tenyszer séyre, logy nagyjabol mingen meretinkenyetile auld lo slmszdclic me) s kozvecak,telitbaemely vasglodésnak Tye lembe kell vennie nyelvink temészetéve sxnylé megfontolsaint. ‘Az antropolga tudsterulet az emlttteken kvl még sok test solo, egyelo a kus tangya stern, mere peg 2 elm i hyullsigalapin elktlontlve. Az elob floss menten beszelhetonk pelddul og, maedass, pola, esac vagy éppvallisanttopo}g st, mig 22 tiayzatok tekinteteben pl. pszicholeg, ogi, Okolo- il interpreta’ vagy éppen perzimodern antropolggial. A maga Inoxkin-mundegyik 2 ember mint kultrval rendelke7d, trsadalmt len megsmenest (a i cell M12. Az antropolégiai szemléletméd sajatossigai Mice megprobatuk megulbigtani 2 bb elnevenesck mage 160 kilbnbsegeket, a kevetkezsken ara kell szpontostanunk, saz, ami kozos az anopoldgtban, vagyis mien eek az antropols) svemleleimed sptossiga ‘Az amenkai antopologia alin letobbet idézer, nem elhunyt agylad szerpje, Chord Geers (1926-2006) szerit in eg, ak rk énteni egy tudomanye, eldszor nem elmeleten vagy eredmenyet kell megtekintentnk, és eyészen bisosan nem azt amit hel me ak rola ~azt Kell megnéenink, hogy mt esinlnak azok, aki aya korban mavelik. (Geert 199%: 172) Vagys, ns kivancsiakevagyunk ve antropolégiai seemlcleuned mibenetere, meg kell asgalnunl € ‘ssze kell gyfenunk azoka a jellemadket,amelye a konket kuti sole véga6 anteopologusok munksban kezbsc. Ezeket alibi cin szavaklan fogalatuk esse ‘a eszivevs meligyees 4 kultza” mint 2 kuais Kozpontelemes ar osszchasonlts mods . 1 loses szcmlet a kulurs eclativas, HM 1.21.A résztvev6 megtfigyelés A feniekbet mar Kderl, hogy simely, anttoposginina nevezet tarsadalomkutass + rendelkevésee alls informiciokat elt kezbot, ‘gyi a vist esopornd tenylegesen megelenve, sai apaszaiatl, Aleve adangytesrevenszert be. Ez Korner vot minds fy. A ko- rai antropologusok,etnologusokelmeleteker oan adatokbol eptetek Fe, meljek kulonboad uazok, kereskedk, misiondrusok egrotkus lefesan, beszamoloin alapolak. Nem velllen, logy kesh ezeket 4 tudosokat rosseckanttopolgusoke-nak esol, histea sokstor ‘iv és kritktlan meson fog ee leitsokat,s kénelmes szcke {hben, a dolgazészoba polesinak és flsinak védelmében -kretal el imdleteket egy olyan vig, melyz6 sermmiyen seemelyestapasala- tuk nem vole (Ezek a problemk stlvos médzertani kendeseket vetnek Fel, melyeket a kesebbickben bovebben eigyalunk.) Bromistaw ‘Matinouslengye ssmazist annropoloyus nevche kek aa for ‘dali szemlciewalis, melynek seven szaktotak exzel a lagyo snnyal. Ar 6 munksinale Kesponeten az 192D-as Evekt az ant poldgiaban ismerecimelei és méklrentan pradigmnak szémt, Nosy ‘mis Kors kltrtkba valo betekintésszemelyesjelenit alain tore- nk Ea modszeranl eles hij eéstvevs mepfigyelésnck, A ku- tot gyakodatban ee anny jlen, hogy 32 antropolgus, az dala ves ‘ln in kultura dletebe hosend tivon szemeiyesen is beleipsol6 lk, vagyisttegesen odakoltozk, fy Kenyelen megtanvlnt ely nyelvet és alkalmazkodei a seoksokhiog. Ez az ddlanam nehsny I ‘apiol ake tobb evtzedig is tartat (pl. Pa Racin Kézel $0 évet tle ‘ota winnebago inno) tanulmaayorassval), de hagyomsnyosan ‘aldban 1-2 evet lente. Konayen bettas, hogy vz iemereszeress ‘ome Kivolags kiéruma igen nogy wilozsst eredmenyezet a kor ‘bf antropoldga Kutatisokher képest ~ exes van, hogy Malinowski 4 modem antropoga atyakent sposrrtiuk A esrvevG meses es, mint erepmunks-technika azonban koriisem problémaments e- Is. A kovetkezckben melyebb wisgaloishelyett supine te Incasget trunk szukségesnek excel lesz is valaliogyan el Kell ogadistnunk sat otetanket, szemeé Iydnket. Geena, a Bal kakasvindaleol it Korszakos tanulmanyaban my(icons 1994: 126-16) seemleltes pels aoa e neheeségnek. A i ‘ny, Kb, 500 fs, lade telepules lake eyszerden levegonelenéztk ‘ket (a felesegevel)egészen addi, mig exy véletlen Folin a tobe ekkel egyutt dc is menekbin kezdel egy Kakasviadalon ttt rend- Srseg azz ell. Csak ez van, az ere ki nem szimthat6 eset uti sltak sz6ba veldk,» nyt mey felejak Lveinyosan, lehet6ve teve, hogy majd ket évig tans terepmunksuk epyiedllomasin tapasztl ‘okt seerezhessenck a Bal kul. Erutan soto adie herds bogyan leet egyszerre, egy Maben rst is Venn, meg i figyeln? Kepzeluk el ~ monejok ~ exy mat amerkat antropologus belyzeté, amikor a magysrorsgi parasatKulieaban ma is jlenlevs dann ist, mine stust vagy lntezmenyt visgili. Ex esetben a séseivew Imeghgyeles azz jelesthetné, hogy linia tkor, Fel dee painka wtin ‘tobbi fr trsasigaban nekigyoskGzik,€s a Ketségbeesetten righ plo, visto maze hts labaterdsen megragadiva sepédkezik a exe- ‘nny skeres lebonyoltastban, Ugyanakkor ~ egy fel ~ pontosan meg Kellen figyelne, ki hol elvezked el, milven szerepe tlt be, inlyen technikat hasenalfeladata végehapssban, miket mond a +b. Ineknek s egyakalin, hogyan eli meg sat helyzetet sb. Belthats, hogy a feladat nem egyszer Vegervényesvslasthisba keresnénke peoblémdsa, be kell émdnk szzal, hogy a megoldas lehetdregekexdsen sziusci lgeek ~ min ddencsetre nem a, ha kivalo megigyelest kepesseggclrendelkezik 2 hua A erepmunkthor kulonbozs adaeyatent techni is szkse- ese, Ugy mint fegyzefuze, ikafon,lénpképezdgép vagy videoks- mera, Ezek hasandata sem magstel ented, hiszen ~wbibek Kézét — kal keedesckee i felvet pels epy fevetel kesatée iletve bemuts ‘st, vagy sokszorsadmtsb Kell venni zn, Hawthorne hats mer ‘eke, vagys, hogy a megfgyet esemeny,szemelye a megfgyels te nye megvalozathara (pl maskent viselkedine ditafon vagy kamera lot sb). Takin a legneherebb problema a méssig vagy Wegense er lelmezésének és kozvetnesének kerdése, ely szorosan Geseefondlk a saivevsmeghgyelés mint tecaka alkalmaesssnak rekelesevel, ely egy keS6bbifejezetbenrésletesen Werk, sésznvev6 megs fyelés kézpond, megkulenbéztes szerepe az anteopolgidban mind melt wathatalan & megkerdiheteten. M122. A,kultdira” mint az antropolégiai kutatés térgya Az edged vitgosst val, hogy a2 antropologa ele tread Jomkurstisok kozos jelemacje, hogy Kulture jlenseyeket vise Ezek ulin kezenfekvOnek tak Kocbejii, mit énnk pontosan ultra fogaiman. ‘Akula s26eredetleg 2 latin cole” ~ poi", mdveln, gon dozn¢s Jak, lisaten, scien” elated sod vi A toma Alozofus€ 6. Tis Cicero Kee. 106-43) mar mint ,jobbAS", is” ertelmeben hasznalja a ltejezest, amir az skoltlan (barbs) lelket a megmaveletle, paragon hngrot folic (ager sine nara) Iasonlnia, sy elt a ycultura anit Pbsopbia et” meglogalaes: saor, vaghs: a flozotia a leek Kimdvelese, Set. Agosto (Aurelius Augustinus. Ku. 354-430) a cert metaortval polemizala Istennek sz ember Klee vald gondoskodsit hasonija a szintvet tevé= kenységehez, abogy a mag fet meymavel. Ex a gondoskods az hia gyimolesé terms az ember szben, seat az embernek ima {ales stele kell fordulnia telex (ezael a culture a culls staal elentéseegymasi ford ¢sflentOsen tla. A Kula fo salmnak eat az egyéni-pedagogil énclnet a 15. sedeack hla hu stk tejesak tovab, még Jobban kiséestve jelentést. Ezutin a uti, 2 etka €s itll maveles at folymata mele, a2 cere szelem fgy Klakult pass llpott, + saehes érelemben az ember! visekedest az elem is leteni Kez: a vig liapots 2 vonatkoz6 eitékkategonva valk, amely x minds) kulonbsegek egeelese test lehetv. A fogalom jeletésmezejenogy}tbol a 18. soseachol gull eesada ‘nj jlentesd 6s jelemcsegd ketegéstva. Ekkor kolivalrendelkezni nytt tesz, mint ,ciiizalina’ lene, smerl a helyes es az lend felkecést, valamintatlinos tudisel bi, szemben 2 kultura Sagal”, amely mindezek hidny gy taragatan, movelelien, barbie vi sekedés€s letmd. A ultras" ~ kesobb resltesentaglaland ~ az evolucinistaiskolik hatsiea a F@16des" civ vik, # a2 epee ‘lg llzpora univerzs melon kev wan 2 mavelods, a leek f omsigainak enciklopedius osszeseegekent jelentkezik, mint ail. rokség”. Emellet egy msi agpeltusa és jelentesmezce I kita: "xy esopon osszefoglalo,egyseges megeolése, mit sasts let és “isekedes birtokl6, amely cher mas kul seokssrendezeet. [gy unk a mais hasznlateswbbes sramdalakhoz, mely a vig kul mmmrilssokfeleségere, pluralitsira vonatkorik, tht Kets él fogs loan wk am oszckt 6s aml settle masokt/mtsokkl. Mar Ios, 192) ‘Miot abogy acl mdr szunk, EB. Tylor vezette be zt kul fogalmal, mely hossat ido Keres haszndltban mara a2 anttopo- logit irodalomlsan, Gt kovetden minden jlentdsebb szerz6kibovitet {e, moxostota vagy éppen viatkozot vel, de mindenkeppen hivatko- 270 Tylor meghatirozisra. Eanek eredményekeppen azsea meyse lathattlanl sole dence salen ~ meg ha ez igy em is fed 2 ald got 4.1. Kroeber & C.fduckbob 1952-ben megelent ites move ben (KtoeberKluckholin 1952) 160 meghatirozssat gytete ossze 2 ula fogalmanak, s proba azokat rendszerezai. Nyole csoporta Sovolk az antopoigusok tal lasznale defincotat, melyeket nemi- le leegyseertisve a koverkens tablizatban Foglaltunk 0352 Takia cron cleat aT, amet oar tesla kta vagy alas re hep ti stan sereaet, ale vagy sue Toa faa rsdn GOL vagy Tagvontay, amie az Speends generscidk etek Tan — [A RI GS al eben aT, Ae Toa Ta ne, RCRD a wna Saayokbot al Toakonais [A hale a2 3 ma shogpan 32 SER ReROME @ Kornyezeer vale adgpes laird) wy a2 eayateles probes Tee ea ner vagy an ET, OTR A Seghelojan 2 osandt, cs mepxulonbe se ert a lat Seamus [A eaies_miniaatoRinrendenet Gaara Innere emboli es ies lk a essessge melveken ey xsl tag headache tama ‘Aza sajtos kultus-koncepes, mele exy Kult dolgozik, terme seatesen hats van a kuats egészee i, hisven meghatironza a vies gland problemk kore, a kutaisi moeseereket es az eredmenyek er telmeaest is, Lathate, hogy eyy-eey bealltis sat clara meat en mashovd lever a angst, de megs ~dléspontclfiggelent ~ nchany ko20s fellemzdben megeyyeznek, A Kula legals leeom ‘eszete¥6t mazda logll ami az emberck gondola, amit tesenice és azok az anya vak, amt elgiltannk, Emelet nin tulad fis wathaatlan: nel, Kéeds, semboliks, grericiokon at hagyo- mdnyozddo, adapuv €s itera. A haeds volta annyit tex, hogy ti ‘sdalmi jelensegro van s20, a2 egése rsadllom (esopor) nissan osztoik bene, ' kal tovabb nem biologi Gok, haem tamu jin sajtnjuk el és szabndon meghacseorot ssinboliénselensésekben ny ‘anul meg, Peldiul Magyarrszgon az enierek nem ty szlenek, hogy tod, a gyise sane 2 Tekete, hanem stocsiciu sorin sa tk ef ez a tadas ens koltraloan mus seinben fejezdlk Ki lal iletve a gyis). Az ember [eles tuajdonte kepessée ven képes simbolumokn gondolkodes,amely leiet6ve tesa nagyfOktkreatv. {sits amely a kuti az la viselkedestl konnyen & hatiorotan megktlonbomethetove tei. Az adapt tulskdonssg ara ual hogy ultra meghatioz0 szerepe ot be 32 embernck Koenyezethier val allalmazkosksaban: benne sogatlnck és hagyomnyozednak oval tuleleshez szukségestechnikak, vsekedés-nintizatok (amt tefmeszte Sen mist kvin egy init kézossétl, min egy edi tres tap). Ezek az elemek ttegratie médon vantak flen a kulkrban, vagyis ‘gymassal egyoimakdnele ‘ultra taglaltsindl szokscges még eay dologra fellenunk az ‘olvass figyelmet: bea ltrs fogalaulig el Kell vlasztanunk a ti sadalom, a kets szoros Osszefbagésben all egymassal A tésadal- mat az egyeneket egymishor [des