STIPTA ISTVAN A magyar birésagi rendszer torténete mésodik, javitott kiadés ‘MULTIPLEX MEDIA - DEBRECEN U. P. Debrecen, 1998TARTALOM ‘Aone a Feluioktstisi Tankoryetam ‘ é ie kudahtsi program | eu hse — , JA MAGYAR BIROSAGI SZERVEZET 152616 oon B s elt igaasigtételi s2ervezet weaneneuennnenncrneen 13 1. Az dllamalap’ 2.A hazai birésigi seecvezer felSdésének f6bb tendencidi Mohdcsig.... 16 af] Ist jolentésége az igazsigszolgaltacas’ szervezet kialakicisa teréa i —_ 1 Az igarsigszolgiltatasi rendster XIL szdzadi valtozdsai of Birdsgh szervezet a korai rendiség id6szakiban dl Towvenykezést srervezet az érett kézépkorban 3. A karstvi kuria és birésigainak suerveast cendszere a2 © Sips ison, 1998 Allamalapitistél 1526-8 «ooo © Mubiptex Meats - Debrecen Univeraty Press, 1298 a A kivily jelenlt (praesenta regia) bicosiga techntkat sserkesst6: Lakos Zsuzsa 1 Kirilyi kulénds jelenlét (specialis praesentia regia) / A kicilys személyes jelenlt (personalis praeseatia regia} keri sajit személyehea (propria in persona) torténd indie: 1997 Diriskodaisa = a 30 eA Kitdlyi Ia one a 31 1 kirdiyi tandes birésigi revekenysége 32 uA kisebb kirdlyt kanceltitia (eanceliatia minor) 3B 1/A kiedlyi kuria lovagi beesbletbirésiga (curia militar) cone. 33 4. A somesség vidéki birésigai aA nidor & bir6siga on. Car nemesi varmegye birésigi sze [SCA Mirosok igazsigszolgileatasi szervezcte AVA virosi privilégiumok és a2 itélkezés es A virusi birésigok stervezete Mauiplex Mesa ~ Debrecen University Press / Feliebberési rendszer: sarmoki & 4026 Debrecen, Homvéd t T7 eee udsoar; vara 6. Az sriszé bi ISBN 963 03 5735.6Vi, A BIROSAGI SZERVEZET XX. SZAZADI VALTOZASAL 1, Au esG Neploatdrsasig ideién hozote reformok “Atanacshormény iddszakinak trvénykerési rendseere 3. A Haithy-hers2ak bidsagg szerverete 4. A Kooalicids korseak bidoign tendszere 5, A bivosigi seerveaet vileozisai az 1949-¢s allsormény nyomin FUGGELEK 161 161 163 166 167 ue 168 vw Elszé e7ct trténetérdl Stfogs monogratia, teljes Kori dolzozis nem Készilt. A feladat jogtorténeti jellegti volt és mai az rmaredi, a hidny a jogtorténészek tariozdsa. A tudoméinyos torvényma- yarizattal foglalko75, az alkotmanyos és jogi intézményeket kutat6 tu- domanyig nehezen hirithatja el magatol az igazsigszolgéltatis egyik legfontosabb szervezete, a birdsagi rendszer kutatdsat é5 tirténeti fej13- désének feldolgozasit, Az altalinos trénelem mivel6i évszizadok éta ériékes adalékokkel szolgéltak czen a téren is. Nekik KOszonhetjuk a forrésok érteltnezését, a mindenkori stélkezési rendszer térsadalomhoz, politikihoz kétottségének bemutatisat. Ok végezték el a létrehozot bi- rosdgi svervek mOkédésének, gyakorlati hatésdnak vizsgdlatét is. AZ adott korra, a vizsgiltidszakra vonatkoz5 historikus feldolgozisok, az itelkezési rendszer altabinos tOrténeti szemponti elemaései egyértelmt- v6 teltek, hogy a biréségi szervezet torténetét sem lehet pusztan 22 ine térmények formal virsghiatéra szoritani, az aktudlis kbzt@rténet, polit kai eseményekt6l fliggetlenti kutatni. A valtozott viszonyok Kbz6tt a szervereti funkcidk is dtalakulnak, a jour ly 3 stabilitisa ellenére a jogintézrnények a rendelkezd szandéktdl, uralko- si, aliami eiképzelésekt5l flggetlenil miikédhetnek. Sokat kapott a Jogtérténettudominy azokiol a koztorténeti szerzOKt6l, akik a korszel- Jem, a fbb eurSpai tendencidk magyarorszagi hatisat vizsgilték és mu- tettik ki a hazai jogélet terén. Segitenek a kilf¥ldi szerzdk is, akik a s Jit jogrendsvertk feltrisval IehetGvé teszik szamunkra, hogy Ossze vethessik a7 igazsigszolgdlatas kigpitésének, szervezetének kbz0s ten- denciit, régiénkent érvenyestild dltalinos sajatosségait. A hazai birdsigi szervezet fejlédésénck intézmény- és jogtorténeti feldalgozisa mindezek ellenére elsdsorban jogéarténeti jeliegi feladat maradt. Az igazsdgszolgiltatsi szervezet ~ korhoz kotottsége mellett — sajatos jellegzetességgel bir, a jogszolgaltatés fontos részeként csak & jostendszer egészét ismerve értelmezinetS. A jogtbrténet sajétos médsze- reivel tithats fel a torvényhozdsi szindék, minésithet6 az intézményale- ito dllami akarat és értékelhet6 az itélkezést meghatirozs és szerveze- tét kialakit6 Korabeli jogszemlélet. A inérték- és mintaad6 dllamok jos- életének Iegfontosabb sajatosségait is az altaldnos jogtWrténet kOzvetit- heti, és mutathatja meg a speciélis magyar vondsokat. Az itélkezésbenA magyar birdsiigi scervezet 1526-ig imalapitis el6tti iguzsdigtiteli szervezet Néptck si igazsigszolgdltatésdnak svervezetérdl kevés irisos eml&k rmaradt. A viss2aemlékezések, krénikatdredékek ezekben a részeikben is cllenimondésosak, nehezen értelmezhetiek, 2 logkorabbiak is csupin 2 IX, sziivad eleji allapotokat tikrizik. Nem utalnak arra, hogy aniben allt a korabeti igazsigszolgéltatds, milyen volt a szokasokat megsért® ma- gatartasok megtorlésinak rendje. mely szervek és milyen hatiskérrel dontottek a vitds jogi dayekrdl. A vérrokonsigi rendszerre épil6 térsa- dalmak els6 foki Konfiktusfeloldé foruma a nemzeiség volt, amelynek vezet6ieljirtak a szokisokat meysértkkel, a hagyomanyozottértékrend timadéival szemben. Vandorl6 elddeinknél sem lehetett mésképp: a nenizetség onvédo, kultikus és gardasigi szerepe mellett jogkoz5sség is volt, amely megtorolta a kézdsség tagjait ét kiilsd séretmeket, eljért rendbonts tagiai ellen. A Kézdsségi birdskodés ezen formgja hossza ideig megmaradt. J Istvin bilesen engedélyezte a nép kbrébal valasziott birak (arbitri et médiatores”) tevekenységét, fenntariva ezzel néplink t0bb srazados hagyomanyat A keadeti jogszolgéltatissal kapesolatos fogalmaink nagy része bolgie torok eredett, A baks, bilfacs, (rvény, tani, or (tolvaj) szavaink akkor alekulhattak hi, amikor a néppé formatédott, nemzetségi rendben €16 ma- snarsig Kényszeri vindorldsait megkezdte (V. szézad). ‘A korabeli