A megosztasos iizleti modell: a logisztikai vallalkozasok Uj finanszirozasi lehetéségei de Rividen a seerabkrél Tith Ribert a Scene litoin Fxyesem Gazdasdg- 6 Tirradalomtademnyt Karin szereett hzgazdise obleveletgazddlkodds és menedesmensalapizakon, maid péncigy mesterea kom Tamulmnyokat folytatct a Budaperts Gazdardgi Exyetemen ~ vllalkozés mélegképes Aeinyocti hepa ~ valamint « Rivoli Gaipdr Reformases Egyetomen német neltandrsé _eszdasdgereakforditsrzakon. 2015 secptemberttél a SZIE UzletiTudomdnyoh Intecteben, 4 Tevthenpdg-menedesment és Lagiseica Tanszdedemansriara, maid 2016 szepemberisl 4 SZIE Gazddlkodds és Szervectstudomnyok Doktor halls. Kutasds tviete a his & Aeizépellalbosdvok fnanseircdss, valamins az ellsdiéne-menedesmens és konrollng Mester Boa bank pahafucsdt a Magyar Nemzeti Banban keade. A S0-e éckben mr a Rifien Bankban nagy hacai blue chip wil lala referensckéntbebatsan vitsgita a haa: eneriasolgdlttds meghatrozs serpltt, a nagyalapanyag fehaszndlikas és az ezebhez Aapeolids bess & solgdass sector fob szeeplit. 1998-il 7 dog ugyuecets igaqatékéne ses Raffen Bank Serukrurdlt Ugyletck Fioszziyds, amely vinytdcw alat peacvezcivé vt ahereskedlem és drafinansasros, valaminssrukturdtfinansasvozds teileén 2011-11 delgosik a Grinit Banka, mely a piaci rt kihacendloa banks termékekérékesitése hese, eqyedi megolddokat nytt ¢ KV ‘nanszivcdssproblimdira. 2010-1 az SZTE GTK Kozgaadardgtans Doktor: Iskla ballets. Ax abizoltiviumoe kiveton kusatde terete: az dllam szerepe a magyar bankrendzer mileidscben, a KKV szrkior hitleztitnck sets las serepsallalsal, zen bli a posichligia és kizgasdardgtan kapczoliddnpontiaspélddul a bizalom szeepe a itletsben Dr Kozma Timea a SZIE GTK Usleti Tadomnyok Inczte Tevckenst-menedesmen & Lisette Tanstknck adjunkiusa. Otleveles a SZIE GTR gazdardgs agrdvmésnak szak penziigyrizdmoitel szabininyén abszoloiea. Egyetemi diploméja mellett megszernte ax olesele ‘mérikianir elifoki miniiégrdnylds rendcerfejlss & a fohifokdlngiseibas pester. Ph.D dolgoatds a feiaktasds mind eghitoitdvinaekutadadb ina. Kussds @sokasést tree elles ldne menedesmen,ks-é koepualalcdsok élecitlu sakasai, sminisghitosteds a feldakraroban. Tabb, mint 10 éves okt apassalatalrndelbecih Téth Rébert PAD hallgats, Suen lavin Egyetem, Gare dilkodie & Szervexésadominyoke Dole tori Isola, Ualed Tadominyok Intézte, Tevékenységemenedzsment €5. Logis Tanck Email: tothobertinemet@gmail com Mester Eva Ph.D hallgats, Seegedi Tadoményegyster Kérgazdasigtani Dokori Isola Email: mesterevike@gmail.com Dr. Kozma Timea adjunkwus, Srent Isvae Egyetem, Use: Tudoményok Intézete, Tevékeny- ség-menedusment és Logisrtika Tansiék Email: kozma.timeag@gtk.szie ha ‘Absztrakt A. magyaral_ megostison alapulé kéadsgi guudasfgnak nevezett modell crak néhdny éve bldkant fl 3 sakirodalomban, de mats rege eg ps & ember mavog a teriletes, ami jl cata a gy szarven vat shesessége, Hibs nézik ker mindenhol fede seme a hansvigk, az bizxosale nik hogy ashing 1. Bevezetés Alapvetéen kijelenthesjik, hogy minden gradilkod6 egység ugyanaztcsindla, vagyis SeletckbSl, részegységekbal,alapanyagok él, informécidkbsl, pénaigyi erdforré- sokbsl, a human cke kézremikdésével