A Mező-Erdőgazdasági Hasznosítású Föld

A mező-erdőgazdasági
hasznosítású föld
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi
CXXII. törvényhez (Földforgalmi tv.) kapcsolódó új
jogszabályok:
• A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti
szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.);
• A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát
korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló
jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII.
törvény;
• Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és
a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási
szabályokról szóló 474/2013.(XII.12.) Korm. rendelet [a 16/2002.(II.18.) Korm.
rendelet hatályon kívül helyezésével];
2
2
• A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló
356/2007.(XII.23.) Korm. rendelet módosításáról szóló
473/2013.(XII.12.) Korm. rendelet;
• A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint
a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes
szabályairól szóló 38/2014.(II.24.) Korm. rendelet;
• A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségről szóló
504/2013.(XII.29.) Korm. rendelet;
• A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő
más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány
biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló
47/2014.(II.26.) Korm. rendelet;
3
3
A jogszabályok hatályba lépésének időpontjai:
• 2013. december 15.: előhaszonbérleti jog gyakorlására

vonatkozó rendelkezések;
• 2014. január 1.: földhasználatra vonatkozó szabályok;
• 2014. március 1.: elővásárlási jogra vonatkozó

rendelkezések;
• 2014. május 1.: a föld tulajdonjogának megszerzésére

vonatkozó rendelkezések.
4
A Földforgalmi tv. tárgya: a mező- és erdőgazdasági
hasznosítású földrészlet
Az ország területén fekvő valamennyi földre kiterjed

1994. évi LV. törvény a termőföldről (Tft.) Földforgalmi tv.
Termőföld: Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földrészlet (a
• külterületi földrészlet és továbbiakban: föld)
• az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő,
gyümölcsös, kert, rét, legelő, (gyep) nádas, erdő, a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül
fásított terület, vagy halastó művelési ágban • valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-
szerepel. nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét,
legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési
Mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló ágban van nyilvántartva, vagy
belterületi föld: • az olyan művelés alól kivett területként
• település belterületén fekvő földrészlet és nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-
• az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban
gyümölcsös, kert, rét, legelő, (gyep) nádas, erdő, erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van
fásított terület, vagy halastó művelési ágban feljegyezve.
szerepel. Kivétel: beépített zártkert- nem mezőgazdasági föld;
A halastó művelési ágú földrészlet nem minősül
[halastóra nem kell alkalmazni a Tft.-nek a mező/erdőgazdasági hasznosítású földnek
haszonbérletre vonatkozó szabályait]
5
A tanya, mint sajátos önálló ingatlan
Fogalom 1994. évi LV. törvény a termőföldről (Tft.) Földforgalmi tv.
• Fekvés: település külterülete

• Fekvés: település külterülete
• Beépített termőföld
• Beépített mező-erdőgazdasági föld
• Földterület:legfeljebb 6000 m2 területű
• Földterület: legfeljebb 1 hektár nagyságú
földrészlet;
földrészlet,
• Épületek: mezőgazdasági termelés
o Épületek: amelyhez a föld mellett
(növénytermesztés és állattenyésztés,
növénytermesztés és állattenyésztés,
továbbá az ezekkel kapcsolatos
Tanya továbbá az ezekkel kapcsolatos
termékfeldolgozás és terméktárolás)
termékfeldolgozás és terméktárolás
céljára létesített lakó- és gazdasági
céljára létesített lakó- és gazdasági
épület, épületcsoport tartozik
épület, illetve ilyen épületcsoport
tartozik,
• amely az ingatlan-nyilvántartásban
o amely az ingatlan-nyilvántartásban
tanyaként szerepel
tanyaként szerepel
6
A Földforgalmi tv. tárgya:
zártkert/tanya/rekreációs föld
Alkalmazandó jog: az Fftv rendelkezéseket kell alkalmazni.
Kivételes szabályozás:
- a földtől elválasztott tanya lakó-, és gazdasági épülete használatának önálló
átengedésére a Földforgalmi tv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni - a tanya
- földhasználati jogosultságát bárki megszerezheti
- vegyes alrészletek: Földforgalmi tv. hatálya alá tartozik az a földrészlet,
melyben művelés alól kivett terület és a föld fogalmában meghatározott
művelési ágban nyilvántartott alrészlet is van („vegyes földrészlet”)
- függetlenül attól, hogy mekkora a művelési ágban nyilvántartott terület
térmértéke.
7
A Földforgalmi tv. különös tárgya:zártkert
A zártkerti ingatlan:
Fekvés:külterületi,
HÉSZ övezet: zártkerti/kertes mezőgazdasági övezet,
Használati cél: pihenésre és/vagy gazdálkodásra szolgál
Beépítés: 720 nm terület felett beépíthető földrészlet.
Alkalmazandó jog: Fftv szabályait kell alkalmazni, ha a
földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatok szerint művelési
ágban nyilvántartott.
Kivétel: a lakó-gazdasági épülettel beépített zártkert, ha a
művelési ágból való kivett területként történő átvezetését
a tulajdonos kérelmére az ingatlan-nyilvántartásban
átvezették. (Az 1997. évi CXLI. törvény 89/A. § (1)
bekezdés)
8
A Földforgalmi tv. tárgyát kikapcsoló Inytv. 89/A §
végrehajtása
1091999.(XII.29.) FVM rend. 47/A. § - zártkerti ingatlanok
művelési ágának átvezetésére vonatkozó különös
szabályokat tartalmazza.
• Az olyan zártkerti ingatlan, amelyen épület áll: zártkerti
művelés alól kivett terület,mellette feltüntetve a fennálló
épület fő rendeltetésének jellegét. Pl.:
„zártkerti művelés alól kivett terület és gazdasági épület”
9
Település kül- és belterületi részei
és a földrészletek térképi elkülönítése
Mezőgazdasági terület
• OTÉK 29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és

állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás
(a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
• (2) A mezőgazdasági terület:
• a) kertes,
• b) általános
• mezőgazdasági terület lehet.
• (3) A mezőgazdasági területen
– 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
– 2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési
ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját
szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
– 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető
el.
– (4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén
3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy
az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló
lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
– (5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 68. pontja
szerinti
1 hektár (ha) területre átszámított kataszteri tisztajövedelemi adatok AK-művelési áganként
egy becslőjárás (osztályozási vidék) kataszteri tisztajövedelemi fokozattáblája
Minőségi osztály
Műv
1 2 3 4 5 6 7 8
elési
ág
Aranykorona érték (fillérben)/ha
Szán 348 190
2780 1650 1250 830 490 240
tó 0 0
469 313
Kert 3650 2080 - - - -
0 0
Rét
417 304
Lege 3480 2600 2170 1740 970 420
0 0
lő
Sző 191
1220 - - - - - -
lő 0
Lege 156
1180 900 620 350 260 170 100
lő 0
Erdő/
fásít 650 380 280 190 120 90 30 -
ás/
Ná
- - - - - - - -
das
Példa
• A 6 ha 4518 m2 5. osztályú szántó kataszteri
tisztajövedelme:
• 6.4518 ha x 1250 fillér/ha = 80,65 AK.
• Az AK/kh-ban adott értékeket a
• c = 1 ha/1 kh = 1.737 727 703
• viszonyszámmal szorozva válthatjuk át AK/ha-ba.
Pl. 20,00 AK/kh-nak
• 20,00 AK/kh x c kh/ha = 34,75 AK/ha felel meg.
Művelési ágak
• A művelési ágak megállapításának, elhatárolásának és ezen alapulva az

alrészletek kialakításának szabályait a mindenkor érvényes ingatlan-
nyilvántartási jogszabály tartalmazza.
• Ha egy földrészleten belül több művelési ág van, és azok területe eléri vagy
meghaladja a legkisebb területi mértéket - mindegyiket külön alrészletként
kell kezelni. Ha azonos művelési ág többször fordul elő egy földrészleten
belül - amennyiben területük külön-külön eléri a legkisebb területi
mértéket - valamennyit külön alrészletként jelöljük meg.
• Az alrészleteket - egymástól való megkülönböztetésük és nyilvántartásuk
végett - a magyar ábécé kisbetűivel jelöljük meg. A jelölésre a
magánhangzók közül csak az a betűt, a mássalhangzók közül pedig csak az
egyjegyűeket használhatjuk fel:
• a, b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, x, y, z.
• Egy földrészleten belül húsznál több alrészlet nem lehet. Ha valamely
földrészleten belül ennél több alrészletet kellene kialakítani, a földrészletet
olyan új földrészletekre osztjuk fel, hogy az alrészletek száma egyikben se
haladja meg a húszat.
Alrészlet
Nincs homogén földrészlet?
Mező-erdőgazdasági hasznosítású föld: több művelési ágban
hasznosított földrészlet esetében az alrészletek nyilvántartása
korlátozott.
Az alrészletek jelölésére csak húsz ( abc kisbetűivel) betű áll
rendelkezésre;
Ha egy földrészlethez húsznál több alrészlet tartozik, az azonos kezelői
(használói, tulajdoni) viszonyok ellenére több földrészletként kell
nyilvántartani.
•
Alrészlet vázrajz
Az alrészlet
• Inytvhr. 51. § (1) A különböző művelési ágak területét a