igwzségszolgéltstas rendjében fontos valtozést idézett el6 a nemzetségeket 2tfogé torzsek megjelenése. Ezzel — bir a biréskodés ‘még ner alakult t Gnallé tevékenységge — Wbbrétegdvé valt a konflik- tusok feloldase. Az alkalmi vagy tartés szbvetség és a kdzds mult nyo- indn letcejott Worzsi tudat és szokiisrendszer megszegoit zt Kévetben inir a torasfOndkok bunteiték meg. Torzsisvinten tortént a nemretségek, nagyesalidok kézOtti Konfliktusok feloldisa is. A térsadalmi berendez- kedés rendezé elve valtozatlanul a k62ds leszérmazis volt, azonban ~ Kezdetben tr7si keretek kéz6it ~ megielent a vagyon és tckintély sze- rinti differencialddés, amely az ignzsig felosatésinak 6j rendjét kive- telte, Az ignzsdgszolgéltatis, Kett6zidése” néptnk térténetének ebben a6 'STIPrATSIVAN = Kovies Kelman Asstalos Lészté: Magyar alla és jogtorténet (Szerk.: Csizmadia Andor) Bp. 199: 2. A hazai birdsigi szervezet fejlédésének fobb tendenciai Mohdesig ialakivésa @ I. Istwdn jelendsége az igazsigszolgilratisi szerv terén ‘A korabeli ériglemben vet korszeri itelkezést rendszer seervezeti alap- jait 1 Istvan teromtette meg, A keresatény kirdlyeseménynek megfeleld- en 6 volt az igazsagszolgéltatis letéteményese és legfObb forrisa. Jog- svolgaltaté hatalma kiterjedt az orszdy egéseére és minden személy {0- fot érvényesithets volt. Barmely jogvitaban donthetett, minden igyet magihor. vonhatott, vagy az alsala meghizott személy hatisk6rehe u'al- hatott. Szervezeti érielemben els6 tzben Istvin ktzpontositotta a jog. Katst, amelynck kévetkeziében az sllsndésult székbetyt kiralyi tdvar a Jegfortosabb ugyek elbiriisinak seintere is lett. Térténelmi et- deme, hogy a k6zponti batalom megfelela telepitésérdl is gondaskodott a korményzati és katonai funkci6t ellt6 Kitlsi wiemegyék ay igarsig- seolgaltatis fontos szerveive valtak ~Elsd kirdlyunk idején trtént meg az igazsigszolgahatés részbeni el- ‘kulonalése az dllamahacalom egy terletit. Ez az elvalés természete- nyitojanak é gyakorl6janak is. A jogszolgaltat6 hatalom ezonban a kbzépkor min- den idészakiban rendkivil fontos illami jogosultsig volt. Birtokosa je- tents hatalmat gyakorolt, illetve hatalmst ezzel az eszkizzel nagy rmértekben biztosithatta. Nem lchet véletlen, hogy L Istvan érvényesi- tette elés2dr az dllam bintetGhatalmi igényét és elvi hatérozotségpul Wirekedett a szervezett nemzetségi igazsdgszolgéltatés minden forméjé- nak hattérbe szoritisira. A vérbossai kiktatasaval is igyekezett meg- eeyezésre szoritani a megsértett és sérié nemzetség tajait. (£14.) ‘A kirilyi udvarban mar Istvin idején léirejt exyfajia munkameg- osztés, amelynek sorin az uralkod6 tivolléte idejére egyedi vagy egy meghatirozott személyi kor fO16ti tartosabb itélkezés clara dllendo megbizisokat adott, Joggal feltételezzilk, hogy a nddorispdn az. uralko- 4 tavollétében az uxivarban.itlkezett, 6s mar ekkor nallé birbi hata- lornmal rendelkezett az udvamokok és az Snként.hozz4 forduldk Ugyei- ben. Egy XIIL szdzadban feljegyzett hagyomény szerint Szent Istvan sud ‘A MAGYAR BIROSAaI RENDSZER TORENETE 7 varbirét is tartott, aki feltehetGen az udvati népek azon csoportjainak jogvitditan dint, akik nem tanoztak a nédorispaa jogkixche, __ A (rténeti irodalomn alapos okkal feltéclezi, hogy elsé kirilyunk idején alakultak kia yideki birdskodis legfontosabb intézményei is, Eckhart Ferene szeriat « Fiedlybirdk (iudics erési texékeny= ségét I. [ivi bajor mint Thonositotia meg. A kirilybieak epyik feladata néhunk is @ iemzeiségi biniskodés héttérbe szoritasa lehetett, hiszen az ispinokat és papokat kivéve mindenki felettitélke tertleti__“biréskodis meghatsrozS tiselvisel6i —Szinien illam talnokok”, a megyésispdnok voltak, Teriletik beoszuisa és hatés- ozs dllamszerve7d kiralyunk tovékenységének ered ménye volt. A var hatérdn bell teljes keri vegrehat hatalmat gyakor16 tisetvisel6 egyben igazsigot osz16 bi is volt, aki a varszervezetbe be- osztott lakosség RUl0tt kirdlyi megbizasbol itslkez6 hatalmat gyakorol Az cls6 torvénytnk (1:8) szerint az Gj vallé8 védelmt is ella @ Vasa hap dkérel dolgozokat azzal biinctte, hogy az dkedh elvelte & Near. népnek adta elfogyasctisra. Az ispin feladata iddkiszhen megszaporo ott, igy bindi jogkorének egy reszét az_udvarbirénak adta at. A kirilyi ‘amine naga ron az ab st Kotak ep si egységeit. Mar Istvan idejében megjelentck a kézségi el0ljirdk (ilici), akik a legkisebb varmegyebe beosztott egységek bimiThatésigot is yyakortsaiselbivolak /9.) 0 SSO iL Rasixot is LIstvin idején alakuit ki. A viligh zelileg fliggetlen egyhazi birdsduok a latin sb niusi Keestény egyhiz norm sri szervezbdtek. tOrvénybe (1:34) foglalta azt az elvet, hogy a pispél rus mas tagiai csak egyhézi al 2i biraskodas fontos volt azé ‘Zambuldns igazgatasi ayakorlat szerint azonban a rilyok itkan tartézkodtak.székhelyeiken. Ezért valt szikségessé ar évenkénti torvénynapok, itelkezési alkalmak meghirdetése. A vizsgill korszak végén (1151) Keletkezett oklevél szecint az uralkoddk korabbanw Suiraisiva seakdban €/ Biréségi scervezet a korai rendiség idé ‘Az alapvetd tarsadalmi valtozdsok nyomdn gydkeresen atalakult a hazai torvénykezési szerveret is. A vallozésok évszizadokra érvényes médon alakitowak at a kOzponti biraskodast, d6n‘6 médon hatottak a vidéki bi- résdgi rendszerre és eldsegitették art a folyamatot, amely a kinbirésd- gi rendsrer kialakul pont biriskodds terén az gls0 vilégi Aranybulla (1222) ered ményezettfontos valtozasokat. Aitido? dont® poziciot kapott az ftélke- zésben, hiszen a rgndi fejlddést mezalapozs dokumentum 8. pantja sze- rint mdr mindenki f0l6tt szabadon biréskodhatott; esupdn a fej- és j ard faye al iélkezmie. Kz eg re inkabb Budin allandésulé kirdlyi udvar igazsdgugyi szervezcte is eb- ben a periddusban formstédott, A i birdskodast gyakorl tisctviseld lass pk toot be. Az idézett Aranybulla 