Mindenidék legnagyobb térvényszegése Hogy vette dt a hatalmat egy bank klikk az USA-ban » MICHAEL GRANDT 1913-ban egy bankkartellnek sikeriltexy dsszeeskivés keretéhen, ppucesal az amerikai Parlamentet becsapni és pénzfletiellendr- 2ést mogezerezniik Adak nekem a meme pénaének az llendinsét, akkor neckem ki simbls, hogy Ii hose a tSruénylr.” Mayer Amschel Rothschild ezen a profétai szavainak a 20. szizad kezdetétél valé baljéslata az ExyesitAllamokban valéravéleak esészen a napjainkighatnak. ARABLO KOLCSONOK ALTAL ‘A NEP KIZSAKMANYOLASA A Federal Reserve Act (tinvény) 1913-ban exy klik privér hanks roknak egy nagy siker volt: ez a thrvény.felhatalmazote egy privat [kseponti hankot (12 hitle! monopsliumbi él), pénze kolesSnre gyae eorlatilag a semmibil eléslitva nyomtatni és kamatellenében a kore ‘mnynak kilestindeni, valamint a nemscti pénsmennyiséget ellene rien’ illetve azt nvelni vagy csbkkenteni. Kongresszus kikfire Lindberg ezta tirvénytyminden idk legnae sgobb tdnvenyscenésének nevezte. A pénstigy rendszert egy olyan esc- portnak adedk, aki csak a profira megy vd. A rendszer maga és csak dabhan érdekel, hogy mas emberek perchasendatdbdl a legnagyobb hhasznot hozza ki” Carter Glass, a Bank & a Pénzbizottsig Kongrescusi Elnike még tisztabban beszélt: , Volt valaha is egy obyan bankiegy, aminek az rte egy bank tulajdonaalaped? Az dlitélagos kormae hatalom eb- ben, anmeira messze vam, hogy ebbel serait ser lehet flfedexni.” Egy pir évvel késdbb a kongressausi kildott Louis McFadden a Kongresscus eldtt ezt mondta a protokollha: ,Sokan act gondola, hogy a Fedenal-Reserve-Bankok az US kormény intézménye, De ezek ‘magi egyeduralmak, akik az Egyesilt Allamok neépét izsdkményol- jk. A sajdt&s a afoldgyflek.érdekshben a spehuldcé dl, mind bel, mind kalfoldi és sok & nabls penzkolesiai.” Paul M. Warburg, a Federal Reserve eayik vezet6 feje, azt monaltay hogy a pénzjegyek a Fedral Reserve magn hankkent ki- adott pénze, mikiichen a: adézetSk a hankok potencislisvesstesé- sét vesik at, Excel a pénzkartll minden célat elérte. De hogy hagy hatta az amerikai Kongresseus, hogy « péns Oreése a magn bankérok egy kicsi klikkjének az ellendraéséhe menjen t? lene ELOTORTENET: A MANIPULALT BANK REMHIR Annyilvénosssa és a Kongresszusa 20, szizad els6 évtizedeiben nem voltak készek a USA-ban egy Kézponti Bankot elfogadni. Ezellene bese a szahads piacgazdassgnak és a cocializmustél val félel met keltettck, ami Eurdpa sok orszéaban elterjedben vole. ‘A privat bankoknak tehat a kichangulatot é a Kongresszust is ‘manipuldlnikellett. A legiohb dolog, ere exy hankrémhirkitlils- sa vot, amit mex is csinaltak: Hieket ss6rtak s26t, hogy a Knicker- bocker Bank és « Trust Company of America bankok rOviddel az Osszeomlis elt Allnak és ezzel az 1907-es bankrémbitt viltottdk ki, mivel a kézvélemény ezeknek a hireknek elhitte é mindkét bankot megrohamoztik az emberek, mivel mindenki a megtakart tott pénzét akarta visca. Ennek egése sok banki dsszeomlés lett a ietkezménye Annyira ,nemes’ volta nagybanksir |.P.Morgan, hogy kés volt 100 millié dollar aranyban Eurspabol importalni, hogy a bankok -megeohamozisit