kapcsolatendszerkent hatiror hayjuk: meg. Valamennyi trsadalom azon a tenyen alapszik, hogy {agi strukturlt esadalmt haba szervezodnek, mely egyedt kul ‘val jellemezhet, Tarsadalom nelkl viszont kultnieel sem be selhetinks,hiszer az emer, nt trea Fey alka, szerver s art Fa fern kts A Felsoroktjellemzok &s wiaklonssgak tbl kev és mien kul "ideingidban explicit vagy imp tkfjezett vagy benne rel) forman meptaliltdok. Véyérvényes megatdrazst nem szabad eres nk, hiszen nem is ez mind atl fxa, ol anna has yok, beogy mire lssenuk el a kultura fogalmat. Azonban a2 anttopo- login Kurtis mindepyke elkulont maginak egyet, mely kilt hv ‘86 poi. WE 1.25. Az dsszehasonlit6 médszer (komparativizmus) ‘Ax. aseopoligia kutatisok sziletésekor ~ am nay gyarmat bovodalmak virigeisnak dere tele ~ az egyik leg mpulzst és motivacit az addig kevese litt idegen kul egzotikuna, nehol fetlogtaian massiga jelentete.Termeszctezerileg vtadot fel tet a ewes: itd mss ez vagy az a népesopor, hogan alakulhattt ki olyannd és miben tasonlt sz euro-amerks cilzicér. Az antropol6- sgl 19. sztza vege Felsmete, hogy a sat rsaalmukiae a: Kaavott elvek és koncepeik mis tésadalmakban nem vagy esth ‘mepszontésokkal tusenlatéak, zee addot 2 koa tipikusan ellen 2 kewes: hogyan lehet az emberte nézve univers (alinos ve hy) kijclenteseket ten? A korabek tudsok a2 sszehasonlité dd seer allsiimazisaban bak 3 megoldss: minden olyan elmelete, mely ses kort ervenyre tart smo, ki kell proba az taszehasonls semble segasegeve, vagyis meg Kell zn, hogy 4 kulenboes np. Goportok eseteben is megalive a helt, Ossae kell hasonlant az ‘xyes csoportleal kapoteredmeényeket a peldsul ara lennenk kivanesiak, hogy universlisan éevényes-e tr tte, miscern az embezek a st apukea hasenalt mepszdlast (apa) mis rokonsigi vszoayban slik nem hasznlji, Ose Kelle. ne hasonltanunk a rendelkeresinkte slo adatokat a KOlénbGed nép- ‘soportok rokonsigiterminologit ilewen. Rogton kel, hoky x av dltss nem ara igeayt univers ervényre, hiszen sok olyan Ursidalom van, ahol az apa" hivatkoed terminust raja Kvil mas eo. onokea is haszndlisk. Morgan 1871-ben megilent korszakalkots ent eben (Mongin, 1997) 139 tArsadalom rokonsdgi terminology) tote bssze a vilig minden réseéGl(ebc Kb. 70 észak-amerkat ind “in tore) és rendszerezte komparstivisathus (SssechasoniN6) mee sere! ~ munksj az6a is alapwetes a eokonsghrendserck Kuta. ban slap snonta fl az un. ostlyor6 rokonsigi rendlscerekeGt S206 elmeltet, amely a vila legktlonbordb észein els tarsadal- ‘make hasendatos, . Ezzel a modszereltovabba lehet6vé alt, hogy a kor evocionis: 1a szemiéletenck meyfeleléen cay felllst skalin helyer2ek el ax dott népesoportt a rendelkezesr dls adatok alan, + fy rekonst. tualhatéva viljck az embenseg egyeteres feliidése a tortenclem fo. Iyamén. Kesobb sok kritkat kapo az evolucionista szemiet ~ ely rol még réscetesen sz6tejtnk -, saz Osszehasonit lets alkalma- isinak leet is seleskoed vik kerk, Miu 22 antopelo ‘ga tudominya a 20. szizad els harmadsban Malinowski és Bows his {sire lepet exy uj korszakba 6s az adatenereésprivilegizalt sek’ ze a ferepmunkc let, az osszchasonlno meédszer i) situs tet szet Egyreszrl 2 meptapasialtiegenség, missigtindig esupsin alam he kepest, valamivel osszchasoniiva vali masss, fey kulursis cegyediseg megragadhat6sigalior tovabbra i szukseg van Hl. Masflet vszont felhaszndliséeak feltetelekén, a kur relaviemstenye resenek kOvetkeztchen le kell mondani aro] az igenyr, hogy Kul "ors egyetemes fejldésenek llomasaikenttekinsink az cayes,egye al ltrs jelensegekre, M124. A kulturiis relativizmus eszméje ‘Az antropologiai szemlelemod tain legsaitab s cyben lege Kenyebb ponta a kultudlis velativizmus eszinée, Antropol ala. ‘lve emelése és népsverdstése elsdsorban Franz Boas (1858-1942) német sama amerikalantopologus nevelee kethet6. Boas ep Morgan fentidezett mave kapesda az dsezhasonln6 modszer alka. mazisénuk érvenyével,s (gy 22 evolucionstaszemléletel viatkorot ‘gy 1896-ban publikat tanulmnysbanc), amit a kulture relate ‘us els keptésceent tatatunk szimon 32 antropolgiaiiaxlalon ‘ban. Ebben a clkkben alapozta meg e2t a ~ kesdhb tovabblelesrtett ~ szemiéletmodot, ami mélg erdsen Sai poco az antropoldgusok Uboriban. ‘A kuiturdlisrelatvizmus fogalmat aa Ket kine osseefiggésben hasznaljuk: egyfelol morlis kerdéskent, masceset modszeranl fogs. lombent ~ elsoként'e méclszentani vetletet vesszak scembgyie, A ‘kuleurlis relativizmus szerinc mincen kultira, eletméd eyed xen sajtterminusain kecesztG) kell érelmezni,clemeznt, Vagyte embertcselekves, gondolkodss és érzékelés mis médjait ugyanolyan ‘venyesnek aru, mint 3 sot kulurlis lngyomioyunkban elf ovtakat, Az evolucionsa szemléetel seemben! egyik legnagyobh mmslepedetlensey az etnocenteizmus fogaimiban ragadhats meg nocenkusnak sata Ltasmodot never70k, ami a sajtunketl elt 16 gondolkodis- vagy viselkedesmadot nem azon kultrlis kienye- at, Kontextus (sszefbgaés-rendsver alapjn énekel, mint ameyben mmegjclenik, lanem saj kuitérsjanak été alapjsn, Ennek slo ses fornia a2 a nezet amely szennt sz aot ember kultrsinak mo- ‘lis norma, érteke, seoksal, udisa magasabb rend, mint ms em berek kiturjanak ygyanezen mepfelel6. Plas ha egy ars bark tunk beszegetes Kooben tl kivel fon hozzdnk, vagy eokszor meg. Sint minket, € ez jt pormainkalapza ledennek, bizslmaskode- nak Reo, etnocentekusaa funk el, ugyanis nem vesszik figyelem- be azt, hogy sate kulrssban ugyanee az esntkezést axed tlsen Ihkoznapinak, megszokotinak szdmnt, ¢s yen icnyy wobbleelentst nem hordoz magaban. Ha ugyanezen eset kapcsin at gondolfl, hogy beseelgetdirsunk emiat primi, alscbbrendd (er me azt sem luda, hogyan ik beszegetn, akkor sxelstgesen etnocen- tues allspontor kepviselink, Konnyen belt, hogy az evolucionsta saemleet, mely az embe 1 falta feletelezet egyetemes feledest eben helyezt egymds ald eve Folé 22 egyes kultrthat, az etnocentizs tba en, hszen a TasznaeFelodest ska a sat ~ nygiti~ enekrenden aap, s on git fees esvespoctansk ekin ‘A kulturslsrelauvizmust morals dlisfogaliskent ea elgondolss- sal szemben azonban viszonylag konnyen meyfogalmszhateak a ke- tka is. Az ideoldgiaialapon flallaot ellenvetésekkele ely nem foglalkozunk (amerika, liberis eszme sb), caupsin a trsadalomt lomangtdskurzusban (tidomanyos pstbeszéden,vitsban) megicle- 16 (6 ellenérvetsverenénk megviigtan. Nagyjabol ket seelsoseges slispont korvonalazhato: az uaiverzalistdk gy érvelnck, logy ha mminden kuluett sat fala! alapfin kell énékelndnke & érvenyes hick elfogadaunk, akkor azzal a Kényes helyzettel. szembesiink, ogy a2 egyeskulerskbanjelenléwd bauliserdazakot ~ vagy estleg nepirsse A is el kel fogacnuni, luszen nem szabad a mi etekren- ‘dunk alapn megtélndnk dket. Mivel er tarthstatlan dliéspont, léter- hie kell egyetemes, univers énekeknek, meyet a Pclon é1 mi ‘den embernek el Kell facia ~fgy az univerelistk, Ezzel szemben 2 eelatvistak Ugy érvelnek, hogy ha Kezleine mindenkt sedmeen otelerd tekrend,akkoe azzal a ketdéssel kell seembencantnk, + ogy i legyen 22, ak ezeket az estekeket meghatirores, vagy milyen ‘rvetkellelet vécen!exy olyan koncepcis, melyalapin eme eke renvet meghatirozzak. Veleményuk szenatnyllvavald, hogy akinel Intlom van, az fogia tude ervenyestenteidekei, tht megmonda ‘i, mi legyen az bizonyos énkrend ~ se” megengedhettien. Az az climelet es ervrendszer pedig, mely alapiin a hntlonl fUggetlenit pusetin az ember éitelem seqitsegével fe Ilene Alani egy liven Univerzalis enekrendes,szinten nylvinvaléan, » nyugatl gondolko ddasmed természetén alepulna, vagyts ugyanot tartan, lol 32 ele eos ml kultdrank szemleleamddhit ert ra vig O01 resee- fe ~ (gy a elativist Temészeresen a feniket esupsn a ket selec dlispont nagyon leegyscersttt vicina tekinlegk, mely egy sor tényerte 6 ka- ‘als alasponto fayelmen kul lagy ann ele, bogy 2 probe ema lenyeget éreekeltethesse~ anna is inksbb, luszen ebben a kee desben nem Istezk stalinosan elfogidot llaspont. Been tlmenen & reltvizmus eszmejenek termyerésekor mejinmen ig betenderkede se az6ta ors! mérekben megvatozot, = Kortbban fenndllo ~ Kultur ls és nemzet— hnteok nemesak srr, de termeszti ser 1s menekben megualtonatt. Ax euroamerikai kultiea hata nem ba vot érntetlentlsznceegyetlen mas Kultur sem, sa globalizéicsfo- Iyamatoknak koszénhetGen mezdben ujszent gondalledss! modell vk szakaegesse (pl. mulkuluralzmus), melyekicl a kesabbvekDen lose 6, ‘A kulturdls anropologia Kuatssoeelencs része mis, idegennek 0nd emberck viselkedeset, memalasa tanulminyorza, koa oly nokat i, melyek els pillntis keptelenne,inaciorlisnak vagy DoreaztOnak tOnhetnek. Ezek magyarizatinak veliivsakus megko zenése azt sugall, hogy nem ertelmezletGek puscta tudatlansi keat, wa babonakene vagy ake kollekuv elferdteskent, hanem et hetGok vagy aki esszerdek, ha elégge megismerikokalkat es hat silat. A Kulurilisrelauviemus esemeje tehit megkiveteli, hogy Stato az ilyen emhetetiennek tons kepztek, gyakorlatok mogot is 8 mintSzatot és az telnet keresse. Legodb mondanivlojs abban & kutatoi amitddben rogzthets, mely act buzdt, hogy a ulus je lenséyek entelmezésekor melldzzuk x2 erteletcket, egy Zire be slit Kuluirnkkbol hozox enckkeszletanket anak érdekeben, hogy 2 vizsgltjlenséy maga ered! dsszeliggéscben €s felemte. mnsehen tirullasson elénk, amennyite ez Ieetseges. Az antropologu tok nemzedekeit stats szemlcletmod nyitotstgra, empaisa és to- leranclia hangolta a kuttssok résawvevsit, mely ezikal seg egy ings melyebb megertése, M125. A holisztikus szemlélet Vegezetl antl a szemleeiméd+6l is s26t kell eflenank, mely ant ropoldgial vonathozssiban réstben kévetkezik az elOzdekben tirgyalt Fehiviemusbol, azonban kulkurérténct| gyokerelttekintve 22 egytk legnégebbi belitas mind « kelet vals és flozofiai (Védsk, Konfu- ‘cuse), mind pecig a nyugts boleselet Lagyonsinyban (goog lo alia) Ax elt lenyege fviden ket téaisben Osszegezhetd. a2 epése Imindig tb, mine a részekOsszege:valamint a sészek az epesziez Valo viszonyukban ayerie el eletesuket Peldsul az ember test, mint Piol6gia caység. nem evens az 6 elepté molekulsinak halmazs val, banem sz0k soto erendez6désenek oly vl aZ2, am = Tet pusetin a eészeejegymdsra dobalva” nem eredményezik ugyan- tat a seervezete, mint ugyanazon eésze meghatirozot ely szetint fendeeve. Onmagaban sem 2 rendezés eve, sem pedi a7 alkotré- tek osscessege nem teinthetd embernek, esupan a ket epydt. Az tnuropologia’ eineletalkotas vorntkorisaban mindket tel, de Kilo sen a misodik, dnt elem Ar els értelmenéstlefordtvaazt Imondlaiuks hogy eay vizspalt kozeeség,téesadalom mindlg tobb nin tagainak egytttese, Oszessége. A masode meglontols a tsi Gilombutatoi gyakorat dlteve 4 KOvetkezot jlent berm flen- ‘eget, soles, teclinikat vagy kepzetet vesgilunk is egy adot nép- Csepontban, az espn eRy tesze a szoktsok, éstékek, huedelmek te: Jes remdsrerenek, vagys a2 eps Kulak. Maskent fogalmazva, a fendsver birmely Kiragadott aspektusa 2 t6dbt6) ekblontve nem, voy net helyesen thet meg, that egy Rulturlsjlenség a tobbi Jrlenseggel egy aroklon vals