,*rutfiuuul

RL RP 0 S S Z f f UO G
Mf T T MRT I HfBOL
tIIItLT s I|T
 EA

(t)
CD
E!)

6
tn
r

KtfB0. szt0tD200
Inf) (t[n
 EL OSZO

Szer26.
FRoHLICH I-UOS
Ez a kijnw a ktszintii 6retts6girendszeremelt szintfi matematikaerettse-
gij6re va16felksziilesbenkiv6n segits6getnyijte'ni. 'laftalmazzaaz elm'leti
anyagot,a t6teleket6s ahol az sziiksegesa t6maktjralaposabbmegertes6hez
a kidolgozottpeldakat.Tem6szetesenaz alaposbegyakorl6shoz nemelegen-
Lektor: d6ek ezeka p6ld6k, ahhoz p6ldattrakravan sziiksg.Sokj6 p6ldattuat[Gtd-
T6TH JULIANNA korlo 6s dreusigire felkeszit6feladatgfrjtendny I-IIL (Tnkdnl.vkiad6), 15
pr6batrctbagi natenatikdb6l emelt szint - irdsbeli (N4axlrnKitn'.vkiad6),
EgsAgesirettsigi.feladatgfijtenAny l<onsept-HKiad6)l ajAnlhatunkaz 6retF
segirekesziil6didkoknak.Sziiks6gvan az iin6ll6gyakorl6$a,hogysikeriiljdn
elsaj6titani adot temakiiriikhiiz tartoz6 tipikus m6dszereket,fogasokat.
A feladatok^zmegold6sael6tt viszont meg kell tanulni a t6makiiriikhiiz tanoz6
ein6leti alapokat,t6teleket.Tehdtezenkdnyv 6s a p6ldati{rakkiiziis hasznala-
ta vezetbetalaposfelk6sziil6shez.
Rem6lhet6legez a kiadvanyhozz, tud j6mlni egy alaposfelk6sziil6shez,
melyhezsok kitart6st 6s silert kiv6nok.

Kiad6i k6d: MX-156 A szerzt

Kerettanterv:28,/2000(1X.21.)OM rend.
Szerkeszt6:Dr. Mez6 Tamds
T6meg: 428 g
Tededelem:384 oldal (24 iv)

Minden jog fenntartva,beledrwea sokszorositdst, a mii b6vitett,

illetve roviditett vdltozatakiaddsdnakjogdtis. A kiad6 irrisbeli
engeddlyendlktil sem a teljesmii, sem annak rdszesemmilyen
form6bannem sokszorosithat6.

rsBN 978 963 9489 9s O

@ cop'.right Maxim Kiad6, Szeged

 ,A sz6 BELr vtzs cAR6 L A SZO BEL I VIZS Ei AR O L

A SZOBELIROL Az 6 6ke16si
szempontok:
A fllettartalmi iisszet6tele.
fel6Dit6s6nek
szrkezte t0 pont
Ez a kijnyv tartalmazza mind azt az elm6letitudest,mely a sz6belivizsgan
sziikseges. Az adott 6vbenkiadottsz6beliteteljegyz6k alapj6na teteleketa
A tenakdrbe illd dcfinicio megtaldlisa
kiin)'v segits6g6velki lehetdolgozni,erre mutalunkis egy p6ld6t
A t6nakitrbe ill6 t6tel megtahHsa
A bfibbi 8 pont megitlvs!rc az aribbi szenpontak
A szdbelielvir{sair6l
Az emelt szintii sz6belivizsgakiizponti t6telsoralapjenzajlik.
a tetelsorbanszerepl6feladatokhoz Logik$ fevpites, sze*esztetts'g,tartalmi gudagsAg 4 pont
A vizsg6nhasznrlhat6segedeszkdziik
kapcsol6d6dsszefiiggeseket tartalrnaz6,a tetelcimekkelegyiitt nyilvenossegE .{Jblelet matenatikti ta almi helyessige 4 pont
hozottk6plett6r,tovebbaszdvegesadatokt6rolestua6smegielenit6s6re nemal- A feleletbenszerepl6,a t6mrhozilld definici6helyca
kimondisa 2 pont
kalmaszsebszAmol6gep.
A tetelt dn6116an kell kifejteni.A vizsg6ztat6nak kdzbekrdezni csak akkor Ha tiibb dejh{ci't is elmo d, akkor a de|inici'n adhat6
lehet,hateljesenhelytelentton indultel a vizsgiiz6vagynyilv6nval6, hogyel- 2 ponttal a legjobbat ke AtAkehi.
akadt. (Ez esetbensegit6 ked6st lehetfeltemi, amennyiben az m6g a felel6si A feleletbenszerepld,a t6mdhozill6 t6telhelyes
perc, id6 klmondisl 6sbizonltisa 6 pont
id6bebelef6r)A feleletrerendelkez6sre 6116id6 20 a fekesziil6si
30 perc. Ezen bel l:
Az egyest6telekegy-egyt6mib61keriilnekki. A t6telcim6benmegjeliiltt6m6t A 16telhelyeskimon&sa 2 pont
logikusan,arinyosanfel6pitett,szabadel6addsban kell kifejteni. A t6telhlyesbjzonyitAsa
A feleletbenfelletleniil szerepelniiikkell az alabbi r6szleteknek: A kittziitt fcladathelyesmegoldrsa 8 pont
egy,a t6m6hoztartoz6definici6pontoskimondisa;
Ha a feladatot csak a vizsgd2tat6 segitsigtvel tudja
- egy,a tn{hoz tartoz6tetel pontoskimond6sa6s bizonyitasa; elkezdeti, akkor marinum 5 pont adhat6.
a kitiiziittfeladatmegoldisa;
Alkqlmazisokismertet6se 4 pont
- a tema matematik6nbeliili vagy azonkiviili alkalmazisa(tdbb felsorolesa
Egy odai116 alkalmazas me8emlitese 1 pont
vagyegyr6szletesebb bemutat6sa).
Ennekreszleleskifejt6sevagy tovebbi 2-3 lenyegesen
e1t6r6alkalmazis mlit6se 3 pont
Ert6kel6s
A sz6belivizsgdn pontszem
el6rhet6 k6zpontin6kel6si
35.A26rt6keles irtmu- Matcmatikainyelvhasznilat,kommunikici6sk6szs6g 5 pont
tat6alaDien
tiirt6nik. Ezenbeliil:
Matematikainyelvhasznaht 2 pont
Onil16.folyarnatos
el6rdisrnod 2 ponl
Komll1uikaci6 1 poDl

Ez ut6bbiI pont akkoris j6r, ha ajelitlr dn6116

feleleteut6nnemvolt sziikseg
k6rd6sre.
 A 52O B ELI VI ZSG ; ARO L A SZO B EL I VIZS6 AR OL

Amint l6that6,igenfontosszempont, hogy a feleletj6l fel6pitett,tartalmilag 22. Szitgfiiggv6nyek6salkalmazasuk a geometdiban

szines6snyelvhasznalat6banpontoslegyen.A t6telkidolgoz6s sor6nv6gigkell 23. Teriletszdmitdselemi ton is az integftlszlimit^ felhaszntildsdval
gondolnia t6makdrhiizkapcsol6d6definici6kat6st6teleket,valamintazt,hogy 24. Kombinatorika.A ,,,al6szinfr.sig
kiszdnitl;sdnakkombinatorikusmodellje
ezekhogyanepiilnekeg).rnrsra.Egy,a temakitrhdzkapcsol6d6tetel bizonyit6- 25. Bizonyitrisin6dszerekAsbemutatdsuktitelek bizotryitdsdban.
srt alaposanmegkell tanulni.
A nem d6lt betiivel szedettt6telek azok, amelyeka 2005. m6jusi vizs-
T6telck gaiddszakbanis tetelekvoltak.A titbbiteteltdbbe-kevesb6
v6ltozott.
A sz6belit6teleka 2006.mdjusivizsgaid6szakban a kdvetkez6k: Minlakenlegy l6relkidolgorisit adjukmeg
l. Halmazok,halnazmiheletek,ezekbemutatdsatem4szetesszdmokLalkap-
csolatosprobkmdLon Mintat6tel
2. Szdmlalnazok (a val6s szimok halrnaza6sreszhalmazai),halmazoksze- 21. A kdr es a parabolaa koordinatasikon
mossega
3. Newzetesponthalmazoka sikbanAso firben a)A feleletvizlatrnakelmondasa.
4. Hatvdnyozis,hatviinyfiiggv6nyek6s tulajdons6gaik
5. Gyitkvonds,gydkfiiggvenyek6stulajdonsrgaik b) Bevezet6s
6. A logaritnus. Az exponencj6liss a logaritmusfiiggv6ny,a fiiggv6nyektu- Definici6:kih (4.1.3.)
lajdonsrgai Defmici6:rint6(4.3.4.)
7. Ek6- 6s ndsoclfohiJiiggbtyek, egyenletek Definici6:parabola(4.1.3.)
8. Adatsokasdgok jellemz4i, a val'sziniistgszdmitdselemei
9. Els6-ts mdsodfolaiepenl6tlensgek.Pozitiv szdmoknevezeteskdzepe| c) Koordinita-rendszerben
ezekfe Ihaszndlds a szils6Arftk-feIadatok megolddsdban Tetel:ket ponttivolsaga(4.9.1.)
1 0.Sziimsorozatok T6tel:pont6segyenes tivolsnga(4.9.2.)
ll. Fiiggvinyek vi.sgdlata eleni ton is a dilfelencidlszdmitdsfelhasznd- Definici6:ponthalmaz, giirbeegyenlete
(4.9.2.)
lisdval T6tel:Kiir egyenlete(4.9.3.)
12. A hasonl6sdg salkalmaziisai haromsziigeke vonatkoz6t6telekbizonyit6- T6tel:Parabola egyenlete (4.9.4.)
siban
13. Der6ksziigfi hiiromszdgek d) Kdnel kapcsolatos problem6k
14. Edromszigeknewzetesvonalai,pontjai is k6rei Kedsmeretlenes m6sodfokir egyeniet6sa kdr
15. Osszefiigg6sek a h6romszdgek oldalai6sszdgeikdzittt KiiI 6s egyenesmetszete
16. Htm6gyszdg,6rint6n6gysz6g, szimmetrikus n6gyszijgek Kdrhiiz egy pontjabanhlzott erint6
17. Soksziigek, szimmetriLus soksziigek Kiirhtiz kiils6 pontb6l huzott6dnt6
18. A kijr ls rtszei, kr;r is egenes knlcsiiniis heb)zete,kerileti sz6g,kdzAp- Ket kiir kiilcsiiniis helyzete
ponli sig K6t ktir metsz6sponrjai
19.Vektorok
20. Szakaszok 6segyenesek a koordin6tasikon
21. A kiir 6s a parabolaa koordinetasikon
 A SZc |EELI VI ZS6ARO L A sz6 B ELr vtzs6AR6L

e) Alkalmaz6sok Eg,,ib;
mozgrisoka naprcndszerben (lcdr,panbola p61y6k) 1. Kamatszdmitiis
- parabolatiikdr: 2. Radioakivbomlds
h6f6kuszil6 pambolati.ikijr,suttog6ti:ldt 3. M6fi6kegys6gekkijziitti 6tu6ltds
(http://www.kfki.hu/fszemle/archivur/fsz96 I 1/csodak96lLhhnl),
csillag6szati
tavcsiivk,r6di6t6vcsiivek, Arklimed6szhadiszerkezete, Gyiikvonis, gydkliiggv6ny
rikok szeme Matematikai:
- parabolaantenna 1. Masod-6smagasabb fohi egyenletek megoldisa
2. Gydkdsegyenletek megoldisa
f) A kiadottfcladatmegold6sa 3. Mertanisorozatok
Egtdb:
I . KamatszAmitis
Alkrlmrznsok 2. Az ingaleng6sidej6nek
meghatArozasa
3. A hamonikus rezg6mozgds kiirfrekvenciiijdnakkiszrmitrsa
Ndbinytdmal6reseren rdunkalkalmazisra p6ld;kar.Frdemeserekeldtgon-
dolni, ha m6s taryyhozta ozik, akkorpontosabbanutrnanezni.Tovebbial- Logaritmus
kalmazisokatszakkrinyvekb6l, intemetr6l6s r h6tkdznapi6letb6l6rdemes Matematikat
kercsnr. l. Numerikusszamolrs
2. Exponenciilisslogaritmikusegyenletek megoldasa
Hrrmazok 3. Differenci6l-6sintegdlsziimit6s
MatematikaL Egyib:
1. Ftggvenyekefielmezesitartoninya,rtekkszlete I . Savas6sbizikus kemhatispH-6rt6ke
2. Egyenl6tlens6grendszerek
megoldisa 2. Idealis gizok izotemikus folyamat6n6la 96zmunkija
3. Geometriaiszerkesztesek
a mertanihely m6dszer6vel 3. Radioakivbomlds
Egleb: 4. Newton-f61elehiil6si tiirv6ny
1.Adatokgyiijt6se,rendszerez6se
2- Biol6giarendszertan M:isodfokrifiiggv6ny,egyenlet,egyenlddensEg

Hatvinyoz{s, hatv{tryfiiggv6ny 1. MAsod-6smagasabb fokt egyenletek

megolddsa
Matematikai: 2. Sz6ls6ertek-feladatok
megolddsa
L Nevezetes azonoss6gok Egyib:
2. Polinomoklclvegzettmiiveletek L Ferdehajjt6splilyeja
L Menanisorozalok 2. 0r,id6erafikonok
4. Binomidliseloszlds
 A 5ZO BE LI VI ZSG ARO L A 5 ZO B EL t VTZSC i AR OL

kiizepek
Nevezetes EgAb.
1. Epit6szet
1. Sz61s66rt6k-feladatok
megoldAsa 2. Fiildm6r6s
2. Egyenl6tlens6gekbizonyitisa
Eg/Ab: Soksziigek
L Atlagsebessgmeghat6roz6sa 1. Csempz6siprcbl6m6k(Melyekazoka szab6lyos
sokszdgek,
amelyekkel
2. V6letlenszcdi,
illetvereprezentativ j ellemzese
mintav6teladatsokasigrnak hezagmentesenlefedhet6a sik?)
2. Gyepvd6recs
Sziimsorozatok
Kiir
l. KamatszemitAs l. Ednt6negyszitgek tdlele
2. Osszegz6si prcbl6m6k 2. Szitgm6rese(ivm6rt6k)
Egttb: 3. Ah6romszdgoldalait6rint6kiiriik erintesipontjainak
csircsokt6l
val6 dvol-
Penziigyisz6mit6sokban sdga
1.A jiradek felniivekedett ertekenekkisz6mitesAban 4. Adott kiils6pontb6ladottkdrhiizhtzott erint6kszerkesztese.
2. A t6rleszt6s6vi r6szlet6nekszfunit6siban 5. K6t kiirt erint6egyenesekszerkeszt6se.

Analiziselemei Keriileti sziig,ldt6szijg

L Himegysziigek tetele
1. Sz61s66rt6k-fe)adatok
megold6sa 2. Szel6t6tel
2. Fiiggvenymenet6nek vizsgtlata 3. Osszefiiggesegy hdromsz6gegylk szi)ge,azzalszemkdztioldal6nakhossza
J, l:frnloegyenleleneKlelrmsa 6s a haromszdg kdle irt kijr sugamkdziitt
4. Teriiletsz6mitrs 4. Th6l6szt6te1e
5. Trfogatsziimitas ). rlprreszet
Estib:
gyorsul6s-id6
l. Fizikdbanritid6, sebess6g-id6, fiiggv6nyek
kdzti kapcsolatok Vektorok
2. VAltoz6 er6 munkAjAnakkiszimitdsa
3. Thetetlens6ginyomatekkisz6mitiisa L A hrrcmszdgmagassegpontj6nak az oldalfelezespontokm
vonatkoz6tiikiir-
4. Hidrcsztatikainyom6er6meghatitoziisa kepei a h6romszijgkdr6 ift kdrdn vannak
2. Koszinuszt6telvektorosbizonyitasa
Der6kszijgiih6romszijgek Egtb.
l. Pontszeriitestrehat6er6kered6je(fizika)
l. Szakaszok hossz6nak meglatArozasa 2. Mechanikaimunka
2. Szijgsz6mit6s
3. Kiils6 pontb6lkiirhdzhtzott 6rint6szerkesztese
4. Teriiletsz6mitis
 A SZO E|ELI VI ZS G |ARO L AL APFOGAI- M AK

Egyeneskoordin{ta-rendszerben Ahhoz,hoSya matematikrfelepit6s6tkjcsjttiszt5bban

lassuk,sziikseg
vann6-
1. Linearisprogramoz6s hiny dologeldzcresds./lblisfua.
2. Probl6m6k geometriai
megold6sa val6sziniisegi
mez6ben A matematikais logalnakkaldolgozik.Ehhezviszontsziiks6gvan,hogya fo-
3. Sz6ls66rtek-probl6m6k
megolddsa galmakjelenteselehet6legegyertelmii
legyen.

Sziigfiiggv6nyek Definici6
Amikor egy fogalmatmiir ismertlogalmakkalmegmagyadzunh,
aztdefinici-
L Szdgsz6mitas sik- 6sidrgeometiaiproblemakban 6naknevezzlk.(Ez volt a definjci6definici6ja.)
2. TeriileBzinitas
3. Skal6risszozatkisztmitasa Alapfogalom
Es)ib: Nem tul neh6zr6jdnni, hogy minden fogalmatnem tudunk mfu ismert fogal-
1. Terkepeszeti alkalmaz6s makkaldefiniAlni,hisz 6ketis visszakellenevezetniismedfogalmaka,azok
L Lplleszer pedig egyszerelfogynAnak.Tehetvannakolyan fogalmak,melyeketm6r nem
definiriiunk,
haremjelent6set szemleletesenelfogadjulcEzekaz alapfogalflak.
1\1616s
A it6sok
1. Keriiletszemitis Az ismertfogalmaklalkapcsolalbanellitdsokatfogalmazunk
meg.Azt azon-
2. Teriiletsz6mitds ban,hogyezekigazat,bizonyiranikell.
3. T6 ogatszimit6s
Egeb. Bizonyitds
1. Epit6szet Azt a gondolatmenetet, mikor egy ismerctlenillitest lcvezetiinkmfu igaznak
2. G6p6szm6mijki munka elfogadottlilitisok segits6g6vel
a malematikai togikakdvetkezteresi szabelyai
3. Kitnnyiiipar szerint,bizonyitasnak nevezziik.
Azonbanitt is eliogynalegyszeraz igaznakelfogadott6llit6sok.igy kell len-
Sz{mclm6let niiik o]yan6llitdsokrak,melyeketbizonyitrsnlktilis elfogaduntigaznak.

1. Szinrrendszerek Aai6ma
2. Diofantosziegyenletek OlyandlLtAsok,melyeketbizonyirisnelktl is elfogadunk.
A matematika kii-
3. Tdrtekaisszevonesa,egyszeriisit6se ldnbdz6teriileteim6s,mis axi6m6kb6l,igynevezettaxi6marendszerb6lin-
Esltb: dulnakki. J6l meghatirozott,
hogyegyaxi6marendszemek miiyentulajdonse-
l. Arusz6llitasr
fu\ arozdsi
felad"rok lerve,,6se gokkalkell rendelkeznie.
2. Titkosires
 AL APF OGiAL M AK H AL M AZEL M EL EI

Rellici6 1. HALMAZELMELET, MATEMATIKAI LOGIKA,

Az illitisok egy r6szea matematikaiobjekiumok(sziimok,hahnazok,vektorok
KOMBINATORIKA, GRAFOK
stb.)kdziitti kapcsolabavonaikozik.Ezeketreliici6naknevezziik.Teheta rcl6ci6
egy rillitris,ami vagy igazvagynem.Ilt nemmeriilhetfel az ertelrnezhet6s6g, az
6rtelness6g k6rd6se. 1.T.IIALMAZELMfLET
Definici6
Tkintsiik a tetsz6leges,de nem rires,4 6s B halmazokat.E ket h^hnazAxB
Descartes-f6le szorzal6nakbifmely p leszhalnaz6t I 6sa B kiizdtti rel6ci6nak 1.1.1.1'ogalmsk
nevezziik.Ha p + A, akkor a reliici6 elemi mdezett^z pdrok. (Altalanosithat6
kett6n6ltdbbhalm^zesetre js.) Halmaz
A halmaz alapfogalom, igy nemdefinieljuk.A halmazbizonyosmeghattuo-
P6l di u l 2 < 5: 3tl 5: Ac8: ri eglrilkisLi
b-rel. zott,kiiltinbdz6dolgokdsszess6ge.
Nevenagybtiiszokottlenni,pl. ..1,B, C,...
Miiveletek
Amilor matematikai objektumoklroz valamilyenszabilyalapj6negyobjektu- A halmaztalkot6dolgokata halmazlemeineknevezziik. Az elemfogalmais
mot rendeliink,aklor mijveletr6lbeszdliink.Ez ut6bbitnevezziika mivelet alapfogalom,nem defini6ljuk. Egy halmazbanannakminden elemecsak egy-
eredmaly6nek.It mar el6fordulhat,hogy egy bizonyosszabelyaz objektumok szerfordulhate16.A halmazelemeikiiziitt semmifelekapcsolahaknemkell
egyreszere6rtelmezhctdcsak,a lcibbireertelmetlen.
Peld6ula n6gyzetgytikvo- lenni,kiveveegyet:pontosan az a kdzdsbeDniik,hogyugranazonhalnaznak
n6stnegativsziimoktanemszolluk6rtelmezni kdz6piskoleban,ponthalnazok- elemei.
m, mondjukkdffemegpl6nenem.Pelddull Jele:e, pI. l, e I (b elemeI halmaznak).
6+5 = n{3;4;6;8}={3;4};
; {t;2;3;41 b ( A ad jelentl, hogy b nem eleme,4 halmaznak.
ae2,, - 6(4. 2) = c(2:3); i t h = h Neh6nyfontos szdmhalmaznak egyezm6nyes je1516sevan
Ha az itt szercpl6relrci6kvagymiiveletckkapcsank6rd6sekmeriihenekfel, termeszetes sztmokhalmazinak N
aklor ezenkdnyvattanulmdnyozasavd vebsztlehetkapnidjuk. eg6szszimok halmaziinak z
racionalisszAmokhalmazirak a
inacioniilisszemokhalrnazanak a'
val6sszemokhalmazinak lR
Vanmds,egyszeriisitettjeliiles
is, p6ld6ulpozitiveg6szszimokhalmaziiraN*
vagyZ*, negativval6sszamokhalmazin lR , nemnegativval6sszAmokhal-
mazAmlR; (pozitivval6sak6sa nulla).
A fentiszrinhalmazokr6lb6vebben k6s6bbleszsz6.

Ureshalmazaz a halmaz,melyneknincseleme.
Jele:Q vagy lI
 HALM AZELM ELET H AL M AZEL M EL ET

Halmazmegaddsa
Egy halmaz megad{saaz elemeinekaz egyertefiniimegadiisa. Ez akkorhelyes,
hab6mir6l egy6rtel]niieneldiinthet6,hogya halmaznakelemevagynem.
P61d6ul,,rnagasfirik" vagy ,,okoslinyok" hatmaziir6lnem besz6lhetiink,hisz
nem egytutelmt, hogy kik tartoznakhozzajuk6skik ncm_

Megad6silehet6sgek:
- felsorolassal (amennyiben ez lehets6ges
v6geshalmazokn6l):kapcsoszer6-
jelben,az elemeket Tulajdons6gok:
pontosvessz6velelvilasztva,p6ldeul:
VA: A e A, bermelyhalmazreszhalmazaiinmag6nak
A = { 2 ; 3 ; 4;5)
VAt A e A,b rmelyhalmaznak reszhalmazaaz iireshalmaz
- szaval*aladottutasitessal. PeldAull
= {10-nelkisebbpozitiveg6szsz6mok} (A e B e s B e C)= t A e C,
-8
- szimb6lumokl@1. P6ldiul: @e B e s B e A )+ A -8 .
C= { - r l n <10 },D - {2n re N sn 150} T6tcl
Az els6reszben a lalmaz egyeljal1nos (azaztetsz6leges)
elemenekjel6t
iduk, Egy n elemii hairnazreszhalrnazainak szima 2'.
majda fiigg6leges vonalut6naz ezenjelbenszerepl6betii lehets6ges 6rt6keit Bizonyit6s
adjuk meg. Tekintsilk az I = {ar; a:; . . a,} halnaztl Egy r6szhalmaztmegadhatunkoly
Ezen k6t ut6bbit csak akkor alkalmazhatjuk,ba van kdziis tulajdonseg az m6don,bogya halmazelemeir6lrendremegmondjuk, hogybennevannak-ea
elemekkdziitt,ami a halmazdsszcselemereigaz6smiisranem.N6hat(jrtenik reszhalmazban vagysem.Mindenelemhezrendeljiinl0-t vagy l-et: a 0-t, ha
csalisis: p6ldiul:B = {2; 4; 6; 8; ... }. Ugy teszaz ily m6donmegad6,mintha nincsbenne,6s l-et, ha bennevan az el6allitand6r6szhalmazban. Az els6
felsorolna,mikiizben kimondatlanul k6zijs tulajdonsigrahivatkozik. elemnelk6tf6lek6ppen v6laszlhatunk, a m6sodiknilsziDten.
igy a v6laszdsok
Annakellenereszoktikezta m6dszertis hasznlilni, hogyez nemkorrekt. sz6ma4 (00,01, 10, 11).Mivel mindenelemnelugyanigyket lehet6s6gi.iilk
va4 az ujabb elemekhozz6v6telekora lehet6s6gckmegduplez6dnak. lgy az r]
1.1.2.Halmazokkiiziitti relrci6k clemeseten2" vdlasztasi lehet6s6g van.
Halmazokegyenl6s6ge
Dfinlci6:k6t halmazakkor6scsakisakkoregyenl6,ha elemeikrenakemeg- Va16dir6szhalmaz
egyemek- Definici6:egy,4halmazval6di r6szhalmaza B-nek,haI halmazr6szhalmaza
,-nek, denemegyenl6vele(B-nekvanolyaneleme,melynemelemel-nak.)
R6szhrlmaz Jele:c, peld6ul{3;5} c {2; 3; 4; 5}.
EgyI halmazr6szhalmaza B-nek,hal mindenelemeelemeB-nekjs. Tulajdons6g:
Jel ee: , p 6 l dduhl,a l: {5 ; 7} 6sB : {3:4;5;6;7l,ak* o t A e B h a A c B A s B c C, a k k ot A - . C .

1.1.3,Halmazmiiveletek
llalmazok uni6ja (egyesft6se)
Dclinici6: azI 6sB halnazuni6ja a k6t halmaziisszeselem6ttartalmaz
6 halmaz.
 HALM AZELM ELET H AL M AZEL M EL ET

lele: M A es B halmlz nni6jenakjele: ,4 u B. Halmazokkiiliinbs6ge

P6ldaulha,4= {1; 2; 3} 6sB: {2j 3; 4; 5}, aklotA e B : {l;2;3:4;5\ Definici6:azl 6sB halmazok(ebbena sorrendben vett)kiiliinbs6geazI hal-
maz azonelemeinkhaLnaza,amelyeknem elemeia B halmaznak.
AwB
Jeleraz ,4 6s B halmazkiiliinbs6ge:I \ B
P6ldtul,ha,4- {1; 2; 3} 6sB: {2; 3; 4; 5}, akkorI \ B - {1}.

A\B

TdaidonsagoktA.JA=A
lUl=lid e mpotens
,4u B= BU,4kommulativ
(A w R) e C : A v (B \J O asszociativ
Tulajdonsligok:l\O=l
@\ A = O ,
Halmazokmetszcte
A \ A = O,
Defiaici az A 6sB halnaz metszetea k6t halmazkdz6s elemeittartalmaz6
,4 \ B + B \l nemkommutativ
halnaz.
jele: ,4 r-\ B.
Jele:M A 6s B halmazmetszet6nek
Komplementerhalmaz
A: ll;2;3) 6sB = {2; 3; 4; 5}, akkorA B = {2t 3l.
P9J'dnll.,ha
^ Definici6: haI g 11,aklor 1'1\,4kiikinbsghalmadA-nakH-ra vonatkoz6ki-
Aa\B eg6szit6vagykomplementerhalmazdnaknevezziik. (11-tszok{salaphalmaz-
naknevezni.)
,4balmdzkomplemenrerenek Jele:t vagy,4

TDlajdons'gok:A^Q= A
,4 al = I idempotens
,4 ^8 - 8.,4 konrmulati\
(A B) ti C : A (B O asszociativ
^
n disztributiv ^ n6zve
v-ra ^ Tulajdons|gok:E-A,O=
A^@wq :(A ^ B )o(A .'\q A=A
U disztributiva1-renezve A\) A= H ,A
Ae( B..,C)=(A eB )^ (A eC) A\B= A^ B ^A:A.
abszorpci6s azonossigok deMorgan-azonoss6gok
A^( AuB) =A esA e(A ^ B )=A ViB:AaBbs AoB=Av B
 H AL M AZEL M EL ET

K6t halmazDescartes-szorzata Kontitruum-szimossdgf az a halnaz,melynekugyanannyi elemevan,mint a

Definici6
[0, l) jobbr6l nyitott interva]lumnak. IR,
Ilyen p6ld6ul Q' , az egyenesponF
LegyenI 6s B k6t halmaz. Ekkor az iisszesolyan rendezettp6rck halm^z6t,
jainakhalmaza,a sik pontjainakhalnaza.
melyeknekels6 elemel-beli, mesodikelemepedig B-beli, a k6r halmaz
Descartes-f6le A megszemlelhat6an vegtelen halmazoknak kevesebb elemiikvan,mint akon-
vagydirektszozat6nak
nevezziik.
Jele:,4 x B (l keresztB) tinuum-sz6mossiigiaknak. Vamak a kontinuum-sz6moss6gtal nagyobbsz5-
Ax B : = { ( a tb) la e A^be B } moss|igihalnazok-
Ha ,-4vagy8 iireshalmaz,akkorAxB +A.
Tulajdonsrgoki
1.1.4.Halmazoksz{moss6ga ,4,B 6s C halmazv6ges
Ket halmaz,I 6s B ekvivalcns (vagy ugyanannyielemiik van vagy ugyan- ,t c B.= .44s1
aklora a sz6mossAguk),
ha a k6t halmazelemeikdziiti ktjlcsiinijsenegy6rtelmii
megfeleltet6s
l6tesithet6. A c R. . lA < B
lele:A - B. ,
A c B c . lB \ . A l = B - l A l
V6geshalmazok
V6geshalmazszrimoss6ga a halmazelemeinek tn n),tenat
szrma.
Az )Alvagyn(A) jeldltA halmazszemoss6g6r. lev tl=l.t)+lal-
A^B=a e l,aurl=i;l+lrl,
V6gteleohalmxzok
A v6gtelenhalmazoknakbiirmely term6szetes sziimndltilbb elemevan. ltu nc'c =l,t+ln+lc -tean)-)eacl- oocl
Veglelenhalrnazoknakvan veliik ekvivalensval6di rszhalmaza,mig a v6ges +)A^B
halmazoknak nincs. Peld6ula pozitiv egszszimok halmazaekvivalensa
^cl.
pozitivprfuos
szemokhalmazival. O P6lda
t234 a) Az osztalybanhaminc tanul6 irt matematikadolgozatot,amelybenhiirom
feladatotkellettmegoldani.
Az l. feladatot20, a masodikat16,a harmadikat
c010 l0 tanul6oldottameghibitlanul.Az els6t6sa misodikat11,az els6t6s a har-
2 4 6 R ... madikat7, a mesodikat6s a harmadikat5 tanul6 oldotta megj6l. Mindharom
Mgszdmlilhat6anv6gtelenhalmaznaknevezzi:kI pozitiv eg6szszimok feladatotminddssze4 tanul6naksikeriilt j6l megoldaDia.Hiinyan nem tudtdk
halmaz6val ekvivalenshalnazokat.Az ilyen haln^zok elemeitsorbatualjuk egyiketsemmegoldani?
rendezni[gy, hogyvanels6elem6sv6gtelensorozatot alkotnak.Ilyenhalrnaz
p6ldeulN, Z, Q. Megoldis:
Eg]/,4 vegtelenhalmaznaktitbb elemevan, mint B vegtelenhalmaznak, ha Legyen
,4-nakvan olyanval6dir6szhalmaza,mely ekvivalensB-vel,deA nem ekvi- llr az osztalytanul6inakhalmaza,
valensB-vel. lj az els6feladatotj6l megold6khalmaza,
Nem megszdml6lhat6an vdgtelenhalmazoknak a megszimliilhat6anvegtelen Br a m6sodikfeladatot j61megold6khalmaza,
halmazokn6l nagyobbszimossagthalnazokat nevezziik. Cr a harmadikfeladatot j61megold6khalmaza.
 HALM AZELM ELET M ATEM ATIKAI L OGi IKA

Ekkor I.2. MATEMATIKAI LOGIKA

=16,
lfll=30,.41=20,lR cl=10,
1.2.1.f,ogalmak
l;nrl=tt,A^cl=1,18 ^
cl=5,
ltan ac =+ Kljelnt6s,{Iitrs
Dclinici6: azokata kijelent6mondarokar,melyelT6legy6felmien el lehetd6n-
e te'ae"l,lur t.,Cl. teni,hogyigazakvagyhamisak,6llit{soknakvagykijelenteseknek nevezziik.
Tudjuk, hogy Jeliik: 61ta16ban
nyomtatottnagybetii.
l,tvnwcl=ln
tlzwsuctl=lal-l,luav cl P61d6ul
(A) A2 pircsszem. 6llitis, hisztudjuk,hogy igaz;
Mivel ( B) 2.2= s 6llites,hisztudjuk,hogyhamis;
(O Ma keddvan.
I AU6 u ( l = ) A l t1 6 l rI l -l A ^ 6 l - l A . ( - bt- \L I 611itris,hiszegy6rtelmten elddnthet6,
hogyigazvagynem;
+l A ^ B Kedvesvagy.
^C l , nem6llitds,hisz szubjektivv6lemeny,
behelyettesitve
kapjuk,hogy nemgydrtelnii, hogy igaz-e.
- 3 0 -(2 0 + 1 6 rl 0 l l 7 5 r4) - 1.
lAwR,rC l,ogikai 6rt6k: az dllilisok kapcs6naz ,,igaz",illetue,,hamis"6rt6k.
Jole:(l) 6llitis logikaiert6k6nekjele l,4l
b) Bizonyitsa
be,hogyktkiildnbdz6
hosszus6gu pontjainak
szakasz halmaza
azonossziimossigLi
!
Az e16z6 peldaaiapj6n lAl= i,lB :h.
Az igaz6fteketszoktekl-gyel, a hamis6rt6ketO-valisjeldhi.
Megold6s:
Vegyiik fel a k6t szakasztegymassalparhuzamosan, de ne illeszkedjenekegy Allitdsokb6lirjabb6lli6sokattudunkel66llitani.
egyenes*. Kdssiik dsszeeglandssalk6t v6gpontjukat,majd a m6sik kett6t is. l'dldriul:
Ezen k6t egyenesmetszspontjalegyen O. Ptuositsuka k6t szakaszpontjait ljlmegyekmoziba.
irgy, hogy azok tartozzanakdssze,melyek egy O-n keresztiilhalad6egyenesre Mcgn6zekegy filmet. B
illeszkednek.igy a k6t szakaszpontjai kiizdtt kiilcsijndsenegyeftelmiihozz6- ljlmegyekmozibaesmegr6zekeg/ filmet. A6s B
rendele$adtunkmeg.Tehit a ket halmazekvivalens,azonosszamossrigti. Ncmmegyekmoziba.
lle elmegyekmoziba,akkor haA, akkorB
'v'o tDcgnezek egyfilmet.
,,...
,.' \ "..
', Azokataz Aliitasokat, melyekermis illitisokb6l elithatuDkel6,ijsszetettilli
,/
llsoLnaknevezziik,a tiibbitelemi6llitisoknak.
-/------------v--.
ADikor 6llit6sokatigy kapcsoluntdssze,hogy a kapott6ilit6slogikai6rteke
cs[kaz6t a1kot6 6llit6soklogikai6ft6ket616saziisszekapcsoliis
m6dj6t6lfiigg,
,,ts-------l ----{. ikkor loqikai miiveletr6lbesz6li.ink.
'
I
 MA TEM ATI KAI LO G I KA M ATEM ATIKAI L OGIKA

1.2.2.Mfivletek Azonossigok(^; v; -)
A^A=A AvA=A idempotenci4
Negdcid(elfitdstagadasa) A^B= B AvB: BvA kommutativit6s
A neg6ci6eg'.v6ltoz6smfivelet.EgyI kijelent6s
negeci6jAnakjele (A ^ B )^ C-A^ A^ @^ q
-A vagy7.
Olvasala:,,neml" ; ,,nemigaz,hogy,4". Uv B )v C= A v (B v q asszociativites
disztributivv -ra n6zve
ErtehAblazatsegits6geveldefinidljuk. ^ ^ @v q : @^ B )v U^ q
A
Dfinici6r v disztributiv -re n6zve
A v (B ^ (): (A v^B )^ (A v q
abszorpci6s azonoss6gok
A ^ (A v B )= A e s A v (A ^ B ) = A
7-A tagadiistagadesa
Konjunkci6 (6s) AvA=i hamadik kiztuaselve,
K6tv6ltoz6smr&velet.l,illetveB 6llit6skonjunkci6janakjele
I B. Olvasata: At7=h az ellentmond6stijrvenye,
,,A es8". ^ deMorgan-az
onossagok
Ert6ktiblazatsegitseg6veldefini6ljuk. V i- E : A x E t s A t B = A vB.
Definici6:
B A^B Eszrevehel6,hogyaz azonossigok nagyoneml6keztetnek a halmazm(veletek
h h h az-onossagaira.
Ha helyett v helyettu, , helyettU, I helyettll szerepel
6s
h h ^ ^, halmazjel6nekfelel meg,akkora halmazrnt-
& negici6jele a komplementer
h h veletekazonossegaitkapjukmeg.
1
K6t 6llit6skonjunkci6jacsakaklor igaz,ha mindkerliliiis 1gaz, Implik6ci6(ha...,akkor...)
K6tv6ltoz6smiivelet.Jele,4+ B. Olvasata: ,,ha,{, akkor8".
Diszjunkci6(vagy) A mfiveletetmagyarulkiivetleztet6snek,,4-t felt6telnek,B-t pedig kiivetkez-
K6tviltoz6smiivelet.,4,illetveB 6l[tes diszjunkci6jAnak
j eleI v B. Olvasata: m6nynekhivjuk.
,l vary 8". trtk6bl6zatsegitseg6veldefini6ljuk.
EftkdblAzat segits6g6vel defini6ijuk. Dc{inici6:
Delinici6: B
B Av R h h I
h h h h i
h t h h
h 1 I I
1 A kijvetkeztet6scsakakkor hamis,ha a feltetel igaz, de a kdvetkezm6nymg-
K6t 6llitrisdiszjunkci6ja
csakakkorhamis,ha mindkett6alliiis hamis. is hamis.Hamisa it6sb6lbiirmiktivetkezhet.
 M ATEM ATI KAI Lc t G iI KA MATEM ATIKAI L OG;IKA

(l + B)-t olvashatukm6sk6ntis. ket, illetveaxi6m6katfelhasmilhatjuk.igy lttjuk be, hogy a lelt6telval6ban

,l el6gs6ges B-hez"vagy,,Bsziiks6ges,4-hoz" elegsges felt6telea kijvetkezm6nynek.
A k6vetkez6 pldaalapjtutal6nkdnnyiimeg6 eni. Ekvivalenciet ket implik6ci6bizonyilas6val
bizonyitunk.Be kell 16hi, hogy
Legyen,,1+ t a ,,haesikaz es6,vizesaz ufca"6llit6s.Az, hogy esikaz es6, mindkot6llit6sb6lkdvetkezika misik.
elegend6ahhoz,hogy az utcavizeslegyen.Ahhozpedig,hogy tudjuk,hogy P6ldiul ismerjiik a Pitagorasz-teteltes megforditds6l.
esikaz es6,sziikseges,
hogyvizeslegyenazutca,mivelszimzutcaeset6n biz- Pitagorasz-t6tel: ha egyhiromszdgder6kszdgt, aklor belog6inakn6gyzetdsz-
tos nem esik az es6.Azonbanaz, hogy vizesaz utca,nem elegend6ahhoz, szegeegynl6az 6tfog6neSyzetevel.
hogytudjuk:esikaz es6,hiszegylocsol6kocsi is lehetaz ok. Pitagolasz Gtelenekmeglorditdsa: haegyharomszdg kit tividebbik oldalanak
Az I B kdvetkeztet6s
megfordit6saa B e I elfitds. negyzetdsszege egyenl6a hermadikoldaln6gyzetevel, akkora h6romszdg de-
- az
P61d6ul rekszdgii.
,,Alamuszimacskanagyotugrik."6lliiist 6rdemes efogalmazni(hogyna- A ket t6teltegyi:ttis )regfogalmazhatjuk: egy h6romsziig akkor6s csakisal-
gyobbbiztonsaggal tudjukmegfoditani) kor der6ksz<igt, ha k6t oldal6naknegyzetijsszege
egyenl6a harmadikoldal
,,Haegy macskaalamuszi, akkornagyotugrik." szerkezetfire
6siS/ a meg- ndgyzet6vel.
forditisa Szimb6lumokkal:
,,Haegymacskanagyotugrik,akkoralamuszi."kdvetkeztet6s lesz. ABCA
u ' |+ 6 ' = p t a y = 9 g o
Ekvivalcnci| (akkor 6s csakisakkor)
Ketv6ltoz6smiivelet.JeleI <+ B. Olvasata:,l aklor 6scsakisakkor,ha8". llizonylt6sitipusok
EreKIa Dti l z ats egr ls egev e0t e n n l S l l u K. A dirckt bizonyit6ssor6na felt6telb6lmatematikajlag
helyeskijvetkezret6sek
Delinici6: kcl, m6r bizonyitott6lljtesokvagyaxi6m6ksegits6gevelel kelljutni a kdvet-
B A eB kczmnyig. P6lddullissukbe a kdvetkez6euitast:
h h ,,+h
h h
1- ' " l o t . h au 2 0 i s b : 0 .
h h
tfrduljunkki a mtu bizonyitott(.a+b)z=a'+2ab+bl k6pletb6l.Vonjunkki
Az ekvivalenciaakkor igaz, ha a k6t allitds logikai d.t6kemegegyezik.
rrindketoldalb6l4aD-t,kapjuk (a+ b)' -4ab = (d -b)'?. Ajobb oldalr6lpedig
Azonoss:igok(=; !-)
igy a bal oldalis az.Ezt ltrendezve(a+ h\z >4db .
fodjuk,hogynemnegativ,
A = + B: i v B
A e B = (A .+ B) (B + ,4)Teh6tI sziiks6ges
6selegend6
fe1!6tele
-4-nek Ncggyelval6 osztasutrn az illitest kapjuk,ha a gydkvonasn{l
d > 0 6s 6 > 0
6sB is,4-nak. ^ lri0lt a pozitivel6jelreszoritkozunk.

1.2.3.Bizonltisok a matemafik{ban Indirekt bizonyit{sniilngy letjukbe egy 611itishelyesseg6t,hogymegmutat-

A matematikai tetelek6ltal6ban implik6ci6kvagyekvivalenciik.
Az el6bbibizonyitAsa sorena feltetelb6lhelyesmatematikai kdvetkeretsek
segits6g6vel
el kelljutni a kilvetkezmnyhez.A kiizbenm6rbizonyitottt6tele-
trk. hogytagadasa hamis,lehetetlen. Ez irSytiirt6nik,hogyfelt6telezziik
a bi-
/onyitand6illitis tagad6s6t, majd ebb61kiindulvahelyesk6vetketet6sekkel
rllcntmondiisrajuturk. igy, mivel a kdvetkeztetdsck helyesek,csaka feltetel,
 M ATEM ATI KAI LO G I KA M ATEM AIIKAI L OGIKA

abizonyitand6alliteskgadrsalehethamis.Ez pediga hamadik kizedsaelv Kvontoroktagad6sa

miattakkorhamis,haa bizonyitand6
ilLtAsigaz.P6ld6ull6ssukbe,hogya ."6 A,,van olyan x, melyre igaz P" tipusri |illit6sok,melybenP egy j-re vonatko-
irracion6lis
szrm.Mindaddig,amigellentmondism nemjutunk,t6telezzilkfel, 26 tulajdons6g, tagad6sa a ,,minden.r,rcnemP", magyarosabban ,,egyikr-re
semig z P'.
hogy a ]I racionilis szem(ezt irgy is szokt6kmondani,hogy ,,adabszurdum Peldaul,,van olyan kutya, mely harap6s"tagadAsa,,mindenkutya nem ham-
tegyiikfel, hogy...").Ha racion6lis6sbiztosanpozitiv,akkorfelifiat6 ket po- p6s", azaz,,aziisszeskutya nem harap6s".
melyek relativ primek, azaz Ji = ! . lrt"ro-
zitiv eg6szsz6mhAnyaalosakent,
Szimb6lumokkal:
rozva 6sn6gyzefteemelvekapjuk, hogy 2q'z= p'z. Linhat6m p2 , azazp plLros !.r : P(x) tagaddsaV.r : P(x).
,r: Kurya,
szitn, igy p' oszthat6n6ggyel.De ebb6l ad6d6an q'z-nek,azaz q-nakis plL- Pr a ha.rap6s tulajdonsAg.
rosnakkell lennie.igy mindkeft6p6ros,de ez ellentmondannak,hogyrelativ
primek.A felltele,/6siink
igy nemleheligaz.tehdta JJ ilTaciondlis
szrim. A ,,mindenx-re igazP' tipus[ illit6sok tagad6sa,,vanolyanj, meltre nemigaz
P'. Azazgy ellenp6lda merelegend6 a tagadashoz.
SkatulyNclvnlazt haszn6ljukfel, hogy ha Il darabskatulyAbakell belerakd Pdld6ula,;nindensportosfiri szeretfocizni"allitis tagadAsaa,,vanolyanspor-
(, + I ) darabgoly6t, akLorbiztosanleszolyan skatulya,melybenlegalibb ket- los fii, aki nemszeretfocizni"6llit6s.
t6 go1y6van.Plddulbizonyitsukbe, hogyeg]/25f6starsasegbanbitosan van
hdrom embet akik azonoscsillagjegybensziilettek.24 f6n61el6fordulhat az, Szimb6lumokkal
hogymindencsillagjegyhez k6t f6 tartoik, a 25-ik emberm6rbiztosanvala- Vr : P(r) tagadasaI jr : P(r.
melyikjegynelharmadiklesz. ri sportosfiil,
Pr szeretfocizni tulajdons6g.
1.2.4.Kvantorok
Matematikai allitrsokbangyakranhasm6l.juk a,,minden.x-re"
vagy,,vanolyan
.x, hogy" tipusi kifejez6seket.Ezeketszimb6lumokkala kiivetkez6k6ppenir-
Juk:
V jelentese ,,minden ..." vagy,,biirmely
..."
: jelent6se ,,l6tezikolyan...r hogy"vagy,, van legal6bbegyolyan..., hogy"
Az els6az univerzilis kvantor,a mesodikaz egzisztenci{lis kvantor-
P6ld6ula ,,mindenpozitiv szAmnagyobba fel6n6l" igy irhat6:

V,r> 0: x>IvasvV r:.{e lR++r>l

2"' 2
A,,brmely ket kiiltjnbiiz6sz6mktjzdttvan egyharmadik"pedigigy:
Yx ,Y :x<Y .'+Qz:x<z<7)
 KO M BI NAAc , RI KA KOM BIN AIOR IKA

I.3. KOMBINATORIKA Megoldis

permut6ci6ja.
Egy befutesiso[end a nyolc versenyzdegy lehetseges lgy az
A kombinatorika a matematika
azoniiga,mely v6gessziimirlemnek(trrgy, betutesisorrendsz'maSl = 8 '7.6.5 4.3 2 = 40320.
6sszes
szdm,betiislb.)bizonyosszab6lyszednticsoportositasival,
rendezes6vel
fog-
Ialkozik. permutici6
lsm6tl6ses
T6tel
1.3.1.Permutici6 Har elemktjzailt/-f6lekiil6nbdz6elemszerepel tgy, hogyaz egym6ssal meg-
Ism6tl6sn6lkiili permutici6 egyez6elemekszema&| k! k!,, k, (k, per-
I is lehet),aklor az ism6tl6ses
Adott n elemiihalmazelemeinekvalamelysorrendjtaz adott elemekegy mut6ci6kszAma:
pennutrci6janaknevezziik.Az, elem dsszeslehehegessorendj6neka n!
sziim6tP"-neljel6ljiik.
szamiit,vagyisaz r elempermutaci6inak
tholk/ k,+ kt+... + k,: n.
T6tel
,r elemiihalmazelemeinek pemulici6jinak sziimal
dsszes Bizonyitis
P ,= nl n6lkiili permu6ci6kszamat[gy kapjukmeg az ismetl6sesb6l,
Az ism6tl6d6s
hogya megegyez6lemeketkiiliinbdz6ekrek tekiirtjiik s azokijsszeslehets6-
(ahol ne Z' 6s n !: n faktori6lis, az els6n poziti'r egeszszemszorzata,azaz gcspermutaci6ival
szorzunk. Tehat
nl=l 2 . . . n6 s1 !:l.) t')
k'l k'l Pt\' P'
Bizonyitis libb6l
AP, meghatiirozrisihoz pr6biljukmegsorbaraknieztaz, db elemet. P' n!
P6.0=
Az e1s6helyreaz z elembarmelyikevilaszthat6;igy ez a hely n-felek6ppen ' ktt.... k,l 41 ....k ,I
tdlthet6fel. A masodikhelyreaz els6helyrebeirrelemmtu nemvAlaszthat6, Ijzzelaz dllitastbebizonyitottuk.
igy a mdsodikaM r-l elembtumelyiketehet6.Ez az els6hely miirdenlehe!
s6geskittiltesemelletta misodikhelykitiilt6s6re(n 1)-felelehet6s6getad.Az O 2. p6lda
els6k6t hely kitiilt6s6retehntn(r 1) 1ehet6s6g van.A harmadikhelyremrir A nyolc fut6 kiiziil herommagyar,n6gy n6met6s egy oiasz.Il6nyf6lek6ppen
csakn 2 elemkdziil vrlaszthatunk. igy az els6h6romhelyrcn(n l)(n 2)- nlnkulhat a nemzetis6gek sorendjea betutrskoraz el6z6ekhez
hasonl6felt6te-
felekeppen tehet6kaz elemek.Ilasonl6anlithat6 be,hogya kdvetkez6helyek l.k mellett?
mindegyikel-gyel kevesebbm6dontdlthet6 fel, mlnI az e1626tlely. Az Oi 2')- lllcgold{s
edikhel).re3, az (r- l)-edikhelyre2 k6ziilvAlaszthahrnk;
az n-edikhelyremiir ll0 a lehetseges8 !-f6lebefutasokegyik6bena magyaroksorendjetfelcser6l-
csakI marad- illk, semmiviiltozasnemtiirtenik.igy a 8 !-t a magyarokdsszeslehets6ges
Ezzelaz ellit6stbebizonyitortuk. fcfcser6l6s6nek sz6m6val,Maz 3l-szl e1kell osztani-Ez azonbarigaz a ne-
rrlct versenyz6kre is. Teh6tez a versenyz6kism6tieses permutici6it adja.
0 l. p6lda lt..ak sz'ma:
Nyolcanvesznekr6szt
egyfut6versenyen.I{dnyf6lek6ppen
alakulhata befut6k 8! = 280
sorrendje,
ha mindenkic6lba616snincsholtverseny? 3t.4l 3.2-t.4.3.2.\
 KO M BI NATO RI KA Kc|M BIN ATOR IKA

1.3.2.Vari6ci6 Ism6tl6ses vari6ci6

Ism6tl6sn6lkiili variici6 Ha , elemb6l& elemetkivilasztunk rigy, hogy a sonendetfigyelembevessziik
Adott r elemii halrnaz elemei kiiziil v6lasszunkki f-t (f<n), 6s vegyiik a 6s egl elemettiibbsziir is kiv6laszthatunl, aktor az , elem gy &-adosztrlyi
kivelasztottt elemegysonendj6t. igy az n elemegyi-ad osztilyt vari6ci6j6t ism6tl6sesvari6ci6jiit kapjuk.
nye{iik. Az dsszeskiv6lastott l-s dsszeslehets6ges sorrendj6nek sziimaaz n
elem dsszest-ad oszfilyu variiici6j6naksziima,amit Z;-val jeltjliiDk. T6tel
T6tel Az, elemk-adosztalyri ism6tl6ses
vari6ci6inaksz6ma:
4 kiildnbiiz6elem&-adoszt6lyivaridci6inak szima: =
V'. nr
n1 Bizonyitds
v, r - - " , ., = ntn-llt n -zt...[n-t k -lt ] . Gondolkodjunkigy, hogy az n elemzsiikbanvan,a zsdkb6lt-szor hrizunkugy,
\ n - k )l
hogy mindenhizes utan visszatessziika htzott elemet.Minden hriz6sn6lbdr-
(n;& eN', & <x). melyikethrizhatjukaz /l elemkiiziil, n lehet6segiinkvan.A htzasok egymest6l
Bizonyitis fi.iggetlenek,igy t hirzrisesetnaz dsszeslehet6sgeksz6maaz egyeshtzasok
A. V: neghat rozes|hozvegyiinl egy t rekeszesdobozt. lehet6segeink szozata,azaz,r*.
Bzzelaz dllitest bebizonyitottuk.
Ebbenhelyezziinl el az r, elemk6zi.il*-t mindenlehets6gesm6don:
Az els6rekeszbe az n elemb6melyiketehet6.A mdsodikrekeszbe m6r csak
,?-l kiiziil vdlaszthatunt(egyugyanism6raz els6rekeszben van).Az els6k6t O 4. p6lda
rekeszbe igy r?(r- 1)-f6lek6ppen lehet6ekaz elemek.Mindenrekeszbel-gyel Ilrrom kiiliinb6z6 6 ektargyatsonolunl ki nyolc emberkdziitt, rigy hogy b6r-
kevesebbelem ktiziil vilaszthatunk,mint az el6z6be.A i-adik rekeszbe ki btumelyikdrgyatmegayerheti. Hinyf6lek6ppen alakulhata sonol6s?
(r-i+ I ) -f6leelemkdziil v6lasztunk. A dobozteljeskitiilt6s6redsszesen Megoldds
Mivelb6rkib6rmelyiktdfgyatmegnyerheti, a sorsol6sa 8 emberegyharmad-
v : - n.(n r\'... (n-k+l)
osztilyuvariici6jit adja.Az dsszeslehet6s6gek sz6matehet8r = 512.
1ehe16s6g ad6dik.Ha az eredm6nyt (n t) !-salb6vitjiik,lakod 6lisjeldl6sselis
ftilirhatjuk:
L3.3.Ism6tl6sn6lkiili kombindci6
n! Adolt n elemu halmaz elemeikiizi.il t kiilijnbiiz6t valasztunkki oly m6don,
(n- k)l hogy a kivdlasztasso[endj6re nem vagyunk tekintettel (egy f elemii
Ezzelaz ellitAstbebizonyirotruk. reszhalmazet e itjuk el6). lgy az n elemt-ad oszt6llu kombineci6jatnyeiiik.
l| clemiisszes&-adosztiltn kombineci6j6nak sz6m6tCj-val jekiljiik (a elemii
O 3. p6lda hrlmaz& elemfireszhalmazainak sz6ma).
Az el6z6veneny folyam6nh6nyf6lek6ppen
alakulhatnaka dobog6shelyezesek?
Megold6s 'l'6tl
A dobog6sokegy lehets6gessorrendjea 8 venenyzd egy hannadoszt6lyi va- ,, ki.iliinbdz6
elem/.-adoszt6lyirism6tl6sn6lkiilikombinAci6inak
szema

rieci6ja.
lgv a leDetoseqek
szama -=
,ll l. ....5.6 .7 .8 =
6 . ? . 8= 3 3 6 . C: = r":"a,
, "r"n
"r.l,
ll I .... 5 ll J
{ 34 I
 KO M ElI NATO RI KA KOM El IN ATOR IKA

. , i, I
anor L
IkJ
nt
t-;-;---;;:
*l(a-,():
(r;l e N, & <r),0l=1.
n (n t)...(r,r - l)
,(r,{ l)... 2 1
O 5. p6lda
[;J[.r-J
Egy nyolcvenenyz6sfut6versenyn6lhinyf6lek6ppenlehet kivalasrani a do-
Bizonyit6s bog6sokat?
Gyakodfog6s,hogy mer bizonyitottellitesravezetjiikvisszaa megoldand6 Megoldrs
problemiit. Itt nemfontosazels6h6romhelyezettsorendje,csakhogykik azok.TehAtegy
Cj meghatimzrisaerdekbennzziikmeg, milyen kapcsolatvan az n elemb6l lehets6gesdobog6shermasa I elem egy 3-adosztelyukombineci6ja.Az iisz-
alkotott f-ad osztelyirvari6ci6k szima 6s az n elemb6l alkotott ft-ad osztelyi szeslehet6segek szrmateh6ta 8 ve6enyz6osszes3-adoszt6lyukombin6ci6-
j nak szAma,azaz
kombinAci6ksz6maktizdtt!
Egy t-ad oszt6lyu kombin6ci6b6ligy k6pezhetiinkk-ad osztalyri vari6ci6t, f8) 8! 6?8
--
hogy a kombin6ci6elemeit permut6ljuk.Minden egyes kombineci6,t! l 3 J sl .3 ! 1 2 3
vari6ci6tad.A kombin6ci6kki.ilijnb6ztekeglrnist6l legal6bbegy elemben,igy
a kapottvariiciok is bizlo5anhiltinbdznek.
Ezekszerint Binomi6lis
tetel
v :=k t . c :
azaz t'.o'=['1,'r'
*..*(",)r'''.
"(i)."*
n! ,tt nL ahol,?;leN 6s0<i<r?
(n k)l Ilizonyit6s
innen
nl
Itr,, 0 .a klo r ' ,a r ' = [9l r"a"-r'rt-t.rehdr,s.r/.
-r tul
' k! (n- k)l
/r \ /r \
Ezzelaz ellitist bebizonyitottuk. ll:r n l,ak_korr a+nr '=l ^h'b,- ].h" b - d+b.r ehi t i ga7.
l u/ lr/
A fentildrtel , l-!aljeliiljnkesbinomidlis
eglrirtharondk
neverziik. lln n>2, akko.ezah^tvanyn darab + ,) tenyez6b6l
(d 6116
szorzat.A szorz6sok
tlr l clvdgz6sekormindent6nyezdb6l egytagotkell kivrlasrani,esezekszonataad
6gytagota hatvanyozeseredm6ny6ben. Hapeldiiuli darabZ'-tvalasztunk,
akkor
A binomiilis egyiitthat6kr6l rumegmarado (,t i) darablenyez6b6llilaszthdrur* l1-1.Annyi ilyen. a"'b'
tn t tn l l gunk lesz, al6nyf6lek6ppenki tudunk vAlasztanii damb D-t darabktiziil,
Mi ve l 0 l a d e fi nici6
szer inll.ezen l6sl^ egyen 1I6-g y e l.
1l?./ lul nznz| | darab.
Az n elemkiiziil nyilv6namyif6lek6ppen lehetf elemetkivalasztani,
mint tr l
(r-k)-t ottlag],ni,igy lizzclaz 6llit6stbebizonyitottunk.
 KO M BI NATc ' RI KA

P6Id6ul I.4. GRAFOK

(r+.v)u=[;1"""
[]',.[!J.','
[f.','. 1.4.1.Delinlci6

.(lJ'','.(i)'','.If
*' Ha vdgessok adottpont kiiziil egyeseketvonallal iisszekiitiint, akkor a kapott
6br6tgrifnak nevezziik.

Mivel Ebbenaz esetben a tov6bbivizsgelatok nemsz6lnaka konk6t geometriaiel-

helyezkedsr6l, pusztiina pontok6l s az dsszekiitiittseg
t6ny6r6l.
ful=ful=
-s-=' A pontokatv, v,, .,. -vel,61elte,,e,,...-veljeliiljiik.
1 0./ l 6 J 0!.6! Pdldakntitt va, negygref. K6t k6tponlu,egy hatpontu6s egy n6glponhr.
f6 ) f6 ) 6!
(r l ts/ l | .5!
f6 ) f6 ) 61 6 5 --
'-'
1 2 ) 1 4 ) 21.4t2.1
f6 ) 6 1 6.s .4 ^^
l 3 J lr 3 ! 3.2.i

w
a hatvrny
(, + r)6 = ;16+ 61511+ I 5tayz + 20x\ y3 +l5rzya +
+6x'y5+ y6

v1

1.4,2,Fogalmak
A pontoka gr{f csfcsaivagyszdgpontai,a vonalata grdf 6lei.
'J0Ucs grdf: ha egygriifnak'jpontjavan(r,pozitiveg6szsz6m),6smindegyik
ponlb6lpontosanegy-egyel vezetaz dsszestdbbiponthoz,aklor a giiifot ,?
Fnll$ teljesgrifnak nevezziik.P6ld6ulaz els6 6s a negyedikgr6f.
@ a--\
\::_/
Hurok a grAfokbanel6fordulhatolyan 61 is, amelynekmindk6tvegpontja a)
ugyanMapont.Az ilyen6l nevehurok.Plddula harmadikgrdfbanaz,n-es
61.

Tiibbsziiriis 6li k6t csircskdzittt tttbb 61tis hizhatunk, ezeka tiibbszifiis 6lek.
Peldeula mesodikgrrf 6lei6sa harmadikgr6fr-es6ser-es61ei.
Z\
Egyszerii grdf: eg]/ grefot egyszeriineknevezii:rkakkor, ha nincs bennesem
hurok,semtdbbszttfijs b)
61.P6ldiul az els6s a negyedikgif.

