AZ ELEKTROTECHNIKA ALAPJAI

Alapfogalmak

Az anyagok szerkezete
A villamos jelenségek az anyag atomos szerkezetéből következnek.
Az atomokat két fő részre osztjuk, az atommagra és a körülötte keringő elektronokra ezt modellt Bohr-féle atommodellnek nevezzük.
Az atommagot tovább bonthatjuk pozitív töltésű protonokra és semleges töltésű neutronokra, míg a mag körül elhelyezkedő
elektronfelhőben negatív töltésű elektronok vannak. Semleges töltésű atomokban a protonok és elektronok száma megegyező. Az
elektronok meghatározott pályán keringenek, a legkülső pályán mozgó elektronokat vegyértékelektronoknak nevezzük. A
vegyértékelektronok szakadnak le az atomokról legkönnyebben, ezért ezek meghatározó jelentőségűek a villamos töltések szempontjából.
Az atomokat az elemi részecskék kölcsönhatása tartja egyben.
Az elemi részecskék között: tömegvonzásból eredő,
villamos,
és mágneses kölcsönhatást különböztetünk meg.
A villamos jelenségek szempontjából az anyagok halmazállapotának is nagy jelentősége van.

A villamos töltés fogalma

A villamos jelenségek alapja az atomokban lévő protonok és elektronok közötti kölcsönhatás. A protonok és
elektronok kölcsönható képességét villamos töltésnek nevezzük.
A villamos töltés jele Q,
mértékegysége C (coulomb, melyet Coulomb törvénye alapján értelmezhetünk)
Két 1 coulombnyi nyugvó töltés, 1 méter távolságból légüres térben (gyakorlatilag levegőben is) 9*10
9
newton erővel hat egymásra.
A villamos kölcsönhatás, a töltés, a protonok és elektronok alapvető tulajdonsága, amelyet megváltozatni, megszüntetni nem lehet!

Vezető, szigetelő és félvezető anyagok

Azokat az anyagokat, amelyekben sok a szabadon elmozduló töltéssel rendelkező részecske vezetőknek
nevezzük (fémek,szén elektrolit, ionizált gázok gőzök). A vezető anyagok jellemzője hogy egységnyi térfogatú részükben viszonylag sok a
szabad töltéshordozó a többi anyaghoz képest.
Azokat az anyagokat amelyekben a töltéssel rendelkező részecskék döntő többsége helyhez kötött,
szigetelőanyagoknak nézzük. (nemfémes anyagok, nem ionizált gázok, ionokat nem tartalmazó folyadékok) Tökéletes szabad
töltéseket egyáltalán nem tartalmazó szigetelőanyag nincs, csak a vezetőkhöz képest sok nagyságrenddel
kevesebbet tartalmaznak egységnyi térfogatban.
Félvezetők jellemzője, hogy az egységnyi térfogatukban lévő szabad töltéshordozók száma a vezető és a
szigetelőanyagokra jellemző értékek közé esik (szilícium, germánium, szelén) Gyakorlatban a legtöbbször a szilíciumot
alkalmazzák

Villamos feszültség és potenciál

Feszültség jele U
mértékegysége V (volt)
Két pont között 1 volt a feszültség, ha az ott elmozduló 1 coulomb töltést 1 joule munkavégzés jellemez.
Ha a munkavégző képesességet valamilyen kitüntetett ponthoz viszonyítjuk, akkor potenciálról beszélünk.