viseonyaban éxtelmezhews megfele Teen Ha peldanak okter egy Csendes-dceini tres a kannbalie~ hus Cudomanyos elnevezse: anwopotigia ~embereves intéeményét prchalok meyéren, hidnyos Yagy hams erelmeneshez juthatunk, ha Thoin egy vagy nelny seempontalapfin vzsgalédunk. A. spine Tis az ellenseg vegs6 mepsemmistese, vagy épp az elhunyt hozestar fovolion vale tgaszkonss,szerett biejezoese) és magikus (a elf yaseout etefenek, kepességeinek dtruhszodssa) magyartzatok me ._— ve fell ewok pl a sokts pads apes (elms see ee lust, Oley cme Ceheresecgeny Ki ” Peaet lyeot ay at eeopor rnenteben hagyomnya Pret lent vitorsekhor wsonye Sb "Tlalumus jelencsege az anttoologéban (Gként 32 émle pebuom ance sroteogus monkisssgn nyonan nak idl ear x funtoalsa megvelnesk emyersetkovetden sn epetve,melyeed a Kovlkerfejenetben esletesebben taglalunk B13. Ininyzatok és gondolkodok. antropolégia-torténeti attekintés Mine & legtobb tudomtinyban, 22 anteopoldgtban is alapvet je Iennoetgd a2 elmélet. Az antropologist gYakoratban a terepmunks sorin gytott adatok Onmagunkban semmit sem éinek, jelentéssel Imindig 2 lta cl, aki az acstoktt eftelmezl, mocklleket st fel be Tatok sib. Az vistont, hogy az énelmezés milyen eredményre jut, dontéen aol fgg, milyen elmelet bealldéssal van Felruliava az dort Kuta, Masként fogalmazva: myn welmelet szemvegen” Ke- fesatl szemieli a pore sdatokat,tenyeket. Sa, tulakdonképpen 22, hogy milyen szempontok seria gyijok 22 adatokat, mit tekin«ank lenyeyesnek 65 miket slhanyagolhatGakrak mir alapvetden atl gg, hogyan tekintnk wisgalocasunk trgyaira, mie is vagyunk vincsiak~ ex pedigelmelet beslinodasunktol fgg. Ha pekdsul a bu Uapest koztent szepregicis és a tztasig osszefUggéseinek antropo: Togiat viesgtlacaban (Tordt-Udwrbelyt 2005) aluljirk graft flirts ‘val tldlkonuak, egészen aids felentGséget fogunk tulajdontant ne- ak, mint akkor, ha a grafket elGslt fatalok szubkultsjanak ‘isgalatt wane dll “A koveikeatkben ara testi kite, hogy e viszonyag oj kele- 16, 4m elGzményet tekintve Koransem fatal tudomsiny wolsO male siz venck [bb orszakat,lgjlentésebb gondolkodit és Felodese- nek fret roviden bemutasole Tema tekintve a hazal salir dalorban(3) is meghonosodatt angolseisz hagyoményokra timascko- ‘dunk, esetenent et Kiss eveFa a antiopotigialgondotkods elézményetszerenénk gress alt ven, eqeszen grog Herodotosaig (kb. Kr e484 ~ 425), aki a Tromseédos babe” népekeszokssat eave le, vagy a flozotus Avsrotlésrg (Kr. 34 ~ 322) kellene vissatekinternk, ak 3 em bere 200m politton-nak, vagyis sat temméscetébol adédéan tdras nek trots. Letieba kellene vennak a nagy folie (elfederé sek korsban €16 waz, gondolkodok besesmolt, alk elGszbeszem besulek idegen kultralkal,s esetenként ember forma} sadteen i latokis” tudéntotik, Olyan flozofusok sunk i szdmot Kellene dnunk, akik a missigrl valé gondolkodishan joval megslozék a tir Sadalontudominyokat, mint peldssl Michel de Montaigne, Montes ‘quieu, Jean-Jacques Rousseau vagy Johan Goted Herder. E wre fet ttekintésben azonban a az iddszakea szortkozunk,amikor6l fz antropologis mint a tudomlny egy ondll6 terete a 19. szizad ko: 2epe tan Kaku M131. A 19, szézadi kezdetek: evolucionizmus a kepetszevencnkekapniaerl 2szelemi Iégkorrl, melyben az antropoldgiaina neverettudsteroet Galle szeleter hast kt mg tak twdomnyor vasgalédisok korebel, neluiny szimotev6 mozza fata kell felon a fgyelmer. Eiszor isa 19. saad misodi el fe tehetS a gyarmatbirodalmak eobbanisszerd megnovekedése Alt, ‘sia, Ausaelateiletein, Ee magaval hoa 22 aig ismeretlen, we igen kelrkkal va tailors reven 2 mass el vale odaforduls i fangs és kis elmenyee.Ugyanakkor ere az iddszakra thet a feszatikatsok fllendése i, ely egy sor olyan leet szembes Tete a kutatokat, amelyek hatsira kenytelenek volta sok ponton fl vagy legalabbis megherdécieet az embense went ade: foguot teriseket, hipotziscket, Nem utolsssorban peda ennek fo- Iyoményakertazts samt kell vennink, logy 2 seas els fee bon egyie erst az a nézt, melyszernt a Foldon tliat fajk ‘nem vatozatlanul eremiidick 3 vig Kendete ta, hanem bizonyos br Nenysverdségeknek mgfelléen ft ki mai formajukrs. Lamarck Spencer, WC: Wels valamint sit kutstisoalapfin Chaves Dart TWs).ben aca koare ennek az elmeletnek népszerd osscelogalsit A Jajok eredete cinmel, mely a6 meghateor6 pardigmav’ nde ki Inagit a tadomnyos visghan, saz evoluctonizmus alapmivének inet. Ezenfell a febisgonodis Hlozciat gondola a kentp- 0 i _________ —oee———h iba sits az embers racials alt koran haladisna, Fotdescoek eszmeie, HEbben a Iegktiben a legkorbl antropoligusolat elsésorban az oglaborata, hogy mikent, mien lépescfolsokon kere fecek ‘oadeyes kul, thsadsloak olvanzd, mt az akkon, a felis cx Eiken eiteimezct! polgirt kapializmus. Mindezekbdl kovetkenk, ogy azokat a evo, Wegen Kulkrtkat, melyeket tanolmanyoaa, 16 rpeaeben kerdore vonts elk azegyetemes ember kultira fees ra eay-eay Korabbs lepcsofokakent, stiumakentéxelmen, Ezt a2 Ukeprelest telat, amely supa egyellen ember kuti tekintet leht- Sdgesock, mely a Kez, kekorsea lapouta felléden kalbnbozs ‘Blodkon Keresztal a ma ayugat orm, 22 unilineseis azaz eRy sonald evolieiselmeténck hvu. Mivel ex volta redelkezése sl- Jp elmele keret, ent, hogy a korsbel tudesok az idegen kul ‘ol sa6l6 beszdmolokat,lefrsokar(ekkor még nem vol terepmunka!) Cackkel a Roebilsgllomsolkal oostottk. Az egyik ints Keres ronboe megoszotae tudésokat: yan lebeiséges, bogy egymistl ‘ab crer Kilometre, mis. kontinenseien tldlhal6_epesoportok tigyanolyan vagy nagyon lsonls technikkkal vagy szokisokkal ren detkezneke [Az unlnetisevollcis live tobbnyive az emberiséy pstcbiha ey siginek fletelezesevel magyasizutk ajelenséye. Ez annak feetelere- i enti hogy minleniol 2 lsgon az emivenpondolloxs egyformn ‘agy meyon hasonlan makedik, teat nem veletien, hogy masons Droblémakrn sono megoldsokt felesaetek ki egymastl teesen Kulonllo esoportok, fay a2 6 szempontukbol nézve erek az evolicis ngyanazoa loin aS nepek egymaistol fygetenfelfedenéseinek ekint- Idk. A szdzadfordule Nemetowszagaban szonban a tadGsok egy kore ‘nem eet egyetezzel a magyardeat Az 6 vélekedestk szeint a pt nth népeknagy tblsgye nem elég innova, v6 szclemd abo, hhogy énalican laksa fi seokisa. A legtobb asadalm-kuturl fle ‘fg ck nchiny ~ sess Ailsopontszerintcsupin epyellen ~ ire talons smazik, may exec winds, ds vagy kereskedem te vekenysegek even terete s2et (lz), jtostak el mss népesopor- tokhiog. Ft az elkepacest iffuzionizamsnak lvl hy tb Kise Ieényzatra bom (pl német Kutukees skola, brit heliocenrikus ei fzionizms).tzonban e mephatroz6 jegyeKben epységese,egyfelt eeertese, mdselo aerate Knalva az evoloconizmusrak, mm 31[Az antropologlinak ebbol a korseaksbol H. Spencer, Le H. Morgan, E. B. Tylor nevec emelheyk Kt. Mindannyian evolucionis 1a gondlikcodok volta, akik mis-mds alapveto jelentdsey Kuta sl ruta hozzd 22 antropologlat eodalom gadagoddsthor. Hogy ‘nit mondhatnak gondolataik a 21, s282ad eleén? Van kozbttk mi ly hasznalatban lev6 adatgyGtemény, lenyago26, iralmi énekd leis vagy eppea ma mar pusein twdoninytrtenet adalekkeat fe lento alkous is ‘Az angol Herbert Spencert (1820-1903) a tudoménytrténet az volts flozotusakene tania szimon. Egész éleghen az evoe6 el: Iéletének kidolgozisin és megalapozasin lraclonott — korszakos ‘munkijdban Darwin is hivatkozow eredmenyeire » tlajdonkeppen Ppontosabbnak tania a korabban Spencer altalhasnalt a legal sabb tlelése” kucjeaest a sapt magn dal ,termeseetes kvalastis™ tak elnevezet jelenségre, Antopologiatjelentcséget tbbel zeit abban rOgatbetok, hogy olyan fogalmakst vezetet bea trsadalon tudomfnyi gondolkodasba, melyek azota is hasendlatosak (isd len Icbba kurzivval see kleezeseked, Spencer a biolgia! organizmu sok tanulminyozisabal vet angi (hasoniségoW) alapjan prob ta megenten! a tisadalom makeset. Ugy vee, hogy 4 tisadalom gy olyan rendscer, mely srulnirakal és funkesdba! ellemezhes, (6 ezek diferencshsiga batrozea aat a helyet, melyet az evoliids feeds iveben betot. Telit a kezdetekten 4 trsadalmak suk. lulanok vagy kevessestrukturdak voltak (pl honda, maj fel6de sik sorin egymsoelkilonae stuktdrkat alsktotak ki, hogy azok kulonboze funkcidlat Lissanak el (pl. harcosok, terme, F6ntkoW). Maskent fogalmazva, minelclfferencistabb, oszetettebb egy tsa ‘om, anndlfejletebb. Azok a trsadalmak, melyek exy bizonyos cle rencitsgtsziven tl vannak, mae egyének felts, Gsszehangol se. lekvés alapiin mokédnek ~ e2t lyn Spencer seuperorgantbusnal (agyis az organizmusok feletinek). Ez a meghatdronis tekinheté fata oral ult defniionae i Lewis Henry Morgan (1815-1881) amerika! dayvéd nevehe ( odik az els tudomnyosnak tekintets,hieles néprsat ltrs xy Indisin népesopontel, amit egy seneca Uartpval kzdven véqzett ‘obbeves, terepmunicin alapulo kuttés eredanenyekettett kore a2 ltokezektOl (6) 185L-bea.Jeleniéséget a2 antiopologialelmdlealko. tusban az az altalinos és hosszan tant hast gyakor6 elmelet elem 2 mel amir Kec 17-0 oko! rendre sas, val wae fe lean negKte Ox ton iargen BD cd her tome Emotes rekon ede ate EINE dor ninccpurban s leoal rai mgs (eS heat er egeen oko veaeyor Rose, tere worl egy esbar Pelil a Sneamea ok (inno et ap lnesnel oan pam alterminat fase, mt tf apis arm free Cel ‘fio aps sts” lne). End fordensten +e omy trek yr lye ft a les WSS aa etal amino ng cee «Raph ‘Sow cn ese: op elles! teen ma bok sepals gs omg! enone efit ett ae SSoaktan 0 isadlom ben Monn natalia senile hon ccpudlt he epre» eons eiceass horyreeh EMmatte ser af cnber = passa dtm lina fever rece Parad Kleen eat ee Sie ovtn seeded dopo Ee takem ce me tauront, hen non Roeryek toot ar ees eae Tact enoytbensoreonhe» trom ence trbuneccs lg JReanon opanigy mda ys klk ad sala Sport Hitan Scr ese ecnat eka fe MEie cpus inden npecopon beens ¢ nace a ‘amt tse (anon vay Ta ok, faced [lt = bara so oka a, Hoel tronina, hogy ee KEmtioaks may Wohocokben Kal, eat towed ede SS ayijunt + mages lipo gy lyn coaoese,tzonben *adondnyer hua akko iss tem Bost cep nor tc enh ehegeste: Moran gondaak nae eh 9 sey sriropolgaldnyenoben np «fuk mate fates Si Bdvard arnt yor (1882-917), ang anoplius ss ett nt cthun + Hola uae a 17 oe {eet Pit tn yo 988) ind mary yah ee me poker Eber snveben woe we opp ae Toe nts ft, atest eyo opel mt ‘hr anda segs onde gar eee a mm 35Juke is emlegetik. Mongannel €s Spencerelelletétben Tylon keves Fhe irsadalom, ite anna seervezsdestfolyamata, mint nkabb a Notts etdekelte. Az evoldciés modell 22 ember kogntly (megismeres- fe vomnatkord) dimenzij alkalmata: aa volt kivancs, hogy a k= fetes kultekban athe vallas!kepzetek mayen fodesen men tek heres, Kutatsnalapin area a kovetkeztetése jut, hogy a= lis evoldcigja az animizmus ~ politeizmus ~ monoteizmus (7) Fok tokon ment kereseal A szelemek keépzetének kalkulisshoz Tylor a vvadember-ck Amat é Istomasat vasgalp. Amikor az clomban egy ‘bres tg valamely mess2tjon kr, tenylegesen hisz ennek meyloren eben, vagyis abban, hogy benae ket Key lakozik az egyk, amelie felebredve fs vayanot van anelkl, hogy elmozult vlna Chiszen