Osszefiigg6grdt a grif tisszeftigg6,

ha bdmely pontjib6l birmely misik
pontdba6lekeglmisutinjamentenel lehetjutni-P6ldiul els6,a masodikes
a negyedikglai ^z

Fokszdm:a grif egypontj6railleszked66lekszemeta pont foksz6m6nak,

videnfokrinaknevezziik. A hurok6lttgy tekintjiik,hogyketszeresen
rd-
illeszke-
dik a pontj6m.P6ldiula harmadikgr6fbanv7lokszima0, valokszrma2, v5es
l'aldeulezenkt-ktgrAfizomof
V
gr6f,mely nemtartalmazkdrt.
l'o: olyanitsszefiigg6
v6foksz6ma3, v| y, 6sv, foksziima4.

ijt: az 61ekolyanegynishozcsatlakoz6 sora,amelyegyetlenpontonsemha-

lad et g).niltiibbsziir.Peldeula negyedikgdlbm e], er 6se4.
\
Vonal: a gt6f csricsainak6s eleinekazta soret,amelybenaz 6lekezenponto
katkijtik ilsszesaz 6lckncm ism6tl6dnek,egycsricsazonban
fordulhat.PeldAuIa negyedikgraftanvP eF va,
A vonalzert,ha kezd6-6svegpontjaegybeesik, cgy6bk6nt
tdbbszijris el6-

nyilt.
Z
1.4i.'f6telck
'l (lcl
Kiir: olyanvonal,nelynekkezd6-6svegpontjaazonos6sapontoknemism6t-
l6dnek.P6lddula negyedikgrefbanu' e, y, e' y' e6,v4,es,15!e5,r. lllnncly gr6lbana foksz6mokdsszegeegyenl6az 6lek sz:iminakk6tszeres6vel.
lllronyitris
Mivcl minden6l k6t ponthoziartozik,amikora fokszemokat dsszeadjuk,
min-
Euler-vonal:a grAfdsszes 6l6tpontosanegyszertartalmaz6
vonal.LhetzArt
d.r i:lctkdtszerszimitunk.
s iehetnyih. Zifln6l nincskezd6-6sv6gpont(egybeesik),a nyiltnil k& kn-
ldnbdz6pontvan a vonalk6t v6g6n.
'l0lol
lurncly grefbaoa paratlanfokf pontoksz6maparos.
Izomorfgrdfok: kt grSfotizomorfnakneveziink,ha portjaikseleikkijlcsij-
niisen,egy6rtelmiien
es ileszked6stafl6an
megfeleltethet6ekegymAsnak.
Bizonyitis Blzonyitis
Az el6z6t6telb6lad6dik.Mivel az 6lekszirnatermdszetes
szim, a foksziimok
osszegep6ros.igy nemlehetbennepiratlandarabparatlanfoksz6m,hiszazok lla nemkapninkkijd, akkora gr6feredetileg
nemlennedsszefiigg6.
pilatlan lenne.
cisszege
Ila lennek6t pont,melyeketk6t rit is iisszekdtne,
aktor lennea gr6fbankdr
T6tel
Veges,egyszerfi gr6fbanvank6t pont,amiknekfokaegyenl6. Az e1626b61
ad6dik.
Bizonyitds
Legyen a pontok szima Il. N6zziik visszajir6l a kerdst,azazalljunt neki in- lla bfumely61etelhag,'vaa grifnem lennedsszeflrgg6,
akkornemlehetben-
direktiton- Leheheges-e, hogy71pontriegyszer6 grafbanmindenpontfokakii- nekdr.
ldnbijz6?Jeldljiika pontok^tAi Az;4; ..., ,4,-nel!Ha mindenpont fokakii- lizzelbelethrk,hogybinely dllitis ekvivalens
egymdssal6sa definici6vai.
ldnbijz6,az csaktgy lehetne,hogyvan 0, 1,2, ..., n-I fokt pont.(Egyszerii
grifban,?-foldpontnemlehet.)Az egyszefiis6g kedvrtlegyenlr foka0,1, 'l6tel
foka 1, ..-,1, fokar,-1. Van-evalamiprobl6maezzela leosztiissal? ligy lt pont[ f6nak n I 61evan.
Nos,van.Ugyanisamennyiben van// I foki pont,aktor onnanmindenmes lllzonyit6s
pontbais vezet61,az^znem lehet 0 fohi pont. Ha van 0 fokri pont, akkor p- lbntok szamaszerintitetes indukci6valbizonyitunk.
dig nincs,r-l foki pont.Teh6tnincsn lehet6segiink kiosztania fokszamokat l.cgyena pontoksz:iman.
a pontokkiiziittl Ha viszontcsakr, 1 lehet6sgiink van,akkora skatulya-elv n ln = 2
alapj6nlennie kell kett6 pontnakaz r-b61, amikhezugyanazonfoksziimot ir- Kdtpontot kdr n6lkiil csakegj/6l kiithetiissze.ily az 6llil6stgaz.
juk. Ezzela tteltbebizonyitottuk. h) Tegyiik fel, hogy az n <,t (,t> 2) pontu gr6foka lgaz az 61lit6s.
(lrdukci6sfeltev6s)
T6tel
Ztut Euler-vonala aklor 6s csakisakkorvan cgy ijsszefi.igg6
gifnak, ha min- ljkkor a grif egy 616nek tdrl6sevel Ezenf6k pontjainaksz6-
ket f6raoszthat6.
den foka p6ros. tna kjsebb,rnint k, igy alkalmazhat6 r6juk az jndukci6sfeltevs.Legyenaz
Nyilt Euler-vonala pedigakkor6s csakisakkorvan,ha pontosank6t pdratlan sgyikftsz pontjainakszemam, igy a mdsiki & ,r+1. Az indukci6sfelteves
fokri pontja van. ffti0ttaz egyik6leinekszimarr- l, mig a m6sikek m. igy M eredeti, grif 61e-
l[.k szema a tijrij]t6letis beszimitva(n l)+(k-n)+l= k= n-1.
T6tel lbhet az elit6s igaz.
Egrygref akkor 6s csakisakkor fa, ha
a) bArmelyk6t olyanpontjetdsszekdtjiik,
melyekkiiziitt nemvolt 61,akkora t.4.4.P6ld6k
r)
b) barmelyk6t poniat egyetlen[t kiiti dssze; ljlijfordulhafe,hogyegy9 f6st6$asrgban mindenkipontosan 3 f6t isrner?(Az
c) btumely 6l6t elhagyjuk,akkor a grAf mar nem <isszefiigg6. rilolcrts6gek
kijlcsiiniisek.)
Mcgoldis
A l[rsasigotolyangr6ffalmodellezziik, ahol a pontokaz embereket jelntik,
Itt ponl dsszekdt6se pedigaztjelenti,hogy az a ket enber ismeri eg),rn6st.
 G R AFO K

Ekkor egy olyan I pontri grifot kapunk, melybenminden pont fokszama3. Mogold6s
Ekkor a paratlanfoksz6mt pontok szima pfuatlan lenne,ami ellentmondaz Modellezziik greflala helyzetet-
Legyeneka grefpontjaia helyis6gek s elek
el6z6tetelnek.Teh6tez az esetnemfordulhatel6. ldssek6ketdsszeaktor,havankiiziittiikajt6.Mivel a kerhis nyilik ajt6,me-
lyckefl et kellett haladniaKovics tmak, azt is jeliilje egy pont.
b)
Egy sakkversenyen b6mely ketj6t6koscsakegyszerj6tszottegymessal. Mu-
tassukmeg,hogy a versenybrrmelypillanataban mindigvolt k6t olyanjet6-
kos,akik addigugyanannyi merk6z6st j6tszottakIel
Megoldds
A saktoz6kat6b.6zotuk pontoklal, azt pedig,hogy k6t sakkoz6jatszott egy-
m6ssal,a pontokatdsszekdt6611e1. Eld(oi a versenygdta egyszeriigrAl
Mivel v6ges,irenyit6snekiili egyszeriigr6lbanvan k6t pont, amiknekfoka
gyen16,a versenyenmindig van legal6bbkett6 olyan v6enyz6, akik ugyan-
annyi partit jetszoltak.
lll egy helyisgenrithaladunk,akkor be, illetve ki is kell menniinlqazazk6t 6l
mcnt6nmozgunl. Igy p6ratlanfokszamtpont nemlehetolyan,melyencsak6t-
c)
h[lodtunk. Tehit paratlanfokszimli pontbankell lemie Kovacs irnak. Kett6
Kovbcs0r elegedetlen nezegeri
a tapdtdla falon.Eppenmoslfejezlebe szoke-
llycn van.A kertheztartoz6pont, melynek3 a fokszama,6s a nappalihoztarto-
sosellen6rz6kiirud6thaz6ban,melysor6nmindenajt6npontosan egyszerha- ,d, mel]'nek5 a foksziima.Mivel Kov6csrir a tapetetnezegetiesnagyval6szi-
ladt 6t.Hol vanmost?
n0s6ggela kertetnemtap6tAztaki, a nappalibankell lennie.
Kn
0)

Nappali Hrl6sz.
(8)
T O'
t-t__r-l
Fiird6 (9)
Kert Kert
(l)
-{
( : )lsT
ro",ohlE*e,o
Konyha
(l)

i ( 6 ) lo ) (10)

Kert
 ARITMETI KAI ALAPM UVELETE K A R I T M ETI KAI AL AFM U VEL ETEK

2.ARITMETIKA, Tulajdonsdgai
A r6nyez6kfelcser6l6se a szorzat6rt6k6tnemvaltoztatjameg.
ALGEBRA, SZAMRENDSZEREK .r'b:D lr konmutativ
A l6nyez6ktetsz6legesen csoportosithat6k.
2.1.ALAPMUVELETEK (d b) c=d.(D c) asszociativ
0sszegettagonk6nt szorzunk;illetveaz iisszegta&jaib61
a kijziisszorz6t6nye-
El6szdrftnezziika nevezetes
szdmhalrnazokat
6sa benniikdefinialtalapmii- ,0 kiemelh16.
veleteket. (a + b) . c : a . c + b . c a szorzas
az dsszeadasm
n6zvedisztributiv

2.1.1.Trmaszetes szdmok Klvon6s

Jele: N (a latin natulalis = term6szetessz6kezd6betiije) A kivon6saz dsszead6s inverzmiivelete.
A kivonesmiivelet6hezjutunk,ha is-
Delinici6 rDcrjiikaz iisszeget,
az iisszegegyjktagjeteskeressiika m6siktagor.Adottak
N = { 0 ; 1 ; 2; 3 ; ...} ., ds , termeszetessz6mok,6s keressiikazt az .I tem6szetesszamol melyre
A temeszetes szimokatszemHlissal kapjuk.
llycn term6szetes sz6mnem mindigvan,de ha igeD,akkoraz egyertelmiien
Miiveletek: lricghaterozott.
A lt rk jz : a -b -x
Osszead{s Kiscbbitend6 - kivonand6: kiilcinbs6g
A term6szetes szimokiisszead6sa tov6bbsz6ml6l6st j elent. lillcn6rz6se: kiilijnbsg+ kivonand6: kisebbitend6
Alakjaa + b= c (r-t
Az nagyobbnak mondjuk,mint,,jeliilese d > ,, ha d b N'.
ijsszeadand6 (tag)+ iisszeadand6 (!ag)= dsszeg
Az dsszeadasnak mindigvaneredmnye a termszetes szimokhalnaz6n.ElTe Oizlfs
aztmondjuk,hogyerrea miiveleten6zvea tem6szetes szemokhalmazaz6rt. Nzorzas inverzmiiveleteaz osztiis- jutunk,ha ismer-
Az osztismffvelet6hez
Tulajdottsdgai l(lk a szozatot,a szorat egyikt6nyez6j6t 6skeressiika masikt6nyez6t.Adott
Ha a tagokatfelcser6ijiik, az dsszegnemvdltozik. ,, ts /) term6szetesszdmok,6s keressiikazt az r tem6szetesszrmot,melyre
a+ b- b+ d konrmutativ
A tagokattetsz6legesen csoportosithatjuk. llycnterm6szetes
szimotnemmindigtal6lunk,de ha igen6s b t 0, akkoraz
d + (b + c) = (a + b) + c asszociativ enmeghatitozott.
FIyCrtelnfi
Szorzds
Ahkia: =!= x b+0.
A temeszetesszammalval6 szorzasugyanannaka sz6rnnaktdbbszddiissze- ' b a:b
ades6tjelenti. Tov,bb, biirmelya szemral
l .a = a . l = a 6s 0 .d=d.0=0. rr/t nd6: oszt6= hinyados
AleJrja:a b: c A flulldvalval6 osztiistnemertelmezziik.
T enyez6.tenyez6= szorzat lrllcndrzds(hanincsmarad6k)
A szorz6snak mindjg van eredm6nyea termeszetes szamokhalrnazen.Ezt tgy lA[yLrdos. oszt6- osztand6
mondjuk,hogy elre a mfiveleben6zvea tem6szetessz6mokhalmazazart.
 ARITMETI KAI ALAFM UVELETEK A R I T M ETI KAI AL AFM U VE L ETEK

A n6gyalapmiiveletsorrendje,zdr6jelez6s lla tiibb z6r6jeletegymAsba skatulyAzvatafialmazegy kifejezes,akkor el6sziir

Zer6jelez6sn61kii1a balr6l jobbra szabiltt alkalmazzuk.Ekkor egy matemati- n legbels6,majd a rrkiivetkez6 stb. ztu6jelbenlev6 miiveleteketvgezziikel.
kai kifejez6smfiveleteitbalr6ljobb fel6 haladvav6gezziik,el6bbaz iisszes 31-{27-l(s+3z)-41+2}4i -127-Ir1-41+z=
szorzSst,osztist,majd ugyancsak balr6ljobbrahaladvaaz dsszead6st,kivo-
n6st,majd a kapottreszredmenyeket iisszegezziik. = 37- [ 2 1 - 7 + 2 ] = 3 ' 7- 2 2 = 1 s

3 +4 .5- 6 |3 7 -|:3+20-2 7 -|:3+20 -1 4 -I =

=23 14 1:9 l:8 2.1.2.Eg6szszrimok
lele. Z (a \6met Zahl - szilm sz6kezd6betfije)
A miiveletekmessorrendjet - haannakbetafisasziiks6gesegy6rtelrmien
ze- Dcfinici6
r6jelek:llifi atjukel6.
n = { . . .-i2 ;- l; 0 : l; 2 ; ...1
a) [Ia az cisszead6stkivonask6veti,akkora sorrerldtetsz6leges.
Az eg6szsziimokat
a termaszetes
szamok6sa negativeg6szszamokegyesite-
6 + 3 - 2=9 -2:7 \agy 6+3-2=6+ l-' l vel kapjuk.
b) A szorzis6s osztasmilveletijele er6sebben
kapcsoljadsszca szAmokat,
0rszeadris,
kivonds6sszorzis
mint az dsszead6ses a kivones.
Visszavezetjiika term6szetes
szAmokktiziitti miveleteke. Legyena;b e N.
8 + 3 .4 = 8 + l2 = 20 25 - 15:3 -25 - 5 -2 0 4+(-b)=a-b'
c) Ha az osziistszorzesk6veti,akkora bab6ljobbraszabelyt6l
elt6r6mfivele- a-(-b)=a+b
zer6jellelkelljelemi.
ti sorrendet (+4\' (+b)= ab:
( 6 : 3 ) . 2 :2 .2 =4 6:(3.2)=6:6= 1 (-a) (-b) = ab:
Zar6jelnekiil azeredmeny
4. (-a) (+b)=-ab;
(+a\ '(-b) = -ab
d) Ha az osztristtdrtvonalj elzi, az egyen6rtekiiazzal,mintha az osztand66s az
oszt6ziir6jelben volna. Az eg6szsziimokhalrnaza z^rt ere a h6rommiiveletren6zve.
lln a egyeg6szsziim,aklor - d az ellenteftje.
Pozitivszdmellentettje
negativ,
4 =4i:L-3 = 11-3=s-3 =5
e5+.'1t113-s\ ncgativsz6m pedigpozitiv A 0 ellentettje
dnmaga,- 0 : 0.
t3-9 4
e) A ziir6jelettanalmaz6kifejez6sek kisz6mitesakorel6sz6ra zitu6jelben
lev6 Orztds
miiveleteket a
v6gzziik1.A z6rojelenbeliil balr6l jobbra szabilytalkalmaz- (+a):(+b)=a:b:
zuk.A zarojelenkiviili szrmokkala visszamaradt miiveleteket ismetszorzes, (-a):(-b) = at b;
osztis,majddsszeades, kivon6ssonendben hajtjukv6gre.
(-a) | (+b)= -(a: b)l
2 3 - 6 ( 5- 2 ) +l8:(12-l0 +7) -(19 +6):(lI -2 3 ) = (+a): (-b) = -(!1:b).
= 23-6.3+18:9-25: (ll 6) =
A/ cgeszsz6mokhalmazanemzeft az oszllsxarezye,
=2 3 l 8 +2-25 t5 =23 -18 +2 -5 = 2
 ARITMET I KAI ALAPM UVE LETEK A R I T M E TIKAI AL APM U VEL EIE K

2.1.3,Racion6lissz6mok Ajobb oldalir6l6ft6rvea baloldalikifejezsre

b6vit6sr6l,
mig ellentez6ir6ny-
Jele:Q (a latin quotjens= henyadossz6kezd6betfije) l)[n egyszeI6sitesI6l
beszeliink.
Definici6 A racion6lissz6mokhalmazaz6rt a n6gy alapmiiveletren6zve.
K6t eg6szsz6mh6nyadosak6nt felhhat6sz6mok.
alakjukv6gesvagyv6gtelenperiodikus.
Tizedestijrt Az is bizonyithat6,
hogy L1.4.Irraciodrlis sz{mok
mindenv6gtelenperiodikustizedestdrt felifiat6 ket egeszszamhrnyadosa- Jclc:Q'
k6nt,azazracionalis. Itclinici6
Inacionrilis szrimoka ket egeszsz6mh6nyadosak6ntfel nem irhat6 sz6mok.
Osszeadris6skivonds llzcklizedestdrt alakjav6gtelen, nemperiodikus.
Csak azonosnevez6jiitdrteketlehet dsszeadnivagy kivonni. Ehheza ttiftekel A legnevezetesebb iraciondlis szimok a rx(egysegAtnerdjii kdr ke.tilete) es a
az eredetinevezdklegkisebb
bdvitenikell. Kiiziisnevez6nek kiizdstiibbszdrd-
dd6jdnakhossza).Ezekenkivijl meg v6gtelensok van,
Ji @gystgnbgyzer
setszoktukvrlasztani,igy tudunl a legkisebbszrimoklal dolgozni.A p6ld6ban lc8gyakabbanakkor taulkozurk veliik, mikor nem n6gyzetszimb6lgydkdt
a nevez6krelativ pdmek, azaza legkisebbkdztjstdbbszdrdstika szoEatuk:
volunk.Ilyen]ora7eredmeny mindigirracionilisszAm.A rD irracionalitisd-
a c ad cb all +cb [[k bizonyit{saaz 1.2.3.r6szben hh1hat6.
bdbddb bd A, alapmfiveletek definiehat6akaz inacion6lisszamokhalmaz6nirgy,hogy
a -eb nz cddigiazonoss6gok 6rv6nybenmaradjanak.Ezendefilici6k azonbanmeg-
- t - ad -eb -ad ; b.d-o
b d ktdbba Ittllndjika kilz6piskolaianyagot.
Mivel tizedest6rt alakjukv6gtelen,nemperiodikus,igy azt csakk6zelit6leg
Szorz{s h(lj{tk megadni.Ez6rta ponbs efi6kekethatvtny,gydk,logaritmusstb.alak-

aacacac hnl szoktunkmegadni(p6lddu]5t, .E tgg). gkl(o. a megfelel6miiveleti

-.c=-: -.-=-l btd+v,
h b bd bJ rrnbillyoktalsz6molunk.
Sziml6l6tszimlil6val,nevez6tnevez6velszorzunk. A/ irraciondlis
szemokhalmazanemzitt egyikalapmiiveletesem.Peldekk6t
lt cionels sz6mdsszeg6re,
kiiltinbs6g6re,
szorz6s6ra
6s h6nyadosrra,
mikor
Oszt6s r,/ crcdm6nyracionAlis:
d a a c ad
'c=-._:_=_'_: h c,d+o. E +(1-,tt\=lt n-r =O; .8 .,E=2; J'
b bc bd bc
Ti;rttel igy osztunk,hogy az oszt6tdrt reciprokiivalszoizunk.
1,1,5.Val6ssz6mok
Egytiirt rt6kenem,csakazalakjavdltozik,haszemlil6j6t6snevez6jetugyan- hlci lR (a latinrealis: val6ssz6kezd6betiije)
azzala 0-t6I kiilijnbtizd sz6mmalszorozzukvagy osztjuk. l)onnlci6
A trrcioniilis
6sazinacionelissz6mokegyi:ttalkotjaka val6sszamokhahnazat.
h c +0 . rR=eue.
A lrkls szemokhalmazazerta n6gyalapmiiveletre
n6zve.
 A RI T ME T IKA I A L AP M U VE L ETE K A R I T M EII KAI AL APM U VEL ETEK

2.1.6.Sz{megyenes Ptldiul,ha 3 <r < 11,akkor.jr

(3; 1l).
Aval6s szamokhalmaza6s egyegyenes pontjainakhalmazakiizijttkiilcsiinii-
senegy6rtelmii kapcsolatot lehetl6tesiteni.
Legyenaz egyenes vizszintes6ste- 3
kintsiinkzz egyenesen ket pontot.Legyena bal sz6ls6O, a jobb oldali -8. <
Vrgy,hai 5, akkorr (*; 5).
Az O-bozrendeljiika 0-1.az E-hez l-gyer.Az OL vektoraz egyenes eg)
irenyitasitadja.Ez utrn m6rbiirmely^zszimhozhozzerendelhetiink egy pontoj
egy6rtelmfienesviszont,azazmindenponthozegy6rtelmtenegyval6sszimot.
Egy tetsz6legesit val6s szimhoz rcndeljiik azt az I pontot, melyre igaz, hogy
lhlf6l nyitott,jobbr6l z{rt intervallum
OA = a. OE . Egy tetszllegesP pontloz pedigazt ap val6s szdmot,melyretel-
jesiil, hogy p OE =OP . Igy mindenval6ssziimrakegy 6scsakegypont fe-
b
lel megaz egyenesen.
(a; b l: { x I c < x < b , : r e 1 Q }
A
26rl jobbr6l tryitott intervallum
110116l

2.l.7.Intervallum ab
Az intervalluma val6ssz6mokiisszefiigg6 rszhalmaz
a.A szarnegyensenegy [c;b)= {.rla <r < D,x e ]R}
szakaszthatdrozmeg.Att6l fiigg6en,hogy a v6gpontokhozz6tartoznak-enz ha
lt0lddul, - 3 !-r, aklcor.r
[-3;@).
intewallumloz,nyitott,illetveziin interallumr6lbesz6liink.
Ezekszerintnegy
lehet6s6gvan:
-l
Zdrt intervallum
1.1.8.Val6ssz6mokabszolrit6rt6ke
l)rnnici6
ab llgy val6ssz6mabszolitert6kednmaga,ha a szdmpozitiv,a (-1)-szerese,
ha
l d;Dl- hlil<,<6,re lRl n szdmnegativA o-nak0 abszolirt6rt6ke,azazdnmaga6s a (-l)-szereseis
Pldeul,ha - 2 <r < 7, akkorr e [-2; 7]. n8y0en. ^z

a ,h aa > 0 ,
-2 I
ldl=j o.had =0,
Nyitott intervallum [-a,haa<0.

b I.1.9.Norm{lalak
(a:b)= {x ld<jr<6,xe Itcn nagy,illetve nagyonkicsi szrmokatnorm6lalakban
szoktunkmegadni,
lR)
firvcl tizedestdn alakjuktirl hosszrilenne.
A jele lehetm6glla;b[

@
 ARITM EI I KAI ALAFM UVE LETE K SZAM R EN OEi ZER EK

A normilalak egyszorzat,aholaz els6t6nyez6abszolirt6it6keaz I I ; I 0) in- 2.2,SZAMRENDSZEREK

tewallumbaesik,a misodik t6nyez6jepediga tiznekegy eg6szkitev6jiihat'
vanya. 2.2.1.Tizessz{mrendszer
Altaliban 10-esszirffendszerben dolgozunk.Ez aztjelenti,hogyminden|tz
P6ld{ul: rgysdget(egyest,tizest,szezast stb.)foglalunkegymagasabb egysegbe (tizes-
:3,65 103, bc,szezasba, ezresbe stb.).
0,0000000365 lgy a szamokleir6s6ratiz kiildnbiiz6 szamjegyrevan sziiks6g,ezek
-827000000000=8,27. 10". 0: l:2;3;4; 5:6;7:8;9.
A helyie(kes ibrezolis jelenti, hogy a szemjegyek6rt6k6nkiviil a leir6-
A tiz kitev6jeadjamega szamnagysegrendjt. ^zt
OsszeadniskivoDni csakazonosnagysagrendiszimokat hrdunk,melyekben ruk helyeis 6rt6kkelbir Eglandsutdnirjuk a sz5mjegyeket esegyadottpont-
a tiz azonoskitev6nvan.Hogyeztel6rjiik,Iehethogyvalamelyiksz6mfeliri- hoz viszonyitjuk a helyiiket. Tizes szirnrendsze$en a helyek 6rt6keia I 0 meg-
P6ldlid:
s6nelel kell tmink a normalalakt6l. lilel6 hatv6nyai.

2,58. n5 + 7,2.104= 2,58. 105+ 0,72. 10 5 : 3 , 3 1 0 5 l'6ldiul:

Nagyoneltr6nagysrgrendii sz6mokn6l vagykivondstnehezkes
az 6sszeadist 3 ? 5 4 1: 3 . 1 0 1 + 7l 0 r + 5 1 0 ' ? + 41 0 : +1 . 1 0 0 .
is, mivel a kisebbsz6malig veltoztata nagyobb6rt-
elv6geni 6s felesleges 4,7018 = 4 . 1 0 0 + 71 0 ' + 0 1 0 r + 1 . 1 0 r + 8 . 1 0 ' .
kn.P6lddul:
szerintviltoznak,aktor mis alapirszam-
lla a helyekertekeineml0 hatvanyai
3, 6 . 1 07 - 5 ,1 1 0 4 :3,6. t0?-0,0051.107-3,59 4 91 0 7 = 3 , 6 .l0 ' . rondszen6l besz6liinl.
eltersmlir l6nyeg6ben
L6that6anheromnagysiigrendes nm viiltoztata na-
gyobbsz6m6rt6kn. 2.2.2.Nem tizesrlapi szdmrendszcrek
A szemrendszeralapjalehetb6rmelye$'n6l nagyobbeg6szsz6m.A p6ld6kban
A szozds6s az oszteskdnnyenelv6gzhet6. P6ldAul: tlzadottszernrendszerben
felirt szAmot6t is iduk tizesszrnrendszerbe.

(6,3 10) (s,l.l0 z\ =32,131oc4,213 101, /ttt6r6stizessz6mrendszerbe

I,q24 t0- kettesszAmrendszerben csaka 0 6s I szimjegyeke van sziiks6g,6s igy n6z
^ lU =J./ lu ki egysz6m,
5.2 10"
--U.J/
t O t1 0 1 =
, 1 . 2 s+ 0 . 2 1 + r . 2 1 + l . 2 2 + 0 . 2 1 + | . 2 a = 3 2 + 8 + 4 + | = 4 5 . ,
Az azonostipusrisz6mokat
kell dsszeszoroai, majdha fon-
illetveelosztani,
dtiissziimrendszerben a 0; 1; 2; 3 es a 4 szimjegyeklehetnek,6s igy n6zki
a nom6lalaka.
tos,visszatemi
cgy szem,
20435 = 2 51+ 0. 52+ 4. 51+ 3. 5n= 2.',125 + 4 5 + 3 - 273
tizenlatos szdmrcndszerben (amit a szemitdstudomanyban gyakan
hasznrilnak) m6r 16kiildnbiiz6szrmjegyevansziiks6g, ez6rt10-t61azABC
betiiithasznelj6k. igy a sz6mjegyek a 0; l; ... ; 9;A; B; ... ; F 6s egy szdm
igy nzki:
 EiZAM RENDSZEREK Ei ZAM EL M EL ET

30 AF j =
6 3 . 16r +016 ? +10.l6r+ 15.160=3.4096+tO .1 6+ t 5 = t 2 4 6 3
2.2.3.Attdrsttze! sz6mrendszerb6l mds alapiba A szrmelm6lethez
A tizes sz6mrmdszerben adottsz6mottgy kell felimi egy ij szdrrendszerben,
hogy a sz6motosztjukaz ri.jsz6mrendszer
alapsz6m6val, majd az igy kapotth6-
nyadosttjla stb.,mindaddig,mig 0 hanyadostnemkapuDk.Az oszt6soknelka-
pott marad6koklesznekjobbr6l balra haladvaa szAmjegyekaz uj szAmrend-
szerben. Peldeul948 a 7-essziimrendszerben:
hinyados mamd6k
/
. 7+ 3
948
1135
2.3.SZIMELMfLET
tartoznaktitbbekkdzaitt oszthat6seggal,a legkisebbkitziis
^zkapcsolatosproblm6k.Ezeketle-
l0bbszijriissel,a legnagyobbkijziis osz6val
hcl az eg6szszAmokhahnazin is megfogalmazni,de nekiink elegend6csak a
l0rm6szetes szamokkalfoglalkozni.Adott probl6m6kniligy is tudjuk szinteau-
lotnatikusanalkalmazniaz itt megfogalrnazottakat egeszszdmol(Ia.
1.3.1.Oszt6jarel6ci6
Dcflnici6
ll$y a tem6szetes szemosztqa egy, term6szetesszimnak,hatalehat6olyan
arlcrm6szetesszim, hogy c.a = b egye'Jl6s6g
igaz legyen.Eklor azt is mond-
hlUuk,hogy, tiibbszdrdse d-nak.
,clc:al, (d oszt6jab-nek)

1, , * '
135| 19.7+2 Az a c: b egyenl6s6gb6l aztis leolvashat6,
hogyc is oszt6jar-nek.Fontos
19 hdni, hogy ez egy rel6ci6,azazkapcsolatkt tem6szetessz6mkdzdtt,ami
2 | 0 .7 +2 vtU{yigazvagynem.Nincseredmenye minl a mffveleteknek.
P6ld6ul4124ig^z
illltds,mert6 4: 24.Az 5113egyhamis6llit6s,mertnincsolyanter:mszetes
Teh6t 948= 2523t lrim, mellyels-tdtmegszorozva 13-matkapn6nk.Hasonl6okokmiatta 015is
arlclmes,dehamis,llitiis.

'l'!hJdonsdgok
ll8ydrtelmfien ad6dnaka kitvetkez6allitasokb6rmeiylr, , 6s c term6szetes
itinra:
- lk; a d:,alo:
-h a o b 6 s 6 * 0 , a k lo ra (b ;
_ h o 0 d , a k k o rd = 0 ;
. hr llb 6sbla, akkora = b;
hndl6 6sblc, akkord c;
hnalb, akkoralbc;
' hndl, esa c, akkoral6+c;
- hntlh 6sa)cdsb-c 2 0, akkoralb-c.
 S Z AM EL M E L ET SZAM ELM ELET

2.3.2.Oszt6k votkc/cimodonleheteutinekintheuien
leimi.
Az egy6rtelrnii, hogymindenlerm6szeles sz6moszlhat6l-gyel esdnmagaval. I htdrozzukmeg360pdmt6nyez6s alakjit.
igy csal az ett6l kiilijnbiiz6 oszt6it nevezziikval6di oszt6knak.P6ld6ula 6 osz- 3602
t6i az l; 2; 3 6sa 6. Ebb6lval6dioszt6csaka 2 6sa 3.Az is ktinnyenbelatha
t6, hogya o-nat biirmelyte.meszetes szSmoszt6ja,hiszbalmelysz6motmeg. 1802
szorozvao-val megkapjuka o-it. Az l-nek csak egy oszt6javan. A tiibbi 90 2
term6szetes szdnnakegyn61t6bb esv6gessz6mrioszt6javan. Ezekkiiziil spc 45 3 Teh:it360=23.3'z5
cielisak,mlyeknek pontosan k6t oszt6jukvan. l5 3
PIimszimok 5 5
Definici6 l
Azokata term6szetes szamokat, pontosanket oszt6jukvan,prim-
melyeknek
szimoknaknevezziik. 0rzt6k szdma
P6ldiula 2i l:5:7: Il srb.Ujrahdngs[]yorom.
hogyaz I nemprimszdm. ll[y lerm6szetes sz6mpozitivoszt6inak szemetlegkdnnyebben aprimtenyez6s
ftlbontassegitsdg6vel lehetmeghattuozni.A szim pdmt6nyez6s felbonti{sAban
Osszetettsz6mok rrcrcpl6 kitev6khdzhozziadunk egyet,
majd az igy kapott
szemokat 6sszeszo-
Definici6 torruk. P61d6ul 540 = 2' . 3' 5 oszt6inakszima(2 + l). (3 + l) 0 + l) =
Azokat az l-nel nagyobbterm6szetes sz6mokat,melyeknekkett6n6l tijbb osz- -t . 4 . 2 = 2 4 .
t6jukvan (vanval6diosztojuk),iisszetettszdmok[aknevezziik.
Teh6taz dsszetettszamokatmindig fel lehetirgy imi szozatk6nt,hogy egyik I.I.4. LNKO, LKKT
16nyez6 sem 1. Akkor bontottukfel 6keta legtiibbt6nyez6re,
ha m6rmindcn l,ognrgyobbkiizijsoszt6
t6nyez6 primsz6m. P6ld6tl84-4 2l:2 2 21 -2 2 3 .7. Bizonyithat6. lhflnici6
hogy biirhogyanis bontogatunkegy dsszetettsz6mot,a v6g6nmindig ugyan Xil vagytitbbpozitivegeszsz6mlegnagyolrbkiizaisoszt6jaaz a legnagyobb
azokata t6nyez6ketkapjul tlC$zszem,amelyaz adottszAmok mindegyik6nek oszt6ja.

2.3.3,526melm6let alapt6tele X(t vagytdbbsz6mlegnagyobb kdziisoszt6j6ta kiivetkez6k6ppen

allitjuke16
T6tel: mindeniisszetettszema Gnyez6ksorrendjet6l eltekintveegyrtelmfien (r Nzii'nok egyikesem0):
felirhat6primsz6mok szorzatak6nt. - Irllrjuk a sz6mokpdmt6nyez6s alakj6t(primsziimeset6nez magaa sziim),
Tehit k6t felirescsaka tenyez6ksorrendj6ben t6rhetel egymest6l.
PerszeaZ - vcssziika kdziis pdmt6nyez6ket (amelyekaz dsszesfelbont6sban szere-
azonost6nyez6jiiszorzatokathatv6nyk6ntirjuk. tlclnck),
. r/cket a hozzejuktartoz6legkisebbkitev6velvessziik,
Pdl d ; u3l 6 0 - 2 2.2 J.J.5-2' Jr.: - o/ckcta pdmha&enyokat 6sszeszorozzuk.
A primt6nyez6s alakottgy szoktukel66llitani,hogya szamotelosztjuka leg lek: (a;b),(a; b; c), ...
kisebbprimsz6mmal, ami a szirniak oszt6ja.Majd eredm6nyt tjm eloszt
juk azzala legkiscbbprimmel,ami neki oszt6ja.Ezt^z addigism6tetiik,mig a7 lfhldLrl756 6s 1960legnagyobbkdziisoszt6ja:
eredm6nyI nemlesz.Az igy kapottprim oszt6ka szemprim6nyez6i.A kit (7s6:t96O)= (2'1
. 33.7;21 . s . 7'1)
=2'1. '1:28.
 SZAM ELM ELET SZAM EL M EL ET

Legkisebbkiiziistiibbsziirijs ,4 .. 6 . 4 + 0,24-et 4-gyelosztvaa hinyados6, a maradk0, teh6tosztlal6

Delinici6 a'gyel.
Ket vagytiibbpozitivegeszszAmlegkisebbkiiziistitbbsziiriiseaza legkisebb llrck alapjinpeldriulazokata szamokat,melyek4-gyelosztva3'at adnakmara-
pozitiveg6szszim, amelyaz adottszdmokmindegyikenek tdbbszijriise. dllul, felirhatjuk4,t+ 3 alakban,
aholi egytetsz6leges
iermszetessz6mlehet.

Ket vagy tiibb sz6mlegkisebbkdziis tijbbszijriis6ta ktivetkez6keppenelitjuk 1,1.6.Nevezetesebb oszthat6sigiszab6lyok:

el6 (a szemokegyikesem0): l,vrl egysz6makkoroszthat6, ha ulols6szAmjegye osthat6 2-vel,
- felirjuka sz6mokprimtenyez6s alakjetbrimszdmeset6nez magaa sz6m), I nrulegysz6makkoroszthat6, ha szimjegyeinek iisszegeoszthat63-mal,
- vessziikaz dsszes primtnyez6t, a'gyolegy sz6makkoroszthat6, ha azutols6ketjegy dltalalkotottszemoszt-
- ezeketa hozzejuktartoz6legnagyobb kitev6velvesszik, hrl6 4-gyel,
- ezekela prin aNiinyokatdsszeszorozTuk. t,lcl egysz6makkorosz1hat6, ha utols6sz6mjegye 0 vagy5,
Jele:la; bl,la:,b; cl, ... C.lI|legy szim akkorosthat6,ha oszlhat62-vel6s3-mal,
l,clll egy szim akkoroszthat6,ha uto]s6hAromszdmjegye alkottasz6moszt-
P6ldiula 84 6sa756 Iegkiqebb kd/d(ldbbszdrd.e hulo8-cal,
= =23 g.cclcgy sz6maklor oszthat6,
184;561 12'1 - 3 -'7: 23 71 3 7 = 168. ha szemjegyeinek dsszcge oszthat69-cel,
ll,-rcl egy szamaktor oszthat6,ha o-rav6gz6dik.
Rlativprim l?"lclegy szemakkoroszthat6, ha sz6mjegyeith6tulr6lh6lmas6val csoporto-
Dfirici6 Nllva6svAltakoz6 el6jelleldsszeadva,a kapottszim abszohit6nkeosrha-
Ha k6tpozitiveg6szsz6mfelbontesebaD nincski;zdsprimtenyez6
6sigy a leg 167-tel.P6ld6ul716681647, meft+ 64'7-681 +6: 28,6s28oszha-
nagyobbkiiziisoszt6jukaz I, aklor a ket sz6mrelativ plim. 167-tel.)

Teh6td 6s b szamokdefinici6 szerintakkor rclativ primek,ha (d; b) = L

A sz6moknak ehheznemkell primekneklelmiilk,p6ldiul a l8 6s a 25 relativ I Pirddk
primek,hisz(18;25)= (2 . 3'; 52)= 1. r) MclyikhdrompdmszAmszorzata egyenl6iisszegiik6tsz66s6vel?
Kijnnyenbelithat6,hogy k6t, nullit6l ktil6nbdz6termeszetes
szilmnakakkol M(,goldds
6scsakisakkorlesza legkisebb kdzijsttibbszdrdstik
a szorzatuk,
ha 6k relatir I ..Bycna h6rcmprtunszdmp; g 6sr. A felt6telalapjana kdvetkez6eS/en16sg
igaz,
pnmeK. pqr=5(p+q+r\.
l,ilhut6.hogy a jobb oldaloszthat6s-tel,igy a bal oldal is. Mivel az primek
2.3.5.Marad6kososztis urrzata,az 5 valamelyikt6nyez6nek oszt6ja, egyenl6vle.Legyenez a
Legyena 6sb ktpozitivegeszszAm,melyekre d > ,. Az d-t rigykell elosztani rrrlrnap. lgy az egyenl6seg a kdvetkez6alahi^zazlesz,
maradekosan b-vel,hogykeresiinkk6t term6szetes
szimot, legyenekezekc 6s/,
hogy igaz legyenaz d = 6 c + d egyenl6s6g,ahold < ,. Ekkor c-t hiinyados- sqr=5(5+q+r)
nak,./-t mamd6knaknevezziik.Ezekmirdig egyrtelmiicnmeghat6rozottak.

P6ld6ul:
l7-et s-tel osztvaa h6nyados
3, a mamd6k2.
\ls,
 EiZAM E LM ELET SZAM EL M EL ET

Fejezziikki ebb6l4-t, 0) lgy hatjegyfisz6muto1s6h6romszimjegy6ta sz6melej6reirva az eredeti

lrfmnak a hatszorosat
kapjuk.Melyik ez a sz6m?
r+5
'rl
Mogoldds
Ez etelmes,hisz/ nemlehetl, mivelprim.Alakitsuka tiirtet,
Loqyena hatjegydszemaz abcdef .
(. l)16 6 lllkor a kdvetkez6t
tudjuk:
' r I r-l
6 abcdef = defQbc
Mivel 4 eg6sz,a mesodiktagnakeg6sznek kell lennie.Lehets6ges 6(kei: 6: lrluk fel mAskent
az egyenletet:
3; 2; L Az ezenrtekekhez laftoz' r eftekek:2;3;4; 7, illetveq 6rt6kek:7; 4;
3; 2. Csaka 2, illetvea 7 jdhet sz6ba,hisz egyebk6nt valamelyika k6t sz6n) + cfalS=1ggOA-rbr.
6(lOOOob.
kdziil nempdm. Teh6ta h6romprimsz6ma 2; 5; 7.
az egyenletet:
Rondezztik
b) Bizonyitsabe,hogya 1o-nekminden pozitiveg6szhatvrnyael66llithat6
k6l
n6glzetsz6miisszegekent! -OOnA"J
5Oooo11
Megoldis 7-tel:
{JrNrunk
Nezziik a legegyszeriibbesetet,
10 9rl 8s7 ab,'A2-,1,f .
=
Mlvcl (857;142) l, @ tiibbszdriise
857-nek.A 857-nekcsakegyh6romje-
Ha mindk6toldaltl0 pAroskitev6jt hatv6ny6val
szorczark,aklor mindkettag r6bbszdrdse van, ijnmaga.Teh r ad = 857. Innen ad6dik, hogy
lyn
n ; o v rF r. ?im mrri.l' lh . 142.
A kcresettsz6ma 142857.
10.10"= 9.102'+1.102'.
Teh6t
lo '? h=(3.10')r+(lor)'?,ahol
r f N.

Mer csaka p6roskitev6jiihatv6nyokat

kell vizsgilni-A gondolatmenet
hason-
16.Mivel
100= 64+36,
kapjul
1 O ,t'=(8.10i),+(6.10r),,aholr N.

Ezzelaz illitdst belettuk.

 HATVA NY. 6YO K. LO G ARI ' TM U S H A T V A N Y, Ei YOK, L O GAR ITM US

2.4.HATVANY.GYOK. LOGARITMUS n)
2.4,1,Hatv{nyozds a" Ia.4.
. .,a2 h
___: ,,. a=ar
melybend az alap,r pediga kitev6.
nevezziik,
Az a' kifejez6sthatv6n),nak " :--::i--: i rddb

Pozitiveg6szkitevd eset6n Amit haszdltunk:

Dfinici6 li o hatv6nyoz6s definici6ja,
Ha r egy 1-n6lnagyobbpozitiv egszszam,akkor a' oly^n n tenyez6sszot- li ,r, daraba tenyez6velegyszedsitiink(n > l',).
zatotjelent,melynekmindent6nyez6je a. e)
a'=a..,. a a' . $' =(a.....a)(b.....b)=(ab)...(ab)=(ab),

J\nit hasznaltunk:
lt { hatvanyoz6s defmici6ja,
lj { szorziisasszociativitasa
6skommutativitiisa.
d)
Azonossagok:
a) a' t a . , . a1a
"'( t \
b' bL.: b. b
L=o*. n, o._g. ^__!, \b )
^,
Amit hasznelnrnkl
o' 6'=(a.b)', I i halvrnyozes definici6ja,
lr lllrlck szorzasa.
d) Y =(g\ b+0.
b'\b) f)
e) (a')'=(a . ...a)^=(a ....a) ....(a ... a)=

Bizonyitds
a)

a" . a' = ( a ... a ) (a ... a )= a ... a = dr+ n

Anil haszndltunk:
Amit haszn6ltunk: lr I hrtviinyozesdefinici6ja,
l: a hatvenyozSsdelinici6ja ll I trorzrs asszociativit6sa.
2: a szorzisasszociativit6sa ftrcl nz azonossagokat bebizonyitottuk
 HATVANY. EYO K. LO G ARI I M U9 HATVANY GYd K. L O Ei AR ITM U S

Ha 0 a kitevd Bhonyit{s
gcg6dillit6s
ao=1, haa+o.
Ugy definiriltr{kezt a hatvan},t,hogy az azonossAgok 6rvenybenmaradjanak- u' = v' 6su:v20= + u- v
Ezt pemanenciaelvnek nevezziik.
A b) azonossdgnAl most m6r n = m is lehet 6s az eredm6nyI . r)
A 0ohatv6nytnem rtelrnezziik.

NegatiYeg6szkitevo eset6n:
d" Jbt'=tJat' rJtt'=a6
ahol a+0es neZ'
Amithaszneltunk:
Egyszeriikdve*ezm6nyek: I I o gyitkvones
definici6ja,
(a\' 2i &hatvenyozts
azonoss6ga.
'l ,
a '=- a' = v '
t' =(t\l; ) ' fchAt
o l b) Jr'.
\J"D'=61;
:== a i b +0 , n l me Z .
a' " '-'^, llbb6l a seg6dt6telalapjiink<ive*ezik, hogy
Ez a definici6is a permanencia
elv figyelembev6tel6vel
tiirt6nt. l;i =J;..t;
A negyedikkiivetkezm6nyan6l sz6l, hogy a b) azonossignil m6r ,1< esc
ten is igaz. b)
2.4,2,N6gyzetgyitk ( t;l '.
Definlci6
Egy nemnegativd sz6mn6gyzetgydkeaz a nemnegativszim, melynekn6gy- llrJ ,
zelea. ('G\ 'rJi>'
Szimb6lumokkal:
lJb ) tJb ) '"b
a >O 1G=P , melyreft206s & '?= 4 .
Azonossagok: Amit haszn6lhrnk:
lr &gyiikvonasdefinici6ja,
a) J*b =.1;.lb. ahol a;b>0,
2: s hatvanyozesonossiiga.
EJ; ^z
o) ahol a20; b>0,

a20,ha ne Zt
a > 0,ha ne Z\ Z*
 HA - r VA N Y E i Y o K. L o E i A R | T MU s H A T VAN Y. C i YOK. L O Ei AR ITM U 5

Ebb6la seg6dt6tel
alapj6nkiive&ezik,hogy 1,4.3.rr-edikgyitk
EJ; D!flnlci6:
]fo , piiros,azaz2,talahi, k Z. .
\b Jb ^hol
Ugynemnegativd sz6m2&-adikgydkeaz a nemregativszdm,melynek2i-adik
hrtv6nyad.
c) Plrosn-re6snegativa-tanemrtelmezziik, mivel a val6ssz6mokp6roskite-
v0j0 hatvAnyanem lehetnegativ
olVt!' lh n p'raIlan, azaz2k + I alakri,ahol & e Z* .
(Ja\'\'z <G!d2)" =a" ll$y tetsz6leges.l sz6m(2* + l)-edik gycikeaz a szrim,melynek(2t + l)-edik
hnlvanya d.
Amit haszniiltunk: 16tddk:
l: a gydkvonAsdefinici6ja,
2: a halvanyozas
azonossaga. tlr =als
t =z +6
Teh6t { ns = - s
<J"'f=<Jirt. l1;r'r y7 = 16*"
'"
.u'1' =3.a,. b6.lcl
{7
Fbb6la segedrlel
alapjenkijverkeTik.
hogy
l|||clonilis tiirt kitevdjfi batvinyok
=diy. lrcnnlci6
"lV
Ezzelaz azonossegokat
belattuk. l1,gypozitiv a szlm L-adik hatvanyaaz lr/ sz6mq-adik gytike, azaz
q
Fontosa kiivetkez6elt6r6sttisztanlatni:
(Ji)'=a, ahola>0, illetvefi=lal, aholae R
t\ol u pozitiv,p egtsz,q egyn6lnagyobbegsz.
azefllgtz,mena > 0, esblz= (+a)' = a'z.
Ezut6bbia definici6alapj6,n
eddigiazonoss6gai
A hntvinyozds ezenhatvinyokais 6w6nyesek.
haa = -2, tehata?= 4, akkortl7 =z=bl
P6ld6ul
-.Lttl
pEldek
Tovebbi .- : Jl6 4
.,4i=."6s=: Js
=l,llb.l.", 2ij =:12i1=GlEf =t'=Br
Jtb%"
J8aW = J4:r. ,t4.tu b'\ b = za,t,.lzat llz li =Q z i ti =r ,z ') i=T r =2t = i !,
 HATVA NY. G YO K. LO G ARI TM US H A T V AN Y, GYOK, L O C i AR ITM L J5

Irracion6liskitevdjii hatvdnyok 3 P6ld6k:

Ezek is definialhat6akigy, hogy a hatv6nyozeseddigi azonossagai
erv6nyben
maradjanak,de ez a kdz6piskolaiszintetmfu meghaladja. k4,8 =3, mivel2r =8,
rllt
HogyIegyenvalamisueml6leres vizsgiljuke 2f szi-
k6piinka definici6r6l- lo q . : = -: . miv e 4l 2 =: .
-' 8 2 I
mot. Tudjuk, hogy rE = l, ?3205.. . . Mivel eddigazonos,eg]'n61nagyobbalap (a > 0 , a + )), m i v e la o= 1 ,
k rg , , 1 = 0
esetnnagyobbkitevdhiiz nagyobbhatvrny6rt6ktartozott,a kiivetkez6 egyen-
l6tlens6geknekigaznakkellenelenniiik. log,d = I (a > 0, d ia1),miveld' =a,

2t,i<2.6 <2t,9 l8100= 2,mivel10'z=100.

21,1t<2.8 <21.7a Aronossligok

llla ; 6 ; c > 0 s a + 1
/.ir! <2,5 <21.i31
r) log,(b.c) =log.b +log"c ,

Ajobb esbaloldalikilevok eglrejobban .6-hoz Ligy.hoSykijz-

kcizelitenek h) log,: = log,r- log,c,
refogjAkazt.Ajobb 6sbal oldalihatvtnyokegysz6mlozfognakeg).rejobban
r) log"6r = & log"b,
kiizeliteri, 6s eztjelitljiik 2tr -nal.
Ez alapjdnelhissziik, hogytetsz6legesa pozitivalapest6n
b6rmelyval6sx ki rl) lo s . , D= -, c + l ..
tev6jf hatvAnytdefini6lni lehetrigy, hogy az x + a' fiiggv6ny grafikonja egy \o* a
folytonosgdrbelegyed.Ezt a fiiggvenyt nevezziikexponenci6lisfiiggvenynek, Blzonyitis
amennyiben
d+1. lriuk fel ,-t 6sc-t a hatvenyak6nl:

2.4.4.Logaritmus
.=dr"s", alol a; b; c > 0 6sa + 1.
Delinici6
Haa> 0, a+ | 6s6 > 0, alckoraz log,b (vagyis,-neka alapi logarimusa)az
r)
az egyetlenval6skitev6,melyreat emelve,-t kapunk,nzaz
b$
b .\=log.la1"s'baroLl-Iog,rdq"i
lt\E.,t r=log,b+log,c

P6lded: A[rit felhasmAltunk:

.1 q :5 _ < I n logaritmusdefmici6ja,
2i u hatvAnyozAs
azonossegai(azonosalapUhatvanyokszozata).
jeldljiik a 10alapri6saz e alaprik = 2'7182. .) logarihnust:
Specielsan
euitasigaz.
lgy a bizonyitand6
log 0a - lga. illelvelog"a Ina , ahol d t 0.
 HATVANY. G YO K. Lc |G ARI TM U E i H A T \ / A N Y, Gi YOK, L O GAR IIM U si

AI log,Vb=:.1og,6, a ; b > 0 E sa + 1 ,
log.:=log, ) -log. b log.c
d'"3''-'"9'
-=log,{ l
lut,,,f'=
. . a; b > 0 e s a ; b + 1 ,
Amit felhasmaltunk: togha
1: a loga.ritmus
definici6ja, Ing,b =log., b" a ;b > 0 e s a + 1 ,
2i a hatvinyoz|s Monossagai(azonosalapuhatvrinyokhdnyadosa).
a; b ; c > 0 6 s b + 1 .
lgy a bizonyitard6elitAsigaz.

c) ! rarddk
t,
log,bt =log.{al"&')i=log"o'1"E"t
=k log"b llfm=19(1003)= lgl00+lg3= 2+1g3,
Amit felhaszneltunk:
l: a logaritmusdefinici6ja,
2: a hatvinyoz6sazonossdgai (hatviny hatvAnyozasa). hr, {2s = log.(5r
) =:,
t
igy a bizonyitand6
,llitis igaz. ,,
-lg3 =lgl2+ 1g5':
11,12+2.1g5 - lg3 =
d)
c h : -: : 1 a 1 0 0 = 2 .
log.D=log.a'"9""=log,6log.d, aholc+1
t,
Amit felhaszn6ltunk: l .o o t ^"r 9_
l: a logaritmusdefinici6ja, Irt,5 i log.g = logr5 r -:e-- - logr5- -b -
logr4 z
2: a c) azonossrig.
ll
rhg)5+:
-' log. q loR.5- lop.q, -lop.(5 l,-logr15.
A kezd66s vegs6kifejezestleostva log.c-val megkapjuka bizonyitando 2 " -
azonossagot.

K6vetkezm6nyek
Hab6r az 6rettsginel6fordul6 feladatok megolddsrihozelegend6ekezek a7
azonossegok,m6gis im6k n6h6nyegyszerfikiivetkezn6nyt, melyek speci6lis
helyzetekbenmegkdmyithetik az 6letiinket. Erdekl6d6 6s a szellemi kihivi
sokt6l Demmenekiil6olvas6kle is vezethetikaz azonossegokb6l ezket.
 E t E TU S KI FEJ EZES EK

2.5.BETiiS KIFEJEZf,SEK P6ld6ul:

l; t:
2.5.1.Definici6k Vr r ,, , ,, V)
- x egwRDalola .
5--'5
A szamokathelyettesit6
betfiket6s a sz6mokatalgebraimennyisegeknek
ne-
-:)r'y egyiinhal6ja
-:.
vezzi:&. 3- ' ' 1

Algebraikifjez6s A polinom
Ha az algebraimennyis6geket,
illetveazokeg6szkitev6jiihafieny6ts gyiik6t A polinomegytagukifejez6sek 6sszege.
a n6gyalapmfivelet
v6gessziimiralkalmaz6saval
kdtiinktjssze,aklor algebrai Arokat a tagokat,melyekcsakaz egyiitthat6bant6mek el egym6st6,egynemii
kifejez6sr6J
beszliink. ligoknaknevezziik.Ezekkdzdttel lehetv6gezniaz dsszeadast.Ezekelv6gz6-
I iisszevonrsnak
nevezziik.
P61d6kalgebraikifejez6seke: Pdlddul:

r 8xz-3ry + x'y x'1 2ry+'lx'z+9xty= l4tz - 5ry+ l0x2y.

^:va_ 'l1o't , (lP2) rr --V.r y
-3
.t
Nem algebraikifejez6sek: A polinomfokszdmaa benneszerepl6
legnagyobb
fokszamutagfokszameval

Ig("r'?+l) F,-sl s"' r'y' a -;a' -'lla'bc' polinomnyolcadfok-u.

P6ld6ul
ogyenlri.
3

Egytagi kifjez6s Algcbraitdrt

Olyanalgebraikifejezdsek, melyekbena szdmokat 6s a sziimokathelyettesit6 Arokat a kifejezeseketnevezziikalgebmitdrteknek,melyek felirhat6k k6t po-
bettket,illetveazokpozitivegeszkitev6jrihatv6nyaitcsaka szolzismiivele- lhlomhanyadosakenl ahola nevez6ben 16v6polinomlegalebbels6fokir(a ne-
vozbben vanbet[).
t6velkiitjiik ijssze.
P61d6k egytagirkifejezesre:
lloclouilis kifejez6s
12xj y7 , Azokataz algebraikifejez6seket, melyekbennem szerepel
betffskifejez6sb6l
Fokszdm
vll6 gydkvones, mcion|ilis kifejezEsekneknevezziik.
Eglagu kifejez6sekfoksziimaa benneszerepl6betiik kitev6inekiisszege.Pl Pdldikracioniliskifejezeseke:
d6ul a 3?.!y4dtitdfokt, a 9 nulladfokir. .li"'a
2'
Az algebraikifejez6sekbena betiiket a konket helyzett6lflig86ennevezhetjilk
Ncrnraciondliskifejez6sek:
viiltoz6nak,hatiirozatlannak,ismeretlennek.
A betflketszorz6szimokat egyiitt-
hat6naknevezziik.
' V3x '+5y ', (jr - l)'

lll rrgydkjelalall mrr betriskifejezesek

is dllnak.
 B ETI . J5 KI FEL, , EZE 5 EK BETUS KIFEJEZESEK

Eg6szkifejez6s Alrphalmaz
Azokata racionelskifejez6seket,
melyekbennemszerepel
betfiskifejez6ssel A lilcjezesbenszerepl6betiikhelyrehelyettesithet6
szdmokazonhalmaz6t,
val6 oszt6s,eg6szkifejez6seknek
nevezziik. It|llycklea kifejez6stvjzsg6ljuk,alaphalmaznak
nevezziik.Ez az 6relmezesi
P6ldik egszkifejez6seke Fft )m6nyegy r6szhalmaza.
1x'+'7voz'. 3i' -lgsyl
2' r trltkk6szlet, helvettesit6si
Aron6rt6kekhalrnazet,
6rt6k
melyeketa betiikhelyebesz6mokat helyettesitve
a mii-
Mindenracion6liseg6szkifejez6sfelirhat6tdbbtagu,azazpolinom,alakban- v0lctck elv6gz6se utiD kapunk,6 6kk6szletnek, az eftekekethelyettesit6si
6r-
P6ldrul lal.knek nevezziik.
fdl(llul a 2&+ l, * Z kifejezesefiehnez6siladomAnya a val6ssz6mok,alap-
:"#sr'=a1' 6J4r', luknazaaz egeszsz6mok,6rt6kl6sz1ete a paratlaneg6szszimokhalmaza.

Qa'z-4D(b3+sa1) "talb=2azb1+rca5
-4bn -2oo,b-'7o,b L1.2.Nevezetcs
azonoss{sok

Nem egeszkifejez6s: (a+ b)c= ac+ bc

.ll, u I ll[116ljobbraolvasvaaz azonoss6g aztfejeziki, hogytisszeget
tagonk6nt
kell
c'' |||nI)zni.Jobbr6lbalraolvasvapedigazt,hogy egyiisszeg tagiainakkiiziis
Kiildnbtjzd tipusi kifejez6sekis lehemekegyenl6ek.
0rrtdirt kiemelve- szorzatta
alakithal6.
(a+b)(c+4=a(c+0+ b(c+ .r: ac +ad + bc+ bd
Pdlddul (2x -r)1 =12.r-l], ahola bal oldali algebraikifejezs,mig a jobb
oldalinemalgebrai. U{hltljobbraaztfejeziki, hogyijsszegek szorzesiiniil
mindentagotminden tag-
lil iissze
kell szorozni.
Jobbr6l baLaolvasva pedig azt letjuk,hogyilyen tipu-
Ertelme26sitartom6ny I llsszegetcsopofiositi{sutin titbbszdriiskiemel6ssellehetszorzatti alakitani.
A kilejezesben szerepl6betiikhely6rehelyettesithet6
szimol azonhalmazit.
melyeke a mfiveletekelv6gezhet6ek,6rtelnez6sitartomiinynaknevezziik. (a+b)'1=a'z+b1+2ab,
Leggyakrabban algebraitdrleknel,gydkdskifejezesekneltalrlkozunkertelmc
(a-b1'1=a'?a6z-2"6'
z6si tartomiiry meghat6roz6s6val.
Azokat a sziimokatki kell z6munk,melyek-
nel ezeka miiveleteknem6rtelmezhet6ek. (a +b\3 =a3 +3azb+hb2 +b1,
(o- br'=a' -3e'b+3ab'-b',
P6ldriul:
(a+ b\(a -b, = aL -b'z,
(.r- 2Xs+ t)
en e lm e zasitdrlominyaR\{ll7}\agy e g y s z e d b b e nir\ J (a -b\(az +ab+b2)=a3 -b1,
,t_.^._r,
r + l;'1. Lithat6anszonatalak6llehetkdmyen leolvasnia nevez6z6rushelyeit. (a + b)(a1- ab + b'1)= a3 + bl.

G l t 3 erelmezcsi
tanominyax F (- \ agyegyverubben
irva.r<4
-i4]
 BE T U S KI F E..IE Z ES EK B E TU S KI FE.I EZES E K

riltalinosan lbIes n65/2et

Az els6ngyazonossiig esetei,melyaz 1.3.2.pont
a binomirlist6telspecialis Azokakifejez6sek ezek,melyekfelirhat6kegyk6ttagiijsszegvagykiildnbs6g
bantal6lhat6. Ehhezaziisszegnek
llsszegek6nt- htuomtagb6lkell elhia, k6t n6gyzetesb6l
es
Az 6t6dik6sa hatodikazonossigdltaunosalakja: rt alapjaikk6tszeres
szorzat6b6l.
(d - b)(!i"-1+ a'-'?b+ ...+ ab'-'z+ b*\)= a' - b' . x,,2r+t=(x_1)7
A hetedikazonossiig
eltal6nos
alakja: l6xa+24t'zyr+oy6=14x'\'+2(4tz)Qyt +Q)1' =
(a+ b)(az"- az^rb+a7'-7b2
- ... = (4rz+3yj)z
_abznr +bzn), azn+t+ bzmA

Balr6ljobbraolvasvan6hdnyszorzatpolinomm6alakitas6nakszabalydt
letjuk. l0lyhatdrozatlanfmrisodloki polinomok
Jobbr6lolvasvapedigbizonyospolinomokszorzatt,alakitasanak
m6dj6t. t ' z- x - 1 2 = ( x - 4 ) ( x + 3 )

2.5.3.P6ld6kszorzatti alakitisra l{gyszerffbbesetekbenki lehet tal6lni a szorzatalakot.L6tlat6, hogy a zAloje-

lokbenszerepl6k6t szAmszorzataa konstans6s az dsszegea linerris tag
Kieme16ssel tgyiitthatoja. Ha ezekeg6szsz6mok,aklor kitalilhat6ak. A konstansszorzat
A legegyszerfibbszorzafiealakitdsim6dszer Havan a tagokbank6-
a kieme16s. rhkjaib6l6rdemes kiindulni.
zdsszorz6lenyezo. akkoraztliemelhetjiit.Erdemes kiemelniaz6sszeskiiTii llr ez fejbennem megy k6nnyed6n, akkor a m6sodfokukifejez6szerushe-
tenyez6t,ami a tagok legnag/obbkdziis oszt6ja. lyoiDek segits6gevel lehet a szorzatalakotfelimi. A z6rushelyeket pedig a
nrcgold6k6plettel tudjukmeghatirozni- Ezt a diszkrimin6ns meghatirozisiival
t2]t3j1 - 6xzys -21xt y3 +3x'zy7= lcrdjiik. Ha azpozitiv,akkorketkiiliinbiiz6zerushely van,6sigy ketkiildnbtt-
=3x"2(4t-2y'-7x'j+1) fll ldnyez6b6le[6 szorzatalak.

Lathat6, ho$/ a zrr6jelben ugyanamyi tagmk kell lennie, mint ameffryi az lf r - 7J+ 6 esetn,: (-7)'14.2. 6 = 49- 48= t, 6,h6t4, _ 7
t' Jr _ 7 + 1
eredetidsszegben volt. Ha a szorzatalakban
beszorzdssal felbontjuka zfu6je- 2 .2 4
let, akkor visszakell kapnunkaz eredetidsszeget.Ezt a visszaszorz6stfejben. 3
al .trt \= 2esxz= -.
ellen6lzsk6nt szoktukelvgezni.
- / 1\
N6gyztekkiiliinbs6ge I t y r s / o rla t a la2kt r-2 ll r- : l = r r 2 n 2 r - 3 r .
Az Ire vonatkoz6azonossegsegitseg6velalakithatjukszozatta azokata kifc \ z)
jez6seket,melyekk6ttagfkiil6nbs6gek
6sa tagjaikfelirhat6akvalaminegyze- lh I diszkriminSns nulla,akkoregyz6rushelyvan 6sa szofiatalakteljesn6glzet.
tek6nt.
fdkldula 4.f + 12r + 9 kifejezesn6l
9r{ -r6}6 = (3.{'?
+ 4),rX3.{'?
-4:y )
D- 2 ' z -4 4 . 9 = t 4 4 -t 4 4 = O ,
r'-)=(r+V J)(r-V )) _tt+n 1
flrrfrfI zenrsnery =-t
^= 24
 B ETUS KI FEJ EZES EK B ETU S KI FEJ EZES EK

igy a szorzataiaka 4 l x +: I =(2 r+3 )':

3 t,uda:
\ 2l 4'jt1 9f 6!2 - i = 4x' - (9r'z+ 6yz+ ;)=
= ex)z - Qy + z)'z= tL\ + (3j + z)llu - (3r + z)l :
Ha negativa diszkiminrins,akkornincsval6sz6rushely6sigy szorzatalaksincs
= (Lx+3y+ z)(Lx 3y z)
Csoportosit{ssal Prnzc lehet,hogy a teljesn6gyzettagjainem egym6smellettvannak,vagy
K6t fontosabb tipustmutalunkmeg. mii sorrendben,mint megszoktuk,de ez semakadelyozhatjameg,hogy siker-
esa m6dszerjS/ nezki:
Az els6n6laz iisszegszerkezete lrljrlrjunk.
l6x' 244,'+9yo- z'=(4x-3y'1)'|- zz=
&x+ ay+bt +by = d(x+ ))+t(r + ) ) = (r +y Xa+D)
=(4x-3:'', + z, )(4x 3yz-27)
Lithat6, hogyj6l csoportositva az els6kiemel6suranleszkiiziisr6nyez6a ta
gokban.Ezt kiemeivemdr szorzatotkapunk. Csoportositaniannyif6lek6ppen 1,1.4.Algebrait6rtek
lehet,ahenytenyez6b6l e majda szorzat. Mlnt rntuenrlitettiik,algebraitdrteknevez6j6benvanbetiiskifejezes,kicsit pon-
El6fordulhat, hogym6gtdbbtagb6l6lI aziisszeg,6sigy tdbbcsoportalakitha hrdban, legal6bb els6fokr.'i
polinom. Enn6llbgva az els6lep6smindig az rtel-
t6 ki vagy egy csoportbatdbb tag tartozhat.EzzelvArhat6annem fogidk a kd lls/fsi tartomituymegallapitrsa,tengeresznyelven a kikiites. Ki kell zi{munk a
26pszinten erelr5egi26k
6lerelmegnehezileni. bef0kazonertekeit,melyeke a nevez6nulla lenne,azaza ne\/ez6ze shelye;t.
Egy pelda alkalmazasra: ,dn rshelyetpedig6ltal6banszorzatr6lktjnnJdmegAllapitad.Tehetitt kamatoztaf
^z
hrtiuk az el6z6ekbenmagunleviitett szorzafieahkitlisi m6dszereket.
3x'y 3x221 +5ay-5ax3=3aly -1) +5a1y-, ) = A lrisik ok, mely miattnemmonalhatunlle a szorzattA alakit6sr6l:tdrtekn6lmit-
= () ?rX3,r,+5d). dltais vegyunk ni, hogy egyszeriisithessiink.
Enneklehet6s6g6t pedigszint6nszor-
*hlukr6l tudjuk leolvasni.Marmint a szAmhl66s a nevez6legnagyobbkdzds
Ezt rigy is csoportosithatjuk,
hogyel6sziira 3l + 5d t6nyez6tkapjukmeg. or/ta)i[t,mert azzalerdemesegyszeriisiteni.
PShlItulr
3xzy -3f z3+ 5ay- 5az1= 3x1y+ 5aj - 3x'z' - 5az1=
= y(3x'1 8r'?+16r 8i(.{+ 2) 8jr(ir +2)
+5a)- zt(3x'z
+5a:)=(3xz +sa)(y z1)
6x' -6x' -36x 6x(x?-x-6) 6x(.x-3)(t+2)
A masodiktipus6ltaliinosan igy irhat6fel:
=. 4 ,, , ul.rol,*-z;o;1.
,' a'-2ob h'1= c2- (az+ 2ab + b2)= c' - (a + b)" : 3(.r- 3)
= [c+ (d +b)][c (a + b))= (c + a + b)(c- a - b).
A likiil6sta szorzatta
alakitdsut6n,dem6gaz egyszeriisites
el6ttkell megten-
Hirom megfelel6tagr6lkell eszrcvenni, hogyteljesn6gyzetet alkot.Ezt etinr tltlIk, mertaz megvaltoztathatja
az ertelmz6si
tartominyl.
n6gyzetekkiildnbs6getkapjuk,amit m6r kcinnyedenszorzatlaalakithalunl.
Alg(l,rai tiirtek szorz6sa,
osztdsa
AlUcbrai tijrteket
ugyanligykell szorozni,mint a ktizijns6ges
tiirteket,sziml6-
llt n szimlil6val, nevez6ta nevez6vel.ltt is perszeszorzatdalakit6sokkal
lr/diiik a kikdtesek6segyszeriisil6si
lehet6s6gek miatt.Bermelysz6mlAl6ban
 I BET|J S K|FEI TEZESEK l EE.r(is Kr FE.rEzes EK

l6v6tnyez6vel
lehetb6rmelyiknevez6ben
lev6t6nyez6tegyszenisiteni.
! P6lda:
0 P6lda:
I 1 l, ) < 12
3x rz -6t +9 x?+3x -10 2x-4 r+2 x'-4 2(x-2) x+2 (t +2)(x-2)
r ' - 5 x+6 .r'+5.i 6x'-54 5.( x+ 2) - 3 2 ( x - 2\- 12 2 5x +10* 6'+12- 24
11 t , I I 2(x+2)(x-2) 2(x+2Xx -2)
// v-'f
-@6VBV6el)=\I+6 v--6 -(x + 2\
2(x+2)(x-2) 2(x+2)(x-2)
I I l_ I 2'1
1 =-=-f , aholx+- 2;2.
=;:_.-::. ahol ,r+ _5:_l;0:2;J. 2G-2)
z\x + t)
Osztasesetben arrais iigyelnikell a kikdt6seh6l,hogyaz oszt6tdrt nemle_ A lurtekdsszeadAset
fiiszerezhetjiik
szorzissalis. Ekkorazel6z6ekben
elrnon-
het nulla, tehAta szAml6l6jasemlehetnulla.Azt is 6rdemesszozatt6 alakitani eglszerre
tlotlakat kellalkalmazni.
z6rushely6nek megallapit6sAhoz. 3 P6lda:
( t, 2r ) 6r?+10.x
O P6lda:
l1- 3 r l +3.,| :Jl - 6x f9i ,
- 3x). 2r(3r .f 5)
_ 3x(r+ 3x)+ 2x.(1
l0 5.r -5 l0 5(ir-l) (l-3rxl+3r) (l-3r),
2'-5 4\'z-25 2x -s' (2, +5)(2x-5)
_ l0 . (2r+5)(2.r-5)_ 2(2_rf5) _..5 . 5 ,
r* - : - r , . t ' lltkor megtessziik
a kikiiresekel:
,*=1,0,-f . Ezrk6verden
az els6liin
2 x- 5 5 ()r-l ) - ,-l ' 33
[iml6l6jeban felbontjuk a zer6jeleket,ttsszevonunk6s lehet6s6gszerintszor-
rrltd alakitunl.A tdrttelval6oszt stpdigfelirjul a rcciprok6val
val6szorz6s-
Algebrai tiirtk iisszead{sa llnt,
Itt is csak azonosnevez6jfittirteket lehet dsszeadni6s kdziis nevez6rehozni.
mely a nevez6klegkisebbtiibbsziiriise,a tdrtek megfelel6b6vit6sevellehet. 3t+9x'z+2x-6xz. (l-3;)2 _
Mind a kikijt6sek megt6tel6hez,mird a nevez6k legkisebbtijbbszdrijs6nek (l -3rX1+3,r) 2x(3x+5)
meg6llapites6hoz a nevez'k szorzatt| alal<tt|senkeresztiilvezetaz ut. <" ! l .: ,r - 1 "\,
= " " . -):---:::_ =
(l -3rX1+3.r)2r(3r+ 5)
r(5{3.r) (l-3x)2 1-3x
(1-3rxl+3jr) 243x+5) 2(1+3x)
2.6.ARANYOSSAG 1,0,2.l'orditott ar{nyossrig

2.6.1.Egyenesar6nyossig Dln lci6

X.'I vdltoz6mennyis6gk6zijttforditottarinyosseg
van,hadsszctartoz6
6rt6ke-
Definfci6 ll r/orzataegynull6t6lkiilitnbiiz6illand6.
K6t vdltoz6mennyiseg egyenesen ar6nyos, hatjsszetartoz6
ertekeikgyz6tus
t6l ki.ildnbiiz6
a and6szorosai egymisnak. Ar, r,cs.xmennyisgek van,ha y =9 0,; .x+ 0 6s
kiizdttforditottar6nyoss6g
()
d r trlland6).
Az I 6s.xmermyis6gek kiiziitt egyencsadnyoss6gvan,ha van olyanir, o-li)l
kiildnbiiz6 sz6m,hogy), = /.I (a + 0 6lland6).
!z t kilejez6sdefini6ljaa forditottalinyoss6gfiiggv6ny6t,melyneka grafi-
Ez a kilejez6sdefiniilja az egyenes
ariinyossigfiiggveny6t,
melyneka grall loflir hiperbola.
konjaegyorig6nethalad6egyenes. Frnklikusanfogalmazvaezta kapcsolatotraz egyikmennyisEget valah6nyszoro-
vdltoztarvaa m6sikmennyis6gnek ugyanennyiedreszerekell megv6ltoaia.
Praktikusan megfogalnazva ezta kapcsolatot:
az egyikmeDnyis6get
valahiiny
szorosAnviltozatva a m6sikmennyis6gnek is ugyanennyiszeres6re
kell vil ! t'6tda
tozn;a. lln 20 sz6lto165 6ra alatt150szelettol 1,akkor I 6ra alatthAnysz6ltol6v6-
Feladatokbanezt Ugyszoktukfelhaszntlni,hogy az dsszetartoz6mennyis6gcl lv rnnyi sz6llel?
h6nyados6t vessziik,ez mindigugyanaza sziim.Perszeekkora nevez66rtekcl Mcgold{s
kiiziil ki kell zemunka nulla 6rt6ket. llt I szelekszimaviiliozallan,az id6 s a sziikseges
tol6k szimakitzdttpedig
lordllottaranyossag van.Tiibl6zatba foglalvaaz adatokat:
O P6lda
Ha 4 zabheryez'2800zabothegyezki 6rink6nt,akkor6 zabhegyez6 meny
[db] iddlht
sz6ltol6
nyivelv6gez6renk6nt?
I. eset 20 5
Megold{s
Az adatokattiibliatba szolluk rendemi:
Mivcl iz dsszetaftoz6 6rt6kekszorzata egyenl6:
hegyez6[db] zab[db] r1205.
I. eset 4 2800 'llhlil 100sz6ltol6kell ilyn rdvid id6re.
IL eset 6
Mivel az dsszetartoz6 1.6,3.SzAzal6kszlmit:is
6rt6kek
hanyadosa
a k6tesetben
egyenl6:
A sztrzal6k sziadr6sztjelent.Hogyegymennyisg hiinyszdzal6kaegym6sik-
.r_ 2800 nll, az az ar6nlrk sz6zszorcsitjelenti.
Haa 2%-ab-nek,aklor {1o,o2-szorosa
64 /r nck.
Innen l1!lcvcz6sek:
izdzal6kalap: az a mennyiseg, amihezviszonyitunk(D),
,=?!4.6= 1466.3=
426 6 x/lzJlekin6k: (a
amilehhez\ is,.onyilunl,
4
Tehat4200zabotfog 6 emberkihegyemi. (2).
rzrizal6kl6b:az arrinluk szezszorcsa

@
 AFI ANYO EgAG

Ezekkiiziitt a kapcsolat:
szAzlfj<art(k szAzauklib 71 35
-
sz{zal(*alap 100 , 100
El Pdldo 17.r00 ^^^
a) Memyi a 250 lsolo-a? 35
Megold{g r,,erint220-nak 35oA-^a 71.
^
ElsAgondolahnenet
sz6zal6kaa15aTs-nek?
A 250_nek
az1y"-^4=2.5.
1m
=37,5.
lgy IS%-a2,5.15 tondolatt enet

Mdsodikgondolatmmet azardDyuk kerssiih1l.roo

sz6zszorosft =z.
gohdolah4net 75
sz{zal6kalap 250
IJ
tzAzdk16b 15
sz{zal6krt6k 75
i.
Tehit:
, _15
IJ'
250 100
I = 250.0,15
=37,5 ?5 100
Bz 37,5 a 250lso/o-a- r =::- '100=2O
^lapfAn 75
b) Milreka 35%-aa77'l hogya 15o 20%-aa 75-nek.
Megold{s
Els6gondolatrneet goidolatrneletek formdlisak,nehdzkesdek t0nletreh de ha valaki-
itlAtnia egy ilyen jelleg0 probl6m6t,arlnaksegltsdglehet megszok-
z 77, adkotrz lv" a ! = 2,2.
H^ a 35Vo a rn6dszert.
J)
TehAt
a l(D% 2,2.100=220.