9. mig az udvar- ban tartézkodik, mindenki feet: stélhet &5 az udvarban mogkezdett pert bbicho} befejezheti, de ha birtokén tartézkodik, nem Kiildhet ki poroszl6t és nem idézhet meg feleket.” Ez a helyezet rSvidesen megvaltozont. ‘Béla idéscakitsl mar orszagbiréként 6 személyesitette meg a kirélyi osigos, 6 hivia 8s3ze rendes oklavakra a kirdlyi biréségot. A kiily elé (pracsentia regia) sz6lo idézés az orszigbird satke elon _megjclent we, Biri teendoincs szaporodisat jelzi, hogy & Kozepétdl alorscighiro seyitete nuunkéjaban, Perbe hive paran- csainak <3 itéleteinck szivegezssére wproionotarlust (iélOmestert) al- Kalmazott Biriskoddsi hatskore a2 udvagbaLvitt igyeket tekinive dlta- Hinos lex espn a sos kivdbagoal renzo vi keriltek a témokmester dintés TAY emer taveislek meet elkaimanként a Kicly semélyesen is birdskodhatott. Ennek gyakori esete volt 16 ett foly6 per Koaremikodest. A kiraly et flggetleni imagther vonhatott minden pert, s6t a szokasjog alapjan hitlenségi és lovagi, becsftbirsségi Ugyekben gyakran maga mondott itéleet. Az Arpad:kor végén_ a személyes biriskodist a ‘kiralyi WaTonos jelémlés (pecialis praesentia regia) birosagénak nevezték. Nagyobb jelentdségi igyekben cléfordult, hogy az uralkodd a vilégi és egyhizi elokel6k se- .gével, a kitilyi tanécsban, vagy a rendszeressé valt rendi gytlésben hhozta ftéleté, amelyet az oklevelek mint ezen testleteknek a kirdly je MAGYAR BIROSAGINENDSZER FORTENETE 2% lenlétében hozott déntéseit jegyerték fel, AClovagi beesilerbirdsd® ele celsOsorban az udvarivilézek (aulae regiae milites) Ugyeit vontak, de be- cslletet érimté tigyekben mas elikel6k is kérhettek e forum eldtti eljé- rast. A korai rendiség idiszakaban alpddor itélkezési szerepe kiléndsen fontossa aciiadori Kosgyiilések reven valt. Az europai tendenciikkal cegyezden a azit JopTeNOUES is azon idészakit élte, amelyben a videki “ekintette orszagos birdjaal sajatos helyi jogszblgaliatast vezeiett be, Kezdetben — Biron ‘kirdlyi megbizisbol yei kozgyiléseken. Az dori KozgyilésrOl fennmaradt hiteles dokumentum 1273-b6 Sedrmazik, ainely saerint a kirdly megbizisdbol eljié.nédor Zala ayébe hivia Ossze a nemeseket, virjobbégyokat, egyhizi nemeseket és ~mésokat” azért, hogy a tolvajokat és rablokat megfékezzék. A nédo kzgyillésck kolondsen az urols6 Arpadiok han, a kUzponti bir sigh Szervek haitérbe szorullsinak idején jatszottak fontos szerepet. "_A XIIL, szazad egyik meghatéroz6 intézményt6rténetieseméaye a meg joesolgatisi utondmigjénak kialakuldsa volt. A jésdp clso dokumentuma a zalai serviensek 1232-e8 okle- vele, amelyben Iehetdséget kapiak a kirdlyt6l, hogy ,igazsi tassunak 7 elnyomottaknak”. Az oklevdl szerint Berialan ola, howy 8 htt egyesiild = vit yok legelemibb érdekeik védelmére dnalléan lép- tek fel. A nidori kézgyilések ugyanis egyre alkalmatlanabbak lettek a legstilyosabb visszaélésck megtortasira és visszaszoritaséra, hiszen eze- ket a forumokat esakidékbzénként és déntSen a nyéri honapokra Iehe- mega sod igénye egybeesett a videk kizbiztonsiginak ele id6re megszint a billogos tsztsépe is, ezér a Kiralyok (elstként IV. Béla) sorra engedslyezték, hogy a megyék szabad li rikat vélaszthassanak, akik a nemesek ugyeiben is el tisetviselok actirdlyr szolgak Bird) Gudices servientium) elneverést kaptak, Az_1298:36. €, mar orszigosan biztositotia a vérmegyék bird kodist jogs ———4 Sneralstvan ahogyan adata a kuria bie ci aly val6 gondoskodas valt. A titkos kancell vari kancelléridtot (aulac regiae canccllaria) fuggetlen szervezcttel mi odors ‘A XIV. szdzadban a birdskods terdletileg is tagoltté valt. Egyes ‘00k 6s vérosokjoghatga al Kiet terleek kiln dealer (iudices terrestres) ali kerdltek. Eben az értelemben beszélhettink Salavénidban, SziszfOldon, a Szepességben, Székelyfoldon, dalmat és orvat terilleicken 1érejtt specidlis igazségszolgaltatisrsl, Az emlitett teriiletek L. Karoly és Nagy Lajos alatt kirdlyi kegyb6l tovabb erdsitették ‘néllésdgukat. Sajitos kulonallast nyert az orszag ~ védelmi szempont- bat fontos ~ del. terilete, Porsega, Szerém, Veréce, Valk6, Bodros, Baranya megyék egységes hadi indnyités, a macséi bin.pa- ksiga alattdllak. A katonai_paranesnok egyben bird is voll, 6 el azokat az igyeket, amelyek a torzsorszag teriletén a kirdlyi kkuridhoz tartoztak, Hatdskorét_1478-ban_ 1. Mépyés korlétozia azzal, hogy megsztintette_az_éltala Bsszehivout_és_ elndkletével nyolcados (octavjalis) irvenyszeke ‘Az. Anjou-uralkodék utani periédusban a birSsigi szervezet alapvets- en nem vikiozott meg. Zrigmond és 1. Matyas idején azonban némileg skore. A nddori térvényszék Zsigmond idoszaktban végleg elveszitette gyakorlati jelentOséget. Ez azt jelentette, hogy a nemesség kisebb fontossagi, foleg maganjogi és bintokvitakkal dsszefliged diayei is a legKdbb kézponti birésig elé keril- tek, Ennek nyoman hamarosan megkilénbbztettsk a fontosabb, hoss sabb eljérist igényl6 Congac litis) és a kisebb silly, gyorsabban int hhetd (brevis itis) gycket. A Mohdcsot megel6zi évtizedekben tovabb ntta kuria terhe, hiszen az egyhdvi birdsigi gyakorlat nyoman haziink- ban is dltalinossa valt@ fellebbezés, ametlyel a megyci sedria eldtt tar- gyal, a kordbbi tereti birak dltal eldéntott Ugyek a legielsobb forum slé Kerithettek. Ez a kortilmény eredményezte a kuriai birdskodas \vibbi differencialédasit és ~ 1. Matyas idejére ~ mikide tetelet, Aki friat, amelynek fel- I, irdsha foglalisénal belill sor kerult egy negyedik birdség feldllitésdira. A na- {kos ancellér let, 1. Matyds idején trtént els6 izben modernnek né- ‘echet6 kiséret az igazgatis és birdskodés elvalasadséra azéltal, hogy @ ban megalakult. ude kono A MAGYAR BROSAGIRENDOZER TORIENETE 2s helyettesét nevezte ki. Az ij bird a Kira es jelenlét helytarigja (personals praesentiae regiae in judieiis locumtencns), tent a Girdlyi scemélyndDlett. Ezzel