értcket tere, termék, vagy szolgdlatis for- nijaban a végsé fogyasmd szimara (Csath, 2010). Azonban abban Iényeges kilénbség van, hogy melyi szrvezet mindezt hogyan 2 cconomy velink marad a Kishen’ érizedele ben, nem drt sxémolni vel, hogyan alakithaja de a exévizonyokat ville llamok, munka ak & munlavllaik, bankok &sigyeee ko tt A bankole a “pect-to-pect lending” vgyie ‘a agyomsnyor pézntéetk kiktatival penzt seve valilkerink mikadesd gpl gyana- od, amir van ie ok lg nda a frgalint dato exponencidisan emelkedé gorbéze. Teen valésitja meg. Milyen pénsigyi strukedré- ban, milyen minéségi & mennyiségG alap- anyagokbé nilisa mellett, milyen, més szerveretelicel cgytitemikidve. Mindeat Ssszegerve a2 ‘mondhajuk, hogy az eltrés az alkalmazot ialeti modellben van, vagyis egy vallalat alapvets logikijaban é egy éecékhaldzator bli ax éxtdkteremcést & érckszeraéstszol- g4l6 scratégiaiclemekben. Urleri modellrét , milyen humén ke f ‘anulmény a harai Bankok versenpképességéncle cemséze sorin megpribal a kviaetot ek torban az Gj tranzakeiéeplasformokae bem tain é¢ a modelleclhelyezn a kbapaedaigtan tamer elle ko ceakea serverctcijainak —a vevdi elvirésok = ismeretében érdemes beszélni, azonban egy sikeres edi modellhez egy kreativ dz letter is ereég van, amincke megtal- lisa nem konnyt feladae. Ax alapyetd det, illewe a célok iemereteben épithets fel az Ualeti modell. A gyors viltoz4sok, valamint a nemaetguzdasigok egymistsl valé globilis FiggSsége jelentSsen fokozzik a vallalatoke bizonyralansigit a tiled életben, LOGISZTIKAI‘A gyots viltorésokbor valé rugalmas alkal markodéshor nélsilizheretlen a tanulds. ‘Annal is inkibb, mert a termelés folyamat hats: az Gj eudas lc rchordsira, ami az innovécidhan lt teste, & a misok sal Kerchovott dj wudis esas ticisfr, azar a tanulista (Hmori, 2013). Fontor megjegyezni szonban, hogy az iz. lexi modell esupdn a belsé szemléleeméd (Demeter, 2010) alapjén értelmezh a kiss Kéenyezetcel = a piaceal, a aye, a versenyeirealkal, viltox6 gan jjogi felteclekkel — nem foglalkorik. Exéxt ax tle modell megfogalmazésa még ke- vés. A nemzetkici stinten ie tevekenységet folycaé villlacoknak a jelenlegi globalizile ésrohamosan viltord krnyezethen tet modelleket suikséges kalakitaniuk, amelyet nem esupin a mindenkori pénzigy’ vilg- rendsrer timasaocta djzert lehetdségek, hhanem 22 djrastrukeurslédé ellicési Hine rendsverck is meghvetelnck. Ehhee scik- séges bevezetni az Galetimodell-innovécis fogalmét, ami nem més, mint a vilalkozis egészénck dtszerverése, megitisa, a Kor yezether val folyamatosalkalmazkodiis. A sharing economy is egy ilyen Gjszer, inno- vat leci modell, melynek résletesismer- tetése a kévetead réezben alvashaté, 2. Sharing economy, vagyis ameg- osztéson alapulé kézésségi gazda- sag A hating economy, vagyis megoss alapu kévoség gandasig nem sndonsig az tmbedség crténelmében, Koedbban mind- creak Kae kizigeken bell ~ cad bart hr ~ modo, incernet da okostlefonok eerjedetvel sola lech ken lealmarhat. Ari az Gjzerdadget elena hagyominyos gar dasgigyakorlatal semben, az az internet, alain a abbél fils bilézac ererve- dé (Deloite, 2015), Tabbrovoroshelkop- tex vagy Kassin, sxirmyablal rendelhesd Kgevaroe vagy