emis tapactli), a sik ecg, mely naban méshol vot. Tylor scrnt eb- hn tapastalabol szuletbet men 3 eek, vagyis egy mistodik én ‘ean, ely yet az cet sor wz erzésck 6s a evekenysegckcl6- agi, a2 let esa hall frssa. “Tylor vezete be tvabs 2 surntal ovabbeles) fogalmst, melyet ima is haszntlunk azon kulturilisjlenségele magyarizatira, meek ‘lamely dl vagy regebbi foemabn maradiak fenn és ink tovabb tis tirsadalm forméeiokban is. Ugyseinten Tylor nevehee Kothet6 a Statistika melszer eso alkalmazdea a Kulelk ozo Gssceleson- Itisban, mellyel megalsporia az anteopotogiai kutatisoknak © ma i Fontes Sgt. “Ar evoluconista 19. szizadi gondolkodds kOrebol még ok fontos sreredt leltoe megeritent (int pl. Henry Mati, James G. Frazer any Adolf Bastian), ake elentcs yomot hagyak az antropolga tonéneteben, de nem celunk ¢ helyat a teljes kereszimesszetet be ‘mutatis A fentebb tagllt kutatok sefmortev6 impulzust acta az an ‘opolbgia tadoményasssgaak felédeseher, azonban az 10d” ke fejezésinkabb ili esjuk mint a2 alaprdk”jlz6, Ne eledjk: 3 mal {telemben vet antrapolégia fonts ellemvonsaival nem rendelke teks nein veperel terepmunkst (vagy ba igen, akkor esak litogats Sreren, nem pedig off eive), ¢¢ Komolyan hitek mas népek alcso- fiyabb-renddsegeben, teat a kulturalisrlativzmus szemicktmddst Sem alkalmaztdk. A 20. szdzad clejetdl Kezdve azonban a helyzt megvalozi, 132. Az Amerika Torténeti skola ~ ‘oénett partikulaizmus ‘ cvoluconst meyiGzelnes srimos olyan kerdést weet fl, ancyre nem Wllak Kick vist ads Kepisel6k. Hszor i ex Gr olyan aut kerk spre, melee even erdsen megkerdoyle seul av embenseg pesca egysegenekfeleclezese Ara is aac Jeti boven, hogy esedadokon t egymas mele 6, eyymdsal iu kapesoltban led-nepek megearotak Onl szokésaiat ly ‘fodon megvdosvlaansl marc 4 kere, ogyan leis fist vel 6 pele! ugyanazon seokiso, techni ikl a seazadtondle kbrnyekenek loz, rudomnyeméket isha Sean a poatvimus Mas és ado vaasnok olin eye Tigyoob hangs kapot az smeretck megsereeenek modi, [ok ereenyenee keds, lymiidon az antopoldpl elnéleben Stacie hela KultonenetGsschasontasok basen, S"petotok suimaz6 eredmenye erenyessegenek kere. Eben a icgkorben founilodott at az lkspoces, melyszcnint mind 2 meg- sel, min pod a megfyee hulu eden meghtirozes 3 {Eencte,lnaku bagyorn. ‘A pemetszirmasie, amerkal anopol6pist, Frame Boast (18501912) sok jen az mera antopotog afak neve Az rede okt Bos, a tengervi ets Kole Koro {216 tnulmanyores sorsneahamok Kozo eit gy ev ara ‘kota me udorsnyos pale es lt atrpolegus Mi igen Ko- otis, a 190-8 even mepfyalnans az a kesobmeplatirozova clea. pricey stern apse meglgyelés al sere ie fnmagiban sem em In nem ves aigylembe azo 4 eyomanyola, mpc megligyed else meghatozsk. EbO, Satin ara Kowetesttee, hogy 22 osscisonIt meer, sk onosfetelek nelle ase, hiszen a vise nipcso- ak inten sso treet hagyomanyaikvannak, melyeket Tee ees sem lesen. Ax aan kepviselt lispontt partkulaizanuarak never, ely Sern ichdta leunddok seca a deigoknak 2 eedméaye pen onnek amy at a mliban betas Minden nepnek megan» sat Utenelne, fy minden ces ku egyel. Az GsrehawonR mgr tet ant sem has Wo chee lk nsren minder kale eg Oo komple er msset, mely esak Onmagiban éreimenhet6. Boas szogaimas tov wr Informeid el hess vale megszer2eset, vagyis a vist csopo ta ehotet hossa! 0 ala, aos megfigyelések tal szeezbet6 ad (oka tckinete eqyeddl érvenyesnek. Emellet hangsdlyort, hogy az Intrpoléjus nem dolgortat kozves nyelven, hiseen 2 nyelvnek Ineghitaroed szerepe van a2 adod ultriban. A fentickbot Kavetkenik tautin a mie emitetKultrsrelatvizmuseszmeje is melyet az an ropoldgal gyakoratan & honest meg. Ennek alapian stk salt a Kenan biolgaialapokon ~ sxdies Kbsben efogndot rassita sre lett ellen i. Eevelese szerint a ross ds kultura hoot ninesen Kz- velen kapesolat = ennek belies elég esak szimtisba venn, Iy- {ele kulonboeo kuti talithat meg egy resszon bel. Aas lestger- {etoviblbt, hogy a rsszon bel alaato fenofpusok (9) vitoratost fer olyan ‘mereka, hogy kepicienség. alsobb- vagy fescbbrend Fassvokrdt bese, & kor jelemz6, hogy nézetel mint, Ter hats femmes jtist hovetsen 2 németorszsgt Kielben nyilinosan elégetek fase st Tranek ellenére Boasnak dis! hats vot, elGaeisain és felsain ki vung e6 vilighiet anttopoligusok egese genecicioja nevekedett, min: Mangret Mead, Ruth Benedict, alles Kroeber, Edward Sapir, Rober Osszefoglava teh ata benoit, mely 22 antropologil kas 6s cimelealkorst 2 masodile ighsbortig 32 amenkal kontinensen sveahutironta, Faz Boas munkissigtnak Keseénletjok orténet par Uikultamusnak hivuk, Eben Boas hangstlyezza a. kul egyed termésrett, melyelemindegyike Onall6, Komplex rendszer s nem he- Iverhets el egy eayetemesskalin. A rendelkezdsunkre alo informacis Kiting tetepmunks sorin, 2 tanuimnyoz0t népesopon nyelvé és towenelét ssmerve Kell megszereznink. Felhvja 3 figyelmet = nyelv ‘oerepere a kul vizsalatcban. Bebwzonyis, hogy 2 populciok kO- ot hilbnbség flggtien a eszjegyek, ugyanakkor kulurls Ko fonlsegek lugvenye ~ ezzel = korsbbiaktl cede nem a Kult lat hasonlésig vizsgaatt, banem a Kilonbségek rogues szorgal- Imeza, Az evoluconisia seemetel szembeo nem a Kutt, hanent wr egyes,egyedi parks) kul visgaltat helezteeldetbe. [Az 01 kovet hies anteopogusok épp exer a kulonlbégekre kon- contak, 9a Kesefelenl jelenl6 hasonlcsigok magyarizatinak np epeszen a ves evekig ~ elhanyagolk: Boos jeleige ee ol fnggetlenil megkénbjlerctetlen, me csak azén is, met megal- frist nem ismerd sellemisége valtoztata twdominnys az amerika, snopes 133. A funkcionalizmus Micckosben Nagy Brtanniaban egy méstafa megkoreltes val np _erive sGvorban egy nem kevésbe karizmaikus~ szinén bevéndor To antopoldgus munkissfginsk koszoahetGen. Innentel sesmiva frondhaiuk hogy seemben az amerika: kulurlls antopoligisval 22 Tordpa ontinensen a szocilanropologiskéntelnevezet iinyzat ex ort mee. nagyban készonlielden 22 europa szocologial gondolko {is oljan falesigudinak, must Emile Duesheim vagy Max Weber. Az ‘dle alapgondolata az Yl, hogy egy népcsopon Hrsadlml-kulurse ts plenséget olyan fimbetdtta! kell megmagyarizni, melyek Sgy 22 ayes egyenck, int sz egésetrsadslom fleet sega. A 6 hang- Shige tet ara fektetck, hogy meérise 27 eyes Kulturs lensgek Funke az exese rendezeren (a tirsidalnon) bell. Et a megkOzel test oseefopalo néven faakeionalizmusnak: nevezzik. A fnkcions Tina a fete Kewetke2en igen Kitkusak volts amerika kort sail fg tte skola hvevel szemben, amennyiben érelmetlen- fpck tli, pl. egy preindusrilis népesopon soreénelmenek spk Ii sekonsirulisst, Seer ugyanis egy olyan t6rténclmi rekonst rukcio, mely nem timasekodhat ou wrtenelmi anyagokra,sxiksey keppen spekulaty marad, Ebbol fkadéan elutastotak ata szemle tet mel egy nepesopont életmadlinak,kulueanak megeeset a mul jukbol proba meg levezetn. Ehelyet 22 angst, hogy 22 kell Tanulmnyorn, mikése makin, és mia funkeiojuk a kur exyes clemeine 1 sztzad cleén ke markins ga rajolédot kia funkcionaizmus nak: ar egyket a Bronislaw Malinowskt nevével kmjelzet blopsai ‘chol6giai funkcionalizmesnak, 2 masikat pedig az AY Reginald Radelifesiron propagate steukturaista funkcionalizmusnak vez | lengyel sedemarist Bronislaw Malinowski (1884-1942) sokan ‘mnden ik legnagyobb acopologusana tank, Resaben egy n= elm ween” foytanslapozts meg munkissigit a ket éven stan Uobrans-zigetckt lites terepmuakival. Malinowski ugyanis a Lon. son School of Economice-on, krikkotLakos leven, az Oszrdk-Magyat mmsMorarchia alanpolgiraként tanul. Innes ment terepmunksrs a Bat Nemautkontssey reset pend Aust Az es6 vilighdbor! kit se i it, vagy a2 ,elensey”terdletén éte, sm a lintésigoemtegen edtek nek, hogy 22. Ausaraldhor tartoz6 Melanéza utizzon Kia tot munkira, azzal a feketlie, hogy a erlett nem hagyhaj el E koe bee al meg a Trobsand seigeteken t wégezte ela antopolga tor ‘enetenek ecliglegnogyobb last terepkatast, Erzel x mane a Boas terepmunka ide tovibb fejesave, megalapora + eyyben toi a modeen anropologias kus esemenykepe, aelyben a kor Pont szerep a eesztvev6 megfigyeléstectnikipnak jt. Malinowski, 1972). Malinowski elmelete azon a meytson alapul, hogy a tsa. ‘ni intézmenyek feélésénck a velonk seblett ember! szakséetek jit hoperee Het alapvets egpéniseukecgletetkuloattt ep likoris,reprodukci, test kenyelem, buxonsig, penés, mozgis és rnweeeds, Ezek a szukseglerek kuloabied, ¢ clr kiln tarsal mm és Kultur itezmenyek seytsgevel nyernck kilegulest. Seerinte a kultura Irom neliulézhetelen sesksegleteredmenye alspvetd no logis szuksépetek;jrulckos szkseletek, melyek az elzdck bits listo szaksegesek; es imegeat s2dkseglete, mint pl. vals, milo sa, erkoes, eirsadalm harmon, Tht az exyen szuksegltekbt ke Indulva az €16 es makédo tisndalmintzmenyek ceymashoz valo fonkcioniis viszonyat visgata, Malinowski vezete bea intzmny” son meghatirozisit, melyet mais s2leskeen hasenslnak a tsa lomtudominyiredalomban. Felfogisaserint az intézanény egy cel é dekeben megszervezet emberek esoport, ak rendekeznek azoksal at irnyelvekel, magyaetzatokkal es techn, melyekkelelshet celjukat, ‘A funkcionalizmus mis meghatssons exyenisége az angol Alfred Reginald Radelife Brown (1851-1955), aks a stukturalis funkelo nallzmus 6 kepwselcjekenttathatunk sedmon. Sokan Malinowski ve ‘elydrsinak ve, br Malinowskival ellettben 6 inkabb elméet ir. nyutsigd volt Az Andaman-szigeteken végzet trephutatisa egye volt az els6 eurdpai antropologat kuttésoknak. Buripaban a Camb ridge Egyetem 18985, Tomesszores expedicigja vol nz lsd iva. ‘os antopologtterepmunks) Radlife-Brown ~ vagy alvogyan a a ropoldgitban sokszor nevezik: RIS ~ kevésbe az egy, tint inkib a tisaclalom flyamatokra Koncentrlt Radlife Brown szerint eg ep kilonboze kefzetes és cselekwése egy inte rendscen alka, fay czel az imtezmenyek és normk egyméstl vagy sz epee rendszer {Gi elvalsava nem enetsek meg. Mindegyinee megran ugranis saga funkeila, ami az egesher viseonyva etelmerhet. A tr em fet holskus szemléet ~ melyben fancla szociologus Durkheim Fast fedezlek fel ~ ebben 2 meghozelnesben érvenyestl legin- |abb, ekkepp a srulturlta furkeionalems kepuiseltinek tulsjso thatuk, hogy megerdstetek a heolistkus ltismédot a antropolg ban. A kultura jelenségec Funke az a seerep, melyet a Mesa ‘det egeszeben betotenek. A strata logan alt pedi a sada ‘eben seszvev6, klenbon6 poricikat Beals egyenek seervezt ele rendevidest ei Ami lenyeges Radeliffe Brown szimira, az az CVE tek tiscali revekenysegeinek szabalsperdsége. Viggilodtenban természettudomanyokban bevet indukity eho a varhat eletarta, nagyban hozzéelva a FOL! yess hick robbansesrend novekedcschee. ‘A migrctotéayleges megvaléststan magy senepetpszanak szok 4 (0kek, smelyek jol konvertathatok 22 clos sor, vack eb ‘oss szonban nem egyenl6 az egyes trsidalm) esoportok kozce. Hiyentkek leet a befogado orsesgan rendelkezesre filo kapeso Ini, nyebtucs, seakmai merck, enkshor hots tokek A Thsenostio 1ekek jelenlee, megfeklden ers tas vagy vonvd Ie yezokkel rsub, lebegve tesa, hogy az eivindorls,seaneksn (migréciss potenciat wl, a tenyleges elvindorids mexvaloslfon. A iris potencial a vandortis: hulimok eld jlezhetdsegevel ke ese, epp exer a szociologn veslatokban gyakran hands ki eyona’ Uzyanaktkor a2 elvindorlslszindek semmikepp sem feele ii me tenyleges eWvandodissal,lefeljebb becsésekre ac leet ie a Kecestleten (Kise Csata 2008 7-10) 5.2. Migraci6s modellek ‘inci jlensége és kowetkezményet sFlytanosan vitoz6 ten coi, dimenciGi Gjabb és oabb elgondolssokat hivtak eletre, s2oras oszejgnsben a tudomayos diskureusban tebe kerlld ki isin, gadasigszociologil, szocildgitiparndigmakkal. A penvetkial mig tanulmtnyorssabol szimos mas tidominytrilet, Js kivste rs, hiscen a elensey gloss voto Ekacan sche ren nem egyhata enatetletl sem a potencalisan kibocsit6, sem } lixyomsnyosan befoyado orseagok gazdasiys berendezkedcst, fvunkacropisst, nemaetkeat polka: pores, seacdipoliie rend yet, walls, nyelvet. Noha a nemaete migeiccnak ma nines 4. og cliélete, minden vjonaan kidolgozotelgondols & maga part lanl, egyend tapasaltokin sgyarontsgaval hovadsrllat a Pemtkizi migricis elvevenessel dsezefogot sterteigneo, problems ina clemaesehen (Massey 2005. 