Hagyomnyosan a pedaggiban az rtkels a tantshoz kapcsoldott. Dnten tanulra irnyul tanri tevkenysgknt jelent meg, s kvetkezmnyei alapveten a tanulkat rintettk. (J jegyet kapott, megdicsrtk; rossz jegyet kapott, megbntettk, esetleg megbuktattk.)
Funkcii kzl a minsts kapott hangslyos szerepet a tanrok, a szlk, a tanulk s az
oktatsirnytk gondolkodsban. A minstshez ktden ms rtkelsi funkcik is rvnyesltek, illetve rvnyeslnek ma is, gy a tanulk szelekcija (az vrl vre trtn halads elbrlsa, a kvetkez iskolafokra vagy ms iskolba val felvtel stb.) s ezzel szorosan sszefondva a tanulk motivlsa. A megtl s a szelektl funkcik eltrbe kerlse kvetkeztben a tanulk szmra az rtkels klnbz formi, fknt az osztlyzatok, az lland szorongs s egyb, a szemlyisg fejldst krosan befolysol jelensgek forrsai lehetnek. A nem megfelel rtkels tves nrtkelshez, alulmotivltsghoz, szlssges esetekben neurzishoz, vegetatv idegrendszeri elvltozsok stb. kialakulshoz vezethet. Az rtkels jrulkos funkcijaknt a plyavlaszts orientlst is szmon tartjuk. A nevels szempontjbl az rtkels (elismers, jutalmazs, elutasts, bntets stb.) a nevelsi mdszerek kz tartozik, s kls szablyoz szerepet tlt be a szemlyisgfejldsben/fejlesztsben. (Errl lsd: Bbosik, 1999; Zrinszky, 2002.) Az oktats sorn rszben oktatsi mdszerknt, rszben elvgzend didaktikai feladatknt rtelmeztk, illetve gyakoroltk a pedaggusok az rtkelst. (A hagyomnyos rtkelsi funkcik lersra, illetve kritikjra lsd: Bthory, 1987; Nagy J., 1985; Nagy S., 1981.) A hetvenes vekben a hazai trekvsekben megjelent az rtkelsnek egy, az elbbieknl tgabb, j minsget jelent rtelmezse. j szsszettellel pedaggiai rtkelsnek kezdik nevezni a minden pedaggiai kategrira s jelensgre, gy a nevels, oktats klnbz szintjeire (alap-, kzp- felsoktats), alrendszereire (irnyts, finanszrozs stb.), cljaira, tartalmra, folyamatra, krnyezetre, feltteleire, eredmnyeire stb. kiterjed, mdszereiben vltozatos szervezett visszacsatolst, rtkmegllaptst. (Bthory, 1987: 11.)