sugthaeémves epg egyarine lehet dn méretke pedig a pr envi jt eaknaladl a ab 10 méter seimnyfesrvolsigi bombiadkg, syle a par es parame a tonndkig tejedhet. A katonaifelhaendis mele a érdnok Kivls segitdklchenek ar et imal erletn, A bobbi, vagy jc felhacndison tlw tele kn lghvrkepedaben, a négéet- ben, a meafpandatighan, 2 bindldézéaben, 2 fenyképéaatben, a flmkéstésben, a tele- Komnmunikiciban, elev vei elo és terméntesen az Arualtisan egyarin ‘TRENDEK ES LEGIOBB GYAKORLATOK hhasendlhatsak, A Kivdsstgi gardasig achényan olyan globilis, me tuendet felécelemek, amely gyokeresen 4t- alakithasja sorban a silfogyasrticon alapulé éleeméd- bl vevethet a egy aildebb, fenncarthatsbb fogyaseshor, valamint a helyi, kéxdeségh termelés megerdsidéschez ~ ex pedig kiver- keaésheppen a suemélyek Kézitti kapesola tok fontossiginak névekedését eedményert gazdasigi és tisas értelemben egyarine (Ka- 2015). A sharing economy jelenségre sximos meghatirozie leek A defini kre ponsja, hogy mindenhol ilinbséget tsznek a peer-to-peer (arly a egyenlé felek kézdeti egyattmtsdést hangslyorsa a hagyomanyosan veri a villalatokcl a fogyaseok fl iednyulé hi kus fogyasesi modell seemben, wsinese-co-cansumet (B2C) é a busic nessco-business (2B) modellek kozite. A vossgi gazdasig P2P-modelljéncestruk- ‘injaban a ketslet és a inal egy platform keburemikdéstvel Keri kapesolatha gy- réssl, A sharing economy ey olyan det modell foglal magaban, amelya mr rene lexéee all esekonake megosztisin alapeai & lchetdudget incsit hassle sma hogy abhor hase azokat.amikor ép ariksdgi van ri. Belk, a noedgi guadaci- fi modell dal etoglale helyet, a megosexis pac javaecacrjc ku lye el (2014), ren taleti modell ovdbbisajiossiga a tue Injdonlisban al, vagyis az adow estkoadee hasandlgja andl vehet igéaybe, bogy ate ta volna (Weber, 2014). Hyung sai a sharing economy modell jg a jv8 arom daleti modelljének tein, amelyképes a proimaximalils bios dsira (2014). A sharing economy sats sigic gy mondatban az alibbialeszerine foglalbajuk dssze: a sgt ulaidontd val6 lemondésa hasendlatiogok megszerzésénck javéra (dba). [A sharing economy lenge, hogy a flhas lake + megosaijsk cgyméssal kihasendalan kapaciialat,erforrsaikat (pl. csgyi csakiz, solids, pa) + onedemand ellege! (sfogysstiigeny felmerilésckorazonna) rendstrint egy TT platfoumon kes @ Tudgidon 1. bra. A sharing economy alapet logs Fors st sees, 2016 + bizalmi alapon, Kiemele jelemténeget culajdonieva a személyes interakciSnak, indsségi lménynek, + torekedve a fenntarthatSsdgra (2) A megosztésos tzleté modell lxjogosults git mutarja, hogy egyre robb rerileten sai- Teanek ilyen jellegs villalkor4sok (Theutl 2015). A kévetkezé bra a legfontosabb clyan szckrorokat fogllja Sze, amelyek- ben az ele évek sorén megveterce a ibs 1 sharing economy model. A sharing eco- omy modellben miikods villalkozdsok clképeseté mércékii nivekedést produkskak ar elim fl évtizedben viligszerte (3. bra. Ex egyben kihivist cimasre a meglév6 izle ‘modellekkel szemben, cllenben igazolja az Ailesi modell innovicisbeli léjogosulesigie A tohamosan nivekos kiaisségi modellek rem csupin a hagyomdnyos modell sai- jelentenek komoly kihivist, de a cor- vényalkoris & az