Anda di halaman 1dari 106

Fülöp Mária

Kézikönyv a szóbeli és írásbeli


szövegalkotás fejlesztéséhez

3. évfolyam
Fülöp Mária
érdemes tankönyvíró

2
Bevezető

A 2012-es Nemzeti alaptanterv egyik kiemelt kulcskompetenciája az anyanyelvi kommunikáció, amely


magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését
szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és
kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a
munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

A Nemzeti alaptantervben és az általános iskola 1–4. évfolyama számára készített Magyar nyelv és
irodalom kerettantervben leírtak megvalósításához, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztéséhez
nyújt segítséget a tankönyvvé nyilvánított 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet. Ehhez a
kompetenciaalapú tankönyvhöz készítettem el a kézikönyvet, amely a 3. évfolyamos tananyag
feldolgozásához kínál módszertani ajánlásokat.

A kézikönyvben a tankönyvhöz készített kompetencialapú tanmenet is megtalálható, amely letölthető


az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjáról. Így a tanítók iskolájuk helyi pedagógiai
programjához és tanítványaik képességeihez igazíthatják a tanmenetüket.
Ajánlom a kézikönyvet azoknak a kollégáknak, akik a Fogalmazás munkafüzetből tanítanak, ezenkívül
tanítóknak és magyartanároknak, hiszen hasznosítható ötleteket találhatnak benne a magyarórák
megtartásához.

Fülöp Mária

3
A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai
a 2012-es Nat alapján
Alapelvek, célok

Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú, elemző ismerete
és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a
gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az
anyanyelvnek kulcsszerepe van a kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőképesség, az erkölcsi,
az esztétikai, a történeti és a kritikai érzék kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a
biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti a társadalom közösségeiben való aktív
részvételt, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában,
megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő
ismerete feltétele bármely idegen nyelv elsajátításának.
Az anyanyelvi képzés befolyásolja és segíti a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi
kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a
kultúra egyik fő hordozója és alakítója: a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének, az
esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és
leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák
alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelvnek mint változó rendszernek a megismerése és a
nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten
birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális
elemzésére és gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését,
tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó
tanulás képességét és igényét.
Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási tudása teszi lehetővé azt, hogy önállóan
és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak,
kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek
megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos,
átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek
alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a
beszédhelyzetet és hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből és a
különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott
aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek
szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát és folyamatos
megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más
kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában és tiszteletében. Az
irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének
képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és
alakításának párhuzamos igénye.
A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és
megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának
megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. A magyar és a
világirodalmi művek olvasása és értelmezése része a tanulók általános műveltségének. Lehetővé teszi

4
az esztétikai, erkölcsi, kulturális értékek, a kánon megismerését és a róluk szóló diskurzusba való
bekapcsolódást.
Az így megszerzett tudásnak nagy szerepe van az érzelmi élet gazdagításában, az empátia
fejlődésében. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai
gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány
fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat.
A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek és az Ember
és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.

Fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az 1– 4. évfolyamon

A fejlesztés területei:
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
2. Olvasás, az írott szöveg megértése
3. Írás, szövegalkotás
4. A tanulási képesség fejlesztése
5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek
6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék
fejlesztése

A nyilak (►►) azt jelzik, hogy az adott tevékenység a felsőbb évfolyamokon is folytatódik, a
következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel.

Fejlesztési feladatok Közműveltségi tartalmak

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása


A megfelelő hangképzés, beszédlégzés és 1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszédfejlettség
hangoztatás fejlesztése; törekvés a mások —megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás,
számára érthető és kifejező beszédre. helyes ejtés;
Szöveges kiejtési, mondat- és —a mindennapi élet és a tankönyvek szókincsének
szövegfonetikai gyakorlatok. ismerete;
Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. —mondat- és szövegfonetikai eszközök;
Részvétel a tanulócsoportban folyó —szóbeli szövegek kommunikációs sémái, nyelvi
beszélgetésben, vitában. jellemzői;
Figyelem a kortárs és a felnőtt —adott helyzethez igazodó szóhasználat,
beszélgetőtársra. mondatalkotás.
Rövid hallott szöveg üzenetének, érzelmi
tartalmának megértése. 1.2. Memoriterek szöveghű tolmácsolása.
Mindennapi élmények, olvasmányok,
látvány-, hang-, mozgóképélmények
tartalmának felidézése, elmondása.
Saját vélemény megfogalmazása ►►
Tanult szövegek szöveghű és kifejező
tolmácsolása. Ismert szövegek

5
megjelenítése drámajátékkal.
Különféle dramatikus formák kipróbálása
(pl.: bábjáték, árnyjáték, némajáték,
versmondás, helyzetgyakorlat. ►►

2. Olvasás, az írott szöveg megértése


Az olvasás jelrendszerének elsajátítása. 2.1. Felkészülés az olvasásra
Biztos olvasási készség kialakítása:
—figyelem, megfigyelés, logikai sémák, tempó, ritmus,
hangos és néma olvasással. Ismerkedés a
emlékezet, érzelem, képzelet;
szövegértési technikák alapjaival.
Az életkornak megfelelő globális, —speciális részkészségek: beszédhang-hallás,
információkereső, értelmező és reflektáló hangdifferenciálás, hanganalízis, jelfunkció,
olvasás. relációszókincs, testséma, tájékozódás síkban és
Az értő olvasás bizonyítása térben.
feladatmegoldással. Az olvasott 2.2. Az olvasás jelrendszere
szövegekkel összefüggésben az aktív —hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat,
szókincs gazdagítása ►► szöveg.
Rövidebb szépirodalmi és nem
szépirodalmi szövegek önálló olvasása, 2.3. Az írott szöveg megértése
kulcsszavak azonosítása, szerkezeti —szövegelemző műveletek: tájékozódás a szövegben,
egységek összefoglalása. részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok
Az irodalmi szövegben megjelenő visszakeresése, információk kiemelése;
egyszerűbb képek, alakzatok felismerése —a megértés bizonyítása: következtetés,
(hasonlat, ismétlés, fokozás). lényegkiemelés, vázlat, jelentéstulajdonítás,
Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, tartalommondás, adatok, gondolatok
belső képek alkotása, jelentésalkotás). összefoglalása, értékelése;
Szövegek műfaji jellemzőinek azonosítása —szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.
(pl.: mondóka, dal, láncmese, tündérmese,
elbeszélés, magyarázat)
Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes
ismeretek, személyes élmények felidézése
és megosztása.
Az olvasott szöveg cselekményének
utólagos felidézése, a szereplők
cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki
nem fejtett nézeteinek megértése.
A szépirodalmi és nem szépirodalmi
szövegekben megjelenített értékek,
erkölcsi kérdések, motivációk,
magatartásformák felismerése,
értelmezése.
Egy-két mondatos vélemény a
szövegekben megjelenő szereplők
élethelyzetéről, cselekedeteiről,
tulajdonságairól, magatartásáról.

3. Írás, szövegalkotás
Az íráskészség (kézírás) fokozatos 3.1. Az írás jelrendszere
kialakítása és fejlesztése a diákok egyéni —írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó,
sajátosságainak figyelembevételével. szószerkezet, mondat, szöveg;

6
Mondatalkotás néhány mondat —írásjelek.
összekapcsolásával.
3.2. Szövegalkotás (írásbeli fogalmazás)
Fogalmazások írása (pl.: rövid elbeszélés,
kisebb leírás, két-három soros jellemzés). —mondatok összekapcsolása, szövegminták,
Kiejtési gyakorlatok, a kiejtéssel nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás,
megegyező és attól eltérő szavak írása, az anyag elrendezése: szerkesztés; stílus, rendezett
szótagolás, szóalakelemzés. íráskép;
Gondolatok, érzelmek, vélemények —elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; a mindennapi élet
kifejezése a fogalmazásokban. tájékoztató szövegei (játékszabály, használati
Az anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak útmutató, értesítés, meghívó, hirdetés, SMS, e-
a megismerése, alkalmazása. mail).

4. A tanulási képesség fejlesztése


Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek 4.1. Könyv- és könyvtárhasználat
megalapozása és gyakorlása —tankönyv, egyéb könyvek: enciklopédia, egynyelvű
(könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, szótár, gyermeklexikon, gyermekújság; elektronikus
gyermeklexikon használata). információhordozó; kölcsönzés.
Gondolkodás a saját gondolkodási 4.2. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői
folyamatokról. —tematika, információtartalom, szókincs, felépítés.
A tapasztalatok megosztása. 4.3. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek
Feladatvégzés könyvekkel, —tanulást támogató eljárások: vázlatírás, magyarázó
gyermeklapokkal (válogatás, rajz, kulcsszavak, tételmondat, egyszerű
csoportosítás, tematikus tájékozódás). adatkeresés;
Vázlatkészítés tanítói irányítással. —a szövegtanulás technikái;
Vázlat önálló bővítése, szöveg szűkítése —kérdések és válaszok megfogalmazása és
megadott szempontok szerint. megválaszolása, rendezés, összehasonlítás.
Ismerkedés különböző 4.4. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése
információhordozókkal. Teljes művek:
Kulcsszó-keresés; szövegtömörítés;
— Mondókák, népdalszövegek, József Attila: Altató,
hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése
Betlehemi királyok, Mama; Nemes Nagy Ágnes:
a szöveg alapján.
Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Füstbe
Információk, adatok visszakeresése
ment terv; Tamkó Sirató Károly egy verse,
tanítói/tanári irányítással.
Weöres Sándor három költeménye;
Szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati
összefüggés felismerése; következtetések. — kortárs magyar lírikusok műveiből néhány
Ritmus-, mozgás- és alkotás.
beszédgyakorlatokkal kombinált Részletek:
[koncentrációs] memória-gyakorlatok, — Kölcsey Ferenc: Hymnus, Petőfi Sándor: Nemzeti
szövegtanulási technikák. dal, Vörösmarty Mihály: Szózat;
A szöveges emlékezet aktivizálása, — részletek szépprózai művekből.
szövegek pontos megfigyelése,
azonosítása és felidézése.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről


Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése 5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek nyelvi és
gyakorlati tapasztalatok alapján (hang, magatartási mintái
betű, szótag, szó, szótő, toldalék, mondat, —kapcsolatfelvétel és -zárás, kapcsolattartás,
szöveg). beszélgetés, vita;

7
A nyelv szerkezetének, változó —nyelvi mintakövetés beszédben és írásban.
egységeinek megfigyelése mondat- és
5.2. Szavak jelentése, szókincs
szövegépítő eljárásokkal.
Szójelentések, kifejezések, állandósult —rokon értelmű szavak, többjelentésű, azonos alakú
szókapcsolatok értelmezése és szavak, állandósult szókapcsolatok, közmondások,
felhasználása a szóbeli és írásbeli szólások.
fogalmazásokban. 5.3. Hang, betű, szótag, szó, szótő, toldalék
Különböző műfajú, hangnemű
5.4. Szófajok
szövegekben az eltérő nyelvhasználat
érzékelése. —ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó,
Néhány alapvető helyesírási szabály személyes, kérdő, mutató névmás.
megismerése és alkalmazása (a 5.5. Modalitás szerinti mondatfajták
mondathatárok jelölése, nevek írása, az
5.6. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályok,
egyszerű szavak elválasztásának
írásjelek.
szabályai).
A nyelvi állandóság és változás
jelenségeinek megfigyelése.
Az anyanyelv és az idegen nyelv
különbségének felismerése, ennek
megfogalmazása a diák saját szavaival.

6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése


Az olvasás örömének megtapasztalása. 6.1. Szerzők és művek
Tartalommondás; a cím és a szöveg Népköltészet:
kapcsolatának magyarázata; címadás. — mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok,
Ismerkedés változatos ritmikai, zenei találós kérdések, magyar és más népek meséi,
formálású lírai művekkel: ezek közös és mesefajták; mondák, legendák.
önálló olvasása és feldolgozása a Klasszikus magyar szerzők gyermekversei, meséi,
klasszikus, a kortárs magyar és elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények,
világirodalom köréből. gyermekregények:
Néhány fontosabb költői kép és alakzat — szerzők: Arany László, Benedek Elek, Fekete
felismerése, szerepük, hangulati hatásuk István, Illyés Gyula, József Attila, Kormos István,
megfigyelése. Lázár Ervin, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond,
Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor,
A versszak felismerése, egyszerű Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató
jellemzése (sorok száma, hosszúsága, Károly, Wass Albert, Weöres Sándor.
szótagszáma). Klasszikus európai szerzők gyermekversei, meséi,
A versszak és a nagyobb szerkezeti elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények,
egységek viszonyának megértése. gyermekregények.
A lírai mű középpontjában álló gondolat, Kortárs magyar szerzők gyermekversei, meséi,
illetve érzelem azonosítása. elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények,
A lírai mű témájának és hangulatának, gyermekregények.
hangnemének felismerése.
Rövidebb epikai művek, népköltészeti 6.2. Epikus művek jellemzői
alkotások olvasása. —szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek,
A megismert narratív formák alkalmazása a cselekmény kezdő- és végpontja, fordulatok,
a mindennapi történetmondásban, a szereplők (főszereplő, mellékszereplők).
kreatív írásban, az írásbeli 6.3. Lírai alkotások jellemzői
fogalmazásokban.. —a költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén),
Történetek főszereplőinek azonosítása. egyszerűbb képek, alakzatok (ellentét, hasonlat,
A szereplők külső és belső jellemzőinek ismétlés), a szövegek vizuális képe (képvers,

8
azonosítása. tipográfia).
A történet idejének és helyszínének 6.4. Báb- és drámajátékok jellemzői
azonosítása. A cselekmény kezdő- és
—helyzet, szerep, párbeszéd.
végpontjának, a cselekményelemek
sorrendjének, összefüggéseinek
megállapítása.
Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és
kinek a szemével látjuk a történetet.
Népi játékok, dramatizált formák (pl.:
meserészletek) olvasása, előadása.
A szóbeli költészet és az írásbeliség, a
népköltészet és a műköltészet
különbségeinek megtapasztalása példák
alapján.
Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi
témák felismerése és megbeszélése.
A magyar és a világirodalom néhány
jelentős témája és formai hagyománya.
Mesei motívumok, ismétlődő nyelvi,
szerkezeti jellemzők azonosítása.
Az irodalmi mű közvetlenül adódó (szó
szerinti) jelentésének felismerése és
megfogalmazása.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése


Beszélgetések a szép és a csúnya 7.1. Játékosság, zeneiség, ritmusélmény.
fogalmának tartalmáról, használatáról. 7.2. Hősök, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások
Beszélgetések a jó és a rossz fogalmának
—konkrét élethelyzetekben érzékletesen
tartalmáról.
megtapasztalható elemi erkölcsi fogalmak, jól
A jó és a rossz, az igazság és az
megfigyelhető magatartásformák, érzelmek, az
igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet
életkornak megfelelő erkölcsi választások és
felismerése mindennapi helyzetekben és
értékelésük;
különféle műalkotásokban.
A nem saját álláspont megjelenítésének, —vélemény megosztása, beszélgetés, vita.
átélésének képessége.
Mindennapi konfliktusok megjelenítése
drámajátékban (pl.: bábjáték).
A műélvezet megtapasztalása a
belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor,
a képzelet, a ritmus és a zene révén.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai


a kerettanterv alapján

9
Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi
kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az
anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus
fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint
mindezek katalizátora is egyben.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák


kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a
társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések
önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív
fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve
a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és


irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd
képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az
olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd
pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják


anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a
változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben,
illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező
gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik
megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a
továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges
feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi
műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és
értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése,
valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek
felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az
érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek


az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális
technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai


a 3 – 4. évfolyamon

A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi


alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek. E

10
fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai
pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs
aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása.
Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése lehetőséget teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A
szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló
alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét,
ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt
egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli
és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak
megismerésére, az olvasás megszerettetésére.

Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok


feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a
későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek
az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is; hozzájárulnak az önkifejezés igényének
kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez.

Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe


ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a tanulási szokások és
technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek
és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének
fejlesztése.

A 3−4. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás igényeinek


megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé
fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.

A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a


tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló
figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező
nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

11
Fejlesztési feladatok és óraszámok 3 – 4. évfolyamon

Kerettantervi Javasolt Javasolt


óraszám* óraszám a óraszám a
Tematikai egység/Fejlesztési cél
a 3 – 4. 3. 4.
évfolyamon évfolyamon évfolyamon
1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a
30 óra 15 óra 15 óra
megértés fejlesztése
2. Olvasás, az írott szöveg megértése 111 óra 55,5 óra 55,5 óra
3. Írás, szövegalkotás
 Az íráshasználat fejlesztése 15 óra 15 óra
 Fogalmazási alapismeretek 23 óra 12 óra 11 óra
 Szövegalkotási gyakorlatok 42 óra 18 óra 24 óra
4. A tanulási képesség fejlesztése 28 óra 12 óra 16 óra
5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek
 Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek
35 óra 17 óra 18 óra
tudatosítása és alkalmazása
 Helyesírási szabályok ismerete és
56 óra 28 óra 28 óra
alkalmazása
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek
37 óra 16 óra 21 óra
értelmezése
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és
12 óra 6 óra 6 óra
történeti érzék fejlesztése
194,5 óra** 194,5 óra**
+ 21,5 óra + 21,5 óra
szabad szabad
órakeret órakeret
Összesen Összesen
216 óra 216 óra

*Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelete a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről 2. § (5): Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai
egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti.

** A kerettanterv által előírt tartalmak a tantárgy számára rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedi le. A 3. és a 4.
évfolyamon heti 6 (évi 216) órás időkerettel rendelkező Magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettanterve tehát évi 21,5
óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül.
A pedagógusok megtölthetik ezt az időkeretet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi
tartalommal, de dönthetnek úgy is, hogy a helyi tantervben nem írnak elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai
egységek között osztják el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek
fejlesztése céljából.
Lehetőség van arra is, hogy a kötelező órák mellé a szabadon tervezhető órakeretből is felhasználjanak a
pedagógusok például 1 órát a Magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításához. Ekkor a heti óraszám 7 órára
növekszik, az éves óraszám 252 óra lesz, vagyis összesen 36 órával több fordítható a tananyag elsajátítására, a
gyakorlásra, illetve további tananyagrészek feldolgozására.

12
A szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése a 3 – 4. évfolyamon

Tematikai egység/ Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés Órakeret


Fejlesztési cél fejlesztése 30 óra
Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid
Előzetes tudás válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak
alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás,
megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.
1A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének
A tematikai egység egymással összefüggő fejlesztése.
nevelési-fejlesztési A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a
céljai pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív
szókincs intenzív gyarapítására.
A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyes beszédlégzés, a helyes A tanuló Minden tantárgy:
kiejtés, a mondat- és  értelmesen és érthetően fejezi összefüggő beszéd,
szövegfonetikai eszközök ki gondolatait; érvelés.
alkalmazása különféle  használja a mindennapi
kommunikációs helyzetekben (pl. érintkezésben az udvarias Környezetismeret:
párbeszéd, felolvasás, nyelvi fordulatokat; önfenntartás, légzés.
kiscsoportos beszélgetés, vita,  beszédstílusát beszélgető-
beszámoló). partneréhez igazítja; Vizuális kultúra:
Felolvasáskor, szövegmondáskor  bekapcsolódik csoportos Műalkotások
nonverbális eszközök használata a beszélgetésbe, vitába, megfigyelése,
kifejezés segítésében. történetalkotásba, jellemzése,
Vélemény kulturált improvizációba, közös értelmezése,
megfogalmazása. élményekről, értékelése.
Figyelem a beszélgetőtársra. Az tevékenységekről való Médiaszövegek közötti
üzenet lényegének és érzelmi beszélgetésekbe, értékelésbe; különbségek (pl.
hátterének megfigyelése, televíziós
 a közös tevékenységeket
értékelése. műsortípusok,
együttműködő magatartással
Állandósult szókapcsolatok, animációs mesefilmek,
segíti.
szólások, közmondások sorozatok) felismerése
jelentésének, stílusértékének saját médiaélmények
értelmezése az olvasott felidézésén,
szövegekben. megjelenítésén (pl.
A különböző tantárgyak szerepjáték) és
tanulásakor használt közvetlen példákon
szakkifejezések, olvasmányokból keresztül.
kiemelt ritkábban használt szavak
célzott használatával az aktív
szókincs gyarapítása.
Több mondatos összefoglaló
szöveg alkotása olvasmányok
tartalmáról, gyűjtött
tapasztalatokról,

13
megfigyelésekről.
Hosszabb szóbeli közlések
tartalmának rövidített elmondása.

Kulcsfogalmak/ Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték,


fogal testtartás, térköz, távolságtartás.
mak

Tematikai egység/ Fogalmazási alapismeretek Órakeret


Fejlesztési cél 23 óra
Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.
A tematikai egység Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és
nevelési-fejlesztési lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.
céljai
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A különböző szövegformák A tanuló Környezetismeret;
tartalmi és szövegszerkesztési  a tanult fogalmazási matematika: érthető,
jellemzőinek ismerete. ismereteket felhasználja világos szóbeli
Kellő tapasztalat a cím szerepéről, fogalmazáskészítéskor. szövegalkotás.
jellemzőiről; a szövegek
felépítéséről; az időrendről; az Vizuális kultúra: Az
esemény, az előzmény és a elemi mozgóképi
következmény kapcsolatáról; a szövegalkotó kódok
szöveg kohéziójáról; a kreatív alkalmazása,
tématartásról; a nyelvi médiaszöveg írása.
megformáltságról; a különböző Egyszerű cselekmény
szövegforma jellemzőiről, a megjelenítése
bekezdések szerepéről. képsorozattal (pl. rajz,
A szövegalkotás műveleteinek digitális fotó, rövid
ismerete: anyaggyűjtés, animációs film) és
címválasztás, a lényeges hangokkal.
gondolatok kiválasztása,
elrendezése, az időrend
érzékeltetése, a szöveg tagolása
bekezdésekre.
Kulcsfogalmak/ Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás,
fogal befejezés; elbeszélés, hír, leírás, levél, meghívó; értesítés; hirdetés; SMS;
mak e-mail.

Tematikai egység/ Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret


Fejlesztési cél 42 óra

14
Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.
Képolvasás, mesemondás.

A tematikai egység A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák


nevelési-fejlesztési megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének
céljai továbbfejlesztésével.
Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanult fogalmazási ismeretek A tanuló Környezetismeret:
felhasználása a szöveg  a tanult fogalmazási ismeretek változatos élővilág; a
alkotásakor. felhasználásával kb. egy oldal tanultak bemutató
Gondolatok, érzelmek, terjedelmű elbeszélő leírása.
vélemények kifejezése. fogalmazást készít;
Önálló írásbeli fogalmazások  a fogalmazás témájának Vizuális kultúra:
készítése elbeszélő megfelelő szavakat és Természeti jelenség
szövegformában. A párbeszéd kifejezéseket használ; megfigyelése, a
beillesztése a történetmondásba.  adott vagy választott témáról tapasztalatok leírása,
Szemléletes leírások készítése 8–10 mondatos leírást készít a megjelenítése.
egyszerű tárgyról, növényről, tanult fogalmazási ismeretek Egyszerű cselekmény
állatról. Jellemzés készítése alkalmazásával; megjelenítése
emberről.  a tartalmi egységek kezdetét képsorozattal (pl. rajz,
Levélírás, levélcímzés. Rövid bekezdéssel jelzi; digitális fotó, rövid
szöveges üzenetek animációs film) és
 figyel a bemutatás sorrendjére
megfogalmazása különféle hangokkal
és a nyelvi eszközök
alkalmakra a címzett személyének (médiaszöveg-írás).
használatára;
figyelembevételével.
 a tanító útmutatásai alapján
Fogalmazásíráskor a megfelelő
kijavítja fogalmazási és
nyelvi eszközök alkalmazása.
helyesírási hibáit.
A fogalmazás koherenciájának
megteremtése tématartással, a
mondatok kapcsolásával. A
fogalmazás témájának megfelelő
szavak és kifejezések használata, a
fölösleges szóismétlődés kerülése.
A fogalmazások javítása a tanult
fogalmazási ismeretek
felhasználásával, a tanító
segítségadásával.
Kulcsfogalmak/ Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő,
fogal cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd.
mak

A fejlesztés várt A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a


eredményei a két szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi
évfolyamos ciklus érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa
végén beszélgetőpartneréhez.
Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba,
improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való
beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő

15
magatartással segítse.
Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a
tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.
Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az
anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban,
harmonikusan fejlődjön.

16
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése
a fogalmazásórákon

A fogalmazástanítás céljai és feladatai

A szóbeli és írásbeli szövegalkotás általános céljait és feladatait minden tanítónak a saját osztályára –
és azon belül az egyes tanulókra – lebontva kell megfogalmaznia. A konkrét célok és feladatok
nagymértékben függnek attól, hogy milyen előzetes ismeretei vannak a tanulóknak, milyen a
beszédkészségük, mekkora az aktív és passzív szókincsük, mennyire árnyalt a szóhasználatuk.

Olyan magas fokú anyanyelvi műveltség birtokába kell juttatni a felnövekvő nemzedéket, amellyel
képes befogadni a hallatlan mértékben növekvő információtömeget.
Fel kell készíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra.
A többi műveltségi területtel együtt meg kell alapozni a diákok szóbeli és írásbeli
kifejezőképességét, fejleszteni kell logikus gondolkodásukat és alkotó képzeletüket.
Gazdagítani kell és választékosabbá kell tenni a tanulók nyelvi kifejezésmódját, elősegítve az
egyéni közlésmód kialakulását.
A gyermeki spontán alkotóképesség megőrzésére alapozva fejleszteni kell a szóbeli és írásbeli
szövegalkotást.
Minden diákot meg kell tanítani pontosan, tömören fogalmazni, képessé kell tenni arra, hogy
gondolatait, érzéseit írásban ki tudja fejezni.
Fel kell ébreszteni a tanulók közlésvágyát, megmozgatva képzeletüket. Olyan témákat kell
keresni, amelyről van közölnivalójuk, s melyről akarnak beszélni.
A gyerekeket meg kell tanítani az írásbeli szövegalkotáshoz szükséges fogalmazási struktúrákra, a
helyesírásra, az írástechnikára, az írásbeli forma esztétikai követelményeire.
Kitüntetett szerepet kell biztosítani a beszéd – a kommunikációs képességek és készségek –
fejlesztésének.
Kiemelten kell kezelni a nyelvtan és a helyesírás beszédet és írást alakító, szabályozó szerepét.
Rendszeresen kell gyakoroltatni a megtanult fogalmazási alapismereteket.
A fogalmazási témák kiválasztásában, a szó- és írásbeliség arányában, továbbá a közös munkától
az önálló munkáig való eljutásban törekedni kell a fokozatosságra.
Végezetül mindig elegendő időt kell hagyni az írásbeli fogalmazások megbeszélésére, javítására.