hefejessék, Csak most vole a hipnotialt kézevéle- mény arrGl megeyéeddlve, az orsaéenak egy Kdeponti Banke van scliksége, hogy a jévohen a hasonlé rimtimadasok elkeriilhetsek legyenck, mivel a magin hankok kilt anarchishdl elegak vot De hogy ezt az anarchist a legnagyobb magénbankok okozt4k, ate vil az amerikai népnek soksig esvdltakin nem volt tudomésa Robert Owens, a yFederal Reserve Ac” cgyik megfogalmazcia cay késsibbi Konggresszusi meghallgatéson azt adta meg a protokolle ba, hogy a Bankkartell az Ssszeesktivést kovicsole, hogy pénzigyi félclmet kellettgerissteni. Ez az ameriksi polgire ara kellett kéex tesse, hogy a pénsigyi vilsig megakadslyéedséra ,Reformokra” vvan sks Kongresszusi kilddit, Lindbergh acta scemrehiinyést tee: ‘A penzkartll az 1907-28 flee sje mags ogra. Azer ae péichaelinek nem wots helyén wall, aol iterél i nadsde eke tani, méalatt ans bya flelemnek tert ki, hogy a bank spc trvények megudkowanisie hivetele, ani axundn a pénckaatellfogal- rmachatore meg.” ‘TITKOS TALALKOZAS A JEKYLL SZIGETEN Mivel a talaj a vetéshez mar eld volt készitve, 1910 Novemberében a Jckyll szigeten, ami a szivetségi dllam Georgia egyik szigete, a lege nagyobb magénbankérok USA-nak egy -titkos talélkozasons vet> trek résct, hogy stratégist taldljanak ki, hogy a valamikori verseny- trsak scivetségre lépjenek, ami az érdekiiknek megfelelt. Ami tisctan: a haszon fokozdsa, a verseny csikkentése, a kor rmny szalyozisi enSinek arta valé kihasendlisa, hogy a kartllhe csatlakozortak mesillapodssinak az érvénvesttése & exy Kéeponti Bankszervezetnek a tervének a kidolgozisa volt. Ertsd: az pénz ‘egész ellendrzéee csak kevés magiin bankokot hizzanak meg, hiise es Mayer Amschel Rothschild jeligée alapjin: akinek a kezében ‘a pénz ellendrzése van, annak nem sz Phogy kia trvenyhoz6. Az dsszeeskiivoi kérdk vendéglatsja a republikanus frakciOfe- nik Nelson W, Aldrich, a nemagti Pens, bizottsix elbliedia & John D. Rockefeller apésa volt. O egészéhen véve a ,Wall-Street” é abankirok, meg a nagyipar szendtora volt, Tovabbi réctvevék voltak: Abraham Piatt Andrew, az US Kincstari Hivatal miniscteriigazgat6ja, Henry P. Davison, a LP. Morgan Company férésevényese, a Charles Norton, a JP. Morgans First National Bank of New York elndke, Benjamin Strong, a J.P. Morgans Bankers Trust Company eloljérdja, Paul M. Warburg, Kuhn tarsa, Loeb & Company, a Rothschild Bankdinasstia képvie seldje és Frank A. Vaderlip, a National City Bank of New York William Rockefeller képviseletéhen. Mennyire volta talilkozs piksns, at Vanderlip évekkel késabh fay leplezte le: Hac kézoeleméney tudémeséra jutote volna, hogy a mi csopomtunk egy banktinvdny tervezetét dolgozot hi, akkor ex a wien soha nem kapot volnaesélyt a Kongresscusham az elfogadasra.” 