adShat6sdgoke munksjira is hatissal vannak. Srakemberek véleménye setitc a maginszemélyek egyrsis kia szol- giltadskercskedelmére nehezen alkalmazha {ak a hatélyban lévé adéjogseabilyok. Ax {tle modellben a kereslet és kindlac kz vetitésesokkal egyszeribb, transzparensebb, gyorsabb é egy idében globilis mércéki, Decentralizsle seervezeti forma jellemzi a legrdbb ilyen vilalatot. A sharing economy formsjaban megvaldstor viligmeézen ber Ihdzdzoke néveledésée az alabbi dra jl seem lac 3. din j6l megligyelhetd, hogy a bagyo: dnyos peer-to-peer megoldiseal sremben a sharing economy milyen ménték felddése képes felmucatni t8vid idén belill. Ezce to hhamos elrevonés havterében olyan tényerske Ingaddak meg, mint gia é techni, 5k (cud), cdkck milyenségénck vil fogyasrsi elvirésok vl techs innovéci- gardasigifelttcek valtonisa(kaltségeu- datossig), socials tenyea6k vileonssa (sszetaro- 2s ir igény), + késnyezertudatossig fokozddéea és 8ko- [bial nyomas, kkerecdhen folyrathass gazdasigi revékeny- sdgck suotosan daszetiggnck 4 wanzakeibs kleségekkel. Coase a eranzakciée kéleségele ee fajsjse emi meg, mévében; (1) az a ig, amibe a rclevins drak felfedexé Sl, 2) a eingyalis és a snerzbdéslecés esége (1937), Coase sterint, ha bizonyos piaci tanzakeidkae belsivé ceeaink, seas villalaton belil szerverik meg ket, ezen ileségek esikkenthetSek. 3(Ceeestes —} seis) 2. dba. A sharing economy leggyakaribbmegjelenése, ards Brenke, 2073 lan sai serkeé, 2076, 3. dba. A pett-peevalaminta sharing economy frmban megvalstotberhszsso laksa (2005- 2015), Fos: Teur 201. ‘A sharing economy Coase cnen felvetésde hasmilja ki, mivel a fogyasask simi- ta lényegesen lecsokdkennek a ,felfedes” kleségei, valamine egyé mis tranzakeiss Klesegek. A anzakeibs kiltségck vssea- cexése vishatéan hatissal lese az olyan glo- bilis seintG tdsadalmi problémékra, mint a kémnyenetszennyerés, a fenncarthaésig, tmegfogyasztds,ilewe a ersadalm egyen- lerlenségek. A hasendléle suiméra a sharing economy rugalmassigotjelent, mivel a tet- mékeket é& svolgshatisokat esupin bételat saidkséges (Kapés, 2000) 3. Megosztasos iizleti modell és a logisztikai szolgéltatés kapcsola- ta A kibséghgandasig olyan drei modele takas, amy ar crkdak megosmtsia gpl Ichetvetéve cmunkra, hogy akkorhacr- najank valamic,amikor épp szikséginkk van ti, mindert anlkl, hogy ar estkSrt reg kelin vsirolnunk (European Union, 2013) Afentiekhenrésleesen hematatore 4, innova Galett modell nem coupé sare villltoke simraelGnyés, nem 2 nagyvilalaok szdmrai jlents lehetd- sigeket é beruhdnie poten knsl- hat Erdemes megjgycani, hogy a magyobb vallaatokgyakran hilraterd scrkeret- ten mékodncke vagis alban érdekelee vagy réaeeck isc star-upvillatokban, vagy kucainezeekvn is, A2, Sora arom ‘aektorkatfoglalta daze, amelyek cxtcben 2 legmeghattonsbb zen Gurr) modell 34 alkalmazisa, Ezck kil érdemes kiemelni a logiseikai szcktore, hiszen ex az a terit- let, amely tohamosan fjlidne és jelenleg is jlentds fejlidés eldte all. Karmazin igy Kkinyvében: ,a globilis logiscikai piac folyamatosan niveksik, tlesfeménye a brecsések szerint jelenleg elévi a vldgssin- x GDP 13,8 szizalekic, ami mincegy 6700 milliged dollar jelent” (2016. 13. 