Általános módszertani ajánlások

A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztésének egyik fontos eszköze a fogalmazástanítás. A


fejlesztést szolgáló tevékenységeket már első osztálytól kezdve megtalálhatjuk a műveltségi
területekben. A lényegkiemelés, az értékelő vélemények, a pontos szóhasználatot, a tömörséget
igénylő szövegalkotó tevékenységek, a megfigyeléseket követő összefüggő szóbeli beszámolók

17
megalapozzák a tudatos fogalmazási tevékenységet. Kellő alapozás után a 3. osztályban kezdődik
meg a fogalmazástanulás, amely sok forrásból merít.
Ahhoz, hogy a tanítási óráinkon meg tudjuk valósítani a céljainkat, szorosan együtt kell működni
tanítványainkkal, érdekessé kell tenni számukra ezt a fejlesztési folyamatot.

Amire a fogalmazás tanítása során figyelnünk kell:

Az integrált nevelés. A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség részben adottság kérdése, de


valamilyen mértékben mindenkiben fejleszthető. Az iskoláskor bevezető és kezdő szakaszában az
anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb feladata ennek a készségnek a fejlesztése. Természetesen ez
nem csak a fogalmazásórák feladata, alakításában, formálásában a többi műveltségi területnek is
jelentős szerepe van. A fogalmazásórákon megtörténik ennek a fejlesztő munkának a szintézise, a
fogalmazótevékenység elsajátítása. Az anyanyelvi integráció megvalósítása során pedig arról kell
gondoskodnunk, hogy az olvasás-szövegértés témakörhöz természetesen kapcsolódjék a szóbeli
és írásbeli kifejezés.

Az irodalmi példa szerepe. A két Fogalmazás munkafüzet feladatsorainak összeállításakor


irodalmi szemelvények, ismeretterjesztő szövegek, olvasmányrészletek legjavát használtuk fel. A
tanulók az írók, költők műveiben számukra értékes kommunikációs modelleket figyelhetnek meg.
Ha a szövegekből megismert nyelvi anyag, stílus, szövegépítési mód beépül a tanulók aktív
szókincsébe, nyelvhasználatába, akkor ezáltal gazdagodni fog a személyiségük. Ezért a
fogalmazási ismeretek tanításakor mindig irodalmi értékű szövegből indulunk ki, ezeket
elemeztetjük, ezek segítségével állapíttathatjuk meg egy-egy fogalom tartalmi jegyeit.

A pedagógus választási lehetősége. Az éves munka megtervezésekor és a Fogalmazás


munkafüzet feladatainak megoldása közben is jelentős szerepe van a tanítónak. Végig kell
gondolnia, hogy megfelelő-e a javasolt óraszám, mennyi időre lesz szüksége az egyes részek
megtanításához. El kell döntenie, hogy az osztályában milyen tevékenységek gyakorlása
szükséges, hogy a feladatvégzés ütemét hol lehet gyorsítani vagy lassítani, hogy a megadott
szempontok elégségesek-e az elemzéshez, a fogalom tartalmának feltárásához, vagy esetleg
további tényanyagok vizsgálatára van szükség.

A témaválasztás jelentősége. Ha olyan témát választunk, amelyről van mit írniuk a tanulónak,
amely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, amely életszerű és időszerű, akkor kedvvel
fognak az íráshoz, ezáltal jelentős mértékben megkönnyítjük a fogalmazás tanulását. Világossá kell
tenni, hogy miről, mit, miért, kinek fogalmaz a gyerek. Ezért csak olyan téma jöhet számításba,
amelyről beszélni lehet, amely felébreszti a gyermek közlési vágyát, amely megmozgatja
képzeletét; amely alkalmaztatja a tanult nyelvi, nyelvtani, stilisztikai fogalmakat; amely egyaránt
alkalmas sokféle műfaj gyakoroltatására, vagyis a hagyományos és a modern kommunikációs
formák művelésére. Érvényesülnie kell a kommunikációs szerepnek és a közlésközpontúságnak is.

A téma érdekes felvetése, előkészítése. Ezt mindig a téma jellege dönti el, de nagymértékben
függ a tanító találékonyságától, ötletgazdagságától, a tanulók fejlettségi szintjétől. A szóbeli vagy
írásbeli szövegalkotásra szánt órák fontos mozzanata, de sohasem szabad túl hosszúra nyújtanunk.
Részletes előkészítést (anyaggyűjtés, címadás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezés,
vázlatkészítés) csak ritkán végezzünk, mert nem vezet eredményre, hiszen megköti a tanulók
kezét, nem ad teret az alkotói szabadságnak, az eredetiségnek. Inkább ötleteket, variációkat
gyűjtessünk össze tanulóinkkal.

A kommunikáció többféle változatának alkalmazása. Érdekessé tehetjük tanulóink számára az


órákat, ha ugyanannak az eseménynek a többféle megfogalmazási módját kérjük tőlük. Például

18
egy esemény pontos, tárgyilagos vagy meseszerű elmondása, párbeszéd alkalmazása, hír
fogalmazása, képregény készítése.

A tanítási-tanulási módszerek helyes megválasztása. A fogalmazásórák hatékonyságát


nagymértékben befolyásolják a jól megválasztott módszerek. Például szóbeli ismeretközlést
(elbeszélést, leírást, magyarázatot) irodalmi alkotások ismertetésekor, szemléltetést (bemutatást)
tárgyak, jelenségek, folyamatok megfigyelésekor alkalmazunk. Beszélgethetünk a tanulók
személyes tapasztalatairól, kirándulásokról, megfigyelésekről, az adott órán bemutatott kísérletről,
vagy egy előzőleg olvasott olvasmányról is. A gyakorlással az ismeretek alkalmazásához
szükséges jártasságokat, készségeket alakíthatjuk ki, és fejlesztjük a képességeket. Az ismétléssel
a tanulók logikai és rendszerező készségét fejlesztjük, a tananyag egyes homályos részeit
tisztázzuk, a tanult ismereteket beillesztjük a régebbi ismeretek közé, s kapcsolatba hozzuk azokat
más ismeretekkel. Az ellenőrzés és értékelés segítségével meggyőződhetünk arról, hogy
tanítványaink milyen mértékben sajátították el az ismereteket és készségeket. A gondolkodás
folyamatát leginkább a problémafelvetések, problémahelyzetek indítják el. Minden újszerű dolog
felkelti a tanulók figyelmét, érdeklődését, s a fokozott érdeklődéssel és figyelemmel megszerzett
ismeretek tartósabbak lesznek.

A munkaformák tudatos váltakoztatása. A fogalmazási tevékenység fejlesztésekor tervszerűen,


az adott óra tanítási anyagának sajátosságait és a tanulók közötti egyéni különbségeket
megfelelően figyelembe véve, váltakozva alkalmazzuk az osztályszintű munkát, a csoportmunkát,
a kooperatív munkát, a páros munkát és az egyéni munkát. Gyakran terheljük differenciáltan a
tanulókat, mert csak ezzel érhető el, hogy az egységes alapismereteket, alapkészségeket,
alapképességeket mindenki optimális szinten sajátítsa el. Mindegyik tanítványunk elé olyan
követelményt állítsunk, amelyet egészséges szellemi erőfeszítés árán teljesíteni tud. Ez
megköveteli a pedagógustól, hogy jól ismerje a gyerekeket, tisztában legyen a tudásszintjükkel, és
ez nem kis feladat.

A tanulók önálló tevékenysége. A tanulóink akkor fejlődnek igazán, ha maguk tevékenykednek.


Az önálló munka egyik eszköze a Fogalmazás munkafüzet, amely segíti a gyerekek ismeretszerző
munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását, lehetőséget biztosít a
differenciált foglalkozások tervezéséhez. A fogalmazásórákon elsősorban az önálló szóbeli és
írásbeli tevékenységen van a hangsúly, az ilyen fogalmazásalkotást kell előnyben részesíteni, ezért
ösztönözzük tanítványainkat az önálló munkára. A gyermeki gondolkodás, a fantázia
rugalmassága nem viseli el, hanem fölöslegessé teszi a túlszabályozást, és így csökken a tanulók
kreativitása is.

A jó légkör megteremtése az órákon. Igyekeznünk kell, hogy óráinkon oldott, vidám hangulat
uralkodjon, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink gondolatai szabadon a
felszínre kerülhessenek. Lehessen tévedni, próbálkozni, őszintén véleményt nyilvánítani. Adjunk
alkalmat a tanulók spontán megnyilatkozásaira, értékeljük tanulóink egyéni alkotásait (próza, vers,
képregény stb.), gyűjtőmunkáját.

Az értékelés motiváló szerepe. A fogalmazástanítás során keressünk minél több olyan


lehetőséget, amelynek során a tanulóinkat sikerélményben részesítjük. A pozitív érzelmi viszony
fokozza a tanítás eredményességét. Mind a szóbeli, mind az írásbeli munkák értékelésekor,
javításakor először mindig a jó megoldásokat emeljük ki. Éljünk a példaállítás lehetőségeivel, mert
tanulóink számára egy-egy jól sikerült tanulói fogalmazás példaértékű lehet további munkájuk
során. A hibákat is tudatosítani kell bennük, mert csak így lesznek képesek kiküszöbölni őket.
Mindig nyújtsunk konkrét segítséget nekik a javításban.

19
Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon?

Megfogalmaztathatunk önálló megfigyelésen alapuló témát a tanulóinkkal. Ezek alapjául az


önálló megfigyelések, kísérletek szolgálnak.

Alkalmazhatunk képsort a szóbeli és írásbeli fogalmazások gyakoroltatására. Képsorról könnyebb


fogalmazást készíteni, mint egyetlen képről, hiszen megmutatják az események egyes mozzanatait,
segítenek a sorrend megtartásában. A Fogalmazás munkafüzetben több képsort is bemutatunk, de
a különböző gyermekújságokban (Szivárvány, Buci Maci) is találhatunk olyanokat, amelyeknek
témája közel áll a tanulókhoz. Egy képsorhoz kapcsolódóan több feladatot is adhatunk
tanítványainknak. Például kérhetjük a képsoron ábrázolt történet rövid elmondását, az esemény
elmondásakor párbeszéd használatát, a tanulók bele is élhetik magukat valamelyik szereplő
helyzetébe, de próbára tehetjük a gyerekek alkotó képzeletét is, ha a képsor egyik képét nem
mutatjuk be, hanem a hiányzó eseményeket önállóan kell elképzelniük.

Készíttethetünk fogalmazást egyetlen kép alapján is a tanulókkal. Ez nehezebb feladatnak


bizonyul, hiszen önállóan kell elképzelniük, megfogalmazniuk, leírniuk az eseményeket, azok
előzményét és következményét.

Olvasmányok, mesék alapján csak akkor tudnak a gyerekek jó fogalmazást készíteni, ha


gondolataikat képesek tömören leírni. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy az olvasmány,
mese szempontjából nélkülözhetetlen gondolatokat megtalálják, legyenek jártasak a gondolatok
összevonásában és a párbeszédek áthidalásában.

Szívesen írnak a tanulók olyan elbeszéléseket, amelyekben egy mese folytatását egyénileg kell
elképzelniük, leírniuk. A mese lehetőleg olyan legyen, amelyet még nem ismernek, keltse fel a
tanulók érdeklődését, indítsa meg képzeletüket, tegye lehetővé az esemény folytatásának számos
variációját.

A tanulók produktív képzeletének mozgósítására kiválóan alkalmasak az olyan témák, amelyekben


azonosulhatnak egy-egy szereplővel, helyükbe képzelhetik magukat, illetve bemutathatnak úgy
is eseményeket, mintha ők is a helyszínen lettek volna.

Gazdag élményanyagot biztosítanak a dráma témakörben alkalmazott közös játékok


(szerepjátékok, mimetikus játékok, bábjátékok, tárgyjátékok, néma és szöveges improvizációk), a
közös kirándulások, az erdei iskolák eseményei, az osztályt érintő közös programok (karácsony,
farsang). Ezekről is írattathatunk 3.osztályban fogalmazásokat.

Készíthetnek elbeszéléseket egyéni élmények alapján is. Ez azért nehezebb feladat a diákok
számára, mert a tanító csak rövid előkészítést végezhet az önálló fogalmazások megírása előtt,
hiszen mindegyikük másról alkot szöveget. Az effajta témákat (születésnap, nyári élmény, családi
esemény) a fogalmazástanulás fejlettebb szakaszában célszerű választani.

A Fogalmazás munkafüzet jellemzői

20
Minden, életkorának megfelelő fejlettségű gyermek – ösztönös utánzással és alkotó tevékenységgel –
elsajátítja környezetétől a nyelv alapvető szókészletét és működő szabályrendszerét. Így tapasztalati
úton a kombinálás és variálás képessége is kialakul benne, vagyis olyan nagyfokú
alkalmazkodóképesség, hajlékonyság, mely más-más beszédhelyzetben, más-más beszédpartner, eltérő
téma és cél esetén is mindig a legmegfelelőbb kifejezési forma használatára sarkallja.
A nyelvhasználat fejlesztése azonban megköveteli a gyermekekben szunnyadó nyelvi erők felszínre
hozását. Ez csak kellő elméleti tudatosítással és céltudatos gyakorlással érhető el. Az Oktatáskutató és
Fejlesztő Intézet gondozásában megjelent, tartalmában és formájában is megújult Fogalmazás
munkafüzet ezt a fejlesztő munkát vállalja fel.
A Fogalmazás munkafüzet önálló feladatrendszerrel és szöveganyaggal, munkáltatva segíti a szóbeli
és írásbeli szövegalkotás eljárásának elsajátítását, gyakorlását, készségszintre emelését. Felhasználja,
és komplex anyanyelvi szemlélettel alkalmazza mindazokat az ismereteket (pl.: olvasás, szövegértés,
irodalmi műelemzés, ismerettartalmú szövegelemzés, változatos szókincshasználat, nyelvtani és
nyelvhelyességi szabályok alkalmaztatása, írás, helyesírás), amelyeket az anyanyelvi fejlesztés teljes
rendszerében a tanulók eddig elsajátítottak. Önálló, munkáltató taneszköz, közvetlenül nem épül
másik tankönyvre.

A 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet jellemzői

 A Fogalmazás munkafüzet tartalmában a Nemzeti alaptantervhez és az általános iskola 1–4.


évfolyama számára készített Magyar nyelv és irodalom kerettantervéhez igazodik.
 A kiadvány a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és
igényeinek megfelelő ismereteket közvetít.
 A munkafüzet használatát egységes jelrendszer segíti.
 A tankönyv első része (A fogalmazás építőkövei, Szövegalkotás szóban és írásban) a
fogalmazástanítás tartalmi részeivel foglalkozik, illetve a formának azon kérdéseivel, amely a
szövegszerkesztés elengedhetetlen ismérveit tartalmazza. A feladatok szó-, mondat- és
szövegszinten tevékenykedtetik a tanulókat.
Az elbeszélő fogalmazás című fejezet megismerteti az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli
jellemzőit, kiemeli és gyakoroltatja az ehhez kapcsolható szövegműfajokat, illetve a műfajok
jellegzetes elemeit.
Ezt követi a képtörténet műfaji jellegzetességeinek, specifikus elemeinek a megismertetése.
 Az indukciós szövegek az ismeretanyag és a műfaj tekintetében is rendkívül változatosak,
tudatos alkotótevékenységre késztetnek. A feladatok követik a szövegből adódó tartalmi és
formai sajátosságokat.
 A tananyag az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az
önértékelés fejlesztését szolgálja. Az új taneszközzel differenciáltan, az egyéni sajátosságok
figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák.
 A témák motiválóak, sokszínűségüknél fogva nem válnak kényszerré a gyerekek számára, ami
kulcskérdése az írásbeli szövegalkotás tanításának.
 A feladatok korszerűek, építenek a tanulók önálló tevékenységére, felhasználják az irodalmi és
az ismerettartalmú szövegek elemzési eljárásaiban szerzett tapasztalatokat. Előtérbe helyezik a
kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését.
 A munkafüzet felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák
alkalmazását, a változatosabb munkaformák (a páros, ill. csoportmunka) használatát, segíti az
önálló tanulást.
 A munkafüzet segítségével a pedagógus a motiválást a tanulás megkezdésétől a végéig minden
egyes tanulási mozzanatnál egyénre szabottan, tudatosan tudja alkalmazni. A munkafüzeti
feladatok különböző nehézségi foka biztosítja a tanulói sikerélmény lehetőségét.
 Az érdekes, játékos feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát.

21
 A képanyag motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja
a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt.
 A munkafüzet olyan tanulási szokások, technikák kialakítását segíti, amelyek az eredményes
önálló tanuláshoz szükségesek (megismerés, a probléma azonosítása, következtetés, a
probléma megoldása, ismétlés, alkalmazás, gyakorlás, önellenőrzés, javítás stb.).
 A munkafüzet feladatai lehetőséget nyújtanak az önálló tanulás gyakorlására, az egyéni
megoldásokra, a kreatív alkalmazásra, egymás tanítására, az egymástól tanulásra, a tanuláshoz
szükséges képességek fejlesztésére, valamint a rendszerezésre.
 A munkafüzet végén található javítási jelek, valamint az önellenőrzés szempontjai azt a
pedagógiai szemléletet tükrözik, amely az oktatási célokon túl általános nevelési feladatokra is
koncentrál, lehetőséget teremtve arra, hogy a gyerekek fejleszthessék önismeretüket.
 A taneszköz végén Tanulói szókincstár van, amely a változatos, árnyalt kifejezések
használatára ösztönzi a tanulókat.

A 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet az önálló munka egyik eszköze, amely segíti a gyerekek
ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását. Olyan
fogalmazástechnikai és fogalmazási gyakorlatokat tartalmaz, amelyek megkönnyíthetik mind a
pedagógusok, mind a diákok munkáját, ezért használatát jó szívvel ajánlom a fogalmazásórákon. Azt
azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a munkafüzet csupán jó eszköz, de nem csodaszer,
semmiképpen sem helyettesítheti a nagyfokú önállóságot igénylő fogalmazásokat. A tankönyv
használata rugalmasságot kíván a pedagógustól, mert a gyerekek szókincse, beszédfejlődése,
kommunikációs szintje nagyon eltérő, hiszen minden fogalmazás egyedi alkotás.

A Fogalmazás munkafüzet felépítése

A 3. és a 4. évfolyamos Fogalmazás munkafüzetek használata némi sorrendi kötöttséget is kialakít:


elbeszélő fogalmazással kezdjük, leírással folytatjuk, ezután a két műfajból kialakuló jellemzést
tanítjuk, legutoljára pedig a mindegyik műfaj sajátosságait ötvöző levélírást.
A munkafüzetekben a négy alapformán felül más műfajok is megtalálhatók, de az alapformán belül is
több átmeneti forma jöhet létre, ahogy a tartalom és a pillanatnyi beszédhelyzet megkívánja.

A 3. évfolyamos munkafüzet felépítése

I. Kapcsolatteremtés
A kapcsolatfelvétel metakommunikációs és nyelvi formáinak gyakorlása.
Szituációs játékok párban, csoportban.

II. A fogalmazás építőelemei


A szavakról és a mondatokról tanultak ismétlése.
A mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módjai.
A mondatok tartalmi kapcsolódása. A szöveg jellemzői.

III. Szövegalkotás szóban és írásban


A cím és a tartalom kapcsolata.
Az anyaggyűjtés módjai: megfigyelés (tapasztalás), olvasás, visszaemlékezés (élmény), elképzelés.
Lényeges és lényegtelen gondolatok megkülönböztetése.
Előzmény, esemény, következmény megfogalmazása.
Az események időrendi sorrendje.

22
A rokon értelmű szavak szerepe a szövegben.

IV. Az elbeszélő fogalmazás


Olvasmányok, fogalmazások, ifjúsági regények elbeszélő részleteinek elemzése.
Az elbeszélés tartalmi és formai jegyei.
Események leírása időrendben.
A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása.
A szöveg tagolása.
Elbeszélő fogalmazások írása egyéni vagy közös élmény, olvasmányélmény, illetve képzelet alapján.
Az események leírása párbeszédes formában.

V. A képtörténet
A képtörténet formai vizsgálata.
Képtörténet készítése.

VI. Tanulói segédletek


A 3. osztályban tanult fogalmak magyarázata.
Tanulói szókincstár a fölösleges szóismétlés elkerülésére.
A javítási jelek értelmezése.
Szempontok az önállóan készített tanulói fogalmazások önellenőrzéséhez.

23
A tanító felkészülését segítő tanmenet

A tanmenetekről

A tanmenetek az egyes tantárgyak tanítását közvetlenül


meghatározó, az órai felkészüléshez kézzelfogható
eligazítást adó dokumentumok.
A tanmenetjavaslat, mint ahogy a nevében is benne van,
csak javaslatként használható. Természetesen egy
tankönyvíró nem is vállalkozhat konkrét tanmenet
elkészítésére, hiszen a tananyag súlypontozását, a
tanulókhoz való igazítását csak a helyi pedagógiai
program megismerése után tudná elkészíteni. Nem is
lehet, de nem is akarjuk behatárolni, hogy az egyes
tanítási órákon mit csináljanak a pedagógusok. A
tanmenetjavaslattól el lehet térni, sőt el is kell térni!
Tehát a következőkben bemutatott tanmenetjavaslat
(nem tanmenet!) a kerettanterv szóbeli és írásbeli
szövegalkotással kapcsolatos tartalmait jeleníti meg
olyan részletességgel, hogy eszközként szolgálja a
tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes
eligazítást adva az óravázlatok, tanítási tervezetek
elkészítéséhez.
A tanítónak kell a tanmenetjavaslatból tanmenetet alkotnia. Tanévenként csak egy egyszerű
tananyagbeosztást (felsorolást) kell készítenie a tanulócsoport ismeretében. Azt kell eldöntenie, hogy
hány órát szán az új ismeretek tanítására, hányat az új ismeretek rögzítésére, gyakorlati alkalmazására,
illetve hova illeszti a gyakorló- vagy rendszerezőórákat stb.
A nevelő-oktató munkának a Nemzeti alaptanterv szerinti szervezése szakmai-pedagógiai megújulást
vár a pedagógusoktól. Az új dokumentumokra (Nemzeti alaptanterv és az általános iskola 1–4.
évfolyama számára készített Magyar nyelv és irodalom kerettanterv) alapozott nevelő-oktató munka
hatékonyságának döntő tényezője a pedagógus. Tárgyi tudása, pedagógiai kulturáltsága alapvetően
meghatározza a Nemzeti alaptanterv megvalósulásának eredményességét, a tanulók anyanyelvi
kultúrájának színvonalát.

24
Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához a 3. évfolyam számára

Éves órakeret: 55 óra


Heti órakeret: 1,5 óra vagy I. félév: 1 óra
II. félév: 2 óra

Javasolt könyvek:

Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)


Hétszínvirág olvasókönyv 3. évfolyam (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)
Hegedűs Ferencné: Szóbúvár (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)
Kézikönyv a szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztéséhez (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)
A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó)
Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó)
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat Könyvkiadó)
Magyar szinonimaszótár (Akadémiai Kiadó)

A tanmenetben használt rövidítés:


Mf.: Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam

Megjegyzés:
A következőkben olvasható tanmenet a tananyagfelosztás egyik lehetséges módja. Alkotó felhasználását konkrét tanulócsoport ismeretében javasoljuk.

25
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

BEVEZETÉS
1. Szóbeli Szövegalkotás szóban: nyári Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 4/1.
szövegalkotás. történetek megfogalmazása a hallott szöveg megértésének
társaknak. Részvétel a képessége, a szóbeli
tanulócsoportban folyó kapcsolattartás képessége,
beszélgetésben. Figyelem a kortárs különféle közlési helyzetek
és a felnőtt beszélgetőtársra. felismerésének képessége.
Rövid hallott szöveg lényegének, Személyes kompetencia:
érzelmi tartalmának megértése. kreativitás. 1. A nyári élményeket
megörökítő fényképekből,
2. Új tantárgyunk: a A bevezető gondolatok és az idézet A hatékony önálló tanulás: Mf. 3., illusztrációkból kiállítás
fogalmazás. elolvasása, megbeszélése. motiváció, a figyelem 84–85., szervezése.
A munkafüzetben való eligazodást összpontosítása, tájékozódás. 86–87. o.
segítő jelek tanulmányozása. Az
információk megkeresése. 2. Az önálló feladatvégzés
3. Kapcsolatteremtés. Kapcsolatteremtés különböző Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 4/2., Mf. 4–5. egyes lépéseinek
Köszönés, helyzetekben. A köszönés,  kommunikatív képesség, 5/5. o. megalapozása:
megszólítás. bemutatkozás; a kérés, a  könyvtárlátogatás,
tudakozódás, a segítségkérés  a nem verbális önkifejezés Mf. 4/3. könyvkölcsönzés,
gyakorlása társas képessége.  a korosztálynak készült
beszédszituációkban (pl. új tanuló Szociális kompetencia: empátia. Mf. 5/4. szótárak, lexikonok
érkezése). használata.
A kapcsolatfelvétel A hatékony, önálló tanulás:
metakommunikációs és nyelvi kritikai gondolkodás.
formáinak gyakorlása.
Mindennapi konfliktusok átélése
különféle dramatikus formák
kipróbálása révén (pl.
helyzetgyakorlat).

26
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

A FOGALMAZÁS ÉPÍTŐELEMEI
4. Szavak gyűjtése kép Szógyűjtés képről kérdések Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 6/1., Mf. 6–7. 1. Szómagyarázat
alapján a segítségével. Szavak tartalmának  szókincsbővítés, 6/2., 7/3., o. készítése megadott, illetve
kérdéseknek értelmezése. Szavak, szócsaládok 7/4. tetszőlegesen választott
megfelelően. jelentésmagyarázata. Mf 84-85. szavakkal.
Rokon értelmű Memóriajáték szavakkal. Az aktív  szóbeli kapcsolattartás, Mf. 7/4., o.
szavak használata szókincs gazdagítása. 7/5. 2. Régies szavak
Megadott szavakhoz szinonimák  a nem verbális önkifejezés Mf. 7. o. Szóbúvár megismerése
gyűjtése. képessége. játék szómagyarázattal együtt.
Szóbeli és írásbeli feladatok Magyar
megoldása szavak, mondatok Kezdeményezőképesség és Mf. 7/4., szinonima 3. Melyik a legszebb
szintjén. vállalkozói kompetencia: 7/5. szótár magyar szavunk?
Önálló történetalkotás a szócsalád vállalkozókészség. (állásfoglalás,
szavaival, illetve képről. Magyar véleményalkotás).
értelmező
kéziszótár 4. Szavak más nyelven:
angol, német, eszperentó
stb. (Idegen nyelvi
kommunikáció)
5. Mondatalkotási Szóbeli és írásbeli feladatok Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 9/4., Mf. 8–9. 1. A Mf. 8., 9. és 10.
gyakorlatok. megoldása a mondatok szintjén.  különféle közlési helyzetek 9/5. o. oldalán található hat kép
Mondatfajták. Mondat alkotása megadott szavak felismerése, közötti összefüggések
Mondatbővítés és felhasználásával. Nyelvtan megfogalmazása.
mondatszűkítés. Mondatalkotás a szavak  kommunikáció a különböző Mf. 8/2., és Történetalkotás a képek
sorrendjének megváltoztatásával. nézőpontok 3. helyesírás alapján.
A szórend szerepe a mondat figyelembevételével, munkáltat
hangsúlyozásában. ó 2. Cirkuszlátogatás, jegy-
 helyes és kreatív Mf. 8/2.,
3. tankönyv vásárlás.
nyelvhasználat,

27
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Különböző mondatfajták  helyesírási képesség. Mf. 8/1.


felismerése, alkotása, 9/4., 9/5.,
hangsúlyozása. Mondatbővítés 9/6.
kérdések segítségével.
Mondatszűkítési gyakorlatok.
Szituációs játékok párban.
6. Mondatalkotási A különféle mondatok felismerése, Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 10/7. Mf. 10. o.
gyakorlatok. helyes használata a közlési célnak  különféle közlési helyzetek
Mondatok és szándéknak megfelelően. felismerése, Nyelvtan
folytatása, A különböző mondatfajták és
kiegészítése. hanglejtésének reprodukálása a  helyes és kreatív Mf. 10/7., helyesírás
nyelvhasználat, 10/8. 3. Interjú készítése egy
Tagolatlan szöveg hangos olvasásban. munkáltat
cirkuszi alkalmazottal.
mondatokra Mondatok összekapcsolása ó
 helyesírási képesség. Mf. 10/7.,
bontása. kötőszavakkal, az összetett 10/9. tankönyv
mondatok dallamformálásának
gyakorlása.  verbális emlékezet. Mf. 10. o.
Tagolatlan szöveg mondatokra játék.
bontása.
Mondatalkotás párban, csoportban.
7. A mondatok tartalmi A mondatok tartalmi A hatékony, önálló tanulás: ok- Mf. 11–12. Mf. 11–12. 1. Esemény két különböző
kapcsolata. kapcsolódásának megfigyelése, okozati összefüggések felismerése, o. o. mozzanatát megörökítő
vizsgálata. Az egymást követő logikai gondolkodás, összetartozó képpár
mondatok közötti tartalmi következtetések. rajzolása (lásd Mf. 13/7.).
összefüggés felismerése. Mondatok A tartalmi kapcsolatok
összekapcsolása. Személyes kompetencia: a kreatív Mf. 11/3., indoklása.
Szóbeli és írásbeli feladatok gondolkodás képessége. 12/4.
megoldása a mondatok, illetve a Anyanyelvi kommunikáció: a Mondatok 2. Az elkészült
szöveg szintjén. Tartalmilag helyesírási képesség. írása képpárokkal memóriajáték
összefüggő mondatok vizsgálata játszása csoportokban.
megadott szempontok szerint.