Mdsodik gorrdo
lattnenet
sz6zal6k6rt6k 77
szAza]ub 35
szizalekabp x
 EGiYENL ETEK, Ec iYENLO TLENSEE i E K E G Y E N L E TEK, EGYEN L 6 IL EN s 6 EK

2.7.EGYENLETEK,EGYENL6TLENSI|GEK A, nfaphalmazmindig rs^almaza az efielmezesitaflom6nynak.Ott nemk-

tcriinkmegoldest,ahola mfiveletekel semv6gezhet6ek.
2,7.1.Alapfogalmak lln 0zalaphalmaztnemadjukmeg,akkoraz eg6sz6rtelmez6si tartoman)'t
kell
llnak tekinteni.
Egyenl6s6g FdldAul:
Az egyenl6seg ket konstans egyenl6segjellel dsszekiitve.
Ez egy allites,mely r)lla a z (r+ 3 X n -5) : 0
rdl egy&lelmiien eldtjnthet6,hogy igaz vagy hamis. t$cnletnelnemadjukmegazalaphalnMt,aklor a val6ssz6mokhalmazalesz
It A megold6sok kitnnyenleolvashat6k,a -3 6saz 5.
Egycnlet
Az egyenletket kifejez6segyenl6sdglelleldsszekritve,ahollegal6bbaz egyik b)
oldalonbetiiskifejezes,ll. Az egyenleteset6na betfiketismerclle reknevez (j r + 3 x j r - 5 ) = 0 , x>0
ziik.Az egyenletr6l nemleheteldtinteni,
hogyigazvagyhamis.Ha a betiikhc lll nldradottaz alaphalnaz, melyencsakaz 5 leszmegoldas.
lyere szAmokat helyettesitiink,
aktor mer eldijnthet6.
A betiik azonertekeit.
melyekeset6nigazegyenl6s6get kapunk,az egyenletmegoldesainak, gyiikel 1,t.2.Megolddsim6dszerek
neknevezziik,az ezekalkoltahalnaztpedigigazsdghalmaznak.
(ir{nkus mgold6s
Egyenletet tekinthetjiik:
- mint k6t fiiggv6nyegyenl6s6ge A/ cgyenletket oldal6n6116 kifejezsek dltalmeghat6rozotr
k6t fiiggvenytkd-
Az egyenlelk6t oldalrn 6116kifejez6seksegitseg6vel k6t fliggv6nytdefiniir tilr koordineta-rendszerben ribr6zoljuk.Az egyenletmegold6saia metsz6s-
lunk, 6s a krdsaz, hogy a v6ltoz6mely 6f6keinllesza ket oldalonilla I rk)k i koordin6t6i.Ezen 6rt6kek eseteniesza k6t oldalon6116 ftiggv6ny6r-
fiiggveDyertek gyenl6.EIrea szemleletreepiil az egyenletekgeometriai, gfl lal cgyen16.
fikus megoldasa. I P6tda:
- mint logikai fiiggv6ny | (x -2 \ ' = x -4 1
Mivel a logikaifiggv6nyolyanfiiggv6ny,melynek6rt6kk6szlete az igaz,illcr | 0sycn/(I) - 4 - (r - z)'zess(jr) : jr - 4.
ve hamiselitdsokattartalmaz6 halmaz,esaz egyenletaz ismeretlenek lehetsi
ges6rt6keinl igazvagyhamisallita$ ad,az egyenletfelfoghat6logikaifdgg
v6nykent,mely az ismeretlenek lehets6ges6t6keihezaz igaz vagy hami\
rt6ketrcndeli.Azon 6rt6kek,melyekhezrendclt 6rt6k az igaz 6rtek,az egyen
let megoldeshalmaz6t alkotj6k.

frtelmez6sitartominy
iartomanyaz ismerctlenek
Az ertelmezsi azon6rt6keinek
halmaza,melyekte
az egyenletbcn
szercpl6miivclctckelvegezhet6ek.

Alaphalmaz
Az alaphalmaz azon6t6keinekhalmaza,ahol az egyenletrl
az ismeretlenek
vizsgiljuk,ahola megoldisokat
keressiik.
 EGYENL ETEK, EG YEN LO TLEN S EG;EK E G Y E N L E T EK, EGYE N L OTL EN 5 E6 E K

A megoldasok itt pontosanleolvashat6ak.

Az egyikaz 1, melynlmindketol
dal 3. a misik a 4. aholmindk6toldala 0 6rt6ketveszifel.
A m6dszerhetranya,hogy eltahbanneh6z,lehetetlenpontosanleolvasniil
megoldasokat. Ana viszontj6, hogy a megoldasok szamet6s kdzelit66rt6krl
meg:illapitsunl.
nrlchetetln, a gydkvesztes szintebiztos.Ez&t az alaphalmazt sziikit66talaki-
lirokat keri.ilnikell.
lln uz alaphalmaz b6viil,aHrorhamisgyitkijkjiihetnekbe. Ezeketellen6rzes-
rll ki lehetsz mi, de van,hogyez el6gnehzkes.
fthdt_j6,ha az emberberenfigyeli az alaphalmaz viltozAsit.

Algebrai megoldds Atonosslg

Alnyegeaz,hogyaz egyenletb6l el6ellitunkegyolya! egyenletet, melyvalr Arokataz egyenleteket,melyek6rtelmezesi mindenelemAeiga-
tartomanyuk
milyen szempontalapjanegyszerfibb, 6s amelymegoldisaib6lkijvetkeztelnl ,t!k,az adotthalmazonazonossignaknevezziik,
tudunkaz eredetiegyenletmegold6saim. A legszerencs6sebb dtalakitisok, ami ltld?lul:
kor az 6j egyenletmegoldrsaimegegyeznek az eredetievel.Azokataz egyen | 1.r+y)(r -1) =x'z-y'z ava16sszdmokhalmaz6n
leteket,melyekalaphalrnaza,illetvemegold6shalmaza megegyezik, ekvivalens
egyenletekneknevezziik.Ekkor a k6t egyenletmint logikai fiiggv6ny ugyanazt f (Ji)' =r azonoss6g,
hax)0.
a fijggv6nytadja.Az olyanatalakit6sokat, melyekegy egyenletb6l vele ekvi
valensgynletet6llitanakel6,ekvivalens 6talakit6soknak nevezziik. l. f7=l! a val6sszernok
halmazdn.
Ekvivalensatalakitisok:
a)Az egyenletmindk6toldalihozugyanazt az 6rteket,vagy R Atelmezesi tar Mcgoldisaz 6rtelmez6sitartom{ny vizsgdlatival
tomenyukifejezestadjuk. Ar drtelmez6si mindigmegkell vizsgilni 6s az is el6fordul,hogy
tartom6n,'t
b) Az egyenletmindk6toldalit ugyanazzal a null6t6lkiilitnbitz66t6kkel,kife- rrrcl a megold6st
is megkapjuk.
jez6sselszorozzuk. l'lldIul a
.15-x='lx-'7
Ha nem firdunkekvivalersiitalakitastv6gezni,akkor az alaphalma,b6vili;
r|yenletn6lki kell kiihiinl (mivelgydkjelalattnegativsz6mnem6llhat),hogy
vagy szfikit6 6talakit6stv6gziink.
Ha az alaphalmaz sziikiil,akkorvanes6ly16,hogymegold6stveszitiink.Tehhr 5-.I>0 6s i-7>0,
mindig 6rdemesitvizsgihi (amennyibenez lehets6ges)a sziikitessorenkimr- 5 >.:r 6s x>7.
radt szimokat, hdthakiiaiik is van megoldiis.Ehhezpemzetudni kell, hogy a;, viszontegyszamsemfelelmeg,tehit az egyenletnek
lircn feltetelekJtek nincs
etalakitasmilyen szdmokkalszfikili az alaphalnazt. lrcgoldasa,hisz az 6rtelnez6sitartom6nyaiires ha]naz.

P6ld6ulha az Mcgolddsaz 6rt6kk6szletvizsgdlativsl

\s (x -2)'=2 olyankifejez6seknel, szfikebbhalmaz,ennekvizsgdlata
melyek6rtekkeszlete
egyenletnelnemodafrgyelve a kdvetkez6italakitistv6gezziik: lr kdzclebb
vihet az megoldrsihoz.
egyenlet
2lg(x-2)=2, o P6ld6k
akkorcsaka 12 jdn ki megoldesk6nt6s a - 8 gyiikiit elvesztjiik,mivel az rit
Ugyanisaz eredetiegyenlet)r = 2 kivete
alakit6ssziikitetteaz alaphalm^zt. i). , [ -5 = a --r
16velmindensz6monrtelmezhet6, mig az atalakitasutAnkapott egyenler lfl ki kell kdrniink,hogy
>
csakaz.r 2 szimokra.Vegtelensok szemotzartunkigy ki, ezeket6tn6znl x- 5>0,M zr>5.
 ECiYENLEI EK, EG YENLO TLENSEE i E K E 6 Y E N L E T EK, EGYE N L OTL EN SEG E K

Azonbanazt is 6szrevehetjiik, hogymivel a bal oldalonnemnegativ kifejezt. A, x-eta mesikoldalrapakolva6sveleleoszivakdnnyedenelveszithetjiik

a0
A[, ajobb oldalsemlehetnegativ,azaz4 -.r > 0, tehit 4 >.x kell legyen.Df ln!!tolde$,hisz16az oszt6snem6rtelmezhet6,
6sigy az emhkitisnelkizarjuk
ez a kikiitesselegyiittmir az dsszes sz6motkiz6ia, teh6taz egyenletDek ninrs t, rkrphalnazb6l.
megoldAsa.
l,?.3. Lineiris egyenletek
b ) l r 1 +4 lt( '+ 3 ) 4= 0 ,
llt .Syenletrendezessel
ki kell fejezniaz ismerellent,
vagyisel kell 6mi, hogy
Az egyenletels6pillantdsra tfinik,hiszk6t ismerellenvan bc.
borzalmasnak
l, isrneretlen mag6ramaradjonaz egyik oldalon,mig a miisik oldalonegy
ne,r6adesul negyedfoki.Azonbaneszvehetjiik, hogynemnegativ tagokiisT
szeg6nek kell o-naklennie.Ezpedigcsakakkorteljesiilhet,hamindentagnuI lonstansiilljon.
\a, azaz ! Pdtaa
.! t+4=0 s ir+3=0, t +2 3 x 4 -
-_- = J _ r \.0
,14=y 6s r__3. 36
a ( 3il) szdmpAr
Ak6t egyenletpedigm6regy6rtelm(en megolddst
hat6roz,L hrrzunk a nevez6klegkisebbtijbbsziiriisevel
hogya tdrt alakokatmegsziin-
meg. lsrrilk.
2(t+ 2)- (3jr- 4) = 6(3- r)
c) VJ+V) .r=V.(,anoln Z
Itt a kikiites: Tfrtszt6seketkeriilhetiinkel, haaz eredetiszrimlal6katzAr6jelbetessziil 6sirgy
5-t>0esr>0,
Jtlllliiika sziiks6ges
szorziist.
Ez f6legakkorsegithet,hacsakel6jelvdltas van.
5 > .jr> 0.
Mdr igy is csakhat darabszimotkellene6tnemiinl,de m6gaztis eszrevehet 2n+4-3n+4=I8-6r
jnk, hogy a bal oldalona gydkjelalatti erteklegalabb3, hisz a 3-hoz eg! 5r=10
nemnegativ szimotadunk-igy ajobboldaligyiikjelalattiszim semlehet3-nirl x=2
kisebb.Teh6t:
5)r23. lll rndrcsakegyszerft
dsszevonisokat,
rendez6seket
kellettv6gezni.
Az igy kapotthirom szamotgyorsanatnezvekideriil,hogya 4 a megoldes.
ltr$m6teresline{ris egyenletek
MegoldAsszorzatti alakitissal A p0ramter ismertnektekintettertek,amit akkorhasznahrnk,
ha 6ltal6nosan
bizonyosti
Azt, hogy szorzatr6leltalibankiinnyiileolvasnia zrushelyeket, thtlrnk leimi egytjsszefiiggest
vagyegykerdest.
pusliegyenlereknel
felhaszn6lhatjuk. llldnul
P6lddulaz .. 1
xr-x=0 al t.,: -mr- ,
egyenlclcseldnrser a m6ds,,er a cdlrdvezclo. ni u mozgesienergiameghatirczeset
adjamegiltahnosan.
jr(r'- l) = 0,
r(x+1)(x-l)=0
Ez ut6bbir6lm6rkiinDyenleolvashat6 i h6rommegoldas: ttli I linearisegyenletek alakja,a parameterek
6ltal6nos megfelel6vAlaszt6s6-
r- l;0; L fsl hirmelyikegyenes megadhat6 a koordinatasikon.
 I ECYENL ETEK, EG YENLO TLENSEEiE K ) E G Y E N I . E - TEK, E6 YE N L OTL EN S EC i E K

Param6teresproblmdkmegold6sa esetnket f6 elv van: hr d = 14,atlcor.r: l;

- a param6terekiisszeslehets6gesert6keesetn megkell adnia megoldesokal, Itna + 0; 6; 8; 14,aktor nincseg6szmegoldis.
- ha az emter ittletetakarkapni a megoldasifolyamatkdvetkezAl6p6s6vel
kalcsolatban,akkor6demesgondolatban a parameterek hely6bekon'kr6t6r, h) Oldjameg a val6ssz6mokhaLnazan
a kijvetkez6egyenletet,
aholp val6s
t6kekethelyeftesiteni6sigy etgondolnia teend6ket. pirom6terl
8+2x I r
o P6ld6k
a) Oldjamega kdvetkez6egyenletet p'+5p p p+5
az eg6szszemokhalrnazanl
Mcgoldds
a(x+2)-2a=.7(x+.t), l,/lthat6,hogyp + 5; 0 kikdtestkell tenniink.
ahol d eg6szparam6ter. llrorozzukmegmindk6toldaltp(P+5)-te1:
Megold:is
A ztu6jelekfelbontrisit es a tagokmegfelel6rendez6s6ttegyiil meg. 8+2x =p+ 5+ px .
llcndezztrkaz egyenletet:
ar+Za_2a-i:t_j,
( 2- p) x =p- 3.
(a-7b = 7.
l h /, = 2, akkor az egyenlet
Ekkor"r egyiilthat6jival oszta!6nk,kiv6ve, ha l1= 7.
Ha a = 7, aklor az egyenleta 0 . ; r= - l
rl[kot ijlti, mel]neknincsmegoldrsa.
0. x =,1 lh p + 2, akkor oszthatunkaz egyiitthat6val:
alakot6lti, melyneknincsmegold6sa.
Haa+?,akkoramegoldas D -3

7-h
7
llllen6rzes
ut6nkideriil,hogyez val6banmegoldis.
Vllasz:
alakbanszrmithat6a parameter6rt6k6b6l.
lllp = -5 vagyp = 0, akkornem6rtelmezhet6az egyenlet;
Mjvel azeg6szmegold6sokat keressiik,
megkell hataroznia azonertekeit,me hrp = 2, akkornincsmegold6s;
lyeke ez a tiirt egeszsz6m.Teh|t a -7-nek j oszt6j6nakkell lennie:
Az a-7 = 1,ha a = 0, ekkori : -1; ,_ 1
h n z + 5 : 0 l2 . a k lo r x = - a mesoldis.
a-'7 = -l,ha a = 6, ekor x - 7; 2- p
d 7: 1,ha.' = 8, ekkorr = 7;
d 7 = 7, ha.a: 14, ekkorx = l. 1.7.4,Linedris egyenletrendszr
Ezeket.z egyenletbe visszahelyettesitve
megkapjuk,hogy val6bal kiel6gitik
az egyenletet. K6tismeretlens linedrisegyenletrendszr
V{lasz: A 2-Y-), = 3 egyenlehekvgtelensoksz6mp&megold6sa van.Ezeketkoordi
Ha a : 0, akkorir = 1; nlla-rendszerbenlehetabdzolni, azy = 2r - 3 fliggvnygrafikonjiira illeszke-
haa = 6 , a l k or .r =- 7 ; d0 pontokkoordir6t6i.
h a a = 8 , a k l or y=7 ;
 EciYEN LE TEK, E 6YE N LO TLEN S E EiEK E 6 Y E N L E T EK, EEYEN L 6 TL EN 5 E6 EK

h) vtgtelensokmegolddsvar,haae = bd 6saf= dc;

Paldal
3 x- Y = )
9 x- 3 Y = 6
e) c8ymegoldAs
van,ha de + rd;
!6kh:
3x-Y=)
9x-4Y=5

Altcbrai mgoldds
Ar cgyenletrendszert
algebraiiton is meglehetoldani.Errek6t m6dszervan.

t) !)gyenlde$/iitthat6k m6dszere
lh M egyenletekben van olyan ismeretlen,melynekaz egyiitthat6ie$/enl6ek,
Az egy6 elrniimegoldishoz kell m6gegyegyenlet.Ha az is linetuisegyenlct, Vigy egymAsellentettjei,akkor az egyenleteketegym6sb6lkivonva vagydssze-
aklor a k6t egyenletegy linefuis egyenlehendszert
alkot. tdvaezazismeretlen kiesilq6segyegyisme.etlenes linefuisegyerilethezjuhrnk.

Crafikus megfontol6sok , P6ldal

Grafikusangondolkozva a meSoldesoklehets6gssz6m6tkiinnyii kideriteni x-2!:5
Ha az egyenletekeltal meghat6rozott
egyenesek piirhuzamosak,
akkor nincs 3x + Zy=,1
megoldds. Ha egybeesnek, akkorv6gtclensok van. Ha metsz6ek,akkor egy llrl a ket egyenletet
iisszeadva
azy kiesik,6sa kijvetkez6tkapjuk:
megoldas van. 4x=12

Algebrailag lirt valamelyikegyenletbe visszahelyettesitve

azl ert6k6tis megkapjuk.
Ha az egyenlerendszer 1- t.,= <
dx+by -., y=-1
dx+eY =f Ellcn6rz6ssel kideriil,hogya (3; -l) rcndezettszimpir val6banmegold6s.
llfl az egyiitthat6kktizittt nincs ilyen szepkapcsolat,akkor az egyenletekszor-
alaku,aholab * 0 6sde+ 0, aklor ti|ival el lehetazt6mi.
a) nincsmegoldis,ha ae= bd esaf+ dc;
p6lda:
h) llchclyettesitdm6dszer
3x-Y =2 lllkor az egyik egyenletb6lkifejezzik az egyik ismeretlent6s ezt a misik
9r-Jt'-5 r$ycnletbe behelyttesitjiik.
Az igy kapottegyismeretlenes
eSyenletet megold-
j0l, majda mesikismeretlent is meglatdrczzuk.
 EGYEN L ETEK, Ec iYEN L6TLEN S EG EK E E i Y E N L E TEK, EC i YEN L 6 TL EN 5 Ei E K

0 P6lda: X6llsmeretlnsparam6tereslinedrisgynletrendszer
Lr - y:7 +t=\x-7 A mdremlitettelvekethasznosalkalmazniitt is.
x+2y=6
x+2(2x-7)=6 3 P6rd{k
5x=20 t) Oldjamega kiivetkez6egyenletendsze(
a va16ssz6mpdrok
halmaz6n,
haa
x:4 ar , val6sparam6terek
!
y-2.4-7 -1
Teh6ta (4; 1) szampira megoldis,amitellen6rz6ssel ax- j +2= 0,
igazolhatunk.
Az egyenleteketgyakrankiildn-kiilijn 6demes egyszer[bbalaha homi, mie t+l-D=0.
l6tt b6melyikm6dszertalkalmazndnk. M|tgoldis
hogyaz egyenletek
[,tlthat6, tisszeadisival
azl kiesik:
gl P6lda:
(a+l)x+2 b=0.
2 x-3 3 r+1 lnncn
2)' 5 '3))-4' (a+1>(=b-2.
3 b ,+2 )-2 (r-3 ) =1 6 .
lh d = I 6s, : 2, akkorazonoss6gotkapunt,melynekmindenval6sr meg-
15 olddsa. \4sszahelyettesitve ho$/ ekkorJ/= 2-jr.
megkapjuk,
Liithald.hosv v +l: :.
ll( r, = -t es, +2, akkornincsmego1d6s.
lh a + l, akkorosrhatunkaz egyiitthat6val
6saz
Hozzuk egyszeriibb alaka mindk6t egyenleret:

(2i - 3X3r- 4) = (3jr+lX2r- 5), r=- meeoldest

kaDiuk.

3 r-2 x=4
ab+2
kapjuk, hogr ekkor .y= 6 - 4-2 =
Vrsszahelyettesitve
d+l a+l
3 y- 2x=4 Vllasz:
Mostaz els6egyenletk6tszercsehez
adjukhozzea masodikh6tszeres6t: lh d = I 6sb = 2, aklor az (i; z-jr) sz6mpiroka megold6sok,
aholr lR;
hla= 16sr+2, ak*ornincsmegold6s;
-y= 6'
j=6. (h-) .A-7 \
hd,, -1. aklora l-:= a megolddsok.
_- ls,,empiiLrok
Visszahelyettesitve =
kapjuk,hogy.r 7. ' d+ l . J
l4 + t
Az egyenlebendszer
megoldesaa (7: 6) s7emp6r. llllcn6z6sseligazolhat6,hogyezeka megold6sok.
 EGYENLE TEK, E6YENLO TLENSEC E K E G Y E N L E T EK, E6 YE N L C |TL EN 5 EG E K

b) A, pamm6termely6rtekemellettvan a Morl az els6egyenletfel6b61vonjukki a masodikat:

3r+J,=1' lOi 70.
6r+b!=2 Ittrrcn
t"7
egyenietrndszemek egy6rteimii
megoldisa? kapjuk,hogy1,= -1 6sx = 4.
VINN^helyettesitesekkel
Megoldis a (4; 1; 7) sziimh6rmas.
A lcDdszermegoldesa
Ha azels6egyenletet szorozzuk2-vel,skivonjukazegyenleteket
egymdsb6l. b) llchelyettesit6
m6dszefiel.
akkor az .r kiesik:
Iciczziikki a mrsodikegyenlelb6l azir-et6s helyettesitsiik
be a ttibbi egyen-
(2-b)t' =0 ' l!lbol
Ha , - 2, aklor azonossrigot
kapunj<,
melynekmindenval6sszim megoldesil 3(27+2y-32)+4 ! +'l z = 5'7,
2(27+2r-32)+ r 52= -28
Ha b +2, a.tJ.or
az egyeDlet megoldesal= 0, melyesetenr=]
'3 10y-22=-24,
Vdlasz:
5y 112=-82
Ha b + 2, aU-]d.or
lesz az eg/enletrendszemek
egyertelmijmegold6sa.
lr cls6b61
fejezziikki z-t 6shelyettesitsi.ik be a miisodikba:
Hdromismeretlencs els6fohi egyenletrendszer 1 2 )= 8 2 ,
5 Y- 1 1 ( 5 1 +
Ilirom ismeretleneset6na grafikusmegoldissoriint6rbeli koordinitarendszer -50Y= 56'
benkellenea hirom sikotibrezohi.Ez eltal6bannehezs6gekbe iitktizik,igy al
gebmiiton szoktunkdolgozni. v= I
Vlsszahelyettesit6sekkei
megkaphatjuk
a tdbbiismeretlent
is.
Ezenesetekben is alkalmazhat6 mind az egyenl6egyijtthat6k m6dszre, min(l Mindigalkalmazhat6mindk6tm6dszer,
devan,amikornz egyikneh6zkesebb,
a behelyettesit6
m6dszer
Irnt a m6sik.
P6lda
Oldjamega kdvetkez6egyenletrendszert!
1,7.5.Misodfohi egyenlet
3x+4y+72=5'7, A nfisodfolfliegyenletek 6ltaldnosalakja:
x -2.v I lz _ 21, Lf+ bx+ c = o, ahola+ o.
2x+y-52 = 28. 'l'chiitegy oldalravisziinkmindent,null6rarcduk6l6s,6s 'I hatvdnyaiszerinti
Megoldis c lkken6sorendbeD irjuk a tagokat.A nulleraredukelas ktivetkezm6nyek6nt
a) Egyenl6egyiitthat6k
m6dszer6vel- ! mdsodfokikifejez6sz6rushely6t kell kidedteni.Ene tiibb 1ehet6s6g
van.
A m6sodikegyenlet heromszorosatvonjukki az els6egyenletbdl,
illetvea k6t A' egyika szorzatta alakitas.Ezt f6k6nthiinyosmlisodfokfegyenletekn6l al-
szeres6t
a m6sodikb6l.igy azr kiesik: l lmazzuk.
l0y-22= 24,
I P6ld{k
5y-l1z=-82. L Konstans
hiAnyzik
2/+5n=0
 EGYENLET EK, EG YENLO TLENSECiE K E E i Y E N L E T E K, E6 YEN L O'L EN S EG EK

Itt egyszed
kiemelessel
szorzatt6
alakithat6
akilejez6s
6sa zrushelyek
k6ny I l0 az el6z6m6dszerckegyik6tsemtudjuk alkalmazni,akkora megold6kepletet
nyenleolvashat6ak. lijll segits6giil
hivni.
r(2r +5)= 0
Mcgolddk6plet
r' =0 rr= I
z Lxz+bx+c:O'a\ola+O
2. Ljne6ristaghienyzik
ogyenlet diszkriminensa
a) kiildnbseg
D=b'1-4ac.
4l-s=o ll0 D > 0, akkork6t val6smegoldisvan,
N6gyzetekkiilijnbs6gek6ntfelfogvaa bal oldalt,az kiinnyenszorzattaalakithat6
hnD = 0, akkor egy val6smegoldrisvan,
(2r'-('trt'=o hr D < 0, akkornincsval6smegoldes.
tl{ van val6s megoldas,akkor az az
(2r+ =o
^ft(2i -.ft -b!'lD
VJ VJ ..,/------

lCplettelsz6molhat6
ki.
b) iisszeg
3xz+4=0 0lronylt{s
Ilyenkora kifejez6sminimumapozitivszdm,itt 4, tebetnincsz6rusheiy,
nenl Mivel a * 0, oszihatjukaz egyenletmindk6toldal6tvele,majd vigyUket a
lehetszorattealakitani,nincsmegoldis-
lonslanstajobb oldalra6sadjunkmindketoldaty,ozL -tet.
3. Nem hidnyosegyenlet
Ha az egyiitthat6kegyszerilek,al*or ebbenaz esetbenis szozalta lehet fejben b' c b'
alakitani. x"- b+ - x + - - - - ; = - - + - .
O P6lda:
ldtltat6,hogya bal oldalonteljesn6gyzetell:
t-x-6=0
( r -3)(x+2):0 ( t\ r"-qo..
t r T- | =-
L6thal6,hogya ztu6jelben l6v6k6t szemszorzata
a konsfans,esdsszegiik a li I z") 4a'
netuistagegyitthat6ja.Ezeketakkorvanes6lyiinkkitalalni,ha ee6szek, igy rl fiigg,jeltiljiik eztD-veL
Ajobb oldalitiin el6jelea szAmlel6j6t6l
szorzatb6l6rdemes kiindulni- lh D < 0, akkoraz egyenletneknincsval6smegold6sa. (Olyanszamoklesznek
r megolddsok, melyekn6gyzetei negativakis lehetnek. Ugynevezett
komplex
A misodfokriegyeDlet rzAmok.)
d(,r-nrX.n- jrr) =0
ll0 D=0, akkorajobb oldalon0 611, van,az .r
igy egymegold6s
alakjet gyitkt6nyez6salaknak nevezziik.
 E 6 Y E N L E T E K, E6 YE N L OTL EN SEG E K

Ha D>0, akkork6t lehet6s6g

van: Mcgold{!
.b J D vaqv J b JD D= t 2z - 4 4 9 = t 4 4 - t 4 4 = O .
I ---- TohAtegy val6sgyiikevan.Ez pedig:
2a2a"2a2a
Ezekb6l t2 l Jo 3
82
-b+JD yagy -b -^18 Hlkor a szorzatalak
teljesnegyzt:
,=_,2o x=_.
4x'z-l2x+9:Qr-3)2.
Ezzelaz 6llitestbebizonyitottuk.
3)
o P6ldrk 2S-3x+5:o
a) Mcgoldis
3x,-b,t=0
D : e \' 1 - 4 . 2 . s = 9 - 4 0 = - 3 1 .
Megold{s Ncgativ,lehit nincsval6smegoldrsa.
El6sztir a diszkrimindnstkell megvizsg6lni. lllkor szorzatt6semalakithat6.
Mivel itt a = 3, 6 = -2, c = -l (eztnemszoktukleimi),
l;yUkiik 6segyiitthat6kkiiz6tti itsszefiigg6s
D = e 2 \ ' z4. 3. ( - 1 ) : 4 + 12: 16
Ezpozitiv,tehit k6tval6smegoldas A, al + bx+ c:0, ahol a*0
van.Mivel n6gyzetsz6m,
ezeknemis lesz-
nek rutak. il6kf egyenleteseten,gyiikeilegyenek rr illetve'I1,
bc
2l:4 lt +,r, =-- eS ir ..Iz= -,
,6 aa
Tehrt: l.lrcketaz tisszefi.igg6seket
Viate-formuldknakis nevezik.Mivel ezekaz tisz-
rrcliiggsek komplexgydkdkeset6nis fenniillnak,ha val6sgytikcikkeldolgo-
,, =r. ,, =_]. tunk, nagyonfonlos a diszkiminrns el6zetesvizsg6lata, hogy ne komplex
3 lyltkdkre irjunk fel dsszefiiggst.
Ezzelaz egyenletmegoldesabefejez6d6tt. llronyitds
A z6rushelyekismret6ben
kdnn{ felimi a m6sodfohtkfejez6stszolzatalakbanl Hlrzn6ljuka megold6k6pletet:
/
3 . r -: 2 y -t-3 (.r-t)l r.l
i\
l -(r rxir + t) . -t+JE- -t-Jo b
3l --;'
t ^'-^'- ,' ,'
E/l az dlakol gydkt6nyezdsalalnak neve,,ik.
-b-"rD -b-"6 = | bi r"lDl
D)
l\ t - u n 4a
4xz-l2r+9=O bz (bz - 4ac)
4a'z
lirzcl az illit6st bebizonyitothrk.
 EGYEN LETEK, EG YEN L6TLEN S EG EK E E i Y E N L E T EK, E6 YEN L 6 TL EN S EG EK

o P6lddk ] r - 4 =lJ.
a) Adjuk meg a kiivetkezdegyenletva16sgydkeinekn6gyzerdsszeg6t +- _-
a gyti_
kiik meghatarozisa nelkiil! G+2)(t 2\ x(x-2) x(r +2)
3l-5x-2:O kikdt6s:
A sziikseges
Megoldis , t -2 , 0 , 2 .
Ei6szdrmegkell vizsgalnunk, van-eval6sgydk. Az egyenletetezekutin szorczhatjuk.ir(.{- 2Xr + 2)-vel.
2r - (jr +2) + (.x- 4Xr|: 2) - 0
D = e r, - 4. 3. (-2)= 25+ 24: 4 s
Bxtkdvet6ena zerojelekfelbonl{sa, dsszevonas megoldisim6d-
6sa szokesos
A diszkriminiinspozitiv, tehir kt kiiltjnbitz6 val6s gyijke van. Ezekn6gyzef
l?.crj iihet.
iisszege:
=1x ,+x ,1,z x ,a. 2 x - x -2 + x 1- 2 x - 4 x + 8 = o
l +f
,'?-5r+6=0
Tudjuk,hogy
52
,, -ru
.Ti+.ir. =-
''3 3
es ir,jr^ =-- -),==0, rr =3
Ezt felhasznelva
kapjuk,hogy kideriil,hogy val6banez a
csaka 3 felel meg.Ellen6rzesnl
A kikdteseknek
/.\'] mcgold6s.
,i _,' 1_ir l _21_! l_?s
q
+ !=
. ]l
|\3./[ 3] 3 s Ml$odfokriparam6teresfeladatok
b) Adjuk megaz el6z6egyenletval6sgyiikeireciprokainak dsszeg6t
is. llyrn probl6m6kr6lazt kell el6zetesen
megsejteni,
hogy a Vidte-fomulrkat
Megoldds vngya megold6k6pletet 6rdemes-e alkalmazni.Mindk6tesetbena diszkimi-
Hasonl6an az el6z6kh6z,
a kifejezesta gytikijkijsszeg6vel
6sszorzat6val
ir Ii[s vizsg6lat6val
kezdiink.
juk fel. 3 P6rd{k
5 r)Az
ax' - 5, + 2:0
'ra
--+--= ^ : _ _2
xt xz ttxz _? lgycnletegyikgyiiker= 2. Mi a misik gydk, 6s mi az a 6r16ke'1
3 Mcgold6s
Ar cgyenletgyitkekiel6gitiaz egyenletet,
azazbehelyettesilveigazauite$ka-
P6ldaegy nehezebbmdsodfohi egyenletme8old6s6ra. lIrk. Tehrt
2l a 4-10+2=0,
7i t-;-7;;=o '>0
El5szdra nevez6ketszorzafteahkltjuk, hogy z6rushelyeiket
megelapilvr A/ cgyenlet:
megtehessiika sziikseges
kikdteseket,
valaminthogymegellapithassuk
a leg 2 l - 5 x+ 2 :o
kisebbkdziistdbbszdrdsiiket,
mellyelmajdszozunk. A viate-formulek
alapjin:
 EGYEN LETEKI EEiYEN L6TLEN 5 G E K E G Y E N L E TEK. EGYE N L OTL E N 5 EEi E K

iey a misik cvijk r =1 I kr a + ]. ak-kor misodfoku.

azegyenlel aklorvanegy! alosmeSol-
melynek
2
ddsa,ha diszkiminiinsa0. irjuk fel a diszloinindnst:
V6lasz:
D =(sa-4'? -4$a-r)(-7a 2)= 16sa'1
-8a 4 .
A mdsikgytik az ! 6saza erteke2.
2 l,illhat6,hogy a paramdter fiiggv6nyea diszkimintns,6s enneka
masodfokir
b) vag)'unk Teh6t
kivrncsiak.
rerushelyeire
irjon fel olyanmasodfol(iegyenletet, amel)'nek gydkei3-malnagyobbak, mirl
az i'z + 6-r + 8 : Oegyenletgytjkei, ezenSytikijk kiszAmitasan61kiil. l65a'-8a-4=0.
MeSoldds is megkell vizsgehi
lilnek diszkrimin6nsrl
Vizsgaljukmeg,van-eval6s$/dk.
169= 4'113x=52'1
D'=64+16.165=16(4+165\=16
D =36 -32 = 4, Trhdt
pozitiv, tehet k6t val6s gyiik van. Legyenekezekjrr es 'I2. Tudjuk, hogy 8!52 4t26
.rr+tr=-6 6srr '-rr=8. '" 2.165
Az tj egyenletet kercssiikar'z+ D-I+ 6 : 6 u1utrban.
Gyiikeilegyenekx, 6sxo.
V{laszr
Hasmiljuk a Vidte-formul
ekat. akkorvanegyval6sgyiike,ha
Azegyenletnek
zr= ,r r+.r 4= rr + 3+n2+ 3=rr +r?+ 6= -6 + 6 = 0 . 1302222 = =- r 5
a= i' \agY d= '
v ac Y -
r 65 '= 165
, =.jrrna= (.rr+ 3xirr + 3) = -r/, + 3(.jrr+.{r) + 9 =
d)Ap val6spammeter melyfi6kemellettleszaz
= 8 +3 ( - 6)+9 = -1
A keresettegyenletazr'z 1 = 0. r ' +12p'2;*
'2 r ]p - r - :- o
c) Az d param6ter
mely ertekeircvan az
val6sgyiikeinek
cgyenlet minimiilis?
ngyzetdsszege
(5a- 1\x'1+ (5a- 2)x - 7a - 2 = O
lvlcgoldis:
egyenlehekegyval6sgydke? Vizsgdljukmeg,mikor lesznekval6sgydkdk,azazmikor pozitiva diszkrimi
Megold{s nilns:
l la \
El6sz6raz a = -: esetetkell megvizsg6lnunl,
mertaklor az egyenletlinefuis. "
5' D-1 2 p . 2 1 ' - 4 1 ' - p t t p - l l - - z p ' + p + t o -
\r )
1^ =-2(p-a)(p+2)
-.{- - 2= 0
5
linneka masodfokr.ikifejez6snek a grafikonjaegy aluk6l nyitott parabola,
alakotillt. Ennekegyval6smegoldrsavan.
kiiziitt
nrclya zdrushelyek pozitiv.
Tehit akkorvank6t val6sgydk,ha
2. p<4.
 EGYEN LETE K, E6YEN L6TLE NS E 6 E K E C i Y E N L ETE K, E6 YEN L 6 TL EN 5 E6 EK

Most vizsgAljuk
meg,hogya gyiikdkn6gyzetijsszege
hogyaDfiig8p-t6l! Kd,, , = (-63)'z- 4.8 .(-8) = 3969+256=422s =65 z
bena Vidte-formulekat
hasznaljuk:
63165
*
xl +xl = e,+x,),-2x,,.= fzt +zl'-z()e, +t -z)= 16
^l az =_
= pz+6p+1 0 = (p + 3 \ z+ l I

Lithat6anolyanmdsodfohikifejezest Torm6szetesen
visszakell temiinkr-hez.
kaptunk,melynekminimumaap = 3 6r
tekn6lvan 6s minimumrnakrt6kel. Azonbanezena helyennincsis val(i ,t
r =6
gyiikeaz egyenletnek.Ha a diszkrimin6ns vizsg6latir6lelfeledkeziink,
akko 8
eztnemvessziik6sae6srosszvilasztadunk. ^l
Lithat6, hogya masodfohikifejezesminimumetegy olyannyitott intervalt! 2
mon keressiik, pozjtiv ifiinybanvan. Ezenaz jntervallLr
mely a csiicspontt6l lll lcndrzdssel
kideriil,hogymind a k6t szim megoldes.
mon a fiiggvenyszigoruan monotonndvekv6,igy nyitottintervallumon ninc, h)
mmlmuma. f: " -s' f ,:r-r_,. 0.
Vdlasz: I i+ 2 J x +2
Nincsolyanp,mely eset6na val6sgydkdknegyzetiisszege minimdlis. McgoldAs
Megigyz6s l,dthat6,hogyr+2.
Ha megengedjiik a ketszercsgydkdket(a k6t gyitk egyenl6),aklor a diszk| Az egyenlet
minensnak nemnegativnak kellenelennie.Ennekegy zeft intervallumfeleln. 1r-f,
l - -ra n6zvemasodfoku.
ez6nhelvetlesirsiik
6l a-val.
meg,melyenlermeminimumaa vizsgeltfiiggv6nynek, m6gpedigaz intervll
lum bal v6gpontj6ban,azazp = 2 eft6k eselen.

Magasabblokf egyenltek llnnekmegold6sai

Vannakolyanmagasabb fold egyenletek,
melyekiigyeshelyettesitessel
rni
sodfoktravezethet6k
vissza. lbh6t
3n-8 -
O P6lda
a)
& 16-63_rr-8-o
v08y
Megold6s 3.r-8
Kihasznilhatjuk,
hogycsakharmadlokttag6sa n6gyzete,
hatodfokirtag v n
a konstanson
kiviil. Helyettesitsiik
irr-t il-val. 4
8.tz-63a-8:O 5
Ez mera megold6keplettelmegfejthet6. l0ckval6bangyitkeiaz egyenlelnek.
@
 EGYENLE TEK, E C' YEN L6TLEN S E 6EK E G Y E N L E T EK, EGYEN L C STL EN S E 6 EK

c) vogy
4,r4-8rr +3r'? 8.r+4= o . 11
Megoldds a2'
Ez egy nem hi6nyosnegyedfokiegyenlet,de lethat6,hogy a kdzeps6tagtol 2x 1 + x + 2 = 0 , D = l 16,
jobbra-balmszimmetril-usan elhelyezked6tagokegyiitthat6iegyenl6ek.
Ez1|
szabdlyoss6got irgy hasznrilhaEuk
ki, hogyaz egyenletmindkdtoldabt elosz( l!h6tnincsmegoldrsa.
juk 'l-tel. Ezt gydkveszt6s Az egyenletgyiikeiellen6rzs
utdn:
nelkiil megtehetjiilq
hiszlithat6ana 0 nemgyijkf
az egyenletnek. I
"2
-P,n
4 r'-8 .r+3 -:+,=0 ,

])*:=o
,i,,*1.)-s[,.* 2 x 1 + 1 t ?+ ' 7 r + 2 = o .
\ r"/ x) t
Feihasznelhatjuk,
hogy Mcgoldis
!r, az el6z6htizhasonl6anszimmetikus egyenlet,de piiratlanfokszdmi. Beht-
/ 1 \2 , I,. hnt6,hogy az ilyen szerkeztfegyenlelekneka I mindig gyitke,teheta bal 01-
r- | =r +---r z.
I r/ llon kiemelhet6az (-I+ 1) t6nyez6.
A tagokatmegfelel6en sztbontvav6gez-
TchAt hct6ez el:

Ir tl I r rr 2 l + 2 r z + 5 r z+ 5 x + 2 x + 2 = 0 ,
a l-r r- i -2 -81j r+: l +l = 0 . 2r'z(.r+ 1)+5.r(ir+ l) + z(ir+ l) = 0,
L \ ./ I I \)
(r+ 1x2i'?+5r+2) = 0.
/ r\
Ez az egyenletI r+: l-re nzvem6sodfokl,helyetresitsiik
b-vel:
\ r/ ll! az els6t6nyez60, aklor
4b'z-8b-5=o , D = (A+80= 144 x:-1.

, 81t2 3 Hs a mdsodikt6nyez60, akkor

*82 2 x 1+ 5 x + 2 = O , D = 2 5 - 1 6= 9
Teh6t
-5r3
15 ''4
x+-=-.
x2 A, egyenletmegoldesai
2xz- 5x+2=o, D=25-16=9 _l
513 \ =-1, tz=--, \=-2.
 EC;YENLETEK, E6YEN LCSTLEN 5 E C E K E G Y E N L E T EK, EGYE N L C 'TL EN 5 EEi E K

2.7.6.M{sodfokti egyenletrndszer Mcgoldrs

A I sodikegyenletr6l
t6bbekkiiztittaztis meglehetelapitani,hogyegyikis-
Mesodfoktegyenlefendszereknek k6i tipus6tfogjukvizsgAhi.Az els6nelr/ mcrotlensem lehetnulla,hisz szorzatulpozjtiv.igy b6rmelyililelleosrha,
egyikegyenletline6ris6samisik misodfokir.Ilyenkora lineiirisb6lkifejezziiL lunk,gyiikdtnemfogunkvesziteni.Fejezziikki I-t 6shelyettesitsiik
be az els6
az egyikismeretlent
6sbehelyettesitjiik
a m6sikegyenletbe. llysnletbe!
0 P6lda / r r \ 'z
l+l-: I =25
t' .l' = 8l \",/
x-y=1 + r= y+1 . 1 AA
x'+:- =25 )
(r + l)2-r'? = Sl
xa+144=25x2
Y z+2 Y+l - Y 'z=6 1 !l lithat6an.l-ren6zvem6sodfokiegyenlet,
igy e szerintoldjukmeg.
2 Y= s o
x o-2 5 r' + r 4 4 = o D=25'7 4144=
Y =40
= 2 5 2- 2 4 ' 1= 4 9 . 1
x=y+1=41
2111
-
Tehila megolddsa (41:40) rendezen szimpdr. '' 2
A kdvetkez66talakitrstis 6szrevehetti.ik
volnal
Irh(1
(.v+))(.r-))=8 1
x, =16 vagy x, =9
xr,,=14 :rr.n=13
I+]=8i megkell haaiiroznunk
Mindegyikhez l-t.
\=4 x2=_4.rr=3 jr{=_3
Innenmfu k6nnyiimegkapnia megold6st. \=3 yz=-3 \=4 ya= 4
g/akran e16fordu1,
Miisodfokri egyenletrendszemel hogy egy j6 ritlettel gyor a (4; 3), ( 4; 3), (3; 4), (-3; 4) sz6npirok.
A trcgoldAsok
sabban,egyszertbben megoldhat6a feladat.Ez perszenem vigasz
akikneknemugdk be az 6tlet. ^zoknak,
M[s dtletcktelis megoldhat6 ez a rendszer.
A mesodiktipusbanmindketegyenletm6sodfoki.
ir qryikdtlet
A nrarsodik egyenletketszeres6t adjuk hozze,illetue vonjuk ki a mdsodik
o P6ldnk flycnletb6l.iey a kijvetkez6
rendszertkapjuk:
a)
x2 +y'1+2xy=49
x' + Y"=25
x1+ y'-2xy=1
ry =1 2
 EGYEN LETE K, ECYE N I - O TLE N S E C E K E G Y E N L E TEK, E GYE N L OTL E N 5 EEi E K

(-r+ Y1'z=49 ,r 2+ y r +I0r 2v +1=t- lr. ,,

t t.- tr.
(.r+ ))" =l : i' +y ' - 8 r + 4 } , 5=0 |

x+ !='7 vagy x+ y=-'7 l8ir-6)'+6=0

x- ))=1 yagy x-y=-I 3i+1= I
llrt bcirvaaz e1s6egyenletbe:
A fels6soregyenleteit
mindktals6sorbelivelpiirositanikell. igy kapjukmfl (r+5)r +(3i)'z=25
a n6gymegoldast.
lo,I'z+10r=0
1 0 r ( n + l )= 0
Ha n6gyzetreemeljiika miisodikegyenletet, aklor azels6b61az egyiktagotk
fejezveazta masodikba tudjukhelyettesiteni. A n6gyzetreeme16s hamisgyii x=0 i=-l
kdkethozhatbe. Ezeketellen6rz6ssel ki leherszfimi,de m6r mostis az liithx j=1 j= 2
t6, hogya megoldasokn6la k6t sziirffiakazonosel6jetiinekkell lennie. a (0; l) 6sa (-l;
Tchhta megolddsok 2) szemprrok.
r' + ),'1=25 -> y1=25- x'1
t,7.7,sziivegesfeladatok
x'Y' = 144 'lllbbf6leszdveges feladatvan,kdzdsmegoldlsim6dszernincs.Azonbanvan
fl6hinyelv,ami segithet.
x' (25- x') =tu, r) lils6olvasesra pr6b6ljukmegerteni, a feladat!
mivel is kapcsolatos
r'-25x'+t44=o I)Masodik olvasdsragyiijtsiik ki az adatokat,kiildn az ismerteketlAdjunk nekik
ncvet6siduk ki 6ketlCyiitsiik ki azismeretleneket,ezeknekis adjunkneveketl
Ezt pedigmir megoldottuk
az els6m6dszem6l. A n6vaddsn6l miir felhasm6lhahrnlegyveri kapcsolatokat az adatokkijzdtt.
c) l)oglaljukrendszerbe az adatokat!Ez lehett6bHzatis. Ugyeljiinka m6rtek-
b) A kdvetkez6tipussala koordinita-geometriiban
talekozhatunk:k6r ki)l hogy
cgys6gek egyeztetes6rel K6szitsiinksegit6iibrit vagymessegits6get,
metszespontj6t
hatdrozzukmeg.
.iobbanl6ssuka problemaszerkezet6t!
(l) Irjuk l az adatokkiizdtti kapcsolatokat! Bzeketiltalrban egyenletekkel
(.r+5)r + () -1)'z= 25 legyen, ah6nyismeretien adat!
szoktuk.Lehet6legannyi egyenletiink
(x-4)/ +(y +2)'1=25 s)Oldjukmegaz egyenleteket!
l) Az eredm6nyekei a sziivegalapj6nellen6rizziikl
u)Adjunksziivges viilaszt!
Megoldis
x2+|Ox+25+ y'1-2y+1=25 O P6lda
Kdl versenyz6 egyszereindula 960 m hosszlitivon. Az a venenyz6,akinek
x'z-8x+16+!1+4!+4=25 0,2 nvs-malnagyobbvolt, 20 mesodperccel el6bbert c6lba.
ltllgsebessege
a ket versenyz6
l.,lckkora 6s
sebess6ge mennyi id6 alatt6rtekcelba?
 EEYEN LETEK, EEYEN L6TLEN giEEi EK

Megold6s r6ld{k
Az adatok:
versenyz6k ut [m] id6[s] sebesseg
[m/s] l2J+31=7
960
l. 960 zolrit 6rtekbenl6v6 kifejez6s csak 7 vagy -7 lehet. Teh6t k6t
)unk:
960
2. 960 2t+3=7 vagy 2t+3=-:7
x+0.2
2x=4 vagy 2x=-10
Tudjuk,hogy
tt= t2+20. x=2 vagy x= -5
TehAt: kideriil, hogy ezekval6banmgoldAsok.
960_ 960 ,"^
x x+0,2 13- 2r l =4r +l
960 960.5
^^
r 5.r+l fel kell bontani az abszolut6rt6ket,ami a bennel6v6 kifejez6sel6jel6-
=960 5r+20{5, +l)
960(5"r+l) ftigg.Kitnnyenkiderithel6,hogyha r (;. akkora kifejez6snemnegaliv.
+l) =48.5r+ t(5t+1)
48(5.r
abszolitenekednmaga.Ha .r >:. akkorpedignegarjv6s igy abszolit
48 5ir+48= 48.5r+ 5r'z+"r
az ellentettje.Teh6ta k6t eset:
0=5r'?tx-48 D=1+ 4 . 5 . 4 8 = 9 6 1 = 3 1 7
t?
-1! 31 l x 3:::3- 2x =4x +L
* l0 L---J

A k6t sz6rnkitziil a negativnem felel meg,igy a megoldiis:

r:3. I
Teh6taz egyik versenyz6sebess6ge 3 rnls, mig a mesik3,2 m/s. 3

2.7,8,Abszolit 6rt6kesgyenlet t?
Egy szim abszolit 6rt6knekdefinici6ja: lx >:.. - 3+2x =4t+t
L_____L
a ,h a a >0 -4=2x
.. I x=1
l a l =1 0 , h a a =0 .
l -a ,h a a <0 cls6 esetbena megold6smegfelela kikiit6snek,igy az eredetiegyenletnek
ncgoldAsa.A masodikesetbenkapott6tt6knemmegoldAsa az eredetiegyen-
Ezt kell felhasznahiabszohit6rt6kesfeladatokmegold6s6nel. lli
hisz nem teUesiil a felttel.
@
 EEiYEN LETEKJ ECiYEN L6TLEN S EEtEK

c) /(.r) = l3-r+ 2l 6sg(x)= r - l.

l3x- 7l ='7 - 3x
Megold{s
Itt (az e16z6hitzhasonl6an)nemkell az abszolirt&tekjelet felbontani,hisz 1rr
hat6,hogy ajobb oldalonaz abszolit &t6kenbelili kifejez6sellentettje6ll. igy
az egyenl6sgakkor teljesiil, ha a bels6kifejez6snem pozitiv, azaz
3x-7 <0,
3x37,

,<!.
3
Itt teh6tvgtelensokmegoldisvan.

d)
l3x+21=x-l nincs megold6saaz egyenletnek.
a grafikonoknaknincsmetszespontja,
Megoldis
A bels6kifejez6sel6jel6tfigyelve kapjuk a k6t esetet:
t,) l,- 1l=3jr- s
+31+
l x >-.t tt +2= x -l d{s
l3
kifejezesek
a bal oldalonnemnegativ van,ajobb oldalsemle-
dsszege
2x= I
3 rra'> J .
ngativEz aklorteUestil,
2 az abszohit6fi6kekenbeliili kifejez6sekpozitivak, Igy abszolittut6kiik
vagy TehAt
+ 3+ r - l= 3t- 5,
: -3x-2= x-I
3
Oldjamega kiivetkez6eg/enletetazegszszamokhaln^z6n!
I - xl=r0.
-21+p
4
Egyik szemsemfelel meg ahozzatutoz6feheblnek, igy egyik szr{msemlesz az abszolit6rtekeken
kell vizsgAlnunk el6jel6t
beliili kifejezdsek
az eredetiegyenletmegoldasa.
A tiibbi esetbenis alkalmazhattukvolna a gafikus megold6st,de csakitt mu-
taduk be.
 E G Y E N L ET E K, EE i Y EN L O T l -EN SE 6 E K

L6that6,hogy h6rom intervallumotkell vizsgiilni.

Elll Jl +3=-2 r> 3
2- x+3- x=10 biszgytikvonds
kell venni.hogynhcs megoldasa. eredm6nye
nemlehet
_2x= 5,

, = _1
2
Megfelela kik6t6snek.
Ellen6rizveval6banmegold,is. J lil= x- t 1 - r ) o 6 sx- 4 2 0
l>r 6s r>4
ES _ ZS| x-2 + 3 - t=1 0 .
a
Nincsmegolddsa.
hogy nincs olyan sz6m,melynl a gytikvon6selvgezhet66s a jobb
Lr:-], nem negativ Ha nemvizsg6ltukvolna meg az 6d6kk6szletet,akkor csak
2 - x+3 - x=1 0 deriiltvolnaki. hogynir:csmegoldds.
b munkaudn. az ellen6rz6snl
-2x = 5,
, = -21. r + 1= .,6x +1 .r +1) 0 6s5 r + 1 >0
Megfelel a kikiit6snek.Ellen6rizveval6banmegold6s. I
x >- l s
V{lasz:
_l
Az egyenletmegolddsai
l' -" -I s
2 2
kikiitdsekmiatt mindket oldal nernnegativ,igy a negyzetreemelesekviva-
2.7,9,Gyiikiisegyenletek italakitris.
Gyiikiis egyenleteknelfiryelni kell az 6rtelmez6sitartom6ny6s az 6rt6kk6szlcl x '+2x +l =5x +I
vizsg6lat6ra.Sema gyiikjel alatti kifejezes,sema gydkvoneseredmnyenenr
r - _JI =U
lehetneaativ
'r('t -3) =0
o P6ld{k {=0 11=3
a) ut4n kideriil, hogy mindket sz6mmegoldAs.
?
r>:
" l 2 x-3 =5 2
a krivetkez6 a ]4i 7l intervallumon
egyenlemek gyiike?

J'+e*J'rr=Jt"+t.
 EGYEN L ETEK, ECYENLO TLENS EG EK

Megoldlis az exponenci6lisfiiggv6ny l-1 ertelrniisegemiatt

I ^"
A kikiit6sek
alapi6n
"7 .r> -1. 2
Mindk6toldalnerlregatlv,lgy n6gyzetre
emelhetiink. 5
xr+7x+6=7x+ 4 , 6
ez val6banmegoldes.
x?+7xt6=5,r-3.
1
f erbar6.hogv .r>: lell legyen.Emeliiinkijra n6gyTetre.
--5
2 5 . 2 ' -8 . 5 ' t = 0
4(x2+ 7x + 6) = 25xz- 30x + 9,
2 lr '? - 5 8 r -15 =0 , D=58t +4.21 . 1 5 = 6 8 ' z 2 s.2 ' = 8 . L
5
58168 29134 51. 2 ' = 2 3. 5'
ir.:=-lr-= r .
/s J / 5)'
Tehet
l. 2 . / l. 2 . /
, , = 36 . a = - 1 miatt
fiiggv6nyl-t eltelmiis6ge
I azexponenci6lis
21
x= 3.
Ez ut6bbi a kikittes miatt nem lehet gydk. Ellendrizvekiderail,hogy a 3 va16-
ezval6banmegold6s.
ban gy6ke az egyenletnek.
V{lasz
Az adott intervallumonnincs gyiike az egyenlebek,
2,'-3+4' 1_24=0
2,?.10.Dxponencldlls egyenlet
A hatv4nyozAs azonossegainak ismeretrevan sziiks6g.Altalabanaz a c6l, hogy
2"4
alaprihatvAnyoklegyenekaz e$/enletket oldalin. Mvel az exponenci6lis
^zonos
friggvenykiilcs.iiniisen a kitevdknekilyenkoregyenl6nek
egyertelrnff, kell lenniiik. 4" +2 4" =192
3.4' =r92
o Pdldtk
a) t7 4' =64
4 miatt
$ azexponencillisfiiggvnyl-1 ertelmfis6ge
t 8'
.L lln6rizve ez val6banmegold6s.
2'z
t
__L
 EEiYENL ETEK, EC|YE N LTJ TLEN S C i E K E G Y E N L E 'EK, EGYE N L OTL EN 5 EEi EK

d) Oldja meg a kiivetkez6egyenletetaz egeszszamokhalmaziln! sztmokhalmaz6n!

a temeszetes
f) Oldjamega kitvetkez6egyenletet
2".' -3" 1=102. 5, I j +4' _ 5r i _4r . .

Megoldds Mcgold{s
Mivel az egyenletbal oldalankiilitnbs6gvan, 6s az alapokki.il6nbdz6ek,nenr :- + 4' = 25 _4 4:.
tudunkazonoss6gokat alkalmazni.Azonban6szrevehetjiik, hogy a 2't'? egy 5
702-n6lnagyobbp6rosszrimnakkell lennie,ha r egeszszAm.A 3' ' viszonr A
J+---LJ.
nemp6rosszem,igy kiildnbs6giik nemlehetpAros. Az egyenletnek nincsmeg, 5
oidesaaz eg6szszrmokkiireben. ( 4\ 4
e) \2 s) 2s
10 2'-4'=16. I az exponenci6lis miatt
fiiggv6ny1-l rtelmiis6ge
Megoldds
Lethat6,hogynz egyenlet2'-re n6zvem6sodfoki,igy helyettesitsiik
a-val.
llllen6rizveez val6banmegoldis.
l\a-a'z=16
d':-i0d+l6=0, l) Oldja meg a kitvetkez6egyenletet:
a t = 2 a t= 8 352*t.5t =.7!,.43j5.
TehAt Mcgoldds
(-'tlszer[az egyenletetigy alakitani,hogymindentenyez65-nekvagy7-nek
l!8yena hatvinya:
vagy 7'*1 .s'1*t 5] -12' 4375, mivel 4375=54.7, igy
2 ',= 8,
$ az exponenci6lis
fiiggv6nyl-l 6rtelmiisege
miaft 7?r! .5,'+' sr: - ?,,+r .51 .
.n - 3 . Mivel??"*1nem0, igy aztkapjuk,hogy

Ellen6rz6sutiin kideriil, hogy a k6t megoldesaz I 6s a 3. 5"u .5| =5n, azaz

monoton,ezortebb6lkijverkezik,hogy
Mivelaz.r' fiiggvenyszigoruan
x' +2x+l=4, tehit
xt +2t -3= 0,
-ztJi+n -z: c
 E E Y E N L ET E K, E 6 YE N L IJ T L E N S E C i E K

Eredetiegyenletiinkmegold6saitehrt (6s ezekval6banmegold6sok):

.x!=1 6s 4=-3.
G !Et2t -1t=t1t4x-2t 2r-l>0 es 4t-2 >0
ll
2.7.11,Logaritmikusgynletek
Itt a definici6 6s az azonossegok
ismeret6revan sziiksdg.MegoldAsukataz ar
t",
telmez6sitartomanyvizsgAlatevalkell kezdeni.AltaHban 6rdemesrigy alakl 2+lg(2x-r,=2 lggx -2)
tani az egyenletet,hogy mindkt oldalonugyanazonalaprilogmitmuslegyc lg10O +lg(2t-1)=lg(4r-2)'?
Ekkor a logarihrusfiiggv6nykiilcsiintisen egy6rtelmfivolta miatt a kt arSu
leIoo(2' -1)]=ls(a'-2) ?
mentumnakegyenl6nekkell lennie.
l-l 6rtelrniis6ge
a logaritmusfiiggv6ny miatt
tt P6ld{k
a) to}(zr-t)=(4x-2)'?.
l g2 - r+le(5r-15)=2 5.r-15 > 0
pedigm6ra szokasos
m6donmegoldhatjuk.
le[2ir(5-r-15)]=lsl0' lx>3
200,-100= 16.x'z-16r+4
Teh6ta logaritmusfiiggveny1-1 ertelmiisdgemiatt
l6x' - 216x +104=o
2'r(5-r-15)=100 2x1- 27x +13=o D =272- 4.2.13=25'z
Ezt pedig a szokisosm6donoldjuk meg.
27X25
b)
3 l og r + 1o g r r =7 lr>0 ;r =13
2
"=!
3'on.r1-199{=7
-" D6sodik sz6mnem felel meg a kiktit6seknek,mig a 13-16lellen6rzesut6n
log525
hogy val6banmegoldasaaz eredetiegyenletnek.
31o
- '2
^ .r*J9 E:l =7
6 l og 5 r +lo g 5 r =14 logsfi+1oe,(1+ 3logl)] = 1
7logst=14
logrx=2
likiitds itsszetett,igy inkebbellen6rz6sselkivdltjuk.
log, x = log,5'?

0 a logaritrnusfiiggveny
1-1ertelmffsdge
miatt

Ellen6rizveezval6ban
megoldiis.

@
 E G Y E N L ET E K, E C i YE N L 6 T L EN SE C i E K

A definici6t alkalmazzuk:
1+ logz(l+3log, jr) = 3, el igazolhat6,hog5ra megoldSsoka 27 s az ]
log,(l + 3log, r) = 2,
a meg a kiivetkez6egyenletet,ahol 11> 0 val6s sz6m:
l+3log2x=4,
log- at +log","al'1=2.
Iog2.n=1,

Ez val6bangydke az egyenlenrek.
I
e) I a > 0 , e z 6 f ix > 0 , . t *]
4b&*' -33.2bcr'+8 -0
Megoldds
log*a1+log","mz=2
Kikdt6s:r>0.
Alakitsuk az els6 tagot: megold.is't kezdjiik azzal,hogy a bal oldal mindk6t tagiat ,,sz6tszed-
_33.2rocjr
4.4rocr. +8 =0. clemeire.T6rjiid< Atmindkt tagbantj, pl. a alapra,felt6ve,hogy a * l.
is, ha a = 1, akkor eredetiegyenletiink
L6that6,hogy az egrenletm6sodfohia 2r"s,'-ren6zve,igy helyetlesitsiikd-val
log,I+1og,t'z=2 alaKl,
4 a '1 -33a+8=0, D=337-16 8= 3 1 2
pedig mindenpozitiv 6s egytdl kiilitnbdz6 val6s sziim megold6sa,teh6t
33t3l
&.. =-. egyenletiirkr > 0, r + 1 felteteleklel azonossig.
mo s t 4 rl, e k k o r
Tehet
a =9, 1og.a2,log"axt _n
t " e " *- . ; E - '
log,r =3'
felhasznrlvaegyenletiinkigy irhat6 to-
fogatnet 6s azonossegait
vagy
I 2 ,I+2log,.t .
7' l+log,x 2 +1o9"x
I Ekkor
be a log,x:, rij ismeretlent.
T 2 l +2b -
log, x = - +- = 2, AZAZ
1+h 2+b
I 2(2+ b)+ | 2b)(t+ b)= 2(t+ b)(2+ b).
(r
9.
 E E i Y E N L ETEK, E6 YEN L 6 IL EN 5C EK

4 +2b+ 2b'z+3b+1= 2b1+ 6b+ 4, 2x=!+2kn 2x =4+2l n k .te Z

3
b=t,
tehat ,rtlhdta megold6sok:
\ogax = I, azaz L
r t =- l k l l ,,=!+ t" kJez.
x=4.
A kapotteredm6nyt
visszahelyettesitve:
log a' + log,,a1= l + t = 2. '{g/ $Agkdr segi tsAgtv eI
V6lasz ", -lfudjuk, hogy a szil\trszaz elforgatott egys6gvektorI koordjn6t6ja,igy egy
Ha lz= 1, aklor.x> 0, i + l; fiLszintes egyenessel kdriilbeliil a megadottrteknelmetsziikaz egys6gkdrt.
ha a + 1 es.1>0, akkor.r= d a megolalasa
az eredetiegyenletnek. ,

2.7,12.
Tiigonomerrikus
egyentetek

A Itafikonokvagya dellnici6ban
szerepld
egys6gkdr
segitsegiil
hivesaajiinl.,r,
mgonometfl kusegyenlelekn6l.

