(/)

t!
o
?)
o-

fitf00 . szt0t0 2006

In R X tIn
 Szerz6:
FROHLICHLA.IOS
Ez a k6n]'v azrij k6tszintfi6rettsegirendszerkiizepszintfimatematikavizsgAj6ra
val6 felkesziil6sbenkivin segits6getnyujtani.TartalfiMza az elme]1janyagol,
ttelket,6s ahol az sziikseges a tmakif alaposabb megert6shez, kidolgo-
Lektor: zott p6ldiikat.Termszetesen az alaposbegyakorl6shoz nem elegnd6ekezeka
DR. SZAB6TAMAS pld6h ahloz p6ldat raka van sziiks6g.Sokj6 p61da,tlr:rt Egys4geserettsigi
egyetemidocens feladatgiijtemin! (KonseptH kad6), Matematikai Feladatgfry'em.ry I-IL
(Tankijn)rykiad6)ajdnlhatunkaz 6retts6girek6sziil6dir{kolmak.Sziiksgvan az
iinrill6 gyakorl6sra,hogy sikeriiljiin elsaj6titaniaz adott t6makdrdkh6ztartoz6
saj6tosm6dszereke!eljSrAsokat. A feladatokmegoHasae16ttviszont meg kell
tanulni a t6matdriikhiiz tartoz6eln6leti alapokat,teteleket,vagyis ezenkiin)'v
6s a pldatank kttzitshasznAlata ercdmnyezhet alaposfelk6sziil6st.
Kiiz'psziiten a t6telek bizonyit6sait nem kell tudni. Ennek ellenren6h6ny
egyszedibizonyilist tartalmaza kiin)'v a t6telekjobb meg6rt6se6rdek6ben.
Remlhet6legez a kdn)'v hozzi tudjdn ni egy alaposfelksziilfshez,melyhez
sok kitart6sts siken kivAnok.

A szerz6

Mindenjog fenntarwa,beledrtvea sokszorositiist, a mii b6vitett,

illetve rtividitett viiltozata kiadiis6nal jogdt is. A kiad6 iresbeli
engeddlye ndlkiil sem a teljesmii, sem annak rdszesemmilyen
formdbannemsokszorosithat6,

rsBN 963-9489-34-4

O copyright Maxim Kiad6, Szeged

 AL APFOEAL M AK

Ah-hozhogy a matematikafel6pitdstkicsit tjszt6bban16ssul,sziiksdgvan

nhfuy dologtiszt6z6s6ra.
A matematikais fogalmalkal doigozik.Ehhezviszont sziil(sgvan,hogy a fo-
galmakjelentselehet6legcgyertelm{ilegyen.

Definici6
Amikor egy fogalnat mer ismertfogalmakkalmegmagyar6zunl,zzt defmici-
6Daknevezziik.(Ez volt a detinici6definici6ja.)

Alapfogalom
Minden fogalmatnem tudunk mer isme( fogalmakkaldefmi6lni, hisz 6ket is
visszakellerc vezetniismertfogalmakra,azokpedig egyszerlfogyftinak. Te-
het vannak olyan fogalmak,melyeketm6r nem defini61unk,hanemjelentest
szeml6letesen elfogadjuk.Ezek az alapfogalmak.

A[r6sok
Az ismert fogalmakkalkapcsolatbandllitdsokatfogalmazunkmeg.Azt azon_
ban, hogy ezekigazak,bizonyitani kell.

Bizonyftds
Azt a gondolatmentet,mikor egy ismeretln6llitist levezetiinkmlir igaznak
elfogadottdllitasok segits6gevela matematikailogika kijvetkezetsi szab6lyai
szerint,bizonyitisnak nevezziik.
Azonbarlitt is elfogj,nakegyszercsakaz igaznaklfogadott6[il5sok. Igy kell
lenni olyan elit6soknak,melyektbizonyit6sn6lkiil lfogadunkigamak

Axi6ma
Olyan ellitasok, mlyketbizonyitasn6lkiil is elfogadunk.A matematikakii-
Itinbtiz6teriiletei miis-m.isa"\i6mekb6l,ugynevezettaxi6marendszerb6l,indul-
nak ki. J6l meghatArozott, hogy egy axi6marendszemk milyel tulajdonsegok-
kal kell rendelkemie.
 ALAPFO 6ALM AK H AL M AzEL M EL ET

Rl{ci6 1. HALMAZELMELE! MATEMATIKAI LOGIKA,

Az elil{sok egy r6szea matematikaiobjektumok(szdmok,halnuzoh vektorok KOMBTNATORIKA. GRAFOK
stb.)kiizdtti kapcsolahavonatkozik.Ezeketrel6ci6naknevezziik.Teheta rel6ci6
az
egy Allilis, ami vagy igaz,vagynem-ltt nemmeriilhetfel az 6rtelmezhet6sg,
1,I. HALMAZELMfLET
P6lddul2 < 5: 315: A c Bi a egydlldsu
k6rd6se.
inelrnesseg b-vel

Miiveletek
Amikor matematikaiobjekttrmokhozvalamilyen szab6lyalapjin egy objekhr-
mot rendeliinlq akkor mfiveletr6l besz6liink.Ez ut6bbit nevezziik a mtvelet
eredmnynek. Itt m6r el6fodulhat, hogy egy bizonyosszabAlyaz objektumok
egy r6sz6re6rtelmezhet6csak,a ttibbir eftelmeden.P6ld.iula n6gyztgy6kvo-
nestnegatlvsz6mokmnemszoldukertelmeznikiizepiskol6ban,ponthalm^zok-
ra, mondjukkiine. megpldnenem.Peld6ul.
o +s= l1; [;2;3;a]n f;+;6;8 ]= f;+ ]
a( -2 ;s)- b (4;2): 6 Q ;3\ i
^h= h
1,1,1.tr'ogalmak
Halmaz
A halm z alapfogalom,igy nem defini6ljuk. A halmazbizonyosmeghat6ro-
zot! kiiliinbiiz6 dolgok dsszessdge.
Neve nagybetf szokottle'IIIi, pl. A, B, C,...
A halmaztalkot6 dolgokata halmazelemeineknevezziik.Az elem fogalmais
alapfogalom,rcIr] definialjuk. Egy halrnazban,annakmindenelemecsakegy-
szer fodulhat el6. A halmazelemei kiiziitt sernmif6lekapcsolatnakDemkell
Ieoni, kiv6ve egyet:potrtosanaz a kiiziis benniik, hogy ugyanazonhzlmrhak
elemei.

Jel:, pl., I (, elemel halnaanak).

b G A ad jele i,hogy b nem elemeI halmaznak.

N6h6nyfontos szimhalmamakegyezn6nyesjldl6se van

tenszetes szAmokhalmazrnak N
eg6szszimok halmazrnak Z
racioDrilisszamokhalmazinak a
iracion6lis szimok halm^ziinak a-
val6s szdmokhalnazAnak R
Vanmiisegyszerftsitettjelttls
is, p6ld.{ulpozitiv eg6szszemokhalmaz6raN*
vagy Zr! Degativval6s sz6mokhalmazira rR-,nem ngativval6s szamokhal-
mazfua iR; (pozitiv val6sak6s a nulla).
A fenti szdmhalmazoh6lb6vebbenks6bblesz sz6.

tlres halnaz az a halmaz,melyneknincs eleme.

lele: @ vagy {}
 HALM AZE LM ELET H AL M AZE L M E L ET

Halmazmegadisa R6szhalmaz
Egy halmaz megadasaaz lemeinekaz egyertelniirnegadisa.Ez akkorhelyes, EgyI halmazrEszhalmaza B-nek,haI ninden elemeelemeB-nekis.
habtumir6legy6rtelm(enelddnthet6,hogy a halmaznakelemevagy nem. haI = 15;7| esB = {3;4t 5; 6; 7}, aklorI e B
Jele:q. p61diul,
Peldeul,$agas fitk" vagy,,okosl6nyok"halmazir6lnen1besz6lhetiink,hisz
nelnegyetelmii,hogykik tartoznakhozz6juk6skik nem.

Megadesilehet6s6gek:
felsorcl6ssal(amennyiben ez lehets6ges): kapcsosz6rojelbenaz elemeket
pontosvessz6vel elvehsztva,p6ld6ul:I : 12;3; 4; 5l
(egyelemelcsakegyszersorolunkfel, 6s a felsorolas sonendjenemszAmit)
- szavakkal adottutasit6ssal.P6ld6uliB : { 10-nelkisebbpozitiveg6sz
sz6mokl Tulajdons6gok:
- szimb6lumokkal. P6ldeul: bdrmelyhalmazr6szhalmaza dnmagiinak,lq l,
C = { r n < 10 }, az ijresbnhnaz.A e A ,
barmelybalmaznakreszhal'l.,aza
D: { 2 n ne N 6sn <50} tB,4e B 6sa q C, alkorl e C,
Az e1s6rszbena halmazelemeinekjeletiduk, majda fiigg6leges vonaluten lraAe B 6sB e A, akkor,4:8.
a tuiajdons6gait.
Ezenk6t ut6bbitcsakakkoralkalmazharjuk, az ele-
ha van kiizijstulajdonseg Val6di r6szhalmaz
mekkd./drl. dmia halmazdsszes clemere igazdsm;cranem. Egy,,, halmazval6di r6szhalmaza-B-nek,
haI reszhalmaza
B-nek,de B-nek
vanolyaneleme,mely nemeleme,4-nak.
Halmazoksz:imossdga: Jele:c, peldaul{3;5} c {2; 3; 4; 5}.
Ha egy halmaznak v6gessok elemevan, azaz,ha egy term6szctes
szammal Tulajdons6g:
megadhatjukaz elemeinek a szAmit,aklor aztv6geshalmaznaknevezziik-
Ez la lc B 6 s B c C, a k k o r l c C
a rerme5/ere\
\/dm pedrga halmal5zemo5sagd,
Az Al vagyn(A) jeldlrA halmazsz6mossigit.
1.1.3.Hrlmazmiiveltk
V6gtelenhalmaznaknevezziikazokata halmazokat, melyeknekbirmely ier- Halmazokuni6ja (egyesitse)l
m6szetes sz6mnelt6bbelemevan. Az I esB halmazuni6ja a k6t halmazcisszes elem6t,6s csakezekettartalma-
P6ldiul: N Z, Q, R, [0; l], egy szakasz
ponljainakhalmaza. 26halmaz.
Az I 6sB halmazuni6jinakjeler,1 u B.
P e ld e uhl,a , . =
4 { 1 ; 2 ; 3} 6 s B = { 2 ; 3 ; 4 ; 5 1 ,a k k o r , 4
u B = {l;2;3:4;5}
1.1.2.Halmazokkitziitti rel:ici6k
Hdnazok egyenl6s6ge
K6t halmazegyenl6,ha elemeikrendremegegyeznek.
Jele=: , p 6ld 6 u {2:3;41
l, : l4;2:31
 HALM AZE LM E LET HAL'ffi

AQB A\B

Tulajdonsigok:l\U=,y'
Tulajdonsigok:,4u2=l a \ A: a,
AvA: A
A\A: A,
luB: B ul kommutati\,
,l \ B + B \l nemkonxnutativ
(A e B) t C = A v (B Q O asszociativ
K6thalmazdiszjunkt,hanincskiiziiselemiik, az metszetiik
az iireshalmaz.
Halmazokmetszete ^z
Az ,4 6sB halmazmetszetea k6t halmazk6zciselemeit,escsakezekettartal- Komplementerhalmaz
maz6halmaz. Ha A e H, a.UJ<or
H \ A ktilijnbs6ghalmazt l-nak t-ra vonatkoz6kieg6szit6
Az,4 6sB halmazmelszel6nek j ele:,4 B.
vagykomplementerhalmazdnaknevezziik.(F1l szokdsalaphalmaznak ne-
P6ld6ul,h a I = ; 2 ; 3 ]sB ={2; 3;^4; 5}, akkorl .) B : { 2 ;3 }
vezn1.)
Aa\B ,4halmazkomplementer6nek jele: 7 vagy1,,

r.ul
y-
-\

TulajdonsAgok:AoO=O
A.1A - A Tulajdonstqok:E : A, b- H
l nB:B.llkommutali! A =A
(A. B) C = A (B r'] C) asszociativ A vA= H-A oA: A,
^ ^
A \ B = A ^B
Halmazokkiilijnbs6ge
Az I s B halmazok(ebbena sorendbenvett) kiil6nbs6geaz I halmazazon O P6lda
elemeinek halmaza,amelyeknelnelemeia B halmaznak. ligy oszt6lykirendul6sona diiikoka zer6rat6j6kan6rtekcsakodaegycukresz-
Az,4 6sB halmazkiiltjnbs6gnek jele:,4\ B
ddhoz.igy mrircsakk6tf6lefagyi volt, amib6lv6lasztani lehetetr.
Az6fl min-
P 6 l d e uhl ,al - {l;2;3} es, - 12;3; 4; 5}, akkor.4\ B = { l} (lcnkifagyizott.9-enettekmeggyes6s csokisfagyit. 15 diak tdlcserebenvoll
mcgygyes fagyi6s23 tijlcs6r6ben csokis.Hanyf6s az oszt6ly?
I HALM AZE LM E LET MA TE MA TIK A I LOGIK A

Megoldis: 1.2.MATEMATIKAI LOGIKA

LegyenM halmazazoknaka halmaza,akik mcggyesfagyitnyaltakds C akik
csokishgyit nyalrak.Ana kell figyelni,hogyakinekvolt neggyeslagyi a tijl- 1.2.1.
Fogalmak
csdr6ben, azaznyalt meggyesfagyi! annaknem biztoshogy csak az voll,
rrivel M es C nell,diszjunkt.igy az ismertadataink:M =15, C -23,\M.C Kijelent6s,dllitis
-9. A kdrd6s pcdigJMu C. Azoka!a kijelent6mondatokat, melyckr6legycfielmilen el lehetddnteni,hogy
igazakvagyhamisak,Allitisoknakvagykijeleltsel<rrek nevezzr.ik.
Jeltik:6ltal6bannyomtatottnagybetli
P6ldeul
(A) A kett6pdrosszdm. 6llit6s,hisztudjuk,hogyigaz;
(B) 2 2=5 illi1is, iriszrudjuk,hogyhamisi
F,l6szdra metszetszdmossdgAt tudjuk bcimi. Ez utenmegillapithaiuk,hogy (C) Ma keddvan. iltites, hiszegy6ftelmiien eldcinthet6,
az M halmazmetszeten kiviili r6sz6ben 6 f6nekkell lennie,hisz igy leszmeg hog) igdzvJgt nem:
a i5 fd. Hasonl6anmcgkapjuk,hogya C halmazmetszelen 14
kiviili rdszben Kedvesvagy. nemillitds, hiszszLrbjektiv v61em6ny,
f6 van.Az egyeskiildnlill6rcszeksztmossegainak iisszegekentmegkapjuk az nemegyrtelmri, hogyigaz-e.
osztilyl6tsz6mot.
Az osztaly29 f6s. Logikai 6rt6k
Egy6llitAstogikai 6rt6keaz 6llitAskapcs6naz ,,igaz",illetve,.hamis"enek.
Jele:(,4)illirts logikai6rtek6nekjele
1,4
Az el6z6peldaalapjenlll = i, lB = h.
Az igazedeketszoktdk1-gyel,a hamisrtketo-val is jeldlni.

Allit6sokb6l[jabb allitesokattudunkelitillitani.
P6ld6ul:
Elmegyekmoziba.
Megn6zek egy fiimet. B
Elmegyekmozibaesmegnezek egy filmet. A6s B
Ncm megyekmoziba.
lla elmegyekmoziba.akkor ha A, akkor B
megn6zek egy fillnet.

Azokataz elljtasokat,melyeketmis 6llitisokbolellilhatunkel6,iisszetettdl-

litisokrak nevezziik.A ttibbiekelelemili itisokrak.
Amikor ellitesokatirgy kapcsolunk<issze, hogy a kapottellitis logikaieneke
csakaz6t a1kot6illitdsoklogikai6rt6k6t6l6s azdsszekapcsolds m6djil6l fiigg,
nkkorIosikai miiveltr6lbeszeliirk.
 M AI EM ATI KAI Lij6I KA M ATEM ATI KAI L OGIKA

1.2.2,Nliiveletek Azonossrigok
A^A=A A vA = A
Ncgdci6(illitds tagadis) A B^l A vB = B ! A kommutativitAs
A ncgaci6egyv6ltoz6s iinakj ele -A vagy
miivelct.EgyI kijelenlesneg6ci6j ^ B = ^C=A^@^q
( A^B)
7. Olvasata:,.neml" ; ,,nemigaz,hogy,4" \a /B) vC:A /( BvC) asszociativitas
T:A lagadistagaddsa
Frtikrabl6zat
segitqcgivel
definidljlk.
Iiszrevehet6,
hogyaz azonossagok nagyonemlekeztetnek a halnazmiii,eletek
azonoss6gaira.Ha helyett.1, v helyettu, i helyettO. t helyett1lszerepel6s
^
a neg6ci6jele a komplemenlerhaLnazjelenekfeiel meg,akkora halmazmll-
vcletekazonossegaitkapjukmeg.
Konj nkci6 (s)
K6tvdltoz6s dnakj ele ,4 a. Olvasa-
miivelet.l, illetveB 6llit6skonjunkci6j lmplikdci6(ha....,akkor....)
^
ta: ,", 6s B"- Ketv toz6smiivelet.Jele,4 + B- Olvasata:
,,haI, akkor8".
A miiveletetmagyarulkiivetkeztet6snek,,4-t ,R-1pedigkcivetkez-
felt6lelnek,
br leKISD t az aI
s egLls egee\t o e In l l a L l u K . m6nynekhivjuk.

B A^B Iinektdbldzat de6ni61

segitsegevet
h h h B
h I h h h
h h h
I 1 h h
Ket lilliteskonjunkci6jacsakakkorigaz,ha mindk6tillit6s igaz.
csakakkorhamis,ba a felt6teligaz.de a kdvetkezm6ny
A k6vetkeztet6s
Diszjunkci6(vagy) hamis.
rrrgis Hamis61lit6sb61
bdrmikiivetkezik.
K6tv6ltoz6s jele,4 v 8. Olvasa-
miivelet.,1,illetveB illids diszjunkci6j6nak
ta: ,,.1vagy8". (/ r B)-i olvashatjukm6sk6ntis.
..,, el6gs6ges
B-hez" vagy l-hoz"
,,8 sziiksEges
rlleKIa0tazar
segtrsegevel
oellnri!uK A kdvetkez6 p61daalapjantal6nkijnnyiimegrteni.
l-cgyena ,,haesikaz es6,vizesaz utca"6llites.Ekkot hogyesikaz es6ele-
B A \. B tcnd6 ahhoz,hogyaz utcavizeslegyen.Ahhozpedig,horytudjuk,hogyesik
h h h hogy vizeslegyenaz utca,mivel szerazutcaeset6nbiztos
rz es6,sziiks6ges,
h I |lcrnesikaz es6.Azonbanaz,hogy vizesaz utcanem elegend6abioz, hogy
; h r djuk esikaz es6,hiszegy locsol6kocsiis lehetaz ok.

Kt illires diszjunkci6ja
csak allor hamis. ha nTindkett66llitds hanis.

@
 M AT EM AT IKAI L OGIKA M ATEM ATIKAI L OGIKA

Ekvivalencia (akl(or is csakis.rkkof) 1.2.3.Kvantorok

Kitviltoz6s miivelet.Jele,'/ (+ B. Olvasata:,l akkor 6s csakisakkor,ha 8".
Matematikai 6llit6sokbangyakranhaszniLjuka,,minden-r-re"
\,agy..vanolyan
Ert6ktiblizatsegitseg6vel
defini6lluk
ntaluK. .r, hogy" iipusrlkifiiezdsckct.Irzeketszimbdlurnokkal
a kdvetkez6keppen ir-
B luk.
h h
h h Vjelent6se..mindcn ..-" vagy..irefmely
..."
h h f jelenl6se olyan.... hogy"vagy,, vrn legaiAbb
.,letezik egyolyan..., hogy"
Az els6az univerzriliskvantor.a misodikaz egzisztencidlis
kvantor-
Az ekvivaicncia
akkorigttz-ha a kt ,llites logikai6rtkemegegyezik- P6id6ula,.mindenpozitivszdmnag],obba lel6n61"igy irh.rt6:

Azonoss:igok V r> 0 : : t > I r a g vV r : r L A * + - r > :

2-'2
A . + B= 7 v B
jt e B : lA = B) A,.bdlmelykel kilc;nbdz(iszim kdzdttval1egyhamradik"pedigigy:
(B =+l) Tehit,.l sziiksigesas elcgcnd6felt61e1e
,-nek
^ V,r,_r, : 't <-r.=e (f: : -r <: <J,)
6\, r,l-nrk.
Kvantorok tagadisa
A matematikai l6lelekiltalAbanimplik6ci6kvagyckvivalercirik. Az el6bbibi- A..vanolyrn r, rnelyreigazP lipusirillitAsok.melybenP egv.r,revonalko-
zorlyilisasorena f_elt6telb6l helyesm:rtematikai k6vetkezteteseksegitsgevel 7olulajdonseg, dllltiis,lagadesa
a,,minden:\-re
nemP. magyarosabban ,,egyik
el kelljutni a kdvetkezm6nyhez. Ktizbennrdrbizonyitottteteleket,
illctve a-\i- r-resemigazP -
6nrekatfelbaszndlhatunk. igy litjuk be, hogya feltetelval6banel6gs6ges iel- l)cldiiul,,vanol),ankulya,mely harap6s"tagadisa,,mindenkulya nem hara-
ldtclea kdvelkezmenynek. pos"-azaz,.dzdsszeskutyanemharap6s"-
Ekvivalenciitk6t implikdci6bizonyitesAval bizonyitunk.Be kell l6tni,hogy Szimb6lumokkal:
mindk6t6llilisb6l kdvetkezika mnsik.
,lf i /'G) tagadasaV-r : P(t.
P6ldiulisnerjiik a Pitagorasz-telelt6smegforditis6t. .\: kLrtya,
Pitagorasz-tetel:
Ha egy h6ronsz<ig dereksziigii,
akkorbefbg6inakn6gyzetds-
/': a harap6stulajdorsrig-
szcgeegyenldaz dtlogon6gyzetei'e].
Pilagorasztetelenek megfoldilisa:Ha egyharomszdg ktriivjdebbikoldalenak
A..mindcn..r-rc igazP" tipusriiilitisok tagadilsa,,van
olyan.r.melyrenemigaz
n6gyzct6sszcge egyenl6a hrnMdik oldaln6gyzet\,e1, akkora hiromszdgde- /' . Azazegy e11enplda mdrclegcnd6a hgadishoz.
rekszijgri.
I'tldeuLa .$inden sponosfirl szeretfocizni"illilis tagadisaa ..\,anolyanspof-
A k6l 161eftegyijll is negfbgalmazhatjuk:cgy h6romsz6g akkores csakisak- lr)sfiir. aki nemszeretfocizni"illitlis.
kor derckszdgii,ha kei oldal/tnaknegyzetiisszege egycnl6a hamadik oldal
negyzelevel.
SriDlb6lumokkal
Szimb6lumokkal:
Vr : P(.t)tagadnsa3r : F(r).
ABCL
\: spofiosfiir,
a1+ f '.-1 al y = 91;1"
/' szcrctfociznituhjdonseg.
 M ATEM ATI KAI LO EiI KA ] M ATEM ATIKAI L c'GIKA

oP6ld6k
1. Mi az ,,Esikaz es6,6s fiij a sz6l."kijelen!6stagadisa? b) Nezziinkegy konh6l kiolvasAst. Jeldljiik,-vel, ha egy beiiib6lbalrahala-
Megoldis: dunktov6bb,s !lel, ha lefele.
Fomaliziiljukaz 6llit6sr.Legyen:
b,1J:b;b;
!:b;b,l
A: esikaz es6;
B: ffj a sz6l. A hatodiklep6saz6flvanme&jeldlve, mel1ott csaka lefelehaladisvelasztha-
t6.Az eldtte16v66t l6pskdziil kett6lehetlefeJdsh6rombalrairdny'u16.
H6-
Etkora mondat pedigA B = A v B.
,4 I alaku,a tagaddsa rom 6 belii esket / betilsorbarendez6sdrc
Szavakkal: ^ ^
Nemesikazes6,vagynemfuj a sz6l. 5!
3t.2l
2. Henykiildnbdz6
m6donolvashat6ki a GONDOLKODO sz6a mell6kelt
eb- lehet6s6g
van,hiszena hiiromb, illetvea ket /betf egymAskiizti
sorrendjenem
reb6l,haa G161indulvacsakjobbmvagylefelehaladharunk? szAmit.Hasonl6an gondolkodhatunk az utols6h6roml6pdseset6nis, aholket
GON D balralepes,es egy lefel6l6p6slehet.Ezeklehets6ges sorrendje
ON D O 3l
N D OL 2!
K OD lehet.
Mivel els6dt lepesfiiggetlenaz utols6h6romt61,
b6melyikhezb6rmelyik
o Do ^z
kapcsol6dhat,
az tisszeskiolvasasilehet6s6gek
sz:ima:
Megold6s sr 1r s.4,1, t
a) N6zziik meg kiildn'kiiliin a betiiket, hogy h6nyf6lek6ppenlehet eljutni hoz-
zijuk. Ez mindenbetiin6laz 6t megel6z6betrllbeval6 eljutesilehet6s6gek
sz6mAt6lftgg. P61deul, ha a mdsodiksor D betiij6hez&-f6lek6ppen jurha-
tunk el, a harmadiksor D betiij6hezpedig n-felek6ppen,akkor a harmadik
sor O betiijhez,mivel ezenket betiib6llehetcsakhozz6eljutni,(tr+ ,) f6-
lek6ppen juthatunkel. frjuk teh6tmindenbetiimell6a hozzAva16eljutasok
lehet6segeinek sz6m6t.
G1 Or Nr D,
o, N, D3 O{
Nr D.r 06 L,o
K,o o,o Ds
o,. D:{ 6"
Teheta sz6kiolvas6s6ra
30 f61elehet6s6siink
van.
 KO M BI NATC, RI KA K OME IN A TOR IK A

1,3.KOMBINATORIKA
dologkcizril db d(r>*\{',' l-tel.tepp.nl"-
7ldbkiildnbijzci
kivalasztani. ', \ /' /
A konbinrtorika a matcmalika azon aLga. rnely veges szalnf c]cnrnel (drgv, het
^ltalSnosan:
sz:im.bctil stb.) bizonyos szabdlyszcrinti csopo ositr'rsrival.
rendezes\'elfog-
f,) ,r , (,,-r) (,-(+r)
lalkozik. 6s,.n alatta /.' -nakolvassuk6s
A kijzipszinlii 6rettsegincsak a lcgalapvet6bbproblmatipusokhozrartoz6 It J=kr(, rI= r (k r)-.rl
gondolalmenebketkell ismcmi. igy i6hdnyar felsorolunka legfontosabbakkd- binomi6lis egyiitthat6ndknevezziik.
ziil. A gordolkod6si m6dokat kell meg6rtenj6s clsajitilani, nelyhez persze
soklal ldbb hasonl6probl6m6valkell foglalkozni- l)efinicioszerint0l =lesl!=l.rEtr
r,).r,J=,
ln l=

/ ,1 / ,
'l ,1,1
oP6rd6k Kdn11)en
belilLrro.
\ogl , l- _ , I. hrs,,en
dmikorlddrabor
kirrlasztunl.
l) Nyolcanvesznek
r6sztegyfut6vcrsenyen.
Hrnyl'elekppen
alakulhat
a bc
furok sonendje.ha mindenki c6lba6r. 6s egyszeffebefuiok nincsenek? lkkor aztis elddntjiik,hogymelyik (" - tr) darablegyen,amitnemv6lasztunk
l'Iegold{s ki. P6ldnul,ha 18 ernberb6legy lutballcsapatot akarunkijsszeallitani,
akkor
Az els6 helyeDrnind a nyolcan bcdrkczhctnek.A masodik helyet miir csak a rnindegy,hogy azt a ll ct vrilasztjukki akik jetszhatnak, vagy azt a 7-et
ma|ad6k h6l ember kdzril szcrezhelimeg valaki- Mivel bermcly cls6 befu!6
r r 8 ) r 1 8\
ulin akerki betuthata h61kdznl, ezek liiggetlenekcgym{st6l, az e1s6kt hely- llk rk n eak p jt la n k i\ iil k et tI n a r a d r ) i u k .
rc a lehct6s6gekszima 8 7 = 56. A tdbbi helyez6sn6lhasonl6k6ppenlehct lrr l-l z I
goDdolkozni.nindig eggycl kcvcscbba lehet6s6geksziimaaz adott hclyez6s- 3)A kilencfut6kdznlh6rommagyar,ngynemetesketolasz.Hinyf6lek6ppen
re. igy az iisszeslehet6s6gck sz6ma8 '7.6 5 4 3.2 l:,{0320. llakulhata nenzctisegek sorrendjca befudskor,az el6z6ekhez hasonl6felt-
Ezt a szorzatotnyolc laktorialisnaknevezziik6s igyjeliiljiik 81. lclekmelletl?
Altalinosan: db ki.il6nbi;zijdolgot | .2 ... n - nl0? faktorjalis)-felekeppcn Megold{s
iehet sorbarendezni. gl-flebetutiisok
lla a lehetseges egyikebena magyarok felcsercljiik,
sonendjt
scnxniv6ltozdsnemtdncnik.igy a 9l-t a magyarokdsszcslchctseges
felcserelese-
2) Az cl6z6 versenynelhAnyf'elekeppen lehct kivalaszlania dobog6sokat? rek szimival,azaz3l-salel kellosztani.
Ezazonbnn ignza n6metversenyz6kc is,
Nlegoldds
a) Itt mdr nem lontos az elsfi hdrom helyezclt sonendje sern,csak, hogy kik plue az olaszokra.Tehrt az eredmenl = 6120.
azok-Tehil az elitz6 efedDtnytmig el kell osztaDiaz 6 sorbarendcz6silehet6-
8: 6 7_q
rese.\kel. .1r.al lcr az er<drrenr - ,o 4. [gy dob6kockeval ijlszijrdobunkegynls ut6n.Il6ny kuldnbtjz6dobdssoro
",,a/ ::.r: r.2 -t /utot kapunk,ha a dobasoksorrendjeszemit?
l8) lUegold6s
Ezl a sz6mot . l-maljeldljiik es ..nyolcalatta hrirom,nakoh,rssuk- tehet
ligy dobisnakhal kiildnbdz6kimenetclehet.Az els6dobiiseredmenye
IirtGlelehet,anisodik6 elt6l fiiggelleni]lszintAlha1f61e.
igy egy0ttm&36 f6
lc sorozatotadnak.Az irjabbdobasokpedigrcndremeghatszorozzek a dobes-
Nofozalok szimlt. igy az dsszeslehets6ges kineretek szima6r.
 Kc |M ElI NA. lc , RI KA KOM BIN ATO R IKA

5) Ev vegena 28 f6s osztdlyban jutalnat osranakki. Hiinyf6lejuratmazds le- 1) Ez az 6r percsa mozi utin lemegy6tterembe.Oll egy kerck asztaltkapnak.
hetseges, ha egy diik H6nyfelek6ppeniilhernekle?
a) csakegyeikaphata h6mmkiildnbdz6kijnyv kdziil; Megold{s
b) tdbbetis kaphata hirom ktilijnbdz6kcinyvkdziil; Itt is e8yprift egyegys6gnek foghatunkfel. Mig nemiil le senki,a helyekkii-
c) csakegyetkaphata h6romegyfonnakdny\.utalveny kiiziil; zijttnincskiildnbseg.igybarhovarille az els6p6ros,az egyesetetjelent.Atdb-
Megoldds biekmtu hozzejukkpestiilnekle, dsszesen 4l-f6lek6ppen.A p6rokirelycsere-
a)Az e1s6kdnyvet28 f6 kaphatjameg,a miisodikar lnir csak27 f6 6sazuiol
m;r c.ak2o di;k valamelyike kaph.rrja.i91 a Iebel6qdgek sr;rnx Jeitr is dnplAz6dast s ztma !!
Jelent,igy az lehel6segek
-dr 2
28 . 27 . 26: t96s6.
Egymesiklehetseges gondolatmenet az.hogysofta6llitjukazosztellt6saz el- 8) Nyolcanveszenkr6sz!egy fut6versenyen. Henyfelekeppenalakulhatnaka
s6h6romkapjaa kcinyveket. A sorbaeltir6s28!-f6lek6ppen lehets6ges,
deazel dobog6shelyezsek?
s6 hiron f6n tuli 25 f6 sorendjenemfonrosa kivdlasrAsszempontjeb6l, igy Megoldis
az 5 lehets6gesso$ae!6saikszemdval osztanikell.A lehet6s6gek szema!eh6t a)Az el6z68l f6le sorendbencsakaz els6beromsorrend_je szdmit.Egy adofi
28!= 2 8 ilyenhinnasese16n, ha a tiibbieksorrendj6t az ebbena prob-
megveltozfatjuk,
2 7 26 lemabannem jelent veltoz6st.igy mindenhelyzetetulyiszer,
aztz sl-szoris-
25
8 l 1 . . . . . 5 . 6 . 7 . 8= 6
b) Ekkorbdrkimegkaphatja mindegyikkdnyvet,mindaharomkdnyvn6128le- rgy a lenetosegeK
rnetrodrK. szama 7 8=336
5! 1. . . . 5
het6s6g van a kiosztiisra. eseteksziLm^28i :21952.
lgy az cisszes
c) Mivel a krinyvutalvanyok

raniaz oszt6tyb6l,
egyfomek,csakaz!a heromemberkell kiv6lasz-

akik megkapjak.
Ene ['"t] t"n",u",, uun.
b) Viilasszukki azt a harom embert,akik a dobog6mfogank illni. Ezl
iilek6ppen tehetjiik meg. Ok 3! f6lek6ppenallhatnak fel a dobog6ra,igy az
t:)
Ugy is gondolkodhatunl,
hogyaz a)-belileher6s6gek
szimrt el keil oszrani3!- . /8)
-
szaina i j , ^.
o\szes leneto5egeK -1
|
sal.mivela hiiromdiik sonendje
mdrnemszemit.
i*, ]t- -, kapunk.
mel\
-' 251 1l c) Az els6helyre8 embertuthatbe,a mesodikra a tdbbi 7-b6lb6rki 6s a har-
egyenl6a/ eldbbkapolrszanunal.
Inrdrkhelyrea megmaradt b emberLiziil vala|i.igy az iiss,/es
lehe,osegel
6) Ot hdzasper elmegymoziba.Hdnyf6lek6ppen s z ima 8 . 7 6 : 3 3 6 .
iilhetnekle a n6z6t6ren?
Megold{s
Az cilpdrostdt egys6gnek fogha{ukfel. hisz6ketszetszakitani nemrudjuk,te-
gyiik fel, hogyer6sentihakozndnak.Az dt p6ros5l-f6lek6ppen rud leiilni.Egy
adottleiilestviszonlmegdupldz,ha egypirosbanhelyetcser6lnek. igy minden
leiilestijtszdrlehetmegdupliizni.
igy az cisszes
leiilesilehetiisgsziima5t 25.
1.4.GRAFOK Hurok: A grafokban e16fordu1ha1 olyan 1 is, amel',rek mindkt vegpontja
ugyanaza pont. A7 ilyen el neve hurok-Pildiul a hannadikgrdlbar az ero-ese1.

Ha v6gessok adott pont kdziil egyeseketvona1la1

6sszekiitiink,akkor a kapotl Tiibbszdrds 6l: K6t csricskdzdit tdbb alt is hizhatunk, ezeka tLibbszdrds
elek.
iibr6t gr{fnak Devezziik. P6ldiul a mdsodik grifelei es a hannadik g|afer-es es er-esdlei.

Ebben az cselber a lovAbbi vizsgalatoknern sz6lnaka konkret geomctriai el- llgyszerii grif: Egy grefol egyszeriinekneveziinkakkor, ha nincs berne senr
helyezkedesrSl.pusden a pontokr6l 6s az dsszekijldlls6gt6ny6r61. hurok. sem tctbbszijriis61.P6lddulaz els6 6s a negycdik glef.
A pontokatrL, r.., ...-vel,61eiteL.er. ...-veljelijljiik.
P6ldrk6nt itt van n6gy eref. Ket ktponti, egy harpontl 6s egy n6gypontir. Osszcfiigg6 grdf: A grif dsszeliiggij,ha bermely pontjiib6l biimrcly nfisik

t
pontJriba
6lek e$'nrasutAnjamentenel lehetjutni. P6ldiul az e1s6,a nisodik 6s
a negyedikgrdi

l'oksz6m: A grdf egy pontjdraiJleszkedd6lek szdmdta pon! foksz6mdnak,rd-

viden fokanak ncvczzrik.A hwok611irgy tekiDtjnk,hogy ktszeresenilleszke-
dik a pontj6ra.Pdldiul a hamladik grilban a r,.-fokszima 0, v, foksziima2, r,.
es l,ufokszdma3, v,, v, 6s vr foksz6mazl.

o P6rd6k:
l) Ndgyszomszed
mindegyike
irgy6pi1et1
utata mesikheromhezehoz,
hogy
0zoknemkeresztezik egymnst.Rajzoljonegy lehctsegcs
rithdl6zalotl
lUegold:is
A hAzakat pontok-kal utakatpediggdrbekkel.
ibrezoljuk,az 6ketcjsszek6t6 ig),
li.rpjukaz egyiklehets6ges
ithdl6zatot.

Tov6bbidefinici6k:
A ponloka g$fpontjai vagyszdgponljai,
a \onalaka grif 6lei. Abb6la szenponlb6l, hogylehetseges-e egy ilyentthelozatotdpitcninemlon-
los.hogya gdrb6kmilyenalakirak,illctvc,hogya hrizakhogyhelyezkednek el.
Teljesgr{f: Ha egygrefnakl?pontjavan (, pozitiveg6szszim),6smindegyik ( sukaza fontos.hogyk6lpontkdzdtttudu*-e huzni6letkeresztez6des nlkiil.
pontb6lponlosanegy-egy61vezelaz iisszestdbbiponthoz,aklor a gdfot n
ponti teljesgr6fnaknevezziik.
Pdlddulaz els66sa negyedikgril
2) Van-eolyan8 f6strrsasdg,amelybena t6rsasAg mindegyikta&ienak ponto- Megoldds
san3 haragosa (A
vanjelen? haragkiilcsiinijs.) Modellezziikgreffala helyzetel.Legyeneka grdfponqaia helyisegek 6s61ek
Megoldds kdss6k6ketijsszeakkot havankdzdttiikajt6.Mivel a kertreis nyilik ajt6,me-
Itt is lehetgrdffaliibrazolnia helyzeter.
Legyeneka pontoka tdrsas6g tagjaies lyeken6t kelletthaladniaKov6csirmak,aztjsjeliilje egypont.
az leka kdlcsdnds haragosi viszoDy.Olyan8 ponrugrdfotkell Ejzolni,mely-
nekmindenpontjahoz3 6l tartozik.