0.) A leghiemelkedsbb példite a sharing cconomy-ta a szilliést srekvorban figyel- hhetd meg, gy a megosutisor gardasig 6} -megyiligitisba helyezhett mind a sxemély- saillitési, mind az deusedlitési piacokat, A megjelené 6) felilerek szimos alternativie indlnak az auts birtoklds é bérlés mele. kkényelani, rugalmassigi gyors, magas tech- nolégidn alapulé kindlavulkal Ezen djsvert Geri modell a nagyon ,felap- rézédote” szilltési szektore gy témériti ssze, hogy egyben biztosigja a fogyaszs6e cay cgyszeribb és intelligensebb — igény rerinti—srolgiltatée nyijsdsinsl, Horvith & Karmazin sterzpéros kiemeli, hogy Ikbcitt Favarozis az a kozlekedési aligazat, amely leginkibb megfelel napjaink logis:- cikal igényeinck, képes atra, hogy Strakis nll megvalésicea a héet6l érig e6reé- 1 favarozdst, pontos kiszolgslisra képes (2014, 35-36. o.). Nem véletlen tehét, hogy a sharing economy ezen igazathan vetett elésadr gydkercket. A sharing eco- nomy forradalmacithatja a kati favaro- nisi & sailliemanyorisi tevékenységeker hiszen egy kiussségt platformot dzemel- illalkozdssal egyictmikdve rivid idén belil meg Iehet szervezni birmilyen Eurépin belli drutovibbicishor kapeso- Ids szolgdlatist, Ea a rend hossat cévon, cay etétljes Lépés Iehet a fenntartharé fejlbdés fel, hiszen példdul egy kéxosségi modellhez kapesolédé logisatikai seolgdl- ‘até bevondsival, j6val kisebb mérékben svennyeniik a kBznyeretinket, mintha 32 ru tovabbitsdt egy fuvarozé villalkozisra bieninke A GPS nyomkivets segitségevel nyomon kivethets. az dru vieja, a megrendelike a teljsiést Kveten azonnali_ fizecssel cgycnlithesik kia logisaikai vilalkozds keivetelésit,igy nines srikség a logisti- Jai folyamatok kémremikidsi réseérsl a tovibbicisiban kozteriked6 villlaok fi nanseirozisira sem. A nemzetkizi és hazai bbankrendszer gyanakodva figyeli a ,per-to- per lending” vagyis a hagyoményos pén2~ incézetek iiktatsival pénat kézveri val Ialkorisok miikidésée é van is ere okulk, sinéeve a forgalmi adacok exponencilisan cmelkeds gorbéire. Az online kereskedelem, elsvimolésitsegtd, wansaferek terén meg- jelend, a startup eégek zoe il kase- tot alkoré pénigyi szolgslaték (fitch vallatkordsok) és a magyarul kindsségi gaz dasignak neveres: modell esak néhany éve bbukkane fel, de méris engeteg pénz moz- gat ezen a cerileten, ami jol utara 2 gy seervezidé térsasigok sikerét. A vllalatok, az. adéhatésigok & az. llam viszont tSbb oki is kiflylag Gj kihivésokkal seem- besil az egyre erdsod8 kézosségi modellle rmiatt,Példnak okdért megemlithesiik 22 cqymis kizdutiszolgiltatés-kereskedelmet, smelyre nehezen allalmazhatdake a hatily- ban lévb adgjogszabalyok, igy azokat fei kell (ene) vizgilni, é5 a megviltozot ko- rilményekee valé hivatkorisal, a 6j wren dlekhez kell (ene) azokat iguftani (13). A smegosztisos tzleti modell természetezen a finanseitozista is hatésal van, igy een terileten is zens formak jelennek meg, tim, a kindsségi fnansofroris, amely eseeé= ben a forrsc maguk a .vew5k” biztositiak, A kbzosségi finanstirozis clsGsorban az 6, egyedi cermék vagy solgarisbevenetése lite lé valalkowbknak sl, Egyes véleményeke szetint a crowdfunding paradigmasilise «redméayerhet —hisen 22 innovatv