• - belterületen az egy hektárt meghaladó földrészleten,
• - külterületen valamennyi földrészleten belül alrészletként kell nyilvántartani, ha azok
nagysága legalább 400 m2.
• - ha a meghatározott területi mértéket nem éri el, azt a mellette levő nagyobb területű
művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani.
• - az állandó jellegű lakó-, illetve üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt - az általa
elfoglalt terület nagyságától függetlenül - külön alrészletként :
• - az állandó jellegű egyéb épületet és a hozzá tartozó udvar területét 400 nm felett külön
alrészletként,
• - ha területe nem éri el a 400 nm-t, azzal a művelési ággal együtt kell nyilvántartani,
amelynek területéhez az épület tartozik.
• Állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb alapterületű, kőből, téglából,

vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből
összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd
alapja (kő, tégla, beton stb.) van.
Alosztály
• A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló föld minőségét osztályba sorozással -
a természetbeni állapotnak megfelelően - kell megállapítani. A föld minőségeként
a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell
feltüntetni.
• A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással kell
megállapítani.
• Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és
településenként kijelölt mintatérhálózat alapján történik.
• A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta
jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.
• A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése,
megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni
köteles. A földminősítési munkák végzéséről, az ingatlan tulajdonosát
(használóját) előzetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget az ingatlanügyi
hatóság, szükség esetén, határozatban rendelheti el.
A MŰVELÉSI ÁGAK:Szántó
• 40. § (1) Szántó művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely rendszeres
szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a
termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják.
• (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szántó művelési ágban kell nyilvántartani még:
• a) a ritkábban telepített, illetve ritkább beállottságú gyümölcsösöket vagy gyümölcsfákkal,
illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken rendszeres szántóföldi
művelést folytatnak;
• b) a magnyerés céljából fűmaggal bevetett, valamint a gyepszőnyeg előállítására szolgáló
területet,
• c) a rizstelepek, spárgatelepek és földieper ültetvények területét;
• d) a szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolák, az évelő, ipari és gyógynövények területeit;
• e) a lágy szárú energianövényekkel energetikai célból hasznosított területet, valamint a
sarjaztatásos típusú fás szárú energetikai ültetvényt.
• EBH2006. 1487. A parlagon tartás, a gondozatlan állapot nem elegendő a szántó művelési ág
megváltoztatására [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 40. §, 50. §, 62. §; 1997. évi CXLI.
törvény 23. §, 27. §].
Rét, Legelő
• 41. § Rét művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amely
fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra,
hogy esetenként legeltetik.
• 42. § (1) Legelő művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet,
amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, tekintet
nélkül arra, hogy esetenként kaszálják.
• (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően legelő művelési ágban kell
nyilvántartani még az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti fás legelő
és vadföld területét.
40. Szőlő
• 43. § (1) Szőlő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen a termesztett
főnövény a szőlő. A szőlő művelési ágba tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló
szőlőalanytelepek is.
• (2) A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban
kell nyilvántartani.
• (3) A nem művelt tőkehiányos (parlag) szőlőterületeket a szőlőtőkék kivágásáig, illetve a
terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani.
• 46. § Nádas művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen ipari, építkezési vagy
mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem.
Gyümölcsös
• 45. § (1) Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a tiszta vagy vegyes
állományban betelepített területet, amelyen a termesztett főnövény gyümölcsfa,
illetőleg gyümölcstermő bokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a
legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsfa-iskolai
termelést szolgáló alany-, szemzőhajtás-, oltóvessző- és magtermő ültetvényt.
• (2) A gyümölcsös telepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti
művelési ágban kell nyilvántartani.
• (3) Az egy gyümölcsfasorból álló sorfásítás által elfoglalt területet abban a művelési
ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól
kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani.
• (4) A gyümölcsfákkal, gyümölcstermő bokrokkal hasznosított földterületek
gyümölcsös művelési ágban történő nyilvántartásánál a külön jogszabály szerinti
fogalom-meghatározások az irányadók.
• (5) A nem művelt, hiányos állományú (parlag) gyümölcsös művelési ágú
területeket, a terület más művelési ágban történő hasznosításáig az eredeti
művelési ágban kell nyilvántartani.
gyümölcsös
• 59. § (1) Az 1500 m2-nél nagyobb területen gyümölcsfaültetvény, valamint 500 m2-nél nagyobb területen bogyósgyümölcs
ültetvény csak engedéllyel telepíthető a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy Szállítói Fajtajegyzékben szereplő fajtákkal.
• (2) A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítési hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a telepítési
terület helyrajzi számát, annak méretét, a telepíteni kívánt gyümölcsfajt és annak fajtáit, a sor- és tőtávolságot, a termőhely
ökológiai alkalmasságának igazolását, az 50. § szerinti talajvédelmi tervet, valamint a terméktanács telepítésre vonatkozó
véleményét.
• (3) A telepítési hatóság a telepítési engedélyt a (2) bekezdés szerinti tartalommal legfeljebb két év időtartamra adja ki. A
határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő. A telepítési engedély egy példányát a
mezőgazdasági igazgatási szervnek, valamint művelésiág-változás esetén az ingatlanügyi hatóságnak is meg kell küldeni.
• 60. § (1) Az eltelepített ültetvény termőre fordulását az ültetvény használója köteles bejelenteni a mezőgazdasági igazgatási
szervnek a növénytermesztési hatóság termőre fordulást igazoló hatósági bizonyítványának csatolásával.
• (2) Az 59. § (1) bekezdése szerinti gyümölcsültetvények kivágását a kivágást követően egy hónapon belül a tulajdonosnak
vagy használónak be kell jelentenie a mezőgazdasági igazgatási szervnek.
• 61. § (1) A gyümölcsültetvény-kataszter minden, az 59. § (1) bekezdésében megjelölt ültetvény tekintetében tartalmazza - a
telepítési engedélykérelmekből, a termőre fordulás, kivágás bejelentése során beszerzett adatokból, egyéb termelői
bejelentésekből és a helyszíni ellenőrzések során beszerzett adatokból - az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi
szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése és
székhelye), és a mezőgazdasági igazgatási szerv által adott termelői regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági
hasznosítású földterületének nagyságát.
• (1a) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
A gyümölcsültetvény-kataszter
tartalma
• A kataszter adattartalma statisztikai célra felhasználható
• a) az ültetvény jellemzőit:
• 1. jelleg,
• 2. telepítési jellemzők,
• 3. fekvés, kitettség,
• 4. térállás, sor- és tőtávolság,
• 5. öntözhetőség,
• 6. művelésmód,
• 7. támrendszer,
• 8. telepítés ideje,
• 9. fajtamegoszlás,
• 10. alanyhasználat,
• 11. termőképesség;
• b) az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tárolókapacitás adatait; valamint
• c) a termék hasznosításának, értékesítésének irányára vonatkozó adatokat.
• 62. § A gyümölcsültetvény-katasztert a mezőgazdasági igazgatási szerv vezeti.

• 64. § (1) A gyümölcsültetvény-kataszterbe bejelentett adatok valódiságát a mezőgazdasági igazgatási szerv
a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv közreműködésével ellenőrzi.
• Kötelező használat:
• Aki valótlan adatokat jelent, vagy az adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem teljesíti, azt a mezőgazdasági
igazgatási szerv - a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve - 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő
bírsággal sújtja.
Kert
• 44. § (1) Kert művelési ágban kell nyilvántartani a zöldségfélével, virág-

vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcsfával
(gyümölcstermő bokorral), szőlővel, zöldségfélével, virág- vagy
dísznövénnyel vegyesen hasznosított területet.
• (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kert művelési ágban kell
nyilvántartani még:
• a) a komló ültetvényeket,
• b) a fóliasátrak, valamint a melegágyak és a palántanevelő telepek
területét,
• c) az Erdőtörvényben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületek közül az erdészeti szaporítóanyag,
karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló
területet,
• d) csemetekertet.
Erdő
• 47. § (1) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani - a 48. § (1) bekezdés d)
pont da) alpont szerinti szabad rendelkezésű erdő kivételével - azt a
területet, amely az Evt. szerint erdőnek minősül.
• (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően erdő művelési ágban kell
nyilvántartani az Evt.-ben meghatározott erdőgazdálkodási
tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül
• a) a tisztást,
• b) a kopárt,
• c) az erdei farakodó és készletező helyet,
• d) az erdészeti létesítményhez tartozó területet,
• e) a 6 méternél szélesebb nyiladékot és tűzpásztát.
Erdőterület
• 28. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

• (2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
– 1. védelmi (védett és védő),
– 2. gazdasági,
– 3. egészségügyi-szociális, turisztikai,
– 4. oktatási-kutatási
– rendeltetésű lehet.
– (3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
– (4) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken
– 1. gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os
beépítettséggel,
– 2. egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os
beépítettséggel
– az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
Fásított terület
• 48. § (1) Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani

• a) a nem erdei fafajokkal borított területet,
• b) a település külterületén az arborétum által elfoglalt területet,
• c) az üzemmel, majorral, közüzemi létesítményekkel, továbbá úttal, vasúttal, töltéssel,
árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos
földrészleten lévő
• ca) olyan fával borított területet, amelynek területnagysága egy hektárnál kisebb vagy
• cb) olyan egy hektár vagy annál nagyobb fával borított sáv területét, amelynek kiterjedése -
a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint - átlagosan húsz méternél keskenyebb,
• d) az Evt.-ben meghatározott
• da) szabad rendelkezésű erdő területét,
• db) facsoport és fasor (fásítások) által elfoglalt területet.
• (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően fásított terület művelési ágban kell
nyilvántartani még a hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvényt.
Halastó, mint vízi létesítmény
• 49. § Halastó az a vízi létesítmény, amelyet a vízügyi hatóság

engedélyével haltenyésztésre használnak (üzemeltetik),
ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek
tartozékait (pl. védtöltés, táp- és lecsapoló csatorna, a
kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is). A halastóként
nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri
tisztajövedelme nincs.
• Intézményrendszer
• Eltűntek a szakigazgatási intézményi hatáskörök – politikai

kormányzás: kormányhivatal/ járási hivatal
• A 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet nevesíti a megszűnt
földhivatalok jogutódaira háruló hatásköri feladatokat.
• - kormányhivatal ( földhivatali főosztály)
• - járási hivatal ( földhivatali osztály)
30
30
A járási hivatalok földhivatali osztályainak
feladatai:
• Nyilvántartásvezetés:
• - az ingatlan-nyilvántartás: Ptk-s, illetőleg –Ket.s közhiteles
nyilvántartás
• - a földhasználati nyilvántartás→ Ket. közhiteles nyilvántartás
• - a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a
mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának (földműves
nyilvántartás) Ket. közhiteles nyilvántartás
• - hatósági engedélyezés: földhasználati szerződések hatósági
jóváhagyása;
• - hatósági ellenőrzés: szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak
betartásának ellenőrzése, és ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények
alkalmazása (pl. kényszerhasznosító kijelölése)
31
31
A megyei kormányhivatalok főosztályainak
feladatai:
• Hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos másodfokú