egy politi- kailog kényes gyesoport Kerilt tivolabb a kancellaraltal nagyban be- folyasolt orszaigos politikitl. Ez a munkamegosztés egyben Allands fe 8 allandé testile 1. Matyas.az Ggyek gyorsabb clintézése éréekében a rivid_hatér (G2. vagy YS, napa) 52 et honositata meg, Nz Us meny “Fdlyi tdbidaak (tabula regia judicaria) nevezték. A tablén a_hivatalos_ “Alésszakok (nyoleadok) idején, » hozzajuk tartozé Ugyck elbirdlasakor jor vagy orsaigbird elndkalt, A nyolcadokon_kivill térpyalt_dgyek esetén a birdsigi jogvi ‘A fellebbezési jogosultsig kialakuldsa utén a kuriétdl a kirdlyhoz. hetett fellebbezni. Ezeket az Ugyeket a kirdly sajat tandesival, s6t 17 tea ead pel vl ad — a edgy zisen dntlte el sa vol. Enc egyik foots MnEaneayi eeaindage 8 birds [426 tra tehet6 Kialakulisa. A vérasok ezen esoportia felertr riskodls afiaee iellegii lett; kiemelt Szetepét jelzi, ogy eddig zimmet gezdasigi. pénzigyi természetd tigyekkel fogtatkozd. tir rnokmester, hatral az orszag_egyik nagybirdja leit, Az lala irinyitot birdsag jelentéséget ndvelte, hogy a teste nem_ a kirilyi udvarban itelkezett, hanem kilén erre a eélra rendelkezisére ocsdtott, igy némi fliggettenséger is biztosit6 épilletben dént6tt a px irok jogvitiir. Irodalom a 2. fejezethez Hajnik Imre: A magyar biréségi szervezet és petjog az Arpad és a veuyeshzi kinilyok alatt. Bp. 1899. Bénis Gyorgy: Szent Ivan trvé- nyeinek Onéllosiga. Szizadok 72 (1938). 433-487. pp.; Véczy Péter: A magyar igazsigscolgiltatés szervezete a XI-XIl. szazadban Miskole, 1930.; Gydirfy Gyorgy: Istvan kirdly és mive Bp. 1983.; Béli Gabor: Magyar jogtérténet. Az allamalapitéstél 1848-ig. Iustitutiones Juris.seralsrvasy by Kirélyi kilonds jelentét (specials praesentia regia) Az orszagbiré és alorszigir6 Io II6sulo birésiga mellett — elsd okleveles adat szerint 280-61 ~ a kirlyi kuria Gjabb birdsageal bivtit. Aztaz itkezési férumot, amelyben a Kirdly személyesen itelt, vagy ~ a2 orszagbirén és helyetteséa kivil ~ specidlis mepbizisa réven mis tise visel6 biriskodot, kirdilyi kilonds jelenlé¢ birdsaganak neverték el. A birésag az Anjouk idején erdsbdot meg, amikor a hatalnrukat stabilizAl- ni kiviind uralkoddk egyes gycsoportokat vagy személyeket kivettek az ‘Mtalinos. udvari birésdg_ hatiskoréhsl. Gyakori eset volt az egyhiziak saemélyes, és Birlokaikkal kapcsolatos jogvitdinak kiln birdség ele utaldsa, Ezeket az figyeket kezdetben a hiraly kézremikidésével dén- tOrték el, azonban késdbb az. ilyen ,kilonds Kegyelembe” (specialis protectio) fogadottak szAminak ndvekedésével az_idvari kancellar (vagy ahogyan Nagy Lajas uralkodisinak végén neveék, fokancelléry segitségét veiték igénybe. A kancelléria dllitotta ki egyébkent is a perbe hivé Jeveleket, ezek utain ayakran a fokencellir dontdtte el az tigyeket. Onallo biroi joghatéségara abbdl kovetkeztcthetiink, hogy az itéletleve- leit sajat pecsétiével erdsiterte meg. A kirilyi kalonds jelenlét birosiga — Hajnik Imre szecint ~ masfél évszizadig mikédatt. Elén_mindvégig & fOkancellér allt, aki gyakran helyettesére (specialis pracsentice majestatis vicegerens) bizta a kevésb€ fotos ligyeket. Az 1400-35 évek- ben e helyettesit6 tiszivisel6 szerepkre megnétt,itelkezési feladata kic- gészilt a kirdlyi jogligyi igaznatéi teendOkkel, Hiteles adat igazolia, ogy Hunyadt Maayas bialrasa. (ary Peer) bitdig helyetsként Snails itélkezési feladatot kapott; az 1458.32, tc-vel fellito%t, Budin miikid6 és a hatalmaskodis! tgyeket kivizsgal6 birésig vezetbje lett ezeket a pe get Kindly s teles okiratokban nyomon kovethetd ~torténete CfA kirélyi szomélyes jelentét (personalis praesentia regia) A kozépkor Sltalinos szokdse szerint ~ természetesen az, uralkodok egyéni felfogasitdl, alkatdtdl fliggd mériékben — az igazsig kiszolgé sian a kirdly személyesen is ésat ett. Erre azokban az esetekben gya korlati s2iikség is volt, amikor vaiamelyik kuriai bicéség itéletet meg. A MAGYAR BIROSAGIRENOSZER TORIENETE » Teno albodlan sj rsporatee geno Rgpeh, mated ‘anidortl vagy az orszighirs. a kirdly elé vitlek, Ezeket, tovabbi azon percket, amelyeket a kiraly tartézkoddsi helyén, wbbnyire tandesa seaitsézéve bitdlta el A kirily elé Kertl6 figyek Zsigmond 1435-85 nagyobb dekrétumanak rendelkezése nyomén jelenidsen megszaporodtak. A kirélyi hatalom, biatositését célz6 dokumentun ugyanis eldirta, hogy killonbséget kell s is kOzdtt, az ut6bbi esetben véz- rily birdi helyettesitéséré!. Kezdetben ily szemelyes képviseleté, ar kapottAllandé megbizast és valt ezzel a jv A jogban jars tsztyisel6 mar Nagy Lajos korat6l az udvari eudiencia vezetbje volt, gyakran kapott a uri- kodskt6l egyedi tigyek e ds ints Yolac lg tgs Lancellr, ak» Kady szemelyes “K kirilyi személyes jelenkt bicésiginak kialakutésa utan a spel Jelenlet birdsdga veszientjelentdségebsl, Az 1 Métvas dltal hozatot re formok (1462:1. és az 1463:21. tc.) nyomin 1464-ben egyestlaf0- & titkos kancelliri méltdsig, amelyek kGvetkeztében a specidlis praeseriia regia a kirdlyi személyes jelenlét birdsigaba olvadt. Megkezd6doit az a folyamat, amelynek végeredménye az volt, hogy a kirily) személyes je~_ lenléti birdsig Hlére az urakodd eseti megbizassal nevezet ki vezei6t. Ezck eayre kevésbé toltttek be kancelri meltségot, bir kivétel nl lit személyek voltak. A’ biréséa én dll6 gi svemélyes jelenlét belytartojénak (personalis pracsentiae regiac in judiiis-locumtenens), Kesdbb. terminol6giéval egyscertien personalisnals kirdiyt scemelyndRaek nevezték. Az els viléc. gi seemélyndk ~ az, 1514:55. te, tendelkezése nyoman ~ We vin volt. Enol kezdve a kitilyi seemélyndk Kerilt a kis celldria élére, akit az, tity’is idején_bi viata ‘tehit a tngnykezési idészakokon kivil is hivatalban_ lév6 elndke, Fontosségira utal az 1514:55. tc. is, amely eliendelte, hogy” Budan allandd sagkhelyet tartson.STIATSIVAN az orszig dsszes videkérdl