28
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

8. Tartalmilag Tartalmilag kapcsolódó mondatok A hatékony, önálló tanulás: Mf. 12/5., Mf. 12–
összefüggő kiegészítése. kreatív gondolkodás, 12/6., 13. 13. o.
mondatok alkotása. Adott mondatok összekapcsolása következtetések. o. játék
Szóbeli kapcsolóelemek beiktatásával.
szövegalkotás. Tartalmilag kapcsolódó mondatok Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 13/7.,
alkotása (párban, csoportban)  szóbeli szövegalkotás, 13/8.
szópárok, illetve összetartozó  helyesírási képesség. Mondatok
képek alapján. írása
Természettudományos Mf. 13/7.
kompetencia: környezettudatos
magatartás, egészséges életmód.
9. A szöveg jellemzői. Szöveg, nem szöveg A hatékony, önálló tanulás: Mf. 14/1., Mf. 14– 1. Fényképek gyűjtése
megkülönböztetése.  olvasáskészség, szövegértés, 14/2. 15. o. nyári élményekről,
Szóbeli és írásbeli feladatok kirándulásokról, iskolai
megoldása a mondatok, illetve a  összefüggéslátás. Mf. 14/3., Hétszínvi- eseményekről. Összefüggő
szöveg szintjén. Személyes kompetencia: a 15/4. a) rág szöveg alkotása a képeken
Szövegalkotás események kreatív gondolkodás. olvasókön látottakról.
sorrendbe állításával, illetve Anyanyelvi kommunikáció: 15/4. c), yv
képsorról. Mindennapi élmények szóbeli szövegalkotás, a 15/5.
felidézése, elmondása. beszédmegértés képessége. 2. Szófűzéses mondatok,
A szövegből hiányzó mondatok szövegek alkotása párban,
pótlása. csoportban. (Az egymást
követő szavak utolsó,
10. Szövegalkotás Rövid szóbeli szövegek megértése, Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 16/6., Mf. 16. o. illetve első betűinek
képről egyéni értelmezése és alkotása.  a szóbeli nyelvi képességek játék azonosaknak kell lenniük.)
élmény alapján. fejlesztése,

29
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Magabiztos fellépés, a szóbeli  kreatív szövegalkotás. Mf. 16/7., Hétszínvi-


kommunikáció nem verbális Szociális kompetencia: 16/8. rág
eszközeinek és a együttműködés. olvasókön
segédeszközöknek a biztos yv
használata.
Saját szöveg vizsgálata megadott
szempontok szerint.
11. Önálló Szövegalkotás néhány mondat Kezdeményezőképesség és Mf. 84–
szövegalkotás. összekapcsolásával. vállalkozói kompetencia: 85. o.
Összefüggő Szempontok: a mondatok tartalmi tervezés.
mondatok alkotása kapcsolata, szóhasználat, Anyanyelvi kommunikáció:
képről vagy ötletesség. kreatív szövegalkotás.
képsorról. Önellenőrzés. Személyes kompetencia:
önállóság.
A hatékony, önálló tanulás:
kritikai gondolkodás.
12. Az írásbeli munkák Az írásbeli munkák javítása, a Személyes kompetencia: Mf. 86. o.
javítása. típushibák megbeszélése. önállóság.
Differenciálás: A hatékony, önálló tanulás:
 a típushibák javítása, kritikai gondolkodás, a figyelem
 anyanyelvi kommunikáció: összpontosítása.
kreatív szövegalkotás. Szociális kompetencia: tolerancia.
SZÖVEGALKOTÁS SZÓBAN ÉS ÍRÁSBAN
13. A cím. A cím és a szöveg kapcsolatának A hatékony, önálló tanulás: Mf. 17/2., Mf. 17– 1. Könyvtárlátogatás.
A cím és a tartalom megfigyelése, vizsgálata.  az egyes tudásterületek közötti 17/3. 19. o. A könyvcímek és a könyv
kapcsolata. Az olvasott mesék, elbeszélések kapcsolatok felismerése, 19. o. tartalmáról szóló
címének vizsgálata tartalmi, formai  a tanultak alkalmazása új játék Hétszínvi- ismertetők összevetése.
és helyesírási szempontból helyzetben, rág Véleménynyilvánítások.

30
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Címadási gyakorlatok.  információkeresés, Mf. 19/6. olvasókön


Címválasztás, címvariációk yv
összeállítása képekhez,  lényegkiemelés, következtetés. Mf. 17/1.,
szövegekhez. A javaslatok Személyes kompetencia: 18/4., A
indoklása, megbeszélése. kreativitás. 18/5., korosztály 2. A tanulók érdeklődését
Kezdeményezőképesség és 19/7. nak legjobban felkeltő három
vállalkozói kompetencia: készült könyv kiválasztása cím
véleménynyilvánítás. könyvek alapján.
Anyanyelvi kommunikáció: Címek
helyesírási képesség. írása
14. Lényeges vagy Ismert mesék lényeges A hatékony, önálló tanulás:
lényegtelen? gondolatainak kiemelése. információkeresés, lényegkiemelés. Mf. 20/1. Mf. 20- 1. Olvasmányok,
Egy-egy esemény többféle nyelvi b), c) 22. o. tananyagok lényeges
formájának megfigyelése. gondolatainak kiemelése.
Lényeges és lényegtelen Szociális kompetencia: Mf. 20/1. Hétszínvi-
(elhagyható) gondolatok együttműködés, problémamegoldó a), 21/3. c) rág
megkülönböztetése. A lényegtelen képesség. olvasókön 2. Folyamatábra,
– a témához nem tartozó – yv gondolattérkép stb.
mondatok törlése a Anyanyelvi kommunikáció: készítése különböző
fogalmazásokból. Fogalmazások vitakészség. tantárgyak tananyagaihoz.
kiegészítése lényeges – a témához
tartozó – mondatokkal,
gondolatokkal. Hibás szövegek
javítása. Stilisztikai feladatok.
15. Lényeges és A nélkülözhető és a A hatékony, önálló tanulás: Mf. 20-22.
lényegtelen nélkülözhetetlen gondolatok információkeresés, lényegkiemelés. o.
gondolatok megkülönböztetése rövid Szociális kompetencia:
megkülönböztetése. szövegekben. együttműködés, problémamegoldó Hétszínvi-
képesség, vitakészség. rág

31
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Hibás nyelvi formák megbeszélése, Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 22/5. olvasókön


javítása. szövegalkotás szóban és írásban. yv
Törekvés a megfelelő nyelvi
formák használatára.
Gondolatok, információk,
érzelmek és vélemények egyszerű,
érthető és hatékony közlése.
16. Előzmény, esemény, Képpárok, illetve képsor alapján Esztétikai-művészeti tudatosság Mf. 23/1. Mf. 23–
következmény. előzmény, esemény, következmény és kifejezőképesség: eredetiség. 25. o. 1. Rajzsorozat készítése
megfogalmazása. csoportban. A történet
Mondatkiegészítések, események egyes mozzanatai külön
előzményének és A hatékony, önálló tanulás: Mf. 23/2., négyzetben legyenek
következményének logikus gondolkodás, 24/3.,24/4. ábrázolva.
megfogalmazása. következtetések.
2. Újságokból kivágott
17. Az események A mondatok közötti kapcsolat Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 23– képregénykockák
előzménye, megteremtése a hiányzó szóhasználat, beszédkészség, 25. o. sorrendbe állítása az
következménye. gondolatok pótlásával. szövegértés, szóbeli szövegalkotás. eseményeknek
Események előzményének és A hatékony, önálló tanulás: ok- megfelelően.
következményének okozati összefüggések, divergens
Mf. 25/5.
megfogalmazása. Szóbeli gondolkodás.
szövegalkotás képsorról. Szociális kompetencia:
Szövegalkotás fordított sorrend együttműködés csoportban.
alapján (következmény, előzmény). Személyes kompetencia:
egészséges, harmonikus életvitel.
18. Az események Események mondatainak, A hatékony, önálló tanulás: Mf. 26/1. Mf. 26– 1. Napirend készítése a hét
sorrendje. szavainak, képeinek helyes vizuális emlékezet. 27. o. napjaihoz rajzos és
sorrendbe állítása számozással. Az szöveges formában is.
események idejének azonosítása. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 27/4. Helyes szokások
• a nem verbális önkifejezés b) kialakítása.
képessége,

32
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Történetalkotás események adott • kommunikáció a különböző Mf. 27/4.


mozzanatainak felhasználásával. nézőpontok c)
A mese nyelvi kifejezésmódjának figyelembevételével, 2. Diafilm vetítése.
megfigyelése.
Különféle közlési helyzetek • szókincsbővítés. Mf. 27/4.
felismerése és gyakorlása. c)
Szociális kompetencia: Mf. 26/3.
problémamegoldás, döntési
képesség.
19. Az események Történetalkotás képsor Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 28/7. Mf. 28. o.
időbeli sorrendje. felhasználásával. A képsor szóbeli és írásbeli szövegalkotás,
eseményeinek elmondása íráskészség, érvelés.
időrendben, majd az események Személyes kompetencia:
leírása. A saját munka értékelése. • értékelés,
• kreativitás. Mf. 28. o.
A hatékony, önálló tanulás: a játék
figyelem összpontosítása.
20. A rokon értelmű Rokon értelmű szavak gyűjtése. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 29– Mf. 29–
szavak szerepe a A szóismétlés elkerülésének • szókincsbővítés, választékos 30. 30. o.
szövegben. gyakorlása az alábbi módokon: az nyelvhasználat, 1. Produktív és
ismételt szó elhagyása, rokon Mf. 84– félproduktív szövegek
értelmű szavak alkalmazása, • érvelés, vitakészség. Mf. 29/1. 85. o. magnetofonra mondása. A
mondatok átfogalmazása. c), 29/2. b) visszajátszás után a
Vélemények egyszerű, érthető és A hatékony, önálló tanulás: Mf. 29/1., Magyar szóhasználat javítása.
hatékony közlése. • olvasáskészség, szövegértés, 30/3. szinonima
Hibás szöveg javítása. szótár
• információkeresés. Mf. 30/5.

33
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

21. A szóismétlés Rokon értelmű szavak gyűjtése. Az Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 31– Mf. 31– 2. Kevésbé ismert
elkerülésének aktív szókincs gazdagítása. • szókincsbővítés, választékos 32. o. 32. o. szavakhoz szinonimák
módjai. Hiányos történet kiegészítése nyelvhasználat, gyűjtése párban,
Hibás nyelvi formák rokon értelmű szavakkal. Mf. 84– csoportban.
javítása. Hibás nyelvi formák megbeszélése, • lényegkiemelés. Mf. 31/6. 85. o.
javítása. Esztétikai-művészeti tudatosság Mf. 31/7.
és kifejezőképesség: belsőkép- Magyar
készítés. szinonima
szótár
Szociális kompetencia: Mf. 31–
együttműködés a csoportmunkák 32. o. Fekete I.:
során. Csí
22. Differenciált Címvariációk összeállítása A hatékony, önálló tanulás: Mf. 33– Mf. 33–
gyakorlás. képekhez. A javaslatok indoklása, • megszerzett tudás alkalmazása, 34. o. 34. o.
A tanult ismeretek megbeszélése.
alkalmazása. Események képeinek, mondatainak • logikai gondolkodás. Mf. 33/2.,
helyes sorrendbe állítása 33/3.,
számozással. 34/4.
Történetalkotás események adott Személyes kompetencia: Mf. 33/2.,
mozzanatainak felhasználásával. önállóság. 33/3.,
Rokon értelmű szavak gyűjtése. A 34/5.,34/6.
szóismétlés elkerülésének
gyakorlása hibás szövegek Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 34/6.
javításával. helyes és kreatív nyelvhasználat.

34
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

23. Önálló Szövegalkotás néhány mondat Kezdeményezőképesség és Mf. 84–


szövegalkotás. összekapcsolásával. vállalkozói kompetencia: tervezés. 85. o.
Összefüggő szöveg Szempontok: önálló címválasztás, Anyanyelvi kommunikáció:
alkotása képről, a mondatok logikus sorrendbe kreatív szövegalkotás. Mf. 87. o.
képsorról vagy szedése, kapcsolása. A szóismétlés Személyes kompetencia:
egyéni élmény elkerülése. önállóság.
alapján. Önellenőrzés. A hatékony, önálló tanulás:
kritikai gondolkodás.
24. Az önállóan Az írásbeli munkák javítása, a Személyes kompetencia: Mf. 86. o.
készített szöveg típushibák megbeszélése. önállóság.
javítása. Differenciálás: A hatékony, önálló tanulás:
 a típushibák javítása, kritikai gondolkodás, a figyelem
 anyanyelvi kommunikáció: összpontosítása.
kreatív szövegalkotás. Szociális kompetencia: tolerancia.
AZ ELBESZÉLŐ FOGALMAZÁS
25. Az elbeszélő Regények, olvasmányok, Esztétikai-művészeti tudatosság Mf. 35/1. Mf. 35–
fogalmazás. fogalmazások elbeszélő és kifejezőképesség: a képzelet b) 36. o. 1. Olvasmányokhoz, ismert
Olvasmányok és részleteinek vizsgálata, elemzése. fejlesztése. mesékhez, elbeszélésekhez
fogalmazások Ugyanarról a témáról szóló Hétszínvi- eseménylánc készítése.
elbeszélő elbeszélés és leírás A hatékony, önálló tanulás: Mf. 35/.2, rág
részleteinek összehasonlítása.  olvasáskészség, szövegértés, 36/3. olvasókön
elemzése. Ifjúsági regényekből vett szöveg-  az azonosság és a Mf. 35/2., yv 2. Összehasonlító táblázat
részletek műfajának felismerése. különbözőség megállapítása. 36/4. készítése két-két esemény,
Ifjúsági történet, gondolat közötti
Perceptív kompetencia: felfogó- Mf. 35/2., regények hasonlóság és
képesség. 36/3.,
36/4.

35
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

26. Az elbeszélő Az elbeszélő fogalmazás fő különbözőség


fogalmazás részei. részeinek megfigyelése. bemutatására.
A hatékony, önálló tanulás: Mf. 37. o.
Szövegminták megfigyelése
szövegszerkesztési szempontból.  olvasáskészség,
Hétszínvi-
Az elbeszélés tagolásának  szövegértés, 3. Fadiagram készítése ok-
Mf. 37/1. rág
megfigyelése, megbeszélése.  összehasonlítás, okozati viszonyok
olvasókön
A hármas tagolás és az egyes  ellentétbe állítás, ábrázolására.
yv
részek szerepének megfigyelése.  megfigyelés.
Olvasmányok, mesék,
fogalmazások részekre bontása. 4. Anekdota írása. Egy
rövid, humoros történet
27. Az elbeszélés A bevezető mondatok vizsgálata A hatékony, önálló tanulás: Mf. 38/1. Mf. 38– lejegyzése.
bevezető része. irodalmi szemelvényekben. Az  sajátosságok felismerése, 39. o.
elbeszélés bevezetésének nyelvi  analógiák felismerése, keresése,
formái a népmesékben. Hétszínvi- 5. Interjúkészítés a
Részfogalmazások (bevezetések)  azonosság, különbözőség Mf. 38/1., rág
39/3. lakóhelyünkön élő híres
készítése, bevezető gondolat írása megállapítása, olvasókön emberekkel.
mesékhez. Megoldásvariációk yv
 információkeresés. Mf. 39/4.
alkotása.
b)
Történetek folytatása a O. Nagy 6. Híres emberekkel
bevezetéshez illő mondatokkal. Anyanyelvi kommunikáció: a Mf. 38/2. Gábor: kapcsolatos események
szóhasználat fejlesztése. Magyar lejegyzése.
szólások
Szociális kompetencia: Mf. 39. és
együttműködési képesség. játék közmondá 7. Történetek lejegyzése
sok számítógéppel.
28. Az elbeszélés fő A fő rész vizsgálata irodalmi Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 40/1. Mf. 40–
része. szemelvényekben, tanulói kreatív szövegalkotás. b), 40/3. 41. o.
fogalmazásokban.
A hatékony, önálló tanulás: Mf. 40/1.
 olvasáskészség, szövegértés, a)

36
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Olvasmányok, mesék,  következtetés, Mf. 40/2. Hétszínvi- 8. A számítógépes


fogalmazások részekre bontása. rág szövegszerkesztés
Egy mese eseményeinek elmondása  képi információk Mf. 41/4. olvasókön alapjainak megismerése.
az összekevert mondatok feldolgozásának képessége. yv
rendezése után. Természettudományos Mf. 41/4.
Részfogalmazások (tárgyalások) kompetencia: 9. A számítógépen megírt
készítése. Események elmondása környezettudatosság. elbeszélések nyomtatása.
adott kifejezések felhasználásával,
illetve képsor segítségével.
Megoldásvariációk. alkotása. 10. Osztályújság vagy
iskolaújság készítése.
29. Események Olvasmányok, mesék, Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 42/6. Mf. 41-42. - Jelentős események
elmondása. fogalmazások részekre bontása.  kreatív szövegalkotás, b), 42/7. o. megfogalmazása.
Részfogalmazások (tárgyalások) - Interjúkészítés.
készítése. Megoldásvariációk  az önkifejezéshez szükséges Mf. 41/5.,
nyelvi képességek, 42/6., - Események megörökítése
alkotása. fényképezéssel.
Történetalkotás kép, illetve képsor 42/7.
segítségével, a történet lejegyzése.  verbális kommunikáció. Mf. 42. o.
Adott mesebevezetésekhez illő játék 11. Kreatív írás
események elmondása. csoportban.
Kezdeményezőképesség és Mf. 41/5.
Színes magazinok
vállalkozói kompetencia: b)
véletlenszerűen
vállalkozókészség.
kiválasztott négy-öt
képéből tablókészítés. A
30. Az elbeszélés Irodalmi szemelvényekben a A hatékony, önálló tanulás: Mf. 43/1. Mf. 43– képek alapján összefüggő
befejező része. befejező mondatok vizsgálata. Az  sajátosságok felismerése, 44. o. történet írása.
elbeszélés befejezésének nyelvi  analógiák felismerése, keresése,
formái a népmesékben. Hétszínvi-
 azonosság, különbözőség Mf. 43/1. rág
megállapítása. b)

37
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Olvasmányok, mesék, Személyes kompetencia: Mf. 43/2., olvasókön 12. Történetlánc alkotása
fogalmazások részekre bontása.  kreativitás, 3. yv csoportban.
Közmondások, szólások
értelmezése csoportban.  önfejlesztés (érzelmeken való Mf. 44/5., O. Nagy
Részfogalmazások (befejezések) uralkodás). játék Gábor: 13. Hajmeresztő
készítése. Megoldásvariációk Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 44. o. Magyar események elbeszélése.
alkotása. metakommunikáció. játék szólások
és
közmondá
sok
31. Az elbeszélő A hármas tagolás és az egyes A hatékony, önálló tanulás: Mf. 45/1. Mf. 45–
fogalmazás tagolása részek szerepének megfigyelése.  a tanultak alkalmazása, a), 46/3. b) 46. o.
(bevezetés, Olvasmányok, mesék,
tárgyalás, befejezés). fogalmazások részekre bontása.  összehasonlítás, ellentétbe Mf. 45/1. Hétszínvi-
Ismert mese eseményeinek állítás, b) rág
elmondása kép alapján, majd a olvasókön
 a figyelem összpontosítása. Mf. 45/1.
történet kiegészítése bevezetéssel c) yv
és befejezéssel írásban.
Tagolatlan fogalmazás másolása Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 45/2.
helyesen tagolva.  kreatív szövegalkotás, b), játék
 íráskészség. Mf. 46/3.
Normatív kompetencia:
szabálykövetés.
32. Differenciált Olvasmányok, mesék, A hatékony, önálló tanulás: Mf. 47/2. Mf. 47–
gyakorlás. fogalmazások részekre bontása.  olvasáskészség, szövegértés, 48. o.
Elbeszélő Tagolatlan fogalmazás másolása
fogalmazás írása helyesen tagolva.  az oksági gondolkodás Mf. 47/1., Hétszínvi-
képsorról. képessége, 47/2., rág
48/3.

38
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Az elbeszélés bevezetésének és  összehasonlítás, Mf. 47/2. olvasókön


befejezésének nyelvi formái a b) yv
népmesékben. Mesékhez bevezető
és befejező gondolat írása.  a tanultak alkalmazása. Mf.
Történetalkotás képsor 47/1.,47/2.
segítségével, a történet lejegyzése Személyes kompetencia: a), 48/3. c)
tagolva. eredetiség.
Elbeszélő fogalmazások írása a
hármas tagolásnak megfelelően.
33. Önálló Elbeszélő fogalmazás írása a A hatékony, önálló tanulás: Mf. 84–
szövegalkotás. hármas tagolásnak megfelelően. kritikai gondolkodás, a megszerzett 85. o.
Elbeszélő Szempontok: címválasztás, a tudás alkalmazása.
fogalmazás írása a mondatok kapcsolódása, tagolás Kezdeményezőképesség és Mf. 87. o.
fő részek alkalmazása, ötletesség. vállalkozói kompetencia:
tagolásával. Önellenőrzés. tervezés. A magyar
A helyesírási szótár használata. Anyanyelvi kommunikáció: helyesírás
kreatív szövegalkotás, a nyelvi szabályai
kompetencia rugalmas és rutinszerű
alkalmazása, egyéni közlési
stratégia kialakítása.
Személyes kompetencia:
önállóság.
34. Az önállóan Az írásbeli munkák javítása, a A hatékony, önálló tanulás: a Mf. 86. o.
készített fogalmazás típushibák megbeszélése. figyelem összpontosítása, kritikai
javítása. Differenciálás: gondolkodás, problémamegoldó A magyar
 a típushibák javítása, képesség. helyesírás
 anyanyelvi kommunikáció: Személyes kompetencia: szabályai
kreatív szövegalkotás. önállóság.
Szociális kompetencia: tolerancia.

39
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

35. Fogalmazz Irodalmi alkotások részleteinek Esztétikai-művészeti tudatosság Mf. 49/1. Mf. 49–
változatosan! vizsgálata. Írói gondolatok és kifejezőképesség: 50. o.
Rokon értelmű megfeleltetése köznapi  esztétikai megismerés, 1. A témának megfelelő,
szavak a szövegben. kifejezésekkel. Mf. 84– „szép” kifejezések gyűjtése
Rokon értelmű szavak gyűjtése.  belsőkép-készítés. Mf. 49/1. 85. o. szépirodalmi alkotásokból.
A műfajnak és a témának megfelelő a)
nyelvi-stilisztikai eszközök A hatékony, önálló tanulás: Mf. 50/2., Magyar
kiválasztása: szóhasználat, rokon szinonima 2. Egyéni tanulói
 problémalátás, 50/3.,
értelmű szavak. 50/4. szótár szókincstár összeállítása.
Rokon értelmű szavak
jelentésárnyalatai a mondatokban.  az azonosság, és a Mf. 49/1. Hétszínvi-
Szövegek választékosabbá tétele különbözőség megállapítása, b) rág
rokon értelmű szavak olvasókön
használatával.  szövegértelmezés. Mf. 49– yv
Anyanyelvi kommunikáció: 50. o.
szókincsbővítés. Ifjúsági
regények
36. Fogalmazz Irodalmi alkotások részleteinek A hatékony, önálló tanulás: Mf. 51– Mf. 51-52.
változatosan! vizsgálata. Különböző  olvasáskészség, szövegértés, 52. o. o.
Különböző mondatfajták szerepének
mondatfajták a megfigyelése az irodalmi  a tanultak alkalmazása. Mf. 51/6. Mf 84-85.
szövegben. alkotásokban, a fogalmazásokban. c), 52/7. c) o.
Az érzelmek kifejezése. Esztétikai-művészeti tudatosság Mf. 51/6.
A műfajnak és a témának megfelelő és kifejezőképesség: belsőkép- Magyar
nyelvi-stilisztikai eszközök készítés. szinonima
kiválasztása: szóhasználat, rokon szótár
értelmű szavak, különböző Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 52/7.
mondatfajták.  kreatív szövegalkotás, c) Hétszínvi-
Képsor értelmezése, eljátszása rág
bábokkal.  beszédkészség, Mf. 52/7.
d)

40
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Történetépítés adott  nonverbális kommunikáció. Mf. 52. o. olvasókön


kifejezésekkel. játék yv

Ifjúsági
regények
37. Az anyaggyűjtés Az anyaggyűjtés módjainak meg- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 53/1. Mf. 53–
módjai. figyelése, vizsgálata, felismerése az  olvasáskészség, 55. o.
olvasott szemelvényekben. 1. Az önálló feladatvégzés
 szövegértés,
Témák gyűjtése az anyaggyűjtés Hétszínvi- egyes lépéseinek
módjainak megfelelően.  lényegkiemelés, Mf. 53/2. rág megalapozása:
 következtetés, olvasókön könyvtárlátogatás,
 tájékozódás. yv könyvkölcsönzés.

