A Munka trvnyknyve (Mt.

) a megllapods megtmadsra szk krben: tveds, a felek klcsns tves

feltevse, megtveszts, illetve jogellenes fenyegets esetn biztost lehetsget. [Mt. 28. ] Ezek a krlmnyek
eredmnyezik a szerzdses akarat olyan hibjt, ami miatt a megllapods (vagy annak egy rsze)
rvnytelensgnek megllaptsra kerlhet sor. Tekintettel arra, hogy tveds, megtveszts, fenyegets okn
a felek kztt effektve nem alakulhat ki konszenzus, tnylegesen egybehangz szerzdses akarat, rvnyesen
nem is jhetett ltre a megllapods. Br a gyakorlat azt mutatja, hogy akarati hibra hivatkozva a munkavllalk
tmadjk meg tbbszr a megllapodst, termszetesen a munkltat oldaln is felmerlhet ilyen krlmny, ez
esetben a munkltati jogkr gyakorljnl kell fennllnia az akarathibnak.

A munkavllal rszrl abban az esetben is hinyzik a megllapods megktsre irnyul szndk, ha az adott
jognyilatkozatot nem nszntbl tette meg, rta al, hanem a megttelre jogellenes fenyegetssel vettk r. Ez
utbbi esetben a nyilatkozat megtmadsa akkor lehet sikeres, ha a fenyegets jogellenes volta valban fennll.
Ha pldul a munkltati jogkrt gyakorl vezet a munkavllalt behvja az irodjba, s kzli vele, hogy addig
nem hagyhatja el a helysget, mg a megllapodst al nem rja, megtiltja, hogy jogi kpviseljvel kapcsolatba
lpjen, az ilyen krlmnyek kztt szletett megllapods ha a krlmnyeket a munkavllal igazolni tudja
alappal megtmadhat. Nem lehet azonban megllaptani a knyszer, fenyegets alkalmazst, ha a fl nem
vitatja a kzs megegyezsre irnyul trgyals nyugodt lgkrt, tovbb azt, hogy krsre a
munkltat gondolkodsi idt biztostott volna.

A kialakult tlkezsi gyakorlat szerint, ha a munkltat a munkavllal ltal elkvetett ktelessgszegs, vagy
egyb magatarts miatt a munkaviszony kzs megegyezssel trtn megszntetsnek hinyban
jogszer eljrs (pl. azonnali hatly felmonds, fegyelmi eljrs) megindtst helyezi kiltsa, nem tekinthet
jogellenes fenyegetsnek, de tvedsbe ejtsnek sem minsthet. Mindebbl kvetkezen az a krlmny, hogy
a megllapods megktse hinyban a munkltat egyb htrnyos jogkvetkezmny alkalmazsnak
kezdemnyezsre tett clzst, a kzs megegyezs rvnytelensgnek megllaptsra nem alkalmas.

-- ez csak akkor, ha a munkavllal kvetett el valamit, egybknt mirt ne?

A megllapods megtmadsra alaki ktttsget r el a trvny, ugyanis azt ktelez rsban kzlni a msik
fllel. [Mt. 28. (7)-(8)] A megllapods megtmadsra a msik flnek 15 napon bell clszer reaglnia, gy
pldul ha elismeri a msik fl tvedst, vagy kzs tvedsket, sor kerlhet a hiba orvoslsra a
megllapods mdostsa (pl. az elszmols korriglsa) keretben. Amennyiben 15 napon bell nem vlaszol a
megtmadsra, vagy azt nem fogadja el, a megtmads eredmnytelennek tekintend s a megllapods
rvnyessgt kifogsol fl szmra megnylik a peres ton trtn ignyrvnyests lehetsge.

- elszr a cgnek kell rni

A cikk rja:
dr. Nagy Krisztina
gyvd, munkajogi szakjogsz
drnagyk@lencse-nagy.hu
a Magyar Knyvvizsgli Kamara Oktatsi Kzpont oktatja
A kzs megegyezshez kttt megllapodsok teht csak akkor rvnyesek, ha azok a
felek kifejezett, valdi, flrerthetetlen akarat-elhatrozsn alapulnak. Nem felel meg ennek
a kritriumnak a fl megfenyegetsvel, knyszertsvel, vagy megtvesztsvel megkttt
megllapods. Br ezek az akarathibk a munkltat oldaln is elfordulhatnak, az
alrendeltsgi helyzetbl ereden tipikusan a munkavllalnl szoktak megjelenni.