Kellett vélasztani, Az 1500:8 te. értelmében 2 kitdly: ablan helyet kellett biztositani egy-egy’itelomestert imoknak A kirdlyi wdbla tlnokeit a2 orszéggyilés valasztota (149822. te.) a 1500:10. te alapjén hérom évre s26id megbizéssal. Az Glndkok fizetést kaptak, melynek sszegét kezdetben a kirdly, majl az orsziggytés (150733. tc.) hatérozta meg “Torvényeink rendelkeztek a kirdlyi tabla hotdrozatképességének sza- bélyairdl is. A nagyobb vagy rendes nyoleadok (octavk) alkalmval az: ‘lndkok teljes Kéisedmban Kotelesek voltak megjclenni, az orszig birdi zt! legalabb kettore volt szikség, az itletek meghozataldhoz (1486:3. tc). A kisebb trvényszékek (brevia judicia) esetén eiegendd volt az tl- oko felének jelenléte. A kindlyt tabla hatdskorébe tartoztak azok a perek, amelyek meghalad ik @ megysi Kirvényszékek hatéskiret, tehat esak e kuridban voltak in alok. Ide tartozott a megyei tOrvenyszékektl, a vajda, bani birds ‘goktol fellebbezett tigyek eldéintése is. JA kirily! ands birésigi tevékenysége ‘A kivzépkoriéllam fontos politika testdlete egyben Xézponti biréi foram is volt. A személyes kirslysig koriban kialakult seokés szerint az ural kodé a hataskérébe vont iigyeket ltaldban tandesban, tehat az udvarban 1év6 vilgi és egyhizi cldkelok Kozremakédésével dontSite el. A rendi__ Korszakban differencidlédot a testlet szerepkire, de egyes Uayekre vs natkozé bir6i hatéskér ekkor is megillettc. Igy gyakran el6fordult, hogy nevezetesebb perek, kléndsen hitlenségi esetek elbirdléséndl a fopapok 5 fourak taniesa is szerepet kapott. A kirdlyi tdbla Kialakulésa utén a kirdlyi tandes fontos szerepet jétszot a kirdlyhoz fellebbezett Ugyek el- Dirdlésdban, Az 1298-as reform, utén a Kirdlyi tandcs k6zjogi jellege megerbsbdatt, 6552211 seabélyozottabb lett. Eszerint ugyanis a kiraly_ les maga mellett hérom havonta 2-2 puspdkét és ugyanennyi nemest | tartani. A nemeseket a ors2iggyilés vilasziota. A ir Allamiigyekben, jgy-a_biciskodas tenén Kételes volt taesos ‘ nydt_kikémi. A kirdly tandcs informlis hstalma az Anjouk alalt megndvekedelt. Maria fogsign idején (1386) a Kirilyi tandcs dtmeneti- Jeg uralkodsi jogkért gyakorolt. Zsigmond fopsiganek idején (1401) a kiralyi tandcs olyan orszigos taniccsi alakult_at, amely a hatalmat [A MAGYAR BIROSAGI RENDSZER TORT szent_korona nevében gyakorolta. Biciskodisi_szempontb6l is fontos szerepet jaiS0tt a Himiyadi Janos kormanyzé folé rendelt orszigtandcs, g/ A Kisebb kirdiyl kancelliria (cancellaria minor) A birdsagi igyvitel irisbelivé valisa utin szakség volt egy olyan kOz- ponti hivatalre, amely a bitGi_parancsok, iteletlevelek szabalyszert: és egyinteti Kidllitasé-61 gordoskodni tudott. A kiadvényok péért_a_profonotiriusok feleltek, elkészitéstk, kiadésuk ki uudvari oklevélkiallito szerv, a kancelléria feladata volt. Kéroly Robert uralkodisinak idejeil a peres kiadvanyok elkéseitésére, nyilvantarti- ‘ra killin szerv, a kindly kdpolna ispénje altal vezetett titkas kanncelt@- ria j6tt Véte, Ennek feladia mér csak a birésagi iratok szerkesaiése & regfelel6 forméban torn kiadésa volt. Vezetdje jogban jartas eldkeld volt, el6fordult, hogy a kidlyi képolnatol Alggetlentl igazgattik, élére személyt dllitottak. |. Métydis 1464-c8 kancellériai re- rat alakult ki végloges szervezete és & Kisebb Kirdiyi kancellé- _ria (cancellatia minor} elnevezése ‘A kisebb kirdlyi kancellisia személyzete foleg, egyhiziakb6l, korabeli értelemben vett szakemlperekbol allt, Kizponti tisztvisel6i a jogban jar- tas protonotériusok voltak, akiknek a jegyzOk és levéltarosois segitettek a birdi iratok megszerkesztésében. A cancellaria minor szervezetének € hhataskbrének stabilizdlédisa utdn is voltak olyan dgyek, amelyek a na- gvobb kancelléria (cancellatia maior) hataskdrében maradtak. A fokan- cellar vezetése alatt allo, tekintélyes szervezet sajdt pecsétje alatt adta ki azokat az ftdeteket, amelyek a kirdly altal eldint6tt perekben, foleg az 6t megillet6 méltényossig gyakorldsa nyoman szillettek. WA kindly’ kuria lovagi becsuletbirdsiiga (curia militaris) A sajatos hatiskor kuriai bitosig kialakuldsa Osszefggott az Anjou- kirdlyok idején meghonositott udvari vitézi, vagy lovagi élet szokésai- életveszélyes.magénpérbs; mellett ezt az elégtételt egyre gyakrabban & birdsdgok elott keresték. Ez tette szdkségessé egy specilis birdsdg meg- at, amely természetszertien a kirdlyi udvarban jott Iétre. Ennek ‘elndke teggyakrabban a kirily volt, helyette az udvar Ugyeiben intézke-36 STIFTAISTVAN nemest yalasztottak, akik ~ eskit ve ~ a nédor mellett birétirsi fel adatokat lta el. A nidort jeayzaje segitete, « Kozhitelességs funkeié- kat a kindly dltal Kirendelt kirdlyl ember és a székesfehérviri kaplalan kild6tte lata el __ A\nddori hézgyidések hatdskore kezdetben a nyilvanos gonosctevak (rabl5K, tolvajok, orpazdk, pénz- és oklevél-hamisit6k, eydjtogatdk) felkutatésa és meghuntetése volt. Ezen til a nadori kbzgydlés hatisko- rébe tartozott az slitkolt kirdlyi jopok feldertése, a kirdlyt mepilletd birtokok kideritése, a teljesitends kozszolgdlat mogallapitésa is. A rengi_ Alldst_grinta.vitds kérdésekben (statusperekben) is gyakran ez a foram foglaltallést. A nidori kOzaytlés az. adott elyen és iddpontban végité- Jetet hozhatot, csupan a birtokkal Osszefiigad rejtettkirdlyi jog esetében ‘Kellett a2 dgyet valamely kuriat fSrumon viligi és egyhdzi tiszrvisels jelentétében eldtinieni, A peres elias mellet gyakran KerUlt sor peren kivelt eselekrényekre (hasinjirés, beiktatés) és bizonyitasi eljérésra (tudomanyvételee) is. ‘A niidori kozgydlés silyét esokk aaok az intézkedések, eme~ lyeket Zsigmond, majd I Maiyds a bistokfoglalési és egyeb hatalmasko- ddasi Ogyek terén bevezetett. Az 1458-1 tOrvények ezen digyek gyors, kkuriai clbirdlésdt rendelték el, kivonva ezeket a nddori kozgytilés hatis- korébél. Zsigmond idején mar esak