38. Az anyaggyűjtés Szövegalkotás párban vagy Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 54– A


többféle módja. csoportban megfigyelés, szóbeli és írásbeli szövegalkotás. 55. o. korosztály 2. Az IST kritikus
tapasztalat, olvasás, elképzelés, nak használata a
emlékezés, élmény alapján. Személyes kompetencia: Mf. 55/7.
készült kommunikáció és a
Több anyaggyűjtési mód kreativitás, fantázia, képzelet.
könyvek szabadidő terén
alkalmazásának megfigyelése A hatékony, önálló tanulás: Mf. 54/3., (digitális kompetencia).
ugyanazon szövegben. • a figyelem összpontosítása. 54/4.
• információkeresés. Mf. 55/9.
39. Mesélj az Szóbeli és írásbeli szövegalkotás A hatékony, önálló tanulás: Mf. 56/1., Mf. 56-57.
élményeidről! egyéni élmények alapján. olvasáskészség, szövegértés. 57/4. o.
Szövegek A különbségek megfigyelése, 1. Egy közösen átélt
vizsgálata, alkotása érzékelése a szóhasználatban és a Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 56/1. humoros eseményről
a kommunikációs mondatszerkesztésben, ha a  beszédmegértés, b), 2. b) paródia készítése és
szerepek szerint. hallgató (olvasó) személye  kreatív szövegalkotás, Mf. 56/2. előadása csoportban.
megváltozik. c, 57/5.

41
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Események elmondása  különböző közlési helyzetek Mf. 57/4., 2. Versírás egyéni vagy
meghatározott beszédhelyzetekben. felismerése, 57/5. közös élményről.
A hallgató személy megválasztása.
 a beszédtempó fejlesztése. Mf. 57/5.
40. A műfajnak megfelelő Pár mondatos elbeszélő fogalmazás Szociális és állampolgári Mf. 58/6. Mf. 58. o. 3. Iskolai „jeles napok”
változatos, hangulatos írása az eddig szerzett ismeretek kompetencia: a hagyományok a) eseményeinek lejegyzése.
fogalmazás készítése alkalmazásával egyéni élmény tisztelete. Mf. 84-85.
élmény alapján. alapján. o.
A műfajnak és a témának megfelelő Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 58/6.
nyelvi-stilisztikai eszközök  szókincsbővítés, c) Mf. 87. o.
kiválasztása: szóhasználat, rokon  nonverbális kommunikáció, 58. o.
értelmű szavak, különböző játék
mondatfajták.
 nyelvi kompetencia Mf. 58/6.,
alkalmazása. 58/7.
A hatékony, önálló tanulás: a
tanultak alkalmazása.
Személyes kompetencia:
önértékelés, önellenőrzés.
41. Események leírása Olvasmányok tartalmának Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 59/1. Mf. 59–
olvasmányélmény felidézése, elmondása.  kreatív szövegalkotás, e), 60/2. 62. o.
alapján. A mese jellemzőinek megfigyelése. d)
A mese nyelvezetének vizsgálata, Hétszínvi- 1. Szövegek átalakítása.
szófordulatok, nyelvi formák  szókincsbővítés. Mf. 59/1. rág Történetek elmondása
megfigyelése. g), 60/3., olvasókön valamelyik szereplő
Mesére jellemző szókapcsolatok, 61/4. yv nevében, más időben, más
kifejezések gyűjtése. A hatékony, önálló tanulás: Mf. 59/1., helyszínen stb.
Meserészlet, mese elmondása  olvasáskészség, szövegértés, 60/2., O. Nagy
„mesélő” stílusban. 62/7. Gábor:

42
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Történet elmondása valamelyik  információkeresés, Mf. 59/1., Magyar 2. Mesék dramatizálása.


szereplő nevében. 60/2. szólások
Egy-két mondatos vélemény és
megfogalmazása az olvasott  az azonosság és a Mf. 62/7. közmondá 3. Bábelőadás készítése
szövegekben megjelenő szereplők különbözőség megállapítása, b) sok mesék,
cselekedeteiről, helyzetekről,  lényegkiemelés. Mf. 62/7. olvasmányélmények
magatartásokról. f) Meseköny alapján.
vek
42. Differenciált Mese alkotása képsorról megadott Személyes kompetencia: az Mf. 63. o.
gyakorlás: szavak, kifejezések önismeret fejlesztése a differenciált
 szövegalkotás felhasználásával, illetve önálló rétegmunka során. Mf 84–85.
képsorról, meseírás. A mesére jellemző o.
állandó szókapcsolatok, szólások Esztétikai-művészeti tudatosság Mf. 63/10.
 önálló meseírás, és kifejezőképesség: a fantázia és a c)
 elbeszélés írása a alkalmazása. Mf. 87. o.
Olvasmányélmény alapján önálló valóság megkülönböztetése.
közlő
személyének elbeszélő fogalmazás írása a közlő Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 63. o.
megváltoztatásáva személyének megváltoztatásával.  kreatív szövegalkotás,
l
 a nem verbális önkifejezés Mf. 63. o.
képessége. játék
43. Szövegalkotás Szövegalkotás képről, képsorról A hatékony, önálló tanulás: Mf. 64/1. Mf. 64–
elképzelés alapján. elképzelés alapján. A gondolatok  olvasáskészség, szövegértés, 65. o.
érthető és hatékony közlése. 1. Folytatásos történet
Az elképzelések és érzések kreatív  képi információk feldolgozása. Mf. 64/2., írása elképzelés alapján
kifejezése. 65/3. kooperatív
Személyes kompetencia: képzelet, Mf. 64/2., csoportmunkában.
fantázia. 65/4.

43
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Képsor eseményeinek Esztétikai-művészeti tudatosság Mf. 64/1.,


megfigyelése, kiegészítése egyéni és kifejezőképesség: a fantázia és a 2., 65/4. Az események
fantázia alapján. valóság megkülönböztetése. illusztrálása.
44. Differenciált Rövid szépirodalmi szövegek Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 66/5. Mf. 66–
gyakorlás: megértése, nyelvi kifejezésmódjuk kreatív szövegalkotás. c), 67/6. 67. o.
 szövegalkotás megfigyelése. Az irodalmi példák b), 67/7. 2. Interjúkészítés
elképzelés alapján, szerepe. b), 67/8., Mf. 84– meseszereplőkkel,
 elbeszélés írása a Tapasztalatszerzés a versekben, játék 85. képzeletbeli személyekkel.
közlő szépirodalmi szövegekben
használatos művészi eszközökről. Narratív kompetencia: a Mf. 67/6. Mf. 87. o.
személyének visszaadás képessége. b), 67/7.
megváltoztatásáva Önálló elbeszélő fogalmazás írása a
közlő személyének b)
l.
megváltoztatásával elképzelés vagy Szociális és állampolgári Mf. 67/7.
olvasmányélmény alapján. kompetencia: a nemzettudat a)
formálása.
A hatékony, önálló tanulás: Mf. 67/7.
 információkeresés, c)
 olvasáskészség, szövegértés. Mf. 66/5.
Esztétikai-művészeti tudatosság a), b)
és kifejezőképesség: belsőkép-
készítés.
45. Gyakorlás. Gondolatok, információk, Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 68/2. Mf. 68–
érzelmek és vélemények egyszerű, beszédkészség. a) 69. o.
érthető és hatékony közlése.
Szituációs játék. Természettudományos Mf. 68/2.
kompetencia: b), c),
környezettudatosság. 69/3.

44
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Szógyűjtés, anyanyelvi A hatékony, önálló tanulás: képi Mf. 68/2.


kommunikáció: szókincsbővítés. információk feldolgozása. b), 69/3. a)
Mondatok folytatása a
kötőszavaknak megfelelően. Szociális kompetencia: döntési Mf. 69. o.
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás. képesség, vitakészség. játék
A tanult fogalmazási ismeretek Személyes kompetencia:
felhasználása szövegalkotáskor.  kreativitás,
 önfejlesztés. Mf. 69. o.
46. Önálló Önálló elbeszélés készítése kép, A hatékony, önálló tanulás: Mf. 84–
szövegalkotás. képsor vagy élmény alapján. kritikai gondolkodás, a megszerzett 85.
Tetszés szerinti Az elbeszélés írásáról tanultak tudás alkalmazása.
elbeszélő alkalmazása. Kezdeményezőképesség és Mf. 87. o.
fogalmazás írása. Szempontok: címválasztás, a vállalkozói kompetencia:
szöveg folyamatossága, tagolás tervezés. A magyar
alkalmazása, a témának megfelelő Anyanyelvi kommunikáció: helyesírás
nyelvi-stilisztikai eszközök kreatív szövegalkotás, a nyelvi szabályai
használata. kompetencia rugalmas és rutinszerű
Önellenőrzés. alkalmazása, egyéni közlési
A helyesírási szótár használata. stratégia kialakítása.
Személyes kompetencia:
önállóság.
47. Az önállóan Az írásbeli munkák javítása, a Személyes kompetencia: Mf. 86. o.
készített fogalmazás típushibák megbeszélése. önállóság.
javítása. Differenciálás: Szociális kompetencia: tolerancia. A magyar
 a típushibák javítása, A hatékony, önálló tanulás: a helyesírás
 anyanyelvi kommunikáció: figyelem összpontosítása, kritikai szabályai
kreatív szövegalkotás. gondolkodás, problémamegoldó
képesség.

45
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

48. Párbeszéd az A köszönés, a bemutatkozás, a Anyanyelvi kommunikáció: társas Mf. 70/1. Mf. 70–
elbeszélésben. kérés, a tudakozódás, a párbeszédhez szükséges szóbeli 71. o.
segítségkérés, a segítség nyelvi képesség.
megköszönésének gyakorlása Szociális kompetencia: Hétszínvi- 1. Egy állatkerti kirándulás
társas beszédszituációkban: eladó-  kapcsolatteremtés, rág megtervezése.
vásárló; rendőr-kérdező; olvasókön
könyvkölcsönzés; ismerkedés  odafigyelés másokra. Mf. 71/5. yv
hasonló korú gyerekkel. b) 2. Interjú készítése egy
A párbeszéd formai jegyeinek A hatékony, önálló tanulás: Mf. 71/3. Ifjúsági állatgondozóval.
megfigyelése.  az információ kezelésének b), 71/ 4. regények
Hiányos párbeszéd kiegészítése. képessége, b), 71/5.
Párbeszéd produkálása szóban és d) 3. „Állatkerti útmutató”
írásban. készítése. Rajzok és versek
 analógiás felismerés. Mf. 70/2., az állatkertben élő
70/3. állatokról.
49. Események leírása Prózai szöveg (meserészlet) Perceptív kompetencia: felfogó- Mf. 72/6. Mf. 72. o.
párbeszédes átalakítása párbeszéddé. Párbeszéd képesség.
formában. rögtönzése, szerkesztése.
Párbeszéd írása hétköznapi A hatékony, önálló tanulás: Mf. 72/6.,
helyzethez.  a tanultak alkalmazása, 72/7.,
Párbeszédet tartalmazó elbeszélő  íráskészség, 72/8.
fogalmazás készítése.  helyesírási képesség.
Személyes kompetencia:
kudarctűrés.
50. Mese alkotása megadott szavak, Szociális kompetencia: Mf. 74/3. Mf. 73–
kifejezések felhasználásával. konfliktuskezelő képesség. b) 74. o.

46
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

Párbeszéd a Mese kiegészítése párbeszéddel. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 73/3.


mesékben, A mesére jellemző állandó  a társas párbeszédhez b)
elbeszélésekben. szókapcsolatok, szólások szükséges szóbeli nyelvi
alkalmazása mesealkotáskor. képesség,
Ismert meséhez párbeszéd
szerkesztése szerepvállalással.  kreatív szövegalkotás, Mf. 73/2.,
A különféle mondatfajták 74/3.,
hanglejtésének gyakorlása 74/4.
párbeszédben.  vitakészség. Mf. 74. o.
játék
A KÉPTÖRTÉNET
51. A képtörténet. A képregény formai vizsgálata. Esztétikai-művészeti tudatosság Mf. 75– Mf. 75–
Történet lényeges eseményeihez és kifejezőképesség: 76. o. 76. o.
képsor rajzolása, a képsorhoz rövid  elképzelések kreatív kifejezése, Családi képregény
szöveg alkotása.  különféle közlési helyzetek Gyermekúj készítése egy mulatságos
alkalmazása. ságok eseményről.
A hatékony, önálló tanulás: képregény
lényegkiemelés. ei
Személyes kompetencia:
önkifejezés.
52. Rövid képtörténet Az önkifejezés különféle formáinak Esztétikai-művészeti tudatosság Mf. 77/3.; Mf. 77-78.
készítése önállóan. és lehetőségeinek megismertetése, és kifejezőképesség: 78/4., o.
megvalósításának támogatása.  elképzelések kreatív kifejezése, 78/5.
Képtörténet készítése.  az önkifejezés iránti igény
erősítése.
A hatékony, önálló tanulás:
lényegkiemelés.
Személyes kompetencia: önálló
feladatvégzés.

47
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

ÖSSZEFOGLALÁS, RENDSZEREZÉS
53. Az elbeszélő A tanév folyamán a cím szerepéről, A hatékony, önálló tanulás: a Mf. 79-81.
fogalmazásról jellemzőiről; a szövegek tananyag összefüggéseinek o.
tanultak felépítéséről, az időrendről, az megértése, lényegkiemelés, Gondolati térkép készítése
összefoglalása. esemény, az előzmény és a összefüggéslátás, logikai a tanult fogalmazási
következmény kapcsolatáról; a gondolkodás. ismeretekről.
szöveg kohéziójáról, a Narratív kompetencia: a
tématartásról, a nyelvi visszaadás képessége.
megformáltságról, az elbeszélő Anyanyelvi kommunikáció: a
szövegforma jellemzőiről szerzett társas párbeszéd képessége.
tapasztalatok összegzése.
54. A tanult ismeretek A tanult fogalmazási ismeretek Természettudományos Mf. 79-81.
alkalmazása. felhasználása szövegalkotáskor. kompetencia: környezettudatos o.
Önálló írásbeli fogalmazások magatartás.
készítése elbeszélő A hatékony, önálló tanulás: a
szövegformában. tanultak alkalmazása, képi
Párbeszédes részek illesztése a információk feldolgozása.
fogalmazásokba. Anyanyelvi kommunikáció:
Az önálló szövegalkotások szóbeli és írásbeli szövegalkotás.
elemzése, javítása a megismert Személyes kompetencia:
szövegalkotási szabályok kreativitás.
felidézésével. Esztétikai-művészeti tudatosság
és kifejezőképesség: képzelet.
55. Útravaló. Fehér Klára Rövid önéletrajz című A hatékony, önálló tanulás: Mf. 82.
elbeszélésének elolvasása, olvasáskészség, szövegértés,
megbeszélése. szövegalkotás.
Tanulói gondolatok a Anyanyelvi kommunikáció: a
fogalmazásórákról. nyelvi kompetencia rugalmas és
A tanévben írt legjobb rutinszerű alkalmazása.

48
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Fejlesztendő kompetenciák (készségek, Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a
módszertani javaslatok képességek) témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka,
játék stb.)

fogalmazások fölolvasása. Szociális kompetencia: tolerancia,


tisztelet és mások megismerésének
igénye.
Személyes kompetencia:
önismeret.

49
Módszertani ajánlások, javaslatok a tananyag
feldolgozásához

A kézikönyvben használt jelek

A témát a Fogalmazás munkafüzet itt megjelölt oldalain dolgozzuk fel.

További feladatok, ötletek a téma feldolgozásához.

A fogalmazástanítás előzményei

Az élőbeszédet és annak szabályrendszerét a gyermek a környezetétől sajátítja el. Az iskolai feladatok


közé tartozik az olyan összefüggő beszédre nevelés, amelynek jellemzője, hogy a beszélő
tudatosabban, átgondoltabban fogalmaz, és a célnak megfelelően válogatja meg kifejezőeszközeit.
Ugyan 3. osztályban új tantárgyként jelenik meg a fogalmazás, de előkészítése már az 1. osztály
legelső tanítási óráján megkezdődik. A fogalmazást előkészítő gyakorlatokat az 1–2. évfolyamon
folyamatosan végeztetjük a diákokkal, és a 3–4. évfolyam fogalmazásóráin is tovább gyakoroltatjuk
ezeket a feladattípusokat. Tanítványaink beszédét szó-, mondat- és szövegszinten egyaránt
fejlesztenünk kell.
A fogalmazástanítás megalapozására a Magyar nyelv és irodalom műveltségi területen belül
mindegyik témakör (kommunikáció, magyar nyelv, írás, olvasás-szövegértés, könyvtárhasználat,
dráma) alkalmas.
Az általános iskola bevezető szakaszában az a cél, hogy a tanulók jobban megértsék a szóbeli és
írásbeli szövegeket, és javuljon a kifejezésmódjuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. Az írott
szöveg a beszélt szövegen alapul, így a felsorolt feladattípusok gyakorlása a kezdő szakaszban is
ajánlott.

A szövegalkotást fejlesztő tanulói tevékenységek az 1–2. évfolyamon

Szavak, szókapcsolatok, mondatok értelmezése.


Szógyűjtés:
– képről, tárgyakról, személyekről, eseményekről, eseménysorokról;
– kérdésekre, témakör megadásával.
Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak keresése.
Mondatalkotás:
– élmények, olvasmányok tartalmának elmondása kérdések, elemző szavak segítségével;
– beszámoló egyéni és közös élményekről;
– bővítések;
– mondatláncok szóban.
Mondatkapcsolások szóban és írásban.
Összefüggő mondatok alkotása eseményekről, képről, képsorról szóbeli gyakorlatokban.
Páros gyakorlatok:

50
– kérdés-válaszadás,
– köszönés,
– a kérdés fordulatai,
– dramatizálás.
Egymás beszámolóinak, közléseinek meghallgatása, a hallottak elmondása.
Beszélgetés kiscsoportban adott témáról.
Szituációs játékok, élethelyzetek eljátszása.
Mesemondás. (Pl.: Ha a kedvenc tárgyad mesélni tudna, mit mesélne?)
Mondatok tartalmi összefüggése:
– mondatokhoz kapcsolódó mondat írása,
– megkezdett mondatok befejezése a szövegösszefüggésnek megfelelően,
– szöveg hiányzó részeinek pótlása,
– eseménykép, képsor, olvasmányélmény alapján 3-4 összefüggő mondat alkotása.
A szóra késztetés játékainak segítségével a kommunikációs bátorság megalapozása.
Beszámoló otthoni feladatokról.

3. oldal
Jelmagyarázat

Ez az oldal egy Illyés Gyula-idézettel kezdődik, amelynek mondanivalója nemcsak a diákok, hanem a
felnőttek számára is követendő.
Ugyancsak ezen az oldalon található a jelmagyarázat, amely a tankönyv használatát segíti.
A lap alján pedig olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek tanulás közben a segítségükre
lehetnek. Jó lenne, ha ezekből néhány példány a tanterem könyvespolcán lenne a tanév során, hogy
bármikor nézegetni, használni tudják őket a diákok.

Újra együtt az iskolában 4. oldal

A tanév elején teremtsünk lehetőséget arra, hogy megfigyeljük és felmérjük tanítványaink


kommunikációs képességét a Fogalmazás munkafüzet 4/1. feladata segítségével.
Erre akkor is szükség van, ha új osztályban tanítunk, de akkor is, ha már ismerjük a gyerekeket az
előző évről.
Az alábbiakban néhány szempontot gyűjtöttem össze a tanulók megfigyeléséhez.
A beszéd:
hangképzés,
szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó, hangszín, hangerő),
beszédhibák.

A szóbeli közlés:
szóhasználat;
gondolatok, érzések, vélemények kifejtése;
szövegalkotás;

51
a kommunikáció figyelemmel kísérése és a helyzetnek megfelelő alakítása;
metakommunikáció;
szóbeli kapcsolattartás.

A szóbeli közlések befogadása:


beszédészlelés,
beszédmegértés,
kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés.

Nyári élmények kérdezősködhetnek, amíg meg nem találják a


A gyerekek párban dolgoznak. A tanuló megfelelő tanulót.
röviden elmeséli a legkedvesebb nyári Például:
élményét B-nek, aki megpróbál minél több Találj valakit, akire igaz az állítás! Egy-egy
információt megjegyezni az elhangzottakból. nevet legfeljebb két helyre írhatsz!
Majd kb. 2 perc után szerepet cserélnek, és  Vízparton nyaralt: __________________
már B mesél A-nak. Ezután közösen  Horgászott: _______________________
meghallgatjuk, mit tudtak meg egymásról a  Sátorban lakott: ____________________
tanítványaink. Természetesen megengedhetjük  Járt egy múzeumban: ________________
a pároknak az elhangzott beszámolók  Nyaralt a nagyszüleinél: ______________
kiegészítését, ha olyan fontos információt
 Elolvasott legalább egy könyvet: _______
hagyott ki a társuk, ami a történet megértését
befolyásolja.
A feladat másik változata
Érdemes megfigyelni, hogy a gazdag
A diákoknak egyénileg kell készíteni egy
szókincsű gyerekek milyen élményszerűen
táblázatot, ebbe kell beírni nyári élményeikről
mesélik el a hallottakat, segítséget nyújtva
néhány rövid állítást. Ezután körbejárnak az
társuknak a mondanivaló nyelvi
osztályban, hogy hasonló élményekkel
megformálásában.
rendelkező társakat találjanak. Ha ez sikerül,
aláírják egymás lapját. Az a cél, hogy minél
Találj valakit!
több rubrikába sikerüljön aláírást gyűjteniük.
A nyári beszámolók meghallgatásakor
Például:
alkalmazható ez a módszer, amely arra
ösztönzi a gyerekeket, hogy kövessék Állítás Aláírás
figyelemmel egymás mondanivalóját. Az a Július végén indultunk.
célunk, hogy a diákok közötti kapcsolatok A Balaton mellett nyaraltunk.
erősödjenek. Autóval utaztunk.
A feladat egyik változata: Két hetet töltöttünk ott.
A diákoknak egy-egy osztálytársuk nevét kell Jó idő volt.
beírniuk az általunk megadott állítások után. A Sokat fürödtem.
feladat megoldása során természetesen fel is Béreltünk vízibiciklit.
állhatnak a helyükről, s addig

Kapcsolatteremtés 4 –5. oldal

A kommunikációs funkciók közül a kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, megszólítás) és a


kapcsolattartás nyelvi formáinak, normáinak gyakoroltatása a tanév során folyamatos feladatunk, de

52
mégis szánjunk rá egy külön órát is a tanév elején, hiszen sok tanítványunknak problémát jelent ezek
mindennapi alkalmazása.
A témánál elkerülhetetlen a szóbeli kommunikáció illemszabályainak tanítása is, hiszen ezek ismerete
megkönnyíti a magabiztos viselkedést a különböző élethelyzetekben.
Mit illik tudni
a köszönésről?
a bemutatkozásról?
a társalgásról?
az iskolai élet szabályairól?
a telefonálásról?
a vásárlásról?

Sok diák számára az egyszerű kommunikációs helyzetek megoldása is komoly nehézségeket okoz.
Vannak, akik már a kapcsolatteremtés elemi formájánál, a köszönésnél elakadnak. Nagyon fontos a
felnőttek példamutatásán kívül a nevelés is. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy kinek hogyan
köszönjenek.
Néhány szabály:
A magyar nyelvben a „jó reggelt”, „jó napot”, „jó estét”, „jó éjszakát” kifejezéshez az
udvariasság megkívánja a „kívánok” hozzátételét is.
A napszakhoz kötődő köszönés általában magázódással jár.
A tegező köszönés jó ismerősök között szokás. Sokféle nyelvi változata van, ami a
bizalmassági fok szerint is változik: szervusz, szia, csaó (ciao), helló (Hallo), háj (Hy) stb.
Előre köszön a férfi a nőnek (fiú a lánynak), a fiatalabb az idősebbnek (diák a felnőttnek), a
belépő a bent lévőknek.
Köszönéskor nézzünk a másik szemébe.
Ismerőseinken kívül illik köszönnünk idegenek közé lépve is, pl. liftben, kisebb üzletben,
patikában stb.
A köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés.

A Mf. 5. feladata párbeszéd alkotását kéri a diákoktól különböző szituációkban. Itt is érdemes az
alábbi szabályokat tudatosítani a gyerekekben.
A társalgás formai követelményei: a jól érthető beszéd, az értelmes fogalmazás, a másokat
nem zavaró hangerő, a figyelemnek a partnerre irányítása, a helyesen megválasztott távolság a
beszélgetők közt, a szükségtelen gesztikuláció és testmozgás elkerülése.
Nem illik a másik szavába vágni, vagy láthatóan érdektelenséget mutatni.
Beszéd közben arra nézünk, akihez beszélünk, és természetesen ő is ránk néz.
Beszélgetés közben nem illik rágógumit rágni. A rágógumit kiköpni, eldobni sem illik; egy
észrevétlen mozdulattal bármikor eltüntethetjük egy papír zsebkendőben.

53
A fogalmazás építőelemei

Az év elején, a fogalmazás tantárgyszerű tanulásának kezdetén módunk van rá, hogy az anyanyelvi
nevelés eddigi folyamatában előfordult fogalmazástechnikai ismereteket áttekintsük, rendszerezzük.
Erre építve a fogalmazási ismeretek körét most már céltudatosan és tervszerűen bővítjük, s a
rendelkezésünkre álló fogalmazásórákon arra törekszünk, hogy a tanulóinkat bevezessük a
fogalmazásírás gyakorlásába, ezzel tevékenységüket az elsajátítás szintjére emeljük.
A 3. osztályban olyan fejlettségi szintre kell eljuttatnunk a tanulókat a fogalmazótevékenységben,
hogy eseményeket szóban és írásban önállóan el tudjanak mondani.
Év elején ismételjük át a szavakról, a mondatokról, a mondatok tartalmi kapcsolatáról tanultakat.
Elevenítsük fel a mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módját!

6 –7. oldal
A szavak

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az
iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.
Az anyanyelvi nevelésnek több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a
különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a
szókincs gyarapítása, a szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének a megismerése és tudatosítása, mert
az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalatainak ismerete.

1. A szóértelmezés módjai Először mindig a tanulók próbálkozásait


Szemléltetés hallgassuk meg, s csak ezek sikertelensége
Az ismeretlen szó pontos jelentésének esetén adjuk meg a szó magyarázatát.
megértését, a helytelen szóhasználat javítását Egy-egy szó jelentését mindig az adott beszéd-
nagymértékben segíti a szemléltetés. vagy szöveghelyzetben konkretizáljuk, s csak
patkó ♦ U alakú vas, amelyet a kovács készít ezután vizsgáljuk meg, hogy alapszóként, más
el, és erősít fel patkószöggel a ló patájára. szövegkörnyezetben, mi mindent jelenthet
még.
varsa ♦ halcsapda. Hasas, kiöblösödő, tölcsér Például:
alakú halászeszköz. A Nemzeti Múzeum előtt már tízezrek
Vesszőből fonják, vagy egy drótvázra hallgatják Petőfi költeményét, majd a lelkes
feszítenek hálót. A halak könnyen beleúsznak a tömeg átvonul Budára.
vízbe süllyesztett varsába, de a kiutat már nem Mi a jelentése ebben a mondatban a tömeg
találják. szónak? Mit jelent a matematikában?