O P6lda
t;

Gra,fikon segitstgivel
t
& els6negyedbeliszdgetmeShatiirozzukt6bliizatvagy szimol6gepsegits6g6-
El6szdrkeressiikmeg,melyekazoka sz6gek,melyekaekszinusza.6 a
V!1, masodiknegyedbeliperj6ta szokasos m6don,majd az el6z6ekben leirt
2 ?g$donmegkapjukr lehetsegesrt6keit.
t
$l P6ld{k
:r)
tr\ 1
Lethat6,hogy a keresettszdgazls66sa mesodiknegyedbeeshet.A hegyessziil, "lttx
1l l3 sr 2
(b0e.aza,/ ) illk tudni.Az isrudharo.
meSoldast illene a graf*offol leohashi,.,
J
bogymiisodrk
negyedbeli piirjevaln-reeg6szilrkki egymisl.A periodicil;.rr
Irgyelembe
vavea kereseftsztigek:
 E E Y E N L E T EK , E G IY EN L O T L E N9E C i E K

Megolddc
El6szitr miit misodfokrl egyenletettekintjiit:
x'ztl-2r=2k1t,
lE x ta\ |
- - " lr s J - J z (x-I\'z--zktt,

Az erys6gkiirt haszn6ljuksegits6giil.
12+t+2, =(2t +t)lt,
(, +r)' = (21+lr1t.
csakakkor van megoldAsa,
, hogy az egyenlteknek hales/rcm-
egszek.

l!.J2klt \agy t =l!.!2kn , ahol,t 6s/ nemnegatlv

egeszk

zsin']-l

Ez alapjiina kersettsztig:
2
aholke Z.
3542
Inretr x-
.ost+u,
xI l k
---=-+-. x*7, +2k,, kE7,
35 42
n3k az egyenletet:
x=:-:+ -::. keZ,
20 2' 2sinnl-1 =2"*a I.
22
b)
--= cos --sm -.
+ 1)=sin2r.
sin(r'? 222
Megoldds - f = l*.'l +ri
2
n'I Y co.,I-.i n,lI
2^ 2
K6t kiiliinbitz6 sziig szinuszaakkor egyenl6,ha a k6t sziig kiilitnbsege 2 l. 2)
k2n (keZ),vagy Ql +I)x (le Z) . a n6g),zetesdsszefiigg6sts a megfeleldaddicidst6teltkapjuk,
'sszegitk
 EEiYENLETEKT E G YEN L6TLEN S EGEK

_1
2

t- - - - >- - .r +l t5
x-5 ;- |
-l+-
3 1^
+- >u
.r- 5 .t-l
/ *- <v - - l \ r t / Y - l \r r r-5\

(jr - 5)(.r-l)

-<-- 1! Y -5
.-2--> u -r{r1--
(-r-5Xr -l)
", - ) "- 1 \ szorzattiialaKtunk
- >u
(r -s)(r -l)
Tehit
(x -3Xx+ l) ^
ahol me Z. -(r>u-s)(r -l)
Esz6m16l6t nemtudjuk szofl atli alakitani,aktor a z6rushelyeita megold6-
ettel is megkaphatjuk.Az el6jeleketsz6megyenesen edemes vizsg6lni
2,7.13.Egyenl6tltrs6gk
(x-3xx+1)+
(x-5)(x-l) +
Az egyenl6densgek megold6sim6dszerei6s elvei megegyeznekaz egyenle
t6vel, csakarrakell iigyelni, hogy ha negativ6rt6klel szorozzukvagy osztjuk,
akkor az egyenl6tlensegir6nya megvriltozik.Ez6rt az ismerctlenttartalmazo
kfejezsselval6 szorzr{st,oszt6stkeriiljiik. HelyetteErdemesebb nulldra redu- szerinl a megoldas:
kalni 6s el6jelvizsgalatot vgezni.El6jelvizsgiilatnrlis nagysegits6glehet r<-l vagyI < jr<3 vagy5<-r.
grafrlus gondolkod6s.
Az egj/enl6tlensegekmegoldashalmaza rltalrban v6gtelen(az egyenleteklel
ellent6tben),ez6rta megoldasellen6rz6s6re nincslehet6s6giink,igy mindenki, L l - 5 r +q > 0
kiit6st meg kell tenniink a megold6ssor6n. neh6zszorzattaahkitani, lgy a megold6kdplettelkeressiikmeg a zrushe-
it. Alhoz el6szdra diszkrimin6nstkell megvizsg6lni.

D: e r ' 1 - 4 .2 4 = 2 5 - 3 2 :- 7

diszkrimin6nslegativ, tehetnincsz6rushely.Erdemeselkepze]nia grafikont,

az egyenl6tlensegre vilaszolni tudjunk.
 EEiYEN LETEK, EG YENL6TLENS EC| EK

l1 I

A felfele nyitott paraboliinak,me\,nek nincsz6rushelye,azr tengelyfelett kcll

elhlyzkednie.Ez pedig minden, rtlcepozitiv. Teheta megoldds:r lR. mindk6t oldal azonosalaprlhatveny:

c)
/r \'+ rr f
t- | >t- | .
S -u+16<o \2 I \2 )
I
Azj6, ha az ember6szreveszi, hogyez teljesngyzet.Ha nem,akkora diszl-
az 2 alapi exponenci6lisfiiggv6ny szigoruanmonoton csdkken6,a
dminiins vizsgelatakorderiil ki, hogy az nulla, teh6tegy zerushelyevan.
y6rt6k ak:Lor lesz nagyobb, ha a v61toz6 kisebb, tehrt
(.x -4f<0
4
e16jelvizsgehft6:
::_r_:_5<0,
A grafikonr6l leolvashat6,hogy csakegy megold6svan.
x=4 6- 4x ^
d)
J '+6>'-6.
Mgoldds Jt - l
Kikittes:r > -6.
L6that6,hogy ha
6 < r< 6
a bal oldal nem negativ,ajobb oldal negatlv,lgy az egyenl6tlens6gteljesiil. 3
Ha, > 6, akkor mindkt oldal nemnegativ,igy negyzetreemelhetiink.
x+6> 12-I2x +36,
0 > x'?-l3x+30. r .l u u- 'sv
2 "t1
Meg kell keresnia kifejez6szerushelyeit
, t r = 3 6 s I]= 10 .
4'<2'*t+3.
A kifejez6sgrafikonja egy felfel6 nyitott palabol4 mely a z6rushelyeikiiziill
negativ.Teh6ta megoldashalmaz a [- 6; l0[ interyallum.
az egyenlSdeDsget:

4' - 2.2' - 3<O.

 ECiYEN LETEK, EG YEN LO TLEN si EEi EK

Lrthat6, hogy ez egy olyui 2!re nezve mesodfoki egyenl6tlens6g,mely n

lo1l b +lo'l a = (log -log oa\zt2log ,b .logua,
z6rushelyei,-l 6s 3 kiiziitt igaz: "b
de log"D.log,a =1 miatt
-1< 2'< 3
logl,b+logla =(log.b -log ua)'?+2
Abal oldaliegyenl6tlens6g teljesiil,mig ajobb oldalicsakak.
mindenx esetn
kor, ha utdn az egyenl6tlens6gigy alakul:
r<log?3. loglb+loElna rloe"b-loguar'-z i---^
-
loi" b -log,a log,b -log ba -.6
c)
logj(r+3)>log.2i. log,b-logba+ >2.8,
log, b -loEha
Megoldis log,b-logba>O a feladatfelt6telemiatt.
Kikiites:2, > 0 6sx+3 > 0, azazx > 0. bizonyitand6egyenl6tlens6gut6bbi alakja er6seneml6keztetegy pozitiv
Mivel a h6rmasalapirlogaritrnusfiiggv6nyszigoruanmonotonndv6, ak 6s reciprok6nak6sszeg6re,amelyr6l nrdjulc,hogy mindig nagyobb
x+3>2x, gyenl6mint 2. Mivel ajobb oldalon 2."6 szerepel,ez6rtc6lszerfinekl6t-
3>.r.
elosztaniaz egyenl6tlens6get."6 -vel. EL*or
A megold6shalmaz a l0; 3[ intervallum.
log. b -log t;
h) Legyeneka 6s , eS/t6l kiiliinbiiz6 pozitiv val6s sz6mok,tovibb,l -1-- >2.
lo&, > logrc.Bizonyitsabe,hogyekkor lo9" b -logb a

loglb+logla r.1, mtu tiszt.enl6tszik,hogy a b3l oldalonegy poziliv szAmnak6sreciprok6-

- !z dsszegeszerepel,igy mivel algebrail6p6seinkmegfordithat6kvoltak
log"b')-logoa'z '-
tr eredetiegyenl6tlenseget bel6truk.
Mgoldds
Alakitsuk et egyenl6s6giinlbal oldal6t:
sinrcos3r> cosr sin3.x.
logf,b+logla logf,b+logfa
>'r5'
log"bz -logo a2 2loE"b -zlogb a nsget:
teh6t azt kell megmutatnunk, hogy 0 > sin3.rcosir- cos3.rsin.r
addiciostetelekalapj6n:
logjb+tosia
>2.f2. 0 > sin2.n.
log" b -1ogba
dn4 akkornegativ,
ha 1r+2kir<d<2kft,keZ. Tehet
Pdbaljuk most a bal oldali tdrt sz6mld6jetngy alakitani, hogy megjelenje
-1t + 2k7t < 2x < 2k1t,
bennea t6rt nevez6je:
-L+ k x < x < k x , ke Z.
 E c ; Y E N L ET E K, EE YE N L 6 T L EN S E GE K

,l{. Egyenldtlns6g-rendszer
cosa,,t-sinar)] kiiliin-kiiliin megkell oldani, majd megallapitania ktt-
sgyenl6tlens6geket
2
mgold6sokat.
Megold{s
Alakitsuk szorzattda bal oldalt 6s alkalmazzuka megfelel6azonossagokat: ?6lda

-sin !.f >1,

(cos2r +sin'.r)(cos'?x
->-+ | \,tl

co"2'>1. 3 x- 2 4t x-l
2 -+ J > - _ -- \,JU
53 2
Grafftus segits6ggel6llapitsukmg,hogy hol 1"", o >] , 6x-15 > 4 -2x+6
"o" 2
l8r-12 +90 >40, -l5rrl5
8x>25

25
8
9> x

Tehdt

-L+ 2nr<2x <L+2nx ,

-L+ntt <t<L+nr, ne z .
 K6ZEPEK

2.8.KOZEPEK tr. j4
Qta;....a,t=\l '' :
2.8.1.Szdmtanikiizdp
lzen szamokn6gyzetiisszegeben
mindentaghely6rea negyzetes
kiizepiiket
Derinici6: k6t szemsz6mtanikiizepeaz iisszegiikfele. aktor az iisszegnemviltozik.
Jele:a 6s , sz6moksz6mtanivagy algebraikiizepe,4(a; b).
' a+b
_ ___ HarmoDlkuskiiz6p
A (a ..b )_
nfci6: n darabDozitivszAmhamonikus kiizeDea reciDrokaikszdmtanikd-
a kt sziim6ltalmeghatrrr)
A szamtanikdzepa sz6-"ry"n"r"n 6pp"n2f"1"zi reciproka.
zotl szakaszt.
x
=
H(a,:...;a^)
a b T-L1
A(a;b)
at ao
n-edrdsze
Definici6:n darabsziimszimtanikdzepeiisszegiik czenszamokrcciprokdsszeg6ben minden tag hely6re a harmonikuskiize-
, a t ...+ a n iiuk, akkor az iisszegnem v6ltozik.
A (a t' ..' a " )-' --;- '
ul 24 6s 150eseten
Ha ezenszamok6sszg6ben minden tag helyere a szamtaniktizepiiket irjLrl,
aklor az 6sszgnem veltozik. A(a:t501=4)E=n;
2.8,2.M6rtani kdz6p = rE.t SO=OO'
O(2a:150)
Delinici6: k6t nemnegativszemm6rtanikiizepea szouahrkn6gyzetgydke. I;4' *15rr'
= \l::':"":':-
Q124.150)
Jele:a; b ) 0 sz6mokm6rtanivagygeometriai kozepeG(a; b). \2 -107.42.
,)
G1a:b='tsb It(24;150)= =41,38.
r |
Delinici6: n darabnemnegativsz6mm6rtanikiizepeszorzatuk,-edik gyijkt u- lso

Kdzepekkiizdttireldci6k
Ha ezensz6mokszorzat6banminden sz6mhelyerea mertanikiizepiiket irirrL,
akkor a szorzatnem v6ltozik. I k6tfernnegativsz6msz6mtani
kiizepenemkisebb,mint a m6rtanikii-
2.8.3.N6gyzets
kiizop
ahola;,>o
Defitrici6:,x darabszim ne$/zetesk6zpen6gyzeteikszamtanikiizep6rr(l T16,
n6$zetgyitke. akkor 6s csakisakkor teljesiil, ha a k6t szAmegyenl6.
Ggyenl6s6g
 K O Z E PE K

Bizonyitds harmonikusk. < mertanik. < szimtani k. < n6svzetesk.

ald(ot escsakisakkor 6ll fenn, ha a sz6mokegyenl6ek.
a.+b>2\6,
.t-2lab +b>O, P6rddk
Egy 2500 m1es, teglalapalaki telek bekerit6s6hezlegal6bbrnilyen hosszu
<"1.--fnf)0. kell?
Ez ut6bbi nyilvdtval6an igaz, 6s az egyenl6s6gakkor 6s csakisakkor teljesiil.
ha a kt szdmegyenl6.Ezzel a t6telt beldttuk. hosszaa 6s2,.Tudjuk,hogya.b = 2500.
a telekk6t oldaldnak
Ezt a tdtelt be lehetbizonyitanigafikus iton is, kilaszneka a Thal6sz-t6telt,il lcrit6s hossza,
amineka minimumatkeressiik:
magass6gt6telt sazt,hogya kiirbena sugiirnemkisebbegyedenhur fe16n61 senr.
k = 2h + b\= 4:-:-::> 4"!ab= 4 .50= 2Un.
2
a szAmtani6s a mdrtanikdz6pkiiz6tti iisszefiiggesl
iuk, hogy egyenl6sg al:lor s csakisaklor vaa, ha a ket oldal egyenl6,az-
n6gyzetalald a telek.
ninimAliskedteshossz 200m.
Egyenl6s6gcsakd =, eseteniill fenn.
Egy gyakan hasm6lt kdvetkezm6nyeenneka kapcsolatnaka kdvetkez6tetel.
T6tl: egy pozitlv sz6m6s reciprokinak iisszegenem kisebbmint 2. s;1'?-"4-1-=2'"

o+]>2, uhol o >0.

a hogyegypozitivsz6mesreciprokdnak dsszege legal6bb2, dscsakak-
Egyenl6sgakkor 6s csakisakkor van, ha c = I . 2. ha a szim az 1. A iobb oldal maximuma2. 6s ezt az neketakkor veszi
Ebb6l a t6telb6l kitvetkezik, hogy egy negativ sz,m 6s reciprokiinakiisszegc ha a ktev6 l.
sohasemnagyobbmint 2, a k6t oldalcsakalCrorleszegyenl6,ha sinz,r= 1 6scosy= 1.
T6tel! ga a 6s , pozitiv szimok, aklor a
mgoldasok
7 n+ h * + ktti 2t/t I
___- < -t-A
- <:-:-:a<- ta I
I l_'--- 'r
+
aholk,l e Z.
Az egyenl6s6gekakkor 6s csakisakkor teljesiilnek,ha a = b.
T6teli n darabpozitlv sz6mesetn
H ( a 1 ;..
.;a < G(at;...:a,)< A (ati...:a "<\ Q @t : , .s, " )
^)
 F U 6 EV EN YE K

3. FOGGWNYEK,ANALIZIS ELEMEI
/:N +l R ,.x r +l ;
3.1.1.Definfci6k
,f(x)=I, t. *.
Fiiggv6ny
Adott egyI 6s egy B nern ijres h^lfiaz. Ha az A halmazmindenelem6heza / az 6rtelrnez6sitartominy, illetve a kephalrnazvalamelyiketnemadjukmeg,
halnaznak egy6rtelmiienegy-egyelemetrndeljiik, akkor az ,4-n 6rtelmezelt az ertelmezesitartomanyaz a legb6vebbhalmaz,amelyena szabelymeg
fiiggv6nlr6l besz6liink. az 6fi6kk6szletetpedig az 6rtelmezsitartomAny6s ahozz'ren-
A fiiggv6nyeketkisbefiikkelszoktukelnevemi.Legyenp6ld6ula definici6bal szabaly6ltal egyertelmiienmeghat6rozotthalmaz.
szerepl6fiiggv6nyl ha
t----
trtelmez6sitartom{ny J (.r,= v.r-r .
El.JKor azA habltazazf frtggvenyrtellnezdsitartomirya. Ennekjele: D7. Elemc-
it fiiggetlenv6ltoz6nakvagy egyszedien v6ltoz6naknevezztik.Jeliik 6ltahban-\. D | :{r l i >36s r e lR}

K6phrlmaz
A I halmazta fiiggvny k6phalmaz6nak
nevezziik.
R /: Lv l >0s y e l R l .
4-hezrendelt6rt6k:
tirt6kk6szlet =l
A ,Bhahnaznakazokaz elemei,amelyekethozzirendeltiinl azl-beli elemekhe/, f \q=Ji -
azlfiiggv6ny 6rt6kk6szlet6t
alkotj6k.Emekjele: n/. Az ert6[46szletleheta B h.rl- s-hiizrendelt6rt6k:
maan6lsztkebbis. Elemeitftggv6nyat6knek,kepneknevezziik.Jeliik altaUb r
y, vagyf(x) (ez armakaz &t6knekajele, amit az/fiiggv6ny az,-hez rcndel). f Q =J s - 3 =J r ,
pedignem6nelmezett.
Iiiggv6ny megadisa:
Egy fliggv6nl igy kell megadni,hogyaz 6rtelmez6sitartominy,a k6pbalrnazir azt szeretn6nkmegtudni,hogy a 6-ot mihez rendeltea fliggveny, akkor a
a hozziirendel6si
szab6lyegy6rtelrnienadottlegyen. egyenletet
kell felimi:
A megadistdrt6nlet
- gafikusan;
6=J'1.
- tibl|zattali
x:39
x -2 3 5 t0
a k6vetkez6hrrom rendezettszimpdr biztosanezenfligga6nyheztartozik:
f(r) I 2 3
- szavakkal;
(3e;6).
(4;l),(s;.fr,
- szimb6lumokkal.
Legyenjffliggv6ny,
melymindentermeszetes
sz6mhoz
hozz6rendeli
a fel6t.
 FUEiG iVENYEK

Fiiggv6ny Ieszfkit6se, kiterjeszt6se

Egyg fiiggv6ny/fiiggvnynek lesz[kit6seegy sziikebb6rtelmezsitartomeny-
ra,ha
DscD,
Cs
Vtt te D" + g(tr= f(x).
Eklor/fiiggv6ny g fiiggv6nykiterjeszteseeS/ b6vebbertelnezsitartomdnyn.

Val6s{iiggvny
Ha a fiiggvny 6rtelnez6sitartomanya6s 6rt6kl6sz1eteis a val6ssziimokr6s7
halrnaza. akkorval6shiggvnyr6lbeszeliink.
Ha az 6rtehnez6sitartom6ny6s az 6rtekk6szletis szimlalmaz, akkor a f.ig8
v6nyrcndezettsziimp6rckb6l6ll. Ezek(r,/(r)) alakiak. Az els6 szAma velto,
2,6,a misodlk a hozz6tendelt fiiggv6ny6rt6k.Ilyen sz6mperokatkoordinala- t6,hogyDr: (1; 4l esR - (-10;221.
rcndszerbentudunk 6br6zolni. azt akarjukmegtudni,hogy mennyia 3-hozrcndelt6rt6k,akkor azt = 3 6r-
kell egy frigg6legesvonalathirznunk,majd a gafikonnal vett metszs-
Fiiggv6ny grafikonja 6nakv koordin6tAi6tkell leolvasni.
Egy/fiiggv6ny grafikonja azon (r;/(r)) pontok halrnazaa koordineta-rend-
szerben,melyeloer a fiiggv6ny 6rtelmez6sitartom6nyAnakeleme,/(r) pedif
az ezen, 6rt6klez a fiiggvenyiiltal hozzarendelt6rteke.
P6lddulaz l. p6ld6banszerepl6fiiggv6ny grafikonjaa kiivetkez6:

, hosy/(3)= 5.

azt akarjuk leolvasni,hogy vajon az 1-etmihez rendeltea fiiggveny,akkor

/ = I &t6kn6l kell egy vizszintesvonalathitzni, majd a metszspontok
,t ko-
inttdi6tleolvasri.
 F i ,G G V EN YE K

fci6
/ktilcsiiniisn egyertelrnrifiiggv6ny inverzeaz azl' fiiggv6ny,melyre
Dt,: Rt

te Dr '+ f' (f (t)) = x.

L6that6,hogyhal(.r) = l, akkor, = -1 vagy.r:2.

Azjs 6szrevehet6,hoSTigen nagy bajbanlenn6nk,ha azt szeretn6nkmegtud-

ni, hogy a 4-et mihez rendeltea fiiggvny.A legtiibb esetbena pontosleolva_
sasnemlehetseges.

Szirjekci6
Egylfiiggv6ny sziijektiv, ha a k6phalmazmirden elemehozzii van rcnalelve
az ertelrnez6sitartomenylegalabbegy elemdhez.

Injekci6
Egy/fiigev6ny injektiv, ha az 6rtelmezsitaftom6nykiiliinbiiz6 elemeihezkii-
Iiinbdz6 elemeketrendela kephalmazb6l.

Bijekci6 hogy/ fiiggv6ny inverzepedigl

Egylfiiggv6ny bijektlv, ha szi.irjektiv6s injektiv Ek*or a fliggvnlr egy_e$/
tutelnfivagy kiilcsiiniisenegy6rtelmfifiiggv6nynekis nevezziik.El*or a fiigg- Ha r > 0, akkor/(.r) = ,'? fiiggv6ny ktilcsiiniisenegyertelnfi, teh6tinvefiAl-
v6ny6rtekb6legy6rtelrnfien megmondhat6,hogj, mihez tendeltik hozz6,azaz
6s inverzftggvinye az /' = ]i.
a fiiggv6ny megforditAsais fiiggv6ny.

Inverz fiiggv6ny Ha/egy i vektorral val6 eltolis, akaor/ a -r,- vektorralval6 eltohs.
Kdlcsdniisenegyrtelmfi/fiiggv6nyn6l a fliggveny megfotditls|t, azt a
^zaz
fiiggvnlt, Inely/(-r)-hez r-et rendeli, az/fiiggv6ny inverzeneknevezziik.
tele f',f tvagyf.

,@
 FU 6 ljv ENYEK

L|that6, ha (xa:!) az.f fiiggv6nyheztartoz6rendezettpid, al&or Ato;x) a7.I' /6s g fiiggvenyekeset6n,az .rF.)t(g(.r)) dsszetett
fiiggvdnyakkor
fiiggvenyheztartozik. ba minden.re Ds esetdn8(r)e D/.
Ebb6l ad6dikeg).r6szt,hogy gylval6s fiiggvnyinverzetmeghatiitoz6ijssr('
fiiggest 6ltal6banigy hatarozhatjukmeg, hogy azlfiiggv6ny hozzerendelcrl ( r ) = 2' 6s B( r ) = 5r - 3 .
szabely6tmegad6egyenletbenfelcsereljiika veltoz6ta fiiggv6nydrt6ktel,mrirl
igy fejezziikki - amennyiben ezlehets6ges (l6sdl. peldtr)
- a friggv6ny&teket
ke))=2"-' 6ss(/(r)) = 5.2'
Mrsreszt, halval6s liiggvEny,akkor azf illetve az/ fiiggv6ny grafikonja Ir
y =:r egyenletiiegyenesrcn6zvetengelyesen szimmetrikus egymesra. Peldirrl
itz t-2' esaz xrrlogrx fiiggv6nyek grafikonjai.

Konstrnsszoros ft ggvOny
Fiiggv6nyjellemzdse
A (c/) fiiggveny 6rtelmez6sitaftomiinya megegyezik/ 6rtelrnez6sitarton,'l
ny6val 6s
shely
(c /Xr) =c /(r)'
/ fliggv6ny z6rushelyeaz 6rtelrnez6sitaxtomaryolyan .n06rteke,melyre
A fiiggvny&tketmindenpontbanaz adottkonstanssalszorozzuk. ./(rJ = 0. A fiiggvnygrafikonjaitt metsziazr tengel)4.

Osszgfiiggv6ny
Az (/+ g) fiiggvdny 6rtelrnez6sitartomanyaazl6s g fiiSgv6nyek&telmezisl lehet: maximumavagy minimuma.
fiiggv6nynekk6tf6le sz6ls6rteke
tartomiinyainakmetszete6s
(/ + sxr) = /(r) t8(.r). /fiiggv6nynek abszohitvagy totalis maximumavan 6rtelnez6sitarto-
^z r elem6re/(r) <
egyxo 6nekCne\ha az efielmez6sitartom6nyminden
A fliggvenyert6keketmindenpontbandsszeadjuk.
Maz haf(x)-n6l egyik fiiggvnyfiksemnagyobb.
SzorzatfiiggY6ny
tartomiinyaazl6s I fiiggv6nyek6rtelmezi\l
Az (/.g) fiiggv6nyrtelmez6si /fiiggv6n1'nek abszohitvagy tot6lis minimuma van az 6rtelnez6si tafio-
hrtomenyainakmetszete6s ha az 6rtelmez6sitartomrinymindenx elem6re/(.r) 2
egy.r0 ertek6n1,
(/ 8Xi) = l(') 8(,). 4\, azazhaf(x)-nir1, egyik fiiggv6ny6rt6ksemkisebb.
mindenpontbandsszeszorczzuk.
A fi.iggv6nyrt6keket
r0 a maximum,illetve a minimum helye,az/(.r) a maximum,illetve a mi-
at6ke.)
Osszetettfiiggv6ny
Ket fiiggveny 6ltal alkotott iisszetettftiggv6nyalatta kt fiiggv6ny egymesulri
ni6lhat6 lokalis maximum (lok6lis minimum): ekkor az adott helyen, egy
ni elvegz6set6rtjiik.
hnairnaz6 nyitott inteflallumban van a fiiggvnynekabszoltt maximuma
nlmuma.).
 F OG6 v EN YE K

O P6lddul: Y,+ r , \_ /{r ,) +/( .r , )

r"lf r l= t
\-/
Szeml6letesen aztjelenti, hogy az intervallumona fiiggvEnygiirbebirmely
bArmelypontja az iv vegpontjai6ltal meghatirozotthuon vagy a hirr
helyezkedikel.
az egyenl6s6gnem megengedett,akkor szigorLialkonvex a fiiggv6ny.P6l-
az r F-tl'tl fiiggv6ny alulrol konvex, de nem szigoruan,mig az -r r-) x2
alulr6l szigoruankonvex.
az egyenl6tle$6gellent6tes,akko. alulr6l konkev,illetve szigoruankonkav
filggveDy az adottintewallumon.
i6s pont
Ma-\imumavan a fuggv6nynek,helye az .n= 4 6s eftekeM ! = 22. /fliggv6nynekegy P(p;/(p)) pontjetinflexi6spontnaknevezziik,ha a
Minimumanincs. konvexb6l konk6vbavagy konk6vb6l konvexbemegy 6t a P pontban.
Lokalisminimumavan.Helyex - 2, 6rt6keI = I (megfelel6kiimyezet,p1 a grafikon P pontjebanhuzott 6rint6 a fliggv6ny grafikonjet metszi.
(1,3) inteNallum).
rlodicit{s
Lok6lismaximumavan.Helyex = 0, 6rtkeI : 5 (megfelel6kijmyezet,t)l
van olyan c > 0 val6s sziLn,hogy az eftelmezesitartom6nymindenr ele-
( l, 1) intervallum).
(.I + c) is eleme ertelmezesitartomenynaks/()r + c) =/(ir) tetesiil,
^z
Monotonitis /fiiggv6ny periodikusnaknevezziik.Ezenlehets6gesc-k kiiziil a legki-
- amennyiben lelezil - a fijggvenyperi6du5a.
Egy fiiggv6nyegyhtewallumbanmonotoDndvekv6,haott A&hnezvevan,esit
esen:ha van olyan tevolseg,mellyel barmelyikidnyban 6sb6rmeny-
intervallummindenolyanponQArj6r4anEl).re.rr < -r, igaz,hogy/(,r,) <./1 r )
rzer elmozditvaa grafikont mindig iinmagrbamegy eL akkor a fiiggvny
Azaz, ha a vdltoz6 ndvekszik,a fiiggvnyerek nem csdkken.
Egy fiiggv6nyegy intervallumbanmonotoncsiikken6,ha ott 6rtelnezvevan. fr lvelezenc-k k6ziittnemmindigl6teziklegkisebb, hogyegype-
lehets6ges,
azinteflallummindenolyanpo pid6ra,amel)Te.rr <.r} igaz,hogyftrr)>l(\ ) lllen p6lddulakonshnslliggv6ny.Ezt
fiiggvdn).neknincsperiodusa.
Azaz, ha a v61toz6nijvekszik,a fiiggvdnyefieknemniivekszik. mAsdefinici6val eI lehetkeriilni.
Ha az egyenl6s6getnem engedjiikmeg, aklor a fiiggv6ny szigoruanmonolorl peldeul
fiiggv6nyek a trigonomehikus
fiiggv6nyek.
nti, illetvecsdkken.
Az intervallumlehetaz eg6szrtelnez6sitartomanyis.
rlt{s
t6ssremponljab6l beromt6lefuggven)4 kijldnbdrteldnk p6-
meg.Parosat.
P6ldiulaz el6z6fiiggv6nyszigonianmonotonn6 a ( 2; 0l 6sa [2; 4] intervrl
lumokon,szigoruan monotoncsdkkena [0; 2] intervallumon. t 6s azokat,melyek senem pdrosak,semne piratlanok-
fiiggv6ny
Konvexs6g,konkfvs{g / fiiggvnypriros,ha az 6rtelmezesitartomanymindenr elemevelegyiilt
Egy/val6sfiiggv6nyalulr6lkonvexegy[a; b] intewallumon, ha/az (rr;,) rrr ) is elemeaz 6rtelmez6sitatomin).nak, 6s
teryallumonfo$onos, 6s az intervallumbtmely tD jr, pontpadirateljesrLl f( x):16).
 F I]6 6 VE N Y EK

A p6rosfliggvenygafikonja szimmetikus az.),tengel).re. nggv6ny

Peros fiiggvdnyek p61d6ula pAros kitev6jii hatvinyfiiggv6nyek (r |+ r" el6si szabalyaz
k e Z\, az x F-t F], azr l'-) cos.jrfliggv6nyek. D f,, aholn>2 ) Z.).
^ne
Prratlan fiiggvdny aftalada (0;0) saz(l; l) pontokon.
grafikonja
Itlggveny
Azlfriggv6ny piratlaD,ha 6rtelmezesihrtom6ny mindenr elemevelegyiilt r pfuos,akkor a fiiggvdnynekminimumavan az.r - 0 helyen6s a fi.iggv6ny
^zBnomtnynak.6s
(-x) is elemeaz6del-rnezesi
f(-x) = -f('). r piiratlan,akkor a fiiggv6nynekinflexi6s pontja van az, = 0 helyen 6s a
A paratlanfiiggvdnyglafil'onjaszimmetrikus
az orig6ra. p6ratlan.
P6ratla.nfiiggv6nyekp6ld6ul a pAmtlankitev6jii hatu6nyfiiggvenyek(.r r r k6t tipus alapvet6eseteia ktivetkez6k.
?*',ke z'1,a2 xt': 9 (c;x+0),azx r-r sinr fiiggv6nyek.
MSsodfokti fiiggv6ny
3.1.3.Eg)'vdltoz6s
val6sfuggv6nyek logegyszerfibb alaku m6sodfokrifi.iggv6nyaz
x r-) x'.
kell ismemi.Illik tudni a grafikonjaikat:1h
Ezekkiiziil csaka Iegfontosabbakat a a palabola.
rdzolni6sjellemezni.

Line{ris fiiggv6ny
A hozzirendeldsiszabily:
x l-, ttx+ b
A grafikonja egyenes.
Ha d = 0, akkorkonstansfiiggv6n)4kapunk,melyneka gafikonja egy vizszi|
tesegyenes.
Ha a + 0, akkor az els6foktifiiggvdnytkapjuk, melyneka k6peolyan egyencr
amelyik egyik tengellyelsempdrhuzamos. Az l, tengeltt a (0; ,) pontbanmcl
szi, a meredeks6get aza adja.A meredeks6gazt mutatjameg,hogy ha egyscr
nyit mozdulunkazi tengelyment6n,akkor h6ny egys6getkell mozdulni az r
tengely ment6n.Az egyenesket pontjanak koordinet6jAb6l P(.',; y) i'
Q(!; y2\ ei i)W szianitjnk,hogy tartomany: lR
nemnegativval6s szAmokhalnaza.
m = !)---!) .
nuxrmumamncs.
Ha m > 0, akkor az egyenesndvekv6. $inmum van:
Ha m < 0, akkor csijkken6a fiiggv6ny. abszolirtminimumhelye:r = 0,
abszolitminimumertke: /: 0.
x=0.
 F OG6 v N Y EK

Monotonites: Urrmrdfokri fiiggv6try

- szigoruanmonotoircsiikken,ha n < 0, b alakiraz
szigoruanmonotonn6, ha r > 0.
Parit6s:a fiiggv6ny ptuos.
Periodicitris:a fiiggveny nem periodikus.
Altal6nos alakja
x n arz+ bx+ c,
Err6l az alak6l csup6nannyi olvashat6le, hog/^hola+0
- ha a > 0, aklcorfelfele nyitott a parabola,
- ha a < 0, akkor 1efe16 nyitott a parabola.
Enn6l sokahnond6bbalak a teljes n6gyzetttartalnaz6 alak.

x t_,>a(x _ u), + v

En6l leolvashat6a fiiggveny szek6efteke,azaza parabolacsircspo[tjanakko

ordinat,i.
A sz6ls66rt6k
helyer =
- rt6keI = t.
Ha a > 0, aktor ez abszoltt minimum; ha d < 0, akkor abszolirtmaximum.
A fiiggv6nyzrushelyeit- amennyiben vannak- a megold6k6plet szolgdltattl,
a z t z h ^ D > 0,
-bt
tartomany:lR
R

shely:x = 0.

a fiiggv6ny p6ratlan.
it6s: a fiiggv6ny nemperiodikus.
 F ti GGv N y EK

Abszolft6rt6k-ft ggv6ry
Legegyszer(bbalakja az
r H lrl.
Grafikonja

Jellemzes
i tartomanv:nemnesativval6s szamokhalmaza
Erfelmez6sitartom6ny: R
nemneeativval6s sziimokhalmaza
Ert6kt6szlet nemnegativval6s sziimokhaln^za
Sz6ls66rt6k:
maxlmumamncs.
maximumanincs.
minimumavan:
abszolritminimumavan:
x = 0,
minimumhelye:
- minimumlelye: .x= 0,
minih,'hAd;L. ,, = n
minimum6rt6ke:
/: 0.
-
Zrusheli:r = 0.
: szigomanmonotodniivekv6.
Monotonites:
: a fiiggv6ny nem p6ros6s nempliratlan.
- szigoruanmonotoncsiikken6,ha r < 0,
citds:a fliggv6ny nemperiodikus.
- szigoruan monotonndvekv6,ha, > 0.
Parilis: a fiiggv6ny p6ros.
Periodicitas:a fiiggv6ny nem periodikus.
 F O 6 6 v EN YE K

Line{rist6rtfiiggv6ny enci{lis fiiggv6ny

Legegyszerfibb esetea forditottadnyossag
fiiggv6ny: alapfiiggv6nyalakja
x ft l;ahold >0;a+ l;re R.
.rts-; ahol .r:d+u,

0<c<l
Ezekkiiziil az rr+f (x + 0) fiiggv6ny gafikonj6t ,brdzoljuk:

Jellemzts
Ertelmez6si tartom6ny:R\{0}. lzigonian monoton cs6klen, ha 0 < a < 1
<
Ert6kkeszletR\{0}. ' szigoruanmonoto[ n6, ha I .t.
Sz6ls66rt6k: ilisj a fiiggv6ny nem piiros 6s nemp6mtlan.
- maxlmumanmcs. iodicit6s: a fiiggv6ny nemperiodikus.
minimumanincs.
Zrushely: nincs.
Monotonit6s:szigoruanmonotoncsdkken,har (+; 0) vagy r (0; e).
Paritasia fiiggveny piratlan.
Periodicit6s:a fiiggvenynemperiodikus.
 F U G GV EN YE K

LogaritmusftggvEny omtrikusfiiggv6nyek
Az alapfiiggvely alakja
x |+ log,.rrahola; .n> 0 6sl' + 1.
Grafikonjuk , H SinX

0<a<l

si tartom6ny:R.
Jellemzis
E(elmez6sitartomd.ny: R .
[- 1;1].
tsneKKes4el: K.
maxlmumavan,
Szels6ertek: ,f
t =- + -2,kE, ke L ,
- maximumanincs. helye.
-2
minimumanincs.
Zdrushely: x = l.
Monotonities: runlmumavim,
- szigoruanmonotoncsitkken,ha 0 < 11< 1
- szigoruanmonotonn6, ha I < a. helle: x=Y+2ttt, teZ,
Padtes:a fiiggveny nemp6ros6s nemp6radan.
Periodicitds:a fiiggvny nem periodikus, 6fi6ke: y = -1.
ttx= mtt,me Z.

csdl:ken,ha 2r* < x <!+2m,

monoton
lzigonlan neZ
l+
n6.ba -!+2ntr<x<L+2ptt.
monoton
uigoruan pez.

: a fiiggv6ny p6ratlan.
citiis: a fiiggv6ny periodikus,ped6dusa2r.
 F O GGv N Y EK

Koszinuszfiiggv6ny

Grafikonja . rF t s r . a h o lx + L + 2 o r oeZ
-2

JeAenEes
Ertelnezsi tartomany: lR.
Errekaszlet:
[-l; l].
Szls66rtk:
maximumavan:
helyet x=2kn,ke 2,,
&t6ke:/: 1.
- mmrmumavan:
helye: x=1c+2hr,lE 2,, i tartom6ny: o'fl 2) 1t .
-- ---)
rt6ke:/: -1.
E
tR.
Ze shely:x =t+ tnJt.me L.
haxlmuma mncs.
Monotonit6s:
minimumanitrcs.
- szigonianmonotoncsiikken,ha 2nft<x<fi+2ntt,ne V,
y"t:|fi11,mE z.
- szigoriran molotonn6,h^ ir + 2pn< x < 2ir + 2pfi,p e V,.
itds:azigoruan
monotonn6, ha
Parit6s:a fiiggv6nyp6ros.
Pedodicitis:a fiiggvenyperiodikus,peri6dusa 2n. ,, 1t
-* + pE < x< -+ p1t , pe L,

: a fiiggv6nyp6mtlan.
odjcidsra liiggvdoyperiodiL-us.
peri6dusa
lt.
 F U E 6 VE N YE K

3,1.4.FiiggvEnytranszform{ci6 a negyzetestag egyiitthat6janegativ, a fi.iggveq'nekmaximumavan.

, hogy a 2 kimelseutiin olvashat6Ie egyszeriiena vizszinteseltol6s
Az egyesfiiggv6nytipusokhoztartoz6 fiiggvenyekenbizonyos fajta iitalakilil e. Az elmozdulrsokalapj6ncsucspootjaa ( 3; 4) pont, igy maximum6-
sokatvdgezvea tipus nemv6ltozik meg. helye.r: 3,6serteke),:4.
A v6ltoztat6sketfelelehet:
L Fiiggvdny6n6kveltoztatas
2. Ve]toz6 viltoztat|s
Mink6tesetben h6romlehet6seg
van:
a) Konstanshozz6ad6s
b) El6jelveltrs
c) NemnegativszAmmalval6 szorzas

Fi.issvdnv6rtdk tr. tr
V61toz6
+
f(r) c A gafikon azy tengely jf(i + c) A grafikon az .rrtengely
ment6nlcl egyseggel elmoz- mentenlc egysdggelelmoz
dul, ha c > 0, aklor felfel6, dul,hac > 0, akkorbalra,hi
ha c < 0. akkor 1efel6. c < 0, akkor iobbm.
-f(x) A gEfikon az x tengellre ,/(-, A grafikon azI tengelyre
tiikriiz6dik. tiikliiz6dik.
a./("r) A grafikonazy tengellyel f(a . x) A. gJafikonaz x tengellyel sixy=-.,/fr1tz +t =-2/i +3+1
p6rhuzamosan a-szorosara 1-szorosira
pr{rhuzamosan
megnyulik.Ha a > 1, akkor o -2-es szorz6s:tiik<izi azx tengellre 6sk6tszeresrenyujt azl tengelyment6n;
n yilik,ha 0 <d<l,akkor megnyulik.Ha a > l, akkot +3r az x tengelyment6nmozgatbalra (negativir6nyba)3 egys6ggel;
zsugorcdik. zsugorcdik, ha 0 < a < 1, + 1i azl tengelyment6nmozgatfelfel6 (pozitiv iranyba) I egys6ggel;
aklor nyulik. i! erdemesvolt azr egyiitthatojit kiemelni.Mivel negativszfunrnalvan szo-
a fiiggvnyert6k, a fiiggv6nynek maximuma van. A maximumlelye
. -3, -6rt6ke), = 5.
o P6lddk
a)

f (x) = -(2x - 6\'z+ 4 = 4(x - 3)'?+ 4

Transzform6ci6k
4-gyel val6 szorz6s:tiik6zi az r tengelyre6s4-szere$enyijt azl tengcly
menten,
3: az.r tengelyment6njobbra(pozitivir6nyba)mozgat3 egyseggel;
+ 4: azy tengelyment6nfelfel (pozitiv irenyba)mozgat4 egys6ggel;
 FUG G VENYEK

c) SOROZATOK
-,. -r =r,"
- 3sin,2r
,,r.x,
l, [,. 1]]., csakszrmsorozatokkalfogunk foglalkozni.
egyszeriinakarunkfogalrnazni,aklor a szrmsorozatv6gtelensok szam
Transzfomici6k utiin irva, melyek kdzt van els6 6s mindegyikr6l meg lehet mondani,
- 3-mal va16szorz6s: azy tengelymentennyujt 3-szorosra; hanyadik.
2-velralo szorziis:
azx lengelymenrdn zsugoril a feldre:
- -' '.u, tenselv ment6n mozsatbalratneeativ irinvbatI-vel: matematika nyelv6n:
2-2 ^ finici6: a sz6msorozata pozitiv eg6szszimokon efielmezettval6s&t6kii
+ 1: azJ tengelyment6nmozgatfelfel6(pozitivir6nyba)l-gyel.
Lethat6,hogy a v61toz6transzformaci6nalaz eltolesm6rt6k6ta szorz6tenyez('
kiemelese ut6ntudjukleolvasniegyszerfien.
Azx tengelymentizsugorit6s ntl
nevelehetmesbetfiis.
att a peri6dusE

,1.Sorozatokmegadisa
f6 megadesiIehet6s6g van.
egyikn6l azt haszniiljukki, hogy a sorozatelemei sz6mitlat6k az alapj6n,
6k h6nyadikaka sorozatban. Tijbbfelejeldl6sselis megadhatjuk az <isz-

fiiggv6nyjeldl6ssel
t_.
ne--, neL a

6ltal6nostagj6val

neZ".

/Lt- "
-t. nL
Ir ( r + l ) ,
EEa sorozattagjainaLxplicit Nlakbanval6 megadesa.
 SO RO ZATO K SOR OZATOK

A Irdsik megadrisn6l
azthaszniiljukfel, hogyaz elemaz 6t megel(iz6elemcl, Dcfinici6
b6l meghatirozhat6.
Ez a sorozatelemcinek rekurziv alakbanva16megadi\iL ligy (a,,)sorozatalulr6lkorletos,ha van olyanva16sszem,melynEla sorczat
llyenkormcg kell adni a sorozalels6nhenyelcm6t,metyekb6la t6bbi nliLl 6gyiktagjasemkisebb.Ez a szt.rna sorozategy als6korl6tja.Van olyani,
szimithat6. hogybinnely , eset6n, d^> f.
P6ld{ul
P6lddulaz a, = z'?egyikals6korl6tjaaz l.
q =1 , a " =2es aii=3a^ -4a, r, ,? N, n > 2 .
Enneka sorozatnak
els6neh6nyta&ja: Definici6
[gy (a,) sorozatkorl6tos.ha leliilrcil6s alulr6lis korl6tos_
Vanolyan(, hogy
1;2;2;-2t 14,-34, ...
blrmelyn eset6n, lrz^l<r.
Az egyiklegnevezctesebb
ilyen sorozata Iibonacci-sorozat:
Ptldriul
az u- I, egyikfelsokorldrja
a,, t. e$ rt atsoLortarjra 0.
f, =1 ; fz=t; J".,=t +/,-r (,rN , r > 2 ) - 2' -'

A hamadiktagt6lkezdvemindentagaz 6t megel6z6k6r tag6sszege. Egy6bknt a sorczatsemfeli.ilr6l,sema1u1r6l

nemkorliros.
Vannak sorozatok,melyekctmiDdk6tm6don meg lehet adni. P6ldriulr Peld6ulaz a, = (-2)" sorozat.
Fibonacci-sof expljcit alakja
ozatelemeinek
Monotonitds
" r [ rr , . 6i r r - J si ]
""Jslt
Delinici6
2 llrlj Egy(a,) sorczatmonotonDdv6,ha b,mely poziliyegeszn-rca"< a.*r.Llaaz
agyenl6s6gncm megengedett,
akkorszigorlran
monolonn6v6.
3.2.2.Sorozatokj ellemz6se
Delinici6
Mivel a sorozatspecirilisfiiggv6ny,hasonl6szempontok
alapjAnlehetjett. Egy(d,) sorczatmonotoncsi;kkeD6,
ha bimely pozjliv egesznae a,,> a,,*).
mezni,mint a niggv6nyeket. H6romf6 jellemzesiszcmponlor
szoktunkhas/
n6lni. Ha az egyenl6s6g
nemmegengedeft,akkorszigonlanmonotoncsdkken6.

Korl6toss6g crgencra
Egy sorozatkorl6tossigszerintn6gyl61e
lehet.
(a,) konvergens 6shatir6rtekec8y , sz6m,ha ,{ b6rmilyenkicsi kcimye-
Definici6 6nkiviil a sorozatnak
csakvgessok elemevan.
Egy (d,) sorozatfeliih6l korl6tos,ha van olyanval6sszdmmelynela soro/i vcrgenssorozrttetsz6lcgesenkdzelkerill hadrerfek6hez.
egyiktagjascmnagyobb.Ez a sz6rna sorozatcgy fels6korlitja. Vanolyaul
hogy bimely /?eseten,l], < r(. a") -e)h (a,hn h hoz,h^ n tart a v6gtelenbe);
P'ldiLulaz a,,= -2' sgyikfe1s6korl6tjaa 2. limdd =ft (limesz,] larl vegtelerfieza, egycnl6 l7).
 S O RO ZATO K 5 OR OZATOK

Azokata sorczatokal,
melyekneknincshatir6fl6ke,divergensnek
nevezziik. d) fi sorozatis konvergns,6shatA#rt6ker,6, amennyiben
(a,) egyetlen
I
P6l di u ll i m:= 0; l i m 4'=9,6x q <l ; 4=l esetdnl imq ' = 1 , tagjasemnegativ esa > 0.
6segy6bk6nr
divergens.
o P6lddk
!)
V6glelenbe tart6sorozatok
Adivergenssorozatok kdzijttfbntoskiilijn emliteniazokat,melyekmindenl)il Haterczz^
megazf+!
t6ronttl n6nek,illtvecsdlkennek.
I sorozal
harer6nekerl
\r"-r /
Megoldds
Definici6
A sorozathaiert6ke:
Egy(d") sorozatav6gtelenhez tart,babiirmilyenr( szirnhozvanolyannoszdnr.
hogyha n > ,b, akkor a, > N. 2 -?
. . J n -z . - " 3 )
lim-i lim __r!=:. mivellim - -0 ds lm L=0.
Jel6l6se:d" -) vagy lima, = . I,6),r | 4t. l )
- -
Pldtiul:
lim4'=o, h6 4;1. b)

Definici6 I th-A I
Halirozzameq
- a l# | sorozathatirenekerl
Egy (d^) sorozata ta(, ha barmilyenZ szamtroz
van olyan r0 sz6nr.
--hez [Vn'+zJ
hogyha,r > ro, akkora, < 4. Megold{s
lcliil6se:a, +: vagy limd,=.a. 3_!
[m l:=fi m-+=3,
,-_Jn,+2 '-- L 2
P6ldriul:lim (-n'z)=*. '
\i'*;
l{iiveletek konvergenssorozatokkal
l1
mrvel lrm-=u es lim
Adott k6t konvergens
sorozat(d^) 6s (4), haterertekeik
legyenekrendrelr f!
b. Ekkorigaz,hogy
3.2.3.Szdmtanisorozat
a) az (.a,+b,) soroza!is konvergens a +D;
eshatiirrteke Delinici6
b) ez (d,,0,)sorozatis konveryens A sz6mtanisorozatolyan szimsorczat,amelybena mdsodiktagt6l kezdveber-
6shatiirertekc
.rD;
melyik tag 6s a kdzvetlentileldtte 6116kiil<jnbsgeeland6.
Eztaz dlland6ld-veljeldlji.ik6s nevedifferencia.
c) | '1 .oro/dlrs konvergen\;\hrr.rreneke
:. amennyiberr
tr-) eelerlI Teh6t
lb ) h
t ag j a s c m0 6 sb +0 . 4 . -a , i= d , a h o l n N6 s n > 2 .
 soRoza.rtrK S O R OZATO K

N6h6nyegyszeriitulajdonsag: Bizonyitis
Ha d > 0, akkora sorozatszigoruan monotonnijv6. Irjuk fel az e1s6r elemdsszeg6t az els6elemes a differencia,majdforditott
lla d = 0, aklor a sorozat6lland6. sorendbenaz ,r'edikelem6s a differcnciasegits6g6vel.
Ha d < 0, aklor a sorozatszigoruanmonotoncsijkken6. S , = a t + a t + d + . . . + a t +( n - ) V ;
Sziimlani sorozatbanbtmely h6rom egymesut6n 6116tag kiiztil a kdzeps6l
S , = a " + a t -d + . . . + a " ( n - l V .
ket szels6nek a sziimtanikijzepe.
Adjuk dsszea k6r egyenletet.Mivel a d-t tartalmaz6tagok pdronkentegym6s
4 =a "ta'*t - ahol,?eN6sr>2. cllertettei,igy ezekkiesnek.
"2
2 5 , = a t + a ^+ . . . + a j + a, = n ( a r+ a " ) .
Ez az dsszefi.igg6s
iltalinosanis igaz:b1mely elema t6le szimmetrikusan
el
helyezked6tagoknaka szimtaniktizepe. lev
T6tel: egy szimtani sorozatbimely elemekiszAmithat6a kiivetkez6m6don + =-- 2
a,=at+(n-l)d, neZ' Ezzela teteltbebizonyitottuk.
Bizonyitis
Teljesindukci6val. O P6ld:ik
a)n = I eset6nal =dr +(l l)dAtetel igaz. !) Az (d,) szdmtanisorozattagjai kdziitt az alrbbi itsszefligg6sekallnak fenn:
b) Indukci6sfeltev6s 4 + a 6 + . r7 = ' 7 2 a s a $ +ar + a i = a 7 .
Tegyilkfel, hogyaz illitis igazn : k eset6n,
azaz Hatiirozza mega sorozatels6tagj6t!
at : at + ( k l) d. Megoldis
c) n : k + l e s et6n Ttll sok az ismeretlen a k6t egyenlethez. Ez6rtk6t ismeretlennel
kellenekife-
Tudjuk,hogya{*1= ar + d. Innenad6dikaz indukciosfeltev6sfelhasznalisi jezniaz dsszes ismeretlent. Errek6zenlekv6en ad6dika, 6sd. Ezektela kdvet-
val,hogy keziiegyenletrcndszert kapjuk.
a , = a L + t =ar +d = at+ ( k -lV +d =at+kd =at+@ lH. r\ + M + a t + 5 d + a t + 6 d = 7 2

Teh6ta teteligaz. a j + 9 d + a t + lo d + a t + lld = 8 7

='72
3 a 1 + 1 5d
T6tel: Szdmtani
sorozatban
3at+30d =8'7
A" els6egyenletet
szorozzulmeg2-vel.
"2
6a1+30d =144
ahol S, nz els6 n tag i;sszege,azaz
3ot+30d=8'7
S , = a , + a r +,.,+ a,, neZ'
Vonjukki az e1s6egyenletb6l
a m6sodikal.
 SO RO ZATO K SE|R OZATOK

3a,: 51 3.2,4,M6rtani sorozat

a,= 19
Tehetaz els6 elem a 19. Delinici6
b) I A m6rtanisorozatolyan szimsorozat,amelybena mesodiktagt6l kezdvebiir-
, ugyanannyiszorosa(q-szorosa).
tag a kiizvetleniil el6tte 6116elernnek
Egy sz6mtanisoroza!els6heromtagjanakiisszege30-calkisebb,mint a kiivel I melyik
q jellemz6 6lland6szoE6tenyez6,nevekv6ciens.
kez6h6romtag dsszege. Az els6hat tag dsszege
60.Melyik ez a sorozat? A a mertanisorozatra
Megoldds Tehina"=a"-t q, ahol nez es n>2.
Azt tudjuk, hogy t
N6h6nyegyszeriitulajdonseg:
at + a 2 +ar +3 0 = a4 +a 5+a6 Ha a, = 0, akkor a sorozatmindentagja 0.
at + a 2 +a!+ aa +a 5 +a 6= 60 Ha q = 0 6s aj + 0, akkor a mesodikelemt6lkezdvemindenelem 0.
Ismt ar-g'yel6s d-vel felirva az egyenletrendszert
kapjul, Ha q = I, akkor a sorozatmindentagja egyenl6.
H^ at + 0 6s q pozrti'r, akkor a sorozatmindenta&iaazonosel6jeli; ha a q ne-
at +q + d +a t+ U + 30 =at+U +at+ M +ai5d gativ,akkor a tagok v6ltakoz6el6jeliiek.
at +a t + d + at+ U + al+y +at+U +at+fr =60 Ha c, > 0, akkor 1 < q eset6na sorozatszigor(ranmonotonntiv6, 0 < g < I ese-
3q +3d +30 =3at+lzd t6benviszont szigoruanmonotoncsdkhen6.Ha dr < 0, akkor ppenforditva.
6a1+l5d=60
It P6ld6k
30=9d |. r)
zat+5d=20 at=26sq=3
2 ; 6 ; 1 8 ; 5 4.;. .
Az els6 egyenletalapj6n rf =.19 . Ea a m6sodikbahelyettesitvekapjuk, h"gv b)
o t = 2 e s q = -3
+! =20
2a. :. 2;-6;18; -54; .
,3
i
f c)
105 I
t I
I ''2
10 1 . I l.
Teh6taz els6 elem , a differcncia ; ".,
t 2 4A
 EI O RO ZATO K

d)
s, = at+at q +...+ar q"-'|'
I
at=-26s q 3 n .q = a r'Q+ a , 4 ' + . . . + a r .Q "
2
1l ki a mAsodikegyenletb6l
az els6t.
- ' -1.
-r. "
-1.
2' t r 'q - s n =a t q - at,

( q- t) 5,= a{ q' - r ) ,
T6tel: mrtanisorczatbanbfumely elemmeghat6rozhat6
a kiivetkez6m6don:
n" -l
a^=a t4 neL s, = 4,4, haq * 1.
' q-L
Bizonyltds kell mg vizsgilnunk a bizonyitdsso n kizirt esetet.
Teljesindukci6val.
4 = 0, aklor a m6sodikelemtdl kezdvemindenelem0, igy S = a1 Teh6ta
a\ n = | eseteD at = atq' '. Az t6teligaz. ebbenaz esetben is helyes.
b) Indukci6sfeltevs a t6telt bebizonyitottuk.
Tegyiik fel, hogy az 6llitas,igaz n = k eset1n.azaz
Pozitiv szemokb6l6116mertani sorozatbanbalmely h6rome$,m6s uten 6116
a menanikdzepe.A7a7
kiiziil a kiizdpsoa ket szls6nek
c)n = t r + 1e se ten
Tndjuk,hogya*., = arq. Innenad6dikaz irdukci6sfeltev6sfelhasznales6val. .^=J;.,\. , h a d , r ; d , * ,> o .
hogy Az 6llit6s 6ltalinosanis igaz: a pozitiv szrimokb6la 6 m6rtad sorozatbanber-
a^ = ao*,= arq = @,qL-')q= o,q, =",q^-' . tnely tag a t6le szirnmetrikusanelhelyezked6kneka m6rtanikdzepe.
I P6ld{k
Tehdta ttel igaz.
m6rtani sorozatharmadiktagja 6, hetedik tagja pedig 54. Hat6rozzameg
T6telr m6rtanisorozatban els6 l0 tag ijsszeget!
as
S.= a , \ , haq +I,n e Z* .

S. itt is els6 r?tag iisszege.

^z
Ha q = l, akkorS = r. dr.
Bizonyitds I
Ha q = 1, a1po.*iod"o tag egyforfta,teh6tS"= n dr.
Ha q + | (q 0), akkor i4uk fel az els6 a tag 6sszeg6t,majd szorozzut mctl
" 4-va1.
mindket oldalt
 EiO RO ZATO K

Teh6t P6lddk
Ha a mobilfelhaszfl6k sz6ma6vente20%-kal n6, akkor h6ny 6v alatt dup-
ik meg?

Hat6rozzukmeg az els6 elemet! ha mostlo felhasmAl6van, akkor n 6v mirlva lew 2lo.

a,6^
'q'3
igv
=,c"[r*:q.).
"\
q 'o-L ^ 2 1 3 -r r00J
^
,tt^ =4, I
" -=q- l
rJ3 - r
3.2.5.Kam{toskamot-sz6mltds /6 Y
Ha valamely.4o6rt6k 6ventepe lR* szezal6kkalniivekszik, aktor a meA \5,/
ndvekedett6ft6k az ,-edik v v6g6n
2= nle:
-5
)P2 ls2
'.=4('.,*-.i ' "6J
tg6- tgs - - - '
lesz.
negyedik6vbendupl6z6dikmeg.
Mindenev \egdna megl6v6iisszeger
- .Lzf( r- 4l
l00J
t"-^nen".rrivet ke sz,,
Ha 500 ezerforintot tesziinka bankba6vi 6%-oskamatra,akkor l0 6v mil-
lozni.
Evente4 oZ-oscs6kken6seset6npedig az l0 az n-edikEv v6g6teaz mennyi lesz a megtakaritAsunk?

,+=*(t L\
"l 100j

ert6krecsdkLen. kiizel 900 ezerforintuak lesz 10 6v mulva a barkbar

Az ilyentipusriszamltasokat
nevezziikkamatoskamafszAmit6si
feladatoknrl
Perszea valtozasiitemenemcsak6veslehet,hanemnapi,havi stb.is. Mennyi p6nztkell betenniint a bankba,ha 2 milli6 forintot szerehnk20 6v
Az iisszefiigg6sben va 6s az vskamat4%?
n6gyadatszerepel.
Ezekmindegyikelehetfeladatk6rd6s(.
Minda n6gyLipusra hodnk egy-egyp6lddr.
 SO RO ZATO K

Megoldrs
Tudjuk,hogy Az els6fi-szer,6smin-
n-edik6v v6grcr-szerhelyeztiikel az,.{odsszege!.
befireleniisszegeggyelkevesebbszer
kiiverkezd kamatozil.igy a7utolso
. | 4 \zo
210 '= / 4 - l l + - l csakegyszerEzek6sszege
"I r00,
Innen .^('.#)'
.,"(',6).+('.#)'.
A^ = aY = grz'tj j.89. egy m6rtanisorozatels6 n elem6nekdsszege,amit az ismert m6donrigy is
" 1,04'"
hogy
Tehit kitdilbeliil 913 ezerlorintot kell betenniink.

d) Egy fert6z6 betegs6gbenszenved6kszAmal0 6v alatt megduphz6dott. =L I+--L

HAnysz6zal6kosaz 6vesn6veked6s? "[ 100

Megoldis
az allitest bebizonyitottuk.
Tudjuk, hogy
, P6lda
21,.= , 4 - l I+ - -"l
: o| .
" 'l 100./ el6rc1et6 kezdveminden6vben50000ezer
GlazserBozs6fia sziilet6s6t6l
Innen intot helyezel a bankban6o%-os kamatra-Mekkom dsszeggeltudja meglep-
i fi6t a 18-adiksziilet6snapjin?
r = ('Vt-1).100
= ?.18. Megold{s
Ebbenaz esetben
kitriilbeliil7,2 %-os.
Az evesndveked6s = 50000,

3.2.6.Gyiij t6j rradGk szimitds t= 18.

Tegyiikfel, hogy mindnv elejenugyanakkora(lJ rtkettesziinkbe a ban[' lgv
ba, ez pedi,geveI'tepyo-kal karnaiozik.
Az r-edik dr v6gerea ban-kban l6v6penzmennyisdge

ll+4 | _1
A,=4li+-1-J |\ 100 l
p
100 Az airnd6kI milli6 638ezerfodnt lesz.
 EiO RO ZATO K

3.2.?,Tdrleszt6r6szletsz{rnltisr Megold{s
Tegyiik fel, hogy egyl0 nagysegri,p %-os kamatozesirkdlcsiint kell visszafi-
zetniirk n 6v alatt ligy, hogy minden 6vbenA dsszegetfizetiinl vissza.Ilyen-
kor az A tiirleszt6 reszletna$/s6ga - 80425,87 .
llr lI -1
.p I r00J
100 100 802426 forintot kell tddesrenie.
ft*-rI-t
( 100l
havontakll tdrlestenie 6s havontaf %-os kamattalsziimolunk,akkor a
sztuna2072,esigy ahavitiirleszt6reszlet
Bizonyitis
Gondolkozhatunkhasonl6an,mint a gJriijt6jamdkndl.Itt minden 6vben ,'1,,
l+----
iisszegetfizetiink be p %-os kamatoz6ssaltgt, hogy az uto1s6befizetesmau 1200
nem kamatozik,mivel azzalmegszfinil a tanozesunk.Az n-edik 6v vgercil = 65995,57,
befizet6sekrekegyerl6nekkell lenniiik a kdlcsiin n ev ax p o/o-oskfnatozas
sal megr6tt 6rtekvel.ThAt

I r- 1Z0 0l"-',
*('1' *. - L \ - e* e(t * -L l* ...* ,r ,
r00J I r 0 0 J (
V6gtelen mdrtanl sor
fr*-L'i-t
100 len sorok
Ll I + - ! - | =A | J
"l v6gtelensok tagb6l iill6 dsszegetvegtelensomaknevezziik.
r00J lr+ - 4 l-r
100J q+ a2+ '..+ an+...
\
vgtelensor els6n tagj6b6la[6 itsszeget
(s")r6szletdsszegnek,
a,-t pediga
dltaliinostagj6nal nevezziik.
.p
100 100

Il+L|-l
| 100J
t, = q.1-a2+ ...+ an.
Ezzel az 6llitrst bebizonyitotnrk.
O P6lda v6gtelen sor ijsszeg6n a dszletiisszegek sorozatanak hat6r6rt6k6t 6fijiik,
Gl6zserBozs6fia 25 6vesenlakestakarvenni6skenytelenfelvennil0 Inillrrl az konvergens.Ekkor a sort is konvergensireknevezziit.
forintos ktilcsijnt, 20 6vreevi 5%-oskamattal.Mekkora lesz az 6vestdrleszlil 8 r6szletiisszegeksorozatanem konvergens,akkor a v6gtelensomak nem
16szlet? dsszege.
 SO RE|ZATO K

V6gtelenm6rtani sorok
Attahnos alakjuk ) iduk fel a 0,235 szemotkiiziinsegestitrt alakban
a + a q+ a q z+ ..- + aq "+ ...
Az r'edik ftszlet6sszeg
: ^'_=-235 235_+...+_+
235
q" -l 235 + ,.,
4 a,a" 1000 1000' 1000'
s r -i ltiar+ -. , +4 ,-Ar . -. --:- q- L
q I t-q t-q
235 1
Ezenutols6 alakr6l l6that6,hogya dszletdsszegeksorozataakkor 6scsakisat ghat6olyan v6gtelenm6rtani sork6nt melyben a= es4=
1000 - 1000
kor konvergens,ha d konvergens,azaz lSl< 1. Ekkor a mrsodik tag hattu6(i.
ke 0, igy
235
1- q r ei_ t000 _zr :
1 999
Teh6tegy v6glelenm6rtanisor akkor 6s csakisakkor konvergens,ha hAnyad{) 1000
s6nakabszolut6d6kekisebb,mint 1, ekkorijsszege

s= a + a a +a q 2+ ...=- L .
l- q

o P6ld{k
a) Hatarozzukmeg az
lllI
- +-+ - + . . , + - + .,.
24 8 2"
dsszeget.

Mgold6s
1 t.
Ez egy olyan v6gtelenmertanisor, melyben d= es 4 =-.lgv az osszeg
2 2''
1
- r_ 1 "
2
 A NALI Z I s

3.3.ANALiZIS Vgesben
vett v6geshatdr6rt6k

3.3.1.Fiigge6nyekhot{r6rt6ke Definici6
Legyenazf foggvenyaz .r0pont valamelykaimyezetben 6rtelmezve,kiv6ve
Kitrnyezt cbb6lesetlegaziropontot.Azjrfiiggv6nynek azirohelyenl6tezik hatiirefi6ke6s
Egy.n0val6ssz6megy k6myezeten 6rtiink egy olyan nyitott intervallumol. nzl, ha brirmelyolyan(.n,)sorozateset6n, melynekmindentagjaelemeaz;f
mel',nekelemex0.Ez lehetszimmetrilus 6snem szimmetrikus.Szimmetdku\ trtelmezesi 6sr, -+ xo,(x, +:ro)aktor/(:r,) -+ l.
tartomanyiinak
kiimyezetpeldrul jro a; r0 + [ intewallum,melyetaz.iro sugankijr- lfa r, tartro-hoz,akkorf(x Ert A-hoz.
^z ^)
nyezet6nek neveziink.
lcliildselehetmeg: Im /(.r) =A .