9-41. 1 nigicivalfogllkozo elmdletek egy csopont a felenség oka eho flim, letve a vith fordultokbektvetkertenek, Jab ilinok kiskkusinak elapse alia kézepponaba. righ folyamstok hitereben izd6 ok-okoaat viszonyok leltrkepenése : leginkabt a kaonboea sineken hate egyeny, sal lla, nent oz, pati enyezdk saimbasetele alan zai. Az emt 20 in Insert vonkonatist sendszorcis a Migandassgtan “cers irdnyzataihor kxpesolédaak. & nodelck (sence rit a KOzgazdnsigian tonénetr kovewe, ahol az eqyes tpuso's mis iis tnyezSketszonostanal a migrcit hit) sje sneak ‘mob. Ki kell emelndnk, hogy ezele az elmeteack, ~ lene a ke ‘sbe kidolgozonak ~ 2 migrsciot a munkaers-vindorlésal az000- siti, mirclenekelou gaadasig meyfontolisale feleclerve nz evn ors! domtések mogest. Massey &s mutts clemas snunksjuhvn simosirinyzatot kuléntenek ela migricios jelenac ket sas “a viedorlis megindulisinak és ttle valasinale~ anlmmyorisa ‘Av euyik fellows a munnerdpiaci kereslet és hint trie’ fontrsegeie, s az ebbol szirmaes bekuldabsgekne serch vse @ rmunkaers-vindoriskislakulsi. E legysronsag emda eppen cen (ulidonsiginak kesznhete skert, bir Nygelmie kdl lagi, Log 4 migeiei: munkaerdpacragyakorolt has exyeb piacokat set hay Srinttlent 5 a beskanlscyek rendenesefnmegaban rem elgeneio 1 migriid meyszunteselice és 4 nyondbun hind secs hewesck rnegoldasiboz ‘\ meokdasszikus mikrookoadiniai elmelet seri nemvetkoel nigrcio 22 emberitéke berulsieds ey forma. Az ezyen belek es nyelanulis mmunkakersts, elena, 2 utes Kose haszon, #2 W muna meghhssztteddntervaliamon fel) mye Ina maasihb be és tarsus stun metepetecne hele ha sh, aol az elvindoris mele 616 cents Sota ey ner hts sai aszon. A muiksoszid einer ayoutin olyn tenyerGh 6 megielennck az elvadortisaInjlomosts faktonok Ket, mint sk Havonséy, elves sb, I ket Ter elle koats pon, hoy mine ets ax egyéni valasetst hingslyorzs a2 elvsietisal Kaposoa than meghorot dantsten A migracio ij kozgazdassqtana megkcsidjelvi s peoklaseihis modell ezen részet. Megillaptssa ezrin! nem cgyeac, hanem Iie tartsok,esalidok vallainle kockdzate, anikor at a dantest hore amely a elvandorlishoz venet A esa vagy tarts bizonys ta Br ulfloldke vindorolliuesk, eng misok ne ton! munkserdpracan Probinak bokdoguini, Az elvindorisk thom marack esiagalkoneresztl nik a kapesolsot kibocssts orszdgukkal. s ivoztsukat sok evetben ieiglenesnek tekintk. A dOateshozok nem esupin a leggy scone. anem a Kockszatok minimalizssiea i ( ‘ekszenek, Kalkuliciikhor alapvecden hozeseul, hogy orsedguk ban nem vagy esak igen kis mertekben makédnek a hiztatésok ral villalt kockizatotesokkents ejirssok (peldsul bztostsok, lla ‘mi programol). ‘A dualis munkaerpiac modell sem 27 cgyeni dentéscet vi asia Kulesmozzanatul, nem a modem ipa tirsadalmal, azae az ‘ayes nemzetgazdasigok munkaerS-sziksgletenck vahozsséval ma avacsoza a migrcis hullimok megindulast. Ezra folyamatot sz tata Imorisban, hogy fle orsesgok zdasig serkezete folytonos ke- redltet bizost a betindorloe munkaercfe iri. A viligrendsece cle meg tabs Kontetusba helyet a Mist jlensege,» a vig |pdasiy kialkulssthoz. annak vshoessaloe kapesola at. A magi sab profit megszerzésée lolyatct versenyben & befeketk 1) fore rok, tleive ub felvevdpacokatigyekeznek mephcanl. Az egyko- i: gyarmatpoltika éppogy a terjesakedes motorinak tekinthet6 mint anmak megsztinével & heyebe lep neokolonialists trekvesek 6s 9 rvulinacionsis cégek, ‘A hlozatelmeten megkozelnes a indore lands terjedését isgvorban olyan kapesolathalok kislskuldsival magyazea, me- yk magukban fogllk a kivindorldk, a kivindorolni szindékorok {s az otthon maridok csoportiak, azaz a rokonsigi, etnkal, baett apcsolaiok mokodeset alapveté elemnek tekink a migrici meg osulssaban, Mis tirsadalmi tényezdk is erdsen befolyasolhayik @ migreiss Folyamatokat, melyek hatasa osszeadodik. Ezek koa Felten meg cll emlnentnk 2 migracios kultdea kialakulésat,vigyis az elvin Hovis, mint boldogulAstsategia hagyominyosss vildsit egy kévos- ségen bell ‘A migricios folyamatokat viangsl elmeletl efsnuatnak ara, hogy siglo trbel kterjedese oly befolyist ayakorol az oszigak pie lass, rsdn) rendszereire, hogy ezzel a migric6s tendencsk cake ovabi erdsodnek. Aliogyan Arise Zatbergfogalmazot 198>-ben, A hovetees negedscdsadban minden valent sorint ‘ros fog a memes npesstgmagds. A gazdag és se 1 _ciy orzg azo Gras tonbsdg mat tn bb mio Sib a potoncidls nemzebct migrdnsol sedina. & ried @ ada orssdgo bizds fot altotal fl, mine vai= Sons seerint meg eg apasetani az wdc bs dl” b- i fesse rds...) Ke hes irks fonts Sigg (1) a f16d6 sald robes menolok tmageinob sepetencse, (2) a hapitaita denarii beogadas pol Idddnak snmp. Zoerg 2003 55) BH Osszegeés ‘A globalizicios folyamatokest_ gondolkodva_megkerithetetenth szembetaijuk magunkat centramok és penis vison itd ket desl. Ezen krdések ko26its2gp seimmal akadnak olyanok, ame Iyek a globin érvenyre ute egyenlelenségek remaetksl windelist tals sjtossigokat énnuk, felis a mirc tendencik forts silt 6 felvazolva leleseges kovetkezmenyet, E fejezctben az fogal rm hilt kivintuk megterennen, melyellehetve vii huseadie se 2x! wegen ervenyre utd migrcis folynmatokszClesebl> Kore ecelme ise, vprodesakst kava eazel a nemacte migriis lense gel koa rmeplogalmazédb dilemmak tovdbbgondolishoe1B Kislexikon Plurdtstérvadatom. J. Furnivall\asensiaesoként plus tesadalonn” (pla! society) hier. Meghatrozisa szesint a prt Is tisadalma olyan esoportok alkotk, melyek egymas melt nck anelk, nowy ey pile. egyseen bell eve ikaleurdlis plurals kifjeres ands ertelemben az egymisle ters kutulsJegyelkel jellemeztet croportok egy tsadalmon bel Iv egymds melt clseye lal. Eben az erelemben az egyatelés nem Osseeoladist, az ehulonles pedig nem seeparici6tjelent, mivel az xy tirsadalnat alts csopertok mindegyke Gri hagyomsAnyat, fen tanh és storokt, eR Kull, seri — vals ntezmeénye, me dium, iskols, forms és informals szerverdieselrévén Mubernds sot, sear tab, egymsiol ete etna iden lust esopont van jelen gy trsastom kereten bell Clobalzdeld (vy muskeppen a globalis iategraci6) exystges- lesnele neveretjelemségho, mely még cok see egy Kialakutoban Aev6 tdrsadalml, grado, kulurlisrendseer szluenjt. global ici gy tekintets, mint a2 2 stencil folyama, amely gy al kia ta tsadalmion belul viszonyokat é5 uanzakciblet, hogy ez tal az intcrakei és ltalomgyakoris wlagrésecken nyu hil zal jonnek ltr “A gasidasg Herald 2 ele, mely temic sb sea lisintk bitostasit kowtel piacon, megralsulsinak egy Feléele 4 nemZzetipacokat veds szabelyorisok haerbeszomass, ¥igys a of Sxighatarok meynyiisa a nemzetkiat plac cl ‘Kazisvldg, A globlizicis folyamatok kOvetkemeben a FOI ello had gy, mint amely ern belyek sokasiginak ad otthont, haner cegyetien hellyé (one orld single worl valiozik: 22 informacis- & Koclekedes tec roppant fejdsevel a uvolsigok lecsokkennek, a vig sent barmely ponva pllanatk slat érintkezésbelephetunk,s fr onman kapot informacidk Gsszekeverednek a szomszédunktol hal ieakial() eels kapnale a2 i é ot, most & akkeor fozsimai Vidghudies a vikighultra az aktudiswglaesadalom atlogs kul- tors, "Deterrtriallzdié: A tomegkommusicids eszkéz0k villimgyors eesjedesevel a telesen u ulagdonssgokarnyer(.) Egyseeme cb Trelyen i ehetink, 2 Komamunikseis kulbnboz6 format ablakor nitnak ee"=E fiiklg vol belek kez, Megllennek 2 tana ieigines eye, zmelyek ner mag lenis, anem esak het hey Knots stmenetet ‘ais a gobalizicis latisleolvan hipertereket hoznak lee a repleit vicotemek, a moltiaciontls eeremltncok stb. formdjaban, inelyek nem kéidneegyelen ley satossighioz sem, nincsenek Io Kili vonatkozisai, vagnaklor univerelisan, a viig minden postin leht ert fleet, ence ksrvetenek, amelyek srorosn ka: ‘soln az stmenetisty mindsecher ‘Képzel Boatstgok onecict Anderson a wemacet Répaelt politikad ardsdgnek kit. Kepzell,hiszen a leghisebb nemzet aga sem i meet eyymist szemelyesen, osszetatorssuk dat) Konstuke, mnelynek creményekepp mindnysjl tctsban 9 kozéséy stosan 5 szemelyesen formaleulo kepe él Ennek meglelléen a nemzet nem ces egybe az orn hats, a ade emaeher anon képet hor ‘ozs exyénnel a lig barmely pontjin megietenke, azz anna lle née, hogy valat vagy valk vel eink sat oszguhtal, keel Kt osséguk reven folytonosan a nemaet teretentartézkocnak Tinformdcise pazdaadg: Manvel Castells mexlogslmasa sectiot 3 informicigs tarsadalomban oj gi7tasig lal i, melyet inform: cide gardasagnak newer), vel iz eyes szereplk vagy gaz ‘sigh egyncek termelceenyscge es wersenyhepessge(..)alapvetden atl a kepessektt Fug, ogy muyen meré tik ltreozn, Fl Solgozni ¢s tekonyan alkalmazni a tds slap informactet” ‘Aramldsole 7 inlormiciostisadalom ex alapyews tlaldonst 8, hogy kiloofele dramlasok (iskesramlssok, informdcidaeamok, technologiti. dramiatok, képek, hangok, saimbolumok Arama) rmenten szerversdik. Az aramlasokat a ter tvolt pont lfogal, fegymsssa Korvellentl, Rasaiag nem enintkex6 ttrsadlim! szereplak Iepant kolesonbiatisok, csereakeiGk” egyscget alkrjak (pelul email kuldestel tivo) el6 barstomhoe rsmlo” szimbolumok, 22 (gy lezaloinformacto-esere) Urbantsdcts 4 fogalom egy klejex varosiasodést, mely tele pllesckvirosas jelegének emelkedését jelent, mésfelal pedig irosoddst, my 4 vcost népesseyarinynak nowekedesére ut ‘Scuburbantadtd a fcher Kéaepestsly tagainak kewvsrosokba stomlisn Gndsvdros ragy megapolis: (mege-ci): olyan éris kitejedés Aeglomericioknak tekinhetdk, amelyeknek lakosstga meghalada mm 127‘wills 10. ML Casts sésaltes clemzésetalkalaazva, a megapol sok letrejoudnek alapy a glbsis gurdasg ieinytasi es ellendezes kozpontokba tomoralése, melyek kepesck bztostan a villas tok makodésenck es letédésenek fetetclet. Vagyis kepesek tn. fef ett szolgattatésok nyiitisira (marketing, evens, informaciogyG es, kutatisfeeszts, jot es kereskedelmtszolgtatésoe sb), melele a gazdasig valamenayt szekiorinak mokodeseben meghatsro06 ele ‘sexe! bien ‘Desentrftkdci (gentrification, enborgoosement) a