Sok embertől megkérdezem nap-mint nap, hogy mi a célja, mit szeretne elérni az élete
során? Számtalanszor azt a válasz kapom, hogy BOLDOG szeretnék lenni.
Igen ám de kinek mit jelent a BOLDOGSÁG szó? Erre már nagyon kevesen tudnak
válaszolni.
A Gallup Intézet 2005 és 2009 között 155 országra kiterjedő közvélemény kutatást végzett.
A felmérés célja annak megállapítàsa volt, hogy az emberek mennyire elégedettek életükkel.
M.o. a listán 103. helyén található 13%-a elégedett. 53%-uk küzd, 34%-uk pedig
elviselhetetlennek és remény nélkülinek látja a világot 》szenved. Ezeket a szomorú
számokat mindennapi tapasztalataink is alátàmasztják. Savanyú arcok az utcán, a
munkahelyen, a családi asztalnál, rosszkedv és pesszimizmus. Azt állítják az emberek, mert
ilyen az ország helyzete. Pedig elvileg M.o. a 2010-es évi jelentés szerint 169 ország közül a
vilàg 36. legfejlettebb állama. Akkor miért érzi minden 3. magyar kilátástalannak az életét?
Mi lehet az igazi oka a magyar pesszimizmusnak?
Induljunk a gyökerektől: egy nemzet Himnusza a művészet eszközeivel fogalmazza meg azt
az értékrendet, amellyel a nemzet polgárai azonosulni tudnak. " Balsors, akit régen tép..." A
Himnusz alapján, mi magyarok - a múltból a rosszra emlékezünk - a jelent sötét színben
látjuk - a megoldást nem magunktól várjuk, hanem másoktól pl. politikától. Az igazi
probléma az önbizalomhiány . Lecserélni azonban nem a Himnuszt kell, hanem sajàt
hozzáállásunkat.
Boldogságtérkép
Vagyis keresték a válaszokat arra, hogy melyik város, melyik térség lakói lehetnek a
legboldogabbak, és hogy vajon tényleg olyan borúlátó, depressziós, pesszimista nép
vagyunk-e, ahogyan világszerte tartják a magyarokat.
A Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézetének az a célja, hogy egy mindenki
számára elérhető Boldogságprogrammal segítse az emberek boldogságszintjének
növelését, tudatosítsa az emberekben, hogy a boldogság tanulható és a legfrissebb
kutatások eredményei szerint bárki képes annak elsajátítására.
A Boldogságprogram története
A DEPRESSZIÓ SZÖVŐDMÉNYE
A BOLDOGSÁG TANULHATÓ!
Csupán 17 sor az egész, mégis, szinte benne van minden, amit tudnunk kell ahhoz, hogy
tartalmas, boldog életünk legyen. A Nobel-békedíjas Kalkuttai Boldog Teréz (Teréz anya)
szelíd bölcsességével sokak számára a mai napig példakép.
Hitvallását “Az élet himnusza” című útmutatójában összegezte. 17 sor az egész, mégis,
szinte benne van minden, amit tudnunk kell ahhoz, hogy tartalmas, boldog életünk
legyen. Okosabban, szebben nem is lehetne megírni ezt akkor sem, ha több kötetben
foglalnánk össze…
Az élet himnusza
Kutatási tény, hogy a kreatív, innovatív, vállalkozó szellemű emberek boldogabbak is.
Alkotás közben átélheted a boldogság érzését, és ez segít abban, hogy az élet más területein is
megtaláld ugyanezt az érzést.
Pozitív érzelmi állapotba hoznak a feladatok, és olyan pozitív érzéseket generálnak mint
öröm, büszkeség, remény, szeretet, hála, elégedettség, érdeklődés, izgatottság, inspiráció,
motiváció...
A tréning segít a pozitív dolgokra koncentrálni: nehogy azt hidd, hogy ez olyan egyszerű!
Viszont meg lehet tanulni, így egy csomó stressztől és negatív energiától szabadulhatsz
meg.
Amikor igazán elmélyülsz egy kreatív tevékenységben, akkor olyan tudatállapotba kerülsz,
ami egyfajta boldogságérzéshez hasonlítható.
... egy olyan állapot, amikor erősen koncentrálsz valamilyen különleges tevékenységre.
Majdnem olyan, mintha meditálnál. Ha valaha is voltál elveszve, elmélyülve egy ilyen
tevékenységben, amiben elvesztetted az időérzékedet, az valószínűleg a "flow" állapota volt.
Általában a kreatív tevékenységek produkálják ezt a meditatív állapotot.
Ennek a csodás érzésnek a felfedezése segít abban is, hogy ez ne csak egy múló pillanat
legyen. Miután megtapasztaltad, a későbbiekben akár te magad is előidézheted, a tanult
technikákkal, feladatokkal. Ez persze nem azt jelenti, hogyha a kezedbe veszel egy ecsetet,
az majd megoldja az életed nagy problémáit! :) De segít!
De hogyan?
Először is edzi az elmét: megtanulni valamilyen új dolgot, az aktívan és frissen tartja az
elménket, rugalmassá tesz bennünket. Ha abbahagyjuk az új dolgok tanulását, idővel az
elménk teljesítőképessége csökkenni fog.
Az új dolgok megtanulása növeli az önértékelésünket. Amikor pl. megtanulsz jól rajzolni, az
elképesztő sikerélményt, önbizalmat és hatalmas lendületet ad, hogy a jövőben más új
dolgokat is képes legyél megtanulni. Lehetőséget ad egy folyamatos fejlődéshez és
tanuláshoz.