eljárások;
• A földműves nyilvántartás vezetésével kapcsolatos másodfokú
eljárások;
• A szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának
ellenőrzésével, és ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények
• alkalmazásával kapcsolatos másodfokú eljárások.
• Első fokon:
• A föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött
megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárás lefolytatása;
32
32
Földtulajdonszerzés:
Kettős szabály: Földtulajdont a természetes személyek szerezhetnek,

jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem.
Tulajdonszerzési jog:
- nem alkotmányos alapjog;
- korlátlan szerzés: tv-s öröklés/végrendeleti örökös; kisajátítási
kártalanítás; novált kötelem: kárpótlás)
- célhoz kötött korlátlan – közjogi jogi személyek
- preferált mennyiségi korlátozással /vagy szűk körűen.
Preferált, de korlátozott szerzési jogosultság: a természetes személyek
közül földtulajdont és használati jogot is szerezhet az, aki földműves.
A földműves fogalom – több, más lényeges feltétel mellett – a tényleges
mező-, és erdőgazdasági termelő tevékenység gyakorlásához, a
gazdálkodásra alkalmassághoz (megfelelő szakképzettség, vagy szakirányú
gyakorlat) kapcsolódik.
33
33
A tulajdonkorlátozás alkotmányossági
vizsgálatának alapjai
Kiindulópont: a 35/1994. (VI. 24.) AB

határozat
Alaptörvény és régi AB-k hatálya
• Az alaptörvény negyedik módosítása ugyan hatályon kívül helyezte az Alaptörvény hatálybalépése előtt
meghozott alkotmánybírósági határozatokat, így AB 35/1994. (VI. 24.) AB-határozatát is, azzal, hogy ez
az aktus nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat.
• A 13/2013. (VI. 17.) AB-határozat kimondta, hogy az alaptörvény negyedik módosítása következtében az
Alkotmánybíróságnak az alaptörvény előtti határozatainak a felhasználását kellő részletességgel
indokolnia kell.
• Az Alkotmánybíróság 13/2013. (VI. 17.) AB-határozata szerint az újabb ügyekben vizsgálandó
alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket,
jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az alaptörvény adott szakaszának az alkotmánnyal
fennálló tartalmi egyezése, az alaptörvény egészét illető kontextuális egyezősége, az alaptörvény
értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások
alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak beillesztése a meghozandó
döntésének indokolásába. Ezzel azonos a 22/2012. (V. 11) AB határozatra hivatkozásával.
• Ugyanezt a jogértelmezés adódik Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikk (1)
bekezdéséből.„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja,
azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani.
35
A föld sajátos természeti jellemzői
• A tulajdonosi jogokkal szemben a közérdek

érvényesítését megalapozó ésszerű okok
• - véges természeti tárgy: korlátozott mértékben

áll rendelkezésre;nem szaporítható;
• - mással nem helyettesíthető;
• - nélkülözhetetlen, megújuló,
• - különlegesen kockázat-érzékeny,
• - alacsony a nyereséghozama.
A releváns AB határozatok
• a földtulajdon más tulajdoni tárgyaktól való
eltérő jogi kezelése indokolt.
• 16/1991. (VI. 20.) AB határozat,
• 64/1993. (XII. 22.) AB határozat,
• 16/1991. (VI. 20.) AB határozat,
• a 64/1993. (XII. 22.) AB határozat.
Birtokmaximalizálás
• Az AB értékelés középpontjában a
• cél és az eszköz, valamint a
• közérdek és a tulajdonkorlátozás
arányosságának megítélése
• Ésszerű indokok az AB hat.-ban
• - birtokmaximalizálás rendelkezésének a célja az egységes
birtokszerkezet kialakítása, illetve a termőföld reális piaci
árának kialakulásáig a földbirtok koncentrációjának a
megakadályozása.
• A birtokkorlátozás része a piacgazdaság megteremtésére
vonatkozó alkotmányos feladat végrehajtásának;
A külföldi magán- és jogi sze
mélyek tulajdonkorlátozása
• A természetesés jogi személyek három kategóriája:
• A természetes személyeknél három kategória:

• - magyar állampolgár
• - tagállami állampolgár ( EU; EGT; más nemzetközi szerződés
tagállamának állampolgára)
• - külföldi állampolgár
• - menekült, bevándorolt, hontalan, letelepedett;
Jogi személyek három kategóriája
• Az első csoport:
• Magyar Állam, Önkormányzatok,célhoz kötötten, de amelyek bármilyen
jogcímen szerezhetnek termőföldtulajdont.
• A második csoport:
• A bevett egyházak,: amelyek a meghatározott szerzési jogcímeken, de
nagyságrendi korlátozás nélkül szerezheti meg a tulajdonjogát a
termőföldnek; végintézkedés, ajándékozási tartási és életjáradék,
gondozási szerződés
• Jelzálog hitelintézet: egy jogcím, egy év; kisajátítás
• A harmadik csoport :
• fel nem sorolt jogi személyek, és a jogi személyiség nélküli egyéb
szervezetek, amelyek egyetlen, a törvény hatálya alá tartozó szerzésmódon
sem szerezhetik meg a termőföldtulajdont
Külföldi és nem külföldi az Ftftv.-ben
• Az Ftfv. kizárja a termőföld és a védett természeti terület tulajdonjogának a megszerzéséből
• - külföldi magánszemélyeket
• - minden megkülönböztetés nélkül a jogi személyeket
•
• Uniós jogi összhang:
• EUMSZ 63.Cikkely;
• Alkotmányjogi feszültség:
• 1994.LV.tv.: a magyar és a külföldi földárak közötti hatalmas különbség.
• A belföldiek és a külföldiek megkülönböztetése az Alkotmány 70/A. §-ba/
Alaptörvény:..............§-ba ütközik.
• Az Alkotmánybíróság: a megkülönböztetés nem alapjog tekintetében áll fenn. A releváns
szabályozási tárgyi összefüggés kérdés a szerzési jog;
• Felvetődik a kérdés: teljesen megvont külföldi szerzőképessége- összhangban van-e azzal az
alkotmányjogi gyakorlattal, amely pontos határidőt követel meg a korlátozás tekintetében.
• Nem lehet pontos időpontot meghatározni a kizárás ésszerű indokoltságnak a megszűnésére.
Jogi személyek tulajdonkorlátozására vonatkozó
álláspont
• Ab: a jogi személy kizárása a tulajdonszerzésből a szerzési tilalmak

kijátszásának a megelőzését szolgálja
• - jogi személy automultiplikációs képesség
• - közvetlenül
• Szétválás, kiválás
• Egyesülés: Összeolvadás, vagy beolvadás
• Szervezeti formaváltás
• Holding: közvetlen, illetve közvetett tulajdon
• - közvetve: természetes személy által alapított és többségi befolyás alatt
tartása
• ezeken keresztül a természetes személy a birtokmaximumot, továbbá a
szerzési tilalmat tudná megkerülni.
• Fftv.: a Magyar Államot, az önkormányzatokat kiveszi a tilalom alól.
• A kivételezés: e személyek a közérdeket szolgálják, valamilyen közfeladatot
végeznek; tulajdonszerzési tilalom kijátszásának a veszélye az esetükben
kevésbé merül fel.
Probléma: Jelzáloghitelintézet
• nem egyértelmű, hogy miért kivételez a törvény
egyes jogi személyekkel, másokkal pedig nem.
• a belföldi jogi személyek és jogi személyiség