2Il Stigten kidolgocott tdrvénytervezet (»Aldtich-Te el6revetitette a Kécponti Bank (»Federal Reserves} Iétreh -enkiviil a magn bank pénzt hozhatott a kérforgalomba aminek ea Wall-Street pénzemberck Atal trtént. azellen AZELNOKOT KI KELLETT CSERELNI az elnokot sri kellet venni arr, howy a Ara, hogy aztelfogadjak. De Wiliam Floward idke nem wolt Morgan-nak az embere & az cat megnyerte volna. Taft az el- ldrich torvényjavaslat tery ponti Bank megalapitasanak a timogatést ‘coljan elnékit kivént, aki timad6 kedviien @ tervezet érdekéhen sfkrascilt. Morgan és az 6 Klikkje most azon gon- dlkozott, hogy Taft scemélyt a Fehér Héchan kicserélik, hogy az el- niki hivatal ellendraését mestoyjék. A valodi kine jelblyjik ‘Woodrow Wilson volt, de cza sdologs mostinkahb rosszu, mint jl allt, Mivel Wilson az valaotist a republikanus Taft ellen nem nyerte vvolna meg, a7 bitos volt. Morgan ekkor egy kingesn ilettel le el cosan egy i partotalapitott, a Progressive Party-ot, 6 el6 huztak Teddy Roosevelt-tet, aki Taft eldte mar elndk volt, sillesctdbs cztmint Taft llen jeliltt inditortak cl, hogy cnnck a bistos ray lasatését megakadalyozzik. Es tényleg Roosevelt ac ellenségt6l annyi cavazatot vette el, hogy Woodrow Wilson-t, végil is kevés tabbség- sel, mint gj elnokiit walasstottak mee. ‘Wilson Morgan embereivel volt kirbe véve, a szorosabb bizal- mast »legfbbs Edward Mandell House, akit esak »tegemneks hivott, aki lassanként » Morgan hiiségese let. \zellenzéknek nem valds, nem tarhaté dolgokat fgértek meg ogy a torvényjavaslatot a Kongresscus elé vigyék a Morgan frakcid a srégie megnevezést »Aldrich-terve, elsdként »Federal (Scovetségi tirvény) véltoztattak meg, Hogy a térvény cttelskertérjenek el, arta a kedveas idépont wividdel kae elotire mutatkozott nekik Hirom nappala seenteste elétt vitték a Kongresszuselé, amikor a kaildottek mar a kardesonyi scabadsiguk eldkéscitésével voleak elfozlalva,tgy hogy esak nagyon kevesen tudtak annak tartalmt megérteni De az ellenzék, mindenek elétt William Jennings Byan, még mindigellene volt, gy hogy Morgan és Aldrich-nek a esapata neki sk, dye mith se nom litott ata szitin, c= ert Konyvelte el maginak. Act mondta:>Ac a jo, hogy forgalomba keriljin, az nem megy &t a bank fennhatésagéba; a te- remtett a kormény nem fog lemondani.« sondolta gondolta Bryan legalabbis,c ig masképen t ki: a pénctigyminister és a bankfeligyeletihivatal fndke, Taft, az 1910. 1912-ben cllenér xan (Federal Reserve Board) képvie seltetve volt, egy bizonyos ellendrzési funkciét kapott, de a Federal-Reserve-Bankok ( a Fed »a hatalmi centrumas a Federal Reserve of New York} a politikajukat messcemenden sajét maguk, a parlamentifeligyeleten kivil esinalhatk A pénz mennyiséget vetséai Nyomda ny. forgalomba kétvény forméjaba , vagy is a kormny ads keri. Breket az adéssagokat a kormannyak, de még ka a main Federal Reserve-nek vissca kell fietni 1913 December 22.-én ect atorvényjavaslatot a Képviselok H. ban 228 é 60 ellenseavazattal és a Szenstushan 43 & 23 ellenszavae elndk Wilson alte ire emelkedett, a, dea taitis, csapta, A CITIGROUP #8 A JP MORGAN CHASE-NEK VAN CSAK JOGA, Reserve a mai napig nem az amerikai korménynak hanem egy fggetlen magéntlajdonban vs tisasi F 12 regiGnilis bankja, ami- sok kereske, ‘A JP Morgan Chase & Co. ( vagyoni értéke 2,25 Billion Dob 4ér*), ami a Rockefeller-uralom sarokoselopa. Mindkét bank ezen ivil a Federal Reserve of New York bank legnagyobb 16 ést Fed-rendszerben a résevénytulajdonosi ptember vége ) jde- 30 MA FIGYELUNN dizjatdee