Vizsg6ljuk meg a kiivetkez6fiiggv6nyt azonpontok kdmyezet6ben,aho) nenr IIa barmelyolyan(r,) sorozateseten,a sorozatmindenta&jaelemeazl6rte1-
enelmezetti mezesitaftom6nyenaks.n, -+ ,0, akkor azt rigy is irhatjuk, hogy r -r j0.
r' -b -t+ 9
.r'') r* i:L O P6lda
r-9
A feladatban
emlitettfiiggv6nynek
vanvgeshattu6rkea 3 helyen,megpedig
-:.
Azon a helyeken, ahol a fiiggv6ny nem 6ielmezett, biztosan megszakadr
fiiggny grafikonja.A k6rd6s,hogy hogyanviselkedik a fliggv6ny,ha egyft
ktizelebbmegyiinka szakad6si ha.r kdzelit-3-hoz, illetve3-ho7'l
helyekhez, ligy nevezetes
hat6r6ftek:
Alakitsukiit a hozzdrendel6si
szab6lytmegad6kifejezest: .. sin.r .

r '- -6 r-s _ r* -J r'_=4=1__L...* _ 3 . r.

x' 9 (.r-3x .x +3)i r+3 r+3 '
V6gesben
vett v6gtelenhat6r6rt6k
Ez itj al^k nfu 0 veszfel a 3 helyen,de -3-n6l ez sem ertelmezell
^z 'n6ket
A k6t kifejezes6ltal felvett 6rtekeke ket kitikus hely kiv6tel6velmegegyezncl Dofinici6
Ezek szerinta 3-hozkozeledvea fiiggv6ny6n6keka 0-hoz kiizclitenek.A .l | ,c8yenazjr fiiggvny az r0 pont valamelykiimyezetbenertelmezve,kivEve
hoz kiizeledveviszonta sz6ml6l6egy- 6 kiiriili szrim,a nevez6pedigegyrejol, rhb6lesetlegaz.r0pontot.Azjffiiggv6nynek az.r0helyenletezikhattu6rt6ke 6s
ban kdzelito-hoz.Eziltal a hanyados 6rt6kea illetvea ,,niivcL nza (illetve a ha brirmelyolyan(r,) sorozateset6n,melynekminden
jobbr6l --be --be - -),
szik", att6l fligg6en,hogy balr6l va$/ kdzelitiink 3-hoz.A friggven\
trgja elemeaz jf 6rtelmezesi tartomeny6nak 6s r" -J r0, (:r, + ro), akkor
I^. r,) + (illetve/(r,)
az - tuggvenyranszlonnalqa, /l - -, --).
 ANALI ZI S

Ha r" tart xo-hoz,aklor/(r,) tafi a vegtelenbe(illetve a ---be)-hoz. , Fiiggv6ny folytono!!{ga

lehetmeg: lim /(.r) =- .

Jeltilese tban vrl6 folytonossfg
i6
Ha p6ld6ul az els6 definici6banazt is kikittjiik, hogy r, < r0, akkor bal oldali /fiiggv6ny egy.r0portbanfolyonos,ha az:rohelyenvanhat6r6rt6ke,
6s
hrtdr6rt6k6l, harn > x0, aLlor Jobb oldali hatir6rt6k6l beszeliink. /(ro)lal egyenl6.
Egy fiiggvn1'nekletezik egy xo helyen hat6r6rt6keakkor 6s csakisaklo! ha
mindk6t oldali hat6r6rt6keldtezik 6s az egyenl6. legyen az / fiiggv6ny az r0 pont valamely kiimyezet6ben6rtelmezve.
/fiiggvny az r0 helyenfolltonos, ha az, -+ r0, aktor/(r) +/(x").
A feladatbanszerepl6fiiggv6nynek-3-ban a bal oldali halir6rt6ke 6sjobb
-,
oldali hatturt6ke--. va16fol''tonossdg

/fiiggv6ny egy 1 intervallumon folytonos, ha azf az I intervalllm min-

V6gtelnbetrvett vs hat{r6rt6k pontjabaofolytonos.
ez az intervallum a fiiggv6ny 6rteL[ez6sitartomanya,akkor azt mondjuk,
Definici6 gy a fiiggvny folt'tonos.
Legyenazlfiiggv6ny egy [a; felegyenesenertelnezve.Azlfiiggvenynek I
-[
vett hatir6rt6ke ,4, ha minden r" sorozatesetdn,ha (r,) -, akkor I
--ben -,
f(x^) ) A. s ftggv6ny:
polinom fiiggv6nyek;
Ahogy a v6ltoz6 6n6ktegyrejobban niiveljiil, a fi.iggv6ny&t6kekaz ,4 egyre Syitkfiiggv6ny;
kisebb sugarukiimyezetebekeriilnek. cxponencialis
fiiggv6ny;
Bzt rigy is mondhatjuk,hogy azlfiiggvny a vdgtelenbenl-hoz konverg6l. szinuszftggv6ny.

Pl.: limlt +11' = s folytonos fiiggvdny:

rciFok fiiggveny (o-banvan szakadasa);
Az el6z6ekalapjin meg lehet fogalnazni a kiivetkez6definlci6kat is: egszreszfiiggvdny (mindeneg6szhelyenvan szakad6sa).
a)/hattu6rt6ke ---ben l;
b)/hat6r6rt6ke
--ben -;*;
c)/hat{r6rt6ke mesa kitvetkezdhatarrtdkeket
I
--ben
d)/hattuert6ke ---ben
-;
e)/hat6rert6ke---ben
-;
.. 4t2 -7x+5
Az ut6bbiak a v6gtelnbenyett vgtelenhatdr6rt6lce vonatkoz6definici6k Un--
t- 3x-2x'
 ANALI Z IS

Megoldis
/) .. tsJx _. sm)r /.r cos/_r 5 J
_ 4 - -+-
-. 4)(-- lx+> rlotg7x
lrm-=lrm -----=-2. '-r, 5j sinT_rcossr 7 7
'- 3 x - 2x' '- - J.
Dilferencla-6sdiffrnci6lh{nyados
Felhaszniltuk,hogy
.. t^ ciah{nyrdos

hogy a lineiris fiiggveny eset6na meredeks6g(n=11) niivekedds

b) fejezi ki. Ezt a tipusl haDyadost
mAsfiiggv6nyekesetenis el66llithal
k6tpontasegits6g6vel.
l|m -
r r0 r-5
Mgoldds egy/fiiggvenynelmezve
vanx0 egy la: b[ kiimyezeteben,
akkora
Mivel a fiiggyeny fol}{oios 0-bana hat5r6rt6kegyenl6a helyetteslt6siert6k-
kel: dG\= !9:JJ!:i,, e lai bl6sx + ro,

rr0 r-5 5 azf fi1ggrenyx d-hozt^ttoz6 differenciahanyados6nak

nevezz0k.

c) a fiiggv6tryminden.' helyenaz (x;f(x)) es az (xl;.(.ro)) pontok 6ttal meg-

.. sin3r egyenesmeredeks6ge.

Megoldis ncl{lh{nyados

. . s i n 3 x ,. 3 sin 3 x= ^,. sin3r= J^.

J |lm -
rro eo
r 3x '+o 3x fiiggvenyro-hoz tartoz6diferenciah6nyados6nak rn-baDvett haterertek6t,
iben az l6tezik 6s vges,a fiiggvenyr0 helyen vett diferenciilh6nya-
Felhaszniltuk,hogy
(deriv{ltjrnak) nevezziik.
d)

.. ts5.r
/(""),
+l
'a tg1x (r')-f Go\_ ,6).
l'Jnf f
re& I-xt
 ANALiZ I S

Ha egy fiiggvenynekegy helyen van deriv6ltja, akkor azt mondjuk, hogy r 3. Szorzatfiiggveny
fiiggv6nyaz sdott helyetrderivilhat6, differenciiilhat6. Ha/es I iiiggv6nyekdedvalhat6ak.n0 helyen,akkoraz/ g fiiggv6nyis, 6sde-
Ha/fiiggv6ny az ro helyenderiviilhat6,akkor grafikonj6nakaz (r0;/('I,,)) riv6ltja:
pontbanvan 6rint6je,s /'(jro) ezen eint6 meredeks6ge. igy az 6rinr" (/('.).s(.r.))' =/1r0).s(ro) +/('0) c('0).
egyenlet 4. Fiiggv6nyek
hanyadosa
/ =/(jroXr --ro) +/(-ro) .
Ha/6s g fliggv6nyekderivelhat6akx0 helyen,akkor az I fiiggv6ny is, 6s de-
Ha azfftggvbny b[ intervallummindenpontjaban akkorut
deriviilhat6, I
riv6ltja:
^zla;
mondjuk,hogy/az la; b[ intervrllumon derivdlhat6,differenciehat6. Ha r/
ld; ,[ interyauumminden.,relemehez hozzarendeljiik az adottpontbelidiflr I rt',tI - /'(-v")s(-r")-/(.{").8'(rJ , ha g(,ro)+ 0.
(8(,J)'
rencielh6nyados 6rt6ket,ak*or kapjuk a differencialh6nyados-fiiggv6nyt.
deriv tfiggv6nyt (azldedvaltjdt az adott intervallumon).
I'GrI
5. Osszetettfiiggv6ny
Ha azjffiiggv6nyertelmez6sitanom6nyaegynyitottinteflallumvagynyinnl lla g fiiggv6nyderivehat6.n0helyen,6s/dedv6lhat6a g(iro) helyen,akkor
intervallumokuni6ja sezenfaz efielmezesibrlomenyenakmindenpontjib , /"g fliggv6nyis az,sderivrltja:
dedv6lhat6, akkorl derivdlhat6fiiggveDy. (/.s)'('0) =(/(s('J))' = / (s(rJ) s(xJ.
a deriv6ltfiiesv6nv /'. t
iele:"dr .
N6h{ny fiiggv6nyderiv{ltja
!) Konstansfi.iggveny
3.3.4,A deriv{l6s16l
derivdliaaz .r F.0 fiiggveny.
Az .r Fj c fi.iggvcny
Derivildsi szabilyok llizonyit{s
(* o ) .- c
fiiggv6ny
l. Konstansszorcs , , , n" f (" )-" f - u_ =rm0=0, .r+r0.
r-ro
Halfiiggv6ny dedv6lhat6ro helyen,akkorc /fiiggv6ny is dedvdlhat66s(1.
riv6ltja: : b) Lineriris fiiggv6ny
k f G))'= c J'(.xo\.
l\z x t) ax + b fiiggv6ny deriv6ltja az r F-ta fiiggv6ny.
2. Osszegfriggv6ny Blzonyit{s
Ha/s g fiiggv6nyek derivalhat6ak akkorazl+ g fliggveny
to helyen, is iLl
, _ / (r) / (ro ) , -. L \ + b - t a L o t b ) -
6sderiv6ltja:
J -ro t- xo
(/(iro)+ g (ro))'=/(.ro) + s(ro)
.. a(t' x"\
= l l m-= d. . r +. t o,
i 'ro,t-J0
c) Hatvatryfiiggvny d) Szinuszfiiggv6ny
Az .r F, x' fiiggv6ny,ahol rt egy I -n6l DagJ'obbpozitlv eg6szszim, derivelf rDsinx fliggvenyderiviiltjaaz r t-. cosx fiiggv6nY.
ja az xtrn.x'-r fliggv6ny.
Koszinuszfiiggv6ny
Bizonylt{s
,?szerintiteljes indukci6val. x ft cos.r fiiggvenyderiv6ltjaaz xF'-sinr fiiggveny.
LAz n = 24 e
Tangensfiiggveny
r'-.ror _
,,. "f(r)-"f(.ro)-,.*
X- Io ')'o x - xo rrr tgr fliggv6ny
dedvilgu , -f fiiggu6ny
(r*l*rr, n.u).
= lim(r+,ro)= 2ro, r+ro, - -
Kotangensfiiggv6ny
I
Mivel minden val6s ro esetn igaz, oz xt+ x2 fiiggveny derivehat6 es -rFrclg.r liiggv6nyderivSltjaaz r H --:--- frJggvinytx + wt. ne Zt.
su .r
(x7>'=2x (ez egytiifliirebbjeliil6s). P6lddk
Teh6taz 6llitas igaz. iviljuk a kiivetkez6fiiggv6nyeket:
2. Tegyiik fel, hogy az Al|jll6sn = k-raigaz,azaz

/(,)=V, sin'.
3. Vizsg6ljuk z = t+ 1-reaz 6lliti.st,
(r ' ) ' = ( rt't) ' =( r .r r ) ' =''. x' + x (t' )' =
= 1 . xk+ x.k. tt- t = (k +t)xk= n. x*l
f,trr= 1{it'sin.r+i/i(sinxi=jE +VJcos.r.
5Vx"
Felhaszniiltukaz indulci6s feltev6st6s a b) pontot.
Az 6[it6s tehat igaz.

Megieglz6s
Ez a derivausi szabdlyigaz akkor is, ha, negativegszvagy lacionrilis tdrt.
P6ld{ul
(cosx)',r? -cos-r.(.r!)' _ -xtsin x -2 xcosx
= 1x'1'=-2. x'=-\, t'Q)= (r')'
(:) ha
'io;
isini +2cos.r
(J;t = ( x) ) =:.;r I =-L. ha x>0.
z z\l x
c) lliggv6n''vizsgdlat
/r(x)=611n-r1, r tO.
L Monotonitis
Megoldds azf fuggviayaz lar 6[ rntenallummindenponljebanderiv6lhal6.Ha
intervallummindenir ponrjrban
ft'(r)= sin(J,).(\lr)'= c;f). - f'(x)
> 0, alfJf.otMf az la; 6[ intervallumonszigoruanmonotonndv6;
- f'(x)>0, ak*ot azf az ld;,[ intervallumon monotonndv6;
o) - f'(x) < 0, al&or azfaz la; Dl inteffallumon szigoruanmonotoncs6kken6;
,f (x) = cos5(t3-2./) . - f'(x) < 0, akJKor azfzz la; ,[ inteflallumon monotoncsdkken6.

Megoldds . Sz6ls66rt6k
Ez egy tiibbszairaiserl
itsszetettfiiggvdny.Iaiviildl haladva:egy hatv6nyfiigg- azf fuggvtnyaz la: bl intervallummindenpontjtrban deririlhat6.Ha
v6ry, trigonometrikusfiiggv6ny 6s legbeliil polinom fiiggv6ny. lz intewallum egy,yopontjAbana derivrlEa 0 6s ott a deriviltfliggv6ny elEe-

-2xz).(-sin(rr -2r 1) .(3i' -4x)

Ft velt, akkor.r0pontbanazlfiiggvelynek lokalissz6ls66rt6ke
van.Hanega-
f'(x) = 5ccsoQt]
tlvb6lpozilivbavrlt a derr!dllnigg\enyel6jele(az/szrgomanmonoloncsdk-
= -5r(3r - 4)sin(-rI - 2 cosn(x' - 2x') . 61 velt szigoruan monoton niiv6re), akkor lokilis minimuma, ha
"')
gozitivb6l negativbavel! akkor lokahs maxrmuna van.

3,3.5.Deriv{l{s slkalmaz{sai 3. KonYexit{s,konkdvitis

Legyen azf figgv'ny egy [a; ,] intervallumondedv6lhat6,Es legyen az f'
Erintd eg/enlt6nek mgad{sa ffiggv6nyis deriv6lhat6ezenaz intervallumon.
Ha / fliggv6ny az ro helyen deriv6lhat6,al*or grafikonjanakaz (xo: f(xr)l Haaz [a; b] intervallummindenpontjeban/"(x) > 0, ak*orazadott
pontbanvan 6rint6je,s/(xo) ezen6rint6meredeks6ge. lgy az 6rint6 egyenlct lumon/fliggv6nykonvex.
fia az [a; ,] intewallummindenpontj6ban/'(x) < 0, akkorazadott
) = /,('o)(r -'Io) + /('o ) . /fiiggveny konl6v
P6lddul InIlexi6spont
Adja meg az/(r) =.r'?fiiggv6ny gafikonjanak 6rint6j6t az xo : 3 helyen. A fiiggv6nygdrbeazonpontj6t,ahol konvexb6lkonkivba vagykonkivb6l kon-
vexbemegy 6t, inflexi6s pontnaknevezziik.Itt a giirb6hezhrizott 6dnt6 bele-
Megoldfs
metsza gitrb6be.
Mrvel f'(x:)=2t, f'G)= f'(3)=6 . L.gyen M f frggv'ny egy [a; D] intervallumon deriv6lhat6,6s legyei azf'
^z fiiggv6nyis derivehat6 ezenaz intervallumon.Ha az intervallum egy.x0pont-
lgy az 6rint6 egyenlete
6ban/'(r) = 0, 6sitt azl" friggvenyel6jeletvel! akkor.r0pontbanazlfiigg-
1= 6 ( r t 3 ) + 9,
v6nFek inflexi6spontjavan.
y = 6x-9 .
 AN AL I Z IS

P6lda
Y'gezzeel az f(x\ - 13- 6x'1+lLx - 6 polinomfiiggveny
vizsgdatetl Lokalisminimumerteke:'ll r.l 2al l l =- M =- 6.3s
3) e
Megold!is pont:/(2):0
lDflexi6s
Deriv6ljuk a fi.iggvenyt6s keressiikmeg a derivilt z6mshelyeita monotonitiis
6s a sz6ls66rt6k vizsg6lat6hoz.
f'(x)=3xz -l2rc+11.
A z6nrshelyekl
f'(t)=3x2 -l2x +ll ,

x\! =
12!2.1,= ^ . .!t
2!-'
6
Mivel a giirbe felfel6 nltott parabola,a z6rushelyekkiiziitt negativ a derivilt
fiiggv6ny.
Allitsuk el6 a m6sodikderivaltatis, es keressiikmegz6rushelyeitaz alak s a7
inflexi6spontvizsgalalihoz.
ut6nb$at6, hogyjellemz6siinlj6.
Az abrezol6s
f"(x)=6x-tz.
A zerushelye:
3,3.6.Pdmitiv fiiggv6ny,hatdrozatlonintegrdl
Foglaljuktiblizatbaaz informeci6inkat:
Delinici6
Legyen/ egy nyitott intenallumon ertelmezettfiiggv6ny. Ekkor azt a fiigg-
E .6 .,6 .,6 J r v6nyt,melynekderiviltj a azJfrtggv1ny,azfprimitiv fiiggv6ny6neknevezziik.
=2
a 3 3 3 l
+ 0 +
0 +
li P6ld6ul .r H 3r: fiiggv6ny deriv6ltjaaz .r D 6r fiiggv6ny igy az .r H 6t
^z
ma-x.
konliiv
csiikken6
inflex.
min.
konvex
t fiiggv6nyprimitiv fiiggv'r\ye az xrr3rz fijggv6ny.Azonbanaz .r H 3.n'?
niggvenyis pdmitiv fiiggvnye,hisz
^z
+8
6 deriv6ltjais az r H 6-! fiiggv6ny

T6tel
Lokilismaximum
6rt6k.,f -f =r,,t.
Egy nyitott intewallumon enelmezettfiiggv6ny bdrnely k6t primitiv fiiggve-
[, )= f
Dyecsakegykonstans tagbant6rhetnekel eglm6st6l.
Tehetaz rH 6.r fiiggvenydsszes primitivfiiggv6nyexr+ 3x'z+c alakri.

@
 ANAL IZ IEi

Hatdrozatlanintegr6l 3.3.7.Hatdrozottintegrdl
Definici6
Egy/fiiggv6ny tisszes primitiv liiggveny6nek
halmaz6tazl fijggv6nyhatdro Giirbe alatti teriilet
zatlanintegriilj6naknevezziik. Legyenfegy [a; bl intervallumon6rtelmezettfol]'lonos higgv6ny,melyneker-
t6keipozitivak. Ekkor aDnaka sikesznek a tefiilet6t,melyet a fiiggv6ny grafi-
tete:J/ vaerJ/tr)dr. konja,azr tengely6saz a illetve, pontokbanaz.),tengellyelhrizottperhuza-
Halfiiggv6ny egyprimitiv fiiggvenye4 aktor mosokhaterohak, gii e alatti teriiletneknevezziik.

J/t'la'=rt,l *.. Kctoldalikiizelit6sm6dszcrc

Fontostudatositani,
hogyez nemeS/ fiiggv6ny,hanemegy fiiggvnyhalmaT Ezt a m6dszerta gdrbealafti teriilet meghat6roz6s6ra haszntljuk.
Legyenfegy la; b) rnteNallumon6rtelmezettfol',tonos fiiggveny,meiynek6r-
Nehanyfiiggvenyhat6rozatlan
integreta: lekeipozitivak.Osszukfel az [d; b] intervallumot M a = xa,r; . .; x,= b pon-
g = ax +c ; lokkal reszre.Ezt az intervallum egy felosztes6naknevezziik.Tekintsiik az
Jadr 'r
cgyik[rr_r;.r,]intervallumot. Legyenn, azlfiiggvenylegnagyobb als6kor16r
b) J r ^ d x = - + c, ne Z\{ t}; ja (als6hatira) az intervallumon, 6s,,{ a legkisebbfels6korldtja(le1s6hati-
m). Rajzoljunkmegaz dsszes[r, ]; ril szakasz ldl6 az ,'r, magassagir teglala-
c) Jsin,rdr= -cosx+c ; pot.Ezekegyiittalkotj6ka rartom6nybekt sokszdget, mivel mindenteSlalap
lcljeseg6sz6ben a tar_tominyban van.Ha ugyanigyM magassdgi t6glalapokat
d) J c o s x dr =sin r +c;
rajzolunk, akkor a kapott sokszdga tartomenykdriilirt sokszdge,mivel a tarto-
mlny a sokszdgben van.A beirtsoksztjgtedilet6tr,-neljeliilj iik, 6sals6kiize-
a, = tg ;
"; [f, '+. 1116 ijsszegnek hivjuk. A kririilirt soksz6gteriileteS,, fels6kdzelit6iisszeg.
lizek az 6sszesek:
0 f'l-a*=-",s-"*..
s, = n\(\ - xi +...+m,(r^- x. ) =, ml]- -x,1,
Szabalyok:
Ha f 6sg fliggvenyeknek integr.{lja,akkor
l6tezikhaterozatlan s" = M,(r,-.ro)+...+ M,(tt,- x, , t':Flw - -^ , t t .'
J ,-' t \ ^ i

l"y61a,=,IfoF,. lla ezenoszt6pontokhozirjakatvesziinkfel, akkor azt a beosztisfinomitAsinak

J,rt'l * st'l a' =Jl f') dr+ Is(r)dr. ncvezziik.Abeosztrsfinomitasevalaz als6kdzelit6dsszesek nemcsdkkennek.
I ib1s6kdzelitddsszegeknemn6nek.
Haegyetlenolyansztmvan,amelynemkisebbegyetlenals6kdzelit6iisszeg-
n0l6snemnagyobbegyetlenfels6k6zelit6iisszegn6l, azlfdggv6n)'tezenaz
Intervallumonintegdlhat6naknevezziik,sezt a sz6motaz ezenaz inteflallu-
monvett hat{rozott integr6lj6naknevezziik.

i
.I
 - , r r r f r / r i | / 3 t 'r r.r ;
Je r eJ: , r( x r or va g yJt. "' -" u . _ + | _ I . _ r t _ I . _ t | _ I . _=
r,
+ loJ t \ z ) t l +J +- o +- u '
T6tel ^ = l/- r \':
J_
I r r t'| .-lr r|- : 1'
| .- l l -
r l-, -r- - - -ro
| .-+ - .
r:
Az [a; 6] zrrt intervallumon6rtelmezettkorlitos/fiiggvny integralhat6srgi '
f 4] 4 12) 414 ) 4 4 64 32
nak sziikseges6s el6gs6gesfeltetele,hogy az intervallumtetsz6leges,minden abeosztrst,
Finomitsuk felezziik
megazeddigiintewallumokat.
igy 8 inteflal-
halircn tul finomod6 beoszt6ssozat6hoz tartoz6 als6 6s fels6 kiizelit6 tissze
tartson. lumotkaDunk.
melvek I
' 8 ho..ru . T"hat
gek sorozataugyanahhoza hat6rertekhez

Ha/egy [a; ,] intewallumon6rtelrnezettfol]'tonos fiiggvent mel]'nek6rt6kcl

/1 ll
r" = u^-.,r-+ l - I
/7\':r
+ , . ,+ t - t , - = - .
3s
pozitivak,akkorazJ =/(i) gdrbealattiteriileteCyenl6J/(r)dr -szel. " 8 l\ 8 1 8 l 8 .J 8 r 2 8
sr
O P6ldr -" /r\'l /iIr .,r
Legyelf(x) = x2,es [0; 1] intervallumon allitsunke16als66s fels6kiizeli ( 8 1 8 l\ 4 1 8 8 r28
^z
t13 L6that6,hogyaz als6kiizelit6iisszegn6tt,a fels6pedigcsdkkent.
Hogy mi a
16dsszeget.Legyen.r0= 0. .r.: -. ir)= r,= t
;.r.= ;
hatarrtekiik,azt innenm6g nem lehet tudni, de bizonyithat6,hogy I .

1 Haf egy fa; bl ntery^llumon 6rtelmezettfolt'tonos fiiggv6ny,mel)'nekertekei

0,8 aklor az
negativalq azt=fG) e6$e felettiteri.iletellentettjelesz.
Ift'lax
0,6 A tengelyalattitefiiletetnegativel6jellelszimitja.
0,4
lntegrilfiiggvny
0,2 Definfci6
Legyen/inte$ilhat6 az [a; b] intervallumon,6s legyel [a: xl e [a; bl . Azf(x)
0,250,5 0,?5 I integrdlfiiggvenyeaz

r(r) = J / O )d r. (a ! t 3b\.
Eklor minden intervallum tehet
hosszusacri,
;
 AN AL i Z I S A NALI 2I 5

T6tel
r)
Ha/(x) folytonos[a; 6] intervallumo!, ak]or az intervallummindenpontjaba
F(r) differcncialhar6,6s I f { . r)d r= o :
ai \
r1 n=l If r 1ar| =f v t . tl) Hal6s g integr6lhat6[a; D]-rl,akkor/ + g is integdlhat6, es
t; / ,b
t ^. . , .
Tehdt/integrdlfiiggv6nyeF(r) elyben e8tl pi:r.itiv fiiggv6nyisy'nek. (r' a 8r,r,or= J"/{rrdr t J8(.r)d-t
;
JJ
Newton-Llbniz-t6tel c) Halintegnihat6[a; ,] s[b; c] intervallumon,
akkoridtegnilhat6
az[a; c]-n
Haf intega,lhat' lo;,l intervallumban6s F azy'nek egy p mitiv fiiggvc is,6s
nye, akkor ^z
= (rr(rt+ J {.r)dr.
( = JJ {r)4{ J,r J
] f x\dx F(b\- F\a).
o P6ld6k
AzF(D)-r(a) hilonbs eget
az lF(x)l:atakbanis szokisimi. E)

o P6rd{k {-
| ----i-.r
""
l J4-.'
,r L' a-. = l { l = r ' - o'=l Megold6s
i L 3 .Jo 3 3 I
q r
-
| =-r+z=r.
.. f --Jl
= [-cosrlo =-cos,I + cos0= l+ l= 2;
b) J sln,ro.r l-+dr=l-J4-r'
i V 4 -r'
b)
c)
J sin.rdr=[-cosr]- =-cos2r.+cos,'=-l - I=-2.
Ldthat6,hogy giirbe feletti tedilet, tehiit negarv. J srnr'cos- x(tx

IDtegrildsitulajdotrstigok Megoldds
a) Haf inte$6hat6la; bl-n, al*or c/is integr6lhat6,6s .,
. | .or'rl" cos'z costo 2
I s |n I ' c o 5 x o r= |_ -|= _ - + - = _ .
=cl i L 3 .1 " 3 I l
Jcf(x)d,t f (xrdx: c)
o) Mekkoratediletet hat6rolaz x tengelyes azy =/(x) gitrbe,ha

= f(x)= x' + 4x .
J"rr.rro{ -J / {.r)dr:
 ANAL iZI S G EO M ETR IAI AL APO K

Megoldis 4, GEOMETRIA
El6sziir keressiikmeg a fiiggv6nyzemshelyeit,hogy integrAl6siintervallu,
mot megkapjuk.A z6rushelyek ^z

4.1.GEOMETRIAI ALAPOK
Mivel a grirbeaz adottintervallumon
az, tengelyalattvan,a giirbefelettito
riilet:
Alaplogalmak:pont,egyenes, sik,illeszked6s.

- - l d.,,,1"
u , -**l=ll e.,,t Mivel ezekalapfogalnak,
li., j-ll-lo-i
ll3--/
32
3
nemdefini6ljuk6ket,hanema szeml6letilnkben
llakultjelendsiike hagyatkozunk. Az illszked6shezazonbanegykis magya-
k!

llr rrzatot fliziint. Ha egy pont rajta van egv egyenesen,aklor azt rigy mondjuk,
d) Szimitsa ki a k6t parabola6ltal kiizrefogonteriiletet! hogyapontilleszkedikazegyenesre. Misrk6nt:az egyenesilleszkedika pontra.
= -ir'?+I lt -10:
-f(r) Jcleik
g ( x \ = - 2x'+2 2 x- 2 8 . Pontokjelei a nyomtatottnagybetfik,peld6ul:l;B; ...
jeleia kisben;l'.
l:-gyeneqel peldiul:e: /: gr ...
Megold:is
Haterozzukmeg a k6t parabolametsz6spontjait: Sikokjeleigcirc;g
kisbetfik,pldeul:a; p; ..., vagyS
j
Illeszked6sele: , p6ldedP e e, P pontilleszkedikaz e egyenesre.
-rz + \ 1x - l0 = -2 x2+ 22x- 28, A pontot,az egyenest 6sa sikottrelcmcknek nevezziik.
A t6relemeket
a rejuk
r' ? - l l r +18 =0 , illeszkeddpontokhalnazaknt fogjuk fel.

F6legyencs:
eS/ eg/cnestegy ri illeszkedSpont k6t lelegyenesrc
oszt.Ez a
l ' = 8 v' =8 . pontmindketl6legyenes
kezd6pontja.
A metszespontok az i! tengelyfdli;ftvannak,igy a gdrbefelettiteriiletetnell)
kell szamitani.
Egy6bkenterdemes lennekonstans hozz6adiis6vala grafrkon(, Szakasz:egyegyenesen k6tknkjnbi;26pontegyszakaszt
fogktizre.A k6tpon-
kat megemelni. tot a szakaszvegpontjainaknevezziik.
A g fiiggvnyg<irbehaladazlfliggvenygdrb6je ftildtt, igy
4.1.1.Szdg
a ^, Egysikbank6t azonospontb6lkiindul6 felegyenestes az eltaluk meghatirozotr
-I + ^^
2zr - 2 6 t- t-r' + | l.r- lu)dr- -
- J\-zx- J--r'+ I I r- | E d r bamelyiksik6sztszdgnek nevezziik.
Akiizds kezd6pontot a sziigcsricspontj6
nak,a k6t f6legyenest
a szrigszirainak,a sikresztszdglafiomAn),Daknevezziik-
| ,, r r x ' , - l " s r s o j4 J - - ._ Ket, kijzds kezd6pontb6l
kiindul6 f6legyenesk6t szdgethatArozmeg.Azt,
Lr 2 ),2 3 6 nmelyikkeldolgozunk,az ebr6nkitriwel jeldl.Jiik.
A kdzrefogottsik6sztefiiletekitriilbeliil57,17teriiletegys6g.
Jele: giirdg kisbetii vagyABCZ (B csicsponl,A s C a k6t szina illeszkedik).
 EiEO M ETRI AI ALAPc |K G;EO M ETR IAI AL APOK

Nevezcts
sziigek 0 P6lda
Nullsziig:a ket szdgszrtegybeesik,
a szdgtartom6ny
az iireshalmaz. "r'n .=l-2
4 =I
b' 84
3'l 3.180' .^-^
Egyenessziig:a k6t szdgszaregy egyenestalkot,a szcigtafiomany egyik flsiL 2=2.ry:=14,6"
^z 44 n
Tcljessztig:
a k6t sztigszfu
egybeesik,
a szaigtartominy
a sik.
Szogelne!ezese Nagys6gfokban Nagysaqi\,mertkben
Sziigm6r6s Nullsziie ( l o =0 o q:0
A szijgeknagysrgat
ketfleegys6ggel
m6rhetjiik.
Az egyika fok, a mesika r! Hegyesszdg 0'<do<90o 0<cr,<1t/2
di6n. q' = 90'
Derekszitg
Sziigm6r6sfokokkrl: a teljesszdg360-adr6szeaz egyfak azazl" nagysirrL' Tompaszdg 90'<cro<180o t t / 2<9, <I t
szdg.Az egyfok hatvanad r6szeaz egyperc(l'), azegyperchatvanad
r6szerLr Konvex szdg 0" <c r '<180" 0<q,<) r
egymdsodperc (1"). Egyenesszdg d. : 1800
Konk6v sziig lEO'< (r" < 360" n<q,<2,r
Szdgm6r6s radiinban: az egys6gsugaru kdrbena kdz6ppontisziighiiztarto/,,
kdrivhosszata sz6givrnertk6nek Teljessziig do : 3600
nevezziil.Egy radi6nannaka kdz6pponrl
sziignekaz ivmerteke,melyheztartoz6kdrivhosszegyenl6a sugArral,a7.r.' Tablezat:fokokbal 6s ivm6rt6kbenmegadottszdgekeLrcvezesei
egys6gsugaru kdrbcnegy.Mivel az egysgsugaru
NL
kdr keriilete24 a hozzdlxr
toz6360'-oskiiz6ppontisztig2z radi6n.NemegysEgsugaru kiirbena szdgi\
i
m6l16ket
az k6plettelkaDiuk. nltllszdg hegyesszdg der6kszog konvex szdg

v-* \-7
Az d"-os szi;givmertek6td,-rel jelitljnk. Tudjuk,hogy egy kijrbena k6zrtJ
pontiszdgnagysigaegyenesen ariinyosa hozzitartoz6kcjdvhosszaval. Bbb,'
adodik.hogyd'egyeneser) arenyos a,-rel.igy felirlurjuka kd\elkeTd arar.
peft:.to,.\=3600 21tegyszeriibben d": d. = l80o : z Tehetaz etviltesol egyenesszog konk6vsz6g teljesszdg
ho/ a kdvetke,/6
kaplereket
6fdemes alkaltndai: Sziigp{rok:
Fokb6lradi6nbaval6 etsziimitrsnel:
7t
'
180.
Radi6nb6lfokbaval6 6tszimit6sn6l:
^ 180'
 G EO M ETRI AI ALAPc I K GEOM ETR IAI AL APC |K

Csicsszdgek:csricsaikegybeesnek I
esszlraikparoDl6ntegy_egy
egyenest
irl Mer6legessz{rf konvexszaigek:szinik peronk6ntmer6lcgesek
egymrsra.
kotnak.A c$icssz6gek
gyenl6ek. Nagysiiguk
eg5uenl6
vagyegyme$180'-raegdszirikki.
N{ell6ksziigekcsicsaik egybeesnek,
egy-egysziirukegybeesik,a m6sikker s/,
egyrtyeneslalkot A mellekszdgekegymdslegleness,/(ige Hajlissziig
Az 6br6n,aes T.illetvefesdcsucss,,oget.
egeszifikkj.
az ra p r. ip. yi. r7 dt es1a.,,,
I
!
szogparok egymasmell6kszdsei. 1 K6t f6legyenes
hajussziige
Az allalukmeghaterozottkisebbiksziig,amennyibenvankisebb.igy k<izbezirt
szitgiikleSksebb6rt6ke0", legnagyobb 6rt6ke180'.

K6t egyenes hajl{ssziige

Ha egy sikban vannak: az eltalukmeghatrrozott kisebbiksziig,amennyiben
vankisebb.Igy kdzbezifiszdgiiklegkisebb erreke0', le$agyobberteke90..
Ha kit6rdek: a t6r egytetsz6legespontj6ninnen6 6s az adottegyeneseklelper-
huzamosegyenesek hajl6ssz6ge.Ez a szdga pont megvAlasztis6t6l
fiiggetlen.

Egyeres6ssik hajlisszaige
Egy,a sikot metsz6egyenesmer6legesa sika, ha mer6legesa sik minden
cgyenes6re.

Egyill4sf szdgek k6t konvex vagy k6r konlitv sztig szilai pdronkent
p6rhu
zamosak6s azonosirdnybamutatnak. Az egyillasi sziigekegyenl6ek.
Az ib
ran az (d, p), (p, d), (X d) 6s (A @)szijgparok.
V5lt6szii.gek:k6r konvex vagy kt konkiv sziig szaraipiironl6nt ptuhuzamo
sak 6s ellenttsi&inybamutatnak.A vrilt6szdgekegyenl6ek. Az 6brrinaz Ha az egyenes (e) nemmefflegesa sika, akkoraz egyenes mer6leges vetiile-
(d, O),(P, @),(.y,p) 6s(4 o) szi'sparok. te a sikonszintenegyenes (e'). Ebbenazesetben az egyenes 6sa sik hajlasszd-
genazegyenes 6sa vetiiletehajl6sszdg6t
6rtjiik.Ez a szUga legkisebbazegye-
nes6s a sik egyeneseiiltal bezartszdgekkdzdtt.

K6t sik hajl{ssziige

Ha a ket sik nemparhuzamosegym6ssa], akkormetsz6svonaluk egypontjiiban
mindk6tsikbanmer6legest 6llitunka metsz6svonalra.
A kt sik hajlessz6ge
a
ket mefflegeshrjl6ssz6ge.
Ha a ket sik pirhuzamos,akkorhajhsszdgiik0".
 G EO M ETR I AI ALAFO K G Ec| M ETR IAI AL APO K

Forg:isszdg: egy pontb6lkiindul6egybees6 k6t felegyenesb6l az egyik fixcrl Sik-sfk

hagyiisaval6sa flisiknak a k6zaisv6gpontkdriili elforgatdsavalkapjuk.A for Pdrhuzamos:kt sik pfuhuzamos, ha nincskciziispontjuk,vagymindenpont-
g6sszijgctnagysAgival es irenyavaladjukmeg.Tetsz6leges nagysrigri lehetcs juk kdzds.
kdtfeleirtuyi!6sii.Pozitivaz i nyitesa,ha az 6ramutat6jdres6valellentetcs
( Metszai:kt sik metsz6,ha vanegy6scsakegyolyanegycncs, melymindket-
irenybamozdula mozgatottszil 6snegaliv,ha megegyez6 iflinyba. t6reilleszkedik.
Az irenyitottszaigekmegades6n6l feltiintetjiika szeraksonendjet.Peldiiul
(a; h\t = 45",(c; d)Z = -'75', (.e;f)z = 420". llleszkcd6siaxi6mdk
Nh6nyilleszked6si tulajdonsdgotbizonyildsn6lkiil elfogadunk,axi6menak
lekintiink.
I. axi6ma; ket pont egy 6s csakisegy egyenesthaliroz meg.Teh6l,ha k6t
egyenesnek van ket kdziispontja,akkormindenpontjukkdztis.
lI. axi6ma:ha egy egyenes k6t pontjailleszkedikegy s{kra,akkoraz egyenes
illeszkedika sikra.
lll. axi6ma:ha k6t siknakvan kdziispontja,akkorvan kdziisegyenesiik is.
IV. a!i6ma: htrom,llem egyegycncsrc illcszkcd6pontegy6scsakisegysikot
haterozmeg.Tehel ha kt siknakvanhdromnemegyenesrc illeszked6k6zos
ponlja, aklor mindenpontjuk kdziis.
Pdrhuzrmossigiaxi6ma
V.axi6ma:egyegyenessel egyrnnemilleszked6 pontonkeresztiilcgy6scsak-
is egyparhuzamos hirzhat6.
,{.1.2.T6relemekkiilcsiiniishelyzete6st6vols{ga:
T:ivolsig
Egyenes-egyenes
Nlctsz6:k6t egyenes metsz6,ha pontosanegy kciziispontjukvan. Ekkor ir K6t pont tivolsiga: A pontokatdsszek6t6 szakasz
hossza.I 6sB ponl t6vol-
egyenesek egy sikba esnek. jele
srigrinak d(l; a).
P6rhuzamos: k6l egyenespiirhuzamos,
ha egy sikbanvannakes nincskiizi;\ A d(,4;r) egynemregativval6sszem,melya kdvetkez6hliromfelt6telrektesz
pontjuk,vagymindenpontjukkdzds.Ha k6l egyenesnek k6tkillijnbdz6ponliiL eleger:
kdzds,akkormindenpontjukk6zds,egybeesnek. l. d(,4;B) - 0 ak:korescsakisakkor,ha,4= B.
Kit6r6: k6l egyeneskit6d, ha nincsenek
egysikban- 2. d(A;B) = d(B:A)
3. d(A; B) + d(B; C)> d (,4;C) 6segyenl6s6g
akkoris csakisakkorigaz,ha,
Egycnes-sik illeszkediklC szakaszra.
P{rhuzamos:egy egyenesparhuzamos egy sitkal, ha nincskdztisponljul
vagyazcgyenes illeszkedika sikra.Ha azegyenesnek vanketkiiliinbijz6ponl B C
ja, melyilleszkcdikegysika, akkoraz egyenes illeszkedika sikra.
C A
N10tsz6:egyegyenes metszia sikot,ha egy6scsakegykdz6spontjukvaD.

{
t
 Ei EO M ETR IAI AL APcl K

Pont 6segyenes tdvolsdga 4.1.3.Nevezetes

ponthalmazok
A pontb6laz egyenesrebocsetott
merdlegesszakasz
hossza. Ez a legriividcbb
a pontotIu egyenes
pontjaival6sszekdt6
szakaszok
kdzi.il. Kii onal (kitr)
Olyan pontok halmazaa sikban,melyek egy adott pontt6l (kiizeppont)egyen-
K6t egyenes tdvols{ga 16t6volsiigravannak.
P6rhuzamos egyenesekbamlelyikegyenes egytetsz6leges pontjanak tivolsi Ez egygdrbe.Altal6bankijmeknevezziik,peldeul,,k6regyenlete".
ga a mesikegyenest6l,azaza ket egyenestdsszkiit6,mjndkett6reme6legc\
szakaszhossza.
l{cfsz6 egyenesek: livols6gutnulla.
Kit6r6 egyenesek:tdvols6gukaz 6ket dsszek6t6,mindkett6remer6legesszu
kasziossza. Azlazegyenesl. metymindigteleTik esegyenetm0. amelyiindl,..
K[croeg]enesre me6legec.a ket egyenes norm;hrans/verz;lisdni* nevezd, d(o; P) = r
lgy k6t kit6r6 egyenestivols6ga no.miiltranszverziilisukkdz6jiit es6 r6sz6nel a kijwonalb6.melypo j6val 6sszekdt6
A kijz6ppontot szakasz
a sug6r
hossza.
Kitrlap (zdrt)
Pont 6ssik tevobrga A kiiriin 6s a kdrvonalonbeliil l6v6 pontok halmaza.
Apontb6la sika bocs,tottmer6leges szakasz hossza.Ez a legrdvidebb
a pol
tot a sik pontjaivaldsszek6t6
szakaszok
kdziil.
I r-'-\
ESyenes 6ssik tivols{ga I o.' I
Ila pfuhuzamosak, akkor az egyenesbioncly pontjenakt6volsigaa sik6l, azu P,/
az egyenes \
biinnelypontjeb6la sika bocsatottmcdlegesszakasz hossza.Ili (t\O: P) < r
metsz6k,akkor tiivolseguknulla. Ezegy sikidom.Ezt is szoklukk6meknevezni,peldeul,,kdrteiilete
Kt slk tavolsSga
PSrhuzamos Nyilt kttrlap
sikok bermelyiksik retsz6leges
ponrjenakr6vols6gaa m6sit,
srk16l.
azazbdrmelyik A kiirvonalonbeliil I6v6pontokhalmazaa sikban.
sikegylers,,oleges
ponl6bola m;siksikrabocsatoIn,.
roregesszakasz bossza,
Metszdsikok:rrvols6guknulla. I /\

K6t tetsz6legcsponthalmaztivols{ga
iI 1". ?' \
\-J
\ P./
A k6tponthalmaz egymishozlegkdzelebb es6k6t pontjinaktevohiga.
Ez a definici6magibanfoglaljaaz dsszesel6z6specielisesetet. dloi Pt < r
i
Giimb
i! Egyadottponlt6l(kdz6ppont)
egyenl6tevohegral6v6pontokhalmaza
a terben-
t
t

I
 G EO M ETRI AI ALAPO K G E O M EYR TAI TR AN SZFO R M AC I cl

Zirt giimbtcst (giimbtcst) 4.2.GEOMETRIAI TRANSZFORMACIO

Egy adott pontt6l (k6zppont)egy adott livolsegndl ncm nagyobbliivolsill|
16v6portok halmazaa l6rben.
A transzfomiici6sz6iitalakitiistjclent.
Eztageonetrirban akkorhasznaljuk,mi-
Nyilt giimbtest ponrhrlmr,legyegyincL:lrri
korcgyaldl,/Jtor. szJb.illyal
.ir..rl-knunk.
igy eg) kr-
Egy adort ponft6l (kdz6ppont) egy adott tavolsign6l kisebb tivohegra l6\i, indul6ponthalmazhoz cgyirtelniienegy ujat rendeliink,
teh6tftiggvinyr6lvan
pontok halnaza a 16rben. sz6.Az crcdeliponthdlmazt ijsnek,azfjat kepnckncvczziik.

Szakaszfelezdmeriilcgcs 4,2.1.Alapfogrlmak
A szakaszfelcz6pontjen6thalad6,re mer6legesegyenes. A geomekiaitranszformeci6 ponthalmazok kilzdti edelmezettfliggveny
'[eh6ta geometriaitranszfonneci6k esetenaz drtclmczdsi tartottdDy6saz 6r-
T6tcl: r szrkaszfclez6mcr6legespontjainak halmaza egyenLi a szakaszl( l
vegpontjet6legyenl6tavolsigra 16v6pontok halmazAval. t6kk6szletis ponlhalmaz.Mi csakolyan transzfomdci6kat vizsgdlunk,me-
Ez aztjclcnti, hogy ha egy pont illeszkedika szakaszfclez6mo6lcgcs6re,akktf lyeknlez a kt halmazugyanaza sik. Ezeketsikbelitranszformiici6knak nc-
a vegponlokl6legyenl6 tavols6gmvan, illetve, ha egy pont e5/en16lavolsigi , vczziik.Ezekutdnmir csaka hozz6rendeiesi szab6lytkell megadnia sik egy
van a szakaszk6t v6gpontjAt6l,akkor az illeszkcdika felez6mer6leges6re. tetsz6legespontjAra, igy mindenpontjira,hogya lranszfomaci6adotllegyen.
Mint a miir ismertftigSvdnycknek,a geometriaitranszformiici6knak is vannak
Sziigfclczai luldjdons;gail.melyeklelu[erJellemerrijk.
A szdgetket egyenl6 rszreoszt6 f6legyenes.
'tulajdonsigok
l'6tcl
'ldvolsigtart6s:azokata lranszlbmaci6kat, mclyckndlb6nnclyk6l pontLivol-
A konvex szdg szijgfelez6jdrciLlcszked6pontok halmazaegyenl6a szdg s/.
rait6l egyenl5tnvolsigra l6v6 pontok halmaziival. sigaegyenlci a kpeiktavolsigiival,
t6volsdglar!6faDszlonnaci6knak nevezziik.
Ez azl jclcnti, hogy ha egy pont illeszkedik a szijglclcz6 folegycncsre,akk,,l llkkormindenszakasz kepcveleegyenl5hosszlisegi szakasz.
egyenl6dvols{gra van a szdgsziirajt6l,illetve,ha egy konvex szdgbenegyporit A t6vols6gtarl6lranszfomdci{ikategrybevAg6siigi transzlormaci6knak Devezziik.
egyenl6tavolsagravan a sz6rakt6l,akkor illeszkedika sztig sz<igfelez6jre. Sziigtart{si azokata transzformici6ka!, mclyckn6lbdrmelyszc;gnagysnga
cgyenl6kepeneknagysiig6val, sziigtart6transzfbrmici6knak nevezziik.
Parabola A szdglar16transzfomici6kat basonl6segihanszfomdci6knaknevezziik.
Egy adot! pontt6l s egy, az adott ponta nem illcszkcd6 cgycncst6legyenll A tevolsagtanisb6l kdvetkezika szdglartis, 6shogyazegryenes k6peegyenes.
tnvolsigra 16v6pontok haLnazaa sikon.Az adott pont a parabolaf6kuszponi., lixponl: ol)anponl.mel)nekkeTednmags
dircktdxe (v). Avczdregyc|,
(,F), az adott cgycnesa parabolavez6regyenese, Fix alakzat:olyanalakzat,mclynekmindenpontjafix.
es a f6kuszponttivolsiga a parxbola paramdtere(p). Invari:insalakzst: olyanalakzat,mclynekk6pe6nmaga.habir nernminden
Halmazelmdletijelcil6sekkcl: pontjafix.
Kiiriiljir6si ir6ny: b6rmelysoksziigel, alakzatotktkiilijnbijz6jranybanlehet
P = {P d(P; v\ = d(P; F): P,v,F e (x1', kijrbejimia sikban.Az 6mmutat6 jirisiival mcgcgyez6 idny a negativ,mig az
ahol d egy sik. cllentetes a pozitivjreny.
Anely pontokkdzclcbbvannaka f6kuszponlhoz,azok a bels6pontok,amelyfl.
riivolabb.azok a kiilsit ponlok.
 G EE M ETR' AI TRAN SZFO R M A C I O 6 E O M E TR IAI TR AN SZFOR M Atr IO

4.2.2.Egybevdg6s:igitranszform{ci6k
A legegyszenibb egybevig6sdgitranszformici6 mel!
az identikuslekepez6s,
n61mindenpont k6peiinmaga.
N6zztk a leglontosabbegybevig6s6gigeometiai transzform6ci6kat.

A sik lcgfonlosabb transzformici6i

egybe\ig616gi Szerkeszts
Ilzt a P'pontotlgy szerkesztjiik
meg,hogya P-b6legyenest hizunl C-nkeresz-
1) l'engelyestiikriiz6s liil, najd elrefeherjnk C't61ad(P;C) t6volsagot a P-velellenttesoldalon.
Definici6 Thlajdons:igai:t6volsigtart6,szijgtart6,
fixpontjaa kdz6ppontja,fix egyenese
A sik tjnmagdra tdrtn6lekepez6se. nincs,invariensegyenesei a kdzepponton itha)ad6egyenesek, a kdriiljar6si
Adottegyegyenes, neveziinkes altalibar t-velj.
ezt a tiikrdzestengely6nek ireDytnemveltozlatjameg.
lijljrk.
Atengelypontjaifixpontok.A t6bbiP ponthozazta pontotrcndeljiik,melyfl 3) Forgatis
6ltaldbanP'-\.elj elctli]nk,
melyreigaz,hogya PP'szakaszfelez6mer5legesc l Definici6
t tengely. A sik iinmagira tdrt6n6lekepez6se.
Adott egy pont, ami kdriil foryaturk 6s eg/ forgasszdg.Ezt k6zeppontnak
nevezziik6siiltal6banC-velj e16ljiik.A forgessziigmegadjaa foryat6snagysegat
-legyenez d 6sa foatesir6ny6t.
A ktiz6ppontfixpont, b6rmelymis ponthoz,legyenez P, azt a P'pontot retdel-
jiik, meb.reigaz,hogy CP= CP' esPCP'Z = d amegfelel6ir6nybarl

Szerkeszt6se
Ezt aP'ponlot rigy szerkeszijiikmeg,hogy a P-b6lmer6legestillitunk t-re, m.rj,I
elfe felm6rjiikt-t6l a d(P; l) rivols6got a P-vel ellen6tesoldalon.
Tulajdonsigai:tevok6gtart6, szdgtart6,fixponljaia tengelypontjai,fix egy.
nesea tengely,invariSnsegyenesei a tengel)'re mer6leges egyenesek, a k6nil
j6dsi ir6nl megv6ltoztatja. .i
i Szerkeszt6s
2) Ktiz6ppontos tiikriiz6s Ezta P'pontotrigy szerkesztjiik meg,hogya C-b6lf6legyenest h\izunkP-n ke-
Delinici{t resztiil,majd erre felrn6diik az d szitgetaz adott idnyban, majd C-t6l fel]n6r-
C-vcl j,
neveziinkeseltal6ban
Adottegyponl.Ezt a tiikiizeskdz6ppontjinak jiik az Lij szcigszrinaa d(P, C ) t6vols6got.A peldailbriinc < 0.
irjljiik. Tulajdonsdgai:tivols6gtart6, szdgtart6, fixpontjaa kdz6ppontja, fix egyenese
Akdzepponlfixpont,barmelym6sponthoz legycnezP- azta P'ponlotrcri nincs,invariensegyenese nincs,a kiiriiljarasiiriinytnemvdltoztatjameg.
a C.
deljiik,melyrcigaz,hogya PP'szakaszfelez6pontja Kitnnyenbe16fiat6, ho$/ a I Eo"-osturgatisakdzeppontos dikiiz6sselmegegyezik.
 GEOM ETRI AI TRAN SZFO R M A C I O G E O METR IAi TR AN SZFO R M AC I O

4) Eltous 2. Sik-raval6 fiikriiz6s

Definici6 Dfinici6
A sik dnmagiratdrt6n6lek6pez6se- A 16rdnmagtua tijfi6n6lekipcz6se.
Adott azcltolasiriinyaesnagysAga. Ezt vektorraladjukmcg,melyetitltalibr L Adottegy sik.Az adottsik pontjaifixpontok,bdmely mis ponthoz,legyenez
t-vel jcliili.ink.Egy tetsz6leges
P ponthozazt a P'pontot rendeljiik,melyrl /', aztaP'pontot rendeljiik,melyreigaz,hogya PP'szakaszfelez6mer6lege
igaz,hogy PP = i . sikjaaz adot!sik.
'lblajdonsigai:livolsigtart6,sziigtart6,fixpontjaia sik ponrjai,fix egycncse
n sikrailleszked6egyenesck,invari6nsegyenesei a sikramer6leges egyenesek
nz alakzatir6nyit6sitmegveltoztaia.
't/.^' 3. Egyenesre
llefinici6
val6 tukrttz6s

A 16rijnmagiraldl16n6lekdpcz6se.
Szcrkcsztes Adottegyegyencs. Ez a tLlkijz6stengelye,altalAban
I-vcljel6ljtik.
Az adottcgycnespontjaifixpontok,biirmelymis ponthoz,legyenez P, azt I
Ezt aP'pontotL'igyszerkesztjiik
meg,hogya P-b6)pdrhuzamost hirzunki; -r, I
P'pontotrendeljiik,melyrcigaz,hogyn PP'szakasz felez6mer6leges egyene-
6serrefelmerjiika vektorhosszdt P-b6la megadottir6nyban.
scaz adottegycncs-
Tulajdonsigai:rdvolsegtafi6, sz6grat6,fixpontjanincs,fix egyenese ninc'
invafiensegyenesei a i-vel pirhuzamosegyenesek, a kijrnljefisi iranyt ncrl 'll ajdons6gai:trvolsegta6, szdgtart6,
fixpontjaia tengelypontjai,fix egye-
vehoztada meg. nesea tengely,invarilinscg),enesei
a teDgelyre
mer6leges egyenesek, az alak-
/at irenyitesiit
ncm viltoztatjameg.

egyber
6gds6gi
I ranszform6ci6i 4. Egyeneskiiriili torgat:is
A r6r legfontosabb
Definici6
A t6r dnmagera 1d(6n6lek6pezese.
l. Kiiz6ppontostiikriiz6s
Adottegyegyenes. ami kdriil loatunk 6segy fbrgesszdg. Ezt forgrstengely
Definici6
tdrt6n6lek6pez6se. ncknevezzilk6siltalaLban fveljeldljiik. A lorg6sszdg
megadjaa forgatisnegy-
A ter dnmagAra
sigal legyenez ir, is a forgatisi nyAt-
Adott:egypont-
A tcngelyfix, bdnnelynlesponthoz,legyenezl azta P'poniotrendeljiik, mely-
Ea a dikrdz6skdz6ppontjinak neveziink6seltalabanC-veljeldliink-
te igaz,h%t d(t: P) d(t, P') esPCP'I = d a megfelcl6 irinyban a P-rcillcsz,
A k6zepportfixpont,b6rmelymis ponthoz,legyenez P, azt a P'pontot rcl -
ked66sl-re mer6leges sikban,aholC ezenmer6leges sik esa tmetszespontja.
deljiik,rnelyreigaz,hogya PP'szakaszfelcz6pontjaaC
'tulajdons:igai:trivolsAgtart6,
sz6gtart6,
fixpontjaia tengelypontjai,6x egye-
'lulajdons:igai:tavolsegtart6,
szdgtart6,
fixpontjaia kijzdppontja,
fix egyenc nesea tengely,invariinscgyenese a tengely,az alakzatirinyirisetnemv6lfoz-
se nincs,invari5nsegyenesei a kdz6ppontonathalad6egyenesek, az alakzirr tatjameg.
megvaltoztatja.
ir6nyir6sdt llelithat6,hogya 180' os forgatisaz egyenesre valotiikdzdsselmegegyczik
 GiEO M ETRI AI TRANSZFO RM ACI O C i E c , M ETR IAI TR AN SZFOR M AC Icl

5. Dltol6s Szimmetria
Dfinici6
A ter iinmagiirat6rt6n6lek6pez6se. tsgyalakzatszimmetdL:us, ha van olyan egybevig6segitanszformaci6(aziden-
Adott az eltolasirinya 6snagysiga.Ezt vektorral adjuk meg, melyet 6ltalibl||] tikus lekepezeskivetlevel),melynEla k6peijnmaga.
i -vel jelitltink.
iik. melyreiga,,.hogy PP - r Tengelyesenszimmetrikus
P pon$ozazl aP'ponrolrendelj
Egytetsz6leges
- a kdr minden,a kdzdppontj6n6thalad6egyenesre,
Tblajdons6gai:tivolsdgtart6,szdgtart6,fixpontjanincs,fix egyenesenirc\ - az egyenl6sz6ruh6romszdgaz alap fe1ez6mer6legesere,
- a szabilyosh6romszdg a h6romoldalfelez6 mer6legesre,
invariinsegyenesea i-vel pifuhuzamosegyenesek, az alakzatirenyitasatncrrl
- a htutmp6z (szimmetrikus trapez)az alapokfelez6 mer6leges6re,
vrltoztatjameg.
- a deltoid az egyik 6tl6 egyenesrc,
- mindenszabiilyos soksziig-
Egybev6g6sAg

Delinici6
K6t alakzatotegybeveg6nak transzfor
neveziink,ha van olyan egybevdg6s6gi
m6ci6,mely az egyiketa misikbaviszi 6t.
Az egybevag6seg jele: =.

K6t hiromsziig egybevdg6, ha

oldalaikhosszapiironk6ntegyenl6,
- ha k6t-k6toldalukhossza6saz eltalukkijzbez&tszdgeknagys6ga egyenlii
- ha k6t-kt oldalukhossza 6s a nagyobbiktal szemkdzti szi;geknagysirr,,
egyenl6,
- ha egy-egyoldaluk hossza6s a rajta fekv6 k6t-k6t szdgiik nagysagaegycri
16.

K6t sokszijgegybeYdg6,ha
az eg)m6snak megfelel6szijgfl
megfelel6oldalakhossza6s az egymesnak
nagys6ga egyenl6;
- az egymisnakmegfelel6oldalakhossza6s az egym6snak megfelel66ll,'l
hosszaegyenl6. Kdzeppontosan szimmetrikus
- a kiir a kiizppontjim,
- a paralelogramma az iitl6kmetsz6spontj6r4
- a pdros oldahi szabilyos soksz6geka kdft irhat6 kiir ktjzeppontjan .
 6 E l f M ETR IAI TR AN =i ZFOR M AEIO

Forgasszimmetrikus fixpontja C
- a ktir, -
- fix egyenesenincs,
- a szab6lyosh6romsz6g,
- invadansegyeneska centrumrailleszked6egyenesek.
- a paralelogarnma,
a szabrlyossokszdgek. Hasonl6sigitranszformici6

Mindenhasonl6segi transzform6ci6el6ellithat6egy kiizeppontoshasonl6s6g

4.2.3.Hasonl6sdgitranszformrci6
as egy egybevrg6sdgitranszformeci6egym6suteni elvegz6s6vel.
A szdglart6transzformiici6kathasonl6siigihanszfomici6knak nevezziik.
Hasonl6s{g
K6t sikbelialakzathasonl6,havan olyanhasonl6s6gi mely az
transzfonnici6,
K6z6ppontoshasonl6sig
cgyiket a mAsikbaviszi 6t.
Adott egypont,a hasor6s6gcenkuma,melyeteltalabanC_veljel6liink.Ezcr|
kiviil egynuudt6lkiiliinbtiz6vai6ssz6m,legyenez,l,(,X, Jele:-
+ 0). Egy retsz6legcs
P pontLepeaz a P'ponr.melyreigaz.hogy Cp =l.Cp. K6t h6romszajg hasonl6,ha
E a P'pontot rigy kell megszerkeszteni, hogy feLn6rjiika Cp 6vols6gll - oldalaik hossziiaakarinyai pAronk6ntegyenl6,
szercs6t a CP egyenesrc C-b6IP-vel megegyez6iranyba,ha ,, > O,illetvect - ha k6t-k6t oldaluk hosszenakaranyaegyenl66s az 6ltaluk kiizbezArtszdgek
lenkez6iriinyba, ha ,, < 0. nagysega egyenl6,
P6ld{ul: ha r.= 2, akkorP,P-vel azonosoldalonvan6sC-t6lkEtszer olyan1ii - ha ket-k6t oldaluk hosszanakaiAnyaegyenl6s a nagyobbikkalszemtiizi
vol, mint P. szaigek nagys6ga egyenl6,
- ha sziigeik nagys6gaparonk6ntegyenl6.

Alkalrnaz6s

I
Ha ,, - : . akkor a P es P' kdzdfl van es p, fele akj<oraldvolsig.a van C_tol.
-

Kiinnyen belethat6a ki;vetkez66llirrs:

Tulajdons6gai: AC AB AC AB
Ha CB ll DE, aUkor illetle
szitgtart6, *= * AE= AD.
- egyeneskpevele p6rhuzamosegyenes, Ezt az 6llitdst hasmdlhatjukfel egy szakaszadott ar6nyil felosZrisira.
szakasz hosszal),]-szeresre
veltozik,
 GEOM ETRI AI TRANEiZFO RM ACIO ci E o M E. r Rr ar
'RANszFoRM Act 6
Peld6uladott egy szakasz,legyenez lB, 6s osszukfel 2 : 3 ar6nyban.Ekkor a T6tel
szakaszfelv6teleut6naz gyik v6gpontjeb6lfelrn6dinkegy felegyenesr,mely- Hasonl6testekfelszineinekaranyaegyenl6a hasonl6s6g
aranyinakn6gyzet6vel
re e v6gpontjab6lfeh6riink egym6sutin egy kett6, majd egy h6rom egyseg
hosszus.igriszakaszt.Legyenekezekaz rij pontok C 6sD. Kiissiik iisszeD-t B- Ttel
vel, majd hilzzunl ezzela szakasszalpirhuzamostC-n kercsztiil. Ez a p6rhu- Hasonl6testektefogatainak arenyaegyenl6a hasonl6segar6ny6nakkdb6vel.
zamos,4Bszakaszt eI fogiametszeni,
melymetsz6spont legyenr. Az el6z66l-
O P6lda
A E A C2 Egy gttmb sugar6t50%-kal niiveljiik. Hany szrizaldktaln6 a felszine6s a t6r_
lilas alapjanrudjuk.hogy - =1. Tehir ez az E pontaz AB snln\A
EB CD togat^?
val6ban2 : 3 arenybanosrja. Megoldris
Mivel a sugir 50%-kaln6, igy az ij sugtua regi l,5-szerese. Teh6ia hasonl6
A
siigadnya,l,: 1,5.Tudjuk,hogyhasonl6testekfelszinenek ar6nyaif, itt re-
hit in = 1,5' : 2,25.Az ij felszJi.ez al?Lpjen2.25-szereseaz erealetinelq ami
125%-kos ntivekedest jelent.
Azt is tudjut, hogy hasonl6tesrekt6rfogatainakaflinya f, itt teh6tiLi = l,5r :
3,375. A.z ij tetfogat ez alapj6n a 3,375-szerese etedetlnek,mely 231,So/o
kosntiveked6st jelent. ^z
j61hasznahat6ak
Bizonyosproblem6kndl a kdvetkez6ttelek. 4.2.4.Mer6legesvetit6s

T6tel Sikban
Hasonl6alakzatokteniletei[ek arinya egyenl6az arenyossagitenyez6n6gyze Definici6
tevel. A sik egy egyenesrctdrt6n61ekpez6se.
PId6ula kiivetkez6hiiromsz6gn6l, Adott egy egyenes,jeldljiik e-vel.Az adottegyenesponqaifxpontok, barmely
mesponthoz,legynez P, az e egyenesa:,onp 'pontj6t rendeljiik,mellre igaz,
C hogya PP'szakaszmer6legese-re.

AB

ha , 6s.Eharmadol6pontok, akkor ABC^ - DEC^ DE l

Teh6t: AB3

2!9!= L, =: .
 GEOMET RI AI TRAN SZFO R M AC I O SIKBELI ES TER BEL I AL AKZATE K

fixpontokaz e pontjai;fi\
Tulajdonsdgai:nem tivols6gtart6;nemszdgtart6; 4.3.SIKBELI ES TERBELI ALAKZATOK
egyenesaz e; az e-remer6leges
egyenesek k6peegy pont;a szakaszkp6nek
hosszaakkorscsak akkoregyenl6a szakasz
hossz6val,
ha a szakaszpfuhuzil 4.3.1.H5romszijgek
mose-vel,egy6bk6nt kisebb.
Egyheromszdget h6rommegfelel6adataegyflelmiien meghat6rozza.
A leg-
T6rben gyakrabbanhaszniiltadatl6rmasoka kijvetkez6k:
Definici6 hdromoldal
A t6r egy sika 1drt6n6lek6pez6se. k6t oldal 6s az aftalukkozbeziLrtszog
Adottegysik,jeldl.jiikd-val.Az adottsikpontjaiiixpontok,b6rmelymasponl lel oldalesa nagyobbik-kal :zemkdaisz<ig
hoz,legyenez P, az ct sik azonP'pontjit rendeljiik,mellre igaz,hogy a P/" - egy oldal 6s a rajta fekv6 k6t szitg
szakasz mer6leges a-ra. Ila k6t haromsziig ezenadathdrmasok kdziil bermelyikben
megegyezik,
akkor
csak helyzetrikbent6rhetnekel, egy6bkntaz egym,snak megfelel6 adatail
rcndreegl enlok.azaza kel h;romszdgeg)be\igo.
llaromszdg ebr6zol6sakor a szokisosj eldlesm6d:

A csricsokat j elttljiik,-1,B illerveC betiiklel,a n6iukelhe-

pozitivkoriiljeressal
lyezked6szdgckpcdig ,r, p illetveI az ezektelszemben l6v6 oldalal rendre
a. b illetvec.