akkor tartottak ilyen fSrumot, ha valamely megyében a kézbiineselekményck elszaporodtak. Hunyadi Jé- nos korminy2ésaga idején az. 1446:21. tc. akkor rendelte megtarsukat, ha azt az érintett megyék kértek. I. Métyés 1464-ben Ujboli Usszehivasu- kat rendelte el, valészindleg azdrt, hogy kulbn ad6 fejében megtartasuk al6li mentességet adhasson. Az 1486:1, tc. végil eltSrdlte a nédori kiiz- gylléseket, azzel a megszoritissal, hogy a kézbineselekményekkel seélyeztetet megyék esctrél esetre felhataimazist Kephattak a proscriptidk (levelesitések)alkalmazzsra A nador egyéni birdskodasi jogosulisdga a kuridhor KOUSdbtt és seintén Nagy’ Lajos idején erosbdbtt meg, Altalaban birtok- és hatalmas- kodasi perekben dont6tt, de voltak olyan tigyek is, amelyek kizérélago- san hozzd tartoztak, Igy az. 6 itélOszéke (praesentia palatinalis) elé ke- riltek a nédoti kozgytléstol a kurighoz.dttett (ott folytatott) dgyek, 10- vabbé azon perek, amelyeket a kirdy rendelt oda. Meghatérozott test Jetek (pl. apétségok) kirdlyi felhatalmazds alapjén vehettek igénybe a nédori itéthezést. A szokésjog, hatalmazta fel « nidort azon jogvitik e!- dontésére, amelynek targya kiralyt megillet6 jog volt. Személyesen itél- kezett vim, harmincad-gyekben, a fokegyiri jogot érintS perekben. A nadlor volt a kunok és jészok fbirija, hozza lehetett a Dalmécidban ho- A MAG At IROSSG: RENDSZER TORTENETE ott itletek ellen fellebbezni, Rendkivili fontossigé volt az a biréi ha {alom, amit e fonts fotisztviseld a nadori cikkelyek (1485:10. te.) alap- jin az orszigt6l tavollév6 kirdly helyettesekéot gyakorolt b/A nemesi virmegve birésdgi szervezete A kirdlyi serviensek énvéd6 mozgalma nyoman a XIU. szaizad végére orscigosar: kielakult a nemesi varmegye itélkezési autondmisja. A vic- rmegyel katonal elithes tarioz6 krdlyi serviensek szolgabicikat vilas7= tottak, alik @ kirdlyi varmegye {pan ‘az 1291:5, te.-ben gy rendelkezett, hogy ,.ne merészeljen az ispan i \etet hozni vagy biriskodni a négy vilasztott nemes nélkil”. Az emlitett dekrétuin 14, cikkelyében pedig mir e forum nadori k8zgydléssel saem- beni primétusér6i olvashatunk. Fszerint ,ha a nédor orszégunkban bi- riskodai indul, minden megyében négy Kikildétt bird és a megyeispin Kiteles vele menni és itélkezni”. He pedig ,a nédor helytelentl akarna eljdrmi, ez a négy ember az ispénjukkal egyitt tartozzon 6t megakadi- lyouni és jelentse azt nékiink”. Az 1298:26. tc. pedig mér azt rendelte, hogy ha a nédori kézgydlés nem mikédik, azt a megye biréi fOruma helyettesitheti A kialakulé nemesi varmegyei itéikezés kezdetben kézgyllési jellegt volt. Kes8bb testiletivé valt és az ispan, a szolgabirdk és néhiny nemes kézremixédésével folyt, Nagy Lajas idtszakit6l a megyék mar esak ki- rely’ engedéllyeltathattak bizosdgi KOzayiléseket, ezért esupan a sedes Judicaridin (Ssszevonva: sedrién) itéikezhettek. Ennek hatdskére kezdet- ‘ben szak volt, hiszen a nemesek fontosabb Ugyeiben a kuriai bitésdzok dont A kézépkori alkotmanyfejlédés sajstossiga szerint a kiharcolt jogo- sultsdghdl egy id6 utén kOtelezettség lett. A kirdly elrendelte (1492:53. tc.) hogy a megyék Kotelesek heti vagy kétheti idBkézinként itéloszéket tartani. A birdskodés helyszinére, székhelyére is rendetkezésck saillet- tek: ennek a megye terlletén kellettlennie, megvalteztatasuk kirélyi en- gedélyhez volt kitve (1495:29. tc.). A megye itélkezé foruma, a sedria a XIV. sedzadtél mar gyakran 2 fBispént helyettesité alispdnnal (vicecomes), « néxy vlasztott szolgabirdval és valtoz6 szémi nemesi itindkkel tél. Az 1444:10. tc, a bitdsigi seemélyzet allandositisa érde- kében négy megbizhaté nemes vilasztés itn valé éllandé kirendeléset irta eb. 1 Métyds a2 1486:8. c.-ben azért, hogy a hiteles helyi feladatok elvegaésére is lepyen elég Kozremilkod6, megyénként 8-12 tehetsebb0 neta Istvan regales) voltak. A viros] torvényhatésagi jog a XV. szizad elejéig kirk (praca! higgd: teil Rivas iomasret voll A Kiri véosok Dirdsigi kivaltsigat Zsigmond kisebb (varosi) debrétuma tette egysépes- sé, eimclte orszagos rangra, Ez a dokumenturn haldcozia meg varost bi- rosdgok viszonyit a Kozpontiitelkezés rendszercher, é& szabla meg a waresok jog hategonizasinak eee ag "A virosok birdsigai sajat joguk szerint félkeztek, a2 orszigos s20- ‘ban betclepilt Kézdsségek sajatjogaikel alkalmaztdk, amelyek hosszas mogyarorszigi alkalmazis nyomén viltak vérosi joged. A kalt&ldi jo dtvetelére osak késibb es kiveteles esetben (pl. a magdeburgi jog szepesi vérosok résatrl orténd adaptcija)KerGlt sr. A késSbb [ses vara: sok a régebbiek jot keptik a Kirdlyi privilégivm vagy egyszert jogat- Wiel tev, ly Reletketck a vrosi jogesalaio, <1OKOn a jogot aS anyavérossal. A virosok a jogérielmezes soran ide fordulhattak, lebbezési ferumot, az els6fokti dontésekkel szembeni felalvizsgalati le- hetdséget az anyavaros biziosiotta, by A wirosi birésdgok scervezete {A biréi joghatdséggal rendelkezd virosok élén a vérosfejlodés keadeté- tél testill allt, amely elnokbdt (bird) és. 12 eskidt polgdrbdt (urati cives) tevbdett dssze. A bitdt és a2 eskildteket kezdetben a varosi pal. _gdrok kicossége (communitas) vilasziotta. A biriskodés vezetd tisztvi- Sseldje a virosbite volt, akit rendszerint évente vélesztottak, A szabad vvalasztds a virosi privilégiumok egyike volt, eam a kOuSsség altal valasctot tisziviselé megerdsitésre altalaban nem szorull. A német sz0- kitsokkal egyezden a birovalasztés a Jegt®bb helyen Szent Gy jan tértént, A birdk megvdlasztiséniak virosonként eltérd feltéclei tak. Altaldban elvartak, hogy a jelolt a varosban megtelepedett, birtokos polaie legyen, és tabb éves tandestagsdggal rendelkezzen. Budi a né: rmazAs is fellétele volt ¢ tisztségnek, tovabba az is, hogy a lec ai 10s lelkilletd, félelem nélktili, jOsigos, mértékletes és istenfé- 16" legyen. Abr mall a vrs nisi zat gue