mags irsale ri stitused csoportokteebeli Koncenricoi Vildgrendszer elmelet & globalistér nem keiplut, nem biotin, fhanem sokdimenzids, amelyben cetrum ¢s penéna egymssba fol. va, egymets cata felenik meg. A vildgrendszercimélet égs7e als besorohuto, kevesbe sirkos fellogs, mely felpeniisat nat be cet rum és pena elkulonnesenalspuls kets modell, leet Ove tei kklonbozosey es az egyenlelenséyek kevesbe. centrum KOeponts szemleletmeelnak Kshs i ‘ils hock A. icons mephatsorsen stro kil kockdzat a lagyomanybol vagy 2 termeszet ado fk, KRUG! 00 (Gagyis az ember: bexeatkorsse] eminem teljesen figuelen) hats, Iiyen cigyomdnyos" Kockdeat leit egy wulnktené,Toldrenges, 9 rosse ermes eseten bekowekezs ehinse. ‘Ruermelt hocdzat. A udomsny felGacsevel a verméseett komyczst _ndkodesebe beavatkozs mozzanatok sort kocktaatokat ert, ez, alkogjk a kitermelt Kockizatok kategerigt, Uverieegihol fakaan fsa igen keves tapasratt al endeltezéstnke een kockizati hel etek kezelésér. tt sorolhajuk fel a nemvetkoet migrielés bullmok Ielerdsodeses, globlis komyezet!problemakat, x2 egézsey! llapot slolsls egyenlolensegent, uy) globalis pandemiste Kalakulist st, Térsadalmate McDonalatzdcioa: Gorge Rizer‘moellje a fogysstss sobalizaesofeak err, Mepliatvoaseaszeritolyan falyamattl van 20, amelynek nyoman 2 gyorstirmek sellemisége, aks log ip és alapevelegyre inka aya a7 amerika es a viag tisada smainak valumenny szegmensee(eyysey). Ez nem espn a7t fen lho etteremlancok sora aye svete a vigon, aeyek a MeDonalls swervezet felepneses kowetve igyekeznek Hasonlo piadasigl skereket lem, Ritzer 4 MeDooaldizico magyartatshoz Kindulépontl Max Weber icionalizicoest s2616 gondola lkalmazza. Wober~ viden 2 esszgeve ~ gy ita, ogy a isaalom modems cons Takis fotyamat leat leg. Racealcion tly tt eee amet oven sna te ey cre Iidoany teks fhe lapknheyesed& mi stk (6 ee stekonytghan goers ude neldodde egies hls vein na arn fom send etc koe 2 parses, ks hy Koken ed 5 Syseges gale Kl sll kB gondola maga fall enon vl le, klonten aon nepesoponl ete eben, a nem beak re poll es ana bteyioeh uid peor sceoiptcasn & blr cheese line strdances (ahezs, thd, Spud egos, ge Sy kati mcsmerése kine igyomdnesvaecenc sea I elemek es ncaa meglio,» cok semble lee ‘1 meycge homo mac ‘hbandet 4 baie sony kzepete asso mn canaphiak san az emlarcgyeheznek aon ele na gl each ey meyprobik ada coon fa lols sant vsnonyation Alea mag pin tech ob Tots, aly rl Sn eel lochs ean 4 hestceenben es sz cane ayo al houagntisa end A ‘Snadommoek sediment a Bolas eqrmere Ket» hel aot gs sed Senex + obit Penscpk he itoesak igen Nomztlamit: sense mot ot hak» Koes Se, A 264 6 gy 2 Koo ltrs ed mel a severe Sark sapkove, Hoke + nacional pol pein Sus. clog teen yep, oy zt le Pi Ia egbeesok lr hatha, chaz gy nem ts ‘ak stank, gyonyal, haku eume pegen, ‘nek tekinthetok. . Diss es op ele, vay ama aly reve saa Kk emer, Kenan subtutuiion Keds sop alc Eee "testis a cellos eso een ‘mai znd vege rive eget sun ees i se ss yams cst mee eb om 129 aeMigracigs (gy nevezoik azokat a folyamatokat, melyek sorin az cegyes szemelyek vagy esoportok Ugy vatanak lakokornyezetet, i Teive tirsadalmat, hogy e2 2 vals idGlegesbol tarts, huzamoss4 vali” ey migrdns 20k, akik valamiyen kil keénysze flyin lag Jik el orsedgukat, mig az nkentewen elvandodokat proaktiy migréns texminusal et, “A nigrci Ie tényexde exc Seetnck push (aszR6) és a pull ‘von faltorok. Ehdleges push faktorkent hata peldsul a hdbo- rik etka, vals udovesek, a gazdastgl perspeltvitlansig, mely rem oko kGavetlen egziatencsis kizogatatotsigot, vagy azok a Svalsdseges Kemnyenct Koruimenyek, amelyek okologi karosodisbol fakadnak (pl termotesletek megsrtinese, meddGve vila, 22 eégse= es vagy tata Woe hiya) qi Ellendrz6 kérdések Mi flee Kors plurazmus laejzes? Milyen tenyezchre vezethet6 ssa a Kultusdlsan plus sada ‘mak Wslakuldsa? Miyen tenyezdk jrulnak oezs a huseahk se¢zad weg kulurtls pluraliemus kislakulasthoz! Miyen, a globalzicio meet ¢s ellen mepfogalmazdds érveksek alone et egymssto? HHogyan betolysola a plobaigciss folyamatok a terben is meg: felons egyenlolensegek allel? Dlyen populiciés tendencak ervenyesose vithato a huseon cegyeale seed ele lnrmadsban? Milyen médon mulyen trsidaimi, kus elenségekben nu tatkozik meg a globaliicis homogenates hetrogeniel elle se? Ervelfen exek Redvers hats melew/ezek keds hats el ten! Mi elena tesadalom MeDonalizscgs? Hogyan jellemezlis globilis és lokls viszonyrendszere? Mia kulonbseg és 2 kipesolat mulkuluralizmus és mulukuluris Fogaimal kozo? Miyen nemget és erik kiseblscyek élnck ma Magyarorszagon? Mien akkulusicis steal klein Miyen tenyentl jinuhatnak bores az elvindoris megyaléstst hoe Milyen dssetiggés vézoliaes fl a migricios ptencil 3 ten legesen megralosuls ehesndodés kozow 1a5. Kultiira, egészség és betegség Semi baj nines a pssicholildval, ba a psichols- soe Bizz a mile. az a problema, begy ma nape mine amardr pszicboldgusak Dist ina ‘adi A pacienssim pontsan izhitvelem, mien omplecusban és nenriisban szenvednok andl hogy eschyt adndnak ogy én mondjam meg neki CAgatba Chrisie) Amikor az egésastg és a betes flenstének és jlentésénk Kul urs meghatsrozotsigarol rank, olyan szerencses helyzetben vi agyunk, hogy modem antropoliyia kiemelkeds kepvisel6nek, Radcle-Brownnsle analogies vimasckodhatunk, amelyekben az fnvostuomny €8 az anttopologia kort von parinuzamot Radelife Brown a funke es a sukruea fogalmanak megyiligse cabal a tread 6s szerveselet Keon agalet lasanla fel (a eta lve tenyeg klonosgeket is jllemeave. Felfogasban ase vezetegységele stuktirb, azazvisonyok sorsba rendez egy ese. Az onganizmusok & a szerves let vasgaatakor harom problema kr korvonalaradis .Egyk a morfologia Kesdése: mlyen organkus strultrlevannak, miyen hasonléstgokt & vtozatokat mutatnak, és hogyan oxalate Mssodszor ot wannsk a Blok problems sitaiban hogyan Funkciondloak az onganis srk; ennelogya ‘ulyen 32 elefolyamattermészete A made kort kepezk az evel ‘6 vagy a fees problems hogyan jonnek Kéve Waka onganizam okt (Radelife-Brown, én, 409.0). Ezek 3 Nicki jellegd Kerdesck 4 szfunkis fogalmiban a. pmologini Kerdesekkelegeszalnek slimes, logy a szerverttobbe-kevésbe hatékonyain mdkédbel, Gy lerehoauink egy Kilon tudomsinyt, a patologt, hogy az foal kozzon valamenny! csefunkciondlis jelenséggel. Egy organizmusra néave megktilonborejleazt, amt egesesgnek, lee betegseek revert” (Radeiffe Brown, én, 4130). Malyebb szilakfik azonban Ossze a modern orvostudomanyt 22 antropologidval és slalsban a tiradalomtudomaayoklal Michel Foncanit mutsot 638, hogy a beeps szemicleceben véghement 18. sedeadh szemlelewihs slapozzs meg sa? owvostudomsny Tones sgt a human todominyok léttehorssaban’« fontosssg nem madszer “ ‘ani csupsn,hiscen az ember ltée ut 2 posit vos tngyakest. A lehetdeeg az egyen sear, hogy sat meamerése slanya es tsa leh egyszere, oda vezet, hogy a tudisban megfordul a veges jie ka. A Kiasszkus gondolkodashan a végesség nem volt egy, mint a végielen tagadisa, mig 2 18. sedzad veg gondolkodds a vegessegnce poz hatalmteljdondp a2 akkor meggelend antropologai sult 1 epider te ral szerepet és az ered megalapord szerepet. E323 fordlat, amely loa! Konowxtciokent seo po- iwv onvostudominy megszerrezéschen, és megfordtva: empikus szinten ez vol annak a kapcsolatnak a2 els6 sbrizolisa,amely mo deen embert egy exedenda végesseghez Kou, Ez a magyarizata 2 oF vosudominy meghatsrors szerepenck a trsadalomtudomanyok eRe suéhen: ez van a legkézelebb alihoz a2 antropolégial disrpozkichoe, amely mindegyket hordoza. Bia, Jackson é Freud fontossiga a2 ‘cusdpa kultrsban nem at bizoayts hogy éppen Ugy Mlozofsok be volta, ahogy orvsok,hanem at, hogy ebben 2 Kulraban 32 ors gondolkodis Iasrozzn meg a7 ember filzotiat stitusit” Pouca en, 3190) za gondola az is fontos, evel nemessle sz atropalogia és az ‘onostudominy, de ezen keres7al x htkoenapi pondolkodts€9 a2 of vostdomny viszonyia sual 7 em 2-300 even melyreat vl tozisok kovetkemek be sz utdbbiban. Mindenekeldt az orvostudo many etivolodot a betkoznap! gondolkaddsmeédtsl, é minds colyantudomsinya val, amely nem hetkoenap anata épt harem natomial, Kérelean, bologt, Kemi, st fitka ismeretekre.Ezcket ‘mind bonyolutabb eszkbabkkel vegzet meghgyelsek es kseretel ti ‘asia, €s son nem Lot skerességet biztostotak a gyogyie ban, Fzzel pathuzamosan mind kisebb alapelemet: szervel, szOvetek, sclek, genek kernel. a fgyelme kozepponti, « mind ink lee \ethe sonal az eaész ember” geyser Alapvets vilozss jelent az i, hogy a hetkBenapl gondolodiss gyre erévebben hat 27 orvest tismée, x2 orvostudomny leghisseb ‘erecmenye vil bell megjelennek a nav egesraeg s betegseg Felfisban, Ebben az orvos ets eerie, mindsepnek es fo Svereisegenek feédese meet a2 oltassnak és 2 medina is fontos serepe van. Egy tobben rendelkeznek legalihb Kénépiskoat sent ogi ismeretekiel, 2 Uso, a ty és a7 internet ecgségevel pe lg kovetstudsk a legdbh orvostucomsnyt felfedezeseket mm sr‘a wisi éizedeien megs eye tobb krtika és ext a biomed iis semicon, mind az egésesegodonstnyon bell mind azon Kiva tdscworian a tirsadslomtudomtsnyelemadsekben. Meg a lefeetebb Dnetgokban i meghigyeets, ogy a Jiatalos” orves! egeseségugyi tlitorendszecen tl gyakran veszikigénybe az alterna forma, f leven, hogy fenomarad vagy akie meg is er6sodik az egese ember" bezels ini igeny. Ketegtelen teny, bogy nemesak a betegek ime fete, de mena llpota i erdsen beolysolia a gyéqyuls eslydket, (6: Kull tnyezok luna a meghetegedés eselyere és jllegste. 