Csoportosit{suk
Hegyessziigiih{romsziig
Tulajdonsdgai:nemtivolsigtart6;nemszdgtarl6;fixponlokaz dpontjai: li\ Definici6:oiyanhtuomsziig, melynekmindensz68ekisebbmint 90o.
cgyenesck az a-ra illeszked6egyenesek; az o-ra mer6legesegyenesek kep. Tompasziigii h,iromsziig
egy pont; az a-n mer6leges sikok k6peegy egyenes;szakaszk6p6nekhoss/, Definici6:olyanharomszdg, melybenvanegy 90'-n61nagyobbsz6g.
akkor6scsakakkoregyenl6a szakasz hosszival,ha a szakaszparhuzamos {r Der6ksziigffhdromsziig
val. egy6bkntkisebb;ha egyder6kszdg egyikszeraperhuzamos d-val,a nr,l Definici6:olyanh6romszrig, melybenaz egyikszcig90o.
sik szrrapedignemmer6leges rii, akkora sziigk6peis dereksziig. A 90'-kalszemkdzti oldalt6rfog6nak,
a m6sikk6toldaltbefog6knak
nevezdk.

@
 s iK B E L| Es T ER EE L T A L AK z a roK si K B E Lt es TERBELT aLAKzAToK

Egyenl6 szdri h{romsziig

Definici6:olyanharomszdg, melybenkt oldalegyenl6.
Ezeketaz egyenl6oldalakatsz6raknak,a hamadik oldalt alapnaknevezziik.
Szabdlyos h{romsziig
Definici6:olyanhiromsztig,melynekoldalaiegyenl6ek.

T6telekh6romsziigre

Hf romszttg-egyenl6tlens69
T6tel:egyheromszijgben nagyobb,mrrl
bdrmelyk6t oldalhosszenatdsszege
a harmadikoldal hossza.Ha az oldalak a, ,, c, akkor
a + b> cesa+ c> besb+ c> a . lI. negyzetbena megmamd6idom egy n6gyszttg.Err6l bbizonyiEuk,hogy
gyzet: a n6gyszdgminden oldala c, az egybev6g6dereksziigt h6romsziigek
Pitagoraszt6tele Itfog6ja (tehetrombusz);a szdgeiis egyenl6ek,minden sziigederekszitg,
I80" - (.,+ p), ahold+ P= 90" tiszel] d 6s p az eredetiderkszdgiih6rcm-
T6tel:ha egyh6romszdg derekszdgii,akkora befog6khosszanak n6gyzetijs/ ludghegyesszdgei).
szegeegyenl6az 6tfog6 hosszinaknegyzetevel.
MAsk6nt
A der6kszdg{haromsziigbefog6irarajzolt n6gyzetekteriiletnekiiss/rtr'
egyenl6az 6tlog6rarajzolt negyzetteriiletevel.
M6skent
Algebmi alakban:
az+ b2= tJ, ahola 6sb a derkszdgiih6romsziig k6tbefog6jasc az 6tfbg('t,

Bizonyitds
a) Els6bizonyitAs.
K6t egybeveg6(a + b oldaLi) n6gyzetetrajzolunk.
Mindketngyzetb61 (kiiliinb6z6elhelyez6sben)
elvesziirkaz eredetider6ks^, ab
gii hiromszatggel
egybev6g6 n6gyharomszdget. a n6gyszdgteh6t eppenaz 6tfog6n rajzolt n6gyzet,melj,llek teriilete:c'?.
lgy a k6tngyzetb6la sdtetebb reszekmaradnak meg,amelyekteriileleegyfll
16,hiszenegybeviig6alakzatokb6legybev6g6alakzatokatvettiink el. ) M6sodikbizonyit6s
Az I. n6S/zetbena megmalad6 idomeppa befog6kaftjzolt ket negyzet,l||rl egy olyanbizonyitast, mely az 6dnt6-6sszel6szakaszok ktiziitti dsz-
letiik dsszege: epit.
az + b z . t6tei: egy kiils6 pontb6l egy kiirhtiz htzott 6rint6szakaszhosszamertani
az ugyanezenponlb6l hizott, barmelyik szel6nkeletkezett,szel6szaka-
hosszrinak.
 SIKE'EL I ES TEREI ELI ALAKZAT C | K

t6tel6nekmegforditdsa
: haegyh6rcmsziigket oldalhossziinaknegyzetitsszege
egyenl6aharma-
oldal hosszinakn6gyzet6vel,aklor a hircmszdg der6kszdg{.

Els6bizonyit6s
feltel szeflntaz ABC hfuomszogbena2+ b2= c2.
Az egyik befog6valmint sug6rral,Ejzolhatunk egy kdrt, melyneka der6ksTi,tr ssunkaza,, oldalakkalmintbefog6kkalderekszdgii
heromsziiget.
Ennek
miatt 6rint6jelesza mrisikbefog6.lgy az erint6szakasz a, a k6t szel6szakxs/ intjeldljec1
pedigc + , illetvec-6. A seg6dt6teltt6teltfelhasznelva B
a'1=(c+b)(c-b),
innenpedigad6dik,hogy
"/'1
c) Hamadik bizonyilis
A harmadikbizonyitasbana befog6ttelthaszneljukfel.
Az ebraj eliil6seivel:

A' A
a hiromsziigre Pitagoraszteteletalkalmazva kapjuk:

egyenl6sEgek bal oldala megegyezlk,igy cz = c''?kdvetkezik bel6liik. Mi-

a' = pc 6s ll = qc. Aket egyenletetiisszeadvakapjuk, hogy c 6sc'pozitiv szamok(oldalhosszak), ez csakakkorlehetigaz,ha c = c'.
a'z+b|=(p+q)c a k6t hiircmsziigmindhiiromoldalamegegyezik, vagyisegybevig6ak.
M s z o n t p+q =a .1s6 5 1 az ,4-BCh6romsziigis der6ksziigii.

) A mesodikbizonvitasbana kosziruszt6teltalkalrnazzuk.
d) Ne$/edik bizonyitas alapjAnC = a'z+ bz - 2a, cosI A felteteliink szeint a) + b' = c'. E zekb6l
Tal6na leggyorsabbmgisaz, ha a koszinuszt6teltalkalmazzuk. 2 a b cosT= 0. MiveI a 6sb pozitiv (oldalhosszak),cos/= 0 kell legyen
Ez alapl'ni csakakkorlehetigaz,ha /= 90",mivel0" < 7< 180"(h6romszdg bel-
szitge).
c7=az +bt -zabcosy.
a k6t t6tel.
Itt J,= 90o, melyre cos90o = 0. Teh6t 6tel: egyheromszdgakkor s csakisakkor der6ksziigt,ha a ket oldal hossze-
a2+bt=c' n6gyzetdsszege egyenl6a harmadikoldalhosszAnak n6gyzet6vel.
 SIKBELI ES TEREt ELI ALAKZAT C | K sIKE,ELI EEi TER E EL I AL AKZATOK

c
y=g\oeaz+b'z=cz

Megteglz6s: a < b c , +a < p

Azokat a pozitiv egszsz6mharmasokat, melyek kiiziil kett6 n6gyzet6sszc!( T6tel:biirmelyhiromsz<igben
a bels6sziigekiisszcge1800.
egyenl6a hannadikkal,pitagoraszisz6mh6masoknaknevezziik.P6ld6ul
J , 4 , 5 ; 5 , 12 ,lJ; I2, Js,J7; 9,40,41. ... Delinici6:haromszdg
kiilsd sziigebels6szdg6nek
mell6kszdge.

T6tel: hrromszdgbenegyenl6hosszris6grioldalakkal szembenegyenl6naSy

s6guszitgekvannak.
T6tel:htuomszdgben egynl6nagys6guszitgekkel szemben eglenl6hosszirsri
gi oldalakvannak.

E$'utt
T6tel:h6romsziigbenk6t oldalhosszaakkor6scsakakkoregyenl6,ha a velLil
szenikdti szdgeknagys6gaegyenl6.
a hAromsziigkiils6 szdgeegyenl6a nem melletrel6v6 k6t bels6 sz<jq

P' = c' + Y
6tel:a h6romsziig
kiils6 sztigeinek
iisszege
360..
b6rmelykolvx soksziigreigaz.)

a: b <+ u=P
hdromsztignveztes
vonalai
T6tel: hAromszitgben hosszabboldallal szembennagyobbszdgvan.
T6tel: hiiromszi;gben nagyobbszdggelszemben hosszabb oldalvan.
ggyiitt haromszdgsziigfelez6ineka bels6 sziigek szttgfelezdf6legyeneseit
Ttel: hiiromsztigben egy oldal akkor 6s csakisakkor nagyobbegy mdsrl
oldahel, ha a vele szen*iizti sz6gnaglobb mint a mesikkal szemkiizti. tel: a heromszdgsztigfelez6iegy pontbanmetszik egym6st.
 silKBEL I ES TE R EI ELI ALAKZAT O K S I K E l E LI E5 TER BEL I AL AKZATOK

Azfo 6sazfo szdgfelez6ka htuomszijgbelsej6benmetszikeb',mdsr,a metsz6s-

pontleg/enM amelyegyenl6dvolsAgravan ,-t6l sc-t61,6sd-161 6sc{61 is,
vagyismindhirom oldalt6l.Eszerintegyenl66vol van d-t6l 6s b-t6l is, tehit
rajtavan a y sziigsztigfelez6j6n
is (a b) seg6dt6tel miatt).
A h6rcm bels6 szdgfelez6 egyeflenkiizdspontjaazM
Ez a pont egyenl6tavolsigra van a hirom oldalt6l, igy ezzela kijzepponttalraj-
zolhat6olyan kdr, mely fnti mindheromoldalt. Ez a h6romszcig beirhat6kilre.
A T6tel:ahiromszdgszdgfelez6je
a szemkitzti
oldalta mellette16v6oldalakare-
Bizonyitds nyabanosztja.
Slrat6gia:k6t tetsz6leges
szdgfelez6 hogy il
megmutarjuk,
metszspontjar6l
leszkedika harmadikais.

Se96dt6telek:
a) Ha egypontiileszkcdikegysziigsziigfelez6j6re,akkoraz egyenl6tevolsrill
m van a k6t szirt6l.
b) Ha egypontegykonvexszdgszijgtartominy6ban egyenl6tavolsrgrav.rlr.,
k6t sz6 6l, akkorilleszkedika sz<igfelezore.
c,
Legyenaz,4BCheromszdg ct szdgdnek szdgfelez6jer.Ennekmindenpontl., =!
lrfelezr Yt ='>
egyenl6t6vols6gravan a , 6s a c oldalt6l.(aza) segedt6tel
mialt)
Apszcig sziigfelez6je$.Ennekmindenpontjaegyenl6tevolsegavanaz.r ('L Oldalfelez6mer6leges
(aza) sgedtetel
dalt6l6sa c olda1t6l. miatt)
c Ttlcl: r hiromszdgoldalfele,,d
nerolege.eie gypontbanmetszikegymist.
C
 SIKBELI ES TEREELI ALAKZAT O K SIKBELI E5 TER BEL I AL AKZATOK

Bizonyit{s Hegyesszdgii bfuomsziignl ez a ponta htromszdgbelsejeben van,tompaszi;

Shategiaimegmutatjuk, hogy kt tetsz6leges
oldalfelez6mer6leges
metsz6s giin6l a hiromsziigiin kiviil, mig derekszitgiin6laz 6tfog6 felez6pontja.Ez
pontjaraa harmaditrais illeszkedik. ut6bbiegynevest6tel.
596dt6telek: Thal6szt6tel
a) Ha gypont illeszkedikegyszakasz felez6mer6leges6rc,
akkoraz egyenlij T6teLha egykir egyefter6j6nekkt v6gpontj6t tisszekiiEi.ik
a kijrvonalegy
t6vols6gravan a k6t v6gpontt6l. harmadikpontjilval,akkorderdkszdget
kapunl.(A kijwonalbarmelypontjAb6
b) Ha egypont egryenl6 tivolsega van egy szakasz
k6t vgpontj6t6l,
akkora/ az6tm6r6der6kszijgben l6tsz6dik.)
illeszkedika fe1ez6mer6leges6re.
Bizonyit:is
Tekintsiinkk6t tetsz6leges
felez6mer6legest.
Legyenekezekazl4 illetver a) Els6bizonyit6s:

A kdr etmer6jelegyenlr, a kdrvonal1etsz61eges,,4-t6l s B-tdl knl6nbitz6

pontjaC Rajzoljukbe az OC sug?.lat. Az AOC sa BOC hdromszitg egyenl6
i szirrt!.
a Az,4OChiromszdgnek az alaponfekv6ket sziigetjeldljiik d-val, a BOC h6-
MivellB 6sBC metszikegymrst,a felez6mer6legeseik metszikegymest(nrl romszdgnek az alaponfekv6ket szdglp'val. Az,4BC heromsziig bels6sz6-
vel metsz6egyeneseke mer6legesek).A mtszespont legyenM. Az M egyc| geinek6sszege
16tevolsSgra 6sB-t61,illetve8{616s C-t6lis (aza) segdtetel
van,4-!61 mialr) q + (q + P )+ P = 1 8 0 " .
vagyismindhiirompontt6l,eszerintl-t6l 6sC-t6l is. Innen
Tehi'IM r^jta vanazAC oldalfelez5mer6legesn (a b) segedtetcl
miatt). q+ P =90'.
Ezzelelltisunkatbebizonyitoftuk. Ezzela l6te1tbebizonyitottuk.
A h6romfelez6mer6leges egyetlenkdzijspontjaM M. Az lBCheromszdgC csricsinillev6 sziigederekszijg.
Ez a pont egyenl6tevokegravan a hAromsz6g csucspontjait6l,
igy ezzel
'
kiiz6pponttal rajzolhatunk
olyankti(, mely mindh6romcsircspontrailleszkf
dik. Ez a h{romszdskitr6 irt kiir.
 SIKE|ELI ES TERBELI ALAKZA T C | K SIKBELI E5 TER B EL I AL AKZATOK

b) Mdsodikbizonyites LegyenC' az AC 6s a kdr metsz6spontja.Thal'sz tetele miatt AC'BZ = 90o.

Felhaszniljuka k<iz6pponti 6sa keriiletisziigekr6te16t
(adottivhezrarroz6kc A felttelszerintpedigACBZ = 90". Akkor viszontCBC'heromszdgben k6t
dileli szdgfeleaktora, m]J.'l,a hozzehrIoz6 kiizapponti szdg). der6kszdg van 6sa hamadikszdgis poziliv.Ez lehetetlen,hiszenllentmon
A2 AOR kiizeppontiszdg1800,a hozzAtartoz6keriiletiszaig,,4CB .nnak,hogya bels6szdgkdsszegcI 80' b6rmelyh6romszijgben. Teh6ta pont
sz6g,czel
szerint90'. nemlehetmisutt,csaka kdr6n.
A t6telt belattuk.
b)A misodikbizonyitisS/orsabb.
Thal6szt6tel6nekmegforditisa
T6tel: Ha egy kiir cgy l1mer6jeegy der6ksz6gthdromsziigetfog6ja,akkor,L
der6kszijgcstcsaa kdrvonalrailleszkedik.(Haeg/ pontb6legyszakasz dercl
sziigbenl6tsz6dik,akkora pontjlleszkedika szakaszminr itmer6 kdr6mjzol
kiioc.)

Azt kell megmutatnunk, hogyaz 6tfog6felez6pontja egyenl6t6volsegravan a

hiromszdgcsilcsait6l.
Tikx1zzik ABC htuomszi;getaz itfog6 l. felez6pontjira-A kdzeppontos
^z
tiikrdzestulajdonsagai mjattegy olyanparalelogrammiitkapunt,melynekket
BizoDyitds
a)Az els6bizonyitasindirekttton tilrt6nik. szemkdztiszdgcdcrdkszdg.A pamlelognnma teh6t teglalap.A t6glalapdtl6i
Ad abszurdum tegyiikfel,hogy ACBZ = 90" esC nemillcszkediklB szakur,, cgyenl6hossztak 6s felezik egymist. Igy teh t AF = FB = FC; 6pp a hdiom-
Thal6szkdrere(a szakasz mint dtm6r6kiire rajzoltktjr). szdgkdre irhat6 kiir sugarAvalegyenl6ek.
Ha nemilleszkedika kiirre,akkorvagykivtil vagybeliil helyezkedikel (la!l Ezzelaz 6llit6stigazoltuk.
az 6b kat).Mindk6tesetre:
C c) A hamadikn6dszera keriiletiszdgek6ltanultakathasznelja
fel.
 SIKBELI E5 TERBELI ALAKZATO K SIKBELI ES TER E EL I AL AKZATOK

Az ACB szitg 90o,a hozz| lartoz6kiizepponti sz6gAOB, ezekszerint 1800.

A t6telt bel6ttuk,hisz igy a hiiromszdgk6r6 irt kdr kiizdppontjailleszkedikaz
6tfog6ra,m6ghozzea felez6pontja.

Eg),,rtt
T6tel:l, ,tmer6jetkdmek:
P e k e A P B Z=g}".

Magass6g
Magassegvonal:a hiromszdg magass6gvonala
a csricspontb6la szemkdzti
oldaleglenesre
bocsatollmerdleges
egyenes.
Vizsgttjr& n"-t. Az A'B C' h6romszdgsztumaztatiiseb6l
az kiivetkezik, hogy
l{agassdg:a magass6g,
a magass6glonal
csircspont
es az oldalegyenes
kdzi BCAC',BCB'A negyszdgekparalelogramm6k(mivel szemkdztioldalaikparhu-
es6szakasza. zamosak). Ebb6laz kiivelkez\k,hogyBC=AC' esBC= B'A (aztze szernkoz-
C
ti oldalakegyenl6ekis). TehetA felziBClr. Mrvel n,IBC es BCIIB'C
ad6dik,hogy m" I B'C' .Teh t m, felez6mefflegeseB'C'-nek.Hasonl6an be-
l6that6a tdbbimagassegvonalr6lis, hogy felez6mer6legesek.TehrtIBC hii-
romszijg magassegvonalaiaz A'B'C' hiLromszdgbenoldalfelez6 mer6legesek.
Ezek6l viszontm& belethk,hogyegypontbanmetszil eg),rnest.
Ezzela teteltbebizonyirotnrk.

Ez a metsz6spont a hdmmsziigmagassrgpontja.
AB Ez hegyesszdgihrrcmszdgnela hAromszdgbelsej6benvan, tompaszdginela
T6tel: a h6romszdg
h6rcmmagass6gvonala
egypontbanmetsziegJ.mdst. baromsziigdnkiviil, dedksztigfin6lpediga de#kszdgcsr.icspontjrval
esik egybe.
Kdz6pvonal
Bizonyit{s
Strat6gia:egy miir bizonyitottt6tehevezetjiik visszaaz allit6st.Megmutatuk. Kiiz6pvonal:
a h6romszdg
kilzpvonala
k6t oldalanakfelez6pontjait
tisszekitt6
hogy van olyan hdromszdg,melybenaz adotth6romsztigmagassdgvonalai ol- szakasz.
dalfelez6mer6legesek-

Legyen,r" azABC h6romszdgA c$icsahoztartoz6magassigvonala. Hizzunk

a heromsz6Scstcsain keresztiilpithuzamosokata szemkdztioldalakdtal.A/
ercdetiheromszdgcsricsai
A, B 6sC; ij haromsziig csicsai,4',I'es C'.
^z
 SIKBELI E5 TER B EL I AL AKZATC IK
)

kdz6pvonala
T6tel a h6romsz6g a vele nemtalalkoz6oldall l .
perhuzamos
hossza fele.
annakhosszrinak
P6ldiul:

4 /', ll. es 4F. = 'z

Bizonyitds
Az IBC heromszijgds az 44C heromsziighasonl6,mivel k6Fketoldaltrl

arinyacsycnlo,!! - l! = , e: a /szdgko/Jq.Ebbriladodikhogva h r
CF, CF,,
A B
olddn.rr3r;n)dit z,
madrk iB <7dgek
. 2. esa mcgfelelJ eglenlcj
"ro,
Az ABC htuomszog AC oldal6nakfelez6pontja legyent, BC oldalenakfe1ez6-
ee "nian(pl. ABCZ = FbF"CZ\ABllF6F..Ardbbi kiiz6pvondrais hasonl6:LrL pontjaF. A BE 6s az A,Fsulyvonalak metsz6spontja s. Az lrs 6s az F S h6-
belethat6a t6tel. lomsziigek hasonl6k, merl szogeik prronk6nt egyenl6k(az,El'kdz6pvonalptu-
huzamos lB-vcl, ezertaz azonosan jeliill szdgekvelt6szdgek).A hasonl6s6g
0rinya2 l. meda/ 6f kd/epvonal az,48oldallele.igy w la 6saz ,r),1snly-
SrilyYonal vonalakaz oldalakhozkdzclebbihamadol6pontjukban metszikegymrst.Ha-
sonl6anlethat6be, hogy az lB stillronal 6s a C cslcsb6lindul6 stl]'vonal
Sirlyvonal: a hrromszijgstl)'vonalaa cstcspontota szemkiiztioldal felezii metsz6spontja is ez a pont(s), miveltB-nek csakegyoldalhozkdzclebbihar-
pontival dsszckdt6 szakasz. rnadol6pontja van.
Koordinetn-geomeld6ban a s[lyvonalcgyenestis szoktukneveznl
sulyvonalnak elLtisl bcl6ttuk.
Ezzela bizonyitand6
illeszkedvc
Ha a sr.lilyvonalra tamasztunkala egy akkoraz egyen
sikidomot, vektorckathasznelvaldluk be, hogy a harom
b) A misodik bizonyitasban
sulybanmarad. megfelel6harmadol6pont ugyanaza pont.
Felhaszndljuk azt,hogyhogyankell egyszakasz oszt6pontjiiba
mutatovektort
T6tel:a hdromsziigslilyvonalaiegy pontbanmetszikgymisl. Ezt a ponloj felirnia vdgponrokba mutat6 veklorok segitseg6vel.
stllponlnaknevezziikes ez mindharomsilyvonalonaz oldalhozkijzelebl'r Lelye Hp H, asHj az l, B 6s C pontokb6lindu16sul)'vonaiak oldalhozkd-
harmadol6pont.
7e'ebbihamradolnNrljr. mul"lohcly\el,lorol,drjekjljnk
n 7 e/enfonlL,kba 4.
Bizonyitds i, 6s 4-mal. Ekl(orfelirhatjuk,hogy
hogy ha barmelykett6 si yvonal metszes
a) Az els6biTonyitisslra!6gieja,
pontjamindk6tsrilyvonalonaz oldalhozkdzelebbiharmadol6pont,akkofa hii
_
romhamadol6pont (a haromstlyvonalon) ugyanaza pont. -b + i + a
+a ,' 2 ;+c+a;
t\ _ 2 j
 s iK B E L r E s T ER BE L T AL A KZ A ToK S I K B EL I ES TER BEL I AL AKZATOK

Hasonl6ana m6sik k6t silyvonalra: Befog6t6tel

T6tel: dereksziigiih6romsziigbenbrirmelybefog6hosszamrtad kiizepeaz 6t-
fog6 6s az 6tfog6raes6mer6legesvetiilet hosszAnak.
A+E +b
Bizonyitis
Az aldbbi6brajeltilseithaszniilvaABC* ATCr , mlvel sziigeikegyenl6e
(ATCZ = ACBZ = 90", d kdziis). igy a megfelel6oldalak ariinyaegyenl6
^A+b -
,2 a +b+E ct
-b
3 t-;'
Liilbaro.hog) a hirom harmadolopontugyanaza ponl. Ezlel a l6telt beldtruk azz

Ha egysikidomota sill)pontj6naltdmasztunkal6,akkor egyensillybanmarad.

^z
A misik befog6rahasonl6m6donl6that6be a t6tel.

Magass{gt6tel
Tetel:dereksztigfhArcmszdgben az etfog6hoztartoz6magassAg
m6rtanikdze-
pe az 6tlog6iiltala meghatdrozottk6t szeletehosszdrak.

Bizonyitis A
Az a16bbiibra jeliil6seithasznilvaATC^-TBCa, mivel sziigeikegyenl6ek
lATC-z CTB.1= 90a:CATZ AsBCTZ me6legesszeruheg)es cTiigek).
= i8v befog6t6tel: magassAgt6tel:
a megfelel6oldalakar6nyaegyenl6: F=c, 6 so ' - c r' c c, .,
" ^i:

MAZ

Ezzela teteltbeuttuk.

@
 si K B E L| Es TERE ELt ALAKZAToK

Szimmetrikush610msziigek 4,3.2.Sikn6gyszdgek

Egyenl6szdrf h:iromsziig Osztdlyoz6suk

Ttei:egyenl6szdruh6romszdgben az alaphoztartoz6magasseg, stlyvonal,
oldalfelez6 mer6leges,
a sz6rszdg
sz6gfe1ez6je,a beirtkijr kdzepponrja
6sa kii n6gysziig
riilirl kdr ktjz6pponrja
a szimmetriatengelyre
illeszkedik. : olyafl n6gyszdg,melynek van l80o-nril nagyobbsziige.

vex n6gyszijg
olyann6gyszaig,
melynekegyikszdgesemnagyobb180qn61.

rn6gysziig
finici6i olyan n6gysziig,melynkvan kdr6 irt kdre. Van olyan ktjr, mely 6r-
m,: s"=.f": f" mind a n6gycsircson.
ESyenl6szitu der6kszajgii
h6romszijg
alaponfekv6szdgei45.-osak,az 6tfo$i ha egy ndgysziig hum6gyszdg,akkor szenk6zti szdgeinekiisszege
(alap) .uE-szerese
a befog6knak
(sz6rahak). 180".

Szab{lyoshiromsziig kiir egy iv6heztartoz6kerlleti 6skdzepponti szijgekkdzti dsszefligg6st

fel-
Haromszimmetriatengelye van, melyekegybenmagass6gvonalak, silyvonr lasznalvaa himegysziigdszdg6heztartoz6kdzepponti sztjg204az dszdggel
lak, oldalfelez6
mer6legesek 6s szdgfelez6k.
A beirtkijr kajz6ppontja,a kijriil dzti /sziighiiztartoz6kiizeppontiszdg2I
ift kiir kdz6ppontja,
a stlypont6s a magassdgpont
egybeesik, ez a hiironNz(,I,
kiiz6ppontja.
., Jl
Magassaga--szerese a z ol dal nak . =:^= :
* =1^,,

\rel2d + 2y= 36Oa

,

+ 7= 180'.
vel r bels6szdgekdsszege 360', r mesikketszdgdsszege
is 180'.
az ellilisl bebizonyitottuh.
 SIKBEL I ES TE RE ELI ALAKZAT O K 5 I K E | E LI E5 :IER BEL I AL AKZATOK

T6tel:ha egy negyszdg

szemkdztiszdgeinek
dsszege180",aktor az hirmegy-
szdg.

Bizonyitis
a) Az els6bizonyit6s indirekt bizonyit6s.
Ad abszurdum tegyiik fel, hogya szemkiiztisziigkdsszege180' 6s a n6gy-
q?Aa nPm hi'm;m/.?Aa

Teh6taz egyik cstcs l1emilleszkedika misik h6romiltal meghatarozottkdrrc.

Ez a csricsleg/ena c. Rajzolj\tk megazABD hiiromszdgkiir6 ifi kdft. Azt kell megmutatnunk,hogy
I C pont ene illeszkedik.A kiir BD htrja azA pontb6l d sziig alat btszik, a C
pontb6lpedig1800 d szdgalatt.A sikonazoka pontok,amelykb6l a BD hur
180'- d szdgalatt l6tszik, az ABD hiLtorlszdgkijd irt kiimek az 6briin vasta-
gonjeldlt ive 6s enneka ,D-re vonatkoz6tiikiirkepe. Mivel a felterel miatt az
,{BCDndgyszdgkonve\.eren C csaka kijrvonalonlev6kijrivenlehet.igy az
ARCD n'gysziig y al6banhrim6gyszitg.
Ezzel a t6telt bel6th.*.
A ket t6tel esviitt:
T6tel: egy n6gyszdgakkor 6s csakisakl<orhrim6gysz6g,ha szemkdztisziigei-
nektisszege180".
Erint6n6gysziig
Definici6: olyan negysziig,mellalek van beirhat6kdre. Van olyan kair, mely
arinti mind a n6gy oldalt.
Legyen P = DC .\k , igy k^plrk ABPD n'gyszitget,mely hurn6gyszdg.Ezft
16lpedigmarbeliittuk,hogyszemkdztisz6geinek dsszege180',tehiit T6tel: ha e$/ n6gysziig6rint6ngyszdg,akt<ora szeml6zti oldalak hosszainak
=
DPBZ 180" d. osszege egyenl6.
Ebb6lviszontaz kdvetkezik,hogya BPC h6romszitg egyikszdged, egyrrii
sik pedig 180" d. Ezek iisszegea harmadiksziig n6lkiil is 180",ani (l nyitds
lenlnonda bels6szdgek6sszeg6re vonatkoz6t6telnek.Mivel helyesen kijv.l 6rintesipontokmind a ngyoldaltk6t rdszreosztj6k. Ezek a szakaszok
keztettiink,csak a kiindulisi feltetelbenlehet a hiba, teh6tC illeszkedit r ,rint6 szakaszok.Mivel kiils6 pontb6l egy adott kijrhdz hr.izott6rint6 szaka-
k6rre. hosszaiegyed6ek
lE = AEqts BEt - BE, es Cf) - CEres Dfr = DEa.
b) MasodikbizonyiHs lenaT
Tudjuk, hogy azIBCD n6gysztigszemkiiztiszdgeinek(legyer d 6sy) ijssz(l! a+c= 44+Ep+CE3+ Ep=
180'. = AE1+BEz+CEz+DE1=b+d
I a ttelt bebizonyitottuk.
 SIKBEL I E5 - f ERE ELI ALAKZAT O K SIKAELI ES TER BEL I AL AKZATOK

T6tel: ha egy konvex n6gysziigbenszemkiizti oldalak hosszinak dsszege Ez viszont ellentmondannaka feltetelnek,hogy
egyenl6,akkoraz 6rint6n6gyszdg. DA + B C= A B + CD,
zzaz,hogy az ABCD ntgyszijg szemltizti oldalainakiisszegeegyeDl6.
Bizonyitds Mivel helyesenkdvetkeztettiinl, csaka kiindul6 feltetelbenleheterthiba, teh6t
Indirekt uton bizonyitunl. a negysziiglek 6rint6negyszdgnek kell lenme.
Ad abszurdumtegyiil fel, hogy egy konvex negyszijgszemkdztioldalainak Ezzela t6te1tbebizonyitottuk.
dsszege egyenl66snem6rint6n6gyszijg.
Ha nem 6rint6negyszdg,aklor b6mely h6.om oldala 6ltal meglatarozottkdrl A k6t t6tel egyiiit:
(a hrrcm oldalegyenes6ltal meghadrozotth6romszitgbeirhat6kiire) a negye T6tel: egy konvexn6gyszdgakkor6s csakisakkorrint6negyszdg,
ha szem-
dik oldalnem6rinti. kiizti oldalaihosszAnak
tisszege
egyenl6.
Ha nincsa n6gyszdgben tompasztig,
akkormind a n6gyszdgedereksziig kell
legyen,hiszcsakaklor leheta bels6sziigekiisszege3600.Az oldalhosszakril Tiap6z
vonatkoz6felttelmiattcsakn6gyzetleher,azpedigednt6negyszdg. Delinfci6:olyann6gyszdg, melynekvanp6rhuzamos oldalpida.
Ha van tompasziige, akkorbel6that6,hogyezenlehets6ges n6gykdr kiiztil a/ A prirhuzamosoldalakatalapoknalqaz 6ket tjsszekdt6oldalakatszeratnakne-
egyik olyan helyzetft,hogy a negysziigegy tompasziig6nekegyik sz6rdterintl vezzik. Az egy-egyEz|rrailleszked6sziigekkieg6szit6sztjgek,itsszegiikI 80".
s a m;sil,lal nincskitziisponlia.
Szimmetrikustrap62
Definici6: oiyantrap6z,melynekvan szinrmetriatengelye.
- az alapokfelez6mer6legese a szimmetriatengely,
- az alapokonfekv6 k6t-k6t szdgeegyenl6,
- ed6i egyenl6ek,
- hrim6gysziig.

Parrlelogramma
Dennici6:olyanngyszdg, meb'nekszenrkdzti
oldalaip5rhuzamosak.
uc A definici6val ekvivalensilliuisok:
Ezennem erint6 oldal miisik csricsin (D) kereszttilhirzzunk6rint6t a k6rhai/l Egy nogysziigakkor es csakisaklor paralelogra[una,ha:
Igy kapjukl?CD negyszdget, mely 6rint6n6gysztig, teh6tszemkdztioldali|l szemkdztioldalaiegyenl6hosszisegirak,,
nak dsszege egyenl6,azaz szemkiizti sziigei egynl6ek,
A ' B + C D = BC+DA'. a szomsz6dos szdgekiisszege1800,
Mivl d tompaszdg, azAA'D hiromszdgbe\DA' a legnagyobb oldal,tehil 6tl6i felezikegym6st,
DA'> DA. egy oldalpiia perhuzamos6s egyenl6hosszri,
Mi]r'elA' az AB szakaszbels6pontja, kdz6ppontosansziinmetrikus.
A'B < AB,
Ezek felhaszn 6sevalkapjuk, hogy
DA + BC < DA'+ BC =A'B + CD < Ats + CD.
 SIKBELI ES TEREELI ALAKZAT O K

Deltoid Sikndgyszitgek
Definici6: olyan n6gysziig,melynek ket-ket szomszdos
oldala egycnlo
hosszisegil.
Jellemz6i: konvex konkev
az egdk 6t16egyenes6re szimmetrikus,
- az etl6k mer6legesekegym6sra,
.'-1 N
6dnt6negysztig. \ \ \\
\ ./l \
\,/ \/
T6glalap
Definici6:olyanpaialelogramma,
Jellenz6i:
melybenvan der6ksziig.
VVV
It-L_______________
minden sziigededkszdg, hirmegyszdg tapez
tapez erint6n6gysi
erint6n6gyszdg
- 6tl6i egyenl6ek,
szimmetrikusaz oldalfelez6mer6legesegyenesekrc,
- him6gyszijg. d
Rombusz
Detinici6:olyann6gysz<ig, melynekoldalaiegyenl6hosszusegiak.
t/
Jellemz6i:
mivel szemkdzlioldalai gyenl6ek,a rombuszspecialisparalelogramma,
VY
lr ll V I
(deltoid
szimmetrikustrap6z paralelogftmma
na
,tl6i merdlegesenfelezik eglanest,
- szimmetriatengelyeiaz ed6k, t-------1
6dnt6n6gyszdg. / \ /
t/
t< '
N6gyzet
Dfinfci6:olyantglalap,melynekoldalaiegyenl6hosszusrgiak.
| ___
VV
,,r ---__}
1 +
Jellemz6i: t6glalap r(
fombusz

D
6tl6i 6s kiiz6pvonalaiszirnmetriatengelyek, ,/
6rint6n6gysziig, tt/
/
- hr.irn6gyszitg.

VY
rregyzet

tl
ll
 s iK B E L t E s T ER BE L t A L AK z a roK si K E E Lt es t E RBE Lr aLAKzAToK

T6tel:a ndgysziigbels6sziigeinek
dsszege
360". 4.3.3.Soksziigek

T6tel:a konvexn6gyszdg
kii1s6sziigeinek
iisszege3600.(Kiils6 szdga belsi; Konvexsokszdgek :itl6inaksz{ma
szijgmellekszdge.) Tdtel
Egyn oldalirkonvexsokszdgitl6inak szema
N6gyszitg kitz6pvonala
Definici6: a szemtciztioldalakfelez6pontjaitiisszek6t6szakasz. n(n -3\
2
Bizonylt{s
Az r oldalt konvex.sokszrigben egy csicsb6l n-3, , csilcsb6l6sszesen
,(n 3) etl6 hnzhat6.Igy minderyik etl6t k6tszersziimitottuk,egyszeraz egyik
iiin6l,egyszera misiknel.Az n(n 3)-atez'f el kell osztani2-v1.
Az n oldahisoksziigdsszes 6tl6j6naksz6matehetval6ban
n(n -3)
2
Ezzel a tetelt bebizonyitottuk.
Psralelogrammakiiz6pvonala
T6tel:a paralelogramma kdz6pvonala
pfuhuza,rnos
a mellettefekv6oldalakkrl soksziigekbels6szdgeinekiisszege
6sveliik egyenl6hosszlisAgi. 6tel
Egy , oldal[ konvex sokszdgbels6sziigeinekiisszege
n - 2)180o
s
// oldalt konvex soksztigbenegy csicsb6l ,r 3 darabetl6 htzhat6 (saj6t
mag6ba6sa ket szomszdos csricsbanem rajzolhat6atl6). Az egy csucsb6lh!i-
,?-l illo a soksTdget,?-2 heromsziigtebonlja. ETekbels6sTiigeinekdsz-
Tiap6z kdz6pvonala
T6tel: a lrapezszerakatiisszekdt6kdz6pvonala
- 2)r80'.
pirhuzamosaz alapokkal 6ppena soksztigbels6szdgeinek
hosszaazokhosszenak iisszeg6t
adja.
sz6mtani kdzepe.
a t6telt bebizonyitottuk.

konvexsoksziigkiils6 sziigeinek
dsszege
360'.
nyitds
ivela kiils6szcigabe1s6
szdgmelekszcige,
az egycsricsnril
l6v6kiils66sbel-
szdgekdsszege180'.Egy n oldahikonvexsokszdgeset6naz dsszescsrics-
 SIKBELI E5 TERE ELI ALAKZATO K EiIKBELt ES TER BEL I AL AKZATC |K

igy n . I 80o.Ha ebb6lkivonjuka belsii

nel l6v6bels6skiils6 sziigektisszege 4,3,4,Kiir
szdgekdsszeget,akkor megkapjuka h.ils6 sziigek6sszeg6f.Teheta kiils6 szij-
gek dsszege Hfr
n 180"-("-2)180'= 180".2= 360". Definfci6: a krjrvonal k6t kiiliinbdz6 pontj6t iisszekdt6szakasz.
Ezzela t6telt bebizonyitottuk.
Atm616
Szablilyossokszijgek Definici6ra kdr k6z6pponrjara
rlleszked6bur.
Definici6: azokata sokszdgeket,
melyekbels6sztigei6s oldalainakhosszrl Ez a kiir leghosszabb
hr!{a,hosszaa sugfuk6tszerese.
egyenld.srab;lyossoksziigeknek
nevezziik. frint6
DIinici6: olyan egyenes,melynek egy ktiztis pontja van a kdnel. A t6bbi
Ezekbe6s kdr6 mindig irhat6 kiir.
pontjaa kihtin kiviil helyezkedikel.
T6tel:az ennlesiponlbahuzotlsugermer6leges a7erinr6re.

Bizonyitds
Tudjuk, hogy egy egyeneshezegy r, nem illeszked6ponlb6l htzhat6 szaka-
szokkiizdttaz egyenesre mer6leges szakasza legrdvidebb-
Egy n oldahi szabilyos sokszdgbels6szijgei 14 ougysaguut. Tudjuk, hogy az e egyenesmindenpontja,t kivAelevel a kiiriin kiviil helyez-
kedikeI,igy az, van legkdzelebb (-hoz.
Az OAB egye dsziLrihiiromsziigetkitz6ppontiharomszijgneknevezziik6ssc E kett6b6l ad6dik,hogy Kt az egyenesremer6leges.
gits6gdvel
a sokszdgtedilete:
Erirt6szakasz
Rr sin(360./n) Definici6: az 6dnt6egypontja6s az 6rint6sipont eltal meghatirozottszakasz.
-
'= , ' 2- . T6tel e$/ kiils6 pontb6la kdrhiiz htzott 6rint6szakaszok
egyenl6hosszusriguak.

ahol R a kdr6 irt kiir sugara.

 SIKBELI E5 TE R E EL I AL AKZATOK

Bizonyitds
Mwel KE1= KEz= r, K]' kiiztisoldal6s(E,pZ = KEf Z =90",^ KpEt 6s?,
Pr(t2 hiiromszijgekk6!k6t oldala 6s a nagyobbikoldalakkal szemtiizi szdgc
egyenl6.Teh6tket hiromsziig egybevag6,igy a megfelel6oldalakegyenl6ek.
Teh|tPEt= PE1.
Ezzela teteltbeldttuk.

Szel6
Delinici6:olyanegyenes,
melynekk6t kdzijsportja van a kiinel

Sze16szakasz
Delinici6:egypontrailleszked6szel6na pontsa kdlel vettmetsz6spont
eltal
meghat6rozottszakasz.
Egyponton6thatad6sze16n Kiiz6pponti szitg
k6t szI6szakasz
6s egyhrir talilhat6.
Delinici6:ket sugtu6ltalmeghatarozott
szdg.

Egykdriv egy ktiz6ppontiszdgethat6rozmeg,aztmellareksziigtartomdny6ban

van. Ha az iv f61kiim61kisebb,aklor a hozz6tafioz6 kdz6ppontisziig konvex.
Ha az iv nagyobb,aktor a kdzeppontisziig konkiv. Ha az iv a kiir fele, akkor
a kijz6pponliszdg180'.

Ednt6szakasz:
tP
Szel6szakaszok:
Pl 6sPB
Keriileti sziig
9@@
KOrcikk Delinici6: a keriileti sztigolyan sziig, melynekcsicsa a k6r keriilet6nvan, sz6-
Definici6: egy kiir k6t tetsz6leges
sugara6s az 6ltalu.kmeghatarozott
egyrk rai pedig a kijr egy-egyhirjAt tartalrnazz6kvagy egyik sziira egy 6 nt6 f6l-
kdriv 6lialkdzrefogottsih6sz. egyenes(ez ut6bbi az &int6szdrukeriileti szdg).A kdronalnak a kedileti sziig
sz6gtartominyebaes6ive a keriileti sziighdztartoz6ki;riv.
Kiirszelct Egykiiriv vdgtelensokkeriileti szdgethat6rozmeg,azokat,melyekneka szdg-
Definici6: egy kif egy hirja 6s az 6ltala meghatiirozottegyik kddv dllrl lartomenyebanvan. Ha az iv f61kijm61kisebb, akkor a hozzAtartoz6 kedileti
kiizrefogottsik6sz. szdghegyesszdg.Ha az iv nagyobb,akkor a keriileti szaigtompaszdg.
 SIKBE LI ES TERBELI ALAKZA T O K si K E ELt es iERBELT aLAKzAToK

L) A kijz6ppontisziig s a keriileti sziig egyik sz6laegy egyenesbeesik (a kd-

zeppontiszdgegyik szAraa kiir 6tn6l6je).

Az 6b n leIhaI6AOC hriromsztigegyenl6sz6ru,mert szAraia k6r k6t sugara-

Igy az alaponfekv6 sziigei egyenl6ek,nagys6guk:ct.Az @ szdgaz AOC h6-
romsziigkiils6 szdge,ez6rt

2.) A kdzeppontiszdgcsricsaa keiileti sziig sz6glartom6nyeban

van.

li, rijvidebb,illetve hosszabbiveheztartoz6kii zlpporlrl szig AOBZ,kefilc

t] sz6gp61dnl ACBZ esADBI,llletve ADPZ.

T6tel:adottivheztartoz6kiiz6ppontiszdgktszerese az ugyanezenivheztar Ebbnaz esetbenaz AO etrn&6nekM azonosoldahn lev6 kdz6pponti6s ke-

toz6 kriileti sziigeknek.
az els6pontbanbiTonyitoltelliras.igy iisszegiik-
riileti sziigekrealftalmarhalo
Az ribrajeliil6seivel:IOBZ = 2 ACBZ =2 ADBZ ... .
re igaz,hogy
Bizoryitds
A bizonyitesn6gy l6p6sbentdrtenik aszerint,hogy a krizeppontiszdgcslicsl @=(nt+ aI =2q +2 =2(c\ +d1) =2d,
(a kdr kdzppontja)hogyanhelyezkedikel a keriileti szdgszdgtartomiirydho/
kpest. 3.) A kiizepponti szdgcsricsakiviil esik a kedileti szdgtartomiinyiin.A BOC
k6z6pponti,illetve a 8,4C kerrleti sziq az AD etm&6 megrajzolesaut6n ket-
k6t szdgkiilcirbs6gek6ntfthat6 fdl:
 SIKEELI ES TERBELI ALAKZAT O K S I KBELI ES TER EIEL I AL AKZA'IOK

Az el6bbbizonyitotttetelb6lktivetkezika kertileti sziigekt6tele.

T6tl: egy kdrben (vagy azonossugaruk6r6kben) az azonos(vagy egyenl6)
Ivhez(vagy ivekhez)tartoz6keriileti szdgekegyenl6k.

Ldt6szdg
Egy al^kz^tegy,az alakzatonkiviili pontb6l olyan sziigbenl6tsz6dik,melynek
csircspontjaa pont 6s a legkisebbolyan szdg,mel)'neksziigtartomAny6n kiviil
nincsaz alakzatnakpontja.
O P6lda
(t= BOCZ= BODZ-CODZ, P
d = BACI= RADZ- CADZ.
Az egyenl6segek jobb oldalrn l6v6 szdgekreferudll az els6pontbanbizonyi-
toft e]Jit|s,azv BODI = 2 . BADI tllewe CODZ = 2. CADZ.
igy az oJ= 2d allit|st beliLtnft.
4.) Ha a keriileti sztig egyik szeradnt6, akkor heromesetbenkell megnezni
(az6brikj6l szemleltetik), hogya keriiletisztig(d) feleakkon,mint a hozzat
tanoz6kdzeppontiszitg (2d). APpontb6l d szdgbenl6tsz6dikaz alak2at
A let6sz6gkonvexszdg.

A keriileti sztigektetel6b6lad6dik,hogy azok a pontok, melyekb6l egy adott

szakasz adottkonvexszdgben l6tsz6dik,ket, a szakaszegyenesere
szimmeti
kus kii vet alkotnak(kivevo az ivkb6l a szakaszv6gpontjait).

r^)
H
'e c('>90"

I' C[<90" o=90'

Ha a l6t6szdgktirivenbeliil megyiink, akkor a l6t6sziig n6, ha kiviil, aklor

csok:Len,
 S I KEIEL I EEi TEREELI ALAKZATO K K E R O LET- s TERU LETgzAM I . r As

O P6lda 4.4.KERULET-fs TERULETSZAMiTAS

A mozin6z6ter6nek melypontj6b6llrtsz6dika mozivrszonmagassaga a leg-
nagyobbsziigben? 4,4,1.Keriiletszimitds
Megold{s
Abb6l a pontb6l,melyheztartoz6lat6sziigktiriv6rinti a n6z6t6regyeneset. Egy sikidom keriilete az 6t hatiirol6 giirbe vonal hossza.
Azelt, mert ha metszen6,aklor a k6t metszespont6ltal meghatArozott hur pont-
iaib6l nagyobb sziigbenlatsz6dna, hisz a let6szitgktjrivenbeliil vannak. Kdr
Az / sugaruktir keriilete
k = 2tL.

Kiircikk 6s kdrszelet
Az r suganikdrbenaz d ktiz6ppontiszdgldz tartoz6kiircikk, illetve kiirszelet
kerilete:

k = 2 r+ i k-: h+ i

Ahol,
i = (,r,valyi =zrn.fr;
(az iv hosszaegyenesenar'nyos aboz?,|tafioz' kiiz6pponti szitggel).
Itt q a kiizepponti sziig radianbankifejezve; so ugyaaezfokokban.

Szabdlyos sokszaigek
Szabrilyossokszilgekn6lfelhaszniilju* egyr6sztat, hogy van kiir6, illetve be-
irhat6 kdriik. M6sr6szt,hogy felbontlat6k egyenl6 s26ru,egybev6g6h6rom-
sziigeke, melyek egyik csicspontjaa sokszdgkiiz6pponta.
 K E RLiLE T - E s T ER U L ET s z i M iTA s KERO LET- Es rERtl LE.rszAM iTAs

H{romsziig

a) Legyen az egyik oldal a, es ahozz|tartoz6 magasseg

mc!
Ekkor:

z
Bizonyit{s
Felhasmeljuk, hogyt6glalapteriileteegynl6az oldalainakszorzateval.
A haromszdgeteg6szitsiikki t6glalappdrigy, hogy a h6romsz<igleghosszabb
oldala(amelyikndlnincshosszabb) legyenaz egyikoldala,a hozz6tartoz6ma-
gass6g pediglegyenegyenl6a r6glalapm6sil oldal6nak hossz6val.
LegyenR a kdre irhat6kdr, / a bejrhat6k6r sugara.Egy oldalt szabiilyossok-
szdgeset6na kdz6ppontiszdg: 'l
E A D
360'

Az oldalhosszus6ga:
o - d
4 = ^^
l/(sln-. a=,lrtp
2 -2-
Mieelk: na, B T c
, lf4\l
/( _- ^ - n- t8 0 . 1 8 0.
L - 2m lq
nn - Mivel BTA^=BAE^ es TCA^=ACD^ (egyoldal6s a rajtafekv6kt szdg
egyenl6),a heromszdg
reriiletea Gglalapter etnekfele.Tehet

4.4,2.Teriiletszimit{s BC.BE a.m-

ES/ sikbeli alakzatteriilete a sikbeli alakzathozegyertelmfienrendelt nem 22
negativszim,melyhozzarendel6s b) Legynk6t oldala s ,, a kitzbezft szitgiikpedig.f!
a kdvetkez6tulajdonsegokkalrendelkezik:
I . az egys6gn6gjztteriilete I teriiletegysdg; Eklor:
2. egybeveg6alakzatoktedilete egyenl6; d r . s l nY
3. ha egy alakzatottdbb egym6sbanem nylii6 ftszle v6gunk,akkor az alakzal 2
tedilete egyenl6az 6t alkot6 dszek tedileieinekdsszeg6vel.
 K E RO L E T - s rER t:,L ET s z A M i TA s KERrI LET- es TERlfLETszAMTTAs

Bizonyltis 3.t= go"

H6romr6szbenbizonyitunk.
1.T< 90'

B
hogyn1,= r. Tudjuk.
Le$ato. hogysin90'- l.
TehAt
Ldthat6.hogy a m- a.b.\ a b.siny
Srn /= i .
22

c) Legyen az ,43Ca keriilet6nekfele s!

Innen
Ekkor
Teh6t t = J r ( r - a) ( r - bx r - c )
am- a b siny
' Ez'tHeron-kpletneknevezziik.
t=-=
22 d) Legyen a hAromsztigbeirt kdr sugarar!
2. ^t> 90' Ektor
t= r's.
Bizonytis
A h6romsziigcsicsait kdssiik iisszea beirhat6kiir kiiz?portjaval! Igli hrrom
h6romsztigetkapunk.Mivel az 6rint6sipontbahrizott sug& mer6legesaz 6dn-
t6re, ezenh6romsziigekmagassega 6pp a beirt kd! sugaralesz.

hogy sin(l80.-9 = &.

Lethat6,

Tudjuk,hogy sin(l80"-7)= si17 1"1161

B C
a.b.sin(180"
-y) a b.siny
A hAromsziigteriilet6tmegkapjuka kis h4romsziigekteriileteirck dsszegek6nt.
 K E RU L ET . E5 T E R I.JL E T S z i M i TA s K E R U LET- ES TERULETSZAM f TAS

Teh6t Legyena k6t alap rr 6s c, a magass6gapedig m. Eklor

a-r b.r c.r a+b+c
t= t, ) I,+t.=. | --- -r,
2222
Paralelogramma
e)
Legyena hiromszdgkiift irhat6 kdr sugaraR.
Ekkor

4.R Legf/enaz egyik oldala a es a hozz6t^r1oz6magass6gttr,. Ekkor:

N6gysziigtcriilete I-A mo.

Legyenekaz oldalai a 6s b, a kdzbezft egyik sziig pedig d. Ekkor:

Altal{nos n6gyszijg:
t= a b srl..d,.
Legyenekaz 6116i
e 6sf kdzbezirt sz<igiik5.
Deltoid
,.^

B e . / si n 6
2
N6gyzet Legyenekaz 6t16ie 6sl Ekkor:
Ha az oldal a, akkor
2
T6glalap
Szab{lyossoksziigteriilete
Legyenekaz oldalai a 6s ,. Ekkor:
t=a.b.
Trapaz

b
 ( K E RUL E T - E s T ER tl L E T SZ A M i TA s l TER Gi EO M ETR IA

A keriiletszimitesnil
hasznelt.jeldl6sekkel. 4.5.TERGEOMETRIA
| = n-
fi sln ar ar kr
2 22 4,5.1.Hngerszerfitest
Kiir Egy 26ft sikbeli gdrbevonalpontjain keresziil pfuhuzamosokattlizunk egy, a
Az r sugaruk{tr teriilete: gdrbevonalsikjaval nempfuhuzamosegyenessel. Igy egy v6gtelenhengerfelii-
letetkapunk.Ha eztelmetsziika gdrbevonal sikjiivals egyvelep6rhuzamos
K6rcikk sikkal, akkor ket v6gtelentdr6szt 6s kijztiik egy v6geslestethat6rolunkel. Az
igy ryert vegestest a hengerszerlitest.
A metsz6sikokbanelhelyezked6 lapoka hengerszerii testalaplapjai,az 6ket
ijsszekitt6gitrbe feliilet a hengerszeriitest pahstja-A szrrmaztatdsakor hizott
perhuzamosoknak a metsz6sikokkdz6es6darabjaia hengerszert testalkot6i.
A pfuhuzamos sikokdvolsagaa magassiga.

Kdrcikk tertiletkiszemirhar6a kdr sugareb6l6s a hozz6rartoz6kijriv hossze-

b6l, valaminta sugirb6l 6s a hozzetrtoz6 k6z6pponriszdgb6l.
4.,,
'2

Aiol d a kaizepponri
szdgradianban kifejezve;d. ugyanezfokokban.
Felhaszneituk, =
hogy ; i - r , valaminthogya kiircikl reriileteegyenesen
arli
nyosa hozzdtartoz6kiiz6ppontiszilggel.
Henger
Kiirszelet Ha a hengerszeriitest alapjai kiirdk, aktor kilrhenger6l besz6liink(gyakran
hengeralatt kdrhengcfietiink). A kdrlapok kdz6ppontjaitdsszekdt6egyenesa
hengertengelye.
Ha a metsz6sikokmer6legesek az adottegyenesre, a hengertegyenes, egyeb-
kentferdehengemek nevezziik.

Has{b
A2 abrdnlethat6,hogya kdrszeletteriilet6lmeSkapjuk,
ha a kdrcikkteriilele- Ha a hengerszeii test alapjai soksziigek,akkor a hengenzerfitestethasrbnak
b6l kivonjuk a h6romsz6gtediletet.
nevezziik.
r'sino A metsz6sikokbanlhelyezked6 lapokaz alaplapok, a tdbbilap a hasaboldal-
2 lapja.Az oldallapokparalelograrnmek, ezekalkotjdka has6bpalastjet.A szer-
maztatAskorhirzott parhuzamosoknaka metsz6sikok kijz6 es6 darabjaia ha-
seb alkot6i- Az alaplapok oldalai az alap6lek, a tiibbi 6I a has6b oldal6le.
 TE R c; EO M ETR IA

A Flrhuzamossikok t6volsegaa has6bmagassaga. A t6glalapalapi egyenes K'jp

hasiba teghtest;a kockapedigolyanteghtest,amelynekminden61eegyenl6. Ha a kripszeriitest alaplapjakdr, akkor a hipszeifi test kiirk p. (Ha ktpr6l be-
sz6tiink,tiibbnyire krirkLipragondoLrnk.)A k<irktp csucs6ta kiir kiizppontje-
val ijsszeki;t6
egyenes a hip tengelye.
A kirpegyenes, ha tengelyemer6leges a
kdr sikj6ra.Ez a forgeskirp.Az egyeneskup alkot6i egyenl6k,tengelymetsze-
te (a tengellaeilleszked6, azalapsikramer6leges sikmetszet) egyenl6sziiruha-
romsz6g.

Ha a mJszd_sikokmedlegesek az adottegyenesre,
ahas6begyenes,egy6bk6nl
ferde.Ifa a hasdbegyenes es a sikbelisokszcigvonal
szabrilyos,
akkii szabe
lyoshas6br6l besz6ti:nt.
Aszabalyossoksz6gek kdz6ppontjait
tisszekiit6
egye,
nesa has6btengelye.
A paralelepipedonolyanhasiib,ahola kiindul6sokszdgvonal
paralelogramma.

4.5.2.Kfpszerii test
Legyenadottegy sikbeliziirt gijrbevonal6segy,az adortsika nemilleszkedij
pont.Hfzzuk mega kiils6pontota gUrbevonal pontjaivaliisszekitt6
egyenesc-
ket. Ezenegyeneseknek a kiils6pont6s a sik kdzdttiszakaszai.valam;t a sik
ahalhal;follv{ge)lenes,/ttadoltvezergorbejri.adolrc<ucs!) k;nszemle5tncl
Csonkakfp
A krlpot az alaplapj6valprrhuzamosmetszii sikkal egy L:lipraes egy csonka
kipra bontjirk.Ha egyeneskiirktpot metszilnk,akkoregyenescsonkakipot nye-
fiink. (Csonkaknponeltaldbanegyenescsonkakipot 6rtnnk.)

Gfla
Ila a kipszed testetsz6nnaztat6
gdrbe vonal zbn sokszdg.ak-kora kapofl les-
tet gtllnak nevezziik.

A zertg6rbevonaleltalhatiiroltsikidoma kripszeriitestalaplapja.
A krlpszcril
tesl csricsataz alaplapkeri.iletipontjaivalijsszekajt6
szakaszok
az ali(olol
A c$icsai6s az alaplapsikjakijztjttit6volsega magassaga.A csucsitaz alaf
lappaldsszekiit6 gdrbefeliileta palistja.
 TERG EoM ETRI A T E R F O G AT. E5 FEL SZI N SZAM ITA5

A soksziiga gfla alaplapja,a tdbbi lap a gula oldallapja.A g]lla oldallapjai he- 4.6.T]IRFOGAT-ESTELSZiNSZAMiTAS
romsziigek,amelyekkdziis csucsaa gila csricsa,ami a riigzitett pont.Az oldal-
lapokalkotjAka gula pal6stj6t.A gtla alaplapjanakoldalai az atapelek,a riibbi 4.6.1.Felszlnszdmitis
l oldal6l. A testekfelszineaz 6ket hatrrol6 feliiletek tedileteinekdsszege.
Ha a gula alaplapjaszabalyossoksziig6s zz oldal6lekegyenl6k,akkor a grila
szabelyos,oldallapjai egybev6g6egyenl6sz6ruharomsziigek.Ha egy hdrom Egyeneshengerfelszine
oldalt gula (tetraeder)lapjai egybev6g6szab6lyosh6romsz6gek,akkor szab6 A=27+ P,
lyostetraedr6l besz6liink. ahol f a hengeralapjainaktedilete,P pedig a palestteriilete.

Caonkagfla Kiirhengerfelszin
A gulet alaplapjavalptuhuzafios metsz6sill(al egy gultua 6s egy csonka A=21L(r+ m),
^z
gultuabontjuk. aholr az alaplapoksugara.ft pediga hengermagassiiga.

E$/treshas{b felszin
Ugyanrigyszimoljuk, mint az egyeneshengerfelszin6t.
A=27+ P
Itt az alaplapoksoksztigek,a palastpedigteglalapokb6llill. Ha az alaplapokke-
riilete t, akkor P: ,tm, aholm ahasib, azazM oldallapokmagassega.

4.5.3.Giimb Krip s grila felszine

A=T+ P
Gdmbfeliilt Gtla esetdna pal6stheromsziigekb6l 6ll, ezektedileteitkell dsszeadni.
Egy adott pontt6l adott, egyenl6 t6volsigra lev6 pontok halrnazAta t6rben Egyeneskdrkfp eset6na palestotkiteritve egy kdrcikket kapunk melynek su-
giimbleliiletnekvagy e$/szerftengdmbneknevezziilc garaaz alkot6 (a), 6s az ivhosszaz alapkdrker0lete.
Az adottport a giimb kiiz6ppontja,az adott6vols6g a gdmb sugara.

Zirt giimb (gdmbtest)

Egy adott pontt6l adott t6volsdgn6lnem nagyobbt6vols6gra1v6pontok hal
mazdta t6$en giimbtestneknevezziik.
Terfogatszamitesn6l a gdmb sz6t ebbenaz ertelembenszoktik haszn6lni.

Nyilt gitmb
Egy adott pontt6l adott tdvobegnalkisebb tavohegra16v6pontok halmazit a
t&bennyilt giimbneknevezztik. rgy
A=rlt(r+ a).
 T E R F O 64 T - E S F EL S Z IN S Z AMi T As TERFO GAT. ES FEL SZI N SZAM ITAS

Egyenescsonkakfp Kifhenger eseten,mivel az alaplapokkdrdk

v = r-Itn
Ktip 6s gila t6rfogata
Az el6z6jel6l6sekethasznalva,
,, Tm
3

A =n(R'z+(R+r)a+ rz)
Ahol r 6sX az alapkiiriik sugarai;az a pedig az alkot6.

Giimb felszine
Egy r"sugarugijmb felszine
A= 4nr'?.
Csonkagfla 6s csonkakrip t6rfogata
4.6.2,'I6rfog tszfmit{t Ha az alaplaptedlete f, a fed6laptedileteI 6s a magass6g akkora t6rfogat
A t6rfogat egy,a testhezegyertelmiienrendeltnemnegativszam,mely hozzi '',
rendel6s a kdvetkez6tulajdons6gokkal rendelkezik: v =\c + Ji +tt.
L az egys6gnyi 6lii kockat&fogataI terfogategys6g;
2. az egybev6g6 tstekt6rfogataegyenl6;
3. ha egy testetv6gessziimt r6szrevigunk, akkor a r6szektrfogatainakdsz-
szegeegyenl6a testterfogatAval.

Kocka t6rfogata
Egy 11olda161ii
kocka t6rfogata
v=a.
Szabilyoscsonkakip eset6nnz alap- 6s fed6lapkiir igy a tedogat
T6glatestt6rfogata
v =!Y@! + Rr +rz).
Ha a teglatest
6leid, b 6sc, akkortedogata:
Y =abc.

Egyeneshenger6shaslibt6rfogata
Ha az alaplapok
teriiletef esa magasseg
n, akkora terfogat:
V= Tn.
 TERFO G AT. ES FELSI ZI N SZAM I TA E i VEKTOR OK

Giimb tErfogata 4.7.VEKTOROK

Egy i" sugarugiimb t6 ogata:
4.?.1.Fogalmak
3
Delinici6
A vektor ilinyitott szakasz,ir6rmyal,e 6ssals nagysriggalrcnde1kez6meny-
nyis6g.
lele i; q; lB ez az A kezdlponti es B v6gpontuvektor

Jellemz6itehat:
a) All6s: a szakasaaillszked6egyeneshelyzeteegy m6sik vektor egyenese-
hez kepest.Kdt vektor egy6ll6su,ha piirhuzamosak.
b) Nagys6g,vektor abszolirt6rteke:a szakaszhossza,egy nemnegativszim.
Jere:l4l vagyfl411.
Ebbena kdnyvbenez ut6bbit foglul hasznSlni,hogy a sziimokabszoltt
6rt6k6t6lkiinnyen meg tudjuk kiildnbiiztetDi.
c) Ininy: az irdnyitris megmondja,hogy melyik pont a kezd6pont6s melyik a
v6gpont.

K6t vektor egyenl6,ha mindhriromtulajdonsdgukbanmegegyemek.Ha egy

vektort pfuhuzamosaneltolunk,akkor vele egyenl6vektort kapunk.

Nullvektor
Delinici6
Azt a vektort,mel)'neka kezd6-6sv6pontja egbeesik,nullvekomaknevezziik.
Jele:d
, t h t =u.
tLUt ^
- naevsaea:
'- - ll
- 6ll6sa:tetsz6leges,
- irdnyitesa:tetsz6leges.

Ellentttvektor
Az a vektor ellentettvektom-4.
 VEKTO RO K VEKTO Rc|K

Tdbbvektoreset6nl

./;z \tY
- nagysaga:egyenld A nagyseg'yal
- elisa: egy6llisir A-val,
- tuinyitasa:ellent6ks A ir6nyit6s6val. Paralelogmmma-m6dszer
Ez k6t vektor dsszeadisaeset6nhasznelhat6. A ket vekto.t kiiziis kezd6pontba
4.7,2.Vektormilveletek toljuk, majd megajzoljuk az altalut kifeszitett paralelogrammit.Az iisszeg-
vektor a kdzdskezd6pontb6lindul6 e{6vektor
VektoriisszeadAs
VektorokdsszeadAs6ra
k6t m6dszervan.