Cselekedtetés Az összetett szavak értelmezését az összetétel


A cselekedtetés konkrét jelentéstartalmak ismert jelentésrészéből próbáljuk elvégezni.
mellett (ballag, lopakodik, grimaszol stb.) Például:
elvontabbak értelmezésére is alkalmas kökényszemű
(aggódva, méltóságteljesen, megvetéssel néz Lehet valaki zöld szemű, barna szemű, kék
stb.). szemű.
Milyen színű a szeme annak, akire azt
mondjuk: kökényszemű?
Értelmezés A kökénybokor termése sötétkék színű.

54
Tehát a kökényszemű azt jelenti: sötétkék Az ócska ellentéte: új, értékes stb.
szemű.
Fogalommagyarázat
Helyettesítés A fogalmak magyarázatakor (pl. játszma)
A beszéd- és a szövegösszefüggésben a mindig a konkrét tartalmi elemektől
helyettesítés is lehetővé teszi az értelmezést. közelítsünk az absztrakcióhoz. Alkalmazhatunk
Például: körülírást, leírást, esetleg konkrét példát is.
A csermely rokon értelmű kifejezései: ér,
patak, patakocska stb.

2. A szóhasználat
Beszédtevékenységük közben a diákok az általuk ismert szavaknak csak a töredékét használják. Ezért
fontos feladatunk, hogy a tanórákon lehetőséget biztosítsunk a megismert szavak rögzítésére,
alkalmazására. A szókincs aktivizálásának legfontosabb közege a beszéd, de a szógyűjtő,
behelyettesítő, szóképző stb. gyakorlatok is számos lehetőséget biztosítanak erre.

Szógyűjtés forgóban ovális formába írja a témához kapcsolódó


A csoportok számával megegyező számú papírt kulcsfogalmakat. Ezt követően bármelyik
helyezünk el a terem különböző pontjain. csoporttag írhat a kulcsfogalmakhoz újabb
Mindegyik lap tetejére felragasztunk egy-egy elemeket. Ha kapcsolatot fedeznek fel a leírt
képet. szavak között, akkor vonallal össze kell kötniük
Például: őket.
Az elkészült szóháló segítségével
megismerhetjük a csoport belső működését is.
Mivel a tanulók különböző színnel dolgoztak, a
színkód pedig a papír aljára került, így könnyen
ellenőrizhetjük, hogy egy-egy tanítványunk
mennyire járult hozzá a csoport munkájához.
Például:

A csoporttagok odaállnak saját papírjuk elé, és


megpróbálnak egy perc alatt minél több szót
gyűjteni a megadott képhez. A tanár jelzésére a
következő laphoz mennek, ahol elolvassák az
előző csoport jegyzeteit, majd kiegészítik
azokat. Természetesen a csoportok más-más
színű tollal írnak, hogy az értékelés egyszerűbb
legyen. Ha mindegyik csoport volt már
mindegyik lapnál, akkor az azokon szereplő
szavakat átnézik, megbeszélik.

Csoport-szóháló
A csoportoknak adunk egy-egy
csomagolópapírt, amelynek a közepére egy
téglalapot rajzolnak, s beleírják a témát. Ezután
a csoport minden tagja más színű tollat vesz a
kezébe, és többfordulós kerekasztal módszerrel

55
Az a játékos nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti
össze.

Bingó
Mindegyik tanuló rajzol a füzetébe egy kilenc
négyzetből álló ábrát. Az egyes négyzetek
akkorák legyenek, hogy elférjen bennük egy-
egy szó. (Nem kell feltétlenül a füzetet
használniuk, hiszen adhatunk nekik egy előre
elkészített lapot is. De a diákok is
meghajtogathatják ezt az ábrát egy írólapból,
legfeljebb nem négyzetek, hanem téglalapok
keletkeznek.)
Ezután felírunk a táblára tizenkét olyan szót,
Gondoltam egy szóra… amelynek a helyesírását gyakoroltatni
A tanulók gondolnak egy szóra, amelyhez szeretnénk.
rövid, egyértelmű meghatározást készítenek. Például:
Ezután a társaiknak kell megfejteniük, hogy
melyik szóra gondoltak. poggyász, kassza, királyfi, csermely, persely,
• Az első betű ö. Négybetűs szó, az ilyen meggy, menyasszony, mennydörgés,
fa árnyékában jó megpihenni. elsüllyed, veszély, papagáj, golyóstoll
• A kezdőbetű: k, négybetűs szó.
Vízinövény, amin a fontoskodó ember
csomót keres. A játék szempontjából az is fontos, hogy a
• Az első betűje cs, jelent halfajtát, de a táblán olvasható szavak jelentését ismerjék a
diáknyelvben lábbelit is. tanulók, ezért közösen készítsünk mindegyik
• Az első betűje k, három betűből áll. Ezt szóhoz egy rövid meghatározást,
teszi hajnalonként a nap is és mi is. szómagyarázatot.
Például:
Kakukktojás poggyász  Nagy úticsomag.
A gyerekek a képekről öt-öt szót írnak kassza  Ebbe teszi a pénzt a pénztáros.
egymásnak. Ezek közül az egyik kakukktojás királyfi  Koronás mesealak.
legyen. Ezt kell kiválasztania a társuknak. csermely  Kis patakocska.
persely  Pénzt gyűjthetünk benne.
Szókereső meggy  Savanykás ízű gyümölcs.
A játékosok véletlenszerűen 10 betűt húznak ki menyasszony  A vőlegény párja az esküvőn.
egy borítékból, majd minél több betű mennydörgés  Viharban vagy zivatarban
felhasználásával egy szót kell belőlük hallható dübörgő hang.
összeállítaniuk. elsüllyed  A hajóval történik, ha léket kap.
Minden megalkotott szó a betűk számának a veszély  Erre figyelmeztet a jelzőtábla.
négyzetét éri. Pl.: hol 3 betű, tehát 3 x 3 = 9 papagáj  Tarka tollú madár.
pont, polc 4 betű, tehát 4 x 4 = 16 pont. golyóstoll  Írhatunk vele.

56
Majd megkérjük a gyerekeket, hogy helyesírásáról. A diákok csak akkor jelölhetik
válasszanak ki a táblán lévő tizenkét szó közül meg a szavakat, ha helyesen írták le őket.
kilencet, és írják le őket tetszőleges sorrendben A nyertes természetesen az, akinek legelőször
egy-egy négyzetbe. lesz mind a kilenc leírt szava mellett X jel.
Az egyik lehetséges megoldás:
Titkosírás
X Az egyik diák gondol egy szóra. Leírja a
meggy papagáj kassza társának titkosírással.
Például minden betű helyett az ábécében utána
következőt írja le:
dzélygíny, űsgyé, qöl, nákón
veszély szennyes elsüllyed
Esetleg morzejeleket alkalmaz:
..-.|..-..|.-..|...|--..|..|--.|.|-
X
csermely poggyász királyfi ....|.|--.|-.--|...|.. -..|--.
--|.|-..|.|-.|-.-.|.
Ha a társa kitalálja a szót, akkor ő készítheti el
Ezután véletlenszerűen elismételjük egy-egy szó a következő feladványt. Ha nem, újra az első
magyarázatát. Ha a tanulók ráismernek erre a diáké a lehetőség.
szóra, és az szerepel a leírt kilenc szavuk
között, akkor tehetnek egy X-et annak a Vegyél el egy betűt!
négyzetnek a sarkába, ahová ezt a szót leírták. Az itt látható szavakból úgy kell elvenni egy
Beszéljük meg a diákokkal, hogy csak hibátlan mássalhangzót, hogy új jelentésű szavak
helyesírással leírt szavakat lehet megjelölni. jöjjenek létre. Ezután meg kell állapítani az új
Például: szavak szófaját is.
Koronás mesealak. (A királyfi szóhoz teszünk Hasznos lehet megvitatni a különböző
egy x-et.) megoldásokat, mert a feladat többféle jó
Savanykás ízű gyümölcs. (A meggy szóhoz is megoldást rejt magában (pl.: kapu, kapu).
teszünk egy x-et.)
A vőlegény párja az esküvőn. (Nincs ilyen szó a holló, forgalom, kapu, domb, fél, estély
fenti táblán, tehát nem jelölhetjük X-szel.)
Az a nyertes, vagyis az kiabálhatja be a bingó Tabu
szót, akinek legelőször lesz mind a kilenc szava A csoport egyik tagja húz egy kártyát. A kártya
mellett X jel. tetején olvasható a kitalálandó szó, alatta pedig
Mint ahogy az eredeti bingót is lehet azok a tabuszavak, amelyek semmiképp sem
többféleképpen játszani, így ezt a játékot is. használhatók, amikor körülírással
A játék másik változata: megmagyarázza a játékos a csoporttársainak a
Azt kérjük a diákoktól, hogy jegyezzék meg a kitalálandó szót.
táblán látható szavak helyesírását. Ezután Például:
letöröljük a tábláról a szavakat, s felszólítjuk
őket, hogy írják be emlékezetből azt a kilenc
tündérmese lexikon
szót a rubrikákba, amelyek helyesírásában a
legbiztosabbak. király szavak
Ez idő alatt mi is felírjuk egy-egy kis kártyára a történet
táblán olvasható összes szót, s jól kifejezések
összekeverjük a lapokat. kisgyerek jelentés
Ha minden gyerek kitöltötte a táblázatát,
kezdődhet a játék. Véletlenszerűen húzunk az
összekevert lapok közül, s felolvassuk a rajta favágó Hófehérke
lévő szót. Ezután megbeszéljük, mit kell tudni a fejsze törpe

57
láncfűrész hét
Főnév:
erdőirtás mostoha
∤∤
sárkány Hamupipőke
●y
tűz
Süsü
fej
tündér
lencse
bál

Találd ki!
A játékot két tanuló játszhatja. Az egyikük
gondol egy szóra. Meg is határozza a témakört,
-a h+
illetve azt is, hogy hány betűből áll a kigondolt
szó. A másik tanulónak az a feladata, hogy
minél kevesebb próbálkozással kitalálja ezt a
szót. Ezért elkezd a feltételeknek megfelelő Ige:
szavakat írni. A társa minden egyes leírt szó
betűit egyesével értékeli a következőképpen:
 ha a leírt betű jó helyen van, jelet;
 ha a megfelelő betű rossz helyen van, + R -r
jelet;
 rossz betű esetén pedig − jelet ír a betű
alá.
A játék akkor ér véget, ha sikerül kitalálni a
szót.

Z
Íme egy példa:
A játékos: A kigondolt szó egy hárombetűs
tulajdonságot kifejező szó. gy
B játékos: s z é p
A játékos: − − −
(Vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.) Triminó
B játékos: n a g y A dominó háromszögű verziója. A kisebb
A játékos: − − − háromszögekből egy nagy háromszöget lehet
(Vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.) kirakni úgy, hogy összeillesztjük az egymáshoz
B játékos: t a r tartozó oldalakat egy előre meghatározott
A játékos: + − + szabály alapján.
(Vagyis t és r betű van a szóban, de rossz A következő példában a kis háromszögek
helyen.) érintkező oldalain rokon értelmű szavakat kell
B játékos: r ú t összeilleszteni.
A játékos: √ − √
(Vagyis a t és az r betű jó helyen van, de ú nincs
a szóban.)
B játékos: r ő t
A játékos: √ √ √
(Vagyis minden betű jó helyen van.)

Képrejtvény
Az alábbiakban néhány egyszerű képrejtvény
látható. A betűk és a képek segítségével kell
megadott szófajú szavakat alkotni.

58
Például:

Megoldás:

Szódominó
Kiosztjuk az előre elkészített szódominót a
gyerekeknek. Az első játékos kitesz egy
dominót középre. Ezután a többi játékos
egymás után letehet egy-egy újabb dominót,
feltéve, hogy az érintkező lapok
szomszédos oldalán ellentétes jelentésű
szavak vannak.

öntelt sima

érdes gondos
Kirakó
Ezt a játékot a triminóhoz hasonlóan kell hanyag szeret
megoldani, csak itt a kis négyszögek illeszkedő
oldalait kell megkeresni, és így kell a kilenc kis gyűlöl hosszú
négyzetből egy nagy négyzetet kirakni.
Egy lehetséges példa ellentétes jelentésű Ha a következő oldalon lévő ábrát szétvágjuk
szavakkal: a vastag vonalak mentén, akkor 28
kártyalapból álló szódominót kapunk. Először
jól keverjük össze a lapokat, majd a fent
leírtak szerint indulhat a játék párokban vagy
csoportokban.

59

ostoba öreg fiatal előbb utóbb rövid

hosszú széles keskeny mély sekély külső belső elöl hátul sima

érdes éles tompa sűrű híg hevít hűt csend zaj ad

kap jó rossz szép csúnya támad véd gyáva bátor nehéz

könnyű távol közel este reggel gyenge erős gondos hanyag buta

okos tiszta koszos szeret gyűlöl száraz nedves szerény öntelt ravasz
8–10. oldal
A mondatok

A szöveg mondatokból épül fel, ezért nagyon fontos feladat a mondatalkotás gyakoroltatása, hiszen ez
az alapja a jó fogalmazásnak.
A fentiekkel természetesen mindenki egyetért, mégis gyakran alakul ki vita a pedagógusok körében a
mondatalkotással kapcsolatban. Ugyanis a tanítók egy része mindig, minden órán szabatos, „kerek”
mondatokat követel a tanítványaitól, a másik része pedig elfogad egyszavas válaszokat, illetve hiányos
mondatokat is, arra hivatkozva, hogy a mindennapi beszélgetésekben is hasonlókat használunk. A
helyes, mint mindig, az arany középút. Vagyis törekedni kell arra, hogy a gyerekek „kerek”
mondatokat alkossanak, de valóban vannak olyan helyzetek, amikor ezt nem lehet elvárni tőlük. A
pedagógus beszéde azonban mindig nyelvi mintául szolgál a diákok számára.
A munkafüzetekben nagyon sok mondatalkotási gyakorlat van. Ezek fő típusai a következők:
mondatalkotás képről,
mondatfajták használata a beszélő szándékának megfelelően,
válaszadás kérdésekre,
kiegészítéses feladatok,
átalakító gyakorlatok,
mondatbővítés,
mondatszűkítés,
mondatalkotás a szavak sorrendjének megváltoztatásával,
mondatok összekapcsolása kötőszavakkal,
tagolatlan szöveg mondatokra bontása.

Szófűzés kell a rejtvény megfelelő sorába írni. Ezt


A gyerekeknek úgy kell mondatot alkotniuk, követheti a mondatalkotás.
hogy az egymást követő szavak utolsó, illetve
első betűje azonos legyen.        
Versenyezhetnek is egymással a diákok. A E I K L SZ T V
Természetesen ilyenkor az győz, aki a
leghosszabb mondatot alkotja. 1.   1.
Például: 2.  2.
3.  3.
Két takarót tettem melléd délután. 4.  4.

Eltérő jelentés 5.  5.


Olyan rejtvényeket készítünk, ahol a megoldás 6.  6.
egy-egy azonos alakú vagy többjelentésű szó (pl.:
szív, fal, fogoly, levél, szél, körte, ér) lesz. A Megfejtés: szelet.
diákoknak a megfejtésül kapott szó különböző Mondatok: Régen az emberek munkára fogták
jelentéseivel kell egy-egy mondatot alkotniuk. a szelet.
Például: Zoli két szelet kenyeret evett.
Az alábbi rejtvényben a megadott jelek egy-
egy betűt helyettesítenek. Ezeknek a
segítségével szavakat lehet alkotni, és ezeket
Fejezd be!
A megkezdett mondatot a kötőszavaknak Csoportmegoldás
megfelelően kell folytatni. A diákok csoportokban dolgoznak. A kooperatív
• A róka ravasz, mert … módszer lényege, hogy minden csoporttag a saját
• A róka ravasz, de … véleménye szerint fejez be egy megkezdett
• A róka ravasz, ezért … mondatot.
• A róka ravasz, mégis … A négy leírt mondatot ezután összevetik, majd
• A róka ravasz, pedig… csoportmegbeszélés során közösen létrehoznak
egy olyan új mondatot, mely mind a négyük
Fordított keresztrejtvény gondolatát tartalmazza.
A gyerekek nagyon szeretik a Például:
keresztrejtvényeket, de most egy olyan ábrát
A bohóc….
kapnak, amelybe már beírtuk a megoldásokat.
Így a feladatuk az lesz, hogy egy-egy rövid
A nézők lelkesen…
mondattal készítsenek meghatározásokat az
egyes sorokhoz.
A fiú hangosan nevetett…
Ezt a feladatot csoportokban is megoldhatják a
diákok. Ellenőrzésképpen érdemes egy üres
Mondatalkotás
rejtvényábrát és a gyerekek által elkészített
A megadott kódok segítségével mondatokat kell
meghatározásokat odaadni egy másik
alkotni, s közben alkalmazni kell a mondatok
csoportnak, hogy ez alapján próbálkozzanak a
helyesírásáról tanultakat. Ezután folytatni kell a
rejtvényt megfejteni. Ha sikerül, biztosan jól
történetet.
dolgozott a meghatározásokat író csoport.
A B C D
Például: 1. a mindenkinek gyönyörű hiú
1. S Í R 2. tollaival daru madár volt
2. Á L L 3. repül dicsekedett páva szürke
3. T Í Z 4. többi megelégelte ezt állat
4. O R O S Z L Á N
5. R E P Ü L Ő G É P 1. mondat: A1 C3 D1 D4 D2
2. mondat: C1 A2 B3 B1
A példához tartozó meghatározások: 3. mondat: B4 C4 A1 A4 C2
1. Itatja az egereket
2. Egy helyben marad Összekeveredett mondatok
3. Húsznak a fele Kiválasztunk annyi – tananyaghoz kapcsolódó –
4. Az állatok királya mondatot, ahány fős csoportjaink vannak. Mivel
5. Légi közlekedési eszköz általában négy tanuló dolgozik egy csoportban,
ezért a példákban négy mondat szerepel.
Ezeknek a mondatoknak a szavait egyesével
Csúsztatás felírjuk egy-egy kártyára. A kártyákat
Gondolatban egymásra kell csúsztatni a két ábrát, összekeverjük, és borítékokba rakjuk. Fontos,
s ekkor a besatírozott négyzetek alatt levő betűk hogy úgy helyezzük el a szókártyákat, hogy az
sorrendben összeolvasva egy közmondás szavait egy borítékba kerülő szavakból ne lehessen
adják. A tanulóknak értelmezniük kell a mondatot alkotni, vagyis a feladatot csak
megfejtésül kapott mondatot. kooperatív módon lehessen megoldani.
Ezután mind a négy diák véletlenszerűen választ
É L S S Z K egy-egy borítékot, s a benne található szavak
Ő E L H É L felhasználásával ki kell raknia egy-egy értelmes
A Z O E M V
mondatot. Ez nem sikerülhet a kártyák
kicserélése nélkül, hiszen a mondatok szavait
D B E S A R összekevertük. Tehát a diákok a kártyáikat
kicserélhetik, de a feladatmegoldás közben nem Új és a rest varázsolt a kalapjából
beszélgethetnek egymással. Nem kérhetnek
egymástól kártyát, de azokat a kártyákat, Egy lehetséges megoldás:
amelyekre nincs szükségük az egyes diákoknak a Elmúlt a nyári szünet.
mondatalkotáshoz, az asztal közepére rakhatják, Új tanuló érkezett az osztályba.
ahonnan a csoport többi tagja elveheti őket. A bűvész nyulat varázsolt elő a kalapjából.
Fontos, hogy a csoportnak minden szókártyát fel A lusta és a rest rokon értelmű szavak.
kell használnia.
Ennek a feladatnak a legegyszerűbb módja, ha a Ennek a feladatnak a legnehezebb változata az,
különböző mondatok szavait különböző színnel amikor a mondatok témája azonos. Ilyenkor
írjuk fel a kártyákra, vagyis a színeket figyelve gyakran előfordul, hogy valamelyik tanulónak
pillanatok alatt sikeresen megoldható a feladat. elsőként sikerül kiraknia egy értelmes mondatot,
Például: de a többiek a megmaradt szókártyák
felhasználásával nem tudnak további értelmes
mondatokat összeállítani. Így hiába volt kész ez a
1. boríték: az oroszlán. fürge az egyik lábai diák elsőként, mégis új megoldással kell
próbálkoznia, hiszen a csoportnak csak akkor
A szarvas Menekülés ágába.
sikerül jól megoldania a feladatot, ha mind a négy
2. boríték: szarvast közben nézegető vékony diák értelmes mondatot rak ki.
Például:
lábait. Az önmagát hogy 1. boríték:
3. boríték: szégyelli fa többet az agancsára, Az előadás lelkesen a közönségtől.
a porondon mutattak
beleakad megtámadja de
2. boríték:
4. boríték: az agancsa mindennél A szarvas A nézők még felsorakoztak a cirkuszigazgató
büszke érnek. rádöbben, jelenetet.
3. boríték:
Egy lehetséges megoldás:
A szarvas büszke az agancsára, de szégyelli A bohócok tapsoltak. néhány végén
vékony lábait. 4. boríték:
Az önmagát nézegető szarvast megtámadja az Végül tréfás a szereplők. elköszönt
oroszlán.
Menekülés közben beleakad az agancsa az egyik Egy lehetséges megoldás:
fa ágába. Az előadás végén felsorakoztak a porondon a
A szarvas rádöbben, hogy fürge lábai mindennél szereplők.
többet érnek. A nézők lelkesen tapsoltak.
A bohócok mutattak még néhány tréfás jelenetet.
A következő fokozat az lehet, amikor nem Végül a cirkuszigazgató elköszönt a közönségtől.
használunk már mondatonként különböző
színeket, de a mondatok témája nem azonos, s ez
megkönnyítheti a feladatmegoldást.
Például:
1. boríték:
érkezett Elmúlt nyulat szavak.
2. boríték:
rokon értelmű A bűvész a nyári az osztályba
3. boríték:
elő tanuló szünet. A lusta
4. boríték:
11–13. oldal
A mondatok tartalmi kapcsolata

Tartalmilag-logikailag kapcsolódó mondatokat már 1–2. osztályban is alkottattunk a


tanulókkal. A szóbeli és írásbeli szövegalkotások során 3–4. osztályban nyílik lehetőségünk a
további gyakoroltatásra. A 9-10 éves gyerekeknél még gyakran előfordul, hogy egy-egy szöveg
megalkotásakor a mondatok között hiányzik a tartalmi-logikai kapcsolódás. Hibás szövegek
javítását, hiányos szövegek kiegészítését bátran adhatjuk feladatul, mert ezek megoldásával a
tanulók érzékenyebbé válnak az ilyenfajta hibák iránt, és fejlődik a gondolkodásuk.
Mutassunk példákat mondatok összekapcsolására különböző kapcsolóelemek beiktatásával.
Ezek közül a kezdő szakaszban a kötőszavak és a névmások használatát mutatjuk meg a
gyereknek.

14–16. oldal
A szöveg jellemzői

Szóbeli és írásbeli szövegalkotáskor mondatokat alkotunk. Ezek beszédünk és írásunk elemi


részei. De a mondatok nem sorakozhatnak csak úgy egymás után, kapcsolatnak kell lenni
köztük. A szöveg mondatait azonban nemcsak ez a tartalmi-logikai kapcsolódás tartja össze,
hanem az egész felépítésük is. Fontos a szöveg folyamatosságának a fenntartása.
A munkafüzet feladatrendszerét úgy állítottuk össze, hogy szó-, szószerkezet- és
mondatszintből építkezve jussunk el a szöveghez. A feladatok megoldása során megvizsgáljuk
a szövegeket felépítésük, szerkezetük, témájuk és műfajuk szerint.

Szövegalkotás
Vak kéz A diákok kis papírlapokra felírnak egy-egy
A diákok csoportokban dolgoznak. szót. A lapokat bedobják egy dobozba,
A csoporttagok húznak egy-egy képet, majd mindenki húz belőle egyet. Az első
amelyet a társaik nem nézhetnek meg. gyerek mond egy mondatot a nála lévő
Ezután mindenki jól megfigyeli az általa szóval. A következőnek folytatnia kell az
húzott képet, majd olyan részletesen számol eseménysort az általa kihúzott szóval. Így
be a látottakról, ahogyan csak tud. Ha kell történetet alakítani addig, amíg
mindegyik csoporttag beszámolóját mindenki sorra kerül.
meghallgatták a gyerekek, akkor a képeket
lefordítva az asztalra teszik. A csoporttagok
az elhangzottak alapján megpróbálnak
valamilyen sorrendet kialakítani, s ez
alapján rendezik a képeket. Ha
egyetértenek a sorrendben, akkor az összes
képet felfordíthatják, és megállapíthatják,
hogy sikerült-e a helyes sorrendet
eltalálniuk.
Mesealkotásra alkalmas szavak:
Mindenki kiválaszt a dobókocka
törpe lencse segítségével egy-egy véletlen szót. Az első
hét bál tanuló mond egy mondatot a véletlenül
mostoha üvegcipő kiválasztott szóval. A következő diák úgy
sárkány varázsló viszi tovább a történetet, hogy az őáltala
alma herceg kiválasztott szót beleszövi a mondatába.
pálca tűz Addig folytathatják, amíg mindenki sorra
gömb füst kerül.
bűvös tündér

Ad hoc történetek
Készítünk egy táblázatot, amelybe
véletlenszerűen szavakat írunk. Közülük
dobókockával kiválasztunk egy szót.
Egymás után kétszer dobunk.
Megállapodás szerint az első dobás mindig
az oszlopot határozza meg, a második
pedig a sort. Például ha először hármat
dobunk, másodszor pedig ötöt, akkor a
véletlenül kiválasztott szavunk a király lesz.

1 2 3 4 5 6

Szövegalkotás szóban és írásban

17–19. oldal
A fogalmazás címe

Tudatosítani kell a tanulókban a cím és a tartalom kapcsolatát, a jó cím jellemző vonásait, és


erre ismert olvasmányok, versek címének különböző megfigyelési szempontok szerinti
(tartalmi, formai, helyesírási) vizsgálata a legcélravezetőbb. A címre vonatkozó
fogalmazástechnikai ismereteket mindenkinek el kell sajátítania.
Végeztessünk nagyon sok címadási gyakorlatot a tanítványainkkal, mert ezek a lényeglátást
fejlesztik.

20 –22. oldal
Lényeges vagy lényegtelen

A lényegkiemelés fontos része a fogalmazástanításnak. Ennek a témának a tanításakor olyan


tényanyagot kell választanunk, amelynél a lényeges mondanivaló mellett ténylegesen
megjelennek a tartalom szempontjából fölösleges, lényegtelen gondolatok, mert csak így lesz
indokolt a válogatás. Nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy a lényeges és a lényegtelen
gondolatok megkülönböztetése csak szövegkörnyezetben lehetséges. Ennek az anyagrésznek a
tanításakor nagymértékben támaszkodhatunk az olvasás-szövegértés témakörben már jól
bevált tevékenységformák alkalmazására (események elmondása röviden, olvasmányok
lényeges gondolatainak a megfogalmazása, vázlatkészítés).
Nagyon fontos megértetnünk a diákokkal, hogy mindig csak annyit mondjanak el, írjanak le,
amennyi a megértéshez feltétlenül szükséges.

Kulcsszavak Indiánbeszélgetés
Egy-egy rajzról négy kulcsszót kell írniuk a Ezt a módszert a csoportmegbeszéléseken
gyerekeknek úgy, hogy ezek alapján a használjuk. A diákok a mondanivalójukat
társaik is ugyanazt a rajzot készítsék el. mindig az előző hozzászólás összegzésével
Például: kezdik.
ketyeg Bármely témában nagyon jól alkalmazható
ébreszt a lényegkiemelés gyakorlása.
megmutat
jár

23–25. oldal
Az események előzménye és következménye

Az események előzményének és következményének megfogalmazása, a köztük lévő


kapcsolatok, ok-okozati összefüggések felismerése komoly gondolkodási műveletet igényel a
tanulóktól, de mindenképpen segíti a mondanivaló szóbeli és írásbeli formába öntését, és erősíti
a szöveg lineáris kohézióját.

26–28. oldal
Az események sorrendje

Az eseménymondás sorrendjében nem csak egyféle utat lehet bejárni. A legegyszerűbb az


időrend követése, de ne tekintsük ezt kötelezőnek. Mindannyian olvashattunk már olyan
fogalmazást, amelynek az írója már a címben vagy az első mondatban közli az esemény végét,
mégis logikusan szerkesztett írás. (Például az emlékezés visszafelé haladó sorrendet diktálhat.)
A múlt idejű és a jelen idejű megfogalmazás is válthatja egymást, ha tartalmilag és stilárisan
indokolt.
Többször végeztessünk a diákokkal olyan feladatokat, amelyben egy összekevert mondatsor
vagy vázlat helyes sorrendbe állítása, rendezése a feladatuk.
29–32. oldal
A fölösleges szóismétlés elkerülése

A tanulók a szóbeli és írásbeli fogalmazások elkészítésekor gyakran esnek a fölösleges


szóismétlés hibájába. A tanítási folyamat során el kell érnünk, hogy ők is fontosnak tartsák
ennek a hibának a kiküszöbölését. Szemelvényrészletek megfigyeltetésével, rokon értelmű
szavak gyűjtetésével, hibás szövegek javíttatásával, hiányos szövegek kiegészítésével
tudatosíthatjuk a fölösleges szóismétlés elkerülésének módjait. Szóvariációs szövegek
alkalmazásával elsősorban a választékos nyelvhasználat lényegére hívjuk fel a tanulók
figyelmét, de meggyőződhetnek arról is, hogy egy-egy szó, kifejezés jelentését a
szövegkörnyezet és a kommunikációs viszony is meghatározza, befolyásolja, így ezt is
mérlegelni kell szövegalkotás közben.
Gyűjtsük a leggyakrabban használt szavak szinonimáit, mivel ezek – többszöri gyakorlással –
könnyen beépülnek a gyerekek aktív szókincsébe.
Gyűjtsük össze közvetlenül valamely fogalmazáshoz a téma kulcsszavait és ezek szinonimáit. A
szógyűjtést mindig egybe kell kötni a gyűjtött szavak és kifejezések értelmezésével, illetve
alkalmazásával, szövegalkotással. Csak így tudatosodik a gyermekben a használati értékük, így
tökéletesedik válogató- és kombinálóképessége.

Stílusgyakorlatokat minden fogalmazásórán végeztessünk a tanítványainkkal, de ne csak ott,


hiszen bármelyik tanítási órába beépíthetők ilyen gyakorlatok.
Például:
 a fölösleges szavak elhagyása,
 a hiányzó szavak pótlása,
 szinonimák gyűjtése és a mondatba illő szó kiválasztása,
 hasonlatok alkalmazása.

Villámkártya saját papírjuk elé, és megpróbálnak egy


A gyerekek a pedagógus irányításával olyan perc alatt minél több szinonimát gyűjteni a
kártyákat készítenek, amelyeknek az egyik megadott szóhoz. A tanár jelzésére a
oldalára egy szót írnak, a másik oldalára következő laphoz mennek, ahol elolvassák
pedig a szó rokon értelmű megfelelőjét. Ha az előző csoport jegyzeteit, majd
a kártyák elkészültek, a tanulók páronként kiegészítik azokat. Természetesen a
leülnek. Az egyik diák öt kártyát fog a csoportok más-más színű tollal írnak, hogy
kezébe, amelyeket egyesével felmutat a az értékelés egyszerűbb legyen. Ha
társának, aki megpróbál helyes választ adni. mindegyik csoport volt már mindegyik
Ha sikerül, dicséretet kap, ha hibázik, lapnál, akkor a rajtuk szereplő szavakat
akkor a társa segít neki. A következő átnézik, megbeszélik.
fordulóban azonban már nincs segítség. Például:

Szógyűjtés forgóban pajkos lusta


A csoportok számával megegyező számú
papírt helyezünk el a terem különböző
pontjain. Mindegyik lap tetejére felírunk
egy-egy szót. A csoporttagok odaállnak a
mindkét kártyáját lefelé fordítva
visszarakja, és a következő játékosé a
Párkereső memóriajáték rokon értelmű lehetőség. A győztes természetesen az,
szavakkal aki a legtöbb pontot éri el.
A következő játék a tananyaghoz Például szavak rokon értelmű változatainak
kapcsolódó kártyalapokkal játszható. összegyűjtése után is játszható ez a játék.
(Hasznos, ha a kártyalapokat előzőleg a lassan megy → meneget
diákokkal készíttetjük el, mert ez is segíti ráérősen megy → ballag
az ismeretek elsajátítását.) gyorsan megy → siet
A csoporttagok először memorizálhatják nehézkesen megy → cammog
a kártyákon lévő kifejezéseket. Ezután a apró, ügyetlen léptekkel megy → totyog
lapokat összekeverve, lefelé fordítva kell titokban megy → lopódzik
elhelyezni az asztalon. A kezdő játékos szégyenkezve megy → oldalog
egymás után megfordít két lapot, melyek ünnepélyesen megy → vonul
így láthatóvá válnak. Amennyiben párt
talált, egy pontot kap, és újból
próbálkozhat. Ha nem talált párt,

Az elbeszélés

35–36. oldal
Az elbeszélő fogalmazás

Az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőinek tudatosítását a 3. évfolyamon kezdjük


meg, majd a megszerzett ismereteket a 4. évfolyamon tovább bővítjük. Az elbeszélés, amelyben
eseményeket mondunk el, mozgalmasabb, dinamikusabb, mint a leírás, ezért kézzelfoghatóbb a
9-10 éves gyerekek számára.
Az elbeszélés tanítását elbeszélő és leíró szövegrészek összehasonlításával kezdjük. A két
műfaj közötti azonosságokat, különbségeket; az elbeszélés műfaji sajátosságait a tanulók
önállóan is meg tudják fogalmazni a munkafüzeti feladatok megoldása után.
A témakörön belül megfelelő óraszámot kell szánnunk az önálló írásbeli fogalmazásra, a
szóbeli előkészítő munka után biztosítani kell az önálló írásbeli tevékenységre történő
zökkenőmentes átmenetet. Nem helyes az az eljárás, amikor a közösen megfogalmazott
elbeszélést a tanulókkal egyszerűen csak leíratjuk, hiszen ez már inkább felfogható az írás, mint
a fogalmazás gyakorlásának. Nekünk, tanítóknak, arra kell törekednünk, hogy tanítványainkból
előhívjuk az eredetiséget, az alkotásra való készséget.
Egy-egy fogalmazás elkészítése a legnehezebb feladat a diákok számára. Azért nehéz, mert a
szóbeli vagy írásbeli szöveg megalkotásakor a tanulóknak magas szinten kell lenniük a többi
anyanyelvi területen, vagyis készségszinten kell alkalmazniuk az olvasást, írást, helyesírást,
illetve rendelkezniük kell osztott figyelemmel és jó memóriával.
Jó fogalmazást akkor készíthetünk, ha mondanivalónkat logikusan rendezzük el. A fogalmazás
tárgyalásában négy logikus vonást ajánlott követnünk.
1. A címről szóljon a fogalmazás.
2. A mondanivaló leírása valamilyen rendezési elvet kövessen (pl. időrend).
3. A szöveg egymással összefüggő mondatokból épüljön fel, és a gondolatok láncszem
módjára kapcsolódjanak egymáshoz.
4. Minden mondat valami újat közöljön a témáról.
Az általános iskola bevezető szakaszában is arra kell törekednünk, hogy az anyanyelvi
kommunikáció kulcskompetenciát hatékonyan fejlesszük, tehát nem elégedhetünk meg azzal,
hogy a tanítványaink fogalmazása reprodukálás legyen, hanem ösztönöznünk kell őket az
alkotásra. Mikor lesz a fogalmazás alkotás? Akkor, ha mondanivalónkat az olvasó számára
alakítjuk, vagyis figyelembe vesszük, hogy kinek írunk. Ugyanis fogalmazásokat nem öncélúan
írunk, hanem a kommunikációnk egyik eszközeként.
Mivel a 3. évfolyamon a fogalmazási műveletvégzések még nem biztonságosak, a
fogalmazástechnikai ismereteket a műveletvégzés előtt fel kell idéztetnünk a tanulókkal. Ezzel
biztosíthatjuk, hogy a fogalmazástechnikai ismeretek tudatos alkalmazását megfelelőképpen
begyakorolják.

37–44. oldal
Az elbeszélő fogalmazás részei

A bevezetés
A bevezetés az előzmények bemutatása. Ebben a rövid részben fel kell kelteni az olvasó
figyelmét, és elő kell készíteni az események megértését. A bevezetésből ki kell derülnie, hogy
miről szól a fogalmazás. Ezért általában a szereplőket, illetve az esemény helyét, idejét, okát
mutatjuk be benne.
A tárgyalás
A tárgyalás a fogalmazás fő része. Jellemzője a rövidség és a világosság. Természetesen itt a
rövidség azt jelenti, hogy kerülni kell a bőbeszédűséget. Amennyire lehet, törekedni kell a
lényeg megragadására. A világosság pedig a gondolatok kifejezésére és rendjére vonatkozik.
Nagyon fontos, hogy egy idegen ember is megértse az általunk alkotott szövegeket. Tehát a
megértéshez szükséges összes információt tartalmaznia kell a megalkotott szövegeknek.
A befejezés
A befejezés lezárja, összegzi a történetet, így itt nincs helye az új gondolatok felvetésének.
Általában megállapítást, állásfoglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot tartalmaz.
Természetesen a befejezésben a felsoroltak közül csak egy legyen, illetve a felsorolás
korántsem teljes, azaz másképpen is befejezhető egy történet.

45–46. oldal
A fogalmazás tagolása

A szerkesztési ismeretek közül 3. osztályban a bevezetés-tárgyalás-befejezés hármas tagolását


tanítjuk. Ide tartozik a bekezdés fogalma is, mellyel a diákok már az irodalomórákon
megismerkedtek.
A fogalmazás részekre tagolását ismert olvasmányok bevezető és befejező gondolatainak
megfigyeltetésével, elemzésével készítjük elő. A tartalmi megfigyeltetés mellett a formai
jellemzőkre is hívjuk fel a tanulók figyelmét. E téma tanításakor törekedjünk a fokozatosságra,
először csak egy-egy rész megírását önállósítsuk.
A fogalmazás készítésekor nagyon fontos az egyes részek összefüggése. A bevezetés előkészíti
a tárgyalásban közölteket, a befejezés pedig a fő részből következik. Elsősorban az elbeszélő
fogalmazásokban érvényesül az előzmény-esemény-következmény szerkezet.

49–52. oldal
Élénkítő elemek alkalmazása

A különböző élénkítő elemek alkalmazását ne várjuk el minden tanulótól azonos időben, hiszen
olvasási szintjük, beszédstílusuk sem azonos.
Sablonos, erőltetett megoldásokhoz vezet, ha például a fogalmazásokban kötelezően kell
mindegyik mondatfajtát alkalmazni, vagy párbeszédet kell beiktatni az elbeszélés szövegébe. A
megfelelő téma kiváltja ezeknek az elemeknek a beépülését.

Szóláshasonlatok gyűjtése Lógó orral hagyta el a palotát.


A tanulóknak egy általunk megadott szót
kell állandósult szókapcsolattal kifejezniük.
Ha elakadnának, segítségükre lehet a
Magyar szókincstár (Tinta Könyvkiadó,
2005.) .
Például:
sír → eltörött a mécses
→ hull a könnye
→ itatja az egereket
→ könnybe lábad a szeme
→ sír, mint a záporeső

Egy szó kifejezése jelentésszerkezettel


Gyakran előfordul, hogy egy-egy szót nem
tudunk helyettesíteni szinonimákkal.
Ilyenkor is elkerülhetjük a szóismétlést, ha
megpróbáljuk több szóval kifejezni,
körülírni ezt a szót.
Például:
kígyó – csúszó-mászó állat
izzad – verejtékben fürdik

Szólásmagyarázat
A mesék olvasásakor sok szólással
találkoznak a gyerekek, amelyeknek nem
mindig tudják a jelentését. Gyűjtessünk
velük ilyeneket az olvasmányokból, majd
ezek értelmezése után ösztönözzük a
használatukat a fogalmazásíráskor.
Például:
Csak úgy kopog a szeme az éhségtől.
Kitalálta, honnan fúj a szél.
Óravázlat

Évfolyam: 3. évfolyam
Témakör: Az elbeszélő fogalmazás
Az óra anyaga: A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, rokon értelmű szavak, különböző
mondatfajták.

Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök


készségek, képességek módszerek
1. Ráhangolódás
1.1. A diákok 4 fős csoportokban ülnek. Szociális kompetencia: csoportmunka Csoportalakítás,
Mindegyik csoport kap egy borítékot, amelyben két kép hatékony együttműködés a a csoportlétszámnak
(egy kutya és egy macska) darabjai vannak. csoportmunka során. megfelelő boríték,
A puzzle darabjait kell összeilleszteni a tanulóknak úgy, a borítékokban egy kutyát és
hogy két állatot kapjanak. egy macskát ábrázoló kép
darabjai.

1.2. Spontán beszélgetés kezdeményezése osztályszintű


 Kinek milyen élményei vannak a macskával, illetve a Anyanyelvi kommunikáció: munka
kutyával kapcsolatban? Rövid (pár mondatos) szóbeli kapcsolattartás,
történetek meghallgatása. szóbeli kifejezőképesség.
 Kinek van kutyája, macskája? Melyek a legjellemzőbb
tulajdonságai?
 Kutyát vagy macskát tartanál-e szívesebben? Miért?
(Rövid érvek meghallgatása.)
2. Szólás értelmezése
A mai történetünknek egy kutya és egy macska lesz a Hatékony, önálló tanulás: differenciált
főszereplője. információkeresés. rétegmunka O. Nagy Gábor: Magyar
Az alábbi szólás értelmezése önállóan, illetve segítséggel. szólások és közmondások
Kutya-macska barátság. Személyes kompetencia: az (lehetőség szerint minden
a) Ha ismered a szólás jelentését, készíts hozzá egy önismeret fejlesztése a differenciált csoportban legyen egy).
Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök
készségek, képességek módszerek
rövid értelmezést! rétegmunka során.
b) Ha nem ismered a szólás jelentését, keresd meg
O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások
című könyvében!
A szólás közös értelmezése.
3. Képsor értelmezése Szociális kompetencia:
A Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam 52. oldal 7. c) hatékony együttműködés a Kooperatív Fogalmazás munkafüzet 3.
feladatrészénél található képsor megfigyelése, értelmezése csoportmunka során. munka évfolyam 52. oldal 7. c)
szóforgó módszerrel. Hatékony, önálló tanulás: feladat.
A csoportok meghallgatják egymás ötleteit, és kiválasztják, a képi információk feldolgozásának
melyik csoport története tetszett nekik a legjobban. képessége.

4. Történetépítés az adott kifejezésekkel


4.1. A képsorhoz kapcsolható szavak, kifejezések olvasása Anyanyelvi kommunikáció: Osztályszintű Szavak, szószerkezetek
némán, majd hangosan hangsúlyozva. a szóbeli nyelvi képességek munka kivetítése.
fejlesztése.
békésen szunyókált
megleckézteti Hatékony, önálló tanulás: ok-
óvatosan lecsúsztatta okozati összefüggések felismerése,
pórul járt logikai gondolkodás,
keservesen nyivákolt következtetések.

4.2. Szövegalkotás a képsor és a megadott szavak, Anyanyelvi kommunikáció:


kifejezések alapján időrendben. A mondatok közötti szóbeli szövegalkotás, a Osztályszintű
tartalom megteremtése. beszédmegértés képessége. munka

4.3. Félmondatos tartalommondás. (Az egyik tanuló elkezdi Narratív kompetencia: a Páros munka
a mondatot, a társa pedig befejezi.) visszaadás képessége.
5. Az esemény előzménye és következménye Matematikai kompetencia:
A megalkotott történet előzményét és következményét kell logikai gondolkodás. Kooperatív Színes korongok.
megkeresni színes korongok módszerrel. Személyes kompetencia: munka
Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök
készségek, képességek módszerek
Csoportbeszámoló módszerrel ismertetik a csoportok az a képzelet fejlesztése,
ötleteiket. önállóság,
A történet kiegészítése a megfelelő mondatokkal. kreativitás.
Szociális kompetencia: hatékony
együttműködés a csoportmunka
során.
6. A megalkotott szöveg választékosabbá tétele
6.1. Szólások értelmezése (lásd Melléklet 2. feladat) Anyanyelvi kommunikáció: Csoportmunka O. Nagy Gábor Magyar
A szólások beépítése a történetbe. helyes és kreatív nyelvhasználat, szólások és közmondások
szókincsbővítés. (lehetőség szerint minden
6.2. Rokon értelmű szavak gyűjtése (Fogalmazás csoportban legyen egy).
munkafüzet 52/7. b). Hatékony, önálló tanulás:
A megalkotott szöveg választékosabbá tétele a rokon az egyes tudásterületek közötti Fogalmazás munkafüzet 3.
értelmű szavak használatával. kapcsolatok felismerése, évfolyam 52/7. b);
a tanultak alkalmazása új 84–85. oldal, Tanulói
6.3. A történet élményszerűbbé tétele különböző helyzetben, információkeresés. Kooperatív szókincstár.
mondatfajtákkal. munka
Kockázás: A csoportok dobókockával dobnak. Ha a A Mellékletben található
dobott szám páros, akkor felkiáltó mondattal, ha feladatlap.
páratlan, akkor óhajtó mondattal kell kiegészíteni a
történetet. Dobókocka.

Időkitöltő Egyéni munka


Lásd Melléklet 4. és 6. feladat.
A tanulói megoldások meghallgatása.
7. Címadás
a) A megalkotott szöveghez cím választása kerekasz- Hatékony, önálló tanulás:
tal-módszerrel. A címadás indoklása, megbeszélése. a tanultak alkalmazása új Kooperatív
b) A megalkotott szöveghez címek alkotása különböző helyzetben. munka
szempontok alapján:
 egyetlen szóval;
Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök
készségek, képességek módszerek
 szókapcsolattal;
 kérdő mondattal;
 felkiáltó mondattal.
A legötletesebb cím kiválasztása.
8. A történet tanulságának megfogalmazása O. Nagy Gábor: Magyar
Közmondások értelmezése csoportban. Hatékony, önálló tanulás: Csoportmunka szólások és közmondások
A történet tanulságát legtalálóbban kifejező közmondás lényegkiemelés, következtetés. (lehetőség szerint minden
kiválasztása. (Lásd Melléklet 5. feladat.) csoportban legyen egy).
A Mellékletben található
feladatlap.
9. Kreatív szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció: Fogalmazás munkafüzet 3.
a) A történet eljátszása bábokkal. kreatív szövegalkotás, Csoportmunka évfolyam
b) Történetalkotás valamelyik szereplő helyébe való kommunikáció a különböző 52. oldal 7. b) feladat.
beleéléssel. nézőpontok figyelembevételével.
Kezdeményezőképesség és Bábok: kutya, macska,
A bábjáték és a történet meghallgatása. vállalkozói kompetencia: virágcserép, gereblye.
vállalkozókészség. Háttérkép: családi ház rajza.
Szociális kompetencia: tolerancia.
10. Az órai munka értékelése Személyes kompetencia: Osztályszintű
A csoportok aktivitásának, a tanulók egyéni szereplésének önértékelés, önellenőrzés. munka
értékelése.
Mellékletek
Feladatlap I.

1. Szereplők: _________________________________________________

2. Kösd össze!

Szikrát szór a szeme. huncut

Még a szeme sem áll jól. szomorú

Lógatja az orrát. mérges

3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói


szókincstár segítségével!

1. nevet 1. K
2. tanul 2. U
3. gondolkodik 3. T
4. fekszik 4. Y
5. dühös 5. A

4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta?

Milyen ostoba voltam!

5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá!


Indokold a választásodat!
Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.
Előbb gondolkodj, aztán cselekedj!
Azt becsüld, ami van!

6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az


anyja!
Feladatlap II.

1. Szereplők: _________________________________________________

2. Kösd össze!

Szikrát szór a szeme. huncut

Még a szeme sem áll jól. szomorú

Lógatja az orrát. mérges

3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói


szókincstár segítségével!

1. folyton 1. M
2. leleményes 2. A
3. veszekedik 3. C
4. buta 4. S
5. dob 5. K
6. megfog 6. A

4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta?

Milyen ostoba voltam!

5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá!


Indokold a választásodat!

Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.


Előbb gondolkodj, aztán cselekedj!
Azt becsüld, ami van!

6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az


anyja!
A feladatlap 3. feladatának a megoldása

1. nevet 1. K A C A G
2. tanul 2. O K U L
3. gondolkodik 3. T Ö P R E N G
4. fekszik 4. H E N Y É L
5. dühös 5. H A R A G O S

1. folyton 1. M I N D I G
2. leleményes 2. R A V A S Z
3. veszekedik 3. C I V A K O D I K
4. buta 4. O S T O B A
5. dob 5. L Ö K
6. megfog 6. M E G M A R K O L

A tanítási tervezetben alkalmazott kooperatív módszerek rövid bemutatása:

Szóforgó ♦ A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban elmondják


egymásnak a gondolataikat. Egyszerre egy dolgot lehet említeni. Egy-egy tag beszédidejét meg
lehet határozni. Ha az utolsó csoporttag is megszólalt, újra az első következik, és így tovább.
Addig folytatják, amíg el nem fogy a mondanivalójuk.

Kerekasztal ♦ A szóforgó írásbeli változata. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. A
diákok a lapra feljegyzik a témával kapcsolatos gondolataikat.

Színes korongok ♦ Minden diák ugyanannyi, de különböző színű korongot kap a csoporton
belül. Ha egy csoporttag hozzászól a témához, egy korongot le kell tennie az asztalra. Ez a
diák csak akkor szólhat újra, ha már mindenki letett legalább egy korongot. Akinek a korongja
elfogyott, nem szólhat hozzá többé. (Az egyenlő részvétel biztosítása.)

Csoportbeszámoló ♦ A munka befejezése után a szóvivők a szóforgó szabályai szerint


beszámolnak az adott feladatról. A többi diák, illetve a tanító szükség esetén kiegészíti a
beszámolót.
53–69. oldal

A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása

Mivel diákjaink már többé-kevésbé elsajátították a fogalmazástechnikai alapismereteket, így


megpróbálkozhatnak az önálló szövegalkotással. Az előkészítést minden témánál átgondoltan
kell megterveznünk.

53–55. oldal
Az anyaggyűjtés módjai

A fogalmazási ismeretek tanításakor elsőként az anyaggyűjtés módjaival ismertetjük meg a


tanulókat. Tudatosítjuk bennük, hogy mondanivalójukat élményeikből, megfigyeléseikből,
olvasmányaikból és fantáziájukból meríthetik.
A fogalmazásórákon az anyaggyűjtésre nagy gondot kell fordítanunk, és átgondoltan kell
megterveznünk, mert nagy különbségek lehetnek a diákok nyelvi fejlettségi szintje között. Arra
kell törekednünk, hogy mindazokat az ismereteket, nyelvi eszközöket birtokba vegyék a
tanulók, amelyek az események élményszerű elmondásához, lejegyzéséhez szükségesek.
Az összegyűjtött anyag rögzítésére feljegyzéseket készíthetnek, amelyek lehetnek szavak,
szókapcsolatok, esetleg rövid, egyszerű mondatok. A későbbiek során ezekből a
feljegyzésekből alakulhatnak ki a vázlatok.
Bármely szóbeli és írásbeli fogalmazás nem egyszerűen a valóság reprodukálása, hanem –
hacsak kismértékben is – annak átköltése, újrateremtése. Ehhez pedig fantázia kell.
Az anyaggyűjtéskor a pontos megfigyelésre szoktatjuk tanítványainkat, a forrásmunkák
használatát tanítjuk meg, és feladatunk a képzelet aktivizálása.

Páros szóforgó
A diákok párokat alkotnak a csoporton belül, majd megosztják egymással a témával
kapcsolatos gondolataikat, elképzeléseiket. Ezután a csoporton belül a párok megbeszélik
egymással, hogy mely elképzelések merültek fel mindkét pár megbeszélése során, és melyek
fordultak elő kizárólag csak az egyik pár esetében.
Például: a teafőzés menete Mf. 54/4., az anyaggyűjtési módok vizsgálata Mf. 55/9.

Kerekasztal
A kerekasztal ugyanolyan kooperatív módszer, mint a szóforgó, csak ebben a diákok írásban
adják meg a választ. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. A diákok lejegyeznek egy
megadott témával kapcsolatos szót, szószerkezetet, mondatot, majd a tollat és a papírt
továbbadják a mellettük ülőnek. Így haladnak egymásnak adva a lehetőséget.
Például: az őszi időjárás jellemzői Mf 54/3.
A kerekasztal kooperatív módszert
alkalmazzuk több feladatlap egyidejű
használatával. Vagyis a gyerekek két,
három vagy akár négy feladatlapon
Együttforgó kerekasztal dolgoznak a csoportban. Mindegyik diák
78
leír egy szót, szószerkezetet vagy mondatot  Egy önálló feldolgozásra alkalmas témát
a papírra, majd továbbadja azt a balján a csoport létszámának megfelelő részre
ülőnek. osztunk.
 A csoport minden tagja önállóan
Kérdezőkör elolvassa, értelmezi a neki jutó részt.
Kartonlapból kivágunk egy nagy kört, Fontos, hogy a diákoknak legyen
amelyet tetszőleges számú körcikkre elegendő idejük erre, s szükség esetén
osztunk. Mindegyik körcikkre más-más segítséget is kaphassanak.
kérdőszót írunk fel. Ezután ugyancsak  A tanulók az önálló feldolgozás után
kartonlapból kivágunk egy nyilat, amelyet elmesélik csoporttársaiknak a részek
Milton-kapocs segítségével a körhöz tartalmát, vagyis forgószínpad
rögzítünk úgy, hogy szabadon forgatható módszerrel adják át egymásnak az
legyen. Témának megadhatunk egy ismereteiket.
irodalmi művet vagy a mindennapi élethez
kapcsolódó eseményt. A diákok a nyíl A tanuló:
segítségével véletlenszerűen forgathatják ki Maminti, a picike zöld lány méregbe
a kérdés típusát, amelyre válaszolniuk kell a gurult. Zöld szeme villámokat szórt.
megadott téma alapján. – Ostobák! – mondta.
A ruhájából elővett egy zöld
varázspálcát. Akkorát, mint egy negyed
fogpiszkáló. Suhintott vele. Mind
sóbálvánnyá váltak. Csak a szemük
forgott ijedten. Maminti odasétált
köztük a fához. Csak úgy fél kézzel
megemelte.
(Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő)

B tanuló:
Mátyás király híres-nevezetes
könyvtára a Corvina. Ez a latin szó
„Hollós”-t jelent. Az elnevezés onnan
származik, hogy Mátyás király
címerében egy fekete holló van, amely
aranygyűrűt tart a csőrében. Ennek a
Kötetlen írás könyvtárnak minden egyes könyvén ez
A tanulók néhány perc alatt leírhatják a címer hirdeti, hogy Mátyás király
mindazt, ami az adott témával kapcsolatban könyvtárából való.
az eszükbe jut. A feladat meghatározásakor (Hegedűs Géza: Mátyás
semmilyen megkötést nem adunk. A király)
gyerekek törekedjenek arra, hogy
folyamatosan írjanak a rendelkezésükre álló C tanuló
idő alatt. Írhatnak szavakat, Sokat sírtunk, sokat kacagtunk azon a
szószerkezeteket, mondatokat egyaránt. télen. Voltak gonosz, makacs betűk,
amelyek nem akartak szót fogadni. És
voltak kedves, derék, barátságos betűk,
Mozaik a csoportban amiket az én ügyetlen ujjam is
A mozaik kooperatív módszer egyszerre elő tudott hívni… Az O
legegyszerűbb formája a csoporton belüli betűre mindig úgy fogok gondolni, mint
mozaik. az áldásra nyitott szájra.
(Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg
Lépései:
olvasni?)

