Gazdaságpolitika a Kádár-rendszer idején

 alapja az életszínvonal-növelése
o rendszer becenevei: gulyáskommunizmus, fridzsiderszocializmus
 cél a relatív jólét biztosítása
o hozzáférés ételhez, háztartási gépekhez
o elterjed az autózás
 iparban megmaradt az állami tulajdon és a tervgazdálkodás
 mezőgazdaság: gyors ütemű kollektivizálás
o 1,5 év alatt kényszertéeszesítés
o kedvezmények kerültek előtérbe
o majdnem teljes kollektivizálás
o parasztság megszűnik
o háztáji gazdálkodás marad csak meg
 kis parcellákon
 nem gépesíthető dolgok termelése
 állattenyésztés a jelentősebb
 főleg sertés
 munkaidőn végezhette
 állam vásárolja fel a termelt árut
o TSZ-re a nagyüzemi gazdálkodás jellemző
 gabona, kukorica
 amerikai módszerek, termékek átvétele
 magasfokú gépesítés
 1960-as években nyilvánvaló, hogy nem folytatható ez a fejlődés
o csupán extenzív a növekedés
o 1968: új gazdasági mechanizmus
 Fock Jenő és Nyers Rezső
 intenzív gazdálkodás felé indulnak
 egyéni érdekek bevonásával motiválják a munkásokat
 teljes foglalkoztatottság elérése a cél
 három alapvető elem:
 lazítanak a tervutasításos rendszeren
o keretszámokat adnak meg
o nem az egyes vállalatokra adják meg
o a cégek ezen a kötelezőn felül azt gyártanak, amit akarnak
 vegyes árrendszer
o vannak központi áras termékek
 pl. alapvető élelmiszerek
o megjelenik a szabadár (piac befolyásolta ár)
 mozgóbér rendszere
o cég bértömeget kap, az elosztást a cég határozza meg
 problémák
 sok felesleges ember a cégen belül (kapun belüli munkanélküliség)
 plusz termékek eladására nincsen garancia
 nyereséget elveszik a cégeket, hogy kompenzálják a veszteséges
cégeket
 Prágai Tavasz sem segítette (politikai nyomás)
  belső ellenzék a szocialista elvektől elhajlásnak látja
 ’70-es években leállítják
 1970-es évek: olajárrobbanások
o súlyos cserearány-romlást eredményez
 energiahordozók és magas feldolgozottságú termékek ára jobban nő, mint a
mezőgazdasági vagy félkész termékek ára
 keleti és nyugati kereskedelmet is érinti
o életszínvonal növekedése megáll
 hitelt kell felvenni
 rosszul használják fel őket
 adósságspirálba kerül az ország
 1979: hatósági árak emelése
o megindul az infláció
 kb. 2010-ig tart
 ’70-es években engedélyezik a másodállást
o megjelenik a maszek
o normál munkaidőben rontja a hatékonyságot
o egészséget rombolja, családokat tesz tönkre
 megjelennek a szenvedélybetegségek
 válásokhoz vezet
o megindul a vagyoni differenciálódás
 ’80-as évek elején államcsőd közelébe kerül az ország
o hitelek kamatjait se tudta fizetni az állam
o Magyarország az IMF tagja lesz
 védőháló
o eladósodottság azonban tovább nő
 gazdaság válsága is elősegítette a rendszer válságát, majd bukását