Az Árpád-házi királyok kora

 ÉVSZÁMOK:
1077-1095: Szent László, magyar király uralkodása. Elfoglalta Horvátországot. Szigorú törvényekben védte a
magántulajdont, a vándormozgalmakat pedig korlátozta, az egyházat erősítette.
1095-1116: Könyves Kálmán Árpád-házi uralkodó, biztosította Horvátországot, Dalmáciát behódoltatta. A
törvényeken lazított, a magántulajdon védelme még mindig fontos volt. A kóborlásra az erőszakos letelepítést
látta megoldásként.
1205-1235: II. András uralkodása. Hadjáratok, melyek pénzt emésztenek fel, a király kénytelen volt a bárók
bandériumaira támaszkodni. Mértéktelenül adományozta a birtokokat. Növelte a regálék jövedelmét, a
pénzrontáshoz nyúlt. Aranybulla.
1222: II. Andrást a bárók, a serviensek, várjobbágyok egy érdekeiket biztosító oklevél kiadására kényszerítették,
ez az Aranybulla. A servienseknek adómentességet biztosít, bírói ítélet nélkül nem foghatók el; csak az ország
védelmében kötelesek hadba állni. Fontos az ellenállási záradék.
1235-1270: IV. Béla uralkodása. A birtokokat visszavette, azonban a tatárjárás után ismét adományozásra
kényszerült. Ám ezeket katonák kiállításához és várépítéshez kötötte, városi rangokat osztott, hogy fallal vegyék
körül a településeket.
1241-1242: A tatárjárás Magyarországon. Keletről érkező nomád nép. Döntő ütközetre Muhinál, 1241. ápr. 11-én
kerül sor, ahol a magyarok döntő vereséget szenvednek. A király Trau várába menekül. A tatárok váratlanul,
pusztítva, 1242. márciusában távoznak.
1301: III. András, az utolsó Árpád-házi uralkodó halála, az ország a szétesés szélére sodródik.

 SZEMÉLYEK:
Szent László: 1077-1095-ig uralkodott. Elfoglalta Horvátországot. Szigorú törvényekben védte a
magántulajdont, a vándormozgalmakat pedig korlátozta, az egyházat erősítette.
Könyves Kálmán: 1095-1116, biztosította Horvátországot, Dalmáciát behódoltatta. A törvényeken lazított, a
magántulajdon védelme még mindig fontos volt. A kóborlásra az erőszakos letelepítést látta megoldásként.
III. Béla: 1172-1196. Növelte az írásbeliséget, oklevelek kiadására létrehozta a kancelláriát. Visszaszerzi a
Szerémséget, Dalmáciát.
Anonymus: III. Béla jegyzője, a párizsi egyetemen tanult, gesztaíró, Gesta Hungarorum.
II. András: 1205-1235. Hadjáratok, melyek pénzt emésztenek fel, a király kénytelen volt a bárók bandériumaira
támaszkodni. Mértéktelenül adományozta a birtokokat. Növelte a regálék jövedelmét, a pénzrontáshoz nyúlt.
1222-ben a bárók, a serviensek, várjobbágyok egy érdekeiket biztosító oklevél kiadására kényszerítették, ez az
Aranybulla. A servienseknek adómentességet biztosít, bírói ítélet nélkül nem foghatók el; csak az ország
védelmében kötelesek hadba állni. Fontos az ellenállási záradék.
IV. Béla: 1235-1270. A birtokokat visszavette, azonban a tatárjárás (1241-1242, keletről érkező nomád nép.
Döntő ütközetre Muhinál, 1241. ápr. 11-én kerül sor, ahol a magyarok döntő vereséget szenvednek. A király Trau
várába menekül. A tatárok váratlanul, pusztítva, 1242. márciusában távoznak.) után ismét adományozásra
kényszerült. Ám ezeket katonák kiállításához és várépítéshez kötötte, városi rangokat osztott, hogy fallal vegyék
körül a településeket.

 FOGALMAK:
Várnépek: A várat eltartó emberek (várjobbágyok (katonai) és várszolgák (munka)
Várjobbágyok: A 12. századtól a várnépek vezetőit hívták így, fő feladatuk a katonáskodás és a vár ellátása.
Bán: A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Vajda: szláv vezér. Középkorban az erdélyi tartomány (vajdaság) vezetője. Báró, aki a királyi hatalmat
képviselte a központtól távol.
Nádor: A második országos méltóság Magyarországon (a király után). A rendi országgyűlés elnöke.
Szent Korona: koronázási jelvény, mely jelképezi az egész országot, amelyet a király birtokol, őt a ~ teszi
sérthetetlenné (a korona nevében kormányoz a király). 2 részből áll (bizánci és latin).
Regálé: A királyt illető jövedelmek elnevezése (harmincadvám, pénzverésből, sóból, szabad királyi városok
adója).
Báró: A bárók a középkori Magyar Királyság legfontosabb tisztségviselői, vezető politikusai, a királyi tanács
tagjai voltak, bandérium tartására voltak kötelezve.
Nemes: Magyarországon az előkelők csoportja. (?)
Aranybulla: 1222-ben II. András által kiadott oklevél, mely főleg a serviensek és a bárók érdekeit védte (pl.
adómentesség, ellenállás, nincs vármegye-adományozás, méltósághalmozás).
Familiaritás: A hűbériség 13. századi magyar formája. Elszegényedő nemes, aki egy-egy báró udvartartásához
csatlakozik. Ellátás és védelem fejében szolgálatokkal tartozik. Döntően személyi viszony és nem feudumra épül,
mert csak király adományozhat birtokot. Ez láncjellegű, lazább kapcsolat.
Szászok: germán eredetű népcsoport, Magyarországra II. Géza hívta őket. Erdélyben és a Szepességben
telepedtek le. Később komoly kiváltságokat kaptak.
Kunok: urál-altáji népcsoport, melyet IV. Béla telepít be Magyarországra, de elmenekülnek, mert megölik
Kötöny királyt (tatárjárás). A visszatelepített kunok mellett IV. (kun) László fog kiállni.
Tatárok: a 13. századi mongol hadsereg általános elnevezése, többször betörtek Magyarországra (1241-42)