A kreatív alkotó tevékenység sokaknak egy menekülési lehetőség a zajos, stresszes, nyüzsgő
világ elől. Ha lesz egy kis tapasztalatod az alkotásban, könnyebben tudod majd kezelni a
csapongó gondolataid, le tudod csendesíteni az elmédet – akkor is, ha éppen nem alkotsz.
A feladatokat alkalmazhatod majd "élesben is”: sok lesz, ami azonnali stresszoldó hatású,
hosszútávon pedig elősegíti a boldogságot és a jó közérzetet :)
Ha kreatívabb akarsz lenni, vagy ha nem látod a kiutat a gödörből, a legjobb dolog, amit tehetsz,
hogy pozitívabban állsz hozzá az egész életedhez!
1) Nyelvi intelligencia
Ez az a tehetség, amelyet mai oktatási rendszerünk az emberek IQ-jának mérésére használ. Ez
az ember veleszületett képességét jelenti az olvasásra és az írásra. Ilyen képessége volt pl.
Winston Churchillnek, az összes briliáns írónak, költőnek, szónokoknak és színészeknek.
2) Numerikus intelligencia
Az érvelést, számolást és a logikus gondolkodást lehetővé tévő képesség – magasan fejlett
mérnököknél, tudósoknál, közgazdászoknál, könyvelőknél, nyomozóknál és jogászoknál.
3) Téri-vizuális intelligencia
Ez a tehetség a kreatív emberek sajátja - művészeké, tervezőké. Segítségével tudunk különféle
dolgokat megjeleníteni lelki szemeink előtt. Fejlett építészeknél, szobrászoknál,
tengerészeknél, fényképészeknél és stratégiai tervezőknél. Tipikus példa: Picasso.
4) Zenei intelligencia
Annak képessége, hogy dalokat szerezzünk, jól énekeljünk, élvezzük a zenét és hogy
hangszeren játsszunk. Tipikus példa: Mozart.
5) Fizikai intelligencia
Ez a tehetség adott a sportolóknak és táncosoknak. Sok gyereknél előfordul, hogy nem tanul
jól az iskolában, de fizikailag nagyon tehetséges. Jellemző még színészeknél, építészeknél,
kézműveseknél, sebészeknél. Tipikus példák: Charlie Chaplin, Michael Jordan.
7) Intraperszonális intelligencia
Ezt a tehetséget szokás "érzelmi intelligenciának" nevezni. Ezt használjuk, amikor pl. félünk
vagy dühösek vagyunk. Talán a Te gyermeked eredményességének is sokszor nem a szellemi
tudás hiánya állja útját, hanem a hibázástól való félelem. Tipikus példa: Freud, Platón.
8) Környezetbarát intelligencia
vannak emberek, akiket természetüknél fogva jó kapcsolat fűz a fákhoz, növényekhez,
halakhoz, az óceánhoz, az állatokhoz és a földhöz. Ilyen adottsággal rendelkeznek pl. a jó
gazdák, az állatszelidítők, botanikusok, természetvédők, biológusok. Tipikus példa: Charles
Darwin, David Attenborough.
Minden gyermeknek vannak erősségei. (Szándékosan nem írom azt, hogy "... és
gyengeségei". Meggyőződésem, hogy mindig az erősségeket kell fejleszteni. Nincs értelme
sok időt tölteni gyermeked gyengeségeinek fejlesztésével. Sokkal nagyobb eredményt érhetsz
el, és gyermeked sokkal boldogabb lesz, ha az erősségeinek fejlesztésével töltheti legtöbb
idejét.)
Az iskoláknak meg kéne találni minden egyes tanuló tanulási stílusának és tehetségének
kombinációit – és ennek megfelelően bánni velük. Ezzel egy időben kellene ösztönözni
minden lehetséges képesség széleskörű kifejlődését.
1) látás útján,
2) hallás útján,
A születéstől kb. tizenkét éves korig tartó időszak rendkívül fontos a gyermekek életében;
ekkor alakítják ki a saját nyerő tanulási stílusukat.
Végezetül hadd osszak meg egy "kis pletykát" arról, hogy milyen mértékben tudott
alkalmazkodni két rendkívüli híresség az iskolában megkövetelt tanulási stílushoz.
Albert Einstein nappali álmodozó volt. Tanárai Németországban azt mondták neki, hogy soha
nem fog hozzájárulni semmihez, hogy kérdéseivel zavarja a fegyelmet az osztályban, hogy
jobban tenné, ha távol tartaná magát az iskolától. Mégis a világtörténelem egyik legnagyobb
tudósává vált.
Winston Churchill gyenge tanuló volt az iskolában. Dadogva és selypítve beszélt. Mégis a
XX. század egyik legnagyobb vezetőjévé és szónokává vált.
A megkérdezettek 80% a pénzt helyezi előtérbe, egy jelentős része azt, hogy híres
legyen.
Sokszor azt halljuk, hogy keményen kell dolgozni, hogy ezeket elérjük.
1. A Harwardi diákok és
2. Boston legszegényebb negyedéből való fiúk voltak, kifejezetten hátrányos
helyzetűek.
A sok-sok vizsgálat alapján ami még ma is zajlik, arra jöttek rá, hogy nem a gazdagság,
nem is a hírnév, és még csak nem is az egyre keményebb munka.
Miért olyan nehéz mégis megcsinálni, és miért hagyjuk mégis figyelmen kívül?