2 fejeetben ama emberénele és tarsadalmanak kulurslis, orvst aniropologiaisastosesgairn koncentdlunk é5 2 tnténet elgaményekre halk kin teint Kk. Viszont a szokasosnal nagyob fgyeimetszen {elon takus elgondoisok mellet az eurGpal rvosts szemlletés- Fink weet vaocsssira, kolonosen «18. sedzadban végbement for ‘ulna, it 2 mover betegscpfogalom Kialkulisénak meal ‘lemére, Ugyanakkor sz orvost antiopoliga mellet 2 szociologa ‘oriilpszicholiga nehdny olyan elmeletet ¢s fogaimat is beemtelik, uelyek sok szempontblrakondthatdk a modern antropolial trek esckkel & Kulesrrerepet jszanak az egéseeg- €s betes si almulturdis Koaseuslstban Bh 51, Az orvosi antropol6gia fogalma és f6bb elemei sla fogs Hotman meghatieorsea serint a2 oevost antropoligia a szoils sells antopolgia egy des, anelyazalfogeloak, Wogy 26 vonssu Kore tatozmak, amennyiben alyan hiedelmekliez €5 mayer lanisformskhioe kapesolédnak (mint peldaul a halal, balese,termésae- ii cxapds, rose termes, Konflktusok), amelyek a szerencsalensége, legesracg,szoclis és kemyezet Kocktzatokslakinos kepeben és ke esi mexjaban jelennek meg. Ezzel magyar, hogy a betewseyek ‘kena tarot tenyerok mepfeelnek az adoe kita altakinos veszey = ronts kepchcr kapcslt enyezoknek, a természetcet és temésze 1 az egvéal és a Korbel clemek hula jellem26, ossztett rene sterénck.Ennek megeleidennemcsak a betegeg Fogalma, a betes use mepiatrozisa, banem a beteysey syoayasa, ennek szereplo és litéomenyrendszere ss kulurlisan meghatarozot. A. gyogyt kepes ségacl és tulissal rendelkers, gyOgyto szereppel felrulizot szemt Iyek ~ ale gyakran megcgyernek az dist oko76kkal ~ kivastts, ereknek a haulma, tevekenysegl kore &s seervezddése saimtén 2 kul 1 reve, Gyogy kepesseguker nagymenckben befolsol trsadal tm eatuszuk, ‘ekioelyok es Tordiva, a gyogytdk minden trsadalom- thin kulesserepe atszanak az enekek megevOsneschen, a devs Mi nts defimilssson etiam a Ursadalinintegrictdban. [Az ones! antropoigs lkalmszssa seamos teruleten vol ered yes és exyre inkibb novekve 2 jlentsewe. MindenekeOt ven itr €s 2 Kozegesrsequgy!alkalmazisoK, a egyes betenseack Male “fulisinak s teredesenek jabb mepetése, a2 eyesescagonozis Oh A préventiv mtcing, a regionals vagy emitRG2rCBeRSeHURY! BO Mik. Fontos huts es alkalmazssterulet a hatrayos isda bi eee 3 szegenyek, 22 einikas kiseDbsegek é5 ms szubkolili caszsegugy helyacte, a cals, anys, cseesemd es ayermekvésleldl 2 tiplilkoess szkeeok felesztése es 2 allaplsisag csokkentese Me egesrseykarosto magstans, a kabtoszer. es alkohologyasas ortsa, a Fenszeseke eredésének meals, WE 5:11. Az epészség 65a test-modellek ‘test hele, szervek elbelyezkedéser,funkeo}iral ésje van: nem, a2 dletkor, a2 shold nemesak az ismeseick Imennyisget, hanem azok sverkeretét is meghatirozza, Mindenki jab- thn mes 9 szamsiraseociokulturaisn fonesnak defini tesueszeket 6s sverveket (peel a fatal Linyok a zthepzddes, afk az zomzar fot, srdUlck a nent szrveke, sz deebbek a mozgssserveket)- EF het mddon Kerbl az egyéa figyelem kozépponitba az a ster vagy less, amelyber & betepseg Koki. Kualisok bizonyak azonban, hoy 2 meretek meg eben az esetben sgyakran feszinesek és por. tallanok,soksaor az aggasets tinetektl vale seabuduls pzilés sek gee a2 « tesucst valo elhatrolodset,clidegenedest eredmenyert, Nr adot wsteész képe, amely alban a tessa 65a test modes, lave ennek zavarait lee iejezesekhe &s szavaklnoz Kowalke, belo. Iyisola a toneteeszlelesr és elmondisit a Kezels megéreset és et Fost, 68 czzel a gyoayults eset i Heiman szennt a text makéeseret Kinlakstot elkepzelésck a kavet- ezakeppen szerverédnel: 1. A bels6 makes. 2 Hogyan befoyssols 2 mOkodest a tplilkonss, a Kornyezet a als hattsok 5. test mokodésenek végtermelel, mint a sagklet és a mensch 6 ver termeszate test kod egésrére vonskoes Laks elméletek kel Helman Incmat emet i Ezek —természetesen kidolgozotab, Koherensebb for ‘ban = megllennick az orvoa test és betegscpflfogssilnbo0d orszakasban i Use epyenstlyelmélet seri 3 vest alkotetszei kom harmonikus ‘eayenslynak kell enna. Ezz egyensilyegyacdnt Fg abel 1 nyezbk (ort tuldonsigok, pscichésslapo0 és a KulsOktl(sp- Inks, temmészet koenjezet, evszakok, eemesztflet ert). Kozt- Toke a2 ds kina és ina eredaxd humordlis elmélet a legismertebb, 6: Hippolcatése reven kerlt be a2 orvostudomanyba. Eszerint a tes nedvek (ver, aya, ekete€ssirga epe) optimaliseloslisa biztosjn az cyeszsege, 22 egyensily Felborulasa pecig betegseyet okoz. Ennek mepflel a Terapia $6: a2 egyensily Lelyelltasval (amit hanya hezttés, wéresipols,hashats, cit € owvssagok reven edhetunk lacie a epésesege. A Iumorsipadologikus rendszeren blu uy modon kezpontjelemtosegt az clettevekenysegeket (eves = vs als, maggts sb.) beolysolntkepes dette, amelyekkeppen az arab ~ és IiSObb exen keesztl a kéeepkon europa = orvostu ‘many legfeleebb sigiv valk A esinedvel elosetsdnak egyene fe eras sajtossigai van, eserint lps négy szemelyisee pst Kolnbenet meg: a szangvinkust (eres) 4 grates (a ny tlslya),a melankolkus Fekete epe tll) &s a koerust Ca Sing epe isla). Galénose reven ez orvosls etejc Roman, sna a2 isl iba ‘Az amerika kontinensen sinten megalilaté a hunorlis vagy shidegemeleg”elkepzelés, ami LatieAmerikfban nep xyogydsat lap, sami serint 27 egezséget a hideg & a mele ere egyenstly val het fenaustaai Eben az elméltben a hides" €s 2 mele” tem ‘sak homers jel, lanem egy olan szimbolikustengelye is ad amely menién az etelek eS aalok, a2 clean jelensepe (pl terhesség 5 mensrucié) es termes tangy, elenséyek i elelyezetk, Inditban zs ayurveda rendszr santé a tesnedvek (sel, nal pe) egyenstlra ep: az ot univers lapelem (eter, 26, vi ld 65 tz) az épntkove a testredveknek é 3 testes Komponenseknek zon, ver, set sb), A tesnedvek optimdlis ardnyéaalk megbomlisa betes erednényez, amt lsonléan a Latin Ameriind eftakhor tls smeleg”& sideg” eeekkel 6 orvostigolla eet kezln A hnsgyominyos kal ovosis ket Kaxnikus er, ayn tet, ned ves, no 65a yang Toro, sir, fs) egyenstlyinak teil ees séget. Az eyes szervehnek jn vay yang dominancsjuk van, begs sk skupunicusval agy kopolyozéselgyogyiat, A .wlzvezetdcrendszer" modelhe sin 2 cre teste yuk regi alkesjh amelye kapesolaan vannak egymssal és atest. sokkalcsoveken es veetdeken keresttl FO tek a mell 6 4 By mor, azaz a melas é5 3 hast er, 9 cxvel” pediga beck, 22 ere a less. Az exist a ver, leven, el, vece, sztkles folyamaton Sams a testregek¢s a tetnysok kizat, a betes peg ennek 2 framlssnak 2 elaadissbo fakad, Az rams vavara haak ey rss, peli 2 szehrekees a ver mergenéttexedmenyezt. Gy syulist ae wok metisztassval (pl hash) és = Kiros anyagok (ph ‘ensinsiciés ve) civozisinnk bates eit elem Ex 32 el ‘et inksbiy mets, semmint tapas, é pices dllapctok Ke giles IitSvé lest (erestem a goa". flee)‘tatinosabtan ete 3 nyoyat wigban atest mint gép model hben a testet motorhor vagy sepher hasonltk, amelyeket preume tikus rendsver 3 dram aide Ezek a metafork a2 eges2segigys olgozok cs a betegek parbeszédeben s gyakran megjelennek (3 sv ‘mint pumps, klegkomerdsey st). Kozpoa Kateri az Gaemanyag, nerpaelitss, makbdes. A géppmodelben a2 ember test jl elkUOn- Ihao eseckbo al, ameyeknek makodesee iagnoszukaeszkoz fordulait, a modein owvosudomiay Kalakuldsinak korsaktt 18 stzad misodi feletol 3 19. sesoad eel tejedd iddszakor erik Ke, vizlatosan bemuaiva, hogy 2 RESCDLA ayors Felidest egy olan stellen ete es amet oi estat ype 7 wound ve 6 2 ‘htormaa és az anatomiakéxbonctan, vain Klik ors ba Sn olyan jracionlsdiskurzust valloot aol teint uraima” é ‘venyesult (Foueaul). E paradigmavalis pyokeret Georges Cangudbem 4 ons €s 3 Kors, Michel Foucnlt xz let es a hal, a wégtelen & a veges ellentleben ragacla mex, {Az onvostudomainyban ~ sla Geomges Cangulliem ~ az dkorol ezdve ket ips betegsgflfogs ll saemben egynsal. A2 oatolé- Blak elmelet a beteyseyben valaifce hinst vagy tablet teen, § femnck mepfelelden a terspia a hisny pels lew a2 kegen anya tavoltass. A bewgség ebben az elmeleben helyhez kethet, lokalizal- Ihaté Hatereben tobbnyire valamlyen kil hats, pel rons, bo- sorkinysiy, fengek vagy feral amelyt gyCgyiszenek vagy ‘olvasissegtsegével leet kin. Az egyplomy orvosis ttle latinos sta paraiak okora betescgek helt fell a meeslss al Ke relanatt betepsegek lkepeclesével ovine at, Ezzel szemben a humors elmelere,s (gy 2 hippokatesa elvekse epOls goiOg oFvos- lusra 2 betegségnck dinamikus vagy funkeiondlis elmélete Iholoszatkus fefogsss ellemed. A természctes allapot sz emberben pug, mint az emberen kvl samen és az egyensly, Ene el boris & betegség, am! crit termeszctellenes llspot Mivel a bar moni és az egyensily nem loksls, hanem az est mist oan tu ddonsiga, exén a beegsey sem lokalzthate: a betegség nem 22 ember ben vin, sz ember beteg, a maga epeszcben, Hava betepsey maga & slscharmonia, az eyyenstly elvestése, akkor 2 Kus6 korulmeényel ‘rk elésegtictikczt, de nem az oka. Ugyanakkor a betegség egyben A szervezet ongyouyt igyekezete i, a2 exyenstly heresies Vale Uorekoes. A betegse.a szervezet eakcion 22 egésese hele é Lekeben. A kezelés celia ezekrek a spontin ongyogyto folyamatoknak ae erosése,segtese, 2 termesztLAmogatisa Mint fells fellemad szonban, hogy @ beteyseben az er sgt mindseglegKelonbozd allapotot La, ake egy idegen eldteny okozza 22, kita belsS erGk kizclme. Eben az ertclemben a betey seg 65 az egesrseg vszoaya, mint a koros€ 9 normals VS20n99, Jo catsolix,lenyeg, mincscyseeresokiven ragadats meg, Koz. ofits al enn ¢5 harcolnak egymasal ‘A Paracelsus dial alzptot és a 14, sataadtl a 17. sodzadig sales kovben elfogadom a jatrokema » Kemi orvostalkmaessit, a g¥Cay seek keseneset tae i clu Nola so alkimista volt kévetoh Kot wm 175 a(oxaga Paracelsus is), mgs az akimisval val6 seals jlenete, 6 fxyben a modern gyoayszereset bolcsei x Bir Paracel betes, flmelete surnen az egyensly fennuanisira épil. de ~ Galénossal el lepteben ~ ennek alzpelemet, .pcneipuumalt a ken, a hugany é5 a $6 ad, amelyek a szcllem, a leek es a tet megelel6t Ha ez 2 hérom Princip a tetben egyenstlyban van, a seervezet egesrseges. Ha bzonban az egyik kviliks a tobbleket cinoma, beteaseg ll el. fay ken kivsdea zas beegseyek es pests lep fe, sokvals eset has menes és vakoe Kavetkezk be, mig mercuts kvalsira buskomorsig, cszcasse vagy benasielentheri A betepseyeknek ezek a kozele> br okal, a tvolabbink a esllagoe lls, amelyek a leven mas bet gel fenzhete” (Seams, 1993) ‘N17, setzadkél a 18, saad els fell tered korszakbarokk” or vosiea nemosak a hoss2u paola, a sz6nokias okoskodis, a szinpadas Fellepes, a vallaossig és « babona volt fellem29, hanem a termeszet dominyos érdeklodés, 2 korfelyamatoaltalinos osszefiggesekben, romeng megragadssinak valamine orzlvordsdnak igenye i. A XVII, seseadban s viealist lor meg 2 Koran seemielemddet,skik ‘veri az Gt rem veretet vise psna zai emia elenseeke, hem onsla torwnyel vannak, ae el mindeleg tr el az eetelen tol Az eet ¢s az eletielensegel (szaporodis, novekeds, emésziés sb) Valamuyen ssmerelen eneraorma, kulonleges end letezést teszik suiksciessé, ami a gyOgyulds Ongydguls folyamatokban regener 0) is megielenik. A vitlizmus teat szemben lla Descartes! mech rikus flfogissal, mivel a éltmOkOdes softs, ugyanakkor terme sea torveayekkellefehas jolenségnek tarot, lebetOve tte, hogy a fgyelem a szervek, szervrendszerek feleptese és mOkodése, azaz a2 anatémin Fel fortulon. Ebben az osscfiggesben kolénasen élesen veto fel egyréso a ' normalis és a koros viszonya, massa a betegsegek leihatésg, Aifferenciathatdsiga Az clbL1 27 aetan és a kereean, az anaté ima é5a kerboacan vszonyst ere, 22 wobbi a klnkal tpasialatoke ® fm ée a kébonctan all kimutaton ster, szbvelelvaltorssok hasoalo ‘Sign pols oszlyoras,rendsrerezes eekvesek visz0ny ‘Amiennyiben ~ a korsbbtfelfogisalellenétben ~ a betepseget nem lj seembe az egeseseagel, mine atl mindsegleg eed és ara vis ‘1 nem vezetbeesAllapotct, hanem a korost a normalistl val ete ‘ent eftelmezz0k, a koeletin a2 elewan eészéve vil, hisen a KOeos — sak 2 normse vale sony kph meg én, uae {dct hee kes s Koon mig each nybeneratkelbet.Enek logs gk es Kepsle aa Brown 73-1709, snk meas ey an fly anljet 2 lind al bis gee ana eA cata tneteret egies ingereeraee alte. Aa fan acon st geen les athe bess pea steal keeps ¥se Mesut, ho a ee Seo ae egy gy ex yarn» le upp oka Me dutch vie, meg bra Reps aly «Hee ten eak mentbentalonboakEebizonytonam hogy at cpescoga i's beeyseet echoed ek, see nn meee erg ison vv il econ py eng ae, see eons A Cesk ek a kel rps, nen che mut» ve i epee ce 4 meglele mods ven el alan xe sie (Cane, 204,28) sol i a Franols