2010. j�nius 21.

, h�tf�

Kindler Medical blog

Kikapcsolt tudat

A tudat egyik fontos funkci�ja cselekedeteink vez�rl�se. Bizonyos cselekv�seink

azonban, gyakorl�s folyt�n megszokott�, automatikuss� v�lhatnak. Ilyen p�ld�ul az
aut�vezet�s vagy a cip�f�z� bek�t�se. Mivel mindk�t folyamat automatikuss� v�lik,
v�gz�s�k k�zben tudunk p�ld�ul besz�lgetni, tudjuk figyelni a t�jat, tudunk
telefon�lni vagy hallgatni a r�di�t.

K�szs�geink, mint az aut�vezet�s, a cip�f�z� bek�t�se, vagy a bicikliz�s nem

k�vetelnek figyelmet, ha m�r egyszer j�l megtanultuk azokat. Automatikuss� v�lnak,
�s lehet�v� teszik, hogy a tudat m�s dolgokra �sszpontos�tson. Azonban, ezeknek az
automatikus folyamatoknak negat�v k�vetkezm�nyei is lehetnek, p�ld�ul amikor a
sof�r nem eml�kszik a k�zleked�si jelekre, amelyek mellett elhaladt. Ez�rt szokt�k
a k�zleked�si inform�ci�k eset�ben k�l�n kiemelni a forgalmi rend v�ltoz�st, �s
ez�rt hangs�lyozz�k k�l�n, hogy "K�rj�k, ne rutinb�l vezessenek!"

Min�l ink�bb automatikuss� v�lik egy cselekedet�nk, ann�l kevesebb tudatos kontroll
kell hozz�. Tov�bbi p�lda erre a g�p�r� vagy a zongorista, aki - mik�zben m�sol
vagy j�tszik - besz�lget�sbe tud elegyedni a koll�g�kkal, a hallgat�s�ggal. A
zongorista k�t cselekv�s - a j�t�k �s a besz�lget�s - f�l�tt gyakorol kontrollt, de
nem gondol a zen�re, hacsak rossz hangra nem �t, ami visszatereli figyelm�t a
zongor�z�sra, �s �tmenetileg megszak�tja a t�rsalg�st. A g�p�r�nak m�g erre sincs
sz�ks�ge, egy-egy bet� el�t�se eset�n rutinb�l jav�t a besz�lget�s megszak�t�sa
n�lk�l. Csup�n, sort�veszt�s eset�n k�nyszer�l a t�rsalg�s megszak�t�s�ra.
Ugyanakkor a zongorista tudja mit j�tszik, ismeri a darabot, m�g a g�p�r� eset�ben
el�fordulhat, hogy a g�pel�s befejezt�vel fogalma sincs, hogy mit g�pelt le.

Ezt a jelens�get Pierre Janet pszichi�ter nevezte el disszoci�ci�nak. A

disszoci�ci� nem tesz m�st, minthogy a kontroll lev�lik a tudatr�l. �gy v�lte, hogy
bizonyos felt�telek mellett a gondolatok �s a cselekedetek lev�lhatnak, vagy
disszoci�l�dhatnak a tudat t�bbi r�sz�r�l, �s a tudaton k�v�l vagy az akaratlagos
kontrollt�l f�ggetlen�l m�k�dhetnek.

A disszoci�ci� fogalma nem azonos Freud elfojt�s�val, mert a disszoci�lt eml�kek �s

gondolatok a tudat sz�m�ra hozz�f�rhet�ek maradnak. Az elfojtott eml�kek azonban
csak nagy neh�zs�gek �r�n emelhet�k ism�t a tudatba, ha egy�ltal�n ez lehets�ges;
saj�tos jelekb�l �s t�netekb�l, amilyen p�ld�ul az elsz�l�s k�vetkeztethet�nk
ezekre. A disszoci�lt eml�kek k�vetkez�sk�ppen sokkal ink�bb a tudatel�ttes vagy
tudat alatti eml�kekre hasonl�tanak.

Ha stresszhelyzetbe ker�l�nk, id�legesen "kikapcsolhatjuk elm�nket" annak

�rdek�ben, hogy hat�konyak maradhassunk. Ha unatkozunk, nappali �lmodoz�sba
mer�lhet�nk. Ezek a disszoci�ci� enyhe form�i, a tudat egyik r�sz�nek a m�sikr�l
val� lev�l�s�t jelentik. A disszoci�ci� sz�ls�s�gesebb p�ld�it a t�bbsz�r�s
szem�lyis�g esetei jelentik.

K�vetkez� bejegyz�s�nkben a DID-r�l, azaza a Disszociat�v Identit�szavarr�l lesz

sz�.