79
D tanuló interjú módszerével is átadhatják
Még abban az órában hozzáfogtak a egymásnak. Ekkor a diákok között
fészekrakáshoz. Az eresz szögletében kiosztjuk az A B, C, D jeleket, s a
ragasztották meg gömbölyű kis következők szerint történik az
fészküket, maguk gyúrta sárból, információmegosztás.
szalmatörekből. Nincs az a A elmondja ismeretét B-nek, C pedig D-
kőművesmester, aki fürgébben dolgozna nek.
náluk. S ahogy a sarat hordták, rakták, B elmondja ismeretét A-nak, D pedig C-
gömbölyítették, minden mozdulatnál nek.
mondtak valamit. A elmondja a B-től hallottakat C-nek és
(Móra Ferenc: A fecskék) D-nek. B figyeli és ellenőrzi.
B elmondja a A-tól hallottakat C-nek és
D-nek. A figyeli és ellenőrzi.
C elmondja a D-től hallottakat A-nak és
B-nek. D figyeli és ellenőrzi.
D elmondja a C-től hallottakat A-nak és
Háromlépcsős interjú B-nek. C figyeli és ellenőrzi.
Az előző mozaik módszerrel feldolgozott
tananyagot a csoporttagok a háromlépcsős

Fogalmazás készítése megfigyelés vagy élmény alapján

A fogalmazáskészítés valamennyi műveletére kiterjedő részletes előkészítést végeztessünk el a


megfigyelésen és a közös élményen alapuló témáknál.
Ilyenkor a fogalmazási műveletvégzések sorrendje a következő legyen:
1. témaválasztás,
2. anyaggyűjtés,
3. címadás,
4. az anyag elrendezése,
5. végleges formába öntés, stilizálás.

Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján

Az olvasmányélményen alapuló fogalmazások előkészítésekor az anyaggyűjtést


megkülönböztetett figyelemmel végezzük. Törekedjünk rá, hogy a szükséges nyelvi
eszközöket birtokba vegyék a tanulók. Szánjunk több időt a lényeges gondolatok
kiválasztására, az elrendezés és a szerkesztés műveleteire. Az előkészítés során
megállapodhatunk abban is, hogy tanítványaink elhagyhatják a szöveg párbeszédes részeit.

A mese
A mesék közel állnak a gyerekekhez, szeretik olvasni, hallgatni őket. Az ügyesebb tanulók már
arra is képesek, hogy az olvasott mese tartalmát tömören lejegyezzék. Ugyanakkor a gyengébb
képességűek számára is megfelelő alapot nyújtanak, mert nyelvileg megformált forrásból
meríthetnek.

80
Mivel ezeken a fogalmazásórákon elsősorban az önálló írásbeli tevékenységen van a hangsúly,
alkalmazzunk differenciált tanulásszervezést, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő
feladatot kapjon. Teremtsük meg annak a lehetőséget, hogy tanítványaink fantáziája,
kreativitása kibontakozhasson.

A monda
A történelmi olvasmányokból szerzett élmények is hálás témaként kínálkoznak. Azonban csak
olyan szemelvények közül válogassunk, amelyek elegendő ismeretet nyújtanak a fogalmazások
megírásához. Az anyanyelvi integráció lehetőséget nyújt arra, hogy a fogalmazások közvetett
előkészítése már olvasásórán megtörténjen, így a fogalmazásórák elején elevenítsük fel a
tanulókkal a szereplőket és jellemző tulajdonságaikat.

81
Óravázlat

Évfolyam: 3. évfolyam
Témakör: Az elbeszélő fogalmazás
Az óra anyaga: A szövegértés és a szövegalkotás összekapcsolása
Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján (2 x 45 perc)

Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök


készségek, képességek módszerek
1. Ráhangolódás
1.1. Egy rövid részlet felolvasása után a gyerekeknek ki kell Anyanyelvi kommunikáció: Osztályszintű Könyvek:
találniuk, hogy melyik állatról szól a szöveg (1. hallott szöveg megértése, munka  Nógrádi Gábor – Cakó
melléklet). információk feldolgozása, Ferenc: Segítség, ember!
gondolatok, érzések, tények és Presskontakt, 2005.
1.2. Könyvajánlás vélemények kifejezése és  Fekete István: Vuk.
Nógrádi Gábor – Cakó Ferenc: Segítség, ember! értelmezése szóban.

1.3. A mai történetnek a róka lesz a főszereplője. Kezdeményezőképesség és


A tanulók által ismert történetek, mesék tartalmának vállalkozói kompetencia:
rövid felelevenítése. kommunikálás,
Fekete István Vuk című regénye, a tartalom rövid vállalkozókészség.
ismertetése.
2. A róka tulajdonságai
2.1. A diákok előzetes ismereteinek összegyűjtése a rókáról Hatékony, önálló tanulás: Kooperatív Egy róka képe (lehetőség
az ötletbörze módszerrel (2. melléklet). a tudás megosztása másokkal. munka szerint minden csoportban
legyen egy-egy),
2.2. A mellékelt feladatlap (5. melléklet) 1. feladatának Szociális kompetencia: csoportonként A/4-es lapok.
megoldása. (Természetesen nem feltétlenül szükséges a hatékony együttműködés, Egyéni munka A Mellékletben található
feladatlap elkészítése, a gyerekek a füzetbe is írhatnak.) odafigyelés másokra. feladatlap.
A főszereplő nevének és három tulajdonságának
lejegyzése emlékezetből.
Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök
készségek, képességek módszerek
3. Mondat befejezése a kötőszavaknak megfelelően
Egy rókáról szóló mondat folytatása a megadott kötőszavak Anyanyelvi kommunikáció: Páros munka, A Mellékletben található
alapján. A diákok párokban dolgoznak, majd néhány tanulói szövegalkotás, egyéni munka feladatlap.
megoldás meghallgatása, értékelése után a gyerekek helyes és kreatív nyelvhasználat,
önállóan fejezik be a mondatokat. beszédtempó, ritmus,
A mellékelt feladatlap (5. melléklet) 2. feladat. helyesírás, íráskészség.
Az összetett mondatok dallamformálásának gyakorlása.
4. Szólások értelmezése
4.1. A mellékelt feladatlap (5. melléklet) 3. feladatában Hatékony, önálló tanulás: Csoportmunka A Mellékletben található
azokat a szólásokat kell aláhúzni, amelyek azt fejezik ki, információkeresés, feladatlap.
hogy valaki vagy valami éhes. információkérés, O. Nagy Gábor: Magyar
Az éhkoppot nyeli. a tudás másokkal való megosztása, szólások és közmondások
Csillagokat lát az éhségtől. új ismeretek feldolgozása, (lehetőség szerint minden
Delet harangoznak a gyomrában. beépítése. csoportban legyen egy).
Éhes, mint a farkas.
Kopog a szeme az éhségtől. Anyanyelvi kommunikáció:
Majd kilyukad a gyomra. az információk feldolgozásának
képessége,
4.2. Azon szólások jelentésének a magyarázata, értelmezése szókincsbővítés,
amelyeket nem kellett aláhúzni. a szóhasználat fejlesztése.
Minden lében kanál. (nyüzsgő)
Minden hájjal megkent. (kötekedő) Szociális kompetencia:
Ég a keze alatt a munka. (szorgos) segítségnyújtás,
Köti az ebet a karóhoz. (makacs) hatékony együttműködés.
5. A történet bevezetése
5.1. A róka táplálékainak összegyűjtése szóforgó módszerrel Személyes kompetencia: Kooperatív A csoportoknak a
vagy a 3. mellékletben megadott betűrács segítségével a önállóság, önkontroll. munka Mellékletben található
csoportfejtörő módszerrel. betűrács.
Időkitöltő: Tápláléklánc készítése.
Anyanyelvi kommunikáció: Csoportmunka
5.2. A fogalmazás bevezetésének megfogalmazása, amely szóbeli szövegalkotás,
Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök
készségek, képességek módszerek
arról szól, hogy a róka nagyon éhes volt. Az éhes szó helyes és kreatív nyelvhasználat.
helyett azonban egy hasonló jelentésű szólást kell
használniuk a diákoknak.
Pl.: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy róka, aki
csillagokat látott az éhségtől.
6. A történet megfogalmazása
6.1. Vajon mit csinált a róka, ha nem talált eleséget? Tanulói Anyanyelvi kommunikáció: Osztályszintű Színes korongok.
ötletek meghallgatása a színes korongok módszerrel. szóbeli szövegalkotás, munka
A csoportok csoportbeszámoló módszerrel ismertetik az helyes és kreatív nyelvhasználat, A Mellékletben található
ötleteiket. szókincsbővítés, feladatlap.
verbális kommunikáció.
6.2. Az alábbi négy gondolat egy mondattá fűzése. A Ezópusz meséi (Alexandra
szóismétlés elkerülése. Narratív kompetencia: kiadó),
A mellékelt feladatlap (5. melléklet) 4. feladat. az olvasottak visszaadása. O. Nagy Gábor: Magyar
A róka átugrott a kerítésen. szólások és közmondások
A róka elcsípte a tyúkot. Hatékony, önálló tanulás: (lehetőség szerint minden
A tyúk kárált. az információk összegyűjtése, csoportban legyen egy).
A kárálás hangos volt. a tanultak alkalmazása, Magyar értelmező kéziszótár
Pl.: A róka átugrott a kerítésen és elcsípte a tyúkot, aki lényegkiemelés. (Akadémiai Kiadó).
hangos kárálásba kezdett.
A történet kiegészítése a megfelelő mondatokkal. Szociális kompetencia:
hatékony együttműködés,
6.3. A történet folytatása Ezópusz meséje alapján. A diákok odafigyelés másokra,
vagy önállóan ismerkednek meg a szöveggel, vagy segítségnyújtás, Egyéni és
meghallgatják. tolerancia, csoportmunka
A meserészlet a 4. mellékletben olvasható. kompromisszumra való törekvés. vagy
osztályszintű
6.4. A szöveg értelmezése, szómagyarázat. Személyes kompetencia: munka
A javasolt szavak, kifejezések a szómagyarázathoz: eredetiség,
menti az irháját, iszkol, rubinvörös, roskadozó tőke, nyitottság,
illetve lugas (ezért nem érte el a szőlőt a róka). önállóság,
Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök
készségek, képességek módszerek
önellenőrzés,
6.5. A történet tanulságának értelmezése. (Savanyú a szőlő.) önértékelés.
Osztályszintű
6.6. A mese szövegében található kifejezések alkotása Kezdeményezőképesség és munka
megadott szavakból. vállalkozói kompetencia:
A szószerkezetek időrendbe állítása számozással. egyéni és csapatmunkában történő
A mellékelt feladatlap (5. melléklet) 5. feladata. munkavégzés, Csoportmunka
Megoldás: szervezés,
dühös házőrző tervezés.
reszketve iszkolt
szomjúság gyötörte Esztétikai-művészeti tudatosság:
sóvárogva nézte belsőkép-készítés,
rubinvörös fürtök nyitottság,
óvatosan körülnézett érdeklődés,
morogva odébbállt fogékonyság.

6.7. Tartalmilag összefüggő mondatok alkotása. A történet


megfogalmazása a mese, illetve a meséből való Csoportmunka
kifejezések felhasználásával.
7. A történet befejezése
A történet befejezésének megfogalmazása Anyanyelvi kommunikáció: Csoportmunka
 a valóságnak megfelelően; szóbeli szövegalkotás,
 ahogy a valóságban nem történhetne meg. helyes és kreatív nyelvhasználat.
A fantázia és a valóság megkülönböztetése.
8. Címadás
A megalkotott szöveghez cím választása szóforgó Hatékony, önálló tanulás: Kooperatív
módszerrel. A címadás indoklása, megbeszélése. a tanultak alkalmazása új munka
A legötletesebb cím kiválasztása. helyzetben.
9. Írásbeli szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció: Fogalmazás munkafüzet
Önálló fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján. írásbeli szövegalkotás, Egyéni munka 3. évfolyam
A fogalmazás tagolása. helyes és kreatív nyelvhasználat, 87. oldal Az önellenőrzés
Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök
készségek, képességek módszerek
Az elkészült munkák önellenőrzése néhány megadott helyesírás, írás. szempontjai.
szempont alapján. Normatív kompetencia:
szabálykövetés.
Személyes kompetencia:
önellenőrzés, önértékelés.
10. Az elkészült fogalmazások bemutatása, értékelése Szociális kompetencia:
Néhány tanulói fogalmazás meghallgatása, rövid értékelése a kudarctűrés, rugalmasság, Osztályszintű
megadott szempontok alapján, szükség esetén javításuk. különböző nézőpontok munka
(Természetesen a pedagógus feladata az önálló tanulói figyelembevétele, megértése.
munkák javítása és a fejlesztő értékelés megfogalmazása.)
11. A történet rajzos feldolgozása Esztétikai-művészeti tudatosság:
a) Az elkészült fogalmazáshoz illusztráció vagy képsor képzelet, kreativitás, Kooperatív vagy Rajzlap, színes ceruzák,
készítése. művészi önkifejezés, páros munka filctollak, festékek.
b) Az elkészült fogalmazás alapján képregény készítése. saját nézőpont összevetése mások
c) Az elkészült munkákból kiállítás készítése. véleményével.
12. Kreatív szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció:
a) A történet eljátszása némajátékkal. szóbeli szövegalkotás, Differenciált
Egyetlen szó elhangzása nélkül, mozdulatokkal kell helyes és kreatív nyelvhasználat, rétegmunka,
megjeleníteni a mese legfontosabb mozzanatait, kommunikáció a különböző csoportmunka,
eseményeit. nézőpontok figyelembevételével, egyéni munka
b) Történetalkotás a szőlőfürt helyébe való beleéléssel. nonverbális kommunikáció.
Képzeld magad egy szőlőfürt helyébe! Kezdeményezőképesség és
Mit látsz? Milyen érzéseid vannak? vállalkozói kompetencia:
Meséld el a történetet! vállalkozókészség.
c) Interjúkészítés a rókával. Szociális kompetencia: tolerancia.
Kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia:
egyéni és csapatmunkában történő
munkavégzés, szervezés, tervezés.
13. Kutatómunka Hatékony, önálló tanulás:
Hasonló témájú versek, verses mesék keresése a olvasóvá nevelés. Csoportmunka Internet-hozzáférés,
Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök
készségek, képességek módszerek
könyvtárban, illetve az interneten. (Néhány szemelvény a 6. könyvtárlátogatás
mellékletben található.) Digitális kompetencia: megszervezése.
Az összegyűjtött munkából rövid részletek kifejező az információ megkeresése,
felolvasása. összegyűjtése.
10. A tanulói munka, az aktivitás értékelése Személyes kompetencia:
A tanulók csoportjukban értékelik saját munkájukat és a önértékelés, önellenőrzés. Csoportmunka
többiek munkáját.
1. melléklet – Szövegrészlet

„Nem láttatok egy hollót erre repülni véletlenül sajttal a szájában?


Tudjátok, a holló az a nagy fekete madár.
De nehogy azt higgyétek már, hogy bántani akarom a hollót! Csak meg akarom tőle kérdezni,
hogy hány óra.
Azt mondjátok, azt ti is tudjátok?
Kit érdekel? A ti szátokban nincs sajt!
Csak mondjátok, mondogassátok rám nyugodtan, hogy ravaszdi, meg furfangos, és csalafinta
csalavér. Az nekem dicséret.”
Nógrádi Gábor – Cakó Ferenc: Segítség, ember! (részlet)

2. melléklet – Ötletbörze

Ötletbörze ♦ Vagy meghatározott szabályok szerint (pl. szóforgó vagy kerekasztal módszerrel)
vagy teljesen szabadon minden résztvevő elmondja, felírja a témával kapcsolatos ötletét, melyet
a csoport többi tagja nem értékel.

Pl.:
3. melléklet – Betűrács

Állítsd össze Róka koma étlapját! Kedvenc eledeleinek nevét vízszintesen és függőlegesen
olvashatod a betűrácsban.

W E E L I B A G
Ő Z G I D A R I
K B É K A T Z L
A U R I O P Ő I
K Ú A T O J Á S
A S D Y F G H Z
S N Y Ú L J K T
V A D K A C S A
Megoldás: vadkacsa, kakas, tojás, liba, őzgida, béka, tyúk, nyúl, egér, giliszta.

4. melléklet – Ezópusz: A róka és a szőlő (részlet)

A gazda dühös házőrzője elkergette a rókát. A ravaszdi alig tudta ép bőrrel menteni irháját.
Minden ízében reszketve iszkolt át a mezőn, majd egy kertbe ért. A szőlőtőkék hűsében
kicsit megpihent.
Ahogy megnyugodott, iszonyú szomjúság kezdte gyötörni. Sóvárogva nézte az aranyló
nap fényében csillogó rubinvörös fürtöket.
– Megkóstolom – határozta el, és a leggazdagabban roskadozó tőke alá sompolygott.
Óvatosan körülnézett, nincs-e kutya a közelben, nem közeledik-e a gazda. De senkit nem
látott. A róka nekirugaszkodott, de a legalsó fürt is túl magasan volt; nem érte el. Újra és újra
nekiveselkedett, de sehogy sem sikerült elérnie. Végül morogva odébbállt.
– Tulajdonképpen nem is kívánom a szőlőt. Ha érett lenne, szednék belőle. De ez nem kell:
savanyú.
5. melléklet – Feladatlap

1. Az állat neve: _____________

Tulajdonságai: __________________________________________________

2. Ez az állat ravasz, mert …


de …
ezért …
pedig …
3. ÉHES
Minden lében kanál.
Az éhkoppot nyeli.
Csillagokat lát az éhségtől.
Delet harangoznak a gyomrában.
Éhes, mint a farkas.
Minden hájjal megkent.
Kopog a szeme az éhségtől.
Ég a keze alatt a munka.
Majd kilyukad a gyomra.
Köti az ebet a karóhoz.

4. Mondatok: A róka átugrott a kerítésen.


A róka elcsípte a tyúkot.
A tyúk kárált.
A kárálás hangos volt.

5.
szomjúság odébbállt

dühös fürtök

reszketve házőrző

rubinvörös gyötörte

óvatosan iszkolt

morogva körülnézett

sóvárogva nézte
6. melléklet

Tanulságos állatmesék Jean de La Fontaine meséi alapján


A róka és a szőlő
(Fordította: Bakó Krisztina)

Egyszer egy róka az éhségtől már alig látott. Ekkor hirtelen észrevett egy magas lugason
gyönyörű szép érett, bíborvörös szőlőfürtöket. Szívesen elfogyasztotta volna őket, ám hiába
ágaskodott, nem ért el egyet sem. Ekkor így szólt magában: Ugyan, hiszen még éretlenek!
Legfeljebb a pórnépnek jók! Savanyú a szőlő!

La Fontaine: A róka és a szőlő


(Rónay György feldolgozása)

Róka koma a szőlőhegyre tartott. Az első, akivel találkozott,


A farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?” a farkas volt; így hunyorgott feléje:
Felelt a róka: „A tyúkpecsenye „Nos, ízlett?”
után jólesnék egy kis csemege.” – „Mi?” – „A csemege!”
És ment. A szőlőben a lugasok – „Miféle csemege?”
Léceiről dúsan lógott a sok – „Hát a szőlő!”
Finom fürt. Rókánk lábujjhegyre állva – „Ja, vagy úgy?
Ágaskodott utánuk, de hiába: Nem kellett. Utálom a savanyút.”
nem érte el, s búsan elkullogott.

A róka és a szőlőfürt
(Erdélyi mese)

A róka híres nyalánk-falánk, nemcsak galamb- és csirkesültre feni a fogát, hanem még az édes
szőlőt is nagyon szereti. Egyszer egy kerítés mellett ballagott, és észrevette, hogy pompás,
érett szőlőfürtök csüngenek le róla.
– Ahá! – szólt – éppen jókor jöttem ide, mert nagyon éhes vagyok.
De amint a fürtökhöz akar nyúlni, látja, hogy igen magasan vannak. Ágaskodott, kapaszkodott
feléjük, mert nagyon csábították a szép fürtök, de hiába. Hasztalan volt minden ágaskodás-
kapaszkodás; hiába ugrott fel egészen a fürtökig, és tátogott nagyokat, mert az utolsó
pillanatban mindig visszabukott. A sok hiábavaló erőlködés felmérgesítette a rókát, szidni
kezdte a fürtöket, amelyek pedig őt nem bántották, és dühösen ezt mondta:
– Nekem bizony nem kell ez a savanyú szőlő! Könnyen le tudnám szedni, de még éretlen, és
csak összehúzza az ember száját. Inkább hazamegyek, és valami jót falatozok otthon.
Akik azonban ezt hallották, csak kinevették, mert a nyalánk-falánk róka ezúttal jól megjárta.
– A komának savanyú a szőlő – mondották. – De ne higgyetek neki, mert őkelme nagy hazug.
Fogalmazás készítése képzelet alapján

Az olyan témájú fogalmazások elkészítésekor, amelyeknél nagy szükség van a diákok képzeletére,
nem vezet eredményre, ha túlzottan előkészítjük a témát. Ez ugyanis gátolja a tanulók alkotói
szabadságát, megakadályozza az eredetiséget, az egyéni gondolatok megfogalmazását. Célravezetőbb,
ha valamiképpen megmozgatjuk a tanulók fantáziáját. Például gyűjtessük össze az események
előzményére, következményére vagy magára az eseményre vonatkozó ötleteiket, elképzeléseiket.

70 –74. oldal
Párbeszéd az elbeszélésben

A párbeszéd élénkítő elem, alkalmazását ne követeljük meg minden tanulótól, mert sablonos,
erőltetett megoldásokhoz vezethet. Tanulóink a Fogalmazás munkafüzet segítségével párbeszédet
szerkeszthetnek olvasmányhoz (73/1. feladat), hiányos párbeszédeket egészíthetnek ki (73/2. feladat),
meserészleteket, szövegeket alakíthatnak át párbeszéddé (74/3. feladat), elbeszéléseket egészíthetnek
ki párbeszédes részekkel, és önállóan is készíthetnek egy adott témához (74/4. feladat).

A párbeszédes forma alkalmazása előtt a diákokkal megfigyeltetjük a párbeszéd írásmódját, írásjeleit,


illetve megismertetjük velük azokat a helyesírási szabályokat, amelyeket be kell tartaniuk a párbeszéd
írásakor.

Egy lehetséges feldolgozási mód:


Előzetes házi feladat lehet a Hétszínvirág olvasókönyv Ludas Matyi című népmeséjéből párbeszédes
részek másoltatása.
„Behajtja Matyi a tizenhat libát...
... – Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!” „Azt mondja Matyi egyszer...
– Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!”
„– Na – mondja –, azt hiszem, ez jó lesz. Jöjjön csak az úr, ölelje át maga is!”

Ezt követheti a párbeszédet jelölő gondolatjelek átírása színessel, illetve használatuk megfigyelése.
Ha egy szereplő megszólal, mondanivalóját új sorba írjuk, és gondolatjelet teszünk elé, utána
viszont nem.
Például:
„ – Uram, itt igazán szép fák vannak, hanem még azt a fát nem látom, amelyikre a
legnagyobb szükség volna.
– Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!”

Ha ugyanaz a szereplő több gondolatot folyamatosan közöl, újabb gondolatjelet már nem teszünk.
Például:
„ – Nem-e? No, majd mindjárt adok én neked két máriást!”

Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő szavait


gondolatjelpár fogja közre.
Például:
„ – Most mehetsz haza – mondta a földesúr.
– Hát a pénz? – bőgött Matyi.”

Ha a mesélő mondata megszakítja a szereplő szavait, a megszakítás után újabb gondolatjel


következik.
Például:
„– Na – mondja – , azt hiszem, ez jó lesz.”
„– Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.”

Ezután írassuk át színessel az írásjelek közül a pontot, a kérdőjelet, a felkiáltójelet és a kettőspontot.


Figyeltessük meg, hogy a szereplő mondatának a végére milyen írásjel kerül.
A szereplő mondatának a végére olyan írásjel kerül, amilyent a mondat tartalma kíván.
Például:
„– Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!”

Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő gondolata után a
pontot nem, de a kérdő- és a felkiáltójelet ki kell tenni.
Például:
„– Most mehetsz haza – mondta a földesúr.
– Hát a pénz? – bőgött Matyi.”

A párbeszédet bevezető első mondat után kettőspontot teszünk.


Például:
„Behajtja Matyi a tizenhat libát a döbrögi vásárba s mindjárt jön is a földesuraság, s kérdi
Matyitól:
– Hogy adod a pipe párját, te fickó?”

Írd át zölddel a gondolatjelet követő betűt! Figyeld meg, hogy a gondolatjel után mikor használunk
nagybetűt, és mikor kisbetűt!
A mesélő magyarázó mondatát kisbetűvel kezdjük.
Például:
„– Most mehetsz haza – mondta a földesúr.
– Hát a pénz? – bőgött Matyi.”
„ Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.”

Ellenőriztessük a megfigyelések helyességét A magyar helyesírás szabályai 258. szabályzata alapján.


Ha a továbbiakban a tanítványaink elbizonytalanodnának a párbeszéd lejegyzésekor, vetessük elő ezt a
könyvet, és nézessük meg a szabályt.

75–78. oldal
A képtörténet

A gyerekeket igen erősen motiválja az újszerű, a megszokottól eltérő közlésmód. Éppen a


szokatlanság buzdítja őket az erőpróbára: megcsillogtatni saját képességeiket, alkotó fantáziájukat;
játszani a variációs lehetőségekkel.
A képregény, a képes történet újságok, folyóiratok, magazinok közkedvelt műfaja. Emiatt időnként
egy-egy tanulónk is nagy lelkesedéssel vállalkozik egy ilyen képtörténet elkészítésére.
A gyerekek szívesen készítenek egy-egy olvasmány cselekményéhez rajzokat, képkockákat, de
élményeikről is nagy kedvvel számolnak be rajzos formában. Ez már produktív közlés. Ha a
képkockákat egy-két mondatos szöveggel is ellátjuk, akkor kész a képes történet.