Bross (1721839) tn! men th tee he envy gyenge mg al show ios indus era A Toast Koon ebook pedi cay ea Tees ne ie gulls soma oats velco a 4 anata nial meter” Pouch) Kalhalstos ves uc ftegsegek nays hes omc hoe foment Kencen yeast sms meg 8 sted msn ee, Rls lk aegis yor, Kun ancy a tnt ago ster ca beteqse ln stents, mts haben fotaie x atm chatonok sono ives meee steric elles, Knee lpi ol eopatotin ste Seat Archers a Ite teaec ea tegen, 3 bee se kona trek fr Hoe lies eenek aonb Ici vain decal i,» eds hogy mee Ite nga are seen etre emez Bacene a haldl utén, a holttestben? oe ere 4 betes taneek alain ttn esrtyordsa seis onosuomsny meaeleese fete chee amon kal ‘Semi kale Tomas Sydenam (162500) sen 2 ‘sect ener ee nivel nove ag fa cstcben = facenk bape. Aion, hogy a bees seen tdjunk, mex Kell latroenl, ma bop, azonosani Kell 2 betegsége Francois Roissier de Sauvages (1706-1767), x7 eld stfoy6 betepseg ini reniszerenés megakloj, a betegégekct a Dota assays sllemeben inet lap oszalyol, rendek,esalidok,fajok seri ‘eoportostts. Mints bari, Ca Lintenek (1707-1778) les botanikalseisztemsj voll) A letO norogrilat Philippe Pinel (1755-1826) tokeletestette, fomveben, a2 1798-ban” megielent :Nosographie pllosophique'-ban, Ebben 3 tinetant elemzések nyo isn latsromin meg a korkepek Karsktensaikumt, vissavezetve az kata ster anatomia! re yok mepielelé elon [Min Foucault kemeli 9 Dotanikat modell fontessigit az orvesi gondolkotlts szempomtshol Lchetéve tet a format aaloglakelvének mepowstlenyegek eestssinak torvenyeve; a2 orves ésael fe ayelmet ésszelepesolta 2 onologiat rend, amely belie szerveni a beast wis Korst meyeli26 stfogé seemilete mist a K6ebonctan minds Fe ese Giovanni Baptista Morgaga (1682-1771) nevevel fort Ossre Minty nemessk Kitna Kinks, Ianem igen képret &s tapasztalt sug ls vol, 9 boncoiskor tab anata leet! peobaa é felmeznt «Alii tpasztatakat, ara trekeden, hogy thee fyikescket anton Is meghatsrorea é9 Kalskass folyamarukat Feldertse, lective reve ezze, hogy aot seervek sérlésehez land Tineesoporolkatleessentirstant, Mongygninsl a betesegek besoro- lisa tanetek lokselosl4sta vagy eredetukon alaput, teat az ana toma closes vot nozolegiai elemaes veréreve, A betegségek 1o- eonsigs az organics seomseeslossg elven nyugadot: ter lokls ée vl Az oszalyonssok orvosucomanya, maa Kinkum a Kéres elem ‘se megsabadotak etc a reglonalizmustl, 6 egy bonyolutab, dle ugyanalkor eontabb tert Ietestenck szamara, amelyen a rend, az egymisutiniets, s2 egybeesések es womodizmusok adkak meg 22 alaplangot” (Foucaul, én, 241.0) ’ francia Feangols Xavier Bichat (1771-1802) abb6l 2 wali Fel: fogisbol kills, hogy a betes a megrawa cletmakodes, egy ana ‘emia renszet lito fel, melyben az egyesfunketok smerete az ez vegechaps szery specidls szerkezetének & makilésérek ismerets fe lent. Az embest szervezetben 21 fle cick” (avoshinykat, a2 ns és wends rendezecket, a mingyeket, a vegeta ds, ar ember ude elbeszeltemesrete ali ervelnek:Ezze aga jfk 3 tue hagyomanyos Kognivsa mock, amely sacri informa: totecolgor6 pepek vagyuk. Velemenyuk szenatlenyegeben inden ember dis 2 mult tpaszialaainakismeretchen seerkestet rene ‘een alapul azaz nem absaakt gia esszeligueseket Keren ce pink esesenec es problemsink megokisinalerekeben, bane are i tonenetekbol fevont tango slapian hoczuk meg dmescinke ‘zimmer lelyzeteKben, amelyek sande sereplokkel & \ngyaal nde, az oki ncost nt mit tse) egy tt ismerelep, rezentacioban rogzl6 cselekvessoroat, dgynevezctt forgatdkbaypy fon te, mintegy auomatiusssteve acl elerescher sclates tenn valokelvenaesét. A. viritlanhelyzetek es famerelen koxtlmenyek ef en eanck a Frgatokinyonek alaya vagy mikdeskeprelensege at {mt jelentenek problemat. A gondolkedis és problemamegolds ¢ for ‘a is hulurss koreoll al, mivel a Frgatokony ey setereep ‘selekvessorozat, 5 ennysben maga is kinonikus nara (meee, ot, staknosan ellogadot ees. Dar az orvostadonsiny 18. szazack foradalma, majd 19, 6 20. 524 ad tudominyos €s echnikalfeldese a biomectkalis szemlelet ki alakulisit és csaknem telles egyedorsimit lozta maggval az 19708 velaatkezd megvtozal a szemlee, texjed a ateraty gyoaytsea logadotabbs vic a plurals egesesogy ellis es exzel pate ‘mosan egyretabb s26 esik az egesscg llapot Kultur, szocilis co Pszicholowist etermininsairél, Az egészségpszichologisn cs ‘eeszsegsrociologién bela en betegaegnek cea felon valk fopudot, ami Moscovici szocils seprerentici ehneleteve egy mmm 157uz llyem ininyd kutatdsok £6 elmeleu bizisit adj. KolesOnbats fi lee a tudomtiny és az exyeni reprezenticiok kéz6t: 22 epyén sat hheprelése tester sa betegsegerol befolyasola a betepséy meg: ‘lest és kina toneteket,ugyanakkor 2 tudomanyos thnet- Tentsegettuajlonfanal é jelentigeimesszentelnek atest proble> matikifinak. Eppen a teste! kapescas fig, biolopal, morold- ‘a, atom omeretek wld Meter pascal endkivil gaze sla modern orvos- & egéssegrlominyok lejlodésének here ‘Ah kerdes mar most 3, ogy elope a flsorot ucomanyok keompetencijanalekizdlagosigat ayy akir cake dominancidst test vasgalataban, elemeeseiven es ltisdban? Veleményunk. set rem, Megpesig ket ok nem teheuket. Egyrsatazén, met es bet test mint minden ember’ megeprinuls es atributum memenah termeszeti— bioligiai, hanem kolurilisjelleggel is renellezie (Ge, mint az albblakban ts Fog, esésorban azzal.) Mates ae sem elégedhetink meg az eminet wdomdnygak akavsival, met = tint ata kesdbbvekben igazoluk -2ermeszetadomanyok mak {érsadalmi kontextusban leiczck lkenek & ako, gy lie mock, meghozelResik es emelmatek algpvecen leurs ml ‘sggal és sere! rendelkeenek Eaet az ember tet meqisnet nek flyamatslklligyni a srocisls aspektusokat ~egyes fle aI nyeg elvesésvel m1)ely wisadslomdominy hivatom isp a test kurt és sxo- lili elleme2sit Tabb uyen is van Sindenkeppen meg Kell emtent 1 jociolit, a Hiloesis, a tortenetudonnye, a pszieologt, a kul luis antropoloyit és misokit. Termeészetesen erek mindegyke mis (mnie nezdpontbalszemll és elmer! a test problems, kubnbe28 ‘ner letimenziokat kapesol hoz. A szocologa a szocilishovatar lows es annak reprezentciinak probleme, a Mezotia alapwets Volga kerdéseke, a psricholota az onismeret€ az Onkep, awe az Inierperszonalas tedleten taal kapesoloisipontokat a test problems hog Kolusalis atropologa pedig elsésorban aztnezi, hogy ma em Inerek a testik haszndlataval és ala tOrten6 gondolkodssal mi- eppen valésijak meg mindennapi életiket, s ebben milyen kul- urls leeresek mutathoznak. ‘Ne emnbee estek azonban van egy nagyen fontos sats: 22, hay ellemevcn mais trsadlnw eich elenadgekel a felsorok llominyok Kuss ~médszenans eakbarendserének nem vet alt a Ii alo nem ilesakeik. Sem fons, sem socio, Sem tone Ini meg psekcholdgnt mestzerckkel sem Meggitt melyebatsan Taen donno kat! apport lege cm a tes Meszked, vk rial 6s sndvwhisaucaban eevee jelenségek 6 yeh merc, eve ezel tether vals viszoyulet tei lene. Mae ni Wat azonban cnt mara een a kuatasokban. Calan eppen ut wl ella tems tet felsrot tudonisnyok ses) Hyyeddl a koltrlsaneopotogla nyt rls altermatt a test tr sadhlomidomaayos megkozelneseben. E tucomany alapvets sajtos ‘siya, le jellege, Kontextus figgs seemlelete, a kutats kultued- lis objebtivitisa €3 autonémidja es miso teszik elchetGve a test problemaukijat a uisidslomtidomany sztmir Ezén bienlyen tud- Inyo hier, bemely tidominy néz6pontabolfoplalkozunk i a test kerdesevel, az szulkségkeppen antropoloxii: meykzelRést és svemléletetigenyel és alior vert. Kjlenteiik, hogy a festel val \irsadalomtodomsnyos foyllkoess végs6 soron mindy sstropoldgi természetd. Tekinetel ara, bogy a felsrolt tudominyok genenkeusan ‘em idegenek 2 kuturlis anropologittl,«tadominyok yen ossze ‘olvadasn és antopoldgitbainiayus kfulen nem eredatényez Kompe- tencaviska. A kultrsis aniopolga ucebbi években tapasatalhatd renesainsaa tesz felicia, hogy a test problematksia a trsad- Tomudominyok keretcin bells korn eligetehee eb. 6 ‘A test problematic szervesen asseefonddik mus jelenségekke: mmindenckeiot a tirsadatml nemek (gender), 2 szexualitis, 3 sport, 4 zie alivits, az esztetibal eeeat testAtalakitis 6 termes tesen a2 epésaseg kerdésevel.Ftemakorok Kozo kapesolstok any ‘1 kozvelenek es intenzvek, hogy tlaonkeppen nem is lelitseges roluk elkolonteten beszen, Ezzel egyit elen tisunkban ara toe “rink, hogy megmaradjunke szdkebb ertelemben vet test- problema kanal, tekintetel ara, a 10601 tema énmagaban erdemes onl elem ese. Ezzel egy esetenkemt mepisesak Kenytelenek leszink tine a rut jelenséyek exy-enyfootos kere ‘A test kututls aneopologiai lagna’ és érelmenése ~ meg lesunkszerot elengechettlenl ontos minden olynszakember se mir, aki cintkezesbe Ker alilkozeaneak megnyileinulssaval, le lensegeive. Az egésseuugy szakemberek exéseen korvetletl, diekt smodon Kerulnek kontaktusba a betegek, piciensekteteve tetas lava, teskepevel es tesulajal, Meg fa ennek a talilkozésnak kozvetlen eller a meghsetegedesek, az srs llapot jelensége Is adj, de a mischikplaformon atest kulriis veils, a2 egea6 betegség problema mogat meyliaeds test stciokuluts ene ryezdkeleteznek. Arr nem is besztve, logy a2 egeszsee betes Sy problemakore éppigy trsadalomba é kul ince, mist a ‘este. (Amennyiben a2 egeszség ~ betegsgg kerdést is tiesadaleni téchen szervez6d6, kulturlisan determinalc és interpretil jelen- séghént fogjul fel, akkor minden vitén feldlallan a tirsadalmi test tekinthets elsédlegesnek, «a frikat hozzd. képest misodl ‘gosnak) A testi Kult betegekn/pacienseknéltapastalints reprezentic cayfell a mesbetcgeddsek kivalé oka Konsttuslilk, msfeld a Fel ks, 2 gpd eselyeit és uot kralkalak. Eze test kulorlis anvopologiat meghzeltése és értelmezése nem esupsin fortes lime led ismeret, anem az egeseségugyielliishan KOavetlendl haszno- sithats gykorlati ead Magitol énet6déazonban, hogy jelen ts Keretel ket eel a test kululs anopolégssmerctenck eserencst,leyalapretod irinynic és zat van médunkban bemutcni. A fejezet végen vgyanak kor vast tesznk a tema tovibd vimelylesének lehetescace, for sir, 2 gondolkodis és jelenseg tanlmanyozssinak iayaia. ma 197Hi 641 A test kulturdlis antropolégiai vizsgélata huurisaiopolégiban az ember test mini llmrden re law Kerdeskor volt mis rsa, 86 ate Kozmologlt problema ontextusiban. 4 test problémsiinak antiopologat felveeseien Mar- ell Mauss soa fasrerepet aki 19SSen a Test tech” -mvebe ertekevet ar ogy a radar ltra miyenseerepe sc az emberek testhsendatdnak alakoldsia. Mindenekclt ara hi 1a fel a Rgyeimet, logy a tdrsadalom kultiegja minden egyes test megayilvdaulis mikentjet meghatarozza,s «2 eyyérlmen bit hy olyan viselkedesek expos, mint scl, 4 Tis, a2 dez8s, a svexusls Kontakus, sds ermeészces szukeletck Wekgtese, Mauss tradcionalisan hstckony techinisknak” newer azokat a kultura sola, amelyek az emben magus 2 test szabalyorassal tarts enol lt Duss Kozvetlen monkatinss Robert Hertz a7ta seen antropoldgiai gondolwodisbon a test mar kevesse stk KORO: logit szerepe, sokla kab a mUkods tirsadalom vagy azon bell ceayseigek, csoporiok konsiuktvisa eszzekent jelene meg