nélküli szervezetek kizárását és a belföldi
magánszemélyek birtokmaximalizálását a törvény
kijátszásának elkerülése indokolja, azonban azok
a kivételek amelyeket a FTftv. megenged, nincsen
ésszerű indoka.
Az öröklés joga
• 819/B/2006. AB határozat az öröklési jog érvényesüléséről
a tulajdonkorlátozás tekintetében
• Alkotmányban biztosított öröklési jogba ütközik ha
természetes személy törvényes örökléssel megszerezheti a
termőföld tulajdonjogát, azonban végintézkedésen alapuló
örökléssel nem.
• AB. Nem osztja: az öröklés joga az alkotmányban biztosított
alkotmányos jog ugyan, de nem alapjog
• Alaptörvény: alapjog
• Feloldás: A végintézkedésen alapuló öröklés valójában –
kétoldalú vagy egyoldalú jogügyleti szerzésen alapul;
• A korlátozás szerzési jogra irányul;
Öröklés joga
• Objektív értelemben: az öröklés jogintézményének az állami garanciája, amely biztosítja a
jogrendszerben az öröklést lehetővé tévő szabályok létezését. Ebből nem következik, hogy az
öröklési jog alapjog.
• Szubjektív értelemben: alanyi jogként magában foglalja az aktív és a passzív öröklési jogot.
• Az aktív öröklési jog: magában rejti a tulajdonjog részjogosultságát, a rendelkezési jogot, vagyis az
örökhagyó azon jogát, hogy a vagyonával a halála esetére rendelkezzen;
• A végintézkedéshez ( így pl. rendelkezéshez való jog alapjogi védelem; a tulajdonhoz való jog
védelmi körébe tartozik- illetőleg a halál esetére szóló ( ingyenes vagy visszterhes ) szerződésként
fogható fel, így tulajdonképpen a végrendelkezési szabadság, az tulajdonképpen szerződési
szabadság.
• A szerződési szabadság pedig nem minősül alapjognak az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ezért
lényegi tartalmát is lehet korlátozni.
• A passzív öröklési jog az öröklés jogcímén való tulajdonszerzést foglalja magába, azt hogy
valakinek az örökhagyó halálával alanyi joga keletkezik a tulajdonszerzésre. Ez a jog sem tartozik az
Alkotmányban foglalt alapjogok közé: a tulajdonhoz való jog nem foglalja magába a
tulajdonszerzéshez való jogot.
• A végrendeleti örökös öröklési joga kizárólag a végrendeleten alapszik, az alkotmányos jogát ért
sérelem egybeesik az örökhagyó alkotmányos jogát érő sérelemmel, amely alapján a
végrendelkezéshez való jog korlátozását érdemes vizsgálni, ami a fentiek alapján egyenlő a
tulajdonnal való rendelkezés korlátozásával, amelyet az alkotmányos mérce szerint kell
megvizsgálni.
• A tulajdonnal való rendelkezés korlátozása akkor alkotmányellenes, ha elkerülhetetlen, tehát
kényszerítő ok nélkül történik, illetve a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest
aránytalan. 35/1994. (VI. 24.) AB határozat
A csere korlátozása
• Az elővásárlási jog kijátszásának lehetősége, mint ésszerű
indok a 1116/2008. AB határozat alapján
• Az 1994. évi mLV.tv. (Tft.) módosításáról szóló 2008. évi
XXXVI. törvény által bevezetett az FTFTV. Által fenn tartott
közjogi korlátozás
• Vélt alkotmányellenesség: csere jogcímén termőföld
tulajdonjogát akkor lehet megszerezni, ha a csere tárgyát
képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek
már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen
fekszik, vagy a cserepartnerek egyikének a bejelentett
lakóhelye azon a településen van, amely település
közigazgatási területén fekszik a csere címén általa
megszerzendő földrészlet.
Ftftv. Szerinti elővásárlási jogok
• Az állami közérdekű korlátozás birtok-belpolitika;
• Az elővásárlási jog megállapítása: az elővásárlási jog
biztosításának célja a termőföld eljuttatása az azt
használókhoz, a termőföldet hivatásszerűen
művelőkhöz.
• A törvényi preferencia: ésszerű indokok
• - a földet művelő használókat részesíti előnyben,
• - a helyben lakókon át a jövedelemtermelés és
felhasználás egysége
• - vidékfejlesztés
• - családi gazdálkodók/ fiatal földműves/pályakezdő
• sem a tulajdonos, sem a vevő oldaláról nem
alkotmánysértő
A föld tulajdonjogának megszerzése
48
A föld tulajdonjogának megszerzése
49
A preferált természetes személy: a földműves és
kritériumrendszere
• Magyarországon hatósági nyilvántartásba vett

• magyar vagy tagállami állampolgár, aki
a) aki a 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben (Kr.) meghatározott mezőgazdasági vagy
erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy
b) az a) pont hiányában igazoltan legalább 3 éve mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve
kiegészítő tevékenységet folytat, és
c) a b) pont szerinti tevékenységét saját c) a legalább 25%-ban tulajdonában álló,

nevében és saját kockázatára Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági
folyamatosan Magyarországon végzi, és v termelőszervezet olyan tagjának minősül,
• a b) pont szerinti tevékenységéből a aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet,
árbevétele származott, vagy g illetve mező-, erdőgazdasági- és az azokat
• az árbevétel azért maradt el, mert a y kiegészítő tevékenységet személyes
megvalósult mező,- vagy erdőgazdasági közreműködésként végzi.
célú beruházás még nem hasznosulhatott.
50
A föld használatát, taxatív jogcímeken
csak földműves, mezőgazdasági termelőszervezet
szerezheti meg (haszonbérlet, más jogcímű
földhasználat).
Kivétel:
- rekreációs föld
- tanya
- Kivett zártkert
51
51
A mezőgazdasági termelőszervezet
• Magyarországon hatósági nyilvántartásba vett

• tagállami székhelyű jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
1. amely 2. amelynek
újonnan a) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő
alapított mg-i tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folytat,
termelőszerve- b) az éves értékesítése nettó árbevételének több mint 50 %-a a mező-,
zetnek minősül erdőgazdasági tevékenységből, illetve kiegészítő tevékenységből származik,
c) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője
ca) a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő
tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan
gyakorolja, és
cb) a Kr.-ben meghatározott v cb) a képzettség hiányában
mezőgazdasági vagy erdészeti a igazoltan legalább 3 éves üzemi
szakirányú képzettséggel g gyakorlattal rendelkezik.
rendelkezik y 52
A föld tulajdonjogszerzés: elbirtoklás
53
A föld tulajdonjogszerzés: ajándékozás
54
A tulajdonszerzés alanyi korlátai
Főszabály: tulajdont szerezhet belföldi természetes személy és
tagállami állampolgár
Ezen alanyi körön belül megkülönböztetünk:
a) földművest
b) földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyt és
tagállami állampolgárt.
c) a földet átruházó közeli hozzátartozóját.
A megkülönböztetés a megszerezhető föld területi mértékben jelenik
meg, sajátos a közeli hozzátartozói jogviszony:
• A b) földtulajdont szerezhet, feltéve ha a birtokában álló föld
területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt
nem haladja meg az 1 ha-t
• Az a) és c) személy: közeli hozzátartozó és a földműves 300 ha
tulajdoni és egyúttal 1200/1800 ha birtokmaximum alá esik.
55
A tulajdonszerzés alanyi korlátai alóli kivételek
A főszabály alóli kivétel: a tv-ben meghatározott a belföldi jogi
személy.
Feltételes: törvényben meghatározott célból, illetve jogcímen
Nevezetesen:
• állam → ajándékozás jogcímén, ill. az Nfatv.-ben meghatározott
földbirtokpolitikai irányelvek érvényesítése, vagy közfoglalkoztatás ill.
más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
• magyarországi székhelyű bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi
személye → ajándékozási, tartási, gondozási, életjáradéki szerződés
alapján, ill. végintézkedéssel;
• a magyarországi község, város, a főváros és kerületeinek
önkormányzata → ajándékozási szerződés alapján, ill.
közfoglalkoztatás vagy település fejlesztés céljára
• jelzálog hitelintézet → 1997. évi XXX. tv.-ben meghatározott
korlátozásokkal, és max. 1 évig ( datio in solutum jogcímén)
56
A tulajdonszerzés alanyi korlátai
Teljes szerzési tilalom alatt áll:
• a külföldi természetes személy (aki nem minősül belföldi természetes
személynek (menekült és bevándorolt), illetve tagállami
állampolgárnak);
• a magyar államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya,
helyhatósága, ezek bármely szerve (szuverenitás; joghatóság joghatóság;
hiánya;)
• a jogi személy (ide nem értve az említett belföldi jogi személy
kivételeket);????
+• a különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással),
szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy
– ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi
személyét – a jogelődje által a Tft. szerint, vagy a Tft. hatálybalépését
megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem
szerezheti meg.
57
A tulajdonszerzés térmértéki korlátai
• a földműves, valamint a földműves közeli hozzátartozója a föld

tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő
föld területnagyságának a beszámításával – 300 ha mértékig
szerezheti meg (földszerzési maximum)
• Nem földműves 1 ha mértékig (feltéve, hogy a megszerezni
kívánt földdel együtt a már birtokában álló föld területnagysága
nem haladja meg ezt a térmértéket)
• a szerzésre jogosult jogi személyek esetében nincs területi korlát
A földszerzési maximum mértékének megállapításánál a
területnagyságba a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott
művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell
számítani.
58
A birtokmaximum: tulajdoni és használati
térmértéki maximumok
Tulajdon-, és földhasználati jog
Földművesnek nem minősülő természetes személyek 1 ha termőföldet
vásárolhatnak.
a) Természetes személy (földműves)
1200 ha földterültet birtokát (tulajdonát + használatát) szerezheti meg,
amelyből 300 ha lehet a tulajdonában
b) Jogi személy
1200 ha földterület használati jogát szerezheti meg
1800 ha-ig lehetőség van a birtokmaximum túllépésére:
- Állattartás esetén (2 ha/ÁE),
- Vetőmag előállításra kijelölt területtel (ha a szántóterülete min.
10%-án vetőmagot állít elő),
- Tagtól bérelt területtel
59
59
A birtokmaximumra vonatkozó szabály szerint a földműves és
mezőgazdasági termelőszervezet föld birtokát főszabályként legfeljebb
1200 hektár mértékig szerezheti meg. Ebbe bele kell számítani a már
birtokában lévő föld területnagyságát is, vagyis mindazt, ami a
tulajdonában, haszonélvezetében, vagy érvényes jogcímen a
használatában áll.
A kedvezményes birtokmaximumra vonatkozó szabály szerint állattartó

telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának
előállítója esetében a birtokmaximum mértéke 1800 hektár
területnagyság lehet.
A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet

esetében – a létrejöttétől számított 5 évig – a megengedett birtokméretbe
a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani.
60
60
A tulajdonszerzés térmértéki korlátai alóli négyes kivétel
A tulajdoni maximum túlléphető a 2014. május 1-jén

meglévő
a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből
vásárolt földtulajdon,
b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a
tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű
földtulajdon,
c) földön fennálló házastársi vagyonközösség
megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő
földtulajdon,
d) földművesek közötti földcsere jogcímén megszerzett (Fétv.)
föld területnagyságával.
61
A tulajdonszerzési jogosultság feltételei
1. Kötelezettségvállalások/Nyilatkozatok a szerződő fél részéről (a

szerződésben, ill. teljes bizonyító erejű magánokiratba, közokiratba foglalt
nyilatkozatban):
a) a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja [főszabály,
a kivételeket a Földforgalmi tv. 13. § (2) bek. tartalmazza], ill. 13. § (4)!
b) eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének,
c) a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem
hasznosítja [főszabály, a kivételeket a Földforgalmi tv. 13. § (3) bek.
tartalmazza],
d) nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása, és
e) a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg vele szemben,
hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
f) a szerzést megelőző 5 éven belül nem szabtak ki vele szemben
földvédelmi bírságot
62
A tulajdonszerzési jogosultság speciális feltételei
2. A pályakezdő gazdálkodónak a fentieken túl kötelezettséget kell

vállalnia arra is, hogy
a) a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti

településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog
tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől
számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen
mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és
b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő

tevékenységet folytat.
63
A mellőzhető földhasznosítási
kötelezettségvállalási nyilatkozat
a) Ingatlan ajándékozása esetében (a tulajdonjog szerző a
tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója)
b) Ha a föld tulajdonjogát
• az Állam;
• bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási,
életjáradéki, gondozási szerződés alapján, vagy végintézkedéssel szerzi;
• jelzálog-hitelintézet (korlátozásokkal és korlátozott időtartamra)
• települési önkormányzat (közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára)
c) Föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt
d) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs
tulajdoni hányadának megfelelő mértékű föld szerzése,
e) a földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt
házastársak tulajdonába kerülő föld szerzése.
64
Minden esetben szükséges a nyilatkozat:
• A szerző félnek nincs a földhasználatért járó

ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi
földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és
fennálló földhasználati díjtartozása, és
• a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem
szabtak ki földvédelmi bírságot, és
• a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem

állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére
irányuló jogügyletet kötött.
65
A tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződés alaki
előírása
Minden szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű

magánokiratba kell foglalni- anyagi jogi érvényességi kellék.
A föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát
érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú
okmányon kerülhet sor, amely Korm. rendeletben
meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik.
(„zsebszerződések”)
A biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon
(biztonsági okmány) szerkesztett szerződés Inytv. 29.§ szerinti
bejegyzés alapjául szolgáló okirat.
66
A tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződés
alaki elemei: személyes adatok
Természetes személy szerződő fél

а) természetes személyazonosító adatait,
b) személyi azonosítóját,
с) а személyi azonosítóval nem rendelkező személy
esetében a belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha
arról tájékoztatást kapott,
d) állampolgárságát,
е) lakcímét.
67
A tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződés alaki
elemei: személyi adatok
Gazdálkodó szervezet szerződő fél
a) megnevezését,
b) statisztikai azonosítóját,
e) székhelyét (telephelyét),
f) vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét, illetve а
törvényes képviselő családi és utónevét, tisztségét,
g) részéről eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utónevét,
lakcímét,
h) bélyegzőjének lenyomatát.
az adás-vételi szerződésben: a vevő elővásárlásra jogosult-e, ha igen meg kell
jelölni azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott
sorrend mely ranghelyén áll fenn. (A szerződésen alapuló elővásárlási jog
esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben.)
+ fakultatív: ha а szerző fél tagja а Kamarának, akkor а tagsági azonosító
számát
•
68
Adás-vétel
Egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés:

olyan szerződés, amely az összes félnek a szerződés
létrejöttére irányuló azonos tartalmú nyilatkozatait, továbbá a
szerződés azonos lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek
által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magába
foglalja ( tulajdonostársak).
A szerződés alaki előírásai/kötelező tartalmi elemei/ ha a szerződés szerinti

vevő elővásárlásra jogosult, annak rögzítése
Ezt kell az elővásárlásra jogosultakkal közölni (nem a

tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot!).
69
Az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra
jogosultakkal való közlése (2014. március 1-jével)
• Hirdetményi úton -> az aláírástól számított 8 napon belül a
szerződés tárgyát képező föld fekvése szerint illetékes
jegyzőnek kell megküldeni (közös önkori; dologösszesség
esetén választás) eljárási- nem súlyos jogszabálysértés
• Közvetlenül is meg kell küldeni/át kell adni -> a Földforgalmi tv-en kívüli más tv-
en, továbbá a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultnak a fenti határidőn
belül!
Joghatályos közlésnek a szerződés hirdetményi úton történő
közlése minősül.
A más tv-en, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog
jogosultja is e jogát a szerződés kifüggesztését követő naptól
számított 60 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolhatja.
70
A közlés módja
• A szerződést 4 eredeti példányban kell benyújtani a jegyzőhöz, egy
példánynak a biztonsági okmányon kiállítottnak kell lennie.
• A jegyzőhöz a hirdetményi úton történő közlés iráni kérelmet
formanyomtatványon (közzétételi kérelem) kell benyújtani, ehhez
kell csatolni a szerződéseket [474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet]
• Postai úton/vagy személyesen
• Díj- és illetékmentes
• A más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog
esetén a szerződésnek a nem biztonsági okmányon szerkesztett
példányát a jogosult részére postai úton/vagy az átvétel igazolása
mellett személyesen kell átadni.
71
A jegyző 5 napos hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha

• a közzétételi kérelem hiányosan került benyújtásra, vagy
• annak mellékleteként nem kerültek csatolásra meghatározott
példányszámban szerződések
eljárási- nem súlyos jogszabálysértés
A jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, ha

• az eladó a hiánypótlási foglalt felhívásnak határidőn belül nem
tett eleget,
• közzétételi kérelem nem az eladótól származik.
Ez esetben az iratokat a jegyző (ok)iratokat visszaszármaztatja.
Hatóság!!!!!!!!!!
72
A megfelelően benyújtott közzétételi kérelem alapján, annak

beérkezését követő 15 napon belül a jegyző a benyújtott
eredeti adás-vételi szerződések közül a nem biztonsági
okmányon szerkesztett szerződések egyikét anonimizálja,
és ezt a szerződéspéldányt függeszti ki a hirdetőtáblára.
eljárási- nem súlyos jogszabálysértés…
A jegyző a kifüggesztett szerződésre rávezeti a kifüggesztés
időpontját és az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának
megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napját, azzal a
figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő.
73
Az eladó a közzétételi kérelmet a szerződés kifüggesztéséig

vonhatja vissza. ( később anyagi jogi hatálytalanság)
A közzétételi kérelem visszavonását írásban kell bejelenteni a
jegyzőnek.
A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi
kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére.
Ha a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kifüggesztését

követően érkezik be a jegyzőhöz, a visszavonás iránti
bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének
hatályát nem szünteti meg.
74
A jegyző az adás-vételi szerződést 60 napos határidő utolsó

napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a
hirdetőtábláról.
polgári anyagi jogi határidő – jogvesztés – nem orvosolható
hiba!
A 60 napos határidő utolsó napját követő 8 napon belül a
jegyző a szerződéseket, és az elővásárlásra jogosultak
jognyilatkozatait, iratjegyzékkel együtt megküldi
• az eladó részére, ha az adás-vételi szerződés mentes a
hatósági jóváhagyás alól, vagy
• a földhivatal részére jóváhagyás céljából (erről az eladót is
értesíti)
75
A hirdetményi úton történő közlés tényéről

tájékoztatót kell közzétenni a magyarország.hu
kormányzati honlapon.
Ennek kezdeményezéséről a jegyzőnek kell
gondoskodnia a szerződés kifüggesztésének napján.
A kormányzati portálon közzétett tájékoztató nem
minősül a szerződés közlésének.
Nem súlyos eljárásjogi hiba – mert nem minősül a
szerződés közlésének!
76
Az elővásárlási jog gyakorlása (2014. március 1-jével)
• a szerződés kifüggesztését követő 60 napos jogvesztő határidőn
belül (e határidő elmulasztását a jogról való lemondásnak kell
tekinteni)
• az elfogadó jognyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni
• az elfogadó jognyilatkozat tartalma
– a jogosult adatai, és a kötelezettségvállalások/nyilatkozatok
tekintetében ugyanazon adatokat kell tartalmaznia, mint a
szerződésnek a szerződő fél tekintetében;
– meg kell jelölni a jogosultság jogalapját, továbbá ha az
elővásárlási jog tv-en alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra
jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik
ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát
– bizonyos jogosultak tekintetében a joggyakorlás célját is meg kell
jelölni
77
• Személyhez kötött jognyilatkozatot: megtenni és átadni).
Kivétel: az állam; elővásárlási jog gyakorlására jogosult
szervezet/személy (pl. NFA) és az önkormányzat.
• A jegyző a jognyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra
jogosult személyazonosságát ellenőrzi elfogadó jognyilatkozatban
szereplő természetes személyazonosító adatoknak a
személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetésével,
továbbá az elővásárlásra jogosultat megnyilatkoztatja arról, hogy az
elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű
aláírásának ismeri el.
Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt
átadó elővásárlásra jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó
jognyilatkozaton az aláírásával igazolja, és azt átveszi. – hatósági
igazolás!
Ellenkező esetben a jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek
tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti. 78
Az eladót csak az olyan elfogadó jognyilatkozat köti

• amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn belül
tesz meg, és
• a jogosult a jognyilatkozatában az adás-vételi
szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja.
( majd megtámadja polgári perben pl. a mezei leltár
értékét, aránytalan vételár hb.díj)
A jognyilatkozat megtételére vonatkozó előírások
megsértése esetén a jognyilatkozatot olyannak kell
tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult
nem gyakorolta volna.
79
Dologösszességként ( univ rerum cohaerentium) eladás-
tömegvétel
Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor
kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy
mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak [Földforgalmi tv.
19. § (5) bek.]
szomszédos föld: az olyan föld, amely -a település közigazgatási határától függetlenül -a
jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott
út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;”
mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet
tulajdonában, illetve használatában álló, a mező-és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező-
és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó,
illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy
megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál.
80
2/2009. (VI.24.) PK vélemény: „dologösszesség alatt egymással
alkotórészi kapcsolatban nem álló, hanem egymással csak
funkcionális kapcsolatban lévő (tehát fizikailag osztható
szolgáltatásnak minősülő, a gazdasági forgalomban azonban
egységet alkotó) dolgokat értünk.”
Speciális elővásárlási jog: A Földforgalmi törvény 19. § (5)
bekezdésében meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult a
szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. Az elővásárlásra
jogosultak sorrendjére vonatkozó szabályokat úgy kell alkalmazni,
mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult
elővásárlási jogát megalapozó körülmény a szerződésben szereplő
földek egésze tekintetében állna fenn.
Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó
jognyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga fennáll, nyilatkozata
új ajánlatnak minősül.
81
Az elővásárlásra jogosultak sorrendje (2014. március 1-jével)
1. állam (a szerzési jogosultsághoz kötött célok fennállása esetén; ezt külön meg
kell jelölni a jognyilatkozatban!)
2. Zűrzavar!!!a közös tulajdonban földműves tulajdonostárs körül!!!!!!!!!!-nem
ptk-s!
3. földet használó (legalább 3 éve fennálló használat) olyan földműves,
3.1. aki helyben lakó szomszédnak minősül, ( hegyközségi tag, erdőbirtokossági
tag)
3.2. aki helyben lakónak minősül, vagy
3.3 akinek a lakóhelye/üzemközpontja olyan településen van, melynek a
közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton
legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási
határától;
4. állattartó telep üzemeltető, védett oltalom alatt vagy ökogazdálkodó (feltételes
elővásárlásra jogosultak köre)
5. az olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül,
6. az olyan földműves, aki helyben lakónak minősül,
7. az olyan földműves, akinek a lakóhelye/üzemközpontja olyan településen van,
melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt
magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától.
82
Feltételes elővásárlásra jogosultak (meghatározott művelési
ágú földek esetén, és egyéb feltételek mellett)
A 3-5. pontban meghatározott földművest megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési
ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a
föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga
gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet
üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz
szükséges takarmány-előállítás biztosítása
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban
nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára
a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá
eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása,
vagy ökológiai gazdálkodás folytatása
83
A feltételes elővásárlásra jogosultak esetében
• a tulajdonszerzés és joggyakorlás célját az elfogadó
jognyilatkozatban külön meg kell jelölni;
• az állattartó telep működését (a jogosult kérelmére kiállított)
hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, amelyben fel kell
tüntetni a tényleges állattartás tényét, és a nyilvántartás szerinti
állatlétszámot;
• az olyan föld eladása esetén, amely a joggyakorlás alapjául
meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-
nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, az
elővásárlási jog abban az esetben áll fenn, ha a joggyakorlás
alapjául meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy
mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési
ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.
84
Speciális szabályozás a közös tulajdonban álló földre:

A tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy
javára történő eladása esetén a földműves tulajdonostárs ( azon
belül belső sorrend!!!!) az állam kivételével mindenkit
megelőz.- mert csak ranghelyről szól!
A földműveseken belüli önálló sorrend:
1. a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
2. fiatal földműves,
3. pályakezdő gazdálkodó.
Több azonos ranghelyen álló, jognyilatkozat tevő elővásárlásra
jogosult esetén az eladó választása szerint.
85
Nem áll fenn elővásárlási jog (2014. március 1-jével)
• a közeli hozzátartozók közötti,

• a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon
megszüntetését eredményező,
• a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás
feltételeként más földműves részére való átadásával
megvalósuló,
• az önkormányzat által közfoglalkoztatás/
településfejlesztés céljából történő
adás-vétel esetén
(Egyik esetben sincs hatósági engedélyezés)
86
Az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyása
(2014. május 1-jével)
• A megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik -

még! [373/2014.(XII.31.) Korm. rendelet]
• A hatósági jóváhagyással válik hatályossá az érvényes
szerződés
• A kormányhivatal jóváhagyása a jogszabályban előírt
egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem
pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes
engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet
létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak
szükségesek.
87
A kormányhivatal, a részére jóváhagyás céljából megküldött
okiratok közül az adásvételi szerződés és az elővásárlásra
jogosultak elfogadó jognyilatkozatai tekintetében (kizárólag
azok tartalma és alaki kellékei alapján) először egy „előzetes
érvényességi és hatályosulási szűrést” végez:
• létre nem jött, v semmis szerződés esetén 15 napon belül a
jóváhagyást megtagadja; az eljárás befejeződik.
• Ha nincs ilyen ( Inytv. szerinti)nyilvánvaló
érvénytelenségiok, és több jogosult tett elfogadó nyilatkozatot
a földhivatal az elővásárlásra jogosultakat a tv. által
meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket
kész.
Ez esetben az okiratokat (anonimizáltan) és a jegyzéket – a
jegyző útján – megküldi a helyi földbizottság/NAK részére
állásfoglalás kiadása céljából.
88
A HFB a megismert személyes adatokat tartalmazó iratokat

köteles zártan kezelni.
A HFB-nak 15 napon belül kell a hatósági jóváhagyás
megadásához/megtagadásához az állásfoglalását kiadnia a
köztudomású tények és a legjobb ismeretei szerinti értékelés
eredményeként.
Ha 15 napon belül nem adja ki az állásfoglalását, a földhivatal
a jegyző útján újabb 15 napos határidő kitűzésével felhívja a
HFB-t az állásfoglalásának kiadására.
89
A HFB az értékelését köteles azonos szempontok szerint, a

jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adás-
vételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni.
Az értékelés során több elővásásra jogosultat támogathat.
Ha a HFB az értékelés alapján egyik elővásásra jogosult
esetében sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását,
állást kell foglalnia abban, hogy az adás-vételi szerződés
szerinti vevővel támogatja-e az adás-vételi szerződés
jóváhagyását.
Jegyző a NAK állásfoglalást postai úton kézbesíti - jogorvoslat
17/2015 AB hat; - de csak: kifogásoló és eladó;hm…….
90
A HFB állásfoglalása ellen 5 napon belül kifogás terjeszthető
elő а települési önkormányzat képviselő-testületénél
(kifüggesztés, a kifogás benyújtására jogosultak köre, a
jegyzőhöz kell címezni, a földhivatal értesítése)
A földhivatalnál az eljárás „szünetel”; a HFB állásfoglalásának
közlésétől számított határidők а képviselő-testület döntése
közlésétől számítandók.
A képviselő-testület а kifogást 15 napon belül zárt ülésen
bírálja el. А képviselő-testület а döntését jegyző útján közli.
А képviselő-testület döntései: a HFB állásfoglalásának
megváltozatása/a kifogás elutasítása/az elkésett kifogás érdemi
vizsgálat nélküli elutasítása.
91
Az Alkotmánybíróság 17/2015.(VI.05.) határozata:
A Földforgalmi törvény bizonyos rendelkezéseinek
megsemmisítése és hatályon kívül helyezése.
2015. július 6-tól hatályos, a folyamatban lévő eljárásokban is
alkalmazni kell. Lényege:
• a HFB-nek indokolnia kell az állásfoglalását (valós, okszerű,
bizonyított)
• a Jegyzőnek az állásfoglalását hirdetményi úton és közvetlenül is
meg kell küldenie az érdekelteknek,
• az állásfoglalás ellen kifogással élhetnek az érdekeltek,
• a kifogást a képviselő-testület hatósági határozattal bírálja el,
• a képviselő-testület döntése ellen közvetlenül közigazgatási per
kezdeményezhető,( egy fokú közigazgatási hatósági eljárás)
• A mezőgazdasági igazgatási szerv a kifogás elbírálásáig, illetve a
közig. per jogerős befejezéséig felfüggeszti az eljárását. 92
A hatóság köteles a szerződés jóváhagyását megtagadni, ha

• a NAK az állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra
jogosulttal és az adás-vételi szerződés szerinti vevővel sem
támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását;
• a NAK pozitív állásfoglalása esetén megtagadhat a tv-ben
meghatározott esetekben.
A földhivatal mérlegelési körében a szerződés jóváhagyását
megtagadhatja a tv.-ben meghatározott esetekben.
A földhivatal is köteles a vizsgálatot azonos szempontok
szerint, az összes elővásárlásra jogosult, és az adás-vételi
szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni.
93
Ha az eljárás eredményeként a földhivatal több, azonos
ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára hozhatna
jóváhagyó döntést, akkor ezen elővásárlásra jogosultak közül
az eladó választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy az
adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe lépjen.
Ezért a földhivatal az eladót – a helyi földbizottság
állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 8
napon belül – 15 napos határidővel felhívja a választási
jogának gyakorlására. Az eladónak teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több,
azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közül melyik
jogosulttal kíván szerződni. ( eladó figyeljen: szerződésszegés
kártérítés, ha mást választ)
94
Ha az eladó határidőn belül nem nyilatkozik, és e

határidőn belül a határidő – legfeljebb 15 nappal
történő – meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos
ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közül 5
napon belül a földhivatal jelöli ki azt az elővásárlásra
jogosultat, aki a szerződés szerinti vevő helyébe lép.
95
Ha a földhivatal jóváhagyja az adás-vételi szerződést a jegyzék
szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy a választás szerint
kijelölt elővásárlásra jogosulttal, akkor a szerződés szerinti vevő
helyébe az elővásárlásra jogosult lép be.
A jóváhagyásról a földhivatal önálló határozatot hoz, és ezzel
egyidejűleg a szerződést záradékkal látja el. A szerződést
jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell:
a) azt a tényt, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az
elővásárlásra jogosult lép;
b) az a) pont szerinti elővásárlásra jogosult természetes
személyazonosító adatait és az állampolgárságát;
c) a jóváhagyásról szóló határozat számát;
d) a földhivatal részéről a jogosult aláírását;
e) a záradékolás dátumát és a földhivatal bélyegzőjét.
96
Ha a földhivatal az eladó és a vevő között létrejött adás-vételi

szerződést hagyja jóvá (elkésett, vagy fogyatékos elővásárlási
jognyilatkozat, vagy annak hiányában), akkor a jóváhagyó
záradéknak tartalmaznia kell:
a) a jóváhagyásról szóló határozat számát;
b) a földhivatal részéről a jogosult aláírását;
c) a záradékolás dátumát és a földhivatal bélyegzőjét.
A földhivatal 2 eredeti példányt lát el jóváhagyó záradékkal és
azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával
egyidejűleg küldi meg. A 2 eredeti példány közül az egyik a
biztonsági okmányon szerkesztett szerződés, illetve okirat
lehet.
97
A földhivatal a döntését közli az eladóval, az adás-vételi