Nzznk erre nhny pldt! A munkavllalt 10 rra rvid tjkoztatsra hvjk a vezeti irodba. Itt
a menedzsment hrom tagjbl ll bizottsg kt paprt tesz el az asztalra. Az egyik a
munkaszerzds mdostsra vonatkoz ajnlat, amely szerint alapbre a kvetkez hnaptl 15%-
kal cskken. A msik a munkltat felmondsa. A vezets 5 perc gondolkodsi idt ad a
munkavllalnak a szerzds elfogadsra, azzal, hogy elutasts esetn nyomban kzlik a
munkltati felmondst. Egy msik esetben a munkavllalval gy ratjk al a mszakptlk
alapbrbe ptsrl szl megllapodst, hogy a munkltat kifejezett tjkoztatsa szerint csupn
technikai jelleg mdostsrl van sz, amely a nett keresetet nem befolysolja. Az j elszmols
azonban mr az els hnapban 20% brkiesst eredmnyez. Vgl, egy munkavllalt azzal vesznek
r a munkaviszony kzs megegyezssel val megszntetsre, hogy egyet nem rtse esetn kzlik
lettrsval, hogy elz hzassgbl szletett gyermekeinek tartsdjat kell fizetnie.

Jl lthat, hogy az emltett esetekben hiba szrad meg a tinta a papron a munkavllal alrsa
utn, az nem tkrz valdi akaratot. A nyilatkozatttel sorn ugyanis nem befolysolhat a msik fl
knyszerts, megtveszts, vagy jogellenes fenyegets tjn. Ezekben az esetekben jllehet
formlisan beleegyezst adta a munkavllal, m mivel azt nem valdi akarattal tette, nyilatkozata
megtmadhat lesz. (Nem csak a megllapodsokat, az egyoldal nyilatkozatokat pl. a
munkavllal sajt felmondst is meg lehet tmadni.)

A megtmads lnyege az, hogy ilyen esetben a munkavllalnak rsban kzlnie

kell a munkltatval, hogy az ltala tett nyilatkozatot nem szabad akarattal tette, s
ezrt az rvnytelen. Ennek kzlse utn a munkltatnak kell mrlegelnie, hogy
elfogadja-e ezt az llspontot (pl. valban minimlis volt-e a munkavllalnak
biztostott gondolkodsi id?), vagy nem. Utbbi esetben, vagy ha a munkltat nem
reagl, a munkavllal brsghoz fordulhat. Amennyiben a msik fl, vagy a brsg
megllaptja, hogy a megtmads alapos volt, a nyilatkozat rvnytelenn vlik. Azt
is fontos tudnunk, hogy a megtmadsra csak az akarathiba felismerstl (illetve a
fenyegets, knyszer megsznstl) szmtott 30 napon, illetve a nyilatkozattteltl
szmtott 6 hnapon bell van md.
Sajtos esetet jelent az akarathibk kztt a tveds. Ez csak akkor lehet
megtmads alapja, ha lnyeges tnyt, krlmnyt rint, s ha azt a msik fl okozta
(megtveszts), vagy felismerhette, vagy mindkt fl ugyanabban a tves
feltevsben volt. Pldul, nem lehet megtmadni a munkaszerzdst azon az
alapon, hogy a munkavllal nem tudta, hogy tmegkzlekedssel csak napi 1-1,5
ra utazs rn tud bejrni a munkahelyre.

A trvny nem ad egyrtelm zsinrmrtket arra, hogy mennyi gondolkodsi idt

kell biztostani az alrs eltt, vagy mikortl vlik jogelleness a fenyegets. A
gyakorlatban azt a (nha valban nem egyszer) krdst kell feltenni, hogy a msik
flnek valban volt-e lehetsge megfontoltan, szabad elhatrozs alapjn dntst
hozni.

dr. Krtys Gbor blogbejegyzse

az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvashat.