Tananyag: Védák (óind nyelvű szent könyvek)
AZ EGYHÁZ SZEREPE AZ
INTÉZMÉNYES NEVELÉS
LÉTREHOZÁSÁBAN MO-ON
Szt. István → kereszténység szükséges az
európai nemzetek közé tartozáshoz → egyházi
iskolák létrehozása → klerikusképzés (egyházi
+ világi értelmiségiek)
Bencés-rendi kolostorok létrehozása: Szent
Márton hegyi kolostor (későbbi
Pannonhalma)→ iskola is működött itt, leendő
szerzeteseket tervszerűen oktatták, közülük
sokan váltak Szt. István segítőivé. (Egyéb
kolostorok: Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél,
Zobor → volt oktatás, de alacsonyabb szintű)
Székesegyházi iskolák: Esztergom, Kalocsa
(érsekségek), Győr, Veszprém, Pécs, Eger, Vác,
Nagyvárad, Csanád, Gyulafehérvár
(püspökségek)
Csanádi székesegyházi iskola: Gellért püspök
szervezte 1030 körül. Első tanító: Valter
Magiszter. Tananyag: írás, olvasás, magasabb
egyházi műveltség (grammatika, diktámen,
kompútusz)
Lelkészképzés másik módja: falusi papok
átadták tudásukat a köréjük gyűlt fiúknak, őket
a püspök később pappá szentelhette
XI-XII. sz.: feudális birtokosok helyzete
megerősödött → szolgasorúak tanulási
lehetőségeit megváltoztatták → Könyves
Kálmán kora: szolga csak akkor lehet klerikus,
ha a földesúr arra engedélyt ad.
XI-XIV. sz.: Székesegyházi iskolák
megerősödése
Tananyag: alapkészségek, latin grammatika,
diktámen, kompútusz, valamint egyéb, a tanuló
jövendő pályájában hasznos egyéb ismeretek
Iskolaszabályzat (Zágráb, 1344): szegények
ingyen tanulhatnak, de adományokat gyűjtenek
az iskola számára; többiek pénzben vagy
természetben fizettek
Világi főurak, királyok gyerekei: nevelésük
nyugati mintára történt → udvari klerikusok
nevelték a trónörököst. Tananyag:
vallástörténet, grammatika, latin szövegek,
testedzés, kardforgatás. Jelentős: világi-lovagi
műveltség, a klerikusság nem volt életcéljuk
XIV. sz.: külföldön már egyetemek alapultak.
Mo-on 1367-ben Nagy Lajos Pécsett egyetemet
alapított, majd Óbudán is lett egy 1395-ben.
Ezek rövid életűek voltak, káptalani iskolává
alakultak át hamarosan.
ÓKORI KELET NEVELÉSI FELFOGÁSA
Egyiptom
Alapfelfogás: a világ teremtése óta változatlan,
változtathatatlan, a gyereknevelés célja: az örök
normák megtanítása, az istentől származó
igazság megismertetése. A gyereknek minél
előbb felnőtté kell válnia, a felnőttek
életszabályai szerint kell élnie.
Tiltott a csecsemőgyilkosság, az újszülötteket
nem pólyázzák be, a gyerekek pucéran
járkálnak.
A fáraók gyerekei és az úri gyerekek együtt
tanultak→ bensőséges kapcsolat az uralkodó és
közeli alattvalói között.
Testi nevelés: lovaglás, kocsihajtás, nyilazás
1. Írnokképzés: nagyon
megbecsült foglalkozás az írnoké.
Feladatai: adminisztráció, bérkifizetés,
levélírás, irodalmi művek másolása. Az
írnokok tanítottak → írnokképző:
utánzással, gyakoroltatással tanítottak.
Tananyag: számolás, mérés, csillagászat,
földrajz, vallás.
Az írás a műveltség elsajátításának kulcsa
→ felemelkedés lehetősége a papság zárt
kasztjába → hatalom birtoklása
Írástanulás: 5 éves kortól 6 éven át →
motiváció a verés és a lábak megkötözése
volt
olvasás: kántálva ismétlés, szövegek
bemagoltatása
erkölcsi szabályok: értelem nélküli
magolás
2. Segédként szakképzés (több
éven át)
3. Papi szemináriumok (nagyobb
városokban)
4. Orvosiskolák
5. Apródszolgálat a fáraó
udvarában (legelőkelőbb gyerekek)
India
Kasztrendszer alakult ki (Dravidák +
indoeurópai törzsek):
1. papok (brahmanák)
2. katonai előkelők (kszatriják)
3. árja közrendűek (vaiszák)
4. őslakók + szegények (páriák)
védők)
1. kaszt: teljes könyv ismerete, himnuszok,
szertarások szövegei
2-3. kaszt: egyes fejezetek ismerete
4. kaszt: tilos volt számukra a szent tudomány
ismerete
Az egyes kasztok más módon tanultak:
Brahman-iskola: 9-12 éves korig tart,
memorizálás módszerrel, tanítónál laktak 4-5
hónapig, büntetésként hideg fürdőt és éheztetést
használtak. Tananyag: írás, olvasás, erkölcs,
csillagászat, filozófia
Kszatrija-iskola: 12 évesen kezdték, sok
katonai gyakorlat volt, tanultak: hadászat,
kormányzás, törvények, mezőgazdaság,
kereskedelem
Vaisza-iskola: 13 évesen kezdték, mesterséget
tanultak a rokonoktól, írást, olvasást, számtant
tanultak
Buddhizmus megjelenése: a kasztrendszert
passzívan elutasítják, cél a tömegek művelése
→ buddhista papok terjesztették az írást! A
buddhista iskolák a kolostorban működtek, 8-
20 éves korig tanultak a diákok, világiak is
tanulhattak itt, cél a lélek belső harmóniájának
megteremtése volt
Kína
Zárt kultúra, magas szintű. Hagyományok
kultusza jellemzi, a gyerekeket a régiek iránti
alázat és feltétlen tekintélytisztelet
szellemében, engedelmességre nevelték. Az
egyes tisztségekhez, rangokhoz több vizsga kell
→ először alkalmazták a vizsgarendszert.
 Alapiskolák (falvakban vándortanítók,
városokban a kormány iskolái): 5-10 éves
korig, csak fiúk tanulhattak (lányok
magántanárhoz jártak), vizsgát kellett
tenni, vegyes életkorú osztályok, módszere
a szövegek memorizálása.
 Középfok (járási, tartományi isk.): 10-
14 éves korig, tandíj, tananyag az 5 kánon
(szent könyv) → Konfucius gyűjtötte
össze, cél az erkölcsi érettség, érzelmi
beleélés képességének kialakítása
 Felsőfok (állami tisztségviselők –
mandarinok – képzése): 4 klasszikus
könyv tartalma, előkészítés a 3 fokú
vizsgarendszerre
Vizsgarendszer:
 Alapvizsga: 2-3 évenként rendezték a
kerületi hivatalok, 1 vers + 1 fogalmazás
→ Virágzó tehetség cím → hivatalt nem
kaphatott a vizsgázó
 Középfokú v.: tartományi hivatal
rendezte 4-5 évente → Kitűnő tehetség
cím + magas hivatali tisztség
 Felsőfokú v.: birodalmi hivatalok
rendezték 13 évente, 13 napig tart a vizsga
→ Legkitűnőbb tehetség cím +
legmagasabb hivatali tisztség
ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVELŐDÉSI
VISZONYAI
Homéroszi kor
Heroikus emberideál→ Homérosz / Íliász : a
kor elsőszámú tananyaga → példamutatás,
szemléletformálás az ifjú arisztokraták számára
(felolvasták nekik, nem tudtak olvasni).
Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés.
Nevelés színtere: háborúk (kardforgatás,
bátorság) és a népgyűlés (szónoklás). Az élet
maga az iskola, fontos az élő példák szerepe.
Első nevelő közeg a család, tanító az édesanya.
Fiúk később harcoltak és népgyűlésre jártak.
Spárta (K.e. VIII-IV. sz.)
Hatalom a katonai arisztokrácia kezében
→katonai rendőrállam
Nevelés célja: állandó harci készenlétre
felkészítés, az uralkodó osztály megvédése az
őslakosoktól (heloták) és körüllakóktól. Cél:
egyéniség elfojtása, fanatizmus, gátlástalanság
létrehozása. A vezetők megszabták, kivel
házasodhatsz, az újszülött az állam tulajdona
volt → Tajgetosz!!!
Gyereknevelés: csecsemőt nem pólyázták,
erőpróbák voltak, csoportos nevelés (7 évesen a
fiúk táborba kerültek), testi nevelés az
elsődleges, a szellemi nem fontos. A lopás nem
bűn, csak ne kapjanak rajta. Írás, olvasás,
számolás nem fontos, csak a világos beszéd. A
nevelés központja: hazaszeretet, fegyelem,
engedelmesség, idősek tisztelete.
A fiúk 20 évesen a hadsereg tagjai lettek. Ekkor
megházasodhattak, de 30 éves korig a
kaszárnyában éltek. Ezután hazaköltöztek, de
60 éves korig hadkötelesek voltak.
Nők nevelése: futás, ugrás, birkózás,
fegyverhasználat (a gyerek erős testben
foganjon + a férfiak távollétében a nők a
Athén (K.e. VI-V. sz.)
Nevelés lényege: Nem volt szükség állandó
harckészültségre → cél a harmonikus ember
létrehozása
A kultúra, művészetek pártfogói: Periklész,
Drakón, Szolón (államférfiak)
Mindenki tanulhatott, de volt tandíj →
tehetősek tanultak leginkább.
Fontos: szakmai műveltség (mesterség) +
általános műv. (erkölcsi tanítás csecsemőkortól
kezdve)
Iskolarendszer: 7 éves kortól magántanítókhoz
járnak.
Iskolatípusok: Múzsai képzés (grammatikai –
irodalmi / Kithara), Gümnasztikai képzés
 Grammatikai iskola: alapkészségek,
nyelvtan, irodalom, Íliász elemzése,
magolása
 Kithara iskola: zenetanítás (utánzással),
táncoktatás
 Palaisztra: torna, testgyakorlás,
különféle sportágak (ép testben ép lélek –
elve)
 Gümnaszion: magasabb szellemi
tanulmányok, idősebbek sportoltak itt,
később könyvtár és előadóterem is lett.
Fontos volt a gyerek lelkének, jellemének
formálása. A tanító odafigyelt a gyerek
magatartására is, motivációként az esztétikumot
használták, nem fizikai fenyítést.
Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336-30)
Új iskolatípusok, a régiek megújítása:
1. Elemi iskola: 7-14 éves korig,
olvasás, írás, számolás. A tanító pénzért
tanított, bármely írni és olvasni tudó
ember lehetett tanító.
2. Grammatikai iskola: középfokú
iskola, sokoldalú tanítási módszerek,
klasszikusok tanulmányozása, házi feladat:
fogalmazás. A szónoklat tudományát
előkészítendő: nyelvtan, reál ismeretek
(aritmetika, geometria, asztronómia),
zeneelmélet
3. Gümnaszion: testi és szellemi
tanítás is!, kulturális központ: könyvtár +
előadások
4. Filozófiai iskola: felsőfokú
oktatás, a kor bölcselői köré szerveződött.
Tananyag: általános filozófiatörténeti
bevezető + a bölcs saját nézetei,
vitakészség fejlesztése
5. Orvosi iskola: Hippokratész
műveinek oktatása
6. Retorikai iskola: szónokképzés
Platón
Sajátos pedagógia rendszert alkalmazott:
Célja nem az egyén, hanem az állam
boldogsága
 Állam c. művében a társadalom
osztályai: filozófusok, katonák, kétkezi
munkások. Az állam akkor boldog, ha
köztük összhang van.
 Az egyén helyét a társadalmi
rendszerben lelki alkata határozza meg.
Filozófus: Erénye a bölcsesség, csak ők
alkalmasak az állam vezetésére. A
törvények betartásán őrködnek.
Katonák: Erényük a bátorság. Harcosok,
a filozófusok segítői, védik az állam
területét. Tagjai a család- és
vagyonközösségben élő nők és férfiak.
Dolgozók: Erényük a józanság. Feladatuk
a társadalom működését biztosító anyagi
javak előteremtése.
 Filozófusok nevelésének elvei: csak
megfelelő meséket hallgathatnak, a
drámák a jellemet változékonnyá teszik. A
zene milyensége is fontos → a fuvola
tilos. A testi nevelés fontos, de ne legyen
egyoldalú és mértéktelen. Homérosz
helyett himnuszokat és magasztaló
énekeket hallgassanak.
20 évesen: matematika 10 éven át
30 évesen: dialektika 5 évig
35 évesen: közéleti gyakorlat 15 év
50 évesen: állami vezetői tisztség
vállalható
Arisztotelész
Célja erényes polgárok nevelése (erkölcsi erény
→ szoktatással, szellemi erény → tanítással)
Tanítás: 7 éves kortól írás, olvasás, nyelvtan,
irodalom, zene, rajz, sport. A zene fontos,
levezeti az indulatokat, megtisztítja az erkölcsöt
– de csak a líra megengedett. Fontos az állam
szabadsága, a nevelést társadalmasítani kell.
Szerinte minden szabad polgár számára
biztosítani kell az oktatást. Az erkölcsi
törvényeket nem csak ismerni, hanem
gyakorolni is kell.
ÓKORI RÓMA NEVELÉSI RENDSZERE
Cél: az egyén állami szolgálatra való képzése.
Eszmény: Vir Bonus → gyakorlati és hazafi
tevékenységek biztos tudója
1. Törzsi nevelés kora (i.e. VI. sz-
ig)
Nincs intézményes nevelés, csak a család,
katonaság és a fórum. 7 éves korig az anya
nevelte a gyereket hagyományokra,
vallásra, fegyelemre. Ezután az apa
tanította írni, olvasni, számolni, a XII
táblás törvényre, a gyakorlati élet
szabályaira. Cél a bátorság, virtus
megbecsülésének kialakítása. Idősebb fiúk
apjukkal a Fórumon tanulták a politikát. A
katonaság is szerepet kapott a tanulásban.
2. Hódítások kora – intézményes
nevelés kialakulása (i.e. I. sz.-ig)
Találkozás más népek kultúrájával →
asszimilálódás
Görög kultúra hatása: magániskolák
megjelenése
Ludus: Tanító a magiszter. Írás, olvasás,
számolás. Tandíj van. 2-4 év képzési idő,
napi 6 óra tanulás. Játékos módszer,
gyakori jutalmazás, de erős szigor. Minden
városban volt ludus.
Grammatikai iskola: Tanító a literátus. 10-
12 éves fiúk járnak ide. Tananyag a görög
nyelvtan, költészet, irodalom, szövegek
értelmezése, magyarázata, kritikája. Dél-
Itáliai görög magántanítók oktattak itt.
Retorikai iskola: 16 éves kortól. Tananyag
közéleti ismeretek és szónoklattan.
Rómába települt görög rétorok vezették az
iskolát.
3. Császárság kora –
iskolarendszer szétterülése (i.sz. 500-ig)
Az állam felismerte az oktatás jelentőségét
és átvette az irányítást. A hatalmassá nőtt
birodalom közigazgatásának irányításához
kellettek a képzett hivatalnokok. Kialakult
az egységes, provinciákat is magába
foglaló oktatási rendszer.
Ideális köztisztviselő: nyelvi (latin, görög,
grammatika, retorika, dialektika),
tudományos (aritmetika, geometria,
asztronómia, zeneelmélet) képzettségű és
van erkölcsi tartása. Így lett az oktatás
alapja a HÉT SZABAD MŰVÉSZET
(grammatika, retorika, dialektika,
aritmetika, geometria, asztronómia,
zeneelmélet).
Megváltozott a görög művészetekhez való
viszony, divat lett a görög kultúra.
Érdekesség: a gimnasztika és a zene
hiányzik a római nevelésből.
Quintilianus pedagógiája
Q. a retorika professzora volt, nevelő a császári
udvarban. A római pedagógiai elmélet és
gyakorlat legkiemelkedőbb egyénisége, 20
éven át tanított, majd megírta a „Szónoki
képzés 12 könyve” című művét.
 A gyerek tanítását már egész kis korban
el lehet kezdeni
 Nincs olyan, akit ne lenne érdemes
tanítani
 A gyerekkel foglalkozó személy legyen
művelt, szép beszédű
 ’Játék legyen a tanulás’→ olvasást és
görög nyelvet már iskoláskor előtt el lehet
kezdeni tanítani
 Előnyben részesíti az iskolai oktatást az
otthonival szemben
 Elutasítja a testi fenyítést
EGYHÁZI ISKOLÁZTATÁS MO-ON
X. sz. vége: Benedek-rendi szerzetesek
eljutottak hozzánk is, kolostorokat alapítottak.
Szigorú szabályzat szerint éltek, iskolát is
működtettek.
1. Kolostori iskolák
Tanulás mindenki számára lehetővé vált.
Elindult az olvasástanulás első nagy
hulláma. A nagy kolostorokban volt Belső
iskola (leendő szerzeteseknek) és Külső
iskola (világi papok és nem papnak
készülők számára)
Tananyag: olvasás és egyházi énekek
A szerzetesek egy része kiemelkedett a
kolostori közösségből és püspökként vagy
állami tisztségviselőként dolgozott. Ehhez
magasabb szintű klerikus műveltségre volt
szükség. A klerikusok egyházi rendbe
tartozó, az államigazgatásban értelmiségi
funkciót betöltő férfiak, akik tanítottak is.
VIII. sz. végére Nagy Károly frank
uralkodó létrehozta az egész birodalomra
kiterjedő iskolarendszert: Kolostori,
káptalani, plébániai iskolák voltak.
Plébániai iskola: plébániával rendelkező
településen volt ilyen, alapvető klerikus
ismereteket oktattak. A kolostori és
székesegyházi iskolák a területi
központokban voltak, magasabb szintű
oktatást biztosítottak.
A IX. sz. során kialakult a mai oktatási
rendszer elődje: klerikustanítók tanítottak
meghatározott tananyag, tanmenet alapján,
tankönyvekből.
Új tananyagrendszer: klerikus tananyag =
7 szabad művészet, akik többre akarják
vinni, azok tanulnak grammatikát,
kompútuszt, diktáment is.
2. Plébániai iskolák
Nagy Károly alatt az uralkodó osztály
széles körben akarta terjeszteni az egyház
tanításait. Ehhez sok pap kellett. Ezért
alakultak a plébániai iskolák, melyekben a
falvak tehetséges fiait tanították olvasni és
egyházi énekekre. Belőlük lehettek falusi
plébánosok. A legalacsonyabb néprétegek
számára a XVI. sz.-ig nem voltak iskolák.
3. Székesegyházi iskolák
Egyházi központokban hozták létre, papi
műveltséget adtak. Rendszeres volt az
oktatás. A tanulók a scolarisok voltak,
énekeltek a templomi kórusban is, később
pap lett belőlük.
A XI-XII. századtól az egyház jogainak
védelméért a káptalani iskolákban már
magasabb képesítésű tanítók, tudósok oktattak.
Kialakult a klerikus műveltség hármas
rendszere: alapfok, középfok, majd speciális
tudományok.
 Alsó fokú
ismeretek: olvasás, éneklés
 Komplex
alaptudományok: kompútusz, diktámen,
grammatika
 Önálló
szaktudományok: orvostudomány,
egyházjog, filozófia, teológia
VILÁGI NEVELÉS FORMÁI
A középkor a rendi tagozódás kora: papság
(tudományok művelői), katonák / polgárok
(szabadok), jobbágyok (nem szabadok)
1. Lovagok nevelése
Lovagi iskolákban a vagyonos hűbérurak
gyerekeit nevelték. Cél: bátor, hősies
férfiak nevelése → testi erő,
harcedzettség, fejlett fizikum fontos.
Jellemző a spártai értékek tisztelete.
Iskolái: a főúri udvarok. Ide kerültek a
főnemesek gyerekei, miután otthon
megtanulták az erkölcsi, vallási,
fegyverforgatási alapokat. Itt tanultak
tovább a valós életből.
A lovagi élet velejárói: francia nyelv, dal,
zene, tánc, viszont írni-olvasni nem tudtak.
7 lovagi készség: úszás, nyilazás, vívás,
vadászat, lovaglás, sakkozás, éneklés
Az egyház is támogatta a lovagok
intézményét → az ifjakat 20-22 évesen
avatták lovaggá, sisakot, vértet, sarkantyút
a püspök nyújtja át, a kardot a hűbérúr.
Lányok nevelése: vagy kolostor, vagy
főúri udvarház lakói lettek. Utóbbi esetben
megtanultak mindent a várúrnőtől:
gazdálkodás, pénzügyek, betegápolás,
harcászat. Maradék idejükben éneket,
táncot, franciát tanultak. Írni-olvasni csak
kevesen tudtak.
2. Városi polgárság iskolái
A városi plébániai iskolák tananyaga
átalakulta a kereskedő, iparos és
hivatalnokréteg érdekeit figyelembe véve.
Tanítók: iskolarektor (egyedül tanította az
összes csoportot), segédtanító (idősebb
diákok lehettek, a kicsiket gyakoroltatták),
kántor (nagyobb városokban: énektanítás,
templomi szolgálat szervezése)
A rektor a plébános felügyelete alatt állt,
fizetését az egyháztól kapta, esetleg a
városi tanácstól. Megbecsült foglalkozás:
jó anyagi helyzet, társadalmi megbecsülés.
Rektorságra világi férfiak, a literátus réteg
vállalkozott legtöbbször.
3. Céhes nevelés
Kézművesek képzése → bognár, varga,
stb.
Céhekben, műhelyekben tanultak, szigorú
vizsgákat kellett tenniük. Mestervizsgát
csak 2-3 év külföldi szolgálat és tanulás
után lehetett tenni, ezt követően önálló
céhet alapíthatott az ember.
HUMANISTA PEDAGÓGIA FŐ VONÁSAI
A humanista mozgalom az antik szerzők
műveinek újrafelfedezésével indult. Ennek oka,
hogy szükség volt jó beszédkészségű
emberekre, akik közszolgálati és egyéb
magasabb funkciókat töltöttek be. A kifejező
beszéd elsajátításában az antik művek
segítettek. A humanisták is hittek az esztétikai
élmény jellemfejlesztő hatásában.
Pedagógia: új felfogás → a reneszánsz
embernek a korábban tiltott dolgokat is meg
kell ismernie. Tudomány és kultúra nagy
szerepet kapott. Egyetemek elterjednek (Fr.o-
ban 16 db), ez kihat a kulturális fejlődésre.
(Villon: egyetemek kritikája)
Támogatók: reneszánsz főurak (felismerik az
élet szépségeit, gyarapodnak, fejlődik a
pénzpiac → ez nekik jó), egyházi körök (kezdi
érdekelni őket az evilági élet értelme)
Nevelés kérdései:
Mi a földi élet értelme és tartalma?
Milyen az ég és föld kapcsolata? Igazak-e
túlvilágról szóló történetek?
Mi az erény és a bűn? → Új felfogás: élvezni
kell az életet, nem böjtölni.
Humanista nevelés tételei:
A gyereket úgy neveljük, hogy szeresse a
szépet, becsülje a művészeteket
Értenie kell a tudományokat és a csillagászatot
→ kitekintés az égboltra!
Az egyházi mellett a világi irodalom is fontos
Szabad gondolkodás → a hittudósok műveit
ismerni kell, de nem kell egyetérteni, lehet őket
értelmezni, magyarázni is.
Testkultúra fontos → tánc, sport tanulása
Szeretni kell a természet szépségeit.
A társasági élet is a kultúra része.
Új emberkép: felszabadult, nyitott ember → Új
nevelési rendszer: tanár és diák kapcsolata
megváltozik, szebb gyermekkor lehetősége.
Iskolarendszer:
A nevelés világi oldala erősödik meg, nem csak
a Bibliát olvassák, hanem antik filozófiai
műveket is.
Káptalani iskolák 3 szintűvé válnak (alsó,
közép, felső fok)
Csökkent az egyház befolyása (kevés a pénzük)
Humanista gimnáziumok jöttek létre, 3
szintűek, 3. szinten világi műveket tan.
Iskolai színjátszás → diákok + tanárok írják,
játsszák a darabokat.
Kódexekből tanulás (1. tankönyv a Szalkai
Kódex)
Nagy humanista Gondolkoldók
Rotterdami Erasmus
Pedagógiai kérdések is foglalkoztatták. Ilyen
irányú műveit két csoportra oszthatjuk. Az
egyikbe a klasszikus nyelvi és irodalmi képzést
szolgáló latin és görög nyelvtankönyvei
tartoznak. A másik csoportba pedig a
gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit
tárgyaló értekezései sorolhatók.
"A tanulás, az elemzés és a magyarázat
módszere” című tanulmánya 1512-ben jelent
meg. Művében a 10-14 éves tanulók számára
nyújt kidolgozott tananyagtervezetet. Kijelöli
az elsajátítandó klasszikus latin és görög
műveket, bemutatja a feldolgozáshoz
legcélszerűbb módszereket.
"A gyermekek korai erkölcsös és tudományos
nevelése" címmel 1529-ben írt értekezést.
Ebben mintegy foglalatát adja a reneszánszra
jellemző gyermekkép és nevelési stílus
legjellemzőbb vonásainak.
A gyermek- és ifjúkor a nevelés legalkalmasabb
időszaka. A gyermekkor ugyanis a potenciális
alaktalanság korszaka. A nevelőnek kell emberi
alakot formálnia neveltjéből - a tudás és az
erények elsajátíttatása útján. A gyermek
utánzással sok mindent megtanul. A szülők
felelőssége a kisgyermekek nevelésében másra
át nem ruházható. Erasmus keményen kritizálja
azokat, akik gyerekeiket rosszul megválasztott
házitanítóra bízzák.
Erasmus - akárcsak Quintilianus - az
intézményes nevelés híve, de a durva
iskolamestereket kritizálja.
A jó nevelő figyelembe veszi a gyermekkor
sajátosságait és a gyermek egyéni adottságait.
A nevelés lényege a bensőséges, szeretetteljes
emberi kapcsolat nevelő és növendéke között.
1530-ban látott napvilágot "A gyermek illő
magatartásáról" írott illemtankönyve, úri
családok gyermekeinek ajánlotta. Erasmus nem
a néptömegek számára írta műveit, hanem a
szellem elitjének. Könyveinek nyelve a
klasszikusan tiszta, kifejezően ékesszóló latin. A
nemesek közé számított mindenkit, aki a
"szabad tudományok"-kal kiművelte lelkét,
szellemét.
A gyermeknevelés feladatai többirányúak: A
gyermeknek egyrészt el kell sajátítania a
vallásos érzület alapjait; ezzel párhuzamosan
meg kell tanulnia a "szabad tudományok"-at.
A vallásos és értelmi nevelésen-képzésen túl a
jövendő felnőtt élethez szükséges praktikus
ismeretanyagot is birtokba kell vennie.
Már kora gyermekkorától kezdve meg kell
ismerkednie az illendő magatartás elemi
normáival. Már gyermekkorban ki kell alakítani
a helyes, a "civilizált" viselkedés belső
ösztönzőit, habitusát.
Megjelenik a "jól nevelt gyermek" típusa. A
középkorban a gyermekeket semmi sem óvta a
durvaságtól, a neveletlenségtől. A "jól nevelt
gyermek" neveltetéséhez viszont hozzátartozik
a káros hatásoktól való megóvás, a rossz példa
elhárítása. Mindez a megalázó testi fenyítést
elutasító szeretetteljes nevelői magatartással
párosul.
Erasmus fölismerte, hogy a gyermek igényli a
szeretetet. A nevelő munkája akkor sikeres, ha
növendékével a humanitás, a szeretetteljes
emberi kapcsolat köteléke fűzi össze.
Hasonló népszerűségre tett szert másik
párbeszédes illemtankönyve, a Colloquia
familiara (1522-1524). Erasmus ebben a
művében az ember különböző társas
kapcsolatairól ír.
Montaigne
Francia történész, jogász. Nézetei:
 Önálló gondolkodásra kell megtanítani
az embert.
 Az értelmes tanulás a fontos, nem kell
mindent egyből elfogadni.
 Fontos a gyerek erkölcsi nevelése.
 Szélsőséges nevelési módszerek
elutasítása
 A nevelés alapja a világ megismerése
legyen (pl. földrajzot utazás közben
tanulják)
Mórusz Tamás
Eszménye: 8 óra munka, 8 óra pihenés…
A munkában egyenlően vegyen részt mindenki
Mindenkit 5 éves kortól tanítani kell
A szellemi javak mindenkit egyenlőképp
illetnek meg
A népet anyanyelvén kell tanítani
A földi örömök a fontosak, a vallási
előítéleteket elutasítja.
KÖZÉPKORI EGYETEMEK
XII. sz.-ban létrejött az Universitas (tanárok és
diákok egyesülete), a mai egyetem őse. Az
intézményt Studium Generale-nak nevezték. A
legelső ilyen Bologna-ban alakult 1088-ban.
1. Párizsi tipusú egyetem
(Sorbonne)
A középkori egyetem prototipusa volt, 4
karon tanítottak: 3 felső (teológia, jog,
orvosi) és 1 alsó (filozófiai: egységesítette
a külföldi diákok alapismereteit). A
stúdium 6 évig tart, a 2. év végén
baccalaureatus vizsga, a 6. év végén
doctoratus. Magas szintű teológusképzés.
Rektor az egyetem vezetője, a fakultások
élén a dékán áll. A rektort a tanárok
választják maguk közül, de az egyházi
hatóság erősíti meg tisztségében.
A párizsi egyetem a filozófiai alapú
teológia művelésével lett híres.
Skolasztikus dialektika módszerével
tanítottak (tétel rövid megfogalmazása,
ellenérvek, érvek mellette, kifejtés, döntés
és indoklása)
Francia, angol, német egyetemek ilyenek
voltak.
2. Bolognai típusú egyetem
A rektort az egyetemisták választják
maguk közül → Csak klerikus lehet,
nőtlen, 25 évnél idősebb, erkölcsös,
megbízható, igazságos. A rektor
adományozott tanítási jogokat. Fegyelmi
ügyekben az egyetemi bíróság döntött, a
doktorrá avatás szertartásosan történt.
A Bolognai egyetemen a jogi kar vált
ismertté, a római jogra alapozott világi
jogot dolgoztak ki a professzorai.
Ilyen típusúak voltak az olasz és spanyol
egyetemek de a Krakkói is.
Montpellier egyetem: Az orvosi fakultás lett
híres, Hippokrátesz és Galénos művei alapján
oktattak, arab orvosok kiegészítő tanításaival.
FELSŐOKTATÁS KEZDETE MO-ON
 Az első magyar egyetemet Nagy Lajos
király alapította Pécsett, 1367-ben, de csak
néhány évtizedig működött.
 Zsigmond uralkodása alatt Óbudán,
1395-ben létesült egyetem, minden karon
megindult az oktatás. Kapcsolat a Bécsi
egyetemmel → vendégprofesszorok. 1414
utánról már nincs adat az egyetemről.
Mindkét egyetem a helyi székesegyházi
iskolákból fejlődött ki, de nem tudtak
megerősödni, így káptalani iskolaként
működtek tovább.
 A következő egyetemet Mátyás
alapította 1465-ben, Vitéz János
nagyváradi püspök buzdítására,
Pozsonyban. Vitéz J. lett az egyetem
rektora is. A filozófiai és teológiai
fakultást fejlesztették magas szintre, de a
másik kettő is kiépült. 1470-ben V.J.
összeesküvést szervezett Mátyás ellen,
elkapták, meghalt. Ezzel az egyetemnek is
vége lett.
 1635 – Pázmány Péter, Nagyszombati
jezsuita egyetem: egyházi szellemiség, 2
fakultás (filozófia, teológia), 1667-től jogi
kar is volt.
 1789 – Nagyszombati egyetemet Pestre
telepíti Mária Terézia → ELTE elődje
ROUSSEAU FELFOGÁSA A
NEVELÉSRŐL
 Új alapokra helyezte a gyermekről
alkotott felfogást:
A gyerek eredendően jó, a társadalmi
együttélés rontja meg
 Pedagógiájának célja az evilági
boldogulás, etikája a boldogságetika
 A nevelésnek igazodnia kell a gyerek
természetes viszonyaihoz (kora,
érdeklődése)
 A nevelés célja, hogy önálló ember
váljék a gyerekből, aki megáll a saját
lábán
 A szegényeknek nincs szüksége
nevelésre
Módszerei:
 A tanító ismerje meg a gyerek
természetét
 A városból a természetbe kell
költöztetni a gyereket
 Biztosítani kell a gyerek spontán
fejlődését
 A nevelőnek meg kell védenie a
gyereket a külvilág káros hatásaitól →
negatív nevelés: „nem tanít meg az
igazságra, de megóv a tévedéstől”
Emil, avagy a nevelésről
1. könyv: 0-2 éves korig → testi
nevelés
A gyerek helye az anyja mellett van, nem
szabad dajkára bízni. Csak akkor lehet
dajka, ha az anya alkalmatlan: falun élő
asszony legyen, aki hagyja szabadon
fejlődni a gyereket és természetközelben
neveli azt. R. elutasítja a szélsőséges
nevelési formákat.
2. könyv: 2-12 éves korig →
érzékszervek nevelése
A beszéd kialakulásától magántanítót kell
fogadni, aki fiatal, a növendék pajtása is
egyben. Neki kell megismertetni a
gyerekkel a világot. Kialakul az érzékelő
értelem. Fontos a rendszeres testgyakorlás.
Büntetni nem kell, az maga a tett
természetes következménye. Tervszerű
tanítás felesleges. Olvasni nem szabad,
legfeljebb a Robinsont.
3. könyv: 12-15 éves korig →
értelmi nevelés
Az értelem békés korszaka, még nem a
pubertás kor, a gyerek a tanulásra
fordíthatja energiáit. Felébred benne az
elemi erejű tanulási vágy. Olvasnia még
mindig nem szabad. Maga fedezze fel a
természetet és tudományokat a nevelő
segítségével. A fizikai munkának is fontos
a szerepe (E.- kézművesség)
4. könyv: 15- házasságig →
erkölcsi nevelés
Második születés korszaka: visszatérés a
városba. Társadalmi egyenlőtlenségek
bemutatása, együttérzés képességének
kialakítása. Történelmi alakok életútjának
megismerése, vallásos nevelés, szexuális
nevelés
5. könyv: Sophie nevelése
Női alkat: passzivitás, gyengeség jellemzi.
Házias erények elsajátítása.
PESTALOZZI (1746-1827)
 először intézményesítette a munkára
nevelést.
 írás, olvasás, számolás és vallási
ismeretek tanításán túl a fiúkat
megismertette a korszerű
növénytermesztés eljárásaival. A lányokat
pedig bevezette a háztartás vezetésébe,
megtanította őket varrni, kertet művelni.
 A nevelés legfőbb célja az ember
felemelése az igazi humanitás fokára. Ez
pedig az ember általános nevelése, teljes
körű kiművelése útján valósítható meg.
 az embernek minden belső erejét,
képességét arányosan, harmonikusan ki
kell fejlesztenie.
 Wolff-féle képességlélektan híve volt: a
nevelő munkája képességet nem teremthet,
de azok meglévő csíráit még a
gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy
bizonyos fokig.
 a nevelés legközelebbi, s egyúttal
legfontosabb köre a család.
 négyrészes regénysorozatot jelentetett
meg kifejezetten az egyszerű nép számára.
Ennek első kötete 1781-ben jelent meg
"Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének
legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű,
erős akaratú édesanya. Elkeseredett
harcot folytat azért, hogy züllött férjét
visszavezesse a családjához. Közben
gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli,
tanítgatja őket. Végtelen anyai szeretete
képes arra, hogy megvédje gyermekeit a
külvilág romlottságától, gonoszságától.
Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai
elérésében.
 Pestalozzi gyakorlati nevelő volt,
írásainak nagy része is a pedagógia
gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
 A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi az
emberi természetről alkotott nézeteit fejti
ki, megalkotja saját antropológiáját..
 azt vallja, hogy az ember eredendően jó,
romlatlan
 az ember etikai fejlődésének három
fokozatát különíti el.
1.) "Természetes állapot" (Naturstand)
foka. Az ember vágyai sokasodnak,
kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem,
gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem,
gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
2.) "Társadalmi állapot"
(Gesellschaftlicher Zustand). A társas
együttélés, s ennek szabályozója, a jog
megkönnyíti a szükségletek kielégítését.
Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi
ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is
jellemző az emberre. A társadalmi állapot
éppen ezért labilis, bizonytalan.
3.) Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher
Zustand) állapota nyújt az ember számára
harmóniát. Ide mindenki egyéni
erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha
betartja az együttélés szabályait, s ha
képes saját egoizmusát legyőzve másokat
is elfogadni, szeretni.
 Gyakorlatban is megvalósította a
"természetszerű" pedagógiát. Olyan
nevelési gyakorlatot folytatott, amely a
gyerekek sajátosságaira épít, egyéni
fejlődésüket is figyelembe veszi a
módszerek kiválasztásakor.
 az elemi értelmi képzés" problémájával,
az elemi oktatás módszereinek
tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre
tanította növendékeit, új alapokra helyezte
a népiskolai pedagógiát.
 Pestalozzi eszményképe egy olyan
intézet volt, amely magába foglalja a
nevelőintézetet, az iskolát, a
szegénynevelő házat és a tanítóképző
szemináriumot.
REFORMÁCIÓ HATÁSA AZ
ISKOLARENDSZERRE
A ref. atyja Luther Márton → szembeszáll a
humanizmus emberközpontúságával, elutasítja
a klasszikus szerzők kultuszát. Pedagógiája a
mélyen átélt, bensőséges vallásosságon
alapszik.
Reformáció terjesztése → szükség van nagy
műveltségű plébánosokra, prédikátorokra →
városi plébániai iskola + egyetem
Néprétegek különböző iskoláztatása:
tudósok → jövendő teológusok, tanuljanak
latin, görög, héber nyelvet, hogy a Bibliát
eredeti nyelven olvashassák
plébánosok → latint tanuljanak, latinul
kommunikáljanak egymással (+ grammatika,
klasszikusok)
köznép → írás, olvasás anyanyelven (Bibliát
lefordította németre)
Luther követői az evangélikusok, egyházba
szerveződtek.
Kálvin János a ref. másik ága, őt a
reformátusok képviselték.
A reformáció kihívást jelentett a katolikus
egyház számára → ELLENREF. létrejön
Az ellenreformáció harcosai a Jezsuiták (1534-
ben alakult a rend)
Jezsuita iskolaszervezet:
nemzetközi és egységes; 5 osztályos gimi;
osztály-tanóra rendszer; központi tanterv +
követelményrendszer; vizsgák; kollégium
típusú iskola
A REFORMÁCIÓ HATÁSA MO-ON
A Mohács utáni Mo-ra a teljes megosztottság
volt jellemző, ezért nem ütközött nagyobb
katolikus ellenállásba a reformáció terjedése.
Királyi városok gazdag polgárainak különösen
tetszett az új vallás.
Protestáns iskolák:
a legtöbb városé ilyen. Cél: belülről fakadó
vallásosság (pietas) kialakulása. Művelt vezető
réteg képzése. Tananyag: latin, görög, héber →
Bibliaolvasáshoz, humanisztikus műveltség,
teológia. Jellemzők: 6-8 osztályos kollégium
típusú iskolák, latin nyelv, önálló kisiskola nem
volt (csak a 18.sz-tól). A kicsik oktatása
anyanyelven folyt, majd áttértek latinra.
Anyanyelvű ABC-s könyvek, magyar
nyelvtankönyv (latinul megírva Sylvester János
által), bibliafordítás (Károly, Sylvester)
Népoktatás:
alsó rétegeket is iskoláztatni kellett, hogy a
fönnálló társadalmi rend tökéletességét
elfogadják, közvetítő réteg jöhessen létre a
felső és az alsóbb osztályok között, a céhekben
dolgozóknak is tudni kellett írni-olvasni →
Kisiskola létrehozása
Katolikus iskolák:
A nagyszombati zsinat rendelkezett a kisiskolák
felállításáról. Minden plébániának tanítót
kellett alkalmaznia, ezek írni és egyházi
énekekre tanította a gyerekeket. Cél minél
szélesebb körben elterjeszteni a tanulást.
A közép és felsőfokú oktatást a jezsuiták
segítségével szervezték meg (1586-ban
telepedtek le: 1. iskolájuk) → Erdélyben már
létrehoztak iskolákat Gyulafehérváron,
Kolozsmonostoron és Kolozsvárott, utóbbi
helyen egyetemet is alapítottak. A protestáns
vezetők viszont megijedtek és kitiltották őket
Erdélyből.
Comenius:
cseh származású teológus, protestáns tanító
(1592-ben született). Meggyőződése, hogy az
összes emberi ismeretet vissza kell vezetni a
legalapvetőbb, legegyszerűbb alapfogalmakra
és ki kell dolgozni ezek kapcsolódási rendszerét
(pánszófia). Elképzelései: 4 lépcsős
iskolarendszer, testi fenyítés kiskorban
megengedett de később tilos, kifejlesztette az
osztály-tanóra rendszert, a tanév ősztől tavaszig
tartson. Tévedései: 300 diákra 1 tanító
elegendő, mindenkinek minden megtanítható.
Sárospatakon 4 évet töltött Lórátffy Zsuzsanna
és Rákóczi György meghívására, ahol
kollégiumot kellet újjászerveznie. Megpróbálta
Rákóczit rávenni egy Habsburg-ellenes
felkelésre, de nem sikerült. Ezután visszatért
Lesznóba.
A REFORMKOR ÉS SZABADSÁGHARC
ELSŐ IDŐSZAKÁNAK
TÖREKVÉSEI (EÖTVÖS 1.
MIN.)
Mária Terézia reformjai nem oldottak meg
minden kérdést:
 Nem volt helye a magyar nyelv
oktatásának (pedig kellett volna az 1830-
as években, hiszen ez a nyelvújítás kora, a
nemzeti öntudatot is növelni kellett volna)
 Tudós-tanár generáció: Tavasi Lajos,
Vajda Péter, Bojai Farkas, Vasvári Pál
 Óvodákat alapítanak, létrejön a Budai
Zeneiskola
 Nagyon kevés volt a tanító (8000
iskola/8900 fő tanár)
Fontos az oktatás reformja → 1848-ban
megalakult a Magyar Nevelési Társaság
Tavasi Lajos vezetésével. Összeállítják az
oktatási reformra vonatkozó javaslataikat és
elküldik Eötvös József közoktatási
miniszternek.
Eötvös József: író, jogász, politikus,
pedagógus, filozófus. A liberális oktatás híve.
Beterjesztette törvényjavaslatát, mely a
népoktatást keretbe foglalta:
hatalom és kényszer csökkentése az oktatásban
 tanszabadság → megválaszthatom, hol
és mit akarok tanulni
 tanszabadság a népiskolákban → helyi
önkormányzat működteti, nincs felekezeti
megkülönböztetés, szabad iskolaválasztás
joga, magánszemélyek és egyesületek is
létesíthetnek iskolát
 tanszabadság a tudományban →
nincsenek örökre eldöntött tételek, újra
lehet őket vizsgálni
 minden helységben kell lennie
népiskolának, a fiúk 6-12 a lányok 6-10
éves korig tankötelesek
 az oktatás nyelve a község lakosságának
többségének anyanyelve, de magyart is
tanulniuk kell!
 mindenütt kell lennie iskolaszéknek
(érdekvédelmi szervezet)
 a két nyelven tanítók saját
anyanyelvükön kapják a Néptanítók Lapja
c. újságot.
A javaslatot 1 hétig vitatták, változtattak rajta:
oktatás nyelve mindenütt magyar, de
anyanyelven is elmondják annak, aki nem érti.
Az állam csak közös iskolát tarthat fenn a
felekezeti jelleg kizárásával, de a felekezetek is
alapíthatnak saját sulit saját pénzen.
A felsőház nem fogadta el a javaslatot a sok
egyházi főpap miatt.
1848 → szabadságharc leverése: Habsburgok
minden eddigi reformot eltöröltek, Eötvös
lemondott és emigrált.
EÖTVÖS MÁSODIK MINISZTERSÉGE,
AZ 1868-AS NÉPISKOLAI
TÖRVÉNY
1867: kiegyezés → Mo. önálló és Ausztriával
egyenlő lett. Megalakult az új magyar kormány,
az oktatási minisztérium vezetője ismét Eötvös
József lett. Célja az egész magyar közoktatás
gyökeres megváltoztatása, de a népoktatás
elsőséget élvezett. Új törvényjavaslat 1868-
ban lett előterjesztve:
 az egyházak is tarthatnak fenn iskolát,
ahol nincs ilyen, ott az állam kötelessége
iskolát állítani
 az állam ellenőrző szerepet kapott, ez a
felekezeti iskolákra is kitejedt
 állami tanítóképzőket kell létrehozni
1868. december 15.: új Népoktatási Törvény:
 általános iskolakötelezettség
(pénzbüntetés terhe mellett)
 pénzdíjas oktatás (de a szegényeknek
nem kell fizetni)
 hatosztályos elemi népiskola
 minden osztálynak külön tanító jár
(városi iskolában)
 mindenkit anyanyelvén tanítsanak
 tanítóképzőt kell létrehozni
 iskolaszékek felállítása (felügyeleti
szerv)
 polgári iskolák létrehozása (városokban,
a 6 osztályos elemire épült.)
Egyház 4 jogosítványa:
 szabad iskolaalapítás joga
 tananyag szabad meghatározásának joga
 saját tankönyv kiadásának joga
 pedagógusképzés joga (1948-ig a
tanárképzők 68%-a egyházi volt)
Új középiskolai rendszert is terveztek, de
Eötvös halála miatt nem jött már létre.
FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS
OKTATÁSPOLITIKÁJA
18.sz-ban Mária Terézia egységesítésre
törekedett a politika, gazdaság, ipar,
egészségügy és az oktatás terén is.
Magyarország szerepe: mezőgazdaság
fejlesztése, nyersanyagtermelés növelése
Oktatásügy:
A magyar közoktatást egységes irányítás alá
akarták vonni. Az iskolai oktatás állami érdek,
államhatalmi kérdés. Hasznos ismeretek
tanítása → mezőgazdaság, út- és hídépítés,
bányászat, kohászat, adószedés. Vallási
türelem elve: a vallási különbségek nem
fontosak, csak a hit.
1773. Mária Terézia az oktatásügy
támogatására tanügyi alapot hozott létre a
feloszlatott jezsuita rend vagyonának nagy
részéből. Az oktatást királyi felségjoggá
minősítette.
1777. RATIO EDUCATIONIS → királyi
rendelet az oktatási rendszer stabilizálására
(szövegét Ürményi József és társai fogalmazták
meg 1775-77 között):
 az oktatás egységes, felekezetre való
tekintet nélkül
 9 tankerület jött létre élükön tankerületi
főigazgatókkal és felügyelőkkel (1950-ig
élt)
 iskolatípusokat megerősítette,
szabályban rögzítette
 vannak kötelező, hasznos és választható
tantárgyak
 a testnevelés is szerepet kapott
Normaiskola: a tanítókat képezték ki itt a
Ratio alapján.
Negatívumok:
 a közép- és felsőfokú oktatás nyelve
már a latin volt, nem az anyanyelv
 a német nyelvet kiemelten tanították
minden szinten
 a nemesség érdekeit tartották szem előtt
 a gimnáziumi tanterv nehézkes volt a
10-15 éves korosztálynak
A Ratio egységbe foglalta az oktatást,
színvonalasabbá tette a kis iskolákat.
A protestánsok elutasították, mert az egyház
belügyeibe való beavatkozásnak minősítették,
így a Ratio csak a katolikus iskolákra volt
hatással, de ott se sokkal.
Mária Teréziát II. József követte a trónon, aki a
német nyelvet mindenki számára kötelezővé
tette. Minden iskolában minden fokon tanítani
kellett, középiskolában ez lett a tanítás nyelve
is. Az országgyűlés nyelvét is németre akarta
változtatni. A gimnáziumtól fölfelé tandíjat
vezetett be. A jobbágyszármazásúak csak
kitűnő minősítéssel tanulhattak tovább. Mindez
nagy nemzeti ellenállásba ütközött → halálos
ágyán minden intézkedését visszavonta.
HERBARTISTA PEDAGÓGIA (KÁRMÁN
MÓR FELFOGÁSA)
Johann F. Herbart (1776-1841) a német
Königsbergi egyetem filozófia és pedagógia
professzora. Életét az erkölcsi értékek feltétlen
tisztelete jellemezte.
A nevelés célja az erkölcsös magatartás
kialakítása, erkölcsi eszmék megvalósítása.
Minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi
eszmék, de csak céltudatos nevelő hatások által.
A nevelés 3 szakasza:
1. Kormányzás: felkészítés a
nevelésre. Meg kell törni a gyerek
akaratosságát. Kényszeríteni kell az
engedelmességre, mert belátásra még nem
képes. (felügyelet, parancsok, tilalmak,
testi fenyítés)
2. Oktatás: az erkölcsi fejlődésre
irányuló szakasz. Cél a gyerek sokoldalú
érdeklődésének kialakítása. Nevelés a
felnőttek erkölcsi normái alapján
(elmélyedés, eszmélkedés)
3. Vezetés: a gyerek elérte az
erkölcsi autonómia szintjét. A rideg
bánásmódot felváltja a jókedélyűség a
tanár részéről.
A nevelés célját az etika, az oda vezető utat a
pszichológia szabja meg.
Kármán Mór pedagógiája:
A legnagyobb Magyarországon élő herbartista
pedagógus. „Az emberiség feladata az erkölcsi
eszmék megvalósítása.”
 a pedagógia két segédtudománya az
etika és a pszichológia
 a műveltség történeti elemzése nagyon
fontos
 középpontba állítja az emberi fejlődés
történeti vizsgálatát
Három szakaszú nevelési folyamat:
 testi: test ápolása, testgyakorlás
 erkölcsi: társas együttélés során alakul
ki
 értelmi: művelődés
„Az oktatás legfőbb feladata, hogy a növendék
lelkét kiművelje, műveltté tegye.”
REFORMPEDAGÓGIA
Kiindulópontja az USA, ahol az oktatási
rendszert hevesen kritizálják: Miért kell olyat
tanulni, amire soha nem lesz szükségünk? A
jómódú amerikai társadalom meg akarja
kímélni a gyerekeit a stressztől, ezért azt akarja
taníttatni, amit a gyerek is szeret és később
használni is fog. Ez a felfogás Európába is
átterjed, főleg a fejlődő országokba, de Mo-ra
is eljutott. Hazai képviselője Nagy László volt,
„Gyermekünk” címmel folyóiratot is
megjelentetett. Új oktatási rendszert akart
kialakítani, létrehozta a Magyar
Gyermektanulmányi Társaságot.
Alan Key: svéd tanítónő, „A gyermek
évszázada” c. műve megjelenése után sokan
váltak követőjévé. Nézetei:
 hatásos nevelés a családban lehetséges
 új típusú nevelői magatartás →
leereszkedés a gyerekhez
 nevelésének alapja Rousseau negatív
nevelési elve, azaz úgy nevelünk, hogy
nem nevelünk
 a hagyományos iskola megöli a gyerek
tudásvágyát → új iskola létrehozása
 a testi fenyítés nem hoz eredményt
Maria Montessori: olasz orvosnő, módszere
elsősorban az óvodákra volt tervezve, de
átterjedt az iskolára is. Olyan eszközöket
használt, melyekkel a gyerek készségeit lehet
fejleszteni
Waldorf iskola: Rudolf Steiner alapította.
Jellemzői: 12 évfolyamos, egységes iskola;
egyesületi formában működik, irányítását a
szülői-tanári testület végzi; bensőséges,
családias légkör, nincs felelés, osztályzás, csak
év végi szöveges értékelés; 2 idegen nyelvet
oktatnak, jelentős a művészeti nevelés;
jellemző a munkára nevelés; a záróévben
gyakorlati munka, vagy elméleti záróvizsga
teendő.
A reformpedagógia filozófiája:
 Az iskola nem csak értékközvetítő,
hanem értékválasztást segítő funkciójú
intézmény.
 A tanár nem a beavatkozó, hanem a
segítő szerep birtokosa, nem jelenthet
stresszforrást.
 Az erőszakot mereven elutasítják.
 Fontos a motiváció, hogy a gyerek
érdeklődését felkeltse az iránt, hogy
önként tegye azt, ami neki jó.
Elképzelések: Komplex tárgyakat kell
létrehozni (matek + fizika), hogy lássák az
összefüggéseket; gyakorlati jellegű, életszerű
oktatás: kenyérsütés → kémia, földrajz,
mezőgazdaság…; munkára nevelés a gyakorlati
oktatás által
Magyarország: változások elsősorban a
természettudományok terén voltak. Arany
Dániel matekverseny, Jedlik Ányos kísérleti
fizikakönyve, Jókai felvetette a magyar
irodalom tanításának lehetőségét a görög
mitológia helyett.
Ellenzője Mo-on: Prohászka Lajos: szerinte a
reformpedagógia káoszt kelt, lemond a
követelményekről, favorizálja a személyiséget.
OKTATÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ
KÖZÖTT MO-ON
Trianon következményei:
 kulturális veszteségek → Kolozsvári és
Pozsonyi egyetemek elcsatolása
 népiskolák száma 16000-ről 6000-re
csökkent
 középiskolák száma 187-ről 88-ra
csökk.
 tanítóképzők száma 92-ről 35-re csökk.
 könyvtárak anyaga Bukarestbe kerül
 a színházkultúra területeit elveszítjük
(Kolozsvár, Kassa)
 az ipartelepeket lecsatolják (Erdély,
Felvidék)
A talpraálláshoz modernizációra volt szükség,
melynek alapja a szellemi bázis. Az eddig
hadseregre fordított pénzt most elkezdték a
kultúrára fordítani.
Keresztény-nemzeti ideológia az oktatásban:
Numerus Clausus (zárt szám) → zsidókat csak
korlátozott számban vettek fel az egyetemekre.
1925. Klébelsberg Kúnó a kultuszminiszter,
aki átmenetinek nevezi a numerus clausust és
1928-ban módosít is a szövegén → 20-as évek
végén már nem volt diszkrimináció. K.
felismerte a kultúra szerepét az ország
újraélesztésében, ugyanis
1. sok volt az iskolázatlan ember
2. szakmai műveltség színvonala
alacsony volt
3. középrétegek szakképzettsége
nem volt megfelelő
K. ideológiája:
1. Neonacionalizmus → militáns
felhangok nélkül, de fel kell kelteni a
nemzeti tudatot, büszkeséget
2. Kultúrtörvény → művelt,
jómódú nemzetet kell létrehozni, a kulturális
fölény után jöhet a területi revízió
3. Középosztály fölemelése → az
értelmiségre van a legnagyobb szükség, ezért
jól meg kell fizetni őket, gyerekeket oktatni,
nevelni kell.
A kormány ezidőben az egyházi iskolákat
támogatta segélyekkel, ahová azokat is
felvették, akiket az állami sulik elutasítottak. A nemzeti tárgyak nagyobb, görög, latin,
magán középiskolák száma csekély, mert voltak term. tudományok kisebb óraszámban
állami és egyházi elit iskolák, melyek tanítása
vonzóbbak voltak: Piarista Gimnázium,  Német nyelvet preferálják
Sárospataki Református Kollégium. Bp-en 2  Honvédelmi ismeretek
magániskola volt, ahol bárki leérettségizhetett  Az alsóbb néposztályok gyerekei csak
500 Ft ellenében. 5,1%-ot tesznek ki a középiskolákban
Klébelsberg Kúnó iskolai reformjai Egyházak szerepe a 30-as években
Itt nem hajtották végre az állami reformokat,
Népoktatás:
 az országot 5 km sugarú körökre mert autonómiát élveztek. Saját tankönyveik
nem voltak uszító jellegűek, nem volt jellemző
osztották, mindenhol kellett építeni iskolát
vagy a törvényhatóságnak, vagy a a nemzeti oktatás. A politikától távol tartják
magukat és eleget tesznek humanista
földbirtokosnak (ezt törvénybe is
foglalták). 3 év alatt 5000 népiskola épült kötelezettségeiknek, ugyanis mindenkit
felvettek, akiket vallásuk miatt az állami
hozzá tartozó tanítói lakással.
 a 8 osztályos népiskolához még nem iskolák elutasítottak. Minden korábbinál
nagyobb szerepet kaptak a népi műveltség
látta elérkezettnek az időt, de tervezte a
tankötelezettség meghosszabbítását 14 átadásában. A falusi elemi iskolák kiemelkedő
tanulóit felvették a sárospataki és debreceni
éves korig.
református gimikbe tandíj nélkül.
 a testnevelést is törvénybe foglalták
Versenyvizsgákat rendeztek, a legjobbakat
 önművelő egyesületek jöttek létre
beiskolázták.
Középiskolák: Népfőiskolai mozgalom: a középfokú
oktatásból kimaradt tehetséges falusiakat
K. az úri középosztályt karolta fel, mivel
szaktudásuk és képzettségük már nem felelt telente főiskolai képzésben részesítették a
középiskolák épületeiben.
meg a kor követelményeinek. A tananyag
gyakorlatiasabb lett, idegen nyelvet is kellett
tanulniuk. Új iskolatípus → Reálgimnázium
(latin, német + 1 élő idegen nyelv, valamint
természettudományok kiemelt szerepe)
Középiskola típusok:
 humán gimnázium / humán gimi görög
nyelv nélkül, 1 élő nyelvvel
 reálgimnázium
 reáliskola (nem egyetemre készít,
hanem szakmára) / reálsuli + rendkívüli
latin
 leány líceum (1926-tól úrilányok
számára)
 leánykollégium (bentlakásos, gyakorlati
jellegű suli mérsékelt tananyaggal)
 leánygimnázium (vallásos, erkölcsös,
nemzeti szellemű műveltséget ad, latin +
modern nyelvi-irodalmi tanulmányok,
érettségivel zárul, felsőoktatásra jogosít)
Felsőoktatás:
4 tudományegyetem volt Mo-on → Bp,
Debrecen, Pécs (Pozsonyból települt át),
Szeged (Kolozsvárról települt át)
Klébelsberg szívügye volt a felsőoktatás, ezért
még két külföldre szakadt egyetem
működtetését is felvállalta (bár nagy teher volt
az itthoni 4 is).
 Gyűjteményi egyetem → az összes
intézményt egybe vonta
 az idegen nyelvet tanulók 2 félévet
külföldön tanultak (Collegium
Hungaricum-ban laktak)
 1db műszaki egyetem volt Bp-en
 az egyetemi hallgatók 40%-a
joghallgató volt
Műveltségi viszonyok: a zenekultúra,
képzőművészet, nyelvészet felértékelődik,
történész iskolák jönnek létre, az értelmiség
jómódú, viszont a nép képzetlen marad. Kevés
munkás- és parasztgyerek tanul a
középiskolákban. Akik kritizálják
Klébelsberget: Nagy László, Móricz, Szabó
Dezső
1930-AS ÉVEK VÁLTOZÁSAI, A
NEVELÉS SZELLEME
Klébelsberg terveinek nem volt ideje
megvalósulni, mert a külpolitikai és a
gazdasági helyzet ezt nem tette lehetővé. Az
oktatási reform az új politikai érdekeknek
megfelelően más irányt vett. A háborús szellem
erősödése miatt kevesebb pénz maradt a
kultúrára, inkább a fegyverkezésen volt a
hangsúly. A korszak kultuszminisztere Hóman
Bálint. Politikájának központja a „nemzeti
egység, a nemzeti erők fokozása és
koncentrációja” volt. Előtérbe került a
nemzetté nevelés gondolata, a vallási és
erkölcsi nevelés háttérbe szorult.
Népoktatás:
Már mindenhol Európában 8 osztályos
népiskolák voltak, nálunk már Klébelsberg
megtervezte őket, de a gazdasági válság miatt
nem valósultak meg. Ennek ellenére néhány
helyen bevezették a 7/8. osztályokat, de tanterv
nem volt és tanár is kevés. 1940-ben már
törvényben szabályozták az ilyen sulikat, de a
háború meghiúsította a tervet.
Középiskolai reform:
 Egységesített középiskolák →
Gimnáziumok létrejötte
 Nemzeti nevelés előtérbe kerül →