Simok 2 teljes érikormanyzatijoggal rendelkez® varosokban ~ egyezien a kora- bet eurpaiszokisoKkal~ 12 val A Kisebb kvdlsgvioslban és néhiny kaptatani varosban hat eskiidtet valasztottak. Az eskildtek a vic Tosi polgirok Kit Kerihetiek ki, A. virosi statitumok specs fl ‘A.MAGYAR BIROSAGI RENDSZER TORIENETE 4a teteket is szabhattak: Budén a polerok tiz: német, a magyarok két ma- ayar eskudtet vilasathattak, Kolozsvar joga szerint a tandes fele részben sedszokbbl, fee részben magyarokbél allt. A pazsonyi statatum tltotta a kézeli rokonok egyideji megvilasztisit, a budai olyan személycket alapos ok nélktli visszautasitas 6losz6r Bish vesziését eredményezie : Ibo sar esklatck cgytusen képeatk «magisrdnal a vérosi nacsot, amely a megvalasztast keto eskitétel ulin @ varosi igazgatési 6s biraskodast jogot gyakorolta Egyes ~ nagyobb ~ varosokban kulén pénzbirdt (judex pecuniarum) vlaszlottak, aki kisebb addssigi igyekben (a dudai jogkonyv szerint 40 forint erejéig) biriskodott. A visirrendészeti és. vasérjogi (Kereskedelmi) vitikban a vascirbird (judex fori) déntéit, A varosfejlo- Ges Kezdeti szakasziben egyes vérosrészeknek is voltak killon birdik. Ezek kulonillésa id6vel megszint, ezzel szemben a zsidébird (judex Judeorum) tiszisége, aki a zsidék ezymas kozotti és a Reresrienyek 2 ddok elteni pereiben esktiddjeivel egyatt déntétt, 2 magyar kirdlyi varo~ sokban hosszi ideig, megmnarad. A vérosi birésdgokciaidskor®)~ a szentszéki kompetencidba tartoz6 Ugyeket kivéve ~ a banteld és polgdri jogvitak teljes korére kiterjedt. A varosi polgért vilagi természeti dgyt az adott_viros_birdsiga lott Iehetett perbe idézni. A varosi biréség bimtet®_ Ugyekben halélos itéletet is hozhatott, tehat gyakorolta a jus gladiit, a pallosjopot. A rosban lak birtokos nemesek felett megosdtottjoghatdsig éevenyesit. ‘A varosi birtokos nemesek esupdn vérosi_ingatlanaik vagy. ott kOttt_ ligyteteik tekintetében tartoztak varosi al, Bunteté dgyekben Zsigmond 142 -es dekrétuma szerint rendes birésigok jérlak el, fOgget- leniil ttl, hogy a nemes hol, és milyen jogallésG személy sérelmére k0- vetett el biincselekményt,illetve terhére mely varosi polgdr és hol ki~ vette azt el. A virosi polgérok nemesck elleni hatalmaskodésérdl egy késobbi torvény (1498:38. tc.) tigy rendelkezett, hogy kisebb hatalmas- kodés esetén a virosi lakost vagy polgért a megye, nagyobb hatalmas- kodas, vagy birtokjog sérelme esetén a kirdly személyes jelenléti bi ga cle kell idézni. Ez esetben biintetésik 200 arany forint, nagyobb ha- talmaskodis esetén fejvesztés volt, Az a polgé, akinek valamely nemest birtokon lév6 bécleménye volt, a7 uradalom terdletén elkbverett vétsé- agekért és okozott karokert a foldesir birésdga eldtt felelt. A peres Ugyek Lirgyalésa meghatérozott_napokon tinént. Budén hétfOn,. szerdin &“ ‘sua Isvan x! 1g elsS fokon elbirdlands tigyeket is vittek a timokmester elé, a XV. srdvad végetdl azonban a timoki it szék kizérbleg fellebbezési hatdsagként mikOdOtt, A birbsdg hatdskoré- be fOszabalysént esak polgéri perck tartoztak: biintetd igyeksen a varo- sok jogerds és végrehajthata itéleteket hozhattak. ElsOsorban az.ingatla- nok tulajdonjogéra, Gr0klésének médjéra vonatkoz6, a hatvan arany{o- rintot meghalad6 ad6ssigi perekkel és az ingbkKal kapesolatos jogvitik- kal Osszeftiggé kérelmeket Iehetett ide texjeszten. elien is @ Ddenyajtott felledbeaés a Kirdlyi személyes jelenléti birdsdga elé keri. II Ulészl6 azonban esak akkor tete et lehetvé, ha a per ertéke a 300 arany forintot meghaladta, A személyndk ezekben az. esetekben @ kirdlyi kuria itélomestereivel a kirilyi tabldn itélt. I Uliszl6 1499-ben tigy rendelkezett, hogy a virosokbél j8v6 Gayek Uirsbirdi ne az itélomeste- rek, hanem ¢ célra killon kirendelt birdk legyenck. A birak kirendelésé- nel ezentill mar nem az orszagos szokisjog, hanem az. érintett varosok Joga volt az irényad6. Ezzel a rendetkezéssel a ki at kaon Al- 15, tjabb bitdi sestet jott létre, A birds. a Gzemélynoki sz&R(sedes personalitia) elnevezést kapta, A frum elé Kezietben a tamnoki széktol ide fellebbezctt igyek elbirélasa tartozott, azonban J, Maiyés hirom va rost (Székesfehérvar, Esztergom, Lécse) kivett a timoki szék hatisk6 Al és kézvetlentl személyndkénck rendelte ala, A személynokinek ne- vezett virosokb6! kSzvetlenil a személynoki birésdghor lehetettfelteb- bei. Ezek szdma a XVI, szazadban tovabbi négayel gyarapodot. Irodalom az 5. fejezethez Dr. Cstzmadia Andor: A magyar varosi jog. Kolorsvir 1941; Katalin Goncsi: Ungarisches Stadtrecht aus europaischer Sicht. Die Stadtrechtsentwicklung im spatmittelalterlichen Ungar am Beispie Ofen. Frankfurt am Main, 197; Kirdly Jénas: Pozsony varos joga a kozépkorban. Bp. 1894; [f. Szentpétery Imre: A tirnoki itélészék kiala- kuldsa. Szézadok, 1934; Eckhart Ferenc: Magyar alkotmany- & joj torténet. Bp. 1946; Bécskai Vera: A mez6vérosi Snkorményzat a XV. seézadban és a XVI. sedzad elején. In: Tanulményok a magyar helyi 6n- korményzat moltjabel. Bp. 1971.; Wenzel Gusctdv: Magyarorsaag viro- sai é5 vérosjogai a miiltban és jelenben. Bp. 1877; Wenzel Gusztdv: A MAGYAR BiROSAGI RENOSZER TOR TEND 4s Magyarorszag binyaszatanak kritikai tirténete. By én. Beriényi Ivén: téneti Tanulmanyok IN. (Scerk.: Csizmadia andor), Bp. 1974"; Varga 6, Az tirisecki biriiskodis kialakubisa, szervezete Magvarorseazon aToldesie) jogseatgitts wirvényszék wz Am veuére alakult ki. Kezdetben (erre utal J. L UL. torvenyének 25. ci Kelye) a hitdlybirak az uradalinak lak6i fit is itelkezhettok, chat meg sem dllandésul a7 aralkoi teletben tartott maginfBl- desi joghat6si. A kozponti hatalom hanyallisanak idején, f9képpen 2 jmunits jogok acominyczisa reve a szoksog fokozatoan l= etbvé fete a birtokon 16 sajatjobbdayokra és a jodbagyok mo. lanekods birtokalan szlgtiravonaocd ilkeret Joy Kiaksicede Az uralkod6i