gondol- odésméddal abszokt konform ex a megoldis ~amely folyamatbé nem lene clei ima radi, Egyeden didi ateinya van: ellensri~ hexeden. A crowdlunding a kockiaat tke ver- senyrrsinaktekinhetd =, de egy alap el sokae kg (cl mags a kockézatokat viswavikia5 Giskond), or van a vallalt menedasmensié- ben, rial még elendriz is LOGISZTIKAIEnnek kévetkeatében a fnanseironést ke- res6 vallalatinkabb kisbefektetSkt6l pré- balja dsseegyijtent a wkét. Fontos meg- jegyezni, hogy a crowdfunding nem csale sadomény” jellegi finanszirozist_jelen, hhisen Keeanck olyan modellek is, ahol a bofekerS tileseéset seerez. A magyar reta- a pine egyrésztabszoluit nem lég edule ahhoz, hogy megértse a crowdfunding-hoz kapesol6dé kockizatokat, mésrésrt a hazai retail belektetsk kézat jelenleg clenyésed avok arénya, akike egyséset rendelkezncle xdemi megrakaricisal egy yen jellegd be- felactése, mis résur6l nyixotak is a yen jellegt befeketések irgne (U1). A hazai pia- ‘con még nem alakult ki az chher s7ikséges ale, bizalm ée vllalasi ules, exére aki crowdfunding sltal szeretne nagyobb tkéc ysiteni, az elmegy a kulfildi piacok felé Egyes véleményck szerint a hazai piacon sokkal inkibb elképrelhers 42, hogy Wale- si angyalok érdeklédését kelti fel valamely sclee vagy projekt, akik bizonyos volumen- ben (1-5 mills Fe kiziiet étekben) baj- landéak lesenck ezeket mepfinanselrozni. Kizarélag villalkoz6i oldalrsl nézve e2 egy mogathats dolog, hiseen migrt slhatnd meg valakieladni az elesét isoknak, A crowdfunding egyik elénye ‘TRENDEK ES LEGIOBB GYAKORLATOK hogy nagyon rugalmas, viszont nagyon rnchéx a folyamatb6l kisairni azokat, aki- ec elsbsorban nem gazdasigi érdek mo- tivil. Minél vadabb egy innovicié, anni nagyobb a csalds valészindsége is. Ennek Iverkenteben ict a meglelel6, ransaparens Es hiceles riportois jelenedsége drs. A le- nak alapjin lithats, hogy a erowdfunding cxeteben nagyon sok faltort kell dvatosan mérlegelni & kezeini, amelynek sorin a sabalyaik flelissége is jler6s. 4. Osszefoglalis AA sharing economy ma 2 21. sedzad egyik megatrendjckint tclmezhet5, Kijelent hetjule, hogy amilyen mércdehen a vilig- giadasig. Kertendnere viltorik, fbi lyan mertékben nick a potenilsan kas clinyélkel rendlkesS Glee is. A sharing economy trsadamilag honcendtabl é fe Iedsxégeljsch gazdasigotképes kali, ami napjainkra rend fontoss vit. A Powe eal végctt elmérés olyan.tovabbi tale hats eldnyike i emt, mine pl. a gadasigh érccemben vec ,vevd és clad” kalesondsen clényés apeslatai,rugumasabb gazdasigh regoldisok, hardkonysig- & credményeség- fokozis vllslatok sedmira (2015). Mindee képes lehet a tétsadalmat alkoté stemélyeket tjra ,dsszekovicsolni” & egy olyan, egyticrmtikidésen és bizalmon ala- pulé ~ a guedasigi racionalicst, valamint a technoldgiaiinfrastrukeirée és kuleurlis Ssszefonddist is Ggyelembe vews — 6) cir- sadalmi rendszere kalakitani, amely képes lesz alapjaiban megedltoncatni a jeleoleg turalkodé gazdacigi (Kaléz, 2015) é kor- sményzisi mechanizmust. Tirdcai arra hiv- ja fel a figyelmes, hogy a gyorsan viltozé, versengi vilighan twdomisal kell venni a minden irinyt harékonysig_ igényée (2015), ami a javedelmezistg és nivekedés (Botsman, 2015) egyik ziloga