Osszeffiz6s
A vektorokatiisszefflzztikrigy, hogy az egyik vektor v6gpodtjalegyena kiiver
kezdvektor kezd6pontja.Az ilsszegvektora szabadkezd6pontb6lmutat a sza,
badv6gpontba. Vktorokkiilainbs6ge
K6t vekor esetn,ha nemparhuzamosak: A k6t vektort ktiziis kezd6pontbatoljuk. A kiil6nbs6gvektora kivonaDd6vek-
tor vegpont6b6lmutata kisebbitend6 vektorvegpontjdba.
-'-.-;*-'- a'..-\b
4
Ha a k6t vektor p6rhuzamos:

b//
ut u/
a// a+D Vktor skal{rszorosa
Ha egy vektort egy sz6mmal(skal6nal) szorzunl, akkor besz6liinka vektor
skalfuszorosadl.
Legyena szemX".Ekkor a skalirszorosa ),a vektol
lt- / / nagysaga: a Dagys6g6nak llj-szorosa,
/ h/ //i
a /1 {" - 6l16sa:A-val egyallasu,
/ // a+ irAnyit6sa:ha l, > 0, alC(ora-val megegyez6;ha l, < 0, akkor ellent6-
^zzal
rcs:ha l, - 0, akkortersz6leges. =
mivel),4 O. a 6.
 VE KT OR O K VEKTc| RO K

Az el66llitiis a sorendt6l eltekintveegy6rtelmt.

t- , Teh6tmindigmegadhaL6 egydnelniienkel olyanvektor.melyeki-val. itletve
2y' 6siisszegijka . veklon
b-vel parhuzamosak

Skal{ris szorzat
A skal6risszol-zatket vektorolyan szorzata,melynekeredm6nyeegy szem,egy
Miveleti azonoss6gok:
skalarmennyiseg.
d+6=6+d Definici6
d+(E+4=@ + a.a - larl.lpll cosa . atola a k6rveklordllalbedrtszijg
L@):D= LAr 16 ^+a Geometriaitartalma
6+ p)a= Ld+ pA Kt vektor skal6rszoEataaz egyik vektor hossz6naks a mAsikvektor el6z6-
=
(l p)a l fua) re es6vetillete hossz6naka szorzata,
Eg)/speciiiliseset:
Ha egy vektort elos?,t!t* a hossz6val,akkor a vele egy|illesri,azotos idnyil
egys6gvekortkapjuk.
_a
ll4ll

i illbll
Vektorokfelbontdsaiisszetevdkre '
lla-lcoso
nempirhuzamos
Legyena es , kt,e$.messal esnemnullvektora sikban.I I Kt vektor aklor 6s csakisakkor mer6legesegyme$a,ha skaliiris szorzatuk
kor b6rmely i vektor a sikbanegyertekniienel66llithat6a kdvetkez6alakbanl nulla.
i -xi pE.
Veldor n6gyzete
0 P6lda: Ha egy vellort iinmagavalskalArisanszoflunk,akkor hossz,naknegyzetetkap_
Juk
a//'
a'=a.a=llall. c =l!ll"=.'
cos
lPll.
,\
 TRI EiO NEt M ETRI A TR IEi ON OM ETR IA

4.8.TRIGONOMETRIA t! P6lda

4.8.1.Hegyessziigek szdgfiiggv6nyei Adott sind = 1. Haterozzuk nelkiil!

mega tiibbi sTiigniSgvety6td meghadrozdsa
Hegyessztigeksziigfiiggv6nyeita sziigettartaloaz6 derekszijgiihAromsztigse- Megold{s
gitsg6veldefinieljuk. a) Rajzoljuk fel a legegyszerlbbmegfelel6deGksziig{hAmmsziiget!A harma-
dik oldalt Pitagorasztetel6velhat6rozhatjukmeg.
Delinici6
Legyen ABC^ a szdgetl?itaknaz6dereksziigfihtuomszitglEkkor
^z
sziiggelszemliizribefog6
- -,- _
etlog6
sziigmelletti befog6
^^^_ _
,lfog6
, sziigge) szen*aizribefog6
sziigmelletti befog6 ' Ezekut6n b6rmelyik sziigfiiggvnyleolvashat6az 6br6r61.
sztigmellettibefog6
clg(, = hogysinzo+ cos?a= 1.
be16that6,
b) Pitagomsz-t6tellel
szdggelszemkiiztibefog6
esetena szijgfiiggv6nyekpozitiv sz6mok,ebb6l
Mivel hegyesszdgek
Szimb6lumol*al

Az is kiinnyen 16that6,hogy
sina I
tq a = - e s c t-q 4 : - .
- cosd lgd
,a b
smd =-
c tw
=
b 2
ts.q
-h - c tg d ,= -
12.,6
tca=J;.=Jt esctcd=t
Ha c = 1, aktor sina= a es cosd = b.
t
Nevezetessziigk szirgliiggv6nyei
a ktivetkez6k:
A hegyessziigekkiiziil nevezetesek
30",45",60".
 YRI c iO NO M ETRI A TR IGON OM ETR IA

Lehet a sziigfiiggvenyeiketmemorizalni,de talrn eglsze bb azokata derek- 4.8.2.Tetsz6legesszdgsziigliiggv6nyei

sl(tgt hdromszdgeket megjegyeai.melyekben szerepelnek.
Az egyik egy szabrilyoshriromszcigfdlbev6g6s6val keletkezik.Mivel felezziil Tetsz6legesnagysegriszdg csak forgiisszdglehet. Igy ezek sziigfiiggvnyeit
az egyik oldalt, 6demes egy 2 egys6goldaltb6l kiindulni. Igy a riividebb bc, koordineta-rendszerben
egysdghosszusegu forgrsvektorsegitsdg6veldefinieljuk.
fog6 1 lesz,mig a hosszabb Pitagorasztetelealapjen .,/6. Szinuszi6skoszinusz
Delinici6
Legyen a egy egys6ghosszts68i hellyektor Ezt adott a forg6sszdggelel-
^z
foryatjuk i b6zisvektoftozkepest.Legyenaz igy kapottv6gpont
x koordin6trijacosc
v koordirdtiiia sin d.
v
A m6sik h6romsziigetegy negyzet6tl6 menti kett6vigisival kapjuk. Erdemes
(coso sins,\rz-
egysdgnegyzetb6l
kiindulni, melynekkijztudott^n .lt az e,il6Ja.

K), '/|\ \
lcosol I

L- --)$*'
Az ebr6k6l leolvashat6aka szdgfliggv6nyek6rt6kei.
Adefinici6alapjanj61l6that6,hogy
30' 45' 60" -l <sind< I s-l <cosd< l.
t; t;
szinusz 1 Sziigfiiggv6nyekmeghat6rozasenfl s sziigekvisszakereses6nl
praktil:ustud-
2 t t Di a hegyesszdgek sa taibbisziig kiiziitti kapcsolatot.
t; Elrlez az el6jeleketkell tudni a negyedekben.
KOSZmUSZ I
t T 2 SziDusz Koszinusz

tangens .6 t;
3
kotangens t;
T
 TFI I G O Nc |M ETRI A TR IGON OM ETR IA

Ez utin csak azt kell tudni, hogy egy d sziiglek (0' < cx< 360') hogy sz6.lnif i1.8.3.Szinuszt6tel
hatjuk ki az els6negyedbelipad6t. Ez is att6l fligg melyik negyedbeesik a.
T6tel
I. n. II. n. lll. n. IV n. B6rmelyh6romszdgbenket oldal adnya egyenl6a veliik szemkiiri szdgekszi-
d I80'- (l d 180 360'-({ arrnyrval.
Duszainak
P6ldeul,4Bca-ben:
P61d6ula cos210' megha6rozrsrnAlel6szijrelditntjiik, hogy melyik negyedbe
esika sziig.Ez a III. negyed,itt a koszinusz
negativ.Az els6negyedbelipirjil a sind,
pediga 210'- 180"= 30". l, stn p
Tehdt:

cos210'=-cos30'=_ 6
2

Azonossigok

Tetsz6legesd sz6gesetenigazaka k6vetkez6azonossigok. Bizonyitds

P6tszbgekevonatkoz6: sin (r - cos(90' - d),
cosCt=sin(90'- q ). Tudjuk, hogy tetsz6legeslrca haromszitgben
Kieg6szit6sziigekevonatkoz6: sin q: sin (180o- d), bctind ... acsinB
t =- l l e L ve t=-
cosC[=_cos(18 0 0 _ ([ ). 22
Negativ szdgeke vonatkoz6: sin (-d) = -sin cL
cos(-q) = -cos cr. Tehet
Pitagoraszi
iisszefiigg6s: sirf C[+ cos2o: I bcstnu= acsnB .
(aholp6ldrulsin'?d= (sin d)']). Mivel egyikAt6k semlehet0,
sind d
Tangens6skotangens srnp c
Definlci6 Ezzel a t6te1tbebizonyitottuk.
harr+ L t fu(ke Z). aTaz
d sziigeserm,
Es/ letsT6leges cosd+0.lcg\(rl
-2 Megigyz6s
sino Ha sziigethatarozunkmegszinuszt6telsegits6gvel,6bereniigyelniink kell ar-
l8d --'
cos4 Ia, hogy a szinuszfliggv6rya lehets6gessziigek intervallumer nem egy6rtel-
mri. Egy adott szinusz6rt6kheztartozhathegyessziig,illetve tompasziigmeg-
Ha a + lx (l e Z), az z sin ct + 0, legyen
oldesis.Akkor leszk6tmegoldas is,haa h6romsziig k6toldalaesa kisebbik&el
cosa czernkdztisziig van megadva.Kiiztudott, hogy ez adathiirmasnemhat6roz-
clgd =-. ^z
smd ,a meg egy&telmfiena h6romsziiget.
 .TR I6 ON OM ETR IA
' RI G O NO M ETRI A

4.8.4.Koszinuszt6tel Megold{s
Hat6rozzuk megaz ismertoldallalszemldztiszitget,d= l80o - P- T:85a.
Mivel ezt el6gneh6zszavakbafoglalni, csakszimb6lumoklal irjuk le.
Tudjuk, hogy
T6tl
d sinq
Egy tetsz6leges
lBCa h6romsziigben
b6rmelyoldakafelirhat6a kiivetkezi;
, sin p
dsszefligg6s:
, sinB sin60' 0,866 ^
c'=t+b'-zabcosT. D
" - A -"=O,-
sinq ' '- 0 , 9 9 0 -- - '
sin85'
A kercsettoldal5,2cm.

b) Ha kt oldal 6saz egyikkel szemkitztisziig adott,aktor a szinusztetelsegit-

s6gevelmeghadrozhat6a m6sik oldallal szemliiti sztig.

b 0 P6lda
Bizonyitds az a oldal 5 cm, a b oldal 7 cm 6s zz asziig
Legyen az ABCa h6romszdgben
Irinyitsuk a hrromsziigoldalait: 38,2'l Meklora a p szdg?
Ce=6, CA=aes,tn=e. Megold{s
Ektor lduk fel a szinuszt6telt:
sinP _b
c -a -D
Emeljiikmindketoldaltnegyzetre: slnu a
Ebb6l
c - = a - tb - _ 2 .a a b ,
h7 l;
'n:
- 2 ltrll116ll- .' l- ll
cos/. sinB -lsina = -sin18-2'=0.80577 ll.
llill'-ldll'+llrll 'a52 -
c2= az+ b2-2abcosy. igy P lehet60'vagy 120"is.
Ezzela teteltbelrttuk.
c) Ha egy sziig 6s k6t oldal ismelt, akkor bemelyik oldal meghaterozhat6
ko-
A szinuszt6tel
6sa koszinusztEtel
haszndlata szinusretelel,majd ezeksegits6gevel mdrbiimelyik sziigis meghatrroz-
hat6,akerszinusztetel segitsegevel is.
a) Ha kt szijg ismert 6s egy oldal, akkor szinuszt6tellelbtumelyik oldal mcll
hatihozhat6. 6 P6lda
Egy h6romsziigegyik oldala5 egys6g,a mesik 7 egyseg6s ezenut6bbival
0 P6lda szemldzti szdg60o.Mekkora a harmadikoldal?
az a oldal6 cm, a p sziig60" 6sa /sz6g 35o.Mfl
Egy ABCt hiromszdgben
kola a D oldal?
 TRI 6c |NO M ETRI A K E OR OI N ATA.G EO M ETR IA

Megoldis 4.9.KOORDINATA-GEOMETRIA
Erdemes6br6tkdsziteni,hogyjobban lassuka helyzetet.
4.9.1.Vektorokkoordindta-rendszerben
A koordin6ta-rendszerben k6t r6szreosztjuka vektorokatkezd6pontjukszednt.
A hlyvektorokazoka vektorok,melyekneka kezd6pontja az oig6.
A szabadvektorok azok,melyekreka kezd6pontja nemaz orig6.
Bdrmelyik szabadvektort eltolhatjukaz orig6ba,igy mindegyikhelyett
haszn6lhatjuka vele egyenl6 helln/ektort.A he\'vektorok azert prallil:usak,
mivelmegaddcukio,, csaka \6gponrjutat kell meBadni. Altaldband pontnak
lduk fel a koszinuszt6telt. 6s az oda mutat6heiyvektomakugyanazta nevetszoktukadni,a pontnev
'|'z= 57+ I - 2.5 .r. cos61. nagybetfi,a vektom6vkisbetfi.igy p6ldrul az I (a,; a,) pontbaaz d(ar; ar)
Mivel cos60" = ], <jsszevondsok vektormutat.
6srendez6s ut6neztkapjuk:
2 A koordinrra-rendszerben vanketkirLinrerefl
\ektor.A/ egyil a, irl:0t rek-
tt,-5x-24-" tor, a misik a J-(0;l) vektor.Ezekelb{zisvektoroknaknevez-
Ezt kdnnyii szorzattd alaklta .
ziik.Az 6 segits6giikkel az dsszes
irjuk fel a koordineta-rendszerben vektort.
(n-8X .Y +3)=0
Peldeulazl( 3; 2) pontbamutat6 d(-3; - 2) vekto a:
A ktmegold6skiiziil csakapozitivjiihet sz6b4miveloldalhosszis6got
kerestijnt.
A keresettoldal 8 egys6ghosszi. a = \ -J t )1 -\ -2 1 )= -J r - z I

4.8.5.Addlci6st6telek

Az addici6s(iisszegzsi) tetelekaztadj6kmeg,hogyhogyanlehetegyiisszeg
k6nt felirt szdgsziigfiiggvnyeitkifejemi a tagoksziigfliggv6nyeisegits6g6vel.

sin(a 1B)= sin@cos

B:!cosasinB,
cos(a 1B)= cos@
cosB+sindsinB,

.^/- tgd l tgP

L5(s:Prr-: e\_
-=--.
l+tgdtgP
Ezek alapj6n
sin2d =2sindcos a, Azaz a helyvektorkoordin6tti leszneka b6zisvektorokegyttthat6i.
cos2a=cos2a-sin?d,

- 2tpd
t-tg- d
 KO O RDI NAI A. Ei EO M ETRI A K O O R O I N ATA.G EO M E1 'R IA

Vektor 90o-osforgatottjinak koordindtdi Vektorokkiiliinbs6g6nek

koordin{t{i
Ha egy vektort az odg6 kitril 90'-kal elforgatuDk,aklor koordinatei felcser6- \on;ukki egymi.b6laz Ata; a)t e, b(, : ,) r vekrorokar.
l6dnek.Ha pozitiv ir6nybaforgaituk, akkor)r koordin6taja,ha regativ ir6nyba,
akkor] koordinatija v6lt el6jelt. a- E= G,i+a"j)- (bti+ 4r=
= (aj - b)l + (af 4\j
P6lddul A(-3:2) vektor +90'-os elfoqatottjaaz d'(-2; -3) vekor, mig
Tehet
az d'(213) yey16r.
(-90')-oselforgatottja
i - b (a , -b , ; a r-b r) .
Peld6ul,ha
A ( 2 : . + ) e s b 1 -5 : -2 1 . a k l o r ; - r ( l : 6 ) . F / e g l e b k e n r a5 vegpontj
rb6l
a v6gpontjiba mutat6szabadvektoraleg/enl6 hellwektor
^z

Vktorokiisszeg6nek
koordinit{i
Adjuk dsszeaz A(ai a) 6s F(0,; Dr) vekorokat.
Teh6tha adott egy szabadvektorkezd6- 6s vgpontjAval,akkor az oda mutat6
a+$ = 1a,'i
+a,j1+1b,1 +b,j)= helyvektorokmegfelel6kivon6sival a szabadvektortel tudjuk tolni az orig6ba.
= 1a,+ b)l + @,+ br)i
Vektor skalirszoros{nakkoordinitii
Tehet
Vegyiik a(ar;d2) vektor2 -szoroset.
a+ 6 (a, +b a
,;" +b r) .
P6ldaul,ha Ld = )'(a,i + azi ) = La,i + La,j
ae2i 4) 6s6'(5;
-2), utto. i +6 G;z)
 KOORDI NATA. c ; EO M ETRI A K O OR OIN ATA- Ei EOM ETR IA

Tehet
). a().a; ).a,).
P6ld6ul
az AeZ: 4:) vektor(-3)-szorosa
a 5(6; -12) vekor.

A vektorokkdzdtti dsszeadAst s kivonist, valaminta vektorszemmalvala

koordinitdnl6ntkell elv6gezni.
szorzaset

Vektor hosszinakmeghatiroz:isr
A helyveklorhosszav6gpontj6nak
tevolsaga Ez pedig- Pitagoras7
az orig6t61.
t6telnekalkalmazasavalkoordinetiinak
n6gyzetdsszegenek n6gyzetgyiike.
,+z d(ar; ar) vektorhossza
Vektorokskaldrszozat{nakszdmitisa
ai+ai.
El6sz&n6zziikmega b6zisvektorok
szorzatait.
t"i= l/llllt.coso"
=1.1.1=
1,
: l-ll l:ll
J o/- = ilJ lllJ ll. c o s u -= r 'ri= r .
i. j= j i lill lu l c o se O"l l 0 0.
Mostmerkt letsz6leges
vektortis dsszcszorczhatunk.
d"b .(aj I a-J\ (bti+bJ\=
a , b , i" i , a , b i" j + a , 4 j "i ta"b.j"j d,4-op,
Tehit
P1.:d( 3: 4) vektorhossza
a "b = a b t+ a &2 .
a1= l-:f++ = " [5=s. Itt Lijraerdemes
megemliteni,hogykdt vektormer6legessegenek ellen6z6s6re
Allaldnosana vektorhosszinakszimolasim6dja,azazk6t pont t6volsigr x a leggyakoribb m6dszethogymegnezziik, skaldrszorzatuk
nulla-e.
Ha,4(dr;d") 6sB(0,; D,),akkor
kdvetkez6. Enn6llcjbbreis kepesekvagyrnka skalirszorzattal
felveflezve.
Enneksegits6-
g6ve1szoktukk6t vektorkijzbezartszijg6tis meghat6rozni.
Tudjuk,hogy

a.a=llall.lr,]1.
cosc.
 K o o R o t N A T A-6 E o M E.rR t a K ooRot NATA- G EoM ETRI a

iev Tehet
d"b p a ,+) .b ., p a r +_-1 4 \
^(
rt- t.
''
lall l;ll | /l +^-.- p+^ )
l 1
Bizonyit{s
P6ldiula7 d{-4: Jl 6sa b(l; -?) vektorok
6llalbe/enirdgre Az aiinyok alapj6n:
atb\+ a2bz -4 .1 + 3.( - 7)
J.?-.',Jq.tf JG+eJt+4e
1
Ez alapj6n
5 5 ../2
_ x_
Tehatq = 135'. AP =!PB.
p
Szakaszoszt6pontjinakmeghatdroz{sa Alakitsukeztazegyenletet-
A problemaa kdvetkez6:adottv6gpontjaivalegy szakasz,melyetegy porrl
U AP- APB.
adott arenybanoszt. Meg kell hattrcmi az oszt6pontkoordin6tiit.
Legyena ket vegpont,4(ai a) es BQ; b7).'ta'laminlaz oszt6pontP(pr; p:) i.l pG-O=L(6- '
mutasson ezenpontokbarcndreaz d , t 6s t vektor Legyenaz oszt6sardn\ tp+Ati - Pti +Lb.
A P : PB: 7 \: lL .
A
i' =F pu+*M
^ -
bel6tluk-
Ezzelaz dsszefiigg6st

Speciiilisesetei
Az egyikleggyakabban haszn6ltspeciilisesetea felez6pontba mutat6vektor
meghat&oz6sa. Ekkor az osztasariny| | I, 7\': 1 6s p: l, teh6taz
^zaz
6sszelugg6s alakot
a kdvetkez6 iilti:

Ekl(or d+o
p A +L b
p+)' ahol d 6s 6 a vgpontbamuiat6 vektor, f pedig a felez6pontbamutat.
A m6sik gyakranhaszn6ltesetea harmadol6pontbamutat6 veklor meghatero-
zdsa.Ekkoraz oszt6sar6ny2: I (vagyl:2),azaz)'- 2 6s p= l, teh61a
kdve&ez6tkapjuk,
 KOO RDI NATA. G EO M ETRI A K OOR D IN AIA.C EOM ETR IA

b) Az el6z6szakaszt
hosszabbitsukmegI pontonhri a ktszeres6vell
Mik nz
A +2 b
-'3 igy kapottv6gpontkoordin6tii?
Els6 megoldis
al)ol d es b d vegponlbamulalovekror., pediga , -hcz kLi,,elebbr
harma Legyena keresettvegponta D(4; d")! Keszitstink6br6t!
dol6pontbamutat.

o P6ld6k
a) Legyen,4(; 5) sB(10;2)! HaterozzukmegazlB szakasz,-{-hoz
kcizelebbi
hamadol6pontj 6t!
Megoldes
Legyena keresettpontC(cr;c").
A hamadol6pontra Az iibr6nl6that6,hogyl pontaDB szakasz B-hezkdzelebbiharmadol6pontja.
vonatkoz6itsszeliigg6s
alapj6n
lgy felirhatjuka kdvetkez6dsszefiiggest:
- 2a+i;
- 2b+d
3
3
Innenkifejezhetjiik d -t,
i=n 26.
Koodinitri
dt =3a1- 2bt=3(-2)-2.10= -26
es
dz=3ar-24=3.5 2.2=17.
Tehdta keiesettv6gponra D(J6;11)
Tehetkoordinrtai Masodikmegoldas
2a,+b, 2(-2)+tO Irrinyitsuk a szakaszokates igy kapjuk d 6s It vektorokat.
3

)n lh ) ,S, )
_ -.-
r -33 -=+
A kercsenponrtelft a C(2;4).
 K O OR OIN ATA- EEOM ETR IA

Ezekreigaz, hogy
K6t pont tivols{ga
Oe.= ZAB. vektorhossza,azazP(pj: p) es
K6t pont tevoliga az ,ltaluk mcghatarozott
Ielirva a pontokbamutat6helyvektoroklal,
0(4,; 4J Pontoktrvolsiga

Innen + (t,- 4)' .

d ( p t D =.1e, q,)z

d = iti - 2i. 4.9.2.Egyenesegycnlete

Ez! pedigaz e16z6hijz
hasonl6an
fejezhetjiikbe.
Ponthalmaz,gdrbeegyenlete
H{romsziigsrilypontjdbamutat6 vektor Egy adottgdrbeegyenlet6nek nevezziik,amelyeta gdrb6hez
aztaz egyenletet
T6tel tartoz6dsszespont 6s csakezeka pontokkoodinetaitesznekigazz6,el6gi-
ABC^ haromszdgeseI6n,ha d, 6 iletve t csricspontokba tenekki.
mutat6vektor
Nemmindengdrbenek van egyenlete.
3
6s a stlr.pontbamulat6 vektor, akkor
Egyenes
a+b+a Az egyenes 6ltal6nos
egyenlete:
3 ax+ Dy- c.
Bizonltds Ilyenalakbanmindenegyenes egyenletefelirhat6.
A sulypontbdrmelystly.vonalon
azoldalhozktizelebbiharmadol6pont, =
illetve. Ha d 0 6s6 + 0, akkorazir tengellyelp6rhuzamos az egyenes!
gyikv6gponrjaaz oldalfelez6ponrja,
az oszt6pontba
mutat6vekt;rokmegha had + 0 s6 - 0, akkorazl tengellyelp:irhuzamos az egyenes,
tftozAsrval:
hac = 0, akkororig6n6thalad6az egyenes.
Az a esa 6 egyszenenemlehetnullik.
Ha az egyenesr6ltudjuk,hogynemvizszintes, akkor
)+ by- c
alakbanlehetfelimi M egyenlcter;
hanemfligg6leges, aklor
atxyc
alakban.Ez akkor6rdekes, ha az egyenes egyenlet6tkeressiik,mertigy keve-
h !;
a+z--
sebbparam6tertkell meghataroznunk.
- urz,^ i
t a
Egyerletmeredeks6ggcl
Bzzela tteltbel6ttut. Az egyenes j elent6se
meredeksegenek

m= 1 , a h o l a )= J / z )r s ^r=t2-jrj.
 KO O RO I NATA. G EO M ETRI A Kc'O R D I N ATA- C ; EO M ETR IA

Ez aztmutatjameg,hogyaz egyenes (r1;Ir) pontj6b6lkiindul

egytetsz6leges o P6lddk
2 a) Adott ket pont,P(-2; l) 6s C(6; 5). Adjuk meg az dlralukmeghaiirozolt
\a nr=-1 vizszintesir6nyli elmozduldsesetenmennyit kell fiigg6legcs egyenes egyenletetl
iriinybanelmozdulni,hogyaz egyenes egymisik ponrjebajussunk_ Megoldds
P6ldaul,ha , aklor b6nnetyegyencspontb6l3 egys6getjobbra es 2 cgys6gel A kt pontkoordiniteib6lmeghat6rozzuk a meredeks6get:
lefel6l6pveaz egyenesegy m6sikpontjit kapjuk.Vizszintesegyeneseset| f -4 145) l
^f
higg6legcs irdnybannemkell eLnozdulnunk, igy a meredeks6g 0. Fiigg6legrs ar Pt 4t 26 4
egyenesn6l vizszintesiriinyu elmozdul6s nem kell, igy ez a h6nyadosncnr Teh6ta keresettegyenlet
6ftelmezhet6.
3
Ez a sz6megyebk6nt az egyenes iriinyszdgenektangense,ha az 6rtelmezheli; )' = -:,v +,
4
(d + 90').
Az egyenletalakja: alakrl,aholm6rcsaka r 6ft6kismeretlen.
Tudjuk,hogyazegyenesre illeszked6
pont koordin6tdi tgaz26 teszlk az egyenlet6t.Helyettesitsiik be a P pont
r:n].J'+h.
Tehiitazy-t kifejezziik6s ekkoraz r egyiitthatEaa meredekseg. koordin6t6it,
A konstans.
azazrtt a h azt m]utatjameg,hogy hol metszi az egyenesazt tengelyt.A mcl
1= -1 _21*t .
szspont a (0; b) pont.
Iffrcn
Meghatarozisa
rl
Hatdrozzuk megaz e egyenes cgyenler6t,
ha illeszkedikrd a C(4r;q,) pontf! 2
meredeksege me! Teheta keresettegycnesegyenlete
A sik egytelsz6legesP(:r;1)pontjaakkor6s csakisaklor illeszkedike cgyr 3l
nesre,ha a P 6sa C pontokkoordin6tiivalmeghatarozottmeredekseg egyentl -,^:'
42
,r"-vel.Tehet

.- _ t q) b) Adjuk megaz adottP(3; -1) pontonethalad66s azy = Lx 4 egyenessel

x_ ql parhuzamos egyenes
egyenlet6t!
Megoldis
Innen
A keresettegyenes meredeksege
azonosaz adottegyenesmeredeks6g6vel,
az-
y = n.I + q, m.qt.
2, teh t
^z
Y:)x+b
alalli az egyenlete.
A P pontkoordin6lditbehelyeltesitve
megkapjuk,ertket,
-t : 2 . 3 + b .
 KOO Rt ' I NATA- 6EO M ETRI A K O OR OIN ATA- Ei EOM ETR IA

Innen, = 5. b) Adott egyegyenesnormalvektora tr(-2;5) 6segyP( 3;2) pontja.Adjuk

A keresettegyenes
egyenlete
tehit ezenf egyenesegyenletetl
y= 2x+ 5. Megoldis
Az ismertdsszefiigg6s
alapjin:
Egyeneseglenlelenorm6hektorral 2x + 5 y : 2 ( i ) + 5 . 2 ,
Egy egyenes
normdlvektordnak
neveziinkmindenre mer6leges,
nemnullvek-
.t
torl. Jeiijljiikezutene egyenesegynormelvektorit4 -vel. f. 2-x 5y: 16.
Az egyenes normdlvektorsegitsegevel
feltrt egyenlete:
nl r n{: c. c) lrjuk fel annakaz egyenesnek
az egyenlet6t,
mely mer6leges
az
Ha adottaz egryenesdl egypont,Ie$/enez o(qr; 4r), akkora kdve&ez6alak- e :2 x r ) = 3
egyenesre 6s athaladaP( 3; 2) ponton!
ban irhatjuklel:
Mgold6s
nI+n):n$t+,q".
Legyena keresettegyeneslAz egyenletb6l leolvashat6 egynorm6l-
e egyenes
MeghatarozAsa vektora, r-,(2;-5). Ha ezt 90o-ka1elforgatjuk,aklor / egy norrnalvektorat
Hat6rozzuk
megaz e egyenes
egyenlet6t,
ha illeszkedik16a Q(q,;4) pont s kapjuk,miveltnek mer6legesnek
kell lenniee-re.Tehet4(5;2).
igy/egyenlete:
egynorm6lvektorai"(r,; nr) | 5x+2y:5(-3)+2.2,
A sik egy tetsz6leges
P(r;))) pontjaakkor6s csakisakkorilleszkedike egye- azaz
nesre,ha 0F mer6leges4-re. Teh6t f:5x+2y- 11.

OP 'a'-o Egyencsegynleteir{nyvektorral
Mivel QP = F -4, koordin6t6k
segits6g6vel
igy irhat6fel ez az dsszeiiigg6s Ir6nlwektomak neveziinkaz egyenessel pirhuzamosbrrmelynemnullvektort.
(x- q)nt +(r - q,)n/ = 0 . Az egyenes irrfuyvektorntv"(vr;L:) -nekszoktuknevezni.Az idnyvektonal
felirt egyenletpedig
IIlnen
nF+n*=ngt+nrqz. vJ-\]t=.
alakt.
illeszkedika 0(q,; gr) pontra,akkoraz egyenlet
Ha az egyenes
o P6ld6k
vl \t!: \qt rtq?
a) Adott e egyenesegyenlete:2ir 6y = 7. Adjuk meg az egyenesegt
normelvektorAt alakbanirhat6 fel.
I
Megold6s
Leolvashat6,hogy egy lehetsgesnormrlvektoraz ii"(.2, 6) vekiot vag\
p6ld6ulaz t'"(1; -3) vektor.
b6rmclyskal6rszorosa,
 KOO RDI NATA- G EO M EI RI A K O OR D IN ATA.G EO M ETR IA

MeghatAroziisa Megadhatnak nom6lvektot: 4 (lr;r), irAnyvektort:t"(-,; a) , megadhatjek

Hat6rozzuk
megaz e egyenes
egyenlet6r,
ha illeszkedikrd a e(4,; 4.) pontis o
e me re c le k' hs e q e, r-
l: ( h ab ' 0 ) , i l l e l \ e a z v l e n g e l r ) evl a l om e l s z e ' -
egyidnyvektora 4 (yr;vr)l
A sik egy tetsz6leges
P(r; pontjaakkor6s csakisaktor illeszkedike egyc
-r) p o n t ol0
r : r i lt h a b + 0r .
nesre,ha @ perhuzamos {(r,; v,)-vel, azazmer6leges
ezenvektor 90.-os
elforgatottjiira.
Ez a norm6lveklor4(rr; rr) . Enneksegitsegevelfelifva a,, Pirhuzsmossigi6smerolegessEgi felt6telek
egyenletetkapjuk,hogy K6t egycnespfuhuzamos, ha
vl y t: v tq 2 . pfuhuzamosak,
\q t - nonn6lvekloraik
- irrnyvektoraik perhuzamosak,
o P6ld6k - meredeks6giik egyenl6vagynincsnekik.
a) Adjuk meg annakaz cgyenesnek az egyenlet6t,
melynekininyvektorr K6t egyenes medleges, ha
- irenyvekloraik mer6legesek(skalerszozatuk 0)'
i"(2: 5) 6silleszkedik
a 0(-3; 7) pontral
- nonn6lvektoraik mer6legesek 0),
(skal6rszorzatuk
Megoldis
- meredeksigeik szozata 1, vagyaz egyjk60 6s a m6siknaknincs'
Az egyenes
egyenlete:
* 2y = 5(-3) 2.1, ct P6ldrk
azaz az
a) PArhuzamosak-e
5x 2y- 29. e:Lx 3y:5
I 61 81= 1I
b) Adjuk megaz egyenesek?
J:3x+2t=8 Megold:is
egyenesegy iranyvektonit! '
Mcgoldrs ,i, - -
Az . egyenesmeredeksege . 47 /
m - - 9g. Mirel , ker
"sv"n..6
Kijnnyenleolvashat6 egynormilr,ektora,tr(3;2), melynek 90.-oseiforgl nem;irhLrzamos
nemegyenl6,a kt egyenes
merealeksdg
tesavalkaphatunkirinyvektot. lgyj6 ir6n)'vektor,
p6ldeula
b) Mer6legesek-e az
i r(.-2t 3) e : 3 x -5 ), = 8
vektor.
f . 1 0 x 6 y = -3
egyenesek?
Lethat6,hogy az egyenes6ltalinos Megold{s
ax+ bY = c
' Az ? egyiknormelveklora4(3; -5), M/egyeneset/(10;6). Vcgyiika ket16
alakjibanaz egyiitthat6k
m6s6s mrlsszerepben
lehemek.
skaldrszorzatet: n" otl =3 10+(-5) 6=0
 KO E| R O I N ATA. G EO M E- I RI A K OC IR D IN ATA.GEOM ETR IA

Mivel a szozat 0, a kt nonnalvekores igy a ket gyenesmer6legesegy- b) Adottak,4(-2;4), B(7; I ) 6sC(3; 8) pontok.Hat6rozza
megaz eltalukalko-
m6sla. tott h6romszdgI c$icshoztartoz6 magassrgrt!
Megold6s
K6t egyenesmehz6spontja
El6sziirhatarozzukmegaz d oldal egyenest.Egyik ininyvektoraa CB = 6 - a
K6t egyenesmetszespontjaaz a pont,melymindkett6re illeszkedik,azazmely-
egyenlele
veklorTehdti.r4r-7r. ebb6l i"r1.4t. ig az oldalegyeneq aB
nek a koordin6tiimindkett6egyenltet igazzateszik.lgy a metszdspont koor-
pontsegils6g6vel:
din6t6itazegyenesek egyenleteialkoltaegyenletrendszer megoldisivalkapjuk
7x+4y=7 7+4 1,
meg
7r+ 4y = 53
A keresett
magassAg:
O P6lda
Hat|roznrk mega Lt - 3y :'7 es a 3x + 4y = 5 egyenesekmetszespontjitt! h ,_,,.4.4_53J sl
n^=dtA:a\=# -
Megold{s v7- r4J \f"5
Meg kell oldanunka kiivetkez6egyenlehendszeft,
2x 3r ='7 d,9.3.Kiir egyenlet
3 x+4 y =3 6
A kitr definici6jeb6l ad6d6anegy adott kdz6ppontt legyen ez K(r; v) - 6s
Melynekmegold6sa r: 8 6s.1,:3
adott sugari legyenez r kdrhdz azok s csak azok az (:r;y) pontok tartoz-
aP(8; 3) pont.
igy a metszospont
nak melyek tavolsiigaa kdz6ppontt6leppena sug6r Azaz
Pont 6segyenes t:ivolsdga
Sokhelyzelben j61hasznahat6 a kijvetkez6iisszefilgg6s.
Adott P(pr;pJ ponl Innetr
s e: l1r + r), + c = 0 e$'enestiivolsaga:
(x-u)'1+0 -v\z =t'z
d(P:e\=w+94c1 Ez az (r; v) kiizepponti, r"sugarukdr egyenlete.

o P6lddk K6tismeretlenes misodfokf egyenlet6s . kiir

a) Hat6rozza
mega P(4 -2) pol,tbsM 2t 3l' : 8 egyenes
tivols6g6t! irjuk fel a ketismeretlenes
masodfolaiegyenlet6ltalenosalakjdt:
Megold{s al + bJ?+ cxy + dx + ey + f: 0.
L6that6,hogyez csakakkorlehetkdr egyenlete, ha d = D + 0 6sc = 0. Ekkor
,
d\ r^
1 2 .4 3 .(-2 )-8 6
; c )= -= -. oszlhatunka m6sodlokirtagok egyiitlhat6jdval6s a kdvetkez6alaki egyenletet
J22+(-3)' ./13 kapjuk:
x z +) , ' z +k x + I y + m = 0 .
 KOO RDI NAI A. 6EO M ETRI A K c | OR D IN AAA.GEc|M ETR IA

Alakitsunk ki teljesnegyzeteket: b) Adjuk meg anDaka kijmek a kiizeppontjetes sugar6t,melynekegyenlete

r kl ft I yt t\l k ' t' f-x+)?+4y+13=0.
l.r+- | - | -- -,+ n=t). Mgoldds
\ 2 l t' 2l 4 4
Ailoz, hogy a keresettadatokatle meg tudjuk euapitani,teljesn6$/zeteket
Innen
kell kialakitani:
I k\'z ( tt) k'+t'-qm x ' - t o x +z s + f + 4 y + 4 + 1 3- 2 5 4 - o .
l .r l- | +l v+- | =
\ 2l \' 21 4 Amely tagokat behoztunka teljes n6gyzett6kiegeszit6smiatt, azokat
Ez akkorleszktir egyenlete,ha F + | 4m> O,azaz tem6szetesenki is kellett vonnunk.igy m6r fel tudjuk imi a megfelel6alakot:
E +F>4n. @-s)'z+6,+2)'z=16.
Az eredetijeltil6sekkel Err6i m6r leolvashat6,hogy a kiiz6pponta K(5; 2) pont 6s a sugiir r"= 4

(a\ c) Adjuk meg a i, = 4 sugaru,a koordinetarcngelyeket dnt6 kiirdk egyenlett-

-t+ le l > +L Megoldis
\a)
d A kdr akkor fog egy tengel).t6rinteni,ha kiiz6ppontj6nakt6vols6gaa tengelyt6l
ppena sugrir.igy a kiiz6ppontkoordin6t6i egyenl6eka sug6ral vagy annak
Tehetegy
ellentettjei,att6l fiigg6en,hogy melyik negyedbenvagyunk.
d f+ byz+ cry+ dx+ et'+J:O
L negyedben
alalai k6tismerctlenesmesodfokir egyenlet akkor 6s csakis akkor lesz
(x r)' 1 + 6 , )' z : f , a z a z ( x q ' 1 + O - q ' = r c .
egyenlete, ha
IL negyedben
a=b + 0 6 s c- 0 6 sd +e z>4afesakkor k I (x + r)'1+ (y - lz = l, azL (x + 4)'.+ 0 - 4)')= 16.
u= -;r= - t ;
IIl. negyedben
. . ,-k + t,- +m
4 (r + r)z + O + iz : I, azaz(x + 4)2+ (J + 4)z: 16.
IV negyedben
(x - r)' + 0 + i7 : I, Maz (x - 4)'1+ 0 + 4)z= 16.
o P6ldnk
a) Adjuk meg annaka kdmek az egyenletet,melynekktjz6ppontja es
'(-3; 5)
sugara /:7!
Megoldds
A keresettkdr egyenlete:
(r| :+3f+(y -s f=4e.
 KOO RO I NATA. G EO M ETRI A K c | OR D IN ATA- G Ec|M EIR IA

(jr- ll (2r'l)'2-25
Ezt pediga szokisosm6donmegoldjuk.
5 r ' ? + l 0 r - 1 5= 0
r'1+2r-3=O
(i +3Xt-l) =0
A megold.isoktehet
Y :_1 ;."r :t

EzekJrczo:'egbat|roz.raazy-t:
Y t : - 5 e s a zi z = 3 '
A metszespontok teh6ta ( 3; 5) 6saz (1; 3) pontok
Kdr 6segyenes metszete
A k6t gdrbemetsz6spontjai azoka pontok,melyekmindkett6rcilleszkednek, b) A kijr egyenlete
azazmelyek koordin6tii mindkett6egyenlet6tigazzercszik.A metszespontok k: (x+ Dz+ (Jr }'z:25.
koordineteittehetigy kapjuk meg,hogy a kiir 6s az egyenesegyenletealkotta AZ egyenese
egyenlehendszert megoldjuk. e:3x 4!:10.
Egyenes6s kdr kdlcs6niishelyzetehitomf6lelehet.Lehet,hogynincskdzds Megoldds
pontjuk,vagyaz egyenes erintia kdrt,vagyaz egyenes metszia kdrt.Ez alap
j6n az egyenletendszemek vagynincsmegoldisa,vagyegyszAmpiir, vagyktl (x + l)' + O -2 \ z = 2 5
sz6mpAr megoldasa van. 3-
3-r+ 4)' = -20 --t ) =
4
o P6lddk /i \z
Hat6rozzukmeg a kiivetkez6egyenesek6skdrdk metsz6spontjait! t r + t r 2+ l - : r 7l=25
a) A kiir egyenlete J
k: (x - 1\' + b, + 2\' :25. xz+ 2x+I+ Lt" + 4x+49=25
AZ egyenese
162
e ' . 2 x Y - I. fs, r . z s - o \ '1 6
Megold{s 16 - 4,
2 25
. r' z + 8r + 1 6 = 0
(x -r)')+(Y +2)' =25
(t + 4 ) z= 0
2x- Y =-1
Ha valakinemveszi6sae,hogy teljesn6gyzetr6lvan sz6,annaka diszkdmi-
Kezenfekv6,hogy az egyenesegyenletb6l
fejezzik ki az egyikismeretient.
n6nsvizsg6latakorkideriil, hogy az 0 6s igy egy megold,savan
y{,
mondjuk shelyettesitsiit Tehatt: } + I 6sigy
be a kdr egyenletebe.
 KOO RDI NATA. G EO M ETRTA K O O R D I N AYA.GEC JM ETR IA

Az egyenletmegoldAsaaz Megoldds
A kiir egyenletealapjena ktjzeppoDta -K(-2; 3) pont. Az egyik norm6lvektor
A.hozz6t^r1oz6y 6rt6ke
r=-)
]3hetn,=Kp=i-8, azazi"(6',-8').
Teh6tegy kiizds pont van a (4: 2), az egyenes6rint6je a kiimek.

c) A kiir egyenlete
kt (x l)'z+(y + 3)'1=9.
Az egyenese
e: t x - 5 . Ehelyettv6laszthatjukegy skalenzorosAtis, p6ldiul n', (3; - 4) vekort lgy az
Megold{s 6rint6 egyenlet
e.3x 4Y=32
( r - l )r +(}'+3)'z=9
]-I =5+ )=r+5 K6t k6r kiilcsiirds helyzete
Ket kitr k6tcsdniishlyzet6ta kiirdk kdz6ppontjainaktdvols6giivales a suga-
(i - t)'z+(r +8), =9 rakkal lehet gyorsanmeghat6roai.
zxz+t4x+56 =O Ha d(K; K) > \ + \, a!*.or a ket k6mek nincs kdziis pontja s egyik sincsa
:tz+i x +28=O mesikbelsej6ben.
Ennekaz egyenletnek a diszkrimin6nsa, Ha Il(Ki 4) = rt + rz' aklor a kt k& erinti egym6st6s egyik sincs a m6sik
D = '72_ 4. 28 - 49 _ 112= 63 . belsej6ben.
Tehdtnegativ,ami aztjelenti,hogy nincsval6smegoldesa.
Az egyenesnek
6s Ha I r, - ,) < d(Ki K) < \ + rz, akkora ket kiimek k6t kiiziis pontja van'
a kdmektehetnincskdziispontja. ua l1 r, L = d(K; K), akkor a k6t kiir 6rinti egvmast6s az egyik a masik
belsej6ben van.
Kiirhiiz egypontj{ban hfzott 6rint6 na lr, - r. | > d(K,; Kr), aklor a kdt kaimeknincskdzdspontjas az egyika
Adott egykdr 6s egy flontja.Meg kell adni az ezenpontonethalad66dnt6t.Azl van.
mesikbelsej6ben
a fontost6te1tlehetfelhasznalni,
hogy6int6sipontbahtzon sugrrmedlegesaZ
erint6re.Ez a mer6legessugfuiriinyitva az 6rint6 egy normdlvekton.Egy nor
O P6lda
malvektor6segy pont ismeret6benpedig az 6rint6 egyenletekiinnyen felirhal6 =
Milyen az.l + f + 6r - 4y 23 :0 EsazI + 1? 2.I- 101+ 25 0 egyenle-
tii kijriik kiilcsiinijs helyzete?
O P6lda Megoldrs
A kilr egyenlete(.I + 2)' + (:r, 3)' : 100, Az egyenleteketa megfelel6alaka hozvameghatArozzuka kijzeppontjukats
esa pontjalegyenP(4; 5) sugarult.
 K O c|R D I N ATA.6 EOM EfR IA

(x +3\, +(j -2)x -g -4-23 =O , Az egyenes y-t kifejezvebehelyettesithetiink

egyenletdb6l a kdr egyenletebe:
(r+3)r +()-2)'1=36. .r':+ (3.'+ 1)z+ 10r-2(3r +1)+l =0,
Tehiit az els6 kiir kdzeppontjar(r(-3; 2), sugarar"1= 6. lOr'?+l0x=0,
(r- 1)'z
+ () -5)'?-l -2s +25 =0 ,
(i-l)']+()-5)'?=1. -I(.r+ 1)=0.
Tehit a miisodikkdr kdzeppontja (r(l; 5), sugara,",= t. Ennekgydkeixl :0 =
esirz -1. Ametszespontok:
Hat6rczzukmeg a kiizppontoktavolsaget: P(0; l) 6sg( l; 2).

d ( K.: K.t -,lt-3-ttr +(2 5)'7= !t6'q -5 . Kairhozkiilsd pontb6l hrizott6rint6

Lethat6,hogy Kdrhiiz egy kiils6 pontb6l hizott rint6it titbb m6dszenelis meghatiirozhatjuk.
rt- \= d(Ki K). a) Mglat6rozzuk a kiils6 pont 6s a kajr ktjz6ppontja6ltal meghatirozottTha-
Teh6ta masodikkdr az els6tbeliilr6l6 nri. l6sz-kdrt,melya kdrb6lkimetsziaz erintsipontokat. Az Aint6sipontokkales
az adott ponttal mer felifiat6ak az 6rint6k.
K6t kiir mtsz6spontjai b) Az adottpont6s a kiiz6ppontt6volsagiival, illetvea kdr sugadvala Pitago-
Ket kiir metsz6sponta rasz{tel segitseg6velmeghat6rozzukaz adottpont 6s az 6rint6siponlok t6vol-
illeszkedikmindktkdrre,azazkoordin6tiikieldgirik
mindket kijr e$/enletet. TehdtmeghatAroz6sAhoz seg6t.igy m6r megtrat6rozhat6ak az 6int6si pontok, ezaltalaz 6 nt6k-
a k6t ktt egyenletealtotla
egyenlehendszert c) Feliiuk M adott ponton ithalad6egyenesek egyenletetparameteresen,majd
kell megoldad.
a parameterekefi6keit meghat6rozzukrigy, hogy az egyenes6rintsea k6rt.
O P6lda
E P6lda
llattuozza,J'negaz (x + 5), + 0 D, : 25 es az (x 4)2+ Ly+ 2)z= 25 egyen
letii ktirdk mersz6sponrjait Adjamega P(9; 3) pontb6la k: (-r-3)'?+0,+l)?:4egyenlettkijfidzhuz-
!
Megold:is hat6 6rint6k egyenlet6t!
Alakitsuk6t az egyenleteket Megoldds
6svonjukki egymesb6l6ket:
A c) m6dszerrel dolgozunk.A kdr kiizeppontja tr(3; -l) es sugara/ : 2. Lat-
x?+ l'+ l0.r- zy + I =O hat6,hogy egyikerint6semleszfiigg6leges (a ponti koodinitija nem 5 6s
l,
-r']+ y'z-8r + 4y-5 = OJ-' nem 1),igy egyenletet felirhaUuk
&\r y= c
l8.I-6)+6=0,
alakban.
3r-;Y =-1 Mivel P pontilleszkedikfi\9a - 3 = c, azazaz egyenlet
igy egy egyenesegyenlet6tkaptuk,mel'.reilleszkednek a metsz6spontok.
Ilrr 4x+ y:9a - 3
egy metsz6spontvan, akkor a kdziis 6rint6 egyenleteez. alaku.
Tekintsiikezenegyenesegyenlet6t6s az egyik kdr egyenlet6ttj rcndszemek
 KO c |RO I NAI A- G EO M EARI A K Oc'R D IN ATA.GEOM ETR IA

Alkor lesz ez az egyenesa kdr gyenlete,ha a kitz6pponh6lmert t6vols6ga

egyenl6a sugerral:

la 3-I ea+31^
-------_:-=2.
.l a" +I
2 6 . 1 = 2 \ 1 7.l : Ezzelaz 6llit6stbeleftuk.
Emeljiink n6gyzetre:
Ekkor a parabolacstcspontjavagy m6sk6nttengel)pontja(a parabola6s a
1-24a+36a2=4(a7+1), szimmetriatengely6nek metsz6spontja)az odg6, I(0; 0). A fiiggv6nytranszfor-
32(i7-24a =O m6ci6k ismeretebenkapjuk a k6veikez6ket
8a(44-3\ =O A.p patum'ter3, T(u; v) tengelyportu,
Haa= 0, akkoraz6rint6eS/enletey- 3. (Eztegyponiosiibnir6lle lehetolvasni_) - az .1,tengellyel p6rhuzamostenglyii, felf16 nyitott parabola egyenlete
(x u)z= 2p(y v).
3 i rs
Ha d=:, akkoraz6rint6egyenlete fj+1=::, Maz3r+4y=15. -az ./ tengellyel piirhuzamos tengelyii, lefel6 nyitott pambola egyenlete
4 -' 4 4'
(x -u)2 = -2pO -r).
az r tengellyel p6rhuzamostengelyfi, jobbn nyitott pambola egyenlete
4.9,4,Parabolagyenlete
0-r)z=zp?-u).
az r tengellyeiparhuzamostengelyt, balra nyitott parabolaegyenlete
Aparabolaegyegyenest6l (vez6regyenes)
6segyrAnemilleszked6 pontt6l(f6-
kuszpont)egyenl6t6vols6gra1ev6pontokhalnaza a sikban,ahol a f6l:uszponl 0 v)z:2p(x u).
6s a vez6regyenes
livols6gap (param6ter).
g P6ldnk
Arlit6s
a)Adja megazF(4; 1) f6kuszLi, -r : 2 vez&egyenesiiparabolaegyenletet!
Haa fokuszponr Fl 0; 4 L a uez6reerenes D Megold{s
u ' )-
o- __ egyenlele a Uo t u
' I i I t L6drat6,hogya f6kuszpont 6sa vezeregyenes
t6vols'g 6,Mazp:6.Azlsl6I-
parabolaegyenlete hat6,hogya tengelypont f(l; l), a pambolaazjr tengellyelp6rhuzamos
ten-
f :zpt. gelyii 6sjobbra nyitott, Maz egyenlete
Bizonyitris
LY-v)'1:2P(x )
Asik egytetsz6leSes
P(i; l, pontjaakkor6scsaksakkorilleszkedikaparabo- alakt.
l6m,ha A pambolaegyenlete
teh6t
de:n=d@;t). (y + lf = 12(i l).
 KO O RDI NATA. G i EO M ETRI A K O E,R O I N ATA.C EO M ETR IA

A paraboladefinici6j6valis dolgozhatunk: A k6t egyenletetelosztvakapjuk, hogy

d(Pt F) =d(Pt v), | -,,
(i - 4)'z+() + 1)'z= lr + 21, -- r+t'

(x- 4\'z+ ( y + l)z= (t +2)2,

Enneksegitsegevel kapjuk,hogyp - 2.
(y +1)z=l2r-12. A kercsettparabolaegyenlete
(x 3)'1-4(y+2).
b) irja fel annaka parabolAnak
az egyenlet6t,
melyilleszkedika (5; -l), (l; 1)
6s( 1;2) pontoka6stengelyep6rhuzamos azy tengellyel! c) Hatiirozzameg,hogy azy = (x 3)2 2 egyenletf parabolamely pontjavan
Megold{s
Mivel a parabolatengelyeprirhuzamosazy tengellyel,egyenlet6taz 2.
a7 ) =- r-6
Iegktjzelebb egyenled
egleneshez:
(x u),=2p(y-\,
alakbankercssiik. Megoldis
Mivel hiirompontjaadott,azokkoordinetaikielgitikaz egyenletet. igy kap 2 ._ .,,.
parhuzamos,
Meg kell hateroznia parabolaegyenessel - mereoeKseguerrn-
juk a kiivetkez6 egyenlehendszert:
t6j6t.Az erintesiponta keresett
pont.
(5-ur'=2p( | r), Az 6dnt6 egyenlete
(I-u)'1=2p(-l-v\,
y = -2r + r
( I-u'1'z=2p12,7 '3
alahl.
Az els6k6t egyenletalapjdr
Aktor erinti a parabol6t,ha a k6t egyenletalkottaegynletrendszemek
(5-u)'z=(l-u:)'1, megoldisavan.Tehit a
2 ^ , - 2^
igy kapjuk,hogy - ) , 1t =l) ( - J,
3
4=2p(-t-v\, egyenletnek egymegoldasa van.Alakitsukaz egyenletet
t6 =2 p(2 - v) 3 x ' z 2 0 x + 2 1 -3 c = 0 .
_2= p(v+r,, Aktor van egy megolddsa,ha diszkriminrinsa0, azaz
-8 = p(v_ 2) 20'12(21-3c)=0,

.=-".
9
 K o o R o t N i t_ a -6 Eo M ET R l a L EIR O STATISZTIKA

Ezt beirva a m6sodfokt egyenletbe s.LEiROsrArrszrlK4 fg vAl-osziNiisfc-

SZAMITAS
3 " ,- 2 6 ' 1 l ! 9 = e ,
3
(3 r-1 0 )2
=0 , 5.1.LEiRO STATISZTIKA
10. 5,1.1.Fogalmak
,=
3 A statisztikanagymennyis6gfitargy vagy egy embercsoportj ellemzesetvegzi
Behelyettesitve
ezeket
az6dnt6eg/enlet6bekapjuk,hogy a r6luk szerzett, szamszedadatokfeldolgozris6val,
eltaleban elemz6s6vel.
t'7 Egyedek:a vizsgeltcsoporttagiai,elemei.
9 Statisztik4isokas6g:a vizsg6ltcsoport.
/ tn l? \ Statisztikaisokasdgm6rete:a sokasegban az egyedeksz6ma.
A parabolaI -::-: ponljdleszlegtdrelebbaz eglene)hez.
koordin;Leju Adal: a soLas;gegyedei16l szerzeltinformici6.
\J 91
Mutat6: a vizsgdltegyedekbizonyoskdr6tdsszess6gebenjellemz6 szemszerii
Emeltszinten:az 6rint6meredeks6ge
no-banmegegyezik/(.r0),
ez6rtaz 6rintai
infomdci6,melyekadatokb6ljdnnek l6te bizonyossz6mitdsok utj6n.
pont fo koordinetiija:
Ism6n: azoka hrlajdonsagok, melyeketa sokas6g egyedeinvizsg6lurk.
2 _ l0 1'7 Ism6rvfaj t6k:
-=rn^ o - o = r o=t + to=
s. - teriileti,
id6beli,
.. /Io 17\ - min6s6gi,
A keresctt
Dont:| : -
t3 9 ) - mennyisegi.
A tefiileti6sazid6beliism6rvekaz egys6gek t6rbeli(fdl&ajzi) vagyid6beliel-
helyezked6sere vona&oz6informeci6k. A min6s6giism6rvekleztartoz6infbr-
rn"ici6kverbiilisanjellemzik, leirjdkaz egyedekhrlajdonsagait. P6ldeula nev,
a foglalkozds.A mennyis6gi ism6flek sz6mlalesvagy m6r6s utj6n kapott
6rt6kekkeljellemzik az gyedeket.
O P6lda
Konk6t
Sokasfg Ism6rv Adat Ism6rvfajta
egys6g
A magyar tak6hly Szeged teriileti
iziil. ev 1955 id6beli
nepesseg Troppauer
+9dv mennyrsegl
2004.jan. Hiim6r
min6s6gi
loglalkozdsbir6
I -J6n 1em ferfi mlnosegl
 LEI Rc | STATI SZTI KA LEiR6 srarrsz.rtKA

Diszkr6t ism6rvektrek nevezziikazokata mennyis6giism6rveket,melyekhez A gyakorisagokoszlopdiagrammal val6 ibi{zol6set hisztogrrmnak is nevezzirk.

tartoz6adatokcsakvegessok vagy felsorolhat66rt6kektvehetnekfel. Ilye- Ha nagymennyis6gi 6ssokfeleadatvan, aklor 6ttekinthet6bb,ha a lehetseges
nekp6ldeula szrmlilissalkapottadatok. adatokategym6st6lidegenr6szekre,tgynevezett osztdlyokra osztjuk
Folytonosism6Nek azoka meDnyisegi ism6rvek,melykheztartoz6adatok Mivel az osztelyoknakidegeneknekkell lenniiik, egy oszt6ly fe1s6hattuenak
btumilyen6rteketfelvehetnek.Ilyenp6ldrula tevokAgvagya viz t6mege. kisebbrck kell le ie, mint a kijvetkezdoszlely als6hat6ra.Hogy mindenadat
Egy adatgyakoris6gamegmutata,hogyegykonkr6tadathinyszorfodul el6 egy6rtelmiienosztalyozhat6legyen, az osrelykdziik hattuainakolyar pon-
az dsszesadatokkdzdtt.Jelear t: l; ...;tr,ahol* azegymist6lkiiltjnbdz6ada- tosaknakkell lenniiik, mint az adatoknak.Az ilyen hatarokatkiizajlt hrt6rok-
nak nevezz0k.
Ht+ Hz+...+ H t=LH
tok szama. azdsszes
adatokszema. Ha az adataint kerekitett 6rt6kek,el6fordulhat,hogy a val6di adatok osz-
^z
telykiiziik hateraikiiziitti ,,r6sbe"esnek.Ezenirgy lehet segiteni,hogy az inter-
-n, eloszlis a lehetsegesadatokats .
A gyakorisAgitablazatvagy gyakorisegi vallumokat h6zagmentesenadjuk me8. Ezek l6nyegebenbalr6l zArt inter-
hozzAjuktartoz6gyakods6gokattartalmazza. vallumok, tehet als6hat6r6valegyenl6adathozzetafiozik, a fels6 hatar6val
O Plda ^z
egyenl6mfu nem.
A fedettprly6s palacsintaev6versenykeriileti dajnt6j6ben
a kdvetkez6mennyr-
s6gekfogytak: Az oszt{lykiiziis gyakorisdgi eloszlis az oszt6lyokonalapul6gyakoris6giel-
, 19,21,19,16,15,16,20,20,r7,22,
t5,16, t't, t9,19,17,18,t7 ,2r,22, 1'7 Az egymeshozkdzeli rt6kekdsszevones6val
osz16s. az adatokatosztiilyokba
1 ' 7 , 2 3 , 1 8,2r . rendezziik.
P61d6ulaz el6z6 versenyadataitrcndszerezziikosrrlyokba. Az osztalyktizds
A gyakorisigi t{blizat
gyakoris6gi eloszlasa k6vetkez6lesz:
Palacsinta l5 l6 t7 18 1 9 20 2I 22 23
Osztaly
2 3 2 4 2 3 2 t5 l 7
l8-20 8
21 23 6
Az osztilykdzds gyakoris6gieloszl6sval6di hat6rokkala kijvetkez6lesz-
Oszt6ly
t4,5-l'7,5
17,5-20,5 8
20,523,5 6
6s az 6sszesadatok
Relativ gyakoris6g:egy konkr6ladatgyakorisig6nak
szem6lrakar6nya.
 LEI RO STATI SZI I KA L EI R O 5 TA'TISZTIKA

Hr 5.1.3.Adatok {br{zohsa
i, = j ' . a h o l l- l :...:ie s 4 | ...1h, -f h=l Az adatokgfafikusmegjelenit6s6re
tijbb 1ehet6s6g kve.
van, a diagramtipus
Ez megmutatja,hogy eg1,nd"t .re.u hunyuLOszeaz dsszesadatokszimenak, laszt6s6t
a feladathatarozza
meg.
amit szezalekban
is szok6smegadni-
Oszlopdiagram
Palacsinta Akkor 6rdemes hasznihi, ha gyakoris6gokat vagyvalamilyenmemyis6geket
15 2 0,08(8 %) akarunkdsszehasonlitani. LAsd:a palacsintaev6versenygyakoisigi tlibhza-
I6 3 0,t2(t2 %) tat.
t] 6 0,24 (24 o/.) Nemerdemes hasznehi,ha az adatokkiiziittvankiug6 6rt6k,vagyhaazdn6-
18 2 0,08(8 %) kek kiiziitti eltereskicsi.
l9 4 0 ,t6(t6 % ) 1000
20 2 0,08(8 %) 800
2l l 0 ,t2(1 2% )
600
22 2 0,08 (8 %)
23 0.04(4 o/.) 400
Osszesen 1 0 0 0 %) 200

0
5.1.2.Mintav6tel 15 t6 11 lrJ l 9 20 2T 22
A statisztikaimunkaegyik fontosl6p6sea sokasdg jellemzs6hez sziiksdgcs
2 l l4 17 20 15 t001
adatokbegy{jt6se.Az adatszerz6seszkiizeitmintav6telielj6r6soknaknevezzilt
Az alapjin,hogya mintavetela sokasigmekton reszereterjedki a mintalt A vizszintestengelyen az egyesadatfajt6knakmegfelel6intewallumokat jelijf
tel lehet jiik ki, ezek fti16olyan tglalapokatszerkesztiink,melyek teriilete arrnyosaz
teljesvagy adatfajtagyakodseg6val.
- reszleges, Ha nz oszlopokh6zagn6lkiil helyezkednekel, akkor hisztogranr6l beszelimk
Amikor r6szleges mintaveteleset6na sokasegegesznek jellemzesea cl irl
egy r6sz6rckiteded6adatfelv6telalapjAn,aktor reprezentativ megfigyel6s'i'l Peldiul ha a palacsintaev6ve$enybebenevezett volnaa 3. parittyiseatdis
beszeliink. parancssz6ra mindenkinekugyanannyitkellett volna ennie,akkor az ezledtel-
A sokas6gkivdlasztoftr6szetmintrnak nevezziik. jesitm6ny6n infom6ci6tnyemi a fogyasztdsok-
kiviil nemlehetneerdemleges
A mintaelemek kivelasztesa
alapelv6ttekintvelehet Iol az oszlopdiagram segitsegevel.
- v6letlenvagy
nemv61etlen. Vonaldiagram
V6letlenkivrlasztis eseteDa sokas6grnindenegyesegysgre n6zveel,,r Akkor szoktukhasznelni, ha egy mennyis6g akatukszem-
id6beliveltozeset
megadhat6 az adottelemmintebakeriiles6nek val6szinfis6ge. gyakorisigi poligonnaknevezziiL
l6ltetni.A gyakorisigokvonaldiagramjlit
 LEI RO STA' I I SZI I KA LEiR6 srATrszrr KA

5.1.4.Statisztikaimutat6k

Helyzetikiiz6p6rt6kek:
>--*--l---5- -..-- M6dusz
Az adalhalmazbanlegragyobbgyakoris6ggale16fordul6adatdiszk6t ism6rv
eset6n.Folytonosismervn6la gyakoris6gi g6rbema-rimumhelye. Jele:M".
Nem mindig l6tezik.Ha a gyakorisigokkcizijtta legnagyobbcsakegyszerfordul
Pdldiul ribnizoljukGlizser Bozs6palacsintaev6 treningjeinekteljesitmenyal e16,akkor egym6duszu, ha riibbszdris el6fordul,akkortijbbm6duszueloszhsr6l
napibonusban.L6that6,hogya gyorsteljesitmenyniiveles milyentdGstoko- besz6liink.Nem fligg kiizvetleniil sem az dsszesadatt6l, sem a sz6ls6s6ges
zott a felk6sziil6sifolyamatban. ert6kekt6l.A palacsintds
p6ldaeset6na m6dusza I 7.
Folytonosism6rvekesetena gyakoris6gipoligon folytonos gdrb6bemegy tll
(nem tiiftjtt vonal), melyet gyakorisigi giirb6nek neveziink. Medi{n
A nagysegszerintrendezettadatokk6zdii a k6z6ps6,p6ratlansok adateset6n.
K6rdiagram Ha nincs k6zeps6adat,p6rossok adateset6n,akkor a k6t kiiz6ps6adatetlagat
Kitrdiagramnel 6brizoland6 adatok gyakorisagaa kiircikkek kiiz6pponll nevezziikmedi6nnak.Jele:M.
^zAltaleban
szdgevelar6nyos. a sokas6gszerkezetetszedeltetjiik igy. van,mint neh nagyobb.Nem fiigg kdzvetleni.il
N6la kisebb6rtkugyanannyi
semaz dsszesadatt6l,sema sz6ls6seges A p6ld6bana medi6n18.
ertekkt61.
418% D 14%

itlag vagy szimtani 6tlag

Ugy kapjuk,hogyaz adatokijsszeg6t elosztjuka darabszemuklal-Sz6mit6s6-
n6l mindenadatotfelhaszn6lunk. Ha egyesadatoktdbbsz6r szerepelnek,
akkor
tz (isszegbenszoroznikell 6ket a gyakorisagukkal es az dsszeget
a gyako-
4 430/a
ris6gokiisszegevel kell osztani.Ezt sl'tlyozoltsz6mtanikdz6pneknevezziik,
hisz az egyesadatoka gyakoisigukrak megfelel6srillyal szerepelnekaz dsz-
P6ld6ulaz egyikve$enyenmgk6rdeztek a r6sztvev6ket,
milyentijltelketliil
szegben. A sz6mtanikdz6pnagyon6rz6kenya szels6s6gesen nagy6rt6keke,
na szivesena palacsinlajiban. mutatjaa kiirdiagram.
A v6laszokeloszlesat
f6legkisebbadathalmaz eset6n.
Az 1. p6ldriban
srilyozott,tlagotkell hasmdlni:
2.15+316+6 l'7+2.18+4 19+2 20+3 2l
2+3 +6+2+ 4+2+3+ 2+ 1
A tortadiagramona sziigekar6nyamegv6ltozik,
torzul.Hi6baletvanyosabb.
dr 2 22+l 23 462 -^ .^
nemlehetj6l leolvasniaz adatokarenyet.
 LEI RO STATI EiZTI KA L EIR O =i TATI=i ZTIKA

O P6lda Terjedelem
Peldaaz itlagok viszonyita Annakaz intervallumnak a teljeshossza,amelybenaz adatokelhelyezkednek.
Aladdinazontiin6dik,hogybelepjen-ea 40 rabl6kijz6. Ismeda havi zs6k Jele:R (az angolrangesz6b6l)
miinyokb6laz egy f6re es6r6szeket. A 19 alrabl6-helyettes5 aranyat,a 16 legyen a legnagyobb adary*. a legkisebbf",,. igy
alrabl67 aranyat,a4 f6rab16l0 amnyat,a rabl6vez6r 800aranyatzsekmanyol R- Y*, |
^,,
havonta. Aladdinkjszemitjaaz6tlagot,ami 26,175aranyhavonta.Ez igensztll adatok6lnigg,igy nemfelt6deniiljellemzij6l a vizs-
Ez a legszls6s6gesebb
surnma,a gondcsakannyi,hogy ennyitigazrb6lsenkisemzsrkminyol.llir gtltjelens6get,
mivel ezenszels66rtekeketa v6letlenszeszlyei
alakitbatjlrk-
AladdinerreszAmitana, akkorcsal6dniakellene.A medien7 arany,a m6dus/ Az L peld6ban
pedig5 arany.Val6szindleg ezenut6bbiraszamithat legnagyobbval6sziniisg R=23 =8
jobban
gel, ezjellemzi a rabl6bandibana keresetilehet6s6geket. A 2. peld6ban
R:800-5:795.
Mds p6lda:
Ha mi kettenbemegyiinka kocsmeba, 6ste iszol2 dl bort,6npedig2 dl szn Athgos (abszohit)elt6r6s
dit, akkordtlagbanitturk 1-l kisfriiccstit. keresztiiljellemzia sz6resl
Ez az adatokszdmtani6tlagukt6ival6 elt6r6sein
Jele:6 (delta)
Tiibb adathalmazegyesit6se pedigrendre{; Y2;...; y,. Az 6t1.a-
etlagjele1, azadataink
Legyena sz6mtani
sz6mtanik6zepeaz egyesadathalmazok
Az egyesitettadathalrnaz szilmlrrrl
goselt6r6s
kijzepeib6lkisz6mlthat6.
melyekm6retclegyenrendrenr, ...,nt, aholcz.l' t1...' l t, tJ
-r1,l t,-
" l r,
Legyen& darabadathalmaz,

dssreger. esezenddalbalna/ok rendrel',. .... {.

dtlagailegyenek
Eklor az egyesitett
adathalmaz
6tlaga
Teh6taz adatokszamtanik6zep6t6lval6 e1t6r6sek abszohlit&t6keineksz6mtani
n,V ,l... - n,V ,
v--= L 6tlaga,azazazt mutatja meg, hogy az adatoketlagosarmenrlyirc t6mek el az
\+ ...+ nk
6tlagukt6l.Az6rt kell az abszolirt6ft6ket venni, mel1 egy6bk6ntaz elteresek
kiizepetsflyozott dtlagnakis nevezziik.
Az ilyen tipususz6mtani dsszeg 0.
Az l. p6ld.{ban
az ethgoselteres
52616disimutat6k
Az adatokv6ltoz6konyseg6t,sz6r6d6s6tjellemzik mutat6k.E7 l,f
a sz6r6d6si
vagyaz adatokegy kitilnl(rLrr
teniet az adatokegymeskiizdttikiilijnbs6gein,
keresztiil.
ert6kt6lval6 elter6sein
 LEI RO 9TATI SZTI KA L E I R O STATI SZTI KA

2 ' 1 5 - l 8 .a 8l lJl o 1 8 .4 8 ',6 t7 r 8.481 _ r | .r v,- l t' + ...+ r r , ft'

lv, ------
" -
"=\,
^
s-ts,qt]+q
ltq rs.+sl+zPo-rs,qsl Sokesetben hanemannaknegyzetea fontosjellemzd.
nema sz6res, Ez a sz6_
r.zlt
25 rrsn6gyzet,masnevenvariancia.
3l2r- r s . a 82l +1 2- 21 8 . 4+8P13- 18 .4I s
25 Az l. p6ldibana sz6r6s
= l'94
l5 (r5 -l 8 / 8 / + l l 6 - | s 3 8 ) : I b r t T - 1 8 . 4r8]
"=! 25
A 2. p6ldebanaz itlagos elt6r6s
2(18-18,48)?+4(19- 18,48)'?+2(20
-18,48)'z

r s5- 2 br.T s lt+6f /- 2 0r.7 sI +2(22-18,43)'l+(23

-18,18)'?
" 3(21-18,48)'1
40 25
. 411o26,17s1+Foo
-26,17s
I
40
= 38,69 A2. p6ldebana sz6res

i l a ( 5- 2 6 , 1 7 5 )+/ I o ( 7 2 0 . 1 7 5 ) '
Pe6ze nem csaka szemtani6tlagt6lval6 elt6r6stlehet meghatarczni. \l 40
Egy adott a szdmt6l va16,tlagos abszolit elteres az adatok a szilmt6l +(800-26,1?5)'
4(10- 26,175)'z
elt6r6sei
abszoltt6(dkeinek a sz6mtanikdzepe. 40
=123,92

t _)v,- al+lv"
- al+...+lr.
- al Kicsit szerencs6tlen,hogy egy gyiikvonistt6bb sorbakelletttiimi, de rcm6l-
n het6legigy is itlrthat6.