kezpont szervezeii mintékkal is szolgdlt: az.epyhizi es viligi latifundizmokon bell Iassan Kialakult a kirdlyi udvarra jellemzé tisatvisel6i feladatfelosztésirendszer, Az 1. vikigi Aranybulle rendelkezésci is arra utalnak, hogy a vil tilyi_birésigok_hatiskorcbe taroztak. A peranyagok valdszindctih; 2 XV, scizadra mir kikertltek a vérmegyci trvényszek iélkezés! Korb is. Az trisvéki joghatdsiy ez Anjouk idejen vilagi & epyhich ragybirtokra nézve eqiarat gist jopinéemeny lel A Katee a 1330-as evekben a7 wcrszag seabadsiginak” mondta, hogy 2 jobbsgjet és servienseielleni Kereseteket a2 ur szine elattindisak ei: ha pedig eek a panaszosoknak nem tesznek igazsigol, nem a jobbigyait é hiv it, hanem az urat kell az_orsedgrend si an AKI. sind lr csak aban az esetben jérhatott el, ha a kil paliosjogot (ius gladii) kaport, Az. inisaéket (sedes dominalis) a fo ‘ese, tiszije (officialis, villicus) tarthatta, A THaTSSEgok Fendelkeresében elsint iddkoy lyt6l szabad ispénsigot, lyesen vagy helyer detben a felsdbb skben, az érintettjobbagy ta-a Stina Istvan dai birt a perbe fogott bittok K:&s0b5 a RIgrisoK elle at perket igi brook i ‘éaték, A jobbigy pap kételes volt elészdr urahoz fordulni, esak azt i ‘etSen ereshette igacit az. cgyhiri birdsig,eldt (144033. tc). Késbbb torvényeink (1458:9,, 1463:17,, 1492246, tek) elrendelték, hogy a sz0- rosan Vetl egyhdei gycken tl a lerikusok megsebzése, megverése vagy kifoszisa a séentszéhek hatiskorebetartozik “Az egyhazi birdsagok Wilagiak i ‘tk dumtotiek a hazassdigi KOvelekte vonatkoz6 perekben (1463: §) Kd6vel kialakull a az elv, hogy a szentszékek nem jazhatnak el ol Ggyekben, amelyek ingatlarjogotériatettek, még akkor sem, ha hit alatt eskivel alindnak kapesolatban, A iGszigvesztéssel jno_perek sem tar- tozhattak egyhizi birisig hatiskorébe. Ennek megfeleléen az egyhari birosigok Jértak el a viligiak hitbére, hozoményra, jegpaid leanynegyedre, tizedigyte vonatkozé vitiban. Ezek az Ogyek vegves atdviglak (cousae Tix For) voFrak, mert —ha.a per ott korabban ke: dodott ~ vildgi birdsbgok_is donthettek r6luk. A lednyaegyeddel kap- ésolatos vitékban az a hérdés, hogy azt pénzben, vagy termeéscetben kell e kind, vilagi bitésdy elé tartoz0%, mig a jogalappal kepesolatos nu dg viisUgyben egy forum dent, Egytelen a szentszékek el tanoztak a kegyes oélt végrendelkezésekkel kepesolatos ¥i ‘a hainis eck &> a hitsregés esetei, az Gzvegyek és drvak {amiserabiles personae) személy jellegt jogvit ‘A hatisktri seabélyok é szokisok bizonytalanséga miatt scimos esetben tortént hatéskiri GsszeUtki7és az egyhizi és a vilag birésigok Aubzou. Zsigmond 1405~is kisebb dekrétuma mar hatérozottan tiltott hogy egyha bird viligi Ggyekben itljen. Az 1458:49. tc. em az esetre a plispak sillyos biintetesét helyezte kidtisha akkor is, ha a dontést nem 6, hanem helynoke hozia. A bizonytalansigot igyekezett tismiizni az 1504:25. t,, amely elrendelt, hogy az egyhizi birdsig elé rendel6 {dézdlevétben vilagosan meg kell jeldlni a per tirgyét, hogy az érintetek ¢ tugjak donten, illetekes bird elé idéak-e Oket, Hatéskini vita eldn- tesére az 1408:14, te, akirélyi szemelyesjelenlet birésagatjeloltc ki, Az cayhtzi bitdsigok szervezete a, exyhizi histarchiat Kovette ssbb énehi peinkven a fdesperestarchidiaconss bréskodot, misodfo— kon a megudspuspdd dimtStt. Altalinos hatiskordcls6 foki bir szere- (vicarius) kepviselt, Az 150C:35. tc, a heiyndkkel szemben azt a feltételt srabia, hogy nem lehet idegen ajki, nchogy a feleknek tolméesot vagy a megyspispdk létott el, akit a Zsigmond-kori6l kezdve a helynoke A MAGYAR BIROSAG: RENDSZ=R TORTENCTE “9 ‘prakétort kellien fogadaiuk. A plispbki s2ék rendes tagiai ax/egpliL. ul Rnareatie 7 meee A. pispoki wk itélete ellen az‘érseki birdsdghior, imen a rdmai. ~hiiridhdz lehetett forduini. A pert nem Iehetett a magasabb szinti egyhé- 2i birésg el6t elinditani. Aki a pispiki saéket megkerilve panaszaval az érsekhez fordalt, xz 1495:10. tc slapjin pervesatéssel és negyven fo- rint birsdggal biinhédétt. Rendkival szigordan sijtottak azoxat, akik Agyeiket elsd fokiielbirdidsra. a rémai Kurishoz vitték. A tilalom meg- sen6jét az 1471:19. te. szerint javadalomvesztéssel, annek hinyaban Fejvesctéssel bantették. A tilalmat az 1495:10. és 1498263. te-k is meg- evdsitették A Kivaltsdigolt terdletek és népesoportok itéloforumai A rendes bird joghatosdg al6li sajitos kivétet jelentettek az anyaorseég terileten belli kivilisigolt tertetek. A Mohacs el6tti id6szak uralkods ilyen kivételt ~ exempeié: — biztositouak adiinabiak. A IV. Béla alatti megtelepedésui ulén rovidesen Ondll6 hat6sdagal rendelkez® terileti oedsséuae szerene,kblonillisuk marks sajdtossiga a1¥, Lseld lett. A jogbiziosit6 ok- irabst cisiik, hogy a huok mir letelepedcitkkor saat nemze'seg bi telosséggel. Abban a7 esetben pedig, ha valamely IkSzdsségen Kivi személlyel timadt jogvitdjuk, azt 2 nddor az érinter kun nemzctségi, birdval ontétte el. Rendkivil jellemzd, hogy a kivaltsigolt etnikumoz tartozbk egymas Kézbtti perében nem a nidor, hhanem ~ az érintett nemzetségek birdjaval kozdsen — maga a kirdly_ dont6tt. A kunok megtelepedése utdn mar nem az. adott nemzetség, hae nem a telepUlési egység birii. szolgiltatak igazsdgot. A biréskodés a szillasokra és szikekre tagolbdott ferileti beosaids. szerint tortént, imindkét szinten a telepUlési Kéz6sség vélasctott tisztviselojenek kézre- rmiikodésével, A kun székek orszigos fohatisiga a nddor volt, aki a j6t jivedelmezs ,kunok ispinja és birdja” (comes et judex cumanorum) cimet viselte, A XIV. szdzadban a kunokt6l elvala, kaon székbe 5 veep feabugsal iayanilyen birdi joghat6ség alattdllak, tosan alakult a Eersfidaos Takossig telnet landzséval szolgalo, ide; ban kapott kivalts ai elyzete is. A gen eredeti lakossig IV. Bélirdl 1243. Ebben az uralkods megerdsftette régi kivaltsé