szerződés szerinti vevővel, valamint azokkal az elővásárlásra
jogosultakkal, akik az adás-vételi szerződésre elfogadó
jognyilatkozatot tettek, továbbá a helyi földbizottsággal.
(A HFB a részére megküldött okiratokat a döntés közlését
követő 5 napon belül köteles a földhivatalnak visszaküldeni.)
A földhivatal döntésével szemben jogorvoslatként csak a

döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.
98
Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött adás-vételi szerződések
a) az állam tulajdonszerzése;
b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld
eladása;
c) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel;
d) a tulajdonostársak közötti adás-vétel, ha ezzel a közös tulajdon
megszűntetésére kerül sor (közös tulajdon megszüntetését
eredményező);
e) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként
más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-
vételhez;
f) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő
adásvétel. (szűrő:Inytv. 51§. szerinti nyilvánvaló
érvénytelenség)
99
Hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonszerzések
(az adás-vételen kívül)
1. Az adás-vételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásáról
szóló szerződések: pl. csere (de itt nincs HFB
állásfoglalás!), tartási, életjáradéki szerződések, stb.
Kivéve:
a) az állam a szerző fél
b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld
elidegenítése;
c) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházás;
d) a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházás, ha ezzel
a közös tulajdon megszűntetésére kerül sor;
e) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő
tulajdonszerzés
100
Hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonszerzések
(az adás-vételen kívül)
2. Elbirtoklás (nincs HFB állásfoglalás)
• a tulajdonos elismerésén alapuló szerzés/bírósági kereset
• mindkét esetben a szerző félnek kell kérni
• kereset benyújtása esetén a földhivatal hatósági bizonyítványt állít
ki (30 nap)
3. Végintézkedés (nincs HFB állásfoglalás)
• közjegyző megkeresésére
• a földhivatal hatósági bizonyítványt állít ki (30 nap)
4. A tulajdonjog átruházásáról szóló, bírósági vagy közjegyzői
jóváhagyáshoz között egyezség (megelőző hatósági eljárás)
• bíróság/közjegyző megkeresésére
• földhivatal hatósági bizonyítványt állít ki (30 nap)
5. A végrehajtási, felszámolási, önk-i adósságrendezési eljárás keretében
árverés/pályázatás útján történő tulajdonszerzés 101
Eljárási szabályok
Hatósági engedélyező aktusnak minősül - > az Ákr.
szabályai, az Ákr. szubszidiárius tv.
A Fétv. Az Ákr.-től eltérő szabályokat állapítja meg,
mivel a szerződések jóváhagyása esetében a Ket.
rendelkezéseit nem lehetne minden esetben alkalmazni.
Így pl. ezen eljárásban nem kell az ügyfeleket az eljárás
megindításáról értesíteni, az ügyintézési határidő 80 nap.
egyfokú közigazgatási eljárás
közigazgatási és munkaügyi bíróság
bíróság döntése ellen fellebbezésnek van helye
kasszáció és reformatio
102
Haszonélvezeti jog
• csak közeli hozzátartozók között

• max. 20 év
• hatósági jóváhagyáshoz nem kötött
• tulajdonszerzés szabályai irányadók
• a földszerzési maximum és a birtokszerzési maximum
alkalmazásában be kell számítani a közeli
hozzátartozó szerző fél tulajdonában álló földet is
+ Ftftf. hatályba lépése előtt tulajdonjog átruházás során
fenntartott haszonélvezeti jog nem szűnik meg;
103
Haszonélvezeti jog
• a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított

haszonélvezeti jog (és használat joga) 2014. május 1-jén (ipso
iure) megszűnik.
• az ilyen szerződésen alapuló haszonélvezeti jog jogosultja által
megkötött, a föld használatának átengedéséről szóló szerződés
2014. szeptember 1-jén szintén a törvény erejénél fogva
megszűnik!!!!!!! ( pl így a tulajdonosi haszonbérlet is)
• akinek a haszonélvezeti joga május 1-jével a törvény erejénél
fogva megszűnik, a Fétv. módosító módosító törvény hatályba
lépése után már nem is köthet érvényesen földhasználati
szerződést, ha mégis köt, az semmisnek minősül.
104
A szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése
• Semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati
jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az
e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba
ütközik.
• A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság
megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés
semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.
• A szerződés vagy szerződési kikötés semmissége esetén az
egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni
kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési
kikötéssel a tulajdonjog, illetve a földhasználati jogosultság
megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve
jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve
harmadik személy jognyilatkozatához.
105
A semmisségi szabályokat alkalmazni kell az elő- és

visszavásárlási jog, valamint a vételi jog, illetve az eladási jog
alapításáról szóló szerződésekre is.
Ha hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződés alapján kérik

a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését,
illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba
vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét, és a
szerződés az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba,
tilalomba ütközik, az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti
hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó
szabályok szerint jár el.
106
A szerzési feltételek, illetve korlátozások, és tilalmak betartását a járási
földhivatal ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során a rendelkezésre álló adatok,
bizonyítékok, és az összes körülmény alapos mérlegelése alapján a
földhivatal megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó
a) nem tartotta be a szerzéshez vállalt, a tv.-ben előírt kötelezettségeket,
b) a szerzés feltételeként a tv.-ben előírt meghatározott célú fölhasználattól,
tevékenységtől tartósan eltért,
c) földműves, illetve mg-i termelőszervezeti minősége bármely okból
megszűnt,
d) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása, illetve
székhelye, telephelye, mg-i üzemközpontja bármely okból megszűnt, vagy
e) a tv.-ben meghatározott határidőn belül a hatósági jóváhagyáshoz kötött
szerződést nem nyújtotta be a hatósághoz, vagy – az elővásárlási, illetve
előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából a tv.-ben meghatározottak szerint –
a jegyzőhöz
felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával
írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. 107
Nem állapítható meg az a) és b) pontjában foglalt

jogsértés, ha a föld kisajátítást pótló adás-vételre kerül
sor, vagy a tulajdonos egészségi állapota oly mértékben
megromlott, vagy az életkörülményeiben olyan tartós
változás következett be, amely az e törvényből eredő
kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.
A Fétv.-ben részletesen meg vannak határozva az

ellenőrzés során a földhivatalt/ügyfelet megillető
jogok/kötelezettségek.
108
Szankciók alkalmazása (a fokozatosság elve szerint)
1. Felhívás a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával

írásban felszólítás a jogszerű állapot helyreállítására.
2. Ha a kötelezett határidőben nem tesz eleget a felszólításnak,
földhivatal a föld szerzéskori Ak értéke húszezerszeres
szorzatának megfelelő forintösszegű mulasztási bírságot szab
ki.
(A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve

fizetési kedvezmény nem nyújtható. A határidőre meg nem
fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság
ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot
fennáll.)
109
Szankciók alkalmazása (a fokozatosság elve szerint)
3. Ha a bírság kiszabása ellenére a kötelezett 6 hónap elteltével

sem állítja helyre a jogszerű állapotot, a földhivatal
határozatban intézkedik a föld kényszerhasznosításba
adásáról. Ennek nem akadálya az, hogy a kötelezett a
bírságfizetési kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve,
hogy a bírság kiszabásának alapjául szolgáló feltételek
fennállnak.
Nem lehet kényszerhasznosításba adni:
• az erdőnek minősülő földet
• az olyan zártkerti ingatlant, amelyet a termőföld védelméről
szóló tv. szerint az önkormányzat szociális földprogram vagy
közfoglalkoztatási program működtetésére kijelölt.
110
Kényszerhasznosítás
• Határozat (kötelező tartalmi elemek)

• Minimum 1 gazdasági év, maximum 2 gazdasági év
• Kényszerhasznosító kijelölése Fétv. (hirdetmény) Fr.-ből
• Kényszerhasznosító kötelezettségei
111
A földhasználatról
• 2014. április 30-ig nyilatkozati elv érvényesül →
2014. május 1-től hatósági engedélyezési eljárás
• 2014. január 1-jével a föld használatát csak a törvényben
meghatározott módon és mértékben lehet megszerezni.
Jogcímek:
– haszonbérlet (a Ptk. háttérszabály)
– alhaszonbérlet (Fétv.)
– felesbérlet (Fétv.)
– részesművelés (Fétv.)
– szívességi földhasználat (Fétv.)
– rekreációs célú földhasználat
112
A földhasználati jogok
1) földszerzési és birtokmaximumok: 1200/1800 ha

2) a használati jogosultság szerzésének hatósági engedélyezési
körbe vonása, nincs helyi földbizottság;
3) Földműves/mezőgazdasági termelőszervezet státusz – a
földművelési tevékenységet professzionálisan végző
személy; kivételekkel;
4) személyes művelési kötelezettség – forgalomképt.
földhaszn.; kivételekkel ( közeli hozzátartozók, 25% cég)
5) előhaszonbérleti jogosulti sorrend belülről kifelé halad –
fokozatos birtokrendezés
113
A földhasználati jogok: birtokmaximumok
a) Természetes személy (földműves)

1200 ha földterültet birtokát (tulajdonát + használatát) szerezheti meg,
amelyből 300 ha lehet a tulajdonában
b) Jogi személy mezőgazdasági termelőszervezet státusz
1200 ha földterület használati jogát szerezheti meg
1800 ha-ig lehetőség van a birtokmaximum túllépésére:
- Állattartás esetén (2 ha/ÁE),
- Vetőmag előállításra kijelölt területtel (ha a szántóterülete min.
10%-án vetőmagot állít elő),
- Tagtól bérelt területtel,
- egyház, agrárgazdasági oktatási intézmény, erdőbirtokossági
társulat, önkormányzat
114
A birtokmaximumra vonatkozó szabály szerint a földműves és
mezőgazdasági termelőszervezet föld birtokát főszabályként legfeljebb
1200 hektár mértékig szerezheti meg. Ebbe bele kell számítani a már
birtokában lévő föld területnagyságát is, vagyis mindazt, ami a
tulajdonában, haszonélvezetében, vagy érvényes jogcímen a
használatában áll.
A kedvezményes birtokmaximumra vonatkozó szabály szerint állattartó

telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának
előállítója esetében a birtokmaximum mértéke 1800 hektár
területnagyság lehet.
A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet

esetében – a létrejöttétől számított 5 évig – a megengedett birtokméretbe
a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani.
115
115
Hatósági engedély nélkül
a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld
földhasználati jogosultságának az átengedéséhez;
b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz;
c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba
adó;
d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon,
támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági
termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati
szerződéshez;
e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak
legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli
hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja,
mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez;
f) a bevett egyház, agrároktatási közzintézmény ( közép, felső fokú);
g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. – kiv. Nyrt,
nem átlátható szervezet
116
A földhasználati jogszerzés feltételei
1. Kötelezettségvállalások/Nyilatkozatok a szerződő fél részéről (a

szerződésben, ill. teljes bizonyító erejű magánokiratba, közokiratba
foglalt nyilatkozatban):
a) a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja [főszabály, a
kivételek, mint a Földforgalmi tv. 13. § (2) bek.-ben],
b) eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének,
c) a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem
hasznosítja [főszabály, a kivételeket a Földforgalmi tv. 13. § (3) bek.
tartalmazza],
d) nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása, és
e) a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg vele szemben,
hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
f) Átlátható szervezet/nem Nyrt.
117
A haszonkölcsön szerződés
• 2013. XII.15.-ét követően nem köthető,

• A szerződés időtartamának meghosszabbítása
semmis.
• A 2013. december 15-én fennálló, határozatlan
időre vagy határozott időtartamra megkötött
haszonkölcsön szerződés 2014. december
31-én ex lege megszűnik.
118
Szívességi földhasználat
• csak közeli hozzátartozók között

• jogviszony megszűnése - használati jog
megszűnése - 30. napra.
• határozott- határozatlan időtartam
119
Részesművelés
• Kooperációs szerződés
• Közös termelés,
• Terméken közös tulajdon
• Közös kockázat: megállapodás szerint osztoznak
a jövedelmen és a veszteségen
• Képviselőt kell jelölni;
• A földhasználó személyében megállapdoni
• Hasonul az egyszerű társasági szerződéshez
• Mögöttesen haszonbérleti szabályok
120
Haszonbérlet
• A haszonbérletre a Földforgalmi tv., valamint a Fétv.
rendelkezéseit kell alkalmazni (Mögöttes jogszabályként
alkalmazandó a Ptk. Az új Ptk. rendelkezései beépítésre
kerültek.)
• A haszonbérlet időtartama: határozott időtartam; ezen belül
főszabályként legalább 1 gazdasági év, legfeljebb 20 év
lehet.
Erdőnél: legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor)
lejáratát követő 10. év végéig.
• A haszonbér pénzben vagy természetben jár, melyet előre
meghatározott összegben kell a szerződésnek tartalmaznia.
Ennek hiányában a szerződés semmis.
121
Haszonbérlet
• A haszonbért utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell
megfizetni, ennek időpontját a szerződésben rögzíteni
kell.
• A haszonbérleti szerződés megszűnésének eseteit a Fétv.

tételesen meghatározza.
Egyik megszűnési esetkör a haszonbérlő természetes
személy halála, feltéve, hogy az örökösök a Ptk.-ban
meghatározott felmondási jogukat az ott meghatározott
határidőben (a hagyatékátadó végzés jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül) gyakorolják.
122
Haszonbérlet
• A haszonbérletre a Földforgalmi tv., valamint a Fétv.

rendelkezéseit kell alkalmazni (Mögöttes jogszabályként
alkalmazandó a Ptk. Az új Ptk. rendelkezései beépítésre
kerültek.)
• A haszonbérlet időtartama főszabályként legalább 1
gazdasági év, legfeljebb 20 év lehet.
Erdőnél: legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor)
lejáratát követő 10. év végéig.
• A haszonbér pénzben vagy természetben jár, melyet előre
meghatározottan kell a szerződésnek tartalmaznia. Ennek
hiányában a szerződés semmis.
123
Haszonbérlet
• A haszonbért utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell
megfizetni, ennek időpontját a szerződésben rögzíteni kell.
• A haszonbérleti szerződés megszűnésének eseteit a Fétv.

tételesen meghatározza.
Egyik megszűnési esetkör a haszonbérlő természetes személy

halála, feltéve, hogy az örökösök a Ptk.-ban meghatározott
felmondási jogukat az ott meghatározott határidőben (a
hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30
napon belül) gyakorolják.
124
Rekreációs célú földhasználat, földszerzés
A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 2015. január 1-jével
módosította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (Földforgalmi törvény).
2015. január 1-jével a Földforgalmi törvény új földhasználati szerződéstípust nevesít: a „rekreációs célú földhasználati
szerződést”.
E jogviszonyban a szerződő felek:
• használatba adó: a települési önkormányzat,
• használó:
– földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár;
– mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő civil szervezet.
A rekreációs célú földhasználati szerződés
• tárgya: a települési önkormányzat tulajdonában álló, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld használata;
• célzata: a földet a használó a saját, illetve az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben
használja, és szedi annak hasznait (ez a „rekreációs” cél);
• időtartama: határozott, legalább 1 gazdasági év, és legfeljebb 5 év;
• ingyenes vagy visszterhes lehet, ez utóbbi esetben a szerződés megszűnésére a haszonbérleti szerződés
megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Mivel a rekreációs célú földhasználati szerződés önálló szerződéstípus, azaz nem haszonbérleti szerződés, így ez
esetben az előhaszonbérleti jog nem áll fenn.
125

A Mező-Erdőgazdasági Hasznosítású Föld

Diunggah oleh

Informasi Dokumen

Judul Asli

Hak Cipta

Format Tersedia

Bagikan dokumen Ini

Bagikan atau Tanam Dokumen

Opsi Berbagi

Apakah menurut Anda dokumen ini bermanfaat?

Apakah konten ini tidak pantas?

Hak Cipta:

Format Tersedia

A Mező-Erdőgazdasági Hasznosítású Föld

Diunggah oleh

Hak Cipta:

Format Tersedia

A mező-erdőgazdasági

• 2013. december 15.: előhaszonbérleti jog gyakorlására

• 2014. január 1.: földhasználatra vonatkozó szabályok;

• 2014. március 1.: elővásárlási jogra vonatkozó

• 2014. május 1.: a föld tulajdonjogának megszerzésére

Az ország területén fekvő valamennyi földre kiterjed

Fogalom 1994. évi LV. törvény a termőföldről (Tft.) Földforgalmi tv.

• Fekvés: település külterülete

• OTÉK 29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és

• A művelési ágak megállapításának, elhatárolásának és ezen alapulva az

• Inytvhr. 51. § (1) A különböző művelési ágak területét a

• Állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb alapterületű, kőből, téglából,

• 62. § A gyümölcsültetvény-katasztert a mezőgazdasági igazgatási szerv vezeti.

• 44. § (1) Kert művelési ágban kell nyilvántartani a zöldségfélével, virág-

• 28. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

• 48. § (1) Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani

• 49. § Halastó az a vízi létesítmény, amelyet a vízügyi hatóság

• Eltűntek a szakigazgatási intézményi hatáskörök – politikai

• Hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos másodfokú

Kettős szabály: Földtulajdont a természetes személyek szerezhetnek,

Kiindulópont: a 35/1994. (VI. 24.) AB

• A tulajdonosi jogokkal szemben a közérdek

• - véges természeti tárgy: korlátozott mértékben

• A természetesés jogi személyek három kategóriája:

• A természetes személyeknél három kategória:

• Ab: a jogi személy kizárása a tulajdonszerzésből a szerzési tilalmak

• a belföldi jogi személyek és jogi személyiség

• Magyarországon hatósági nyilvántartásba vett

c) a b) pont szerinti tevékenységét saját c) a legalább 25%-ban tulajdonában álló,

• Magyarországon hatósági nyilvántartásba vett

• a földműves, valamint a földműves közeli hozzátartozója a föld

A kedvezményes birtokmaximumra vonatkozó szabály szerint állattartó

A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet

A tulajdoni maximum túlléphető a 2014. május 1-jén

1. Kötelezettségvállalások/Nyilatkozatok a szerződő fél részéről (a

2. A pályakezdő gazdálkodónak a fentieken túl kötelezettséget kell

a) a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti

b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő

• A szerző félnek nincs a földhasználatért járó

• a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem

Minden szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű

Természetes személy szerződő fél

Egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés:

A szerződés alaki előírásai/kötelező tartalmi elemei/ ha a szerződés szerinti

Ezt kell az elővásárlásra jogosultakkal közölni (nem a

A jegyző 5 napos hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha

A jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, ha

A megfelelően benyújtott közzétételi kérelem alapján, annak

Az eladó a közzétételi kérelmet a szerződés kifüggesztéséig

Ha a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kifüggesztését

A jegyző az adás-vételi szerződést 60 napos határidő utolsó

A hirdetményi úton történő közlés tényéről

Az eladót csak az olyan elfogadó jognyilatkozat köti

Speciális szabályozás a közös tulajdonban álló földre:

• a közeli hozzátartozók közötti,

• A megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik -

A HFB a megismert személyes adatokat tartalmazó iratokat

A HFB az értékelését köteles azonos szempontok szerint, a

A hatóság köteles a szerződés jóváhagyását megtagadni, ha

Ha az eladó határidőn belül nem nyilatkozik, és e

Ha a földhivatal az eladó és a vevő között létrejött adás-vételi

A földhivatal a döntését közli az eladóval, az adás-vételi

A földhivatal döntésével szemben jogorvoslatként csak a