A Fogalmazás munkafüzet 77/3. feladatának megoldásához elengedhetetlen a mese ismerete. Ha a


tanítványaink nem ismerik ezt a történetet, a feladat megoldása előtt mindenképpen ismerkedjenek
meg vele.

Kolozsvári Grandpierre Emil: Harminc kalap, harminc majom

Volt egyszer egy gazdaember. Egész életében dolgozott. Így aztán mire megöregedett, volt mindene,
ami csak kellett. Volt saját háza, csűrje, istállója, az istállóban lova, marhája, az ólban disznaja.
Gondolta, eleget dolgozott, most már elkövetkezett a pihenés ideje.
Hozzákezdett pihenni, de sokáig nem pihenhetett, mert egy éjjel a tűzvész mindenét elpusztította.
Az öreg gazdaember egy szál ruhában menekült ki a lángok közül. Egyebe nem maradt, mint egy
szalmakazla, kint a határban.
Kiment az öreg gazdaember, s leült a kazal tövébe. Három nap, három éjjel üldögélt a kazal
tövében, s gondolkozott, mitévő legyen, hogy valamicske pénzre tegyen szert.
A negyedik nap hajnalán a fejére ütött, mert hirtelen eszébe jutott, hogy a szalmából kalapot fon.
Mindjárt hozzá is látott a munkához. Font harminc szalmakalapot, s elindult a piacra, hogy a
kalapokat eladja.
Ment, ment, mendegélt. Sütött a nap kegyetlenül, s az öreg gazdaember elfáradt. Körülnézett,
hogy hol lel árnyékot, hol pihenhet meg. Nem messzi sűrű lombú fa állott. Gondolta, az alatt kedvére
elnyúlik.
Mikor a fa alá ért, a kalapokat lerakta a földre. Ő maga nekivetette a hátát a fa törzsének, s
nemsokára úgy belejött a pihenésbe, hogy elnyomta az álom. Még arra sem jutott ideje, hogy a
kalapot levegye a fejéről.
Nem lett volna semmi baj, ha azon a sűrű lombú fán nincs éppen harminc majom. Az a harminc
majom mind az öreg gazdát leste az ágak közül. Mikor látták, hogy alszik, szép csendesen lemásztak
a fáról. Mindegyik majom vett egy szalmakalapot, és föltette a fejére. Ezután mind a harminc majom
visszamászott a fára.
Az öreg gazda aludt, aludt, aztán rájött a horkolás. A horkolással akkora lármát csapott, hogy
fölébredt tőle. Fölébredt, körülnézett, kiverte a hideg veríték, mert a harminc kalapot nem látta sehol.
Mi mást tehetett volna, törni kezdte a fejét, hogy hova lehetett a harminc kalap. Három nap, három
éjjel törte a fejét, de nem jutott semmire. A negyedik nap hajnalán fölnézett a fára. Hát látja, hogy a
fán harminc majom ül, mindegyiknek a fején szalmakalap.
Megint törte a fejét három nap, három éjjel. Mit tegyen, hogy szerezze vissza a harminc kalapot a
harminc majomtól. A negyedik nap hajnalán megint fölnézett a fára. A harminc majom visszanézett rá.
Az öreg gazda úgy gondolta, ha már ilyen jól ismerik egymást, illendő, ha üdvözli őket. Azzal
megemelte a kalapját udvariasan. A harminc majom ugyancsak kalapot emelt.
Ekkor jutott eszébe az öreg gazdának, hogy annál okosabbat nem tehet, mint hogy a kalapját a
földhöz vágja. Úgy is tett. Hát abban a pillanatban a harminc majom is földhöz vágta a kalapját.
Az öreg gazda úgy megörült a harminc földhöz vágott kalapnak, hogy felkiáltott örömében.
Akkorát kiáltott, olyan iszonytató erőset és harsogó hangosat, hogy az emberek mind a fa alá
csődültek a városból.
– Kend miért kiabált? – kérdezték a városiak.
– Én azért – felelt az öreg gazda –, mert van harminc eladó szalmakalapom.
Meg is vették. Annyi pénzt adtak a harminc kalapért, hogy az öreg gazda három nap, három éjjel
gyömöszölte a temérdek pénzt a zsebébe. Mikor mind begyömöszölte, megfordult, visszament a
falujába, vett magának házat, földet, s ma is él, hacsak meg nem halt.

83. oldal
Fogalomtár

Ezen az oldalon a munkafüzetben használt szakszavak magyarázata található. Arra törekedtünk, hogy
a rövid meghatározások szakszerűek legyenek, és a kisiskolások életkori sajátosságához igazodjanak.
Semmiféleképpen se kérjük számon a gyerekektől ezeket a meghatározásokat, csak akkor használjuk
a tankönyvnek ezt az oldalát, ha tanítványainknak problémát okoz valamelyik fogalom értelmezése.

84–85. oldal
Tanulói szókincstár

A munkafüzet 3. oldalán olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek segítségükre lehetnek a


tanulás közben, illetve az önálló írásbeli szövegalkotás során. Ezek között található a Magyar
szinonimaszótár is.
Tudjuk, hogy a terjedelmesebb szótárak használatára csak a legügyesebb gyerekek képesek, ezért
készítettük el ezt a szókincstárat, amely a munkafüzet szóanyagára épít, és 88 szó szinonimáit
tartalmazza. A rokon értelmű szavak között nincsenek sem szleng, sem tájnyelvi kifejezések.
Áttekinthetősége miatt jól tudják használni a diákok.
Természetesen a Tanulói szókincstár használata mellett tanítványaink a szótárakat is forgathatják.

86. oldal
Javítási jelek

A Fogalmazás munkafüzet végén megmagyarázzuk az általunk használt javítási jeleket. Ha ezeket


következetesen alkalmazzuk, akkor tanítványaink egy idő után már önállóan is elboldogulnak az
egyszerűbb hibák javításával. Vagyis önállóan vagy megbeszélés után javítani tudják a helyesírási és az
egyszerűbb fogalmazástechnikai (pl.: sorrend, új bekezdés) hibákat. Az ilyen típusú együttműködés
kiemelten támogatja a tanító és a tanuló közös munkáját.

87. oldal
Az önellenőrzés szempontjai

Természetesen már az 1. osztály első órájától önellenőrzésre szoktatjuk a tanítványainkat, de ez nem


azt jelenti, hogy minden segítség nélkül képesek is az önellenőrzésre, illetve a hibák kijavítására.
A Fogalmazás munkafüzetben felsorolt önellenőrzési szempontok közül mindig csak azokat
válasszuk, amelyekre a tanulóknak a saját munkájuk ellenőrzésekor figyelniük kell. Általában ez ne
legyen több 3-4 szempontnál.
Ha a diákok mesét írnak, adhatjuk például szempontnak, hogy a fogalmazás tartalmaz-e eredeti,
egyéni gondolato(ka)t, de semmiképpen ne adjuk, hogy megfelel-e a valóságnak, hiszen a mese csodás
elemekkel átszőtt, kitalált történet.
A helyesírási szabályok betartását, a helyesírásuk ellenőrzését A magyar helyesírás szabályai című
könyv alapján végezhetik el a tanulók. Önellenőrzéskor használhatunk páros munkát vagy
csoportmunkát is. Ekkor olvassák el egymás fogalmazásait a diákok, és ha hibát észlelnek, beszéljék
meg a társukkal.
Az önellenőrzés, az önértékelés hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez, ezáltal fejleszti a diákok
személyes kompetenciáját is.

Az értékelés
Alapelvek az értékelésben

A képességek, készségek némelyike már 1. osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak
megfelelően kiemeltek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően értékelni, és főleg
minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban.
Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró,
minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Mégis azért célszerű diagnosztizálni, mert
az adott személyiség-összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit.
Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni, amit tudatosan fejlesztettünk,
amiben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás
érdekében aktuálisan fontos az adott időszakban.
A hangsúly a fejlesztésen van. Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha hozzájárul a
fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. A szempontok évközi tervezésünket
is orientálják. A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben
értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig
feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes
gyerekekre nézve is.
Érdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni.
Tulajdonképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket
és motívumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is
érdemes beavatni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is
jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat.
A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven,
csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel.
Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk.
Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak annak valamely teljesítményét,
képességszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból
lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A


gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelvállapot
fejlesztése pedig, árnyaltabb gondolkodást tesz lehetővé. Az anyanyelven való beszéd minden más
tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztése minden tantárgy feladata. A tanításnak
nyelvhasználat-központúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez igazodva rendkívül toleránsnak kell
lennie, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is.
A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő,
folyamatos fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy
megőrizze a kezdeti tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását, és átsegítse a
tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes
anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását.
A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl.
írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli
beszámolók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor).
A tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szerepe van az írásbeli munkák
azonnali javításának, értékelésének és javíttatásának, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos,
személyre szabott, differenciált gyakorlásnak. Rendkívül fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli
feladatok megoldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel,
megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. fogalmazások tartalmának,
helyesírásának, külső alakjának; feladatlapos munkák tartalmának ellenőrzésekor).
A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív
teljesítményt, regisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az
elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben
támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok
megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.

Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor?

Mint ahogy a legtöbb diáknak nehézséget okoz a szóbeli vagy írásbeli szövegalkotás, úgy nekünk is
ezek értékelése az egyik legnehezebb feladat.
Lehet-e objektíven értékelni a tanulói fogalmazásokat? Valószínűleg lehetetlen, de törekednünk kell
rá. Ha ugyanazt a tanulói fogalmazást odaadnám öt pedagógusnak, biztosan ugyanazt az értékelést
készítené róla? Nem. Még akkor is csekély esély lenne az egybehangzó értékelésre, ha ez az öt
pedagógus ugyanannak a tantestületnek a tagja lenne.
A fogalmazások értékelésekor az alábbi szempontontok nyújthatnak segítséget a munkánkhoz:
tartalom,
felépítés,
stílus,
szóhasználat,
gördülékenység,
szöveghelyesség.

Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez

A következő példamondatokat azért mutatom be, mert nagyon jól használhatók a tanulók fejlesztő
értékeléseinek elkészítésekor. Természetesen az itt olvasható mondatok tetszés szerint finomíthatók,
átalakíthatók; ezek csak támpontul szolgálnak. Minden egyes példaszöveg bővíthető személyes
megjegyzéssel, iránymutatással, biztatással, akár konkrét példák említésével, személyre szólóan. Az
értékelés lehetőleg a gyereknek szóljon. Természetesen arról is kell gondoskodnunk, hogy a gyerekek
megtanulják értelmezni értékelő mondatainkat.
Az általunk megadott mondatokkal a gyerekeknek is mintát adunk a nyelvileg igényesen megformált
szövegre, mely ráadásul – tartalmát tekintve – önismeretük fejlődését is szolgálja. Nagy segítség a
fejlesztő értékelés a szülők számára hosszú távon ahhoz, hogy ők is tudatosabban kezelhessék
gyermekükkel kapcsolatos esetleges nevelési problémáikat, dilemmáikat.

Összegezve: ezeket a mondatokat nem azért adom közre, hogy korlátok közé szorítsam
pedagógustársaim szakmai szabadságát. De mindenképpen irányadó lehet ahhoz, hogy
fejlesztő munkájukat rendszerében, összefüggéseiben lássák, és még tudatosabban tervezzék.
A fejlesztő értékelést tekintve az a végcél, hogy a pedagógusok felelősségteljesen és
professzionális szakszerűséggel, mégis világosan fogalmazzák meg a gyerekek
teljesítményére, készségeire, képességeire és egyéni motívumaira vonatkozó észrevételeiket,
ítéleteiket, természetesen fejlesztő céllal.
Mindemellett bárki fogalmazhat az ajánlott szempontoktól eltérően, az értékelő füzetekben megadott
mondatok helyett máshogyan, ha az a gyermek érdekeit szolgálja és pedagógiailag megalapozott.

1. Beszéd
1.1. Szókincs
Szókincse életkorához képest gazdag.
Szókincse életkorának megfelelő.
Kevés szóval közli gondolatait.
Szókincse fejlesztéséhez több olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége.
Szókincse egyelőre hiányos, bővítésre, pontosításra szorul.
Fejlődéséhez a szavak jelentésének az értelmezésére, sok olvasásra, és az olvasottakról való
beszélgetésre van szüksége.

1.2. Helyes kiejtés


Kiejtése tiszta, időtartam- és artikulációs hibái nincsenek. A kiemelés eszközeit helyesen
alkalmazza szabad beszéd vagy irodalmi mű előadása közben.
Kiejtése megfelelő, de artikulációja kisebb javításokra szorul.
Kiejtése bizonytalan, a kiemelés eszközeit legtöbbször bizonytalanul alkalmazza szabad beszéd
vagy irodalmi mű előadása közben.
A tiszta beszéd eléréséhez logopédiai fejlesztésre van szüksége.

1.3. Szóbeli kifejezőképesség spontán beszédhelyzetben


Szóbeli kifejezőképessége életkorához képest kiváló. Választékosan, szabatosan,
gördülékenyen fogalmaz szóban.
Szóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Gondolatait értelmes mondatokkal közli.
Körülményesen, nehézkesen fejezi ki gondolatait. Szóbeli kifejezőképessége fejlődéséhez
külön foglalkozásokra van szüksége.
A többször gyakorolt olvasmányok tartalmának elmondásában sokat fejlődött.
Nehézkesen, akadozva mondja el gondolatait egy adott témáról, ha hosszabban kell beszélnie.
Szóbeli kifejezőképessége fejlesztésre szorul, mert nehézkesen, akadozva beszél.
Összefüggő beszédre önállóan még nem képes.

2. Írásbeli szövegalkotás
Önállóan képes elbeszélő jellegű szöveget szerkeszteni a tanult szempontok
figyelembevételével.
Általában szívesen ír önállóan fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja világos, követhető,
szóhasználata választékos.
Önállóan csak rövid terjedelmű, 5-6 mondatnál nem hosszabb elbeszélő jellegű szöveget tud
alkotni.
Egyelőre 2-3 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok közötti
összefüggést biztosítsa.
Fogalmazásaiban alkalmazni tudja a párbeszédek jelölését.
Saját szövegében jelölni tudja az átolvasáskor észrevett fogalmazási és helyesírási hibákat a
tanult javítókulcs jeleivel.
Tanítói jelzések alapján képes a szöveget javítani, letisztázni.
Szövegének átolvasásakor nem mindig veszi észre még a nyilvánvaló helyesírási hibát sem.
Tanítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján sem tudja hibáit javítani, a jelzések
értelmezésében sok segítséget igényel.

A fogalmazások értékelése, javíttatása

A 9-10 éves gyerekek még nem képesek teljesen hibátlan fogalmazást készíteni. Folyamatos
ellenőrzéssel és értékeléssel azonban hatékonyan fejleszthető szövegalkotó tevékenységük. A szóbeli
fogalmazásokat a meghallgatás után azonnal kell javítani, az írásbeli fogalmazások értékelése a tanítási
órák után történik, és ez hosszabb, alaposabb munkát igényel a tanítótól.
A gyerekek munkájában a pozitívumokat kell keresni és kiemelni, ezzel is ösztönözve őket a további
munkára. A javításra vonatkozó részletesebb utasításokat a tanulók füzetébe írjuk. A lehető
legkonkrétabban kell megfogalmazni a hibákat, hogy a tanulók számára eligazítást adjon.
A fogalmazások javításakor, értékelésekor érdemes rövid feljegyzést készíteni, hogy melyik tanulónak
milyen hibái voltak. Ez nagy segítséget jelent a differenciált munka megtervezésekor, de fogódzót
jelent a tanítónak is a javítóórák vezetése során.
Ha például az osztályunkban vannak olyan tanulók, akiknek gondolataik mondatokra tagolása okoz
gondot, akkor velük tagolatlan szöveg mondatokra bontását kell gyakoroltatni. Más tanulóknál
gyakori a szóismétlés, számukra hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését kell
terveznünk.

Az ellenőrző dolgozatok
Kellő gyakorlás után, egy-egy téma lezárásaként kerül sor az ellenőrző dolgozatok megíratására.
A felmérőóra felépítésénél ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagyon aprólékos az önálló fogalmazás
előkészítése, mert az a tanulók önállóságát akadályozhatja; és ne nyúljon aránytalanul hosszúra, mert
akkor az önálló alkotómunkára kevés idő marad.
A tanulók már előre kiválaszthatják a témák közül a számukra legmegfelelőbbet, s ezzel kapcsolatos
fényképeket, rajzokat, könyveket hozhatnak magukkal. Az óra elején megnézzük ezeket, és néhány
ötlet, variáció összegyűjtése után kezdődhet az önálló fogalmazásírás.
A tanulók számára kellő mennyiségű időt és nyugalmat kell biztosítani. Szükség esetén a
piszkozatírást is tegyük lehetővé, mert csak így várhatjuk el tőlük a tiszta, tetszetős, áttekinthető
munkát.
Az elkészült fogalmazásokat a Fogalmazás munkafüzet 87. oldalán található önellenőrzési
szempontok alapján nézzék át a tanulók.
A fogalmazások javíttatása
Az ellenőrző dolgozatok megírását követő órán az általunk értékelt, javított fogalmazások közös
elemzése és önálló javítása történik.
Az önálló munka javítását mindig az előző órai hangulat felidézésével kezdjük. Ezután kerülhet sor
néhány jól sikerült írás bemutatására. A típushibák kiemelése és közös javítása után a tanulók a
továbbiakban önállóan végzik el a saját munkájuk javítását.

A portfólió rendszer
Az értékelési folyamatban igen fontosak azok a munkák, amelyeket a tanuló készít (feladatlapok,
fogalmazások). Alternatív programok tapasztalatából tudjuk, hogy a tanulók munkáinak összegyűjtése
(mappába rendezése) nagyon sok esetben a fejlődést igazoló (prezentáló) gyűjtemény lehet. Fontos,
hogy minden munkán szerepeljen a készítés dátuma. Erre a célra úgynevezett gyűjtő-mappát
alkalmazzunk, ami akár egy egyszerű dosszié is lehet. Ezt egy hozzáférhető helyen (polcon,
szekrényben) tároljuk, amelybe először a tanító, majd később a tanuló is elhelyezheti a munkákat.
A bemutatómappa arra való, hogy adott időszak „termését” együtt láthassuk. Kedvelt kiegészítője
lehet a szülői értekezleteknek, ahol a prezentációhoz tartozhat. Ez is csak akkor értékes, ha minden
tanulónak külön-külön van egy saját doboza (mappája).
Az értékelőmappa a tanító munkaeszköze, melyben szisztematikusan megőrzi a gyermekre vonatkozó
fontos információkat.

Az elvárható tanulói teljesítmények

A tanuló
tudjon eseményt ábrázoló képekről állításokat megfogalmazni, ezeket bővíteni és szűkíteni;
tudjon beszámolni összefüggően közös vagy egyéni élményről;
tudjon mondatokat tartalmilag összekapcsolni;
ismerje és alkalmazza a címek helyesírására vonatkozó szabályokat;
tudjon olvasmányoknak, fogalmazásoknak címet adni;
ismerje és alkalmazza az anyaggyűjtési módokat;
fogalmazása az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazza, kerülje a fölösleges,
lényegtelen gondolatokat;
ismerje és alkalmazza a szóismétlés elkerülésének módjait;
alkalmazza az elbeszélés tagolásáról tanultakat;
legyen képes élmények, események, közös és egyéni olvasmányok, kitalált történetek szóbeli
és írásbeli elbeszélésére;
ismerje a párbeszéd írásmódját, alkalmazza a párbeszéd írásakor a megfelelő írásjeleket;
ismerje és alkalmazza a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközöket
(használjon fogalmazásaiban rokon értelmű szavakat; tegye élményszerűbbé az esemény
elmondását vagy leírását különböző mondatfajtákkal);
fogalmazásának terjedelme kb. egy oldal legyen;
legyen képes fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenőrzésére;
használja a helyesírási szótárt;
ismerje fel hibáit, és javítsa írásbeli munkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból.

A tanulók értékelése, minősítése a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás


követelményei alapján

Megfigyelési szempontok:
 Be tud-e számolni lényegre törően és folyamatosan olvasmányairól?
 Írásbeli szövegalkotása megfelel-e a tartalmi terjedelmi, nyelvi és formai követelményeknek?
 Mennyire képes szóbeli és írásbeli közléseit értelmi szabályzás alá rendelni?

jeles jó közepes elégséges

A tanuló A tanuló A tanuló A tanuló

– szóban 10-12 – szóban 8-10 – szóban 6-8 – szóban 5-6


mondatos összefüggő mondatos összefüggő mondatos összefüggő mondatos összefüggő
szöveget tud alkotni szöveget tud alkotni szöveget tud alkotni szöveget tud alkotni
vizuális élményeiről, vizuális élményeiről, vizuális élményeiről, vizuális élményeiről,
megfigyeléseiről, megfigyeléseiről, megfigyeléseiről, megfigyeléseiről,
személyesen átélt személyesen átélt személyesen átélt személyesen átélt
eseményekről; eseményekről; eseményekről; eseményekről szükség
esetén tanítói
segítséggel;

– olvasmányairól – összefüggő – összefüggő – az olvasmányok


lényegre törően és mondatokkal számol mondatokkal számol tartalmáról vázlat
folyamatosan számol be olvasmányok be olvasmányok segítségével képes
be, tud meghatározott tartalmáról, tud tartalmáról, az beszámolni, szükség
beszédhelyzetekhez meghatározott olvasottak tartalmát esetén tanítói
alkalmazkodni, beszédhelyzetekhez tanítói segítséggel segítséggel;
valamint az olvasottak alkalmazkodni, tudja tömöríteni,
tartalmát tudja valamint az olvasottak részletezni vázlat
tömöríteni, részletezni tartalmát tudja alapján;
vázlat alapján; tömöríteni, részletezni
vázlat alapján;

– egy oldalnyi – 8-10 mondatos – 6-8 mondatos – 5-6 összefüggő,


elbeszélő fogalmazást elbeszélő fogalmazást elbeszélő fogalmazást értelmes mondattal tud
készít személyes készít személyes készít személyes személyes élményeiről,
élményeiről, élményeiről, élményeiről, megfigyeléseiről
megfigyeléseiről vagy megfigyeléseiről vagy megfigyeléseiről vagy fogalmazást készítni;
elképzelés alapján; elképzelés alapján; elképzelés alapján;

– a fogalmazások – a fogalmazások – a fogalmazások – a fogalmazások


elkészítésekor elkészítésekor elkészítésekor elkészítésekor
önállóan alkalmazza a önállóan alkalmazza a időnként vét a többször vét a
szövegalkotás szövegalkotás szövegalkotás szövegalkotás
szabályait szabályait szabályai ellen, de szabályai ellen, de
(anyaggyűjtés, a cím (anyaggyűjtés, a cím hibáit tanítói hibáit tanítói
rendező szerepének rendező szerepének segítséggel tudja segítséggel tudja
érvényesítése a érvényesítése a javítani. javítani.
mondanivaló mondanivaló
kifejtésében, tagolás, a kifejtésében, tagolás, a
kifejtés sorrendje, kifejtés sorrendje), de
párbeszéd); bizonytalan a
párbeszéd
alkalmazásában;

– alkalmazza a – törekszik a
műfajnak, a témának műfajnak, a témának
megfelelő nyelvi- megfelelő nyelvi-
stilisztikai eszközöket stilisztikai eszközök
(szemléletes, alkalmazására.
választékos
kifejezések, rokon
értelmű szavak).
Felhasznált irodalom

Kerettanterv az általános iskolák 1– 4. évfolyama számára


de Bono, Edward: A kreatív elme. HVG Kiadó, Budapest, 2009.
Ginnis, Paul : Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra Kiadó, Pécs, 2007.
Kunoss Judit: Fogalmazástanítás az alsó tagozatban; Tankönyvkiadó 1983.
Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001.
Nemzeti alaptanterv 2007
Dr. Tóth László: Az írásbeli szövegalkotás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen,
2006.
Dr. Tóth László: Megtanulok fogalmazni. Pedellus, Debrecen, 2006.
Tartalom
Bevezető.................................................................................................................................................3
A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai a 2012-es Nat alapján......................................4
Alapelvek, célok.................................................................................................................................4
Fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az 1–4. évfolyamon...............................................5
A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai
a kerettanterv alapján........................................................................................................................10
A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai a 3-4. évfolyamon......................................11
Fejlesztési feladatok és óraszámok 3 – 4. évfolyamon.....................................................................12
A szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése a 3 – 4. évfolyamon..................................................13
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a fogalmazásórákon.................................................17
A fogalmazástanítás céljai és feladatai..............................................................................................17
Általános módszertani ajánlások.......................................................................................................17
Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon?.............................................................................20
A Fogalmazás munkafüzet jellemzői.................................................................................................21
A Fogalmazás munkafüzet felépítése................................................................................................22
A tanító felkészülését segítő tanmenet..................................................................................................24
A tanmenetekről................................................................................................................................24
Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához a 3. évfolyam számára..................................................25
Módszertani ajánlások, javaslatok a tananyag feldolgozásához............................................................48
A fogalmazástanítás előzményei.......................................................................................................48
Jelmagyarázat ...............................................................................................................................49
Újra együtt az iskolában ...............................................................................................................49
Kapcsolatteremtés............................................................................................................................51
A fogalmazás építőelemei.................................................................................................................52
A szavak ................................................................................................................................52
A mondatok ..............................................................................................................................59
A mondatok tartalmi kapcsolata ...............................................................................................62
A szöveg jellemzői ...................................................................................................................62
Szövegalkotás szóban és írásban......................................................................................................63
A fogalmazás címe ...................................................................................................................63
Lényeges vagy lényegtelen? .......................................................................................................63
Az események előzménye és következménye ..........................................................................64
Az események sorrendje ...........................................................................................................64
A fölösleges szóismétlés elkerülése .........................................................................................65
Az elbeszélés.....................................................................................................................................66
Az elbeszélő fogalmazás ..........................................................................................................66
Az elbeszélő fogalmazás részei ................................................................................................67
A fogalmazás tagolása ..............................................................................................................67
Élénkítő elemek alkalmazása ....................................................................................................68
Óravázlat......................................................................................................................................69
Mellékletek...................................................................................................................................73
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása ........................................................................76
Az anyaggyűjtés módjai ............................................................................................................76
Kerekasztal...................................................................................................................................76
Fogalmazás készítése megfigyelés vagy élmény alapján...............................................................78
Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján...........................................................................78
Óravázlat......................................................................................................................................80
Fogalmazás készítése képzelet alapján.........................................................................................90
Párbeszéd az elbeszélésben ..........................................................................................................90
A képtörténet ................................................................................................................................91
Fogalomtár ..............................................................................................................................93
Tanulói szókincstár .......................................................................................................................93
Javítási jelek ................................................................................................................................93
Az önellenőrzés szempontjai ........................................................................................................94
Az értékelés..........................................................................................................................................94
Alapelvek az értékelésben.................................................................................................................94
Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez............................................................95
Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor?................................................................................96
Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez.................................................................................96
A fogalmazások értékelése, javíttatása.............................................................................................98
Az elvárható tanulói teljesítmények..................................................................................................99
A tanulók értékelése, minősítése a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás
követelményei alapján.....................................................................................................................100
Felhasznált irodalom...........................................................................................................................102