Ez akkor lesz a legkisebb,ha az a sz6m6ppena medii:r (a = Me\ Relativ sz6ris

Pozitiv6rtekiiismewekeset6na rclativ sz6ds:
Szdr{s
Az el6z6hdzhasonl6mutat6,csakaz elt6r6seknek
nem abszolit6n6k6tkell ven Y
^z
ni, hanema n6gyzet6t,amitmajda negyzetgytjkvones
,,teszj6v6".Jele:o (sziglnfl) Ez egy m6rt6kegysegn6lkiili sz6m,melyet kiiliinbdzo alapadatokvagy ism6r-
Az e1626 jeliil6sekethasznAlva: vek sz6r6ddsanak
dsszehasoDlitas6ra hasznelnak.
 LEiR6 STATI SZTI KA vA.L6sziNii siG-szAMiTAs

Az l. pldabana relativsz6r6s: 5.2.VAL6SZiN6Sf,G-SZAMiTAS

r =31 =0,122
vasY
rz,zN 5.2.1.Alapfogalrnak
18,48
A val6sziniisg-szimitisveletlenttjmegjelensegek
vizsg6htevalfoglalkozik.
Az 2. p6ld6bana rclativsz6ras:

v =3* = 4,734vasyqtz,qn Kis6rlet

26,1,7
5 Altalanos6rtelemben kis6rletnekneveziinkmindenolyan vizsgalatot,mely
olyanjelens6gre vonatkozik,ami azonoskijriilmenyekkijzatnmegism6tl6dik,
illetvemegism6telhet6.
Aval6sziniis6gi kiserletnekaiapvet6en ket ism6rvevan.Amelyikkiserlettelje-
siti ezta k6t kivenalmat,aztval6sziniisdgi kis6rleheknevezhetjtik.
1. A val6sziniis6gi kis6rletlefoly.isa(eredm6nye) veletlenszerfi,
nemme&i6-
solhat6.
2. A val6szinfsegi kis6rletazonoskdriilm6nyekkdzdttakarhdnyszor megis-
m6telhet6.

O P6lda
Vajon aHbbikis6rletekkilziil melyektekinthet6kval6sziniisegikiserlerekrek?
^z
A. Feldobunk egy 6lmet
B. EldobuDkegyhatoldalidob6kocket.
C. Leejtiink eg] i. e.6. s/;zadikinaivi2al.
D. Hagyom6nyos g)'ufAsdobozban megsz6moljuk, mennyiszil vanberme.
E. Kdrdke osztottcelt6bl6ladobunk(tavalymi nyertiika vilrgbajnoksegot).
F. Kiirdke osztottc6ltAblAm dobunl (f616ravalezel6ttaztsemtudtuk,van-e
ilyenj nt6k).
C. Egy Fl-s versenyaut6n igazitdrestesztet
vegziink.
H. EgyF1-sve.senyaut6n sziimit6g6pes tdr6s-szimulaci6t
vgziink.
I. Megszrimoljuk,hogy egy kockanakhar tapja van-e.
J. fgy pakli k.inyibol kjbuzunkeg) Iapol.
Megold{s
AzA. 6s B. p6ldaval6szinfisegi kis6rletnekmin6sithet6.
C. Nemval6szinfis6gi kiserlet,mivel probl6miiklenn6nekaz ,,akirhrinyszor"
megismetehet6s6ggel (kiveve,ha mi vagyunka kinai csAszit6ssziikcsa-
l6di kttre).
 vAL6 sziN 6 66o-szAM i.rAs vA'L6 szlN Liseri-szAMiTAs

D. Ez val6sziniis6gi kiserlet. f, sem6nybekiivetkez6s

E. Ha tavaly viligbajnokok voltunk, aklor nagyonj6l tudjuk, hogyar kell igy Egy esemenyaklor kiivetkezit be,ha valamelyikhozz, tartoz6elemi esemeny
dobni, hogy mindig oda repiiljrin a nyil, ahovaszertnenk.igy viszont l6t, val6sul meg. Egy esemnytiibbfelekppenis bekdvetkezhet.P6ld6ula p6ros
tek az els6felt6telnek. sziim dobdsenakesemenyeharomf6lekeppen kdvetkezhetbe.
F. Ez val6sziniis6gikiserlet.
G. Meginia megism6telht6s6ggel vannaka probl6m6k_ Azt esem6nyt,ami biztosanbekitvetkezikbiztos esem6nyneknevezziik,je-
H. A sz6mit6g6p,,ak6rhrinyszoi' futtathat egy progtamot, a v6letlenszenl- ^z
le I P6ld6ulkockadobesn6l,hogy intewallumbaes6szamotdobunk.
s6getpedig bizrositanileheta felt6teleknagyonpici v6ltoztat6s6val(becsa_ Azt az esem6n,4,ami nem kdvetkezhetbe, lehetetlen esem6trynknevezziik,
p6dessebessege, sziige,alkatr6szek kopAsaanyag4stb.) jele 0 vagy O. P6ld6ulkockadobesn6llehetetlenesemeny,hogy tizest dobunk.
t. Egy kockanakmindig hat Iapja van.Ak6rhdnyszormegism6telhet6, dc
nemigazenvdletlenszerii a kimenetel. 0 P6lda:
J, Ez megint egy klasszik:usval6szints6gikis6rlet. Haterozzulmeg,hogyaz abbbi val6sziniis6gikis6rleteknekmilyen kimenetelei,
elemiesem6nyeilehetnek,illetve milyen esemenlertanozik hozzijuk!
Elemi esem6ny K. P6nzfeldob6s:feldobunkegy6rmt(feltetelezznk, hogylapjeraesik).
A kisErletegy tehetsges nevezziik.p6ld6ul
kimenetel6telemi esemn).nek L. Kockadobes:eldobunk egy hatoldali dob6kocket(feltetelezziik,hogy nem
kockadobisn6la 4-esdobdsegy elemi esem6ny.Egy kis6rletheztartoz6 elemi a sarkemesik).
esemenyekt6l a kiivetlez6ketvdduk el: M. Glufaszil: hagyomenyosglufasdobozbanmegszamoljuk,menni szil van
- mindig egy&telmfienel lehessenddntenibarmelyik elemi esem6nyr6l,hog] beme.
bekdvetkezettvagy nem, N. C6lba dob6s1.: kitriikre osztotttebleradobunk(felt6telezziik,hogy a t6b-
- egyszerrek6t elemi esem6nynemkiivetkezhetbe, 16reltaleuuk).
- valarnelyik elemi esem6nynek be keII kdvetkeznie. O. C6lbadob6s2.: beosztrsnelknlitebl{radobunl (felt6telezziik, hogya tab-
16teltal6ljuk).
Esem6nlt6r P T6voluges: lem6rjiik az ugr6snagyseg6t(feltessziik,hogy az ugds 6ry6-
Az tisszeslehetsgeselemi esemenyhalmazatesem6n''t6meknevezziik.pil nyes).
deul a kockadobdsn6laz halmaz. Megoldf s
K. Pnz6rme:a kis6rlet kimenetele,hogy az rme valamelyik lapj6m esik.
Esem6dy A lapokatmegkiildnbiiaetjijk: egyik fej. mesikires.Allatiban erekelte-
Az elemi sem6nyekegy h^lfiaz|t, azazaz esem6n),t6r egy r6szhalrnazetesc kintjiik elemi esem6nlmek.(Vehetn6nkazt is, hogy memyire fordul el
menlnek nevezziik. megflHs ut.in a fligg6legest6l.)
P6ld6ula pfuossz6mdobesiinak esemenye a 2-es,4-ess 6-osdob6sokelenrr L. Dob6kocka:a kis6(leteredmenye,hogy a kockamegiill egyik oldalin, 6s a
esem6nyeib6l6ll. szem-kdzti oldalelmutalja.aminegysziimtalilhat6:1,2. ....6. Altaleban
Az esem6nyeket jeliilji&, p6ld6ul,4,B, C... .
nagybetiivel ezt a szAmottekintjiik elemi esemenynek.(Tekinthetnenkazt is, hogy az
asaalonhol6llt mega kocka!)
 VALc |SZI N U s | EG . SZAM I TAS vAL6sziN66E6-szAM["lAs

M. G)ufaszil: egy dobozbankb. 40 szilat tal6lunk.Lehet,hogy egyesesetek, Mfveletek esem6nykkiizijtt

ben valamiveltiibbet vagy kevesebbet.Eredm6nynekvehetjiik a dobozban
1ev6glufiik sz6m6tvagy az 6tlagt6l val6 eltftsiiket is. Mi most ez ut6b- a) Esem6nyekszorzata
bit tekintiik, az elt6ftsmondjukmaximuml0 sz6l. Az A . B az az esem6ny,amely akkor kiivetkezik be, ha I 6s , esemenyis
N. Cdlbadob6sl: a kiiritknek akkor van 6rtelne, ha az egyeskdrdkert adunk bekiivetkezik.
valamennyipontot. igy a dobessalpontokatszerziink,pl. 10 a kiils6, 30, Ha A . B - A, a ktt esemenygym{st kizdr6 esem6nyek,
^kkot
50. 70. a telitalalat 100.Ezt az 6rt6ketvessziikkimenetelnek.
O. C6lba dobAs2: mivel a tibla sima, ez&t tekintsiik eredm6nFek a ta16la- b) Esem6nyekdsszge
ru eltal kijettiltponlot.Az elemiesem6nyek a c6lrrblaponrjai.(Enek Az A + R az zz esemeny, mely akkor krivetkezikbe, ha,4 6sB esem6nyekkii-
k6ntme&jeliilhetjnk p61dru1a celteblakdzeppontj6t6l val6 t6vols6got.) ziil legal6bbaz egyik bekiivetkezik.
P T6volugr6s:6 m6ter alatti ugrassalne foglalkozzunk, 6s 1l m6ter feletl
igysem uglik senki.Az elemi esemeny,az ugdshosszvalahol a kett6 kii- c) Esm6nykkiil6nbs6g
ziitt van de ott lehetbirmi. mely akkor kiivtkezik be, haI esem6nybek6vetke-
Az A - B az az eserneny,
zit, deB nem.
Vsl6szints6gi kis6rlet Elemi esem6nyek Esem6nyt6r
d) Esem6nyellentettje
K) pEnzfeldob6s fej vagy ir6s {fej, il.is}
Az i eserrdnyaz az esem6ny,mely aklor kiivetkezik be, ha I nem, vagyis
L) kockadobas 1,2,3,4,5vaqy6 { l; 2 ; 3 ; 4 ; 5 : 6 } nem,4kiivetkezikbe.
M) gtrufasz,l 10s+10 kdziittiegesz {-10;-9; ...;9; l0}
Nr)clbadob6sI 10,30,50, 70 vagy 100 {10;30;50;70; 100} A val6szinffs6g-szamitis fogalmaia halmazelmdlettel szorcskapcsolatban 6ll-
O) c6lbadob6s2. pontjai
c6ltAbla az egeszceh bla nak. K6szltsiink,,sz6ttaf' a ket t6makijr kilziittl Induljunk ki a val6szinfis6g-
P) t6volugr6s 6,006s I1,00kdzdttival6s(o; tr ) szimitdsfogalmaib6l!(Pl. mi az esemnt'16! elemiesemeny, esemeny, biztos
semeny, leheteden esem6ny stb.halmazelm6leti megfogalnaz6sa?)

Figyeuiik meg a t6bldzatutols6 oszlopatlAz els6 n6gy kis6rlet esem6n)'terc

megszdmlelhat6halmaz. Veliik ellent6tbena tiibbi esem6nyttuintervallunr
vagytedilet,azaznemmegsz6mlrlhat6! Az els6n6gykis6rlethez tartoz6valo-
sziniis6geketez6rt ,diszk6tnek', az ut6bbi kett6 eset6benviszont ,,foly-
tonosnak"nevezziik.
 VALc lSZI N U5 EG . s |ZAM I TAS V AL E,SZI N IJ9 E6 .SZAM ITAS

Val6szinffs6g-szdmitis Hslmazelm6leti o P6ld{k

fogalmai megfelel6k Egyiittbektjvetkez6 A : ll;2:3\, B = l2;3; 4|; hz x:2
esemenye*Jet vagy
teh't A B:12;3]'.
3, akkor,4 is 6s19is bekaivetkezik,
1.Alapfogalrnsk
l, O esem6nyt6r U (univerzum) EgyrnAstki-zir6 esemenyeke:,4 : {parosdob6s},B = {piradan dob6s};metsze-
2.r elemiesem6ny re U (univerzumegy eleme) tiik iircs, az egyszereval6 megval6sulasuk tehet,4 B : O.
lehetetlenesemeny,
3. ,, esemny I g U (univerzumegy r6szhalmaza)
Legalibbaz egyikesemeny I = {Ii 2l , B = {4; 5l i ha
bekiivtkez6s6re:
4. I esem6nybekiivetlezik(A-beli
r e I (r a halnaz egy eleme) x = 1,2,4 vagy5, aklorI vagyB bekdvetkezik,teh tA+ B = {lt2;4;5\.
elemiesemeny kijvetkezikbe)
5. ,4 biztosesemny(b6rmilyenelemi
U (A tafiahrnza U-t), Altalrban I = {prros dobes}6s.r = 1, 3 vagy 5, teh6t
Be nem kdvetkez6esem6nyre:
esem6nykiivelkezikbe,az,4-relr, 6l- sA
taleban
4= U A = It;l;sl
6.,4lehetetlen
esem6ny(nincsolyan
4 U : A (A-nak nlncs kitzds ele- I = tl: 2; 3; 4l , B : {3; 4: 5: 6J: ha
Egyik bejiln,rnisit nemesem6nyekre:
elemi esem6ny,amiA-belr, elral - ^
ne U-'/al), tal b^n A = o x = | vagy2, at&otA bekiivtkezett,
de, nem,teh tA- B: lll'2),
banl-ba nemesikesem6ny.
2, Milveletksem6nyekkel I = {l:,2;3\, B : 12;3;41],ha
Pontosan egyikesem6ny bekdvetkezesere:
L A 6s B egyszenekiivetkezikbe ( e A B(x A, B k6ziis r6szdb6lva- .n= lvagy 4, aklor vagyI kiivetkezikbe,vagyB, (A + B) - (A B): {l; a}.
(AB) ^
16elem)
2.I 6sB kizArjaeglrnrst I n B = O (nincs kiiziis elemiik) Egyik esemenyb6lkiivetkez6mesik esem6nlre:I : {p6rosdobes},
3. A, B kitznl legaHbb az egyik x e A v B (x A, B egyesit6s6b6l B : {2; 3; 4; 5; 6}; ekkor ha,4 bekiivetkezik,akkor B is bekijvetkezik.Az ,4
va-
esem6nymagautan vonja B ese'Jrbnyl, az z A c B .
bekitv.(l + ,B) 16elem)
4. I nemkiivetkezik be, azaz kiivet- Az Ar Az, ..., A^ esellrl1nyekteljes esem6nyrendszrtalkotnak,ha p6ronk6nt
kezikbe A (= U\l) (r l-n kiviilt
kiz1{6k egymAst s,41+... + A,= dr.

Vegyiikp6ldanaka kockadob6st. Ekkoraz semnlt6r:U: {l; 2; 3; 4; 5; 6}.

Elemiesem6ny pl. x 4. Esem6nypl.l = {p6rosdob6s}. Biaos esem6ny
= ma-
ga U, de biztosesem6ny a kiive&ez6is: ,B= {7-n6lkisebbdob6s}.Lehetetlen
esemeny: C: {8-n6lnagyobbdobds}.
A mfiveletekhezmaradjunka kockadob6snal
 vAL6 szfN [i s E6.szAM fTAs VALO SZI N U 5 EG . SZAM I TA9

5.2,2.ValdsziniisEg Ezekb6lkitvtkeznekaz al6bbi iisszefiigg6sek:

a) Ha A 6s B kel teEz6legesesem6ny. alko-
Tapasztalatimegkiizelit6s P(A + B) = P(A) + P(B) - P(ABI.
Ha sz6milkiserlet folyamAnegy,4 esem6nyf-szor k6vetkezikbe, aklor &
'l ^z
k b) Ha,trbekitvetkez6sevel
, is bekiivetkezik,
aktor
,4 esem6nygyakoris{gr, a - hAnyados
pedigazl esmdnyrehdv gyakoris{ga. P(A) < P(B).
A relativ gyakorisSg6rtdkea v61et1ent6l Iiigg, azazha a kls6rletsorozatotazo-
noskijdilm6nyek kiiz6tt megism6teljiik,akkor 6kalebanaz ij eftekaz e16z6l6l c) Ha ArAz, ...,A^teljesesemenyrendszert alkobah aktor
kiilitnbdzni fog. Ha a kis6rletsorozatotsokszormegism6teljiik,aktor a kapott P(A) + P(A,) + ... + P(4,) = t.
relativ gyakorisAg6rt6kekm6r egy konstans&tek kiiriil fognak ingadozni 6s
min6l nagyobbaz r, az ingadoz6sanndlkisebb.Azt M erteke\ melyhezegyre s A -re (ellentettjere)
d) Az I esemryre
kitzelebbkeriil a relativ gyakorisega kis6rleteksz6m6nakn6'rel6styel, az A P ( A )+ P ( A ) = r .
esem6nytapasztalati val6szinfis6g6neknevezziik s P(,4)-valjeliiljiik (a ,n
betii a latin Fobabilitas : val6szinfis6gsz6b6l szArm^zik).Mivel a /. gyakori- e) Ha van ket tetsz6leges
esemeny: I s 8, aktor annakval6sziniis6ge, hogy
sAglegkisebb6rtke0, legnagyobb pedig 0 < P(,4)< 1. egymesut6n bekiivetkezze$ek\|ltozatlan feltetelekmellett: P(l) P(r).
'l,
Azt a megfigyele$pedig,hogyaz esemenyek relativgyakoris6ga a kis6rletek
szdmdnakn6vel6s6velegy meghattuozott6rt6k kitriil stabilizal6dik, a nagy Nagy szdmok tiirv6trye
szdmoktaprsztalatitiirv6ny6nekrcvezziik A nagy sz6moktapasztalatitiirv6ny6tigy mArpontosmatematikaieszk6ziikkel
is le tudjukimi.
Matematikaimegkiizllt6s Annak val6szints6ge,hogy egy n-szer\legzettkis6rlet sodn egy I esem6ny
Minden I sem6nyhez rendeljiink egy val6s szAmot,amit az,4 esemdnyval6 relativ gyako s6ga6sa val6szinfis6gkiiliinbseg6nekabszolirt6rt6kekisebble-
sziniisg6neknevziint 6sP(l)-val jeldliink, a kitvetkez6kikiitesekkel: gyen egy adott,tetsz6legesen kicsi pozitiv szemn6l,anniil nagyobb,min6l na-
1. 0 < P(l) < l; gyobba kisrletekszima, azazannakval6szinfis6ge,hogy az elt6r6sb6rmilyen
2. P(0 : 1, a biztosesemny val6szinis6ge 1, kis pozitivszirnn6lnagyobblegyen,egyrekisebb.
:
P(O) 0, a lehetetlen esemeny6 0;
3. haI esem6ny6s-Resem6nyegym6st6lfiiggetlenA . B = A, azazegyszerrc Ha e 6s 6 tetszdlegesenkis pozitiv sz6mok,akkor van olyan elegend6ennagy
nemval6sulhatnakmeg, akkor annakval6szinffs6ge, hogy valamelyik meg- n0,hogyha a kis6rletek sziimanagyobb,mint ro, akkor annakval6sziniisge,
+ +
val6sul:P(A B): P(A) P(B). (p) e-n6l titbbel t6rjen el, kisebb,
hogy a relativ gyakorisAga val6szidfis6gt61
mint 5-

V,6(>0),1,'0: ,,,,
*"|i_,1,,
J.,
 vaL6 sziN ii sE 6-szAM lTAs vAr-o 9zi N 6 s 6-s zAM iTAs

Teh6ta nagy szAmoktdrv6nyenem azt 6l1jtja,hogy ha pnz6rmevelegym6s 5.2.4.Geometriaival6szinfi

s6g
utiin 100-szorfejet dobtunk,aklor a kiiverkez6dob6snagyobbval6sziniisEggel
Ieszir6s, minthacsak2o-szordobtunl volna. Minden dob6sn6la fej dobasanak
E P6lda
I Legyen egy 50 cm oldali ngyzetala.ki celtebh 6s a kdzep6negy 10 cm su-
valoszinfisege
;, fijggerleniilan6l. bogy el6trehinyszor ds mir dobtunl. garu kiirl Ha veletlenszedenldviink 6smidig a c6ltibl6ba tablunl, mekkom
A p6nznem,,eml6kszik' alra, hogyhrinyszordobtunkvele.A nagysz6moktdr_ a val6szinis6ge,hogy a kitrbe l6viink?
vdnye azt mondja, hogy min61tdbbsztir dobunk 100-assorozatot,ann61na,
gyobbval6szints6ggellesz a sorozatokbana fejek 6s ir6sok sz6maegyenl6. Ez egy tipikus p6ldaebbena probl6makiirben.A l6nyege,hogy adottegy pon-
tok alkotta geometriaialakzat,s az elemi esem6ny,ezenponthalmazb6l,az
5.2.3.Vsl6sziniis6g klasszikuslogalma eglk pont ,,eltal6l6sa",kl'r6la;sz:.jsa,
azaz elemiesemnyeknek pontokarfe-
(Laplace-modell) leltetiink meg. Egy esem6nypedig azt jelenti,^z hogy a kivelasztott pont be-
Klasszikusval6sziniis6gimez'nek nevezfik azt azesem6nyteret, melyetv6ges letartozik egy bizonyoskijeliilt resztartomAnyba, azazaz esem6nyeketpont-
szimt, egyenl6en val6szintesem6nyek teljesrendszere alkot,azaza mez6tal_ halnazokkal, ta(omaryokkal j elenitjiik meg.
kot6 elemi esem6nykval6sziniis6gemind ugj/anaz6s valamelyik biztosan Ha az esem6nybekiivetkezsnek va16szinfis6ge arAnyosa r6szhalnazmertk-
bekiivetkezik.Ilyen p6ldiiul a kockadobis, a lott6sorsol6s.Ha minden elemi szAmeval(teriilet, terfogat),aklor geometriai val6szinfis6gr6lbesz6liink-
esem6nyugyanolyanval6szinris6gii,legyen ll damb, s valamlfk biztosan Teh6titt az esemenyteregy geometriaialakzat,az esem6nyaz ezenpontok egy
r6szhalmaza,az elemi esemenypedig egy pontnakfelel meg.
bekdvelkezik.
akkoregy elemiesemeny ]. Az olyanesemeny
val6szinrls6ge Ezzela m6dszerel olyantor is tudonkval6sziniisegetmeghatarozni,ha az ele-
mi esem6nyeksziimav6gtelen.
val6szinfis6ge,mely i darabkedvez6elemi esem6nyb6le[, !. A p6lda megold6sa
Az el6z6ekalapj6na kifbe talelfu val6sziniis6gea kdr teriilet6nek6s a n6gy-
Tehatkhsszikusval6szinfis6gi zet teriilet6nekarinyeval egyenl6.Ez emlEkeztethetminket a ,,kedvez6ese-
mezdbenegy esem6nyvat6sziniis6g6t
tgy
kapjuk,hogya kedvez6elemiesem6nyek m6nyekper tisszesesem6ny" m6dszene.
sz6m6telosztjukazdsszes
elemiese_
m6nyeksziim6val. Tetlit, ha a ktlrbe talfles esem6nye,4,
a kiir sugara/ 6sa ngyztoldalaa, akkor
rztr ll'1tt tr
r(nr - - = . . - = - = u . t z o , ^.^.
a' 50' 25
Nyolcb6l egy liivds val6szinr&leg
a kdrbetalal

P6ld6utkockadobdsn6lamak a val6szinffs6ge, I Tovdbbip6ldr

hogy p6rossz6motdobunk,
,, K6t embermegbeszali,hogyegyadottnapon16s 176rakiizdtt talilkoznak Bu-
mivel a kedvez6eseteksz6mah6rom,mikot 2-t, 4-et illetve6-ot dobunk.az
dapestena Oktogonnal.Az adottid6i$ervallumbanv6ledenszerien6rkezneka
osszeseseteksziimapedighat. helysziffe. Meklora a val6sziniisege,
hogy egyikiik sem\atu10percneltdbbet?
 VALO SZI N U S EG . SZAM I TAEi VAL A SZI N U S EE.SZAM ITAS

Megoldis Definici6
Legyen.nazonperceksz6m4 ameturyivelaz egyik ember 16 6ra ut6n 6rkezik
pttlm=P(A B).
a helyszinre,6sy amennyivel k6s6bba m6sik6rkezik.A k6t adatotrendezett , P(B\
piirok fom6j6ban koordinata-rendszeften ebdzolhatjuk. Ekkor az elemi ese-
igy k6t esem6ryszorzat6nak
val6szinfis6ge
m6nyekegy 60x60-asn6gyzetpontjailesznek.Legyen,4esem6ny, hogy l0
P(A B) = P(A\B)P(B).
percn6l kevesebbetkell vhrakozniuka misika. Teh6tkedvez6esetbena ket
Ezt szoEisi szabilynaknevezziik.
be6rkez6skiizijtt eltlt id6 kisebb,mint l0 perc,azazlr ),1< 10.Az ezenfel-
tetelnekmegfelel6pontok a kitvetkez6k:
O P6lda
Egy 34 f6s osztelyban14lru van 6s 20 leny.A fitk kdztil iiten kitfn6 tanul6k,
a linyok kdziilheten.Ha v6letleDszerfien
kivilasztunkk6ttanul6leglanisut6n,
mektora a val6sziniis6geannak,hogy az el6szdrvehsztott kitiin6 leny 6s a
m6sodiknem kitiin6 l6ny?
Mcgoldis
LegyenAt az az esenbny,hogy az els6nekv6lasztottkihin6 lent 6s,-r, az az
esem6ny, hogymisodiknemkitiin6Uny.A keresett val6szinfiseg
P(AI . A') : P(AzAt)P(At).

,7
A keresettval6szinfteg igy a satirozottreszteiileienek 6s a n6gyzettediletenek
adnya. A satirozottr6szteriilet6tmegkapjulqha a n6gyzetteriiletebdlkivonjuk
a kt h6romsziigteriilet6t, melyek egyiitt egy 50 oldalhossdsagrin6gyzetet mivel 7 kedvez6vrlasztisvan az ijsszes,34 ditk kdziil.
alkotnak.Teh6t
69-g' =|Io
P , A )=
I|
J o- = 0 .:o o . = 13
r1e,l4.r
60' 60' 36 33
mivel 13kedvez6viilaszt6s
van a megmaradt 33 di6kkdznl.Teh6t
5,2.5.Felt6tlesval6sziniis6g, fiiggetlens6g
esem6nyek lJ I
P ( AA , ) - *o,o8l.
' lt 34
LegyenI 6sB egy kiserlettelkapcsolatos k6t esem6ny, aholB esemeny val6-
szints6genemnulla. Az ,.{6s B esem6nyek8}'mAst6lfiiggetlen esem6nyek,ha
EyJ<otaz A esem6n)'neka t felt6tel melletti P(llB) feltetelesval6szinfis6ge P(AIB)- P(A).
szeml6letesen I esemeny bekiivetkezes6nek val6sziniis6g6tjelenti,flt6ve Az ,4 bekiivetkezsenek
val6szintseg6t nembefolyasoUa,hogyB bekdvetke-
^z
hogy B esem6nybekiivetkezett. zette vagysem.
 vAL6sziN 6 E E6-szAM iTAB vAL6szlN 6 s 6-szAMiTAs

Ebbenaz esetbena szorzisiszab6ly: Azt is mondhatjukilyenkor hogy ,,a E = ,tr.esemenykitvetkezettbe". A q = ,t,

P(AB)= P(A). P(B). esem6nyval6szlnffs6g6ta P(E = t) szimb6lurDmal jelitljiil.

5.2.6.Val6sziniis6gi
vdltoz6 elosd{!
va16szlniis6gi
Legyen
Bizonyoskiserleteknlaz elemi esemnyekszAmoklaljellemezhet6ek.
P6ld6u1:
rendeltval6szinfis68iviltoz6
6s az esemenyekhez
egy tetes esemenlrendszer
kockadob6snAl, azzala szi{mrnal,hogy hdnyastdobtunk
6rt6kei:
- k6t kocka dobrsrnAla dobott szemokiisszeg6vel
b6rmilyen elemi esemen:jf'e\azzala sz6ttttrla1,
ahrnyszorldfordult a kis6r-
let sor6n.
Ekkor az elemi esem6nyekhez egyertelmiienval6ssziemokatrendeliink,azaza
k,),...
P(1=k), P(E=t ), ...,P(.1=
hozzarcndelesegy olyan fiiggveny,mel).nek6rtelmezdsitartomenyaaz elemi sz6nlahnazta q v6ltoz6val6sziniis6gi
eloszl6sinaknevezz0k.
esemnyekhahl^za, 6d6kkeszletepedig a val6sszamokegy r6szhalmaza.Le- k6t fontosjellemz6jea v6rhat66rt6k6sa sz6nes
A val6szitriisegieloszl6soknak
gyen egy ilyen fiiggv6ny i 6s egy elemi esemEny,4.A fiiggv6nyEfi6kekrea
kiivetkez6jeldl6st szoktukhasznAlni: V6rhat6 6rt6k
e =h @ ) Ha egykisfuletetnagyszambanmegismetliink,akkor a ( val6sziniis6givelbz6
A 6 drtekea v6lerlent6lfiigg. megfigyelt 6rt6keinekaz 6tlagaegy sz6mkiiriil ingadozik,ez a szama vArha-
t6 6rt6k.Diszkr6tval6szinffs6gieloszleseset6nezt a kiivetkez6k6ppensz6mol-
Va16szinffs6gi v{ltoz6 juk:
A val6szinfis6giveltoz6 az esemen)'terenertelmezettval6s &t6kii fiiggveny. Egy 6 val6szinfisegiv61toz6lehetsges6rt6kei legyenekt', t , ,,. k^, a hoz-
Jele6ltal6ban. z6juktartoz6val6szinfi s'gekPr Pz,...,P,, azazP(E: k): Pt.AE v6lIoz6vitt-
MAsk6nt hat6 6rt6kedefinici6 szerint
A val6szinfisdgivdltoz6egy olyanviiltoz6 mennyis6g,mel).nek6ltekei a v6let- M(1) = Pt|+ Pzkz+...+P,k,.
lent6l fiiggnek. 526r{s
A val6szinffs6givieltoz6 a v6rhat6 ert6ke kitr ingadozik. Az ingadoz6s
Ha q lehets6ges6rt6keinekszAmav6gesvagy megsz6ml6lhat6an v6grelen,ak- m6rt6kff1a sz6ris ad infom6ci6t.
kor diszkr6t val6szfniisEgivdltoz6r6l besz6liink,ha viszont( egy intewallum v6ltoz6,akkor6 M() is az,6sigy a n6gyzete
Ha ( val6szinffs6gi is. Ezekkel
minden6rtk6tfelveheti,akkor folytonosvrl6sziniis6gi viltoz6nak devezziik. definrdljuka Mt() vdltoz6sr6rasn6gyzelel:
Ha valarnelykisrlet sorenaz ,-1,esem6nykiive*ezett be, es a val6szinris6gi
D'zG):M(11-M(E)lz),
veltoz6 definici6ja szednt ebheza & 6rt6ket rendeltiik, akkor a, mondjuk, ^zaz
D'z(\\- P{kt M(q)'z+ ... + P^(k.- M(q)'?
hogy a val6szinfisegiv6ltoz6 a ti 6rt6ketvette fel. Ezt igy iduk, hogy E - t.
Dz6: Me)
^.rG).
D(E)-t a E v61toz6szbtisAnaknevezziik.
 V A L OSZIN U SEG.SZAM ITAS

O P6lda 5,2,7.Egyenletes
eloszlis
Hriromp6nz6rm6vel dobunkegymesutin. Legyen( val6szinfisgi viltoz6
rt6keiazonp6nz6rmek szima,melyeklelfejetdobhrnk. Adjuk mega val6szi_ Ha a ( val6szlniis6giv61toz6mindenlehets6ges val6szi-
6rt6ktugyanakkora
ntsegiv6lroz6eloszlisiit,v6rhat66rt6k6t6s sz6r6s6t! niis6ggelveszifel, akkoregyenleteseloszlasrinaknevezzilk.
Ez a klasszikusval6szinfisgesete.
Megoldris LegyenE val6sziniis6gi veltoz6lehets6ges ertekeil
kr k1, , k,
Mindenegyesalkalommala fej illetveirasdobisrinakval6sziniis6ee
1- 1.
- 2 2 Mivel
Mindendob6ssorczat kimenetele
8 f61elehet.
fff; ffi; fif; iff;fii;ifi;iif;iii. P(q= t,) + ...+ P(E:l,) = 1
6sdefinici6szednt
._t
Mrndegyrk
eset - vatoszrnLiseggel
ktirerkezilbe.A ( val6szinrjs6gi
veltozo P( E=k ) :...= P( \= k ,) ,
lehetsEges
6rtekei: igv
k.0, kz= 1,4= 2, k4=3. I
1= PG=k ,) = , aholi =1,...,'r .
Az egyesrt6keket a kiivetkez6val6szinfis6ggel
veszifel:
Ilyen p6ldiul a szabalyoskock6valdobott szdm,
P -e ( = q - ) , p,- - pi-n=!. p.- t \1-2t- 1 P a =P t l 3 t = -.I
-
8 - 8 , ;. I
a h o lk l : 2 3 : 4 : 5 : 6
P t l= k t = : '
Ezekettudjukdbrdzolniis: r)
valtoz6v6rhat66rt6ke:
A E val6sziniis6gi
r I | + +L
l 14llt= +-k.- -:I-llll l l-j:- I
A,-
8 n
A vArhat6 6rt6k teh6t a lehets6ges6rt6kek 6tlaga.
I
8
A val6szinrisegivrltoz6 sz6risa:
at23&
fkli;-.,1;-l
^. t = \l_
ut;
A val6sziniis6gi
v6ltoz6v6rhat66rt6ke:

1a1A = ! . s * 1 . 1 1 12. * ! . : = 1 2= 1
'- '8 8 8 8- 8 2 5.2.8.Binomi{lis eloszl{s
5z6r6sa: Olyan esetekbenbinomiilis eloszla$iegy val6sziniisegiviltoz6, amikor a kis6r-
,'ffi'.7, csakI'6rf6le
lerkimmetele \ag) a-l,4e\emdny
lehel. f.
\ag) a I'omplementere
arr=.irl
' !8to_t l*11I 1l*11 r_1l
2/ 8( 2J 8, ,l-;lt;j-r=0806'
 vAL6gzfNO s Eai.szAM iTAs vaL6 szfN g s c-sziM iTis

Egyl esem6nyval6szinfisege
legyenp,6sigy annaka val6sziniis6ge,
hogy,4 E P6lda
esem6ny =
nemk(ivetkezikbe,q I -p. Annaka val6szin{s6ge,hogyn szdmri a) Tudjuk, hogy egy iizemben100term6kb6l8 selejtes.Az elk6sziilttelmekek
kis6ilelb'il/-szer,{ esem6nykdvelkezzen be.azaz f esem6ny(n - r)-szer, kiiziil vdledenszerfienv6lasztanakki egyet es megaizsgiiljiik,hogy selejtes-e,
majd visszateszik.Mekkora a val6szinils6geamak, hogy 15 veletlenszerften,
az egyesesem6nyek val6sziniiseg6nek
szonata,teh6tp'q'_'. A kombinato -
visszatev6ssel kivelasztotttermekkiiziil 2 selejtlegyen?
k6bantanultakalapjin olyen sorozat,hogy, darabesem6nykiiziitt,4 esem6ny
Megoldds
Legyen a I val6sziniis6giv61toz6annak az 6fl6ke, hogy a 15 v6laszl{sb6l
r-rzer fordul el6 (ahol a tiibbi esem6nye ;, ' a hat e16.Ezek
| l-ra"rcpp* h6nyszorlett selejtesa termek.llyenkor ez a val6szinffs6givdltoz6binomialis
egym6st6lfliggetlen esetek,igy a val6szinfis6geiketilsszekell adni. eloszlii$llesz.
Tehetha'l darabeglan6st6lfiiggetlenkis6rletetv6gziinl azonosfelt6telekkti- iga annalc hogy 15 v6letlenszedien,
val6sziniisge, visszatev6ssel
kiv6lasztott
z6tt, al*or annaka val6szinfsege,ho$/ I esemenyr-sr"/ kiivetkezik be termekkdziil 2 selejtlegyena val6sziniisdge
/-\
l " l pq' ' ' rte = zr= [' j )o,oa' -0,227.
'0,9213

A E val6sziniis6gi
v6ltoz6binomidliseloszlfsri,ha lehets6ges
6rtekeit A l5 kiv6lasztotttermkkiizijtti selejtesterm6keksz6m6nakv6rhat6ert6ke:
M ( E) = l s.0 ,0 8 = 1 ,2 .
P , e = k'=li)n^{-'.
ro.e.t.o=t- r, Ezen6rt6keksz6nisa:

val6szinriseggel
veszifel.
D(6)=Ji5 o,o8
o.e2-1,05.
Ezt az eloszlast
n-edrendfi,p param6terii
binomi6liseloszl,snakis nevezik.
b) Egy tizgyerekescsaladbanmennyi a val6szints6ge,hogy 3 fiir van?
Az ,-ed rendfi,p paramterffbinomi6lis eloszlisri valtoz6 v{rhat6 6rt6k: Megold{s
lt4(E)- ry' bogyegygyerekhu: p=].
Annaka valosziDisege. erurdc trogynemnl:
'2
Az n-edrend{, p param6terfibinomi6lis eloszl6silv6ltoz6 sz6rdsat q =- .
I
'2
alt= J;w. Legyen val6szinffs6giveltoz6 amak az 6rt6ke,hogy hiiny firi van a l0 gyerck
kiiziitt. Ez binomiels eloszlasirlesz, igy annakval6szinfisege,hogy 3 fiir vani
Binomialis eloszl6sirlesz a val6sziniis6giv6ltoz6 visszatv6sesmintav6tel
ilo\/ri/r\? :
eset6n,amikor valameffll dolog kiiziil n-szerv6letlenszeriien,visszatev6ssel P rf= l ) = l Il:l I=0.044.
vehsztunk ki egyet6s a val6szinffs6giv61toz6amak az 6rt6ke,hogy hanyszor
' t3l t2/ t2l
Ierta kivdlas4ohdologegyadotIrulajdonsdgri.
 viltoz6t hipergometrikus
Ekkora E val6sziniisegi eloszlisinakmondjuk'
c) A geometriai emlitettp6ld6n6lmennyia val6szinfsge
val6szinfls6gnel an-
ezta folyamatotpedigvisszatev6s nElkiili mintav6telnk
nak, hogy tiz liiv6sb6lhetszera k6rbetal6lunk?
Megold6s
Ha a kdrbe liiv6s esemenyetl-val jeliiljnk' akkor az el6z6ek szetint O P6lda
Sgy :O fO" falsallgi tarsasasban18 nii van A tombolan vledenszeriien'
p : P(A) = u,126. Atnoka val6szintsege,hogy nema kiirbe liiviink, legyel1ez v6ltoz6a kjsorsolt
ki ittiit Legyen val6sziniis6gi
viszatev6snlkiilsorsolnak
q, q: | - p -0,814.Tehit h6tszera kiirbekell l6niink'h&omszorpediga kii- v6ltoz6nakaz eloszbsatl
n6k sz6ma.Adja megenueka val6sziniis6gi
rdn kiviil. Legen ( val6sziniisgiv6ltoz6 annakaz 6rteke,hogy h6nyszorta-
a keresettval6szi- Megold6s
lalun} a kii$e a l0 lijv6sb6l.Mivel ezbhomi6liseloszlesir, a val6-
Ez i ( val6sziniisdgiveltoz6 hipergeometrikuseloszl6si igy annak
Diis6s
slniisege, hogy i darabn6 van a kiso$oltak kijz6tt
rre=l=['f '0,874'=0.000041,
Jo,rx' i= 1,...,5.
teh6tnemtul nagy.
A v6ltoz6atuhat6&t6kel
M(E )=r0.0,t26=t,26 .
A legtttbbsziirI kiidil van a taliilatok sz6maa 10 ldvesb6l bebelyettesilve:
Az egyesertekeket
fl8Y12)
A sz66s:
Po=P( 4 =o) =
| . 0 , \ s J= 0,006,
=
o(E)

5.2.9.Hipergeometdailoszl{s
=1,05.
tTl
Legyenm darabelemibk,melyb6l.tdanb rendelkezik egy adotttulajdonsiig 4 =P(4=D= = 0,063,
gallm s) darabpedignem Kivtlasztunkv6letlenszerfien,
n darabot.aholr <s 6sn S r,, .r.LegyenI val6szinftsegi
teke,hogyhenydarabelemrendelkezik
visszatev6sn6lkill
veltoz6annakaz
'r
a kivAlaszl(t
az adotthrlajdonsriggal
fTl
tak kiiziit. Aonak a val6sziniis6ge,hogy ez az 6rt6k6ppenr
Px= P(4=2)=

ffi=,*
 vAL6EziN ii s Ec-szAM iTAs J EL M AGYAR AZAT

JELMAGYARAZAT
fflll = 0,378, Halmazelm6let

tT) {'lI(')}
egy halmaz,melynekelemea
mindazonx elemekneka halmaza,melyeke T(x) tulajdon-
sig ery6nyes
fr8Yr2) eleme
l4r \ r .=l 0,258, e
nemeleme

tT) Avagyll
c
iires halmM
rszhalrnaz

(!ill = 0,060.
c val6di r6szhalmaz
uni6k6pz6s

tTl A vagyAo
metszetkepz6s
hilitnbs6gkpzes
,4 komplementereiI alaphalmna nezte
Ezeketibr6zolhatjukis: I,al\agy n(A) ,trhalnaz sz6moss6ga
ekvivalmcia

Logika
l4l I elitAs logikai &teke

-A vagy A I elids tagadAsa, neg6ltja

6s,konjuntci6
vagy,diszjunkci6
A )B ha,4,aktor B; implik6ci6
A<+B ,{ ak*or6scsa}isak}or,ha 8; ekvivalencia.
udverz6liskvantot birmely...
l egzisztencieliskvantol van olyan. .

L6that6,hogy annaka legDagyobba val6szinffs6ge,hogy 3 n6 lesz a kisorsol- Kombinatorika

tak kdziil. I faktori6lis
n elemdsszespermutaci6janakszema

ism6tl6sespermuteci6kszAma
 t J ELM AG YARAZAT '}
JEL M AEi YAR AZAT

v: , elemdsszesf-ad osztrilyr vari6ci6j6naksz6ma nagyobbvagy egyenl6(nem kisebb)

kiizelit6leg egyenl6
v:.r n elemegy k-adosztdljtiism6tl6sesvaridci6inaksziima
c: /' elemiisszes/.-adosztalyukombin6ci6jinak szima Szimtan
N szAmokhalmaza
termeszetes
frl
t/ rl ',
alafi a r; binomialis egyiitthat6 z egszsz6mokhalmaza
racionAlissz6mokhalmaza
Statisztika
H, az ledik adatgyakorisAga
a' irracion6lissz6mokhalmaza
val6s sz6mokhalmaza
az i-edik adatrelativ gyakorisrga pozitiv eg6szszemokhalmaza
N* vagyz.
I az Y adatok6tlag ngativval6sszenokhalmaza
R terjedelem nem negativval6s szamokhalmaza
mediiin d 6s 6 kdziitti zdrt intewallum
[a; bl
Mo m6dusz
la; bf vagy(a; b) d 6s b kiiziitti nyilott intervallum
6 Adagos elter6s vglelen
szoras p1 c abszolitdrt6ke
d vanatcia [al a egCszresze
vt d t6r[6sze
Va16szf
niisdgszrmit6s
I biztosesem6ny Sz{melm6let
6 lehetetlenesem6ny \nl n) 6s t'r leglagyobb kiiziis osztoja(ln. k. o.)
P(A) 'lr 6s,'1legkisebb kijzdsrtjbbszitritse(lk. l( l.)
azI esem6nyval6szin{sdge [n; n]
P(A)B) az A \lal6szinirsegeB felt6telmellett a osztga b-nek
E val6szlnfis6giv6ltoz6 a 6s Djegyekb6l 6116k6tjegyt sz6m
M(E) ( val6sziniis6giv6ltoz6 varhat66n6ke "b
D(6) val6szinffs6giveltoz6 sz6resa Algebra
a ,?-edikhatvAnyo!
Rel6ci6k ^z
egyen16 negyzetgydk
kisebb ,-edik gyiik
nagyobb
kisebbvagy egyenl6(nem nagyobb) F. az 4-k ijsszegeaz els6 tagt6l az n-edikig
 J ELM ACiYARAZAT .,IEL M AGYAR AZAT

Fiiggv6nyk
A-B ,{-nak B-re val6 lekepez6se AB l-b6l -B-bemutat6vektor
hozziirendelds 0 nullvektor
/fiiggv6ny 6rtelmezsitartomiinya
llall vektor hossza
/fiiggv6ny 6rt6Lk6szlete
vektorok skalfuszorzata
J@) az ffiggveny 6ltal az x-hez rendelt6rtek
(z: b) rendezett p6r AR I 6s-Beltalkiizrefogottkiiriv
vagyI sziig sziigfelez6je
J 'J .rffiiggv6ny inverzfiiggv6nye
a szakaszfelez6mer6legese
dsszetettft ggv6ny,Jk(r))
a oldalhoztartoz6magassag
lo& a alapirlogaritmus
4 oldalhoztartoz6sirlyvonal
lg I o-esalapriIogaritdus
sin szinusz s $ilypont
cos koszinusz magass6gpont
tangens lt Pi (= 3,1415)
ctg kotangens

Geometris
szog
ABC Z sz6g,mel)'nekcsicsa, pont,szerai,r-ra,
illetveC-reillesz-
kednek
sziig fokbankifejezve
(tl sz<igradirinbankifejezve
(a;b) z a es D egyenesek6ltal bezht szdg
d(A;B),AB I s, pontt6vokaga
hiiromszdg
hasonl6
= egybevA96
tl Paftuzamos
I mer6leges
I pontbamutat6hel''vektor
 J ELM AEiYARAZAA TAREYM UTAT6

Gdriig betfik differencidlh6nyados l9'7

d alfa abszolitelt6r6s 335 dtekbizonyit6s 30
B; p b6ta abszohit6rt6k 54 diszjunkci6 2'7
f; "{ gamma abszolit 6rt6kesegyenletek 119
A; 6 delta abszohit6rt6k-fiiggr'6ny 163 E ,E
E; ePszilol1 addici6sttel 3D2 eg6szszimok 17,50
( (d)zAt^ algebmikifejez6s '75 egybeveg6s6g 228
Tl EIa algebraitiirt 76,82 egybev6g6s6gi transzformeci6k
o; 0 aela ellit6s 15,26 224,226
I; t 1ota analizis 192 egyenes aiinyossAg 85
K; K kappa 6tlag 332 egyenes egyenlete 304,307,308
2, lalnbda 6dagoselt6r6s 334 egyeneskiiiili foryads 221
M; mu 6hn&6 245,265 egyenesmeredeksege 197
N; nu egyenesrcval6 tiik6z6s 22'7
t kszi B egyenlet 89
o; o omikon befog6tetel egyenletes eloszlis 354
n; pi bijekci6 153 egyenl6tlens6g 137
p binomi6liseloszl6s 354 egyenl6tlens6g-rendszerek 144
t. o sagma binomielst6tel 38,79 egyszerff gn{f 41,43
T; a tau bizonyitrs 15 ekvivalencia 29
Y; iipszilon ellentettvektor 289
q fi cs eltolas 226,228
x kti csonkagula 2',16 erintii 202,265
v pszr csonkagula terfogata 281 6rint6n6gysziig 251,260,261
o: o 6mega csonkakrip 275 esem6ny 339,340
csonkahip felszine 286 Euler-vonal 41,43
csonkakip tdogata 28'7 explicitalak 113,174
exponenci6lisegyenlet 125
D exponenciiilisfiiggv6ny'71,16
deltoid 260,261,283
deriv6les 198,202 F
diaglamok 328,330,331 felszinsziimitAs 285
differenciahiinyados 197 felt6telesval6sziniis6g 349

@
 T AR 6 YMU T AT O TAR6YM UTAT6

forditott aranyossdg 86,165 halmazok kdziitti rel6ci6k l8 indirekt bizonyitiis 30 kiir teriilete 284
forg6ssz(ig 2t8 halmazokkiiliinbsege 2l inflexi6spont 158,203 kiircikk 266,284,331
forgates 225 halmazokmetszete 20 injekci6 153 k6rcikk keriilete 277
fiiggv6try 149 halnazok uni6ja 20 integdlfiiggveny 209 kiircikk teriilete 284
fiiggv6ny fol)4onoss6ga t95 harmadfokt fiiggv6ny t62 intelvallum 53 k6myezet 192
fiiggvdny grafikonja 151 hamonikus kiiz6p 146 inverz ftggveny kcirszelet 266
fiiggv6nyhat6r6rt6ke192,193,t94 haromsziigkiizdpvonala 249 ir6nwektoros egyenlet 308 kdrszeletteriilete 284
fiiggvenyjellemzese 156 haromszitgmagass6ga 248 inacion6liskitev6 'tr kiizepek 145
fiiggvnyvizsglilat 203 haromsziigoldalfelez6mer6legese inacionalisszamok 52 kijz6ppontiszijg 2t4,26'1
fiiggv6nltmnszform6ci6 t1l 243 ism6rvek 326 kdz6ppontos hasonl6seg 230
hiiromszdgsrilyvonala 250 izomorf grafok 4l kiizeppontostiihiizes 224,226
c h6romsziigsziigfelez6je 241 knp 275
geometriaitranszform6ci6 223 harortlszdgtedilete 279 K hipszerfi test 2'74
geometdaival6szints6g 348 h6romsziigek 235 kamafoskamat-szimit6s 184 kvantorok 3t
gttmb 2 2 t,2 7 6 hasAb kedileti szdg 267
giimb felszine 286 hasonl6sdg 231 keriiletszAmites 277 L
giimb trfogata 288 hasonl6s6gitranszfom6ci6 230 ket pontt6vols6ga 219,304 Laplace-modell 34',7
giimbtest 222,276 hatirozatlanintegrl 207 k6toldali kiizelit6s m6dszere 20'l l6t6szdg 271
clef 40 hatArozottintegrel 20'7 kombin6ci6 36 legkisebbkiizds tdbbszijrtjs 6l
gula 2'15,287 hatvdnyozris 65 kombinatodka 33 legnagyobbktiziis osr6 60
hegyessziigekszaigfiiggvenyer 294 komplementerhalrnlz 21 Lneerisegyenletek 94
GY helyvektor 251,294 konjunkci6 27 linefuisegyenletrendszer 96, 100
gyakods69 327 henger 273 konkiv fiiggv6ny 157 lineilris fiiggv6ny
gyitkfi.iggv6ny r64 hengrszeriitest 273 kontinuumszimoss6g linearisttirtfiiggv6ny t65
gyijkiis egyenletek 123 nipergeometriaieloszles 357 konvex fiiggv6ny 151 logaritmikus egyenletek t29
gyijt6jtuad6k szfrnit6s 1 8 6 hisztogram 328 konvex soksziigetl6i 263 logaritmus 7l
hir 265 konvexsokszdgbels6sziigei 263 logaritrnusfiiggveny 1t,'l
H htin6gysziig konvex soksziigklils6 sziigei 263 logika ts
hajl6ssziig 2t"l hurok 4l koordin6ta-geometria 294 Iogikai 6ft6k
halmaz 17 koszinusztetel 238,-i00
halmazmegadAsa t8 I kiir 41,221 M
halrnazszimossaga 22 illeszked6siaxi6m6k 219 kiir egyenlete 221,312 magassaglttcl
halnazok egyenl6s6ge l 8 implikdci6 28 kdr keriilete 2'17 m xr adek0s0c/ lr i!

(',,)
 i AR 6 YM U TATO

mAsodfohi egyenletek 102 o sorozatok 173 term6szetes sz6mok 4'7

m6sodfokiregyenlehendszer115 iisszefiigg6gref 4l statisztika 326 teriiletszAmitas 278
mesodfokufiiggv6ny 160 tisszetettfiiggvny l )l tetsz6legesszitg szijgfiiggvllye 297
mesodfokura vezet6egyenletek110 dsszetettszamok 59 SZ Thalesztetele 245,246
median 332 szakaszoszt6pontja 299 tdrleszt6reszletszimitasa 188
megold6keplet 80, 104 P szakaszfelez6 mer6leges 222 tapez 259,261
mer6leges vetit6s 233 Parabola 160,222 sz6megyenes 53 trigonometrikusegyenletek 134
m6rtanikdz6p 145 parabolaegyenlte 321 sz6melm6let 58 trigonometdkusfiiggv6nyek 168
mertanisorozat l8l pamlelogramma 259,261 sz6melm6letalapt6tele 59
mintavetl 329 parhuzamoss6gi axi6ma 219 sz6mrendszerek 56 U
m6dusz 332 parites 158 szamtanikdz6p 146 iires halmaz 1',7
periodicitAs 158 szamra sorozat t77
N permu6ci6 33 sz6zal6kszrmitrs 86
nagy szamoktiirv6nye 346 Pitagorasz-t6tel 236,239 szel6 266 val6s sz4mok 52
,'-edikg)/itk '70 polinom 76,80 szel6szakasz 266 val6sziniis69 345,341
negeci6 2'1 primitiv fiiggv6ny 205 sz|lltmema 254 val6sziniis6gi eloszhs 352
negysztigkdz6pvonala 262 primszimok 59 szinuszttel 299 val6szinfis6givdltoz6 351
n6gyszijgek 255,261 s26r6s val6szinfteg-szAmitis 338
Atgyzet 260 R sz6r6desimutat6k varhat66rt6k 352
negyzeteskiizep 146 mciotaLskitevd '70 szonatL4alakit6s 19 varieci6 35
n6gyzetgyiik 67 racionalisszAmok 5l szdg 2t3 variancia 336
nevezetesponthalmazok 221 rekurziv alak 174 sztigfelez6 222 v6geshalmaz 22
Newton-Leibniz-t6tel 210 relativ gyakorisdg 345 szdgm6r6s 214 vegtelenhalnaz 22
norm6lalak 54 relativprim 61 sziigp610k 215 vegtelenm6rtanisor 189,190
nomelvektoros egyenlet 307 leszhalmaz 18 sziivegesfeladatok I t 9 v6gtelensorok 189
nullvekor 289 tombusz 261 sznrjekci6 1 5 3 vktor 289,294
s T vektorhossza 297
o sikgeometda 213 tiivols69 219,220,297 vektor skal6$zorosa 291
oszr6 51,58,59 sika va16tiikliiz6s 22'l t6glalap 260,261 vektomk kiiliinbs6ge 291
osr6k szima 60 skalarisszozat 293 teljesgdf 40 vektoiisszeadds 290
oszt6pontmeghaterozds 299 skatulya-elv tergelyestiikrdz6s 224 Vidt-formuliik 106
sorozat-konvergencia t6rfogatszAmitAs 286 visszatev6ses mintav6tl 355
sorozat-korliitoss6g t74 teiedelem 334
 TARTALO M J EG YZiK
TAR TAL OM JEGYZEK
EL6szd
A sz6DElr vrzscAR6l
ALAPFOCATM,{X 6
'...........,.15
l.JIArlrAzELMtLET, MATDMATTKAT
LocrKA, KoMBTNAToRIKA!
cRiFoK . , 17
l.l. HALMAZELMELET ..
t.r.t rogalmak 17
...................
1.1. 2.Hi l m a zo k k dz i i tti J i "rot..... " " " ' 17
1 . 1 . 3Ha . lm a zm tvelc,tek " 18
. _......... " l9
1 . 2M - a r eu a r ,.,rrtocr cl- ............. '
l . 2 . l . Io g a lm a k . .. ......... - 25
1 . 2 . 2Mffve. le tek ' ' 25
.... ....... 26
1.2.3.Bizonyitisokam"i"-"titjt"". ' ''
l . 2 . 4 . Kva n lo r o k.........-...'.::.. " 28
1.3.KoMBrNMortrKA " " - 30
.................
1 . 3 . 1p. e r m u ti i ci.................
6 ' ''' 32
1.3.2. ' " 32
Vari6ci6 ....................
1.3.3.Ism6rl6sn6lkiitik#;;;;;:.. ' 3'1
1 . 4 .c R Ar oK .. . : rj
- ...- ..1..:;...: ... 39
1 . 4 . 1De . fi nici6 ....... ...........
1 . 4 . 2Fog . a lm a k " " -3 g
...............
1 . 4 . 3T. 6ie tek. " tn
. ... ...........
1. 4 . 4p. 6ld a k. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ............ . ..o'
' ...........43
2.ARrrMETrkA, ALGEBR\ SZAMRENDSZEREK
. . . . . . . , . . . . . , . . , . . . , . . 46
2.1. ALAPMrj\,ELETEK
2.1.l. Term6szetes " " "46
szrimok. . . . . . . . . . .
2. 1 . 2E . g6 sz ' 40
szem o k.. ...........
2 . 1 . 3R . icio n r ilis ' ' " 4 9
szr i mok............
Z . t . + .I na cio n a lis " 50
szamot ...........
2 . 1 . 5V. a i6 sszim J ................ 5l
Z. t . O S ze r n e g ye n es................. ' 5l 2.7.5.MAsodfoki egyenlel. . . . . . . . . . |lr l
2 . 7 . 6M6
. s o d f o ki
eg y e n l e f e n d s z e r . . . . . . . . . . lll
..' .'. ..
J.l:1eft;uum....................
^2.]Val6sszamokabszolit6rr6ke . . . . . .'.'.'...:3 2.7.7. Szdvegesleladatok
2.1.8.
2 . 1 . 9N
. o m a tala k . .....:"... ' 53 2.7.8.Abszolit 6ft6kesegyenletk
.... . . ... . . . . . . . . . . . . . . . 5 3 2.7.9.Cytikrisegyenletek...................
 I ranraro v.re e iiEi------------
TAR TAL o M JE6 yz K

2.7.10.Exponencjefi s eqvenlet 4 . G E o lmrRr a ......,....,.,........... zl-l

2.7.I 1 Logaritraikus 124 4 . 1 . G ro ME T R r A r A L A p o K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . 2 1 3
egyenletek
2.7.I 2. Trigonometikusegvenletek 128 4 . 1 . 1S . z d g. . . . . . . . . ............. ..2t1
2 . 7 .I3 Egye
. n lo rlensegek t32 4.1.2.Terelemek kdlcsdnds helyzeteestiivolsaga.. . . . . . . . . . . . . 2 I 8
........ r36
7.I4. Egyenl6tlenseg_rendszer 4 . 1 . 3Ne. v e z e tp eo s n i h a l m a z o. .k. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - . - . - . 2 2 1
^ ^2t(ozEPEK .............143 4.2.GEoMlTRrAr rR^NszFoRMAcr6 ......... _- . . - - . . . . . . . . . . . . . 223
r,6.
2.8.1.Szimtanik6z6p .....144 4.2.1.Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . 223
2.8.2.Mnenikdzep t44 4.2.2.Egybev6g6segi hanszformdci6k. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224
2.8.3.N6gyzetcs t14 4.2.3.Hasonl6siigi tarszformeci6 .. . . . .. .. . .. .. . .. .. .. . . . . . 230
kdzp
2.8.4.Harmonikusk6z6p t44 4 . 2 . 4Me
. rd l e g evse t i t e s. . . . - . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...... -. 233
2.8.5.Kdzepekkdzdttir;l6ci6k t45 4.3.SiKBELT Esl.iRBEr,t ALAKZAToK . . . .. . .. .. . . . . . . . . .. .. .. . . . . 235
4.3.1.Hiromszdgek . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
3. F0ccvtNrTK, ANAr_izrs
ELEMET
4.3.2.Siknfgyszdgek . . . . . . . . . . . . . . . . 255
......
:.r. f. o " n o i" i0 t.................. " " " " " " . ' " " " " 1 4 8 4.3.3.Sokszdgek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263
:.1.2.r,ieg,e"yl"i1..,e.; . . . . . . . . . ' 1'18 4 . 3 . 3K. c jr .. . . . . . . . . ...............265
.lr : r.eii"r,"'rj.ru:es""", '
..............j:;
4.4.KIRULET- EsrERULrrszAr\,liTAs . . . . 27i
"Jo.
r. La. ruggvenyrranszformdcio
..... _
4.4.1.Kediletszimit6s . . . . . . . . . . . . . . . 2i3
3.2.sonozeio'r :. . .-.. .:. . .:. . . .. . . . " " 1'7o 4.4.2-Teriiletszimitis- . . . . . . . . . . . . . . . 271
3. 2.rso
. ro za lm
o es
k ;d;;;......... ' ''r73 4 . 5 -T r: RG E o M E T R T A . . . . . . . _2 B l
:.2. u.
So .o r u to t .;"ui J ...
J " ..... " " 173 4 . 5 . l. I lc n ge r s z et er fst t ... -... -. -. -...281
3.2.3sze. m t" n i;;;;;.* .. ...... ' '..... - 174 4.5.2.Kipszerfitcst . . . . . . . . . . . . . . . . . 2lJ2
3 . 2 . 4M. r t e ns io m za..... " " 177 4 . 5 . 3G . iimb .......................284
t _ .......
:.2.s.ramaro"kamai-szami6, l8l 4.6.TiRFocAT- is frjl-sziNszAMiTAs - . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _. . _. 235
....... r84
r.2.b.uy"jrdjd".;;d;',;;;;;'. 4 . 6 . 1f.e ls z i n s z e m i t 6 s ..-........... lN5
. IR5
.l.Z.z.fOdeszrtreszrei"z,ir*,,i." 4.6.2.Trfogatszemitis . . . . . . . . . . . . . . 2s6
. 188
: . : . a.v t g r e t em
n e ;a J.;; .......... 4.7.VEKToRoK. ..... . . .. .._..... 2ti9
J.3.{rqr r z r i . . ' . ..::......... 4 . 7 . 1F- o g al m a k -............... . . ls(r
' *o
lq7 4 . 7 . 2V. e k lom i i v e l e r e k ..... -. -... . -190
L J . t .fi i g g v e n ybek r'-e " e i . .... _
r r.2.Fiiii,*] a"ry;";;.-;;..... ra' 4.8. TR TGoN oMETRJA . . . . . . . . ) 91
: t : oiF i' . " "a'.
; *a li",.i"irir,j"l'"a*
..... . . . . . . . . . . . . .[.; 4.8.1.Hegyesziigek
sziigfliggvenyei .rt).I
3.3.4.A derivel6sr6t 4.8.2.Tetsz6leges
szdSsziigfiiggv6nyei .. .,r)/
3.3.s.Derivelas " 1e8 4 8.J.S,,inuqllerel
alkalm;;t; . . . . . . . .
33.6r'nmitiv
ni;;;;;;,;;;;;;,"il_;;s.6r .. .. .. .. . . ils 4.8.4.Koszirusztetel
3 . 3 . 7Ha
. t6r o zoi ntegral
tt 4.Q. (6n' 1111n.o c. ovt t kr \ .,,,..,...
........... ..... . ..... .......20j 4 q.L Vekrorok koordin;rd-rcnd\.,erben
4 . q . 2 . t g )e n c s e g l e n l e. l.e. . . . . . . . . . . . . . .

(
"',)
 4 .9.3.
Kr ir e g yenlete
.......
4.9.4 Parabola egyenler" . J2l
...
..........330
,s vALdsziN0sEc_sz,iMiris
... .. .. ... . . . . . J3s
i.,ai,:"0^t::l]:^1,*
J. r. ltrRoSIAT|SZTIKA, . , .
_
5 .1 1 .Fo g a im ak. .. ll5
.
5 .1.2.M in la v6ret . . . . . . . . lJ 5
5.t.i. Adarokdbrdzot;is; . . . . . . . . . . . . . Ji8
. .. .... . ....3J0
mu,r,6k.......
-J-. 5 , l.4.Sr a r iszr ikai
2 .V^L d szN0 s6c-szA Mhis . . . . . . . . . . . l4 l
5 .2 .1.Ala p fog almak ..... -. . 3 4 1
5 .2.2.Va ld szinrlseq.. . . . ....347
_ . . . . . . . . . . . . . . . . 3S4
5.2.3.%loszinfise;ktar..it-r.
fogj.u . . . . . . . . . . . . . . . . 156
5 . 2.4C. eo m e r riai
ratos.i",fr6g.:..:...
5.2.5.Fell6teles valos7in,i.eg,""."renu"l .. ...357
.: ;
5.2.6. vaioszin0sesi "sserrensFse . . ..3s8
'6t,;;: ...'.:'11:l . . . . . . . . . .JOo
) . 2.7.Eg ye n le les
eloszlds
5.2.8.Binomidlis eloszlds . . 361
5 . 2.9.Hip e r g e ometria ........163
elo.ztas.
.........366
JELMAcyAR4zAT
TARGrnrurATO .....369
TARTAIoMJEGYzfK
..380

fJiiiiryfi ;il:Hlrodd, Kft..672o

szesed.
Fnrju s2/B
t-majl: info@maxim.co.hu
releroskradd:puskdsNorben
lvruszakr szerkesz6:
SzekretiirAttiia
a CenedlNyomdaKft._ben.
^esziitt