Ha egyhelyis6gen.rthaladunk,akkorbe,illetveki is kell menniink,azazk6t 6l

Tehetlehetilyen 8 f5st6rsas6g. ment6nmozgunk.Igy paratlanfokszemripont nemlehetolyan,melyencsak6!
haladtunk. Teh6tpAratlanfokszim! pontbankell lennieKov6cs[mak. Ken6
3) Kovecsrir el6gedetten ilyen van.A kerlheztartoz6ponl, melynek3 a fokszama,6s a nappalihoztarto-
nezegetia tap6t6ta falon.Eppenmostfejeaebe szo-
kesosellen6rz6kaimtjethiiz6ban, ,6, melynek5 a fokszAma. Mivel Kov6csur a tap6t6tn6zegeti 6snagyval6szi-
mely sor6nmindenajt6npontosanegyszer
haladt6t. Hol vanmost? niis6ggela ke(et nemtap6t6ztaki, a nappalibankell lenni.
Keft
(l)

Ken Kert
(D (l)
 AR ITM ETI KAI ALAPM UVE LET E K A R I T M ETI KAI AL APM U VEL ETEK

2. ARITMETI KA, ALGEBRA, Tulajdons6gai

/, tenyez6kfelcserdl6sea szorzatirl6k6t nem v6ltoztata meg.
SzAMRENDSZEREK,
FUccvoNysx a r=D ,r konrfiutativ
A l6nyez6ktetsz6icgesencsoportosidralok.
2.1.ARITMETrK.rLtlapnriivrrntnr (,, b) c = d . (D . c) asszociatjv
Osszegeltagonkirt szorzunk; jilclve dsszegiagjaib6i a kijzijs szoz6t6Dyezit
El6szdrih6zziik a nevczelcs
szrimhalDazokat
is a beDniikdeliniiikalapnii kremelhet6.
veleteket. la t bl c=a ( | b c a szorzasaz dsszeaddsra n6zvediszlribuliv

2.1.1.Term6szetes szdmok Kivon{s

Jele:N (a lalin naturalis^. tenn6szetes sz6kezd6belllje) A kivonasaz dsszcadds irverz miivelete.A kivondsnrtvelet6hezjutunk,ha is-
N = { 0 ; l ;2; 3;...} nrerjijk az ijsszeget,az 6sszegegyik tagtet es keressiika mesik tagot.Adottak
,{ tcmdszetes szemokalsz{tlllilAssalkapjuk. .r 6s 6 lermeszelesszAmok,is keressiikazt az j term6szetesszinlol, rnelyreD

Nlfiveletek: llyen lenn6szetesszrimnem mindig vm, de ha igen, akkor az egy6flelmrien

nlcghatrrozott.
Osszeadds Alakja:rr ,-jr
A tenneszlrtes szamok6sszeadesa tovibbszimlelrst j eleni. Kisebbitend6 kivonand6=kiildnbseg
A l a k j a a +b=r lillcD5rzese:kiilcinbseg+ kivonand6: kiscbbilend6
dsszeadand6 (tag)+ dsszcadand6 (tag): dsszeg n / d-1nagyobbnakmondjuk mint ,, jelcjlsed > b, ha .t - 6 N*.
Az dsszeadrsnak mindigvaneredm6nye a term6szetes szinok halmazen.
Ene
aztmondjuk,hogyene a miiveleken6zvea ternr6szetes sziimokhalmazazirt. (hztis
Tulajdonsegai A szorzdsinverz miiveLeleaz osztis. Az osztdsmiiveletehczjutunk. ha ismer-
lla a lagokatlelcser6ljiik,az ijsszegnemvalrozik. lilk a szorzatot,a szorzalegyik t6nyez6jets keressrika m6sik t6nyez6t.Adolt
a+ l)= b+ n kommulativ ts , termeszetessziimok, es keressiikazt az n lenn6szetessz6mot,melyre
A tagokattelsz6legesen csoportosilhaljuk.
ll r (6 + c) = (d + r) .t c asszociativ llycn temr6szetessziimol nem mindig ralilunk. de ha iger 6s , + 0, akkor az
r'llyc elmiicn meghatirozott.Ez az egyik oka annak,hogy a nulldvil vat6
Szorzris rrt/list nerr 6rtelmezziik.
A tcmr6szetesszrmlnalval6 szozis ugyanannak
a szamnakldbbszdricissze-
ades6tJelenti.
Tov6bbibdmely a szrimra:
\ ' a- a l=d e s 0..r=/r.0=0. Alrrkia:a:6 =: =I b+0
A lakj a : d b-(l
T6nycz6 l6nyez6= szorzat rx/ttnd6 : oszt6:hdnyados
A szozasnakmindig van eredmenyea term6szetes szamokhalmaz6n.Ezt irgy ljl[:nr'irz6s
mondjuk,hogy erle a miiveletren6zvea temeszetesszamokhaLnazazert. li ytdos . oszt6 : osztando
L A RIT M ETI KAt ALAPM LI VF LE T E K I A R I T METIKAI AL AFM U VE L ETEK

A n6gyalapmfivletsorrendj,z:ir6jlez6s Hatiibbziirqeletegymasba skatulyizvatartalmazegykifejez6s,

akkorel6szcjr
Z6r6jelezesnelkiil a balr6ijobbraszab6lyralkalmazzuk.Ekkoregymatemati- a lcgbels6,majda rdkijvetkez6,
stb.zdr6jelbenlev6 mtvlereketv6gezziikel.
kai kifejez6sniiveleteitbalr6ljobb fel6 haladvav6gezziik,6s pedigel6bbaz
cisszesszorzast,osztast,majdugyancsak balr6ljobbrahaladvaaz dsszeadast, 37- p? l(5+3 z\ 1l+2jti P1- lt -41+2Y
kivon6st,majda kapottreszeredm6nyeket dsszegezziik.
3+4 . 5 6:3 7 - 1: 3 + 20- 2 . '7- I = 3 + 20 t4-1 = -3 ' 7 f 2 1 - 1 + 2 1 4 ' / 22=t5
:23 _ 14- l:9 I 8
2.1.2.Eg6szsz6mok
Amiiveletekm|issorrendjet, ha annakbetartasa
sziiks6ges, Jele:Z ( a n6metZalie - szimoksz6kezddbeiiijc)
egy6ftelmiien
2fu6-
jelekkelirhatjukel6. V,= { ..;-2; 1; 0; 1;2; ...)
a) Ha az dsszead6stkivoneskdveti.akkora sonendfetsz6leges. Az eg6szszanokata tcmdszetesszenlok6s a negativeg6szszamoke$/esile-
6+3 - 2 =9 -2:7 vagy 6+3 2= 6 + 1 = 7 sevelkapjuk.

b) A szorzas6s osztdsmiiveletijele er6sebben

kapcsoljaaisszea szifunokat, OsszeadSs,
ki\ron{s6sszorzds
mint az dsszeades
esa kivonas. Visszavezeljiik
a term6szetes
szimokkdzijttimiiveleteke.Legyena;b N.
8+3 4 - 8 +12:20 25 15:3=2 5 -5 : 2 0 tt+(-b)=a b'
a-(-b)=e+b
c) Ha az oszastszorzes ki;veti,akkora balr6ljobbraszabiilyt6lelr6r6miivele-
ti sonndetzAr6jellelkelljelezni_ (+a) (+b, ab;
-
( 6 | 3) .2 = 2.2:4 6: (3.2):6:6 = I ( a) (-b) =
Ziir6jeln6lkiil az eredm6ny 4. ^bi
( dj (+b\ = db'
(+a) (-b) = -ab.
d) Ha az osztist tdrtvonaljelzi, az egyen6tekii azzal,minthaaz osztand' es az
oszt6z6r6jelben volna. Az eg6szsz6mokhalnrazazrft efie a h6rom miiveletren6zve.
lla d egy eg6szsziim, akkor - d az ellentetie. Pozitiv szim ellentc je negati\
(2 sr7 r:(t l -q) 3-?111 3-12-3- g j- 5 Icgativ sz6mdpedig pozitiv A 0 ellentertjednmaga, 0 : 0.
B .9 4
()sztis
e)A zirojelettafialmaz6kifejez6sek kiszdmit6sakorel6szdra zar6jelbnlev6 (+a):(+b)=a:b;
mtveleteketv6gezztikel. A zerqelenbeliil a batr6ljobbraszabelytalkalmaz-
( a):(-b)
zuk.A zircjelenkjviili szdmokkala visszamaradt miiveleteket ism6tszorzes, -a: b'
osztds,majddsszeadis, kivonassonendben hajrjukv6grc. ea) | (+b)= -(a. br.
2 3 - 6 ( 5 - 2 ) +18:(12 l0 +7) -(19 +6):( -2 . 3 ) = (+ d) : (-b) = -(a : b).
= 23-6 3+ t8:9 25:(lI -6) = A, eg6szszemokhalmazanem 26rl az osztasranezve.
=23-18+2 25:5=23 -18 +2 -5 =2
 AR ITM E' f I KAI ALAPM UVE LETE K A R I T M ETIKAI AL APM U VEL ETEK

2.1.3. Racion{lis szimok 2.1.4.Irracionilis szimok

Jeler Q (a latin quoliens: hiinyadossz6 kezd6betiije) Jele: ["\"
Racion6lisszemoka k6l eg6szszdlnhinyadosakentf'eljrhat6szfmok. lrFcion6lis szdnok a k6t eg6szszirr henyadosakint[e1nenr i rat6 szimok.
Tizedestdftalakjuk v6gcsvagy v6gtelenperiodikus.Az is biTonyithato,hogy llzek tizedeslcjrtalakja vgtelen,ncm periodikus.
ninden v6gtelcn pedodikus tizedesLcjrtfclirhat6 ket egszszin hdnyadosa-
k6nt. azaz racionrllis. A legnevezetcscbb
irracionAlissz6lnoka lr (egys6gitnlerdjii kdr keriilele)6s a
rD (cgysegn6gyzetdtl6jrinak hossza).Ezeken kiviil m6g vgtelen sok van,
0sszead6s6s kivonis leggyakrabbanakkor lalilkozuok vcliik, mikor neln negyzelszdmb6lgyijkdl
Tdrtek dsszeadasatiletve Livon6sdla tijfiek k6ziis nevez6rchoz6sAvalrtgezziik el. vonunk-llyelkor az eredmdnyninclig iracionilis szdnl.
Ehheza lijnckct b6\,iteni kell. A kdzijs nevez6nckaz eredetinevez6klegkiscbb kii- Az alapnriiveletekdcfiuirilhat6akaz iracionSlis szrimokhalmaz6r rigy, hogy
zds tcibbsz6rds6tszoktuk valasztani,igy lehet a 1egliscbb szamokkaldolgoznunk. az eddigi azonossdgokerv6nybenrlaradjanak. Ezen definici6k azonban1neg-
0 Lrd $
c dd+(b haladjeka kdzapiskolaianyagor.
b tl btl (lh bd Mivcl lizedest6( alakjuk v6g!e1en,nem perjodikus, igy az1csak kdzelit6leg
tt | , t, od.-rb . tudjuk megadni.Ez6r1a pontos 6rt6kckcrhatvrny, gyi;k, logarirmusstb. alak-
_u,t ,,., _n
blbadb bd
ban szoktunk negadni (p61diul5l, G tg9t. ektnr a mcgfelelS mllveleti
szab6lyotkalsz6molunk.
Szorz:is Az inacionilis szdmokhalmazanem ziirt az egyik alapmriveletrescm. P6lddk
aa(ocac k6t i|racioniilis szim 6sszeg6re,kiildnbs6g6re.szorzisira 6s ha,nyadostira,
lni-
b;'l
h b bt bd -0 kor az eredm6ry racionelis:
Sz6mlel6tszlirnl.llilval.nevez6tncvez6velszorzunk.
n - ( t- E) - t. tr r - o:,,E J 2- 2r v ,- L
.t2
Oszfds

,
2.1.5. Val6s szimok
,
-.r -
,'rle:lR ( a lalinrealis= va16s
sz6kezd6bcttje
)
Td lel irgy osztunk,hogyaz osztotdrt rcciprokdvalszo|zunk. A raciondlisis az iracionelis sz6mokegyiltt alkotjik a val6s szdnok halmaz6t.
tR=eue,
Eg),tdr 6(6kc nemvaltoTik,csakazalakja,ha szdmlelojetesnevez6jdt
ugyan-
vagyosztuk.
azzala o-tol kiili;nbijzciszdmmalszorozzuk A v.ilosszamokhalmazazirl a n6gyalapmirvetetre nzve.
l.ri1hal6,
hogvirjabb.btivebbszanhalnazokonugy defini6ltuka n(veleteket,hogy
| 11,
c +O. koribbiazonossdgok 6nnybenrnaradjamk.Dzazelv a permanencia elv.

b6vitesr6l,mig ellenkez6ir6ny
Ajobboldalir6lhttervea baloldalikifejez6sre I.1.6.Szdmegyenes
banegyszeriisjt6s16lbesz6liink. A val6sszimokhalmaza6segy egyenes pontjainakhalmazakdziit kdlcsctntt-
A racioniiisszinlokhalmazazafi a n6gyalapmiivcletre
nezve. {cn ogyenelmiikapcsolatot
lehetlelesilcni-Tekintsilnkaz egyencscn
k6t pon-
 ARITM ETI KAI ALAPM UVELETE K A R I T M ETIKAI AL APM U VE L ETEK

tot, legyena baisz61s6 o, ajobboldalir. Az O-hozrendeljiika null6t,az t+ez Vagy,ha i < 5, akkor ,r (--; 5).
az I'gyel.Az vektorazegyenes egyirenyitiisiitadja.Ez utenmerbannely
szinhoz hozzarendelhetiink egypontolegyerlelnfien6sviszont.azazminden
-E
ponthozegyeftelmiien egyval6sszemot.Egytetsz6leges d val6sszamhoz ren-
del ) nd\ z ta/ ifon lo r .r nel)eiga/.hoglOA -a Of F g ) re rc z 6 le gPcpso n l balr6l nyitott,jobbr6l zirt intervallum
hozp:drg. z, J /' \alos ,,,;rro..Inelyfetelje.ul.I'ogy1 Of -OC . igy rllirr-
denval6sszenmakegyes csakegypontfeleimegaz egyenesen. b
AO EP =
(d;61 {-r i a <r< b,r !R}

bah6l z:irt, jobbr6l nyitott intervallum

2.l.T.Intervallum
Az inlervalluma val6sszemok6sszeliigg6 rcszhalmaza-
A szemegyenesen egy ab
szakaszlhatircz meg.Att6l nigg6en,hogya vgpontokhozzetartoznak-e az [l?;r): 1.r d<jr<b,r ]R]
intervallumhoz,
nyitott,illelvezirt intervallumr6l
besz6liink. negy
Ezekszerint Peldeul,ha 3 <,t, akkor jr [-3;
-).
lehet6s6gvan:

zArt intervallum
2.1.8.Val6ssz{mok abszolit6rt6ke
b Ugyva16ssz6mabszolitert6ke
. dnmaga,ha a szim poziliv,
ld;61={rllr<r<0,-re R}
. a ( l)-szerese,
haa szemnegatives
A jcle lehetm6g:ld;b[
P6l d d uhl ,a 2 ( r ( 7 , aktorr [ 2; 7]- ' a o-nak0 az abszoltudnike,azazdruDaga
6sa (-l)-szereseis egyben.
a , h aa > 0 ,
I
-2 kl =I o,had=0,
I a, haa <{1.
nyitott intervallum

2.1,9.Norm{l alak
ab l8cn nagy,illetvenagyonkicsi szemokatnormalalakbanszoktu[kmegadni,
( .r;r)= {-rI a <x< 6 ,,r l R} nrvel tizedestdflalakjuktil hosszilenne.
ha3 < -r< 11,akkofr (3rlI).
Peldeul. A normril alsk egyszozat,aholaz els6tenyez6abszo[it6rt6ke
az u; l0) in-
lcrvallumbaesik,a mdsodikt6nyez6jepediga tiznekegy eg6szkitev6jiihat-
vIDya.
 ARIT M E' ] ' I KAI ALAPM UVELET E K szAM R EN D SzER EK

P61d6ul: 2.2.SZAMRENDSZEREK
0,0000000365:3,65 . l0 3,
827000000000 = 8,27. 101i. 'l lzesalapf szemrendszer
A tiz kitev6jeadja11,Ieg a szdmnagysigrendj6r. AllaldbanlO-essz6iuendszqbetl dolgozunk.Lz azt.iclcnti,hogy nindcn tiz
Osszeadni 6skilonni csakazonosnagysdgrendii szdmokat udunk. lnelyekben ogysegel (egyest,tizest,szazrslslb.)foglalunkegy magasabb egys6gbe (1izes-
a tiz azonoskitev6nvaD.Hogyezl eler.ltik,tehethogyvalanelyiksziln felire bc,sz6zasba, ezresbe slb.).
sdnil el kell tdrniinka nomldialakt6l.P6iddul: lgy a szamokleir:isiratiz knlciDbr;26 szrimjegyre val1sziikseg, czck
2 ,58 . 1 0 5r 7,2. 104:2,58. 105r.0,721. 0 5 = 3 , 3 .t O r 0 ; l ; 2 ; 3 ;4 i 5 ; 6 ; 7 ; 8 ; 9 .
A helyidrtekes iibrtuol?isaztjelenri,hogy a szimjegyek6rt6kenkiviil a leir6-
Nagyoneltdr6nagysegrcndii szimoknAlaz dsszcadist vagykivonistnehizkes iuk helyeis 6rl6hkclbir Egym:isutin iduk a szemjegyeket segy adottpont-
elvegezni6s felesleges is- mivcl a kisebbszdmalig vettozlara nagyobb6rt6- hozviszonyitjuka helyiikel.Tizesszimrendszerben a helyekft6kei.r l0 meg-
k6n.Pild;iul: fclel6hatvdn),ai-
3 , 6 . 1 0 7 5.t. tOr =3,6. 10' 0,OO5l.107:3, 5 9 4 9 1. 0 7 = 3 , 6 .1 0 ' .
Pclddul:
Ldthat6anhiro nagysagreldes
elterdsln6r lenycg6ben
nem viftoztat a na- 3 7 5 4 1= 3 I 0 { r 7 . 1 0 r + 5 1 0 ' ] + 4 1 0 rr l . l 0 0 .
gyobbszemdrt6k6n. lla a hclyckert6kei nem 10 halvinyi viltoznak,akkormesalapliszen
sTerint
rcndszercilbesz6liink.
A szorziris peldaul:
esaz oszteskijnnyenelv6gezhe!6.
Nemtizesalapi szdmrendszcrek
(s ,r.ror)=32,13
(0 ,:.r o'). to6=3, 2 1. 3
t0',
alapjalehelbirmely egynlnagyobbeg6szszAm.A szAmil6-
A szdmrendszer
t,gt,l t0 ' ^ ^ _ .^ _ gipek pldiul kettcs szemrendszerben dolgoznak.Kettes szinuendszerben
ru " -:.7 t0 Akdvelkcz6p6ldikbanaketlessziim-
5,2.t0 ' csaka 0 es 1 szimjegyekevansziiksEg.
Az azonostipusi szdnokatkcll dsszeszoroai,illetveclosztani,majd,ha fon rendszerbcn lelirt szamokat
dtiduktizesszimrenclszelbe.
tos,visszatemi
a nonnil alakll
Paldik
l0 ll0 lr: I 2 5 + 0 2 4+ l 2 r l 2 r + 0 . 2 r + 1 . 2 0 : 3 2 r 8 + , 1 + l 4 5 :
lt 0 0 t 0 r= t 2 5 r |. 2 1 +0 2 t + o 2 r + I 2 + 0 2 " = 3 2 + 1 6 + 2 : 5 0 .

tizesszimrendszerbtil
^tt6r6s sziimrendszefben
llgy tizes adollszimotugykell felimiegytj szamrendszerben
llogya szemoloszijr* az rij sziurrendszerrlapsz6m6val, majd z igy kapotthe-
(jra
nyadost 6s igy tovebb,mindaddig, mig 0 heryadost kapurk.Az oszta-
ne1n
soknil kapottmarad6koklcsznek jobbr6l balrahaladvaa sziimjegyekaz irj szdm-
rcndszerben. P6lddul118a 2-esszrinTendszerben:
'F
I SZ AM RENOS SZAM EL M E L ET

2.3.SZAMELMELET
ll8 =2 59+0
5 9=2 29+ l A szimelmelethez lanoznak,- rijbbekk6zdft.- az oszthat6s6ggal,legkisebb
Iijbbsztircissel,legnagyobb
kdzdsoszt6valkapcsolatos
problemek. Ezeketlehet
2 9=2 t4 +l
az egeszszamokhalmazAn is megfogalmazni,
de nekiinkelegend6 csaka ter-
11 =2 ."1+O meszetes szimokkalfoglalkozni.Adofi prcbl6m6h6ligyis tudjukszinteauro-
'7= 2 3+1 matikusan aLkalmazni az itt meglogalmazottakategeszszimoka is.
3 =2 1 +l
2.3.1.Alapfogalmak
l = 2 0 +1
Oszt6jarel{ci6
T e h d tl l 8 = 11 I0l I0, t,gy 11term6szetesszamoszt6jaegyb term6szetesszimnak,ha tahlhat6olyan
a lerm6szeles szem,hogy , = c d egyenl6seg
i gazlegyen.Eklor aztismond-
hatjuk,hogy, tdbbsziirdse d-nak.
Jeleidlb (d oszt6ja6-nek)

Az a -. - b egyeDl6s6gb6lazris leolvashat6-hogyc is oszt6jar-nek. Fontos

ludni,hogy ez egy rcl6ci6,azazkapcsolatk6t tenneszetes sz6mkdzdtt,ami
vlgy igaz,vagynem-NiDcseredm6nye mint a miiveletekrek.
Peldiul4 24 igaz
Allit6s,mert6 4 = 24.Az 5ll3 egy hamjs6llir6s,mertnincsolyantermesze-
lcs szdm,mellyel5-tijt megszorozva 13-matkapn6nk.Hasonl6okok miatt a
q5 is ertelmes.
dehamisillit6s.

ad6dnaka kiivetkez6iillitasok,btumely tr 6s b tem6szetes

llgy6rtelmrien

- lb. a a: ulj;
- hadlb 6sb + 0, akkorr.r< b;
- ha0ld,akkor.T = 0;
- haalD 6s D a. akkor a : D.

Az cgy6rtelmii, hogymindentem6szetes szemoszthat61-gyel6stjnmagival,

hy csakaz ctt61
kiiliinbi;26
oszl6it
nevezziik
val6diosz6knak.Pldiiula 6 osz-
loi u l; 2; 3 6sa 6. Ebb6lva16dioszt6jacsaka 2 6s a 3. Az is kijnnyenbelet-
hnl6,hogy a o-nakbdnnelyterm6szetes szdmoszt6ja,hisz brirmelyszrimot
ltlcgszorozva 0-valmegkapjuka o-it. Az l-nek csakegy oszt6javan.A tiibbi
llfmeszetes szdmnak egynelt6bb6svegessz/rmrioszt6javan.Ezekkdziil spe-
rttllisak,nelyeknekpontosank6t osztojukvan.
 SZAM ELM ELET S ZA ME LME LE T

Primsz:inlok Iiaterozzukmeg360primtnyez6s
alakjit.
Azokata lerneszetes szemokat. ket oszt6juk!an. prfm-
melyeknekpontosan
3602
sz6moknaknevezziik.
leldjr d ): l: 5: -: ll .rb.UjrJhr-g\u-yo/om.
hog) l./ I nenrfr:r,./arn. 1 8 02
90 2
OsszetettszlirDok 45 3 Teh6t360=2' lr 5
Azokataz l-nl nagyobbtermdszetes sziimokat,melycknekkett6n6ltibb osz-
l5 3
tatukvan(vanva16dioszt6juk),iisszeteftszdmoknaknevezziik.
Teh[t az dsszctcttszimokalmjndiglcl ichetirgy jmi szorzatkent,hogy egyik 5 5
i6nyez6sem l. A1&orbonto[uk fei ciketa legtcibb16nyez6re,ha m6r minden I
tenye zp6r i mszem . e u184
P6ld - 4. 21 '2.2.21-2.2 3 7 . B iz o Dy it h a t 6 ,
hogycgyado$szemfelbort6saicsaka 1nyez6k sorrendjebenkiil6nbdzLe[ek. Oszt6k szima
Iigy termeszclcssz6n pozitiv oszt6inak sz6mit lcgkdnnyebbena primtenye-
Nevezetesebb oszthat6sigiszsbdlyok: z6s felbonlds segits6g6vellehet neghrt,rrozni. A sz6n primt6nycz6sfelbon-
2 vcl cgy sz6makkoroszthat6,hautols6szemjegyc oszthat62-\'el. tisiban szerepl5kitev6khdz hozz6adunkegyet. rnajd az igy kapott szri okat
3-malegy szim akkoroszlhat6,ha sz6mjegycinek cjsszcgcoszthata, 3-mal, i,\i/e,/oro//uk. Peld;ul 540 2' I 5 o,zto nrk .u.rrna
4-gyelegy sz6n akkoroszthab,ha az utolsoktl jegy 611a1alkolotlsz6moszt- (2 ll). (3 r l). (r + r)-3. 4 . 2 - 2 4 .
hat64-gyel,
5-!elegyszim akkoroszthat6,ha utols6sz6mjegye 0 vagy5. 2.3.3.Legnagyobbkiiziisoszt6
6{a1egyszilmallor oszthat6,ha oszlhalo2-veles 3-mal, Kit va$, tdbbpozitivegiszsz6mlegnagyobbkitztisoszt6jaaz a legnagyobb
S-calegy sznmakkoroszthal6,ha uto1s6hirom szamjegye alkollasz6moszi- cgeszsz6m,amelyaz adollszdmokniidegyikenekosz16ja.
ha168-cal, .tde (a;b), (a; b; c), .. .
9-celegysz6makkoroszthat6, ha sz6njegyeinek 6sszcge oszthat69-cel,
10-zelegy szamaklor oszthat6,ha O-ravdgz6dik. Ktt vagytttbbsz6mlegnagyobb :illitjuk el5
kitziisoszl6jiita kdvetkez6kppen
(i szdmokegyikeseln0):
2.3.2Szdmclm6letalapt6tele alakjit (primsTirresetenez magaa szrim),
felirjuka szemokprimtnyez6s
Ttel:Ivlindendsszetett
szdrna tenyez5ksonendjet6l eltekinlveegy6rielmficn vessziika kdzds pdmt6nyez6ket (anelyek az dsszeslelbontiisbanszerc-
lelirhal6primsz6mokszorzatak6nt. pelnek),
Az azonoslenyez6jiiszorzllokatlntvinykaDtirjuk. - czekela hozzijuklarloz6legkisebb kilev6velless2iik,
- czeketa primhalvdnyokat 6sszeszor-ozznk
PeldiulJoo 2 2 2 j .1 5 2 J 5.
A printenyez6salakotlgy szoktukel6illitani,hogya szemotclosztjuka leg- l'r:ldiul756e. lq60legnJglobb kd/cisos/Lol.r:
kisebbprimszemmal, ami a sziimnakoszt6ja.Majd az eredmenytiijn eloszt- r r 7 ; 1 . s . 1 1 ) = 2 1. 7 - 2 8 .
(7 s 6 ; 1 9 6 0) = ( 2 3
juk uzal a legkisebbprimnel, ami neki oszt6ja.Ezt addigismeteljiik,mig az
erednenyI nernlesz.Az igy kapotlprim oszt6ka szemprimt6ryez6i.A kd-
\erlezo m6donlehelczt ;rlelnlLercierleimi.
 SZAM ELM ELEi SZAM EL M EL ET

2.3.4.Legkisebbkiizitstiibbsziiriis lrzckalapjdnp6ldiiulazokata szemokat,

melyek4-gye1osztva3-aladnakmara-
K6t vagytdbbpozitivegeszsztunlegkisebbkiizii! tiibbszijriiseaz a legkisebb felilhatjuk
rlckul, 4k + 3 alakban,ahol
i egytetsz6lcges
lermeszetesszemlehct.
pozitivcg6szszam,amelyaz adottszdmokmindegyik6nek tdbbszdrdse_
Jele:[a;b],[a:b:c],... o P6lddk
| ) Melyikaz a szim,nel),nekvalodioszt6i2;4i 5:7; l0; 14;20;28;35;70?
K6t vagytajbbszim legkisebbkdzijsrijbbszdrdset a kdvetkez6k6ppen
dllirjLrk Megoldis
el6 (a szimokegyikesem0): 'ludjuk,hogy egy adott4 sz6mmindcnval6dioszt6jihoz|al1ozikegy szema
- feii{uk a sz6mokprimtenyez6s alakjat(pimsz6meser6n ez magaa szAln). v0l6dioszt6kkijznl,mellyelmegszorozva kapjukmegaza szemot.igy a va16-
vessziikaz dsszes primtenyez6t, di oszt6kpfubaellitlat6ak,6sezenszdmokszorzata mindiga. Jelenesetbenl
- ezeketa hozzijuktartoz6legnagyobb kitev6velvesszrik, -2 7 0 = 4 3 5 = 5 28 = 7 2 0 = 1 0 1 4 = 1 4 0
.t primhdl!;n) olal ijsszeszofo/./uL.
ezel..et A kercscttsz6mtch6la 140.

Pelddul a 84 e. az 5o legkisebb
tdrd5 liibbs,,drdse
n+ 4
t 8 4 ;s 6 l =t2:.3 .'/:23 .71=23.3 7 = 168. leszaz -----:' t(irt
?) Mely eg6szn ese16n

Relativprim {) ertekenulla; b) pozitiv: c) eg6sz?

Ha k6tpozitiveg6szsziimfelbontdsrbannincskijz6sprimt6nyez6
6sigy a leg lltegold6s
nagyobbkijz6soszt6jukaz l, akkora k61szim relativ prim. r) tsgytcjrtrt6keakkornulla,haa szimlil6ja nulla.Tehit
n+4=0.
Tehetd es D szdmokdefinici6szerintakkor relarivprimek,ha (a;b) = l. A tL - 4
szamoknak ehheznemkell pdmekneklenniiik,peldaula 18esa 25 relarivpri-
mek,hisz(18;25): (2 3r; 5r)= 1.
h) Egy tiirl 6rt6keakkor pozitiv,ha a sz6ml6l66s a nevez6azonose16jelii.
Kdnnyenbel6rhar6,hogy kdr, nulHt6lk0ldnbiiz6termeszetcs
szdmnakakkor Vizsg6ljukaz el6jelekalakuhsatsz6megyenesen!
6scsakisakkorlesza legkisebbkdzdstctbbszijri;siik
a szorzatuk,
ha 6k rclaliv
pdmek.

2.3.5.l\{arad6kososzt{s
Legryen .r 6sDke1pozitiveg6szszim,melyekell > b. Az d-t irgykell elosztani
A tiifl lehala pozitiv.
4-n6l kisebb,vagya 3 nlil nagyobbszemokeset6n
maradekosan b-vel,hogykeresiinkk6ttenneszetes
sz6lnot,legyenek ezekc es/,
hogyigazlegyenaz a = /, c + d egyenl6seg,ahol./ < 6. Ekkorc-r henyados-
c) Atalakirjuka tdrret.
nak,.ll maradeknak nevezziik.
Ezekmindigegyertelmiienmeghatiirozottak.
+ 1 (i 3 )+ 7 , 7
P6Idiul: n -3 n 3
1'7= 3 . 5 4 2. I 7-et5{el osztvaa hinyados3, a lnaradek2. " -3
lchiita tdrt csakakkorleszeg6sz,ha ,r 7-nek.Mivel7 osztoia
3 oszt6ja 7:
24 - 6 . 4 + 0, 24-el 4-gyelosztvaa h6nyados6, a maradek0, teh6toszthat6 l; lr 7. rr negfelel66n6kei:
4-gyel. 4 ; 2 ;^z
4:10.
t@ H A T V AN Y. GYO K. T.C 'GAR ITM U S

2.4. HATYANY, GYOK, LOGARITMUS Nrsatives6sz

kitev6cset6n:
2.4,1.Haf\'6n],oz:is a '! L, ahota +0 es ne Z
Az a' kifc.jezst
hatvinJnak nevezziik;
melyben.raz alap;/l pedjga kitev6.

Pozitivcg6szkitev6 csct6n ligyszeriikdvctkczm6nyek:

Ha, egy1 n6lDagyobb pozitivegesz
szriln,
aktord" olyan/ltenyez(js
szor, I I t.f,, thl
za t o t j e l cnnr
t. e l- vn m
e kindenteDyezdje
d. 4 ' = r, 6r = =l = . :;=d'", a:b+o, n,nez.
t L]
-, ; | ta )

' =+#,
\h I r

Knlcinkell definiilni:
l;fi,,Til;.;:ff.i,T:H""Ti;::L:J:;,',ifl;*j
. ilfiI,'TJ-TliT:'r"' n6syzetsyiike
azanennesari!
sz6m.
nerynek
''y _cteir. '6gy-
Azonossrigok:
Jcle: lf

0+ = n '" ' n>,n a>0 ,G=k . m el t,e't2Ods /tr =a.

Szimb6lunokkal:

c\ !i" b" =la.b)" Azonoss6gok:

_ ("' l t Ju a - ,la Jb. aholn:b >0.

" . "t '
\h) t
e:)(a")"'=(,''"' h,,l+=+'
- ahola)0; b>0.
=tJiY', ahola>0.
Ht 0 a kitev6: ", "!"^
ao= l, haa +0. lilntos a kdvetkcz6cltasl tiszl6nlitni
A pennanencia-elv
alapj6ntgy defini.il16k
ezt a hatv6nyt,hogy az azonoss6- (.,f)r =a, ahola >0, ;11.5" r,fl = pf abot, e n
gok 6rvenybenmaradjanak.A b) azonossiigndinost mar /r : , is lehetes az
eredm6nyL liz ul6bbia definici6alapjnnazeftigaz,mertial nemnegativ,
6sD6gyzete
d2.
A 0ohatvin'1nem6(elmezziik. '
Pildaulhaa 2. leh;rr' 4, aklo Ja - ) --- l t.
 HATVANY, G YO K, LO G AR I I M U S H A T V AN Y, GYc|K, L c| Ei AR tTM U S

Tovebbip6ldek: llrl
=r..6
"85=.,6.s .
-. '116 1
Gtx"=1".r'1.,' t-
z/- =v z l =tvl /l =.1 =d l
V8,/,' - V,r 2,' .,1.1,".h-2,,:b'J2 o ! ' , a ; t , . o
, ( t)' i a, ,

2.4.3,z-edik gyiik
-
v2.v2 2 2 l-12 l_2"-2 -v
_i
Definici6az n 6rt6k6t61
fiigg6en: \ /t,
a) Ha n ptuos,azaz2k alaki, aholk e V,'. lrracion{lis kitev6jii hatv6nyok
Egynemnegativ d szirn2*-adikgy6keaza nemnegativ
szim,melynek2t-adik tlzekis defini hat6aktgy, hogya hatv6nyozes eddigiazonossdgai
6rv6nyben
hatvenyad. maradjanak, de ez miir a kdzepiskolai
szintetmeghaladja.
P6rosn-re6snegativ,r-ranem6(elmezziik,mivel a val6sszrimokp6roskite-
v6jii hatviinyanemlehetnegativ. 2.4,4.Logaritmus
lln a> 0. a + | 6s b > 0, akkoraz log,D(vagt/is,-nek a alapf logaritmusa)
b) Ha p6ratl^n,nzaz2k + | alaki), k e Z* . u az egyetlenval6skitev6,melyrea-t emelveb+ kapunk,azaz
d szdm(2&+ l)-edik^hol
Egy telsz6leges gydkeaz a szem,melynek(2,t+ l)-edik
hatvenyad.
P6ldak:
Pldnul:
1fr=:ls.2=2.lt, .l e:5_<

V l2) = - J , j eldljiika l0 alaprilogaritmust:

Specidlisan
{6rd'/" '"r = {sTLr%,/:. c =2." .0" l,l \la:-. logrl: Igl], ahold > 0.
o P6lddk:
Racion6listdrtkiteviijii hatvinyok log,8=3, mivel2r = 8,
Egy pozitiva sztun4-adik hatvdnyaaz 1' szdmq,adikgybke,azaz l tl |
loq, =-:.mi,,el4, = .
--8 2 8
log" l:0 (a > 0, a + t), mivel.J0= I,

ahola pozitiv,Z egesz,q egyn6lnagyobbeg6sz. log,a=l (a >0, a + l), mivela'= a,

lgl00= 2, mivetlou = 100.
A hatv6nyozrs
eddigiazonossigai
ezenhatv6nyokra
is ervenyesek.
 HATV ANY, G YoK. Lo 6AR I TM U s ] BETU S KIFEJ EZEEi EK

Azonossegok
Haa ; b ; c >0e sa + 1
2.5.BETiJSKIFEJEZI,SEK
a) los,,(, .)= los,,D+1og,,.! A sz6mokat6s a szimokelhelveltesit6 bettiketalgebrai ennyisdgeknek ne-
vezzik.
h
b) log.: =log. D log,,., 2.5.1.Dcfinici6k
Algebraikifejez6s
c)log, i log"/ lla az algebrairnennyis6gekel,
iilelveazokeg6szkitev6jiihatvnnyfi6sgydket
. Ios-, 0 negyalapmiivelet v6gesszrmi alkalmazisivalkiitiink iissze.akkoralgebrai
dl l o g trb -i ' .. /1 . t ifejez6sr6lbesz6liink.
rog, d

Pdtd6kalgebraiLifejez6sekre:
o P6rd{k
a,lgr00- tg( 0 0 r )- tg rO0 ^.)1/ t= !t(r t )
.] _ __;_, rtet','-l i fr.
+tp' -2 -ts l

b) l o g j V25=tog s 5 r =: Nemalgebraikifejez6sek:
\. /- sinr, rg(-r:+ l), l3i-sl. s*' --v')'.
c ) l gI 2 + 2 .1g 5 1 g 3= l gl2 +lg5: -lg3 =

= 1oJ?!l = 1nr66=2. Egytagi kifejez6s

-l Olyanalgebmikilejez6sek. nelyekbena sz6mokal6s a sz6nokathelyettesil6
q- 9- illetve
betiiket, azokpozitiv egeszkitev6jiihatv6nyailcsaka szorzismilvele-
d l l o p , 5 +lo e.r - l os.5-lot lon.5-log
'' log'l " 2 l6velkdtnk iissze.
tl
- l u g . 5+ lo ! /9 - lo g 5 | log .q -log . 6 J)- l o g .t 5 . PildakegylagikifejezEsre:
l2r t t 7,

Fokszdm
Egytag kifejez6sek fokszdma a benneszerepl6
betiikkitev6inek6sszege.
P61-
dtrula 3rnl,ldtddfokir,a 9 nulladfoki.

Az algebraikilejezdsekbena betiiket,a konkrethelyzelt6lfiigg6en,nevezher

,iiik vAltoz6nak,
haterozatlannak,ismeretlennek.A betr.iketszorz6sz6mokaf
cgyiitthat6naknevezziik-
 BET[ J s KI FEJ EZESEK I
BET[ is KI FE. I Ezs E K

P6ldnul:
, F\ f c q w n n J to tJ -.
-
5-''5
a.r r ctvlrthrroir-". I t l;?. L6thal6an
szorzatalak6l
lehetk6nnyen
leolvasni
a nevez6
zerushelyeit
l-']
tuominya x e (*;41 vagyegyszedbbenin a n < 4
JJ - ,r + 3 6rtelmez6si
A polinom
A polinomegltagrikifejez6sek
dsszege. Alophalmaz
Azokata lagokat,melyekcsakegyiitthat6ban!6r1ekel egymest6. A kifejez6sben szerepl5betrikhelyrehelyetlesithet6
sz6mokazonhaimazat,
egynemiita
goknaknevezziik.Ezekkdziittel lehetv6gezriaz osszead6st. clyekc a kifejez6slvizsg6ljuk,alaphalmtnak nevezziik.Ez az telmez6si
Ezekelv6gz6set
dsszevonAsnaknevezziik. Itrlomanyegyreszhalmaza.

P6ldnul: ilrt6kk6szlet,hetyettesit6si6rt6k
Azonef6kekhalmazet, rnelyeketa betiikhelyebesz6nokathelyettesitve
a mri-
+ :r':; - r': 2rr-'+ 7r: + 9r:) = I 4r'?- 5:1'+ | 0r':1'.
8r'?- 3:,-r' lclctekelvegzese utankapunk,rtekk6szletnek, az 6rlekeke!helyetlcsit6si
ir-
ldkckDek nevezztik.
A polinomfokszemaa benneszefepl(ilegnagyobb
fokszemttagloksz6m6val P6ldeula 2i + I, k e Z kifejezes6rtelmez6sitadomen-\,a
a val6sszemok,alap-
)- htlmazaaz egszszimok6s ertekk6szlete a p6ratlaneg6szszrilDok
halmaza.
ec\enlo.
-'l
Pcldaul
r --a' :l1u'h Dolinom hatodfoku.
1.5.2.Nevezetcs
azonossdgok
Csakegy beliit tartalmaz6polinomoktagjaitolyan sorrendben
szoktukimi.
hogya iagokfokszemacsdkkenjen.
( a . b ) c : a L+ b c
P6ldriul-:rrr +lrs -5r' rr+t7rr 6. ll, Ilz azonoss6gbalr6ljobbraolvasvaazt fejeziki, hogy i;sszeget tagonkent
8 lcll szorozni. Jobbr6l
balraolvasva pedig tagjainak
azt,hogy egy6sszeg, k6-
Algebraitiirt ,tls oszl6jAtkiemelve.szorzatt6 alakithat6.
Azokala kifejez6seketnevezziikalgebraiidrteknek,melyeklelirhat6kk6t po
linomhinyadosakcnt, ahola nevez6benl6v6polinomlcgaldbbels6fokt(a ne (a1'bX.1 d) : a(c + 4 + b(c+ 4-ac+ad+ bc+ bd
vez6benvlrlrbetli). Ilz az azonossig balr6ljobbraazi fejeziki, hogydsszegek
szorzrisinilminden
htol mindentaggaliisszekell szorozni.Jobbr6lballaolvasvapedig rzl litjuk,
Algebraikifejez6s6rtelmez6sitartom{ny, llr)t{yilyen tipusi dsszegetcsoportosidsuten tdbbszdrds kicmelssellehet
A kifejez6sbenszerepl6betfikhcly6rehelyellesithet6 szemokazonhalmaziit. rrorzatldalakitani.Tov6bbinevezetes azonossigok:
mclyeke a miiveletekelv6gezhet6ek, ertelmezdsitartomdnynak nevezziik.
Leggyakrabban algebraitdflekril, gyijkdskifejez6sekneltaliilkozunk6rtelmc
z6sitartomdnymeghatirozisival.Azokata szdmokat ki kell z6Inunk,melyek
nelezeka miiveletekncm 6rtelmezhel6ek.
 E} ETUS K I FEJ EZES E K EtET6 S KI FEJ EZES EK

(a+b)'='|'1+b1 +2ab' r1- l r = ( r

)XJ+r,)
(u -b)' =a2 +b2 -2(1b' rr l=(.r l)(.r+l)
(d+b)r = +3(1b+3.'b) +bt' , _5 (,'V)X\ V))
'tt
\d b)' =u1 -\a'b+3ab' b) 9-rr- 16y6= (3rr +,1r'rX3.rr
-4 r )
(t + b)(a - b) =; b1,
(d + b)(a'z- ab +b)) = () +bt. 'lrl.icsn6gyzet
(a b)(al + db + bz) Arok a kifejez6sekezek,melyekfelifhat6kegyk6ttagtdsszeg vagykiildnbseg
-a3 b3. ntgyzctekent. Ehhezaz 6sszegnek h6romtagbolkell :illnia,k6t negyzelesb6l
Bal ljobbra olvasvaD6hiinyszorzalpotinommealakiriisanakszabilyet l6rjuk ai [z alapjaikketszeres
szorzatib6l
Jobbr6l olvasvapedig bizonyospolinomok szorzaftealakitisenakm;djdt.
.r, 2r+ t=(r,l)l
2.5.3. P6ld:ik szorzattd alakit{sra 1611+ 24rrr,r+916=1111'? +2(4i )(3) ) +(3)' ) ' =
= (4rr +31r)':
Kiemel6ssel
A leg,-gyszeriibbszorzaftealakjtasim6dsTera kiemeles.Ha van a tagokbankd
zds szorz6tenyez6,akkor azt kienelhetjtk. Erdemeskiemelni M tjsszeskijzds l)gyhat6rozatlanfm6sodfokripolinomok
tnyez6t,anli a tagok legnagyobbkiizcisosztoja.Ez az dsszestagol oszt6,leq
nagyobbfokszimri polinom_
:|.r , l2 = (J _ 4Xr + 3)
li8yszeriibbesetekben L6thar6,bogya zfioje-
ki leheltaldlnia szorzatalakot.
l2.rr)r 6-rr).5 21r11'r+3rr1.?=
lckbenszerepl6ket szamszorzatra konstans,6s az dsszegea lineiris tag
= 3i':),r(4.r- 2),r -7.rrr +t) cgyitthat6ja.Ha ezekeg6szsz6mok,akkorkital6lhat6ak. A konstansszozat
Ldlhato, hogy a zrir6jelbenugyanannyi ragnak kell lennie, mint amelnyi az rlokjaib6l6rdemeskiindulni.
eredeli dsszcgbenvolt. Ha a szorzatalakbaDbeszorzissallelbontjuk a zfu6je
let, akkor visszakell kapnunkaz eredetidsszeget.Ezt a visszaszorz6st lh ez lejben nem megy kdnnyeden,akkor a mdsodlokfk]fejezsz6nrshe-
fejbin. lycineksegitsgovellehet a szorzatalakot pedig a
felirni. A zerushelyeket
ellcn6zeskdnl szokiuk elvegezni.
tudjukmeghatdrozni.
Incgold6kplettel Ezt a diszkimininsneghateroz?isival
\-6gyzetek kiilainbs6ge lczdjrik.
Az efie vonatkozoazonossiigsegits6g6velalakithatjukszorzafteazokata kife- f)ciinici6:az dx)+br+c a+O m,sodfokirkifejezesdiszkrimin6nsSnak a
jezeseket,melyek ketragi krildnbs6gck6s a tagjaik felirhat6ak
valami negyze. D=b1 - 4ac kifejez6sl6rljiik.
tek6nt.
poziliv,akkorket kiili;nbdz6zerushclyvan es igy ket kii-
llu a diszkrimin6ns
Ittnbijz6t6nyez6b6i
6116szorzatalak.
 BETUS KI FEJ EZE 5 EK B E-ril s Kr FE.rEzes E K

O P6lda: O P6lda:
D -(: f -l1 . 2 . 6 = 4 s - 4 8 =t. 3;rr1 3.r:3r+5a1,-5air=3ir1.)-.r)+5d(J .)=
= () _ ziX3nz+5d).
.. 1!Jr i+l 3
I en JI 1 r. = - =- . a z a z ,\ = z es 1r =;
l'lzttigy is csoporlosithatjuk,
hogye16sz6r
a 3-r'+ 5d r6nyez6tkapjukmeg.

igy a szorzatalak ,(,-,)[,

;J=(.
'x,,-r.
.ir I Jr-. L 5 l r I- Jd i - J\ \ l)dl .{.\
-
= )(3 rr + 5 . r ) f i : - . ' + s " ) = 1 : " + S a ) 1 y - r ' ) .
) d .. -

Ha a diszkimindnsnulla, akkoreS/ zrushelyvan 6sa szorzatalakteljesnegyzet. A ,n6sodiktipusaltahnosanigy irha!6fe1:

O P6lda:
4,rr+ 12n+ 9 kifejez6sn6l c' a ' -2 a b -b ' = c ' ( e ' 1+ 2 o b+ b ' 1 r = c l- ( a + b ) '
-
D = D r - 4 . 4. 9 = 1 4 4- t44= O, = [c+ (d+D)][c (d +b)l=(.!:+a+b)(c-a-b).
t?+n 1
tehfir zerushel]. =-;=-; llArommegfelel6tagr6lkell 6szrcvenni,
hogytetesnEgyzetet
alkot.Ezt atirva
mernegyzetek
kiil6nbs6g6tkapjuk,amitmArktjnnyeden
szorzatt6
alakithalunk.
lgy a szorzatelak
a al r+ I | =(2 r+-rl: .
\ 2l O P6lda:
4r cl' oJ.-? =4r -(9) -6]?.- .)-
Ha negativa diszkriminans,
akkornincsval6sz6rushely
sigy szorzatalak
sincs. r 2r r :- r 31+:r - - [2r - r 3,,- r l [2r r .t' ;r f
-
Csoportosit{ssal = (2r+3)+ z)(2.rr3) u)
Ket lbntosabbtipust mutatunkmeg.
Az cls6nelaz iisszegszerkezele Pcrszelehet.hogy a teljesn6gyzettagjainem egym1smellettvannak,vagy
es a m6dszerigy n6zki:
m6ssorendben, mint megszoktuk,de ez semakaddlyozhatja
meg,hogysiker-
ax+ ar + bx +br =o(x + ) )+D(j +_y) = (r +] Xd+D) rclj6rjunk.
Lithal6,hogyj6l csopofiositva az els6kiemelesut6nleszkcizdst6nyez6a ta l6x'z-24xy2+9ya -22 =(4x :1:;: 1:=
gokban.tsztkiemelvemar szorzatotkapunk.Csoportositani annyifdlek6ppen = (4 x -3 ) r + . l x , + r 3 ) r . r )
lehet,ahiny l6nyez6b6l6ll majda szorzat.
El6lordulhat,hogymegtiibb tagb6lill az dsszeg6s igy tdbbcsoportalakitha,
t6 ki, vagyegycsoportba tdbbtagtartozhat.
Ezzelviirhat6annen fogjdka kd- 2.5.4.Algebrai tiirtek
/cp-/rnlen ererlseg'tok
eletelmegnehe,,ileni, Mint m6r cmlitettiik,algebraittirtek nevez6jeben
van behiskifejez6s,kicsit pon-
losabban, legaliibbeis6foL1ipolinom.Enn6lfogvaazels616p6smindigazrteLme-
t6si tartom6nymegillapitdsa.Ki kell ziimunk a betiik azon6rt6keit,melyekrea
 BETLJ S K I FEJ EZE SEK
BETiis KI FEJ EzEs EK

nevez6nullalenne,azaza nevez6zerushelyeit.
Zerushelyetpedigaltaldbanszor_
z-atrol
kdnnyiimegillapitani. O P6lda:
ltt alkalmazzuk
a szozafteahkitiisin6dszcreket.
A nlasikok, mely mialrnernnondhatunklc a szorzatte alakjtesr6l,
hogy tdf- 10 5i' 5 10 s(-r l)
lcl..n;l
cg):,,eni.il.re\Lnk
I lnek leherciseger
pcdipsz.nren,orzar.rlaLi,i
ru.r 2r-5 4nr 25 2-r 5 (2n+ 5)(2-r-5)
Ju k l co l ! ds ni. M , nn. nt d \/a ml ..l d e s d Ie !c ,/.; Ie p n agyobbko/d5 o\,/toj al . mel 10 (2-v+5)(2rs) 2(2r+5J 5 5
azzal6rdemes
egyszenisiteri.
2- r - s 5( r - l ) r-l 2 2
O P6lda:
8r1+l6r sr(J +2) 8'l( r +2) Algebraitdrtek 6sszeadSsa
6.r"-6r'- 16r 6.r(.rr-r 6) Az algebmitdneketis kdzijsnevez6re hozzuk,a tdrtekmegfelelijb6vites6vel.
6-(_r-3)(r+2)
A k6zdsnevez6a nevez6klegkisebbtijbbsztiriise. Mind a kikdtisekmegtetel-
ahol -r+ 2;0;3. ahez,nind a nevez6klegkisebbtdbbsziirdsnek megiLllapitisthoz
a ncvcz6k
3(r -3) alakitasinkeresztiilvezetaz ti.
Nzorzatti
,{.kikitr6sla szoEaftiialakir{suriin,de m6gaz egyszerilsites
cl6rtkell megien
niink,me{ az megviltozlathatja az 6rtelmezesrranoman}1. O P6tda:
{)
Algebrai tiirtek szorzisa,osztisa 531253 12
Algebraitciiteketugyanligykcll szorozni,mint a kdzainseges
t6rtcket,sz6m1i- 2r - 4 \+ 2 t' + 21" - 21 r+2 (r!+2)(-r-2)
l6t a sziim16l6val,nevez6ta nevcz6vel.llt is perszeszorzattialakitisokkal
kezdjiika kikitt6sekesegyszerfisit6si s (r+ 2 ) 3 2 ( : t 2 ) 1 2 2 5 I + 1 0 6 . r + 1 2 2 , 1
lehet5segek miatt.Bermelysz6 lel6ban
l6v6 l6nyez6vellehelbemelyik nevez6ben 2(\+2)(x-2)
lev6t6nyez6tegysz;nisireni.
-fr+2) _
O P6lda: z(x+z)(x-z) 2l x +2)(x -z)
3r rr 6j+9 rr+3x-1 0 |
=- chol r+ 212
,r '5-I+6 r'+5i 6r,54 2(r 2)

9>4 9-'t
y',9-'f r', + tt h)
( 3\ 2r ) 6r '+r or
: L,
2(r+3)
alot .r+-5;-3t0; 2 ; 3 . It r.-r+3.']i_r';-r7
3{(l+3.r)+2.r(l-3i) .2.(3r +5)
Oszteseseteben ana is tigyetnikell a kikijr6sekndl.
hogyaz osz16tiirt nemlc ( 1 - 3 r ) ( l+ 3 r ) 0 - 3')'
hetnulla,tehdta sz6mlel6jasemlehetnulla.Azt is 6rdemes szorzattialakitani
z6rushely6nekmegAllapitesdhoz.
 2.6.ARINYOSSAG
Eklor megtesszrik
- 13 a kikdt6seket:-r+tl:Ot i. Ezt kdvet6eDaz elsii tiji
1.6.l. Egyenesarrirryossrig
szilrlll6jiban felbontjuka z6r6jeleket,
dsszevonunk 6slehet6s6g
szerintszor-
K6t veltoz6 mennyis6gegyenesenar6nyos,ha iisszetartoz6 6rt6leik egy
zart6alakitunk. Atdrttel va16osztrist
pedigfeljrjuka recjprok6val
val6 szozes
rarust6lkiildnbij266lland6szorosaiegymesnak.
kent.
Az "r Csr meluyis6gekk6zdt1egyenes arrnyosseg van,ha van olyand, nulli-
3-r+ 9r' + 2-r 6.!' (1 3.r): _ ldl knlijnba;26 szam,hogy}: /?.r(d + 0 6liand6).
(1-3rxl +3r) 2(3r+5) liz a kifejez6sdefinidljaazegyenes
ariinyossighiggv6nyl,l'Delyneka grafikon-
Jr cgy orig{inithalad6cgyenes.
5r+3xr (l 3r)']
(l 3i)(1+3i) 2{3x+s) Mdsk6ppmegfbgalmazva ezt a kapcsoiatot:az egyikmnnyisget
valahanys-
r(5+3r) (1-3r)r I -3.r ,oroseravaltoziatva a m6sikmennyis6gnek is ugyanennyiszercsere
kell v6ltoz-
(l 3-r)(l+3r) 2r{3 r +5) 2(l +3t nia.
lcladatokban eztigy szoknrkfelhasailni, hogyaz dsszeta'1o26
mennyisegek
hdnyadosrt vessziik,ezmindigugyanaza sz6m.Perszeeklor a nevez66rt6kei
Itiziil ki kell z6rnuDka nullarteket.

3 P6rda
lln 4 zabhegyez62800zabolhegyezki 6rink6nt,aktor 6 zabahegyez6
men-
nyivelv6gez6renkent?
Mcgoldris
At adatokatt6bldzatba
szoktukrendezni:

hegyez6[db] zab[db]
[. eset 4 _2800
II. eset 6

Mivelaz aisszeiartoz6
rt6kekhenyadosaa k6t esetben
egyenl6:
,l. 2800
o4
lNrcn
2800 _.--
\ __-.6 140o.-1_4200
4
'lbhrit4200 zabot fog 6 emberkihegyezni.
2.6,2.l'orditott ar{nyossrig lilrrcvez6sek:
Ket vdltoz6mennyis6g van,ha 6sszela(oz6
kdzdl!fordftott ar:inyossrig crti . szizalekalap anihezviszonyitunk(}),
az a mennyis6g,
Leikvorzrldcty nullitol\rilonbd,,o a'lardo. * r/izai6k6rt6k,amit ehhezviszonyitunk(d),
Az'}'isi mennyisegek kijzdltfordiloltarinyossdgvan,ha r=1 (y:-t+0i' - sTlzal6klibaz ardnyuksz6zszorosa(2).
litck kdzdtla kapcsolat:
a + 0 elland6).
Dz a kiiejczesdefiniilja a fordiioltarinyossighiggvenyt,melyneka grafikon szizalekdrldk szrzcle(1ib
ja liperbola. szizal6kalap 100

3 P6rda
| ) Mennyia 250 15%-a?
Megold{s
lilsii gondolatmenet
A 250_nek az 1"7"_u ?a = 2.s .
100
Mdskeppfbgalmazvaezt a kapcsolatot.az egyik mennyisegelvalah6nyszorosi Ity I 5 % -a2 , s l5 = 3 7,5.
ra vrltoztatva,a misik memyis6gDekugyanennyiedreszerekell megvarltozr.
Mdsodikgondolatmenet
lrLlzal6kalap 250
O P6lda
lrd^Lkl6b 15
Ha 20 szeltol65 6ra alatt 150 szelettol el, akkor I 6ra alatt h6ny szeltol6 vt
gez ennyi sz6llei. lzlizrlekert6k
lbhrlt:
Megold{s
Itt a szeleksz6maveltozatlan,az id6 es a szijks6gestol6k sziimakiizdtt peclilr .r 15
forditott aranyossagvan. Teblizatba foglalva az adrlokat: 250 r00
x=250.0.15=37.5
sz6lto16[db] id6[h]
L esc! 2t) 5 tr/ slipjlin37,5a 250 l5%-a.
II. eset I
l,) Mineka 35%-aa 77?
ert6kekszorzata
Mivel az dsszetartoz6 egyenl6: llcgold{s
x l:20.5. !lN(tgondolatmenel
Tehit 100sz6ltol6kell ilyen r6vid id6re. 11
llr r 15%a 77, akkoraz 1% a "-
t5
2.6.3.Szdzal6kszimitis Tthh a 100% 2-2. 1Q0= 220.
lelent.Ilogy egymennyiseg
A.szlzalekszAz^dres^ henyszial6ka egymdsil
Ha d 2%-aD-nek,aktor d o,o2-szorosi
nak,aznz ardn)uksz6zszorosrtjelenti-
&-nek.
 __l
ARANYCjSSAG FU GGVEN YEK )

Mrsodik gondolatmenet 2.7.FUGGVI1NYEK

szizalekertk 17
szezal6kl6b 35 Dcfinici6k
1.7.1.
szrzal6kalap
Tehel: Illggv6ny
7',l 35 Adollegy,16segy,Bncm iireshalnaz.Ha lz ..1halmazrnindenelem6hez aB
Itulnraznakcgy6rrelmiien egy-egyelemet rcndcljiLk,
akkora2,.1-n6delmezett
i i00
17 100 _--
fllggv6nyri,lbeszeliink.
A liiggvenyeketkis betilkkelszoktukelnevezni.
Legyenp6ldiul a definici6ban
35 liggveny
trcrep16 /.
Ezekszerint220-nala 35%-aa 77.
tflclmez6sitrrtom{ny
3.)H6nyszizal6ka
a 15a 75-nek? Emekjele:D/. Eleme-
llkor azI hainazaz.Fhigg!-'6ny6fielmez6sitartomdnya.
Megoldis
ll lijggellenveltoz6nakvagyegyszenienvihoz6naknevezziik.Jeliik iiltal6banx.
Els6gondolatmenet

keressiik,ll. roo= 2.
Mivel az ariinluk sz6zszorosdt llphalmaz
'75 A B halmaza niggvanyk6phalmazinak
nevezziik.
Misodik gondolatmenet
sz6zal6k6rt6k t5
s262alkalap irt6kk6szlet
szezalekl6b A lJ hdmaznakazokaz elemei,amelyekethozzfuendeltiinlazl-beli elemekhez,
TehAtl dkoirk azlfiiggveny6rtekkszlet6t.Emekjele:R/.Az efiekkeszlct lche!a B ha!
15_ .r nwndl sziikbbis. Elemeil friggv6ny6t6knek,kepneknevezziik.Jeliik Altahban
75 100 !, vagyfr) (ez annakaz edeknekajele, amit azlhiggv6ny az:r-lrezrendcl).
t5
r =_.100= 20 llozzSrende16si szab6ly
75 A k6lhalmazon kiviil a hozz6rendel6si
sznbil)tkell megadni.
561,az is $/akran
Azt kaptuk,hogya 15a 20%-aa 75-nek- hogycsakezl adjukmcg.Ekkoraz 6delnezesianom6nyaz a legb6-
aldfordul,
Amiisodikgondolatmenetek a lomrrlisak,neh6zkesnek tiinhehek,deha valrl Vlbbbalmaz,amelyen ez a szabalym6gdelmezhet6. pedjgaz
Az 6n6kt6szleter
kinek neh6zatletniaegy ilyen jellegi.iproblm6t,ainak segitseglehetmeg ldchnezesi tartomAny 6sa hozzerendel6si
szabiilyegyeftelmiien
meghal?irozza.
szokniezta m6dszert. Nna fiiggvnyszrimokkdzdtt6ficlmeze1t, akkora szabellt6ltal6ban egyenlel
adjukmeg.
firrnrdj6ban

P{ldriul:
hn
/( ') =v l =,
 FU G iE; VE NYE K FU 6 6 VEN YEK

akkor
Dr ={,1,>3 6 s r R }.
A 4-hez rendeltr16k:

I(4 )=& 3 =r,

iZ 5-hiiz reDdeltert6k:

J (:)= V )-r: Vl.

12) pedig nem 6rtelmezett.

Ha azt szeretn6nkmegtudni,hogy a 6 ot mibcz rendeltea fliggveny, akkor l
kdvetkez6egyenletetkeu felimi:
D= V. r - J
l,dthat6,hogyts friggvnyinverzepedigl

Ebb6l 2.) Ha :r ) 0, allor (;r) : -rr fiiggvnykiilcs6ndsen

egydflclmii,lehit in-
:r = 39.
Tehrta kijvetkez6hdromrendezett
szampAr biztosana flrggv6nyhez
tartozik: 6sjnverzliiggvenyeaz /' = J; .
vcrtdlhat6
(4:1). (s:,[] { rq:o). tarlomriny6s az erlkkeszlelis szirrhalnaz,akkora liigg-
lla az ertelmez6si
vtny rendezcttszempirokb6lnll. Ezek(;r;,{.r))alak[ak.Az elsaiszd1n
a velto-
Kiilcsiiniisenegy6rtelmiifiiggy6ny ||6.a mdsodika hozze rendeltliiggv6ry6rt6k. llyen szimperokal koordindta
Ha az ertelmezesi tartominymindenegyeselem6hez az &t6kk6szletb6l m6s rcndszerber tudunk6br6zolni.
mis elemetrendeliink,akkor egy-egyertelmiivagy kdlcsitnitsen egy6rtelmii
fiiggv6Dyrcilbesz6lilnk.Ekko.a fliggv6ny6rt6kb6l egyrtelmiienmegmondha- Iliggv6ny grafikonja
t6, hogy mihez rendeltiikhozz|, azaza figg.reny megfordit6sais fiiggveny. ligy/fiiggv6nygrafikonjaazon(jr;./(i))pontokhalnazaa koordinata rendszet-
hcn.melyekrex a fiiggveny6rtelmezesi tartom6nydnak elcme,/(:r) pedigaz
Inverz fiiggv6ny rrcn i 6rtekheza fiiggv6nydllal hozz6rendelt
ert6ke-
l$dnul az l. p6ld6banszerep)6fiiggv6ny grafikonja
a kdvetkez6:
Kdlcs6rdsenegyertelmti/ liiggv6nyn6la fijggv6nymegfordit|sit, Ml tl
fiiggv6nyt,melyft)-hez.r-et rendeli,azlfiiggvny inverzenek ^zaz
nevezziik.
Jelc
l* uugv/
EkkorperszeQ = R" 6sR/: Dr kcll hogylegyen.
O P6lda
1. ) L e g ye n fl j r- ) 5.r 76sq-lxl.r Zesl<jr<sl.
11
rkkor /'(r)= e sD r: R t: { 2 ;3 t 8 ; 1 3 ;18}
55
 F t] 6 G v N Y EK
Egy fiiggven)'t gnfikonj6val is megadhatunl-
P6ldiul:
Leolvashat6, hogyD/ = (-2;4) es Rr- F10.:221.
Ha azt a.karjutmegtudni,hogy mennyi a 3-hozrDdelt6rtek,akkor az.x:3 eF
lek dl kell egy fiigg6legesvonalatbiaun*. majda grafikonnalvelr merqzd\.
pontjinak ), koordin6t6j6tkell leolvasni.
hosy,(3)= s.
akarjuk leolvasni,hogy vajon a kett6t oihez rendeltea fiiggv6ny,akkor
lrt6knl kell egy vizszintesvonalath{zni, majd a metszspontok -r koordi-
t leolvasni.
hogyhaft) : 2, a.kkort - -l \t^gyx = 2.
szrevehet6,hogy igen nagy bajbanlenn6nk,ha azt szeretn6nkmegtud-
a ne$/et mihez rendeltea fiiggv6ny.A legtdbbesetbena pontosleol-
nem lehets6ges.
 FU G G VE NYE K .""GvE N YEK

2.7.2.Fiiggv6n$ellem26s -Monotonit{s

7-6rushely ligy fiiggvnyegyinle allumbantnonoionntivekv6,ha ott drtelmezve van.es

l-gy/ltlggveny z6rushelye az edelmezesi tarlominy olyan-r0ert6ke,melyrr [0 a veltoz6n6vekszik,a {iiggvenyerleknem csdkken.Azaz, az intenallum
J, =/(r-0): 0. A niggv6nygrallkonjaitl melsziazi tengelyl. nindenolyanpontpirj6ra,irmelyrc-Lr': t,- igaz,hogynrr) <lrr).

Sz6lsat6rt6k monotoncsdkken6,ha ott er-relmezve

l.:Byfiiggv6nyegy intcwallulrlban van,
l:gy liigg\enlncl,k6lfele.,,ilsLiefte\e
l(het:maxinru
na ragl rni|lirnum:. 6shaa v61toz6ndvekszik,a fiiggv6nyifldknemndvekszik. Azaz,az inlerval-
lum mindenolyanpontpArj6m, amelyfe-rr< -rr,igaz,hogy/(x,) >ftr).
EgyI fiiggv6nynekmaximumavanaz 6(ehnezesitartomrrl,egy.r06rt6k6n61.
haft)-nel egyikfiiggvenyertek tartomany
semnagyobb,azazaz 6rtelmezsi lla az egyenl6segetnem engedjnkrueg,akkora ftiggvnyszigoruannonoton
mindenr elem6re/fr)</(.rr). nii, illetvecsdkken.

Az intervallumlehetaz egeszerlelmezesi{artomenyis.
Egy/ftiggv6nynekminimumavan az 6rtelmez6si tanomenyegyr0 ertekenel.
Patdnul el6z6ftiggv6nyszigoruanmorolon n6 a ( 2; 0l esa [2: 4] intcrval-
ha/(x0)-nilegyikfliggvny6rtek
semkisebb,azazha az 6rtclnez6sitartomen) ^z
lumokon,szigonianmonotoncsctkken a l0; 2l intervallumon.
minden.relcm6rc/(i) > {-ro).
(Azr0 a rnaximum,illetvea minimumhelye,azjlr,) a maximum,illetvea mi- Pcriodicit{s
nimum6r1ke.) lla van olyanc > 0 val6ssz6m,hogyaz rlelmezosi tartomanymindeni ele_
tnere(jr+ c) is elemeaz 6rtelmezesi
tartomanynak 6sl(i a c):/(jr) teljesiil,ak-
P6ldiut: kor/ Iiiggrenytperiodikusnak nevezziik.Ezenlehets6ges c-k krizii)a legki-
rcbb.ameffryibenl6tezik,a fiiggv6nyperi6dusa.

lizl grafikusantgy l6thatjuk,hogyvanolyantivolsig, mellyelbdrmelyikiriny

hon,i: lengellyelparhuzamosan 01aegyszerteljesiil,akkorldbbszdris) eltolva
I grafikont mindig ugyanazt l6tjuk.

Pcriodikusfiiggv6nyekpeld6ula trigonometdkus fiiggvenyek-Pelddul,ha a

NZinuszfliggveny grafikonjdt2r-vlrl (360'-kal),vagyb6rmelytitbbszijriisevel
cltoljLrk,a grafikonk6pedrmaga1csz,de 2?I-ne1 kisebbpoziliv szamnemj6.
llzfrt a szinuszfiiggvdnyperi6dusa 2n.

Maxinrumavan a fliggvdnynek,hclyc az-r : 4 6.s az | :22.

Minimumaniics, lnet a -2{ tetsz6legesen 'rt'ke
megkiizelitvea fiiggvenyrttkek
cgyrekisebbek.
 FU G G VE NYE K FU GGVEN YEK

Paritis
Parit6sszempontj6b6lhiiromf6iefiiggv6n)tkiiltjnbcjztetiink pri-
meg.P6rosat,
rallantesazokat,melyeksemnempirosak,semnempfuatlanok. lla l7+ 0, akkoraz cls6foki ftggv6nytkapjuk,melyneka k6peolyanegyenes,
[meiyik egyiktenge]lyelsemperhuzanos. Az -rrlengelyta (0; D)ponlbanmet-
Piros fiiggv6ny ezi,a mercdeksegei azd adja(r,: d).Ameredeks6g aztmutatjameg,hogyha
Azl fiiggv6nypltros,ha az 6rtelmez6si
tartoninl, mindenr elemevelegJiitl cgysegnyit nozdulunkazn tengel),menln.akkorhAnyegysgct kell mozdul-
{-rl i\ elemeJ,,enclnrezdsi
lanoman)na\.es [i azI tengelymenten. Az egyenes k6t potlljinakkoordirdtejib6l,P(-rr;),r)s
/( *) =.lU). 0(.rr;}]), ezttgy szimiljuk,hogy
Piros fiiggvenygrafikonjaszimmetrikus azl tengel'.re.
Pdroshiggv6nyekpldeula pdroskilev6jii hatvinyliiggvnyek(r r+ rri.
k e Z'), azr e xl , azx r+ cos.r filggv6nyek.
lh /, > 0, akkoraz egyenes
ndvekv5.
Piratlan fiiggv6ny
Az/fiiggv6Dypiratlan,ha az eftelmez6sitartominymindenirelemevelegyiill
f-\) i. elemear inclmcz6siranomdn\ nak.er
/( x) = l(.r).
P;rurlanliigr\enygrafikonjds/irnmeuiku<a,, origofr.
P6ratlan niggv6ny p6ld6u1a paratlan kitev6jii hatvdnyfiiggv6nyek(,{ F)
v' .A. .) .!7 r - - t,. \ /0r.i., v r- srnrfugg re n y e k . lla nr < 0, akkorcsdkken6a fiiggv6ny.

2,7.3.Egyveltoz6sf0ggv6nyek

l,ineiris fiiggv6ny
A hozzirendel6si szabely
x e ax+ h
A grafikonjaegyenes.
Ha a - 0, akkorkonstans
fiiggven),tkapunk,nel)a1eka grafikonjaegyvizszin-
tesegycnes.
 FUG G VENYEK

Misodfokf fiiggvEny lirriil az alak6l csupanannyiolvashat6le, hogy

A legegyszedbbalaki mesodfoki fliggv6ny az hnc > 0, akkorfelfelnyitotta paraboli.
I DJT . h! r, < 0, akl(orlefel6nyitotta parabola.
Grafikonja a parabola. UDnelsokatmond6bb alaka teljesn6gyzetetlartalmaz6
alak.
rt)a(x+df+e
llndl leolvashat6 a liiggvnysz61s66neke, azaza parabolacsircspontjinak
ko-
ordinil6i.
A szels66rtk
helyex = -d
6rtekeI = e.
l.lu,.r- 0, akftorez mrnimum; haa - 0. alkor Inaximurn.
A ftiggv6ny zrushelyeit, amennyiben vannak,a megold6k6pleiszolgeltatja,
br Jb ' - 4 *
az67,haD >O, xt.,
2.t
Jellemzes tlccieLs esetek:
tnermezesrlanomany:l1{
Ertekk6szlet:
nemnegativval6sszemokhalmaza
Sz61s66rtk:
maximumnincs-
Minimumvan:
minimumhelye:.x- 0, a > 0 , D< 0 a>0,D-0 a>0,D>0
minimumrteke:y: 0.

Zerushely: ir : 0.
MonotonitAs:
szigoriranmonotoncsdkken,ha.r < 0, d<0,D<0 a<0,D:0 d<0,D>0
szigortanmonoionn6, hair > 0.
Paritas
A liiggvenyparos.
Periodicitds
A fiiggv6ny nemperiodikus.

Altaliinosalakja
, t-+ot'+ bt + c, ahola+O
 FUG I G iVENYEK FU6 cvENYE K

Harmadfokl fiiggv6ny
A legegyszerftbbalakriaz
t +r lrl.
Grafikonja:

i tartorniny: R
eti nemnegativ val6sszrimokhalmaza

Maximum llincs.
Minimum van:
minimumhelye:r=0,
minimum&t6ke:l-0.
ly : r= 0 .

Jellemz6s monotoncs6kken,ha r < 0,

Ertelmezdsitartomriny: R szigoruanmonotonn6, har > 0.
Ert6Lk6szlet: R
Szels6fi6k: A fiiggvny pAros.
Maximum nincs.
Minimumninoo. A fiiggv6ny nem periodikus.
Z6rushelyr r:0.
MonotonitAs:
szigoruanmonotonn6,
Parit6s
A friggvnyp6ratlan.
Periodicit.is
A fiiggv6ny nemperiodikus.
 F I]C BV EN YE K

Gyitk ftggv6ny tiirtliiggvny

Legegyszeriibbalakja az esetea forditoft aran)osstg fiiggvdny,
J}JG.
t F):; ahol ,r;d + 0-
Grafikonja:
I
kiizil az .rF : (x + 0) fiiggvCnygrafikonj& abrizoljuk:

r 4'
Jellemzes
Ertelmezesitariomdny:nemnegativval6s szdmokhalnaza
Ert6lk6rzlet: nemnegativval6sszAmokhalnaza
SzEls6n6k:
Maxirnum nincs.
Minimum wr:
n ;n i m!!m L4h,.
"= n
minimum6rtdke:y=0,
Zerushely: x- 0,
Monotonitas:
szigoruanmonotol 16.
ParitAs
i tartomarly:
lR\{0}.
A fiiggv6ny nem p6ross nem p6ratlan.
Pffiodicitis t: lR\{0}.
A fiiggveny iiem treriodikus.
Maximum nincs.
Minimumninos.
nmcs.

monotoncsdklen, ha r (-6; 0) vagy n

Paratlan.

A fiiggv6ny nem periodikus.

1 ruoover'we<

Expolenci{lis liiggy6ny
Az alapfiiggv6nyalakja llapfiiggveny alakja
.r |-) d':ahola>0;a+ l;,r R. I F+ logl:ahola; r> 0 6sa + l,
Gralikonja
0<o<1
0<d<l

itartom6ny: lR'
Jellqhz6s
Ertelmez6sitartomeny: R.
Ert6kk6szlet:R*.
Maximum nincs-
Sz6ls66rt6k: Minimum nincs.
Maximum nincs.
: .rr= l.
Minimum nhcs.
Zrushely; nincs. monotoncsiikken,ha 0 < d <
Monotonit6s:
monotonn6, ha I < d.
szigoruanrnonotoncsdkken,ha 0 < d < I
szigoruanmoroton n6, ha I < d. nempAross nempam an.
Paritds it6s
A fiiggveny nempiros 6s nem p6ratlan. A fiiggv6ny nempdodil:us.
Periodicit6s
A fiiggv6ny nem periodikus,
 E G V EN YE K

Tfigonometrikus fiiggv6nyek
Szinuszfiiggveny pedodikus,
n F) sin t 2fi.
Graf*onja:

JeIIernz6s
Ertelmezsitartomriny: R.
Ert6kkeszlet:[ 1; l].
326ls66rtek:
Maximum van, i tartomdny:R.
t-l; ll.
helye: x =L+2kzt, keZ ,

rt6le: y: 1. helyet x:2*:n, k e 2.,

MinimurE van, 6rt6ke:7= L
1t Minimumvan,
belye: r=:+2ltt. leZ
he l y e : x = L + 2 l n , l e V,,
&t6ke:y: -1.
E-
Z6rushely: x:mn,me 7.. x= -+ m8, t ue 6,
Monotonit6s:
szigonranmonotoncsdkken, as:
monotoocsiitken,ha
''- L12
a^
2
n vs" a 4 a2nv . n.v
2
2 i r <r <n+2hE ne V,
monotonn6,ha
szigoruanmonotonn6, E+ 2pT<x < 2r"+2pn,p v,..
t ^ -L + 2 o t t< x < L+2 D E - D e v,. paros.
22
Parit6s periodik:rrs,
A fiiggv6nyp6ratlan. 2.x.
@
(ffi FU G C V6 N YE K

Tangensfiiggv6ny 1,7.4.Fiiggv6nytranszform{ci6
Az cgyesliiggv6n)'tipusokhoz tartoz6fiiggvcnycircn
bizonyoslajta dtalakiti-
,r D tgr, ahol t+L+2qtt qeT rckatvegezvea tipusnemviltozik meg.
A viltoztatisketf6lelehet:
C rrfikonla: l) liiggv6ny6rl6k vAltoztatiis
2) vAltoz6valtoztalds
Mink6tesetben hiiromlehet6s6g van:
i) konstans hozzdadis
b) cl6jelvrilt6s
c) nennegativszdmmalval6 szorz6s

Fiisqvnvertek tr Viltoz6 tr.

/(.r)+ c A grafikonaz), tengely /(-r + c) A grafikonaz-Ytengely
mentenlcl egyseggel clmoz- mentenlc egyseggel elmoz-
dul, ha c > 0, aktor felfel6, >
dul, hac 0, akkorbalra,ha
ha c < 0, akkorlefel6. c < 0, rkkorjobbra.
Jellcmz6s . /(-0 A grafikonazr tengelyre l(-9 A gralikonazt tengelyrc
tiikrdz6dik. tnkrdz6dik.
6nelmez6siraromiinv: wl{rl L, no. n. z\. a llxl' A grafikon az], tengellyel l(a ir) A grafikonaz-r tcngcllycl
- |2 )
pirhuzamosan ,.
palnuziunosaLn I
Etekk6szlet: lR. a-szorcs6m --szorosam
Sz6ls66rt6k: megnytlik.Ha d > 1. akkor
Maximumnincs. n lu lik , h a 0 <a < 1 , a k k o r megnylilik.Ha d > l, akkor
Minimurnnincs. zsugorodik- zsugorodik, ha 0 < ., < l.
Z6 t u s hely: x= tn n,ne Z. akkor nlulik.
Monotonitzls:
Szigoruan monotonn6,ha

- + t1 E < r< +DE. De Z.

Pariles
A fiiggv6nypdfatlan.
Periodicites
A higgvnypcriodikus,
ped6dusa 7r.
 E E i Y E N LETEK, E GYEN L 6 TL EN 5 EG EK
EGYENLETEK, EG YENLO TLENSE 6 E K ,)

2.8. EGYENLETEK, EGYENL6TLENST{GEK 1.8.2.Mgold{sim6dszerek

2.8.1.Alrpfogalmak ligy egyenlelek

megoldesanemmis. minl ket gdrbemetsz6spontla
helyenek
(r koordinetej6nak)
megillapilisa.
Egyenl6s69
Az cgycnl6sigkdt konstans egyenl6s6gjelleldsszekijlve.
Ez egy 6llit6s,mely (irafikus megoldds
rril egyftelmiien hogyjgazvagyhamis.
eld6nihet6, iltal meghatlrczotlkat fiiggvenytkd-
A, egyenletket oldatenall6 kifejez6sek
,ih koordinita-rendszerben ebrezoljuk.Az egyenletmegoldrsaia metszes-
Egyenlet pontok.xkoordinAtei.Ezenertekekeset6nlcsza ket oldalon6116 fiiggvenyer-
Az egyenletkt kifejez6segyenl6s6gjellel ahollegal6bbaz egyil
cisszekcitve, lak egyen16.
oldalonbetriskifejczs6ll. Az egyenleleset6na beliiketismeretlcnnek
nevez I P6lda:
ziik.Az egyenlet$lnemleheteldiinteni,hogyigazvagyhamis.Ha a betiikhe 1 - ( x - 2 ) ' = l. r - a l
ly6rc szemokathelyertcsitiink, akkor mtu eldiinthet6.
A betiik azon6rtekei1. l.cgyen./(r):4 (r 2)'zess(jr)= r - 41.
melyekesetenigazegyenl6seget kapunk,az egyenletmegold6sainak. gydkei
nek nevezztik.az ezek alkotta halmazl pedig igazs6ghalmaznak,iilelvc
megoldishalmaznak.

Ertelmez6sitartom:iny
Az 6delmez6sitartorndny
az ismerellenekazon6rt6kcinekhalmaza,melyekre
az egyenletben
szerepl6Dliveletekelvegezhet6ek-

Alaphalmaz
Az alaphalmaz az ertelmez6si
ta(omenyazonrszhalmaza, aholaz egyenletel
vizsgiljuk,ahola megold:isokat
keressiik.
Az alaphalmaz miodigreszhalmaza az 6rtelmezesi Ott nemke.
tartomanynak-
resiinkmegoldAslahola miiveletekel semv6gezhel6k.
Ha az alaphalmaztnemadjukmeg,akkoraz eg6sz&telmczcsitartom6nytkell A megold6sok itt pontosanleolvashat6ak. Az egyikaz 1, melyn6lmindketol-
annaktekinteni. dll 3, a mdsika 4, aholmindk6t oldal a 0 veszifel.
6rtket
A nrodszer hiitrinya,hogy 6ltal6bannehezvagylehetetlen leolvasni
Ponlosan
P6ldAul: ! nrcgoldesokat- AIIa viszontj6,hogya megolddsok sz6meteskdzelit66rt6kct
l . H a a z ( - r + 3X:r - 5 ) -0 lrcgillapitsunk.
egyenletn6l nemadjukmegaz alaphalmazt, akkora val6sszemokhalmaza
leszaz.A megoldesok kdnnyenleolvashat6k,
a -3 esaz 5. Algcbraimegoldds
2. (-r+ 3X-r- 5) = 0 , x>0 mely valamilyenszempont
Az cgyenletb6lel6illihnk egy olyan egyenletet,
Itt m6radotlaz alaphalmaz, melyencsakaz 5 leszmegoldAs. thpjiD egyszedibb6s amelymegoldfsaib6lkdvetkeztetniludunkaz eredeti
tgyljnletmegold6saira.Azok a legiobbatalakitisok,amikor az uj egyenlet
 EGYENLE I EK, EC; YE N LO TLEN S E G EK E G Y E N L E TEK, EGYEN L C 'TL EN SEGEK ]

megoldasaimegegyeznek az eredcti6vel.
Azokatazegyenlcteket,melyekmeg lh az alaphalmaz b6viil,aktor hanis gyijkajkj cihetnek
bc. Ezekerelien6rz6s-
oldiishalhaza
megegyezik,ekvivalensegycnleteknck nevezziik.Az olyanrit Nclki lehetsz(mi-de van,hogyez elegneh6zkes.
alakitesokat.
melyekegyegycnletb6l veleekvivalensegyenletet
6llil el6,ekv! 'l0hA1figyetjnkaz alaphalmazv6lrozdsdt-
valenseiahkitisoknakncvezziik.
Aror|ossAg
Ekvivalensiitalakitiisok
pelddul: Azokataz cgyenletekel, melyck6rtelmezesitaflominyuknrindenclen6reig -
a) Az egyenlern1indktoldaldhozugyannztaz 6 ket,vagy olyankifejez6lr 2ak,az adotthalrnazon azonossignakt1evezzilk.
.rtJun\. larrol-ljryxq.
rnellnekdrlelmc,,6qi l)ildiul:
b)Az egyenletmindketoldalatugyanazzal a nullir6l ktildnbijzitedekkel.kifi l) (-r+ fX-! _y)-r'-tr a vnl6sszinrokbalmazin
jez6sselszorozzuk.
2t ('/il'=' azonossrig.
hax > o.
Ha nemtudunkekvivalens6ta1akit6s1 v6gezni,dejobb ha ez nem fordul cl6.
akkorvagyaz alaphalmazt b6vi!6,vagyszllkit66talakit6sl t) =frl a val6sszdmokhalmazril.
v6gztink. ',F
FIaaz aiaphalmaz sziikil, aktrormegoldistveszitiink.Teh6tmindig drdemos
itvizsgdlni,an'tennyibcn ez lehels6ges, a sziikit6ssolltnkirnaradtszamokal. Mcgoldis az 6rtelmez6sitartominv vizsgilatdval
h6thakiiztiik is van megoldiis.Ehhczperszetudnikcll, hogyxz 6ralakit6s lni Az 6rtelmezsi
tartoninyt mindigmegkell vizsgAlni6s rz is et6fordul,hogy
lyenszdmokkalszrikitiaz alaphalmazt. czzcla negoldiistis megkapjuk.
P61deu1, ha az I'cldiul a
lg (x _ 2)r :2 = 1910r {5 r =Jir-7
cgyenlehldl nerr odafigyelvea kdvcrkez6iitalakitestvegezziik
cgyenleh6lki kell kiitniink,mivel gyijkjelalanDegativszemnem6llhat,hogy
2ls (x 2) = 2,
aklof csaka l2 jiin ki megoldiskent 6s a -8 gy6kiitclvesztjiik,nivel az 6tah. 5-i>0 6s .r 7>0,
kitis szrikitetteaz alaphalmazt. Ugyanisaz eredetiegyeDlel jr = 2 kivdtelevcl 5>r ds x>_7.
n1indenszemon&te1mezhet6, mig az rtalakilis ut6nkapoftcgyenletcsalii/ llzcnfelt6teleknekviszontegyszim semfclel meg,tehetaz egyenletnek
nincs
x > 2 szimokra.Iil vgtelensok szimotz6ftunkigy ki, czeketetn6znilehetel nrcgoldesa,lriszaz 6delmez6si
tarlominyaaz tircshalnaz.
len,a gydkvesztds szinrebizros.Ez6rraz alaphalmazt sziikit6lralakit6sokatke
riilni kell. Megoldisaz 6rt6kk6szletvizsg{latival
Az el6ziipelddthelyesenrigyoldjukncg, hogy: Olyankifejezdsekn6l,melyek6rt6kk6szlete
sziikcbbhalnez.ennckvizsgrilala
lg(-r-2)r=2. ls kdzelebb
vibet az egyenletmegold6s6hoz
o P6lddk
(r-2)r=100.
r) vG_s=a r
,r-2=t10.
lll ki kell k6tniink.hogy
x-5>0,azazir>5.
Azonbannzt is eszrevehctilk,
hogy mivel a bal olda)onnemnegativ kifejez6s
l. a jobb oldalsemlehetncgativ,azaz4 - jr > 0, teh6r4 > n kell legyen.De

@
 EEiYENLE TEK, E6YE N LCiTLEN S EG EK E G ; Y E N L E T EK, EGYe N L 6 TL EN sEGEK

ez a kikiit6sselegyi.irt
m6razdsszessz6motkiz6rja,teh6taz egyenletnek
nincs O p6lda
megold6sa.
j!+2_3-r-:1_-J,
b) { 3 +J5 .r =Jr ,aholr Z 36
Ir a kiki;t6s: lzolzunk a nevez6k legkisebbtdbbszijriisdvel, hogya ldrt alakokatmegsziln-
5 r>06si>0, la$s[ik.Tveszteseket keriilhetiinkel, ha az eredetisz6nrl6l6kal
zdr6jelbelesz-
5>.r>0. triik estgy jelciljiika sziiksgcsszorz|ist.
Mir igy is csakhatdarabszdmolkelleneitn6znijnk,demegaztis szrevehet
jiik, hogya bal oldalona gycikjelalatti6rtklegalabb3, hisza 3-hozegynenr I,E.4,K6tismeretlneslineiris egvenletrendszer
negatjvszemotadunk.igy ajobb oldaligydkjelalaltiszim semlehet3-n6lkr Eldszdrvizsg6ljunkegy ketismeretlenes linetuisegyenletet.A Zr - J, = 3
sebb.Tehrt: llycnletDekvegtelensok szi pAr megoldiisavan. Ezeketkoo ineh-tend-
)2_r2J lt.rben lehetdbr6zolni,az! = 2x 3 niggv6nygrafikonjnthaterozzAk meg.
Az igy kapollhirom szimotgyorsaniitndzvekideriil,hogya 4 a megoldis.

Megold{sszorzatt6alakit6ssal
bizonyosli
Azt, hogy szorzatr6liltalebankdnnyiileolvasnia z6rushelyekel,
pusi egyenlelekn6l
lelhaszn6lhatjuk.

Peldaul:
xr-x=[t
egyenleteset6nis ez a m6dszera c6lravezet6,
jr(jr'-l)=0'
r(x + l x r 1)=0
Ez ut6bbir6lmiir kdnnyenleolvashat6a herommegoldis:
r: 1;0; 1.
Az r-et a m6sikoldalrarendezve6s vele leosztvakiinnyed6nelveszitjijkl l)
megoldiist,hiszri az osztisDem6fie1mezhet66s igy az 6ralakitAsn6l
kizerlul
az alaphalmazb6l. Ime: A, cgy6nelmiimegoldeshoz kell m6gegy egyenlet.Ha az is linearisegyenlet,
lllor a k6t cgyenletegy lineerisegyenletrendszefl
alkot.

Ut!fiku! megfontol6sok
(irrtlikusangondolkozva,a megoldisoklehetsegessz6m6tkiinnyt kideriteni.
Hi l|z egyenletekeltal meghat6rczott
egyenesek pirhuzamosak,akkornincs
llt(foldes.Ha egybeesnek, akkorvegelen sok van. Ha metsz6ek,akkor egy
2.8.3.Linedris egyenletek
Egyenletrendez6ssel el tudjuk6rni,hogyaz ii
ki lehetfejezniaz ismeretlent, h.!old6s van.
meredenmaradaz egyikoldalon,mig a misik oldalonegy sz6mlill.
 E6 YENLETEK, EG YEN L6I LEN 5 CG K E 6 Y E N L E T E K, EGYE N L OTL EN S EG EK

Algebrai megoldds
Az egyenlekendszcfl
algebraiirtonis meglehetoldani.EIre kdtm6dszervan 'lbhdtegl,oldalraviszijnkrnindent.amit nullira redukilesnak hivunk,6s-yhat-
vdnyaiszednticsijkken6sorrcndben irjuk a tagokal.Anulliira redukdliskiivet-
a) Egycnl6egyiit(hat(ikm6dszere lczmdnyekAlta m:isodfbku kifejcziszcrushely6t kcll kidcrileni.I-lTerdbble,
IIa az cgycnletekben
vaDoiyanismeretlen,mciynekaz egyiiitha{6iegycnl6eL. hctiiseg van.
vagyegymrsellentetljci.akkorazegyenleteketegymisb6lkivonvavagyijssTe Az egyika szorzattiialakilis.
advaez az ismerelien
kiesiksegyegyisnerctlcncsliiedris egyenlethezjutmli llzt f6kint hiinyosmrisodfok{regyenlctckncl alkal azzuk.
O P6lda:
x 2y-5 o P6lddk
3r+2y=7 l) Konsianshiririyzik
Ez a kt egyenletet
isszcadvaazl kiesikes a kdvetkez6tkapjuk: 2ir+5'I=0
4ir: 12 llt cgyszedkiemel6ssel
szorzafta alakithat6a kifejeziss a z6rushelyek
kdn-
j= 3 nycnleolvashatoak.
Ez! valamelyikegyenletbe visszahelyettesitve
azJ'ertketis megkapjuk. r ( 2 r + 5 )= v
3 2! =5
J =-1 -. =0 ,, =-l
Ellenitzesselkideriil,hogya (3; l) rerdezeltszimpervai6baDmegold:is-
IIa az egyiitlllal6kkdzijll nincsilyenszepkapcsolat,
akkoraz egJcnletck
sz(t
zrisrvalel leheta, erni. !) Lineiristag hienyzjk
n)kiiliinbsig
b) Hel],ettesit6ses
ft6dszer 4r' 5
Eki(oraz egyik cgyenlelb6lkifejezznkaz egyik ismeretlent6s ezt a mdsil kiildnbsdgekdnl
Ntgyzctek felfogvaa bal oldalt,az kdnnyenszorzatt6
alakilhat6.
egyeDletbe behelyettesitjnk-
Az igy kapottegyismcretlcncs egyenlelet
megol(l
juk, majda n16sikismeretlcnl (2ir)':-("5)'=o
is meglaldrozzuk.
Pilda: (2r+.6X2.r ft =0
2x-!='/ )Y :L\-7
r.t 2f :6 "6"6
r+2(2r-7) =6 2-2
=
5ir 20
hliisszcg
.r4
lr 4
t :2 4 1-\ llycnkora kifejez6sminimuna poziti\' sz6ln.ill4. tehil nincsz6rushel5,,
neur
Tehit a (4; l) sznmpira megoldAs, arDitcllcn6zdsseligazolhatunk.
hhcl szorzaltdalakitani,nincsmegoldiis.
2.8.5.M{sodfokf eg}enlet
A mdsodfokiregyenletek Altalarosalakjal
ar ' ? + D - r + c- - o,ah o la+o-
( eove r.rr-ere<. eoiE Nr-EiIEIEEEI- i E G i Y E N L E TEK, E GYE N L Ei TL EN S E E; EK

l) Nemhiiinyosegyenlet
Ha az egytitthat6k
egyszeniek,
akkorebbenaz esetben
is szorzafta
lehetfejbfrl r-b
alakitani.
O P6lda: Tchrit:
rr-:r 6=0 I
(_r_3xjr+2)_0 I
ljzzclaz egyenletmegoldesa
befejez6diiu.
Lathat6,hogya zfu6jelben lev6L6tszim szorzalaa konsjans, 6sdsszegiika I k6nnyfifelimi a mesodfokikifejezstszovat alakban:
ismeret6ben
A zorushelyek
neins tag egyiitthat6ja.
Ezekerakkorvan eslyinkkitalelni,ha eg6szek,
igr-.L
szorzatbolerdemes kiindulni. - | r\ =(r
3jr'-2-r -l = 3(.r- l)1r+- l)(3ir+l).
i 3l
Ha a szolzatealakitesnetnmegy,akkora megold6kepletet
kell segits6giil llzt az alakotgydkt6nyez6s
alaknaknevezil
hivni.
Megold6k6plet b)
4x'-12x+9-O
Mcgold{s
o"+D'+a:6,u6o1o*o
egyenletdiszkrimin6nsa D= 1 2' - 4 4.9=144 t14:0.
'Ichat egy val6sgycikevan.Ez pedig:
D- b - _ AL | L ..
Ha D > 0, aktriorkt va16smegold6s van, 121\6 3
ha D : 0, akkoregyval6smegoldas van, o2
ha, < 0, aktor nincsva16smegoldes. tejesnegyzet:
likkor a szorzatalak
Ha vanva16smegold6s, akhoraz az 4r2 t2x+g=(2x-3)2.
-b\16 ()
'- 2a zt'? 3ir+5=0
kepletlelsziimolhat6
ki. Mcgoldds
D = (- 3 ) "- 4 . 2 . 5 : 9 40: -31.
o P6rdak Ncgati\ tehrt nincsval6smegold6sa.
a) likkor szozattdsemalakithat6.
Jr _lJ l=u
Megoldis (;yiiktik 6r egt iilthsl'ik kiiziit(i itsszefiigg6s
Ekjs,,cir a diszl'rimrn;nsl tel I meg\i7sg6lni.
Mivel itt^d:3, 6 = -2, c = -l (eztnentszoktukleimi), at 2 + D r + s : 6 ' ' h t l ' * 6
D = ( - ' 2 ) '4 .3 . ( t) = 4+ 12=16 llakri egyenletesel6n,ha vannakval6sgytjkei,azaz, > 0, legyenekezek.xr
Ez pozitiv,tehetketval6smegoldiis van.Mivel ngyzetszim,
ezeknemis les; b
nekrutak. rlle t rerr. e k k o rr, + r. - - e\ \ r' r r = . r '
 EC;YENL ETEK. ECiYE N LTJ TLEN SE G E K a E G Y E N L E T E K, EGYEN L OTL EN Ei EGEK

o P6ld{k I t-4
=0.
- *
a) (x + 2 )(\ - 2 ) .r(r-2) r(lj +2)
,\djuk mega kiivelkez6egyenletvalt)sgydkejrekndgyzeldsszeg6t
a gyajkcjl
rneghatarozisa A sz0kseges kikdts:
n6lkiil.
| * -2 ; 0 ; 2 .
3-rr 51 2-o
l{egold:is Az egyenlett .r(-r- 2)(jr+ 2)-ve1.
ezekutdnszorozhaljuk
=
2r - (r +2) + (-I - a)(x - 2) 0
El6szdrmegkell vizsgilnu[k,\'an-eval6sgydk.
lJrl kdvet6ena zfu6jclekfelbontesa,dsszevonas 6sa szokisosmegoldasi
m6d-
D - ( -s t-1.3. ( 2):25 +24= 4 s
A diszkimininspoziti\,',tch6tk6t knlijnbdz6val6sgydkevan.Bzekngyze! ucrjdbet.
iisszege: 2r r 2 +^ 2 2 r - 4 x + 8 = o
-rf+ r':=(r, +.r,)r 21r. :: -5.r+6=0
Tudjuk,hogy (r-2)(-r-3) =0

5
'3 csaka 3 felel meg.Ellencirzesnel
A kikijteseknek kidenil, hogy val6baoez a
Ezt felhaszriilvakapjuk, hogy ltcgoldis.
'),' , 2' l5 1 .li
r,-\;-: | 2 -: - M{sodfokfra visszavezethetdegyenletek
' lr/ | .1I o J o mr-
V[nnakolyanmagasabb fokt egyenletek,
melyekiigyeshelyettcsitesse]
mdfoklfa vezethet6k
vissza.
b) Adjuk megaz el6z6egyenletval6sgycikeireciprokainakcisszcgir
is.
Mcgoldris
3 P6lda
Hasonl6an az el6z6!h62.a kifiiez6sta gydkiikdsszegevel
es szorzatiival
ir- 8.Y6-63-Yr-8=o
juk fel.
Megold{s
5 Xihaszn6lhatjuk, hogycsakha.madfokftag 6sa n6gyzete,hatodfokttagvan
I 1 ,.r'. + -rr 3 5 ! konstanson kiviil. Helyettesitsiik
nr-etlr-val.
r, ru a 2 8a2 63d-8=o
3 liz rniira megold6keplettelmegfejthet6-
D = ( 63): 4 S (-8) = 3969+256 =422s =6s I
Pldaegynehczcbb
mdsodfokuegyenletnegolddstua.
63165
2 I x-4 at,,=
t>o 16
,., _ 4
r.2"+".+2r=o
4r= d. I a| = -- a
El6szdra ncvez6ketszorzatlealakitjuk, hogy z6nLshelyeiket
meg6lhpirrr E
megtehessiik
a sziikseges
kikdt6seket,
\.alamint,hogymegdllapithassuk
a lcg
kisebbkdzdstiibbszdr6stike!,
mellyelmajd szofzunk. 'lcnn6szetesen
visszakell terniinkx-hez.
t.- E6 YEN LETE K, EEiYEN L6I LEN SG E K E G Y E N L E T E K, EGY EN L C ,TL E N S EG E K

3l
A m6sodiktipus,amikormindk6tegyenletmSsodfohi.
r =a
8
I P6ld:ik
-rr=2 '2
Ellen6rz6ssel
kideriil,hogymind a k6r szrm megold6s.
-n =12
2.8.6.M{sodfokri egytrletrendszer

M6sodfok[egyenlelrendszereknek dis
k6t ripusatfogjuk vizsgrilni.
tdbbekkdzdttaztis meglehetellapitani.hogyegyikis-
n6sodikegyenletr6l,
l) Az e1s6az,amikoraz egyikegyenletlineiiris6s a mesikmasodfoki.tlyen. pozitiv.Igy b6rmehkkelleosztha-
semlehctnulla,hisz a szorzatuk
kor a lineerisb6lkifejezziikaz egyik ismererlenr be aze1s6
, gydkdtnemfogunkvesziteni.Fejezziikki ){ 6shelyettesitjiik
6s behelyeuesitiika m6sit
egyenletbe. nletbe!

O P6lda
r :+l -: l :2s
r' )'=81 . t 4 4 = 2- _
)
x'+
r- ) = l - + I=) +l f
xa+ 1 4 4 = 2 5 r
(l+l) =El mesodlokiegyenlt, igy e szerintoldjukmeg.
l Ez lelhat6an
rr-re
) , + /] + l - rr' = 6 1 25r'+144=0
2Y=80
D =251 -4 t44=25'1 24'
}=40
r_1rl_41 '' 2
Tehila megoldas a {41:40) rendelellszempdr Tchdt
A kiivetkez66talakit6st
is 6szrevehettiikvolna: .ir?= 16 vagy
(r + )J(n ])-81 .rr.:=t4
Mindegyikhezmegkell hateroznunk
),{-
j+r=81 rt= 4; x2:4, .I3:3; .rra:-3
\=3, h: l: l,r=4r ]r- 4

Innen mlir kiinnyii megkapnia megold6st.

..8
 EEiYENLETEK, ECiY EN LCjTLEN S E C i E K
E E i Y E N L E T EK, EGYE N L TJIL EN 5 EG EK
Az egyikijtlet
A mrsodik egycnletk6tszeres6t adjuk hozzi, illetve vonjuk ki a m6sodil Mcgoldds
egyenletb6l.igy a ki;vetkez6
rcndszeftkapjuk: -rr+1 0 - r + 2 5 + r ' : 2 1 . + ,= 2 5
tz + y2 +2xy = 49 r' - 8 r + 1 6 + t . ' + : l r + , 1 = 2 5
t'+y'-2ry=1
r ' +r'"+ 10.r 2r +I=0 I
\t tl
'
(r+))?=49 r : + y r - 8, +.+r 5:0 J
(Y +Y )']=1 i 8{- 6) + 6:0
3i+l=,
i+),=7 vagy r+],=-7
r-)=r S?tbeirvaaz els6egyenletbe:
vagy r- ),=-l
(r + 5 ) ' + ( 3 r ) r = 2 s
A fe1s6sorbantal6lhat6egyenleteket mindk6tals6sorbelivelp6rositanikell
Igy kapjukmega n6gymegold6st. t0r -t0r-
Misik iitlet l0r(r-l)-
Ha n6gyzehe emeljiikam6sodikegyenletet, akkorazels6b61az egyiktagorkr
fejezve,azta m6sodikba tudjukhelyertesiteni.
A negyzeteemel6shamisgyij r=0 i=-l
kiikethozhatbe.Ezeketellen6rz6ssel kilehet sziimi.demAraz l6that6mosris. }=l ]=-2
hogya megoldisokn6l a ket sz6nrnak
azonosel6jeliinekkell lennie.
Tchil;r megoldisoka (0; l) dsa ( l; -2) sz6mpdrok.
r '+y'-25 -+ t-1=25-r'
1.8.7.Szijveges feladatok
lubbleleszdveges feladatvan,kUzdsmegolddsim6dszernincs.Azonbanvan
r'(25 lChiiDyelv,amelysegithet.
")=144 1)lilsciolvasisrapr6b6ljukmeg6rteni, mivel is kapcsolatos a f'eladat!
r'-25r'+144=o
b) MdsodikolvasisraS/iljtsiik ki az adatokatlKiilijn az jsmffteket.Adjuk nekik
Ezt pedigmtu megoldottuk
az els6m6dszem6l. nevetes iduk ki 6ketl Kiil6D az ismerctleneket, ezeklek is adjunkneveker!A
ncvadislil mir felhasm6lhatunlegyszeriikapcsolatokat az adatokk6zd1t.
b) A kiivetkez6tipussalkoordinila-geometrirban
talilkozhatunk,amikork.1 !) Ibglaljukrendszerbe az adatokatlEz lehettiblizat is. Ugyeljiid<a m6nek-
kitr metsz6spontjet
hatiirozzuk
meg. cSysegek egyeztel6s6re. Keszitsiinksegit66brdtvagymiissegits6get, hogt,
,obban lissuk a probldma szerkezet6t!
(r+5)'z+()-l.)':=25
d) lriuk le az adatokkijz6tti kapcsolatokat! Ezeketaltalibanegyenletekkcl
(x 1)' +( \ 2)' =25 szoktuk.Lehet6legannyiegyenlerrink lcgyer,ahdnyismercticnadal.
t)Oldjuk megaz egyenlctckct!
0 Ar eredm6nyeket a szdvegalapjAncllen6izziikl
ll Adjunk sz6veges vilaszt!
 EGYENLETEK, EG YENLO TLENSE 6 E K E c i Y E N L E TEK. EEi YE N L O.TL E N S EG EK

O P6lda 1,8.8.Abszolit 6rt6kesegynlet

indula 960 m hosszirtivon. Az a versenyz6,
K6t versenyz6egyszerre akirt[
0,2 m/s-malmgyobb volt, 20 mesodperccel
atlagsebessge e16bb6rl c6lbiL ll8y szimaabszolirterteknek
definici6ja:
Mekkoraa k61versenyz6 ds mennyiidii alatlenekc6lba?
sebcssigc, . fatn'\

Mcgoldis
l"l=\ o,r* a:rt .
Az adatok: , I a,ha a<o
verscnyz6k ntLrnl id6[s] sebessegInvs] Irt kell felhasm6lniabszolftertekesfeladatokmegolddsen6l.
960 3 P6rdnk
960 t)
960
' l 2 x+ 3= ' 7
2. 960 r+ 0 , 2 : Megota6s
i+0,2 lkkor az abszol[t rtekbenl6v6 kifejezdscsak ? vagy -7 ]ehet.Tehil k61
Tudjuk,hogy tsyenletetkapunk:
tt - tz+ 20. 2x+3=7 \aqy 2x+3 = -'7
Tehdt:
2ir= 4 vagy 2x=-lo
q60, 960 ,1 ^ l=2 vaery ,r= 5
i .r+0.2
kideriil,hogyezekval6banmegolddsok.
lJllen6rz6ssel
060 960 5
^^
.I 5r+l b)
960(5-r+ l) =960.sr +20:(5 r +l) 3 L\:4x+1
48 ( 5r+l)=48 5i+{5,r+l) Mcgoldis
likkorfel kell bonraniaz abszohitrtekel ami a bennel6v6 kifejezdsel6jele-
48 5.r+48= 48 5-r+5,rr+ r
hogl hJ i 1:. Jklor a kilejezes
t0t njtg. Kdnnyenkrderrrherti. nemnegetir.
0=5x']+r-48'=l+4.5.4 8 = 9 6 1 = 3 1 : 2"
l13l 3
y>:. aklor pedrgnegali\i: igy dbs/olut
loh.ilabs,/olul ' ) Ha
eflelednmdpa.
'- l0
A k61szdmkdziil a negativnemfelelmeg,igy a nlegoldAs: anCkeaz eilentettje.
Tehdta ket eset:
',i: 3. I3
Lr<:: 3 2.t=.1.r+ 1
Tehit az egyikversenyz6
sebessege 3 m/s,nlig a mdsik63,2m/s. 12

,1
l
 EGYEN LETEK, Ec iYEN L6TLEN S E6 E K

vagy
li -3x-2= x-1
lx>1: -3+2x= 4x+l
IL
_ 4=2x
I
x=_Z
Az els6esetben a megold6smegfelela kikdt6snek,
igy az eredetiegyenlehck ik szemsemfelelmega hozz,tartoz6feltetehek,igy egyikszrimsemlesz
is megoldAsa.A mesodikesetbenkapott6rt6knemmegoldesaaz eredetie$/en- ctedeti egyenletmegoldesa.
letnek,hisz nem tetesill ni a felt6tel.
tiibbi eselbenrs alkalmazhaltuk
\olna a grafikusmegolddsl-
de csakilt mu-
be.
c)
l.x) - l3x+ 2 6sg ( r ) :x - L
l3x-7 =7 -3x
Megoldis
Itt nemkell, az el6z6hiizhasonl6an, az abszolirt6rtekjeletfelbontani,hiszlet-
hat6,hogyajobb oldalonaz abszoltt&16kenbeliilikifejez6sellenrettje 6 . lg)
az egyenl6segakkor teljesiil, ha a bels6kifejezesnem pozitiy, azaz
3x-1<0,
3r<7,

,<7
3
Itt teh6tv6gtelen
sokmegoldes
van.

d)
3r+21:r-l
Megoldis a gFfikonoknaknincsmetsz6spontja,
nincsmegoldesa
az egyenletnek.
A be1s6kifejez6sel6jel6tfigyelvekapjuka k6t esetet:
Gyaikiis egyenletek
l)
lY> : ] Y+ t = Y I egyenletekn6lfigyelni kell az 6rtelmez6sitartom6ny6s az rt6kkesz-
vizsgalatira. Sema g/ttkjel alatti kifejez6s,sema gyiikvonAseredm6nye
lehetnegativ.
3
2
vagy
 EEYEN LETEKT EEiYENL6TLEN SEEi E K

o P6ldtk j:+2i+l=5r+l
a)
j .r' -3r = 0
ri 2 .x-3 =5 r>
2 't(t -3) =0
2 x-3 =2 5 rr =0 r, =3
t:14 zesutiin kideriil,hogymindk6tszemmegoldes.

b) 10.Exponenci{lisegyenlet
1 6 +3 =-2 r>-3 hrtv6ryoz6sazonossegainakismeretercvan sziiks6g.Altal6banaz a c6l, hogy
alapi hatv6nyoklegyerckaz egyenletk6t oldaHn.Mivel az exponencialis
EszrekeII veruri,hogy nincs megoldasa,hisz g/tikvones eredm6nyenem le'
kdlcsdniisen
egydnelrnri.
a kitevr5knek
ilyenkoreg enl6nekkelllenniiik.
het negativ.
P6ld{k
c)
t=r-q 1 -r>0 6 s r-4>O l; 4
"E -
1 >r 6 s r > 4 T
a I
2z 2'?
LAtlat6,hogynincsolyanszim, melyn6la gyiikvonaselvgezhet6, 6s ajoblr 2 23x
oldal nem negativ Ha nem vizsgaltul volna meg ert6kkszletet,akkor csrl I
^z ki, hogy nincs megoldis.
hosszabbmunkaut6n, az ellen6z6snelderiilt volna 2'

d)
. r +l =.6 .r+1 x+1 >0 6 s 5r + l> 0
x>-l 6s ,> - f
5
-8.5*'
r>--
5
252'=8-
A kiktjtesekmiattmindkdtoldal
nemnegatir.
igy a negyzetreemeles
ek!i!'lrlfr'l 5
6talaki16s.
/sf /s)'
\2) \2)
 E E i Y E N L ETE K, EGYEN L 6 TL EN Ei EEi EK
EGYEN LETEK, EEiYEN L6TLEN SE6 E K

c.)
3log5.jr+log,.r=7 lr>0
21'3+4"t 21=o
^J ,t oq . . : \ ' +l o-g' . . r= _/
21\ 4t
_+_=24 -- log.25
l o-g- . . r _
4' +2 1' =192 .^1l
. os..r+ =/
-2
3 4'=192 6l o g 5 , r + l o g 5 . r = 1 4
4'=64 7log5t = 14
, =3 logsx=2
log,r= Iog,5?
2.E,ll. Logaritmikusegyenletek
Itt a definici66s az azonossAgok ismerefere van sziiks6g.Megoldesukat az 6F
telmezesitartom6nyvizsg6la16val kell kezdeni-Altalrban6rdemes igy alal.(i
tani az egyenletet,hogymindketoldalonugyanazon alaptilogadtmusIegyerl
Ekkor a logaritmusfliggv6ny kdlcs6nijsen egy6rtelmffvolta miatt a k6t argr t+1lg(:r t) =tg(+:r-z) 2r-l >0 6s 4.r 2 >0
mentumnak egyenl6nek kell lennie. ll

o P6ldnk z+tg?x-l) =2 te3r 2)

ra
lgl00+lg(2i-l)=lg(4i-2)'?
=2
tg2n+lg(5.r-15) 5n 15>0
IeIoo(2r l)]=ls(4jr 2)'?
lg [2x(sx-ts)]=lgto'? l" >3
vela Iogadftnus
ftiggv6ny
1-l 6fte1mii,
igy
Teh6t
100(Lr- t) - (4x 2)z.
Zr(sjr 15)= 100 pedigmir a szokiisos
m6donmegoldharjuk.
Ezt pediga szokdsos
m6donoldjukmeg.
200r-|00=l6.r: - I6n+ 4
l6 j: -2 1 6 r+1 0 4 = 0
2 x 2-2 ' 7x + t 3 = O D=21, -4.2.13=252
2,7X25
I,, =
4
 E6 YENLETEKI E6YEN LO TLEN EiEC EK ( E G Y E N L E TEK, E6 YEN L OIL EN Ei EGEK I

A masodikszdmnernfelel meg a kikijteseknck,

mig a I3-16lellcn6rz6sulrirl 3 P6lda
kideliil,hogyval6banmegoldesa
az eredetiegyeniehek. r)
2.8.12.Trigonometrikusegyenlclek ,3i
r-5 -r+l;5
A grafikonoksegils6giilhiviisaaj{nlo1ttrigoromcrrikus
egyenletekn6l_ n l
1l
I +: : + , 1 > 0
O P6lda i 5 .r-l
(\ 5 )lr -l) + 3 4 .r I ) + ( \ - 5 )
5lllla "5
- ^
2 (r-sxr_r)
El6szcirkercssiikmeg, melyck azok a szdgekmclyelnek szinusza .6 . r' 5 r-r+ 5 + 3 r - 3 + , r 5 ^
2 (r s)(.r- l)

(sTorzarra
ilikitunk)
(.r-sXir-l)
('l 3)(r+l)
- ^
Lrlhato, hogy a keresettszdgaz els66sa mesodiknegyedbeeshet.A hegyess,,(il (r-5)(i l)
megold;st.
o0o.a,,r/ { . iUil *a,'i. e,, r nai'rto. rllerrerrgrafikoru-ol
leo[a: . , lh a sz6mlii6tnemtudjukszorzateahLirani.akkora zorushelyeir
l a megold6-
hogymesodiknegyedbelipad6valr[-re egeszitjkki egym6st.A periodjcitdstis I ldpleltelis megkaphatjuk-
Az el6jeleketszdmegyenesenrdemesvizsgalni.
gyelembev6vea keresettsziigek: ( x- 3x x +l )+l - + +
|
n ( x s . Xx- I)+ .1+ .1 - l _ i _ +
^ =-+
l\ ^lk,1t Z r=4 +2 tn kJeZ
3 5.r
Mindenl osztanunkkell 2-\,c1.
llzekszerinta megoldis:
Tehdta megoldasok:
r <-l vagyI <.r< 3 vagy5 <r.
= La1;v 4=!+n k:t e L .
" '6- 3 b)
2xr-5x+4>0
2.8.13.Egyenl6tlens6gek lilt nehez
szorzattii
alakitani,igy a megotd6k6plettel
kercssilkmega zerushe-
Az eryenl6tlensegek megoldlisi mtdszerei 6selveimegegycznek M eg/enlete\r lycil.Ahhozel6szijra diszkrimindnst
kell megvizsgilni.
csakana kell iigyelni.hogy ha negativeft6kkelszorozruk\agy osztjuk,akkof .,. D= e r l 4 .2 . 4 = 2 5 3 2 - - 1
egyenl6tlens6g ir6nyamegviiltozik.Ezet azisnerctlenltanalmaz6kifejez6ssel\ A diszkimindnsnegativ,tehdtnincsz6rushely-
Erdcmeselk6pzelnia grafikont,
l{t szorzag osztestkeriiljiik. Helyette6rdenesebbnull6raredukdni 6sel6jeh,iu. I,r6y.rzegycnl6tlen.egre
\ al"szolnr
ludjunk.
gilatot v6gezni.El6jelvizsg6latnilis nagysegits6glehera grafitr.usgondolkodis
 ECYEN LETEK, ECYEN L6TLEN SECi EK

25
8
9>x
Felfel nyitott parabolanaLmel).neknincs zerushelye,az n tengely felett kell
elhelyezkednie.Ez pedig minden.xrt6krepozitiv Teheta megoldrs:.r e lR.

c) 8
'l2-8r+16<0
Azj6, ha az ember6szreveszi, hogyez teljesn6gyzet.Ha nem,akkora diszk-
riminans vizsgehtakorderiil ki, hog/ az nulla, teh6t egy z6rushelyevan.
(r-4)'!<o
4

A grafikonr6l leolvashat6,hogy csakegy megoldis van.

x:4

2.8,14,Egyenl6tlens6g-rendszer
Ekkor az egyeDl6tlens6geket
kiiliin-kiildn megkell oldani, majd megeflapitaDi
a kdzdsmegold6sokat.

O P6lda

->_+t \. o

3x2^ 4xr-l
\ 'J U
532
6x-15>4-2t+6
| 8.r-12 +90 >40-r-l5x +15
8.r> 25
63>1x
 KO ZEPEK 5 ZAM 5 E R OZATcl K

2.9.KOZEPEK 2.I0.SZAMSOROZATOK
2.9.1.Sz{mtani kiiz6p Ila egyszeriien
akarunklogalmazni,aklior a szarrsorozat
v6gtelensok szinl
Ket szim szimtani kiizepeaz iisszegi.ik
fclc. cSymes utenirva, mclyckkdzl van cls6 Csmindegyik6lmcg lchct mondani.
Jcle:a 6s /t szamokszimtanivagyalgebraikcjzepe,4(4;
b). Itogyhinyadik.
at b
2 A szdmsorozat a poziliv egiszszemokonertelmezell szenr6rtdkii
fiiggven)'.
A sziimtanikdz6pa sz6megyencsen
6ppenfelezia ket szim iltal meghatifo /: N +R.
zottszakaszl, Az n N szimhozrendeltl,r) 6t6ke1altalibana,,-neljelcjljiik,6s a sorozat
,-edjk tagt6nakhivjuk.A soroza!szokisosjcle (.r").A nevelehetmis bctii is.
a b
A(d;bl A z r? -e d ik e le mJ e le r, . r h o , rl : 2 : J : . . . .
d"= f (n\
2.9.2.N{6rtanikbzdp
K6t nemnegativ sz6mm6rfanikitzepea szorzatuk
ndgyzetgycike.
Jele:d:lr> 0 szimokmefianivagygcomeliaikdzepeG(a;b). 2.10.1, Sz6mtani sorozat
A szimtani sorozatolyan szSmsorozat, amclybcna misodik tagt6lkczd\.c
crn:ht- Ji b{rmelyiktag 6sa kdzvedeniilel6ttenllo kiilijnbs6geillando.
[zl az ii]land6td-vlrljclciljiik6snevediffcrcncla.
Tlel K6l ne negativsz6msz6mtani
kdzepenemkisebb,mint a meftanikii 'lchd1:
zepiik.
an 1 = d a h o l
'1, ' '?eN6sll>2'
u+b >
- Jd/'. ahol ,/:r20
Nth6nyegyszeriitulajdonseg:
Egyenl6seg
akkor6s csakisakkortetjesiil,ha a k6r szim egyenl6. lla d > 0, akkora sorozatszigodlanmonotonndv6,azaz
an*t > ao,
Egy gyakan hasznaltkdvetkezm6nye
errl1ek
a kapcsolatnak
a kdvetkez6Alli lla r/:0, akkora sorozatAlland6.
16s. an-1= un
Egypoziliv szemesreciprok6nak
dsszegenemkisebb,mint 2. Had < 0, akkora sorozatszigoruanmonotoncs6kken6.
l a , t1 - ,
l ]+ -i 2 . i h o l l ]> 0
sorozatban
Szdmtani bllnnelyhAromegymistkdvel6lagkiiziil a kitz6ps6a k61
akkor6s csakisalhor van,haa : 1.
Dgyenltisdg a sz6mtani
Nz6ls6nek kdzepe.
+a'*t
a, =a' ) , ahol,?N 6sr > 2.
'2
liz az iisszcfiigg6s
elBlinosanis igaz:b6mrelyelema t61eszimmetrikusan
el-
I SZAM SO RO ZATO K I SZAM SOR OZATOK

hclyezked6tagoknaka szAmtanik6zepe.
o, +d* .
Igazaka kdvetkez6dsszefiigSesek: 5,. = 45= l!12!.45 = 2436
-2 2
a'1= at + (.n- 1)11,
6s, ha S" az els6 n tag dsszege,azaz
o)
S' : rt + /l. + .. 1 .l,,.akkor
8gy kdryyiiriicikk alakl szabadterinz6terenminder sorban4-gyel liibb
ldr6helyvan, mint aze16ttelev6ben.
H6nysorbantudunkclhelyezni240ndz6t,
s =9!:!L,1
"2 haaz els6,40 fer6helyes solt61kezdvemindenhelyreiilretiinkembe ?
Megold6s
o P6tdnk liszrekell venni,hogya nez6t6ralakja
nemszdmit.Al6nyeg, hogymindcnsor-
a) ban 4-gyel tdbb ii16svan, mint az c76zdben, tehata soronk6ntif6riihelyek
Adjuk iisszea poziiivegeszszemokat150-igl szifunaszamtanisorozatotalkol.Adva van az els6clcn1:40. Nemtudjuk,hdny
Megoldis darabelemvan,legyenez n. Azt viszonttudjuk,hogy240-nekkell lennieaz
Apozitiv egeszek szamtanisorozatotalkotnak,melyben cls6n elemdsszegenek. Teh6t:
ar= I'
d: 1. S^=240,
150-igI50 dafabszemvan,igy
-o'.r5o- l l5o.tso-tt3z r.
J,^- o
t2
lrjuk lel az S,-revonatkoz6cisszefiigg6st!
Dl 2a,a (n t),t
Adjuk iisszea k6tjcgyiiprirossz6mokat!
'- , '- ,
Ilegoldds
A k6tjegyipirosszturok1016198-igolyan szemtani els6elemei,melybc
sorczat [4ivelcsakegyismeret]en
vanbenne.6rdemes
behelyettesiten
i azismertadatokal.
:
dr 10,
2 40+(.n l) 4
240 =
Megkell hatiromi, hogyhanyadikelema 98.Hasnaljuk akdvetkez6tisszefiiggisl:
a,,= a\ + (11-1)d. llendezziikeztaz egyenletet!
240=G0 +(n-l).2)n
TehAt:
98=10+(,,-l)2. 240=(38+2n)n
Inncn: 0=2n'+38n 240
n=45.
0=nr+l9n 120
Ezt Ligyis mcgkaphattukvolna,hogy90 daLabk6ljegyiisztunvan(99- 9 = 90)
esezekkdzdttmindenmesodjkpiros. llzt megold6k6plertel,
vagyszorzatte oldhatjukmeg.
alakitessal
igy,
ut9
 SZAM SO RO ZATG |K

a kdvetkez6iisszefiigg6sek:
0=(n,5)(n+24)
a"= ag
Ennekcsaka pozitivmegoldasajiihet sz6ba,teh6t t=5.
A 240 embert5 sorbantudjuk elhelyezni.
S. - a,'-x l ..haq-l
ql
2.10.2.M6rtani sorozat
A m6rtani sorozat olyan sz6msorozat,amelybena mrsodik tagt6l kezdvebir' itt is az cls6 r?tag 6sszege.
melyik tagot elosztvaaz 6t megel6z6I1EEl ugyanazta szamot(4-t) kapjuk. A a q = l, a k k o r& - n -d r.
q m&l^ni sorozatrajellenz6 illand6 h6nyados,neve kv6ciens.Nem lehct
^ sema kv6ciens,sema sorozategyetlen
nulla tagiasem. itiv sz6mokb6l6116m6rtanisorozarban barmelvhdromewm6s u16n6116
Teh6t: kdziil a kijz6ps6a k6t sz6ls6neka m6rtanikdzepe.Azaz:
- :L=q , ahol neZ 6s >2,q+0,a , t " 0 . ,ha
d*r
ellilis iltalrnosanis ieaz:a Dozitivszilmokb6l6116
mel.tanisorozatban
bAr-
tag a t6le szimmetrikusanelhelyezked6kneka n1enanikdzepe.
N6h6nyegyszer[tulajdonsigl m6sk6ntirjuk fel ezt a kapcsolatot,
Ha q: 1, akkora sorczatmindentagjaegyenl6.
Ha q pozitiv,akkora sorozatmindentagjaazonosel6jelii. a;
Ha a 4 negativ,akkor a tagok v6ltakoz6el6jeliiek, p6ld6ul nemfontos,hogy a sorozatpozitivtagokb6lilljon.
at=26sq=-3
2: 6;18:-54:..., P6ldnk
Ha a1> 0 6s I < q, akkora sorozatszigoruan monotonndv6,peldrul:
a.=26sq=3 m6rtanisorczatmesodikeleme28, hetedikeleme896.Mi az els66s az
2;6; l8; 54;.... ik elem?Mennyiaz elsddt elemenek
6sszege?
Ha ar > 0 6s0 < q < l, akkorviszontszigonranmonotoncsdklen6,p6ld6ul:
iuk, hogya, = 28, a7- 896.
at=2Csq=! rgaz,hogy
2
^. t I l
-"' 2' 4' E "
Ha a, < 0, akkor 6ppenfoditva, peld6ul: 896
q'

1
2
-r. l. , I I
-, -r.
-, - 2, i
 s z A M So R o z A T o K

a. 28 .. |
dr = 14, A .=A t r +-"\ - ]
-=-=
qa
a5 = 4'd =28.8=224, Eventeq%-oscs6klen6sesetnpedigazl0 az ,?-edikev v6g6reaz

S -aa
q-I
. = P:----_ - 434
2-) o=n['-#l
csdkken.
DJ
Egy mertani soozat harmadik ta&ja6, hetedik tagia pedig 54. HatArozzamcr
ilven tiDusirsz6mit6sokatnevezziikkamatoskamatszemitesifeladatoknak.
az els6 10 tag iisszeget!
a veltozesi.iteme
nemcsak6veslehet,hanemnapi,havi stb.is.
Megold6s
iisszefirggdsben negyadatszerepel.EzekmindeglikeIehell'eladalkdrd6se.
at-6
a n6gy tipusn hozunkegy-egyp61d6t.
a1= 54
P6ld6k
Mivel
a mobilfelhasmel6ksz6ma6vente20%-kal n6, akkor heny v alatt dupl6-
ik meg?

ha mostl0 felhasznrl6van,akkoraz ismeretlen

sz6mt 6v milva, le-
Tehat: ez n,IeszUo.
..
q = t'

Hatrrozzukmegaz ls6elemetl
q = !.!j
, a=q [ '- #l
a.6^
a1=- =1= t.

iev "_ r6 Y
273-l
q- l :rJ3-1
ls.z
: =- : J. du,
lp2
2,10.3.Kamatoskamat sz{mit{s r"o l g6- l g5
Ha valamely ,40 6rt6k ventep R' szezal6kkalnijvekszik, aklor a meg
niivekedett6t6k az r?-edik6v v6s6n negyedik6vbendupl6z6dikmeg.
t_ EiZAM SO RO ZATO K

D)
GEOMETRIA
Ha 500ezeriorintottesziinka bankba6vi 6 % -oskamatra,akkor l0 6v llli I
va mennyilesza megtakaridsunk?
Megoldl{s 1. GEOMETRIAI ALAPOK
/ r, \" mak: pont,egyenes, sik,illeszked6s.
4 o - 5000001r+ ;: | -s00000.t,06r0
( r00l -8q5.t24. ivel ezek alapfogalmak,nem defini6ljuk 6ket, hanema szemlletiinkbenki-
Teh6tkiizel 900 ezerforintunk lesz l0 6v mtlva a bankban. jelent6siikre hagyatkozunk. Az illeszkeddshez azonbanegykis magya-
filziink. Ha egy pont mjta van egy egyenesen, akkor azt igy mondjuk,
c) a ponl illeszkedjlaz egyenesre vag1,me5kenl.az egyenesillesrkedika
Mennyi penzt kell betenniinka bankba,ha 2 milli6 forinrot szerernenk20 r\
mlilva 6s az 6veskamat 4 oZ?
Megoldds
Tudjuk, hogy jeleia nyomtatott
nagybetiik,pelddul:
sekjeleia kisbeilk,peldol e;f, g;...
2.t06 =n['*#)" jelei gcirdgkisbetiik,p6ld6ul:c; p; ..., vagyS
jele: E, p6lddulP e , P pontilleszkedikaz e egyenesre.
Innen: pontot,az egyenest6s a sikot tErelemekreknevezziik.A t6relemeketa {6juk
,), pontok halrnazak6ntfogjuk fel.
__: 1. 16 e12771,8s.
4"
1.04- - egy lii illeszked6pontkdt f6legyenesre
: egy egyenest oszt.Ez a
Tehdtkitriilbeliil913 ezerforintotkell betenniiDt. mindk6tf6legyenes
kezd6pontja.

o) kasz:egyegyenesenktktildnbiiz6pontegyszakaszt
fog kdzre.A ktpon-
Egy fert6z6belegs6gbenszenved6k
szemal0 6v ala megduplaz6dott.
Iti r\ a szakasz
v6gpontjainak
nevezzi:k.
szezal6kosaz evesndveked6s?
Megold{s
Tudjuk, hogy sftbank6ta4nospontb6lkjrnddofelegyenesl6s azihalul meghar6roronber-
sik6szt sztigneknevezziik.A kdziis kezd6pontota sztg csucspontjanak,
a
,4 =4[,.,, flegyenest a szdgsz{minak,a sik6szt szijgtartomrnymknevezziik.
) , kdziis kezd6pontb6lkiindul6 f6legyenesk6t szdgethatArozmeg. Azt,
Innen: ikkel dolgozunk,M ebr6nkiiriwel jeldljiik.
r = ('{6- t).loo- 7,18. gttriigkisbetiivagyIBCZ (B cstcspont,l 6s C a ket szina illeszkedik).

Az 6vesniivekeds
kiiriilbeliil7,2%-os.
 I c Ec , M ETRt At ALAPO K c i EO M ETR IAI AL APO K

Nevezctes
sztigck ! P6rda
zf if i
Nullsziig:a ket szdgszAr
egybeesik,
a szdgtartomeny
az iireshalmaz.
126 84
Egyenessziigi
a kdtszdgszdr
egyegyenesi
alkot,a szdgtartomany
azegyikltlsr, 3 7 ! 3 I 8 0" . - - ^
2=2.-:lt4,6o
1l
Tcljessziigra ket szdgszer
egybeesik,
a szdgtartomany
a !jk. sz6qelnevezese nrsysdslbkban nasvsesivmrtekben
nullszdg 0":0' dr=o
Sztigm6r6s: a szrigeknagysagdt
k6tf6leegyseggel
m6rhetjik.Az egyika 1ir,
a misik a rudien. hegyesszdg 0o<(r'<90o 0<ar<Tl2
derekszdg (!'=0'
Sziigmdr6sfokokkal a teljesszdg360-adreszeaz egy fok, azaz lo nagysiL tompaszog 90"<(["<180" 1tl2< 0'r< T
g[ szdg.Az egy lok hatvanadr6szenz egyperc(1,), az egyperchatvanJ ri
szeaz egymisodperc(1").
konvexszdg 0'<d'<180" 0<0r <r r
egyenesszog 0' = 180'
Szitgm6r6sradi:lnban:az egys6gsugarLi
kdrbena kijzdppontiszdghdzta(o/,, konkiv szaig 180'<c'<360' It< ,r<2Ic
kdrivhosszat
a szijg ivm6r6k6neknevezziik.Egy radianannaka krizpponrr teljessziig (I" = 360'
sz6gnekaz ivmert6ke,melylreztartoz6kdrivbosszegyenl6a sugbnai_a2,,,
'ldbl:izal:Fokokban
egysgsugarukdrbenegy.Mivel az egysegsugam kijr kerrilete2Jr,a hozzlitll
toz6360'-oskdzepponti sz6827rradi6n.Nernegysegsugarikiirbena szcigi\

meft6k6taz - keplettelkapjuk.

Az q'-os szdgivn6rtek6r%-rcl jelciljiik.Tudjuk,hogy egy kdrbcna k6zclJ

poni szcignagysigacgyenescn ardnyosa hozz6tartoz6kijriv hosszrval.Ebb;l
adodik.hog)do cglenescn irrinyosor-rel.ig) Ielirhrluka kd\erkczd rrc...
prill: d':oq-360' do : or = 180.: ,r. Teh6taz iitvilrisoi,
27regyszerlibben
ho,,r kdverkeTd k6plelekcl
efdemcs alkclnttznr: lri;gpirok:
Fokb6lradirinbaval6dtszdrritAsndl:
1t
0. = ---::qo
I8 0 "
Radirinb6lfokbaval6 dtsziimitisnil:
^ 180'
 G EO M ETRI AI ALAPO K E E OM ETR IAI AL APO K

Csicsszttgek:csricsaik 6s sziraikpironk6nlegy-egyegycncslnl
egybeesnek Mcr6legesszdrt konvexszitgek:szdraikpiironkentmer6legesek
egymisra.
kotnak.A cslcsszdgekegyenl6ek- Nrgysiigukegyenl6vagyegyme$180'-raegeszitikki.

Mell6kszdgek:cstcsaikegybeesnek, egy-eS/sz6rukegrbeesik, a mrisikkdtszJ lhjlSssziig

egyegyenestalkot.A mell6kszdgck cg),m6st
egyenesszdgre eg6szitikki.
az (o,B),(p,'y),('y,6)6s (q,6) szitl'
Az ebr6nd 6sT,illelveP 6s6 csircsszdgek, Ktt f6legyenes kisebbikszdg,amennyi-
hajlisszdge:az iiltalukmeghaterozott
perokegymesmell6ksztigei. bcnvankisebb.igy ktizbezirlszdgiiklegkisebb
erteke0', 6s legnagyobb
erle-
k. 180".

N{t egyencshajlissziigc
llr egysikbanvannak:az eltalukmeghatArozott kisebbikszdg,amenynyiben
vnnkisebb.lgy kdzbez6rtsziigiiklegkisebb6n6ke0o,6s legnagyobb 6rt6ke
90'.
pontjiindtmen6es az adottegyenesektcl
ll0 kit6riiek: a ter egy tetsz6leges
!firlruzamosegyenesek hajlesszdge.Ez a sziiga pontmegvalaszt6set6l
nigget-
lcn.

llgyenes6s sik hajl{ssziigc

ligy a sikot metsz6egyenesmer6leges
a sikra,ha mer6legesa sik mindcn
!Byenes6re.
Egydllisf szdgckrk6l konvexvagyket konkiv szdgsz6raiperonk6Dt
pAfhL
zamosak6s azonosir6nybamulatnak.Az egyillisi szdgekegyenl6ek.
Az lrl,
rin a7ro.p).{p.or.ty.Qles16.o].zogprrok.

V{lt6sztigek:k6t konvexvagyket konk6vszdgsz6raiprronk6ntpArhuzarri,

sak es ellent6tesirenybamutatnak-A vilt6szdgekegyenl6ek.Az Abrdn!
(0,Q),(p,o), (T,p)6s (5,o) szdsperok.
lln az egrenes(e) nemmer6leges a sikra,akkoraz egyenes mer6leges vetiile-
le a sikonszint6negyenes (e'). Ebbenaz esetbeDazegyenes 6sa sik hajlasszd-
lon azegyenes 6sa vetiiletehajlasszijg6t
6l1jnk.Ez a szdga legkisebbM egye-
lcs 6sa sik egyeneseieltalbeztutszdgekkdzdtt.

K{r sik hajlisszijge

llI a k6t sik nemparhuzamos egyndssal,
akkormetsz6svonalukegypontjdban
tnindketsikbanmer6legest elihrnk a metsz6svonalra.
A ket sik hajlesszijge
a
lCt mer6leges hajl6sszdge.
 G EO M ETRI AI ALAPO K ] GEOM ETR IAI AL APO K

Ha a k6t sik pirhuzamos,

akkorhajl6sszdgiik
0.. 0gycnes-sik

Forgdssziigr egypontb6lkiindul6egybees6 kdr fdlegyenesb6l az egyik fi).rl Pdrhuzamos:egy egyenes pdrhuzamos egy sikkal,ha nincskdzdspontjuk,
hagyisival6sa mesiknaka kdziisv6gpontkijriili elforgatesiival kapjuk.A fol vuly az egyenesilleszkedika sika.I.Iaazegyenesnekvan k6tkiiliinb6z6pon!
giisszijgetnagysdgival es irinyival adjukmeg.Tetsz6leges nagysdgrll
lehetr. melyilleszkedikegy sika, akkor az cgyenesilleszkedika sika.
Jl,
k6tfeleiflinyitesir.Pozitivaz ir6nyitesa,ha az 6ramutat6 jtuisaval ellenltl{..
irAnybamozdula mozgatottszer,6snegatiyha megegyez6 ir6nyba. lvlctsz6:egyegyenes
mctszia sikot,ha egy6scsakegykdztisponEukvan.
Az iriinyitoltszdgekmegad6s6ndl feltiintctjiika sziiraksonendjet.peldirLl
(a:b)z= 4s",(c;d)z= -'ts",(e;fr/- 420.. Nlk-sik

llrhuzamos: k6t sik parhuzamos, hanincskijzdspontjuk,vagymindenpont-

Jnk kdzds.Ha van hdromkillilnbdz6, nem egy egyenesre
illeszked6kdziis
tontjuk,akl(or
minden pontjuk kciztjs.

Mctsz6;k6t sik metsz6,ha valregyscsakegyolyanegyenes,

melymjndket-
lilrcilleszkedik.

'l'lvols6g

X6t pont tivols{ga: a pontokatdsszekdt6 szakasz hossza.

,4 6sB ponttrvol-
rignnakjeled(,.1;B).
A a(,4;B)egynemnegativ val6sszdm,melya kdvetkez6hercmfell6telnektcsz
3.1,2.Tr5relemek
kitlcsijniishelyzete6st,ivots{ga: !lcget:
l) r(..1;B):0 aktor scsakisakhor,ha/ : B.
Egyencs-egyenes 2)d(A;B)= d@"a)
ll d(A;B)+ d(B:q > d@;C)6segycnl6s6g aklor 6scsakisakkorigaz,ha B it-
Metszii: k6t egyenesmetsz6,ha pontosanegy kijzdspontjukvan. Ekkor:1. Ieszkedik,.lCszakaszra.
egyenesek egy sikbaesnek. B

/-=-\ B C
Pirhuzamos:k6t egyenes piirhuzamos,
ha egy sikbanvannak6snincskijr,,.
pontjuk,vagymindenpontjukkdzijs.Ha k6regyenesnek k6t kiil6nbiiz6pollrl.
kdzais,aklor mirdenpontjukk6zds,egybeesnek. llA;B)+d(B;Q> d(A;Q d(A;R) + d(B:C.)= rt(A;C)

Kit6r6: k6t egyenes

kiter6,ha nincsenek
cgy sikban. fonf 6s egyenest{yolsiga: a pontb6laz egyenesre
bocsrtottmer6lcges sza-
l szhossza.Ez a legrdvidebba pontotaz egyenes
pontjaivaliisszekiit6szaka-
r/ok kdziil.
 6EO M ETRI AI ALAPO K

K6t egyenes t{vols6ga

P&huzamosegyenesek
Bimelyik egyenesegy tetsz6leges pontj6nakt6vols6gaa masikegyenest6l,ll/
az a k6t egyenestdsszekdt6,mindktt6rcmer6legesszakaszhossza.

Metsz6egymesek d(o:P) = r
Trvolsdguknulla. kiizeppontota kdflonal birmely pontjbvalaisszekdt6szakasza sugir.

Kit6r6egyencsek
TAvolsaguk szakaszhossza.Ezl il
az 6ketiisszekiit6,mindkett6remer6leges kdrones a kdrvonalonbeliil 16v6Dontokhalmaza.
a k6t gyenesnorm6ltmrl
szakaszt,mely mindig letezik es egy6rte1mff,
szvezdlisAnak
nevezztk.

Pont 6s sik t6volsiga

Apontb6la silaabocsdtott mer6leges szakasz hossza. a porl
Ez a legritvidebb
tot a sik pontjaival dsszekiit6szakaszokkiizill.
d(ot) < r
egysikidom.Ezt is szoktukkiirneknevezni,peld6ul,,kiirte llete"
Egyenes6ssik tivolsiga
Ha parhuzamosak,akkor az egyenesb6rmelypontjinak tivolsiga a sikt6l, a/,r/
b
bfumelypontj6b6la siklabocsiitolt
az egyenes mer6leges szakasz hossza.
adottpontt6l (kdz6ppont)egyenl6tiivolsiigral6v6 pontokhalmazaa t6rben.
Ha metsz6k,akkortavolsrguknulla.

K6t sft tavolsiga kaszfele26 mer6leges

Pdrhuzamos sikok Szrkasz lele/6nonUiin alhalado.ri Ine16legesegyenes.
Btumelyiksik tetsz6legespontjenakt6vols6gaa m6siksikt6l,azazbilmcl)1l L a szakaszfelez6 medlegespontjainakha)mazaegyenl6a szakaszk6l
sik egytetsz6legespontjeb6la m6siksika bocsatott
mer6leges szakaszhoss/rl t6l egyenl6liivolsiigral6v6pontokhalmaz 6va1.
sztjelenti,hogyhaegypontilleszkedika szakaszfelez6 mer6leges&e,akkor
Me1sz6sikok vagpontokt6legyenl6tdvolsdgmvan, illetve, ha egy pont eg/enl6 t6vols6ga
T6volseguknulla. a szakasz k6t v6gpontj6t6l,
aktor az illeszkedika felez6medlegesdre.

ponthalmazok
3.1.3.Nevzetes elezd
tzdgetk6t egyenl6r6szreoszt6felegyenes.
Kiirvonal (kiir) l: konvex szdg szdgfelez6j6reilleszked6pontok halmazaegyenl6 a szdg
Olyanpontokhalmazaa sikban,melyekegy adottponlt6l(kiiz6ppont)egYfrl it6l egyenl6tivolsdgial6v6pontokhalmaz6val.
16tivolsdgn vannak. aztjelenti,hogy ha egy pont illeszkedika szdgfelez6 f6legyenesre,
aklor
16tevois6gra vanaszdgszirait6l,illetve,haegykonvexszdgben egypont
16tdvols6gra vana sz6rakt6l, akkorilleszkedika szdgszdgfelez6j6re.
 GEOME TRI AI I RANSZFO RM ACI 6

3.2. GEOMETRIAI TRANSZFORMACIO Egybev:ig6s{gitrsnszform6ci6k

tivolsagtarl6 transzfomr6ci6kat
eg/beveg6s6gitranszfomeci6knaknevezzilk.
A transzformrci6sz6italakilrstjelent. Ezt a geometriiibanallor hasznituk, nrl lcgegyszeriibb egybeveg6sAgitranszformici6az identikuslekpezds,
mely-
kor egy alakzatot,ponthaLnaztegy egy6(elnii szabillyal ,talakitmk, egy kI| mindenpontk6pednmaga.
dul6 pontlalrnazhozegy6fielrniiene$/ tjat rendeliink. a legfontosabb egybev6g6segigeometiaitranszlom6ci6kat.

3.2.1.Alapfogalmak Tengelyestiikriizds
A geometriai transzform:ici6 ponthalnazokkijzdtt telmezett fliggveny. egy egyenes, melyeta tiik6z6s tengely6nekneveziink6s l-veljeldliink
Tehiita geometriaitranszform6ci6kesetenaz rtelmez6si taftomanyes az rr an.A tengelypontjaifix pontok.A tiibbi P ponthozaz1a pontotrendel-
t6kl6szletis ponthalmaz.Mi csak olyan transzformaci6kat vizsg6lunl,rlrt, melyet6ltal6ban P'-veljeliUiink,mellyeigaz,hogya PP szakasz felez6-
lyeknlez a kt halmazugyanaza sik. Ezeketsikbelitranszform6ci6knak IC a 1tengely.
vezziik.Ezekut6nmfu csaka hozzitendelesi szabalytkell megadnia sik ctlv
tetsz6legespontj6ra,igy mindenpontj6ra,hogya transzfomaci6adottlegye|
Mint a m6rismeftfi.iggv6nyeknek,a geometriaitranszformdci6knak is vannrl
tulajdonsagaik.melyekleloketjellemezziil.

Tulajdonsigok
a P pontotrigy szerkeszljiikmeg,hogya P-b6l mer6legest6llitunk rre, majd
Tivols{gtartds: azokata transzfom6ci6kat,melyeh6l belmely k6t pont ld!('l felm6rjiik t-t6l a d(P;l) tevok6gota P-vel ellentetesoldalon.
sAgaegyenl5a kepeiktivolsigeval, trvolsigta(6 transzfom6ci6knaknevez/rl
Ekkormindenszakasz k6peveleegyenl6hosszrisrigt szakasz. idonsagai:dvolsigtart6,sziigtart6,
fix pontjaiaztengelypontai, fix egye,
A tevolsa$afi6transzformrci6kat egybev{g6s{gitranszformdci6knakrf a tengely,invaridnsegyeneseia tengelyremer6leges egyenesek, a kdriil-
vezzi)k. ir6nytmegveltoraia.

Sziigtart{s: azokata transzfomaci6kat, melyekn6lb6rmelysziig nagysrilr Kliz6ppontos tiikriiz6s

egyenl6k6pneknagys,geval, szdgtart6
traDszformeci6knak nevezztik. egy pont, melyeta tiikatz6skijzeppontjiinakneveziink6s iltalSban C-vel
A szdgtart6transzformrci6kathasonl6sigitranszfonnici6knaknevezzi.ik. A kitzppontfix pont, bdmely m6sponthoz- legyenez P aza P'
A tivohegtart6sb6lkdvetkezika sz6gtartes6shogy az egyeneskpeegycr.s rendeljiik,melyreigaz,hogya PP' szakaszfelez6pontja a C.

Fix pont: olyanpontmelynekk6peiinmaga.

Fix alakzotiolyanalakzat,melynekmindenpontjaf1x.
P'
Kiiriiljirrsi irdny: bermelysokszdget, kdtkiiliinbi!26iranybanlrlrrl
alakzatot ! P'pontot igy szerkesztjiik
meg,hog/ a P-b6l egyenest
htzunk C-n ke-
j6r6siival majderrefeljnirjiikC-ldla d{P:C)r;\olsigor a P-!el ellenleles
old.tlon
Az
kiirbej6mia sikban. 6ramutat6 megegyez6 ir6nya negativ,rril ,rr
ellntetesa oozitiv ifiinv.
 G Ec |M ETRI A t TRANSZFO RM A C I O ] G E O M ETR IAI TR AN SZFO R M AC I O

Tulajdonsdgai: tivols6gtart6,
szitgtart6,
fix pontjaia kijzeppontja,
fix egyenc\l hirzunkv-vel
meg,hogya P-b6lp6rhuzamost
I P'pontot [gy szerkesztjiik
nincs,invari6nsegyeneseia kdz6pponlondthalad6egyenesek, a kdrnlj.r sr crrelelmrjiika vektorhosszelP-b6la megadottirdnyban.
iflinyl nemvaltoztatjameg.
t6vols6gta6, szdgtart6,
Ljdonsdgai: nincs,in-
fix pontjanincs,fix cgyenese
3) Forgat{s
Adottegypont,amelykcirillforgatunk. Eztkijzepponhak nevezziik6s6ltalitr,rj a v-vel pfuhuzamos
Arsegyenese a kijriilj6r6siiifuyt nemvel-
egyenesek,
C-veljel61jiik.Ezenldvriladofln6g a forgatdssziige,legyenez d, 6sa forgarrrt meg.
iriinya.Akdzeppontfixpon! bermelymrs ponthoz,le$/enezp, azta p'portor
rcndeljiik,nelyre igaz,h og' CP- CP' 6sPCP Z: C[a megfelel6iranyban.
alakzatotegybevrg6nakneveztink, transzfor-
ha vanolyanegybevag6sigi
i6, melyaz egyiketa mrsikbaviszi 6t.
=
dgosigjele:

h6romszijg egybeveg6,ha
oldalaikpironk6ntegyenl6ek,
haker-k6toldaluk6saz iiltalukkdzbezaftsziigekegyenl6ek,
ha k6t-k6toldaluk6sa nagyobbikkalszemkiiztiszdgekegyenl6ek,
Ez a P'pontot igy szerkesztjiik meg,hogy a C-b6l fdlegyenest hrizunkf,,(,1 haegy-egyoldaluk6s a rajtafekv6k6t-k6tszdgiikegyenl6.
keresztiil,majd elre felmerjiikaz (r sziigetaz adottiranyban,ma.jdC-t6l trl
mediik az ij sztigsz6raa d(P,q tdvolsAgot. Ap6ldaibrin o < 0. metria
(az
iranszformaci6
alakzatszimmetrikus,ha van olyan gybeveg6segi
Tulajdonsigai:tevols6gtart6,
szdgtart6, fix pontjaa kilz6ppontja,fix egyenir Iek6pezs melyn6ia k6pednmaga.
kivetelvel),
nincs,invari6nsegyeresenincs,a ki;riit6r6siirin)lnm valtoztatjameg.
Kdmyen be161hat6,hogya I 80'-osforgal{sa kiizeppontosfikrdzesselmegegye,,rl gelyesenszimmetrikus
! kdr mindeiLa kdz6ppontjAn 6thalad6egyenesre,
4) Eltolds !z egyeni6sz6ruharomszdg az alapfelez6ner6leges6re,
Adott az ellol6sirenya6snagys6ga.
Ezt vektorraladjukmeg.melyeteltalibrl t szab6lyosh6romszdg a hrrom oldalfelez6
mer6legesre,
v-vel jeli;li1nl. Egy tetsz6leges
P ponrhozazt a P' pontotrendeljiik,mel\,rf r hirtrap6z(szinmetrikustrap6z)az alapokfelez6ner6leges6re,
igaz,hogy FF = i r deltoidaz egyik6tl6 egyenesere,
mindenszab6lvos sokszds.

''t/.n'
 GEOMETRI AI TRANs iZFO RM ACI O ]

a P pontotugy kell megszerkesTteni.

hogy felmddiika aP dvolsagl).1-
a CP egyenesre irenyba.haI > 0 illetveellen-
C-bdlP-velmegegyez6

,A <
iiinyba, ha l" 0.

Z<
Kitzeppontosanszimmetrikus
o V
: hal": 2, akkorP'P-vel azonosoldalonvatr6s C-t6lk6tszerolyante-
mint P

P'
l, = -1, akkorCP 6sP'kiiziitt van 6sP' feleakkoratavohAgmvan C-t61,

- a kdr a kiizeppontjira, sztigtart6,

- a paralelogmmma az ad6kmetsz6spoddera, l$/enesk6peveleperhuzamos egyenes,
- a pArosoldalil szabalyossokszdgek. Szakasz hosszallJ-szeresrevaltozik,
fixpontja C
Forg6sszimmetdkus fix egyenesnincs,
a kiir, invadansegyenesek a cenmmrailleszked6egyenesek.
- a szabelyos haromszdg,
- a paralelogramma, 6sdgitranszform{ci6
- a szabiilyossoksziigek. hasonl6sagi
hanszformeci6
el6rllithat6egykttzeppontos
hasonl6seg
cgy gybev6g6s6gitranszfomAci6egym6sut6ni elvgzsevel.
3.2.3.Hasonl6s6gitranozform{ci6
A szdgta.t6transzfomrci6kat hasonl6s6gihanszformaci6knaknevezziik. sonl6s6g
sikbelialakzathasonl6,ha vanolyanhasonl6s6gi
transzformeci6,
Inelyaz
Kiiz6ppontoshasonl6sdg a masikbaviszi it.
Adott egy pont, a hasonl6s6gcentruma,melyet 6ltalebanC-vel jelitliink. Ezc
kiviil e$/ nulldt6l kiildnbiiz6 val6s szim, legyenez l, (1,* 0). Egy tetsz6legcs
PpontkepeazaP pont.mellreigaz.bogy CP'-d CP. hrromsziighasonl6,ha
oldalaik arenyaipAronl6nt egyenl6,
@
 6 EOMETRI AI TRANSZFO RM ACI O

- ha k6t-k6toldalukaftinyaegyenl66saz dltalukkdzbezartszdgekegyenl6ek,
-ha k6t-k6t oldaluk arenyaegyenl66s a nagyobbikkalszemldztiszdgcl i alakzatokteriileteinek tnleztindgyue-
ardnyaegyenloaz dninyossdgi
egyen16ek,
- ha szdgeikperonkentegyenl6ek. ul a kdvetkez6h6romsziign6l,

Alkalm^z6s

AB
DE1
Kiinnyen bel6tiat6 a kiivetkez6elit6s: D es-E.harmadol6pontok, akkor,4BC^-DEC.\ 6s
AB3
AC AB AC AB
HaCBll DF-ak*or illetve
CE- BD AE- AD.
Ezt az ,llitist hasznrlhatjuk fel egy szakaszadott arinyi feloszlds{ra.
P6ldAuladottegy szakasz, legyenez,{B, es osszukezt fel 2 : 3 adnybar. tik
kor a szakasz felv6teleutenaz egyikv6gpontj6b6l felrn6riinkegyfelegyencs!. testekfelszineinekar6nyaegyenl6a hasonl6sdgar6ny6naknegyzet6vel.
mel''re e v6gpontjiib6lfelmeriint egymrs utiin egy kett6, majd egyhAromegy
s6ghosszrisdgf szakaszt.Legyenekezekaztj pontokC sr. Kdssiikiissze/)
t B-vel, majd hrizzunkezzela szakasszalparhuzamostC-6nkercsztiil.Ez a pil ariinyaegyenl6a hasonl6srgar6nyinakk6b6vel.
16testekterfogatainak
huzamoslB szakaszt el fogiametszeni,melymetsz6spont legyenE Az eliiii
A E A C2 P6lda
lilfil6salapjdntudjuk,hogy az EponrazAB szaka!^ giimbsugarat50%-kalndveljiik.H6nyszAzalekkal
n6 a felszines a t6r-
EB= A=l.TebAtez
val6ban2 : 3 arinvbanosztia-
A vela sugiir500o-kal nd.igyaziri sugdraregi 1.s-s/erese. lehdla ha.onlo-
ar6nya,l, = 1,5.Tudjuk,hogyhasonl6testekfelszin6nek arenyal:, itt te-
L'= 1,5t= 2,25.A. nj felszinez alapjin 2,2s-szercse az eredetinek, ami
5%-kosndvekedest jelenl.
is tudjuk,hogyhasonl6testektedogatainak arenyal', itt tehdti!- = 1,5' =
5. Az [j terfogatez alapjana 3,375-szereseaz eredetinek, mely 237,5%-
j
niiveked6stelent.
t SIKBEL I E5 TERBELI ALAKZA T O K ] SIKBELI E5 TER B EL I AL AKZATC |K

3.3.SiKBELI ES TTRBELI ALAKZATOK 596htuomszaig:

olyanhiromszdg,melyben egyikszijg90".
-kalszemkdzli
oldalldtfogonak. ^z befogoknak
a misil ketoldalt nerezziik.
3,3.1.Hdromszijgek
6 sz6ruh6rcmszdg:olyanhiiromsziig,
melybenk6t oldalegyed6.
Egy hiiromsziigeth6rommegfelel6adataegy6nelmiienmeghaleroz.
A lct, az egyenl6oldalakatszimknak,a hamadikoldaltalapnaknevezziik-
gyakrabbanhaszndltadathermasoka kdvetkez6k:
- h6rcmoldal, lyos hdromsziig:olyan hiromszilg, melynek oldalai egyenl6ek.
- ket oldal 6s az 6ltaiuk kdzbezertsziig,
keroldalesa nagyobbikkal szemkdzri s/dg. hiromsziigre
- egy oldal es a mjta fekv6 ket sztig.
egyenl6tlens6g
Ha k6t heromszdgezenadarhiirmasokkiiziil barmelyikbenmegegyezik,a ior : egyharomsziigben
barmeiyk6t oldaliisszege
nagyobb,mint a harmadik
csakhelyzetiitbent6rhetnekel, egy6bkentaz eg),nAsnak megfelel6adallrl Ha az oldalak l,, b, c, akkor
rndrcegynl6k.Teheta ket hfuomszdgegybveg6,azazvan olyan clt a+ b> cesa+ c> besb+ c> a.
beveg6segifianszfomeci6, amelyik az egyiket a mesikbaviszi 6t.
t6tele
Harcmsziigebdzolisakora szokasos
jeldl6sm6d: : ha egy hiromsziig der6kszdgfi,akkor a befog6kn6gyzetdsszege
egyen-
lz 6tlog6 n6gyzet6vel.

aszt6tel6nekmegforditdsa
: ha egy h6romsz6gbenk6t oldal n6gyzetiisszege
egyenl6a hamadik ol-
ndgyzetevel,akkor az hAromszdgddksz6gii.

egy hircmsziig akkor 6scsakisakkor deftkszijgii, ha a k6t oldal n6gyzet-

A B egyenl6a harmadikoldalnegyzeteveL.
A csricsokat pozitivkdri.iljrinissal
j elciljiik,4,B illtveC beriikkel,a niluk cItr!
lyezked6sztigekpedigo, p illetveT, ezekkelszembenl6v6 oldalakrendrc /
11,D illetvec.

Csoportosit{suk
Hegyessziigfl
hiiromszajg:
olyan heromsz(jg,
mel),nekmindenszdgekjscl,ll
mrnt900.
1= 90' r+ a" +
Tompaszcigii
h6romszilg:
olyanh6romszrig,
melybenvanegy90o-ni'lnagyotjtl
szog.
I siKEELr Es TERBELT aLAKzAToK

egyenl6szdgekvannak-
egyenl6oldalakkalszemben
Ttel:heromszdgben

egyenl6oldalakvannak.
egyenl6szdgekkelszemben
T6tel:haromszdgben

Egyntt
T6tel:htuomszdgben ha a veliik szcrl)
kt oldalakkor6s csakakkoregyen16,
kdzti szdgekegyenl6k.

: a hiromszdgkiils6sztigeegyenl6a nelnmelleftel6v6k6t bels6szog

gevel.
F'=d+Y

a= b<>cr=F L a haromsztig
kiils6 sz6geinek
dsszege
360'.
bdrmelykonve\ sokszdBrc igaz.)
Tetel:hiromszdgbcn oldallalszemben
hosszabb nagyobbszogvan.
h{romsziignevezetes
vonalai
Tetel:heromszdgben
nagyobbszdggelszemben oldalvan.
hosszabb
felezd
Eg)'rtt
T6tel:h6rcmszdgben egy oldal aklor 6s csakisakkornagyobbegy masil hAromszitgsziigfelezdineka bels6szdgekszdgfelez6felegyeneseitnevezziik.
dalndl,ha a veleszemkdztisziignagyobb,mint a mesikkalszemkdzti.
l: a hiromszdgszdgfelez6i
egypontbanmetszikegymast.
C

a<b<+o<P

a bels6sztigekiisszegel80o
T6tel:barmelyheromsziigben r pont egyenl66vols6gravan a h,iromoldalt6l, igy ezzela kiiz6pponttalraj-
i olyan kdr, mely 6rinti mindh6romoldalt. Ez a hiromsziig beirhat6kiire.
kiils6 sziige,bels6sziigenek
H6romsz6g mell6ksziige.

@
 s iK B E L r E s te R EE L t a L A Kz a ToK 1

TteI:a h6romsztigszdgflez6jea szemkaiztioldalt a mellette l6v6 oldalakar,r- t6tel

nv6banosztia. ha egy kitr egy ehn6j6nek k6t v6gpontjetiisszekiitjiik a kiiwonal egy
pontj6val,akkorde*kszdgetkapunk.(A kiirvonalbermelypontjib6l
6tm6r6der6kszdgben l6tszik.)

.l6sz t6telnekmegforditdsa
: ha egy ktir egy etm&Ee egy dedkszdgii hirornsz<ig6tfog6ja, akkor a
g csricsaa kiirvonalrailleszkedik.(Haegypontb6legyszakasz derek-
ben lrtszik, aklor a pont illeszkdik a szakaszkiir6, mint atmer6kiir6 rai-
kdlre.)

e felezi ^l_t... _
z u
Oldalfelezdmer6lges

T6teI:a h6romsziig
oldalfelez6mer6legesei
egypontbanmetszikegym6st.

: lB 6tm6r6jet kiimek:
Pe k +) APBZ:90o

ss6g
magassdgvonala
h6romsziig a csicspontb6la szemkdti oldalegyenesre
bo-
mer6leges
egyeDes.
Ez a pont egyenl6 tavolsAglavan a haromsziigcsricspontjait6l,igy ezzcl u
kdz6pponttal rajzolhatunk
olyankiirt, mely mindh6romcsircspontailleszkr gassig,a magassegronal
csricspont
6saz oldalegyenes
kdz6es6szakasza.
dik. Ez a hiromszdg kdr6 lrt kiir.

Hegyesszdgii h6romszdgnel z a pont a h6iromszdg

belsej6ben van,tompas/(l
giinel a hiiromsziigiin kiviil, mig derekszdgiin6laz etfog6 felez6ponEa.I,/
ut6bbiegy nevest6tel.
 s i < e@

egysikidomota stl)?ontjAn6ltamasztunkale,aklor az egyenslilybanmarad.

B
T6tel:a harcmszdg
harommagassagvonala
egypontbanmetsziegymest.

Ez a pont a hiiromszdgmagassigpontja. kiiz6pvonalak6t oldahnakfelez6pontjait

h6romszijg tisszekdr6
szakasz.
Ez hegyessztigii h6romsziignel
a haromszdg belsej6ben
van,tompasziigiinttr
hiromsziigdnkiviil, deftkszitgfin6lpedig a der6ksziigcsircspontjeval
csrl
egybe.

Srill'vonal

A heromszdgsflwonala a csucspontota szerikiizti oldal felez6pontjillrl

6sszektit6szakasz.
Koordinrta-geometridban
a silyvonalegyenestis srilyvonalnakszoktukneve/rl : A hiiromszdg
kiiz6pvonala
p6rhuzamos
a velenemtalekoz6oldallal6s
annakhosszeoakfele.
Ha a sulywonalra
i)leszkedve
t6masztunk
al6 egy sikidomot,akkoraz egy.rl
sirlybanmarad. :

T6tel:A haromsztigsil''vonalaiegy pontbanmetszikegym6st.Ezt a pontol F,Fbllc 6s

stl}?ontnaknevezziik6s ez mindh6rom$ilyvonalonaz oldalhozkiizelchlrr
harmadol6pont.
ssigt6tel
der6ksziig(
hiiromsziigben
az6tfog6hoz
tartoz6
magassig
m6tanikiize-
rz elfog6dlula meghal;rozotl
ket szelel6nel*.

: der6kszdgiihiromsziigbenbAmely befog6m6rtanikijzepeaz etfog6nak

az dtfogoraes6mer6leges vetiiletenek.
 ,l
SIKEIELI E5 T ERBEL I AL AKZ AT C|K ]

JJ
ssaga az oldalnak.
-szerese
2

. befog6t6tl: magasse$6tel:
b' - c j . c e sa':q.c ml=c1 c2

Szimmetrikush:iromsziigek

Egynl6szirf hdromsziig
Tetel: egy egyenl6sz6ruh6rcmsz6gben alaphoztartoz6 magassSg, silyv('
nal,oldalfelez6 mer6leges, a sz6rszdg ^z
sziigfelez6je, a beirtkdr kdz6ppontjai.r
a kdriilirt kdr kiizeppontjaa szimmetriatengelyreilleszkedik.

n": s" = -f" = -f"

Egyenl6sz6ir der6ksztigiiheromszitgalaponfekv6 szdgei45'-osak, az 6rliltn

a befog6knak.
.,/f -szerese

Szabilyosh6romsziig
Hiircm szimmet.iatengelyevan, melyek egybenmagass6gvonalak, srilyvonn
lak, oldalfelez6
mer6legsek 6s szdgfelez6k.
A beirtkiir ktiz6ppontja,a kiiriil
irt kairktiz6ppontja,
a sirlyponts a magassegpont
egybeesik, ez a haroms/iiH
kiiz6pponEa.
 SIKBEL I ES TEFBELI ALAKZAT O K f =iKBaa' E= tE"BELr ALAKzatoK

3.3.2.Sikngysziigek - szemkdaioldalaiegyenl6ek,
- szemkdztiszdgeiegyenl6ek,
Osztilyozlisuk - szomsz6dos szogekdsszege180o,
- 6tl6i felezikegym6st,
Konk{v n6gyszi;g - egyoldalperjap6rhuzamos 6segycnl6.
Olyar negyszdg.
nelynek van 180'-nil nagyobbszdge. - kdz6ppontosan szimmetrikus.

Konvcx n6gysziig Deltoid

Olyanndgyszdg,
melynekegyikszdgesemnagyobb180o-ni1. Olyannegysziig, oldalaegyenl6
melynekket-kelszomsz6dos
Jellemz6ii
Hfrn6gysziig szimmetrikus,
- az egyik6!16egyenes6re
Olyann6gyszdg,
melynekvankdrirt kdre.Vanolyankdr, mely6thaladmin,l - az itl6k mer6legesek
egymism,
a nagycsucson- - 6dnt6negyszitg.

Erint6n6gyszitg T6glalNp
Olyann6gysz<ig,
nelynek van beirhat6kdre.Vanolyankdr, mely 6rintj milLl Ollanparalelogramma. melyben vandereks/dg.
a n6gyoldalt. Jellemz6i:
- mindensziigeder6kszdg,
Trap6z - ad6iegyenl6ek,
OlyanD6gyszijg,melynekvanpirhuzamosoldalpirja. - szinrmetrikus egyenesehe,
az oldalfelez6mer6leges
A perhuzamos oldalakatalapoknak.az 6ket dsszekcit6
oldalakaaszaraknakn( - hrimegyszog.
vezziik.Az egy-egyszdnailleszked6szijgekkieg6szit6 dsszegiik
szdgek, I80
Rombusz
Szimmetrikustrap62 melynekoldalaiegyenliiel.
Olyann6gyszitg,
Olyantrapez,melynekvan szimmetriatengelye. Jellemz6i:
Jellemz6i: oldalaiegyenl6ek,
- mivelszemkaizti a rombuszspecielisparalelogramma,
az alapokfelez6mer6legesea szimmetriatengely, felezikegymisl,
- 6t16imer6legesen
- az alapokonfekv6k6tket szi;geegyenl6, - az et16k,
szimmetrialengelyei
- dtl6i egyenl6ek, - 6rint6negyszcjg.
himigyszcig.
N6gyzet
Paralelogramma Olyanteglalap,melynekoldalaiegyenl6ek.
Olyann6gyszdg melynekszemldztioldalaipirhuzamosak. Jellemz6i:
A definici6valekvivalensellit6sok: szimmetriatengelyek,
- 6tl6i 6skdzepvonalai
egyn6gsziig akkor6scsakisakkorparaleiogramma,ha: - erint6negysztig,
- hrim6gyszdg.
 sir@ si K B E L| s r ERr ELl aLAKzAToK

Sikrdgysziigek T6te1:a negysziigbels6szdgeinek

tisszege
360'.

T6tel:a konvexn6gyszijg
kiils6szdgeinek
ijsszege
3600.
konvex konkrv
N6gysziigkiiz6pvonala
\ A szemkiiztioldalakfelez6pontjaitijsszekitt6szakasza ngysziigkiiz6pvon{la.
\\
\/

ll
YV +
hlm6gyszdg bap6/ arinrdnegyszdg

ilil| \ v I
\J/\L/ -< Paralelogramma kiiz6pvonala
T6tel: a paralelogramma kiiz6pvonalaprirhuzamosa mellette fekv6 oldalakkal
lrrl
VV V
I
V veliik egyenl6hosszis6gri.
szimmeftikustrap6z pamlelognnrna deltoid
r____j
i \ LJ <-.---,
'1
| ---l L---------_ |
vv --- vv
t6glalap Ttap6zkdz6pvonala
rcmbusz
Tetel: a tFp6z szarakat6sszekdt6krizpvonalap6rhuzamosaz alapokkal es
hosszaazokhosszanaksz6mtanikiizepe.
//

negyzet
 SIKBELI ES TERBELI ALAKZATO K

3.3.3.Soksztigek

Konvexsokszdgek6tl6inakszrna
T6tel k61kiildnbtiz6pontjatdsszekiit6
kajrvonal szakasz.
Egy oldali konvexsoksziig{tl6inak szima
'1
n\n -3) tm616
2 kdr kdz6ppontjera illeszkeddhur.
a kiir leghosszabbhtrja, hosszaa sugiir k6tszerese.
Konvexsoksziigekbels6szdgeinkiisszege int6
T6tel egyenes, melynekegykozdsponta van a kdrel.
Egy n oldahikonvexsokszdgbels6sz6geinekiisszege tiibbi pontja a ktirtin kiviil helyezkedikel.
(7?- 2)180' : az 6rintesipontbahizott sugiirmr6legesaz 6rint6re.
Tetel
Konvexsoksziigkiils6sziigeinekdsszege
360'.

Szab{lyossoksziigek
Azokat a sokszaigeket,melyekbels6sziigei6s oldalaiegyenl6ek,szabarN,h
soksziigekneknevezziik.
Ezekbeeskiir6 mindig irhat6 kdr Nkasz
erint6egy pontjaesaz 6rint6sipont iltal meghatirozottszakasz.
: kiils6pontb6lkiirhdzhrizotterint6szakaszok egyenl6ek.

. (n 2)180'
sokszdgbelsdszoger-
Egy n oldaluszabalyos [agvsaeuak,
egyenes,melynekk6t kdzdspontja van a kijrel.

akasz
pontrailleszked6szel6n,a pont6s a kcirrelvelt valamelymetszespont
dl
meghatarozottszakasz.
I si<eElr s rRBELTtLAatF;;-l

Egyponton6thalad6
szel6nk6tszel6szakasz
6segyhir tal61hat6. onti sziig
sug6r6ltal meghadrozottszdg.
kdriv egy kiizeppontiszijgethat6rozmeg,azt,melynekszdganomii.nyd-
van.Ha az iv f6lkitrn6lkisebb,akkora hozz6tartoz6kdz6pponti
sziigkon-
. Ha az iv nagyobb,akkor a kitz6pponti szdgkonk6v Ha az iv a kci. fele,
a kdzepponti sztjg180'.

EnnloszaKasz:l/
Szel6szakaszok:

Kiircikk
Pl esPB
9 @@
egy kdrben a kdzepponti sziig egyenesenarinyos a hozz| tartoz6 iv
Egy kdr ket tetsz6leges var,es a hozzeIarloz6kiircikk teriiletevel.
sugaE6s az altalukmeghatituozott
egyik kii v nttxl
kaizrefogottsikesz.

Kairszelet
Egy kdr egyhudaes az eltalameghaterozoft
egyikkiiriv 6lta1kiizrefogotrsih
resz.

kitrci[*
 M ETR I A
' ERG EO

3.4.1.Hengerszeriitest
Egyz;n sikbeligiirbevontl pontjain p;rhu,,amo.okal
buTunke!\..
Sdrbcvonal sikjlival
nem pdrhu/amos '.erc.ztii'
egyenes\et igy egyuegrelen
hengerit,
letetkapunk.Ila ezt elmetszlka gdrbevonalsikjdval6s egy velepiirh-uzanrr,,
sikkal,atkor ket v6gtelent6n6szt6skdzrrikegyv6gestesrerhatdrclunkel. 1..
lgy nyert v6gestest a hengerszeriitest_ a metsz6sikok
mer6legesek az adottegyenesre,a has6begyenes,
egybk6nt
Ha a hasdbegyeness a sikbelisoksztigvonalszab6lyos,
akkor szab6-
hasabr6lbesz6liink.
A szabelyossokszitgekkiiz6ppontjait
iisszeki;t6
egye-
a hasiibtengelye.
tdglalapalapriegyenes
hasdba teglatest;a kockapedigolyant6glatest,
ame-
minden6leegyenl6.
paralelepipedonolyanhasrb,alol a kiindul6sokszdgvonalparalelogmma.

Kipszerfi test
adolt eg) srl,belr,,an gijrbe vonal ds egy. az adofl sikra nem illeszked6
Henger HiEzukmega kiils6 pontota gdrbevonalpontjaivaliisszekiit6egyene-
Ha a sikbelizdrtg6$e vonalkiir, akkorkiirhengen6lbesz6liink (gyakanhcrr Ezenegyenesekneka kiils6 pont s a sik kiizijtti szakaszai,
valaminta
ger alatt kdrhengerterttnk). A kdrlapok kitzppontjait <isszekiit6egyencs r vegesterreszt(adottvez6rg6rb6jfi,
6lta1hatArolt adoncstcsri)ktpszeriirest-
hengertengelye. nevezziik.
A metsz6sikokbanelbelyezked6 lapoka hengeralaplapjai,az 6ketdsszelin,,
giirbefeliileta hengerpaliistja.A hengersziirmaztatasakorhizott parhuzanr0
soknaka metsz6sikokktizdes6darabjaia hengeralkot6i.A pdrhuzamos sikr,l
dvolsdgaa hengermagassaga.
Ha a metsz6sikokner6legesek az adottegyenesre,
a hengertegyenes, egyat,
k6nt ferdehengerneknevezziik.

Hasib
Ha a hengertszarmaztat6giirbevonalzift sokszog, ahengenzenitestethas:rl)
naknevezzlik.
A metsz6sikokbanelhelyezked6lapok az alaplapok,a tiibbi lap a hasebold.rl ztutgdrbevonalaltalhataroltsikidoma kipszenitstalaplapja. A kripszerij
lapja.Az oldallapokparalelograrnmd[.ezekall,olj6kx hasabp;l;siat. A s,,.,, csicsAtaz alaplapkeriileti pontjaivaltisszekiit6szakaszokaz alkot6k.
maztatdskorhlzott pfuhuzamosoknak a metsz6sikokkiiz6 es6darabiaia hasrit, csicsaies az alaplapsikjakaizijtlidvolsaga magass6ga.A csl'icsitaz alap-
alkol6i.
A/ alaplapok oldalaiar alapetek. iisszekijtdgdrbe feliilet a paldstja.
d r6bbi6l a hasdb
oldalele.A prjrh,rz..
mossikoklrvolsagaa hasAb magassaga.
 TE RG i EO M ETRI A TE R G EOM ETR IA

Krip sokszdga gtla alaplapja,a tiibbi lap a gulaoldallapja.A gila oldallapjaih6-

Ha a klpszerli test alaplapjakiir, akkor a kipszerii test kitrktp. (Ha kirpr6] be- romszcigek, amelyekkiizciscsricsaa gillacsLicsa,ami a r6gzitettpont.Az oldal-
sz6liink,tdbbnyire kijrkirpra gondolunk.)A kiirkrlp csrics6la kdr k6z6ppontjh- lepokalkotjnka gila pal6stj6t.A gila alaplapj6nak oldalaiaz alaplek, a tdbbi
val tisszekijt6
egyenes a k p tengelye. A kip egyenes, ha tengelyemer6leges rl oldal6l.
k6r sikjtua.Ez a forgAskrlp. Az egyenes kip alkot6iegyenl6k,tengelymetsze a gila alaplapjaszabalyos sokszijg6s az oldal6lekegyenl6k,akkora gfla
te (atengelyreilleszked6, azalapsikamer6leges sikmetszet) egyenl6sziruhir. , oldallapjai
egybev6g6 egynl6sz6ruharomszdgek. Ha egy hrrom
romsz6g, i gula(tetaeder)lapjaiegybev6g6 szab6lyoshiromszrigck,akkorszab6-
tetraeden6lbeszelLink.

sonkagila
a g:-rl6t
az alaplapjdval
parhuzamos metszdsiktal k6t reszreosziuk. aklor
g l6ra 6s egy csonkagr116ia
bontjuk.

Csonkakfp
A kupot az alaplapjdvalparhuzamos
metsz6sikkalegykipra 6segy csonkakiprrl
bontuk. Ha egyeneskdrlopot metsziink,akkor egyenescsonkakipotnyedinl,
(Csonkakripon6ltal6banegyenescsonkakipot6rtiink.)
,4.3.Giimb
adottpontt6l adoft,egyenl6tevohrgm l6v6 ponrokhalmazit a terben
feliiletnek, vagy egyszefiiengiimbneknevezziik.
adottpont a giimb kiiz6ppontja,az adott tavolsaga g6mb sugara.

Gila mbtest
Ha a hipszerd testetszfumaztat6gdrbevonal zirt sokszdg,akkor a kapott tc\ adott pontt6l adott 6vols6gnil nem nagyobbtevols6gral6v6 pontok hal-
tet gilanak nevezziik. a terbengijmbteshekDevezziik.
 KERU LET. ES TERU LETSZAM ITAS

3.5.KERULET- ES TERULETSZAMITAS

3.5.I.Keriiletsz{mlt{s

Kiir
A ? r.' ,ornr L Ar LcnilPre
k = ,1r.

Kiircikk 6s kiirszelet
Az r sugarukdrbenaz d kdzepponti
szijghiiztartoz6kdrcikk,illetvekdrszclfl
kefiilete: R a kdr6irhat6kdr,,.abeirhat6kiir sugara.
Egy,] oldahiszabdlyos
sok-
esetEna k6z6ppontisziig:
360'

oldaIhosszusdga:
0 (x
4= ^
Zt^( Sln- - a = -zr t p
k"= 2r + i 2 '2-
Ahol, ivel k = na,
i =qr'.uupy
-' i
=2rnL
360. , 180. tE0.
(az iv hosszaegyenesenaranyosa hozz6tartoz6kiiz6pponti sziiggel). ^^
Itt a a kdzeppontisziig radirinbankifejezve; o" ugyanezfokokban.
Teriiletsz6mitds
Szabilyossoksziigek
Szab6lyos lelhasmdljukegyr6sztar, hogyvan kiir6,illetvelif
soksziigekndl
ifiat6 kitdik. Mesresz, hogy felbonthat6kegyenl6 szaru,egybevig6 h6rorrr az egyikoldala, a hozz6tartoz6magassigekkor:
sztigekre, melyekegyikcsicspontjaa soksz6gk6z6ppontja.

2
ketoldala 6sD,a kiizbezirtszdgiikpedigekkor:
.1 D.sinY
2
 K E RU L ET - 6 s T E R U L ET s z A M ITA S

N6gyszaig
Ngyzeteset6n,
ha azoldal.r, al&or:
t= a 2 .

T6glalapeset6n,
ha oldalaia s b. Ekkor:
t-a .b .

Tr^p6z
c
nekaz 6tl6i e 6sf Ekkor
b

pedig,t . Ekkor:
Legyena k6t alapa 6sc, a magass6ga
a+c
2

Parallogramma

Legyen az egyik oldala a 6s a hozz6tafioz6 magass6gm,. Ekkor:

keriiletszAmit6sn6l jelijl6sektel.
hasznelt
t= a .ma
Legyenekaz oldalaid 6s,, a kdzbez6rtegyikszdgpedigcr.Ekkor: .l(- srn d
l:11.r'smd. 2

r sugarukdr terijletei
 K E RO L E T - E s T E R U L ET 5 Z A M i T i s T E R F O G AT ES FE L SZI N SZAM ITAS

Kiircikk 3.6.Tf RFocAT-ts nErsziNsz,q,N{ir.4.s

3.6.l. Felszinsz{mit:is
Tesiekfelszineaz 6kethat6rcl6leliiletekteriileteinek
i;sszege.

Egyeneshenger
A= 2T+ P
Kiircikl teriiletekisz6mithat6a kdr sugar6b61
6s a hozzAtartoz6kddv hosszrl Ahol fa hengeralapjainakteriilete,P pediga palastteriilcte.
b6l, valaminta sug&b6l 6s a hozz| tarloz6koz6ppontiszttgb61.
Kdrhenger
'22 ' 360. A = 2tn(.r + n)
Ahol/ az alaplapok n pedrga henger
sugara. m.rgassaga.
Ahol o a kcizeppontisziig radianbankifejezve;ugyanezfokokban.
Felhasznrltuk,hogy i = & . r , valamint,hogya kiircikkteriileteegyenesen
arr Egyeneshasib
Ugyantgysznmoljuk,mjnt az egyenes hengerfelszin6t.
nyos a hozzAtartoz6kijz6pponti sztiggel.
A:27+ P
Ift az aiaplapoksokszijgek,a pale$pedigt6g1alapokb6l ill. Ha azalaplapok
ke-
Kiirszelet
riilete 4 akkorP : izr, ahol l'] a has6b,azazaz oldallapokmagassega.

Kfp 6s gila
A= T+ P
GiIa eset6na palasth6romsziigekb6l 6lI, ezektedleteitkell dsszeadni.
Egyeneskd*rip eset6na palistot kiteritue egy kdrcikket kapunl(,melyneksu-
ha a kdrcikkternl(l,
Az ebr6nl6that6,hogya kdrszeleiteriilet6tmegkapjuk, garaaz alkot6(d), esaz ivhosszaz alapkijrke ilete.
b61kivonjuka h6romszijgteiiletet.
rtsinu
I -t,--
2

lgv
A= flr(r + d).
 aeRFo 6ar Es FELsziN szAM iTAs

Egynescsonkakip 6sgila
el6z6j eliilseket
haszn6lva:

A =n(R'1+(R+ia+;)
Ahol r 6sR az alapk6riiksugarai;az a pedigaz alkot6.

Gdmb
Egy r sugarug6mb felszine: sonkogila 6scsonkakrip
A = 4nr2. az alaplaptedileteI, a fed6laptedilete/ 6sa magasseg
m, akkora t6rfogat:

3.6.2.T6rfogatszfmit{s y =!1q +,li +O.

A terfogategynemregativszem,melykifejezi,hogyatesthenyszorosa
azrttr
s6giilv6lasztott
egys6gelfkockinak.

Kocka
Egy a oldalelii kocka t6fogata:
v=i.
T6glatest
Ha a t6glatest
61eid, , sc, akkort6rfogata: s csonkakip eselena7 alap- 6s fed6lapkdr. igy a lerfogal:
l/: abc.
V =!46t , o, *,zt
EgyeneshengeY6s has6b 3
Ha az alaplapokteriileteZes a magass6gfi, akkora t6rfogatl
Il - Tm.

Kiirhengere)elen.mivel az alapldpokkdriik:
V = tlm.
( r i R FEi@ VEKTOR OK

Gaimbterfogata
3.7.VEKTOROK
Eg5/r"sugarugiimb t6rfogata:
3.?,1.Fogalmak
3 A vektor irdnyitotlszakasz, megdilapodvaabban,hogyperhuzamos eltolassal
egym6sba vjhet6k6l irinyitott szakasz
ugyanMt a vektoftjelenti.
illasralcs nagysdggal
Irdnnyal. fendelkez6
mennlis6g.
tele'.i; 6sB v6gpont!vektor
q; AB ez az I kezd6pontli

Jellemz6itehet:
vagynemp6rhuzamos
a)Alles:k6l vektorhelyzetiikszerintvagyparhuzamos,
lehet.Ha prrhuzamosak, akkoregydll6sfvektoroknaknevezziik6ket-
b) Nagys6g,vektorabszoliit66ke: a szakaszhossza,egy nemnegativszem.
Jele'.i
c) Ira,ny:egy szakasztk6tfelek6ppenlehet irinyitani. K6t pirhuzamos veklor
eset6n,ha 6ketperhuzamos kiiziiskezd6pontba
eltol6ssal toljuk,6s a v6g-
pontok k6zrefo&i6ka kdzds kezd6pontot,akkor a k6t vektor ellent6tes
irdnyit6sf, ha nem,akkorazonosir{nyit,isti.

K6t vektor egyenl6,ha mindharomtulajdons6glkbanmegegyeznek.

Nullvektor
Azt a vektortmellnek a kezd6-6sv6gpontjaegybeesik,nullvektornak nevezziik.
Jele: 0
- nagys6ga: l0l = 0,
- 6l16sa:
tetsz6leges,
- irenyitisa:tetsz6leges.

Ellentettvektor
Az i vektorellentettvektora- I.

:,t ;
 VEKTO Rc lK VEKTOR OK

Pa$lelogrammam6dszer
- nagys6ga:
egyenl6d nagys6g6val,
Ez k6t vektor osszead6saeset6nhaszniilhat6.A kt vektort kiiziis kezd6pontba
- dllisa:egy6ll6sria-val, toljuk, majd megrajzoljukaz eltalukkifeszitettpanlelogrammet. Az 6sszeg-
- irenyitesa:ellent6tes
; irAnyit,seval. indul6
vektor a kdztis kezd6pontb6l etl6vektor

3.7.2.VektormiiYeletk

Vektoriisszead{s
Vektoroktisszeades6ra
k6t m6dszervan.

Osszefdz6sm6dszere Vektorokktiliinbs6ge
A vektorokat6sszefrzziikirgy, hogy az egyik vektor vegpontjalegyna kcivet A k6t vektort kiiz6s kezd6pontbatoljuk. A kiildnbs6gvektora kivonand6vek-
kez6veklorkezd6ponta. Az iisszegvektor tor v6gpontj6b6!mutat a kisebbitend6vektor v6gpontj6ba.
a szabadkezd6pontb6l mutata sza.
badvgpontba.
K6t vektoreseten,
hanemp6rhuzamosak:

\ 9-'-

Ha a k6t vektor parhuzamos:

_-# Vektor skal{rszorosa
Ha egy vektort egy sz6mmal(skal6nal) szorzunk, akkor besz6liink
skalarszoros&61.
).i vektor
u /s/
Legyena sziimL. Fkl<ori skaldrszorosa
/'/= '/ '/ u// Nagys6ga:nagysigenak a hossz6nak.
ll,l-szorosa
' a,f b AI16sa:a -val egy6ll6sri.
,,-
// d+b 7/u,u lrdnyitasa: ha l, > 0, akkor a-val megegyez6;
ha l, < 0, akkor azzalellentetes;
Tdbbvektoreset6n:
haI mir el )',r - O o - O
0. akkorletsTdleges.

\;Y
 V EK T O R O K I

kaldris szorzat
,1 skaldrisszorzatket vektor olyan szorzata,mel),nekeredm6nyeegy sziinl egy
-iY' 2A mennylseg,
,2t
a "6y-1al il. kervektor6ltalbezi1rt
szajg
"o"a, ahol11a
Miiveleti azonossrigokl
tartalma
a+b=b+a
vektor skal6rszorzata az egyik vektor hosszinak6s a m6sikvektor el6z6re
a +(b+E )=(a +i )+i vetiilete hosszihaka szorzata.
l ti -l b
^l
t^ d :btd
)- + Uri
lt -
l^p)a = ^.i
^lpa)

Vektorokfelbont6saiisszetev6krc
nemparhuzamos
Legyend es D kel. egymassal 6s nemnullveklor.Ek-korb:il
mely i vekroregy6rtelmiien
el6ellithat6a kdvetkez6alakban:
c-La+llb. K6t vektorakkor 6s csakis akkor medleges egym6sra,ha skalrris szorzahrk
P6lda: nulla.
<1 dLb
2/
\ o P6ld6k
) Legyen az ABCD paralelogrammasikj6ban egy tetsz6leges
pont O.
c=3.t+2b-2b+3a Bizonyitsabe.hogyOA+OC- OB- Oti '.
Az el6iillitasa sorrendt6l
eltekintvegy&telnii.
Tehetmindig megadhat6egy6flelmiienk6t olyan vektor, melyek d-val, illel\r A k6rd6stehdt:
D-VetparnuzarrosaK a a veKlor.
es osszeguK Ol+OC =OB+OO
ogalmazzuk6t a k6rdest:

OA-OD=OB- OC
 VE KT OR O K VEKTOR OK

A vektorokkivoniisiinakdefinici6ja alapjenez igy khat6, Innen

DA=CB
s i1 6= 4 5 6 s = { s1 n t2 6 " = J' = 0.4435327625.
Ez pedignyilvanigaz,hrszenABCD paralelogramma. F 2^'t61 2J61 2
MivelB csakhegyessztig lehet,
2) A kdziiskezd6pontu8 6s 10 N-os er6vektorok60o-osszdgetziirnak
B = 26,33".
be egymdssal. Hat'tozzai)eg az ercd6er6vektornagysaget
esa na
gyobbik er6vektoral bezafi szogatl
Megold6s 3\ Az ABCDEFszabiLlyos harszdgbenlegyena - Afi es, - At. Jeldlje
Keszitsiinkibr6t. a CD 6s az EF szakaszokfelez6pontjaitrcndreP 6s 0. Hat|rozza meg
az A esb vektorokismerer6benaz TD, azAC dsaPO veklorokatl
Megoldis
K6szitsiink dbdt:

Ltthat6, hogy egy heromsziigk6t oldalat 6s az eltaluk kiizbezartsziigdl

ismerjiik. Ekkor a koszinuszt6tellel hatiirozhatjukmeg a harmadikol
dalt. Tehdt
F' = F,"+ F: -2F,F,cosct.
Behelyettesitve kapjuk,hogy L6that6,hogy
4 = 8 ?+1 0 :-2 8 1 0 co s1 2 0 ' l O =2. eO.
p',2= eq+too+rc0.
!=zu Mivel,4BOFparalelogramma
AO=a+b.
F"= "l 244= 2,F6r.
rgy
Ezutana kerdeses
sz6getszinuszt6tellel
is meghatdrozhatjuk.
AD =2(d+b\.
4 sin0
4 sind A kdvetkez6vektor
AC=a-BC=j!AO-at1a -b 1- 2a -i.
 VE KT c | R OK TR I6 E|N OM ETR IA

Az utols6 k6d6s kapcsrn6szrevehetjiik,hogy PQ az FCDE tnpezk(i 3.8.TRIGONOMETRIA

F C .E D F O-OC -FD
z epvonarrag.) n o s j 7 dr^tl^--=- 3.8.1.Ilegyesszijgekszitgfiiggv6nyei
2
Hegyessziigek szdgfiiggv6nyeita sziigettartalmaz6
der6kszilgii
heromsziig
se-
Mivel FO = OC: ED : AB, gits96veldefinieljuk.
3. AB
LegyenABC.az cr szcjget
tartalmaz6
derekszdgii
hdrcmszdg.
Ektor:
Az i&inyitrisokat
is figyelenbev6ve: . szoesel
__ szen ibzti befoso
srncl= "
dtfog{i
-2 szoemellettibefos6
cos d = ---:----;-;--;j,
auogo
szdggel szemkdzti befog6
Igcl=
szdg melletti befog6
szdg melletti befog6
szdggelszemkdztjbefoBd
Szimb6lumokkal:

b_
sln (' =
c
b_
tqC =: ct gd=
-b

Ha . = 1-aklor sin q.: d escosd : &.

 TRI G O NO M ETRI A TR IGON OM ETR IA

O P6lda memoriziilni,de talenegyszedbbazokata der6k-

Leheta szdgfiiggvnyeiket
szdgffh6romsz(igeketmegjegyezni,
melyekb6lmeghatarozhat6ak.
Adott sin (x = :. Haterczzukmega tiibbi szdgfiiggv6nyet nelkiilI
d meghatiirozesa Az egyikegy szabalyosharcmszdgf6lbev6g6s6val keletkezik.Mivel 1'elezziik
az eg)rk oldall.erdeme5
egy2 egysegold,llLbol kiindulni.igy a riiridebbbe-
Megold,is
a) Rajzoljuk fel a legegyszeriibb A harma
hAromszoget!
megfelel6der6kszdgii tetelerlapjan..[.
fogoI lesz.nriga ho"zabb.Pitagoras.,
dik oldahPitagorasz tetel6velhat6rozhatjuk
meg.

60"

egy negyzetetl6 mentikett6v6geseval

A m6sikharomszdget kapjuk.Erdemes
erb6| kiindulni.
eg1segnegyu mellnekkdzrudonan
rD az dtloja.

*i)
Ezekutanbimelyik szijgfliggv6ny az 6br6r6l.
leolvashat6

hogysinra + cos2d = L
tetelel bel6lhat6,
b) Pitago.asz
Mivel hegyesszdgek pozitiv szimok,ebb6l
esetena szdgfiiggvenyek

.o.c-Jl-.i" d=.iI1-v5.
!93 i\ } 45"

Az is kdnnyen lathat6, hogy Az 6br6k6l leolvashat6aka szdgfiiggvenyek6fi6kei.

I
tgd=- es 30. 60'
coso - tgd
szlnusz I J:
iev 2 T 2
2
72'6 koszmusz
f tE t
tqq=--+=
- J sJ5 -2 -e\ctgd=-. 2 2 t
3 f
rangens
3
Nevezetes
sziigekszdgfiiggvenyei
kiiziil nevezelesek
A hegyessziigek a kdvetkez6k: kotangens
.6
30" 45", 60". 3
 TRI G O NO M EARI A TR I( ;ON OM ETR IA

3.8.2.Tehzdlegessziigszijgfiiggv6nyei utenazt is kell tudni,hogyegy crsziignek(0o( cl < 360")hogysz6mithaF

az els6negyedbeli p6rjrit.Ez is att61fiigg,melyik ne$/edbeesik0..
l Szinusz6s koszinusz
Tetsz6legesnagysigriszdgcsak forgiisszdglehet.igy ezekszdgfiiggv6nyul plia az L negyedben
koordinita-rendszerben
egys6ghosszirsrigi
tbrg6svektorsegits6g6vel
definiriL cr a IL negyedbe
esik 180' d
juk. esik
d a IlI. negyedbe o.- I &P
Legyeni egyegys6ghosszirsiigt d a lV negyedbe esik 36ff cl
helyvektor.Ezt az adotto forg6sszdggel
I
forgatjuki b6zisvektorhoz
kpest.Legyenaz igy kapottv6gponti koordi|,i a cos210' meghattrcz6sdndl el6sziireldiintjiik,hogymelyiknegyed-
q,
t6jacos J koordinet6jasin d. esika sz6g.Ez a IIL negyed,itt a koszinusznegatinAz els6negyedbeli par-
v =
pediga 2l0' - 180' 30'.
eh6r:
(cosc[;sina)rz-
cos2l0"= -cos30"=
ls
^l,f\ lcosol
\
Azonoss69ok
Tetsz6legescl szdgeset6nigazaka kdvetkez6azonossagok.
P6tsz6gekevonatkoz6: sino=cos(90'-q),
coso=sin(90o-o).
Kieg6szit6szdgekre vonatkoz6: sin c[ : sin ( I 80" - d),
cos(r = -cos (180' 0).
A definici6alapjrinj61l6that6,hogy tiv szdgeke vonatkoz6: sin ( c) = -sin cx,
- 1 <sinq<16s 1<cos(x<1. cos(-d) : -{os O
dsszefiigg6s:
Pitagoraszi sinrct + cos2C[: I
Sziigfliggvenyek meghat6roz6s6nd
essztigekvisszakeres6s6nel
tudnunkkclt ,l (aholp61d6ul sin, 0 = (sin d)'?).
szijgekel6jelet.Ez negyedenk6nt
v6ltozik.
koszinusz 2. Tangens6s kotangens
0. szdgeset6n,h ^ a + L + kfi(ke Z), azazcosd + 0, legyen
Egytetsz6leges
2
sln (l
lgd- -
co((}
Ha 0,+ /,! (l Z), azazsin d* 0, legyen
cosc(
sm0
T TRI G O NC|M ETF|I A ] TR IGi ON OM ETR IA

3,8.3.Szinuszt6tel
o P6tddk
Bdrmelyharomszdgben k6toldalardnyaegyenl6a veliik szemkdzti
szdgekszi a) Ha ket sziigismert6segy oldal,akkorszinuszt6tellelb6rmelyikoldalmeg-
nuszainakareny6val. hattuozhat6.
P6lda
P6ldiul,.18C.-ben:
EgyIBC hiromszitgben az a oldal6 cm, a B szdg6006s a y szdg35.. Mek-
d stn d kola a b oldal?
, srnD Megoldds
Hat6rozzuk megaz ismertoldallalszemkiiztisztiget,d = 180o- I - T: 85o.
Tudjuk,hogy
a sind
; = :_;, lnnen
, stnp
, s in 0 sin60' 0,866 - ^
o -- J. l,
sinq sin85" 0.996
Ha szdgelhat6rozulkmegszinuszt6tel segits6g6vel, figyelniinkkell arra,hogl A keresettoldal5,2 cm.
a sznusz ftggveny a szdgek(0.; 180.) inrervalluman nem egy&telrnii.Egr
adofls/rnuq/en6[hezlano/halhegyesszdg. illet\etompasziig megold6s r. b) Ha ket oldals az egyikkelszemkiiztiszdgadott,akkora szinuszr6tel
segif
Aklor le.z k6rmegoldisis. haa hdromsTijg kel oldalaesa kisebbillel s,,erl s6gvelmeghaterozhat6 a mrsik oldallal szemkiizti sziig.
kdzti szitgvan megadva.Kiiztudott,hogy ez az adathermas nemhaterozza c| P6lda
egyrtelmiien a hdromszijget. Legye[ az ABC" hiJomsziigbenaz rzoldal 5 cm, a 6 oldal 7 cm 6s az q szdg
38,2'.MekkoFapsziig?
3.8,4.Koszinuszt6tet
Megold{s
Egy tetsz6leges
lBC. h6romsziigben
bfimely oldalrafelirhat6a kijvetkezrr lduk fel a szinusztetelt:
6sszefiigg6s:
s i nP _,
"'=a2+b2-2abcos^l sln( I a
Ebb6l

sinB=4si1s = 1s63g,2" =0.865'/1

2
lgy P lehet60' vagy 120"is.

c) Ha egy sziig 6s k6t oldal ismert, akkor b6rmelyik oldal meghat6rozhat6

ko-
szinuszt6tellel,
majdzeksegits6g6vel mir bdrmelyiksziigis meghataroz-
hat6,ak6rszinuszt6tel segits6g6vel is.
 TRI 6O NO M ETRI A K O O R OIN ATA- GEOM ER TIA

P6lda 3,9.KOORDINATA-GEOMETRIA
Egy h6romsziigegyik oldala5 egys6g,a masik 7 egysges ezenut6bbival
szemkijztiszdg60'. Meklora a hamadikoldal? 3,9.1.VektorokkoordinSta-rendszcrben
Megoldis Akoordin6tarendszerben
ketrCszre
osztuk a vektorokat
kezd6pontjuk
szerint.

A helyvektorokazoka vektorok,melyekneka kezd6pontja

az orig6.

A szabadvektorokazok,melyekneka kezd6pontja nemaz orig6.

irjuk fel a koszinuszt6telt.
7']= 5u+-r'z- 2 . 5 r' cos60o
Mivel cos60' : l, dsszevon6sok
6srendez6s
ut6neztkapjuk:
,'-5t-24-o
Ezt kiinnyii szorzatti alakitani.
(x-8)(.x+3)=0
A k6tmegold.iskdziil csaka pozitivjithct sz6ba,mive]oldahosszrisSgot
keresfinl
A keresettoldal8 egys6ghosszri.
Birmelyik szabadvektorteltolhatjukaz orig6ba,igy mindegyikhelyetthasz-
nelhatjuka vele egyenl6helyvekiort.A helyvektorokazertpmktikusak,
mivel
megrdii.u-kiozc)al a \egponljukdl
kell megadnr. Altalibana ponrnakes a,,
odamutat6helyvektomak ugyanazta nevet szoktukadni,a ponhlevnagybetft,
a veklomev igy peldeul
krsbeRi. a, ,4(ar:d, pontbaa/ ; (d : d.r.)
vektormutal.
A koordindla-rendszerben !an lel k Linlelen
vcklorAz egyikaz i t l: 0r vek-
lor,a mdsika J (0; 1)vektor.Ezeketb{zisvektoroknaknevezziik. Segits6giik-
kel iriuk fel a koordin6ta-rendszerben
az dsszesvekiort.
PeldAulazA( 3; -2) pontbamutat6d (-3; -2) vektorra:
a 1. t i r r e 2 j ) ii-2j

Azaza helyvektorkoodinitai leszneka ilazisvektorok

egyiitlhat6i.
 KOO RO I NATA. G EO M ERTI A K O O R D IN ATA.GEEM ER TIA

Vektor 90o-osforgatottj6nakkoordin{t6i Vektorokkiiliinbseg6nekkoordinit{i

Ha egy vektortaz orig6kiiriil 90'-kal elforgatunk,
akkorkoordiniteifelcseri Vonjukki egymAsb6l
az a(d,;d,) 6srl(0,:b,) vektorokat.
l6dneks ha pozitivirinyba ioryattuk,akkor,rkoordindteja,
ha negativirdr!
ba,akkor1 koordin6tijael6jeletv6lt. a -t t = r a . i + u z j t b t + h , j t -
-,u b , t r+ r a . - b r t j
Pelddula t-3: 2) veklortr90")-oselforgalolrja
az i t-2: -3t vektor.r"'. Tehit:
(-90")-oselforgatottja
az a "(2; 3) vektor a- b(a,- b,; ar-br).

ha
P6ldriu1,
aG2: q esiG5; -2), akkor a--r(3;6).
Ez egy6bk6nta 6 vgpontj6b61az A vegpontjabamutat6 szabadvekorral
egyenl6hel,'veLlor

koordin{tdi
Vektorokiisszeg6nek
Adjuk tisszeaz J @,; ar)6s b (z'r;6r) vektorokat! Tehe! ha adott egy szabadvektorkezd6-6s v6gpontjeval,akkor az oda mutat6
a +b =(a J +4 ,j \+(b i +b j )= hel)'vektorokmegfelel6kivonasevda szabadvektortel tudjuk tolni az odg6ba
= (at+ b))i+k,+b.)i
Vektor skrl{rszoros{nokkoordinitii
Tehet: Vegyiika (a'; aJ vektorl-szo.osrl.
a + b l a t+ b t, a 1 + b 1 l . )a =?'(a,i
+a,i)=)ai +la,i
P6ldeul,
ha Teh6t:
a(-2 4)6si(5: -2), akkordJa3;2). )'a(tra,; )'ar).
I ro oc @ K o o Rot NATA- G EoM ERTt a

P6ld6ul
az ; (-2; 4) vekror(-3)-szorosa a -3-(6; 12) vektor
A vektorokkdzdtti dsszeadiist s kivonast,valaminla vektor szimmalval(,
szolziis6t
koordiniitank6ntkeil elvegezni.

Vektor hossz{nakmeghttAroz5sa
A helyvektorhosszav6gpontjdnak
tAvols6ga Ezpedig- pitagollv
azorig6t61.
tetelenekalkalmazaseval
- koordindtSinakn6gyzet6sszeg6nek
n6gyzetgydkc

P6ldiul i (c,: a) vektorhossza:

ai +aj . Vektorokskal6rszorzat{naksz,imit,iso
A brzisvektorokszorzatai:
i "i =ltl.ltl.coso.
=I.I.r =r,
j"i- ljl l l l coso'=ll l =t'
i.; = i' .i = l i l .h-|. = r.r 0=0.
cose0"
lgy k6t tetsz6leges
vektorszorzatal
(i ' b -t a t i + a , j t . $ i + h , j t =
Az A(-3; 4) vektorhossza: t a p j " j + a ! i " i - a - bj " i -
-t p , i " i
= at4 + a,b..
lal= ( 3)2+42
Teh61:
Altalanosan
a vektorhossz6nak szdmolasim6dja,azazk6tponttrvolsegaa k(, a"i = a h + a h
vetkez6:ha,4(dr;a2)6sB(rr; bt, akkor

lml=vtt-"r'+q-"J- Itt irjm 6rdemes

a leggyakoribb
megemliteni,
hogyk6t vektormer6legess6g6nek
m6dszethogymegn6zziik, hogy skaldrszozatuk
ellen6rz6sere
nulla-e-
S6t,enneksegits6g6vel
szoldukkt vektorkdzbezirtszdgetis meghatArozni.

Tudjuk,hogy
, " , = l j l . l D lc o s d
 KOORDI NATA. G EO M ERTI A K O O R D IN ATA- 6 EOM ER TIA

igv,
a+ 2A+h
d ,^. -
- , "i
"o'o 1,1 tl'|
rhol ,i 6s b a vgpontbamutat6 ,oektor,lr- a i-hez kdzelebbihar-
P6ld6ulaz a (-4; 3) s a D (1; -7) vektorok61talbez tt szogre k pedigazl-hoz kdzelebbihannadol6pontba
madol6poniba, mutat6vektor
a,b,+a.b. 4 l+3.(-'7)
-
\lai + a; \tb; +b; il6+qJl+49
-aii=
-25 I
6
Teh6tC[= 135".

Szakaszoszt6pontj6|rrkmeghstdroz6sa
O P6lda
r) Legyenl(-2; 5) esB(l0; 2). HatirozzukmegazAB sz kaszB-hezk6zeleb-
Felz6pontbrmutat6 vktor
bi harmadol6pontjAtl
Egy AB szakaszfelez6pontjabamutat6 vektort a kdvetkez6 m6don haidr'/
Megoldis
meg:
Legyena keresettpontC(cr;cr).
harmadol6pontra
vonatkoz6ijsszefiigges
alapj6n:
r =----.
- 2d+6
ahol Z 6s D a vegpontbamutat6vektor t pedig a felez6pontbamutat. 3
A rdinat6itehdt:
2a,+b, 2(1\ +10 ^
., =
3 3

2a,+b.2.5+2
q =---= ="
3
keresettpontteheta C(2;4)-
Harmadol6pontbamutat6 vektor
Egy lB szakaszona harmadol6pontokba
mutat6 vektomkat a kiivetkez6kit) ) Az el6z6szakaszl hosszabbitsuk megl pontontul a ketszeres6vel.
Melyk
penhatArozzuk
meg: igy kapott v6gpontkoordinetei?
 KOORO I NATA. G EO M ERTI A K c | c | R OIN ATA- Gi EOM ER TIA

Els6 megold{s Ezekreigaz,hogy

Legyena keresetvegponla D(dr; dr). K6szitsiink6br6tl
Ot=ZtA
Felirvaa pontokbamutat6helyvektorokkal:
a i =2(i a).
Innen:

Eztpedignz e16z6htiz
hasonl6an
fejezhetiikbe.

Hiromsziig sirl],pontjrbamutat6vektor
Az ebr:in1ithat6,hogy A ponl a DB szakaszB-hez k<izelebbiharmadol6porrt
ja. igy lclrrharjuk
a td\erte./dijss.,ehiggds ABC. haromsziig ha A, t illetve ._ a csircspontokba
eset6n, mutat6vektor6s

- Ztt+a i a stlypontbamutat6vektot akkori

3
Innenkifejezhetjiik;-1, 3
a = 3 a- % .
K6t pont tivols{ga
Koordinrtei:
K6t pont dvohga az 6ltalukmeghat6rozolt
vektorhossza,azazP(pi p2)6s
dt=3at 2bt= 3(-2) ,2.l0 = -26
0(41;qJ pontok t6vohaga:
es
d(P: Q) = - s ) '+( .p2
d , = 3a, -24 =3 5 2.2=ll.
Tehiita keresettv6gponla D( 26;11).

Nli\odiL megoldds 3.9.2 Ponthalmaz,gitrbeegyenlete

es igy kapjuk ,A 6s AB vektorokat.
lrrnyitsuka szakaszokat Egy adottgijrbeegyenletenekazt az egyenletelnevezziik,melyeta gdrbehez
lartoz6dsszespont 6s csakezeka pontokkoordinttdiigazz6tesznek,kielegi-
tenek.
Nemmindengdrbenekvan egyenlete.

Egyenes
Az egyenes
iltahnos egyenlete:
ax+ bY= c
 KOO RO I NATA. G EO M ERTI A K OOR D IN ATA.E;Ec|M ER TIA

Ilyenalakbanmindenegyenes egyenletfelirhat6. Teb't az y-t kifejezzik 6s ekkor az x egyiitthatEa a meredeks6g.A konstans,

Ha a = 0 6s, + 0, akkorazx tengellyelp6rhuzamos az egyenes, azazilI a b, azt mutatjameg,hogyhoi metsziaz egyenes azl tengel),t.
A met-
= perhuzamos
ha lJ+ 0 6s, 0, akkortz l' lengellyel az egyenes, sz6spont a (0; ,) pont.
ha . : 0, aklor orig6n6thalad6 egyenes.
Az d es a , egyszerre ^z nu116k.
nemlehetnek o P6ld6k
a) Adot ket pont,P( 2; l) 6s 0(6; -5). Adjuk meg az iltaluk meghaterozotr
Az egyenes jelent6sel
neredeks6g6nek egyenes egyenletet!
Megoldds
A ket pontkoordinAt6ib6lmeghatfiozzula meredeks6get:
p.-4. I(5) 3
^v
pt-qj -2-6 4
(x,;yJ ^x
Teheta kercsettegyenlel:
3
t= -r+b
alal:li,aholmArcsaka b 6r16kismeretlen.
Tudjuk,hogyaz egyenesre illeszke-
d6 pont koordinddi igazzeIesztkaz egJenletbt.Helyettesitsiikbe a P pont ko-
ordin6t6it!

1= -1921*t
Ez azl mutatjameg,hogyazegyenes (xr;l,r)pontjeb6lkiindul
egytetsz6leges
va Ar vizszintesirenyuelmozduleseset6nmennyitkell a fiigg6leges
idnyba| Innen:
elmozdulni,hogyaz egyenes pontj6bajussunk.
eg/ (J.r;t koordindt6jri l
L_
2
2 ,, , Tehdt a kereseftegyenesegyenlete:
Peldaul.hr l' - --. akkorbaFnelve!^ene.ponlbol3 egysdgel lepiinkiobhl
I ---
3l
6s2 egysget lefele,az egyenesegy mesikpontjit kapjuk.Vizszintesegyenos '42
esetenfiigg6leges irrnybannemkell elnozdulnunk,igy a meredeks6g 0- Fiig
g6legesegyenesn6l vlzszintes nincs,jgy ez a hrnyadosrcri
iranyl elmozdui6s
6r1elmezhet6. b) Adjuk megaz adottP(3; -l) pontonithaladdes azl: 2'I + D egyenessel
Ez a sz6megy6bkdni az egyenesirenyszogenektangense, ha az 6 elmezhcl,' perhuzamos egyenes
egyenlet6t!
(0 + 90"). Megoldfs
A kereseltegyenesmeredeks6ge az adottegyenesmeredeks6g6vel,
az-
az -2, IehAI ^zonos
Az egyenletet
a kdvetkez6alakbanszoktukhasznilni:
j= mx+ b. Y=-2r+b
 KOO RO I NATA- G EO M ERTI A K O OR D IN ATA.GEc|M ER TIA

alaki az egyenlete. Megold{s

A P pontkoordindtiitbehelyettesitve
megkrpjukb &t6k6t, Az ismerldsszeiigg6s
alapjrn:
).:2 .3 +b . 2xt5y:)(3)+5.2,
Innen: b =5 .
A keresetiegyenesegyenlete1ehi1: J: -2x + 5)i= 16.
2r+5
-r':
c) irjuk fel annakaz egyenesnek az egyenlet6t,
mely mer6legesaz
Normdlvcktorosegyenlet e:2x-5y:3
neveztnkmindenrii mer6leges,
Egy cgyenesnorm6lvektor6nak nem nulivel egyenesre es ethalada P(-3; 2) ponton!
Mcgoldds
tol1.Jeliiljilkezu16n
egyenes
egynormilvektodt 4-vel.
Legyena keresettegyeneslAz egyenletb6l leolvashat6
e egyenes
egynonnel-
vektora,4(2; -5) . Ha ezt 90'-kal elforgaruk,akkorI egy normAlvektori!
kapjuk,mively'nekmer6legesnek kell lenniee-re.Tehrit:
nr ( 5:2).
igy/egyenlete:
5r +2r :5( .- 3) +2 2,
azazl
J :5r +2r - - l I.
nonnilveklorosegyenlete:
Az egyenes Ir{nyvektoros egynlet
tl|I+ \!=c. prrhuzamos
Irrnyvektomakneveziinkaz egyenessel bdrmelynemnullvektort.
Ha adott az egyenesr6legy pont, legyen cz Q(qj; qr), akkor a kdvetkez6thl
Az e egyenes irrinyvektornt4(r,r: v2)-nekszoktuknevezni.Az irenyvektorcs
ban irhatjuk fe):
egyenletpedigv}I - vdi = c alaki.
i t nr,: ngt+ n1q,
Ha az egyenes illeszkedika P(pr;p, pontra,akkoraz egyenlet
c) P6ld5k 't,{ rl :.r1pj r!r2 alakbanirhat6fel.
egyenlete:
a)Adotte egyenes = ?.Adjukmegazegyenes
2r - 6.1, egynornrrl
vektodtl
Megoldis J6l l6that6,hogyaz innenleolvashat6n-,(rr ; - rr ) vektorval6bannorm6lvek
Leolvashat6,hogy egy lehetsegesnormilvektor M i"(2; 6\ vektor viri ] toraaz egyenesnek, hisz 90'-oselforgatottjaq-nek.
peldeul az t'"(l; -3) vektor
bdmely skalerszorosa,

normiilvektorai/(
b) Adottegyegyenes 2;5) 6segyP( 3; 2) pontja.Adtirl
egyenlet6l!
ezen./egyenes t.Lt<+tat=0
 KOO RDI NATA. G EO M ERTI A KE oRD I NATA-GEor a
"r'o--------------l
o P6rd{k P,irhuzamossrigi
6smer6legess6gi
flt6telek
a) Adjuk meg annak az egyenesnek
az egyenlet6t,melynekirelyvektor.r
K6t egyenes perhuzamos, ha:
a 0(-3; 7) pontra!
i(2;5) silleszkedik - normdlvektoraik parhuzamosak,
Megoldis
- iriinyvektoraik pfuhuzamosak,
Az egyenesegyenlete:
- meredeksegiikegyenl6vagy nem &teLnezhet6.
5x-2r=5(-3)-2.'7,
azaz:
K6t egyenesmeffleges,ha:
51 2y = -29.
- idnyvektonik mer6legesek(skaliirszorzatuk0),
- normdlvektoraik
mer6legesek (skalfuszorzatuk 0),
b) Adjuk megaz
- meredeksegeikszotzata -7, vagy az egyikd 0 6s a mesiknak nem
Jl 3x+ 2y:8 rtelmezbet6.
egyenesegy ifiinyvektodt!
Megold{s
o P6rdik
Kdnnyenleolvashat6 tJ(3: 2) , melynek-90o-oselforga-
egynormdlvektora, a) Pirhuzamosak-e az
e : L r-3 y = 5
l6s6valkaphatunkirrnyvektort.igy j6 ir6nyvektorp6ldiiula v, (-2; 3) vektor.
f : 6 x -8 y = 1 1
=. egyenesek?
nemkiilijnbdznekazar + 6.1,
Lethat6,hogyezenegyenletalakokl6nygben
Megold{s
iltahnosalaktol.
csupina/ egyiitthalok
szerepe
mes.
26
norm6lvektoit:4 (d; D), irenyvektort:%(-r; 11),megadhatjek
Megadhatnak Az e egyeneq m" -:
meredeksege m -:.Mivelak6tmere-
. az/eglenese
deks6gnemegyenl6,a k6t egyenes
nemparhuzamos.
m --:
a meredekq6get: (hab+ 0). illetveaz u lengellyel
\alo melslespontot
b) Mefflegesek-e
az
lo ; : rha6 +o r . e:3x-5Y=8
I J:lOx+6y=-3
'l
egyenesek?
Megoldds
Az e egyiknormdlvektoft
rt"(3: 5\,azregyenes6Dr(10;6).Vegyiikaker
t6 skalerszorzat6t:
4 o q = 3 1 0 +( - 5 )' 6 = 0
Mivel a szonat 0, a k6t nomalvekor 6s igy a ket egyenesmet6legesg)m6$a.
 KOO RDI NATA- G iEO M ERTI A K O O R O I N ATA.G E O M E R TIA

K6t egyenes metsz6spontja Megold,is

Ket egyenesmetszespontja
azapont,melymindkett6re illeszkedik.azazmelr- A keresettkijr egyenlete:
nekr koordinarai
minokertoeg)enlerellga/7;les,/ik.
i91 a mctszesponrkoo' (i+3)r+0,-s),=49.
dinrt6itazegyenesekegyenletei
alkottaegyenletrendszer megoldasivalkapjLrl
meg.Igy a megoldiisok
sz6malehetegy,haazegyenesek me1sz6ek,lehetnul|r. b)Adjuk megannaka k6mel a kiizppontjet
essugarat,
melynekegyenlete:
ha az egyenesekprirhuzamosak,
es lehetvegtelensok,ha az egyenesek cg.\
oeesneK. Megoldis "-to'+.y'+4y+t3=0.
Ahhoz,hogy a keresetladatokatmegtudjukillapitani,1eljesn6gyzetekel kell
kialakitani:
r']- 10-t+ 25 +)'1+ 4J,+ 4 + 13- 25 - 4 = 0.
Persze, amelytagokatbehoztunk a teljesn6gyzetl6 kieg6szit6smiatt,azokatki
is kellettvonnunk.igy mir fel tudjukimi a megfelelci alakot:
(-r 5)r + (rr+ 2)r : 16.
Err6lmer leolvashat6,hogya kaizeppont a -K(5;-2) pont6sa sug6r,'- 4.
O P6ld,
Haterozzuk mega 2jr-3l= 7 6s a3r'1 41:5 egyenesek
metsz6spontjdtl c) Adjuk mega r: 4 sugani,a koordinAtalengelyeket 6dnt6kairdkegyenlet6t.
Mcgold{s Megold{s
Meg kell oldanunka kiivetkez6egyenletrendszert: A kdr akkorfog egytengelyl6dnteni,ha Liiz6ppontjinak t6volsigaa tengely-
2. x - 3 y = 7 t616ppena sugir.igy a kdzeppontkoordinetaiegyenl6eka sugArralvagyan-
3x+ 4 t = 3 6, nak ellentettjej,
att6lfiigg6en,hogymelyiknegyedben vaglunk.
melynekmegold6sa r: 8 6s), = 3. I. negyedben
igy a metsz6spont a P(8; 3) pont. (x - t), + O - t\t : t , azaz(x 4),+(y 4Y:16
II. negyedben
Kiir (x+ r)1+(!-rf = P, azaz(x + 4)1+ (J 4r2=16
A kiir definici6jeb6i
ad6d6angyadottkdz6ppontu, legyenezi<( ; v), 6sadoil III. negyedben
sugaru,legyenez r",kiirhiiz azok 6s csak azok az (i; y) pontok tartoznak,m( (r + /P + Cf+ /)r = /r. azaz(x + 4)1+ (y + 4), = 16
lyek t6volsAgaa kdz6ppontt6l6ppena sug6r. IV negyedben
(r -a )1 + (1 - v )l (t -rY 1 1 , I r ) ' 1 : r ) , a z a z( x 4 P + ' 0 + 4 ) r : 1 6

lnnenkapjuk:
(r ,r:l'
(r; ')'z+(Y
f) kiizeppontu,r sugaru
Ez az kcir egyenlete.

o P6ldnk
a)Adjuk megannaka kdmekaz esyenletet, K(-3; 5) i'
melynekkrizppontja
sugarar"- 7l
 KOO RO I NATA. G EO M ERTI A K o o R D tN ATA- GEo M ER T|A

Megold:is
r
1-.- t;'+ 1r'+ zy': zs
2*-v: 1
--l Kezenfekv6,hogy az egyenesegyenleteb6l fejezziikki az egyik ismeretlent,
mondjuk.i,{,6sbehelyettesitjiik Tehet_v= 2ir+1 6s igy
a kdr egyenletebe.
\i'/ (" - rt + (2"+ 3)'- 2s.
\: -,,' Ezt pediga szokesos
m6donmegoldjuk.
5r '+ l or - 15= 0
- r '+2r - 3=0
(,!+ 3xir 1):0
A megold6sok
tehit:
,!r : 36sazr2=L
Ezekiezmeghatdrozva .1,{:
^z y r : 5 6 sa zy r : 3 .
Kdr 6s egyenesmetszet tehrt a (-3; -5) esaz (1; 3) pontok
A metszespontok
A k6t gdrbemetsz6spontjai Mok a pontok,melyekmindkett6reilleszkednel.
azazamelyekkoordinateimindkettdegyenlet6t igazzeteszik.Ametsz6sponl(iL b) A kdr egyenlete:
koordin6taittehit 6gy kapjuk meg, hogy a ktir 6s az egyenesegyenletealkotll k:(n+l)2+(y-2)'?=25.
egyenletrendszert megoldjuk. Az egyenese:
Egyenes6s kijr kdlcs6ndshelyzeteheromf6lelehet.Lehet,hogy nincskdzii\ e:3x+4i=-20
pontjuk,vagyaz egyenes erintia kdrt,vagyaz egyenes metszia kairl.Ez ahll Megoldis
j6n az egyenlefendszemekvagy nincs megoldesa,vagy egy szimp6r,vagy ki 1
szampar, (r+ l)r+ ( I - 2 ) ' : = 2 5
3r+4] =-20-+ r = :ir 5
4

(:t + I ) ' + l - - \ -7
)
o P6rddk a + l r+ l +- 1 +- 1+49
Hatarozzuk mega kdvetkez6egyenesek 6skiiriik metsz6spontjait! 162
a)A kiir egyenlete: . 16
k: (x - l)'?+ (r,+ 2)'?= 25. -r + _r+l)
162
Az egyenes6:
j'z+8,v+16
etLx-Y =-1
(x+4)2
 KOOR DI NATA- EiEO M ERTI A KOORDI N ATA"GEOM ER TIA

Ha valakinemveszieszre,hogyleljesn6gyzetr6lvan sz6,amak a diszkrimi- esa pontjalegyen:

nansvizsg6latakor
kidedil,hogyaz 0, 6sigy egymegoid6sa van. P(4;-s).
Az egyenletmcgoldasa
az Megoldis
A kiir egyenlete
alapjdna kdz6pponta f(-2; 3) pont.Az egyik nomiilvektor
A hozz, tartoz6l'6fi6ke: tehit:
n"=KP=i k, !Lzazii"(.6,
-8).
Tehetegykdzi;spontvan:a ( 4; 2), az egyenes
6rint6jea kaimek.

c) A kiir egyenlete:
r: (i l)'z+0 + 3)'1=9.
AZ egyenese:
ety-x=5.
Megold6s Ehelyettvalaszthatjuk is, p6ld6ult, tl: - 4) \ekrort.igy az
egyskalarszorosiit
( r - l ) 'z+()+3)'z=9 6rin16egyenlete:
)'=n+5 e:3x-4Y=32'
)--!=5+

(r-1)x +(r+8)r =9
2.{'z+ l,+.{+ 56=0
x'z+'7r+28=0
Ennekaz egyenletneka diszkriminrinsa:
D=1 '1-4 28=49-1r2=-63.
Az egyenesnek
Tehatnegativ,ami aztjelenti,hogynincsval6smegoldisa- cs
a kdmekteh6tnincskdzdspontja.

Kitrhiiz egypontj:ibanhizott 6rintd

Adottegykdr segyportja.Megkell adniazezenponton6thalad6 6rint6t.A,,l
a fontost6teltlehetfelhasznehi,hogy &in16sipontba hizott sugir mer6lcgc'
az 6rint6re.Ez a mer6legessugeriranyitvaaz erint6egy normilvekiora.E!.\
normalvektor esegypontismereteben pedigaz 6rint6egyenlete kdnnyenfelir
hat6.

O P6lda
A kdr egyenlete:
(jr + 2)'?+ 0,,- 3)1: 100,
 LEI Ro 5TATI SZI I KA L EIR O STATISZT' KA

4. LEIRO STATISZTIKA DS Pelda

vALOsziNfsfcszArdrAs soKasag konkii eqvs6e tstlefv adat ismervfaita

A magyar Troppauer lak6heh, Szesed reiileri
l.r. l-nin6 srATrszrrKA n6pess6g Hiim6r szill- ev 1955 id6beli
2004.jan. kor 49 mennylsegl
4.1.1.Fogalmak I -Jen loslalkozds bn6
A statisztikanagymennyis6gii jellemz6stv6gziil
t6lgy vagyembercsopofi lerfi mmoscql
r6luk szeEelt,6ltallbanszamszerii
adatokfeldolgoz6saval.
Diszkr6tism6rveknekDevezzilk azokata nennyisgiismin'eket,melyeklez
Fontosfogalmak tartozoadatokcsakvegcssokvagylclsorolhat66116keket
vehetnekfel. Ilyenek
peldiiula sz6mlelessal
kapottadalok.
Egyedek:a vizsgiiltcsoporttagjai,elemei.
Folytonosism6rlek azoka mennyis6giism6Nek.melyekhez tartoz6adatok
Statisztikaisokas6g:a vizsg6ltcsoport. bdnnilyen6teket felvehetnek.
Ilyen p6ld6ula t6\'olsig.vagyvalamennyiviz
ti;mege.
Statisztikaisokasigm6rete:a sokasiigban
az egyedeksz6ma.
Egyadatgyakorisigamegmutatja,
hogyegykonkr6tadathiinyszorfordule16
Adal: a sokaseB czerzettinformicio.
egyedei16l az 6sszesadatokkdz6tt.

Mutat6: a vizsg6ltegyedekbizonyosk6retdsszess6g6benjellemz6 szamszel A gyakorisSgit{bl{zat vagygyakorisigieloszlasa lehets6gcs

adatokat6s a
informrci6,melyekadatokb6l jiinnek l6trbizonyosszrmitrsokritjiin. hozz6juktartoz6gyakorisegokat
tartalmazza.

Ism6rv: azoka tulajdonsrgok,

melyeketvizsgilunka sokas6gegyedein. O 1. P6lda
A fedettpe1y6s palacsintaev6 versenykeriiletiddnt6j6ben a kiivetkez6mennyi-
Ism6rvfajtAk: s6gekfogytak:
- teliileti, 1 5 ,1 6 ,1 7 ,1 9 ,1 9 ,l7 , 1 8 .1 ' , 7 , 2 1 , 2121, ,t 9 , 2 1 , 1 9 ,t 6 , 1 5 .1 6 , 2 0 . 2 0r,1 , 2 2 -
- id6beli, 11,23,18.2t.
- min6s6gi, A gyakorisigit6bl6zal
- mennyisgi. palacsinta 15 16 17 18 19 20 21 22 23
A teriileti6snz id6beliismervekaz egys6gek t6fteli (ldldmjzi)vagyid6beiicl g y a k o ris a g 2 3 6 2 4 2 3 21
helyezked6sere vonatkoz6infomici6k. A min6sgiism6rvekleztartoz6intor Ha nagymennyisegii essokfeleadatvan,akkoriltekinthet6bb. haa lchers6ges
m6ci6kverbAlisan jellemzik,irj6k le az egyedektulajdonsrigait.P6ldriula ntr adatokat eg),nAst61 idegenGszekre, Lig).nevezett osztilyokraosztjuk.Ezekl6-
a foglalkozds.A mennyisgi ismdrvekszdml6lisvagymer6stqin kapotl611r' nyegeben balr61zart intervallumok, tehelaz a1s6hatirdvalcgyenl6adalhoz-
kekkeljellenuik az egys6geket. z6ta(ozik,a fe1s6hatfuAval egyenl6nrarnem.
 L EI RO STATI SZTI KA LEIR c| STATI SZTI KA

Az oszt{Iykijziisgyakoris{gieloszl6saz osztelyokonalapul6gyakoris5gi
cl A sokasdg kiv6lasztoilr6szetmintinak nevezzlk.
osaas, A mintaelemek kivilasztrsa,4lapelvet
tekintve,lehet:
P6ldeulaz e1626versenyadatailrendszerezziik Az oszilykijzLis
osztelyokba. - veletlen
gyakorisegi eloszlesa kiiveikez6lesz. - nemveleden.
osztdly gyakoris6g V6letlenkiv6lasztdseset6na sokas6gmindenegyesegys6gere n6zvee16re
l5 - i 8 megadhat6az adott elemmint6bakeriil6s6nekval6sziniisge.
t8 - 2 1 8
21 - 2 4 6 4.1.3.Adatok dbrdzol5sa
Az adatokgafikus megjelenitesere
tiibb lehet6s6g
van.
Relativgyakods{g egykonkrtadatgyakorisegSnakes az iisszesadatokszir.
minak arinya. Ez megmulatja,hogy egy adatsz6mahanyadr6sze az dsszc\ Oszlopdiagram
adatokszem6nak, amit szazal6kban
is szokesmegadni. Akkor Erdemeshasm6hi, ha gyakodsagokatvagy valamilyen mennyisegeket
akarunkdsszehasonljtani. Lesda palacsintaevd
veNenygyakoris6git6bl6zatit.
palacsinta gyak. rel. S/al. Nemerdemes hasznilni,ha az adatokkdzdttvankiugr6ertek,vagyhaaz ert6-
I5 2 0,08(8 %) kek kdziiti elt6#skicsi.
t6 3 0 .r2( L2%)
t7 6 0.24 (24 o/o)
18 2 0,08(8 %)
t9 0.16fl6 %)
20 2 0,08(8 %)
2l 3 0.r2( r 2 % \
22 2 0,08(8 %)
23 1 0.04(4 %\
osszesen 25 r (100ou)

4.1.2.Mintav6tel
A staiisztikaimunkaegyik fontosl6p6sea sokasigjellemz6sehez sziiksigr\ $nGyakalsa.SiC!aqz!?q
adaiokbegyiijtese. eszkijzeilmintav6telielj6r{soknakne!e/
Az adatszerz6s
P6ldiul ha a palacsintaevdversenybebenevezettvolnaa 3. padtlyis czrcd6s
ziik.
pamncssz6ra mindenkinek ugyanannyitkellettvolnaennie,akkoraz ezredtel-
Az alapj6n,hogya mintavetela sokasdg mekkorar6sz6rele{ed ki, a mintavi jesitm6ny6n kiviil nemlehetne6rdemlegesinformici6lnycmi a fbgyasztdsok-
tel lehet:
16laz oszlopdiagram segi1s6g6vcl.
teljes
- ftszleges.
jellemz6sea cel-r/ Vonaldiagram
Amikor reszleges mintavetelesetena sokasrgeg6sz6nek id6beliviltozasdtakarjukszem-
ha egy mennyis6g
Akkor szoktukhaszn6lni,
egy resz6rekiterjed6adatfelv6tel
alapjdn,akkorreprezentativ megfigyeles'i,l
l6hetni.
besz6liink.
 LEI RO STATI SZTI KA L EIR c| STATI SZTI KA

4.1.4.Statisztikaimutat6k

l\Iiidusz
Az adathalmazbaD legnagyobb gyakodsdggal el6fordul6adal diszkftismefl
ese16n. Fol)lonosism6rvn6la gyakoris6gi gijrbemaximumielye. Jele:Mo_
Ila a gyakorisagok kiizii$ a legnagyobb
csakegyszer.fodulelci,akl<oregym6-
duszn,ha tdbbszdris el6fordul,akkor tilbbm6duszri eloszl6srolbesz6liink.
Nenl fligg kdzvetleniilscmaz dsszesadat6l,sema sz6ls6sges e 6kcki61.Az
Pe)driuldbrdzoljukGlezserBozs6palacsiDtaev6 lrenjDgjeinek
teljesitmeny6l els6peldaeset6na m6dusza 17.
napi bontdsban. bogy a gyorsteljesitn6nyniivel6s
L6tha16, milyentdrdsloko
zott a felkesziilesi
folyamatban. Medi6n
A nagysagszerintrendezettadatokkdzdlt a kijz6ps6,ha peraflansz6muadat
Kiirdiagram van- Perossz6mi adatesetena kdt kdz6ps6adat6tlaga.Nila kisebb6rt6k
Kiidiagramal az6bflioland6adatoknagysaga a kdrcikkckkdzepponti szdgi ugyanannyi van,mi'rtn6lanagyobb. Nemfiigg kdzvetleniilsemazdsszes
adaf
vel ar6nyos. t6l, sema szels6s6ges
6lt6kekt6l.Apeldiban a medien18.
Peldeulaz egyik versenyenmegkerdeztek a resztuev6ket, milyen tdltelekel
enneszivesen a palacsint6jdban.
A vdlaszokeloszlisetfiutatja a kdrdiaglam. itlag vsgl, szimtani {tlag
Ugy kapjuk,hogyaz adatokitsszeg6telosztjuka darabszimmal.
Szemitisinal
M vanilia mindenaditot felhasznalunk.A szemtani
kdz6pnagyon6rz6kenya sz6ls6sege-
sennagyrekke, f6legkisebbadathaLnaz eset6n.
ll$csoki Az L p6ldeban:
ll tfr6 2 l 5 + 3 . t 6 + 6 t 7 + 2 . 1 8+ 4 . t 9 + 2 . 2 0+ 3 . 2 I
2+3+6+2 + 4 +2 +3+2 +1
I lfah6j 2 22+I 23 462 ,^ .^
I lekviir 25 25

O 2. P6lda
A tortadiagranon a sz-dgekarinyamegveltozik,
torzul.HiebalaNinyosabb.ll, P6ldaaz itlagok viszonydra
ncm lehetj6l leolvasniaz adatokaranyel Aladdinazontiin6dik,hogybelepjen-e a 40 rabl6kdz6.Ismeda havizsiik1n6-
nyokb6laz egy f6rees6reszekel. A 19alrabl6helyettes5 aranyat,a 16alrabl6
7 aranyat,a 4 l6rab16l0 aranyat6s a rabl6vez6r800 aranyatzsiikmdnyolha-
vonla.
Aladdinkiszdmitjaaz rltlagor,ami 26.175aranyhavonta.Ez igensz6psumma,
a gondcsakamyi, hogyennyitigazdb6lsenkisemzs6kmenyol. HaAladdiner-
rc szdmilana,aklor csal6dniakellene.Azonbanrutinosanmeghaterozza a
 L EI RO STATI SZTI KA r-eiio srarrszrr <n

titbbimutat6tis.Amedian7 arany,a m6duszpedig5 anny.Val6sziniilegezen - 1. p6ldebanaz itlagoseltrs:

Az
ut6bbiraszimithallegnagyobb ezjellelnzijobbana nbl6ban
val6szinfiseggel, 6 18' r 8 .4 I8
2 lr 5 - r 8 .4 8 1 + l l 6 - r 8-.4
ddbana keresetilehet6sdgeket. o:-
"
25
526r6drsimutat6k , 2 1 8 - r 8 ,4 8 ]+ 4 [e1 8 ,4 8 1P0 + 2- ] 8 ,4 8
]
Az adatokviltoz6konysdge! jellemzika sz6r6dAsi
sz6r6d6set mutat6k.Ez tiir- 25
tenhetaz adatokegymeskdziittikiil6nbs6gein,
vagyaz adatokegykiti.intetell , 3 l2-rr s,4sl +2P
-l 8,4sl
2 +P
-18,48
i |
6rt6kt6lval6 elt6r6sein
keresztiil. 25
= 1,94
Terjedlem
Annakaz intervallumnak a teljeshossza,amelybenaz adatokelhelyezkednek.
Jele:l? (az angol rdng sz6b61) A 2. peldabanaz dtlagoseltrs:
Legyena legnagyobb adaly",.. a leglisebby..". igy: l9 1 5 2 6 , 1 ? s l + 1[ 6- 2 6 , 1 7 s1
!
R= v.* - v.,. 40
adatokt6lftigg,igy nemfelt6tleniiljellemzij6l a vizs
Ez a legsz6Js6s6gesebb
g6ltjelens6get,
mivel ezensz6ls66rt6keketa v6letlenszesz6lyei alakithatj6k. F00-26,r75|
. 1ro 26,r75l+
Az L pelddban: 40
= 38,69
R=23-15=8.
A 2. p6ldrban:
R:800-5:795. Perszenemcsaka szemtaniethgt6lval6 elt6r6stlhetmeghaterozni.
Egy adottd szemt6lval6 etlagosabszoftitelt6r6saz adatoka szAmt6lvett
Atlagos(abszolrit)elt6r6s elt6s6sei
abszoltt6rt6keinek
a szimtanikdzepe.
keresztilljellemzi a sz6rdsr.
Ez az adatoksz6mtanidtlagukt6lval6 elt6r6sein
-"1*lr,,l+. +lr.-,1
Jele:6 (delta) " - lr
Legyena szemtanietlagjele f-az adatahkpedigrendreFrt y2;...; Y,.Az eix
goselt6r6s:
S26r6s
lY Y lltY .r ' | Y l - tY YIl nemaz abszohit6rt6k6tkell
Az el6z6hitzhasonl6mutato,csakaz eltereseknek
A=l '
venni,hanema n6gyzet6t,amit majd a ndgyztgyijkvones
,,teszj6v6".Jele:o
Tehetaz adatokszAmtani kijzepet6lval6 elteresek
abszoltt6rtekeinekszamtl (szrgma)
ni Atl^ga,azazazt m[t^tja meg,hogy az adatoketlagosao mennyiret6mekcl
az ,tlagukt6l.Az6rtkell az abszolit6fi6ketvenni,merlegyebkenl az elt6ftscL Az el6z6j eliil6seket
hasznalva:
dsszege 0.
- lv - f l + ' v.- v,' ? L ..,( ) , l ,
"-! ,
C LE I RO STATI = iZTI KA V A L OSZIN U SEGSZAM ITAS

Sokesetbennema sz6r6s,hanemannakn6gyzete Ez a sz6-

a lontosjellemz6. 4.2.VAL6SZiNUSfGSZAMiTAS
lnel].neknevevariancia.
rdsngyzet,
4,2,1,Alapfogalmak
AzLpdld6banasz6riis: veletlentijmegielens69ek
A val6sziniis6gsz6mit6s vizsgiladvalfoglalkozik.
tg ,+gr'rl\16 18,,r8)-b(17-l8. J E )
o-\,/:r t, Kis6rlet
,s Altalinos 6 elembenkis6rletnekneveziiik mindenolyan vizsgelatot,mely
l
+4(19-l8,48): +2(20-18,48)
2(18 18,48)'? olyanjelensegrevonatkozik,amelyazonoskitriilnnyekkiizdti megism6tl6-
dik, illetvemegism6telhet5.
A valosziniisegi
kisirlerne|alllpvetcienk6tismerve\an.
3(21-r8,4S)': -r8,48)r
+2(22 18.48):+(23
1. A val6sziniis6gikis6rletlefolyisa(eredm6nye) vdlellenszerii,
nemmegj6-
25 solhat6.
2. A val6szin6s6gi kis6rletazonoskilriilm6nyekkdz6t1aktuhAnyszor megis-
mtelhet6.
A 2. peldeban
a sz.6res: Amelyikkis6rletteljesitiezta k6t kivanalmat,
aztval6sziniis6gi
kis6rlemek
ne-
l 9(5-26,175)'z+16(7 r vezhetjiik.
-26,175)

l 0 P6lda
4(t0 26,I?5)r+(800 26.175) Vajonaz alibbi kis6rletekkijziil melyeklekinthet6kval6sziniisegi kis6rletek-
40 nek?
= t23,92 A. Feldobunkegy erml.
B. Eldobunkegyhatoldalidob6kockat.
Nem szerencses, hogy egy gyi;kvonisttdbbsorbakelletttiirni, de rem6Lheld
C. Leejtiink egy i.e. 6. sz|za.dlkinai v,z|t.
leg igy is ed6that6. D. Hagyomdnyos g',ufesdobozban megszimoljuk,mennyiszdlvanbeffle.
E. Kdr6kreosztottc6ltebhradobunk(fel 6r6valezel6ttaztsemtudtuk,van-e
ilyenjnt6k).
F. Egyll-s versenyaut6n igazitijr6stesztel v6gziink.
c. Egy F1-sversenyaut6n sz6mit6g6pes vegziink.
tdres-szimulaci6t
H. Megsz6moljuk, hogyegykockiinakhat lapjavan-e.
I. Egypakli ktuty6b6lkihizunk egy lapot.
Megoldis
Az A, B, D, E, G 6s I p6ldaval6sziniis6gi kis6rletnek
min6sithet6.
A C, F 6sH p6lda nemval6sziniis6gi kiserlet.
 VAL O SZI N U S EG SZAM I TAS V A L OSZIN U SEGSZAM i TAs

Elemi esemEny O. C6lbadobis 2.: beosztisiclkiili tibhra dobunk(feit6telezziik, hogya tab-

A kis6rletegy lchcts6geskimenetelefelemi ese dDyneknevezziik.P61d6ul lat eltalaljuk).
kocl(adobrisn6l
a 4-esdob6segyelemiesemeny. Dgy kis6rlethez
rafozo elerri P Tdvolugres: lemerjiikaz ugr.isnagysagat (feltcssziik,hogy az ugris 6rv6
esemdnycki6la kdvetkez6ketviiuk el: nyes,esjo sportol6kugranak).
- mindigegy6 elmiienel lehessenddntenibinnelyik elemiesemenyr6l, hogy MegoldAs
bekdvetkezcttvagynen, K. Penz6rme.,A kisrlelkitnenetele,hogy az 6nne valamelyikirpj6ra esik-
egvszenek6t elemjcsem6ny Demkdvetkezbct bc, Alapokatmegkiildnbdztetiik, egyikfej.misikires Altalabanezekettekinl-
- valamclyikelemiesemenynek be kell kdvetkeznie. jiik elemiesem6nynek. (Vehctn6nk azt is, hogymemryirclbrdul eI megdl-
ldsul6na fligg61egest6l.)
Esemr:ny L. Dob6kocka. A kis6rleteredm6nyc, hogya kockamegatllegyikoldalan'6sa
Eleni cscm6nyek egy halmazetesem6nynek nevezziik,peldAula p6rossz6n szemk6ztioldal6tmutatja,amelyenegy sz6rntalehat6:l,2, -. ,6 Altale-
dobisfnakesemnye a 2'es,4-es6s6-osdob6sokelemiesem6nyeibdl 6ll. Egy banezt a sz:imollekintjtikelemiesem6lynek(Tekinlhehenkazt is, hogy
esemeny akkorkdvetkezikbe,havalarnelyikhozz6ta(oz6 elemiesemeny va az aszlalonhol ellt mega kockal.)
l6sul meg. Egy esem6nytdbbl6lekeppen i, b.kOu"tf"rh"t. P6ldnuta iAros M. G)ufaszal.Egydobozbat,10szehakkell lennic.Lehet,hogyegyesesetek-
szdrDdobisdnakesemenye h6romf6lek6ppen kijvetkezhetbe. ben valamiveltijbbetvagy kcvesebbel taliilunk.Eredm6nynek vehetjiika
Az esemenyeket j
nagybctiivele16ljijk,peldeull, B. C... . dobozban lev6gyufiikszrmd!,vagya 40 szdh6lvaloeltEr6siikct is Mi nost
Azt az esem6nyt, amelybiztosanbckijve&ezikbiztosesem6nynk nevezziik, ez ut6bbil tckintjiik,az elt6l6smondjuk max. l0 szarl.
jele I esemny pdlddulkockadob,snel, hogy u; 6l intenaltumbaesijszimol N. C6Ibadobes1.A kiirijknekakkorvan6rtelme. haazcgyeskordk6rtadunkva-
dobunk. lamennyipontot.igy a dobfssalpontokatszerziink,legyenckezekpl- l0 a
AZ az eserneny!amelynemkijvetkezhetbe, lehetetlenesem6nynck nevez- kii1s6,30,50,70,a telitalelat100.Ezt az e(6ke!vessziikkimenelelnek.
ziik,jele O. Lehetetlen
esemeny poldiul kockadobAsnel, hogytizestdobunk. O. Celbadob5s2. Mivel a tibla sima,ez6rltckintsiikeredm6nynek a talilalunk
ponlol.A/ elemresemdnyel
dll.rlkijeldlr d cdltablJ ponrjai (l-rtdklcnlmeg-
Esem6nyt6r jeliilhetjnkp6ldriula c6ltiblakiizppontjdt6l val6 trvolsigot.)
Az dssTeslehets6geselemiesem6ny halmazritesem6nyt6rnek
nevezziik. P T6volugris.6 m6leralattiugrissalne foglalkozzunk, 6s 1I m6terfelettLlgy-
A kockadobisnilpeldaulaz {l; 2; 3; 4; 5; 6} halmaz. sernugrik scnti. Az elemi esemeny, az ugr6shossz valahol a kett6kijzijtt
van de ott lehetbrnni.
O P6lda
Hatirozzukmeg,hoN/ azal6bbival6sziniis6gi
kiserleteknekmilyenkimcnetelei, val6sziniis6gi kisrlet elemi esem6nyek escm6nyt6r
elemiesen6nyeilehetnek, illetuemilyencsem6nyt6rlaftozikhozzejuk? 'K) p6nzfeldobes fej vagy iris lfci, ires)
K. Penzfeldobds: feldobunkegyemr6t(lclt6telezziik,
hogylapjira esik). L) kockadobas l , 2 , 3 , 4 , 5 v a g y6 { l ; 2 ; 3 ; 4 ; 5 r6 }
L. Kockadobds: eldobunlegyhatoldalirdob6kock6t (felt6telezziik,
nema sar- M) g,ufaszril -10 6s +10 kijzdttieg6sz {-10;-9; ...r9; l0}
kdraesik). N) celbadob6sL 10,30,50,70 v a g y1 0 0 { 1 0 ; 3 0 ; 5 0 ; 7 01;0 0 }
M. G1ufasz6l: hagyominyosg),uiasdobozban megszimoljuk,mennyisz6lvan O) celbadob6s2. c6ltiiblaponljai az eg6szceltabla
benDe. Mindig mis dobozthaszn6lunk. P) tfvolugriis 6,006s I1,00kijziiftival6s (6; l1)
N. Cdlbadobis L: kdrdkreosztotttiiblaradobunk(felt6telezziik,
hogya tiblet
eltal6ijuk).
 vAL6 szr N Lis EG szAM iTAs
V AL O SZI N U 5 9 6 SZAM ITAS

Figyeljiikmeg a tablizatutols6oszlopetlAz els6negykis6rletesem6n).tere

val6sziniis6g-szdmit6s
fogahnai megfelel6k
halmazelm6leti
megszemhhat6llalmaz.Veliik ellent6tbena tcjbbiesemenyt6r intervallum
vagyteriilet,az{rznemmegszdml6lhat6l Az els6negykis6rlethez
tartoz6val6_
sziniis6geketezert,,diszkretrek",
az ur6bbikett6eseteben 1. Alapfogalmak
viszont,,folytonos-
nak" nevezziik. 1. C)esem6nyler U (univerzum)
2. 't elemiesemny jr U (univezumegyeleme)
Tapasztalatimegkiizelft6s 3. ,, esemny .1 e U (univerzumegyreszhalmaza)
Ha n szemfkis6rletfolyameneg],1 escmeny
]-szor kdvelkezikbe,akkorI az 4.I esemeny bekdvetkezik(,1-bcli n < / (r a halmazegyeleme)
elemiesemeny kdvetkezikbe)
,, esem6nygyakoisiga, u { henyudo. pe(l\Caz A esemenyrelativ 5. ,! biztos esemeny(birmilyen U e A (A tarlalmazzaU-t),
gyakorisiga. elemiesemeny kdvetkezikbe,az altalibaDI - U
l-beli),6ltal6banA:O
A relativgyakoriseg e1t6kea v6ietlent6lliigg, azazha a kis6rletsorozatot 6.1 leheietlenesemeny (nincsolyan A U = A (A-naknl^cskdzoseleme
azo- ^
nos kdriilmenyekkdzijtt megism6teljiik,akkor iltal|balr az itj 6ftekaz e16z6t6l elemieseminy,amclyl beli), U-val),
kiildnbijmi fog. Ha a kis6rletsorozator sokszormegism6teljiik, akkora kapott ,ltaldbanl-ba nemesikesem6ny.dllaleban I =O
relativgyakorisegert6kek miir egy konsrans&t6k kiiriil foglak ingadoznies
minl nagyobbaz ,r, az ingadozes ann6lkisebb.Azt az 6fi6ketmelyhezegyre 2. N{iiveletekesem6nvekkel
kcjzelebb kedil a relativgyakodsiga kis6rletekszimanakndvelesevelaz,4 1.1 s,Begyszerekdvetkezik x e A B (x azA 6sB kitzdsr6sz6b61
esem6ny tapaszlalatival6sziniisegeneknevezziiks p(l)-val jelcjljiik(a p be- be (AB) ^ elem)
val6
tii a latin probabilitas:val6szints6g sz6b6lszrirmazik). Mivel a t gyakorisig 2.1 6s B kizrda egymdst I r-rB = U (nincskdzitselemiik)
legkisebb6rteke0, legnagyobb pedig,l, 0 < P(l) < 1. 3.1, A kiiztil legalibbaz egyik xe Au B(razAesB egyesitesb5l
bekiivetkezik (l + t) va16elem)
Matematik6imegkiizelit6s 4. ,1 nemkdvetkezikbe n t (= U \A) (.I az,1-nkivtlj.)
A val6sziniis6g-szdmidsfogalmaia halnazelmelettel szoroskapcsolatban 6ll-
nak.K6szitsiink,,sz6tdrat"
a k6t t6makbrkdztittl Induljunkki a val6sziniis6g- P6ldik az alapfogalmakhoz
szimitesfogalmaibdl!(Pl. lni az esern6n)'r6r,
elemiesem6ny, csem6ny,biztos Legyenez a kockadob6s.
esem6ny,lebetctlenesemeny stb.halmazosmegfogalmazisa?) L E s e m6 n y t eU:
r: { 1 ; 2 ; 3 ; 4 ; 5 ; 6 } .
2. Elemiesemny pl. r: 4.
3. Esemenyek I = {p6rosdob6s}.
4. Hatostdobunk.
5. Biztosesem6ny magaU, debiztosesem6ny a kdvetkez6is:
B = {7-ndlkissebbdob6s}.
6. Lehetetlenesemeny: C= {8-ni1nagyobbdobis}.
Pld6ka miiveleteklez
1. P6ldaegyiittbekitvetkez6 esem6nyeke: legyena k6t esem6ny,4- { l; 2; 3}.
=
B {2; 3; 4}; ha a dob6sunk =
x 2 vagy3, aklor I is 6sB is bekijvetkczik.
 VAL O 5Z I N U S EE; SZAM I TAS vA.L6 sziN I s aG szAM iTAs

2. Egyrnislkiz6r6esemenyekre:,1 : lpiros dobas),B: 4.2.4.Gcometriaival6sziniis6g

{pdratlandobes};met-
szetiikiircs,igy egyszene
nemkdvelkczhet beminda ke116. 0 P6lda
3. Legaliibb az egyikcsemeny bekovetkezeserc:,,1= { l; 2}, B = 14;5}; Legyenegy50 cm oldahinegyzetalakric6lt6bladsa kdzep6negy 10crnsuga-
=
ha'I l, 2, 4 vagy5, akkorI vagyB bekdvetkezik. mekkoraa
ldvtnk 6smindiga cltebliba1al6lunk,
ru kdf. Ha velellenszeriien
4. Benelnkdvetkezcj - {perosdobas}esa dobasunki= l, 3 vagy5.
esemdn]'rc:l hogya kiirbeliiviink?
val6sziniis6ge,

4.2.2,\ral6sziniis6g Ez egytipikusp6ldaebbena plobl6makdrben. A lnyege,hogyadottegypon-

Mindenl esemnyhez rendeljiinkegyva16sszemolamelyetazl esem6ny va- tok alkottageomelriaialakzat6s az elemi esem6ny, ezm ponthalmazb6l, az
l6szinijs6gdnek jelijltink,a kdvetkezci
neveziink6sP(.,1)-val kik6tdsekkel: egyikpont,,cllal6l6sa", Egyesemeny
kiviilasztesa- pedigaztjelenti,hogya ki-
1. 0 < P( t ) < 1, valasztottpontbeletanozikegy bizonyoskijeldltresztartom6nyba.
2. P(1)= i, a biztosesemeny val6sziniis6ge l, Ha azesemdny bekdvetkezesenek val6sziriis6ge
drdnyosa reszhalmaz mdrt6k-
3. ha I esem6ny6s B esem6ryegymist6lfiiggetlen(A B) = A, azazegy- sziim6val(teriilet,t6rfogal),akhorgeometriai beszeliink.
val6sziniis6gr6l
szerel1emval6sulhatrak ^ hogyvalamelyik
lllcg,akkorannakval6sziniisege, Tehit ilt az esem6nleregygeometriai alakzat,az esem6ny az ezenponiokegy
megval6sul P(l u B) = P(A) + P(B). r6szhalmaza, az elemiesem6ny pedigegypontnakfelel meg.

Az is bcl6that6,
hogyhr vanket tetszdleges
esem6ny,
,4 6sB, akkorannakva- Megoldes
loszintsge,hogyegym6sulir bekiivetkezzenek
valtozatlanfelt6telekmellett Az el6z6ekalapjrna kij$c lalilas val6sziniisegea kiir tedilctdnekes a n6gy-
.
P(A) P(B). zetteriiletenekarAny6val egyenl6.Ez eml6kezlethetminketa,,kedvez6 esen6-
nyekper 6sszesesem6ny"m6dszere.
4.2.3.Val6szinffs6gklasszikusfogalma r 6sa negyzetoldala.,, ak-kor
a kdr sugara
Teh6t,ha a kcirbelalelesesem6nye,,1,
Klasszil-usval6sziniis6gimez6neknevezziika, az esernenytercl, melyetveges . ': r t or r
sz6mt,egrenltienvd6szinii esemenyek teljesrcndszercalkot,azaza mez6lalko- P\At.' '.'- '" :'- a. o.l 2b.
t6 elemiesem6nyck val6sziniisge
mind ugyanazs\alamelyik biztosanbekiivet- a' 50' 25
kezik.Ilyen p61d:iula kockadob6s, a lott6sorsolAs.
Ha mindenelemieserD6ny a kdrbetaldl.
Nyolcb6legy ldv6sval6sziniileg
ugyanolyanval6sziniis6gfi,legyenn darab,6s valamelyikbizosrn bekdvetkezik.
4.2.5.Visszatcv6ses mintav6tel
akkor egy elcmi esemeny val6sziniisge 1. Az olyan esem6ny O P6lda
Az el6zriliiviildiiz6sn6l annak,hogyliz liiv6sb6lh6tszera
mi r val6szinfisege
\d o,i7rn,r:ege.
Inel)I Ja',ibled\e,,ocicmi dll I.
esernenyb6l k6rbelalilunk?

Tehelklasszikus
val6szjniisegi
mcz6ben egyesem6ny valOszi#6g6tfgy kapjuk. Itt mindenlijvesnelugyanazoka feh6telek,a kezdetifelt6telekviltozallarok.
hogya kedvez6eseteksziimiitelosztjukazijsszesesetekszamiival.Peld6ulkocka Az ilyen helyzeteketnevezziikvisszatev6ses mintavetehek. hiszaz eredelii1-
lapotmaradmeg,,,visszatessziik", amit kivesziink.
dob6sndl,arnak a lal6szimis6ge,hogy perossz6motdobunk ], nivel I|{egoldis
2
akedvez6esetekszlimahirom,mikor2-t6t,4-gyetilletve6{ot dobunk,azds7 Ha a kdrbeldv6sesemenyt ,,,-valjelciljiik, akkor az el6z6ekszerint/ = P(l) =
szeseseleksz6mapedighal. hogynema kiibe ldviink,legyenez4.4 - I -/r -
0,126.Annaka val6szinffsege,
 vaL6 sziN ii s G szAM iTAs IN E,EX

0,874.Teh6thdtszera kiifte kell l6niint, hiiromszorpediga kijriin kiviil. Egy ilyen egyenl6tlensegek 8 6 ;1 1 0
sorozahrak
a val6sziniis6ge az egyesldv6sekval6vintsdgdnekszorzata,teh6tp?. abszolf1e1t6r6s 214 27
A kombinatorikebantanuitakaiapjenilyen sorozal,I1oS/tizb6l valamelyikhetbe- abszolttertekesegyenletek 103 ekvivalencia 18
abszoltt 6rt6k 3'7 ellentettvektor 171
rl 0l I34
talil. | - 1 fglsl,fppsn
6llhareld. I-,/ekegym;<loltuggellen
eserek.
igy a abszolt6rt6k-fiiggaeny 77 eltol6s
t/j algebraikifejezes 51 rint6
vdlo)/iniisigeikelo.s,/c kell adnr. i91 a keresell \alo5zinrlseg 150
algebraitdrt 52;51 6dnt6n6gysziig
ir0\ illitas 7; 15 esem6ny 2 18
) .7 10,126'1' =0,000O41
0,8743' ,.r,
,1sha1ns,r,,, 213 exponenci6lis egyenletek 107
6tlag
Altal6nossAgbani etlagoselt6r6s 214 exponenci6lis fiiggv6ny 80
Egyl esemeny val6szintsegelegyenp,6s igy annaka val6szintisege, 6tm6r6 155
hogyl
esemeny nemkiivetkezikbe q = I -p. Ha n darabegym6sr6l F
fiiggetlenkis6r-
letct v6gziinkazonosfelt6telekk6zdtr,akkor annaka val6sziniis6ge, B felszinszAmitas 167
hogyI
befog6t6tel l4'7 forditottarenyossag 62
forg6sszdg 1 28
esem6ny
f-szorkdvetkezikbe
li),.r' cs
csonkagrila
forgatis
1 6 1 fiiggv6ny
134
65
csonkagtla terfbgata 169 fiiggv6ny graflkonja 6'7
csonkakip 1 6 8 fiiggv6ny jellemzes 70
csonkakup felszine 1 6 8 fiiggv6nytranszformaci6 85
csonkakip tefogata r69
G
D geometriaitranszfom6ci6 t32
deltoid 1 5 1 ;1 5 9 geometriaival6sziniis6g
diagrammok 211 gdmb 13I;161
diszjunkci6 l 6 gdmblelszine 168
giimb tertugata r70
E,E g6mbtesl l 6l
eg6szszimok 9:33 grdf 26
egybev6goseg 135 gula 160;167
egrbev6g6sdgitranszfonneci6k 133
egyenes arinyossrig 6l GY
egyenes egyenlete 195 gyakoris6g 210
egynes meredeks6ge 197 gyiik fiiggv6ny 78
egyenlet 65; 86 gyiikiis egyenletek 105
egyenl6tlens6g rendszerek Il2

e39
 IN D EX

H K 49P
LOganrmus
hajldsszdg 127 karnatos kamalszamiras 120 El paralelogramma 150
logaritmusliiggveny
halmaz 9 keriilelszimitiis i62 l5 Pitagomsz tetel 1E
logika
halmazmegaddsa l0 ket pon 6\,olsega 09; t95 pohnoln
halmazsziimossdga 10 kombinatorika 22 primsz6mok 42
NI
halmazokegyenl6s6ge l0 komplemcnter halmaz 13 | 4',7
magassAgttel
halmazokkdzdttirelici{ik
halnazokkiildnbs6ge
l0
12
konjunkcio
konvexsokszdgiitl6i
16 naradekososzlas a
t54 mAsodlohiegyenlelck 92
halmazokmetszete l2 konvexsokszijgbels6szcigei 154 R
nisodfokir egyenlelrendszer 98
halmazokuni6ja 11 konvexsokszdgkii1s6szdgei I54 iiiggvny '/4 racionilissz6mok 34
m6sodfokir
harmadfohifiiggv6ny 76 koordinriiageometria t87 masodlol(lira vezct6egyenletck 91 relativprim
hiromszijgkdzepvonala 147 koszinusztetel I84 2t3 reszhalmaz lt
mediiin
harcmszdg magassiga 145 kttr 130 m6tani kcizep 114 rolnbusz 151
heromszdgoldalfelez6mer(ilegeselrlll kdr egyenlete 202 1l8
mefianrsolozal
h6romszilg srilyvonala 146 kiir keritlete 124 2t0 S
mintav6tel
hiromszdgsziigfelcz6je 143 kdr leriilete 131 2r3 sikgeomelda 123
h6romszdg teriilete 163 kdrcikk l5O skalfuisszorzat 175
haromsziigek 140 kiircikk keriilete 162 N sorozatok 115
haseb 158 kiircikk tedileie t66 48 statisztika 208
n-edikgy6k
hasonl6sig 137 kdrszelet 156 t6
negAci6
hasonl6s6gi transzform6ci6 136 kdrszelerteriilete 166 kiizepvonala 1 5 3 sz
negyszitg
halv6nyozas 46 kiiz6ppontisziig I5l n6gyszdgek 1 5 0 szakasz oszt6ponta 192
hegyessziigekszdgfiiggv6nyei179 kijzeppontoshasonl6s6g 136 1 5 1 szakaszfelez6mer6leges l3l
negyzet
hel!'vektor 187 kdz6ppontos tiikcizes 133 szemegYenes 35
ndgyzetgydk
henger 158 kup 160 ponthalmazok 1 3 0 szimelm6let 4l
nevezeles
hengerszerfitesl 158 kipszeriitest 159 nornr{lalak szemelmelet alapt6tele 42
hirr 155 kvanrorok 19 norm6lvektoros egyenlete 1 9 8 sz6rnrendszerek 39
hfrngyszijg 150 t 7 1 szimtanikiiz6p lI4
nullvektor
L szamla.nlsorozat 115
I legkisebbkijzdstijbbszijrds
nnplikici6
12 o szdzaleksz6mit6s 62
17 legnagyobb k6zdsoszt6 44 osztoja 4i sze16 155
intervallum 36 linerrisegyenlelrendszer 91 oszl6kszema 43 szel6szakasz 155
inverzfiiggv6ny Iinefuisegyneietek 90 szinusztetel 184
irenyvektoros egyenlet
inacioniilisszrimok
199 breerisfiiggveny
linearistiirtftggveny
72
'19
o szoras 215
gr6f
ijsszefiigg6 27 szorzattdaliki!6s 53
ism6IVek 208 logaritmikusegyenletek 108 dsszetettszamok 42 szog t23
 , NO EX TAR TAL O M .I E GYZE K

sziigfeiez6 131
szcigmres t24 ELOSZ6
sziigpirok t25 ALAPFOGALMAK
szijvegesfeladatok 101
1. HALMAZELMELE! MATEMATIKAI LOGIKA,
T KOMBINATORIKA, GRAFOK 9
tAvolsag 129 1.I, HALMAZELMELET 9
teglalap 151 l- L l. Fogalmak 9
teljesgr6f 26 L1.2.Halmazokkiizdtli releci6k IO
tengeiyes tiikrdzes t33 1.1.3.HalmaaDiiveletek 1l
terfogatsz1mitAs 167 1.2.MAIEMATIKAI LOGIKA l5
terjedelem 214 1.2.1.Fogalrnak 15
termszeles sz6mok 30 1.2.2.Miiveletek I6
teriiletsziimit6s 162 1.2.3.Kvantorok 19
tetsz6leges szdgszdgfliggvenye182 I,3, KOMBINATORIKA 22
Thal6szt6tele 145 1.4,GRAFOK 26
tlapez 150
trigonometrikus egyenletek lt0 2. ARITMETIKA, ALGEBRA, SZAMRXNDSZEREI!
trigonometrikusfiiggv6nyek 82 FiJGCvENYEK 28
2,1,ARITMETIKAI ALAPMUVELETEK 28
U 2.1.L Term6szetes szamok 28
iireshalmaz 9 2.1.2.Egeszszemok 33
2.1.3.Racion6lisszdmok 3,t
2-L4. Iracion6lissz6mok 35
val6sszimok 9 2.1.5.Val6ssziimok 35
val6sziniis6g 208 2.1.6.Sz6megyenes 35
val6sziniisegszAmitds 217 2.1.7.Inteflallum 36
vektor 171 2.1.8.Val6sszamokabszohitert6ke 37
vektorhossza l'72 2.1.9-Nonnil alak
veklorskalarszorosa t73 2.2. SZAMRENDSZEREK 39
vektorok kiilijnbs6ge 173 2,3. SZAMELMELET 4I
vektoriisszeades t72 2.3.1.Alapfogalmak 4l
visszatev6ses rnintavetel 223 2.3-2SzAmeln6let alapt6tele
2.3.3.Legnagyobb kiizijsoszt6 43
2.3.4.Legkisebbkdz6stiibbsztirds
2.3.5.Marad6kososzt6s
(- T ARTALO M J EG YZEK TAR TAL OM JEGYZEK

2.4.HATVANY GYOK, LOGARITMUS -2,9,KOZEPEK 11,1

2.4.l.Hatvanyozes 16 2.9.1.Sz6mtanikdzep Il4
2.4.2.N6gyzetgy6k 11 2.9.2.M6rtaniktjzp 114
2.,1.3.r,edik gyiik 48 2.10.SZAMSOROZATOK
2.4.4.Logadtmus 49 2.10.1.Szfintanisorozat lt5
2.5.BETUSKIFEJEZESEK 51 2.10.2.Medanisorozat 118
2.5.1.Definici6k 5I 2.10.3.Kimaioskamatszemitis 120
2.5.2.Nevezctes azonossrigok 5l
2.5.1-Peldiikszorzalt6alakilisra 54 3. GEONIEl'RIA 123
2.5.4.Algebraitdrrek 5'1 3.I. GEOMETRIAIALAPOK
2.6.ARANYOSSAC 6l 3 . 1 . 15. 2 6 9 t23
2.6.1.Egyenesarenyossrig 6l 3.1.2.Ttrelemekktilcsiinoshelyzete6stivols6ga 128
2.6-2.Forditottaranyossig 62 3.1.3.Nevezetes ponthalmazok 130
2.6.3.Szdzal6kszimites 62 3,2,GEOMETRIAITRANSZFORMACIO 132
2.7,FUGGVENYEK 3.2.L Alapfogalmak t32
2.7.1.DefiDici6k 65 3.2.2.Egybevig6sagi kanszformAci6k 133
2.7.2.Fiiggv6nyjellemz6s 70 3.2.3.Hasonl6s6gi transzformici6 136
2.7.3.Egyveltoz6s fiiggv6nyek 12 3,3.S1KBELIESTfRNELI ALAKZATOK 140
2.7.4.Ftiggv6nylranszformici6 n) 3.3.1.Iliromsziigek 140
2.8.EGYENLETEK,BGYENLoTLENSEGEK 86 3.3.2.Sikn6gyszijgek 150
2.8.1. Alapfogalmak 86 3.3.3.Sokszdgek 154
2.8.2.Megoldesjm6dszcrek 87 3.3.4.Kdr 155
2.8.3.Linetuisegyenletek 90 3.4.T6RGEOMETRIA r58
2.8-4.Ktismeretlenes line6risegyenletrendszer 9I 3.4.1.Hengerszerd test 158
2.8.5.Misodfoki egyenlet 92 3.4.2.Kipszeriitest 159
2.8.6.Mesodfokicgyelielrendszer 98 3.4.3.Gcimb t61
2.8.7.Szdveges feladatok 101 3,5.KERULET-ESTERULETSZAMiTAS i62
2.8.8.Abszolirt6rtekesegyenlet 103 3.5.1.Keriiletsz6mites 162
2.8.9.Gyiiktisegyenlelek r0s 3.5.2.Teriiletszimids 163
2.8.10.Exponenciilisegyenlet 101 J.6.TiRFOCAT.fS FEtSTiNSIAN,IiTA\ 167
2.8.1L Logaritmikuscgyenlelek 10E 3.6.1.Felszinszimil6s t6'7
2.8.I 2. Trigonomerrikus egyenletek I10 3.6.2.T6rlogatsz6mites 168
2.8.13.Egyenl6tlensegek 110 3.?.VEKTOROK 1'/1
2.8.14.Egyenl6tlens6g-rendszer lt 2 3.7.1.Fogalmak t'7|
3.7.2.Vektormiiveletek 172
 ] - ARTALO M J EG YZEK

3.8.TRICONOMETRIA t'79
3.8.1.Hegyessziigeksziigfiiggv6nyei 179
3.8.2.Tetsz6legessz6gszdgfiiggv6nyei 182
3.8.3.Szinusztetel 184
3.8.4.Koszinusztetel 184
3.9.KOORDINATA-CEOMETRIA r87
3.9.1. Vektorokkoordinata-rendszefien 187
3.9.2.Ponthalmaz,giirbeegyenlete 195

4.LDIROsTATrszTrKA
6s vAl6sziNiistcsziMiTAs 208
4,I, LEIRO STATISZTIKA 208
4.1.1.Fogalmak 208
4.1.2.Mintavetel 2t0
4.1.3.Adatok6bnizol6sa 211
4. 1.4.Statisztikai
mutat6k 213
4.2. VALOSZiNUSEGSZAMiTAS 2r7
4.2.1.Alapfogalmak 217
4.2.2.Val6szinfis6g 222
4.2.3.Val6sziniis6g klasszikusfogalma 222
4.2.4.Geometriaival6szinfis6g
4.2.5.Visszatev6ses mintav6tel 223

Index 22s

ra
v
Kiadja: Maxim K6rywkiad6 t<ft,, 6726 Szeged,Fitj !. g2/8.
Tel: (6D 54A-444,Fax: (62) 548443,E-mail: info@maxim.co.hu
Felel6skiad6: PuskiisNorberr
Kszdlt a ceneriil Nyomda Kft.-ben,