A kommunikáció funkciói és tényezői

* A kommunikáció információáramlást jelent.

* Mindig valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével jön létre.

* A kommunikáció létrejöhet:
* Ember és ember között.
* Ember és más élőlény között.
* Ember és gépek között.
* Gépek és gépek között (például számítógépes rendszerek).

* Ahhoz, hogy sikeres kommunikáció jöjjön létre, hét kommunikációs tényező együttes
jelenlétére van szükség. Ha a hét tényező közül egy is hiányzik, nem teljes értékű a
kommunikáció.

A kommunikáció tényezői
1. Adó (beszélő, író, jelező, feladó)
* Különböző nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével üzenetet küld a vevőnek.
* Ő indítja el a kommunikációs folyamatot.
* Kódolja az üzenetet.
* Visszacsatoláskor vevővé válik.
2. Vevő (hallgató, olvasó, értelmező, címzett)
* Neki szól az üzenet, melyet ő dekódol (értelmez, megfejt).
* Az üzenetet fölfogja, értelmezi, s ha módja van rá, válaszol, visszacsatol.
* Visszacsatoláskor adóvá válik.
3. Csatorna
* Fizikai közeg, ami lehetővé teszi a jelek áramlását. (levegő, telefonvonal, papír)
* Ezen jut el az üzenet a vevőig.
4. Információ
* Üzenet.
* Emiatt jön létre a kommunikációs folyamat.
* A közlési szándék.
5. Kód
* Az üzenetet kifejező közös jelrendszer.
* Közös „nyelv”.
* A kommunikációs folyamatban alkalmazunk nyelvi és nem nyelvi kódokat is.
* Csak akkor hatékony a kommunikáció, ha a kódot mindkét fél ismeri.
6. Kontaktus
* A beszédhelyzet.
* A kommunikációnak mindig csak egy adott beszédhelyzetben van jelentése.
* A beszélő és a hallgató pillanatnyi viszonya, helyzete.
7. Kontextus
* A közös valóság, a közös előismeret.
* A minket körülvevő világ ismerete.
* Mindkét félnek ismernie kell azt a valóságdarabot, melyről beszélnek.
A kommunikáció célja, funkciói
A kommunikációnak a beszédhelyzettől, az üzenettől függően más és más célja lehet, attól
függően, hogy mi az adó szándéka.
- Tájékoztató funkció
* Az adó közöl valamit, tájékoztat valamiről.
* Általában kijelentő mondatokat használ.
- Kifejező funkció
* Az adó az érzelmeit, érzéseit, hangulatát közli.
* Általában felkiáltó vagy óhajtó mondatokat használ.
- Felhívó funkció
* Az adó cselekvésre kívánja késztetni a vevőt.
* Általában felszólító mondatokat használ.
- Kapcsolatteremtő funkció
* A kommunikációs folyamat megnyitása, fenntartása, zárása.
* Köszönés. Megszólítás. Kérdés (Hogy vagy? Mi újság?)
- Esztétikai funkció
* Az adó szándéka a közlés mellett a gyönyörködtetés is (pl. irodalmi szövegek)
- Értelmező funkció
* Az adó magáról a nyelvről beszél a nyelv segítségével.
* A nem nyelvi jelek segítenek értelmezni az elhangzott közlést (pl. ez most komoly dolog
vagy tréfa).

A kommunikációs funkciók általában együtt vannak jelen, de mindig valamelyik domináns.

A kommunikáció típusai:
- A kommunikáció irányultsága szerint:
- Egyirányú kommunikáció:
* A hallgató nem töltheti be az adó szerepét.
* Nincs lehetőség a visszacsatolásra. (rádió)
- Kétirányú kommunikáció:
* Ha az adó és a vevő állandóan szerepet cserél. (telefonbeszélgetés)
* Van visszacsatolás.
- Hogyan vannak jelen a kommunikációs partnerek térben és időben?
- Közvetlen kommunikáció:
* Ha az adó és a vevő egyszerre vesz részt a kommunikációs folyamatban.
* Egy helyen, egy időben vannak (pl. beszélgetés)
- Közvetett kommunikáció:
* Ha a kommunikáció nem egy térben és időben zajlik (pl. levél, telefon).
- Csatorna szerint:
Az emberi kommunikáció nyelvi (verbális) és nem nyelvi (non verbális) jelekkel
történik.